Szekszárdi Kolping Iskola. Szervezeti és működési szabályzat

Szekszárdi Kolping Iskola

Szervezeti és működési szabályzat „ A nevelés élet és életből fakad…. Nyilvánvaló, hogy nem lehet mindenkitől ugyanazt a teljesítményt megkövetelni, az azonban mindenkitől elvárható, hogy lehetőleg mindazt megtegye, amire képes.” /Adolf Kolping/

2013

0

Tartalom 1. Általános rendelkezések ...................................................................................................................... 4 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ..................................................... 4 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ............................. 5 1.3. Az intézmény alapító okirata, feladatai ........................................................................................ 5 1.3.1. Az intézmény hivatalos neve ................................................................................................. 5 1.3.2. Az intézmény rövid neve: ...................................................................................................... 5 1.3.Az intézmény székhelye ................................................................................................................ 5 1.4.1.Az iskola működési köre, felvételi körzete ............................................................................ 5 1.4.2.Az intézmény tagintézményei ................................................................................................ 5 1.4.3.Telephelyei: ............................................................................................................................ 6 1.5. Az intézményt alapító és fenntartó szerv: .................................................................................... 7 1.5.1. Az intézmény alapítója: ......................................................................................................... 7 1.5.2. Az intézmény fenntartója: ..................................................................................................... 7 2. Az alapító okirat: ................................................................................................................................. 7 2.1 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje ....................................................................... 7 2.1.1. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok ..................................................... 7 2.1.2. Szakképzési feladatok ........................................................................................................... 9 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ......................................................................................... 12 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ..................................................................... 12 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása ....................................................................... 12 3.2.1 A gazdasági iroda feladatköre .............................................................................................. 12 3.3. Az intézmény hivatalos bélyegzőinek felirata és lenyomata ...................................................... 14 3.4. A szakmai vizsgabizottság bélyegzője ....................................................................................... 14 3.5. Az érettségi vizsgabizottság bélyegzője ..................................................................................... 14 3.6. A bélyegzők használatára az alábbi személyek jogosultak feladatkörükben ............................. 14 4. Az intézmény szervezeti felépítése ................................................................................................... 15 4.1 Az intézmény vezetője ................................................................................................................ 15 4.1.1 A köznevelési intézmény vezetője ....................................................................................... 15 4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend ........................... 15 4.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök...................................................... 15 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre ........................................ 16 1

4.3 Az intézmény szervezeti felépítése ............................................................................................. 17 4.4 Az intézmény vezetősége ............................................................................................................ 19 4.4.1 Az intézmény vezetői ........................................................................................................... 19 4.4.2 Az intézmény vezetősége ..................................................................................................... 19 4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése ................................................................................................. 19 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ........................................................ 21 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ........................................... 21 5.1.1. Az alapító okirat .................................................................................................................. 21 5.1.2.A pedagógiai program .......................................................................................................... 21 5.1.3 Az éves munkaterv .............................................................................................................. 22 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje............................................. 23 5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata ....................................................................................... 23 5.2.2 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése ....................................................................... 24 5.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása .................................................................. 25 5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése ............................................................................................ 26 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ................... 26 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ......... 26 6. Az intézmény munkarendje ............................................................................................................... 27 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ................................................................. 27 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ..................................................................... 28 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése ............................................................................. 28 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások .................................................................. 31 6.3.1 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje .......................................................... 32 6.3.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje.................. 32 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ................................................. 33 6.5.A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ............................................................................... 33 6.5.1. A szakmai munkaközösségek tevékenysége ....................................................................... 34 6.5.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai .......................................................... 35 6.6 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje............................................ 36 6.7 A dohányzással kapcsolatos előírások......................................................................................... 37 6.8 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ............................................................ 37 6.9 A mindennapos testnevelés szervezése ....................................................................................... 39 6.10 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások ............................................................................... 39 7. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja ................................................................................... 41 7.1. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere ............................................................. 42 2

7.3. Az iskolai védőnő kapcsolatai, feladatai .................................................................................... 42 7.4. Az iskola és szakszolgálatok kapcsolata .................................................................................... 43 8. Eljárásrend az iskola működési területén bekövetkező váratlan helyzetek esetén ............................ 43 8.1 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére .................................................... 44 9. A diák önkormányzat ........................................................................................................................ 45 9.1 A diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek. ..................................................................... 45 9.2 A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája. ............................................................................................................................................. 46 10. Fegyelmező intézkedések formái, és alkalmazásának elvei ............................................................ 47 10.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ...................................... 48 10.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai .......................................... 49 10.2.1 Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: .................. 49 11. A művészeti iskola tevékenysége .................................................................................................... 51 11.1. Működésének rendje................................................................................................................ 51 11.2.. Térítési díj, tandíj és hangszerhasználati díj szabályzat ......................................................... 51 11.3. Tanügyi nyilvántartások .......................................................................................................... 51 12. A különös közzétételi lista tartalma a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerint ......................... 51 13. Záró rendelkezések .......................................................................................................................... 67 Mellékletek: ........................................................................................................................................... 67 Fnntartói legitimáció ............................................................................................................................. 68

3

1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről



2011.

évi

CXII.

törvény

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

információszabadságról 

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről



2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről



23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről



26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról



32/1999. OM rendelettel módosított 27/1998. MKM rendelet az alapfokú művészetoktatási intézmények tantervi programjáról

4

1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 27.-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

1.3. Az intézmény alapító okirata, feladatai 1.3.1. Az intézmény hivatalos neve Szekszárdi Kolping Katolikus Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1.3.2. Az intézmény rövid neve: Szekszárdi Kolping Iskola

1.3.Az intézmény székhelye 7100 Szekszárd, Pázmány tér 4. 1.4.1.Az iskola működési köre, felvételi körzete Többcélú közoktatási intézmény. Felvételi körzete elsősorban Tolna megye. 1.4.2.Az intézmény tagintézményei

5

Szekszárdi Kolping Katolikus Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Mohácsi Tagintézménye 7700 Mohács, Színház utca 1. (hrsz 2308) 1.4.3.Telephelyei: 7100 Szekszárd, Pázmány tér 4. – főépület 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 73. (hrsz. 2378) 7100 Szekszárd-Palánk (hrsz. 01637) – tanműhely 7100 Szekszárd külterület (hrsz. 01611/7) – kertészet A mohácsi tagintézmény telephelyei: 7934 Almamellék, Petőfi tér 1. (Általános Iskola) 8630 Balatonboglár, Szabadság u. 41. (Mathiász J. Középiskola) 8636 Balatonszemes, Szabadság u. 1. (Latinovits Zoltán Művelődési Ház) 7742 Bogád, Béke tér 4. 1134 Budapest, Huba utca 6. (Kolping Általános Iskola és Gimnázium) 7723 Erdősmecske Petőfi utca 113. 7733 Geresdlak, Hunyadi u. 15 (Általános Iskola) 7668 Gyód, Fő utca 98. (Általános Iskola) 7932 Királyegyháza, Petőfi u. 63. (ÁMK) 7717 Kölked, II. Lajos u. 30. Általános Iskola 7535 Lad, Szabadság tér. 23. (Általános Iskola) 7781 Lippó, Ifjúság u. 1. (Gárdonyi Géza Általános Iskola) 7561 Nagybajom, Kolping Katolikus Szakiskola, Kollégium, és Felnőttoktatási Intézmény Templom u. 5. 7932 Mozsgó, Mátyás király u. 2/A. 7784 Nagynyárád, Kossuth L. u. 14. (Általános Iskola) 7624 Pécs, Alkotmány u. 38. (PTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskola) 7623 Pécs, Köztársaság tér 1. (Mecsekaljai Iskola) 7622 Pécs Légszeszgyár u. 18-20. 7632 Pécs, Testvérvárosok tere 1. (Általános Iskola) 7831 Pellérd, Általános Iskola, Park sétány 2. 7960 Sellye, Bodonyi utca 10. (Kis Géza Általános Iskola) 6

7718 Udvar, Fő u. Faluház

1.5. Az intézményt alapító és fenntartó szerv: 1.5.1. Az intézmény alapítója: Szekszárd Kolping Család Egyesület, Szekszárd, I. Béla király tér 9. Az intézmény alapításának időpontja: 1991. július 4. 1.5.2. Az intézmény fenntartója: Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (továbbiakban: KOSZISZ) 1034 Budapest, Huba u. 6.

2. Az alapító okirat: Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. Alapító okiratának azonosítója: a KOSZISZ 2012. 12. 11-én a 194/2012.(12.11.) számú határozatával elfogadta. Alapító okiratának kelte: 2013. február 07. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el.

2.1 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje 2.1.1. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok

852031

Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban

7

852032

Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban

853121

Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)

853122

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam)

853123

Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam)

853124

Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)

853131

Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam)

853132

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam)

853133

Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam)

853134

Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam)

853211

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon

853212

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon

853213

Nemzetiségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon

853214

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás

853221

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon

853222

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon

853223

Nemzetiségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon

853224

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás

853231

Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon

853232

Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon

853233

Nemzetiségi tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon

853234

Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés

855930

Egyéb felnőttoktatás

855940

Iskolarendszeren kívüli OKJ-s végzettséget biztosító képzések

562913

Iskolai intézményi étkeztetés

900121

Zeneművészeti tevékenység

900122

Táncművészeti tevékenység

552001

Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

8230

Konferencia szervezése

910121

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

910123

Könyvtári szolgáltatások

8

682000

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

8219

Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

8560

Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása

Tanműhelyi szabad kapacitás terhére szolgáltatási tevékenységet végezhet, tanműhelyi terméket értékesíthet az alábbiak szerint: 5621

Rendezvényi étkeztetés

1412

Munkaruházat gyártása

1413

Felsőruházat gyártása

1414

Alsóruházat gyártása

1419

Egyéb ruházat, kiegészítők gyártása

0113

Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése

0130

Növényi szaporítóanyag termesztése

0124

Almatermésű, csonthéjas termesztése

3101

Irodabútor gyártása

3102

Konyhabútorgyártás

3109

Egyéb bútor gyártása

1623

Épületasztalos-ipari termék gyártása

2.1.2. Szakképzési feladatok 133/2010. (IV. 22.) Kormányrendelet szerint kifutó rendszerben: Érettségi vizsgához kötött szakképesítések nappali és esti munkarend szerint Szakképesítés megnevezése Pénzügyi

számviteli

ügyintéző

OKJ azonosító

Évfolyamok száma

52 344 01 0000 0000 1,5

Ügyviteli titkár

54 346 01 0010 5403 2

Műszaki informatikus

54 481 04 0010 5404 2

Vendéglős

52 811 02 1000 0000 2

Szociális asszisztens

54 762 01 0010 5402 2

Szociális gondozó, szervező

54 762 02 0010 5404 2

Szakiskolai szakképzés nappali és esti munkarend szerinti 9

Évfolyamok

Szakképesítés megnevezése

OKJ azonosító

Szociális gondozó és ápoló

33 762 01 0010 3302 2

Női szabó

33 542 05 0010 3303 2

Férfiszabó

33 542 05 0010 3302 2

Bútorasztalos

33 543 01 1000 0000 2

Épületasztalos

31 582 08 1000 0000 3

Virágkötő,

-berendező,

virágkereskedő

száma

33 215 02 0000 0000 2

Panziós, falusi vendéglátó

31 812 01 0000 0000 2

Szakács

33 811 03 1000 0000 2

Dísznövénykertész

33 622 01 1000 0000 3

Zöldségtermesztő

31 622 01 0010 3104 2

Szőlőtermesztő

31 622 01 0010 3103 2

Gyümölcstermesztő

31 622 01 0010 3102 2

Tejtermékgyártó

33 541 07 1000 0000 2

Speciális szakiskolai szakképesítések nappali és esti munkarend szerint Évfolyamok

Szakképesítés megnevezése

OKJ azonosító

Gyorséttermi ételeladó

33 811 04 0100 3101 1

Konyhai kisegítő

33 811 03 0100 2101 1

Munka és védőruha készítő

33 542 05 0100 2103 1

Textiltermék összeállító

33 542 05 0100 2104 1

Fatermék gyártó

33 543 01 0100 3102 1

Virágkötő

33 215 02 0100 3102 1

Kerti munkás

31 622 01 0100 2104 1

Parkgondozó

54 622 01 0100 2101 1

Temetőkertész

54 622 01 0100 3103 1

Képkeretező

31 582 19 0100 2101 1

száma

10

150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet alapján (2013. szeptember 1-től): Érettségi vizsgához kötött szakképesítések nappali és esti munkarend szerint

Szakmacsoport Közgazdaság

Szakképesítés

OKJ azonosító

megnevezése Pénzügyi-számviteli

54 344 01

ügyintéző

Évfolyamok száma 2

Ügyviteli titkár

54 346 02

2

Informatika

Műszaki informatikus

54 485 05

2

Vendéglátásszervező-

54 811 01

vendéglős

Szociális szolgáltatások

Szociális asszisztens

54 762 02

Szociális szolgáltatások

Szociális szakgondozó

54 762 03

ágazati

érettségi esetén)

Ügyvitel

Vendéglátás-turisztika

(1

2

(1

ágazati

érettségi esetén) 2

(1

ágazati

érettségi esetén) 2

(1

ágazati

érettségi esetén)

Szakiskolai szakképzés nappali és esti munkarend szerint Szakképesítés/ Szakmacsoport

szakképesítés-ráépülés

OKJ azonosító

megnevezése Szociális szolgáltatások

Szociális

gondozó

és

ápoló

Évfolyamok száma

34 762 01

3

Könnyűipar

Női szabó

34 542 06

3

Könnyűipar

Férfiszabó

34 542 04

3

Faipar

Asztalos

34 543 02

3

34 215 04

3

Mezőgazdaság

Virágkötő

és

virágkereskedő

Mezőgazdaság

Virágdekoratőr

35 215 02

1

Mezőgazdaság

Kertész

34 622 02

3

35 622 02

1

Mezőgazdaság

Zöldséggyümölcstermesztő

és

11

Vendéglátás-turisztika

Szakács

34 811 04

3

Speciális szakiskolai szakképesítések nappali és esti munkarend szerint

Szakmacsoport

Részszakképesítés megnevezése

OKJ azonosító

Évfolyamok száma

Vendéglátás-turisztika

Gyorséttermi ételeladó

31 811 02

2

Vendéglátás-turisztika

Konyhai kisegítő

21 811 01

2

Könnyűipar

Textiltermék-összeállító

21 542 02

2

Faipar

Famegmunkáló

31 543 01

2

Mezőgazdaság

Virágkötő

31 215 02

2

Mezőgazdaság

Kerti munkás

21 622 01

2

Mezőgazdaság

Parkgondozó

21 622 02

2

Mezőgazdaság

Falusi vendéglátó

31 811 01

2

Élelmiszeripar

Tejtermékgyártó

31 541 09

2

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény a KOSZISZ által jóváhagyott költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat.

3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása 3.2.1 A gazdasági iroda feladatköre 12

A köznevelési intézmény gazdasági iroda elnevezéssel saját gazdálkodásának lebonyolítása érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következő bekezdésben részletezett feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági szervezetének engedélyezett létszáma négy fő. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdaságvezető látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintézők érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az intézmény vezetője joggal rendelkezik, ellenjegyzésre a gazdaságvezető jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. A gazdaságvezető a gazdálkodással kapcsolatos szerződések, azok teljesítésének igazolása, a költségvetés végrehajtása ügyeiben az intézmény képviselőjeként járhat el.

13

3.3. Az intézmény hivatalos bélyegzőinek felirata és lenyomata

3.4. A szakmai vizsgabizottság bélyegzője

3.5. Az érettségi vizsgabizottság bélyegzője

3.6.

A

bélyegzők

használatára

az

alábbi

személyek

jogosultak

feladatkörükben Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdaságvezető, a gazdasági ügyintéző az iskolatitkár a és az árubeszerzésre jogosultak a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi, szakmai vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.

14

4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője 4.1.1 A köznevelési intézmény vezetője A Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, a gazdaságvezetőre átruházhatja. 4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében

(ebben

a

sorrendben)

az

oktatási,

a

nevelési

vagy

a

szervezési

igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 4.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök

15

Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat.  az oktatási igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést,  az oktatási igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,  a szervezési igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,  a gazdaságvezető számára – a szóbeli egyeztetést követően – az élelmiszerszállítási szerződések megkötését, a terembérleti és már bérleti szerződések megkötését,  a gazdaságvezető számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát.

4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: 

az igazgatóhelyettesek,



a gazdaságvezető.

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át

16

egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A gazdaságvezető szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. A gazdasági iroda dolgozóinak és a technikai dolgozók munkáját a gazdaságvezető irányítja. A gazdaságvezető feladat- és hatásköre kiterjed az intézményi költségvetés tervezésére és végrehajtására, a számlarendben foglaltak teljesítésére, az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának tervezésére és lebonyolítására, az élelmiszer-szállítási szerződések megkötésére, az intézmény megbízási szerződéseinek megkötésére, azok ellenőrzésére. A gazdaságvezető távolléte esetén helyettesítése a gazdasági ügyintéző feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.

4.3 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza.

17

Igazgató Tagintézmény vezető Alapfokú Művészeti Iskola

Művészeti oktatás pedagógusok

Általános igazgatóhelyettes

Szakmai igazgatóhelyettes

Munkaközösség vezetők

Pedagógusok

Iskolatitkár

Gazdasági vezető

Szakoktatók

Gazdasági ügyintézők

Osztályfőnökök

Pénztáros

Gyógypedagógusok

Gondnokok

Fejlesztő Pedagógusok

Technikai dolgozók

Osztályfőnökök

18

4.4 Az intézmény vezetősége 4.4.1 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét)

középvezetők

segítik

meghatározott

feladatokkal,

jogokkal

és

kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: 

az igazgató,



az igazgatóhelyettesek,



a gazdaságvezető,



a szakmai munkaközösségek vezetői.

4.4.2 Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása,

19

valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: 

az általános igazgatóhelyettes,



a szakmai igazgatóhelyettes,



a gazdasági igazgatóhelyettes (gazdaságvezető)



a munkaközösség-vezetők,



az osztályfőnökök,



a pedagógusok.

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők),  tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,  a digitális napló folyamatos ellenőrzése,  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, 20

 a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: 

az alapító okirat



a szervezeti és működési szabályzat



a pedagógiai program



a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: -

a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),

-

egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

5.1.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 5.1.2.A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: 

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.

21



Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.



Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,

figyelembe véve a

tankönyv ingyenes

igénybevétele

biztosításának kötelezettségét. 

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.

 a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,  a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,  a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,  a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,  a középszintű érettségi vizsga témaköreit.  a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 5.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a 22

nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: 

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,



a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,



a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 23

Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

5.2.2 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 5.2.3.1 Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. 5.2.3.2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 5.2.3.3 A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. 5.2.3.4 A tankönyvfelelős az 5.2.3.1 pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. 24

5.2.3.5 A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 5.2.3.6 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 5.2.3.7 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 5.2.3.8 Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. 5.2.3.9 Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 5.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 5.2.4.1 A 5.2.3.1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 5.2.4.2

Az

intézmény

igazgatója

minden

év

december

15-ig

meghatározza

tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 25

a

5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése 5.2.5.1 A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 5.2.2.2 pontban szereplő megállapodás szabályozza. 5.2.5.2 A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 5.2.5.2 A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 5.2.5.4 Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott

elektronikus

kapcsolatban

elektronikusan

előállított,

hitelesített

és

tárolt

dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. 26

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges.

6. Az intézmény munkarendje A tanműhelyekben folyó gyakorlati oktatás rendje eltérhet az iskola tanítási rendjétől. A gyakorlati oktatás lényegében folyamatos, közben a tanulók a tanítás végéig gyakorlatilag nem mehetnek ki. A tanítás kezdete 745 óra. A tanítási óra 45 perces. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a Házirend határozza meg. A szakmai képzések keretében összevont órák tarthatók. A folyosókon 730-tól a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. A kapuban biztonsági őrök ügyelnek a rendre. A tanulók az óraközi szünetekben sem maradnak felügyelet nélkül. A tanítási idő végén a tanulók csoportosan távoznak az iskolából. A tanuló a tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke, távollétében az igazgató/igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 08.00 és l6.00 óra között. Az épületbe belépő szülőket, illetőleg látogatókat az irodához kell kísérni, melyről az ügyelet keretében kell gondoskodni. Az ügyeleti időn kívül csak beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg.

6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.20 és 20.00 óra között, pénteken 7.20 és 16.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

27

6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában pénteki napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

6.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, 28

d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált

képességfejlesztő

foglalkozások

(korrepetálás,

tehetséggondozás,

felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 6.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a

pótlékkal

elismert

feladatok

(osztályfőnöki,

munkaközösség-vezetői,

diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, 29

m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 6.2.1.3

Az

intézményben

illetve

azon

kívül

végezhető

pedagógiai

feladatok

meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: 

a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike



a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül végezhető feladatok: 

a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

30

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 31

A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 6.3.1 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 6.3.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből, valamint a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (117.§ (1)) alapján:  a szakmai munkaközösségekre ruházza át:  a tantárgyfelosztás előtti véleményezést  a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos jogkörét  valamint az iskolai felvételi követelmények meghatározásához biztosított véleményezési jogkörét.

32

Részletesebb értékeléssel a tanév végén ad tájékoztatást a nevelőtestületnek. A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során ad számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról.

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a gazdaságvezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdaságvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

6.5.A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint a próbaérettségi lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben hat munkaközösség működik: a magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, természettudományi, testnevelői és az osztályfőnöki munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az 33

intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A munkaközösség-vezető

6.5.1. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak 

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.



Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösségvezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője

a

munkaközösség-vezetőket

legalább

évi

gyakorisággal

beszámoltatja. 

A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.



Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor.



Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket (saját hirdetésű megyei versenyként a Nagy László fizikaversenyt szervezzük meg), háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.



Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.



Szervezik a pedagógusok továbbképzését.



Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.

34



Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.



Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására.



Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.



Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.



Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

6.5.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai 

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.



Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.



Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről,

gondjairól és

tapasztalatairól. 

Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.



Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.



Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.

35



Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.



Összefoglaló

elemzést,

értékelést,

beszámolót

készít

a

munkaközösség

tevékenységéről a nevelőtestület számára. 

Állásfoglalása,

javaslata,

véleménynyilvánítása

előtt

köteles

meghallgatni

a

munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. 

Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösségvezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

6.6 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 6.6.1 Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével, Adolf Kolping portréjával és egy kereszttel kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját és a Vatikán lobogóját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: 

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,



a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,



az energiafelhasználással való takarékoskodásért,



a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

6.6.2 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó

36

belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. 6.6.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 6.6.4 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata.

6.6.5

A

diákönkormányzat

az

iskola

helyiségeit,

az

iskola

berendezéseit

–

az

igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

6.7 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló1 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

6.8 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola 1

Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.

37

közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés, szakmai gyakorlati képzés, pályaorientációs foglalkozás. Az oktatás megtörténtét az jegyzőkönyvben dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

38

6.9 A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz,2 amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: 

társastáncoktatás heti 2-2 órás foglalkozáson való részvétellel



a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza



a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával

6.10 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint

az

intézmény lehetőségeinek

figyelembe

vételével

tanórán

kívüli

egyéb

foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 

A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.



Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus

megnevezésével. Az

ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.  Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket (Ifjúsági Kolping, kézműves, irodalom) hirdeti meg, de a tanulók és szülők újnak megszervezését is 2

A 2012/2013-as tanévben a 9. évfolyamon, a továbbiakban felmenő rendszerben vezetjük be.

39

kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszakban lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenes, a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. 

A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek.



A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.



Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, kistérségi és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák meghatározott időben – a rendkívüli eseteket leszámítva, heti két alkalommal tarthatók. Ez időben egyéb foglalkozások csak az igazgató vagy helyettesének külön engedélyével szervezhetők.



Az irodalmi (színjátszó) szakkör az iskola tanulói és szülői körében jelentkező széleskörű igényeket elégit ki működésével. Feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, produkciók készítése az iskola és a város különféle kulturális rendezvényeire.



Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól és a Nemzetközi Kolping Szervezet által működtetett oktatási intézményekről. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők.



A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A 40

tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.

7. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli, különösen: 

a fenntartóval



az egyházmegye többi katolikus iskolájával



Szekszárd város plébánosával



az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával



az ország többi Kolping iskolájával



a törvényességi felügyeletet gyakorló megyei főjegyzővel, valamint a megyei kulturális bizottsággal



Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatával



Megyei Kormányhivatallal



szülői munkaközösséggel



a diákönkormányzattal



a vizsgacentrumokkal



az illetékes minisztériumok képviselőivel



a szakmai kamarákkal



a médiával



Pedagógiai szakszolgálatok



Gyermekjóléti Szolgálat

Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Szekszárd Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával a fenntartó biztosítja. Az iskolaegészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel: 41



az iskolaorvos,



az iskolai védőnők,



az ÁNTSZ városi tiszti-főorvosa

7.1. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szekszárd városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi, akinek munkáltatója Szekszárd Város Polgármestere. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.

7.3. Az iskolai védőnő kapcsolatai, feladatai 

A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).



A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.



Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.



Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára.

42



Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.



Munkaidejét munkáltatója, Szekszárd Város Polgármestere határozza meg.



Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, RÉV, stb.).

7.4. Az iskola és szakszolgálatok kapcsolata Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével

kapcsolatos

feladatokat.

Az

ifjúságvédelem

az

intézmény összes

dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekés ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

8. Eljárásrend az iskola működési területén bekövetkező váratlan helyzetek esetén A munkáltató működési területén bekövetkező váratlan helyzetek esetén minden munkavállaló köteles a következő szabályokat betartani: 

A munkavállaló a váratlan helyzetben (baleset, verekedés, külső személy nem megengedhető magatartása, média képviselőinek megjelenése, stb.) a közvetlen munkatárssal együtt eljárva azonnal köteles a szükséges mértékben közbeavatkozni, a nem megengedhető magatartást elhárítani, ehhez a lehetséges módon segítséget kérni.



A munkahelyi vezetőt (igazgatót) köteles haladéktalanul értesíteni a váratlan helyzetről.

43



A váratlan eseményekről csak és kizárólag az iskola igazgatója nyilatkozhat, más munkavállaló külső szerveknek – kivéve, ha pl. mentő hívására van szükség – semmiféle információt nem adhat.



Aki a fenti szabályokat megszegi, és a szabály megszegőjének magatartását észleli, de arról nem ad tájékoztatást a munkáltatónak, súlyos munkavégzési kötelezettségszegést követ el, és ennek következménye legsúlyosabb esetben a munkaviszonyának rendkívüli felmondással való megszüntetés is lehet.

8.1 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskolai takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:  Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.  A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni.  Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a Újvárosi Templom mögött. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő 44

és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.  A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!  Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről.  Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.  A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

9. A diák önkormányzat 9.1 A diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolában a diákönkormányzat szerepét a Kolping Ifjúsági tagozata látja el, élén diákok által választott vezetővel és igazgató által kijelölt patronáló tanárral. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a vezetőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A nemzeti köznevelés törvényének 48 §.(4) és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120.§.(26.)

bekezdéseiben

meghatározott

esetekben

a

diákönkormányzat

véleményének

megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább l5 nappal korábban történő átadásával. Az

igazgató

a

véleményeztetésre

kerülő

anyagok

tervezetének

előkészítésébe

a

diákönkormányzat képviselőit beoszthatja, tőlük javaslatot kérhet. 45

A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő és meghívható. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat a segítő tanár támogatásával

–

az

igazgatóhoz,

a

szűkebb

közösséget

érintő

ügyekben

az

igazgatóhelyetteshez fordulhat. A diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt állandó helységet biztosít. Az iskola más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról az igazgató a költségvetés előkészítésekor gondoskodik.

9.2 A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája. A tanulók szervezett véleménynyilvánítására  osztályfőnöki óra keretében,  alkalmi felmérések révén,  az osztályképviseleten keresztül,  a diákközgyűlésen, illetve  közvetlenül az igazgatóhoz fordulva van lehetőség. A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diák közgyűlés. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó, tájékoztató fóruma, amely a tanuló közösségek által választott küldöttekből áll. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala a faliújságon való kifüggesztéssel és hirdetéssel történik. A diákközgyűlésen jelen vannak a vezetőtestület tagjai. A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. Az

iskola

életével

kapcsolatos

kérdéseket

a

diákönkormányzat

a

segítő

tanár

közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttatja az iskola igazgatójához. Az írásban, ill. szóban feltett kérdésekre az illetékes vezető ad érdemi választ. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a DÖK vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. 46

Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. Az

iskolában

tanuló

felnőttek

véleményeikkel,

kérdéseikkel,

problémáikkal

a

csoportvezetőhöz vagy közvetlenül az igazgatóhoz fordulhatnak, akik – ha lehet – saját hatáskörben megoldják a felmerülő gondokat. Ezen felül az írásban rögzített észrevételeket az illetékes hatósághoz juttatják három napon belül. Meg nem oldott problémákra végső soron a PTK vonatkozó jogszabályai a mérvadók.

10. Fegyelmező intézkedések formái, és alkalmazásának elvei A Nemzeti köznevelési törvény 58.§-ában előírt fegyelmi eljáráson és büntetéseken kívül iskolánkban az alábbi fegyelmező intézkedéseket alkalmazzuk. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A tanulóval szemben (érdekében) a következő fegyelmező intézkedések hozhatók  szóbeli figyelmeztetés  osztályfőnöki írásbeli intés  igazgatói írásbeli intés és megrovás  tantestületi megrovás  más párhuzamos osztályba való áthelyezés

A szóbeli figyelmeztetés lehet  szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszerelés hiánya, házi feladat

elkészítésének

többszöri

elmulasztása,

valamint

az

órákon

és

a

foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt.  ügyeletes tanári: a tanítás előtt (után) vagy az óraközi szünetben történt fegyelmezetlenség miatt 47

 osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettség szegése és a Házirend enyhébb megszegése, valamint igazolatlan mulasztás miatt.

10.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az

48

intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de  A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

10.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 10.2.1 Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás 49

vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

50

11. A művészeti iskola tevékenysége Az alapfokú művészetoktatási intézményben 12 évfolyamon (előképző, hangszeres előképző, alapfokú „A” és „B” tagozatos, valamint továbbképző „A” és „B” tagozatos évfolyamokon) történik az oktatás. Az iskolában felnőttoktatás is folyhat.

Tevékenységének szakágazata: Szakfeladatok:

08 8520 Alapfokú művészetoktatás. Zeneművészeti előképzős, hangszeres előképzős, alapfokú és továbbképzős oktatás. Képző- és iparművészeti előkészítő, alapfokú és továbbképzős oktatás Táncművészeti oktatás: előkészítő, alapfokú és továbbképzős balett, néptánc, modern- és társastánc oktatás Szín- és bábművészeti oktatás: előkészítő és alapfokú drámaés bábjáték, továbbképzős szín- és bábjátszás. Zeneművészeti tevékenység Oktatási, nevelési módszertani feladatok

Kiegészítő tevékenységek:

Kulturális és egyéb szabadidős feladatok, Főállású pedagógusok szakvizsgáztatásának és szakmai továbbképzésének támogatása, főállású pedagógusok részére szakirodalom vásárlásához támogatás biztosítása Minőségfejlesztési feladatok ellátása Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok ellátása Pedagógiai szakmai szolgáltatás nyújtásának igénybevétele

08 6820 Intézményi vagyon működtetése, saját ingatlan hasznosítás 08 9101 Könyvtári tevékenység 08 8230, 9001 Rendezvényszervezés és lebonyolítás.

51

Az intézmény tagozatai:

1. Zeneművészeti tagozat - szolfézs tanszak: szolfézs, előképző, zeneirodalom, zeneelmélet - népzene tanszak: hegedű, brácsa, bőgő, furulya, népi ének 2. Képző- és iparművészeti tagozat - festészet tanszak - kézműves tanszak 3. Táncművészeti tagozat - társastánc tanszak: standard társastánc, történelmi társastánc, latin táncok - modern tánc tanszak 4. Színművészeti tagozat - bábjáték tanszak.

Alapfeladata:  Iskolarendszer keretében folytatott zeneoktatás, alapfokú zenei ismeretek elsajátítása, a művészi kifejezőkészség megalapozása, melynek során a tanulók olyan ismereteket és képességeket szereznek, hogy segítségükkel képesek legyenek az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok és értékek befogadására, átadására, az esztétikai értékmegőrzés formáinak kialakítására.  Modern tánc, modern tánc, különböző stílusainak megismerése, elsajátítása.  Társastánc, történelmi társastánc, oktatás. Ennek keretében elsajátítják a tanulók a kulturált viselkedés és szórakozás szabályait, és az európai tánckultúra megismerésével más népek szokásrendjébe, gondolat- és érzésvilágába nyernek bepillantást.  A képző-és iparművészet különböző területeinek megismerése és művelése a vizuális esztétikai érzék, a környezeti kultúra és igényesség kifejlesztésének eszköze. A növendékeket a bennünket körülvevő világ látható szépségeinek felismerésére, befogadására neveljük, harmonikus, kiegyensúlyozott személyiséggé válásukat segítjük.  A drámajáték-bábjáték tanításán keresztül a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező diákszínjátszás felelevenítését szeretnénk megalapozni, az értékes irodalom szeretetére neveljük növendékeinket, és a nyilvános szereplés gyakorlásával hozzá kívánunk járulni közösségi szereplési készségük megalapozásához, fejlesztéséhez.  Valamennyi művészeti ág a növendékek személyiségének kibontakoztatását szolgálja, a sokoldalú, élményekkel alátámasztott keresztény szellemiség, katolikus értékrend megalapozását, fejlődését.  Növendékeink részvételével hangversenyek, kiállítások, táncbemutatók, elő-adóestek, megyei, regionális, országos, nemzetközi találkozók, fesztiválok, versenyek szervezése.  A tanuláshoz, gyakorláshoz hangszerek, eszközök, felszerelések, kellékek kölcsönzése a tanulók számára. 52

Alaptevékenységet kiegészítő vagy támogató tevékenységek:  Az alaptevékenységhez kapcsolódó tanfolyamok, továbbképzések, egyéb kulturális rendezvények szervezése.  Az intézmény szabad terem kapacitásának bérbeadása egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra.  A szakterületeknek megfelelő előadások, tárlatok szervezése hivatásos előadók meghívásával.

A Művészeti Iskola szervezeti felépítése: A tagintézmény szervezeti felépítése: Tagintézmény vezető Operatív vezető, menedzser Oktatási referens

Zeneművészeti tagozat: népi hangszer és szolfézs tanár

Táncművészeti tagozat: társastánc tanár modern tánctanár

Képző- és iparművészeti tagozat: festő – kézműves tanár

Szín- és bábművészeti tagozat: bábjáték tanár

Technikai dolgozó 53

Tagozatok: A nevelő-oktató munka és a tanárok pedagógiai tevékenységének javítása, a módszertani kultúra fejlesztése, az egységes követelményrendszer kialakítása és az önképzés elősegítése érdekében az iskolában a tagozatok, mint szakmai munkaközösségek működnek. A szakmai közösségeket az azonos vagy rokon művészeti területek oktatását ellátó tanárok alkotják. Amely művészeti ágban a tanárok száma eléri a három főt, önálló munkaközösség létesíthető. Az egyes művészeti ágak feladatait az iskola munkaterve tartalmazza. A közösségek részt vállalnak a tanárok továbbképzésében, új oktatási módszerek bevezetésében, tanulmányi versenyek, évközi, tanév végi beszámolók, meghallgatások előkészítésében, lebonyolításában, más feladatok közös megoldásában.

Tanszakok együttműködése:   

A beszámolók, vizsgák előkészítésében, lebonyolításában Versenyekre jelentkezők kiválasztásában, találkozók, versenyek kiírásában Új módszerek, anyagok megismerésében, megismertetésében A tanszakok legalább félévenként tanszaki értekezletet tartanak, megvitatják és elfogadják a tanszak munkatervét, benne az új kollégák segítésének formáját, a félévi és az év végi tanszaki beszámolót, értékelik a rendezvényeket.

A közérdekű adatok közzététele: Az 1993. évi LXXIX. tv. 40.§.-nak rendelkezése szerint iskolánk közérdekű adatait honlapunkon, www.mamimohacs.hu címen tesszük közzé. Az adatok tartalmáért az igazgató felel. A közzététel a szervező titkár feladata. Az adatokat minden tanév október 15-ig frissíteni kell.

54

11.1. MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE:

A nyitva tartás rendje Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig 8.30-tól este 20.00 óráig van nyitva. Az iskolát vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. A hivatalos ügyek intézése az irodában történik 8.00 és 20,00 között. Az iskola a tanítási szünetekben külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, ennek közzétételéről az igazgató gondoskodik.

A vezetők benntartózkodása: Tanítási időben az igazgató vagy megbízottja az iskolában tartózkodik. A nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az intézmény rendjéért a szervezett foglalkozást tartó pedagógus, a foglalkozásokon kívüli rendért az iskolatitkár tartozik felelősséggel. Külső személyek az iskolában: Külső személyek az iskolában csak az igazgató tudtával és engedélyével tartózkodhatnak. Nem kötődik engedélyhez - csak bejelentkezéshez - az alábbi hivatalos személyek látogatása, ill. tartózkodása az iskolában:  A térség országgyűlési képviselője, az országgyűlés Oktatási Bizottságának tagja  A Miniszterelnöki Hivatal, az Oktatási Minisztérium, az országos szakmai, kisebbségi, valamint érdekképviseleti szervek munkatársa  A fenntartó képviselője  A KPSZTI képviselője  Az országos ellenőrző szervek megbízatással rendelkező munkatársa  A felügyeletet gyakorló önkormányzati hivatal tisztségviselője, képviselője  A felkért szaktanácsadó, szakértő  A rendvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi szervek megbízott munkatársa. Az igazgató más személyeknek is adhat eseti vagy állandó engedélyt az iskola területén tartózkodásra. Az iskolában tartózkodó külső személyt az igazgató vagy megbízottja kíséri. 55

A létesítmények és helyiségek használati rendje: Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:    

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért az energiafelhasználással való takarékosságért a tűz- és balesetvédelmi, biztonsági, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

Az tanulók iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből kivinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében szabad. Vagyonvédelmi okok miatt az üres termeket zárva kell tartani. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe-vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola biztonsági, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.

Az iskolai könyv-, kotta-, zenemű- és eszköztár: Az iskolai könyv-, kotta-, zeneműtár, fonotéka, szemléltető képanyag gyűjtemény az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságát, a korszerű szemléltetést szolgálja. Törekedni kell az állomány folyamatos gyarapítására (tananyag, iskolai dokumentumok). Az iskolai felszerelések, technikai eszközök, hangszerek nyilvántartásáért az iskolatitkár felel. A tanév végén a tanulóknak tartozásukat rendezniük kell. Az elveszett, vagy vissza nem szolgáltatott iskolai tulajdonú könyvet, kottát, hanglemezt, eszközt a folyó kereskedelmi áron kell megtéríteni.

56

A tanórán kívüli foglalkozások:

A művészeti iskolában tanulmányi kirándulásnak minősülnek az iskolai csoportok, tanszakok kölcsönös látogatásai, cserehangversenyei, kiállításai, fellépései, előadásai, a hangversenyeken és az operaelőadásokon való részvétel, kiállítások, színházi előadások, táncbemutatók szervezett látogatásai. Tanulmányi kirándulások alkalmával 20 tanulóként 1 kísérőtanárt kell biztosítani. A kísérőtanárok felelősek a rendért, a tanulók testi épségéért. Ha a tanuló szerepel, lehetőleg biztosítani kell szaktanára részvételét. Szorgalmi időn kívül az iskola önállóan, vagy más szervezetekkel, intézményekkel közösen zenei, képző- és iparművészeti, tánc és színjátszó táborokat szervezhet. A költségeket az iskola, a rendező szervek és a résztvevők közösen viselik. A táborozáshoz szakmai tervet, költségvetést kell készíteni. A tanulmányi, szakmai versenyek részei az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, körzeti, helyi, vagy házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményét az egész iskolaközösség megismerje. A tanulmányi kirándulásokon, szakmai versenyeken, táborozásban és a továbbképzéseken résztvevő tanárok költségeiről az iskola lehetőség szerint gondoskodik. Az iskola lehetőleg hozzájárul a tanulmányi versenyeken, fesztiválokon résztvevő tanulók költségeihez (útiköltség, részvételi díj). Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi látogatások Az igazgató engedélyével az iskolai munkaterv alapján az iskola tanárai és tanulói tapasztalatcsere és közös művészeti tevékenység céljából cserelátogatásokat, hangversenyeket, közös fellépéseket szervezhetnek. Ennek költségeit a meghívó felek kölcsönös megállapodásai alapján határozzák meg. Amennyiben a belföldi és külföldi utazásra a felügyeleti szerv, önkormányzati művelődési intézmény vagy impresszárió megbízása alapján kerül sor, a költségek térítése a megbízót terheli.

Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápolás: Az iskola jó hírnevének megalapozása, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A kialakítandó hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományok kialakításában és ápolásában együttműködésre törekszünk a város plébániájával, a katolikus iskolával és óvodával, valamint a keresztény szervezetekkel. 57

A belső ellenőrzés módszerei: 

a tanórák, a tanórákon kívüli foglalkozások, a beszámolók, hangversenyek, kiállítások, bemutatók, versenyek látogatása  a tanulói munkák vizsgálata  írásos dokumentumok vizsgálata  beszámoltatás Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

Külső ellenőrzés, szakértői vizsgálat: Általános ellenőrzést a Parlament Oktatási Bizottsága, a miniszter, az Oktatási Hivatal, a fenntartó és a felügyeleti szerv végezhet, ill. végeztethet. Szakmai ellenőrzést végezhet, ill. rendelhet el a Fenntartó, valamint a Katolikus Pedagógiai, Szervezési és Továbbképzési Intézet. A művészeti iskola szakmai ellenőrzésében az vehet részt, aki szerepel az Országos Művészetoktatási Szakértői Névjegyzékben. A szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal egyeztetni kell az igazgatóval az ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az érdekeltek véleménynyilvánításának módját.

Térítési díj: A várható térítési díj összegét a beiratkozáskor a szülővel közölni kell. A térítési díj mértékét a jogszabály adta kereteken belül a fenntartó által jóváhagyott szabályzat rögzíti. Az aktuális szabályzat az SZMSZ mellékletét képezi. A félévi térítési díj október 31-ig, ill. március 31-ig fizetendő. Méltányosságból engedélyezhető havi részletfizetés is. A részlet minden hónap 10.-ig fizetendő. Jogszabály alapján és kivételes méltánylást érdemlő esetben kérhető a térítési díj mérséklése, ill. elengedése. Az erre vonatkozó kérelmet indokolással együtt szept. 15.-ig kell beadni. A méltányossági kérés teljesítése csak költségvetésen kívüli forrásból lehetséges.

58

11.2..Térítési díj, tandíj és hangszerhasználati díj szabályzat a 2012/13 tanévre A közoktatási Törvény 115-117.$-a alapján az alapfokú művészetoktatási intézményben fizetendő térítési díj legkisebb összege - az egyéni {zenei} normatíva 10%-a, - a csoportos normatíva 20%-a. Önköltségi mértékű tandíjat fizetnek - a heti 6 foglalkozásnál. heti 300’-nél többet igénybe vevő növendékek - a két tanszakos növendékek - a másik alapfokú művészetoktatási intézményben térítési díjat fizető növendékek, - a 16 évnél idősebb, nappali rendszerű képzésben részt nem vevő növendékek, - a 22 évesnél idősebb növendékek. Térítési és tandíjak: - Mohácson és körzetében 1.egyéni 2.csoportos

18.000 Ft / év 18.000 Ft / év

Pécsett és egyéb telephelyeken 3.csoportos

22.000 Ft / év

Normatív támogatásban nem részesülő 4.egyéni oktatásban 5.csoportos oktatásban

90.000 Ft / év 35.000 Ft / év

-

A törvény erejénél fogva mentességet élveznek az állami gondozottak és a rendszeres gyermeknevelési támogatásban részesülök,ezt az igazolást a beiratkozási laphoz kell csatolni. A tanulóknak az első félévre megállapított térítési díja október 31-ig, valamint a tanév második felében március 31-ig kell befizetni postai sárga csekken (előre,fenntartó által gyártott). Ha egyéb jogszabállyal nem ellentétes, az Európai Közösségek Tagállamai állampolgárainak tanulóira ugyanazon elbírálási szempontok vonatkoznak a térítési és tandíjak megállapításának tekintetében, mint a magyar állampolgárságú tanulóra. Hangszerhasználati díj: 6.000 FT / ÉV

3.000 FT / FÉLÉV

Mohács, 2012. március 24. 59

A tanítási órák rendje: A művészeti iskolába járó tanulók e tevékenységüket kötelesek közismereti iskolájukban osztályfőnöküknek bejelenteni, illetve az egyéb intézmény munkájában (sportegyesület, művészeti együttes) való részvételüket előzetesen a főtárgy tanárával megbeszélni. A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek az általános és középiskolájuk tanítási óráival, illetve munkaidejével. A főtárgyi órák beosztásánál ügyelni kell arra, hogy a távolabb lakó tanulók óráit – ha lehetséges – kapcsoljuk a kötelező tárgyi órákhoz. A csoportos órákat szünet közbeiktatásával kell megtartani. Kivételes esetben az igazgató másképp is rendelkezhet. A megtartott egyéni órákat a főtárgyi naplóban dátum szerint, a csoportos órákat a tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni, vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. A tanár köteles a tanítási idő előtt 5 perccel a tanítás színhelyén tanításra felkészülten megjelenni.

Reklámtevékenység az iskolában: Az iskolában fizetett hirdetés nem fogadható. A tanulókat, tanárokat érintő hivatalos egyházi események korlátozás nélkül hirdethetők, a hirdetések elhelyezésénél fontossági sorrendet tartunk. Kulturális hirdetések közül azokat engedélyezzük, amelyek tartalmunkban, szellemiségükben és külső megjelenésükben megfelelnek az iskola elveinek. Külső személy csak az igazgató hozzájárulásával helyezhet el hirdetést az iskolában.

Kereset-kiegészítés, mellékfoglalkozás: Az iskola főállású dolgozói munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszonyt csak iskolai tevékenységük sérelme nélkül létesíthetnek. A más munkáltatóval létesített mellékfoglalkozás vagy megbízás nem akadályozhatja a dolgozó főállás szerinti tevékenységét, órarend szerinti óráit és egyéb kötelezettségeit. Az iskola tanárai nem vállalhatnak munkakörükhöz méltatlan munkát.

60

Túlóra: A tanítási órák és tanórán kívüli foglalkozások elszámolása az igazgatóság által kiadott elszámolási lapon történik. Az elszámoló lapot minden hónap 10-ig, ill. legkésőbb az azt követő első munkanapon kell leadni. Ez a dokumentum szolgál az illetmény kifizetésének alapjául.

Teljesítménypótlék: A dolgozók kiemelkedő teljesítménye és huzamosan magas színvonalú munkája teljesítménypótlékkal ismerhető el. Teljesítménypótlék adható: - nemzetközi, országos, regionális versenyen, fesztiválon, kiállításon elért eredményért - ismételten eredményes megyei, területei szereplésekért - folyamatosan magas színvonalú oktató-nevelő munkáért - jelentős többlet-tevékenységért, kiemelkedően azokban az esetekben, amelyekért bér nem számolható el. Teljesítménypótlék egy tanévre adható, minimális összegét mindenkor jogszabály határozza meg.

Az iskola honlapján az alábbi adatokat jelentetjük meg: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 3. Az alapítás évéhez viszonyítva hány előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamot működtet 4. Az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvétel 5. Megyei, területi szakmai bemutatókon, versenyeken elért eredmények 6. Az intézmény saját rendezvényei, hagyományai 7. A helyi kulturális életben történő szerepvállalás 8. A tanév helyi rendje 9. Művészeti áganként a csoportok száma, illetve a csoportok tanulói létszáma. A fenti listát tanévenként felülvizsgáljuk.

61

11.3. TANÜGYI NYILVÁNTARTÁSOK

A főtárgyi napló Naplót kell vezetni minden olyan foglalkozásról, amely az iskola tantárgyfelosztásában szerepel (főtárgyi, kötelező tárgyi). A napló vezetéséért az illetékes szaktanár a felelős. A naplókat az azokban található útmutató szerint kell vezetni, összesítő részeinek naprakész állapotban egyeznie kell az irodai összesítőkkel.

Törzslap A törzslapot a főtárgy (előképző) tanára a törzslapban szereplő útmutató szerint állítja ki. A törzslapon szerepelnie kell az iskola OM azonosító számának, a tanuló KIR azonosítójának és a térítési díj, fizetés alóli menteségnek. Valamennyi vizsgázott növendék rovatában fel kell tüntetni a bizonyítvány sorszámát.

Jelentkezési lap A jelentkező személyes adatait, a kívánt tanszakot és a jelentkezés dátumát tartalmazza. A nagykorú jelentkező, ill. a kiskorú jelentkező szülője nyilatkozik arról, hogy más művészeti iskolának nem tanulója, ill. ha más művészeti iskolába is jár, akkor a kedvezményes térítési díjat hol veszi igénybe.

Beírási napló A beírási naplóba valamennyi felvett növendéket be kell vezetni a beiratkozás kelte, a személyes adatok, a KIR tanulóazonosító, a tanszak és évfolyam feltűntetésével. 2008. szept. 1-től kizárólag a Minisztérium által előírt, több éven keresztül használható beírási napló használható.

Bizonyítvány A bizonyítványt a főtárgy tanára állítja ki, az igazgató és a főtárgy tanára írja alá. A bizonyítványon fel kell tűntetni az iskola OM azonosító számát és a növendék KIR azonosítóját. Elveszett bizonyítvány helyett kérésre az iskola a törzslap adatai alapján – költségeinek megtérítése mellett – pótbizonyítványt állít ki.

Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztást az igazgató a szeptember 15-ei állapotnak megfelelően állítja össze. A tantárgyfelosztás alapja az óraterv, valamint a tanulók és a tanuló-csoportok száma. Kialakításánál figyelembe kell venni a tanárok képesítését, egyéni képességeit, szociális 62

körülményeit, a munkafeladatok arányos elosztását. Biztosítani kell a B-tagozatos növendékek megfelelő szintű szakmai felkészítését. A tanulónak tanév közben más tanárhoz vagy más csoportba való átosztását az igazgató csak alapos, elsődlegesen pedagógiai szempontok alapján, a szaktanár és a tanszakvezető véleményének meghallgatása után engedélyezheti, illetve rendelheti el.

Az órarend A pedagógusoknak az iskolában neveléssel, oktatással, munkával eltöltött idejét az iskolai órarend határozza meg. Az iskolai órarendet szeptember 20-ig, illetve február 10-ig kell összeállítani. A tanulók beosztását a főtárgyi napló órarend részében kell feltüntetni, melynek másolatát az iskola, összesítő órarendjéhez is mellékelni kell. A tanulók létszámában, vagy órarend szerinti beosztásában bekövetkezett változásokat a tanár 48 órán belül köteles jelezni az igazgatónak a változást tartalmazó új órarend egyidejű leadásával. A tanulók egyéni és csoportos óráit egyenletesen kell elosztani, biztosítva a felkészülés lehetőségét.

Egyéb iratok, dokumentációk Annak igazolására, hogy a tanuló alapfokú művészetoktatási intézményben tanul, az igazgató iskolalátogatási igazolást adhat ki.

Alkalmazandó záradékok A művészeti iskola a törzslapokon, bizonyítványokon, valamint a félévi értesítőben az alábbi záradékokat használja: Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. N., TI. A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja. N., TI., B. A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgán ..................... tantárgyból ....................... évfolyamba léphet.

N.,TI., B. ..........................

osztályzatot

kapott TI., B.

A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti. N., TI., B.A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles. TI., B. A(z) ............... tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát tett.

N., TI. 63

A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve.

TI., B.

A tanuló jogviszonya a) kimaradással, b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. Bn., TI., B., N. ............................. fegyelmező intézkedésben részesült. N. ........................... fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve. A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem. TI., B. A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. B. Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót TI. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. TI., Pót B. A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. Tl., B. Pótbizonyítvány: Igazolom, hogy név ................................................................... anyja neve ....................................................... a(z) .............................................. iskola ............................................. szak...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte. Pót. B. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez................. vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki. Ezek iskolánkban a következők: Hangszeres tanulmányait megkezdheti Alapfokú képzőművészeti / iparművészeti / táncművészeti / színművészeti tanulmányait megkezdheti Sikeres alapvizsgát tett, a továbbképző osztályba léphet. Művészeti iskolai tanulmányait befejezte. Sikeres művészeti záróvizsgát tett. …. tárgyból …. évfolyam anyagából összevont beszámolót tett …. -án átosztva …. tanárhoz, átvezetve a ….számú naplóba és tözskönyvbe A beszámolón igazoltan/ igazolatlanul nem vett részt. 64

Osztályát engedély alapján folytathatja Igazolt mulasztásai miatt nem osztályozható, osztályát folytathatja Elégtelen tanulmányi eredménye miatt …. főtárgy szakon tanulmányait nem folytathatja Kiváló tanulmányi eredményéért igazgatói dicséretben részesült Kiváló tanulmányi munkájáért dicséretet kap … tárgyból …. számú fegyelmi határozat alapján kizártam a művészeti iskolából. Szülői kérésre töröltem a tanulók névjegyzékéből.

Alkalmazott rövidítések: Beírási napló:

Bn

Osztálynapló:

N.

Törzslap:

Tl.

Bizonyítvány:

B.

65

12. A különös közzétételi lista tartalma a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerint Az alábbi adatokat internetes honlapunkon bárki számára hozzáférhető módon közzétesszük: http://kolping.tolna.net/

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve 4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói 5. Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók 6. Középiskolákban az érettségi vizsgák átlageredményei, évenként feltüntetve 7. Szakképzésben a pályakövetés eredményei 8. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 9. Házirend, Pedagógiai Program 10. A nappali és esti tagozatok képezési lehetőségei 11. Pályázati lehetőségek

A közzétételi listán szereplő adatok hitelességéért, pontosságáért az igazgató felelős. Az adatokat folyamatosan, de minimum évenként felül kell vizsgálni, és szükség szerint aktualizálni, felelőse az igazgató és helyettesei.

66

13. Záró rendelkezések Az SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete fogadja el. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépés napja a SZMSZ jóváhagyásának napja. Amennyiben a SZMSZ felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja a felterjesztéstől számított 31. nap. A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 2010. évi SZMSZ-e.

Mellékletek: 1. számú melléklet:Igazgatóhelyettes, gazdasági igazgató, iskolatitkár munkaköri leírása 2. számú melléklet: Az intézmény Házirendje 3. számú melléklet: Diákönkormányzat szervezeti működési szabályzata 4. számú melléklet: Belső ellenőrzési szabályzat 5. számú melléklet: Iratkezelési szabályzat 6. számú melléklet: Pénztárszabályzat, Számviteli szabályzat 7. számú melléklet: Leltározási, selejtezési szabályzat 8. számú melléklet: Munkavédelmi szabályzat, tanműhelyek működési rendje 9. számú melléklet: Tűzvédelmi szabályzat 10. számú melléklet: Iskolai könyvtár SZMSZ 11. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat

Szekszárd, 2013. március 27. László Péter Ferenc igazgató

67

Fenntartói legitimáció

A Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet, mint fenntartó 2013. …. ….–én megtartott Oktatási bizottsági ülésén megtárgyalta és a .…/2013 (…….) számú határozatával jóváhagyta a Szekszárdi Kolping Katolikus Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola SZMSZ-ét.

Budapest, 2013.

PH

……………………….. Juhász Imre Igazgató

68