PETFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, ESZTERGOM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Pet fi Sándor Általános Iskola, Esztergom 2500 Esztergom, Pet fi u. 20. Tel.: *33-500-706

igazgató: 500-705

fax: 400-098

Ikt.sz.: 98-1/2004.

„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt, ha nem érted, Szánts és vess, s hagyjad másra az áldozatot!” (Kazinczy Ferenc)

PET FI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, ESZTERGOM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

NEVELÉSI PROGRAM HELYI TANTERV MIN SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

2004

2

Tartalom Oldal 1. Helyzetelmzés 1.1 Iskolánk 1.1.1 Iskolánk tanulói 1.1.2 Iskolánk pedagógusai 1.1.3 Iskolánk tárgyi feltételei 1.1.4 Pedagógiai munkánk jellemz i 1.2 A pedagógiai környezetünk jellemz i 1.2.1 Iskolánk környezete 1.2.2 A szül i háttér 1.2.3 Kapcsolattartás a szül kkel és más kapcsolataink 1.2.4 Iskolánkkal szemben megfogalmazódó igények, elvárások 2. Nevelési program 2.1 A nevel – oktató munka pedagógia alapelvei 2.2 A nevel – oktató munka általános céljai 2.3 A nevel – oktató munka általános feladatai 2.4 Alkalmazható eszköz- és eljárásrendszer 2.5 A nevel –oktató munka speciális céljai és feladatai iskolai szintenként 2.5.1 A nevelés–oktatás bevezet és kezd szakaszán az 1.-2. és a 3.-4. évfolyamokon 2.5.2 A nevelés–oktatás alapozó és fejleszt szakaszán az 5-6. és a 7-8. évfolyamokon 2.6 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.6.1 Az iskolai személyiségfejlesztés sarkalatos pontjai 2.7 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.8 Az iskolai élet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segít tevékenységeink 2.9 A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg pedagógiai tevékenységet, továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók fölzárkóztatását segít programok 2.9.1 A tanulási kudarcnak kitett tanulók fölzárkóztatását segít programunk

2.9.2 A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenység

2 2 2 3 5 6 7 7 7 8 9 10 10 10 10 11 11 11 12 14 15 17 18 19 21

21

3

2.10 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel -oktató munkát segít eszközök és fölszerelések jegyzéke 22 2.11 A szül , a tanuló az iskolai pedagógus együttm ködésének formái továbbfejlesztésének lehet ségei 35 2.12 Az iskola egészségnevelési programja 36 2.13 Az iskola környezeti nevelés programja 43 2.14 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái,rendje,korlátai; a tanulók Tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 53 2.15 Az otthoni( napközi és tanulószobai) fölkészüléséhez el írt írásbeli És szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 54 Mellékletek: 1. számú melléklet a nevel testületi határozat 2. számú melléklet a Szül k Közössége határozata 3. számú melléklet a Diákönkormányzat határozata 4. számú melléklet az Iskola-egészségügyi szolgálat véleménye Önálló kötetben: A képesség-kibontakoztató fölkészítés programja A helyi tanterv Az intézményi min ségirányítási program

1. HELYZETELEMZÉS AZ INTÉZMÉNY ADATAI:

4

Az intézmény neve: Székhelye: Fenntartója: M ködési területe: Jogállása: Gazdálkodása: Alaptevékenysége:

Pet fi Sándor Általános Iskola, Esztergom 2500 Esztergom, Pet fi Sándor u. 20. Tel.: 33-500-706 Esztergom Város Önkormányzata Esztergom közigazgatási területe Önálló jogi személy, vezet je az igazgató, akit az Esztergom Város Képvisel -testülete nevez ki. Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Ellátja az iskoláskorúak általános iskolai nevelését és oktatását, vállalva a sajátos nevelési igény tanulók integrált nevelését. Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik.

1. 1 Iskolánk: 1. 1. 1 Iskolánk tanulói: Iskolaépületünket közel 400 tanuló veszi igénybe. Egy részük a körzetünkbe tartozás miatt, a többség 72% viszont speciális arculatáért választja iskolánkat (a választható m vészeti órák: ének-zene, furulya, néptánc, rajz- és vizuális kultúra, énekkari órák, csoport-bontott nyelvi és számítástechnika-órák, az egyik 1. osztályban Meixner-féle olvasástanítási módszer). Nemcsak Esztergom, hanem más települések lakói is beírathatják hozzánk gyermeküket. Képességeik: A m vészeti órákat választó tehetséges tanulóink közül sok a szociálisan értékes és egyénileg is eredményes. Eredményeik: Diákjaink több területen sikeresek. Követik a ma már híres el deik útját. (Pl. zenei területen: a Vincze testvérek; Velencei Tamás világhír trombitam vész; Cziglényi Andrea, Sz cs Bernadett, operaénekesek; képz m vészet: Kollár testvérek, Morvay László, Brassai Gabriella; színészek: Crespo Rodrigo, Pusztaszeri Kornél; politikus: Tölgyessy Péter...). A korábban m köd furulya együttesünk az országos dönt be jutott. A Megyei Kamarazenei Fesztiválon egy különdíjat és egy második helyet nyertek. A városi dalos ünnepen az énekkar teljesítménye elismerésre méltó. A szereplések sikerét bizonyítják a városi ünnepségeken való fölkérésük, föllépésük. A tanulmányi versenyeken is sikeresek tanulóink: városi angol és német verseny, Ifjú fizikusok, anyanyelvi- és matematikaverseny az alsó és a fels tagozatban, interregionális környezetvédelmi vetélked , szavalóverseny. 2004-ben iskolánk tanulója, Horváth Krisztina képviseli Komárom-Esztergom megyét a regionális versmondó versenyen.

5

Heiligermann Zsófia a Pet fi iskolák részére kiírt országos irodalmi pályázaton 2. helyezést ért el. Sportolóink úszásban és kosárlabdában megyei helyezettek. Tanulóink szociális helyzete: Az iskola tanulóinak 1/3-a szorul rendszeres szociális támogatásra. (étkezési, taneszköz-vásárlási segély; az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak száma 2004-es fölmérés szerint 230 tanuló) Ennek az az oka, hogy magas a munkanélküli szül k száma, továbbá egyre több a csonka családban nevelked gyermek. Kifejezetten rossz szociokulturális háttérrel a tanulók 25%-a rendelkezik. A segítés lehet ségét gyermek- és ifjúságvédelmi tervünkben kidolgoztuk. 1. 1. 2 Iskolánk pedagógusai: A tantestület létszáma 33 f , valamennyien szakképzett pedagógusok: 19 szaktanár, ebb l három szakvizsgázott pedagógus, 14 tanító. Szakmai munkaközösségeink: - alsó tagozatos - osztályf nöki - m vészeti - napközis Tantestületünket a sokszín ség jellemzi. Olyan kollégáink vannak, akik sokoldalúságukkal lehet vé teszik a helyi tanterv sikerét. A különleges, egyéni bánásmódot igényl tanulókat segíti kollégáink közül két f , akik nevel otthoni tanári képesítéssel is rendelkeznek, és egy, aki tehetséggondozó szakért képesítés . A kötelez továbbképzés keretében tíz pedagógus az olvasás – írás zavarok okozta tanulási nehézségekkel foglakozó képzésben vett részt. Egy tanítón nk már több éve a városi nevelési tanácsadó iskolaérettségi vizsgálatainál m ködik közre. A szabadid s tevékenységben igen aktívak testnevel ink, és az az összeforrott kis csapat, akik a városi nyári napközis tábort vezetik, annak munkájában részt vesznek. Az osztályf nökök többsége szintén változatos szabadid s tevékenységekkel motiválják a gyerekeket. Az egészséges életmódra nevelés sikerében nagyon sokat segítenek a természetgyógyászat iránt érdekl d kollégák. Az iskolai sóterápiás klímaszoba a gyermekek egészségnevelésében, a prevencióban hatékony. A gyermekek „lelki gondozásában” a pszohofitness továbbképzésben részt vett pedagógusok, és a szociális-érzelmi nevelés területén m köd szakért nk segít. Iskolánk gyakran megszépül az ügyes kez tanítón k munkáitól. Az osztályf nöki és az alsó tagozatos munkaközösség több éve kimagasló színvonalon m ködik.

6

A napközi otthoni munkaközösség jellemz je, hogy a napközis nevel ket rendkívüli önállósággal, magas szakmai színvonalon fogja egységbe. A magas létszámú napközis csoportokat jól képzett nevel k vezetik. A csoportok vezet i f iskoláról rendszeresen fogadnak hallgatókat csoportos tanítási gyakorlatra. M vésztanáraink (zene és rajz) tevékenységükkel nemcsak az iskolánk, hanem a városunk kulturális életét is gazdagítják. A nevel testület önképzése többirányú. A legtöbben részt vettünk saját tárgyunk aktuális továbbképzésén: magyarból, történelemb l, angol és német nyelvb l, ének-zenéb l, földrajzból, rajzból és testnevelés tantárgyból. Az osztálytanítók a tanítóknak szervezett továbbképzéseket, tanfolyamokat végezték el, és ezt a mindennapi munkában eredményesen alkalmazzák. Önképzésünk másik területe a NAT által nevesített m veltségi területekre való felkészülés. Társadalmi ismeretek tárgykörben, környezetvédelemb l, emberismeretb l, mozgóképkultúra és médiaismeretb l, könyvtárhasználatból, természetismeretb l, tánc-és drámapedagógiából továbbképzéseken vettünk részt. Továbbtanulóink: egy kollégánk a háztartástant és technikát magába foglaló életvitel diplomát, ének-zene szakos tanárn nk tehetségfejleszt szakért képesítést, egy f kulturális menedzser fels fokú szakképesítést, két f közoktatási vezet szakképesítést szerzett. A min ségbiztosításra kiterjed továbbképzésen hét pedagógus vett részt. Igen fontos kihívásnak tekintjük a modern információhordozókkal való ismerkedést, ezért számítástechnikai továbbképzésen tizenhat f , internetes továbbképzésen két f vett részt, egy pedagógus rendszergazda tagfolyamot végezett. Az ez irányú képzés folyamatos, a 2003/2004-es tanévben is további öt pedagógus jelentkezett akkreditált informatikai továbbképzésre. A továbbképzésbe való bekapcsolódásuk folyamatban van. Többen végeztek „Értékeljünk szakszer en!” cím tanfolyamot. Megkezd dött a kerettantervi modulok tanítására való felkészülés is. Mivel iskolánk a nevelés-oktatás területén a test és lélek harmonikus fejlesztésére, a holisztikus emberkép kialakítására törekszik, ezért többen is személyiségfejleszt tanártréningeken vettek részt, így Csendes Éva: Énünk alapjai, Dr.Bagdy Em ke: Pszichofitness, Chef továbbképzés, környezettudatos nevelés, életvezetési ismeretek és készségek tanárfelkészít tanfolyam, valamint Kamarás Imre: Emberismeret továbbképzésén. Jelenleg két pedagógus új tanári szak megszerzésére irányuló tanulmányokat folytat. Továbblépésünk feltételei: Kémia-fizika tantárgyunk szakos ellátottsága továbbra sincs megoldva. A feladatot pályázati úton kívánjuk betölteni. M vészeti blokkunk színesedett a néptánc választhatóságával: 1998. szeptemberét l van néptánc oktatónk.

7

Eddigi önképzési, továbbtanulási lendületünket meg kell tartanunk. A kerettantervek bevezetése folyamatos bels méréseket igényel. Ezért egy kollégánk mérésmetodikai továbbképzésen vett részt. Egy pedagógus jelentkezett ebben az évben a Szegedi Tudományegyetem „Pedagógiai értékelési szakért szakára. 1. 1. 3 Iskolánk tárgyi feltételei: A tanulás-tanítás környezete: Több mint hetven éve épült iskolánkban 17 normál méret és 2 kisméret tanteremben, egy különálló tornateremben és más, tanteremnek nem tekinthet kisebb helyiségben folyik nevel -oktató munkánk. Az iskolaépületben ezen kívül megtalálható még: iskolagaléria, sóterápiás klímaszoba, ebédl , m hely, öltöz (takarítói), tanári szoba, 3 iroda, büfé, feln tteknek dohányzó, orvosi szoba. Önálló könyvtárhelyiségünkben 10. 138 dokumentum van. Az iskolai könyvtár heti öt órában áll a pedagógusok és a tanulók rendelkezésére. Ez az id rendkívül kevés, figyelembe véve, hogy a tanítás – tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kell kapnia az önállóságnak, a könyvtárhasználatnak. A már említett tornatermünket az elmúlt id szakban önkormányzatunk két lépcs ben felújította, saját er b l továbbfejlesztettük. Így a két öltöz mellett külön-külön mellékhelyiségek, tusolók találhatók. Az újabb felújítás az elkövetkez évek feladata. Ehhez pályázatfigyelésre és az iskolai Alapítvány lehet ségek szerinti mozgósítása is szükséges Számítástechnikai tantermet hoztunk létre az alagsori kisméret tantermek egyikében. Pályázat útján nyertünk használt számítógépeket, így a tanulók már 15 gépen tudnak dolgozni. Iskolánk csatlakozott az Internetre, ami a tanulók számára is hozzáférhet a számítástechnika teremben, míg a könyvtári gépen a pedagógusok korlátozás nélküli Internethasználók. A pedagógusok rendelkezésére további egy számítógépet helyeztünk el az egyik kisebb teremben. A géppark korszer sítése további er feszítést kíván, nemcsak a fenntartótól, hanem az informatikatanártól, az iskolavezetést l. 2003-ban az Oktatási Minisztérium Iskolai emlékezet pályázata révén lehet ségünk volt szaktanterem névadásra. Ennek során a fizika szaktantermünket az iskola egykori igazgatójának, Sinka Lászlónak a tiszteletére, róla neveztünk el. Az intézmény f tése korszer nek mondható, a szomszédos szakiskolával közös gázf tés. A rendszer tisztítása, korszer sítése halaszthatatlan. Az ideális azonban a saját központtal való m ködtetés lenne. Az ebédl bútorzatát a korábbi években kicseréltük, a falak és az utcai ablakok karbantartását 2004-ben végeztük el saját er b l. 2004-ben a szül k-nevel k bálja bevételéb l az iskola folyosóinak világítását, míg a fenntartó önkormányzat révén a tantermekét korszer sítettük.

8

Feladataink a következ évekre: Elkezd dött, sok szül i segítséggel, a parkettás tantermek padozatának felújítása (csiszolása, lakkozása). Megkezdtük a tantermek bútorzatát: padok, székek cseréjét, külön figyelemmel az ott tanuló gyermekek testméretére. Szeretnénk hangsúlyozni a természetes környezet szépségét, ezért folyamatosan egyre több tárgyat helyezünk a gyermekek közelébe, amely természetes anyagból készült. Az udvar fokozatos átalakítása elkezd dött (fajátékok, hinták, fásítás, a burkolat festése), ezt a tevékenységünket is folytatnunk kell. Szakért k bevonásával szükséges lenne az öreg fák felújítási lehet ségének fölmérése (gyökérzet visszavágása), az udvar töredezett, felgyüremlett aszfaltrétegének föltörése, majd az újra burkolására. Mindezek a munkálatok a baleset-megel zést is szolgálnák. Csak ezután kerülhetne sor a sportudvar továbbfejlesztésére. Az udvar fásítását, parkosítását több éve nyertes pályázataink tették lehet vé. A tanulást-tanítást el segít eszközök: Alsó tagozat: eszközellátottsága elégséges, de nem jó. A differenciált oktatást segít - és az oktatástechnikai eszközök megfelel ek. Az audiovizuális információhordozók száma kevés. Fels tagozat: nagy általánosságban hasonló az eszközellátottság, mint az alsóban. Fenntartónkhoz benyújtott, a kerettanterv indítására elengedhetetlenül szükséges eszközigényünk 1.900 E Ft-ot tett ki. (számítógépek, színes televízió, video lejátszó, CD-lejátszó, írásvetít k, magnetofonok, mikroszkópok, modellek, térképek, applikációs készletek stb.) A hiányzó kötelez taneszközöket 2008-ig folyamatosan pótoljuk, figyelemmel az elavult, a tönkrement eszközökre. 1. 1. 4 Pedagógiai munkánk jellemz i Minden tanulónk számára szeretnénk tartalmas, hasznos, boldog iskolai életet biztosítani. Törekszünk arra, hogy türelemmel, toleranciával végezzük napi feladatainkat. Ezért nagyon fontosnak tartjuk gyermekközpontú iskolai modellünk m ködtetését, amelynek az a célja, hogy megkönnyítse az óvodából iskolába történ átmenetet. Egyre több gyerek jön az óvodából már úgy, hogy ott logopédia-foglalkozásra járt. Második éve lehet ségük van a gyengébb képesség gyerekek szüleinek, hogy a pszichológus javaslatára, a lassabban haladók, a diszlexia prevenciót igényl k a Meixner-féle módszert választhassák. Az egyik els osztályban Meixner Ildikó olvasástanítási módszerével tanulnak a gyerekek. A szül k körében nagy sikernek örvend ez a tanítási módszer. (2004ben volt olyan, más körzetbe tartozó szül , aki ezért hozta ide gyermekét.) Mivel a tanulóink 14 %-a részképesség-zavarral küzd, a differenciálásra, felzárkóztatásra nemcsak az els osztályban kell nagy hangsúlyt fektetnünk, hanem valamennyi évfolyamon, valamennyi tanulócsoportban.

9

Igyekszünk minél korszer bb ismereteket közvetíteni, az ismeretek mennyiségében a fokozatosságra törekedni, az egyéni képességeket is figyelembe venni. Ezeknek az igényeknek a kielégítése szükségessé teszi számunkra a folyamatos önképzést és továbbképzést. Nagy segítséget jelentene, ha fölvehetnénk egy fejleszt pedagógust. Az egészséges életmód és a személyiségfejlesztés pedagógiai munkánk középpontjában áll. Többéves az egészségnevel programunk, amelyet az alábbi tevékenységeink m ködtetnek: sóbarlangunk használata, melyre a következ évben programot kívánunk összeállítani, turisztikai és életmódtáboraink, úszásoktatásunk, erdei iskola, téli programjaink ( pl. a sítábor, szervezése anyagi feltételekt l és az id járástól függ) környezetvédelmi tevékenységeink (takarítási világnap, szelektív hulladék-gy jtés, fásítás), környezettudatos magatartásforma kialakítása (a Föld napja, madarak-fák napja, víz világnapja). Pedagógiai munkánk szorosan épít a családra, a szül kkel való együttm ködésre. Épp a szül i igényeknek megfelel en foglalkozunk csoportbontott, differenciált nyelvtanítással, csoportbontott számítástechnikai oktatással. Pedagógiai tevékenységeinkben nyitottak, együttm köd k vagyunk. Önkormányzatunkkal, az óvodákkal, iskolákkal és minden olyan kapcsolatot keres kezdeményez vel, aki partner közös célunkban, a gyermekek színvonalas nevelésében, oktatásában, igyekszünk jól együttm ködni. 2003-óta testvériskolai kapcsolatban állunk a kéméndi (Szlovákia) Pet fi Sándor Általános Iskolával. Énekkarunkkal, kamara-zenekarunkkal és versmondóinkkal részt vettünk az iskola névadó ünnepségén, s kapcsolatunk azóta kiterjed arra is, hogy a két iskola által szervezett vetélked kbe, ünnepségekbe mindkét iskola diákjai aktívan bekapcsolódjanak. Hagyományteremt céllal történelmi vetélked t szerveztünk immár második alkalommal, melyen a kéméndi iskolán kívül az esztergomi iskolák 12- 13 éves tanulói is versenyeztek. Testvériskolát találtunk Esztergom lengyel testvérvárosában, Gnieznoban. A 10 – 12 évesek a 9. számú, míg a 13 – 15 évesek a 2. számú gimnáziumban lelhetnek levelez társakra, barátokra. A testvériskola-kapcsolatok, az ebben rejl nevelésioktatási lehet ségek további kibontakoztatása, fölfedezése az elkövetkez évek pedagógiai munkáját át kell hassák. 1. 2 A pedagógiai környezetünk jellemz i: 1. 2. 1 Iskolánk környezete: belvárosi iskolánk központi helyen áll, jó fekvés , jól megközelíthet . Az épül ipari park, reményeink szerint hamarosan mérsékli a munkanélküliség nyomasztó gondjait. Körzetünk népessége elöreged , ezért a gyermeklétszám egyre csökken. Emiatt fontos feladatunk a vonzó iskolai arculat kialakítása, hogy más körzet gyerekei is szívesen válasszák iskolánkat. A körzethatárokat csak a fenntartó módosíthatja. 1. 2. 2 A szül i háttér: a tanulók szociális környezeténél már utaltunk arra, hogy tanulóink egyharmada rendszeres szociális támogatásra szorul. Kifejezetten rossz szociokulturális háttérrel tanulói létszámunk 25%-a

10

rendelkezik. Ellentmondásosnak látszik annak a szociokulturális háttérvizsgálatnak az eredménye, amelyet a NAT-ra való felkészülésünk els ütemében elvégeztünk. Az iskolánkban tanuló gyermekek szüleinek egy része igen jó iskolázottsági mutatókkal rendelkezik. A tanulók 18 %-a „könyves” környezetben él. Megfigyeléseinket meger sítette, hogy családi üdülésre csak a tanulók 10 %-a számíthat, és sajtótermékek vásárlásával 16 % még alkalmilag sem él. A szül k iskolával szembeni elvárásai a következ k: Konvertálható ismereteknek fogadják el az idegen nyelveket, a számítástechnikát és a diplomához kötött (értelmiségi) foglalkozásokra fölkészít tantárgyakat. A szül i elégedettségi vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a gyermekek jól érzik magukat az iskolánkban, a pedagógusokkal, az iskolavezetéssel, azok munkájával, valamint az iskola feltételeivel elégedettek. A tanulói elégedettség/elégedetlenség fölmérésére, a minden tanévben megrendezett, Diákparlament is egy az eszközeink közül. 1. 2. 3 Kapcsolattartás a szül kkel és más kapcsolataink: Kapcsolatrendszerünk fejlesztéséhez felhasználjuk a pedagógiai program készítéséhez kiadott, szül k körében végzett felméréseink tapasztalatait. A folyamatos együttm ködés visszatér gyakorlata többek között: - szül i értekezlet, fogadóóra, családlátogatás; - nyílt napok rendszeres szervezése minden évfolyamon; - pályaválasztási tájékoztató a 7.- 8. osztályos tanulók szülei számára; - közös ünnepségek osztály- és iskolai szinten; - közös sportrendezvények osztály- és iskolai szinten; - egyéni fogadóórák Az elkövetkezend években az együttm ködés továbbfejlesztésére is lehet ség nyílik: - szül k által tartott ismeretterjeszt el adások,foglakozások (pl.: iskolai napok), - szakkörök, különórák szül k általi vezetése (segítése), - családos kirándulások, táborozások, színházlátogatások, - közös zenélések, éneklések (m vészeti csoportok), - amat r m vészeti tevékenységek bemutatása (szül -gyermek) a Híd Galériában, - közös pályázatírás, - versenyek szervezése, lebonyolítása szül k vezetésével. A szül k segítségére a következ években is számítunk. Továbbra is fontos partnerek az osztály- és az iskolaközösség szervezésében. Sokfajta segítséget nyújthatnak az intézmény fenntartásában, fejlesztésében, a programok megvalósításában.

11

Egyéb kapcsolatok: Együttm köd a kapcsolatunk a város óvodáival, általános és középiskoláival. A leend els osztályosoknak szervezett „Nyitott kapu” programsorozat - az óvodák partnerségének is köszönhet en - évek óta sikeres. A 2003-2004-es tanévben az óvodákat hívtuk versenyre: „Kalandozások a mesék birodalmában” címmel, amelynek hangulata további óvoda-iskola kapcsolatok építésének lehet ségét és igényét bizonyította. Jó a kapcsolatunk továbbá a megyei levéltárral (levéltári órák), a város múzeumaival: Balassa, Duna Múzeum (állandó szerepl i vagyunk a víz világnapi eseményeknek). A város többi intézményével is ápoljuk a partnerkapcsolatot, így a Majer István Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekjóléti Szolgálattal (nevelési/szül i értekezletek, iskola-el készít foglalkozások, esetmegbeszélések), a városi logopédiával, a Pet fi filmszínházzal, a Zöld Házzal (hangversenyek, el adások), a városi uszodával, a városi könyvtárral, a városi zeneiskolával. A Teleház és a Gyámhivatal különösen fontos partnereink, hiszen a hátrányos helyzet tanulók száma miatt ez kiemelt a kapcsolatok sorában. (lásd továbbá az IMIP-ben) A Belvárosi plébánia körzetébe tartozik iskolánk, ezért a hittanoktatást a plébános felügyeli (a tanórákhoz csatlakozva plébániai hitoktató tartja). Azonban minden felekezet felé nyitottak vagyunk. 1. 2. 4 Iskolánkkal szemben megfogalmazódó igények, elvárások: Iskolánk fenntartója a városi önkormányzat. Az Oktatási Bizottság javaslata alapján a fenntartó kifejezte azt az igényét, hogy iskolánk néptánccsoportot, ének-zene és hangszeres oktatással furulyazenekart m ködtessen, és vizuális nevelést folytasson. Az ÖMIP-ben preferált tevékenységünk az ének – zenei nevelés. Az önkormányzattól évenkénti ütemezésben kapott többlet órákat ezeken a területeken használjuk fel, valamint a szükséges csoportbontásokra (a nyelvi, a számítástechnikai, a m vészeti órák). A városunkban m köd középfokú iskolák lehet vé teszik, hogy a 4. 6. és 8. évfolyam végén új továbbtanulási irányt választhassanak a tanulók és szüleik. A középiskolák elvárásai között speciális igények is megfogalmazódnak: reálés humán osztály, nyelv. A szül k, az iskolafenntartó és a középiskolák által megfogalmazódott igényeknek igyekszünk eleget tenni. Pedagógiai programunk és helyi tantervünk az elvárásokhoz igazodva, a lehet ségeink figyelembe vételével az igények kielégítésére készült.

12

2. A nevelési program 2. 1 A nevel -oktató munka pedagógia alapelvei: - Befogadó, ismeretszerz , tudásgyarapító, személyiségfejleszt , fejleszt felzárkóztató, széles kulturális sávban m köd , együttm köd iskola és pedagógiai munka. - M vészetorientált, a kerettanterv és a helyi tanterv által körülhatárolt, az iskola hagyományait, értékeit meg rz , továbbfejleszt pedagógiai munka, ennek megfelel tantárgy és taneszközfejlesztés. 2. 2 A nevel -oktató munka általános céljai: - Humán m veltségtartalom közvetítésével (magyar nyelv és irodalom, énekzene, vizuális kultúra, tánc, idegen nyelv) szilárd alapm veltség elérése, a továbbtanulás lehet ségének biztosítása. - Minden m veltségterületen az alapképességek nyújtása, biztosítása. - Az értelmes, az érzelmeit kifejezni tudó egyúttal az érzelmein uralkodó, egészséges életmódot elfogadó és követ tudás és magatartás elérése, az ehhez szükséges képességek megalapozása. - Az életkori sajátosságokkal harmonizáló, egyúttal a modern világ elvárásaihoz igazodó tudás elérése. - Elismert belvárosi iskolának lenni. 2. 3 A nevel - oktató munka általános feladatai: - A humánértékek közvetítésének meger sítésével kell befolyásolni a gyermekek és a szül k értékrendjét, értékszemléletét. - A humán területen továbbtanulni szándékozó tehetségek felkészítése. - A különböz m veltségterületeken az alapvet képességek szintjére eljuttatni valamennyi tanulót, kialakítani a tudás szükségességét felismer életszemléletet. - A pozitív értékek és erkölcs iránt fogékony, az értelmi, érzelmi és fizikai szinten egyaránt helytállni képes gyermeki személyiség fejlesztése. - Az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása. - A magasabb évfolyamokra lépéshez szükséges tudás és személyiség objektív mérése, a gyermeki személyiség objektív értékelése, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek, készségek és képességek meghatározása, a követelményszintek elérésének egyénhez igazodó segítése, a gyermeki személyiség elkalauzolása a különböz m veltségi területek között a gyermeki attit d figyelembevételével. - Az iskola hagyományait rz , az iskola értékeit az iskolából magukkal viv és az iskola hírnevét öregbít gyermekek nevelése.

13

2. 4 Alkalmazható eszköz- és eljárásrendszer: - A legf bb lehet séget a tantestület által elfogadott a kerettantervben és a helyi tantervben található tantárgyrendszer és óraszámok, a választható és tanórán kívüli programok adják. - A korszer eszközök közül a tömbösített tananyag földolgozások, az erdei iskola és a projekt módszer alkalmazását is az évenkénti tervezés során építjük be a programunkba els sorban a környezeti nevelés, a drámatanítás illetve a hon- és népismeret oktatásában. - A konkrét eszköz- és eljárásrendszer elemeit az egyes m veltségi területek tantárgyaiban szükséges konkrétan megfogalmazni, e fejezetben viszont elvként szükséges leszögezni, hogy mindenkor a gyermekek életkori sajátosságainak megfelel , a szül k és a tanulók igényeit figyelembe vev , az iskola lehet ségeit reálisan szemlél eszköz- és eljárásrendszer lehet csak hatékony. 2. 5 A nevel -oktató munka speciális céljai és feladatai iskolai szintenként 2. 5. 1 A nevelés-oktatás bevezet és kezd szakaszán, az 1. 2. és a 3.-4. évfolyamon: - Az iskolába lép kisgyermekekben óvjuk és továbbfejlesztjük a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdekl dést és nyitottságot. - Átvezetjük a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységköréb l az iskolai tanulás légkörébe. - Fogékonnyá tesszük saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom kapcsolatai iránt. - Az iskolában teret engedünk a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának, segítjük természetes fejl dését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítünk, alapvet képességeket és alapkészségeket fejlesztünk. - Minden tevékenység a gyermeki kíváncsiságra és az érdekl désre épít, ezáltal motiválja, munkában fejleszti a felel sségtudatot, a kitartás képességét, segíti érzelemvilágának gyarapodását. - Mintákat ad ez a szakasz az ismeretszerzéshez, a feladat – és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. - Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, segítjük a tanulókat a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Tör dünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéb l vagy eltér ütem éréséb l fakadnak.

14

- Tudatosítjuk a gyermekben a sz kebb és tágabb környezetb l megismerhet erkölcsi értékeket, meger sítjük a humánus magatartásmintákat és szokásokat a gyermek személyiségének formálása érdekében. - A pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. A fejlesztés kiemelt területei A test és a lélek harmonikus fejlesztése: - A mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra megalapozása, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallásfejlesztése, az egészségesebb életmód ismereteinek közvetítése, ezt el segít szokások alakítása, az érzelmi élet gazdagítása, önismeret-fejlesztése, reális önértékelés fejlesztése, a társaskapcsolatok igényének felkeltése és er sítése. A szocializáció folyamatainak el segítése: - A gyermeki személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakorlásával, a kortárs kapcsolatok meger sítésével, elemi mindennapi életvitellel összefügg gyakorlati ismeretek nyújtásával. - Az elemi m veltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése. - A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvet képességek, készségek elsajátíttatásával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önm velés megalapozásával. A tanulási stratégiák: - Megválasztásában és a taneszközök használatában releváns az életkori jellemz k figyelembevétele, az ismeretek tapasztalatokra épül megalapozása, a felfedezés öröme, a kreativitás fejlesztése, a differenciált el rehaladás és fejlesztés, a m vészeti, gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése, fejl désük folyamatos megfigyelése és személyre szóló fejleszt értékelése. 2. 5. 2 A nevelés-oktatás alapozó és fejleszt szakaszán, az 5.-6. és a 7.-8. évfolyamon: - Az életkori sajátosságokhoz igazodva figyelembe vesszük, hogy a 10-14 éves tanulók gondolkodása az érzékelés útján szerzett tapasztalatokra épül, ezért ebben a szakaszban az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdül kortól viszont el térbe kerülhet az elvont fogalmi és elemz gondolkodás.

15

- Az iskolában, ebben a szakaszban együtt neveljük a különböz érdekl dés , eltér értelmi, érzelmi, testi fejlettség , képesség , motivációjú, kultúrájú gyermekeket. Érdekl désüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelel en felkészítjük ket a továbbtanulásra, el készítjük ket a társadalomba való majdani beilleszkedésre, az élethosszig tartó tanulásra. - Fejlesztjük a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükséges képességeiket, készségeiket. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói osztályközösségekben való élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttm ködési készségét, akaratát, segít készségét, szolidaritás érzését, empátiáját. Preferáljuk a megbízhatóság, becsületesség, szavahihet ség értékeit. - A szocializációs folyamatban tudatosítjuk a közösség demokratikus m ködésének értékeit. Tisztázzuk az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát. A demokratikus normarendszert kiterjesztjük a természeti és az épített környezet iránti felel sségre, magatartásra. - Kiemelked feladatunk a nemzeti, nemzetiségi, az etnikai hagyományok tudatosítása, ápolásukra való nevelés. A nevelési-oktatási tevékenység során fejlesztjük a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, az Európai Unióhoz való tartozás tudatát, más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerését, megbecsülését. A fejlesztés kiemelt területei: A test és a lélek harmonikus fejlesztése: - A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás továbbfejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének megalapozásával, az egészséges életmód tudatos vállalásával, az érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával, az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttm ködés tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportokban. A szocializáció folyamatainak el segítése: - Az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggéseinek tudatosításával, az erkölcsi meggy z dés és az erkölcsi cselekvés összhangjának elismertetésével, a nemzedékek közötti és a kortárs kapcsolatok meger sítésével, az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefügg praktikus tudás nyújtásával. Az alapm veltség továbbépítése: - A differenciálódó és sokszín tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önm velés alapozásával, gyakoroltatásával.

16

- A tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül. - A tanulók a megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldására, konfliktusok kezelésére alkalmazzák. Döntésképességüket, szervezett gyakorlatokban és spontán váratlan élethelyzetekben is érvényesíthetik. - A tanulás során növekv szerepet kap a közvetett kommunikáció – írásbeli, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés, - és megjelenik az idegen nyelven folyó kapcsolatteremtés. Az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény is el segíti az alapm veltség továbbépítését. A tanulási stratégiák megválasztásában kiemelt szempont: - Az életkori sajátosságoknak megfelel ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók érési folyamatához igazodó leterhelés, személyre szóló fejleszt értékelés. - Az együttm ködésre épít tanulási technikák növekv szerepe. A tanulók aktív közrem ködését feltételez ismeretszerzési módok növekv aránya. - A heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerez ismeretszerzési élményeket feltételez kínálat. A tudás szükségességének és örömének megismerése, önbizalmuk növelése, önismert és az önteljesítmény értékének felismerése. 2. 6 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk oktató-nevel munkájában középpontba állította a tanulók személyiségének fejlesztését. Annak érdekében, hogy a személyiség harmonikusan fejl djön, a pedagógiai program színes, változatos lehet séget kínál a tanulóknak. A tanított tantárgyak keretén belül, a mindennapi iskolai életben számtalan lehet ség rejlik a gyermekek személyiségének alakításában, fejlesztésében, melynek összeredménye lesz a „rejtett tanterv” megvalósítása. Három korosztályra felépített fejlesztés és egy lineáris fejlesztési vonal jellemzi iskolánk személyiségfejleszt munkáját. Az els korosztály a 6-9 évesek A pszichoszociális szakaszban: olyan feladatokat kapnak a tanulók, melyek sikerélményhez juttatják ket. Ezzel kívánjuk kiküszöbölni a csökkentérték ség kialakulását, az önbecsülés megfelel szintjét. A kognitív fejl dési szakaszban: a m veleti szakaszról a konkrét m veleti szakaszra térnek át. Ennek segítése a nevel k feladata. Az erkölcsi fejl dés szakaszában: az erkölcsi realizmus jellemzi a gyermeket. A roma származású tanulók külön figyelmet kapnak. Többnyire nagy hátránnyal indulnak neki az iskolai éveknek. Általában rossz szociokulturális háttér,

17

iskolázatlan szül k, a magyar nyelv alapszint ismerete nehéz helyzeteket teremt mind a roma tanulók, mind pedig a pedagógusok számára. Felzárkóztatásuk közös feladat. Személyiségük fejlesztésében, az identitásuk kialakításában, meg rzésében a tantestület minden tagjának segíteni kell. Az els évfolyamos roma tanulókat fejleszt pedagógusnak kell segíti. A munka anyagi hátterét biztosíthatja a fenntartó, illetve az erre a speciális tevékenységre kiírt pályázat, pályázatok. Az iskola tanulói megtanulják, hogy a másság nem kirekeszt tényez . Minden más kultúrának megvannak az értékei, melyeket tisztelni és becsülni kell. A második korosztály a 9-12 évesek: A gyermekeket a megfelel feladatokkal kell lekötni. Fontos, hogy a legjobb és leggyengébb tanulóknak a többiek el tt történ összehasonlítgatását kerüljük. Bár még gondolkodásukban a konkrét m veletek dominálnak, az absztrakt fogalmakkal dolgozó tanulóknak segítenünk kell. Ebben a szakaszban térnek át a kényszererkölcsr l az együttm ködés erkölcsére, melynek segítése, irányítása feladata minden pedagógusnak. E fejl dési szakaszban megnövekszik a kortárs csoportok jelent sége, a személyközi kapcsolatokra fokozottan figyelnek. A mások viselkedésének okát megértik, ehhez ad támogatást a pedagógus tapasztalataival, ismereteivel. A tanulók ebben az életkorban olyan iskolai feladatokat kapnak, melyek megvalósítása a csoportm ködést feltételezi. Például sport, tánc, kamarazene, irodalmi színpad, stb. A harmadik korosztály a 12-14 /15/ évesek: Az önállóbbá válással önmaguk fel l egyre többet gondolkodnak. Az identitás kialakításának segítése érdekében az én meghatározása a feladat a tanórán és tanórán kívül. Az együttm ködési készség kialakítása, fejlesztése ebben a korban elengedhetetlen célja a nevel knek. Személyiségfejleszt tréningekkel ezen a nagyon nehéz szakaszon át kell segítenünk a diákokat. 2. 6. 1 Az iskolai személyiségfejlesztés sarkalatos pontjai: A szül kkel való kapcsolattartás Az iskolába lépéskor felmerül problémák kezelése A másság elfogadása Az idegen kultúrából érkezett tanulók megértése, megértetése A roma származású tanulók számára értékké tenni a tanulást A személyre szabott feladatok kidolgozása, a differenciált oktatás a lassan haladóknak és a jobb képesség tanulóknak • Képes legyen a tanuló arra, hogy a feladataival „megküzdjön”

• • • • • •

18

• A történelmi és iskolai hagyományaink ápolása • A társadalom által elfogadott hagyományos értékekkel történ azonosulás • Az önismeret fejlesztése A kerettanterv adta lehet séget kihasználva iskolánkban az els két évfolyamon a választható és a kötelez en választható órák terhére készségfejleszt órákat tettünk. Az alapozó két évben ennek eredményeként olyan tevékenységeken vesznek részt diákjaink, melyek személyiségük fejlesztésében nagy szerepet játszanak. Életkori sajátosságaikhoz igazodva sok-sok játékkal és mozgással segítjük ket önmaguk erényeinek és gyengéinek megismeréséhez, a tudás és tanulás öröméhez jutásához vezet út szépségéhez. A személyiség fejlesztése minden tanórán cél és feladat a pedagógus számára. Példaképeket állít a gyermekek elé, amikor történelmünk h seir l, íróinkról, sportolóinkról, zenészeinkr l, tudósainkról, m vészeinkr l tanít. De példaképet állít akkor is, amikor a hétköznapok h seir l ejt szót. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek meg rzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felel sség, a környezeti károk megel zésére törekvés váljon meghatározóvá. Fontos feladat a felnövekv nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Ez nemcsak a betegségek megel zésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére, és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Ugyanakkor a pedagógusok fejlesszék ki a tanulókban a beteg, a sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segít kész magatartást. Továbbá nyújtsanak támogatást a gyermekeknek a káros függ ségekhez vezet szokások (pl.: dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) kialakulásának megel zésében. Az egészséges életmódra való nevelésben a sportköröknek, sportvetélked knek, az erdei túráknak, az erdei iskolának jut egyre nagyobb szerep. Az úszásórák, a sóbarlangban eltöltött leveg zések mind az egészség meg rzését szolgálják. Nemcsak a tanórákon kell igénybe venni a klímaterápiás sószobát, hanem a reggeli gyülekezés idején is. Ekkor alkalom nyílik a kötetlenebb beszélgetésekre is. Az egészségre nevelés fontos eleme a káros szenvedélyek megel zése, amit az osztályf nöki órákon kívül külön el adásokon is hallhatnak a diákok. A kommunikációs kultúra részben a m veltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, elfogadásának, megbecsülésének dönt tényez je. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek els sorban az anyanyelv minél teljesebb érték ismeretét kívánják. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie.

19

A kommunikációs kultúra fejlesztésében nagy szerepe van az anyanyelvi szakköröknek, vetélked knek és annak a lehet ségnek, hogy az idegen nyelveket bontott csoportban tanulhatják a tanulók, illetve a tehetségeseknek a tanórán kívüli nyelvtanulást biztosítjuk. Egyre több tanulónk ért a számítógépekhez, igazodik el az új információs környezetben. Célunk tehát, hogy iskolánkat harmonikus, a világra nyitott, személyiségükben kiegyensúlyozott gyermekek hagyják el. 2. 7 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskola feladata, hogy a tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemz sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szül föld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban él más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. Legyenek megért k a másság iránt. Becsüljék meg az európai fejl dés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét. Legyenek érdekl d k, nyitottak az európai kultúra, életmód iránt. Az iskolában az alapközösségeket az osztályok illetve az egész iskola képezi. Iskolánkban kisebb közösségek is léteznek, melyek csoportbontással (idegen nyelv, informatika, tánc), illetve közös érdekl dés alapján keletkeznek (szakkörök, énekkar, sportcsapatok). A közösségi szellem kialakítására nemcsak az osztályf nöki órákon és a napközis csoportokban van lehet ség, hanem a különböz rendezvényeinknek, programjainknak is közösségformáló ereje van, melyeket els sorban a diákönkormányzat szervez. A diákönkormányzat a személyiségfejlesztésnek helyszíne. A tanulók ezen a fórumon gyakorolják a demokráciát, a toleranciát, az érvelés kulturált módját. A diákönkormányzat m ködése szerves része a „rejtett tantervnek”. Jól m ködik az úgynevezett diákfegyelmi bizottság is. A diákönkormányzat feladatai: programok szervezése önmaguknak, diáktársaknak; inspiráció a kreativitásra; érvek ellenérvek; az emberi értékek megbecsülése; a lemaradók segítése; a mások és a saját munka értékelése; a társak megismerése, saját lehet ségeik föltárása; személyes példamutatás; a szocializáció folyamatainak el segítése. Az immár hagyománnyá vált Pet fi-napokon minden tanuló megismerkedik az iskola múltjával, átérzi mit jelent ennek a nagyobb közösségnek a tagjává lenni.

20

A közös kirándulások, a környezetvédelmi vetélked n való részvétel, a gesztenyeszedés, a papírgy jtés, a szelektív hulladékgy jtés mind a tanulók környezetük iránti megbecsülését fejleszti. A mozi- opera- és színházlátogatások, az iskolánkban kiállított képz m vészeti alkotásokkal történ együttélés, az énekkari, a néptánc és az irodalom-színpadi szereplések mind segítik nemzeti kultúránk értékeinek megismerését, megbecsülését. 2. 8 Az iskolai élet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segít tevékenységeink: Segít tevékenységünk színterei:

Megcélzott csoportok

- a tanulási órák differenciálása - a képességek szerinti választás biztosítása (idegen nyelv, ének-zene) - a tanórán kívüli tevékenységek Nyújtott lehet ségek

A tehetséges tanulók fejlesztése, a) nyelvi csoportbontás képességeik kibontakoztatása b) választható tantárgyak (ének-zene, néptánc, testnevelés, rajz, számítástechnika) c) szakkörök: német nyelv, diákszínjátszó, rajz, sport, számítástechnika, vöröskereszt d) individualizáló stratégiák: önálló könyvtári munka A szociális hátránnyal küzd tanulók

szociális szolgáltatásaink - 7 órától reggeli pedagógusügyelet - étkezési, tankönyv és taneszköz vásárlásra segély - hozzájárulás az iskolai kirándulások költségeihez - egészségügyi sz r vizsgálatok - mentálhigiénés foglalkozások - kapcsolattartás a szül kkel - szabadid s tevékenységek - napközi, nyári napközi biztosítása - egyéni foglalkozások

21

A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzd tanulók

- a személyiség fejlesztése (egyéni és kisközösségi foglalkozás, emberismeret óra) - CHEF programban való részvétel - tájékoztatás és tanácsadás a szül knek - nevel célzatú szabadid s tevékenységek

Az indulási hátrányok csökkentése, a - korrepetálás - felzárkóztató csoport tanulási nehézségek enyhítése - pótló, korrigáló nevelés - fokozottabb ellen rzés a tanulási foglalkozásokon - differenciálás a segítségnyújtásban (több segítség) - önálló tanulási szokások kialakítása - a tanulási tempó fokozása - közrem ködés a tanulási készségek kialakításában - tanulási technikák megismerése alkalmazása - integrált tanulószoba használata a fels tagozaton (a napköziben 14.00tól 15.00-ig szaktanárok állnak a rászorulók rendelkezésére) A sajátos nevelési igény tanulók - tanévenként az illetékes szakért i és befogadására (eseti elbírálás szerint) rehabilitációs bizottság el írásai alapján

2. 9 A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg pedagógiai tevékenységet, továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít programok A hátrányos helyzet tanulók számának rohamos növekedése az utóbbi években mérsékl dött ugyan, de az alacsony jövedelm családok száma még mindig igen magas. A veszélyeztetett tanulók száma az alsó tagozaton 7 tanuló, míg a fels n 5 f , hátrányos helyzet alsó tagozaton 34, föls tagozaton 63 tanuló. A gyermekvédelmi felel s tudomására jutott védelembe vett tanulók száma alsó tagozaton 1, föls tagozaton 2 tanuló.

22

Növendékeink szülei körében jelent s a munkanélküliség aránya, ami tartóssága esetén tovább ronthatja a hátrányos és veszélyeztetett tanulók helyzetét, esélyeit. Feladatok: A helyzetelemzésb l következik, hogy iskolánkban a gyermekvédelem az iskolai élet minden területét át kell, hogy hassa, és át is hatja. Rendkívül fontos a szül kkel való kapcsolattartás, a családi háttér ismerete, ami nemcsak az osztályf nökök, hanem a gyermekvédelmi felel sök feladata is. A családlátogatások nem rendkívüli alkalmak, hanem a mindennapi pedagógiai munka nélkülözhetetlen elemei. Ha a szül elutasítja a családlátogatást, akkor a kapcsolatfelvétel más módjait igyekszünk alkalmazni. Amennyiben a gyermekkel, nevelésével probléma van, szakember segítségét is igénybe vesszük. Iskolánknak jó kapcsolata van a nevelési tanácsadóval, személyes vizsgálatot, egyéni felzárkóztató programot nyújtanak a pszichológus, a fejleszt - és gyógypedagógus munkatársak. A továbblépés lehet ségét a fejleszt pedagógus alkalmazása jelenti, továbbá a Montágh iskola pályázata, melynek révén gyógypedagógusok is segítenék az iskolai munkát. A hátrányos és veszélyeztetett tanulókkal való foglalkozásban nagy el relépést jelentett a törvény által biztosított félállású gyermekvédelmi felel s beállítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani a más településr l bejáró tanulókra, számuk szintén évr l-évre növekszik (alsó tagozaton 5-7, míg a fels ben 10-12 f ). A hátrányos helyzet tanulók kulturális hátrányai leküzdésének megvalósulási formái: - osztályf nöki és emberismereti órák; - tanórai és tanórán kívüli felzárkóztatások; - korrepetálások; - tehetséggondozás, tanulmányi versenyekre való felkészítés; - öntevékeny könyvtárhasználat; - napközi és tanulószoba biztosítása; - szociális szolgáltatások: tankönyv és étkezési segélyek; - szabadid s tevékenységek - sport- és m vészeti körök; - szünidei programok. Állandó és jó kapcsolatuk van a Majer István Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekjóléti Szolgálat, Esztergom intézménnyel, a Teleházzal, a Gyermekkert Alapítvánnyal. A gyermek- és ifjúságvédelmi felel s nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzet tanulóinkat. Konkrét segítségünk a rászorulóknak: önkormányzati forrásból segélyek (tankönyv, étkezés, tanulmányi kirándulás) folyósítása. A támogatandó családokkal id ben felvesszük a kapcsolatot. Az els osztályosok esetében figyelembe vesszük az óvón k jelzéseit, így már szeptember elején tudjuk támogatni az érintetteket.

23

2. 9. 1 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít programunk: A felismerést tetteknek kell követnie. A felzárkóztatás lehet ségét több csatornán keresztül biztosíthatjuk. A szül vel történt megbeszélés után kötelezhetjük a tanulót, vegyen részt valamennyi egyéni felzárkóztató foglakozáson. Biztosítanunk kell a korrepetálást a továbbhaladás szempontjából fontos tantárgyakból. Meg kell gy znünk a szül t, hogy a napközis nevel irányításával gyermeke könnyebben, és nem utolsó sorban eredményesebben tud felkészülni a tanítási órákra. Használja ki a napközibe integrált tanulószoba hatásos el nyét. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, akár egyénileg oldjuk meg. 2. 9. 2 A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenység Iskolánk eddig is sokat tett a szociális hátrányok enyhítéséért. A napközis foglalkozások megszervezésével, pl. nemcsak a közoktatás feladatainak megvalósításában vettünk részt, hanem ezzel szociális funkciót is teljesítettünk. A törvény most arra ösztönzi a tantestületet, hogy külön is gondolja végig, és foglalja rendszerbe azokat a tevékenységi formákat, amelyek a szociális hátrányok enyhítését segítik. Ehhez szükséges a szociális hátrányokkal küzd gyermekek feltérképezése, problémáik megismerése. Ezt a feladatot az osztálytanítók, osztályf nökök, napközis nevel k és gyermekvédelmi felel sök végzik. A napközis foglalkozások felzárkóztató programjai mellett a szociális hátrányok enyhítését szolgálhatják az alábbi tevékenységi formák: - felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok, korrepetálások - drog és b nmegel zési programok - pályaorientációs tevékenység az osztályf nöki munkában - felvilágosító munka a szociális juttatások lehet ségeir l a szül i értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon - helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése, pályázati támogatások elnyerése táborozásokhoz, erdei iskolához - motiválás: a rászoruló gyermek tanulószobai, napközis ellátásban részesüljön - kapcsolatteremtés a szakszolgálatokkal, áthelyez bizottsággal, részvétel az iskolaérettségi vizsgálatokban - tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása és odaítélése - táborozási hozzájárulások az iskola részér l, - pályázatok figyelése, az elnyert céltámogatások hatékony felhasználása a hátrányos helyzet gyermekek esélyegyenl ségének javításához. A képesség-kibontakoztató fölkészítés megszervezése és hatékony m ködtetése a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet szerint (lásd A képesség-kibontakoztató fölkészítés önálló fejezetben).

24

A pedagógiai munkán belül a gyermekvédelem céljainak megvalósítása: - felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások - a beiskolázás körültekint megszervezése, szül kkel való együttm ködés - indulási hátrányok csökkentése az els és az alsós évfolyamokon - differenciált oktatás és képességfejlesztés a tanítási órákon - pályaválasztás segítése: személyes, egyéni tanácsadás tanulóknak, szül knek - egészségvéd és mentálhigiénés programok szervezése - családi életre nevelés - iskolai étkezési lehet ség biztosítása - egészségügyi sz r vizsgálatok, iskolafogászat, gyermekorvos - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadid s tevékenységek, szünidei programok, nyári napközis tábor), a szabadid szervez együttm ködése az osztálytanítókkal, osztályf nökökkel és szül kkel - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeli támogatás) - a szül kkel való együttm ködés - tájékoztatás a családsegít és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 2. 10 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel -oktató munkát segít eszközök és fölszerelések jegyzéke 1. Az iskolai nevel -oktató munkát segít szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetít , diavetít , fali vetít vászon, televízió, videolejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. 2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segít felszerelések és taneszközök (tantermenként): - Képek, bet kártyák, * A szó szótagkártyák. - Gyermeklexikon (10 db). - Hívóképek. - Szólások, közmondások - Írott és nyomtatott ABC. könyve. (falikép) - Nemzeti jelképek. (falitabló) - Kis és nagybet s nyomtatott - Falitablók: ABC. (falikép) * A mondat - Bet sín. * Igék - Írott kis és nagy ABC. * Az igenév - Bábok (10 db). * A teljes hasonulás - Fali tablók: - Történelmi arcképsorozat. * Hangtani ismeretek - Helyesírási szabályzat és * Szavak alakja, jelentése szótár (10 db).

25

3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segít felszerelések és taneszközök (tantermenként): rmértékek (cl, dl, l). - Helyiérték-táblázat. - Demonstrációs óra. - Kéttányéros mérleg és - Táblai vonalzók. súlysorozat. - Táblai körz . - H mér . - Számkártyák (1-1000-ig). - Színes rudak. 4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segít felszerelések és taneszközök: Dunántúli középhegység. - Az id (oktatótábla). * Dunántúli dombvidék. - Iskolai irányt . * Alpokalján. - Magyarország domborzati - Homokasztal. térképe. - Tanulói kísérleti dobozok (8 - Magyarország közigazgatási db). térképe a megyecímerekkel. - Ásványok. - Szobai h mér . - Magyar nemzet jelképei - Borszeszég . (falitabló) - Domborított földgömb. - Él természet (diapozitívek). - Videokazetták: - Testünk (videofilm). * Életközösségek I. - Közlekedés szabályai * Életközösségek II. (videofilm). * Életközösségek III. - Nagyító. * Életközösségek IV. - Sz r papír. * Vadon n tt gyógynövényeink. 5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Ritmus eszközök: triangulum, • Cselekményes zenék xilofon, kisdob. n ikar, férfikar, vegyeskar. - Zenehallgatási anyagok • Iskolai ünnepek újabb hangkazettán vagy CD-n: dalai. • Magyar népzenei anyag. • Európai népdalok. • Gyermekdalok. • Egyházi énekek. • Himnusz. • Jeles napok, ünnepkörök • Szózat. dalai. • Magyar és rokon népek • Kórusm vek, m zenei dalai. szemelvények. 6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Diapozitívek: • Kispaládi parasztház. • Steindl Imre: Országház. • Thököly vár - Késmárk.

26

• Medgyessy Ferenc: Anyaság. • Kolzsvári testvérek: Szt. György szobra. • Kovács Margit: Szamaras, Sámson domborm . • Sz nyi István: Este. • Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja. • Pabló Picasso: Maia arcképe. • Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin. • Cifrasz r, bölcs , cseng s népi játék. • Hollók i ház. • Füstös konyha. • Matyó tisztaszoba. • Mai lakóház küls és bels képe. • Árva vára. • Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum. • Schaár Erzsébet: Kirakat. • Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép - ezüstvessz rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéb l. • Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló. • Paul Cézanne: Csendélet. • Ferenczy Károly: Fest n . • Fényes Adolf: Testvérek.

• Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal. • Bálint Endre: Vándorlegény útra kél, • Ember alakú butella. • Kerített ház - Pityerszer. • Botpaládi ház. • Faragott, festett, oromzatos ház - Hegyhátszentpéter. • H sök tere. • Vajdahunyad vára. • Makovecz Imre: Sárospataki M vel dési Ház. • Ligeti Miklós: Anonymus. • Ferenczy Béni: Bem érem. • Götz János: Szarvas. • Cseh László: Táncolók. • Michelangelo: Ádám teremtése. • Ferenczy Károly: Október. • Fényes Adolf: Babfejt k. • Koszta József: Tányértörölget k. • Glatz Osztkár: Birkózók, • Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb. • aratókorsó, tálak, miskakancsó. • Magyar koronázási jelvények.

7. Az alsó tagozatos technika tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Olló, kés, vonalzó (40 db). - Szöv keret (30 db). - Mintázó eszközök (20 db). - Csiszolópapír. - Épít kocka (fa).

27

8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segít - Síp. - Gumilabda (20 db). - Babzsák (20 db). - Ugrókötél (20 db). - Kislabda (20 db). - Tornapad (3 db). - Tornazsámolyok (6 db). - Medicinlabda (10 db). -

felszerelések és taneszközök: Karika (20 db). Jelz szalagok (10 db). Ugrószekrény (1 db). Dobbantó (1 db). Tornasz nyeg (4 db). Bordásfal (10 db). Mászókötél (5 db). Mér szalag (1 db).

9. A fels tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Térkép (irodalomtörténeti) (3 • Kölcsey Ferenc, db). Vörösmarty Mihály, Pet fi - Írói arcképsorozat (3 db). Sándor, Arany János Jókai - Magyar értelmez szótár (5 Mór m vei. db). • Halotti beszéd és - Szinonima szótár (5 db). könyörgés. - Helyesírási tanácsadó szótár • Ómagyar Mária - siralom (5 db). • Móricz Zsigmond: Hét - Életrajzi lexikon (5 db). krajcár, Légy jó - Helyesírási szabályzat és mindhalálig (rádiójáték). szótár (20 db). • Ady Endre, Babits Mihály, - Hanganyag (hangkazetta, Kosztolányi Dezs , József CD): Attila, Radnóti Miklós • Népdalok, népmesék. versei. • János vitéz. • Megzenésített versek. • Mitológiai és bibliai - Videofilmek: történetek. • Magyar népmesék. • Versek (Pet fi, Arany). • János vitéz (rajzfilm). • A kis herceg. • A Pál utcai fiúk (film). • Görög regék és mondák. • Rab ember fiai (film). • Rege a csodaszarvasról. • Magyar mondák: Álmos • Népballadák. vezér, A fehér ló mondája, • Arany: A walesi bárdok. A szentgalleni kaland, • Toldi. Botond, Lehel kürtje, • Egri csillagok (részletek). István megkoronázása. • Janus Pannonius, Balassi • Arany: A walesi bárdok. Bálint, Zrínyi Miklós, • Lúdas Matyi (rajzfilm). Csokonai Vitéz Mihály • Egri csillagok (film). versei. • Janus Pannonius emlékére. • Mátyás könyvtára.

28

• A Corvinák. • Balassi, Csokonai: A felvilágosodás. • Mikszáth : Szent Péter eserny je (film). • Mikszáth prózája. • Liliomfi (film). • A reformkor I-II. • Pet fi. • Egy magyar nábob (film). • Kárpáti Zoltán (film). • A k szív ember fiai (film). • Halotti beszéd. • Légy jó mindhalálig (film). • Móricz és a Légy jó mindhalálig. • Móricz élete. • Nyugat. • A fiatal József Attila. • Er ltetett menet (film). - Könyv: • Népmesegy jtemények (10 db). • O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5 db). • Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db). • Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db). • Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db).

• Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db). • Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db). • Mikszáth Kálmán: Szent Péter eserny je (30 db). • Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30 db). • Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db). - Falitablók: • Hangtan. • A teljes hasonulás. • Jelentéstan. • Szótan. • A szófajok. • Jelentés. • Szerkezet. • Mondattan. • Magyar nyelvemlékek. • Nyelvcsaládok. - Egyéb eszközök: • Pet fi (diasorozat). • Fogalmazás 5. (diasorozat). • Arany János: Toldi (diasorozat). • Pet fi, Arany, Vörösmarty (diafilm). • A f név (oktatócsomag). • Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm) • Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm).

10. A történelem tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Falitérkép: • Bibliai országok - Pál apostol utazásai. • Az ókori Kelet. • Az ókori Görögország. • Magyarország X-XI. sz. • A Római Birodalom. • A magyar népvándorlás és a honfoglalás.

29

• Európa Nagy Károly korában. • Magyarország a korai feudalizmus idején. • A feudális Magyarország a XIII. sz. közepét l a XV. sz. elejéig. • A tatárjárás Magyarországon 1241-42. • A Föld népei a XIV-XV. században. • Magyarország 1526-1606. • Európa a XIV-XV. században. • A feudális Magyarország a XV. században. • Magyarország a XVII. században. • Európa a XVII. század közepén. • Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XVXVII. század. • Magyarország Bethlen Gábor korában (1629). • Magyarország népei a XVIII. század végén. • Európa a XVIII. század végén. • A Föld népei a XVI-XVIII. században. • Az 1848/49-es szabadságharc. • Európa a XIX. század második felében. • Európa a XIX. században. • Európa 1815-1849. • Európa az I. világháború idején. • A gyarmati rendszer 18301914.

• Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben. • A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975). • A Tanácsköztársaság honvéd harcai. • Európa a II. világháború idején. • Hazánk felszabadulása. - Videokazetta: • Az ókori Egyiptom. • Egyiptomi hétköznapok. • Egyiptom, a Nílus ajándéka. • Széthi, a fáraó. • A piramisok. • A kínai Nagy Fal. • Az ókori Hellász. • Görögország. • Az ókori Róma. • Róma és Pompei. • Róma építészete. • A Colosseum, Róma. • Álmos vezér. • Honfoglalás, államalapítás. • Aquincum. • Élet a középkori Európában. • Céh, inas - legény - mester. • A románkori m vészet. • A román stílus. • Mátyás király. • Hunyadi János. • Mátyás országa. • Mátyás király könyvtára. • A lovagok, a Hunyadiak. • Mohács. • Magyar ereklyék. • Nagy Szulejmán és kora. • Rákóczi szabadságharca. • A francia forradalom.

30

Reformkor I-II. rész. Kossuth élete. A kiegyezés. Oroszország a cártól Sztálinig. • Versailles. • A II. világháború. • 1956. október 23. - Egyéb: • Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam). • Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem • • • •

• •

• •

•

tanításához (5-8. évfolyam). A magyar államcímer története (falikép). Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejét l (falikép). A középkori társadalom (falikép). Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához. Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához.

11. Az angol nyelv tanítását segít felszerelések és taneszközök: Videokazetták: - Chatterbox 1.(tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, • Window on Britain tesztek, szemléltet képsor). • Guide to Britain - New Project 1., 2., 3., 4. - CD-ROM: Mano angol (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta,videó). 12. A német nyelv tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Deutsch für Dich I. - Pass auf! 1., 2., 3. (munkatankönyv, (munkatankönyv, munkafüzet, hangkazetta). hangkazetta) - Tematikus képek. - Er s ige ragozása (falitabló). - Büderchen komm tanz mit mir - Id beli, módbeli segédigék (hangkazetta, daloskönyv). (falitabló). - ABC kártya (bet kártyák). - A személyes névmás - A nével (falitabló). (falitabló). - Gyenge ige ragozása - Az elöljárószó (falitabló). (falitabló) - A melléknév ragozása - A nével (falitabló) (falitabló). - A f név szótári alakjai - A személyes névmás ragozása (falitabló). (falitabló). - Id beli, módbeli segédigék - A f név ragozása (falitabló). (falitabló). - A birtokos névmás (falitabló). - Németország (falitérkép) - A melléknév ragozása (falitabló).

13. A fels tagozatos matematika tanítását segít - Táblai körz fa (2 db). 0 - Táblai vonalzó 45 -os fából (5 db). 0 - Táblai vonalzó 60 -os fából (5 db). - Táblai szögmér fából (5 db). - Méterrúd fából (5 db). 3 - Összerakható m (5 db). - Alaphálók, alapábrák (2 db). - Nagy matematikusok arcképei (5 db). - Sík és mértani modellez készlet (2 db). - Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetít fólia). - Helyiérték táblázat (írásvetít fólia) - Oszthatósági szabályok (falikép). - Százalékszámítás (falikép). - Kétkaros mérleg és súlysorozat. - Hatványozás azonosságai (falikép). - Halmazok (falikép). - Derékszög koordinátarendszer (írásvetít fólia). - Lineáris függvény (falikép). - Másodfokú függvény (falikép).

felszerelések és taneszközök: Abszolútérték függvény (falikép). Mértékegységek (falikép). Területszámítások (falikép). Kocka, téglatest (testek). rmérték sorozat. Szétszedhet dm3 Tükrözés (falikép). Terület és kerületszámítások (falikép). Négyszögek, kerülete, területe (falikép). A kör kerülete, területe (falikép). Szögpárok (falikép). Hasábok (falikép). Eltolás (falikép). Pitagorasz-tétele (falikép). Az egyenes körkúp, gúla (falikép). Az egyenes henger, gömb (falikép). M anyag henger. M anyag kúp. M anyag gúla. M anyag hatszög alapú hasáb. M anyag ötszög alapú hasáb. Testek felszíne, térfogata (falikép). Algoritmus folyamatábra (falikép).

14. Az informatika tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Pentium típusú számítógép - Hangkártya + hangfal (3 db). (15 db). - Projektor (1 db). - Monitor (SVGA) (15 db). - Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 - Billenty zet (15 db). db). - Egér (15 db). - Tintasugaras nyomtató (1 db). - CD meghajtó 40x (3 db) - Falitablók:

32

• A számítógép bels felépítése (IBM - 02) • Az input-output eszközök csatlakoztatása • A billenty zet. - Alapvet programok:

• WINDOWS 98 vagy 2000. • OFFICE 97 vagy 2000. • Szoftver az INTERNET hálózatban való m ködtetéséhez.

15. A természetismeret és a földrajz tanítását segít felszerelések és taneszközök: - A Föld forgása és keringése - Terepasztal. (falikép). - 5-8. osztályos diafilm sorozat - Afrika domborzata és vizei a földrajz tanításához. (falitérkép). - 5-8. osztályos írásvetít fólia- Ausztrália és Óceánia sorozat a környezetismeret és gazdasági élete (falitérkép). a földrajz tanításához. - Afrika domborzata - K zetgy jtemény. (falitérkép). - 5-8. osztályos táblai - Ausztrália és Új-Zéland vaktérképsorozat. domborzata (falitérkép). - H mér (15 db). - Észak-Amerika, Dél-Amerika - Irányt (15 db). domborzata és vizei - Térképjelek. (falitérkép). - Magyarország térképe - Ázsia domborzata és vizei (falitérkép). (falitérkép). - A Föld éghajlata (falikép). - Európa domborzata és vizei - A Föld természetes (falitérkép). növényzete (falikép). - Európa országai (falitérkép). - A Föld domborzata - Észak-Európa (falitérkép). (falitérkép). - Kelet-Európa (falitérkép). - Földgömb (10 db). - Ázsia domborzata (falitérkép). - Tellúrium. - Közép Európa (falitérkép). - A Föld felszíne - A Kárpát-medence (dombortérkép). domborzata és vizei - A Föld morfológiai térképe a (falitérkép). tengerfenék domborzatával (falitérkép). 16. A fizika tanítását segít felszerelések és taneszközök. - Írásvetít fólia-sorozat (fizika - Fizikusok arcképcsarnoka 6-8. osztály). (falikép sorozat). - Mágneses rúdpár fatokban. - SI mértéktáblázat (falikép). - Táblai mágnes 25 mm-es. - Mágneses készlet (komplett). - Fényb l áram (videokazetta). - A naprendszer (tabló). - Részecskemodell - Lejt modell (tanulókísérleti (videokazetta). eszköz 10 db).

33

- Mikolacs (10 db). - Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db). - Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (25 db). - Rugós er mér (25 db). - Kétkarú emel (5 db). - Karos mérleg, súlysorozattal (5 db). - H mér . - H tágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db). - Kétütem motorminta (1 db). - Négyütem motorminta (1 db). - Áramátalakító (1 db). - Cseng reduktor (1 db). - Dugaszos ellenállásszekrény (1 db).

- Generátor minta (1 db). - Elektromotor és generátor (4 db). - Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db). - Transzformátor modell (2 db). - Mér m szer (Voltax) (25 db). - Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (25 db). - Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db). - Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db). - Prizmatartó (1 db). - Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (15 db).

17. A biológia tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Biológiai egységcsomag. - Szarvasmarha (oktatótábla). - Bonct . - Házityúk (oktatótábla). - Csíráztató. - Erd k legjellemz bb él lényei - Diapozitívek az 5-8. osztályos (oktatótábla). biológia tanításához. - Feny (oktatótábla). - Kézi nagyító (15 db). - Erdei pajzsika (oktatótábla). - Metszettároló. - Kocsányos tölgy virága - Mikroszkópizáló. (oktatótábla). - Lámpa. - Ehet és mérgez gombák - Mikroszkóp. (oktatótáblák). - Szilvafa virága (modell). - Keresztes pók (oktatótábla). - Burgonya virága (modell). - Mókus (oktatótábla). - Almafa (oktatótábla). - Sün (oktatótábla). - Rovarok (oktatótábla). - Szarka (oktatótábla). - Lepkék (oktatótábla). - Sertés koponya. - Sertés koponya. - Róka (oktatótábla). - Juh koponya. - Szarvas v. zagancs. - Madár csontváz. - Hazai füves területek - Eml s csontváz. legjellemz bb él lényei - Fogtípusok. (oktatótábla). - Lábtípusok. - Görény (oktatótábla).

34

-

Sáska (oktatótábla). Ürge (oktatótábla). Varjú (oktatótábla). Folyók, tavak legjellemz bb él lényei (oktatótábla). Hal (csontváz). Béka (csontváz). Rák testfelépítése (oktatótábla). Fürge gyík (csontváz). Nemzeti parkjaink (falitérkép). Falitablók: • A sejtmagnélküli egysejt ek • Szivacsok, csalánozók • Gy r sférgek • Puhatest ek • Ízeltlábúak • Gerincesek • Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok • Nyitvaterm k • Zárvaterm k • A lomblevél m ködése

A virág és virágzat Termések, terméstípusok Fásszár keresztmetszete Egyszik szár keresztmetszete Az emberi b r (b rmetszet). Emberi csontváz. Csíp csont. Csövescsont. Koponya. Emberi torzó. Lapos és csöves csont metszete. Emberi nyelv fogakkal (modell). Légzés (oktatótábla). Szív-modell. Vese (metszet). Az emberi szaporodás (8 dbos oktatótábla). Szem (modell). Hallás és egyensúly szerv (modell). Emberi fejmetszet. Fül (modell).

• • • • -

18. Az egészségtan tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Videofilmek: • Járvány, avagy a gyermek • Az élelem kábítószer, alkohol • Alapvet élelmiszerek • Ép testben ép lélek • Az izmok és a mozgás • Az emberi szervezet reprodukciós rendszere • A dohányzás és az egészség • Vigyázz a gyógyszerekkel 19. A kémia tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Kémcs (50 db). - Azbesztháló (8 db). - F z pohár (25 db). - Vízbontó készülék (1 db). - Óraüveg (10 db). - Kalotta molekulamodell (1 - Borszeszég (10 db). garnitúra). - Kémcs fogó (10 db). - Pálcika modell (1 garnitúra). - Vasháromláb (8 db).

35

- Mágneses atommodell (1 garnitúra). - Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (3 db). - Falitáblók: • Atomok elektronvonzó képessége • Fémek jellemer sségi sora • Periodusos rendszer • Elektronhéjak kiépülése - Oktatótáblák: • Fémek reakciói vízzel • Fémek reakciói savval • Sav-bázis reakció • Közömbösítés • Redukció a redukáló sorban • Peptidkötés - Videokazetták: • Ismeretlen ismer s a víz • Kincsek a homokban és a bányákban

• A fémek általános jellemzése • A víz • Az élet elemei • Leveg , tenger, k zet • Atom és molekula • A víz egy csodálatos nyersanyag • A konyhasó • T zijátéktól a házépítésig • A magyar ezüst, az alumínium • Az év féme a vas • Lidércfény és nitrátos vizek • Kénsav a felh b l és a gyárból • Szabadon és kötve • Atom és molekula - Írásvetít transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db).

20. Az ének-zene tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Pianínó. • Tánctípusok. - A kerettantervben szerepl • Jeles napok népszokásai. zenehallgatási anyag - Ritmuskészséget fejleszt hangkazettán vagy CD hangszerek, eszközök. lemezen. - Videofilmek: 21. A fels tagozatos rajz tanítását segít felszerelések és taneszközök: - M anyag, átlátszó hengerek, - M anyag, átlátszó kocka, gúlák. tégla. - Képsík rendszer a vetületi - Demonstrációs testek (fa). ábrázoláshoz. - Diapozitívek: a - Táblai körz (fém hegy ). kerettantervben a 0 - 60 -os táblai vonalzó. megismertetésre, elemzésre 0 - 45 -os táblai vonalzó. ajánlott m alkotásokról (1-1 - 100 cm-es táblai vonalzó. db). - Táblai szögmér . - Videofilmek:

36

• Képz m vészet a honfoglalás idején • A román stílus • A gótika • Reneszánsz • XIX. század m vészete 22. A fels tagozatos technika tanítását segít - Komplett konyha fölszerelése - Gipszöntéshez formák - KRESZ-táblák - Textilanyagok - Vitaminok-, kalóriatáblák

• XX. század m vészete • Pásztorkodás a Hortobágyon • Testbeszéd, gesztus

felszerelések és taneszközök: - Ragasztó, karton és színes papír - Írásos terít k, hímz fonal, - Cérna, t , olló, köt t , horgolót - Virágláda, virágföld - Kötszerek, els segélynyújtás (oktatótáblák)

A fels tagozatos testnevelés tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Ugródomb (1 db). - Magasugrómérce fém (1 pár). - Magasugróléc (1 db). - Maroklabda (10 db). - Súlygolyó 3 kg (1 db). - Súlygolyó 4 kg (1 db). - Tornaszekrény (1 db). - Gy r (1 db). - Gerenda (1 db). - Dobbantó (1 db). - Tornazsámoly (4 db). - Medicinlabdák (20 db). - Ugráló kötél (20 db). - Kézi súlyzók (10 db). - Mászókötél (5 db). - Kosárlabda (15 db). - Kézilabda (5 db). - Focilabda (5 db). A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges eszközök - Ismert hosszúságú futópálya - Stopperóra - Mér szalag - Zsámoly - Kislabda

- Orvosi személymérleg - Magasságmér

37

2. 11 A szül , a tanuló az iskolai pedagógus együttm ködésének formái, továbbfejlesztésének lehet ségei Az együttm ködés els sorban a közös pedagógiai feladatokra épül. Alapelvünk kétirányú együttm ködést feltételez: - a szül k, a szül k közösségei milyen módon segíthetik az iskolában folyó nevel munkát, - az iskola milyen módon nyújtson segítséget a szül knek gyermekeik helyes neveléséhez. Fontos pedagógiai elvünk, hogy az iskolának a tanórákon és a tanórákon kívüli valamennyi nevelési - oktatási tevékenysége során pozitív mintákat kell közvetítenie a tanulókon keresztül a szül k felé, értékeket kell közvetítenie, melyekhez való igazodás nevel , személyiségfejleszt er ként hat. Az iskolának ezen értékközvetít funkciója a következetesség elvét is feltételezi. A szül k közösségei: -

Az osztályok szül i közössége.

-

Minden osztály 3-3 választott képvisel jéb l alakult az iskolai Szül k Közössége

Minden iskolai, pedagógiai kérdésben, melyben törvényi szabályozás el írja a szül k bevonását, az iskola SzMSz-ben foglaltak szerint járunk el. Igényeljük az iskola Szül k Közösségének közrem ködését és segítségét a tanórán kívüli rendezvényekhez. A pedagógusok a szül ket folyamatosan és rendszeresen tájékoztatják gyermekeik tanulmányi el remenetelér l, személyiségük fejl désér l. A kapcsolattartás formáit az SzMSz tartalmazza. Az átlagostól eltér fejl dés tanulói közösségek szüleit akár rendkívüli (pedagógusok és szül k) közös tanácskozásán is tájékoztatjuk. Eljárásokban állapodunk meg, melyek az eredményes iskolai és családi nevelést segíthetik. A szül k és tanulók, valamint a pedagógusok együttm ködésének továbbfejlesztését, az eredményesség növekedését jelentheti az iskola és a család kapcsolatának er sítése a családlátogatások során, a tanulók és a szül k együttfogadása a fogadóórák alkalmával, az iskolai rendezvényeken való szül i segítségnyújtás és megjelenés fokozottabb mértéke, a pedagógiai nyílt napok és nyílt órák a szül k számára. Az el z tanévekben jól bevált az egyéni fogadóóra, melyet a pedagógus jelöl ki, azt a szül k tudomására hozza, és a szükséges személyes találkozást a szül kérésére gyermekével vagy a nélkül az iskolában való megjelenése révén realizál. A szül az egyéni problémákról szívesebben beszél a pedagógussal ezeken az alkalmakon.

38

Tanulási stratégiák és módszerek bemutatása, akár több alkalomra szervezett tanfolyam azoknak a szül knek, akik gyermekeik otthoni tanulását segíteni kívánják. Az együttm ködésben és közrem ködésben a mostaninál jelent sebb szerepet kaphat és vállalhat a napközis nevel k és a napközis tanulók szüleinek közössége. 2. 12 Az iskola egészségnevelési programja Az egészség a teljes testi, lelki és szociális harmónia állapota. Az iskolai egészséges életre nevelés els dleges célja: a fiatalság ismerje fel, hogy az egészség olyan érték, amelyet az egyénnek és a közösségnek egyaránt óvni, védeni kell. E cél akkor érhet el, ha párosul az önmagunkért és másokért érzett felel sséggel – ebben az értelemben tehát erkölcsi kérdés. Tudatosítani kell a fiatalokkal, hogy az egészség meg rzése egyéni és társadalmi méretekben gazdasági kérdés, befektetés a jöv be. A tananyagba be kell építeni a bio-etika elemeit, az emberi élettel, az egészséggel összefügg elvek ismeretét. Az emberi élet védelme alapvet emberi követelmény, akkor is, ha betegr l, fogyatékosról, magzatról van szó. Az egészséges életmódra nevelés hatékony módszere a megel zés. A megel zés feltételezi: - az ismeretek közlését, elsajátítását - a magatartás pozitív irányú befolyásolását. Az egészségnevelés célja: motiválni a tanulókat az egészséges életmód kialakítására vagy továbbvitelére, és az elsajátított magatartásformák szinten tartására és fejlesztésére. Az egészségnevelés több összetev je (pl.: a szomatikus, szexuális nevelés) szoros egységben van a környezeti neveléssel, a családi életre neveléssel. Az egészséges életre való nevelés kiemelt szerepet játszik az egész iskolai életben. A családdal, társadalommal együttm ködve a legfontosabb a megel zés, az egészségmeg rz szokások tevékeny kialakítása. Szükséges az egészségkárosító tényez k megismertetése, a már meglév k elleni védekezés. Az iskolai egészséges életmódra nevelésben kölcsönhatásban kell érvényesülnie a mozgás- és táplálkozáskultúrának, a tisztálkodási szokásoknak. A tanulóknak tudniuk kell, hogy az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószer-fogyasztás, a szexuális szabadosság, a helytelen gyógyszerfogyasztás és vegyszerkezelés az egészségünket veszélyeztetik. Igen fontos, hogy kell súlyt kapjon a biztonságos életvitelre és közlekedésre nevelés. A pedagógusok legyenek tájékozottak, hogy milyen veszélyek fenyegetik a gyermekeket az iskolán kívül, s óvják a rájuk bízott gyerekeket ezekt l a veszélyekt l.

39

A kisiskolás korban folytatni kell az óvodáskorban megkezdett helyes egészségügyi szokások kialakítását (a személyi tisztaság alapvet szokásai, az egészséges táplálkozás és életmód szokásrendszere). Ki kell elégíteni a kisgyermekek mozgásigényét, arra törekedve, hogy minél több id t töltsenek a szabad leveg n. Már ebben a korban különös gondot kell fordítani a drogmegel zésre. Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy édességet, gyógyszert stb. idegenekt l ne, csak a szüleikt l és az orvosoktól fogadjanak el. A serdül korban az egészséges életre nevelés nemcsak az érzelmekre, hanem az értelemre is kell, hogy hasson. A nevel knek figyelniük kell arra, hogy a helyes szokások ne fejl djenek vissza. Az alkohollal, a dohányzással, a kábítószerrel kapcsolatos ismeretekre rendszeresen vissza kell térni. Törekedni kell arra, hogy a személyes szabadságot korlátozó vagy leromboló szokásokkal kapcsolatban elutasító beállítódás alakuljon ki a tanítványainkban. A problémákat és a veszélyeket folyamatosan meg kell beszélni a gyermek neveléséért els sorban felel s szül kkel. Az egészséges életmódra nevelésre és az ezzel kapcsolatos ismeretek oktatására els sorban az egészségtan, a biológia, az osztályf nöki, a testnevelés tantárgyak, de más tárgyak keretében is sor kerül. Az osztályf nöki órák legfontosabb egészségnevelési feladata a felvilágosítás, a prevenció, ám megfelel ismeretek, adatok, tények nélkül mindez lehetetlen. Szükségesek a biológia- és az egészségtanórán szerzett ismeretek. Mivel az egészségnevelés szerves része az iskolai nevelési programnak, célszer a témákat egymással összefüggésben beépíteni az adott évfolyam tantervébe. Az iskola egészséges életmódra nevelési feladatai: 1. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi és szociális fejl dését. 2. Adjon ismeretet a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség meg rzésére. Ismertesse meg a környezet, els sorban a háztartás, az iskola és a közlekedés leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztet tényez it és ezek elkerülésének módjait. 3. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják. 4. Tanítsa meg a gyerekeket arra, hogy önálló, feln tt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. 5. Fejlessze a tanulók elfogadó- és segít kész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. 6. A gyermekeket a káros függ séghez vezet szokások (pl.: dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás)

40

kialakulásának megel zésére nevelje. Segítse a krízishelyzetbe jutottakat. 7. Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. 8. Fordítson figyelmet a családi életre, a felel s, örömteli párkapcsolatokra történ felkészítésre. 9. Az iskolai környezet, mint élettér biztosítsa az egészséges testi, lelki és szociális fejl dést. Ebben a pedagógusok életvitelének is szerepe van. Az egészségre nevelés f témái: 1. Egészség- betegség 2. Táplálkozás-mozgás 3. Napirend-szabadid helyes felhasználása, alvás 4. Testápolás (személyi higiénia) és öltözködés 5. Családi élet jelent sége 6. Kortárs kapcsolatok 7. Káros szenvedélyek-helyes döntések 8. Szexualitás 9. Egészséges környezet és védelme 10. Balesetek megel zése-els segélynyújtás Tevékenységi formák: Személyi higiénés nevelés: - Ismerje meg életkorának megfelel en a saját testének felépítését, m ködését - Tudjon önállóan tisztálkodni (zuhanyozás, annak el nyei – pl.: állandó tiszta víz, takarékosság) - Fog- és szájápolás (tudja, naponta hányszor kell fogat mosni) - Ismerje a helyes fogmosás technikáját - Tudja, mikor kell feltétlenül kezet mosni - Érzékszervek ápolása, védelme - Igényelje a személyi tisztaságot - Öltözködés (évszaknak, id járásnak és az iskolai házirendben foglaltaknak megfelel en) - Ismerje életkorának megfelel en a helyes táplálkozás alapelveit, szabályait, és próbáljon e szerint élni. - Napirend kialakítása, betartása - Alvás-pihenés-aktivitás helyes arányának betartása, kialakítása (szül k, nevel k segítségével, majd önállóan) - Életkornak megfelel en ismerje a különböz betegségek tüneteit, megel zésének lehet ségeit – prevenció - Ismerjék meg az iskola, az otthon, a közlekedés egészséget veszélyeztet tényez it, illetve elkerülésének módjait

41

- Káros szenvedélyek ismerete életkornak megfelel en (dohányzás, alkohol, drog) - Átérz -képesség fejlesztése - Beteg, sérült, fogyatékos embertárs elfogadása, segít kész magatartás Személyi higiénés nevelés témái évfolyamonként: 1. évfolyam: - A test tisztán tartása, személyi higiénia - Környezetünk tisztasága - A betegségek megel zése 2. évfolyam: - Táplálkozási ismeretek és szokások - Fogápolás, testápolás - A betegségek megel zése 3. évfolyam: - Egészség-betegség - Helyes életmód, helyes napirend - Sport, mozgás, edzettség – egészség 4. évfolyam: - Mozgás, mozgásigény, a mozgáshiány következményei - Káros szenvedélyek - Társas kapcsolatok, barátság 5. évfolyam: - A táplálkozás és a táplálkozással összefügg betegségek, a víz szerepe - Táplálkozási program – a vitamin és a tej szerepe - Táplálkozási program – a gyümölcsök és a zsírok - Betegségek és balesetek megel zése (tanítási órákon pl.: testnevelés, technika – és tanítási órán kívül) - A serdül kor és higiéniája lányoknak 6. évfolyam: - Káros szenvedélyek – dohányzás - A menstruációról - A serdül kor és higiéniája fiúknak - Biztonságos közlekedés 7. évfolyam: - Feln tté válás - AIDS - Káros szenvedélyek – alkoholizmus - A biztonságos kísérletezés szabályai – fizika, kémia 8. évfolyam: - Feln tté válás, párkapcsolatok - Az abortusz vagy családtervezés, fogamzásgátlás

42

- AIDS - A szexuális úton terjed betegségek - Káros szenvedélyek – drog A tisztasági vizsgálatok alkalmával szó esik a hajápolásról, tisztálkodásról, öltözködésr l. A véd n i sz r vizsgálatok közben a táplálkozásról, a mozgáshiány következményeir l, a helyes testtartásról és a felmerül aktuális problémákról beszélgetnek a gyerekekkel. A Városi Rend rkapitányság szervezésében indult el az iskolánkban a DADA program. Itt els sorban a káros szenvedélyek megel zésér l esik szó. A biztonságos közlekedésr l az osztályf nöki órák keretében hallgatnak el adásokat a gyermekek, ezeket a mindennapokban, a közös kirándulások és az egyéb közös programok során alkalmazzák. A 8. osztályos tanulók „Beszéljünk a szexr l” c. országos programban vesznek részt, évi 8 órában az osztályf nöki órákon. Környezeti higiénés nevelés: • tartson rendet sz kebb és tágabb környezetében (tanterem, folyosó, iskolaudvar, utca) • tudja megválasztani a tevékenységéhez szükséges megfelel h mérsékletet (tanterem, szoba) • ismerje a helyes megvilágítás fontosságát, és azt tartsa is be • vállaljon felel si teend ket • legyen otthon állandó feladata, munkája • vegyen részt növényültetésben és ápolásban • készítsen madáretet t és etesse a madarakat • ismerje a légszennyezés, a tiszta vizek fogalmát • legyen tisztában a zajártalommal, megel zésével • vegyen részt papírgy jtésben • ismerje a szelektív hulladékgy jtés fogalmát, lehet ség esetén tartsa is be • törekedjen az újrahasznosított papírok használatára pl.: füzetvásárláskor • kiránduláson környezetbarátként viselkedjen A tanítási órákon kívül a következ programokon nyílik lehet ség a környezeti nevelésre: • tanulmányi séták • osztálykirándulások • az iskolaudvar fásítása, az iskolaépület, az ablakok virágosítása, parkok tisztítása (takarítási világnap) • papírgy jtés, használt elemek gy jtése • „Védd az egészséget, védd a természetet” évente megrendezend városi versenyen való részvétel

43

• interregionális környezetvéd verseny, amelyen már ötödször veszünk részt, a versenyz k alaposan fölkészülten, jól szerepelnek Lelki egészségünk védelme: Feladatok: Önismeret, önértékelés: • milyennek látod magad? • milyennek látnak mások (szül k, osztálytársak, barátok, tanárok) • miért szeretnek, miért nem • jó és rossz tulajdonságok • önmegismer , önértékel , önfejleszt képesség kialakítása (emberismeret, tehetséggondozás, pályaválasztás) • reális énkép (önbizalom, önbecsülés), öntevékenységi vágy, önállósulási vágy felkeltése • életpálya tudatos formálása – karriertervezés Tolerancia • szabályok (iskolai, otthoni, egyéb) betartása, fontossága • magatartási szabályok (illik, nem illik) • konfliktushelyzetek kezelése (feln ttel, gyerekkel) • a másság elfogadása Veszélyhelyzetek • veszélyhelyzetek otthon, az iskolában, az utcán • a biztonságos közlekedés szabályai • szokatlan szituációk ismeretlenekkel • bizalom, bizalmatlanság • hobby – szokás – szenvedély (drog, TV, számítógép, Internet) • a drog és a b nözés összefüggése • áldozattá válás Magatartás és viselkedéskultúra A lelki egészség része a fegyelmezettség, bels lelki összeszedettség. A tanuló tudja eldönteni, hol, mikor, mit szabad, ill. mit kell tennie. Tudja önmagát irányítani a helyes tettek véghezvitelére. A fegyelmezettség megnyilvánulásai: 1. Küls : rendes öltözet, a viselkedés és magatartás kultúráltsága, dolgaink rendben tartása, higgadt hangnem stb. 2. Bels : a gondolkodás fegyelmezettsége, az akarater szabályozása, figyelem irányultsága, az érzelmi élet, képzelet és temperamentum egészséges harmóniája, a társas együttélés szabályainak betartása.

44

Feladatok: • A fegyelemre vonatkozó képzetek, fogalmak, szabályok, elvek, nézetek megismertetése és a meggy zés kialakítása. • Ezek alapján a fegyelmezett magatartás, viselkedés és cselekvés szokásainak fejlesztése. • Tisztelettudó, intelligens, kultúrált magatartás kialakítása és megkövetelése a tanulóktól az intézményen belül és kívül egyaránt. • A megfelel hangnem, kultúrált beszédmodor elengedhetetlen követelmény iskolánk diákjaival szemben a közösségfejlesztés érdekében. • Nyugodt, higgadt, a másik fél személyiségét, érdekeit tiszteletben tartó fellépés a konfliktushelyzetekben is. Testi nevelés A testi nevelés célja az egészséges testi- és lelki fejl dés, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, valamint a fizikai tulajdonságok (er , ügyesség, gyorsaság, állóképesség, mozgáskészség) tökéletesítése, a tanulók szervezetének sokoldalú fejlesztése. A szervi változások közül az ideg-, izom- és csontrendszer, valamint az emészt és keringési szervrendszer szerveinek szerkezetében és m ködésében történ változások a legfontosabbak, de lelki, pszichés változások is történnek. Fontos jellembeli tulajdonságok alakulhatnak ki: határozottság, önuralom, bátorság, gyors felfogóképesség. A testi nevelés során differenciált terhelésre kell törekedni. A mozgásélmény egyénhez mért öröme ösztönözze a tanulókat képességeik fokozására, ne pedig a teljesítményszintek. Az egészséges ösztönzéssel elért sikerélmények örömet szereznek a tanulóknak, helyes irányba terelik önértékelésüket. Tanulóink tanórai keretben úszásoktatásban részesülnek. A testi nevelés els sorban tehát a testnevelésórákon, technikaórákon, kirándulásokon, a játékok során történik. Feladatok: • fegyelmezett, balesetmentes munkavégzés • keringési rendszer javítása • tartásjavító gimnasztika • higiénia • szakkörök: torna, kézilabda, kosárlabda • iskolai válogató versenyek • osztálybajnokságok Kapcsolataink: Városi Rend rkapitánysággal Városi Vöröskeresztes Szervezettel Iskolaorvossal, véd n kkel

45

Duna Múzeummal Városi Strandfürd vel Városi Sportcsarnokkal Feln tt sportklubokkal (rögbi, kézilabda, küzd sportok) 2. 13 Az iskola környezeti nevelés programja A környezeti nevelés fogalma: „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük a környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására valamint az él és élettelen természet érdekeit is figyelembevev cselekvésre.” A környezeti nevelés a személyiség egészére igyekszik hatni: • a tudatra az ismeretekkel, • az érzelmekre élményekkel, • az akaratra célratör tevékenységekkel. Helyzetelemzés, helyzetkép: Iskolánk 75 éves, a belvárosban. Az iskolaudvar aszfaltozott, összeköt folyosó választja el a két udvarrészt. A parkosítást nehezíti az épület adottsága és égtájak szerinti fekvése, így csak az oldalsó területek alkalmasak a zöldítésre. A fásítási pályázatokon négy éven keresztül sikerült fákkal és cserjékkel megújítani a régi kiöregedett növényeket. Az alsó tagozatosok udvarán egy természetbarát játszósarok található. Feladatunk, hogy udvari padokkal kényelmesebbé tegyük a területet. Az iskola el tti területet is parkosítottuk, sövénnyel választottuk el a forgalmas és zajos közúttól. Az épület bels szerkezeti adottságai: A folyosók kevés természetes megvilágítást kapnak. Így csak az É-i és a D-i folyosóvégeken lehet növényeket elhelyezni. A mesterséges megvilágítást a szül k – nevel k báljának bevételéb l 2002-ben újítottuk föl. A tantermek világítása a 2003-as nyári szünetben fenntartói beruházásból lett fölújítva; energiatakarékos, korszer világítótesteken kívül a táblák megvilágíthatósága is megvalósult. A tantermek berendezése (tanulói asztalok és székek) megfelel , az egészséges testtartást biztosítja. Gyengeségünk a tanulói szekrények hiánya. Az ebédl befogadóképessége kicsi, így a tanulók több részletben, hosszabbrövidebb ideig tartó várakozás után tudnak étkezni. Az ebédl bútorzata korszer , kényelmes, esztétikus. Az ebéd helyben készül, a szomszédos iskola m ködteti a konyhát. Az étel min sége megfelel , törekednek az egészséges ételek elkészítésére. Önkiszolgáló rendszerben történik az ebéd kiosztása, ahol szükséges nevel i

46

segítséggel. A büfé alkalmazkodik a tanulók igényéhez és többnyire az egészséges táplálkozás elvárásaihoz. Er források: Bels er források Humán er források

Feladat, szerepkör

Er sségek

Iskolavezet ség

Támogatja a környezeti nevelési programokat A min ségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönz rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban.

Hiteles a személyiségek pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.

Tanárok

Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés.

Osztályf nöki munkaközösség

Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez köt d környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.

Lehet ség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten.

Diákönkormányzatot segít tanár

Lehet sége van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek er sítésére.

Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelésére.

Iskolaorvos Véd n Fogorvos

El adások tartása az egészséges életmódról. Segítik a tanárok munkáját.

Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

Polgári szolgálatos

Udvar és bels tér tisztán tartása.

Adminisztratív dolgozó

Támogatja a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával.

Részt vállal a szelektív hulladékgy jtésben, takarékosságban.

Technikai dolgozók

A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, karbantartás

Zöldítési program, hulladékgy jtés.

Diákok

A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt.

Partnerség a feln tt résztvev kkel.

Szül k

Anyagi támogatás, küls er források felkutatása.

Tevékeny részvétel a programokban.

47

Küls er források - más közoktatási intézmények - megyei pedagógiai intézet - Duna-Ipoly Nemzeti Park helyi kirendeltsége - erdészet - Környezetkultúra Egyesület - médiák: ETV, KTV, Híd c. napilap, megyei napilapok, városi rádiók - Rend rkapitányság - helyi szolgáltatók: Eszköz Kft., Vízm , - Duna Múzeum Általános, hosszú távú célok: - el segíteni az egyetemes Természetnek, mint létez értéknek a tiszteletét és meg rzését, beleértve az összes élettelen és él létez t, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt, - hozzájárulni a Föld egészséges folyamatainak visszaállításához, - segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség meg rzését, - érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt, - képessé tenni a tanulókat arra, hogy együtt tudjanak m ködni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Az iskola jöv képe Szeretnénk, ha iskolánk bels terei hangulatosabbak lennének, több növénnyel, dekorációval. Megvalósítása szül i segítséggel, tanulók egyéni vállalásaival. Fel kívánjuk hívni tanulóink és munkatársaink figyelmét az energia és vízfelhasználására, a hulladék mennyiségének csökkentésére. Megvalósítása: mérési feladatok és szelektív hulladékgy jtés. A folyamatban lév tet felújítás befejezése. Alapelvek, értékek, szemlélet - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, - rendszerszemléletre nevelés, - holisztikus és globális szemléletmód kialakítása, - fenntarthatóságra nevelés, - a környezetetika hatékony fejlesztése, - érzelmi és értelmi környezeti nevelés, - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés, - tolerancia és segít életmód, - az egészség és környezet összefüggései, - helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések,

48

- problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, - globális összefüggések megértése, - fogyasztás helyébe életmin ség. Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok: Rövid távú célok

Feladatok

Sikerkritériumok

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg.

A helyi tantervekben és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat, módszereket.

Átdolgozott tanmetek Változatosabb tanítási, nevelési módszerek

Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése.

Tisztasági rjárat szervezése. Szelektív hulladékgy jtés. A helyes vásárlói szokások kialakítása.

Javul az iskola tisztasága, kevesebb a hulladék a szemetesekben.

Takarékoskodás a vízzel és a villamos árammal.

Mérések, számítások, következtetések.

Csökken az iskola közüzemi kiadása.

A tanulók ismerjék meg sz kebb környezetüket. Lássák az értékeket, ápolják a hagyományokat.

Környezetben végzett szemlél dés, vizsgálódás, kutatómunka, kiállítások, vetélked k szervezése.

Ha ismeri környezetét, jobban szereti és megóvja.

Legyenek környezetük, szül földjük védelmez i.

Faültetés, madáretetés, kisállatgondozás. (biológiaterem)

Változik az osztály morálja.

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját.

Szakkönyvek, folyóiratok, videó-anyag, CD-k beszerzése. Internet-hozzáférés biztosítása.

Egyre több gyerek kér feladatot, tart kisel adást, tudja használni a szakirodalmat.

Környezeti nevelés hagyományos tanórai foglalkozásokon • természettudományi tárgyak • társadalomtudományi tárgyak • technikai-életviteli tantárgyak • m vészeti tantárgyak • a test- és egészségnevelési tárgyak • osztályf nöki órák

49

Az osztályf nöki órák szerepe: A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályf nök teremti meg. a különböz szint személyes kapcsolatok segít je, fejleszt je is. Az osztályf nök személyisége és elhivatottsága dönt súllyal alakítja a gyermekekben kialakuló, formálódó valóságképet. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályf nök szaktárgyi hovatartozása. A környezet megóvására, szépítésére igényes, gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehet séget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályf nök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások A komplexitás jellemz i: - tantárgyakon átível - sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak - kölcsönös kapcsolat - sokféleség összekapcsolódása - különféle tevékenységek - rendszerezés - értelem és érzelem - gondolkodásmód - módszerek sokfélesége Tanórán kívüli foglalkozások: a) terepi: - erdei iskola - tábor - Duna-Ipoly NP tanösvénye b) akciók: - vetélked k c) látogatás: - múzeum d) versenyek e) szakkörök f) iskolazöldítés g) „jeles napok”

- tanulmányi kirándulás - városvéd tábor

- pályázatok - kiállítás-rendezések - állatkert

- szennyvíztisztító

- akadályverseny

- faültetés

50

A városi környezeti nevelés komplex gondolata: Természeti környezet vizsgálata: 1. Városvéd tábor (évente, ahol tanulóink magas számban vesznek részt) 2. Takarítási Világnap (immár hagyományunk a városrészek megtisztítása) 3. „Tankert” (a Környezetkultúra Egyesület m ködésében) bemutatóinak látogatása 4. A „Máltai játszótér” használata Az épített környezet vizsgálata: - Iskolánk 75. évfordulójára kutatómunka: Milyen volt az iskola környéke 50 évvel ezel tt? (kiállítás a gy jt munkából 2002.) - Változások az elmúlt 80 év alatt (kiállítás az alkotásokból és gy jt munkákból 2007.) Módszerek Játékok Terepgyakorlati módszerek - terepgyakorlatok - térképkészítés - egyszer megfigyelések - célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka - természetvédelmi munkák - madárvédelmi feladatok - szelektív hulladékgy jtés - rend- és tisztasági verseny M vészi kifejezés - táncm vészet - népm vészet - rajz - esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése. Drogstratégia Célok, célcsoportok:

A drogprevenció összetett személyiségfejleszt munka, melynek hosszú távú célja: sokrét személyiségfejlesztéssel a tanulók életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képessé váljanak a káros szenvedélyek elutasítására. Ehhez nem elegend az információ közlése, hanem szükség van az egészségfejlesztés keretén belül az egészségmeg rz képesség kialakítására. Ehhez szükség van a

51

nevel testületi egységességére, az egészséges életmódra neveléssel, a szexuális neveléssel és a legális és illegális drogokkal kapcsolatban. Középtávú cél: Egészségfejleszt és drogprevenciót tartalmazó program m ködtetése a tanulók számára. Ehhez elengedhetetlen, a pedagógusok képzése, továbbképzése, ami az éves beiskolázási tervben preferálandó. Határid : folyamatos Felel s: iskolavezetés, drogkoordinátor Indikátor: a pedagógusok képzettsége, a folyamatos programkínálat, a tanulók aktív részvétele a programokon. Rövidtávú célok: - étkezési, tisztálkodási szokásrend kialakítása - helyes táplálkozási igények kialakítása Határid : folyamatos Felel s: osztályf nökök, testnevelést tanítók, napközis nevel k Indikátor: a szokásrend kialakulása. - a mindennapos mozgás igényének kialakítása - a szabadid hasznos eltöltésének igénye Határid : folyamatos Felel s: osztályf nökök, testnevelést tanítók, napközis nevel k Indikátor: szakszer óra- és napirend, megfelel programok. - a sajátos nevelési igény tanulók, a hátrányos helyzet tanulók kiemelt figyelemmel való kísérése Határid : folyamatos Felel s: iskolavezetés, nevel testület Indikátor: hatékony együttm ködés a társszervekkel, társintézményekkel. - alapkészségek továbbfejlesztése Határid : folyamatos Felel s: osztályf nökök, iskolaorvos, véd n Indikátor: aktív tanulói magatartás. - káros szenvedélyek kialakulásának megel zése Határid : folyamatos Felel s: nevel testület, küls szervezetek Indikátor: sikeres prevenció.

52

A drogprevenciós feladatok megvalósítási színterei, módszerei Színterek: Tanórák: minden szaktanár feladata, hogy a minden tantárgy kapcsolódási pontjait kihasználva valósuljanak meg az egészségnevelési és a drogprevenciós feladatok. Osztályf nöki órák: sajátos témakörök földolgozása, esetelemzések. Küls segítség fölkérése ajánlott mindkét színtéren (iskolaorvos, véd n , rend rség). A munkaforma a pedagógus választásától függ: verseny, pályázat, vetélked , el adás, kiscsoportos megbeszélés, stb. Módszerek: A leghatékonyabb az indirekt, a nevelésre alapozó módszer, amelynek során tanítványainkat meg kell tanítani: - a szenvedélybetegségek kialakulásával, a szerfogyasztással kapcsolatos ismeretekre - a dohányzás, az alkohol-és drogfogyasztás káros hatást gyakorol a testre és a lélekre - a felel sségtudatra, mind magukkal, mind másokkal szemben. A drogkoordinátor feladatai (a szabadid - szervez i státusz visszaállítása után ismét ehhez a munkakörhöz kapcsolt; jelenleg az ifjúságvédelmi felel s munkakörébe utalt) - napi kapcsolat a diákokkal, tanárokkal, iskolavezetéssel - kapcsolatépítés küls szervezetekkel, szakemberekkel - szemléletformálás - folyamatos tájékoztatás - programok kidolgozása - pályázatfigyelés A fogyasztóvédelemmel összefügg intézményi feladatok A fogyasztóvédelmi oktatás célja: a fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos és kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk els sorban a szociális tanulás útján fejl dik, alakul. A tudatos fogyasztás és ennek megfelel magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat, melynek során a fogyasztó megismeri, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történ fejl dése szempontjából a nevelés-oktatás els dleges jelent ség , hiszen ismereteket kell elsajátítani, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálnia fogyasztás érdekében. Mindezeket a gyermekkorban elkezdett fejlesztéssel érhetjük el leginkább. A kisiskolás korban jellemz vásárlói magatartás a kiválasztás, az

53

áruismeret, a döntés és kockázatvállalás, addig a kamaszkorban megjelenik a jogérzék, kell fejlesztés esetén a jogismeret, a fogyasztói értékrend. Meghatározó a család a fogyasztásban is. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozottak a legélénkebbek, ezért szükséges a szül k, a családok bevonása a folyamatba. Az értékek formálásában lényeges: - a kívánság és szükséglet fogalmának tisztázása - az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása - a természet értékeinek védelme. A tanulóknak meg kell ismerniük a piac, a marketing, a reklám szerepét, alkalmassá kell tenni ket az ezekben való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a min ség és a biztonság szerepét, továbbá a takarékosságot a fogyasztás során. Színterek -a fogyasztóvédelmi oktatásban az egyes tantárgyak tanórai foglakozásai: Matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztásiszámítások Fizikaóra: mérések, mértékegységek, mér eszközök Magyar: reklámnyelv, feliratok, reklámkommunikáció Biológia: génmódosított élelmiszerek, táplálkozási szokások és divatok Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok, vegyszermaradványok, kozmetikumok célszer és tudatos használata Informatika: elektronikus kereskedelem, internetes veszélyforrások Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem. - tanórán kívüli tevékenységek a vetélked k, versenyek, rendezvények - iskolán kívüli helyszínek az üzletek, bankok látogatása. Módszerek Nem hagyományos elemekkel és merev tanórai keretben, hanem az ett l eltér tanulásszervezési formákkal valósítható meg. Készíthetnek a tanulók interjúkat, riportokat, fölméréseket. Feladat lehet a médiafigyelés, reklámkritika. A helyi, az országos az EU szabályozás tanulmányozása. Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével és értékeléssel. Viták, szituációs játékok, érveléstechnikai gyakorlatok.

54

Melléklet: „ Az iskolai egészségnevelési program” cím fejezethez Az osztályf nöki órák (évfolyamonkénti 10 óra) egészségnevelési témái 5. osztály 1. Életszakaszok 2. Egészség, betegség, fogyatékosság 3. Az ember, mint az él világ folytatása és csúcsa 4. A kiskamaszkor 5. A kiskamasz napirendje 6. A kiskamasz játékai, hobbik 7. A szerepviselkedés gyakorlása 8. Egészséges életrend 9. Védjük egészségünket! 10. Játék, sport, testedzés 6. osztály 1. A serdül k biológiai és higiéniai problémái 2. Sport a serdül k életében 3. A káros szenvedélyek 4. A szabadid hasznos eltöltése 5. Gyermeknevelés 6. A menstruáció 7. Anya-gyermek kapcsolat 8. Terhesség, szülés, szoptatás 9. Egészséges táplálkozás 10. Egészséges életrend 7. osztály 1. A bels elválasztású mirigyek aktivizálódása a serdül korban 2. A nemi érés 3. A szerelem 4. A szexuális élet megkezdése 5. A fejl d szervezet ellenségei 6. A dohányzás káros hatásai 7. Az alkohol káros hatásai 8. A szipuzás, a kábítószerek egészségrontó hatási 9. Testápolás, szépségápolás a serdül korban 10. Az étkezés kultúrája 8. osztály 1. Testünk, egészségünk 2. Mentálhigiénés állapotunk 3. A harmonikus életre törekvés 4. Barátság, szerelem, szexualitás 5. Házasság, család, fölbomló család 6. Korunk jellemz betegségei 7. Házasság és családalapítás 8. Az egészséges táplálkozás 9. A fiatalkori b nözés 10. A munka, mint az elégedettség forrása

55

2. 14 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai; a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az iskolai nevel -oktató munka egyik fontos feladata a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellen rzése és értékelése. A pedagógus módszertani szabadságának korlátozása nélkül az iskolában az el írt követelmények teljesítését a nevel k az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelel en a tanulók szóbeli és írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellen rzik. Az ellen rzés kiterjedhet a korábban tanult, a tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv és irodalom, a matematika, a környezetismeret tantárgyakból az els -negyedik évfolyamokon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésér l átfogó írásbeli dolgozatban tesznek tanúbizonyságot. A magyar nyelv, a magyar irodalom, a matematika, az idegen nyelv, a természetismeret, a történelem, a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz, az informatika ellen rzésénél: *a nevel k a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban ( röpdolgozat, cédulázás, házi dolgozat) is ellen rizhetik *az egyes témakörök lezárását követ en témazáró dolgozatot írnak, melyek a témakör egész tananyagát és a f követelményeket fölölelik. A tanulók szóbeli kifejez készségének fejlesztése érdekében a pedagógusok többször ellen rzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy témakörön belül átfogó írásbeli számonkérésre, egyszer kerülhet sor a témazáró írásán kívül, de minden tanulónak legalább egyszer felelnie kell szóban (a heti egy órás tantárgyak esetében a gyakorlatban ett l minimális eltérés megengedett). *az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva *a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellen rizzük. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményét és el menetelének értékelését els sorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében el írt követelményekhez; emellett figyelembe veszi azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott (fejl dött vagy hanyatlott) az el z értékeléshez képest. A tanuló érdemjegyei a jogszabályoknak megfelel en válthatók félévkor és tanév végén osztályzatra.

56

2. 15 Az otthoni (napközi és tanulószobai) fölkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásakor az alábbi szabályok érvényesülnek: *a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán földolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség – és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. * a házi feladatokat az egyéni képességekhez igazodóan differenciálni kell * az els – nyolcadik évfolyamokon a tanítási szünetek idejére a szokásos – egyik óráról a másikra esedékes – feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. * a péntekr l hétf re feladott kötelez írásbeli és memoriter feladatokat a gyakorlatban föl kell váltania a differenciált és választható feladatoknak.

Esztergom, 2004. május 28.

Kalmár Károlyné igazgató

57

A pedagógiai program átdolgozásáért felel s csoportok:

1. Alapelvek, feladatok, eszközök: Kalmár Károlyné, Ködös Endréné, 2. Gyermek-és ifjúságvédelem: dr. Magyar Györgyné, Oszvald Jánosné 3. Ellen rzés, értékelés: Szabolcsné Zink Mária, Deliné Szemán Margit 4. Az otthoni fölkészülés korlátai és a fizikai állapot mérése: Miskolczi Csabáné, Gergely Irén, Deliné Szemán Margit, Fehér Gyuláné 5. Egészségnevelés és környezeti nevelés: Deszpoth Gáborné, Heged sné Dobránszky Ildikó 6. Min ségirányítás: Kalmár Károlyné, Kálmán Sándorné, Borossné Bakon Erika 7. Képesség – kibontakoztató program Kálmán Sándorné

Határid : 2004. április 27.

Kalmár Károlyné igazgató

58

A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 1. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevel és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az els évfolyamon, majd ezt követ en fölmen rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig szól. 2. A pedagógiai program értékelése, fölülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok, feladatok megvalósulását a nevel testület folyamatosan vizsgálja. - A nevel k szakmai munkaközösségei, a szaktanárok minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2008/2009. tanév során a nevel testületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes, minden fejezetre kiterjed fölülvizsgálatát, értékelését. Szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3 A nevel testület fölkéri az iskolai Szül k Közösségét, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2007/2008. tanév lezárását követ en átfogóan elemezze. 3. A pedagógia program módosítása 1. A pedagógia program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója, - a nevel testület bármely tagja, - a nevel k szakmai munkaközösségei, - a Szül k Közössége, - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógia program módosítását a Szül k közössége, a diákönkormányzati képvisel útján javasolhatják a Szül k Közösségének. 3. A pedagógiai program módosítását a nevel testület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követ tanév szeptember els napjától kell bevezetni.

59

4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdekl d számára megtekinthet . 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következ helyeken, személyeknél, illetve intézményeknél tekinthet meg: - az iskola fenntartójánál: Esztergom Város Önkormányzata Tanügyi Irodáján - az iskola irattárában - az iskola könyvtárában - az iskola tanári szobájában - az iskola igazgatójánál az igazgatói irodában - az iskola igazgatóhelyetteseinél az igazgatóhelyettesi irodában - a nevel k munkaközösség-vezet inél.

Esztergom 2004. május 28.

Kalmár Károlyné igazgató

60

A pedagógia program elfogadása és jóváhagyása

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2004. május 27-ei ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. (Lásd 3. számú melléklet).

A pedagógiai programot a Szül k Közössége a 2004. május 27-ei ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Lásd 2. számú melléklet).

A pedagógiai programot a nevel testület 2004. május 17-én tartott ülésén elfogadta. (Lásd 1. számú mellékelt). …………………………. igazgató

A Pet fi Sándor Általános Iskola, Esztergom pedagógiai programját Esztergom Város Önkormányzat Képvisel -testülete …….év………….hónap……..napján tartott ülésén jóváhagyta. …………………………………. polgármester