ÖSSZESÍTETT TÉTELSOR A 2007. ÉVI ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA RÓMAI KATOLIKUS HITTAN Kolping Katolikus Szakképző Iskola Szekszárd Összeállította: Kirsch János diakónus, Kollerné Schmidt Kinga, Szakállasné Schiszler Olga és László Péter hittanárok 1/A. A világ teremtése a Bibliában (Ter 1,1-2,4) 1/B. A liturgia 2/A. A zsidó húsvét (Kiv 12,1-14) 2/B. Gyakori szimbólumok és kifejezések a liturgiában 3/A. Izajás próféta jövendölése az eljövendő messiási korszakról (Iz 11,1-9) 3/B. A szentelmények 4/A. A 23. zsoltár 4/B. A betegek kenete 5/A. Jézus születése Máté evangéliuma szerint (Mt.1,18-1,25) 5/B. Bioetika 1: gyilkosság öngyilkosság, halálbüntetés, önvédelem 6/A. Jézus meghívó szeretete: a gazdag ifjú története (Lk 18,18-30) 6/B. Bioetika 2: Manipulatív orvosi beavatkozások. 7/A. Isten országának jele: a kánai csoda (Jn 2,1-12) 7/B. Az erkölcsi feltámadás reménye az Ószövetségben, ténye és alapja az Újszövetségben 8/A. Jézus Krisztus szenvedése Lukács evangéliuma szerint (23,13-56) 8/B. Az imádság 9/A. Új szerzetesrendek az evangelizáció szolgálatában (Assisi Szt. Ferenc) 9/B. A zsidó vallás – keresztény szemmel 10/A. Szent István király és az Árpád-házi szentek szerepe Magyarország evangelizációjában 10/B. Jézus történetiségének igazolása zsidó és pogány források alapján 11/A. Boldog Salkaházi Sára szociális testvér 11/B. A hit és cselekvés összefüggése 12/A. Földi példaképünk, égi pártfogónk: Boldog Adolph Kolping 12/B. Krisztus egyházának fogyatkozhatatlansága és tévedhetetlensége 13/A. A megtestesülés dogmatikája – a karácsony liturgiája 13/B. József jellemfejlődése a megpróbáltatások hatására
14/A. A Szentlélekről szóló dogmatikai tanítás – a Pünkösd liturgiája 14/B. Salamon király uralkodásának árnyoldalai 15/A. A szentmise (A Jézus Krisztus megváltó kereszthalálát és föltámadását megjelenítő eucharisztia dogmatikája és liturgiája) 15/B. Illés próféta, az Úr ügyének magányos harcosa 16/A. A keresztség és a bérmálás (a beavató szentségek liturgiája és dogmatikája) 16/B. Isten egyetemes üdvözítő akarata Jónás könyvében 17/A. A Törvény mint Isten szeretetének jele az Ószövetségben 17/B. Jézus tanítása: példabeszédek a magvetésről 18/A. Belső iránytűnk: a lelkiismeret 18/B. Jézus tanítása: az elveszett juh és a jó pásztor 19/A. Az erkölcsi feltámadás reménye az ószövetségben – és ma 19/B. Jézus utolsó figyelmeztetése: a gyilkos szőlőművesek példázata 20/A. Az erkölcsi föltámadás reménye az Újszövetségben 20/B. Pál apostol élete, missziói 21/A. A II. Vatikáni Zsinatnak az ökumenizmusról szóló nyilatkozatának bemutatása 21/B. Európa térítő szentjei 22/A. Az iszlám – katolikus szemmel. A II. Vatikáni Zsinat tanítása a nem keresztény vallásokról; az iszlám megítélése 22/B. Egyházmegyénk védőszentje: Boldog Mór pécsi püspök 23/A. Az egyház jézusi eredetének ténye és szükséges volta az újszövetségi iratok alapján 23/B. Egy pápa, aki Hitlerrel és Sztálinnal dacolt: XII. Pius 24/A. A kinyilatkoztatás értelmezése a II. Vatikáni Zsinat „Lumen Gentium” kezdetű, az Egyházról szóló dogmatikus konstitúciója alapján 24/B. Szentéletű magyarok a huszadik század történelmi viharaiban Ajánlott olvasmány: http://szentiras.hu/SZIT
1/A. tétel:
A VILÁG TEREMTÉSE A BIBLIÁBAN
Vizsgáztatói példány Középszint I/1/A/K Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig Tétel: A világ teremtése a Bibliában (Ter 1,1-2,4) Mutassa be a világ teremtéséről szóló bibliai leírás (Ter 1,1-2,4) elemzése és értelmezése alapján, hogyan gondolkodik az ószövetségi választott nép a világ keletkezéséről! Mutasson rá, melyek a korhoz kötött elemek, kifejezésmódok, s mi az a tanítás, amely minden kor minden emberéhez szól! (A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!)
TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: a Biblia nem természettudományos, hanem vallási tanítást ad; ilyen szempontból mutatja be az üdvtörténet színterét tanítása nincs ellentmondásban a mai tudományok megállapításaival: egy adott kor emberéhez csak annak nyelvén, annak kifejezésmódjában (világképének megfelelően) szólhat a szöveg keletkezése: (Pentateukhosz, papi hagyomány) – végső formája: Babilonban vagy Jeruzsálemben, kb. Kr. e. 6. század Kifejtés: szómagyarázat: kezdetben; teremtette; Isten; a föld puszta és üres; Isten szólt; látta Isten, hogy jó; a hetedik napon megnyugodott a szöveg értelmezése: az Istennel kapcsolatos történelmi tapasztalatokat változatos és színes irodalmi műfajokban fejezi ki; nem a korhoz kötött elemek (világkép) a fontosak, hanem a vallási mondanivaló; nem a teremtés módját, idejét hangsúlyozza, hanem azt, hogy minden Istentől ered, az Ő ajándéka; Isten transcendens (világfeletti) lény; a bibliai leírás mítosztalanítja a világot („nagy világító” – „kis világító”) a keletkezés háttere, indoka: a babiloni fogság; szembesülés a pogány kultúrával, világképpel Befejezés: a világ ajándék számunkra: a ránk vonatkozó isteni álom megvalósításának színtere a világ isteni eredetű, de nem isteni jellegű valóság: az egyetlen igaz Isten fölötte áll mindennek, semmivel föl nem cserélhető kitekintés: hogyan értelmezhetjük a teremtést a mai természettudományok fényében?
1/B. tétel:
A LITURGIA
Vizsgáztatói példány Középszint IV/1/B/K Témakör: Az üdvtörténet legfőbb misztériumaira emlékeztető liturgikus ünnepek és időszakok dogmatikája (liturgikus dogmatikája) Tétel: A liturgia Értelmezze a liturgia fogalmát! Mutasson rá a liturgia gyökereire! Fejtse ki, hogyan van jelen Jézus a liturgiában; hogyan lehetünk mi cselekvő részesei a liturgiának; hogyan folytatja az Egyház Krisztus papi tevékenységét! Igazolja, hogyan lesz Isten és ember közötti párbeszéd a liturgiából! TARTALMI ELEMEK: A liturgia az Egyház hivatalos istentisztelete. Nem elsősorban emberi alkotás, sokkal inkább isteni mű. Benne az egyházi közösség ünnepli Isten jóságát, megváltó szeretetét, amely megjelent közöttünk a történelem folyamán, és ünnepli Jézust, aki jelen van és működik közöttünk, különösen igéje és a szentségek által. Nem csupán emlékezik: megjeleníti az üdvtörténet misztériumait! A liturgia gyökerei: Az Egyház számára kezdettől fogva természetes a közösségi istentisztelet, a közös ünneplés, hálaadás. Jézus is közösségben ünnepelte apostolaival a zsidóság ünnepeit, majd a húsvéti vacsorát. Más vallásokban is természetes dolog Isten ajándékainak közös ünneplése. A liturgiában Jézus jelen van, mégpedig többféle módon: igéjében, a szentségekben, különösen az eucharisztiában, a szentmisét bemutató papban, és a Jézus nevében egybegyűlt közösségben. Jézusnak ez a „sokszoros jelenléte” magyarázza, hogy a liturgia „csúcs és forrás” a keresztény közösség számára. Közös ünneplés – cselekvő részvétel: ministrálás, felolvasás, éneklés, bekapcsolódás a közös imába, figyelem egymás iránt. Krisztus papi tevékenységének folytatása: Az Egyházban Krisztus él. Az Egyház „Krisztus titokzatos teste”. Az Egyház szolgálata által Ő folytatja tanító, megváltó és megszentelő tevékenységét. A liturgia: párbeszéd Isten és ember között. Isten szól – az ember válaszol. Isten az igében: vagyis a Biblia szaván keresztül szólít meg bennünket. Jézus a szentségekben is jelen van: a szentségek által szeretetének közösségébe hív. A liturgiában az ember Krisztusnak való önátadásával felelhet méltó módon az Ő szeretetteljes megszólítására.
2/A. tétel:
A ZSIDÓ HÚSVÉT
Vizsgáztatói példány Középszint I/1/A/K Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig Tétel: A zsidó húsvét (Kiv 12,1-14) Vázolja fel, milyen üdvtörténeti eseményt ünnepelt a zsidóság húsvét éjszakáján! A megadott szentírási szakasz (Kiv 12,1-14) alapján elemezze, hogyan jelenítették meg ezt az ünnepi lakoma egyes mozzanatai! Mutasson rá, hogyan készítette elő a Pászkavacsora az Eucharisztiát és a keresztény húsvétot! (A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi.)
TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: Üdvtörténeti szempont: nem egyszerű krónika, Isten cselekszik a történelemben. A leírás valószínűsíthető ideje: Kr. e. 6. század. Történelmi előzmények: József, új dinasztia, Kr. e. 13. század, Mózes élete és küldetése, a tíz csapás. Folytatás: átkelés a Vörös-tengeren. Az ünnep jelentősége: évről évre megjeleníti az eseményeket a Pászka-vacsora. Kifejtés: szómagyarázat: Mózes; Áron; a hónapok kezdete; a hónapnak a tizennegyedik napjáig; vágja le; vegyenek a véréből, és kenjék be mindkét ajtófélfát; kovásztalan kenyérrel; keserű salátával; derekatokat övezzétek fel; az Úr Pászkája (vagyis átvonulása); megölök minden elsőszülöttet; emléknap a szöveg értelmezése: pásztorünnep és aratásünnep; a szimbólumok átértelmezése: új jelentéssel ruházzák fel őket; a zsidó és keresztény húsvét párhuzama: előkép és beteljesülés. Az utolsó vacsora kerete: Pászka-vacsora; a kovásztalan kenyér és a bor új szerepe. Az egyszülött Fiú és a húsvéti bárány szimbolikája tovább fejlődik. Keresztény húsvét: diadal a bűn és a halál fölött. A Vörös-tengeren való átkelés: utalás a bűnbánatra, ill. a keresztségre. Befejezés: Hogyan szabadulhat az ember a bűn rabságából? Isten irgalmából, a „második Mózes”, vagyis Krisztus segítségével.
2/B. tétel: GYAKORI SZIMBÓLUMOK ÉS KIFEJEZÉSEK A LITURGIÁBAN Vizsgáztatói példány Középszint IV/1/B/K Témakör: Az üdvtörténet legfőbb misztériumaira emlékeztető liturgikus ünnepek és időszakok dogmatikája (liturgikus dogmatikája) Tétel: Gyakori szimbólumok és kifejezések a liturgiában Mutassa be és értelmezze a liturgiában gyakran használt vallási jeleket, szimbólumokat! (Például: gyertya, kéztartások, oltár, szenteltvíz, térdelés.) – Ismertessen néhány mindennapos liturgikus kifejezést, és adja meg azok jelentését! (Példák: alleluja, ámen, hozsanna, kánon, passió, ministráns.) TARTALMI ELEMEK: Jelek, szimbólumok: Gyertya: világosság. A hívő ember nem jár sötétségben. A gyertya ég, fényt, meleget áraszt. S miközben ég, önmagát emészti. Gyönyörű példája ez a szolgáló szeretetnek. – A húsvéti gyertya a föltámadt Krisztust jelképezi a liturgiában. Különösen keresztelés és gyász esetén jut szerephez, mint a föltámadás és az örök élet szimbóluma. Kéztartás: Az egész test a lélek eszköze, de különösen az arc és a kéz. Az imádságos kéztartások lelki összeszedettséget sugallnak. Összekulcsolt, templomszerűen összezárt kéz, kitárt kar, nyitott tenyér. Oltár: áldozatbemutatás. Krisztus keresztáldozata: számunkra a Golgota hegyét is fölidézi. Oltárcsók a mise elején és végén: mert az oltár Krisztust jelképezi. Szenteltvíz: a megtisztulás, újjászületés jelképe. A legtöbb vallásban (zsidók, mohamedánok, hinduk) használatos jelkép a rituális mosakodás. Szenteltvíz a templom bejáratánál, a pap is hint szenteltvizet. Otthonunkban is használhatunk szenteltvizet. Térdelés: A gőgös ember kihúzza magát. A szerény, az alázatos meghajol, igyekszik észrevétlenné válni. Ha alázatos lélekkel térdelünk Isten elé, az Ő szeretete magához emel bennünket. (Alapelv: a test és lélek kapcsolata: a test kifejezi a lelkületet.) Kifejezések: Alleluja! Ujjongjatok az Úrnak! Magasztaljátok az Urat! Főként a húsvéti időszakban, a föltámadás örömében énekli sokszor az Egyház. Már a zsidó imádsághoz, a zsoltárokhoz hozzátartozott e refrénszerű, ujjongó fölkiáltás. Ámen: Úgy van! Úgy legyen! (A nép helyeslő, erősítő szava a pap imájára.) Zsidó eredetű. Hozsanna: Üdv! Éljen! (Örömkiáltás, köszöntés.) A Jeruzsálembe bevonuló Jézust így üdvözölte a tömeg. Kánon: a szó eredetileg mértéket, mércét, normát jelent. Biblia: az Egyház által elfogadott könyvek gyűjteménye. A szentmise kánonja: a központi rész, amelynek legfontosabb cselekménye az átváltoztatás (ma inkább eucharisztikus imának mondjuk). Passió: így nevezzük Jézus szenvedéstörténetét. Virágvasárnap és Nagypénteken ünnepélyesen felolvassuk vagy végigénekeljük. Ministráns: a szó eredetileg szolgát jelent, akárcsak a miniszter. A misén az oltár körül segédkező fiút vagy férfit (manapság olykor lányokat is) illetjük ezzel a kifejezéssel.
3/A. tétel:IZAJÁS PRÓFÉTA JÖVENDÖLÉSE AZ ELJÖVENDŐ MESSIÁSI KORSZAKRÓL Vizsgáztatói példány Középszint I/2/A/K Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig Tétel: Izajás próféta jövendölése az eljövendő messiási korszakról (Iz 11,1-9) Mutassa be Izajás prófétának a messiási korra vonatkozó jövendöléseit (Iz 11,1-9) elemezve és értelmezve, miként gondolkodott a próféta a zsidó nép és az egész emberiség üdvösségét munkáló Istenről! Adjon rövid történeti bevezetést a korról (asszír fenyegetés) és a korabeli próféták (Izajás, Mikeás) működéséről! Mutasson rá a prófécia Izajás korának szóló mondanivalójára és arra, hogyan készíti elő ez az ígéret a Messiás eljövetelét! (A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!)
TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: Izajás próféta működése: Krisztus előtti 8. század, déli országrész Messiási jövendölés: a remény ébren tartása; egyrészt a próféta saját korára, másrészt a távoli jövőre vonatkozik. Egy zűrzavaros, háborús időszakban az elveszett Paradicsom képeit villantja föl. Kifejtés: szómagyarázat: vessző Jessze törzsökéből; rajta nyugszik az Úr lelke; igazságosan ítéli majd a gyengéket; szája vesszejével és ajkának leheletével; igazságosság lesz derekának öve; a farkas a báránnyal lakik; szent hegyemen; tele lesz a föld az Úr ismeretével. a szöveg értelmezése: saját korára vonatkoztatható az első öt vers; az asszír támadás előtt bátorításul fölvázolja a szabadulás lehetőségét s egy új, eszményi király alakját; a távoli jövőt a boldog végidők látomásában rajzolja meg. Jahve hűséges marad a dávidi dinasztiának tett ígéretéhez, és egykor majd olyan uralkodóval ajándékozza meg népét, aki méltó módon fogja képviselni Istent a földön. Ez az ígéret azonban már túlmutat a történelmi kereteken. Befejezés: A Dávid gyökeréből fakadó hajtás visszaszerzi majd az emberiségnek az elveszett paradicsomot. Keresztény felfogásban „Jessze vesszeje” maga Jézus Krisztus. Benne teljesülnek a prófétai ígéretek – és a mi személyes reményeink is.
3/B. tétel:
A SZENTELMÉNYEK
Vizsgáztatói példány Középszint IV/2/B/K Témakör: Az üdvtörténet valamennyi misztériumát megjelenítő szentmise és a többi szentség Tétel: A szentelmények A szentségeken kívül más szent jeleket is használ az Egyház. Idézze fel, milyen szentelmények kapcsolódnak hamvazószerdához, gyertyaszentelőhöz, Szent Balázs napjához, Vízkereszt és Nagycsütörtök ünnepléséhez; miféle áldásokat ismerünk, milyen alkalmakhoz kapcsolódnak ezek. (Például: lakás, étel, jegyesek, édesanyák, gyermekek, templom, feszület, vetés, bor, autó...) Mutasson rá, miben hasonlítanak a szentségekhez – és miben különböznek azoktól! TARTALMI ELEMEK: Az egyház a szentségeken kívül más szent jeleket is használ, hogy az emberi élet különböző körülményeit megszentelje, és ezáltal kifejezze Isten gondoskodó szeretetébe vetett hitét. Különbséget teszünk a felszentelés (konszekrálás) és a megáldás között: az előbbihez krizmát, az utóbbinál szenteltvizet használunk Hamut szentel: a bűnbánat jeleként hamut hint homlokunkra. Figyelmeztet mulandóságunkra. Gyertyákat oszt: a hívő ember nem jár többé sötétségben. Szent Balázs napján torok-áldást ad, egészségünkért kéri a szent közbenjárását. Vízkeresztkor vizet, ill. lakást szentel. Nagycsütörtökön a szentségek kiszolgáltatásánál használt olajakat áldja meg. Lakásszentelés: új lakásba költözés, ill. vízkereszt. Ételszentelés: főként húsvétkor szokás. Jegyesek, édesanyák, gyermekek: személyekhez, ill. élethelyzetekhez kapcsolódó áldások. Templom, harang: egyházi célú épületek; a szent célt is jelzi az áldás. Feszület, rózsafűzér: kegytárgyakhoz kapcsolódik. Vetés, termény, bor: az emberi munkára kérjük az Úr áldását. Autó: koronként is változó szokások. Nyilván az áldás nem magának az autónak, hanem a benne utazó embereknek szól. A szentelmények hasonlítanak a szentségekhez: nemcsak jelzik a lelki hatást, hanem az Egyház könyörgésének erejével előmozdítják azt. Közösségi jelek: ezért papok vagy az Egyház által megbízott személyek végezhetik. Másrészt különböznek is a szentségektől: a szentségeket maga Krisztus alapította – a szentelményeket az egyházi közösség hozza létre. A szentségeket az alapító Krisztus akarata teszi hatékonnyá, a szentelményeket az Egyház imája. A szentségek lényegileg egyformák az egész katolikus Egyházban, a szentelmények koronként és országonként változhatnak.
4/A. tétel:
A 23. ZSOLTÁR
Vizsgáztatói példány Középszint I/2/B/K VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig Tétel: A 23. zsoltár Mutassa be a 23 zsoltár alapján, hogy milyen tulajdonságok jellemzik a Jó Pásztort? Milyen képekkel jeleníti meg a zsoltáros Isten szerető gondoskodását. Reflektáljon arra a kérdésre, hogy az egyház mai liturgiájában hol jelennek meg a zsoltárok! (A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!) Bevezetés a zsoltár húros hangszerrel kísért, istentiszteleten használt ének. A zsoltárok könyve 150 zsoltárt tartalmaz, melyek kb. a Kr.e. 2. századra készültek el Fajtái: panaszzsoltárok (pl. Zsolt 13); Hálaadások (pl. Zsolt 18); Himnuszok (pl. Zsolt 8); és királyzsoltárok (pl. Zsolt 72) Kifejtés szómagyarázat: Zsolt 23; Salamontól; Az Úr az én pásztorom; zöldellő legelőkön; a halál árnyékában; asztalt terítettél; vessződ, pásztorbotod; olajjal kented meg fejem; jóságod és irgalmasságod kísér engem; az Úr házában lakjak. a szöveg értelmezése: ..." A zsoltár két kép köré épül fel: Isten pásztor és vendéglátó. A modem ember számára talán furcsa és távoli elképzelni, hogy Istenhez úgy kapcsolódik, mint a báránya pásztorához. Az Ókorban azonban a nyáj és a pásztor között igen bensőséges kapcsolat volt. A pásztor sokszor életét is kockáztatva megvédte a nyáját a veszélyektől, gyógyította az állatok sebeit, az állataiból élt, velük osztotta meg magányát. Amikor a zsoltáros ezt mondja: "az Úr az én pásztorom", akkor valami nagyon bensőségeset és szépet akar mondani Istenről. A zsoltár ábrázolja, ahogyan a nyáj friss zöldellő legelőn pihen, teleissza magát, majd elindul a pásztor irányításával a helyes úton, s amikor hirtelen beesteledik, az állatok akkor sem félnek, mert hallják a pásztor botjának kopogását, vagy érzik a bot érintését az oldalukon. A zsoltár egyetemes képeket használ (víz, anyaföld, út, sötétség), amelyekkel kapcsolatban bennünk is számtalan érzés, gyerekkori emlék, élmény rémlik fel. Mielőtt a zsoltár képeit intellektuális módon elemeznénk ('Mi a mondanivalója?'), engedjük a képeket hatni ránk, próbáljuk a maguk közvetlenségében átélni őket. Első megközelítésre talán úgy tűnhet, hogy a 23. zsoltár egy naiv zsoltár. Hogyan imádkozza a küszködő, sokféle hiánytól és bajtól szenvedő ember, hogy "nincsen hiányom semmiben"? A 23. zsoltár nem egy naiv zsoltár. Nem elsősorban a terített asztalról, a zöldellő legelőkről szól, hanem a bizalomról. Arról az Istenről, akinek a közelségét érezzük az életünk szép pillanataiban, de aki mellettünk van a halál sötét völgyében is. Befejezés A római liturgiában régi gyakorlat szerint az olvasmányokat mind a szentmisében, mind a zsolozsmában rendszerint válaszos zsoltáréneklés egészíti ki A zsoltárok a mi imádságaink is.
4/B. tétel:
A BETEGEK KENETE
Vizsgáztatói példány Középszint IV/2/B/K Témakör: Az üdvtörténet valamennyi misztériumát megjelenítő szentmise és a többi szentség Tétel: A betegek kenete Mutassa be, a megadott szentírási szakaszok segítségével a betegek kenete szentségének bibliai eredetét, továbbá a szentség kiszolgáltatásának módját. Feleletében térjen ki arra, hogy ki szolgáltathatja ki, és kik vehetik fel e szentséget, illetve milyen hatásai vannak. Jézus egy alkalommal elküldte tanítványait a falvakba és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkeken. "...sok ördögöt kiűztek, és olajjal megkenve, sok beteget meggyógyítottak" (Mk 6,13). Szent Jakab apostol pedig így tanított: "Beteg valamelyiktek? Hivassa el az egyház előjáróit, és azok imádkozzanak fölötte, s kenjék meg olajjal az Úr nevében. A hitből fakadó ima megszabadítja a beteget és az Úr talpra állítja. Ha pedig bűnöket követett el, bocsánatot nyer" (Jak 5,14-15).
TARTALMI ELEMEK: (A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!) Bevezetés: A betegek kenete az a szentség, amellyel az Egyház a betegségben szenvedő híveit a szenvedő és megdicsőült Úrnak ajánlja, hogy megenyhítse és megmentse őket. Kifejtés: Szómagyarázat: tanítványait, hatalmat adott, tisztátalan lelkeken, olajjal megkenve, beteget, hívassa, egyház, elöljáróit, hitből fakadó, talpra állítja, bocsánatot nyer. Az Egyház hiszi és vallja, hogy a hét szentség közül az egyik egész különlegesen arra van rendelve, hogy megerősítse a betegség által megpróbáltakat: a betegek kenete: "A betegek e szent kenetét Krisztus, a mi Urunk, mint az Újszövetség valóságos és különálló szentségét alapította, Márk utal rá, Jakab pedig, az apostol és az Úr testvére, ajánlotta a híveknek és kihirdette." Az ókortól kezdve mind Kelet, mind Nyugat liturgikus hagyományában vannak tanúi annak, hogy megszentelt olajjal megkenték a betegeket. A századok során a betegek kenetét egyre inkább csak a haldoklóknak szolgáltatták ki. Ezért kapta az utolsó kenet nevet. E fejlemény ellenére a liturgia nem szűnt meg imádkozni az Úrhoz, hogy a beteg nyerje vissza egészségét, amennyiben ez üdvösségének javára válik. A betegek kenete szentségének célja, hogy különleges kegyelmet hozzon a keresztény ember számára, aki a súlyos betegség vagy az öregség nehézségeit tapasztalja. A szent kenet fölvételére alkalmas idő elérkezett, amikor a hívő betegség vagy öregség miatt a halálveszély közelébe kerül. Valahányszor egy keresztény ember súlyosan megbetegedik, fölveheti a szent kenetet, illetve megismételheti, ha állapota súlyosbodik.
A betegek kenetének kiszolgáltatói egyedül a papok (papok és püspökök); föladásához a püspök vagy szükség esetén a pap által megáldott olajat használnak. E szentség kiszolgáltatásának lényeges része a beteg homlokának és kezének (a latin szertartásban) vagy egyéb testrészeinek (a keleti szertartásokban) megkenése, melyet a pap e szentség sajátos kegyelmét kérő, liturgikus imája kísér. A betegek kenete sajátos kegyelmének hatásai: - a beteg egyesülése Krisztus szenvedésével önmaga és az egész Egyház javára; - vigasztalás, béke és erő a betegség vagy öregség keresztény módon történő elviselésére; - a bűnök bocsánata, ha ezt a beteg a bűnbánat szentsége révén nem tudta elnyerni; - az egészség helyreállása, ha ez a lélek üdvösségének javára válik; - fölkészülés az örök életre való átmenetelre. Befejezés A betegek kenetét nem szabad összekeverni a szent útravalóval: A haldoklóknak az Egyház a betegek kenete mellett fölajánlja az Eucharisztiát, mint útravalót. Az Atyához való átmenetel e pillanatában a Krisztus testével és vérével való egyesülésnek egész különös jelentése, és fontossága van. Családunk idős beteg tagjait bátorítsuk e szentség felvételére! 5/A. tétel:
JÁZUS SZÜLETÉSE MÁTÉ EVANGÉLIUMA SZERINT
Vizsgáztatói példány Középszint II/1/A/K Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése és tanítása, a Messiás közössége Tétel: Jézus születése Máté evangéliuma szerint A kijelölt szentírási rész alapján (Mt.1,18-1,25) fejtse ki Jézus születésének legfontosabb eseményeit, adja meg a legjelentősebb biblikus kifejezések magyarázatát, és értelmezze a megtestesülés jelentőségét az emberiség életében. TARTALMI ELEMEK: (A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!) Bevezetés: Az evangélium Kr.u. 80 körül keletkezett Szíriában. Szerzőjét a hagyomány Máté apostolnak tulajdonítja. Jézus születését és gyermekségének pár epizódját elbeszélő szövegek teológiai reflexiók, vagyis a születő egyház hitének fényében értelmezik a Jézus születésére vonatkozó népi hagyományokat. Kifejtés: szómagyarázat: el volt jegyezve; fogant a Szentlélektől; József…igaz ember lévén; az Úr angyala; álmában; ő szabadítja meg népét; a próféta által mondott; szűz; nem ismerte meg; a szöveg értelmezése: Az evangéliumi részlet műfaj és jelképei (az angyal megjelenése, a szűztől való születés) arra utal, hogy a földi édesanyától születő Jézus nemcsak ember, hanem egyben Istenként múlja fölül az ember törékeny világát. A zsidó nép hosszú évszázadokon keresztül várta a messiást isten megváltó küldöttjének az érkezését, de arra senki sem gondolt, hogy maga Isten jön az emberiség megmentésére. Mária és József sem gondolhatott ilyesmire.
Isten közeledése az ember részéről nyitottságot és szabadságot feltételez. „József úgy cselekedett, amint megparancsolta az Úr angyala.” Ez nagyon fontos megjegyzés. Nem szabad átsiklanunk felette, mert hősies és mélyen hívő cselekedetre utal. Józsefnek teljes bizonytalanságban kellett igent mondania az eljövendő eseményekre, hiszen az Istenbe vetett hitén kívül más bizonyossággal nem rendelkezhetett. Befejezés: A Jézus születésének meghirdetését tartalmazó bibliai részletből kiderül, hogy ő az Emmánuel, azaz a velünk lévő Isten. – Amikor elhagyottnak és nagyon magányosnak érzed magad, gondolj arra, hogy Jézus mindig veled van! 5/B. tétel: AZ ÉLET TISZTELETÉVEL KAPCSOLATOS ERKÖLCSI KÉRDÉSEK Vizsgáztatói példány Középszint V/1/B/K Témakör: Az ember mint erkölcsi lény – az erkölcsös élet útmutatója: a „törvény” Tétel: Az élet tiszteletével kapcsolatos erkölcsi kérdések I. (gyilkosság, öngyilkosság, halálbüntetés, önvédelem) Mutasson rá, miért hangsúlyozza az Egyház az emberi élet különleges védelmét és tiszteletét! Fejtse ki, mi az álláspontunk a direkt és az indirekt öngyilkossággal kapcsolatban; milyen körülmények súlyosbíthatják a gyilkosság megítélését; hogyan ítéljük meg a halálbüntetést; mit értünk jogos önvédelem alatt! 27. "Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek" (Mt 25,40). Ezenfelül minden, ami az élet ellen irányul: az emberölés bármely formája, a népirtás, az abortusz, az eutanázia és a szándékos öngyilkosság; minden, ami az emberi személy épségét sérti: a csonkítások, a testi vagy lelki kínzás, a lelki kényszer alkalmazása; minden, ami az emberi méltóságot sérti: az embertelen életkörülmények, az önkényes bebörtönzések, deportálások, rabszolgaság, prostitúció, leány- és fiúkereskedelem, a lealacsonyító munkakörülmények, melyek a munkásokat a haszonszerzés puszta eszközévé teszik, s nem szabad és felelős személyeknek tekintik -- mindezek és hozzájuk hasonlók kétségtelenül szégyenletes gaztettek, s miközben tönkreteszik az emberi civilizációt, inkább az elkövetőiket szennyezik be, mint azokat, akik elszenvedik a jogtalanságot, és a legnagyobb mértékben ellenkeznek a Teremtő tiszteletével. (A II. Vatikáni Zsinat GAUDIUM ET SPES kezdetű lelkipásztori konstitúciója az Egyházról a mai világban) TARTALMI ELEMEK: A keresztény teológia az embert üdvösségre meghívott teremtménynek tekinti, Aki, szellemiségében „Isten képét” hordozza. Ezért az ember különleges felelősséget visel az élet ajándékáért. Az öngyilkosság a saját élet direkt vagy indirekt kioltása különböző okokból. Az öngyilkosság objektíve rendkívül súlyos bűnnek tekinthető, Hiszen, összegződik benne a keresztény létértékelés ellentéte (a teremtés és a megváltás tagadását rejti magában a remény teljes elveszítésével). Szubjektíve számos „mentő körülményt” találunk az egyes esetekben (beszűkült tudat). Az életveszély vállalása egészen más megítélés alá esik. Hivatástudatból is fakadhat, hősies cselekedet lehet. (Tűzoltó, rendőr, katona, orvos, pap.)
Gyilkosság: olyan tett vagy mulasztás, amely ártatlan személy életét kioltja. Súlyosbító körülmények: házastárs vagy szülő megölése; módját tekintve: rabló- vagy kéjgyilkosság. (Más erkölcsi értékeket is sért ez esetben.) Halálbüntetés: az államhatalom által hozott ítélet, mely csak legvégső esetben, a közösség érdekében mondható ki az emberi életet fenyegető gonosztevőre. Félelem, elrettentés, megelőzés: erkölcsileg mérlegelhető szempontok. Az önvédelem a testi épség vagy az élet megőrzésére irányul a jogtalan támadó ellen, Annak, akár életét is veszélyeztetve, megtartva azonban a kellő mértéket. (Arányosság!) 6/A. tétel:JÉZUS MEGHÍVÓ SZERETETE: GAZDAG IFJÚ TÖRTÉNETE (Lk 18,18-30) Vizsgáztatói példány Középszint II/1/A/K Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése és tanítása, a Messiás közössége Tétel: Jézus meghívó szeretete: A gazdag ifjú története (Lk 18,18-30) A gazdag ifjú történetét (Lk 18,18-30) értelmezve és elemezve mutassa be, hogy Jézus evangéliuma szerint Isten országa minden ember előtt nyitva áll, de ugyanakkor miért nehéz a gazdagok számára Isten országába bejutni! TARTALMI ELEMEK: (A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!) Bevezetés: Jézus minden embert meghív közösségébe, végső soron Isten országába. A földi javak viszont megnehezítik ezt. Kifejtés: szómagyarázat: előkelő; senki sem jó egyedül csak az Isten; ismered a parancsokat; ezt mind megtartottam; oszd szét a szegényeknek; elszomorodott; Milyen nehezen jutnak Isten országába azok, akik gazdagok; a tű fokán; mindenünket; a szöveg értelmezése: Az örök élet elnyerése azt jelenti, hogy az ember határtalan időre lakást vesz Istennél, azaz üdvözül. Az elbeszélés szereplőjének nem a jelenlegi élettel van problémája, hiszen ez az élete túlzottan is biztonságban van. Az eljövendő élet miatt aggódik. Ezzel a vággyal megy Jézushoz. Gondolkodása szinte kereskedői fogalompárra épül: "cselekedni" akar, hogy "elnyerhessen" vagy birtokolhasson valamit. Az élet Isten ajándéka, s hogy ezt az ajándékot megőrizhesse, az embernek csupán az Isten által adott törvényeket kell megőriznie. Talán éppen ezért hivatkozik a parancsolatokra, melyet az illető kora ifjúságától fogva megtartott. Jézus azt javasolja az embernek, hogy osztozzék a szegények és az egyszerű emberek sorsában. Ez az ember kész volt arra, hogy megszerezze magának az örök életet, de nem ilyen magas áron, nem úgy, hogy mindent odaad mindenért, és ezért elutasítja a javaslatot. Nagyon szerette volna biztosítani magának az örök életet, de ugyanígy megőrizni bőségesen birtokolt javait is. Istent szerette volna szolgálni, de a mammont sem akarta elhagyni. Jézus azonban nem tágít saját irányvonalától, hanem csak
megerősödik a gazdagokkal kapcsolatos véleményében. A gazdagok csak nagy erőfeszítések árán juthatnak be Isten országába, s ez nem kevésbé nehéz dolog, mint hogy a teve átmenjen a tű fokán. Befejezés: Jézus nemcsak a vagyontól való elszakadásra szólít fel, hanem a szegények megsegítésére is. A radikális lemondás a felebaráti szeretet radikális megnyilvánulásával van összekötve. A földi javakról való lemondás nem pesszimista világszemléletből fakadó cselekmény, hanem szabaddá válás Isten országának, vagyis az emberek üdvösségének munkálására. 6/B. tétel: AZ ÉLET TISZTELETÉVEL KAPCSOLATOS ERKÖLCSI KÉRDÉSEK Vizsgáztatói példány Középszint V/1/B/K Témakör: Az ember mint erkölcsi lény – az erkölcsös élet útmutatója: a „törvény” Tétel: Az élet tiszteletével kapcsolatos erkölcsi kérdések II. Mutasson rá, miért hangsúlyozza az Egyház az emberi élet különleges védelmét és tiszteletét! Fejtse ki, mi az Egyház álláspontja a manipulatív orvosi beavatkozásokkal kapcsolatban (szervátültetés, sterilizáció, spirál, tabletták, lombikbébi, fájdalomcsillapítás); mit tartunk az abortuszról és az euthanáziáról (mikortól élet az élet); 27. "Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek" (Mt 25,40). Ezenfelül minden, ami az élet ellen irányul: az emberölés bármely formája, a népirtás, az abortusz, az eutanázia és a szándékos öngyilkosság; minden, ami az emberi személy épségét sérti: a csonkítások, a testi vagy lelki kínzás, a lelki kényszer alkalmazása; minden, ami az emberi méltóságot sérti: az embertelen életkörülmények, az önkényes bebörtönzések, deportálások, rabszolgaság, prostitúció, leány- és fiúkereskedelem, a lealacsonyító munkakörülmények, melyek a munkásokat a haszonszerzés puszta eszközévé teszik, s nem szabad és felelős személyeknek tekintik -- mindezek és hozzájuk hasonlók kétségtelenül szégyenletes gaztettek, s miközben tönkreteszik az emberi civilizációt, inkább az elkövetőiket szennyezik be, mint azokat, akik elszenvedik a jogtalanságot, és a legnagyobb mértékben ellenkeznek a Teremtő tiszteletével. (A II. Vatikáni Zsinat GAUDIUM ET SPES kezdetű lelkipásztori konstitúciója az Egyházról a mai világban) TARTALMI ELEMEK: A keresztény teológia az embert üdvösségre meghívott teremtménynek tekinti, aki szellemiségében „Isten képét” hordozza. Ezért az ember különleges felelősséget visel az élet ajándékáért. Manipulatív beavatkozások: Szervátültetés: ha nem tiltakozott; ha a halál beállt: jogos. Sterilizáció: csak gyógyítás céljából megengedett. Problematikus: személyiség változhat. Lehetőség szerint visszafordítható legyen. Spirál: fogamzásgátló tabletták: nem! Fájdalomcsillapítás: nem probléma. Abortusz,: Az emberi életet fogantatása pillanatától feltételek nélkül tisztelni és védeni kell. Az emberi lény személyi jogait létének első pillanatától fogva el kell ismerni, ezek közé tartozik minden ártatlan lény sérthetetlen joga az élethez. Az Egyház az első századtól kezdve hangsúlyozta minden szándékos abortusz erkölcsi rosszaságát. Ez a tanítás nem változott és
változatlan marad. A közvetlen, azaz akár célként, akár eszközként szándékolt abortusz súlyosan ellenkezik az erkölcsi törvénnyel: Isten ugyanis, az élet Ura, az élet megőrzésének magasztos szolgálatát az emberekre bízta, és ezt emberhez méltó módon kell teljesíteni. Az életet tehát a fogantatástól kezdve a legnagyobb gonddal oltalmazni kell: az abortusz és a csecsemőgyilkosság szégyenletes gaztett. euthanázia: Különös tiszteletet igényelnek azok, akiknek élete fogyatékos vagy meggyengült. A beteg vagy fogyatékos személyeket támogatni kell, hogy a lehetőségekhez képest normális életet élhessenek. Bármi legyen is indítéka vagy eszköze, a közvetlen eutanázia azt jelenti, hogy a fogyatékos, beteg vagy halál közelében lévő személyek életének véget vetnek. Ez erkölcsileg elfogadhatatlan. Ezért minden olyan cselekedet vagy mulasztás, amely akár önmagában, akár szándékosan halált okoz azért, hogy megszüntesse a fájdalmat, az emberi természet méltóságával és Teremtőjének, az élő Istennek tiszteletével súlyosan ellenkező gyilkosság. Indokolt lehet azonban a költséges, veszélyes, rendkívüli vagy a várt eredményekhez képest aránytalan orvosi beavatkozások abbahagyása. Ilyen esetben a "túlbuzgó gyógyítás" visszautasításáról van szó. Nem ölni akarnak, hanem elfogadják a föltartóztathatatlan halált. A döntéseket a betegnek kell meghoznia, ha alkalmas és képes rá, egyébként a jogilag illetékeseknek, mindenkor tiszteletben tartva a beteg ésszerű akaratát és törvényes érdekeit. 7/A. tétel: ISTEN ORSZÁGÁNAK JELE: A KÁNAI CSODA (Jn 2,1-12) Vizsgáztatói példány Középszint II/2/A/K Témakör: Krisztus misztériuma: a messiási csodák, a Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása, az első Pünkösd – az Egyház születése Tétel: Isten országának jele: A kánai csoda (Jn 2,1-12) Mutasson rá János evangéliumának a kánai csodáról szóló elbeszélése alapján (Jn 2,112) hogyan érzékelteti Isten országának jelenvalóságát! Miféle újszövetségi utalásokat ébreszt hallgatóiban ez az esemény? Milyen „kulcsszavak” hangzanak el az elbeszélés folyamán? A párhuzamos helyek (Mt 9,17; Mk 2,22; Lk 5, 37-39) figyelembe vételéve igazolja, miért és hogyan jutott a keresztény közösségben központi szerephez ez a történet! (A megmagyarázandó fogalmakat dőlt betű jelzi!) TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: A szemelvények az ajándékozó- és a mentő-csoda műfajában mutatják be a messiási ország áldásait. A kánai csodáról szóló elbeszélésben János evangélista a jelképek nyelvén azt fogalmazza meg, hogy Jézus hittel ajándékozza meg néhány apostolát, akik sejtésszerűen felismerik messiási dicsőségét. újszövetségi utalások: utolsó vacsora, Eucharisztia Kifejtés: szómagyarázat: harmadnapon; menyegző; a galileai Kánában; Jézus anyja; Jézus is hivatalos volt; tanítványaival együtt; bor; mi közünk ehhez; még nem jött el az én órám; tegyetek meg mindent, amit mond; hat kőedény a szöveg értelmezése: A kánai csodáról szóló elbeszélés műfaji szempontból ajándékozócsoda. Üzenetét az a mondat fejezi ki, amely szerint Jézus „kinyilatkoztatta dicsőségét, és tanítványai hittek benne”. Az igazi csoda nem a víz borrá változtatása, hanem az, hogy Jézus a hat kőkorsó által jelképezett tanítványok látásmódját megváltoztatja: alkalmassá
teszi őket arra, hogy felfedezzék Isten országának jelenvalóságát, amelyet a bor ajándéka szimbolizál. – Az elbeszélés történeti alapját homály fedi. Nem tudjuk, hogy pontosan mi játszódott le Kánában. Biztosak csak abban lehetünk, hogy Jézus kortársai már az ő föltámadása előtti időszakban is megtapasztalták személyén és tettein keresztül Isten dicsőségét. A csodaelbeszélés ennek a tapasztalatnak emlékét őrzi. Egyes értelmezők úgy vélik, hogy az evangélista olyan szóbeli hagyományt dolgozott fel, amely szerint Jézus Kánában hozzájárult egy menyegzős lakoma sikeréhez, amit a tanítványok Isten országának jeleként értelmeztek. A művészi módon szerkesztett dráma megalkotásában valószínűleg szem előtt tartotta a történeti Jézusnak a régi tömlőre és új borra vonatkozó mondását is (Mt 9,17; Mk 2,22; Lk 5, 37-39), amelyben a régi tömlő a messiásvárás időszakát (az ószövetségi üdvrendet) jelképezi, az újbor pedig a messiási kor áldásait. Befejezés A messiási kor öröme minket is ajándékozó szeretetre hív. A kánai csodát megörökítő elbeszélés azt tanítja, hogy az ajándékozó Jézus megváltoztatja apostolai szemléletmódját, akik megsejtik az általa hozott ország jelenvalóságát.
7/B tétel: BŰN – BŰNBÁNAT – JÓVÁTÉTEL – LELKIISMERET-VIZSGÁLAT Vizsgáztatói példány Középszint V/2/B/K Témakör: Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás Tétel: Az erkölcsi feltámadás reménye az Ószövetségben, ténye és alapja az Újszövetségben Mutassa be az Ezekiel-idézet (Ez 37, 1-3.11-14) elemzésével, hogyan reménykedett a bűn által Istentől eltávolodott ószövetségi nép abban, hogy Isten helyreállítja ezt a kapcsolatot, „életre kelti” népét! Mutassa be, mit jelent az erkölcsi feltámadás az újszövetségi tanításban: Jézus tanítása a megtérésről, magatartása a bűnösökkel szemben, Szent Pál tanítása a szabad önmegvalósításról és a bűnbocsánatról (Ef 2, 1-7 alapján)! (A megmagyarázandó fogalmakat dőlt betű jelzi!) Tartalmi elemek Bevezetés: Az erkölcsös élet célja: az Isten által öröktől fogva megálmodott személyiségünk (az éthosz) szabad megvalósítása. A vallásos ember tapasztalata, hogy az Istennel való találkozásban a bűn akadályozza, ugyanakkor azt is tapasztalja, hogy Isten nem hagyja a bűnben. Kifejtés: az Ószövetség tapasztalata: az ember bűnös mivolta, küzdelem a bűn ellen – ószövetségi tisztulási szertartások, visszatérések a szövetséghez az Ezekiel-idézet szómagyarázata: csontok; sír; kihozlak és elvezetlek; belétek oltom lelkemet és életre keltek. Értelmezés: a csontok életre keltése, a feltámadás képe Izraelnek azt a reményét fogalmazza meg, hogy Isten visszavezeti népét az életbe.
az Újszövetség tanítása az erkölcsi feltámadásról: Jézusnak a megtérésre vonatkozó tanítását pl. a tékozló fiúról szóló parabola fogalmazza meg: a megtérést Isten kezdeményezi, az ember válasza az erkölcsi megváltozni akarás. Jézus magatartása a bűnösökkel szemben: irgalom, barátság, amely megtérést eredményez, pl. Zakeus, a bűnös nő. Pál apostol tanításában a bűnbocsánat alapja (Ef 2, 1-7) elemzése kapcsán: Szómagyarázat: halottak; harag gyermekei; test; irgalmas Isten nagy szeretete; Krisztussal életre keltett minket, kegyelemből kaptátok a megváltást Értelmezés: Pál apostol a szabadítást, a bűntől való megszabadulást egyedül Isten ajándékának tekinti. Az erkölcsi feltámadás az Isten kegyelme és az ember együttműködése ezzel a kegyelemmel. Befejezés: A modern ember legnagyobb vágya személyisége kibontakoztatása, az önmegvalósítás. A keresztény tapasztalat alapján ez akkor lehetséges, ha az ember elfogadja Isten feléje irányuló szeretetét, engedi, hogy megszabadítsa bűneitől, és keresi azokat a lehetőségeket, amelyekben megvalósíthatja a felismert isteni tervet. 8/A. tétel: JÉZUS KRISZTUS SZENVEDÉSE, ÉS KERESZTHALÁLA LUKÁCS EVANGÉLIUMA SZERINT (LK 23,13-56 ) Vizsgáztatói példány Középszint II/2/A/K Témakör: Krisztus misztériuma: a messiási csodák, a Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása, az első Pünkösd – az Egyház születése Tétel: Jézus Krisztus szenvedése és kereszthalála Lukács evangéliuma szerint (Lk 23,1356) Mutassa be a történelemtudomány fényében Jézus szenvedésének és halálának körülményeit, időpontját! Elemezze és értelmezze a Jézus szenvedéséről és haláláról szóló elbeszélést Máté evangéliuma alapján (Lk 23,13-56)! Reflektáljon arra, hogy Jézus szeretetből – Isten Fiaként, az Atya akaratával azonosulva – a mi megváltásunkért, örök boldogságunkért vállalta a szenvedést és a halált! (A megmagyarázandó fogalmakat dőlt betű jelzi!) TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: a feltámadási jelenés műfajában készült híradások az evangélisták hangsúlyai: Márk (üres sír), Máté (hívő látás, keresztség), Lukács (Jézus szavai, eucharisztikus lakoma), János (vallási megtapasztalás) Kifejtés: szómagyarázat:Pilátus, főpapok, Heródes, bocsásd el nekünk Barabást, feszítsd meg őt; Pilátus ..úgy döntött, legyen meg amit kívánnak; az asszonyok jajgattak és sírtak miatta; vele együtt vittek két gonosztevőt is; ruháit elosztották, ecettel kínálták, a nap elsötétedett, Atyám kezedbe ajánlom lelkemet; József nevű igaz férfi, készület napja volt, a szombatot nyugalomban töltötték.
a szöveg értelmezése: Jézus látható ellenfelei a főpapok, akik jelen vannak elfogásánál a főtanács ülései, Pilátus előtt. Mellettük ott vannak az írástudók és a vének is. Lukács nem tulajdonít nagy felelősséget a római hatóságoknak. Pilátus három alkalommal nyilvánítja Jézust ártatlannak. A harmadik evangélista azért helyezkedett erre az álláspontra, hogy a császári hatóságokban ne váltson ki további reakciókat az evangéliumi misszionáriusok ellenében. Jézus a szenvedő igazat példázza, aki belép a végső küzdelem színterére, és szembesül a nézők nagy sokaságától körülvett akasztófával. Mindenkinek tökéletes példát ad belenyugvásból, türelemből és hősies bátorságból. Az üldözések áldozatai benne találhatják meg lelkesítő példaképüket. Jézus azonban nem forral személyes bosszút, hanem csupán a megbocsátást kéri az Atyától még keresztre feszítői számára is. Jézus az emberiség felszabadításának mártírja aki mindenkiért hullatta vérét. Befejezés: A keresztény ember hálás, a megváltott létért. Jézus önként vállalt szenvedése tanítja a keresztény embert saját szenvedésének elfogadására. A megváltás révén a keresztény ember tevékeny részese kell hogy legyen az Isten országa kibontakozásának. 8/B Az imádság Vizsgáztatói példány Középszint IV/2/B/K Témakör: Az üdvtörténet valamennyi misztériumát megjelenítő szentmise és a többi szentség Tétel: Az imádság dogmatikája A Vatikáni Zsinat dokumentuma alapján mutasson rá, hogy a személyes és közösségi imádság által Istennel beszélünk. Emelje ki a szóbeli imán kívül az elmélkedés és a szemlélődés fontosságát! Említsen meg néhány kötött imaformát! „Szívesen folyamodjanak tehát magához a szent szöveghez akár az Isten szavában bővelkedő szent liturgia közvetítésével, akár lelkiolvasmányképpen, akár megfelelő bibliamagyarázatok és egyéb segédeszközök által, amelyek az egyház főpásztorainak jóváhagyásával és gondoskodásából korunkban dicséretesen terjednek mindenfelé. Arról azonban ne feledkezzenek meg, hogy a Szentírás olvasását imádságnak kell kísérnie. Így lesz belőle beszélgetés; Isten és ember között, mert amikor imádkozunk, őhozzá beszélünk, és amikor az isteni kinyilatkoztatásokat olvassuk, őt hallgatjuk”(DV 25) TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: az imádság fogalma; Az ima Jézus életét is végig kísérte (gyógyítások, Getszemáni kert, kereszten stb.); Az ima forrásai: Isten igéje, Egyház liturgiája, hit, remény, szeretet. Kifejtés:
Szómagyarázat: szent szöveg, Isten szava, szent liturgia, bibliamagyarázatok, egyház, főpásztorok, Szentírás, isteni kinyilatkoztatás Szövegmagyarázat: A keresztény imának egyetlen útja Krisztus. Az ima csak akkor jut az Atyához, ha Jézus nevében történik. A liturgián keresztül tanulunk meg Istennel beszélni. Találunk azonban csak Krisztushoz intézett imát, pl.: Isten Bárány. A Szentlélek indít kegyelmével imádságra minket. Ő imádkozik mindenkivel és mindenkiben.(Atyának, Fiú által, Szentlélekben). -Szóbeli ima: Jézus is ezt tanította az apostoloknak (Miatyánk). A test és lélek együtt fordul az Istenhez, ezért a külső kifejezés is fontos, hiszen így lehet Istennek a teljes tiszteletet megadni. - Elmélkedés: Keresi a keresztény élet miértjét, hogyanját, hogy jobban válaszolhasson Istennek. Kép, szöveg segítségével történik, de a módszer csak segít, lényeg hogy a Szentlélek működik benne. - Szemlélődés: Baráti beszélgetés Istennel, Krisztusra szegezett tekintet – lemondás az énről. Nem passzív hallgatás. Átalakítja az embert Isten hasonlatosságára. Szükséges eleme a csend. -Kötött imák: Nem jelenti ezek kisebbségét, hiszen a Miatyánk, Magnificat a kinyilatkoztatás részei. Szentmise imái, Zsolozsma.
Befejezés: Imanapok, -órák szervezése; zarándoklatok; a pápa által vezetett egyszerre több ország bekapcsolódása által történő imák jelentősége korunkban.
9/A. tétel:
ÚJ SZERZETESRENDEK AZ EVANGELIZÁCIÓ SZOLGÁLATÁBAN
Vizsgáztatói példány Középszint III/1/A/K Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet az első század végétől a Trienti Zsinatig Tétel: Új szerzetesrendek az evangelizáció szolgálatában Az alábbi részlet elemzéséből és értelmezéséből kiindulva ismertesse a ferences rendnek az evangelizáció szolgálatában kifejtett tevékenységét! Mutasson rá a rend megalakulásának történeti jelentőségére! Milyen szentírási idézettel tudná alátámasztani a koldulórendek által megvalósított életeszményt! (A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi.) „Honorius püspök, Isten szolgáinak szolgája, szeretett fiainak, Ferenc testvérnek és a Kisebb Testvérek Rendjébe tartozó minden testvérnek köszöntését és apostoli áldását küldi. Helyeselni szokta az Apostoli Szentszék a jámbor szándékot és a hozzá folyamodók illő kívánságait jóakaratú pártfogásában részesíti. Ezért, szeretett fiam az Úrban, jámbor kéréseteket figyelembe vesszük és rendeteknek itt közölt és elődünktől, a boldog emlékű Ince pápától jóváhagyott Reguláját apostoli tekintélyünkkel számotokra megerősítjük, és jelen iratunkkal védelmünkbe vesszük… a kisebb testvérek regulája és élete ez: kövessék a mi Urunk, Jézus Krisztus szent evangéliumát, és éljenek engedelmességben, tulajdon nélkül és tisztaságban. Ferenc testvér engedelmességet és hódolatot ígér Honorius pápa úrnak és törvényes utódainak, valamint a római Szentegyháznak. A többi testvér pedig Ferenc testvérnek és utódainak tartozik engedelmességgel… ha valaki fel akarja venni ezt az
életformát, és testvéreinkhez fordul eligazításért, küldje miniszter provinciálisunkhoz, akinek egyedül áll jogában új testvéreket felvenni. A miniszterek pedig szorgalmasan kérdezzék ki őket a katolikus hitből és az egyház szentségeiről. És ha mindezt hiszik, és készek hűségesen megvallani s mindhalálig szívesen megtartani… adják eléjük a szent evangélium szavait, hogy menjenek és adják el mindenüket, és azokat igyekezzenek a szegények közt szétosztani… A próbaév leteltével fogadják fel őket az engedelmességre, ígéretüket véve, hogy életük végéig megtartják ezt az életet és a regulát.” (A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!) Tartalmi elemek Bevezetés - X-XI. szd. szerzetesi reformjainak egyik célkitűzése Krisztus és az ősegyház apostoli szegénységéhez való visszatérés (vita apostolica) - A virágzó középkor szerzetesrendjei mégsem tudták orvosolni a szegények és gazdagok közötti ellentéteket, a szociális igazságtalanság által kiváltott indulatokat, melyek gyakran eretnek és egyházellenes tanok formájában terjedtek tovább - A megoldást a XIII. szd.-ban megjelent koldulórendek (ferencesek, domonkosok) találták meg Kifejtés - szómagyarázat: Honorius püspök; Isten szolgáinak szolgája; Ferenc; Kisebb Testvérek Rendje; Apostoli Szentszék; Ince pápa; regula; Jézus Krisztus; evangélium; engedelmességben, tulajdon nélkül és tisztaságban; provinciális; próbaév - a szöveg értelmezése: az elemzett szöveg az Assisi Szent Ferenc által 1209-ben alapított Kisebb Testvérek Rendjének pápai megerősítéséről szól. A gazdag családból származó Ferenc, egy evangéliumi szöveg hatására szakít addigi életformájával. A rendalapító célja: megvalósítva a krisztusi mondást („Ha tökéletes akarsz lenni, amid van, add el, és oszd szét a szegények között”) az egész teremtett világnak hirdetni Isten irgalmas szeretetének örömhírét és megtérésre vezetni az embereket. Ezzel az életvitelükkel Jézus életét jelenítik meg az emberek között. Egyszerű, alázatos és szívből jövő prédikációkkal próbálják téríteni kortársaikat. Kétkezi munkából élnek, ha kell koldulnak. A szigorúan centralisztikus rendet provinciákra (tartományokra) osztja, melyek élén miniszterek (ma provinciálisok) állnak. Ők pedig a generálisnak tartoznak engedelmességgel. A ferences szellem lelkisége a nőket, majd később a házasokat is magával ragadta (klarisszák, harmadik rend) A rend megalakulásának történeti jelentősége: a különféle néprétegekkel széles és bensőséges kapcsolatot teremtve, az egyházhoz való hűség és az önként vállalt szegénység példáján keresztül (vö. Mt 10, 9; Mt 6,19-21; Lk 12,33-34) megmutatják a Krisztus-követés helyes útját, s teszik ezt anélkül, hogy elvakultan támadnák mások gazdagságát. Befejezés - a rendnek az evangelizáció szolgálatában tett erőfeszítéseit összegezve elmondható ● Ferenc és követői újra kiemelték az egyházban a szegénység szeretetét ● tanítványai mind a mai napig ébren tartják a szegénységi ideált anélkül, hogy megvetnék a világot, vagy elidegenednének tőle
9/B. tétel:
A ZSIDÓ VALLÁS – KERESZTÉNY SZEMMEL
Vizsgáztatói példány Középszint VI/1/B/K Témakör: A vallás ténye és lehetősége. A Krisztus-esemény bizonyossága Tétel: A zsidó vallás– keresztény szemmel Ismertesse röviden kiket, nevezünk zsidóknak! Részletezze, milyen vallási jellemzők, hagyományok, és ünnepek határozzák meg a zsidóság életét! A Tórán kívül milyen fontos „könyvükről” hallottál? Fejtse ki, melyek azok a találkozási pontok, ahol a zsidóság és a kereszténység között hasonlóságokat fedezhetünk föl! „Az Egyház misztériumát szemlélve e Szent Zsinat emlékeztet arra a kötelékre, mely az új szövetség népét lélekben összeköti Ábrahám törzsével… az Egyház nem feledkezhet meg arról, hogy az ószövetségi kinyilatkoztatást annak a népnek közvetítésével kapta, melyet Isten a maga kimondhatatlan irgalmasságából arra méltatott, hogy megkösse vele az ó szövetséget; s hogy annak a nemes olajfának gyökeréből táplálkozik, melyre ráoltattak a nemzetek olajágai… Azt sem feledi, hogy a zsidó népből születtek az apostolok, az Egyház alapjai és oszlopai és az a sok tanítvány, aki Krisztus evangéliumát elsőként hirdette a világnak…. Ezen kívül az Egyház -- mely elutasít minden üldözést, bárkit is érjen -- megemlékezvén a zsidókkal közös örökségről, nem politikai megfontolásoktól, hanem evangéliumi vallásos szeretettől indítva fejezi ki sajnálatát a gyűlölet az üldözések és az antiszemita megnyilvánulások miatt, bármikor és bárki részéről érték a zsidókat…” /Részlet a II. Vatikáni Zsinat NOSTRA AETATE kezdetű nyilatkozata az Egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról/
Tartalmi elemek Bevezetés Zsidónak nevezzük az emberek azon csoportját, akik Izrael 12 törzséből származnak, illetve a közös történelemre, hagyományokra épülő hitük egyesít. A világon létező nagy monoteista vallások közül a legszorosabb kapcsolatban a kereszténység a zsidósághoz kapcsolódik, hiszen e két vallásnak közösek a gyökerei. Kifejtés szómagyarázat: Nostra aetate enciklika: kötelék, új szövetség, lélekben összeköti, nemes olajfának gyökeréből táplálkozik, alapjai, oszlopai, elutasít minden üldözést, közös örökségről, antiszemita. – Isten továbbra is szereti a zsidókat ősei miatt, Meg kell ismerni és becsülni egymás közös örökségét, az antiszemitizmus elitélése. A zsidó vallás jellemzői: Az Ószövetség Istene a világtól független isteni személy, Teremtő, nem ábrázolható, neve ki nem mondható. A zsidóság történelemszemlélete teocentrikus, történelme üdvtörténelem alaptanítása a monoteizmus. A vallás jellemzői: A parancsok megtartása. Isten akaratának teljesítői alkotják az Ő népét. A legnagyobb bűn Isten lehagyása, és Isten képeinek imádása (bálványimádás) A vallási élet alapja a Tóra parancsainak megtartása (613 kötelező parancs; különösen a szombat megtartása) A Tóra kifejezést Mózes 5 könyvére értelmezik, melyet a zsidó hit szerint Mózes Istentől kapta, a Sínai hegyen, annak szóbeli magyarázatával együtt. Fontos „könyvük” még a Talmud mely, mint egy háromezer rabbi nézetét és vitáját tartalmazza a törvényről, jogról, tudományról, művészetről, erkölcsről, és vallásról. Valamint foglalkozik az élet minden szellemi és anyagi fogalmával.
Ünnepeik: Húsvét (peszach) márc. 15. és ápr. 21. között az Egyiptomból való szabadulást ünneplik (ez egyben az aratás ünnepe is); hetek ünnepe (húsvét után 50 nap) a sínai hegyi kinyilatkoztatás; sátoros ünnep: apusztai vándorlásra való emlékezés; hanukka: (avatás) a jeruzsálemi Templom Kr.e.164-ben történő ismételt felszentelésére emlékeznek; purim: (sors ünnepe) Eszter királynéra emlékeznek aki megmenti a zsidókat Ahasvérus király vérengző rendeletétől. A jámbor zsidó egész életét áthatja a vallásosság. A parancsok állandó betartására figyelmezetik az imalepel szélén található imabojtok, és a kis pergamendarab a S’ma-t szövegével (Halld Izrael az Úr a mi Istenünk egyetlen az Úr)", a körülmetélés; házasságot Mózes törvény szerint kötnek, a halál közeledtével bűnvallomást tesznek, majd elimádkozzák a S’ma-t. Befejezés Bár a keresztény vallás nagyon közel áll a zsidó valláshoz, a történelemben a két fél közötti kapcsolat nem volt mindig jó. Ebben hoz változást a II. Vatikáni zsinat Nostra aetate enciklikája, mely egyértelműen nyitás a kapcsolatok javítására.
10/A. tétel: MAGYARORSZÁG EVANGELIZÁCIÓJA: SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÉS AZ ÁRPÁD-HÁZI SZENTEK Vizsgáztatói példány Középszint III/1/A/K Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet az első század végétől a Trienti Zsinatig Tétel: Szent István király és az Árpád-házi szentek szerepe Magyarország evangelizációjában Mutassa be VI. Pál pápa jubileumi méltatását elemezve és értelmezve, hogyan formálta személyes életével, példájával Szent István király (és családja) népének történelmi döntését: a kereszténység fölvételét! Vázolja föl, milyen intézkedéseket hozott, hogy az új életformának szilárd kereteket adjon! Hogyan folytatták művét utódai, mindenekelőtt Szent László király? Értékelje: mit tettek az evangéliumi eszmények meggyökereztetéséért az Árpád-ház női szentjei! …A szent király, Szent Adalbertnek lelki fia, keresztény hit és erkölcs alapján állva, erős lélekkel maradéktalanul megvalósította, azt amire Isten kiválasztotta: fiatal magyar nemzetének megmutatta, és kijelölte azt az igaz utat, amely nem csak az anyagi javak bőségéhez, hanem egyben a magasabb értékű kincsekhez, vagyis lelki műveltséghez, és a természetfeletti kegyelemhez vezet. …Ami azonban a magyar népet leginkább megindította és a keresztény élet elfogadására bírta, az Szent István példás vallásossága és ennek megfelelő életmódja volt. Ehhez járult családja kimagasló példaadása, amelyet hitvese boldog Gizella, és fia Szent Imre nyújtot. Így történt, hogy az a nép, amelyet egykor „a keresztények ostorának” tartottak, a hithírdetők munkája révén olyan nemzetté vált, amely mint a kereszténységnek századokon át hűséges követője, a hit bátor védőinek kitüntető nevét érdemelte ki. /VI. Pál pápa apostoli leveléből, amelyet a az Egyház Magyarországon történt alapításának s egyben Szt. István születésének és megkeresztelkedésének ezredik jubileuma alkalmából írt./
(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi.)
TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: Géza fejedelem egyházpolitikája. Korai hittérítők (Pilgrim és Adalbert püspökök, bencés szerzetesek). István neveltetése, a koronázási szertartás. Kifejtés: szómagyarázat: Szent Adalbertnek, lelki fia, hit és erkölcs alapján állva, erős lélekkel, maradéktalanul, kijelölte azt az igaz utat, anyagi javak bőségéhez, lelki műveltséghez, természetfeletti kegyelemhez, megindította, vallásossága és ennek megfelelő életmódja, családja... példaadása, „a keresztények ostora”, a hithirdetők munkája révén, a hit bátor védőjének... nevét a szöveg értelmezése: a kereszténység fölvételéhez nem csupán rendeleteivel és bölcs politikájával járult hozzá István király, hanem mindenekelőtt saját vonzó személyes példájával. Ezt erősítette példás családi élete is. Ilyenformán megalapozta az ország anyagi és szellemi-lelki gyarapodását, és az addig Európa-szerte rettegett magyarság a kereszténység védőbástyájává válhatott. Egyházszervező munkája: püspökségek, kolostorok, templomok. Munkatársak: Asztrik, Gellért, Mór. Vasárnap megszentelése. Egyházi birtokadományok, tized. Szent Imre herceg. Neveltetése: Szent Gellért. Intelmek. Az ország felajánlása. Szent László király. Szentté avatás (eszményképeket adott). Zsinati határozatok. Női szentek: Szent Erzsébet (jótékonyság, tevékeny szeretet), Szent Margit (vezeklés, alázat, béketeremtés). Befejezés: A magyar nép az uralkodóház mély, őszinte vallásosságát megtapasztalva maga is az evangélium útjára lépett, és néhány emberöltő alatt életét, gondolkodását egészen átformálta a keresztény életeszmény. Ezt jelzi többek között a magyar alapítású szerzetesrend (pálosok), ill. a tény: később a kereszténység védőbástyájává lettünk. 10/B. tétel: JÉZUS TÖRTÉNETISÉGÉNEK IGAZOLÁSA ZSIDÓ ÉS POGÁNY FORRÁSOK ALAPJÁN Vizsgáztatói példány Középszint VI/1/B/K Témakör: A vallás ténye és lehetősége. A Krisztus-esemény bizonyossága Tétel: Jézus történetiségének igazolása zsidó és pogány források alapján Jézusról nem csupán a Bibliában olvashatunk, hanem más kortársak is említést tesznek róla. Ismertesse, milyen feljegyzéseket találunk vele kapcsolatban a zsidó származású Josephus Flaviusnál; milyen utalásokat találunk a Talmudban; miről számol be a neves római történetíró, Tacitus; mit olvashatunk Ifjabb Plinius és Traianus császár levélváltásában! „Ebben az időben jelent meg Jézus a Bölcs ember, ha ugyan szabad őt embernek neveznünk…/ Josephus Flavius: Testimonium Flavianum/ „Anan főpap a Nagytanácsot törvényszéki gyűlése hívta össze és eléje állította Jakabot, aki testvére volt Jézusnak…törvénysértéssel vádolta őket, és végül megkövezte…/részlet Josephus Flavius: A zsidók története/
„A keresztények meghatározott napon napkelte előtt össze szoktak gyűlni, és Krisztusnak, mint Istennek váltakozva éneket zengeni.” /Ifj. Plinius 10. levele Trajanus császárhoz/ (A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi.) TARTALMI ELEMEK: Josephus Flavius (Kr. u. 38-100) zsidó családból származó neves ókori történetíró. 64-ben járt Rómában, 67-ben vezető szerepet vállalt a zsidó felszabadító háborúban, majd fogságba esett. Vespasianus császár 69-ben szabadon bocsátotta, ettől fogva közvetített a római hatalom és a zsidó nép között. A zsidók története című művében 3 szakasz utal Jézusra: „Ebben az időben jelent meg Jézus, ez a bölcs ember, ha ugyan szabad őt embernek nevezni.” Hitelességét a 16. század óta kezdték kétségbe vonni keresztény jellege miatt. Valószínűleg később széljegyzeteket fűztek az eredeti szöveghez, és ezeket a kiegészítéseket is belemásolták a könyvbe a jámbor keresztény másolók. Jakab apostol kivégzésével kapcsolatban írja: (Anan főpap a Nagytanács elé állította) „Jakabot, aki testvére volt Jézusnak, akit Krisztusnak neveznek”. Keresztelő János kivégzése kapcsán pedig megerősíti az evangéliumi beszámolót. A Talmud szándékosan igyekszik elhallgatni Jézus emlékét (damnatio memoriae). Jézus nevét nem írja le, helyette így emlegeti: „az a bizonyos férfi”, „az a valaki”. Gyakran gúnyos, közszájon forgó népies elbeszéléseket, evangélium-cáfolatokat olvashatunk. Áttételesen így is Krisztus mellett tanúskodnak a Talmud szövegei: „Peszah előestéjén felakasztották Jézust”. – „Egy házasságtörő nő törvénytelen gyermeke.” „Balaám a Sánta (Jézus) 33 esztendős volt, amikor Pintiasz (Pontius Pilatus) a Rabló megölte. Úgy mondják, hogy anyja fejedelmektől és uralkodóktól származott, de ácsokkal keveredett.” Pogány (római) források: Tacitus beszámolója: Nero felgyújtatta Rómát, a vádat áthárította. Pontos információkkal rendelkezik a keresztényekről, kritikai épsége vitathatatlan. Ifjabb Plinius és Traianus császár levélváltása: nyomozzon-e a helytartó a keresztények után? Fontos bizonyíték Krisztus történetiségéről, a keresztények hitéről és életéről. 11/A. tétel: AZ EGYHÁZ VÁLASZA A HAMIS IDEOLÓGIÁK, DIKTATÚRÁK KIHÍVÁSAIRA, BOLDOG SALKAHÁZI SÁRA SZOCIÁLIS NŐVÉR ÉLETPÉLDÁJA ALAPJÁN Vizsgáztatói példány Középszint III/2/A/K Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet a Trienti Zsinattól a II. Vatikáni Zsinatig Tétel: Az egyház válasza a hamis ideológiák, diktatúrák kihívásaira, Boldog Salkaházi Sára szociális testvér életpéldája alapján Mutassa be, milyen problémákkal kellett a Katolikus Egyháznak szembenézni az 1930as évektől a náci ideológia egyre nagyobb térhódítása miatt. Ismertesse az Egyház
szerepét a nyilas hatalomátvétel utáni Magyarországon kiemelve Boldog Salkaházi Sára példáját. Ó fölséges Szentháromság! Legkegyelmesebb Atyám! aki engem végtelen szeretetből megteremtettél és jóságos irgalmadból gyermekeddé fogadtál, ó édes Jézus Krisztusom; aki szent véreddel engem megváltottál s végtelen jóságodból jegyeseddé választottál, ó drága Szentlélek! aki a kegyelmek bőségét zuhogtattad rám, s aki nekem, méltatlannak a hivatás kegyelmét és a Társaságot ajándékoztad, ó legteljesebb Szentháromság, én ma a Társaság és a Testvérek iránti hálából és szeretetből fölajánlom magam mint a TÁRSASÁG ÁLDOZATÁT! azon esetre, ha egyházüldözés, a Társaság és a testvérek üldöztetése következnék be és legbölcsebb végzésed szerint gondviselésed terveiben nem lenne benne halálom: Fogadd el az én halálomat minden fájdalmával együtt váltságul a testvérek - különösen az öregek, betegek és gyengék életéért, és bűnös, nyomorult életem fejében kíméld meg az ő életüket, és kíméld meg őket a megkínoz tatástól, fenyegetésektől, főként pedig a hűtlenségtől: Irántad, az Egyház, a hivatás és a Társaság iránt. Amennyiben pedig isteni végzésed terveiben az én halálom benne foglaltatik, ebben az esetben is fogadd el életemet-halálomat, mint értük váló áldozatot. Ezt a felajánlást teszem Elöljáróim engedélyével, édes Szűz Anyám keze által, Szent József, Szent Benedek atyánk, Avilai Nagy Szent Teréz, Szent Sára és szent Őrző angyalom segítségét kérve, nem a magam erejében, ha nem a teljes Szentháromság kegyelmében bízva. Amen. Ó édes Jézusom, teljes megnyugvással és készséggel fogadom már most a halál azon nemét, amely Neked tetszik, az összes vele járó gyötrelmekkel, fájdalmakkal és szenvedésekkel együtt. Amen. Boldog Salkaházi Sára Felajánló imája, melyet 1943. őszén a budapesti Anyaház Szentlélek kápolnájában, teljes titoktartással, csak a központi és kerületi elöljárója jelenlétében mond el.
(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi.) TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: A Katolikus Egyház az utóbbi század folyamán sokszor átérezte: nem csupán szoros értelemben vett vallási kérdésekben kell útmutatást adnia híveinek és a jószándékú embereknek, hanem az élet minden területén föl kell mutatnia az evangéliumot. Ha egyszer világosan látja a célt és az oda vezető utat, nem nézheti tétlenül sötétben botorkáló testvéreit. Fel kell hívnia hívei figyelmét mind a náci, mint a kommunista rendszerek és ideológia káros hatásaira. (Ennek XII. Pius pápa eleget is tett) Kifejtés: szómagyarázat: Szentháromság, gyermekeddé fogadtál, fölajánlom magam, a TÁRSASÁG ÁLDOZATÁT, egyházüldözés, váltságul. Istentől értelmezett ember, szolidaritás, szubszidiaritás, közjó. Boldog Salkaházi Sára testvér életútja: Sára 1899. május 11-én született. Iskoláit a tanítónői diploma megszerzéséig Kassán végezte. Egy esztendeig működik tanítónőként, majd (az impériumváltás után a csehek által követelt hűségeskü megtagadása miatt) elhagyja a pályát. 1919-től kezdve írogat különböző felvidéki magyar lapokba. Közben éli a művészek, újságírók könnyed, mozgékony nagyvilági életét. "Önállóság, cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilágban hajadonfőtt, zsebredugott kézzel, friss vacsora egy kis kocsmában, cigányzene..." 1922-23-ban néhány hónapig eljegyzett menyasszony. 1927-ben ismerkedik meg a Kassán letelepedő szociális testvérekkel. 1929-ben elfogadják jelentkezését a Szociális Testvérek Társaságába. Februárban megkezdheti a noviciátust a szegvári házban. Első fogadalmát 1930 pünkösdjén teszi le Szegváron. Jelmondata egyetlen szó: Alleluja! 1932 őszén áthelyezik Komáromba, ahol irányítja a karitász munkát, szerkeszti a Katholikus Nő című folyóiratot, kegytárgyüzletet vezet, felügyel a szegények menházában, családokat látogat.
1940 pünkösdjén leteheti örökfogadalmát. Új jelmondata: "Alleluja! Ecce ego, mitte me!" (Íme itt vagyok, engem küldj!) Nevét 1942-ben - amikor a németbarátság következtében sokan visszaveszik eredeti német nevüket -, Salkaházira magyarosíttatja. Slachta Margit és a Szociális Testvérek Társasága minden eszközzel küzd az országot elárasztó nemzetiszocialista métely ellen. 1941 februárjától a Katholikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetségének országos vezetője és a mozgalom lapjának szerkesztője. Három évig dolgozik itt, ez idő alatt öt új otthont alapít közel háromszáz férőhellyel. Elkezdi az első magyar Munkásnő Főiskola építését. A DL újság vezércikkeiben határozott katolikus ideológiai programot ad az elpogányosodott, fasizá1ódó közszellem ellenében. Egyre jobban ég benne a vágy, hogy felajánlhassa életét "azon esetre, ha Egyházüldözés, a Társaság és a testvérek üldöztetése következne be" (idézet életfelajánlásából). Az engedélyt megkapja, és az életfelajánlás - teljes titoktartással - a központi és a kerületi elöljáró jelenlétében 1943 szeptember végén vagy október elején megtörténik a budapesti anyaház Szentlélek kápolnájában. A szociális testvérek kivették részüket az üldözöttek menekítéséből. Mintegy ezer ember köszönheti nekik az életét, közülük közel száz személy szerint Sára testvérnek. A Társaság összes budapesti és vidéki háza tele volt hamis papírokkal felszerelt bújtatottakkal. 1944. december 27-én a nyilasok körülzártak a Bokréta utcai munkásnőotthont, amely Sára testvér vezetése alatt állt. Zsidók után kutattak. Sára testvér kikerülhette volna a letartóztatást, de nem tette meg. Mint az otthon felelős vezetőjét, őt is elhurcolták, és még aznap este - mezítelenre vetkőztetve - a jeges Dunába lőtték. A kivégzés előtti percben Sára testvér gyilkosai felé fordulva letérdepelt, és égre emelt tekintettel nagy keresztet vetett magára. Isten elfogadta életfelajánlását, vértanúsága betejesedett. Az antifasiszta és zsidómentő akciókban kockázatokat vállaló szociális testvérek közül senkinek nem történt bántódása, a világháború pusztításai következtében egyetlen testvér sem vesztette életét. Salkaházi Sára boldoggáavatási eljárásának megkezdését a Szentszék 1997. januárjában engedélyezte, a bíborosi testület 2005. június 21-én zárta le az ügyet és engedélyezte a boldoggá avatást. Ezt követően került sor arra, hogy a Szentatya 2006. április 28-án aláírta és kihirdette a decretumot. A boldoggáavatás ünnepélyes kihirdetésére (a boldoggáavatási szentmisére) 2006. szeptember 17-én a budapesti Szent István téren (a Bazilika előtt) 11 órakor került sor. Befejezés: Minden kor társadalmi és gazdasági berendezkedése esetleges, kívánnivalókat hagy maga után. Az egyház egy örök mérce: az evangélium alapján kíván mindenkinek igazságos megoldást szorgalmazni, és az ellenérdekelt felek között békét teremteni. 11/B tétel A HIT ÉS CSELEKVÉS ÖSSZEFÜGGÉSE, A HIT MINT, MINT ÉSSZE3RŰ ENGEDELMESSÉG Témakör: Az egyház és a kinyilatkoztatás Tétel: A hit és a cselekvés összefüggése, a hit mint ésszerű engedelmesség A Katolikus Egyház Katekizmusából idézett részlet elemzésével és magyarázatával mutassa be a hit és a cselekvés kapcsolatát! Mutasson rá, miért beszél a fundamentális teológia a hitről, mint ésszerű engedelmességről! „A hit révén az ember teljesen aláveti értelmét és akaratát Istennek. Egész emberi létével igent mond a kinyilatkoztató Istennek. A Szentírás a "hit engedelmességére" szólít fel, ez az ember válasza a kinyilatkoztató Istennek.” (K.E.K. 143)
(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!) Tartalmi részek Bevezetés: A hit és a cselekvés kapcsolata nem mindig egyértelmű. Ha már tudom kinek hittem, akkor engedelmességem ésszerű lesz Kifejtés: szómagyarázat: a hit révén; az ember; aláveti; értelmét és akaratát; egész…létével; a kinyilatkoztató Istennek; a hit engedelmességére; válasza szövegértelmezés: Engedelmeskedni a hitben azt jelenti, hogy szabadon alávetjük magunkat a meghallott szónak, mert igazságát Isten szavatolja, aki maga az Igazság. A Szentírás a hívő engedelmesség példájaként Ábrahámot állítja elénk. „A hit szilárd bizalom abban, amit remélünk, meggyőződés arról, amit nem látunk” (Zsid 11,1) Hinni csakis a Szentlélek kegyelmével és belső segítségével lehet. Mégis, ugyanúgy igaz, hogy a hit egyben igazi emberi cselekedet. A hit cselekedete nem ellenkezik sem az emberi szabadsággal, sem az emberi értelemmel, amikor az embert arra indítja, hogy megbízzék Istenben és elfogadja az ő kinyilatkoztatott igazságait. A hit belső élményének a külső magatartásban kell megnyilvánulnia („Csak az a hit számít, amely a szeretetben teljesedik ki” Gal5,6).. Befejezés: A hitben az emberi értelem és szabadakarat együttműködik az isteni kegyelemmel.
12/A. tétel: FÖLDI PÉLDAKÉPÜNK, ÉGI PÁRTFOGÓNK: BOLDOG ADOLPH KOLPING Vizsgáztatói példány Középszint III/2/A/K Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet a Trienti Zsinattól a II. Vatikáni Zsinatig Tétel: Földi példaképünk, égi pártfogónk: Boldog Adolph Kolping Vázolja föl, hogyan jutott el Adolph Kolping, az egykori cipészsegéd addig, hogy papi pályára lépve sorstársai szellemi-lelki fölkarolásának, tettre kész közösséggé formálásának szentelje életét! Az idézett részletek alapján mutassa be, miként gondolkodott Kolping Istenről, a teremtett világról, a hitről, vallásról, igazságról, az emberi élet céljáról, küldetéséről, a bölcsességről, a munkáról és a hivatásról, a házasságról, családról, gyermeknevelésről, a tevékeny szeretetről és a jövőbe vetett bizalomról! Elemezze, hogyan alakult személyes élete, és miként őrzi és hordozza eszméit világszerte a Kolping-mozgalom! „Istenünk szent, s mivel szent jóságos és egyben igazságos is. Semmit sem teremtett céltalanul; mindennek, amit keze alkotott, értéke jelentősége és célja van. Ezért nem szabad semmit sem megrontani, amit az Isten alkotott.” Az egész erkölcsi világrend a vallás alappillérein nyugszik, amelyeket hittételeknek nevezhetünk. Mindazt, amit csak tesz az ember ezen a világon, vagy amivel foglalkozik- egyes dolgok közvetlenül, mások távolabbrólösszefügg a fenti vezéreszmével. Például szociális élet, a politika, a népgazdaság, egyszóval a legprofánabb emberi tevékenység is többé-kevésbé ehhez kapcsolódik. Ha azonban a vallási és egyben a szociális rend tartóoszlopai közül csak egyet is elveszünk vagy mással helyettesítünk, az egész építmény összedől…” „A hatalmas Isten az emberiségnek adományozta az igazság fényes Napját, amelynek ragyogásában felismerhetjük az isteni igazságot, a teremtő Atyát, s egyszersmind önmagunkat, küldetésünket, és a bennünket körülvevő világ dolgainak rendeltetését.” „Az emberi munka minőségét a lélek milyensége határozza meg. Az alkotás ugyanis nem más mint a lélek visszatükröződése.”
„A bölcsesség olyan, mint az örökmécses lángja, amelyről újabb tüzeket lehet föllobbantani anélkül, hogy az örök forrás sugárzó fénye megfogyatkoznék.” „Hit és bizalom nélkül részekre hullik szét a világ.” „Aki szerencsejátéknak tekinti a házasságot, ne panaszkodjék , ha nem lesz övé a főnyeremény.” Az igazi szeretet fokmérője a hűség. Értéke nem ígéretekkel, hanem cselekedetekkel mérhető.” „ A családi élet összetartó ereje az a megújuló, egymás örömét kereső tevékeny szeretet, amelyben mindenki a másik boldogságát keresi. Az ilyen élet erőteljesen összefűzi a családtagokat, teherbírásuk sokszorossá válik, együttlétük megannyi bajban is örömteli marad.” „ A jó családi élet tartóssága fontosabb a tudósok minden tudományánál, a művészek minden művészeténél, a hatalmasok egész hatalmánál.” „A szülők élete a gyermeknevelés meghatározó élő és eleven könyve.” „Tetterős, vidám fiatalemberekre van szüksége a világnak, olyanokra, akik bíznak önmagukban és reménykednek a jövőben, olyanokra, akiknek van elég bátorságuk és erejük ahhoz, hogy új és nagy feladatokat hajtsanak végre.” „Ahova az Isten állította az embert, ott van a hivatása is” „A tevékeny szeretet minden sebet meggyógyít, az üres szavak csak a fájdalmat növelik.” /Boldog Adolph Kolping írásaiból (válogatta Heinrich Festing prelátus)/
(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi.) TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: Boldog Adolph Kolping szelleme, gondolkodása mindmáig meghatározza követőinek lelkiségét, közösségi életét (Kolping-mozgalom, Kolping-családok, Kolping-iskolák). Miközben a szocialisták (Marx, Engels) a meglévő rendet fölforgató világforradalom eszméjét hirdették, Kolping az emberi lélek és az emberi közösség békés, de gyökeres és tartós reformjában gondolkodott. Kifejtés: szómagyarázat: szent, jóságos és igazságos, teremtett, célja, erkölcsi világrend, a vallás alappillérein, hittételeknek, szociális élet, politika, népgazdaság, legprofánabb, a vallási és egyben a szociális rend, rendeltetését, a lélek visszatükröződése, örökmécses, részeire hullik szét a világ, szerencsejátéknak tekinti, nem ígéretekkel, hanem cselekedetekkel, tevékeny szeretet, a másik boldogságát, teherbírásuk sokszorossá válik, megannyi bajban is örömteli, tartóssága, eleven könyve, bíznak önmagukban, reménykednek a jövőben, Isten állította az embert, üres szavak. A szövegek értelmezése: Ezen idézetek jól rámutatnak Adolph Kolping munkásságának alapvető céljára: hogy az embereket rádöbbentse a vallás, a hivatás, a család és a tágabb közösség igazi értékére. Vallotta, hogy Jézus Krisztus üzenetét nemcsak a templomokban, hanem az élet minden területén hirdetni kell. Életének főbb állomásai: 1813: született a Köln melletti Kerpenben; kitanulja a cipészmesterséget, majd 24 évesen papi pályára lép. 1845-ben Kölnben szentelik pappá, ezt követően Wuppertal-Erbelfeldben lesz káplán. Ez a korábban virágzó iparváros az ipari forradalom következtében sok nyomorúsággal küzd, hiszen egyre kevesebb munkáskézre van szükség. A munkásfiatalok közt megtapasztalt anyagi, lelki, erkölcsi nyomorúság enyhítésére a legényegyletek kereteiben keres megoldást. 1849-ben Kölnbe helyezik, az itteni legényegyletből indul „hódító útjára” a Kolpingmozgalom, amely halálakor (1865) 418 helyi egyesületben már 24.000 tagot számlált. Az Egyház 1991-ben a boldogok sorába emelte. Befejezés: Életművének lényege: a hitélet és a társadalmi, szociális kérdések összekapcsolása.
12/B. tétel: KRISZTUS EGYHÁZÁNAK FOGYATKOZHATATLANASÁGA ÉS TÉVEDHETETLENSÉGE Vizsgáztatói példány Középszint VI/2/B/K Témakör: Az egyház és a kinyilatkoztatás Tétel: Krisztus egyházának fogyatkozhatatlansága és tévedhetetlensége Fejtse ki, mit értünk az egyház fogyatkozhatatlansága alatt; melyik zsinat nyilvánította dogmának a fogyatkozhatatlanság tételét, és milyen értelemben! Ismertesse, mit jelent az egyház tévedhetetlensége; miben tévedhetetlen az egyház; kik tévedhetetlenek az egyházban; milyen formában gyakorolja a tanítóhivatal a tévedhetetlenséget; melyik zsinat foglalt állást a tévedhetetlenség ügyében! (A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi.) TARTALMI ELEMEK: Az egyház fogyatkozhatatlansága két dolgot jelent: 1. Krisztus egyháza fennmarad a világ végéig. 2. A tanítás, a kultusz és a szervezet lényege sohasem tér el a krisztusi szándéktól. Az I. Vatikáni Zsinat mindkét értelemben dogmának nyilvánította a fogyatkozhatatlanságot. A tévedhetetlenség azt jelenti, hogy Krisztus kinyilatkoztatásának megőrzésében és tolmácsolásában nem lehet kitéve sem megtévesztéseknek, sem tévedésnek. Ez nem a hibáktól való mentességet jelenti, hanem a lényeghez való hűséget. Bibliai alapok: „Aki nem hisz, elkárhozik.” (Mk 16,61) „Aki titeket hallgat, engem hallgat, aki titeket megvet, engem vet meg.” (Lk 10,16) Jézus megígérte: velünk marad a világ végezetéig. Miben tévedhetetlen az egyház? (A tévedhetetlenség kritériumai) Mindabban, ami a kinyilatkoztatásban akár kifejezett formában (explicite), akár burkoltan (implicite) benne van. A tévedhetetlenség elsődleges tárgyához az is hozzátartozik, ami formálisan nincs benne a kinyilatkoztatásban, de nélküle a kinyilatkoztatás fenntartása és tolmácsolása elképzelhetetlen. Pl. a kánon megállapítása és szövegének értelmezése, a szenthagyomány forrásainak megállapítása és értelmezése. Másodlagos tárgyai: pl. szentek kanonizációja. Kik tévedhetetlenek? Ortodoxok: az egyház egésze. Protestánsok: mindenkit vezet a Lélek. Római Katolikus Egyház: Tanítóhivatal (a püspökök testülete egységben a pápával). Gyakorlása: Egyetemes zsinat ünnepélyes formában jelent ki egy tételt minden hívő számára kötelező érvénnyel. Püspökök: külön-külön, de egymással és a pápával egyetértésben. A pápa ex cathedra, mint az egyház legfőbb tanítója ünnepélyesen hirdet ki egy hittételt az egész egyházra. A tévedhetetlenség dogmáját is az I. Vatikáni Zsinat mondta ki.
13/A. tétel: A MEGTESTESÜLÉS DOGMATIKÁJA – A KARÁCSONY LITURGIÁJA Vizsgáztatói példány Középszint IV/1/A/K Témakör: Az üdvtörténet legfőbb misztériumaira emlékeztető liturgikus ünnepek és időszakok dogmatikája (liturgikus dogmatikája) Tétel: A megtestesülés dogmatikája – a karácsony liturgiája A karácsonyi ünnepi mise könyörgésének elemzése alapján mutassa be, miért lett az Isten Fia emberré! A Szentírás tanításának segítségével támassza alá, milyen „érvei” lehetnek a Jóistennek a megtestesülés végrehajtására ! (Pl.: 1 Jn 4,7-14; Jn 3,16; Mt 11,29; Jn 14,6; Jn 15,12; 2 Pt 1,4.) Elemezze, hogyan alapozta meg karácsony ünneplését az ariánus-mozgalommal folytatott vita és a pogány Nap-teológia. Mutasson rá: mi a magyarázata az ünnepnap három miséjének; hogyan vált ketté karácsony és epifánia; mit ünneplünk mi vízkeresztkor! „Istenünk, te az emberi természet méltóságát csodálatosan megalkottad, és még csodálatosabban megújítottad. Add, kérünk, hogy részesedjünk Fiad istenségében, aki szeretetből magára vette emberi természetünket. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.” /a karácsonyi ünnepi mise könyörgése/ TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: A nicea-konstantinápolyi hitvallás röviden összefoglalja a megtestesülés lényegi tanítását, melyet karácsonykor ünneplünk (és a karácsonyi liturgiában térdhajtással fejezzük ki e titok iránti tiszteletünket): „Értünk, emberekért, és a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből, megtestesült a Szentlélek erejéből, Szűz Máriától, és emberré lett.” Kifejtés: szómagyarázat: természet, méltóság, csodálatosan, megalkottad, még csodálatosabban, megújítottad, részesedjünk istenségében, szeretetből, magára vette, emberi természetünket, aki veled él... szentírási érvek: „Isten, aki szeret minket, elküldte Fiát bűneinkért engesztelésül.” (1 Jn 4,10) „Az Atya elküldte a Fiút a világ Üdvözítőjéül.” (1 Jn 4,14) „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (Jn 3,16) „Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem...” (Mt 11,29) „Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem jut az Atyához, csak általam.” (Jn 14,6) „Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket!” (Jn 15,12) Az Ige testté lett, hogy az „isteni természetből részesítsen minket.” (2 Pt 1,4) Az ariánus-mozgalom tagadta Jézus Krisztus istenségét. Karácsony ünnepe ezzel szemben gyakorlatilag hirdette az arianizmust elítélő niceai zsinat (325) dogmáját: „született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű... Isten az Istentől”. A korabeli pogány Nap-teológia ugyancsak hatott a karácsony ünnepének időpontjára. A téli napfordulóhoz kapcsolódó „Sol invictus” (A legyőzhetetlen napisten) kultusza Szíriából és Egyiptomból került Rómába, Aurelianus császár 274-től hivatalos ünneppé tette. Ezt a pogány ünnepet „keresztelte meg” az Egyház: a mi legyőzhetetlen Napunk Krisztus, az Ő születését ünnepeljük. Három szentmise: éjféli, pásztorok miséje, ünnepi mise. Középkori jelképes értelme: Jézus örök származása az Atyától – földi születése – születése az emberi lélekben.
Epifánia: („Urunk megjelenése”). Keleten Jézus megkeresztelésén van a hangsúly. Nálunk Vízkereszthez három jelentés kapcsolódik: 1. A napkeleti bölcsek látogatása. 2. Jézus első csodája a kánai menyegzőn. 3. Jézus megkeresztelkedése. Közös hagyomány: a vízszentelés. 13/B. tétel: JÓZSEF JELLEMFEJLŐDÉSE A MEGPRÓBÁLTATÁSOK HATÁSÁRA Vizsgáztatói példány Középszint I/1/B/K Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig Tétel: József jellemfejlődése a megpróbáltatások hatására Röviden ismertesse Józsefnek és testvéreinek történetét! (Ter 37,1-50,26) Mutasson rá, hogy Isten mint a történelem irányítója hogyan vezeti, neveli Józsefet a szenvedések, megpróbáltatások „tisztítótüzével”; hogyan érik, alakul József jelleme, hogyan lesz idővel Isten terveinek egyre alkalmasabb eszköze!
TARTALMI ELEMEK Pátriárkák kora: Ábrahám, Izsák, Jákob és fiai. Jákob „félreneveli”, elkényezteti Józsefet. József hibái: kérkedik álmaival (Nap, Hold, csillagok; kévék a mezőn), kémkedik bátyjai után. A testvérek bosszút forralnak: elhatározzák, hogy megölik. Végül a „józan belátás” kerekedik fölül: nyereségvágyból inkább eladják rabszolgának. A tarka köntös szerepe: becsapják apjukat. Egyiptomban megkezdődik József Kálváriája: Putifárné hamis vádja, börtön. A szenvedések mellett Isten irgalmát is megtapasztalja: álomfejtés. A főpohárnok és a fősütőmester álmai. A fáraó álmai (tehenek, kalászok; hét bő és hét szűk esztendő). Az álomfejtés nyomán magas pozícióba kerül. Ebben a helyzetben hamarosan alkalma nyílnék bosszút állni gonosz bátyjain. Ő azonban nem él e lehetőséggel: némi próbatétel után megbocsát nekik. Az egész családot letelepíti Egyiptomban. Tanulság: a szenvedések és megpróbáltatások érlelik, csiszolják, nemesítik az embert, ha türelemmel elfogadja azokat Isten kezéből, és az Ő akaratát keresi. 14/A. tétel: DOGMATIKAI TANÍTÁS A SZENTLÉLEKRŐL – A PÜNKÖSD LITURGIÁJA Vizsgáztatói példány Középszint IV/1/A/K Témakör: Az üdvtörténet legfőbb misztériumaira emlékeztető liturgikus ünnepek és időszakok dogmatikája (liturgikus dogmatikája) Tétel: A Szentlélekről szóló dogmatikai tanítás – a Pünkösd liturgiája
A bérmálási szentmisét lezáró könyörgés értelmezése és elemzése alapján mutassa be a Szentlélek működését az üdvösség történetében, az Egyház és az egyes ember életében! Elemezze, hogyan nyilvánult meg Isten Lelke az Ószövetségben (pl.: Iz 61,1; vö.: Lk 4,18-19); hogyan foglalja össze Pál apostol a Gal 4,4-6-ban az Újszövetség tapasztalatát; hogyan élték meg a tanítványok Pünkösdkor a Lélek kiáradását (ApCsel 2. fejezet); hogyan vált Pünkösd az Egyház születésnapjává! (ApCsel 2,37-47) Mutasson rá, miként zárja le Pünkösd ünnepe a húsvéti ünnepkört! „Áldjon meg benneteket a mindenható Atyaisten, aki vízből és Szentlélekből új életre támasztott, és fiaivá fogadott, és őrizze meg lelketekben atyai szeretetével az Istenfiúság kegyelmét. Áldjon meg benneteket az egyszülött Fiúisten, aki megígérte, hogy az igazság Lelke ez Egyházzal marad, és adjon erőt neki nektek az igaz hit megvallására! Áldjo9n mewg benneteket a Szentlélekisten, aki lángra gyújtotta a tanítványok szívét a szeretet tüzével, és vezessen el mindnyájatokat Isten boldogító országába!” /áldás a bérmálási mise végén/
TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: Pünkösd: a Szentlélek kiáradásának ünnepe; az Egyház születésnapja. Ószövetségi előzménye: ősi aratásünnep; a Sinai-hegyi szövetségkötés (Tízparancs) ünnepe. A zsidóknál is hét héttel húsvét után következett. Kifejtés: szómagyarázat: áldjon meg, mindenható, Atyaisten, vízből, és Szentlélekből, új életre, támasztott, fiaivá fogadott, kegyelmét, egyszülött, Fiúisten, megígérte, igazság Lelke, erőt, hit megvallására, Szentlélekisten, lángra gyújtotta... a szeretet tüzével. értelmezés: Az áldás szentháromságos formulája fölidézi Isten üdvtörténeti és személyre szóló ajándékait (keresztség, bérmálás), erősíti a bizalmat Krisztus ígéretében, és azt a reményt, hogy a mostani kegyelmi ajándékok kiteljesednek a szentségben részesült fiatalok életében. Az Ószövetség a ruah szóval fejezte ki Isten Lelkét. Iz 61,1 az Úr Fölkentjére (Messiás!) utal, melyet Jézus magára alkalmaz (Lk 4,18-19). A Galatákhoz írt levélben Pál apostol arról beszél, hogy Isten elküldte Fiának Lelkét a mi szívünkbe, s általa szólíthatjuk Istent Atyánknak. (Gal 4,4-6) A tanítványok lelkét, sőt az egész krisztusi közösséget gyökeresen átformálta a pünkösdi tapasztalat, a Szentlélek kiáradása. A föltámadás fényében most értették meg igazán Jézus tanítását, és azt, mi volt a szándéka az ő kiválasztásukkal. Eddig gyáván és bizonytalanul lapultak, még a Föltámadottak való találkozások nyomán sem érlelődtek meg bennük az igazi szándékok és célok, mostantól viszont bátran és lelkesen hirdették az evangéliumot, szervezték a krisztushívők közösségét. (ApCsel 2) Az Egyház születése: „Ők pedig állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában, a kenyérszegés közösségében és az imádságokban.” (ApCsel 2,42) Pünkösd=Pentecostes: az 50. nap húsvét után (7x7). Ószövetségi elnevezés: „hetek ünnepe” A húsvéti ünnepkör kiteljesítése, egyszersmind ünnepélyes lezárása. Befejezés: Az egyes ember életében a bérmálás jeleníti meg Pünkösdöt. Jó lenne, ha a bérmálás hasonló erővel alakítana minket, mint az apostolokat Pünkösd. 14/B. tétel:
SALAMON KIRÁLY URALKODÁSÁNAK ÁRNYOLDALAI
Vizsgáztatói példány
Középszint I/1/B/K Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig Tétel: Salamon király uralkodásának árnyoldalai Joggal állíthatjuk, hogy Salamon király apjának méltó utódja volt; a zsidó nép történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Számtalan pozitív megállapítást tehetünk róla, és ezt a Biblia és az utókor emlékezete is megteszi. (Kir 1,1-11,43) Ugyanakkor néhány tettét keményen felrója neki a Szentírás. Vázolja fel, melyek azok a döntések, amelyek a nép vallási élete, az ország jövője szempontjából káros, sőt katasztrofális következményekkel jártak!
TARTALMI ELEMEK Salamon uralkodásának pozitív jellemzői: Bölcsesség: a beteljesült „kívánság”. Az utókor emlékezete (mondások, költemények, bibliai könyvek: Péld, Préd, zsoltárok). „Gyermek-elhelyezési per”. Közigazgatás, korszerű államapparátus megszervezése. Nemzetközi kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok (Tírusz, Sába). A jeruzsálemi Templom fölépítése. Vallási és kulturális központ. Az egység szimbóluma. Gazdasági föllendülés (munkaalkalom, külkereskedelem). Negatívumok: Társadalmi feszültségek, igazságtalanságok (nagy gazdagság – nagy szegénység). A templomépítés jelentős terheket ró a népre (közmunkák). Politikai házasságok: erkölcsi és vallási pluralizmus. Sokféle kultusz: pogány vallási „divatok”. Utódjának nevelésére nem fordít elég figyelmet. Halála után – főként fiának, Roboámnak a hebehurgyasága folytán – az ország két részre szakad. Ennek következtében két gyenge, egymással is rivalizáló királyság áll szemben a megerősödő nagyhatalmakkal (Asszíria, majd Babilon, olykor Egyiptom). 15/A. tétel: A SZENTMISE (A Jézus Krisztus megváltó kereszthalálát és föltámadását megjelenítő eucharisztia dogmatikája és liturgiája) Vizsgáztatói példány Középszint IV/2/A/K Témakör: Az üdvtörténet valamennyi misztériumát megjelenítő szentmise és a többi szentség
Tétel: A szentmise (A Jézus Krisztus megváltó kereszthalálát és föltámadását megjelenítő eucharisztia dogmatikája és liturgiája) Az idézett prefáció-részlet alapján mutassa be, mit jelent az a teológiai megfogalmazás, hogy a szentmisében Krisztus keresztáldozatát jeleníti meg az Egyház! Értelmezze a II. Vatikáni Zsinat kifejezését: miért nevezi az eucharisztiát a keresztény élet forrásának és csúcsának. Vázolja fel: miként ünnepelte az ősegyház a kenyértörést; melyek a szentmise fő részei. Fejtse ki, hogyan van jelen Jézus a szentmisén; hogyan vehetünk mi „tevékenyen” részt a szentmisén! „…Ő az igaz örök Főpap, ki üdvösségünkért feláldozta önmagát, és minden időkre szóló áldozatot rendelt, meghagyva, hogy emlékezetére mi is felajánljuk néked. Ha értünk adott testét magunkhoz vesszük, erőt áraszt lelkünkbe, ha értünk ontott vérét isszuk, tisztára mos minket.” /prefáció a legszentebb Oltáriszentségről/ TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: A szentmise Istentől jövő adomány; a keresztény élet csúcsa és forrása. Megjeleníti Krisztus kereszthalálát és föltámadását. Áldozati lakoma, amely tökéletesebb minden korábbi áldozatnál. Krisztus az örök Főpap. Kifejtés: szómagyarázat: örök Főpap, üdvösségünkért, feláldozta önmagát, minden időkre szóló, rendelt, felajánljuk néked, értünk adott, testét, erőt áraszt lelkünkbe, értünk ontott vérét, tisztára mos értelmezés: Valahányszor megvalósul ez az áldozat, cselekvően emlékezünk az ő halálára és föltámadására. Akkor egyesülünk legtökéletesebben Krisztus áldozatával, ha nemcsak részt veszünk, hanem a szentmise lakomájából a szentáldozás (és az áldozatos élet) által részesülünk is. Az őskeresztény gyakorlat bemutatása (ApCsel, Plinius). A szentmise fő részei: az ige és az áldozat liturgiája, részletesebb szerkezet: bevezetés, bűnbánat, dicsőség, könyörgés, olvasmányok, zsoltározás, evangélium, homilia, hitvallás, egyetemes könyörgések; felajánlás, prefáció, eucharisztikus ima az átváltoztatással, Miatyánk, kiengesztelődés, szentáldozás, hálaadó könyörgés, áldás, elbocsátás. Krisztus jelenléte: a közösségben, az igében és az eucharisztiában. A tevékeny részvétel lehetőségei: nem csupán misét „hallgatunk”, hanem tevékenyen részt veszünk. Figyelünk Isten igéjére, áldozunk, énekelünk és imádkozunk a közösséggel, részt vállalunk a liturgikus feladatokból (ministrálás, felolvasás, kórus). Befejezés: Azáltal lesz teljessé a szentmisén való részvételünk, hogy újra meg újra Isten mellett döntünk. Elismerjük Őt Urunknak, keressük az Ő akaratát. Jézussal együtt naponta átadjuk Neki életünket. 15/B. tétel: ILLÉS PRÓFÉTA: AZ ÚR ÜGYÉNEK MAGÁNYOS HARCOSA Vizsgáztatói példány Középszint I/2/B/K
Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig Tétel: Illés próféta, az Úr ügyének magányos harcosa Mutassa be Illés próféta történetén keresztül, hogyan őrzi meg és védelmezi híveit az Úr, hogyan segíti a „szent maradékot”! (1 Kir 17,1-2 Kir 2,15)
TARTALMI ELEMEK: Rövid korrajz: Illés és Elizeus nevéhez még nem fűződnek önálló bibliai írások (nem „író” próféták). Tetteiket és szavaikat ezért a Királyok első és második könyvében jegyezték fel. Izrael, vagyis az Északi Királyság területén működnek, az ország kettészakadását követő században (Kr. e. 9. sz.) Ácháb király a tíruszi uralkodó leányát, Jezabelt veszi feleségül. Ettől fogva a pogány asszony akarata érvényesül a hétköznapi és a vallási életben egyaránt. A pogány kultuszok fölélednek, a Jahvéhez hű izraelitákat üldözni kezdik. Illés keményen szembeszáll a pogánysággal, és határozottan bírálja a királyi hatalommal való visszaéléseket. A száreptai özvegynél Amikor Illés menekülni kényszerül a királyi pár haragja elől, egy pogány asszony fogadja be Száreptában. Isten menekülés közben is sokféle módon (csodákkal is) gondoskodik hű prófétájáról, illetve az őt segítő emberekről. Diadal Baál papjai fölött Nyilvánvaló: nem riportszerű tudósítás, hanem inkább monda, amely arra a történeti tényre emlékeztet, hogy a próféta a pogány hiedelmekkel szemben hitelesen és hatékonyan tett tanúságot az élő Istenről. 16/A. tétel: A KERESZTSÉG ÉS A BÉRMÁLÁS (A BEAVATÓ SZENTSÉGEK DOGMATIKÁJA ÉS LITURGIÁJA) Vizsgáztatói példány Középszint IV/2/A/K Témakör: Az üdvtörténet valamennyi misztériumát megjelenítő szentmise és a többi szentség Tétel: A keresztség és a bérmálás (a beavató szentségek liturgiája és dogmatikája) A gyermekkeresztelés szertartásának bevezető gondolatai alapján mutasson rá, milyen „hatásai” vannak a keresztség szentségének; hogyan teljesíti ki ezeket a bérmálás! Vázolja föl, hogyan (és mikor) történt az első századok folyamán a keresztség; hogyan őrzi ezt a hagyományt a felnőtt-keresztség (és bérmálás) gyakorlata. Ismertesse, mi a
gyermekkeresztség föltétele; ki lehet kereszt- és bérmaszülő; ki végezhet keresztelést (és milyen körülmények között)! „Kedves keresztény hívek! A szülők számára nagy öröm és ajándék a gyermek. A keresztény szülők ezt az ajándékot Istennek minden élet forrásának köszönik meg. Szent hitünk tanításából azt is tudják, hogy Isten, a mi mennyei Atyánk, a keresztség által isteni életben részesíti az embert. Gyermekévé fogadja, a Szentlélek templomává és a mennyorazág örökösévé teszi. Kedves szülők! Ti azért hoztátok el újszülött gyermekeiteket ide (az Isten házába), hogy erre az isteni életre vízből és Szentlélekből újjászülessék, és Krisztus titokzatos testének, az Egyháznak tagjaivá legyen.” /Ordo Baptismi Parvulorum (részlet a szertartáskönyvből)/
TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: A keresztség megtisztít az áteredő és a személyes bűntől, az isteni természet részesévé tesz, általa felvételt nyerünk Krisztus tanítványainak közösségébe. A keresztség tehát a keresztény élet kezdete, személyes találkozás Krisztussal, elkötelezettség a krisztusi életre. Az egyházba való teljes beiktatást a keresztség és a bérmálás együtt adja. A keresztségben úgy kapjuk a Szentlelket, mint az újjászületés forrását. A bérmálással a Szentlélek ajándékának kifejezett jelét vesszük. A Krisztushoz való tartozást tudatosan kell elmélyíteni, hiszen az ő tanúi lettünk. Ezt a (felnőtt, öntudatos) tanúságot segíti a bérmálás. Kifejtés: szómagyarázat: öröm és ajándék, minden élet forrásának, köszönik meg, isteni életében részesíti, gyermekévé fogadja, a Szentlélek templomává, a mennyország örökösévé, vízből és Szentlélekből, újjászülessék, Krisztus titokzatos testének, az Egyháznak tagjává. A felnőttkor küszöbén tudatosan vállaljuk azt a küldetést, amelyre már keresztségünkben indítást kaptunk. (Természetesen a felnőtt-keresztség esetén e kettő időben összekapcsolódik.) A bérmáláskor személyes életünkben is megismétlődik a Pünkösd, ami az egyháztörténelem kezdetén az apostolokat „nagykorúvá” avatta. A húsvéti vigilia szertartása: a keresztség liturgiájának eredeti helye és ideje. A hit szerepe a keresztség fölvételénél (gyermekeknél: a szülők és az Egyház hite). A gyermekkeresztelés minimális föltétele: legalább az egyik szülő megvallja hitét, és vállalja a gyermek vallásos nevelését. Kereszt- és bérmaszülő: A tisztség eredete. Az Egyház szándéka: alkalmas legyen a nevelő, példamutató keresztény életre. Hite szerint éljen; maga is megbérmált legyen; 16. életévét betöltötte. (A kereszt- és bérmaszülő nem föltétlenül szükséges.) Ki keresztelhet? – Halálveszélyben bárki, egyébként fölszentelt személy. Befejezés: Mikor lesz gyümölcsöző a szentségek fölvétele? 16/B. tétel:
ISTEN EGYETEMES ÜDVÖZÍTŐ AKARATA JÓNÁS KÖNYVÉBEN
Vizsgáztatói példány Középszint I/2/B/K Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig Tétel: Isten egyetemes üdvözítő akarata Jónás könyvében
Mutasson rá Jónás könyvének valódi szándékára, igazi mondanivalójára! Igazolja, hogyan szolgálják az irodalmi eszközök ezt a célt: ennek megfelelően választja meg műfaját a szerző; odaillő „pedagógiát” alkalmaz az Úr, hogy rávezesse szolgáját egyetemes üdvözítő akaratára; Jónás alakjában pedig ráismerhetünk a választott nép hivatására!
TARTALMI ELEMEK: Jónás könyve nem történelmi beszámoló, hanem tanító elbeszélés. Minden eszköz a fő cél, az alapvető mondanivaló szolgálatában áll: Isten minden embert üdvözíteni akar – még választott népének ellenségeit is! Jónás alapproblémája: Ha a pogányok megtérnek, Isten nem bünteti meg őket, így tovább sanyargatják Izraelt. Ezért menekül a küldetés elől. Isten azonban nem hagyja meg őt tévedésében: mindenáron – a természet erőit (vihar, cet, tűző Nap, repkény) is bevetve – rávezeti: küldetését teljesítenie kell hogyan gondolkodik ő a világról és az emberről. Nem csupán engedelmes rabszolgát, hanem megértő munkatársat lát Jónásban, aki követni képes az Ő szándékait és gondolatait. Jónás alakjában a szerző a választott nép hivatását rajzolja meg: kiválasztottságuk küldetést jelent, hogy Isten egyetemes üdvözítő akaratát szolgálják a világban. 17/A. tétel: A TÖRVÉNY MINT ISTEN SZERETETÉNEK JELE AZ ÓSZÖVETSÉGBEN Vizsgáztatói példány Középszint V/1/A/K Témakör: Az ember mint erkölcsi lény – az erkölcsös élet útmutatója: a „törvény” Tétel: A Törvény mint Isten szeretetének jele az Ószövetségben A Második Törvénykönyv 5,1-22 alapján elemezze és értelmezze, hogyan határozta meg a Hóreben (más néven a Sinai-hegyen) kötött szövetség a választott nép vallási, sőt egész társadalmi életét! Mutasson rá, hogyan tekintett eredetileg a zsidóság a Törvényre, s hogyan koptatta azt az évszázadok gyakorlata „holt betűvé”! Elemezze, miként magyarázták a Törvényt a farizeusok, milyen módon vitázott vele Jézus, és miként értékelte azt Pál, a pogányok apostola! (A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi.) TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: A választott nép úgy fogadta, úgy értelmezte a Törvényt, mint Isten különleges ajándékát: az Ő gondoskodásának, szeretetének kitüntető jelét.
A Második Törvénykönyv többé-kevésbé azonos lehet azzal a tekerccsel, amelyet a buzgó Jozija király uralkodásának idején (Kr.e. 622.) találtak a Templom restaurálása során; ez a könyv lett egy nagy vallási megújulás kiindulópontja. A könyv „kerettörténete” szerint a népétől búcsúzó Mózes lelki végrendelete. Kifejtés: szómagyarázat: Második Törvénykönyv, egybehívta... Mózes, Izrael, szertartásokat és rendeleteket, tanuljátok meg, cselekedjetek szerintük, szövetséget kötött, színről-színre szólt hozzánk, a hegyen, a tűz közepéből, közbenjáró, közvetítő, tolmácsoljam, én, az Úr vagyok..., kihoztalak Egyiptom földjéről, faragott képet, hasonmást, féltékeny Isten, megtorlom az atyák gonoszságát, ne vedd hiába az Úrnak nevét, figyelj a szombat napjára, te magad is szolga voltál, tiszteld atyádat, s anyádat, hogy hosszú ideig élj, azon a földön, ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, hamis tanúságot, ne kívánd meg, két kőtáblára. A választott nép eredetileg Isten akaratát látta-kereste a Törvényben, később azonban az írástudók és a farizeusok (sokszor túlzott ügybuzgalomból) olyan kicsinyes, a mindennapi életet gúzsba kötő szabályrendszert kreáltak belőle, amely már szemben állt az eredeti szándékkal. (Pl. hány lépést lehet tenni szombaton?) Amennyiben a Törvény Isten akaratával egybevág, Jézus egyébként igent mond rá, amennyiben viszont attól eltávolodik, radikálisan szembefordul vele (provokatív szombat-napi gyógyítások). Pál mint a pogányok apostola harcol azért, hogy a pogányságból megtérőket ne kötelezzék az ószövetségi Törvény megtartására (magyarul: nem kell ahhoz előbb zsidóvá válni, hogy valaki keresztény legyen.) Ő állítja szembe a „betűt” és a „lelket”, vagyis a törvény betűjét és szellemét. A Római levélben különösen hangoztatja, hogy a törvény nem vezet el a megigazulásra, csupán a Krisztusba vetett hit. Befejezés: Pál szerint az ószövetségi Törvény túlhaladott, Krisztusban új törvényt kaptunk. 17/B. tétel: JÉZUS TANÍTÁSA: PÉLDABESZÉDEK A MAGVETÉSRŐL Vizsgáztatói példány Középszint II/1/B/K Témakör: : Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése és tanítása, a Messiás közössége Tétel: Jézus tanítása: példabeszédek a magvetésről Mutassa be a magvetőről szóló példabeszéd elsődleges jelentését (Mk 4,3-9; Mt 13,1-9; Lk 8,4-8) a korabeli földművelési szokások, illetve az irodalmi szerkesztés elvének ismertetésével! Magyarázza meg, hogyan és miért tolódik el a hangsúly a példabeszéd magyarázatában! (Mk 4,14-20; Mt 13,18-23; Lk 8,11-15) Ugyanebből a képből kiindulva fejtse ki: mire hívja még föl Jézus a figyelmet („a föld magától terem” – Mk 4,26-29)!
TARTALMI ELEMEK (Forrás: Jelenits István: Betű és Lélek) Korabeli mezőgazdaság: először vetettek, azután szántották be a magot.
Kudarcok: útszél, kő, tövisek. Diadal: harmincszoros, hatvanszoros, százszoros termés. Egyensúly: három balsiker – három eredmény. „A mag Isten igéje” Későbbi eredetű magyarázat. Az apostoli kor értelmezése („apostoli prédikációk”). „A föld magától terem” Magától: automaté (görögül). Ha az ember megteszi, ami rajta áll, bízhat Isten áldásában. 18/A. tétel:
BELSŐ IRÁNYTŰNK: A LELKIISMERET
Vizsgáztatói példány Középszint V/1/A/K Témakör: Az ember mint erkölcsi lény – az erkölcsös élet útmutatója: a „törvény” Tétel: Belső iránytűnk: a lelkiismeret A II. Vatikáni Zsinat „Gaudium et Spes” kezdetű lelkipásztori konstitúcióját elemezve és értelmezve fejtse ki, hogyan segíti a helyes lelkiismeret az egyes embereket és a közösségeket, hogy helyesen, az egész közösség javát szem előtt tartva döntsenek! Magyarázza el, mi történik akkor, ha a lelkiismeret téved; illetve akkor, ha az ember már nem is törekszik a jóra. Mutassa be, hogyan határozta meg Aquinói Szent Tamás a természetes erkölcsi törvény alaptételét! Ismertesse, milyen az egészséges lelkiismeret; mi jellemzi a bizonytalan lelkiismeretet; és mi a beteg lelkiismeret jellemzője! Az ember lelkiismeretében ismeri föl csodálatos módon azt a törvényt, melyet Isten és a felebarát szeretetével teljesít. A keresztényeket a lelkiismerethez való hűség összeköti a többi emberrel az igazság keresésében, s az egyén és a társadalom életében felmerülő erkölcsi kérdés igazi megoldásának megtalálásában. Minél inkább érvényesül tehát a helyes lelkiismeret, annál inkább tartózkodnak az egyének is, a közösségek is az önkényes döntésektől, s törekszenek arra, hogy erkölcsileg objektív normáihoz alkalmazkodjanak. Nemritkán megtörténik, hogy a lelkiismeret legyőzhetetlen tudatlanság miatt téved, anélkül, hogy emiatt elveszítené méltóságát. Ez azonban nem állítható olyan esetben, amikor az emberek nem fordít elég gondot az igaz és a jó keresésére, és a lelkiismeret a bűn következtében lassanként szinte megvakul.” /részlet a II. Vatikáni zsinat Gaudium et Spes kezdetű konstitúciójának 16. pontjából/
TARTALMI ELEMEK:
(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi)
Bevezetés: értelmezés: a helyes (jól képzett) lelkiismeret azt is segíti, vezeti a jóra, aki birtokában van, de másoknak, az egész közösségnek is hasznára szolgál. A jószándékú ember lelkiismeretének csiszolatlansága ellenére könnyen közös nevezőre jut a hívő, lelkiismeretére hallgató emberrel, hiszen végső soron az is a lelkiismeretén keresztül megszólaló isteni hangnak engedelmeskedik. (A gyakorlatban a lelkiismeret, a felelősség és a szabadság egymástól elválaszthatatlan fogalmak.) Kifejtés: szómagyarázat: lelkiismeretében ismeri föl, törvényt, a lelkiismerethez való hűség, összeköti az igazság keresésében, egyén és a társadalom életében, erkölcsi kérdés, igazi megoldás, önkényes döntésektől, objektív normáihoz, legyőzhetetlen tudatlanság, elveszítené méltóságát, a bűn megszokása következtében, szinte megvakul.
Ha a lelkiismeretes ember jóhiszeműen téved, a tévedés még korrigálható, az érintett talán idővel, ill. a megfelelő érvek súlya alatt belátja tévedését. Ha nem, még mindig párbeszéd-képes marad, és más ügyben dűlőre juthatunk vele. Ha viszont már nem is törekszik a jóra, előbb-utóbb végképp bezárulhat, és képtelenné válhat a párbeszédre. Ideológiákat gyárthat, hogy saját téves vagy bűnös gyakorlatát legalább önmagával elfogadtassa. Aquinói Szent Tamás szerint a természetes erkölcsi törvény alaptétele: „Tedd a jót, kerüld a rosszat!” Az egészséges lelkiismeret olyan, mint az egészséges ember: a személyiség fejlődésével arányosan fejlett erkölcsi tudat jellemzi, és megfelelő erkölcsi normákhoz igazodik. A keresztény lelkiismeret személyes normája maga Krisztus. A bizonytalan lelkiismeret bizonytalanságot, határozatlanságot mutat az értékelésnél, illetve eltér a normáktól. Ide tartozik a téves és a kétkedő lelkiismeret. Megjegyzés: bizonytalan lelkiismerettel nem szabad dönteni! A beteg lelkiismeret ezeket a vonásokat abnormális formában eltúlozza. Általában két szélsőséget ismer: az aggályos vagy ellenkezőleg: a laza lelkiismeretet. (Az aggályos a bűntől való beteges félelemben nyilvánul meg, a laza lelkiismeret viszont érzéketlen a bűnnel szemben. Befejezés: Az egészséges lelkiismeret lényege: állandó belső irányulás a jó teljessége felé. 18/B. tétel: JÉZUS TANÍTÁSA: AZ ELVESZETT JUH ÉS A JÓ PÁSZTOR Vizsgáztatói példány Középszint II/1/B/K Témakör: : Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése és tanítása, a Messiás közössége Tétel: Jézus tanítása: az elveszett juh és a jó pásztor Fejtse ki, miért tűnik manapság a birka-pásztor metafora idejétmúltnak! Mutasson rá, milyen viszonyt fejez ki az eredeti kép; milyen pedagógiai megfontolás vezeti Jézust e példázat megfogalmazásakor! A hasonlat (Lk 15,1-7 és Mt 18,12-14) ismertetése kapcsán érzékeltesse, hol lehet a helyünk ebben a példabeszédben! TARTALMI ELEMEK (Forrás: Jelenits István: Betű és Lélek) A metafora kissé idejétmúlt: az ember és állat közötti hagyományos kapcsolat eltűnt. „Engem senki ne nézzen birkának!” (Kamaszos megközelítés.) „Nem pásztorra, hanem barátra van szükségünk.” Gondosság, gyöngédség, lehajló szeretet. A pásztornak a vadállatokkal is meg kellett küzdenie. („Életét adja juhaiért.”) Pedagógiai megfontolás: rothadt alma vagy elveszett bárány? Helyünk a példázatban:
elveszett bárány – pásztor – méltatlankodó farizeus?
19/A. tétel: AZ ERKÖLCSI FELTÁMADÁS REMÉNYE AZ ÓSZÖVETSÉGBEN – ÉS MA Vizsgáztatói példány Középszint V/2/A/K Témakör: Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás Tétel: Az erkölcsi feltámadás reménye az ószövetségben – és ma Mutassa be az 51. zsoltárt (51,3-15) értelmezve és elemezve, hogyan fogalmazódik meg az Ószövetségben az őszinte bűnbánat és a tisztulás vágya! Mit jelent a megtérés, a mennyei Atyába vetett bizalom újraéledése? Vázolja föl hogyan zajlott ez az ószövetségben, és hogyan történik ma a katolikus Egyház gyakorlatában! Indokolja meg, miért van szükségünk gyónásra; miért nem elég egyszerűen megbánni a bűneinket; miért jó az, ha egy papnak elmondhatjuk. Mutasson rá, mitől lesz „jó” egy gyónás! (A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi.) TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: Bűnbánati zsoltár: egy megtérő bűnös imája, aki rábízza magát Istenre. Kortól és időtől függetlenül gyönyörűen kifejezi a bűnbánó ember érzésvilágát. A zsolozsmában mind a mai napig megadja a pénteki bűnbánati napok alaphangját. Kifejtés: szómagyarázat: könyörülj, irgalmad szerint, moss tisztára, elismerem, bűnöm előttem van, ellened vétkeztem, ami előtted gonosz, igaznak bizonyulj, bűnökben fogant, bölcsességed titokban kinyilatkoztatta nekem, hints meg izsóppal, hónál fehérebb, ujjongjanak csontjaim, fordítsd el bűneimtől arcodat, tiszta szívet, erős lelket, színed elől ne vess el, szent lelkedet ne vond meg, üdvösségem örömét, tanítsam útjaidra a bűnösöket. értelmezés: a töredelmes és őszinte bűnbánat után az ember szinte újjászületik. Olyan ez, mint az alapos mosakodás, vagy még inkább egy súlyos betegségből való felgyógyulás. Hibáiból tanulhat, sőt másokat is közelebb segíthet ily módon a megbocsátó és irgalmas Istenhez. A reménytelen helyzetekben a keresztény ember meghallja az Úr biztatását: nincs semmi végleg elrontva, új életet kezdhetsz! A gyónás ehhez segít hozzá bennünket: bocsánatot kérünk Istentől, megbánjuk bűneinket, és az Egyház képviselője előtt megvalljuk azokat. A pap pedig a Krisztustól és az Ő Egyházától kapott megbízás erejében feloldoz bennünket bűneink alól. Ezáltal új, élőbb kapcsolatba kerülhetünk Krisztussal és Egyházával. Miért kell bűneinket elmondanunk? Belső igény a szorongás kimondására. Őszinte lelkületre nevel. A bűn soha nem magánügy! Tanúságot teszek arról: tudatában vagyok gyöngeségeimnek. (A pápa is rendszeresen végez szentgyónást!) Felkészülés: A Szentlélek segítségét kérjük. Lelkiismeretvizsgálat. Bűnbánat. Egész szívvel Isten felé fordulunk, és őszintén igyekszünk megjavulni.
Érvényesség: Halálos bűnök, azok száma, súlyosbító körülmények. Befejezés: Gyónás után mi is hálát adunk Istennek a bűnbocsánatért, elvégezzük az elégtételt.
19/B. tétel: UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS: A GYILKOS SZŐLŐMŰVESEK PÉLDÁZATA Vizsgáztatói példány Középszint II/2/B/K Témakör: Krisztus misztériuma: a messiási csodák, a Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása, az első Pünkösd – az Egyház születése Tétel: Jézus utolsó figyelmeztetése: a gyilkos szőlőművesek példázata Mutasson rá a gyilkos szőlőművesekről szóló példabeszéd (Mk 12,1-12; Mt 21,33-46; Lk 20,9-19) valósághű és lehetetlen elemeire! Hogyan érzékelteti ez a „képtelen kép” Isten minden meggondolást meghaladó szeretetét? Hívja föl rá a figyelmet, milyen történelmi utalásokat tartalmaz a példázat! (Gondoljon az Úr szolgáira!) Fejtse ki, mitől lesz szebb a valós élet, mint a történet végkicsengése!
TARTALMI ELEMEK (Forrás: Jelenits István: Betű és Lélek)
A Jézus-korabeli földművelési viszonyok (nagybirtokosok és bérlők). Sajátos jogi helyzet. Képtelen kép: a gazda „merész húzásai”: újabb szolgákat küld, majd saját fiát. Következtetés: ezt teszi velünk az Isten! Az Ő „esze járását” sejthetjük itt meg. A próféták és a Fiú küldetése. A példázat befejezése: kudarc, megtorlás. A valós történet vége: a Húsvét! Mi magunk hogyan fogadjuk Isten küldötteit, s magát Jézust? 20/A. tétel: AZ ERKÖLCSI FÖLTÁMADÁS REMÉNYE AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN Vizsgáztatói példány Középszint V/2/A/K Témakör: Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás Tétel: Az erkölcsi föltámadás reménye az Újszövetségben
Mutassa be a házasságtörő asszony esetét (Jn 8,1-11) elemezve és értelmezve, hogyan viszonyult Jézus a bűnösökhöz, és hogyan segítette őket hozzá az erkölcsi föltámadáshoz! Részletezze, milyen „csapdát” állítanak az Úrnak az írástudók és farizeusok, s hogyan sétál ki a Mester ebből a csapdából; miféle „pszichológiai csodával” hallgattatja el a vádlókat; mivel szólaltatja meg a lelkiismeretüket; hogyan adja meg a megtérés, az újrakezdés esélyét a bűnös asszonynak. Könnyelműségre nevel-e Jézus ezzel a megbocsátással? Vázolja, milyen nehézségekkel kell a nőnek szembenéznie a jövőben; milyen tanulságokat szűrhetünk le mi magunk ebből a történetből; hogyan erősítik ezeket a tanulságokat Jézus példabeszédei (az elveszett bárányról, a tékozló fiúról: Lk 15,1-32)? (A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi.) TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: Jézust ellenfelei sokszor vádolták azzal, hogy a „rendes emberek” helyett a bűnösökkel barátkozik. A sok eset egyike, amikor megértéssel fogadja ezt az asszonyt. Még az Egyház is tartott attól, hogy egyesek félreértik ezt az esetet. Ezért az első századokban több evangéliumi másolatból „kifelejtették”. Pedig a történet mondanivalója világos, félreérthetetlen: „Menj, és többé ne vétkezz!” Kifejtés: szómagyarázat: megjelent a templomban, házasságtörésen értek, Mester, Mózes a törvényben, meg kell kövezni, próbára tegyék, bevádolhassák, írt a földre, bűn nélkül van, az első követ, egymás után elmentek, kezdve a véneken, én sem ítéllek el, ne vétkezzél. Értelmezés: a farizeusokat és írástudókat nem az asszony sorsa érdekelte; ők Jézusnak akartak csapdát állítani. Ha azt mondja: kövezzétek meg, följelentik a római hatóságoknál. Könnyűszerrel ráfoghatják: Róma ellen lázít. Ráadásul saját elveivel: a szeretet, a megbocsátás törvényével is ellentmondásba kerül. Ha azt mondja, bocsássák szabadon, elhíresztelik róla, hogy megalkuvó, nem tiszteli az ősi törvényeket. Hogyan magyarázhatná így tovább az Írásokat? Pszichológia csoda: az Úr csendet teremt. Távolságot teremt. Új nézőpontot ad. Ebbe a mélyülő csendbe hull bele a Mester szava: „Az vesse rá az első követ...” Eloldalognak. Az újrakezdés ajándéka. Ajándék – és feladat! Szembenézni megszokott környezetével! Nem nevel könnyelműségre! Sőt. Most jön csak a neheze! Örök üzenet: Jézus nem ítélkezni jött. Hanem megbocsátani és erőt adni a jóra. Jézus példabeszédei közül is több megerősíti ezt a mondanivalót, leginkább talán az elveszett bárányról és a tékozló fiúról szólók. Érdemes személy szerint elgondolkozni azon, melyik szereplő helyébe illeszthetném magam – és ott, abban a szerepben mit mond nekem az adott példázat. Befejezés: Jézus szerint a legreménytelenebb helyzetekből is van kiút, s Ő kész segíteni. 20/B. tétel: Vizsgáztatói példány Középszint II/2/B/K
PÁL APOSTOL ÉLETE, MISZIÓI
Témakör: Krisztus misztériuma: a messiási csodák, a Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása, az első Pünkösd – az Egyház születése Tétel: Pál apostol élete, missziói Az Apostolok Cselekedeteinek beszámolói alapján (ApCsel 13-28. fejezet) mutassa be Saul megtérését, Pál hittérítő útjait, apostolokhoz és munkatársaihoz fűződő viszonyát, a hithirdetés során szerzett tapasztalatait! Érzékeltesse, hogyan szolgálják még szenvedései, fogságai is a misszió és a közösségépítés ügyét!
TARTALMI ELEMEK: Saul a kisázsiai Tarzuszban (Tarszoszban) született. Hithű zsidó volt, Jeruzsálemben tanult, nagy műveltségű írástudó lett belőle. A keresztényeket ostoba bajkeverőknek tartotta; az ősi hitet igyekezett védelmezni ellenük. (Ne feledjük: Pál és a hozzá hasonlók szemében a keresztény gyülekezet voltaképpen egy zsidó szektának számít!) Megbízást kapott: Damaszkuszban is számolja föl a kereszténységet. Odafelé menet Jézussal „találkozik”. Megvakul: Damaszkuszban Ananiás meggyógyítja és megkereszteli. (Ananiás tulajdonképpen az Egyház képviselője.) Üldözői elől Antióchiába menekül. Ez a város lesz a missziók kiindulópontja. Jelentőségét jelzi: itt nevezik először Krisztus követőit keresztényeknek. Első út: Barnabás „segédjeként”. A Jeruzsálemben működő apostolok „áldása”. További utak: már az ő vezetésével (segítői pl.: Lukács, Titusz, Timóteus, Szilás). A hithirdetés kiindulópontja: a helyi zsinagóga. Elfogják: fellebbez a császárhoz. Kalandos út, házi őrizet. Kapcsolattartás az általa alapított közösségekkel: levelek útján. 21/A. tétel: „UNITATIS REDINTEGRATIO” A II. Vatikáni Zsinatnak az ökumenizmusról szóló nyilatkozatának bemutatása Vizsgáztatói példány Középszint VI/1/A/K Témakör: A vallás ténye és lehetősége. A Krisztus-esemény bizonyossága Tétel: A II. Vatikáni Zsinatnak az ökumenizmusról szóló nyilatkozatának bemutatása A II. Vatikáni Zsinatnak az ökumenizmusról szóló határozatából vett részletet elemezve és értelmezve mutassa be, miért tekintik a zsinati atyák az Egyház egységének helyreállítását egyik legsürgetőbb céljuknak! Emelje ki, melyik két nagy szakadás volt a legfájdalmasabb az Egyház történetében! Tekintse át, milyen utakat vázol, miféle alapelveket fogalmaz meg a Zsinat az egység előmozdításának érdekében! (Részletezze a bűnbánat, a belső reform, a kezdeményezés, az összekötő kapcsok, a párbeszéd és az imádság, valamint a hittudomány területén az útkeresés szükségességét!) Mérlegelje, mit érdemes hangsúlyoznunk a keleti, mit a nyugati egyházakkal való párbeszéd során!
„A keresztények közötti egység helyreállításának előmozdítása a II. Vatikáni Egyetemes Szent Zsinat egyik fő célja. Az Úr Krisztus ugyanis egy és egyetlen Egyházat alapított, mégis több közösség mutatkozik úgy az emberek előtt, mint Jézus Krisztus igazi öröksége; valamennyien az Úr tanítványának vallják ugyan magukat, de különbözőképpen vélekednek és külön utakon járnak, mintha maga Krisztus oszlott volna meg. Ez a megoszottság kétségkívül ellentmond Krisztus akaratának, botránkoztatja a világot, és károsítja a legszentebb ügyet, az evangélium hirdetését minden ember számára.”/A II. Vatikáni zsinat”Unitatis redignatio” kezdetű határozatának 1. pontjából/
(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi.) TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: A Zsinat egyik legfőbb céljának tekinti a keresztény egység mielőbbi helyreállítását. Ennek érdekében fogalmazza meg a közeljövő legfontosabb tennivalóit. A keresztények botránya: a megosztottság. Jézus csak egyetlen, szándéka szerint egységes egyházat alapított. Hogy az evangélium nem eléggé hatékony a világban, annak egyik oka, hogy a kereszténység nem egységes. Kifejtés: szómagyarázat: Unitatis redintegratio, keresztények, egység, II. Vatikáni Egyetemes Szent Zsinat, egy és egyetlen, igazi öröksége, különbözőképpen vélekednek, külön utakon járnak, Krisztus oszlott volna meg, ellentmond Krisztus akaratának, botránkoztatja, károsítja. Két nagy egyházszakadás: 1. Keleti egyházszakadás (1054-től számítjuk): Kelet és Nyugat egyháza kölcsönösen kiközösítik egymást (Kelet: ortodox, pravoszláv, görögkeleti: ugyanarról az egyházról van szó.) 2. Nyugati egyházszakadás (1517-től): Luther Márton reformációjától számítjuk. A Zsinat által megfogalmazott irányelvek: a Zsinat nem elsősorban „kifelé” tesz gesztusokat, hanem nekünk szól. Világos szempontokat, eligazítást ad: sürgeti a bűnbánatot, saját felelősségünk elismerését. Hangsúlyozza a megtérés, a belső reform fontosságát. Nem elég várni a „visszatérőket”, imára, kezdeményező szeretetre van szükség. Ne azt keressük, ami elválaszt, hanem ami összeköt! Nem rekatolizációra, nem is uniformizálásra van szükség. Inkább egységre a sokféleségben. Nem szabad elfáradni a türelmes párbeszédben és az imádságban. A hittudományban is új utakat kell keresni. Központi szerepe lehet a közös tanúságtételnek (pl. szeretetszolgálatban). Közös kincseink, értékeink keresése: Kelet: apostoli eredet, szentségek, papság, mise. Virágzó szerzetesség, Mária-tisztelet. Nyugat: közösségenként változó. A Szentírás központi szerepe. Szentháromság és Jézus hite. A keresztség egyesítő köteléke. Befejezés: Értékeinket nem feladni: felmutatni kell. A Zsinat bizalommal tekint a jövőbe.
21/B. tétel:
EURÓPA TÉRÍTŐ SZENTJEI
Vizsgáztatói példány Középszint III/1/B/K Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet az első század végétől a Trienti Zsinatig Tétel: Európa térítő szentjei
Európa védőszentje: Szent Benedek. Mutassa be, hogyan formálta a népvándorlások forgatagában születő új Európát Benedek és a bencés rend életeszménye! Foglalja össze, miként élték és terjesztették az evangéliumot: Szent Patrik az írek, Canterbury Szent Ágoston az angolok, Szent Kolumbán a germán törzsek között, Szent Bonifác pedig a frankoknál, frízeknél! Idézze föl, mit tettek a szláv népek megtérítéséért Szent Cirill és Metód, akiket a szláv pápa, II. János Pál Európa társ-védőszentjeinek nyilvánított! „Az Úr szolgálatának iskolája: - Isten a központ - Istenhez a keresztény ember számára egyetlen út vezet Krisztus - Krisztust látni és szolgálni minden emberben nem más, mint az evangélium gyakorlati átélése és megvalósítása. /gondolatok Szt. Benedek regulájából/ TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: A bencés életeszmény (ora et labora) hatása az újjászülető Európában. Az antik kultúra átörökítése. A közösség alapvető szabályai (Regula). Kifejtés: Szent Patrik: ír kalózok fogságában, rabszolgaként kerül Írországba. Megszökik, majd papnak tanul. Fölszentelése után visszatér az írek közé. Püspökként ő alapozza meg az ír katolikus egyházat. Szent Ágoston apát 40 bencés szerzetessel Nagy Szent Gergely pápa áldásával indul Angliába. A király szívesen fogadja, és Canterburyben telepíti le őket. Hamarosan megkeresztelkedik, környezetével együtt. A nép követi példáját. A későbbiek során azonban még nagyon sok barbár szokást le kellett küzdeniük. Szent Kolumbán ír szerzetesként indult a vad germán törzsek közé. Társaival kis közösségeket alkot, de komoly egyházi szervezetet nem tudnak létrehozni. Bonifác 40 évesen otthagyja békés, tudós munkáját, angliai kolostorát, s elindul a frízekhez. Ott nem jár sikerrel, ezért Rómába utazik. A pápa missziós püspökké nevezi ki, és ajánlólevéllel Martell Károly frank királyhoz küldi. Az udvarban sok rossz tapasztalatot szerez, a helyi papság sem áll a helyzet magaslatán. Kemény munkával mégis sok mindent elér. Ismét a frízek közé megy, s vértanúságot szenved. Szent Cirill és Metód bizánci szerzetes testvérek a szláv népek között hirdették az igét. Megteremtették a szláv írást, és szláv nyelvre fordították a Szentírás részleteit. A szertartáskönyvek lefordításával megalkották a szláv nyelvű liturgiát. A bajor püspök nem nézte jó szemmel morvaországi működésüket, és feljelentette őket a pápánál. A Szentatya tisztelettel fogadta őket, sőt Metódot Pannónia érsekévé nevezte ki. Befejezés: A felsorolt szentéletű szerzetesek saját hazájukat, biztonságos kolostorukat hátrahagyva küldetéstudatból mentek idegen, barbár népek közé, és sikerült őket megnyerni Krisztusnak.
22/A. tétel: AZ ISZLÁM – KATOLIKUS SZEMMEL A II. Vatikáni Zsinat tanítása a nem keresztény vallásokról; az iszlám megítélése
Vizsgáztatói példány Középszint VI/1/A/K Témakör: A vallás ténye és lehetősége. A Krisztus-esemény bizonyossága Tétel: Az iszlám – katolikus szemmel. A II. Vatikáni Zsinat tanítása a nem keresztény vallásokról; az iszlám megítélése A II. Vatikáni Zsinat „Nostra aetate” kezdetű, az Egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról szóló nyilatkozata alapján elemezze, hogyan tekint a Katolikus Egyház az iszlám vallásra és annak követőire! Értékelje hitüket és vallási gyakorlatukat; milyen lehetőségeket lát a jövőbeni együttműködésre! Ismertesse az iszlám kialakulását! Részletezze, milyen jelentősége van életükben a Korán útmutatásának! Vázolja föl az iszlám „öt pillérét”, és tanításuk központi gondolatait! Keressen kapcsolódási pontokat a kereszténység és az iszlám között! „ Az egyház megbecsüléssel tekint a muszlimokra is, aki az egy, élő és önmagában létező, irgalmas és mindenható Isten imádják, ki a mennyek és a földnek Teremtője, ki szólt emberekhez, s kinek rejtett határozatait is teljes szívből engedelmeskedve akarják követni, miként Ábrahám-kinek hitére az iszlám hit szívesen hivatkozik- engedelmeskedett Istennek. Jézus istenségét ugyan nem ismerik el, de prófétaként tisztelik, szűz anyjaként becsülik Máriát, s olykor áhítattal segítségül is hívják. Várják az ítélet napját, amikor Isten minden embert feltámaszt, és megfizet mindenkinek Ezért értékelik az erkölcsi életet, és Istent leginkább imádásággal, alamizsnával és böjtöléssel tisztelik. Bár a századok folyamán a keresztények és a muszlimok között nem kevés nézeteltérésre és ellenségeskedés támadt, a Szentséges Zsinat mindenkit arra buzdít, hogy múltat feledvén, őszintén törekedjen a kölcsönös megértésre, és mindenki számra közösen gyarapítsák, és óvják a társadalmi igazságosságot, az erkölcsi értékeket, békét, és szabadságot.” /Részlet a II. Vatikáni Zsinat NOSTRA AETATE kezdetű nyilatkozata az Egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról/
(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi.) TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: Az iszlám fogalma. Maga a szó odaadást, belenyugvást, engedelmességet jelent. Az iszlám felfogásban a vallás nem a valóság egy része, hanem mindent magába foglaló realitás, amely átfogja a gondolkodást és az életet. A Zsinat az iszlám pozitív vonásait hangsúlyozza, ezen az alapon kíván párbeszédet. Kifejtés: szómagyarázat: Nostra aetate, muszlimokra, egy, élő, önmagában létező, irgalmas, mindenható, szólt az emberekhez, Ábrahám... engedelmeskedett, iszlám hit, Jézus istenségét nem ismerik el (prófétának tartják), becsülik Máriát, várják az ítélet napját, erkölcsi életet, imádsággal, alamizsnával és böjtöléssel, nézeteltérés és ellenségeskedés, a múltat feledvén. Az iszlám kialakulása: az Arab-félsziget sokistenhívő közegében. Zsidó és keresztény közösségek is jelen voltak, főleg monofizita és nesztoriánus színezetűek. Emellett igen primitív beduin törzsek éltek itt. Mohamed hite szerint Gábriel angyaltól kap kinyilatkoztatásokat. 10 évig a mekkai szegény rétegekben toborozza híveit. Tanait a város vezetősége veszélyesnek ítéli, ezért Medinába települnek át (622): ez az esemény az iszlám időszámítás kezdete. Mohamed a törzsi egység helyébe a vallási egységet állította. Ez nem csupán vallási közösséget jelentett, hanem mindenre kiterjedt: politikára, jogra, gazdaságra, magánéletre.
Szent háború, hódítások: a törzseket egységbe kovácsolja, száz év múlva már Franciaországban (!) harcolnak. Mai jelenség: nyugatellenes iszlám forradalom. Az iszlám „öt pillére”: 1. A hit megvallása. 2. Az ima (naponta ötször). 3. Alamizsna. 4. Böjt (Ramadán hónapban). 5. Zarándoklat Mekkába. Legfontosabb tanítása: a szigorú monoteizmus. A próféták szerepe (Mohamed a fő!). Befejezés: A kereszténység és az iszlám. Az Ószövetség nagyjait és Jézust is Allah küldöttének tekinti. A Szentháromság és a megtestesülés tanát mereven elutasítja. Transzcendencia
22/B. tétel: EGYHÁZMEGYÉNK VÉDŐSZENTJE: BOLDOG MÓR PÉCSI PÜSPÖK Vizsgáztatói példány Középszint III/1/B/K Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet az első század végétől a Trienti Zsinatig Tétel: Egyházmegyénk védőszentje: Boldog Mór pécsi püspök Boldog Mór történetét felidézve mutassa be, hogyan „emelkedett ki” ez a magyar származású fiatalember kortársai közül! Igazolja, mivel vívta ki a szent király és szentéletű fia elismerését! Idézze föl, hol kellett később bizonyítania vezetői rátermettségét! Elemezze, mi mutatja „közéleti munkásságát”, diplomáciai érzékét; mivel írta be nevét a magyar irodalomtörténetbe! TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: Boldog Mór püspökről nem írtak legendát (legalábbis nem maradt ránk), ám különböző irodalmi emlékekből rekonstruálni tudjuk szent alakját. Kifejtés: Magyar szülőktől származott, 1000 körül született. Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán volt iskolás gyermek (ő az első magyar tanuló, akiről név szerint tudomásunk van). 1030 körül már „pannonhalmi” apát. Ezidőtájt történt Szent István király és Szent Imre herceg nevezetes látogatása, amikor a királyfi hét csókkal „tüntette ki”, az uralkodó pedig próbára tette őt. 1036-ban a király a pécsi püspökség élére állítja. Ő az egyházmegye második, de első magyar származású püspöke. Az 1046-os pogánylázadás során, amelyben Szent Gellért és püspöktársai vértanúságot szenvednek, neki nem esik bántódása. Egyike volt a három püspöknek, akik Endrét Székesfehérvárott megkoronázták. 1055-ben tanúként aláírja a tihanyi alapítólevelet, amellyel Endre király újabb bencés apátságot hív életre. 1064. húsvétján püspöki székvárosában, Pécsett kibékíti a civakodó hercegeket. Ennek nyomán Géza személyesen helyezi a koronát Salamon fejére. Mór püspök Salamonnak ajándékozza András remete ciliciumának egy darabját.
Első magyar íróként (természetesen latin nyelven!) megírja a két szent remete, András és Benedek életrajzát. 1070 körül hal meg, valószínűleg Pécsett.
Befejezés: A magyar nép és az egyházmegye „emberemlékezetet meghaladó” idők óta boldogként tiszteli. (Az egyházmegyében szentnek is nevezzük; akkortájt még nem volt határozott jogi különbségtétel.) Hivatalos jóváhagyás: IX. Pius pápa bullája (1848).
23/A. tétel: AZ EGYHÁZ JÉZUSI EREDETÉNEK TÉNYE ÉS SZÜKSÉGES VOLTA AZ ÚJSZÖVETSÉGI IRATOK ALAPJÁN Vizsgáztatói példány Középszint VI/2/A/K Témakör: Az egyház és a kinyilatkoztatás Tétel: Az egyház jézusi eredetének ténye és szükséges volta az újszövetségi iratok alapján Péter apostol hitvallását és Jézusnak erre adott válaszát (Mt 16,13-20) elemezve és értelmezve igazolja, hogy Jézus valóban egyházat alapított, és abban Péternek „kulcsszerepet” szánt! Bár maga Jézus nem adott „szervezeti szabályzatot” közösségének, a bemutatott evangéliumi szakaszon kívül más részek is világosan jelzik Jézus ilyen irányú szándékát. Mutasson rá erre a szándékra az utolsó vacsora leírásában (Lk 22,14-30) és a 12 apostol meghívásának történetében (Mk 3,13-14)! Alapozza meg azt az állítást, hogy a római katolikus egyház azonos a Jézus Krisztus által alapított egyházzal! (A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi.) TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: Amikor Jézus a földön járt, még nem volt egyház, csak pünkösdkor született. A Szentlélek indította el ezt a szerveződést, az apostolok csak az Ő eszközei voltak. Kérdés, hogy az egyház megalakulása, majd történelmi fejlődése Jézus szándékainak megfelelő volt-e. Jézus kijelentései és intézkedései között vizsgálódnunk kell tehát, hogy alátámaszthassuk: a Mester tudatosan vetette meg leendő egyházának alapjait. Kifejtés: szómagyarázat: Fülöp Cezáreájának vidékére, Emberfiát, Keresztelő Jánosnak, Illésnek, Jeremiásnak, Simon Péter, Krisztus, Atyám... nyilatkoztatta ki, Péter, egyházamat, alvilág kapui, mennyek országának kulcsait, megkötsz-föloldasz, senkinek se mondják el.
A primátus, vagyis a Péternek ígért főség. Péter személye kezdettől fogva kiemelkedik a többi apostol közül. Három mozzanat tanúsítja Péter különleges megbízatását: sziklaalap; névváltoztatás; a hatalmat jelképező kulcs átadása. Az utolsó vacsora eseményei: a kenyér és a bor megáldásakor Jézus új szövetségről beszél, a próféták ősi hasonlata szerint a végső időkben Isten együtt étkezik választottaival. A kenyértörés megalapításához kapcsolódó felhívás: a krisztusi papságra szóló megbízatás („ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!”). A 12 apostol meghívása és fölhatalmazása: utalás Izrael 12 törzsére („új Izrael”). Átadja: a tanítás, az oldás és kötés hatalmát, a bűnbocsátó hatalmat, a keresztelési parancsot, az átváltoztatásra szóló megbízást. Befejezés: Az egyház valóban történelmi folytonosságban van a Jézus által alapított egyházzal. A kereszténység Jézus akarata szerint szerveződik egyházzá: Isten
23/B. tétel:
EGY PÁPA, AKI HITLERREL ÉS SZTÁLINNAL DACOLT: XII. PIUS
Vizsgáztatói példány Középszint III/2/B/K Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet a Trienti Zsinattól a II. Vatikáni Zsinatig Tétel: Egy pápa, aki Hitlerrel és Sztálinnal dacolt: XII. Pius Mutassa be, hogyan törekedett XII. Pius pápa a béke megőrzésére, milyen lépéseket tett az újabb világháború kitörésének megakadályozására! Bizonyítsa, mit tett az üldözött zsidóság mentése érdekében! Mit nem tett meg, és miért? Idézze föl, milyen vádakkal illetik őt, és jogosan teszik-e ezt! Volt-e más választása? Elemezze, hogyan iparkodott enyhíteni a háború okozta sebeket; majd miként viszonyult a sztálini kommunizmushoz! TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: Hogyan alapozta meg XII. Pius pápává választását megelőző „előélete” diplomáciai érzékét, illetve későbbi tekintélyét? (Előkelő származás, rendkívüli műveltség, kitűnő nyelvtudás; diplomáciai szolgálat: bajor, majd berlini nuncius, egyházkormányzati tapasztalat: bíboros államtitkár.) Kifejtés: Trónra lépésekor (1939) a háború kitörése küszöbön áll. Jelmondata: Opus justitiae pax (A béke az igazságosság gyümölcse, Izajás prófétától). Azonnal lázas diplomáciai tevékenységbe kezd: tárgyal a nyugati hatalmakkal, sőt Hitlerrel és Mussolinival is kapcsolatba lép. 1939. augusztusában rádiószózattal fordul a világhoz. Kulcsmondata: A békével nem veszett még el semmi, de a háborúval minden elveszhet. A nagyhatalmak képviselőit Isten nevében utoljára megegyezésre szólítja föl. Nem fogadják meg a Szentatya szavát. A háború kitörése után azonnal segélyakciót szervez, amely a nunciatúrákon keresztül bajbajutottak ezreit támogatja. A zsidók tömegeit menti a varsói, a budapesti és az isztambuli követségeken keresztül. A népirtás ellen nem ad ki ünnepélyes nyilatkozatot, bár általánosságban, „diplomatikusan” elítéli azt körleveleiben (1942-ben és 1943-ban). Meg volt ugyanis
győződve, hogy ezzel csak ártana a zsidóság ügyének. (A holland püspöki kar tiltakozása ezer zsidó lemészárlását vonta maga után; a német püspökök is folyton figyelmeztették: ne öntsön olajat a tűzre.) A Vatikánban százával adott menedéket a politikai és faji okokból üldözötteknek. A kibombázottaknak otthont nyújtott. A pápai nyaralóban tízezer ember lelt szállást és ellátást. Jellemző mozzanat: a római főrabbi a háború után megtér, és az ő keresztnevét veszi fel (Israel Zolli: Eugenio). A segélyakciók a háború után is folytatódtak. A lerombolt Németországba 950 vagon élelmiszert és ruhaneműt juttatott. A pápai hírszolgálat segítségével sok százezer ember találta meg elveszett családtagjait. Befejezés: A háború után keletkezett új igazságtalanságokkal szemben is fölemelte szavát. A szovjet megszállási övezetbe került szocialista államokban kemény vallásüldözés kezdődött. A sztálinizmussal mindvégig keményen szembeszállt. 24/A. tétel: A KINYILATKOZTATÁS ÉRTELMEZÉSE A „LUMEN GENTIUM” ALAPJÁN Vizsgáztatói példány Középszint VI/2/A/K Témakör: Az egyház és a kinyilatkoztatás Tétel: A kinyilatkoztatás értelmezése a II. Vatikáni Zsinat „Lumen Gentium” kezdetű, az Egyházról szóló dogmatikus konstitúciója alapján A címadó hasonlattal élve (Krisztus a nemzetek világossága) mutatja be a „Lumen Gentium” kezdetű zsinati konstitúció a kinyilatkoztatást, amely Krisztustól az egyházra, az egyházból a világra árad. Igazolja ezt a dokumentum 1. és 3. pontjából kiemelt rövid idézetek alapján! Mutasson rá: Isten szavakban és tettekben adott kinyilatkoztatása hol éri el a csúcspontját! Fejtse ki: kitől kapjuk a kinyilatkoztatás teljességét; várhatók-e még új kinyilatkoztatások az emberi történelem során; mi tehát az egyház alapvető hivatása ebben a helyzetben; hogyan adja tovább az egyház a kinyilatkoztatást! Értelmezze, mit jelent (és mit nem jelent) a Szentírás sugalmazottsága és tévedésmentessége! „Mivel Krisztus a nemzetek világossága, ez a Szentlélekben összeült szent zsinat Krisztusnak az Egyház arcán tükröződő fényességével minden embert meg akar világosítani azáltal, hogy minden teremtménynek hírdeti az evangéliumot.” „Krisztus tehát, az Atya akaratát teljesítette, megalapította a földön a mennyek országát, kinyilatkoztatta nekünk az Atya misztériumát, és engedelmességével végrehajtotta a megváltást. Az Egyház, vagyis Krisztusnak misztériumában már jelenlévő országa, Isten erejéből látható módon növekszik a világban.” /Lumen Gentium: A II. Vatikáni zsinat az Egyházról szóló konstitúciójából/
(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi.) TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: Isten nem egyszerűen parancsokat, határozatokat közöl az emberrel, hanem életének legbensőbb titkát. Isten szavával elindít egy folyamatot, egy dialógust: szól az emberhez, közösségébe hívja és fogadja őt.
Kifejtés: szómagyarázat: Lumen Gentium, a nemzetek világossága, Szentlélekben összeült, Zsinat, Egyház arcán, tükröződő fényesség, meg akar világosítani, minden teremtménynek hirdeti, az evangéliumot, az Atya akaratát, az Atya misztériumát, engedelmességével, megváltást, misztériumban már jelenlévő. A tükör, vagy még inkább a Nap és a Hold hasonlatának segítségével értjük meg a Zsinat tanítását: a Nap fényét tükrözi vissza (vagy tovább) az Egyház, amikor a kinyilatkoztatást közvetíti. Isten nemcsak szavával, hanem tettekkel is kinyilatkoztatta magát: az egész üdvtörténet az Ő tetteinek a sorozata. A szavak és tettek egysége Krisztusban mutatkozik meg. Ő a kinyilatkoztatás teljessége: Isten önközlése Benne éri el a csúcspontját. Éppen ezért vele lezárult, benne befejeződött a kinyilatkoztatás, lényegileg újabb tanítás már nem várható. Az Egyház alapvető hivatása: Krisztus titkának kibontása, kiárasztása a világban. Az isteni kinyilatkoztatás egyre tökéletesebb megértése és eljuttatása minden kor minden emberéhez. Hogyan adja tovább az Egyház a kinyilatkoztatást? Az apostoli folytonosság révén (az apostolok püspököket állítottak maguk helyett). – A Szentírás és a Szenthagyomány hűséges megőrzésével és átadásával. Befejezés: A Biblia sugalmazottsága (vö.: Rahner a jó és a rossz íróról). Tévedésmentessége: Az író szándéka a döntő. Ennek megállapításához segítenek az irodalmi műfajok. 24/B. tétel:
SZENTÉLETŰ MAGYAROK A HUSZADIK SZÁZAD VIHARAIBAN
Vizsgáztatói példány Középszint III/2/B/K Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet a Trienti Zsinattól a II. Vatikáni Zsinatig Tétel: Szentéletű magyarok a huszadik század történelmi viharaiban IV. Károly király, Batthyány-Strattmann László herceg, Apor Vilmos püspök, Romzsa Tódor görögkatolikus püspök. A közelmúltban valamennyit boldoggá avatta az Egyház. Indokolja meg, mivel érdemelték ki ezt a megtiszteltetést, miért lehetnek ők a hívő keresztények példaképei! Ugyancsak folyamatban van Mindszenty József hercegprímás, Márton Áron erdélyi püspök és a fiatalon meggyilkolt pap, Brenner János boldoggá avatása. Mutassa be őket! Idézze föl, mit tett az Egyház szabadságának védelmében Mindszenty bíboros; hogyan tartotta a lelket az erdélyi magyarokban Márton Áron; kik és miért gyilkolhatták meg Brenner atyát! Igazolja, hogyan lehet ma a mártírok vére a kereszténység magvetése! TARTALMI ELEMEK: Bevezetés: Minden kornak megvannak a szentjei, akik életük példájával hívő testvéreiknek is utat mutatnak. A huszadik század embert próbáló, háborúkat és diktatúrákat felvonultató időszakában a hit hősei többnyire maguk is kemény fordulatokat éltek meg, rendkívüli helyzetekben bizonyították Krisztus és az ő Egyháza melletti elkötelezettségüket. Kifejtés: IV. Károly, a Habsburg-házból származó császár és király nehéz történelmi örökséget vett át 1916-ban: egy véres háborúban álló országot próbált minden erejével kivezetni
a gyűlölködés poklából, s eljuttatni a tisztességes békére. Ez a törekvése meghiúsult, nem utolsó sorban a szövetségesek ellenállása miatt. A háború után szétdarabolt hazájából is száműzték. Mélységes hite és Isten akaratába vetett bizalma mégis erőt adott neki, hogy elviselje a rázúduló csapásokat. Magánélete is példás: házassága, családi élete (8 gyermek). Batthyány-Strattmann László: herceg létére orvosnak tanul, hogy a betegeken, főként a szegényeken segítsen. Saját kastélyaiban (Köpcsényben, majd Körmenden) kórházakat rendez be, ahol a szegényeket ingyen gyógyítja, és a lelki gondozásukkal is törődik. Szemészként sokak látását visszaadja. Ő is minta-férj és apa: 13 gyermekét nagy törődéssel, szeretettel neveli. Apor Vilmos: gyulai plébános, majd győri püspök. Nagyon sokat tett a szegények fölkarolásáért. A szovjet katonák elől menekülő nőket védelmezve halt vértanúhalált. Romzsa Tódor: Kárpátalján a görögkatolikus egyház függetlenségét védelmezte. Sztálin be akarta olvasztani az orosz ortodox egyházba. Balesetet „rendeztek” neki. Mindszenty bíboros a nyilasok és a kommunisták börtöneit is megjárta. Kiállt az egyházi iskolák és a vallásszabadság védelmében. Sok kínzással sem tudták megtörni. Márton Áron erdélyi püspök ugyancsak megszenvedte a hitleri és sztálini időket, továbbá a román nacionalizmus túlkapásait. Elsőként tiltakozott a zsidóüldözések ellen. Megjárta a legszigorúbb börtönöket, mégis mindenkit hitre, kitartásra buzdított. Brenner Jánost, a népszerű fiatal papot 1957. decemberében úgymond beteghez hívták a szomszéd faluba, s útközben megölték. Talán az egyházat akarták megfélemlíteni.
