Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. BEVEZETÉS... 2 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS......................................................................................................................... 2 1.1 ISMERTETŐ AZ ISKOLÁNKRÓL ............................................................................................ 2 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ........................................................................ 5 2.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI ....................... 5 2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ...................... 10 2.3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................... 17 2.3.1 Tanítási órán kívüli foglalkozások igénybevételének szabályozása ..................... 32 2.3.2 Ingyenes szolgáltatások igénybe vétele ................................................................ 33 2.4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................................................... 35

2.5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGE ........................ 38 2.6. GYERMEK – ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................. 43 2.7. A TANULÁSI KUDARCOKNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE ........ 47 2.8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSEIT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ............................ 52 2.9. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁI ....................... 55 2.9.1. Szülői szervezet működése .................................................................................... 59 2.10. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ........................................................................ 59 2.11. A MINDENNAPOS TESTMOZGÁS SZÜKSÉGESSÉGE .......................................................... 73 2.12. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ................................................................... 77 2.13. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ................................................................ 114

1


I. BEVEZETÉS

1.1 Ismertető az iskolánkról Iskolánk Miskolc város belvárosban működik 1963-tól a Fazekas úti (a 6.Sz.Tóth Pál Leányiskola, a 7. Sz. Palóczy Utcai Fiúiskola és a 34. Sz. Zeneiskola jogutódjaként). 24 tanterem, egy tornaterem áll a tanulók rendelkezésére. Ezek kiegészülnek a művészeti képzésre alkalmas termekkel. Iskolánk 8 évfolyammal működő általános iskola. Alsó tagozat: két tanítós „nagy felmenő” rendszerben napközis és iskolaotthonos tantárgycsoportos oktatási rend szerint szervezett. A felső tagozat: állandó délelőttös tanítási rendben dolgozik. Délután igény szerint tanulószobai foglalkozást, valamint a szabadon választható képzési programokat végezzük. Az iskola szakos ellátottsága évek óta 100 %-os, aminek megtartása a jövőre nézve is biztosíthatónak tűnik. Tantestületünk eredményes munkáját a sokoldalúan képzett, nagy pedagógiai gyakorlattal rendelkező és pályakezdő pedagógusok optimális aránya biztosítja. Az itt dolgozók felelősségteljes, magas színvonalú munkára képesek, akik nyitottak a korszerű pedagógiai ismeretek, módszerek elsajátítására, alkalmazására. Az oktatás magas színvonalát és hatékonyságát a szaktantermek, sport- és technikai eszközök, könyvtár, sportolásra alkalmas területek biztosítják.

2


A jelenleg rendelkezésünkre álló feltételek lehetővé teszik az alaptevékenységek ellátását, de korszerűsítésük elengedhetetlen, ha a magunk elé állított követelményeket teljesíteni akarjuk. Kiemelten kezeljük a magyar nyelv és irodalom, a matematika, természetismereti tárgyak, a számítástechnika, az idegen nyelv a testnevelés, a rajz és vizuális kultúra és ének-zene tanítását. A gyerekek mozgásigényének kielégítését segítjük a mindennapos testedzés, a sportcsoportok beindításával, valamint a tömegsport foglalkozások bevezetésével. A jogelőd intézmények gazdag hagyományrendszere, ennek tudatos ápolása meghatározza pedagógiai munkánkat. Nevelési alapelveinkben a nyitottság, a személyközpontú képességfejlesztő pedagógia, a demokratikus iskolai légkör kialakítása dominál. Intézményünk tevékenységrendszerét meghatározó sajátos szempontok: - A beiskolázási körzetünkben lévő lakótelep elöregedett, az onnan hozzánk érkező gyerekek száma csökken. Némi javulás várható (több év múlva) az épülő lakópark és a lakásbővítések következtében.

- Belvárosi iskola lévén a belvárosban dolgozók illetve munkahelyük felé azon átutazók, közigazgatásban, közszolgálatban dolgozók választhatják iskolánkat gyermekeiknek, ha megfelelőnek találják képzési kínálatunkat.

3


- A beiskolázási körzetünkhöz tartozó Tetemvár által határolt területről érkeznek hozzánk igen nagy számban magatartási-, tanulási-, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekek. A jelentősen eltérő szociokulturális környezetből érkező diákok és szüleik elvárásának való megfelelés átgondolt, szakmailag megalapozott tervező tevékenységet, és céltudatos, jól felkészült pedagógus munkát igényel. Mindezeket figyelembe véve – a szülők igényei és a gyerekek képessége alapján – az iskolai alapfunkciójának ellátása mellett olyan többletet kell nyújtani a beiskolázott diákok számára, amely vonzóvá teszi iskolánkat az érintettek számára. Az emelt óraszámú oktatással a tehetséges, az érdeklődő tanulóink számára magasabb szintű, korszerű, elmélyültebb tudás megalapozását kívánjuk elérni diákjainknál. Gondoskodunk az eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről. Sajátos programot dolgozunk ki a tehetségekkel való foglalkozásra és a felzárkóztatásra szorulók gondozási tevékenységére is. Fontosnak tartjuk, a tanulóink szabadidejének hasznos eltöltését, ezért átgondolt sportolási lehetőséget, színház – és hangverseny látogatást, kirándulásokat, erdei iskolai programokat szervezünk számukra. Az oktató-nevelő munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk.

4


II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az alapfokú nevelési –oktatási intézmények feladata, hogy az iskolába lépő kisgyermekben óvják és továbbfejlesszék a megismerés, megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. Átvezessék a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá tegyék saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értéke iránt. Az iskola adjon teret a gyermekjáték - és mozgás iránti vágyának, segítse természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. A kíváncsiságra és az érdeklődésre építsen, és az ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását. Mintákat adjon az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Segítse a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amely a gyermek szociális – kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadhatnak. A leírt célok elérésének eszközei:  a tanuló személyiségének tiszteletben tartása,  az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,  a gyerekeket bevonjuk iskolai életük szervezésébe, 5


 figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit az oktatás során,  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat,  minden gyermek érezze, hogy számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,  a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,  iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás képességét, módszereit,  szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,  törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,  törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre. Az iskola résztvevői  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő egymást tisztelő, segítő légkörben végezzék munkájukat.  Az iskola a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt 6


neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel őket a további tanulásra, és a társadalomba való majdani beilleszkedésre.  Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során, fejlessze a tanuló önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, empátiáját.  Kiemelkedő feladat, a nemzeti, nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot. Az Európához tartozás tudatának erősítése, egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére.  Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle városi, megyei, országos, nemzetközi versenyeken, rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.  Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.  Az iskolai oktatás-nevelés során tudatosuljon a gyermekben, hogy a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékek közül melyek

7


a követendők. Erősítse iskolánk a humánus magatartásmintákat, szokásokat és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. A pedagógiai munka középpontjában, tehát a személyre szóló komplex fejlesztés törekvése áll.  A tanulók személyiségének komplex fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek és készségeinek alakítása a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. A célok elérése érdekében vállalt feladatok: 

Az iskola nyújtson minőségi oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészséget, teljesítményképes tudást a tanulóknak, hogy legyenek képesek önálló ismeretszerzésre, a szerzett ismeretek alkalmazására.



A gyermekközpontú iskola érvényre jutása érdekében a pedagógusok szemléletformálása, továbbképzések, előadások, tréningek szervezése.



Az életkori sajátosságoknak megfelelően megismertetni azokat testi-lelki változásokat, amelyek a személyiségfejlődés természetes folyamatai.



Neveljen harmonikus személyiségű, egészséges tanulókat. A tanulók legyenek képesek önálló munkavégzésre, alakuljon ki felelősségtudatuk, rendelkezzenek önismerettel, találják meg önkifejezési módjukat.



Tudjanak alkalmazkodni, váljanak önmagukkal és környezetükkel harmóniában élni képes személyiséggé. Hátrányokkal (mentálhigiéné, szociális helyzet, etnikum, fogyaték) küszködő tanulók számára egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása.



Városnéző séták, vetélkedők, pályázatok tudatos szervezése.



Értékeljék és tiszteljék az életet és az egészséget.

8




Sajátítsák el az egészséges életmód és egészségvédelem technikáit. Olyan ismeretek közvetítése, melynek birtokában a tanulók képesek az egészségi állapotukra kedvező döntéseket hozni.



Fejlődjön ki a káros szenvedélyek elutasítására való készségük. A tanuló legyen tisztában a személyiségét érintő negatív hatásokkal (drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.).



Működjön együtt az iskola a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás legyen rendszeres és kiegyensúlyozott. A tanulás folyamatában kölcsönös kapcsolat kialakítása tanár, diák, szülők között. A tanulási módszerek, a szociális háttér és az egyéni képességek megismerése.



Továbbtanulás, reális pályaválasztás segítése.



A tanulók ragaszkodjanak hazájukhoz, lakóhelyükhöz és tudjanak a természettel harmóniába élni.



A testi-lelki komfortérzet megteremtése érdekében sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.



Az általános műveltség, a látókör szélesítése érdekében, kulturális lehetőségek biztosítása (könyvtár, színház, hangverseny, mozi, múzeum, kiállítás, tanulmányi kirándulás, erdei iskola stb.).



A nemzeti identitás erősítése érdekében a gyermek ápolja anyanyelvét, ismerje meg lakóhelyének, hazájának történelmét, múltját és jelenét – a jövőképét -, kultúráját, épített és természeti környezetét.

 A környezetét védelme és óvása, tartsa tiszteletben az egyén tulajdonát, érezzen felelősséget a lakóhelye, a települése esztétikájáért, tisztaságáért.  Érdeklődjön, kísérje figyelemmel, legyen tisztában az országban és szűkebb környezetében zajló társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális folyamatokkal, eseményekkel.

9


 Olyan attitűd kialakítása a tanulókban, amely révén el tudják fogadni a másságot, és ezáltal képesek segíteni különböző kultúrájú és szociális helyzetű társaik beilleszkedését az iskolai közösségbe. 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat így határozza meg: „…az egységes alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szerzett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket.” A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkájuk során a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjanak a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

10


Tevékenységünk mozgató rugója, hogy a felsorolt személyiségjegyek pozitív példaként való megjelenítése során a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen az alábbi tulajdonságok közül minél többet elfogadhatónak tartson és kövessen:  humánum,  fegyelem,  műveltség,  kötelességtudat,  érdeklődés, nyitottság,  kreativitás, alkotóképesség,  a szorgalmas tanulás és a munka megbecsülése,  képes a problémák felismerésére, megoldására,  gyakorlatias,  képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,  van reális elképzelése a jövőjét illetően,  tudás tisztelete,  öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,  ismeri és alkalmazza tanulás helyes és hatékony módszereit,  képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,  képes gondolatait helyesen és szabatosan megfogalmazni szóban és írásban,  praktikus, a mindennapi életben felhasználható képességekkel, készségekkel rendelkezik,  ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  a természet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait, 11


 az egyetemes kultúra eredményeit,  a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,  ismeri és alkalmazza az együttélés szabályait, magatartásformáit,  kulturált, udvarias,  társaival együttműködik,  képes szeretetet adni és kapni,  szereti hazáját,  megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,  szellemileg és testileg egészséges, edzett,  egészségesen él, szeret sportolni, mozogni,  megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. A belső normarendszer terjedjen ki a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Pedagógiai munkát determináló tényezők: - Társadalmunk összetett személyiségjegyekkel rendelkező polgárok tevékenységét igényli, rugalmasabbnak és pszichésen nagyobb teherbíró képességgel kell rendelkezniük. A megvalósításhoz a nevelés új módszereinek alkalmazására van szükség. Ismernünk kell a személyiségfejlődés folyamatainak jellemzőit, a fejlődést befolyásoló biológiai tényezőket, a környezeti hatásokat, tisztázni kell a szociálpszichológiai tényezők szerepét. - Az ember bonyolult szociális és pszichológiai hatásrendszerbe születik, ebben fejlődik, ezek által változik. E fejlődésnek legjelentősebb korszaka a gyermekkor. Erre az életkorra eső nevelési hatások jelentősége nagy, amit csak tervszerűen kialakított nevelési rend12


szerrel gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. Célok:  A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg az általános műveltséget megalapozó szakaszon folyó nevelő-oktató munka tartalmát, kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség – és képességjellegű követelményeit.  A tanulói személyiség megismerését hangsúlyozza különös tekintettel az 1. és 5. évfolyamos tanulók esetében. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. - Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.  Az egyénekhez igazodó hatékony nevelés.  A test és a lélek harmonikus fejlesztése: -egészséges életmód ismeretének közvetítése, -szokások kialakítása, -önismeret fejlesztése, - társas kapcsolatok fejlesztése.  A szocializációs folyamatok elősegítése: -a személyiség erkölcsi arculatának értelmi, érzelmi alapozása, -helyes magatartásformák megismertetése, -életvitellel kapcsolatos ismeretek.

13


A tanulók akarati nevelése: 

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.



Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: -az önálló tanulás és önművelés alapozása, -kreativitás fejlesztése,



Pályaorientáció: -adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése.



Együttműködő, támogató attitűd kialakítása a szülői házzal.



A humán értékek feltárása.



Kommunikációs zavarok megelőzése, konfliktusok kezelése.



Pedagógusok felkészülése a pedagógusok által is használható pszichológiai eszközökről (konfliktus-felismerés, konfliktuskezelés)

 A nehézségek megoldásában felkészült team együttműködése (pedagógus, pszichológus, mentálhigiénés szakember, gyámügyi szakértő). A tanulók értelmi nevelése: - Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek készségek alakítása, fejlesztése. - A világ megismerésére való törekvés igényének alakítása - Keressük meg a gyerek személyiségfejlődését kedvezően illetve hátrányosan befolyásoló körülményeket! 14


- Tisztázzuk a személyiségfejlődés lényegesebb fázisait, jellemzőit. - Ismerjük meg az egyén törekvéseit, gondjait, becsvágyának mértékét, önmagáról alkotott véleményét! - A tanuló tanórán és iskolán kívüli helyzetekben tanúsított magatartásának és fejlődésének megismerése. - Tárjuk fel az egyes tanulók értékeit! - Differenciált követelményrendszer alkalmazása. - A közösségi viszonyrendszer szabályozása: - peremhelyzetben lévő körülményeinek megismerése, osztályhoz kapcsolódása esélyének megvizsgálása - együttes élmények alkalmazása. - Képességek fejlesztése, adottságok kibontakoztatása: - értelmi, - kommunikációs, - szociális, - önfejlesztés, önnevelés. - A pályaválasztásra, az életpálya során többszöri pályamódosításra való felkészítés, az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megalapozása. A tanulók erkölcsi nevelése: - Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. - Pozitív erkölcsi normák szerint éljenek - A tanuló, a család az iskola nevelési tényezőinek összehangolása. - Folyamatos, rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel. - A humán értékek közvetítése.

15


- Új technikák megismerése, alkalmazása a kommunikációs problémák, konfliktusok megoldásában, - A pedagógusok fejlesztése a korszerű pszichológiai eljárások, megismerése, pedagógiai eszköztár megújítása. Módszerek:  A kommunikáció gyakoroltatása, személyes fejlődést segítő beszélgetés.  Tanulóról készített jellemzés megfigyelés alapján különféle projektes játékok felhasználásával.  Az önszervező erőt lehet serkenteni adaptív viselkedés módok tanításával és gyakoroltatásával (tréning módszerek, viselkedés terápiák); vagy emberi kapcsolatok újszerű átélésének, megértésének elősegítésével (csoportfoglalkozások).  Interjú  Önismerettel kapcsolatos beszélgetések  Drámapedagógiában alkalmazott módszerek  Szituációs játékok  Iskolai versenyekre, városi, megyei, országos tanulmányi felhívásokra való felkészülés.  Városi rendezvények megtekintése.  Tanulmányi kirándulások.  Rendszeres szülői fórumok: értekezletek, fogadóórák A család bevonása a nevelésbe.  Hagyományos ünnepi rendezvények megtartása szülők meghívásával: - alsós Mikulás ünnepség - karácsonyi ünnepség 16


- farsang.  A hazafiságra nevelést szolgálja az október 23-ai és március 15-ei iskolai ünnepély.  Az iskola belső és külső környezetének szépítése esztétikusabbá tétele.  A környezetet védi és a munkára nevelést segíti az őszi és a tavaszi papírgyűjtés.  Intézményi konzultáció  Pedagógusok korszerű továbbképzése  A pedagógiai munka szervezeteinek fejlődése, változása a szervezetfejlesztés módszerei révén. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola tudatosítsa a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általános jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A kortárscsoportok hatékony működtetése közösségi élményeken keresztül realizálódik. Nélküle szegényes, hangulattalan lenne a nevelési-oktatási folyamat.

17


A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a személyiségfejlesztéshez hasonlóan az egész iskola életét átfogják. A közösség lényege az, hogy az egyén teljes életet éljen benne, biztonságot és védettséget adjon számára az együvé tartozás érzése. A közösség az egyén számára különböző szokások, értékek, magatartásszabályok, viselkedésminták szövevénye, amelyhez az egyén akaratlanul és észrevétlenül is igazodik, alkalmazkodik. Az összetartozás valóságos társadalmi kapcsolatokban létezik. E kapcsolatok alapja pedig a közös cél, a belőle fakadó közös feladatok, a munka megszervezése. A személyiség számára előnyös, ha minél nagyobb és minél több rétegű az őt körülvevő közösségek hálója, és minél intenzívebbek a kommunikációs kapcsolatok és az érzelmi viszonylatok. S nem utolsó sorban a közösség, az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakulásának egyik fontos tényezője. A közösségfejlesztés folyamat, mely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Célok:  Társas kapcsolatok kialakításának segítése az osztályban, iskolai környezetben.  Az iskola demokratikus működésének biztosítása.  A diákönkormányzat vállaljon minél nagyobb szerepet a közösség alakításában: tervek, célok, tevékenységek.  A kortárscsoportok befolyásoló szerepének megismerése, tisztázása, hangsúlyozása.  A család, mint a legfontosabb erőforrás szerepének tudatosítása.

18


 Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel az emberi kapcsolatok erősítése új kapcsolatok kialakításának elősegítése (család, osztályközösségek, kortárscsoportok, lakóközösségek).  Az emberek személyiségi jogainak tisztelete, a kölcsönös tisztelet a másság elfogadása, a tolerancia.  Fejlődjön ki a civil társadalom életében való részvétel igénye, a közvetlen környezetünk értékeinek gyarapításába, megőrzésébe való bekapcsolódás igénye.  Az európai identitástudat kialakítása, pozitív viszony alakítása a közös európai értékekhez.  Nyitottság a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt.  A közösséget erősíti a tanításon kívül együtt, kulturáltan eltöltött idő.  A szülők igényei szerint gyermekeink hit – és vallásoktatásban vehetnek részt.

Feladatok:  Ismerjék fel, hogy az ember társas lény, társas kapcsolatok hiányában a személyiségfejlődésük zavart szenved.  A közösségek szerepének a társas viselkedés szabályainak megismertetése.  Megfelelő kommunikációs és együttműködési készség és képesség kialakítása a kommunikációs kultúra kialakulása érdekében.  A kölcsönös egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása, megértetése, technikájának elsajátíttatása.  Az egyéni és közösségi érdekek összehangolása. 19


 A csoporthoz tartozás érzésének és felelősségének erősítése.  A „mi-tudat” élményének megteremtése, erősítése.  A vélemények, érvek kifejtésének, megvédésének képességeit fejlesztő technikák megismertetése: kompromisszum, konszenzus, konfliktushelyzetek megoldása, ezek technikája, érdekek ütköztetésének módjai.  Közös, felelősségteljes döntéshozatal megtanítása.  A demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, a jogok és követelmények működésének segítése (érdekképviseletek, állampolgári jogok ismerete, gyakorlása, tisztelete).  Az emberek egyenjogúságának elismertetése, a faji, vallási, etnikai különbségek elfogadása, előítéletektől mentes szemlélet kialakítása.  Nyitottság a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt, lehetőség szerint bekapcsolódás a problémák megoldásába.  A különböző kultúrák megismerése és elfogadása iránti igény felkeltése (európai hagyományok, európai örökségek megismertetése) Módszerek: - beszélgetés - szituációs játékok - közösségfejlesztő tréningek - szociometriai felmérések - élménybeszámolók - közös célokért együttvégzett munkafolyamat: - osztálykirándulások - hulladékgyűjtés - tantermek, folyosók dekorálása - parkvédelem 20


- drámajátékok előadása - szépirodalmi szemelvények elemzése - videofilmek megtekintése, megbeszélése - beszámolók, önálló témafeldolgozás. Ezeket a közös feladatokat részben az iskolai valamennyi tanulóját érintő megmozdulások, részben speciális közösségek munkája révén, főleg osztályokra lebontva oldhatjuk meg. Iskolai megmozdulások: A fő tevékenység a tanulás közös cél ugyan, de ez kevés a közösség fejlesztéséhez, ezért iskolai akciókat kell szervezni, melyekbe életkori sajátosságaiknak megfelelően kapcsolódhatnak be a tanulók. Pl.

– tanulmányi versenyek - gyűjtőmunka beindítása az aktualitásnak megfelelően - az iskolai hagyományok továbbvitele érdekében: a) hagyományosan visszatérő alkalmak szervezése: - Fazekas napok - Időszakonként iskolai évkönyv megjelentetése, CD kiadása - farsangi bál - akadályversenyek szervezése - hulladékgyűjtés - parkgondozás - megemlékezések köre: ünnepélyek, aktuális évfordulók - táncház - múzeum –és színházlátogatás - kirándulások

Osztályközösségi megmozdulások:

21


a) tanulás, kulturális és sporttevékenység: - az osztály mindennapi életének megszervezése, ezzel kapcsolatos feladatok elvégzése: - felelősi rendszer kialakítása - tanulással kapcsolatos problémák megoldásának megszervezése - az osztály rendjének, tisztaságának biztosítása, teremdekorálás - óraközi szünetek ügyeleti rendszerének megszervezése b) a játékok, kulturális tevékenység, társadalmi munka: - részvétel a város kulturális rendezvényein - ajándékműsor készítése, a szülőknek - közvetlen lakókörnyezetünk megóvása, védelme érdekében - gyűjtőmunkában való részvétel - önművelés érdekében: könyvolvasás, kiállítások, múzeumok látogatása - ünnepségeken való részvétel: március 15-én, a város napján ( május 11.), okt. 23-án

A közösségfejlesztés mozzanatai: -célok meghatározása: nevelőtestület feladata -tervezés

: nevelőtestület és DÖK részvételével

-szervezés

: nevelőtestület, DÖK és osztályközösség közös megbeszélésével

-végrehajtás

: tanulók és nevelők

-ellenőrzés

: tanulók, nevelők és DÖK

-értékelés

:tanulók, nevelőtestület és DÖK.

Az intézményi tevékenység a leírtak érdekében:

22


1. Biztosítja a megfelelő információkat, tájékoztat a munkavégzés körülményeiről, figyelemmel kíséri a közösség fejlődési szintjét. 2. Biztonságot ad a tanulók számára, serkentő hatású a továbblépéshez. 3. Tudatosul, hogy a kitűzött célokat elértük-e, mit tettünk ill. mit mulasztottunk el megtenni a siker érdekében? 4. Megerősítést kap a jó, korrigálható a helytelen. Az iskolaközösség és az osztályközösségek jellemezői a célok elérése során: a) tettrekészség: mely minden gyermek sajátja, de a közösségben ennek határozott irányt és tartalmat kell adni. b) vidámság: életvidámság, játékosság, mely hangulati tényező erősen befolyásolja a tettrekészséget. c) igényesség: mely a már megismert és helyesnek tartott talált követelményt számon kéri.

A tanulói személyiség fejlesztését és elősegítő módszerek és szervezeti formák:  Zeneiskolai képzés: 1 - 8. évfolyamon.  1963-tól az előd zeneiskola képzését folytatva, korszerűsítve végezzük munkánkat. Tanulóink a közismereti tantárgyakat, a szolfézst és a hangszeres zenét egy iskolán belül sajátítják el.  A szolfézst órarendbe iktattuk be, a kórus a zenekari tevékenység és a hangszeres képzés részben csatlakozik az órarendhez, illetve ellentétes műszakra osztottuk be.

23


 Hangszeres oktatást tíz tanszakon folytatunk: zongora, hegedű, gordonka, gitár, ütő, szaxofon, fuvola, klarinét, trombita, blockflőte.  1986-os tanévtől általános iskolát végzett tanulóink számára zenei továbbképzőt szervezünk.  Az 1993/94-es tanévben volt növendékeinkből megalakítottuk kórusunk ifjúsági tagozatát.  Iskolánk a Zeneművészeti Főiskola gyakorló iskolai feladatait is ellátja.  Az utánpótlás nevelése mellett kiemelt feladatunk a zenei műveltség általánossá tétele, a nem zenei pályán továbbtanuló növendékeink további képzése, fejlesztése.  Az egyéni foglalkozásokhoz szakembereink egyéni programot készítenek a tanulók adottságai, fejlődési üteme alapján.  Növendékeink, zenei kórusunk tagjai rangos hazai és nemzetközi versenyeken vesznek részt.

 Komplex táncművészeti képzés: 1 - 8. évfolyamon  1986-os bevezetésével a művészeti tehetséggondozást kívántuk bővíteni, tanulóink harmonikus mozgáskultúráját kialakítani, fejleszteni.  Célunk a táncot szerető, tánchoz értő közönség nevelése; a tehetséges tanulók kiválasztása, irányítása a művészi pályára, utánpótlás nevelése.  A táncórák keretében tanulóink klasszikus- és dzsesszbalettet, népi játékot és néptáncot, társastáncot tanulnak.  Nívócsoportos matematika oktatás: 4 - 8. évfolyamon

24


 Matematika tagozat (emelt szintű oktatás) az iskola megalakulása óta működött a 7 - 8. évfolyamon.  Az 1997/98-as tanévtől differenciált matematika oktatást vezettünk be a 4. évfolyamtól. Az osztálykeret megbontásával csoportokban folyik az oktatás évfolyamonként.

 Élő idegen nyelv oktatása: 3 - 8. évfolyamon  Iskolánkban az 1980/81-es tanévtől tanítunk angol nyelvet.  Az elmúlt években tovább nőtt az igény az angol nyelv tanulása iránt.  Az érdeklődés felkeltése és a nyelvtudás elmélyítése érdekében érdeklődés esetén nyelvtanfolyamot szerveztünk Angliában.  Más idegen nyelvek iránt sajnos csökken az érdeklődés  Nyelvi-irodalmi kommunikációs program: 1-4. évfolyamon  1989/90 tanévtől indítottuk a NYIK-es programot, amely a tehetséges tanulók fejlesztését és hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segíti magyar nyelv és irodalom tanítása során.  Nívócsoportos biológiaoktatás: 7-8. évolyamon  1990/91-es tanévtől a biológia iránti nagy érdeklődés miatt, évfolyamonként plusz heti fél órát biztosítunk az érdeklődő diákoknak, amivel elősegítjük a tehetséges tanulók képességeinek alaposabb fejlesztését, sikeresebb felvételijüket a biológia tanszakra.  Nívócsoportos fizika és kémiaoktatás: 7 - 8. évfolyamon 25


 Az 1990/91-es tanévtől e két tárgy iránt érdeklődő tanulók részére heti plusz fél órát biztosítunk a fizika és a kémia tananyag elsajátítására, amellyel tagozatos felvételijüket segítjük elő.

26


Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Iskolai rendezvények  Nemzeti ünnepeink méltatására iskolai ünnepély, osztály ünnepség,  Az ünnepekhez rendszeresen kiállítást is rendezünk.  A népszokások, néphagyományok ápolása is teret kap rendezvényeink sorában. Ezeket döntően osztálykeretben vagy napközis foglalkozásokon tartjuk meg. Az iskolai élethez kötődő rendezvények: - tanévnyitó ünnepély - ballagás - tanévzáró ünnepség - a zenei élet eseményeihez kötődő rendezvények - nyílt nap - sportrendezvények - diákönkormányzati napok - Fazekas nap - Sítábor - Erdei iskola  Iskolai kirándulások, nyári táborok  Az osztály és az iskolai hangversenyek, táncbemutatók alapfokú művészetoktatási tevékenységünket reprezentálják.

27


Miskolchoz kötődő hagyományok 

A város ünnepéhez - május 11. - kötődő helytörténeti vetélkedők, valamint városunk történelmi eseményeiről, híres embereiről való megemlékezések erősítik tanulóink Miskolchoz való kötődését.

 Színvonalas műsorokkal járulunk hozzá az intézmények által szervezett ünnepségekhez, rendezvényekhez.  Rendszeres látogatói vagyunk a színházi előadásoknak, hangversenyeknek.  Döntően osztálykeretben ismerkednek tanulóink városunk múzeumaival, könyvtáraival, látogatják a filmszínházak előadásait.  Városi rendezvényeknek, diákolimpiáknak, hangversenyeknek, megyei fuvola- és zongoraversenyeknek biztosítunk helyet és vállaljuk megszervezését. Egyéb hagyományok 

Iskolánk hagyományai a családokon keresztül is öröklődnek, hiszen

tanítványaink szülei, testvérei közül sokan tanulóink voltak.  Az iskolánkhoz való ragaszkodás szép példája, hogy volt növendékeink, akik a pedagógus pályát választják, itt végzik tanítási gyakorlatukat.  Legkiválóbb nevelőink pedagógusnapon Kisgyörgy –díjban és Bodor Judit díjban részesülnek.  A ballagáson nyolc év eredményes munkája alapján a "Fazekas kiváló tanulója", a "Fazekas kiváló zenésze", a "Fazekas kiváló sportolója" , „Fazekas kiváló táncosa” és „Közösségi és kulturális munkáért”címet adományozzuk tanulóinknak. 28


 A díjhoz és a címhez Alapítványunkból pénzjutalom jár. A személyiség- és közösségfejlesztés fórumai: Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban

megválasztott

küldöttekből

álló

diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Napköziotthon: A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk.  A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetősége-

29


inek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatását, fejlesztését szolgálja. A szakkörök a képességfejlesztés széles palettáját próbálják lefedni pl: lehetnek művészetiek, technikaiak szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei, vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelői munka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmány kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulá-

30


son való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését, tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Több mint 20.000 kötetes könyvtárral rendelkezünk, ahol tanulóink és pedagógusaink a munkájukhoz szükséges

31


könyveket, folyóiratokat, kézikönyveket, szótárakat, kottákat vehetnek igénybe. A könyvtár vezetője biztosítja a könyvtári órák, foglalkozások szakszerű megtartását. A könyvtár nyitva tartása alkalmazkodik a tanítás rendjéhez, a tanulók szabadidejéhez. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást iskola szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Iskolánk világnézetileg semleges.

2.3.1 Tanítási órán kívüli foglalkozások igénybevételének szabályozása Foglalkozásokon való részvétel: A tanév szervezése már áprilisban megkezdődik, amikor a személyi, tárgyi feltételek és az „iskolahasználók” (szülők, diákok) véleményének figyelembe vételével meghirdetjük a következő évre tervezett kötelező órán túlra tervezett foglalkozásokat. A szülők az ezeken való részvételről írásban nyilatkoznak. Amenynyiben a jelentkezők száma nem éri el a csoportszervezéshez szükséges létszámot, akkor a képzést nem tudjuk beindítani.

32


A foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes, de a szeptemberi jelentkezés egy tanévre szól. A kínálatban manuális és intellektuális képességfejlesztő foglalkozások egyaránt szerepelnek. A foglalkozásokon végzett tevékenységnek szóbeli értékelése megtörténik, de ellenőrzőbe, naplóba ez nem kerül bejegyzésre. Színvonalas munkák bemutatására az iskola lehetőséget teremt. Az iskola falain belül szervezett tanórán kívüli tevékenységek és a szabadidős tevékenységek illetve a foglalkozásokon való részvétel lehetősége mindenki számára adott, a foglalkozások nyitottak az érdeklődők előtt, sőt propagandát fejtünk ki a nagyobb létszámú jelentkezés érdekében. Az iskolán kívül szervezett tanórán kívüli tevékenységek és a szabadidős tevékenységek azok, amelyek szülői finanszírozást igényelnek. Ezek a szülőkkel való egyeztetés alapján történnek, figyelmet fordítva a gyermekek érzékenységére. Ez azt jelenti, hogy osztályközösségek programokra úgy jelentkeznek, hogy azon lehetőség szerint minden gyermek részt tudjon venni. Az iskolai szintű, nem iskolában tartott rendezvényeknél figyelembe vesszük, hogy a részvétel aránytalan terhet senki számára ne jelentsen. 2.3.2 Ingyenes szolgáltatások igénybe vétele A közoktatási törvény 114.§-115.§-a meghatározza az iskolában ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat. A helyi önkormányzatok által fenntartott általános iskolában ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:  szükség esetén logopédiai, dyslexia - megelőző foglalkozás,  a sajátos nevelési igényű gyermeknek felzárkóztató foglalkozás,  rendszeres egészségügyi felügyelete,  az iskola létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez,

33


 az első – nyolcadik évfolyamon az évfolyamismétlés,  az 52.§ (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket,  diáknapokat,  az énekkart, kórust,  a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet,  az iskolai sportkört,  a mindennapos testedzést,  a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is,  a tanítás kezdete előtti, az étkezés ideje alatti felügyelet,  a nyolcadik évfolyam végéig a napközis és tanulószobai foglalkozás,  a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a köztes vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga,  a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótvizsga és első alkalommal a javítóvizsga,  az iskolai létesítményeknek (könyvtár, számítástechnika terem, sport – és szabadidő létesítmények), eszközeinek használata. Minden esetben ingyenes az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos és az autista tanuló részére. Ingyenes a fejlesztő felkészítés (30.§ (6) bekezdés), a pedagógiai szakszolgálatok (34.§) igénybevétele. Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális,

34


művészeti, sport – vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelésioktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. A térítési díj fizetési kötelezettséget és a tandíjfizetési kötelezettséget a közoktatási törvény 115.§-a szabályozza, amelyet kiegészít a Fenntartó közgyűlés által alkotott és elfogadott tandíj és térítési díj rendelet, amelynek alapján az iskola megalkotja saját szabályzatát. Az iskola csak a Fenntartó rendeletében leírtak alapján adhat kedvezményt az iskola tanulói számára. Támogatást a tanulmányok folytatásához  az alapítvány(ok) adhat(nak)  illetve pályázati úton biztosíthatunk, amelynek figyelemmel kísérése az osztályfőnökök feladata. 2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A mai iskola napi gondja a beilleszkedés hatékony segítése. Szeretettel és emberséggel kell fordulnunk a segítséget igénylő gyerekek felé, hogy egyik tanítványunk se érezze magát elveszettnek, értéktelennek, feleslegesnek. Biztosítania kell az iskolának az értelmes, alkotó, örömteli életcélokat, önmegvalósítás lehetőségét, (anélkül, hogy másoknak hátrányt okoznánk). Környezetünkkel és önmagunkkal harmonikus lelki egyensúly kialakítására, alkalmazkodó képesség és konfliktuskezelési képességet fejlesztésére törekszünk.

35


A 70-es évektől egy egészséges szemléletváltás következett be, melyben a hangsúly a megelőzésre került.

Feladatok: A viselkedési zavar az érzelmi élet, a társas kapcsolatok rendellenességére utal. A gyermek azt jelzi különböző módon, hogy bajban van, elvesztette lelki egyensúlyát. Ezen zavarok megismerésénél akkor van esélyünk, ha a gyermek és élethelyzete ismeretében a kedvezőtlen viselkedést kiváltó okokat megkíséreljük megszüntetni vagy legalábbis enyhíteni. A 2004/2005-ös tanévtől iskolapszichológus segítségét is igénybe vehetjük. Minden olyan körülmény, amely a gyerekek harmonikus személyiségfejlődését segíti és megvéd a mentálhigiénés ártalmaktól az elsődleges prevenciót jelenti. Az érzelmi-társas zavarok megelőzéséhez, kezeléséhez járulhat hozzá az iskola: - differenciált sokszínű tevékenységrendszerével, - a belső motivációra épített munkaszervezéssel, - differenciált képességfejlesztés lehetőségének nyújtásával, - az iskolai stressz hatások csökkentésével. A problémás helyzetek egy részének megelőzését szolgálja, az iskola kedvező légköre. A jó iskolai közérzet biztosítását segíti, hogy - a tanulók részt vehetnek az őket érintő döntésekben, - a kontroll és az önellenőrzés, önértékelés egyensúlyban van, - nyílt és hiteles a kommunikáció, - a gyerekek és a nevelők közössége nyitott, - a mentálhigiénés problémák kezelése okkereső, érzelmileg támogató.

36


Segíthetnek a személyiségfejlesztő programok is. A speciális szakemberekiskolapszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus, szociális munkás – alkalmazása ugyancsak egy lehetőség, hogy a gyerekek eredményesebben alkalmazkodjanak az iskolához és az iskola jobban tudjon igazodni a gyerekek sajátosságaihoz. A másodlagos prevenció korai felismerésénél fontos az első kedvezőtlen jelzésekre történő felfigyelés, és az, hogy a kialakulás okaira összpontosítva elébe menjünk a komolyabb gondok megjelenésének. A magatartásváltozás oka lehet: - a tanulmányi munka romlása, - a tanulási motiváció hiánya, - hiányzások számának növekedése, - gyermekek/gyermekcsoportok közötti ellenségeskedés. Külön figyelmet érdemelnek azok a gyerekek, akik iskolaváltást követően lesznek tanulóink. Egy ilyen változásra többnyire kényszerű okok miatt kerül sor, amelyet mindenki különbözőképpen él át. Társas beilleszkedésüket befolyásolja az „első benyomás”. Fontos, hogy az érkező diák és a befogadó csoport kedvező benyomást gyakoroljon egymásra, pozitív vonásaik kerüljenek előtérbe. A prevenciós munkában természetesen nagy szerepet játszik az iskola légköre, az itt folyó nevelőmunka a lelki egészség védelmét szolgálja. Az eredményesség azon áll vagy bukik, hogy a szülők, nevelők, segítők, menynyire tudnak együttműködni. Olyan megbízásokat kell adni, ahol le tudják vezetni belső feszültségüket, másrészt bekapcsolódhatnak olyan közösségekbe, ahol tevékenységük közben megszabadulhatnak rossz érzéseiktől, magányosságuktól is.

37


Az igazgató a tanulót részben vagy egészében felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenység eszközrendszere:  szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal;  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  a nívócsoportos oktatás;  a felzárkóztató órák; foglalkozások  a napköziotthon;  a családlátogatások;  a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése (esetmegbeszélés, tanácsadás, stb.). 2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenysége „A tehetséget nem lehet teremteni. Talajt, a lehetőséget lehet teremteni, ahol a tehetség kibontakozhat, kialakulhat…” (Neuhaus) Az 1993. évi LXXIX.törvény, a Közoktatási törvény a gyerekek jogai közé sorolja a tehetségesek felismerését, fejlesztését. A 10. § (3.) bekezdésében ez áll: ”A gyermeknek, tanulónak joga, hogy képességeinek, adottságainak megfelelő 38


nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tanuljon, valamint tehetségének felismerése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt”

10. § (41.) Az az intézmény, iskola, kollégium, amely a tanulók nevelését, oktatását biztosítja, a törvény alapján ellátja: „…a tehetségkutatással és tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat: felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, ill. ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez” Fontos, hogy hogyan határozzuk meg a tehetség fogalmát. Jelenleg sokkal bonyolultabbnak tartjuk a tehetség, talentum eredetét, mint hogy egyetlen megközelítés alapján meghatározható lenne. A tehetség: potenciát, lehetőséget, ígéretet, reményt jelent valamely emberi tevékenységi körben olyan kiemelkedő teljesítményre, amely társadalmilag hasznos, és amely sikerélménnyel jár elérője számára.(Czeizel Endre: Sors és tehetség, 13.old.) A tehetséggondozás útja lehet a nemzetközi gyakorlatból is ismert gyorsítás, gazdagítás, speciális stratégiák alkalmazása és a differenciálás. A tehetséges tanulók oktatásának tehát nincsenek speciális módszerei, a különbség az oktatás ütemében, mélységében és stratégiájában van. A pedagógiai programban tehetségkutatás, tehetséggondozás funkcióját a következő szervezeti formák keretében próbáljuk megoldani: - Tanórán egyénre szabott, differenciálás lehetősége - Emelt szintű oktatás, - csoportbontások,

39


- szakkörök, - tanulmányi és kulturális versenyek.

40


Tehetségfejlesztés Célok

Módszerek

Feladatok

1.) Pedagógusok ismeretrend- Tantestületi belső továbbkép- Előadások munkaközösségi érteszerének bővítése a tehetség zés. összetevőiről

Tehetségfejlesztő- kezleten, tanácskozások. Hatvan

szakértő posztgraduális kép- órás, 120 órás és két éves tanulmázésre beiskolázással szakem- nyok elvégzése. ber biztosítása.

2.) Megfelelő szintű tehetség- Képzett gondozás biztosítása.

tehetségfejlesztési- Rendszeres kommunikáció. Kikér-

szakértő alkalmazása.

dezés, egyeztetés, szükséges vizs-

Iskolapszichológus

gálatok elvégzése.

3.) Tehetségek iskolai csopor- Emelt szintű oktatás, választ- Óvodai, szülői vélemény. Elbetokba sorolása 4.)

Tanórai

ható tárgyak 1-8. évfolyamig. szélgetés megfigyelés alapján. tehetségfejlesztés Hatékony

ismertnyújtás

és Gondos tervezőmunka, egyéni és

megfelelő szervezeti formáinak készségfejlesztés, reproduktív csoportos feladatok végeztetése. biztosítása.

és produktív gondolkodásra, kreativitásra nevelés.

5.) Helyes önismeretre nevelés.

Helyes önismereti módszerek Tanárok, társak, szülők, jellemzéés technikák megismertetése. se, önjellemzés. Eredmények rendVersenyekre való felkészítés, szeres mérése, értékelése. Elbeszerepeltetés.

szélgetés, elemzés.

6.) Helyes tanulási szokások Pozitív és negatív területek Elbeszélgetés, megfigyelés. Esekialakítása.

feltárása, elemzése.

tenként tanulási stílusok kérdőív kitöltése.

7.) Tanulás módszertani segítség Megfelelő tanulási stratégiák Tanórai lényegkiemelések. Tanbiztosítása

megismertetése.

anyag átstrukturálását megkövetelő feladatok. Vázlatok, jegyzetek beszámolók készíttetése. Definiálások csoportosítások tömbösítések.

8.)Tanulóközpontú formák alkalmazása.

tanulási Egyéni képességek aktivizálá- Differenciált, önálló feladatvégzés, csoportmunka, egyéni bánásmód

sa.

41


9.) Szülőkkel való hatékony A együttműködés kialakítása

gyermek

fejlődésének Rendszere kétoldali kommuniká-

együttes figyelemmel kíséré- ció, közös programok, gyermekek se, segítése

érdekében végzett közös munka.

10.)Tehetségfejlesztés matema- Széleskörű tika

és

matematikai

és Olvasás, megfigyelés, megbeszé-

természettudományos természettudományos ismere- lés. Hipotézisek vizsgálata. Rele-

tárgyak terén.

tek nyújtása. Az ezek során váns adatok kiválasztása. Mennyitanultak alkalmaztatása.

ségi, minőségi összevetések. Új összefüggések megállapítása, elméletek gyakorlati alkalmazása. Versenyeken való szereplés.

11.)Nyelv, irodalom és társada- Magasszintű

nyelvhasználat, Változatos ismertanyag nyújtása.

lomismeret terén.

nyelvhasználat, Kritikai és kreatív olvasás bátorítá-

intelligens

stabil helyesírás kialakítása. sa. Kutatási feladatok adása. ProIrodalmi készségek integráló- duktumok létrehozása, versenyezdásának

elősegítése.

Szó- tetés.

kincsfejlesztés, előadói képesség fejlesztése. 12.) Tehetségfejlesztés a kész- Sokoldalú képességfejlesztés Kimagasló alkotásokkal való megségtárgyak oktatásán keresztül.. a készségtárgyak terén.

ismerkedés. Kreatív produktumok létrehozása, rendszeres szerepeltetés. Problémaérzékenységet igénylő feladatok megoldása.

13.) Tanórán kívüli lehetőségek A tanórán kívüli fejlesztést, Irodalmi színpad. kiaknázása.

kreativitást szolgáló szerveze- Klubdélutánok. ti formák megszervezése, mű- Szakkörök. Sajátos módszerei ködtetése.

Énekkar. Iskolaújság.

14.)Szabadidőben történő tehet- Tanulást, sportolást, szórako- Tanulmányi kirándulások ségfejlesztés.

zást szolgáló szabadidős te- Színházlátogatások vékenységek szervezése

Hangversenyek}megtekintése Múzeumok Különböző sportversenyek

42

Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 15.)Hátrányos helyzetű tehetsé- Esélyteremtés egyéni törődés- Divergens gondolkodás méltányogek segítése.

lása, kreativitást kívánó feladatok

sel.

adása, olvasási, kutatási megbízások. 16.)Alulteljesítő fejlesztése.

tehetségesek Kedvező körülmények kiala- Támogatás, dicséret, bíztatás, sikítása.

kerélményhez juttatás

17.) Egyéni képességekhez iga- Korszerű, mobil tanmenetek Tanulóközpontú tervezés (szabad zodó tanórai tanulás megszerve- készítése,

órakeret

zése

csportbontás)

18.)

Rugalmas tanári magatartás Versenyek,

vetélkedők, Átgondolt

felhasználása,

órarend,

versenyeztetési Tanszakok, munkaközösségek ösz-

bemutatók (szaktárgyi, sport, rendszer

szehangolt tervező munkája

kulturális stb.); 19.) Tehetséggondozó foglalko- Tanulási tevékenység meg- iskolai sportkör zások

szervezése a képességfejlesztés figyelembe vételével.

2.6. Gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolának gondoskodnia kell a rábízott tanulók felügyeletéről, el kell látni a gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Közre kell működnie

43


a tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítésében, és pedagógiai eszközökkel törekednie kell a káros hatások megelőzésére. Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez, ennek érdekében együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal. Célok: a prevenció-, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése.

Feladatok: - olyan pedagógiai - , jogi – szociológiai - , közgazdasági tevékenységeket folytatunk, amelyek a gyermek érdekeiben történnek a gyermekek érdekeit szolgálják, jogaikat védik; - A gyermek – és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak nevelő munkáját. - Tájékoztatja a tanulókat, hogy az iskolán kívül, ki milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - A megismert, veszélyeztetett tanulóknál családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. - A pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. - Az iskolának kiemelt figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek megelőzésére. - Helyi értékek megismertetése; - Hátrányos helyzetű – és veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása; - Problémák, zavarok korai felismerése;

44


- Személyiségformálás; - Családokkal való- kapcsolattartás; - Életvezetési ismeretek elsajátítása; - A rendőrség Bűnmegelőzési Szolgálata által kidolgozott, a Bűn küszöbén” címmel meghirdetett nevelési, oktatási program – amelyhez iskolánk is csatlakozott – alkalmazása; - Iskolánk bekapcsolódott a rendőrség által szervezett DADA programba; - Tájékoztatás a szociális ellátás lehetőségeiről; 2.6.1. Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása Az iskolában a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása csak integráltan történik. Az alapító okirat jelöli meg, hogy az SNI-s tanulók mely körének képzését kell ellátnunk, így feladatunkat az 1993. évi LXXIX. Tv. 35.§ alapján szervezzük. Fontos feladata az iskola pedagógusainak, hogy az SNI gyanújának felmerülésekor kérjék az állapot diagnosztizálását, esetlegesen a sajátos nevelési igény megállapítását. A fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. A tanulók fejlesztése csoportban történik, amelyet szükség és lehetőség esetén kiegészítenek egyéni foglalkozások. Optimális esetben már az óvoda megkeresésére a nevelési tanácsadás szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, így már az iskola kezdő szakaszában tud a pedagógus (esetleg más szakember) a tanuló iskolai nevelésével és oktatásával

45


foglalkozni a tanuló egyéni adottságának, fejlettségének, képességének, tehetségének, fejlődési ütemének megfelelően.

46


Fejlesztő foglalkozások rendje: A szakvélemény javaslatot tesz a vizsgált tanulóval való foglalkozás keretére. Amennyiben az osztálytanító pedagógus el tudja látni a fejlesztést, akkor a tanulóval való foglalkozást az egyéni fejlesztési lapban regisztrálja, azt vezeti. Lehetőség esetén ezt a munkát az iskola fejlesztő pedagógusa segíti, amelynek formája változó:  a fejlesztő pedagógus részt vesz a tanítási órán és segíti a fejlesztést igénylő tanulót,  a fejlesztő pedagógus 3-5 fős csoportban foglalkozik a növendékekkel. Logopédiai probléma esetén az iskolában működő „utazó logopédus” foglalkozik a gyermekkel:  önálló vagy  1-3 fős csoportban a félévenként áttekintésre kerülő esetek számától és súlyától függően. A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása. Fejlesztő foglalkozást az iskolapszichológus is ellát, kiemelten fontos tevékenysége a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. 2.7. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Cél:  A tanulási képességekben lemaradók felzárkóztatása, segítése  A szociális háttér problémájának kezelése.  Az eredményes tanuláshoz szükséges készségek, képességek kítása, fejlesztése. 47

ala-


 Hiányzó ismeretek pótlása  Az iskolai teljesítményszint növelése. Módszerek - célzott beszélgetések; - előadások szervezése; - tanácsadások; - szabadidős programok szervezése; - könyvtárlátogatások; - táboroztatások; - részvétel a DADA programokon. - a nevelési tanácsadó megkeresése, javaslata - a tanulási nehézségének megállapításában a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. - Tanrenden belül: differenciált óravezetés /tantárgyi felzárkóztatás: diszgráfia, diszlexia, diszkalkulia, gyógytestnevelés/ Felzárkóztatást szervezünk nem kötelező tanórai foglalkozás keretében egyénileg és külső szakember közreműködésével. Tanórán kívül: korrepetálás, szakkörök, népismereti program, napközis felzárkóztatás, nyári és erdei táborok, a család bevonása az intézménybe /nyílt napok, fogadóórák szülői értekezletek, családlátogatás, közös kirándulás/ Az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek felzárkóztatása Az alsó tagozatos képzés során nagy gondot jelent, hogy a cigánygyerekek esetében (többnyire) az iskola nem támaszkodhat az azt megelőző nevelés – a csa-

48


lád, az óvoda – eredményeire. Gondolunk itt pl. az alapvető mentálhigiénés szokások kialakítására. A későbbiekben, a tanítás-tanulás folyamatában sem támaszkodhatunk számottevően a szülői segítségre. A gyerekek közel 100%-a hátrányos helyzetű, szociális helyzetük rendkívül rossz, környezetük primitív. A gyerekek otthoni tanulása nem megoldott. Első osztálytól kezdve legnagyobb gondot az anyanyelvi nevelés okozza, amelynek célja lenne a már meglévő tudás továbbfejlesztése, a szóbeli és írásos nyelvhasználat gazdagítása. Mivel azonban nincs mire építenünk, mindent elölről kell kezdenünk. Az alapvető készségek és képességek elsajátításához fontosnak tartjuk a gyermekek legalább heti 2 alkalommal történő felzárkóztatását a matematika és magyar tárgyak körében. Felső tagozatban komoly problémát jelent, hogy a cigánygyermekek – az esetek többségében hiányos alapokkal kerülnek az 5. osztályba. Helyzetüket súlyosbítja a hiányzó felszerelés, valamint egyes esetekben a rengeteg mulasztás. A tanulási folyamatban ezek a tanulók eleve hátránnyal lépnek, amit csak fokoz a rendetlen család, a szülők alacsony iskolázottsága. A szülők segítségének hiánya miatt, az alapok megerősítése és a követelmények biztosabb elsajátítása érdekében feltétlenül szükségesnek tartjuk felső tagozatban is a felzárkóztató foglalkozásokat. A felzárkóztatásokkal el kell érnünk azt, hogy cigánytanulóink a minimális követelményeket elérjék, így lehetőség nyíljon számukra is a továbbtanulásra. A matematika és az anyanyelvi ismeretek minimális követelményeinek elsajátítása mellett fontosnak tartjuk a cigány kultúra, a cigány hagyományok és szokásrendszer megismertetését, kialakítását ezen tanulóknál identitásuk erősítése céljából.

49


Azoknak a tanulóknak, akik a tanév végéig, (amelyben a tizenhatodik életévüket betöltik, és nem fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát) felzárkóztató oktatáson való részvételét segítjük. A cigány népismeret témaköreit és az azokhoz tartozó tartalmakat az irodalom, környezetismeret, történelem, ének-zene, rajz és technika tartárgyakba integráljuk. Az adott tantárgyak tanmenete tartalmazza e témaköröket és azok óraszámait. A cigány tanulók etnikai felzárkóztató foglalkozáson való részvételét a szülők a tanév első szülői értekezletén kérhetik.

2.7.1. Az etnikai tanulók oktatása Az iskola körzetében élő tanulók számára az iskolánkba való beiratkozás törvény adta joguk és általunk biztosított lehetőség. A szegregáció gyanújának az elkerülése érdekében 2005-től nem indítunk kis létszámú osztályt. Így lehetőség nyílik a körzetünkben élő diákok integrált oktatására, amennyiben az óvoda vagy a Nevelési Tanácsadó problémát jelez a gyermek iskoláztatásával kapcsolatban. Az osztályok szervezésekor kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az évfolyamon az egyes csoportok tanulói között a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 7%-nál ne legyen nagyobb. Az egyenlő bánásmód alkalmazásával és a szegregációmentességgel igyekszünk az esélyegyenlőséget biztosítani tanítványainknak. A pedagógusok az integrált oktatás módszertanával minél körültekintőbben és mélyebben ismerkedjenek meg, ezt az iskola külső-belső továbbképzések szervezésével biztosítsa! A tanulókkal való foglalkozás során igyekezni kell az etnikai tanulóknál is elérni, hogy 50


 szeressen iskolába járni,  értéket jelentsen a tanulás,  kapja meg a lehetőséget, hogy képességeit kibontakoztathassa. Iskolába járását az osztályfőnöknek kontrollálni kell, távolmaradását érdeklődéssel, törődéssel iskolába szoktatássá kell átalakítani. Az igazolatlan távolmaradásokat minél előbb jelezni kell, és vissza kell terelni a diákot az iskolába. A szakértői bizottság vizsgálataira (kontroll vizsgálataira) igyekszünk a gyermekeket eljuttatni. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és SNI-s tanulók részére segítő, fejlesztő foglalkozást szervezünk, hogy bekapcsolódhassanak a minőségi szakképzésbe. Az oktatás-nevelés feltételeit úgy szervezzük, hogy személyi és tárgyi feltételek között csoport és csoport között ne legyen különbség. Magántanulói státuszt csak a Családsegítő Szolgálat, egyetértő támogatása esetén adunk, illetve családi állapot változásakor ennek hiányában is. Az átlagtól lemaradók számára egyéni foglalkozásokat szervezünk:  Fejlesztő pedagógus,  Ifjúságvédelmi felelős,  Szabadidő szervező,  Szaktanárok vezetésével. Az iskola vezetése erősíti a kapcsolatot a Kisebbségi Önkormányzat képviselőivel, a családokkal való hatékonyabb együttműködés érdekében. Amennyiben jelentős teljesítménybeli különbség mutatkozik a kompetenciamérések eredményében az osztályok, tanulócsoportok között, akkor a munkaközösségeknek ennek megváltoztatására fejlesztési tervet kel készíteni. A nem szakrendszerű oktatás kialakításánál figyelembe kell venni a tanulócsoportok tanév végi kompetenciamérésének eredményét.

51


Legfontosabb feladataink az esélyegyenlőség biztosítása érdekében:  a lemorzsolódás veszélyének kitett tanulók segítése/mentorállása,  egyéni fejlesztési tervek hatékony tervezése, vezetése,  pedagógusok módszertani fejlődésének inspirálása,  minőségi pályaválasztás, pályaorientáció,  kommunikáció a szülőkkel, civil szervezetekkel, segítő szolgáltatókkal.

2.8. A szociális hátrányok enyhítéseit szolgáló tevékenységek Hátrányos helyzetű az a tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt védelembe vettek, illetve aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. Jellemzőik: - a rossz életkörülmények, munkanélküliség, - a helytelen életmód, a nevelési hiányosságok, hibás családszerkezet- az egészségügyi problémák, fogyatékosságok - a családot összetartó érzelem hiánya Célok: 1. A szociális háttér megismerése. Az osztályfőnökök, az ifjúságvédelmi felelőssel családlátogatások alkalmával, szülőértekezleteken, fogadóórákon ismerkedjenek meg a családok nehéz életkörülményeivel 2. Térképezzék fel (osztályfőnökök; ifjúságvédelmi felelős) a fiatalok hátrányos helyzetéből adódó problémákat

52


3. A felderített szociális hátrányok enyhítésére, a tanulók beilleszkedésének elősegítésére kommunikációs és önismereti foglalkozásokat szervezzenek! 4. Szükséges egy ilyen jellegű problémára érzékeny nevelő, akiben támaszt, segítőt és irányítást látnak a gyerekek. 5. Fontos a felvilágosító munka megszervezése Iskolánkban évek óta a DADA program keretében történi a szakirányú felvilágosító munka. Az egészséges életmódra nevelés címmel előadásokat szervezünk orvosok meghívásával. 6. A Gyermekjóléti Szolgálattal és a Családsegítővel az ifjúságvédelmi felelős tartja a kapcsolatot. Ha szükséges kérje segítségüket! 7. A szociális hátrányoktól eredő értékrendbeli zavarok leküzdése és a helyes értékrend kialakítása minden nevelő feladat. Példaadással, az eltorzult értékek hamisságának bemutatásával, az osztályközösségek pozitív személyiségformáló szerepének támogatásával, pozitív példakép állításával segítenek a nevelők a súlyos probléma megoldásában. 8. Fontos a szülőkkel a harmonikus kapcsolattartás. A Szülői közösség fontos szerepet játszik a problémák feltárásában és a megoldáskeresésben Alapvető feladatok: - A nevelés és oktatás egésze során gondoskodunk a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítjük. - Figyelembe vesszük a tanuló egyéni képességét, szociokulturális helyzetét, sajátos nevelési igényét segítjük a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását tanulótáraihoz. A tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretek átadásával.

53


- A több partnerű közreműködés kialakítása a gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. - A tanulók életkoruknak, fejlettségüknek figyelembevételével sajátítsa el a közösségi együttműködés és együttélés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartására. - A szülőket és tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatni kell.

Feladatok-módszerek 1. A személyiségi jogok tiszteletben tartásával az osztályfőnökök mérjék fel a hátrányokat. 2. Kommunikációs, személyiségfejlesztő tréningeken, egyéni beszélgetéseken az osztályfőnökök adjanak lehetőséget a beilleszkedési zavarok feltárására és kezelésére. 3. Szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon adjanak felvilágosítást az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős a szociális juttatások lehetőségeiről. 4. Olyan szemléletet kell kialakítani a tanulókban, amelynek segítségével képesek elfogadni a szociális hátránnyal küzdő társukat. 5. Az osztályfőnököknek állandó munkakapcsolatban kell lenniük a napközis nevelővel, hiszen a szabadidőt és a tanulószobai munkát ők szervezik. 6. Ha szükséges, az ifjúságvédelmi és az osztályfőnök más társintézménybe irányíthatják a tanulókat. 7. A családból hozott negatív nevelési szokásokat az iskolában a közösség erejével ellensúlyozni kell. 8. A drog és alkohol személyiséget romboló hatását előadás és film segítségveé be kell mutatni. 9. A nevelők személyes példaadással pozitív értékeket közvetítsenek

54


10.A pályázatokat a nevelők kísérjék figyelemmel és hívják fel az tanulók figyelmét ezen lehetőségekre, majd a pályázatok előkészítésében segítsenek a nevelők.

2.9. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködési formái Az iskola nevelő munkája szülői közreműködés nélkül nehezen tud érvényesülni. Eredményessége jelentősen függ attól, hogy a tanuló milyen segítséget kap, illetve a szülő milyen együttműködést alakít ki a gyermekkel foglalkozó pedagógussal. Az iskola igazgatója tájékoztatja a szülők képviselőit és tanulókat az iskola életéről munkatervéről, az éves programról. Formái:  félévek indításakor az osztály szülői közösségeinek képviselőinek tájékoztatása,  diákközgyűlés – évente legalább egy alkalommal Harmonikus személyiségű, egészséges tanulók nevelése és eredményes képzése érdekében az iskola és a szülők közötti folyamatos együttműködés kialakítása és fenntartása alapvető szükségszerűség, hiszen az iskolai nevelés partnere a család.

Feladat:  Az iskola a családdal együttműködve törekedjen egységes nevelési szemléletre a hatékonyság növelése érdekében.

55


 Az iskola legyen nyitott, hogy a család bekapcsolódjon a tanórán kívüli szabadidős programokba.  Az iskolai döntések előkészítésébe vonja be a szülők közösségét és a diákönkormányzat tagjait. A szülők, tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

1.

Szülő-pedagógus  szülői értekezlet, fogadóóra az iskolai feladatok, problémák megbeszélésének színterei, nevelési tapasztalatok cseréje, tanácsadás, tájékoztatás a gyermek fejlődésének tapasztalatairól  nyílt órák, nyílt napok betekintést nyernek a szülők az oktató-nevelő munkánkba, egy óra menetébe, benyomásokat szerezhet gyermeke tanórai munkájáról.  családlátogatás

a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

 közös programok, kirándulás, ünnepélyek: hagyományaink erősítik a szülőkkel kialakított jó kapcsolatot: karácsonyi est, családnapok tar-

56


tása. Osztálytermek gondozásában segíthet a szülő, ez is jó lehetőség a kapcsolat tartására  írásbeli tájékoztatás: Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve az iskolai és osztályszintű eseményekről. 2.

Pedagógus-pedagógus  osztályfőnök, szaktanár, napközis kolléga, ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógus kapcsolattartása, feladatok, problémák megbeszélése  azonos nevelési célok, feladatok megbeszélése

57


3.

Pedagógus- tanuló  őszinte hangú beszélgetések a gyerekekkel (A diákok csak akkor tudnak nyugodtan tanulni, amikor a tanár diák kapcsolat jó.)  diákönkormányzat  közös programok

4.

A tanuló feladata az együttműködés során: - saját környezetének, felszerelésének rendben tartása - az iskolai rendezvények előkészítésében, megtartásában való részvétel

5.

A szülő feladata az együttműködés során: - gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, - biztosítania kell gyermeke tankötelezettségének teljesítését, - kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, megadjon hozzá minden tőle elvárható segítséget, - rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, - segítse elő gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, - tartsa tiszteletben az iskola pedagógusainak, alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait.

Az iskolai szülői szervezet jogköre: - figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesítését, pedagógiai munka eredményességét, - megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet, - a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet az igazgatótól,

58


- képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein, - javaslatot tehet a legmagasabb összegre, amelyet az intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításánál nem lehet túllépni. 2.9.1. Szülői szervezet működése A kapcsolattartás szülők és iskola között – a modern technika révén – szorosnak mondható. A szülői fórum joggyakorlatának területei:  véleményezik a tankönyvválasztás szempontjait,  félévenként megismerik és véleményezhetik az intézményben folyó pedagógiai munkát,  javaslatot tehetnek az iskola diákjait, szülőit érintő kérdésekben,  véleményezik a létszámtól való eltérést, és az iskola éves programját, működését. A Szülői Szervezet és az iskolai diákönkormányzat – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet az iskola az intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. 2.10. Iskolai egészségnevelési program

Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A különböző műveltségi területek feldolgozása során adjon ismeretet e témában. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. 59


Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is. A pedagógusok felkészítik a gyermekeket arra, hogy önálló életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejlesztik a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertetik a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Támogatást nyújtanak a tanulóknak a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzéséhez. Segítik a krízishelyzetbe jutottakat. Megkerülhetetlen feladata az iskolának, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakítható ki. Az iskolai környezet, mint élettér is befolyásolja az egészségi állapotot, ezért biztosítania kell az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelénél is jelentős szerepe van. A fiatalok életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus közösség életmódja.

60


Az egészségnevelés azonban együttműködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel is. Alapvető a családokkal való együttműködés, a kezdeményezés tudatos vállalása. Lényeges az egészségügyi hálózat lehetőségeinek felhasználása. Célok: - Az egészséges életmódra nevelés a tanulók tényleges részvételén keresztül, a szemlélet formálása, a család és a közösség értékeinek megőrzése az egészséges életmód kialakítása érdekében. - A tanulók szerezzenek megfelelő tájékozottságot az emberi test felépítéséről és működéséről, az egészséges testi, lelki és szociális fejlesztésük érdekében. - Lássák a bioszféra és egészségünk sérülékenységét és a felelőtlen emberi magatartás, a rossz szokások következményeit. - Tudatosítani kell bennük, hogy mit szabad és mit kell tenni szervezetünk egészségének megőrzéséért. - Az élet és az egészség, mint érték tudatosítása, tisztelete. - Kapcsolódjanak be aktívan szűkebb környezetükben a környezetszennyezés csökkentésébe. - Sajátítsák el az egészségvédő magatartás szokásrendszerét, technik. - Az időjárásnak megfelelő öltözködés jelentőssége az egészség szempontjából. - Megismertetni az egészségügyi ellátást és tudatosítani időbeli igénybevételének fontosságát. -A tanítási órák keretében és más nevelési helyzetekben az egészséges életmód alakítása érdekében a következő nevelési lehetőségekre kiemelt figyelmet kell fordítani: Egészséges étrend, -életmód, napirend, Személyes- és környezeti higiénia, Száj és fogápolás, 61


Mozgás iránti igény kialakítása, Természet szeretete, szabadban való tartózkodás igénye Rendszeres testedzés iránti igény Egészségvédelem, káros szenvedélyek elutasítása. - Lássák reálisan az ember és önmaguk helyét a világban. - Lássák az emberi test szervrendszereinek működését veszélyeztető hatásokat, azok következményeit és megelőzésük lehetőségeit. - Tudják mikor kell orvoshoz fordulniuk. - Sajátítsák el az egészséges életvitel tudni- és tennivalóit. - Értékeljék a természet és az élet szépségét. - Alakuljon ki bennük az egészséget károsító hatások megelőzésében, elhárításában való aktív részvétel igénye. - legyen számukra az egészség és a tudás –mindennél fontosabb- megőrizendő érték. Nevelési tartalom

Tevékenység

Eredményességi mutató

Higiénés magatartásra ne- Test és fogápolás,

rendszeres szűrő és ellenőrző

velés

orvosi vizsgálatok

Környezeti higiénés neve- Az iskola, az osztályterem rendje

DÖK pontokkal értékel

lés Egészséges

táplálkozásra

nevelés: -korszerű táplálkozási is- Helyes étrend összeállítása,

„Ezt szeretem”

meretek

osztályfőnöki órai megbeszé-

-megfelelő étkezési szoká- Étkezés a napköziben

lés.

sok kialakítása Egészséges mozgásfejlődés Rendszeres testmozgás Tanulmányi séták, kirándulások Balesetmegelőzés,

Közlekedési

ismeretek

Betegségek elkerülése

Balesetmegelőzés című videofilm kon, versenyeken való részvé-

62

és Lehetőség szerint tájékoztató-

Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nevelési tartalom Az egészség

Tevékenység

Eredményességi mutató

megtekintése elemzése,

tel, versenyek szervezése

tűz és balesetvédelmi oktatás, szituációs játékok, elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása, szűrővizsgálatokon való részvétel, prevenció (védőoltások) Mentálhigiéné Szociális folyamatok segí- Kiemelt figyelem a veszélyeztetett és tése

hátrányos helyzetű tanulókra

Problémamegoldó, konfliktus és stresszkezelő képes- Tréning ség fejlesztése Pozitív jövőkép kialakulásának támogatása Függőséghez vezető szoká- Lehetőség szerint előadásokon való Lehetőség szerint részt vesok megelőzése

részvétel,

szünk

videofilmek megtekintése,

-a szervezett prevenciós prog-

folyóiratok, kiadványok tanulmányo- ramokban/ DADA../ zása Harmonikus

kapcsolatok Irodalmi

kialakítására nevelés

-a szervezett versenyeken is, szemelvények

gyűjtése, Elfogadó, toleráns magatartás,

bemutatása

jó társas kapcsolatok kialakítása…..

Az egészségnevelés általános elvei 1-4. évolyamon:

63


Az egészségnevelésre vonatkozó nevelési célok, ismeretek szintje a helyi tanterv tantárgyainak különböző témaköreiben szerepel. Ezeken az évfolyamokon a tanító több tárgyat és viszonylag magas óraszámban tanít, így a terület fejlesztése a tantervbe, tanmenetbe viszonylag könnyen beilleszthető és megvalósítható. Mindennapos nevelőmunkája során a személyes higiénia, az egészséges táplálkozás és a rendszeres testedzés szokássá alakítása észrevétlenül a gyerek sajátjává válik.

1. osztály A test felépítésére vonatkozó helyes fogalmak, testrészeink. A test tisztasága, személyi higiéné. A tisztálkodás eszközei. A tisztálkodás közösségi hatása. Hogyan őrizhető meg a fogak épsége? Miért fontos, hogy a fogak épek maradjanak? Milyen a jó fogkefe, a helyes fogmosás? Környezetünk tisztasága és védelme Érthetővé kell tenni a gyermekek számára, hogy a tiszta környezet az ember számára létfeltétel, hiszen az elhanyagolt szennyezett területeken járványok, betegségek keletkezhetnek. A víz, a szél, az állat is bejuttathatja a szennyező anyagokat az emberekbe. Család, munkamegosztás, milyen feladatok vannak a családban? Az öltözködésről A test védelme a hideg és az erős napsütés vagy egyéb más pl. mechanikus hatás ellen. Réteges öltözködés 64


A fehérnemű cseréje Balesetveszélyes helyzetek 2. osztály Táplálkozási szokások és ismeretek Miért van szükség táplálkozásra? Táplálkozásaink mennyiségi elosztása a napszakoknak megfelelően. Teljesítmény és táplálkozás Ha sokat eszünk figyelmünk csökken, ezért nem jó közvetlenül étkezés után szellemi munkát végezni. Milyen tápanyagokból szükséges több, melyikből kevesebb a szervezetünk számára? Milyen fontos anyagokra van szüksége a szervezetnek még? Helytelen táplálkozási szokások Hogyan készül az ebéd? Mozzanatai. Te miben segítesz? Balesetmegelőzés Testünk edzése 3. osztály Egészség, betegség Mit jelent az egészség, betegség fogalma? A betegségek fajtái: akut, krónikus, fertőző Megelőzés: tisztasági szokások kialakítása, a betegségek megismerése, szűrővizsgálatok, védőoltások, mozgás, sportolás Helyes életmód, egészséges napirend A helyes életmódhoz tartozik: - Ismeretszerzés: olvasás, tanulás - Munka: házimunka, kerti munka, szerelés, javítás. - Közösségi tevékenység: sport, közös kirándulások

65


- Aktív pihenés: a szabadidő helyes eltöltése, sport, játék, mozi, hangverseny Sport, mozgás egészség Környezetünk védelme - Természetvédelem Balesetmegelőzés, elsősegélynyújtás 4. osztály Érzelmek, társas kapcsolatok A társas kapcsolatok, a barátság fogalma Egészség Megelőzés, immunrendszer, védőoltás Betegség Különböző szervi megbetegedések, fertőző betegségek Szorongás, félelem Élvezeti szerek és károsító hatásuk A káros szenvedélyek kialakulása ellen csak az egészséges szokások kialakulásával lehet védekezni. Dohány, alkohol, kábítószer káros hatásai. Elsősegélynyújtás, baleset megelőzés Testünk edzése

Az egészségnevelés alapelvei 5-8. évolyamon A témák logikailag összefüggő láncot alkotnak. A felmenő rendszernek megfelelően egymásra épülő programokkal mélyíthető és szélesíthető nevelési tartalmakat közvetíthet a tanuló felé.

66


A tanterv alakításakor törekszünk arra, hogy az adott korosztály érdeklődésére számot tartson, képességüknek megfelelő módszereket írjunk elő, és alkalmazkodjon az osztály sajátságaihoz. Az egészségneveléssel koncentráltan az osztályfőnöki órákon foglalkozunk, amelyet jelentős mértékben kiegészít a természetismeret, biológia, testnevelés, és technika tantárgy, de természetesen minden tantárgy esetén, amennyiben a tananyaghoz kapcsolódik, ezt a nevelési lehetőséget ki kell használni. 5. osztály Testünk higiéniája, tisztálkodás, testápolás Ápoltság, divat egészség Az ápoltság az ember testének és öltözetének higiéniájára, tisztaságára vonatkozó fogalom, kifejezi az ember önmagához, környezetéhez való viszonyát, értékelő magatartását. Az ápolt ember egészségesen tartja testét, a szennyeződésektől megtisztítja bőrét, haját, körmét, s ezt teszi ruházatával is, tisztán jelenik meg embertársai között. Az ápolatlanság hátterében önmagunk és környezetünk lebecsülése húzódik meg. A divat a korízlésnek megfelelő ruhaneműk színére, anyagára, fazonjára vonatkozik. Az ápoltság szorosan összefügg az egészséggel, míg a divat nem.

Felkészülés a serdülőkori változásokra Mind a két nemnek meg kell ismernie a másik szervi működését is, hisz ezzel válnak még megértőbbekké is egymással szemben. E korban kell megerősíteni azokat a higiénés szokásokat, amelyek a nemiségükkel kapcsolatos. A serdülőkor kozmetikája

67


Meg kell értenünk, hogy a bőrünkön látható problémák, hormonális változásra következnek be – pl.: mitesszerek, melyek fokozott mirigyműködés következtében alakulnak ki, de idővel elmúlnak. Fokozott tisztálkodással a nagyobb bajok, erősebb gyulladások elkerülhetők.

Védjük egészségünket! Egészség értéke életünkben Egészséges otthon és iskola Tisztaság, megfelelő mozgástér, fényviszonyok, a levegő tisztasága, hőmérséklete és páratartalma, zajhatások. A nem megfelelő viszonyok korai kifáradásához, kimerüléshez, betegségekhez, szervi károsodásához vezethetnek. El kell jutni a tanulókkal oda, hogy felismerjék saját rossz szokásaikat is pl. a szemetelés a zajártalom (osztályokban, folyosón, utcán)

Játék, sport, testedzés Mozgás szerepe az egyén egészsége szempontjából. A játék jellemformáló ereje, közérzetre gyakorolt hatása. Mozgáskultúra, harmonikus testmozgás, mozgáshiány következményei. Kirándulás, túrázás A természet és a környezet védelme. Miért kell minél többet a szabadban tartózkodni? Fontos, hogy Te mit tudsz tenni környezeted védelméért! Baleset megelőzés

68


6. osztály Az egészséges életmód feltételeinek megismerése Az élelmiszerek összetevői: Meghatározandó: tápanyag, nyersanyag, élelmiszer, étel, rostok. Tápanyagok: energiát adók: zsír, fehérje, szénhidrát Testépítők: fehérje, ásványi sók Szabályozók, védők: vitaminok, nyomelemek Energiaszükséglet, energia bevitel - alapenergia szükséglet - helyes táplálkozás, túlsúly veszélyei Konyhatechnikai eljárások Célja: a nyersanyagok és élelmiszerek átalakítása, fogyaszthatóvá tétele. Tartósítás: tartósítószerek, tartósító módszerek Tudatos egészségmegőrzés Sport a serdülő életében A testi és lelki egyensúly megalapozója. Rendszerességre, kitartásra, erőfeszítésre késztet. Mások munkájának megbecsülését váltja ki. Aerobik, torna, egészséges táplálkozás. A szépségideálokhoz való hasonlítás erőfeszítésre késztet. Öröklődés Az öröklődés szerepe a fejlődésben, szerepe személyiségünk alakulásában. A serdülőkor küszöbén

69


Testi változások hormonrendszer, szaporító rendszer. Lelki változások, konfliktusok, megoldási lehetőségek Baleset megelőzés Káros szenvedélyekről őszintén Szenvedélybetegségek, kialakulásának megelőzése

70


Szorongás stressz. A feszültség oldása A feszültség oldásának technikái: a kikapcsolódás, zenehallgatás, sportolás szerepe. Otthonunk, osztályunk, iskolánk tisztasága, környezetünk kultúrája 7. osztály A testi és lelki egészség összefüggései A pozitív érzelmek teljesítménynövelő hatása A lelki egészség belső harmóniája, megbomlásának testi megnyilvánulása Egészség, betegség, orvoshoz fordulás Az egészségfogalom, az egészséges ember A betegség fogalma, a beteg ember Mi a teendő a beteg emberrel, míg az orvos megérkezik A beteg ember ápolása Mikor fordulok orvoshoz Mit kell tudnom a rendelőben, mit kell magammal vinnem? Gyógyítási szokások Orvosi ellátás: gyógyszeres kezelés, védőoltás Házi gyógyítási gyógymódok, indokolatlan gyógyszerszedés Allergia – kialakulása – veszélyei. Szervezetünk védekezése. Immunrendszer: zavarai, AIDS Immunrendszerünk erősítése A beteg helye a családban. Szeretteink elvesztése. A család jelentése, működése, feladatai.

71


A serdülőkor biológiai folyamatai. A serdülőkor látványos testi (másodlagos nemi jellegek kialakulása), leki, társas, kapcsolati változások. Nemi szerepek. A lelki egészség megbomlása. A fiatalkori bűnözés és egyéb devianciák Szenvedélybetegségek. Alkohol. Az alkohol és hatásai. Alkoholfüggőség. Drog: fogalom. A drog fajtái, fogyasztása, függőség kialakulása, következménye.

A sport szerepe A túrázás. A kirándulások közösségformáló hatása, szabadtéri játékok az egészséges élet szerves részét képezik. Baleset megelőzés 8. osztály Önismeret, önértékelés, önkritika. Ki vagyok én? Kire hasonlítok? Szüleim, testvéreim, barátok, tanárok Jellemzések megbeszélése Barátság, szerelem, szexualitás Szeretet, őszinteség, barátság Minden ember vágyik igazi jó barátra, aki megérti, szereti, segíti. A barátságnak rendkívül nagy jelentősége van az önismeretben, de a párválasztásban is. Szerelem

72


Ábrázolása: a képzőművészetben, zenei, irodalmi alkotásokban A szerelem fejlődése. A nemi élet elkezdése. A nemi élet elkezdésével együtt járó veszélyek. A nemi élet higiénéje, egészségtana. Házasság és család Családalapítás Hogyan készülök fel a családalapításra: szociális és nemi érettség. Felkészülés a gyermekvárásra, a gyermekvárás örömei, csecsemőgondozás. Fogamzás, születésszabályozás, terhesség-megszakítás Szeretet hiánya: durvaság, megbántás, becsapás Az egészséges táplálkozás Különböző betegségek megelőzése, heti étrend összeállítása Baleset megelőzés Testápolás, szépségápolás Higiéniai szokások alakítása, igényesség fokozása. Testápoló szerek használata Hajápolás, hajfestés. Hogyan viszonyuljunk a divathoz? A testmozgás, sport szerepe A túrázás, kirándulások, szabadtéri játékok az egészséges élet szerves részét képezik. A mozgáshiány és az elhízás. 2.11. A mindennapos testmozgás szükségessége

73


Napjainkban egyre több a mozgásszegény életmódot folytató gyermek. A keringési, légzési és mozgásszervi betegségek, a tartáshibák, gerinc deformitások, mozgászavarok száma növekvő tendenciát mutat. A mindennapos testmozgás preventív szerepének jelentősége megnőtt a tanulók egészséges életmódra nevelésében. A gyermekek testmozgásának fokozása - szüleik és pedagógusaik számára példát adva - jelentős egészségfejlesztő hatású lehet a felnőtt társadalomban is. (Magyarországon a felnőtt lakosság 84 %-a, a tanulóifjúság 55 %-a egyáltalán nem sportol. A diáksportban 20 %-uk vesz részt.) Az évente elvégzett orvosi vizsgálatok eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a tanulóifjúság 10 %-a szenved olyan elváltozásban, amely testmozgással, mindennapos tornával javítható, eredményesen befolyásolható. Szent-György Albert már 1930-ban azt mondta, hogy mindennap kell lennie testnevelésnek az iskolában. Az ifjúság munkájáért, jövőjéért mi a felnőtt társadalom vagyunk felelősek. Az orvos, mert látja a bajt és tudja a megoldást. A pedagógus, mert ő tudja a megoldást megvalósítani. A szülő, mert ő tudja a megoldást elősegíteni. Alsó tagozatra járó tanuló részére biztosított a mindennapi testmozgás lehetősége. Azokon a tanítási napokon, amikor órarend szerint is testnevelési óra van, annak keretében valósul ez meg. A hét többi napján a napközis foglalkozásokon játékos formában történik a mozgásfejlesztés. A kora őszi és tavaszi-nyári foglalkozásokat - ha lehet - a szabadban tartjuk. Könnyen lebonyolítható, kevés sporteszközt igénylő gyakorlatokat, sor és váltóversenyeket szervezünk.

74


Télen, kedvező időjárás esetén a tanterv „Téli foglalkozások” anyagát használjuk fel a mindennapi testmozgásra. (szánkózás, hógolyózás, korcsolyázás) Rossz idő esetén a tornateremben tartjuk a foglalkozásokat. Fokozottan ügyelünk arra, hogy: - a gyakorlatok megfeleljenek a tanulók életkori sajátosságainak, - biztosítsák a kívánt fiziológiai hatást, - az egész osztály egyszerre tudja végezni azokat, - szerepeljen közte tartásjavító, láb-, has-, hát-, oldal- és légzési gyakorlat egyaránt, - a gyakorlatsorozat lehetőleg már ismert mozgásokból álljon. - A művészeti képzésben résztvevők számára néptánc foglalkozást tartunk. - A tartásjavításra a lehetőség adott, szakképzett pedagógussal rendelkezünk. - 1. és 2. évfolyamon kötelező úszásoktatás, - tömegsport foglalkozás minden évfolyamon. Felső tagozatban a heti 3 testnevelési órán kívül a tömegsport foglalkozásokkal és az ISK sportóráival biztosított tanulóink egészséges mozgásfejlődése. A tanulók igényét figyelembe véve sportcsoportokat szervezünk be, amelyek csapatai/tagjai a városi Diákolimpia versenyein vesznek részt. A Miskolci Sportiskola szakágaival szoros kapcsolatot tartunk fenn. A testnevelést tanítók az alsó tagozatos nevelőkkel együttműködve kell, hogy megvalósítsák az egészfejlesztő programot. A tanítási órákat úgy szervezik meg, hogy az udvarok, a tornaterem, tánctermek egyformán kihasználtak legyenek. A tagozatokon tanítók együttműködéshez szükséges:

75


- egymás szakmai munkájának megismerése érdekében a kölcsönös óralátogatás - bemutató órák tartása - a tanulók fizikai állapotára vonatkozó mérések közös elvégzése és feldolgozása - gyógytestnevelési órák tartása az iskolán belül - a gyógytestnevelő szűrése év elején Személyi feltételeink: - testnevelő szakos ellátás 100 %-os - 1 fő gyógytestnevelő Tárgyi feltételek: - 1 tornaterem - 2 sportudvar - 2 táncterem. MÉRÉS Az iskolánkban évente két alkalommal, ősszel-tavasszal történik a tanulók fizikai állapotának mérése „HUNGAROFIT” módszerrel. 1. Antropometriai mérések - az iskolaorvosi szolgálat végzi 2. Motorikus mérések

76


3. Általános teherbíró képesség /fizikai fittség/ mérése - testnevelők végzik

TESZTEK - ülésben előrenyúlás - egyensúly - helyből távolugrás - felülések hanyattfekvésből - ingafutás - cooper-teszt - fekvőtámaszban karhajlítás – nyújtás - tömött labda hátradobása két kézzel - hasonfekvésből törzsemelés – leengedés A teszteket, a fittség vizsgálatát az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján végezzük el.

2.12. Iskolai környezeti nevelési program Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot a képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képesség tesz:  a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; 77


 összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető problémák megkeresésére, okainak megértésére;  kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére;  az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben;  a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés, hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. Alapelvei: - az intézmény összes dolgozójával és a szülőkkel partneri viszony kialakítása - az intézmény higiénés állapota a közegészségügyi követelményeknek feleljen meg - az iskola munkarendje, napirendje, szokásai a kitűzött célokat szolgálja - a jogok és kötelességek összhangja - az általános műveltség fontossága - az oktatás és nevelés egysége - a bizalmon és a tudáson alapuló tanári tekintély - a kölcsönös felelősség elve (gyerekek, szülők) - nemzeti hagyományok ápolása - helyi tantervben lévő környezeti nevelési tartalmak belső összehangolása - a tanítási órákon kívül is érvényesüljön az iskola ökológiai kultúrája 78


Célja: A környezeti nevelés célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. Elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntarthatóságát. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére. Ismerjék fel a környezettudatos állampolgári kötelességeiket, gyakorolják ezzel kapcsolatos jogaikat.

Ennek érdekében céljaink: - a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése - környezettudatos magatartás, környezetért felelős életvitel kialakításának elősegítése - az egészséges életmód, életvitel lehetőségének megteremtése - az élet tisztelete és védelmének igénye - a globális összefüggések megértése - rendszerszemléletre nevelés - a létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása - a szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben - takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés (energiatakarékosság, papír újrahasznosítása stb.) - alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása - a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokás rendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása

79


- az igényes környezeti kultúra megalapozása a tantermekben, az iskola belső terében, az iskola körül - a személyiség sokoldalú formálása, nyitott önálló személyiséggé válás - az akarat fejlesztése, a kíváncsiság fenntartása - az önművelődés igényének kialakítása - konfliktus kezelés elősegítése - a munka, a kiemelkedő teljesítmény megbecsülése

80


Feladata: - a nevelőtestület – egységes szemlélettel – a technikai dolgozókkal és a szülőkkel együtt partnerként tevékenykedjen a célok elérése érdekében - helyi környezeti gondok megismertetése a diákokkal, a természeti, történeti, építészeti és humán értékek megismertetésével együtt - ismerjék, védjék a Bükk természeti értékeit, a Bükki Nemzeti Parkot - a természetben végzett megfigyelésekkel (túrák, kirándulások, erdei iskolák) a lakóhely élővilágának megszerettetése - lehetőségek biztosítása a szabadidő értelmes eltöltéséhez - fejlesszük ki a tanulók felelősségérzetét családjuk, tágabb környezetük, lakóhelyük, hazájuk iránt - az egészségesebb életmód érdekében alakítsuk igénnyé: • a személyes higiénét • a helyes táplálkozást • a mozgást, természetjárást -

a szabadidő szervezők bekapcsolása a tevékenység szervezésébe, lebo-

nyolításába.

Színterei: Tanórai keretben: Minden évfolyamon koncentráltan a természetismeret a technika és életvitel, magyar nyelv és irodalom, testnevelés és osztályfőnöki órákon, napközis foglalkozásokon. Mivel elsősorban nevelésről, szemléletformálásról van szó, így minden tanórán ki kell használni az adódó lehetőségeket.

81


Tanórán kívüli keretben: - szakkörök, sportkörök - az iskola, tanterem vonzó képének tisztaságának alakítása, gondozása - iskolai ünnepélyek, megemlékezések, egyéb rendezvények - versenyek, pályázatok, vetélkedők - országos, városi és iskolai akciók - sportnapok, kirándulások, túrák - környezetvédelmi napok: jeles napok április 22. Föld napja május 10. Madarak és fák napja október 4. Állatok világnapja október első hete: Erdők hete - forrástakarítás, szelektív hulladékgyűjtés, - erdei iskola - kapcsolatok kiépítése, működtetése: • fenntartóval • szülőkkel • civil szervezetekkel - madáretetés, faültetés, virágosítás - iskolai papírgyűjtés - múzeumok, vadaspark, barlangok megtekintése - népszokások felelevenítése - kirándulások, országjárás, tanösvények - kézműves foglalkozások - színjátszás, drámapedagógia - faliújság szerkesztése - könyvtári órák

82


Módszerei: - A hatékonyabb, munkáltató jellegű módszerek alkalmazása: • motiváció, kíváncsiság felkeltése • tapasztalaton alapuló megismerés • sokféle szemléltetés • önálló és csoport munka • gondolkodási képességek fejlesztése A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán Környezetismeret 1. osztály Témakörök, tartalmak

Tevékenységek

Az időjárás elemeinek (napsugárzás, hőmér- Az időjárás elemeinek és változásának megséklet, szél, felhőzet, csapadék) megfigyelése. figyelése, rajzos rögzítése. A megfigyelés A víz megjelenési formái a természetben.

során a víz megjelenési formáinak felismerése. Időjárási naptár készítése. Szimbolikus jelek (nap, felhő, eső, stb.) használata. A különböző csapadéktípusok vizsgálata.

Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi Részvétel a helyben hagyományos ünneplésszokások.

ben. Pl. Madarak és fák napja, a Föld napja. Egy fa, bokor örökbefogadása.

A közvetlen környezetben előforduló gyakori Érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányínövények, állatok megfigyelése. Elemi isme- tásával. A sokféleség bemutatása. Növények retek a növénygondozásról.

gondozása az osztályban, iskolakertben (öntözés, tápoldat készítés, ültetés, magvetés). Az iskolaudvar növényzetének vizsgálata. Séta az iskola közelében lévő kertbe, parkba. Madarak megfigyelése. Kedvenc házi vagy

83

Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Témakörök, tartalmak

Tevékenységek hobbiállatok bevitele az osztályba (aranyhörcsög, macska, kutya). Könnyen tartható állatok az osztályban: halak, tengerimalac. Növények gondozása az osztályban, iskolakertben. Búzavetés Luca napkor. Aranyfa (tévesen aranyesőnek is nevezik), barka hajtatása februárban. Virágos növények magjainak elvetése, palántanevelés Anyák napjára.

2. osztály Témakörök, tartalmak

Tevékenységek

Érzékszerveink szerepe a környezet megisme- A tulajdonságok (alak, szín, felület, alaktarrésében. A környezetben előforduló anyagok tás, összenyomhatóság, illat, íz, hang stb.) érzékelhető tulajdonságai. Mérhető és nem megtapasztalása. mérhető tulajdonságok. Kitaláló játékok: letakart tárgyak felismerése tapintás alapján; élelmiszerek felismerése ízlelés alapján; hangszerek hangjának felismerése, különböző zörejeknek az azonosítása a zajkeltő tárggyal. Az anyagok csoportosítása. Az anyagok tulaj- Kapcsolat keresése tulajdonság és funkció donsága és felhasználhatóságuk közötti kap- között. Az anyagok azon tulajdonságainak csolat.

észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. Azonos funkciójú, de különböző anyagú tárgyak összehasonlítása: pl. fakanál, leveses kanál, műanyagkanál, vagy üvegpohár, műanyag pohár. Képgyűjtemények készítése: fából készül, fémből készül stb. Egy pohár vízbe olaj öntése: az olaj a víz felületét borítja be. Az autók kipufogó gáza és a tiszta levegő összehasonlítása: levegőkonzervek ké-

84


Tevékenységek szítése.

A termesztett növények megfigyelése. Növé- Tapasztalatszerzés

előzetes

megfigyelési

nyi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek sze- szempontsor alapján. repe az egészséges táplálkozásban.

Vizsgálódás kertben, gyümölcsösben, veteményesben. Séta a piacon. Zöldségfélék, gyümölcsök gyűjtése, vásárlása, tisztítása, saláták készítése.

A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből Az élőlények változásának megfigyelése az tartott állatok élete közötti különbség. Az álla- időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az tok viselkedésének megfigyelése, összehason- idő és az életmód kapcsolatának észrevétele lítása.

(téli álom, költöző madarak). A megfigyelt jelenségek okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Aranyhörcsög, tengerimalac, akváriumi halak, kutya, házityúk stb. viselkedésének megfigyelése. Gondozás, az ember felelőssége az állatok életében. Képek sorba rendezése, a növények, állatok fejlődése időrendjében. Virágpalánták nevelése különböző helyzetekben: fény, víz megvonásának következményei.

Életműködésünk főbb jellemzői. A környezet A 8-9 éves gyerek helyes napirendjének kiszervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártal- alakítása. mas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szeny- Képek, szavak sorba rendezése. Szituációs nyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képer- játékok, bábozás. Az iskolai életrend tudatos nyő hatása, vérszívó élősködők).

alakítása: tanulás, levegőzés, mozgás, pihenés, étkezés ideje. A gyerekek korábbi élményeinek meghallgatása, elkerülési lehetőségek.

A település és környéke felszínének jellemző Természeti értékeink szépségének felfedezteformái, vizei.

tése.

85


Tevékenységek Séta vagy kirándulás. A tapasztalatok rajzos rögzítése. Képgyűjtemények (fényképek) készítése.


Tevékenységek

Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetmegszerezhető ismeretek forrásaival (gyer- leg előforduló helyes és téves tájékoztatások mekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, megfigyelése, elemzése. térképek, álló és mozgóképek).

Tévéműsorban a természetfilmek megjelölése. Mit nézzenek a gyerekek a televízióban? Könyvtári órák. Előzetes feladatok „búvárkodásra” enciklopédiákból, határozókból.

A növények életéhez nélkülözhetetlen kör- Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyínyezeti feltételek vizsgálata. A környezet vál- tására. tozásainak (pl.: fény, talaj időjárás, szennyező Palánták nevelése különböző feltételek köanyagok) hatása a növények életére.

zött: fény, víz, talaj megvonása, talaj szenynyezése. Hasonló helyzetek megfigyelése a kertekben, parkokban. Mi történik az „örökbefogadott” fával?

Helyes viselkedésünk a természetben.

Az ember szerepe a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Szituációs játékok. Irodalmi szemelvények. Séta kirándulás alkalmával a helyes viselkedés tudatos alkalmazása: madárles, hangok a természetben („hangtérkép” játék), szeméttérkép.

Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltétele- Megfigyelések, mérések. Saját tapasztalatok inek vizsgálata. A környezet változásainak megbeszélése, összehasonlítás a társakéval. hatása életünkre.

Naplókészítés,

86

gyűjteménykészítés:

jó

és


Tevékenységek rossz a környezetünkben. Például rossz: a nagy autóforgalom okozta zaj és bűz. Jó: fákat ültettek az utcánkban.


Tevékenységek

Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgáKörnyezetünk tisztasága, szennyezettsége. A latok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztalakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, ságáról. Környezetünkből vett vízminták szennyezettsége. Szennyező források a kör- egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz nyezetben, a szennyezés hatása az élőlények- tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtiszre, az emberre. A megelőzés, a védekezés le- taságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajhetőségei.

vizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (nagyító, szűrőpapír). A lakóhely feltérképezése, a tiszta és szennyezett területek észrevétele, rögzítése. Ugyanarra a területre többszöri visszatérés, a változások rögzítése. Vízminta vétele, egyszerű vizsgálata (áttetsző-e, zavaros-e, szagtalan vagy bűzös?). Van-e benne élőlény? Talajminta különböző helyekről: pl. erdő, veteményes, utca, játszótér: szín, morzsalékosság, vízfelvevő képesség, vannak-e talajlakó állatok?

Különválogató hulladékgyűjtés.

Jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. Elhasznált elemek, papír, komposztálható hulladék elkülönített gyűjtése az osztályban.

A környezet szennyeződése miatt kialakuló Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajveszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem donságai és a környezetszennyezés között. lehetőségeinek megismerése.

Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok

87


Tevékenységek jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. Ötletroham: hogyan védekezhetünk a szenynyeződés ellen? Szennyezés nélküli város tervezése. Dramatikus játékok.

Az ember hatása az élőhelyekre. A természet Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink védelmének fontossága, védett helyi termé- befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az szeti értékek.

ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Képek, cikkek gyűjtése a természetvédelemről. A helyi természetvédelmi terület vagy természetközeli hely felkeresése, megismerése. A helyileg védett növény- és állatfajok nevének ismerete.

Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget Dramatikus játékok helyes és helytelen szokárosító szokások (dohányzás, alkoholfo- kásainkról. Reklámok elemzése az elérni kígyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszé- vánt hatás és a valóság között. lye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra.

Rajz és vizuális kultúra 1. osztály Témakörök, tartalmak

Tevékenységek

Kifejezés, képzőművészet

Rácsodálkozás a természet szép látványára. Élmények, személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. állatokhoz, növényekhez kötődő témák). Virágok, csigházak, tollak, termések gyűjtése, rendezgetése. Lenyomatok készítése. Nyomatok.

Tárgy- és környezetkultúra

Díszítés. A környezet szépítése.

88


Tevékenységek Harmonikus környezet kialakítása az osztályban: képek, függönyök, növények. Az esztétikum fenntartása.


Tevékenységek

Vizuális kommunikáció

Élőlények ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl.: évszakok, időjárás). Képeskönyv készítése: a négy évszak.

Tárgy és környezetkultúra

Tárgyak csoportosítása. Használat és jelentés. A tárgyak üzenetének megfejtése. Régi használati tárgyak bemutatása, pl.: mángorlófa, csigacsináló. Mire használhatták?

Technikák

Konstruálás talált tárgyakból (pl. termések, textilek, nemezelés gyapjúból). Bábok zöldségekből: krumplimalac, káposztatündér, szemétszörnyek készítése.


Tevékenységek


A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Séták, kirándulások alkalmával a jellemző színek, formák megfigyelése, később ennek felelevenítése (pl. meredek domboldal, alacsony házak, karcsú templomtorony, fehérre meszelt kerítések…).

89

Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4. osztály Témakörök, tartalmak

Tevékenységek


Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Folyamatábrák: virágot ültettem… Elolvadt a hóember… „Házimozi” – játék.

Tárgy és környezetkultúra

Az épített környezet elemzése a rendeltetés és forma legegyszerűbb összefüggéseinek vizsgálatával. Város, falu konstruálása. A jellemző formák megkeresése.

Játszótér

tervezése,

makettkészítés.

Technika és életvitel 1. osztály Témakörök, tartalmak

Tevékenységek

A természetes és mesterséges környezet Ismerkedés az anyagokkal, pl.: agyag, hoanyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai mok, fa, termések, levelek, szalma, nád. Az és anyagaik.

anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzék-

A természetes anyagok. Az anyagokhoz kötő- szervekkel. Összefüggések felismerése érdő mesterségek

zékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között az anyagok alakítása során. Agyagozás: madárkák, teknősök, csigák. Homokvár építése. Termésbábok készítése.

A gyalogos közlekedés szabályai.

A közlekedés környezetszennyezése: lég- és

A biztonságos tömegközlekedés.

zajszennyezés. Környezetbarát közlekedési formák, energiatakarékos járművek.

90


Tevékenységek

Védekezés a környezet kellemetlen hatásai Az ember és környezete. ellen. A természetes és mesterséges környe- Az évszakok és az időjárási elemek megiszet. A lakóhely és lakótér. Az ember termé- merése. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módozatainak fölsoroszetátalakító munkája. lása. A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása. Makettkészítés: ház hajtogatása. Berendezés. Öltöztetőbaba készítése Az anyagok feldolgozása. Takarékos anyag- Tárgyak készítése hagyományos kézműves felhasználás.

technológiával (pl.: vesszőből, faágakból, háncsból, kukoricaszárból). Játékkészítés: zúgattyú, gúzs stb. Videofilmek a hagyományos mesterségekről. A maradék anyagok tárolásának megszervezése.


Tevékenységek

Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élő- A környezet tárgyainak anyagai és eredetének helyek hasznosítható anyagai. A hasznosítha- megismerése. tó élettelen anyagok.

Gyűjtőutak: kukoricacsuhé, fűzfa-vessző, tobozok, gyűjteménykészítés, rendezés. Videofilmek.

Háztartástan, életvitel

A háztartást megkönnyítő eszközök megismeré-

Háztartási eszközök és biztonságos használa- se és használatuk gyakorlása. tuk.

Helyes idő-, anyag- és pénzbeosztás.

Lakóhelyi szolgáltatások.

A háztartásban előforduló különböző energiafogyasztó berendezések megismerése, energiafogyasztásuk összehasonlítása. Otthoni számlák ellenőrzése. Környezetbarát fogyasztási szokások, hulladékkezelés, víztakarékosság.

91


Tevékenységek

Épített környezet, korszerű építmények: épü- A városi és falusi élet összehasonlítása és véleletek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, to- mény megfogalmazása. A nagyvárosi élet előronyházak, tornyok. A nagyvárosi élet.

nyeinek és hátrányainak megbeszélése. Képgyűjtemények készítése. Szituációs játékok.

Az anyagok átalakítása. Az alapanyag, a rész- Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a legtermék, a félkész termék, a termék, a hulladék kevesebb hulladékra törekvés a munkafolyaés a melléktermék fogalma.

matokban. Mesterségek és termékeik. Hogyan készül? Egy-egy termék elkészítésének folyamata.

Az emberi alkotással létrehozott terek esztéti- Egyszerű makettek készítése. kai követelményei. Működőképesség és eszté- Hidak, viaduktok, toronyházak, alagutak. A latikum.

kóhely legszebb épületei.

A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, Közlekedés tömegközlekedési eszközökkel. A vízi, légi közlekedés.

kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák, lám-

Helyi és távolsági közlekedés.

pák, útburkolati jelek megismerése. Különböző közlekedési módozatok környezetszennyezési problémái. Környezetbarát szállítási módok.

Magyar nyelv és irodalom 1–4. osztály Témakörök, tartalmak

Tevékenységek

Irodalom, szövegértés

1.o.: Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a

A mindennapi életből, a természeti környe- tanuló saját élményei, tapasztalatai között. zetből vett témán alapuló rövid szépirodalmi 2.o.: A szereplők cselekedeteinek értékelése, művek, versek, prózai alkotások, ismeretterkövetkeztetés tulajdonságaikra. Az események jesztő művek. összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. 3.o.: A szereplők cselekedeteinek, érzelmeinek, tulajdonságainak megfigyelése. Kérdések és válaszok megfogalmazása.

92


Tevékenységek 4.o.: Érzelmek, emberi kapcsolatok, fölismerése, értékelése a művekben. Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésében. Pl.: Zelk Zoltán: Párbeszéd Nemes Nagy Ágnes: Madarak Móra Ferenc: A másik macska Kányádi Sándor: A születés öröme Fekete István: Tüskevár

Testnevelés 1–2. évfolyam Témakörök, tartalmak

Tevékenységek

Szabadidős sporttevékenységek

Séták, szánkózás, hócsata, hóemberépítés. Ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök. A mozgás örömének átélése, a szabad levegőn való tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása.

3. évfolyam Témakörök, tartalmak

Tevékenységek


Gyalogos, kerékpáros túrák, hócsata, korcsolyázás, szánkózás. A természeti környezet sajátosságai a túrák során. Helyes viselkedés a természetben. Természeti értékeink megismerése.

4. évfolyam Témakörök, tartalmak

Tevékenységek


Számháború, járőrversenyek (a lehetőségek figyelembevételével). Helyes viselkedés a természetben. A zaj is szennyezi a természetet! Tájékozódás a terepen.

93

Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Ének-zene 1. évfolyam Tartalmak

Témakörök

Ünnepkörök dalai (mikulás, lucázás, kará- Dalos játékok előadása. Éneklés szöveggel csony, márc. 15., Anyák napja). Művészeti emlékezetből. értékű komponált gyermekdalok (pl. gyermek és környezete: természeti és emberi környezet Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása. témákban). Tárgyi, környezeti zajok, zörejek. 2. évfolyam Tartalmak

Témakörök

Újabb népi mondókák. Népi gyermekjátékda- Időjárásra, időjárás-változásra, évszakokra, lok, népszokások.

természetre utaló mondókák.

3. évfolyam Témakörök

Tartalmak

Szerepjátszó gyermekjátékok. Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bővítése. Európai gyermekdalok. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai. Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások). 4. évfolyam Témakörök

Tartalmak

Jeles napok, ünnepkörök dalai. A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felső tagozatán Tantárgy/Évfolyam Magyar irodalom

nyelv

Célok / Tananyag

Tananyagrészek, tartalmak

és Célok: megérteni, írni, gondolkodni Általános személyiségfejlesztés. tanít ezzel valamennyi tantárgy tanulását segíti.

94

Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tantárgy/Évfolyam

Célok / Tananyag


5. évfolyam

Tájleírás készítése valóságos vagy el- Környezet leírása, közlése és a képzelt tárgyról, lakókörnyezetünkről. környezeti leírás befogadása. Petőfi Sándor: Az Alföld Tájékozódás

a

A családdal, iskolával, lakó-

dokumentumtípusok hellyel kapcsolatos érzések le-

között: szépirodalom és ismeretközlő írása. könyvek, segédkönyvek (szótárak, le- Verselemzés, mesék feldolgozása dráma-pedagógiai módsze-

xikonok).

rekkel. Regényelemzés, filmvetítés. 6. évfolyam

Gyűjtőmunka csoportosan vagy egyé- Környezet ábrázolása, leírása. nileg. A talált adatok célszerű gondos Példakép megfogalmazása, balelrendezése, vázlatban jegyzetben.

lada feldolgozások drámapedagógiai módszerekkel.

7. évfolyam

A mindennapi élet kérdéseinek megvá- Modern

informatika

és

laszolásához ismeretanyagok keresése adatbáziskezelés a környezeti a könyvtár nyomtatott és elektronikus nevelésben. információhordozóinak felhasználásá- Saját vélemény megfogalmazával.

sa. Versek összehasonlító elemzése.

8. évfolyam

Tapasztalatszerzés a mindennapi élet Állampolgári nevelés a környehivatalos iratainak megfogalmazásá- zeti nevelésben. Erkölcsi

ban.

ítéletalkotás,

véle-

ményalkotás. Verselemzések. eIdegen nyelv

Témakör: természeti környezetünk: a Globális nevelés, biodiverzitási természet megóvása, Földünk neveze- probléma, fenntarthatóság. tes tájai, veszélyeztetett növények és Képleírás, párbeszéd, fogalmaállatok. Ház, lakás. Mindennapi éle- zás, tünk.

Vásárlás,

étkezés.

egészség, betegség.

beszélgetés,

vita,

Időjárás, monológikus beszéd; Természetes anyagok felhasználása tan-

95


Célok / Tananyag

Tananyagrészek, tartalmak termek dekorálásakor. Újságcikkek, fordítások, képek gyűjtése, tabló készítése; Projekt készítése Budapest középületeiről, látványosságairól. Természeti környezetben megtartott óra. Célzott megfigyelések az élőlényekről,

beszélgetés.

kiselőadás,

szituációs

Video, párbe-

széd. Matematika

Cél: a tanulókat körülvevő konkrét Statisztikák készítése, értelmekörnyezet mennyiségi és térbeli viszo- zése. nyainak megismertetése; adatok gyűj- Táblázat-, grafikonkészítés. tése környezetünkből; matematika a Átlagszámítások. természettudományokban.

Mérések teremben, udvaron.

A környezeti nevelést leginkább a szö- Számítások környezetszépítésveges feladatoknál végezhetünk.

sel,

védelemmel

kapcsolat-

Az összefüggések, grafikonok, függvé- ban:pl. Mennyibe kerülne az nyek leolvasása eligazíthatja a tanuló- iskola kat a környezetterhelésről szóló újság- udvarának füvesítése? cikkek, tévériportok helyesebb megér- Hány tanuló tartózkodhat a tetésében.

remben, ha fejenként 3 köbméter levegőre van szükség, százalékos összetétel számítása stb. A matematikaoktatásba beépíthető sok környezeti nevelést szolgáló példa, amely a valóságból indul ki, absztrakt gondolkodással,

96

számításokkal


Célok / Tananyag

Tananyagrészek, tartalmak folytatódik, végül az eredmények és a tapasztalatok összevetésével fejeződik be.

Informatika

Cél: tantárgyi multimédia oktatóprog- Hatékony informatikai és komramok kezelése.

munikációs technológia elősegí-

Táblázatok kezelése, katalógusokban tése való eligazodás. 5. évfolyam

A grafikai programok oktatásánál a Ember-

(szakkör formában)

természet

elemeinek

és

környezetkímélő

reprodukálása, munkakörnyezet

kialakítása,

szerkezetük, sokféleségüknek érzékelé- megóvása. A káros hatások else.

lensúlyozásának

ismertetése

Könyvtári búvárkodás e témákban.

(alacsony sugárzású monitor, helyes testtartás stb.). Az informatika oktatás során keletkező szennyező hulladékok szelektív gyűjtésére (tonerek, patronok) való figyelemfelhívás.

6. évfolyam

Animáció készítése: Évszakok, Egy Tudatosítjuk, hogy az e-mail virág „élete”. Elektronikus

nemcsak gyors, de papírt sem levelezés,

Ergonómiai fogyaszt, így papírt, fát, kör-

elvek és megoldások megismerése;

nyezetet kímél. Szállítási fel-

Munkaeszközök optimális működésé- adatok sincsenek, így üzemnek megismerése, kíméletes géphasz- anyag takarékos közlési mód is. nálat; Könyvtári búvárkodás e témákban. 7. évfolyam

A hardverismeretnél ismételten kité- Tudatosodjék

a

tanulókban,

rünk az ergonómiai elvekre, a hitech hogy természetes emberi törekalkatrészek környezet- és egészségkí- vés az egészség és környezet mélő hatására.

egyre színvonalasabb megkímé-

97


Célok / Tananyag

Tananyagrészek, tartalmak lése, ennek érdekében újabb, káros hatásoktól egyre mentesebb termékek megjelenése az informatikai piacon is.

8. évfolyam

Táblázatok

összeállítása

környezeti A gyűjtés, feldolgozás, progra-

katasztrófákról, környezetbarát anya- mok készítése során olyan szingokról és eseményekről.

tű ismeretekhez, élményekhez

A gyűjtőmunka anyagának feldolgozá- jutnak a gyerekek, melyek hatása szövegszerkesztéssel, kiegészítése sára várhatóan meg is óvják saját rajzzal, beszkennelt, letöltött kép- környezetüket, kiállnak a környezetkárosító

pel.

Mozgófilm és prezentáció készítése tervek ellen. aktuális

környezetvédelmi

témában

(védett állatok stb.) problémák, lehetséges megoldások. Programnyelveknél a természet mintáinak, adatainak feldolgozása; pl.: Koch görbék felhasználása jégkristály szerkezetének reprodukálásához. Virág, fa szerkezetének megrajzolása, növekedésének érzékeltetése a programírással. Adatbázis létrehozása: hazai védett madárfajok – szűrés, lekérdezés.

98

cselekedetek,


Célok / Tananyag


Történelem és ál- Célok: a tantárgy alapot ad a demokra- Állampolgári neveléssel való lampolgári ismere- tikus közéletben való tudatos részvétel- kapcsolat: a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatához való tek, hon- és népis- hez. hozzájárulás. meret Annak megismerése, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy ország, tér- Tevékenység: a múlt egyes elemeinek,

ség fejlődésére.

tevékenységének

A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése és rekonstruálása megismerése révén a természetes és az mellett jövőtervezés, makettek, épített környezetért való felelős maga- rajzok, fogalmazások, esetenként számítógépes animálás tartás kialakítására. révén. 5. évfolyam

Vadászat, halászat, gyűjtögetés, termé- Néprajzi Múzeum. szeti

Videofilmek közös megtekinté-

népek napjainkban

se feladatlapok kitöltésével. Szituációs játékok – „jön a kardfogú tigris”. Múzeum, kiállítás és kézműves foglalkozás: agyaggal, szalmával, rézlapokkal, rézszálakkal.

Földművelés, állattenyésztés, termelés, Szituációs játék – varázslás. természetimádás

Videó Egyiptomról. Tepsiben homokból, falapokból csatorna, zsilipkészítés / otthoni munka. Egyéni beszámoló, kiselőadás:

Öntözéses földművelés

Egyéni

beszámolók,

kiselő-

adások könyvek, filmek alapján a környezeti adottságok és az ebből eredő tevékenységekről; Természet és gazdaság görög és a ró- mivel jártak a hajóépítésekhez mai világban

szükséges

Finnugor nomád pásztorkodás

fakitermelések.

99

nagy

mennyiségű


Célok / Tananyag


6. évfolyam

Város és falu

Falvak elhelyezkedése; épületek, szántók, legelők, kert; eszközök; az évszaknak megfelelő munkák; az erdő adta megélhetési lehetőségek megfigyelése feladatlapok segítségével rögzítése, feldolgozása; az ipar megjelenése

és

természet-

átalakítása: vaskohászat ÓmasAz újkor: gyarmatok, manufaktúra, sán és Diósgyőrben /7. évfolyam anyagához /

világkereskedelem

Egyéni

beszámolók,

kiselő-

adások: Európa gazdagodása és fejlődése milyen „árat” fizettetett az indiánkultúrákkal és népekkel. 7. évfolyam

A polgári átalakulás: a mezőgazdaság Mezőgazdasági Múzeum felés a gépek forradalma

adatlapok alapján való megte-

Az iparvárosok kialakulása, Magyaror- kintése egyéni beszámolók, kisszág

előadások a természeti környe-

a millenniumi ünnepségek, a világkiál- zet átalakításáról /bányászat / és lítás idején /fények és árnyékok/.

szennyezéséről; az épített környezet és az emberi kapcsolatok elsivárosodásáról /munkás bérlakások/

és

gazdagodásáról

/gyártulajdonosok palotái, úthálózat, vasúthálozat/; ez utóbbi környezetszennyezéséről. 8. évfolyam

Az ökológiai problémák

Egyéni beszámolók és kiselőadások az egyéb tanórákon, a

100


Célok / Tananyag

Tananyagrészek, tartalmak tömegtájékoztatásban

megis-

mert problémákról; külföldi és hazai jó és rossz megoldásokról; a bekövetkezett katasztrófákról és arról, hogyan lehetett volna A fogyasztói társadalom problémái

elkerülni őket /pl. 2000. évi hazai árvíz/; a régiók, a kisebb közösségek, az osztály lehetőségei (papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, a szemetelés, a zaj-, idegiártalmak csökkentésére).

A népességrobbanás a világ szegé- Fogalmazások, rajzok, tablók nyebb felén

készítése a jövő városairól, otthonairól – otthoni munka. Egyéni

beszámolók,

adások:

milyen

kiselő-

találmányok

révén lehetne a sivatagok viszszahódításával élelmiszertermeA globalizáció problémája

léssel és ipartelepítéssel fejleszteni ezeket a területeket. Beszélgetés,

hogyan

őrizheti

meg egy kis ország a kultúráját, Az Európai Unióba való belépésünk szokásait, identitását. problémái

Előzetes gyűjtőmunka alapján beszélgetés arról, mit tehet az ország, és mit tehet az egyén, akár a tanuló is, hogy a csatlakozás előnyeiből minél többet élvezhessen; a hátrányokat pedig a lehetőség szerint minimalizálja.

101


Célok / Tananyag


Fizika

Cél: annak felismertetése, hogy a fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet

7. évfolyam

Közlekedőedények: környezetvédelmi Egyszerű mérések adatfeldolgovonatkozások: kutak, vizek szennye- zás, grafikonok, diagramok érzettsége.

tékelése. A víz fizikai tulajdonságainak vizsgálata, érzékszervi vizsgálatok. Kísérlet: különböző szerkezetű talajok víz- áteresztő, vízmegkötő képessége. Cikkek, képek gyűjtése a víz- és talajszennyezésről, azok hatásáról.

8. évfolyam

Az egyes elektromos fogyasztók, ház- Galván elem szétbontása tanári tartási gépek teljesítményének, fo- felügyelet mellett. gyasztásának megállapítása.

Fogyasztásmérők leolvasása.

Az energiatakarékosság globális straté- Elektromos fogyasztás összehagiai jelentősége. Az energiatakarékos- sonlítása neoncsövek és izzóság hétköznapi, gyakorlati megvalósí- lámpák esetén, számítások. tása.

Háztartási energiafogyasztással kapcsolatos kiadások elemzése, energiatakarékossági gek otthon, iskolában.

Biológia

Cél: a tanulók legyenek tisztában, a földi élővilág sokféleségével, e sokféleség értékével, segítsék elő e változatosság fennmaradását. A globális problémák és a rá adható

102

lehetősé-


Célok / Tananyag


biológiai válaszok bemutatása. Az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a környezet között lévő kapcsolatok bemutatása. 7. évfolyam

A földi élővilág általános jellemzése. Videó- anyagok megtekintése, Az életközösségek pusztulásának okai, szakirodalmak tanulmányozása, védelmük jelentősége a földi élet és az aktualitások figyelemmel kíséember szempontjából.

rése, megbeszélése.

A forró övezet: az őserdők pusztulása Önálló információgyűjtés küés védelme, az elsivatagosodás.

lönböző életközösségekről, élő-

A mérsékelt övezet: a lomberdők, a helyekről. füves puszták, a tajga és védelmük.

Kiselőadások, poszterek készí-

A hideg övezet: a tundra, sarkvidék és tése. védelmük.

Látogatás

valamelyik

vadas-

Tengerek: életközösségek, szennyezés parkba vagy állatkertbe. Az élőmegelőzés és öntisztulás.

lények

életmódja,

élőhelye,

Rendszerezés: különböző élőlénycso- szervezete közötti összefüggés portok jelentősége és védelme, táplá- megfigyelése. lékláncok

Szituációs játék az ember bioszférára

gyakorolt

kapcsolatban. 8. évfolyam

A mozgásszegény életmód következményei. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. Az egészséges táplálkozás.

Kémia

Cél: fel kell hívni a figyelmet, hogy a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, és potenciális környezetvédő. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak mint a környe-

103

hatásával


Célok / Tananyag


zetvédelem egyik hatékony módszerének a szemléletét. Ismerjék meg az elterjedt vegyszereket, ezek élettani hatásait. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy ők maguk is sokat tehetnek a környezet és saját egészségük megóvása érdekében. 7. évfolyam

A megismert anyagok szerepe a min- A környezetünkben előforduló dennapi életben helyes használatuk, legismertebb kémiai változások egészség- és környezetkárosító hatása- felismerése, értelmezése. Az ivóvíz paraméterei. Kísérlet:

ik.

Klór, oxigén, ózon, CFC gázok, uv su- desztillálás (kémiailag tiszta víz gárzás, energiahordozók kéntartalma. ). Levegőszennyezés: üvegházhatás, sa- Beszélgetés, vas eső, szmog.

tanulói

gyűjtő-

munka, kiselőadások a vegyszerek élővilágra gyakorolt hatásáról környezet-szennyezésekről. Légszennyezéssel

kapcsolatos

adatok elemzése. 8. évfolyam

A környezet terhelését csökkentő lehe- Oldatok kémhatása, mérések , tőségek a mindennapi életben.

pH.

Szervetlen anyagok a természetben és a A vízkeménység okai, következményei,

mindennapokban. Talaj: Na, CaCO3, K, Mg, Si stb. Víz: keménység, vízkő, savasság. Építkezések anyagai. Korrózióvédelem . Környezeti kémia: energiagazdálkodás, tűzifa, természetes és mesterséges szenek,

kőolaj,

földgáz,

atomenergia,

elektromos áram. Megújuló energia-

104


Célok / Tananyag


hordozók, energiatakarékosság. Levegőszennyezés: üvegházhatás, savas eső, szmog. Vízszennyezés, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, szennyvíz és tisztítása. Természetismeret

Cél: az egészséges és környezettel A KN valamennyi főbb terüleharmonikus életvezetési szokások ki- tének tartalmait és nevelési célalakítása. A környezet állapota iránti jait lehetővé tevő tananyagok a érzékenység, az ökológiai szemlélet, a tanórai, az erdei iskolai és a táhelyes

magatartásformák

attitűdök, bori helyszíneken.

értékrend kialakítása. A környezettudatos döntések elősegítése. A tanuló lássa be, hogy ő maga is felelős a természet jövőjéért. Becsülje meg környezete értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére. Ismerje a leggyakoribb környezetszennyezéseket. 5. évfolyam

Az időjárás és az éghajlat elemei. A víz Tapasztalatgyűjtés, megfigyelékörforgása. A vízkészletek védelme. A sek, egyszerű mérések kísérletalaj védelme. Felelős magatartás a tek. természetben. A legismertebb háziál- Meteorológiai megfigyelés, időlatok és termesztett növények. Az ál- járási adatgyűjtés, mérési adalatvédelem legfontosabb szabályai.

tok csoportosítása, ábrák, grafikonok elemzése. Évszakok jellemzése. A víz fizikai tulajdonságai, kísérlet: halmazállapot változása. Hogyan takarékoskodhatunk a

105


Célok / Tananyag

Tananyagrészek, tartalmak vízzel?

Számítások.

Cikkek,

aktuális hírek gyűjtése vízszennyeződésekről

(interneten

is). Madárodúk, madáretetők kihelyezése. Szobanövények,

virágágyak

gondozása, megfigyelése. Parkok, kertek felkeresése. Beszélgetés

házi

kedvencek

megfelelő tartásáról. 6. évfolyam

A hazai élővilág. Az erdők és védel- Megfigyelések,

vizsgálódások

mük. A füves területek és védelmük. A természeti környezetben. lakóhely környékének védett, és nem Feljegyzések, fajlista készítése. védett természeti értékei.

Környezetkárosító

tényezők

elemzése. Feljegyzés a környezet állapotáról, javaslat védelemre. Napló, poszter készítése helyi értékekről. Földünk és környe- Cél: a jövő kihívásaira való felkészülés zetünk

érdekében ismertetni a regionális és globális problémákat és a lehetséges megoldási módokat. Tudatosítani a társadalom működése és a környezet állapota közötti összefüggéseket. Megismertetni a társadalmi és természeti értékeket.

7. évfolyam

Afrika: elsivatagosodás.

Szemelvények gyűjtése a ter-

Amerika: az ültetvény, a farmvidék, a mészeti környezetet veszélyez-

106


Célok / Tananyag


technológiai park és az agglomerációs tető folyamatokról. zóna mint tipikus táj.

Beszélgetés a megújuló energia-

Európa: az országok kapcsolata a föld- források hasznáról, a kőolajszálrajzi környezettel.

lítás veszélyeiről. TV, sajtóanyag, gyűjtőmunka. Példák gyűjtése a természeti adottságok és a gazdasági élet kapcsolatáról, csoportmunka. Kiselőadások egy-egy ország természeti, gazdasági sajátosságairól, értékeiről, kapcsolatairól más országokkal. Térképek,

ábrák,

statisztikai

adatok elemzése. 8. évfolyam

Magyarország földrajza.

Történelmi visszatekintés föld-

Természeti adottságaink és erőforrása- rajzi szempontból. Kiselőadásink, medencejelleg. A belvíz, az árvíz ok, beszélgetés, összefüggések és a hóesés okozta veszélyek. Népese- keresése. dési folyamatok.

Fotók,

képeslapok

gyűjtése,

tabló készítése. Korabeli

vízrajzi

térképek

elemzése, éghajlati összefüggés keresése. Képek, szemelvények bemutatása árvízről, belvízről, veszélyeiről, következményeiről. Grafikonok elemzése a folyóvizek szennyezettségének helyzetéről. Népesedéssel kapcsolatos sta-

107


Célok / Tananyag

Tananyagrészek, tartalmak tisztikai adatok elemzése. Népesedési problémák okainak feltárása. Számítási feladatok népsűrűséggel kapcsolatban. Idegenvezetői kiselőadás hazánk nevezetességeiről. Terméklista gyűjtése hazai termékeinkről, kivitelünkről.

Technika és életvi- Cél: annak megismertetése, miképpen tel, háztartástan

tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönynyítése érdekében hoztunk létre. Bemutatni a fenntartható fejlődés összefüggéseit, követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. A technikai nevelés alkalmas a környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatására.

5. évfolyam

Az ember környezet átalakító tevé- Séta az iskola körül, mestersékenysége. Lakóhelyünk veszélyezte- ges környezeti tényezők listázátettsége. A városi és a vidéki közleke- sa. dés. A levegőszennyezés és elkerülésé- Megfigyelés: milyen növények, nek módjai. A kerékpáros, gyalogos és állatok élnek környezetünkben? tömegközlekedés.

Milyen az épületek állapota?

108


Célok / Tananyag


Háztartástan: egészséges táplálkozás, a Térképvázlat készítése, fák behulladékok kezelése.

jelölésével.

Közlekedés: légi

Egyszerű levegő tisztasági vizs-

vizi

tisztasága

szárazföldi

gálatok: szálló porszennyeződés kimutatása közlekedési út men-

Energiahordozók: megújuló és nem tén és attól távolabb, pl. fás temegújuló. Papírgyártás→ víztisztasága. rületen. Forgalomszámlálás: adott idő alatt hány db. gépkocsi halad el? (Csoportmunka) Hétvégi

élelmiszer-bevásárlás

anyagainak csoportosítása. Milyen alkotórészeket tartalmaznak? Megfigyelés: mit tartalmaz a háztartási szemét? Hogyan csoportosíthatjuk a hulladékokat? 6. évfolyam

Gazdálkodás a természeti erőforrások- Beszélgetés az ember és a terkal. A bányászat hatásai a környezetre. mészet kapcsolatáról, a terméKörnyezetkímélő technológiák, hulla- szet

anyagainak

hasznosítási

dékok. A háztartási hulladékok szelek- módjairól. tív gyűjtése. Építkezés→ takarékosság. Képek, szemelvények gyűjtése, Műanyagok→ kaucsuk (esőerdők vé- bemutatása

környezetkárosító

hatásokról.

delme).

Környezetvédelem. Talaj-, víz-, lég- Videofilm megtekintése körszennyezés. Hulladék kezelése, tárolá- nyezetkímélő technológiákról. sa, szelektív gyűjtése.

Kiselőadások a szelektív hulladékgyűjtés

jelentőségéről,

a

hulladék újrahasznosításáról. Az iskola szelektív hulladékgyűjtési lehetőségének megter-

109


Célok / Tananyag

Tananyagrészek, tartalmak vezése.

7. évfolyam

A fosszilis energiahordozók. A savas Videofilm a savas esők okozta esők.

környezetkárosító hatásokról.

Az erőművek bemutatása. Alternatív A környék épületeinek, szobraienergia-források: (nap, szél, biomassza, nak megfigyelése terepsétán, a geotermikus energia). Az alternatív mészkő pusztulási formái. energiahasznosítás (pl. napkollektor) Szituációs játékok közlekedési egyszerű bemutatása.

szokásokkal kapcsolatban.

A közlekedési eszközök környezetkí- Villany-, gázszámlák tanulmámélő használata.

nyozása. Hogyan takarékoskod-

Energiatakarékosság a lakásban.

hatunk otthon, és az iskolában az energiával?

8. évfolyam

A természet kizsákmányolása a fenn- Beszélgetés, képek, szemelvétartható fejlődés. A napelemek és nyek

bemutatása

alternatív

egyéb környezetkímélő energiaforrás- energiaforrásokról. ok. Víztakarékosság.

A jövő környezetkímélő közle-

Energiatakarékosság lehetőségei a fűtés kedésének megtervezése. során. Környezetkímélő közlekedési Üzemlátogatás során megfigyeeszközök.

lés a víz felhasználásáról, víz-

A fogyasztói társadalom és a reklám. szennyezésről, víztisztításról. Vízzel való takarékoskodás Utazás: szárazföldi, vízi, légi. megtervezése otthon, iskolában. Lakás fűtésében, vízellátásában takaré- Hétvégi vagy napi bevásárlásakosság. ink során mi az, amire nem volt lehetőségek. szükségünk? Mit vásároltunk Szemét-hulladékgyűjtés, tárolás, ártal- fölöslegesen, miért (listázás, indoklás)? matlanítás Energia

Ének-zene

megtakarítási

Gyermekdalok, népdalok, népszokások Zenei élmények értelmezése, a magyar és más népek kultúrájában. szóbeli megfogalmazásuk. A Zenehallgatás a természettel kapcsolat- természet megjelenítése. Közös ban (Vivaldi: Négy évszak stb.).

110

éneklések


Célok / Tananyag


Rajz

Cél: Élmények képi megfogalmazása. Egyszerű a természetben előforduló anyagok (termések, növények) felhasználása az alkotásokban. Környezeti problémák önálló megjelenítése. Természeti értékek megfigyelése majd megjelenítése. Rajzpályázatokon való részvétel.

Testnevelés

Cél: Rendszeres testmozgás örömére való rávezetés. Egészséges életmód bemutatása. Érezzen felelősséget saját egészségéért. Igényelje a szabadban végzett testmozgást a becsületes versengést. Értékelje társai teljesítményét.

Egészségtan

Az emberiség természetátalakításának

6-8. évfolyam

következményei. Mit tehetünk környezetünk védelmében? Az ember teste és egészsége. Ép testben ép lélek

Osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés

Az osztályfőnök munkálkodása nyomán vállnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései (vetélkedők, versenyek, Jeles napok). Az osztályterem hangulata atmoszférája utal a benne élő közösségre, a közösség környezetkultúrájára.

111


Javasolt témakörök: Ezeket a témakörök igény szerint megváltoztathatóak, részletes kidolgozásuk az aktuális osztályfőnöki tanmenetekben megtalálhatóak. 5. évfolyam: • A közösségben elfoglalt hely • Felelősségvállalás • Saját környezetünk megteremtése 6. évfolyam: • A környezet hatásai • Természeti értékek • Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek 7. évfolyam • A fogyasztói társadalom • A hulladék 8. évfolyam • Energia A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás Tanulmányi séta A terepen a környezet valóságában lehet a tudást megszerezni. Több tantárgy ismeretét is integrálja. • tájékozódási gyakorlatok • növényhatározás • lakóhely megismerése Erdei iskola

112


Az erdei iskola olyan több napos, a szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő, nevelésitanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő – beavatkozó megismerő tevékenységére építik. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötődő szocializáció. Az erdei iskola szeretné a tanulót bekapcsolni a környezetbe, a természetbe azért, hogy megismerje, és megtanuljon vele együtt élni.

113


Az erdei iskola pedagógiai jellegzetességei A természetben való tanulás új technikákat és módszereket igényel, elsősorban az ismeretszerzés érzéki oldala dominál. A megismerés folyamata cselekvő, felfedező magatartást igényel. Önállóságot, kezdeményezést, helyzetfelismerést, valamint az egymásra utaltságon és a partneri viszonyon alapuló kooperációt feltételez. Az erdei iskola a környezeti nevelés sajátos színtere és eszköze

-

a környezetértékeinek tudatosítására és védelmére nevel

-

az erdei iskola magában a természetben foglal helyet

-

közvetlen környezetvédelmi tevékenységeket tartalmaz

-

szemléletet alakít, amely szabályozhatja a gyerekek cselekedeteit, magatar-

tását a természeti és az ember által alkotott környezet óvására és védésére Megvalósításának lehetőségei - pályázati úton - alapítványi támogatással - szülői támogatással, költségek vállalásával

2.13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A taneszköz beszerzést a kötelező (minimális) eszköz - és felszerelési jegyzék alapján – a fenntartó által elfogadott ütemterv szerint– tudjuk megvalósítani. 114


Az osztálytermekben és szaktantermekben az alábbi felszerelések és eszközök biztosítanák a színvonalas nevelő-oktató munkát, a szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését. Tantermenként: (lapozható iskolai tábla (minőségi), egy-egy írásvetítő, diavetítő (diapozitív

használatához),

fali

vetítővászon,

televízió,

videólejátszó,

magnósrádió, CD lejátszó, számítógép). Valamennyi műveltségi terület, tantárgy meglévő eszköztárának felújítása, bővítése, hiányzó eszközök pótlása szükséges. Magyar nyelv és irodalom  ABC falitáblák, - nagy írott nyomtatott  ABC falitablók  Audió kazetták  Betűsín, betűkártyák  Hangtani ismeretek – komplett garnitura  Határozók  Helyesírási falitablók  Irodalmi lexikon CD-ROM  Irodalomtörténeti térkép  Irói arcképsorozat  Jelzők  Képes betűtabló  Kis írott betűs  Kis nyomtatott  Magyar irodalom és nyelvtan szaktárgyi falitabló sorozat  Magyar irodalomtörténeti térkép 115


 Magyar írók, költők arcképei  Magyar nyelvtani falitáblák – komplett  Művészet és valóság (diapozitív sorozat)  Nagy írott betűs  Nagy nyomtatott  Nyelvi falitabló  Stílustabló  Szavak alakja, jelentése  Szövegvilág falitabló  Teljes hasonulás  Videokazetták (kötelező olvasmányok)  CD-k a tanított versekkel (nagy költőink XX.század)  Világirodalmi arcképcsarnok  A határozatlan névmások  A mindennapi élet jelenetei  A mutató névmás  Betűkártyák  Betűmágnes  Történelmi térképek (ókor, középkor, újkor); európai és magyar  Földrajzi térképek (európai és magyar)  Történelmi eseményekről képek, festmények reprodukciók  Történelmi személyiségekről képek  Könyvek: - életrajzi lexikonok - Értelmező kéziszótár - Helyesírási kézikönyv - A magyar nyelv című könyv

116


- gyermek és ifjúsági regények egy osztály létszámának megfelelően Élő idegen nyelv  Ország térképek (Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok, Németország, Ausztria, Svájc)  Nyelvi oktató táblák  Applikációs képek hétköznapi helyzetekkel  Hanganyag  Fóliák  Videókazetták  Üres hangkazetták  Országismereti könyvek  Bábok  Gyerekeknek szóló folyóíratok  Szótár (kicsi, nagy)

Matematika  Színes rúdkészlet 1-2.évfolyam számára  Számkártyák 100-ig  Méterrúd  Tanulói készlet hasonló és egybevágó síkidomok ábrázolásához  Számegyenes  Súlysorozat, mérleg  Mágneses tábla minden osztályban  Óralap  Táblai vonalzókészlet

117


 Űrmérték sorozat (l, dl, cl)  Nagy matematikusok arcképei  Másodfokú függvény (transzformációk)  Számítógép internet csatlakozással Történelem  Európai Unió – tematikus térkép fotókkal, adatokkal  Magyarország közigazgatása  Történelmi áttekintés 1930-1990  Történelmi társadalmi fogalmak (fóliasorozat)  Videokazetták Biológia  Applikációs modellek  Biológiai készlet  Faliképek, falitablók  Írásvetítők, fóliasorozat  Iskolai általános biológiai diasorozat (175 darab)  Környezetvédelmi posztersorozat  Metszetek  Mikroszkóp  Műsoros videokazetta  Videofilmek  Virágmodellek Kémia  Kémiai oktató tábla  Modellkészlet  VISICOLOR B analizáló mérő koffer

118


 VISICOLOR ECO mérőkoffer  Videofilm

Fizika  Termikus kölcsönhatást szemléltető eszköz Földrajz  Magyarország domborzati, természetvédelmi térképe  Megsebzett bolygó video (I-II-III)  Végveszélyben a föld (video)  Világatlasz (fólia) I-II.interaktív eszköz

Informatika  Oktató programok  Víruskezelők Ének-zene  Hordozható magnó  Dalgyűjtemények  „Kulcs a muzsikához” (15 hangkazetta)  Üres videó kazetták  Zenetörténeti korokat feldolgozó új táblasor Életvitel és gyakorlati ismeretek  Makettek, működő modellek  Az építés feldolgozásához szükséges anyagok, eszközök és szerszámok  Szerelőkészletek (gépszerelő, elektronikai)

119


 Számítógép, robot  Elektroakusztikus átalakítók  Közlekedési eszközök modelljei, terepasztal, kerékpár  A háztartástan tanításához szükséges konyhatechnikai eszközök, háztartástechnikai eszközök Testnevelés  Zsámoly  Ugrószekrény  Videofilmek Vizuális kultúra 

Számítógép



Színes TV



Égetőkemence



Agyag



Festékező hengerek



Hengerprés



Videokazetták (művészettörténeti)



Alkotások reprodukciói (dia vagy CD)

Mozgóképkultúra és médiaismeret  Videokamera  Digitális fényképező  Kézi reflektorok  Sajtóanyagok  Rádió

120


 Műsoros kazetták, filmek, filmrészletek  Videokazettás filmkölcsönzési lehetőség

121

Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. BEVEZETÉS... 2 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

Recommend Documents