Szekszárdi Kolping Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szekszárdi Kolping Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM „ A nevelés élet és életből fakad… Nyilvánvaló, hogy nem lehet mindenkitől ugyanazt a teljesítményt megkövetelni, az azonban mindenkitől elvárható, hogy lehetőleg mindazt megtegye, amire képes.” /Adolf Kolping/

2013

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tartalom 1

A Pedagógiai program jogszabályi háttere ......................................................................... 7 1.1

Általános elvek ............................................................................................................ 7

1.2

A Pedagógiai program elkészítésekor figyelembevett jogszabályok és rendeletek .... 7

2

Küldetésnyilatkozat............................................................................................................. 9

3

Az intézményről ................................................................................................................ 10 3.1

4

Intézményi adatok...................................................................................................... 10

3.1.1

Az intézmény hivatalos neve.............................................................................. 10

3.1.2

Az intézmény székhelye ..................................................................................... 10

3.1.3

Az iskola működési köre, felvételi körzete ........................................................ 10

3.1.4

Az intézmény tagintézményei ............................................................................ 10

3.1.5

Az intézmény feladat-ellátási helyei .................................................................. 10

3.1.6

Az intézmény fenntartója ................................................................................... 11

3.1.7

Az intézmény alapítója ....................................................................................... 11

3.1.8

Az intézmény alapításának éve .......................................................................... 11

3.1.9

Az intézmény irányító szerve ............................................................................. 12

3.1.10

Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre .................................................. 12

3.1.11

A működési engedélyt kiadó szerv: ................................................................... 12

3.1.12

Az engedélyezett évfolyamok, felvehető maximális tanulólétszám .................. 12

3.1.13

Az intézmény telephelyei, feladat-ellátási helyei ............................................... 12

3.2

Az intézmény típusa, tagozatai, egységei .................................................................. 13

3.3

Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata .......................................... 14

3.3.1

Alaptevékenység ................................................................................................ 14

3.3.2

Az intézményben oktatott szakmák (szakmaszámok) ........................................ 17

3.3.3

Az alapfokú művészetoktatási intézmény képzési szerkezete ........................... 20

3.4

Az intézményvezetői, tagintézmény-vezetői megbízás rendje .................................. 20

3.5

Az intézmény dolgozóira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok .......................... 20

Az intézmény bemutatása ................................................................................................. 21 4.1

Történeti áttekintés .................................................................................................... 21

4.2

Központi iskola bemutatása, jellemzői ...................................................................... 21

4.2.1

Iskolaépületek..................................................................................................... 21 2

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5

4.2.2

Tanulóink ........................................................................................................... 22

4.2.3

Tanáraink ............................................................................................................ 22

4.2.4

Vezetés, szakmai együttműködések ................................................................... 23

4.2.5

A tanítás rendje és feltételei ............................................................................... 23

4.2.6

Hagyományok, értékek, kultúra ......................................................................... 24

Nevelési program .............................................................................................................. 26 5.1 Az Intézményben folyó pedagógiai munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................. 26 5.1.1

Az intézményben folyó nevelő- oktató munka alapelvei, értékei ...................... 26

5.1.2

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka célja ........................................... 29

5.1.3

Az intézményben folyó nevelő- oktató munka feladatai .................................... 29

5.1.4

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ..................... 30

5.2

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...................................... 31

5.2.1

A személyiségfejlesztés általános feladatai ........................................................ 31

5.2.2

A hitre nevelés területén elvégzendő feladatok .................................................. 31

5.2.3

Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok ............................................ 32

5.2.4

A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok ............................. 32

5.2.5

Az érzelmi nevelés területén elvégzendő feladatok ........................................... 33

5.2.6

Kialakítandó személyiségjegyek ........................................................................ 34

5.2.7

Elvárásaink tanítványainktól a következők ........................................................ 34

5.3

Egészségfejlesztési program ...................................................................................... 35

5.3.1

Az egészségfejlesztési program alapelve, célja .................................................. 36

5.3.2

Az egészségfejlesztés területei ........................................................................... 36

5.4

Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái ......................................... 36

5.5

Védőnői tevékenység ................................................................................................. 37

5.5.1

Az egészségnevelés színterei ............................................................................. 37

5.5.2

Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők ............................................ 38

5.6

A mindennapos testnevelés ....................................................................................... 39

5.6.1

Mindennapi testedzés megvalósítása ................................................................. 39

5.6.2

Fizikai felmérés .................................................................................................. 39

5.7

Környezeti nevelési program ..................................................................................... 40

5.7.1

A környezeti nevelési program alapelve ............................................................ 40

5.7.2

A környezeti nevelési program célja .................................................................. 40

5.7.3

A környezeti nevelési program területei ............................................................ 40 3

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5.7.4

A környezetei nevelés elemei ............................................................................. 41

5.8 A szocializáció és a közösségfejlesztés programja. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok............................................................................ 42 5.8.1

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ..................................... 42

5.8.2

Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai ...................................... 43

5.8.3 A közösségfejlesztéssel és az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................................................... 45 5.8.4 A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei ................................................................................................................ 45 5.8.5

Diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai ................................................. 45

5.8.6

Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink ................................... 45

5.8.7

Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ................................. 46

5.8.8 A pedagógusok közösségfejlesztő feladatai a diákokkal közös szabadidős tevékenység során ............................................................................................................. 46 5.9

A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................ 47

5.10 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ................................ 48 5.11 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......... 48 5.11.1

A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................................... 49

5.11.2

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ........................................... 50

5.11.3

Korrepetálások ................................................................................................... 50

5.11.4

Érettségire felkészítő foglalkozások................................................................... 51

5.11.5

SNI és tanulási nehézséges tanulók fejlesztő foglalkozásainak jellemzői ......... 51

5.11.6

Magántanulókat ill. vendégtanulókat felkészítő foglalkozások ......................... 51

5.11.7 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ....................................................................................................................... 51 5.12 A tanulók joggyakorlásának rendje az intézményi döntési folyamatokban .............. 52 5.13 A szülő, a tanuló és a pedagógus kapcsolattartásának, együttműködésének formái . 53 5.13.1

A gyermekek, diákok és a pedagógusok együttműködésének formái ............... 53

5.13.2

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái .................................... 53

5.14 A felvétel és az átvétel szabálya ................................................................................ 55 6

Az iskola nevelő-oktató munka ellenőrzési és értékelési rendszere ................................. 56

7

Minőségbiztosítási rendszer .............................................................................................. 61

8

Vizsgák ............................................................................................................................. 62 8.1

A tanulmányok alatti vizsgák .................................................................................... 62

8.1.1

A vizsgaszabályzat törvényi háttere ................................................................... 62 4

PEDAGÓGIAI PROGRAM 8.2

Érettségi vizsga .......................................................................................................... 69

8.2.1 Szabadon választható tanórai foglalkozások és a választható érettségi vizsgatárgyak .................................................................................................................... 69 8.2.2

A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként ................................. 70

8.2.3

Az emelt szintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként ............................... 96

8.3

A szakmai vizsga ..................................................................................................... 101

8.3.1 8.4

Szakmai vizsgatárgyak témakörei .................................................................... 101

A művészetoktatáshoz kapcsolódó vizsgák ............................................................. 101

Tanulói előmenetelhez tartozó tanulói teljesítmények értékelése .................................. 102

9

9.1

9.1.1

Az iskolai értékelés alapelvei, célja ................................................................. 102

9.1.2

Az iskolai tanulói értékelés területei ................................................................ 102

9.1.3

Az értékelés feladata ........................................................................................ 103

9.1.4

Az értékelés módszerei..................................................................................... 103

9.1.5

Az írásbeli dolgozatok típusai .......................................................................... 103

9.1.6

Javítási határidő ................................................................................................ 104

9.1.7

Osztályozás szabálya ........................................................................................ 104

9.2

A továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltétele ......................................... 104

9.2.1

A magasabb évfolyamba lépés követelményei nappali tagozat ....................... 104

9.2.2

A magasabb évfolyamba lépés követelményei a felnőttképzésben ................. 105

9.2.3

A magasabb évfolyamba lépés követelményei magántanulóknál .................... 105

9.3

10

Iskolai értékelés ....................................................................................................... 102

Jutalmazás, büntetés, hiányzás alkalmazásának alapelvei, fegyelmi fokozatok ..... 106

9.3.1

Jutalmazás ........................................................................................................ 106

9.3.2

Büntetés ............................................................................................................ 106

9.3.3

A magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei ........................................ 106

9.3.4

Mulasztások ...................................................................................................... 108

A helyi tantervek készítésének alapelvei .................................................................... 111

10.1 Tantárgyi struktúra, óraszámok ............................................................................... 112 10.1.1

Közgazdaságtan ágazati szakközépiskola 9.-12. évfolyam, nappali tagozat ... 112

10.1.2

Közgazdaságtan ágazati szakközépiskola 9-12. évfolyam, esti tagozat ........... 113

10.1.3 Vendéglátás-idegenforgalom ágazati szakközépiskola 9-12. évfolyam, nappali tagozat .......................................................................................................................... 114 10.1.4 Vendéglátás-idegenforgalom ágazati szakközépiskola, 9-12. évfolyam, esti tagozat .......................................................................................................................... 115 5

PEDAGÓGIAI PROGRAM

11

10.1.5

Faipar ágazati szakközépiskola, 9-12. évfolyam, nappali tagozat ................... 116

10.1.6

Faipar ágazati szakközépiskola, 9-12. évfolyam, esti tagozat.......................... 117

10.1.7

Szociális szolgáltatás ágazati szakközépiskola, 9-12. évfolyam, nappali tagozat . .......................................................................................................................... 118

10.1.8

Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9-12. évfolyam ......... 119

10.1.9

A szakképző évfolyamok ................................................................................. 120

A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke 121

11.1 Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztása .......................... 121 12. Alapfokú Művészetoktatási Tagintézmény ...................................................................... 122 Bevezetés, történeti áttekintés ............................................................................................ 122 Jellege ................................................................................................................................. 123 Tárgyi feltételek .................................................................................................................. 123 Épületünk ........................................................................................................................ 123 A tagintézmény működése.................................................................................................. 123 Ellenőrzés, felügyelet, tanácsadás ...................................................................................... 124 Érdekvédelem ..................................................................................................................... 124 12.1 A tanulói jogviszony létesítése .................................................................................. 125 A tanulói jogviszony megszűnése ...................................................................................... 125 A művészeti iskola munkarendje ........................................................................................ 126 12.2.

Nevelési Program ................................................................................................. 127

Kapcsolattartás.................................................................................................................... 130 Képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, értékközvetítés ............................. 132 12.4.

Az Iskola képzési szakaszai ................................................................................. 134

Zeneművészeti ág ............................................................................................................... 134 Táncművészeti ág ............................................................................................................ 135 Képző- és iparművészeti ág ............................................................................................. 135 Színjáték- bábjáték művészeti ág .................................................................................... 136 12.5. A művészeti iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének, minősítésének formái, a művészeti alap- és záróvizsga követelményei .................................................................... 137

6

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1 A Pedagógiai program jogszabályi háttere 1.1 Általános elvek A Pedagógiai programot az Szekszárdi Kolping Iskola nevelőtestülete készítette. A készítéskor figyelembe vettük a keresztény értékrendet, a hatályban lévő jogszabályokat: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (MK 2011/162) 25.§ előírásait, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (Mk 2012/115) rendelet 6-11.§ előírásait, továbbá figyelembe vettük a Pedagógiai program készítésekor az SZMK (szülői munkaközösség) és a diákönkormányzat véleményét is. A Pedagógiai program írásakor az intézmény tantestülete tekintettel volt az iskola környezetére, a személyi és tárgyi feltételekre és a korábbi tapasztalatokra.

1.2 A Pedagógiai program elkészítésekor figyelembevett jogszabályok és rendeletek             

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (MK 2011. évi 162. szám) 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról (MK 2012. évi 99. szám) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (MK 2012/112) 100/1997. (VI. 13. Kormányrendelet módosításáról. (MK 2012.évi 65.szám.) 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. (MK 2012. évi 66.szám) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (MK 2012. évi 115. szám) 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (MK 2011. évi 160. szám) 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénymódosításáról (MK 2012. évi 74. szám) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (MK 2011. évi 139. szám) 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról Követelménymodulokról szóló kormányrendelet (217/2012.) 7

PEDAGÓGIAI PROGRAM   

Az NGM hatáskörébe tartozó szakmák szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet - 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (MK 2012. évi 132. szám)

A Pedagógiai program az intézményben folyó nevelés és oktatás legfontosabb céljait, feladatait, tartalmi elemeit és szabályait tartalmazza. Tükrözi a Fenntartó által meghatározott elvárásokat. Összhangban van az intézmény dokumentumaival:        

SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat) Házirend Humán és Reál munkaközösségi munkatervek Osztályfőnöki munkaterv Mérés-értékelési csoport munkaterve Minőségbiztosítási csoport munkaterve Ellenőrzési és értékelési munkaterv Egyéb érvényes dokumentumok

8

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2 Küldetésnyilatkozat A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben, minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb katolikus jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi. Iskolánk nevelésfilozófiája a személyközpontúság. Minden tanuló önálló személyiség, adott képességekkel és tehetségekkel. Fel kell fedezni az adottságokat, és azokat fejleszteni, mert „A féllábúnak nem biztos, hogy hosszútávfutónak kell lenni.” A gyermek nem az életre készül, hanem már él minden nap. Ennek megfelelően meg kell tanítani eligazodni az életben, hogy meg tudja találni az igazi, alapvető értékeket, ehhez igazítani életvitelét, cselekedeteit. Mindenki, minden tantárgyban eljuttatható egy minimum szintre; egyéni korrepetálással, csoportos felzárkóztatással ezt el kell érni. A felfedezett tehetségeket fejleszteni kell, kibontakozási lehetőséget kell számukra biztosítani. A nevelési célok között kiemelt helyen szerepel az erkölcsi nevelés. Adolf Kolping (legényegyleti) alapeszméit kell követnünk: Légy jó családapa! Légy jó szakember! Légy jó hazafi! Légy jó keresztény! Az iskola keresztény szellemisége a hitoktatáson kívül egy családias légkört is jelent. Nem tudjuk helyettesíteni a szülőket, de igyekszünk a velük való maximális együttműködésre – szeretetteljes légkör, biztonságérzet kialakítására nagyfokú segítőkészséggel és egyéni bánásmóddal. Mottónk az, hogy minden tanuló önálló személyiség, adott képességekkel és lehetőségekkel, ezt kell megtalálni, fejleszteni, és az egyént képességeinek, tehetségének megfelelően a legmagasabb tudásszintig kell eljuttatni. Igyekszünk az oktatásban toleranciával dolgozni, a nehézségekkel küszködő tanulókat felzárkóztatni. Segítjük erkölcsük és magatartási moráljuk kialakítását, a keresztényi értékrend elsajátítását. A világ, amiben élünk, sokoldalú képzettséget kíván mindenkitől, és a keresztény embernek hitével együtt kell helyét a társadalomban megtalálnia. Ehhez a munkához szakmailag jól felkészült, hivatástudattal rendelkező és kellő erkölcsi tartással, személyes meggyőződéssel élő, folyamatos innovációra kész tantestület áll a tanulók szolgálatában. Oktatásunk mottója: „Aki az embereket meg akarja nyerni, annak szívét kell zálogul fölkínálnia.” /Adolf Kolping/

9

PEDAGÓGIAI PROGRAM

3 Az intézményről 3.1 Intézményi adatok 3.1.1 Az intézmény hivatalos neve Szekszárdi Kolping Katolikus Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3.1.2 Az intézmény székhelye 7100 Szekszárd, Pázmány tér 4.

3.1.3 Az iskola működési köre, felvételi körzete Többcélú közoktatási intézmény. Felvételi körzete elsősorban Tolna megye.

3.1.4 Az intézmény tagintézményei Szekszárdi Kolping Katolikus Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Mohácsi Tagintézménye 7700 Mohács, Színház utca 1. (hrsz 2308)

3.1.5 Az intézmény feladat-ellátási helyei 7100 Szekszárd, Pázmány tér 4. (hrsz.2361) – főépület 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 73. (hrsz. 2378) 7100 Szekszárd-Palánk (hrsz. 01611/7) – tanműhely 7100 Szekszárd külterület (hrsz. 01633/2; 01634/1) – kertészet A mohácsi tagintézmény telephelyei: 7934 Almamellék, Petőfi tér 1. (Általános Iskola) 8630 Balatonboglár, Szabadság u. 41. (Mathiász J. Középiskola) 8636 Balatonszemes, Szabadság u. 1. (Latinovits Zoltán Művelődési Ház) 7742 Bogád, Béke tér 4. 1134 Budapest, Huba utca 6. (Kolping Általános Iskola és Gimnázium) 7723 Erdősmecske Petőfi utca 113. 10

PEDAGÓGIAI PROGRAM 7733 Geresdlak, Hunyadi u. 15 (Általános Iskola) 7668 Gyód, Fő utca 98. (Általános Iskola) 7932 Királyegyháza, Petőfi u. 63. (ÁMK) 7717 Kölked, II. Lajos u. 30. Általános Iskola 7535 Lad, Szabadság tér. 23. (Általános Iskola) 7781 Lippó, Ifjúság u. 1. (Gárdonyi Géza Általános Iskola) 7561 Nagybajom, Templom u. 5. Kolping Katolikus Szakiskola, Kollégium, és Felnőttoktatási Intézmény 7932 Mozsgó, Mátyás király u. 2/A. 7784 Nagynyárád, Kossuth L. u. 14. (Általános Iskola) 7624 Pécs, Alkotmány u. 38. (PTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskola) 7623 Pécs, Köztársaság tér 1. (Mecsekaljai Iskola) 7622 Pécs Légszeszgyár u. 18-20. 7632 Pécs, Testvérvárosok tere 1. (Általános Iskola) 7831 Pellérd, Általános Iskola, Park sétány 2. 7960 Sellye, Bodonyi utca 10. (Kis Géza Általános Iskola) 7718 Udvar, Fő u. Faluház

3.1.6 Az intézmény fenntartója Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (a továbbiakban KOSZISZ)

3.1.7 Az intézmény alapítója Szekszárdi Kolping Család Egyesület

3.1.8 Az intézmény alapításának éve 1991

11

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.1.9 Az intézmény irányító szerve KOSZISZ 1134 Budapest, Huba u. 6.

3.1.10 Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre Egyházi jogi személy, önálló gazdálkodású

3.1.11 A működési engedélyt kiadó szerv: Tolna Megyei Kormányhivatal

3.1.12 Az engedélyezett évfolyamok, felvehető maximális tanulólétszám Az évfolyamok száma iskolatípusonként:  Szakközépiskola: 9-12. évfolyam, szakképzés 13-14. évfolyam (közgazdaságtan, vendéglátás-turisztika, szociális szolgáltatások ágazati besorolás szerint)  Szakiskola: 9-10 évfolyam, szakképzés 9-12. évfolyam, speciális szakiskola 9-12. évfolyam  Alapfokú művészeti iskola: előképző 1-2. évfolyam, alapfok 1-6. évfolyam, továbbképző 7-10. évfolyam A felvehető maximális tanulólétszám összesen: 2745 fő nappali oktatásban: 750 fő esti oktatásban: 340 fő művészeti oktatásban: 1655 fő

3.1.13 Az intézmény telephelyei, feladat-ellátási helyei Székhelye: 7100 Szekszárd, Pázmány tér 4. 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 73. (hrsz. 2378) Tanműhely: 7100 Szekszárd-Palánk (hrsz. 01637) Kertészet: 7100 Szekszárd külterület (hrsz. 01611/7)

A mohácsi tagintézmény telephelyei: 7700 Mohács, Színház utca 1. (hrsz. 2308) 7934 Almamellék, Petőfi tér 1. (Általános Iskola) 8630 Balatonboglár, Szabadság u. 41. (Mathiász J. Középiskola) 8636 Balatonszemes, Szabadság u. 1. (Latinovits Zoltán Művelődési Ház) 12

PEDAGÓGIAI PROGRAM 7742 Bogád, Béke tér 4. 1134 Budapest, Huba utca 6. (Kolping Általános Iskola és Gimnázium) 7723 Erdősmecske Petőfi utca 113. 7733 Geresdlak, Hunyadi u. 15 (Általános Iskola) 7668 Gyód, Fő utca 98. (Általános Iskola) 7932 Királyegyháza, Petőfi u. 63. (ÁMK) 7717 Kölked, II. Lajos u. 30. Általános Iskola 7535 Lad, Szabadság tér. 23. (Általános Iskola) 7781 Lippó, Ifjúság u. 1. (Gárdonyi Géza Általános Iskola) 7561 Nagybajom, Templom u. 5. Kolping Katolikus Szakiskola, Kollégium és Felnőttoktatási Intézmény 7932 Mozsgó, Mátyás király u. 2/A. 7784 Nagynyárád, Kossuth L. u. 14. (Általános Iskola) 7624 Pécs, Alkotmány u. 38. (PTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskola) 7623 Pécs, Köztársaság tér 1. (Mecsekaljai Iskola) 7622 Pécs Légszeszgyár u. 18-20. 7632 Pécs, Testvérvárosok tere 1. (Általános Iskola) 7831 Pellérd, Általános Iskola, Park sétány 2. 7960 Sellye, Bodonyi utca 10. (Kis Géza Általános Iskola) 7718 Udvar, Fő u. Faluház

3.2 Az intézmény típusa, tagozatai, egységei     

szakiskola, nappali és esti tagozat 9-12. évfolyam szakközépiskola, nappali és esti tagozat 9-12. évfolyam speciális szakiskola, nappali és esti tagozat 9-12. évfolyam felnőttképzési intézmény, nappali és esti tagozat 9-12. évfolyam alapfokú művészetoktatási intézmény, nappali és esti tagozat 1-10. évfolyam

13

PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.3 Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata Alapfeladat Nkt. 4. § (1) bekezdés alapján  szakközépiskolai nevelés-oktatás,  szakiskolai nevelés-oktatás,  szakközépiskolai és szakiskolai felnőttoktatás,  roma nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakközépiskolai, szakiskolai oktatása nappali és esti munkarend szerint,  alapfokú művészetoktatás,  fejlesztő nevelés-oktatás,  a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása, (a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdők, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése-oktatása)  azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az iskolai ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, (a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdőket, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdőket készíti fel az általános műveltség megalapozására, szakmai vizsgára vagy nyújt részükre életkezdéshez szükséges ismereteket)  Képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés: a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 171-172.§-nak megfelelően és a miniszter által kiadott Integrációs Pedagógiai Program (IPR) szerint képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítést biztosít.

3.3.1 Alaptevékenység Szakágazati rend szerint:  853100 Általános középfokú oktatás  853200 Szakmai középfokú oktatás Szakfeladat szerint:  85312 Szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam)  853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam)  853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) (9–12/13. évfolyam) 14

PEDAGÓGIAI PROGRAM     

     

    

    

853123 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9–12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9–12/13. évfolyam) 85313 Szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9–10. évfolyam),(szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) 853133 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9–10. évfolyam) 853135 Szakiskolai felnőttoktatás (9-11. évfolyam) 8532 Szakmai középfokú oktatás 85321 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) 853213 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 85322 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) 853223 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 85323 Emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853232 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon (szakértői 15

PEDAGÓGIAI PROGRAM



véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) 8532241 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás

16

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.3.2 Az intézményben oktatott szakmák (szakmaszámok) 3.3.2.1 133/2010. (IV. 22.) Kormányrendelet szerint kifutó rendszerben Érettségi vizsgához kötött szakképesítések nappali és esti munkarend szerint Szakképesítés megnevezése

OKJ azonosító

Évfolyamok száma

Pénzügyi számviteli ügyintéző

52 344 01 0000 0000

1,5

Ügyviteli titkár

54 346 01 0010 5403

2

Műszaki informatikus

54 481 04 0010 5404

2

Vendéglős

52 811 02 1000 0000

2

Szociális asszisztens

54 762 01 0010 5402

2

Szociális gondozó, szervező

54 762 02 0010 5404

2

Szakiskolai szakképzés nappali és esti munkarend szerint Szakképesítés megnevezése

OKJ azonosító

Évfolyamok száma

Szociális gondozó és ápoló

33 762 01 0010 3302

2

Női szabó

33 542 05 0010 3303

2

Férfiszabó

33 542 05 0010 3302

2

Bútorasztalos

33 543 01 1000 0000

2

Épületasztalos

31 582 08 1000 0000

3

Virágkötő, -berendező, virágkereskedő

33 215 02 0000 0000

2

Panziós, falusi vendéglátó

31 812 01 0000 0000

2

Szakács

33 811 03 1000 0000

2

Dísznövénykertész

33 622 01 1000 0000

3

Zöldségtermesztő

31 622 01 0010 3104

2

Szőlőtermesztő

31 622 01 0010 3103

2

Gyümölcstermesztő

31 622 01 0010 3102

2

Tejtermékgyártó

33 541 07 1000 0000

2

17

PEDAGÓGIAI PROGRAM Speciális szakiskolai szakképesítések nappali és esti munkarend szerint Szakképesítés megnevezése

OKJ azonosító

Évfolyamok száma

Gyorséttermi ételeladó

33 811 04 0100 3101

1

Konyhai kisegítő

33 811 03 0100 2101

1

Munka és védőruha készítő

33 542 05 0100 2103

1

Textiltermék összeállító

33 542 05 0100 2104

1

Fatermék gyártó

33 543 01 0100 3102

1

Virágkötő

33 215 02 0100 3102

1

Kerti munkás

31 622 01 0100 2104

1

Parkgondozó

54 622 01 0100 2101

1

Temetőkertész

54 622 01 0100 3103

1

Képkeretező

31 582 19 0100 2101

1

3.3.2.2 150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet alapján (2013. szeptember 1-től): Érettségi vizsgához kötött szakképesítések nappali és esti munkarend szerint

Szakmacsoport

Szakképesítés megnevezése

OKJ azonosító

Évfolyamok száma

Közgazdaság

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

54 344 01

2 (1 ágazati érettségi esetén)

Ügyvitel

Ügyviteli titkár

54 346 02

2

Informatika

Műszaki informatikus

54 485 05

2

Vendéglátás-turisztika

Vendéglátásszervezővendéglős

54 811 01

Szociális szolgáltatások

Szociális asszisztens

54 762 02


Szociális szakgondozó

54 762 03

18

2 (1 ágazati érettségi esetén) 2 (1 ágazati érettségi esetén) 2 (1 ágazati érettségi esetén)

PEDAGÓGIAI PROGRAM Szakiskolai szakképzés nappali és esti munkarend szerint Szakképesítés/ szakképesítés-ráépülés megnevezése

OKJ azonosító

Évfolyamok száma


Szociális gondozó és ápoló

34 762 01

3

Könnyűipar

Női szabó

34 542 06

3

Könnyűipar

Férfiszabó

34 542 04

3

Faipar

Asztalos

34 543 02

3

Mezőgazdaság

Virágkötő és virágkereskedő

34 215 04

3

Mezőgazdaság

Virágdekoratőr

35 215 02

1

Mezőgazdaság

Kertész

34 622 02

3

Mezőgazdaság

Zöldség- és gyümölcstermesztő

35 622 02

1


Szakács

34 811 04

3

Szakmacsoport

Speciális szakiskolai szakképesítések nappali és esti munkarend szerint Szakmacsoport

Részszakképesítés megnevezése

OKJ azonosító

Évfolyamok száma


Gyorséttermi ételeladó

31 811 02

2


Konyhai kisegítő

21 811 01

2

Könnyűipar

Textiltermék-összeállító

21 542 02

2

Faipar

Famegmunkáló

31 543 01

2

Mezőgazdaság

Virágkötő

31 215 02

2

Mezőgazdaság

Kerti munkás

21 622 01

2

Mezőgazdaság

Parkgondozó

21 622 02

2

Mezőgazdaság

Falusi vendéglátó

31 811 01

2

Élelmiszeripar

Tejtermékgyártó

31 541 09

2

Szakmai középfokú felnőtt oktatás tanfolyam jelleggel működik a fent említett képzésekben. Iskolánkban felvételi vizsga nincs, mindenki előtt nyitva áll az ajtónk, aki tanulni szeretne.

19

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.3.3 Az alapfokú művészetoktatási intézmény képzési szerkezete Az alapfokú művészetoktatási intézmény képzési szerkezetét, a tanszakokat és a tantárgyakat a 3. számú melléklet A képzés struktúrája c. fejezete tartalmazza.

3.4 Az intézményvezetői, tagintézmény-vezetői megbízás rendje Az intézményvezetőt a fenntartó (a KOSZISZ igazgatója) nevezi ki, a tagintézmény-vezető kinevezésénél pedig egyetértési jogot gyakorol.

3.5 Az intézmény dolgozóira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 42. § (1) bekezdés alapján, a pedagógus munkakörben figyelemmel a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 55-80. §-aiban foglaltak az irányadóak.

20

PEDAGÓGIAI PROGRAM

4 Az intézmény bemutatása 4.1 Történeti áttekintés Iskolánkat 1991-ben alapította a Szekszárdi Kolping Család. 1994-ben megalakult a Kolping iskolák országos irányító szerve, a Kolping Oktatási és Művelődési Alapítvány, ettől kezdve oda tartoztunk, az Alapítvány látta el a fenntartói feladatokat. 1998-tól a fenntartói feladatokat a Pécsi Egyházmegyei Hatóság látta el, így ettől kezdve iskolánk katolikus egyházi iskolának minősül. 2000-től lett a fenntartónk a Magyar Kolping Szövetség mint katolikus iskolafenntartó, 2007. szeptember 1-jétől a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet az iskola fenntartója. Alapítási célkitűzésünk: a hátrányos helyzetű (családi, szociális, etnikai szempontból; értelmi fogyatékos és magatartás-zavarokkal küszködő), máshol továbbtanulni nem tudó középiskolás korú gyermekek továbbképzése, családi életre nevelése, szakmához juttatása, és érettségire való felkészítése.

4.2 Központi iskola bemutatása, jellemzői 4.2.1 Iskolaépületek A tolnai megyeszékhely egyik legnépesebb iskolája a miénk. Négy épületben tanítunk, melyből kettő a városban, kettő a külterületen található. Saját kollégiumunk és menzánk nincs. Az iskolában büfé nem működik. A főépület kétszintes, modern, felújított nyílászárókkal, környezete rendezett. Az épület az újvárosi katolikus templom szomszédságában található a Pázmány téren, belső udvarral, az iskolához közeli parkolóval. A kapunál biztonsági őr ellenőrzi a ki- és belépőket. Az észak felől beérkező busz egyik megállója a főépület előtt van. A közelben (500 méterre az utca túloldalán) egy másik középiskola kollégiuma áll, amelyben helyet kapnak iskolánk tanulói is. A főépületben a tantermeken és számítógépes termen kívül a szociális gondozó és ápoló tanulóinknak, valamint a szakácsképzésnek van a tanműhelye. Az épületen belül található egy kis kápolna is. A második épületünk a Rákóczi úton található, ez egy régi családi házból átalakított otthonos épület, szép belső udvarral, a kapuban szintén kapuőrrel, aki az iskola egyik szociális munkása és tanára is egyben. A harmadik épület, a Szekszárd külterülethez tartozó kertészet, a Sió-töltés mellett található, ahol több hektáron gazdálkodik az iskola. A negyedik épület Szekszárd külterületén, Palánkon van, a helyi járatos busz végállomásánál. Kétszintes téglaépület, melyben a tantermek mellett helyet kap a varroda, az asztalosműhely és egy számítógépes terem.

21

PEDAGÓGIAI PROGRAM 4.2.2 Tanulóink A városban, a megyében a szekszárdi tagintézmény vállalta fel, hogy fölveszi azokat a tanulókat, akiknek a jelentkezését minden más középfokú intézmény visszautasította, viszont még tankötelesek, tehát valahová járniuk kell. A város és a megye más iskoláiban nem szívesen látott tanulókat az általános iskolák célzottan ebbe az iskolába irányítják. A szakközépiskolai osztályokba belépők sem tartoznak az általános iskolák jobb tanulói közé, a főbb tárgyakból 2-es ill. 3-as jegyekkel érkeznek. A gyerekeknek 20-25%-a helybeli, a többi a megye különböző településeiről jár be naponta, ill. csekély számban kollégisták. A több órás utazás, a hajnali kelés nagyon megterhelő a gyerekeknek. Sok tanuló esetében gondot jelent, hogy – különböző okokból (pl. nem tudnak elszakadni a családtól, barátoktól, fenyegetve érzik magukat) – nem tudnak a kollégiumban maradni, és inkább választják a bejárást, akár 40-50 km-ről is. A szakközépiskolába járó tanulók családi háttere sem biztosít megfelelő kulturális alapot a tanulóknak, a legtöbb esetben a motiváció is hiányzik. A diákok anyagi helyzete nagyon változó. A mélyszegénységben élőktől a jómódú gyerekekig megtalálható minden réteg. Kimondható ugyanakkor az is, hogy nem az anyagi és nem a származási különbség a fő oka a legtöbb konfliktusnak, sokkal inkább az együttélési képesség hiánya. A szakiskolásaink az általános iskolából gyakran pótvizsga után, ill. más iskolából a sikertelenség, a magatartási problémák miatt kerülnek hozzánk, vagy mert egy „elitebb” iskolából eltanácsolják őket. Szakiskolásaink életkörülményei nem megfelelőek, a szülők alacsony iskolázottságúak. A munkanélküli szülők száma nagyon magas, a perspektíva teljes hiánya érzékelhető, ez lehet a motiváció hiányának legfőbb oka.

4.2.3 Tanáraink Iskolánk rendelkezik a közismereti és szakmai képzéshez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. A pedagógusok és szakoktatók mindegyike rendelkezik az oktatáshoz nélkülözhetetlen, törvényileg előírt végzettséggel. Az ebben az iskolában tanító pedagógusok terhe, felelőssége az átlagnál súlyosabb, de más iskolában ismeretlen élményeket is nyújthat nekünk az, hogy „nehéz” gyerekekkel foglalkozunk. A katolikus szellemnek megfelelően a tantestület igyekszik megteremteni azt a biztos alapot, mely a tanítás itteni nehézségeivel és a tanulók, családok problémáival segít szembenézni. Törekszünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. A keresztény nevelésnek abban is segítenie kell a fiatalokat, hogy mire elhagyják az iskolát, megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a jóra és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Ehhez igyekszünk felhasználni a bizalom, a szeretet és a tapintat fegyvereit. Mivel a diákok személyisége a pedagógusaink személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik, ezért különleges feladat hárul mind szakmailag, mind morálisan ránk. „A katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók

22

PEDAGÓGIAI PROGRAM tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.” (A katolikus iskola - A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977 – 78. oldal) Az iskolában kb. 50 főállású tanár van, akik mellett óraadók segítik a közismereti és szakmai munkát. A nevelő munkába a nem pedagógus dolgozók is bekapcsolódnak. A tanárok többsége igen elkötelezett a pedagógusi pálya, illetve a szakmája, valamint az iskola iránt. A tantestület tagjai ebben az iskolai környezetben szinte kénytelenek a tradicionális tanárszereppel szakítani. Elfogadóak, a tanulói igényekhez igazodóak, rugalmasan alkalmazzák módszertani ismereteiket, szisztematikus munkával, a gyerekek képességeit figyelembe véve szervezik az oktató-nevelő munkát. Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe, és arra törekszünk, hogy az valóban mindig indokolt is legyen. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítünk, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesztünk.

4.2.4 Vezetés, szakmai együttműködések Egy ilyen nagy, sokprofilú iskolában komoly irányítási és szervezési feladatok vannak. A háromfős iskolavezetés tapasztalt tanárokból áll. Az igazgató történelem–hittan szakos egyetemi végzettségű tanár, kinevezése előtt is az iskolavezetés tagja volt. A szakmai igazgatóhelyettes vendéglátó közgazdász tanár, az általános (közismereti) igazgatóhelyettes pedig szintén egyetemet végzett, informatika szakos tanár. Az iskolavezetés mindhárom tagja rendelkezik közoktatási vezetői szakvizsgával. A vezetők munkáját segíti a két közismereti és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője. Aktívan működik a minőségbiztosítási és a mérés-értékelési csoport, egymással szoros összhangban, a tagok kölcsönösen segíti a másik csoport munkáját. Az iskolavezetés, a munkaközösség-vezetők a tanórákat rendszeresen látogatják, és az előre kidolgozott szempontok szerint az óra után megbeszélik a tapasztalatokat. Ezen felül a tanárok egymás óráit is látogatják, ez a módszertani sokszínűség fejlesztése érdekében vált igénnyé.

4.2.5 A tanítás rendje és feltételei Az iskolában 7.45-kor kezdődnek a tanítási órák. A szünetek 10 percesek, kivéve a 2. óra utáni „nagyszünet”, ami 15 perc. A tanórák 14.00 – 16.00-ig tartanak, de a tanítási napok hosszúsága osztályonként változó. Esti tagozaton a tanítás 14.50-től 20.00-ig tart. A kapuban biztonsági őrök, a folyosókon a szünetekben tanárok ügyelnek a rendre. A tanulók az óraközi szünetekben sem maradnak felügyelet nélkül. A tanműhelyekben folyó gyakorlati oktatás rendje eltérhet az iskola tanítási rendjétől. A gyakorlati oktatás lényegében folyamatos, közben a tanulók a tanítás végéig gyakorlatilag nem mehetnek ki. A tanítás osztálytermi rendszerben működik, ritka a vándorlás. A tantermekben oktatótáblák, az érettségizők termeiben könyvek, segédanyagok, találhatóak. A szemléltető 23

PEDAGÓGIAI PROGRAM eszközöket a tanárok viszik a terembe. Több teremben van már projektor és interaktív tábla is, ami a számítógéppel támogatott órák fontos kelléke. Az iskola a számítógépparkját folyamatosan fejleszti. A tanulók a tanórákon és könyvtári keretek között is rendszeresen dolgozhatnak számítógépen. A szakmai oktatás feltételei adottak, a műhelyek modern eszközökkel, gépekkel felszereltek. A tanítási órákon túl fakultációs órák, fejlesztő foglalkozások, mentor tanárokkal vezetett egyéni foglalkozások, korrepetálások segítik a felkészülést. A klasszikus, fél osztályt foglalkoztató csoportbontások (gazdaságossági okokból) csak a nagyobb létszámú, érettségire felkészítő képzésben résztvevő osztályokban működnek matematika, magyar nyelv és irodalom és az idegen nyelv tantárgyakból. A könyvtár heti egy alkalommal működik, délután, a tanítási órák után.

4.2.6 Hagyományok, értékek, kultúra Iskolánk egyházi fenntartású, ezért ünnepeink szorosan kötődnek a katolikus hagyományokhoz, emellett kiemelt célunknak tartjuk Adolf Kolping szellemiségének továbbadását. Iskolánk mindig az adott tanév első napján tartja meg a tanévnyitó ünnepséget, melyet hagyományosan szentmise követ. Maga az évnyitó is a Pázmány téri katolikus templomban (Szent Mihály templom) zajlik. Minden év októberének végén rendezzük meg a Kolping-napokat. Névadónk előtt tisztelgünk ekkor. Ezt a rendezvényt is misével nyitjuk, ami után diákjaink tantárgyi versenyeken, vetélkedőkön és csapatépítő programokon vesznek részt. Ősszel iskolánk rendszerint sportnapot is rendez, mikor diákjaink tanáraik felügyelete, segítsége mellett mozognak a szabadban. Ekkor kipróbálhatnak új sportágakat, de versenyezhetnek is diáktársaikkal. Fontosnak tartjuk, hogy diákjainknak megmutassuk, mennyire fontos (erőnkhöz mérten) másokon segíteni, ezért évente kétszer szervezünk véradást, minden félévben egyszer. Egyházi iskola vagyunk, ezért mindig törekszünk arra, hogy iskolánk tanulóit lelkileg is felkészítsük az ünnepekre. Fontosabb egyházi ünnepek alkalmával lelki napot tartunk. Így teszünk karácsonykor is. Ez a nap misével kezdődik, majd a diákok lelki gyakorlaton vesznek részt, hittanáraik vagy meghívott előadók irányításával. Három hónappal a ballagás előtt tartjuk végzős diákjaink számára a szalagtűző ünnepélyt. Ilyenkor tűzi az osztályfőnökük a végzősökre a narancsszínű szalagot, melyet az érettségiig illetve a záróvizsgáig viselnek. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, erre mi is méltón felkészítjük diákjainkat. A böjti időszakban lelki napot tartunk, ahol diákjaink a szentmisén, illetve lelki gyakorlat formájában kapnak útravalót, lelki megerősítést. Tanulóink minden évben részt vesznek a március 15-ei városi koszorúzáson, ahol a forradalom és szabadságharc hőseiről emlékeznek meg. Májusban, a ballagás előtt tartjuk a zöld napot, mikor végzőseink búcsút vesznek a többi osztálytól és tanáraiktól. A következő napon tartjuk a ballagást. Ekkor a többi diák és az 24

PEDAGÓGIAI PROGRAM iskola búcsúzik a kimenő évfolyamok tanulóitól, az ünnepély helyszíne az újvárosi templom. A ballagás alkalmából tartott szentmise keretén belül szolgáltatja ki a prézes atya vagy a püspök úr a keresztség és a bérmálás szentségét. Tavasszal sportnapot és kirándulásokat szervezünk (pl. a Víz világnapja alkalmából). Június 4-én megemlékezünk a Nemzeti összetartozás napjáról (Trianon évfordulóján). A tanévet hagyományosan évzáróval fejezzük be, melyet a tanév utolsó napján tartunk. Az ünnepélyt szentmise nyitja meg, és az újvárosi templom adja a helyszínt.

25

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5 Nevelési program 5.1 Az Intézményben folyó pedagógiai munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 5.1.1Az intézményben folyó nevelő- oktató munka alapelvei, értékei Általános alapelvünk a keresztény értékrend A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Fontos, hogy felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. Legfőbb értékeink: kommunikáció, döntésképesség, alkotóképesség, testi-lelki egészség, erkölcs. Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát:  az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;  keresztény értékrend;  egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat;  intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységében;  az keresztény erkölcsi normák betartása, betartatása;  az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása;  az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele;  a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése;  építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére;  a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek nagy hangsúlyt kapnak katolikus szemléletű intézményünk egész pedagógiai működésében. 1. alapelv: Egységes szemléletű pedagógiai kultúra kialakítása A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „A katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.” Arra törekszünk, hogy egységes szemléletű pedagógiai kultúrát alakítsunk ki az intézmény életének különféle színterein. A programunkban megfogalmazott értékelési, fegyelmezési, jutalmazási elveket egységesen alkalmazzuk.

26

PEDAGÓGIAI PROGRAM A személyiség- és közösségfejlesztés területén a hangsúlyt a kulturális, erkölcsi, állampolgári, szakmai értékek tiszteletére, elfogadására, követésére helyezzük. Alapvetőnek tartjuk a diák–szülő–pedagógus hatékony együttműködésén alapuló nevelést. A nevelés és oktatás folyamatában a tanuló személyiségfejlődését kezeljük kiemelt feladatként. Különösen a kezdeti periódusokban fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. A kompetenciák fejlesztése során 4 fontos területet határoztunk meg ebben a folyamatban: a) b) c) d)

kognitív kompetenciák (az értelem kiművelése) speciális kompetenciák (a szakmai képzés) személyes kompetenciák (az egészséges életmódra nevelés) szociális kompetenciák (a segítő életmódra nevelés)

2. alapelv: A humánum tisztelete és védelme Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink tisztában legyenek az alapvető erkölcsi értékekkel, hogy képesek legyenek önmagukat és környezetüket reálisan értékelni. Fontos, hogy el tudják elfogadni az őket ért bírálatot, ismerjék és gyakorolják a kulturált együttélés szabályait. Az iskola tiszteletben tartja a szülők és a tanulók gondolati, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogát, de világnézeti kérdésekben a keresztény értékrendet képviseli. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy erősíthessük a tanulókban az olyan értékes tulajdonságokat, képességeket, mint az önismeret és önbecsülés, a konfliktuskezelés, a tolerancia, az empátia, az együttműködés, a kommunikáció, a kreativitás, a felelősségtudat önmagukért és társaikért. Egyre inkább szükségük van a társadalomban való eligazodás képességére, a kudarc tűrésére. Meg kell szerezniük az egész életen át tartó tanulás, a folytonos (olykor kényszerű) megújulás képességét. 3. alapelv: Kollektív értékek tisztelete és védelme Tanulóink legyenek büszkék nemzeti értékeinkre, magyarságukra. Jelentsen ez egészséges nemzeti önbecsülést és hazaszeretetet. Legyen minden diák számára fontos a múlt megismerése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egyúttal törekszünk a multikulturális értékek megismertetésére, elfogadtatására, továbbá a demokratikus társadalmi értékek, az állampolgári jogok és kötelességek megismertetésére, aktív állampolgárságra való nevelésre.

27

PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. alapelv: Az esélyegyenlőség megteremtése Arra törekszünk, hogy a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóinkat azonos eséllyel készítsük fel az egész életen át tartó tanulásra. Differenciált tanítási-tanulási módszerek alkalmazásával lehetővé tesszük valamennyi tanulónk számára azoknak a kompetenciáknak, annak a tudásnak, a megszerzését, amelyre egyénileg képesek. A törvényi előírásoknak és az igényeknek megfelelően megszervezzük a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni és integrációs fejlesztését, képességük kibontakoztatását. Iskolánk rendelkezik Esélyegyenlőségi tervvel. 5. alapelv: A környezet és az egészséges élet értékei iránti felelősség Arra törekszünk, hogy minden tevékenységünket hassa át a környezettudatosság és az egészséges életmódra nevelés. Tanulóinknak el kell sajátítaniuk a helyes életvitel kialakításának képességét. Ismerniük kell a szenvedélybetegségek egészségkárosító hatását. 6. alapelv: Piacképesség biztosítása Beiskolázásunkat a munkaerőpiac igényeihez mérten folyamatosan alakítjuk. A szakmai képzés kialakításakor fontos alapelveknek tartjuk a rendszer rugalmasságát, az egymásra épülő képzési technikák alkalmazását. Lehetőséget adunk az iskolánk nappali képzéséből kikerülő tanulók, valamint a külső jelentkezők számára esti képzésben az érettségi és a szakmai bizonyítvány megszerzésére is, mely az egész életen át tartó tanulás szemléletének a hátterét adja. 7. alapelv: Hatékony innováció Iskolánk egyik legfontosabb célja, hogy piacképes tudást nyújtsunk tanulóinknak. Rendszeresen kihasználjuk a pályázatok nyújtotta lehetőségeket, kiemelt figyelmet fordítunk az oktatás, a szakképzés modernizációjával kapcsolatos kezdeményezésekre. Törekszünk nemzetközi kapcsolataink kiépítésére, bővítésére. 8. alapelv: Tanárválasztás szabályai Intézményünkben nincs hagyománya a szabad tanárválasztásnak. A tantárgyfelosztás alapján történik a tanulók és tanulócsoportok számára a szaktanár kijelölése. Egyedi esetekben az igazgató dönthet.

Fontosnak tartjuk az elvek belátáson alapuló betartását, a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlását. Ez a pedagógiai folyamatban résztvevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik.

28

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5.1.2 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka célja Pedagógiai munkánk célja, hogy:  A gyermekeket, diákokat segítse abban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.  A gyerekek, szülők, partnerek, környezet elégedettségére törekedjék, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontosságát hangsúlyozza.  A gyermekek, diákok morális és esztétikai szemléletét alakítsa, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényét fejlessze.  A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.  Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki.  A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze.  Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja.  Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást.  A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat.  Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonyát, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását példaként állítsa.  Magyarságunk gyökereit megismertesse (nyelv, történelem, magyarságtudat)  Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye (tánc, ének, kézműves foglalkozás).  A kulturált szórakozás igényét kialakítsa.

5.1.3 Az intézményben folyó nevelő- oktató munka feladatai A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását. Ezért intézményünk feladata, hogy:  Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben (szakkörök, kirándulások, zarándoklatok, lelki napok)  Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését (osztályfőnöki órák, a vezetői és a közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során).  Mutasson fel követésre méltó példákat (szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által).

29

PEDAGÓGIAI PROGRAM 

Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Az alapelvekhez kapcsolódó további feladataink:  A szakmai munkaközösségek intézményi együttműködésének kialakítása, a jó gyakorlatok átadásának megszervezése.   A mindig az adott feladatoknak megfelelő munkacsoportok létrehozása.   A szakmai képzés elméletének és gyakorlatának folyamatos fejlesztése a korszerű technikáknak és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően.   Az alapkompetenciák fejlesztése valamennyi tagintézményben egységes elvek alapján.   A tanulási hátrányok csökkentése, ideértve a diszfunkcionális hátrányokat is.  Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó közösségeket, ahol a tanuló fejlesztheti önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.  Törekszünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.  Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását.  A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára integrációs képességkibontakoztató felkészítést tartunk.   A tanulási technikák alakítása, fejlesztése.   A könyvtárhasználat, információkezelés megtanítása és rendszeres alkalmaztatása.   Az elektronikus információáramlás tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése.   Módszertani megújulás a korszerű tanítási-tanulási folyamatnak megfelelően.   Tervszerű, összehangolt beiskolázási tevékenység. A leendő tanulóink megismertetése az iskola lehetőségeivel, valamint bevonása az iskolai szakmák előkészítő foglalkozásaiba.  A pályázatok folyamatos figyelése, pályázatíró team létrehozása.  

5.1.4 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el:  A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás). 30






A tevékenység megszervezésének módszerei (követelmény, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás). A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret). A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, tanulmányút). A ballagási ünnepélyen a végzős diákok közül egy kapja meg a Kolping-szobrot, a nevelőtestület javaslata alapján. A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés, észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba/ más intézménybe való áthelyezés, az intézményből való kizárás). A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom).

5.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 5.2.1 A személyiségfejlesztés általános feladatai A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

5.2.2 A hitre nevelés területén elvégzendő feladatok A hitre nevelés szője át az intézmény mindennapi életét.  A hitéleti nevelés személyre szabott legyen, alkalmazkodjon a gyermek hitéleti múltjához.  A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is. A mai világban sokszor pont az ellenkező tulajdonságok teszik sikeressé, korszerűvé az embert. A nevelés nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni, és a gyermekek természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztény szellemmel és a helyes irányba terelje. Nem gyökerestül kell kiirtani a rossz irányba vivő tulajdonságokat, hanem átalakítva a jó szolgálatába kell állítani. 31

PEDAGÓGIAI PROGRAM  

  





Mivel intézményünk az alapeszméből következően keresztény szellemű, így minden osztály heti 2 órában részesül hitoktatásban. Az iskolában folyó hittantanítás, a világnézeti és erkölcsi nevelés kialakítja a tanulókban társaik megbecsülését, a velük szembeni toleranciát, egymás segítését, saját problémáik kezelését. Belső lelki tartást és megnyugtató érzést alakít ki: „nem megtűrt ember vagyok, hanem helyem van ebben a típusú iskolában örömeimmel és problémáimmal együtt”. Ennek keretében meg kell ismertetni tanulóinkat a tradicionális emberi, keresztényi, magyar és helyi értékekkel. Fel kell ismertetni velük, hogy a keresztény értékek ismerete és megtartása az egész emberiség jobb jövőjét szolgálja. Maguk a tanulók is úgy élhetnek biztonságban, békében, ha a környezetük is és ők is fontosnak tartják ezeket az értékeket és be is tartják. Fel kell kelteni a figyelmüket, hogy vegyék észre ezeket, nem csak hittanórán, hanem valamennyi pedagógiai tevékenység során is. Tudatosan figyeltetni kell ezen értékek megvalósulását, főleg a magyar szentek életében. Figyeltetni kell a környezetükben ma megvalósuló ilyen értékeket, el kell tudniuk ismerni ezen tulajdonságokat mint pozitív követendő értéket. A tudatukban felállított értékrendet így lehet szinte észrevétlenül a helyes irányba terelni saját, egyéni állásfoglalásuk szerint, ami alapja lesz egyéni életük beállítódásának. Igyekszünk elkötelezettséget kialakítani tanulóinkban ezen értékrendszer mellett, ez azonban hosszabb időt vesz igénybe; az elért mérték függ attól is, hogy mennyi időt tölt a tanuló iskolánk falai között.

5.2.3 Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok    

Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A megismerés képességének fejlesztése. Az önismeret, a céltudatosság kialakítása. A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.

Az értelmi nevelés elsődleges színtere az iskola. Az otthoni környezet a tanulók többségét nem motiválja tanulásra, sok esetben az eszköz és a nyugodt környezet is hiányzik. Éppen ezért kevéssé építhetünk a házi feladatok által biztosított pluszmunkára és "begyakorlásra". Ez elsősorban a szakiskolai osztályok tanulóira jellemző.

5.2.4 A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok  Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.  Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Célunk olyan, szakmájában átlagon felül képzett, becsületes, megbízható emberek nevelése, akik felelős tagjai családjuknak és a Hazának. 32

PEDAGÓGIAI PROGRAM Ennek megfelelően a pedagógusok a helyi Kolping Család tagjai, személyes példamutatásukkal fejtik ki a legnagyobb nevelő hatást. Nagy jelentősége van a tolerancia és együttműködési képesség fejlesztésének is. A kulturált, illedelmes magatartás, a tiszta beszéd hangsúlyos nevelésünkben. Mivel diákjaink többsége hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetű, így nagy gondot kell fordítani egészségügyi és szocializációs fejlesztésükre is. Motiválni kell tanulóinkat, hiszen az eddigi kudarcok és a család alulmotiváltsága teljesen érdektelenné tette őket a felemelkedés lehetőségének keresésével szemben. Ki kell alakítani bennük egy pozitív jövőképet, el kell hitetni velük, hogy képesek előbbre jutni, s meg kell mutatni számukra a célhoz vezető utat is, és megkezdeni velük együtt a haladást ezen az úton. A tanulók önmegismerését, önkontrolljának erősödését, önfejlesztésének segítését, önálló, interperszonális kapcsolatok létesítésére alkalmas voltát fejleszteni a szociálpedagógusok által tartott önismereti órák hivatottak. A szociálpedagógus kiemelten foglalkozik a tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítésével, hátrányaik csökkentésével. A személyiség fejlesztése mellett fontos a közösségi erkölcs: a hazaszeretetre, a családi életre nevelés. A hazaszeretet és a nemzeti öntudat kialakításának legfőbb színtere a magyar, a földrajz és a történelem óra. Ha a diákok megértik, hogy mit jelent a magyarság számára Árpád, Géza, Szent István, Szent László, IV. Béla, Hunyadi János, Mátyás király, akkor minden biztatás nélkül elmélyül bennünk a magyarság szeretete. Ha felfogják azt, hogy a magyarság számos népből integrálódott szerves egységgé, ha elismerik a felvidéki, erdélyi és délvidéki városok (németből, szászból, zsidóból, szerbből, horvátból) magyarrá vált kultúráját: ha emlékezetükbe vésik Berzsenyi, Kölcsey, Petőfi, Vörösmarty, Arany, Ady hazafias líráját, ha megértik a Bánk bán, a Himnusz és a Szózat üzenetét, akkor nem kell nekik magyarázni, hogy mit jelent magyarnak lenni. A hazaszeretetre neveléshez hozzátartozik a múlt megbecsülése és a jövőbe vetett reménység táplálása. Mindkettő nemzeti ügy, tehát a józan és mértéktartó hazaszeretetre nevelés ezeket nem nélkülözheti, és ebbe az irányba próbáljuk tanulóinkat vezetni. Ki kell alakítani tanulóinkban a helyes magyarságtudatot. Értékeljék hazánk eredményeit, és tudják elhelyezni történelmüket az európai népek történelmében, értékrendszerében. Legyenek érzékenyek a szegények, elesettek, elhagyatottak, öregek, betegek szükségletei iránt. Módjuk van az Idősek Otthonában a szeretetből fakadó gondoskodás gyakorlására is. Jó kiindulási alap, hogy a tanulók maguk is alapvető hátrányból indultak, így könnyebben át tudják érezni a hasonló sorsú embertársaik problémáit.

5.2.5 Az érzelmi nevelés területén elvégzendő feladatok  

A tanulókban közösségükre és önmagukra irányuló, helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka.

33


A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodási képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyes arány kialakítása az érzelmek kimutatásában

A helyi tanterveket is magában foglaló Pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok:  A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka.  A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodási képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat.  Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

5.2.6 Kialakítandó személyiségjegyek            

A helyes önértékelés Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük Józan, megfontolt ítélőképesség A mások felé való nyitottság, befogadóképesség A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében A szelídség, az alázat, a türelem Alaposság kialakítása A mértékletesség A bűnbánatra való készség A belső csendre, elmélyülésre való igény Hűség Istenhez és embertársainkhoz Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt

5.2.7 Elvárásaink tanítványainktól a következők  Részvétel az iskolai rendezvényekhez kötött egyházi programokban.  Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt.  Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása.  Alapos, rendszeres és pontos munka.  A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése.  A házirend felelősségteljes betartása. Ezekben a feladatokban az iskola minden dolgozójának jelentős szerepe van. 34

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Igazgató: a tanulókkal érzékelteti és tudatja az iskolában működő demokráciát, probléma érzékenységet mutat örömök és bánatok iránt. Osztályfőnökök: osztályfőnöki tanmeneteikben pontosan meghatározott pedagógiai feladatokkal dolgoznak: a) tanulók feltérképezése az iskolába érkezéskor (beszélgetéssel, írásos felméréssel) b) értékek és hiányosságok felismerése a tanulókban, és ennek tudatosítása is c) szociális és családi helyzet pontos megismerése d) a tanulók tanuláshoz való viszonya és tudásszintje e) a tanulók személyiségének ismerete (közösségi ember, befelé forduló, kitárulkozó, szavahihető, hazudozó, rendszerető, szorgalmas, lusta stb.) f) távlatok és a fejlesztési lehetőségek meghatározása és egyénre szabott pedagógiai módszerek kialakítása. (beszélgetés, szerepeltetés, időre elvégezendő feladatok adása, végzett munkáról való beszámoltatás) g) a tanuló helyes önértékelésének kialakítása (összehasonlító elemzés, önértékelés és az osztály értékelésének szembeállítása, az összhang megtalálása)

5.3 Egészségfejlesztési program Az egészségfejlesztési program a többször módosított 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról alapján készült. Az egészségfejlesztés a WHO szerint az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Olyan cselekvés, amely az egyének képességeire és jártasságára irányul, de ezek mellett társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására is ösztönöz, emiatt az egyén egészségére is hatást gyakorol. Az egyén részvétele nélkülözhetetlen egészségfejlesztésének fenntartásában. Az egészségnevelésben használnunk kell változatos kommunikációs formákat, tanulási lehetőségeket, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti, és segíti önmaga és a környezetében élők egészségének előmozdítását. Elsődleges színtere a megelőzés, melynek iskolánkban jó példái a pályaorientációs egészségügyi oktatás, szakkör és különböző egészséggel kapcsolatos előadások. Iskolánk tanulóinak többsége hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, ezért az egészségfejlesztés rizikó csoportjaiba ők súlyozottan beletartoznak. A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegség megelőzés, a prevenció feladatához.

35

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5.3.1 Az egészségfejlesztési program alapelve, célja          

Segítse a gyermekeket a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Fejlessze az életvezetési képességeket. Fejlessze a gyermekek, tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. Fejlessze a gyermek érzelmi intelligenciáját, társas kompetenciáit. Fejlessze a társas kommunikációt. Kortárs modelleket képezzen, melyeknek feladata a fiatalok személyiségének megerősítése, hogy a „divatos” egészségkárósító hatásokat kivédjék. Felkészítse a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására. Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. Valósítsa meg a mindennapi testedzést. Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre.

5.3.2Az egészségfejlesztés területei Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával:  Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség  Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében  Öltözködés  Higiénia, tisztálkodás  Ésszerű napirend kialakítása  Egészségkárosító szenvedélybetegségek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzésére irányuló tevékenységek  Családi anamnézisek ismerete  Betegség vagy hajlamosító tényezők korai észlelése és az ehhez kapcsolódó célzott beavatkozás  Differenciált testi nevelés

5.4 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátíttatása az iskolában a pályaorientációs órákon és az iskolai védőnői szolgálattal karöltve történik. A pályaorientációs órák célja, hogy a tanulók megismerjék a korszerű elsősegély-nyújtás elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetőségeit. Lehetőség van az újraélesztés gyakorlására, sebek kezelésére, alapvető életfunkciók vizsgálatára, eszméletlen állapot ellátására, balesetek szimulálására. Mindezekhez az iskolában adott a szaktanterem, ahol korszerű demonstrációs eszközök állnak a pedagógus és a tanulók rendelkezésére.

36

PEDAGÓGIAI PROGRAM Lehetőségünk van külső szakemberek bevonására, illetve az elsősegély-nyújtásban résztvevő intézmények látogatására. Az órákon a tanulók elsajátítják az elsősegélynyújtás alapvető ismereteit: korszerű segélyhívás, baleseti sérülések ellátása, alapvető életfunkciók felismerése.

5.5 Védőnői tevékenység Az iskolavédőnő feladatát napi rendszerességgel végzi az iskola egészségügyi termében. Hetente egy alkalommal iskolaorvos is rendel, illetve szűrővizsgálatokat végez. Mindketten feladatukat az egészségügyi munkaterv alapján végzik, melyet minden tanév első hónapjában egyeztetnek az iskola vezetésével. Keddenként az iskolaorvos és az iskolavédőnő közösen szűri a vizsgálatra kötelezett tanulókat (9. osztály, 10. osztály, 12. osztály, az összes szakmás osztály és májusban a beiskolázandó tanulók, ill. kötelező még az aktuális tanévben a 16. életévüket betöltött tanulók szűrése, függetlenül az évfolyamuktól). A rendelések és tanácsadások ideje mindig megtalálható az egészségügyi terem ajtaján. Így a tanulók a hét bármely napján, a megadott időpontokban felkereshetik a szakembert. A védőnő feladatai közé tartozik: A törvény által meghatározott tanulók szűrése, egészségügyi beiskolázása, egészségileg veszélyeztetett tanulók figyelemmel kísérése, egészségfejlesztési feladatok elvégzése, előadások tartása. A kötelező szűrések mellett folyamatos az iskolában a személyi higiéné és a környezeti higiéné szűrése. A vizsgálatokon kiszűrt tanulókat háziorvoshoz irányítjuk, ill. szakorvosi vizsgálatot javaslunk. Amennyiben erre sor kerül, úgy folyamatosan figyelemmel kísérjük állapotát. (Szűrővizsgálatok tartalma: Ortopédiai, Érzékszervi, Pajzsmirigy, Kardiológia, Anamnézis felvétel, Testsúly, testmagasság, BMI, külső megtekintés.) Az iskolavédőnő feladata az iskolai balesetek alkalmával az elsősegélynyújtás, ill. a balesetet szenvedett tanulót az orvoshoz kísérni. Kapcsolatot tart az iskola pedagógusaival, legfőbbképpen osztályfőnökökkel, a gyermekés ifjúságvédelmi felelőssel, a szociális munkásokkal. Az egészségügyi szakoktatókkal közösen felkészíti a tanulókat a szakmai versenyekre, karitatív tevékenységeket koordinál, véradásokat szervez. A tanév zárásakor az iskolaorvossal közösen beszámol a tanév egészségügyi tevékenységéről.

5.5.1 Az egészségnevelés színterei Évente kétszer a sportnappal karöltve kerül megrendezésre iskolánkban az egészségnap, melynek során gasztronómiai vetélkedőt szervezünk. Ennek keretén belül diákjaink megkóstolhatják az egészséges ételeket, bemutatjuk és megtanítjuk számukra a helyes mennyiségi és minőségi étkezési szokásokat, az egészséges ételek elkészítési módjait. Szűrővizsgálatok szervezése, melyekkel az egyes betegségek akár még a lappangási vagy korai stádiumban kimutathatóak (pl.: vérnyomásmérés, vércukormérés, BMI számítás). 37

PEDAGÓGIAI PROGRAM Rendszeresen visszük diákjainkat az egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokra, kiállításokra. Lehetőségünk van külső szakemberek bevonására, egészséges ételek készítése, megkóstolása projekt napok keretében. Az elsősegély-nyújtásban résztvevő intézmények látogatása (pl. mentőállomás, katasztrófa védelem, rendőrségi bemutató). Egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézmények munkájába is rendszeresen betekintést nyerhetnek diákjaink az egészségügyi pályaorientációs órák keretén belül. A látogatás során megismerhetik a szociális és egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás feltételeit, az ellátások fajtáit. A szenvedélybetegségek, a függőség kialakulásának biológiai, pszichológiai és társadalmi okainak, hatásának megismertetését segíti elő a RÉV-vel való szoros kapcsolattartás. Eredményeként a diákjaink minden tanévben drogprevenciós előadások vehetnek részt az osztályfőnöki órákon, Kolping-napi rendezvényeken. A veszélyeztetett tanulóink részére kihelyezett tanácsadást, elterelést szerveznek hetente egyszer a RÉV munkatársai. A diákjaink számra ismert, példaértékű szakemberek, előadók meghívása 5.5.1.1 Minden tanulót egyformán érintő elemek     

A pedagógusok, a dolgozók példamutatása Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés Tantárgyakba beépített egészségnevelés Egészségnapok

5.5.1.2 A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek     

Szakkörök Egészségnevelési akciók Nyári programok Előadások, kiállítások Rendszeres, egészséges környezetben végzett túrák, kirándulások

5.5.2Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők     

pedagógusok hitoktatók osztályfőnökök iskolaorvos védőnő.

38

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5.6 A mindennapos testnevelés Iskolánkban az adottságainknak megfelelően valósul meg a mindennapos testnevelés. Az órarendi tanórák rendszerébe beépül a tánc és a ritmikus sportgimnasztika is, valamint a sportágakhoz kapcsolódó egészségnevelési tevékenység. További lehetőségeket biztosít iskolánk a tanulóknak szakosztályi edzéseken való részvételre, valamint iskolai kereteken belüli délutáni sporttevékenységre labdarúgás, kosárlabda, röplabda, asztalitenisz, tenisz sportágakban. A délutáni tömegsport órák, sporttevékenységek felkészítik a tanulókat az iskolai versenyekre, melyhez kapcsolódóan a fair-play szabályait, a sportág versenyrendszeréhez kapcsolódó szabályait megfelelő mértékben el tudják sajátítani. A tehetséges tanulókat a városban, valamint a tanuló lakhelyéhez közeli szakosztályokhoz irányítjuk, így biztosítva élsportolóvá válásukat.

5.6.1 Mindennapi testedzés megvalósítása  

Iskolai testnevelési órákon – a KT. szerint Szabadidőben, rendszeres sportfoglalkozások keretében a mindennapos testneveléshez tartozó tömegsport foglalkozások (szabadon választható)  Diáksport Egyesületekkel való együttműködéssel  Az iskolában biztosítjuk a tanulók szervezett művészeti tevékenységét (tánc), tömegsport lehetőségét  Iskolai tömegsportversenyek rendezése  Egészség és sportnap szervezése évente több alkalommal Az iskola bekapcsolódik – lehetősége szerint – a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, versenyrendszerébe. A KIDS országos versenyén évi rendszerességgel részt vesznek iskolánk csapatai azokban a sportágakban, ahol tudásuk versenyszintű.

5.6.2 Fizikai felmérés A korábbi állapotfelméréseken (Hungarofit-felmérések) csak a diákok egészségügyi állapotát vizsgáltuk. 2013 szeptemberétől, a mindennapos testedzés bevezetésével azonban már az edzettségüket is mérjük. Az állóképességet, erőnlétet, edzettségi szintet teszteljük Cooperteszt, fekvőtámasz, felülés, helyből távolugrás, tömöttlabda dobás formájában. A fizikai felméréseket évente két alkalommal (szeptember és május hónapokban) a testnevelés órákon végezzük. A felmérésekről jegyzőkönyv készül. A mérések eredményei az iskolában maradnak, és meghatározzák a tanulók fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézményi szintű pedagógiai intézkedéseket.

39

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5.7 Környezeti nevelési program 5.7.1 A környezeti nevelési program alapelve A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése.

5.7.2 A környezeti nevelési program célja Iskolánk a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakításának forrása. Feladatunknak tekintjük  tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozását  alakuló értéktudatuk, együttműködési képességük, életviteli szokásaik, a személyes és a közös felelősségtudatuk alapjainak formálását  a környezeti nevelés épüljön a hagyományok védelmére. A fizika-, biológia-, kémia- és földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók felelős magatartása a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat úgy, hogy egyben használható támpontokat kapjanak e problémák megoldásainak következő évtizedekben várható irányaihoz is.

5.7.3 A környezeti nevelési program területei Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását: 

Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet (óvoda, iskola, tanterem, iskolaudvar, kollégium) kialakítása.



Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés.

40

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5.7.4 A környezetei nevelés elemei 5.7.4.1 Minden tanulót egyformán érintő elemek Példamutató környezet:  Élő sarok kialakítása (tantermek, folyosók, udvar)  Anyag- és energiatakarékos, környezetbarát intézményműködtetés  A pedagógusok, a dolgozók példamutatása  Kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése  Szelektív hulladékgyűjtés  Iskolai faliújság, médium „zöld” rovatai Az új tornacsarnok épülésével a környezeti rendezvények színterei bővülnek (előadások, versenyek, tevékenységek). 5.7.4.2 A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek           

Szakkörök, táborok, Zöld Társ Alapítvány által kínált programokon való részvétel Környezetvédelmi akciók, szelektív hulladékgyűjtés Előadások, kiállítások A városi rendezvényeken, vetítésekkel egybekötött ismeretterjesztő előadásokon iskola képviselete Rendszeres természetjáró túrák iskolai szervezésben, illetve a városi túraprogramokba való bekapcsolódás Madarak és fák napjának megtartása, a levegő munkacsoport rendezvényeinek látogatása: gyalogtúrák, kerékpártúrák, vetélkedők A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése, az iskola környezetének megtisztítása a hulladéktól, szeméttől A Szekszárd MJV Polgármesteri Hivatala által meghirdetett környezetvédelmi és környezetszépítő programba való bekapcsolódás Látogatások múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba, szennyvíztisztítóba, hulladékégetőbe Egészségvédő és a reformtáplálkozással kapcsolatos programok látogatása Kolping-nap.

5.7.4.3 A környezeti nevelésében résztvevők  

Belső (iskolai) résztvevők: osztályfőnökök, szaktanárok, iskolavédőnő; Külső résztvevők: szakemberek, környezetvédők, intézmények (Polgármesteri Hivatal, kutyamenhely, vízmű és szennyvíztisztító).

41

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5.8 A szocializáció és a közösségfejlesztés programja. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 5.8.1 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős –a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. A mai családok életének kedvezőtlen alakulása során a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. Iskolánk felvállalja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelését, oktatását. Munkánk során folyamatosan szembesülünk azzal, hogy kiugróan magas a szakképzetlen, alacsony iskolázottságú, munkanélküli, többgyermekes családok száma. Tanulóink lakhelyein, a kis falvakban többnyire nincs művelődésre, sportolásra, kikapcsolódásra alkalmas hely, intézmény, és az iskolának ezeket is pótolnia kell. A katolikus iskolák különös figyelmet szentelnek a gyengébbeknek, és segítik a nehezebb körülmények között élőket. Diákjaink szülei zömében nem kaptak – így nem is adtak – vallásos nevelést, így ez a feladat az iskolára hárul. Nevelő munkánk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Kapaszkodó lesz az alkoholizmussal, kábítószerrel, és az erkölcsi veszélyekkel szemben. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Sok tanuló esetében az egyetlen időtöltés a televízió és az internet, ezek minden negatív 42

PEDAGÓGIAI PROGRAM hatásával. A gyerekek ezt kapják otthon az ésszerű szabályok, a morális korlátok és a szeretetteljes otthoni légkör helyett. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalni kell a tanulóval való fokozott törődést. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel. A szociális hátrányok leküzdésének tevékenységei  tehetséggondozó és a felzárkózást segítő programok szervezése,  kis létszámú osztályok szervezése,  szülők, családok életvezetési gondjainak segítése,  a tankönyvtámogatás megvalósulása,  hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz,  drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása,  felvilágosító munka,  a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon,  kapcsolattartás a kollégiumban lakó tanulóink nevelőivel,  az aktívabb és hatékonyabb kommunikáció érdekében nyílt napok szervezése az általános iskolás diákok és szüleik részére,  részvétel a MACIKA ösztöndíjprogramban (részletesen 5.11)  hátrányos- és halmozottan hátrányos tanulóink részvétele az IPR programban,  rászoruló tanulóink támogatása a Kolping Iskoláért Alapítvány segítségével,  az iskolai könyvtár ingyenes használata,  a nevelők személyes kapcsolattartása a tanulókkal,  a továbbtanulás segítése. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a gyermekorvossal és a védőnővel, az illetékes Kormányhivatalokkal, a Magyar Vöröskereszttel, a RÉV Szenvedélybeteg-segítő szolgálattal.

5.8.2 Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai  

A gyermekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése. Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül.

43

PEDAGÓGIAI PROGRAM         

 

A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken. A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás) Hasznos szabadidős tevékenységek. Segélykérelmek támogatása és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően. A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásuk folyamatos ellenőrzése, a lemorzsolódás, kimaradás megelőzése. Szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése, veszélyeztetettség esetén jelzés a megfelelő hatóságok felé. Szükség esetén rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, nevelőotthonokkal, kollégiumi nevelőkkel. A tanulók szociális hátterének, családi és baráti kapcsolatainak, pszichés jellemzőinek, szokásainak iskolai szintű felmérése, figyelemmel követése. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tanulási nehézséggel küzdő tanulók nyilvántartása, beilleszkedésük, integrációjuk és tanulmányi előmenetelük segítése. Konfliktusok kezelése (mediáció), valamint a konfliktuskezelés alapjainak elsajátíttatása a tanulókkal. Prevenció: a káros szenvedélyek és a nem kívánt terhességek megelőzése.

A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie! Meg kell vizsgálnunk,  hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését.  hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása.  hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot.  hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét.  hogy folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése.  hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához.  hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit.

44

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5.8.3 A közösségfejlesztéssel és az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” (Kat.Isk. 34.) A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával.

5.8.4 A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei  



Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: szakkörök, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, iskolai illetve osztálykirándulások, projektnapok, sportnapok, Kolping-napi rendezvénysorozat, ünnepélyek és az iskolai hagyományok ápolása Diákönkormányzati munka

5.8.5 Diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai    

Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére. Segítse az újonnan érkező tanulók beilleszkedését.

5.8.6 Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink       

Törekedni kell a tanulás támogatására kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. A tanulókkal meg kell ismertetni a társas együttélés szabályait. Ismerniük kell szülőföldünket, értékeinket, kultúránkat és gyökereinket. Kapjon különösen nagy hangsúlyt a közösségi erkölcs, a hazaszeretet és a családi életre nevelés. Segíteni kell a tanulók kezdeményezéseit, a közvetlen tapasztalatszerzést. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése, reális én-képük kialakulásának segítése. 45

PEDAGÓGIAI PROGRAM    

Az alkalmazkodó képesség, a szocializáció, a szociális képességek és a kommunikáció fejlesztése. Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Csoportmunka alkalmával a közös felelősség, a segítségnyújtás preferálása, a „mi” tudat fejlesztése. Törekedni kell olyan pedagógusközösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.

5.8.7 Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai   

  

A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését. Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, irodalmi) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A séták, a kirándulások mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. Közösségi élményként éljék meg a tanulók a különböző projektnapokat, sportnapokat, az osztályközösségekben kialakult hagyományokat, a Kolpingnapi rendezvénysorozatokat.

5.8.8 A pedagógusok közösségfejlesztő feladatai a diákokkal közös szabadidős tevékenység során    

Építsenek ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, a plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel. Fejlesszék a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést, az empátiát, a toleranciát. Segítsék olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére. Kínáljanak szabadidős tevékenységekkel alternatívát a drogokra és egyéb szenvedélybetegségekre, rámutatva a közösség megtartó erejére.

46

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5.9 A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:     

A legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban kihasználva és hasznosítva nevelni és oktatni diákjainkat; A NAT, a kerettantervek, a helyi tantervek és pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése; Szakmai és pedagógiai megújulás, innovációk bevezetése a mindennapi oktatás és nevelés során; Az iskolai értékeket és érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni; Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való aktív közreműködés.

A pedagógusok feladatai: 

 



A pedagógusok általános működési feladatait (ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését, és az iskola általános működési biztonságát garantáljuk. Változatos pedagógiai módszerekkel (projekt módszer, csoportmunka, kooperatív módszerek, stb.) segítik a tanítás hatékonyságát. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős azért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket, és az adott munkakörhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási-nevelési feladatokat, hogy azok egymással arányban legyenek, és biztosítsák a feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát és eredményességét, a pedagógiai programban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése.

A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a törvények, rendeletek és az iskola vezetője kötelezheti.

47

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5.10 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai   

               

Munkáját az iskolai munkaterv alapján végzi. Felelős vezetője legyen az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Működjön együtt az osztályában tanító szaktanárokkal. Értékelje osztálya helyzetét, magatartását, neveltségi szintjét, tanulmányi helyzetét. A tanulók személyiségének fejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját. Segítse a továbbtanulást, szakmaválasztást. Családlátogatást végez a veszélyeztetett tanulóknál. Fogadóórát és szülői értekezletet tart. Folyamatosan ellenőrzi tanulói eredményeit, jegyeit és hiányzásait az elektronikus naplóban. Levélben negyedévente értékelést és visszajelzést ad a diákok tanulmányi eredményéről a szülők számára. Elvégzi az ügyviteli és adminisztrációs tevékenységeket, kitölti a törzslapot és a bizonyítványokat. Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése. Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok végrehajtását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályában.

5.11 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Ezek a pedagógiai tevékenységek egyben magukba foglalják a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseinket, melyet az EMMI rendelet 7 § (1) pontja szabályoz.

48

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5.11.1 A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. A tehetségfejlesztés lehetőségei intézményünkben:  Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése  Fakultációk  Szakkörök (rajz, kézműves, irodalom, énekkar, hittan)  IPR  Felkészítés továbbhaladásra, a tanulmányok folytatására  Pályázatokkal megvalósított tehetségfejlesztő projektek  Útravaló – MACIKA pályázat Az IPR Az Integrációs Pedagógiai Program a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók szociális hátrányainak csökkentését tűzte ki célul. A program az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességéből indul ki. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását. Az intézményben három munkacsoport – menedzsment, kapcsolattartó, fejlesztő – működik melyek feladata az IPR alapú intézményfejlesztés, IPR feltételeinek kialakítása, dokumentáció kezelése, nevelőtestületi továbbképzések szervezése, partnerkapcsolati rendszer kiépítése, módszertani programok kidolgozása. A tanulók programba való felvétele a szülők tájékoztatásával kezdődik, majd minden diákra egyéni fejlesztési terv készül a fejlesztő munkacsoport, az osztályfőnökök és szaktanárok együttműködésével. A program feladata a differenciált képességfejlesztés mellett a diákok anyagi támogatása (ruhanemű, tanszer, sportszer, bérlet), valamint kulturális és sportrendezvényeken való részvételének támogatása. A tanulók előrehaladásáról háromhavonta tájékoztatást kap a szülő, személyes találkozó keretében. Útravaló – MACIKA Az iskolánkba érkező tanulókat az osztályfőnökök tájékoztatják az Útravaló – MACIKA Ösztöndíjprogramról, melynek célja a hátrányos helyzetű – kiemelten a roma tanulók – esélyegyenlőségének elősegítése, tanulási és továbbtanulási esélyeinek növelése. A pályázatot a pályázatot kiíró szervezettel kapcsolatot tartó pedagógus írja a kiíró szervezet honlapján megjelenő kiírás alapján, a nyertes tanuló-mentor párokat nyomon követi, az ösztöndíjjal kapcsolatos ügyintézést végzi. Ellenőrzi a dokumentumok érvényességét, a levelezést, az adatok változását, a szerződéseket, a záró beszámolókat.

49

PEDAGÓGIAI PROGRAM A sikeresen pályázó tanulóink anyagi támogatásban részesülnek, és mentor-tanár segíti a tanulmányi előrehaladásukat. A mentor-tanárok elsősorban iskolánk pedagógusai közül kerülnek ki. A mentor az általa mentorált tanulóval közösen egyéni fejlesztési tervet készít, három havonta az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok bevonásával értékeli a tanuló előrehaladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató tényezőket. Az értékelésre meghívja a tanuló szüleit, a tanulót. Indokolt esetben gyermekjóléti szolgálatot, nevelési tanácsadót. A mentor-tanár az ösztöndíjas időszak alatt a mentorált tanuló tanulmányi előmenetelének nyomon követése, valamint a mentorálás során alkalmazott pedagógiai eszközök hatékonyságának vizsgálatát lehetővé tévő egyéni előrehaladási naplót vezet. Heti 3 órában önállóan – több tanuló esetén csoportosan – a mentorált tanuló felkészítésével foglalkozik. Az általa mentorált diák családjánál családlátogatást tesz. Részt vesz azokon a találkozókon, szemináriumokon és egyéb rendezvényeken, amelyeket a pályázat kiírói a program sikeres lebonyolítása érdekében szerveznek. A tanuló vállalja, hogy eleget tesz iskolalátogatási kötelezettségének, együttműködik a mentorral, részt vesz a foglalkozásokon, tanulmányi eredményén legjobb tudása szerint javítani igyekszik.

5.11.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Tanulóink előképzettségében nem csak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, a személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében is. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások megtervezését, szervezését és kivitelezését.

5.11.3 Korrepetálások Tanáraink egyéni és csoportos foglalkozások keretében egyaránt tartanak korrepetásokat. Ezek a foglalkozások térítésmentesek. Azért van szükség az iskolai korrepetálásokra, mert tanulóink anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy magánórákat vegyenek. A foglalkozások nem kötelezőek, de a diákok szívesen látogatják őket. Legtöbbször maguk a diákok a kezdeményezők, főképpen abból a célból keresik a szaktanárokat, hogy:  javítóvizsga előtt a nyári időszakban segítsék a pótvizsgára való felkészülést.  a betegség miatt lemaradt tanulóknak lehetőséget adjanak a tananyag pótlására.  egyéni lemaradás esetén, valamint osztály, ill. csoport lemaradása esetén pótórák formájában történjen az osztály felzárkóztatása.  a szakértői véleménnyel nem rendelkezőknél adjon lehetőséget az egyéni fejlesztése.

50

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5.11.4 Érettségire felkészítő foglalkozások Az érettségire felkészítő foglalkozásokat iskolánkban a tanulói igények alapján tervezzük és szervezzük. A kötelező tárgyakból korrepetálásként, míg a szabadon választott tárgyakból (a jelentkezések alapján) fakultációs órák formájában szervezzük, a délelőtti tanórák után.

5.11.5 SNI és tanulási nehézséges tanulók fejlesztő foglalkozásainak jellemzői     

Az SNI tanulóknál a fejlesztési program a szakértői véleményekben megfogalmazott javaslatoknak megfelelőek, és a fogyatékosság típusához igazodnak. A rehabilitációs célú tanórai foglalkozásokat gyógypedagógus vezeti SNI tanulók esetében. A tanulási nehézséges tanulókat fejlesztő pedagógus látja el. Igény szerint kéttanáros modellel valósul meg, egyéni vagy kiscsoportos formában, a szakvélemény által meghatározott órakeretek és fejlesztendő területek alapján. A foglalkozások dokumentációs anyaga az egyéni fejlesztési terv, a rehabilitációs külív és betétlapok.

5.11.6 Magántanulókat ill. vendégtanulókat felkészítő foglalkozások   

Heti rendszerességgel, 8 órában, egyéni, vagy kiscsoportos formában valósul meg a tantárgyankénti felkészítés. Ezt a tevékenységet alapvetően fejlesztő pedagógus végzi a hozzátartozó adminisztrációval együtt. A felkészítő tanár a szaktanárokkal folyamatosan konzultál, így a magántanuló és a vendégtanuló együtt tud haladni a nappali tagozaton tanuló társaival.

5.11.7 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az elérendő cél a gyerekek, tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, munkára és csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása.

51

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5.12 A tanulók joggyakorlásának rendje az intézményi döntési folyamatokban A gyermekek jogainak védelméről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. E kötelezettség megfogalmazása nélkül nem is beszélhetnénk gyermeki jogokról, hiszen azok érvényesülése lehetetlenné válna. Az oktatási intézményünkben a tanulók úgy érvényesülnek, hogy a pedagógusok, a tanulók, a szülők és a fenntartó közösen kidolgozták a konfliktuskezelés technikáit, megteremtették azokat az eljárásokat és fórumokat, amelyek elsősorban a tanulók, de szükségszerűen a pedagógusok, szülők jogainak érvényesülését is elősegítik. A gyermeki jogok nemzetközi és hazai szabályozásának is elsődleges alapelve, hogy a gyermek ügyeiben hozott döntésük során az intézményeknek a gyermek mindenekfelett álló érdekét kell elsősorban figyelembe venniük. Az ebből eredő szemléletnek át kell hatnia a jogalkotói és jogalkalmazói tevékenységet, így az iskolák mindennapjait is. Meggyőződésünk, hogy a pedagógusok, a szülők és a fenntartó csak így teremthetik meg a valódi partneri viszony alapjait. A tanuló joga különösen, hogy személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában, választó és választható legyen a diákképviseletbe. A diák egyrészt saját maga képviselheti és érvényesítheti érdekeit, jogait – ezt biztosítják az egyéni diákjogok, amelyek a tanulót, mint a tanulói jogviszony alanyát megilletik az iskolában. De ugyanúgy, mint a társadalmi lét más területein (munkahelyen, szakmai közéletben, helyi és az országos politikában), iskolánkban is létezik érdekképviselet és érdekérvényesítés. Ennek egyik legfontosabb letéteményese a diákönkormányzat. A diákönkormányzat jogosult ugyanis az egész iskola diákságának képviseletére, a diákönkormányzat rendelkezik olyan törvényi jogosítványokkal: kérdezés joga és érdemi válaszhoz való jog, véleményezési jog, javaslattételi jog, a diák képviseletében való eljárás joga, amelyek segítségével az érdekképviselet egyéni szinten és a diákcsoportok szintjén is eredményesen folytatható. A Diákképviselet az iskolánk keresztény szellemiségét tiszteletben tartva, összetartó, az iskoláját szerető közösséggé szeretné formálni az itt tanuló diákjainkat. Alapelvként kezeli a kisebbség jogát véleményük fenntartására és képviseletére a döntések után is. Döntések során kérésre a kisebbségi véleményt is megjeleníti. A Diákönkormányzat a Szekszárdi Kolping Iskola tanulói által létrehozott érdekképviseleti szerv, amely az Nkt. által meghatározott jogokkal és feladatkörrel rendelkezik. Tevékenységét a jogszabályokkal és az iskolai szabályzatokkal összhangban, demokratikus elvek alapján végzi.

52

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5.13 A szülő, a tanuló és a pedagógus kapcsolattartásának, együttműködésének formái A nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az intézményi nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése.

5.13.1 A gyermekek, diákok és a pedagógusok együttműködésének formái 







A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan (az osztályfőnöki órákon) tájékoztatják a diákokat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják.

5.13.2 A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái  

A szülők a legfontosabb partnereink, akik az iskolaválasztással kifejezték nevelési alapelveink és céljaink elfogadását. A nevelés a pedagógus és a szülő közös feladata, az együttműködés a tanuló alapvető érdeke, a pedagógusnak és szülőnek pedig az oktatási törvényben előírt kötelezettsége.

5.13.2.1 Feladataink, az együttműködés tartalmi elemei A szülőkkel folyamatosan konzultálunk gyermekeik fejlődéséről, munkájáról, a közösségben elfoglalt helyéről, kapcsolatainak jellemzőiről. A tanulásirányítás, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a segítő tevékenységek (szociális hátrányok, tanulási kudarcok, beilleszkedési nehézségek esetén), a továbbtanulás, pályaorientáció, a magatartás és szorgalom formálása az együttműködés legfontosabb területei. Célunk, hogy a szülőkkel, a családdal együttműködve segítsük a Pedagógiai programban megfogalmazott célok sikeres megvalósítását.

53

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5.13.2.2 Az együttműködés formái, a kapcsolattartás formái 

  

   



A szülői önkormányzatiság a szülői szervezet működésével érvényesül. Iskolánkban ez a szülői közösség választmánya (SZMK), amely meghatározza éves programját, de az iskolavezetés és a DÖK is kezdeményezheti összehívását. Az osztályok küldöttei a szülői értekezleteken összegyűjtik a problémákat, ill. jelzik a korábban felmerült problémák megoldását vagy a velük kapcsolatos eljárásokat. A tanulók nagyobb csoportját érintő döntéseket hozó nevelőtestületi értekezleten az SZMK vezetőinek részvételét lehetővé tesszük. Az iskolavezetés és az SZMK közötti szervezett kapcsolattartást az iskola éves munkaterve rögzíti és ütemezi. Évente legalább két alkalommal az igazgató ad tájékoztatást az iskola munkájáról. Az SZMK vezetőjével és tagjaival a folyamatos kapcsolatot két segítő pedagógus tartja. Minden tanévben a nyílt napon részletesen tájékoztatjuk a szülőket iskolánk nevelési céljairól, a képzési szerkezetről, az oktatás-nevelés eredményességéről. Szülői értekezletet és fogadóórát félévente szervezünk. A szülő és a tanuló rendszeres és pontos írásbeli tájékoztatását segíti elő a digitális napló. Az elektronikus napló az iskola és a szülők közötti hatékonyabb és naprakész kommunikációt eredményezi, amely nagyban segítheti a szülői kontroll megerősödését, a tanulók oktatását és nevelését is pozitív irányban befolyásolhatja. A szülő kérésére a fontosabb eseményekről tájékoztató e-mailt küldünk. Az iskolai rendezvényekre az SZMK vezetőjét (képviselőjét) minden alkalommal meghívjuk.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:            

Családlátogatás Szülői értekezlet Fogadó óra Nyílt tanítási nap Írásbeli tájékoztató Szakkörök indítása Előadások szervezése Közös kirándulások Pályaválasztási tanácsadás Közös lelki nap Közös zarándoklatok Plébániával közös programok

54

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5.14 A felvétel és az átvétel szabálya A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit A Nemzeti Köznevelési Törvény 50. és 53. §-a és az 51.§ (2)-(6), a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján az alábbi §-ok szerint járunk el: 23., 26., 27., 30., 32., 42-46., 47. (1), 49., 50. (4)-(6). A felvételről és átvételről a mindenkori hatályos törvény alapján az intézmény igazgatója dönt.

55

PEDAGÓGIAI PROGRAM

6 Az iskola nevelő-oktató munka ellenőrzési és értékelési rendszere

TERÜLET Pedagógiai program tartalma

ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG Mikor? Milyen módszerrel? Milyen dokumentumhoz Milyen gyakran? kapcsolódik? minden évben a tanévkezdés dokumentumelemzés Pedagógiai program, előtt fenntartói előirányzat

igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők, minőségbiztosítási és mérési vezetők szakmai éves munkatervek, helyi igazgató, tantervek, tanmenetek, igazgatóhelyettesek szakköri és foglalkozási éves tervek

A Pedagógiai tanév végén, a tanévzáráskor programban kitűzött célok megvalósulása

belső ellenőrzés.

Nevelési-oktatási folyamatok irányítása, működése Belső kommunikáció

dokumentumelemzés, megfigyelés

tanév végi értékelés

Ki végzi?

szabályzatok, éves munkatervek (munkaközösségek, mérésértékelés, diákönkormányzat) Kolping értekezleteken megbeszélés, értekezlet, valamint egyénileg a tanév megfigyelés e-mail, végén tanári hirdető, faliújság, közösségi oldal Külső értekezlet kérdőív, személyes a kapcsolattartás kommunikáció megkérdezés dokumentumai Tanulmányi munka belső ellenőrzési terv szerint, dokumentumok Dina napló, óralátogatási eredményessége, ill. probléma esetén szükség elolvasása, tervezet ellenőrzési Versenyeztetés szerint óralátogatás szempontsor, feljegyzések, szaktanári beszámolók a bukás elleni tevékenységekről, korrepetálásokról Országos az adott felmérés dokumentumok, jegyzőkönyv felmérések, eljárásrendje szerint eszközök Kompetenciamérés számbavétele ek Diagnosztikus a mérés-értékelési munkaterv dokumentumelemzés mérőeszköz, mérések szerint évente A beiskolázás aktuális Kolping értekezleten dokumentumelemzés beiskolázási napló eredményessége

56

igazgató

igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők

igazgató osztályfőnökök, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők,

fenntartó, igazgató

igazgató, mérésiértékelési vezető igazgató, igazgatóhelyettesek

PEDAGÓGIAI PROGRAM Felzárkóztatás, záró értekezlet tehetség-gondozás, hátránykompenzáció, fejlesztő foglalkozások, SNI tanulók rehabilitációs foglalkozásai, szakkörök Tanórán kívüli év végi értekezlet programok, külső helyszíneken való tevékenységek megvalósulása Gyermekés tanév elején, szükség esetén ifjúságvédelmi feladatok

dokumentumelemzés feljegyzés megfigyelés rehabilitációs órák és fejlesztő foglalkozások látogatása. Szakkörök megtekintése


dokumentumelemzés

munkaközösségi munkatervek, tanmenetek

igazgató, igazgatóhelyettesek

dokumentumelemzés

igazgatóhelyettesek

Magatartás, szorgalom

osztályozó értekezlet

megbeszélés

Tanulói jutalmazások, elmarasztalások, mediációk, fegyelmi ügyek Ügyeleti rendszer DÖK tevékenysége Iskolai ünnepélyek, rendezvények

esetenként

megbeszélés

szociálpedagógusok, osztályfőnöki munkaközösség-vezető beszámolója osztályfőnöki munkaközösség-vezető beszámolója osztályfőnöki munkaközösség-vezető beszámolója, jegyzőkönyv

folyamatos félévente félévente

megfigyelés megfigyelés megfigyelés

ügyeleti beosztás jegyzőkönyv munkaközösségi beszámolók

igazgatóhelyettesek patronáló tanár, igazgató igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők

Pedagógus oktató- minden tanév augusztus- dokumentumelemzés nevelő szeptember tevékenységéhez tartozó tervek Tankönyv, minden tanév februárjában megbeszélés taneszköz

tanmenetek, tervezetek, fejlesztési rehabilitációs tervek rendelések, jegyzőkönyv


Munkaközösségvezetői tevékenység Pedagógusok munkája

feljegyzés

munkaközösségi szerint

munkaterv megbeszélés

ellenőrzési terv szerint

óralátogatás dokumentumelemzés


igazgató, igazgatóhelyettesek

tervek, leltári szaktanárok tankönyvfelelős gazdasági vezető igazgató, igazgatóhelyettesek

feljegyzés egyéni megbeszélés


ÉRTÉKELÉSI TEVÉKENYSÉG TERÜLET

indikátorok (melynek teljesülése jelzi a megvalósulást)

Milyen módszerrel?

57

Milyen dokumentumhoz kapcsolódik?

felelős

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pedagógiai program tartalma

A fenntartó középtávú céljainak, elvárásainak megjelenése a Pedagógiai programban. Az iskola katolikus jellege megjelenik az oktatás-nevelés minden színterén A Pedagógiai Az intézmény tartalmi munkáját programban szabályozó és tervező dokumentumok kitűzött célok összehangolása a Pedagógiai megvalósulása programmal:  a célok megjelenése a tervezés dokumentumaiban;  a felzárkóztatásra, differenciálásra fordított órák indokoltsága a létszám és a rászorulás szerint, az eredményesség érdekében  kompetenciamérésen az eredmények legalább stagnálást mutatnak az előző éves eredményhez képest Nevelési-oktatási Belső szabályzatok megléte, folyamatok érvényessége, hozzáférés irányítása, biztosítottsága, feladatok hatékony, működése tudatos, a saját hatáskörre vonatkozó zökkenőmentes megvalósítása Belső Minden munkatárs naprakész kommunikáció tájékozottsága az iskolát érintő ügyekről Külső kommunikáció

Az intézményben működő kommunikáció irodai háttere (cégjeles levélpapír, boríték, szórólapok, tájékoztató kiadványok), újságban, rádióban, televízióban az iskola megjelenése. Külső munkahelyek képviselőivel való kapcsolat; a tanulók külső munkahelyen való fogadása. Tanulmányi munka bukások számának csökkenése, eredményessége, lemorzsolódás csökkenése; Versenyeztetés versenyeken való szereplések (iskolai, országos) Országos méréseken való magas arányú tanulói felmérések, részvétel Kompetenciamérés ek

Diagnosztikus mérések

dokumentumelemzés, szóbeli értékelés

Pedagógiai program

igazgató

 dokumentum helyi tanterv, óratervek, elemzés, óravázlatok, feljegyzések,  óralátogatás statisztikák  foglalkozásl átogatás,  egyéni értékelési módszerek

dokumentumelemzés, beszámoló

igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők,

jegyzőkönyvek, szabályzatok, statisztikák, eredményességi mutatók, kompetenciamérés eredményei kérdőív, egyéni elégedettségi mutatók, beszélgetés

igazgató, igazgatóhelyettesek minőségbiztosítási vezető, mérés-értékelési vezető igazgató, minőségbiztosítási vezető média igazgató, külső minőségbiztosítási vezető

önértékelés, partneri elégedettség vizsgálata, dokumentumel emzés

Partnerlista, élő kapcsolatok, kapcsolatok dokumentumai, elégedettségi mutatók

beszámolók

statisztikák jegyzőkönyvek, oklevelek, emléklapok

mérés a 9, ill. 10. évfolyamosok körében adott eljárásrend alapján megbízható, érvényes mérőeszközök dokumentummegléte matematika és szövegértés elemzés, területén. bemutató

58

szaktanárok, osztályfőnökök munkaközösségek

A mérésekhez fenntartó képviselője kapcsolódóan megküldött, igazgató és meghatározott írásos anyagok

bejövő tanulók mérési-értékelési eredményeinek rögzítése, csoport mérés-értékelési beszámoló

PEDAGÓGIAI PROGRAM A beiskolázás Beiskolázottak száma stagnál, illetve eredményessége gyenge növekedést mutat. Növekszik az esti tagozaton tanulók aránya. A más iskolából átjött tanulók alacsony a lemorzsolódási aránya. A tanulók megtartása belső átirányítással. Továbbtanulás A jelentkezők és felvettek aránya növekszik. Felzárkóztatás, A programokban résztvevő tanulók tehetség-gondozás, megkeresése által biztosítani a hátrányfoglalkozást. kompenzáció, Szakértői vélemények megléte, a fejlesztő határozatok megírása. foglalkozások, Hatékonyság kimutathatósága. SNI tanulók A szakköri tevékenységek bővülése. rehabilitációs Tanulók szakköri létszámának foglalkozásai, növekedése, a lemorzsolódás szakkörök csökkenése. Magántanulók sikeres benntartása az iskolarendszerben. Tanórán kívüli Megvalósult programok száma programok, külső növekszik, elégedettségi mutatók jók. helyszíneken való tevékenységek megvalósulása Gyermekifjúságvédelmi feladatok

Magatartás, szorgalom

dokumentumel emzés, beszámoló

szóbeli feljegyzések beszámoló önértékelés az tanmenet, tanulói intézmény fejlesztési terv, belső tantárgyfelosztás, órarend, szabályozói naplók, statisztika alapján

programok tervezése, nyilvántartása, iskolai honlapon való megjelenítése és Személyi feltételek megléte dokumentum(szociálpedagógusok osztályokhoz elemzés rendelése), nyilvántartások megléte, dokumentált intézkedések száma összhangban van a szükséges intézkedésekkel, prevenciós előadások, kiállítások megszervezése, egyéb rendezvények témája, száma, kapcsolódó pályázatok sikeres megírása dicséretek, elmarasztalások bukások, önértékelés megbeszélés

Tanulói jutalmazások, elmarasztalások, mediációk, fegyelmi ügyek Ügyeleti rendszer DÖK tevékenysége

jegyzőkönyvek, tantárgyi iskolavezetés tagjai statisztikák, bizonyítvány, napló, törzslap

szóbeli, írásbeli dicséretek, oklevelek, megbeszélés tárgyi jutalmak

a feladat folyamatos, zavartalan ellátása beszámoló rendezvények, érdekvédelem beszámoló megvalósulása

59

igazgatóhelyettesek igazgató, igazgatóhelyettesek, szociálpedagógusok

beszámolók, elégedettségi igazgatóhelyettesek, statisztikák, munkaközösség vezetők foglalkoztatási naplók, feljegyzések

írásos beszámoló

osztályfőnöki munkaközösség, szociálpedagógusok

napló, bizonyítvány

osztályfőnöki munkaközösség, szociálpedagógusok jegyzőkönyv, napló, osztályfőnöki szülői értesítés, levél munkaközösség, szociálpedagógusok

évente írásos beszámoló,

igazgatóhelyettesek DÖK patronáló tanár,

PEDAGÓGIAI PROGRAM Iskolai ünnepélyek, rendezvények

Ünnepélyek megjelennek az programban felelősökkel. A megjelentek száma tanulólétszámnak megfelelő.

Pedagógus oktatónevelő tevékenységéhez tartozó tervek Tankönyv, taneszköz

Munkaközösség vezetői tevékenység Pedagógusok munkája

éves beszámoló

írásos beszámoló,

rendezvény-felelősök, iskolavezetés tagjai

Összhangban a Pedagógiai programmal beszámoló és a pedagógusok igényeivel

jegyzőkönyv

igazgató

A tanulók a megfelelő könyvekből tanulnak, mely alkalmas a képzésük követelményeinek elsajátítására. Az oktatáshoz megfelelő szemléltető eszközök és taneszközök az iskolában megtalálhatók és elérhetők. Megjelenik a munkaközösségi tervekben és a beszámolókban a kitűzött célok és feladatok megvalósítása. A pedagógus munkájában jól láthatóan megjelennek a közoktatási törvényben, rendeletekben, helyi szabályozókban megfogalmazott elvek. A tanórai tevékenységen túl a rábízott feladatok, elvárások megvalósulnak. Egymás munkáját megismerik, és hatékony módszereket tanulnak egymásnál tett hospitálások segítségével

leltár

jegyzőkönyv, statisztika, hiánylista, kihasználtság

igazgató, gazdasági vezető, munkaközösségvezetők

beszámoló

jegyzőkönyv

munkaközösség-vezetők

óralátogatások és óraelemzések, megbeszélések

feljegyzés, helyi tanterv, igazgató, óravázlat igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők, szaktanárok

a

60

PEDAGÓGIAI PROGRAM

7 Minőségbiztosítási rendszer Minőségirányítási programunkat az intézmény működése, feladatai hatékony, törvényes és szakszerű ellátása, a feladatellátás folyamatos javítása és fejlesztése érdekében készítettük el. Minőségirányítási programunkban meghatároztuk az intézmény minőségpolitikáját, és az annak megvalósítását szolgáló minőségfejlesztési rendszer működési elveit. A fenntartó felé történt teljes körű intézményi önértékelést (KPSZTI „Komplex” intézményértékelése) megelőző időszakban az intézményi önfejlesztés, az erősségek és gyengeségek meghatározása, az irányított önértékelési modell beválásának vizsgálata volt a cél. Ebben a folyamatban végig figyelembe vettük iskolánk specialitásait, a fokozatos bevezetésre törekedtünk, mindvégig az intézmény nevelési-oktatási tevékenységét helyeztük az értékelés középpontjába. A bevezetésben fokozatos megvalósításra törekedtünk. Első lépésként képet kaptunk az intézmény helyzetéről a fejlesztések elindításához. Ebben a fázisban a mindennapi pedagógiai munka vizsgálatára helyeztük a hangsúlyt (helyzetfelmérő szint). A következő fázisban az első szinten elvégzett önértékelés alapján határoztuk meg a fejlesztési irányokat (fejlesztési szint). A harmadik szint a teljes körű önértékelés szintje, ami lefedi az intézmény teljes működését. A teljes körű intézményi önértékelés az intézményi minőségirányítási program magasabb szervezettségű megvalósítása. Ennek megfelelően  

   



átfogja az intézmény teljes működési rendszerét, érinti a szervezet képességeit, folyamatait és elért eredményeit, különösen a nevelési-oktatási eredményeket. Az intézményi minőségirányítási munka teljes körűvé válik a tantestület minden tagjának bevonásával. A minőségirányítási struktúra tervezett jövője az, hogy a munkaközösségek, a minőségirányítási és mérés-értékelési csoportok és bármely más testületen belüli adott feladatra vállalkozó kiscsoportok intézményi szintű hálózatot alakítsanak ki, amelyben mindenkinek meghatározott feladata van, és ahol a feladatok elvégzése tervezetten, és minőségi mutatók meghatározásával történik. A szervezet erősségeinek és fejlesztendő területeinek azonosításával, folyamatos fejlesztésével jelöljük ki a stratégiai irányokat a fejlesztés folyamatában. Az intézmény aktuális helyzetét megmutató rendszeres, évenkénti önértékelést végzünk. Az értékelés eredménye az intézményi éves munkatervek alapja. Folyamatos önértékelésünk olyan területekre hívja fel az iskolavezetés, a partnerek és a pedagógusok figyelmét, amelyek fő szerephez jutnak az intézmény fejlesztésében. A nevelés-oktatás területére könnyen érthető és egyszerűen alkalmazható teljesítménymutatókat fogalmazunk meg a tevékenységek elemzésére, az erősségek és a fejlesztendő területek feltárására. A teljes körű intézményi önértékelési modell segítségével intézményünk önállóan és folyamatosan értékelni tudja a tevékenységeit és eredményeit. 61

PEDAGÓGIAI PROGRAM

8 Vizsgák 8.1 A tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák Vizsga fajtája

Időpont 1. félév

Osztályozóvizsga (beszámoltató vizsga) okok: - hiányzás (jogszabályban meghatározottak szerint) - magántanuló -előrehozott érettségihez kapcsolódó osztályozóvizsga -hídprogramban résztvevőknek hiányzó általános iskolai osztályvizsga Javítóvizsga - sikertelen osztályzat esetén

január

Időpont 2. félév

június

-

Különbözeti vizsga - más iskolából való átvétel miatti tantárgyi követelmények teljesítése

augusztus

szükség szerint

szükség szerint

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

8.1.1 A vizsgaszabályzat törvényi háttere Vizsgaszabályzatunk elkészítésében irányadóak a 20/2012. és az ezt módosító 22/2013. EMMI rendeletek, amelyek a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgáinak lebonyolítási rendjét szabályozzák. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint  a tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)  és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

62

PEDAGÓGIAI PROGRAM A tanulmányok alatti vizsgák célja:  Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni.  A pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

8.1.1.1 Általános szabályok Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra  különbözeti vizsgákra  javító vizsgákra  és pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik  akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít  aki különbözeti vizsgára jelentkezik  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2012/2013-as tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. 8.1.1.2 OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % -a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha:  felmentést kapott - kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a 75.§ (2-4) bekezdése szerint sajátos helyzete miatt,

63

PEDAGÓGIAI PROGRAM  

engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie.

Sikeres osztályozó- és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább 10, legfeljebb 30 perc pihenőidőt kell biztosítani. A tanulmányok alatti vizsgán a közoktatási törvény 68.§ (4) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. 8.1.1.3 KÜLÖNBÖZETI VIZSGA Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg, tanévenként legalább két időszakot jelöl ki. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

64

PEDAGÓGIAI PROGRAM 8.1.1.4

JAVÍTÓVIZSGA

Ha a tanuló tanév végén – legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A vizsgabizottságba lehetőség szerint legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. 8.1.1.5 FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A Nkt. 46.§ 5. bekezdés (m) pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A vizsgabizottság tagja szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés országos szakképzési névjegyzékén szereplő szakértője, akit a kormányhivatal kér fel. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő ö napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja kormányhivatalnak, amely az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője - amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. A független vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. 8.1.1.6 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI A vizsgabizottság minimum három főből áll. Elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. Az általa ellátandó feladatok   

elnök kérdező tanár ellenőrző tanár

A vizsgabizottságba lehetőség szerint legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.

65

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az elnök   

felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, ha kell szavazást rendel el

Kérdező tanár: 

csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat taníthatja

Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.

8.1.1.7 Írásbeli vizsgák általános szabályai  

a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot  a feladatlap megoldásának ideje 60-90 perc  a feladatlap által előírt segédeszközöket az iskola biztosítja  a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük legalább 10 perc (maximum 30 perc) pihenőidőt kell biztosítani. Sajátos nevelési igényű, vagy egyéb, szakértői szakvéleménnyel rendelkező tanulók esetében a 68. § (4-5) bekezdése irányadó:  a rendelkezésre álló időt 30 perccel meg kell növelni  engedélyezni kell segédeszköz használatát  írásbeli vizsga helyett engedélyt kaphat szóbeli, vagy szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsga letételére Ha a szóbeli vizsgát írásban teszi le, külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett kell a dolgozatot megírnia 30 perc alatt, amelyet fel kell olvasnia, vagy a vizsgáztató tanárnak kell felolvasnia. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt felvezeti a feladatlapra, majd hitelesítés után visszaadja a tanulónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalansággal kapcsolatos tényeket írásban jelenti az igazgatónak, aki haladéktalanul kivizsgálja a bejelentést. A vizsgálat eredményét az igazgató részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amely tartalmaz minden tényt, adatot, információt, amely a szabálytalansággal összefügg. Az írásbeli vizsga javítása A szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot. Ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót. 66

PEDAGÓGIAI PROGRAM A szabálytalansággal összefüggésben háromtagú bizottság (igazgató, két tag, aki nem érintett vizsgán) hoz döntést, amelyet határozatba is foglal.

8.1.1.8 A szóbeli vizsga általános szabályai Egy napon három szóbeli vizsga szervezhető.  a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 10 perccel kötelező megjelennie  a vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat  a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre  a felkészülési idő legalább 30 perc  a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja  a felelet max. 15 percet tarthat  ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húzhat az elnök jóváhagyásával  két tantárgy között a vizsgázó legalább 15 perc pihenőidőt kérhet Sajátos nevelési igényű, vagy egyéb, szakértői szakvéleménnyel rendelkező tanulók esetében a 71. § (3) bekezdése irányadó: - a felkészülési időt 10 perccel meg kell növelni - a szóbeli vizsgát írásban, az írásbeli vizsgát szóban teheti le - ha a vizsga szóbeli és írásbeli részből áll, akkor a fenti esetben két tételt kell húznia, és kifejtenie - a két tétel között 10 perc pihenőidőt kaphat Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.

8.1.1.9 A GYAKORLATI vizsga általános szabályai 



  

a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről, a vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi előírásokról a vizsgafeladatok végrehajtásához adott tantárgynál meghatározott idő áll rendelkezésre (30-240 perc), amelybe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni a gyakorlati vizsgafeladatokat az iskola igazgatója hagyja jóvá, legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal a gyakorlati vizsga megkezdéséhez biztosítani kell a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, amelyet a vizsgabizottság elnöke ellenőriz. 67

PEDAGÓGIAI PROGRAM

8.1.1.10 Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

8.1.1.10.1 A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény Pedagógiai programjában található követelményrendszerével. Vizsgatárgyak részei Irodalom Magyar nyelvtan Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Testnevelés Hittan Szakmai alapozó tárgyak Pályaorientáció Szakmai elmélet (szakképző évfolyamon) Szakmai gyakorlat (szakképző évfolyamon)

írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli (+ szóbeli vizsga) írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga szóbeli vizsga írásbeli írásbeli írásbeli gyakorlati

A tanulmányok alatti vizsgák tantárgyainak témaköreit a helyi tanterv szabályozza. A felkészüléshez szükséges információkat és segédanyagokat az osztályfőnökök postai úton juttatják el a vizsgázóknak, de a témakörök és digitális óravázlatok az iskola honlapjáról is letölthetők.

68

PEDAGÓGIAI PROGRAM

8.2 Érettségi vizsga

8.2.1 Szabadon választható tanórai foglalkozások és a választható érettségi vizsgatárgyak A választható érettségi vizsgatárgyakhoz kapcsolódó fakultációs órák alkotják iskolánkban a szabadon választható tanórák körét. Érettségi vizsgát a központi vizsgakövetelmények alapján szervezünk. Középszinten azokból a tantárgyakból, melyből a tanított óraszámunk eléri a 138 órát, és a vizsga feltételeit meg tudjuk teremteni. Ezek a következő tantárgyak:  történelem  magyar nyelv és irodalom  matematika  idegen nyelv (angol és német nyelv)  üzleti gazdaságtan (közgazdasági alapismeretek)  katolikus hittan  fizika  biológia  kémia  földrajz (Földünk és környezetünk) Amennyiben informatika tantárgyból kíván a tanuló középszintű érettségi vizsgát tenni, a 12. évfolyamon fakultációs órák keretében biztosítjuk a vizsgára való felkészülésüket, és egyúttal a vizsgához szükséges óraszámot. Emelt szinten azokból a tantárgyakból, melyeknek tanított óraszáma eléri a 270 órát, és a vizsga feltételeit meg tudjuk teremteni. Ezek a következő tantárgyak:  történelem  magyar nyelv és irodalom  katolikus hittan  fizika Testnevelés tantárgyból az érettségi vizsgához szükséges feltételeket biztosítani nem tudjuk. Tanulóink számára az érettségi vizsgát ebből a tantárgyból úgy biztosítjuk, hogy más iskolában – eddigi gyakorlat szerint a Garay János Gimnáziumban – vendégtanulóként az érettségi vizsgájukat letehetik. A jelentkezésüket továbbra is iskolánkban adják le.

69

PEDAGÓGIAI PROGRAM 8.2.2 A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként A középszintű érettségi vizsga témaköreit a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről és a hozzá tartozó melléklet alapján állítottuk össze. 8.2.2.1 Történelem Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az angol és a francia rendi állam működése Az oszmán birodalom terjeszkedése. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.

70

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holokauszt Magyarországon. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

8.2.2.2 Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv I. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. II. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. III. A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben.

71

PEDAGÓGIAI PROGRAM A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom. Nyelvművelés. IV. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat. V. A nyelvi szintek Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. VI. A szöveg A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. VII. A retorika alapjai A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. VIII. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. Irodalom I. Életművek a magyar irodalomból Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismeretén alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek. II. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek. III. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül IV. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.

72

PEDAGÓGIAI PROGRAM Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. V. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A felvilágosodás irodalma. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. VI. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. VII. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. VIII. Regionális kultúra Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. Értelmezési szintek, megközelítések  Témák, motívumok  Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.  Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.  Műfajok, poétika  Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.  Korszakok, stílustörténet  A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

8.2.2.3 Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazok. Halmazműveletek. Számosság, részhalmazok. Matematikai logika. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában. Kombinatorika. Gráfok 2. Számelmélet, algebra Alapműveletek. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek. Oszthatóság. Számrendszerek Racionális és irracionális számok. Valós számok. Hatvány, gyök, logaritmus. Betűkifejezések. Nevezetes azonosságok Arányosság. Százalékszámítás. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek. Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek. Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek. Magasabb fokú egyenletek. Négyzetgyökös egyenletek. Nem algebrai egyenletek. Abszolútértékes egyenletek. Exponenciális és logaritmikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletek. Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, sorozatok A függvény. Egyváltozós valós függvények. A függvények grafikonja, függvény- transzformációk A függvények jellemzése. Sorozatok, Számtani és mértani sorozatok, Kamatos kamat, járadékszámítás 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria. Térelemek. A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok. Geometriai transzformációk. Egybevágósági transzformációk. Síkban. Hasonlósági transzformációk. Síkbeli és térbeli alakzatok. Síkbeli alakzatok. Háromszögek. Négyszögek. Sokszögek. Kör. Térbeli alakzatok. Vektorok síkban és térben. Trigonometria. Koordinátageometria. Pontok, vektorok. Egyenes. .Kör. Parabola. Kerület, terület. Felszín, térfogat. 5. Valószínűség-számítás, statisztika

73

PEDAGÓGIAI PROGRAM Leíró statisztika. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók. A valószínűség-számítás elemei.

8.2.2.4 Idegen nyelvek (angol és német nyelv) Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése. Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és részletinformációk) megértése. Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Beszédkészség Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, hétköznapi helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása. Szövegértés (olvasott szöveg értése) Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése, vélemény, érvelés követése. Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Íráskészség Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott, hétköznapi témákról. Egyéb készségek (stratégiák) A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása. A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák alkalmazása. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban. Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. Témák Személyes vonatkozások, család a vizsgázó személye, családi élet. Ember és társadalom a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás. Környezetünk az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás. Az iskola a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás. A munka világa diákmunka, pályaválasztás. Életmód napirend, kedvenc ételek. Szabadidő, művelődés, szórakozás színház, mozi, kedvenc sport. Utazás, turizmus tömegközlekedés, utazási előkészületek. Tudomány és technika népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

74

PEDAGÓGIAI PROGRAM 8.2.2.5 Üzleti gazdaságtan (Közgazdasági alapismeretek) 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7. 8.

9.

Marketing és marketinggondolkodás A marketing értelmezése. A szükséglet, igény, érték fogalma. A marketing-mix elemei. A legfontosabb termékkategóriák. Az ármegállapítás módjai. A legjellemzőbb marketingcsatornák, a kommunikáció és a promóció legfontosabb eszközei és módszerei. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai Az államháztartás alrendszerei, az alrendszerek és a vállalkozás kapcsolata. A legfontosabb költségvetési bevételek és kiadások. A költségvetés egyenlege. A befizetések szerepe az állami feladatok megvalósításában és a jövedelmek újraelosztásában. Az adóalany, adótárgy, adóalap és az adómérték fogalma a társasági adó, a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó vonatkozásában. Az állami támogatások szerepe az állami feladatok megvalósításában. A közvetlen és a közvetett állami támogatás. Pénzügyi műveletek A vállalkozás jellemző pénzáramai. A kétszintű bankrendszer, a legjellemzőbb bankműveletek és azok szerepe. A pénzforgalom jelentősége. A legjellemzőbb fizetési módok. Az alapvető bizonylatok, a bizonylatok információtartalma. A vállalkozások által használt bankszámlák fajtái, a bankszámlaszerződésben foglalt legfontosabb jogok és kötelezettségek. A pénzkezelési szabályok. A bankkártya használatának módjai, előnyei. A csekk használata. A vásárolt készletek A készlet, a készletfajták, a készletek tervezéséhez használt mutatók és a logisztika fogalma. A készletkezelési bizonylatok, a szállítói számla, a készletek és a kötelezettségek analitikus feljegyzései, szerepük és tartalmuk. A beszerzési ár elemei. Az alapbizonylatok, az analitikus és főkönyvi könyvelés. A készletcsökkenések értéke. Az anyagbeszerzés és a felhasználás számviteli feljegyezése. A készletek beszerzésének lehetséges finanszírozási forrásai és a hitelezés alapelvei. A váltó mint kereskedelmi hitel. Az áfa jellemzői. A beszerzéshez és az értékesítéshez kapcsolódó áfa. Az áfamentesség esetei és az áfa könyvviteli elszámolása. Az emberi erőforrás Az emberi erőforrás sajátosságai. A bér, a levonások, a közterhek fogalma. A bérelszámolás és a bérfizetés bizonylatai. A kereset összetevői. A bérfelosztás, a bérelszámolás és bérfizetés számviteli elszámolása. A munkáltatót és a munkavállalót terhelő kötelezettségek. Az összevontan adózó jövedelem elemei. Az éves jövedelem adója, az adóelőleg és az adó. Befektetett eszközök A befektetés, a beruházás, a tárgyi eszközök, az immateriális javak, az értékcsökkenés és az értékcsökkenési leírás. A befektetéssel szembeni elvárások. A terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés. Az értékcsökkenés összegének (lineáris és teljesítményarányos) kiszámítása. A beruházások lehetséges pénzügyi forrásai és a hitelfelvétel biztosítékai. A hitelezéshez kapcsolódó kamatfogalmak. Az EBKM és a THM mutatók. A hitelezési eljárás menete. A befektetett pénzügyi eszközök fajtái. Az értékpapírok. A tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartásainak tartalma. A tevékenységek költségei és az értékesítés A költség, a ráfordítás, a kiadás, a költségnemek, a költségviselő és a költséghely. Az erőforrások és a befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása Az adatforrás, az adatgyűjtés, a sokaság, az ismérv, a statisztikai sor és a statisztikai tábla. A sor- és a táblaszerkesztés, valamint a grafikus ábrázolás szabályai. A megoszlási, dinamikus (lánc- és bázis) intenzitási viszonyszámok, a középértékek, valamint az érték-, ár- és volumenindexek és a szórás mutató. A statisztikai tábla és a grafikus ábra. Nyitás-zárás - éves beszámoló Az ellenőrzés szerepe az információfeldolgozásban. Az egyeztetések fajtái, a könyvviteli nyitás és zárás szerepe. A főkönyvi kivonat. Az éves beszámoló részei, a beszámoló szerepe. A leltározás teendői. A leltár és a mérleg. A vagyon és a tárgyévi gazdálkodás eredményének fő összetevői. Az eredménykimutatás. A társasági adó kiszámítása. Az eredmény-kimutatás és a mérleg közötti kapcsolat. A nyitási és a zárlati munkák célja. A számvitel és könyvvitel feladatai és fajtái, a számviteli alapelvek, a számviteli politika, számlakeret, számlarend, a mérleg és a vállalkozói számlakeret kapcsolata, bizonylatok fogalma, csoportosítása, funkciói, bizonylati elv.

75

PEDAGÓGIAI PROGRAM 8.2.2.6 Egészségügyi alapismeretek A vizsga formája: Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A vizsgakövetelményekben, a vizsga mindkét szintjén, meghatározó szerepet töltenek be azok az ismeretek, amelyek az egészséges ember szomatikus, pszichés és szociális jellemzőinek megértéséhez nélkülözhetetlenek. Az egészségügyi alapismeretek vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó: - felismeri-e az egészség és a környezet közötti kölcsönhatásokat, - képes-e az emberi test felépítését és működését ismertetni, - megérti-e az egyes szervrendszerek működésének egymásra gyakorolt hatását, - képes-e az emberi test alapvető paramétereit észlelni, - képes-e az élettanitól eltérő tüneteket felismerni, - ismeri-e az élettanitól való eltérés okait, - képes-e az élet megmentése érdekében a megfelelő lépéseket megtenni, - ismeri-e a vészhelyzeteket és tud-e megfelelő elsősegélynyújtást végezni, - ismeri-e a pszichológiai jelenségeket és azok összefüggéseit, - ismeri-e az egyszerű gondozási feladatokat a különböző életkorokban, - tud-e az emberi kapcsolataiban megfelelően kommunikálni, - ismeretei elősegítik-e a vizsgázót a szakirányú tanulmányok folytatására. A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a követelményekben megfogalmazott alapvető egészségfejlesztési, anatómiai, pszichológiai, elsősegélynyújtási, gondozástani és általános megfigyelési, általános kórtani, közegészségügyi, járványtani ismeretekkel, amelyek alapján képes bekapcsolódni a szakmai képzésbe. Az emelt szintű érettségi vizsga célja fentiekben felsoroltakon túlmenően annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a középszintű követelményeket meghaladó összetettebb ismeretekkel. Elsősorban a szakirányú felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázók képességeit, és ismereteit vizsgálja. A vizsgázóktól a középszintű követelményeket meghaladó, magasabb fokú gondolkodást, és az összefüggések meglátását várja el. Tartalmi követelmények Témakörök Követelmények középszinten Egészségfejlesztés Egészségkulturáltság Az egészség értékjellege Egészséges életvitel Az egészség fenntartását hátrányosan befolyásoló tényezők Egészségre káros szenvedélyek Anatómia Az ember az ökoszisztéma része A emberi test főbb szerkezeti elvei A mozgásrendszer A keringési rendszer A légzőrendszer Emésztőrendszer Vizeleti szervek Szaporodás szervrendszere Belső elválasztású mirigyek Idegrendszer Érzékszervek Pszichológia Az általános pszichológia fogalma, tárgya, jelentősége Érzékelés-észlelés Figyelem-álom Emlékezet és képzelet Motiváció Érzelem Személyiség-temperamentum-jellem Fejlődéslélektan fogalma és törvényszerűségei A szenzoros és kognitív mechanizmusok fejlődése Az érzelmi és akarati élet fejlődése A szociálpszichológia fogalma, tárgya és jelentősége Az előítélet Szerep Konfliktus Állapot megfigyelés Alkat megfigyelése: - testtömeg - testkörfogat - testmagasság - mozgás - járás A bőr és nyálkahártya megfigyelése A tudatállapot, eszméleti állapot megfigyelése Testtájankénti megfigyelés: - arc, nyak - mellkas - gerincoszlop - érzékszervek működése Váladékok megfigyelése: - köhögés - köpet - hányadék

Ismerje az egészség-betegség fogalmat, az egészségkultúra, az egészséges életmód és életvitel összetevőit, ill. befolyásoló tényezőit. Nyújtson tájékoztatást az egészséges életvitellel kapcsolatban. Ismerje a káros szenvedélyeket és azok hatásait.

Ismerje az emberi test felépítését és működését. Határozza meg az ember helyét és szerepét az ökoszisztémában. Sorolja fel az emberi test csontjait, izmait, izületeit. Ismerje a keringési rendszer felépítését, működését és a vérkörök nagyobb ereit. Ismerje a légzőrendszer felépítését és működését. Ismerje az emésztőrendszer felépítését és működését. Ismerje a kiválasztórendszer felépítését és működését. Ismerje a szaporodás szervrendszerének felépítését és működését. Ismerje a belső elválasztású mirigyeket és működésüket. Ismerje az idegrendszer felépítését és működését. Ismerje az érzékszervek felépítését és működését. Határozza meg a pszichológia alapfogalmait és osztályozza a lelki jelenségeket. Ismerje az emlékezet és képzelet alapfogalmait. Jellemezze a különféle személyiség-felfogásokat. Sorolja fel az érett személyiség kritériumait.

Ismerje a különböző testrészek megtekintésének szabályait: - tudati állapotok - bőr és nyálkahártya - testtájak - váladékok - életjelenségek - élettanitól eltérő tünetek és azok okai.

76

PEDAGÓGIAI PROGRAM - széklet - vizelet Életjelenségek, alapvető életjelek megfigyelése: - légzés - pulzus - vérnyomás - hőmérséklet Gyermekbántalmazás felismerése Gondozástan Bevezetés a gondozástanba Szülők leszünk Újszülött a családban Az életkori szakaszoknak megfelelő gondozás

Jellemezze az egyedfejlődés szakaszait. Ismerje a gondozás folyamatát. Családtervezés. Ismerje az újszülött egészséges fejlődéséhez szükséges gondozási teendőket. Ismerje a különböző életkori szakaszok jellemzőit és gondozási feladatokat: első év kisdedkor óvodáskor kisiskoláskor serdülőkor - ifjúkor - felnőttkor - időskor Ismerje az alapvető életjelenségeket megfigyelését az elsősegélynyújtásban. Elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtás és a mentés kialakulása és története Ismerje fel a vészhelyzeteket és az elsődleges ellátási formákat. Magyarországon Az elsősegélynyújtási kötelezettség Az elsősegélynyújtás általános szabályai Sérülések Testtájéki sérülések Rosszullétek Belgyógyászati balesetek Görcsökkel járó állapotok Mérgezések Shock Újraélesztés Sérült mozgatása és fektetése. Komplex betegvizsgálat Külsérelmi nyomok keresése. Külső sérülések. Belső sérülések. Általános fizikális vizsgálat. Ismerje a kommunikációs alapfogalmakat. Jellemezze a segítő kapcsolatokban előforduló kommunikációs zavarokat. Kommunikáció A kommunikáció alapfogalmai, alapelvei Jellemezze a nonverbális és verbális csatornákat. A kommunikáció csatornái Ismerje a serdülőkorban előforduló kommunikációs zavarokat. A kommunikáció zavarai Ismerje a metakommunikációs jelzéseket.

8.2.2.7 Vendéglátás idegenforgalmi ismeretek A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó: Vendéglátó és turizmus alapismeretekből - ismeri-e az idegenforgalommal és vendéglátással kapcsolatos fogalmakat, - ismeri-e a vendéglátás tevékenységét és jellemzőit, kínálati oldalának elemeit és struktúráját, - ismeri-e a turizmus tevékenységét, formáit, a tevékenység feltételrendszerét, szervezeti struktúráját, - tájékozott-e a turizmus és vendéglátás az egyéni és társadalmi szükségletek kielégítésében játszott szerepéről, - ismeri-e a turizmus és vendéglátás fejlesztése és a különböző gazdasági ágak közötti összefüggéseket, - tájékozott-e a turizmus és vendéglátás nemzetgazdasági és nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerében elfoglalt helyéről és jelentőségéről, - képes-e elemezni, értékelni a jelenlegi turisztikai piaci helyzetet, fejlődését befolyásoló tényezőket, - tudja-e értékelni a gazdasági verseny fogalmát, elemezni jelentőségét, feltételeit és területeit, - ismeri-e a turizmus és vendéglátás alapvető ügyviteli feladatait , - ismeri-e az üzleti levelezés szabályait, bizonylatokat tud-e kiállítani. Szállodai alapismeretekből - ismeri-e a szállodák és kereskedelmi szálláshelyek fogalmát és tevékenységét és működési feltételeit, - tájékozott-e a szálláshely értékesítési tevékenység munkafolyamatainak rendszeréről és összefüggéseiről, - tudja-e a szállodai vendéglátó tevékenység összefüggéseit, a vendég ellátásával kapcsolatos munkafolyamatokat, - ismeri-e a szállodai szolgáltatások körét, munkafolyamatait, a szolgáltatási formákat, - rendelkezik-e megfelelő ismeretekkel a szállodai üzem- és munkaszervezés alapkérdéseiről, a szállodai üzemeltetés munkafolyamatairól, - ismeri-e a szállodaüzem irányítási rendszerét, a feladat- és felelősségi körök összefüggéseit, - ismeri-e a szobafoglalási rendszer fogalmát és funkcióját, - tájékozott-e a szállodai tevékenységgel járó felelősség jogi kérdéseiről, - ismeri-e a szállodai gazdálkodással kapcsolatos gazdasági, pénzügyi és számviteli feladatokat,

77

PEDAGÓGIAI PROGRAM - ismeri-e a szállodai tevékenység során elvárandó magatartási szabályokat és követelményeket. Marketing alapismeretekből - ismeri-e a marketing történeti kialakulását, jelentőségét, eszközeit, - ismeri-e a marketingkommunikáció folyamatát, jelentőségét és eszközrendszerét, - tudja-e a piac, a termék és az ár összefüggési rendszerét, - ismeri-e az árstratégia fogalmát, - tájékozott-e az árkialakítás elveiről és módszereiről, az értékesítési csatornák, a piaci szegmensek kiválasztásának szempontjairól, - ismeri-e a vállalati image fogalmát, lényegét, a vállalati arculat kialakításának fontosságát, tartalmi és formai elemeit, - ismeri-e a reklám fogalmát, funkcióit, a reklám társadalmi és gazdasági szerepét, - képes-e reklámüzenet megfogalmazására, - ismeri-e a PR fogalmát, eszközeit, a vállalkozás és környezete kapcsolatszervezési folyamatát. Tartalmi követelmények

Témakörök Vendéglátó és turizmus ismeretek A vendéglátás alapjai A vendéglátás tevékenységi körei

Követelmények középszinten Legyen képes a vendéglátás történeti kialakulásának és fejlődésének hazai szakaszait, azok jellegzetességeit ismertetni. Legyen képes a vendéglátás fogalmának meghatározására. Ismerje a vendéglátás feladatkörét. Legyen képes a vendéglátás tárgyi és személyi feltételeinek meghatározására. Ismerje a vendéglátás dolgozóival szemben támasztott követelményeket. Ismerje a munkahelyi kommunikáció szabályait. Ismerje az élelmiszerromlás és élelmiszerfertőzés megelőzésének feladatait. A vendéglátás üzlethálózata Ismerje a vendéglátó üzletek szakjelleg szerinti csoportosítását. Üzletkörök, üzlettípusok jellemzőit. A turizmus alapjai Legyen képes értelmezni a turizmus fogalmát. Legyen képes bemutatni a turizmus kialakulásának főbb történeti szakaszait és azok jellegzetességeit. Ismerje a turizmus helyét a nemzetgazdaságban. A turizmus tevékenysége, Legyen képes értelmezni az aktív és passzív turizmus fogalmának lényegét. tevékenységi formái, fajtái Legyen képes meghatározni az aktív és passzív turizmus feltételrendszerét. A turizmus és a környezet Ismerje a turizmushoz kapcsolódó legfontosabb természetföldrajzi tényezőket. összefüggései A vendéglátás és a turizmus A vendéglátás és a turizmus fogalmi összefüggései, kapcsolódási pontjaik. kapcsolata A turizmus, mint tevékenység Legyen képes felsorolni a turizmust lebonyolító szervezeteket és jellemzőiket. feltételrendszere Legyen képes felsorolni a turizmus tárgyi és személyi feltételeit, a dolgozókkal szemben támasztott követelményeket. A turizmus piaca Ismerje a piac fogalmi meghatározását, ismerje a piac elemeinek fogalmi meghatározását (kereslet, kínálat, ár) és azok összefüggéseit. Ismerje az árképzés és a turisztikai piac szempontjából a valuta, deviza, vám szabályait. Legyen képes bemutatni a turisztikai piac jellemzőit. Ismerje a turisztikai piac alakulására ható tényezőket. Legyen képes meghatározni a gazdasági verseny fogalmát, feltételeit. Legyen képes elemezni a piaci kockázat lényegét. Ismerje az árképzést a turizmusban. Legyen képes vázolni a hazai turizmus fejlesztési lehetőségeit. A vendéglátás piaca Ismerje a vendéglátás piacának általános jellemzőit. Ismerje a vendéglátás piacára ható tényezőket. Legyen képes jellemezni a hazai vendéglátás fejlesztési lehetőségeit. Ismerje az árképzést a vendéglátásban. Legyen képes a termeléshez szükséges gazdasági ismeretek alkalmazására. Általános ügyviteli Ismerje az ügyvitel fogalmi meghatározását. alapismeretek Legyen képes csoportosítani az ügyviteli feladatokat. Ismerje az elszámolás és elszámoltatás lényegi meghatározását. Legyen képes értelmezni az ellenőrzés fogalmát, ismertetni fajtáit. Ismerje a szakmai kommunikáció szabályait. Ismerje a pénzügyi és banki műveleteket, legyen képes ezek intézésére. A turizmus és a vendéglátás Tudja felsorolni a turizmus és a vendéglátás ügyviteli feladatait. ügyvitele Legyen képes az éttermi kínálat tervezését elvégezni. Ismerje a bizonylat fogalmi meghatározását bizonylat fogalmát, fajtáit, a kiállítás szabályait. Ismerje az üzleti levelezés szabályait, formai és tartalmi követelményeit, a kezelési szabályait. Ismerje a leltár fogalmi meghatározást, fajtáit, szabályait. Legyen képes a tevékenység szervezési feladatait ellátni. Ismerje a jegyzőkönyv tartalmi és formai elemeit, tudjon egyszerű statisztikákat, kimutatásokat készíteni.

78

PEDAGÓGIAI PROGRAM Szállodai alapismeretek Szálláshelyek, szállodák A szálloda működésének tárgyi feltételei

A szálloda működésének személyi feltételei

Szállodai ügyvitel

A szállodai gazdálkodás

A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások Marketing alapismeretek A marketing fogalma, fejlődése A piac, a piaci környezet elemzése A fogyasztói magatartás

A piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása A marketing információs rendszer A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei A termékpolitika, termékfejlesztés Árpolitika, árstratégia

Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása A marketingkommunikáció eszközrendszere A reklám szerepe, tervezése A Public Relations

Tudja a szálláshely fogalmát definiálni, fajtáit ismertetni. Legyen képes ismertetni a szálláshelyek, szállodák kínálati elemeit. Ismerje a szálloda telepítésének szempontjait. Ismerje a szálloda működésének tárgyi feltételeit. Tudja a szálloda helyiségeit és berendezéseit. Legyen képes ismertetni a vendégszoba kialakításának jellemzőit, berendezéseit, felszereléseit. Legyen képes ismertetni a szálloda szervezeti felépítését, a szállodai munkaköröket és az azokhoz kapcsolódó feladatokat. Legyen képes a munkaerő gazdálkodás fogalmi meghatározására. Tudja a szállodai dolgozóval szemben támasztott alap- és szakmai követelményeket, kommunikációs szabályokat. Legyen képes meghatározni a szállodai értékesítéshez kapcsolódó ügyviteli feladatokat. Ismerje a szálláshelyértékesítés részterületeinek ügyviteli szabályait. Tudja a vendég érkeztetésével és elutazásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Tudja a szállodai gazdálkodás tervezésének területeit. Legyen képes a bevétel és a költségek csoportosítására. Legyen képes a szállodai jövedelmezőség fogalmi meghatározására, az eredménykimutatás és a költséghatékonyság lényegi megfogalmazására. Tudja a szálloda biztonsági előírásait. Tudja a tűzvédelem szabályait. Legyen képes értelmezni a tulajdonvédelem fogalmát, a szálloda kártérítési felelősségét. Legyen képes összefoglalni a munkavédelem, egészségügy, környezetvédelem szálláshelyekre jellemző előírásait. Tudja értelmezni a marketing fogalmát és alkalmazási területeit. Tudja a marketing fejlődési fázisait. Tudjon különbséget tenni a marketing-mix elemei között. Legyen képes felismerni a vállalat mikroés makrokörnyezetét. Tudja definiálni a piac fogalmát és kategóriáit. Legyen képes bemutatni a piac szerkezetét, a piaci formákat. Tudja értelmezni a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőket. Legyen képes bemutatni a vásárlói döntéseket befolyásoló tényezőket. Tudjon különbséget tenni a vásárlási folyamat szakaszai között. Legyen képes elemezni a vásárlási magatartás típusait. Ismerje a személyiségtípusokat, az utastípusokat és a vendégtípusokat a vendéglátás, a turizmus és a szállodaipar területén. Tudja értelmezni a célpiaci marketing lényegét és kialakulását. Tudja értelmezni a piacszegmentáció lényegét. Legyen képes meghatározni a marketing információszükségletét. Legyen képes bemutatni az információs rendszer funkcióit. Legyen képes értelmezni a piackutatás funkcióit, folyamatát. Tudjon piackutatáshoz szükséges információkat beszerezni. Ismerje a piackutatás módszereit. Tudjon válaszolni a termék fogalmának kérdésére, osztályozását bemutatni. Legyen képes a termékfejlesztés lényegét ismertetni. Tudja elemezni a termék piaci életgörbéjét és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzőit. Tudjon felelni az ár fogalmára és szerepére, ismerje az árképzési elveket. Ismerje az árképzés marketingszempontú értelmezését. Tudja értelmezni az árak jogi szabályozásának alapelveit. Ismerje az árdifferenciálás jelentőségét. Ismerje az értékesítési csatornák fajtáit, tudja azokat jellemezni. Legyen képes az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkcióit megfogalmazni. Legyen képes bemutatni a marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggést. Ismerje a kommunikáció elméletét. Legyen képes megfogalmazni a marketingkommunikáció lényegét. Legyen képes bemutatni a kommunikációs mix elemeit. Legyen képes ismertetni a reklám fogalmát és szerepét. Tudja jellemezni a reklám fajtáit. Tudjon válaszolni a Public Relations fogalmára, ismerje jellemzőit. Legyen képes felsorolni a PR területeit. Tudjon különbséget tenni a külső és belső PR között. Kapcsolatszervezés. Ismerje az etikett és a protokoll általános és speciális szabályait az idegenforgalomban.

79

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az eladásösztönzés személyes eladás

és

a Tudjon válaszolni az eladásösztönzés fogalmára, funkcióira vonatkozó kérdésekre. Ismerje az eladásösztönzés módszereit. Legyen képes ismertetni a személyes eladás fogalmát, jellemzőit, előnyeit. Legyen képes ismertetni az eladóvalszemben támasztott követelményeket. Ismerje a tárgyalási technikákat, a prezentáció elméleti felépítését. Az image és az egyedi Tudja értelmezni az image lényegét. vállalati arculat Tudja értelmezni a Corporate Identity lényegét. Az egyéb piacbefolyásolási Legyen képes ismertetni a védjegy funkcióit, típusait. eszközök Legyen képes meghatározni a csomagolás funkcióit és típusait. Legyen képes ismertetni a direkt marketing lényegét.

8.2.2.8 Faipari alapismeretek A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A faipari alapismeretek érettségi vizsga célja: Annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a kompetenciákkal, amelyek tananyagtartalmainak megtanítását a faipari szakmákat oktató szakközépiskolák, a szakmai alapozó ismeretek oktatása során pedagógiai programjaikban célul tűztek ki. A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - ismeri-e Magyarország faalapanyag helyzetét, az iparban használt fontosabb fafajtákat, alapanyag választékokat, a fatörzs fejlődési rendellenességeit, a faanyag helytelen kezeléséből eredő hibákat, a faanyagot károsító gombákat, rovarokat, - ismeri-e a bútoripari szerelvényeket, - ismeri-e a faiparban alkalmazott ragasztóanyagokat, - ismeri- e a fűrészáru természetes és mesterséges szárításának fogalmát, jelentőségét, célját, a máglyázás módjait, eszközeit, technológiáit, a máglyanyilvántartás fogalmát, célját, - tájékozott-e azt illetően, hogy a faanyag nedvességtartalmának változása milyen következményekkel jár, - ismeretei alkalmasak-e arra, hogy szakrajzot készítsen a fakötésekről, - rendelkezik-e kellő műszaki szemlélettel ahhoz, hogy egyszerű bútorok jellegrajza és műleírása alapján azok szerkezeti csomóponti rajzait megszerkessze, - rendelkezik-e kellő műszaki szemlélettel ahhoz, hogy egyszerű bútorok gyártmány (rajzi) illetve gyártás (technológiai) dokumentációját elkészítse, - tudja-e definiálni a famegmunkálás fogalmát, a forgácsolás jellemzőit, - képes-e megérteni a forgácsolás jellemzői és a forgácsolt felület finomsága közti összefüggéseket, és a témakörköz tartozó alapvető számítási feladatokat elvégezni, - ismeri-e a famegmunkáló kézi szerszámokat illetve gépeket, - ismeri-e a balesetmentes munkavégzés feltételeit. Az emeltszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó az előbbiekben felsoroltakon túl - ismeri-e a faipari szakrajz ábrázolási rendszereit, rajzfajtáit, - képes-e értelmezni az anatómiai felépítés és a faanyag tulajdonságai közötti összefüggéseket, - meg tudja-e magyarázni az egyes anatómiai irányokban bekövetkező alakváltozások eltérésének okait, a fa kémiai összetétele és a farontó gombák károsításának módja közti összefüggéseket, - meg tudja–e indokolni a legfontosabb hazai fafajok legjellemzőbb felhasználási területeinek okait, - meg tudja-e szerkeszteni a fakötések axonometrikus ábráit, - tud-e fő méretek, rövid műszaki leírás és látványterv alapján jellegrajzot és előírt számú csomóponti rajzot készíteni egyszerű bútorokról, - rendelkezik-e kellő műszaki szemlélettel ahhoz, hogy egyszerű bútorok gyártmány (rajzi) illetve gyártás (technológiai) dokumentációját, valamint árkalkulációját elkészítse, - képes-e kiszámítani a faiparban előforduló fő forgácsoló megmunkálások optimális műszaki paramétereit, - ismeri-e a faipari hulladékkezelés szabályait. A számonkérés célja tehát a vizsgázók műszaki szemléletének, szintetizáló képességének, kreativitásának, szakmaspecifikus ábrázolási ismereteinek, logikus gondolkodásának, célirányos műszaki feladatmegoldó képességének vizsgálata. A közép- és emelt szintű vizsga követelményeiben az ismeretjellegű tudáselemek tartalmukban - az ismeretek mennyiségét illetően - nem térnek el jelentősen, de a készségek képességek alkalmazásának szintje nem azonos. Az emelt szintű vizsgán az ismeretek önállóbb alkalmazása, az összefüggések elemezése, értékelése, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotó képességek alkalmazása kap hangsúlyt. Témakörök Követelmények középszinten 1. A fa, mint ipari Ismerje Magyarország faalapanyag helyzetét. Ismertesse a faanyaghelyzetjavítási lehetőségeit (nyersanyagkészlet nyersanyag, a gazdaságos felhasználása, fa és faalapú melléktermékek, illetve hulladékhasznosítás). nyersanyagok között elfoglalt helye, jövője Ismertesse a fát, mint növényt. Ismertesse a növények rendszerezését, a nyitva- és zárvatermők közötti különbségeket. 2. Az élő fa Mutassa be a növényi sejt felépítését, alkotórészeit, szöveteket, szövetrendszereket. (A faanyag különféle sejtjeinek megnevezését: edény, áledény, parenchima, stb.) Ismertesse a sejtfal szerepét, jelentőségét a faanyagban. Ismertesse a fa kémiai összetételét! Ismertesse az iparban használatos fafajok makroszkopikus jellemzőit. (A bél, geszt, álgeszt, szíjács, kambium, háncs, 3. A fa makroszkópiája kéreg fogalmát, definiálja, a legfontosabb ipari fafajok egyes metszetein (bütü, húr és sugármetszet), látható rajzolatot, és a látvány magyarázatát adja meg az adott fafajra jellemző szerkezeti felépítés alapján.) 4. A faanyag Ismertesse a fa nedvességtartalmának előfordulási formáit és megoszlását a fatesten belül. Sorolja fel a nedvességtartalmi fokokat, és a nedvességtartalom mérésének különféle módjait. nedvességtartalma Ismertesse a faanyag nedvességtartalmának változása következtében a faanyagban fellépő méret- és alakváltozásokat (zsugorodás, dagadás). Tudja kiszámítani a nedvességtartalom változása okán várható méretváltozás mértékét.

80

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5. Az iparban használt Ismertesse a magyar iparban használt tűlevelű és lombos fák legfontosabb tulajdonságait, a faiparban használt fontosabb egzota (trópusi) fafajokat. legfontosabb fafajok Sorolja fel a fatörzs alaki, fejlődési rendellenességeit és kezelési (helytelen technológia, helytelen szállítás, tárolás 6. A fa hibái és betegségei okozta) hibáit. Ismertesse a rovarok, gombák, baktériumok által okozott meghibásodásokat és a lehetséges védekezési módokat. 7. A fából készült fontosabb Ismerje a fűrészipari termékek, furnérok (hámozott, hasított) rétegelt lemezek, bútor-, forgácslapok és farostlemezek fogalmát, tulajdonságaikat, felhasználási területeiket. ipari választékok 8. Bútoripari szerelvények Ismerje a bútoripari (mozgatást, zárást biztosító) szerelvények, valamint a kötőelemek fajtáit, tulajdonságait, felhasználási területeit. 9. Faipari ragasztóanyagok Ismerje a ragasztás fogalmát. Ismerje a bútoriparban alkalmazott ragasztóanyagok fajtáit, tulajdonságait, felhasználási területeit. 10. Faipari szakrajz Alkalmazza a vetületi ábrázolás szabályait, értelmezze a három nézet (elölnézet, felülnézet, oldalnézet), valamint a vízszintes, függőleges és homlokmetszet fogalmát a faipari szakrajzban. alapfogalmai Ismertesse a fa,, és fahelyettesítő anyagok metszeti jelöléseit. Alkalmazza a faipari szakrajzban használatos vonalfajtákat, vonalvastagságokat. Ismerje az alkalmazott méretarányokat, a méretezés szabályait. Ismerje a formaterv, jellegrajz, csomóponti rajz, alkatrészrajz, műhelyrajz fogalmát. Ismerje a szélesbítő toldásokat, szélesbítő toldások merevítéseit, 11. Fakötések a hosszabbító toldásokat, vastagító toldásokat, keretkötéseket, kávakötéseket. Tudja önállóan megrajzolni a faiparban alkalmazott legfontosabb fakötéseket, alkalmazza a faipari szakrajz anyagjelöléseit, méretezési szabályait, a megfelelő vonalfajtákat, vonalvastagságokat. 12. Egyszerű bútorok Ismerje az alapvető bútorszerkezeteket (egyszerű kávás asztal, konyhai ülőke, kávaszerkezetű szekrényke, keretszerkezetű fronttal konyhai ülőke, fiókos szekrényke, természetes faanyagokból). Ezek jellegrajza, rövid műszaki szerkezetei leírása alapján legyen képes az adott szerkezeti csomópontokat M1:1 léptékben megszerkeszteni. 13. A fa és fahelyettesítő Tudja definiálni a faanyag megmunkálásának fogalmát, fajtáit, megmagyarázni a forgácsoló és forgácsmentes alakítások közti különbségeket, az egyes megmunkálási módokat rendszerezni. anyagok megmunkálása Definiálja az egyenes és körpályán mozgó forgácsoló szerszámok jellemzőit! 14. Forgácsolás elmélete Tudja lerajzolni és azonosítani a forgácsolás jellemző szögeit. (Jellemző szögek hatása a felületi finomságra, a forgácsolás során szükséges mozgások: főmozgás, mellékmozgás). Értelmezze a forgácsolás jellemzőit, a forgácsolás folyamán fellépő jelenségeke.! Sorolja fel a forgácsoló szerszámra ható erőket, forgácsoló erőket. Definiálja a fajlagos forgácsoló erőt, a fajlagos forgácsolási ellenállás fogalmát! Definiálja a forgács leválasztásához szükséges mechanikai teljesítmény fogalmát. Ismerje a forgácsolás kinetikáját és ezek alapvető számításait. Értse a forgácsolás jellemzői és a forgácsolt felület finomsága közti összefüggéseket. A forgácsolás paramétereiből tudjon következtetni a forgácsolt felület várható finomságára. Ismerje a faiparban alkalmazott kéziszerszámokat. Ismerje a faiparban alkalmazott gépeket. 15. A fűrészáru természetes Ismertesse a fűrészáru természetes szárításának fogalmát, jelentőségét, célját. szárítása 16. A fűrészáru máglyázása Jellemezze a máglyázás módjait, eszközeit, technológiáit. Ismertesse a máglyanyilvántartás fogalmát, célját. 17. A fűrészáru mesterséges Ismertesse a fűrészáru mesterséges szárításának fogalmát, jelentőségét, célját. szárítása 18. A fűrészüzemi Ismertesse a fűrészelés gépeit, technológiáit. Ismertesse a rönktéri technológiákat, a fűrészáru termelésének módjait. technológiák Ismertesse a fűrészcsarnokok elrendezését keretfűrészgépes, rönkhasító, szalagfűrészes, illetve vegyes technológiák esetén. 19. Munka-, tűzés Ismertesse a szakmára, a munkahelyre érvényes munkavédelmi előírásokat. Ismertesse a baleseteknél és tűzeseteknél alkalmazandó intézkedéseket, valamint az elsősegélynyújtás szabályait. környezetvédelem Ismertesse a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket és a tűzoltás szabályait, a tűzoltó készülékek kezelését. Ismertesse a mérgező anyagok, gyúlékony anyagok tárolására, kezelésére vonatkozó előírásokat. Ismertesse az elektromos áram élettani hatásait, az áramütés elleni védekezés szabályait, az elektromos áram által okozott baleseteknél foganatosítandó intézkedéseket. Ismertesse a szakmára, a munkahelyre jellemző környezetkárosító hatásokat és a környezetszennyezést csökkentő eljárásokat.

8.2.2.9 Katolikus hittan 1. Biblia Ószövetség Őstörténet, ősatyák, a választott nép történetének főbb szakaszai, fontos eseményei. Jézusra vonatkozó próféciák, azok keletkezési körülményei, messiási várakozás. Alapvető ószövetségi bevezetéstudományi ismeretek Az ószövetségi kánon kialakulása, könyveinek keletkezése és felosztása. Újszövetség Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, megváltó áldozata és feltámadása. Az apostoli kor.

81

PEDAGÓGIAI PROGRAM Alapvető újszövetségi bevezetéstudományi ismeretek Az evangéliumok keletkezésének története és célja, párhuzamok és eltérések, ezek okai. Az újszövetségi levelek. Kortörténeti ismeretek Jézus és az apostolok korának történeti háttere. 2. Egyháztörténet Krisztus egyházának története A Szentlélek munkájáról szóló bibliai tanítás. Az egyház történelmének kezdetei, fontos fordulópontjai. Kiemelkedő egyháztörténeti személyiségek - példák Krisztus elkötelezett követésére. A saját felekezet története A saját felekezet kialakulása, annak okai, történetének fontos pontjai, kiemelkedő személyiségei. 3. Dogmatika Az egyház tanítása A keresztény/keresztyén egyház tanításának alapvető tételei. A saját felekezet dogmatikai tanítása. Az üdvtörténet alapigazságainak vizsgálata; ökumenikus törekvések; Isten mindnyájunkat eggyé tesz Krisztusban. 4. Az egyházi esztendő Ünnepek, ünnepi időszakok Az egyházi esztendő ünnepei, ünnepi időszakai, a saját felekezet ünnepei, az ünnepek gyökerei, jelentősége. Az ünnepek liturgiája. 5. A keresztény/keresztyén erkölcsi élet - etika A kereszténység/keresztyénség erkölcsi tanítása Az ószövetségi és a jézusi etika. Az ember feladata a világban, felelősségünk a teremtett világ, az élet védelme és embertársaink iránt. A keresztény/keresztyén etika normái a családi élet, munka és társadalmi élet területén. 6. Világvallások A nagy világvallások alapvető gondolatai A történelmi Isten-kinyilatkoztatás vallásai: a zsidó vallás, az iszlám, a kereszténység. Az örök világtörvény vallásai: hinduizmus, buddhizmus stb. Mai vallási áramlatok. 7. Kompetenciák Szövegértelmezés Bibliai szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének kifejtése. Egyháztörténeti forrás és egyházi dokumentum elemzése. Hitvallási irat részletének értelmezése a dogmatikai ismeretek birtokában. Esetelemzés Etikai kérdések, mai problémák elemzése, állásfoglalás, a vélemény indoklása.

8.2.2.10 Fizika 1.

Mechanika A dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése. Newton törvényeinek értelmezése. Kényszererők felismerése konkrét példákban. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.

82

PEDAGÓGIAI PROGRAM Egyszerű gépek működésének leírása. Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függőleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A súrlódás jelensége. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az időmérés kapcsolata. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel. Állóhullámok felismerése. Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia. Az emelési munka, a helyzeti energia. A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása. 2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. A termikus egyensúly értelmezése. Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása. A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége. Összefüggés a gázok állapotjelzői között Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. p-V-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete. A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján. Termikus és mechanikai kölcsönhatások A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása. A belső energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése. Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében. A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.

83

PEDAGÓGIAI PROGRAM A levegő páratartalma. A légkört érő káros behatások és következményeik. A termodinamika II. főtétele A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon. A hőerőgépek hatásfokának korlátai. 3. Elektromágnesség Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény ismerete. Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség. Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások. Magnetosztatika. A Föld mágnessége, az iránytű használata. Egyenáram mágneses mezője A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus. Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erő. Az elektromágneses indukció A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál. A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor). Elektromágneses hullámok A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete. A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége. A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei. 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján.

84

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az elektron töltése és tömege. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje. A kvantumfizika elemei Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete. Az elektron kettős természete. A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége. Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Paulielv szerepe. Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele. Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal. Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája. Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei. 5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése. A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet. A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete. Elméletek, felfedezések, találmányok A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika egyesítése”, a newtoni fizika hatása. A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő nevekkel. A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

8.2.2.11 Kémia 1. Általános kémia

85

PEDAGÓGIAI PROGRAM Atomok és a belőlük származtatható ionok Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében. Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei. Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. Molekulák és összetett ionok Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete. A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete. Halmazok Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. A kémiai reakciók Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. A kémiai reakciók jelölése Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése. Termokémia A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben. Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezők. Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. Reakciótípusok A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.). Protonátmenettel járó reakciók A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). Elektronátmenettel járó reakciók A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás). A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése). A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei. Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro). 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz-szerkezet kapcsolata)

86

PEDAGÓGIAI PROGRAM A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján. Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára. Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján. Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása. Az elemek és vegyületek előfordulása A megismert elemek előfordulásának formái. Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai. Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használnia környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket. Az elemek és vegyületek jelentősége Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környezetvédelem. Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác). 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves anyag fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A főbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése. A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése. A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján. A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése. A szerves vegyületek előfordulása A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei. A szerves vegyületek jelentősége A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok). Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások. A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai.

87

PEDAGÓGIAI PROGRAM Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. SzentGyörgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel). 4. Kémiai számítások Általános követelmények Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. Az anyagmennyiség A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk. Az Avogadro-törvény Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban. Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszerűbb feladatokban. A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat és annak alkalmazása. A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása. Termokémia A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban. Kémiai egyensúly, pH-számítás Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása. Elektrokémia A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.

8.2.2.12 Biológia 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma. Fizikai, kémiai alapismeretek A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei. 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek: A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben. Elemek, ionok + 2+ 2+ 2+-3+ A H , Ca , Mg , Fe , HCO , CO 2-, NO ionok természetes előfordulásai. 3 3 3Szervetlen molekulák A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban. Lipidek A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe. Szénhidrátok A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai. Fehérjék A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe. Nukleinsavak, nukleotidok A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe. Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis. Felépítő folyamatok

88

PEDAGÓGIAI PROGRAM Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat. A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külső és belső ingerekre. 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok. Önálló sejtek: Baktériumok A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése. A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük. Egysejtű eukarióták Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon. Többsejtűség Az öt regnum elkülönítésének alapja. Gombák, növények, állatok elkülönülése Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemzői. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások” a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció. Viselkedés Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. 4. Az emberi szervezet Homeosztázis A homeosztázis fogalma, jelentősége. Kültakaró A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme. A mozgás A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás A táplálkozás jelentősége, folyamatai. Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részei, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika.

89

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai. A légzés A légzőrendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. Az anyagszállítás A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. A kiválasztás A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők. Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés. A szabályozás A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő). A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata. Az idegrendszer általános jellemzése A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés. A gerincvelő főbb funkciói. Az agy főbb részei. A bőr és a belső szervek receptorai. Az érzékszervek működésének általános elvei. A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külső-, közép- és belső fül része, működései. A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szerveződése. A motiváció szerepe. A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Az emberi magatartás biológiai- pszichológiai alapjai Az öröklött és tanult magatartásformák Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során. Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei. Megerősítés, szokás, függőség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei. Hormonrendszer, hormonális működések A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása. A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása.

90

PEDAGÓGIAI PROGRAM A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség. Immunrendszer, immunitás Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A gyulladás. Az immunizálás, a kötelező védőoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. Szaporodás és egyedfejlődés A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai. Az öregedés során bekövetkező biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése. 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása. Tűrőképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal. Életközösségek (élőhelytípusok) A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma. Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy tó feltöltődésének folyamata. A gyomnövény fogalma. Bioszféra, globális folyamatok A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései. Ökoszisztéma Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői. A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.) Környezet- és természetvédelem A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és „alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja. 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma.

91

PEDAGÓGIAI PROGRAM A DNS bázissorendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők. A génműködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezők. Mendeli genetika A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. Populációgenetika és evolúciós folyamatok Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége. Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja. A bioszféra evolúciója A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.

8.2.2.13 Földrajz (Földünk és környezetünk) 1. Térképi ismeretek A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás. Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken. 2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A levegőburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.

92

PEDAGÓGIAI PROGRAM A vízburok A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei. A vízgazdálkodás főbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei. 4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák. A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. 5. Népesség- és településföldrajz A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. A gazdasági ágazatok A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezőgazdaság termelés jellemzői. Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel. 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői. 8. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medencejelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében. Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői. 9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői.

93

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában. 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik. Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

8.2.2.14 Informatika 1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Informatikai alapfogalmak. Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos meghatározása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével. Közhasznú magyar információs adatbázisok Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete. Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait. 2. Informatikai alapismeretek - hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A Neumann-elvű számítógépek. A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik. A számítógép üzembe helyezése A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése. 3. Informatikai alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése. Keresés a háttértárakon. Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer segédprogramjai. Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás). Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, adatvédelem. 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése. Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. Szövegszerkesztési alapfogalmak A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás.

94

PEDAGÓGIAI PROGRAM Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata. Oldalformázás. Szövegjavítási funkciók Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés, szegélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása. 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. A program indítása, a munkakörnyezet beállítása. Táblázatok felépítése Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. Adatok a táblázatokban Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Táblázatformázás Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása. Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése. Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése. Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása. 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs. Adatbázis-kezelő program interaktív használata Adattípusok. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása. Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés. Képernyő és nyomtatási formátumok Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése. 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Levelezési rendszer használata. Állományok átvitele, www, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata. Weblapkészítés Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetőségek. 8. Prezentáció és grafika Prezentáció Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ...) és formázása. Grafika Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése. 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. Információkeresés

95

PEDAGÓGIAI PROGRAM Katalógusok, számítógépes információkeresés.

8.2.3 Az emelt szintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként A emelt szintű érettségi vizsga témaköreit a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről és a hozzá tartozó melléklet alapján állítottuk össze. 8.2.3.1 Történelem Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése.

96

PEDAGÓGIAI PROGRAM Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. A tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. Magyarország története az első világháborútól a második Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. világháborús összeomlásig A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holokauszt Magyarországon. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

97

PEDAGÓGIAI PROGRAM 8.2.3.2 Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv I. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. II. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. Társadalmak és kultúrák jelrendszerei. III. A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. Életmód és szókincs összefüggései. A szókészlet rétegei. Régi magyar irodalmi szövegek bemutatása. Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A nyelvművelés szerepe. IV. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Egy nyelvjárás bemutatása. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Kétnyelvűség, kettős nyelvűség. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat. V. A nyelvi szintek A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. VI. A szöveg A szöveg és a kommunikáció. A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. Médiaközlések elemzése. VII. A retorika alapjai A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei.

98

PEDAGÓGIAI PROGRAM A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. VIII. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. Stílus és norma koronkénti változatai. Irodalom I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

Életművek a magyar irodalomból Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. - Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. - Irányzatok, szellemi kötődések. - Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban. - Memoriterek. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. - Három-négy lírai és/vagy egy-két epikai néhány epikai/drámai alkotás több szemponton alapuló értelmezése. - Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal. - Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások. - Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban. - Memoriterek. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. - Választandó legalább négy szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) - Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal. - Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások - Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban. A kortárs irodalomból Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2 művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. - Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. - Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a XIX. század második fele, avantgárd és a XX. század első fele, a XX. század második fele és a kortárs világirodalom jellemzői, korszakonként két mű bemutatása. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban. - Egy-egy mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. - Egy-egy dráma elemzése: Ibsen, Csehov, epikus színház, abszurd dráma. Az irodalom határterületei - Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. - Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. - A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.

99

PEDAGÓGIAI PROGRAM - „Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban. - Mítosz, mese és kultusz. - Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. VIII. Regionális kultúra - Interkulturalitás. - A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. - Kisebbségi irodalmak. - Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. Értelmezési szintek, megközelítések 1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak értelmezése. Műveket összekötő motivikus összefüggések. 2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. Műfajteremtő művek. Poétikai jellemzők történeti változásai. 3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. 4. Irodalomtörténet Az irodalom, az irodalmiság változó hagyománya. A magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője.

100

PEDAGÓGIAI PROGRAM

8.3 A szakmai vizsga 8.3.1 Szakmai vizsgatárgyak témakörei A hatályos SZVK szerint kerül meghatározásra. A szóbeli és gyakorlati vizsgakövetelmények ágazatonként a NAKVI, MKIK, NCSSZI és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak-és Felnőttképzési Igazgatóság adatbázisaiban érhető el.

8.4 A művészetoktatáshoz kapcsolódó vizsgák Az alapfokú művészetoktatás vizsgakövetelményeit és témaköreit a Pedagógiai program 3. sz. melléklete részletesen tartalmazza.

101

PEDAGÓGIAI PROGRAM

9 Tanulói előmenetelhez tartozó tanulói teljesítmények értékelése 9.1 Iskolai értékelés 9.1.1 Az iskolai értékelés alapelvei, célja A tanulóink kudarcokkal érkeznek, így semmilyen formában nem lehet cél, hogy a motivációjuk tovább csökkenjen, az önbecsülésük további csorbát szenvedjen. Az értékelés minden formája azt a célt szolgálja, hogy a tanulói előmenetel sikeressé váljon. 

  

 

Az iskolai értékelés elsődleges célja, hogy a tanulás mint érték kialakulását szolgálja. Tanulóink szociokulturális háttere ezt az értékrendet nem közvetíti, így ez a feladat különösen fontos. Az értékékeléssel célunk továbbá a magasabb teljesítmény, a vizsgákon való megfelelés elérése. Tanulóinkban fokozatosan alakítjuk ki az önértékelés képességét is. Fejlesztjük az önálló munkára törekvést és az egész életen át tartó tanulás képességét. Az értékelést nem kell mindig érdemjegyben kifejezni, de biztosítani kell, hogy a tanuló tisztában legyen teljesítményének szintjével. Az írásbeli számonkérés, röpdolgozat nem lehet fegyelmező, vagy büntető eszköz, és nem szoríthatja ki, illetve nem pótolhatja a szóbeli számonkérés formáit. Az írásbeli számonkérések különböző formái az egyes tantárgyi sajátosságok figyelembevételével, a követelményrendszerekhez igazodva járuljanak hozzá a tanulók tanulási folyamatának teljes körű értékeléséhez, tanulságai mutassanak irányt az eredményesség elérésére és a hiányosságok pótlására, a gyengeségek kiküszöbölésére is.

9.1.2 Az iskolai tanulói értékelés területei Az iskolai tanulói értékelés kiterjed:  az ismeretek elsajátításának szintéjére,  a korábbi ismereteihez mért fejlődésére,  a tanuló tanórai és tanórán kívüli magatartására, szorgalmára,  gyakorlati tevékenységhez és munkához való hozzáállására,  az iskola rendezvényein való viselkedésre, különös tekintettel az egyházi rendezvényeinkre.

102

PEDAGÓGIAI PROGRAM 9.1.3 Az értékelés feladata     

ösztönözze a tanulókat a tanulásra, értékteremtésre, tárgyilagosan minősítse a tanulók tudását, ösztönözze a tanulót az egyre magasabb szintű teljesítményre, adjon felvilágosítást a szülőknek és a tanulóknak arról, hogy milyen a tanuló teljesítménye és az iskolához való viszonya, teremtsen reális alapot a továbbhaladási célokhoz.

9.1.4 Az értékelés módszerei     

A szaktanárok változatos szóbeli, írásbeli és gyakorlati módszerekkel mérjék a tanulók tudását. A tanárainknak törekednie kell arra, hogy a tanulók tudását szóbeli felelet formájában is számon kérjék, a beszédkészség és a kommunikációs képesség javítása érdekében. Az értékelés szöveges formában is, valamint érdemjeggyel is történjen. A tanulók érdemjegyeit a tanárok a digitális naplóban, továbbá az ellenőrzőben vezetik. Az egyes tantárgyakból minimum követelmény, hogy – a készségtárgyak kivételével – félévenként legalább havonta egy érdemjegyük legyen a tanulóknak, de legrosszabb esetben is félévente 3 érdemjegy.

A tanuló érdemjegyet kaphat, melyet a megfelelő módon kell a digitális naplóban rögzíteni  szóbeli feleletre,  írásbeli munkára,  önálló kiselőadásra,  tanórai munkára,  házi feladatra,  tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre,  projektben való teljesítésre,  és minden további a naplóban megjeleníthető produktumra, vizsgára.

9.1.5 Az írásbeli dolgozatok típusai 1. Röpdolgozat:  nem igényel előzetes bejelentést,  rövid, maximum 1-2 óra anyagát öleli fel,  házi feladatként feladott anyag számonkérése is alkalmas. 2. Témazáró dolgozat:  egy tanórás,  előzetes bejelentés és összefoglalást követően íratható.

103

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. Vizsgadolgozat:  az érettségi és szakmai vizsgatárgyakból, valamint osztályozóvizsga esetén az adott tantárgyból íratható,  vizsgaszituációnak megfelelő időtartamú,  tágabb ismeretkört ölel fel,  időpontját a tanulókkal való előzetes egyeztetés után, a szükséges felkészülési idő figyelembevételével kell meghatározni.

9.1.6 Javítási határidő A témazáró dolgozatok és a vizsgadolgozatok kijavításának határideje 15 tanítási nap. Ha a tanár nem javítja ki a dolgozatot 15 tanítási napon belül (betegség jelent csak kivételt), akkor a tanulónak joga van eldönteni, hogy kéri-e az adott jegyet. A tanár nem írathat újabb dolgozatot addig, míg az előzőt ki nem javította.

9.1.7 Osztályozás szabálya  

Az elégséges jegy megadásánál nincs kijelölt határ, de 1,8 feletti átlagra nem lehet elégtelenre zárni a tanulót. Az év végi osztályzat kialakításánál az egész tanév során szerzett osztályzatokat kell figyelembe venni, és nemcsak a 2. félévet.

9.2 A továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltétele 9.2.1 A magasabb évfolyamba lépés követelményei nappali tagozat A magasabb évfolyamba lépés osztályozási követelménye az, hogy a tanév során a tanuló eleget tegyen az évfolyam tanulmányi követelményeinek, és ez legalább elégséges érdemjeggyel megalapozott év végi osztályzatban fejeződjön ki. Ha bármely tantárgy osztályzata elégtelen, a nevelőtestület határozata alapján a tanuló az adott tárgyakból javítóvizsgát tehet a tantárgyak számától függetlenül. A képzés szakaszhatárait az egyes tanévek alkotják az előírt adminisztratív, minősítési és tanulmányi követelményekkel. Az egyes tanévek belső szakaszhatárait a félévek képezik az előírt adminisztratív, minősítési és tanulmányi követelményekkel. A tanulmányi követelményeket egy tanévnél rövidebb idő alatt a tanuló az iskola igazgatójának engedélyével teljesítheti. A továbbhaladás (magasabb évfolyamba lépés) kritériumai, következményei: - A magasabb évfolyamba lépés részvételi követelménye az, hogy a tanuló hiányzása a tanév során ne haladja meg a 30 igazolatlan vagy az összesen 250 igazolt és igazolatlan tanítási 104

PEDAGÓGIAI PROGRAM órát, vagy egy adott tantárgyból az évfolyam összes tanítási óraszámának 30 %-át, vagy a szakképző évfolyamokon az elméleti tanítási órák 20 %-át. - Az osztályozó vizsga engedélyezéséről a nevelőtestület az igazgató előterjesztésének megvitatása után szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. - Az osztályozó vizsgát tevő tanuló az adott évfolyam összes tantárgyából a nevelőtestület által előírt időpontban köteles vizsgázni. A magasabb évfolyamba lépés külön követelménye a szakképző évfolyamokon a szakmai gyakorlatok előírt teljesítése. Amennyiben a tanuló az évfolyamra előírt szakmai gyakorlati óraszám 20 %-nál többet hiányzik igazoltan vagy igazolatlanul, a hiányzás mértékének megfelelő pótgyakorlatra kötelezhető, ha ennek feltételei biztosíthatók. A pótgyakorlatot teljesíteni kell legkésőbb a magasabb évfolyam kezdő tanítási napjáig. Ha a tanuló nem teljesíti a pótgyakorlatot, vagy ennek feltételei nem biztosíthatók, akkor az évfolyam megismétlésére kötelezett.

9.2.2 A magasabb évfolyamba lépés követelményei a felnőttképzésben A magasabb évfolyamba lépés osztályozási követelménye az, hogy a tanév során a tanuló eleget tegyen az évfolyam tanulmányi követelményeinek, legalább elégséges érdemjeggyel megalapozott év végi osztályzatban fejeződjön ki. A magasabb évfolyamba lépés tanulmányi követelménye a felnőttképzésben az, hogy a hallgató részt vegyen az évfolyam számára előírt évközi beszámolókon vagy a tanévet záró osztályozóvizsgán (9. évfolyam) és osztályozóvizsga eredménye egyetlen tantárgyból se legyen elégtelen. Ha bármely tantárgy osztályzata elégtelen, a nevelőtestület határozata alapján a tanuló az adott tárgyakból javítóvizsgát tehet a tantárgyak számától függetlenül.

9.2.3 A magasabb évfolyamba lépés követelményei magántanulóknál A magasabb évfolyamba lépés tanulmányi követelménye magántanulóknál, hogy teljesítse a félévet és a tanévet záró osztályozóvizsgák követelményeit, azaz az osztályozóvizsga eredménye egyetlen tantárgyból se legyen elégtelen. Ha bármely tantárgy osztályzata elégtelen, a tanuló az adott tárgyakból javítóvizsgát tehet.

105

PEDAGÓGIAI PROGRAM

9.3 Jutalmazás, büntetés, hiányzás alkalmazásának alapelvei, fegyelmi fokozatok 9.3.1 Jutalmazás Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát szaktárgyi, illetve tantestületi dicsérettel jutalmazza. Ezek az osztálykönyvbe, anyakönyvbe és a bizonyítványba bevezetésre kerülnek. A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesíthetőek. Ez az ellenőrzőbe és az osztálykönyvbe kerül bejegyzésre, és a havi, illetve év végi magatartás vagy szorgalomjegyben is meg kell látszania. Kiemelkedő, tanórán felüli tanulmányi, vagy más jellegű, az iskola hírét öregbítő teljesítményért, versenyen elért eredményért a tanulók könyv- vagy más tárgyjutalomban részesülnek, amelyet lehetőleg ünnepélyes keretek között adunk át.

9.3.2 Büntetés Az alapvető viselkedési szabályok, vagy a házirend ellen vétő diákok a vétek súlyának és a kihágások gyakoriságának figyelembevételével az alábbi módon büntethetőek:  

Szóban: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, elbeszélgetés, elbeszélgetés a szülőkkel. Írásban: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói intés vagy megrovás.

figyelmeztetés,

Ezek a súlyuknak megfelelően a havi és az év végi magatartás, illetve szorgalom jegyben is tükröződnek. Minden esetben az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe bejegyzésre kerülnek. Tudomásulvételét a szülő aláírásával jelzi. Minősített esetekben a tantestület fegyelmi bizottságot hozhat létre az ügy kivizsgálására. (Bővebben a Házirend szabályozza.)

9.3.3 A magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei 9.3.3.1 Magatartás Példás (5) • közösségi és tanulmányi munkája alapján példaként állítható az osztályközösség elé, • emberi kapcsolatai megfelelőek, magatartásával, beszédstílusával nem sérti az együttélés szabályait, a házirendet megtartja, • nincs igazolatlan mulasztása.

106

PEDAGÓGIAI PROGRAM Jó (4) • • • •

beilleszkedik az osztályközösségbe, támogatja azokat, akik az osztályközösséget a helyes irányba befolyásolják, fegyelmezett, de nem igyekszik másokat erre irányítani, nincs igazolatlan mulasztása.

Változó (3) • ingadozó, esetenként a közösség mellett áll ki, máskor negatív befolyás alá kerül, • magatartásával, beszédstílusával esetenként sérti az együttélés szabályait, a házirendet, • igazolatlan mulasztása nem haladja meg a 9 órát.

Rossz (2) • a tanulóközösséggel szemben áll, • durva, goromba viselkedés jellemző rá, Megjegyzés: A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra.

9.3.3.2 Szorgalom Példás (5) • képességeinek megfelelően tanul, • az érdeklődésének megfelelő tárgyakból plusz munkát is végez, részt vesz szakköri munkában, • ha az eredménye megfelelő, részt vesz tanulmányi versenyen, • a gyakorlati munkáját rendesen elvégzi. Jó (4) • képességeinek megfelelően tanul, • az órai feladatain kívül más tanulmányi munkát nem végez. Változó (3) • tanulmányi munkában való részvétel ingadozó, • önállóan csak ösztönzésre dolgozik. Hanyag (2) • tanulmányi munkájában megbízhatatlan, • figyelmetlen, feladatait nem végzi el, • érdektelen, közömbös, • valamelyik tantárgyból elégtelen.

107

PEDAGÓGIAI PROGRAM 9.3.4 Mulasztások A tanulónak a tanítási óráról, illetve kötelező tanórán kívüli foglalkozásról való késését és hiányzását a foglalkozást tartó pedagógus bejegyzi a naplóba. A mulasztás elbírálását és az intézkedéseket 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján tesszük: 1) Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha:  a szülő előzetesen bejelentette,  a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,  a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,  a tanuló hatósági intézkedés miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. 2) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. A tanköteles tanuló esetében az iskola köteles a szülőt értesíteni az igazolatlan mulasztásról. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 3) Ha a tanuló egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. 4) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. 5) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke…b) tanköteles tanuló esetén harminc óra. 6) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, c) a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai

108

PEDAGÓGIAI PROGRAM alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, d) a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, e) alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 7) A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 8) Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 9) A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás további következményeit a szakképzésről szóló törvény határozza meg. 10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit, az iskola rendjét, szabályrendszerét szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. Fegyelmező intézkedések hozhatók : • a Házirend megsértésért • a nevelő-oktató munkát hátrányosan befolyásoló magatartásért Formái: • szóbeli • írásbeli Az intézkedéseket meghozhatja: • szaktanár • osztályfőnök 109

PEDAGÓGIAI PROGRAM • •

igazgató nevelőtestület

Fegyelmi büntetésben részesíthető az a tanuló, aki • •

a Házirendet, az osztály- és iskolaközösség normáit ismételten vagy súlyosan megsérti, a Házirendben megjelölt mértékben igazolatlanul hiányzik.

Formái: • megrovás, • szigorú megrovás, • áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába, • eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, • kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben a két utolsó pont nem alkalmazható. A fegyelmi eljárás lefolytatásának rendjét a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VŐ. 8.) MKM rendelet határozza meg.

110

PEDAGÓGIAI PROGRAM

10 A helyi tantervek készítésének alapelvei Az oktatáshoz használt helyi tantervek és tanmenetek a KPSZTI által ajánlott, az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott kerettantervek alapján készültek, figyelembe véve a helyi óraszámokat, a tanulók jellemzőit és a kimeneti követelményeket. Azoknál a tantárgyaknál, ahol nem jelent meg a Katolikus kerettanterv, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiben meghatározott kerettanterveket tekintjük irányadónak. Iskolánkban a szabad órakeretet az általános műveltséget megalapozó tantárgyak óraszámának növelésére használjuk. Bejövő tanulóink által írt felmérők igazolják azt, hogy évek óta a nagy lemaradással, alapismeretek és alapképességek hiányával érkeznek a tanulók. A 8. osztályos minimumkövetelményt 5-10%-os eredménnyel tudják teljesíteni. A kontrollcsoportos mérések 40-50%-os teljesítményétől ez nagyban elmarad. Az óraszámok növelésével az a célunk, hogy a lemaradás pótlásával egyidejűleg a tantervi követelményeket teljesíthessük. Esti képzésen – tekintettel arra, hogy hetente csak két napon tanulnak – az egységes érettségi követelmények miatt nincs módunk a tartalmi keretet csökkenteni, helyette az önállóan feldolgozandó területek kapnak a nappalitól eltérően nagy hangsúlyt.

111

PEDAGÓGIAI PROGRAM

10.1 Tantárgyi struktúra, óraszámok 10.1.1 Közgazdaságtan ágazati szakközépiskola 9.-12. évfolyam, nappali tagozat Óraterv a kerettantervekhez – közgazdaságtan ágazati szakközépiskola, nappali tagozat Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek (Etika helyett) hittan Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek, ének Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Vállalkozási alapismeretek (elm) Ügyviteli alapismeretek (elm) Ügyviteli alapismeretek (gyak) Pénzügyi alapismeretek (elm) Pénzügyi alapismeretek (gyak) Számviteli alapismeretek (elm) Vállalkozás fin. és adó. (elm) Könyvvezetés (gyak) Rendelkezésre álló órakeret

4 4 3

4 4 3

6 4 4

6 4 4

3

3

3

3

2 2 2 2 1 2 5 1

2 2 2 2 2 1 5 1

2 2 1 5 1

2 1 5 1

6

7

8

11

3 1 2 34+3

2 2 3 35+3

3 2 3 33+3

2 2 4 3 34+3

112

PEDAGÓGIAI PROGRAM 10.1.2 Közgazdaságtan ágazati szakközépiskola 9-12. évfolyam, esti tagozat Óraterv a kerettantervekhez – közgazdaságtan ágazati szakközépiskola, esti tagozat Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Ődegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek (Etika helyett) hittan Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Őnformatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Vállalkozási alapismeretek (elm) Ügyviteli alapismeretek (elm) Ügyviteli alapismeretek (gyak) Pénzügyi alapismeretek (elm) Pénzügyi alapismeretek (gyak) Számviteli alapismeretek (elm) Vállalkozás fin. és adó. (elm) Könyvvezetés (gyak) Rendelkezésre álló órakeret

2 2 1,5

2 2 2

3 2 2

3 2 2

1,5

2

2

2

1 1 1 1 1 1

1 0,5 0,5 0,5 0,5 1

1 1 1

1 1

2

3

3

4

1 0,5 0,5 15

0,5 1 1,5 15

1,5 0,5 1 15

1 0,5 1,5 1 15

113

PEDAGÓGIAI PROGRAM 10.1.3 Vendéglátás-idegenforgalom ágazati szakközépiskola 9-12. évfolyam, nappali tagozat Tantárgyi struktúra és óraszámok (vendéglátás-idegenforgalom ágazati) Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak.

12. évf. Elm.

Gyak.

Magyar nyelv és irodalom

4

-

4

-

6

-

6

-

Idegen nyelvek

4

-

4

-

4

-

4

-

Matematika

3

-

3

-

4

-

4

-

Történelem, társadalmi és

3

-

3

-

3

-

3

-

(Etika helyett) hittan

2

-

2

-

2

-

2

-

Biológia – egészségtan

-

-

2

-

2

-

1

-

Fizika

2

-

2

-

1

-

-

-

Kémia

2

-

2

-

-

-

-

-

Földrajz

2

-

2

-

-

-

-

-

Művészetek (ének)

1

-

1

-

-

-

-

-

Informatika

2

-

-

-

-

-

-

-

Testnevelés, sport

-

5

-

5

-

5

-

5

Osztályfőnöki

1

-

1

-

1

-

1

-

állampolgári ismeretek

Szakmai tárgyak órakerete, Amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Értékesítés

1

2

1

1

1

-

-

-

Marketing

-

-

-

-

-

-

-

2

Alkalmazott számítástechnika

-

-

-

-

-

-

-

1

Élelmiszer ismeret

2

-

2

-

2

-

1

-

Termelés

1

-

1

1

1

2

-

2

Üzleti gazdálkodás

-

-

1

-

2

-

2

-

Üzleti idegen nyelv

-

-

-

-

-

-

-

2

Vendéglátó vállalkozások

-

-

-

-

-

-

1

-

Rendelkezésre álló órakeret

6

7

37

38

114

8

36

11

37

PEDAGÓGIAI PROGRAM 10.1.4 Vendéglátás-idegenforgalom ágazati szakközépiskola, 9-12. évfolyam, esti tagozat Tantárgyi struktúra és óraszámok (Vendéglátás-idegenforgalom ágazati) Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.


12. évf. Elm.

Gyak.


2

-

2

-

3

-

3

-

Idegen nyelvek

2

-

2

-

2

-

2

-

1,5

-

2

-

2

-

2

-

1,5

-

2

-

2

-

2

-

(Etika helyett) hittan

1

-

1

-

1

-

1

-


-

-

0,5

-

1

-

-

-

Fizika

1

-

0,5

-

-

-

-

-

Kémia

1

-

0,5

-

-

-

-

-

Földrajz

1

-

0,5

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

Informatika

1

-

-

-

-

-

-

-

Testnevelés, sport

-

-

-

-

-

-

-

-

Osztályfőnöki

1

-

1

-

1

-

1

-

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Szakmai tárgyak órakerete, Amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Értékesítés

2

3

0,5

0,5

1

Marketing

-

-

-

Alkalmazott számítástechnika

-

-

Élelmiszer ismeret

0,5

Termelés

3

4

0,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

0,5

-

1

-

0,5

-

0,5

-

0,5

-

0,5

0,5

-

-

0,5

Üzleti gazdálkodás

-

-

0,5

-

1

-

0,5

-

Üzleti idegen nyelv

-

-

-

-

-

-

-

1

Vendéglátó vállalkozások

-

-

-

-

0,5

-

0,5

-


15

15

115

15

15

PEDAGÓGIAI PROGRAM 10.1.5 Faipar ágazati szakközépiskola, 9-12. évfolyam, nappali tagozat Tantárgyi struktúra és óraszámok, nappali tagozat (Faipar ágazati) Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.


12. évf. Elm.

Gyak.


4

-

4

-

6

-

6

-

Idegen nyelvek

4

-

4

-

4

-

4

-

Matematika

3

-

3

-

4

-

4

-

3

-

3

-

3

-

3

-

2

-

2

-

2

-

2

-


-

-

2

-

2

-

1

-

Fizika

2

-

2

-

1

-

-

-

Kémia

2

-

2

-

-

-

-

-

Földrajz

2

-

2

-

-

-

-

-


1

-

1

-

-

-

-

-

Informatika

2

-

-

-

-

-

-

-

Testnevelés, sport

-

5

-

5

-

5

-

5

Osztályfőnöki

1

-

1

-

1

-

1

-

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek (Etika helyett) hittan

Szakmai tárgyak órakerete, Amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Biztonságos munkavégzés alapjai

-

-

1

-

-

-

-

-

Biztonságos munkavégzés gyakorlata

-

0,5

-

0,5

-

-

-

-

Faipari alapanyag ismeret

1

-

1

-

1

-

1

-

Bútoripari szakrajz

1

-

1

-

2

-

2

-

Bútorgyártástan

1

-

1

-

1

-

3

-

Bútoripari-gyakorlat

-

1,5

-

1,5

-

2

-

-

Épület-asztalosipari-szakrajz

-

-

-

-

1

-

2

-

Épület-asztalosipari-ismeret

-

1

-

1

-

1

2

1


6

7

37

38

116

8

36

11

37

PEDAGÓGIAI PROGRAM 10.1.6 Faipar ágazati szakközépiskola, 9-12. évfolyam, esti tagozat Tantárgyi struktúra és óraszámok (Faipar ágazati) Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.


12. évf. Elm.

Gyak.


2

-

2

-

3

-

3

-

Idegen nyelvek

2

-

2

-

2

-

2

-

1,5

-

2

-

2

-

2

-

1,5

-

2

-

2

-

2

-

1

-

1

-

1

-

1

-


-

-

0,5

-

1

-

-

-

Fizika

1

-

0,5

-

-

-

-

-

Kémia

1

-

0,5

-

-

-

-

-

Földrajz

1

-

0,5

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

Informatika

1

-

-

-

-

-

-

-

Testnevelés, sport

-

-

-

-

-

-

-

-

Osztályfőnöki

1

-

1

-

1

-

1

-

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek (Etika helyett) hittan

Szakmai tárgyak órakerete, Amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Biztonságos munkavégzés alapjai

-

-

0,5

-

-

-

-

-

Biztonságos munkavégzés gyakorlata

-

0,5

-

-

-

-

-

-

0,5

-

0,5

-

0,5

-

0,5

-

-

-

0,5

-

0,5

-

0,5

-

0,5

-

0,5

-

0,5

-

1

-

Bútoripari-gyakorlat

-

0,5

-

0,5

-

0,5

-

-

Épület-asztalosipari-szakrajz

-

-

-

-

0,5

-

1

-

Épület-asztalosipari-ismeret

-

-

-

0,5

-

0,5

0,5

0,5

Faipari alapanyag ismeret Bútoripari szakrajz Bútorgyártástan


2

3

15

15

117

3

15

4

15

PEDAGÓGIAI PROGRAM 10.1.7 Szociális szolgáltatás ágazati szakközépiskola, 9-12. évfolyam, nappali tagozat Tantárgyi struktúra és óraszámok (Szociális szolgáltatás ágazati) Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.


12. évf. Elm.

Gyak.


4

-

4

-

6

-

6

-

Idegen nyelvek

4

-

4

-

4

-

4

-

Matematika

3

-

3

-

4

-

4

-

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek (Etika helyett) hittan

3

-

3

-

3

-

3

-

2

-

2

-

2

-

2

-


-

-

2

-

2

-

1

-

Fizika

2

-

2

-

1

-

-

-

Kémia

2

-

2

-

-

-

-

-

Földrajz

2

-

2

-

-

-

-

-


1

-

1

-

-

-

-

-

Informatika

2

-

-

-

-

-

-

-

Testnevelés, sport

-

5

-

5

-

5

-

5

Osztályfőnöki

1

-

1

-

1

-

1

-

Szakmai tárgyak órakerete, Amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Környezettan

1

-

0,5

-

-

-

-

-

Egészségtani alapismeretek

1

-

0,5

-

1

1

2

-

Szakmai kommunikáció

0,5

0,5

0,5

0,5

-

-

-

-

Elsősegélynyújtás

0,5

0,5

1

1

1

1

1

1

Tanulásmódszertan

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

1

1

1

0,5

1

1

1

1

1

1

1

-

-

-

-

-

-

1

2

Ápolástani ismeretek Csecsemő- és gyermekgondozás Szociális monitorozás Rendelkezésre álló órakeret

6

7

37

38

118

8

36

11

37

PEDAGÓGIAI PROGRAM 10.1.8 Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9-12. évfolyam Tantárgyi struktúra és óraszámok (Szociális szolgáltatás ágazati) Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.


12. évf. Elm.

Gyak.


2

-

2

-

3

-

3

-

Idegen nyelvek

2

-

2

-

2

-

2

-

1,5

-

2

-

2

-

2

-

1,5

-

2

-

2

-

2

-

1

-

1

-

1

-

1

-


-

-

0,5

-

1

-

-

-

Fizika

1

-

0,5

-

-

-

-

-

Kémia

1

-

0,5

-

-

-

-

-

Földrajz

1

-

0,5

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

Informatika

1

-

-

-

-

-

-

-

Testnevelés, sport

-

-

-

-

-

-

-

-

Osztályfőnöki

1

-

1

-

1

-

1

-

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek (Etika helyett) hittan

Szakmai tárgyak órakerete, Amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Környezettan

2

3

3

4

-

-

-

-

-

-

-

-

Egészségtani alapismeretek

0,5

-

0,5

-

1

-

1

-

Szakmai kommunikáció

0,5

-

0,5

-

0,5

-

1

-

Elősegélynxújtás

0,5

-

1

-

0,5

-

1

-

Tanulásmódszertan

-

-

-

-

-

-

-

-

Ápolási ismeretek

0,5

-

1

-

1

-

1

-

Csecsemő- és gyermekgondozás

-

-

-

-

-

-

-

-

Szociális monitorozás

-

-

-

-

-

-

-

-


15

15

119

15

15

PEDAGÓGIAI PROGRAM 10.1.9 A szakképző évfolyamok Szakképző évfolyamok közismereti óraszámai Óraterv a szakiskolai kerettantervekhez Tantárgyak Kommunikáció, magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Társadalmi ismeretek Hittan Természetismeret Testnevelés és sport Osztályközösség építés

9. évf.

10. évf.

11. évf.

1

1

1

2 1 1 2 1 5 1

2 1 1 2 1 5 1

2 1 1 2 1 5 1

A szakképző évfolyamok szakmai óraterveit a Pedagógiai program 2. számú melléklete tartalmazza.

120

PEDAGÓGIAI PROGRAM

11 A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke Az iskola Alapító Okiratában meghatározott tevékenységhez szükséges kötelező (minimális) eszköz és felszerelésjegyzéket (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (MK 2012. évi 115. szám 2. melléklet), 150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet), ezen belül a szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközök és felszerelések – a Funkcionális taneszköz-jegyzéke a Pedagógiai program 1. sz. melléklete tartalmazza.

11.1 Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztása A 2012. évi CXXV. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról határozza meg az általunk alkalmazható tankönyveket és segédleteket. A hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő taneszközök kiválasztása iskolánkban az alábbi elvek alapján történik:  Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az EMMI hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.  A nyomtatott taneszközön túl egyes tantárgyaknál egyéb eszközökre is szükség van (laptop, projektor, írásvetítő, térképek).  Tanulóink hátrányos helyzetéből adódóan a saját tanulói eszközeik hiányosak (néha egyáltalán nincsenek), ezért a szaktanárok igényei alapján eszközcsomagokat használunk (pl. matematikánál a matematikai eszközcsomag része: körző, vonalzó, számológép).  A taneszközöket a szakmai munkaközösségek, illetve az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.  A szabályzók alapján jogosult tanulók a tankönyveket és munkafüzeteket ingyen kapják.  A taneszközök kiválasztásának szempontjai: • Az oktatási törvénnyel legyen összhangban. • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, nevelési-oktatási céljainak, fejlesztési elképzeléseinek.

121

PEDAGÓGIAI PROGRAM • Az eszköz fedje le a helyi tantervben (tantárgyi programban) rögzített ismeretanyagot és követelményeket. • Az egyes tantárgyak (műveltségi területek, részterületek, szakterületek) ismeretanyagát az érintett korosztálynak megfelelő pedagógiai módszerekkel dolgozzák fel. • A könyvek nyelvezete, stílusa, a feldolgozás érthetősége feleljen meg tanulóink sajátosságainak. • Az egyes taneszközök kiválasztásakor azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak (pl. tartós tankönyvek). • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk.

12. Alapfokú Művészetoktatási Tagintézmény Bevezetés, történeti áttekintés Tagintézményünk székhelyén, Mohácson a művészetek oktatása jelentős hagyományokra tekinthet vissza. A zeneoktatás 150 éves története sok szép kezdeményezést, színvonalas koncerteket tartalmaz. A Mohácsi Zeneiskola 38 éves fennállása alatt országos rangú intézménnyé fejlődött. Az utóbbi időben különösen a fúvós tanszakok erősödtek meg. Iskolánk azokat a területeket vállalja, amelyek az önkormányzati zeneiskolában kisebb súllyal szerepelnek. A képzőművészeti hagyományok is több évtizedre tekintenek vissza. A Glatz Oszkár vezette Mohácsi Művésztelep rangos művészeket vonzott. Közülük a mohácsivá lett Kolbe Mihály és Mohácsi Regős Ferenc, valamint tehetséges tanítványaik sorának neve és munkássága fémjelzi a város képzőművészetének színvonalát. A búsómaszk faragók- köztük iskolánk oktatója- nemzetközi hírnévre tettek szert. A táncművészetet a sok évtizeden át folytatott balett oktatás, az országos hírű, sőt határainkon túl is ismert néptánc csoportok, a kétéves működése alatt ismertté vált Orkesztika mozdulatművészeti csoport tevékenysége fémjelzi. A drámajáték, a színjátszás jelentős műkedvelő hagyományokra, a Nyári Színházra, a Kisfaludy Károly Gimnázium színielőadásaira, az általános és középiskolák színvonalas irodalmi színpadaira támaszkodhat. Iskolánk mindeme hagyományok továbbvitelét, színvonalas ápolását és továbbfejlesztését tűzte ki célul. A katolikus nevelés gyökereit a XIX. századi ferences iskola és algimnázium, valamint a XX. század első felének legényegyleti és cserkész hagyományai jelentik. Az 1994 óta működő 122

PEDAGÓGIAI PROGRAM Boldog Gizella Katolikus Általános Iskola és Óvoda a vallásos nevelés és együttműködés területén kiváló lehetőségeket kínál.

Jellege Tagintézményünket a tanulók általában közismereti iskolai tanulmányaikkal párhuzamosan látogatják, és mivel a művészeti iskola nem kötődik tankötelezettséghez, egy-egy évfolyamba különböző korosztályhoz tartozó tanulók is járhatnak. Az iskola látogatásának korhatára nincs, a normatív állami támogatás azonban csak 6 és 22 év közötti tanulók után vehető igénybe.

Tárgyi feltételek Épületünk Iskolaépületünkben jelenleg 1 táncterem, 1 dráma- és bábterem, 3 tanterem, 1 műhely, 1 öltöző és 2 iroda van. A megtervezett és engedélyezett átalakítás után egy hangversenyek, előadások tartására is alkalmas kamaraterem, 1 táncterem öltözőkkel, zuhanyozókkal, 1 kis kamaraszínház-bábszínház, 1 könyvtár – fonotéka – olvasószoba, 5 tanterem, két iroda és egy közösségi szoba lesz. Telephelyeinken a szükséges termeket megállapodás alapján az iskolák, művelődési házak biztosítják.

A tagintézmény működése Az iskola szerkezete Felépítése: Tagintézmény vezető Operatív vezető, menedzser

Oktatási referens

Takarító 7 pedagógus A tagintézmény vezető, a tanárok és a nem pedagógus alkalmazottak munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A munkaköri leírások a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei.

123

PEDAGÓGIAI PROGRAM Ellenőrzés, felügyelet, tanácsadás A belső ellenőrzés az igazgató feladata. Ennek formái: Óralátogatás - különösen kezdő kollégák és problémák esetén Részvétel a hangversenyeken, meghallgatásokon, beszámolókon, tanszaki napokon, lehetőség szerint megyei, regionális, országos versenyeken is. A munkavégzés rendjének és zavartalanságának ellenőrzése. A tagintézmény vezető megosztja az ellenőrzési feladatokat. A szakmai felügyelet első fokon a tagintézmény vezető feladata. Problémás esetben az igazgató külső szakértőt, szaktanácsadót bíz meg egy-egy terület átvizsgálásával. Az ellenőrzés és felügyelet témakörébe tartozik a továbbképzések irányítása. A tanárok saját ambícióit és az iskola céljait, elvárásait a tagintézmény vezető figyelembe vételével hangolja össze - a tanár önállóságának tiszteletben tartásával. Ezeket az igényeket a továbbképzés távlati terve és az éves továbbképzési terv tartalmazza. A tanácsadás leghatékonyabb formája, ha a tantestületben olyan légkör uralkodik, melyben mindenki szívesen fogadja a segítő szándékú bírálatot, javaslatot a többi kollégától. Ennek erősítése és általánossá tétele az iskolavezetés fontos feladata.

Érdekvédelem A tanulók érdekvédelmét a Szülők Közössége látja el. A tanárok személyes szakmai érdekképviseletét a Zenetanárok Társasága, az iskolai szintű szakmai érdekképviseletet a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége biztosítja. A dolgozók jogairól, az ezzel kapcsolatban megjelenő jogszabályokról a tagintézmény vezető tájékoztatja a dolgozókat. Minden érdekelt törekszik a vitás kérdések tárgyalásos megoldására, a dolgozók csak az összes egyeztetési lehetőség sikertelensége esetén fordulnak külső jogorvoslati fórumhoz, elsősorban fenntartónkhoz, a Magyar Kolping Szövetséghez.

124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 12.1 A tanulói jogviszony létesítése A művészeti iskolában a tankötelezettséget teljesíteni nem lehet, az iskola látogatása fakultatív. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre. A növendékeknek minden tanév végén újra be kell iratkozniuk. Az új növendékek beiratkozását megelőzi a májusban nyilvánosan meghirdetett készségfelmérés. A jelentkezők alkalmasságát a meghallgatást vezető tanár állapítja meg, eredményét pontozással rangsorolja. Javaslatot tesz a felvételre, a tagintézmény vezető a szabad férőhelyek mértékéig a pontszámok csökkenő értéke felé haladva veszi fel a jelentkezőket. 50%-os teljesítmény, vagy 3,5-es általános iskolai bizonyítvány alatti jelentkezőket csak rendkívül indokolt esetben veszünk fel. A régi növendékeket érvényes bizonyítványuk alapján írjuk be. A pótvizsgára utasított, vagy más okból ősszel vizsgázó tanulót a vizsga letételéig feltételesen írjuk be. A más zeneiskolából érvényes bizonyítvánnyal jelentkező tanulókat - amennyiben időben jelentkeznek - lehetőleg felvesszük.

A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a növendéknek - a záróvizsga letételének napján, illetve ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján - ha az alapfokú osztályokat elvégezte és eredményes felvételi vizsgát tett művészeti szakközépiskolába - az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát - ha az alapfokú osztályokat elvégezte, és nem kíván továbbképzőbe lépni - valamelyik évfolyamot elvégezte, és nem iratkozik be újra - a szülő, illetve a nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, Az új tanévre nem iratkozhat be az a tanuló, - aki elégtelen osztályzatot kapott és a pótvizsgát nem teszi le - az alapfokú osztályok elvégzését követően nem tesz alapvizsgát - akinek az iskolával szemben tartozása van. 125

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tanév közben megszűnik a tanulói jogviszonya annak a növendéknek, aki - 10 igazolatlan mulasztást vétett, és felszólításra sem tudja vagy akarja igazolni hiányzását. Kiskorú tanuló esetében a szülőtől kell kérni a helyzet tisztázását. - Olyan súlyos fegyelmi vétséget követett el, amely a megfelelő eljárás után az iskolából való kizárást vonja maga után. - Kirívóan keresztényellenes magatartást tanúsít. - Háromhavi térítési díjjal tartozik, mentességet, mérséklést nem kért és írásbeli felszólítás után sem hajlandó rendezni.

A művészeti iskola munkarendje Az iskola a tanév rendjéről szóló miniszteri utasítás szerinti munkarendet tartja. A téli és tavaszi szünet időpontjának esetleges módosítását az általános és középiskolákkal és a fenntartóval egyeztetjük. A tanév munkájának részletes tervezése az iskola munkatervében történik. Az iskola munkatervében: -

a nyári szünetben történt eseményekről szóló beszámoló,

-

statisztikai adatok,

-

személyi és tárgyi feltételek

-

kiemelt oktatási és nevelési feladatok,

-

tanszaki célkitűzések, mellékletként a tanszaki munkatervek

-

rendezvénynaptár, külön az általunk rendezendő megyei, regionális, országos

vagy

nemzetközi

versenyek,

fesztiválok,

versenyekre

jelentkezések -

az iskola kapcsolatai kapnak helyt.

A tanév végén a munkaterv az alapja az összegzésnek, amelyben a munkatervi pontok értékelésén kívül szerepelnek: -

a felvételi vizsgák eredményei

-

versenyeken elért eredmények

-

a felkérésre teljesített szereplések, közreműködések

-

a teljesített továbbképzések egyéb, a munkatervben előre nem tervezhető események. 126

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tagozatvezetők önálló, az iskola, éves munkatervével egyeztetett, abba beillesztett tagozati munkaterv alapján irányítják a tagozat munkáját. A tagozati munkatervek teljesítéséről a tanév végén a tagozatvezetők beszámolót készítenek. Ezek a beszámolók az éves Összegzés mellékletét képezik. A heti munkarendet az órarendek tükrözik. Az iskola hét közben 8,30h-tól 20,00h-ig tart nyitva, az órákat 13 és 19 óra között tartjuk. Szombatra órarend szerinti órát beosztani nem szabad, alkalmi gyakorlásra, próbára előzetes megbeszélés alapján van lehetőség.

12.2. Nevelési Program Gyermekközpontú katolikus iskola A művészeti nevelés nemzetközi egyezmények és a Közoktatási Törvény szerint is minden ember

(gyermek)

alapvető

emberi

joga.

A

művészeti

nevelés

köztudottan

a

személyiségformálás leghatékonyabb eszköze, az ismeretszerzésnek olyan sajátos módja, melynek során az egyén úgy ismeri meg az őt körülvevő világot, hogy az ismeretek megszerzésén túl gazdag érzelmi kultúrára tesz szert. Iskolánk legfontosabb célja a keresztény világnézet értékeinek megismertetése, a katolikus erkölcsi elvek gyakorlati megvalósításának elősegítése a különböző művészeti ágak speciális eszközeivel. Iskolánk biztosítani kívánja a gyermekek és fiatalok számára a fentebb említett jogokat és lehetőségeket. A művészeti nevelés segítségével, az aktív zenélésre, táncra, képző- és iparművészeti tevékenységre, színjátszásra való ösztönzéssel azt szeretnénk elérni, hogy felfedezzék az Isten jelenlétét önmagukban, tevékenységeikben, alkotásaikban, megismerjék önmagukat, saját kreativitásukat, fejlesszék kommunikációs és önkifejező készségüket, meg tudják határozni saját helyüket az életben, megkönnyítsük a keresztény társadalmi tanítás szerint történő beilleszkedésüket. Legyenek tudatában annak, hogy a művészi kifejezés olyan nemzetközi nyelv, amelyet a világon bárhol megértenek, és segítségével szűkebb és tágabb határainkat átlépve érezhetik az emberi összetartozás érzését.

127

PEDAGÓGIAI PROGRAM Ezeknek megfelelően iskolánk alapvető pedagógiai, nevelési célja, hogy mindazok a gyermekek, fiatalok, akik iskolánkba kerülnek, megszeressék a művészi zenét, táncot, képzőés iparművészetet, színjátszást, érdeklődést keltsünk bennük a kultúra, a művészetek iránt a művészeteken keresztül megéljék és elmélyítsék katolikus (keresztény) hitüket, elkötelezett művek

megszólaltatásával,

alkotásával

a

nézők,

hallgatók

istenhitét

erősítsék

tevékenységükkel, viselkedésükkel vonzó formában jelenítsék meg a keresztény életformát, értékeket, megtanuljanak hangszeren játszani, harmonikus mozgáskultúrára tegyenek szert a népi, nemzeti hagyományokat, megismerjék és sajátjuknak érezzék fedezzék fel és egyre jobb művészi ízléssel alakítsák környezetüket kreativitásukat fejlesszék és az önálló alkotómunka örömét megérezzék felismerjék az értéket és biztos ízléssel tudják megkülönböztetni a felszínestől, értéktelentől nyitott szívvel és kritikus füllel, szemmel közeledjenek az újhoz fejlett érzelmi kultúrára tegyenek szert sokoldalú társas kapcsolatok kialakítására,

fenntartására

váljanak

képessé

a

művészi

képzés

révén

hatékony

konfliktuskezelő képességet sajátítsanak el. Ezen célok elérésére az a heti 4-6 óra, amelyet a növendékek az iskolában töltenek, nem elegendő. Ezért az első órától kezdve arra törekszünk, hogy a növendékekkel kialakítandó szoros kapcsolat olyan irányítást tegyen lehetővé, hogy ne csak otthoni gyakorlásra tudjuk késztetni növendékeinket (bár ez sem kis feladat) hanem a fenti célok megvalósítását szolgáló állandó szokásokat is képesek legyünk kialakítani bennük. A növendékek otthoni munkájának a befolyásolását nagymértékben segíthetik - vagy hátráltathatják - a szülők. Ezért a tanár - szülő kapcsolat jelentősége messze túlnő a szülői értekezletek, fogadóórák, ünnepélyek, hangversenyek keretein, és állandó, a gyermek nevelését, formálását célzó munkakapcsolattá kell válnia. Így teremthetők meg az önálló tanulásra nevelés feltételei. A társadalmi elvárás teljesítmény-centrikus. A továbbtanulást, a felvételi pontot értékeli. Ettől a közegtől az iskola nem tudja és nem is akarja függetleníteni magát, kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra. A teljesítmény-centrikus szemlélet túlsúlya azonban veszélyeztetné a személyiségfejlesztő iskola megvalósítását, a lelki elmélyülést, ezért a kiemelkedő képességű növendékek tanításával egyenrangúnak tekintjük az átlagos képességűekkel való foglalkozást, a művészetek megszerettetését, a műveltség iránti igény felkeltését és erősítését, a zenével és a többi művészeti ág művelésével folytatott személyiségformálást.

128

PEDAGÓGIAI PROGRAM 12.3. Személyiségformálás A személyiségformálás érdekében az „A” tagozatos tanulókkal olyan tanulmányi programot valósítunk meg, amely a tanterv keretei között maximálisan figyelembe veszi egyéb iskolai elfoglaltságaikat, de biztosítja olyan mértékű hangszeres fejlődésüket, amely ébren tartja a kedvet a gyakorlásra, alkalmas arra, hogy növendékhangversenyeken, kamaracsoportokban, zenekarban hangszerükkel helytálljanak, megyei, területi találkozókon eredményesen szerepeljenek. Emellett, ill. jórészt a hangszeres képzés segítségével súlyt fektetünk a zene befogadására, megértésére, átélésére, a zeneirodalom, kiemelten az egyházzene és vallásos művek megismerésére, a zenei élet figyelemmel kisérésére. Ezt a célt szolgálja a szolfézs órák zenehallgatási anyaga, részvéte és aktív közreműködés az igényes zenével bemutatott közös Kolping-szentmiséken. A közös hangverseny-látogatások az iskolában és a városban ugyancsak a zenehallgatóvá, értő közönséggé nevelés célját szolgálják. A

tánctanulásban

rejlő

nevelési

lehetőségek

kibontására

táncszínházi

előadások

megtekintését, a városunkban gazdag néptánc-program folyamatos figyelemmel kisérését, társastánc fesztiválok, versenyek megnézését (TV-ben is) tervezzük. A képző- és iparművészet területén kiemelt figyelmet fordítunk a tárlatlátogatásra, népművészeti,

kézműves

műhelyek

megismerésére,

a

művészeti

életbe

történő

bekapcsolódásra. A színjátszók részére színházlátogatással, bábelőadások, kiválasztott filmek közös megnézésével és elemzésével, a katolikus iskoladrámák megismertetésével kívánjuk megadni a szakmai művelődésnek, a művészi látásmód kialakításának a lehetőségét.

Közösségépítés A keresztény közösségi tevékenységek és formák kiegészítéseként a kamarazenének, a zenekari játéknak, valamint a táncnak, drámajátéknak kiemelt szerepe van, de jelentőségük messze túlmutat az iskolai foglalkozásokon. A kamarazenei csoport, a tánccsoport, a színjátszó együttes tagja: Egyéni teljesítményével hallhatóan és mérhetően járul hozzá az együttes produkciójához. Jó teljesítménye emeli, gyenge játéka csökkenti a közös produkció minőségét, szélsőséges esetben teljesen tönkre is teheti a többiek erőfeszítésének eredményét. Felelőssége a többiekért kézzelfogható. 129

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az együttesben jóval magasabb színvonalú művek megvalósítására képes a számára szólóban elérhetőnél. A közösség ereje megkerülhetetlen tapasztalatává válik. A produkció tanulása, kidolgozása során szembesül a tanár utasításával. Ennek elfogadása esetleg saját elképzeléseinek módosítása árán is - a hiteles megvalósításhoz elengedhetetlen művészi alázat megtanulásának szinte egyedüli alkalma. A csoport többi tagja véleményének a meghallgatása nélkül nem remélheti, hogy az ő véleményét meghallgatják. Tehát ahhoz, hogy egyéni véleménye a közös produkcióba beépülhessen, legalább részben el kell fogadnia a többiek véleményét, vagyis ki kell fejlesztenie magában a kompromisszumra hajlandó tárgyalási készséget. A jól sikerül együttes szereplés élménye olyan közösségformáló, közösségteremtő alkalom, melynek során egymásért felelős, egymás munkáját becsülő, azonos célért erőfeszítésre képes közösség születik. Érdemes többlet energiát áldozni a csoportok létrehozására, működtetésére. Tanári irányításuk, vezetésük a demokratikus vezetés megismerését kell, hogy jelentse az együttes tagjai számára, azzal a tapasztalattal tetézve, hogy a teljesítmény a jól vezetett, öntudatosan együttműködő személyek erőfeszítésének az eredménye. A képző- és iparművészeti növendékek a csoportos kiállításokra készülve, a közösen végzett munka, az együtt megalkotott tárgy révén élik meg a közösséget, ugyanúgy, mint a többi tagozat művészeti csoportjainak tagjai.

Kapcsolattartás A város vezetésével, iskolákkal, művelődési intézményekkel programjainkat egyeztetjük, közös rendezvényeket indítványozunk, meghívjuk őket. A város nyilvánossága elé rendezvényeinkkel, a Mohácsi Napló hasábjain, a Mohács Rádión, a Mohács TV-n keresztül jutunk. Országos nyilvánosságot teremtünk regionális, országos és nemzetközi rendezvényeinknek a tömegtájékoztatás és a szakmai sajtó bevonásával. Részt veszünk a Magyar Kolping Szövetség országos kulturális rendezvényein. Az elfogadott Pedagógiai Program nyilvánosságát úgy biztosítjuk, hogy a Programot a felügyeleti szervnek elküldjük, a tanári szobában kifüggesztjük, a szülők közösségének és a tagozatvezetőknek átadjuk, az érdeklődőknek a betekintést biztosítjuk.

130

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az országos szakmai szervezetekkel: Szakmai kapcsolatot és együttműködést építünk ki a Katolikus Pedagógiai Intézettel. Iskolánk tagja a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének (MZMISZ), a Zene- és Művészeti Iskolák Dél-dunántúli Regionális Közhasznú Egyesületének. Tanáraink részt vesznek a ZETA (Zenetanárok Társasága), az EPTA (Zongoratanárok Európai Társasága) magyar szekciója, az ESTA (Vonós Tanárok Európai Társasága) magyar szekciója, a Táncházi Zenészek Szövetsége, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE), valamint az IPOSZ (Ipartestületek Országos Szövetsége) Kézműves Tagozatának munkájában. Nemzetközi kapcsolatok: A Magyar Kolping Szövetség Nemzetközi kapcsolatait kihasználva együttműködést keresünk a keresztény művészetoktatás külföldi bázisaival, szervezeteivel. Iskolánk a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségén keresztül tagja a Zeneiskolák Európai Egyesületének (EMU).

A szülők, növendékek, tanárok kapcsolattartása A szülőkkel a kapcsolattartás intézményes keretét a Szülők Közössége jelenti. A Szülői Közösség munkarendjét maga alakítja ki, munkáját saját munkaterve alapján végzi. A szülői közösség képviselőjét meg kell hívni azokra az értekezletekre, amelyeken a napirendi pontok között a szülők véleményezési jogkörébe tartozó téma szerepel. Ezek: - A Pedagógiai Programnak, a Szervezeti és Működési Szabályzatnak a szülőket is érintő részei - A Házirend - Szülői értekezletek rendje, témái - Iskola és család kapcsolattartásának rendje. A szülői közösség képviselőit a fenti napirendi pontokról előzetesen írásban tájékoztatni kell. Összevont szülői értekezletet tartunk a tanév elején. Ezen a növendékek nagy hányadát érintő kérdéseket tűzzük napirendre. Az igazgató tájékoztatja a szülőket az intézmény munkájáról, az iskolai munkaterv célkitűzéseiről. Tanáronként tartanak szülői értekezletet a főtárgy tanárok a tanév elején, ennek témája a Szülői Közösség választmányi tagjának a megválasztása, a tanszak feladatai, rendezvényei fél évkor, ekkor a félév munkájának értékelésére, valamint a második félév tennivalóinak a megbeszélésére kerül sor az év végén a tanév munkájának értékelésére, a nyári teendők megbeszélésére. 131

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanulókkal a szoros együttműködést biztosítják az egyéni és kiscsoportos foglalkozások, a kötetlen

együttlétek,

hangversenyek,

kiállítások,

bemutatók,

versenyek

alkalmával

megvalósuló intenzív közös tevékenységek. A növendékek önálló gyakorlásra nevelésében döntő szerepe van a szülő, növendékek és tanárok folyamatos, őszinte konzultációjának, a felmerülő nehézségek közös megoldásának, a növendékek megfelelő – sem túlzott, sem alultervezett – terhelése kialakításának.

Képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, értékközvetítés A tehetséggondozás érdekében emelt szintű, „B tagozatos” képzést nyújtunk azoknak a hangszeres növendékeknek, akik képességük, előmenetelük alapján hivatásos képzésre alkalmasak. Számukra biztosítjuk a versenyekre készülést. A felvételi vizsgákra, előfelvételikre a tanár, szükség esetén zongorakísérő is elutazik a tanulóval. Rendszeresen fellépéseket szervezünk részükre, hogy a szükséges rutint megszerezzék. Zenei táborokba, kurzusokra küldjük őket. A továbbtanulók felkészítésére kiegészítő „B” tagozatos szolfézsfoglalkozásokat tartunk a 4. évfolyamtól kezdve. A tehetséges táncosoknak több fellépési lehetőséget, a Művészeti Szakközépiskolában konzultációt biztosítunk. A kiemelkedő képző- és iparművészeti tagozatos növendékeinknek kiállítások, pályázatokon való részvétel és szakközépiskolai konzultáció keretében biztosítjuk az emelt szintű, képességeiknek megfelelő képzést. A legjobb színjátszóknak fellépések szervezésével biztosítjuk képességeik optimális kibontakozását. A személyiségformálás érdekében az „A” tagozatos tanulókkal olyan tanulmányi programot valósítunk meg, amely a tanterv keretei között maximálisan figyelembe veszi egyéb iskolai elfoglaltságaikat, de biztosítja olyan mértékű hangszeres fejlődésüket, amely ébren tartja a kedvet a gyakorlásra, alkalmas arra, hogy növendékhangversenyeken, kamaracsoportokban, zenekarban hangszerükkel helytálljanak, megyei, területi találkozókon eredményesen szerepeljenek. Emellett, ill. jórészt a hangszeres képzés segítségével súlyt fektetünk a zene befogadására, megértésére, átélésére, a zeneirodalom, kiemelten az egyházzene és vallásos művek megismerésére, a zenei élet figyelemmel kísérésére. Ezt a célt szolgálja a szolfézs órák zenehallgatási anyaga, részvéte és aktív közreműködés az igényes zenével bemutatott közös

132

PEDAGÓGIAI PROGRAM Kolping-szentmiséken. A közös hangverseny-látogatások az iskolában és a városban ugyancsak a zenehallgatóvá, értő közönséggé nevelés célját szolgálják. A

tánctanulásban

rejlő

nevelési

lehetőségek

kibontására

táncszínházi

előadások

megtekintését, a városunkban gazdag néptánc-program folyamatos figyelemmel kísérését, társastánc fesztiválok, versenyek megnézését (TV- ben is) tervezzük. A képző- és iparművészet területén kiemelt figyelmet fordítunk a tárlatlátogatásra, népművészeti,

kézműves

műhelyek

megismerésére,

a

művészeti

életbe

történő

bekapcsolódásra. A színjátszók részére színházlátogatással, bábelőadások, kiválasztott filmek közös megnézésével és elemzésével, a katolikus iskoladrámák megismertetésével kívánjuk megadni a szakmai művelődésnek, a művészi látásmód kialakításának a lehetőségét. A keresztény közösségi tevékenységek és formák kiegészítéseként a kamarazenének, a zenekari játéknak, valamint a táncnak, drámajátéknak kiemelt szerepe van, de jelentőségük messze túlmutat az iskolai foglalkozásokon. A kamarazenei csoport, a tánccsoport, a színjátszó együttes tagja: Egyéni teljesítményével hallhatóan és mérhetően járul hozzá az együttes produkciójához. Jó teljesítménye emeli, gyenge játéka csökkenti a közös produkció minőségét, szélsőséges esetben teljesen tönkre is teheti a többiek erőfeszítésének eredményét. Felelőssége a többiekért kézzelfogható. Az együttesben jóval magasabb színvonalú művek megvalósítására képes a számára szólóban elérhetőnél. A közösség ereje megkerülhetetlen tapasztalatává válik. A produkció tanulása, kidolgozása során szembesül a tanár utasításával. Ennek elfogadásaesetleg saját elképzeléseinek módosítása árán is - a hiteles megvalósításhoz elengedhetetlen művészi alázat megtanulásának szinte egyedüli alkalma. A csoport többi tagja véleményének a meghallgatása nélkül nem remélheti, hogy az ő véleményét meghallgatják. Tehát ahhoz, hogy egyéni véleménye a közös produkcióba beépülhessen, legalább részben el kell fogadnia a többiek véleményét, vagyis ki kell fejlesztenie magában a kompromisszumra hajlandó tárgyalási készséget. A jól sikerül együttes szereplés élménye olyan közösségformáló, közösségteremtő alkalom, melynek során egymásért felelős, egymás munkáját becsülő, azonos célért erőfeszítésre képes közösség születik. Érdemes többlet energiát áldozni a csoportok létrehozására, működtetésére. Tanári irányításuk, vezetésük a demokratikus vezetés megismerését kell, hogy jelentse az együttes 133

PEDAGÓGIAI PROGRAM tagjai számára, azzal a tapasztalattal tetézve, hogy a teljesítmény a jól vezetett, öntudatosan együttműködő személyek erőfeszítésének az eredménye. A képző- és iparművészeti növendékek a csoportos kiállításokra készülve, a közösen végzett munka, az együtt megalkotott tárgy révén élik meg a közösséget, ugyanúgy, mint a többi tagozat művészeti csoportjainak tagjai.

Tantárgyi versenyek A tehetséges diákjaink részére lehetőséget biztosítunk a városi, területi, országos és nemzetközi találkozókon, versenyeken való szereplésre.

12.4. Az Iskola képzési szakaszai Az alapfokú művészeti oktatás célrendszere és funkciói.

Zeneművészeti ág 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. 2. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket, és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység- nyitottság, igényesség, fogékonyságalakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. 3. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárnak gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

134

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Táncművészeti ág Az alapfokú táncművészeti oktatás célrendszere és funkciói. 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, térés formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. 2. A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A táncművészeti oktatás célja, hogy a tehetséges tanulókat felkészíti a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére.

Képző- és iparművészeti ág Az alapfokú képzőművészeti oktatás célrendszere és funkciói. 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet.

A

környezetalakító

tervező,

konstruáló,

tevékenységek

anyagformáló,

gyakorlata

135

eszközhasználó,

nemcsak

a

tárgykészítő

kézügyességet,

és

technikai

PEDAGÓGIAI PROGRAM érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában.

Színjáték- bábjáték művészeti ág Az alapfokú szín és bábművészeti oktatás célrendszere és funkciói. 1. Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait. 2. A képzés lehetővé teszi a színművészet területén - minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt; - a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését; - differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széles körű alkalmazását; - az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését; - a színjáték kulturális tradícióinak megismerését;

136

PEDAGÓGIAI PROGRAM - a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését; - azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják; - minél több élő és felvett színházi előadás - köztük társaik által készített produkciók megtekintését; - a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak, mint művészi kommunikációs formának megtapasztalását, - azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; a közös alkotómunka örömteli együttlétét; - az önkifejezést; az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják.

12.5. A művészeti iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének, minősítésének formái, a művészeti alap- és záróvizsga követelményei

A tanulók minden olyan tantárggyal összefüggő lényeges megnyilatkozását, teljesítményét, amelyre félévkor, illetve a tanév végén számszerű osztályzatot kap, tanulmányi eredménye és szorgalma alapján havonként érdemjeggyel kell értékelni. Az osztályozásra a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik. Az előképző évfolyamok esetén az alábbi minősítést kell alkalmazni 

jól megfelelt,



megfelelt,



nem felelt meg

137

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az alapfok és a továbbképző 1-10. évfolyamain az értékelés, osztályozással történik: Főtárgy: 1. jeles (5), 2. jó (4), 3. közepes (3), 4. elégséges (2), 5. elégtelen (1). Kötelező tantárgyak esetén:

- jeles (5), - jó (4), - közepes (3), - elégséges (2), - elégtelen (1). érdemjegyeket (osztályzatokat) kell adni. Az érdemjegyekről a tanuló szülőjét az ellenőrző könyv útján tájékoztatni kell.

Félévi értékelés A művészeti iskolai tanulók munkáját félévkor és a tanév végén osztályozni kell. A félévi illetőleg a tanév végi osztályzatnak a tanuló félévi, illetőleg egész tanévi munkáját, valamint a tanév végi vizsgán mutatott teljesítményét kell tükröznie. A félévi osztályzatot a tanár állapítja meg, az első félév érdemjegyei alapján. A félévi ellenőrzéskor azt kell értékelni, hogy a tanuló az osztály tantervi követelményének megfelelő tananyagát milyen szinten sajátította el. Az ellenőrzés, értékelés egyéb formái is alkalmazhatók a tanév során, például fellépéseken való szereplés, kiállításokon való részvétel. Évente célszerű legalább két tanulói bemutató előadást, vagy kiállítást szervezni. Az elméleti tantárgyak esetén a tanulók félévenkénti szóbeli vagy/és írásbeli beszámolója alapján történik az ellenőrzés és osztályozás. Ha a tanuló az első félévben mulasztásai miatt nem volt osztályozható, ezt a tényt az ellenőrző könyvébe be kell jegyezni.

138

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tanév végi vizsga A tanuló bizottság előtt év végi vizsgát tesz. A vizsgák anyagát az iskola helyi tantárgyi tantervei alapján kell összeállítani, a vizsgát az aktuális törvényi, rendeleti előírásoknak megfelelően kell lebonyolítani.  A bizottság elnöke a tagintézmény vezető.  Tagjai: a tanuló főtárgy tanára és még legalább egy lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár, valamennyien vegyenek részt a beszámolón.  Az érdemjegyet a főtárgy tanárának javaslata alapján bizottság állapítja meg Tanév végi vizsgára nem bocsátható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám egyharmadát. Vizsgát kivételes esetben a nevelőtestület engedélyezhet. Az osztályzatokat félévkor számjeggyel az ellenőrző könyvbe, tanév végén a naplóba, a törzslapba és a bizonyítványba szómegjelöléssel és számjeggyel, előképző esetén az előírt szöveges minősítéssel kell bejegyezni. A nem osztályozott tárgyak érdemjegy rovatába vízszintes vonalkát kell húzni. A tanulmányi átlag az egyes tantárgyakból nyert osztályzatok egy tizedes jegyre kerekítés nélkül megállapított számtani közepe. A tanulmányi átlagba a szorgalmi osztályzat nem számít bele. A tanügy igazgatási nyomtatványok kitöltése mindenkor kék színű tintával történik, ez alól csak az órarend kitöltése kivétel. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a szaktanár, illetve a főtárgyat oktató tanár vezeti az egyéni foglalkozási naplót a csoportos foglalkozási naplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt. A törzslap személyi része minden tanév szeptemberében kerül kitöltésre. A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért, a szaktanár, és a tagintézmény vezető által kijelölt két összeolvasó pedagógus, illetve az iskolatitkár felelős. A törzslapra, és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni.

139

PEDAGÓGIAI PROGRAM A hibás bejegyzéseket áthúzással kell érvényesíttetni oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell kitölteni. A tanuló valamely tantárgyból történő felmentését a szülő írásban kérelmezheti. A kérelem tárgyában az igazgató dönt. Ha a tanuló valamely kötelező tárgy tanulása alól felmentést kapott, a felmentés tényét félévkor az ellenőrző könyvben, és a tanév végén az anyakönyvben és a bizonyítványban, az osztályzat rovatban „fm” rövidítéssel kell jelezni.

Az értékelés osztályozás szempontjai: Jeles (5) adható a tanulónak, aki a tanév folyamán egyenletesen magas színvonalú munkát végzett, a tanterv által előírt követelményeket teljesítette, a vizsga munkája technikailag jól kivitelezett. Jó (4) adható, annak a tanulónak, aki a tanév folyamán egyenletes munkát végez, vizsgamunkája jó színvonalú, de tartalmában, kivitelezésében átlagos. Közepes (3) adható, annak a tanulónak, aki a tanév folyamán változó színvonalú munkát végzett, az előírt követelményeket, technikai készségeket kifogásolható módon teljesítette, vizsgamunkája átlagos mértéket üti meg. Elégséges (2) adható, annak a tanulónak, aki a tanév folyamán megbízhatatlanul, rendezetlenül dolgozott, az előírt követelményeket, technikai készségeket kifogásolhatóan gyenge színvonalon teljesítette, valamint vizsgamunkája szertelen, nehezen értékelhető.

A szorgalom minősítésének kritériumai A tanuló a főtárgy és a kötelezőtárgy tanulásában, képzésben tanúsított szorgalmát, hozzáállását folyamatosan, havonta, félévkor és év végén minősíteni kell. Erről a szülők az ellenőrző könyv útján kapnak tájékoztatást A szorgalom minősítésére 4 fokozatot kell használni: 

példás (5) 140

PEDAGÓGIAI PROGRAM 

jó (4)



változó (3)



hanyag (2)

A szorgalom minősítését félévkor a tájékoztató füzetbe, tanév végén a tanári napló és a törzslap alapján a bizonyítvány megfelelő rovatába kell betűvel és számmal írni. Példás (5) osztályzatot kaphat az a tanuló, aki képességeihez, tehetségéhez képest tanul, rendszeresen, pontosan készül feladataira, kiváló eredményei vannak, érdemjegyei megfelelnek képességeinek. Jó (4) osztályzatot kaphat az a tanuló, aki képességeihez, körülményeihez képest jól teljesít, érdemjegyei megközelítik képességeit. Változó (3) osztályzatot kaphat az a tanuló, aki képességeihez, körülményeihez képest folyamatosan ingadozó, változó teljesítményt mutat. Hanyag (2) osztályzatot kap az a tanuló, aki rendszeresen felkészületlen, munkája megbízhatatlan, kötelességét figyelmeztetésre sem végzi el.

A művészeti iskola felvételi vizsgarendje Az iskolába a felvétel jelentkezés, felvételi vizsga alapján történik. Ideje: május hónap utolsó, június hónap első hete. Részt vehet a felvételi vizsgákon a tantestület. A gyakorlati felvétel a főtárgy tanárok feladata. A felvételi vizsgán a gyermek készségei, képességei vizsgálatára kerül sor többféle szempontból.

141

PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. Táncművészet:

- hajlékonyság - tágság - ugróképesség - fizikai felépítés - hallás - biztos éneklés - ritmus készség, képesség felmérés.

2. Képző és iparművészet:

1. finommotorika 2. ceruzafogás 3. színlátás 4. rajzkészség 5. képi gondolkodás 6. vizuális önkifejezés szintjét 7. igényesség 8. eszközhasználat szintje 9. alkotó munkához való pozitív beállítódást

3. Színjáték és bábjáték művészeti ág:

- beszéd, - mozgáskészség - memória 142

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A felvétel eredményéről az iskola a felvételiző szüleit írásban értesíti.

Magasabb évfolyamra lépés feltételei: Magasabb évfolyamra léphet az a tanuló, aki az egyes évfolyamok követelményeit teljesítette és év végi vizsga vagy más beszámoltatási formában az előírt vizsgaanyagot, bemutatta és legalább elégséges érdemjegyet ért el.

Javítóvizsga és osztályozó vizsga: Javítóvizsga: Az a tanuló, aki az adott évfolyam tantervi követelményeit valamilyen okból nem teljesítette, vagy a záróvizsgán nem vett részt augusztus 25. és szeptember 1. között a kijelölt napon javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az igazgató állapíthatja meg és az iskola hirdető tábláján, teszi közzé. A javítóvizsga idejéről és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke a tagintézmény vezető, tagjai a kérdező tanár és még egy, lehetőleg azonos rokon szakos tanár. A javítóvizsgáról jegyzőkönyv készül. A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanára vezeti be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot a tagintézmény vezető és a főtárgy tanár írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg.

Osztályozó vizsga: Ha a tanuló az évfolyamra megállapított tantervi követelményeket tanulmányi idő megrövidítésével szeretné teljesíteni, a tanulmányait folytatni, osztályozó vizsgát tehet. 143

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az osztályozóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke a tagintézmény vezető, tagjai a kérdező tanár és még egy, lehetőleg azonos rokon szakos tanár. Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyv készül. Az osztályozóvizsga idejéről és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Az osztályozóvizsga eredményét a főtárgy tanára vezeti be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot a tagintézmény vezető és a főtárgy tanár írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. Az osztályozóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg.

Művészeti alapvizsga, záróvizsga Az alapfokú évfolyamok elvégzése után a tanuló művészeti alapvizsgát tesz, mely a továbbképző évfolyamokon való tanulmányok folytatásának feltétele. A továbbképző évfolyamok elvégzése után, az alapfokú művészeti képzésbefejezéseként a tanuló művészeti záróvizsgát tehet. A vizsgák anyagát az iskola helyi tantárgyi tantervei alapján kell összeállítani, a vizsgát az aktuális törvényi, rendeleti előírásoknak megfelelően kell lebonyolítani. A vizsga menetét, követelményeit a művészeti ágak helyi tantervei tartalmazzák.

144

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A Pedagógiai program módosítása a pedagógus és szakmai munkaközösségek, a szülői szervezet, a diákönkormányzat valamint az üzemi tanács véleményének figyelembevételével készült, melyet a tantestület 2013.03.27-én 100%-os szavazati arányban elfogadott. Szekszárd, 2013.03.27. ………………………………. László Péter Ferenc igazgató

A Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet, mint fenntartó 2013. …. ….–én megtartott Oktatási bizottsági ülésén megtárgyalta és a .…/2013 (…….) számú határozatával jóváhagyta a Szekszárdi Kolping Katolikus Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programját.

Budapest, 2013.

PH

……………………….. Juhász Imre Igazgató

145

Szekszárdi Kolping Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents