Kolping Katolikus Szakképző Iskola HÁZIRENDJE. Esztergom

Kolping Katolikus Szakképző Iskola

HÁZIRENDJE

Esztergom

Hatályba lépés időpontja:2014.szeptember 01.

Tartalomjegyzék:

Bevezető rendelkezések..................................................................................... 4 Az intézmény adatai ...................................................................................... 5 Az iskola nagyobb tanulóközösségei, csoportjai......................................... 5 Jogok és kötelességek ........................................................................................ 5 A tanulók jogai .............................................................................................. 5 Tanulói jogok gyakorlása ............................................................................. 6 A tanulók kötelességei................................................................................... 7 Az iskola munkarendje ..................................................................................... 8 A portaszolgálati rendszer............................................................................ 8 Általános működési szabályok ......................................................................... 10 Útvonalterv az iskola telephelyei között...................................................... 10 Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok ............................................... 10 A tanórán kívüli foglalkozások rendje ........................................................ 11 Egyéb előírások.................................................................................................. 11 Ellenőrző könyv ............................................................................................. 12 Elvárt viselkedési normák ............................................................................ 12 A hetesek kötelességei .................................................................................. 12 Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek ....................... 13 Késés ............................................................................................................... 13 A mulasztás a gyakorlati képzés során ....................................................... 15 Tanulmányi kötelezettségek ............................................................................. 17 Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: .......................................... 18 A tanulmányok alatti vizsga és az alkalmassági vizsga szabályai ................ 18 Felmentés egyes tanórák látogatása, illetve egyes tantárgyakból az értékelés, minősítés alól ............................................................................................... 26 Mentesítés a testnevelés órák látogatása alól.............................................. 26 Mentesítés az idegen nyelv tanulása alól..................................................... 27 Mentesítés egyes tantárgyak alól ................................................................. 27 A tanuló fegyelmi felelőssége............................................................................ 27 Fegyelmező intézkedés .................................................................................. 27 Fegyelmi büntetés.......................................................................................... 28 Dohányzás büntetése ..................................................................................... 29 Vagyonvédelem, kártérítés ............................................................................... 29 A tanuló anyagi felelőssége........................................................................... 29 A tanuló munkájának elismerése..................................................................... 29 Jutalmazások ................................................................................................. 29 Egyéni jutalmazások ..................................................................................... 30 Osztályközösségek jutalmazásai .................................................................. 30 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje............. 30 2

A tankönyvellátás célja és feladata.............................................................. 31 A tankönyvfelelős megbízása ....................................................................... 31 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése ............................................. 32 A tankönyvrendelés elkészítése.................................................................... 32 Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások...................................... 33 Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások ............................ 34 Az egyházi és a magánintézmény által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó sajátos szabályok ............................................................................................... 35 Szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei....................................................................................................... 35 A tanuló által előállított termék, alkotás vagyoni jogaira vonatkozó díjazás szabályai ............................................................................................................. 36 A létesítmények és helyiségek használata ....................................................... 37 Hivatalos ügyek intézésének rendje................................................................. 37 Záradékok .......................................................................................................... 38 1. számú melléklet: Csengetési rend ................................................................ 40 2. számú melléklet: Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje ....... 41 3. számú melléklet: Géptermi rend.................................................................. 42

3

Bevezető rendelkezések A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! Ezen házirend: • a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. törvény; • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény; • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; és módosításai • a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény; • A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet; • 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet • az iskola pedagógiai programja, • az iskola minőségirányítási programja alapján készült. • továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései, A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de a pedagógusokra és más alkalmazottakra is tartalmazhat (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban), valamint a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét.

4

Az Intézmény adatai • • • • •

neve: Kolping Katolikus Szakképző Iskola székhelye: 2500 Esztergom, Petőfi Sándor utca 22. (telephelye): 2500 Esztergom, Budai Nagy Antal utca 22. alapító szerve: Kolping Oktatási és Művelődési Alapítvány felügyeleti szerve: Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (KOSZISZ)

Az iskola nagyobb tanulóközösségei • A tanulók nagyobb közössége: egy osztály. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. A tanulók nagyobb csoportja: az iskola tanulóinak, osztályonkénti 10 %-a, akik nem egy osztályba tartoznak.

Jogok és kötelességek A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy:

• • • • • • • •

színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, sportkör, könyvtár), rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön, részt vegyen tanulmányi versenyeken,

5

• •

• • • • • • • • •

• •

• •

a diák joga, hogy az őt érintő kérdésekről véleményt mondjon, ill. azokról tájékoztatást kapjon. Ezek színtere: - tanóra - osztályfőnöki óra - iskolagyűlés - DÖK gyűlés - iskolarádió Közvetve a szülők által: - szülői értekezlet - fogadó óra - fogadó nap - egyéni egyeztetés alapján, külön alkalom csak napi 2 "nagydolgozatot" (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez, kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja, szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen, kiérdemelt kedvezményekben részesülhet, jutalmat és elismerést kaphat, egyéni, közösségi problémák megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, a fejlesztő pedagógus és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, családja anyagi helyzetétől függően kérelmére – indokolt esetben - kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön, fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny, korrepetálás, versenyekre való felkészítés, klubok, szakkörök) kérheti átvételét más iskolába, nyári munkát vállalhat, kivéve azok a tanulók, akik megbuktak a tanév végén.

Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.

6

Az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a tanév első hónapjában történik. Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A tanulókat érintő minden kérdésben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. • Diákkör létrehozását minimum 6 tanuló kezdeményezheti. • A diákkört alakító tanulók alkossanak rövid szabályzatot, melybe írják be, milyen céllal alakult a kör, hány tagból áll, ki a vezetője, milyen segítségre van igényük az iskolától. A szabályzatot mutassák be az igazgatónak. • Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. • A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti. • A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. Az iskolába beiratkozott tanulók a Köznevelési törvény 46.§ (2)-(8) bekezdéseiben meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják. A tanuló kötelességei hogy: • • • • • •

• • • •

betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében és írassa alá tanárával, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem, a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza, segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, tisztelje társait és az iskola dolgozóit, 7

• •

• •

•

• •

Védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholés kábítószer-fogyasztás stb. Az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg (pl.: sapka, kendő, kapucni viselete a tanórán tilos), kerüljék a feltűnő, közízlést sértő ruházatot. Az osztályfőnök és a szaktanárok figyelmeztethetik a diákokat és szüleiket, ha véleményük szerint öltözékük, hajviseletük, sminkjük, stb. ennek nem felel meg. A ruházaton nem szerepelhetnek olyan feliratok, emblémák, stb., amelyek ellentétesek az iskola nevelési elveivel. Szakmai gyakorlatokon az iskola által biztosított munkaruha, illetve védőruha viselete kötelező, a tanulóknak be kell tartania a munkavédelmi előírásokat. Az iskolában és a szakmai gyakorlatokon tilos a testékszerek viselete. A tanulók az iskolai ünnepélyeken (szalagavatón, a ballagáson és szakmai vizsgákon) ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg. Ünnepélyeken a sötét nadrág, illetve szoknya és fehér ing, illetve blúz a megfelelő öltözék. Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: játék, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt.

Az iskola munkarendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás általában 800 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 10 perccel korábban érkezzen meg az iskolába, a szaktantermek előtt várja fegyelmezetten tanárát. A portaszolgálati rendszer A tantestület döntése alapján 2010. januárjától portaszolgálati rendszert vezettünk be, elektromos kapuval. Ennek oka, hogy diákjaink a szünetekben különböző okokból rendszeresen elhagyták az iskolát (tízórai vásárlása, dohányzás). Ezzel megsértették a házirendet, valamint lehetetlenné tették, hogy a szükséges tanári felügyeletet biztosítani tudjuk, elkerülve estleges baleseteket, egyéb problémákat. A későn visszaérkező diákok megzavarták a már megkezdett órákat. Ez vonatkozik a reggel elkésőkre is. A fenti változások miatt a diákok iskolai érkezése és távozása következően módosul:

8

A portás az épület kapuját reggel 8.10-kor bezárja. A késő tanulók a földszinten várakoznak, és csak a következő órán léphetnek be a tanterembe. ( Indokolt esetben pl. a tanműhelyből érkezőket, vagy a késésről igazolást bemutató diákot a portás felengedi.) Napközben az intézmény területét csak a tanműhelybe távozó, és a külön engedéllyel rendelkező tanulók hagyhatják el. Az előbbieket, a megelőző órát tartó tanár kíséri le a portaszolgálatig. A tanítási nap végén az utolsó órájuk, vagy a szakkörük, korrepetálásuk stb. után a diákoknak az iskola területét el kell hagyniuk, mert felügyeletet az intézmény nem tud biztosítani a folyosókon várakozóknak. A leírt változásokról a diákokat és szüleiket értesítettük. A diákok az első tanórán a pedagógussal együtt közös imával kezdik a napot. Óraközi szünetek Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, jó idő esetén az udvaron tartózkodhatnak. Az iskola területét az utca felé nem hagyhatják el, csak tanári engedéllyel. A tornaszobában, a szaktantermekben, a tanműhelyekben és a raktárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. Ezek alapján tilos: - a futkározás a folyosón, a lépcsőkön - gyufa és öngyújtó használata - sérülést okozó eszköz használata (éles, hegyes tárgyak, ékszerek stb.) - télen a durva a hógolyózás, balesetveszélyes csúszkálás az udvaron - durva játék, verekedés Tűz esetén riasztásra a folyosókon kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanévben az osztályfőnök ismerteti tanítványaival, gyakorolják a tanév során a tűzriadó keretében. A menekülési útvonalakat szabadon kell hagyni (pl. lépcsőforduló). A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon vagy a gazdasági irodában a meghatározott ügyfélfogadási rend szerint intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét (helyetteseit) azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók. Ehhez igazgatói (ügyeletes vezetői) engedély szükséges. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. 9

A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-9. tanórában tartandók, de szervezési okokból megengedhető a 0. óra is. A korrepetálások, a tehetséggondozás és a szakkörök délutánra kerülnek. A csengetési rend az 1. számú mellékletben szerepel.

Általános működési szabályok Tanítási idő alatt a diákok az iskola területét csak tanári engedéllyel hagyhatják el. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, és súlyos fegyelmi vétség. Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki. Ha a tanulónak a tanítási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából (orvoshoz, szüleihez, stb.) akkor a tanuló bemutatja az előzetes értesítést, majd az órát tartó tanár a naplóba köteles beírni a távozás pontos idejét. A számítógép terem sajátos rendje a 3. számú mellékletben szerepel. Útvonalterv az iskola telephelyei között Mivel iskolánk két telephelyen működik, elengedhetetlen, hogy az órabeosztások miatt a tanulóknak át kell menniük egyik épületből a másikba. Ez gyalogosan történik a Petőfi utca 22. és Budai Nagy Antal utca 36. között. Tanári kíséretet (felügyeletet) az iskola nem tud biztosítani a székhely és a telephely közötti közlekedéshez. Rendkívül fontos, hogy a diákok a legrövidebb útvonalon, a KRESZ szabályait betartva tegyék meg a két épület közötti távolságot. Útközben kulturáltan viselkedjenek, a lehető legrövidebb idő alatt érjenek be az iskolába, illetve a tanműhelybe. A kijelölt útvonal a következő: Petőfi utca- Honvéd utca- Meszéna utca- Móricz Zsigmond utca- Áchim András utca- Budai Nagy Antal utca. Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket kilencedik osztályos korukban megismerhetik a diákok. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje a 2. számú mellékletben szerepel. (A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján az igazgató határozza meg tanévenként!) 10

Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet, ha elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést fizet. A tanórán kívüli foglalkozások rendje A képességek fejlesztését szolgálják a korrepetálások, a fejlesztő foglalkozások, a szakkörök, sportfoglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportfoglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. A tanórán kívüli foglalkozások rendszerint a tanórák után kezdődnek és 17 óráig zajlanak. Az év elején választott foglalkozáson a tanulónak kötelezően részt kell vennie. A szaktanár, szakoktató, tanulmányi eredménytől függően (bukásnál mindenképpen) kötelezheti a tanulót a felzárkóztató korrepetálásokon való részvételre. Ennek elmulasztása igazolatlan hiányzásnak minősül. Az SNI (TKVSZRB szerint) tanulónak joga van a fejlesztő foglalkozást látogatni, illetve a gyógypedagógus jelzése alapján azon részt kell vennie. Egyéb előírások Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. A diákok a tanóra kezdetén kötelesek mobiltelefonjaikat kikapcsolt állapotban a tanári asztalra tenni. Amennyiben mégis előfordul engedély nélküli telefonhasználat-mert a diák magánál tartotta-, akkor a tanár elveszi a készüléket, melyet csak a szülőnek adhat vissza. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős. A tantermekben elhelyezett készülékeket a tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. Az iskolában, a tanműhelyekben, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt és kábítószert fogyasztani tilos! A nevelési-oktatási intézményben tanítási idő alatt, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.

11

Ellenőrző könyv Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrzőkönyv, amely okmány. Az ellenőrzőkönyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni, a szakmai gyakorlatokon való részvételét a szakoktató aláírásával igazoltatni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. Elvárt viselkedési normák A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók. A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A rendhagyó teremberendezést használó osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést. A tanulók az iskolában reklám, illetve üzleti tevékenységet nem folytathatnak! Szexuális tevékenység vagy arra utaló magatartás tilos! A tanár engedélye nélkül tilos a tanóráról vagy más foglalkozásról bármilyen módon (hang, videó, fénykép) felvételt készíteni. A házirendben megfogalmazott elvárt viselkedési normák az iskolán kívül is érvényesek. Elvárjuk diákjainktól, hogy tetteikkel, viselkedésükkel, megjelenésükkel minden esetben maradjanak méltóak iskolánkhoz, annak jó hírét őrizzék meg! Tartózkodjanak a szélsőséges megnyilvánulásoktól, erőszakos cselekményektől, az alkoholos és kábítószeres befolyásoltságtól! Tartsák tiszteletben a társadalom tagjainak jogait és emberi méltóságát! Az iskolai rendezvények, klubdélutánok – az előkészítés és rendrakás terhe mellett – a 9-12. évfolyam számára 21,30 óráig tarthatók. A hetesek kötelességei Mivel iskolánkban a szünetekben diákjaink nem tartózkodhatnak a tantermekben, így a hetesi-rendszert feltételekkel működtetjük. • A két hetes feladatát megosztva teljesíti. • Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit: tiszta tábla. • Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig. • Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket.

12

• Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát. • Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el. • Távozáskor leoltják a világítást. • Az utolsó óra után bezárják az ablakot. • Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz. • A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.

Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51.§-a alapján Késés A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. A késések időtartamát az osztályfőnök havonta összeadja, külön az igazolt és külön az igazolatlan késéseket, 45 perces órákra átszámolja, majd ezzel növeli az igazolatlan vagy igazolt órák számát. (A töredék órákat a következő hónapra kell átvinni). A késések igazolására, a mulasztások igazolására vonatkozó szabályok érvényesek. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. A késő tanuló az órát nem zavarhatja! A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell a megérkezést követő első osztályfőnöki órán. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe be kell jegyeztetni és a szülővel alá kell írattatni. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható: • a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - ha előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. • ha a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta, • a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

13

A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül is – fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. A tanuló által vállalt fakultációs órákról, szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanulót, illetve szülőjét és kéri az igazolás bemutatását. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét telefonon esetleg levélben (telefon: az üzenetrögzítő lehetővé teszi az oktatási időn kívül is az értesítést) a hiányzás okáról és várható időtartamáról. A szülő nagyon indokolt esetben egy tanévben összesen három napot - nem alkalmat - igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, amelyet a magatartásjegynek is tükröznie kell: • 10 óra esetén a magatartás jegy max.: 4 lehet • 20 óra esetén a magatartás jegy max.: 3 lehet • 20 óra felett a magatartás jegy max.: 2 lehet. A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a tanuló beteg, gondoskodik a többi diáktól való elkülönítéséről. Azt, hogy a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha - a tanuló a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, - a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, - a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - amennyiben a 14

kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és kormányhivatalt. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra. A mulasztás a gyakorlati képzés során A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. Az iskola házirendjében a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza.( Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezettel tanulószerződéses jogviszonyban álló tanulók egyidejűleg összesen legalább három szakképző iskolával állnak tanulói jogviszonyban, úgy a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozóan a gyakorlati képzést folytató saját szabályozást készíthet. A szabályozással kapcsolatban a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskola igazgatója egyetértési jogot gyakorol. A szabályozás tartalmáról a tanulót a tanulószerződés megkötésekor - írásban - tájékoztatni kell.). 15

Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Ha a tanuló mulasztása a meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében az iskola nevelőtestülete a pedagógiai program részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát, az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára az iskola nevelőtestülete dönt. A gyakorlati képzést folytató szervezet köteles értesíteni az iskolát a tanuló gyakorlati képzésről való első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor. Ha a tanuló gyakorlati képzésen való igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, a harminc órát, az ötven órát, a gyakorlati képzést folytató szervezet a mulasztásról minden esetben újabb értesítést küld az iskolának. A gyakorlati képzést szervező szakképző iskola a nevelési-oktatási intézmények működési rendjéről szóló rendelet szerint meghatározott iskolai mulasztásokról haladéktalanul értesíti a tanuló gyakorlati képzését folytató szervezetet.

16

Tanulmányi kötelezettségek A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján 64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. (3) Egy osztályozó vizsga - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (4) Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is. 51. § (7) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelésoktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, c) a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, d) a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húszhúsz százalékát, e) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,

17

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a törvényben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: •

félévkor: a félév vége előtt két héttel • a tanítási év végén: a szorgalmi idő vége előtt két héttel. Az osztályozó vizsgákra a tanulókat a tantestület jelöli ki. Minden évfolyamon az iskola helyi tanterveiben megállapított minimumkövetelmények határozzák meg azt a szintet, amelynek teljesítése esetén sikeres az osztályozóvizsga. .

A tanulók az iskolában a választott szakma szerinti osztályba kerülnek. Ennek alapján megadott tantárgyakat kell tanulniuk, melyekből vizsgát kell tenniük tanulmányaik befejeztével. Az a diák, aki tanulmányai során szakmát kíván változtatni, különbözeti vizsgát köteles tenni azokból az új tantárgyakból, melyek az újonnan választott szakma részei. A tanulónak egyéb, nem szakmájához tartozó tantárgy felvételére nincs lehetőség tanórai keretben. Érdeklődését szakkörökön illetve korrepetálásokon elégítheti ki.

A tanulmányok alatti vizsga és az alkalmassági vizsga szabályai A tanulmányok alatti vizsga helyi szabályainak kialakítása azokat a normákat tartalmazzák, amelyek a vizsgán való részvétel és a vizsgázás valamint a vizsgáztatás – jogszabályi keretek között – meghatározható intézményi specifikumait érintik. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehet meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgák: • osztályozó vizsga, • javítóvizsga, • különbözeti, 18

• pótló vizsga, • szintvizsga, • érettségi vizsga Szintvizsgát a tanulók a 9. szakképző évfolyamon tehetnek a szakképzési törvény előírásai szerint az illetékes kereskedelmi és iparkamara szervezésében. Az érettségi vizsgák letételét a 100/1997-es Kormányrendelet szabályozza. Iskolánk e rendeletnek megfelelően látja el a vizsgák lebonyolítását. 64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c)6 az 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. (3) Egy osztályozó vizsga - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (4) Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is. (5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. (6) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. 19

(8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyez 65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. (2) Tanulmányok alatti vizsgát - az e rendeletben meghatározottak szerint független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. (3) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. (4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. 66. § (1) A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. (2) A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. 20

(3) A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. (4) A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig - alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában húsz óráig tarthat. 67. § (1) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően - így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában - kell elkészíteni. (2) Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. (3) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. (4) Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. (5) Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. 68. § (1) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. (2) A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. (3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. 21

(4) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. (5) Ha a vizsgázó a (4) bekezdés d) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 69. § (1) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - harmadik vizsgaként is megszervezhető. (2) Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. (3) Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. 22

(4) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. (5) Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. (6) Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. (7) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. 70. § (1) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. (2) A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. (3) A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és - amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. (4) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. (5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. (6) A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.

23

(7) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. (8) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. 71. § (1) Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. (2) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. (3) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. (4) Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. (5) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. (6) A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. 24

72. § (1) A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. (2) A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - az iskola igazgatója hagyja jóvá. (3) A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. (4) A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. (5) A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. (6) A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. (7) A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. 73. § (1) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés - szakképzési törvényben meghatározott - országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának (2) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. (3) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizs25

gára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. (4) A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról]

Felmentés egyes tanórák látogatása, illetve egyes tantárgyakból az értékelés, minősítés alól 2011. évi CXC. Törvény és a 2011. évi CLXXXVII. Törvény alapján 56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. (2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. 27. § (1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. Mentesítés a testnevelés órák látogatása alól Testnevelési órák látogatása alól csak az iskolaorvos igazolása alapján kaphat felmentést a tanuló. A naplóba a testnevelőnél őrzött felmentések figyelembe vételével az osztályfőnök jegyzi be a teljes felmentést vagy a gyógytestnevelésre utalást. 26

A Köznevelési törvény 27.§ alábbi pontjai alapján mentesíthető még tanuló a testnevelés órák látogatása alól, legfeljebb heti két óra b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. A fentieken felül azon tanulók számára adható mentesség, akik hetenként 1-1 óra időtartamban rendszeres testmozgást végeznek, és ezt megfelelő igazolással (bérlet, uszoda pecsétje, belépőjegyek) bizonyítja. Egyéb mentesítések kérése esetén a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 56.§-a alapján történő mentesítések iránti kérelemhez csatolni kell az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó szakértői véleményét. Mentesítés idegen nyelv tanulása alól: Nem sajátos nevelési igényű tanuló akkor kaphat felmentést az idegen nyelvi órák látogatása alól, ha az adott idegen nyelvből középfokú C típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezik. Ezzel teljesítette a helyi tanterv követelményeit is. Mentesítések egyes tantárgyak alól: Második vagy további szakmát tanulók azokból a tantárgyakból, modulokból kérhetik az iskola igazgatójától az órák látogatása alól és az értékelés alól felmentésüket, akik már előző bizonyítványukban rendelkeznek a tantárgyból, modulból érvényes osztályzattal. Mentességet kaphatnak a közismereti tantárgyak tanulása alól az érettségivel rendelkező tanulók. A mentesség iránti kérelmet írásban az iskola igazgatójához kell benyújtani a megfelelő dokumentumok mellékelésével.

A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Fegyelmező intézkedés:

27

Szaktanári: - figyelmeztetés - intő - megrovás Osztályfőnöki: - figyelmeztetés - intő - megrovás Szerződés: A szaktanári, illetve osztályfőnöki fegyelmező intézkedések kimerítése után, de az igazgatói fokozatok életbelépése előtt a diáknak és törvényes képviselőjének lehetősége van szerződést kötnie az iskolával. A szerződés célja az igazgatói fegyelmező intézkedések elkerülése. A szerződésben a felek vállalják, hogy mindent elkövetnek a tanuló fegyelmi helyzetének javítása érdekében. Igazgatói: - figyelmeztetés - intő - megrovás Fegyelmi büntetés: Ha a tanuló súlyosan megsérti a házirendet, fegyelmi eljárást kell lefolytatni ellene. Elmarasztalása esetén az alábbi büntetési fokozatokat kaphatja. • megrovás, • szigorú megrovás, • meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, • áthelyezés az évfolyam másik osztályába, • eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, • áthelyezés másik, azonos típusú iskolába, • kizárás az iskolából. A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát. A fegyelmi eljárás során 2011. évi CXC. Törvény 58.§-a, illetve a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 55-60.§-a szerint kell eljárni.

28

Dohányzás büntetése Dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetéséről a nevelőtestület a fokozatosság elvének betartásával dönt. Külső ellenőrzés esetén kirótt bírságot a tiltott dohányzáson ért tanuló, illetve szülője köteles kifizetni. (A 2011. XLI. Törvény / az 1999. évi tv. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól módosítása/)

Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett. A tanuló anyagi felelőssége A kártérítési eljárás során 2011. évi CXC. Törvény 59.§-a szerint kell eljárni. Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott (a minimálbér 50%a), míg szándékos esetben a minimálbér 5 havi összegének megfelelő a kártérítési kötelezettsége. A kártérítés mértékéről a gazdasági vezető javaslatára a nevelőtestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az iskola pert indít! A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad!

A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásban részesülhetnek. 29

A végzett kiemelkedő munka általában félévkor és tanév végén kerül jutalmazásra. Az iskola dicséretben vagy díjazásban részesíti azt a tanulót, aki képességeihez mérten • kiemelkedő munkát végez, • kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, • hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez. Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái: • osztályfőnöki dicséret, • szaktanári dicséret, • igazgatói dicséret, • nevelőtestületi dicséret, • a tanév végén oklevél és könyv, • félévkor és tanév végén ösztöndíj (jó tanulmányi eredmény). Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: • kiemelkedő tanulmányi eredmény • példamutató szorgalom • hiányzásmentes tanév • versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel • az iskola érdekében végzett tevékenység • kiemelkedő sporttevékenység. Osztályközösségek jutalmazásai Csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni a kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget, a hiányzás mentességet vagy az alacsony hiányzást. Formái: • jutalom-kirándulás, • kulturális hozzájárulás.

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: • a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, • 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet 30

• A tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény, Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományból biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a pedagógusok által meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki a könyvtárból. A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével – az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát. A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során a tanulók részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. A tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Azon a tanulók, akik ingyen tankönyvre jogosultak, az iskolai könyvtárból kölcsönzéssel jutnak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az új jogszabályoknak megfelelően az intézmény látja el olyan formában, hogy a tankönyvforgalmazóval a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazótól értékesítésre átveszi. Ennek felelőse iskolánkban a könyvtár kezelésével megbízott pedagógus.

31

A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskola minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni, ill. kik jogosultak normatív kedvezményre és kik igénylik ezt. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). Az iskolába belépő új tanuló esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt. Az adatokat írásos formában ismerteti az intézmény vezetőjével. A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, MÁK igazolása) b) a tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. A normatív kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot a következő tanév szeptember hónap 15-ig be kell mutatni. A bemutatás tényét a gazdasági ügyintéző rávezeti az igénylőlapra, amelyet a tankönyvfelelős aláírásával igazol. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelést, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a tankönyvellátóval kötött szerződés szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

32

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig –az iskola honlapján és az iskolai hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. A normatív kedvezményre jogosult tanulók az iskolai könyvtárból kölcsönzéssel kapják meg a tankönyveket és munkafüzeteket, mellyel a 10. évfolyam befejezése, illetve a szakmai vizsga vagy az érettségi vizsga letétele után kell a könyvtár felé elszámolniuk.

Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet: 34-37.§-ok megfelelő részei, illetve a megfelelő hivatkozások alapján. 34. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: a) a 33. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozások, c) a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 33. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott köznevelési közfeladatok, d) a független vizsga, e) az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, f) a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. (2) A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet. (3) Az iskolaszék annak hiányában a szülői szervezet (közösség) az intézményi tanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. 33

35. § (1) Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának a) tizenöt–húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, b) öt–húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven aluli tanulóknál, d) húsz–negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben. (2) Vendégtanulói jogviszony – a 33. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglaltakat kivéve – térítési díj fizetése mellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke legfeljebb a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának három–harminc százaléka lehet. (3) A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározott alsó határértéknél. (4) A 33. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontjában meghatározott vizsgák körén túl az érettségi vizsga az alábbiak szerint díjköteles: a) a vizsgázónak a középszintű érettségi vizsgáért – ha a vizsgázó a jelentkezését nem egy adott középiskolába nyújtja be – az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ának megfelelő, b) a vizsgázónak az emelt szintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a Hivatal számára. (5) A 34. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érettségi vizsgára jelentkező esetén, ha a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézménybe nyújtja be a jelentkezési lapját, a (4) bekezdésben meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a térítési díj összegét a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézmény számára fizeti meg. (6) A 34. § (1) bekezdés f) pontja szerinti szakmai vizsga térítési díja a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló, szakképzésért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott vizsgadíj és vizsgáztatási díj együttes összege egy tanulóra jutó hányadának mértékével azonos. (7) A 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti független vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75%-a. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások 34

36. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások: b) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, c) középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, d) a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. (2) A tandíj mértéke – a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola kivételével – tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető. (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az egy tanulóra jutó tandíj mértékét a nevelési-oktatási intézmény vezetője a (2) bekezdésre és a 34. § (6) bekezdésére figyelemmel állapítja meg. (4) A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. Az egyházi és a magánintézmény által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó sajátos szabályok 37. § (1) Az egyházi és a magánintézmény szolgáltatásainak igénybevételét tandíj fizetéséhez kötheti, kivéve, ha az egyházi vagy a magánintézmény közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásában, ebben az esetben a kötelező feladatellátásban érintettek vonatkozásában a 33–36. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (3) Az egyházi és a magánintézmény fenntartója – az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a köznevelési intézmény vezetője dönt a tandíj mértékéről, az adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.

Szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Köznevelési törvény 46.§ (6), q pontja alapján

35

Iskolánknak van egy saját alapítványa, az Iskolai Prosperitás Alapítvány, melynek élén a kuratórium áll. Az ő döntésük alapján kerül sor az ide befolyó pénzösszegek felhasználására, mely elsősorban a diákok tanulmányaikkal kapcsolatos támogatására fordítódik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök jelzései alapján dönt a kuratórium a támogatás mértékéről és módjáról. A támogatás lehet egyszeri, vagy folyamatos.

A tanuló által előállított termék, alkotás vagyoni jogaira vonatkozó díjazás szabályai 2011. évi CXC. Törvény 46.§ (9)-(12) alapján (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (10) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. (12) A (9) és (11) bekezdésben foglaltak - a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében - nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt.

36

A létesítmények és a helyiségek használata A tanulók és az alkalmazottak minden esetben kötelesek betartani az iskola belső rendjére vonatkozó rendelkezéseket. Kötelesek megóvni a berendezési és felszerelési tárgyak épségét. A tantermek balesetmentes használhatóságáról a gondnok gondoskodik. A tantermekben délután szervezett foglalkozások is tarthatók. A szertárak, laboratóriumok, szaktantermek biztonságos zárásáról, takaríttatásáról a gondnok gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes szaktanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. A tornaszobát, tornaudvart a tanulók a testnevelő tanár felügyelete mellett használhatják. A tanműhelyi kabinetekben foglalkozás csak szakoktatói felügyelettel tartható. A munka befejezésekor a szakoktató köteles ellenőrizni a helyiségek zárását. A tanműhely egyéb helyiségeinek (raktár, öltözők, iroda) zárásáról és nyitásáról az ott dolgozók kötelesek gondoskodni. A helyiségek kulcsai zárt szekrényben, a gazdasági irodában találhatók. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, eszközeit az iskola igazgatójának engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az épületből kivinni.

Hivatalos ügyek intézésének rendje 1. A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. 2. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. 3. Tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt, csak félfogadási időben kereshetik fel. 4. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni.

37

Záradékok 1./ A Kolping Katolikus Szakképző Iskola Szülői Munkaközössége a jelen Házirendet megismerte, az abban foglaltakkal egyetért.

Esztergom, 2013. március 25.

a Szülői Szervezet képviselője

A Kolping Katolikus Szakképző Iskola Diákönkormányzata a jelen Házirendet megismerte, az abban foglaltakkal egyetért. Esztergom, 2013. március 25.

a Diákönkormányzat képviselője

3./ A Kolping Katolikus Szakképző Iskola nevelőtestülete jelen Házirendet a 2013. március 25-i nevelőtestületi értekezletén egyhangúan elfogadta.

Esztergom, 2013. március 25.

a nevelőtestület képviselője

Gengné Valachi Margit igazgató

38

A Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet, mint fenntartó a 2013. …. ….–én megtartott Oktatási bizottsági ülésén megtárgyalta és a .…/2013 (…….) számú határozatával jóváhagyta az esztergomi Kolping Katolikus Szakképző Iskola Házirendjét.

39

1. számú melléklet

Csengetési rend

Óra

Becsengetés

Kicsengetés

0.

710

755

1.

800

845

2.

855

940

3.

0950

1035

4.

1045

1130

5.

1140

1225

6.

1235

1320

7.

1325

1410

8.

1415

1500

9.

1505

1550

40

2. számú melléklet

Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje

1. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. 2. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. 3. A könyvtár használata ingyenes. 4. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. 5. A dokumentumok kölcsönzési időtartama: 30 nap. 6. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles a kárt megtéríteni. 7. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. 8. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. 9. A könyvtári könyvek kölcsönzésére hétköznapokon – hétfőtől péntekig – minden nap, a tanítási órák közötti szünetekben, illetve az iskolai könyvtárossal előre egyeztetett időpontban van lehetőség. 10. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.

41

3. számú melléklet

Géptermi rend 1. A számítógépteremben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását, az órát tartó tanár engedélyezheti. 2. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani. A gépterem kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kezelhetik. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem áramtalanításáért a kijelölt személy a felelős. 3. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelős. 4. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! 5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni, szigorúan TILOS! 6. A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik. 7. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel öszszefüggő beavatkozást csak a gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek. 8. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. 9. Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó - berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. 10. A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (klíma, tűz- és betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak, és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a működésükért felelős megbízottaknak.

11. A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat. 42

12. Tilos: • a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni, • mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni, • olyan programot futtatni, amely nem az iskola tulajdona, • a gépekre programokat telepíteni, • a számítástechnika terembe taneszközön kívül más egyéb tárgyat (mobiltelefont, táskát, kabátot, ételt, italt, discmant, stb.) bevinni. 13. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető.

43