A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium ÉS Kollégium (2500 Esztergom, Bottyán J. u. 10.) OM azonosító: 031934
Szervezeti és Működési Szabályzata (Egységes szerkezetben)
Felülvizsgálta: Jóváhagyta: Készítette: Tokár Imre igazgató
1
Tartalomjegyzék 1.Általános rendelkezések 1.1 A működést meghatározó alapvető jogszabályok 1.2 Az SZMSZ hatálya 1.4 Az SZMSZ nyilvánossága 2. Az iskola Alapító Okirata 3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 3.1 Az iskola vezetősége 3.1.1 Az igazgató 3.1.2 Az igazgató helyettesítése 3.2. Az igazgatóhelyettesek feladatköre, hatásköre 3.2.1 A tanulmányi igazgató-helyettes 3.2.2 A kollégiumi igazgató-helyettes 3.2.3 A gazdasági igazgató-helyettes 3.2.3.1 A gazdasági szervezet felépítése és feladata 3.3 Az igazgatóhelyettesek helyettesítése 4. A pedagógusok közösségei 4.1 A nevelőtestület 4.1.1 A nevelőtestület feladatai és jogai 4.1.2 A nevelőtestület értekezletei 4.1.3 A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek átruházása 4.1.3.1 A Felvételi Bizottság 4.1.3.2 A Fegyelmi Bizottság 4.1.3.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai 4.2 A munkaközösségek 4.2.1 A szakmai munkaközösségek feladatai 4.2.2 A munkaközösség-vezetők feladatai és jogai 5 A pedagógusok 5.1 A pedagógus kötelessége 5.2 A pedagógus jogai 5.3 Etikai elvárások a pedagógusokkal szemben 5.4. Egyéni megbízás alapján végzett nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok 5.4.1 Osztályfőnöki feladatok 5.4.2 A diákönkormányzatot segítő tanár 5.4.3 Iskolai könyvtáros tanár 5.4.4 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 5.4.5 Iskolapszichológus 5.5 Pedagógusok munkájának értékelési alapelvei, szempontjai 6. A tanulók közösségei 6.1 Az osztályközösség 6.2 Diákközösségek 6.4 Diákközgyűlés 6.5 A diákönkormányzat 6.5.1 A diákönkormányzat jogai 6.5.1.1 A döntési jog gyakorlása 6.5.1.2 Az egyetértési jog gyakorlása 6.5.1.3 A véleményezési jog gyakorlása 7. Szülői szervezetek (közösségek) 7.1 Kapcsolattartás a szülőkkel
2
5. 5. 5. 6. 6. 6. 6. 10. 11. 11. 12. 14. 15. 16. 17. 17. 17. 17. 18. 19. 19. 19. 19. 20. 20. 20. 21. 21. 21. 22. 23. 23. 23. 24. 24. 24. 24. 26. 26. 26. 26. 27. 27. 27. 27. 28. 28. 28.
7.2 Az intézményi szék 8. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 8.1 A vezetők és alkalmazottak közötti kapcsolattartás formái 8.2 A vezetők és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás formái 8.3 A vezetők és a szülők közötti kapcsolattartás formái 8.4 A szülők szóbeli tájékoztatása 8.5 A szülők írásbeli tájékoztatása 8.6 Elektronikus Iskolai Adminisztrációs rendszer 8.7 Pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás rendje 9. A külső kapcsolatok rendszere, formái 9.1 Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel 9.2 A kapcsolattartás formái és módjai 10. A működés rendje 10.1Az épület nyitva tartása 10.2 Az iskolaépület használata 10.3 A szaktermek használati rendje 10.4 Karbantartás és kártérítés 10.5 Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai 10.6 Az intézményi munkarend 10.7 A kollégiumi hetirend 10.8 Az óraközi szünetek 10.9 A tanév helyi rendje 10.10 A tanulók munkarendje 10.11 A dolgozók iskolában tartózkodásának rendje 10.12 Belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 11. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 11.1 Tanulószobai foglalkozások 11.2 Szakköri foglalkozások 11.3 Önképzőkörök 11.3.1 Énekkar 11.3.2 Sportkörök 11.4 Felzárkóztató foglalkozások 12. A könyvtár 13. Versenyek és bajnokságok 14. Tanulmányi kirándulások 15. Tanfolyamok 16. Egyéb programok, rendezvények szervezése 17. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása 17.1 Jelképek 18. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 18.1 Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése 18.2 Ellenőrzést végezhetnek 18.3 Az ellenőrzés területei 18.3.1 Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének formái 18.3.2 Az oktató-nevelőmunka belső ellenőrzésének céljai 18.3.3 Az ellenőrzés tapasztalatainak értékelése 19. A tankönyvrendelés, értékesítés és tankönyvtámogatás szabályai 20. Intézményi védő, óvó előírások 20.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
3
28. 29. 29. 29. 30. 30. 30. 30. 31. 31. 31. 32. 32. 32. 32. 32. 33. 33. 33. 34. 34. 35. 35. 36. 36. 36. 37. 37. 37 37. 38. 38. 38. 38. 39. 39. 39. 39. 40. 41. 41. 41. 41. 42. 42. 42. 42. 43. 43.
20.2 A megelőzés 20.3 Mindennapi testedzés 20.4 Kapcsolattartás a gyermekjóléti intézményekkel 20.5 Tanulóbalesetekkel kapcsolatos általános szabályok 20.6 Tanulóbalesetek esetére vonatkozó szabályok 20.7 Tanulóbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés 20.8 Egyéb balesetvédelmi szabályok 20.9 Az ügyeletes tanár/ nevelő feladatai 20.10 Rendkívüli esemény (bombariadó stb.) esetén szükséges teendők 21. Az intézményre vonatkozó szabályok 22. Egyéb kérdések 23. Intézményi dokumentumok nyilvánossága 24. Záró rendelkezések 24.1. Az SZMSZ hatálybalépése 24.1. Az SZMSZ hatálybalépése Törvényességi eljárás Az SZMSZ mellékletei
4
43. 44. 44. 44. 44. 44. 45. 45. 45. 46. 46. 46. 46. 47. 47. 48. 49.
Általános rendelkezések A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) az intézmény működését, külső és belső kapcsolatrendszerét szabályozza. Az intézmény működése szempontjából az SZMSZ jogszabálynak minősül. Az SZMSZ csak utalás szinten tartalmazza a magasabb szinten előírt jogszabályokat, ezek és a helyi sajátosságoknak megfelelő SZMSZ együttesen határozzák meg az intézmény törvényes, szabályozott és hatékony működését. További rendelkezéseket önálló szabályzatok és igazgatói utasítások tartalmaznak. 1.1 A működést meghatározó alapvető jogszabályok: • • • • • • • • • • • • •
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 20/1997. (II. 3.) Kormányrendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény A 138/1992. (X. 8.) a közalkalmazotti törvény végrehajtási rendelete Az 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról Az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 100/1997 (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról A 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről A diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) kormányrendelet Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet
1.2 Az SZMSZ hatálya 1.2.1 Személyi hatálya: • Kiterjed az intézmény összes alkalmazottjára • Az intézménnyel tanulói jogviszonyt létesítő tanulókra és vendégtanulókra • A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulók és vendégtanulók szüleire, gondviselőire 1.2.2.Területi hatálya • kiterjed az iskola Bottyán J. u. 10. szám alatti egész területére • a Tomori sporttelep (Gesztenye fasor 1.) egész területére • a Gerecse – Serédi nyaraló egész területére • bármilyen más területre, ha hivatalos programon vesznek részt a tanulók és alkalmazottak 1.2.3 Időbeli hatálya: • Az SZMSZ visszavonásig érvényes • Évenkénti felülvizsgálata szükséges
5
1.3 Az SZMSZ nyilvánossága Az SZMSZ előírásai nyilvánosak, azt az iskola minden dolgozójának, alkalmazottjának és az iskola használóinak meg kell ismernie. Az intézmény biztosítja az iskolai partnerek és az érdeklődők szóbeli és írásbeli tájékoztatását az SZMSZ-ről. Az SZMSZ egy-egy példánya megtekinthető: • Az iskola honlapján (franka-egom.ofm.hu) • Az iskola könyvtárában • Az iskola nevelői szobájában • Az iskola igazgatójánál • Az iskola igazgatóhelyettesénél
2. Az iskola Alapító Okirata Az intézmény elnevezése: Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium Az intézmény székhelye: 2500 Esztergom, Bottyán János utca 10. Az intézmény telephelyei: 2500 Esztergom, Gesztenye fasor 1. (sporttelep) 2525 Bajna, Hősök tere 2-4. (felnőttoktatás telephelye) 2524 Nagysáp, Szabadság tér 3. (felnőttoktatás telephelye) Gerecse, Serédi –nyaraló (erdei iskola) Az intézmény OM azonosítója: 031934 Az intézmény alapítója: A Szűz Máriáról nevezet Ferences Rendtartomány, 1053 Budapest, Ferenciek tere 7-8. Az intézmény fenntartója: Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, 1024 Budapest, Margit krt. 23. Az intézmény típusa: Egyházi fenntartású, többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Nappali munkarend szerint: 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Esti munkarend szerint: 4 évfolyamos gimnáziumi felnőttoktatás Az intézmény beiskolázási területe: Országos beiskolázású, és a határon túl élő diákokat is fogad. Az intézménybe felvehető maximális létszám: 6 osztályos gimnáziumi oktatás: 4 osztályos gimnáziumi oktatás: 4 osztályos gimnáziumi felnőttoktatás: Összesen: Kollégium: Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy 6
78 fő 280 fő 70 fő 428 fő 330 fő
Az intézmény alaptevékenysége: 8520 Alapfokú oktatás - gimnáziumi oktatás 7-8. évfolyamon (általános iskoláskorúak) 8531 Általános középfokú oktatás - 9-12. évfolyamon gimnáziumi oktatás keretén belül általános műveltséget megalapozó, valamint kétszintű érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás. - Felnőtt korúak szervezett oktatása középfokú iskolai végzettséget nyújtó esti képzés keretében. Az alaptevékenységgel összefüggő egyéb tevékenység: 5590 Kollégiumi elhelyezés 5520 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (a tanítási szünetek idején a kollégiumban szálláshelyek biztosítása vallási és civil igénybevevőknek, a sporttelepen az igényeknek megfelelően folyamatosan) 5629 Egyéb vendéglátás (kollégiumi-, iskolai-, munkahelyi étkeztetés a szabad kapacitások kihasználására szociális és egyéb étkeztetés) 9491 Egyházi tevékenység (iskolai keretben szervezet hitoktatás végzése, szentmisék, imaalkalmak, zarándoklatok és lelki gyakorlatok szervezése, szentség-kiszolgáltatás) 9101 Könyvtári, levéltári tevékenység (diák és tanári könyvtár működtetése) 8551 Sport, szabadidős képzés (diáksportkör működtetése, szabadidős sporttevékenység szervezése, versenyeken való részvétel) Erdei iskolai tevékenység 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (- a diákok által nem használt osztálytermek, tornacsarnok bérbeadása - Szolgálati lakások üzemeltetése) Vállalkozási tevékenység: Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytathat. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: Az intézmény feladatának ellátására szolgálnak az alábbi épület ingatlanok: • 1. Esztergom, 17320/1 hrsz. (Bottyán J. u. 10.) tulajdonos a fenntartó Esztergom, 17320/2 hrsz. (Bottyán J. u. 10.) tulajdonos a fenntartó • 2. Esztergom: 16431 hrsz. (Gesztenye fasor 1.) tulajdonos a fenntartó
7
Esztergom: 16432/1 hrsz. (Gesztenye fasor 1.) Esztergom: 16432/2 hrsz. (Gesztenye fasor 1.) Esztergom: 16432/3 hrsz. (Gesztenye fasor 1.) -
tulajdonos a fenntartó tulajdonos a fenntartó tulajdonos a fenntartó
• Az intézmény leltárában szereplő ingó vagyontárgyak. Rendelkezés a feladatellátást szolgáló vagyonról: Jelen alapító okirattal a Fenntartó a fentebb megjelölt vagyontárgyakat a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium számára, az alaptevékenység ellátására ingyenesen használatra adja. A vagyonnal való rendelkezéshez a fenntartó előzetes írásbeli engedélye szükséges, amelyet a saját belső szabályai alapján köteles meghozni. Az intézmény gazdálkodása: Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján önállóan gazdálkodik. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az intézmény gazdálkodása szerint önálló. A fenntartó által jóváhagyott, a költségvetésben meghatározott előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezhet. A végrehajtásért az igazgató felel. A vagyonnal való rendelkezéshez a fenntartó előzetes írásbeli engedélye szükséges, amelyet a saját belső szabályai alapján köteles meghozni. Az intézmény vezetője: Az intézmény vezetője a fenntartó által határozott időre kinevezett igazgató.
3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása
8
TEMESVÁRI PELBÁRT FERENCES GIMNÁZIUM és KOLLÉGIUM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
IGAZGATÓ
Tanulmány i igazgató helyettes
Munkaközössé g vezető pedagógus
Beosztott pedagógusok
Gazdasági igazgatóhelyettes
Gazdasági hivatal csoportvezető
Könyvelők
Munkaügyi előadó
Gondnok Gerecse
Pénztáros
Gondnok Gimnázium
Karbantartók
Kollégiumi igazgató helyettes
Gondnok Sziget
Takarítók
Élelmezésvezető
Raktáros
Prefektusok
Főszakácsnő k
Konyhai alkalmazotta k
Portások
9
Iskolatitkár
Szakor Nővére k vosok
3.1 Az iskola vezetősége 3.1.1 Az igazgató Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a közoktatási törvény 54-55. §-sa, a munkaköri leírása és a fenntartó utasításai szerint végzi. 3.1.1.1 Kizárólagos jogkörébe tartozik - Az intézmény összes dolgozója feletti munkáltatói jogkör. - Kötelezettségvállalási jogkör. - Kiadványozás a tanulókkal, a gazdálkodással és a munkavállalókkal kapcsolatban. 3.1.1.2 Általános feladatai
Az igazgató felelős az intézmény - szakszerű és törvényes működéséért, - a pedagógiai munkáért, - az észszerű és takarékos gazdálkodásért, - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - dönt minden olyan ügyben, amelyet a törvény nem utal más hatáskörbe. Irányító munkája kiterjed: - a nevelőtestület vezetésére, - a nevelő- és oktatómunka irányítására, ellenőrzésére, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésére, a végrehajtás szakszerű megszervezésére, ellenőrzésére, - az elfogadott költségvetés alapján a nevelési oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására, - a szülőkkel, iskolákkal, valamint az intézmény érdekképviseleti szerveivel való kapcsolattartásra, - az intézmény hagyományos rendezvényeinek megszervezésére. Ügyviteli tevékenysége során ellenőrzi a pedagógusok, ügyviteli dolgozók adminisztrációs munkáját, különös tekintettel a jogszabályok betartására; naplók, leltárak, elszámolások, nyilvántartások vezetésére; folyóiratok megrendelésére; a személy és vagyonvédelemre; az intézményi dokumentációk rendezettségére; az iratok selejtezésére. Szervezi és irányítja a továbbképzéseken való részvételt, a beiskolázást és a felvételeket. 3.1.1.2 Részletes feladatai
- Keresztény, ferences és nemzeti szellemű nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján végzi. - A munkaközösségekkel elkészíti az intézmény pedagógiai programját. - Irányítja, ellenőrzi az intézmény szakmai, nevelési, szervezeti, és gazdasági tevékenységét. - Rendszeresen tájékozódik a tanórai munkáról (óralátogatás). - Jogkörökkel ruházza fel az intézményen belül működő szervezetek vezetőit. - Gondoskodik a szervezeti egységek koordinálásáról. - Felelős a gimnáziumi és a kollégiumi közoktatási feladatok végrehajtásáért. - Gyakorolja a bér-, a létszám-, a munkaerő-gazdálkodási jogkört. - Feladatait a tanulmányi, kollégiumi és a gazdasági igazgató-helyettesek közreműködésével látja el. - Folyamatosan figyelemmel kíséri a szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét. A heti vezetőségi értekezleten közösen értékelik a folyamatokat, célokat és terveket fogalmaznak meg. 10
- Az igazgató értékeli az iskola helyzetét, eredményeit, a szükséges mértékben tájékoztatja erről a nevelőtestületet és az iskolaszéket. - Rendelkezik az intézmény eszközállománya, helyiségei kihasználásának optimális módjáról. - A gazdasági igazgató-helyettes személyén keresztül irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdasági működését, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és színvonalát, a felszerelési, berendezési tárgyak kihasználtságát. - A kötelező bevétel teljesítését követően önállóan rendelkezik a plusz bevétel felhasználásáról. - Dönt a pénzeszközök felhasználásáról, költségkeretek felosztásáról, a fejlesztésekről és az ezt szolgáló személyi, tárgyi feltételekről; a szükséges előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával. - Szorgalmazza a pályázatokon való részvételt, az alapítványok szervezésének ügyét. - Ösztönzi a dolgozókat a szervezett továbbképzésen való részvételre. - Gondoskodik az intézmény egészségügyi ellátásáról. - Biztosítja a kiváló munka elismertetését és jutalmazását. - A munkáltatói jogkörénél fogva, szükség esetén, él a felelősségre vonás és fegyelmi szankcionálás eszközével. - Megszervezteti a helyi tantárgyi, tanulmányi versenyeket, s ösztönzi a tanulók részvételét a területi és országos versenyeken. - Kiemelt feladata az érettségiztetés és egyéb vizsgáztatás tartalmi, formai és szervezeti rendjének kialakítása, megoldása. - Teljeskörűen képviseli az intézményt a fenntartó előtt. Kiválasztja és meghatalmazza az intézmény képviseletére megbízottak személyét, meghatározza a képviselet mértékét, idejét és gyakorlatának módját. - Az intézményi érdekvédelmi testületekkel egyetértésben kiadja: • az intézmény szervezeti működésének szabályzatát, • az intézmény éves munkatervét, • az intézmény munkavédelmi szabályzatát, • az intézmény tűzvédelmi szabályzatát, • a dolgozók nagyobb csoportját érintő vezetői utasításokat, - Jóváhagyja a szervezeti egységek szabályzatait. - Gyakorolja az aláírási és utalványozási jogosultságokat. - A munkavédelem területén folyamatos ellenőrzést végez. Gondoskodik az észlelt hiányosságok felszámolásáról, megszüntetéséről, s jóváhagyja az intézmény éves munkavédelmi intézkedési tervét. - Dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri vagy egyéb vitákban, ha a döntést jogszabály vagy egyéb szabályzat nem utalja más szerv hatáskörébe. - Mint az intézmény egyszemélyi vezetője, indoklás alapján jogosult bármely ügyet magához venni és abban személyesen dönteni. Döntéséről tájékoztatnia kell az érintett testületet, dolgozói csoportot. - Dönt a tanítás és a szünetek egységes rendjéről. - Dönt a tanulók felvételéről, a létszám és csoportszám kialakításáról. - Meghatározza a gimnázium tantárgyfelosztását és túlórakeretét. - Megbízza az órarend elkészítésével a tanulmányi igazgató-helyettest. - Gyakorolja a kiadványozási és rendelkezési jogkört. - Felelős a gimnázium helyi, környezeti, testvériskolai, külföldi kapcsolatainak létesítéséért, fejlesztéséért és ápolásáért. - Részt vesz a KPSZTI és a területi igazgatói munkaközösség tevékenységében.
11
- Vezeti a pályaválasztási, pályaorientációs munkát, szervezi a végzős tanulók továbbtanulási ügyeit. Az igazgató feladatait a tanulmányi, kollégiumi és a gazdasági igazgató-helyettesek közreműködésével látja el. Az igazgatóhelyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – a fenntartó előzetes hozzájárulásával az igazgató adja. A megbízás visszavonásig érvényes. Az intézményvezetés az igazgató döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási jogkörű vezetői testület, munkáját munkaterv szerint végzi. Hetente egy alkalommal tanácskozik, a különösen fontos kérdésekben – az igazgató felkérésére – állásfoglalást fogalmaz meg. Az intézményvezetés üléseire meghívást kaphatnak a munkaközösség-vezetők, a Diákönkormányzat (DÖK) munkáját segítő tanár, az ifjúságvédelmi felelős, a gondnok és az élelmezésvezető. 3.1.2 Az igazgató helyettesítése Az igazgató szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint akadályoztatása esetén a tanulmányi igazgatóhelyettes helyettesíti. A tanulmányi igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a kollégiumi igazgatóhelyettes. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az igazgatóhelyettesek a helyettesítés során az intézményre hosszútávon ható intézkedéseket (munkaviszony létesítése, megszüntetése, szerződéskötések, bérgazdálkodás) nem hozhatnak. 3.2 Az igazgatóhelyettesek feladatköre, hatásköre Az igazgatóhelyettesek feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló munkaköri leírása határozza meg. Az igazgatóhelyettesek munkájukat az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. 3.2.1 A tanulmányi igazgatóhelyettes felelősségei Közvetlen felettese: az intézmény igazgatója. Főbb tevékenységek és felelősségek: - Az igazgató közvetlen munkatársa a nevelési-oktatási tevékenység vezetésében, szervezésében, felügyeletében. - Az igazgatót távollétében és akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben megfogalmazott helyettesítési és képviseleti rend szerint teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti. - Az igazgató irányításával – vele egyetértésben – tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli az iskola pedagógiai munkáját, ellenőrzi az igazgató utasításainak végrehajtását. - Ellenőrzi az alapdokumentumok előírásainak érvényesülését (Közoktatási Törvény, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend). - Javaslattevő jogkörrel bír a tanárok erkölcsi és anyagi elismerésére. - Észrevételt tehet a technikai dolgozók munkájával kapcsolatosan. - Felelős a kötelezően előírt – a pedagógiai munkával összefüggő – adminisztráció pontos végzéséért (törzskönyv, statisztikai adatszolgáltatás, nyilvántartások) - Segíti a nevelőtestületet az egyre nagyobb szakmai autonómia gyakorlásában, pedagógiai, módszertani, egyéni, emberi gondjaik megoldásában.
12
- Példát mutat és közreműködik az egységes nevelési követelmények és eljárások, a szeretetteljes, védettséget nyújtó tanár-diák viszony kialakításában. - Belső továbbképzéseken előadóként, vitaindítóként közreműködik, részt vesz az iskolavezetési értekezletein, javaslataival, véleményével segíti a hatékony működést. - Szervezi a javító, osztályozó, a különbözeti vizsgákat, segíti az igazgatót az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításában. - Megszervezi a tanulmányi versenyek, külső mérések lebonyolítását. Tervezés - Megtervezi a korrepetálásokat, felzárkóztató és előkészítő foglalkozásokat. - Elkészíti az óra- és ügyeleti rendet, terembeosztásokat. - Segíti az igazgatót a tanmenetek ellenőrzésében. - Naprakész tájékoztatással és aktív közreműködéssel segíti az igazgatót vezetési eljárásainak minél eredményesebb érvényesülésében. - Önállóan és teljes felelősséggel intézi a tanárok munkaidő-beosztásának alkalomszerű módosítását, a helyettesítések és óracserék megoldását, elkészíti az ellenőrzési tervet, szervezi az éves tankönyvrendelést az iskolatitkárral együtt, nyilvántartja a nevelőtestület igazolt távollétét (anyanap, szabadság) - Gondoskodik hagyományaink ápolásáról, új hagyományok teremtéséről - Segíti, ösztönzi szakmai-módszertani segítségadással a tanárokat a rájuk bízott iskolai rendezvények színvonalas és sikeres megszervezésében, - Fenti feladatain kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza. Vagyon - Gondoskodik a gimnáziumi épületben a gazdasági vezető útján a hibás, balesetveszélyes eszközök javításáról, a baleseti veszélyforrások megszüntetéséről. Pénzügyi döntések - A szakmai munkához szükséges eszközök beszerzésére javaslatot tesz a gazdasági vezetőnek. - Elkészíti a havi túlórajelentést. Bizalmas információk - A tanulókkal kapcsolatos információkat, bizalmas szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárja a nevelőtestület elé. Ellenőrzés foka - Ellenőrző tevékenysége kiterjed az elektronikus napló és a szakköri naplók havonkénti felülvizsgálatára, különösen a hiányzások ellenőrzésére. - Ellenőrzi, értékeli a környezeti kultúrát, az épület rendjét, tisztaságát. - Óralátogatásokkal (heti 2) értékeli és ellenőrzi: a szaktanárok munkáját, a tanári teljesítményt, különös tekintettel a pályakezdő pedagógusokra. Kapcsolatok - Rendszeresen egyeztet a tanulókat érintő kérdésekben az osztályfőnökökkel. - Rendszeres és egyeztető munkakapcsolatot tart az iskola gazdasági vezetőjével. - A külső óraadó és szakkörvezető tanároktól informálódik, és információkat ad át a sikeres nevelő-oktató munka érdekében.
13
3.2.2 A kollégiumi igazgatóhelyettes felelősségei A kollégiumvezető igazgatóhelyettesként vezeti a kollégiumi intézményegységet. A kollégiumi intézményegység vezetése elsősorban pedagógiai és operatív szervezési feladatok ellátását jelenti. Munkaügyi, gazdasági kérdésekben a kollégium vezetésével megbízott igazgatóhelyettes nem rendelkezik önálló döntési jogkörrel. Feladatai: - Biztosítja a kollégium ferences szellemiségű pedagógiai arculatának érvényesülését, szervezi, irányítja és ellenőrzi a kollégiumi nevelőtestület pedagógiai munkáját, a szabadidős tevékenységek, a programok végrehajtását, a könyvtár működését. - A tanulmányi igh.-sel együttműködve szervezi az intézmény kötelezően választható és szabadon választható foglalkozásait. A foglalkozások tekintettel vannak a kollégiumi házirendben rögzített stúdiumok időpontjaira. - Az intézmény igazgatójával egyeztetve szervezi és segíti a kollégium hitéleti munkáját (szombat esti gyónási alkalom, vasár- és hétköznapi szentmisék, lelkinapok, lelkigyakorlatok, adventi és nagyböjti programok, házszentelés stb.). - Elkészíti a kollégiumi nevelőmunka éves feladattervét, ellenőrzi annak végrehajtását. - Félévenként értékeli a kollégium pedagógiai helyzetét, a nevelők tevékenységét. - Felelős a kollégium házi- és napirendjének betartásáért, szervezi a nevelők foglalkoztatását, ügyeleti rendjét (ebédlő, háló, szabadnap). - Rendszeresen ellenőrzi a hálók és a tanulók által használt helyiségek tisztaságát, rendjét, fegyelmét, a nevelőtestület tagjainak munkavégzését (pontosság, munkaterv, végrehajtás, ügyeleti tevékenység, szabadidős foglalkozások, munkafegyelem stb.). A működtetéssel kapcsolatos feladatok ellátását minősíti, tapasztalatait közli az intézmény igazgatójával. - Ellenőrzi, illetve ellenőrizteti az étkeztetés rendjét, a higiéniai, mennyiségi, minőségi követelmények meglétét. Tapasztalatairól tájékoztatja az intézmény gazdasági igazgató-helyettesét. - Gondoskodik a tanuló-nyilvántartás, a pedagógiai jellegű adminisztráció ellátásáról, a túlmunka és helyettesítés elszámolásáról, a táppénz miatti hiányzások jelentéséről. - Részt vesz a vezetői értekezleteken, és tájékoztatja a nevelőtestületet döntésekről. Segíti a kollégium fejlesztésének tervezését. - Részt vesz az intézmény belső ellenőrzésében, a kollégiumi tanulókkal kapcsolatos fegyelmi ügyek elbírálásában. - Együttműködik a diákönkormányzat és az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével. - Kulturális, esztétikai nevelés érdekében végzett feladatai: segítséget ad a nevelőtanároknak a kulturális programok szervezéséhez, az intézmény esztétikai és tanulmányi program testületi szintű előkészítésében összefogó szerepet vállal. - Gondoskodik a tanulók kollégiumi egészségügyi ellátásáról. - Elősegíti a diákotthon külső és belső kapcsolatainak építését. - Közreműködik az intézmény beiskolázási feladataiban. Vagyon - Gondoskodik a kollégiumi épületben a gazdasági vezető útján a hibás, balesetveszélyes eszközök javításáról, a baleseti veszélyforrások megszüntetéséről. Pénzügyi döntések
14
- A szakmai munkához szükséges eszközök beszerzésére javaslatot tesz a gazdasági vezetőnek. - Elkészíti a havi túlórajelentést. Bizalmas információk - A tanulókkal kapcsolatos információkat, bizalmas szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárja a nevelőtestület elé. Ellenőrzés foka - Ellenőrző tevékenysége kiterjed a kollégiumi naplók havonkénti felülvizsgálatára, különösen a foglalkozások ellenőrzésére. - Ellenőrzi, értékeli a környezeti kultúrát, az épület rendjét, tisztaságát. - Óralátogatásokkal (havi 2) értékeli és ellenőrzi: a nevelőtanárok munkáját, a tanári teljesítményt, különös tekintettel a pályakezdő pedagógusokra. Kapcsolatok - Rendszeresen egyeztet a tanulókat érintő kérdésekben a nevelő tanárokkal. - Rendszeres és egyeztető munkakapcsolatot tart az iskola gazdasági vezetőjével és a gondnokkal. 3.2.3 A gazdasági igazgatóhelyettes főbb felelősségei: - Az igazgató gazdasági helyetteseként biztosítja az intézmény tárgyi, pénzügyi, gazdálkodási feltételeit. - Felelős a pénzügyi fegyelem és pénzügyi bizonylati rend betartásáért. - Figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, azokat munkakörében alkalmazza. - Gondoskodik a takarékossági szempontok érvényesítéséről az intézmény működése során. - Biztosítja a környezeti kultúra, a tisztaság és a higiénia fenntartását, a lehetőség szerint javítását, gondoskodik a meghibásodások elhárításról. - Feladata az intézmény gazdasági feladatainak irányítása. - Elkészíti az intézmény munkatervének megfelelő költségvetést, annak módosítást, figyelemmel kíséri a költségvetés időarányos alakulását. - Eleget tesz a negyedéves, éves beszámolói kötelezettségeknek. - Elkészíti a kötelező jelentéseket, adatszolgáltatásokat. - Biztosítja a döntésekhez szükséges gazdasági információkat. - Elkészíti és gondozza a belső ellenőrzési, pénztárkezelési, leltározási, selejtezési szabályzatot, a számlarendet, számlatükröt a számviteli politikával egyezően. - Gondoskodik az intézmény folyamatos működéséhez szükséges pénzgazdálkodásról, pénzellátásról. - Kialakítja és ellenőrzi a pénzügyi tartozások és követelések nyilvántartását. - Adóügyekben eljár az illetékes adóhivatalnál. - Koordinálja az intézmény létesítményeinek igénybevételét, hasznosítását, beszedi a bevételeket. - Szervezi a selejtezést és leltározást. - Részt vesz a pályázatok elkészítésében. - Kialakítja és vezeti a bérnyilvántartást, biztosítja az önálló bérgazdálkodás feltételeit. - Elkészíti a munkaszerződéseket, ellenőrzi a soros előrelépéseket, elszámolja a helyettesítéseket, túlórákat, a távollévő dolgozók nyilvántartását ellenőrzi, a megbízási szerződéseket előkészíti és ellenőrzi
15
- Ellenőrzi a szabadság nyilvántartását, éves szabadságolási tervet készít, tartja a kapcsolatot a TÁH bérszámfejtőjével, ellátja a felnőttképzés gazdasági teendőit, ellenőrzi a térítési díjak befizetéseit. - Figyelemmel kíséri a felújítási munkálatokat, a külső kivitelezők költségvetéseinek tárgyszerűségét és szabályosságát. - Irányítja és ellenőrzi a takarítás és karbantartás területén dolgozók tevékenységét, elkészíti beosztott dolgozói munkaköri leírását. Bizalmas információk Az intézmény gazdálkodásával, személyzeti munkájával kapcsolatos hivatali titkot megőrzi, bárminemű információt csak a munkaköri leírásban rögzített illetékességi körében szolgáltat ki. Ellenőrzés - Szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézményi szervezet szabályos gazdasági működtetését a pénzügyi és bizonylati fegyelmet a könyv- és számvitelre vonatkozó szabályok érvényre juttatását. - Ellenőrzi és értékeli a bizonylati fegyelem betartását, beosztottjai munka- és foglalkozási rendjének hatékonyságát. - Ellenőrzi a jelenléti ívek szabályszerű vezetését, a túlmunka elszámolásának szabályosságát. - Gondoskodik a kifizetések időbeni pontosságáról, az utalványozás szabályosságáról. - Megszervezi a belső ellenőrzést, a házipénztár ellenőrzését, ügyel a számlák bizonylatok szabályosságára, havi rendszerességgel ellenőrzi a könyvelési naplókat, nyilvántartásokat. - Folyamatosan vizsgálja a be- és kifizetések alakulását, és megteszi a különböző intézkedéseket a pénzforgalom- és költségfelhasználásra. - Ellátja a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatait: az ellenjegyzések során vizsgálja a pénzügyi lehetőségeket, pénztári jelentéseket készíttet, ellenjegyzi a nyilvántartásokat, célvizsgálatokat végez a feladattervében meghatározottak szerint, - Ellenőrzési jogot gyakorol általában minden olyan területen, amelyet az SZMSZ és egyéb jogszabály, igazgatói utasítás a hatáskörébe utal. Kapcsolatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény vezetőségi ülésein, a nevelőtestületi fórumokon. - A fenntartónak történő adatszolgáltatás tárgyszerűségével magas színvonalú szakmai munkával óvja az intézmény érdekeit a fenntartónál - Kapcsolattartása rendszeres a fenntartó pénzügyi szerveivel, valamint az intézménnyel szerződéses viszonyban álló cégekkel. - Képviseli az intézményt a munkakörében az igazgató felhatalmazása alapján. - Munkáját közvetlenül az igazgató irányításával végzi. - munkakapcsolatot tart fenn a fenntartó szakapparátusaival. - Közvetlenül irányítja és ellenőrzi a technikai és ügyviteli dolgozókat. 3.2.3.1 A gazdasági szervezet felépítése és feladata Az iskola önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. • A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek munkakörét, a munkakörhöz tartozó konkrét feladatokat, hatásköröket és felelősséget a munkaköri leírások tartalmazzák.
16
•
A szervezeti egység vezetőjét általánosságban képviseleti jog nem illeti meg. Konkrét esetekben az igazgató bízza meg a szervezeti egység vezetőjét a képviselettel. A beszerzések lebonyolításának eljárásáért a gondnok felel. Belföldi és külföldi kiküldetés elrendeléséért az igazgató felelős.
• •
3.3 Az igazgatóhelyettesek helyettesítése: − a tanulmányi igazgatóhelyettest: a kollégiumi igazgatóhelyettes, − a kollégiumi igazgatóhelyettest: a tanulmányi igazgatóhelyettes, − a gazdasági igazgatóhelyettest: a pénzügyi csoportvezető helyettesíti távolléte esetén.
4. A pedagógusok közösségei 4.1 A nevelőtestület Az iskola legfőbb szakmai szerve a nevelőtestület. A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden pedagógus, gazdasági igazgatóhelyettes, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 4.1.1 A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a Pedagógiai Program létrehozása és egységes megvalósítása, – ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre:
−
− − − − − − − − − − −
a Pedagógiai Program módosítása és elfogadása, az SZMSZ és a Házirend módosítása és elfogadása, az iskola éves munkatervének jóváhagyása, az iskola munkáját átfogó értékelések, elemzések és beszámolók elfogadása, a pedagógus továbbképzési terv elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, tankönyvtámogatás módjának meghatározása,
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: − a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,
17
− −
az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, − a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, − a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, − az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, − külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek: − előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, − egyes jogköreinek gyakorlását – kivéve a Pedagógiai Program, és a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását – átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az intézményi székre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 4.1.2 A nevelőtestület értekezletei Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az igazgatónak – ha a nevelőtestület egyharmada kéri –, ha az intézményi szék vagy a szülők több mint 50%-a vagy az iskolai diákönkormán yzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását. A kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: − − − − − −
tanévnyitó értekezlet, félévi értékelő értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, őszi nevelési értekezlet tavaszi nevelési értekezlet, tanévzáró értekezlet.
Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak fele és egy fő jelen van. A döntést a jelenlévők 50%-a + 1 fő szavazata jelenti.
18
A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.
19
4.1.3 A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, az intézményi székre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített tavaszi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból: 4.1.3.1 A Felvételi Bizottság: Feladata: - Az iskolába jelentkező tanulók adottságainak, tudásának és neveltségi szintjének megítélése. - A tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak indoklása. (A felvételi eljárást részletesen a Felvételi Szabályzat határozza meg.) Tagjai: - igazgató, tanulmányi igazgatóhelyettes - valamint a leendő két osztályfőnök, illetve prefektus. 4.1.3.2 A Fegyelmi Bizottság Feladata: - A Házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása. - Tárgyilagos döntés meghozása. Tagjai: - az igazgató vagy egyik helyettese, - az érintett tanuló osztályfőnöke / prefektusa, - a fegyelmi ügyben független pedagógus, - a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat képviselője. A fegyelmi bizottság feladata a tanuló ellen az igazgató által megindított fegyelmi vizsgálat lefolytatása előtt a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 32.§ (1) bekezdése szerint eljárni, majd az 5. sz. mellékletben meghatározott eljárási rend betartásával lefolytatni a fegyelmi eljárást. A nevelőtestület átruházott jogkörében a fegyelmi bizottság dönt a fegyelmi felelősségre vonás és a fegyelmi büntetés kiszabásáról. 4.1.3.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai: A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: − −
a Pedagógiai Program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, 20
− − − −
továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel, jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése.
4.2 A munkaközösségek Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - magyar nyelvi és irodalmi munkaközösség szakterülete: magyar nyelv és irodalom, tánc és dráma, mozgókép és médiaismeret, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, testnevelés, - történelem munkaközösség szakterülete: történelem, földrajz, állampolgári ismeretek, bevezetés a filozófiába, társadalomismeret, hittan, emberismeret és etika, - nyelvi munkaközösség szakterülete: angol, német, latin, francia, olasz nyelv - természettudományi munkaközösség szakterülete: matematika, fizika, kémia, biológia, egészségtan, informatika, technika és életvitel - prefektusi (nevelőtanári) munkaközösség szakterülete: osztályfőnöki,a kollégiumi nevelés A szakmai munkaközösség tagjai közül az igazgató a munkaközösség tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, és megbízza a feladatok ellátásával. 4.2.1 A szakmai munkaközösségek feladatai: - A nevelés, oktatás szakmai, tartalmi összehangolás, a szakmai színvonal biztosítása. - Szakmai ellenőrzési terv elkészítése, a szakmai ellenőrzések megszervezése. - Fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. - Javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai lőirányzatainak felhasználására. - Szervezi a pedagógusok továbbképzését. - Támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját. - Összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert. - Felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét. - Összeállítja a vizsgák (felvételi-, érettségi-, különbözeti-, osztályozó-, javító-, helyi- stb.) feladatait és tételsorait. - Kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket. - Végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. 4.2.2 A munkaközösség-vezetők feladatai és jogai: - Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez.
21
- Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit. - Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén azonnal intézkedést kezdeményez az igazgató felé. - Összeállítja a Pedagógiai Program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját. - Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről. - Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra. - Javaslatot tesz az éves munkatervre.
5 A Pedagógusok 5.1 A pedagógus kötelessége - Nevelő-oktató munkája során tantervi programot készít, illetve választ, tanmenetet készít, taneszközt választ. - Nevelő-oktató munkája során – ha bármely okból – lemaradás tapasztalható a tanmenetben meghatározott tananyagtól, köteles azonnal jelenteni az igazgatónak. - Nevelő-oktató munkája során érvényesítse az iskola értékrendjét, hagyományait. - Tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát és jogait, az ismereteket tárgyilagosan közvetítse, és ennek elsajátításáról győződjön meg. - Nevelő-oktató munkája során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét. - A tanuló képessége, szorgalma és szándéka alapján készítsen fel emelt szintű érettségi vizsgára, illetve versenyekre. - Minősítse a tanulók tanulmányi előmenetelét. - A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekben rendszeresen tájékoztassa. - A szülők és a tanulók kérdésire érdemi választ adjon. - Vegyen részt iskolai programok, rendezvények elkészítésében, bonyolításában, az iskolai hagyományok ápolásában. - Folyosói, verseny- és vizsgaügyeletet lásson el. - Az iskolai értekezleteken, rendezvényeken, továbbképzéseken vegyen részt. - Az éves munkatervben meghatározott évi négy alkalommal fogadó órát tartson. - Kísérje figyelemmel tanítványai egészségi állapotát. - Segítse elő a hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását tanulótársaihoz. - Működjék közre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. 5.2 A pedagógus jogai - A nevelési, illetve Pedagógiai Program alapján az elsajátítandó ismereteket, a tananyagot meghatározza, a nevelési és tanítási módszereit megválassza. - A helyi tanterv alapján munka-közösségen belül alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket javasol. - Hozzájusson a munkájához szükséges anyagokhoz, eszközökhöz, dokumentumokhoz és információkhoz. - A nevelőtestület tagjaként részt vegyen a pedagógiai program tervezésében, értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - Részt vegyen pedagógiai és más tudományos kutatómunkában. - Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelő-oktató munkáját értékeljék és elismerjék. 22
5.3 Etikai elvárások a pedagógusokkal szemben - A keresztény szellem az iskola lelki élete, szervezése szempontjából fontos, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy iskolánkban minden olyan – nem hívő – pedagógus is taníthasson, aki elfogadja annak katolikus jellegét, szokásait és nem dolgozik a vallásos nevelés ellen. Munkája során ne tegyen elmarasztaló, sértő megjegyzést az egyházra és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. - Új pedagógus felvételénél a rábízandó feladattól függően mérlegelendő, hogy a képzettség, rátermettség és a vallási háttér hármas követelményéből, melyiket milyen súllyal kell figyelembe venni. - Az intézmény valamennyi dolgozójának mind a munkahelyén, mind azon kívül, a mindennapi életben az általános emberi erkölcs normái szerint, példamutatóan kell élnie, tevékenykednie, annak tudatában, hogy munkája és magatartása befolyásolja az intézmény oktató-nevelő munkájának eredményességét. - A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy követésre méltó, emberségében őszinte és egyenes legyen, s hogy tevékenysége nem csupán fizetett foglalkozás, hanem választott hivatás legyen. Hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, embertársait szerető emberekké váljanak. - A tanár minden pillanatban értéket közvetít, ezért élete összhangban kell, hogy álljon az általa és az iskola által képviselt – s társadalmilag is elvárt – értékekkel. Ezért fontos: - Hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. - Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollégák felé is, szavai és tettei mindig összhangban legyenek. - Az intézmény jó légkörét az alkalmazottak őszinte és nyílt viszonya biztosítja, ezért az iskola munkatársa konfliktusait emberi módon kezelje. Kollégáihoz fűződő viszonya a kölcsönös megbecsülésre, egymás tudásának, tapasztalatának elismerésére épüljön, hiszen ez a tanulók számára is példaként szolgál. - Szakmai nézeteltérés nem szülhet haragot, a vitás kérdéseket a nevelők egymás között, a növendékek távollétében tisztázzák. Diákjai előtt nem csorbíthatja kollégái emberi és szakmai hitelét. - Családi háttere rendezett legyen, családszeretetét szavaiban és magatartásában egyaránt juttassa kifejezésre. - Mutasson példát a nemzeti hagyományok ápolásában, hiszen kiemelt feladata a diákok magyarságtudatának erősítése. - A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és empátia nélkül. Meg kell érezni, hogy melyik diáknak van éppen szüksége személyes elbeszélgetésre, és van, akinek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. - Munkáját csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni, de nem élhet vissza sem a gyermek, sem a szülő bizalmával. - Nevelő munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. - Következetesen és igazságosan osztályoz, minden tanítványának megadja a javítás lehetőségét, a teljesítményen túl figyelembe veszi a növendék erőfeszítéseit, adottságait, végzett munkáját. - Szaktárgyától függetlenül törekszik arra, hogy beszédmódja, pontos nyelvi megformálása is mintául szolgáljon tanítványainak, hiszen ez is a személyiségfejlesztés fontos eszköze.
23
- Minden helyzetben meg kell őriznie nevelő mivoltát, semmilyen körülmények között sem fedezheti a munkáját elhanyagolók, a szabályokat megszegő, a vétséget elkövető diákot. - Az iskola szabályzataiban előírt titoktartást nem szegheti meg, a nevelőtestületi üléseken elhangzottakról – a határozatok kivételével – senkit sem tájékoztat. - Az intézmény dolgozói a tanulóktól, vagy hozzátartozóiktól a mindennapi életben szokásos figyelmesség kivételével ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogadhatnak el. - Az intézmény fenntartójának és vezetőjének erkölcsi kötelessége és joga az oktató-nevelő feladatok szakmai és erkölcsi értékelése, a jó munka elismerése. - A vezető elemi kötelessége az intézményi szabályok előírásainak megtartása és megtartatása. - A nevelőnek is készséggel kell vállalnia minden olyan feladatot, amely hozzátartozik a pedagógus munkakörhöz. Nem szabad annyi egyéb (közéleti, politikai) feladatokat vállalnia, hogy ezek az oktató-nevelő munka rovására menjenek. 5.4. Egyéni megbízás alapján végzett nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok 5.4.1 Osztályfőnöki feladatok - Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi. - Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, és szükség szerint látogatja az óráikat. - Aktív kapcsolatot tart fenn az osztályt tanító tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, gyermekvédelmi felelős, gyógytestnevelő). - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. - Minősíti a tanulók szorgalmát, magatartását, javaslatát az egy osztályban tanító tanárok értekezlete elé terjeszti. - Szülői értekezletet tart, és az elektronikus napló alapján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról és tanulmányi előmeneteléről. - Vezeti az osztálya életével kapcsolatos valamennyi tanügy-igazgatási dokumentumot, statisztikai adatokat szolgáltat, elvégzi a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt. - Felelősséggel vesz részt az osztály egészét érintő programok szervezésében és megvalósításában. - Saját hatáskörben- indokolt esetben – évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a tanuló hiányzását. - Közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. - Részt vesz a munkaközösségek (szakjának megfelelő) munkájában, javaslataival segíti a közösség tevékenységének eredményességében. 5.4.2 A diákönkormányzatot segítő tanár - A diákönkormányzat e tanár segítségével és közreműködésével is érvényesítheti jogait és fordulhat az igazgatóhoz. - Elősegíti, hogy az SZMSZ, a házirend, a szabadidős programok stb. megvitatása és véleményalkotási illetve egyetértési jogát a diákönkormányzat gyakorolhassa. - A diákönkormányzat SZMSZ-e szerint konzultál a diákönkormányzat vezetőjével.
24
5.4.3 Iskolai könyvtáros tanár Feladatai: - Biztosítja a meghatározott időpontokban a könyvtár nyitva tartását. - Szükség szerint könyvtári órákat tart. - Az állomány gyarapítása, gondozása.. 5.4.4 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Feladatai: - Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy problémáikkal hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, - Tájékoztatást ad a tanulóknak arról, hogy az iskolán kívül milyen gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - Pedagógusok vagy tanulók jelzése alapján a veszélyeztetett tanulóknál a az okok feltárása érdekében – megismeri a tanuló családi környezetét. - Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról 5.4.5 Iskolapszichológus Feladatai: - Az általános iskolás tanulók esetében a pedagógusok jelzése alapján és közreműködésükkel felveszi a kapcsolatot krízishelyzetben közvetlenül segítségre szoruló gyermekkel és szüleivel, konzultációs lehetőséget nyújt. - A gimnáziumi tanulók önállóan is felkereshetik problémáikkal (névvel vagy anonim módon). - A megismert pszichikai problémák, konfliktusok megoldásában a pedagógusoknak, a szülőknek vagy közvetlenül a tanulónak nyújtott tanácsadás vagy indokolt esetben terápiás célú konzultáció útján segít. - Ha a probléma megoldásába a család bevonása is szükséges, felajánlja a megbeszélés lehetőségét. - Ha a probléma kezelése pedagógiai eszközöket igényel, az osztályfőnök, a szaktanár vagy az igazgató segítségét kéri. - Az iskola keretein belül meg nem oldható probléma esetén az igazgatóval való egyeztetés után konzultál egy, a probléma kezelésében kompetens szakemberrel a probléma megoldása érdekében. 5.5 Pedagógusok munkájának értékelési alapelvei, szempontjai Alapelvek: Az oktató-nevelő munka színvonalát, a nevelők felkészültségét, felkészülését: jelezhetik az érettségi-felvételi eredmények, a versenyek, az iskolahasználók visszajelzései, az óralátogatások tapasztalatai. Hivatástudat, felelősségérzet: ezt jelezheti a pontosság és igényesség a mindennapi munkában. Közéletiség az iskolában: részvétel az iskolai programokon (ünnepségek, bálok, kirándulások), közreműködés azok szervezésében, lebonyolításában (szervező képesség, szervező készség). Aktív közreműködés – a tevékenység, a magatartás és az iskolai célok összhangja – az iskola nevelési céljainak megvalósításában, a házirend, az SZMSZ szabályainak érvényesítésében. Az osztályfőnöki tevékenység, a tanulókkal való viszony alakítása Kapcsolatteremtő és fenntartó képesség a kollégákkal, diákokkal és szülőkkel (kollegialitás, segítőkészség, tolerancia, megértés) 25
Innovatív szellemiség és problémaérzékenység az oktató munkában: ötletesség, kreativitás az oktatás színvonalának emeléséért, az új módszerek iránti fogékonyság. Önképzés iránti igényesség és a továbbképzésben való részvétel. A Pedagógusok értékelésének szempontjai: - tanórai oktató-nevelő munkájának értékelése; - tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése; - képzettségének és felkészültségének értékelése; - adminisztrációs tevékenységének értékelése; - az általa tanított tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek értékelése; - a teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése; - hozzáállásának, vallási életének és munkafegyelmének értékelése; - a tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése. A Nevelőtanár értékelésének szempontjai: - képzettségének és felkészültségének értékelése; - foglalkozásvezetésének értékelése; - követelményrendszerének értékelése; - a kollégisták teljesítményéhez kapcsolódó értékelési kultúrájának értékelése; - a tanulók számára megtervezett kollégiumi tevékenységrendszerének értékelése; - csoportjában az egyéni fejlesztés jelenléte, hatékonysága; - pedagógiai tartalmú kapcsolatai – szülőkkel, iskolákkal, szervezetekkel; - szervezeti szerepének értékelése; - adminisztrációs tevékenységének értékelése; - a teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése; - hozzáállásának, vallási életének és munkafegyelmének értékelése; A teljesítményértékelés során vizsgált vezetői (intézményvezetői is) feladatok: - tervezés (stratégiai és operatív), teljes körű perspektíva nyújtása; - feladatszervezés, végrehajtás koordinálása; - döntéshozatali folyamatok irányítása; - ellenőrzés; - értékelés, visszacsatolás. Az értékelésbe bevont folyamatok, tevékenységek, amelyekben a vezetői (intézményvezetői is) feladatok érvényesülését értékeljük: - az intézmény jogszerű működésének biztosítása; - forrásteremtés és elosztás; - a szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése; - pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése; - minőségirányítás, minőségfejlesztés. Az információgyűjtés eszközei: - Óralátogatási/foglalkozáslátogatási Lap - Tanulói Kérdőív - Önértékelő-1 és 2 Lap - Értékelő Lap - Véleménykérő Lap - Regisztrációs Lap - Adminisztrációt Értékelő Lapok
26
- Értékelési Beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző Értékelési Összesítő Lap)
6. A tanulók közösségei 6.1 Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanulók egy osztályközösséget, a kollégiumban egy csoportot alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén az osztályfőnök, a kollégiumban nevelőtanár, hagyományos elnevezés szerint prefektus áll. Az osztályfőnököt / prefektust az igazgatóhelyettesek javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök / prefektus feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldása és az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletének összehívása. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály tanulói azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén. (Pl. idegen nyelv, matematika, fizika, kémia, néptánc, könyvkötészet órák stb.). 6.2 Diákközösségek A diákközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére – melyek lehetnek: szakkörök, érdeklődési kör szerinti csoport, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport – Házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a tanulók végzik tanári segítséggel. 6.3 Diákkörök Az intézmény a Pedagógiai Program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. Ha a diákkör az intézmény területén működik – előzetes kérelem alapján –, azt az intézmény igazgatója engedélyezi. A diákköri kérelemnek tartalmaznia kell: - a diákkör célját, a tanulókör tagjainak nevét és osztályát, - az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), - a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát, - a felügyelő pedagógus nevét. Az igazgató a diákkör céljától és tevékenységétől függően, mérlegelési jogkörben engedélyezi a diákkör megalakítását, illetve az intézmény épületének Házirend szerinti használatát. Diákkör alakítása megtagadható, ha tevékenysége jogszabályba ütközik. Az intézményben működő diákkörökről nyilvántartást kell vezetni a fentebb felsorolt adatokkal. 6.4 Diákközgyűlés Az intézmény tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként egy alkalommal hívnak össze. Az évi rendes diákközgyűlés összehívásának ideje minden év április hónapja. Ezen a diákközgyűlésen a tanulók tanulóképviselőt választanak. A diákközgyűlés a rendes közgyűlésen túl tervezett, illetve rendkívüli esetben is összehívható. 27
Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az intézmény diákönkormányzatának vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés öszszehívását az intézmény diákönkormányzatának vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti. A diákközgyűlés – az intézmény diákönkormányzatának döntése alapján – küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az intézmény képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni, és meg kell hívni a fenntartó képviselőjét is. 6.5 A diákönkormányzat A tanulók, a diákközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoz létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell – hozzájárulásával – megválasztani. 6.5.1 A diákönkormányzat jogai 6.5.1.1 A döntési jog gyakorlása - saját működéséről, - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - az intézményi széki képviselők megválasztásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, - a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Saját szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. 6.5.1.2 Az egyetértési jog gyakorlása - Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor és módosításakor a jogszabályban meghatározott pontokban. - A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor. - Az intézmény diákönkormányzata egyetértési jogot gyakorol a Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.
28
Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. 6.5.1.3 A véleményezési jog gyakorlása - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, Az iskolai diákönkormányzat véleményét a tanulók fegyelmi eljárása során be kell szerezni. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az intézmény erre kijelölt helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az intézmény egyébként rendeltetésszerű működését. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az intézményben a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. A diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat minősül a tanuló nagyobb közösségének.
7. Szülői szervezetek (közösségek) 7.1 Kapcsolattartás a szülőkkel Az intézményben az országos beiskolázás miatt szülői közösség, munkaközösség nem működik. Amennyiben a szülők több mint 50%-a ezt igényli, a szülői munkaközösséget hozunk létre. 7.2 Az intézményi szék Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére; az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására intézményi szék működik, melybe a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet. Az intézményi szék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az intézményi széket az elnök képviseli. Az intézményi szék egyetértési jogot gyakorol: - a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor, - a Házirend elfogadásakor. Az intézményi szék véleményezési jogkörrel rendelkezik: - az intézmény egész működésével kapcsolatban valamennyi kérdésben, - a pedagógia program elfogadása előtt. Az intézményi szék javaslattevő jogkörrel rendelkezik: 29
- a nevelési-oktatási intézmény irányításával kapcsolatban, - a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben, - a vezető személyét érintő kérdésben, Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik: - működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, - tisztségviselőinek megválasztása, - azok az ügyek, melyet a nevelőtestület ráruházott. Az igazgató és az intézményi szék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az intézményi szék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézmény az intézményi szék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések – előzetes egyeztetés után való – rendelkezésre bocsátásával. Az igazgató vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatja az intézményi széket az intézmény működéséről. Az intézményi szék elnöke vagy valamely tagja tanévenként egy alkalommal tájékoztatja a nevelőtestületet saját működéséről és munkaprogramjáról. Az intézményi szék szóban tájékoztatja az igazgatót a szülők által jelzett problémákról.
8. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott pedagógusvezetők, a választott közösségi képviselők segítségével – az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák, körlevelek. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. 8.1 A vezetők és alkalmazottak közötti kapcsolattartás formái - Nevelőtestületi értekezlet - Munkaközösségi értekezlet - Fenntartó és az iskolavezetés közti kapcsolat az igazgató és a gazdasági igazgatóhelyettes személyén keresztül valósul meg - Iskolavezetés heti ülései - E-mail kapcsolat - Aktualitások (igazgatói körlevél) - Táblai hirdetések a tanári szobában 8.2 A vezetők és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás formái - Az igazgató és a diákönkormányzatot segítő tanár a heti vezetőségi értekezleten. - Az igazgató és a DÖK elnöke az évi két intézményi szék ülésén. - Diákközgyűléseken az iskolavezetés képviselteti magát
30
8.3 A vezetők és a szülők közötti kapcsolattartás formái - Az éves munkatervben szereplő évi négy fogadónap, - Személyes megkeresés előzetes egyeztetés után bármikor, - Levél az iskola címére, e-mail (franka @index.hu), telefon (06-33-510-290). 8.4 A szülők szóbeli tájékoztatása: Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként négy, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök / prefektus vezetésével. Az októberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök/prefektus a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső, vagy magatartási problémákkal küzdő tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. 8.5 A szülők írásbeli tájékoztatása. Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott „értesítés” formában félévente. Elektronikus napló segítségével értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Az éves munkarendben tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az elektronikus naplóban feltüntetni. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során. 8.6 Elektronikus Iskolai Adminisztrációs rendszer (MaYoR elektronikus napló) Kommunikációs feladata: - Tanárok, diákok, szülők adatainak és hozzáférésének adminisztrálása. - Szülők az interneten keresztül saját gyermekük osztályzatait, hiányzásait, késéseit, beírásait nyomon követhetik, gyermekük tanáraival üzenetet válthatnak, fogadó órára jelentkezhetnek. - Diákok a saját osztályzataikat nyomon követhetik, órarendjüket megnézhetik, egymásnak üzenetet küldhetnek. - A haladási naplóba tananyag rögzítés, óralátogatások, hetesek, hiányzás, késés (tény vagy perc), felszerelés hiány, felmentés rögzítés, papír alapú naplóba nyomtatás (PDF). - Jegyek, dolgozatok, zárójegyek, bizonyítványok, tanulmányi előmenetel és zárási statisztikák kezelése. - Hiányzások igazolásának többszintű adminisztrálása (óraadó tanár, osztályfőnök, vezetőség).
31
- Órarend (személyes, osztályos, tervezett és valós...), szabad termek, helyettesítések/felügyeletek/összevonások, plusz órák felvétele, ütközések ellenőrzése. - Statisztikák (óraszámok, diák hiányzási statisztikája). - Bejegyzések kezelése (dicséret). - Személyes és csoportos üzenetváltás számára felület. - Intézmények, tanévek, szemeszterek, éves munkatervek, időszakok kezelése. - Képzések, képzési óratervek kezelése. - Kérelmek kezelését az igazgatóság felé.
napi
8.7 Pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás rendje: - Napi munkakapcsolat a tanítási órákon. - Tanórán kívüli munkakapcsolat (pl. versenyre való felkészítés). - Szakkörökön, énekkaron, tanulmányi kiránduláson, kuturális programokon való közös részvétel. - Erdei iskola.
9. A külső kapcsolatok rendszere, formái 9.1 Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel - a fenntartóval, - a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel (a budapesti Szent Angéla Általános és Középiskola, Szentendrei Ferences Gimnázium és a mohácsi Boldog Gizella Óvoda és Általános Iskola) - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézményekkel, - az intézményt támogató Tomori Pál és a Szent Mihály Alapítványokkal, - a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel, - a „Pax et bonum” esztergomi ferences diákegyesülettel, - a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karával, - a város és a megye oktatási osztályával, bizottságaival és az igazgatók értekezleteivel. - külföldi kapcsolatok, testvériskoláink: Bogen, Grosskrozenburg, Vossenack. Az iskola bizonyos feladatokkal összefüggésben alkalmi kapcsolatot tart fenn a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságával és annak háttérintézményeivel. Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás, a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, – meghívás vagy egyéb értesítés alapján. 9.2 A kapcsolattartás formái és módjai: - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, - komplex intézményellenőrzés, - közös ünnepélyek rendezése, - gyakorló iskolai feladatvállalás, - nyelvgyakorlás lehetősége, - intézményi rendezvények látogatása, 32
- alapítványokban vállalt kuratóriumi tagság, elnökség, - aktuális esetekben szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon, - a szerzetestanárok helyezése során.
10. A működés rendje 10.1 Az épület nyitva tartása: - Az iskola szorgalmi időben minden nap reggel 5.00 órától legkésőbb 21.00 óráig tart nyitva, a ki- és belépést a portaszolgálat biztosítja. - Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. - A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. - Az intézménybe érkező személyek a főkapun (Bottyán J. u) léphetnek be, illetve távozhatnak. - Gépjárművel a Kossuth L. utcai kaput lehet használni. - A Tomori sporttelep reggel 8-tól este 21.00-ig tart nyitva. - A tanuló a tanítási idő alatt csak engedéllyel hagyhatja el az iskola épületét. - Az iskolával foglalkoztatási jogviszonyban álló alkalmazottak feletteseik engedélyével vagy megbízásából szabadon be- és kiléphetnek. 10.2
Az iskolaépület használata - Az iskola minden tanulója, dolgozója felelős: - a közösségi tulajdon állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energia-takarékosságért, - a tűz- és balesetek megelőzésért, - a munkavédelmi szabályok betartásáért.
Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az intézmény helyiségeit, ezt az igazgatótól írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók az intézmény helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. 10.3 A szaktermek használati rendje A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskola épületében. A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a kollégiumban, az ebédlőben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az igazgató hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: - a szaktanterem típusa, neve, - a terem felelősének neve és beosztása, - a helyiségben tartózkodás rendje, - a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, - a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. 33
További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmaz. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézmény berendezését, gépét csak engedéllyel, saját használat céljából lehet elvinni írásbeli engedély alapján. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és a terem felelősének együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni, másik példánya a terem felelősénél marad. 10.4 Karbantartás és kártérítés A tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek, kollégiumi szobák, ebédlő és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a gazdasági igazgatóhelyettes felel. A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a terem felelőse köteles a gazdasági igazgatóhelyettes tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gondnoknak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a karbantartó tájékoztat. Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. 10.5 Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai Az intézményben reklámozni csak az intézmény vezetőjének engedélyével lehet. Az engedélyeztetési kötelezettség a reklámozott termék, szolgáltatás jellegére, a reklám tartalmára, a reklámozás módszerére és a közzététel helyére egyaránt vonatkozik. Az iskolai reklám nem zavarhatja az oktató-, nevelőmunkát különös tekintettel az iskolaidőre, a tanítás rendjére, valamint a tanórákra. Az intézményben folyó reklámtevékenység egyes eseteinek a szabályozásában az intézmény vezetője a Magyar Reklámetikai Kódex (2005.) 12. cikkelyének ajánlásai szerint jár el. 10.6 Az intézményi munkarend Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint: - a napi tanítási idő 08:00-tól 12.25, ill. 13.20-ig tart, - a délutáni órákat a tanév kezdetén kiadott "A délutáni foglalkozások rendje" című dokumentumban megállapított időpontokban lehet megtartani, - indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, - a tanítási órák időtartama: 45 perc, - az első tanítási óra reggel 08,00 órakor kezdődik, - nulladik óra tartható.
34
10.7 A kollégiumi hetirend Hétköznap
Szombat
6.15 ébresztő osztálymisére 6.45 szentmise 7.00 általános ébresztő 7.20 reggeli ima 7.25 reggeli 7.40 hálórend 8.00 tanítás 12.35 v. 13.30 ebéd, majd szabadidő 15.30-16.30 I. stúdium 16.45-17.45 II. stúdium 17.50 vacsora 19.00-20.00 III. stúdium 21.00 készülődés lefekvéshez 21.30 villanyoltás
6.15 ébresztő osztálymisére 6.45 szentmise 7.00 általános ébresztő 7.20 reggeli ima 7.25 reggeli 7.40 hálórend 8.00 tanítás 12.35 v. 13.30 ebéd, majd szabadidő nagytakarítás 17.00-17.45 prefektusi óra 17.50 vacsora 18.10-19.00 gyónási alkalom 21.00 készülődés lefekvéshez 21.30 villanyoltás
Vasárnap 7.30 ébresztő 8.00 reggeli ima, reggeli 8.45 ágybevetés, hálórend 9.00 I. stúdium 10.15 énekpróba, átöltözés 10.45 gyülekezés az udvaron 11.00 szentmise 12.00 ebéd, majd szabadidő 17.00 II. stúdium 17.50 vacsora 19.00-19.20.00 III. stúdium 21.00 készülődés lefekvéshez 21.30 villanyoltás
A tanítási órák, foglalkozások látogatására igazgatói engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák, foglalkozások megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és gimnáziumban a tanulmányi igazgatóhelyettes, kollégiumban a kollégiumi igazgató helyettes tehet. A tanítási órák, foglalkozások tanulókra vonatkozó szabályait a Házirend tartalmazza. 10.8 Az óraközi szünetek Az óraközi szünetek időtartama 10 perc a Házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. A tantermeket a szünetekben zárva tartjuk. A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az étkezés ideje 12.30 és 13.50 óra között van. A dupla órák az igazgató engedélyével, az óraközi szünet eltolásával tarthatók, amikor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a tanulmányi, illetve a kollégiumi igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a Házirendben találhatók.
35
10.9 A tanév helyi rendje A tanév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31-éig tart, a szorgalmi idő június hó 15-éig tart az oktatási miniszter évenként rendelettel meghatározott keretein belül. A tanév helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok időpontját, - a vizsgák (felvételi-, osztályozó-, javító-, érettségi-) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, - a bemutató órák és foglalkozások rendjét, - a nyílt nap megtartásának idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény Házirendjének szabályait, a tűz- és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 10.10 A tanulók munkarendje Az intézményi rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. A Házirendet – az intézmény vezetőjének előterjesztésére – a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott személyek egyetértésével (Kt. 40.§ (6)). 10.11 A dolgozók iskolában tartózkodásának rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az igazgató vagy helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Az intézmény – tanítási időtől független – hivatalos munkaideje: 07.00-21.30 között van. A közoktatásban alkalmazottak körét a Kt. 15.§-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16.§ és 17.§. rögzíti. Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az igazgató állapítja meg összhangban az 1992. évi XXII. törvénnyel (Munka Törvénykönyve). Az igazgatóhelyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a dolgozók egyenletes terhelése. A pedagógusok jogait és kötelességeit a Kt.19.§-a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt külön igazgatói szabályzat tartalmazza. (1992. XXXIII. törvény 55.§ és 138/1992 (X.8.) kormányrendelet 7-8.§)
36
A pedagógusok felügyeleti és helyettesítési rendjét a tanulmányi, kollégiumi igazgatóhelyettes állapítja meg. A tanórák, foglalkozások elcserélését a tanulmányi, kollégiumi igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt 10 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előző napon jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket a tanulmányi, kollégiumi igazgatóhelyettes szobájában kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az óra megkezdése előtt 30 perccel jelezni kell a tanulmányi, kollégiumi igazgatóhelyettesnek. A pszichológus munkarendjét az éves munkaterv rögzíti. Benntartózkodásának ideje, elérhetősége az orvosi szoba ajtaján kifüggesztve megtalálható. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a gazdasági igazgatóhelyettes állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról a gazdasági igazgatóhelyettest kell értesíteniük. A gazdasági – ügyviteli dolgozók tagjainak munkaideje: munkanapokon 7.00 – 15.00 óráig, A titkárság munkanapokon 7.00 – 15.00-ig, A gondnok, karbantartók, portások, takarítók, konyhások munkabeosztását a gazdasági igazgatóhelyettes határozza meg. 10.12 Belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás telefonon értesíti a vendéglátót. A benntartózkodásuk alatt az iskola házirendjének egészségvédelemre, vagyon és személyi biztonságra való szabályait be kell tartani. Ellenkező magatartás esetén a Ptk. birtokháborításra vonatkozó szabályai alapján eljárást kezdeményez az intézmény. Személyes célból történő látogatáskor az iskola dolgozója felel vendégéért. Tanulók személyes célból való látogatása az intézmény területén csak indokolt esetben és osztályfőnöki / prefektusi engedéllyel lehetséges. 11. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez (Kt. 53.§). A tanórán kívüli foglalkozások tartását kezdeményezi: a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az intézményi szék, a szakmai munkaközösségek.
37
A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 10.-éig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15.-éig választhatnak. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel után a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát a tanulmányi igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. 11.1 Tanulószobai foglalkozások Az intézmény a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a bejáró tanulók tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az intézménynek. A tanulószobai foglalkozások működési rendje: megegyezik a kollégiumi foglalkozások rendjével. 11.2 Szakköri foglalkozások A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az intézmény. A szakkör-vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit elsődlegesen az intézmény költségvetése biztosítja. 11.3 Önképzőkörök Az iskola művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség- és készségfejlesztő célokkal önképzőköröket szervez. Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az igazgató engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával. Az intézményben a következő önképzőkörök működnek: Franka-Színkör, Forró Kamill Galéria. 11.3.1 Énekkar Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Az iskola énekkara önképzőkörként működik. Az énekkar vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető-tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, közreműködik a szentmiséken.
38
11.3.2 Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl, a sport megszerettetésére, a versenysport szempontjait is figyelembe véve, sportköri foglalkozások és edzések tartására van lehetőség. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. Az intézményben a következő szakágak működnek: – kosárlabda, kézilabda, röplabda, labdarúgás, rögbi, szertorna, gyógytorna, úszás. Az DSK, mint szervezeti forma, önálló szabályzat alapján működik. 11.4 Felzárkóztató foglalkozások Az intézmény biztosítja a korrepetálási lehetőséget, az igazgató által megbízott pedagógusok által, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. A korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik. 12. A könyvtár Az iskolai könyvtár célja, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét – a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként kiadott – Gyűjtőköri Szabályzat határozza meg. Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem láthat el. Az intézmény könyvtárára vonatkozó főbb szabályok: A könyvtárat használhatják: az intézmény alkalmazottai, A könyvtárba beiratkozni a könyvtár nyitvatartási idejében lehet.
az
intézmény
tanulói.
A szolgáltatások igénybevételének feltételei: – vö. a Könyvtár Működési Szabályzata A könyvtár használatának feltételei: – vö. a Könyvtár Működési Szabályzata 13. Versenyek és bajnokságok Az intézmény támogatja és elősegíti a tanulók tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. Versenyre tanulót csak az őt tanító szaktanár nevezheti be a tanulóval történt megbeszélés után. A tanuló versenyre való benevezéséről tájékoztatni kell az osztályfőnököt / prefektust. Az országos szintű versenyek megszervezéséért a munkaközösség-vezetők felelősek.
39
A tanulók a versenyeredményeikért az iskolában az elért eredmények szintjének megfelelő dicséretet kapnak (országos - nevelőtestületi, területi, megyei – igazgatói, városi, iskolai – osztályfőnöki, nevelőtanári) 14. Tanulmányi kirándulások Az intézmény a tanulók részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fő célja – a Pedagógiai Program célkitűzéseivel összhangban – a történelmi Magyarország tájainak és kulturális örökségének megismertetése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben is szervezhetők. Az osztálykirándulás részletes tervezetét írásban kell leadni a tanulmányi igazgatóhelyettesnek, engedélyezéséről az igazgató dönt. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: - a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit, - költségkímélő megoldást kell választani, - a kirándulás várható költségeiről tájékoztatni kell a szülőket, akik nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A kiránduláshoz osztályonként legalább 2 fő (osztályfőnök + kísérő) nevelőt vagy szülőt kell biztosítani. 15. Tanfolyamok Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. A tanfolyamok igazgatói engedéllyel szervezhetők. Külső intézmény segítségével is indíthatók, más iskola tanulóival közösen is szervezhetők (tánctanfolyamok, gépkocsivezetés, nyelvvizsga előkészítő stb.). 16. Egyéb programok, rendezvények szervezése Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára meghatározott számú pedagógus felügyeletével. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Az intézmény tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az igazgatóhoz, ha a tanulók az intézmény helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 17. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek: 40
Időpont első tanítási napot megelőző este 18.00 október 4.
Tartalom Veni Sancte
Program szentmise
Szent Ferenc ünnepe
október 6.
Aradi vértanúk ünnepe
Szentmise Tranzitus staféta, koszorúzás
október 23. december 5. 17.00 december 19. 17.00 január 12. február 25.
Nemzeti ünnep Szt. Miklós ünnepe Karácsonyi ünnepség Szalagavató A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja Nemzeti ünnep
március 15. április 16.
A holocaust áldozatainak Emléknapja
április – május folyamán április utolsó szombatja
Iskolai színdarab
május 2. Vasárnapja
Ballagás
júniusban az utolsó tanítási héten 11.00 június utolsó tanítási napja
Népdalverseny
Öregdiák egyesületi találkozó
Te Deum
szentmise 10. évfolyam műsora 9. évfolyam műsora Hagyomány szerint történelem órákon megemlékezés 10.00 szentmise 11.00 szavalóverseny dokumentumfilm megtekintése (kollégiumi szervezésben) 11. évfolyam 10.00 szentmise 11.00 koszorúzás 12.00 elnöki beszámoló 13.00 ebéd 14.00 vidám műsorok műsorfüzet tartalmazza a részletes programot 7.,8.,9. osztályok népdalok SZMSZ melléklet szerint
Megjelenési forma kötelező: tanár, tanuló, ünneplőben kötelező: tanár, tanuló, ünneplőben kötelező: kijelölt tanulók, kísérő tanárok, sportruha, ünneplő kötelező: tanár,tanuló kötelező: tanár, tanuló kötelező: tanár, tanuló 12 évf. + meghívottak kötelező: tanuló kötelező: tanár, tanuló ünneplőben kötelező: tanuló kötelező: tanár, tanuló kötelező: 12. évfolyam
kötelező: tanár, tanuló ünneplőben kötelező: tanár, tanuló kötelező: tanár, tanuló ünneplőben
Az intézmény 10 évenként évkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. Az iskolaújság (Franka) évi 4 alkalommal jelenik meg. Szerkesztésében az intézmény tanulói és pedagógusai vesznek részt. 17.1 Jelképek Az intézmény címerének szimbólumai és a címer leírása:
A cserkész-liliom keretében Krisztus és szent Ferenc keze között a feszület.
41
Az intézmény zászlójának leírása: A zászló rúdjában a zászlószentelés körülményeinek leírása (nyomtatott kézírással), a rúd végén az intézmény címere két oldalról középen a feszület. A kézi hímzésű zászló egyik oldalán alul és felül felírat: „Ferences Sz. Antal Gimnázium – Esztergom – 1940” középen Szent Antal képe a kis Jézussal két szélen virágdíszítés. A másik oldalon ferences heraldikai elemek egy pajzson: (balra fent:) Krisztus és Szent Ferenc keze középen a feszülettel, (jobbra fent:) szeráf-szárnyak között angyal-arc, (balra lent:) az öt vérző seb szimbóluma, (jobbra lent:) az öt szentföldi kereszt, körbe Jézus Szíve-ábrázolás, az IHS monogram, valamint gazdag növénydíszítéssel világi és egyházi méltóságok jelvényei. Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a tanulóknak ízléses – lehetőleg sötét, az alkalomhoz illő – ünneplő ruhában kell megjelenni. Az iskola hagyományos sportfelszerelése: sárga sportdressz, kék rövidnadrág 18. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 18.1 Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését – az igazgatóhelyettesek által félévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt 18.2 Ellenőrzést végezhetnek Az igazgató és helyettesei az intézményi élet bármely területe felett, munkaköri leírásuk, vagy egyéb feladat alapján. Minden évben ellenőrzik a pályakezdőknél a tantervi fegyelem az osztályozás, értékelés követelményeinek betartását. Ellenőrző tevékenységük kapcsolódik a pedagógiai és szaktanácsadói ellenőrzésekhez, az ellenőrzések tapasztalatairól beszámolnak a nevelőtestületnek. A munkaközösség-vezető szaktárgyával összefüggő területen a munkaköri leírásnak megfelelően végeznek ellenőrzést. Ellenőrzéséről munkaterv szerint beszámol a nevelőtestület előtt, iskolavezetőség előtt, a munkaközösségnek. Az osztályfőnök az osztály életével kapcsolatos területen ellenőrzi a késések, hiányzások osztályzatok beírását, a haladási napló vezetését. Szakértők felkérés és megbízás alapján Az ellenőrzést végzők a felelősségi körükben végzett ellenőrzésekről jelentést és beszámolót készítenek az igazgató számára. Az ellenőrzésről készített írásos összefoglalót az ellenőrzött személyekkel véleményeztetni kell. 18.3 Az ellenőrzés területei - Pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése - Gazdasági belső ellenőrzés - Tanórai, tanórán kívüli foglalkozások - Írásos dokumentumok - Tanulói produktumok, mérések
42
Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének formái - a minőségirányítási program keretében, - tanórák, foglalkozások, szakkörök látogatása, - tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata, (vizsga, dolgozat), - adminisztratív munkák ellenőrzése, vizsgálata, - összetett vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport, nevelési területre vonatkozóan, - beszámoltatás szóban vagy írásban, - munkaközösségi megbeszélés, - személyi vezetői ellenőrzés Az oktató-nevelőmunka belső ellenőrzésének céljai - normatív eljárások teljesülésének ellenőrzése, - tájékozódás, segítségnyújtás, - feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, - eredményesség, hatékonyság, probléma feltárása. 18.3.1 Az ellenőrzés tapasztalatainak értékelése Az értékelés lehet: szóbeli konzultáció, írásbeli emlékeztető vagy feljegyzés. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is kapcsolódik. Az ellenőrzések részben az iskola éves munkatervében szereplő feladatok részét képezik, részben a napi aktualitásnak megfelelően alakulhatnak. Az ellenőrzés általánosítható tapasztalatairól a tanév értékelésekor az igazgató beszámol a nevelőtestület előtt. Az ellenőrzési tervet és a beszámolót a nevelőtestület fogadja el. A pedagógiai munka ellenőrzésének és értékelésének további szabályairól, végrehajtásának rendjéről az intézmény Minőségirányítási Programja rendelkezik. 19. A tankönyvrendelés, értékesítés és tankönyvtámogatás szabályai Az igazgató a jogszabályoknak megfelelően gondoskodik a szülők normatív kedvezményekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az ezzel kapcsolatos igények felméréséről. A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott iskolatitkár az igazgatóhelyettes irányítása mellett gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzéke a szakmai munkaközösségeknek, illetve a pedagógusoknak rendelkezésére álljon. A jegyzékben nem szereplő könyveket csak a munkaközösség és az intézményi szék egyetértésével lehet megrendelni. Az intézményi szék állást foglal abban a kérdésben, melyik az a legmagasabb beszerzési ár, mely felett a tankönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak A szakmai munkaközösségek minden év január 15-ig adnak véleményt a pedagógus által választott tankönyvről. A pedagógusok február 10-ig írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvek címét, adatait, a szükséges mennyiséget az iskolatitkárral, aki ezek összesítésével, a rendelkezésre álló könyvtári állomány beszámításával elkészíti a rendelést. A megrendelt tankönyvek listáját az igazgató véleményezésre megküldi az intézményi széknek.
43
Az ingyenes tankönyvellátást az intézmény a tankönyvek kölcsönzésével oldja meg. A munkafüzeteket a jogosultak tulajdonába adjuk. A következő tanévre vonatkozóan az iskolai tankönyvtámogatás elosztásának módjáról a nevelőtestület – a jogszabályok, az anyagi lehetőségek és a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével – minden év június 30-ig dönt. 20. intézményi védő, óvó előírások 20.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény heti három alkalommal a rendelési idő alatt orvosi ellátást biztosít a tanulók és az alkalmazottak részére. Ugyancsak rendelési időben védőnő és ifjúsági orvos fogadja a tanulókat egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az ellátás céljára egy elkülönített orvosi szoba áll rendelkezésre (II. emelet). Az orvosi ügyelet rendje az orvosi szoba ajtajára kifüggesztve megtalálható. Az intézményben az egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: - a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, - a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, - a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, - színlátás és látásélesség vizsgálat, - pályaalkalmassági vizsgálatok végzése, - a konyha, az ebédlő, a tornaterem és a mosdó helyiségek közegészségügyi ellenőrzése, - tüdőszűrés megszervezése, - fogászati kezelés. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Tevékenységüket (a 7., 9. és a 11. évfolyam szűrővizsgálata, a tanulók védőoltásokkal való ellátása) az iskolával történő egyeztetés után saját munkaterv szerint végzik. Az általánosítható tapasztalatokról évenként tájékoztatják az iskolavezetést. A tanulók számára testnevelés órán való könnyített részvételt az ifjúsági orvos adhat. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást is előírhat Az ifjúsági orvos gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhat. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti, ahol az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat kell elvégezni. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére. Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni Az osztályfőnökök feladata: annak megszervezése, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek. 20.2 A megelőzés Az osztályfőnöki és a prefektusi nevelő és oktató munkában be kell építeni az egészséges életre nevelést és az egészségvédelmet szolgáltató tananyagot, tanévenként legkevesebb 10 órában. Kiemelt jelentőséget kell kapnia a prevenciónak, az egyre inkább a mindennapok részévé váló problémák (kábítószer, alkohol, dohányzás, szexuális úton terjedő betegségek, abortusz) megelőzésére törekvő nevelésnek.
44
Az ifjúsági orvos / orvossá lett egykori tanulóink a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében az élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) – osztályfőnöki / prefektusi órán, illetve igény szerint – felvilágosító előadásokat tartanak 20.3 Mindennapi testedzés A mindennapi testedzést biztosítják: az órarendi testnevelési órák (heti 4 óra), a sportköri foglalkozások, a konditerem, a szigeti sportcentrum használata, a városban szervezett egyéb sportolási lehetőség (pl. rögbi, futball stb.). 20.4 Kapcsolattartás a gyermekjóléti intézményekkel Ha a gyermek nincs közvetlen veszélyhelyzetben, akkor az ifjúságvédelmi felelősnek lehetősége van első lépésként segítséget nyújtani a gyermeknek vagy a családnak. Ha azonban közvetlen veszélyhelyzet áll fenn, akkor azt a Gyermekjóléti Szolgálatnak, illetve a Gyámhivatalnak kell jelezni, mivel a probléma meghaladja az iskola, illetve a gyermekvédelmi felelős feladatkörét. 20.5 Tanulóbalesetekkel kapcsolatos általános szabályok Folyamatosan biztosítani kell a felnőtt jelenlétét a tanuló intézményi tevékenysége közben. Gondoskodni kell megfelelő számú kísérőről (15-20 tanulóra egy felnőtt). A kísérők felelnek a rájuk bízottakért, akiket indulás előtt név szerint vállaltak. Balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb tanulóval és fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni A tanulókkal – életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően – ismertetni kell minden, tevékenységükkel kapcsolatos veszélyforrást, annak elkerülési lehetőségeit.
20.6 Tanulóbalesetek esetére vonatkozó szabályok Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozó tanár /nevelő kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy veszélyforrást a tanár / nevelő észleli köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig azonnal az intézményvezető figyelmét felhívni. Jelentősebb testi sérülés (fejsérülés, ficam, törés, vágott-szakított bőrseb) esetén a tanulót megfelelő orvosi ellátó helyre kell vinni. A balesetekről és a kezelés helyéről a szülőt értesíteni kell. 20.7 Tanulóbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés A három napon túl gyógyuló sérülés esetén a balesetről a törvényben meghatározott nyomtatványon a munka- és balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet vesz fel, ennek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezését követően 8 napon belül megküldi a fenntartónak valamint a tanuló szülőjének. Egy példányt az intézmény őriz meg. Ha a baleset jellege miatt a határidőt nem lehet betartani, akkor azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Súlyos baleset kivizsgálását az intézmény vezetősége végzi el. Súlyos az a tanulóbaleset, amely a sérült halálát ill. a baleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésbe életét vesztette; életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkolást, a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, elmezavart okoz. Tanulóbalesetek kivizsgálásába a szülők jelenlétét lehetővé kell tenni.
45
Minden balesetet követően az intézmény vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket további balesetek elkerülése érdekében. 20.8 Egyéb balesetvédelmi szabályok Az intézmény területére csak az engedéllyel lehet belépni, amelyet a portás bonyolít le. Dohányozni az egész intézmény területén tilos! Az intézményben szeszes italt fogyasztani tilos! Takarítási munkákat a tanuló távollétében kell végezni, vegyszereket, maró anyagokat elzárt helyen kell tartani! A munka- tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos elemi szintű, részletes oktatást minden évben egyszer a megbízottak tartanak, erről jegyzőkönyvet készítenek. Az oktatáson mindenkinek kötelező a részvétel és az ott elhangzottak tudomásul vétele. 20.9 Az ügyeletes tanár/ nevelő feladatai ügyeleti idejében, az óraközi szünetekben ellenőrzi: a házirend betartását, betartatását, így különösen a hetesek, folyosó-ügyeletesek tevékenységét, a termekből való kivonulást; a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát (lehetőség szerint a tanítás/ foglalkozás végeztével is), felügyeli a tanulók folyosói, udvari tevékenységét, törekedjék az esetleges konfliktushelyzetek megakadályozására, a személyi és intézményi tulajdon megóvására, rendkívüli eset előfordulásakor azonnal tájékoztassa az igazgatóhelyettest; fegyelemsértés esetén fegyelmező intézkedés kiszabását javasolja az illetékes osztályfőnöknek / prefektusnak. Megbízza az igazgató 1 tanév időtartamra 20.10 Rendkívüli esemény (bombariadó stb.) esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény esetén (pl: tűzriadó, bombariadó, kivonulási próba stb.) a Kiürítési terv szerint kell eljárni. Az iskola kiürítésének rendje: Ha valós vagy vélt veszélye áll fenn annak, hogy az iskolai közösség személyi és vagyoni biztonságát az iskola területén veszély fenyegeti, az iskola igazgatója az épület kiürítését rendeli el. A veszélyre figyelmeztető a kollégiumi épület földszinti kisharang megkondulására és az udvari folyamatos szirénahangra a tanárok vezetésével az iskola tanulói és dolgozói elhagyják az épületet és az udvaron át a IV. Béla király, illetve a Bottyán J. úton (a legközelebbi kijáraton) át a Kis-Duna sétányra mennek. Az épület kiürítésének ellenőrzését, illetéktelen személyek behatolásának megakadályozását az igazgató és az intézmény tűzvédelmi felelőse ellenőrzi. Riasztás esetén az igazgató dönt az épületek kiürítéséről. Ez az előző pontban ismertetett módon történik. Az épület tűzszerészi átvizsgálása után folytatható a napi munka. Az indokolatlan riasztás miatt elmaradt órákat rendkívüli tanítási napon – a tanítási szünet napjain – pótolni kell
46
21. Az intézményre vonatkozó szabályok Az intézmény főbejárata mellett, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét és a feszületet (vagy rá utaló jelet) kell elhelyezni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az intézmény rendjét és tisztaságát megőrizni, - az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, - a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani, Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület bejárati ajtaját a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, helyiségeket. A zárak használhatóságáról való gondoskodás a gondnok feladata. A bezárt termek kulcsát az igazgatóságra kell leadni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. 22. Egyéb kérdések Kereset-kiegészítés feltételei: A minőségi bérpótlék elosztásának elveit az igazgató az iskola vezetőségével egyeztetve rögzíti minden tanév kezdetén, amely a következő tanévig érvényes. Teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei: Intézményünkben a teljesítménypótlék a minőségi bérpótlékba van beillesztve. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai: Intézményünk nem folytat olyan vállalkozói termelőtevékenységet, amelynek értékesítésekor a tanulókat díjazás illetné meg. 23. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskola nyilvánosságra hozza minden érdeklődő számára Nyílvánosság színtere
Nyomtatásban
Honlapon
könyv tárban
Titkárságon
Tanáriban
Pedagógiai program
nem
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
Helyi tanterv
nem
igen
47
SZMSZ
nem
igen
igen
igen
igen
Házirend
igen
igen
igen
igen
igen
Éves munkaterv
nem
igen
igen
igen
igen
Épület kiürítési tervét
igen
igen
igen
igen
igen
24. Záró rendelkezések 24.1. Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ 2011. év február hónap 28. napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2006. május 14.-én készítet SZMSZ. 24.2. Az SZMSZ felülvizsgálata Az SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírások alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha a módosítását kezdeményezi az intézményi szék, a diákönkormányzat, az iskola dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell benyújtani. Az SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.
48
Törvényességi eljárás
1. Jelen felülvizsgált és módosított Szervezeti és Működési Szabályzatot az igazgató előterjesztése után a nevelőtestület 2011. év február 15. napján elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. ..........................................
..........................................
2. A felülvizsgált és módosított Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban az intézményi szék – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét képviselői tanúsítják. ..........................................
..........................................
3. A felülvizsgált és módosított Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselői tanúsítják. ..........................................
..........................................
4. A felülvizsgált és módosított Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény alapítója és fenntartója nevében jóváhagyom. Kelt: Budapest, 2011. év február hó 28. nap. P. H.
...............................................
..........................................
49
Az SZMSZ mellékletei 1. sz. melléklet: A könyvtár gyűjtőköri szabályzata 2. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat 3. sz. melléklet: Ügyviteli és iratkezelési szabályzat 4. sz. melléklet: Diákönkormányzat működési szabályzata 5. sz. melléklet: Tankönyvellátási szabályzat 6. sz. melléklet: Iskolaszék szabályzata 7. sz. melléklet: Diáksportkör szabályzat 8. sz. melléklet: Tűzvédelmi szabályzat 9. sz. melléklet: Számviteli politika 10. sz. melléklet: Eszközök, források értékelési szabályzata 11. sz. melléklet: Pénzkezelési szabályzat 12. sz. melléklet: Számlarend és számlatükör 13. sz. melléklet: Bizonylati szabályzat 14. sz. melléklet: Leltár- és selejtezési szabályzat 15. sz. melléklet: Munkaruha, védőruha szabályzat 16. sz. melléklet: Gépjármű igénybevételi és üzemeltetési szabályzat 17. sz. melléklet: Vizsgaszabályzat 18. sz. melléklet: Belső ellenőrzés szabályzata 19. sz. melléklet: Élelmezési szabályzat 20. sz. melléklet: Munkavédelmi szabályzat
50
