Áldás Utcai Általános Iskola. Pedagógiai programja

Áldás Utcai Általános Iskola

Pedagógiai programja

1

Tartalom Az iskola rövid története és társadalmi környezete Jelenlegi helyzet Nevelő-oktató munkánk főbb jellemzői Emelt óraszámú, emelt szintű idegen nyelv (angol)- oktatásunk jellemzői Az emelt óraszámú és emelt szintű matematikaoktatásunk jellemzői Az emelt óraszámú művészeti és dráma nevelés A tanórán kívüli lehetőségek

4 5 6 6 7 7 8

Nevelési program Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai jellemzői Küldetésnyilatkozat, jövőképünk Milyen értékeket közvetítünk? Pedagógiai alapelveink Pedagógiai céljaink Feladataink A kommunikációs kultúra területe Tanulás témaköre Pályaorientáció Alsó tagozat Felső tagozat

9 10 10 12 13 15 18 19 20 20 21

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladat

22

Kiemelt nevelési területein A tanulók erkölcsi nevelése A tanulók értelmi nevelése A tanulók testi nevelése A tanulók közösségi, állampolgári nevelése A gyermekek érzelmi, akarati nevelése A gyerekek hazaszeretetre nevelése A gyerekek munkára nevelése A tanulók esztétikai nevelése Közösségi nevelés

26 26 26 27 27 28 28 29 29 29

Teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Kiemelt tevékenységi formáink:

31 32

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

34

Iskolai környezeti nevelési program

36

Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok, hagyományrendszerünk Tanítási óra A nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanórán kívüli tevékenységek Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Mindennapos testnevelés Egyéb szabadidős tevékenységek Hit- és vallásoktatás Tanuláshoz köthető délutáni tevékenységek Szolgáltatásaink

38 38 39 39 41 41 42 42 42

2

Hagyományrendszerünk Legfontosabb hagyományaink Hagyományaink szülők részére: Felnőtt dolgozóink részére: Az együttműködés lehetőségei a tantestületen belül Együttműködés a szülőkkel A szülői értekezletek feladata Együttműködés a tanulókkal A szülők és a tanulók tájékoztatásának fórumai Külső kapcsolatok

43 43 44 44 45 45 46 47 47 48

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai49 A tantestület helyzete 49 A pedagógus kiemelt intézményi feladatai a következők: 50 A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munkával kapcsolatos feladatok 51 A tehetséges tanulók gondozása 52 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása 54 Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel 54 Munkafegyelem, a munkához való viszony 54 Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében 55 Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés 55 Az iskolai munka feltételeinek javítása 55 Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában 56 Aktív részvétel a tantestület életében 56 Az iskola képviselete 56 A vezetői feladatok ellátása 57 Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal 57 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki munkaterv felépítése Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Az osztályfőnöki órák témái

58 58 61 61 64

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Tevékenységeink: A szociális hátrányok enyhítése

74 75 78

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola közösségeinek együttműködése A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel

79 79 81 82 84

3

Az iskola rövid története és társadalmi környezete

Az Áldás Utcai Általános Iskola Buda frekventált területén, 1911–12-ben épült, az akkori fővárosi polgármester, Bárczy István városfejlesztő programjának részeként. Az 1900-as évek elején a Rózsadomb alsó vidéke és a Szemlőhegy területe rohamos fejlődésnek indult és benépesedett. A tágas villákba többgenerációs családok költöztek, akiknek megnövekedett polgári igényeit a Vízivárosban (Medve utca, Batthyány utca) és az Országúton (Margit körúton) lévő népiskolák nemcsak a viszonylag nagy távolságok, hanem tanulóik vegyes társadalmi hovatartozása miatt nem elégítették ki. A Zrumeczky Dezső (Koós Károly pályatársa és barátja) műépítész által tervezett szecessziós épület külső formájában, jellegzetes motívumaival (erdélyi fatorony, a tetőtér alatt megbúvó ablakok, stb.) jól megfelelt a környék polgári ízlésének; belső elrendezése az akkori iskolaépületekkel szemben támasztott elvárásokat túlhaladva, felújítás után, még ma is korszerű. Az óvodát is magába foglaló intézmény nemcsak jó színvonalú nevelést és oktatást biztosított az idejáró gyermekeknek, hanem a környék közösségi és vallási életét is összefogta. 1945 után az ide beköltöző politikai elit gyorsan gyökeret vert az új környezetben, s akarva–akaratlanul folytatója lett a polgári hagyományokból fakadó lokálpatriotizmusnak. Erkölcsi és anyagi támogatásával biztosította a hagyományosan magas szintű képzést. A régi diákok iskolai kötődése olyan erős, hogy a körzetből távolabbra költözve is visszahozzák gyermekeiket a jó hírét megőrző alma materbe. Ennek is köszönhető, hogy az országosan csökkenő gyermeklétszám ellenére is legalább három párhuzamos osztályt tudunk egy-egy évfolyamon indítani.

4

Jelenlegi helyzet Az iskola alaptevékenysége az általános iskolai nevelés és oktatás, amelynek során nappali tagozatos oktatást végez. A körzetébe tartozó tanulók felvétele mellett lehetőséget ad a nem körzetes, de a szabad iskolaválasztás jogával élni kívánóknak is a felvételre. Az iskola jelenlegi struktúrája hagyományos nyolc osztályos általános iskola. Az önkormányzati képviselőtestület határozata alapján 1995-ben az Ady Endre Utcai Általános Iskola és az Áldás Utcai Általános Iskola közös igazgatás alá került. 1996-ban fejeződött be az iskola teljes felújítása, korszerűsítése és bővítése.

5

Nevelő-oktató munkánk főbb jellemzői Az elmúlt időszakban a tanári karral, a szülőkkel és tanítványainkkal közösen alakítottuk ki iskolánk cél-, követelmény- és struktúrarendszerét, melyet a kedvező tapasztalatoknak megfelelően folyamatosan korszerűsítünk. A nyolcéves képzés alatt tanítványainkat tudatosan arra neveljük, hogy a világ megismerése izgalmas, egész életen át tartó folyamat. Ezt a folyamatot iskolánk azzal kívánja segíteni, hogy: o magas szintű ismereteket közvetít, o megtanítja a megismerés módszereit, o minden segítséget megad a tanulóknak képességük, tehetségük kibontakoztatásához, személyiségük fejlesztéséhez, ismereteik folyamatos korszerűsítéséhez, o személyes példamutatással igényességre, belső kényszerből fakadó önképzésre nevelünk, o határozott követelményeket támasztunk tanulóinkkal szemben, egyúttal lehetőséget nyújtunk a tanulók önállóságának, kezdeményezőkészségének és kreativitásának kibontakoztatására, o tiszteletben tartjuk tanulóink személyiségét és személyes kapcsolatok kialakítására törekszünk. Iskolánk minden tanuló számára biztosítja az esélyegyenlőséget. Az alapképzésen túl a fejlesztést három vonalon indítottuk és folytatjuk: o emelt óraszámú, emelt szintű angol nyelvoktatás, o emelt óraszámú és emelt szintű matematika oktatása, o emelt óraszámú művészeti és drámanevelés. Emelt óraszámú, emelt szintű idegen nyelv (angol)- oktatásunk jellemzői Iskolánkban magas szintű angol nyelvoktatás folyik. Emellett a szülői igényeknek megfelelően francia és német nyelv tanulására is van lehetőség. Ennek érdekében a szülői igényeket figyelembe véve a nyelvoktatás minőségi, 6

személyi és tárgyi feltételeit évek óta célirányosan a lehetőségeinknek megfelelően fejlesztettük és fejlesztjük. Nyelvoktatásunk első osztálytól különböző módszerekkel indul. Az angol nyelvet kiscsoportos formában, játékosan oktatjuk. Az angol-vizuális osztályokban ez a nyelvi tudás beépül más műveltségi területekbe is (történelem, művészettörténet). Ezekben az osztályokban a nyelvórák és a művészeti foglalkozások egymásra épülnek, a nyelvtanulás és a kreatív manuális tevékenység összekapcsolódik. Az idegen nyelvek tanításakor a látássérült tanulók esetében nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a hallás utáni tanulásra és a rendszeres betűzésre az írásolvasás tanulás folyamatában. Az aktivitás és figyelemzavarral küzdő gyerekeknél változatos módszerekkel, tanulásszervezési eljárásokkal, személyes instrukciókkal segítjük az érdeklődés fenntartását. A beszédfogyatékos tanulóknál többször alkalmazunk nonverbális formákat, és terápiás készenléti fokuknak megfelelően vonjuk be őket a verbális kommunikációba. Az emelt óraszámú és emelt szintű matematikaoktatásunk jellemzői Első osztálytól indul. Célja az emelt óraszámmal az alapkészségek elmélyítése, a logikus gondolkodásra nevelés, a tehetséggondozás. A képességfejlesztést a délutáni sakkszakkör, harmadik osztálytól pedig informatika tantárgy segíti. A matematikai kompetencia megszerzését adaptált eszközök és sérülésspecifikus módszerek alkalmazásával segítjük elő mind a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, mind a látássérült, valamint a beszédfogyatékos tanulók esetében. Az emelt óraszámú művészeti és dráma nevelés Az emelt szintű művészeti nevelés és képzés célja a művészetek iránt érdeklődő, művészeti alapismeretekkel rendelkező gyermekek nevelése. Ez speciális műhely jellegű munkában valósul meg, ahol kiemelt szerepet kap a csoportos alkotómunka. Minden évben kiemelt feladatként határozzuk meg az anyanyelvi kultúra, a nyelvi, kommunikációs készségek fejlesztését. Ezt drámapedagógiában jártas 7

pedagógusaink segítik részben tanítási órán, részben tanítási órákon kívüli foglalkozásokon. A sajátos nevelési igényű tanulók vizuális és kommunikációs kifejezőképességének fejlődését speciális adottságaikhoz és személyiségükhöz legjobban igazodó kifejezési formák technikai eljárások megtanításával segítjük elő.

A tanórán kívüli lehetőségek Délután a tanulók csoportokban hasznosan és egészségesen tölthetik a tanulási és szabadidőt. Iskolánkban évek óta alsós és felsős kórus is működik. Tanulóink nemcsak az iskolai ünnepélyeken szerepelnek kiemelkedően, hanem rendszeres és eredményes résztvevői a kerületi és fővárosi rendezvényeknek. Iskolánkban tanórán kívül a Járdányi Pál Zeneiskola tanárai végzik tanulóink sokoldalú hangszeres zenei képzését és iskolai rendezvényeink zenei műsoraink előkészítésében is komoly részt vállalnak. A gazdagon felszerelt iskolai könyvtár a mindennapi tanulást és a szabadidő értékes eltöltését segíti elő. Tanulói csoportjaink rendszeresen látogatják a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókját is. Osztályaink rendszeresen járnak színházakba, hangversenyekre, múzeumokba. A mindennapi testedzésre iskolai sportköreink nyújtanak lehetőséget. Az egészséges életmód, a testi nevelés, a mozgáskultúra kialakításával tanulóink későbbi sportolási, mozgási igényeinek megalapozását szeretnénk elkezdeni. Ugyanezt a célt szolgálják a rendszeresen szervezett kirándulások, tanulmányi és nyári táborok, sítáborok. Fontosnak tartjuk az iskolai hagyományok ápolását, az iskolához kötődés érzésének elmélyítését. Az iskolai évfordulók megünneplésével, az Áldás Gála hagyományossá tételével, ünnepélyek, hagyományos kulturális és sportversenyek rendezésével, gyermeknap és juniális szervezésével és a tanulói produktumok rendszeres kiállításával segítjük a közösséghez tartozás érzését.

8

Nevelési program Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai jellemzői Nevelési programunk legfőbb célja elősegíteni a gyermekek harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődősét, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, művéltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén. Törekszünk arra, hogy erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, és a magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat neveljünk. Nevelésünk egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság. a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A pedagógiai kultúránkat az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi. Az iskola és pedagógusaink számára komoly kihívást és feladatot jelent a modern fogyasztói társadalom személyiségromboló hatásainak (alkoholizmus, drog, nikotin, szexuális szabadosság, agressziót sugárzó reklámok, filmek, televízió- és számítógép-függőség stb.) ellensúlyozása, amely csak a megfelelő értékrend kialakításával és személyes példamutatással érhető el. A köznevelés általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. Az integrált nevelés is része kell, hogy legyen pedagógiai munkánknak, hiszen személyiségfejlesztő hatása nagyon nagy. Az együttélésben egyértelmű a sérült emberek elfogadása, tisztelete. Gyerekeinknek meg kell tanulniuk, hogy mindenki felelős a másikért, és mindenki tud segíteni és szorulhat segítségre.

9

Küldetésnyilatkozat, jövőképünk Minden ember egyszeri, megismételhetetlen értékeket hordozó személyiség és kollektív lény egyszerre, akit tisztelet, megbecsülés illet, s kinek joga és kötelessége, hogy pozitív képességeinek teljes kibontakoztatásához az iskola, a társadalmi közösség segítségét igénybe vegye. Iskolai értékrendszerünket úgy alakítottuk, hogy tanulóink elfogadják, és megtartsák azt. A becsületes erőfeszítésre képes diákok tekintélye erősödjön. Nevelőmunkánk egyik alapvető célja olyan személyiségek kialakítása, melyekre az etikus, toleráns magatartásjellemző. Fontosnak tartjuk az egymás tiszteletére, a másik értékeinek megbecsülésére, felelős állampolgári életre való nevelést. Milyen értékeket közvetítünk? Az egyetemes emberi kultúra alapértékei a jóság, igazság, szépség, melyekből minden további érték levezethető, mint etikai, logikai, illetve esztétikai kategóriák. Ezek egész nevelő-oktató munkánkat áthatják. A jóságból vezethetők le az etikai tulajdonságok, mint pl. az együttérzés, áldozatvállalás, felelősség, tisztelet, hála, becsületesség, tolerancia stb., melyek a családi, iskolai és nemzeti együttélés alapjai. Tudományos igazságok elfogadására, a hozzá vezető fáradságos út tiszteletére kívánunk nevelni. A gondolatok igazsága a logikában jelenik meg. A szépség igénye, az esztétikai élmény átélése feltétele az érzelmileg gazdag személyiség kialakulásának. A zenei, irodalmi és képzőművészeti alkotásokon kívül fontos a gondolat szépségének megmutatása is. Iskolánk egészét alkotó pedagógiai légkör jellemzi. A nevelőtestület által megfogalmazott pedagógiai alapelveket partnereink elfogadják, közös munkánk őszinte, korrekt emberi kapcsolatokon alapul. Törekszünk arra, hogy a tanuló életkori sajátosságainak megfelelően a pedagógussal egyenrangú félként vegyen részt a tanítás folyamatában. Ez feltételezi pedagógusaink vezető szerepét a tanulók önállóságának, kezdeményezőkészségének és kreativitásának kibontakoztatásában. 10

Kiemelt pedagógiai feladatunknak tekintjük, hogy tanulóink egyszerre váljanak harmonikus, autonóm személyiséggé, ugyanakkor a közösségek aktív és alkotó tagjává. Az iskola részt vállal abban a feladatban, hogy megtanítsa a gyerekeket az együttélés szabályaira, alakítsa a kudarctűrő képességet, a toleranciát, a játékkultúrát Támaszkodunk mindazokra a tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyek a tanulókat az iskolán kívül, a mindennapi életükben érik. Mindezeket pedagógusaink tudatosan beépítik a nevelés-oktatás folyamatába. Törekszünk arra, hogy tanulóink aktív részesei legyenek a tanítási-tanulási folyamatnak. Munkánk fontos eleme a differenciálás, melynek során lehetőséget biztosítunk a kiemelkedő képességű és tehetséges tanulóknak a kibontakozásra és a lemaradozók felzárkóztatására. Tanulóink teljesítményét, személyiségük változását a szülőkkel együttműködve folyamatosan figyelemmel kísérjük. A szülők és a gyermekek igényeit figyelembe véve sokféle lehetőséget biztosítunk tanulóink személyiségfejlesztésére, képességeik kibontakoztatására. Nevelési-oktatási módszereink megválasztásában a jól bevált hagyományokat követjük, de befogadói vagyunk mindazoknak az újításoknak is, amelyeket hatékonynak tartunk. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Knt-ben meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; - szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; - az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladataikról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.

11

Pedagógiai alapelveink o A tanulókat az iskolának kell felkészíteni az önművelési technikák elsajátítására, önálló ismeretszerzésre. Alapvető társadalmi elvárás, hogy szilárd alapismeretekkel rendelkező tanulók kerüljenek ki az iskolából, akik képesek az összefüggéseket felismerni, megérteni. Alakuljon ki bennük az önképzés igénye, érdeklődőek a tudomány, technika, művészetek iránt. o Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére, ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. o A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. A tehetség gondozás iskolánk arculatának egyik leglényegesebb eleme. o Az emberi szuverenitás magában foglalja a világunkban való eligazodás képességét is. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Az iskola feladata is, hogy megtanítsa a gyerekeket az együttélés szabályaira, alakítsa a kudarctűrő képességet, a toleranciát, a játékkultúrát. Ez mind a társadalmi beilleszkedésének, mind az egyéni boldogulásának egyik alapvető feltétele. o A világban való eligazodás feltételezi azt is, hogy az anyanyelvtudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szinten sajátíthassák el az idegen nyelveket. o Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja, hogy tanulóink lépést tartsanak az informatika és a digitális kultúra folyamatos fejlődésével o A megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztása reális önismeret kialakítását feltételezi. o A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magába foglalja. o A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, rendelkezzenek nemzeti önismerettel, magyarságtudattal.

12

o A tanulóink viszonyuljanak pozitívan a közös európai és általános emberi értékekhez. Legyenek nyitottak az európai kultúra, szokások iránt. Kövessék figyelemmel a világban történő eseményeket. Pedagógiai céljaink Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális, emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása, melyek birtokában tanítványaink tisztességes, alkotásra és boldogságra képes, felelősségteljes emberekké válhatnak. Ezért céljaink: o Közvetett és közvetlen partnereink igényeinek figyelembevétele, a jó együttműködés kialakítása. o Tanulóink legyenek készek és képesek közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményekben sikeresen továbbtanulni. o Felkészíteni a tanulókat arra, hogy maguknak és családjuknak készek és képesek legyenek egészséges, kulturált életmódot kialakítani, eredményesen részt venni a társadalom életében és hogy autonóm személyiséggé váljanak. Tanulóink érezzék jól magukat az iskolában. Életüket azonban nemcsak sikerek, hanem kudarcok is kísérik, s meg kell tanítani tanítványainkat azok megélésére, elviselésére, feldolgozására, értékelésére is. o Értsék a természet és a technika szerepét az ember és a társadalom életében. o Legyenek fogékonyak a művészetek iránt. o Az ember és természet megbomlott egyensúlyának felismerése, ökológiai szemlélet kialakítása környezeti neveléssel. o Tanulóink ismerjék meg hazánk kultúráját. o A választékos, szép magyar beszéd iránti igény felkeltése. Anyanyelvünk védelme érdekében kitartóan kívánunk küzdeni a nyelvhasználati igénytelenség, nevezetesen az idegen szavak kontroll nélküli használata és a trágárság terjedése ellen. o Tanulóink ismerjék, tartsák tiszteletben más népek kultúráját, tanuljanak idegen nyelveket (angol, német, francia…). 13

o Erősíteni kívánjuk az iskola nevelő-oktató hatását, hogy a családi nevelés eredményesebb kiegészítője legyen. Nevelés a jövő társadalmának építése.

Rehabilitáció: Az integrált tanulók esetében célunk, hogy saját lehetőségeiknek megfelelően minél optimálisabb szintre juthassanak egyéni fejlődésükben Különleges gondozási igényük: biológiai, pszichológiai, szociális tulajdonság-együttes. Ez kifejezi a tanulók nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének átlagtól eltérő különbözőségeit.

Cél: - hiányzó, vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása - ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében - a szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása - az együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése A rehabilitációt meghatározza: - a fogyatékosság típusa, súlyossága -a fogyatékosság kialakulásának ideje - a gyerek életkora, pszichés állapota, készségei, kognitív funkciói, ismeretei A törvényben megfogalmazottaknak megfelelően a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni, amennyi a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentéséhez szükséges. Iskolánk esetében a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások óraszáma 1540%-ig terjedhet a sérülés típusától függően, 8 fős csoportokra számolva. (Látássérült: gyengénlátó 35%, vak 40%, beszédfogyatékos 40% és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók 15%.) 14

A gyógypedagógus feladata - segítik a pedagógust a diagnózis értelmezésében - javaslatokat tesznek a tanuló egyéni igényeinek megfelelő eszközök kiválasztására, beszerzésére - segítséget ad specifikus módszerek alkalmazására - figyelemmel kísérik a tanulók haladását, segítenek a mérési eredmények elemzésében, ez alapján az esetleges módszerváltásban - terápiás fejlesztő tevékenységeket végeznek

Feladataink Nevelő-oktató munkánk számos területet érint, ezek közül kiemelnénk a következőket. o Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapvető feladata a személyiség fejlesztése. Az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. o A megismerési vágy, az érdeklődés pozitív élményekkel történő felkeltése, fenntartása, a megszerzett tudás hasznosságára, gyakorlati alkalmazására nevelés. o Az erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása o Kiemelt feladatunknak tartjuk a tehetséggondozást, a tehetségek korai felismerését, kibontakoztatását segítő tevékenységeket. o A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdők megkeresése, segítése a tanulók szociális motívumainak és képességeinek fejlesztése (szociális kommunikáció, közösségi nevelés, érdekérvényesítés, stb.). Olyan tevékenységek szervezése, amelyek lehetővé és elvárhatóvá teszik a személyes kapcsolatok megteremtését, az együttműködést, a tanulók közötti konfliktusok kezelését. o A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása differenciálással, egyéni foglalkozással. o A tananyag észszerű megtervezése úgy, hogy az átlagos képességű gyermekek is kellő erőfeszítéssel megérthessék és elsajátíthassák. 15

o A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység (pl. étkezési-, támogatás, alapítvány). o Az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében az eltérő adottságokból, képességekből, előzetes ismeretekből fakadó különbségek miatt lemaradók felzárkóztatása. o Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása o Biztosítani tanulóink részére a rendelkezésünkre álló iskolai foglalkozásokat, létesítményeket, szakköröket, számítástechnikai labort, könyvtárat, sportlétesítményeket. o Információs eszközök (könyv- és médiatár) használatára való nevelés. o A biztonságos és egészséges környezet biztosítása. o Pályaválasztás előkészítése, segítése. Külön szülői értekezlet tartása a 8. osztályos tanulók szüleinek. o 7. évfolyamtól igény szerint előkészítők szervezése. o Az iskolai munkarendben a tanulási és szabadidős tevékenységek helyes arányának biztosítása. o Biztosítani a szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formáit, a továbbfejlesztés lehetőségeit. o A diákjogok gyakorlásához szükséges információk közvetítése. o Tanulóink vallási és világnézeti meggyőződésének tiszteletben tartása. o Kisiskolás (6-10 éves) gyermekeknél írás, olvasás, beszéd, számolás, ének, rajz alapjainak megtanítása, mozgásszükségletük kielégítése mellett fontos feladat az érzelmi biztonság megteremtése a tanuláshoz és az iskolához való attitűdök kialakítása. Azokra a tanulási módokra gondolunk (játékos tanulás, alkotás, felfedező tanulás), melyek erősítik és továbbfejlesztik a gyermekek természetes kíváncsiságát, de ugyanakkor a szándékos tanulás eredményeinek elismerése alakítja ki a tanuláshoz való helyes viszonyt. o A serdülők világot megismerni akaró tudásvágyának kielégítése, a mindenkori törvényes előírásnak megfelelő tanterv ismeretanyagának közvetítése, az érdeklődés folyamatos fenntartása, a megszerzett tudás használatának, gyakorlati alkalmazásának bemutatása, a továbblépés lehetőségeinek felmutatása – ezzel a pályaválasztás előkészítése. 16

o Iskolánk falai között megismertetni gyermekeinket a kommunikációs technika alapjaival, pedagógiai munkánkban pedig nyitottnak kell lennünk a modern technikák iránt. o A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének elmélyítése. o Nyitottá kell tennünk diákjainkat a világ dolgaira. A társadalmi igényeknek megfelelően hozzájárulunk idegen nyelvi oktató programjainkkal. o Az élő-és élettelen környezet jelenségeire a tanuló közösségeire és önmagukra és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. o Komplex szemléletmód kialakításához nyújt segítséget iskolánk művészeti nevelő programjával, amely kibontakoztatja a tanulók alkotókedvét, fantáziáját, bátrabbá teszi őket az élet megismerésében. o A gondolkodási kultúra, a kísérletező kedv, az elemző, absztrakciós, kombinatív készség fejlesztése matematikaoktató programunk, korszerű természettudományos oktatásunk és fakultatív sakk oktatásunk feladata. o Rendszeres mozgás igényének felkeltése, egészséges életmódra nevelés. o Olvasóvá nevelés. o A zenei kultúra megszerettetése. o Feladatunk olyan tanórán kívüli programok szervezése, melyek hozzájárulnak a tanulók személyiségének fejlesztéséhez, és lehetőséget adnak a pedagógusnak és a tanulónak egymás kölcsönös jobb megismerésére. o Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Az igény kialakítása közösségi tevékenységekre. o Környezeti nevelésünk eredményeképpen tudjon helyes döntéseket hozni a környezet megóvása érdekében.

17

Személyes példamutatással munkánk minden fázisában.

neveljük

tanítványainkat

nevelő-oktató

A további lényeges feladatokat a következő kiemelt nevelési területeken valósítjuk meg: - kommunikációs kultúra - tanulás - pályaorientáció

A kommunikációs kultúra területe A tanuló…. o legyen képes megszerzett ismereteiről élőbeszédben és írásban életkori szintjének megfelelően sikeres kommunikációra. o ismerje a műveltségi területek jelrendszereit (pl.: térképek, képletek...), tudja értelmezni és használni azokat. o legyen képes az információk vételére, értékelésére, rendszerezésére és használatára. o legyen képes véleménynyilvánításra, véleményének megvédésére, érveinek kifejtésére, ellenérvek figyelembevételére. o legyen képes érzelmeit árnyaltan kifejezni. o legyen képes helyes testbeszédre (gesztusok, tekintet, testtartás, hanghordozás, mozgástér). o legyen képes feszültség- és konfliktushelyzetek feloldására. o legyen képes meghallgatni a másikat. o legyen képes vizsgahelyzetek szorongásainak leküzdésére. o legyen igénye a könyv- és médiatár, mint legfontosabb információhordozók használatára, és tanulja is meg azokat használni. o életkori sajátosságaihoz igazodóan ismerje az új információhordozókat, információközvetítő technikákat. o ismerje a szellemi tevékenységek etikai szabályait és tudjon azonosulni velük. 18

Tanulás témaköre Tanulóink…. o szeressék iskolájukat, és tevékenyen járuljanak hozzá hírnevének növeléséhez tanulásukkal és magatartásukkal. o törekedjenek elérni a képességeik szerinti legjobb eredményt, legyenek képesek erőfeszítésre, kitartásra, rendszeres munkára. o sajátítsák el a tanulás különböző fázisait. o legyenek képesek önálló ismeretszerzésre és segédlet felhasználására. o fokozatosan alakuljon ki az önellenőrzési, önértékelési és önelemzési képességük. o legyenek képesek tanulmányi munkájukat időben és sorrendben megtervezni o sajátítsák el az eredményes tanulás módszereit és technikáit. o Ismerjék meg és használják ki az önművelés különböző lehetőségeit (könyvtár, szakkör, kulturális programok). o Sajátítsák el a különböző gondolkodási folyamatokat. A tanulás hatékonyságát segíti elő a sajátos nevelési igényű tanulók esetében: - az optimális és fokozatos terhelés betartása, a gyermek szükségleteihez való reális alkalmazkodás - szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítése, melyet a fejlesztésben közreműködő pedagógus és gyógypedagógus készít el, - a tanulási siker biztosítása a tanulóra szabott differenciált feladatok adásával, a tanulásra biztosított idő egyéniesítésével, egyéni bánásmóddal, követelménytámasztással, segítségnyújtással, - optimális külső feltételek megteremtésével.

19

Pályaorientáció Tanulóink…. o ismerjék meg saját képességeiket és a szakmai lehetőségeket. o tudják reálisan összehangolni képességeiket a pályaválasztással. o legyenek képesek a körülmények változtatásának megfelelően pályakorrekcióra. Nagyon fontos, egyben kiemelt feladat a látássérült, beszédfogyatékos és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók esetében a pályaalkalmasság egészségügyi kritériumainak megismerése. Szükséges az esetleges pályakorrekcióra való felkészítés, az élethosszig tartó tanulás elvének elfogadtatása. A megvalósítást szolgáló pedagógiai módszereink, elvárásaink, eszközeink az egyes tagozatokon: Alsó tagozat A tanulási stratégiánk megválasztásában és a taneszközök használatában kiemelt szerepet kap o az életkori jellemzők figyelembe vétele, o az ismeretek tapasztalati megalapozása, o a felfedezés lehetősége, o a kreativitás fejlesztése, o a differenciált fejlesztés, o a tanulók egészséges terhelése, o a fejlődés folyamatos követése, a személyre szóló fejlesztő követelés, o a motiválás, o a tanulási szokások kialakítása, megalapozása, o a szocializáció folyamatainak elősegítése o a sajátos nevelési igényű tanulók integrációja

20

Felső tagozat Az általános iskola felső tagozata szervesen folytatja az alsó tagozaton elkezdett nevelő-oktató munkát, ismereteken alapuló biztos alapkészségeket és képességeket alakítunk ki. A fejlesztés kiemelt területei: o o o o o o o o

a képességek tananyaghoz kapcsolt fejlesztése motiválás gyakorlatorientáltság a tananyag feldolgozása a tanulók cselekvő részvételével személyre szóló fejlesztő értékelés, pozitív megerősítés kreativitás folyamatos fejlesztése differenciálás a sajátos nevelési igényű tanulók integrációja

21

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladat A helyzetelemzésben vázoltuk a nevelő-oktató munkánk főbb irányvonalait. Az iskola társadalmi környezetének elvárása a tartósan magas tanulói létszám és az igényes, alkotó tantestület lehetővé teszi meglévő és jól működő pedagógiai programunk folytatását és fejlesztését. Az integrációjelentős szemléletváltozást kíván pedagógusainktól. Egyre több az olyan tanuló, aki beilleszkedési-, tanulási-, és magatartási nehézséggel küzd. Van látássérült tanulónk és fel kell készülnünk a beszédfogyatékos tanulók fogadására is. A sikeres integráció feltételeit csak az egyéni különbségeket – esetleg sérüléseket – toleráló, kezelő „befogadó” iskola tudja biztosítani. Az integrációnak tudatosnak kell lennie. Ez akkor lehetséges, ha  A sérülés tényével, mértékével a fejlesztés irányával és lehetőségeivel a tanító és a szülő tisztában vannak  Biztosított a szakember, gyógypedagógus, pszichológus, vagy fejlesztő pedagógus segítése  Az együttnevelés különböző pedagógiai színtereken folyik, habilitációs, rehabilitációs szemlélettel, sérülés specifikus módszerek alkalmazásával, a megfelelő fejlesztő- és taneszközök biztosításával.  Az integrált tanuló fejlődése objektíven meghatározott, időnként ellenőrizhető Mindezek megvalósításához szükséges pedagógiai feltételek: - speciális tanterv, tankönyv, tanulási segédletek biztosítása, - a pedagógusok és szülők közösségének felkészítése a sérült tanulók fogadására, - a pedagógiai munka minden területén sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása, az adott tanuló egyéni szükségleteinek figyelembevételével, - differenciált tanulásszervezési eljárások alkalmazása, - magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességek, az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte a pedagógusok részéről, akik o képesek figyelembe venni a tananyag feldolgozásánál. az egyéni szükségleteket o szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít 22

o ez alapján egyéni haladási ütemet biztosít, differenciált módszereket alkalmaz o tervezői, fejlesztői tevékenységét, a tanulói teljesítményt vizsgálja, méri, folyamatosan elemzi, szükség esetén módosítja, a szükségletekhez igazítja eljárásait. o alternatívákat keres, együttműködik a szakemberekkel Mindezeket a célokat és feladatokat a jelenlegi általános iskolai szerkezetben kívánjuk megvalósítani. „Az oktatás célja a tanulók személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások, amelyek a tanítási-tanulási folyamat eredményeként valósulnak meg a korszerű műveltségi felfogást reprezentáló művelődési anyag feldolgozása során.” (Falus Iván: Didaktika) A tanulási folyamat megszervezésekor legfontosabb a gondolkodásfejlesztés folyamata (Bloom taxonómiája alapján). Eszerint az ismeret elsajátítása megfigyeléssel kezdődik, a megértéssel folytatódik. Majd ezt követi a megjegyzés, az alkalmazás, az értékelés és a megerősítés. Nagyon fontos a motiváció, amely további erőfeszítésekre ösztönzi a tanulót. Tehát a neveléssel, az oktatással, a tanulók személyiségfejlődéséhez járulunk hozzá.. Az oktatás legfontosabb jellemzője, hogy magában foglalja a tanítást, mint tanári, és a tanulást, mint tanulói tevékenységet, amelyek egymással kölcsönhatásban valósulnak meg. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a tanulókkal folytatott közös megbeszélések alapján legyenek előzetes ismereteink, s a legnagyobb mértékben vegyük figyelembe a tanulók szükségleteit, egyéni céljait. Fontos, hogy a motiváció értelmi és érzelmi eszközeivel segítsük a személyiségfejlesztést. Ugyancsak nagy hatással van a tanulók személyiségfejlesztésére a tanári-tanulói interakció optimális szervezése. Például az elfogadó légkör, a konfliktusok szakszerű kezelése, a tanulók mentális egészségének biztosítása.

23

Az integrált tanulók esetében nagyon fontos személyiségük mélyebb megismerése. Teret kell biztosítani a tevékenységek széles körének, amelyben bárki lehet eredményes és a közösség hasznos tagja. Ennek érzése pozitívan hathat a személyiségükre, erősítheti az elfogadást. Elengedhetetlen reális önismeretük, önértékelésük kialakítása, fejlesztése. .Csak így lesznek tisztában saját tulajdonságaikkal, lehetőségeikkel. Az iskola elfogadó, befogadó légköre, a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése segíti az egészséges tanulók hasonló személyiségfejlődését. Az egyes műveltségi területek oktatása közben olyan nevelési lehetőségek nyílnak a közösségi nevelésben, mint például: o a hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel; o a tanulók ismeretei bővüljenek szokások, életmódok, kultúrák, vallások terén, ezáltal megértőbbé, nyitottabbá válnak; o közvetlenül is vegyenek részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában a pályázatok által (pl Comenius pályázatok); o fontos legyen számukra a környezetük értékeinek megőrzése. o Az integrált tanulók esetében is kiemelt nevelési feladat, hiszen kisiskoláskorban is fejleszteni kell a közösségért érzett felelősségtudatot és az érzést, hogy a közösségért tudnak tenni valamit. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. o A motiválás célja, hogy a gyermekeket tanulásra ösztönözzük, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. o A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. o Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók 24

egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodik. Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: o Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. o A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. o Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. o Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. o A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. o A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. o Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. 25

Kiemelt nevelési területein

A tanulók erkölcsi nevelése Az iskola hagyományos feladata az alapvető erkölcsi értékek átadása, mivel az iskolanevelő tevékenységének középpontjában a társadalmi szocializáció áll. Ezt a feladatot nem mechanikusan látjuk el, mivel tudjuk, hogy az ifjúság nemcsak megőrzője az erkölcsi értékeknek, hanem azokkal együtt élő, azokat továbbfejleszteni képes tagja a társadalomnak. Úgy kell nevelnünk tanítványainkat, hogy a társadalmi értékek lényegét megismerve képesek legyenek új értékek befogadására, létrehozására, a konstruktív életvezetésre. A 2013/2014-es tanévben bevezetésre kerülő erkölcstan tantárgy az előbbieket erősíti. A Köznevelési törvény az erkölcstan tantárgy mellett lehetőséget ad a hit- és vallásoktatás szervezésére a szülők igényeinek megfelelően. (Ezt a Knt.35§-sa szabályozza.)

A tanulók értelmi nevelése Az oktatási folyamat fő célja az ismeret elsajátítás, tevékenységfejlesztés mellett az, hogy tanulóinkban kifejlesszük a kognitív stratégiai tudást, a saját tanulási folyamatok önszabályozási készségét. A diákok egy része mélyebb megértés nélkül csak verbális szinten sajátítja el a fogalmakat, így csak bizonyos kontextusban tudja használni. A tudáselemek új szituációban történő alkalmazása, kombinálása igen bonyolult kognitív folyamat, amit meg kell tanítani, meg kell tanulni. Kezdetben tanári feladat a gyakoroltatás, az aktivizálás, a segítségadás, majd később az önellenőrzés kialakítását kell támogatni.

26

Mindez az ismeretek, fogalmak alapos megértetésével, integrálásával, majd az önálló kognitív stratégiák kialakításán keresztül történhet. Pl.: o az oktatás folyamatában a különböző módszerek bemutatása, gyakoroltatása az alkalmazás fázisában o a tanulók ösztönzése az egyéni megoldásra, önálló gondolkodásra, kreativitásra o külön segítség nyújtása a nehezebben haladó tanulóknak. Az új információ alapos megértetése, feldolgozása, az új ismeretek gyakorlati szituációban való alkalmazása, az új probléma megoldása. Fontos a tanórák módszeres és tudatos tanári vezetése, valamint a tanulói öntevékenység és önálló feladatvégzés.

A tanulók testi nevelése „Nem a testet és nem a lelket neveljük, hanem az egész embert”.(Montaigne) A testi nevelés fontosságát ma már senki sem vitatja, hiszen mindenki számára nyilvánvaló egészsége figyelmes és gondos őrzése, védelme és fejlesztése. A testnevelés, a sport és a mozgás komoly hatással van a szellemi, az erkölcsi fejlődésre, a jellemek kedvező alakulására.

A tanulók közösségi, állampolgári nevelése Egyik legfontosabb nevelési területünk, ezért részletes, fogalom magyarázattal alátámasztott felfogásunkat az alapelvekben fogalmaztuk meg. A normák kialakítása az együttműködés szabályainak közös meghatározása a közvélemény pedagógiai gondozása, a gyermeki jogokkal, kötelességekkel való élés megtanítása, fontos feladatunk.

27

A gyermekek érzelmi, akarati nevelése Az érzelmek cselekvésre késztető hatását a tanárok ismerik és használják a nevelési folyamatban, a módszerek megválasztásakor (motiváció, agresszivitás kezelése). Az érzelmi élmények rendszeres értékeléssel a helyzetekről való érzelmi véleményalkotással megerősíthetők. Az érzelmekhez kapcsolódó hangulatok a nevelési folyamatra gyakorolt hatásuk miatt is jelentősek. Fontos, hogy az akadályoztatást ne frusztrációként élje meg a gyermek, hanem a közösen elfogadott szabályok betartásának kötelezettségeként. Folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a gyermekek helyzetét a csoportban, mert mindennapi életüket, teljesítményüket erősen befolyásolhatja a csoportokban elfoglalt helyzetük. Fontos az önismeret a pozitív énkép kialakítása, saját értékeinek a megismerése.

A gyerekek hazaszeretetre nevelése Az európaisághoz és a világpolgársághoz a nemzeten keresztül vezet az út. A nemzet jövője pedig a múltból táplálkozva a jelenen keresztül építhető. A múlt a forrás, elődeink évszázadokon át kialakított kultúrája, szellemisége, érzelmi öröksége, amelybe visszanyúlnak a gyökerek. Ez a szemlélet minden iskolai tevékenységünket át kell, hogy hassa. Minden eszközzel segíteni kell tanulóink nemzethez való kötődését, erősíteni kell azt az érzést és tudatot, hogy jó dolog magyar állampolgárnak lenni. Elsősorban a közvetlen környezet megismerése, múlt, jelen, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismerése, ünnepeink méltó megünneplése fontos számunkra.

28

A gyerekek munkára nevelése A munka gazdasági és személyiségfejlesztő tevékenység, aminek az örömére, ízére és hasznosságára kell rávezetni tanulóinkat, valamint arra, hogy mind a szellemi, mind a fizikai munka az önmegvalósítás tisztességes lehetősége és eszköze legyen. A munkában a világ ránk bízott részét építjük, miközben átalakítjuk általa. A jellem alakulása szempontjából döntő, hogy hogyan dolgozunk. Tanulóinkban önkéntes vállalással, egyéni és csoportos feladatok végzésével olyan munkakészséget kívánunk kialakítani, hogy egész életen át képesek legyenek jól végzett munkára, tanulásra, művelődésre. A tanulás, mint a személyiség fejlődésének eszköze magasabb színvonalú életminőség, a jobb érvényesülés feltétele, ezért a legfontosabb értékek közé tartozik.

A tanulók esztétikai nevelése Esztétikai értékeket felismerő és létrehozó (befogadó és alkotó) kreatív ember nevelése a feladatunk. Esztétikai nevelő értéke van az iskolai környezetnek, a pedagógus verbális és nem verbális kultúrájának, a mindennapi kapcsolatoknak. Azért lényeges a környezet, amelyben fogadjuk a gyerekeket.

Közösségi nevelés A személyiségfejlesztés egyik kiemelt része a közösségfejlesztés. Célja megteremteni a kapcsolatot az egyén és a társadalom között. A közösségi neveléssel és a közösségfejlesztéssel a pedagógiai programban külön fejezetben foglalkozunk. A közösségi nevelés célja, hogy az iskola o segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természettel és a társadalmi környezettel, o nevelje tanulóit arra, hogy legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. 29

o tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. o tanulóink szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös megoldása terén. o a kommunikációs kultúra középpontjába kerüljön az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kulturált kifejezése. o neveljük tanulóinkat az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó magatartásra. o fejlesszük tanulóinkban a beteg, a sérült és a fogyatékos embertársuk iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

30

Teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Intézményünkben egyik kiemelt pedagógiai cél, hogy minden gyermek az itt eltöltött időben részesüljön a testi-lelki jólétét egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, iskolánk mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységben. Iskolánk mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordítunk a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra. Különös tekintettel a következőkre: a. egészséges táplálkozás b. mindennapos testnevelés, testmozgás c. testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése d. bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése e. baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás f. személyi higiéné A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat.

31

A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: o az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, o a családi és kortárskapcsolatok, o a környezet védelme, o az aktív életmód, a sport, o a szexuális fejlődés területén. Kiemelt tevékenységi formáink: Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: o testnevelés órák; o játékos foglalkozások o egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; o az iskolai sportkör foglalkozásai; o tömegsport foglalkozások; o úszásoktatás az önkormányzat által biztosított kereteknek megfelelően b) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia technika, informatika tantárgyak tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek d) évente egy egészséges életmóddal foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. e) Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások o minden évben osztályonként egy-egy gyalogtúra szervezése o iskolai szünetekben kerékpár-gyalog és vízi túra szervezése o minden évben egy alkalommal játékos iskolai sportnap szervezése első-nyolcadik évfolyamos osztályoknak 32

f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.) Az intézményben működő élelmiszer árusítás és az automaták működtetése az előírásoknak megfelelően történik A program végrehajtásában az intézményben dolgozó iskolapszichológus, iskola-egészségügyi szolgálat (védőnő) is részt vesz. Az iskola egészségügyi szolgálata, és az intézményben dolgozó iskolapszichológus kiemelt szerepet kapnak a prevenciós programokban és a felvilágosító foglalkozások területén (szenvedélybetegségek, tanulói bántalmazás, deviánsviselkedés). Az iskola közreműködik a gyermekek, tanulók, veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal Ha a tanulót veszélyeztető okokat az iskola pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem területén működő szervezetet hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésre.

33

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az egészségnevelési program kiemelt területe az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek bővítése. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók o ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; o ismerjék meg az élettannal, legfontosabb alapfogalmakat.

anatómiával

kapcsolatos

o ismerjék fel a vészhelyzeteket; o tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; o sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; o ismerkedjenek működésével;

meg

a

mentőszolgálat

felépítésével

és

o sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: o a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; o a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; o a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

34

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják A helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés

technika környezetismeret

-

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés elesés zúzódás, húzódás kisebb felszíni sérülések forrázás kisebb felszíni sérülések

Az alsó tagozatos gyerekek esetében célunk a segélynyújtás hajlandóságának fejlesztése az empátia, segítőkész attitűd kialakítása az esetleges félelmek leküzdése az ismeretek közvetlen tevékenységen keresztül szerzett alapokra épülnek. Munkaformák: vezetett beszélgetés, csoportmunka és pármunka. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentők hívásának helyes módja; valamint az 35

iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Munkaformák: vezetett beszélgetés, csoportmunka és pármunka.

Iskolai környezeti nevelési program A környezeti nevelés egy szemlélet, mely áthatja a teljes nevelő-oktató munkát. Megjelenik a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben egyaránt. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a.) a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; b.) tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; c.) a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: o o o o o o o o

a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk épített értékei hazánk természeti és épített értékei lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

36

Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, földrajz tantárgyak tananyagai b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: o minden fél évben osztályonként egy gyalogtúra a környezeti értékek felfedezésére; o évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, vagy akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; o a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.

37

Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok, hagyományrendszerünk A tanulók személyiségfejlesztésének és egyben a közösségfejlesztés elődleges színtere a tanítási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A közösségépítést a tanórán kívüli tevékenység rendszerünk is elősegíti. Tevékenységeink közül az alábbiakat emeljük ki: o Tanítási óra o A nevelési és oktatási célok megvalósítását szolgáló tanórán kívüli tevékenységeink

Tanítási óra Iskolánkban csak hagyományos évfolyamokra épített tanulócsoportok (osztályok) működnek. A szempontok érvényesülési ideje a beiratkozás. Az osztályba sorolásnak nincsenek a tanulói képességektől (a teljesítménytől) függő szempontjai. A hagyományos osztály-struktúrát szisztematikusan több ízben megbontjuk. A csoportbontás során a tanítás hatékonysága érdekében a következő esetekben jönnek létre kiscsoportok: o számítástechnika o dráma o technika, o idegen nyelv o testnevelés o egyéb szaktárgyak esetében pedig a szaktárgyi specialitásokat figyelembe véve az iskola lehetőségei szerint. A tanulók az iskolai foglalkozásokon osztály vagy csoportkeretben, saját tantermükben, illetve a szaktantermekben vesznek részt. Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, drámát, technikát, vizuáliskultúrát (az angol-vizuális tagozaton), 38

természetismeretet (6. osztályban), testnevelést. Ezen kívül a lehetőségekhez mérten néhány magyar nyelv és irodalom valamint matematika órát is. Ezzel a célunk, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. Az osztály kerettől eltérő, csoportbontással kialakított tanórai foglalkozásokon a csoport alakítás szempontja: o heterogén, véletlenszerű, o testnevelés órán nemek szerinti bontás Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra az érdeklődési körnek megfelelően lehet jelentkezni. Ezekről a foglalkozásokról a pedagógus, foglalkozás vezető csoportnaplót és foglalkozási naplót vezet.

A nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanórán kívüli tevékenységek A délutáni foglalkozások keretén belül biztosítjuk tanulóink számára a tanulás módszertanának elsajátításához szükséges feltételeket. Foglakozásaink fő funkciói: a tanulók szabadidejének hasznos eltöltése, értékteremtés és hagyományőrzés, ez egyben a gyermekvédelmi munka egyik színtere. A felvétel szülői jelzés alapján történik. Minden egyébre irányadó az SZMSZ. A tanulók étkeztetését melegítőkonyha biztosítja, igény szerint napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet. Az étkezési díjakat az iskola által meghatározott módon kell fizetni.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások A nem kötelező tanórai foglalkozásokat egyéni felzárkóztatásra, illetve fejlesztésre és speciális képzésre fordítjuk a tanulók érdeklődésének megfelelően, a szülők választása szerint. A szabad választás alapján hozott döntés a továbbiakban kötelező. 39

A különböző nevelési célokhoz korrepetálással, felzárkóztató foglalkozásokkal, fakultációval, könyvtári órákkal, előkészítőkkel, tehetséggondozással, fejlesztő foglalkozásokkal nyújtunk segítséget tanulóinknak. Szeptember hónap elején felmérjük az igényeket, és ennek ismeretében szervezzük meg a délutáni tevékenységek. A délutáni tevékenységek alanyi jogon illetik meg a tanulókat. Ezeket tanulói igények alapján és a személyi feltételekkel összhangban indítjuk. A foglalkozások funkciói: o adjanak lehetőséget tanulóinknak, hogy érdeklődéseiket kielégíthessék o járuljanak hozzá a műveltségi területek tartalmainak bővítéséhez o segítsék a diákokat pályájuk megválasztásában, életmódjuk meghatározásában o legyenek a tehetséggondozás és a versenyre való felkészítés fórumai. A foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes alapon történik. A foglalkozások típusai: o tantárgyi jellegű o művészeti jellegű o egyéb (sport stb.) Az 1.-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formája az egyéni foglalkozás. A köznevelési törvény előírása alapján heti 2 órában, akiknek az 1.-4. évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a tanulók részére felvételi előkészítőt tartunk. Igény szerint történelem, földrajz, biológia, kémia, angol, fizika tantárgyakból is. A tehetséges tanulók további differenciálását segítik a különféle szaktárgyi, sport, művészeti stb. versenyek, melyeket iskolánkban évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek megszervezését illetve a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, vagy szaktanárok végzik. Már hagyományos Bolyai Matematika és Magyar Csapatverseny, valamint a 40

Zrínyi Ilona Matematika Versenyek területi fordulóinak megszervezése iskolánkban zajlik. Az iskolai sportfoglalkozások, tanfolyamok feladata a szabadidő hasznos eltöltése, a versenyekre való felkészítés, tehetséggondozás. A jelentkezés önkéntes. A foglalkozások indításáról,- a felmerülő igények és a lehetőségek figyelembe vételével- minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

Mindennapos testnevelés Az köznevelési törvény rendelkezik az iskolai testnevelés és sport kérdéseiről és előírja a mindennapos testnevelést, testmozgást, az iskolai sportkörök kötelező működtetését. Iskolánkban a délelőtti testnevelés órákhoz délutáni sportkörök kapcsolódnak. A tanulók külön sportkör beosztás szerint választhatnak a különböző sportágak között. A sportköri foglalkozásokat iskolánk bármely tanulója igénybe veheti. Mindkét tagozat számára külön udvari szünetet biztosítunk a tanítási órák közötti mozgásigény kielégítésére. A délután foglalkozások keretében az iskola szépen felújított és rendszeresen karbantartott udvara, valamint a kiskert áll a gyerekek rendelkezésére.

Egyéb szabadidős tevékenységek Alsós és felsős énekkarunknak kiemelt szerepe van az iskola életében. Tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. A gyerekek rendelkezésére könyvtár áll. Használati rendjét az iskolai könyvtár SZMSZ-e szabályozza. Osztályfőnökeink a szülőkkel és a tanulóinkkal való megbeszélés alapján minden évben a tanév végén tanulmányi kirándulásokat szerveznek 1-8. osztályig. Az ezzel kapcsolatos feladatokat éves munkatervünkben rögzítjük. Kezdeményezzük a hétvégi közös kirándulások, futóversenyek, sportnapok szervezését, illetve a kerületi és sportversenyeken való részvételt. 41

Iskolánk tananyaghoz kapcsolódóan tanulmányi kirándulásokat, múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokkal kapcsolatos foglalkozásokat is szervez. A tananyaghoz kapcsolódóan közművelődési intézményekre, illetve művészeti előadásokra csoportos látogatást szervezünk. E foglalkozásokon a részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A költségeket pályázatok útján illetve az Áldás Alapítványtól kért támogatással lehet csökkenteni. Nevelőink a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából a tanulók számára tanulmányi és osztálykirándulásokat szerveznek, természeti, történelmi és kulturális értékeink megismerése céljából. Ezeken a részvétel önkéntes.

Hit- és vallásoktatás Több különböző egyház élt eddig a jogával, hogy hitoktatást szervez az iskolában. Ennek feltételeit biztosítjuk az iskolában. A délutáni hit- és vallásoktatást a szülők írásbeli kérései alapján szervezzük meg.

Tanuláshoz köthető délutáni tevékenységek Külső szakemberek bevonásával kézműves, sport- és egyéb foglalkozásokat biztosítunk. Szolgáltatásaink Igény szerint biztosítunk: o reggeli ügyeletet, o délelőtti étkezési lehetőséget, o ebédelési lehetőséget, o uzsonnát, o délutáni ügyeletet

42

Az egészségügyi szolgáltatásaink még a logopédiai szűrővizsgálat, iskolapszichológus és a gyógytorna. Vakációs kínálataink: kirándulások, kerékpártúrák szervezése, vízi táborok, sí táborok, külföldi tanulmányutak, tanulmányi kirándulások, melyek mind tanulóink sokoldalú képzését, az egészséges életmódra nevelést, a közösségformálást biztosítják. Ezeken a részvétel önkéntes.

Hagyományrendszerünk Az iskolához tartozás élményét, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok erősítik. Hagyományaink ápolása közösségteremtő és megőrző erő, amely állandóságot és folytonosságot teremt a mindennapi életben. Nagy múltú iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozás érzését.

Legfontosabb hagyományaink o az iskolafennállás kerek évfordulóinak méltó megünneplése, o állami, nemzeti ünnepeink élményt adó, színvonalas ünneplése, o óvodások fogadása, kis emlékek készítése, a leendő első osztályos tanulóinknak játékdélután szervezése, o első osztályosok fogadása, ajándékozása o iskolai évkönyv időszakonkénti kiadása, o különböző témájú kiállítások szervezése (iskolatörténet, képzőművészet, stb.) o Áldás Gála szervezése, o jubileumi kiadványok megjelentetése, o juniális rendezése o osztályok közötti komplex versenyek, o táborozások, szorgalmi időben külföldi tanulmányutak szervezése, 43

o o o o o o o o

„JÓ TANULÓ, JÓ SPORTOLÓ” cím elnyerésének meghirdetése, az „ÉV TANULÓJA” cím elnyerése az „ÉV DIÁKJA” cím elnyerése rendezvények (Mikulás, karácsony, farsang, gyermeknap), ötven hiányzásmentes nap jutalmazása, a nyolcadik osztályosok ballagtatása, tanulmányi kirándulások szervezése alsó és felső tagozaton a kerületi versenyek előtt házi versenyek, vetélkedők, kiállítások, bajnokságok szervezése Hagyományaink szülők részére:

o a leendő első osztályos tanulók szüleinek nyílt órák, nyílt napok, előzetes szülői értekezletek szervezése, illetve tartása, o anyák napja megünneplése, o közös kirándulások, sportversenyek Felnőtt dolgozóink részére: o o o o o o

az „ÉV TANÁRA” cím elnyerése, új munkatársak köszöntése, közös kirándulások, nyugdíjba vonulók búcsúztatása, egyes munkaközösségek bemutatkozása, kapcsolattartás „Áldásos” öregdiákokkal, nyugdíjas pedagógusokkal, volt diákok, tanárok részvételével

44

Az együttműködés lehetőségei a tantestületen belül Tantestületünk jól működő szervezet, az információáramlás a klasszikus módon, jól működik. Hagyományaink erősítik az egység élményét. Tanévenként a rendszeres, kibővített vezetőségi értekezleteken a munkaközösség-vezetőkkel együtt meghatározzuk a legfontosabb célokat, feladatokat. Az információáramlás, a tapasztalatcsere és a helyi továbbképzés fórumai a munkaközösségek tervszerű megbeszélései. A munkaközösségek éves munkatervei alapján áll össze iskolánk tanévi munkaterve, amelyet havi bontásban is közzéteszünk az iskolai hirdetőtáblán. Rendszeresek a tantestület számára tartott munkaértekezletek, ahol az éves munka részfeladatait, illetve az ellenőrzések részfeladatait beszéljük meg. Igény és szükség szerint tartunk nevelési értekezleteket, továbbképzéseket. Az információáramlás egyik legfontosabb formája a közvetlen személyes beszélgetés. Hagyománnyá vált a tantestület rendszeres tanulmányi kirándulása és fehér asztal melletti közvetlen találkozása. A nevelőtestület szervezetei: o Az iskolában működő szakmai munkaközösségek, melyeknek tevékenységét az SZMSZ szabályozza. o Az iskolában működő ideiglenes (egy-egy részfeladat elvégzéséért szervezett) munkacsoportok. Együttműködés a szülőkkel A szülőknek lehetősége van gyermekei nevelésére, képzésének teljesebbé tételére iskolánkban. A tehetséges és a nehezebb szociális és anyagi körülmények között élő szülők gyermekeit az iskola kiemelten támogatja (alapítvány, szociális segély, pályázatok, versenyeztetés, tanulmányi kirándulás, könyvtár). Iskolánkban jól funkcionálnak a pedagógus és szülő együttműködési formák: fogadóórák, szülői értekezletek, nyílt napok, Szülői Fórum, iskolán kívüli közös 45

programok, családi sportnapok. A Szülői Fórum eredményesen képviseli iskolánkat a különböző önkormányzati fórumokon, segíti és erősíti az iskola pedagógiai programjának megvalósítását. Iskolánkban a nevelőtestület által javasolt nevelési értékeinket és követelményrendszerünket a tanulókkal és szülőkkel közösen fogadjuk el. A szülőket az iskola életével kapcsolatos kérdésekről az osztályfőnök tájékoztatja, a szülői fórumot pedig az iskola igazgatója. A szülői értekezletek feladata a.) Folyamatos együttműködés kialakítása b.) A szülők tájékoztatása o Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről o A helyi pedagógiai programról o Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról o Az osztályközösség céljairól, feladatairól, a szülők bekapcsolásának lehetőségeiről A szülők véleményének, javaslatainak összegyűjtése, az emlékeztető kitöltése, melyben jelzik problémáikat az iskola igazgatójának. A fogadóóra feladata: a szülők és pedagógusok személyes találkozása. Itt kerül sor a gyermekek egyéni problémáinak, fejlődésének, eredményinek és kudarcainak megbeszélésére. Nyílt tanítási nap, bemutató: ez a hagyomány lehetőséget ad arra, hogy a szülők megismerjék az alkalmazott módszereinket, tájékozódjanak gyermeküknek a csoportban elfoglalt helyéről. Bármely tanítási órát látogathat a szülő, amennyiben ezt előzetesen egyezteti az iskola igazgatójával és a pedagógussal. A szülői értekezletek, fogadóórák és az iskolai fórum megbeszélésének időpontjait az éves munkaterv tartalmazza.

46

Együttműködés a tanulókkal A tanulókkal való együttműködés klasszikus szinterei a tanítási óra és a tanórán kívüli tevékenységek. E mellett a tanulóinknak lehetőséget biztosítunk jogaik gyakorlásár, egyben a véleménynyilvánítás formáinak és fórumainak megismertetésére. Ennek leglényegesebb színtere a diákönkormányzat. A diákönkormányzattal együtt beszéljük meg az iskola házirendjét. Rendszeresek az iskolai diákparlamentek. Iskolánkban évek óta működik diákönkormányzat. Vezető testülete a diáktanács, amely részt vesz a tanulóifjúságot érintő kérdések véleményezésében, eldöntésében. A diáktanács havonta ülésezik, összejöveteleiken az osztályok küldöttei konstruktívan elmondják javaslataikat, véleményüket. A diáktanács összekötő kapocs az iskolavezetés és a diákság között.

A szülők és a tanulók tájékoztatásának fórumai o o o o o o o o

Tanulmányi értesítők, bizonyítványok Számszerű és szöveges értékelések Dicsérő oklevelek Szóbeli csatornák: egyéni beszélgetések, szülői fogadóórák (esetenként rendkívüli okból is) Kötetlenebb formák: családi sportnapok, kirándulások, farsang stb. – rendezvények az éves munkaterv alapján Szülői értekezletek – a tanév rendjében meghatározottak szerint –, esetenként rendkívüli okból is Szükség szerint családlátogatások Az iskolai fórum ülései

47

Egyéb információs csatornák: o iskolaújság, o iskolarádió adásai, o alkalmanként évkönyv, o különböző publikációk megjelentetése, o iskolatörténeti, képzőművészeti – tanulói munkákból rendezett – kiállítások, faliújságok, o videofilmek készítése iskolánk életéről, o rádiós és televíziós felvételek, o internetes honlap.

Külső kapcsolatok Iskolánk nyitottá tétele érdekében széles körű kapcsolatrendszert épített ki: o több felsőfokú oktatási intézmény kér tőlünk szakvezető tanárt, és több pedagógusunk fogad főiskolai hallgatókat o a kerület óvodáiból rendszeresen fogadunk nagycsoportos óvodásokat és óvónőiket o tanulóink rendszeres látogatatói a Marczibányi Téri Művelődési Ház foglalkozásainak, gyakran rendhagyó tanórai keretek közt o a Szabó Ervin Könyvtár II. kerületi Fiókkönyvtárában könyvtári foglalkozásokon vesznek részt, rendszeres olvasói a könyvtárnak o az iskolában széles kínálattal működnek sportkörök: sakk, karate, RSG, stb. o évek óta helyet biztosítunk a Járdányi Pál délutáni foglalkozásainak o alkalmanként múzeumi szakórákat tartunk o A külső kapcsolatok bővítését gazdagítani kívánjuk azokkal az intézményekkel, szakemberekkel, melyek segítséget tudnak adni integrált tanulóink további fejlesztéséhez

48

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai

A tantestület helyzete Az elmúlt évek kedvező tapasztalatai után elmondhatjuk, hogy tantestületünkben alacsony a fluktuáció. Tovább erősödött az a derékhad, amely évről évre igényes, kiváló munkát végez. A fiatal és újonnan érkezett kollégák aktivitása, kezdeményezőkészsége, vállalkozó kedve az évek során szintén jó hatással volt tanári közösségünkre. Pedagógusainkat jellemzi a folyamatos önképzés (másoddiploma, posztgraduális képzés és szakmai továbbképzés). Iskolai hierarchiánk hagyományos szerkezetű. Rendszeresek a vezetői, ill. a vezetőségi megbeszélések. Munkaközösségeink az információáramlás, a helyi továbbképzések és tapasztalatcserék jelentős fórumai. Javaslataik, kezdeményezéseik elősegítették iskolai életünk korszerűsítését, kiváló eredményeink elérését (pl. emelt óraszámú, és emelt szintű oktatás, Áldás Gála szervezése, pályázati lehetőségek kihasználásával tárgyi feltételek javítása, aktív tábla, modern digitális eszközök használata). Vezető szaktanáraink rendszeresen vállalják, hogy segítik a főiskolás és egyetemi hallgatókat szakmai felkészülésükben. Munkaközösségeink rendszeresen vállalják fővárosi, kerületi bemutató foglalkozások, szakmai és módszertani napok rendezését, külföldi delegációk fogadását, kerületi tanulmányi és sportversenyek szervezését.

49

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése oktatása, a kerettantervben előírt törzs anyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, képességek és készségek fejlesztése A pedagógus kiemelt intézményi feladatai a következők: o gyermekek, tanulók személyiségfejlesztése o a nevelő-oktató munka során vegye figyelembe a gyerekek egyéni adottságait, képességeit, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét o a kiemelkedő tehetségek gondozása, a tehetségek korai felismerése és kibontakoztatása o egyéni foglalkozás az egyéni bánásmódot igénylő gyerekekkel, szükség szerint együttműködve a gyógypedagógussal, vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel o mozdítsa elő a tanulók erkölcsi fejlődősét, a közösségi együttműködés magatartásai szabályainak elsajátítását és törekedjen azok betartására o egymás szeretetére és tiszteletére o környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat o a szülők (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról az iskola döntéseiről, gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről o a gyermek testi, lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával o a tanulók, a szülők és a munkatársak jogainak tiszteletben tartása

50

o a heti teljes munkaidejének 80%-át (kötött munkaidejét) az intézmény által meghatározott feladatok ellátásával töltse, kötött munkaidejében a nevelést- oktatást elkészítő, neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói ügyeletet, továbbá eseti helyettesítést láson el o az ismeretek közvetítése tárgyilagosan, sokoldalúan, változatos módszerekkel, szakszerűen megtervezve történjen o tanulók értékelése érdemjeggyel, vagy szövegesen a követelményekhez igazodva értékelje o folyamatos önképzés o a tanítási órák és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása o a tanulók pályaorientációja o az adminisztratív feladatok maradéktalan teljesítése o pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadó órákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken o határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket o szertárrendezés, szakleltárak és szaktantermek rendben tartása o hivatali titoktartás o hivatásához méltó magatartás

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munkával kapcsolatos feladatok o Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. o A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). o Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. o A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon 51

o Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon o A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. o A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. o Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. o A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása o Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. o Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. o Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, bemutatókon. o A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, stb. o A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, stb. o 7. és 8. osztályosok részére előkészítő foglalkozások tartása

52

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése o Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. o A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. o A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. o A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. o Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

53

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása o Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). o Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. karácsonyi ünnepség). o Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. o A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel o Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. o Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. o Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony o A munkaköri kötelességek teljesítése. o Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. o Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. o Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. 54

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében o Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. o Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. o Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. o Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés o Lehetőség a másoddiploma megszerzésére, továbbtanulásra o Továbbképzéseken való részvétel. o A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. o Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban. Az iskolai munka feltételeinek javítása o Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. o Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. o Az iskolai alapítvány működésének segítése. o Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). o Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. o Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. 55

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában o Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. o Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. o Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a tantestület életében o A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. o Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. o Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

Az iskola képviselete o A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. o Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. o Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. o Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. o Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. 56

o A település rendezvényein, eseményein való részvétel. o Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. A vezetői feladatok ellátása o Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. o Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. o A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal o A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. o Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. o Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. o Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

57

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg a feladat ellátásával. Iskolánkban osztályfőnöki munkaközösség működik, melyben mindkét tagozat képviselteti magát. A témától függően osztályfőnökök és betanító tanárok vesznek részt a megbeszéléseken. Az aktuális problémák mellett általános nevelési kérdésekkel is foglalkozunk, igény szerint az iskolapszichológus, a védőnő és más szakemberek bevonásával. Az osztályfőnök feladatai o Megfelelő magaviseletű, az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. o Elősegíti a tanulók személyiségének fejlődését, és az egészséges lelki és testi fejlődésüket. o Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. o Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. o Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. o Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. o Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. o Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. o Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. o Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

58

o A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. o Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. o Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. o A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. o Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. o A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. o Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. o Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. o Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. o Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. o Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről o Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket. (pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység) o Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. o Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. o Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. 59

o A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. o Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. o A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. o Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. o A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. o Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). o Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. o Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. o Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. o Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. o Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. o Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). o Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai célszerűségét 60

Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv o Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. o Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. o Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). o Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. o Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. o Az osztály diákönkormányzat képviselője. o Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán o Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. o Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. o Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról a.)Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról o o o o o

Tanulók száma, ebből leány Állami nevelt (gondozott) Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló Sajátos nevelési igényű tanuló 61

o Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló o Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul o Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) o Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók o Más településről bejáró tanuló o Nem magyar állampolgár o Évfolyamismétlő b.) Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról o o o o o o o o o o o o o o

Tanulók száma Osztályozott tanulók száma Osztályozatlan tanulók száma Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga Magatartás és szorgalom átlag Kitűnő, jeles tanulók száma Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért, szorgalmáért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma Két tantárgyból bukott tanulók száma Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

62

o Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma Szakközépiskolába felvett tanulók száma Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma c.)A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén

o Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). o Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). o A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). o Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. o Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).

63

o A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). o A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). o Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin A házirend szabályainak megbeszélése. Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. Baleset-, tűzmegelőzési szabályok ismertetése, visszakérdezése. Az osztályközösség diákönkormányzat képviselőinek megválasztása. o Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. o Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. o o o o

64

b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák o Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. o Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. o Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. o Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. o Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15én. o Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a költészet napjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról, o Megemlékezés az aradi vértanúkról o Osztálykirándulás előkészítése.

65

c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése Osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása.

66

Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi közlekedést ! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait!

6. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete.

67

Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit!

7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Önismeret. Végzett diákok tapasztalatainak megismerése. Követelmény: Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. 68

Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása.

8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, 69

indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!

70

d) Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően -

A tanulást is tanulni kell Tanulást segítő tevékenységek Egészséges életrend A helyes napirend kialakítása A család és ünnepei Az ünnepek szerepe az emberek életében Ismerem-e önmagam? A megismerés forrásai Baráti kapcsolatok Részvétel a házi munkában A nyári szünidő tervezése A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás Fiúk és lányok barátsága A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság Igazmondás, hazugság A serdülők biológiai és higiéniai problémái Fejlesztő játékok tanulása Tudni illik, hogy mi illik Illemtan a gyakorlatban Lakásunk kultúrája Pályaválasztásra készülünk Önállóság a tanulásban Konfliktusok az osztályban Igaz barátok az osztályban A kulturált magatartás szabályai Viselkedés ünnepi alkalmakkor Bírálat, önbírálat A család funkciói Fizikai és szellemi munka A pénz szerepe életünkben Ápolt, divatos megjelenés Hogyan rendezném be otthonomat? 71

-

A vendéglátás illemtana A határainkon túl élő magyarság Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban Az étkezési kultúra Az iskolaválasztás gondja A család pályaválasztási elképzelései Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Törekvés a harmonikus életre Jövőnkre készülünk Harcban önmagunkkal Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Hétköznapok és ünnepek a családban Korunk jellemző betegségei A fiatalkori bűnözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó időbeosztás, a helyes napirend Közösségfejlesztő játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem Ismerős, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejlődésben Helyem a társadalomban, a felnőttek tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége 72

-

Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. Szerelem és házasság Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése Megélhetés, gazdálkodás, jólét Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások Az információszerzés lehetőségei Családi munkamegosztás, segítés otthon Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

73

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Tanulóink túlnyomó többsége jó anyagi háttérrel rendelkező szülők gyermeke. Nem nagy számban ugyan, de vannak családok, akik az elszegényedő réteghez tartoznak, és olyanok, akik kiemelkedően jó anyagi háttérrel rendelkeznek. Kevés a sokgyermekes család, zömmel egy-két gyermek a jellemző. Bár iskolánk veszélyeztetettségi mutatója alacsony, nálunk is jelentkezhetnek azok az általános társadalmi jelenségek (munkanélküliség, felbomló családok, érzelmi elhanyagoltság), amelyek nagy odafigyelést igényelnek a pedagógusok részéről. A jogosult tanulók étkezési és tankönyvtámogatásban részesülhetnek. Osztályfőnökeink rendszeresen vizsgálják osztályaink szociometriai szerkezetét, tagozódását, elemzik az egyéni és társas kapcsolatokat. A tapasztalatokat, problémákat összegzik; az osztályfőnöki munkaközösségi foglalkozásokon a szaktanárok bevonásával keresik a megoldásokat. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a.) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: o sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló o beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló o kiemelten tehetséges gyermek, tanuló b.) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló felzárkóztatása, fejlesztése tanítási órákon differenciálással, valamint tanórán kívüli kiscsoportos foglalkozások szervezésével történik. Fejlesztő pedagógusaink és iskolapszichológusunk segítségével oldjuk meg: o a tanulási, magatartási, beilleszkedési problémák korai azonosítását (pszichológiai szűrővizsgálatok évenkénti tervezése) o az alkalmazható tanulási stratégiák megtanítását 74

o a társas kapcsolatok alakulásának segítését o a szülőkkel való közös munkát, együttműködést és bizalmon alapuló kapcsolatok kialakítását A 20 000 kötetes, számítógéppel felszerelt, esztétikusan berendezett, olvasóteremmel rendelkező könyvtár is segíti a felzárkóztatást. Tevékenységeink: o Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás o Felmentés egyes tantárgyak v. tananyagrész alól o Egyéni foglalkozások (korrepetálás, logopédia) o Kiscsoportos oktatás (fejlesztő foglalkozás, tanulás-módszertani foglalkozás) o Könyvtár, számítástechnika terem egyéni, csoportos használata o Továbbtanulás segítése A tanuló szülői kérésre évfolyamot ismételhet. Az iskola és a szülő is igénybe veheti a nevelési- és pályaválasztási tanácsadót. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai konduktív pedagógiai ellátásban részesül attól kezdődően, hogy igény jogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátás a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint biztosítjuk. Oktatásuk a többi tanulóval együtt integrált formában történik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésétoktatását a 32/2012 (X.8) EMMI rendelet 2. sz. mellékletében kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma viszonylag kevés az iskolánkban, hiszen tanulóink jelentős része rendezett családban él.

75

Az esetleges problémákkal az osztályfőnöki munkaközösségünk folyamatosan foglalkozik. Iskolapszichológusunk éves munkatervének is egyik része ez a feladat. Szoros a kapcsolatunk a nevelési tanácsadóval. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: o a tanórai differenciálás, tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások o alsó tagozaton fejlesztő foglalkozások o esetenkénti családlátogatások o szülők számára tartott egyéni fogadóórák o változatos szabadidős programok o folyamatos kapcsolat kialakítása a nevelési tanácsadóval, családsegítő szolgálattal o olyan mikro- és makrolégkör kialakítására törekszünk, amelynek alapja a tanár és diák közötti bizalom o a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése Iskolánk arculatának meghatározó része a kiemelten tehetséges gyermekkel, tanulókkal való foglalkozás. A kiemelten tehetséges gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános, vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Iskolánk társadalmi környezetéből adódóan a tanulás komoly érték hordozója a gyermek számára. Ebből következően szülők részéről is igény a magas szintű oktatás, a tehetségek korai felismerése, gondozása. Iskolánkban a tanulási folyamatok megtervezése során kiemelt feladat, hogy tanáraink a legnagyobb mértékben vegyék figyelembe a tanulók egyéni képességeit, a tantárgyakban nyújtott teljesítményeiket. E cél elérését a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon az alábbiak segítik: o az alapkészségek biztos elsajátítása o az alap- és általános műveltség biztosítása o az emelt szintű és speciális programok színvonalak oktatása o a különböző szintű tanulmányi-, kulturális- és sportversenyekre való felkészítés és eredményes versenyeztetés Tevékenységeink: o tanórai differenciálás 76

o tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozás o az integrált tanulók jelenléte különösen megköveteli új tanulási módszerek, taneszközök alkalmazását, a kooperatív feladatvégzést, az egészen személyre szabott individualizált tanulást. o választható tantárgyak tanulása o második idegen nyelv tanulásának lehetősége o egyéni foglalkozások o szakkörök o énekkar o iskolarádió o DÖK o versenyek, vetélkedők, fellépések, bemutatók, könyvtári foglalkozások, szabadidős- és sportrendezvények o tanulói munkákból kiállítások rendezése o közös tanulmányi kirándulások o a Marczibányi Téri Művelődési Ház által szervezett foglalkozások látogatása o a továbbtanulás segítése, a felvételire való felkészítés, előkészítő tanfolyamok szervezése o a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek o szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; o felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; o egyéni foglalkozások; o nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; o a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; o a szülőkkel való együttműködés o szülők tájékoztatása a családsegítő szolgáltatásokról. 77

A szociális hátrányok enyhítése Iskolánkban a tanulók hátrányos helyzetének feltérképezése minden év elején megtörténik, amikor az osztályfőnökök elkészítik a csoportjuk helyzetelemzését. Ahol problémát tapasztalnak, szülővel, iskolapszichológussal, gyermekvédelmi felelőssel közösen keresik a megoldást. Szükség esetén a szociális segélyek folyósítását is kezdeményezzük, támogatást indítványozunk. A szociális és művelődési hátrányokkal küzdő tanulóknak sokféle tevékenységet biztosítunk a tanórai és szabadidős keretekben. Szoros a kapcsolat a nevelési tanácsadóval. A védőnő, az iskolaorvos segítségét is igénybe vesszük. Közös iskolai program szervezésekor lehetőséget biztosítunk a tanulóknak az Alapítványból anyagi támogatásra. Tevékenységeink o kiscsoportos oktatás o differenciálás o közös iskolai programok o diákétkeztetés o az iskola könyvtárának használata, egyéb szolgáltatásaink igénybevétele o a szülők nevelési gondjainak segítése o a továbbtanulás irányítása és segítése o az ingyenes tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek (felmenő rendszerben mindenki számára az állam biztosítja az ingyenes tankönyvet) o étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek o sportkörök o szakkörök A kiemelt figyelmet igénylő tanulókról a pedagógiai program több fejezetében külön említést teszünk, megjelölve a célokat és a feladatokat.

78

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola közösségeinek együttműködése a.) Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve munkaközösség vezetők útján valósul meg. Az együttműködés fórumai: o vezetőségi értekezletek ülései o a kibővített iskolavezetőség ülései o a különböző nevelési értekezletek Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli körözvény formájában értesíti a nevelőket. Az kibővített iskolavezetőség tagjai tájékoztatják a pedagógusokat a döntésekről, határozatokról. A pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé.

79

b.) A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: o a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, o iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, o iskolán kívüli továbbképzések, o a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői a kibővített iskolavezetőségi üléseken rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. c.)A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése Az iskola a neveléssel-oktatással összefüggő tevékenysége megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákönkormányzatot hozott létre, amely létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákok a (diákönkormányzaton) döntési jogot gyakorolnak – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával- saját közösségi életének megtervezésében szervezésében, valamint tisztségviselők megválasztásában. A diákönkormányzat működése önálló szabályzat szerint történik. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: o az iskola igazgatója évente a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, o a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén o az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 80

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. Iskolánkban a diákönkormányzat a hagyományoknak megfelelően, sikeresen működik. A diákönkormányzatot segítő tanár gondoskodik arról, hogy a diákönkormányzat működőképes, munkája pedig tartalmas legyen.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: o az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, o a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. Minden továbbira a DÖK SZMSZ érvényes.

81

A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői fórum ülésén, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Szülői értekezlet. Feladata: o a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, o a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatási helyzet alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

82

c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. f) Honlap A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.

83

A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: o az iskola honlapján; o az iskola fenntartójánál; o az iskola irattárában; o az iskola könyvtárában; o az iskola nevelői szobájában; o az iskola igazgatójánál; o az iskola igazgatóhelyetteseinél; o a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: o Az intézmény fenntartójával (KIK) o Az intézmény működtetőjével o EMMI o A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel o A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel o A területileg illetékes nevelési tanácsadóval o Szakmai szolgáltató és szakszolgálat A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: o Az iskolát támogató Áldás Alapítvány kuratóriumával. o Az alábbi közművelődési intézményekkel (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Marczibányi téri Művelődési Központ 84

o Egészségügyi intézmények (pl. iskolafogászat), az illetékes egészségügyi dolgozó segítségével az osztályfőnökök megszervezik a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

85