A MAGYAR KOLPING SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

A MAGYAR KOLPING S ZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

A 2010. október 22.-én elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben

A törölt részek áthúzással, az új szöveg dőlt betűvel jelölve

A nemzetközi Kolping mozgalom szabályainak és programjának, az egyházi törvénykönyvnek (Codex Iuris Canonici, 1983) és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a magyarországi Kolping család egyesületek szövetségének országos közgyűlése, a Magyar Kolping Szövetség - mint katolikus társadalmi szervezet és a krisztushívők magántársulása (consotiatio privata) - működésének alapjául a következő Alapszabályt fogadta el.

2. 1.§. Név, székhely és jelképek (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

A Magyar Kolping Szövetség tagjai, a Szövetség által felvett magyarországi Kolping Család Egyesületek. A Magyar Kolping Szövetség tagja a Nemzetközi Kolping Mozgalomnak (melynek központja a Németországi Kölnben van) és a Magyar Kolping Szövetség tagjai egyben a Nemzetközi Mozgalom tagjai. Ezt kifejezi, hogy ugyanazt a zászlót és jelvényt viselhetik, mint a Nemzetközi Kolping Mozgalom bármely más egyesülete. Az országos szövetség neve: Magyar Kolping Szövetség, rövidítve MKSZ. Angolul: Hungarian Kolping Society Németül: Kolpingwerk Ungarn A Magyar Kolping Szövetség székhelye: 1035 Budapest, Vihar utca 8. Postacíme: 1035 Budapest Vihar út utca 8. E-mail címe: [email protected] A Kolping mozgalom jelképei: az embléma és a Kolping név. Az embléma egy négyzettel szorosan körberajzolt nagy K betűből áll. A K betű megvastagított függőleges szára fekete színű, a ferde szárai és a négyzet jobb oldali határoló vonala közötti terület szintén fekete színű, a ferde szárak és a négyzet alsó és felső határoló vonala közötti területek narancssárga színűek. A név és embléma szabadalmi védelem Az elnevezés és az embléma együttese védjegyoltalom alatt áll, lajstromszáma: 164297.

A Magyar Kolping Szövetség Krisztushívők magántársulása, (consotiatio privata) amely hit és erkölcs dolgában a Magyar Katolikus Egyház iránymutatásait követi. keretében működő a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által

Egyházi magántársulás, azaz

engedélyezett egyházi jogi személyiségű szervezet. Ezt a státust a Püspökkari Konferencia megvonhatja, amiről a szervezetet és a nyilvántartó bíróságot értesíti. A szervezet ebben az esetben alapszabályát megváltoztatja. A Magyar Kolping Szövetség által létrehozott önálló szervezeti egységek kizárólag a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia erről szóló határozatával nyerhetik el az egyházi jogi személyi státuszt, amelynek megvonásáról ugyancsak a Püspöki Konferencia jogosult dönteni.

2

3. 2.§. Célok és feladatok (1)

A Magyar Kolping Szövetség céljai, a nemzetközi Kolping mozgalom programjának és szabályainak megfelelően programjával és szabályaival összhangban: a) Kolping Adolf szellemének átadása a Kolping család egyesületeknek. A Kolping család egyesületeknek megadni a szükséges támogatást, hogy tagjaik ezáltal is helyt tudjanak állni keresztényként az életben, a munkában, a hivatásban, a házasságban és családban, az egyházban, illetve a világban. b) A Kolping család egyesületek katolikus társadalmi tanítás szerint folytatott tevékenysége által a közjót szolgálni, valamint az egyház és a társadalom folyamatos megújulásában közreműködni. c) A Magyar Kolping Szövetség az alapító okiratban részletezett célokat tekintve kiemelkedően közhasznú. A céljainak megfelelő közhasznú tevékenysége a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26.§ (Kszt) c). 2. pont.-ban foglaltak szerint: szociális tevékenység, -családsegítés, időskorúak gondozása, valamint a c/4 pont szerint nevelés, oktatás, képességfejlesztő, ismeretterjesztő tevékenység; c/5. pontja szerinti kulturális tevékenység; c/11 pontja szerint hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, c/l4. pontja szerint sporttevékenység; C/l9. pontja szerint euroatlanti integráció elősegítése. Egyben a szervezet, mint egyházi jogi személy egyházi iskolafenntartóként és szociális intézmény fenntartóként közfeladatokat is ellát. A Püspöki Konferencia a Magyar Kolping Szövetség egyházi iskola-, ill. szociális intézmény fenntartói statuszát bármikor megvonhatja, amiről a szervezetet, valamint az érintett intézményeket értesíti. A Püspöki Konferenciának ez a döntése egyben az érintett intézmények egyházi jogi személyi statuszának visszavonásával is együtt jár. A Magyar Kolping Szövetség vállalja, hogy ebben az esetben az Alapszabályát, valamint az intézmények alapító okiratát megfelelően módosítja és a Konferencia döntéséről az illetékes állami szerveket értesíti. Az intézmények katolikus identitását az egyes intézmények területe szerint illetékes megyéspüspök felügyeli. • Az 1990. évi IV. és a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. 59. § (1) és (2). bekezdésére tekintettel a Sztv. 57.§ (l) bekezdés h pontja szerint támogató szolgálatot; a (2) bekezdés a pontja szerint idősek ápolását nyújtó, a Püspöki Konferencia egyedi határozata alapján az MKSZ keretében egyházi jogi személynek minősülő intézményt tart fenn, • A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv 20.§(1) bekezdésben foglaltak szerint a közoktatás nevelő intézményei a) óvoda, b) általános iskola c) szakiskola, d) gimnázium, szakközépiskola, e) alapfokú művészetoktatási intézmény, f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény valamint g.) kollégium és diákotthon intézményben látja el az oktatási feladatokat. Az oktatási intézmények a Püspöki Konferencia egyedi határozata alapján az MKSZ keretében egyházi jog személynek minősülnek. • Az oktatási és szociális intézményeket az 1. és 2. sz. melléklet tartalmazza. Új intézmény alapítására, intézmény átvételére, átadására vagy megszüntetésére a Közgyűlés határozata alapján kerülhet sor, amelyhez előzetesen be kell szerezni az intézmény egyházi jogi személyiségének megadásában illetékes Püspöki Konferencia (MKPK) egyetértését. • Az 1. és 2. sz. mellékletben felsorolt intézmények szolgáltatásait bárki igénybe veheti, intézményeibe bárki felvételt nyerhet.

3

(2)

Feladatai részletezve: a) A középtávú és éves cselekvési program meghatározása és megvalósítása. b) Kapcsolattartás a tag egyesületekkel és a nemzetközi Kolping mozgalommal. c) A Kolping család egyesületek tevékenységének összehangolása, a közöttük való együttműködés segítése. d) Kolping család egyesületek megalakulásának segítése. e) Állásfoglalások, nyilatkozatok kiadása. f) A Magyar Kolping Szövetség gazdasági önfenntartásának megalapozása. g) Az euroatlanti integráció elősegítése. h) Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Oktatási, oktatási-nevelési

i)

intézmények fenntartása. Az intézmények önálló jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységek, amelyek önálló képviselettel és ügyintézővel, a működéshez szükséges vagyonnal rendelkeznek. Az intézmények címlistáját az Alapszabály 1 sz. melléklete tartalmazza. Szociális tevékenységet, szociális intézmények fenntartásával az idősotthonokban, valamint a támogató szolgálat útján látja el. A szociális intézmények önálló jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységek, amelyek önálló képviselettel és ügyintézővel, a működéshez szükséges vagyonnal rendelkeznek. Az intézmények címlistáját és felsorolását az Alapszabály 2 sz. melléklete tartalmazza. tevékenység, rászorulók, időskorúak, hátrányos helyzetűek segítése

Az (1) bekezdésében leírt célokhoz kapcsolódó kiadói tevékenység (Időszaki kiadványok, Könyvkiadás) k) Kulturális, sport, máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység l) Felnőttoktatás Közoktatási és felnőtt-oktatási feladatok segítése, közreműködés egyes pedagógiai programokban. m) Jogsegélyszolgálat működtetése n) Korlátozottan igénybe vehető szálláshely, szolgáltatási, oktatási, művelődési, kulturális célra helyiség bérbeadása o) Üdültetés p) Ingatlankezelés q) Programszervezés A Magyar Kolping Szövetség fiataljai küldetésüknek tartják, hogy az ifjúság a keresztény erkölcs alapján álljon és stabil családi életre való nevelésben részesüljön. A vallás nem magánügy, hanem közügy. Céljuk, hogy a keresztény hit és erkölcs alapján részt vállaljanak a közéletben és megerősödjenek hitükben, hogy lehetőséget kapjanak nemzetközi tapasztalatok szerzésére, amelynek során kapcsolatba kerülnek határon túli magyar fiatalokkal is, akikkel egy közös értékrend alapján közösségbe érezhetik magukat a szellemi tartalommal megtöltött szabadidős programjaikon. Szándékuk, hogy tisztességesen értsenek egy szakmához és azt a közösség hasznára fordítsák. A Magyar Kolping Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, részükre támogatást nem nyújt; országgyűlési, megyei, fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. j)

(3)

(4)

4

4. 3.§. Szervezeti tagozódás (1)

A Kolping család egyesületek egyházközségi (plébánia) szinten szerveződnek egyének szabad elhatározásából.

(2)

A Kolping család egyesületek országrészenként körzeti szövetséget alkotnak: Észak-magyarországi Körzeti Kolping Szövetség (Esztergom-Budapest, Vác, Székesfehérvár egyházmegyék) Kelet-magyarországi Körzeti Kolping Szövetség (Eger, Szeged-Csanád, Debrecen-Nyíregyháza egyházmegyék), Dél-magyarországi Körzeti Kolping Szövetség (Pécs, Kaposvár, Kalocsa-Kecskemét egyházmegyék), Nyugat-magyarországi Körzeti Kolping Szövetség (Veszprém, Szombathely, Győr egyházmegyék).

5. 4.§. Közhasznúság és anyagi források (1)

A Magyar Kolping Szövetség a jelen Alapszabályban foglaltak szerinti közhasznú tevékenységeket végzi. oktató, nevelő, készségfejlesztő, ismeretterjesztő, kulturális szociális tevékenysége, az euroatlanti integráció elősegítése folytán valamint a jogszabály által az állam, illetve az önkormányzat részére kötelezően előírt közfeladatot ellátó tevékenysége miatt kiemelkedően közhasznú. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felhatalmazása alapján, a 3. § (1) c) pontjában foglaltak szerint egyházi intézmény fenntartói jogosítvánnyal rendelkezik, az intézmények az ott leírtak szerint önálló hatáskörrel és költségvetéssel rendelkező jogi személyek, egyházjogi szempontból a Püspöki Konferencia határozatának megfelelően egyházi jogi személyek. A Magyar Kolping Szövetség az általa birtokolt javakat az Alapszabályban lefektetett módon a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felsőbb irányítása alatt kezeli, amely hatóságnak a vagyonkezelésről éves számadást köteles benyújtani. Ugyanennek a hatóságnak az összegyűjtött ajándékok és adományok felhasználásáról is számadási kötelezettséggel tartozik. Közhasznúsági fokozat: kiemelkedően közhasznú szervezet, amelynek során az alábbi típusú intézmények fenntartásáról gondoskodik: oktatási (óvodák, általános iskolák, középfokú oktatási intézmények, kollégiumok); szociális (otthonok, fogyatékkal élők életminőségét javító szolgálatok). Az intézmények önálló hatáskörrel és költségvetéssel rendelkező jogi személyek

(2)

(3) (4)

(5)

A Magyar Kolping Szövetség anyagi forrásait a Kolping család egyesületek által befizetett tagsági hozzájárulás, vállalkozási tevékenységből befolyt jövedelmek, szervezetek jogi és magánszemélyek hozzájárulása, adományai, a közfeladatok ellátásáért járó költségvetési támogatások, az egyházi fenntartónak járó egyházi kiegészítő támogatások, pályázati bevételek, vállalkozási tevékenységből befolyt jövedelmek valamint egyéb bevételek képezik. A Magyar Kolping Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt kizárólag a 3. 2.§-ban szereplő célokra és feladatokra fordítja. Közhasznúsági és anyagi források tekintetében a közhasznú szervezetekről szóló jogszabály szerint gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapíthatók. Gondoskodik továbbá a vezető szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, a kiemelkedően közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint a kiemelkedően közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik. A jelentés tartalmát a vonatkozó jogszabály írja elő. 5

6. 5.§. A Magyar Kolping Szövetség gazdálkodása (1)

(2)

(3)

(4)

A Magyar Kolping Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tag-egyesületek - a tagsági hozzájárulás megfizetésén túl - a Magyar Kolping Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A Magyar Kolping Szövetség vagyona a Kolping család egyesületek által befizetett tagsági hozzájárulásból, vállalkozási tevékenységből befolyt jövedelmekből, szervezetek jogi és magán személyek hozzájárulásaiból és adományaiból, valamint egyéb bevételekből adódik. A Magyar Kolping Szövetség vállalkozási tevékenységet, csak másodlagos tevékenységként, közhasznú tevékenységének, illetve céljainak érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Egyházi intézményfenntartóként közfeladatokat vállal át, feladatait a vonatkozó szakmai előírásoknak, a jogszabályoknak és egyházi rendelkezéseknek megfelelően a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felügyeletével végzi. A fenntartói feladatok ellátását részletesen megfogalmazva jelen Alapszabályban és a belső szabályzataiban határozza meg. A MKSZ az általa birtokolt javakat az Alapszabályban lefektetett módon a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felsőbb irányítása alatt kezeli, amely hatóságnak a vagyonkezelésről éves számadást köteles benyújtani. Ugyanennek a hatóságnak az összegyűjtött ajándékok és adományok felhasználásáról is számadási kötelezettséggel tartozik.

7. 6.§. A tagság (1) (2) (3)

A Magyar Kolping Szövetségnek a Magyarországon működő Kolping család egyesületek lehetnek a tagjai. Tagsági viszony kérelemre, az országos vezetőség Ügyvivő testület határozatával jön létre. A Kolping név és jelképek használatára a Magyar Kolping Szövetség csak annak az egyesületnek ad engedélyt, amely elfogadja a Kolping mozgalom céljait és amelyet a Magyar Kolping Szövetség tagjának vesz fel. Elutasítás esetén a Közgyűlésnek Közgyűléshez lehet fellebbezni. Elutasítás esetén, a tudomásszerzéstől számított 8 (nyolc) napon belül, a felvételét kérő szervezet, fellebbezéssel élhet a határozat ellen a Közgyűléshez. A fellebbezésről a Közgyűlés a legközelebbi ülésén dönt. A felvétel feltételei az SZMSZ-ben találhatók

7.§. Pártoló tagság (1) A Magyar Kolping Szövetség pártoló tagjai lehetnek mindazon magán és/vagy jogi

személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek, akik/amelyek a Kolping szellemiséget, a Magyar Kolping Szövetség céljait és Alapszabályát elfogadják. (2) A pártoló tagi viszony kérelemre, az Ügyvivő testület határozatával jön létre. (3) A pártoló tag, a Magyar Kolping Szövetséggel kötött írásbeli megállapodás alapján és szerint vállalja tagsági hozzájárulás fizetését.

6

(4) A pártoló tag a rendes tag jogosítványaival és kötelezettségeivel nem rendelkezik, de

a Magyar Kolping Szövetség rendezvényeire, testületi üléseire az illetékes vezető tisztségviselő vagy testület döntése alapján meghívható.

8. §. A Kolping család egyesületek jogai (1) (2) (3)

(4) (5) (6) (7)

Igénybe venni a Magyar Kolping Szövetség szolgáltatásait. Igénybe venni a Magyar Kolping Szövetség anyagi támogatását a szervezeti és működési szabályzat előírásai szerint. Küldötteket delegálni a saját körzetében és az országos közgyűlésbe. Jogosult a Szövetség Közgyűlésén és egyéb testületi ülésein, nyilvántartásba vett képviselője révén részt venni, tanácskozási, és szavazati jog illeti meg Választás előtt javaslatot tenni a MKSZ körzeti és országos tisztségviselőinek személyére. Javaslatot tenni az Alapszabály módosítására. Részt venni a Magyar Kolping Szövetség programjaiban. Szervezési, konzultatív együttműködési fórumok létrehozása és működtetése

9. §. A Kolping család egyesületek kötelességei (1) (2)

Együttműködni a 3 2.§-ban megfogalmazott célok megvalósításában. Tagsági hozzájárulást fizetni a Magyar Kolping Szövetségnek.

(3)

Küldöttek útján részt venni a körzeti és az országos közgyűlés munkájában. Részt venni a MKSZ programjaiban.

10. § A tagsági viszony megszűnése (1)

A Kolping család egyesület tagsága megszűnik a Magyar Kolping Szövetségben: a) kilépéssel, a Magyar Kolping Szövetséghez intézett írásbeli bejelentéssel bármikor, b) kizárással, ha a Magyar Kolping Szövetség országos vezetősége Ügyvivő testülete erről határozatot hoz

c)

törléssel, az országos vezetőség határozattal törölheti azt, aki az előírt tagsági díjjal egy évnél tovább hátralékban van és ezt írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi, vagy amely hosszú időn keresztül tartósan nem működik közre a célkitűzés megvalósításában. a Kolping család egyesület önfeloszlató határozatával. a tag-egyesület megszűnésével.

Az (1) a-c eseteiben, a Kolping név és jelképek használatának jogát meg kell vonni az egyesülettől. A kizáró határozat meghozatala előtt egyeztető tárgyalást kell folytatni a Kolping család egyesülettel. A kizáró határozatot részletesen indokolni kell. Az (1) a-c eseteiben a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Magyar Kolping Szövetség közgyűléséhez címzett fellebbezésnek van helye.

(2)

A tag kizárható, ha az Alapszabály rendelkezését súlyosan, felróhatóan megsérti. A tagot tájékoztatni kell a kizárási eljárás megindításáról, számára biztosítani kell a védekezés lehetőségét és a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell.

7

(3)

(4)

A kizárás tárgyában első fokon az Ügyvivő testület jár el. Az Ügyvivő testület kizárás tárgyában hozott határozatával szemben, a érintett tag, az arról való tudomás szerzésétől számított 15 napon belül fellebbezhet a Közgyűléshez. A tagsági viszony a kilépés esetén a kilépés közlésének napján szűnik meg, a Szövetség, illetve a tag-egyesület megszűnése esetén a megszűnés napján, a tag kizárása esetén, az erről szóló határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg.

11. § A jelölés, a választás, az összeférhetetlenség és a visszahívás szabályai (1)

(2)

(3)

(4) (5) (6)

(7)

Az alapszabályban erre feljogosított testületek háromtagú öt tagú jelölőbizottságot választanak. A jelölőbizottság szóvivőt választ saját tagjai közül. A jelölőbizottság megbízatása egy alakalomra szól, és a megválasztandó tisztségviselők mindegyikének megválasztása után jár le. A jelölőbizottság köteles a javaslattételi határidő megjelölésével javaslatot kérni a tag-egyesületektől a jelöltek személyére. A jelöltek között saját mérlegelése alapján sorrendet állít fel. Csak olyan jelölteket állít, akik előzetes nyilatkozatukkal a jelölést elfogadták és megfelelnek az összeférhetetlenség törvényi és jelen Alapszabályba foglalt szabályainak /(7) bekezdés és 1.§ 24. pont/. Nem lehet jelölt, akinek jelöléséhez nem járult hozzá azon Kolping család egyesület, melynek tagja A jelölőbizottság a választásra jogosult testülettel minden - a tag egyesületek által javasolt - jelölt nevét ismerteti. Vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A választásra jogosult testület nyílt szavazással egyenként, dönt a jelölőbizottság által ismertetett jelöltek felvételéről a szavazólapra, egyszerű többséggel. A választási ciklus közben megválasztott tisztségviselők megbízatása a ciklus végéig tart. Kétfordulós az egyéni, titkos szavazás, ha az első fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a leadott szavazatok több mint felét. A második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Kétfordulós a listás, titkos szavazás, ha az első fordulóban kevesebb jelölt kapta meg a leadott szavazatok több mint felét, mint ahány tisztségviselőt meg kell választani. A második fordulóban a legtöbb szavazatot kapott jelöltek közül eggyel többen vesznek részt, mint az első fordulóban meg nem választott tisztségviselők. A Szövetség vezető tisztségviselője: országos vezetőség az Ügyvivő testület tagja, a felügyelő bizottság tagja valamely közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehetnek a szövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését követő két évben legalább egy évigvezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamely érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

8

(8)

(9)

A vezető testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a MKSZ Magyar Kolping Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a MKSZ Magyar Kolping Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Tisztségviselőt csak a megválasztására jogosult testület hívhatja vissza, a választással azonos szabályok szerint. A tisztségviselőt visszahívására kerül sor ha az Alapszabály rendelkezéseit nem tartja be Visszahívás, lemondás, vagy elhalálozás miatt megüresedett tisztséget csak választással lehet betölteni.

12. § Testületek A Magyar Kolping Szövetség szervezete A Magyar Kolping Szövetség testületei a következők: Az országos Közgyűlés. (1) Az országos vezetőség. Ügyvivő testület Az országos elnökség. (2) A felügyelő bizottság. A körzeti közgyűlés. A körzeti vezetőség. Az országos ifjúsági konferencia. Az országos ifjúsági munkacsoport A körzeti ifjúsági konferencia. A körzeti ifjúsági munkacsoport, A szeniorok képviseleti testületei.

(3)

Ügyintéző szervezet

13. § A z országos közgyűlés A Magyar Kolping Szövetség legfelsőbb döntéshozó szerve az országos közgyűlés. (1)

Az országos közgyűlés tagjai: A Kolping család egyesületek által megválasztott küldöttek. nyilvántartásba vett képviselői. Minden megkezdett 50 fő taglétszám után egy küldött választható. A körzeti közgyűlés által megválasztott küldöttek: b) az ifjúsági korcsoport képviselői, 2 fő körzetenként, a felnőtt korcsoport képviselői, 2 fő körzetenként, a szenior képviselők, 2 fő körzetenként. c) A körzeti Kolping szövetségek vezetőségi tagjai tisztségüknél fogva küldöttek. d) Az országos vezetőség tagjai tisztségüknél fogva küldöttek. e) A felügyelő bizottság tagjai.

a)

A Közgyűlés a Magyar Kolping Szövetség legfőbb testülete, amely a tag-egyesületek bírósági nyilvántartásba vett képviselőinek összességéből áll. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező nyilvántartásba vett képviselők több mint fele megjelent.

9

Tanácskozási joggal, de szavazati jog nélkül a felügyelő bizottság tagjai amennyiben más okból szavazati joggal nem rendelkeznek és a Magyar Kolping Szövetség munkavállalói, az Ügyvivő testület által meghívottak. (2)

A Kolping család egyesületek és a körzeti közgyűlés által megválasztott küldöttek mandátuma egy évre érvényes. Az országos közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) b)

Az alapszabály elfogadása és módosítása. Az alábbi tisztségviselők megválasztása négy év időtartamra, titkos szavazással: - országos egyházi elnök, - országos világi elnök, - az országos elnökség Ügyvivő testület további két tíz tagja., egyikük az ifjúsági korcsoport képviselő az országos ifjúsági konferencia jelöli, megválasztása az ifjúsági konferencia vétó jogának figyelembe vételével történik. - a szenior korcsoport képviselő,

c) d) e)

f) g) h) i)

j) k) l)

- a felügyelő bizottság öt tagja, A MKSZ Magyar Kolping Szövetség időszakos programjának elfogadása. Az országos vezetőség Ügyvivő testület tevékenységéről szóló beszámoló elfogadása. e) A közhasznúsági jelentés elfogadása, a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI tv. 19.§(3) bek-ben foglalt tartalommal, elfogadásra az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg kerül sor. Az éves beszámolót a jelenlevők nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hagyják jóvá. A szövetségi tagsági hozzájárulás összegének meghatározása. A felügyelő bizottság beszámolójának elfogadása. Az országos vezetőség Ügyvivő testület javaslata alapján döntés a MKSZ Magyar Kolping Szövetség feloszlatásáról, feloszlásáról, vagy más szervezettel való egyesüléséről. Ezen határozat titkos szavazással, a határozatképes országos közgyűlés jelenlévő küldötteinek több mint kétharmados szavazatával hozható meg. döntés az Ügyvivő testület tagfelvétel ügyében hozott elutasító határozata, valaminta tag kizárása ügyében hozott határozata elleni fellebbezésről. Örökös Tiszteletbeli elnöki cím adományozása, döntés a Fővédnök személyérőlés felkéréséről A Kolping család egyesületek szervezési, konzultatív fórumai létrehozásának elősegítése, működésük támogatása

(3) Az országos közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. Az országos világi elnök

a tervezett közgyűlés időpontjáról legalább 30 nappal előbb írásban értesíti a tagegyesületeket. Az országos világi elnök a napirend megjelölésével a meghívókat a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal küldi el a mandátummal rendelkező küldötteknek, tag-egyesületeknek, valamint nyilvános értesítés céljából kifüggeszti az MKSZ Magyar Kolping Szövetség székházának (1035 Budapest, Vihar u. 8.) hirdetőtáblájára. A

10

meghívóban szereplő napirendekhez tartozó előterjesztéseket a meghívó kiküldésével egyidejűleg, e-mail útján, a Magyar Kolping Szövetség honlapján történő közzététel útján, továbbá a Magyar Kolping Szövetség székház hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közölni. Rendkívüli országos közgyűlést kell összehívni a felügyelő bizottság kérésére, vagy ha a Kolping család egyesületek legalább egyharmada írásban kéri azonos indok megjelölésével. (4) A határozatképes országos közgyűlés - a (3) b) és h) pontot kivéve - jelenlévő tagjainak egyszerű szótöbbségével nyílt szavazással hoz döntést. A Közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van, amely szavazati jogot a tag-egyesület nyilvántartásba vett képviselője útján gyakorolhatja. (5) Az országos közgyűlésnek jogában áll saját ügyrendjét meghatározni, és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével indítványonként dönteni nyílt, vagy titkos szavazás alkalmazásáról. A közgyűlés nyilvános. (6) Az országos közgyűlést az országos világi elnök vezeti. Akadályoztatása esetén feladatát az országos egyházi elnök látja el. Az elnököket is érintő tisztújító közgyűlés levezető elnökének személyére az országos vezetőség Ügyvivő testület tesz javaslatot. (7) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Amennyiben a közgyűlés az Alapszabályt módosítja azt a bírósághoz történő benyújtás előtt megküldi a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának jóváhagyásra.

(8) (9)

A Magyar Kolping Szövetség meghívja a közgyűlésre a MKPK képviselőjét. A Közgyűlés, bármely, a Szövetség szempontjából jelentősebbnek minősülő ügy megtárgyalására, javaslat kidolgozására, létrehozhat eseti bizottságot

14. § Az országos vezetőség Ügyvivő testület Az országos vezetőség Ügyvivő testület a Magyar Kolping Szövetség ügyintéző és képviseleti szerve és irányító testülete. Minden olyan ügyben tanácskozik és dönt amely nem tartozik az országos közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. (1) Az országos vezetőség Ügyvivő testület tagjai: az országos elnökség tagjai (8 fő), az egyházmegyei egyházi elnökök a körzeti gazdasági vezetők (4 fő), a körzeti ifjúsági korcsoport képviselők (4 fő), a körzeti szenior korcsoport képviselők (4 fő), tanácskozási joggal, de szavazati jog nélkül az országos titkár, az országos gazdasági vezető és a körzeti titkárok.

- világi elnök (1 fő) - egyházi elnök (1 fő) - tagok (10) fő A közgyűlés, az egyesületi tagok közül, önálló titkos szavazással választja meg a világi és az egyházi elnököt és külön, együttes titkos szavazással a 10 fő Ügyvivő testületi tagot, négy évi időtartamra. A megválasztott Ügyvivő testületi tagok közül, az Ügyvivő testület első ülésén megválasztja a KOSZISZ (Kolping Oktatási Szociális Intézményfenntartó Szervezet)

11

(2)

és a Szövetség közötti kapcsolattartásért felelős Ügyvivőt, továbbá az ifjúsággal kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős Ügyvivőt. Az országos vezetőség Ügyvivő testület hatásköre különösen: ­ őrködik a Magyar Kolping Szövetség szellemisége felett, ­ az országos közgyűlés határozatainak végrehajtása, ­ a MKSZ Magyar Kolping Szövetség éves programjának jóváhagyása a 3.§-ban szereplő célok figyelembe vételével, ­ a MKSZ Magyar Kolping Szövetség évi költségvetésének elfogadása, ­ az éves beszámoló elkészítése és közgyűlésre való előterjesztésének jóváhagyása, a határozatképes vezetőségi ügyvivő testületi ülésen jelenlévő vezetőségi ügyvezető testületi tagok több mint felének szavazatával, ­ a Kolping család egyesületek alapszabály mintájának kialakítása, ­ három tagú jelölőbizottság megválasztása tisztújításhoz,

­ ­ ­ ­ ­

pályázat kiírása az országos titkári és az országos gazdasági vezetői állás betöltésére (a pályázati feltételeket az SZMSZ tartalmazza), munkaviszony létesítése, vagy megszűntetése az országos titkárral és az országos gazdasági vezetővel, Kolping család egyesület felvétele a MKSZ- Magyar Kolping Szövetségbe, Kolping család egyesület kizárása a MKSZ- Magyar Kolping Szövetségből,

gazdasági társaság, alapítvány, vagy társadalmi szervezet létrehozása, illetve belépés ezekbe, a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, módosítása, képviselők delegálása más szervezetekbe az MKSZ Magyar Kolping Szövetség szervezeti és működési szabályzata szerint (ifjúsági szervezetbe az országos ifjúsági konferencia jelöl),

(3)

(4)

(5) (6) (7) (8)

­

a „Kolping” név és jelképek használatának engedélyezése, ilyen engedély visszavonása,

­

az alapszabályhoz csatolt - a fenntartott intézmények felsorolását tartalmazó melléklet - módosítása.

Az országos vezetőség Ügyvivő testület legalább három havonta ülésezik. Az országos világi elnök a napirendet tartalmazó meghívót legalább két héttel az ülés előtt elküldi, valamint nyilvános értesítés céljából kifüggeszti az MKSZ Magyar Kolping Szövetség székházának (1035 Budapest, Vihar u. 8.) hirdetőtáblájára. Rendkívüli vezetőségi Ügyvivő testületi ülést kell összehívni, ha ezt a vezetőségi Ügyvivő testületi tagok legalább egyharmada írásban kéri azonos indok megjelölésével. Határozatot a határozatképes országos vezetőség Ügyvivő testület nyílt szavazással, egyszerű a megválasztott összes tag szótöbbséggel több mint felének egyetértő szavazatával hozza meg. Az országos vezetőség Ügyvivő testület ülését az országos világi elnök vezeti. Akadályoztatása esetén ezt a feladatot az országos egyházi elnök látja el. Az országos vezetőség Ügyvivő testület ülése nyilvános. Az országos vezetőség Ügyvivő testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az Ügyvivő testület tagjai kötelesek az ilyen tisztségben szokásos általánosan elvárható gondossággal eljárni. Ezen minőségükben a Polgári Törvénykönyv előírásai szerint felelnek a Szövetségnek okozott kárért.

12

(9)

Nem felelős a meghozott döntésért az Ügyvivő testület azon tagja, aki: § az Ügyvivő testület ülésen kifejezetten tiltakozott (vétót emelt) az Ügyvivő testület tervezett határozata vagy intézkedése ellen, § nem vett részt az ülésen és vétóját az ülés jegyzőkönyvének kézhezvételétől számított 3 napon belül a világi elnök felé írásban közölte, § az általa észlelt mulasztásról az intézkedés megtételéért felelős szervet olyan időpontban írásban értesítette, hogy ez a szerv még megfelelően intézkedni tudott volna Az Ügyvivő testületi tagság megszűnik: § a mandátum lejártával, § lemondással, § visszahívással, § elhalálozással,

15.§. A világi és az egyházi elnök A világi elnök az Ügyvivő testület ülései között végzi a Magyar Kolping Szövetség általános irányítását. A világi elnök önállóan jogosult a Magyar Kolping Szövetség képviseletére. Az egyházi elnök gondoskodik a Kolping szellemiség megőrzéséről. 15 . § Az országos elnökség Az országos elnökség a Magyar Kolping Szövetség konzultatív vezető testülete. Előkészíti az országos vezetőségi üléseket és az ottani határozatokat.

(1)

(2)

(3) (4)

A 8 főből álló országos elnökség tagjai: ­ az országos egyházi elnök, ­ az országos világi elnök, ­ a szeniorok képviselője, ­ az országos ifjúsági korcsoport képviselő, ­ a körzeti világi elnökök (4 fő), ­ tanácskozási joggal, de szavazati jog nélkül az országos titkár és az országos gazdasági vezető. Az országos elnökség hatásköre különösen: ­ előkészíti az országos közgyűlés és az országos vezetőség határozatait, ­ az országos titkáron és az országos gazdasági vezetőn keresztül irányítja az ügyviteli szervezet működését, ­ előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, ­ gondoskodik az MKSZ jelképeinek jogi védelméről, ­ tevékenységéről rendszeresen beszámol az országos vezetőségnek, ­ kezdeményezi rendezvények megtartását, ­ előkészíti és összehívja az országos vezetőség üléseit, Az országos elnökség legalább havonta ülésezik. Az ülést az országos világi elnök hívja össze, havonta egy alkalommal, a napirendi pontok közlésével Határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Akadályoztatása esetén feladatait az országos egyházi elnök látja el. Az országos elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

13

16. §. A felügyelő bizottság A felügyelő bizottság a Magyar Kolping Szövetség ellenőrző testülete. Tevékenységéről az országos közgyűlésnek tartozik beszámolni. (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

Öt tagját az országos közgyűlés választja meg. Kolping család egyesületi tagok közül. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, aki a) a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségének Ügyvivő testületének elnöke és tagja, b) a Magyar Kolping Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a Magyar Kolping Szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a MKSZ Magyar Kolping Szövetség által a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. A felügyelő bizottság működése összehívása: A felügyelő bizottság legalább negyedévente egyszer ülésezik, a napirendi pontok közlésével a felügyelő bizottság elnöke hívja össze, határozatait, nyílt szavazással szótöbbséggel hozza meg a résztvevő tagok nevének feltüntetésével . Tagjai közül titkos szavazással választja meg elnökét. A felügyelő bizottságot az elnök képviseli, akadályoztatása esetén a bizottság általa kijelölt tagja. A felügyelő bizottság ellenőrzi a szervezet Szövetség működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőtől jelentést, a szervezet szövetség munkavállalótól pedig tájékoztatást felvilágosítást kérhet jogosult részt venni a MKSZ Magyar Kolping Szövetség bármely testületi ülésén, a MKSZ bármely iratába betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Köteles az országos vezetőséget Ügyvivő testületet tájékoztatni és az Ügyvivő testület összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a MKSZ Magyar Kolping Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az országos vezetőség Ügyvivő testület döntését teszi szükségessé; továbbá ha vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az országos vezetőséget Ügyvivő testületet a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az országos vezetőség Ügyvivő testület összehívására a felügyelő bizottság is jogosult Ha az (5) pont szerint összehívott országos vezetőség Ügyvivő testület határozatképtelen, vagy nem hoz határozatot a (4) pontban leírt jogszabálysértés, illetve érdeksérelem elhárítására (megszüntetésére) a felügyelő bizottság jogosult az országos közgyűlés összehívására.

14

Ha a MKSZ arra jogosult testülete a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szerveket, egyházi részről a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát.

(7)

(8)

A Felügyelő Bizottság tagjai kötelesek az ilyen tisztségben szokásos általánosan elvárható gondossággal eljárni. Ezen minőségükben a Polgári Törvénykönyv előírásai szerint felelnek a Szövetségnek okozott kárért. Nem felelős a meghozott döntésért a Felügyelő Bizottság azon tagja, aki: § a Felügyelő Bizottsági ülésen kifejezetten tiltakozott (vétót emelt) a Felügyelő Bizottság tervezett határozata vagy intézkedése ellen, § nem vett részt az ülésen és vétóját az ülés jegyzőkönyvének kézhezvételétől számított 3 napon belül az Elnök felé írásban közölte, § az általa észlelt mulasztásról az intézkedés megtételéért felelős szervet olyan időpontban írásban értesítette, hogy ez a szerv még megfelelően intézkedni tudott volna. A Felügyelő bizottsági tagság megszűnik: § a határozott idő lejártával, § lemondással, § visszahívással, § elhalálozással, 17. § A körzeti közgyűlés

A Magyar Kolping Szövetség területi szervezeti egysége.

(1)

(2)

(3)

A körzeti közgyűlés tagjai: a) a körzeti vezetőség tagjai, b) a körzethez tartozó Kolping család egyesületek küldöttei (8 küldött egyesületenként): ­ az egyesület egyházi elnöke, az egyesület világi elnöke, ­ a körzeti ifjúsági konferencia küldöttei, 2 fő egyesületenként, ­ a felnőtt korcsoport képviselői, 2 fő egyesületenként, ­ a szeniorok képviselői, 2 fő egyesületenként, ­ tanácskozási joggal, de szavazati jog nélkül a körzeti titkár. A körzeti közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) Az alábbi körzeti tisztségviselők megválasztása négy év időtartamra titkos szavazással: körzeti egyházi elnökök, ­ ­ körzeti világi elnök, ­ körzeti gazdasági vezető, ­ a szeniorok két képviselője, ­ a fiatalok korcsoport két képviselője (a körzeti ifjúsági konferencia jelöl), ­ további négy vezetőségi tag. b) A körzet küldötteinek megválasztása az országos közgyűlésbe: ­ a fiatalok korcsoport két fő képviselője (a körzeti ifjúsági konferencia jelöl), ­ a felnőtt korcsoport két fő képviselője, ­ két fő szenior képviselő. c) A körzeti vezetőség tevékenységéről szóló beszámoló elfogadása. A körzeti közgyűlést legalább évente össze kell hívni. A körzeti világi elnök a napirend megjelölésével a meghívókat a közgyűlés időpontja előtt legalább két héttel küldi szét, valamint nyilvános értesítés céljából kifüggeszti az MKSZ székházának (1035 Budapest, Vihar u. 8.) hirdetőtáblájára. Rendkívüli körzeti

15

(4) (5) (6) (7)

közgyűlést kell összehívni, ha ezt a körzethez tartozó Kolping család egyesületek legalább egyharmada írásban kéri azonos indok megjelölésével. A határozatképes körzeti közgyűlés a (3) bekezdés a) és b) pontjában szereplő választást kivéve nyílt szavazással hoz határozatot. A körzeti közgyűlésnek jogában áll saját ügyrendjét meghatározni, és indítványonként dönteni a nyílt, vagy titkos szavazásról. A körzeti közgyűlés nyilvános. A körzeti közgyűlés a jelenlévő tagjai több mint kétharmadának szavazatával elrendelhet zárt ülést. A körzeti közgyűlést a körzeti világi elnök vezeti. Akadályoztatása esetén feladatát a körzeti egyházi elnök látja el. Az elnököket is érintő tisztújító közgyűlés levezető elnökének személyére a körzeti vezetőség tesz javaslatot. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. 18. § A körzeti vezetőség

A körzeti vezetőség a körzeti Kolping szövetség Ügyvivő vezető testülete. Minden olyan ügyben tanácskozik és dönt, amely nem tartozik a körzeti közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

(1)

(2)

(3) (4) (5) (6)

A 11 főből álló körzeti vezetőség tagjai: ­ a körzeti egyházi elnökök, ­ a körzeti világi elnök, ­ a körzeti gazdasági vezető, ­ körzeti ifjúsági korcsoport képviselők (2 fő), ­ körzeti szenior képviselők (2 fő), ­ további négy vezetőségi tag. ­ tanácskozási joggal, de szavazati jog nélkül a körzeti titkár. A körzeti vezetőség hatásköre különösen: ­ a körzeti közgyűlés határozatainak végrehajtása, ­ körzeti programok szervezése, ­ a körzeti Kolping család egyesületek anyagi támogatást igénylő pályázatainak véleményezése, ­ döntés a körzet gazdasági ügyeiben, ­ kapcsolat erősítése a körzet Kolping család egyesületei között, ­ véleménynyilvánítás a körzeti titkár munkaviszonyának létesítéséről, vagy ennek megszüntetéséről, ­ a körzeti ifjúsági korcsoport képviselő megválasztása az országos vezetőségbe (a körzeti ifjúsági konferencia jelölése alapján) a körzeti ifjúsági munkacsoport tagjai közül, titkos szavazással, ­ a körzeti szenior képviselő megválasztása az országos vezetőségbe, ­ három tagú jelölőbizottság választása a körzeti tisztújításhoz. A körzeti vezetőség legalább háromhavonta ülésezik. A körzeti világi elnök a napirendet tartalmazó meghívót legalább két héttel az ülés előtt elküldi. Rendkívüli vezetőségi ülést kell összehívni, ha ezt a vezetőségi tagok legalább egyharmada írásban kéri azonos indok megjelölésével. A határozatképes körzeti vezetőség nyílt szavazással hoz határozatot. A körzeti vezetőség üléseit a körzeti világi elnök vezeti. Akadályoztatása esetén ezt a feladatot a körzeti egyházi elnök látja el. A körzeti vezetőség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. 19. § Az országos ifjúsági konferencia

A Kolping család egyesületek ifjúsági korcsoportjainak országos képviseleti szerve. (1) Az országos ifjúsági konferencia tagjai: a) A Kolping család egyesületek ifjúsági korcsoport küldöttei, 2 fő egyesületenként. b) Az országos ifjúsági munkacsoport tagjai. (2) Az ifjúsági korcsoport küldötteit a Kolping család egyesületek választják egy éves ciklusra.. (3) Az országos ifjúsági konferencia feladatai: ­ elfogadja az időszakos országos ifjúsági programot, ­ elfogadja az országos ifjúsági munkacsoport beszámolóját,

16

­ ­

(4)

(5) (6) (7) (8)

segíti a Kolping mozgalmon belüli ifjúsági tevékenységet, ifjúsági korcsoport képviselő jelölteket állít az országos elnökségbe, képviselőket jelöl a nemzetközi ifjúsági Kolping szervezetekbe. Az országos ifjúsági konferencia legalább négyévente ülésezik. Az ülést az országos ifjúsági munkacsoport hívja össze. Az ülésre meg kell hívni az országos egyházi elnököt, az országos világi elnököt és az országos titkárt, valamint nyilvános értesítés céljából a meghívót ki kell függeszteni az MKSZ székházának (1035 Budapest, Vihar u. 8.) hirdetőtáblájára. Rendkívüli országos ifjúsági konferenciát kell összehívni, ha ezt a Kolping család egyesületek ifjúsági korcsoportjainak legalább egyharmada írásban kéri azonos indok megjelölésével. A határozatképes országos ifjúsági konferencia nyílt szavazással hoz határozatot. A országos ifjúsági konferenciát az országos ifjúsági korcsoport képviselő, vagy az országos ifjúsági munkacsoport által kijelölt más küldött vezeti. Az országos ifjúsági konferencia nyilvános. Az országos ifjúsági konferencia a jelen lévő tagjai több mint kétharmadának szavazatával elrendelhet zárt ülést. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. 20. § Az országos ifjúsági munkacsoport

Az országos ifjúsági munkacsoport az országos ifjúsági konferencia Ügyvivő testülete. A 17 főből álló országos ifjúsági munkacsoport tagjai: a) A körzeti ifjúsági munkacsoportok tagjai (16 fő). b) Az országos ifjúsági korcsoport képviselő (1 fő). (2) Az országos ifjúsági munkacsoport feladatai: ­ az országos ifjúsági konferencia határozatainak végrehajtása, ­ az éves országos ifjúsági program megtervezése és végrehajtása, ­ országos ifjúsági vezetőképzők szervezése, ­ kapcsolattartás más ifjúsági szervezetekkel, ­ az országos ifjúsági konferencia előkészítése, lebonyolítása. (3) Az országos ifjúsági munkacsoport évente legalább négy alkalommal ülésezik. Az ülést az országos ifjúsági korcsoport képviselő hívja össze. Az ülésre meg kell hívni az országos egyházi elnököt, az országos világi elnököt, és az országos titkárt, valamint a körzeti elnököket és titkárokat. (4) A határozatképes országos ifjúsági munkacsoport nyílt szavazással hoz határozatot. Az üléseket az országos ifjúsági korcsoport képviselő vezeti. Akadályoztatása esetén levezető elnököt kell választani. (5) Az országos ifjúsági munkacsoport üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(1)

21. § A körzeti ifjúsági konferencia A Kolping család egyesületek ifjúsági korcsoportjainak körzeti képviseleti szerve. (1) A körzeti ifjúsági konferencia tagjai: A körzeti Kolping család egyesületek ifjúsági korcsoport küldöttei, 2 fő egyesületenként. a) b) A körzeti ifjúsági munkacsoport tagjai. (2) Az ifjúsági korcsoport küldötteket a Kolping család egyesületek egy éves ciklusra választják. (3) A körzeti ifjúsági konferencia feladatai: ­ elfogadja a körzeti ifjúsági programot, ­ elfogadja a körzeti ifjúsági munkacsoport beszámolóját, ­ segíti a Kolping mozgalmon belüli ifjúsági tevékenységet, ­ megválasztja a körzeti ifjúsági munkacsoport négy tagját 4 év időtartamra, titkos szavazással, ­ a körzeti ifjúsági munkacsoport tagjai közül két főt jelöl a körzeti vezetőségbe, ­ egy főt jelöl az országos vezetőségbe a körzeti ifjúsági munkacsoport tagjai közül, ­ két körzeti ifjúsági korcsoport küldöttet jelöl az országos közgyűlésbe. (4) A körzeti ifjúsági konferencia évente ülésezik. Az ülést a körzeti ifjúsági munkacsoport hívja össze, nyilvános értesítés céljából a napirendet tartalmazó meghívót kifüggeszti az MKSZ székházának (1035 Budapest, Vihar u. 8.) hirdetőtáblájára. Az ülésre meg kell hívni a körzeti ifjúsági korcsoport képviselőket, a körzeti egyházi

17

(5) (6) (7) (8)

elnököt, a körzeti világi elnököt és a körzeti titkárt. A határozatképes körzeti ifjúsági konferencia nyílt szavazással hoz határozatot, kivéve a körzeti munkacsoport tagjainak megválasztását. A körzeti ifjúsági konferenciát a körzeti ifjúsági munkacsoport által kijelölt küldött vezeti. A körzeti ifjúsági konferencia nyilvános. A körzeti ifjúsági konferencia a jelen lévő tagjai több mint kétharmadának szavazatával elrendelhet zárt ülést. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. 22. § A körzeti ifjúsági munkacsoport

A körzeti ifjúsági munkacsoport a körzeti ifjúsági konferencia vezető testülete. (1) A körzeti ifjúsági munkacsoport tagjai: A körzeti ifjúsági konferencia által, tagjai sorából, titkos szavazással megválasztott négy fő. (2) A körzeti ifjúsági munkacsoport feladatai: ­ a körzeti ifjúsági konferencia határozatainak végrehajtása, ­ az éves körzeti ifjúsági program megtervezése és végrehajtása, ­ a kapcsolat erősítése a körzetben működő ifjúsági korcsoportok között, ­ körzeti ifjúsági vezetőképzők szervezése, ­ kapcsolattartás más ifjúsági szervezetekkel, ­ a körzeti ifjúsági konferencia előkészítése, lebonyolítása. (3) A körzeti ifjúsági munkacsoport évente legalább négy alkalommal ülésezik. Az ülést az országos vezetőség körzeti ifjúsági képviselője hívja össze. Az ülésre meg kell hívni a körzeti egyházi elnököt, a körzeti világi elnököt a körzeti titkárt, és az ifjúsági korcsoport képviselőit. (4) A határozatképes körzeti ifjúsági munkacsoport nyílt szavazással hoz határozatot. Az üléseken levezető elnököt kell választani. (5) A körzeti ifjúsági munkacsoport üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. 23. § Szeniorok szerveződése A szeniorok a jelen alapszabályban rögzített ifjúsági képviseleti szervekkel megegyező képviseleti szerveket hozhatnak létre.

17.§. Az Örökös Tiszteletbeli Elnök Az Ügyvivő testület javaslata alapján, a Közgyűlés, saját döntése szerint, a Kolping mozgalom és a Magyar Kolping Szövetség érdekében kifejtett tevékenysége, példamutató hozzáállása elismerésének kifejezésére, Örökös Tiszteletbeli Elnöki címet adományozhat a Magyar Kolping Szövetség hivatalban már nem lévő, volt világi vagy egyházi Elnökének. Az Örökös Tiszteletbeli Elnököt tanácskozási jogú részvétel céljából, a testületek üléseire meghívandó.

18.§. A Fővédnök Az Ügyvivő testület javaslata alapján, a Közgyűlés dönthet a Magyar Kolping Szövetség fővédnökévé történő felkérésről. Fővédnökké kérhető fel olyan, magyarországi püspök aki az MKPK előtt, a magyarországi Kolping mozgalom és ezen belül, a Magyar Kolping Szövetség érdekeit is szem előtt tartva tudja kifejteni tevékenységét. A Fővédnököt tanácskozási jogú részvétel céljából, a testületek üléseire meghívandó.

18

24 19.§. Ügyviteli szervezet (1)

Az ügyviteli szervezet felépítését, a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Az ügyviteli szervezetet az országos titkár és az országos gazdasági vezető irányítja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott megosztás szerint.

A Magyar Kolping Szövetség munkavállalói felett az országos titkár és az országos gazdasági vezető a világi elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint. Az országos titkár és az országos gazdasági vezető munkáltatója az országos vezetőség.

(2)

Az ügyviteli szervezet feladatai: - opetratív ügyintézés ­ a tisztségviselők és testületek tevékenységének segítése, ­ a költségvetés keretén belüli gazdálkodás, ­ programok szervezése és lebonyolítása, ­ a törvényes működés szakmai hátterének megadása, ­ testületi ülések jegyzőkönyvének és határozatainak nyilvántartása, irattározás, ­ közhasznúsági jelentés betekintésének és másolhatóságának lehetővé tétele, ­

intézmények fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása.

25 20.§. Nyilvántartás, tájékoztatás, nyilvánosság (1)

(2) (3) (4) (5)

(6)

A Magyar Kolping Szövetség a határozatot hozó vezető testületi ülések jegyzőkönyve alapján nyilvántartást vezet a határozatokról. A nyilvántartás tartalmazza a határozatot hozó testület megnevezését, a határozathozatal időpontját, a határozat tartalmát és hatályát, valamint a határozatot támogatók és ellenzők számát. Nyílt szavazás esetén a személyek nevét is fel kell tüntetni. A határozatokról az érintettek írásbeli tájékoztatást kapnak (levél vagy telefax vagy E-mail). A vezető testületek határozatait a MKSZ Magyar Kolping Szövetség székházában elhelyezett hirdetőtáblán ki kell függeszteni. A vezető testületi ülések jegyzőkönyveibe az MKSZ Magyar Kolping Szövetség székházában hivatali időben bárki betekinthet. A Magyar Kolping Szövetség működése, szolgáltatásainak igénybevételi lehetősége a székházában elhelyezett hirdetményeken, valamint a plébániákon terjesztett Kolping Újságon keresztül nyilvános. A MKSZ Magyar Kolping Szövetség az éves beszámolót, valamint a tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a tárgyévet követő június 3o-ig megjelenteti egy országos napilapban, a honlapján, valamint a Kolping Újságban. Az MKSZ Magyar Kolping Szövetség székházában a közhasznúsági jelentésbe, valamint működéssel kapcsolatos iratokba a székhely irodájában az illetékes tisztségviselővel történt előzetes egyeztetés után hivatali időben bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

19

(7)

A határozatok nyilvántartásáért, az érintettek tájékoztatásáért, a kifüggesztésért, a MKSZ Magyar Kolping Szövetség működésének nyilvánosságáért az országos titkár a felelős. Az egyesület tevékenységéről valamint gazdálkodásáról és vagyonkezeléséről rendszeresen beszámol a MKPK-nak.

26 21. §. Képviselet A Magyar Kolping Szövetség képviselője az országos világi elnök. , illetve az általa megbízott tisztségviselők . Az országos világi elnök akadályoztatása esetén - helyette - a Magyar Kolping Szövetséget az országos egyházi elnök képviseli. A világi elnök, konkrét ügyben jogosult a MKSZ Magyar Kolping Szövetség képviseletére az Ügyvivő testület tagja vagy az ügyviteli szervezet tagja részére, eseti meghatalmazás adására A Magyar Kolping Szövetséget a világi elnök akként jegyzi, hogy nevét a Magyar Kolping Szövetség kézzel vagy géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott elnevezése alá, a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányon szereplővel egyező módon, önállóan írja. A Magyar Kolping Szövetség bankszámlája felett a világi elnök önállóan jogosult rendelkezni.

22. §. A Magyar Kolping Szövetség megszűnése (1) A Magyar Kolping Szövetség megszűnik: § feloszlással, § más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, § feloszlatással, § illetőleg megszűnésének megállapításával. A bíróság az ügyész keresete alapján: § feloszlatja a Magyar Kolping Szövetséget, ha annak működése az Alkotmányba vagy törvénybe ütközik; § megállapítja a Magyar Kolping Szövetség megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan a törvény által megkívánt létszám alatt van. (2) A Magyar Kolping Szövetség feloszlása esetén a megszűnéssel kapcsolatos feladatok ellátását az Ügyvivő testület végzi. (3) A Magyar Kolping Szövetség megszűnésekor vagyonáról a Közgyűlés dönt úgy, hogy a vagyont a Nemzeközi Kolping Mozgalom céljainak támogatására kell fordítani.

20

A Közgyűlés a vagyon alapítvány formájában történő működtetését is meghatározhatja. Ha a Magyar Kolping Szövetség feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

23. A Magyar Kolping Szövetség által alapított kitüntetés (1)

(2)

A Magyar Kolping Szövetség a „Kolping Mozgalomért” kitüntetést alapítja. A kitüntetés plakettből és oklevélből áll. A kitüntetésnek három fokozata van: arany, ezüst és bronz. A kitüntetéssel pénzjutalom nem jár. Kitüntetés általában évente egyszer adható. Kitüntetés azon személynek adható, aki kiemelkedően hozzájárult a magyar Kolping mozgalom céljainak megvalósításához. Kitüntetendő személyekre a Kolping család egyesületek, és az Ügyvivő testület tehet javaslatot. Az évi kitüntetettek számát az Ügyvivő testület határozza meg. Az Ügyvivő testület dönt a kitüntetendő személyekről. A kitüntetéseket az egyházi elnök és a világi elnök együtt adja át.

1 24. §. Fogalmak és értelmező rendelkezések Ezen alapszabály alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: 1.

2. 3.

4. 5. 6. 7. 8.

Nemzetközi Kolping mozgalom: A Nemzetközi Kolping Szövetség, az Európai Kolping Szövetség, az Európai Kolping Ifjúsági Egyesület, az Európai Ifjúsági Munkacsoport szervezetek bármelyike, vagy mindegyike értendő alatta. Kolping család egyesület: Olyan, a bíróság által nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, melynek nevében a Kolping család egyesület szóhármas szerepel. A Kolping család egyesület tagja: Természetes személy, akit a Kolping család egyesület saját alapszabályának rendelkezései szerint tagjának felvett, és tagjának tekint. Középtávú program (terv): Egy évnél hosszabb, de négy évnél nem hosszabb időszakra vonatkozó program (terv). Tag egyesület: Kolping család egyesület, amely tagja a Magyar Kolping Szövetségnek. Tagsági hozzájárulás: A tag egyesületek által a Magyar Kolping Szövetségnek fizetendő pénzösszeg. Anyagi támogatás: Véglegesen, vagy visszterhesen átadott pénzeszköz, vagy más eszköz, illetve szolgáltatás. Tisztségviselő: Alapszabályi rendelkezés alapján - határozott időtartamra képviseletre, irányításra, ellenőrzésre, vagy meghatározott feladat ellátására megválasztott személy. Tisztségviselőt más - erre meg nem választott - személy nem helyettesíthet. Tisztségviselő csak az összeférhetetlenség szabályának megfelelő, 21

9.

tag-egyesületi tag lehet. Tisztségviselők: a körzeti vezetőség az Ügyvivő testület tagjai, a felügyelő bizottság tagjai, a jelölőbizottság tagjai, a szavazatszámláló bizottság tagjai, a mandátumvizsgáló bizottság tagjai. Vezető tisztségviselő: országos vezetőség, az Ügyvivő testület és a felügyelő bizottság tagjai Testület. Küldöttek, illetve tisztségviselők alapszabály szerint képzett csoportja.

10. Határozatképesség. Határozatképes azon testület, melynek ülésén tagjainak több mint fele jelen van. Ifjúsági korcsoport. A tag egyesületek - 30 évesnél fiatalabb tagjaiból alakított - szerve. Szeniorok korcsoportja. A tag egyesületek - nyugdíjas korú tagjaiból alakított - szerve.

11. Visszahívás. Tisztségviselő megfosztása tisztségétől. 12. Titkos szavazás. Szavazatszámláló bizottság felügyelete és kiértékelése mellett, szavazónként egyenként, szavazófülkében kitöltött egymástól nem megkülönböztetett szavazócédulán leadott szavazat. 13. Egyéni választás. Alapszabályban meghatározott tisztség betöltésére választás a tisztségre jelöltek közül titkos szavazással. Az egyéni választáshoz legalább két jelöltet kell állítani.

14. Listás választás. Alapszabályban meghatározott tisztségek betöltésére csoportos választás a jelöltek közül titkos választással. A listás választáshoz a tisztségviselők számánál legalább eggyel több jelöltet kell állítani. 15. Nyílt szavazás. Kézfeltartással történő szavazás. 16. Határozat. A határozatképes testület jelenlévő tagjai - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - több mint felének egyetértő szavazatával elfogadott indítvány. Szavazategyenlőség az indítvány elutasítását jelenti. 17. Megválasztott tisztségviselő. Az a jelölt, aki a leadott szavazatok több mint felét megkapta. A leadott szavazatok számának a határozatképesség követelményét ki kell elégítenie. 18. Mandátum. A küldött, illetve tisztségviselő megválasztását igazoló jegyzőkönyv. 19. Választási ciklus. Az alapszabályban meghatározott tisztségviselők, illetve küldöttek négyévenkénti választása. 20. Munkavállaló. A Magyar Kolping Szövetséggel munkaviszonyban álló személy. Ügyviteli szervezet. Az országos titkár és az országos gazdasági vezető által irányított munkavállalók a Magyar Kolping Szövetség ügyviteli feladatainak ellátására.

21. Összeférhetetlenség. A Magyar Kolping Szövetség tisztségviselői nem lehetnek közeli hozzátartozók. Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa (Ptk. 685. § b) pont). 22. Jegyzőkönyv. A testületi ülés körülményeit, vitáit és határozatait rögzítő irat. Tartalmazza az ülés megnevezését, időpontját, helyét, a levezető elnök nevét, a beszámolók és hozzászólások lényegét, a határozatokat és ezek hatályát, szavazatarányát, a határozatképesség megállapítását, az aláírt jelenléti ívet és a napirendet, valamint azt amit a testület bármely tagja jegyzőkönyveztetni kíván. A

22

jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá.

27 25. §. Záró és átmeneti rendelkezések (1) (2) (3) (4)

Jelen alapszabály módosítást a Magyar Kolping Szövetség 2006. október 28 2010. október 22.-én megtartott országos közgyűlése fogadta el. Az egyesület meghatalmazza az elnököt, hogy a módosított alapszabály hatályba léptetése érdekében a MKPK-nál és a Bíróságnál járjon el. Ezen alapszabály módosítás a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vételről szóló végzése jogerőre emelkedésének napjától hatályos. Jelen alapszabály módosítás a Fővárosi Bíróság által 2004. június 2-án. nyilvántartásba vett alapszabállyal egységes szerkezetbe foglalt szöveg.

(3) Az Alapszabályban nem részletezett kérdések tekintetében az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv., valamint a Ptk. rendelkezései az irányadók.

Budapest, 2010. október 22.

elnök

23