Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Katolikus hittan 1-8. évfolyam

1 Pedagógiai program

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont

Helyi tanterv Katolikus hittan 1-8. évfolyam


1. Elöljáróban A hittan helyi tantervet a Catechesi Tradenae (Budapest, 1980. Szent István Társulat) és az Országos Hitoktatási Bizottság által kiadott kerettanterv irányelvei alapján igyekeztünk felépíteni (és életre váltani), amely követendő célként jelöli meg a következőket: „A tanításnak kerek egésznek kell lennie…. Minden komolyságával és éltető erejével” (CT 30) „Az anyag épsége iránti igény nem zárja ki a különböző részek egyensúlyban tartását, megfelelő elrendezését és rangsorolását.” – De „más nyelvet igényel a tanítás továbbadása az egyik embercsoport esetében, mint a másiknál.” (CT 31)

Alapul szolgált továbbá a tanterv elkészítésénél a Magyar Katolikus Püspöki Kar által jóváhagyott Győri Prohászka Ottokár Katolikus Iskola hittan tanterve (Győr, 1997. Márton Áron Kiadó). A tantárgyblokk cél-és követelményrendszerét természetesen a katolikus iskolatípus is meghatározza, amelyben a hitoktatás a tantárgyi rendszer szerves része, kötelező óraszámmal. Jelen tantervünk 36 tanítási hétre, heti 2 órával, évi 72 órára készült. Az első évfolyam kivételével az elért eredményeket érdemjeggyel minősítjük, amelyet a tanulók bizonyítványában is feltüntetünk. Iskolánk a Mária Iskolatestvérek (francia szerzetesrend) vezetése alatt indult, – s bár a testvérek 2009-ben egy új missziót indítottak a keleti országrészben – a „marista szellemiség” értékeit igyekszünk folyamatosan őrizni a mindennapi munkában. A hitoktatás során alapvetően a Testvérek által szerkesztett és kiadott (12 évfolyamos) hittankönyv-sorozatot használjuk. Az iskola kápolnájában tartott mindennapi reggeli szentmisék (osztálymisék), a havonkénti „közös misék”, a nagyobb ünnepek előtti szentgyónási lehetőség, az évenkénti lelkigyakorlatok, a keresztény szellemiségű táboroztatás…. mind részei a lelki-nevelői munkának. A karitatív segítség gyakorlására, lehetőséget nyújtanak: az évenkénti gyűjtések (rászorulóknak), a szomszédos öregek otthona, valamint az iskola lelkigyakorlatos-és üdülőháza a nagy kerttel. A Mária-tisztelet elmélyítésére október hónapban 8 órás „folyamatos rózsafüzérezést” végzünk az iskola kápolnájában, alkalmanként pedig a székesegyházi vérrel könnyező Mária kegyképnél imádságos énekes Mária-köszöntőt. Az egész nevelő-és dolgozóközösség, valamint a szülők keresztény szellemiségű lelki támogatására imádságos-elmélkedő lelki esteket tartunk adventben és nagyböjtben. Ugyancsak e célt szolgálja helyi plébános által szorgalmazott „CURSILLO-s iskola” elvégzése, mely a felnőtteknek ad egy átfogó, életszerű képet kereszténységünkről, fölélesztve a résztvevők apostoli, missziós küldetéstudatát az élet azon területén, ahol élnek és dolgoznak. Mindezt kiegészítik az alkalmanként szervezett tematikus előadássorozatok. Igyekszünk jó kapcsolatot tartani a helyi Papnevelő Intézettel: szívesen látjuk a papnövendékeket úgy hospitálásra, mint tanítási és lelkigyakorlaton való segítő munkára. Jelenlétük erősíti a diákokban a teljesebb egyházképben való gondolkodást, és emberközelbe hozza a papi-szerzetesi hivatást. Intézményünkben 2002-től óvoda is működik, így már egészen kis korban kapcsolatba kerülünk a leendő diákok egy jelentős csoportjával ill. családjaikkal, ami - reményeink szerint - erősíti a folyamatos keresztény nevelői munka eredményességét. Elsősorban az óvodások családjainak részvételével havonta tartunk egy vasárnap délutáni ún. családi szentmisét. Iskolánk lehetőséget biztosít – igény szerint – a történelmi egyházak számára, hogy a diákoknak saját felekezetük szerinti oktatást is tartsanak, az intézmény választásával együtt vállalt „katolikus hit-és erkölcstan” tanulása mellett. Ugyanakkor évente helyet adunk az itt oktatást folytató más felekezetű lelkészeknek ún. ökumenikus istentisztelet tartására, mely nyitott felnőttek és diákok számára egyaránt.


2. Cél-és feladatrendszer A tantárgyblokk átfogó célkitűzéseit ~ az Általános Kateketikai Direktórium (ÁKD - Budapest, 1980. SZIT), ~ a Katekézis Általános Direktóriuma (KÁD – Budapest, 1998. SZIT), ~ valamint a Magyar Kateketikai Direktórium (MKD – Budapest, 2000. SZIT) útmutatásai alapján határoztuk meg. 2.1. A katekézis és az iskolai vallásoktatás kiegészítik egymást. Ez utóbbi arra törekszik, hogy „a növendékek lelkébe oltsa az Evangéliumot oly módon, hogy az a hit világosságával egész ismeretanyagukat át tudja ragyogni és kapcsolódni tudjon egész emberi kultúrájukhoz. Éppen ezért az iskolai vallásoktatásnak iskolai tantárgyként kell megjelennie, ugyanazzal a rendszerességgel és szigorral, mint a többi tantárgynak. A keresztény üzenetet és eseményt ugyanazzal a komolysággal és mélységgel kell bemutatnia, mellyel a többi tantárgy közli a maga tudását. Helye nem mellettük, valahol a peremen van, hanem egy szükséges, tantárgyak közötti dialógusban. E dialógusnak azon a szinten kell folynia, melyen a többi tantárgy alakítja a növendékek személyiségét. Így a keresztény üzenet bemutatásának hatása van arra, hogyan fogják föl a világ eredetét, a történelem értelmét, az erkölcsi értékek alapját, a vallás feladatát a kultúrában, az ember célját és kapcsolatát a természettel. Az iskolai vallásoktatás e tantárgyak közötti dialógus által megalapozza, fölerősíti, kibontakoztatja és teljessé teszi az iskola nevelő tevékenységét.” (KÁD 73.) 2.2. A katekézis célja: „nemcsak az, hogy valaki elérkezik Krisztushoz, hanem közösségre is lép Vele, sőt, egészen bensőséges kapcsolatba kerül az Úrral.” (KÁD 80.) „A katekézis az Ige szolgálatának az a különleges formája, mely a kezdeti megtérést olyan érettségre vezeti, hogy eleven, világos és tevékeny hitvallássá váljék: a katekézis a hit megvallásából fakad és a hit megvallására vezet.”……. …. „Nagyon fontos, hogy a katekézis jól tudja egyesíteni a Krisztusba vetett hitet, „Jézus az Úr”, a Szentháromságba vetett hittel, „Hiszek az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben”, mert e kettő ugyanannak a keresztény hitnek más-más megfogalmazása.” (KÁD 82.) „A katekézis feladatai megfelelnek a hitre nevelés különböző szempontjainak, hiszen a katekézis teljes keresztény képzés, mely nyitott a keresztény élet minden összetevője felé. A hit természete szerint igényli, hogy megismerjék, ünnepeljék és imádkozzák. A katekézis mindezeket a dimenziókat szolgálja. A hit azonban a keresztény közösségben él és a misszióban hirdetik: megosztott és hirdetett hit. A katekézisnek ezeket a dimenziókat is támogatnia kell.” (KÁD 84.) Ennek megfelelően a katekézis feladatai: elősegíteni Krisztus misztériumának megismerését, ünneplését (liturgikus nevelés), átélését (erkölcsi nevelés) és szemlélését (imádságra nevelés). S ehhez csatlakozik szervesen a közösségi életre nevelés és a misszióba való beavatás, ami nem más, mint hitvalló életre nevelés a társadalomi, kulturális és szakmai életben; felkészülés a más vallásúakkal való szembesülésre. (KÁD 85-86.) 2.3. Rendszeresség és folyamatosság didaktikai alapelvét követve és az életkori sajátosságokhoz igazodva – egy-egy fejlődési szakasz követelményének megfelelően – kisebb ciklusokban építkeztünk: a./ A kisiskolás (ill. óvodás) kor érzelmi-értelmi-akarati jellemzőit figyelembe véve a vallási ismereteket csupán alapozzuk és megindítjuk a gyermeket a keresztény életgyakorlatban. Az oktatásban a gyermekek közvetlen környezetében szerzett tapasztalataira építünk (család, rokonok, emberek, osztály és templomi közösség) b./ A személyiségfejlődés következő szakaszában – figyelembe véve a közösségi élet felé fordulás, a szociális érzés, és a tettrekészség tényezőinek megjelenését – a keresztény életgyakorlattal kapcsolatos problémák és megoldási lehetőségek ismeretkörét bővítjük és mélyítjük. Figyelembe vesszük, hogy ezek a gyerekek már képesek akarati életükben a jó és a rossz differenciáltabb szemléletére és ennek alapján viselkedésük formálására. Nevelésükben az önnevelés és a lelkiismeret-formálás feladatának fontosságát is hangsúlyozzuk. c./ A serdülők és serdültek korcsoportjának adottságait figyelembe véve e korosztály tagjainak korábbi ismereteit hatékonyan bővítjük, kiemelve az ifjú korban tudatosan vállalt katolikus keresztény életszemlélet és gyakorlat fontosságát.

4 Pedagógiai program 2.4. A tanterv megvalósításához módszertani szempontból is a Direktóriumok iránymutatásait tartjuk szem előtt: - „A hit továbbadásában az Egyháznak nincs saját módszere, sem egyetlen módszere, hanem Isten pedagógiájának fényénél vizsgálja az idők jeleit, és a lélek szabadságával használja mindazt, ami igaz, nemes, igazságos, tiszta és szeretetreméltó, tisztességes és dicséretes (tehát mindazokat az elemeket, melyek nem ellenkeznek az evangéliummal), és annak szolgálatába állítja őket.” (KÁD 148.) - „A hitoktató személyes munkáját fontosabbnak kell tartani, mint a szövegek vagy a segédeszközök megválasztását.”… „A jó emberi és keresztény tulajdonságok sokkal termékenyebbé teszik a hitoktatást, mint bármilyen módszer.” (ÁKD 71.) Ezzel összhangban van az alapító testvérek azon nevelési elve, mely szintén hangsúlyozza a példát és az állandó jelenlétet a gyermekek között. A személyességhez kapcsolódik továbbá: a pontosság, a rend, a jó értelemben vett fegyelem, a felelősség megosztása a csoporton belül és a kölcsönös segítségnyújtás elve. - Mivel nem csak elméleti hitismereteket akarunk adni a diákoknak és nem csak a keresztény műveltség elemeit akarjuk átadni, hanem keresztény életre nevelünk – a hittanórák keretein belül alkalmat adunk a fiataloknak arra, hogy hitükkel, mindennapi életükkel kapcsolatos kérdéseiket feltehessék (s igyekszünk azokat megválaszolni), akkor is, ha azok nem feltétlenül kapcsolódnak közvetlenül az éppen tárgyalt tananyaghoz. - A katekézis történhet rávezető (induktív) és levezető (deduktív) módon. Vagyis kiindulhatunk az emberi világból (bibliai események, liturgikus, egyházi, mindennapi történések) és haladhatunk az isteni, kinyilatkoztatott dolgok felé, vagy fordítva. Hasonló párost jelent a „kérügmatikus” ill. az „egzisztenciális” út. Melynél vagy a hit dokumentumaiból haladhatunk (Szentírás, liturgia, tanítás) az mindennapi élet felé, vagy az emberi problémákból és helyzetekből indulunk ki, s azokat Isten Igéjének fényével világítjuk meg. (vö.: KÁD 150-151.) - A memorizálásról: „A katekézis része az Egyház azon ’emlékezetének’, mely megörökíti közöttünk az Úr jelenlétét. Az emlékezőképesség gyakoroltatása ezért a kereszténység kezdetétől fogva fontos alkotóeleme a hit pedagógiájának. A mechanikus memorizálás veszélyének elkerülésére, az emlékeztető technika mellett harmonikusan jelen kell lennie a megismerés különböző tevékenységeinek, mint például a spontán válasz és a reflexió, a dialógus és a csönd, a szóbeli beszámoló és az írás. Emlékezetbe vésendők a hit fő formulái, hogy biztosítsák a pontos megfogalmazást és a közös tanításbeli és nyelvi örökséget. A hit nyelvének biztos ismerete a hit szerinti élet elengedhetetlen feltétele. E formulákat azonban megfelelő magyarázat után, összefoglalásként kell adni, és azoknak hűségesnek kell lenniük a keresztény üzenethez. Közéjük tartoznak bizonyos bibliai, dogmatikus, liturgikus szövegek és a keresztény hagyomány jól ismert imádságai…. .…Arra azonban nagy gondot kell fordítani, hogy ezeket a szövegeket, miközben memorizálják őket – lépésről-lépésre egyre jobban meg is értsék, hogy mind közösségileg, mind egyénileg a keresztény élet forrásaivá válhassanak.” (KÁD 154.) - A modern pedagógiai eszközök és a tanítás-technológiai ismeretek nagy segítséget nyújtanak a hitoktatásban is az ismeretek elsajátításához és mélyebb, tartósabb megszilárdításához, alkalmazásához. Így használható a foglalkozásokon az audiovizuális eszközöknek széles skálája, a rajz, a bábozás, a dramatizálás, vagy a kép-meditáció is. Mindezeket korcsoportonként más-más hangsúllyal és céllal kell alkalmaznunk a foglalkozásokon. 2.5. Az ellenőrzés-értékelés-osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, amelynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelőképességet, önnevelésre késztet. A tantárgyak ellenőrzési-értékelési rendszerében – így a hittanban is – elengedhetetlen követelmény a folyamatosság és a változatosság. Érékelésünknél figyelemmel kell lennünk arra, hogy csak a vallásismeret elsajátítása mérhető és értékelhető! A hitbeli fejlődés foka, mértéke, annak őszintesége a kegyelem kérdése is, és Isten ítéletére tartozik.


3. Évfolyamonkénti témák Óvoda

: Elindítás a keresztény életbe, vallási környezetismeret megalapozása

1. évfolyam: JÉZUSSAL AZ ÚTON A MENNYEI ATYA FELÉ – Keresztény alapismeretek 2. évfolyam: JÉZUS KÖVETSÉGÉBEN JÁRUNK - Jézus élete, tanítása - alapfokon 3. évfolyam: TALÁLKOZÁS JÉZUSSAL - Elsőáldozási készület 4. évfolyam: SZENTSÉGI ÉLET AZ EGYHÁZBAN - Liturgikus alapismeretek 5. évfolyam: AZ ÜDVÖSSÉGRE VÁRÓ NÉP - Ismerkedés az Ószövetséggel 6. évfolyam: JÉZUS KEZDETTŐL FOGVA JELEN VAN AZ EGYHÁZBAN - Üdvtörténet Krisztussal 7. évfolyam: A KERESZTÉNY HIT ALAPJAI - Isten, Jézus, Egyház, szentségek (Bérmálási készület I.) 8. évfolyam: KERESZTÉNY ÉLET - A krisztusi erkölcs a Szentlélek vezetése alatt (Bérmálási készület II.) 9. évfolyam: A BIBLIA ÜZENETE - Szentírás-ismeret 10. évfolyam:

A KERESZTÉNY TÖKÉLETESSÉG ÚTJA - Erkölcstan

11. évfolyam:

ISMEREM ENYÉIMET…. – Katolikus egyháztörténelem

12. évfolyam:

„HISZEM, ÉRTEM, VALLOM” – Vallásosság, kereszténység a mindennapok mérlegén


Helyi tanterv Katolikus hittan 1. évfolyam


1. évfolyam - JÉZUSSAL AZ ÚTON A MENNYEI ATYA FELÉ  Elöljáróban A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve, ez az év a „keresztény környezetismeret” szerepét tölti be, valamint egyfajta közös szintre való felhozásukat célozza meg – hiszen, akik már eleve vallásos, (gyakorló keresztény) közegből jönnek, azok az itt szükséges ismeretagyaggal talán rendelkeznek is. Korukhoz képest kívánunk egyfajta rálátást nyújtani hitünk alapjára és lényegére: Isten atyaságára, Jézus Krisztushoz való kapcsolódásunkra és az Egyházban való életünkre. Kiemelt szerepet kap e korcsoportban az érzelmi megragadottság elérése: családias légkör megteremtése a katolikus iskolában, melybe mintegy nagy családba minden érintett felnőtt ill. diák beletartozik.

 Cél-és feladatrendszer A foglalkozások segítsék keresztény szemléletben feldolgozni a gyermekek mindennapi tapasztaltait, élményeit. A fogalmi jellegű feldolgozást érzelmi megközelítéssel is kiegészítve próbáljuk rögzíteni. Oktatási cél: Ismerkedjenek meg a gyermekek a történeti Jézus életének főbb eseményeivel. Ismerjék meg Jézus Krisztust – mint az Atya küldöttét. Ismerjék meg a jézusi tanítás sarkalatos elemeit, néhány evangéliumi példabeszéd feldolgozásának tükrében. Váljanak számukra ismerőssé, érthetővé a vallási jelek, főbb szimbólumok; ismerkedjenek meg az egyházi élet személyeivel, eseményeivel és kellékeivel. Nevelési cél: Közös élmények, cselekvések kapcsán a hittancsoport tagjai erősödjenek meg összetartozásukban. Közös áhítatélmények révén váljanak képessé a személyes imádságra, de gyakorolják közösségben végzett ima kötött, fegyelmezett formáit is. Jézus tanításának ismeretében tudatosan reflektáljanak személyes életük eseményeire, feladataira. Módszertani alapelvek és javaslatok: Az első évben a beiskolázott gyermekeket csak rövid időre köti le az alapvetően fogalmi gondolkodásra épülő ismeretszerzés. Ebben az évfolyamban különösen fontos ezért a személyiség sokoldalúságát tekintetbe vevő, komplex módszerek alkalmazása. Az anyag feldolgozásánál alkalmazzuk: ~ az érzelmileg motivált személyes beszélgetéseket; ~ megfigyelések végeztetését, értékelését; ~ ítéletalkotások ütköztetését; ~ dramatizálást és élményrajzokat; ~ énekes-mozgásos és zenés gyakorlatokat; ~ a rendszerezés, összefoglalás és értékelés rejtvényszerű és játékosan tesztelő feladatait; ~ az áhítat perceinek képelmélkedésekkel s egyéb ihletett megoldásokkal történő motiválását.

 Témakörök: 1.

Témakör – Isten, a mi mennyei Atyánk, aki ismeri és szereti az embereket Javasolt óraszám: 14 Isten ismer engem és a nevemen szólít Isten a mi mennyei Atyánk Isten lát engem és vigyáz rám A mennyei Atya közöttünk van és szól hozzánk Isten mindig mindent megbocsát Isten velünk van Jézus meglátogat minket – karácsony Szűz Mária Jézus anyja és a mi égi Édesanyánk


2.

Témakör – Isten a teremtett világban fontos szerepet szánt az embernek Javasolt óraszám: 14 Minden nap nagyobb leszek Az élet Isten ajándéka Mi, emberek, Isten munkatársai vagyunk A teremtett világ ugyancsak Isten ajándéka Jézus az én példaképem Életünk átalakul és örökké élünk Isten országában Nagyhét és húsvét: Jézus halála és feltámadása

3.

Témakör – Jézus azt akarja, hogy testvérként éljünk itt a földön Javasolt óraszám: 14 Jézus barátai vagyunk Amikor együtt vagyunk, velünk van Jézus is Jézus azt akarja, hogy mindig igazat mondjunk A vasárnap ünnepnap Jézus azt kéri, hogy az emberek békességben éljenek Jézus arra tanít bennünket, hogy gondoskodjunk társainkról Jézus imádkozni tanít bennünket: „Miatyánk” Véget ért a tanév! Kezdődik a szünet! Összefoglalások, ismétlések Javasolt óraszám: 10, Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások: Javasolt óraszám: 8 Szabadon felhasználható óraszám: 12

 Követelmények: A gyermek ismerje meg a keresztény élet elemeit és gyakorolja azokat: napi ima, rendszeres templomba járás, templomi viselkedés, alapvető imádságok ismerete (Miatyánk, Üdvözlégy, Őrangyalhoz szóló ima, reggeli-esti ima, a szentmise közös imái és az egyszerűbb templomi énekek). Ismerje Jézus életének és tanításának főbb vonásait. Váljon tudatossá benne, hogy ő is Isten gyermekeinek családjába, az Egyházba tartozik. Legyen személyes kapcsolata Istennel.

 Ellenőrzés, értékelés: A gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve (pl. írási problémák) inkább a szóbeli számonkérés javasolt. Kérdésfeltevéssel, beszélgetéssel ellenőrizzük, hogy az órán elmondottakat mennyire értették meg, illetve tették magukévá a gyermekek. A helyes válaszokat, jó meglátásokat dicséretben részesítjük, ami serkenti a gyermekeket az igyekezetben. A hibás feleletet azonnal javítjuk, de sohasem elmarasztaló módon, hanem nagy szeretettel, tapintattal. Rendszeresen ellenőrizzük a tanulók füzeteiben végzett tanulói tevékenységet. A hittankönyv felépítése folytán a házi feladatnak adott kivágó, színező feladatok elvégzése is értékelhető. Az értékelés változatos módon történik: szóbeli dicséret, jó pont, egyéb formák (szentkép, csillag, nyomda….). Első osztályban nincs osztályzás, a hitismeretek elsajátításának értékelésekor a „biztos/alapos”, a „pontatlan”, és a „hiányos” minősítés adjuk.

 Ajánlott irodalom: Jézussal az úton a mennyei Atya felé (Mária Iskolatestvérek, 1993.) Újszövetségi Szentírás Magyar Katolikus Katekizmus Monika Nemetschek – Isten a gyermek életében Elsőáldozók könyve – I. rész (OHB, SZIT)

(OMC, 1979.)

9 Pedagógiai program A témakörökhöz tartozó Katekizmus kérdések: 17. Milyen vallásúak vagyunk? 21. Hány Isten van? 22. Hogyan nevezzük a három isteni személyt egy szóval? 24. Ki az Isten? 25. Milyen az Isten? 26. Hol van az Isten? 27. Miért nem látjuk Istent földi életünkben? 33. Milyen irántunk az Isten? 34. Ki teremtette a világot? 36. Hogyan teremtette Isten a világot? 37. Mit tesz Isten a világgal? 38. Hogyan gondoskodik Isten az emberekről? 39. Kik az angyalok? 41. Milyen angyalokat teremtett Isten? 42. Jók maradtak-e mind az angyalok? 43. Milyenek irántunk az angyalok? 44. Hogyan nevezzük azokat az angyalokat, akik minket oltalmaznak? 53. Kicsoda Jézus Krisztus? 54. Mit jelent Jézus neve? 55. Mit jelent a Krisztus szó? 56. Hogyan lett a Fiúisten emberré? 59. Kit választott ki Isten, hogy a Megváltó anyja legyen? 61. Ki volt Jézus Krisztus nevelőapja? 62. Hol született Jézus? 63. Hol nevelkedett Jézus? 64. Mikor kezdett Jézus tanítani? 71. Milyen fájdalmakat vállalt értünk Jézus élete utolsó napjaiban?

72. Miért szenvedett és halt meg Jézus? 74. Kénytelen volt-e Jézus szenvedni? 75. Mikor ünnepeljük Jézus kereszthalálát? 77. Mit tett Jézus halála után harmadnapon? 116. Mi történik az emberrel, amikor meghal? 117. Hogyan nevezzük a halál utáni ítéletet? 118. Mi lesz az ember sorsa a különítélet után? 119. Mi a mennyország, vagyis az üdvösség? 120. Kik jutnak a mennyországba? 121. Mit jelent a tisztítóhely? 122. Mi az örök halál, vagyis a kárhozat? 123. Kik jutnak a kárhozatra? 124. Hogyan nevezzük a világ végén bekövetkező ítéletet? 125. Mi lesz az emberek sorsa az utolsó ítélet után? 174. Mi jelzi templomainkban, hogy az Úr Jézus az Eukarisztiában jelen van? 175. Hogyan köszöntjük az Úr Jézust az Oltáriszentségben? 176. Hogyan köszöntik a görög és örmény rítusú katolikusok az Eukarisztiát? 300. Hogyan szól a főparancs? 301. Mikor szeretjük Istent mindennél jobban? 323. Mikor szeretjük magunkat helyesen? 324. Ki a felebarátunk? 325. Mikor szeretjük úgy felebarátunkat, mint magunkat? 326. Miért kell minden embert szeretnünk? 327. Miért kell ellenségeinket is szeretnünk? 366. Mit teszünk, amikor imádkozunk? 372. Mikor kell imádkoznunk? 373. Kikért imádkozunk? 374. Mivel kezdjük és végezzük az imádságot? 375. Melyik a legtökéletesebb imádság? 377. Melyik imádsággal köszöntjük Jézus édesanyját?

(A dőlt betűvel szedett kérdések csak később kerülnek tárgyalásra; a megjelölt helyen a fogalmakat csak előkészíteni kell.)




2. évfolyam - JÉZUS KÖVETSÉGÉBEN JÁRUNK

 Elöljáróban Az elsőáldozásra való felkészülés első éve: Jézus meghív mennyegzős lakomájára. A második osztályos gyermek már elég érett arra, hogy meg tudja különböztetni az örök élet kenyerét a közönséges kenyértől, a jót a rossztól, elindulhat az önnevelés útján, és kialakítható benne a helyes lelkiismeret. Ebben a korban tudatosítható benne a bűn, a bűnbánat és a lelkiismeret fogalma.

 Cél-és feladatrendszer Oktatási cél: A gyermekek ismerjék meg Jézus életének és tanításának főbb mozzanatait, különös tekintettel az Eukarisztia, a bűnbánat és a bűnbocsánattal kapcsolatos vonatkozásokra. Ismerjék meg Jézus tanítását: Isten irgalmasságáról és a megkezdett örök életről. Ismerjék fel Jézus csodáiban isteni erejét és irántunk való szeretetét: ennek jele az, hogy értünk lett emberré, tanított, gyógyított, szenvedett, meghalt és feltámadt, az Oltáriszentségben örökre köztünk maradt. Tanulják meg a Hiszekegyet és a leggyakoribb hagyományos imádságokat. Nevelési cél: A keresztény élet alapvető gyakorlatainak meggyökereztetése: imádság, templomba-járás, áldozatvállalás, kötelezettség-teljesítés, jócselekedetek, részvétel az egyházi év ünnepein. Példánkkal, az Oltáriszentség jelenlétében tanúsított magatartásunkkal ébresszük fel a gyermekek hitét az Eukarisztiában jelen levő Jézus Krisztusban. Segíteni kell annak felismerésében, hogy az Úr Jézusban Isten szeret minket, aki nekünk is megbocsát, és minket is meghív az örök életre. Fel kell készíteni a tanulókat az Úr Jézussal való szentségi találkozásra. Módszertani alapelvek, javaslatok: Ebben az évben nagyon nehéz anyagot kell a gyermekeknek átadni. Nem célszerű belebonyolódni a teológiai magyarázkodásban, hanem legyünk az események és a misztériumok hívő szemlélői. A hívő megértést a következetesen helyes szóhasználat is elősegíti. Csak a legszükségesebb fogalmak megalapozására kell törekedni, a részletesebb magyarázatot a felsőbb osztályok hitoktatására kell bízni. Az elsajátítás megkönnyítésére és az életkori sajátosságokat figyelembe véve: játékos, mozgásos, kreatív elemeket építsünk be az órákba. (Rajzos magyarázat, kép, diavetítés, tábla, dramatizálás….) Jézus tanítása mindig kíván valamit, amit jobban tehetünk, mint eddig. Fontos, hogy a jóra törekvés ne bűnkeresés, hanem a szeretet követelményeire való ráfigyelés legyen.

 Témakörök 1. Témakör - A mennyei Atya az élet megismerésére hív bennünket Javasolt óraszám: 18 A mennyei Atya teremtette a világot és azt akarja, hogy mi boldogan éljünk benne Isten gyermekei és az emberek felebarátai vagyunk A jó testvérek szeretik egymást és segítenek egymásnak Isten munkatársai vagyunk a teremtésben Az ember Isten szemében mindennél többet ér Isten üdvözíteni akar minket Karácsony: Jézus megváltóként jött közénk Szűz Mária: Isten választottja

12 Pedagógiai program 2. Témakör - Jézus, akiben a keresztények hisznek Javasolt óraszám: 14 Jézus Isten egyszülött Fia Jézus, te vagy a legjobb barát! Jézus megbocsát és megbocsátásra tanít Jézus akarata az, hogy az emberek felebarátai legyenek egymásnak Jézus mindenkin segít Nagyhét: Jézus meghalt és feltámadt értünk 3. Témakör - Jézus továbbra is velünk marad a Szentlélek által Javasolt óraszám: 10 A feltámadt Krisztus örökké él Jézus, Te most is velünk vagy Jézus, Te szólsz hozzánk Jézus, Te velünk vagy az Oltáriszentségben Az Anyaszentegyház Isten nagy családja A vasárnap az Úr napja Szeretnénk, ha egész életünk nagy ünneppé válna Összefoglalások, ismétlések Javasolt óraszám: 16 Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások: Javasolt óraszám: 6 Szabadon felhasználható óraszám: 8

 Követelmények A gyermek ismerje Jézus életének és tanításának főbb mozzanatait, különös tekintettel az Eukarisztia, a bűnbánat és a bűnbocsánattal kapcsolatos vonatkozásokra. Ismerje fel Jézus csodáiban isteni erejét és irántunk való szeretetét, és azt jóra törekvéssel viszonozza. Természetes követelmény: a rendszeres imádság, a megbízható kötelességteljesítés, az örömteli szentmisére járás és áldozatvállalás, figyelmesség és jócselekedetek, részvétel az egyházi év ünnepein.

 Ellenőrzés, értékelés Folyamatosan számon kérjük az előző órán hallott és feldolgozott evangéliumi történetet vagy tanítást. Kérdésekkel, beszélgetéssel ellenőrizzük, mennyire értették meg, ill. sajátították el a tanulók Jézus tanítását. A helytelen vagy pontatlan feleleteket javítjuk, pontosítjuk. Értékelésünket szóbeli vagy írott dicsérettel ill. minősítéssel, valamint jutalmazással és osztályzással fejezzük ki.

 Ajánlott irodalom Újszövetségi Szentírás Magyar Katolikus Katekizmus Jézus követségében járunk (Mária Iskolatestvérek 1993.) Elsőáldozók könyve (OHB, SZIT) – 2.rész Teleki Béla: Az ünneplés művészete (Forrás, Debrecen, 1992.) Teleki Béla: Kisiskolás a családban (Szt. Gellért, 1992.) 100 eljárásmód a ker. csoportmunkához (Prugg Verlag, 1989.) György Attila: Vegyétek és egyétek! (Ecclesia,1988.) György Attila: Keresztény tanítás rajzokban (SZIT 1981.)

13 Pedagógiai program A témakörökhöz tartozó Katekizmus kérdések: 1. Miért élünk a világon? 2. Hogyan szerette Isten a világot? 3. Hogyan viszonozzuk Isten szeretetét? 4. Mit kell hinnünk? 5. Mi a kinyilatkoztatás? 6. Mit üzent Isten az embereknek? 10. Mi a Szentírás? 14. Mi a Szenthagyomány? 21. Hány Isten van? 22. Hogyan nevezzük a három isteni személyt egy szóval? 24. Ki az Isten? 27. Miért nem látjuk Istent földi életünkben? 33. Milyen irántunk az Isten? 38. Hogyan gondoskodik Isten az emberekről? 45. Ki az ember? 46. Milyennek teremtette Isten az embert? 47. Mi az emberi méltóság alapja? 48. Mi rontotta meg az emberek életét? 49. Mi lett az eredeti bűn következménye? 50. Hogyan könyörült meg Isten az embereken? 51. Ki váltotta meg a világot? 53. Kicsoda Jézus Krisztus? 56. Hogyan lett a Fiúisten emberré? 57. Miért lett a Fiúisten emberré? 58. Jézus Krisztus Isten vagy ember? 65. Mivel kezdte tanítását Jézus? 66. Mi az Isten országa? 67. Mit tanított az Úr Jézus? 68. Mit tanít Jézus Istenről? 69. Minek nevezzük az Úr Jézus tanítását? 70. Hogyan váltott meg minket Jézus? 72. Miért szenvedett és halt meg Jézus? 75. Mikor ünnepeljük Jézus kereszthalálát? 76. Mit jelent az apostoli hitvallásban, hogy Jézus „alászállt a poklokra”? 77. Mit tett Jézus halála után harmadnapon? 79. Mit jelent az, hogy Jézus fölment a mennybe?

80. Mit jelentenek ezek a szavak: „ott ül a mindenható Atyaisten jobbján” ? 81. Mikor jön el ismét Jézus? 82. Miért jön el Jézus a világ végén? 83. Mit tesz velünk Isten a világ végén? 84. Ki a Szentlélek? 85. Mikor szállott a Szentlélek az apostolokra? 86. Miért jött el a Szentlélek? 88. Mi az Anyaszentegyház? 89. Ki alapította az Anyaszentegyházat? 90. Miért alapította az Úr Jézus az Egyházat? 91. Kihez szól az Egyház küldetése? 92. Hány Egyházat alapított Jézus Krisztus? 93. Mit jelentenek a különböző rítusok az Egyházban? 94. Milyen rítusú katolikus keresztények élnek Magyarországon? 95. Melyek Jézus Krisztus Egyházának lényeges tulajdonságai? 99. Milyen Egyházat alapított Jézus Krisztus? 100. Kik tartoznak a Katolikus Egyházhoz? 101. Ki zárja ki magát az Egyház közösségéből? 102. Ki az Anyaszentegyház feje? 103. Kit tett Jézus Krisztus az Anyaszentegyház alapjává? 104. Mi a római pápa? 105. Kik az Egyház püspökei? 106. Kik segítik a püspököket küldetésükben? 107. Mi a küldetése a világi híveknek az Egyházban? 108. Kik a szerzetesek? 109. Mire irányítja az Egyház figyelmét a szerzetesi életforma? 110. Mit jelent a szentek közössége? 280. Mi a kegyelem? 281. Mit cselekszik Isten lelkünkben a megszentelő kegyelem által? 282. Mikor kapjuk meg először a megszentelő kegyelmet? 284. Mit cselekszik Isten lelkünkben a segítő kegyelem által?




3. évfolyam - TALÁKOZÁS AZ ISTENNEL  Elöljáróban A harmadik osztály kiemelt feladata, hogy felkészítsük a gyermekeket az elsőáldozásra és a bűnbocsánat szentségére. A tankönyv segítségével megtanulják, hogyan viselkedik egy keresztény ember, amikor a világ rejtelmeivel, a többi emberrel vagy önmagával találkozik. Még jobban megismerkednek Jézus tanításával, csodáival, példabeszédeivel, és ezek értelmezésén keresztül megtanulják, hogyan kell igazi keresztényként élni. Felkészülünk Jézus méltó fogadására.

 Cél-és feladatrendszer Oktatási cél: A harmadik évfolyamban a gyermekek ismerjék meg Jézus éltét, legfontosabb tanításit. Sajátítsák el a bűnbocsánat szentségével ill. az Oltáriszentséggel kapcsolatos tudnivalókat. Tanulják meg a tízparancsolatot és Jézus új parancsát. Ismerjék az evangélium alapján a megváltás és az istengyermeki élet fogalmának egyes elemeit: kegyelem, üdvösség, bűn, áldozat, jóvátétel….; Továbbá a szentgyónáshoz és a szentáldozáshoz szükséges fogalmakat: erkölcsi törvény, lelkiismeret, szándékosság, bűnök fajtái, bűnbánat, erős fogadás, szentgyónás, feloldozás, a bűnbánat öröme, elégtétel, áldozás, kegyelmi állapot, Oltáriszentség, Jézus jelenléte, Jézus áldozata, hálaadás, a Jézussal való együttlét öröme. Nevelési cél: A gyermekeket hozzá kell segíteni ahhoz a felismeréshez, hogy a Jézust követő ember válasza Isten szeretetére a Krisztus tanítása szerinti élet és a vele való rendszeres találkozás az Eucharisztiában. A tárgyi tudás építése mellett a lelki fejlődésüket is segítenünk kell, hogy a gyermekek átéljék a Jézussal való találkozás örömét, és ezáltal egyre felkészültebbé váljanak az Oltáriszentség tudatos vételére. Sajátítsák el a szentáldozás és szentgyónás gyakorlati módját. Imaéletük formálásában arra kell törekednünk, hogy a saját koruknak megfelelő szinten értsék és érezzék az ima fontosságát. Segítenünk kell őket abban, hogy egyre tudatosabban válaszoljanak Jézus szeretetére és törekedjenek a jóra. Módszertani alapelvek, javaslatok: A szentmise, Jézus jelenléte az Oltáriszentségben – misztérium. Az elméleti tanításon túl személyes példaadással segítsük a gyermekeket abban, hogy megérezzék a szentmise és a szentáldozás fontosságát. A gyónásra való felkészítést, a lelkiismeret-vizsgálat megtanítását folyamatos feladatnak kell tekintenünk, hiszen minden órán Jézus tanításával, az Ő követelményeivel találkozunk, ami napról napra újabb feladatokat jelent. Fontos, hogy a kiengesztelődés szentségét a gyermekek a tanár példáján keresztül is Isten ajándékának tartsák.

 Témakörök 1. Témakör - Találkozás a teremtett világgal Javasolt óraszám: 10 Találkozás a természettel Találkozás a munkával Találkozás a gazdagsággal 2. Témakör - Találkozás Isten tízparancsolatával Javasolt óraszám: 10 A főparancs: szeresd Istent és felebarátaidat! Az I-III.parancs: Isten iránti kötelességeink; Ő legyen számunkra a legfontosabb A IV-X.parancs: Embertársaink iránti kötelességeink, felebarátaink és önmagunk helyes szeretete

16 Pedagógiai program 3. Témakör – Találkozás a bűnbocsánat szentségével Javasolt óraszám: 12 Találkozás a bűnnel Találkozás a megbocsátással – a bűnbocsánat szentségének rendje Találkozás a többi emberrel – mások hibáinak megbocsátása 4. Témakör – Találkozás az Oltáriszentséggel Javasolt óraszám: 10 A szentmiseáldozat – Jézus önfeláldozó szeretete; Az utolsó vacsora emlékezete A szentmise részei A szentáldozásra való felkészülés A szentáldozás módja A szentáldozás jelentősége 5. Témakör – Találkozás az Egyházzal Javasolt óraszám: 8 Mária, az Egyház édesanyja Jézus jelenléte az Egyházban Ami elrejtve él az Egyházban Tekintély és szolgálat A keresztény élethivatás Összefoglalások, ismétlések Javasolt óraszám: 10 Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások: Javasolt óraszám: 6 Szabadon felhasználható óraszám: 6

 Követelmények A tanulók ismerjék Jézus életének legfontosabb eseményeit és tanítását. Tudjanak néhány evangéliumi részletet felidézni. Életkoruknak megfelelő szinten ismerjék az Istennel való szeretetkapcsolat alapvető fogalmait A témakörökhöz tartozó katekizmus kérdésekre tudjanak felelni. Sajátítsák el a bűnbocsánat szentségével és az Oltáriszentséggel kapcsolatos tudnivalókat. Tudják fejből a tízparancsolatot és a főparancsot. Ismerjék az alapvető imádságokat.

 Ellenőrzés, értékelés A tanulók munkáját egész évben folyamatosan ellenőrizzük és változatos módon értékeljük. Ellenőrizzük a tananyag megértését, a füzetvezetést és a házi feladatokat. A szóbeli és írásbeli feleleteket, rajzokat, memoritereket, szorgalmi feladatokat jutalmazzuk ill. osztályzattal minősítjük.

 Ajánlott irodalom Újszövetségi Szentírás Magyar Katolikus Katekizmus Találkozás Istennel (Mária Iskolatestvérek 1993.) Az első szentgyónásra és szentáldozásra való felkészülés – munkafüzet I-II. (Jézus Szíve Nővérek) Elsőáldozók könyve (OHB, SZIT) – 2.rész Teleki Béla: Az ünneplés művészete (Forrás, Debrecen, 1992.) Teleki Béla: Kisiskolás a családban (Szt. Gellért, 1992.) 100 eljárásmód a ker. csoportmunkához (Prugg Verlag, 1989.) György Attila: Vegyétek és egyétek! (Ecclesia,1988.) György Attila: Keresztény tanítás rajzokban (SZIT 1981.)

17 Pedagógiai program A témakörökhöz tartozó Katekizmus kérdések: 38. Hogyan gondoskodik Isten az emberekről? 48. Mi rontotta meg az emberek életét? 50. Hogyan könyörült meg Isten az embereken? 51. Ki váltotta meg a világot? 52. Hogyan valósul meg bennünk a megváltás műve? 154. Mi az Eukarisztia, vagyis az Oltáriszentség? 155. Miért alapította az Úr Jézus az Eukarisztiát? 156. Mikor alapította az Úr Jézus az Eukarisztiát? 157. Mit tett az Úr Jézus e szavakkal: „Ez az én testem, ez az én vérem”? 158. Hogyan van jelen Jézus az Oltáriszentségben? 159. Kiknek adott az Úr Jézus hatalmat, hogy a kenyeret és a bort testévé és vérévé változtassák át? 160. Mikor változtatják át a püspökök és a papok a kenyeret és a bort az Úr Jézus testévé és vérévé? 161. Mi a szentmise? 162. Miből áll a szentmise? 163. Mi történik az Ige liturgiájában? 164. Mi történik az Eukarisztia liturgiájában? 165. Hogyan veszünk részt a szentmisén? 166. Mi történik, amikor áldozunk? 167. Ki áldozhat? 168. Hogyan készülünk lelkileg a szentáldozásra? 169. Hogyan készülünk testileg a szentáldozásra? 170. Hogyan áldozhatunk? 171. Mit teszünk a szentáldozás után? 172. Mi a szentáldozás hatása? 178. Mi a bűnbocsánat szentsége? 179. Mely szavakkal alapította Jézus a bűnbocsánat szentségét?

180. Mi a szentgyónás hatása? 181. Mikor kell gyónni? 182. Miért ajánlatos a gyakori gyónás? 183. Mi a rendje a bűnbocsánat szentségének? 184. Hogyan vizsgáljuk meg lelkiismeretünket? 185. Mit kell feltétlenül meggyónnunk? 186. Miért szükséges a bűnbánat és az erős fogadás? 187. Mikor van bűnbánatunk? 188. Mi az erős fogadás? 189. Mit cselekszünk, amikor gyónunk? 190. Mit kell tennie annak, aki halálos bűnt kifelejtett a gyónásból? 191. Mit kell tennie annak, aki szándékosan kihagyott a gyónásból halálos bűnt? 192. Mit tesz a gyóntató pap a bűnbevallás után? 193. Mit teszünk a szentgyónás után? 194. Mi az elégtétel? 195. Mit kell tennünk, ha halálos bűnünk van, de nincs alkalmunk meggyónni? 252. Mi a bűn? 253. Ki követ el bűnt? 254. Hányféleképpen követünk el bűnt? 255. Egyenlő-e minden bűn? 256. Ki követ el halálos bűnt? 257. Milyen kárt okozunk magunknak a halálos bűnnel? 258. Ki követ el bocsánatos bűnt? 259. Miért veszélyes a bocsánatos bűn? 263. Mi kísért minket bűnre? 264. Hogyan győzhetjük le a kísértést? 265. Mi lehet bűnre vezető alkalom?




4. évfolyam - SZENTSÉGI ÉLET AZ EGYHÁZBAN  Elöljáróban A harmadik osztály végére a tanulók már bizonyos liturgikus és szentségi tapasztalatokkal rendelkeznek. Több érintőleges ismeretük van az ószövetségi Szentírásból, de sok részletet, alapozó ismeretet nyertek az újszövetségi Szentírásból is korábbi tanulmányaik folyamán. Az év anyaga: ezen ismeretek összefoglalása, rendszerezése, bővítése, valamint a liturgia lényegének bemutatása, fogalmak tisztázása, továbbá az eukarisztikus lelkület elmélyítése.

 Cél-és feladatrendszer Oktatási cél: A liturgikus alapismeretek bővítése. Az egyházi év, az Úr és a szentek ünnepei. A szentmise és az egyház közös imádságai. A tanulókat – életkoruknak megfelelően – bevezetjük a szentmise, a szentségek, a liturgikus ünnepek, szent helyek, cselekmények, idők, kellékek és jelkép-rendszerének ismeretébe. Elmélyítjük bennük hitünk megünnepelt igazságainak ismeretét. Nevelési cél: Cselekvő bekapcsolódás az üdvösség nagy eseményeinek ünneplésébe. Az egyéni, családi és közösségi imaélet elmélyítése. Elméleti megalapozással segítjük a tanulókat, hogy figyelmesen és tevékenyen vegyenek részt az Egyház liturgikus életében, különösképp a szentmisén: ministrálás, felolvasás, éneklés, imádság…. Kapcsolódjanak be az Egyház egyéb imádságos életébe: szentségimádás, rózsafüzér, keresztút…. Ismerjék fel, hogy Isten jelen van az életükben, s minden nap szól hozzánk. Módszertani alapelvek, javaslatok: A módszer megválasztásában arra kell törekedni, hogy a gyermekek ne csak megértsék és megtanulják a liturgiával kapcsolatos ismereteket, hanem ez élő hitet is váltson ki belőlük, s eszerint alakítsák életüket. Csak akkor lesz hatékony a hitoktatói munka, ha a tanulók lelkülete folyamatosan fejlődik. A liturgiát át kell élni! Folyamatosan figyelni kell a gyerekek lelki életére: a problémákkal küszködőknek mindig tapintatosan kell segítséget nyújtani. A tanítási folyamatban fontos szerepet kell kapnia az evangéliumi részek ill. a hozzájuk kapcsolódó katekizmus kérdések megbeszélésének. Ebben az évben különösen is törekedni kell arra, hogy a liturgia tanítása kapcsolódjon az egyházi évhez. Ezen évfolyamon nagyobb hangsúlyt kap az énektanítás. Fontos, hogy a gyermekek cselekvően tudjanak bekapcsolódni mind az iskola, mind a templomi közösség liturgikus életébe. Ezért a hittanórákon rendszeresen gyakorolni kell a liturgikus időnek megfelelő énekeket. 

Témakörök 1. Témakör - Az ünneplés helye, ideje és kellékei Javasolt óraszám: 16 Az örömhír könyve Tornyok és templomok Emléktárgyak 2. Témakör - Ünnepeink, a liturgikus év ünnepei Javasolt óraszám: 10 Advent Szűz Mária ünnepei Karácsony ünnepe A szent család ünnepe Vasárnap – az Úr napja Mindenszentek ünnepe, halottak napja 3. Témakör - A húsvéti misztérium ünneplése Javasolt óraszám: 8 Hamvazószerda és a nagyböjt A nagyhét

20 Pedagógiai program A húsvéti ünnepek 4. Témakör - Amire a szentségek és a szentelmények emlékeztetnek Javasolt óraszám: 14 Amire a keresztség emlékeztet Amire a bérmálás emlékeztet Amire a bűnbánat emlékeztet Amire a szentmiseáldozat emlékezetet Amire a szentségek emlékeztetnek (egyházi rend, házasság, betegek kenete) Szentelmények Összefoglalások, ismétlések Javasolt óraszám: 8 Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások: Javasolt óraszám: 10 Szabadon felhasználható óraszám: 6

 Követelmények A tanév során a tanulók ismerjék meg a liturgikus év ünnepeit, értsék meg az adott ünnep jelentőségét, annak liturgiáját. Ismerjék a leggyakrabban használatos liturgikus tárgyakat, jelképeket. Tudják, mikor, milyen módon fejezzük ki tiszteletünket a templomban. Ismerjék és értsék meg a szentségek lényegét, a legismertebb szentelményeket. Ismerjék saját lelkipásztorukat és plébániatemplomukat. Saját egyházközségükben és az iskola rendezvényein is kapcsolódjanak be a szertartásokba. Vállaljanak templomi szolgálatot. Családi körben is gyakorolják hitüket.

 Ellenőrzés, értékelés A tanulók munkáját, érdeklődését, a tananyag feldolgozásába való bekapcsolódásukat folyamatosan figyelnünk kell. Sok értékes benyomást szerezetünk így, de a tanulók értékelésének alapja az önálló szóbeli vagy írásbeli feleletadás legyen.

 Ajánlott irodalom Szentségi élet az Egyházban (Mária Iskolatestvérek 1993.) Újszövetségi Szentírás Magyar Katolikus Katekizmus Várnagy Antal: Liturgika György Attila: Keresztény tanítás rajzokban (SZIT – Bp. 1981.) Dicsérjétek az Urat! (MKPK Hitoktatási Bizottsága – Eger 1992.) Pusztai László: A Katolikus Egyház istentisztelete (Márton Áron Kiadó – 1998.) Bruono Ferrero: Bibliai történetek gyerekeknek – Don Bosco Kiadó A Bibliából jöttem – Játékok a hitoktatásban – (Parakletos, 2004) Miklya Zsolt – Miklya Luzsányi Mónika: Milyen vagy, Istenem? – Munkáltató füzet 9-12 éveseknek (Paraklétosz Kiadó, 1996.) Az egyházi év eseményei – (Paraklétosz) Fogassy Judit: Liturgikus év Hogy életük legyen…. – Kateketikai segédanyad általános iskolásoknak – Márton Áron Kiadó P. Szedő Dénes: Szép csillag / Daloskönyv kicsiknek és nagyoknak (a Kapisztrán Szt. Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány - Budapest, 1996) Bajtai Zsigmond: 03. Jézus a mi életünk (Vezérkönyv) – Véménd

21 Pedagógiai program A témakörökhöz tartozó Katekizmus kérdések: 126. Mi a húsvéti misztérium? 127. Mi a liturgia? 128. Mi a szertartás? 129. Mit történik a liturgiában? 130. Melyek a liturgikus imádságok? 131. Mi a zsolozsma? 132. Mik a szentségek? 133. Ki alapította a szentségeket? 134. Ki cselekszik az Egyház szentségeiben? 135. Hogyan éltetik a szentségek az Egyházat? 136. Hány szentség van? 141. Mi a keresztség? 142. Lehet-e keresztség nélkül más szentséget érvényesen felvenni? 143. Ki keresztelhet? 144. Hogyan kell keresztelni? 145. Kit lehet megkeresztelni? 146. Mikor lehet kisgyermeket megkeresztelni? 147. Mi a keresztszülő kötelessége? 148. Mi a bérmálás? 149. Ki bérmálhat? 150. Hogyan bérmál a püspök? 151. Ki bérmálkozhat? 152. Mi a bérmaszülő kötelessége? 153. Miben tér el a bérmálás gyakorlata a görög szertartásban? 154. Mi az Eukarisztia, vagyis az Oltáriszentség? 161. Mi a szentmise? 162. Miből áll a szentmise? 163. Mi történik az Ige liturgiájában? 164. Mi történik az Eukarisztia liturgiájában? 166. Mi történik, amikor áldozunk? 170. Hogyan áldozhatunk? 174. Mi jelzi templomainkban, hogy az Úr Jézus az Eukarisztiában jelen van?

175. Hogyan köszöntjük az Úr Jézust az Oltáriszentségben? 176. Hogyan köszöntik a görög és örmény rítusú katolikusok az Eukarisztiát? 178. Mi a bűnbocsánat szentsége? 189. Mit cselekszünk, amikor gyónunk? 196. Mi a búcsú? 197. Kik nyerhetnek búcsút? 198. Mi a betegek kenete? 199. Mi a betegek kenetének szentírási alapja? 200. Hogyan segíti a betegek kenete a szenvedőket? 201. Milyen hatása van még a betegek kenetének? 202. Ki veheti fel a betegek kenetét? 203. Hányszor lehet a betegek kenetét felvenni? 204. Mi a szent útravaló? 206. Mi az egyházi rend? 210. Ki szolgáltathatja ki az egyházi rend szentségét? 211. Mi a papok feladata? 212. Kinek van papi hivatása? 213. Mi a diakónusok feladata? 214. Mi a házasság szentsége? 219. Kik köthetnek házasságot? 220. Hogyan kell a házasság szentségének felvételére készülni? 221. Mikor érvényes a katolikusok házasságkötése? 225. Mikor érvényes egy katolikus és egy meg nem keresztelt házassága? 227. Mik a szentelmények? 228. Melyek az ismertebb szentelmények? 366. Mit teszünk, amikor imádkozunk? 367. Melyek az imádság formái? 368. Melyek az imádság módjai? 370. Miért a liturgia az Egyház legfontosabb imádsága? 374. Mivel kezdjük és végezzük az imádságot? 378. Melyek még a legismertebb imádságaink? 379. Mit fejezünk ki az „Amen” szóval?




5. évfolyam - AZ ÜDVÖSSÉGRE VÁRÓ NÉP  Elöljáróban Világunk rohamléptekben változó volta ellenére, talán azért még igaz maradhat ama állítás, hogy az elsőáldozó korban lévő tanulók az ún. „arany gyermekkor” idejét élik – s így tényleg komolyan veszik mindazt, ami velük Istennel kapcsolatban történik. A korszellem, a napi divat hatásai erősen hatnak a gyerekekre (is), akik nagy része igyekszik is „nagyos” életstílust felvenni. (mobil telefon, internet-használat, külső kinézet, szokások….) Felettébb erős az a hatás, ami az Istennel való kapcsolatot, a hitéletet a „levetni való”, „kinövendő” kategóriába sorolja. (Érdemes megfigyelni, hányan veszik komolyan az elsőáldozási ígéreteket egy év múlva!) Ezért kiemelten fontos, hogy az elsőáldozás utáni években folyamatosan nekik való lelki táplálékot, útmutatást kapjanak a gyermekek. Ebben az életkorban már jelentkezik a szellemi szomjúság minden megismerhető dolog iránt, a konkrétumokhoz forduló vonzalom. Éppen emiatt követelmény, hogy a tananyag legyen közvetlen kapcsolatban a mindennapi élettel, tennivalókkal. A 10 év körüli gyermekeknek korsajátossága az is, hogy szívesen utánoznak példaképeket. Ezt figyelembe véve, igyekeznünk kell a jóra nyitott érdeklődésüket megragadni, s konkrét példákkal, liturgikus tennivalókkal késztetni a cselekvő hitéletre a Szentírás értő olvasása által. Itt említjük a tapasztalat és szakmai kritikák nyomán megállapítást nyert problémákat a nevezett, ötödik évfolyam számára készült hittankönyvvel kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy e hittankönyv témafelvetése és azok feldolgozása több szempontból is nehezen fogható az általa megcélzott ifjúság számára; Ezért csak fő „vezérfonalként” használjuk, s az érintett témákat, kellően súlyozva, más forrásanyag kiegészítésével tárgyaljuk. (Pl. Válaszol az Úr )

 Cél-és feladatrendszer Oktatási cél: Ismerkedés Isten üzenetével, a Szentírással. A gyermek ismerje meg a Szentírás legfontosabb ószövetségi részleteit; ismerje fel bennük Isten neki szóló, személyes üzenetét, valamint a belőlük sugárzó isteni szeretetet. Törekednünk kell arra is, hogy a tanuló észrevegye az ószövetségi elbeszélések Újszövetségre mutató jellegét. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ebben az életkori szakaszban a gyermek még nem rendelkezik történelmi ismeretekkel, s nem képes történelmi távlatokban gondolkodni. A szentírási történeteket, szakaszokat mindamellett időrendiségben tárgyaljuk, de majd csak a későbbiek során rakjuk össze az üdvtörténeti folyamatként. Nevelési cél: Alapcélkitűzés, hogy megragadjuk a gyermek bizalommal teli érdeklődését és azt Isten szeretetére irányítsuk. Tudatosítanunk kell benne, hogy miként a bibliai ember élete, az ő élete is Isten kezében van. Segítenünk kell őt abban, hogy mindennapi életében bizalommal hagyatkozzék a mennyei Atya gondviselő jóságára, aki nem távoli, idegen Isten, hanem közeli, élő valóság. Ő figyel gyermekei életére és kérdéseire, s nem hagyja válasz nélkül azokat. Váljék rendszeres Szentírás-olvasóvá! Módszertani alapelvek és javaslatok: A gyermekek szellemi, alkati adottságaiból kiindulva használható: a „tanulság-kereső”, az ún. „moralista” ill. az „elmélkedő” módszer. Velük közösen, párbeszédes formában bontsuk ki az adott szentírási szakasz üzenetét, a történetek által felvetett kérdésekre a választ, valamint a mai gyakorlati tennivalókat.

 Témakörök: 1. Témakör - Világunk titkai Javasolt óraszám: 6 A világ titka Az ember titka A rossz titka A történelem titka Feltárul a titok (Karácsony) 2. Témakör - A Biblia – történetek és üzenetek

24 Pedagógiai program Javasolt óraszám: 32 A Biblia Az ősatyák (Ábrahám, Izsák, Jákob) József, az Isten tolmácsa Mózes, az Isten barátja Az ígéret földje – bírák és királyok A próféták 3. Témakör - Életünk Jézus óta Javasolt óraszám: 6 A „halál” és a „feltámadás” (Jézussal) Jézus az Isten szava Isten a szeretet A „szeretet” és a törvény Az „élet” Isten törvénye szerint Az „igazság” Összefoglalások, ismétlések Javasolt óraszám: 12 Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások: Javasolt óraszám: 6 Szabadon felhasználható óraszám: 10

 Követelmények: A gyermek ismerje fel az üdvösségtörténet egyes eseményeiben Isten üzenetét. Legyen fogalma az Ószövetség nagy korszakainak egyes eseményeiről, a fontosabb személyek jelentőségéről. Ismerje a tanító elbeszélések tanulságát, tudjon nyitott lélekkel figyelni Isten üzenetére, és tudja azt megvalósítani saját életében. Csodálkozzon rá az előképekre, s ismerje fel beteljesülésüket az Újszövetségben.

 Ellenőrzés, értékelés: Javasolt a szóbeli visszakérdezés mellett, a különféle feladatlapos számonkérés: szöveg-kiegészítés, totó, teszt, igaz-hamis, személyek-események…..; Esetleg csapatverseny – forma. A füzetvezetés és az otthoni egyéni olvasás (Bibliából), szövegfeldolgozás is értékelhető.

 Ajánlott irodalom: Bindes Ferenc: Válaszol az Úr (SZIT, 1989) Hitotktatási vázlatok – 8.füzet (OHB, 1989.) Szentírás (teljes!) Ószövetség katolikus fiataloknak (Hitoktatási Kiadó Bt. 1993.) A témakörökhöz tartozó Katekizmus kérdések: 1. Miért élünk a világon? 2. Hogyan szerette Isten a világot? 3. Hogyan viszonozzuk Isten szeretetét? 4. Mit kell hinnünk? 5. Mi a kinyilatkoztatás? 6. Mit üzent Isten az embereknek? 7. Miért nem várunk új kinyilatkoztatást? 8. Kire bízta Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást? 9. Hogyan adja tovább az Anyaszentegyház a kinyilatkoztatást? 10. Mi a Szentírás? 11. Honnan tudjuk, hogy mely könyvek tartoznak a Szentírásba?

12. Mi a sugalmazás? 13. Hány részre osztjuk a Szentírás könyveit? 14. Mi a Szenthagyomány? 15. Ki magyarázza tévedés nélkül a Szentírást és a Szenthagyományt? 16. Melyik vallásban található meg a teljes kinyilatkoztatás? 33. Milyen irántunk az Isten? 88. Mi az Anyaszentegyház? 96. Kik tanítják az Egyházban tévedés nélkül az igaz hitet? 97. Miben nem tévedhet az Egyház? 98. Mi biztosítja az Egyház tévedhetetlenségét?




6. évfolyam - JÉZUS KEZDETTŐL FOGVA JELEN VAN AZ EGYHÁZBAN  Elöljáróban A hatodik évfolyam tananyaga az Egyházra vonatkozó ismeretek felelevenítését, gazdagítását és elmélyítését szolgálja. Az Egyház életében – mint tudjuk – a Krisztushoz és egymáshoz tartozás mellett kezdettől fogva kiemelt szerepet játszik a tanúságtétel. Ez nekünk is feladatunk. Miközben a tanúságtevő lelkületről és lelkületre oktatjuk a gyermekeket, rendelkezésünkre áll 2000 év beszédes példatára, de napjaink kereszténysége is – beleértve természetesen magát a hitoktatót. Bár kétség kívül korántsem csak pozitív tapasztalatokkal rendelkezik az Egyház a múltat és a jelent illetően, mégis ha Krisztus tanításának és kegyelmének hatását fel akarjuk mérni, nem elég válogatás nélkül figyelni mindenkit, aki az Egyház tagja. Még az sem elég, ha a templomba járókat nézzük. Krisztus erejét azokon lehet leginkább lemérni, akik életüket valóban Krisztusra és tanítására építették. Úgy, ahogy azt a szentek tették. Amilyen mértékben valaki Krisztusra és tanítására hagyatkozik, olyan mértékben lesz tanúságtevő. Krisztus követői olyasmit nyújtanak a világnak, amit semmiféle régi vagy új civilizáció nem tud feleslegessé tenni: Jézusért tevékenyen szeretni az embereket, ill. Jézust szeretni minden emberben. Amikor valahol rosszul áll az Egyház ügye, az nem Krisztus gyengeségének a jele, hanem annak, hogy ott kevés az igazi Krisztus-követő. Nem csak a kereszténység, hanem az egész emberiség megsínyli, ha kevés az igazi tanúságtevő. Jézus mondja: „Ti vagytok a világ világossága”. Ha a keresztények nem világoskodnak, a világ sötétségben marad. A hamis keresztények pedig Krisztus ellen tesznek tanúságot. (Salgó J. nyomán) Mindezeket szem előtt tartva és figyelembe véve, hogy ebben az életkorban mennyire sokat jelentenek a gyermekeknek a példaképek, szükséges, hogy a bennünket körülvevő világ sok rossz példája mellett fel tudjunk mutatni nekik számos jó példaként szolgáló életpályát; Olyan személyeket az Egyház életéből, akik kézzelfoghatóan bizonyítani tudják: Jézussal lehet és érdemes szép életet élni. Növendékeink életkorára jellemző ugyanakkor egyfajta csoportosulási, közösségi vágy. Szükséges tehát, hogy az Egyházról is alapos ismeretekkel rendelkezzenek. Ez utóbbi azért is fontos, mivel a hatodik évfolyam után a gyermekek többféle iskolatípusban folytathatják tanulmányaikat, s így kiemelt jelentőséggel bír, hogy az Egyházról alkotott képük – amennyire csak lehet – rendezett, világos legyen.

 Cél-és feladatrendszer Oktatási cél: Segítsük a tanulókat abban, hogy sokrétű és korszerű ismereteket szerezhessenek az Egyház alapításáról, lényegéről, életéről, céljáról valamint szervezetéről. Ismerjék a legkiemelkedőbb egyéniségeket az Egyház történetében, akik mindannyiunk számára jó például szolgálnak. Nevelési cél: Felébreszteni a tanulókban az egyházi közösséghez való tartozás vágyát, és felelősségérzetét is, amely később elvezetheti őket ahhoz a döntéshez, amelyben az Egyház tudatos elfogadóivá és tevékeny tagjaivá válhatnak. Módszertani alapelvek és javaslatok: Kiemelt szerepet kap ebben az évben ismét a szemléltetés: szemelvények, film részletek, képek, történelmi helyszínek meglátogatása (akár tanítási időn kívül is). Fontos ugyanakkor lehetőséget biztosítani a szentek példája mai aktualizálásának megbeszélésére is. (párbeszéd, vita)

 Témakörök: 1. Témakör - Az Egyház születése Javasolt óraszám: 20 Szövetségkötések az üdvösségtörténetben A választott nép messiásvárása Az Ószövetség és Újszövetség kapcsolata

27 Pedagógiai program Jézus Krisztus, akiben az Írások beteljesedtek Jézus és tanítványai Az apostoli kor Így éltek az őskeresztények 2. Témakör - Az Egyház a történelem sodrában Javasolt óraszám: 36 Az Egyház szerepe a történelem során Az üldözött Egyház A pártfogolt Egyház A keresztény társadalom Magyarok az Egyházért A katolikus megújulás Az újkor és a misszionárius terjeszkedés kora A legújabb kor Egyháza A szentek tisztelete Összefoglalások, ismétlések Javasolt óraszám: 8 Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások: Javasolt óraszám: 4 Szabadon felhasználható óraszám: 4

 Követelmények: A gyerekek tudják megkülönböztetni a katolikus egyházra vonatkozó fogalmakat a többi vallás fogalmaitól. Ismerjék az Egyház lényegét, alapításának körülményeit, célját, szervezeti felépítését. Legyenek tisztában az Egyház üdvösségszerző küldetésével, ismerjék, hogyan valósította és valósítja meg ezt a történelem különböző korszakaiban és napjainkban.

 Ellenőrzés, értékelés: Az ellenőrzés, értékelés a tantervi követelmények teljesítésére irányul – függetlenül a tanuló személyes meggyőződésétől, vallási elkötelezettségétől. Szóbeli feleletek és írásbeli dolgozatok formájában ellenőrizzük az elsajátított tudásanyagot. Tanegységenként témazáró dolgozatot iratunk. Értékeljük a tanulók órai aktivitását, szorgalmi feladatait.

 Ajánlott irodalom: Jézus kezdettől fogva jelen van az Egyházban (Mária Iskolatestvérek, 1993.) Bernolák Éva: A sziklára épült Egyház (Bp. 1990.) Salgó János: Krisztus tanúi a történelemben (Zsinati Bizottság – Róma, 1976.) (újabb kiadása: Bajtai Zs.: Krisztus tanúi a történelemben – Véménd, 1991.) György Attila: Jöjj, kövess engem (SZIT – Bp. 1982.) Szentek élete I-II. (SZIT – Bp. 1984. ill. 1988.) Szentírás (teljes!)

28 Pedagógiai program A témakörökhöz tartozó Katekizmus kérdések: 1. Miért élünk a világon? 2. Hogyan szerette Isten a világot? 3. Hogyan viszonozzuk Isten szeretetét? 4. Mit kell hinnünk? 5. Mi a kinyilatkoztatás? 6. Mit üzent Isten az embereknek? 7. Miért nem várunk új kinyilatkoztatást? 8. Kire bízta Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást? 9. Hogyan adja tovább az Anyaszentegyház a kinyilatkoztatást? 11. Honnan tudjuk, hogy mely könyvek tartoznak a Szentírásba? 14. Mi a Szenthagyomány? 15. Ki magyarázza tévedés nélkül a Szentírást és a Szenthagyományt? 16. Melyik vallásban található meg a teljes kinyilatkoztatás? 85. Mikor szállott a Szentlélek az apostolokra? 86. Miért jött el a Szentlélek? 87. Hogyan munkálkodik a Szentlélek az Egyházban? 88. Mi az Anyaszentegyház? 89. Ki alapította az Anyaszentegyházat? 90. Miért alapította az Úr Jézus az Egyházat?

91. Kihez szól az Egyház küldetése? 92. Hány Egyházat alapított Jézus Krisztus? 93. Mit jelentenek a különböző rítusok az Egyházban? 94. Milyen rítusú katolikus keresztények élnek Magyarországon? 95. Melyek Jézus Krisztus Egyházának lényeges tulajdonságai? 96. Kik tanítják az Egyházban tévedés nélkül az igaz hitet? 97. Miben nem tévedhet az Egyház? 98. Mi biztosítja az Egyház tévedhetetlenségét? 99. Milyen Egyházat alapított Jézus Krisztus? 100. Kik tartoznak a Katolikus Egyházhoz? 101. Ki zárja ki magát az Egyház közösségéből? 102. Ki az Anyaszentegyház feje? 103. Kit tett Jézus Krisztus az Anyaszentegyház alapjává? 104. Mi a római pápa? 105. Kik az Egyház püspökei? 106. Kik segítik a püspököket küldetésükben? 107. Mi a küldetése a világi híveknek az Egyházban? 108. Kik a szerzetesek? 109. Mire irányítja az Egyház figyelmét a szerzetesi életforma?




7. évfolyam - A KERESZTÉNY HIT ALAPJAI  Elöljáróban A serdülő kor kezdetéhez érkező fiatalok hitének fejlődése egy új szakaszhoz érkezett: „nagyon mély lelki és fizikai változásokat figyel meg önmagán. Keresi saját feladatkörét a társadalomban. Gyermekkorának vallásosságával már nincs megelégedve, ugyanakkor még nem érte el a felnőttekre jellemző hitbeli érettséget. Ezért keresi azt az alapvető irányt, amely egész életének ismételten egységet és egyensúlyt tud biztosítani. De gyakran épp ez a keresés viszi őt vallási krízisbe. A serdülők hitoktatásának legfontosabb feladata a hiteles keresztény életérzés kialakítása. Az evangélium fényével kell megvilágítani azokat a dolgokat, amelyek a serdülőket leginkább megmozgatják, mint pl. a testi élet, a szerelem, a család, az élet törvényeinek tisztelete, a munka és szabadidő, az igazságosság és béke stb.” (ÁKD 84.) A fejlődő fiatal hitének harmonikus fejlődése megkívánja, hogy a hitismeretekben is egyre gyarapodjon, s a jézusi élet követelményeinek is egyre jobban megfeleljen. Sok mindent már tudnak, némelyek egészen belemélyednek egy-egy tudományba, ugyanakkor nagy veszély, hogy a hitük megreked a kisgyerekes szinten. A liberális környezet egyre nagyobb hatással van rájuk, akik életkorukból kifolyólag kezdik személyes helyüket keresni a világban. Tipikus problémaként jelentkezik a hit és a tudomány szembeállításának téves nézete, valamint az egyoldalú és hiányos történelmi ismeretekre támaszkodó könnyelmű egyház-kritika. A serdülőkorba lépő fiatalt már kezdik érdekelni az élet egzisztenciális problémái, ezért amikor világnézetük kialakításának talán első tudatos lépéseit megteszik, nem közömbös, hogy milyen válaszokat kapnak a sokszor mindent megkérdőjelező útkeresésük során.

 Cél-és feladatrendszer Oktatási cél: Mivel ez az év már a bérmálási előkészület jegyében történik, távlati célként elő kívánja segíteni, hogy a leendő bérmálkozók valóban tudatosan és lehetőleg személyes döntésük alapján álljanak majdan a bérmálást kiszolgáltató püspök elé, kérni a Szentlélek megerősítő kegyelmét. Közvetlen célunk: a keresztény hit legfontosabb tanításainak megismertetése a kinyilatkoztatás, a Biblia és a Szenthagyomány alapján, ahogy Egyházunk tanítja. Építsék be a tanulók ismeretvilágukba a legfontosabb hitigazságokat. Nevelési cél: Váljon a katolikus keresztény hit gyerekek személyes meggyőződésévé, amit képesek belátni, befogadni, megélni és másoknak továbbadni. Szeressék az Egyházat, szívesen olvassák a Szentírást, tanulják meg azt az Egyház tanítása szerint értelmezni és alkalmazni. Módszertani alapelvek és javaslatok: Az a hit ésszerű és tárgyilagos bemutatása mellett különösen fontos, hogy a fiatalok kérdéseit is meghallgatva felvállaljuk adott kérdések párbeszédes helyretételét.

 Témakörök: 1. témakör – A Názáreti Jézus, Isten Fia, aki értünk emberré lett Javasolt óraszám: 30 Ki a Názáreti Jézus? Jézus rejtett magánélete Jézus nyilvános működése Jézus halála és feltámadása Jézus Krisztus, Isten küldötte A Szentháromság: Isten a szeretet misztériuma 2. témakör – Az Egyház, a Krisztusban hívők közössége Javasolt óraszám: 8 Jézus első követői: az apostolok Pünkösd – a keresztény közösségek kibontakozásának kezdete Az apostolok utódai az Egyház közösségének szolgálatában Az Egyház és Isten Igéje

31 Pedagógiai program 3. témakör – Az Egyház szentségei Javasolt óraszám: 18 A szentségek – Az Egyház, mint Krisztus szentsége Az Egyházba lépés szentsége: a keresztség A bérmálás: nagykorúság Krisztusban Az Oltáriszentség: minden szentség forrása Kiengesztelődés Istennel: a bűnbánat szentsége és a betegek kenete által Az Egyház közösség építő szentségei: az egyházi rend és a házasság Összefoglalások, ismétlések Javasolt óraszám: 8 Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások: Javasolt óraszám: 4 Szabadon felhasználható óraszám: 4

 Követelmények: A tanulók életkoruknak megfelelő szinten ismerjék Jézus életének eseményeit, küldetésének célját, tanításának lényegét; Legyen helyes Egyház-fogalmuk; s tudatosítsák, hogy mint Isten népének tagjai kiváltságos, ugyanakkor felelősségteljes helyzetben vannak. Ismerjék a szentségek lényegét, célját, kiszolgáltatásuk módját. Ezekkel rendszeresen éljenek is. (szentgyónás, szentáldozás)

 Ellenőrzés, értékelés: Szóbeli és feladatlapos számonkérés is javasolt, melyhez konkrét segítséget nyújtanak az egyes témakörök végén összegyűjtött Katekizmus kérdések.

 Ajánlott irodalom: A keresztény hit alapjai (Mária Iskolatestvérek, 1994.) Szentírás Magyar Katolikus Katekizmus Várnagy Antal: Liturgika Hitünk és életünk (SZIT, 1991.) A katolikusok hite ( Budapest, 1992. SZIT) Gál Ferenc: Dogmatika (Budapest, 1990. SZIT)

32 Pedagógiai program A témakörökhöz tartozó Katekizmus kérdések: 1. Miért élünk a világon? 2. Hogyan szerette Isten a világot? 3. Hogyan viszonozzuk Isten szeretetét? 4. Mit kell hinnünk? 5. Mi a kinyilatkoztatás? 6. Mit üzent Isten az embereknek? 7. Miért nem várunk új kinyilatkoztatást? 8. Kire bízta Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást? 9. Hogyan adja tovább az Anyaszentegyház a kinyilatkoztatást? 10. Mi a Szentírás? 11. Honnan tudjuk, hogy mely könyvek tartoznak a Szentírásba? 12. Mi a sugalmazás? 13. Hány részre osztjuk a Szentírás könyveit? 14. Mi a Szenthagyomány? 15. Ki magyarázza tévedés nélkül a Szentírást és a Szenthagyományt? 16. Melyik vallásban található meg a teljes kinyilatkoztatás? 17. Milyen vallásúak vagyunk? 18. Mi az apostoli hitvallás? 19. Mit vallunk meg az apostoli hitvallásban? 20. Hogyan szól az apostoli hitvallás? 21. Hány Isten van? 22. Hogyan nevezzük a három isteni személyt egy szóval? 23. Honnan tudjuk, hogy az egy Isten három személy? 24. Ki az Isten? 25. Milyen az Isten? 26. Hol van az Isten? 27. Miért nem látjuk Istent földi életünkben? 28. Honnan tudjuk, hogy van Isten? 29. Értelmünkkel miből ismerhetjük fel Istent? 30. Mit tud az Isten? 31. Mit tehet meg az Isten? 32. Mit akar az Isten? 33. Milyen irántunk az Isten? 34. Ki teremtette a világot? 35. Miért teremtette Isten a világot? 36. Hogyan teremtette Isten a világot? 37. Mit tesz Isten a világgal? 38. Hogyan gondoskodik Isten az emberekről? 39. Kik az angyalok? 40. Honnan tudunk az angyalokról? 41. Milyen angyalokat teremtett Isten? 42. Jók maradtak-e mind az angyalok? 43. Milyenek irántunk az angyalok? 44. Hogyan nevezzük azokat az angyalokat, akik minket oltalmaznak? 53. Kicsoda Jézus Krisztus? 54. Mit jelent Jézus neve? 55. Mit jelent a Krisztus szó? 56. Hogyan lett a Fiúisten emberré? 57. Miért lett a Fiúisten emberré? 58. Jézus Krisztus Isten vagy ember? 59. Kit választott ki Isten, hogy a Megváltó anyja legyen? 60. Milyen ajándékokat kapott Szűz Mária Istentől? 61. Ki volt Jézus Krisztus nevelőapja? 62. Hol született Jézus? 63. Hol nevelkedett Jézus? 64. Mikor kezdett Jézus tanítani? 65. Mivel kezdte tanítását Jézus? 66. Mi az Isten országa? 67. Mit tanított az Úr Jézus? 68. Mit tanít Jézus Istenről? 69. Minek nevezzük az Úr Jézus tanítását? 70. Hogyan váltott meg minket Jézus? 71. Milyen fájdalmakat vállalt értünk Jézus élete utolsó napjaiban? 72. Miért szenvedett és halt meg Jézus?

73. Van-e értelme a szenvedésnek? 74. Kénytelen volt-e Jézus szenvedni? 75. Mikor ünnepeljük Jézus kereszthalálát? 76. Mit jelent az apostoli hitvallásban, hogy Jézus „alászállt a poklokra”? 77. Mit tett Jézus halála után harmadnapon? 78. Mit jelent számunkra Jézus feltámadása? 79. Mit jelent az, hogy Jézus fölment a mennybe? 80. Mit jelentenek ezek a szavak: „ott ül a mindenható Atyaisten jobbján”? 81. Mikor jön el ismét Jézus? 82. Miért jön el Jézus a világ végén? 83. Mit tesz velünk Isten a világ végén? 84. Ki a Szentlélek? 85. Mikor szállott a Szentlélek az apostolokra? 86. Miért jött el a Szentlélek? 87. Hogyan munkálkodik a Szentlélek az Egyházban? 88. Mi az Anyaszentegyház? 89. Ki alapította az Anyaszentegyházat? 90. Miért alapította az Úr Jézus az Egyházat? 91. Kihez szól az Egyház küldetése? 92. Hány Egyházat alapított Jézus Krisztus? 93. Mit jelentenek a különböző rítusok az Egyházban? 94. Milyen rítusú katolikus keresztények élnek Magyarországon? 95. Melyek Jézus Krisztus Egyházának lényeges tulajdonságai? 96. Kik tanítják az Egyházban tévedés nélkül az igaz hitet? 97. Miben nem tévedhet az Egyház? 98. Mi biztosítja az Egyház tévedhetetlenségét? 99. Milyen Egyházat alapított Jézus Krisztus? 100. Kik tartoznak a Katolikus Egyházhoz? 101. Ki zárja ki magát az Egyház közösségéből? 102. Ki az Anyaszentegyház feje? 103. Kit tett Jézus Krisztus az Anyaszentegyház alapjává? 104. Mi a római pápa? 105. Kik az Egyház püspökei? 106. Kik segítik a püspököket küldetésükben? 107. Mi a küldetése a világi híveknek az Egyházban? 108. Kik a szerzetesek? 109. Mire irányítja az Egyház figyelmét a szerzetesi életforma? 110. Mit jelent a szentek közössége? 111. Kik tartoznak a szentek közösségéhez? 112. Hogyan segítik egymást a zarándokegyház tagjai az üdvösség útján? 113. Mivel segíthetünk a tisztítóhelyen szenvedő lelkeken? 114. Mivel segítenek minket az üdvözültek? 115. Mit tanít az apostoli hitvallás a bűnök bocsánatáról? 116. Mi történik az emberrel, amikor meghal? 117. Hogyan nevezzük a halál utáni ítéletet? 118. Mi lesz az ember sorsa a különítélet után? 119. Mi a mennyország, vagyis az üdvösség? 120. Kik jutnak a mennyországba? 121. Mit jelent a tisztítóhely? 122. Mi az örök halál, vagyis a kárhozat? 123. Kik jutnak a kárhozatra? 124. Hogyan nevezzük a világ végén bekövetkező ítéletet? 125. Mi lesz az emberek sorsa az utolsó ítélet után? 126. Mi a húsvéti misztérium? 127. Mi a liturgia? 128. Mi a szertartás? 129. Mit történik a liturgiában? 130. Melyek a liturgikus imádságok? 131. Mi a zsolozsma? 132. Mik a szentségek? 133. Ki alapította a szentségeket? 134. Ki cselekszik az Egyház szentségeiben? 135. Hogyan éltetik a szentségek az Egyházat? 136. Hány szentség van? 137. Mely szentségek törlik el a halálos bűnt?

33 Pedagógiai program 138. Mely szentségekhez nem járulhat, aki tudja, hogy halálos bűnben van? 139. Mely szentségeket szabad csak egyszer felvenni? 140. Melyek a keresztény beavatás szentségei? 141. Mi a keresztség? 142. Lehet-e keresztség nélkül más szentséget érvényesen felvenni? 143. Ki keresztelhet? 144. Hogyan kell keresztelni? 145. Kit lehet megkeresztelni? 146. Mikor lehet kisgyermeket megkeresztelni? 147. Mi a keresztszülő kötelessége? 148. Mi a bérmálás? 149. Ki bérmálhat? 150. Hogyan bérmál a püspök? 151. Ki bérmálkozhat? 152. Mi a bérmaszülő kötelessége? 153. Miben tér el a bérmálás gyakorlata a görög szertartásban? 154. Mi az Eukarisztia, vagyis az Oltáriszentség? 155. Miért alapította az Úr Jézus az Eukarisztiát? 156. Mikor alapította az Úr Jézus az Eukarisztiát? 157. Mit tett az Úr Jézus e szavakkal: „Ez az én testem, ez az én vérem”? 158. Hogyan van jelen Jézus az Oltáriszentségben? 159. Kiknek adott az Úr Jézus hatalmat, hogy a kenyeret és a bort testévé és vérévé változtassák át? 160. Mikor változtatják át a püspökök és a papok a kenyeret és a bort az Úr Jézus testévé és vérévé? 161. Mi a szentmise? 162. Miből áll a szentmise? 163. Mi történik az Ige liturgiájában? 164. Mi történik az Eukarisztia liturgiájában? 165. Hogyan veszünk részt a szentmisén? 166. Mi történik, amikor áldozunk? 167. Ki áldozhat? 168. Hogyan készülünk lelkileg a szentáldozásra? 169. Hogyan készülünk testileg a szentáldozásra? 170. Hogyan áldozhatunk? 171. Mit teszünk a szentáldozás után? 172. Mi a szentáldozás hatása? 173. Ki áldozik méltatlanul? 174. Mi jelzi templomainkban, hogy az Úr Jézus az Eukarisztiában jelen van? 175. Hogyan köszöntjük az Úr Jézust az Oltáriszentségben? 176. Hogyan köszöntik a görög és örmény rítusú katolikusok az Eukarisztiát? 177. Melyek a gyógyulás szentségei? 178. Mi a bűnbocsánat szentsége? 179. Mely szavakkal alapította Jézus a bűnbocsánat szentségét? 180. Mi a szentgyónás hatása? 181. Mikor kell gyónni?

182. Miért ajánlatos a gyakori gyónás? 183. Mi a rendje a bűnbocsánat szentségének? 184. Hogyan vizsgáljuk meg lelkiismeretünket? 185. Mit kell feltétlenül meggyónnunk? 186. Miért szükséges a bűnbánat és az erős fogadás? 187. Mikor van bűnbánatunk? 188. Mi az erős fogadás? 189. Mit cselekszünk, amikor gyónunk? 190. Mit kell tennie annak, aki halálos bűnt kifelejtett a gyónásból? 191. Mit kell tennie annak, aki szándékosan kihagyott a gyónásból halálos bűnt? 192. Mit tesz a gyóntató pap a bűnbevallás után? 193. Mit teszünk a szentgyónás után? 194. Mi az elégtétel? 195. Mit kell tennünk, ha halálos bűnünk van, de nincs alkalmunk meggyónni? 196. Mi a búcsú? 197. Kik nyerhetnek búcsút? 198. Mi a betegek kenete? 199. Mi a betegek kenetének szentírási alapja? 200. Hogyan segíti a betegek kenete a szenvedőket? 201. Milyen hatása van még a betegek kenetének? 202. Ki veheti fel a betegek kenetét? 203. Hányszor lehet a betegek kenetét felvenni? 204. Mi a szent útravaló? 205. Melyek a közösség szolgálatának szentségei? 206. Mi az egyházi rend? 207. Hányféle módon lehet részesülni Krisztus papságában? 208. Melyek az egyházi rend szentségének fokozatai? 209. Mire kapnak küldetést és hatalmat a felszentelt püspökök? 210. Ki szolgáltathatja ki az egyházi rend szentségét? 211. Mi a papok feladata? 212. Kinek van papi hivatása? 213. Mi a diakónusok feladata? 227. Mik a szentelmények? 228. Melyek az ismertebb szentelmények? 366. Mit teszünk, amikor imádkozunk? 367. Melyek az imádság formái? 368. Melyek az imádság módjai? 369. Miért imádkozunk? 370. Miért a liturgia az Egyház legfontosabb imádsága? 371. Hogyan kell imádkoznunk, ha Istentől valamit kérünk? 372. Mikor kell imádkoznunk? 373. Kikért imádkozunk? 374. Mivel kezdjük és végezzük az imádságot? 375. Melyik a legtökéletesebb imádság? 376. Imádkozhatunk-e a szentekhez? 377. Melyik imádsággal köszöntjük Jézus édesanyját? 378. Melyek még a legismertebb imádságaink? 379. Mit fejezünk ki az „Amen” szóval?




8. évfolyam - A KERESZTÉNY ÉLET  Elöljáróban A tanulók az eddigi hitoktatásban már meglehetősen sok mindennel megismerkedtek. Ebben az évben jó lenne, ha ezek egy egységes képpé állnának össze bennük. Általában a nyolcadik évfolyamban készítjük fel őket a keresztény nagykorúság szentségének vételére. Liberális világunkban nagyon sokféle hatás éri az embereket. Rá kell ébreszteni a gyerekeket arra, hogy az erkölcsi törvények mindenki számára kötelező érvényűek. Majd pedig tovább kell vezetni őket a keresztény nagykorúság szentségéhez, mely által tudatosan elkötelezik magukat Jézus Krisztus követésére és csatlakoznak Egyházához.

 Cél-és feladatrendszer Oktatási cél: Ismerje meg a tanuló az alapvető keresztény erkölcsi fogalmakat, a krisztusi élet törvényeit. Tanulják meg értelmezni az Úr Jézus példabeszédeit és csodáit, s hogy miként váltsák életre Jézus tanítását. Legyenek tudatában a keresztény élethivatásnak, ami egy tudatos Krisztus-követés. Ismerjék a keresztény ember küldetését a világban és az Egyházban. Kialakuló hívő világnézetükben váljék tudatossá, hogy az Egyház tanításában hűségesen őrzi és adja tovább az apostolok tanítását, a Jézustól kapott kinyilatkoztatást. Nevelési cél: A fiatalokat hozzá kell segíteni ahhoz a felismeréshez, hogy a Jézust követő ember válasza Isten szeretetére a Krisztus tanítása szerinti élet és a Vele való találkozás a bérmálásban. Tárgyi tudásuk építésével egy időben lelki fejlődésüket is segítenünk kell, hogy az év végére minél felkészültebbek lehessenek a Szentlélek ajándékainak tudatos vételére. Imaéletük formálásában arra kell törekednünk, hogy a saját koruknak megfelelő szinten értsék és érezzék az ima fontosságát. Segítenünk kell őket abban, hogy amennyire csak lehet - tudatosan válaszoljanak Jézus szeretetére, törekedjenek a jóra, keressék a nekik megfelelő katolikus keresztény közösségeket, s már most készüljenek a keresztény családi életre és a társadalom életében való részvételre. Módszertani alapelvek és javaslatok: Ebben az évben a Katekizmusban megfogalmazott és megismert erkölcsi törvények segítségével rá kell vezetni a fiatalokat arra, hogy belássák: Isten törvényei, a természettörvények mindig időszerűek. Jó lenne, ha nem csak száraz előadásokat tartana a tanár, hanem lehetőleg a tanulók is aktív részesei lennének az órának. Adjunk lehetőséget arra, hogy az őket érdeklődő problémákat felvessék; kérdéseikre pedig mindig kapjanak kielégítő választ. A tankönyv leckéinek kis száma lehetőséget ad a hitoktató pedagógiai kreativitásának kibontakoztatására.

 Témakörök: 1. témakör – Jézus a Szentlélek által világosítja meg a keresztény életet Javasolt óraszám: 24 A krisztusi ember tulajdonságai A keresztény ember törvénye Isten szeretete A felebaráti szeretet Az Egyház a remény közössége Mária – a remény valóra válása 2. témakör – A keresztény erkölcs alapvető fogalmai / Mindennapi élet Javasolt óraszám: 18 Jézus rámutat a bűnre Hamis vallásosság

36 Pedagógiai program Szeretni annyi, mint életet adni A munka és tulajdon keresztény értéke A keresztény szolgáló szeretet A megtérés evangéliuma 3. témakör – Készület a bérmálásra Javasolt óraszám: 10 Összefoglalások, ismétlések Javasolt óraszám: 8 Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások: Javasolt óraszám: 4 Szabadon felhasználható óraszám: 8

 Követelmények: A tanulók életkoruknak megfelelő szinten ismerjék Jézus életének eseményeit; Ismerjék a szentségeket, mint kegyelemközvetítő eszközöket. Ezekkel rendszeresen éljenek is (szentgyónás, szentáldozás). Ismerjék az Egyház szertartásrendjét, alapvető liturgikus előírásait, szokásait. Tudatosítsák, hogy mint Isten népének tagjai kiváltságos ugyanakkor felelősségteljes helyzetben is vannak – mint „apostolok.”. Ismerjék az alapvető erkölcsi fogalmakat. Emberi kapcsolataikban és döntéseikben a keresztény erkölcsi értékeket tartsák mértékadónak.

 Ellenőrzés, értékelés: Folyamatos írásbeli és szóbeli számonkérés: felelet, kiselőadás, dolgozat formájában. Konkrét lehetőséget nyújtanak a tankönyv végén összegyűjtött Katekizmus kérdések.

 Ajánlott irodalom: Keresztény élet (Mária Iskolatestvérek, 1994.) Szentírás Magyar Katolikus Katekizmus Várnagy Antal: Liturgika Hitünk és életünk (SZIT, 1991.) Nagykorúság Krisztusban (SZIT, 1991.) Felkészítés a bérmálkozásra (Eszt.-Bp..i Főegyházmegye, 1995.)

37 Pedagógiai program A témakörökhöz tartozó Katekizmus kérdések: 45. Ki az ember? 46. Milyennek teremtette Isten az embert? 47. Mi az emberi méltóság alapja? 48. Mi rontotta meg az emberek életét? 49. Mi lett az eredeti bűn következménye? 50. Hogyan könyörült meg Isten az embereken? 51. Ki váltotta meg a világot? 52. Hogyan valósul meg bennünk a megváltás műve? 214. Mi a házasság szentsége? 215. Milyen kegyelmet ad Krisztus a házastársaknak? 216. Miért nevezzük a keresztény családot családegyháznak? 217. Mi teszi boldoggá a házasságot? 218. Melyek a keresztény házasság lényeges tulajdonságai? 219. Kik köthetnek házasságot? 220. Hogyan kell a házasság szentségének felvételére készülni? 221. Mikor érvényes a katolikusok házasságkötése? 222. Mi a vegyes házasság? 223. Mi a nehézsége a vegyes házasságnak? 224. Mikor engedi meg az Egyház a vegyes házasságot? 225. Mikor érvényes egy katolikus és egy meg nem keresztelt házassága? 226. Köthet-e újabb házasságot az, akinek érvényes házassága van? 229. Mi következik keresztény hitünkből? 230. Mire hív meg Isten mindnyájunkat? 231. Mit jelent a keresztény életszentség? 232. Milyen lelkületet kíván Krisztus követése? 233. Mi jelent az ember szabadsága? 234. Mit jelent a keresztény ember szabadsága? 235. Mi korlátozza az ember szabadságát? 236. Ki szerezte meg nekünk az igazi szabadságot? 237. Mit jelent az erkölcs? 238. Mikor jó a cselekedet? 239. Szabad-e a jó érdekében rosszat tenni? 240. Mi a lelkiismeret? 241. Hogyan alakítjuk ki magunkban a helyes lelkiismeretet? 242. Mik a jó cselekedetek? 243. Mit alakít ki bennünk a jó cselekedetek gyakorlása? 244. Mi az erény? 245. Melyek az isteni erények? 246. Mi a hit? 247. Mi a remény? 248. Mi a szeretet? 249. Melyek a sajátosan krisztusi erények? 250. Melyek a sarkalatos erények? 251. Mikor gyümölcsözőek cselekedeteink az üdvösségre? 252. Mi a bűn? 253. Ki követ el bűnt? 254. Hányféleképpen követünk el bűnt? 255. Egyenlő-e minden bűn? 256. Ki követ el halálos bűnt? 257. Milyen kárt okozunk magunknak a halálos bűnnel? 258. Ki követ el bocsánatos bűnt? 259. Miért veszélyes a bocsánatos bűn? 260. Melyek a legveszélyesebb bűnös hajlamok? 261. Melyek az égbekiáltó bűnök? 262. Ki vétkezik a Szentlélek ellen? 263. Mi kísért minket bűnre? 264. Hogyan győzhetjük le a kísértést? 265. Mi lehet bűnre vezető alkalom? 266. Miért van szükség közösségi életre? 267. Melyek a legfontosabb közösségek? 268. Mi a hatalom és a tekintély célja Isten terve szerint? 269. Részt kell-e vennie a keresztény embernek a politikai és közéletben? 270. Hogyan kell a politikai hatalmat gyakorolni?

271. Mi a keresztény politikus hivatása? 272. Mi az állam feladata? 273. Mi a közjó? 274. Mi a szolidaritás? 275. Mi a törvény a Szentírás szerint? 276. Milyen erkölcsi törvényeket ismerünk? 277. Mi a természeti törvény? 278. Mi az ószövetségi törvény? 279. Mi az újszövetségi törvény? 280. Mi a kegyelem? 281. Mit cselekszik Isten lelkünkben a megszentelő kegyelem által? 282. Mikor kapjuk meg először a megszentelő kegyelmet? 283. Meddig marad meg bennünk a megszentelő kegyelem? 284. Mit cselekszik Isten lelkünkben a segítő kegyelem által? 285. Hogyan és mit tanít nekünk az Egyház? 286. Hogyan szól az Egyház öt parancsolata? 287. Melyek a kötelező egyházi ünnepek? 288. Hogyan kell az Anyaszentegyház ünnepeit megszentelni? 289. Hogyan kell a vasárnapi és ünnepi szentmisén részt venni? 290. Hogyan kell a pénteki bűnbánati napokat megtartani? 291. Mikor van kötelező hústilalom? 292. Mit jelent a szigorú böjt? 293. Mikor van szigorú böjt? 294. Kik vannak felmentve a böjt és a hústilalom alól? 295. Mikor kezdődik és meddig tart a húsvéti szentgyónás és szentáldozás ideje? 296. Miért kell a katolikusoknak egyházi házasságot kötniük? 297. Mit jelent az, hogy „gyermekeidet katolikus módon neveld”? 298. Milyen anyagi kötelezettségeink vannak Egyházunk iránt? 299. Hogyan teljesítjük anyagi kötelezettségeinket Egyházunk iránt? 300. Hogyan szól a főparancs? 301. Mikor szeretjük Istent mindennél jobban? 302. Hogyan szól Isten tízparancsolata? 303. Mire kötelez minket Isten első parancsolata? 304. Mikor imádjuk Istent? 305. Mikor szolgálunk Istennek? 306. Ki vétkezik Isten imádása ellen? 307. Ki vétkezik babonával? 308. Kit nevezünk bálványimádónak? 309. Kit nevezünk ateistának? 310. Kik a szentek? 311. Kit tisztelünk a szentek közül leginkább? 312. Miért tartjuk tiszteletben a szentképeket és az ereklyéket? 313. Mire kötelez minket Isten második parancsolata? 314. Ki vétkezik Isten második parancsolata ellen? 315. Ki káromkodik? 316. Ki átkozódik? 317. Ki esküszik? 318. Ki esküszik vétkesen? 319. Mire kötelez minket Isten harmadik parancsolata? 320. Hogyan kell a vasárnapot megszentelnünk? 321. Ki vétkezik Isten harmadik parancsolata ellen? 322. Mikor szabad vasárnap is dolgozni? 323. Mikor szeretjük magunkat helyesen? 324. Ki a felebarátunk? 325. Mikor szeretjük úgy felebarátunkat, mint magunkat? 326. Miért kell minden embert szeretnünk? 327. Miért kell ellenségeinket is szeretnünk? 328. Miben nyilvánul meg leginkább a felebaráti szeretet? 329. Mire kötelez minket Isten negyedik parancsolata? 330. Miért kell szüleinket tisztelnünk és szeretnünk? 331. Szüleinken kívül még kiknek kell engedelmeskednünk?

38 Pedagógiai program 332. Kiknek nem szabad engedelmeskednünk? 333. Mi a szülők és elöljárók kötelessége? 334. Mire kötelez minket Isten ötödik parancsolata? 335. Melyek a testi élet ellen elkövetett leggyakoribb bűnök? 336. Melyek a lelki élet ellen elkövetett leggyakoribb bűnök? 337. Melyek az emberiség ellen elkövetett legsúlyosabb bűnök? 338. Mi kötelez minket az ártatlanok védelmére? 339. Szabad-e életünket kockáztatni vagy feláldozni? 340. Jogos-e az önvédelem? 341. Mire kötelez minket Isten hatodik parancsolata? 342. Mit jelent a tiszta élet? 343. Miért nagyon fontos a tiszta élet? 344. Mi a paráznaság? 345. Ki vétkezik Isten hatodik parancsolata ellen? 346. Mi Isten elgondolása a szerelemről és a házaséletről? 347. Miért érték az Egyházban az önként vállalt szüzesség? 348. Mire kötelez minket Isten hetedik parancsolata? 349. Köteles-e az ember dolgozni? 350. Milyen kötelességei vannak a munkaadónak? 351. Mire kötelez minket az anyagi javak birtoklása? 352. Mi a kötelességünk a teremtett világ iránt? 353. Ki vétkezik Isten hetedik parancsolat ellen? 354. Ki károsítja meg felebarátját? 355. Mire kötelez minket Isten nyolcadik parancsolata? 356. Ki vétkezik Isten nyolcadik parancsolata ellen? 357. Ki vétkezik hazugsággal? 358. Mi a kötelességünk a ránk bízott titokkal kapcsolatban? 359. Mi a kötelessége a hírközlés felelőseinek? 360. Ki tesz kárt felebarátja becsületében? 361. Mi a különbség a megszólás és a rágalom között? 362. Ki köteles kártérítésre? 363. Mire kötelez minket Isten kilencedik parancsolata? 364. Ki vétkezik Isten kilencedik parancsolata ellen? 365. Mire kötelez minket Isten tízedik parancsolata?


Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Katolikus hittan 1-8. évfolyam

Recommend Documents