Esztergomi Kolping Katolikus Középiskola 2500 Esztergom, Petőfi Sándor u. 22. Fenntartó: Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet OM azonosító: 031986
Pedagógiai program
Hatályos: 2016. szeptembertől
1
Tartalomjegyzék INTÉZMÉNYI ADATOK ....................................................................................................................................... 5 IGAZGATÓI BEVEZETŐ KÖSZÖNTŐ ................................................................................................................... 6 KÜLDETÉSNYILATKOZAT ................................................................................................................................... 8 A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE ............................................................................................... 9 A)
NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................................................... 10 1.AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ...... 10 HITÉLETI ELVÁRÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK ........................................................................................................................... 11 2. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................................................ 16 3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................................................................... 20 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................................................................ 22 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA...................................................................... 26 5.1.A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában ......................................... 26 5.2.Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai ............................................................................................. 27 5.3.Mentor feladata az iskolában gyakornokként dolgozó pedagóguskolléga segítésében ......................... 32 6.
A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE............................ 34 6.1.A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja a helyi tantervekben ......................................... 35 6.2. A tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok enyhítésének feladatai ............................................ 38 6.3. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek ................................................................. 38 6.4.Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................................................. 40
7.A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGA.............................................................. 41 8.A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK SZABÁLYAI ................................... 42 9.A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI ....................................................................... 45 10.A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ................................................................................................................ 51 11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ................................................ 53 B) HELYI TANTERVEK ...................................................................................................................................... 55 1.A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ........................................................................................................... 55 2.A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁMOK ÉS AZ AZOK FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK 55 3.AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .............................. 60 4.A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJAI ................................................................... 61 5. A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI ........................................................................................ 61 6.A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS RÉTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI ................ 62 7.AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE .......................... 65 8.AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI .................... 67 HÉTVÉGI HÁZI FELADAT SZABÁLYAI, ISKOLAI DOLGOZATOK SZABÁLYAI ................................................................................ 67 2
9.A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK ................................................................................................................................................ 68 MODULÁRIS OKTATÁSBAN AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, VALAMINT BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE ........................................................................................................................................................ 71 10.A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI .................................................................. 73 11.AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ..................................................................................... 73 12.VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK.............................................................................................................. 76 13.KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI .......................................................................................................... 78 14.A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ................................................... 88 15.A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI .. 88 Ifjúságvédelem .............................................................................................................................................. 91 Családi gondokkal küszködő gyermekek ....................................................................................................... 92 17.KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT ....................................................................................................................................... 92 C) SZAKMAI PROGRAM .................................................................................................................................. 99 BEVEZETÉS ............................................................................................................................................................ 99 1. A SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS ................................................................................................................................. 99 2. A SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉS ................................................................................................................................ 100 3.AZ ISKOLAI SZAKMAI NEVELÉS CÉLJAI...................................................................................................................... 100 4.SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKKÉPESÍTÉSEINK .................................................................................................................. 100 5.SZAKGIMNÁZIUMI SZAKKÉPESÍTÉSEINK ................................................................................................................... 101 6.SZAKKÖZÉPISKOLAI KIFUTÓ KÉPZÉSEK ÓRATERVEI ..................................................................................................... 101 6.1. Az Asztalos (34 543 02) szakképesítés szakmai óraterve ..................................................................... 101 6.2 A Pincér (34 811 03) szakképesítés szakmai óraterve ........................................................................... 102 6.3. A Cukrász (34 811 01) szakképesítés szakmai óraterve........................................................................ 103 6.4. A Szakács (34 811 04) szakképesítés szakmai óraterve ....................................................................... 104 6.5. A Szociális gondozó és ápoló 834 762 01) szakképesítés szakmai óraterve ........................................ 105 7.A SZAKKÖZÉPISKOLAI FELMENŐ SZAKKÉPESÍTÉSEK ÓRATERVEI ..................................................................................... 107 7.1. Az Asztalos (34 543 02) szakképesítés szakmai óraterve ..................................................................... 107 7.2. A Pincér (34 811 03) szakképesítés szakmai óraterve .......................................................................... 108 7.3.A Cukrász (34 811 01) szakképesítés szakmai óraterve ........................................................................ 109 7.4.A Szakács (34 811 04) szakképesítés szakmai óraterve ........................................................................ 110 7.5.A Szociális gondozó és ápoló 834 762 01) szakképesítés szakmai óraterve .......................................... 111 8.A SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉSEINK ÓRATERVEI FELMENŐ RENDSZERBEN .......................................................................... 112 8.1. A Gyakorló ápoló (54 723 02) szakképesítés szakmai óraterve a 9-12. és az 5/13. évfolyamokra ...... 112 8.2.A Szociális szakgondozó (54 762 03) szakképesítés szakmai óraterve a 9-12. és az 5/13. évfolyamra 113 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................... 118
3
1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ....................................................................................................... 118 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA ......................................................................................... 118 3.A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ................................................................................................................. 118 4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA............................................................................................. 118 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ................................................................................................................ 120 1. A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG VÉLEMÉNYEZŐ NYILATKOZATA ....................................................................................... 120 2. AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT VÉLEMÉNYEZŐ NYILATKOZATA .......................................................................... 120 3. A NEVELŐTESTÜLET ELFOGADÓ NYILATKOZATA ....................................................................................................... 120 4. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ JÓVÁHAGYÓ NYILATKOZATA .................................................................................................. 121 5. FENNTARTÓI ZÁRADÉK ....................................................................................................................................... 121 MELLÉKLETEK...................................................................................................................................... 122
4
Intézményi adatok Megnevezés Az intézmény neve Székhelye Telephelye Fenntartó Az intézmény típusa Az intézmény jogállása Gazdálkodása
Alapfeladatai
Az alapító okirat kelte
Adatok Esztergomi Kolping Katolikus Középiskola 2500. Esztergom, Petőfi Sándor u. 22. 2500 Esztergom, Budai N. A. u. 22. Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet 1134 Budapest, Huba u. 6. Többcélú intézmény – összetett iskola: szakgimnázium és szakközépiskola Önálló jogi személy, egyházi fenntartású köznevelési intézmény Önállóan gazdálkodó szakgimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 1994. január 15.
5
Igazgatói bevezető köszöntő Tisztelt Olvasó! Köszöntöm Önt az Esztergomi Kolping Katolikus Középiskola nevében. Kérem, tekintse át Pedagógiai programunkat annak érdekében, hogy még jobban megismerje iskolánk életét, remélve azt, hogy miután tájékozódott munkánkról, támogatóink között tudhatjuk majd. Az iskola gyökerei Adolf Kolping 1813-ban született Köln mellett, szegény sorsú nagycsaládos környezetben. A 24 éves iparos-legény ösztöndíjjal kezdett gimnáziumi tanulmányokat, 28 évesen pedig teológiai tanulmányokat folytatott. A nagytehetségű, karizmatikus pap, író, szervező és vezető látta az iparos-legények kiszolgáltatott és reménytelen helyzetét, ezért életét az ő felkarolásuknak szentelte. A szeretet társadalomformáló erejébe vetett hitétől ösztökélve összegyűjtötte a társadalom peremére szorult iparos-legényeket és képezte, nevelte őket, szállásukról gondoskodott. Az első katolikus legényegylet 1846-ban alakult Németországban. Hazánkban 1856-ban személyesen Kolping alapította a pesti belvárosi plébánián az első katolikus legényegyletet. Magyarországon 500 egylet működött. A katolikus legényegylet a náci üldözés miatt kényszerűségből családi egyletté vált és neve névadójáról Kolpingra változott. Mára szinte az egész világon elterjedt a kolpingi eszme, legerősebb Európában és Amerikában. A jelen egyházi egyesület programja a hit, a közösség, a szakmai megbízhatóság, az öröm fogalmak köré csoportosul. Az esztergomi Kolping Család Egyesület biztosította az iskola részére az őseik által felépített ingatlant, amit a német Kolping Szövetség segítségével, közreműködésével korszerű iskolává alakíttatott a Kolping Oktatási és Művelődési Alapítvány 1994-ben, mint beruházó, német pénzen. A színvonalas berendezés, felszerelés szintén a németek támogatásából származik. A KOMA, Kolping Oktatási és Művelődési Alapítvány 1999-ig irányította fenntartóként iskolánkat. Kezdetben csak felzárkóztatásra és pályaorientációra építettük az oktatást 70 férőhelyen 108 tanulóval, akik hátrányos helyzetű, rossz szociális háttérrel rendelkező csonka családból érkező, érzelmileg sérült gyerekek voltak. A következő tanévben (1995-1996) tanulóink kérésére - akik továbbra is szerettek volna nálunk maradni - szakmunkásképzést indítottunk, majd 1996/1997-ben, a megyében elsőként kísérleti jelleggel beindítottuk a 9-10. osztályt a szakképző évfolyamok előtt. Iskolánk életének fontosabb, érdekesebb eseményei voltak 6
Országos Kolping Napokon való részvétel, az ennek keretében zajló versenyekről több I., II. és III. helyezést hoztunk el. Országos Kolping Emlékverseny, ahol nemcsak Kolping iskolák vettek részt, az elméletiés sportversenyeken (1996-ban I., 1997-ben II. lett az iskola csapata). Több városi szintű, illetve országos versenyen vettünk részt (szavalóverseny, OSZKTV, Szakma Sztár verseny, Euroskill, sportversenyek, elsősegélynyújtó versenyek), ezeken kiemelkedő eredmények is születtek. 1999. szeptember 1-jétől a Magyar Kolping Szövetség egyházi iskolafenntartóvá vált, ettől az időponttól vált a MKSZ fenntartónkká, és lettünk egyházi iskola. 2007. szeptember 1-jétől fenntartásunkat a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (KOSZISZ) vette át, mely közvetlenül a Magyar Katolikus Püspöki Kar irányítása alá tartozik. A Magyar Kolping Szövetségből való kiválásra azért került sor, mert a törvények szerint az MKSZ egyszerre nem lehet civil szervezet és egyházi intézményfenntartó. Szakközépiskolai képzést folytatunk az alábbi szakmákban A szakképesítés OKJ azonosító száma 34 543 02 34 811 01 34 811 03 34 811 04 34 762 01
A szakképesítés megnevezése Asztalos Cukrász Pincér Szakács Szociális gondozó és ápoló
Szakgimnáziumi képzéseink ágazatai és a szakképesítések Szakma-csoport
Ágazat
1.Egészségügy
I. Egészségügy
2.Szociális szolgáltatások
III. Szociális
Az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Azonosító Megnevezése száma Általános ápolási és 52 720 01 egészségügyi asszisztens Szociális 34 762 01 gondozó és ápoló
7
A szakképesítés Azonosító száma
Megnevezése
54 723 02
Gyakorló ápoló
54 762 03
Szociális szakgondozó
Küldetésnyilatkozat Iskolánk feladata, hogy elősegítse a tanulási nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, segítő családi hátteret nélkülöző, sajátos nevelési igényű tanulók testi–lelki-szellemi fejlődését, szakmai kibontakozását és számukra a szakmunkás bizonyítvány megszerzését. Az arra rátermett tanulókat eljuttassuk az érettségi vizsga letételéig. Célunk, hogy segítséget nyújtsunk diákjainknak a szakmaválasztás felelős döntéséhez. Ehhez adott az iskola jó felszereltsége és a folyamatos eszköztár-bővítés. Olyan személyiségjegyeket igyekszünk kialakítani tanulóinkban, melyek segítségével képesek a tisztességes munkára, a magasabb szintű szakmai ismeretek elsajátítására, felelős, szabad és erkölcsileg helyes döntések meghozatalára. Tiszteljék mások gondolkodását, életmódját! Érezzék át mások helyzetét, és tanúsítsanak segítőkészséget! Ebben a tanári példamutatás, toleráns magatartás, gyermekközpontú szemlélet elengedhetetlen. Az iskola szellemisége Adolf Kolping eszméire épül: olyan hasznos polgárokat nevelni, akik képesek keresztényként helytállni a munkában, a hivatásban, a családban és a társadalomban. Intézményünk tanulója lehet bármilyen vallású, felekezetű és felekezeten kívüli fiatal, aki elfogadja iskolánk szellemiségét, házirendjét. Nagy veszélyt jelent iskolánk számára a demográfiai csökkenés, az évek óta csökkenő diáklétszám. Gondot jelent a nem megfelelő családi háttér, amely miatt a káros szenvedélyekben szenvedők aránya is jóval nagyobb, mint más iskolában (dohányzás és alkoholfogyasztás). Ezek leküzdéséhez az első lépés a jó iskolai légkör kialakítása, és a nevelők egymás iránti nyílt, őszinte, segítőkész viszonya, melyre nap, mint nap törekszünk. Szeretnénk, ha minden pedagógusunk felvállalná Adolf Kolping szellemiségét és iskolánk sajátos arculatát, átérezné a személyes példamutatás jelentőségét, hiszen egész személyiségünkkel nevelünk. Hivatásnak tekintjük munkánkat. Fontos tulajdonságnak tartjuk: a szakmai felkészültséget, a pontosságot, a rendszerességet, a kiszámíthatóságot, a következetességet és mások tiszteletét. Fontos a szorosabb együttműködés az egyes szakmák, illetve az alapozó szakaszban tanító tanárok között. A közösen meghatározott célokra, feladatokra és az ezek megvalósításához szükséges következetességre kell nagyobb figyelmet fordítanunk.
8
A pedagógiai program törvényi háttere
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és módosításai
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és módosításai
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és módosításai
A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet és módosítása
A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet és módosítása
100/1997. (VI.13.) Kormányrendeletet, mely az érettségi vizsgák vizsgaszabályzatát tartalmazza, valamint a 40/2002. (V. 24.) OM rendeletet, mely az érettségi vizsga részletes követelményeit írja le. 22/2009. (IV.22.) OKM rendelettel módosult az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet, valamint ezek módosításai
Egyházi életet szabályozó törvények és rendeletek
a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendelet
a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet
a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet
a tankönyvellátás rendjéről szóló 2012. évi CXXV. törvény, amely a 2001. évi XXXVII. törvényt módosította
a nemzeti tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény,
25/2016.(II.25.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzék módosításáról
9
A) Nevelési program 1.Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek Nevelésünkben Adolf Kolping eszmeisége vezérel bennünket! A Kolping-mű arra akarja tagjait képessé tenni, hogy keresztényként a világban és ezáltal foglalkozásukban, a házasságukban és a családban, az Egyházban, a társadalomban és az államban megállják a helyüket. Segítséget nyújtsanak egymásnak és a társadalomnak. A katolikus iskolákra vonatkozó alapelveket a pápai iránymutatás és a Magyar Kolping Szövetség elvárás-rendszere határozza meg: -
„ A lelkiismeretből fakadó becsületesség az első számú személyes erény, és ezért egyszersmind az első társadalmi erény is.”
-
„ A szakmai kiválóság nyújtja a szilárd alapot ahhoz a belső elégedettséghez és az igazi és jogos öntudathoz, amely az embert kitünteti és a világ megbecsülésével jár, amire tulajdonképpen mindenkinek szüksége van.”
-
„Ha valakinek egy ügy a szívén fekszik, akkor szívesen megtanulja mindazt, ami ezt az ügyet szolgálja. Áldozatot hoz azért, ami az ügyet előbbre viszi, mert szívét a szeretet irányítja, és az ügy iránti szeretet a legjobb tanítómester.”
-
„Az ember igazi értékét és jelentőségét a szíve és kedélye adja meg, nem pedig az esze. Az észre, amivel valaki rendelkezik, sokan igényt tartanak, de azért a szíve miatt szeretik az embert.”
-
Törekszünk a keresztény szellemiség megvalósítására. Tanulóinkat fegyelemre, tisztességre, kölcsönös megbecsülésre, az emberi méltóság tiszteletére neveljük.
Célok
Az iskolánkban tanuló 14-25 év közötti fiatalok harmonikus, teljes, sokoldalú személyiségfejlesztése, képességeik legmagasabb szintű kibontakoztatása. A tanulók megóvása az elkallódástól, első szakmához juttatásuk, munkába állításuk, beillesztésük a társadalomba. A tanulási motiváció felkeltése, az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése. A szakmai évfolyamok befejezése után legyenek képesek sikeres szakmai vizsgát tenni. Tudásuk, képességeik feleljenek meg a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. 10
Katolikus iskolánkban kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás. Ennek elsődleges célja a meghívás, a hit ébresztése, a diákok személyes istenkapcsolatra vezetése. A megtanult hittételek csak megalapozott és megélt istenkapcsolatban nyernek értelmet. Tiszteljék a szakmai tudást, szeressék szakmájukat, valósuljon meg az „Isten áldja a tisztes ipart!” köszöntés által kifejezett elv!
Feladatok
Nagy figyelmet kell fordítanunk tanulóink személyiségfejlesztésére, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére. Ki kell fejlesztenünk a tanulókban saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, igényt arra, hogy munkatársaikkal együttműködők legyenek, egyenrangú, szolidáris viszonyt alakítsanak ki, teremtsék meg a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyát. Lehetővé kell tenni számukra a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását. Feladatunk, hogy a tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek legyenek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlődjék bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt, és alakuljon ki a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet. Differenciált pedagógiai eljárásokkal rendszerezzük az általános iskolai ismereteiket, pótoljuk a hiányokat, új ismereteket adjunk át, zárkóztassuk fel a gyengébb képességű tanulókat a továbbhaladáshoz szükséges szintre. Nevelésünk nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívakká tudjuk tenni, és diákjaink személyiségét helyes irányba tudjuk terelni, s ezáltal a pozitív személyiségideált megközelíteni.
Hitéleti elvárások és ajánlások A KOSZISZ intézményei egyházi fenntartású intézmények, ezért az intézmények nevelési, pedagógiai programja a katolikus iskolákra vonatkozó egyházi előírásokra, javaslatokra épül. Alapvető útmutatást ad a Katolikus Nevelés Kongregációja (Róma, 1977). Bevezetőjében a következőket írja: „A nevelés sajátos területén a nevelési tevékenység köre kitágult: összetettebb és szakosítottabb lett. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a katolikus iskola hatékonynak, meggyőzőnek és időszerűnek bizonyuljon. Missziós lendületre van szükség, ezt kívánja az evangelizáció alapvető kötelezettsége: megkeresni az embert ott, ahol van, hogy átadja neki az üdvösség ajándékát. A katolikus iskola a teljes emberi személyiség nevelésének helye, ahol világos nevelési tervének alapját Krisztusban veti meg, kialakítja egyházi és kulturális azonosságát: küldetését a nevelői szeretet révén; elkötelezettségét a társadalom szolgálatában; a nevelői közösséget jellemző nevelési stílust.„ A katolikus iskolák örömeit és nehézségeit így foglalja össze: „A katolikus iskola érzékeny, finom gondoskodást adott, amellyel a családok lelki megerősítését végezte a szülők és gyermekek közt. De ennél is többet tettek azzal a közvetlen, mély érzékenységgel és lelki
11
finomsággal, amellyel a „meggyengült” vagy „szétesett” családokat támogatták, és amelyre főleg a fejlett országokban van szükség. A katolikus iskolát is érzékenyen érintik azok a megoldásra váró kérdések, amelyek a második évezred utolsó szakaszában sokasodnak. A katolikus iskola is olyan gyermekekkel és fiatalokkal találkozik, akik a jelen nehézségeit megélik. Szembesül tanulóival, akik nem képesek erőkifejtésre, áldozathozatalra és kitartásra, és akiknek az értékek megvalósítására még családjukban sincsenek példaképeik. Egyre gyakoribb a közömbösség a gyakorló vallásos élet iránt, sőt a vallási és erkölcsi nevelés teljes hiánya. Ehhez járul számos tanulóban és családjában az érdektelenség az erkölcsi és vallási nevelés iránt, oly mértékben, hogy a katolikus iskolától is csak a jó diplomát, legfeljebb a minőségi oktatást és a szakmai képesítést igénylik. Az ilyen légkörben a nevelő elkedvetlenedik, és ez hozzájárul ahhoz, hogy személyiségében egyre nehezebben tudja egységbe foglalni oktató és nevelő önazonosságát.” Kitekintés a jövőbe címmel határozza meg a katolikus iskolák feladatait: „A katolikus iskolának képesnek kell lennie arra, hogy a tudásnak olyan eszköztárát adja a fiataloknak, amelyek birtokában megtalálják helyüket abban a világban, amelyet a technikai és tudományos ismeretek határoznak meg. Ugyanakkor azonban, sőt, azt mondhatjuk: elsősorban szilárd keresztény nevelést kell adnia. Meggyőződésünk szerint tehát, ha a katolikus iskola olyan nevelő intézménnyé kíván lenni, amely meg tud felelni a mai kihívásoknak, akkor néhány alapvető tulajdonságát kell megerősítenie.” Melyek ezek a tulajdonságok? Az erre adott válaszok a következők: „Az emberi személy és annak nevelése A katolikus iskola olyan intézmény, amely a személyiség javáért tevékenykedik, s ezért az emberi személyek iskolája. Az emberi személyiség anyagi és lelki igényével központi helyet foglal el Jézus tanításában, ezért annak kibontakoztatása a katolikus iskola legfőbb célja. Az Egyház a katolikus iskola működésével elkötelezetten törekszik az embert teljes mivoltában alakítani, hogy ellássa az összes emberi érték teljességével, és így Krisztussal egységbe kapcsolja. Ez a tudat a személyt a katolikus iskola pedagógiai programjának középpontjába állítja, erősíti elkötelezettségét a nevelésre, s arra képesíti, hogy erős személyiségeket neveljen. A katolikus iskola az Egyház szívében Az iskola részt vesz az Egyház evangelizációs küldetésében, mint a keresztény nevelés kiváltságos területe. Ebben a tekintetben a katolikus iskolák egyszerre területei az evangelizációnak, a teljes ember formálásának, az inkultúrációnak és a különböző vallású és társadalmi helyzetű fiatalok közti eleven párbeszéd elsajátításának. Az iskola egyházi jellege az oktatási intézmény szíve. Iskolai tevékenysége igazi egyházi szolgálat, amelyben harmonikusan ötvöződik a hit, a kultúra és az élet. Újból meg kell erősíteni azt a tényt, hogy ez az egyházi jelleg nem csupán egyik járulékos eleme a katolikus iskolának, hanem sajátos megkülönböztető minősége, amely minden pillanatban alakítja a nevelő tevékenységét, sőt azonosságának alapja és küldetésének lényege. A nevelőtestület minden tagjának törekednie kell arra, hogy ezt a távlatot erősítse.
12
A kultúra és a katolikus iskola A katolikus iskola természetéből adódik nevelési programjának egyik legeredetibb eleme: a kultúra és a hit szintézise. Hiszen a tudás a hit fényében bölcsességgé nemesül, és világnézetté alakul. A különböző tantárgyak nemcsak a tudás megszerzését célozzák, hanem értékeket közvetítenek, és igazságokat fedeztetnek fel. A felkészült és egységes meggyőződésű nevelők a tudás és az élet mestereiként mintegy megjelenítői, még ha tökéletlenül is, de vonzóan az egyetlen Mesternek. E nevelési program megvalósításában mindegyik tantárgynak saját tudományága törvényei szerint kell hozzájárulnia a személyiség teljes érettségének kialakításához. Az oktatásra sürget a szeretet A katolikus iskola sajátos jegye, hogy mindenki iskolája. A történelem tanúsága szerint a katolikus nevelő-oktató intézmények azért jöttek létre, hogy feleletet adjanak a szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok szükségletére. A fiatalok nem találják életük értelmét és szenvednek az eszmények hiánya miatt, nem ismerik a hit szépségét, akik felbomlott és szeretetre képtelen családokból származnak, s gyakran anyagi és lelki nyomorban élnek. Így rabszolgáivá válnak egy olyan társadalom bálványainak, amelyek csak a munkanélküliség és a peremre szorultság jövőképét festik számukra. Az ilyen szegények felé fordul ma szeretetével a katolikus iskola. Ezzel a szenvedélyes szeretettel akarja felajánlani mindenkinek, főleg a legszegényebbeknek és a peremre szorultaknak egy olyan nevelés lehetőségét, amely munkára képesít, valamint emberi és keresztény képzést jelent. A katolikus iskola a társadalom szolgálatában A katolikus iskolát nem lehet úgy tekinteni, mint a többi nevelési intézménytől elhatárolt idegen testületet, hanem mint a társadalom egészébe ágyazott intézményt. Példának és ösztönző erőnek kell lennie más nevelési intézmények számára az egyházi nevelés előőrseként. Közszolgálatot lát el, s bár világosan és határozottan a katolikus hit távlatai szerint tevékenykedik, még sincs csupán a katolikusoknak fenntartva, hanem nyitva áll mindazok számára, akik értékelik és elfogadják a minőségi nevelés célkitűzéseit. A katolikus iskolák az állami iskolákhoz hasonlóan közfeladatot látnak el, és ezzel biztosítják a kulturális és nevelési pluralizmust, valamint mindenekelőtt a család jogát annak szabad megválasztásában, hogy milyen irányú nevelést óhajt adni saját gyermekének. Ilyen összefüggésben a katolikus iskola békés és építő párbeszédet kezdeményez az állammal és a civil társadalommal. A párbeszédnek és az együttműködésnek a kölcsönös megbecsülésre és annak elfogadására kell épülnie, hogy elismerik egymás sajátos szerepét az ember közös szolgálatában. A nevelés stílusa a nevelői közösségben A katolikus iskolában a sajátos keresztény légkör megteremtéséért elsődlegesen a nevelők felelősek: a tantestület és minden egyes nevelő. A nevelői közösségben különlegesen jelentős szerepük van a szülőknek, akik természet adta joguknál fogva elsődlegesen felelősek gyermekeik neveléséért. Manapság sajnos ezt az eredendő kötelességüket sokan másra ruházzák át. Az iskolai nevelésnek állandó céljai közé kell tartoznia a családokkal való rendszeres találkozásnak és párbeszédnek.” 13
Erkölcsi elvárások a tanároktól A fiatalok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk, minden más ezután következik. Ahhoz, hogy a tanulók harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező szépre, jóra fogékony, Istent és embertársait szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyenné kell lenniük. Nevelőnek nyitottnak kell lennie minden értékre, melyet beépíthet saját életébe és nevelő - oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki, szellemi töltést adnak a napi munkához. A pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült lelkiélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A fiatalok nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van szüksége szerető, személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. Ezt a munkát csak a fiatal és a családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít, ezért kerülnie kell mindent, ami értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de a személyiséget nem fejleszti, ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embereknek. Mindezt úgy kell tegye, hogy igazodjon a fiatalok jogos igényeihez, életkori sajátosságaihoz, hogy el ne riasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete összhangban kell hogy álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel, ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. A pedagógus szavai és cselekedetei mindig összhangban kell legyenek, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a fiatalok számára a hamis tanúságtétel. Az intézményben minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát. Alaposan tanulmányozza a keresztény tanítást és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést az Egyházra és annak tanítására. Minden új pedagógus először egy éves szerződéssel alkalmazható, amelyet a felek kölcsönös megelégedése esetén lehet véglegesíteni. A tanárok, szakoktatók munkájának lényege, hogy tudásukat átadva neveljék, oktassák tanítványaikat. Nem egyenként, hanem tantestületként. Lényeges egymás munkájának megbecsülése, az együttérzés örömben és bánatban egyaránt. A segítőszándékú kritikát igyekezzen mindig elfogadni, és azokat munkájában kamatoztatni. A tantestület legyen egy közösség:
ahol mindenki úgy érzi, hogy megbecsülik és számítanak rá, ahol mindenki úgy érzi, hogy elismerik és szeretik, ahol mindenki segítséget és támogatást találhat emberi és lelki életének nehézségeire.
A nevelőt a tanulók elbírálása során mindig segítőkész szándék vezérelje. Legyen következetes és igazságos. A tantárgyi érdemjegyek a tárgyi tudást tükrözzék, és ne befolyásolhassa azt a tanuló magatartása. 14
Igyekezzen a tanítványaiból is a legjobb eredményt kihozni. A jókat ösztönözze plusz feladatokkal, a gyengéket pedig segítse felzárkózni. A katolikus iskolában tanító pedagógus feleljen meg a szakképzettség, rátermettség és a vallásos háttér követelményeinek. A keresztény nevelő igyekezzék maga is élő hitű, jóra törekvő, elkötelezett lenni. Erkölcsi elvárások diákoktól A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a fiatalok is sokféle hatásnak vannak kitéve. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. A tanulók első és legfontosabb feladata, hogy igyekezzenek képességeiknek megfelelően tanulni. Figyeljenek jobban egymásra, legyenek segítőkészek. Tudják elfogadni egymás személyiségét, becsüljék meg az emberi értékeket. Lássák be, hogy mindenki tehetséges valamiben. Tiszteljék nevelőiket és a felnőtteket. A tisztelettudó köszönés és udvarias viselkedés legyen mindenkor jellemző rájuk. A római katolikus vallásnak megfelelő egyházi programokon vegyenek részt. A Házirendet mindenkor felelősen tartsák be. Diákjaink számára legyen mindig igazi útravaló: „Az élet a hitre épül!” /Kolping/ Erkölcsi ajánlások szülőknek Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, illetve ennek hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhetik meg, ha a szülők is közösséget alkotnak. Az iskola a szülőtől megkívánja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét. Vele együttműködően neveljenek, szükség esetén anyagilag is támogassák. A szülői értekezleteken és fogadóórákon minél nagyobb számban vegyenek részt. Az iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Lényeges, hogy a szülők okosan szeressék gyermekeiket; vegyék észre értékes tulajdonságaikat, fogadják el hiányosságaikat. Hallgassák meg a nevelők javítószándékú tanácsait és próbálják a gyermek érdekében ezeket megszívlelni. 15
Az iskola szükségesnek látja, hogy a szülők maguk is fejlődjenek hitben és tudásban, ezzel példát mutatva gyermekeiknek.
2. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egészségfejlesztés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében. Az egészségfejlesztés kiemelt témakörei:
az életkorral járó biológiai, életmódi tennivalók; a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései; az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód); azantihumánus szenvedélyek, drogprevenció; az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése; az egészségérték tudatosítása.
A WHO egészségdefiníciója hangsúlyozza, hogy az egészség nem pusztán a betegségek hiánya, hanem testi-lelki és társadalmi jóllét, mely a fenntartható fejlődésnek is egyik elengedhetetlen alapfeltétele. Helyzetleírás A szakképző iskolai tanulók egészségtelen életmódot folytatnak, az egészségtudatos magatartás távol áll tőlük. Tartalmasságát tekintve a szabadidejük eltöltése megkérdőjelezhető. A tartalmas időtöltést a diákok többsége nem preferálja, kizárja az életéből, és helyette leginkább a semmitmondó szórakozási formákat választja. Szabadidejük nagy részét haverjaikkal, barátaikkal töltik. Problémáikat leginkább a társaságon belül oldják meg és szüleiket egyre kevésbé vonják be az életükbe. Motiválatlanok minden olyan tevékenység iránt, ami egy kis fizikai aktivitást jelentene számukra. Szabadidejüket nem töltik tevékenyen,sokaknál a semmittevés, lődörgés, a tévézés, a számítógépezés a legfontosabb unaloműző tevékenység a tartalmas szórakozás helyett (szakköri tevékenység,sportkör, olvasás, színház, hangverseny). A tanulók szülei csak minimális mennyiségű aktív sporttevékenységet végeznek, és a rendszeres testmozgás nem épül be a családok többségének mindennapi életébe. Sajnálatos módon csupán egy viszonylag szűk társadalmi réteg érzi szükségét a sportolásnak. A szülői példamutatás hiányára utal az a tény is, hogy a családok a hétvégi programok közé nem iktatnak be kirándulást vagy más szabadtéri sporttevékenységet. Kevés az a szülő, aki gyermekét sportolásra ösztönzi. A pozitív attitűd kialakításában meghatározó a szociális makro- és mikrokörnyezet, elsősorban a család életstílusa és szokásrendszerének befolyásoló hatása. A családban kialakult sportszerető légkör tehát fontos tényező lenne a mozgásos aktivitás szokásrendszerré alakításában. A testedzés iránti pozitív szemlélet kialakulásában komoly tényező az iskola. A gyermekek, a fiatalok testedzéshez való viszonyulása már az iskolába kerülés pillanatában eldől. Nem a
16
testnevelésórák száma befolyásolja a gyerekek sportolási motivációját, hanem az intézményes nevelésben a sportot népszerűsítő, értéket átadó pedagógusok mintája, személyisége. Az egészséges életmód egyik kulcskérdése a helyes táplálkozás, ami a családban kezdődik, hiszen a gyermekkori táplálkozás a felnőttkori egészségért is felelős. A diákok rendszertelenül étkeznek, hiszen 74%-uk hétköznaponként csak kétszer eszik. Az ideálisan (napi ötszöri evés) étkezők közé a tanulók 6%-a sorolhatja magát. A rossz időbeosztásuk bizonyítéka az is, hogy még hétvégén sem táplálkoznak rendszeresen. A helyes és egészséges táplálkozás, a napi rendszeres mozgás a leghatásosabb módszer a testsúly életkornak megfelelő karbantartására, hogy a kövér és túlsúlyos diákok száma csökkenjen. Ebben a szülők és pedagógusok példamutatása modellértékű lehetne. Tapasztalatok szerint a diákok közül sokan dohányoznak, italoznak (napi szinten) és többségük már a kábítószert is kipróbálta. Az eddigieknél hatékonyabban kell tudatosítani a diákokban, hogy e szerek fogyasztásával az egészségüket veszélyeztetik. Az egészséges életmód kialakítását a diákoknál nem előadásokkal, filmvetítésekkel kellene segíteni, hanem olyan elfoglaltságokat, módszereket alkalmazni, amelyekben maguk tevékenykedhetnek, hogy minél több pozitív, használható élményhez jussanak. El kellene érni, hogy lássák a helyes életmód előnyeit, és tisztában legyenek az egészségtelen életmód súlyos, egészségkárosító következményeivel. Az egészséges táplálkozás tudatosítására iskolánkban kiemelt lehetőség van, hiszen tanulóink nagy számban tanulják a pincér és a szakács szakmát. Az elméleti ismereteket (napi tápanyagszükséglet) a gyakorlatban is megtanulhatják egészségtudatosan alkalmazni. Természetesen a gyakorlati oktatók személyes példamutatására is szükség van. A tantárgyi feladatokon túl a szabadidő aktív és egészséges eltöltésének lehetőségeire kell hangsúlyt fektetni. A diákok napi életritmusa nem felel meg az egészséges életmód követelményeinek. Bizonyított tény, hogy minél korábban találkoznak a diákok az egészséges életmód (helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás stb.) alapjaival, annál egészségesebben kerülhetnek ki az iskolapadból. Nagyon fontos tehát, hogy a tanulóifjúság időben ismerje fel az egészség értékjellegét, hiszen ebben az életkorban még érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre. Az egészséges fiatal generáció felnevelése az egyén, a család és az egész nemzet közös érdeke. Az iskolai egészségfejlesztési program hatékonyság kritériumai Az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körű. Ez az alábbiak teljesülését jelenti:
ha nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fő egészség-kockázati tényezőt befolyásolja; ha nem szűkül le egy-egy akció időtartamára, hanem az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van; ha nem szűkül le egy iskolai közösség valamelyik részére, hanem az egészségfejlesztést megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne; ha nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület részt vesz benne;
17
ha nem szűkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülőket és az iskola közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét (pl. fenntartó) is. A megvalósítás alapvető irányai: 1. Mindennapi testnevelés megvalósítása. 2. Egészségfejlesztő – szemléletformáló – iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód és a testmozgás iránti igény viselkedésbe épülése érdekében. 3. Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok kimunkálása. 4. Szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával. A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. a) A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával:
egészséges táplálkozás megvalósítása(lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával); mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiaimódszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony (= bensővé váló) oktatása.
b) Egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában:
Az egészség fogalma. A krónikus beteg egészsége. Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk. A környezet egészsége. Az egészséget befolyásoló tényezők. Szájhigiénia. A jó egészségi állapot megőrzése. A betegség fogalma. Megelőzhető betegségek. A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása. 18
Lelki eredetű táplálkozási zavarok. A beteg ember táplálásának sajátosságai. A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséghez szükséges testmozgás. A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában. A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában. Gerincvédelem, gerinckímélet. Balesetek, baleset-megelőzés. A lelki egészség. Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében. A két agyfélteke harmonikus fejlődése. Az érett, autonóm személyiség jellemzői. A társas kapcsolatok. A nő szerepei. A férfi szerepei. A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs. A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek. A gyermekáldás. A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére. A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában. A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés). Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai. A média egészséget meghatározó szerepe. Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja. Fogyasztóvédelem. Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése. Iskola-egészségügy igénybevétele. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. Otthoni betegápolás.
A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők):
a tanulási eredményesség javítása; az iskolai lemorzsolódás csökkenése; a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése; bűnmegelőzés; a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; az önismeret és önbizalom javulása; az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése; 19
a társadalmi tőke növelése.
Az egészségfejlesztési program megvalósítása elsősorban a tantestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani.
3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Fokozott feladat hárul ránk ezen a területen, mert hátrányokkal küzdő diákok képzését vállalja iskolánk. Ebben a munkában a gyógypedagógus kulcsfontosságú szerepet tölt be. Feladatok: általános személyiségvédelem, személyiségfejlesztés, zavarszűrés, zavarfelismerés, problémakezelés, prevenció. Beiratkozásnál és tanév elején történik először a szükségletek, érdeklődési irányok, erősségek felmérése egyenként. Felelősök ebben az osztályfőnökök, a gyógypedagógus, az ifjúságvédelmi felelős, az iskolaorvos, a védőnők, a nevelőtestület, a szülők, a külső szakemberek. Módszerek, tevékenységek: 1. Megfelelő és rendszeres információáramlás a felelősök között. 2. Kooperáció, konzultáció, módszerátadás, pedagógus team. 3. Személyiségfejlesztő beszélgetések. 4. Személyiségfejlesztő interjúk. 5. Önvizsgálat. 6. Önfeltárás. 7. Önirányítás-alakítás. 8. Mintanyújtás (főleg kortárs modellek, videofilmekről is). 9. Megerősítési, alakítási, viselkedésmódosító játéktechnikák. 10. Hitoktatás. 11. Felkészítés a pályaválasztásra. A megvalósítás területei a diákok személyiségfejlesztésében a fejlesztő órák és foglalkozások, osztályfőnöki órák, hittanórák, tanórák, pályaorientáció, szakmai gyakorlatok, önismereti tréningek, szabadidős tevékenységek. Nélkülözhetetlen és folyamatos feladat hárul a pedagógusközösségre a fenti módszerek általánossá tételében. Ezért szükséges a tanárok, oktatók kiképzése. A hatékony munka megköveteli személyiségünk folyamatos "karbantartását" és fejlesztését is. LEGFONTOSABB MUNKAESZKÖZÜNK A SZEMÉLYISÉGÜNK! A gyakorlati oktatás folyamán több a kötetlenül eltöltött idő az oktatók és a diákok között. Nagy az oktatók felelőssége. Az általunk közvetített viselkedési és gondolkodási minta meghatározó a munkában, a privát életben, az értékrend kialakításában! Lehetőség van arra is, hogy hozzásegítsék a tanulókat a hátrányok, a gátlások, a különbségek leküzdéséhez.
20
A nevelés, oktatás tudatosan megtervezett és megszervezett tevékenység. Ennek során ki kell művelni a fiatalok személyiségét, vagyis szükséges, hogy átéljék emberi méltóságukat, szabadságuk következményeként a felelősséget. Fontos feladat a motiválás: egy hosszú fejlődés révén az indítékoknak egyre személyesebbeknek, egyre bensőbbeknek kell lenniük. Ki kell alakítani a kötelességek és jogok egyensúlyát, úgy, hogy a kötelességtudat ne billenjen át aggályoskodásba, görcsösségbe; s a jogok az emberi méltóságot biztosítsák, de úgy, hogy nagylelkűen tartsák tiszteletben mások jogait is. A nevelés, oktatás tárja fel az egyén és a közösség egymásra utaltságát. Segíteni kell a fiatalokat abban, hogy elkerüljék az individualizmus és a kollektivizmus zsákutcáit, mert mindkettő az önfeladás kísérlete. Akár önállóságuk, akár kapcsolataik sérülnek, egész személyiségük torzul. Személyiségfejlődés és terhelés Ha a terhelés nagyon kicsi, a személyiség nem fejlődik, hanem szétesik. Van egy optimális terhelés, amikor a személyiség fejlődése a lehető legnagyobb. Kisebb túlterhelés esetén a személyiség fejlődik ugyan, de az optimális terheléshez képest csak kisebb mértékben. Nagyobb túlterhelés esetén a személyiség károsodik, s ez a károsodás irreverzibilissé is válhat. Érzékenyebb idegrendszerű tanulóknál túlterhelés esetén hamarabb következik be a személyiség károsodása. Az iskola komoly felelőssége a tanulók számára az optimális terhelés biztosítása. A szélsőségek (alulkövetelés, túlkövetelés) egész életre szóló visszamaradást is okozhatnak. A diákokban kialakítandó személyiségideál A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányba fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik minél jobban megközelíttetni diákjaival a nevelés során. Minden fiatalban más értékeket lehet felfedezni, mást kell kidomborítani. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a fiatalra jellemző értékeket is. Így kialakul egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartani kell. Nevelési célkitűzések Meghívni a fiatalokat Isten üdvözítő művének előmozdítására. Megismertetni és megszerettetni Jézus Krisztust. Megismertetni az Egyház működését és megszerettetni az Egyház céljait. Különleges figyelmet szentelni a legszegényebbeknek, a leghátrányosabb helyzetűeknek, a legelhagyatottabbaknak. e) Nyitottság a világra, különösen Európára a) b) c) d)
Nevelési eszközök a) A példa és állandó jelenlét a fiatalok körében. b) A fiatalokat csak fokozatosan szabad magukra hagyni, így alakítható ki bennük a rend szeretete, az általános fegyelmezettség és a munka tisztelete. 21
c) A nevelés fontos elemei a pontosság, a rend, a jó értelemben vett fegyelem, a felelősség megosztása csoporton belül, valamint a kölcsönös segítségnyújtás.
4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai nevelés-oktatás színterének alapvető fontosságú, nélkülözhetetlen résztvevőinek az együttműködésével kapcsolatosan kizárólag pedagógiai jellegű feladatokat tartalmazza, mely hatékony közösségfejlesztő tevékenység keretében alakul.
Az iskola szereplői
TANULÓ PEDAGÓGUSOK SZÜLŐ
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele. Mindez az iskola szereplőinek – a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek – hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el. A tanulók, annak érdekében, hogy:
megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit, érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak, gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez, a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát
Az intézmény feladata
az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni, az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása,
22
az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli programjainak meghatározása.
A pedagógusok, annak érdekében, hogy:
képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat, rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel
Az intézmény feladata
kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni, a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével, a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni, a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető fórumok, szülők akadémiája-programsorozat);, a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezeli a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál.
A szülők (gondviselők) annak érdekében, hogy:
mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal problémáikkal a pedagógusokhoz, kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához, együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermeke nevelésében
vagy
Az intézmény feladata
a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával, megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos, igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával, a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét, a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt preferenciájú pedagógiai feladatok 23
A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
Ennek keretében: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
A tanulók életkori sajátosságainak, tanulóközösségek fejlesztésében.
fejlettségének
figyelembevétele
a
Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.
Az önkormányzás képességének kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
9. § (4) Az általános és a középfokú iskolák az iskolai Nemzeti Összetartás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozat alapján a hét-tizenkettedik évfolyamok valamelyikén szervezik meg a határon túli kirándulásokat. A határon túli kirándulásokat a központi költségvetés támogatja. A költségvetési támogatás elbírálásakor előnyt élveznek a külhoni iskolával dokumentált cserekapcsolatban álló hazai iskolák. [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről]
24
Hagyománnyá kell tenni, hogy tanulóink középiskolás éveik alatt részt vehessenek határon túli kiránduláson. Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák kialakítása, ápolása.
Tanulóink nagy része hátrányos helyzetű. Nevelésükben, lelki fejlődésükben, szemléletmódjuk változásában nemcsak a tanári-nevelői munkának van nagy szerepe, hanem a közösségben tartalmasan eltöltött időnek is. Célunk és feladatunk tehát, hogy a diákok közösségben eltöltött idejét úgy alakítsuk, hogy abból pozitívan meríthessenek. Tanórai keretek között legfőképpen az osztályfőnöki órákat használhatjuk fel közösségfejlesztésre. Rá kell vezetnünk a diákokat arra, hogy az egymás iránti figyelem, törődés, a másikért érzett felelősség jobbá teszi a csoport életét, annak tagjai örömet találnak az együttes munkában, és könnyebben oldanak meg problémákat. Ezáltal más irányú - otthoni - gondjaik intézésének is bátrabban foghatnak hozzá. Meg kell tanulniuk az esetleges személyes ellentétek kulturált rendezését. A lelki napok akkor érik el céljukat igazán, ha mindannyian érezzük, a felvetődött problémákra közösen keressük a megoldást. Értékesek az iskolaidőn túli közös együttlétek. Változatos programok ajánlásával kovácsolhatjuk össze a gyerekeket. Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a hasonló érdeklődésű diákok szakkörökön vehessenek részt. Szintén közösségformáló ereje van a hagyományok kialakításának és ápolásának (gólyaavató, szalagavató, szerenád, ballagás, stb.). Ezek szervezésében nagy szerepet szánunk a diákönkormányzatnak. Az ünnepek jelentősége Az ünnepélyekre való felkészülésre mindig kevés idő jut, és nagyon sok munkát igényel a diákoktól. Célja a megemlékezésen kívül az, hogy a tanulók is átérezzék az ünnepek hangulatát, valamint megmutathassák az iskola többi tanulójának, dolgozóinak és szüleiknek, hogy mire is képesek ők. Iskolai ünnepélyeink
évnyitó október 23-ai megemlékezés gólyaavató karácsony szalagavató március 15-i megemlékezés ballagás tanévzáró
25
Természetesen a közösség nemcsak a diákokból áll, hanem a tanárokból, szakoktatókból, az iskola valamennyi dolgozójából. Szerteágazó munkánk miatt kevés alkalommal vagyunk együtt. Több olyan programra van szükség, amikor kötetlenül elbeszélgetünk. Célunk, hogy a ritka együttlétek számát a lehetőségek szerint emeljük. Az iskola vallási élete Iskolánk hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik. A mindennapi életbe beépülő lehetőségek:
a tanévet közös ünnepélyes szentmisével kezdjük és fejezzük be (VeniSancte, Te Deum) a misén résztvevő gyermekek olvassák fel az olvasmányt és a könyörgést iskolai dolgozók, szülők, érdeklődők számára vallásos témájú előadások, programok és egyéb rendezvények szervezése az iskolai könyvtár rendszeres, tervszerű bővítése egyházi kiadású könyvekkel, kiadványokkal a katolikus újságok, folyóiratok előfizetése az iskolának, az iskolai tanítás minden nap imával kezdődik.
5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, osztályfőnöki munka A pedagógusok szakmai (pedagógiai) és benne az osztályfőnök nevelési tartalmú tevékenységének a pedagógiai programban való szabályozása nem jelent egyet a munkaköri leírással (mely egyébként az SZMSZ része), azonban a munkaköri leírás pedagógiai tevékenységgel kapcsolatos részei összhangban kell, hogy legyenek a pedagógiai program e részével. 5.1.A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az iskola pedagógusai nevelő és oktató tevékenységüket a kolpingi eszme szellemében végzik, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében. A pedagógus Felelősséggel és önállóan munkálkodik a tanulók nevelése érdekében. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Figyelemmel kíséri a tanulók fejlődését. Alkotó módon részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből. Őrzi és ápolja az iskola hagyományait. Felzárkóztatást, tehetséggondozást, pályaválasztási és gyermekvédelmi feladatokat lát el. Ha szükséges, felkészíti diákjaikat a különböző versenyekre. Kiveszi részét az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből. Gondosan és alaposan felkészül a tanítási, foglalkozási órákra. Nevelő – oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan, változatosan adja át. 26
Megszervezi az óra menetét, az ellenőrzést és az értékelést. Az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen. A kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli, az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani. Feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése. Tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően, Differenciáltan nevel - oktat, jó kapcsolatot alakít ki a tanulókkal. Megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor. Példamutató magatartást tanúsít, betartja és betartatja a házirendet. A tanórák közötti szünetekben ügyel a rendre, fegyelemre. Segíti a munkaközösségek munkáját, részt vesz az értekezleteken, megbeszéléseken, folyamatosan képzi magát. Elvégzi a szükséges adminisztratív feladatokat. Kapcsolatot tart a szülőkkel, a kollégiummal, a vállalkozókkal. Évente két szülői értekezletet és fogadóórákat tart. Rendszeresen tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről. Érdemlegesen válaszol a szülők és a diákok kérdéseire. Tiszteletben tartja a gyermekek emberi jogait és méltóságát.
5.2.Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése.
27
5.2.1.Az osztályfőnök nevelőmunka.
nevelő
munkájának
szerves
része
a
közvetlen
Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. A feloldódáshoz más környezet kell, mint a hagyományosan merev tantermi berendezés, az egymás hátát látó gyerekekkel. Az osztályteremben legyen lehetőség "területeket" kialakítani saját osztályfaliújságra. Nem szükséges minden órát ebben a megszokott környezetben tartani, lehet színhely: könyvtár, múzeum, vagy éppen a természet. 5.2.3..Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői
Az 9-12. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak. Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 9. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret). Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.
28
5.2.4. Az osztályfőnök nevelőmunkája A munka jellemzői Komplex, átfogó – a tanuló egész személyiségére irányul a tevékenysége Differenciált – a személyiség és a közösség fejlesztése folyamán individualizált követelményeket támaszt Rugalmas - nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga; ellátása lényegesen több spontaneitást, rugalmasságot igényel Az osztályfőnöki munka feladatkörei Közvetlen nevelőmunka – ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk; az aktuális események feldolgozása; különböző értékrendek megismertetése; a kultúrahasználat megtanítása; a konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység; mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában; törődés a gyermekek aktuális problémáival; az osztály konfliktusainak megoldása; gyermekvédelmi munka. Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok – a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése; igazolások esetleges igazolatlan órák regisztrálása félévkor és évvégén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt; félévi értesítő, anyakönyv- és bizonyítványírás. Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása – kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, a nevelésben-oktatásban hatékonyan résztvevőkkel, a szülőkkel, szülők közötti felvilágosító munka; szabadidős tevékenységek, programok szervezése. Az osztályfőnök személyiségjegyei Magas szintű pedagógiai, pszichológiai műveltség Kiegyensúlyozott érzelmi élet Reális énkép és önismeret Magas fokú elkötelezettség és felelősségtudat Emberszeretet, gyermekszeretet Szociális érzékenység Fegyelem, önfegyelem Kritikai, önkritikai érzék Optimizmus, humor Kreativitás, találékonyság Helyzetfelismerés, alkalmazkodóképesség Hitelesség kongruencia - a szavak, a tett és az érzelmek egysége a gondolati és a mindennapi tevékenység területén Tolerancia - mások véleménye, meggyőződése iránti türelmesség Empátia- beleélés a másik ember lelkiállapotába Az osztályfőnöki tevékenységet befolyásoló hatások a gyermektől induló hatások, a kollégáktól érkező hatások, a szülők felől, illetve a szülők irányába ható információk. E dimenziók jelzik az osztályfőnöki funkció komplex, differenciált, rugalmas és integrált jellegét s azt is, hogy e szerep szükségszerűen nem konfliktus nélküli. Az osztályfőnöki 29
munkával az iskola pedagógusát az igazgató bízza meg meghatározott időre. A megbízás időtartama különböző lehet, alkalmazkodik az osztályfőnök tanított szaktárgyához, egyéb objektív illetve szubjektív körülményeihez. Évente ismétlődő tennivalók A tanév elején Az osztályfőnök: felveszi az osztálynaplót és az ellenőrzőket, gondoskodik azok kitöltéséről, (tanulók adatai, órarend, a tanárok névsora, ülésrend) ismerteti a tanév rendjét, tudatosítja a házirendet, meghatározza a szünetekben, illetve a lyukas órák alatti lehetséges tartózkodás helyét, elkészíti az osztály tanulóinak telefonszámos, lakcímes, névsorát, (lehet diákigazolvány számmal és e-mail címmel együtt) ellenőrzi az osztályterem berendezését, a hiányok pótlására benyújtja igényét az igazgatóhoz, megbeszéli a tanulókkal az osztályterem dekorációját, (a házirend alapján) kijelöli a felelősöket, illetve beindítja a hetesi rendszert, biztosítja a DÖK képviselők megválasztását. A tanév folyamán: részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein, októberben, és a félév után szülői értekezletet tart (szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható), megszervezi az osztálykirándulást, az igazgatóság által kitűzött időpontban nevelési értekezleten vesz részt, rendszeresen kitölti a haladási naplót, értesíti az osztályában tanító tanárokat a tanulók iskolai szervezésű programokon való részvételéről (fogászati vizsgálat, osztály orvosi vizsgálat, tüdőszűrés, vállalkozói kikérés, sportversenyek, stb.) kéthavonként tájékoztatja a szülőket az osztályozónapló alapján a tanuló érdemjegyeiről, rendszeresen igazolja a tanulók mulasztásait, késéseit, a házirendben foglaltak alapján, írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók igazolatlan hiányzásáról és késéseiről, írásban tájékoztatja a szülőket a dicséretekről, illetve a fegyelmezési eljárásokról, (a haladási napló jegyzet rovatában is rögzíteni kell, az intézkedés dátumának feltüntetésével) előzetesen tájékoztatja a szülőket írásban az esetleges bukás lehetőségéről, a házirendben leírt szabályok szerint, adott évfolyam vizsgáján ellátja a szervezési teendőket a vizsgával kapcsolatban A szülők értesítését - a felsorolt esetekben - az ellenőrző hiányában, ajánlott levélben kell megtenni. Az osztályfőnöki nevelés témakörei Énképünk - az élet értelméről, az emberek tulajdonságai; önmagunk ismerete, önnevelés, önmegvalósítás
30
Egészségünk védelme - az emberi test felépítése és működése; az egészséges ember; az egészséges életmód; káros szenvedélyek A családi élet harmóniája - a család; a szülők; gyerekek a családban; a nagyszülőkről és az öregekről; szerelem; szexualitás; a válás; a barátság; család és az iskola Helyünk a társadalomban - társadalom és állam; a polgár – a polgári társadalom; magánélet - közélet; társadalmi konfliktusok; viselkedéskultúránk; a rend Művelődés - műveltség - művelődés; anyanyelvi műveltség; olvasáskultúránk; az ízlés A szabadidő helyes eltöltése - játék, múzeum; színház; mozi, zene; tánc, sport, kirándulás Munkakultúra - a munka szerepe az ember életében; pályaválasztás; munkavállalás; munkanélküliség; élethosszig tartó tanulás Az ember és a természet kapcsolata - szennyezések; környezetvédelem; a fák és az erdők szerepe Hazánk és a nagyvilág - ország – haza - nemzet; az ENSZ; Az Európai Unió
Az osztályfőnöki munkát nehezítő problémák A diákok között nagy kulturális különbségek vannak. A diákok között nagy anyagi különbségek vannak. A diákok jelentős része súlyos magánéleti problémákkal küzd. A diákok motiválatlanok az iskolai munkára. A diákok nem szolidárisak egymással. A diákok nincsenek bizalommal a tanáraik iránt. A diákok tiszteletlenek a tanárokkal. A szülők nem törődnek eleget a gyerekeikkel. A szülők bizalmatlanok a pedagógusokkal. A család és az iskola között megoldatlan konfliktusok vannak. A média károsan befolyásolja a tanulók gondolkodását. Az internet erősen befolyásolja a tanulók életvitelét és gondolkodását. A tanulók nehezen mozgósíthatók közös szabadidős programokra. Az osztályfőnöki órák funkciója a) a tanulók segítése – önismeretük fejlődésében,az önnevelés iránti igény felkeltésében, személyiségük stabilizálásában,életpályájukra való felkészülésben, b) szociális képességeik fejlesztése, c) szerepvállalás - iskolában és iskolán kívül szerzett élmények feldolgozásában, - az ellentmondásos valóságban történő eligazodás segítésében, - felelős állampolgárra nevelésben. Az osztályfőnöki munka sokkal többet jelent az osztályfőnöki órák megtartásánál. Az osztályfőnök az a pedagógus, aki központi szerepével a legközvetlenebbül tapasztalja – a gyerekek és azok szülein keresztül – a társadalomban, mindennapokban érzékelt feszültséget, a problémákat. Mindez felhívja a figyelmet az iskolában folyó nevelés fontosságára, és az osztályfőnöki szerep nélkülözhetetlenségére. Viszont ehhez a hagyományos osztályfőnöki szerepnek át kell értékelődnie. Az osztályfőnök a rábízott osztályközösségben egyszerre legyen jelen patrónus (nevelés-irányító) és gazda. Így érheti el, hogy nem főnöke, hanem társa, nem kiszolgálója, hanem együttműködő partnere, s nem adminisztrátora, hanem vezetője lesz osztályának. Egyetlen lényeges kompetenciája, hogy törődjön a gyerekek lelki és testi egészségével s gondoskodjon arról, hogy az osztályában folyó nevelő-oktató munka harmonikus legyen. 31
5.3.Mentor feladata az iskolában gyakornokként dolgozó pedagóguskolléga segítésében 5.3.1.A szakmai segítő kijelölése, feladata A szakmai segítőt (segítőket) az intézmény igazgatója jelöli ki szakterületenként, az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező pedagógusai közül. A döntés előtt az igazgató beszerzi az iskolavezetőség véleményét. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a szakmai segítő számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A szakmai segítő munkaköri leírásában jelölni kell a három évre szóló szakmai segítői feladattal megbízást. (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet) A szakmai segítőt feladatai ellátásáért (óralátogatás, konzultáció) kiemelt munkavégzésért járó kereset - kiegészítésként a felhasznált órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti meg. Fentieken túl az intézmény eseti bérmegtakarításának függvényében tanév végén céljutalomban részesíthető, melynek minimális összege egy havi alapilletménye. Az óralátogatást a szakmai segítő a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. A szakmai segítő feladata különösen Elkészíti a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve Az intézményvezetővel jóváhagyatja a gyakornoki programot Felkészíti, segíti a gyakornokot az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerése, értelmezése. az intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában, helyi tantervében foglaltak szakszerű alkalmazására. a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek célszerű megválasztására. a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására, közös tanmenet, óravázlat készítése, módszerek átadása. a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátására (részt vesz a nevelőtestület munkájában, ellátja a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat) az intézményi feladatok megismertetése (ügyelet, helyettesítés), tanórán kívüli tevékenységekre való felkészítés lebonyolítás segítése (kirándulás, ünnepségek), az adott munkaközösség munkájának a bemutatása (megállapodások, szabályok), a helyi kommunikációs szokások megismertetése. Szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási óráit Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához. Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatos ellenőrzi a teljesítését
32
Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról születendő döntést, a gyakornok minősítését. Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében. Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat.
5.3.2.A mentortanár feladatai Nevelési és oktatási környezetben a mentortanár a mentoráltja számára ugyanolyan foglalkozási szerepet játszik, mint amelyet a mindennapi munkája során is. A különbség abban ragadható meg, hogy a mentori szerepben jelentős részben járul hozzá a munkahelyi szervezet sikeresebb működéséhez és az egyének szakmai megelégedéséhez. Miközben a szervezet működését javítja, személyes fejlődésében is tágul a horizontja. Mentor Az a pedagógiai gyakorlattal rendelkező tanár, aki tapasztalatai és a továbbképzésben szerzett speciális képzettsége eredményeként képes a mentoráltak számára adekvát szakmai támogatást nyújtani. Mentorált A segített, támogatott személy, akinek hosszabb idejű támogatást nyújt személyes és szakmai fejlődésében a tapasztalt mentor. Adott környezetben a mentoráltnak szüksége van a mentor segítségére abban, hogy saját kompetenciáit és tudását fejlessze és bővítse. Ki a sikeres mentor? Aki szívesen segít másoknak; aktívan képes hallgatni; képes olyan kérdéseket feltenni, amelyek segítik a másik képességeinek önfeltárását, kiemelkedő tulajdonságainak és aspirációinak a leírását; bizalomteljes légkör teremtésére képes, amely támogatja a tanulási/elsajátítási folyamatot; figyelembe veszi a mentorált bizalmas közléseit; segíti a tapasztalatlanabb kollégát a kisebb hibák kiküszöbölésében és a nagyobb hibák megelőzésében; a mentori kapcsolatban következetes szakmai hatást fejt ki; saját személyes korlátait is figyelembe veszi, amikor megoldást javasol a mentorált személynek; felismeri a mentorált szükségleteit, még akkor is, ha a mentorált nem tudta megfogalmazni azokat; azonosul a szerepeivel, rugalmasan váltja a szerepeit; hisz a mentorálás pozitív hatásában, főleg a szakmai identifikáció területén. A mentor feladatai 1. a szaktárgy tanításával kapcsolatos tevékenységek 2. a szaktárgy tanításán kívüli oktatási, nevelési alaptevékenységek 3. az iskola, mint szervezet és támogató rendszereinek megismerése törvényi, rendeleti háttér, intézményi belső szabályozás dokumentumai; 33
az iskola szervezeti felépítése, működési rendje; Pedagógiai program, a szakmai munka tervezésének tanévi elemei; minőségirányítási rendszer megismerése; az iskola, a család és a helyi közösségek kapcsolata, az együttműködés formái; támogató, segítő rendszerek, szakmák megismerése; 4. a tanítás során szerzett tapasztalatok feldolgozása megbeszéléseken 5. a tanítás során végzett tevékenységeket bemutató portfólió elkészítése
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A különleges gondozáshoz való jogot a 2011.évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 47.§ (1) bekezdése fogalmazza meg. 4. § 13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b)gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, 25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, 3. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek, 14. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség, [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről] Iskolánk alapító okiratában és működési engedélyében benne foglaltatik, hogy lehetőséget biztosítunk a sajátos nevelési igényű tanulóknak a szakmai végzettség megszerzésére.
34
A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében is mindig a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye az iránymutató abban a kérdésben, hogy milyen felkészítésre van szükség a tanuló érdekében. Amennyiben a tanuló 3 évnél régebbi szakértői véleménnyel érkezik, akkor iskolánk kezdeményezi a szükséges felülvizsgálatot. A sajátos nevelési igényű tanulók speciális fejlesztéséhez, oktatásához, felzárkóztatásához iskolánk a törvényben rögzítettek alapján gyógypedagógust alkalmaz. A TKVSZRB javaslata alapján a tanulók bizonyos tantárgyak értékelése, minősítése alól felmentést kaphatnak. Az idegen nyelv alóli felmentetteknek habilitációs foglalkozásokon kötelező részt venni a heti idegen nyelvi óraszámoknak megfelelően. Abban az esetben, ha a sajátos nevelési igényű tanuló olyan szakmát választ, melynél a felmentések nem lehetségesek, abban az esetben tájékoztatjuk erről a szülőket. A habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokon való részvétel a sajátos nevelési igényű tanulóknak kötelező, melyet a gyógypedagógus naplójában napra készen vezet. Munkáját összehangolja az osztályban tanító pedagógusokkal. Ezeken kívül a felmentésre javasolt tantárgyak korrepetálásain szintén kötelező a megjelenés, az aktív feladatvégzés. 6.1.A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja a helyi tantervekben 1.Iskolánk alapító okiratában és működési engedélyében benne foglaltatik, hogy lehetőséget biztosítunk a sajátos nevelési igényű tanulóknak a szakmai végzettség megszerzésére. A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozásoknál irányadó a32/2012. (X. 8.) EMMI rendeleta Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált – oktatása valósul meg intézményünkben. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a gyengébben teljesítők felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások segítik. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesül. Fejlesztő-nevelő munkánkat a hagyományos pedagógiai elveken túl a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai fejlesztésének irányelvei determinálják. Az iskolai képzés teljes időtartama alatt törekszünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek személyisége minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képesek legyenek a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeiket megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A sajátos nevelési igényű gyermekek képzésének során a legfontosabb szempontok: az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés folyamatos pozitív változása, a sérült részképességek folyamatos fejlesztése, egyéni szükségletek, társadalmi beillesztés. Az integrált képzésben részt vevő tanuló értékelésénél elsődleges a tanuló önmagához képest elért fejlődése. Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenet szabályozással történik, a NATban lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a fogyatékos tanulók pedagógiai programjának irányelveit, valamint kerettantervüket. Alapelv 35
A speciális nevelés alapeszménye, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi. Az intézmény, mint befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók sérülés specifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását: - a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatását, - a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátást, Cél A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása. Feladat Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. Tevékenységi területek, lehetőségek
Az alapkészségek mindennapos fejlesztése. Rugalmas, a tanulók szintjéhez igazodó követelményrendszerrel, a tananyag feldolgozásának speciális módszereivel, a tananyag szükség szerinti átrendezésével biztosítani a tantervi minimum teljesítését Folyamatos korrekció, ellenőrzés, értékelés, önértékelés.
Tevékenységi formák
csoportos fejlesztés, tanórai differenciálás, kooperatív munkaformák alkalmazására. Tanórán kívül működik tanulmányi kirándulások, egyéni, kiscsoportos rehabilitáció, fejlesztő foglalkozások, felzárkóztatás.
E tanulók esetében is mindig a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői javaslata az iránymutató abban a kérdésben, hogy milyen felkészítésre van szükség a szakma sikeres elsajátításához. Intézményünk gyógypedagógust alkalmaz sajátos nevelési igényű tanulók speciális fejlesztéséhez, oktatásához. Az adott tantárgyat tanító pedagógus feladata a tantárgyi felzárkóztatás, fejlesztés. A TKVSZRB javaslata alapján a tanulók bizonyos tantárgyak és tananyagrészek értékelése, minősítése alól felmentést kaphatnak.
36
2.Minden tanév elején a tantárgyat tanító pedagógus felméri az osztályba járó SNI-s tanulók létszámát, fogyatékossági típusát, mértékét. Ennek alapján tervezi meg a minimumkövetelmények szintjének elérését és a differenciált feladatadást. Az integráltan oktatott SNI-s tanulóknál az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembevételével lehetséges. A megismerő funkciók fejlesztése folyamatos munkát és odafigyelést igényel a tanár részéről. 3.Módszerek, melyek alkalmazhatók a SNI-s tanulóknál:
többcsatornás szemléltetés, tevékenységbe ágyazott munkáltatás, sokoldalú magyarázat tanulói visszajelzéssel, olyan egyéni feladat adása, melynek megoldásakor kiderül az elsajátítás foka, páros munka lehetőségének kihasználása, infokommunikációs eszközök alkalmazása a tantárgy oktatásakor, ismeretbővítéskor, egyénre szabáskor, játékos feladatok a gyakorlásra (pl.: memory, kakukktojás, rejtvények, stb.).
4.Az érzékszervi sérülteknél még további megsegítés indokolt. A sérülés típusa és mértéke szerint ez lehet: nagyító, lupéé, hallókészülék, hangos könyvek, laptop, tablet és számológép használata, nyomtatott ismeretanyag adása, felnagyított, kivetített órai anyag, a tanuló megfelelő elhelyezése a tanteremben.
5.Számonkérésnél igazodni kell a szakértői javaslatban leírtakhoz (írásbeli, szóbeli, hosszabb felkészülési idő, stb.). A tanulókat nem csak a tantárgyi követelményszintekhez viszonyítva értékeljük, hanem egyéni képességeikhez mért fejlődését is figyelembe vesszük. A tanulók egyéni képességeinek eltérő fejlődési ütemét figyelembe vesszük az oktatás-nevelés során. 6. Tantárgy esetében a fejlesztés területei: A fejlesztés területei
Fejlesztendő funkciók
Alapkészségek fejlesztése
Megismerő funkciók fejlesztése
Szövegértés: az érető olvasás fejlesztése
Beszédészlelés fejlesztése
Szóbeli kifejezőkészség fejlesztése
Szaknyelvi szöveg megértése
Szókincsfejlesztés
Szakmai szókincs bővítése
Összeolvasás, az olvasástechnika javítása
Logikai gondolkodás fejlesztése
Köznyelvi és szakmai szöveg hallgatás utáni Kiemelés, lényeglátás fejlesztése megértése
37
Köznyelvi írásban
és
szakmai
szöveg
fogalmazása Vizuális figyelem és emlékezet fejlesztése
Néma, értő olvasás fejlesztése
Figyelem fejlesztése, terjedelmének növelése
Szerepgyakorlás- páros és egyéb szituációk
Elvont gondolkodás fejlesztése
Gyakorlatias feladatértelmezés Elemi számolási készség fejlesztése Általános ismeretek speciális helyzetekben való alkalmazása Helyesírási készség fejlesztése Önálló munkavégzés fejlesztése Önellenőrzés, önértékelés fejlesztése
6.2. A tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok enyhítésének feladatai A tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulókat nyilvántartjuk, kontroll vizsgálatokra lejelentjük. A fejlesztő órákra a Nevelési Tanácsadóba irányítjuk a tanulókat. 6.3. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság. A tehetség kibontakoztatását gátolja: a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Erre kötelez minket a világban elszórtan élő magyar származású tudósok öröksége is.
38
Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel. Forrásaink: egyéb jelzések (zene, sport stb.) pedagógusok megfigyelései szülők, környezet véleménye Módszerek iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.) pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) céltudatos munkája adatgyűjtés A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a környezet, s ezen belül ez az iskola feladata Minden tanulónak meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. A pedagógus magatartásán, tapintatán múlik, megtanulja-e a jobb képességű tanuló, hogy gyengébb társát meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képességű tanuló pedig érezze, hogy elfogadják, értékelik és szeretik. Vagyis minden diák megtapasztalja, hogy nem a teljesítményéért fontos ő Istennek és nekünk, hanem saját magáért. Csak ebben a légkörben értik meg, hogy a kudarc szükséges velejárója az életnek, s a helyes önismeret szempontjából rendkívül fontos. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Ezt a kötelezően választható tantárgyak, differenciált órai munka, a különböző szakkörök, iskolai, területi és országos versenyekre való felkészülés, a tanárral folytatott rendszeres beszélgetés, a plusz feladatok meghatározása szolgálja. Tehetséggondozás lehetőségei Tanítási órán: kötelezően választható tantárgyak,differenciálás, érdekes feladatok. Tanítási órán kívül: korrepetálás, szakkör, versenyfelkészülés. A szakkörök, a kötelezően választható tantárgyak, a versenyek szervezésénél a tanulók érdeklődésére támaszkodunk. Segítünk felkelteni a tanulókban a több irányú érdeklődést.A korrepetálás a tehetséggondozásban is fontos szerepet játszik, hiszen itt nehezebb és több gondolkodást igénylő feladatok megoldására is alkalom nyílik. Szakköri lehetőségek: A tehetséggondozásban a szakkörök is lényegesek, hiszen általában azok a tanulók veszik igénybe ezeket a lehetőségeket, akik érdeklődőbbek, illetve egy kicsit tehetségesebbek. Minden évben elindítjuk a, amelynek keretén belül a következő lehetőségek közül választhatnak tanulóink: barkács -, internet-, kis kukta-, sport, színjátszó szakkör és táncklub. A versenyek jelentősége: versenyre felkészülni hosszú, kitartó, szorgalmas munkával lehet. A tehetségek kibontakozását, az érdeklődés kiszélesítését leginkább ezek a formák segítik. Célja lehet a jó helyezés. Az iskola hírneve szempontjából, a gyermek önbecsülése, önérzete szempontjából rendkívül fontos az elért helyezés, azonban az igazi eredménye a versenynek a felkészülés. 39
Nevelési szempontból: megtanít a kitartó munkára, a nehéz feladatokkal való szembenézésre, a plusz teher vállalására, arra hogy nem szabad az első kudarcok után feladni. Megkívánják a tanulóktól, hogy többet adjanak magukból, és hozzászokjanak a nagyobb erőfeszítést igénylő munkához. Szakmai szempontból: Megtanít arra, hogy a világ egy csodálatos rendszer. Nem igaz az, hogy ahány feladat, annyiféle, és ha netán az egyiket meg is tudom oldani, a többi úgyis mind más. Bizonyos feladat típusok vannak. Ha újabb feladat adódik, észrevegyük, hogy hiszen ez olyan, mint amilyet már csináltunk. A tanulás egy hosszú folyamat. A felkészülés során nagyon nagy tudásanyagot lehet összeszedni, mely során más lesz a tanuló gondolkodása. A verseny igazi eredménye ez. Mindenki nem lehet első, de ezt az eredményt minden résztvevő elérheti. A tanulót értékelni, biztatni, ösztönözni kell. Jelentsen rangot, hogy ő is a legjobbak között szerepel. Ha ’’ csak ’’ a középmezőnyben vagyunk, akkor sem szabad, hogy ezt kudarcélményként éljék meg. Ha most nem is nyerünk, tanulóink akkor is iskolánk hírnevét fogják öregbíteni azzal, hogy „milyen jó gondolkodású, kitartó munkájú gyerekek jönnek a Kolpingból’’. Biztassuk tanulóinkat, hogy bátran álljanak ki, ha úgy érzik, hogy a felkészülés során mindent megtettek, ami az időből és a plusz energiából telt, és ne féljenek a kudarctól. Az viszont legyen a szaktanár felelőssége, hogy felkészületlenül, próba-szerencse alapon ne vigyen el tanulókat! Célszerű lenne tavasszal olyan házi versenyeket tartani, melynek tétje is van, és nagyobb kört mozgósít. 6.4.Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Területei: a) Természetbeni ellátások
Önerőből: tartós tankönyvek kölcsönzése az arra rászoruló tanulóknak. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény 8.§ (4) bekezdésében biztosított normatív állami kedvezmény érvényesítése tanulóink felé. Iskolai Prosperitás Alapítvány: bérletek, tisztaságszerek, élelmiszerek, ruházati segélyek, kollégiumi hozzájárulás, jutalmazás, ajándékozás. Máltai Szeretet Szolgálat, Kolping Családok: ruházati segély. Vállalkozók: használt ruhák, gyógyszerek, kötszerek. Önkormányzatok - a Gyermekvédelmi törvény II. Rész IV. fejezet 28. § 1-2. bekezdésében írja le az önkormányzatok feladatait ezen a területen: étkezési támogatás, ruházkodás, tankönyv- és tanszertámogatás.
b) Pénzbeli ellátások A Gyermekvédelmi törvény II. Rész IV. fejezet 18.§ 1. bekezdése alapján az önkormányzatok képviselőtestülete az arra jogosult gyermeknek rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást folyósít. A 4. bekezdés szerint az előbbiek megállapítását a nevelési-oktatási intézmény is kezdeményezheti. c.) Személyes gondoskodás 40
A Gyermekvédelmi törvény VI. fejezet 40.§ 2. bekezdés e) részében leírtak értelmében a gyermekvédelmi felelős együttműködik a védelembe vett gyermekek érdekében a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával is.
7.A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi joga A diákönkormányzat Az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza.A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja. A diáktanács 1 elnököt választ a diákképviselők közül. A diák-elnök képviseli az iskola tanulóit a megyei és országos diák-önkormányzati rendezvényeken, valamint azokon a tanári tanácsi üléseken, amelyeken a diákságot érintő kérdésekről van szó. Ezekről az ülésekről rendszeresen beszámol a diákönkormányzatnak. A tanári kar munkáját segítik a diákönkormányzat képviselői a tanulók fegyelmi tárgyalásain. Folyamatosan figyelemmel kísérik a pedagógiai program készítését, tájékozódnak a diákságot érintő témakörökről. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, 41
küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben.
Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév augusztusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
8.A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának szabályai Egy oktatási intézmény csak akkor valósíthatja meg nevelési céljait, ha nevelő-oktató munkája során a pedagógusokon kívül tevékenyen bevonja a szülőket és a diákokat is a kitűzött célok megvalósításának folyamatába. Az iskola és a szülők rendszeres kapcsolata elősegítheti a kölcsönös információcserét, amely alapot illetve hátteret biztosít ahhoz, hogy a pedagógiai munka alapelvei, céljai, feladatai és eszközei maradéktalanul érvényre jussanak és megvalósuljanak. Az iskolai élet során számos felelősségteljes döntés születik, melyekbe célszerű bevonni a tanulóifjúságot, hiszen mindaz, ami történik nem ellenük, hanem értük történik, ugyanakkor a döntéshozatalban való részvételük lehetőséget nyújt számukra az önmegvalósításhoz és növeli felelősségérzetüket. Az együttműködés megnyilvánulási formái lehetnek tehát: szülő-pedagógus tanuló-pedagógus pedagógus-pedagógus kapcsolatok. A szülőkkel való kapcsolattartás Az együttműködés a közös problémák megoldására kell, hogy irányuljon, különös tekintettel azokra, amelyek a tanuló iskolai teljesítményére, magatartására is kihatnak. A közös erőfeszítések csak akkor lehetnek eredményesek, ha azonos elveken alapulnak és gyermektanuló személyiség megismerésére mindkét oldal nagy hangsúlyt fektet. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, amely során a tanár a titoktartási kötelezettségének eleget tesz célja a tanuló felkészítése a családtervezésre, a családi életre, eredménye: a családi és iskolai élet egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. A pedagógus részéről elvárjuk, hogy,
felelősséggel érezzen a tanítványa iránt, probléma estén vegye fel a kapcsolatot a szülővel, legyen együttműködő, személyisége nyitott legyen, bizalommal forduljon hozzá a diák, és érezze a szülő, hogy a tanár segítő társ.
A szülő részéről elvárjuk, hogy.
rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal 42
gondoskodjon gyermeke testi, érzelmi, értelmi fejlődéséhez szükséges feltételekről ellenőrizze gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását ellenőrizze naponta a gyermek felkészülését, kollégista tanulónál az elmúlt hét áttekintésére kerüljön sor fogadja el a pedagógus segítségét, amely a gyermek érdekét szolgálja.
A szülőkkel való kapcsolattartás formái Szülői értekezlet Az iskola éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására. Fogadóóra Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. A fogadóórákat évente legalább két alkalommal, minden pedagógus számára egységes késő délutáni időpontban tartjuk. A fogadóórán minden nevelőtestületi tag, az óraadó tanárok is, kötelezően jelen vannak. Ellenőrző Az érdemjegyeket, az aktuális problémákat a tanár az ellenőrzőn keresztül tudatja a szülővel. Diákjainktól elvárjuk az ellenőrző naprakész vezetését, a szülőktől pedig azt, hogy kövessék nyomon a beírásokat, valamint szükség esetén az ellenőrzőn keresztül értesítsék a tanárt. Telefon Kérjük a szülőt, hogy a gyermek hiányzása esetén, telefonon értesítse az osztályfőnököt. Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök érdeklődik telefonon a szülőtől a hiányzás második napján. Egyedi elbírálás esetén családlátogatás Indokolt esetben az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős otthonában keresi fel a tanulót és a szülőt. Nyílt nap A nyílt napot az iskolába készülő általános iskolások (elsősorban a 8. osztályosok) számára szervezi az intézmény igazgatósága és tantestülete. Célja bepillantást adni az iskola életébe, információt adni az intézmény által indított szakmákról, a képzés formájáról és tartalmáról, a nyelvoktatásról. A nyílt napon szülők és pedagógusok is részt vehetnek. Szülői szervezet működtetése
43
A Szülői Szervezet tagjait az osztályközösségek által választott és delegált szülők közössége alkotja, munkájukat az elnök irányítja, aki kapcsolatban áll a Szülői Szervezetet az iskolával összekötő tanár-elnökkel. A Szülői Szervezet a szülők öntevékeny szerveződési formája, amely figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, ezen ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A törvény által előírt véleményezési jogát gyakorolja az iskolai élet döntő kérdéseiben (Pedagógiai program, Házirend). Képviseli a szülők érdekeit, meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet az iskola által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programnál nem lehet túllépni. Iskolai rendezvények szervezését és lebonyolítását kezdeményezheti, és segíti. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei
közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével, alapítvány működtetésében rejlő lehetőségek keresése, szülők elégedettségének vizsgálata kérdőívvel.
A diákokkal való kapcsolattartás formái Iskolánkban közvetlen a tanár-diák kapcsolat, ami nagyon fontos érték mind a tanárok, mind a diákok szemében. Célunk, hogy a diákok jól érezzék magukat az iskolában. A tanuló kötelessége, hogy életkorához és fejlettségéhez igazodva a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák és egyéb rendezvények előkészítésében, lezárásában. A Diákönkormányzat feladatai
a diákok érdekképviselete, az iskolai diák programok összefogása, koordinálása, segítése, vélemény nyilvánítás az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben (Házirend, Pedagógiai program, Kolping nap, stb.) közgyűlés tartása évente egy alkalommal.
A Diákönkormányzat tagjainak lehetősége van évente több alkalommal beszélgetésen részt venni az iskola igazgatójával. Kapcsolat a kollégiumi nevelőkkel A kollégista tanulók a tanév során többet tartózkodnak az iskolában és a kollégiumban, mint otthon. Ezért nagyon fontos az osztályfőnök és a kollégiumi csoportvezető tanár kapcsolatának kiépítése, hogy a kollégiumban folyó nevelőmunka támogassa az iskolai oktató-nevelő munkát. Célunk, hogy a közös nevelőmunka eredményeként javuljon a tanulók neveltségi szintje és tanulmányi eredménye. Ehhez iskolánk a következő segítségnyújtási formákat kínálja:
44
igény szerint rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, szükség estén a kollégiumi nevelőt meghívjuk a szülői értekezletre.
9.A tanulmányok alatti vizsga és az alkalmassági vizsga szabályai A pályaalkalmassági vizsga letételét a központi szakmai tanterv, mint bemeneti követelményt írhatja elő. Jelenleg csak a cukrász szakképzésnél találkozunk vele. Iskolaorvosunk rendelkezik egészségügyi és pályaalkalmassági vizsgálat elvégzéséhez szükséges engedéllyel. Az intézményünkbe jelentkezők egészségügyi alkalmassági vizsgálatakor (mely megelőzi a beiratkozást) a pályaalkalmassági vizsgálatot is elvégzi az iskolaorvos, majd kiállítja erről a bizonyítványt. A tanulmányok alatti vizsga helyi szabályainak kialakítása azokat a normákat tartalmazzák, amelyek a vizsgán való részvétel és a vizsgázás valamint a vizsgáztatás – jogszabályi keretek között – meghatározható intézményi specifikumait érintik. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehet meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgák
osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti, pótló vizsga, szintvizsga, érettségi vizsga
Szintvizsgát a tanulók a 9. szakképző évfolyamon tehetnek a szakképzési törvény előírásai szerint az illetékes kereskedelmi és iparkamara szervezésében. Az érettségi vizsgák letételét a 100/1997-es Kormányrendelet szabályozza. Iskolánk e rendeletnek megfelelően látja el a vizsgák lebonyolítását. A tanulmányok alatti vizsgát a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján szervezzük. 64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 45
c) az 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. (3) Egy osztályozó vizsga - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (4) Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is. (5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. (6) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. (8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyez 65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. (2) Tanulmányok alatti vizsgát - az e rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. (3) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. (4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.
46
66. § (1) A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. (2) A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. (3) A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. (4) A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig - alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában húsz óráig - tarthat. 67. § (1) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően - így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában - kell elkészíteni. (2) Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. (3) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. (4) Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. (5) Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. 68. § (1) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. (2) A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc.
47
(3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. (4) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. (5) Ha a vizsgázó a (4) bekezdés d) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 69. § (1) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával harmadik vizsgaként is megszervezhető. (2) Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. (3) Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. (4) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. (5) Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. (6) Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és
48
a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. (7) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. 70. § (1) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. (2) A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. (3) A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. (4) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. (5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. (6) A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. (7) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. (8) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. 71. § (1) Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. (2) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. (3) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,
49
b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. (4) Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. (5) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. (6) A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. 72. § (1) A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. (2) A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - az iskola igazgatója hagyja jóvá. (3) A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. (4) A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. (5) A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. (6) A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. (7) A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. 73. § (1) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés - szakképzési törvényben meghatározott - országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának
50
(2) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. (3) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. (4) A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend
A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz. Az osztályozó vizsgák időpontja a félév végét megelőző két hét, illetve a szorgalmi időszak vége előtti két hét. A nevelőtestület értekezlet keretében dönt osztályonként, tanulónként azokról a tantárgyakról, amelyekből az intézmény a vizsga letételét engedélyezi. A határozatról mindenkor jegyzőkönyv készül. A félév és év vége előtt hat héttel tartjuk az értekezletet. A vizsgatárgyakról, a vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 15 nappallevélbenértesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.
10.A felvétel és átvétel helyi szabályai A felvételi eljárásról anemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 11/1994.(VI.8.) MKM. rendelet, hatályos OKJ előírásai és a tanév rendjéről évente megjelenő miniszteri rendelet intézkedik. A tanulók felvétele a 9. évfolyamra 51
Általános felvételi eljárás keretében, a központilag kiadott jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló. Egy jelentkezési lapon az iskola több tagozata is megjelölhető. Az iskola igazgatója az általános iskolában elért eredmények alapján felvételi rangsort készít, majd a törvényi előírásoknak megfelelően meghatározza a tagozatonként felvehető létszámot. A fenti eljárás végén a Felvételi Központ az iskolának megküldi a felvehető tanulók névsorát. Az iskola határozatban értesíti a tanulókat és az általános iskolát a felvételről vagy az elutasításról. A gyermek egészségügyi alkalmasságát a szakmára az iskolaorvos ellenőrzi a beiratkozás előtt. A tanuló felvétele a szakképző évfolyamokra A szakképző évfolyamokra történő felvétel a megelőző iskolaszakaszban elért eredmények, és a jogszabályban előírt egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapján történik. A gyakorlati helyen történő elhelyezésre a szakképzési törvény alapján kerül sor. A tanuló felvétele a szakközépiskolai évfolyamra Az iskola által készített jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló a tárgyév február 15-től augusztus 31-ig. A felvételről az igazgató a tanulmányi eredmények alapján dönt. A tanulónak rendelkeznie kell szakmunkás bizonyítvánnyal. Feltételesen beiratkozhat a tanuló a szakközépiskolába akkor is, ha javító szakmunkás vizsgára utasították.Tanulmányait azonban csak akkor folytathatja, ha az októberi vizsgaidőszakban sikeres szakmunkás vizsgát tesz. A tanulók átvétele Más iskolából történő átvételről az igazgató dönt az átvételt kérő tanuló tanulmányi eredménye és magatartása alapján. Az átvétel történhet tantárgyi különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. Az átvétel után a tanulóra az adott iskolatípus és évfolyam követelményei kötelező érvényűek. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsga letételének idejét az igazgató határozza meg. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt megtagadhatja.
52
11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a NAT kompetenciaterületi tudásanyagának, ahogyan ez az eddigiekben oktatott tantárgyi tartalmak közül az osztályfőnöki, egészségtan, biológia tematikához is köthető. Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegély-nyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmeken,, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van elsősegély-nyújtási-, osztályfőnöki-, anatómia-, az emberi test működése órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. 1.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
2.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
53
3.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.
4.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják A helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: Tantárgy
Anatómia Az emberi test működése
Kémia
Fizika Testnevelés Osztályfőnöki óra
Elsősegély-nyújtási alapismeretek rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés teendők közlekedési baleset esetén segítségnyújtás baleseteknél a mentőszolgálat felépítése és működése a mentők hívásának helyes módja
5.Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások
szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap
54
B) Helyi tantervek 1.A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk a kifutó szakiskolai – 2016. szeptember 1-től szakközépiskolai elnevezéssel képzésben a következő kerettanterveket alkalmazza: a) a közismereti tantárgyakhoz az 51/2012.(XII.21.) számú EMMI rendelet 8. számúKerettanterv a szakiskolák számára és a 13. mellékletet – Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára című kerettantervet. (A 8. számú mellékletben szereplő kerettantervek a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek - helyüket a 15. melléklet szakközépiskolai kerettantervei veszik át.) b) a szakmai képzésekhez a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervet. A felmenő szakközépiskolai és szakgimnáziumi képzésben: a) a szakközépiskolai közismereti tantárgyakhoz az 51/2012.(XII.21.) számú EMMI rendelet 15. mellékletét – Kerettanterv a szakközépiskolák 9–13. évfolyama számára b) a szakgimnáziumi közismereti tantárgyakhoz az 51/2012.(XII.21.) számú EMMI rendelet 14. számú mellékletét – Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára c) a szakmai képzések alapjául a szakközépiskolai és szakgimnáziumi képzésekben a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016.(VIII.31.) NGM rendeletet A közismereti óratervek a szakközépiskolai képzésekben nem változtak az új EMMI rendeletben, ezért érvényesek a kifutó és a felmenő képzések esetében is.
2.A választott kerettanterv által meghatározott óraszámok és az azok feletti kötelező tanórai foglalkozások A közismereti képzés heti óraszámai a szakközépiskolában Közismereti és szakmai órák aránya Területek
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Szakmai Kötött órák elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám
17 óra
11 óra
8 óra
1 óra
-
1,5 óra
18 óra 14,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra 35 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
55
A közismereti órák eloszlása Tantárgyak
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő program Hit-és erkölcstan Összesen:
2 óra
1 óra
-
2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 4 óra
2 óra 1 óra 1 óra 3/2,5 óra
2 óra 3/2,5 óra
1 óra
1 óra
1 óra
2 óra 18 óra
2 11/10,5 óra
2 óra 8/7,5 óra
A testnevelés órákat heti 3 órában építettük be az órarendbe a szakmai gyakorlati órák és a gazdálkodó szervezetnél kint töltött idő függvényében. A közismereti órakeret szabadsávjai a következőképpen kerültek felhasználásra a szakközépiskolai képzésben:
9. évfolyamon a testnevelés órák száma heti 4 óra, az 5. testnevelés óra és a heti 1 szabad órakeret a heti 2 hit-és erkölcstan óra beépítését tette lehetővé 10. évfolyamon: a cukrász, pincér, szakács képzéseknél 2 hetente 1 órában erőnléti edzésen vesznek részt kötelező jelleggel, így a testnevelés órák száma heti 3 óra, a felszabaduló heti 2 óra helyére a hit és erkölcstan heti 2 órát tettük. Ezen az évfolyamon nem volt szabad órakeret a közismereti képzésben. 11. évfolyamon a 1,5 óra szabad sávon szintén kötelező jelleggel 2 hetente 3 órában erőnléti edzésen vesznek részt a tanulók (lehetőség heti 4 óra). A heti 2 hit és erkölcstan óra a felszabaduló testnevelés órák helyére került.
Tantárgyi struktúra és óraszámok a szakgimnáziumban (felmenő képzésben) A tantárgyi struktúrát a kerettanterv – az eltérő szakképzési irányoknak megfelelően – különböző változatban közli. A helyi tantervben a tantárgyak kötelező óraszámát a szakmabesorolásnak megfelelő változat alapján kell meghatározni. A tantárgyak kerettantervében megjelölésre kerültek a tantárgyak összekapcsolásának lehetséges pontjai. Mivel azonban a tantárgyi struktúra az egyes szakmacsoportok esetében különbözik, ezért a kapcsolódási pontok értelemszerűen különbözőképpen valósulnak meg, és ebből adódóan az intézmények helyi tantervei szabályozzák.
56
Az I. Egészségügy ágazat óraterve (felmenő szakgimnáziumi képzés)
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
9-12. óraszám összesen
13. évf.
13. évf. óraszám összesen
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
556
-
-
Idegen nyelv
4
4
4
4
556
4
124
Matematika
3
3
3
3
417
-
-
Történelem
2
2
3
3
345
-
-
Informatika
2
2
-
-
144
-
-
Művészetek
-
-
1
-
36
-
-
Testnevelés
5
5
5
5
695
-
-
Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét hit és erkölcstan nélkül Hit és erkölcstan Rendelkezésre álló órakeret/hét hit és erkölcstannal Tanítási hetek száma
1
1
1
1
139
-
-
3
-
-
-
108
-
-
-
2
2
2
206
-
-
-
-
2
2
134
-
-
-
1
-
-
36
-
-
8
8
7
7
31
961
-
-
Tantárgyak
Éves összes óraszám Hit és erkölcstan nélkül Éves összes óraszám Hit és erkölcstannal
(1045+453)
1498
3
4
3
3
35
36
35
35
2
2
2
2
37
38
37
36
36
36
36
31
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
1332
1368
1296
1147
5143
1085
1085
35
31
A 11. évfolyam Etika heti 1 óra a Hit és erkölcstan óra heti 2 órás tárgy egyik órájához felhasználva. A kötelezően választható tantárgyat a tanulók választása alapján tervezzük, természetesen az intézmény személyi feltételeinek és a tanulói igények felmérésének alapul vételével.
57
Az III. Szociális ágazat óraterve (felmenő szakgimnáziumi képzés)
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
9-12. óraszám összesen
13. évf.
13. évf. óraszám összesen
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika
4 4 3
4 4 3
4 4 3
4 4 3
556 556 417
4 -
124 -
Történelem Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy
2 2 5 1
2 2 5 1
3 1 5 1
3 5 1
345 144 36 695 139
-
-
3
-
-
-
108
-
-
-
2
2
2
206
-
-
-
-
2
2
134
-
-
-
1
-
-
36
-
-
8
8
7
7
31
961
-
-
Tantárgyak
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Földrajz*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét hit és erkölcstan nélkül Hit és erkölcstan Rendelkezésre álló órakeret/hét hit és erkölcstannal Tanítási hetek száma
Éves összes óraszám Hit és erkölcstan nélkül Éves összes óraszám Hit és erkölcstannal
(1045+453)
1498
3
4
3
3
35
36
35
35
2
2
2
2
37
38
37
36
36
36
36
31
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
1332
1368
1296
1147
5143
1085
1085
35
31
A 11. évfolyam Etika heti 1 óra a Hit és erkölcstan óra heti 2 órás tárgy egyik órájához felhasználva. A kötelezően választható tantárgyat a tanulók választása alapján tervezzük, természetesen az intézmény személyi feltételeinek és a tanulói igények felmérésének alapul vételével.
58
A szakgimnáziumban a két évfolyamos iskolarendszerű szakképzés első évfolyamának (1/13.) a szakmai kerettantervben előírt tananyagát a 9-12. évfolyamon sajátítják el a tanulók, s aki az érettségi vizsga után – amelynek keretében szakmai érettségi vizsgát is kell tenni – szakirányban tanul tovább, egy év alatt szerezhet – a szakmacsoporttól függően – felső középfokú vagy emelt szintű OKJ-s szakképesítést. 2017.01.01-től a szakgimnáziumban ágazati szakmai vizsgatárgyakból kötelező középszintű érettségi vizsgát tenni.
Egészségügyi ágazat: egészségügyi ágazati ismeretek (írásbeli és szóbeli) Szociális ágazat: szociális ágazati ismeretek (írásbeli és szóbeli)
Az egészségügy ágazatban a szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: kisegítő ápoló. A szociális ágazatban a szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: szociális és mentálhigiénés munkatárs. Az óraszámtöbblet a hit-és erkölcstan tantárgy heti 2 órás beállításából adódik. A kerettantervekben meghatározott szabad órakeretet - a nevelőtestület döntése alapján – az elsajátítandó szakmai ismeretek elmélyítésére és készségfejlesztésre fordítjuk. További tananyagot nem építettünk be a helyi tantervbe. A szakiskolát végzettek középiskolájának óraterve Az óraterv az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 13. melléklete Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára alapján készült. A mellékletben szereplő kerettantervek a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek - helyüket a 15. melléklet szakközépiskolai kerettantervei veszik át. I. (11.) Nappali tagozat
II. (12.) Nappali tagozat
Magyar nyelv és irodalom
6
6
Idegen nyelv
6
6
Matematika
6
6
4 +1
5 +1
Évfolyam/ Tantárgyak
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret
2
Informatika
2
2
Testnevelés és sport
5
5
Osztályközösség-építő program
1
1+1
Hit és erkölcstan
2
2+1
35
36
Összesen (közműveltségi óraszámok)
59
A szabad órakeret felhasználása a következő: Évfolyam/ Tantárgyak Történelem, ismeretek
társadalmi
és
állampolgári
I. (11.) Nappali tagozat
II. (12.) Nappali tagozat
1
1
Osztályközösség-építő program
1
Hit és erkölcstan
2
3
Összesen
3
5
3.Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei NAT kompatibilis legyen: a tankönyv anyaga fedje le a 9-10. osztály tananyagát, ne csak a minimum követelmények ismereteit tartalmazza, hanem a differenciált oktatás érdekében széles skálán mozogjon. Legyen szakszerű: tartalmazza a tantárgyak fontos ismereteit, szakszavait, ugyanakkor érthető legyen a tanulók számára. Tömör legyen: az adott tárgykör ismereteit az életkornak, osztályfoknak és iskolatípusnak megfelelően tálalja. Legyen felismerhető benne a lényeg (vastag szedés, összefoglalás), a kiegészítő ismeretek ne legyenek nagyobb terjedelműek, mint a törzsanyag. Bizonyos tantárgyaknál az összefüggések jobb megértése, a folyamatban való gondolkodás, a más tantárgyakkal való koncentráció érdekében vázolja fel az általános művelődéstörténeti hátteret is (magyar irodalom, történelem stb.). Alkosson tankönyvcsaládot: a felmenő évfolyamokban lehetőleg ugyanannak a szerzőnek, kiadónak a tankönyveit lehessen használni, hiszen az ismeretek egymásra épülnek. Lehetőleg legyenek hozzá kiegészítő eszközök: munkafüzet, feladatlap, tanári segédkönyv vagy útmutató, szöveggyűjtemény, példatár. Elérhető árú legyen: mivel tanulóink hátrányos helyzetűek, ezért nem lényegtelen, hogy mibe kerül egy-egy tankönyv. Azok a tanulók, akik a jogszabályoknak megfelelően ingyen jogosultak a tankönyvre, azoknak az iskola könyvtári kölcsönzés keretében biztosítja azokat. Minden év november 15-ig a megfelelő nyomtatvány kitöltésével igényelhetik a következő tanévre az ingyen tankönyveket. Majd a tanév elején szeptember 15-ig kell igazolniuk a jogosultságot.
60
4.A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módjai Iskolánk a megfelelő körülmények hiányában (pl. tornaterem, sportudvar) délutáni testnevelés órákkal, hétvégi gyalogtúrákkal, kirándulásokkal, jó idő esetén uszodai foglalkozásokkal, továbbá különböző sportversenyeken való részvétellel igyekszik megfelelni a mindennapos testnevelés, testmozgás követelményeinek. A délutáni testnevelés alkalmával konditermi feltételeket biztosítva tanári felügyelettel erőfejlesztést végezhetnek a tanulók, valamint alkalmas időjárás esetén az iskolai kerékpárokat igénybe véve mini kerékpáros túrákon (5-10 km) vehetnek részt. Pályázatok anyagi lehetőségeit kihasználva sporttábort, évente kétszer sportnapot szervezünk a tanulóknak.
5. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei
Az intézménybe lépés az iskola első évfolyamán Általános iskola 8. osztályos bizonyítvány. Egészségügyi törzslap, mely tanúsítja a gyermek egészségügyi alkalmasságát a továbbtanulásra. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolák nevelési és oktatási tervét a NAT és a kerettantervek tárják elénk, melynek teljesítése mindenki számára kötelező. A követelmények jelentik a tanulás értékelésében a viszonyítási alapot. Osztályzatot adni csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására lehet, amelyekre a követelmények vonatkoznak, tehát csak a törzsanyag elsajátításának a mértékét és milyenségét lehet osztályzatokkal rögzíteni. A követelmények között találkozunk kiemelt szövegrészekkel. Ez a minimum követelmény szintje, amely a tanulmányok további folyamatához elengedhetetlenül szükséges. Ez a követelményszint azt jelzi, hogy aki nagyon gyenge, nagyon nehezen halad, azt mindenekelőtt ezeknek a követelményeknek a teljesítésére kell alkalmassá tenni. A minimum tehát a korrepetálás és egyéb segítő jellegű foglalkozások tartalmát is feltárja. A kerettantervek pedig tantárgyanként tartalmazzák a továbbhaladás feltételeit, melyek alapján léphetnek a tanulók magasabb évfolyamba. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele, hogy a tanulók teljesítsék a minimum követelményszintet, amelyet a NAT, illetve a kerettanterv tartalmaz.
Iskolák közötti átjárhatóság biztosítása
61
Intézményünk a következő feltételek megléte esetén tudja biztosítani az iskolák közötti átjárhatóságot: A 11-12. évfolyamon és a 3 éves szakképzéseknél az azonos szakmaterületről, de más iskolából jövő tanulóknál elfogadjuk a hozott osztályzatokat. Azoknál a tantárgyaknál, amelyeket a másik iskolában nem tanult, feltételként szabjuk a sikeres osztályozó vizsgát. A szakmai évfolyamokon csak különbözeti vagy osztályozó vizsgák letétele után lehetséges a szakmaváltás. Iskolánk biztosítja a tanulók számára a más iskolákba történő szabad átjárás lehetőségét, nem szabunk feltételeket a más tanintézménybe történő átkerüléshez.
6.A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és rétékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A tanulás folyamata és értékelése Az ellenőrzés, értékelés a nevelési-oktatási folyamatnak szerves része. Az ellenőrzés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére. Minden pedagógus arra törekedjék, hogy minél több adattal rendelkezzék a tanulókról, fejlődésükről, problémáikról. Ebből következik aztán az ellenőrzés, értékelés módszereinek sokfélesége is. Figyelünk arra, hogy ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését értékeljük, osztályozzuk. Törekszünk arra, hogy értékelő szavaink minél tárgyszerűbbek legyenek. Arról tájékoztassák a tanulókat, hogy tennivalóik mely részét oldották meg helyesen, sikeresen, hol, miben hibáztak, mi lehet a hibák oka, és mit kell tenniük a hibák kijavítása érdekében. A dolgozatokat osztályozás után a gyermek kezébe adjuk, rámutatunk a helyes és helytelen megoldásokra, szembesítjük tanulóinkat azzal, mit produkáltak. Az ellenőrzéshez, értékeléshez megfelelő légkört kell biztosítani. A tanulók érezzék inkább azt, hogy az ellenőrzés természetes kísérője a tanulásnak. Értsék és érezzék, hogy az ellenőrzés, értékelés arra szolgál, hogy megfelelő ütemben, helyen, irányban haladjanak a tanulásban. A tanulási folyamat és a mérés, értékelés összefüggései Az értékelés célja a teljes képzési szakaszt átfogó személyiségfejlesztés, az önértékelési képesség kialakítása, az önképzés, önálló tanulásra való igény és képesség kialakítása. Az értékelés
Fajtája
Kezdete
Folyamata
Diagnosztikus Formatív Feltárja az Fejlesztő, előzetes önfejlesztő ismeretek szintjét, 62
Vége
Szummatív Minősítő értékelés, tanulási lezárja
Tanulási szakasz zárása
Szummatív A képzési szakaszt a lezárja időt
Ideje:
Célja:
Formája
feladatot határoz meg, helyzetet mér fel Csoportba sorolás esetén, a szakasz elején, tanulási problémák esetén, tanárváltás-kor Visszajelzés tanár, diák, szülő számára
Időben Félév, évvége rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes vertikumában
A tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése Célspecifikus Egyéni és írásbeli felmérés csoportos, írásbeli, %-os szóbeli, rajzi, minősítéssel célfeladatos gyakorlati
Összegzés, minősítés, értékelés
A 11-12. évfolyam vége Modulok lezárása
Összegzés, minősítés, értékelés
Témazáró, írásbeli Szintvizsga és szóbeli Szakmai vizsga beszámoló, tantárgyi osztályozó vizsga
Az értékelés akkor sikeres és hatékony, ha folyamatos, sokoldalú, változatos, kiszámítható, tudatosított.
A tanulók munkájának értékelése Változatlanul érvényes az a tétel, hogy a tanulók minél többféle tevékenységét
értékeljük, de ne minden tevékenységét és ne mindig osztályozzuk. Az új, belépő tantárgyakban főként szavakkal értékeljünk. Az értékelés folyamatát kollektív megnyilvánulásként is felfoghatjuk: a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tett javaslatokkal. Ez egyrészt lehet a demokratizmus egyik megnyilvánulási formája, másrészt a tanulók megtanulják az értékelés szempontjait, ezek alkalmazását, és nem utolsó sorban elviselését.
Az osztályzatok osztálykönyvi bejegyzésének módozatai Felmérő, témazáró dolgozat: piros tintával. Tanterv által előírt iskolai feladatlapok, kísérleti, munkáltató órán végzett munka stb.: piros tintával. Témazáró szóbeli feleletek: kék tintával. Szóbeli feleletek: kék tintával. Különféle gyűjteményekre, osztályzattal honorálható munkára, házi fogalmazásokra: fekete tintával. Házi füzetek rendje: zöld tintával. 63
- Ajánlatos a felelés témáját az ellenőrző könyvben az osztályzat előtt jelölni. - Figyelembe kell venni a tanuló adott tárgyban mutatott többletmunkáját. - Helytelen viselkedés vagy kötelesség teljesítésének elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. - A központilag kiadott feladatlapokat a gyerekektől az év elején be kell szedni. - A különféle feladatlapokat, felméréseket, amelyek az osztályozás tárgyát képezték, év végéig meg kell őrizni. - Az iskolai dolgozatok, témazáró feladatlapok stb. érdemjegyét a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg az ellenőrző könyvbe írja be - (keltezés, téma, tanár aláírása). - Az iskolában készített témazáró dolgozatokat, felméréseket küldjük el a szülőnek aláírásra. Iskolánkban a továbblépés szempontjából releváns periódus a tanév, valamennyi tantárgyban 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet A periódus során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés az alapja a tanév végi osztályzatok kialakításának (írásbeli, szóbeli értékelés). A tanulók értékelése tantárgyanként történik. A magatartás és szorgalom osztályzatokról a nevelőtestület egésze, az egyes tantárgyaknál az osztályban tanító tanár az év végi osztályozó konferencián dönt. Az a tanuló, aki elmarasztaló értékelést kapott, az augusztusban a javítóvizsgán bizonyíthatja, hogy az előírt követelményeket utólag teljesítette, magasabb évfolyamba léphet. Nevelőtestületünk a tanulók értékelésére csak a hagyományos (érdemjegyek, osztályzatok), a törvényben foglalt értékelési kategóriákat alkalmazza a tanév közben és a tanév végén azonos módon. Az értékelés közlésére tanév közben és tanév végén az OM által rendszeresített nyomtatványokat (naplót, ellenőrző könyvet, törzslapot, bizonyítványt) használjuk fel. A tanárok a tanév során bármely értékelhető tanulói teljesítményre bármikor alkalmazzák az értékelési mechanizmust. Viszont a nevelőtestület meghatározta a pedagógiai programban, hogy minden tanárnak az általa tanított tantárgyból havonta értékelnie kell a tanuló teljesítményét, kivéve a 9. évfolyamon a szeptember hónapot, illetve az újonnan belépő tárgyaknál az első hónapot. A tanár az értékelés eredményét a naplókba érdemjegy formájában jegyzi be. Osztályzatok Jeles (5): Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. Közepes (3): Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) 64
Elégséges (2): Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. (Akar, de nem megy.) Elégtelen (1): Ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. - A tanuló tudja, értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk tőle. - Értékeljük a sikeres és sikertelen munkáját egyaránt. - Új tantárgynál az első két hónapban jegy ne kerüljön az osztálynaplóba. (Értékelés szóban.) - A helyesírási hibákat mindenkinek kötelessége kijavítani! - Hasznos tanács: ajánlott az ellenőrzőbe az első felindulás után beírni. Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgál. A tanár így ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásában való jártasságát, problémamegoldó képességét
7.Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az ellenőrzés és értékelés tervszerű pedagógiai folyamat része. A diákok folyamatos tanulását, felkészültségét, tudását a szaktanár rendszeres számonkéréssel ellenőrzi, melynek egyik módja az írásbeli beszámoltatás. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai Nagydolgozat, témazáró
Röpdolgozat
Időtartam Tartalom
1 vagy 2 óra Egy vagy több téma, évfolyam dolgozat
Maximum 45 perc Résztéma vagy 1-3 óra anyaga
Érdemjegy színe a naplóban
Piros
Kék
Írásbeli felelet
5-20 perc 1-2 konkrét kérdés, feladat Kék
Írásbeli felelet (szaktanár engedélyével, a diák kérésére, SNI esetén): az előző néhány óra tananyagára korlátozódik, időtartama legfeljebb egy szóbeli felelet idejének megfelelő, bejelentése nem kötelező előre. A naplóba beírt érdemjegy kék színű, egy jegy értékű. Kijavítása a szaktanár számára a következő tanórára kötelező. Kisdolgozat (röpdolgozat): az előző néhány óra tananyagára (vagy speciális tudásra: pl. tollbamondás) korlátozódik, időtartama legfeljebb 20 perc, bejelentése nem kötelező előre. A naplóba beírt érdemjegy kék színű, egy jegy értékű. Kijavítása két héten belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap. 65
Nagydolgozat (teszt, feladatlap, esszé: egy témán belüli, legalább 5 tanóra anyagát felölelő): időtartama minimum 45 perc, maximum 90 (szaktárgyi specifikumok esetén ettől el lehet térni), bejelentése előre kötelező, a szaktanárnak legalább 1 héttel az íratás előtt a naplóba az íratás tanórájához ceruzával be kell jegyeznie. A naplóba beírt jegy PIROS színű, két jegy értékű. Témazáró (felmérő) (teszt, feladatlap, esszé: egy adott téma anyagának számonkérésére): időtartama minimum 45 perc, maximum 90 (szaktárgyi specifikumok esetén ettől el lehet térni), bejelentése előre kötelező, a szaktanárnak legalább 1 héttel az íratás előtt a naplóba az íratás tanórájához ceruzával be kell jegyeznie. A naplóba beírt jegy PIROS színű, két jegy értékű. Házi dolgozat: a tanár által meghatározott formában (műfajban) és mennyiségben (figyelembe véve a tantárgyi specifikációkat). Elkészítéséhez legalább 2 hetet kell adni. A naplóba beírt érdemjegy ZÖLD, értéke egy jegy.
A tanév során legalább a heti óraszámnak megfelelő számú nagydolgozat kerüljön megíratásra, a heti 1 órás tárgyaknál félévenként 1 nagydolgozat (ha a tantárgy jellege ezt szükségessé teszi). Munkaközösségenként – munkaközösségen belül, tantárgyakra - egységesen kerüljön meghatározásra a dolgozatok száma. A nagydolgozatot előre be kell jelenteni (minimum egy héttel az íratása előtt), a röpdolgozat és az írásbeli felelet - előzetes bejelentés nélkül – bármikor íratható. A diák kettőnél több nagydolgozatot ne írjon egy napon. A dolgozatokat a szaktanárnak 2 héten belül ki kell javítani. A nagydolgozatok pótlása – hiányzás esetén – kötelező, módját, idejét és helyét munkaközösségenként rögzíteni kell. A nagydolgozatok értékelése (ponthatárok) munkaközösségenként szabályozott. Az érettségi szintű feladatsorok javítása és osztályozása az adott szintű érettségi pontozásának megfelelően történik.
Az iskolai írásbeli beszámoltatások szerepe és súlya a tanulók tudásának értékelésében
Segít a tanulókat rendszeres munkára nevelni. Visszajelzés a végzett munkáról, a teljesítményről a tanulónak, tanárnak és szülőnek egyaránt. Alapját képezi a félévi és év végi osztályzatok kialakításának, amely során a nagydolgozat érdemjegye hangsúlyosabb. A félévi és év végi osztályzatok kialakításának rendje az előzőekben felsoroltak szerint meghatározott.
Félévi és év végi osztályzatai ellen csak a helyi tantervben rögzített értékelési eljárások megsértése esetén lehet jogorvoslattal élni. Az eljárás megindítására akkor van lehetőség, ha a pedagógus intézkedése ellentétes a pedagógiai programban foglaltakkal, ha a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.
66
8.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A „házi feladat” céljai: újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; készségszintig gyakoroltatni a tanult algoritmusokat; önálló kutatómunkát végeztetni valamely témában; alkotómunkára ösztönözni valamely témában. Elveink:
Az otthoni felkészülés segíti a továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen ismeretek rögzítését. Az adott tantárgyból a tananyag elsajátításának, begyakorlásának (készség- és képességfejlesztés) fontos eszköze. A szaktanárok úgy tervezzék meg a házi feladatok mennyiségét, hogy vegyék figyelembe a tanulók terhelhetőségét, megfelelően mérlegeljék a tanulók számára szükséges szabadidő biztosításának követelményét, a testi, lelki egészség megőrzésének szempontjait. Az írásbeli és szóbeli házi feladat a mindenkori törzsanyag részeként számon kérhető. A szaktanárok törekedjenek arra, hogy a számonkérés során megvalósuljon az írásbeli és szóbeli számonkérés helyes aránya. A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el.
Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai Formái:
év eleji tudásszintmérő dolgozat teszt, feladatlap írásbeli feleletek szódolgozat, szómagyarázat (főként idegen nyelvből) nyelvtani tesztek évközi tudásszintmérő dolgozat 67
esszé dolgozat otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása otthoni házi dolgozatok, feladatsorok kidolgozása témazáró dolgozat
Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Ennek rendszeresnek, alaposnak, céltudatosnak kell lennie. Nevelési feladatunk, hogy tanulóink belássák ennek fontosságát, és törekedjenek a leírtak mind teljesebb elérésére. Formái: - elméleti tananyag megtanulása - írásbeli házi feladat megírása - Ajánlott házi feladat elvégzése - Felkészülés kiselőadásra - Otthoni házi dolgozatok, feladatsorok kidolgozása - Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása - Önálló szakirodalom és anyaggyűjtés - Ismétlés Ezen tanulási formák alkalmazása és gyakorisága nagyban függ a tantárgy jellegétől. Mivel tanulóink zöme szociálisan hátrányos helyzetű, vagy sajátos nevelési igényű, ezért az otthoni és hétvégi házi feladatokat igyekszünk lecsökkenteni a legszükségesebb minimális szintre. A házi dolgozatokra, kiselőadásokra hosszabb időtávot jelölünk meg. A többi formánál nagy gondot fordítunk a tanórai előkészítésre: magyarázat, típusfeladatok megoldása, vázlat, stb. A kötelező házi feladat elvégzését osztály szinten, időnként egyénileg az óra elején ellenőrizzük. Értékelése megegyezhet az írásbeli számonkéréssel. A hétvége pihenésre, feltöltődésre fordíthatósága érdekében pénteken és hosszabb tanítási szünetek esetében a hétköznapi terheléssel megegyező mennyiségű házi feladatot adunk.
9.A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A szorgalmi időben nem osztályozásról, hanem érdemjegyről beszélünk. Az érdemjegy visszajelentő, informatív értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye. A tantárgyi osztályzatok kizárólag a tantárgyi követelmények megfelelő tudásszinten való elsajátítását minősítik. Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és nem az érdemjegyek középarányosaként jelentkezzen. A kiegészítő anyag elsajátítását, pl. tantárgyi dicséret formájában lehet honorálni. A magatartás értékelése: Példás (5) a házirendet betartja, a tanórán, a szakmai órán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, 68
kötelességtudó, feladatait teljesíti, önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, az osztály és az iskolaközösség életében aktívan részt vesz, óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, magatartása az iskolán kívüli programokon is kifogástalan, nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása, megjelenése, beszédstílusa kultúrált, példamutató. Jó (4) a házirendet betartja, a tanórán, a szakmai órán és a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, az osztály vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt, nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, a tanórán vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, feladatait nem minden esetben teljesíti, előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, saját önös érdekeit érvényesíti a közösséggel szemben, igazolatlanul mulasztott, osztályfőnöki intője, megrovása van, megjelenése kihívó vagy ápolatlan, beszédstílusa durva. Rossz (2) a házirend előírásait sorozatosan megsérti, feladatait nem vagy csak ritkán teljesíti, magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, több alkalommal igazolatlanul mulaszt, több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése, megjelenése kihívó vagy ápolatlan, beszédstílusa durva. A tanuló szorgalmának értékelése Példás (5) képességeinek megfelelő, egyenletes tanulói teljesítményt nyújt, tanulmányi feladatait rendszeresen elvégzi, a tanórán aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is és azokat haladéktalanul teljesíti, munkavégzése pontos, megbízható, az öntevékenység-önképzés területén fejlődőképes, a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, a taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
69
Jó (4) képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulói teljesítményt nyújt, rendszeres, megbízhatóan dolgozik, a tanórákon többnyire aktív, többlet feladatot, versenyen való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti, taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, érdemjegyeit több tantárgyból is lerontja, önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre dolgozik. Hanyag (2) képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait többnyire nem végzi el, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, a félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli. A magatartás és szorgalom követelményeinek megállapításánál figyelembe kell venni a diákönkormányzat javaslatait. Általában alkalmazható jutalmak és büntetések Jutalmazások 1. Szaktanári dicséret 2. Osztályfőnöki szóbeli dicséret 3. Osztályfőnöki írásbeli dicséret 4. Igazgatói elismerés (az osztály előtt ismertetni kell) 5. Igazgatói dicséret (írásban) 6. Nevelőtestületi dicséret (az 5-6. fokozatot a tanulóifjúság előtt ismertetni kell) Büntetések 1. Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés 2. Osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés 3. Osztályfőnöki intés 4. Osztályfőnöki megrovás (előzőleg elvállalt feladat utólagosnem teljesítése) 5. Igazgatói szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés 6. Igazgatói intés 7. Igazgatói megrovás 8. Nevelőtestületi megrovás
70
A jutalmazás és büntetés alkalmazásainál - indokolt esetben - nem kell a fokozatok betartásához ragaszkodni, azonnal magasabb fokú jutalmazás és büntetés is adható. A jutalmazásokat, büntetéseket a magatartási és szorgalom osztályzatok megállapításánál figyelembe kell venni, és attól csak a nevelőtestület határozata alapján lehet eltérni. A jutalmazások, büntetések minden esetben az ellenőrző mellett az osztálynaplóba is kerüljenek beírásra a "megjegyzési" részbe. Az értékelésre, osztályzásra vonatkozó irányelveket, valamint a jutalmazási és büntetési fokozatokat a tanév elején a gyermekekkel és a szülőkkel ismertetni kell.
Elismerések Eredmények
Az adható elismerések osztályfőnöki írásbeli dicséret igazgatói, szaktanári dicséret igazgatói dicséret
háziversenyek kerületi, városi versenyek országos versenyek
Moduláris oktatásban az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A 2008/2009-es tanévtől kezdődően az oktatás és a számonkérés un. moduláris tantárgyi struktúrában folyik. A modul elnevezés összefoglaló kifejezés, egyes tantárgyak egy modulba való integrálását jelenti. A modul rendszerű oktatásban résztvevő tanulók vizsgáztatása és számonkérése is a vonatkozó SZMM. rendelet szellemében kell, hogy történjen. Szakképzési törvény 8. § (4.) (5.) bekezdés A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg. Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg. Szakképzési törvény 10. § (3.) bekezdés
71
Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. Ha a tanuló második szakképesítésre jelentkezik, akkor az új szakképesítés moduljai közül mentesül az értékelés alól, amelyet az első szakképesítés alkalmával sikeresen megszerzett.
72
10.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk a szakközépiskola 12. évfolyamán az idegen nyelvet. Célunk ezzel, hogy lehetőséget adjunk a tanulók számára a nyelvek közötti választásra, ezzel is motiválva őket a választott nyelv magasabb szintű elsajátítására. Az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A csoportok 5 főnél kisebbek nem lehetnek. Az egyéb foglalkozások szervezését igényfelmérés után végezzük. Ezek lehetnek tanulószobai jellegű foglalkozás, szakköri foglalkozás, kompetencia fejlesztés. Az egyéb foglalkozás iránti igényeket minden év szeptember 15-ig mérjük fel. Ennek tekintetbe vételével szervezzük a tanévet. A foglalkozások minimum 10 fővel indulhatnak el minden év október 1-én. A tanulók tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
11.Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Legyen része mindennapjainknak, cselekvéseinknek, döntéseinknek a környezettudatos szemléletmód. A tanári kar mintát adva nevelje a diákokat a természeti erőforrásokkal való takarékosságra. Lássák a felnövekvő fiatalok a természet- és környezetvédelem területén való kölcsönös függőségünket. A fenntartható világ szemszögéből ítélve értékeljék az alapvető emberi szükségleten túli, mértéktelen, önmagáért való fogyasztást. Mindenkor tartsák szem előtt, hogy Földünket az unokáinktól kaptuk kölcsön! Az intézmény folytatni kívánja az ezen a területen már megkezdett környezettudatos nevelésre irányuló tevékenységét. A nevelés során hangsúlyosan képviseli a környezet- és természetvédelem egy-egy kiemelkedő jelentőségű fejezetét az egyes évfolyamokon, az alábbiak szerint:
9. évfolyam: anyagok és körforgásuk (természetes és mesterséges anyagok, csomagolóanyagok, szemétkezelés). 10. évfolyam: környezettudatos, energiatakarékos technikák a mindennapokban. Alternatív lehetőségek számbavétele a hétköznapokban adódó problémák esetében. 11. évfolyam: globális környezeti problémák, a Föld véges erőforrásai. A környezetkímélő életmód, s ennek megvalósíthatósága a XXI. században. Az egyén felelőssége és lehetőségei. 12. évfolyam: Hol és hogyan élünk? Házunk, berendezésünk, ételünk.
A konkrét célok között cselekvési programokat is megfogalmazhatunk, pl. használt elem gyűjtése, szelektív hulladékgyűjtés az intézményen belül. A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet és környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti - környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére.
73
Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. - a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés - a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése - a testi-lelki egészség megőrzése A helyzetből adódó jellemzők, célok, tevékenységek, feladatok: - nagy forgalom - közlekedési biztonság növelése; - a kerékpáros és gyalogosközlekedés növelése. - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló; - biztonsági felszerelések ösztönzése - zajcsökkentés - légszennyezés csökkentés - zöldesítés az iskola környékén, - a növények gondozása, pótlása; gyomtalanítás, - tantermekben légtisztítók a távlati tervben. - szemét tiszta, egészséges környezet - szeméttárolók sűrítése; - szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, komposztálás; - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről; - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata. - mellékhelyiségekben szappan, WC papír; - portalanítás (atkák-allergia); - gyakori szellőztetés; - lábtörlők alkalmazása. - energiafelhasználás,takarékos fűtés - világítás egészséges, takarékos;a természetes fény preferálása - hagyományos fénycsövek cseréje energiatakarékos,kompakt izzókra - vízfelhasználás, egészséges ivóvíz; a vízfogyasztás csökkentése. - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása; - a csatorna karbantartása Az esztétikai érzék fejlesztése: - egészséges személyiség kifejlődése, - a tantermekben írásvetítő, TV, videó és számítógép; - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok; - digitális fényképezőgép; - ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár. Erőforrások
Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció Technikai dolgozók: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése, beszerzések Tanulók: tantermek, papírgyűjtés Szülők: programok segítése Anyagi:Pályázatok 74
Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. - a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés - a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése - a testi-lelki egészség megőrzése A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet és környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti - környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Konkrét célok és feladatok - természeti –épített –szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése - helyi értékek és problémák feltérképezése - helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, hulladék, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) - lakóhely megismerése (értékek, gondok –a megoldás módjai) - hagyományok védelme: család –iskola –település –nemzet szinteken - azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken - legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése - az egészségre káros szokások biológiai – élettani - pszichés összetevőinek megismertetése Tanórán kívüli lehetőségek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. A választott programok és az alkalmazott módszerek -
fejlesszék a tanuló szociális képességeit, adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés) rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre alakítsanak ki kritikus gondolkodást fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat neveljenek a hagyományok tiszteletére mutassanak követendő mintákat ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van 75
-
esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette Sportnap
12.Választható érettségi vizsgatárgyak Iskolánk jelenleg a kötelező érettségi tantárgyakból középszintű érettségi vizsgára való felkészítést végez. A következő választható tantárgyakból vállaljuk, hogy a tanulókat felkészítjük a középszintű érettségi vizsgára, illetve lehetőséget biztosítunk e tantárgyakból a középszintű érettségi vizsga letételére:
Informatika Hit-és erkölcstan
Az iskola tanulói akkor tehetnek érettségi vizsgát a választható érettségi vizsgatárgyakból, ha a tantárgyat heti 2 órában 2 tanéven át tanulták, és legalább elégséges eredményt értek el. Abban az esetben is érettségizhet az említett tantárgyakból, ha eredményes osztályozó vizsgát tesz a tantárgy 2 tanéves tananyagából. Azok a tanulók, akik a kifutó szakiskolát végzettek középiskolájába járnak, illetve a felmenő szakközépiskola 12-13. évfolyamát végzik, csak a 4 kötelező érettségi tantárgyból tesznek érettségi vizsgát, mivel az 5. választható tantárgyat kiváltja a szakmunkás bizonyítvány, mely középszintű érettségi tantárgynak minősül. 2017.01.01-től a szakgimnáziumban ágazati szakmai vizsgatárgyakból kötelező középszintű érettségi vizsgát tenni. -
Egészségügyi ágazat: egészségügyi ismeretek (írásbeli és szóbeli) Szociális ágazat:szociális ismeretek (írásbeli és szóbeli)
Az emelt szintű érettségire való felkészítéshez megfogalmazott fejlesztési feladatok A 100/1997 (VI. 13.) Korm. rendelet 4§ (4) alapján iskolánk másik intézménnyel kötött megállapodás alapján közösen oldja meg az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést, ezt az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziummal kötött együttműködési megállapodás teszi lehetővé. Külön fejlesztési feladatokat nem fogalmaztak meg az emelt szintű érettségire való felkészítéssel kapcsolatban.
76
77
13.Középszintű érettségi vizsga témakörei TÖRTÉNELEM 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód NÉMET NYELV 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika 10. Gazdaság
Matematika érettségi vizsga témakörei
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1. Halmazok 1.1.1. Halmazműveletek 1.1.2. Számosság, részhalmazok 1.2. Matematikai logika 1.2.1. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában . 1.3. Kombinatorika 1.4. Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1. Alapműveletek 2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek
78
2.2.1. Oszthatóság Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerűoszthatósági feladatokat megoldani. Oszthatósági feladatok. 2.2.2. Számrendszerek 2.3. Racionális és irracionális számok 2.4. Valós számok 2.5. Hatvány, gyök, logaritmus A hatványozás értelmezése racionális kitevőesetén. Permanencia elv. Irracionális kitevőjű hatvány értelmezése szemléletesen. 2.6. Betűkifejezések 2.6.1. Nevezetes azonosságok 2.7. Arányosság 2.7.1. Százalékszámítás Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása. 2.8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.8.1. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek 2.8.2. Nem algebrai egyenletek Abszolút értékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek trigonometrikus egyenletek 2.8.3. Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1. A függvény 3.2. Egyváltozós valós függvények 3.2.1. A függvények grafikonja, függvény transzformációk 3.2.2. A függvények jellemzése 3.3. Sorozatok 3.3.1. Számtani és mértani soroztok Végtelen mértani sor 3.3.2. Kamatos kamat, járadékszámítás 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1. Elemi geometria 4.1.1. Térelemek 4.1.2. A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2. Geometriai transzformációk 4.2.1. Egybevágósági transzformációk síkban Térben 4.2.2. Hasonlósági transzformációk 4.2.3. Egyéb transzformációk Merőleges vetítés 4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1. Síkbeli alakzatok Háromszögek, Négyszögek, Sokszögek, Kör, 4.3.2. Térbeli alakzatok 4.4. Vektorok síkban és térben 4.5. Trigonometria 4.6. Koordinátageometria 4.6.1. Pontok, vektorok 4.6.2. Egyenes 4.6.3. Kör 4.7. Kerület, terület 79
4.8. Felszín, térfogat 5. Valószínűség-számítás, statisztika 5.1. Leíró statisztika 5.1.1. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különbözőábrázolásai 5.1.2. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2. A valószínűség-számítás elemei
Informatika érettségi vizsga témakörei
1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek - hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvűszámítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok 3. Informatikai alapismeretek - szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás,víruspajzs, lemezkarbantartás, ... 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 80
4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztőhasználata 4.1.1. A program indítása . 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztőmenürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe,valamint formázásuk 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk 5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelőhasználata 5.1.1. A program indítása 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása 5.1.3. A táblázatkezelőmenürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap 5.3. Adatok a táblázatokban 5.3.1. Adattípusok 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény 5.4. Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartományformázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerűtáblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 81
5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák 6. Adatbázis-kezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mezőkulcs 6.2. Az adatbázis-kezelőprogram interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása 6.3. Alapvetőadatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés 6.4. Képernyőés nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW Ismerjen egy levelezési rendszert. 7.1.4. keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata 7.2. Web-lap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Web-lap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta ...) és formázása 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása . 8.2.5. Képek beillesztése, formázása 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhetőkönyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD,mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 82
9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
Magyar Nyelv Középszintű szóbeli érettségi témakörök és tételek
Ember és nyelv 1. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés 2. A nyelv, mint jelrendszer A kommunikáció 3. A kommunikáció fogalma, tényezői és funkciói 4. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei 5. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra A magyar nyelv története 6. A magyar nyelv történetének fő szakaszai 7. A magyar nyelvtörténet forrásai: a nyelvemlékek 8. A nyelvújítás Nyelv és társadalom 9. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei 10. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre A nyelvi szintek 11. A magyar nyelv szófaji rendszere 12. A magyar helyesírás alapelvei 13. Az összetett mondatok fajtái A szöveg 14. A szöveg szóban és írásban 15. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására A retorika 16. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben 17. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig A stílus
83
18. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján 19. A képszerűség stíluseszközei és hatása 20. A publicisztikai stílus főbb jellemzői
Irodalom Középszintű szóbeli érettségi témakörök és tételek
Életművek 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Petőfi Sándor tájköltészete Arany János balladái Ady Endre szerelmi költészete A próféta alakjának megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című alkotásában Kosztolányi Dezső regényei József Attila Flóra-versei
Portrék 7. 8. 9. 10.
Balassi Bálint vitézi énekei Csokonai Vitéz Mihály költészetének sokszínűsége A háború megjelenítése Radnóti Miklós Razglednicák c. versciklusában Pilinszky János költészetének jellemző vonásai a Halak a hálóban és a Négysoros c. versekben
Látásmódok 11. A fiatal Kassák Lajos világlátása A ló meghal, a madarak kirepülnek c. költeményben 12. Ókori és XX. századi világlátás Nemes Nagy Ágnes Ekhnáton jegyzeteiből c. versciklusában 13. Az iskola és a kamaszkor megidézése Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című kötetének karcolataiban A kortárs irodalomból 14. Kányádi Sándor költészete Világirodalom 15. A francia szimbolizmus stílusjegyeinek bemutatása Charles Baudelaire Az albatrosz c. verse alapján 16. Az avantgárd irányzatok legfontosabb jellemzői és képviselői Színház- és drámatörténet 17. William Shakespeare: Romeo és Júlia 18. A történeti színek szerepe Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében
84
Az irodalom határterületei 19. A krimi műfaji jellemzői Regionális kultúra 20. Esztergom irodalmi öröksége
Hit-és erkölcstan A középszintű érettségi témakörök összeállításánál a teológia tematikájának hagyományos témakörei érvényesülnek: alapvető hittan, egyháztörténelem, Ó-és Újszövetség, katolikus erkölcstan. Ennek megfelelően négy témakör elemei kerültek abba az összeállításba, amelyből a konkrét érettségi tételek meghatározásra kerülnek. I.ALAPVETŐ HITTAN 1. AZ EGYHÁZ. - Fogalma, alapítása, felépítése. - Az egyházat alkotó személyek. - Az egyházhoz való tartozás. - Az egyház tulajdonságai. 2. JÉZUS ÉLETE - Elsődleges forrás az Újszövetségi evangéliumok. - Jézus születése, gyermekkora, nyilvános tanítása, szenvedése, kereszthalála, feltámadása, mennybemenetele, a Szentlélek elküldésének ígérete. - Pilátus szerepe Jézus perében. - Jézus kapcsolata az Atyával. 3. A SZENTMISE FELÉPÍTÉSE - A szentmise értelme: áldozat, ünnep, találkozás. - Történetiség: kapcsolat az „utolsó vacsora eseményével”. - Részei: igeliturgia, áldozati liturgia. 4. AZ EGYHÁZI ÉV FELÉPÍTÉSE - Az egyházi év részei, ünnepkörök az egyházi évben. - Bűnbánati időszakok értelme, jelentősége. - Liturgikus és életviteli szokásaink a bűnbánati időszakokban. - Legnagyobb ünnepeink helye és ideje az egyházi évben. 5. AZ IMÁDSÁG - Fogalma, értelme. - Az imádság tartalom, forma és mód szerint. - Példa az imádság gyakorlatára: Jézus (feltétlen elkötelezettség, maradéktalan bizalom, teljes ráhagyatkozás). - Az Úr Imája (Mi Atyánk). 6. A KATOLIKUS EGYHÁZ SZENTSÉGEI - A szentségek fogalma, száma, megnevezése, általános jellemzői. - A szentségek felosztása. 85
- A legfontosabb tudnivalók összefoglalása az egyes szentségekről. II. EGYHÁZTÖRTÉNELEM 1. AZ EGYHÁZTÖRTÉNETI ÓKOR - A kezdet: az Egyház születése (Pünkösd). - Elkülönülés zsidóságtól (saját életforma, istentiszteleti rend). - Az ősegyház élete Jeruzsálemben (István diakónus, Szent Pál apostol). - Jeruzsálem és a templom pusztulása. A kereszténység új központja: Róma. - A keresztényüldözések és a vértanúk. - Nagy Konstantin rendelete. Az egyházüldözés vége. 2. A SZERZETESSÉG - A szerzetesség jellemzői, az első szerzetes közösségek. - A Nyugat-Európai szerzetesség kezdetei (Tours-i Szent Márton, Szent Benedek). - A középkori szerzetesség. - A szerzetesség Magyarországon. 3. A MAGYAR EGYHÁZSZERVEZET KIALAKULÁSA AZ ÁRPÁD-KORBAN - Géza fejedelem szerepe. - Államalapítás, Szent István király keresztény állama. Intelmek Imre herceghez. - Szent István király egyházszervező tevékenysége: érsekségek és püspökségek alapítása. - Pogánylázadások. - Szent László és Könyves Kálmán egyházpolitikája. 4. A MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ A VEGYES-HÁZI KIRÁLYOK IDEJÉN - Az Anjou-ház uralkodói: kolostorok, zarándokházak, egyetemek, alapítása. - Luxemburgi Zsigmond: a főkegyúri jog jelentősége. - Az egyház szerepe a török hódítás elleni harcban. - Reneszánsz főpapok: Bakócz Tamás, Vitéz János. - A egyház áldozathozatala a mohácsi csatában. 5. A KÖZÉPKORI EGYHÁZI KULTÚRA - Az egyházi iskolák. - Egyetemek alapítása és az egyházi oktatás. - A középkor művészete: a román és a gótikus stílus. 6. A MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ A XX. SZÁZADBAN - Az I. világháború következményeinek enyhítése. - Változások a trianoni béke után. - Tiltakozás a zsidótörvények ellen. - Mindszenty József életútja. - A magyar katolikus egyház a Kádár-rendszer alatt és után. 7. A II. VATIKÁNI ZSINAT TÖRTÉNETE ÉS JELENTŐSÉGE - A zsinat összehívása, céljai. - XXIII. János pápa személye (1958-1963). - A zsinat dokumentumai és azok lényegi tartalmai. III. Ó-ÉS ÚJSZÖVETSÉG 86
1. A SZENTÍRÁS FELÉPÍTÉSE - Alapvető részei, szerzői, könyveinek száma, keletkezési ideje, nyelvisége, irodalmi műfajai. 2. AZ ÓSZÖVETSÉG KELETKEZÉSÉNEK TÖRTÉNETI HÁTTERE - A pátriárkák szerepe, a honfoglalás, a bírák kora, a királyság kora, a babiloni fogság, a római megszállás kezdete. 3. A VILÁG ÉS AZ EMBER TEREMTÉSE - Az elbeszélések tanítása, a bennük szereplő szimbólumok jelentése. - A bűnbeesés és annak következményei. 4. A PRÓFÉTÁK - Meghívásuk, küldetésük, feladatuk. 5. AZ EVANGÉLIUMOK - Keletkezésük időbelisége, szerzőik, mondanivalójuk. IV. KATOLIKUS ERKÖLCSTAN 1. A TÖRVÉNY - Meghatározás. - A kinyilatkoztatott isteni törvény (Ó-és Újszövetség). - Az emberek által hozott törvények (Állami és Egyházi törvények, példák). 2. AZ ERÉNYEK - Meghatározása, célja. - A nevelés jelentősége az erények kialakulásában. - Az erények felosztása: teológiai erények és a sarkalatos erények. - Az erények jellemzői. 3. AZ ERKÖLCSI SZEMÉLYISÉG JELLEMZŐI - Célirányultság, felelősségvállalás. - Adottságok és képességek kibontakoztatása. - Arányosság és kiegyensúlyozottság. - Társadalmiság, közösségre utaltság. 4. AZ EMBER ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATA - Az ember közösségi lény (Ter. 2, 18). - A család, mint a társadalom legkisebb alapegysége. - Társadalmi egységek: osztályközösség, állam, nemzet, emberiség, egyház. - Az állampolgárok jogai és kötelességei. 5. AZ EMBERI TULAJDON - A tulajdonszerzés törvényes formái. - Bűnök a tulajdon ellen. - Jóvátétele kötelezettség. 6. AZ EMBERI ÉLET VÉDELME - Az abortusz fogalma. Fajtái: spontán, szándékos, közvetett. - Az öngyilkosság. - Az eutanázia fogalma, fajtái. - A szervátültetés. Lehetőségi feltételei, erkölcsi megítélése. - A témákhoz kapcsolódó egyházi dokumentumok, hivatalos állásfoglalások.
87
14.A választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai Intézményünkben a szakképzés okán nem tudunk tanulóinknak választható tantárgyat felajánlani. A magas óraszámok nem is teszik lehetővé plusz tantárgyak felvételét az órarendbe. Ugyanakkor a szakkörök indításánál kikérjük a Diákönkormányzat véleményét. Mi iránt érdeklődnek, mely műveltségterületen érdemes meghirdetnünk foglalkozásokat. A nevelőtestület kis létszáma miatt, valamint azért, mert egy-egy területet, szakot, tantárgyat egy pedagógus tanít, „visz”, nem tudjuk lehetővé tenni a pedagógus megválasztását.
15.A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Iskolánk kiemelt feladatának tekinti, hogy a NAT-ban megfogalmazott nevelési célok áthassák nevelő-oktató munkánk egészét,így érhető el, hogy ezek az értékek közös értékekké váljanak az intézményünkben dolgozók és tanulók számára egyaránt. A nevelési célok megvalósulása: - a tantárgyak részterületévé válhatnak - beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményibe,tartalmaiba - osztályfőnöki órák témaköreivé válnak - témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyóegyéb iskolai foglalkozások, programok számára. - példamutatás Erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja, hogy fejlessze a tanulók erkölcsi érzékét, elmélyítsék a tanulókban a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatot, kibontakoztassák igazságérzetüket, segítse elő a közösségbe való beilleszkedésüket, sarkallja őket önálló gondolkodásra, a felelősségteljes életvitelre. Az erkölcsi nevelés életszerű kell, hogy legyen, hiteles személyektől kell, hogy „érkezzen”. Az iskolai közösség élete, a tanárok példamutatása támogatja a tanulók életében oly nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés és az elfogadás. Kiemelkedő szerep jut az irodalom, a történelem, az idegen nyelv, az hit-és erkölcstan óráknak, ahol lehetőség van a minket körülvevő világ nagy kérdéseinek megvitatására, értékek véleményekütköztetésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Alapvető elvárás, hogy a tanulók legyenek tisztában nemzeti, népi kultúránk értékeivel, hagyományaival. Ismerjék meg jeles magyar történelmi személyiségeinket, tudósainkat, feltalálóinkat, művészeinket, íróinkat, költőinket, sportolóinkat. Sajátítsák el azokat az 88
ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld és a haza megismerését, megbecsülését. Ki kell alakítani diákjainkban a közösséghez való tartozást, a hazaszeretet érzését, ugyanakkor ismerniük kell az Európa történelmét, kultúráját, hiszen ez csak tovább segíti abban, hogy még jobban megértse, elmélyítse Magyarország értékeit. Ebben nagy felelősség hárul a történelem, a magyar nyelv és irodalom tantárgyakat tanító pedagógusokra. Fontos, hogy már az iskolában éljék át tanulóink nemzetiünnepeink emelkedett hangulatát, vegyen részt a műsorok elkészítésében, szervezésében. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot, összetartást teremt, összhangot eredményez az egyéni célok és a közösségi célok között. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák a cselekvő állampolgári magatartás legfőbb jellemzőit: - törvénytiszteletet - az együttélés szabályait - az emberi méltóság, emberi jogok tiszteletét - az erőszakmentességet - a méltányosságot. A diákok azáltal, hogy részt vesznek a diákönkormányzat életében, döntenek, javaslatokat tesznek, véleményezik a saját sorsukat érintő kérdéseket, megismerik, és „kicsiben” gyakorolják az állampolgári jogokat és kötelezettségeket. Az egyes órán felvetett témák megvitatása, nézőpontok ütköztetése fejleszti a tanulók kreatív, önálló gondolkodását, elemzőképességét, rálátását, vitakultúráját. Meghatározó szerep jut újra a történelem, az irodalom, az idegen nyelvi óráknak. Családi életre nevelés A család kiemelkedő fontos szerepet játszik a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi, lelki egészségének alakításában. A családi közösséget korunkban minden más intézménynél jobban körülveszik a társadalom és az emberi kultúra mélyreható és sokszínű változásai. A családok egy részének működésében bekövetkezett zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beillesztését a köznevelés területére. A családi életre nevelés, a felelősségteljes párkapcsolatok kialakítása, a szexuális kultúra kérdései jelen kell, hogy legyenek az osztályfőnöki órák témái között. A családi közösség megbecsülését mutatják a szülők részvételével szervezett iskolai közös programok is. A testi- lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzájárul az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok neveljék a tanulókat a helyes táplálkozásra, a mozgás szeretetére, a stresszkezelés módszereinek elsajátítására, alkalmazására. Fel kell hogy készítsük diákjainkat a betegség-megelőzésre, a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a váratlan szituációk kezelésében. Segítenünk kell a tanulókat abban, hogy meg tudják előzni a káros függőségekhez vezető szokások kialakulását. Kiemelt szerep jut a pedagógusok példamutatásának, az osztályfőnöki óráknak, illetve az idegen nyelvi órák egyes témáinak, a biológia, kémia óráknak. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Célunk, hogy tanulóink személyisége fejlődjön, érzékennyé váljanak hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránt. Fontos, hogy tapasztalatok, saját élmények útján ismerjék meg
89
ezen csoportokhoz tartozó embertársaink igényeit, életkörülményeit, hogy ne az elzárkózás, kirekesztés gondolatait, sokkal inkább az elfogadás, a befogadás érzését táplálják irántuk. Ehhez nyújt segítséget a különböző segély-akciókban való részvétel, önkéntesség jelentőségének megismertetése, érzékenyítő programokon való részvétel.Mindezek elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy diákjaink tudatos és felelősségteljes állampolgárokká váljanak. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek meg kell tanulnia tudatosan, takarékosan és megújulási képességre való tekintettel használni az erőforrásokat. Ezáltal környezetkímélő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartást vallják magukénak a tanulók. Az intézmény falai között is arra kell törekedni, hogy példát mutatva irányítsuk diákjainkat a környezettudatos életvitel irányába. Mindenekelőtt az osztályfőnöki, valamint a biológia, természetismeret órák és az idegen nyelvi órák idevágó tananyagai segítik a fenntarthatóságra, környezettudatosságra való nevelést. Pályaorientáció: Az iskolának-a szakközépiskolának és szakgimnáziumnak kiemelten-átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Fontos, hogy felkeltsük bennük a munka, a szakma iránti szeretet, tiszteletet, megbecsülést. Támogatnunk kell azokat a programokat, tevékenységeket, ahol a diákok kipróbálhatják képességüket, felismerhetik tehetségüket. Kiemelt szerep és felelősség jut ezen a téren a szakmai tantárgyakat tanító pedagógusoknak. Támogatjuk a diákok nyílt napokon való részvételét, lehetőséget biztosítunk (szakirányú) felsőoktatási intézményekbe való látogatásra. Gazdasági és pénzügyi nevelés: Iskolánk tanulóinak hasznosítható ismeretekkel kell rendelkezniük a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Ez azért is kiemelt cél, mivel intézményünk jellegéből adódóan különös hangsúlyt fektetünk a gazdasági szempontú oktatásra és a gyakorlati ismeretek elsajátítására. Az ésszerű gazdálkodáson túl el kell hogy igazodjanak tanulóink a pénz világában, összefüggéseket, törvényszerűségeket fedezzenek fel a gazdasági életben. Ennek érdekében szoros kapcsolatot ápolunk pénzintézetekkel, nagy hangsúlyt fektetünk a fogyasztóvédelmi jogok tanítására is. Médiatudatosságra nevelés: Célunk, hogy tanulóink a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. Váljanak a médiumokat helyesen értelmező, kritikával kezelő tevékeny állampolgárokká. Elsősorban magyar nyelv és irodalom órán ismerkednek meg a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, megkülönböztetve a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezések különböző módozatait. A tanulás tanítása: Az iskola alapvető feladata a tanulás tanítása. Minden pedagógus feladata, hogy felkeltse az érdeklődést a tantárgya iránt, útmutatást adjon a tananyag elsajátításával kapcsolatban. Rá kell világítania, mennyire fontos az összefüggések felismerése, az előzetes tudás felhasználása, a tantárgyak összekapcsolása, a rendelkezésre álló források, eszközök logikus alkalmazása, miként lehet a tanulóknak párban, csoportokban együttműködniük. Olyan tudást kell biztosítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú 90
áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése ésa tudás minőségének értékelése.
16.A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A diákok előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése a személyes odafigyeléssel, törődéssel, felzárkóztató programok segítségével történhet. A felzárkóztatás nagy körültekintést és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység, mely a lemaradás fokának és okának feltárását, a helyes önismeretre és önállóságra való nevelést jelenti. Két kiemelt területre összpontosítva (ifjúságvédelem és családi háttér), az ott felmerülő problémák orvoslásával igyekszünk a fejlődés útjába kerülő nehézségeket elhárítani, hogy a személyes kibontakozás és fejlődés mindenkinél megvalósulhasson. Ifjúságvédelem Az oktató-nevelő munkában a tanuló a tanárral való együttműködési hajlandósága fél siker. Ezért fontos, hogy lehetőséget teremtsünk egymás kölcsönös megismerésére az őszinte és bizalmas légkör megteremtésével, a tanórákon kívüli együttlétekkel, ahol a diák is kötetlenebbül adhatja önmagát, ahol fölteheti azokat a kérdéseket, amelyek foglalkoztatják, de nem tartoznak a tanóra témájához, stb. Csak a tanuló jó megismerése teszi lehetővé, hogy észrevegyük, ha nyomasztó problémája adódik, vagy ha testi – lelki épségére veszélyes helyzetbe keveredett. A külvilág káros befolyásait, kísértéseit nem tudjuk az iskola falain kívülre rekeszteni, de egyéni jó példákkal, a tanuló iránti empátiával, tudatos és kitartó felvilágosító munkával mérsékelhetjük ezeket. A diákjainkra veszélyt jelentő helyzetek megoldására nem elég az ifjúságvédelmi felelős munkája, csak a tanár – diák – szülő hármas őszinte együttműködni akarása, a diáknak a tanáraiba vetett bizalma segíthet a megoldáshoz. Iskolai szinten a teendőket az ifjúságvédelmi felelős/osztályfőnök koordinálja. Munkájába három problémakör tartozik: szociálisan rászorultak családi gondokkal küszködők képességhiányos, pszichés zavarral küszködő gyerekek fokozott felügyelete. Ez a három terület sokszor összefügg egymással. Minden esetben megfelelő szűréssel, majd arra épülő mentális, és szociális segítségadással, felzárkóztatással lehet a komolyabb bajt megelőzni, a fejlesztést elkezdeni. A munka fő célja a prevenció, azaz a gondok olyan stádiumban való felismerése, amikor a baj még megelőzhető. A szociálisan rászorult gyermekek számára intézményünk a következő segítségeket nyújtja: étkezési hozzájárulás alkalmi támogatás (osztálykirándulás, nagyobb kiadás esetén) alapítványi támogatás
91
Családi gondokkal küszködő gyermekek A gyermeket traumák érhetik a családban az esetlegesen előforduló betegségek, halálesetek kapcsán. Ilyenkor segíteni kell a gyászt, a fájdalmat, a veszteségérzést, az aggodalmat feldolgozni, szükség esetén anyagi segítséget nyújtani. Ugyancsak nagy gondot jelent a segítségadás azokban az esetekben, amikor a család a gyermek számára nem biztosítja a megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezt a legtöbbször a tanuló rendhagyó magatartása jelzi, amelyet általában csak megkésve lehet felismerni Az iskola nem veheti át a család nevelő szerepét, de az ilyen nehéz esetekben vállalni kell a fokozott törődést a tanulóval. Nagy tragédia a gyermek életében a házassági krízis, a válás körüli válság. Számára nemcsak az nyújt biztonságot, ha a szülők szeretik őt, hanem az is, ha egymást is szeretik. Érzi, hogy a szülei válása a számára érzelmi veszélyt jelent, emiatt szorong, menekül, mert otthon nem talál biztonságot. Nem lát maga előtt lehetőségeket. Bandákba, semmittevésbe, céltalanságba menekül. Sokszor ez az út vezet a dohányzás, ital, kábítószer és a bűnözés felé. Megelőzési lehetőségek: fokozott odafigyelés, egyéni beszélgetés: segítség a személyes problémák megoldásában kapcsolattartás a családdal - bővítenünk kell azokat a lehetőségeket, amelyek nemcsak a tantestület tagjait kovácsolják egységbe, de a szülőket is olyan közösséggé avatják, amely hajlandó és képes a nevelőkkel való együttműködésre növendékeinknek az életre való minél jobb felkészítésében. segítség a hiányosságok pótlásában korrepetálás személyre szabott segítség a nevelési, beilleszkedési zavarokkal küzdők számára személyre szabott segítség a tehetséges tanulók számára A diáknak éreznie kell, hogy tanár és tanuló egy közösség tagjai, amelyek kölcsönösen feltételezik egymást, azonos célokért munkálkodnak, azonos értékrendet fogadnak el. A tanórák keretein kívüli alkalmakban rejlő nagy lehetőségeket ki kell aknáznunk a közösségteremtésre: a közös ima, a lelkigyakorlatok, a beszélgetések, a túrák,a kirándulások, a vetélkedők, a kulturális programok, a közös ünnepek mind olyan momentumok, amikor tanár és diák közelebb kerülhet egymáshoz, és kitermelődhetnek a jó közösségekre jellemző értékek: a felelősségtudat, önzetlenség, egymásra figyelés, kölcsönös segítség, megértés, empátia.
17.Közösségi szolgálat (Részlet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényből) A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” (Értelmező rendelkezés 4.§ (13.) bekezdés) „A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt 92
módszerrel végezhető. Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. A felnőttoktatásban és sajátos nevelési igényű tanulók esetében e kötelezettség nem áll fenn. (Részletes indoklás 6.§-hoz) "Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.” (Az állami vizsgák rendszere 6.§ (4.) bekezdés) „Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.” (54. Átmeneti és vegyes rendelkezések 97. § 2. bekezdés) A Köznevelési törvény végrehajtási rendeletA nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 45. A középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések 133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. (2) A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelmi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. (3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. (4) A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. (5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. (6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. (7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. 93
(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. (9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti, e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét. Az ötven órás iskolai közösségi szolgálat szabályzata az Esztergomi Kolping Katolikus Középiskolában 1. Az 50 órás iskolai közösségi szolgálat jelentősége Egy egészséges, jól működő társadalomban nem hagyják magukra a segítségre szorulókat, azonban a segítségnyújtást, csakúgy, mint az együttélés más szabályait, tanítani és tanulni kell. Minél fiatalabb korban tudatosítani kell a fiatalokban, hogy nem önálló szigetekként élünk a világban, hanem egy közösség tagjai vagyunk, ezáltal felelősséggel tartozunk egymásért és a közösségért. Iskolánk kiemelt figyelmet fordít arra, hogy diákjaink társadalmi környezetükre érzékeny, azért áldozatot vállalni képes felnőttekké érjenek. Iskolánk fennállása óta az itt tanuló diákok lehetőség szerint mindig segítették munkájukkal a közösséget (pl. szemétszedési és takarítási akciókban, iskolánk és más épületek karbantartásában vagy árvízveszély idején a védekezésben vettek részt). A közösségi szolgálat ettől eltekintve egyszerre jelent új feladatot és lehetőséget is számunkra. Reméljük, hogy tanulóink a közösségi szolgálat révén nem csupán a jogszabályok által előírt kötelezettségeiknek tesznek eleget, de olyan tapasztalatokhoz is juthatnak, amelyek elősegítik, hogy növekedjenek hitben, szeretetben, gyarapodjanak emberségben, és az emberi élet általuk addig nem tapasztalt területeibe betekintve felelősségteljes fiatalokká váljanak. Ha a középiskolás tanulók megismerik a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. A közösségért végzett munka több területen is fejleszti a tanulók kompetenciáit: – önismeret és önreflexió; – kritikus gondolkodás; – felelős döntéshozatal; – egyéni felelősségvállalás; – kommunikációs készség és együttműködés; – munkavégzés és munkaszervezés; – konfliktuskezelés és problémamegoldás; – tolerancia; – empátia; 94
– szociális érzékenység és társadalmi felelősségvállalás. A kompetenciák fejlesztése mellett az 50 órás iskolai közösségi szolgálat külön értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét. A pedagógiai célokon túl, lényeges, hogy a végzett tevékenység legyen hasznos minden érintett számára. Érezhesse a tanuló, hogy olyan feladatot lát el, amellyel javítja a helyi közösség és a fogadó intézményekben élők vagy dolgozók életminőségét, jelenléte és tevékenysége hasznos mindenki számára. Fontos értéke a programnak, hogy a tanulók mindegyikének lehetőséget teremt a sikeres tevékenységre, az önmegismerésre, egyéni céljaik megtalálására. Mindezeken felül a személyes emberi kapcsolatok új színnel gazdagíthatják a tanulók életét. 2. Jogszabályi háttér – A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény – A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet hatályos állapota – Az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997.(VI.13.) Kormányrendelet 3. Iskolai feladatok, szervezési kérdések A közösségi szolgálat megszervezéséért az iskola igazgatója felel. A konkrét végrehajtási feladatokba be kell vonni: – az igazgatóhelyettest (szervezés); – az érintett osztályfőnököket (adminisztráció); – az iskolatitkárt (irattár). 3. 1. Az igazgató és az igazgatóhelyettes feladatai – Tájékoztatják az osztályfőnököket a feladatokról, majd írásban átadják a közösségi szolgálatról szóló jogszabályt és a Pedagógiai program közösségi szolgálatra vonatkozó szabályzatát. – Az iskola honlapján elérhetővé teszik a tanulók és a szülők számára a közösségi szolgálatról szóló jogszabályokat, feladatokat, aktuális információkat. – Tájékoztató órákat tartanak az érintett évfolyamokon, majd átadják a tanulóknak a közösségi szolgálati naplót. – Koordinálják az aktuális iskolai közösségi szolgálatban (helyben) végezhető feladatokat, gondoskodnak azok igazolásáról, kapcsolatot tartanak a fogadó szervezetekkel. – Ellenőrzik az osztályfőnökök adminisztrációs feladatait. – Gondoskodnak a lezárt közösségi szolgálati naplók és dokumentumok megőrzéséről, amelyeket az érettségi vizsgán az elnök ellenőrizhet. A közösségi szolgálat teljesítését igazoló dokumentumokat 5 év eltelte után szabad leselejtezni. 3. 2. Az osztályfőnök feladatai – A tanulók felkészítésének segítése, jelentkezési lapok kitöltetése. 95
– A szülők folyamatos tájékoztatásának segítése. – Adminisztráció, dokumentálás (napló, törzslap, bizonyítvány). 3.3. A közösségi szolgálat szervezésének és dokumentálásának folyamata A közösségi szolgálat iskolai koordinátora az első szülői értekezleten a szülőket, az azt követő osztályfőnöki órán a tanulókat is tájékoztatja a közösségi szolgálatról, és felhívja a figyelmüket az iskolai honlapon található dokumentációra, nyomtatványokra. Az osztályfőnök a tanév elején kitölteti a Jelentkezési lapot (1. számú melléklet) minden tanulóval, akik azt a szülőkkel/gondviselőkkel történt aláíratás után visszaadják az osztályfőnöknek. A közösségi szolgálat a tevékenységet igazoló munkanapló átvételével kezdődhet meg, melyben a tanuló feljegyzi, mikor, hol, hány órát teljesített. Fontos része a naplónak az önreflexió, a tapasztalatok és élmények, problémák és nehézségek összegzése, a külsős mentorral történt értékelés összefoglalása. A tevékenységet igazoló munkanaplókat a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, aki a naplóban rögzíti a teljesített óraszámot. Az osztályfőnök az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és dokumentálja a tanuló közösségi szolgálattal összefüggő tevékenységét (teljesített óraszámát) a tanulmányi előmenetelének rögzítésére szolgáló iskolai dokumentumokban (napló, törzslap). Minden tanév végén dokumentálni kell a középiskolai bizonyítványban, hogy a tanuló az adott tanévben hány óra közösségi szolgálatot teljesített (záradék: Igazolom, hogy a tanuló a ______/______ tanévben ____ óra közösségi szolgálatot teljesített.). A közösségi szolgálat teljesítésekor az osztályfőnök a törzslapon ezt igazolja (záradék: A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot.). Ha a tanuló bizonyítványában és anyakönyvében nem szerepel az 50 órás közösségi szolgálat igazolása, a tanuló számára nem adható ki az érettségi bizonyítvány. Amennyiben a tanuló iskolát vált, az iskolának Igazolást (2. számú melléklet) kell kiállítania 2 példányban a teljesített óraszámról. Ebből egy példány az iskolánál marad, a második példány a tanulót illeti. Amennyiben más iskolából érkezik új tanuló, az osztályfőnöknek az előző iskolában teljesített közösségi szolgálatról szóló igazolást be kell gyűjtenie. 4. A közösségi szolgálat területei és helyszínei A kötelező közösségi szolgálatot az alábbi választható területeken teljesíthetik a tanulók: 1. egészségügyi, 2. szociális és jótékonysági, 3. oktatási, 4. kulturális és közösségi, 5. környezet- és természetvédelmi, 6. katasztrófavédelmi, 7. óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport és szabadidős tevékenységek, 8. bűn- és balesetmegelőzés. A közösségi szolgálat kétféle helyszínen: helyben, az Esztergomi Kolping Katolikus Középiskolában (helyben), vagy iskolán kívüli szervezet(ek)nél valósítható meg. A közösségért végzett munka iskolai hagyományai mellett különösen fontos, hogy a tanulók 96
saját lakóhelyükön, ill. otthoni környezetükben is segíthessenek munkájukkal a helyi igényeknek és saját választásuknak megfelelően. Helyben, tanítási órák után ellátható, igazolható tevékenységek: – rendszeres segítségnyújtás alsóbb évfolyamos tanulóknak korrepetálással, – karbantartási munkák, állagmegóvás az iskola és az iskolához tartozó épületek, sportpálya, illetve egyéb létesítmények területén. Igazoló személyek: – az adott tevékenységet felügyelő pedagógus, vagy más iskolai alkalmazott (iskolai gondnok stb.). Iskolán kívüli szervezet bevonásakor intézményünk és az adott iskolán kívüli szervezet Együttműködési megállapodást köt (3. sz. melléklet). Közösségi szolgálat teljesítése csak abban az esetben igazolható, ha olyan szervezetnél végezte a tanuló, amellyel az Esztergomi Kolping Katolikus Középiskola együttműködési megállapodást kötött. Amennyiben a tanuló olyan szervezetnél kíván közösségi szolgálatot végezni, amellyel az iskolának nincs megállapodása, azt a tevékenység megkezdése előtt jeleznie kell osztályfőnökénél, illetve a közösségi szolgálat koordinátoránál, aki jóváhagyás esetén intézkedik az érintett szervezettel való együttműködési megállapodás megkötésének ügyében. A tanulót fogadó intézménynek az egészségügyi tevékenységi területen minden esetben, a szociális és jótékonysági területen végzett közösségi szolgálat esetén szükségszerint mentort kell biztosítania. A mentor biztosításának kötelezettségét, személyét a megállapodásban rögzíteni kell. Külső szervezetnél végzett közösségi tevékenységet a külső szervezet képviselője igazolhat. Fogadó szervezet lehet: a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében; a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében; a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és aműködésével összefüggő tevékenysége körében; a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében; közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes… … szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény, … egészségügyi szolgáltató, … közoktatási intézmény, … felsőoktatási intézmény, … nyilvános könyvtár, … közlevéltár, … nyilvános magánlevéltár, … közművelődési intézmény. 5. A közösségi szolgálat végzésének főbb szabályai 97
A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő. A helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmankéntlegkevesebb egy, és legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben, milyen tevékenységet folytatott. A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanuló, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését. A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanuló önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet. A tizenhatodik életévét be nem töltött tanuló által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg: tanítási szünet ideje alatt a heti tizenkét órát és a napi három órát; tanítási időben a heti hat órát és tanítási napon a napi két órát; tanítási napon kívül a napi három órát. A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani. A fogadó szervezet köteles biztosítani: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a szükséges pihenőidőt, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését, tizennyolcadik életévét be nem töltött tanuló, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy esetén a közérdekű önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét. A közösségi szolgálatot teljesítő tanuló köteles: a közérdekű önkéntes tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, szakmai és etikai előírások, valamint a fogadó szervezet utasításai szerint személyesen végezni; a közérdekű önkéntes tevékenység során tudomására jutott személyes adatokat, üzleti és egyéb titkokat megőrizni. A közösségi szolgálatot teljesítő tanuló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné. A közösségi szolgálatot teljesítő tanuló által az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt a tanuló felróható magatartása okozta, − a szerződés eltérő rendelkezése hiányában − a fogadó szervezet a tanulótól követelheti kárának megtérítését.
98
C) SZAKMAI PROGRAM Bevezetés A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bekezdésének c) pontja alapján szakképző iskola esetén el kell készíteni a szakmai programot is. Iskolánk szakmai programja tartalmazza a két nagy alapfeladat – szakgimnáziumi nevelésoktatás és szakközépiskolai nevelés-oktatás képzési programját. 2016. szeptember 1-től a szakképzési szerkezet nagymértékben átalakult: a szakiskolák szakközépiskolák lettek, a szakközépiskolák pedig szakgimnáziumok. A szakmai programok elkészítéséhez így két rendeletet kell figyelembe venni: a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendeletet a kifutó szakiskolai – szeptembertől szakközépiskolai – valamint a kifutó szakközépiskolai – szeptembertől szakgimnáziumi - képzésekhez a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendeletet a 2016. szeptember 1-től induló szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzésekhez
1. A szakközépiskolai képzés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 13. §-a alapján 13. §53 (1) A szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből a) három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint b) további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam. (3) A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakközépiskolában a szakközépiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakközépiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. (4) A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon. (5) Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakközépiskolába történő felvétel feltétele: a) a tizennegyedik életév betöltése, és b) a szakközépiskolában szervezett Szakképzési Hídprogram szerinti tanév teljesítése.
99
2. A szakgimnáziumi képzés A szakgimnáziumnak négy középiskolai és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van. A 9–12. évfolyamokon az általános műveltséget megalapozó közismereti, valamint szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik. A tanulók az érettségi bizonyítvány, valamint a középfokú szakképesítés megszerzése mellett felkészülnek a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra vagy a szakirányú munkába állásra. A közismereti képzés alapvetően egységes kerettanterv alapján történik, de a szakképzési irányok alapján egyes tantárgyak óraszáma eltérő. Intézményünkben két ágazatban történik szakgimnáziumi képzés: Egészségügy Szociális
3.Az iskolai szakmai nevelés céljai a tanulók akarati tulajdonságainak fejlesztése, a szakmai önállóság kialakítása a "szakember kép" kompetenciáinak kialakítása (munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság, önképzés igénye) az önismeret fejlesztése a kommunikációs készségek kialakítása a közösségi magatartási normák, a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek kulturált viselkedési normák, tolerancia, empátia - kialakítása, fejlesztése a problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztése A szakmai vizsgák lebonyolításához a szakmai és vizsgakövetelményekben leírtakat kell alkalmazni. A második és további szakképesítés megszerzésének lehetőségét az iskola a jogszabályban meghatározott feltételekkel biztosítja.
4.Szakközépiskolai szakképesítéseink A szakképesítés Ágazat
2.Szociális szolgáltatás
III. Szociális
Azonosító száma 34 762 01
11. Faipar
XVIII. Faipar
34 543 02
Asztalos
18.Vendéglátás-turisztika
XXVII. Vendéglátóipar
34 811 03
Pincér
18.Vendéglátás-turisztika
XXVII. Vendéglátóipar
34 811 01
Cukrász
18.Vendéglátás-turisztika
XXVII. Vendéglátóipar
34 811 04
Szakács
Szakmacsoport
100
Megnevezése Szociális gondozó és ápoló
5.Szakgimnáziumi szakképesítéseink A szakképesítés Ágazat
1.Egészségügy
I. Egészségügy
Azonosító száma 54 723 02
2.Szociális szolgáltatások
III. Szociális
54 762 03
Szakmacsoport
Megnevezése Gyakorló ápoló Szociális szakgondozó
6.Szakközépiskolai kifutó képzések óratervei 6.1. Az Asztalos (34 543 02) szakképesítés szakmai óraterve
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam heti óraszám heti heti óraszám ögy óraszám ögy gy e gy e gy e
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és 0,5+0,5 biztonság Foglalkoztatás II.
0,5+0,5
Foglalkoztatás I. Biztonságos 11371-12 munkavégzés alapjai Biztonságos Biztonságos munkavégzés munkavégzés gyakorlata 10224-12 Faipari szakmai és Alapvető tömörfa gépismeret megmunkálás Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési 10225-12 ismeretek Asztalosipari szerelés Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerkezettan-szakrajz és 10226-12 Asztalosipari termékek technológia Asztalosipari szakmai gyártása gyakorlat Gépkezelési ismeretek 10228-12 Gépkezelési Gépkezelés gyakorlat 10229-12 Faipari szakrajz Gyártáselőkészítési Gyártáselőkészítési feladatok ismeretek Összes óra Heti szakmai óra összesen Évi összes óra elmélet és gyakorlat bontásban Évi összes óra Elméleti órák aránya Gyakorlati órák aránya
101
2 1+1 1+1 2 7 1 2+1
2 4
2 4
9 1
8,5+0,5 1+0,5
4+1
4+1
1 2 5
1
12 140 9 16 140 9,5 16 17 25 25,5 180 432 140 324 576 140 294,5 496 612 140 900 140 790,5 798,5/2582,5=30,9 % 1784/2582,5=69,1 %
A szabad órakeret felhasználása a három évfolyamos képzésben Tantárgy megnevezése
9. 0,5
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Asztalosipari szerelési gyakorlat Asztalosipari szakmai gyakorlat Gépkezelési ismeretek Gépkezelésigyakorlat Összes felhasznált szabad szakmai óra
Évfolyamok 10.
11. 0,5
1 1 1
1 2
2,5
0,5 0,5 1 2,5
6.2 A Pincér (34 811 03) szakképesítés szakmai óraterve
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Szakmai informatika
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy ögy e gy e gy e gy
Tantárgyak
Munkahelyi biztonság
egészség
és
0,5+0,5
Foglalkoztatás II.
0,5+0,5
Foglalkoztatás I. Szakmai informatika
2 1
Vendéglátó gazdálkodás
1
0,5 +1
Szakmai számítások
1
1
10045-12 Gazdálkodás Általános élelmiszer10044-12 Élelmiszer, ismeretek, fogyasztóvédelem fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 10046-12 Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv 10047-12 Felszolgálás alapjai 10074-12 Felszolgálás
1 1
1
1
1
1
-
2
1
4
Felszolgálás alapjai Felszolgálás gyakorlat Felszolgálás Felszolgálás gyakorlat
1 0,5 +0,5 0,5 +0,5
alapjai
5 +2
üzemi
Összes óra Heti szakmai óra összesen Évi összes óra elmélet és gyakorlat bontásban Évi összes óra Elméleti órák aránya Gyakorlati órák aránya
17,5 10
7 140 6,5 18,5 140 17 25 360 252 140 234 666 140 612 140 900 140 818/2608=31% 1790/2608=69%
102
17,5 7
18,5 25,5 224 592 816
A szabad órakeret felhasználása a három évfolyamos képzésben Tantárgy megnevezése
9. 0,5
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Szakmai informatika Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Felszolgálás alapjai gyakorlat Összes felhasznált szabad szakmai óra
Évfolyamok 10.
2 2,5
11.
1 1
0,5 1 0,5 0,5
2
2,5
6.3. A Cukrász (34 811 01) szakképesítés szakmai óraterve
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Szakmai informatika
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam heti óraszám heti heti óraszám ögy óraszám ögy e gy e gy e gy
Tantárgyak
Munkahelyi biztonság
egészség
és
0,5+0,5
Foglalkoztatás II.
0,5+0,5
Foglalkoztatás I. Szakmai informatika
2 1
Vendéglátó gazdálkodás
1
0,5 +1
Szakmai számítások
1
1
10045-12 Gazdálkodás Általános élelmiszer10044-12 Élelmiszer, ismeretek, fogyasztóvédelem fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 10046-12 Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv 10043-12 termékkészítés
Cukrászat Cukrászati Szakrajz gyakorlat
1 0,5 +0,5 0,5 +0,5
2 1
1
1
1
-
4
2
1
1 4 +2
Cukrászat gyakorlat
Cukrászat üzemi gyakorlat Összes óra Heti szakmai óra összesen Évi összes óra elmélet és gyakorlat bontásban Évi összes óra Elméleti órák aránya Gyakorlati órák aránya
103
17,5 6,5 18,5 140 17 25 360 252 140 234 666 140 612 140 900 140 818/2608=31% 1790/2608=69% 10
7
140
7
17,5 18,5
25,5 224 592 816
A szabad órakeret felhasználása a három évfolyamos képzésben Tantárgy megnevezése
9. 0,5
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Szakmai informatika Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Cukrászat gyakorlat Összes felhasznált szabad szakmai óra
Évfolyamok 10.
2 2,5
11.
1 1
0,5 1 0,5 0,5
2
2,5
6.4. A Szakács (34 811 04) szakképesítés szakmai óraterve Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Szakmai informatika
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam heti óraszám heti heti óraszám ögy óraszám ögy e gy e gy e gy
Tantárgyak
Munkahelyi biztonság
egészség
és
0,5+0,5
Foglalkoztatás II.
0,5+0,5
Foglalkoztatás I. Szakmai informatika
2 1
Vendéglátó gazdálkodás
1
0,5 +1
Szakmai számítások
1
1
10045-12 Gazdálkodás Általános élelmiszer10044-12 Élelmiszer, ismeretek, fogyasztóvédelem fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 10046-12 Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv 10049-12 Konyhai kisegítés
10048-12Ételkészítés alapjai
10075-12 Ételkészítés
Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok
1 1
1
1
1
1
-
1,5 2 2,5
2 3 +2
Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek Ételkészítési üzemi gyakorlat
Összes óra Heti szakmai óra összesen Évi összes óra elmélet és gyakorlat bontásban Évi összes óra Elméleti órák aránya Gyakorlati órák aránya
17,5 1 17,5 10
7 140 6,5 18,5 140 17 25 360 252 140 234 666 140 612 140 900 140 818/2608=31% 1790/2608=69%
104
1 0,5 +0,5 0,5 +0,5
7
18,5 25,5 224 592 816
A szabad órakeret felhasználása a három évfolyamos képzésben Tantárgy megnevezése
9. 0,5
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Szakmai informatika Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Ételkészítési alapgyakorlat Összes felhasznált szabad szakmai óra
2 2,5
Évfolyamok 10.
11.
1 1
0,5 1 0,5 0,5
2
2,5
6.5. A Szociális gondozó és ápoló 834 762 01) szakképesítés szakmai óraterve
Szakmai követelménymodulok
11499-12 Foglalkoztatás II.
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam heti heti heti óraszám ögy óraszám óraszám ögy e gy e gy e gy 0,5 + 0,5
Tantárgyak
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai alapismeretek 10569-12 GondozásiEgészségügyi alapismeretek ápolási alapfeladatok Ápolási, gondozási alapismeretek Megfigyelési és nyújtási gyakorlat
elsősegély-
2 0,5
1,5 2,5
1,5
2,5
2
2 +2
2,5 +1
2
1 +1 1,5 + 0,5
Társadalomismeret Klinikai ismeretek Ápolási gyakorlat 10570-12 A szükségletek Gondozási ismeretek A gondozási szükségletek felmérése felmérésének gyakorlata
105
1 1 1,5 + 1,5
2 1,5 5 2 2 1
1,5 + 0,5
Monitorozó gyakorlat
1,5
1
Szociális munka elmélete Szociális munka gyakorlata Szociális gondozás 10571-12 Sajátos Szociális gondozás gyakorlata gondozási feladatok Mentálhigiéné
3,5 1 4,5 3 1,5 + 0,5
Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton 10572-12 Gondozási- A szociális adminisztráció ápolási adminisztráció gyakorlata Összefüggő szakmai gyakorlat 140 Heti szakmai óraszámok összesen 11,5 5,5 17,5 7,5 414+630+576=1620 Elméleti szakmai óraszámok összesen 198+270+208+280=956 Gyakorlati szakmai óraszámok az összefüggő gyakorlattal 2576 Szakmai óraszámok összesen 62 % Elmélet aránya 38 % Gyakorlat aránya
1,5 1,5 140 18
A szabad órakeret felhasználása a három évfolyamos képzésben Tantárgy megnevezése
9.
Foglalkoztatás II. Egészségügyi alapismeretek Ápolási, gondozási alapismeretek Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat Monitorozó gyakorlat Mentálhigiéné Összes felhasznált szabad óra
106
2
Évfolyamok 10. 1 1
11. 0,5 1,5
0,5 0,5 3
2
0,5 2,5
6,5
7.A szakközépiskolai felmenő szakképesítések óratervei 7.1. Az Asztalos (34 543 02) szakképesítés szakmai óraterve Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam heti óraszám heti heti óraszám ögy óraszám ögy gy e gy e gy e
Tantárgyak
Munkahelyi biztonság
egészség
és
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I. Biztonságos munkavégzés 11371-12 alapjai Biztonságos munkavégzés Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és 10224-12 gépismeret Alapvető tömörfa megmunkálás Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerkezettan-szakrajz és technológia termékek Asztalosipari szakmai gyakorlat Gépkezelési ismeretek Gépkezelési gyakorlat
10225-12 Asztalosipari szerelés 10226-12 Asztalosipari gyártása 10228-12 Gépkezelés
10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok
0,5+0,5
2 1 1 2
+1 7 +1
1 2 +1
2 +1 4
2 +1 4
9 1
8,5+0,5 1
4
4+1
1
Faipari szakrajz Gyártáselőkészítési ismeretek
2
Összes óra Heti szakmai óra összesen Évi összes óra elmélet és gyakorlat bontásban Évi összes óra Elméleti órák aránya Gyakorlati órák aránya
1
5
12 140 9 16 140 17 25 180 432 140 324 576 140 612 140 900 140 776/2608=30 % 1796/2608=70%
8,5
17 25,5 272 544 816
A szabad órakeret felhasználása a három évfolyamos képzésben Tantárgy megnevezése
9. 0,5
Munkahelyi egészség és biztonság Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési gyakorlat Asztalosipari szakmai gyakorlat Gépkezelésigyakorlat Összes felhasznált szabad szakmai óra
Évfolyamok 10.
11.
1
107
1 1
1
2,5
2
1 0,5 1 2,5
7.2. A Pincér (34 811 03) szakképesítés szakmai óraterve
Szakmai követelménymodulok
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam heti heti heti óraszám ögy óraszám óraszám ögy e gy e gy e gy
Tantárgyak
11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.
0,5
2
Vendéglátó gazdálkodás 11518-16 Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 11519-16 Élelmiszerbiztonsági alapismeretek
Élelmiszerbiztonságról általában
0,5
Vendéglátás higiénéje
0,5
11523-16 Pincér szakmai Szakmai idegen nyelv idegen nyelv 11524-16 alapok
Felszolgálási
1,5
1
1 +1
2 1 +1
1
1
1
-
2
1
4,5
Felszolgálási alapok Felszolgálási alapok gyakorlat
Felszolgálás 11525-16 Felszolgáló szakmai ismeretek Felszolgálás üzemi gyakorlat Összes óra Heti szakmai óra összesen Évi összes óra elmélet és gyakorlat bontásban Évi összes óra Elméleti órák aránya Gyakorlati órák aránya
5 +2 17,5 +1,5 10 7 140 6 19 140 17 25 360 252 140 216 684 140 612 140 900 140 777,5/2574,5=30% 1797/2574,5=70%
A szabad órakeret felhasználása a három évfolyamos képzésben Tantárgy megnevezése
9.
Vendéglátó gazdálkodás Felszolgálási alapok gyakorlat Felszolgálás üzemi gyakorlat Összes felhasznált szabad szakmai óra
Évfolyamok 10. 1
11. 1
1,5
1,5
2,5
2,5
2 2
108
17,5 +1,5 6,5 19 25,5 208 608 816
7.3.A Cukrász (34 811 01) szakképesítés szakmai óraterve
Szakmai követelménymodulok
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam heti heti heti óraszám ögy óraszám óraszám ögy e gy e gy e gy
Tantárgyak
11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 11561-16 Gazdálkodási Vendéglátó gazdálkodás ismeretek
0,5
1
1
1
1
-
4 0,5
2
1
2
11518-16 Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 11519-16 Élelmiszerbiztonsági alapismeretek
1 +1
2 1 +1
1,5
Élelmiszerbiztonságról általában
0,5
Vendéglátás higiénéje
0,5
11521-16 Cukrász szakmai Cukrász szakmai idegen nyelv idegen nyelv Cukrász szakmai ismeretek Szakrajz
11522-16 Cukrász szakmai 5 3,5 Cukrász szakmai gyakorlat +2 feladatok Cukrász szakmai üzemi 14 +1,5 gyakorlat Összes óra 10 7 140 6 19 140 Heti szakmai óra összesen 17 25 360 252 140 216 684 140 Évi összes óra elmélet és gyakorlat bontásban 612 140 900 140 Évi összes óra 777,5/2574,5=30% Elméleti órák aránya 1797/2574,5=70% Gyakorlati órák aránya
A szabad órakeret felhasználása a három évfolyamos képzésben Tantárgy megnevezése
9.
Vendéglátó gazdálkodás Cukrász szakmai gyakorlat Cukrász szakmai üzemi gyakorlat Összes felhasznált szabad szakmai óra
Évfolyamok 10. 1
11. 1
1,5
1,5
2,5
2,5
2 2
109
3,5 14 +1,5 6,5 19 25,5 208 608 816
7.4.A Szakács (34 811 04) szakképesítés szakmai óraterve
Szakmai követelménymodulok
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam heti heti heti óraszám ögy óraszám óraszám ögy e gy e gy e gy
Tantárgyak
11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 11561-16 Gazdálkodási Vendéglátó gazdálkodás ismeretek
0,5
2
11518-16 Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 11519-16 Élelmiszerbiztonsági alapismeretek
1,5
Élelmiszerbiztonságról általában
0,5
Vendéglátás higiénéje
0,5
12096-16 Szakács szakmai Szakmai idegen nyelv idegen nyelv
1
Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet 12094-16 Ételkészítési Ételkészítési ismeretek alapjai ismeretek alapjai gyakorlat I.
1 +1
2 1 +1
1
1
1
-
4,5 5 +2
Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat II. 12095-16 ismeretek
Ételkészítési
15,5 +1,5 2
Ételkészítési ismeretek elmélet Ételkészítési ismeretek gyakorlat
Összes óra Heti szakmai óra összesen Évi összes óra elmélet és gyakorlat bontásban Évi összes óra Elméleti órák aránya Gyakorlati órák aránya
1
17,5 +1,5 10 7 140 6 19 140 6,5 19 17 25 25,5 360 252 140 216 684 140 201,5 581 612 140 900 140 782,5 777,5/2574,5=30% 1797/2574,5=70% 2
A szabad órakeret felhasználása a három évfolyamos képzésben Tantárgy megnevezése
9.
Vendéglátó gazdálkodás Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat I. Ételkészítési ismeretek gyakorlat Összes felhasznált szabad szakmai óra
Évfolyamok 10. 1
11. 1
1,5
1
2,5
2,5
2 2
110
7.5.A Szociális gondozó és ápoló 834 762 01) szakképesítés szakmai óraterve
Szakmai követelménymodulok
11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam heti heti heti óraszám ögy óraszám óraszám ögy e gy e gy e gy 0,5
Tantárgyak
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.
2
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai alapismeretek 10569-16 GondozásiEgészségügyi alapismeretek ápolási alapfeladatok Ápolási, gondozási alapismeretek Megfigyelési és nyújtási gyakorlat
elsősegély-
1,5 2,5
1,5
2,5 2 + 1,5
2
1 1 1,5 + 1,5
2,5 +1 1 +1
3 1,5 + 0,5
Társadalomismeret Klinikai ismeretek Ápolási gyakorlat Gondozási ismeretek 10570-16 A szükségletek A gondozási szükségletek felmérése felmérésének gyakorlata
2 1,5 5 2 2 1
1,5 + 0,5
Monitorozó gyakorlat
1,5
1
Szociális munka elmélete Szociális munka gyakorlata Szociális gondozás 10571-16 Sajátos Szociális gondozás gyakorlata gondozási feladatok Mentálhigiéné Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton 10572-16 Gondozási- A szociális adminisztráció ápolási adminisztráció gyakorlata Összefüggő szakmai gyakorlat 140 Heti szakmai óraszámok összesen 11,5 5,5 17,5 7,5 414+630+511,5=1555,5 Elméleti szakmai óraszámok összesen 198+270+279+2801027 Gyakorlati szakmai óraszámok az összefüggő gyakorlattal 2582,5 Szakmai óraszámok összesen 60 % Elmélet aránya 40 % Gyakorlat aránya
111
3,5 1 4,5 3,5 +1 1 1,5 1
1
16,5
9
140
A szabad órakeret felhasználása a három évfolyamos képzésben Tantárgy megnevezése
9. 1,5
Egészségügyi alapismeretek Ápolási, gondozási alapismeretek Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat Monitorozó gyakorlat Szociális gondozás gyakorlata Összes felhasznált szabad óra
Évfolyamok 10. 1 1
11. 1,5
0,5 0,5 2,5
1 2,5
2
8.A szakgimnáziumi képzéseink óratervei felmenő rendszerben 8.1. A Gyakorló ápoló (54 723 02) szakképesítés szakmai óraterve a 9-12. és az 5/13. évfolyamokra 9. Modulok/Tantárgyak
A fő szakképesítésre vonatkozóan: 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11110-16 Egészségügyi alapismeretek
11221-16 Alapápolás 11222-16 Klinikumi ismeretek
Összesen Összesen
Heti óraszám
10.
11.
Heti óraszám
Heti óraszám
e
gy
e
gy
11
0
11
1
11
ögy
140
e
gy
3,5
6,5
12
ögy
140
12.
5/13.
Heti óraszám
Heti óraszám
e
gy
e
gy
5
5
10,5
20,5
10
10
31 0,5
Foglalkoztatás II. 2 Foglalkoztatás I.
Munkahelyi egészség és biztonság Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástangondozástan Ápolástangondozástan gyakorlat Klinikumi alapozó ismeretek Klinikumi
0,5
3
1,5
1,5
0,5
1,5
2,5
1
4,5 1
112
3
szakismeretek Diagnosztikai és terápiás alapismeretek Klinikumi gyakorlat Egészségügyi asszisztensi 11635-16 feladatok Egészségügyi assziszensi Egészségügyi feladatok asszisztálás gyakorlata Diagnosztikus és 11151-16 terápiás Diagnosztikus szakismeretek és terápiás Diagnosztikus és beavatkozások terápiás felnőtt beavatkozások betegnél Klinikai gyakorlat Egészségnevelés11152-16 egészségfejlesztés Egészségnevelő Egészségnevelésés fejlesztő egészségfejlesztés tevékenység gyakorlat Elméleti órák összesen:
1398,5
Gyakorlati órák összesen:
1340
Elmélet-gyakorlat aránya:
50%
2 4,5 3
3
3
1
1
1
2
2
3,5
2 17,5 2,5 3
50%
8.2.A Szociális szakgondozó (54 762 03) szakképesítés szakmai óraterve a 9-12. és az 5/13. évfolyamra 9. Modulok/Tantárgyak
A fő szakképesítésre vonatkozóan: 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10569-16
Összesen Összesen
10.
11.
Heti óraszám
Heti óraszám
Heti óraszám
e
gy
e
gy
8
3
10
2
11
12
ögy
140
e
gy
8
4 10
ögy
140
12.
5/13.
Heti óraszám
Heti óraszám
e
gy
e
gy
8
2
16
15
10
31 0,5
Foglalkoztatás II.
2 Foglalkoztatás I. Szakmai
1 113
Gondozásiápolási alapfeladatok
10570-16 A szükségletek felmérése
10571-16 Sajátos gondozási feladatok
10572-16 Gondozásiápolási adminisztráció
10525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei
készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai alapismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási, gondozási alapismeretek Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat Társadalomismeret Klinikai ismeretek Ápolási gyakorlat Gondozási ismeretek A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata Monitorozó gyakorlat Szociális munka elmélete Szociális munka gyakorlata Szociális gondozás Szociális gondozás gyakorlata Mentálhigiéné Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton
0,5 0,5 1 0,5
0,5 0,5
0,5 1,5 0,5 1
0,5
0,5 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5
A szociális adminisztráció gyakorlata
0,5
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismereti, szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek
1
1,5
1
2,5
114
2,5
0,5
2,5
1
Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Pszichológiai és pedagógiai ismeretek
0,5
2
1
2
Pszichológiai gyakorlat
Egészségügyi alapismeretek
10559-12 Elsősegélynyújtási feladatok
0,5
1
0,5
2
2,5
2
1
Népegészségügyi ismeretek
2,5
Az elsősegélynyújtás gyakorlata
1
Ápolási ismeretek
2
Alapápolási gyakorlat 10556-16 Gondozásiápolási feladatok
2,5
Gondozási ismeretek
2
Gondozási szükségletek
1
Gondozási gyakorlat
10574-16 Személyes gondoskodás
2
Szociális munka
2
115
A szociális munka gyakorlata
2
Szociális gondozás
2
A szociális gondozás gyakorlata
2
A szociális szakember személyiségének védelme
10575-12 Szociális szervezés
0,5
Gazdálkodási alapismeretek
1
A szociális intézmények gazdálkodása
1
Vezetési, szervezési ismeretek
1
Vezetési, szervezési és gazdálkodási gyakorlat
1,5
Szociális szolgáltatások adminisztrációja
10576-12 Szakgondozási adminisztráció
2
0,5
Szociális szolgáltatások adminisztrációjának gyakorlata
1
Számítástechnikai ismeretek
0,5
Számítástechnikai ismeretek gyakorlat
1
Elméleti órák összesen:
1680
Gyakorlati órák összesen:
1131
Elmélet-gyakorlat aránya:
60%
40%
116
A szakképesítések helyi szakmai tantervei mellékletben szerepelnek a nagy terjedelem miatt. Megjegyzés Az alábbi fejezetek intézményünkben nem relevánsak és ezért nem kerültek kidolgozásra
A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag, A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek, Középiskola esetében a 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján, (a város másik iskolájában történik a felkészítés, ha van emelt szinten érettségiző diák) Sajátos pedagógiai módszerek, beleértve a projektoktatást is.
117
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A pedagógiai program érvényességi ideje Iskolánk oktató-nevelő munkáját – a jelen pedagógiai program alapján 2016. szeptember 1jétől szervezi, illetve az érvényessége a felülvizsgálati igény megjelenéséig tart.
2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint:
A nevelőtestület minden tanév végén értékeli a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. a nevelőtestület felkéri az iskolai szülői szervezetet és a diákönkormányzatot, hogy legalább kétévente átfogóan elemezze a pedagógiai program megvalósulását, a tanévzáró nevelési értekezlet keretén belül a nevelőtestület évente felülvizsgálja a pedagógiai programot az igazgató elemzése alapján, dönt a szükséges változtatásokról, kezdeményezi a fenntartó egyetértését.
3.A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehetnek:
az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, az iskola fenntartója tehet javaslatot.
A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzati képviselők útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el a Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet egyetértésével, a fenntartó hagyja jóvá. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév első tanítási napjától kell bevezetni.
4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, 118
az iskola nevelői szobáiban, az iskola igazgatójánál, az intézmény honlapján
A pedagógiai programmal kapcsolatosan felvilágosítást kaphatnak az intézmény igazgatójától és az igazgatóhelyettestől.
119
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1. A szülői munkaközösség véleményező nyilatkozata A szülői munkaközösség az intézmény pedagógiai programjával kapcsolatban véleményt nyilvánított, amelynek értelmében a benne foglaltakkal egyet ért. Esztergom, 2016.10.25. Tóth Ferencné Szülői munkaközösség elnöke
2. Az iskola-egészségügyi szolgálat véleményező nyilatkozata Az Esztergomi Kolping Katolikus Középiskola egészségnevelési programját megismertem, az abban foglalt egészségfejlesztési elképzeléseket jónak találom, véleményezési jogommal élhettem. Esztergom, 2016.10.24. Dr. Kovács Emőke iskola-egészségügyi szolgálat vezetője
3. A nevelőtestület elfogadó nyilatkozata Az Esztergomi Kolping Katolikus Középiskola programját a 2016.10. 26-án megtartott értekezleten a nevelőtestület 100 %-os szavazati aránnyal elfogadta. (Az elfogadásról jegyzőkönyv készült, amelynek melléklete a jelenléti ív is.) Esztergom, 2016. 10.27.
Czaheszné Ujvári Zsuzsanna a nevelőtestület nevében
120
4. Az intézményvezető jóváhagyó nyilatkozata A nevelőtestület elfogadását követően az intézmény pedagógiai programját jóváhagyom. A pedagógiai program nem tartalmaz olyan feladatokat, amely miatt a fenntartóra többletkötelezettség hárulna. A pedagógiai program a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre.
Esztergom, 2016. 10. 26. Gengné Valachi Margit igazgató
5. Fenntartói záradék Az Esztergomi Kolping Katolikus Középiskola Pedagógiai Programját jóváhagyom. A pedagógiai program nem tartalmaz olyan feladatokat, amely miatt a fenntartóra többletkötelezettség hárulna. Amennyiben a tanév közben mégis keletkezne olyan feladat, amely a fenntartóra nézve többletkiadást jelentene, a fenntartó vállalja.
Budapest, 2016………………………..
121
MELLÉKLETEK I. II. III. IV. V. VI.
Kifutó szakközépiskolai képzések közismereti és szakmai helyi tantervei Felmenő szakközépiskolai képzések közismereti és szakmai helyi tantervei Szakgimnáziumi képzések közismereti tantervei Gyakorló ápoló szakképesítés helyi szakmai tanterve Szociális szakgondozó szakképesítés helyi szakmai tanterve Jegyzőkönyv a pedagógiai program nevelőtestületi elfogadásáról
122
