A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium
Szervezeti és Működési Szabályzata
„Az mindenkitől elvárható, hogy mindazt megtegye, amire képes”
lehetőleg
Adolph Kolping
Budapest 2014.
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata Tartalom 1.
2.
3.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .......................................................................................................... 5 1.1.
A SZMSZ célja, tartalma ........................................................................................................... 5
1.2.
Jogszabályi háttér .................................................................................................................... 7
1.3.
Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása és megtekintése .............................................................. 8
1.4.
A SZMSZ személyi és időbeli hatálya ....................................................................................... 8
AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, FELADATAI, KAPCSOLATOK ................................................................... 9 2.1.
Az igazgató............................................................................................................................... 9
2.2.
Az igazgatóhelyettes.............................................................................................................. 10
2.3.
A gazdasági vezető ................................................................................................................ 11
2.4.
Az iskola vezetősége .............................................................................................................. 12
2.5.
A vezetők benntartózkodása ................................................................................................. 13
2.6.
A vezetés helyettesítésének rendje....................................................................................... 13
AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, ALKALMAZOTTAI ............................................................................ 13 3.1.
A nevelőtestület .................................................................................................................... 13
3.2.
Szakmai munkaközösség ....................................................................................................... 16
3.3.
A pedagógus .......................................................................................................................... 17
3.3.1.
A pedagógus intézményben tartózkodása .................................................................... 18
3.3.2.
A dolgozó más irányú munkaviszonya........................................................................... 18
3.3.3.
A pedagógus helyettesítése .......................................................................................... 18
3.3.4.
Osztályfőnök, osztálytanító ........................................................................................... 19
3.4.
Diákönkormányzat................................................................................................................. 19
3.4.1.
Részvétel a diákönkormányzatban ................................................................................ 19
3.4.2.
A működési feltételek biztosítása.................................................................................. 20
3.5.
Az osztályközösség ................................................................................................................ 20
3.6.
A Szülői Szervezet .................................................................................................................. 20
3.6.1.
A Szülői Szervezet működése ........................................................................................ 20
3.6.2.
Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel ............................................................................ 21
3.6.3.
A Szülői Szervezet jogosítványai .................................................................................... 21
4. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI ..................................................................................................... 21 4.1.
A működés rendje ................................................................................................................. 21
4.1.1.
Az intézmény nyitva tartása .......................................................................................... 21
4.1.2.
A tanulók fogadásának rendje ....................................................................................... 22
1
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata 4.2.
Intézmény dolgozóinak, tanulóinak munkarendje ................................................................ 23
4.2.1.
A pedagógusok munkarendje ........................................................................................ 23
4.2.2.
A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje ....... 23
4.2.3.
Az intézmény tanulóinak munkarendje (a házirend) .................................................... 24
4.3.
Térítési díjak .......................................................................................................................... 24
4.4.
Tanulók felvétele ................................................................................................................... 24
4.5.
Vizsgarend ............................................................................................................................. 25
4.5.1.
Osztályozó vizsga: .......................................................................................................... 25
4.5.2.
Különbözeti vizsga: ........................................................................................................ 26
4.5.3.
Magántanulói vizsga: ..................................................................................................... 26
4.5.4.
A tanulók továbbhaladása ............................................................................................. 26
4.5.5.
Magántanulók ............................................................................................................... 27
4.6.
A tanulókkal kapcsolatos ügyintézés ideje, rendje................................................................ 27
4.7.
A tanítási órák, óraközi szünetek rendje ............................................................................... 27
4.8. Belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel ..................................................................................................................................... 28 4.9.
Létesítmények használata ..................................................................................................... 28
4.10. 5.
Az intézmény helységeinek bérbeadási rendje ................................................................. 29
A TANULÓ ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK................................................... 29 5.1.
A tanulók jutalmazásának elvei ............................................................................................. 29
5.2.
A jutalmazás formái ............................................................................................................... 29
5.3.
Fegyelmező és fegyelmi intézkedések .................................................................................. 30
5.4.
A tanulók kártérítési felelőssége ........................................................................................... 31
5.5.
A tanulói hiányzás igazolása .................................................................................................. 31
5.5.1. 6.
SNI-S ÉS TEHETSÉGES GYERMEKEKKEL VALÓ FOGLAKOZÁS.......................................................... 33 6.1.
7.
A tanulói késések kezelési rendje .................................................................................. 32
A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás .......................................................... 33
6.1.1.
Az intézmény feladatai .................................................................................................. 33
6.1.2.
A tanulók jogai és kötelezettségei ................................................................................. 33
6.2.
Tehetséggondozás ................................................................................................................. 34
6.3.
Képességfejlesztés ................................................................................................................. 34
A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI ......................................................... 34 7.1.
Egyéb rendszeres tanórákon kívüli foglakozás ...................................................................... 35
2
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata 7.2. 8.
Egyéb nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozás................................................................. 35
A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ........................................................... 35 8.1.
A belső ellenőrzés területei és feladatai ............................................................................... 36
8.2.
A belső ellenőrzés felelősei ................................................................................................... 37
8.3.
A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje.................................. 38
8.4.
Az ellenőrzés módszerei: ....................................................................................................... 40
8.5.
A tanulói teljesítmény ellenőrzése ........................................................................................ 40
8.6.
Az intézményben folyó gazdasági munka belső ellenőrzése................................................. 40
9.
BELSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ................................................................................................ 41 9.1.
Az igazgatóság és a nevelőtestület ........................................................................................ 41
9.2.
Az igazgató (igazgatóhelyettesek) és a tanulók..................................................................... 42
9.3.
A nevelők és a tanulók........................................................................................................... 42
9.4.
A Szülők tájékoztatási formái ................................................................................................ 42
9.4.1.
Szülői értekezlet ............................................................................................................ 43
9.4.2.
Össztanári fogadóóra .................................................................................................... 43
9.4.3.
Egyéni tanári fogadóóra ................................................................................................ 43
9.5. 10.
Az alapdokumentumok hozzáférhetőségének lehetőségei .................................................. 43 KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ............................................................................................ 44
10.1.
Kapcsolat a helyi Egyházi Közösséggel .............................................................................. 44
10.2.
Kapcsolat a Magyar Vízilabda Szövetséggel ...................................................................... 44
10.3.
Kapcsolat a Központi Sport - és Ifjúsági Egyesülettel ........................................................ 44
10.4.
Kapcsolat a fenntartóval.................................................................................................... 45
10.5.
Kapcsolat pedagógiai, szakmai téren ................................................................................ 45
10.6.
Kapcsolat gyermekjóléti ügyekben.................................................................................... 45
10.7.
Kapcsolat egészségügyi ellátást érintő ügyekben ............................................................. 45
10.8.
Kapcsolat a szülőkkel ......................................................................................................... 46
10.9.
Kapcsolat beiskolázási ügyekben....................................................................................... 46
10.10.
Kapcsolat egyéb ügyek terén............................................................................................ 46
11.
ÜNNEPÉLYEK ÉS HAGYOMÁNYÁPOLÁS ..................................................................................... 47
11.1.
A hagyományápolás külsőségei ......................................................................................... 48
12.
RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ..................................... 48
13.
EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET, BALESETVÉDELEM, MUNKAVÉDELEM ........................................ 49
14.
KÖNNYÍTETT ÉS GYÓGYTESTNEVELÉSI FOGLALKOZÁSOK ......................................................... 49
3
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata 15.
A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ......................................................................................... 50
16. AZ ISKOLAI SPORTKÖR ÉS AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE................................................................................................................................................... 50 17.
INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ........................................................................................ 50
18.
EGYÉB, EDDIG MÉG NEM SZABÁLYOZOTT TÉMÁK .................................................................... 50
18.1.
Aláírási és pecséthasználati jogkör .................................................................................... 50
18.2.
Elektronikus okiratok és nyomtatványok hitelesítésének és tárolásának rendje. ............ 51
18.3.
A reklámtevékenység szabályozása................................................................................... 51
19.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK............................................................................................................... 52
20.
MELLÉKLETEK............................................................................................................................. 53
4
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata „A nevelők ne feledjék, hogy elsősorban tőlük függ: vajon a katolikus iskola valóra tudja-e váltani céljait és kezdeményezéseit. Nagy gonddal készítsék elő a tanerőket, hogy mind evilági, mind egyházi tudományokban megfelelő tudással és képesítéssel rendelkezzenek, és jártasak legyenek a nevelés művészetében, fölhasználva fejlődő korunk legújabb eredményeit. Az egymás és a tanítványok iránt szeretettel és apostoli lelkülettel tegyenek tanúságot életükkel és tanításukkal az egyetlen Mesterről, Krisztusról.” (GRAVISSIMUM EDUCATIONIS 8. fejezet)
1.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. § bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kolping Általános Iskola és Gimnázium OM azonosító: 102783, 1134 Budapest, Huba u. 6. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. § (1) bekezdés] A katolikus iskolára vonatkoznak azok a szabályok és előírások amelyeket a Katolikus Egyház megfogalmaz a katolikus iskolával kapcsolatban. A Codex Iuris Canonici foglakozik a katolikus iskolával és neveléssel a 796. kán.–tól a 806. kán.-ig tartó szakaszában.
1.1.
A SZMSZ célja, tartalma
A szabályzat célja az intézmény szervezeti felépítésének meghatározása. A pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézményünk működésének, belső rendjének kialakítása, a belső és külső kapcsolatok szabályozása és azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe. Az intézmény céljai: A Kolping Általános Iskola és Gimnázium első nyolc évfolyamán az általános iskolai követelményeknek, míg a felsőbb négy évfolyamán a gimnáziumi követelményeknek megfelelő általános műveltségtartalmat hordozó oktatás és nevelés folyik. Törekszünk a tanulók életvitelének, az élethosszig tartó tanulás iránti igényének kialakítására. A tanítás nappali tagozaton folyik, a gimnázium négy évfolyamának teljesítése után tanulóink érettségi vizsgát tehetnek. 5
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata Az iskola célja: „A katolikus iskola nevelési tervének Krisztus az alapja.….Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” „Mert hiszen Jézus Krisztus fölemeli és megnemesíti az embert, értékesebbé teszi az emberi létezést, ő az az életeszmény és példakép, amelyet a katolikus iskola a fiatalok elé állít.” A II. Vatikáni Zsinat külön dokumentumban, „Gravissimum Educationis Momentum” (Nyilatkozat a keresztény nevelésről) foglalkozik a keresztény neveléssel. Ezen kívül fontos kiemelni még a Lumen Gentium és a Gaudium et Spes konstitúciók szerepét, amelyek megfogalmazzák az Egyház és a mai világ viszonyát, amihez szorosan kapcsolódik az oktatás és a nevelés. Mindezek mellett fontos dokumentum: Az Egyházi Törvénykönyv, amely szintén nagyobb részt szán a katolikus nevelésnek, azon belül pedig egy fejezet kiemelten az iskolákkal foglalkozik. A Zsinat után a Katolikus Nevelés Kongregációja foglalkozott a katolikus oktatással és iskolával. A katolikus iskola küldetése összetett, mert része az Egyháznak, így annak küldetésének, ugyanakkor mint iskola az ember szociális fejlődésének fontos színtere. Az egyház egyetemes küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, aminek meg kell valósulnia a katolikus iskolákban is. „A katolikus iskola: része az Egyház üdvösséget szolgáló küldetésének különösen a hitre nevelés kötelességének vonalán”. A katolikus iskola sajátos jellegeként szintén a Krisztus-központúságot fogalmazza meg ugyanezen dokumentum. Ez a küldetés nem valósulhat meg egyházi közösség nélkül. A katolikus iskola közösségi jellegét fogalmazza meg a Zsinat: „Vannak azonban sajátos feladatai: megteremti az Evangéliumi szabadság és szeretet légkörét az iskolai közösségben, segíti a fiatalokat abban, hogy személyiségük kibontakoztatásával együtt növekedjék bennük az az új teremtmény, amellyé a keresztségben lettek; végül, az egyetemes kultúrát úgy kapcsolja össze az üdvösség hírével, hogy a hit fénye átjárja a tanulóknak a világról, az életről és emberről fokozatosan szerzett ismereteit.” Ezt fogalmazza meg A katolikus iskola a harmadik évezred küszöbén című dokumentum is, amikor a katolikus iskola közösségi jellegét teológiai fogalomnak nevezi. Összefoglalható tehát, hogy a katolikus iskola, mint közösség, egyházi közösség jelenik meg a különböző egyházi dokumentumokban. Ennek a közösségnek tagjai különböző szinten mind a pedagógusok, mind a diákok, mind a szülők. Természetesen ezen 6
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata szereplők más-más szinten kapcsolódnak ehhez a közösséghez. Az intézményvezető, mint vezető elsősorban a pedagógusok számára vezető, ezen túl persze vezetője az intézményben tanuló diákoknak is. Az iskola közösségének állandó tagjai az ott dolgozók, így belőlük kell, hogy álljon az a közösség, amely meghatározója az iskolának. A fent megfogalmazottak alapján a katolikus iskola olyan keresztény pedagógusok közössége, akiknek hivatásuk e közösségben megélni hitüket. A katolikus iskola egyházi küldetését csak tagjai közösségében tudja megélni, ezért fontos, hogy mind szakmailag, mind személyes hitükben példát tudjanak mutatni a rájuk bízottaknak. A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) az a helyi dokumentum,
amely
a
magasabb
jogszabályok
előírásainak
figyelembevételével
meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl
elveiben
és
tartalmában
illeszkedik
az
intézmény
más
belső
szabályaihoz,
alapdokumentumaihoz.
Az intézmény alapdokumentumai: •
az alapító okirat;
•
a pedagógiai program és a helyi tanterv;
•
a SZMSZ és mellékletei;
•
a házirend;
•
a tanévi munkaterv;
•
az intézmény munkajogi belső szabályzata;
•
a Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata.
•
a Szülői szervezeti és működési szabályzata.
1.2.
Jogszabályi háttér
A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: •
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: NKt.)
•
az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési7
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: R.) •
A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
•
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.)
•
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szabályain alapulnak a helyi sajátosságok figyelembevételével.
1.3.
Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása és megtekintése
A Kolping Általános Iskola és Gimnázium SZMSZ-ét az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2014. …………………. …………-án elfogadta. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta az SZMK és a DÖK amelyet a záró fejezetben aláírásukkal igazolnak.
Jelen
SZMSZ
tartalmát
a
fenntartó,
a
Kolping
Oktatási
és
Szociális
Intézményfenntartó Szervezet jóváhagyta.
Jelen SZMSZ-t a tanulók, szüleik, az intézménnyel munkaviszonyba állók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában és a titkárságon munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Tartalmáról és előírásiról az igazgató vagy helyettese ad tájékoztatást munkaidőben.
1.4.
A SZMSZ személyi és időbeli hatálya
A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.
8
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.
Az SZMSZ 2014 szeptember 1-én lép hatályba, és határozatlan időre szól. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző, 2013. szeptember 1.– én elfogadott SZMSZ-e.
2.
AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, FELADATAI, KAPCSOLATOK
2.1.
Az igazgató
Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. − Az
igazgató
vezetői
tevékenységét
az
igazgatóhelyettes,
szükség
szerint
a
munkaközösség-vezetők, valamint a gazdasági vezető közreműködésével látja el. − Az igazgató jogállását a Nkt. és más vonatkozó jogszabályok határozzák meg. − Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét munkaszerződésében rögzített munkaköri leírás és az érvényes jogszabályok állapítják meg. − Az igazgató ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – át nem utalt – feladatokat.
Kizárólagos jogkörébe tartozik: −
az intézmény alkalmazottai feletti teljes munkáltatói jog
−
munkaszerződések megkötése és a felmondás,
−
az SZMSZ és a Pedagógiai Program, valamint más, a jogszabályokban előírt szabályzatok és dokumentumok előkészítése, előkészíttetése
−
tanév beosztása, 9
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata −
nevelőtestületi értekezletek összehívása,
−
posta felbontása, iktatás elrendelése
−
bizonyítványok, hivatalos iratok aláírása,
−
felelős a vizsgák szabályszerű megtartásáért,
−
fegyelmi ügyekben dönt,
−
dönt a munkaügyi vitákban és kérdésekben,
−
az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető megbízása,
−
utalványozási jogkör,
−
a költségvetés elkészíttetése és felterjesztése,
−
karbantartási és beruházási terv elkészíttetése
−
az iskola jogi képviselete,
−
hatályos törvények és rendelkezések megismerése és megtartása,
−
órák látogatása, azok megbeszélése a pedagógusokkal,
−
a pedagógiai munka támogatása.
2.2.
Az igazgatóhelyettes
A igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, vele együttműködve látja el. Feladatát a megbízásakor átadott munkaköri leírásban határozza meg az igazgató. Az igazgatóhelyettes megbízatását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan időre szól. A helyettes általános feladatai: − az igazgató távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót, − az igazgató távollétében a posta felbontása, iktatás elrendelése, hivatalos iratok aláírása − az órarend elkészítése, − kapcsolatok a szülőkkel, − ügyeletek és délutáni foglalkozások tervezése és megszervezése, − óracserék megszervezése, 10
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata − gondoskodás a hiányzó tanárok helyettesítéséről, − foglalkozási naplók, dolgozatok, mérések ellenőrzése, − tanügy-igazgatási feladatok (beiratkozás, átvétel, távozás, stb.) adminisztráltatása, − pót és magántanulói vizsgák megszervezése, adminisztráltatása − szülői fogadóórák és értekezletek megszervezése, − óralátogatás és azok megbeszélése a pedagógusokkal, − intézmény képviselete megbízás szerint, − iskolaorvosi vizsgálat megszervezése, − a továbbtanulási tevékenység megszervezése, felügyelete.
2.3.
A gazdasági vezető
Az igazgató bízza meg. Irányítja a „műszaki” és a „kisegítő” munkakörbe besorolt alkalmazottakat, valamint az iskolatitkár gazdasági jellegű tevékenységeit. Feladatát a megbízásakor átadott munkaköri leírásban határozza meg az igazgató. Általános feladatai: − a „műszaki” és a „kisegítő dolgozó” elnevezésű munkakörökbe tartozó dolgozók irányítása az igazgató utasításai alapján − a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások elkészítése, azok helyességének ellenőrzése, − a számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartása és betartatása, − vagyonvédelem körébe tartozó intézkedések, − a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítása és ellenőrzése, − térítési díjak befizetéseinek ellenőrzése és a többletfizetések visszatérítése, − beruházás megtervezése, − pályázatok elkészítése, különösen a gazdasági, gazdálkodási, költségvetési jellegű részekre vonatkozóan, − ellenjegyzési, utalványozási jogkört gyakorol.
•
Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre: 11
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata Az
intézmény
önállóan
gazdálkodik,
a
fenntartó
által
jóváhagyott
éves
költségvetésének előirányzatai feletti rendelkezés szempontjából a hatályos jogszabályi előírásoknak és szabályzatoknak megfelelően teljes jogkörrel rendelkezik. Gazdálkodásának belső rendjét a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján és belső szakmai szabályzatai szerint köteles folytatni. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.
2.4.
Az iskola vezetősége
Az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A vezetőség tagjai: -
az igazgató
-
az igazgatóhelyettes
-
munkaközösség-vezetők
-
gazdasági vezető
Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre – napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívható (ha van működő szervezet) a diákönkormányzat vezetője. Operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető és a munkaközösség-vezetők szükség esetén megbeszélést tartanak. Az iskola vezetése, a Szülői Szervezet vezetése szükség szerint ülésezik és dönt a stratégiai kérdésekről. Határozatait szótöbbséggel hozza. Heti
rendszerességgel
tartunk
iskolavezetőségi
értekezletet,
melyen
az
intézményvezető, helyettes, tagozatvezető és a munkaközösség-vezetők vesznek részt. Az igazgató tájékoztatja a résztvevőket a pedagógiai munkát és az iskola életét érintő aktualitásokról, esetleges változásokról, értékeli az elvégzett feladatok sikerességét. Minden jelenlévő beszámol az elmúlt időszak eseményeiről, az elvégzett ellenőrzések tapasztalatairól. Közösen kijelölik a leendő feladatokat. Az iskola igazgatója kikéri a munkaközösség-vezetők véleményét a megvalósított feladatok eredményességét, az elkövetkező programok lebonyolítását,
tanulókkal,
tanulócsoportokkal
kapcsolatos
munkaközösségek tagjait érintő szakmai kérdéseket illetően.
12
problémákat,
az
egyes
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
2.5.
A vezetők benntartózkodása
Az iskola nyitvatartási idején belül, 7.00 óra és 16 óra között az igazgató, vagy igazgatóhelyettes az iskolában tartózkodik. A vezetői ügyeletet az igazgató és/vagy az igazgatóhelyettes biztosítja. Általános benntartózkodási és helyettesítési szabály, hogy az igazgató vagy igazgatóhelyettes
távolléte
esetén
a
délelőtti,
tanítási
órákon
a
felső
tagozatos
munkaközösség-vezető, az 5. óra utáni időszaktól kezdve az alsó tagozatos munkaközösségvezető tekintendő felelős, intézkedésre jogosult vezetőnek. Ettől a rendtől, igazgatói utasításra el lehet térni.
2.6.
A vezetés helyettesítésének rendje
Az igazgatót akadályoztatása esetén – azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a reá ruházott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Gazdálkodási kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el, tájékoztatási kötelezettséggel. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése: az igazgató által egy feladatra, vagy meghatározott időszakra megbízott pedagógus, egyéb intézkedés híján a munkaközösség-vezető, illetve az a pedagógus, akit az igazgató a feladattal megbíz.
3.
AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, ALKALMAZOTTAI
3.1.
A nevelőtestület 13
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. (Nkt. 70§) A nevelőtestület tagjai az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági ügyintézője, valamint az oktató-nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény valamint az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet határozzák meg. − Az iskola életével, hivatalos ügyeivel kapcsolatos intézkedések, viták szolgálati titkot képeznek, ezeket a nevelőtestület minden tagja köteles megőrizni. − A nevelőtestület döntéseit értekezleten nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a külön jogszabályokban meghatározott eseteket. − A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. − A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület rendes értekezletei: alakuló-tanévnyitó, tanévzáró, félév- és év végi osztályozó, nevelési értekezletek. − A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. − Az igazgató rendkívüli nevelési értekezlet vagy munkaértekezlet összehívásáról a napirend legkésőbb három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója (vagy helyettese) készíti elő.
A
munkaközösség-vezetők
a
nevelőtestület
előtt
szóban
ismertetik
a
munkaközösségek véleményét. Írásban továbbítja az igazgatóhoz, a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó napirendi pontjához a Szülői Szervezet képviselőjét, a diákönkormányzat tanuló képviselőjét meg lehet hívni. 14
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az igazgató, igazgatóhelyettes, látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. A nevelőtestület javaslattévő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A nevelőtestületi feladatok ellátása érdekében tartott értekezletek időpontját a mindenkori tanév helyi rendje tartalmazza. A nevelőtestület egy tanév során az alábbi értekezleteket tartja: -
tanévnyitó értekezlet;
-
félévi értékelő értekezlet;
-
tanévzáró értekezlet;
-
tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal);
-
nevelési értekezlet (évente egyszer);
-
félévi és év végi osztályozó értekezlet.
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 %-a plusz 1 fő kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. -
nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van;
-
a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másképp nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza;
-
a nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet.
A nevelőtestületi értekezletről emlékeztetőt, a tanévnyitó, a tanévzáró és a félévi értékelő értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. Minden félév és tanév végén osztályozó értekezletet tartunk, ahol az intézmény összes pedagógusa részt vesz. Ezeken az értekezleteken az osztályfőnökök elemzik az osztály közösségének alakulását, a tanulói vizsgaeredményeket és, ha volt lemorzsolódás, akkor 15
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata annak okait. Ismertetik a szükséges statisztikai adatokat, beszámolnak a sikerekről, problémákról. Kiemelik a kimagasló és a gyenge tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulókat. Az értekezleteken jelenléti ívet töltünk ki. Az elhangzottakról jegyzőkönyv készül, amelyet egy kijelölt jegyzőkönyvvezető készít el. Ugyancsak a félév és a tanév végén félévi és tanév végi értekezletet tartunk, melyen a részvétel az intézmény összes pedagógusa számára kötelező. Az iskola igazgatója, a pedagógusok beszámolnak az addig eltelt időszakban végzett munkáról. Értékelik saját területükön elért eredményeket az iskola pedagógiai programjának, és az éves munkatervben foglaltak tükrében. Elemzik a célok megvalósulását, a feladatok elvégzésének színvonalát. Előre mutatnak következő év feladatainak kijelölésére. A részvételt jelenléti ív kitöltésével kell igazolni. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, amelyet a fenntartónak kell eljuttatni. Ennek felelőse az intézményvezető.
3.2.
Szakmai munkaközösség
Az azonos tárgyat tanító, azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösségek feladatait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény valamint az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet határozzák meg. A szakmai munkaközösség javaslattételi és véleményezési jogköre gyakorlásával kapcsolódik be az iskola vezetésébe. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre.
A munkaközösségek feladata: •
megbízás előtt véleményezi vezetőjét,
•
munkatervet készít, melyben a feladatok elosztásáról rendelkezik,
•
véleményezi és irányítja a szertárak és tantermek fejlesztését,
•
törekszik az iskolán belüli egységes értékelésre, 16
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata •
versenyre való jelentkezésről dönt,
•
minden olyan kérdésben, amit a tantestület átruház, intézkedik,
•
javaslataival segíti az igazgató munkáját.
Az iskolánkban dolgozó pedagógusok együttműködésének kereteiről, formáiról a dokumentálás módjáról, a találkozások gyakoriságáról a nevelőtestület tagjai közösen döntenek. Kisebb, csak egy tantárgyat érintő probléma esetén nem szükséges teljes munkaközösségi foglalkozást tartani, elég, ha az adott tárgyat tanító kollégák ülnek össze, és vitatják meg közös gondjaikat. A munkaközösség vezetőjének akkor is jelen kell lennie ezeken a megbeszéléseken, ha ő éppen nem érintett az adott tantárgy oktatásában és a problémát jeleznie kell az iskolavezetés felé. Gyakran szükséges, hogy az egy osztályban tanító kollégák megbeszéléseket tartsanak. Az összejövetelek gyakorisága változó, az adott osztályban jelentkező problémák felmerülésétől függ. A megbeszélést bármely kolléga kezdeményezheti, és az osztályfőnök szervezi meg.
3.3.
A pedagógus
Minden tanár legyen tudatában annak, hogy elsősorban élete példájával nevel. Ez egyaránt igaz az iskolai és az iskolán kívüli magatartására is. Az iskola tanulóitól – a mindennapi életben szokásos figyelmesség kivételével – ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogadhatnak el. A szolgálati és hivatali titok megőrzése az iskola minden dolgozójának kötelessége. A pedagógusok az iskolai élet egészére figyelve – a saját munkakörükön túl is – segítsék
a
közösség
tagjainak
emberi
és
keresztény
kibontakozását.
Esetleges
akadályoztatásukat időben jelezzék. Óra elhagyására vagy cseréjére csak komoly ok (betegség) miatt és a helyettesítés megszervezése mellett kerülhet sor. Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról soha ne feledkezzenek meg! A pedagógus munkaköri kötelességét a munkaköri leírása tartalmazza.
17
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata 3.3.1. A pedagógus intézményben tartózkodása
A pedagógus azokon a napokon, amikor szentmise van 7.45-re, más napokon a tanítást megelőzően 15 perccel korábban érkezik, későbbi órakezdés esetén legkésőbb az óráját megelőző szünet elejére érkezik az iskolába. Napi iskolában tartózkodása a tanítási óráját követő szünet végéig tart. Amennyiben azt tapasztalja, hogy az utána következő óra megtartója bármilyen okból hiányzik, akkor helyettesíti addig, amíg a vezetés másként nem rendelkezik. Év végén a pedagógus akkor kezdheti meg szabadságát, ha munkáját befejezvén az iskolavezetésnek az általa kezelt iratokat (naplót, törzslapot, tanmeneteket, stb.) és az osztálytermet berendezéseivel együtt rendben leadta.
3.3.2. A dolgozó más irányú munkaviszonya
Az intézmény dolgozójának bármilyen más munkaviszony létesítéséhez rendelkeznie kell az igazgató jóváhagyásával. A pedagógus csak olyan munkaviszonyt vállalhat el és tölthet be (a munkaviszony formájára való tekintet nélkül) amely összeegyeztethető a katolikus oktatási intézmény pedagógiai elveivel, erkölcsi követelményeivel, s amelyet ellátva az sem az iskola, sem a pedagógus tekintélyét nem csökkenti az intézmény által nevelt-tanított gyermekek előtt. Ha a pedagógus – különösen az igazgató engedélye nélkül - méltatlan, katolikus pedagógusi munkakörrel össze nem egyeztethető munkát vállal, ez önmagában elegendő ok munkaviszonya azonnali és végkielégítés nélküli megszüntetésére.
3.3.3. A pedagógus helyettesítése
A helyettesítések általános rendje: alsó tagozaton az osztálytanítót a napközis csoportvezető társa (és fordítva) helyettesíti. Felső tagozaton törekedni kell a szakszerű helyettesítés megoldására. A helyettesítést kérő pedagógus a helyettesítés kérésekor közli az óra anyagát, s a tanításhoz szükséges anyagokat (tankönyv, munkafüzet, tanmenet, stb.) a 18
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata helyettesítést végző kolléga – illetve a helyettesítést szervező igazgatóhelyettes rendelkezésére bocsátja.
3.3.4. Osztályfőnök, osztálytanító
Az osztályfőnököt, osztálytanítót az igazgató bízza meg. A megbízás általában az adott tanévre érvényes. Az osztályfőnök, osztálytanító feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.
3.4.
Diákönkormányzat
3.4.1. Részvétel a diákönkormányzatban
Valamennyi tanulónak jogában áll – megfelelő módon és formában – véleményt nyilvánítani az iskola életét érintő kérdésekben. Mindez diákönkormányzaton keresztül történhet szervezett formában. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. (Nkt. 120.§) A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A DÖK jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskola diákönkormányzatának működését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet határozzák meg. Munkáját, a diákönkormányzatot segítő pedagógus koordinálja a tanulók és a tantestület bevonásával. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. 19
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt.
3.4.2. A működési feltételek biztosítása
Az intézmény biztosítja a diákönkormányzatban folytatott munkához a feltételeket. A diákönkormányzat céljainak, feladatainak megvalósításához használhatja az iskola telefonvonalát – ésszerű takarékossággal – levelezéseit az iskola költsége terhére intézheti. A diákönkormányzat által létrehozott diákkörök – igazgatói engedéllyel – használhatják az iskola helyiségeit, vagy szabadtéri területét. A diákköröket az igazgatóhelyettes tartja nyilván.
3.5.
Az osztályközösség
Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösségek saját tagjaikból 2 fő képviselőt választ, akik részt vesznek a DÖK munkájában.
3.6.
A Szülői Szervezet
3.6.1. A Szülői Szervezet működése
20
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata A szülői szervezetek működését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény valamint az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet határozzák meg. Az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával a véleményüket azokban a kérdésekben, amelyben a jogszabály a szervezetnek véleményezési jogot biztosít. A Szülői Szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet, véleményezéssel érintett pontjának tárgyalásához meg lehet hívni. Az intézményi Szülői Szervezet tagjait az osztályok delegálják.
3.6.2. Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel
Az intézményi Szülői Szervezet részére az igazgató tanévenként legalább három alkalommal tájékoztatást ad az intézmény működéséről. Az osztályok Szülői Szervezeteivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot, évenként legalább két szülői értekezletet tartanak.
3.6.3. A Szülői Szervezet jogosítványai
A szülői szervezet véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) az éves munkaterv elfogadása előtt, d) a házirend elfogadása előtt.
4. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI
4.1.
A működés rendje
4.1.1. Az intézmény nyitva tartása
21
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata − Az iskola szorgalmi időben reggel 7.00 órától a napközi foglalkozás végéig (általában 16.30 óra) van nyitva a diákok előtt. Az esti tagozat munkarendje 16.00-21.00 óráig terjed. A heti tanítás rendjét a félévre érvényes órarend rögzíti. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a megfelelő naplóba vezeti a szaktanár. A tanulók felügyeletét óraközi szünetekben az ügyeletes pedagógusok látják el. A tanítási óra védelme mindenkinek kötelessége. A tanítási órát zavarni nem lehet. Tanárt és tanulót óráról csak az igazgató engedélyével lehet kihívni. − A tanév rendjét a munkaterv rögzíti. − Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, vagy a nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. − Ügyelet idején és a nyitva tartáson túl az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. − A nyári szünet ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg.
4.1.2. A tanulók fogadásának rendje
− A reggeli ügyelet 7.00-kor kezdődik és 8.15-ig tart. Szülői igény esetén a nevelőtestület dönt az esetleges más ügyeleti rendről. Az ügyelet nem kezdődhet 7 óránál korábban. − A tanítás kezdete 8.30 óra. A tanítási idő 45 perc. − A csengetés rendjét a Házirend szabályozza. − A szünetekben - az ebédeltetés ideje alatt az ebédlőben - tanári ügyelet működik. A tanári ügyeletet az igazgatóhelyettes állapítja meg és hirdeti ki. − Szükség esetén rövidített órák is tarthatók. Ekkor külön, erre a napra megállapított csengetési rend van életben. − A tanítási idő végén a tanulók csoportosan távoznak az iskolából. A tanuló tanulási idő alatt csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes, vagy az osztályfőnök írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát.
22
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata 4.2.
Intézmény dolgozóinak, tanulóinak munkarendje
4.2.1. A pedagógusok munkarendje
A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy igazgatóhelyettes állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait – a tanórákra elkészített órarend függvényében. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni! A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7.45-ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt a tanóra elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra elcserélését az tagintézmény igazgatója vagy igazgatóhelyettese engedélyezi. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő - feladatokra megbízást vagy kijelölést az intézmény vezetője adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.
4.2.2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje
Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelő-oktató munkát közvetlenül: iskolatitkár, rendszergazda, pedagógiai asszisztens. A nem pedagógus alkalmazottak (adminisztratív és technikai) munkarendjét – a Munka Törvénykönyve alapján az igazgató és a gazdasági igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a gazdasági igazgató tesz javaslatot a munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a fenti alkalmazottak szabadságának kiadására. A konkrét napi 23
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata munkabeosztást az intézményben a javaslat alapján az igazgató vagy helyettese határozza meg.
4.2.3. Az intézmény tanulóinak munkarendje (a házirend)
Az intézményi rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók (hetesek) ügyelnek. (Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettes feladata.)
4.3.
Térítési díjak Az étkezési térítési díjakat az iskolatitkár az igazgató által jóváhagyott befizetési
napokon az mindenkor érvényes jogszabályoknak, fenntartói utasításoknak megfelelően havonta szedi be. A befizetendő összegről és a befizetés napjáról a szülőt a napközi csoport vezetője az igazgató utasítása alapján tájékoztatja. A tanulói jogviszony bármilyen okból történő megszűnése vagy szüneteltetése esetén a többletfizetés visszatérítésről egy hónapon belül az iskola intézkedik. Az iskola az igénybe nem vett befizetéseket, ha a szülő azt időben bejelentette, a következő befizetés alkalmával beszámítja. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményt jogszabályok állapítják meg. Ezen jogszabályok betartatásáért a gazdasági vezető a felelős.
4.4.
Tanulók felvétele
A tanulók beíratásának, felvételének rendjét az igazgató a Fenntartóval egyetértésben, az előző tanév befejezéséig rögzíti, az érvényes jogszabályoknak megfelelően.
24
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata A jelentkezés és a felvételi beszélgetés idejét, a felvétel módját a helyi szokásoknak, ill. a jogszabályi feltételeknek megfelelően ismerteti. Más iskolákból átjelentkező tanulók esetében az igazgatóhelyettesnek és a fejlesztő pedagógusnak a véleményét az igazgató kikéri.
4.5.
Vizsgarend
A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályokat, így a vizsgák rendszerét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § - 78. §-a szabályozza.
4.5.1. Osztályozó vizsga:
Az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető iskolai vizsga, melyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -
az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
-
az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, ill. az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
-
ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból,
-
egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, de a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet,
-
ha a tanuló hiányzása az adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladja, de a tantestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet,
Bizottság előtti vizsga. Ha a tanuló kérésére jön létre az osztályozó vizsga, akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal a vizsgára jelentkezni az igazgatónál.
25
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelemre két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő engedélyezett távolléte igazolt hiányzásnak minősül.
4.5.2. Különbözeti vizsga:
Az igazgató írhatja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek (tananyagok) összevetése után. Bizottság előtti vizsga. Az osztályozó és különbözeti vizsgák idejét, rendjét az igazgató határozza meg. A vizsgákról az érintetteket írásban értesíteni kell.
4.5.3. Magántanulói vizsga:
A magántanulók írásbeli kiértesítés alapján, vizsgabizottság előtt tesznek vizsgát. A magántanulói vizsgák anyagait az érintett szaktanárok dolgozzák ki. A magántanulói vizsgák adminisztrációs feladatait az érintett osztályfőnök végzi el, a vizsgáztatásban résztvevő pedagógusok bevonásával, legkésőbb a vizsga utáni 3. munkanapig.
4.5.4. A tanulók továbbhaladása
A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesített. A tanév végi elégtelen minősítés egy, vagy több tantárgyból javítóvizsgán javítható (általában augusztus hónapban). Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát vagy azt az óraszámot, amelyet érvényes jogszabály állapít meg, a tanév végén nem osztályozható, a tantestület határozata alapján –a jogszabályi feltételeknek megfelelően - osztályozó vizsgát tehet. A sikertelen osztályozóvizsga évfolyamismétlést von maga után.
26
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata 4.5.5. Magántanulók
A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanulói státust az iskola igazgatója határozatban engedélyezi. A magántanuló a tanév végén (vagy az iskolával egyeztetett időpontban) az adott évfolyamon oktatott tárgyakból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt.
4.6.
A tanulókkal kapcsolatos ügyintézés ideje, rendje Hivatalos ügyek intézése 8-15 óráig az irodákban történik. Az esti tagozat számára heti egy alkalommal az iroda 16.30-ig tart ügyfélfogadást –
ezt a tanév elején nyilvánosságra hozza.
4.7.
A tanítási órák, óraközi szünetek rendje Az oktatás és nevelés a PP, a HT, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő
heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra gimnáziumban a 0. óraként 7:30-kor, míg az általános iskolai részben 1. óraként 8:30-kor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat általában legkésőbb 16:00 óráig be kell fejezni. Rendkívüli esetben az igazgató rövidített órák tartását rendelheti el. Az esti tagozat számára a tanítás 16:00 – 21:00 között van megszervezve. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek. Az óraközi szünetek időtartama: 15, 10, illetve 5 perc. Az óraközi szünetek ideje csak rendkívüli esetben (igazgatói utasításra) rövidíthető. 27
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
4.8. Belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az iskolában tanítási idő alatt látogatók, vagy szülők csak az igazgató engedélyével tartózkodhatnak. Tanítási szünetben az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkájukat végzők tartózkodhatnak az épületben. Külső személyek az igazgató engedélyével és a megállapodás szerinti időben használhatják a helyiségeket. A berendezésekért teljes kártérítési felelősséggel tartoznak. Az iskola helyiségeinek bérbeadását az igazgató engedélyezi. Külső személyek az intézményben csak úgy tartózkodhatnak, ha a nevelési-oktatási tevékenységet semmilyen módon sem zavarják. Az intézmény jellegének megfelelő, visszafogott, kulturált viselkedés és az intézményhez illő tevékenységformák mellőzése esetén az érvényes bérleti szerződés azonnali hatállyal, kártalanítás nélkül felbontandó. Jelen szabályokat az esetleges bérleti viszony keletkezésekor a bérbevevővel ismertetni kell.
4.9.
Létesítmények használata Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás
szem előtt tartásával kell használni. Az iskola helyiségeinek használati rendjét a Házirend tartalmazza. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: -
a közösségi tulajdon védelméért és állagának megőrzéséért,
-
a tűz- és balesetvédelmi szabályok megtartásáért,
-
rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők betartásáért.
A tanulók az intézmény helyiségeit és létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A tanuló tanítási idő után csak külön engedéllyel, vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskola területén. A részleteket a Házirend tartalmazza. A helyiségek, vagy létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével és átvételi elismervény ellenében lehet elvinni, kártérítési felelősség terhe mellett. Az üresen hagyott termeket zárni kell. 28
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
4.10. Az intézmény helységeinek bérbeadási rendje Az intézmény helységeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) a gazdasági igazgató javaslatára az igazgató dönt. Az igazgató e jogkörét a gazdasági igazgatóra ruházhatja át.
5.
A
TANULÓ
ÜGYEINEK
KEZELÉSÉVEL
KAPCSOLATOS
SZABÁLYOK 5.1.
A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki
kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez - az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az intézmény jutalmazza a megyei szintű különböző – tanulmányi, szakmai, kulturális, szakmai, sport - versenyek városi I. helyezettjeit, megyei I-V. helyezettjeit és az országos versenyek I-X. helyezettjeit. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban lehet részesíteni.
5.2.
A jutalmazás formái Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: nevelőtestületi
dicséret, igazgatói dicséret, osztályfőnöki dicséret, szaktanári dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyv, oklevél és tárgyjutalomban részesülhetnek. A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösségek véleményének meghallgatása után a nevelőtestület dönt a tanév végén
29
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata 5.3.
Fegyelmező és fegyelmi intézkedések
Ha a tanuló megszegi a házirend előírásait, ellene fegyelmező és fegyelmi intézkedések foganatosíthatók.
a) fegyelmező intézkedések: A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elvét követjük. Az írásbeli beírást a - tett súlyát mérlegelve - lehetőleg szóbeli figyelmeztetés előzze meg. Fegyelmező intézkedéseket hozhat a szaktanár, az osztályfőnök és az intézmény igazgatója: – szaktanári intés, – szaktanári megrovás, – szaktanári figyelmeztetés, – osztályfőnöki figyelmeztetés, – osztályfőnöki intés, – osztályfőnöki megrovás, – igazgatói figyelmeztetés, – igazgatói intés, – igazgatói megrovás, Az írásbeli fegyelmező intézkedéseket az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba is be kell írni. Az igazgatói intézkedést az osztályfőnök kezdeményezi.
b) fegyelmi intézkedések: „Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.”
A Nkt. 58. §-a szabályozza a tanulók fegyelmi felelősségét: „(4) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, 30
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. (5) Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)–f) pontjában és a (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. A(4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.”
A felelősségre-vonási eljárás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. Az SZMSZ a 2. számú mellékletben szabályozza a fegyelmi tárgyalás lefolytatását.
5.4.
A tanulók kártérítési felelőssége A köznevelési törvény 59. §-a és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 61. §
szabályozza a tanulók kártérítési felelősségét. Ha a tanuló felróható magatartása révén kárt okoz a nevelési oktatási intézménynek a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértékét a mindenkor érvényes törvényi rendelkezések szerint kell meghatározni.
5.5.
A tanulói hiányzás igazolása
31
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. §-a szabályozza. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői, vagy orvosi írással igazolni. Az igazolás módját a házirend tartalmazza. A szülő tanévenként 3 alkalommal kérheti gyermeke távol maradását előzetesen, írásban, melyet az osztályfőnök igazol. Az ily módon kért távolmaradás tanévenként nem haladhatja meg a 3 tanítási napot. A tanuló betegsége esetén a szülő köteles a betegség kezdetekor az iskolát értesíteni. A tanuló számára az előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérheti. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. Döntését az osztályfőnök véleményének kikérésével hozza meg. A tanuló hiányzása igazoltnak tekinthető az alábbi esetekben: - a nyelvvizsgára való felkészülésre típusonként két nap egy alkalommal, valamint a vizsganapok, - a tanítási időben tartott tanulmányi, kulturális és sportversenyeken, nyelvi táborban, nemzetközi diákcserén való részvétel esetén. A versenyen továbbjutó tanulók számára az igazgató engedélyezhet felkészülési napot, napokat. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A gyógytestnevelési és a választott foglalkozásokról való hiányzást a tanórákról való mulasztásokkal együtt kell kezelni. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi, az igazolatlan mulasztásról írásban értesíti a szülőt. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök, szükség esetén a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.
5.5.1. A tanulói késések kezelési rendje
32
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata Az osztálynapló bejegyzései szerint a tanulói késés percekben számított időtartamát az osztályfőnök összeadja, s amennyiben az eléri a negyvenöt percet, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartás jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni.
6.
SNI-S
ÉS
TEHETSÉGES
GYERMEKEKKEL
VALÓ
FOGLAKOZÁS
6.1.
A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás
Az intézmény - az Alapító Okiratban és az ez alapján kiadott Működési Engedélyben meghatározott esetekben – vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását. Az intézmény vállalását Befogadó Nyilatkozat formájában közli a tanuló szülőjével, illetve tájékoztatja erről az illetékes Szakértői Bizottságot. Az SNI-tanulók száma nem érheti el osztályonként azt az arányt, amely az integrációt szakmailag veszélyezteti. A Befogadó Nyilatkozat addig érvényes, ameddig a tanuló jogviszonyba áll az intézménnyel. A sajátos igényű tanulókról rendelkezik az Nkt. a 47. §-ban.
6.1.1. Az intézmény feladatai
Az intézmény jogszabályban meghatározott kötelezettségeit akkor teljesíti, ha megfelelő módon biztosítja azt, hogy az SNI-tanulók szakszerű fejlesztést kaphassanak. Ezt gyógypedagógusok, óraadói vagy teljes jogviszonyú alkalmazásával valósíthatja meg.
6.1.2. A tanulók jogai és kötelezettségei
Az SNI-tanuló joga, hogy SNI-fejlesztésben részesüljön. Az SNI tanuló kötelessége, hogy részére megállapított időpontban a fejlesztő foglalkozáson részt vegyen. Az ilyen foglalkozásokról való hiányzást a rendes tanórai hiányzásra vonatkozó előírások szerint kell igazolnia. 33
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
6.2.
Tehetséggondozás Az intézmény a tanórán kívüli nevelés részeként nagy figyelmet fordít a
tehetséggondozásra is. Többek között szakköri foglalkozásokat, sportköri foglalkozásokat szervez, általában a tanév teljes időtartamára, adott esetben félévére. Az indítandó foglalkozásokat a tanulók, illetve a szülők tudomására hozza, célszerűen az első szülői értekezleteken. A szakkörök indítása az intézmény általános gazdasági helyzetétől függ. A szakköri foglalkozásokon szakköri naplót vezet a pedagógus. A tehetségfejlesztő foglalkozási formát az a tanuló választhatja, aki a meghirdetett szakkör tantárgyából kimagasló eredményt ért el, illetve akit szaktanára arra javasol. Egy-egy foglalkozáson a szakkör által érintett évfolyam minden tanulója – előzetes szaktanári engedéllyel – részt vehet. A szakköri tagságnak tandíja nincs. A tehetséggondozás része a versenyfelkészítés. A versenyfelkészítés időszaka rövidebb, mint fél tanév, s azon a pedagógus által felkért tanulók vesznek részt.
6.3.
Képességfejlesztés Az intézmény feladatának tekinti a képességek sokirányú fejlesztését is. Az ilyen
irányú tevékenység lehetséges formája a korrepetálás. A pedagógusok felmérik, a tanulók közül kinek és milyen típusú korrepetáláson kell részt venniük. A tanuló kötelessége, hogy az ilyen tanórán kívüli foglalkozáson is részt vegyen.
7.
A
TANÓRÁN
KÍVÜLI
FOGLALKOZÁSOK
SZERVEZETI
FORMÁI Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli
rendszeres
foglalkozások
működhetnek:
felzárkóztató
és
tehetséggondozó
foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, érettségire előkészítő foglalkozások, önköltséges tanfolyamok.
34
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata A tanórán kívüli foglalkozásokat a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó szabályozást a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 12. § - 16. §- a tartalmazza.
7.1.
Egyéb rendszeres tanórákon kívüli foglakozás A foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint
az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket, az optimális létszámot a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést írásbeli kérelemre az iskola igazgatója adhat.
7.2.
Egyéb nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozás Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése
érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára kulturális és szabadidős programokat szervezhetnek. A programok tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. A felmerülő költségekhez a DÖK támogatást biztosíthat.
8.
A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE
35
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata 8.1.
A belső ellenőrzés területei és feladatai
-
Biztosítsa az intézmény törvényes működését;
-
Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;
-
Az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;
-
Feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt;
-
Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
A belső ellenőrzést végző dolgozó jogai és kötelességei:
a./ A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: -
az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni,
-
az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni,
-
az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.
b./ A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: -
az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni,
-
az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni,
-
az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével,
-
hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.
Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:
a./ Az ellenőrzött dolgozó jogosult: -
az ellenőrzés megállapításait (kérésére írásban) megismerni, 36
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata -
az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.
b./ Az ellenőrzött dolgozó köteles: -
az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni,
-
a feltárt hiányosságok, szabálytalanságok azonnali megszüntetésére intézkedést foganatosítani.
A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: -
Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni;
-
Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell;
-
Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásban kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri;
-
Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét, valamint a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.
8.2.
A belső ellenőrzés felelősei
A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:
Igazgató: -
Ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;
-
Ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai jellegű munkáját;
-
Ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok és szabályzatok betartását;
-
Elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;
-
Összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; 37
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata -
Felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett;
- Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt.
Igazgatóhelyettesek: -
Folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját;
-
A szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;
-
A pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;
-
A pedagógusok adminisztrációs munkáját;
-
A pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;
-
Ifjúságvédelmi munkát.
Munkaközösség-vezetők: -
Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő oktató munkáját;
-
A pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;
-
A nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).
Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.
8.3.
A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje
A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: -
Biztosítsa az iskolai pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését;
-
Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; 38
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata -
Az
igazgatóság
számára
megfelelő
mennyiségű
információt
szolgáltasson
a
pedagógusok munkavégzéséről; -
Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: -
Igazgató;
-
Igazgatóhelyettesek;
-
Munkaközösség-vezetők.
Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő - oktató munka belső ellenőrzése során: -
A pedagógusok munkafegyelme;
-
A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása;
-
A nevelő - oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága;
-
A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja;
-
A tanár - diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása.
A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o Az órára történő előzetes felkészülés, tervezés; o A tanítási óra felépítése és szervezése; o A tanítási órán alkalmazott módszerek; o A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. -
Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése;
-
A
tanórán
kívüli
nevelőmunka,
az
osztályfőnöki
munka
eredményei,
a
közösségformálás.
A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is.
39
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata 8.4.
Az ellenőrzés módszerei:
-
a tanórák látogatása,
-
írásos dokumentumok vizsgálata,
-
tanulói munkák vizsgálata,
-
beszámoltatás szóban és írásban.
Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.
8.5.
A tanulói teljesítmény ellenőrzése
− A tanulói teljesítmény ellenőrzésének formái: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. − A szaktanár a dolgozatokat tíz tanítási napon belül kijavítja, a tapasztalatokat értékeli. − A szaktanár minden tanuló teljesítményét havonta legalább egy érdemjeggyel értékeli. − Az értékelés tanév közben érdemjegyekkel történik, mely osztályzatokat a szaktanár az osztályozó naplóba és a tanuló ellenőrző könyvébe is köteles bevezetni. − Az osztályozó értekezleteket, a munkatervben meghatározott időben az osztályfőnök vezeti. Ez dönt a tanulók magatartási és szorgalmi jegyeiről, valamint a magasabb osztályba lépésről. Az osztályban tanító pedagógusokon kívül az igazgató, és/vagy helyettese vesz részt rajta.
8.6.
Az intézményben folyó gazdasági munka belső ellenőrzése Az igazgató a gazdasági igazgató tevékenységét ellenőrzi. Míg a gazdasági igazgató a
technikai személyzet munkájáért felel gazdasági értelemben is. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelősségét illetően.
40
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. A belső ellenőri tevékenységet az intézményben a fenntartó, a KOSZISZ belső ellenőre végzi.
9.
BELSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE
9.1.
Az igazgatóság és a nevelőtestület A
nevelőtestület
különböző
közösségeinek
kapcsolattartása
megbízott
pedagógusvezetők és választott képviselők útján valósul meg.
A kapcsolattartás fórumai: Az igazgatóság ülései; Az iskolavezetőség ülései; Egyéb értekezletek, megbeszélések.
Az adott fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, valamint az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség részére. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.
41
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata 9.2.
Az igazgató (igazgatóhelyettesek) és a tanulók A tanulók egyéni vagy csoportos problémájukkal felkereshetik az igazgatót.
9.3.
A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális
feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén évente egy alkalommal, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. (Kivételt képeznek a heti egyórás tárgyak, mert ott három osztályzat megléte szükséges a tanuló lezárásához.) Témazáró dolgozat megírásának időpontjáról az osztályt/csoportot legalább a kijelölt időpont előtt egy héttel tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két témazáró dolgozatot lehet íratni. Tanuló írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
9.4.
A Szülők tájékoztatási formái
42
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata 9.4.1. Szülői értekezlet
A szülői értekezleteket évente két alkalommal a munkatervben meghatározott időpontokban tartjuk meg, illetve rendkívüli esetekben az osztályfőnök hívja össze.
9.4.2. Össztanári fogadóóra
Kéthavonta a munkatervben meghatározott időpontokban tartjuk meg.
9.4.3. Egyéni tanári fogadóóra
Az órarendhez igazodva hetente egy alkalommal tartanak pedagógusaink fogadóórát, melynek időpontja a honlapunkon, a titkárságon és a havi munkatervekkel kiküldve ismerhető meg.
9.5.
Az alapdokumentumok hozzáférhetőségének lehetőségei A nevelési-oktatási intézmények - tevékenységükhöz kapcsolódóan a 11/1994.(VI.8.)
MKM-rendelet 10. számú mellékletében meghatározott adatokat kötelesek közzé tenni (különös közzétételi lista.) A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet, illetve a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete 23. § - 25. § alapján az intézmény ezen kötelességét a KIR rendszeren keresztül teljesíti. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy - egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: -
az iskola fenntartójánál;
-
az iskola irattárában;
-
az iskola titkárságán,
-
a közvéleményt érintő pontok és részletek megtalálhatók az iskola internetes honlapján.
43
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy - egy példánya megtekinthető: -
az iskola internetes honlapján;
-
az iskola irattárában;
-
az iskola titkárságán;
-
az osztályfőnököknél;
-
valamint átadjuk minden beiratkozott tanulónak.
10.
KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE
10.1. Kapcsolat a helyi Egyházi Közösséggel Az iskolába több plébániai közösségből járnak tanulók. Ezekkel a plébániákkal a kapcsolatot az iskola vezetője, vagy helyettese, illetve az osztályfőnökök, hitoktatók tartják. Az iskola a Katolikus Egyház része. Része annak küldetésében, és lelki életében. Ehhez a nagy egységhez kapcsolódik az Árpád-házi Szent Margit plébánián keresztül iskolánk. A plébániával a kapcsolatot az intézmény vezetője tartja, külön feladatokra megbízást kaphat bármely pedagógus.
10.2. Kapcsolat a Magyar Vízilabda Szövetséggel A fennálló megállapodás értelmében iskolánk a Magyar Vízilabda Szövetséggel közösen működteti gimnáziumi „vízilabdás” tagozatát. A Szövetség részéről egy megbízott edző tartja az iskolával a kapcsolatot. Az iskola részéről egy erre megbízott pedagógus, - az igazgató megbízása alapján - illetve adott esetben az iskola vezetése tartja a kapcsolatot.
10.3. Kapcsolat a Központi Sport - és Ifjúsági Egyesülettel A fennálló megállapodás értelmében iskolánk a Központi Sport - és Ifjúsági Egyesülettel közösen működteti általános iskolai sport tagozatát. A Központi Sport - és Ifjúsági Egyesület részéről egy megbízott edző tartja az iskolával a kapcsolatot. Az iskola 44
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata részéről egy erre megbízott pedagógus, - az igazgató megbízása alapján - illetve adott esetben az iskola vezetése tartja a kapcsolatot.
10.4. Kapcsolat a fenntartóval Az
intézményt
a
fenntartóval,
az
ellenőrzésre
jogosult
szervekkel
való
kapcsolattartásban az igazgató képviseli. Az intézmény más pedagógusa, munkatársa kizárólag az igazgató eseti megbízása, előzetes engedélye alapján vehet ebben részt.
10.5. Kapcsolat pedagógiai, szakmai téren Az
eredményes
oktató-
és
nevelőmunka
érdekében
az
iskola
rendszeres
munkakapcsolatot tart fenn a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel. A kapcsolattartást az igazgató koordinálja.
10.6. Kapcsolat gyermekjóléti ügyekben A gyermekjóléti szolgálattal a napi kapcsolatot az igazgatóhelyettes irányításával, a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus tartja.
10.7. Kapcsolat egészségügyi ellátást érintő ügyekben Az iskola - egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval a kapcsolatot az igazgatóhelyettes koordinálja, bevonva munkájába az osztálytanítókat, osztályfőnököket, a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógust. A gazdasági jellegű ügyeket a gazdasági vezető intézi. A rendszeres egészségügyi felügyeletet és ellátást az intézménnyel szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltató biztosítja.
45
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata 10.8. Kapcsolat a szülőkkel Az osztályfőnök, osztálytanító családlátogatásokkal kapcsolatos teendőit a vonatkozó fejezet tárgyalja részletesen.
10.9. Kapcsolat beiskolázási ügyekben Az óvodákból történő beiskolázási ügyekben az intézményt az igazgató, illetve az általa megbízott pedagógus képviseli. A középiskolákba történő beiskolázási ügyek általános felelőse az igazgatóhelyettes, illetve a mindenkori 8. osztályos osztályfőnök.
10.10. Kapcsolat egyéb ügyek terén Kapcsolattartás
a
Rendőrséggel
a
helyi
Rendőrkapitányság
ifjúságvédelmi
megbízottján keresztül, illetve az „Iskolarendőr” személyén keresztül történik. Minden olyan esemény kapcsán fel kell venni a kapcsolatot, melyben valamelyik tanulónkat érintő bűncselekmény történik, akár sértettje, akár elkövetője. A kapcsolattartó az igazgató vagy megbízottja, illetve az ifjúságvédelmi felelős. A tanulók és a pedagógusok szabadidejének hasznos eltöltése érdekében elsősorban a kerület művelődési intézményeivel az igazgatóhelyettes, vagy ha van, a szabadidő - felelős tartja a kapcsolatot. Az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Az
iskolát
támogató
Kolping
Gimnázium
Közhasznú
Alapítvány
Kuratóriumával; A helyi közművelődési intézményekkel; A helyi társadalmi és civil egyesületekkel.
A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató, vagy az igazgató által megbízott munkatárs a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket, a kapcsolattartás részleteit az iskola éves munkaterve rögzíti. Az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 46
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
11.
ÜNNEPÉLYEK ÉS HAGYOMÁNYÁPOLÁS
Az iskola hagyományainak kialakítása és ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolai közösség minden tagjának joga és kötelessége. Az iskola minden dolgozójának kötelessége az advent, a húsvéti előkészületek és a helyi vallásos hagyományok ápolása, az első áldozásra és a bérmálkozásra való felkészítés, a vasárnapi szentmiséken
való részvétel és
az egyházi ünnepek
megünneplésének
szorgalmazása. Az iskolában megjelenítjük az egyházi év ünnepeit, ezzel bekapcsolódva a nagy Egyház Idejébe. Külön jelentőséget kapnak a böjti időszakok, amelyekben készülünk a megváltás titkainak megünneplésére. Ezen kívül rendszeresen veszünk részt nagyobb (iskola, tagozat) és kisebb körben (osztály) liturgikus cselekményekben. Évente kétszer van tanulói lelkigyakorlat, illetve a pedagógusok is évente többször vesznek részt lelkigyakorlaton. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre vonatkozó időpontokat, és a felelősök nevét az éves munkaterv tartalmazza. Az intézmény vallásos és hagyományos kulturális ünnepi rendezvényeit az éves munkaterv tartalmazza. Az iskola történetének kerek évfordulóit méltón megünnepeljük. Az állami ünnepek előtt az iskolát fellobogózzuk. Az iskolai ünnepségeket általában a megelőző tanítási napon tartjuk. Az ünnepségekért felelősöket az éves munkatervben rögzítjük. Iskolai ünnepségeket tartunk a szorgalmi időre eső állami ünnepeken.
Történelmi, kulturális témájú megemlékezések rendje:
-
október 23.
-
március 15.
-
október 6.
-
a kommunizmus áldozatainak emléknapja
-
a holokauszt áldozatainak emléknapja
-
június 4. 47
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata -
Kolping nap
-
Luca napja (hagyományőrző program)
-
karácsonyi ünnepségek (hagyományőrző program)
-
farsang és a böjt időszaka (hagyományőrző program)
-
húsvét (hagyományőrző program)
Egyéb iskolai rendezvények a hagyományok ápolását figyelembe véve: -
tanévnyitó ünnepség;
-
iskolanapok a DÖK szervezésében;
-
pedagógus nap;
-
ballagó végzősök búcsúztatása;
-
tanévzáró ünnepség;
11.1. A hagyományápolás külsőségei Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: -
lányok: sötét alj – fehér blúz
-
fiúk: sötét nadrág – fehér ing
Az iskolában a „kolpingos” öltözet - kiegészítés (lányoknak sál, fiúknak nyakkendő) ünnepélyeken, rendezvényeken, megemlékezéseken, illetve bármikor, amikor a tanuló az iskolánkat képviseli kötelező viselet.
12.
RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES
TEENDŐK
A bombariadó, természeti katasztrófa esetén az intézményben tanuló osztályok a pedagógusok felügyelete mellett a tűzriadó tervben rögzített módon haladéktalanul elhagyják az osztálytermeket. A pedagógusok ügyelnek a rendre, s az értékekre. A tanulók, amennyire az lehetséges, magukhoz veszik személyes és iskolai eszközeiket, ruházataikat. A bombariadó által kiesett tanítási órákat pótolni kell.
48
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata A tűzoltóságot, a rendőrséget és a mentőket valamint az iskola fenntartóját szükség szerint értesíteni kell. Ezért az igazgató, helyettese, vagy az őket helyettesítő személy a felelős. Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési - oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, a) az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó egyidejű értesítése mellett, b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a kormányhivatal vezetőjének egyidejű értesítése mellett, c) a fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a kormányhivatal vezetője az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el.
13.
EGÉSZSÉGÜGYI
FELÜGYELET,
BALESETVÉDELEM,
MUNKAVÉDELEM Az iskolaorvos meghatározott időpontokban a tanulók rendelkezésére áll. Baleset esetén a sérültet azonnal orvosi ellátásban kell részesíteni és a balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. A balesetek esetében a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 169. §-ban megjelölt módon kell eljárni. A jegyzőkönyvet az igazgatónak és a munkavédelmi felelősnek át kell adni, aki a jogszabály szerint a megfelelő hatósághoz továbbítja. Balesetvédelmi és munkavédelmi oktatást a tanítás első napján, az osztályfőnök, illetve a megfelelő szakórán a szaktanár végez. A pedagógusok balesetvédelmi és munkavédelmi oktatását a gazdasági vezető a tanévnyitó értekezleten végzi.
14.
KÖNNYÍTETT ÉS GYÓGYTESTNEVELÉSI FOGLALKOZÁSOK Könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozás a szülő kérése alapján esetileg,
hosszabb betegség esetén orvosi javaslatra történik. Hosszabb időszakra történő felmentés esetén orvosi szakvizsgálatok eredményeinek bemutatását várja el az intézmény. A felmentett tanuló a testnevelési órán részt venni köteles. 49
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
15.
A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az intézmény tornatermében – a mindenkori éves munkatervben és órarendben
meghatározott módon, anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – biztosítja a tanulói számára, hogy az egészséges életmódot választhassák. Különösen rossz időjárás esetén a napközis tanulók szabadidős tevékenységének helyszíne is lehet a tornaterem. A tanulók elfogadható időjárás esetén a szüneteket az udvaron töltik. A Nkt. 27. § (11) alapján 2012/2013 tanévtől felmenő rendszerben az iskola bevezeti a mindennapi testnevelés órákat. Ezzel egy időben a mindennapi testedzés beépül a mindennapi testnevelés óra keretébe.
16.
AZ ISKOLAI SPORTKÖR ÉS AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI
KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE Az iskolai sportkör vezetője az ezzel megbízott pedagógus. A sportkör vezetője az igazgatóhelyettesnek
tartozik
beszámolással.
A
sportkör
vezetője
szükség
esetén,
rendezvények előtt és után, valamint félévente beszámolót készít a félév- illetve évzáró nevelőtestületi értekezlet számára.
17.
INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Az intézmény tűzvédelmi, munkavédelmi szabályzatával kapcsolatos kérdések a
gazdasági vezető hatáskörébe tartoznak. Ezek a szabályzatok az intézményi dokumentáció részét képezik. Az éves munkatervben meghatározott időben és módon, minden tanulót meg kell ismertetni az intézményi előírásokkal.
18.
EGYÉB, EDDIG MÉG NEM SZABÁLYOZOTT TÉMÁK
18.1. Aláírási és pecséthasználati jogkör
50
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata Aláírási joga az igazgatónak, távolléte esetén az általános helyettesének van, gazdasági ügyekben a gazdasági igazgatónak. Saját feladatkörükön belül aláírási joguk van a helyettesnek, iskolatitkárnak (diákigazolványok, iskolalátogatási igazolások, stb.). A pénzügyi, banki ügyintézéshez, megrendelésekhez a két jogosult aláíró (igazgató, gazdasági igazgató) közül a kettő együttes megléte szükséges. Pecsétet az igazgató, a helyettesek, a gazdasági ügyintéző, az iskolatitkár és esetenként megbízott személyek használhatnak: - bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnökök, - vásárlások, ügyintézés esetén a megbízott személy. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül a pecsétet el kell zárni.
18.2. Elektronikus okiratok és nyomtatványok hitelesítésének és tárolásának rendje. Az elektronikusan létrehozott okiratok, nyomtatványok hitelesítéséről és tárolásának rendjéről iránymutató a 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról. Az intézményben, az intézmény képviseletében elektronikus aláírással, saját hatáskörükben eljáró alkalmazottakra az előző pontban foglaltak vonatkoznak. Az elektronikusan előállított okiratokat, nyomtatványokat papír alapon hitelesítjük. Elektronikusan az iskola nem tárol adatokat, iratokat. Az elektronikusan előállított okiratokat, nyomtatványokat papír alapon hitelesítjük, és az adatkezelési szabályzatnak megfelelően tároljuk.
18.3. A reklámtevékenység szabályozása A fennálló törvények értelmében (1997. évi LVIII.) az intézmény folytathat reklámtevékenységet, mivel önálló jogi személlyel rendelkezik. A reklámhordozók kihelyezésénél az alábbiakra kell tekintettel lenni: -
tilos kihelyezni olyan reklámhordozót, amely veszélyezteti a tanulók erkölcsi fejlődését;
51
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata -
tilos közzétenni minden olyan reklámot, amely személyiséghez fűződő jogokat, kegyeleti jogot, valamint személyes adatok védelméhez való jogokat sért, továbbá amelyik erőszakra buzdít, illetve a személyes közbiztonságot, környezetet, természetet károsító magatartásra ösztönöz vagy félelemérzetet kelt;
-
tilos olyan reklám közzététele, amely a fiatalkorúakat erőszakos, vagy szexuális cselekményre ösztönözné;
-
tilos továbbá jogszabályba ütköző reklám kihelyezése. Reklámozni
környezetvédelemmel,
lehet a
a
tanulóknak
társadalmi,
szóló,
közéleti
az
egészséges
tevékenységgel,
életmóddal,
illetve
a
a
kulturális
tevékenységgel összekapcsolható reklámokat. A reklám kihelyezésének engedélyezése az igazgató döntési jogkörébe tartozik.
19.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
− Az iskolai dokumentumok (Házirend, SZMSZ, éves munkaterv, Pedagógiai Program, naplók) a tanárok, a diákok, valamint a szülők részére nyilvánosak, a megfelelő adatvédelmi rendelkezések – amelyekről külön adatvédelmi szabályozás szól – betartásával. − Az SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete fogadja el. − Az SZMSZ-t az iskola szülői szervezete véleményezte. − Az SZMSZ-t a fenntartó hagyja jóvá. − A hatályba lépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja. − Amennyiben az SZMSZ felterjesztésre válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja a felterjesztéstől számított 31. nap. − A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény korábbi SZMSZ-e.
Budapest, 2014. szeptember 1.
Debreczeni Zsolt J. igazgató 52
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata 20.
MELLÉKLETEK 1. Adatkezelési szabályzat 2. A fegyelmi és egyeztető eljárás 3. Az intézményben használt munkaköri leírás minták 4. Kötelező felszerelések jegyzéke 5. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata
53
