Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Katolikus hittan évfolyam

1 Pedagógiai program

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont

Helyi tanterv Katolikus hittan 9-12. évfolyam


1. Elöljáróban A hittan helyi tantervet a Catechesi Tradenae (Budapest, 1980. Szent István Társulat) és az Országos Hitoktatási Bizottság által kiadott kerettanterv irányelvei alapján igyekeztünk felépíteni (és életre váltani), amely követendő célként jelöli meg a következőket: „A tanításnak kerek egésznek kell lennie…. Minden komolyságával és éltető erejével” (CT 30) „Az anyag épsége iránti igény nem zárja ki a különböző részek egyensúlyban tartását, megfelelő elrendezését és rangsorolását.” – De „más nyelvet igényel a tanítás továbbadása az egyik embercsoport esetében, mint a másiknál.” (CT 31)

Alapul szolgált továbbá a tanterv elkészítésénél a Magyar Katolikus Püspöki Kar által jóváhagyott Győri Prohászka Ottokár Katolikus Iskola hittan tanterve (Győr, 1997. Márton Áron Kiadó). A tantárgyblokk cél-és követelményrendszerét természetesen a katolikus iskolatípus is meghatározza, amelyben a hitoktatás a tantárgyi rendszer szerves része, kötelező óraszámmal. Jelen tantervünk 36 tanítási hétre, heti 2 órával, évi 72 órára készült. Az első évfolyam kivételével az elért eredményeket érdemjeggyel minősítjük, amelyet a tanulók bizonyítványában is feltüntetünk. Iskolánk a Mária Iskolatestvérek (francia szerzetesrend) vezetése alatt indult, – s bár a testvérek 2009-ben egy új missziót indítottak a keleti országrészben – a „marista szellemiség” értékeit igyekszünk folyamatosan őrizni a mindennapi munkában. A hitoktatás során alapvetően a Testvérek által szerkesztett és kiadott (12 évfolyamos) hittankönyv-sorozatot használjuk. Az iskola kápolnájában tartott mindennapi reggeli szentmisék (osztálymisék), a havonkénti „közös misék”, a nagyobb ünnepek előtti szentgyónási lehetőség, az évenkénti lelkigyakorlatok, a keresztény szellemiségű táboroztatás…. mind részei a lelki-nevelői munkának. A karitatív segítség gyakorlására, lehetőséget nyújtanak: az évenkénti gyűjtések (rászorulóknak), a szomszédos öregek otthona, valamint az iskola lelkigyakorlatos-és üdülőháza a nagy kerttel. A Mária-tisztelet elmélyítésére október hónapban 8 órás „folyamatos rózsafüzérezést” végzünk az iskola kápolnájában, alkalmanként pedig a székesegyházi vérrel könnyező Mária kegyképnél imádságos énekes Mária-köszöntőt. Az egész nevelő-és dolgozóközösség, valamint a szülők keresztény szellemiségű lelki támogatására imádságos-elmélkedő lelki esteket tartunk adventben és nagyböjtben. Ugyancsak e célt szolgálja helyi plébános által szorgalmazott „CURSILLO-s iskola” elvégzése, mely a felnőtteknek ad egy átfogó, életszerű képet kereszténységünkről, fölélesztve a résztvevők apostoli, missziós küldetéstudatát az élet azon területén, ahol élnek és dolgoznak. Mindezt kiegészítik az alkalmanként szervezett tematikus előadássorozatok. Igyekszünk jó kapcsolatot tartani a helyi Papnevelő Intézettel: szívesen látjuk a papnövendékeket úgy hospitálásra, mint tanítási és lelkigyakorlaton való segítő munkára. Jelenlétük erősíti a diákokban a teljesebb egyházképben való gondolkodást, és emberközelbe hozza a papi-szerzetesi hivatást. Intézményünkben 2002-től óvoda is működik, így már egészen kis korban kapcsolatba kerülünk a leendő diákok egy jelentős csoportjával ill. családjaikkal, ami - reményeink szerint - erősíti a folyamatos keresztény nevelői munka eredményességét. Elsősorban az óvodások családjainak részvételével havonta tartunk egy vasárnap délutáni ún. családi szentmisét. Iskolánk lehetőséget biztosít – igény szerint – a történelmi egyházak számára, hogy a diákoknak saját felekezetük szerinti oktatást is tartsanak, az intézmény választásával együtt vállalt „katolikus hit-és erkölcstan” tanulása mellett. Ugyanakkor évente helyet adunk az itt oktatást folytató más felekezetű lelkészeknek ún. ökumenikus istentisztelet tartására, mely nyitott felnőttek és diákok számára egyaránt.


2. Cél-és feladatrendszer A tantárgyblokk átfogó célkitűzéseit ~ az Általános Kateketikai Direktórium (ÁKD - Budapest, 1980. SZIT), ~ a Katekézis Általános Direktóriuma (KÁD – Budapest, 1998. SZIT), ~ valamint a Magyar Kateketikai Direktórium (MKD – Budapest, 2000. SZIT) útmutatásai alapján határoztuk meg. 2.1. A katekézis és az iskolai vallásoktatás kiegészítik egymást. Ez utóbbi arra törekszik, hogy „a növendékek lelkébe oltsa az Evangéliumot oly módon, hogy az a hit világosságával egész ismeretanyagukat át tudja ragyogni és kapcsolódni tudjon egész emberi kultúrájukhoz. Éppen ezért az iskolai vallásoktatásnak iskolai tantárgyként kell megjelennie, ugyanazzal a rendszerességgel és szigorral, mint a többi tantárgynak. A keresztény üzenetet és eseményt ugyanazzal a komolysággal és mélységgel kell bemutatnia, mellyel a többi tantárgy közli a maga tudását. Helye nem mellettük, valahol a peremen van, hanem egy szükséges, tantárgyak közötti dialógusban. E dialógusnak azon a szinten kell folynia, melyen a többi tantárgy alakítja a növendékek személyiségét. Így a keresztény üzenet bemutatásának hatása van arra, hogyan fogják föl a világ eredetét, a történelem értelmét, az erkölcsi értékek alapját, a vallás feladatát a kultúrában, az ember célját és kapcsolatát a természettel. Az iskolai vallásoktatás e tantárgyak közötti dialógus által megalapozza, fölerősíti, kibontakoztatja és teljessé teszi az iskola nevelő tevékenységét.” (KÁD 73.) 2.2. A katekézis célja: „nemcsak az, hogy valaki elérkezik Krisztushoz, hanem közösségre is lép Vele, sőt, egészen bensőséges kapcsolatba kerül az Úrral.” (KÁD 80.) „A katekézis az Ige szolgálatának az a különleges formája, mely a kezdeti megtérést olyan érettségre vezeti, hogy eleven, világos és tevékeny hitvallássá váljék: a katekézis a hit megvallásából fakad és a hit megvallására vezet.”……. …. „Nagyon fontos, hogy a katekézis jól tudja egyesíteni a Krisztusba vetett hitet, „Jézus az Úr”, a Szentháromságba vetett hittel, „Hiszek az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben”, mert e kettő ugyanannak a keresztény hitnek más-más megfogalmazása.” (KÁD 82.) „A katekézis feladatai megfelelnek a hitre nevelés különböző szempontjainak, hiszen a katekézis teljes keresztény képzés, mely nyitott a keresztény élet minden összetevője felé. A hit természete szerint igényli, hogy megismerjék, ünnepeljék és imádkozzák. A katekézis mindezeket a dimenziókat szolgálja. A hit azonban a keresztény közösségben él és a misszióban hirdetik: megosztott és hirdetett hit. A katekézisnek ezeket a dimenziókat is támogatnia kell.” (KÁD 84.) Ennek megfelelően a katekézis feladatai: elősegíteni Krisztus misztériumának megismerését, ünneplését (liturgikus nevelés), átélését (erkölcsi nevelés) és szemlélését (imádságra nevelés). S ehhez csatlakozik szervesen a közösségi életre nevelés és a misszióba való beavatás, ami nem más, mint hitvalló életre nevelés a társadalomi, kulturális és szakmai életben; felkészülés a más vallásúakkal való szembesülésre. (KÁD 85-86.) 2.3. Rendszeresség és folyamatosság didaktikai alapelvét követve és az életkori sajátosságokhoz igazodva – egy-egy fejlődési szakasz követelményének megfelelően – kisebb ciklusokban építkeztünk: a./ A kisiskolás (ill. óvodás) kor érzelmi-értelmi-akarati jellemzőit figyelembe véve a vallási ismereteket csupán alapozzuk és megindítjuk a gyermeket a keresztény életgyakorlatban. Az oktatásban a gyermekek közvetlen környezetében szerzett tapasztalataira építünk (család, rokonok, emberek, osztály és templomi közösség) b./ A személyiségfejlődés következő szakaszában – figyelembe véve a közösségi élet felé fordulás, a szociális érzés, és a tettrekészség tényezőinek megjelenését – a keresztény életgyakorlattal kapcsolatos problémák és megoldási lehetőségek ismeretkörét bővítjük és mélyítjük. Figyelembe vesszük, hogy ezek a gyerekek már képesek akarati életükben a jó és a rossz differenciáltabb szemléletére és ennek alapján viselkedésük formálására. Nevelésükben az önnevelés és a lelkiismeret-formálás feladatának fontosságát is hangsúlyozzuk. c./ A serdülők és serdültek korcsoportjának adottságait figyelembe véve e korosztály tagjainak korábbi ismereteit hatékonyan bővítjük, kiemelve az ifjú korban tudatosan vállalt katolikus keresztény életszemlélet és gyakorlat fontosságát.

4 Pedagógiai program 2.4. A tanterv megvalósításához módszertani szempontból is a Direktóriumok iránymutatásait tartjuk szem előtt: - „A hit továbbadásában az Egyháznak nincs saját módszere, sem egyetlen módszere, hanem Isten pedagógiájának fényénél vizsgálja az idők jeleit, és a lélek szabadságával használja mindazt, ami igaz, nemes, igazságos, tiszta és szeretetreméltó, tisztességes és dicséretes (tehát mindazokat az elemeket, melyek nem ellenkeznek az evangéliummal), és annak szolgálatába állítja őket.” (KÁD 148.) - „A hitoktató személyes munkáját fontosabbnak kell tartani, mint a szövegek vagy a segédeszközök megválasztását.”… „A jó emberi és keresztény tulajdonságok sokkal termékenyebbé teszik a hitoktatást, mint bármilyen módszer.” (ÁKD 71.) Ezzel összhangban van az alapító testvérek azon nevelési elve, mely szintén hangsúlyozza a példát és az állandó jelenlétet a gyermekek között. A személyességhez kapcsolódik továbbá: a pontosság, a rend, a jó értelemben vett fegyelem, a felelősség megosztása a csoporton belül és a kölcsönös segítségnyújtás elve. - Mivel nem csak elméleti hitismereteket akarunk adni a diákoknak és nem csak a keresztény műveltség elemeit akarjuk átadni, hanem keresztény életre nevelünk – a hittanórák keretein belül alkalmat adunk a fiataloknak arra, hogy hitükkel, mindennapi életükkel kapcsolatos kérdéseiket feltehessék (s igyekszünk azokat megválaszolni), akkor is, ha azok nem feltétlenül kapcsolódnak közvetlenül az éppen tárgyalt tananyaghoz. - A katekézis történhet rávezető (induktív) és levezető (deduktív) módon. Vagyis kiindulhatunk az emberi világból (bibliai események, liturgikus, egyházi, mindennapi történések) és haladhatunk az isteni, kinyilatkoztatott dolgok felé, vagy fordítva. Hasonló párost jelent a „kérügmatikus” ill. az „egzisztenciális” út. Melynél vagy a hit dokumentumaiból haladhatunk (Szentírás, liturgia, tanítás) az mindennapi élet felé, vagy az emberi problémákból és helyzetekből indulunk ki, s azokat Isten Igéjének fényével világítjuk meg. (vö.: KÁD 150-151.) - A memorizálásról: „A katekézis része az Egyház azon ’emlékezetének’, mely megörökíti közöttünk az Úr jelenlétét. Az emlékezőképesség gyakoroltatása ezért a kereszténység kezdetétől fogva fontos alkotóeleme a hit pedagógiájának. A mechanikus memorizálás veszélyének elkerülésére, az emlékeztető technika mellett harmonikusan jelen kell lennie a megismerés különböző tevékenységeinek, mint például a spontán válasz és a reflexió, a dialógus és a csönd, a szóbeli beszámoló és az írás. Emlékezetbe vésendők a hit fő formulái, hogy biztosítsák a pontos megfogalmazást és a közös tanításbeli és nyelvi örökséget. A hit nyelvének biztos ismerete a hit szerinti élet elengedhetetlen feltétele. E formulákat azonban megfelelő magyarázat után, összefoglalásként kell adni, és azoknak hűségesnek kell lenniük a keresztény üzenethez. Közéjük tartoznak bizonyos bibliai, dogmatikus, liturgikus szövegek és a keresztény hagyomány jól ismert imádságai…. .…Arra azonban nagy gondot kell fordítani, hogy ezeket a szövegeket, miközben memorizálják őket – lépésről-lépésre egyre jobban meg is értsék, hogy mind közösségileg, mind egyénileg a keresztény élet forrásaivá válhassanak.” (KÁD 154.) - A modern pedagógiai eszközök és a tanítás-technológiai ismeretek nagy segítséget nyújtanak a hitoktatásban is az ismeretek elsajátításához és mélyebb, tartósabb megszilárdításához, alkalmazásához. Így használható a foglalkozásokon az audiovizuális eszközöknek széles skálája, a rajz, a bábozás, a dramatizálás, vagy a kép-meditáció is. Mindezeket korcsoportonként más-más hangsúllyal és céllal kell alkalmaznunk a foglalkozásokon. 2.5. Az ellenőrzés-értékelés-osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, amelynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelőképességet, önnevelésre késztet. A tantárgyak ellenőrzési-értékelési rendszerében – így a hittanban is – elengedhetetlen követelmény a folyamatosság és a változatosság. Érékelésünknél figyelemmel kell lennünk arra, hogy csak a vallásismeret elsajátítása mérhető és értékelhető! A hitbeli fejlődés foka, mértéke, annak őszintesége a kegyelem kérdése is, és Isten ítéletére tartozik.


3. Évfolyamonkénti témák Óvoda

: Elindítás a keresztény életbe, vallási környezetismeret megalapozása

1. évfolyam: JÉZUSSAL AZ ÚTON A MENNYEI ATYA FELÉ – Keresztény alapismeretek 2. évfolyam: JÉZUS KÖVETSÉGÉBEN JÁRUNK - Jézus élete, tanítása - alapfokon 3. évfolyam: TALÁLKOZÁS JÉZUSSAL - Elsőáldozási készület 4. évfolyam: SZENTSÉGI ÉLET AZ EGYHÁZBAN - Liturgikus alapismeretek 5. évfolyam: AZ ÜDVÖSSÉGRE VÁRÓ NÉP - Ismerkedés az Ószövetséggel 6. évfolyam: JÉZUS KEZDETTŐL FOGVA JELEN VAN AZ EGYHÁZBAN - Üdvtörténet Krisztussal 7. évfolyam: A KERESZTÉNY HIT ALAPJAI - Isten, Jézus, Egyház, szentségek (Bérmálási készület I.) 8. évfolyam: KERESZTÉNY ÉLET - A krisztusi erkölcs a Szentlélek vezetése alatt (Bérmálási készület II.) 9. évfolyam: A BIBLIA ÜZENETE - Szentírás-ismeret 10. évfolyam:

A KERESZTÉNY TÖKÉLETESSÉG ÚTJA - Erkölcstan

11. évfolyam:

ISMEREM ENYÉIMET…. – Katolikus egyháztörténelem

12. évfolyam:

„HISZEM, ÉRTEM, VALLOM” – Vallásosság, kereszténység a mindennapok mérlegén


Helyi tanterv Katolikus hittan 9. évfolyam


9. évfolyam - A BIBLIA ÜZENETE  Elöljáróban A Bibliát sok ember tiszteli ma a világon, de ez a tisztelet más-és mást jelent ill. eredményezhet adott esetben. Nekünk, keresztényeknek Isten üzenete, mely elengedhetetlenül fontos életünk alakításában. Hisszük, hogy a Szentírás üdvösségünkre szolgáló igazságtartalommal bír. Hisszük, hogy a benne foglaltak isteni szándékkal és jóváhagyással íródtak, noha emberi kézzel és fejjel is. „Gyermekkorod óta ismered a Szentírást: ez megadja neked az útmutatást ahhoz, hogy a Krisztus Jézusba vetett hitben eljuss az üdvösségre. Minden Írás, amit Isten sugalmazott, jól használható a tanításra, az érvelésre, a feddésre, s az igaz életre való nevelésre, hogy az Isten embere tökéletes legyen és minden jóra kész legyen.” – olvassuk a 2Tim 3,15-17-ben. Mégis az Írás megértése nem könnyű feladat. Nem egy - jó szándékú, de fanatikusan kutató és érteni akaró - ember bicskája tört már bele, aki a csak betű szerinti értelmezéssel beleveszett az „ellentmondásokba”. A kereszténység mellett számos más vallás képviselői is magukénak tartják a Szentírást ill. annak ilyen-olyan változatát, magyarázatát. A szubjektív spirituális megvilágosításokra való hivatkozással történő magyarázatok is számos buktatót hordoznak. Ezzel pedig elérkeztünk egy régi kérdéshez: Ki értelmezi jogosultként és helyesen a Bibliát? A II. Vatikáni zsinat kinyilatkoztatásról szóló tanításában a következőképpen fogalmaz: „A Szentírást ugyanannak a Léleknek a világosságánál kell olvasni és értelmezni, aki azt sugalmazta.” (DV 12) Mi, katolikus keresztények abban a hitben olvassuk és magyarázzuk a Szentírást, hogy Jézus Krisztus személye által rendelkezésre áll számunkra annak megértési kulcsa is; Emellett az Ő ígérete és ajándékaképpen a Szentlélek köztünk való jelenlétét is bizonyossággal állíthatjuk. Az Egyház 2000 éves tapasztalatával, a Jézus Krisztusig visszanyúló apostoli hagyomány töretlen láncolatával és a Szentlélek ajándékaival fölvértezve joggal magyarázza azt. (Tudva természetesen, hogy az ember Isten-ismerete mindig töredékes marad itt a földön.) Az Egyház számára azonban nemcsak jogról, hanem Krisztusi parancsra épülő kötelességről is beszélhetünk a Szentírás magyarázatával, hirdetésével kapcsolatban: „Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek…..” (Mk 16,15) „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek. Íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” (Mt 28,19-20) Bár a tankönyv az egész Szentírás bemutatását célozza, a gyakorlat – amennyiben komolyabban bele megyünk az egyes témakörökbe – azt mutatja, hogy az ószövetségi rész is elegendő feladatot ad egy évre.

 Cél-és feladatrendszer Oktatási cél: A fiatalok tegyenek szert egy átfogó (lényegre törő) tematikus és tartalmi ismeretre a Szentírással kapcsolatban; valamint ismerjék meg az egyes részek katolikus keresztény értelmezését. (Őstörténet, Pátriárkák, szövetség, próféciák Jézusra vonatkozóan…) Nevelési cél: Munkánk továbbá azt is célozza, hogy a fiatalok az Írás értő olvasása által valóban személyes találkozásra tegyenek szert a Biblia lapjain keresztül mindnyájunkat megszólító Istennel. A lexikális alapismereteken túl gyakorolják is mindennapi életükben az imádságos Szentírás-olvasást, egyénileg és közösségileg egyaránt. Élő hittel tudjanak továbblépni az ilyenkor talán tipikus „ezt már százszor hallottam” kísértésen. Jó volna továbbá az is, ha a tanulókban megerősítést nyerne az a meggyőződés, hogy - bár a látszat sokszor mást mutat - Isten a történelem Ura, „a dolgok soha sem csúsznak ki a kezei közül”. Az Ő hűsége, szeretete: örök garancia! A saját életüket is az isteni üdvtörténet részeként kellene felfogniuk. Módszertani alapelvek, javaslatok: Célszerű az egyes könyvek és történetek tárgyalásával kapcsolatban - a szakmai eligazításon túl - a fiatalok figyelmét felhívni a jelennel kapcsolatos hasonlóságokra, esetleg összefüggésekre. Sokszor okoz ugyanis nehézséget a régi és nem könnyen érthető történetekkel kapcsolatban, hogy kissé feleslegesnek érzik a velük való foglalkozást más „fontos” tantárgyakhoz

8 Pedagógiai program képest, melyekből talán hamarabb vélnek hasznot húzni maguknak. Lényeges továbbá, hogy egészséges összhangot találjunk a közös és egyéni (otthoni) szentírás-olvasás között.

 Témakörök 1. témakör - A Szentírásról Javasolt óraszám: 8 Általános bevezető a Bibliáról Keletkezése, fordítások, felosztása, használata A Szentírás értelmezése A Biblia világa A Szentírás a mai ember számára 2. témakör - Mózes öt könyve Javasolt óraszám: 18 Bevezetés az Ószövetség könyveihez Az Ósz. Istenképe és a mítoszok Az őstörténet Teremtés-elbeszélések a Bibliában A bűnbeesés és következményei A bűn elterjedése /Noé, Bábel/ A pátriárkák (Ábrahám) Jákob és József A Kivonulás könyve A Leviták könyve A Számok könyve A Második Törvénykönyv 3. témakör - A történeti könyvek Javasolt óraszám: 10 Józsue könyve A Bírák könyve Rut könyve Sámuel I-II. könyve A Királyok I-II. könyve Ezdrás és Nehemiás könyve Tóbiás könyve Judit és Eszter könyve A Makkabeusok I-II. könyve 4. témakör - A lírai és bölcsességi könyvek Javasolt óraszám: 8 Jób könyve A zsoltárok könyve A zsolozsmáról A Példabeszédek könyve A Prédikátor könyve Az Énekek Éneke A Bölcsesség könyve Sirák fia könyve 5. témakör - A próféták Javasolt óraszám: 8 Izajás könyve Jeremiás és a Siralmak könyve Báruk és Ezekiel könyve

9 Pedagógiai program Dániel könyve Ozeás és Joel könyve Ámosz és Abdiás könyve Jónás és Mikeás könyve Náhum és Habakuk könyve Szofoniás és Aggeus könyve Zakariás és Malakiás könyve 6. témakör - Betekintés az Újszövetség könyveibe Javasolt óraszám: 6 Az Újszövetség Az evangéliumok és az Apostolok Cselekedetei Szent Pál levelei A katolikus levelek A jelenések könyve Összefoglalások, ismétlések Javasolt óraszám: 10 Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások: Javasolt óraszám: 2 Szabadon felhasználható óraszám: 2

 Követelmények A tanuló ismerje az Egyház tanításának alapvető tételeit a Szentírásra vonatkozóan ( katekizmus kérdések); Tudja, hogy mely könyvek tartoznak a Bibliába. Ismerje a jelentősebb ószövetségi eseményeket, szentírási helyeket és azok helyes értelmezését. Legyen tájékozott azokkal a főbb témákkal, kérdésekkel, melyekkel az újszövetségi könyvek foglalkoznak.

 Ellenőrzés, értékelés Szóbeli számonkérések mellett, rövidebb-hosszabb egységenként, előzőleg megbeszélt kérdések alapján ill. szabadon választott téma kidolgozásával írásban. Célunk nem az, hogy olyasmit találjunk kérdezni, amit esetleg nem tud a tanuló, hanem a számonkéréssel is hangsúlyozni szeretnénk adott tanítás fontosságát.

 Ajánlott irodalom

- A Biblia üzenete – Mária Iskolatestvérek,1996. - Biblia /pl. Sz. Jeromos Bibliatársulat, 1997./ - Stuttgarti Bibliai Kislexikon – Ökumenkius kiadás 1974. - Így értsd az Ószövetséget – OMC, Bécs, 1987. - Rózsa Huba: Mi a Biblia? – JEL Kiadó 1995. - M. Riebl – A. Stiglmair: Bevezetés az Ószövetségbe – OMC, Bécs, 1989. - Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése – SZIT, 1995. (2. kiad.) - Gyökössy Endre: Az őstörténet – Szt. Gellért Kiadó, 1994. /Bp. Szabadság téri Református Egyház/ - Herbert Haag: Bibliai lexikon – SZIT, 1989. - Biblikus Teológiai Szótár - SZIT, 1972. - A Biblia Kézikönyve - AGAPE, 1989. - Jeromos Bibliakommentár I-III. – Szt.Jeromos Kat. Bibliatársulat – Budapest, 2002.




10. évfolyam - A KERESZTÉNY TÖKÉLETESSÉG ÚTJÁN  Elöljáróban Ma már minden hittanár megtapasztalja, hogy nem keresztény világban élünk, az emberek nagy részének értékrendje nem keresztény értékrend, s gyakran még a keresztények magatartása sem felel meg az evangéliumi követelményeknek. Az a liberális világ, amely ma körülvesz bennünket, amelynek hatását nemcsak a gyermekeinken, de magunkon is észrevehetjük – a maga önzésével és erkölcsi szabadosságával -, bizonyos szempontból talán még a múlt század liberalizmusánál is rosszabb. Abban még viszonylag fontos szerepet kapott az emberi tisztesség és becsület, az egyén és a közösség egymásrautaltsága. Mára viszont szinte már mindent megkérdőjeleznek egyfajta hamis szabadság-fogalom nevében! Az ember szabadsága a gyakorlatban azt jelenti, hogy felelősen tud dönteni élete kérdéseiben. Mindez azonban feltételezi, hogy van egy objektív erkölcsi norma, amelyhez minden embernek mérnie kell magát. A szabadság nem lehet azonos a mindenféle korlátot nélkülöző öntörvényű-séggel. Az egyes emberek szabadsága, a többiek hasonló létjogosultsága mellett érvényesülhet méltó módon. A keresztény ember számára a szabadság Isten ajándéka, amely lehetővé teszi, hogy felismerje és önként megtegye az ő akaratát (mint legigazibb jót), s így eljusson az örök életre. Számolnunk kell azonban azzal az alapigazsággal, hogy a jónak ismerete senkit sem tesz automatikusan jóvá – és itt nemcsak a külvilág hatásaira, lehúzó erejére gondolunk, hanem szt. Pállal együtt önmagunkra: „Magam sem értem, mit teszek, mert nem azt teszem, amit szeretnék (a jót), hanem, amit gyűlölök (a rosszat)…. A belső ember szerint örömömet találom Isten törvényében, de más törvényt tapasztalok tagjaimban: ez küzd értelmem törvénye ellen és a bűn törvényének rabjává tesz, amely tagjaimban van.” (Róm 7,15; 22-23) A megismert jó megvalósítására rá is kell nevelnünk magunkat ill. a ránk bízottakat. Itt kap kiemelt szerepet az önismeret és az aszkézis, vagyis tudatos begyakorlása és erény szintre emelése alapvető jó tulajdonságoknak. Bár az életkorban való előrehaladásnál egyre több szerep jut az értelmi megfontolások számára, mégis folyamatosan törekednünk kell, hogy személyes példánkkal is valóban nevelői lehessünk a diákoknak. Keresztény életünk alapvetően közösségi. Isten maga is közösség; s Jézus ebbe a közösségbe hív minden embert, miközben a legigazibb egymás közötti szolidáris közösségbe akar vezetni bennünket. Fontos, hogy a fiatalok megismerjék és el tudják fogadni a krisztusi közösség kínálta értékeket, s fel tudják vállalni a közösségi elvárásokat is. A hívő emberek nagy része minden fenntartás nélkül elfogadja az Egyház tanítóhivatalának iránymutatásait, amikor a hit kérdéseiről van szó. Nem ilyen egyértelmű azonban, ha az erkölcsi kérdések vannak napirenden. Fontos éreznünk és másokkal is megéreztetnünk, hogy a kettő összefügg. Ha a jézusi hitigazságokat elfogadjuk, el kell fogadnunk erkölcsi útmutatásait (utasításait!) is, melyeket nem lehet „az idők szavára” hivatkozva önkényesen modernizálni.  Cél-és feladatrendszer Oktatási cél: A keresztény élet erkölcsi alapelveinek és azok gyakorlati alkalmazásának ismerete a felnőtt keresztény életben. Meg kell ismerniük a tanulóknak a keresztény társadalmi tanítás alapelemeit és az abból fakadó tennivalókat: a közösségi élet követelményeit és törvényeit; mind a keresztény családban, mind a társadalomban, a közéletben, a kultúrában, az egészségügyben, a közgazdaságban és az élet más területein. Nevelési cél: Életük legyen tudatos, személyes válasz Isten üdvözítő szeretetére. Szeretetből engedelmeskedjenek hívásának és járjanak azon az úton, amelyen atyai tanácsival, törvényeivel vezet, melyre Jézus tanít minket. Jézus követése, a gyakorlati kereszténység több, mint parancsok, betűk halmaza ill. azok mechanikus teljesítése! Mivel életkorukból kifolyólag ekkorra már sok mindent kipróbálnak a fiatalok, szembesülve azok negatív, ill. kifejezetten rossz voltával, nem egyszer úgy érzik, végleg elrontották az életüket, s depresszióba

12 Pedagógiai program esnek. Kell, hogy a Jézussal való kapcsolatuk eljusson arra a szintre, hogy egész valójukkal átérezzék, Istennek akkor is fontosak és soha nem reménytelenek! (Míg élünk, soha sincs későn Jézussal újrakezdeni!) A személytelen követelmény-etikák és az önmegváltást sugalló, pszichologizáló erénytanok szemléletmódját elkerülve – az erkölcsi életet Isten személyes hívására személyesen válaszoló önmegvalósítási folyamatnak tekintsék. Próbálják felfogni és megélni azt szt. Páli elvet, hogy „mindent szabad, de nem minden használ”. Cselekedjenek úgy, hogy tudjanak különbséget tenni erkölcsi jó és rossz között. Legyenek tudatában, hogy viselkedésüknek, tetteiknek közösségi vonatkozásai is vannak. Törekedjenek biztos lelkiismeret kialakítására. Használjanak életkoruknak megfelelő lelkitükröt, mely a pusztán bűnöket felsoroló negatív szemlélet mellett, pozitívan a szeretet lehetőségeit és követelményeit is figyelmükbe állítja. 

Témakörök 1. Témakör – A boldogság útja: Krisztus követése Javasolt óraszám: 30 A keresztény erkölcs alapjai Krisztus követése Léleképítés – önnevelés: emberi erények Léleképítés – önnevelés, együtt a kegyelemmel: isteni erények Törvények mentén: a szívünkbe írott törvény Az Ószövetség törvénye Az Újszövetség törvénye A krisztusi boldogságok lelkisége Lelki életünk buktatói és a kiút lehetősége: megtérés, bűn, bánat, bocsánat 2. Témakör – Szeresd Uradat, Istenedet! Javasolt óraszám: 6 Az ember-Isten kapcsolatra vonatkozó törvények Adjuk meg Istennek, ami Istené! „Szív bőségéből szól a száj” – beszédünk Istenről, Istennel Megszentelt napok 3. Témakör – Szeresd önmagadat! Javasolt óraszám: 8 Az élet tisztelete A „világ” értékítéletei A szeretet mértéke az áldozat Ki vagyok én? – önismeret Testi életünk Szellemi – lelki életünk Önnevelés 4. Témakör – Szeresd felebarátodat! Javasolt óraszám: 12 Felelősségünk egymásért A másik ember élete A munka keresztény értéke A tulajdon védelme A lelki értékek védelme – becsület A család értéke A házasságra való előzetes készület Kapcsolatteremtés és problémái Keresztények közösségében – kisközösségi élet „Szemben az árral” – „világban, de nem a világból”

13 Pedagógiai program Összefoglalások, ismétlések: Javasolt óraszám: 8 Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások: Javasolt óraszám: 2 Szabadon felhasználható óraszám: 6  Követelmények A tanuló ismerje az alapvető általános és a sajátosan keresztény erkölcsi fogalmakat, a krisztusi élet törvényeit. Jézus tanításán keresztül ismerje fel, hogy e törvények az ember javát szolgálják. Számonkérés tárgyát is képezik a következő erkölcstani alapfogalmak: szabadság, tudatosság, szándékosság, nagykorúság, jóság; Erények: általános megfogalmazás, emberi (természetes) erények, isteni (természetfeletti) erények; A törvény szükségszerűsége, értelme és főbb csoportjai: Természetes, Ósz.i, Úsz.i; A nyolc boldogság lelkisége. A bűn lényege, jelentése, fajtái (többféle csoportosítás szerint!), a lelkiismeret, a bűnbocsánat szükségessége, a megtérés jelentése, szükségessége. A tízparancs korának megfelelő értelmezése, valamint néhány sajátosan krisztusi norma – pl. ellenségszeretet.  Ellenőrzés, értékelés Mivel a lelkiekben, erkölcsben való előrehaladás mindenkinél más ütemben történik és nagyon sok egyéb körülménytől is függ (neveltetés, család, kegyelem….) – ez nem osztályzással minősíthető. Éppen ezért a legalapvetőbb fogalmak írásbeli ill. szóbeli számonkérésre szorítkozunk. A gondolkodásmód, lelki beállítottság és a mindennapi viselkedés ellenőrzése, (szükség esetén korrigálása) egyébként folyamatosan történik az órákon való beszélgetések során. Alapvető „jelszó”: hittan órán mindent szabad megkérdezni! – ami kérdés számukra, esetleg problémát okoz. 

Ajánlott irodalom

- A keresztény tökéletesség útja - Mária Iskolatestvérek 1997. - A Katolikus Egyház Katekizmusa – SZIT 1994. - Beran Ferenc: A keresztény erkölcs alapjai - SZIT 1999. - Teresio Bosco: A keresztény törvény 20 leckében – Don Bosco Kiadó, Bp. 1998. - Boda László: Erkölcsteológia I-IV. – Budapest 1992-94. - Joseph Ratzinger: Krisztusra tekintve – Vigília Kiadó, Bp. 1993. - Hans Rotter: Krisztusi cselekvés – Prugg Verlag, Eisenstadt 1980. - Pierre-André Liégé: Tanúim lesztek – Bécs 1970. - Gyökössy Endre: A növekedés boldogsága – Kálvin Kiadó, Bp. 1993. - Jálics Ferenc: Fejlődik a hitünk – Korda Kiadó, Kecskemét 1996. - Jálics Ferenc: Tanuljunk imádkozni – Korda Kiadó, Kecskemét 1992.




11. évfolyam - ISMEREM ENYÉIMET…. (Katolikus egyháztörténelem)  Elöljáróban A helyét kereső mai serdülő fiatalság számára a kereszténységgel kapcsolatos problémákkal kapcsolatban az elsők között szerepel az Egyház (tipikusan világias) egyoldalúan emberi szemlélete. A sok negatív tapasztalat – papoktól, saját szüleiktől, kortársaiktól ill. önmaguktól – meglehetősen kétségessé teszik az egész keresztény ügy igazi súlyát. Ehhez járul még a nem keresztény („modern”) világ szemlélete, mely az Egyháznak egyoldalúan csak hibáit hangoztatja, erkölcsi kiállását, követelményeit pedig maradi, vagy önkényes hatalmi igénynek állítja be. A dolgok hátterében természetesen ott húzódik a Krisztusba vetett hit krízise, amely az előbb említettektől talán nem is teljesen független. E hit persze önmagában sem egyértelmű valami, még a vallásos családba születő ember számára sem. Az Egyházról alkotott képük perspektívájának kiszélesítését szolgálja az őszi ill. tavaszi Nagymarosi Ifjúsági Találkozón való részvétel lehetőségének felkínálása – mint lelkigyakorlat.

 Cél-és feladatrendszer Oktatási cél: Világossá tenni a diákok számára, hogy a ma Egyháza ugyanaz a közösség, melyet 2000 évvel ezelőtt a Názáreti Jézus alapított. Igaz képet igyekszünk felmutatni történelmi tevékenységéről: pozitív és negatív események összhangjával. Áttekintjük, hogy ez a Jézus Krisztus által alapított, és Vele együttműködő közösség hogyan őrizte meg, adta tovább ill. védelmezte meg a Mesterétől és Urától kapott természetfeletti örökséget: a tanítást, a kegyelemközlő eszközöket és szervezetét; Hogyan töltötte be missziós küldetését a világban – Jézus evangéliumának meghirdetésével, az adott időszak társadalmának megszentelésével. Nevelési cél: Ahhoz segíteni a fiatalokat, hogy ne csak kényszerből vállalják a „keresztény” nevet, hanem ahogy önmagukat is meg kell tanulniuk alázatos önismerettel elfogadni (korlátaikkal, gyengeségeikkel együtt!), úgy az Egyházzal is képesek legyenek saját nagy lelki családjukként azonosulni. Mindkettő forrásaként a Jézussal való személyes kapcsolat elmélyítésében igyekszünk segíteni őket. (Ima értük és velük!)

 Témakörök: 1. Témakör - Az egyházszemlélet tisztázása Javasolt óraszám: 6 Az Egyház fogalmának megközelítése Az Egyház fogalma Akart-e Jézus egyházat? Milyennek akarta Jézus az egyházat? 2. Témakör - Az Egyház születése – az apostoli kor Egyháza Javasolt óraszám: 4 Az első pünkösd A kor dokumentumai Az Apostolok Cselekedetei Az Egyház elválása a zsidóságtól 3. Témakör - Az Egyház ókorának történelme Javasolt óraszám: 9 Az Egyház helyzete a Római Birodalomban A kereszténység összeütközése a római államhatalommal Az egyházatyák – apostoli atyák Az üldözések megszűnése A pogányság szellemi támadása Az Egyház hitének rögzítése - zsinatok Liturgikus élet az első századokban

16 Pedagógiai program A szerzetesi élet kezdetei Az egyházatyák aranykora 4. Témakör - Az Egyház a kora középkorban Javasolt óraszám: 7 Az Egyház missziós tevékenysége a népvándorlás korában A frankok megtérése, s annak jelentősége A nyugati szerzetesség kezdete A görög egyház és a képrombolási harcok A kora-középkor vallási élete Sötét századok és a Cluny-i megújulás A görög és latin egyház szétválása 5. Témakör - Az Egyház a virágzó középkorban Javasolt óraszám: 10 Gregorián reform és az invesztitura harc A keresztes mozgalom A magyarok és a kereszténység találkozása Eretnekségek és az inkvizíció a virágzó középkorban A keresztény műveltség kivirágzása – skolasztika Az Egyház megszentelő tevékenysége a középkorban Nagy kolduló rendek A pápai hatalom fénykora és bukása A pápák avignoni fogsága és a nyugati egyházszakadás Magyar királyok és a kereszténység 6. Témakör - Az Egyház az újkorban Javasolt óraszám: 13 A humanizmus és a reneszánsz A reformáció előzményei A reformáció Németországban A reformáció elterjedése Európában A katolikus megújulás – Trienti zsinat Szerzetesrendek a megújulás szolgálatában Az Egyház missziós tevékenysége a nagy felfedezések korában A természettudományok és az Egyház viszonya A felvilágosodás és az Egyház A francia forradalom és az Egyház A magyar egyház a XVIII. sz.-ban A XIX. sz. katolikus megújulása A liberalizmus és az Egyház 7. Témakör - A legújabb kor egyháza Javasolt óraszám: 7 Az Egyház a XX. sz. első felében A II. világháború és az Egyház A magyar egyház helyzete a kommunista diktatúra idején A II. Vatikáni zsinat és jelentősége A XX. sz. második felének pápái Az ökumenikus mozgalomról Az Egyház és a 89-es rendszerváltás Összefoglalások, ismétlések Javasolt óraszám: 12 Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások: Javasolt óraszám: 2 Szabadon felhasználható óraszám: 2


 Követelmények: Tudják megkülönböztetni a katolikus egyházra vonatkozó fogalmakat a többi vallás fogalmaitól. Ismerjék az Egyház alapításának körülményeit, az Egyház lényegét, célját, szervezeti felépítését. Legyenek tisztában az Egyház üdvösségszerző küldetésével, ismerjék, hogyan valósította és valósítja meg ezt a történelem különböző korszakaiban és napjainkban.

 Ellenőrzés, értékelés: Az ellenőrzés, értékelés a tantervi követelmények teljesítésére irányul – függetlenül a tanuló személyes meggyőződésétől, vallási elkötelezettségétől. Szóbeli feleletek és írásbeli dolgozatok formájában ellenőrizzük az elsajátított tudásanyagot. Tanegységenként témazáró dolgozatot iratunk.

 Ajánlott irodalom: August Franzen: Kis egyháztörténet – AGAPÉ, Szeged 1998. Pierre Pierrard: A katolikus egyház története – AGAPÉ, Novi Sad 1978. Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve – SZIT, Bp. 2001. Somorjai Ádám és Zombori István szerk.: A katolikus egyház Magyarországon MKPK Egyháztörténeti Bizottsága, Bp. 1991. Szentek élete I-II. (SZIT – Bp. 1984. ill. 1988.) Szentírás (teljes!)




12. évfolyam - HISZEM, ÉRTEM, VALLOM (Az üdvtörténet alapjai az ész fényében)  Elöljáróban Ebben az évfolyamban jutnak el a fiatalok a felnőttkor küszöbére, amikor sorra kell életre szóló döntéseket hozniuk, fontos kérdésekben: pályaválasztás, hivatás, párválasztás…. Nem mindegy, hogy milyen értékrend alapján és hogyan döntenek. El kell jutniuk a megalapozott hívő világnézetre, képesnek kell lenniük a tudatos önnevelésre és Krisztus-követésre. Fel kell ismerniük hivatásukat, feladataikat és helyüket a társadalomban, az Egyházban és a családban. A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy a végzősök „lelki térképe” meglehetősen változatos formákat mutat: Vannak, akikben valóban folyamatosan érlelődik a hit, és ebben várnak koruknak megfelelő megerősítést – s remélhetőleg kapnak is; Többen vannak olyanok, akik viszont folyamatos távolodásban vannak a hittel, vallásossággal kapcsolatban. Mintha csak arra várnának, hogy „végre békén hagyják őket ezekkel az idejét múlt, dedós, demagóg marhaságokkal.” S végül olyanok is vannak, akik eddig nem igazán gondolkodtak el a hittel kapcsolatban, most azonban mintha megérintené őket valamiféle „komolyodás szele”. A küszöbön álló érettségi és a várható felvételik okozta igénybevételek miatt „természetesen” minimális energia marad (ha egyáltalán marad) a hittanra, ami egyeseknek csak akkor érdekes valamennyire is, ha éppenséggel pontszerzés miatt „potya-tárgyként” valami hasznot akarnak húzni belőle. Mások meg ekkorra érik meg a mindennel kötözködő, magabiztos kritikus szellem…. Néha úgy tűnik, még ma is elterjedt az a nézet, mely összeegyeztethetetlennek véli a vallásosságot és logikus gondolkodást. Kérdések tömkelegét zúdítják adott esetben a hitoktatóra, de az értelmes választ meghallgatni, végiggondolni, esetleg elfogadni már nincs készségük. (Legalábbis szemlátomást.) Így aztán igazi embert próbáló kihívás ennek a korosztálynak lelki emelkedettséggel hittant tanítani.

 Cél-és feladatrendszer Oktatási cél: A hit előfeltételeit és hitünk alapigazságait az ész természetes fényében vizsgáljuk át, és rámutatunk arra, hogy ezek az igazságok a logikus, racionális gondolkodás mérlegén is megállják a helyüket. Megpróbáljuk beláttatni a tanulókkal, hogy a keresztény tanítás hiteles és hitre érdemes. Tudatosítjuk ugyanakkor bennük, hogy az értelmi belátás nem eredményez feltétlenül személyes hitet. A hit mindenkor megmarad Isten kegyelmi ajándéka titkának is! Nevelési cél: Merjenek a fiatalok szembenézni az akár bennük felmerülő, akár a környezetükből eredő kérdésekkel, melyek a természetes és helyénvaló igazság-keresés megnyilvánulásai lehetnek. Megpróbáljuk rávezetni őket, hogy a mondásnak megfelelően kellő alázattal folytassák e keresést. („ahhoz, hogy Istent megismerjük, nem annyira a fejünket kell törnünk, sokkal inkább a szívünket”) Bátorítjuk őket, hogy nyíljanak meg az önmagát kinyilatkoztatni akaró Isten kegyelme előtt; emlékeztetve őket ugyanakkor Jézus mondására: „Aki ismeri és megtartja parancsaimat, az szeret engem….. Szeretni fogom őt én is és kinyilatkoztatom magamat neki.” (Jn 14,21) Ezen az évfolyamon a tanulmányi idő: 31 hét 62 tanórával

 Témakörök: 1. Témakör - Ember és vallásosság Javasolt óraszám: 8 Vallási érzék az emberben A vallásosság jellemzői, fajtái Az értelem útja Isten felé Az élmények és a vallásosság A vallásosság megnyilvánulási formái A vallás kialakulása (történelmileg, személyesen)

20 Pedagógiai program Téves elméletek a vallás kialakulásával kapcsolatban Az ókor nagy vallásai 2. Témakör - Mai nagy nem keresztény világvallások Javasolt óraszám: 8 Hinduizmus Krisna-tudat Buddhizmus Iszlám Zsidó vallás A kereszténység kapcsolata e vallásokkal A new age jelenség 3. Témakör - A keresztény hit Javasolt óraszám: 6 A hit lényege A keresztény ember hite A keresztény hit válasza az emberiség nagy kérdéseire 4. Témakör - Velünk az Isten Javasolt óraszám: 8 A názáreti Jézus történetisége A keresztény dokumentumok megbízhatósága Jézus életének kronológiája Isten országának üzenete Jézus messiási öntudata Jézus és a kereszt misztériuma Jézus halála és feltámadása A keresztények hite Jézusban (nevei, címei) 5. Témakör - Isten vándorló népe Javasolt óraszám: 5 Az Egyház és Jézus (ism.) Az Egyház helye a mai világban A hitét megjelenítő Egyház A liturgiában megnyilvánuló Egyház 6. Témakör - Az Egyház és a szekták kihívásai Javasolt óraszám: 8 Összefoglalások, ismétlések Javasolt óraszám: 10 Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások: Javasolt óraszám: 2 Szabadon felhasználható óraszám: 5

 Követelmények: A középiskola elvégzésével rendelkezzenek a diákok olyan szintű hitismerettel, hogy tudják azt önmagukban és mások előtt is megvallani, s ha kell, megvédeni. Lássák a nyilvánvaló különbségeket a különféle vallások és a kereszténység között, felfogva, hogy nem mindegy, ki miben hisz. Legyenek képesek egy-egy megadott témában, önálló előadást tartani. Igyekezzenek a mindennapi életükben is tudatosan a krisztusi elvek szerint, az Egyházhoz való hűségben élni, dolgozni, szórakozni…. A hittanból érettségiző tanulóknak tudni kell válaszolniuk a Magyar Katolikus Katekizmus valamennyi kérdésére. (Emelt szintű érettségire készülőknél követelmény a szószerinti tudás. )


 Ellenőrzés, értékelés: Az ellenőrzés, értékelés a tantervi követelmények teljesítésére irányul – függetlenül a tanuló személyes meggyőződésétől, vallási elkötelezettségétől. Szóbeli feleletek és írásbeli dolgozatok formájában ellenőrizzük az elsajátított tudásanyagot. 

Ajánlott irodalom: Hitünk és életünk

- OHB, SZIT Találkozás a kereszténységgel – Tomka Ferenc De Rosa G.: Vallások, szekták és a kereszténység (Bp. 1991. SZIT) Dei Verbum, Lumen Gentium, Ad Gentes, Nostra Aetate (zsinati dok.) Előd István: Vallás és egyház (Budapest, 1981. SZIT) Gál Ferenc: Dogmatika (Budapest, 1990. SZIT) Tarnai Brunó: Katolicizmus és kultuszok (Pannonhalma, 1992. Bencés ) Tarnai Bruno: Vallástörténet keresztény szemmel (P.halma, 1995. Bencés) Luigi Giussiani: A vallásos érzék (Budapest, 1999. VIGILIA) Boros L.: Megváltott lét (Budapest, 1993. VIGILIA) Tuba I.: A keresztény hit megalapozása és védelme (Bp. 1997. Piarista gimn. jegyzet) André Frossard: Van Isten, találkoztam Vele (Bp. 1991. SZIT) Tatjana Goricseva: Istenről beszélni veszélyes (Luzern, 1989. Egyh.fórum) Szekták – Logosz Munkacsoport sorozata Szentírás

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Katolikus hittan évfolyam

Recommend Documents