Kolping Katolikus Szakképző Iskola Esztergom SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Hatályos: 2014. szeptember 01-től
1
TARTALOM 1. Általános rendelkezések 5.oldal 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata
6.oldal
3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása 3.2.1 A gazdasági szervezet feladatköre
9.oldal
4. Az intézmény szervezeti felépítése 10.oldal 4.1 Az intézmény vezetője 4.1.1. A köznevelési intézmény vezetője 4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend 4.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre 4.3. Szervezeti felépítés 4.4 Az intézmény vezetősége 4.4.1 Kibővített vezetőség 4.4.2. Az intézmény által kibocsátott dokumentumok 4.5. A pedagógiai munka ellenőrzése 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 17.oldal 5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai 5.1.1. Az alapító okirat 5.1.2.A pedagógiai program 5.1.3 A házirend 5.1.4. Az éves munkaterv 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje 5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata 5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása 5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 5.2.4. A tankönyvrendelés elkészítése 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje 2
6. Az intézmény dolgozói munkarendjének szabályozása 22.oldal 6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása 6. 2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése 6.2.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak 6.2.1.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők 6.2.1.3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.4. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje 6.5. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje 6.6. Munkaköri leírás-minták 7. Az intézmény munkarendje 7.1. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 7.2.Az iskolai tanműhely feladata: 7.3. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje 7.4. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
27.oldal
8. A tanulók egészségének megőrzésével kapcsolatos előírások 8.1. A dohányzással kapcsolatos előírások 8.2. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 8.3.A tanulók egészségvédelme 8.4. Az iskolai védőnő feladatai
30.oldal
9. A mindennapos testnevelés szervezése
33.oldal
10. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások
34.oldal
11. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok 36.oldal 12. Vallásgyakorlással összefüggő jogok és kötelezettségek
36.oldal
13. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai
37.oldal
14. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei 14.1. Az intézmény nevelőtestülete 14.2. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei 14.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 14.4. A munkaközösségek tevékenysége 14.4.1. A munkaközösség-vezető jogai és feladatai
38.oldal
3
15. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai
42.oldal
16. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 16.1. A munkavállalói közösség 16.2. A szülői munkaközösség 16.3. A diákönkormányzat 16.4. Az osztályközösségek
43.oldal
17. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái
46.oldal
18. A külső kapcsolatok rendszere és formája 48.oldal 18.1. Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet: 18.2. Gyermekjóléti Szolgálatok 18.3. Pedagógiai szakszolgálat 18.4. Iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezet 18.5. Gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje 19. A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás 51.oldal 19.1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 19.2.A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai 20. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás
57.oldal
21. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére
57.oldal
22. Különös közzétételi listával kapcsolatos eljárásrend
59.oldal
23. Szociális juttatások az iskola dolgozói számára
59.oldal
24.Az iskola mint munkáltató
59.oldal
25.. Intézményi könyvtár 25.1. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata 25.2. Mellékletek az iskolai könyvtár SzMSz-éhez
60.oldal
26. Záradékok
93.oldal
4
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik.A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet A tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény tantestülete 2014. augusztus 25-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.
5
2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1Az intézmény neve, alapító okirata a)
b)
c) d) da) db) dc)
Alapító neve: székhelye:
Kolping Oktatási és Művelődési Alapítvány 1994.01.15. 1035 Budapest, Vihar utca 8.
Fenntartó neve: székhelye:
Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet 2007. 08. 31. 1134 Budapest, Huba u. 6 egyházi jogi személy (Komárom-Esztergom Megyei Bíróság: Pk.60.059/2007)belső egyházi jogi személy (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 00001/2012-041)
Intézmény hivatalos neve: Rövid név: Jogállása: Intézmény típusa:
Kolping Katolikus Szakképző Iskola
1994-1999.
---------------
Önálló egyházi jogi személy Többcélú intézmény-összetett iskola=Szakközépiskola és szakiskola
Intézmény feladatellátási helye(i) Székhelye: 2500 Esztergom, Petőfi Sándor u. 22. (hrsz. 19450/1.) Tagintézménye neve nincs és címe: Telephelye neve és Kolping Katolikus Szakképző Iskola Tanműhelye címe: 2500 Esztergom, Budai Nagy Antal u. 22. (hrsz.18193/2.) Az intézmény működési területe: Fenntartói és törvényességi felügyelet
Országos, kiemelten Komárom-Esztergom Megye Fenntartói és törvényességi felügyelet: Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet 1134 Budapest, Huba u. 6. A fenntartói irányítás törvényességi felügyelete: Komárom-Esztergom- Megyei Kormányhivatal 2800 Tatabánya, Bárdos László utca 2.
e) Alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: Alapfeladat - szakközépiskolai nevelés-oktatás, - szakiskolai nevelés-oktatás, - a többi tanulóval együtt nevelhető-oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása /mozgásszervi fejlődési zavarral küzdők, érzékszervi fejlődési zavarral küzdők (látás-hallás),értelmi fejlődési zavarral küzdők (enyhe értelmi fogyatékos) beszédfogyatékossággal küzdők, pszichés fejlődési zavarral küzdők (ezen belül tanulási zavarral küzdők – ilyen a dislexia, disgráfia, discalculia;)/, - felnőttoktatás f) Oktatási-nevelési feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám 400 fő Összesen: Feladatellátási helyenként alapfeladat és az oktatás munkarendje szerint: Alapfeladat Maximális Az oktatás Évfolyamok létszám munkarendje(na ppali/esti/levele ző Székhely: szakközépiskolai nevelés50 fő nappali 11-12. évf.
6
oktatás a többi tanulóval együtt nevelhető-oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása /mozgásszervi fejlődési zavarral küzdők, érzékszervi fejlődési zavarral küzdők (látáshallás),beszédfogyatékosságga l küzdők, pszichés fejlődési zavarral küzdők (ezen belül tanulási zavarral küzdők – ilyen a dislexia, disgráfia, discalculia;)/. felnőttoktatás: szakközépiskolai nevelésoktatás (szakiskolai végzettséggel rendelkezők érettségire történő középiskolai felkészítése)
Telephely
szakiskolai nevelés-oktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető-oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása /mozgásszervi fejlődési zavarral küzdők, érzékszervi fejlődési zavarral küzdők (látás-hallás),értelmi fejlődési zavarral küzdők (enyhe értelmi fogyatékos) beszédfogyatékossággal küzdők, pszichés fejlődési zavarral küzdők (ezen belül tanulási zavarral küzdők – ilyen a dislexia, disgráfia, discalculia;)/. felnőttoktatás: szakiskolai nevelés-oktatás szakiskolai nevelés-oktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető-oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása /mozgásszervi fejlődési zavarral küzdők, érzékszervi fejlődési zavarral küzdők (látás-hallás),értelmi fejlődési zavarral küzdők (enyhe értelmi fogyatékos) beszédfogyatékossággal küzdők, pszichés fejlődési zavarral küzdők (ezen belül tanulási zavarral küzdők – ilyen a dislexia, disgráfia, discalculia;)/. felnőttoktatás: szakiskolai nevelés-oktatás
25 fő
esti
11-12. évf. 13-14. évf.
201 fő
nappali
9-12. évf. kifutó 9-10-11. évf.
24 fő
nappali
1-2. évf.
60 fő
nappali
9-10-11. évf.
40 fő
nappali
1-2- évf.
7
g) Az évfolyamok száma iskolatípusonként Szakközépiskola: 2 (11-12.évfolyam) Szakiskola: 1 (9-12.évfolyam – kifutó) 3 (9-10-11.évfolyam) Szakiskolai felnőttoktatás: 2 (1-2. évfolyam) h) Szakképzés Székhelyen szakiskolai képzések Szakmacsoport Ágazat Szakképesítés Azonosító száma megnevezése VendéglátásXXVII. Pincér 33 811 02 1000 00 00 idegenforgalom
Munkarend nappali
34 811 03
nappali
12. évf. kifutó 11. évf. kifutó 12. évf. kifutó 11. évf. kifutó 11. évf. kifutó 11. évf. kifutó 9-10-11. évf.
Cukrász
34 800 01
nappali
9-10-11. évf.
Szakács
34 811 04
nappali
Szociális gondozó és ápoló
34 762 01
nappali
9-10-11. évf. 1-2. évf. felnőtt 9-10-11. évf. 1-2. évf. felnőtt
Vendéglátásidegenforgalom
XXVII.
Szakács
33 811 03 1000 00 00
nappali
Vendéglátásidegenforgalom Szociális szolgáltatás Vendéglátásturisztika Vendéglátásturisztika Vendéglátásturisztika
XXVII
Cukrász
33 811 01 0000 00 00
nappali
XXVII.
Szociális gondozó és ápoló Pincér
XXVII. XXVII.
III.
Szociális szolgáltatás
III.
Vendéglátóipar
XXVII.
33 762 01 0010 33 02
Faipar
XVIII.
Székhelyen szakközépiskolai képzések szakiskolai 54 811 02 végzettséggel rendelkezők érettségire történő középiskolai felkészítése Vendéglátásszervez ő-vendéglős Telephelyenszakiskolai képzések Szakképesítés Azonosító száma megnevezése 33 543 011000 00 00 Bútorasztalos
Faipar
XVIII.
Asztalos
Szakmacsoport
Ágazat
Évfolyamok
i) A feladatellátást szolgáló vagyon (ingatlan és ingó):
nappali
nappali/esti
11-12. évf. felnőtt (esti) 13-14. évf.
Munkarend
Évfolyamok
nappali
11. évf. kifutó 34 543 02 nappali 9-10-11. évf. 1-2. évf. felnőtt a.) Az iskola ingó vagyona, (amelyet az intézmény leltára tartalmaz) az Iskola tulajdonát képezi. b.) Az Iskola címeként és telephelyeként megadott ingatlanok és épületek: -székhelyre vonatkozóan: a 19450/1. helyrajzi számú, természetben a 2500 Esztergom, Petőfi Sándor u. 22. szám alatt fekvő ingatlan és épület, - telephelyre vonatkozóan: a 18193/2. helyrajzi számú, természetben a 2500 Esztergom, Budai Nagy Antal u. 22. szám alatt fekvő ingatlan és épület.
8
A vagyon feletti rendelkezés joga:
j) A gazdálkodással összefüggő jogosítványok:
k) Az intézmény egyéb jellemzői: az intézmény adószáma az intézmény pénzforgalmi számlaszáma statisztikai jelzőszáma OM azonosítója l) Az alapító okirat hatálya: m) A fenntartói határozat száma:
a.) Az iskola ingó vagyona, (amelyet az intézmény leltára tartalmaz) az Iskola tulajdonát képezi. b.) Az Iskola címeként és telephelyeként megadott ingatlanok és épületek: -székhelyre vonatkozóan: a 19450/1. helyrajzi számú, természetben a 2500 Esztergom, Petőfi Sándor u. 22. szám alatt fekvő ingatlan és épület. Az iskola székhelye, amely az Esztergom – Belváros-Szent Péter és Pál Plébániához tartozó földterületen emelt épület, az Esztergomi Kolping Család Egyesület tulajdona. - telephelyre vonatkozóan: a 18193/2. helyrajzi számú, természetben a 2500 Esztergom, Budai Nagy Antal u. 22. szám alatt fekvő ingatlan és épület Esztergom Város Önkormányzatának tulajdona. Az intézmény önállóan gazdálkodik, a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetésének előirányzatai feletti rendelkezés szempontjából a hatályos jogszabályi előírásoknak és szabályzatoknak megfelelően teljes jogkörrel rendelkezik. Gazdálkodásának belső rendjét a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján és belső szakmai szabályzatai szerint köteles folytatni. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.
18602339-1-11 11740054-20048800 186023398532-552-11 031986 2014.09.01. A Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet 111/2014/08.13.számú határozatával fogadta el.
Az iskola Német-Magyar Kormányközi megállapodás keretében indult, a német Bundesinstitut für Berufsbildung szakmai irányításával. Szellemisége Adolf Kolping eszméire épül. Nevelési célja olyan hasznos polgárokat nevelni, akik képesek keresztény alapokon a munkában, hivatásukban, házasságukban, családjukban és a társadalomban felelősen helytállni. Az iskola tanulója lehet bármilyen vallású, felekezetű és felekezeten kívüli tanuló. Biztosítjuk minden tanulónak a vallási alapok, az egyház tanításának megismerését. Lehetővé tesszük a vallásos tanulók ismereteinek elmélyítését. A hit- és erkölcstan tantárgy minden tanuló számára kötelező, heti 2 órában. Az intézmény minden pedagógusa felvállalja a Kolping iskola szellemiségét és sajátos arculatát. Minden dolgozója átérzi a személyes példamutatás jelentőségét. 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői
9
3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény a KOSZISZ, mint fenntartó által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Az iskola a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a Belvárosi Plébánia gyakorolja.Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az iskola vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg. Az igazgató a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak. Az iskola átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani. 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása 3.2.1 A gazdasági szervezet feladatköre A köznevelési intézmény „gazdasági szervezet” elnevezéssel saját gazdálkodásának lebonyolítása érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következő bekezdésben részletezett feladatok ellátása. Az gazdasági szervezetének engedélyezett létszáma három fő. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdasági vezető látja el. Az iskola önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkozásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintézők érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az intézmény vezetője és helyettese kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre a gazdaságvezető jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéshez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll.
10
A gazdaságvezető a gazdálkodással kapcsolatos szerződések, azok teljesítésének igazolása, a költségvetés végrehajtása ügyeiben az igazgató megbízásával az intézmény képviselőjeként járhat el.
4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője 4.1.1. A köznevelési intézmény vezetője A Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire, a gazdasági vezetőre átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben, a gazdaságvezető, a gyakorlati oktatás-vezető, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök, a szakmai vizsgabizottság és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzslapba, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik: az intézmény képviselete, a tantestület feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, a nevelő-oktató munkát végzők és a nevelő-oktató munkát segítők munkájának ellenőrzése, értékelése, dicsérete, jutalmazása, kitüntetésekre való felterjesztése, fegyelmi felelősségre vonásuk, munkaviszonyuk megszüntetése, az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás, 11
a kiadományozás, a gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodás kötése. 4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) az igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető helyettesíti. Az előbb felsorolt vezetők hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes felhatalmazását. 4.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átruházza: az általános igazgatóhelyettesre:
a nevelési ügyekben az intézmény képviseletét a nevelőtestület tagjainak ellenőrzését az érettségi vizsgák szervezését, ellenőrzését a szint- és szakmai vizsgák szervezését ellenőrzését a tanműhely felügyeletét a gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartást a gazdálkodó szervezetekhez tanulószerződéssel kihelyezett tanulók ellenőrzését a Megyei Kereskedelmi és Iparkamarákkal való kapcsolattartást a gazdasági vezetőre: a „gazdasági és kisegítő dolgozó” elnevezésű munkavállalók munkájának szervezését, ellenőrzését, értékelését. 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.
12
Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettest a fenntartó jóváhagyási jogkörének megtartásával (Knt. 32.§ (1) b.) pont) az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az igazgató által rábízott feladatokért. A gazdasági vezető szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. A gazdasági irodában dolgozók és a technikai dolgozók munkáját a gazdasági vezető irányítja. A gazdasági vezető feladat- és hatásköre kiterjed az intézményi költségvetés tervezésére és végrehajtására, a számlarendben foglaltak teljesítésére, az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának tervezésére és lebonyolítására, az intézmény megbízási szerződéseinek előkészítésére, azok ellenőrzésére. A gazdasági vezető távolléte esetén helyettesítése a gazdasági ügyintéző feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.
13
4.3. Szervezeti felépítés: Igazgató
Iskolatitkár Gyógypedagógus Rendszergazda Elméleti tanárok
Igazgatóhelyettes Könyvelő Szakoktatók
Gazdasági vezető
Gondnok Takarítók
14
4.4 Az intézmény vezetősége 4.4.1 Kibővített vezetőség Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető, a minőségbiztosítási team vezetője, A DÖK munkáját segítő tanár. Az intézmény kibővített vezetősége,mint testület, konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösséggel, a diákönkormányzattal. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás a DÖK munkáját segítő tanáron keresztül az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 4.4.2.Az intézmény által kibocsátott dokumentumok Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az iskola cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 4.5. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer 15
működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus és gazdasági-, technikai alkalmazottak teljesítményértékelési rendszere teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. A munkaköri leírások kötelezően szabályozzák az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: az igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető, az osztályfőnökök, a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az illető személyi anyagában kell őrizni. Az igazgatóhelyettes, gazdasági vezető elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettes), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, a napló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.
16
5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:
az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend
Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje,stb.). 5.1.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 5.1.2.A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének
17
követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit. a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.
A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 5.1.3. A házirend A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége. 5.1.4. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével és a pedagógiai program alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervéta felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét az igazgató készíti el a vezetőség bevonásával, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy-egy példánya a tanári szobákban a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.
18
5.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, A tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013 (II. 28.) EMMI rendelet. A tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével évente az iskola igazgatója határozza meg. Rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.
5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során a tanulók részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. A tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Azon a tanulók, akik ingyen tankönyvre jogosultak, az iskolai könyvtárból kölcsönzéssel jutnak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása 19
Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az új jogszabályoknak megfelelően az intézmény látja el olyan formában, hogy a tankönyvforgalmazóval a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazótól értékesítésre átveszi. Ennek felelőse iskolánkban a könyvtár kezelésével megbízott pedagógus. 5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskola minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni, ill. kik jogosultak normatív kedvezményre és kik igénylik ezt. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). Az iskolába belépő új tanuló esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt. Az adatokat írásos formában ismerteti az intézmény vezetőjével. A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, MÁK igazolása) b) atartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. A normatív kedvezmény iránti igényt jogszabálybanmeghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb a következő tanév szeptember hónap 15-ig kell bemutatni. A bemutatás tényét a gazdasági ügyintéző rávezeti az igénylőlapra, amelyet a tankönyvfelelős aláírásával igazol. 5.2.4. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelést, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A 20
tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a tankönyvellátóval kötött szerződés szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig –az iskola honlapján és az iskolai hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. A normatív kedvezményre jogosult tanulók az iskolai könyvtárból kölcsönzéssel kapják meg a tankönyveket és munkafüzeteket, mellyel a 10. évfolyam befejezése, illetve a szakmai vizsga vagy az érettségi vizsga letétele után kell a könyvtár felé elszámolniuk. 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével - a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén - tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítását, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentéseket, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentéseket, az október 1-jei pedagógus és tanulói listát. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében tároljuk, ahhoz kizárólag az 21
intézményvezető által felhatalmazott személyek (Mesterjelszó kezelőrendszerben) férhetnek hozzá. A szint-, a szakmai, valamint az érettségi vizsgák be- és lejelentésének elektronikus dokumentumait is ki kell nyomtatni, az iskola irattárában el kell helyezni. A szakmai vizsgák 3V programját kinyomtatás, és az illetékesek aláírása után a vizsgadossziéba, majd az irattárba kell elhelyezni. 5.3.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a tanulók igazolt és igazolatlan óráit (hiányzási statisztikát) a pedagógusok által bejegyzett, az osztályfőnök által összesített hiányzásokat, melyeket az osztályfőnökök ellátnak aláírásukkal és az iskolatitkárnak leadnak minden hónap 10-ig. Az iskolatitkár irattározza a leadott dokumentumokat. 6. Az intézmény dolgozói munkarendjének szabályozása 6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig az órarendben meghatározott reggeli időponttól délután az utolsó óra befejezésének időpontjáig az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 6. 2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat a hét különböző napjain tartjuk, ezért ezeken a
22
napokon a napi átlagban 8 óránál hosszabb, legfeljebb azonban 12 óra munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 6.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 6.2.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) b) c) d) e) f)
a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportfoglalkozások, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgatóhelyettes rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.
23
6.2.1.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) b) c) d)
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, szakmai, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben , r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 6.2.1.3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a 6.2.1.1. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 6.2.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, g, p, w pontokban leírtak.
24
Az intézményen kívül végezhető feladatok: a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7,20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélytlegalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy
25
kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösségvezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.
6.4. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelezőés nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból (összesen 22-26 óra), valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból (26-32 óra között) áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 6.5. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalókmunkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a gazdasági vezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdasági vezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.
26
6.6. Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. A munkaköri leírásminták az SZMSZ mellékletét képezik. 7. Az intézmény munkarendje 7.1. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama A szorgalmi időben az iskola 6.30 órától 17.00 óráig tart nyitva. A vezetők közötti ügyelet elosztását az iskolavezetés évente állapítja meg. A tanítás kezdetétől (7.00 órától) a tanítás végéig a tanév elején megállapított ügyeleti rend alapján a felügyeletet a pedagógusok látják el. A tanítás 8.00 (szakmai gyakorlat esetén 7.00 óra, 0. óra esetén 7.10) órakor kezdődik és 17.00 órakor fejeződik be. A tanítási órák időtartama 45 perc. A szakmai gyakorlati foglalkozások 60 percesek. A tanítási szünet időtartama 10 perc, a hatodik óra után 5 perc. A gyakorlati foglalkozásokon a szünet 9.00 órától 9.20 óráig, illetve 11.00 órától 11.10 óráig tart. Az iskolai tanműhely működését, rendjét a „műhelyrend” tartalmazza. A gazdálkodó szervezeteknél folyó oktatás rendjét, az érvényben lévő jogszabályok –Köznevelési Törvény; Szakképzési törvény- határozzák meg. (tanulószerződés). Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után vagy azok előtt szervezhetők igazgatói engedéllyel. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják.
27
Az óraközi szünetek rendjét a beosztott pedagógusok felügyelik.Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók dolgozatírás esetén, vagy vezetővel való előzetes egyeztetés után, vagy rendkívüli esetben. 7.2. Az iskolai tanműhely feladata: A szakmai előkészítés, alapozás megszervezése, mely segíti a tanulókat a szakmaválasztásban a 9-10. osztályos közismereti képzés ideje alatt. A szakmunkástanulók gyakorlati képzése. A gyakorlati szint- és szakmunkás vizsgák előkészítése, lebonyolítása. Szakkörök szervezése és versenyek rendezése. A szakmunkás vizsgára felkészítő, átképző és egyéb tanfolyamok lebonyolítása. Korlátozott mértékű termelő tevékenység folytatása. Továbbképzések, mestervizsgák előkészítése, lebonyolítása. A tanműhely kabinetrendszerben működik, az egyes kabinetek élén a szakoktató áll. A gyakorlati oktatás 60 perces órakeretben történik. A gyakorlati oktatás napi időkeretébe beletartozik a 30 perc szünet. A gyakorlaton a tanulók a szakoktató vezetésével csoportban hajtják végre a kitűzött feladatokat. A szakoktató nem hagyhatja felügyelet nélkül a gyakorlati képzésben részesülő tanulókat. Produktív munkát külső vagy belső megrendelésre a tanműhely csak akkor vállalhatja el, ha azt az igazgató engedélyezte, és a bérmunka szabályzatban rögzített előírásoknak mindenben megfelel. A tanműhelyi kabinetekben foglalkozás csak szakoktatói felügyelettel tartható. A munka befejezésekor a szakoktató köteles ellenőrizni a helyiségek zárását. A tanműhely egyéb helyiségeinek (raktár, öltözők, iroda) zárásáról és nyitásáról az ott dolgozók kötelesek gondoskodni. 7.3. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskolaszorgalmi időben reggel 6.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 17.00 óráig van nyitva. Az intézmény a nyári tanítási szünetben ügyeleti rend szerint tart nyitva szerdai munkanapokon 8.00 – 12.00-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre– eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt.
28
A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a kapunál regisztráltatniuk kell magukat. A beléptető rendszerben történő regisztráció során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve. A portás a vendéget felkíséri az ügyintéző dolgozóhoz. Iskolai rendezvényekesetén a bent tartózkodás rendjére és módjára vonatkozóan az igazgató ad engedélyt. Egyéb rendezvények esetén külső igénybevevők külön megállapodás szerint tartózkodhatnak az épületben. Az iskola helyiségeit a megállapodásban foglaltak szerint használhatják. 7.4. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével és a kereszttel kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és a Kolping Szövetség lobogóját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornaszobáját, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaszoba, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott tantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A helyiségek kulcsai a tanári szobákban és a gazdasági irodában zárt szekrényben 29
A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. 8. A tanulók egészségének megőrzésével kapcsolatos előírások 8.1. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, az iskola területétől számított 5 méter sugarú területrészt, az iskola parkolóját és a tanműhely területét is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak.Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos!Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szólótörvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása. Külső ellenőrzés esetén kirótt bírságot a tiltott dohányzáson ért tanuló, illetve szülője köteles kifizetni. 8.2. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elejénazon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés, szakmai gyakorlatok. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban
30
vagy munkavédelmi naplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A nevelési-oktatási intézmény - a jogszabályban meghatározottak szerint kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, és a balesetről készített jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak, gyermek és kiskorú estén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg. A tanári, tanulói balesetek megelőzésére vonatkozó rendelkezéseket az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az intézményvezető által megbízott felelősök látják el. Évente a szabályzatokban meghatározott rendszerességgel munkavédelmi és tűzvédelmi szemlét tartanak, melyekről jegyzőkönyv készül. A szakképzésben résztvevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni. Útvonalterv az iskola telephelyei között Mivel iskolánk két telephelyen működik, elengedhetetlen, hogy az órabeosztások miatt a tanulóknak át kell menniük egyik épületből a másikba. Ez gyalogosan történik a Petőfi utca 22. és Budai Nagy Antal utca 22. között. Tanári kíséretet (felügyeletet) az iskola nem tud biztosítani a székhely és a telephely közötti közlekedéshez. Rendkívül fontos, hogy a diákok a legrövidebb útvonalon, a KRESZ szabályait betartva tegyék meg a két épület közötti távolságot. Útközben kulturáltan viselkedjenek, a lehető legrövidebb idő alatt érjenek be az iskolába, illetve a tanműhelybe. A kijelölt útvonal a következő: Petőfi utca- Honvéd utca- Meszéna utca- Móricz Zsigmond utca- Áchim András utca- Budai Nagy Antal utca.
31
Tájékoztatást erről a témáról már a nyílt napon kapnak az iskolába eljövő érdeklődő tanulók és szüleik. A beiratkozáskor minden szülő kézhez kapja az iskola házirendjét, mely tartalmazza a fenti előírást. Ennek átvételét és tudomásul vételét aláírásukkal igazolják. A beíratott tanulók a tanév elején az első osztályfőnöki órákon kapnak tájékoztatást az iskola székhelye és telephelye közötti közlekedés szabályairól. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató munkavédelmi felelős végzi.
fenntartónak, a által megbízott
A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 8.3.A tanulók egészségvédelme Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján tanulóink rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 8.4. Az iskolai védőnő feladatai 32
A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Munkaidejét munkáltatója határozza meg. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Az iskolaorvosi vizsgálatok az iskola saját orvosi rendelőjében történnek. Iskolánk tanulói évente egy alkalommal kötelező fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt, szükség esetén ingyenes fogászati ellátásban részesülnek. Az iskolaorvos által kiszűrt tanulók gyógytestnevelési ellátását az iskola gyógytestnevelővel kötött megbízási szerződéssel látja el. Az iskola dolgozóinak egészségügyi ellátását üzemorvosi megállapodás keretében oldja meg az intézmény. 9. A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számra pedagógiai programunk a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti öt órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés óra alóli felmentést diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával, azon tanulók számára, akik hetenként 1-1 óra időtartamban rendszeres testmozgást végeznek, és ezt megfelelő igazolással (bérlet, uszoda pecsétje, belépőjegyek) bizonyítja. A tanórán kívüli sporttevékenységet a testnevelő tanár szervezi a szorgalmi időben heti egy-két alkalommal egy-egy órás időtartamban. 33
Iskolánkban nem működik sportkör. A mindennapos testnevelésre a tornaszoba, a városi uszoda, a város természeti környezete ad lehetőséget. A tanuló, ha egészségi állapota miatt a testnevelési órák gyakorlatait csak részben, vagy egyáltalán nem tudja elvégezni – az orvos szakvéleményében foglaltak szerint – a kötelező testnevelési óra keretében vagy helyett könnyített testnevelésre (a továbbiakban: I. kategória) vagy a kötelező testnevelési óra helyett gyógytestnevelésre (a továbbiakban: II. kategória) kell beosztani, illetve fel kell menteni (a továbbiakban: III. kategória) mindenféle testnevelési órán való részvétel alól. A gyógytestnevelésre utalt tanulók foglalkozásait megbízási szerződés alapján gyógytestnevelő végzi. A könnyített testnevelésre utalt tanulókkal a testnevelési óra keretében az iskolai testnevelő tanár külön foglalkozik.
10. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások A tanuló tanórán kívüli iskolai keretek között vagy az iskolán kívül folyó tevékenységekben vehet részt. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, továbbá más iskolán kívüli szervezetek is kezdeményezhetik. A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület, művészeti csoport, sportegyesület munkájában - amennyiben az oktatási időt is érinti - az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató engedélyezésével vehetnek részt. A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozások a művészetek, a természettudományok és a technika területén teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok szaktanári irányítás melletti tehetséggondozását. A tanórán kívüli foglalkozásokat a tanulói érdeklődéstől függően indítja az intézmény, kimagasló felkészültségű pedagógusok és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló szakemberek vezetésével. A tanulószoba: Tanulószobai foglalkozásokat valamennyi évfolyamon az igényeknek megfelelően kell szervezni. Az igényeket minden tanév végén fel kell mérni. A szakkörök: a) A foglalkozások heti egy vagy két alkalommal egy-két órán át tartanak. b) Az indítandó szakkörök számát a diákok érdeklődése és az iskolai lehetőségek szabják meg. 34
c) A foglalkozások tárgyát a szakköri munkaterv tartalmazza, melyet a szaktanár, szakkört vezető tanár készít el, és az igazgató hagyja jóvá. d) A szakkört irányító felnőtt dolgozó igazgatói megbízás alapján tevékenykedik, szakköri naplót vezet. Tantárgyi korrepetálások: Tanévenként az igények és lehetőségek összehangolása után a munkaközösségvezetők javaslata alapján kerülnek meghatározásra. A foglalkozások meghatározott helyen és időben hetenkénti rendszerességgel folynak. A sajátos nevelési igényű tanulókkal az iskola gyógypedagógusa foglalkozik a tanítási órák előtt és után a TKVSZRB szakvéleményében foglaltak és az általa készített fejlesztési terv szerint. Szintvizsgára, szakmai vizsgára történő felzárkóztató vagy felkészítő foglalkozásokat elsősorban a gyenge előképzettségű és az előírt tananyag elsajátításában lemaradást mutató tanulók részére kell szervezni. Szakmai kompetencia fejlesztés: Azon tanulók számára, akik szakmai ösztöndíjra lennének jogosultak, de tanulmányi előmenetelük miatt kizárták magukat e lehetőségből, szakmai kompetencia fejlesztést kell szervezni. A fejlesztő foglalkozások maximum 4 fős csoportokban, heti egy-két alkalommal 1-1 óra időtartamban zajlanak. A fejlesztést az osztályokban tanító szaktanárok és a gyógypedagógus végzi. Tehetséggondozás: A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokata magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. Versenyek: A versenyeken való részvétel diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek. Az osztályok évente egy alkalommal nevelőtestületi megállapodás szerint, osztályfőnöki tanmenetben tervezve tanulmányi kirándulást szervezhetnek.
11.Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok
35
A nemzeti és iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagja köteles részt venni. A tanítási év során megrendezésre kerülő megemlékezések, ünnepélyek, hagyományőrző rendezvények az alkalom jellegétől függően lehetnek: - az iskola működésével kapcsolatos rendezvények (tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, szalagavató, ballagás, egyéb kulturális rendezvények), nemzeti ünnepek, a névadó személyéhez kötődő megemlékezések, az iskola képzésével összefüggő speciális rendezvények, vallásos ünnepkörökbe való bekapcsolódás. Az ünnepségek, az ünnepek megtartása lehetőséget nyújt az élet derűs oldalának megismerésére. A kulturált szórakozás lehetőségének megteremtése, megismertetése is célkitűzés. Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben szolgálják a nevelési célokat, melyek elősegítik az iskola hírnevének öregbítését. Az első tanítási napon tanévnyitó, az utolsó tanítási napot követően pedig tanévzáró ünnepélyt tartunk. Az egyházak hagyományának megfelelően Veni Sancte az év elején, a tanév végén pedig Te Deum-on való közös részvétel. Az ünnepélyek helyét, időpontját, megrendezésének módját, a rendezésért felelős közösséget és a nevelőtestületi tagokat a munkaterv, illetve feladatellátási terv tartalmazza.Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SZMSZ és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. A megtartott ünnepélyeket, osztálynaplóba bejegyzi.
megemlékezéseket
az
osztályfőnök
az
12.Vallásgyakorlással összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítása az alkalmazottakra, nem állami és nem önkormányzati fenntartású iskolákban A nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek nevelését, a tanulók nevelését és oktatását, a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján kell szervezni. A nevelési-oktatási intézményekben tiszteletben kell tartani a gyermek, tanuló, szülő, alkalmazott lelkiismereti és vallásszabadságát. A gyermeket, tanulót, szülőt és a pedagógust nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése miatt. Iskolánk kezdettől fogva magáénak vallotta a kolpingi keresztény szellemiséget. 1999. szept. 01-étől lettünk egyházi intézmény, de iskolánkba nem csak katolikus vallásúak járhatnak, nincs felekezeti megkülönböztetés. Minden tanítási nap kezdetén az osztályokban közös imával indítjuk a tanulást. Viszont minden tanulóra nézve kötelező a hit-és erkölcstan tantárgy tanulása heti két 36
órában. Mindenki számára kötelező az iskolai egyházi rendezvényeken való részvétel. (KNT.32.§ (1) f és g pontjai) Az iskola az esztergomi Belvárosi Plébániához tartozik, lelki vezetője a mindenkori belvárosi plébános.
13. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatait 2014. szeptember 01-től az osztályfőnökök látják el az osztályokba járó tanulókra vonatkozóan. A gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendje: -az iskola jelzési kötelezettséggel tartozik az igazolatlan mulasztások előfordulásakor a gyermekjóléti szolgálat felé, -az iskola gyermekvédelmi felelőse tagja az észlelő- és jelzőrendszernek -kapcsolatot tart az érintett tanulók családgondozóival -részt vesz az éves jelzőrendszeri megbeszélésen -a gyermekjóléti szolgálat felkérésére a gyermekvédelmi felelős részt vesz esetmegbeszéléseken Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek biztosításáról. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával hol- és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drog-ambulancia, ifjúsági 37
lelki-segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát, az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. Az iskolának kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. A nevelési-oktatási intézményben továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. 14. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei 14.1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 14.2. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:
38
tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággaliskolai tanácsülések), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások ) értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását iskolai tanácsüléseken végzi. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végéntanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletettart a nevelőtestület. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. 14.3. A nevelőtestület munkaközösségei 2014.szeptember 01-től iskolánkban nem működnek munkaközösségek, mert a nevelőtestület létszáma minimálisra csökkent. Ettől függetlenül az SZMSZ-ben benne marad a munkaközösségekkel kapcsolatos rész, mivel növekedhet az elkövetkező időkben a pedagógusi létszám és újra alakulhatnak munkaközösségek.
39
A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint a próbaérettségi lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösségvezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben hárommunkaközösség működik: az osztályfőnöki munkaközösség, a közismereti munkaközösség és a szakmai munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. 14.4. A munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a munkaközösségek feladatai az alábbiak Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor.
40
Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. 14.4.1. A munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a 41
munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösségvezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.
15. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – osztja szét az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést azok a dolgozók kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja, órai munkáját magas színvonalon végzi, eredményesen készíti föl diákjait a szakmai vizsgákra, az érettségire és a felvételire, szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben, aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában, rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában, kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket, eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez. Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz: részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,
42
részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében, részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi: hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába, befektetett tevékenységét kimagasló eredményei visszaigazolják, folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat. Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli, eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki, jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat, adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi, e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése. Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz: rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik, érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében, részt vesz az iskola arculatának formálásában, tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez. Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust: akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben, akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója, ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége.
43
A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.: az illető pedagógus fizetési besorolása, címpótlékban való részesülése, illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösségvezetői, stb.), állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése.
16. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 16.1. A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: iskolai munkaközösségek, szülői munkaközösség, diákönkormányzat, osztályközösségek. 16.2. A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az SzM munkáját az iskola tevékenységével az SzM patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. A SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.
44
16.3. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete.A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza.A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzatban leírtak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 16.4. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákképviselőjének megválasztása, 45
döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 17. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Az iskola mind a szülők, mind a tanulók esetében lehetőséget nyújt az intézményi dokumentumok megtekintésére, elolvasására. Az iskola nevelési és pedagógiai programja, minőségirányítási programja. SZMSZ-e, házirendje az interneten, az iskola honlapján is elérhető bárki számára a www.kolping-egom.hu címen. Természetesen az iskolában is megtekinthető, elolvasható kérésre az igazgatói irodában (iskolatitkári szobában, vagy a tanáriban). Kérdés esetén az igazgató vagy helyettesei készséggel adnak felvilágosítást a szülők vagy a tanulók számára. Szülőkkel való kapcsolattartás formái:
46
szülői munkaközösség, osztályszintű szülői értekezlet, egyéni fogadóórák, telefonos kapcsolat, iskolai rendezvények, ellenőrző könyv, levél elektronikus levél.
Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök írásbeli tájékoztatás (ellenőrzőkönyv, hivatalos levél) útján tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon, levéllel vagy elektronikus levéllel történhet. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt 47
időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy az igazgatóval előre egyeztetett időpontban kérdéseit, felvetéseit, javaslatait feltegye. Ezekre 30 napon belül választ kapjon az arra illetékes személytől. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.
Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: alapító okirat, pedagógiai program, minőségirányítási program, szervezeti és működési szabályzat, házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve megtalálhatók az iskola honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor átadjuk. 18. A külső kapcsolatok rendszere és formája Az iskolai minőségirányítás partnerközpontú elvei alapján dolgozza fel és határozza meg az iskola belső és külső partnerkapcsolatait. Szakiskola révén a minőségirányítás rendkívül sok külső partnert sorol fel, akikkel az iskola valamilyen formában kapcsolatban áll. A kapcsolatok sokféle szempont szerint csoportosíthatók (üzleti, beszállítói, ifjúságvédelmi, nemzetközi, kutatási, egészségügyi, hatósági, ellenőrzési, stb.) Ennek megfelelően a kapcsolattartás formája is rendkívül változatos. Az intézményt külső kapcsolataiban az igazgató, távollétében az igazgatóhelyettes vagy az általa megbízott személy képviseli.
48
Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: a fenntartóval, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel, a Katolikus Egyház intézményeivel, az Emberi Erőforrás Minisztériummal, a Nemzetgazdasági Minisztériummal a megyei kormányhivatallal a kormányhivatal járási szerveivel a kereskedelmi és iparkamarákkal a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési igazgatóságával az ország többi Kolping iskolájával, az általános iskolákkal és a város többi iskolájával, a családsegítővel a gyermekjóléti szolgálatokkal a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel, a területileg illetékes Oktatási Hivatallal, a megyei igazgatói kollégiummal a szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltatókkal, az Esztergomi Kolping Család Egyesülettel. 18.1. Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet: Iskolánk szakmai szolgáltatója. Napi kapcsolatban állunk, hiszen a munkánkhoz szükséges információkat, segítséget innen kapjuk. A KPSZTI-vel való kapcsolattartás elsősorban az igazgató és helyettesének feladata, azonban szaktanári szinten is lehetséges a kapcsolattartás. Telefonon, elektronikus levélen (KPSZTI honlapján), személyes találkozásokon, értekezleteken keresztül zajlik az információcsere. Fenntartói utasítás alapján statisztikai adatokat küldünk. A KPSZTI tanári, gazdasági továbbképzéseket szervez, melyeken kollégáink rendszeresen részt vesznek. Szaktanácsadói szolgáltatásukat is igénybe vesszük. Az általuk szervezett egyházi rendezvények rendszeres látogatói vagyunk. A törvény által előírt könyvvizsgálói ellenőrzések szervezője és lebonyolítója, ezzel segíti intézményünk szakszerű, törvényes működését. 18.2. Gyermekjóléti Szolgálatok: Az osztályfőnökök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a rendeletekben előírtaknak megfelelően rendszeres kapcsolatot tart tanulóink iskolai előmenetele, hiányzása, családi hátterének veszélyeztetettsége ügyeiben a gyermekjóléti szolgálatokkal. A kapcsolattartás formái: telefon, levél, személyes konzultáció,
49
esetmegbeszélés. Az iskola igazgatója kikéri a tanulók magántanulói státuszának kérdésében a szolgálat véleményét. 18.3. Pedagógiai szakszolgálat: Intézményünk megbízási szerződés keretében alkalmazott gyógytestnevelővel látja el az iskolaorvos által kiszűrt, és gyógytestnevelésre utalt tanulókat. Az igazgatóhelyettes közvetít az iskolaorvos és a gyógytestnevelő között. Az igazgatóhelyettesnek adja le a gyógytestnevelő a hiányzásokat havi rendszerességgel, és félévkor, év végén a tanulók lezárásához szükséges osztályzatokat. Az testnevelőtanáraink is kapcsolatot tartanak a gyógytestnevelővel. A Nevelési Tanácsadók tanulóinkról (BTM-es tanulók) készült szakvéleményét nyilvántartjuk (gyógypedagógus feladata), az érintett pedagógusokkal ismertetjük. Tanulóinkat kontrollvizsgálatra bejelentjük, előmenetelükről, iskolai magatartásukról, munkájukról kérésre pedagógiai véleményt küldünk. A kapcsolattartásért az iskolában alkalmazott gyógypedagógus felel. A sajátos nevelési igényű (fogyatékos, pszichésen sérült) tanulóink szüleivel való, valamint a TKVSZRB-kkel való kapcsolattartásért, a tanulók fejlesztéséért az iskola nevelőtestületének tagjaként a gyógypedagógus felel. Heti 24 órában ellátja a szakvéleményben foglaltak szerint az egyéni fejlesztést. Abban az esetben, ha a fogyatékosság jellege megkívánja (pl.: hallási vagy látásfogyatékosság), megbízási szerződéssel alkalmazott gyógypedagógus fejleszti tanulóinkat. 18.4. Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel: az iskolaorvos, az iskolai védőnők, az ÁNTSZ helyi szervei 18.5.Gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje Iskolánk szakmai képzése folytán kapcsolatot tart fenn a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési igazgatóságával. A törvényi és rendeleti előírásoknak megfelelően bejelenti és lejelenti a szakmai vizsgákat. Beküldi az előírt formában a szükséges dokumentumokat. Megvásárolja a szóbeli vizsgatételeket. Szakmai vizsgákhoz elnök kijelölését kéri, és írásbeli tételeket igényel. A honlapról a rendszergazda segítségével le- és kitölti az aktuális 50
szakmai vizsgaszoftvert (3V). Felelőse az igazgató és a gyakorlati oktatásvezető. Az iskola pedagógusai a fent említett szervezet honlapján rendszeresen tájékozódnak az SZVK-k és szakmai kerettantervek változásairól. Ennek alapján teszik meg javaslataikat az óratervekre, és készítik el a helyi tanterveket, tanmeneteket. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Pest megyei és Komárom-Esztergom megyei szervezeteivel tartjuk elektronikusan, levélben és személyesen a kapcsolatot. Elektronikusan az ISZIIR-en keresztül bejelentjük a szakmai vizsgákat. Kérjük az elnökök és szakmai képviselők kijelölését. A szintvizsgák szervezését, lebonyolítását is a KEMKIK segíti. Helyi képviselője a tanulószerződések megkötésének jóváhagyásában, az iskola által szervezett szülői értekezleteken is részt vesz. Segíti a tanulók szerződéseinek megkötését, a gazdálkodó szervezetekhez való kihelyezését. A kapcsolattartásért elsősorban az igazgató felel, de átruházza a gyakorlati oktatás-vezetőre a mindennapos kapcsolat fenntartásáért való felelősséget. A gazdálkodó szervezetekhez csak tanulószerződéssel kerülhetnek ki szakmai gyakorlatra diákok. Ennek a folyamatnak lebonyolítója az iskola gyakorlati oktatás-vezetője. Havi rendszerességgel tájékozódik (telefonon, a tanulók ellenőrzőkönyve, a tanulók foglalkozási naplója alapján, esetenként személyesen)a kihelyezett tanulók jelenlétéről, gyakorlati munkájáról a tanulók osztályfőnökével együtt. Probléma esetén értesíti az igazgatót, a kamara illetékes képviselőjét, megszervezi az esetmegbeszélést. A gyakorlati oktatásvezető feladata napra készen tárolni a kihelyezett tanulókkal kapcsolatos iratanyagot. Az ő feladata értesíteni a gazdálkodó szervezetet és a kamarát a tanulói jogviszony megszűnéséről, a gyakorlatokról való hiányzás pótlásának megszervezése, a gazdálkodó szervezet belegyezésének kikérése. Feladata továbbá a különböző igazolások kiadása a gazdálkodó szervezet számára. Minden tanév elején az iskolával kapcsolatba kerülő gazdálkodó szervezeteknek papíralapon kiküldi a szakképzés gyakorlati tematikáját, SZVK-ját, a foglalkozási naplót, tanulói névsort, az iskola elérhetőségeit, a kapcsolattartásért felelős személy nevét, elérhetőségét. Az ezt bizonyító aláírt dokumentumot irattározza.
19. A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás 19.1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet - részlet „53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. 55. § (1) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés 51
nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. (2) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. (3) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. (4) A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. (5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. 56. § (1) A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. (2) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. (3) A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.
52
(4) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. (5) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. (6) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. 57. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. (2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. 58. § (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. (2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. (3) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. (4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. (5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. 53
(6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. (7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. 59. § (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. (2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 60. § (1) A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. (2) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. (3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását.” A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt írásban kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról. 54
A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet, a fegyelmi határozatot a nevelőtestülettel szóban ismertetni kell. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 19.2.A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet - részlet „53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. (3) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás 55
igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. (4) Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. (5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 54. § (1) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. (2) Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére.” Iskolánk biztosítja a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást. Célja: a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése; a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló (vagy kiskorú esetén szülő) figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, ha ehhez a sértett is hozzájárul. Az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül a szülő kérheti az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell akkor, ha a sértett nem él ezzel a lehetőséggel. Folytatni kell az eljárást akkor is, ha az egyeztető eljárás 15 napon belül nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra felfüggesztjük. Ha a 56
felfüggesztés ideje alatt a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő) nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Az egyeztető eljárás rendje: - Az eljárás megindításának előfeltétele, hogy a kötelességszegő és a sértett személye, valamint a konkrét sérelem ismert legyen. - A sértett és a kötelességszegő osztályfőnöke értesíti a DÖK képviselőjét, valamint az érintett szülőket, a Szülői Munkaközösség osztályképviselőjét. - A DÖK és a SZM képviselője tájékoztatja a tanulókat jogaikról és azok gyakorlásának módjáról. - A DÖK és a SZM képviselői írásban nyilatkoztatják a sértettet, hogy beleegyezik az egyeztető eljárás lefolytatásába. - A fegyelmi jogkör gyakorlója ( fegyelmi bizottság elnöke, igazgató ) a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételét követő 3 munkanap után állapítsa meg és foglalja jegyzőkönyvbe a kötelességszegő válaszát. - Az iskola az egyeztető eljárás megindításával párhuzamosan összehívja a fegyelmi tárgyalást az egyeztető eljárás megindítását követő 16. napra. - A DÖK és a SZM képviselőjéből létrejött Bizottság dönt az egyeztetés módszeréről, gondoskodik az egyeztetésben résztvevők (pl.: osztályfőnökök) felkéréséről, az eljárás dokumentálásáról és a megállapodás írásba foglalásáról. - Az egyeztető eljárást lezáró megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia: a kötelességszegéshez vezető előzményeket, eseményeket, kiváltó okokat, a bekövetkezett sérelem tényszerű leírását, a sérelem jóvátételének módját, határidejét, a megállapodás nyilvánosságra hozható részeit, a sértett és a kötelességszegő – kiskorúak esetén a szülők - aláírását. 20. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelésioktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. 21. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (pl.:„bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe.
57
A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola gondnoka, a takarítószemélyzet a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. A nevelési-oktatási intézet vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az iskola, illetve a kollégium kölcsönösen tájékoztatja egymást az elfogadott tanév helyi rendjéről. Ha az iskolában rendkívüli tanítási napot tartanak, ennek időpontjáról az érdekelt kollégiumot legalább hét nappal korábban tájékoztatni kell. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az iskolával szemben lévő járdaszakasz. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!
58
Amennyiben a bombariadó a szakmai vizsgák vagy az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni a szakmai vizsga vagy az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.
22. Különös közzétételi listával kapcsolatos eljárásrend A közoktatási intézményekre vonatkozó különös közzétételi lista adattartalmát rendelet határozza meg. A különös közzétételi lista elkészítéséért az intézményvezető felelős. Iskolánk honlapján található a közzétételi lista: www.kolping-egom.hu. Az iskolai rendszergazda (adatközlő) az igazgató (adatfelelős) utasítása alapján teszi fel a honlap letöltéseink menüpontjára az adatokat. Az adatokat az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető szolgáltatja a feltöltéshez. A rendszergazda közlés után feltölti az adatokat a honlapra. Az adatok pontosságát, hitelességét az igazgatóhelyettes ellenőrzi az iskola honlapján. A frissítések negyedévente kötelezőek. A középiskolai felvételi eljárás időpontjában pedig az oktatási miniszter rendelete alapján történik a tájékoztatás. A honlap tartalmáért az igazgató felelős.
23. Szociális juttatások az iskola dolgozói számára Illetményelőleg maximum 600.000 Ft erejéig (iskola éves kerete), évente egy alkalommal személyenként 60.000 Ft összeg 6 havi törlesztéssel vehető igénybe, egyéni elbírálás szerint. A költségvetési év lezárásával (dec.31.) a felvett illetményelőlegek teljes összegét vissza kell fizetni. Az illetményelőlegek odaítélésénél az igazgató a gazdasági vezető bevonásával dönt. Az iskolai tulajdonban álló eszközök igénybevétele: A dolgozók, amennyiben az iskola zavartalansága biztosítható, alkalmanként egyéni használatra iskolán kívül is igénybe vehetnek iskolai tulajdonú eszközt, vagy berendezési tárgyat. Az igénybevétel feltétele: 59
Az igazgató írásos engedélye (az engedélynek az igénybevétel teljes időtartamát, az állagmegóvásra és a teljes felelősségre vonatkozó dolgozói nyilatkozatot tartalmaznia kell).
24.Az iskola mint munkáltató A munkáltató a dolgozónak munkabért fizet. A munkabér-fizetés minden hónapban utólag, egy alkalommal, a tantestület döntése alapján a tárgyhót követő 03-án történik átutalással. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. A túlórák elszámolása havonta, de kifizetése egy hónappal később történik. Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó jogszabályok szerinti díjazás illeti meg. Ezen kívül (kötelező) pótlék is megilleti, melynek mértékét a Kjt. és végrehajtási rendeletei határozzák meg. A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes áru menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának 86%-át közforgalmú vasút 2. kocsi osztályon, 80%-át, ha helyközi és távolsági autóbuszon utazik. Az iskola igazgatója kérelemre gépkocsi-használatot is fizethet, melynek km szerinti összegét jogszabály írja elő. Étkezési utalvány az iskola mindenkori anyagi helyzetétől függően igazgatói döntés alapján adható a mindenkori fizetésnapon. A munkaszerződés nem létesít közalkalmazotti jogviszonyt. Alkalmazási kérdésekben a Munka Törvénykönyve az irányadó. A pedagógus munkakört betöltőkre a köznevelési törvény és a mindenkori költségvetési törvény az irányadó. A munkavállaló kártérítési felelősséggel tartozik a leltár szerint átvett berendezésekért, eszközökért. A munkavállaló a munkát a munkáltató esztergomi székhelyű oktatási intézményében, illetve tanműhelyében köteles végezni.
25. Intézményi könyvtár Iskolánk egy saját „kis” kis könyvtárral rendelkezik. Kicsi azért, mert helyhiány miatt nincs benne olvasóterem, ezért kizárólag könyvek szakanyagok, audio-, audiovizuális eszközök tárolására és azok kölcsönzésére alkalmas. A könyvtár vezetését, kezelését az iskola megbízott könyvtárosa végzi. A könyvtárhasználók körét az iskola tanulói és dolgozói alkotják.
60
A könyvtári állomány nyilvántartása az előírt nyomtatványokon történik, kartotékos rendszerben. A könyvtár használata a diákok és az iskolai dolgozók számára ingyenes. A beiratkozás a nyilvántartó, kölcsönzési kartonok segítségével történik. A könyvtár nyitva tartása heti két alkalommal, hétfőn és szerdán 14-16 óra között. Kölcsönzési idő 30 nap. A kölcsönzési idő túllépése esetén büntetést kell fizetnie mind a tanulóknak, mind a pedagógusoknak. A büntetés összegét az iskola pénztárába kell befizetni. A kölcsönzött könyv elvesztése esetén kártérítést kell fizetni. Tartós tankönyvek és az ingyen tankönyvek is a könyvtári állományban vannak nyilvántartva. Ezek kezelése (nyilvántartás, kiadás, visszavétel, selejtezés) szintén a megbízott könyvtáros feladata. A tantestület által kijelölt tanulókkal a könyvtáros köt tartós tankönyvkölcsönzési szerződést. A könyvtár gyűjtőköri szabályzata az SZMSZ mellékletét képezi. Könyvtári órák megtartására a városi könyvtár is ad lehetőséget, a szaktanárral történő előzetes egyeztetés szerint. 25.1. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata
Kolping Katolikus Szakképző Iskola
61
Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata
Esztergom Tartalomjegyzék 1. Az iskolai könyvtár …………………………………………………………………... 3 2. Az iskolai könyvtár működését szabályozó alapdokumentumok ……………......... 3 2.1. Jogszabályok ……………………………………………………………………... 3 2.2. Intézményi szabályzók …………………………………………………………... 3 3. Az iskolai könyvtár adatai …………………………………………………………...
4
4. Tárgyi és személyi feltételek …………………………………………………………. 4 4.1. Tárgyi feltételek …………………………………………………………….......... 4 4.2. Személyi feltételek ………………………………………………………….......... 4 5. Az iskolai könyvtár fenntartása, felügyelete és szakmai irányítása ………………. 5 6. Az iskolai könyvtár feladatai ………………………………………………………… 5 6.1. Az iskolai könyvtár alapfeladata ………………………………………….......... 5 6.2. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai ………………………………………... 5 62
7. Az iskolai könyvtáros feladatai ……………………………………………………… 6 7.1. A könyvtár vezetésével kapcsolatos teendők …………………………………… 6 7.2. Állománygondozás ………………………………………………………………. 6 7.3. Könyvtárhasználat biztosítása, tájékoztatás …………………………………… 7 8. A könyvtárhasználat szabályai ………………………………………………………. 8 9. Az iskolai könyvtár gazdálkodása …………………………………………………… 8 10. Záró rendelkezések …………………………………………………………………… 9
Esztergom, 2013. márc. 25.
Készítette: Németh Lehel megbízott iskolai könyvtáros
1. Az iskolai könyvtár Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza.
2. Az iskolai könyvtár működését szabályozó alapdokumentumok 2.1.Jogszabályok: –
az 1993. évi LXXIX. törvény még érvényben levő részei és a 2011. évi CXC. törvény már hatályos részei; – 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről; 63
– 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről; – 243/2003. kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (hatályos 2017. VIII. 31-ig); – 3/1975. KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről; – A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. KM-PM együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről; – 23/2004. OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről; – 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; – 110/2012. kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv (NAT) kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 2.2.Intézményi szabályzók: – – – –
az iskola Pedagógiai Programja; az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata; az iskola Minőségirányítási Programja; az iskola Házirendje.
3. Az iskolai könyvtár adatai A könyvtár neve: Kolping Katolikus Szakképző Iskola Könyvtára A könyvtár székhelye, címe és elérhetősége: Kolping Katolikus Szakképző Iskola 2500 Esztergom, Petőfi Sándor u. 22. Tel./fax: 06 (33) 520-165 E-mail:
[email protected]
4. Tárgyi és személyi feltételek 4.1. Tárgyi feltételek: A könyvtár a használók számára könnyen megközelíthető: az iskola épületén belül, a kollégiumi szárny első emeletének 1-es szobájában található. Helyhiány miatt ugyan nincs benne olvasóterem, ezért kizárólag könyvek, szakanyagok, audio, audiovizuális és multimédiás eszközök (magnetofon- és videokazetták, CD-k, CDROM-ok és DVD-k) tárolására és azok kölcsönzésére alkalmas. Könyvtári órák megtartására a városi könyvtár ad lehetőséget, a szaktanárral történő előzetes egyeztetés szerint.
64
–
A könyvek szabadpolcokon, a folyóiratok, valamint az audio, az audiovizuális és a multimédiás adathordozók szekrényekben kerültek elhelyezésre.
–
A könyvtár tanítási napokon lehetővé teszi a tanulók, pedagógusok részére a kölcsönzést állományából.
A könyvtár rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, és katalógus építéséhez szükséges eszközökkel. Könyvtárunk kapcsolatot tart más helyi iskolai könyvtárakkal és azesztergomi Helischer József Városi Könyvtárral.
4.2. Személyi feltételek: –
A könyvtár működtetője a tantestület, ezen belül kiemelten a megbízott könyvtáros tanár. A könyvtár vezetését, állományának kezelését ellátó könyvtáros tanár pedagógus diplomával rendelkezik, főállásban az iskola tanára, a könyvtáros teendőket megbízási szerződés alapján látja el. Megfelelő szakmai továbbképzése szerepel az iskola dolgozóinak képzési tervében.
–
A könyvtár használóinak körét az iskola pedagógusai, dolgozói és tanulói alkotják.
5. Az iskolai könyvtár fenntartása, felügyelete és szakmai irányítása Az iskolai könyvtár az iskola szervezetében működik, fenntartásáról és fejlesztéséről az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár felügyeletét és irányítását az igazgató látja el a nevelőtestület és a diákközösség véleményének, javaslatainak figyelembevételével. Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői listán szereplő szakember végezheti az iskola kérése alapján.
6. Az iskolai könyvtár feladatai Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőkörének igazodnia kell a műveltségi területek és az iskolában tanított tantárgyak követelményrendszeréhez és az iskolai tevékenységek egészéhez. A szakszerűen fejlesztett gyűjteménynek, illetve az erre épülő saját – és a más könyvtárak által nyújtott – szolgáltatásnak biztosítania kell:
65
a tanítás–tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét, a pedagógiai program megvalósíthatóságát. 6.1. Az iskolai könyvtár alapfeladata Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és a szolgáltatásokról. Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek kölcsönzését is. 6.2. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai Dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása. Tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, nyilvános könyvtárak (városi könyvtár) dokumentumairól, szolgáltatásairól. Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.
7. Az iskolai könyvtáros feladatai 7.1. A könyvtár vezetésével kapcsolatos teendők A könyvtár-pedagógiai tevékenység tervezése és irányítása. A könyvtár munkatervének, éves beszámolójának és egyéb beszámolóknak az elkészítése. Részvétel a könyvtárat érintő döntések előkészítésében (pl. bővítés, átépítés, új elhelyezés, berendezés, számítógépes ügyvitel). A könyvtár működési dokumentumainak készítése. Kapcsolatok tartása az igazgatóval, a munkaközösségekkel, a szaktanárokkal, a diákönkormányzattal, az iskolán kívüli társintézményekkel, egyéb szervekkel. Pályázatok figyelése, a könyvtárra vonatkozók elkészítése. Szervezői feladatok: könyv- és könyvtárhasználati tematika vagy helyi tanterv alapján, könyvtári és iskolai rendezvények szervezése, támogatása. 7.2. Állománygondozás A könyvtáros ezt a feladatot a gazdasági vezető, a tantestület és a diákönkormányzat segítségével végzi. A gyűjtőkörnek megfelelő állományt alakít (gyarapít és kivon).
66
(A Gyűjtőköri szabályzatot lásd az 1.sz. mellékletben.) A gyarapítás formái: vétel, ajándék, csere. A vétel(V) történhet jegyzék alapján való megrendeléssel, utólagos fizetéssel (átutalással) vagy előfizetéssel (a könyvtárellátótól, kiadóktól, folyóirat-terjesztőktől), illetve készpénzes fizetéssel (könyvesboltból, kiadói üzletektől, antikváriumokból, magánszemélyektől). A könyvtár kaphat ajándékot (A) intézményektől, egyesületektől és magánszemélyektől. Az ajándékba kapott dokumentumok átvétele előtt az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket. A gyűjtőkörnek megfelelő dokumentumok kiválogatása csak az ajándékozó engedélyével történhet. A gyűjteménybe nem illő művek elcserélhetők, jutalmazásra felhasználhatók. A csere (Cs) alapja lehet fölös példány és/vagy az iskola saját kiadványa. Értékegyenlőség alapján, kis példányszámban történhet. Szerzeményezés: a gyarapodás legfontosabb tájékozódási segédletei gyarapítási tanácsadók, kiadói katalógusok, kereskedői tájékoztatók, folyóiratok dokumentumismertetései, készlettájékoztatók, ajánló bibliográfiák. A beszerzési keret negyedévi lebontásához kell igazítani a gyarapítás ütemét. Ha a beszerzésre kijelölt dokumentumok értéke túllépi az előirányzott összeget, akkor csökkenteni kell a vásárlás mértékét a következő lépésekben: ajánlott művek példányszámának csökkentése, ajánlott művek fajtáinak csökkentése, szaktantermi dokumentumok beszerzésének szüneteltetése. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és pénzügyi könyvelése a gazdasági iroda feladata. A könyvtári keret felhasználásáról a könyvtárosnak nyilvántartást kell vezetnie. Az állománygyarapításra fordítható összeget az iskola költségvetésében kell megtervezni, folyamatosan rendelkezésre kell bocsátani. A könyvtáros felelős a tervszerű felhasználásáért, tudta nélkül nem vásárolható dokumentum a könyvtár számára. A tartós beszerzésre szánt dokumentumokból egyedi (címleltár) és összesített (csoportos) állomány-nyilvántartást vezet, szakszerűen és naprakészen. Állományapasztás: az állománygyarapítás és –apasztás együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. Az állományból a dokumentum tervszerű állományapasztás, természetes elhasználódás, hiány miatt törölhető. 7.3. Könyvtárhasználat biztosítása, tájékoztatás 67
Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Az iskolai könyvtárba való beiratkozás és a könyvtár használata díjtalan. A tanulói vagy a dolgozói jogviszony megszüntetése csak a könyvtári tartozás rendezése után történhet. A könyvtárhasználat módja: kölcsönzés. A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. A könyvtár egyéb szolgáltatásai:
információszolgáltatás, témafigyelés, ajánló bibliográfia, másolatszolgáltatás.
Nyilvántartások: Az iskolai könyvtári szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartásokat az iskola könyvtárosa vezeti. Ezek:
kölcsönzési statisztikai nyilvántartás, könyvtárközi nyilvántartás, kölcsönzési órák nyilvántartása, előjegyzések.
(Az iskolai könyvtáros feladatait részletesebben lásd az 5.sz. mellékletben.) 8. A könyvtárhasználat szabályai Fő feladata, hogy lehetővé tegye a gyűjtemények használatát. Tartalmazza a használók jogait és kötelességeit. Biztosítja a dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi vonatkozásait. A használók számára nyilvánosságra kell hozni és hozzáférhetővé kell tenni. Tartalmaznia kell:
a használatra jogosultak körét, a használat módját, a könyvtár szolgáltatásait, a könyvtári házirendet.
A házirendnek tartalmaznia kell:
a könyvtár használatára jogosultak körét, a használat módját és feltételeit, a kölcsönzési előírásokat, a nyitva tartás és a kölcsönzés idejét, 68
az állomány (fizikai és jogi) védelmére vonatkozó rendelkezéseket. (A könyvtárhasználat szabályait részletesebben lásd a 3.sz. mellékletben.)
9. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és a szociális feltételekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros tanár a felelős. Ezért csak a tudomásával és beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumok vásárolni.
10. Záró rendelkezések A nevelési és oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtáros tanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet folytatnak. A szabályzat gondozása a könyvtáros tanár feladata, aki a jogszabályok változása esetén, valamint az iskolai körülmények megváltozása miatt köteles a szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályokban előírtak szerint módosíthatja. A szabályzat a jóváhagyás napján lép életbe.
A szabályzatot jóváhagyom: Gengné Valachi Margit igazgató
69
Esztergom, 2013. márc. 25.
Mellékletek: 1. 2. 3. 4. 5.
sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat sz. melléklet: Katalógus-szerkesztési szabályzat sz. melléklet: Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat sz. melléklet: Tankönyvtári szabályzat sz. melléklet: Az iskolai könyvtáros munkaköri leírása
Kolping Katolikus Szakképző Iskola
1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez:
70
Gyűjtőköri szabályzat
Esztergom Tartalomjegyzék 11. Az iskolai könyvtár feladata ………………………………………………………....
3
2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai .………..........
3
2.1. Gyűjtőkör ………………………………………………………………………… 3 2.2. Az állománybővítés fő szempontjai …………………………………………….. 3 3. A könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők ………………………………..
4
3.1. A könyvtár típusa …………………………………………………………........... 4 3.2. A könyvtár elhelyezkedése ……………………………………………………..... 4 3.3 A könyvtár és az iskola Pedagógiai Programja …………………………........... 4 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai……………………………………………….....
4
4.1 Tematikus (fő és mellék) gyűjtőkör………………………………………........... 4.2. Tipológia (dokumentumtípusok) ……………………………………………….. 4.3. A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége…...
4 5 6
71
1. Az iskolai könyvtár feladata Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató-nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató-nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, őrzi, és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai 2.1. Gyűjtőkör A dokumentumok különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellékgyűjtőkör határozza meg. 2.2. Az állománybővítés fő szempontjai 72
Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: A szépirodalom köréből az elmúlt időszakban a klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből (kötelező és nem kötelező olvasmányok közé tartozó könyvekből egyaránt) igyekeztünk minél többet beszerezni. Ennek ellenére még bőven van pótolnivaló, elsősorban az ajánlott olvasmányokból, különös tekintettel az érettségire készülő, szakközépiskolai tanulóink újonnan jelentkező igényeire. A szaktanárok gondos választása ellenére is elengedhetetlenné válik néha, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt – elsősorban tartós tankönyvekből –, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó, tantárgyi versenyekre jelentkező diákjaink számára. A német nyelv tanulásához szükséges segédletek sok tanuló által nem vagy csak nagyon nehezen fizethetők meg. Ezért az érettségire készülő szakközépiskolai tanulóink ilyen irányú igényeire való tekintettel a korábbinál még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az ő felkészülésüket segítő könyvtári kínálat bővítésére (könyvek, tesztkönyvek, CD-ROM-ok stb.). A mai világban kiemelt jelentőségű számítástechnikai ismeretek megfelelő szintű oktatásánaktámogatása érdekében a számítástechnikával foglalkozó új szakkönyvek, tankönyvek és CD-ROM-ok rendszeres beszerzése is nagyon fontos. 3. A könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.1. A könyvtár típusa Iskolánk, aKolping Katolikus Szakképző Iskola a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet fenntartásában működik, olyan középfokú oktatási intézményként, ahol nappali rendszerben folyik jelenleg párhuzamosan a hagyományos 2+2 éves (a 9–12. évfolyamon folyó) szakiskolai képzés, valamint az előrehozott és az új hároméves (a 9–11. évfolyamon folyó) szakiskolai képzés, továbbá a középfokú érettségirefelkészítő kétéves (a 11–12. évfolyamon folyó) szakközépiskolai oktatás. Könyvtárunk az iskola fenntartásában és keretein belül működik, és az intézmény részeként, ha nem is kizárólagosan, de elsősorban az iskola tanulóinak, pedagógusainak és dolgozóinak könyvtári igényeit, szükségleteit látja el. Jogilag korlátozottan nyilvános könyvtár (10 000 kötet alatti dokumentummal), mely az intézmény része. 3.2. A könyvtár elhelyezkedése A könyvtár a felhasználók számára könnyen megközelíthető: az iskola épületén belül, a kollégiumi szárny első emeletének 1-es szobájában található. Kapcsolatot tart más helyi iskolai könyvtárakkal és azesztergomi Helischer József Városi Könyvtárral, szükség esetén biztosítja a közelben elérhető könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét.
73
A könyvtár és az iskola Pedagógiai Programja Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve az érettségi vizsgákra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti, és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató-nevelőmunkát. A tanulók részére teljességre törekvő, a pedagógusok részére értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék) gyűjtőkör Fő gyűjtőkör A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés.A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg. Ide tartoznak az alábbiak:
lírai, prózai, drámai antológiák; klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei; egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei; nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom); tematikus antológiák; életrajzok, történelmi regények; ifjúsági regények; általános lexikonok; enciklopédiák; a különböző tantárgyak tanításához szükséges szakmai kiadványok, dokumentumok; a tananyaghoz kapcsolódó, a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek; a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok; a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok; a helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok; a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek; a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek; pszichológiai művek, a gyermek- és ifjúkor lélektana; felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok; az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások; hetilapok, szaklapok, folyóiratok;
74
kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához(pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek stb.); az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások; családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei; az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei; a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei; Mellék gyűjtőkör Ide sorolhatók: a főgyűjtőkörtkiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok; audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). 4.2. Tipológia (dokumentumtípusok) a) Írásos, nyomtatott dokumentumok: könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv; periodikumok: folyóiratok; térképek, atlaszok.
b) Audiovizuális ismerethordozók: képes dokumentumok (DVD, videokazetta,diafilm); hangzó dokumentumok (CD, magnókazetta). c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: – –
CD-ROM-ok; multimédiás CD-k.
Egyéb dokumentumok: iskolai dokumentumok; pályázatok; oktatócsomagok. 4.3. A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége a) Iskolai könyvtárunk a (viszonylagos) teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül…
75
…a Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével:
a lírai, prózai és drámai antológiákat; a klasszikus és kortárs szerzők műveit, gyűjteményes köteteit; a klasszikus és kortárs szerzők teljes életműveit; a közép- és felsőszintű általános lexikonokat.
…a Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül: a tananyaghoz kapcsolódó, a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyveket, történeti összefoglalókat, ismeretközlő műveket; a középiskolában használt tankönyveket, munkafüzeteket, feladatlapokat; a helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányokat; a különböző tantárgyak tanításához szükséges szakmai kiadványokat, dokumentumokat; a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyveket; a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyveket, segédleteket; a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványokat; az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályokat, állásfoglalásokat; családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, rendeleteket és azok gyűjteményeit; az oktatással kapcsolatos jogszabályokat, rendeleteket és azok gyűjteményeit; a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalmat és jogszabályokat, illetve azok gyűjteményeit. b) Iskolai könyvtárunk válogatva gyűjtimagyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve):
a különböző nemzetek irodalmát (klasszikus és modern irodalom); a tematikus antológiákat; életrajzokat, történelmi regényeket; ifjúsági regényeket; általános lexikonokat; enciklopédiákat; a tananyaghoz kapcsolódó, a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyveket, történeti összefoglalókat, ismeretközlő műveket; Komárom-Esztergom megyére és Esztergomra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványokat; az oktatással összefüggő statisztikai kiadványokat, kimutatásokat; általános és a gyermek- és ifjúkor lélektanáról szóló pszichológiai műveket, hetilapokat, szaklapokat, magyar nyelvű folyóiratokat; kiadványokat az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek); audiovizuális dokumentumokat: CD-ket, DVD-ket, CD-ROM-okat. 76
(A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét.
Kolping Katolikus Szakképző Iskola
2.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Katalógus-szerkesztési szabályzat 77
Esztergom Tartalomjegyzék 1. A könyvtári állomány feltárása……………………………………………………....
3
1.1. A dokumentumleírás szabályai ………………………………………………..... 3 1.2. Raktári jelzetek……………………………………………………...................... 3 1.3. Az iskolai könyvtár katalógusa………………………………………………..... 4
78
1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentumleírás) és tartalmi(osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:
a raktári jelzetet, a bibliográfiai és besorolási adatokat, az ETO szakjelzeteket, és a tárgyszavakat.
1.1. A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:
főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám + mellékletek: illusztráció; méret – sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár
79
ISBN szám
A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:
a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév, vagy a mű címe) cím szerinti melléktétel közreműködői melléktétel tárgyi melléktétel
1.2. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja.Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3. Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: – betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) – tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípus szerint: – könyv (az audio, audiovizuális és multimédiás eszközök – magnetofon- és videokazetták, CD-k, CD-ROM-ok és DVD-k külön jegyzékekben szerepelnek) Formája szerint: –hagyományos nyilvántartás (a számítógépes könyvtári program segítségével végzett digitális nyilvántartás bevezetés alatt áll)
80
Kolping Katolikus Szakképző Iskola
3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSzéhez: Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat
81
Esztergom Tartalomjegyzék 1. A könyvtár használóinak köre …………………………………………………….......
3
2. A könyvtárhasználat módjai…………………………………………………………..
3
2.1 Helyben használat ………………………………………………………………….. 3 2.2 Kölcsönzés ………………………………………………………………………….. 4 2.3 Csoportos használat ………………………………………………………………... 4 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai ………………………………………………………. 4 4. A könyvtár nyitva tartási ideje ………………………………………………………..
5
82
1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:
név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, személyi igazolvány vagy útlevél száma.
Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.
83
Az adatokat a könyvtár rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz, illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai helyben használat, kölcsönzés, csoportos használat. 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: a kézikönyvtári állományrész, a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok). A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:
az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában.
2.2 Kölcsönzés –
A könyvtárból bármely dokumentumot csak az iskolai könyvtárostudtával szabad kivinni.
– Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. – A kölcsönzés nyilvántartása hagyományos eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb négy hétre. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó, illetőleg a szakvizsgát letevő, és az érettségizett tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni.
84
A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálás miatt könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. 2.3 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai
információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése, internet-használat, fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével).
4. A könyvtár nyitva tartási ideje Minden tanítási napon, a tanítási órák közötti szünetekben, illetve az iskolai könyvtáros tanárral előre egyeztetett időpontban. Az iskola csengetési rendje: Óra száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Óra időtartama 8.00–8.45 8.55–9.40 9.50–10.35 10.45–11.30 11.40–12.25 12.35–13.20 13.25–14.10 14.15–15.00
85
Kolping Katolikus Szakképző Iskola
4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSzéhez: Tankönyvtári szabályzat 86
Esztergom Tartalomjegyzék 1. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről ………………... 3 2. Az iskola tanulóinak ingyenes tankönyvvel való ellátása ……………………………
3
2.1 Az ingyenes tankönyvek kiadása …………………………………………………. 2.2 A használat szabályai ……………………………………………………………… 2.3A kölcsönzés rendje .……………………………………………………………….. 2.4 A tankönyvek nyilvántartása ……………………………………………………… 2.5 Kártérítés …………………………………………………………………………...
3 3 4 5 5
87
1. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről A A A
tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII.törvény; nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény; tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérőlszóló 16/2013 (II. 28.) EMMI rendelet.
„Az iskola – a korábbi évekhez hasonlóan, de módosult időpontban – minden évben köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. (…) A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat stb.). (…) az állam várhatóan változatlanul tanulónként 12.000 Ft hozzájárulást biztosít a fenntartóknak az ingyenes tankönyvvel járó törvényi kötelezettségek ellátására. (…) Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetősége is van. Az iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvek biztosításával, valamint tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással, illetve e három módszer együttes alkalmazásával is rendelkezésre bocsáthatja a tankönyveket az intézmény az arra jogosultak számára. A támogatás hatékony hasznosítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény első helyen említi a könyvtári beszerzéseket, az ingyenes tankönyvellátásnak a
88
könyvtári állományból kölcsönzés útján történő biztosítását.” (L.: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárságának tájékoztatója az iskolai tankönyvellátás 2013. évi változásairól – részlet.)
2. Az iskola tanulóinak ingyenes tankönyvvel való ellátása Az intézmény a következő módon tesz eleget az erre jogosult tanulók ingyenes tankönyvvel való ellátására vonatkozó kötelezettségének: 2.1 Az ingyenes tankönyvek kiadása Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2.2 A használat szabályai Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén az utolsó tanítási napig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában használt ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.
2.3 A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (pl. atlasz, feladatgyűjtemény stb.) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák, és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:
89
NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a [2013/2014-es] tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, amelyeket az iskolai könyvtárban átvettem, és az átvételt aláírásommal igazoltam. A tanév végén, legkésőbb az utolsó tanítási napon az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket. A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben valamelyik tankönyv megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell térítenem. Sorszám Osztály
Név
Aláírás
A diákok a tanév befejezése előtt, legkésőbb az utolsó tanítási naponvagy vizsgáik letétele után kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. (Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából – pl. a munkatankönyv kitöltéséből – származó értékcsökkenést.) 2.4 A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön nyilvántartásban kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket („Tankönyvtár”). A könyvtáros évente leltárlistát készít:
90
az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos); összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október); összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig); listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november); listát készít a könyvtárban található, 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról. 2.5 Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., a továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: – – – –
az első év végére legfeljebb 25 %-os; a második év végére legfeljebb 50 %-os; a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os; a negyedik év végére 100 %-os lehet.
Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. A kártérítés módjai: 1. 2.
ugyanolyan könyv beszerzése, anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára.
Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételár megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.
91
Kolping Katolikus Szakképző Iskola
5.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Az iskolai könyvtáros munkaköri leírása
Esztergom
92
Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása Felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért. Kezeli a szakleltárt, a gazdasági vezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást. Folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását,és a digitalizálással kapcsolatos feladatokat. Azonnal jelzi a gazdasági vezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt. Felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, nyomtató stb.). Munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel, valamint a szaktanárokkal, és jelzi az esetleges problémákat. Minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről. A nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről. Statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről. Minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről. Gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, polcok rendjéről. Kezeli a tanári kézikönyvtárat. Elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket. Kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét. Lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást. Minden tanévben felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről. Minden tanévben a tanulók számára közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját. Felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért. 93
