Brassó Utcai Általános Iskola Pedagógiai Programja

Brassó Utcai Általános Iskola 1182 Budapest Brassó u. 1. Telefon: 291-83-23 Fax: 290- 75-77 e-mail: [email protected] http:// www.brassoiskola.hu

Brassó Utcai Általános Iskola Pedagógiai Programja

Készítette: Kurdi Gyula 2004. Brassó Utcai Általános Iskola........................................................................................................1

Nevelési program

Brassó Utcai Általános Iskola

Pedagógiai Programja....................................................................................................................1 Készítette: Kurdi Gyula..................................................................................................................1 2004.................................................................................................................................................1 Bevezető..........................................................................................................................................4 1 Helyzetelemzés..............................................................................................................................5 2 NEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................................6 2.1 Az iskola pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...............................................6 2.1.1 Pedagógiai alapelvek......................................................................................................................................7 2.1.2 Pedagógiai célok.............................................................................................................................................7 2.1.3 Az iskola funkciói...........................................................................................................................................8 2.1.4 A nevelő-oktató munka eljárásai, nevelési-oktatási eljárások.........................................................................8

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.........................................................10 2.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................................12 2.4 A sajátos nevelési igényű (tanulási kudarcnak kitett) tanulók felzárkóztatását, fejlesztését segí tő programok...........................................................................................................................................13 2.5 Az egészségneveléssel összefüggő feladatok:...................................................................................14 2.5.1 Az iskola egészségnevelési célja ..................................................................................................................14 2.5.2 Mindennapos testedzés.................................................................................................................................15 2.5.3 Környezeti nevelés........................................................................................................................................16

2.6 Fogyasztóvédelem:............................................................................................................................16 2.7 A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küszködő tanulók helyzetének javítása.............17 2.8 Gyermek-és ifjúságvédelem..............................................................................................................18 2.8.1 Általános gyermekvédelmi feladatok...........................................................................................................18 2.8.2 Speciális gyermekvédelmi feladatok............................................................................................................19

2.9 Szociális hátrányok enyhítése...........................................................................................................20 2.10 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő–oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke..............................................................................................................................20 2.11 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység..............................................................21 2.12 A szülők, a tanuló és az iskolai pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésé nek lehetőségei.........................................................................................................................................22

3 A Brassó Utcai Általános Iskola helyi tanterve.........................................................................26 3.1 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, kötelező és választható tanórai foglalkozá sokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit. ...................................................26 3.2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit az alábbiakban határoztuk meg. ................................................................................................................26 3.3 A magasabb évfolyamra lépés feltételei...........................................................................................27 3.4 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá- jogszabály kere tei között- a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formá ját az alábbiakban határoztuk meg.......................................................................................................28 3.4.1 A tanulók teljesítménye értékelésének követelményei és formái..................................................................28

2/38

Nevelési program


3.4.2 Az írásbeli feladatok.....................................................................................................................................28 3.4.3 Szöveges minősítés alkalmazása az 1-3. évben, és a negyedik első félévében..........................................29 3.4.4 A „felzárkóztatásra szoruló” tanuló értékelésének módja, a kidolgozandó javaslat elemei.........................29 3.4.5 A szöveges minősítésről az érdemjegyre történő átváltás szabályai.............................................................30 3.4.6 A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének követelményei...................................................................30

3.5 A moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésében.............................................................................................31 3.6 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek....................................................31 A mindennapi testedzés célját szolgáló foglalkozások, az iskolai sportkör foglalkozásai................32 3.7 A nemzeti, etnikai kissebséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot biztosítani kell. ....................................32 3.8 Az írásbeli és szóbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelé sében betöltött szerepe és súlya , az otthoni felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai.................................................................................................................................................33 3.8.1 Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatásról.............................................................................................33 3.8.2 Az otthoni ( napközi és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai......................................................................................................................................................34 3.8.3 Az iskolai írásbeli beszámoltatásoknak a tanuló értékelésében betöltött szerepe.........................................34 3.8.4 A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket és gyakorlati alkalmazását, illetve az infokommunikációs technológiák alkalmazásával megismerkednek tanítványaink.............................................................................................................................35

4 A Pedagógiai programmal kapcsolatosegyéb intézkedések.......................................................36 A pedagógiai program érvényességi ideje....................................................................................36 A Pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata.......................................................................36 A Pedagógiai program módosítása..............................................................................................36 A Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala.........................................................................36

3/38

Nevelési program


BEVEZETŐ Az iskola hivatalos elnevezése: Brassó Utcai Általános Iskola Az iskola fenntartója és felügyeleti szerve: Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc - Pestszen timre Önkormányzat Címe: 1184 Budapest, Üllői út 400. Az iskola alapító okirata: Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormány zat 38/1966.(I.18.)számú, a 179/1996(II.29.)számú, 434/1997. (IV. 24.) számú és az 1410/1999. (XII.16.) határozataival módosított 585/1994 . (IV. 28.) számú határozata. Az intézmény tevékenysége: Szakágazat száma és megnevezése: 801000 Alapfokú oktatás A, alaptevékenysége: 80121-4 nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 80511-3 napközi otthoni és tanulószobai ellátás B, alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: 55232-3 iskolai intézményi étkeztetés 75176-8 intézményi vagyon működtetése Alaptevékenysége: az általános iskolai oktatás és nevelés és az azt igénylő tanulók részére napkö zis ellátást is nyújt. Az iskola gazdálkodása: az iskola gazdálkodási szempontból önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, éves költségvetéssel. OM. azonosító: 035120 Az iskola igazgatója, a program benyújtója: Kurdi Gyula Az iskola székhelye, postacíme: 1182 Budapest, XVIII. kerület Brassó utca 1. Telefon: 291-83-23, 297-49-22 Fax: 290-75-77 E – mail: [email protected] Honlap: www.brassoiskola.hu A diáksport szervezete: Brassó DSK nyilvántartási száma: 3-2500-23/1991

4/38

Nevelési program

1


HELYZETELEMZÉS

Iskolánk nyolcévfolyamos, a továbbtanulásra elő- és felkészítő általános iskola. Megfelelő tudás beli alapokat tud nyújtani azon tanulóknak is, akik tanulmányaikat négy- és hatosztályos középis kolában kívánják folytatni. Az iskola Budapest XVIII. kerületében, Pestszentlőrincen a Szentimre – Kertvárosban található. Ez Pestszentlőrinc egyik legszebb városrésze, ahol többnyire nagyobb családi házban együtt él több nemzedék, szülők és nagyszülők. Itt különösen erősek a családi nevelés hagyományai. A szülők erkölcsileg és anyagilag is támogatják a körzet iskoláját, amelytől elvárják, hogy a közép iskolai követelményekre készítse fel gyermeküket, tanuljanak idegen nyelvet, legyenek egészsé gesek, sportoljanak, ismerjék a számítástechnika alapjait. Az iskola légköre olyan legyen, hogy a tanulók személyisége kibontakozhasson, gazdagodjék. Tényleges beiskolázási körzetünk szélesebb, mint a kijelölt körzethatárunk, ugyanis – a szabad iskolaválasztással élve – örvendetesen sok szülő és tanuló választja iskolánkat körzeten kívülről, mert az iskola szellemét kívánatosnak tartja gyermekei számára. Továbbtanulási statisztikánk azt mutatja, hogy tanulóink bejutnak az erős gimnáziumokba, ahol megbecsülést szereznek iskolánk nak. ( 1. számú melléklet) A körzethatár: Üllői út – Királyhágó - Flór Ferenc utca – Iparvasút út – Fiumei út által határolt terület. A körzethatáron nagy építkezések folynak. Az 1953-ban épült iskolát a 60-as években már bővíteni kellett, akkor épült az ún. napközis rész a konyhával. Az iskola helyiségeit az 2. számú melléklet tartalmazza. A 80-as évek elején a 4 tan termes CLASP épülettel bővült, majd ehhez kapcsolódva készült a tornasátor és bontási anyagból a fa szerkezetű öltöző. 2002-ben a tornasátor átépítésre került, azonos alapterülettel tornaterem mé, míg az öltöző 2003 szeptemberére kibővítve, felújítva került iskolai használatra. A nagy ki terjedésű iskolaudvaron szabadtéri játékok, sporteszközök, kézi- és kosárlabda-, valamint távol ugrópálya található. Az iskola anyagi eszközök biztosításával, szervezőmunkával és szülői támo gatással sokat tett a számítógépes oktatás érdekében. Az iskolai beszerzésekben ez a terület előnyt élvezett a számítógép park ki tudja szolgálni a szakmai igényeket. Hasonlóan jól felszerelt a videó-stúdió, amely az általános iskolai elvárások feletti szolgáltatást tud nyújtani. Akkreditált pedagógus továbbképzéseket, tanfolyamokat szervezhettünk a stúdióban. A napközis étkezést biz tosító konyha és ebédlő kicsi, csak komoly szervezőmunkával biztosítható az étkezést igénylő ta nulók ellátása. Az elmúlt évek iskolabővítési tervének meghiúsulása után a belépő osztályok számát újra két osz tályra kell csökkenteni. Az iskolai tanulócsoportok számának alakulása a 3. számú mellékletben Az iskola 2003/2004. tanévben 43,4 pedagógus, köztük fejlesztőpedagógus, szabadidő-szervező, illetve pedagógiai asszisztens és rendszergazda segíti a munkát. Az iskola működését 19 fő tech nikai munkatárs biztosítja. 2004. szeptemberétől teljes állású lesz a könyvtáros és a gyermekvé delmi felelős. Idővel szükség lesz családgondozóra, pszichológusra is. A logopédiai igényeket egy kerületi intézmény munkatársa látja el, a Nevelési Tanácsadó munkatársai segítik még mun kánkat. A NAT és a kerettanterv által diktált új követelményeinek figyelembevételével „ új " szakterüle tek" jelentek meg. A probléma megoldása a továbbképzés. Az elmúlt évek szakmai továbbképzés 5/38

Nevelési program


ben célzott területe volt a mozgóképkultúra médiaismeretek és az informatikaoktatás, a nyelv, a multimédia, majd a fejlesztő pedagógia, a szakértői és a másoddiploma. A kerettantervi modulok esetében szükség lesz továbbképzésre, pl.: etika A pedagógusok közül többen is rendelkeznek speciális szakképesítéssel, pl: Kurdi Gyula: pedagógiai előadó, szakértő, közoktatás-vezetői szakvizsga, Varga Ferenc: videó-oktató (fővárosi rajz szaktanács adó, szakértő tehetséggondozás területen,) vizuális és környezetkultúra tanár, médiapedagógia szak. Tasnádi András: testnevelés szakértő, testnevelési szaktanácsadó, közoktatás-vezető szakvizsga, kézi labda edző, Szenohradszkiné Furkó Edit: fejlesztőpedagógus Varga Lajosné: fejlesztő-pedagógus, ala pozó terápia, meixner tanfolyam, Sindelar tanfolyam, Gósy tanfolyam, diszkalkulia, dr. Hantiné Gye nes Mária: tehetségfejlesztő szakértő, multiplikátori képzés /német nyelv/. ECDL vizsgával rendel keznek: Hutainé Urbán Gabriella, Tarné Both Annamária, oktatásinformatikus képesítést szerzett Gajdátsy Ferencné és Zöldi Nándorné. Közel húsz kollégának számítógép kezelői-használói bizonyítványa van. Vizuális kultúra (mozgókép kultúra és médiaismeretek) továbbképzést többen végeztek A pedagógiai munkát közvetlenül segítők közül fontos szerepet töltenek be: a szabadidő-szervező, a pedagógiai asszisztens, a rendszergazda, a könyvtárosok és a gyermekvédelmi felelős. Nagyon nagy szükség lenne egy, a pedagógiai munkát közvetlenül segítő oktatástechnikusra, új fej lesztőpedagógusra és pszichológusra és családgondozóra A technikai dolgozók száma 19 fő: takarítók, konyhalányok, karbantartók, kertész és fűtő. A bentlakó gondnok és a karbantartók az intézményben tervszerű megelőző karbantartói munkát is végeznek. A gazdasági önállósággal kapcsolatos feladatokat a gazdasági irodán dolgozó 2 előadó kolléganő, és egy félállású gazdasági vezető látja el. (4. számú melléklet)

2 2.1

NEVELÉSI PROGRAM Az iskola pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Tantestületünk az iskoláról gondolja, vállalja és vallja: elismerjük a gyermek, a tanuló mindenek felett álló érdekét (az oktatás színvonalában, az aránytalan teher elleni jogot, a segítséget a képes ség kibontakoztatásához, a személyiség fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez). Az alapelvek megvalósítása érdekében az iskola pedagógusai értő figyelemmel, empátiás megér téssel, pozitív megerősítéssel és nyílt magatartással közelednek az iskola tanulói felé. Ezzel bizto sítani kívánják, hogy a tanulók otthon érezhessék magukat az iskolában. Ennek a célnak az érde kében a pedagógusok a tanuló személyiségét tiszteletben tartják, az oktatás során a tanulók egyé ni képességeit figyelembe veszik és segítik, hogy a tanulók saját életüket megszervezhessék, fel adatunk a tanulói kompetencia fejlesztése. Legyenek képesek tanulóink a megszerzett ismeretek önálló alkalmazására. Legyenek kreatívak, kezdeményezők.

6/38

Nevelési program 2.1.1


Pedagógiai alapelvek

A iskolában tanító pedagógusok az alábbi pedagógiai elvek alapján végzik nevelő-oktató munká jukat: − humanista értékrendszer − differenciált képességfejlesztés, önfejlesztés képessége − az ismeretek megszerzésének eszközjellege − fejlesztési szinthez (életkor) igazított tartalom − tanulási - tanítási folyamat motiválása − tanítási-tanulási folyamat fejlesztő ellenőrzése, értékelése 2.1.2

Pedagógiai célok

Eszményeinkben olyan tanuló él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeként az alábbi tulajdonságokat egyesíti magában: − − − − − − − − − − − −

humánus becsüli a szorgalmas munkát, a tanulást viselkedése udvarias, kulturáltan beszél erkölcsös fegyelmezett művelt kötelességtudó érdeklődő, nyitott kreatív gyakorlatias van jövőképe képes tudását fejleszteni − egészségesen él − szeret sportolni, − megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket ( toleráns) − ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: anyanyelvünket, történelmünket, nemzeti kultúránkat, a ter mészet és más népek értékeit, hagyományait, alkalmazza a közösségben éléskor szüksé ges magatartásformákat

A tantestület arra törekszik, hogy minél több pozitív tulajdonságot alakíthasson ki a tanulóinkban. A tantestület a kulcskompetenciák (a tudás alapú, erős gazdasági versenyre, demokráciára, a fej lesztendő kompetenciák - tudások, készségek képességek -rendszerének alapvető elemei) kialakí tására törekszik, figyel a tolerancia, énkép kialakítása, önismeret, felkészítés a felnőtt élet felada taira.

7/38



Az iskola funkciói

Ismeretátadó, érték - és normaközvetítő funkció (tanulás-tanítás közben normát közvetít), szocia lizációs, szolgáltató funkció és konstruktív életvezetési funkció. Az iskola előtt álló célok megvalósítása érdekében a nevelőtestület feladatokat határoz meg. A nevelés - oktatás folyamatában a célok a nevelés különböző területein, az ott folyó tudatos peda gógiai tevékenységben valósulnak meg. A nevelés szertágazó irányai közül a lentebb ismertetett nevelési területek azok, amelyeket a nevelő-oktató munkánkban kiemelten kezelnek. Nevelési területek közül a felsoroltak épülhetnek be a munkatervbe: hon- és népismeret, értelem, érzelem, erkölcs, esztétika, közösség, kommunikáció, környezeti, testi és lelki egészség, pályaori entáció, magyarságtudatukat megőrizve legyen európai azonosságtudatuk és az önálló ismeret szerzés. Szervezeti keretek lehetnek: egyéni, páros, mikrocsoportos, csoportos és frontális. A használt módszerek lehetnek közvetlenek és közvetettek. A közvetlen módszerekben direkt módon érvé nyesül a nevelő személyes hatása és modellszerepe. A közvetettben pedig a tanulók különböző közösségein keresztül indirekt módon érvényesül a nevelés.

2.1.4 A nevelő-oktató munka eljárásai, nevelési-oktatási eljárások A pedagógiai eljárások a pedagógiai célok érdekében alkalmazott módszerek és eszközök együt tese. Nevelés: A nevelési eljárások minden esetben alkalmazkodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz. Végigkí sérik a gyerekek személyiségformálásának fejlődését az elsőtől a nyolcadik osztályig. „Beszoktatás” – „bent tartás” – „elbocsátás” Nagy gondot fordítunk nevelési tevékenységünk során arra, hogy az iskolánk tanulói a tudatosan tervezett és irányított nevelési eljárások hatására, célkitűzéseinknek megfelelő személyiségje gyekkel rendelkezzenek. Az iskola a családi nevelés és a társadalom hatásain kívül a hozzáadott értékekkel formálja a tanulókat, ebben jelenik meg pedagógiai munkájának eredménye. A kom munikáció során nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a nevelőtestület egységes hatást gyako roljon az információáramlás tartalmára. Erősítenünk kell a felnőtt és a kortárs csoportok együvé tartozás érzését. Oktatás: Az oktatás során alkalmazott eljárások nagyobb különbözőséget mutathatnak, mint a nevelés so rán megvalósítottak. A tanítás-tanulás színterei osztálykeretben, napköziben, tanulószobán, isko laotthon és csoportbontásos keretben valósulnak meg.

8/38

Nevelési program


Nagymértékben függ a nevelési területek és a tantárgyak ismeretanyagának különbözőségétől, valamint a tanárok személyiségétől. Ennek ellenére megállapíthatunk általános módszereket: − frontális osztálymunka, − csoportmunka (közös konszenzuson alapuló csoportmunka, szakértői mozaik csoport) − egyéni foglalkozások. Az oktatás során egyenlő hangsúlyt kell kapnia a felzárkóztató és a tehetséggondozó tanári tevé kenységeknek: kooperáció, kreativitás, kommunikáció. Nagy gondot kell fordítani a kooperatív tanulásirányítási módszerek alkalmazására a képességek kibontakoztatása érdekében. A kooperatív tanulás négy alapelvének (építő egymásrautaltság; egyéni felelősség; egyenlő rész vétel; párhuzamos interakciók) egyenlő arányú érvényesítésére kell törekednünk. Természetesen nem vethetjük el a hagyományos módszereket sem, de minden nevelőnek folya matosan kell módszertani ismereteit bővítenie, hogy ne csak a már ismert módszereket alkalmaz zák. Az iskolánkban végzett tanulók az alábbi képességekkel, személyiségjegyekkel kompetenciákkal és ismeretekkel rendelkezzenek. −

Önálló és társas tanulásra való képesség. Életkorának megfelelő szóbeli, írásbeli kifejező képesség, szövegértés.

− A továbbhaladáshoz szükséges alapvető ismeretek. −

Problémamegoldó képesség, kreativitás.

− Megbízhatóság és kiszámíthatóság. −

Együttműködés és helyes kommunikációs képességek kortársakkal és a felnőttekkel (szü leivel, tanáraival szemben különösen tisztelettudó.)

− A belső bizonytalanság felismerésének, kezelésének képessége. − Idegen nyelvű és különböző kultúrák közötti kommunikáció képessége. − Információs és telekommunikációs képességek. − A technológia alkalmazásának képessége. − Egészséges életmód, önmagát ismerő személyiség. − Az erkölcsi, kulturális és környezeti értékeket megbecsülő. (Fontosak számára pl: a lelki ismeret, becsület, tisztelet, szeretet.) − A helyes magatartási módok elsajátítása. − Nyitottság az emberi kapcsolatokra, tolerancia. − Minden embertársával humánus, megértő.

9/38

Nevelési program


A nevelő-oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak / legalább 90 %-a/ a nyolcadik évfolyam végén : − minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, − ismeri a kultúrált viselkedés normáit, − elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét illetően, − a környezetének globális és lokális veszélyeiről tájékozott, − ismeri és tudja a drog, a kábítószer, a dohányzás és az alkoholfogyasztás veszélyeit, − az egészség megőrzésének fontosságával tisztában van, − a kommunikációs jelrendszert használja és érti, − ismerje fel jellemzői alapján és tudja csoportosítani közlési formájuk szerint a különböző médiumokat (film, televízió, digitális média, Internet) és alkosson önálló véleményt a me diális közlésekről; legalább 70 %-a a nyolcadik évfolyam végén: − igényli a folyamatos önművelést, − igényli a testedzést, a sportot. − a csoporttevékenységek során képes együttműködni másokkal és elfogadja a közösség normáit. 2.2

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A NAT kiemelt jelentőséget tulajdonít a kulcskompetenciáknak személyiségfejlesztésnek, az em berismeretnek, hiszen egy demokratikus társadalomban ez alapfeladat. Az elmúlt években a gyermekcentrikus iskolakép erősödött, és még inkább kénytelen átvállalni a családtól az önismereti , társismereti, emberismereti és a reális társadalomismereti érzékenyítést. Saját felméréseink alapján a szülők új igényekkel is felléptek. Elvárják, hogy napjaink sajátos munkaerőpiacán/világában önmagukat hitelesen vállalni tudó, akaró, merő fiatalokat képezzünk, akik helyt tudnak állni az életben, reális képük van képességeikről, el tudják helyezni magukat a környezetükben. A mai diákok többsége nincs tisztában saját képességeivel, sokszor alul,- sokszor pedig felértéke li magát. Pedig a helyes pályaválasztás is a reális énképen keresztül valósul meg. A mai társadalomban az emberek elidegenednek egymástól, erősödnek a deviáns viselkedésfor mák. Egyre többször találkozunk oktalan agresszióval, a gyermekekben felgyülemlett, sokáig el fojtott indulattal, keserűséggel, meg nem értéssel, félelemmel.

10/38

Nevelési program


A családi szerepének erősítésével, a családok életvitelének indirekt formálással erősíthető a Ma gyar Köztársaság Alkotmányában rögzített elsődlegesség a gyermeknevelés családi szerepét ille tően. A tantestületünk legfontosabb célja és feladata, hogy sokoldalúan fejlett, egészséges, tanulni vá gyó, önmagára és környezetére egyaránt igényesen figyelő, társas kapcsolatokat kialakító, értéke ket megőrző és új értékeket létrehozó személyiségeket fejlesszen. Ennek területei: − mindennapos sportolási lehetőség − egészségnevelés − környezetvédelmi nevelés − iskolai gyermekközösségek színes és sokoldalú programjai, művészeti nevelés − tanulók önismereti fejlesztése − fogyasztóvédelem − értelmi és erkölcsi nevelés Célunk, hogy tanulóink egészségesen élve, mindennapos sportolással, testedzéssel fokozzák testi és szellemi teljesítőképességüket. Fontos feladatunknak tartjuk az egészséges életmódra, a családi életre való nevelést, amely be épül valamennyi műveltségi terület, tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. Kiemelt pedagógiai tö rekvésünk, hogy felkészítsük tanulóinkat arra, hogy felnőtt korukban képesek legyenek életmód jukra vonatkozóan helyes döntést hozni, egészséges életvitelt kialakítani, maguk és családjuk szá mára. A környezetvédelmi nevelést az iskola egész képzési rendszerét átfogó szemléletként ugyancsak lényeges feladatnak tekintjük. A téma iránt különösen érdeklődő gyermekeknek környezetvédel mi diákkört és versenyeket szervezünk. Célunk a tanulók környezettudatos magatartásának, élet vitelének kialakítása, gyakoroltatására az iskola kereteiben (pl: munka, gyűjtések). Váljanak érzé kennyé környezetük állapota iránt, életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környeze ti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Ismerjék, és legyen igényük a felkínálkozó lehetőségek közül, a számukra és környezetükre előnyösen ható termékek választására. Igyek szünk megóvni tanulóinkat az őket érhető káros hatásoktól, ezért drogprevenciós programokat szervezünk. Ennek színtere a szülői értekezlet, az osztályfőnöki óra, önismereti csoportmunka s a tanórán kívüli lehetőségek, (pld. drámapedagógia). Az előadók az osztályfőnökök, gyermekvédel mi felelős, külső szakemberek és korosztályos fiatal felnőttek. A tanulók önbecsülése, a közösségben elfoglalt helye meghatározó a tanulás folyamatában is. Fontos, hogy a lehetőségekhez mérten minden gyermek találhasson önmaga számára fontos, kel lemes és hasznos időtöltési lehetőséget iskolán belül, amely sikerélményhez és elismeréshez jut tatja.

11/38

Nevelési program


Az iskolai gyermekközösségek programjai egyfajta modellként szolgálnak a szabadidő helyes, tartalmas eltöltéséhez, a művészeti neveléshez. Az irodalmi kávéház, a néptánc oktatás, a sí tábo rok, a háziversenyek, nyári táborok, az erdei iskolák, a hittan táborok, a színház- és a múzeumlá togatások, a kerámia és egyéb szakkörök, a klubdélutánok és az ünnepélyek, tanulmányi kirándu lások igazodnak tanulóink sokoldalúságához, esztétikai, érzelmi neveléséhez, a képzőművésze tek, zene, tánc, dráma megszerettetéséhez, megismeréséhez. Lehetőséget adva a mind szélesebb körű önkifejezéshez. A tanulók önismeretének fejlesztését szolgálják a különböző versenyekre való felkészülések és megmérettetések, az osztályfőnöki- és tanórák, klubdélutánok szituációs játékai, vitakörei, di ák-önkormányzati feladatok, ügyeletesség és az ügyeletvezetői munka, a stúdióbeli és ünnepélye ken való szereplés, színjátszó kör, környezetük szebbé tétele. A Brassó TV nemcsak a közösségi nevelésben biztosít színteret, hanem az egyéni fejlesztést is szolgálja. Az iskolai média (újság, rá dió) lehetőséget nyújt a nyelvi kultúra ápolására az iskolai információ áramlására. Az értelmi nevelés a tanórákon, a fokozott differenciálás pedig szakköri keretekben zajlik. Az alapkészségek (beszéd-beszédértés, számolás, olvasás, írás, művészet-befogadás) eredményes fej lesztéséhez az egyéni adottságok kibontakoztatására, személyiségközpontú oktatást igyekszünk nyújtani tanulóinknak. Egyéni és kiscsoportos foglalkozások korrepetálások, vetélkedők, verse nyek, pályázatok és különféle megbízások szervezésével és adásával fejlesztjük tanítványainkat. A logikus gondolkozás fejlesztése egyik célravezető, speciális területe a matematikai logika, a ké pesség szerinti differenciálás. Az erkölcsi nevelés feladata az alapvető erkölcsi értékek megismerése, tudatosítása és gyakorlása az iskolai életben. Ehhez a következő készségfejlesztési területeken kínálunk tapasztalatszerzési, cselekvési, gyakorlási lehetőséget: hatékony kommunikáció és kifejezőkészség fejlesztése, az ér zelmek feldolgozása, feszültségkezelés, társasági alkalmazkodás, véleményalkotás, probléma megoldás, döntéshozás, célkitűzések, magabiztosság: ellenállás a csoportnyomásnak, kockázat csökkentés. Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulási kudarcok elkerülésére, melynek érdekében felzárkóztató foglalkozásokat tartunk, és fejlesztő pedagógust alkalmazunk. A személyiségfejlesztés értékelése az osztályfőnök félévi és év végi beszámolójában megjelenik és ezekből egy-egy terület a tanév végi beszámoló része. 2.3

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Tanulói szervezetek Feladatunknak tartjuk a szociális kompetenciák kialakítását, melyek lehetővé teszik a kisebb-na gyobb közösségek létrehozását, és demokratikus működtetését. Emellett segítik tanulóink egyéni kapcsolatteremtését és együttműködését másokkal. Éppen ezért fontosnak tartjuk az iskolai cso portok állandóságát a közösségek megerősödése céljából. A gyerekek tagjai az iskolai közösség nek, ugyanakkor kisebb csoportok tagjaiként élik mindennapi életüket. Két, egymást jól kiegészítő tanulói szervezet működik az iskolában: a Diákönkormányzat és a Di áksportkör (DSK). Emellett a gyerekek érdeklődésének megfelelően diákkörök, szakkörök szer 12/38

Nevelési program


veződhetnek (színjátszók, énekkar, néptánc, videós, rádiós, kerámia, sakk, akvarisztika, matema tika stb.) Nem kevésbé fontosak az évfolyamok által szervezett rendezvények (közös színház és múzeumlátogatások, klubdélutánok, kirándulások stb) és a közösen szerveződő erdei iskolák sem. Az erdei iskolák - azon kívül, hogy egy másfajta ismeretszerzésre adnak lehetőséget, - megerősí tik az egyes osztályok, vagy évfolyamok közösségi szellemét. A Diákönkormányzat fő feladata a gyermeki jogok védelme, a tanulók és közösségeik érdekének képviselete, az érdekérvényesítés feltételeinek megteremtése. Munkájukat a saját SZMSZ-ük alapján végzik a választott tisztségviselők, akik a kapcsolatot jelentik a kisebb közösségek - osz tályok -, és a nagy közösség – iskola – között. Ők szavazati joggal rendelkeznek, és a havi rend szerességgel tartandó üléseken gyakorolják jogaikat. Ezeken az üléseken történik a különböző feladatok elvállalása is (programok szervezése, lebonyolítása, papírgyűjtés megszervezése, deko rációk, felhívások elkészítése), melyeket aztán a kisebb közösségek közös munkája valósít meg. Az ülések nyilvánosak és évente egyszer diákközgyűlést tartanak, ahol az iskolavezetés válaszol a gyermekek által felvetett problémákra. A DÖK megbeszéléseken rendszeres meghívott az igaz gató és a gyermekvédelmi felelős, akiktől a tanulók kisebb, nagyobb csoportját érintő kérdésben választ várnak és választ kapnak. Diákönkormányzat képviselője tagja az Iskolaszéknek. A Diákönkormányzat tevékenysége sokszínű: javaslatot ad az év végi jutalmazásra, a Brassós Oklevél, a "Brassóért" kitüntetés kiadására. Felülvizsgálja a Tanulói Házirendet, módosításra ja vaslatot tehet. Szervezi és értékeli a tanulói ügyelet munkáját. Felügyeleti tevékenysége közé tar tozik még: az Iskolarádió, a BTV (Brassó televízió), emellett véleményezi a BRASSHOW (isko laújság) számait, szükség szerint mozgósítja a gyermekeket az iskolai szintű rendezvényekre, se gíti a méltó módon történő megemlékezéseket, a nemzeti ünnepeket. A DSK a szabadidős programok fő szervezője. Rendszeres sportolási lehetőséget biztosít a tanu lóknak. Alaptevékenysége a péntek délutáni sportfoglalkozások (házi bajnokságok – atlétika, ter mészetjárás és kézilabda), ezen belül elsősorban labdarugó házibajnokság megszervezése és lebo nyolítása felső tagozatban. Az államilag finanszírozott foglalkozásokon kívül önköltséges tanfo lyamok szervezésével szélesíti a kínálatot a mindenkori fizetőképes kereslet figyelembe vételével (pl. természetjárás, RSG, GÓLIÁT, játékos torna, kézilabda, röplabda, kosárlabda, és úszás stb.) A DSK keretein belül szervezett sportfoglalkozásoknak -a testmozgáson kívül- egyik legfőbb cél ja, hogy a gyerekekben kialakuljon egyfajta csapatszellem, és a sportszerű küzdelemre való igény. 2.4

A sajátos nevelési igényű (tanulási kudarcnak kitett) tanulók felzárkóztatását, fejlesz tését segítő programok

Az iskola célja, hogy biztosítsa tanulóinak az a mindenek feletti jogát, hogy, sikerélményekhez jusson. A másféle képességű (sajátos nevelési igényű) tanulók tanulási képességei, részképességei emelkedjenek arra a szintre, amelyen a tanuló képes intellektusának megfelelően haladni az osz tályával, és önállóan feldolgozni a tanult anyagot. Ezen cél elérése érdekében feladataink: − Fejleszteni a tanulók motoros képességeit − Fejleszteni a tanulók észlelését (vizuális, auditív, téri orientációs) − Fejleszteni a tanulók kognitív képességeit 13/38

Nevelési program


Iskolánkban egy főállású fejlesztő pedagógus dolgozik. Munkájához önálló fejlesztő szoba és megfelelő eszközök állnak rendelkezésére. A mozgásfejlesztést a tornaszobában mozgásfejlesztő eszközök segítségével tudja végezni. A logopédiai ellátást kijáró logopédus, heti négy órában oldja meg. Az egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon alkalmazott terápiás módszerek: − Alapozó terápia + Ayres eszközök (mozgáskoordináció és idegrendszeri funkciók fejlesz tésében) − Sindelár terápia ( észlelési és kognitív funkciók fejlesztéséhez) − Gósy terápia (beszédészlelés és megértés fejlesztéséhez) − Meixner terápia (diszlexia-prevenció és reedukáció) − Diszkalkulia terápia (számolási képesség fejlesztéséhez) − NILD terápia (elsősorban diszgráfia fejlesztéséhez) A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján fejlesztési tervet kell készíteni, és ezt évente kont roll vizsgálatokkal ellenőrizni, szükség esetén korrigálni kell. A tanulók hetente kétszer járnak fejlesztésre, valamint egyéni bánásmódban részesülnek. A tanórákon is szükséges a tanuló egyéni adottságait, problémáit figyelembe venni. Ebből követ kezően, az osztályban tanító pedagógus igyekszik segítséget nyújtani a feladatok megszervezésé ben, kivitelezésében. Legtöbb esetben szükség van a feladatok időkeretének és kivitelezési mód jának /szóbeli, írásbeli/ eszközhasználat módosítására. A pedagógus igyekszik lehetőséget adni a tanulónak, hogy intelligenciái közül az erősebb területekre építkezve oldja meg a feladatokat. ( Például olvasási nehézség esetén a feladat szóbeli ismertetése) Az igazgató a sajátos nevelési igényű tanulót, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küszködő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján men tesíti egyes tantárgyakból. 2.5

Az egészségneveléssel összefüggő feladatok:

2.5.1 Az iskola egészségnevelési célja Tanulóiban kialakítsa, illetve folyamatosan erősítse a saját szellemi, fizikai állapotáért felelőssé get vállaló, tudatos életvitelre törekvő magatartást. A családi életre nevelés ismereteinek átadásával, drogprevenciós programunk hatékonyságának javításával segítjük elő tanulóink értékrendjének, személyiségének fejlődését, felelős szexuális és drogkerülő magatartásának kialakítását. Az egészségnevelés során a tanulóinkat olyan gyakorlati tudáshoz és képességekhez juttatjuk, amelyek használatával saját egészségüknek megőrzésén túl egy biztos és egészséges külső világ megteremtését célzó értelmes döntéséket tudnak hozni.

14/38

Nevelési program


Tanulóink egészségvédelme érdekében együttműködünk a iskolaegészségügyi szolgálattal, gyer mekjóléti szolgálattal, pedagógiai szakszolgálattal, logopédussal, pszichológussal. A feladatok koordinálását az iskola egészségnevelő tanára látja el. Egészségfejlesztésünk szinterei: −

Osztályfőnöki, természetismeret, biológia, egészségtan, kémia órákon történő egészségne velés

− Projekthét szervezése /egészséghét/ − Sportnap − Egészségnap 2.5.2

Mindennapos testedzés

A heti három testnevelésóra mellett az iskolai Diák Sportkör /DSK/ szervezésében tanórán kívüli sportolási lehetőséget kínálunk a tanulóinknak. Az alaptevékenységként biztosított sportági kíná lat /labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, természetjárás, sakk, néptánc/ mellett súlyt kell helyezni a kondíció megőrzését szolgáló és a prevenciós foglalkozások megszervezésére. A nevelési programunkba a célkitűzések között szerepel az egészségesen élő, sportolni szerető gyermeki eszmény. Az egészségnevelés során a nevelési területek közül kiemelt szerepet kell kapnia a testi nevelés nek, hiszen végre eljutottunk arra a felismerésre, hogy az egészséget könnyebb – és olcsóbb – megőrizni, mint a betegségeket gyógyítani. Az oktatás során alapvető célkitűzés e területen ismertek nyújtása, jártasságok, készségek kialakí tása, markáns személyiségjegyek kialakításának elősegítése. Nem elhanyagolható a testi nevelés során a testnevelés elsődlegességének hangsúlyozása. Önálló műveltségi területként, tantárgyként, az oktatás és a nevelés területén is felelős szerepet kell vál lalnia e tantárgy pedagógusainak. Az ember természetes alapmozgásainak tökéletesítése /futás, ugrás, dobás/, olyan kompetenciákat eredményez, amely motivált, önálló cselekvésre ösztönzi tanulóinkat. A tanórákon megszerzett tudás, játék, verseny stb. során való eredményes alkalmazása sikerélményt jelent. A csapatsportok űzése során kialakuló együttműködési kötelezettség pedig pozitív hatással lehet az egyén eszmé nyiségére. A játékszabályok fegyelmező hatása, a győzelem és a vereség átélése mind-mind lelki többletet eredményezhet. Alapvető feladat a mozgás iránti igény felkeltése. Ehhez az szükséges, hogy a tananyag elrende zése során a tanulók érdeklődési körének megfelelő sportágak, játékok kerüljenek kiválasztásra. Motiváló tényező sok esetben a sikersportok tananyagba történő beemelése. A tanórákon folyó játékos, élvezetes tevékenységet ki kell egészítenie az életkori sajátosságokat figyelembevevő tanórán kívüli mozgás- és versenylehetőségeknek. E feladatot a mindennapi test edzési lehetőségek biztosítását megvalósító DSK -nak kell elvégezni. 15/38

Nevelési program


A testneveléshez és sporthoz szükséges és ennek során alakuló, fejlődő kompetenciák tehát: − kreativitás − önállóság − önbizalom − felelősségtudat − cselekvőképesség Mindennapos testedzés célját szolgáló foglalkozások; az iskolai sportkör foglalkozásai: A szükséges óraszámot az óratervben felsoroltuk. Az időkeret mellett az első-negyedik évfolya mon, a tanórai foglalkozásokon kívül játékos testmozgást biztosítunk. Az iskola biztosítani tudja a törvény követelményein felül is, hogy nemcsak a testnevelési óra mentes napokon, hanem min den nap legyen játékos testmozgás. A legkedvezőbb lehetőség az alapfokú nevelés-oktatás beve zető szakaszán biztosítható, mert esős időben a zsibongó bordásfalai, jó idő esetén nagyszámú udvari játékok adják a játékos testmozgáshoz a lehetőséget. Ez minden nap a második és harma dik szünetben összesen napi harminc percben biztosítható (2x15 perc). A napközi otthonos foglalkozások szabadidős részében sportfoglalkozások tarthatók. Jó idő ese tén az udvari sportjátékok használatával asztalitenisz, röplabda steetball (kosárlabda-fajta) labda rúgás sportágak űzhetőek. Télen, megfelelő hőfok esetén udvari jégpályán korcsolyázni lehet. Rossz idő és téli időszakban tornatermi játékok (max 30’) és frissítő torna tartható. 2.5.3

Környezeti nevelés

A környezeti nevelésünket közvetlen, élményszerű, cselekedtetés útján valósítjuk meg. Ennek so rán tanulóinkat képessé tesszük közvetlen és tágabb környezetük aktív megismerésére, a környe zeti jelenségek értelmezésére, a problémák okainak és azok megoldásainak megkeresésére, az összefüggések felismerésére, valamint az egyéni felelősségérzettől vezérelt döntések meghozata lára. Környezeti nevelésünk irányelvei az egész iskola működését áthatják. Erősítjük tanulónkban a környezetért érzett felelősségtudatot, megismertetjük az ember szerepét a természet egyensúlyának fenntartásában, felhívjuk figyelmüket a környezetbarát életvitelre. Környezeti nevelésünk környezetelvűsége valamennyi tantárgyban megjelenik 2.6

Fogyasztóvédelem:

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai nevelésünk célja, hogy felhívjuk tanulóink figyelmét a fogyasztás visszáságaira, a fogyasztóvédelem törekvéseire és elősegítsük a tudatos fogyasztói magatartásuk kialakulását. A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében osztályfőnöki órán, szakórákon, iskolai ki rándulásokon, szabadidős rendezvényeken hangsúlyosan foglalkozunk a média hatásával a reklá mok szerepével.

16/38

Nevelési program


Osztályfőnöki, technika, testnevelés, természetismeret, fizika és kémia órán megismertetjük tanu lóinkat azokkal a biztonsági előírásokkal, amelyekre minden elektromos eszköz, kémiai szert tar talmazó termék esetén figyelembe kell venniük, valamint a mozgásos tevékenységek során jelent kező baleseti forrásokra. Felhívjuk figyelmüket az érték-ár arányra, a termékek minőség és fel használhatóság szerinti szavatossági idejére. 2.7

A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küszködő tanulók helyzetének javítása

Iskolánk célja, hogy minden tanuló a saját képességeit a legjobban fejleszthesse, sikerekhez jut hasson. Ez nemcsak a tehetséges gyermekek képzése, fejlődése szempontjából jelent feladatokat, hanem a beilleszkedési nehézségekkel küszködő tanulók, illetve a sajátos nevelési igényű gyer mekek szempontjából is. Segítséget nyújtunk, hogy szükség esetén a tanuló leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél, vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. Elsődleges feladatunknak tartjuk a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő tanulók viselkedészavarának okfeltárását szükség esetén a megfelelő szakemberek (pl. pszichológus, csa ládpedagógus) segítségét kérjük. Ezt követően személyre szóló cselekvési tervet dolgozunk ki a gyermeket tanító pedagógus kollégákkal.. Fontosnak tartjuk a szülőkkel való partnerkapcsolat ki építését, és az osztálytársak bevonását az adott probléma megoldásában. Osztálykeretben folyó fejlesztés során meleg, baráti kapcsolatot teremtve biztosítjuk az odafigyelést, megértést, pozitív élmények átélésén keresztül fejlesztjük a gyermek pozitív önértékelését. E módszerek sikeres alkalmazásának biztosítéka az iskola pedagógusainak előítélet-mentes, őszintén megértő, elfogadó nevelői attitűdje. Fellépünk a hátrányos megkülönböztetés minden megnyilvánulása, így a: − különbségtétel − a kizárás − valamely dologban való korlátozás vagy kedvezés − a tanuló zaklatása formájával szemben. A rászoruló tanulókat képesség kibontakoztató foglakozásokra irányítjuk, a szociális és művelő dési hátrányok csökkentése érdekében. Az iskola által szervezett programok: színházlátogatások, múzeumlátogatások, könyvtárlátogatás, kirádulások, túrák, erdei iskolák szervezése, úszásoktatás. A hátrányos helyzetű tehetséges tanulók tehetséggondozásának lehetőségei, formái: színjátszó és dráma szakkör videós,- informatika,- kerámia,- rajz,- újságíró szakkör különféle sportkörök A tanulási nehézséggel, teljesítményzavarral küszködő tanulók felzárkóztatását segítő programok: 17/38

Nevelési program


− logopédiai foglalkozások − egyéni korrepetálások − tanulószoba, napközi biztosítása − felzárkóztató foglalkozások szervezése matematikából, magyar nyelvből, idegen nyelvből A tanulási problémák csökkentését elősegítő módszereink: − a tananyag egyes részeinek újratanulása − alternatív tananyagok kiegészítése, alkalmazása − sajátos gyakorlófeladatok megoldása − az ismeretnyújtás többszöri megismétlése − a gyakorlás mennyiségi növelése − szemléltetés előtérbe állítása 2.8

Gyermek-és ifjúságvédelem

2.8.1

Általános gyermekvédelmi feladatok

Az iskola valamennyi tanulójának érdekében általános gyermekvédelmi feladatunknak tartjuk a megelőzést. Az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában alkalmazott pedagógiai-pszichológiai módszereink: − általános prevenciós programok beépítése tanórai vagy tanórán kívüli szervezeti formákba − a családi életre nevelés, etikai nevelés, érzelmi nevelés (önismeret, önbizalom alakítás, fejlesztés) gyermekvédelmi szempontból kiemelten hangsúlyosak iskolánkban( osztályfő nöki órák ,ember és társadalomismeret, életvitel, egészségtan ,ill. minden tanóra) − egészséges életmódra nevelés: ennek részeként kiemelten fontosnak tartjuk a kábítószerellenes programok beépítését oktató-nevelő munkánkba (egészségtan, osztályfőnöki órák, életvezetési ismeretek bevezetése, 8. évfolyamon meghívott szakemberek tartanak a témá ról előadást) − továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, pályaválasztási szülői értekezletet, pályavá lasztási fogadóórát tartunk (az iskola pályaválasztási felelőse koordinálja a feladatokat) − a szabadidős tevékenységi formák, programok gazdag kínálatával segítjük a szabadidő hasznos eltöltését tanulóink számára − a tanulói jogok , tanulói véleménynyilvánítás, rendszeres tájékoztatás rendje, formái az is kolai SZMSZ- ben leírtakkal összhangban történik

18/38

Nevelési program


− fontosnak tartjuk a szülők megnyerését, bevonását, családpedagógiai szemléletformálását nevelési céljaink elérése érdekében (szülők akadémiája, szülői értekezletek, kirándulások, fogadóórák) − az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósítása érdekében együttműködünk külső segítő intézményekkel, szolgáltatókkal (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Családsegítő Szolgálat, Gyermekek és Családok Átmeneti Otthona, Mentálhigiénés Központ, egészség ügyi szoláltatók, stb.)

2.8.2 Speciális gyermekvédelmi feladatok Iskolánk tanulóinak 5-6 % -a veszélyeztetett, 5% - a hátrányos helyzetű. 15%-a sajátos nevelési igényű, ezért kiemelt szerepet szánunk a preventív gyermekvédelemnek. A prevenció érdekében a gyermekek eltérő gyermekvédelmi problémáinak tudatos, tervszerű ki szűrését, feltárását az iskola valamennyi pedagógusa kötelességének tekinti. Az iskolai gyermekvédelem feladatai, kérdései az iskolavezetőségi értekezleteken kerülnek meg vitatásra negyedévente. Az igazgató irányításával félállású gyermekvédelmi felelős látja el a gyermekvédelmi feladatok koordinálását. Nyilvántartást vezet a hátrányos és veszélyeztetett tanulókról, fokozott figyelem mel kíséri sorsukat az osztályfőnökkel együttműködve. Ugyanakkor közreműködik abban, hogy ha a tanuló családjának anyagi helyzete indokolja - a szülő kérelmére -, a tanuló ingyenes, vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön. Rendszeres kapcsolatot tart fenn a kerü leti gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadóval. A konkrét gyermekvédelmi esetek megvitatására, cselekvési terv kidolgozására gyermekvédelmi team működik az iskolában. A team tagjai: igazgató vagy igazgatóhelyettes, osztályfőnöki mun kaközösség-vezető vagy az alsós munkaközösség-vezető, gyermekvédelmi felelős, és az érintett tanuló osztályfőnöke. A gyermekvédelmi problémával küszködő tanulók szüleivel igyekszünk maximális együttműkö dést kialakítani, szükség esetén megnyerésük érdekében külső segítő intézmények (Nevelési Ta nácsadó, Gyermekjóléti Családsegítő Szolgálat…) szakembereinek segítségét kérjük. Az iskola gyermekvédelmi felelőse a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás érdekében minden héten adott időpontban fogadóórát tart. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulóknak speciális foglalkozásokat szervezünk : felzár kóztató programok, egyéni korrepetálás, logopédiai foglalkozások, tanulószoba működtetése fel ső tagozaton, illetve a szabadidő hasznos eltöltését elősegítő közösségi programokat. Ezeknek a feladatoknak az ellátásában kiemelkedő szerepet kap a logopédus, a fejlesztőpedagógus és a sza badidő szervező. Az iskola valamennyi pedagógusának kötelessége, hogy segítse a tanuló képességének kibonta koztatását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását. A családdal és a szülőkkel állandó a kapcsolattartás (fogadóóra, a szülői értekezlet, családlátogatás).

19/38

Nevelési program


Eljárás igazolatlan hiányzás esetén: Az igazolatlan hiányzás gyanúja esetén az iskola felszólítást küld a gondviselőnek. Ha nem törté nik változás, illetve az igazolatlan órák száma10, vagy annál több, az iskola a második írásos ér tesítést megküldi az önkormányzat jegyzőjének és a Gyermekjóléti Szolgálatnak is feljelentés formájában. 2.9

Szociális hátrányok enyhítése

Iskolán kívüli támogatások: Ha a tanuló családjának anyagi helyzete indokolja kezdeményezzük a kerületi önkormányzati hi vatalnál a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, ha a család tartós létfenntartási gondokkal küzd rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítását javasoljuk. Iskolán belüli támogatások: Étkezési támogatások: Normatív, azaz 50%-os étkezési térítési kedvezményben részesülnek: a három vagy több gyerme kes családok gyermekei, és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők. A szociálisan rászoruló egy és két gyermekes családok kérvényezhetik gyermekük számára, az is kola igazgatójától az étkezési térítési díj mérséklését, ennek legnagyobb mértéke 50%-os lehet. Nagyobb mértékű támogatást a szülő vagy más törvényes képviselő a kerületi önkormányzati polgármesteri hivataltól igényelhet. Az étkezési térítési díj csökkentésének megállapításakor figyelembe vett szempontok: − a család szociális helyzete, az egy főre eső jövedelem mértéke − az osztályfőnök véleménye a család anyagi helyzetéről − a család krízis helyzetben van (válás, betegség stb.) − szükség esetén családlátogatás, környezettanulmány Tankönyvtámogatás: az érvényes jogszabályok szerint, a fenntartó előírása, illetve az iskolai SZMSZ-ben leírtakkal összhangban történik. Az állami költségvetés által nyújtott tankönyv támogatási keretösszegből bizonyos részt tartós használatú tankönyvek beszerzésére fordítunk, a fennmaradó összeg az iskolavezetőség, az isko laszék és a SZK Választmánya egyöntetű döntése alapján differenciáltan kerül kiosztásra. 2.10 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő–oktató munkát segítő eszkö zök és felszerelések jegyzéke Ahhoz, hogy a pedagógusok a Pedagógiai Programban foglalt feladataikat végre tudják hajtani, szükségesek bizonyos tárgyi feltételek, mindazon épület és tartozékok, felszerelések, eszközök, 20/38

Nevelési program


amelyeket az OM e tárgyban előír, illetve a fenntartó Önkormányzat által készített eszközfejlesz tési ütemterv tartalmaz. ( Lásd :Eszközök és felszerelések 5.sz melléklet) 2.11 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Iskolánk tantestülete felismerte a tehetség felkutatásának, gondozásának szükségességét. Pedagó giai munkának szerves részét képezi a tanulási stratégiák sokféleségének megismertetése. Törek vésünk, hogy tanulóink elsajátítsák és alkalmazzák a számukra legmegfelelőbb tanulási stílust, a legeredményesebb tanulási módszert. A társadalomban is megnőtt az igény az önálló gondolkozá sú, kreatív képességekkel rendelkező, döntésképes munkaerő iránt, és ez egyre fokozza a gyere kek, a szülők, az iskola tágabb környezetének elvárásait, hogy az iskolából minél több tehetséges, problémamegoldásra képes tanuló kerüljön ki. A tehetségek felismerésének és fejlesztésének iskolánkban a következő hagyománya alakult ki: − szűrés (óra keretében vagy diákköri foglalkozásokon): az alsós nevelők szakértelme, gyer mekközpontú nevelési stílusa, versenyekre felkészítő munkája, a napköziben végzett sok féle tevékenység, valamint a szakköri foglalkozásokon végzett munka eredményezi, hogy a negyedik osztály elvégzését követően jól körülírható a kiemelkedő képességeket felmu tató tanulók köre. Szükség esetén más tehetséggondozó intézményekbe irányítjuk a gyer mekeket. −

vizsgálatok, mérések: a szaktanárok által adott fejlesztő feladatokkal és az év közben el végzett különféle vizsgálatokkal, megfigyelésekkel (pl. szociometriai felmérés, pályaori entáció, kreativitás, családrajz stb.) gondoskodunk arról, hogy kiemelkedő képességű ta nulóink továbbfejlődhessenek)

−

tehetségfejlesztés: órán kívüli egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások, énekkar, verse nyeztetés iskolai, kerületi és magasabb szintű tanulmányi versenyeken, vagy színdarab betanítás és bemutatás a hozzá szükséges eszközök elkészítésével, különféle megbízások adása – pl. versenybírói feladat vagy a góllövő verseny vezetése - újságírás és szerkesztés, majd ezek számítógépes megjelenítése és terjesztése, DÖK-ben vállalt feladatok folyama tos teljesítése stb.). Szükség esetén más tehetséggondozó intézményekbe irányítjuk gyer mekeinket.

−

konzultáció és tapasztalatcsere: a pedagógusok - szakmai tapasztalatuk alapján - kivá lasztják a tehetséges, különleges képességű tanulókat, és a félévi, illetve az év végi osztá lyozó értekezleten beszámolnak a velük való külön foglalkozás eredményeiről. A tehetsé geket iskolánkban nyilvántartjuk. A felső tagozatba kerülve az alsós évfolyamokban még fel nem ismert tehetséges tanulók köre bővülhet; ebben jelentős szerepet kap minden szakóra, illetve a tanításon kívüli foglalkozások.

−

kapcsolattartás: élő kapcsolattartás a Fővárosi Tehetséggondozó Társaság munkatársaival, szakembereivel (tanácsadás, információcsere, adatküldés) ha az iskola úgy látja, hogy szükséges, akkor a kerületben, vagy a fővárosban működő tehetséggondozó szakkörökbe irányítjuk őket. Idővel szükséges lesz a tehetséggondozásban járatos szakember alkalma zása, valamint a tehetségfejlesztéshez szükséges eszközök beszerzése, bővítése. Az isko lából kikerülő tehetségek életútját követjük, figyelemmel kísérjük.

21/38

Nevelési program


2.12 A szülők, a tanuló és az iskolai pedagógusok együttműködésének formái, továbbfej lesztésének lehetőségei A nevelési-oktatási feladatainkat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a szülők, a tanulók és a pe dagógusok együttműködése a kölcsönös bizalmon, az őszinteségen és a teljes körű tájékoztatáson alapul. Célunk olyan szociális kompetenciák kialakítása, mely lehetővé teszi: − a közösség létrehozását, demokratikus működtetését − az egyén kapcsolatteremtését, együttműködését másokkal Az interperszonális kompetencia birtokában a tanuló másokkal való interakció révén személyes és közéleti kontextusokban egyaránt képes lesz hatékony konstruktív társadalmi részvételre, problémamegoldásra. A szülők az iskola életéről, az iskolában folyó nevelő-oktató munkáról az igazgatón, a pedagógu son és a tanulókon keresztül kapnak tájékoztatást. Az ismertetés tartalmazza a munkaterv bemuta tást, az aktuális feladatokat, az iskola nevelő oktató munkájának napi gyakorlatát, a gazdálkodás sal kapcsolatos lehetőségeket, a pedagógiai munka értékelését, a távlatokat ugyanakkor kikéri a szülők véleményét az intézmény egészéről. Az együttműködés formái: a)

Közös összejövetelek, értekezletek: −

a tanévnyitó és a tanévzáró ünnepélyen a kiemelt éves feladatok ismertetése, illet ve a tanulói munka értékelése és jutalmazása.

− szülői értekezletek, úgymint Szülők Közössége Választmányi és az osztály szülői értekezletek. Ez utóbbi, amit évente minimum 3 alkalommal szervez meg a szülői közösség. −

alkalmi megbeszélések.( Pl.: pályaválasztási tájékoztatás, az új elsős tanulók szü léinek tartandó tájékoztatás, Szülők Akadémiája vagy erdei iskola és egyéb prog ramok által indokolt összejövetelek.)

−

rendkívüli szülői értekezlet, amit vagy a szülők, vagy az iskola kezdeményezésére hívtak össze, hogy az aktuális, nem halasztható kérdést megvitassuk.

−

kötetlen formájú szülői megbeszélések szervezése („fehér asztal mellett”, tábortűz nél, kirándulásokon) a nevelésben szerzett eddigi tapasztalatok átadására.

b) Írásbeli tájékoztatók: − a tanulók magatartási, szorgalmi és tanulmányi eredményeiről − Brassó Krónikában megjelenő információ − az éves program / naptári / beragasztása a tájékoztatóba −

Brassós évkönyv

− „Brassós pályázat” 22/38

Nevelési program


c)

Fogadó óra feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ahol a pedagó gusok közvetlen információt kapnak és adnak a tanulók tanulmányi eredményeiről, magatartási és szorgalmi helyzetéről. A fogadó óra havonta ismétlődik, de a szülői ér tekezleti hónapban nincs, ugyanakkor lehet rendkívüli esetben is fogadóóra. Külön időpontban tartja a gyermekvédelmi felelős a fogadóóráját, amit a tanév elején írásban közöl a szülőkkel.

d)

Családlátogatáson a pedagógus a fogadó órai információs lehetőségen túl a családról is információt kap, konkrét segítséget tud nyújtani. A családlátogatáson - szükség ese tén - a gyermekvédelmi felelős, de a Nevelési Tanácsadó munkatársai is részt vehet nek.

e)

A szülők önkéntes, anyagi segítséget nyújtó szervezete az Egy Nap Gyermekeinkért Alapítvány, amely saját szervezésében évente megrendezi az alapítványi bált. Támo gatja az új eszközök beszerzését, pályázatokat ír ki az oktatás korszerűsítésére.

f)

Közös munka az osztályok szépítésére, az iskola parkosítására, amelyen a szülőkön és a pedagógusokon kívül a tanulók is munkával vesznek részt, ezzel, is erősítve a szoci ális és életviteli kompetencia kialakulását.

g)

Egyéb közös rendezvények, amelyek képessé tesznek a kultúra javainak birtokába vé telére, a megfelelő reakciós és kulturális cselekvési formák megtalálására: − osztály, illetve diákköri rendezésben szervezett kirándulások − iskolai ünnepélyek − Irodalmi Kávéház, ahol a tanulók egy délutáni teával, süteménnyel vendégül látják a szülőket, miközben bemutatják az év legjobb próza, versmondó, néptánc és hangszeres zenei gyermek előadói a produkciójukat −

karácsonyi műsor (az iskolában működő különböző csoportok pl. néptánc, színját szó csoport… bemutatkozó műsora, amely a hatodik évfolyam karácsonyi előadá sával fejeződik be).

− mikulás ünnepély /5. évfolyam műsora az alsó tagozatos gyermekeknek/ − ballagás, melynek szervezője és lebonyolítója a 7. évfolyam −

sportrendezvények, pl.: a sport-bajnokság, amely versenyében a tanulói csapatok mellett indul a szülők és a tanárok csapata is. Havi túraversenyeken való részvétel a szülők bevonásával.

− iskolai farsang /alsó, felső/ A tanulók az iskoláról az igazgatótól és a pedagógusoktól kapnak tájékoztatást. Az ismertetés tartalmazza a munkaterv bemutatást, az aktuális feladatokat, az iskola nevelő oktató munkájának napi gyakorlatát, a gazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket.

23/38

Nevelési program


Az együttműködés formái: a) Értekezletek: −

az éves diákközgyűlés, ahol az igazgató a törvényben meghatározottakon túl sze mélyes megbeszélést is tart

−

aktuális kérdések a diákönkormányzati üléseken szerepelnek, és ehhez kapcsolód va az igazgató, a gyermekvédelmi felelős és osztályfőnökök is válaszolhatnak a kérdésekre

− konkrét, megoldásra váró feladattal kapcsolatos megbeszélések, pl.: táborozások előtt vagy aktuális feladatokra való felkészülés, mint a Brassós Nap, Kihívás Nap ja stb b) Helyi és az iskolai médián keresztül az információ-áramlás: −

a BTV és az Iskolarádió adásaiban készült tájékoztatók, hirdetések, interjúk

− a BRASSHOW (iskola újság) riportjaiban, hirdetéseiben −

a Brassó Krónikájában megjelenő információ,

−

a helyi kábeltelevíziós csatornán áramló információ.

Az egyéb, működéssel kapcsolatos kérdéseket az SZMSZ, a tanulói és a napközis házirend szabá lyozza. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének további lehetősége többek kö zött az Internet nyújtotta kapcsolatokban rejlenek, így a levelezés, programalkotás, egyes rendez vényekre való felhívás. Szerkeszthető a szülők, a pedagógusok és a diákok közötti információ áramlást biztosító osztály-újságok. A lehetőségek közé tartozik a kerületi intranet ( kerületi szá mítógépes-hálózat) bekapcsolása a kapcsolati rendszerbe. Hagyományok, ünnepélyek rendje, a tanév programja Az új pedagógusok és az elsősök köszöntése a tanévnyitó ünnepélyen, míg a pedagógusok bú csúztatása a gyermekközösség előtt történik. Az utolsó éves tanulók ballagáson búcsúznak. A dí jazott tanulók közös kiránduláson vesznek részt, dicsőség-tábla készül róluk. Videós-vetélkedők szervezése évente legalább egy alkalommal. Az iskolai ünnepélyek, programok rendje: − iskolai szintű: tanévnyitó és tanévzáró ünnepély, ballagás − tagozat szintű: videós vetélkedő, Mikulás, karácsony, anyák napi megemlékezés Állami ünnepélyek: − iskolai szintű: X. 6.; X. 23.; III. 15. − tagozat és osztályszintű: Magyar Kultúra Napja, Föld Napja,

Egyéb rendezvények: 24/38

Nevelési program


− a péntek délutáni sport rendezvények, csapatbajnokságok 30 héten keresztül − szülőkkel közösen az alapítványi bál megrendezése − Irodalmi kávéház, ahol az év legjobb irodalmi, zenei teljesítményét a társak és a szülők előtt bemutatják a tanulók. Az (alsó tagozatos) és fokozatosan az 5-6. osztály erdei iskola biztosítja a tantervben meghatáro zott természettudományos tapasztalatok gyűjtését, ugyanakkor a közösségi nevelés és a személyi ségfejlesztés kiemelten eredményes színtere. Az iskolai tanulmányi kirándulás az ismeretek bőví tésének és a közösségi nevelésnek színtere. Programjaink: −

A tanévnyitó ünnepélyt vagy szeptember elsejét megelőző munkanap délutánján 17 óra 30- kor tartjuk vagy szeptember első napján az első órában

− Tanítási szünetek: tanulmányi kirándulás (egynapos), nevelőtestületi értekezletek, nemzeti ünnepek, sítábor −

Szülői értekezletek: szeptember, február, április-május. Fogadóórák: október, november, január, március és május

− A ballagást általában az utolsó tanítási napon, míg a tanévzáró ünnepélyt az ezt követő hét második munkanapján tartjuk (SZK-val egyeztetve) −

A belépő elsősöknek átadott brassós trikó, a sport mezek, a brassós logo, a brassós jel vény. Az iskolaújság címlapja és a BTV logoja is az összetartozást erősíti

25/38

Nevelési program

3


A BRASSÓ UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

A Közoktatási Törvény 48.§ (1) b, pontja szerint kell meghatározni az iskola helyi tantervét, ezen belül: 3.1

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, kötelező és választható tanórai fog lalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit.

A Brassó iskola nem írt helyi tantervet, az OM ajánlása alapján választott kerettantervet. A vá lasztott kerettantervek az OM és a Mozaik kiadó készítette. A Mozaik tankönyvkiadó készítette tantervek közül a fizika, biológia, kémia és földrajz tantárgyakra szóló javaslatot fogadtuk el, az összes többi tárgy az OM kerettanterve szerint készül. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak tantervei a 6. számú mellékletben találhatóak. A mellékelt táblázatban (A Brassó iskola óraszáma, és tantárgyi rendszere) határozzuk meg az évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait, amelyet felmenő rendszerben alkalma zunk. 2004/2005. tanévben az első évfolyamon, majd évente a következő évfolyamon. Két kötetben, külön alsó és felső tagozat, formájában foglaljuk össze az előírt tananyagot és a kö vetelményeket „A Brassó Utcai Általános Iskola helyi tanterve” néven. A pedagógus feldolgozhatja a tananyagot vagy annak egy részét erdei iskola vagy más szervezeti, szervezési formában. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldá sa és az összefüggések feltárása útján (a továbbiakban: projektoktatás). A projektoktatás megszer vezésekor a tanulói foglalkozások megszervezésére vonatkozó rendelkezésektől el lehet térni. A helyi tanterv egész struktúrája biztosítja, hogy a tanulók a tantárgyak anyagán keresztül az élet kornak megfelelően elsajátíthassák az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákat és az ezzel összefüggő ismereteket. 3.2

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit az alábbiakban határoztuk meg.

A tankönyvek, taneszközök rendelésében és kiválasztásában az alábbi szempontokat vettük figye lembe: − a választott tankönyv, segédlet szerepeljen a hivatalos jegyzéken, −

a tantervi tartalmak és tevékenységek irányultsága illeszkedjen az intézmény programjá hoz, összhangban legyen a fejlesztési követelményekkel,

−

történjen meg az egyeztetés a szülőkkel, a munkaközösséggel,

− az ár, a külső megjelenés, a tartósság, előnyt élvezzen, −

a tankönyvcsalád előnyt élvezzen, az egyes könyvekkel szemben,

26/38

Nevelési program


a megelőző év májusi szülői értekezletén a szülőket tájékoztatni kell a tankönyvekről, a taneszkö zökről, tanulmányi segédeszközökről, a sportfelszerelésekről. Tájékoztatjuk a szülőket a kölcsö nözhető tankönyvekről, taneszközökről és felszerelésekről valamint a szülői kiadások csökkenté séről. A tájékoztatás az osztályfőnök feladata, a Választmányt az igazgató tájékoztatja. 3.3

A magasabb évfolyamra lépés feltételei.

A magasabb évfolyamra lépés feltétele nevelőtestületi döntés, amit az osztályozó értekezleten hoznak meg. Magasabb évfolyamra az a tanuló léphet, aki az adott évfolyam tanulmányi köve telményeit teljesítette. A tantárgyi követelmények az adott tantárgy helyi tantervében találhatók. Amennyiben a tanuló az 5-8. évfolyamon a tanév végén egy-két tárgyból szerez „ elégtelen „ osz tályzatot, javító vizsgát tehet. Három tantárgy esetén nevelőtestületi döntés szükséges a javító vizsgához. Nem léphet magasabb évfolyamra és évfolyamot ismételni köteles az a tanuló: −

akinek hiányzása a rendeletben meghatározott mértéket eléri, illetve meghaladja,

−

aki háromnál több tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, aki az osztályozó vizsgán sem felelt meg tanulmányi követelményeknek,

−

aki az osztályozó vizsgán sem felelt meg a tanulmányi követelményeknek.

A tanuló részére engedélyezhető az évfolyamismétlés, ha egyébként a felsőbb évfolyamra léphet ne, de a szülő kéri az adott év megismétlését, az ilyen évfolyamismétlés nyolc év alatt csak egy szer történhet meg. Az 1-3. évfolyamon a tanuló csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követel ményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Az alsó tagozat azon tanulóinak, akik a követelmények egy részét, a negyedik évfolyam végéig pótolhatják. A tanuló teljesítményét az adott tantárgy értékelésénél a tanító nevelőnek a munkakö zösség-vezetővel konzultálva, a fejlesztő pedagógus szakmai véleményét kikérve egyéni tovább haladást lehet engedélyezni. Ennek a folyamatnak minden elemében a szülővel konzultálni kell. A továbbhaladáshoz a fejlesztő pedagógusnak a szakot oktató nevelővel együtt írásos fejlesztési ütemtervet kell készíteni, ebben a hiányzó ismereteket kell az elérendő céllal összevetni. Az osztályozó javítóvizsgát legkésőbb a tanévnyitó ünnepély, illetve az új tanév kezdete előtti utolsó munkanapon kell megtartani. A magasabb évfolyamba lépéshez. a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályo zó vizsgát kell tennie, ha: −

az iskola igazgatója felmentette a tanóra foglalkozásán való részvétel alól,

−

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tárgyból a tanulói követelményeket rövidebb idő alatt teljesítse,

− 250 óránál többet mulasztott, − magántanuló volt.

27/38

Nevelési program


A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tárgyai a következők: −

1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika és környezetismeret,

−

5-6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv történelem, matematika és környezetismeret,

−

7-8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, ké mia és földrajz

3.4

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továb bá- jogszabály keretei között- a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma érté kelésének, minősítésének formáját az alábbiakban határoztuk meg.

3.4.1 A tanulók teljesítménye értékelésének követelményei és formái A felső tagozaton ötfokozatú érdemjegyet, osztályzatot használunk (jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/ és elégtelen /. A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányi előmeneteléről történhet szóban az évi öt alkalommal tartandó hivatalos fogadóórán, telefonon, személyes találkozáson, il letve írásban az Ellenőrző füzetben, de levélben is. Az iskolai dolgozatokat a tanárok megőrzik az adott tanévben, és szülői érdeklődéskor, szülői kérésre be kell mutatni. A félév és év végi értékelésben az alábbiak szerint döntünk: A negyedik osztály II. félévétől a nyolcadik évfolyammal bezárólag az egész iskolára érvényes osztályzási rendszert alkalmazunk. Minden nagyobb tanítási egység után értékelni kell a tanulók munkáját, ez történhet szóban, tör ténhet írásban (dolgozatok, és egyéb írásos munkák). Témakörökön belül is van lehetősége a ta nulónak, hogy a tájékoztatást kérjen és kapjon nevelőjétől arról, hogy tanulmányi eredménye mi lyen fokra ért. Érdemjegyet lehet kapni otthoni és órai munkára is. Ez az érdemjegy vonatkozhat egyszeri teljesítményre, de többször ismétlődő kisebb feladat összegezéséből is születhet. Érdemjegyet lehet kapni különféle egyéb teljesítményre is, így versenyfeladatokra, versenyered ményekre, szereplésekre és alkotásokra. Az érdemjegyek számának meghatározásában rendező elv, hogy a heti egy, másfél vagy két órás tantárgy esetében félévente három jegyet kapjon a tanu ló, míg a heti 2,5 vagy több órás tantárgy esetében minimum 4 érdemjeggyel kell értékelni a ta nulót. 3.4.2

Az írásbeli feladatok

Az írásbeli feladatok jelentős része pontozással összemérhető. Ebben az esetben rendező elvként az alábbi pontozást fogadjuk el:

28/38

Nevelési program

Brassó Utcai Általános Iskola 91 – 100 % 76 – 90 % 51 – 75 % 31 – 50 % 0 – 30 %

jeles jó közepes elégséges elégtelen

A ponthatároktól el lehet térni, amennyiben az eltérést pedagógiai szempontokból a nevelő, a ta nár előre közli a tanulókkal. A fent említett ponthatárok bizonyos tantárgyaknál nem alkalmazha tók, pl. nem tartozik ebbe a körbe azonos típusú matematikai feladatok begyakorlása (pl.: 1x1), az idegen nyelvi ún. szó-dolgozat, helyesírási gyakorló feladatok vagy a földrajzi topográfiai is meretek gyakorlása, ellenőrzése. A készségtárgyakra ez a pontozásos értékelés nem vonatkozhat. A tanító, a tanár az értékelésről, annak eredményéről, tapasztalatairól köteles felvilágosítást adni a tanulónak, vagy az érdeklődő szülőnek. Érdeklődésre köteles a tájékoztatás alkalmával bemu tatni a írásbeli munkát. 3.4.3

Szöveges minősítés alkalmazása az 1-3. évben, és a negyedik első félévében

Az első három évben félévkor és tanév végén, valamint a negyedik évfolyam első félévében szö veges minősítést (értékelést) kell kapnia a tanulónak. Ennek a szöveges minősítésnek kell kifejez nie, hogy a tanuló: kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített-e, esetleg felzárkóztatásra szorul. Amennyiben a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával: − értékelni kell a tanuló teljesítményét, − fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, −

avaslatot kell tenni a szükséges intézkedésekre.

Az iskolának a szülőt tájékozatnia kell azokról a lehetőségekről is, amelyekkel segítséget tud nyújtani a tanuló eredményes felkészítéséhez. 3.4.4

A „felzárkóztatásra szoruló” tanuló értékelésének módja, a kidolgozandó javaslat elemei.

A tanulók eredményes tanulmányi előmenetele érdekében a heti kötelező foglalkozások növekvő (6%-tól 12%-ig) értékében kell a tehetség kibontakoztatása: az iskola bevezető és kezdő szaka szára; és a „felzárkóztatásra szoruló” tanuló segítésére időt fordítani. A felzárkóztatásra szoruló tanulók körét az osztálytanítók, az osztályfőnökök a szakos tanárokkal és a fejlesztő pedagógussal együtt meghatározzák. A feltárt tudásbeli hiányosságokat, képességhi ányokat diagnosztizálva a felzárkóztatásra javaslatot tesznek, amit a fejlesztő pedagógus mellett a tanító és a szakos tanár orvosol. Ennek módszertanát – a továbbképzés mellett – a fejlesztőpeda gógus és a Nevelési Tanácsadó szakmai tanácsai biztosítják. A másik mód, hogy a tanuló lemara dásának okát kell feltárni, pl. a huzamos hiányzás kimaradását korrepetálással lehet pótolni, tehát az okokat kell minimalizálni, megszüntetni.

29/38



A szöveges minősítésről az érdemjegyre történő átváltás szabályai

A felső tagozaton és a negyedik évfolyam második félévében a Kjt.70.§ (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint járunk el. Szöveges értékelés lehetőségével csak a 1-3 évfolyamon és a 4. évfolyam első félévében élünk, érdemjegyet nem használunk, félévkor és év végén a tanuló teljesítményét osztályzattal nem mi nősítjük. Az iskolaváltás (más osztályba történő áthelyezés fegyelmi büntetéskor) esetén a szöve ges értékelés többet nyújt, mint az érdemjegy. Az első-harmadik évfolyamon és a 4. évfolyam első félévében a nevelő aláhúzással tájékoztatja a tanulót, a szülőt a teljesítmény minősítéséről, azt összegzi a − kiválóan megfelelt − jól megfelelt − megfelelt − fejlesztésre szorul Amennyiben iskolaváltás esetében pl.: egy tanuló jön hozzánk és osztályzatokat hoz a másik in tézményből, akkor az eljárási rend: a jeles osztályzat a kiválóan megfelelt, a jó osztályzat a jól megfelelt, a közepes osztályzat a megfelelt, míg a fejlesztésre szorul az elégségesnek felel meg. 3.4.6

A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének követelményei

Az Ellenőrző füzetben félévkor írásosan értékeljük a tanuló magatartását és a szorgalmát. (Ma gatartás: példás, jó, változó, rossz; Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag) Magatartás Példás magatartású az a tanuló, aki tudatosan végzi munkáját a közösség érdekében. Tevékenyen és fegyelmezetten vesz részt osztálya és a diákönkormányzat társadalmi munkájában. Az órákon, szünetekben, kirándulásokon és egyéb iskolai keretben vagy ezen kívül történő megmozduláso kon fegyelmezett. A házirend követelményeit maradéktalanul betartja, és társait is figyelmezteti annak betartására. Jó magatartású az a tanuló, aki fegyelmezett, csak kisebb hiányosságok fordulnak elő magatartá sában, betartja a házirendet. Nem öntevékeny de támogatja azokat, akik helyes irányban befolyá solják a közösséget. Változó magatartást az a tanuló kap, aki a követelményeket többé-kevésbé teljesíti. Hajlamos a fegyelem megsértésére, súlyos fegyelmi vétséget is elkövet. Társaival szemben, esetleg a taná rokkal szembeni viselkedése nyegle, udvariatlan. A tanórákat közbeszólásaival zavarja. Rossz az a magatartású tanuló, aki a követelményeket általában megszegi, szándékosan árt a kö zösségnek, durva goromba viselkedésű. Az osztály és az iskola közösségét rossz irányba befolyá solja. A magatartás minősítésénél figyelembe vesszük a különböző feljegyzéseket, az ellenőrzőbe beírt dicséreteket és intéseket. 30/38

Nevelési program


Szorgalom Példás az a tanuló, aki az egyéni képessége és körülményei szerint a tanulmányi és közösségi munkában a kötelességtudat, cselekvőkészség, pontosság tekintetében példamutató. Felkészülésé ben látszik az igényesség, a kötelességtudat, és az érdeklődés. Önálló munkabeosztással rendel kezik, tudását állandóan ellenőrzi. Minden megnyilvánulása arra irányul, hogy az órai és az isko lán kívüli munkát elősegítse. Jó szorgalmú az a tanuló, aki az órákra rendszeresen felkészül. Ösztönző hatásokra képes önma ga ellenőrzésére, többletmunkára. A fentiek tekintetében csak kisebb hiányosságokkal dolgozik. Változó jegyet érdemel a tanuló, akinek tanulmányi munkája ingadozó, iskolában, iskolán kívül szétszórtság jellemzi. Feladata elvégzésében megbízhatatlan. Időnként dolgozik, gyakran figyel metlen, munkáját pontatlanul végzi. Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki tanulmányi munkáját nem végzi el. Az órai munkát felszólí tásra sem segíti. Felkészülését az érdektelenség és teljes közöny jellemzi. A szorgalom minősítésénél figyelembe vesszük a különböző feljegyzéseket, az ellenőrzőbe beírt dicséreteket és intéseket. 3.5

A moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint be számítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésében.

A modulok általában kapcsolódnak a tantárgyakhoz, a modul tananyagának értékelése a kapcso lódó tárgy értékeléséhez igazodik, simul. Az 5-6. évfolyamon a dráma és a tánc a magyar nyelv és irodalomhoz, a hon és népismeret modul a történelem tantárgyhoz kapcsolódik. A hatodik év folyamon az egészségtan a biológia órákhoz illeszkedik. A hetedik, nyolcadik évfolyam etika modulja az osztályfőnöki órához illeszkedik, tananyaga a később megjelenő OM javaslata lesz, az értékelését is ez fogja meghatározni. A médiaismeret modul a nyolcadik évfolyam rajz tantárgyához fog kapcsolódni, a feladat megoldása az etika mo dullal lesz azonos. 3.6

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérésére részben az 1978-as tanterv ajánlása alapján, részben pedig az iskolai lehetőségeknek megfelelően kialakított motorikus fizikai tesztet alkalmazzuk. A mérést minden osztályban évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) kell elvégezni. A könnyebb elem zés és összehasonlítás érdekében az adatokat számítógépen tartjuk nyilván. Alsó tagozat: 30 m-es síkfutás, helyből távolugrás, kislabdahajítás. 5.–6. évfolyam: 40 m-es síkfutás, 400 m-es síkfutás, ugrás fordulattal, tömöttlabda dobás. 4.–8. évfolyam: 40 m-es síkfutás, 600 m-es síkfutás, négyütemű fekvőtámasz, labdapasszolás, tö möttlabda dobás háttal, súlypontemelkedés, kislabdahajítás.

31/38

Nevelési program


A mindennapi testedzés célját szolgáló foglalkozások, az iskolai sportkör foglalkozásai Az iskolai sportkör programjának összeállítását alapvetően a mindennapos testedzési lehetőség biztosítására törekvés határozza meg. Minél sokrétűbb programkínálattal tesszük lehetővé a tanu lók rendszeres testmozgását. A kerületi Diák Olimpia versenyeiben minden olyan sportágban indulunk, amelyben vannak te hetséges versenyzőink. Minden tanévben az alábbi alaptevékenységként biztosított sportolási lehetőségek megszervezé sére törekszünk. − labdarúgás (házi bajnokság) − játékos torna − kosárlabda − természetjárás − sakk − néptánc Önköltséges keretben: − ritmikus sportgimnasztika − konditorna − aerobic − harcművészet − jóga − GÓLIÁT foci − Jazzbalett A sportköri foglalkozások óraszámai: A Brassó DSK kezdeményezésére az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozá sokra számított minimális időkeret 13,8 óra ~ 14 óra. Ebből a természetjárásra heti 4 óra, a har madik, negyedik évfolyam néptánca 1 óra, házibajnokságra 9 órát fordítunk. A Kerületi Diák Olimpia versenyeire való felkészülés időszakában a sportfoglalkozásokra, ideértve a természetjá rást is testnevelő szakos végzettséggel bíró tanár kolléga kapott beosztást. 3.7

A nemzeti, etnikai kissebséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot biztosítani kell.

A XVIII. kerületben élő tizenegy nemzeti és etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók a kisebb ségek által készített, tartott programokon részt vehetnek. Ilyen programok a nemzetiségi táncok 32/38

Nevelési program


bemutatói, a nemzetiségi konyhával való ismerkedés, audio-vizuális eszközökkel tartott bemuta tó. Ebbe a körbe tartozik a kerület Ifjúsági Fesztiválján szereplő külföldi tánccsoportok meghívá sa. A bemutató anyagot a helyi kisebbségi önkormányzatoktól kell az iskolának megkapni. 3.8

Az írásbeli és szóbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya , az otthoni felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai.

A tanuló iskolai és otthoni munkáját, amit a tananyag elsajátításában végzett, a pedagógusnak ér tékelni kell. Az értékelés célja, hogy a tanuló megismerhesse, hogy aktuális tudásával a tananyag követelményeihez viszonyítva meddig jutott el. Milyen további feladatai vannak, kell-e valamin változtatnia. A beszámolásból, az otthoni, iskolai teljesítményből a pedagógus megállapíthassa, hogy a témakör feldolgozásában a tanuló meddig jutott el, milyen konkrét feladatok várnak az együttműködésre, mérlegelhesse, hogy a tanítás irányítójaként van-e újabb teendője. 3.8.1

Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatásról.

Az iskolai szóbeli beszámoltatások formái: − felelet − kiselőadás − memoriter −

Folyamatos – az órai munka - megfigyelése alapján érdemjegy nélküli értékelés, illetve osztályozás.

Rendje: Az írásbeli munka osztályozása alól felmentett tanulók értékelésére csak szóbeli teljesít ményük alapján van lehetőség, az írásos munka nem osztályozható. Korlátai: A kor igényeinek megfelelő szintű kommunikáció szóbeliséget kíván, ezért mértékük a humán tantárgyaknál nem haladhatja meg az összes osztályzat 50-70 %-át; a reál tantárgyaknál a szóbeli beszámoltatás aránya alacsonyabb. A heti 1 vagy 1,5 órás tantárgyak esetében törekedni kell, hogy az érdemjegyek negyed része szóbeli legyen. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái − Egy vagy több rövid kérdést tartalmazó, a tanult anyag egy részterületét felölelő írásbeli felelet. − A tananyag nagyobb egységét felölelő, több kérdésből álló részösszefoglalás jellegű írás beli felelet. −

Egy-egy témakör végén a rendszerezés és összefoglalás után íratott témazáró dolgozat.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje: Az l. és 2. típusú írásbeli számonkérés feleletjellegű. Teljesítése előzetes bejelentés nélkül is kér hető. A 3. típusú írásbeli beszámoló csak előzetes bejelentés után írható.

33/38

Nevelési program


Az írásbeli beszámoltatások korlátai: Az írásbeli feladatok a tanulás sajátos formái. A tananyag elsajátítása mellett az írás készségszin tű begyakorlását is szolgálják. Szükség van rájuk; mennyiségük nem haladhatja meg – a szóbeli házi feladatokkal együtt - a tanuló életkori sajátossága szerinti teljesíthető mértéket. A témazáró dolgozatok száma a napi kettőt nem haladhatja meg. A bejelentett dolgozat időpontja betartandó, anyaga a témakörhöz kapcsolódjon. Az írásbeli számonkérés eredményét két héten belül közölni kell, a kijavított dolgozatot a tanulónak illetve a szülőnek, kérésre be kell mutatni.

3.8.2 Az otthoni ( napközi és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. A tananyag megtanulásának, elsajátításának az iskolai, tanórai tevékenység a fő terepe, ehhez kapcsolódik, ezt egészíti ki az otthoni (napközi és tanulószobai) tanulás, amelyet szóbeli és írás beli feladatok segítenek, erősítenek vagy mélyítenek el. A begyakorlás területe. A megvalósítás elvei: A házi feladat kapcsolódjon az adott tananyaghoz, és nyújtson lehetőséget az órán tanul tak átismétléséhez, bevéséséhez és megerősítéséhez. − Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó szóbeli tanulnivalók és írásbeli feladatok mennyisége legyen megfelelő arányban. − Az írásbeli feladatok adjanak lehetőséget bizonyos témakörök begyakorlásához.( pl. mate matikából az alapműveletek tanulásánál, nyelvtanból a különböző helyesírási ismeretek nél, idegen nyelvnél szavak begyakorlására ) − Készítsék elő a következő óra munkáját. − Késztesse a tanulókat kutatómunkára, könyvek és a multimédia eszközeinek használatára, megfigyelések elvégzésére, következtetések levonására. −

A megvalósítás korlátai A különböző képességekkel rendelkező gyermekeknek megfelelően differenciált feladato kat kell adni (Legyen sikerélménye mindenkinek a feladatok elvégzése közben.) − A házi feladat mennyiségét úgy kell megszabni, hogy a tanulókat ne terhelje meg túlságo san. Legyen ideje a szóbeli és az írásbeli rész elvégzésére is. − A szóbeli és írásbeli házi feladat mennyisége az életkori sajátosságból adódó korlátokat ne lépje át. − A kutatómunkákra, megfigyelések elvégzésér kellő hosszúságú időt kell hagyni, és lehető ség szerint előre megállapodni a határidőkben. − A tanév közbeni szünetekre ( őszi, téli, tavaszi) feladott házi feladat mennyisége ne legyen nagyobb, mint az egyik óráról a másikra feladott szokásos mennyiség. −

3.8.3 Az iskolai írásbeli beszámoltatásoknak a tanuló értékelésében betöltött szerepe Az egyes témakörök, fejezetek, azaz nagyobb tanítási egység után történő írásbeli beszámoltatás során szerzett érdemjegy értéke, súlya nagyobb az egyszeri – egy-két óra anyagára korlátozott

34/38

Nevelési program


számonkérés osztályzatánál. Ez összetettebb tudást, nagyobb figyelemösszpontosítást, lényeglá tást, komplexitást igényel, azért ezek az érdemjegyek az osztálykönyvben is kiemelt helyet kap nak, piros tollal kerülnek bejegyzésre. Erről a tanulókat az év elején, a szülőket az első szülői ér tekezleten tájékoztatjuk. Természetesen ez a rendelkezés az alsó tagozaton csak a 4. osztály má sodik félévében érvényes. Azon tanulók esetében, akiknél valamilyen tanulási zavar (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) a részképesség hibájából ered, azoknak rehabilitációs jellegű terápiás foglalkozásokat biztosítunk, ez az írásbeli beszámoltatást – szakvélemény alapján – kizárja. Eb ben az esetben az értékelésben az írásbeliség jelentősége csekély vagy semmi.

3.8.4 A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket és gyakorlati alkalmazását, illetve az infokommuni kációs technológiák alkalmazásával megismerkednek tanítványaink. A társadalomban, a mindennapi életben, a médiában a tanuló sokszor találkozik bűnnel, erkölcs telenséggel, etikátlansággal. A kereskedelmi médiák ebben jelentős szerepet játszanak. Az iskolá ban egyszerre van jelen az áldozat, az áldozattá válás és a bűn elkövetője, a bűn eltűrője és olya nok, akik „semleges” hozzáállásukkal nem akadályozzák meg a cselekményt. Mi a tanulókat az elkövetői, a szemlélői állapotból ki akarjuk hozni, aktív, cselekvő helyzetbe irányítanánk. A tanu lók életkorához igazodik a médiaismereti órákon, a délutáni videószakkörben végzett drámapeda gógia gyakorlat. Az alsó tagozatból a felsőbe kerülő színjátszó szakkör, illetve a videóstúdió tag jai rövid gegekben – tanári irányítással vagy segítséggel – jelenítik meg az iskolai, az utcai, az otthoni vagy bárhol lejátszódó eseményeket, konfliktus helyzetet. A gyerekek a saját életükből, il letve médiából vett példákat jelenítenek meg, mutatnak meg. Etikai ismereteket is szemléltetnek. A médiatárban már meglévő jelenetek az áldozattá válásról, erőszakmentes konfliktuskezelésről az osztályfőnöki és a magyar órákon beépíthető és megvitatandó programot adnak. Ezeket – a ta nulók által készített, lejátszott rövid jeleneteket – a tanulókkal irányított beszélgetésen kell meg vitatni, feldolgozni. Az osztályfőnöki tevékenység éves értékelésében erről a munkáról beszámol nak az osztályfőnökök. Az alsó tagozatos munkaközösségek a felsős kínálatból választanak 1-1 témát, amit a tanulókkal feldolgoztatnak, a megvalósításukról az osztályok értékelésénél beszá molnak. Az alsó tagozaton a drámapedagógia eszköztárából válogatva az osztályos nevelők ezt a feladatot el tudják látni. Az etika és a médiaismereti órákon az infokommunikációs techno lógia – mint módszer is – alkalmazható. A könyvtári foglalkozásokon önálló kutatómunkát kap nak a tanulók. A konfliktuskezelő technológiákon belül az „Életvezetési ismeretek és készségek” c. program a felső tagozat jelenlegi osztályfőnökei előtt ismert, ilyen típusú továbbképzésen, oktatáson vettek részt, multiplikátorai lettek az erőszakmentes konfliktuskezelő technológiának. A tanfolyamon ta nultakat a felső tagozatos osztályfőnöki órákon kell ismertetni a tanulókkal. Ezeket az órákat (évente öt alkalommal) 2004-ben már a Haladási naplóban az osztályfőnöki órák terhére beje gyeztük, erről az osztályfőnöki munkaközösség beszámol. A szülői értekezletek nevelési tárgyú témái közé bekerül a konfliktuskezelés, ilyen típusú előadásokat hallgathatnak meg a szülők.

35/38

Nevelési program 4


A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOSEGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje − Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e Pedagógiai program alapján. −

A Pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

−

Ezen Pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2004. szeptember 1. napjá tól 2008. augusztus 31. napjáig – szól.

A Pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A Pedagógiai program céljai, feladatai teljesülését a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. −

A szakmai munkaközösségek a tanév végén írásban értékelik a Pedagógiai programban meg fogalmazott célok és követelmények megvalósulását.

−

Minden olyan tanévben, amikor igazgatóválasztás történik, a teljes felülvizsgálatot, értékelést a nevelőtestületnek el kell végezni, módosítani kell, illetve szükség esetén új programot alkot ni.

A Pedagógiai program módosítása − A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: − igazgató − a testület bármelyik tagja −

a szakmai munkaközösségek

− az iskolaszék − a fenntartó −

A szülők és a tanulók közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatnak.

−

A Pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásá val válik érvényessé.

− A módosítást a következő év szeptember 1. napjától kell bevezetni.

A Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala −

A Pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 36/38

Nevelési program


− A Pedagógiai program egy-egy példánya a következő helyen és személyeknél tekinthető meg: − az iskola fenntartójánál, − az iskola irattárában, − az iskola könyvtárában, − az iskola nevelői szobájában, − az iskola igazgatójánál, − az iskola igazgatóhelyetteseinél − az iskolatitkárnál, − a nevelők szakmai munkaközösség-vezetőinél.

37/38

Nevelési program


A Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

1.

A pedagógiai programot a diákönkormányzat 2004. február 3. napján tartott ülésén vélemé nyezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Budapest, 2004. május 4. ........................................................ diákönkormányzat-vezető

2.

A pedagógiai programot az Iskolaszék 2004. február 3. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Budapest, 2004.május 4. ........................................................ iskolaszék-vezető

3.

A pedagógiai programot a nevelőtestület 2004 május 4. napján egybehangzó szavazással elfo gadta.

Kelt:2004.május 4. ........................................................ Igazgató

4.

A Brassó Utcai Általános Iskola Pedagógia programját a Budapest, XVIII. kerület Önkor mányzatán a Képviselőtestület 2004. ............................-án tartott ülésén elfogadta.

Kelt: ............................................... ........................................................

38/38

Brassó Utcai Általános Iskola Pedagógiai Programja

Recommend Documents