PETŐFI UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA

BÉKÉSCSABAI PETŐFI UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 200110

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezető ..........................................................................................................

4

2. A Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola hivatalos jellemzői ......................

5

3. INTÉZMÉNYÜNK NEVELÉSI PROGRAMJA .....................................................

6

3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ......................................................................

6

3.2. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai ................................................. 13 3.3. Egészségnevelési program ............................................................................... 17 3.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

19

3.5. Környezeti nevelési program …………………………………………………. 21 3.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................... 23 3.7. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ................................... 25 3.8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai .................................................... 29 3.9. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ……………... 33 3.10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ................................................................................................... 37 3.11. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések .................................................... 40 3.12. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ……….... 42 3.12.1. Az iskola közösségeinek együttműködése ………………………………..

42

3.12.2. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban 44 3.12.3. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának rendje ......................................................................... 45

2

4. ISKOLÁNK HELYI TANTERVE ........................................................................ 48 4.1. Tantervek, a választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik (óratervek) .................................. 48 4.1.1. Tantervek, a választott kerettanterv .............................................................. 48 4.1 2. Az ütemezésnek megfelelő óratervek ......................................................... 49 4.1.2.1. 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT alapján elfogadott - jelenleg is használt – helyi tanterv .......................................................... 49 4.1.2.2. 2013 = a 2012-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes helyi tanterv ............................................................................................... 53 4.1.2.3. A választott kerettantervhez kapcsolódó nevelőtestületi döntések ………

54

4.1.2.4. A tanulók tantárgyválasztása ................................................................... 56 4.2. Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................................................................... 58 4.3. Az iskolába jelentkező tanulók felvétele és átvétele ....................................... 60 4.4. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ......................................................... 61 4.5. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ……………………………………… 62 4.6. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése ............................................................................... 64 4.6.1. A számonkérés alapelvei, követelményei és formái .................................... 64 4.6.2. A tanulmányi munka ellenőrzése és értékelése ........................................... 64 4.6.3. Az értékelés intézményi sajátosságai .......................................................... 66 4.6.4. A magatartás és szorgalom értékelése ......................................................... 71 4.7. A tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................... 74 4.8. A nemzetiségi kisebbségi - szlovák - nyelv oktatásának alapelvei ................. 93 5. A pedagógiai program érvényessége, értékelése, módosítása, nyilvánossága .... 94 6. A pedagógiai program elfogadásáról és jóváhagyására és jóváhagyására vonatkozó záradékok ....................................................................................... 96 MELLÉKLET - Tantárgyak tantervei

3

Mottó:

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. /Szent-Györgyi Albert/

1. BEVEZETŐ Iskolánk pedagógiai programjának tartalmát a központi jogszabályok, a fenntartó rendelkezései és az iskolahasználók igényei határozzák meg. Pedagógiai programunk olyan cél-, feladat és tevékenységrendszerre épül, amely biztosítja tanítványainknak, hogy minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Nevelő és oktató munkánk csak akkor lehet eredményes, ha az iskola teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Programunk olyan pedagógiai munkát határoz meg, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó, becsületes és szorgalmas embereket szeretnénk nevelni. Ez kulturált, esztétikus, megfelelően felszerelt iskolát, a tanítványokat szerető, megértő pedagógusokat és a velük partnerként együttműködő szülőket feltételez. Iskolánk nevelőtestülete olyan pedagógiai program alapján kíván dolgozni, amely biztosítja a fentieket az itt tanuló gyermekek számára.

4

2.

A BÉKÉSCSABAI PETŐFI UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA HIVATALOS JELLEMZŐI

Az iskola hivatalos elnevezése:

BÉKÉSCSABAI PETŐFI UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Székhelye:

5600 Békéscsaba, Petőfi u. 1.

Elérhetőségei: Telefonszámai: E-mail címe: Honlapja:

66 / 325-922, 66 / 324-014 és 66/638-900 [email protected] htpp//: www. petofi-bcs.sulinet.hu

Alapító:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése Békéscsaba, Szent István tér 7. Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia utca 3.

Fenntartó:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32.

Működtető:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése Békéscsaba, Szent István tér 7.

Jogállása:

Önálló jogi személy (jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység) Az Áchim L. András Általános Iskola és a 3. Számú Általános Iskola általános jogutódja /128/2001.(III.29.) közgy. határozat/

Megye:

Békés megye

Tankerület:

KLIK Békéscsabai Tankerülete

Szervezeti egységkód:

033015

Az iskola OM azonosítója:

200110

Az iskola típusa:

általános iskola

Az intézmény vezetője:

Papp Gyöngyi

5

3. INTÉZMÉNYÜNK NEVELÉSI PROGRAMJA

3.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI Pedagógiai koncepciónkban meghatározzuk azokat az alapelveket, melyek alapján megszervezzük nevelő-oktató munkánkat és kitűzzük céljainkat, melyek elérése biztosítja pedagógiai tevékenységünk eredményességét. Megfogalmazzuk azokat a feladatokat - a hozzájuk rendelt eszközökkel és eljárásokkal -, amelyek megoldása lehetővé teszi a célok megvalósulását. Nevelő-oktató munkánk középpontjában tanítványaink tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll. Célunk az, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit.  A tanulókat az iskolának fel kell készítenie a kulcskompetenciák megszerzésére, az élethosszig tartó tanulást megalapozó önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek alapfeltétele a szilárd alapkészségek és képességek kialakítása, a kompetenciák (ismeret, képesség és attitűdrendszerek) fejlesztése. Ennek megfelelően feladatunk az olvasástechnika, a szövegértés, a lényegkiemelés technikájának készségszintre emelése, az összefüggések felismertetése, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelési képesség. Minden műveltségi területen (illetve tantárgyban) gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Ezt a tanítási-tanulási folyamat minden mozzanatában szem előtt kell tartanunk. Törekvésünket a helyi tantervben is realizáljuk: a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyakat - a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelően – kiemelten kezeljük. Az önálló ismeretszerzés, az önművelés igényének, készségének és képességének kialakítása, a tanulási motiváció megszilárdítása a tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon napközis, szakköri, érdeklődési köri foglalkozásokon és a könyvtárhasználat során történik. A hatékony önálló tanulási kompetencia leginkább a közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes, játékos feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető. Szükséges, hogy ne csak a pedagógus direkt irányítása mellett, hanem kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Ismerjék meg és használják a tanulás korszerű eszközeit, iskolán kívüli színtereit és lehetőségeit (pl. könyvtár, múzeum, színház, IKT).

6

 A világban való eligazodáshoz fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele. Célunk az, hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek megszerezze mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára is hasznosítani tudja. Az anyanyelvi kommunikáció és az idegen nyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, tények és vélemények kifejezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az oktatásban, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint a közvetítés, más kultúrák megértése. Célunk a pozitív attitűd kialakítása, a párbeszédre törekvés, az esztétikai minőség tisztelete, mások megismerésének igénye és a kulturális sokféleség tiszteletben tartása. Az idegen nyelv oktatását – beleértve a szlovák nemzetiségi nyelvet- az 1. évfolyamon kezdjük. Az idegennyelv-tanulás, illetve annak szintje miatt felső tagozatban „sávos” oktatást szervezünk, az adott évfolyam minden osztályában egy időben vannak a nyelvi órák. Az egyes csoportokat a tanulók tudásának megfelelően (differenciáltan) alakítjuk ki. Az angol nyelvoktatás eredményességére és hatékonyságára törekszünk mind a normál tantervű, mind az emelt óraszámú csoportokban. Igyekszünk jó eredményeket elérni az országos és helyi méréseken, tanulmányi versenyeken. Törekszünk arra, hogy az egyéni teljesítmények szórása csökkenő tendenciájú legyen. Az általános társadalmi modernizáció és az életmód alakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. Az informatikai ismeretek megkönnyítik a tájékozódást a szűkebb és tágabb környezetünkben. Az önálló tanulás képességének megalapozásához eszközként szolgál a digitális kompetencia. A tanulóknak tapasztalatokat kell szerezni arról, hogy hogyan lehet az IKT eszközöket az önálló ismeretszerzés szolgálatába állítani. Célunk, hogy tanulóink a számítógépet hasznos eszköznek tekintsék. Ennek érdekében felhasználjuk a különböző tantárgyakban nyíló lehetőségeket, bővítjük az iskolai könyvtár állományát és szolgáltatásait. Az iskolának az elektronikus médiában való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Célunk, hogy a tanulók sikeres tanulási stratégiáikkal kihasználják az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során.  A társadalmi környezet elvárásait felmértük az értékek mentén. Ezek egyensúlyára törekedve azokat preferáljuk, amelyek megtanítják tanulóinkkal a demokratikus elvek tiszteletét, a konszenzusteremtő technikák gyakorlását, igényessé teszi őket belső harmóniájuk megteremtése iránt, felelősséget éreznek természeti és társadalmi környezetükért. A jogait és kötelességeit ismerő, másokkal együttműködni tudó és akaró ember személyiségvonásait kívánjuk megalapozni. Célunk az, hogy az alapvető emberi értékeket tisztelő, a társadalmi normákat követő tanítványok kerüljenek ki az iskolánkból. Célunk továbbá az önmegismerés, az önkontroll, a felelősségvállalás fejlesztése. Mindezeket a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek figye-

7

lembe vételével, a gyermeki jogok tiszteletben tartásával és a világnézeti semlegesség biztosításával kívánjuk elérni.  Pedagógiai tevékenységünk alapvető elveként valljuk azt, hogy azokat a tulajdonságokat és képességeket, amelyeket tanulóinkban alakítani és fejleszteni fogunk, csak a társadalmi és természeti környezettel eleven kapcsolatban álló neveléssel és oktatással bontakoztathatjuk ki. Fontos feladat a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése, más népek, népcsoportok értékeinek, hagyományainak a megbecsülése. Cél az, hogy a tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Az iskola törekedjen arra, hogy közvetlenül is részt vállaljon nemzetközi kapcsolatok ápolásában. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, a társadalmi problémák iránti nyitottság. A fejlesztés során továbbra is kihasználjuk a tanórai és tanórán kívüli lehetőségeket, szabadidős tevékenységeket (pl. Töri-túrák, tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások). Társadalmi környezetünk tiszteletére úgy is nevelünk, hogy tanulóink megismerjék lakóhelyünk szlovák hagyományait és szokásait. Iskolánk szlovák nemzetiségi nyelvet oktató intézmény. Kielégítjük az erre vonatkozó szülői igényeket, de ezek csak az angol nyelv megjelenéséig tartanak. Utána – igény szerint - szakköri keretben folyik a nemzetiség nyelvgyakorlás. Nevelő-oktató munkánkat végezve arra törekszünk, hogy tanulóink megismerjék kultúrájukat, legyenek büszkék hagyományaikra, kötődésükre, tiszteljék ezeket. A nem nemzetiségi tanulóinkban szintén a tiszteletet, a toleranciát fejleszthetjük már gyermekkorban annak érdekében, hogy felnőtt korukban természetes legyen számukra mindenféle másság elfogadása. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. Ezért kiemelt tevékenységeink között szerepel a tanulók környezetkultúráját formáló pedagógiai munka, a környezettudatos magatartást megalapozó környezeti nevelés. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. Minden évfolyamon lehetőség van a környezetkímélő magatartás felismertetésére, adott helyzetek kritikus megítélésére. A szűkebb környezet megóvásának készségszintre emelése lehetővé teszi a megbízhatóság, önállóság, igényesség, nyitottság személyiségjegyek fejlesztését, melyeket a tanítási órákon, a tanórák közötti szünetekben, a délutáni foglalkozásokon, illetve erdei iskolában, nyári táborokban kívánunk kialakítani. Az e területen elért eredményeink, hagyományaink továbbvitelével e funkciónk arculatformáló szerepét meg kell őriznünk.  A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, 8

melyek a tanulók egészségi állapotát javítják. A mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra, a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A mindennapos testnevelés biztosítása jogszabályban is előírt kötelezettségünk. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, az indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, az őszinte hangnem és a kölcsönös megbecsülés. Az egészséges életmódra nevelés programunk egészét áthatja, fontosnak tartjuk, mint érték felismertetését. A családdal együttműködve kialakítjuk tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző és betegség-megelőző szokásokat, felkészítjük az egészséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás veszélyeinek felismerésére. Az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítjük bennük a rendszeres mozgás iránti igényt. Tevékenységünkkel az önálló kezdeményező, aktív személyiségű gyermekek nevelését akarjuk megalapozni. Azt szeretnénk, ha tanulóink rendelkeznének az életkoruknak, tapasztalataiknak megfelelően használható mozgáskultúrával, testi fejlettséggel, szabályozott magatartással, ítélőképességgel saját életük teljesebbé tétele érdekében. Ezért folytatjuk a testi nevelési és testnevelési oktató-nevelő munkánk hagyományait (pl.: úszásoktatás, színes iskolai diáksport, bajnokságokon való részvétel, egészségvédelmi programok).  A megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. A tanulók személyiségének fejlesztésével, adottságaik, képességeik, érdeklődésük megismerésével, önismeretük fejlesztésével nagy figyelmet kell fordítani a pályaorientációs pedagógiai munkára. A pályaorientáció során kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének képessége. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A tanulók továbbtanulásának és helyes iskolaválasztásának megkönnyítése érdekében osztályfőnöki órák, szülői értekezletek és a középiskolák által szervezett nyílt tanítási napok keretében bemutatjuk a választható iskolatípusokat. Segítjük tanulóink eligazodását a választott pálya, illetve középiskola szakmai és egészségügyi követelményeiben. A sikeres felvételi vizsgák érdekében felvételi előkészítő foglalkozásokat szervezünk magyar nyelv és irodalomból és matematikából a 8. osztályos tanulók számára.  Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére, a felzárkózásra, ugyanakkor a kiemelkedő képességű gyerekeknek lehetőséget kell adni tehetségük kibontakoztatására. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás nagyon fontos feladatunk. 9

Tanítványaink egy része indulási hátrányokkal kerül iskolánkban. Ezek csökkentése érdekében szükséges a sikeres tanulást akadályozó problémák mielőbbi felismerése, kezelése megfelelő pedagógiai eljárásokkal, fejlesztőpedagógusok és a szakszolgálatok segítségének igénybevételével. Az indulási hátrányok csökkentése érdekében, a szülők igényei, a közvetlen társadalmi környezet elvárásai és lehetőségeink alapján kell kialakítani a szociális ellátás rendszerét. A szülők elfoglaltságának megfelelően és jogszabályi előírások alapján biztosítjuk a tanulók felügyeletét a tanítási órák előtt, órák között és a napközi, tanulószoba után. Törvény által biztosított szolgáltatás a napközi, a tanulószoba, amely az egyéni fejlődés segítésének fontos színtere. Hatékonyságának növelése, eredményességének javítása preferált feladatunk. Kiemelten kell kezelni a hátrányos helyzetű tanulók képességeinek, tanulási szokásainak fejlesztését, a szabadidő hasznos eltöltését. A napközbeni ellátásnál a gyermekmegőrző funkció mellett / felett meg kell erősödnie a pedagógiai szerepnek. Szabályzat rögzíti a tankönyvtámogatás elosztásának elveit, az étkezési kedvezményeket a fenntartó szabályozza az alanyi jogosultságon kívül. Gyermek- és ifjúságvédelmi munkánk végzésekor a törvény szerint járunk el, együttműködést megkívánva az osztályfőnökök és a terület felelőse között.  A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényének és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, mely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet. A tehetségek felismerése és fejlesztése érdekében hatékony oktatásszervezési és módszertani eljárásokat, eszközöket alkalmazunk. A tehetséggondozás színterei a kötelező tanítási órákon kívül a választható tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások. Az emelt óraszámú idegennyelv oktatás, a versenyeken, pályázatokon való részvétel, a felvételi előkészítők is a tehetséggondozást szolgálják. Továbbra is részt veszünk és eredményesen szerepelünk a városi, megyei, országos tanulmányi, közművelődési és sportversenyeken, ezzel is növelve iskolánk elismertségét. Nevelési céljaink, feladataink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

10

Közvetlen módszerek

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

   

Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés, értékelés Ösztönzés

 Elbeszélés  Tények és jelenségek Magatartási modellek bemutatása bemutatása, közvetítése  Műalkotások bemutatása  A nevelő személyes példamutatása Tudatosítás  Magyarázat, beszélgetés (meggyőződés kialakí-  A tanulók önálló elemző tása) munkája

Közvetett módszerek  A tanulók tevékenységének megszervezése  Közös célok kitűzése, elfogadtatása  Hagyományok kialakítása  Ellenőrzés, értékelés  Ösztönzés  A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.  A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből  Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról  Vita

A nevelő-oktató munkánkban meghatározó elemmé kívánjuk tenni a gyermeki és pedagógusi sikerességet, figyelembe véve a tanulók életkori és egyéni sajátosságait, valamint az iskolával szemben támasztott elvárásokat. Célunk az, hogy minden tevékenységünket – az oktatás és nevelés terén egyaránt – a gyerekek okos szeretete hassa át. Intézményünkben olyan meleg, érzelemgazdag légkört kívánunk teremteni, ahol tanítványaink jól érezhetik magukat. Szeretet- és tiszteletteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk az iskolahasználók között. Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a személyi és tárgyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze: az iskolában minden esély megvan az értelmi és érzelmi fejlődésre. A NAT elvárásainak megfelelve olyan kompetencia alapú tanulási programot dolgozunk ki, amely nem előadó tanítókat, tanárokat igényel, hanem a tanítási-tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató, innovatív pedagógusokat. Törekszünk arra, hogy lehetőleg minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének, illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat. Színterei a kötelező és szabadon választható tanítási órák, a napközi, az érdeklődési körök, sport, a kirándulások, erdei iskola és egyéb közösségi tevékenységek. Célunk a szülőkkel olyan szemléletben együttműködni, hogy az iskola és a szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink.

11

A fentiek megvalósítására törekedve tanulóink úgy kerüljenek ki iskolánkból, hogy: -

minőségi tudás birokosai legyenek, pontosakká, udvariasakká, önállókká, megbízhatókká váljanak, helyes legyen az önértékelésük, reálisan tudjanak dönteni továbbtanulásukról, harmonikusan be tudjanak illeszkedni szűkebb és tágabb környezetükbe.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. - Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

12

3.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI FELADATAI Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határozzuk meg: - a NAT-ban leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása - az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: -

különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

Iskolánk pedagógiai programja abban a szellemben készült, hogy a nevelési, tanításitanulási folyamat adjon teret: - a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, - fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, - járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. A köznevelési törvény előírása alapján az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai az alábbiak: - az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó tagozat, - az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat. A NAT 2012. évi módosítása előírja az alábbiakat: Az alsó tagozat első két évében a tartalmi szabályozás lehetővé teszi, ösztönzi az ebben az életkorban a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését. Az alsó tagozat harmadik–negyedik évfolyamán erőteljesebbé válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanításitanulási folyamatok. A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

13

A NAT alapvető értékként kezeli az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében - alapvető céljának tekinti a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész élten át tartó tanulásra való felkészítést, - a hatékonyság egyik feltételeként pedig a személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazására ösztönöz. Az előző fejezetben meghatároztuk pedagógiai koncepciónkat, mely magában foglalja a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét céljainkat és feladatainkat is. Az alábbiakban – a NAT 2012. évi módosítása alapján - nevelési területenként jelöljük meg a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat:  Értelmi nevelés, a tanulás tanítása Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igénye és a permanens tanulás iránti nyitottság kialakítása. Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, a matematikai és természettudományos kompetencia fejlesztése. A tanulás tanítása, a motiváló tanulási környezet biztosítása, a hatékony, önálló tanuláshoz szükséges ismeretek, képességek és attitűdök fejlesztése. A tanulás eredményességének, a tanulók testi és szellemi teljesítményének növelése, a tudás minőségének értékelése.  Érzelmi nevelés Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása, a szociális kompetencia fejlesztése. A tanulók hozzásegítése az érzelmeik hiteles kifejezéséhez, a mások helyzetébe történő beleélés képességéhez, az empátia fejlődéséhez és a kölcsönös elfogadáshoz.  Erkölcsi nevelés Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség és a fegyelmezettség kialakítása, a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. Értékóvó magatartás: a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelme. A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése. A kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, mint alapvető készségek megalapozása és fejlesztése.

14

 Munkára nevelés Az emberek által végzett munka fontosságának, értékteremtő és létfenntartó szerepének tudatosítása. Az önellátásra és a környezet rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása, a tudatos fogyasztói szemlélet megalapozása.  Esztétikai nevelés Az esztétikai élménybefogadás és az esztétikai alkotás igényének kialakítása. A személyi esztétikum megteremtésére törekvés, ezirányú igényesség kialakítása, orientálás. A környezetre irányuló esztétikai tevékenység, az iskola belső és külső környezetének szépítése, rendezése. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak fejlesztése.  Testi és a lelki egészségre nevelés A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Az egészséges életmód, a testi és lelki egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A helyes táplálkozás, a mozgás, a stressz kezelés igényének felkeltése, a lelki egyensúly, a konfliktuskezelés, a társas viselkedés szabályozásának megalapozása. A káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése.  Családi életre nevelés Feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. Felkészítés a családi életre, a felelős párkapcsolatok kialakítására, ismeretek közvetítése a családi életben felmerülő konfliktusok kezelésére.  Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, írók, költők, művészek, sportolók munkásságának megismerése. A hazaszeretet érzésének felébresztése, tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához a feltételek megteremtése.  Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetése. A honvédelmi nevelés biztosítása. A cselekvő állampolgári magatartás megalapozása, melyet a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség és a méltányosság jellemez. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret fejlesztése, a társas kapcsolati kultúra megalapozása. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás 15

és kommunikáció elsajátítása. A sokféle közös tanulási és szabadidős iskolai tevékenységekben való részvétel biztosítása, a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése.  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása saját élményű tanuláson keresztül. Az együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és –megvalósítás gyakorlása.  Fenntarthatóság, környezettudatosság Az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes használata. A természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás megalapozása. A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlása. A válságokat előidéző gazdasági és társadalmi folyamatokat megismerése. Bekapcsolódás a közvetlen és tágabb környezet értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.  Pályaorientáció A munka világának, a foglalkozásoknak és a pályáknak a bemutatása. A segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódok és azok kezelésének segítése.  Gazdasági és pénzügyi nevelés Az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás iránti felelősség megismerése. A rövid és hosszú távú célok, az egyéni és közösségi érdekek összefüggésének felismertetése  Médiatudatosságra nevelés Az új és a hagyományos médiumok nyelvének megértése, az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása. A média működésének és hatásmechanizmusának megismertetése, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetése, valamint e különbségek jogi és etikai jelentősége.

16

3.3. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Alapelvek, célok Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a külső és belső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot, érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jól-létét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.  Kiemelt feladatok  A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek a személyi higiéné, egészségük megőrzése és védelme érdekében;  Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a testi-lelki egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - az egészséges táplálkozás, - mindennapos testnevelés, testmozgás, - a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, - bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, - baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, - a személyes higiéné területén.  Tevékenységformák, tanulásszervezési és tartalmi keretek Az egészségnevelés minden pedagógus feladata, illetve valamennyi tanórai és tanórán kívüli foglakozás alapvető követelménye.  Mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - mindennapos testnevelés órák (ahol még nincs heti 5 testnevelés óra, mindennapos játékos testmozgás biztosítása); - iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás a 2. évfolyamon; - játékos sportversenyek; - Diákolimpián való részvétel; - a sportegyesületek tevékenységének segítése. 17

 Tantárgyak – tanítási órák A helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Egészségtan, Testnevelés, Technika tantárgyak tananyagai; - 5-8. évfolyamon az Osztályfőnöki órákon feldolgozott témák; - Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó témahét szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára: Egészségnevelési hét -

 Tanórán kívüli lehetőségek -

-

Szakkörök (Elsősegélynyújtás, Konfliktusmegelőzés-konfliktuskezelés); Barangolók túrái; Minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése az osztályfőnöki munkatervben rögzített céloknak megfelelően; Minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az 5-8. évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; Sportnap Iskolánkban hagyománya van a sportnapnak, amely a diákönkormányzatnak is kiemelt rendezvénye. Ez a program az egészségnevelési feladatok megvalósításán túl a közösségi nevelés hatékony színtere is. Nyári táborok

 Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - Évente egy alkalommal az 5-8. évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartása; - A tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése.

18

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

3.4. AZ

ALAPISMERETEK

ELSAJÁTÍTÁSÁVAL

 Célok Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.  Feladatok Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - A tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.  Kapcsolatok Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal és a Vöröskereszttel; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

 Tevékenységformák Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: 19

Tantárgy biológia

kémia

fizika testnevelés

Elsősegély-nyújtási alapismeretek -

rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

 Az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: - teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; - a mentőszolgálat felépítése és működése; - a mentők hívásának helyes módja; - az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele évente egy alkalommal az 5-8. évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.  Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: - szakkörök (Elsősegélynyújtás); - minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat vagy a Vöröskereszt bevonásával; - évente egy elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

20

3.5. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM  Jövőkép, alapelvek, célok A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természet, az épített és társadalmi környezet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés - az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása, - természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, - belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, - szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által  s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet.  Kiemelt feladatok  A tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;  Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;  A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a környezet fogalmával, - a környezetszennyezés formáival és hatásaival, - a környezetvédelem lehetőségeivel, - lakóhelyünk természeti értékeivel, - lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.  Tevékenységformák, tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.  Tantárgyak – tanítási órák - Minden tantárgyba beépítjük a környezeti nevelés célkitűzéseit, feladatait. - Fontos feladatnak tekintjük a tantárgyak közötti integrációt. Minden lehetőséget meg kell ragadni ahhoz, hogy egységes képet alakítsunk ki tanulóinkban az őket körülvevő világról. - 5-8. évfolyamon az Osztályfőnöki órákon feldolgozott témák. 21

 Nem hagyományos tanórai foglalkozások Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan tanítás-tanulás, amelynek célja a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s helyszíne az iskolán kívül is lehet. A nem hagyományos tanórai foglakozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege: - a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése - a sokféleség összekapcsolása a különféle tevékenységek által - a természet és a társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése - a módszerek sokfélesége - az értelem és érzelem egysége Komplex tanulási lehetőség: erdei iskola, projekthét-témahét A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. Erdei iskolás hagyományaink és elért eredményeink alapján élni kívánunk e kiemelkedő tanulásszervezési forma lehetőségével. A fenti előírásoknak megfelelve nem tesszük kötelezővé az erdei iskolában való részvételt, pályázati lehetőségeket keresünk, végső esetben kérjük a szülők támogatását e program megvalósításához. A nevelőtestület döntése alapján a 3. évfolyamon szervezünk erdei iskolát a mindenkori éves munkatervünk ütemezésének megfelelően.  Tanórán kívüli lehetőségek -

-

-

Minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; Évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Madarak és Fák Napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; Szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában; Tisztasági őrjárat, osztálytermek szépítése; Egy-egy helyi vagy globális környezeti probléma megoldására is tervezhetünk akciókat vagy csatlakozhatunk helyi, országos szervezetek akcióihoz (pl. Takarítási világnap, Autómentes nap); Városismereti program Töri túra keretében játékos formában a tanulók megismerhetik szűkebb és tágabb környezetünk jellemző épületeit, tereit és egyéb objektumait. 22

3.6..A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolában a közösségfejlesztés fő területei:  tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák)  tanórán kívüli foglalkozások (napközi, szakkörök, kirándulások, sport, erdei iskola, stb.)  diákönkormányzati munka  szabadidős tevékenységek A fenti területek foglalkoztatási formái, feladatai különböznek egymástól, céljaik azonban abban megegyeznek, hogy tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együttérző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez, - a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztéséhez. A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény minden dolgozója példaként áll a tanulók előtt. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:   



A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása A közösségfejlesztés fenti területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése. A kompetencia alapú oktatásra vonatkozó alapelvek érvényesülése a közösségfejlesztés során: valóságos tanulási környezet, fokozatosság, folyamatosság, gyakorlatközpontúság, integráció. A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében A közösségek irányításánál a pedagógusoknak alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásának megfelelni akaró - személyiségének lassú alakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, és az elvégzett munkát értékelni tudják. 23





A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tervezése és folyamatos szervezése. A tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez, szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása A tanulók közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A sokféle tanulási és szabadidős tevékenységben való részvétel a szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlásának kiváló terepe.  A tanulók többféle szerephelyzetben próbálhatják ki magukat, tapasztalatokat szerezhetnek a gyermeki jogok gyakorlásáról, a szabad véleménynyilvánításról, az együttélés, az alkalmazkodás, a társas érintkezés formáiról és működéséről, a másság elfogadásáról.  Olyan részképességek fejlesztésére nyílik lehetőség, mint a konfliktuskezelés, az együttműködés, a felelősségvállalás, a közéleti szerep gyakorlása.  Elsajátíthatják azokat az alapvető ismereteket, magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív attitűdjeiket, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét.

24

3.7. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

 A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. Iskolánk pedagógusai a pedagógiai folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a kompetenciák fejlesztését, tanulók motiválását, az aktivitás biztosítását, a differenciálást. o

o

o

o

A motiválás célja, hogy tanítványainkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek tanulásra ösztönzik őket, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők a tanítási órákon előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A kompetencia alapú oktatás segítő módszere a kooperatív tanulás. A hagyományos, túlnyomórészt frontális tanulási formák mellett/helyett meg kell jelennie az egyéni és csoportos cselekvő tanulásnak, a kooperatív tanulási formának. A kooperatív tanulási forma a tanulók kiscsoportban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális képességek fejlesztésén túl kiemelt szerepet játszik a szociális kompetencia, azaz a tanulók szociális képességeinek és együttműködésének segítése. A tanulók a csoportmunka keretében közösen dolgoznak, ez együttes felelősséget jelent a csoport eredményéért, nemcsak a saját, hanem a csoporttársak munkájáért is. Az ismeretelsajátítás mindig alkotó módon történik. A kooperatív tanulási formák legfőbb előnyei, hogy a tárgyi ismeretek mellett a szociális kompetenciák fejlesztését is tartalmazza (pl. empátia, segítségnyújtás, elfogadás, tolerancia). A tanítás helyett a tanulásra kerül a hangsúly. A tudás forrása nemcsak a tanító és a tankönyv, hanem a komplex nevelési helyzet is. A kooperatív tanulási órán – a frontális osztálymunkával szemben – a pedagógus nem főszereplője, hanem szervezője, irányítója az órának. A kooperatív tanulási módszerek alkalmazása nagyon sok felkészülést és odafigyelést kíván.

 A nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanórán kívüli tevékenységek: 

Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések megtartása a ta25

nulók nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az iskola egyéb hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Nemzeti ünnepélyek (március 15. és október 23.) Hagyományos rendezvényeink: o tanévnyitó ünnepély, elsősök fogadása o október 6. – megemlékezés az aradi vértanúkról o munkaközösségi hét (anyanyelvi, idegennyelvi, informatika, egészségnevelési, zenei) o Töri-túrák o nyílt tanítási nap a szülőknek o karácsonyi ünnepély o tanévzáró ünnepély, ballagás o tanulmányi, közművelődési és sportversenyek (munkaterv szerint) Szórakoztató rendezvényeink: o SZM vacsora o Petőfi gála o nyugdíjas pedagógusok találkozója o télapó ünnepségek o iskolai farsang o sportnap o Gyermeknap, Madarak és fák napja Hagyományos táborok: o sítábor o balatonszárszói nyári tábor 

Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Munkáját diákönkormányzati vezetőség irányítja és az igazgató által megbízott pedagógus segíti.



Napközi otthon, tanulószoba Amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek, de csak ebédet (menzát) is biztosítunk az igénylőknek. A szorgalmi időben tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. Az IMIP előírása alapján a napközbeni ellátásnál a gyermekmegőrző funkció mellett jelentősen meg kell erősödnie a pedagógiai szerepnek, a napközinek segítenie kell a hátránykompenzálást és a tanulmányi felzárkóztatást. 26



Szakkörök A szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is.



Iskolai sportkör A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartunk. Iskolánk lehetőséget nyújt a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre.



Könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.



Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás.



Fejlesztő foglalkozások A különböző részképesség-hiányokkal küzdő gyerekek számára fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk fejlesztő pedagógusok bevonásával. Iskolai ellátásukat megelőzi szűrésük, melyet javaslatunkra a Nevelési Tanácsadó végez el. Egyeztetés alapján alakul ki a döntés, kiket látnak el a szakszolgálatok, kik azok, akik kis csoportokban vagy egyénileg fejleszthetőek az iskolában.



Tehetséggondozó foglalkozások A tehetséges tanulók kiválasztását, fejlesztését már 3-4. osztályban elkezdjük. A versenylehetőségek ismeretében, a tanulók vállalkozása alapján a pedagógusok tehetséggondozó foglalkozásokat szervezhetnek, melyek célja a versenyekre történő eredményes felkészítés.



Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (tanulmányi, közművelődési, sport) versenyek, vetélkedők, amelyeket rendszeresen szervezünk az éves munkatervben megjelölt időpontokban. A legtehetségesebb tanulókat iskolán kívüli városi, megyei, országos versenyekre is felkészítjük.

 Tanulmányi kirándulás

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. 

Erdei iskola Részletes leírása, szakmai indoklása a környezeti nevelési programban található.

27



Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg.



Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy vagy több tantárgy témáinak feldolgozását, nevelési céljaink eredményesebb megvalósulását szolgálják a különféle közművelődési intézményekbe tett csoportos látogatások. A részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes, költségeit a szülők fedezik.



Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és mozilátogatások, klubdélutánok). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik.



Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.



Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő-oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

28

3.8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI  A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával tölti. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tart. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titok megőrzése. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre az előírt minősítések megszerzése. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.  A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

29

 A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) felkészítő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.  A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése -

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése. A gyermekvédelmi feladatok ellátása, kiemelten a fenti tanulók esetében. A fenti tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. A felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a fenti tanulók körében.

 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.  Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.  Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében -

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

30

 Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.  Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.  Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.  A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.  Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).  Munkafegyelem, a munkához való viszony -

A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

31

 Az iskolai munka feltételeinek javítása Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. -

 Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. Egyéni érdeklődés alapján: - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

32

3.9. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI  Az osztályfőnök feladatai -

-

-

-

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diákönkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel és a tanulók szüleivel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén szövegesen értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. 33

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésére. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét, az osztályfőnöki tanmenetet. Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és folyamatosan vezeti az elektronikus naplót. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.. Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

-

-

-

-

 Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése o

A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

o

Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Feljegyzések és jelenléti ívek a szülői értekezletekről.

34

 Az osztályfőnök által készített statisztikák az osztályról -

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról

 Az osztályközösségek tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai a tanév végén -

-

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

 Az osztályfőnöki munka tartalma  Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin -

A házirend szabályainak megbeszélése. Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros közlekedés szabályai.

 Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák -

Évente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkoholés kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. 35

-

-

-

Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. Évente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. Osztálykirándulás előkészítése.

 Az osztályfőnöki órák témakörei évfolyamonként 5. évfolyam - Tanuljunk tanulni; Személyiségünk; Közösség és személyiség; Test és lélek; Tudni illik; Családi élet; Közlekedés 6. évfolyam - Gondolkodás, kommunikáció, tanulás; Személyiségünk; Közösség és személyiség; Test és lélek; Tudni illik; Családi élet; Közlekedés 7. évfolyam - Személyiségünk; Közösség és személyiség; Test és lélek; Tudni illik; Közlekedés; Pályaorientáció 8. évfolyam - Személyiségünk; Közösség és személyiség; Pályaorientáció; Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok; Családi élet A részletes tananyag, a követelmények és a választható témák a helyi tanterv mellékletében, a tantárgyak tanterveinél találhatók.

36

3.10. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük - a kiemelten tehetséges, - a sajátos nevelési igényű, - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.  A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetségnevelés a személyiségnevelés szerves része. A tehetségnek több meghatározása ismert, közös bennük az, hogy velünk született, adottságokra épülő, gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség, amely az emberi tevékenység egy vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményt hoz létre. A tehetségeseket átlag feletti képesség, feladatelkötelezettség és kreativitás jellemzi. A környezet (a család, az iskola, a társak) felelős azért, hogy kialakuljon a tehetség. Iskolánkban a tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (differenciálás) - a kompetencia alapú oktatás fejlesztése (valóságos tanulási környezet, tevékenységközpontúság, digitális tananyagok, taneszközök használata) - kooperatív tanulás - választható tantárgyak tanulása (lásd helyi tanterv) - emelt óraszámú oktatás (angol nyelv) - tehetséggondozó foglalkozások szervezése - szakkörök, érdeklődési körök választhatósága - egyéni foglalkozások - iskolai sportkör, illetve külső sportegyesületek munkájában való részvétel - iskolai és iskolán kívüli versenyeken, pályázatokon, bemutatókon való részvétel (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) - szabadidős foglalkozások szervezése (pl. színház-, múzeumlátogatás) - az iskolai könyvtár, az iskola más létesítményeinek és eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - a képességeknek megfelelő továbbtanulás segítése  Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igény tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni: 37

-

-

-

-

a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van; igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni; szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök beépítése a nevelés, oktatás folyamatába; az iskolák segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassák a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. (NAT 2012) Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A magatartási zavarok is hatással lehetnek a tanulók tanulmányi munkájára, lemaradhatnak, hullámzik teljesítményük. A pedagógusoknak a szervezési mód, a módszer, a motiválás, a feladat, a taneszköz kiválasztásánál, a tanulás szervezése és az értékelés során tudatosan gondolniuk kell ezekre a tanulókra is. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek - a magatartási problémákhoz, egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - szoros kapcsolat az óvodákkal, társintézményekkel, szakszolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal - egyéni bánásmód kidolgozása (egyéni megsegítés terve) - egyéni, kiscsoportos foglalkozások szakemberek segítségével - a külső segítés koordinálása - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások - egyéni foglalkozások - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - a középiskolai továbbtanulás segítése - iskolai sportkör, szakkörök - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás) 38

-

a szülőkkel való együttműködés családlátogatások szülők és a családok nevelési gondjainak segítése szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

 A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek -

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; a tanulók fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás segítése; iskolai sportkör, szakkörök; szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

39

3.11. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK  A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a következő elvek szerint kell biztosítani a nevelő-oktató munka feltételeit: -

-

-

Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-8. évfolyamon, folyamatos egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain. A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás valamennyi területén. A tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása iskolán kívül. Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása. Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.

 Az esélyegyenlőséget az alábbi tevékenységi formák biztosítják: -

kompetencia alapú oktatás, differenciált tanulásszervezés tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák alkalmazása felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése a továbbtanulás irányítása, segítése rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás (iskolaorvos, fogorvos, védőnő) egészségnevelési programok, felvilágosító tevékenység motiválás arra, hogy a gyermekétkeztetésben, tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön táborok, kirándulások, erdei iskola szervezése felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatás, értesítés) étkezési térítési díjak csökkentése (helyi szabályozásnak megfelelően) kirándulási, táborozási hozzájárulások (az anyagi lehetőségek függvényében) pályázati lehetőségek kihasználása a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolata a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége kapcsolattartás a társintézményekkel (polgármesteri hivatal, gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő központ, rendőrség, kisebbségi önkormányzatok).

40

 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai alapelvek A gyermek- és ifjúságvédelmi munka minden pedagógus kötelessége, e tevékenységért alapvetően az igazgató felel. Olyan pedagógiai tevékenységet és légkört alakítunk ki, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik tanulónk színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, vagy bármely más ok miatt hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Nevelő - oktató munkánk mindenki számára biztosítja a fejlődéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket annak érdekében, hogy tanulóink kibontakoztathassák képességeiket, tehetségüket, leküzdhessék indulási hátrányaikat. Tevékenységünk elemei - Folytatjuk hagyományainkat a szülőkkel kialakított kapcsolattartás rendszerében: - (családlátogatások, szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt tanítási napok, SZM rendezvények, fórumok). - Diákönkormányzatunkat a törvénynek megfelelően bevonjuk az iskolai munka tervezésébe, döntéshozatalba, egyes döntések végrehajtásának ellenőrzésébe. - Biztosítjuk a tanulói jogok érvényesülését. - Törekszünk a gyermekek veszélyeztetettségének, hátrányos helyzetének mielőbbi feltárására, az egy osztályban tanító nevelők ismereteire alapozva az okok megismerésére. Iskolánkban gyermek- és ifjúságvédelmi felelős is dolgozik, kinek alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik: - a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, - a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, - segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, - tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: - gyermekjóléti szolgálattal, - nevelési tanácsadóval, - szakértői bizottsággal, - családsegítő szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal, - rendőrkapitánysággal, - továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. 41

3.12. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK 3.12.1. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE  Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködése  A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.  Az együttműködés fórumai: - az igazgatóság (igazgató, igazgatóhelyettesek) ülései, - a vezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések  Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.  Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.  Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetés felé.  A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a közalkalmazotti tanáccsal, illetve a szülői munkaközösséggel.  A szakmai munkaközösségek együttműködése  Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.  A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett programok, bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.  A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

42

 A szülői munkaközösség és az iskola közösségeinek együttműködése  A szülői munkaközösség az iskola közösségeivel a választmányán keresztül tartja egymással a kapcsolatot.  Az szülői munkaközösség tagjai időközönként – évente legalább 2 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket szülői munkaközösség tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az szülői munkaközösség vezetője, választmánya felé továbbítani.  Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója– évente legalább egy alkalommal – köteles tájékoztatni a szülői munkaközösséget.  A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése  A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.  A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a digitális naplón keresztül írásban) tájékoztatják.  A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskolavezetőséghez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, illetve a szülői munkaközösséghez fordulhatnak.  A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel.

43

TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGÁNAK GYAKORLÁSA AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN

3.12.2. A

 A tanulók részvételi jogának gyakorlására, érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.  A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.  A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.  A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).  Ezekben a kérdésekben a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.  Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.  A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt.  A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője vagy a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli.  Az iskolában diákönkormányzati vezetőség működik (munkacsoport vezetők és a segítő pedagógus), mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat segítő pedagógusa.

44

SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE

3.12.3. A

Az iskola mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség aktív együttműködése. Ezen együttműködés - alapja: a gyermekek iránt érzett közös nevelési felelősség, - megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, - feltétele: az őszinteség, a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán a kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködési formák a fenti feladatokra épülnek, és a belső szabályzatokkal összhangban vannak. A tanulók érdekeit, fejlődését szolgáló, azonos elveken alapuló közös nevelés érdekében fontos a szülők és a pedagógusok együttműködése. A szülők részéről - a nevelőmunka segítéséhez - az alábbi közreműködési formákat kérjük: - aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, - őszinte véleménynyilvánítás, - együttműködő magatartás, - a nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása, - érdeklődő – segítő hozzáállás. A pedagógusok a következő együttműködési formákat ajánlják:  nyílt tanításai nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő-oktató munkába, ismerje meg a tanítási órák menetét, tájékozódjon gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.  családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.  szülői értekezlet Feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról és változásairól, - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - a pedagógiai programról, a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola értékelési rendszeréről, - az osztály tanulmányi munkájáról, magatartásáról, neveltségi szintjéről, 45

- az osztály közösségi életéről, - tervekről, aktuális feladatokról és problémákról. - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé.  fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, a gyermek egyéni fejlődésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)  egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.  írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók magatartásával, szorgalmával és tanulmányi munkájával kapcsolatosan, illetve az iskolai vagy osztályszintű eseményekről, programokról. A szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat, kéréseiket szóban vagy írásban, egyénileg illetve választott képviselőik, tisztségviselőik (szülői közösség) útján közölhetik az iskola vezetőivel, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: o az iskola igazgatójánál; o az iskola honlapján; o az iskola irattárában; o az iskola könyvtárában; o az iskola nevelői szobájában.

46

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. A vezetők, valamint a nevelő- oktató munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: o közös értekezletek tartása, o szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, o módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, o közös ünnepélyek rendezése, o intézményi rendezvények látogatása, o hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.  Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskolavezetésnek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: o az intézmény fenntartójával, o az intézmény működtetőjével, o a megyei pedagógiai intézettel, o a helyi nevelési és oktatási intézményekkel, o a nevelési tanácsadóval, o a gyermekjóléti szolgálattal, o a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató és az igazgatóhelyettesek a felelősek.  Az eredményes nevelő- és oktatómunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel: o az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával, o a közművelődési intézményekkel, o a történelmi egyházak képviselőivel. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató és az igazgatóhelyettesek a felelősek.  A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskolavezetés rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó egészségügyi szolgáltatóval, társintézményekkel, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A munkakapcsolat megszervezéséért az iskolatitkár és az osztályfőnökök a felelősek.  A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató és igazgatóhelyettesek a felelősek. 47

4. ISKOLÁNK HELYI TANTERVE 4.1. TANTERVEK, A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERVEK)

4.1.1. Tantervek, a választott kerettanterv Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII.31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – helyi tanterv. 2013

TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

=

a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT (110/2012. (V.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról), a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek (51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról) alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes helyi tanterv

ÉVFOLYAM 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. 48

4.1.2. Az ütemezésnek megfelelő óratervek 4.1.2.1 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT alapján elfogadott – jelenleg is használt – helyi tanterv. TANTÁRGYAK

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

A/ Kötelező tanórai foglalkozás

20+2

20+2

20+3

22,5+2 22,5+2,5

1. Magyar irodalom

4

4

4,5

4,5

2. Magyar nyelv

4

4

3

3

3. Történelem és állampolgári ism.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

22,5+2,5

25+2,5

25+2,5

2

2

1,5

1,5

2

2

2

2

2

2

2

2

+1

2

3+ 2

2,5 + 2,5

3+ 2

3+ 2

4

4

4

4

3

3

1

1

1

1

1

2

1

9. Fizika

1,5

1,5

10. Biológia

1,5

1,5

11. Kémia

1,5

1,5

1

1,5

1,5

4. Idegen nyelv 5. Matematika

4,5

4

6. Informatika 7. Környezetismeret

1

1,5

1,5

2

8. Természetismeret

12. Földrajz 13. Ének-zene

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

0,5

15. Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

0,5

16. Testnevelés és sport

3+2

3+2

3+2

3+2

2,5+2,5

2,5+2,5

2,5+2,5

2,5+2,5

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

14. Rajz és vizuális kultúra

17. Osztályfőnöki 18. Modulok: Tánc és dráma Hon és népismeret Ember és társ.ism, etika Mozgókép és médiaism.

1

Egészségtan

B/ Nem kötelező időkeret

+ fenntartói angol csop. bontás B1/ Nem kötelező tanórai fogl. 19. Emelt törvényi keretből szintű angol fenntartói csop. b.

0,5 2

2

4

6

2

4

20. Informatika csoportbontás 21. Választható tanórai foglalkozás B2/ Tanórán kívüli foglalkozás /diákkör, iskolai sportkör, egyéb/

C/ Egyéni foglalkozás /törvényi 10+ évi 1+1 %/ D/ Szlovák nemzetiségi nyelv /Törvényen felüli órakeret/

E/Napközi, tanulószoba

5 3,5

5,5 3,5

5 4

5 4

1,5 3,5

1,5 3,5

1 4

1 4

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1,5

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

2+2

2+2

2+2

2+2

2+2

2+2

2+2

2+2

22,5

22,5

22,5

22,5

15

15

15

15

49

Heti óraterv – 2007 az általános tanterv szerint haladók számára Tantárgy / évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar irodalom

4

4

4,5

4,5

2

2

1,5

1,5

Magyar nyelv

4

4

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

Történelem és állampolgári ism. Idegen nyelv - angol

1

2

3

2,5

3

3

4

4

4

4

3

3

1

1

1

1

1

2

1

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1

1,5

1,5

Matematika

4,5

4

Informatika Környezetismeret

1

1,5

1,5

2

Természetismeret

Földrajz Ének-zene

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

0,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

0,5

Testnevelés és sport

3+2

3+2

3+2

3+2

2,5+2,5

2,5+2,5

1

1

Vizuális kultúra

Osztályfőnöki

2,5+2,5 2,5+2,5 0,5

0,5

0,5

0,5

Modulok: Tánc és dráma Hon és népismeret Ember és társ.ism. etika Mozgókép és médiaismeret

1

Egészségtan Kötelező óraszám

0,5 20+2

20+2

20+3

22,5+2 22,5+2,5

22,5+2,5 25+2,5

25+2,5

Lehetőség választható tanórai fogl. Törvény szerinti max. óraszám

2

2

2

2

2

2

2

2

22

22

22

24,5

25,5

25,5

29

29

Választható szlovák nyelv

2

2

2

2

2

2

2

2

Jelmagyarázat: Világos szürke alappal jelölt a csoportbontással tervezett óra

Heti óraterv – 2007 az emelt szintű angol oktatásban résztvevők számára Tantárgy / évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar irodalom

4

4

4,5

4,5

2

2

1,5

1,5

Magyar nyelv

4

4

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

Történelem és állampolgári ism. 1

2

3+2

2,5 + 2,5

3+2

3+2

4

4

4

4

3

3

1

1

1

1

1

2

1

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1

1,5

1,5

Idegen nyelv - angol Matematika

4,5

4

Informatika Környezetismeret

1

1,5

1,5

2

Természetismeret

Földrajz Ének-zene

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

0,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

0,5

Testnevelés és sport

3+2

3+2

3+2

3+2

2,5+2,5

Vizuális kultúra

Osztályfőnöki

1

2,5+2,5 2,5+2,5 2,5+2,5 1

0,5

0,5

0,5

0,5

Modulok: Tánc és dráma Hon és népismeret Ember és társ. ism.,etika Mozgókép és médiaismeret

1

Egészségtan Kötelező óraszám Lehetőség választható tanórai fogl. Törvény szerinti max. óraszám

0,5 20+2

20+2

20+3 22,5+2 24,5+2,5 25+2,5

1

1

1

1

1

0,5

22

22

22

24,5

25,5

25,5

27+2,5

27+2,5

29

29

Jelmagyarázat: Keretezéssel jelölt a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás keretéből hozzáadott óra Világos szürke alappal jelölt a csoportbontással tervezett óra

51

Heti óraterv – H 2007 a nemzetiségi irányelveknek megfelelően szlovák nyelvet tanulók számára Tantárgy / évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Szlovák nyelv és irodalom

4

4

4

4

4

4

4

4

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6,5

6,25

4,25

3,5

4

3,5

1,5

2

2,5

2

2

2

2

2

2

4

4

4

3

3

3

0,5

0,5

0,5

0,5 m

1

1

1

2 1,5

1,75 1

1,5

1

1

1,5

1,5

1

1

Történelem és állampolgári ism. Idegen nyelv - angol Matematika

4

4

Informatika Környezetismeret

1

1

Természetismeret Fizika

1

Biológia Kémia Földrajz Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

Osztályfőnöki

0,5

0,5

0,5

0,5

Modulok: Tánc és dráma

0,5

0,5

0,5

0,5 0,5

0,5

Hon és népismeret Szlovák népismeret Mozgókép és médiaismeret

0,5

Egészségtan Kötelező óraszám Választható: angol nyelv

0,5 22

22

22

24,75

24,75

24,75

27,5

27,5

1

1

1

1

1

1

Az óraterv jogszabályi háttere: Ktv. 48.§ (2); 52.§ (4) 32/1997.(XI. 5.) Nemzeti és etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve 243/2003.(XII. 18.) 3.§(5), 6.§, 7.§ Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról ”Ajánlás a nemzetiségi iskolákban a NAT műveltségi terület százalékos arányaira” melléklet

52

4.1.2.2. 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, valamint a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes helyi tanterv Heti óraterv – 2013

Tantárgy / évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

7+1

7+1

6+1

6+1

4

4

3+1

4

Angol nyelv

+1

+1

+1

2

3+1

3+1

3+1

3+1

Matematika

4

4

4+1

4+1

4

3+1

3+1

3+1

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Biológia - egészségtan

1,5

1,5+0,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

Történelem, társ. és állampolg. ism. . ism

Környezetismeret

1

1

1

1+1

Természetismeret

Ének-zene

2

2

2

2

Hon és népismeret Vizuális kultúra

1 2

2

2

2

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyak. Testnevelés és sport

1

+1+1 1+1

Informatika Életvitel és gyakorlat

1

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

+0,5

5

5

5

5

1

1+1

1

1

+1

+1

Önismeret Rendelkezésre álló órakeret = a tanuló heti óraszáma

25

25

25

27

28

28

31

31

Ebből a szabadon tervezhető órák

2

2

3

3

2

3

3

3

Heti maximális óraszám (NAT) Az osztályok heti időkerete Nkt. 6. melléklet

27

27

27

29

31

31

35

35

52

52

52

55

51

51

56

56

Jelmagyarázat: + órák = A szabadon tervezhető órákból a tanuló számára kötelező órák. +1 óra = A szabadon tervezhető órákból a tanuló számára kötelezően választandó óra. 53

4.1.2.3. A választott kerettantervhez kapcsolódó nevelőtestületi döntések  Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.  A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

Évfolyam

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam

4. évfolyam

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Angol nyelv/Informatika Informatika Osztályfőnöki Angol nyelv/Informatika Matematika Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Angol/Önismeret Matematika Angol/Önismeret Matematika Biológia-egészségtan Technika, életvitel és gyak.

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra

54

 Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.  Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható „A változat” illetve „B változat” kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: Évfolyam 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

Választott kerettanterv Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Biológia-egészségtan A változat Fizika B változat Kémia B változat Ének-zene A változat

 A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: - 2013 augusztusára: az első és az ötödik évfolyamon. - 2014 augusztusára: a második és a hatodik évfolyamon. - 2015 augusztusára: a harmadik és a hetedik évfolyamon. - 2016 augusztusára: a negyedik és a nyolcadik évfolyamon.  A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.  Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják, 5-8. évfolyamon lehetőség van az emelt óraszámú angol nyelv tanulására.  Csoportbontások a finanszírozható órakeret függvényében: - Alsó tagozaton csoportbontás angol nyelvből van. - Ha van jelentkező szlovák nyelvre, akkor annak oktatása kiscsoportban történik. - Felső tagozaton csoportbontás van informatikából (két teremben férnek el a tanulók). - Az emelt óraszámú angol nyelvoktatás csoportbontással történik. - Akik nem emelt óraszámban tanulják az angolt, azok számára 5-6. évfolyamon informatika, 7-8. évfolyamon önismeret a kötelezően választandó tantárgy. Ez is csoportbontást igényel. - A 2013 jelű helyi tantervben 5. évfolyamtól felmenő rendszerben a magyar nyelv és irodalom valamint a matematika tantárgyak esetében heti egy-egy órát csoportbontással szervezünk. 55

4.1.2.4. A tanulók tantárgyválasztása  Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja: o o o

o

szlovák nyelv emelt óraszámú és emelt szintű angol nyelv 5-6. évfolyamon informatika, 7-8. évfolyamon önismeret (A 2013-as tantervben azok számára, akik nem vesznek részt az emelt óraszámú angol nyelvoktatásban) Erkölcstan vagy hit-és erkölcstan (A 20/2012. EMMI rendelet 182/A-182/B §-a szerint)

 Az iskola igazgatója minden tanév májusában az osztályfőnökök és a szaktanárok közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról.  Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.  Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor jelezheti a tantárgyválasztással kapcsolatos kérését az iskola igazgatójának.  A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.  A választás legalább egy tanévre szól, kilépés csak tanév végén lehetséges. Ettől eltérni egyéni elbírálás alapján az igazgató engedélyével lehet.  A pedagógusválasztás a tantárgyválasztással valósul meg. Az igények felmérése után alakítjuk ki a csoportokat, ez alapján készül el a tantárgyfelosztás, amely kijelöli az adott csoporthoz tartozó pedagógust.

Emelt óraszámú és emelt szintű angol nyelvoktatás Intézményünkben a szülők, tanulók 5-8. évfolyamon emelt óraszámú (heti 4 óra), a 2007-es tantervben 6-8. évfolyamon emelt szintű (heti 5 óra) angol nyelvoktatást választhatnak az alábbi szabályozás alapján:  A tantárgyválasztás lehetőségét a helyi tanterv előírásai biztosítják, az angol nyelvi csoportbontásokat a finanszírozási helyzet határozza meg.  Az írásbeli jelentkezés után a következő tanévi csoportbeosztásról az igazgató dönt az igazgatóhelyettes, az osztályfőnökök és a szaktanárok véleménye alapján. 56

 A csoportba sorolás a szülők, tanulók választásának figyelembe vételével az alábbi pontrendszer alapján történik:

Értékelési területek Tantárgyi osztályzatok:  Angol  Magyar (nyelv és irodalom)  Történelem és állampolgári ismertek  Matematika  Természetismeret  Biológia  Fizika  Kémia  Földrajz Tantárgyanként 5-5 pont; 7-8. évfolyamon 0,62 korrekciós szorzó alkalmazása Szintfelmérő eredménye: 0-10%=1 pont; 11-20%=2 pont; 21-30%=3 pont; 31-40%=4 pont; 41-50%=5 pont; 5160%=6 pont; 61-70%=7 pont; 71-80%=8 pont; 81-90%=9 pont; 91-100%= 10 pont Összesen:

5-6. évfolyam

7-8. évfolyam

25 pont

25 pont

(5x5)

(8x5x0,62)

10 pont

10 pont

35 pont

35 pont

A 2007-es helyi tantervben az emelt óraszámú (heti 4 órás) csoportba kerüléshez minimum 24 pont (70%), az emelt szintű (heti 5 órás) csoportba kerüléshez minimum 31 pont (90%) kell. A 2013-as helyi tantervben az emelt óraszámú (heti 4 órás) csoportba kerüléshez minimum 28 pont (80%) kell. 

Az átjárhatóság biztosított, de a tantárgyválasztás legalább egy tanévre szól, a szintnek megfelelő csoportváltás csak a következő tanévben lehetséges. Ettől eltérni egyéni elbírálás alapján az igazgató engedélyével lehet.



Vitás esetekben a pedagógusoknak és a szülőknek konzultálniuk kell a tanulók érdekében.

57

4.2. AZ ALKALMAZANDÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

 Iskolánkban a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyet az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé, segédkönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés).  A kompetencia alapú oktatás nem tankönyv típusú eszközöket, digitális eszközöket, digitális tananyagot és egyéb eszközöket is igényel. A korszerű, munkáltató jellegű, a tanulók és csoportok tevékenységét biztosító eszközök beszerzése kiemelt feladat az eszközfejlesztés során. A digitális kompetencia fejlesztését biztosító eszközökre és használatukra nagy hangsúlyt kell fektetni.  Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A ruházati és egyéb felszerelések vonatkozásában is a munkaközösségek döntenek, figyelembe véve a szakmai szempontokat és törekedve a költségkímélő megoldásokra.  Egyeztetés szükséges a szülői szervezettel: - a tankönyvválasztás elvei, - a tankönyvek ára vonatkozásában.  A kötelezően előírt taneszközökről, ruházati és egyéb felszerelésekről a szülőket minden tanév előtt - a megelőző tanév májusában - szülői értekezleten tájékoztatjuk. A megrendelt tankönyveken, munkafüzeteken, feladatlapokon kívüli taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.  A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: - A tanítás-tanulás folyamata szervezésének alapja a tanterv, s nem a tankönyv. A tankönyv segédeszköz. - A tankönyv/család/ legyen: o NAT/ helyi tanterv kompatibilis, o teljes felmenőrendszerű, o a tudományosság elvének és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, o érdeklődést felkeltő, o jól strukturált, lényegkiemelő, o megértést segítő ábra- és képanyaggal rendelkező, o tartós, o a szülők számára elfogadható árfekvésű.

58

- A tankönyvhöz kapcsolódjanak segédletek és taneszközök (pl. munkafüzet, feladatlap), amelyek segítsék a tananyag feldolgozását és a tanulási önállóságot. - A taneszközök kiválasztásakor azokat részesítjük előnybe, amelyek megfelelnek a kompetencia alapú oktatás elvárásainak, illetve több tanéven keresztül használhatók. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszközt csak a nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben, valamint a helyi tanterv - jogszabályban előírt - változtatásakor vezetünk be.

59

4.3. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELE ÉS ÁTVÉTELE  Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.  Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek elérje az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, és az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.  Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: o a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót; o lakcímet igazoló hatósági igazolványt; o az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást; o szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.  Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.  Ha az általános iskola felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni.  Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza.  Sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.  Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló o szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy o testvére az adott intézmény tanulója, vagy o munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy o az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

 Az osztályok kialakításánál – a szakmai szempontok elsőbbségét biztosítva - figyelembe vesszük a szülői igényeket is. Az osztályba sorolás az igazgató joga és kötelessége.  Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.  A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: o a tanuló személyazonosítására alkalmas, a tanuló nevére kiállított személyi azonosítót; o lakcímet igazoló hatósági igazolványt; o az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; o az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 60

4.4. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI  A 2-8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette.  A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.  Ha a tanuló a 2-8. tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - „elégtelen” osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus 15-31-ig terjedő időszakban javító vizsgát tehet.  Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja.  Az igazgató a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.  2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, valamint mulasztása az adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, hogy a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen, - magántanuló volt.  A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: - 1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv, erkölcstan. - 5-6. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret, idegen nyelv, erkölcstan, hon-és népismeret. - 7-8. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv, erkölcstan. Ebben az esetben a tanulók sajátos helyzete miatt az igazgató mentesítheti a tanulókat a készségtárgyak tanulása alól, ekkor gyakorlati vizsgát nem kell tenniük.  Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

61

4.5. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI  Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: o osztályozó vizsga, o pótló vizsga, o javítóvizsga.  Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha o a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, o engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, o ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, o ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.  Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.  Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

 A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel o osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, o javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.  Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: -

2013-2014. tanév júniusban: az első és az ötödik évfolyamon. 2014-2015. tanév júniusban: a második és a hatodik évfolyamon. 2015-2016. tanév júniusban: a harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016-2017. tanév júniusban: a negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.

62

 A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI GYAKORLATI SZÓBELI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

63

4.6. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

4.6.1. A számonkérés alapelvei, követelményei és formái Tanítványaink ellenőrzésének és értékelésének rendszerét a köznevelési törvény és a szervezeti és működési szabályzatunk alapján dolgoztuk ki.  Alapelvünk a tanulók reális értékelésével a gyermekek motiválása, a tanulás iránti igényük felkeltése.  Az értékelés függ a tantárgyak sajátosságaitól, az életkori szakasztól, de a folyamatosság biztosítása érdekében havonta legalább egy érdemjegyet kapjanak a tanulók, ha így minősítjük tudásukat.  A követelmények és az ellenőrzés, értékelés kapcsolatában két feltételt kell teljesítenünk: az érvényességet és a megbízhatóságot. Az elvek alapján kell kialakítanunk az ellenőrzés rendjét.  A tanári mérések az alábbiak lehetnek, melyeket szükség szerint terveznek a nevelők: - Diagnosztikus mérések: nagyobb tartalmi-tematikus egység előtt. Ezzel tájékozódunk arról, hogy rendelkeznek-e azokkal a kompetenciákkal tanulóink, amelyek az új tanítási tartalmak elsajátításához szükségesek. - Formatív mérések: a tanítási-tanulási folyamat bármelyik fázisában tervezhetünk. Segítségével feltárhatjuk a tanulási hibákat, nehézségeket, és ezzel hatékonyabbá tehetjük a tanulást. - Szummatív mérések: a tanítási témák lezárását követően, melyekkel minősítik a tanulók tudását. 4.6.2. A tanulmányi munka ellenőrzése és értékelése  Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.  Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes tantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.  A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik, 64

- az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.  A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban: - az ének-zene, rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, - a többi tantárgy esetében (a tantárgy óraszámától függően) a témakör(ök)ön belül, - a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.  A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változnak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta.  A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. - 2-8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. Kivételt képeznek a készségtárgyak az alsó tagozaton, illetve a 2. évfolyam félévi szöveges minősítése. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: o kiválóan teljesített o jól teljesített o megfelelően teljesített o felzárkóztatásra szorul 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük.  Az első évfolyam végén a tanulók bizonyítványába az kerül bejegyzésre, hogy a tanuló a tantervi követelményeknek megfelelt-e, illetve melyik tantárgyból érdemel dicséretet vagy melyik tantárgyból volt gyenge.  Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkáját osztályfőnöke az év végén szöveges formában értékeli a tanuló részére kiadott iskolalátogatási bizonyítványon.  A 2-8. évfolyamon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 65

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)  Tantárgyi dicséret esetén félévkor 5d kerül a tájékoztató füzetbe (elektronikus naplóba), év végén kitűnő szerepel a bizonyítványba a jeles osztályzat helyett, a naplóba 5d jelölést alkalmazunk. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie és havonta legalább egy érdemjegyet kell kapnia.  A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti tájékoztató füzeten (elektronikus naplón) keresztül. A tájékoztató füzet (ha van) bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 4.6.3. Az értékelés intézményi sajátosságai  A 2. évfolyam második félévétől – a készségtárgyak kivételével - nem alkalmazzuk a szöveges értékelést, visszatérünk az évközi érdemjegyekkel való értékelésre, valamint a félévkor és a tanítási év végén történő osztályozásra.  5-8. évfolyamon a kapott jegyek beszámítása a félévi, év végi osztályzatba: - témazáró, tananyagrészt lezáró jegy kétszeres hangsúly - felelet értékű szóbeli, írásbeli jegy egyszeres hangsúly - röpdolgozat, memoriter jegy félszeres hangsúly - gyűjtőmunka, stb... jegy "kerekítés"  Az elektronikus naplóba kétszeres és egyszeres hangsúlyú érdemjegyek szerepelnek. A félszeres hangsúlyú és a kerekítésre szolgáló jegyeket a pedagógus tartja nyilván, majd alkalmazza őket a jegyek átváltására, a tanuló értékelésére.  Az alsó tagozatban a rajz, testnevelés, ének és technika tantárgyak esetében a tanév folyamán és a félévi, év végi értékeléseknél nem adunk érdemjegyet, a minősítést „kiváló”, „jó” „megfelelő” szöveggel kívánjuk kifejezni az alábbiak szerint:

66

Az értékelés szempontjai 1. évfolyam

Idő

Tanév közben

Tanév közben

Tanév közben

Diagnosztikus értékelés /tanulási szakasz eleje, vége/

Szummatív értékelés /témazáró, félévi, év végi felmérés/

91-100 % 76-90 % 34-75 % 0-33 %

Típus

Formatív értékelés /órai munka/

Skála

Minősítő fogalmak: - kiváló - jó - megfelelő - felzárkóztatásra szorul

91-100 % 76-90 % 34-75 % 0-33 %

1 pont

2 pont

Súlypontozás

Félévkor és év végén Tájékoztató füzet, bizonyítvány és szöveges egyéni értékelés -

kiváló jó megfelelő felzárkóztatásra szorul

4 pont

2. évfolyamon félévkor

Idő

Tanév közben

Típus

Formatív értékelés /órai munka/

Skála

Érdemjegyek (1-5)

Súlypontozás

1 pont

Tanév közben

Tanév közben

Diagnosztikus értékelés /tanulási szakasz eleje, vége/ 91-100 % = 5 76-90 % = 4 51-75 % = 3 34-50 % = 2 0-33 % = 1

Szummatív értékelés /témazáró, félévi év végi felmérés/ 91-100 % = 5 76-90 % = 4 51-75 % = 3 34-50 % = 2 0-33 % = 1

2 pont

4 pont

Félévkor és év végén Ellenőrző füzetbe, illetve bizonyítványba és szöveges egyéni értékelés 4,6-5,0 = kiváló 3,8-4,5 = jó 2,0-3,7 = megfelelő 1,9- felzárkóztatásra szorul -

67

RAJZ

Kiváló A tárgyak formáját, színét, arányait részletesen tudja jellemezni. Élményeit, gondolatait rendkívül kifejező módon tudja megjeleníteni. Tárgyakat, élőlényeket pontosan, részletesen tud ábrázolni. A tanult technikákat ismeri, és jó érzékkel alkalmazza a különféle feladatokban. Munkáit mindig jó forma és arányérzékkel szerkeszti.

Jó

Megfelelő

A tárgyak formáját, színét, A tárgyak formáját, színét, arányait tudja jellemezni. arányait kis segítséggel tudja jellemezni. Élményeit, gondolatait Élményei és gondolatai kifejező módon tudja meg- kifejezésében még fejlődjeleníteni. nie kell. Tárgyakat, élőlényeket tud ábrázolni. Tárgyak, élőlények ábrázolásához segítségre van A tanult technikákat ismeri szüksége. és általában tudja alkal- A tanult technikák közül mazni. néhányat tud alkalmazni.

Munkáit legtöbbször jó forma és arányérzékkel szerkeszti. A tanult műalkotásokat A tanult műalkotásokat biztonsággal felismeri és felismeri és tudja elemezrészletesen tudja elemezni. ni.

Forma és arányérzékét még fejleszteni kell. A tanult műalkotásokat nem mindig ismeri fel, az elemzésben nem elég részletes.

ÉNEK

Kiváló

Jó

Megfelelő

A zenei művekben hallható A zenei művekben hallható A zenei művekben hallható hangokat, hangszereket hangokat, hangszereket hangokat, hangszereket biztonsággal felismeri. többnyire felismeri. segítséggel tudja felismerni. A tanult dalokat többféle A tanult dalokat általában A tanult dalokat gyakran előadásmódban biztonság- felismeri. A dalokat több- nem ismeri fel. A dalok gal felismeri. A nehezebb nyire szövegés előadásában segítségre dalokat is önállóan, szö- dallamhűen elő tudja adni. szorul. veg- és dallamhűen elő tudja adni. A nehezebb dallamokat is A dallamokat általában el A dallamok olvasásában és pontosan el tudja olvasni, tudja olvasni, és le tudja írásában tanári segítséget és le tudja írni. írni igényel. A dalok ritmusát pontosan A dalok ritmusát általában A dalok ritmusának olvael tudja olvasni, és le tudja el tudja olvasni, le tudja sásában és írásában még írni ill. hangoztatni. írni és hangoztatni. bizonytalan. 68

TECHNIKA

Kiváló

Jó

Megfelelő

A tanult anyagok tulajdon- A tanult anyagok tulajdon- A tanult anyagok tulajdonságait, felhasználásuk ságait, felhasználásuk ságairól, felhasználásuk módját pontosan ismeri. módját többnyire ismeri. módjáról tájékozottabbnak kell lennie. Munkáit mindig pontos, Munkáit általában pontos Munkáit pontosabb terveprecíz tervezéssel és mé- tervezéssel és méréssel zéssel és méréssel kell előréssel készíti elő. készíti elő. készítenie. A rendelkezésre álló anyagokat ötletesen, a célnak megfelelően tudja felhasználni. Elkészült munkái mindig igényesek, tetszetősek.

A rendelkezésre álló anya- A rendelkezésre álló anyagokat legtöbbször a célnak gokat nem mindig a célnak megfelelően használja fel. megfelelően használja fel. Elkészült munkái általában Elkészült munkái néha tetszetősek. kiigazításra szorulnak.

Az életvitelhez szükséges Az életvitelhez szükséges Az életvitelhez szükséges fontosabb szolgáltatások fontosabb szolgáltatások fontosabb szolgáltatások szerepét pontosan ismeri. szerepét többnyire ismeri. szerepéről még nincsenek kellő ismeretei. TESTNEVELÉS

Kiváló

Jó

Megfelelő

A tanult rendgyakorlatokat (sorok, lépéstartás, stb.) pontosan, fegyelmezetten végzi. A gimnasztikai gyakorlatokat utánzással és utasításra is pontosan végzi.

A tanult rendgyakorlatokat A tanult rendgyakorlatokat (sorok, lépéstartás, stb.) (sorok, lépéstartás, stb.) többnyire pontosan végzi. nem mindig végzi pontosan. A gimnasztikai gyakorla- A gimnasztikai gyakorlatokat utánzással és utasí- tokat néha kissé pontatlatásra is általában el tudja nul végzi. végezni. Futása kitartó, robbanéFutása lehetne kitartóbb és kony és lendületes. Futása általában kitartó. lendületesebb. Mozgása mindig lendüle- Mozgása legtöbbször jól Mozgása időnként kicsit tes, jól koordinált, reakció- koordinált, reakciója több- koordinálatlan, reakciója ja gyors. nyire jó. nem túl gyors. A játék során nagyon mo- A játék során motivált, a A játék során néha nem tivált, a szabályokat betart- szabályokat igyekszik be- motivált, időnként megfeja, magatartása sportszerű. tartani. ledkezik a szabályokról. 69

ERKÖLCSTAN

1. évfolyam Megfelelt

Félévi értékelés

Tanév végi értékelés

A tanítási óra menetébe bekapcsolódik. Életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól. Tisztában van a legfontosabb személyi adataival. Érzelmeit megfelelő módon tudja kommunikálni környezete felé. Betartja az udvarias társalgás és társas viselkedés elemi szabályait.

Nem felelt meg A tanítási órákon passzív. Érzelmi megnyilvánulásait nem tudja megfelelően kezelni.

Társas kapcsolatokban sem az együttműködés, sem a társalgás szabályait nem tartja be. Nem érdeklődik a hagyomáÉrzi a szeretetkapcsolat fontossányok iránt. gát. A természetre nem vigyáz, Ismeri és tiszteli a hagyományokat. gyakran szemetel, nem tartja Védi a természetet. rendben a környezetét. Érzelmeit képes mozgásos és szóÉrzelmeit nem tudja kulturáltan beli eszközökkel kifejezni. kifejezni. A másságot nehezen Elfogadja a másságot. vagy nem fogadja el. Gyakran Meg tudja különböztetni a valósáépít fel maga körül virtuális vagot a virtuális világtól. lóságot. ANGOL NYELV

1. évfolyam

Félévi értékelés

Tanév végi értékelés

Megfelelt

Nem felelt meg

A tanult szavakat igyekszik helyesen ejteni. Dalokat, mondókákat szívesen tanul. A tanítási órákon aktívan vesz részt. A tanuló aktívan vesz részt a tanítási órákon. Követi az anyanyelvi óravezetést, megérti a tanítói utasításokat, az egyszerű, ismerős kérdéseket, és válaszol ezekre. Segítséggel elmond néhány mondókát, elénekel néhány dalt.

A tanult szavak közül néhányat sem képes felidézni. Dalokat, mondókákat nem szívesen tanul. A tanítási órákon mindig paszszív. A tanuló a tanítási órákon paszszív. Nem képes követni az anyanyelvi óravezetést. Az egyszerű, ismerős kérdéseket sem érti meg. Tanítói segítséggel sem tud felidézni mondókákat, dalokat. 70

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;  iskolánkban a tanulók (1-8. évfolyam) a tanítási szünetek idejére – a szokásos, egyik óráról a másikra esedékes feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;  a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egyegy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

4.6.4. A magatartás és szorgalom értékelése  A tanulók magatartásának értékelésénél az 1-8. évfolyamon a példás, jó, változó, rossz szöveges minősítést használjuk.  A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen minősíti, és ezt az értesítőbe, az elektronikus naplóba, illetve a bizonyítványba bejegyzi.  2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén szöveges minősítéssel értékeli.  A magatartás félévi és év végi minősítését az osztályfőnök a havi értékelések és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. A félévi és az év végi minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a MAGATARTÁS értékelésének és minősítésének követelményei a következők: o

o

Példás az a tanuló, aki - a házirendet betartja, - tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik, - kötelességtudó, feladatait mindig teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, udvarias és előzékeny, - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, Jó az a tanuló, aki - a házirendet betartja, - tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, 71

o

o

- feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, - az osztály- vagy iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, - nincs írásbeli intése. Változó az a tanuló, aki - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, - feladatait nem minden esetben teljesíti, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulasztott, - osztályfőnöki intése van. Rossz az a tanuló, aki - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - több szaktanári és osztályfőnöki figyelmeztetést, valamint intést kapott, vagy van ennél magasabb fokozatú büntetése.

 A tanulók szorgalmának értékelésénél az 1-8. évfolyamon a példás, jó, változó, hanyag szöveges minősítést használjuk.  A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.  A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén szöveges minősítéssel értékeli.  A szorgalom félévi és év végi minősítését az osztályfőnök a havi értékelések és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. A félévi és az év végi minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a SZORGALOM értékelésének és minősítésének követelményei a következők: o

Példás az a tanuló, aki - képességeinek megfelelő egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, 72

- a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. o

Jó az a tanuló, aki - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - a tanórákon többnyire aktív, - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, - taneszközei tiszták, rendezettek.

o

Változó az a tanuló, akinek - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

o

Hanyag az a tanuló, aki - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait többnyire nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, - félévi vagy év végi osztályzata valamelyik tantárgyból elégtelen.

A tanulók jutalmazásának illetve fegyelmezésének elveit és formáit a szervezeti és működési szabályzatunk és a házirendünk tartalmazza.

73

4.7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését tanévenként egy alkalommal, tavasszal, április és május hónapban végezzük. A mérést a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik, a testnevelés órák keretében szervezik.  Cél: Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan romlik. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. Ezért célunk: az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében.  A mérések megvalósításának módjai: o o o

o

A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.). A tesztek összesített eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni. Ezért minden gyermek rendelkezni fog egy teljesítményösszesítő adatlappal, amely tartalmazza 1-8. osztályig az eredményeit, illetve az ehhez tartozó szöveges értékelést. Ezt az adatlapot a testnevelő, ill. a mérést végző pedagógus vezeti, amelyet a szülő is megtekinthet.

 A mérések általános szempontjai: o o o o o

A tanulók valamennyi tesztet testnevelési / sportfelszerelésben hajtják végre. Valamennyi tesztet, az iskola tornatermében vagy a tornaszobában, illetve a sportudvaron végeztetjük. A feladatok pontos végrehajtása érdekében minden tesztre vonatkozóan pontos utasításokkal látjuk el a tanulókat. A tesztek között a tanulók pihenjenek. A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességnek megfelelő, pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra.

74

 Konkrét feladatok: Az 1-3. évfolyamon: 1. Helyből távolugrás 2. Hason fekvésből törzsemelés és -leengedés folyamatosan, kifáradásig 3. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig A 4-8. évfolyamon: 1. Helyből távolugrás 2. Hason fekvésből törzsemelés és -leengedés folyamatosan, kifáradásig 3. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig 5. Cooper-teszt  Az értékelés módja: o o

A mellékelt táblázatok szerint. A táblázatban megadott pontok összesítése után megkapjuk a minősítő kategóriákat. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják.

 A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás (m) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugró vonal (elugró deszka) mögött oldalterpeszben áll. (a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd (páros karlendítéssel előre) - páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor.

75

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá Fiúk

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

ÉVFOLYAM

1 2

1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72 1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75

3

1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78

4

1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81

5

1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84

6

1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87

7

1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90

8

1.21 1.31 1.41 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93

9

1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

10

1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99

11

1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02

12

1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05

13

1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08

14

1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11

15

1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14

16

1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17

17

1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20

18

1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.28

19

1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.22 2.28

20

1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32

21

1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36

A félkövérrel jelölt teljesítményszint az egészség megőrzéséhez „szükséges”, illetve „kell” értéket jelzi.

76

Lányok

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

ÉVFOLYAM

1

0,97 1,08 1,17 1,24 1,31 1,38 1,43 1,47

2

1,00 1,11 1,20 1,27 1,34 1,41 1,45 1,50

3

1,03 1,14 1,23 1,30 1,37 1,44 1,48 1,53

4

1,06 1,17 1,26 1,34 1,40 1,47 1,51 1,56

5

1,09 1,20 1,29 1,38 1,43 1,50 1,54 1,59

6

1,12 1,23 1,32 1,41 1,45 1,53 1,57 1,62

7

1,15 1,26 1,35 1,44 1,48 1,56 1,60 1,65

8

1,19 1,29 1,38 1,47 1,51 1,59 1,63 1,68

9

1,22 1,32 1,41 1,50 1,54 1,62 1,66 1,71

10

1,25 1,35 1,44 1,53 1,57 1,65 1,69 1,74

11

1,29 1,38 1,48 1,56 1,60 1,68 1,72 1,77

12

1,32 1,41 1,50 1,59 1,63 1,71 1,74 1,80

13

1,35 1,41 1,53 1,62 1,66 1,74 1,77 1,84

14

1,39 1,48 1,57 1,65 1,69 1,77 1,80 1,87

15

1,41 1,50 1,60 1,68 1,72 1,80 1,83 1,90

16

1,44 1,53 1,64 1,71 1,76 1,84 1,87 1,94

17

1,47 1,57 1,67 1,74 1,80 1,87 1,91 1,98

18

1,50 1,60 1,70 1,77 1,84 1,90 1,95 2,02

19

1,54 1,64 1,74 1,80 1,88 1,94 1,99 2,05

20

1,57 1,68 1,78 1,84 1,92 1,98 2,03 2,08

21

1,61 1,72 1,81 1,88 1,96 2,02 2,07 2,11

2. feladat: A hátizmok erő-állóképességének mérése Hason-fekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végéig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani! 77

Feladat: 1. ütem: törzs- és tarkóra tett karemelés (hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése, oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hason fekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Vigyázat! A farizom és a hasizom egyidejű megfeszítése a gyakorlat során végig feltétlenül megtartandó, ellenkező esetben az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek!A gyakorlat során a lábakat azért nem szabad leszorítani, mert a hosszú emelőkar miatt az ágyéki gerincszakaszon – izomgyengeség esetén pedig feljebb is - a gerincet károsító nyíró erők lépnek fel.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá Fiúk

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

ÉVFOLYAM

1

20

22

24

26

28

30

32

34

2

24

26

28

30

32

34

36

38

3

28

30

32

34

36

38

40

42

4

32

34

36

38

40

42

44

46

5

36

38

40

42

44

46

48

50

6

40

42

44

46

48

50

52

54

7

44

46

48

50

52

54

56

58

8

48

50

52

54

56

58

60

62

9

52

54

56

58

60

62

64

66

10

56

58

60

62

64

66

68

70

11

60

62

64

66

68

70

72

74

12

64

66

68

70

72

74

76

78

13

68

70

72

74

76

78

80

82

14

72

74

76

78

80

82

84

86 78

Lányok 1.

2.

3.

PONTSZÁM

4.

5.

6.

7.

8.

ÉVFOLYAM

1

16

19

22

25

28

29

30

32

2

20

23

24

29

32

33

34

36

3

24

27

28

33

36

37

38

40

4

28

31

32

37

40

41

42

44

5

32

35

36

41

44

45

46

48

6

36

39

40

45

48

49

50

52

7

40

43

44

49

52

53

54

56

8

44

47

48

53

56

57

58

60

9

48

51

51

57

60

61

62

64

10

52

55

56

61

64

65

66

68

11

56

59

60

65

68

69

70

72

12

60

63

64

69

72

73

74

76

13

64

67

68

73

76

77

78

80

14

68

71

74

77

80

82

83

84

A félkövérrel jelölt teljesítményszint az egészség megőrzéséhez „szükséges”, illetve „kell” értéket jelzi.

3. feladat: A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaérkezés, folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani. Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve 79

feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Vigyázat! Ha a gerincszakaszokat nem lassan, fokozatosan emeljük el és engedjük vissza, vagy ha a lábakat külső erő szorítja le (pl. társ), akkor az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek!

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá Fiúk

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

ÉVFOLYAM

1

25

28

31

34

36

38

40

42

2

30

33

36

39

41

43

45

47

3

35

38

41

44

46

48

50

52

4

40

43

46

49

51

53

55

57

5

45

48

51

54

56

58

60

62

6

50

53

56

59

61

63

65

67

7

55

58

61

64

66

68

70

72

8

60

63

66

69

71

73

75

78

9

65

68

71

74

76

78

80

82

10

70

73

76

79

81

83

85

87

11

75

78

81

84

86

88

90

92

12

80

83

86

89

91

93

95

97

13

85

88

91

94

96

98

100

102

14

90

93

96

98

100

102

104

106

A félkövérrel jelölt teljesítményszint az egészség megőrzéséhez „szükséges”, illetve „kell” értéket jelzi.

80

Lányok 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

PONTSZÁM ÉVFOLYAM

1

20

23

26

29

32

34

36

38

2

25

28

31

34

36

38

40

42

3

30

33

36

39

41

43

45

47

4

35

38

41

44

46

48

50

52

5

40

43

46

49

51

53

55

57

6

45

48

51

54

56

58

60

62

7

50

53

56

59

61

63

65

67

8

55

58

61

64

66

68

70

72

9

60

63

66

69

71

73

75

77

10

65

68

71

74

76

78

80

82

11

70

73

76

79

81

83

85

87

12

75

78

81

84

86

88

90

92

13

80

83

86

89

91

93

95

97

14

85

88

91

94

96

98

100

102

A félkövérrel jelölt teljesítményszint az egészség megőrzéséhez „szükséges”, illetve „kell” értéket jelzi.

4. feladat: A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

81

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá Fiúk

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

ÉVFOLYAM

1

5

7

9

11

13

15

17

19

2

7

9

11

13

15

17

19

21

3

9

11

13

15

17

19

21

23

4

11

13

15

17

19

21

23

25

5

13

15

17

19

21

23

25

27

6

15

17

19

21

23

25

27

29

7

17

19

21

23

25

27

29

31

8

19

21

23

25

27

29

31

33

9

21

23

25

27

29

31

33

35

10

23

25

27

29

31

33

35

37

11

25

27

29

31

33

35

37

39

12

26

28

30

32

34

36

38

40

13

27

29

31

33

35

37

39

41

14

28

30

32

34

36

38

40

42

5.

6.

7.

8.

Lányok

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

ÉVFOLYAM

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10

11

7

5

6

7

8

9

10

11

12

8

6

7

8

9

10

11

12

13 82

9

7

8

9

10

11

12

13

14

10

8

9

10

11

12

13

14

15

11

9

10

11

12

13

14

15

16

12

10

11

12

13

14

15

16

17

13

11

12

13

14

15

16

17

18

14

12

13

14

15

16

17

18

19

5. A kardio-respiratorikus állóképesség mérése 12 perces futás (Cooper-teszt) A teszt leírása: A gyerekek állórajttal indulva 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítik a futópályán. Megengedhető, hogy amennyiben a próbázók kifáradtak egy időre lelassítsanak vagy gyalogoljanak. Ezt követően kezdjenek újra tovább futni és igyekezzenek minél hosszabb távot megtenni. Felszerelések: Pontosan kimért hosszúságú pálya, vízszintes terepen, vagy szabályos méretű (400m) futópálya. A gyerekeknek adandó utasítások: Álljatok indulásra készen a vonal mögött. Az egyik lábatokat helyezzétek pontosan a vonal mögé. Amikor meghalljátok a "Rajt" szót kezdjetek el futni a kijelölt pályán, amíg nem mondjuk, hogy " Elég". Ha elfáradtatok lassíthattok vagy sétálhattok, majd kezdjetek el újra futni, amíg nem halljátok, hogy "Elég"! Ne kezdjetek el gyorsan futni és versenyezni egymással! Útmutatások a tesztet vezető személynek: A gyerekek által teljesített köröket az indítóhely előtti elhaladásukkor feljegyezzük. A 12 perc leteltével a gyerekeket "Állj" vagy "Elég" utasítással megállítjuk. A teljesített körök számához hozzáadjuk az utolsó nem teljes körben megtett távolságot. Pontozás: A gyerek neve mellé feljegyezzük a megtett méterek számát, illetve a táblázat alapján az ehhez tartozó pontértéket.

83

Cooper-teszt, futás/gyaloglás (m) Hungarofit pontértéktáblázat: 7-16 éves férfiak számára

Pontérték

7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38

1180 1190 1200 1220 1240 1260 1280 1300 1320 1340 1360 1380 1400 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940

1260 1280 1300 1320 1340 1360 1380 1400 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050

1400 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2180

1450 1470 1490 1510 1530 1550 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230

1530 1550 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2250 2270 2290 2310

1610 1630 1650 1670 1690 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390

1670 1690 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450

1740 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2460 2480 2500 2520

1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2220 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570

1830 1850 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2280 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2610 84

39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2780

2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2510 2530 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2780 2800 2820 2840 2860 2880

2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2640 2660 2680 2710 2730 2750 2770 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970 2990 3010

2250 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2640 2670 2690 2700 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2890 2920 2940 2960 2980 3000 3020 3040 3070

2330 2350 2370 2390 2410 2430 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3050 3080 3100 3120 3150

2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2720 2750 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3050 3080 3100 3120 3140 3160 3180 3210 3230

2470 2490 2510 2530 2560 2580 2600 2620 2640 2660 2690 2710 2740 2770 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3050 3080 3100 3120 3140 3160 3180 3200 3220 3240 3260 3280 3290

2540 2560 2580 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3050 3080 3100 3120 3140 3160 3180 3210 3230 3250 3270 3290 3310 3330 3360

2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3050 3080 3100 3120 3140 3160 3180 3210 3230 3250 3270 3290 3310 3330 3360 3380 3400

2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3050 3080 3100 3120 3140 3160 3180 3210 3230 3250 3270 3290 3310 3330 3360 3380 3400 3420 3440

85

Cooper-teszt, futás/gyaloglás (m) Hungarofit pontértéktáblázat: 7-16 éves leányok számára

Pontérték

7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38

1140 1160 1180 1200 1220 1240 1260 1280 1310 1330 1350 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920

1180 1200 1220 1240 1260 1280 1310 1330 1350 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1910 1930 1950 1970

1210 1230 1250 1270 1290 1320 1340 1360 1380 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1850 1870 1900 1920 1940 1970 1990 2010

1280 1310 1330 1350 1370 1390 1410 1430 1460 1480 1500 1520 1540 1560 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2070

1300 1320 1340 1360 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1990 2010 2030 2050 2070 2090

1320 1340 1360 1380 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090 2110

1330 1350 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2020 2040 2060 2080 2100 2120

1340 1360 1380 1400 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130

1350 1370 1390 1410 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1560 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2040 2060 2080 2100 2120 2140

1360 1380 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1970 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2120 2140 2160 86

39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2180 2210 2240 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2410 2440 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2770

1990 2010 2030 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2730 2750 2770 2790 2810

2030 2050 2070 2090 2110 2130 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2430 2450 2470 2490 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760 2780 2800 2820 2840

2090 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2260 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2900

2120 2140 2160 2180 2200 2220 2240 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2430 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2720 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2870 2890 2910 2930

2140 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2440 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2890 2910 2930 2950

2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2450 2460 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2900 2920 2940 2960

2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2460 2470 2500 2520 2540 2560 2580 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970

2170 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2470 2480 2510 2530 2550 2570 2590 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980

2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2660 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2810 2840 2860 2880 2900 2920 2940 2960 2990

87

A tanulók minősítése a mérés feladataiban elért összes pontszám alapján 1-3. évfolyam Elért összes pontszám

Minősítés

0-7 8-14 15-21 22-28 29-35 36-42 43-49

igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló extra 4-8. évfolyam

Elért összes pontszám

Minősítés

0-20 21-40 41-60 61-80 81-100 101-120 121-140

igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló extra

Osztályösszesítő adatlap az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez (1-3. osztály) Név szül. év

Helyből távolugrás méter pont

Törzsemelés db

pont

Felülés db

pont

Összpont

88

Osztály összesítő adatlap az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez (4-8. osztály) CooperNév Helyből ÖsszTörzsemelés Felülés Fekvőtámasz teszt szül. távolugrás pont év méter pont db pont db pont db pont méter pont l

Egyéni összesítő adatlap az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez Név szül. év

Helyből távolugrás méter

pont

Törzsemelés db

pont

Felülés db

pont

Fekvőtámasz db

pont

Cooper-teszt méter

pont

Összpont

89

AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ-KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE

1-3. évfolyam

Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése fittségi kategóriák szerint

Igen gyenge Gyenge Elfogadható Közepes Jó Kiváló Extra

Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése százalékban kifejezve

10%-os 20%-os 30%-os 40%-os 50%-os 60%-os 70%-os 80%-os 90%-os 100%-os

= = = = = = =

0-7 8-14 15-21 22-28 29-35 36-42 43-49

= 0-5 = 6-10 = 11-15 = 16-20 = 21-25 = 26-29 = 30-34 = 35-39 = 40-44 = 45-49

pontig pontig pontig pontig pontig pontig pontig pontig pontig pontig pontig pontig pontig pontig pontig pontig pontig

AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ-KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE

4-8. évfolyam

Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése fittségi kategóriák szerint

Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése fittségi kategóriák szerint

Kardiórespiratórikus állóképesség, és az általános izomerő – erőállóképesség

Igen gyenge = 0-20 pontig Gyenge = 21-40 pontig Elfogadható= 41-60 pontig Közepes = 61-80 pontig Jó = 81-100 pontig Kiváló = 101-120 pontig Extra = 121-140 pontig

Kardiórespiratórikus állóképesség, és az általános izomerő – erőállóképesség

10%-os = 0-14 pontig 20%-os = 15-28 pontig 30%-os = 29-42 pontig 40%-os = 43-56 pontig 50%-os = 57-70 pontig 60%-os = 71-84 pontig 70%-os = 85-98 pontig 80%-os = 99-112 pontig 90%-os = 113-126 pontig 100%-os = 127-140 pontig

90

Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat? AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ-KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE

IGEN GYENGE

0-20.5 pont

GYENGE

21-40.5 pont ELFOGADHATÓ

41-60.5 pont

KÖZEPES

61-80.5 pont

JÓ

81-100.5 pont

KIVÁLÓ

101-120.5 pont

EXTRA

121-140 pont

Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének tartósságának növeléséhez, közérzetének - átmeneti - javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immun-rendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítja. Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el anynyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. Elérte az a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy - nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. 91

Sikerkritérium a tanulók számára: o o o o o o o o

Váljon igényévé a folyamatos fejlődés, az egészséges életmódra való törekvés! Váljon igényévé a rendszeres testmozgás! Alakuljon ki közöttük az egészséges versengés, ami által jobb teljesítmény elérésére lesz képes! Érezze, hogy a mozgás által jobb lesz a közérzete! Érezze, hogy a jobb eredmények az egészségére és közérzetére pozitív hatással vannak! Érezze, hogy a saját fizikai fittness-szintjének megismerése által fejlődik saját önértékelése! A mérések által a tanár/tanító és a szülő is jobban odafigyelhet a tanulóra,. így a tanuló a folyamatos segítségadással könnyebben fejlődhet. Teremtsük meg a lehetőséget arra, hogy döntéseket hozzanak személyes egészségükkel kapcsolatban, valamint, hogy megőrizzék és fejlesszék a biztonságos és egészséges fizikai környezetüket!

92

4.7. A NEMZETISÉGI KISEBBSÉGI - SZLOVÁK - NYELV OKTATÁSÁNAK ALAPELVEI  Intézményünkben szlovák nemzetiségi nyelvoktatás folyik.  A nyelv tanulásakor a törvényesség szerint szervezzük a tanulócsoportokat. Az önkéntesség elve érvényesül a szülő kérése alapján. Kilépés a folyamatból – a szülő kérésére – tanév végén történhet.  A fenntartó biztosította a törvényen felüli óraszámot az igények kielégítésére. A 284/1998. (VI.12.) Közgyűlési határozat I. 1 / b) pontja szerint: „Nemzetiségi nyelvoktató iskolákban a feladatellátásra a kötelező tanórák a törvény szerinti órakereten felül állnak rendelkezésre.”  Helyi tantervünk nem felel meg a 32/1997. (XI.5.) MKM rendeletnek (a továbbiakban: irányelveknek), mivel a szlovák órák a választható - és nem a kötelező - tanórák között szerepelnek. Minden évben megajánlottuk a szülőknek az irányelveknek megfelelő oktatást, de erre eddig nem volt igény. Ezért a szlovák nyelvet választható óraként kínáljuk.  Minden évben el tudtunk indítani egy elsős csoportot. A hozzánk érkező gyerekek egy része megismerkedett a szlovák nyelvvel az óvodában. Közülük néhányan folytatni szerették volna, mivel – a fenntartói döntésnek megfelelően - nem volt másik választható nyelv. Ahogy megkezdődött az angol nyelvoktatás, a szülők ezt kérték. A szlovákkal választható órában az 1. évfolyamon és szakköri szinten foglalkozunk, heti 2-2 órában.  A 2013. szeptember 1-től életbe lépő pedagógiai programunkban első osztálytól kívánjuk tanítani az angol nyelvet, így félő, hogy az elsős csoport nem jön össze. Ebben az esetben is kielégítjük a szülői igényeket szakköri formában.  Hagyományainknak megfelelően meg kívánjuk őrizni szakkörünket, melynek tartalmi összetevői a társalgás és a népismeret.

93

5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, ÉRTÉKELÉSE, MÓDOSÍTÁSA, NYILVÁNOSSÁGA 

A pedagógiai program érvényességi ideje o o o



Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

o o

o



A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott célok és követelmények megvalósulását. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén e pedagógiai programot módosítania kell. A pedagógiai program módosítása

o

o o

o o

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület egyszerű többsége; - a szülői munkaközösség vezetősége; - az iskola fenntartója. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. A módosítás eljárási szabályai ugyanazok, mint a pedagógiai program jóváhagyásáé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

94



A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala o o o

o

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.petofi-bcs.sulinet.hu A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -az iskola honlapján; -az iskola titkársága; -az iskola könyvtárában; -az iskola nevelői szobájában; -az iskola igazgatójánál.

95

PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

6. A

A Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestületi értekezlet 2013. március 25-én megtartott határozatképes ülésén elfogadta. Békéscsaba, 2013. március 25.

......................................................... Papp Gyöngyi intézményvezető

A Szülői Munkaközösség (SZM) nyilatkozata A Szülői Munkaközösség képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk: Békéscsaba, 2013. március 25.

......................................................... Pribelszki Péterné a Szülői Munkaközösség elnöke

A Diákönkormányzat (DÖK) nyilatkozata A Diákönkormányzat (DÖK) képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk: Békéscsaba, 2013. március 25. Barta Gábor a diákönkormányzat nevében A Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. Kelt:

………………………………. a fenntartó nevében

A Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Békéscsaba, 2013. május 15.

......................................................... Papp Gyöngyi intézményvezető 96

97