I. Az iskolai nevelés-oktatás feltétel és kapcsolatrendszere: ............................................. 8. oldal. Az iskola küldetésnyilatkozata: ....................................................................................... 10. oldal.
1. Az intézmény nevelési programja: ........................................................................... 13. oldal. 1.1.Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ......................................................................................... 13. oldal. 1.1.1. Alapelvek............................................................................................................... 13. oldal. 1.1.2. Általános célok ...................................................................................................... 13. oldal. 1.1.3. Általános feladatok ................................................................................................ 13. oldal. 1.1.4. Az általános célok mellett a KNJK-án belüli iskolatípusok céljai, feladatai ......... 14. oldal. 1.1.5. Eszközök és eljárások ............................................................................................ 16. oldal.
1.2.Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...................................... 17. oldal.
1.3.Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 19. oldal. 1.3.1. Az egészségfejlesztés intézményi feladatai ........................................................... 19. oldal. 1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................. 21. oldal.
1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 23. oldal. 1.4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink ................................ 24. oldal. 1.4.2. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ................................. 24. oldal. 1.4.3. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai............................................. 25. oldal. 1.4.4. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladati................................... 26. oldal. 1.4.5. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ......................................... 26. oldal. 1.4.6. Közösségi szolgálat ............................................................................................... 26. oldal.
1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ....................................... 27. oldal. 1.5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban hat.meg. ................ 27. oldal. 1.5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ................................................................. 27. oldal.
1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ....................................................................................................................... 28. oldal.
1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................... 29. oldal. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program SNI ................. 30. oldal.
2
1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ............. 31. oldal. 1.6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ...................................................................... 31. oldal. 1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................ 34. oldal. 1.6.6 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása ............................................. 35. oldal.
1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .......................... 35. oldal. 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................... 35. oldal. 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ............................................. 36. oldal. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák .............................................. 37. oldal.
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata........................................................ 38. oldal. 1.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja ........................................................................... 38. oldal. 1.9.2 Az értékelés rendje ................................................................................................. 39. oldal. 1.9.3 A vizsgatárgy részei és követelményei................................................................... 39. oldal. 1.9.4 A tanulmányok alatti vizsgák intézményi eljárásrendje ......................................... 41. oldal. 1.9.4.1 A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend ................ 41. oldal. 1.9.4.2 A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárásai – szabályai ............................ 42. oldal. 1.9.4.3 A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei........................................... 43. oldal.
1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ....................................... 43. oldal. 1.11. A felvételi eljárás különös szabályai ...................................................................... 43. oldal.
2. Az intézmény helyi tanterve .................................................................................... 45. oldal. 2.1. A választott kerettantervek megnevezése ................................................................. 45. oldal. 2.1.1 A gimnázium helyi tanterve ................................................................................... 45. oldal. 2.1.1.1 Reálgimnáziumi osztályok óraterve (4 évfolyam)............................................... 46. oldal. 2.1.1.2. Szakiskolát végzettek 2 éves GIMNÁZIUMI osztálya óraterve (2 évf.) .......... 47. oldal. 2.1.1.3. A szakközépiskolai képzés éretts.vizsgára felkészítő 12-13.évfolyama ............ 47. oldal. 2.1.1.4 Felnőttek levelező gimnáziuma ........................................................................... 48. oldal. 2.1.2. A szakközépiskola helyi tanterve kifutó rendszerben ........................................... 49. oldal. 2.1.3.Szakgimnáziumi képzés a 2016/17-es tanévtől ...................................................... 50. oldal. 2.1.4. A szakiskolai képzés kifutó rendszerben ............................................................... 56. oldal. 2.1.4.1. A szakközépiskola felmenő renszerben.............................................................. 57. oldal. 2.1.5. Szakgimnázium szakmai évfolyam helyi tanterve 13-14.évf. .............................. 58. oldal.
2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám ................................................................. 59. oldal.
3
2.2. 1. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....................................................................................................... 59. oldal.
2.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ......................................................................................................... 60. oldal. 2.3.1 A 9-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósulása .................................... 60. oldal. 2.3.2 Általános fejlesztési alapelveink ............................................................................ 61. oldal. 2.3.3 A kulcskompetenciák fejlesztése............................................................................ 62. oldal. 2.4. Mindennapos testnevelés .......................................................................................... 69. oldal.
2.5. Középszintű érettségi vizsga témakörei, választható érettségi vizsga tantárgyak........................................................................................................... 69. oldal. 2.5.1 Középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................. 69. oldal. 2.5.2 Választható érettségi vizsgatárgyak ....................................................................... 69. oldal. 2.5.3 Emelt szintű érettségire való fejlesztési feladatai és követelményei ...................... 70. oldal.
2.6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................ 70. oldal. 2.6.1 Nemzetiséghez nem tartozó tanulók ....................................................................... 71. oldal. 2.7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ................................................................................................. 72. oldal. 2.7.1 Tantárgyi teljesítmények értékelése ....................................................................... 72. oldal. 2.7.2 Írásbeli feladatok értékelése ................................................................................... 73. oldal. 2.7.3 Az elmaradt dolgozatok pótlása ............................................................................. 74. oldal. 2.7.4 A szabad pedagógusválasztás szabályai ................................................................. 74. oldal.
2.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ................................................................................................. 74. oldal.
2.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 74. oldal. 2.9.1 Csoportbontás ......................................................................................................... 74. oldal. 2.9.2 Egyéb foglalkozások .............................................................................................. 75. oldal. 2.9.3 Szabadidős foglalkozások ...................................................................................... 76. oldal.
2.10. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................... 76. oldal. 2.10.1 Az iskola egészségnevelési elvei .......................................................................... 76. oldal. 2.10.1.1 Az egészségnevelés általános célja, feladatai .................................................... 77. oldal. 2.10.1.2 Általános fejlesztési követelmények ................................................................. 78. oldal.
4
2.10.1.3 A testi és lelki egészség a helyi tantervekben (és kerettantervekben) ............... 78. oldal. 2.10.1.4 Az egészségnevelés ajánlott tartalma, témakörei .............................................. 81. oldal. 2.10.1.5 A tevékenység keretei, eszközei és módszerek ................................................. 82. oldal. 2.10.1.6 Az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségei ...................................... 83. oldal. 2.10.1.7 Mentálhigiéné .................................................................................................... 83. oldal. 2.10.2
Az iskola környezeti nevelési elvei ................................................................... 84. oldal.
2.11. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .............................................................................................................….85. oldal. 2.11.1 A magatartás értékelésének elvei ......................................................................... 85. oldal. 2.11.2 A szorgalom értékelésének elvei ........................................................................... 85 oldal. 2.11.3 A jutalmazás elvei ................................................................................................ 86. oldal.
3. Az intézmény szakmai programja 3.1.1 A szakközépiskola helyi tanterve kifutó! .............................................................. 87. oldal. 3.1.2. Érettségire épülő szakközépiskola kifutó 2 évfolyamos helyi tt ......................... 106. oldal. 3.1.3 Szakgimnáziumok kerettanterve a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben . 114. oldal. 3.1.4. Szakgimnázium szakmai évfolyam 13-14.évf. felmenő rendszerben ................. 158. oldal. 3.1.5 A szakiskola kifutó rendszerben 2016/2017 tanévtől ........................................... 187. oldal. 3.1.6. A szakközépiskola felmenő rendszerű helyi tantervei ........................................ 195. oldal.
4. Záró rendelkezések
207. oldal.
4.1 A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával egyéb intézkedések ........................................................................................................ 207. oldal. 4.1.1 A PP érvényességi ideje ....................................................................................... 207. oldal. 4.1.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ................................................ 207. oldal. 4.1.3 A pedagógiai program módosítása ....................................................................... 207. oldal. 4.1.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ................................................... 208. oldal. 4.2 A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó legit.záradék ..... 209. oldal.
Mellékletek ................................................................................................................... 212. oldal. I.
A SNI tanulók nevelési programja............................................................. 214. oldal.
Helyi tantervek és Szakmai Program mellékletei ...................................... 271. oldal.
5
BEVEZETÉS A KOLPING Nagyváthy János Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola 2013. szeptember 1-től működik a jelenlegi szervezeti keretek között, az alábbi intézmények jogutódjaként: • a Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Dráva Völgye Tagintézményének Nagyváthy János Szakképzője, • Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Nagyváthy János Középiskola, • Nagyváthy János Katolikus Középiskola, Szakiskola és Kollégium, • Nagyváthy János Katolikus Középiskola, a Földművelésügyi Minisztérium által 1953ban alapított csurgói Nagyváthy János Ipari és Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, valamint • a Somogy Megye Önkormányzatának Gimnáziuma és Szakközépiskola (alapítója 1792-ben gróf Festetics György) Képzési struktúrája nagyon széles, a gimnáziumtól a felnőttképzésig minden tagozat megtalálható. Iskolánk Csurgó város északi részén, egy 13 ha-os területen található, amely egyre inkább parknak tekinthető. E területen kapnak helyet az elméleti és gyakorlati képzés épületei, műhelyei, a kollégium, valamint a tanulók és a felnőttek étkezését, sportolását szolgáló létesítmények. Az intézmény beiskolázási területe elsősorban Csurgó és vonzáskörzete, de sok tanuló érkezik – elsősorban szakmai tanulmányok folytatására – Zala megyéből, és Somogy megye más régióiból is. Az iskola valamennyi dolgozója igyekszik megfelelni e sokszínű tanulóközösség és szüleik elvárásainak az elméleti és gyakorlati ismeretek magas szintű átadásával, a kulturált környezet kialakításával, és megőrzésével, a szabadidő hasznos eltöltése feltételeinek biztosításával és fejlesztésével. A Pedagógia Program a következő jogszabályok, dokumentumok alapján készült: − A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény − A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény − A nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet − A nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló módosítás 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet − A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet magyarázata − 150/2012. (VII:6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának rendjéről − 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről − Az 51/2012. (XII:21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
6
− A 23/2013. (III.29.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet módosításáról − A 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról − A 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról − Az 5/2016. (VI. 13) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról − A 40/2002. (VI:24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről − 19/2016. (VIII. 23) EMMI rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről − A 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról − A 102/2016. (V.13.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról − A II. Vatikáni zsinat GRAVISSIMUM EDUCATIONIS kezdetű deklarációja a keresztény nevelésről. Róma 1965. − A katolikus iskola. A Katolikus Nevelés Kongregációja. Róma 1977. − A katolikus iskola a harmadik évezred küszöbén. A Katolikus Nevelés Kongregációja. Róma 1997. − ETIKAI KÓDEX a magyarországi katolikus egyház közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok számára. Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet. Budapest 1998.
E módosítások tartalmazzák a szak- és felnőttképzés átalakításának jogszabályi kereteit, melyek elsődleges célja a szakképzés hatékonyabb megszervezése, szakmai és módszertani megújítása. A gazdaság szereplőinek szakképzésbe történő intenzívebb bevonása, mellyel megvalósíthatóvá válik a piacképes szakmák képzése. Az iskolában folyamatosan követnünk kell ezeket a törvényi és társadalmi változásokat, el kell fogadnunk azt is, hogy az iskola szolgáltató intézmény, az oktatás piacosodik, gazdasági verseny tényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki: • • • • • •
konstruktív életvezetésre való igényt, folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt, a tolerancia képességét, a kommunikációs és együttműködési képességeket, idegen nyelvi kommunikációs képességet, kezdeményező és vállalkozói képességet.
7
Az iskoláknak és a fenntartóknak alkalmazkodni kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó, munkaadók) igényeit és elvárásait. Az intézmények értékes hagyományaikra építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszenek a kor kihívásainak megfelelni. Ennek érdekében a kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése kezdődik meg 2009 szeptemberétől a TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című pályázat keretében a Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola négy intézményegységében. A pályázat alapvető célja a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével.
I.
Az iskolai nevelés-oktatás feltétel és kapcsolatrendszere
1. Tárgyi feltételek Tanulóink oktatását, képzését 23 tanterem, 8 csoportbontásra alkalmas kisterem, 7 szaktanterem (biológia, ének, fizika, kémia, informatika, rajz) biztosítja. A gyakorlati képzéshez 21 műhely, illetve a tangazdaság áll rendelkezésre, így valamennyi oktatott szakma gyakorlati képzését helyben tudjuk megoldani. A mezőgazdasági szakmák oktatását segíti a megfelelő géppark, az állattartótelep, a kertészet, és az iskola által használt 262 ha szántóföld. Valamennyi tanulónk sportolását, egészségének megőrzését szolgálja a tornacsarnok, a szabadtéri sportpályák és az uszoda. Az étkezési igényeket a Városi Önkormányzat konyhája maximálisan képes kielégíteni. Az elmélyült egyéni ismeretszerzést a folyamatosan fejlesztett könyvtár biztosítja. Vidéki tanulóink a kollégiumban nyernek elhelyezést, ahova minden igénylőt fel tudunk venni. A közismereti és szakmai tárgyak oktatása jó színvonalon oldható meg a rendelkezésre álló szemléltető, képességfejlesztő és kísérleti eszközök segítségével. Szertáraink jól felszereltek, de természetesen folyamatos fejlesztésre szorulnak az elhasználódás és a korszerűbb taneszközök megjelenése miatt. A szakmai gyakorlati képzések kialakításához egyre korszerűbb gépek és berendezések állnak a diákok rendelkezésére, melyeket pályázatok segítségével bővítettünk és bővítünk a jövőben is. Az igényekhez igazodva sikerült fejleszteni az informatika oktatást. A szaktantermi géppark korszerűsítése mellett újabb felhasználói munkahelyeket alakítottunk ki és tervezzük további szaktanterem kialakítását is.
8
2. Személyi feltételek Intézményünk 530 diákjának neveléséről, oktatásáról, ellátásáról, kiszolgálásáról 64 felnőtt dolgozó gondoskodik. Az elméletet (közismeret, szakmai elmélet) tanító kollégák száma 25 fő. Közülük 17 fő egyetemet végeztek. Főiskolai végzettséggel rendelkezik 8 fő. A pedagógusok közül 12 főnek kettő vagy több diplomája van. 5 fő rendelkezik pedagógus szakvizsgával. A gyakorlati képzést 14 fő szakoktató végzi, munkájukat 1 kolléga irányítja. Az iskolában működő munkaközösségek – humán, reál, osztályfőnöki, szakmai – tevékenysége átfogja az iskolai pedagógiai munka egészét. Az iskola képzési formáinak megfelelően pedagógusaink rendelkeznek a szakmai, érettségi felkészítéshez és vizsgáztatáshoz előírt végzettséggel és felkészültséggel. Diákjainkat valamennyi közismereti tárgyból fel tudjuk készíteni a középfokú és az emelt szintű érettségire, a középfokú érettségit intézményünkben tehetik le. A szakmai vizsgák mindegyikét ugyancsak helyben tudják tanulóink letenni. A körzetünkben is jelentkező idegen nyelvtanulási igény személyi feltételeit fokozatosan sikerült megteremteni. Jelenleg valamennyi tanulónk csoportbontásban és kiscsoportban tanulja az idegen nyelvet 4 nyelvtanár közreműködésével. Ugyancsak megoldottuk az informatikaoktatás személyi feltételeit, így valamennyi tanulónk legalább két évig tanul informatikát, de van négy évig, hat évig tartó képzési lehetőség is. Az iskola működtetését, ellátását 3 fős adminisztratív állomány, 21 technikai személyzet látja el. A nevelőmunkát segíti még a könyvtáros, a rendszergazda, az iskolaorvos és a védőnő. 3. Gazdasági feltételek Az intézmény működtetéséhez három formából biztosítható anyagi fedezet: - a fenntartói támogatásból - a saját bevételekből - pályázatokból, -alapítványi támogatásokból. Az első két forrás ugyan egyre növekvő, azonban csak a takarékos működéshez elegendő, felújításokra, fejlesztésekre nem tud kellő fedezetet biztosítani. Ehhez a pályázati rendszer ad lehetőséget, melyet eddig is sikeresen kapcsoltunk be fejlesztéseinkbe és ezt kívánjuk tenni a jövőben is.
4. Az iskola külső környezete A KOLPING Nagyváthy János Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Dél-Somogy egyik legnagyobb középfokú intézménye. Fenntartója Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet. Az iskola székhelye és szűkebb környezete 9
iparilag fejletlen. A munkahelyek száma nagyon lecsökkent, kevés új munkahely teremtődött. A fő tevékenységi formák a mezőgazdasághoz kötődnek. A meglévő munkahelyek többsége nem szakképzett dolgozót igényel, ezért végzett tanulóink elhelyezkedése nem könnyű. Kitörési lehetőség a továbbtanulás, újabb szakképzettségek, illetve magasabb szintű végzettségek megszerzése. A jelenlegi és leendő tanulóink szociokulturális háttere nem ad elég motivációt, hogy a tanulás kellő támogatottságot kapjon. A szülők iskolai végzettsége főleg szakmunkásképző, kisebb részben érettségi, és nagyon kevés a diplomás. A tanulók anyagi háttere is gyengébb az átlagosnál. Sokan nevelkednek csonka családban, számottevő a munkanélküli és a rokkantnyugdíjas szülők száma. Ugyanakkor mind a szülői, mind a tanulói elvárások növekedtek az iskolával szemben, miközben a támogató attitűdök csökkenőben vannak. Ebben a környezetben kell megfelelni a mindennapok kihívásainak.
5. Az iskola kapcsolatai Iskolánk kapcsolattartása az irányító hatóságokkal hatékony és megfelelő. A szülőkkel rendszeres, a helyi közösségekkel alkalomszerű. Intézményünket több vállalkozás anyagilag támogatja szakmai és pedagógiai feladatának megvalósításában. Egy külföldi iskolával (Meuselwitz) van testvériskolai kapcsolatunk. A németországi iskolai kapcsolat segíti a nyelvgyakorlást, a szakoktatók szakmai felkészítését, a tanulók cserelátogatásait. Az iskola Küldetésnyilatkozata
„... mindenkor és mindenütt az emberszeretetről kell tanúskodnunk, vajúdó korunk szenvedő világát egyedül a hiteles szeretettel hódíthatjuk meg, minden más erő tehetetlen..." /Adolph Kolping/
A KOLPING Nagyváthy János Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola létrehozói köszöntik az intézmény Pedagógiai Programjának Olvasóit. Reméljük, hogy megismerve szándékainkat, elképzeléseinket és a szakmai munkáról kialakított terveinket, mind többen válnak támogatóinkká, segítő szándékú bíráinkká céljaink megvalósítása során. 10
Jézus Krisztus, egyházunk alapítója és feje tanítványait, a benne hívőket azzal a feladattal bízta meg, midőn visszatért Atyjához: „Menjetek hát, és tegyetek tanítványommá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek!" (Mt 28, 19-20) Ebből a jézusi parancsból kiindulva az egyház mindig fontosnak érezte a missziót, a hit tanítását, terjesztését, az emberekért és a közösségért végzett kétkezi és oktató munkát. Amikor az egyház a történelem során iskolákat alapított, a korszerű ismeretek átadása mellett fontosnak érezte a tanúságtételt is alapítója mellett. Jézus követői a történelemben felismerték és megértették mesterük akaratát. Így Adolph Kolping is, aki 1813-ban született Köln mellett, szegény sorsú, nagycsaládos környezetben. A 24 éves iparos legény ösztöndíjjal kezdett gimnáziumi tanulmányokat, 28 évesen pedig teológiai tanulmányokat folytatott. Miután egyházának felszentelt szolgálattevője lett, a nagytehetségű, karizmatikus pap, író, szervező és vezető látta az iparos legények kiszolgáltatott és reménytelen helyzetét, ezért életét az ő felkarolásukra szentelte. Küldetésének érezte, hogy a kallódó ifjúságot szakma elsajátításához, és az emberi életet tekintve újabb fogódzóhoz: hithez segítse. A szeretet társadalomformáló erejébe vetett hitéből ösztökélve összegyűjtötte a társadalom peremére szorult iparos legényeket, és képezte, nevelte Őket, szállásukról gondoskodott. Az első katolikus legényegylet 1846-ban alakult Németországban. Hazánkban 1856-ban személyesen Kolping alapította a pesti belvárosi plébánián az első katolikus legényegyletet. Magyarországon 500 egylet működött. A katolikus legényegylet a náci üldözés miatt kényszerűségből családi egyletté vált, és neve névadójáról Kolping-ra változott. Innét veszi kezdetét, Adolph Kolping írásaira, pedagógiai hitvallására támaszkodik az oktatási rendszer, amely egyszerre vállal fel állami feladatot, és vesz részt az egyház küldetésében. Csurgó az Árpád-kor óta fontos szerepet játszik a térség életében. Közel ezeréves története során az egyházi és a gazdasági élet központjává vált. A II. Géza által Magyarországra hívott johanniták egyik birtokközpontja a XIV. századtól Csurgó lett. Emléküket és hatásukat őrzi a Johnniták terén álló Szentlélek templom, melynek nyolcszögletű tornya a Rend keresztjének jelentésével a nyolc evangéliumi boldogságot jelképezi. A Csurgói Római Katolikus Egyházközség plébánosa évek óta igyekszik az általános iskolából kikerülő fiatalokat katolikus iskolák felé irányítani. A városban azonban nem volt olyan katolikus középfokú oktatási intézmény, amely lehetőséget ad gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai végzettség megszerzésére. A csurgói iskola célja, hogy egy olyan keresztény szellemiségül, bensőséges légkört teremtő iskola jöjjön létre, amely korszerű és emberi válaszokat adhat korunk kihívásaira és a gyermekeinket érintő problémákra. Ahová a gyerekek szívesem járnak, mert megértő, motiváló és szeretetteljes légkör veszi őket körül. Ahol széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek sokoldalúan fejlődhetnek, tanulásuk alapja a hit, és a motivációs sikerélmény. Ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket. Az iskola jelenlegi és leendő pedagógusai hivatásuknak tekintik, hogy a színvonalas, teljesíthető elvárásokat támasztó képzés után olyan fiatal felnőtteket bocsássanak útra, akik képesek lesznek a társadalom hasznos tagjává válni azáltal, hogy meg tudják teremteni saját és leendő családjuk boldogulásának feltételeit. 11
Tudjuk, hogy tanulóink nem glóriával a fejük felett lépik át az intézmény kapuját. Egyelőre rendkívül alacsony azoknak az aránya, akik Jézus Krisztus, az egyház, a vallás iránti elkötelezettségből, tiszteletből választják az iskolát. Felismertük, hogy sokan, sok szülő, nevelőszülő, gyám, gondviselő helyezi belénk a bizalmát azzal a szándékkal, hogy a rájuk bízott, meglehetősen motiválatlan, sok esetben beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő gyermekből szakmunkást neveljünk. Őket nem elsősorban az intézmény egyházi jellege, hanem sokkal inkább az a pedagógiai munka vonzotta, amelyet az itt dolgozó kollégák teljesítettek. Azonban valljuk, hogy a vallásos nevelés is iskolánk elsőrendű feladatai közé tartozik, és ezen a térem is nagy türelemmel és elfogadó szeretettel kell munkálkodnunk. A nálunk tanuló fiatalok lelke rendkívül sebzett, és nehezen befogadó az új, és esetleg eddigi életszemléletüktől és „hitvallásuktól" gyökeresen különböző eszmék, információk, ingerek, életszemlélet és útmutatás iránt. A továbbiakban tehát a szakképesítések megszerzésén túl elsődleges feladatunkként kell meghatározni a fiatalok hitbéli, vallásos nevelésének erősítését. A társadalmi elvárás iskolánkban: „Legnagyobb küldetés itt, e földi létben: embernek lenni mindig, minden körülményben!” (Madách Imre) Tanulóink elvárása iskolánktól: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szentgyörgyi Albert) A tantestület elvárása önmagától: „Ha mindig ugyanazt csinálod, mint eddig, akkor annyit is érsz el, mint eddig, de ha valami újat, mást izgalmasat szeretnél, gondolj arra, mi állhat még előtted!” (Ismeretlen szerző)
12
1. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1 AZ
ISKOLÁBAN
FOLYÓ
NEVELŐ-OKTATÓ
MUNKA
PEDAGÓGIAI
ALAPELVEI,
CÉLJAI,FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI
1.1.1 Alapelvek Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapja és középpontja a krisztusi tanítás legfőbb alapelve az igazság, a hűség és a szeretet. Munkánkat a demokrácia értékei, az európai keresztényhumanista értékrend és a nemzeti értékek hatják át. Az iskolán belüli és kívüli kapcsolatok kialakítását az emberi méltóság és az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a különböző kultúrák iránti nyitottság és tolerancia jellemzi. Biztosítja a tanulók azon jogát, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Nevelő-oktató munkánk középpontjában a kompetencia alapú oktatás áll: olyan ismeretek, készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, amely megszilárdítja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket, és biztosítja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen tudás kialakulását. 1.1.2. ÁLTALÁNOS CÉLOK Az iskolában folyó nevelés-oktatás célja az, hogy • a tanítás váljék a hit üzenetévé: az intézmény céljainak megvalósulása nem pusztán a kiválasztott tananyagtól, programoktól függ, hanem főként az intézményben munkálkodó személyektől, a műveltség és a hit szintézise a nevelő személyiségében rejlő szintézis által születhet meg: a hit és az élet összhangjából • befogadó és nevelő személyiségformáló közösséggé váljon a gazdasági értelemben szegény, de gyerekeikről lelki értelemben is gondoskodni akaró családokból érkező diákok számára éppúgy, mint azoknak, akik tényleges családi háttér nélkül csonka családokból, vagy nevelőotthonokból érkeznek az intézménybe • közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, • kiterjessze és elmélyítse a tanulók általános műveltségét, hitét • kialakítsa az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, a kitartó és fegyelmezett munka képességét, • erősítse a tanulók önállóságát, öntevékenységét, kreativitását, • fejlessze a diákokban az önmagukért és környezetükért érzett felelősséget, • neveljen mások elfogadására, az újra való nyitottságra, rugalmasságra, • készítse fel a tanulót a társadalomba való sikeres beilleszkedésre, segítse őket egy értékeket és javakat teremtő élethez, • fejlessze a NAT által deklarált kulcskompetenciákat. 1.1.3. ÁLTALÁNOS FELADATOK Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy 13
•
•
•
•
• • • • • •
• •
elősegítse a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységben olyan légkört alakítson ki, amely segíti a tanulót abban, hogy mind érettebben élje a hitét, amely keresztény felelősségvállalásra indítja – „miközben kiműveli az értelmi képességeket, kifejleszti a helyes ítéletalkotást; bevezet az előző nemzedékek által megteremtett kulturális örökségbe: erősíti az értékek iránti fogékonyságot; előkészít az életpályára; növeli a kölcsönös megértéshez szükséges érzéket azzal, hogy a különböző természetű és származású növendékek között baráti közösséget alakít ki”1 az iskola munkájában a nevelés-oktatás eszközei között kiemelkedő hangsúlyt kap a hittan tanítása: „…ez az oktatás alapvetően különbözik a többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, hanem hogy az egész embert Krisztus tanítványává tegye.”2 kialakítsa a műveltség megszerzésének kívánalmát, az élethosszig tartó tanulás igényét, neveljen az élet tiszteletére, a természeti környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, fejlessze a kommunikációs és tanulási képességeket, neveljen az anyanyelv igényes használatára, tegye képessé a tanulókat az információk közti eligazodásra, ösztönözze a tanulókat a megszerzett ismeretekre épülő véleményalkotásra és az ezeken alapuló döntésekre, fejlessze a konfliktuskezeléshez szükséges személyiségjegyeket (önismeret, önbizalom, alkalmazkodó képesség, a siker és a kudarc tűrése, a kulturált vitakészség), fejlessze a logikus gondolkodás és problémamegoldás képességét, olyan légkört, környezetet alakítson ki, amely egymás kölcsönös tiszteletére nevel.
1.1.4. AZ ÁLTALÁNOS CÉLOK MELLETT A KOLPING NAGYVÁTHY JÁNOS KÖZÉPISKOLÁN BELÜLI ISKOLATÍPUSOK CÉLJAI, FELADATAI A gimnáziumi nevelő-oktató munka célja • • •
a tanulók értelmi, érzelmi, erkölcsi, közösségi és állampolgári nevelése, az összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelés, felkészítés az egyetemeken, főiskolákon való továbbtanulásra, értelmiségi pályára.
A gimnáziumi nevelő-oktató munka feladata • •
a mai kor kihívásainak megfelelő általános műveltség elsajátítása, jól hasznosítható nyelvtudás és korszerű informatikus ismeretek átadása, 14
•
tehetséggondozás.
A szakgimnáziumi nevelő-oktató munka célja, hogy • • •
•
a tanulók támogatást kapjanak a képességek, kompetenciák megalapozásához, kibontakoztatásához és megerősítéséhez, felkészítse a tanulókat a sikeres érettségi vizsgára, a szakképzésbe való bekapcsolódásra, felsőfokú továbbtanulásra, a tanulók értékeket, készségeket és életszerű tudást sajátítsanak el, és képessé váljanak ezek alkalmazására; váljanak alkalmassá önálló, felelős döntéseken alapuló munkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, készüljenek fel a folyamatos szakmai megújulásra, az egész életen át tartó tanulásra, a változó körülményekhez való alkalmazkodásra.
A szakgimnáziumi nevelő-oktató munka feladata, hogy • felkeltse az érdeklődést a választott szakterület iránt, • tegye képessé a tanulókat a gyakorlati életben felmerülő kérdések megválaszolására, • fejlessze a diákok kezdeményező, vállalkozó készségét, A TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósításában részt vevő intézményegységekben az érintett tanulócsoportokban: • a tanulás tanítása, • a szövegértési-szövegalkotási, matematikai, illetve digitális kompetencia fejlesztése, • a tanulókat a választott szakma elsajátításához szükséges műveltségi alapokhoz juttassa, • a tanulók támogatást kapjanak a képességek, kompetenciák megalapozásához, kibontakoztatásához és megerősítéséhez, • a tanulók értékeket, készségeket és életszerű tudást sajátítanak el, és képessé válnak ezek alkalmazására, • készítse fel a tanulókat a szakmai vizsgára, a munkába állásra, az egész életen át tartó tanulásra, • kialakítsa a munkatársakkal való együttműködés képességét. A szakközépiskolai nevelő-oktató munka feladata, hogy: • •
a tanulók adottságainak figyelembevételével határozza meg a követelményeket, hatékony és motiváló tanulási módszerek alkalmazásával növelje a diákok tanulási aktivitását, segítse sikerélményhez jutásukat, • egyénre szabott gyakorlati feladatokkal biztosítsa a szakma megszerettetéséhez szükséges munkasikert, A TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósításában részt vevő intézményegységekben az érintett tanulócsoportokban: • a tanulás tanítása, • a szövegértési-szövegalkotási, matematikai, illetve digitális kompetencia fejlesztése, 15
1.1.5. ESZKÖZÖK ÉS ELJÁRÁSOK Nevelő-oktató munkánk során a kitűzött célok elérése érdekében előnyben kell részesíteni azokat a módszereket, amelyek fokozzák a tanulók tanórai tevékenységét (tanuló centrikus oktatás), és melyek alkalmazkodnak a tanulók eltérő képességeihez, változó előképzettségükhöz (differenciált oktatás). A módszertani megújulás érdekében pedagógusaink folyamatosan részt vesznek olyan továbbképzéseken, melyeken a korszerű, inkluzív pedagógiát, a differenciált módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő oktatást megismerhetik, illetve továbbfejleszthetik. Az alábbiakban felsorolt módszerek aktivizáló hatása és hatékonysága a felsorolás sorrendjében növekszik, az alkalmazott módszer megválasztásában ezt a tényt pedagógusaink figyelembe veszik, alkalmazásuk a mindenkori szakmai autonómia részét képezi. 1.1.5.1. Alapmódszerek • tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdve kifejtés, előadás, előadás demonstrációval, illusztrációval • munkáltatás (egyéni, de nem önálló tanulás): feladatmegoldás, variációs módszer, házi feladat (azonos) • individualizálás (egyéni és önálló tanulás): egyénre szabott feladatok, feladatrendszerrel segített tanítás-tanulás, ugyanarról a témáról különböző nehézségű és bonyolultságú feladatok megfogalmazása a különböző képességű egyének vagy csoportok számára • együttműködésen alapuló tanulási módszerek: kooperatív tanulás, projekttanulás páros munka. 1.1.5.2. Motiváló módszerek • • • •
csoportmunka (a csoportokat különböző témájú és nehézségű feladatok elé állítjuk) játék (szerepjáték, szimuláció, verseny) vita kutató-felfedező módszer (főként a természettudományokban) projekt módszer (a tanulók érdeklődésének megfelelő tanulási célok és tartalmak megfogalmazása)
1.1.5.3. Stratégiák (komplex módszerek) • • • •
programozott oktatás számítógéppel segített tanítás-tanulás oktatócsomag mesterfokú tanítás-tanulás
.
16
1.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiségfejlesztés alapja a szeretet parancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője, mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul, a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Modern pedagógiai felfogás szerint a személyiségfejlesztés értékközvetítés, amelynek eredményeként a tanulók motívumai, szokásai, életmódja az értékekkel való azonosulás révén belső hajtóerővé, szükségletté válik. Célunk: a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése a különféle iskolai és iskolán kívüli tevékenységek megszervezésével. A NAT fejlesztési területei - nevelési célok • erkölcsi nevelés • nemzeti öntudat, hazafias nevelés • állampolgárságra, demokráciára nevelés • az önismereti és társas kultúra fejlesztése • a családi életre nevelés • a testi és lelki egészségre nevelés • felelősségvállalás másokért, önkéntesség • fenntarthatóság, környezettudatosság • pályaorientáció • gazdasági és pénzügyi nevelés • médiatudatosságra nevelés • tanulás tanítása Feladataink: • • • • •
az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, a közösségre és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása a tanulókban, a helyi tantervben leírt egységes alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás, a színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, szabadidős elfoglaltságok biztosítása, megfelelő szociális minták, attitűdök, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, családi életre nevelés, párkapcsolatok érzelmi hátterének fontossága, 17
• •
• • • • • •
• • • • • • •
élményszerű, pozitív minták bemutatása szentek életének, történelmi személyiségek, irodalmi hősök magatartási mintáin keresztül, az értelmi képességek fejlesztése, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása; az ismeretelsajátítási folyamatban bátrabban építünk tanítványaink aktivitására (önálló gyűjtőmunka, kiselőadás, megfigyelés, kísérlet, keresés a könyvtárban és az Interneten), versenyszellem kialakítása és fokozása, az önkifejezés gazdag tárházának bemutatása, gyakoroltatása, kommunikációs készségek fejlesztése, olyan iskolai légkör kialakítása, amely az egyének és csoportok kölcsönös megértését, együttérzését segíti elő, olyan magatartási szabályok kialakítása és működtetése, amelyek átláthatók, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatók, olyan érzelmi légkör kialakítása és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, amelyben a pedagógusok és a tanulók is biztonságban, jól érzik magukat, olyan szituációk, helyzetek, előadások, beszélgetések szervezése, mely során a felismerhetik adottságaikat, hajlamukat, tanulók önismerete fejlődik, rátermettségüket, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság és az elkötelezettség kialakítása, a munka fontosságának tudatosítása, tanórai és tanórán kívüli lehetőségek felkutatása a diákok alkotó tevékenységének elősegítése érdekében, a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, sportolási lehetőségek optimális kihasználása, tudatosítani a diákokban, hogy a szenvedélybetegségek kialakulása megelőzhető; felismerhetőségi jegyek tanítása; hangsúlyozni, hogy gyógyítási mód is létezik, környezettudatos életmód szokássá válásának kezdő lépéseit segíteni a megfelelő ismeretek átadásával, személyes példamutatással.
Kialakítandó személyiségjegyek: • a helyes önértékelés • az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük • józan, megfontolt ítélő- és döntési képesség • mások felé való nyitottság, befogadóképesség • szelídség, alázat, türelem • alaposság, mértékletesség • a bűnbánatra való készség • felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt Elvárásaink diákjainktól: • részvétel az iskola felekezetének és saját vallásuknak megfelelő egyházi programokban 18
• • • • • • •
tiszteletteljes, szép beszéd, szolgálatkész viselkedés tanárral, társakkal egyaránt mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása alapos, rendszeres legjobb tudásuk és képességeik szerint végzett pontos munka törekvés önmaguk megismerésére, ami segíti a későbbi hivatás iránti elkötelezettség kialakulását a rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése a házirend felelős betartása épített környezetünk megóvása és további gazdagítása
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. 1.3.1 Az egészségfejlesztés intézményi feladatai A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával: (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával); mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű)tantárgy hatékony (= bensővé váló)oktatása. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az intézményben: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Az egészség fogalma. A krónikus beteg egészsége. Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk. A környezet egészsége. Az egészséget befolyásoló tényezők. Szájhigiénia. A jó egészségi állapot megőrzése. 19
A betegség fogalma. 9. Megelőzhető betegségek. 10. A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata. 11. Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása. 12. Lelki eredetű táplálkozási zavarok. 13. A beteg ember táplálásának sajátosságai. 14. A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata. 15. Az egészséghez szükséges testmozgás. 16. A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában. 17. A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában. 18. Gerincvédelem, gerinckímélet. 19. Balesetek, baleset-megelőzés. 20. A lelki egészség. 21. Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében. 22. A két agyfélteke harmonikus fejlődése. 23. Az érett, autonóm személyiség jellemzői. 24. A társas kapcsolatok. 25. A nő szerepei. 26. A férfi szerepei. 27. A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs. 28. A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek. 29. A gyermekáldás. 30. A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére. 31. A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában. 32. A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés). 33. Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai. 34. A média egészséget meghatározó szerepe. 35. Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja. 36. Fogyasztóvédelem. 37. Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. 38. Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése. 39. Iskola-egészségügy igénybevétele. 40. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. 41. Otthoni betegápolás. 8.
A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők): 42. a tanulási
eredményesség javítása; 43. az iskolai lemorzsolódás csökkenése; 44. a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; 20
45. a
dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése; 46. bűnmegelőzés; 47. a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; 48. az önismeret és önbizalom javulása; 49. az alkalmazkodó-készség, a stressz-kezelés, a problémamegoldás javulása; 50. érett, autonóm személyiség kialakulása; 51. a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése; 52. a társadalmi tőke növelése. A megvalósítás alapvető irányai: 1. Mindennapi testnevelés megvalósítása 2. Egészségfejlesztő – szemléletformáló – iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód és a testmozgás iránti igény viselkedésbe épülése érdekében. 3. Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok kimunkálása 4. Szabadidős közösségi mozgás programok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Lehetőség van elsősegély tanfolyam kívül az egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának főbb célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; 21
– –
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat és a katasztrófavédelem felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt vagy tűzoltót hívni.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés –
az 9-12.évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az 922
12. évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: – szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); – minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; – évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” XX „A katolikus iskola magát kevésnek ismeri saját nevelői feladatának megvalósítására, ezért tudatában van annak, hogy az őt alkotó közösségnek folytonosan táplálkoznia kell azokból a forrásokból, amelyekből létezésének jogcíme ered.”XX A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben történő nevelésének megszervezése, irányítása a nevelő-oktató munkánk alapvető feladata. A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban nem magukra hagyott egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük gimnáziumi éveik alatt. A közösség részeként az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie: • jóakarat, bizalom, őszinteség, •
a különbözőség tisztelete,
•
azonosulási képesség, rugalmasság,
• •
türelem és mértékletesség a teljesítmény értékelésében, a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas elvégzése a képességek legkedvezőbb érvényesülése szerint,
•
a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség, figyelmesség, udvariasság,
•
az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése, 23
•
az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága, gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása a társadalmi önmegvalósulás folyamatában önbizalmat, sikerélményeket adó voltuk miatt,
•
a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes (szokássá emelendő) gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése),
•
a külső környezet értékeinek áttételesen személyiséget formáló szerepe érvényesüljön a szűkebb környezet esztétikus belső fejlesztésében.
1.4.1 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a hosszabb tanítási – tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. • Feladat: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése • A tanulók életkori figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm (a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró) átalakulásától az autonóm (önmagát értékelni és irányítani képes) személyiséggé válásáig. • Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. • A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusoknak a közösségek tevékenységét tudatosan tervezni és folyamatosan szervezni kell, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. • A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 1.4.2 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a hosszabb tanítási – tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat 24
megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a fiatalokat tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyet a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladatok megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: • A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. • A szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére egyéni segítséget nyújtunk. Figyelembe vesszük a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ajánlását, fejlesztő foglalkozásokat szervezünk. 1.4.3 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, és így alakul ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését. Hagyományőrző tevékenységek: • • • •
Megemlékezések (október 6., a kommunizmus áldozatainak emléknapja, a Holocaust emléknapja) Iskolai ünnepségek (október 23., március 15., szalagavató, ballagás) Egyéb rendezvények (pl. szecskaavató, diáknapok, stb.) Lelki gyakorlatok, zarándoklatok
A Kolping szellemiség erősítése és jelentőségének megértetése magyarországi és külföldi Kolping iskolákkal való kapcsolattartás. Az iskolai közösségalkotást szolgálja iskolazászlónk, valamint iskolajelvényünk, amely összetartozásunkat szimbolizálja. 25
1.4.4 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az intézményben diákönkormányzat működik. A diákönkormányzatok munkáját megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az intézmény igazgatója által megbízott nevelő segíti. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai, működési alapelvei: • Közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. • A meglévő közösségi munkák közösségfejlesztő és közösségépítő tevékenységek fejlesztése. • A közösség iránti felelősségtudat kialakítása, fejlesztése. 1.4.5 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. zarándoklatok, túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a költségvetéséből erre a célra fordítható keret erejéig támogatást nyújt. 1.4.6 Közösségi szolgálat. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. § (4) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése (2016. január 1-e után megkezdett vizsga esetén). Ennek igazolása mellőzhető felnőttoktatás esetében, illetve ha a sajátos nevelési igényű tanuló szakértői javaslatában ezt a bizottság javasolja. A közösségi szolgálat megszervezésével kapcsolatos feladatokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 133. §-a szabályozza. A gimnázium és a szakközépiskola 9-11. évfolyamon szervezzük meg a közösségi szolgálatot, mely 9. évfolyamon 5 óra felkészítő foglalkozással kezdünk, majd a 11. évfolyamon 5 óra feldolgozó foglalkozással zárjuk a program teljesítését. A tanulók és a szülők az iskola által felkínált lehetőségekből választhatnak; illetve javaslatot is tehetnek az intézményegység vezetőjének arra vonatkozóan, hogy milyen további szervezetekkel kössön az iskola együttműködési megállapodást a közösségi szolgálat elvégzése érdekében. Amennyiben egy tanuló – pl. hiányzásai miatt – nem tudja teljesíteni az 50 órát a 11. évfolyam végére, akkor a hiányzó órákat a 12. évfolyam során pótolhatja. Az együttműködési megállapodások megkötéséért az intézményegység vezetője, az elvégzett feladatok dokumentálásáért az osztályfőnök felelős. A dokumentálás során az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kiadott Módszertani segédletet tekintjük irányadónak. 26
1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.5.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. Feladataik továbbá: • a tanítási órákra való felkészülés, • a tanulók dolgozatainak javítása, • a tanulók munkájának rendszeres értékelése, • a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, • érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, • kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, • a tanulmányi versenyek lebonyolítása, • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, • felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, • iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, • osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, • az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, • tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, • részvétel a munkaközösségi értekezleteken, • tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, • szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
1.5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket: • Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. • Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. 27
• • • • • • •
•
• • • • • •
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Az osztályban és a szülői közösségben előkészíti a sajátos nevelési igényű tanulók befogadását. Szükség szerint – a szaktanárokkal is egyeztetve – a jogszabályokban meghatározott módon kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Az igazolatlan hiányzásokat rendszeresen ellenőrzi és a 10. igazolatlan óra után a tanköteles korú tanulók esetében jelzi a titkárságon, hogy értesíteni kell a tanuló tartózkodási helye szerinti illetékes kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. Harminc igazolatlan óra után ismételten értesíteni kell a gyermekjóléti szolgálatot és az általános szabálysértési hatóságot, ötven igazolatlan óra után pedig a tanuló tartózkodási helye szerinti illetékes kormányhivatalt és a gyámhatóságot. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Formái: • Iskolai sportkör: Az adott iskolai sportkör tagja az intézmény minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
28
• Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az intézmény nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A szakkör lehet ingyenes, vagy térítési díj ellenében igénybe vehető. • Versenyek, vetélkedő, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (hittan, szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az intézményben évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Ők az országos, regionális illetve a megyei versenyeken tagintézményenként vehetnek részt és adhatnak számot tudásukról. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. • Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Támogatjuk a szakmai kiállításon való részvételt is. 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Célunk a valamely területen az átlagosnál jobb képességekkel rendelkező, ezen belül a kiemelkedően tehetséges tanulók felismerése, képességeiknek kibontakoztatása, fejlesztése. Tevékenységek: • • • • • • • • • • •
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a csoportbontásos oktatás; a nem kötelező / választható / tanórán tanulható tantárgyak tanulása; a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók / Kolping tanulmányi versenyek, OKTV, OSZTV, SZKT, szaktárgyi, sport, kulturális stb./; a szabadidős foglalkozások / pl. színház- és múzeumlátogatások/; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése, kapcsolat a különböző szakmai szervezetekkel, a tehetséges tanulók irányítása, „központi” szakkörökbe, zeneiskolába, sportegyesületekbe stb.
29
•
A szakkörök, tehetséggondozó műhelyek, fakultációk és egyéb képesség kibontakoztatását segítő és felzárkóztató tevékenységek MINIMUM 6 FŐ/CSOPORT létszámmal indíthatóak!
1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program SNI . Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal összhangban az iskola fontos feladata, hogy feltárjuk azokat az okokat, melyek a tanulók tanulási kudarcaihoz vezettek. Biztosítjuk a tanulók számára a felzárkóztatás lehetőségét. Segítséget kell nyújtani abban, hogy a családi háttérből adódó hátrányos helyzet enyhüljön. Nem megfelelő családi háttér esetén támogatásban való részesítés: • • • • • •
tankönyvtámogatás differenciált biztosítása, tartós tankönyvek biztosítása, kollégiumi elhelyezésben segítségadás, felterjesztés önkormányzati támogatásra, segélyezésre, a diákétkeztetés biztosítása, igény esetén a tanulószoba megszervezése.
Az oktató-nevelő munkában szükséges, hogy: • • • • •
ösztönözzünk a korrepetálásra, szükség esetén a fejlesztő foglalkozásokon való részvételre, a pályaorientációs oktatással a tanulási kedv fokozása, változatos módszerekkel motiválás, sikerélmény biztosítása – segítsünk megfelelő tanulási stratégiák kialakításában, a szakma tanulásához szükséges az életkori sajátosságoknak megfelelő tananyagtartalom összeállítása, egyénre szabott tanítási – tanulási folyamat kialakítása
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását az intézmény összetett feladatként kezeli. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében az intézmény vállalta, hogy az tanulócsoportokban az összes óra 40%-ban IPR-módszerrel támogatottan oktatnak.
érintett
30
1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az egyház elsősorban azoknak ajánlja fel nevelő szolgálat, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi eszközökkel, nélkülözik a család segítségét és érzelmi melegét, vagy távol vannak a hit ajándékától.”XX Intézményünk csatlakozva e deklarációhoz és a Kolping szellemiséget követve befogadó közössége a család nélkül vagy hátrányos családi helyzetben felnövekvő gyermekeknek. Tudva, hogy az iskolai problémák jelentős része a család életében gyökerezik, számolnunk kell azzal, hogy számos olyan gyermek, (illetve nevelőik) választják intézményünket, akiknek kisiskolás kora óta magatartási, illetve beilleszkedési nehézségeik vannak. Sarkalatos pontja az iskola működésének ezeknek a tanulóknak a nevelése. Ha ők kiegyensúlyozott személyiséggé válnak, elkerülhetik, hogy későbbi életük során, családapává, családanyává válva szembesüljenek korábbi problémáikkal, és saját gyermekeik számára se tudjanak megoldási alternatívákat felmutatni. A problematikus diák saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Célunk, hogy tanulóinkat úgy neveljük, hogy a magatartást szabályozó normákat elfogadják, képesek legyenek az osztályközösségbe, az iskola közösségébe beilleszkedni. Találják meg az összhangot az egyéni és közösségi érdekek között. Legyenek képesek tetteik szociális konzekvenciáinak, más személyek problémáinak és érdekeinek figyelembe vételére. Értsék meg a magatartást szabályozó normák érvekkel történő alátámasztását. Tevékenységek: • az osztályfőnökök és a szaktanárok egyéni beszélgetések során próbálják meg a diákokkal együtt megkeresni a problémát előidéző okokat, • minden nehézségekkel küzdő diák esetében egyénre szabott korrekció alkalmazása az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével, • speciális osztályfőnöki órák keretében személyiségfejlesztő módszerek, személyiségfejlesztő programok alkalmazása; amennyiben szükséges, illetékes szakemberek segítségének igénybe vétele, • súlyos zavarokkal, problémákkal küzdő diákjainknál orvosok, pszichológusok pszichoterápiás segítségének igénybe vétele, • állandó kapcsolat tartása a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Nevelési Tanácsadóval, • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, • a felzárkóztató foglalkozások, fejlesztő foglalkozások tartása, • a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, szükség esetén családlátogatások. 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskolának meg kell küzdenie ezzel a helyzettel, de szembe kell nézni azzal, hogy egyedül képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. 31
Az egyházi iskolák általában, intézményünk pedig nevelési elvei és célkitűzései szerint megkülönböztetett figyelmet szentel a gyengébbeknek, és segíti a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. A gyermekvédelmi törvény azon az elven alapszik, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Ebben kell az államnak és az önkormányzatnak, valamint ezek intézményeinek segítséget nyújtani. Ennek érdekében foglalja össze a törvény a gyermek alapvető jogait és e jogok érvényesülésének garanciáit, illetve a szülői jogokat és kötelességeket. A törvény megállapítja, hogy a gyermekvédelem olyan tevékenység, amely: • • •
a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, a veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, a szülői gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányul.
A gyermekvédelmi teendők ellátása az igazgató és az összes pedagógus feladata és kötelessége. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek e munkákat koordinálnia kell. Feladata: • • •
a tanulók, szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldására érdekében fordulhatnak; a veszélyeztető okok megléte esetén – melyek feltárásában segít az osztályfőnöknek – értesíti a gyermekjóléti szolgálatot; a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi.
A fentiek alapján az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására és megszüntetésére terjed ki. A megelőzést a következő tevékenységek szolgálják: • • • • •
az intézménynek rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal (szülői értekezlet, fogadóórák, levél), segíteni és biztosítani kell a tanulói szervezetek, diákönkormányzatok (DÖK) létrejöttét és működését, a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység, minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges egészséges környezetet, a képességeinek, tehetségének kibontakozását, a tanulók jogait tiszteletben kell tartani, egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe nemzeti vagy etnikai hovatartozása, vallása, származása miatt,
32
•
az intézménynek együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal (rendőrség, gyámhatóság, gyámhivatal), szervezetekkel (családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, ÁNTSZ, Vöröskereszt) és személyekkel (védőnő, orvos).
A feltárásnak a következő területekre kell kiterjedniük: •
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit (felmérések, tesztek, kapcsolat az osztályfőnökökkel), • meg kell keresni a problémák okait (egyéni beszélgetések gyerekkel, szülővel, igazolatlan hiányzások ellenőrzése), • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • jelezni kell a problémát a gyermekjóléti szolgálatnak. A gyermekvédelmi problémák feltárásának célja, hogy megelőzzük a súlyosabbá válásukat. Az iskolán belüli segítségnyújtás tevékenységi formái: • •
differenciált oktatás és képesség-fejlesztés személyes és egyéni tanácsadás a tanulóknak, szülőknek (korrepetálás, fogadóóra, egyéni beszélgetés, szülői értekezlet) • kedvezményes étkeztetés • a törvény szerinti egészségügyi szűrővizsgálat • tanórán kívüli szabadidős programok szervezése • szabadidő szervező alkalmazása • a tanulók szociális helyzetének javítása, segélyekre való felterjesztés • a szülőkkel való együttműködés – szülő értekezlet, szülői munkaközösség, iskolaszék A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége: • • • • •
• •
segíti és összehangolja az intézmény pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét, az osztályfőnök jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és SNI tanulókat, rendszeres kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, különös tekintettel a pártfogolt tanulókra (telefon, személyes találkozás, levél útján), megjelenik a Családsegítő Központban rendezett koordinációs értekezleteken, tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel, ennek érdekében az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a fontosabb intézmények címét, telefonszámát, félévkor és év végén a pártfogolt tanulókról értékelést küld a Gyermekjóléti Szolgálatnak, az igazolatlan hiányzásokat rendszeresen ellenőrzi és a 10. igazolatlan óra után a tanköteles korú tanulók esetében értesíti az illetékes jegyzőt. 33
1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A feladatot az ifjúságvédelmi feladatokkal összhangban kezeljük. Kiemelt fontosságú az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. A tanév kezdetén különféle felmérések szolgálják az információgyűjtést tanulóinkról. A feltáró munkában minden tanulóról elegendő információ kell, hogy rendelkezésre álljon. A tevékenység célja, segíteni azokon a tanulókon, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek vagy halmozottan hátrányos helyzetűek: •
•
a családi környezetükből adódóan (csonka családban élő gyermekek, állami gondozott gyerekek, munkanélküli szülők gyermeke, átmenetileg hátrányos helyzetűek) iskolai körülményeiket tekintve.
Fontos a megelőzés szerepe, ezért osztályfőnöki órákon kiemelt hangsúlyt kapjanak a megelőzést elősegítő témakörök (a törvény által magadott óraszámban). Ilyen témakörök például: • káros szenvedélyek elleni fellépés, • a család szerepe, • egészséges életmód. A fenti témákból tartott osztályfőnöki órák fontos feladata, hogy felkészítsék a gyerekeket arra, hogy önálló életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. A nevelés nyújtson támogatást – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol, drog) kialakulásának megelőzésében. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Megkerülhetetlen feladat, hogy a nevelés foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, valamint a szexuális úton terjedő betegségekkel. Az iskola fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az iskola, mint élettér, biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok végrehajtása nem nélkülözheti a szülőkkel való kapcsolattartást (fogadóóra, szülői értekezlet, családlátogatás, iskolaszék). A diákbizottságokat is bevonjuk döntéseink előkészítésébe. Fontos feladat a felzárkóztatás és a hátrányos helyzet csökkentése. Például: • • • •
rendszeres korrepetálás, tanulószobai foglalkozások tartása, kedvezményes étkeztetés, javaslat önkormányzati segélyezésre, folyamatos kapcsolattartás az ifjúságvédelmi szervekkel gyámhatóság, családsegítők, rendőrség).
(önkormányzatok, 34
1.6.6
Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése- oktatása
Az intézmény befogadó iskola, vállalja a sajátos nevelési igényű, egyéb pszichés fejlődési zavarral (tanulási és figyelemzavarral) küzdő tanulók ellátását. Iskolánkban 1 fő gyógypedagógus egyéni fejlesztési terv alapján dolgozik minden SNI tanulóval. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a befogadó környezet kialakítására. Pedagógiai szemléletét a sokszínűség felismerésére, elismerésére törekvés, a tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodó, az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési módok alkalmazása jellemzi. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. Az adaptációs folyamatban a pedagógusok a tanuló számára előnyös ismeretelsajátítási módszereket preferálnak. (1.sz. melléklet tartalmazza a fejlesztési irányelveket) Adaptációs tevékenység pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetén: • a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban rögzítettekkel, • speciális tanulásszervezési eljárások, értékelés, eszközhasználat, • a szakértői vélemény javaslata alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés.
1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Iskolánkban a tanulók a döntési folyamatokban való részvételi jogokat a diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatják. A diákönkormányzat munkáját az általa javasolt tanár (DMS) segíti. A diákmozgalmat segítő tanár, az osztályfőnökök és minden szaktanár feladata a tanulók felkészítése a konstruktív társadalmi szereplésre. A DÖK döntési jogkörébe tartozó kérdéseket a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120. § (1) bekezdése szabályozza. A DÖK véleményezési jogkörét a Nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 48.§ (4) bekezdése és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120. § (5) bekezdése szabályozza. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében Tanulóink − kapjanak az iskolától értékálló tudást az anyanyelv, az idegen nyelv, a művészet, a sport és az informatika területén; − ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú életében (működő diákönkormányzat); − értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye; − fejlődjön önismeretük; − saját képességeiknek megfelelő maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek, 35
− olyan humán értékeket sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat; − kapjanak személyiségfejlődésüknek és képességeiknek megfelelő egyéni bánásmódot. A pedagógus − rendelkezzen színvonalas, korszerű szaktudással, pedagógiai ismeretrendszerrel, befogadási és önművelődési készséggel; − készüljön fel a tanítási óráira szaktárgyilag, didaktikailag, és módszertanilag; − ismerje és alkalmazza a differenciált képességfejlesztés formáit, módszereit; − legyen képes kollégáival, a szülőkkel, de főleg a gyermekekkel a mindennapos kapcsolattartásra, vegye észre gondjaikat, hallgassa meg véleményüket, javaslataikat; − értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az iskola által közvetített nevelési elveket; − rendelkezzen kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel; − nevelőtestületünk tagjaként egységesen képviselje a munka tiszteletét, megbecsülését, valamint a műveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát. A szülő − ismerje saját és gyermeke jogait, kötelességeit; − mindenkor bizalommal fordulhasson véleményével, javaslatával vagy problémáival a pedagógusokhoz; − kapjon támogatást az iskolától problémáinak megoldásához; − együttműködhessen a pedagógusokkal gyermeke nevelésében. 1.8. 1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képvelőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. Az osztályközösségek és a tanulócsoportok közösségei választott képviselőiket, a diákönkormányzat tagjaiként megbízzák érdekeik képviseletével. Elsődleges segítőjük az osztályfőnök, majd a DÖK segítő pedagógus (DMS). A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat: Iskolagyűlés A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete rendszeresen tájékoztatják az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. A tájékoztatás elsődleges formája az iskolagyűlés. 36
Diákközgyűlés A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. 1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Az iskola és a szülő közötti együttműködési kötelezettség teljesítésénél figyelembe kell venni a titoktartási kötelezettségről szóló törvényi előírásokat. E törvény ismerete minden dolgozónak kötelessége. Általában elmondható, hogy a tanulókról való gondoskodás, a nevelés és oktatás hatékonyabb és eredményesebb, ha az érintettek együttműködnek. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében megvalósuló témahetek és projektek során a minél szélesebb körű bevonás hatására erősödik a szülők és az iskola közötti kapcsolat. Az intézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a szülők tájékoztatást kaphatnak: • • • •
a Szülői Szervezetek ülésén, az iskolában elhelyezett hirdető táblákon, alkalmanként írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályszülői értekezleten.
A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: • a szülői értekezletek, • fogadó órák, • nyílt napok, • írásbeli tájékoztatók, • plébániával közös programok, • Kolping Családon belüli együttműködés, rendezvényein való részvétel, • Nyilvános iskolai rendezvények A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülők részéről elvárhatjuk: Aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, Ötletnyújtást az előadások témáihoz, Őszinte véleménynyilvánítást, elégedettségmérésekben való aktív részvételt,
37
Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést, Érdeklődő, segítő hozzáállást, Lehetőség szerint szponzori segítségnyújtást. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tantervi követelmények teljesítése több okból is történhet vizsgák letétele útján. A tanulók a tantárgyi követelményeket a helyi tantervben meghatározott ütemezéstől eltérően is teljesíthetik. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje az első félév esetében: december 1-22 között, a második félév esetében: augusztus 21-31 között. A végzős évfolyamon tanulók számára a záróvizsgák előtti hónapban. A fenti szabályoktól szülői kérvény esetében, megfelelő indokok alapján, az igazgató és az érintett szaktanárok egyetértésével el lehet térni. A vizsgákra kiskorú tanuló esetén a szülők, nagykorú tanuló estén a növendék adhat be írásbeli jelentkezési lapot az iskola igazgatójához. Más iskolából érkező tanuló esetében szükség esetén különbözeti vizsga letételére lehet szükség. Ezért egyértelműen rögzíteni kell a vizsgák menetét, követelményét és értékelésének módját. A tanuló és szülője ennek ismeretében dönthet a vizsga letételéről. 1.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: • osztályozó vizsgákra, • különbözeti vizsgákra, • javítóvizsgákra • pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira • akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Félévi és év végi osztályozó vizsgát kell tennie iskolánkban annak a tanulónak
38
- akit az iskola igazgatója felmentett a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (magántanuló) - akinek az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Különbözeti vizsgák • .Az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek, tananyagok összevetése után. Bizottság előtti vizsga. • Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki alapóraszámú csoportból emeltóraszámú csoportban kívánja folytatni tanulmányait. Javítóvizsgák Iskolánkban a tanuló javítóvizsgát akkor tehet, ha • tanév végén az elégtelen osztályzatot kapott legfeljebb három tantárgyból, •
az osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt,
•
az osztályozó vizsgát nem fejezte be,
•
az osztályozó vizsgát az előírt időpontig nem tette le.
A javítóvizsgákat minden év augusztus 20. és augusztus 31. közötti időszakban tartjuk iskolánkban. A magasabb évfolyamra a tanuló abban az esetben léphet, ha a javítóvizsgán minden vizsgatantárgyból legalább elégséges osztályzatot, vagy megfelelően teljesített minősítést kapott. A sikertelen javítóvizsga vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után valamennyi intézménytípusban. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Gimnáziumi, Szakgimnáziumi tagozatok érettségit megelőző évfolyamvizsgája A gimnáziumi, szakgimnáziumi 11. évfolyamok érettségi tantárgyakból írásbeli és szóbeli „kisérettségi” vizsgát tesznek helyi bizottságok előtt az éves munkatervben meghirdetett időpontban. A vizsga eredménye az év végi tantárgyi értékelésébe beleszámít. 1.9.2 Az értékelés rendje Az osztályozó, és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben. A tantárgyak értékelési rendszere részletesen tartalmazza (tantárgyak kerettantervének melléklete) a követelményeket. Az írásbeli munkát külön kell értékelni osztályzattal. A szóbeli felelettel együtt alakul a végső osztályzat, mely legjobb esetben közepes lehet. 1.9.3 A vizsgatárgyak részei és követelményei Minden tárgyból az adott évfolyam követelményeinek tematikáját, a felkészülést segítő eszközök listáját megkapja a vizsgázó. A vizsga időtartamát a magasabb jogszabályban megfogalmazottak szerint kell megállapítani. A vizsgákat a 20/2012. EMMI rendelet A tanuló 39
tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok című fejezetében (24.fejezet) szabályozottak szerint kell megszervezni A vizsgák követelménye az egyes tantárgyak kerettantervében megfogalmazott továbbhaladáshoz szükséges minimum. Gimnáziumi tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom szóbeli Idegen nyelv szóbeli Matematika(1) szóbeli(1) Történelem, társ. és állampolg. írásbeli szóbeli ismeretek Fizika írásbeli szóbeli Kémia írásbeli szóbeli Biológia-egészségtan írásbeli szóbeli Földrajz írásbeli szóbeli Ének-zene írásbeli szóbeli Vizuális kultúra írásbeli gyakorlati Dráma és tánc/Mozgókép és méd. írásbeli gyakorlati Művészetek írásbeli szóbeli Informatika szóbeli gyakorlati Életvitel és gyakorlat szóbeli gyakorlati Testnevelés gyakorlati Hittan szóbeli (1) Matematikából csak akkor van szóbeli vizsga, ha az írásbeli dolgozat nem éri el az elégséges érdemjegyet. Szakgimnáziumi tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika(1) Történelem Informatika Művészetek (2) Testnevelés Fizika(Informatika, Agrár-gépész, Közlekedésgépészet, Könnyűipar ágazatokban Biológia (Pedagógia ágazatban) Kötelező komplex természettudományos tantárgy Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Hittan Szakmai tantárgyak (3)
Gyakorlati
szóbeli szóbeli szóbeli(1) szóbeli gyakorlati szóbeli gyakorlati
írásbeli
szóbeli
írásbeli
szóbeli
írásbeli
szóbeli
írásbeli
szóbeli szóbeli szóbeli
írásbeli
gyakorlati
(1) Matematikából csak akkor van szóbeli vizsga, ha az írásbeli dolgozat nem éri el az elégséges érdemjegyet
40
(2) A vizsga részeit az évfolyam és a szakmai tantárgy követelményeinek megfelelően a szakmai munkaközösség határozza meg. Szakközépiskolai tantárgyak
Kommunikáció-Magyar ny. és irod. szóbeli Idegen nyelv szóbeli Matematika szóbeli(1) Társadalomismeret szóbeli Természetismeret szóbeli Testnevelés gyakorlati Hittan szóbeli Szakmai elmélet és gyakorlat (2) írásbeli szóbeli gyakorlati (1) Matematikából csak akkor van szóbeli vizsga, ha az írásbeli dolgozat nem éri el az elégséges szintet. (2) A vizsga részeit az évfolyam és a szakmai tantárgy követelményeinek megfelelően a szakmai munkaközösség határozza meg. 1.9.4. A tanulmányok alatti vizsgák intézményi eljárásrendje 1.9.4.1 A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend • • • • •
•
•
A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz. A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.
41
1.9.4.2 A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. 2. Egy napon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tenni. 3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. 5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 6. A tanulónak a szóbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. 7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. 8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. 10. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan 11. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. 12. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 13. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 14. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. 15. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni.A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. 16. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. 17. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. 18. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie. . Évközi beszámoltatás a szakképzés 13. évfolyamán Célja: Összefüggő minősítés. Formája: Írásbeli témazáró dolgozat tesztjellegű feladatsor formájában (egy-egy fogalom definiálása, értelmezése; összefüggések feltárása; többvariációs kérdéssor stb). Rendje: Negyedévenként (2. és 4. ), 42
2. negyedévben komplex írásbeli dolgozat (időtartama: 90 perc), a 4. negyedévben tantárgyankénti írásbeli dolgozat (időtartama: tantárgyanként 45 perc) Értékelés: Szummatív jellegű, súlya kétszerese egy-egy érdemjegynek. Tantárgyak: Valamennyi szakmai tantárgy. 1.9.4.3. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Másik iskolából történő átvételt írásos kérelemre az igazgató dönti el mérlegelve az osztálylétszámot, a tanult tantárgyakat, a szakmai alapozó tantárgyakat, és azok eredményeit. Azokból a tantárgyakból köteles a tanuló különbözeti vizsgát tenni, amelyeknek a tanulmányi követelményeit még nem teljesítette az előző oktatási intézményben. A különbözeti vizsgákon való megfelelés biztosítja az eltérő tantervű iskolából érkező tanuló felzárkózását. A szakmai tantárgyak esetében külön gondot kell fordítani a szakképzési törvény speciális előírásainak betartására. Egy vagy több különbözeti vizsga letételéhez halasztott vizsgalehetőséget biztosíthat az intézmény igazgatója, egyéni elbírálás alapján.
1.11 A felvételi eljárás különös szabályai Az iskolába az a tanuló vehető fel nappali tagozatra, aki: • a köznevelési törvényben előírt tanulmányi kötelezettségének eleget tett, továbbá a szakképesítésre vonatkozó előképzettségi feltételeknek megfelel; • az általános egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeknek, ezen felül a választott szakmára meghatározott speciális egészségügyi követelményeknek megfelel; • a gyakorlati képzéshez szükséges gyakorlóhely az iskolában vagy a gyakorlati oktatás megszervezésében résztvevő gazdálkodó szervezetnél a teljes képzési időre rendelkezésre áll. • A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az intézmény pedagógiai programját és eltökéltek legyenek annak megvalósítására. • Írásbeli ill. szóbeli felvételi vizsgát nem tartunk, az általános iskolai eredmények alapján rangsoroljuk a felvételt. Kizáró ok a bukás az általános iskola 8. tanév végén. • A tanuló és a szülő írásban nyilatkozik arról, hogy az iskola működésének egyházi jellegét tudomásul veszi, és a felekezete szerinti hit- és erkölcstan tantárgyat választja. 43
Felvétel a szakgimnázium szakképző évfolyamra Szakképzésre (1/13., 2/14. évfolyamok), a tanulók felvételénél a Szakképzési Törvény előírásait alkalmazzuk. A felvétel a Pedagógiai Programban illetve az Alapító Okiratban jelzett szakmákban lehetséges. Feltétel: • érettségi bizonyítvány megléte (OKJ előírásai szerint) • vagy a rendes érettségi vizsgához szükséges középiskolai évfolyamok elvégzése és megkezdett érettségi vizsga • orvosi alkalmassági vizsga • jogszabályban meghatározott életkor Az iskola igazgatója a felvételről a fentiek alapján dönt. A felvétel elutasításáról határozatot kell hozni.
44
2. Az intézmény helyi tanterve 2.1. A választott kerettantervek megnevezése Az intézmény helyi tanterve az „51/2012. EMMI kerettantervi rendelet” mellékletei, továbbá a „22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a Kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről” mellékletei alapján készültek.
A. GIMNÁZIUMI KÉPZÉSEINK: 2.1.1
A gimnázium helyi tanterve 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 3. mellékletében kiadott tantárgyi kerettanterv (A, illetve B-változata) alapján készült
Intézményünkben a belépő évfolyamokon a következő kerettantervek alapján tanítjuk az adott tantárgyakat: 2013/2014 tanévtől Tantárgy Választott kerettanterv 1. Magyar nyelv és irodalom alapváltozat 2. I.Idegen nyelv 110/2012. (VI. 4.) Korm. r.; 51/2012. (XII. 21.) EMMI r.; 3.
Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképk. és m. Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Hittan
alapváltozat alapváltozat
7. 8. 9. 10 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
változat változat változat alapváltozat változat alapváltozat alapváltozat változat alapváltozat alapváltozat alapváltozat helyi tanterv
Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható (A változat, ill. B változat) kerettanterve közül a fenti tantervek alapján tanít. Ahol nem jelölünk A vagy B változatot, ott csak az alapváltozatot lehet tanítani. A kimenő évfolyamokon a párhuzamosan érvényben lévő korábbi helyi tanterv szerint folyik a képzés. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák: 45
2.1.1.1 Reálgimnáziumi osztályok óraterve (4 évfolyamos) Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport (2) Bevezetés a filozófiába Osztályfőnöki Életvitel és gyakorlat Tánc és dráma Vizuális kultúra (művészet) HITTAN Kötelezően választandó emelt szintre! Összes óra
9. heti
évi
10. heti
évi
4 2 3+1 3 4 1 2 0+1 2
144 72 144 108 144 36 72 36 72
4 2 3+1 3 4 1 2 2 2+1
144 72 144 108 144 36 72 72 108
2 1 1
72 36 36
2 1 1
72 36 36
5
180
5
180
11. heti
évi
12. heti
évi
4 3 3+1 3 4+1
144 108 144 108 180
4 3 3+1 3 4
124 93 128 93 128
2 2 0+2
74 72 72
0+2 2 0+2
62 62 62
5
180
5
155
1
36
0,5 1 1
15,5 31 31
1
36
1
36
1
36
1
36
1 0+2
36 72
1 0+2
36 72
0+2 1
72 36
0+2 0+1
62 31
1404
2 36
72 1296
2 36,5
62 1131,5
37
1332
39
Az óratervben +óraszámok az évfolyamban felhasználható szabad órák felosztását jelölik, melyet az alábbi táblázat szemléltet: SZABAD SÁV 9. 10. 11. 12. 1.IDEGEN 1 1 1 1 NYELV MATEMATIKA 1 FIZIKA 2 BIOLÓGIA 1 KÉMIA 1 2 2 VIZUÁLIS 2 2 KULTÚRA HITTAN 2 2 1 MINDÖSSZES 4 4 6 8 SZABAD 46
2.1.1.2. Szakiskolát végzettek 2 éves GIMNÁZIUMI osztálya óraterve KIFUTÓ RENDSZERBEN! Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem idegen nyelv Matematika HITTAN Fizika Osztályfőnöki Testnevelés és sport Kémia Biológia Földrajz Összes óra
11. évi
heti 5 4 5 5 1 1 1 5 1 1 1 30
12. évi
heti 180 144 180 180 36 36 36 180 36 36 36 1080
5 4 5 5 1 1 1 5 1 1 1 30
155 124 155 155 31 31 31 155 31 31 31 930
2.1.1.3. A szakközépiskolai képzés érettségi vizsgára felkészítő 1213. évfolyamának helyi óraterve Évfolyam 11. 12. Tantárgy heti évi heti évi Magyar nyelv és irodalom 6 216 6 186 Történelem 4 144 5 155 idegen nyelv 6 216 6 186 Matematika 6 216 6 186 HITTAN +1 +36 +1 31 Természetismeret 2 72 Osztályközösség-építő program 1 36 1 31 Testnevelés és sport 3+2 180 3+2 155 Informatika 2 72 2 62 Biológia +1 +36 +2 +62 Földrajz +1 +36 +2 +62 Összes óra 35 1260 36 1116 Az óratervben +óraszámok az évfolyamban felhasználható szabad órák felosztását jelölik, melyet az alábbi táblázat szemléltet: SZABAD SÁV 12. 13. Földrajz 1 2 Biológia 1 2 HITTAN 1 1 MINDÖSSZES 3 5 SZABAD 47
2.1.1.4. Felnőttek levelező gimnáziuma a 2016-2017. tanévtől tervezve A felnőttek képzésének céljai és feladatai A felnőttek középfokú iskoláinak feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit, valamint felkészítik a tanulókat – akik azzal még nem rendelkeznek – azoknak a szakmáknak a tanulására, amelyek nem igényelnek érettségit. A felnőttek középfokú iskolái így megteremtik az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeit. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az egész életen át tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáik és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására, a különböző forrású hátrányok ledolgozására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb, elméleti és konkrétabb, gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. Levelező tagozaton az intézményünkben a képzést három évfolyamon kívánjuk megvalósítani, a múltban is így működött a levelezős képzés / 2011 előtt/ a 10-12 évfolyamon. Ennek megfelelően a tematikát és a követelmény-rendszert óratervet átalakítottuk három évfolyamosra.
Felnőttek gimnáziuma A levelező képzés óraszáma pedig kevesebb, mint 1/3-a a nappalinak (10–12 óra). A felnőttek gimnáziumához bemeneti követelmény a 8 általános végzettség és mellette OKJ szakmai bizonyítvány megléte. Ezek figyelembe vételével a képzési idő 3 év iskolánkban. Évfolyam/ Tantárgyak Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv (angol/német)
Történelem, állampolgári ismeretek Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika Etika Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés Szabadon tervezhető Összesen:
1
1
2
1 1 1 0 0 0 0 0,5 0 0 11
0,5 0,5 0 0,5 0 0 0 0,5 0 0 10
0 0 0 1 0 0 0 0,5 0 0 12
B. Kifutó SZAKKÖZÉPISKOLAI és felmenő SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉSEINK: 2.1.2. A szakközépiskola helyi tanterve KIFUTÓ RENDSZERBEN 2016/17. TANÉVTŐL 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. mellékletében kiadott tantárgyi kerettanterv, javítva a 23/2013. (III.29) EMMI rendelet 7. mellékletével. Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika/ HITTAN! Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek*(VIZUÁLIS KULTÚRA) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai órakeret (ebből 1 óra szabad keret) FELHASZNÁLT közismereti órakeret Felhasznált órakeret
4 3 3+1
4+1 3 3
4 3 +1 3
4 3 +1 3+1
2
2+1
3
3
+2
1 2 1+1
1 1+1
2 2 2
+2 2 2 1 1
+1
1
+2
1 3+2 1
3+2 1
3+2 1
3+2 1
6
7
8
11
30
29
27
24
36
36
35
35 49
A zölddel jelölt oszlopok nem relevánsak!
Az óratervben +óraszámok az évfolyamban felhasználható szabad órák felosztását jelölik, melyet az alábbi táblázat szemléltet: Évfolyamok
Tantárgyak MATEMATIKA HITTAN Fizika IDEGEN NYELV Magyar nyelv Történelem Biológia VIZUÁLIS KULTÚRA MINDÖSSZES SZABAD
9. 1 2
10.
11.
12. 1 1
2 1 1
1
1 1 1 1
2
4
4
4
4
2.1.3. Szakgimnáziumok kerettanterve a 2016/17-es tanévtől felmenő rendszerben Szakgimnáziumi képzéseink 2016. szeptember 1-től A szakgimnáziumi képzés keretében az alábbi ágazati képzésekre kerül sor: IV. Pedagógia ágazati óraterv XIII. Informatika ágazati óraterv XVII. Könnyűipar ágazati óraterv XXII. Közlekedésgépész ágazati óraterv XXXI. Agrárgépész ágazati óraterv Az ágazati képzések óratervei a közismereti óraszámokat és a szakmai óraszámokat tartalmazzák. A szakmai óraszámok tantárgyankénti bontása a szakképesítések óraterveiben jelennek meg. A szakgimnáziumi képzés keretében az alábbi szakképesítések oktatása folyhat az intézményben: Ágazat száma és megnevezése
Szakmacsoport száma és megnevezése
A szakképesítés OKJ azonosító száma
54 140 01 IV. Pedagógia
3. Oktatás 54 140 02
XIII. Informatika
7. Informatika
54 481 06
XVII. Könnyűipar XXII. Közlekedésgépész XXXI. Agrárgépész
10. Könnyűipar 13. Közlekedés
54 542 02 54 525 02
20. Mezőgazdaság
54 521 05
A szakképesítés megnevezése
Gyógypedagógiai segítő munkatárs Pedagógiai- és családsegítő munkatárs Informatikai rendszerüzemeltető Ruhaipari technikus Autószerelő Mezőgazdasági gépésztechnikus 50
Az ágazati óratervi táblázatok és a szakképesítésenkénti óratervek a helyi tanterv részét képezik. A szakképesítésenkénti óraterveket külön tartalmazza a 4+1 évfolyamos és 2 évfolyamos érettségire épülő képzésekhez. A szakmai program mellékletei tartalmazzák a szakképesítésenkénti helyi szakmai tanterveket, amelyekben az egyes tantárgyak témakörein belül a tananyagtartalmak is megtalálhatók.
Tantárgyi struktúra és óraszámok a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára: A szakgimnáziumban a közismereti és a szakmai előkészítő, valamint szakképző oktatás óraszámai a következők: szakmai összes közismereti óraszám óraszám óraszám hetek száma heti (éves) heti (éves) heti (éves) 9. évfolyam
22 (792)
13 (468)
35 (1260)
36
10. évfolyam
21 (756)
15 (540)
36 (1296)
36
11. évfolyam
23 (828)
12 (432)
35 (1260)
36
12. évfolyam
23 (713)
12 (372)
35 (1085)
31
0
35 (1085)
35 (1085)
31
13. szakképző évfolyam
VI. Pedagógiai IV., ágazatok esetében Tantárgyak
9–12. 13. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
556
–
–
Idegen nyelvek
4
4
4
4
556
4
124
Matematika
3
3
3
3
417
–
–
Történelem
2
2
3
3
345
–
–
HITTAN
+1
+1
+1
1
139
–
–
Informatika
2
2
–
–
144
–
–
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
–
–
1
–
36
–
–
3+2
3+2
3+2
3+2
695
–
–
1
1
1
1
139
–
–
1+1+1
0
0
0
108
Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex
51
természettudományos tantárgy
(Földrajz, kémia,biológia) Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: BIOLÓGIA
0
2
2
2
206
0
0
2
2
134
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek
0
1
0
0
36
Érettségire épülő (fő) szakképesítés
8
8
7
7
Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi v. Id.nyelv vagy Kémia*
Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés
1045 + 453 = 1498
–
–
31
961
-
-
3
4
3
3
Rendelkezésre álló órakeret / hét
35
36
35
35
35
Tanítási hetek száma
36
36
36
31
31
Összefüggő gyakorlat
0
140
140
0
-
0
-
Éves összes óraszám
1296
1332
1296
1085
5009
1085
1085
II. Informatika XIII., ágazatok esetében Tantárgyak
9–12. 13. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
556
–
–
Idegen nyelvek
4
4
4
4
556
4
124
Matematika
3
3
3
3
417
–
–
Történelem
2
2
3
3
345
–
–
139
–
–
HITTAN
+1
+1
+1
1
Informatika
2
2
–
–
144
–
–
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
–
–
1
–
36
–
–
52
Testnevelés
3+2
3+2
3+2
3+2
695
–
–
1
1
1
1
139
–
–
1+1+1
0
0
0
108
0
2
2
2
206
–
–
–
–
2
2
134
–
–
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek
0
1
0
0
36
0
0
intézkedés álló órakeret / hét
35+1
36+1
35+1
35
144
35
Tanítási hetek száma
36
36
36
31
31
Összefüggő gyakorlat
0
0
0
0
0
Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy
(kémia+földrajz+biológia) Ágazathoz kapcsolódó tantárgy:
Fizika Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi v. Id.nyelv vagy
Kémia*
Éves összes óraszám 1296 1332 1296 1085 5009 1085 1085 *Nevelőtestületi döntés alapján a Kémia tárgyat ajánljuk kötelezően választható tantárgyként, ám felkínáljuk tanulóink számára a választás lehetőségét!
II. Agrárgépész XXXI., ágazatok esetében
Tantárgyak
9–12. 13. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
556
–
–
Idegen nyelvek
4
4
4
4
556
–
–
Szakmai idegen nyelv
-
-
-
-
-
4
124
Matematika
3
3
3
3
417
–
–
Történelem
2
2
3
3
345
–
–
HITTAN
+2
+2
+2
1
247
–
–
Informatika
2
2
–
–
144
–
–
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
–
–
1
–
36
–
–
3+2
3+2
3+2
3+2
695
–
–
1
1
1
1
139
–
–
1+1+1
0
0
0
Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy
108 53
(kémia+földrajz+biológia) Ágazathoz kapcsolódó tantárgy:
0
2
2
2
206
–
–
SZAKRAJZ!
–
–
2
2
134
–
–
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek
–
1
–
–
36
–
–
Rendelkezésre álló órakeret / hét
35+2
36+2
35+2
35
35
Tanítási hetek száma
36
36
36
31
31
Összefüggő gyakorlat
0
140
140
0
160
Éves összes óraszám
1332
1368
1332
1085
Fizika ÉRETTSÉGI FELKÉSZÍTŐ:
4893
1085
1085
II. Közlekedésgépészet XXII., ágazatok esetében Tantárgyak
9. évf. 10. évf.
11. évf.
12. évf.
9–12. óraszám összesen
13. évf.
13. évf. óraszám összesen
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
556
–
–
Idegen nyelvek
4
4
4
4
556
–
–
Szakmai idegen nyelv
-
-
-
-
-
4
124
Matematika
3
3
3
3
417
–
–
Történelem
2
2
3
3
345
–
–
HITTAN
+2
+2
+2
1
247
–
–
Informatika
2
2
–
–
144
–
–
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
–
–
1
–
36
–
–
Testnevelés
3+2
3+2
3+2
3+2
695
–
–
Osztályfőnöki
1
1
1
1
139
–
–
0
0
0
108
2
2
2
206
–
–
Kötelező komplex természettudományos 1+1+1 tantárgy (kémia+földrajz+biológia) Ágazathoz kapcsolódó
0
54
tantárgy: Fizika ÉRETTSÉGI FELKÉSZÍTŐ: SZAKRAJZ!
–
–
2
2
134
–
–
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek
–
1
–
–
36
–
–
Rendelkezésre álló órakeret / hét
35+2
36+2
35+2
35
35
Tanítási hetek száma
36
36
36
31
31
Összefüggő gyakorlat
0
140
140
0
160
Éves összes óraszám
1332
1368
1332
1085
4893
1085
1085
II. Könnyűipar XVII., ágazatok esetében 9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
9–12. óraszám összesen
13. évf.
13. évf. óraszám összesen
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
556
–
–
Idegen nyelvek
4
4
4
4
556
4
124
Matematika
3
3
3
3
417
–
–
Történelem
2
2
3
3
345
–
–
139
–
–
Tantárgyak
HITTAN
+1
+1
+1
1
Informatika
2
2
–
–
144
–
–
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
–
–
1
–
36
–
–
3+2
3+2
3+2
3+2
695
–
–
1
1
1
1
139
–
–
1+1+1
0
0
0
108
0
2
2
2
206
–
–
–
–
2
2
134
–
–
0
1
0
0
36
0
0
Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy
(kémia+földrajz+biológia) Ágazathoz kapcsolódó tantárgy:
Fizika
Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi v. Id.nyelv vagy
Kémia* Pénzügyi és vállalkozói ismeretek
55
Rendelkezésre álló órakeret / 35 (+1) hét
36 (+1)
35 (+1)
35
35
Tanítási hetek száma
36
36
36
31
31
Összefüggő gyakorlat
0
140
140
0
0
Éves összes óraszám
1296
1332
1296
1085
5009
1085
1085
C. Kifutó szakiskolai és felmenő SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉSEINK: 2.1.3 A szakiskola KIFUTÓ RENDSZERBEN 2016/17. TANÉVTŐL helyi tanterve Szakiskolai (jelenleg szakközépiskolai) képzéseink a következők: Ágazat száma és megnevezése
Szakmacsoport száma és megnevezése
XVIII. Faipar IX. Gépészet
11. Faipar 5. Gépészet
III. Szociális
2. Szociális szolgáltatások
XXXI. Agrárgépész XXXIII. Mezőgazdaság XVII. Könnyűipar
A szakképesítés OKJ azonosító száma 34 543 02 34 521 06 34 521 04 34 762 01
A szakképesítés megnevezése Asztalos Hegesztő Ipari gépész Szociális gondozó és ápoló
34 521 08 20.Mezőgazdaság 34 621 01
Mezőgazdasági gépész Gazda
10. Könnyűipar
Női szabó
34 542 06
A kifutó volt szakközépiskolai és volt szakiskolai szakképesítések óraterveit és a részletes, a tantárgyakon belüli témaköröket is tartalmazó szakmai helyi tantervek szakképesítésenként a szakmai program mellékleteként készültek el. A közismereti és szakmai órák eloszlása nem változott az új szakközépiskolai képzésben sem, így azt alkalmaztuk!
56
2.1.4. A szakközépiskola felmenő rendszerben a 2016/17-es tanévtől: A szakközépiskolai képzés keretében az alábbi képzésekre kerül sor: Ágazat száma és megnevezése
III. Szociális IX. Gépészet XVII. Könnyűipar XVIII. Faipar XXXI. Agrár-gépész XXXIII. Mezőgazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés
Hegesztő Ipari gépész Női szabó Asztalos Mezőgazdasági gépész Gazda Családi gazdálkodó Kertész
A táblázatban felsorolt szakközépiskolai képzések óraterveit szakképesítésenként a helyi tanterv tartalmazza. A részletes, témakörök tartalmait is magába foglaló óraterveket a szakképesítésenként elkészült szakmai helyi tantervek tartalmazzák, amely a szakmai program mellékletét képezik. A közismereti képzés heti óraszámai A közismereti és szakmai órák aránya Területek 9. évfolyam 15 óra Közismeret Kötött órák Szabadon 3 óra felhasználható órakeret Összesen 18 óra Kötött órák 14,5 óra Szakmai elmélet és Szabadon 2,5 óra gyakorlat felhasználható órakeret Összesen 17 óra Heti összes óraszám 35 óra Hittan, Nkt. 27. § (5) bek. értelmében egyházi iskolákban kötelezően 1 biztosított időkeret Heti tanulói terhelhetőség óraszám 39 maximuma
10. évfolyam 9 óra
11. évfolyam 6 óra
3 óra
3,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2 óra
2,5 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
1
1
40
39
57
A közismereti órák eloszlása Tantárgyak 9. évfolyam Magyar 2 óra Kommunikáció Idegen nyelv 2 óra Matematika 2 óra Társadalomismeret 2 óra Természetismeret 3 óra Testnevelés* 3+2 óra Osztályközösség1 óra építő Program Szabad órakeret 1 óra matematika Hittan 1 Összesen: 18 + 1= 19 óra
10. évfolyam
11. évfolyam
1 óra
-
2 óra 1 óra 1 óra 3 +2 óra
2 óra 2+3 óra
1 óra
1 óra
1 11 + 1 óra =12 óra
1,5 óra szakszámtan 1 9,5 +1= 10,5 óra
* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült. A szabad sáv kitöltését piros színnel jelöltük!
D. Szakgimnázium, szakmai évfolyamokon folyó képzéseink: 2.1.5. Szakgimnázium szakmai évfolyamok HELYI TANTERVE 13-14. évfolyam felmenő rendszerben Tantárgyak
1/13. évfolyam
2/14. évfolyam
szakmai idegen nyelv Érettségire épülő szakképesítés órakerete rendelkezésre álló órakeret Hetek száma Éves összes óraszám
+4 31
+4 31
35
35
36 1260
31 1085
1/13-2/14. évf. óraszáma összesen +268 2077
2345
Nevelőtestületünk döntése alapján a szakgimnáziumi szakmai évfolyamok képzési idejét 2 tanévre is meghatározzuk abból a szempontból, ha nem azonos ágazatokból érkező diákok jelentkeznek megfelelő létszámban a technikusi képzésre – lehetőséget biztosítsunk számukra ezen OKJ szakképzettségek megszerzésére tanulóink számára.
58
2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám A kerettanterv felett közismeretből hittan tantárgyat épített be az iskola heti 1 órában, iskolánk katolikus jellegének megfelelően. A szakmai szabad sávban szakmánként gyakorlati órákat adunk a diákoknak a szakma jártasságszerű elsajátítása érdekében! 2.2.1. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Az oktató munka során alkalmazott nyomtatott taneszközök kiválasztására a szaktanárok és a szakmai munkaközösségek jogosultak a nemzeti tankönyvkiadó által felkínált listából. Csak olyan tankönyvek és munkafüzetek használhatók, amelyek szerepelnek a tankönyvjegyzékben. Az ettől eltérő, egyedi eseteket a székhely vagy az érintett intézményegység helyi tanterve tartalmazza. Alapvető követelmény a helyi tanterv és a taneszköz összhangja. A taneszközök kiválasztásakor mind pedagógiai, mind szakmai, mind formai kritériumokat figyelembe kell venni. Előnyben részesítjük az alábbi jellemzőket, ha azok értelmezhetők az adott taneszközre: • taneszköz családokat, • munkáltató, tevékenykedtető jellegű, • feladatokban gazdag, • egyéni haladást jól szolgáló, • differenciált tanulást-tanítást támogató, • önálló tanulásra ösztönző, azt lehetővé tevő, tehát a tanulásirányítást jól megvalósító, • tanultakat rendszerező és jól strukturált, • tipográfiailag jól szerkesztett (pl. ábrák, kiemelések), • didaktikailag jól felépített. Az igazgató minden év január 10-éig felméri, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra; valamint a tankönyvellátás rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdés alapján, ill. a 2012. évi CXXV. tv., valamint a nemzeti tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII tv, valamint a tankönyvellátás rendjéről szóló 7/2014. (III.12) évi EMMI rendelet alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra (normatív kedvezményre). A normatív kedvezményre az igényeket a 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 5 sz. mellékletében lévő igénylőlapon lehet benyújtani. Fel kell hívni a szülők figyelmét arra, hogy a közölt adatok valódiságáért illetve az igényjogosultság megszűnésének bejelentéséért a szülő büntetőjogi felelősséget visel, valamint arra, hogy az benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő. Az igénylőlapok leadásának és vele együtt a normatív kedvezményre való jogosultság igazolásának határidejét is ismertetni kell a szülővel. A normatív kedvezmények iránti igényeket a tankönyvfelelősök összesítik, ennek eredményéről január 20-áig tájékoztatást kap a tantestület, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat.
59
Az újonnan felvett tanulók felvételi értesítésükkel együtt kapják meg a normatív igénylőlapot az írásbeli tájékoztatással együtt, s az érintetteknek a kitöltött lapokat a beiratkozáskor kell leadniuk. A további támogatások iránti igényeket az ifjúságvédelmi felelős összesíti. A rendelkezésére álló szociális adatok és az osztályfőnökök véleménye alapján javaslatot tesz a rendelkezésre álló pénzeszközök szociális alapon történő felosztására. A javaslatot a tantestület hagyja jóvá. Az iskola az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára az alábbi elvek alapján biztosítja a tankönyveket: • lehetőség szerint ingyenesen kapják meg a tanulók a kötelező érettségi tárgyak tankönyveit, a szakmai könyveket illetve a munkafüzeteket, • kölcsönzési lehetőséget kapnak a tanulók a nem kötelező érettségi tantárgyak tankönyveire illetve az atlaszokra. 2.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.3.1 A 9-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A középfokú iskola feladata a fiatalok felkészítése a felnőtt társadalomba való beilleszkedésre az ehhez szükséges műveltségtartalom biztosításával, továbbá a pályaorientáció, illetve felkészítés a felsőfokú tanulmányok megkezdésére vagy a munkába állásra. Az iskolai nevelés-oktatás egységes pedagógiai folyamat, amelyben a Nat műveltségi területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak Középfokon:9-10. évfolyam: általános műveltséget megszilárdító, 11-12. évfolyam: elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz. A helyi tantervünkben tantárgyanként és műveltségterületenként megjelenítjük a Nemzeti alaptanterv kilenc kulcskompetenciáját: • • • • • • • • •
kommunikáció anyanyelven, kommunikáció idegen nyelven, matematikai, természettudományos és technikai, digitális, szociális és állampolgári, kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, esztétikai és művészeti tudatosság és kulturális kifejezőkészség hatékony, önálló tanulás
Az elsajátítandó ismeretek meghatározása mindig könnyebb, mint megtalálni azokat a módszereket, amelyek növelik az elsajátítás hatékonyságát. Különösen fontos keresni azt az utat, amely a gyermekek számára könnyebbé teszi az ismeretelsajátítást, ugyanakkor segíti a szocializálódásukat. A mai társadalmi viszonyok között erőteljesen megnőtt a tudás társadalmi súlya. A fiatalok életpályájának sikeressége azon alapszik, hogy mennyire képesek az iskolában olyan tudással és kompetenciákkal felvértezni magukat, amelyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni. 60
Az az ismeretanyag, amit a tanulók az oktatás folyamatában el tudnak sajátítani, csak igen kis hányadát jelenti annak az információmennyiségnek, amelyet az egyetemes emberi ismeretek összességének tekinthetünk. Az információrobbanással még inkább igaz ez az állítás. Éppen ezért, a rohamosan bővülő és változó tudományos eredmények miatt szükséges az ismeretszerzés módjának megváltoztatása. A Nemzeti Alaptanterv, mint központi tartalmi szabályozás alapján az iskolai tanterv szerves részévé tesszük a tanulási technikák, módszerek megtanítását. A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott, mechanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe, s a gondolkodás, ítéletalkotás készségeinek fejlesztésére kevés lehetőséget teremt. Ebben az esetben a tanulók tudását a memorizált ismeretek mennyisége jelzi. A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldó-gondolkodás, a kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás. E képességek fejlesztése a megszokottól eltérő tanítási-tanulási folyamatot kíván. 2.3.2 Általános fejlesztési alapelveink • Gyermekközpontúság Tantervi fejlesztéseink elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak rendelünk alá, azt vesszük figyelembe, hogy azok miként hatnak a tanulókra (s nem azt, hogy melyik egyszerűbb, kényelmesebb). • Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia • A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. Mivel azonban a tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre is kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk. • Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. • Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. • Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása 61
Olyan tanulási programokat dolgozunk ki, amelyek során – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. • Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével – egész életük során képezzék magukat, bővítsék (földrajzi-környezeti) ismereteiket. • Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. Számolnak a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával. • Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket a terepmunkán keresztül tapasztalják meg. 2.3.3 A kulcskompetenciák fejlesztése Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: pl. a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Anyanyelvi kommunikáció
62
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. A szókincs, a funkcionális nyelvtan vagy az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete az anyanyelvi kommunikáció feltétele. Ez az ismeretanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorát. Az anyanyelvi kompetencia feltételezi, hogy a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy szóban és írásban kommunikálni tud a legkülönfélébb helyzetekben. A kommunikációs folyamatot figyelemmel kíséri, a célnak és a helyzetnek megfelelően alakítani tudja. Képes érveit a helyzetnek megfelelően kifejezni, meggyőzően tolmácsolni. Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása, a szavak jelentésének megismerése, hisz az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a megfelelő szókincs ismerete. Rendelkeznie kell a tanulónak azzal a képességgel is, hogy figyeljen a címzettre és a kommunikációs helyzetre. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének az igényét. A tanuló a társaival együttműködő, kooperatív tevékenységformákban olyan képességekre is szert tesz, amelyeket majd a munkája során is hasznosíthat. A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyik kompetenciaterülethez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez különösen érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén megismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi területen cél. A nyelvtani ismeretek elsajátítását konvencionális alapokra helyeztük, azaz a szemben álló nyelvészeti nézetek közül a konvencionálist helyeztük előtérbe, mivel úgy gondoljuk, az általános iskola alapozó és fejlesztő szakasza nem alkalmas színtér nyelvészeti viták lefolytatására. Ugyanakkor el akartuk kerülni azt, hogy a tanulók nyelvi dogmákban gondolkodjanak. A hipotézisek alkotását segítjük, ha rámutatunk arra, bizonyos kérdésekben a nyelvészek is ütköztetik álláspontjukat. Ezzel felhívjuk a figyelmet a nyelv állandó változására, a nyelvészeti kutatások fontosságára. A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szövegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kompetenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények és érzések kreatív kifejezése. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése 63
szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint pl. a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagokat dolgoztunk ki, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek; és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére irányuló programok az általános és középiskolai korosztálynak és nyelvtanáraiknak szólnak. A sikeres nyelvtanulás egyik alapvető feltétele a nyelvileg és módszertanilag is jól képzett, motivált nyelvtanár. A fejlesztés során így kiemelkedő szerepet kap a tanártovábbképzés, valamint a programmegvalósítás mentorálása, szakértése és a támogatói rendszer kiépítése. Fontos, hogy az iskolákban – településtől és iskolatípustól függetlenül – egyforma arányban legyenek jól képzett szaktanárok, mert csakis így biztosítható az esélyegyenlőség. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére használt tananyagok legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának, ezen belül elsősorban a tanulók beszédkészségének fejlesztése. Kiemelt hangsúlyt kap a beszédkészség és a szövegértés fejlesztése egyrészt autentikus anyagokon, másrészt a tanulók számára értelmes és motiváló tevékenységeken keresztül. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben- felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, /táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezésimódszertani megoldásokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatába. Átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. 64
Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. A természettudományos nevelés eredményeként kialakul a gyerekekben az általános, az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható tudás. A három hagyományos természettudományi részműveltség-terület tanítása az iskolában együttműködésben kell, hogy történjék. Fontos, hogy a természetről formált kép egységes legyen, attól függetlenül, hogy a tanítás a helyi tantervekben rögzítetten diszciplináris, integrált, vagy komplex tantárgyakban szerveződik. A fizikai műveltségtartalmak feldolgozása keretében elsődlegesen azokkal a mechanikai, termodinamikai, elektromágneses, fénytani és atomfizikai, anyagszerkezeti jelenségekkel és összefüggésekkel, törvényekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyek megalapozzák a korszerű fizikai világképet, és segítik a többi természettudományos tantárgy tanítását, tanulását. A kémiai műveltségtartalmak elsajátítása során a legtöbbet használt természetes és mesterségesen előállított anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját ismerhetjük meg. Figyelmet fordítunk a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésének alapelveire is. A megfelelően megválasztott kémiai műveltségtartalmak tanítása és tanulása hozzájárulhat a környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartás kialakulásához. A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését és rendszerszerű „működését”, az élőlények állandóságát és változékonyságát. Ezek az ismeretek a természet szeretetére, meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevelhetnek. Az e területen megszerzett műveltség fontos eszköze lehet annak a törekvésnek, melynek hatására a tanulók tudatosan törekednek az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok betartására. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az informatika mára nemcsak „betolakszik” a családok életébe, szűkítve a hagyományosnak tekintett kommunikációs lehetőségeket, hanem egyre inkább átveszi a családok, a tradicionális közösségek és az iskola szerepét a társadalmi szocializációban. Az internet eligazít, mintát ad, divatot diktál, információkat szolgáltat és szórakoztat; megkerülhetetlen szocializációs tényező, amely egyszerre mutathat az egyénnek utat és tévutat. Az internettől való függés kiszolgáltatottságot jelent, ám ugyanakkor az általa kínált lehetőségek kihasználása minden korábbinál nagyobb szabadságot biztosít. A helyes értelmezés alapjainak elsajátítása, a modern tömegkommunikáció nyújtotta lehetőségek kihasználása segítséget nyújthat a szociális és kulturális hátrányok ledolgozásában, az esélyek kiegyenlítésében. A térben és időben korlátozhatatlan kommunikáció és csatornáinak sokrétűsége az információk hatalmas tárházát nyitja meg előttünk, amelynek révén a tudás és a műveltség sokkal könnyebben elérhetővé válik, mint bármikor korábban. A tantárgy a gyerekek világának „kitágításával” elültetheti bennük a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, a különböző tradíciók, nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció és 65
párbeszéd iránti érdeklődést. A megfelelő információk kiválasztása, illetve az egyéni és csoportos feladatok kreatív kijelölése megalapozhatja a gyerekek állampolgári és normatudatát, toleranciáját és empátiáját az elesettek iránt. Lehetőség nyílik számos, a demokráciákat és a plurális, sokrétegű társadalmakat jellemző probléma megvitatására és kreatív feldolgozására. Így szóba kerülhet például a tudományos és technológiai fejlődés hatása az egyénre, illetve annak szűkebb és tágabb közösségére, a fenntartható fejlődés és a környezettudatos élet kérdése, valamint a világban tapasztalható, mindenkire hatással lévő folyamatokért viselt egyéni és közösségi felelősség ügye. Mindezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy majdan a társadalomnak minél több olyan tagja legyen, aki önállóan és felelősen tud dönteni, aki képes élni a számára is biztosított „adói és vevői” szabadsággal, képes a társadalomba beilleszkedni, a közjóért tenni, a közügyekben aktívan részt venni, vagyis fejlett szociális és állampolgári kompetenciával bír. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony, önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Tantárgyi gyűjtőmunka, az adatok elrendezése, a gyűjtött anyag felhasználása pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban. Hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. A források azonosítása. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Az információk minőségének felismerése, értékelése, kritikája. Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikáinak (lényegkiemelés, tömörítés, vázlatírás, szöveg-kiegészítés stb.) megismerése és gyakorlása. Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítséggel. Beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. Minden nevelő számára cél, egyszersmind feladat is a tanulás tanítása. Olyan fiatalokat kell oktatni és nevelni, akik sikeres tanulási stratégiákkal rendelkeznek, és képesek kreatívan és kritikusan felhasználni az információs társadalom technológiái adta lehetőségeket és eszközöket. Ezáltal lehetővé válik számukra az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása. Tantervünkben hangsúlyos szerepet kap a tanulóközpontú tanulásszervezés. A változatos tevékenységformákban folyó feladatvégzéssel az ismeretszerzésen és a képességek fejlesztésén kívül az is a célunk, hogy a tanulók elsajátítsák a társas együttműködésben való részvételt. Ezáltal fejlődik konstruktív magatartásuk, szociális kompetenciájuk is. A tanulás tanulása természetesen az oktatás egész folyamatának kiemelkedő feladata. A cél az, hogy a gyerekek tanulják meg, hogy miként tudják használni az együtt tanulás módszereit, ha nincs közvetlen pedagógusirányítás, vagyis hogyan alkalmazhatják a kooperatív munkaformákat házi feladatok megoldásánál, tanórán kívüli tanulás során, vagy ha csak egyszerűen az életben úgy adódik, hogy valamire fel kell készülniük, vagy meg kell oldaniuk valamilyen problémát, ami ismeretszerzést igényel. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre 66
alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá, ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A magyar múlt személyi, nyelvi, tárgyi értékei, szokásrendszere oly nagyok és szerteágazóak, hogy azokat elsorvasztani, veszni hagyni nem lehet. Kiemelt feladatunk, hogy a tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk legjelentősebb értékeit. Ennek érdekében tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és a velünk együtt élő más népek megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Alapvető nevelési célnak tartjuk, hogy a tanulók a társadalmi és természeti környezet szűrőjén át alapozzák meg a nemzettudatukat, nemzeti önismeretüket, végeredményben pedig a hazaszeretetüket. Ismerjék meg és tiszteljék a hazánkban és környezetünkben élő más népek kultúráját, eredményeit! Ösztönözzük fiataljainkat a szűkebb és tágabb környezet történelmi és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására! Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre! Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési feladat, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. A társadalmi együttélés közös szabályait, követelményeit tudatosítja tanulóinkban. Ismeretek, képességek és megfelelő beállítódás szükséges ehhez. Az 5–8. évfolyamon az aktív állampolgársághoz szükséges részképességek fejlesztésére kell gondolni. Ilyenek: A konfliktuskezelés képessége, az együttműködés képessége, az iskolai élet demokratikus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, közéleti szerep gyakorlása. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A megszerzett ismeretek alapján segíteni kell, hogy a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem előtt tartva. A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, s a hozzájuk vezető utak megmutatása mellett, be kell mutatni az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret hozzájárul, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelő területen ismerkedjenek adott pályákkal. A pályaorientáció tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összehangolásával, tudatos szervezésével valósulhat meg eredményesen. 67
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető el sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. A gazdasági nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéssel járó kockázatot, hasznot vagy költséget. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy egyensúlyt találjanak a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is, amely számára komoly veszélyt jelenthet a pénzügyek megingása. Ezért is fontos, hogy az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítsunk a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekre, és a személyiségnevelés fontos részének tekintsük az okos gazdálkodás képességének a kialakítását.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerést. Az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvén. A média segítségével is megismerve az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Az iskolai művészeti nevelés célja, hogy megszilárdítsa az esztétikai-művészeti alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt a tanulókban arra, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék műveltségterületi és kulturális ismereteiket. A művészeti tanítás faladata a magyar népzene, mint a zenei anyanyelv megismertetése, megszerettetése, valamint a zenei és esztétikai értékek közvetítése, a tanulók értékszemléletének, hagyományőrző magatartásának formálása, a befogadó és reprodukáló képesség fejlesztése. Ennek érdekében szükséges a korábban megszerzett művészeti készségek, képességek, ismeretek összegzése, valamint az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emelése. Az esztétikai-művészeti nevelésnek hozzá kell járulnia az esztétikus művészeti világkép kialakításához. Érvényesülnie kell az érzelmi és értelmi vonatkozású hatása, jellemformáló ereje és szerepe. Az érzelmi, értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként 68
kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, a különféle műveltségterületekkel történő kapcsolódások keresését. Fejleszteni kell nem csak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségeket is. Kiemelten fontos az esztétikai ízlés formálása, a helyes ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerésén keresztül azok elfogadását és a kritikai képesség kialakítását. Élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a művészeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyekből következtetéseket vonhatnak le, így korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazni tudják. 2.4. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: -minden osztályban 3 tanóra, illetve 2 tömegsport órát tartunk hetente! 2.5. Középszintű érettségi vizsga témakörei, választható érettségi vizsgatárgyak 2.5 .1 Középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsgatárgyak általános követelményeit, témaköreit a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet 2. számú melléklet második része tartalmazza, illetve az 5/2016. (VI. 13) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról tartalmazzák. Terjedelme miatt szövegét nem illesztettük a pedagógiai programba, hanem külön a mellékletét képezi. A 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről tartalmazza és a szakközépiskolai érettségi vizsgák részletes vizsgakövetelményeit, illetve a 19/2016. (VIII. 23) EMMI RENDELET mellékletei tartalmazzák. . Az egyes tantárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit. (II. sz. melléklet!) 2.5.2 Választható érettségi vizsgatárgyak A választható érettségi tantárgyakból közép- és emelt szinten felkészítő évfolyamszintű csoportokat úgy szervezünk, (időkeret, csoportlétszám,…) Középszinten: földrajz, fizika, biológia, kémia második idegen nyelv, informatika, testnevelés, rajz- és vizuális kultúra Szakgimnáziumban (kifutó rendszerű Szakközépiskolában) 2017-ig: szakmai alapozó tantárgyak (gépelemek, szakrajz, medhani8ka, szakmai informatika, anyag és gyártási ismeretek). Emelt szinten: magyar, történelem, biológia, kémia vizsgatárgyakból szervezünk felkészítést. 69
2.5.3. Emelt szintű érettségire való felkészítés fejlesztési feladatai és követelményei A tanulóknak jelentkezés alapján emelt szintű érettségire való felkészítő fakultációkat szervezünk a 11-12. évfolyamokon. Intézményünk különleges fejlesztési követelményeket nem fogalmaz meg, az általános követelményeknek megfelelően történik a felkészítés.
2.6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség érvényesülését szolgáló tevékenységünk alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása az intézmény minden tevékenysége során: • a beiratkozásnál, felvételinél, • tanításban, ismeretközvetítésben, • a gyerekek / tanulók egyéni fejlesztésében, • a tehetséggondozásban, • a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, • a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, • a továbbtanulásban, pályaorientációban, • a hátrányos helyzet leküzdésére irányuló tevékenységben, • a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, • a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Feladatok: • kiemelt figyelem fordítása a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatására, • hátrányos helyzetű tanulók arányának figyelembe vétele a csoportok kialakításánál, • az együttnevelés biztosítása az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók számára, • a sajátos nevelési igényű; illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók felülvizsgálatának kezdeményezése, • a lemorzsolódás arányának csökkentése, mentorálás biztosítása, különös tekintettel a HH és HHH tanulók körében, • a kompetenciamérések eredményeinek javítása, • a HH és a HHH tanulók egyre nagyobb arányú bevonása a tanórán kívüli tevékenységekbe, • a tanulási hatékonyságot növelő módszertani továbbképzéseken – kooperatív tanulási technikák, projekt pedagógia, drámapedagógia, hatékony együttnevelés, integrált nevelés – való részvétel ösztönzése, támogatása, • IPR fokozatos bevezetése • a legmegfelelőbb pedagógusok kiválasztása az adott csoporthoz, • iskolán kívüli segítő programokban való részvétel – pl. Útravaló program – ösztönzése. • a tanulók mobilitásának támogatása 70
•
pályaválasztás segítése, pályakövetési rendszer megvalósítása
A jogelőd intézmény az Esélyegyenlőségi programok végrehajtása, a TÁMOP 3.3.2/08/22008-0058 számú pályázatba bekapcsolódott. A projekt két éves feladatainak megvalósításai (2010-2012) nagymértékben segítették az esélyegyenlőség megteremtését. A intézmény vállalta, hogy a zárást követően, 2012. június 30-től öt éves időtartamra biztosítják a hosszú távú célok megvalósulását: -
-
integrációt és képesség kibontakoztatást támogató módszerek adaptációit kompetencia alapú oktatást integrációt támogató módszertani fejlesztés implementálását programok által érintett tanulók teljesítmény javulását a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma gyermekek iskolák közötti és iskolán belüli szegregációjának csökkentését a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hozzáférését a minőségi oktatáshoz az érettségit adó középfokú oktatási intézményekben, illetve a minőségi szakképzést biztosító szakiskolákban történő továbbtanulási utak megerősítését, pályaorientációs tevékenység megvalósítását
Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának feladatai: - a beiskolázás növelése a halmozottan hátrányos és a roma gyermekek körében, - a beiskolázott gyermekek körében a lemorzsolódás csökkentése, - tanulóbarát környezet kialakítása, - a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek számára mentorálási programok biztosítása (tanórai, tanórán kívüli keretekben) felzárkóztatási és szakköri óraszámokban, - a helyi tantervekben megfelelő tartalmak, a szükséges korrekciók megjelenítése, - szociális, életviteli programok a hátrányok leküzdésére, - az iskola típusok közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása: - együttműködés az általános iskolákkal - kapcsolat a szülőkkel, a pedagógusokkal - a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének és oktatásának tervei a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének, a tanuló állapotát, a fejlesztendő területet figyelembe véve készülnek el, melyet a mentor vezetésével évente a nevelőtestület áttekint és a szükséges korrekciókat rögzítik az egyéni fejlesztési tervekben, - SNI-s és BTM-es tanulókkal való foglalkozás, egyéni tanrend szerint, gyógypedagógus szakellátással működik - pályaorientációs tevékenységek, programok szervezése, a továbbtanulási utak megerősítése. 2.6.1. Nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Iskolánk körzeteiben nemzetiségi önkormányzattal a ROMA nemzetiség rendelkezik. Magyar irodalom 12. évfolyam: Népszokások, néphagyományok. Történelem 12. évfolyam: A kisebbségek eredete, kultúrájuk hasonló és eltérő vonásai. 2.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
71
Az iskolai beszámoltatás idejét tekintve lehet folyamatos (témán belüli) és szummatív (témazáró, osztályozó, érettségi illetve képesítő vizsga). Az értékelés folyamatosságát, rendszerességét, a tantervi előírások figyelembe vételét, az osztályzatok tárgyilagosságát fontosnak tartjuk a tanulók értékelésében. 2.7.1 Tantárgyi teljesítmények értékelése Tantárgyi teljesítmények értékelése ötfokozatú skálán történik. A jeles és elégséges osztályzat követelményeit a munkaközösségek közösen dolgozzák ki és határozzák meg a tantervi követelményeket figyelembe véve. Ennek betartása a munkaközösség minden tagjára nézve kötelező. A jó, a közepes osztályzatok követelményeit a pedagógusok önállóan állapítják meg, figyelembe véve a tanulóközösség összetételét. Minden esetben cél az, hogy az értékelés kellőképpen motiváljon, és ösztönzőleg hasson a tanulóra, fejlődését elősegítse. A tanulók értékelésének módját tanév közben a szaktanár választja meg, de félévenként legalább három érdemjegyet kell adnia a tanulónak. Az érdemjegyet indokolni és közölni kell a tanulóval. Az érdemjegy megállapításánál a szaktanár a munkaközösség által meghatározott egységes követelményeket nem hagyhatja figyelmen kívül. Osztályzattal értékelhető továbbá: • szorgalmi feladat, • órai munka, • házi feladat. Azon tantárgyaknál, ahol szóbeli vizsgát kötelező tenni, legalább egy szóbeli feleletre kerüljön sor félévente. Nagyobb témakörök végeztével szóbeli feleletre, vagy témazáró dolgozatra kerül sor, amelynek érdemjegye a többi jegytől megkülönböztetett színnel kerül a naplóba. A félévi, év végi osztályozásnál a témazáró érdemjegyének súlya kétszerese a szóbeli felelet és a röpdolgozat érdemjegyének. Ha a tanuló kétesre áll, a témazáró dolgozatok eredményei döntik el a jegyét. Tanév végén a tanár a tanuló osztályzatát önállóan állapítja meg a tanév két félévében adott érdemjegyek alapján. Azokon a területeken, ahol komplex ismeretek oktatása folyik, és egy-egy témakört más-más tanár oktat, az érdemjegyet a tantárgyi blokkot tanító tanárok közösen állapítják meg. A szaktanár a tanuló félévi vagy egész évi kimagasló teljesítményét tantárgyi dicsérettel ismerheti el. Az a tanuló, aki egész évben kimagaslóan teljesített valamennyi, illetve majdnem valamennyi tantárgyból, tantestületi dicséretet kaphat. A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében, illetve a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak szerint az intézményegység vezetője mentesíti az adott tantárgy, tantárgyrész értékelése és minősítése alól. A tanuló ebben az esetben is köteles az adott tantárgyat tanulni, amelyhez módszertani, technikai segítséget kap.
A tanulók értékelése, az értékelés alapelvei • • • •
személyre szóló legyen fejlesztő, ösztönző jellegű legyen ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű folyamatosságot biztosítson 72
• • •
az iskolai követelményrendszerre épüljön biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát félelemmentes légkörben történjék
. 2.7.2 Írásbeli feladatok értékelése Az írásbeli számonkérés lehet • felelet értékű röpdolgozat, • témazáró dolgozat. A tantárgyakra vonatkozó Érdemjegy értékelési táblázat teljesítmény TÉMAZÁRÓNÁL 0% – 24% elégtelen 25% - 45% elégséges 46% - 69% közepes 70% - 85% jó 86% - 100% jeles
Órai írásbeli felelet (röpdolgozat) A tanárnak lehetősége van arra, hogy felelet értékű röpdolgozatot írasson. A röpdolgozat kidolgozásánál a rendelkezésre álló idő maximum 20 perc lehet. A röpdolgozat célja, hogy a diákokat rendszeres tanulásra szoktassa, valamint az, hogy a tanár a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb ismeretek elsajátításának szintjéről, és a továbbhaladás lehetőségéről tájékozódhasson. A röpdolgozatot nem szükséges előre bejelenteni. Témazáró dolgozat A témazáró dolgozat a tanulóknak egy nagyobb témakör végére kialakuló tudását méri fel. A tanár törekedjék annyi témazáró dolgozatot íratni, ahány nagyobb témát a haladási terv (ütemterv) szerint megtanított. Mivel ez az ellenőrzési forma a diákoktól alaposabb szintű felkészültséget igényel, a tanár a témazárót nem írattathatja meg váratlanul. A dolgozat időpontjának kitűzésekor az alábbi előírásokat kell betartania: • •
Az osztály egy napon nem írhat kettőnél több dolgozatot. A dolgozatírás időpontját a tanár egy héttel korábban köteles a diákokkal közölni. 73
2.7.3. Az elmaradt dolgozatok pótlása Amennyiben a diákbetegség illetve egyéb hiányzás miatt nem írta meg a témazáró dolgozatot, akkor azt köteles pótolni a következő feltételek mellett: • A pótdolgozat azonos hosszúságú és témájú legyen, mint az eredeti volt. A tanár azonos időtartamot biztosítson, mint amit a többi diáknak biztosított a dolgozat megírására. • Amennyiben a diák hosszabb időn keresztül (legalább egy hétig) hiányzott és elmaradása felhalmozódott, úgy a tanár köteles megfelelő időt biztosítani az elmaradtak pótlására. • Az összefoglaló órát követő egy-két napos hiányzás esetén a témazáró bármikor pótoltatható. 2.7.4. A szabad pedagógusválasztás szabályai Az iskola jelenleg nem tudja biztosítani a szabad pedagógusválasztás lehetőségét. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. 2.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tanórai tevékenységet a tanulók otthoni felkészülésével egészítjük ki. Ezért az otthoni munka és annak elvégzése (írásbeli és/vagy szóbeli) napi rendszerességet igényel. Célja: • • • • • Elvei: • •
gyakoroltatás, képességfejlesztés, az önálló ismeretszerzés, az önálló tájékozódás, a magasabb szintű gondolkodási műveletek fejlesztése.
Figyelembe vesszük az egyéni terhelhetőséget. A személyes fejlesztés érdekében a házi feladatok kiadásakor differenciálunk (pl: hátránykompenzáció vagy az esélyegyenlőség biztosítása alapján). Korlátok A harmonikus mentális fejlődése, a családi és kortárskapcsolatok ápolása érdekében az otthoni felkészülés időtartama a tanuló képességeihez és az iskolai elvárásokhoz igazodjon. A házi feladatok feladásának célja az otthoni gyakorlás, a tanórán elhangzott ismeretek felelevenítése és elmélyítése. Az évközi szünetekre csak szorgalmi feladat, illetve annyi és olyan házi feladat adható, amely általában az egyik óráról a másikra adható. Alapelvnek tekintjük, hogy a házi feladat mennyisége ne haladja meg a napi 25 perc/tantárgy mértéket. 2.9 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 2.9.1 Csoportbontás
74
A tanulók kommunikációs képességének fejlesztése érdekében valamennyi évfolyamon és képzési formában biztosítjuk a csoportbontásban való oktatást idegen nyelvekből, a gondolkodás képességének fejlesztése érdekében informatikából. A hatékonyság érdekében arra törekszünk, hogy az egy-egy csoportokban tanulók létszáma lehetőség szerint ne haladja meg a 18 főt, a ám csoportbontás minimális létszáma 6 fő! 2.9.2. Egyéb foglalkozások Szabadon választott foglalkozások: A tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelően szabadon választott tanórai, és tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítunk. Szabadon választott tanórai foglalkozásaink: emelt szintű érettségire felkészítő, második idegen nyelv, fakultáció. Tanórán kívüli foglalkozásaink: felzárkóztatás, tehetséggondozás, vizsga előkészítő, érdeklődési kör (szakkör), mindennapos testnevelés stb. Tanulmányi és sportversenyek: Az önbizalom és a vállalkozó szellem erősítése érdekében szorgalmazzuk és támogatjuk tanulóink részvételét a különböző szintű tanulmányi és sportversenyeken, iskolai szintű megmérettetéseket rendezünk változatos témákban. Meghívott előadók: Elsősorban osztályfőnöki órák keretében meghívott előadók segítségével felvilágosító illetve megelőző előadásokat szervezünk az egészséges életmódra, valamint a lelki egészségre való nevelés érdekében. A TÁMOP 3.1.4/08/2. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben pályázatban érintett intézményegységek esetében további tanulásszervezési eljárások: Tantárgy-tömbösítés: Lényege, hogy adott műveltségi terület ismeretanyagát szakaszolva, a tanítási év teljes időszaka helyett epochális szakaszokra elosztva teljesítik a tanulók, egy tanítási napon több egymást követő azonos műveltségi területhez kötődő tanítási óra felhasználásával. Ez a szervezeti megoldás lehetővé teszi, hogy a tanulók figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy műveltségterületre koncentrálódjon, változatos eszközökkel, projektmódszer támogatásával sajátítsanak el egy-egy tananyagot. Tantárgy tömbösítés esetén a tanítási ciklusoknak két hetenként kell váltaniuk egymást, a tantárgy tömbösítésbe bevont tantárgyak tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük, a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgy tömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie. Az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani. Moduláris oktatás: A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell hogy kövessenek.
75
A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Projektoktatás-projekthét: Projektoktatás, pedagógiai projekt. Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. 2.9.3 Szabadidős foglalkozások Előadói estek, előadások, mozi-, színház- és múzeumlátogatások szervezésével segítjük elő az iskolán kívüli ismeretszerzést. A közösségfejlesztés érdekében segítjük diákjainkat saját rendezvényeik megszervezésében (pl. lelki gyakorlatok, osztálykirándulások, klubdélutánok, elsősavatók, farsang stb.) és támogatjuk őket az egyéb közös együttlétet és élményeket biztosító rendezvények (pl. sportrendezvények) szervezett látogatásában 2.10. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.10.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az Egészségügyi Világszervezet az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvető emberi jognak, „az élethez szükséges erőforrásnak” tekinti, amely egyben társadalmi befektetés is. E szélesen értelmezett definíció bizonyos problémákat vethet fel, mivel megnehezíti a gyakorlati prioritások felismerését. Ezért fontos, hogy az egészségfejlesztésben dolgozó szakemberek az adott helyzethez leginkább igazodó szempontok alapján lássák el feladataikat. A testi-lelki egészség megteremtésének és megőrzésének szintjei: • az egyén szintje, 76
• • • •
a családi élet szintje, az oktatás és a nevelés régiója (iskola), nemzeti – országos – társadalmi – állami szint (Alaptörvény), országok, népek feletti nemzetközi szervezetek (pl. WHO).
A testi-lelki-szellemi egészség megőrzésének fő feltétele: saját belső természetünk megismerése. Az egészség megteremtésének és fejlesztésének folyamata az egyéntől indul és az iskola az az intézmény, amely tudatosítja ezt a folyamatot. Napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Így az egészség megteremtése, fejlesztése és őrzése a mindennapi élet része kell, hogy legyen. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését, ezen kívül figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását valamint a társadalmi környezeti tényezők változását. Az iskola egészséges életmódra nevelési programja hidat képez a család és a társadalmi intézményrendszer között, és mint másodlagos szocializációs közeg – „nagy hatású mentálhigiénés intézményként”- tartják számon a szakirodalomban. Az iskola az egészségvédelem egyik legfontosabb színtere: • minden korosztály hosszú éveken át látogatja az intézményeket, • a tanulók személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, hogy érdemi hatást lehet elérni az életideálok, preferenciák kialakításában, • az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere az iskola, • az iskola, mint társadalmi intézmény más társadalmi intézményekkel és szervezetekkel állandó kölcsönhatásban létezik, • így pl. egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. 2.10.1.1 Az egészségnevelés általános célja, feladatai • • • • •
•
a testi, pszichikai, szellemi adottságaikban egészséges fiatalok nevelése, személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésük segítése, az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése – úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása, elsődleges megelőzés, az egészségvesztés megakadályozása, a különféle tényezők megszüntetésére való törekvés olyan tevékenységekkel és eszközökkel, amelyek egyrészt az általános egészséget segítik elő, másrészt általuk a specifikus betegségek megelőzhetők, intézményünk fő célja, hogy harmonikus (testben és lélekben) jól képzett fiatalok kerüljenek ki az életbe.
77
2.10.1.2. Általános fejlesztési követelmények • A diákoknak legyenek alapvető ismereteik az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. • Alakuljon ki a sportoláshoz, a mozgáshoz való pozitív viszonyuk, fejlődjön szabadidő kultúrájuk. A sportoláson keresztül is eddzék akaraterejüket, fejlődjön alkalmazkodóképességük, személyiségük. • Rendelkezzenek a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához, a kooperációhoz megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Legyenek felkészülve az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. • Rendelkezzenek megfelelő énképpel, önismerettel, a kulturális különbségek megértésének képességével. Fejlődjön kritikai érzékük, szociális érzékenységük, illetve képességük, amely embertársaikkal, környezetükkel való sikeres kapcsolatteremtést illetve együttélést tesz lehetővé. (empátia, rugalmasság, alkalmazkodó képesség, személyiség tisztelet stb.) • Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük. Legyenek tisztában az emberi magatartást irányító különféle érdekekkel, eszközökkel. Értsék meg az erkölcsi normák, értékek és az ezeken alapuló magatartási szabályok, életvezetési elvek betartásának jelentőségét. 2.10.1.3. A testi és lelki egészség a helyi tantervekben (és a kerettantervekben) Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít. Az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanuló cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítja az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. A testi-lelki egészség megőrzésére, a fizikai, szellemi képességek megtartására, fejlesztésére számos nevelési és képzési cél, követelmény és feladat fogalmazódott meg a különböző tantárgyakban: Magyar nyelv- és irodalom: • • • • • • • •
együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, kommunikáció etikájának alapelvei, képesség a saját vélemény megvédésére illetve változtatására, eltérő vélemény tisztelete, önkontroll és szövegjavítás, fogékonyság az igazságra, a megértésre, a pozitív érzelmekre, a szépségre, önismeret és kritikai érzék folyamatos fejlesztése, a művekben megjelenített erkölcsi kérdések, magatartásformák felismerése, megértése.
Élő idegen nyelv: • az idegen nyelven való önkifejezés öröme által, • a bátorság, önbizalom növekedése az idegen nyelven való megszólalásban, 78
•
miénktől eltérő kultúrák, erkölcsi normák megismerésén keresztül más normák szerint élő emberek elfogadása.
Matematika, fizika: • • • • • • • • • •
állítások megítélése, szabályszerűségek megfogalmazása, összefüggések leírása, lényeg kiemelése, megoldási menet tervezése, leírása, vitakészség fejlődése (érvelés, cáfolás), az élet és a természet értékeinek felismerése, megbecsülése, a tudás megbecsülése vele együtt a segítőkészség kialakítása, s a segítség elfogadására való törekvés, a különböző energiafajták, az erőművek és azok környezetre gyakorolt előnyeinek és hátrányainak ismerete, a megújuló energiafajták és az alternatív energia-kiegészítők ismerete.
Történelem és társadalomismeret: • családi és iskolai megbízatások felelős teljesítése, • a rend és a szabadság összefüggéseinek értése, • tudatos és kritikus viszony a társakhoz, társadalomhoz a környező világban (anyagi, természeti, szellemi), • mások és önmaga döntéseinek értékelése, indoklása, • jelenségek változásainak megítélése, • többségi és kisebbségi vélemények összehasonlítása, értékelése, a kisebbségi vélemény figyelembevétele. Biológia, kémia: • értékelje és óvja a természet szépségeit, • ismerje a hétköznapi tevékenységek környezetkárosító és kímélő részeit, • értékelje az egészséget, mint értéket, • igényelje az egészséges életkörülményeket, • képes legyen fizikai és lelki egészségének, az egészséges környezetnek megőrzésére, • felelősség a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért, • ismerje az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok (alkohol, nikotin, drog, gyógyszerek) szervezetre gyakorolt hatását, • ismerje fel az életfolyamatokat, a visszafordíthatatlanságot. Földünk és környezetünk: • felelős környezeti magatartás tanúsítása, • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, • a legfontosabb információforrásokból szerzett információkat mérlegeljék, tudjanak azokból valós következtetéseket levonni, • ismerjék meg a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat, természeti értékeinket, • ismerjék a környezetkárosodások megelőzésének elveit, főbb módjait illetve a károsodott tájak természetes állapotának visszaállítási lehetőségeit és korlátait, • tudják, melyek a leglényegesebb globalizációs folyamatok, és azoknak milyen előnyei és hátrányai lehetnek a Föld egészére. 79
Ének-zene: • az élményből fakadó aktív éneklési kedv felkeltése. Tánc és dráma: • a kifejezőképesség fejlesztése, • improvizáció, megfigyelési készség és a hagyományőrzés fejlesztése. Vizuális kultúra: • a vizuális kommunikáció megértése, saját gondoltok közérthető megjelenítése, • a hazai, az európai és az Európán kívüli tárgykultúra példáinak megismerésén keresztül mérlegelő és környezettudatos magatartás kialakítása, • empátiakészség fejlesztése közben a kritikai érzék fejlesztése a valóság és a „mese” szétválasztásával, • erőszak helyett az emberi, érzelmi kapcsolatok létjogosultságának elfogadtatása. Testnevelés és sport: • sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, • erkölcsi, fizikai tulajdonságok (pl. bátorság, kitartás, önbizalom, önfegyelem stb.) erősítése, jellemformálás, • legyenek képesek önképzésre, önellenőrzésre, • ismerjék motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját, • igényeljék a mozgásos játék, versengés örömét, • becsüljék meg társaik teljesítményét, • ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi, prevenciós értékeit és a rendszeres fizikai aktivitás váljék életmódjuk részévé, • speciális gyakorlatokkal biztosítja a könnyített és gyógytestnevelésre kötelezett tanulók deformitásainak, elváltozásaiknak javítását, és ellensúlyozza a különböző elváltozásokból fakadó kisebbségi érzésüket, gátlásaikat. Osztályfőnöki munka: A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése. Gondosan felépített nevelési tartalmakkal ismeretek, készségek, képességek kialakítása. Osztályfőnöki órákon feldolgozandó témakörök: • énképünk, milyen a harmonikus személyiség, • egészségünk védelme, • a családi élet harmóniája, • helyünk a társadalomban, • gyarapítsuk műveltségünket, • a szabadidő helyes eltöltése, • munkakultúra, • környezetkultúra. Az ember és a természet harmonikus kapcsolatáról, • hazánk és nagyvilág, • jövőképünk. Informatika: • sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait, Pályaorientáció: • ismerje meg az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőit. 80
2.10.1.4. Az egészségnevelés ajánlott tartalma, témakörei Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés • az ember fő biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzői, • az ember viszonya önmagához, családjához, embertársaihoz (kortárscsoportok, munkatársak stb.), a társadalomhoz, intézményekhez, • emberismeret, empátia, alkalmazkodó készség, • egyén és közösség: az iskolai életbe, közösségekbe való beilleszkedés, a közéletben való aktív részvétel, • kulturált személyközi érintkezés felnőttekkel, tanárokkal és a diáktársakkal minden élethelyzetben, • normális embertársi, nemek közötti kapcsolatok, magatartásformák alakítása (szolidaritás, barátság, kooperáció), • a viselkedést, személyközi viszonyokat szabályozó értékek, erkölcs hagyományok, szokások, normák, jog, divat, vallási előírások, • a társadalmi értékrend: az értékek, normák változó világa, • saját és mások testi épségének óvása. A tárgyi környezettel való harmonikus együttélésre nevelés • kulturált és esztétikus környezeti higiéné biztosítása, fenntartása, a környezet védelme, • a közvetlen környezet, az iskola különböző létesítményeinek, gyakorlati munkahelynek rendben tartása, óvása, szépítése, a környezeti higiéné fenntartása, • környezetkímélő magatartás és életmód (környezetbarát anyagok felhasználása, takarékosság stb.). Betegségek elkerülése, az egészség megóvása • a tevékenységek, a terhelés harmonikus, kiegyensúlyozott aránya, • baleseti óvórendszabályok ismerete, balesetek elkerülése, • közlekedési kultúra, • helyes magatartás betegség esetén, • elsősegély-nyújtási ismeretek, • egészség, korszerű rendszeres táplálkozás, • rendszeres testmozgás, sport, • megfelelő személyi higiéné (ápoltság, időjárásnak megfelelő öltözködés stb.). • helyes napirend, életrend /pihenés-munka kellő aránya, elegendő alvásidő stb./ kialakítása • egészséget fenyegető környezetkárosító anyagok, környezeti ártalmak. Mentálhigiéné, krízis prevenció: a lelki egészség megóvása • önismeret, önkontroll, önbizalom, autonómia, személyiség megőrzése • pozitív életszemlélet elsajátítása, • szorongás és stresszoldó technikák; különböző (pozitív és negatív) élmények feldolgozása, • emberismeret, empátia, alkalmazkodó készség, nyitottság, • önnevelési, problémamegoldó és konfliktuskezelő készség fejlesztése, • döntési képesség, érzelmi kifejező készség fejlesztése, • egyéni képességek, lehetőségek és célok összhangja, • devianciák. 81
Függőséghez vezető motívumok feltárása ill. szokások megelőzése • egészségkárosító élvezeti szerek (mérsékelten alkohol, nikotin, kávéfogyasztás), • serkentők, nyugtatók, drogok, • szenvedélybetegségek (alkoholizmus, narkománia), • függőséghez vezető okok feltárása, tudatosítása, • a függőség egészségkárosító követelményei, • a konfliktus- és válságkezelés más, lehetséges megoldásai. Családi életre, társsá, szülővé nevelés • nemi szerepek: barátság, partnerkapcsolatok, szexuális kultúra, • érzelmi háttér fontossága a kapcsolatokban, a döntések meghozatalában, • a család funkciója, jelentősége a szocializációban, • családtípusok, • szülői felelősség, • kapcsolatok családtagok között, a családi élet szervezése feladatmegosztás), • konfliktusok, válságok a családban, feloldási lehetőségek.
a szabadidő eltöltésének káros, haszontalan, ill. hasznos formái, a tömegkommunikációs eszközök, a reklám, a média stb. manipulatív szerepe a szabadidős szokások alakításában, igényes és igénytelen szórakozás, szabadidő tervezés.
2.10.1.5. A tevékenység keretei, eszközök és módszerek Tanulók szociokulturális hátterének feltérképezése; a családi körülmények és a tanulók főbb személyiségjegyeinek megismerése, kapcsolataik feltárása. Eszközök, módszerek: • kérdőíves felmérés, megfigyelés, • önéletrajz, önjellemzés, mások jellemzése, önismereti teszt, • szociometriai elemzés /minden 9. osztályban és 11. évfolyamon/. A tanuló szabadidős szokásainak feltérképezése különös tekintettel az egészséges életmódra, rendszeres mozgásra, sportolásra, az egészséges életmódról vallott felfogásukra, nézeteikre. Eszközök, módszerek: • megfigyelés, • időmérleg vizsgálat. 82
Fel kell tárni, milyen értékeket tartanak diákjaink fontosnak, milyen normák, erkölcsi szabályok irányítják döntéseiket, cselekedeteiket. Eszközök, módszerek: • értékorientációs vizsgálat kérdőívvel, • megbeszélés, • vita, • egyéni beszélgetés. Fontos tudnunk, van-e a tanulónak káros szenvedélye, szokása: dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás. (A titoktartási kötelezettséget szabályozó jogi előírások szerint.) Szülői értekezleteken, fogadóórákon a szülőkkel való közelebbi beszélgetések. Egyéb eszközök, lehetőségek: • szakkönyvek, • videofilmek, • országos egészségnevelési programokhoz való csatlakozás, • helyi orvosi előadók meghívása • védőnői tanácsadás, • ÁNTSZ preventív csoportja • rendőrség ifjúságvédelmi csoportja • mentálhigiénés szakember • pszichológus 2.10.1.6. Az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségei • • • • • • • • • • • • •
táplálkozás minősége, mennyisége, a mozgás szerepe, jelentősége, a szervezetre gyakorolt jótékony hatása, fizikai állóképesség növelése a különféle betegségben szenvedőknél gyógytorna lehetőségével, szűrővizsgálatokon való részvétel fontossága a megelőzés szempontjából (fogászat, tüdőszűrés, nőgyógyászati rákszűrés stb.), szabadidő hasznos eltöltése, személyközi viszonyok karbantartása és ápolása, prevenciós programok, kortárscsoportok segítése a megelőző munkában, esélyteremtés a fiatalok számára egy produktív életstílus kialakítására és a káros szenvedélyek visszautasítására, segítségnyújtás szenvedélybetegségben szenvedő fiataloknak, mentálhigiéné alkalmazása a diákság és a pedagógusok körében, pszichológus segítség, média.
2.10.1.7. Mentálhigiéné Az iskolának a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi két évtizedben alapvető változáson ment át. A nevelési anyag, az átadandó ismeret megsokszorozódott és az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek, elsősorban a családi nevelés hiányosságait pótló reszocializációs, korrekciós funkció.
83
Elvárások a pedagógusoktól: • a személyiségformálásban betöltendő fejlesztő-fejlődési funkció, testi-lelki- szociális egészségnevelés, • oktató, ismeretátadó funkció, • a családi szocializáció mulasztásaiból rájuk háruló korrekció (terápiás) funkció, • prevenciós, zavarfelismerő, szűrő diagnosztika, • a családdal való kapcsolatban a lehetőségeikhez mérten vállalják a családgondozó, családterapeuta funkciót, • a gyermek személyiségfejlődési, magatartási zavarainak helyrehozó funkciója. . 2.10.2 Az iskola környezeti nevelési elvei Célunk a teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése, a környezettudatos magatartás és a környezetért felelős életvitel kialakítása. Az Ember a természet része, ugyanakkor társadalmi lény is. Meg kell tanulni a természeti, az épített és társadalmi környezettel való harmonikus együttműködést. Fontos az embert tisztelő szokásrendszer kialakítása, annak érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. 2.10.2.1. A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés: • tartalma kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul, • kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, • elősegíti a környezeti- és egészség- tudatosság erősödését, • a pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiéné nevelésre is, • iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társastársadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. 2.10.2.2. Környezeti nevelés tanítási órákon A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi tantárgy feladata. („Minden ugyanarról, tágabb értelemben a környezetről szól”). A probléma az élet minden területét átszövi, ezért szükséges az összes tantárgyra kiterjedő, összehangolt tanórai környezeti nevelés. Az egészségnevelési programrészben találhatók a tantárgyakon belül megvalósítandó környezetnevelési témakörök. A tanóra lehetőséget ad arra, hogy a különböző korosztályokban a diákok életkorának, ismereteinek megfelelő szinten foglalkozzon a tanár egy témával. A szennyezések, környezeti ártalmak megismertetése mellett hangsúlyozni kell a megelőzés lehetőségeit, az egyén és közösség felelősségét, annak társadalmi és gazdasági vonatkozásait. A szaktanár jó ismerője „tudományterületének”, így az adott tananyag tanítása során megbeszéli a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket. 84
Osztályfőnöki órákon az osztályfőnök • szaktárgyi hovatartozása a környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó, általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segíti a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítását, • nemcsak tiltással, büntetéssel biztosítja osztálya rendjét, tisztaságát, hanem arra törekszik következetes neveléssel, hogy a szép környezet tanulóink belső igényévé váljon, • a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti (pl. táplálkozási szokások, iskolai büfé kínálata, szükségtelen túlcsomagolás, szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában). 2.10.2.3 Környezeti nevelés tanítási órán kívül Házirend: az iskolák épületének, valamint annak közvetlen környezetének (udvar) tisztaságával, rendjével kapcsolatos szabályozás, a szándékos rongálással kapcsolatos anyagi felelősség szabályozása. Tanulmányi és szakmai és természetjáró kirándulások: Lehetőség nyílik hazánk természeti és kulturális értékeinek megismerésére, társadalomgazdasági és környezeti hatások összefüggéseinek vizsgálatára.
a
Jeles napok: Lehetőség szerint bekapcsolódunk az országos illetve a helyi programokba.
2.11. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.11.1 A magatartás értékelésének elvei A magatartás minősítése a következő lehet: példás, jó, változó, rossz. A magatartás és szorgalom minősítésére az osztályfőnök javaslatát az osztályértekezlet elé terjeszti. Javaslatához be kell szereznie az osztályközösség véleményét, kollégista tanuló esetén a kollégiumi csoportvezető véleményét is. Az osztályértekezlet segíti az osztályfőnök tárgyilagos döntését. A magatartás értékelésekor a következőket kell figyelembe venni: • példás lehet a magatartása annak a tanulónak, akinek nincs igazolatlan mulasztása, legfeljebb egy szaktanári fegyelmező intézkedése van; és legalább egy írásbeli dicséretben részesült • jó minősítést az kaphat, akinek nincs igazolatlan hiányzása és nincs osztályfőnöki vagy magasabb fokozatú fegyelmező intézkedése, • az kaphat változó minősítést, akinek osztályfőnöki vagy igazgatói fegyelmező intézkedése van, • rossz a minősítése annak, akinek hatályos fegyelmi büntetése van. 2.11.2 A szorgalom értékelésének elvei A szorgalom minősítése a következő lehet: példás, jó, változó, hanyag. 85
A szorgalom értékelésekor a következőket kell figyelembe venni: • példás lehet a szorgalma annak, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan teljesíti, akinek tanulmányi eredményei összhangban vannak a képességeivel, • jó a szorgalma annak, aki tanulmányi kötelezettségeit néha nem teljesíti, és egy-két tantárgyból gyengébb az eredménye, mint az képességei alapján elvárható lenne, • változó lehet a szorgalma annak a tanulónak, aki tanulmányi kötelességeit rendszertelenül teljesíti, és eredményei több tantárgyból elmaradnak a képességei alapján elvárhatótól, • hanyag a szorgalma annak, aki tanulmányi kötelezettségeit elhanyagolja 2.11.3. A jutalmazás elvei: • • •
Az elérendő és kiváltságos cselekvési és magatartási formák szaporítása érdekében /közösségi és egyéni / a kiemelkedő és jó eredményeket /közösségi összefogás, szorgalom, tanulás, kulturális, sport, stb. /jutalmazni kell. A tanulók jutalmazásánál az elért tanulmányi eredményekre, a közösség érdekében kifejtett tevékenységre, magatartásra, szorgalomra az iskola hírnevét öregbítő eredményekre kell figyelemmel lenni. Jutalmazni lehet a saját szintjéhez /magatartás, tanulás / képest nagyobb mérvű javulást felmutató tanuló teljesítményét.
Jutalmazási formák Közösségek /osztály, szakkörök, énekkar, stb. / részére: igazgatói dicséret Egyének részére; Osztályfőnöki dicséret /év közben többször is adható -szóbeli dicséret -írásbeli dicséret /Az osztályfőnök saját vagy nevelőtársa javaslatára a tanulót példaként állítja tanulótársai elé és a dicséretet – a haladási naplóban történő rögzítéssel egyidejűleg – írásban a szülőknek is tudomására hozza • A tanulóév közben tanulmányi eredményét, szorgalmát, és magatartását az osztályfőnök havonként értékeli és tájékoztató füzetben, írásbeli dicséretben részesíti azt a tanulót, aki kiemelkedően jó, egyenletes tanulmányi munkát végzett, illetőleg szorgalmával vagy magatartásával kitűnt társai közül. • Szaktanári, illetőleg osztályfőnöki dicséretben részesíthető az a tanuló is, aki az előző havi értékeléshez képest lényegesen javított, tanulmányi eredménye, illetőleg szorgalma vagy magatartása kedvező módon megváltozott. Igazgatói dicséret • Az osztályfőnök vagy a pedagógusok javaslatára a kötelességen túlmenő, osztálya vagy iskolája hírnevét növelő teljesítményéért az igazgató a tanulót a tanév bármely szakában dicséretben részesítheti és erről a szülőket írásban értesíti. • Legalább kettő szaktanár és az osztályfőnök javaslata alapján igazgatói írásbeli dicséretben részesíthető tanév közben az a tanuló, aki hosszabb időn keresztül 86
kitűnt társai közül jó tanulmányi eredményével, példás magatartásával és szorgalmával. •
Igazgatói írásbeli dicsérettel és oklevéllel kell elismerni annak a tanulónak a munkáját, aki az iskolai tanulmányi versenyeken első-hatodik helyezést ért el.
•
Igazgatói dicséretben, oklevélben és könyv-, ill. tárgyjutalomban kell részesíteni azt a tanulót, aki az iskolán kívül rendezett tanulmányi versenyen, sportvetélkedőn, kulturális versenyen, művészeti versenyen első-tizedik helyezést ért el. Megyei és országos verseny esetén ez az elismerés szaktanári javaslat alapján történhet.
•
Igazgatói elismerő oklevéllel és dicsérettel kell kitüntetni azt a tanulót, aki kiemelkedő jó közösségi munkát végzett, illetőleg az iskola által szervezett különböző megmozdulásokon kiemelkedő eredményt ért el.
Nevelőtestületi dicséret A huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, a kiváló tanulmányi eredmény és a segítőkészség – az osztályban tanító nevelőtestület határozatára – félévkor a tájékoztató füzetbe, ellenőrző könyvbe, év végén pedig a bizonyítványba beírt dicsérettel jutalmazható a tanuló. Nevelőtestületi dicséret és jutalom: •
Emlékoklevelet kell adományozni annak a végzős tanulónak, aki legalább négy évfolyamon keresztül volt az iskola tanulója és ezalatt az időszak alatt tanulmányi eredménye év végén jeles átlagnál nem volt rosszabb.
•
Elismerő oklevél jár annak a tanulónak is, aki az országos tanulmányi versenyen, illetőleg országos művészeti, kulturális vagy sportversenyen elsőhatodik helyezést ért el.
•
A nevelőtestület csoportos jutalmazás keretében pénzbeli jutalmat adományozhat egyes osztályoknak, csoportoknak, diákönkormányzatoknak, amennyiben közös tevékenységükkel kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Ilyen elismerésben részesíthető az az osztályközösség, amelyik a tanítási év végén az iskolai tanulmányi versenyen első harmadik helyezést ért el, illetőleg amelyik az iskolai- illetve városszépítő mozgalomban első-harmadik helyezést ért el. A pénzbeli támogatás összege tízezer forint lehet, melyet a tanulók csoportos programokra, tanulmányi kirándulásra, szakköri felszerelések beszerzésére használnak fel.
87
3. Az intézmény szakmai programja Az intézmény alapító okirata szerint az intézményben szakképzés is folyik szakgimnáziumi és szakközépiskolai keretek között. Szakgimnáziumi képzéseink 2016. szeptember 1-től A szakgimnáziumi képzés keretében az alábbi ágazati képzésekre kerül sor: IV. Pedagógia ágazati óraterv XIII. Informatika ágazati óraterv XVII. Könnyűipar ágazati óraterv XXII. Közlekedésgépész ágazati óraterv XXXI. Agrárgépész ágazati óraterv Az ágazati képzések óratervei a közismereti óraszámokat és a szakmai óraszámokat tartalmazzák. A szakmai óraszámok tantárgyankénti bontása a szakképesítések óraterveiben jelennek meg. A szakgimnáziumi képzés keretében az alábbi szakképesítések oktatása folyhat az intézményben: Ágazat száma és megnevezése
Szakmacsoport száma és megnevezése
IV. Pedagógia
3. Oktatás
XIII. Informatika XVII. Könnyűipar XXII. Közlekedésgépész XXXI. Agrárgépész
Gyógypedagógiai segítő munkatárs Pedagógiai- és családsegítő munkatárs Informatikai rendszerüzemeltető Ruhaipari technikus Autószerelő Mezőgazdasági gépésztechnikus
Az ágazati óratervi táblázatok és a szakképesítésenkénti óratervek a helyi tanterv részét képezik. A szakképesítésenkénti óraterveket külön tartalmazza a 4+1 évfolyamos és 2 évfolyamos érettségire épülő képzésekhez. A szakmai program mellékletei tartalmazzák a szakképesítésenkénti helyi szakmai tanterveket, amelyekben az egyes tantárgyak témakörein belül a tananyagtartalmak is megtalálhatók.
3.1.1. A szakközépiskola helyi tanterve KIFUTÓ RENDSZERBEN 2016/17. TANÉVTŐL A kifutó rendszerű SZAKKÖZÉPISKOLA 9-12. évfolyam SZAKMAI HELYI tantervei Kifutó rendszerben a következő képzéseket folytatjuk: Érettségivel záruló (kifutó szakközépiskolai) képzéseink a 9-12. és a 13-14. évfolyamokon a következők: Szakmacsoport száma és megnevezése
A szakképesítés OKJ azonosító száma
XXXI. Agrár gépész
20. Mezőgazdaság
54 521 05
IV. Pedagógia
3. Oktatás
54 140 02
Ágazat száma és megnevezése
A szakképesítés megnevezése
Mezőgazdasági gépésztechnikus Pedagógiai- és családsegítő munkatárs
a 54 521 05 MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ 1. számú táblázat MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS SZAKKÖZÉPISKOLA A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
9.
Tantárgyak
heti óraszám e 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek
Mezőgazdasági gépek üzemeltetése Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságban gyakorlat Mezőgazdasági ismeretek
11051-12 Mezőgazdasági és vállalkozási ismeretek Vállalkozási ismeretek Összes óra: Összes óra: Mindösszesen óra:
2
1
0,5
3,5
2,5
70
4
3
105
3,5
4,5
140
6
5
6
7
8
11
216
252
288
352
(A szürkével jelölt oszlop óratervei már nem relevánsak 2016. szeptember 1-től.) A szabad órakeret felhasználása Tantárgyak 9. Agrárműszaki alapok gyakorlat 1 Géprajz, gépelemek
10.
11.
12.
0,5 89
Agrárműszaki alapok gyakorlat Agrárműszaki erőgépek Agrárműszaki erőgépek gyakorlat Mezőgazdasági munkagépek gyak. Összes szabad óra
0,5 0,5 0,5 1 1
1
1
1
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul
Tantárgyak, témakörök
9.
10925-12 Agrárműszaki alapok
11500-12 Munkavédelemi alapismeretek
e Munkavédelmi alapismeretek
10.
gy
ögy
e
gy
11.
ögy
e
gy
Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam
12.
ögy
e
gy
18
18
témakör 1
4
4
témakör 2
4
4
témakör 3
5
5
témakör 4
5
5
Géprajz, gépelemek, mechanika
36
Műszaki dokumentációk
24
24
Műszaki alapmérések Gépelemek igénybevételének módjai
Állattartási alapismeretek Fontosabb haszonállatok jellemzői
Összesen
126
Összesen
90
54 + 21
10
10
8
8
144 108 70
216
18
180 105
252
108
256 140
288
96
1108 1108 + 315 1423
352
9. – 12. évfolyamon INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA OKJ 5 4 4 8 1 0 4 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
Információtechnológiai 10815-12 alapok Információtechnológiai Információtechnológiai alapok gyakorlat 10826-12 Munkaszervezési Szakmai életpályaismeretek építés, munkaszervezés, Munkaszervezés munkahelyi gyakorlat kommunikáció Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I.
9. 10. 11. 12. heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy
0,5 1 2 1
2 1,5
2
2 2
2
1
2
2
2 1
2 2
93
2
gyakorlat 3 összes óra összes óra
3
3
2
4
4
70
4
5
105
6
7
6
140 8
11
(A szürkével jelölt oszlop óratervei már nem relevánsak 2016. szeptember 1-től.) A szabad órakeret felhasználása Tantárgyak 9. Adatbázis és szoftverfejlesztés 1 Hálózati ismeretek Összes szabad óra 1
10. 1
11.
12. 1
1 1
1
1
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul
Tantárgyak, témakörök
9.
Munkahelyi egészség és biztonság
gy
ög y
e
gy
11. ögy
e
gy
12. ögy
e
gy
18
18
témakör 1
5
5
témakör 2
5
5
témakör 3
4
4
témakör 4
4
4
Információtechnológiai alapok Bevezetés a számítógépes architektúrákba Szoftverismeretek Információtechnológiai biztonság alapjai Információtechnológiai gyakorlat Számítógép összeszerelése
36
36
18
18
12
12
6
6 72
70
72 + 70
24
35
24+35
Telepítés és konfigurálás
36
35
36+35
Megelőző karbantartás
12
életpályaépítés, munkaszer vezés, munkahely i
10815-12 Információtechnológiai alapok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
e
10.
Ágazati szakközépisko lai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam
Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Munkaszervezés gyakorlat Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben
4
4
4
4
8
8
6
6
2
2
2
2
2
2
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Adatbázis- és szoftverfejlesztés Programozás alapismeretek Adattípusok Programozás elemei
54
72
72
64
64
8
8
12
12
8
8
16
16
12
12
2
2
4
4
2
2
262
64
20
20
16
40
56
18
4
22
95
Programozási tételek
28
Adatstruktúrák Programtervezés
26
48
30
30
16
Adatbázisok Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Programozási nyelvek
36
72
50
72
16
32
46
46
70
64
24
24
Objektumorientált programozás Programozási nyelv „A”
12
36
36
36
14
36 + 36
Állománykezelés Web-programozás alapjai
36
26
84 + 40
8
10
8 + 10
28
34
Adatbázisfejlesztés
Hálózati ismeretek I.
36
72
Otthoni és kisvállalati hálózatok
36
36
Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) 55
72
70
Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat
72
55
36
35
36
35
Összesen
216
70
108
144
252
105
144 288
36
36
172
64
72
108
56 + 34
72
Hálózati ismeretek I. gyakorlat
108
28
64
36
Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat Összesen
244 + 120
144
140
100 64
208 + 125 108 + 90
64 160
100 + 35
192
352
1108 + 315
1423
96
Autószerelő szakképesítés
11498-12 11499-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II.
10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
11500-12 Munkahelyi egészs. és bizt.
Szakmai követelménymo dulok
OKJ 54 525 02 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként (9-13. évfolyam) (kifutó képzés, jelenleg már csak 10-13. évfolyam) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
(A szürkével jelölt oszlop óratervei már nem relevánsak 2016. szeptember 1-től.) A szabad órakeret felhasználása Tantárgyak 9. Műszaki rajz 1 Karbantartási gyakorlatok Technológiai alapismeretek Közlekedési ismeretek Foglalkoztatás II. Gazdasági ismeretek Járműdiagnosztika Járműdiagnosztika gyakorlata Osztályfőnöki Összes szabad óra
10.
11.
12.
5/13.
1 1 1
1
1
1
0,5 0,5 1 1 1 4
1
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul
Tantárgyak, témakörök
9.
12 Munka helyi egészsé g és biztons
e Munkavédelmi alapismeretek
18
gy
10. ögy
e
gy
11. ögy
e
gy
12. ögy
e
Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam
gy 18
98
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
témakör 1
6
6
témakör 2
6
6
témakör 3 Közlekedési ismeretek Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája A járművek menetellenállásai
6
6
36
36
8
8
20
20
8
8
Műszaki rajz
54
Síkmértani szerkesztések és vetületiábrázolás
36
90
18
18
Metszeti ábrázolás
18
18
Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések
18
18
Jelképes ábrázolás
36
36
Mechanika
72
72
18
18
18
18
Szilárdságtan
24
24
Kinematika-kinetika
12
12
Merev testek általános statikája Síkbeli egyensúlyi szerkezetek
Gépelemek-géptan
72
Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások Rugók és lengéscsillapítók Csövek és csőszerelvények
Alapfogalmak Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok Öntészet, melegalakítások, hőkezelések
36
72
64
64
64
172
12
12
12
12
12
12 36
36
Kötések
24
24
Forgács nélküli hidegalakítások
12
12
99
Forgácsolás
12
12
Felújítási technológiák
10
10
Anyag és hibakereső vizsgálatok
22
22
Szereléstechnika
20
20
64
136
Elektrotechnikaelektronika
72
Villamos alapfogalmak
22
22
16
16
12
12
14
14
8
8
Egyenfeszültségű áramkörök Váltakozó áramú áramkörök Villamosgépek Szűrő áramkörök és póluselmélet Félvezetők és alkalmazásuk Száloptika, elektronikus kijelzők
10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok
Digitális áramkörök
22
22
6
6
36
36
Karbantartási gyakorlatok
108
70
Mérés és előrajzolás
48
20
5
5
48 + 30
Megmunkálás I.
60
50
30
20
60 + 100
70
35
108 + 105
72
Kötések
72
105
72
140
64
Megmunkálás II.
48
55
48 + + 55
Anyagvizsgálatok
24
25
24 + 25
Szerelés
64
64
Mérési gyakorlatok
96
96
Villamos méréstechnikai alapismeretek
20
20
28
28
32
32
16
16
160
1108 + 315
Egyenáramú villamos alapmérések Váltakozóáramú villamos alapmérések I. Váltakozóáramú villamos alapmérések II. Összesen Összesen
352 + 315
144
72 216
70
162
90 252
105
216
72 288
140
192 352
1423
100
9. – 12. évfolyamon PEDAGÓGIAI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS OKJ 5 4 1 4 0 0 2 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján 1. számú táblázat PEDAGÓGIAI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS SZAKKÖZÉPISKOLA A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
9.
10.
11.
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
Tantárgyak e
11500-12 Munkavédelemi alapismeretek
e
ögy
gy
e
ögy
gy
e
gy
Munkavédelemi alapismeretek 0,5 Pedagógia
11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok
ögy
gy
12. heti óraszám
4
2,5
3
4
Pedagógia gyakorlat 1 Pszichológia
70
2,5
11499-12 Foglalkoztatás
Foglalkoztatás
11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)
Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv
1
105
2
2
140
3
3,5 3,5
Oktatási intézmények működése 11467-12 Oktatási tevékenység
Szabadidő szervezés A pedagógiai segítés gyakorlata Családtan
11468-12 Kapcsolat a családokkal
Kommunikáció, kapcsolatépítés Kommunikáció a gyakorlatban Családpedagógia
11469-12 Családpedagógiai gondozás
Szervezési és ügyintézési ismeretek A szervezés és ügyintézés gyakorlata Összes óra: Összes óra:
5
1 6
70
1
6 7
105
6
2
140
3,5
7,5
8
11
(A szürkével jelölt oszlop óratervei már nem relevánsak 2016. szeptember 1-től.)
101
A szabad órakeret felhasználása Tantárgyak 9. Pedagógia 0,5 Pszichológia 0,5 Összes szabad óra 1
10. 1
11. 1
12. 1
1
1
1
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelmé ny-modul
Tantárgyak, témakörök
9.
11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok
11500-12 Munkavédelemi alapismeretek
E
Összesen Összesen
Munkavédel mi alapismeretek
10.
gy
ög y
e
gy
11. ög y
e
12.
gy
ög y
e
Ágazati szakközépisk olai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam
gy
18
18
témakör 1
5
5
témakör 2
5
5
témakör 3
4
4
témakör 4
4
4
Pedagógia
90
Általános pedagógia és neveléstörténet
36
70
56
64
226
30 24
37 37
26 26
32 32
125 119
Neveléselmélet Didaktika Pedagógia gyakorlat Gondozási tevékenység
-
36 22
A gyermek megismerése, tevékenységéne k megfigyelése, problémahelyze tek elemzése Pszichológia Általános és személyiséglélektani ismeretek Fejlődéslélektan alapjai Szociálpszichol ógia alapjai Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai
-
14
-
144
-
-
108
-
-
128
-
470
36
10 5
72
14 0
112
256+ 315
50
22
65
44
80
72
160 + 195
20
14
40
28
60
40
96 +120
70
-
72
72
18
18
18
112
364
36
20
100
18
36
20
88
18
18
18
36
88
18
18
18
36
88
(180)1 44
(36)3 6
(216)180
70
(216)1 80
108
(36)3 6
(252)216
10 5
(216)21 6
(72)3 6
(288)252
14 0
(240)22 4
(112)9 6
(352)320
( 1108 ) (1108) + (315) (1423) 1283
102
9. – 12. évfolyamon GYÓGYPEDAGÓGIAI SEGÍTŐ MUNKATÁRS OKJ 5 4 1 4 0 0 1 1. számú táblázat OKJ 54 140 01 GYÓGYPEDAGÓGIAI SEGÍTŐ MUNKATÁRS SZAKKÖZÉPISKOLA A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok 11465-12 Általános gyógypedagógiai feladatok
11466-12 Speciális gyógypedagógiai feladatok
összes óra összes óra
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
9. heti óraszám
10. 11. 12. heti heti heti óraszám óraszám óraszám ö.gyak. ö.gyak. ö.gyak. elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak. 0,5
(A szürkével jelölt oszlop óratervei már nem relevánsak 2016. szeptember 1-től.) A szabad órakeret felhasználása Tantárgyak 9. Pszichológia 1 Összes szabad óra 1
10. 1 1
11. 1 1
12. 1 1
103
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelmény -modul
Tantárgyak, témakörök
9.
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek
10. gy
ög y
e
gy
11. ög y
e
gy
12. ög y
e
Ágazati szakközépiskol ai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam
gy
18
18
4
4
4
4
2
2
2
2
2
2
4
4
8
8
8
8
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség
11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs
2
9
9
7
27
9
9
9
27
Pedagógia
54
108
108
128
398
Általános pedagógia és neveléstörténet
20
56
56
64
196
Neveléselmélet
18
26
26
32
102
Didaktika
16
26
26
32
100
Pedagógia gyakorlat Gondozási tevékenység A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése,
36
70
36
105
36 140
96
519
22
50
22
65
22 80
64
325
14
20
14 40
14 60
32
194
104
problémahelyzete k elemzése
11466-12 Speciális gyógypedagógiai feladatok
11465-12 Általános gyógypedagógiai feladatok
Pszichológia
Összesen Összesen
Általános és személyiséglélektani ismeretek Fejlődéslélektan alapjai Szociálpszichológi a alapjai Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai Gyógypedagógiai alapismeretek A gyógypedagógia alapjai Gyógypedagógiai gyakorlat A gondozási tevékenységsérülésspecifikus kérdései A sérült gyermek tevékenységének elemzése, szituációk megoldása Gyógypedagógiai pszichológia Gyógypedagógiai fejlődéslélektan Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan Gyógypedagógiai egészségtan Gyógypedagógiai iskola-egészségtan Gyógypedagógiai tantárgypedagógiák A gyógypedagógiai nevelés, oktatás intézményi formái
72 + *18
72 + *1 8
18
18
18
18
18
18
144+*1 36 8 180+*18
70
108 +*1 8
96 +*18
420
16
88
36
16
88
18
18
32
86
18
18
32
86
180+*1 36 8 216+*18
36
216+*18 36 105
224+*16
96
140 252+*18
320+*16
1283 +*70 = 1 353
105
3.1.2. Érettségire épülő szakközépiskola, kifutó rendszerben (2 évfolyamos képzés) Érettségivel záruló (kifutó szakközépiskolai) képzéseink a 13-14. évfolyamokon a következők: Ágazat száma és megnevezése
XXXI. Agrár gépész
IV. Pedagógia
Szakmacsoport száma és megnevezése
A szakképesítés OKJ azonosító száma
20. Mezőgazdaság
54 521 05
3. Oktatás
54 140 02 54 140 01
XIII. Informatika
7. Informatika
XVII. Könnyűipar
10. Könnyűipar
XXII. Közlekedésgépész
13. Közlekedés
54 481 04 54 542 02 54 525 02
A szakképesítés megnevezése
Mezőgazdasági gépésztechnikus Pedagógiai- és családsegítő munkatárs Gyógypedagógiai segítő munkatárs Informatikai rendszergazda Ruhaipari technikus Autószerelő
106
PEDAGÓGIAI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS OKJ 5 4 1 4 0 0 2 13. és 14. valamint az 5 / 13. évfolyamon megszervezett képzés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodulok
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítés-specifikus utolsó évf.
1/13
5/13 és 2/14.
Tantárgyak
heti óraszám e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
heti óraszám
ögy
gy
e
Gy
Munkahelyi egészség és biztonság! 0,5 Pedagógia
11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok
10,5
Pedagógia gyakorlat
-
-
10 (10,5)
160
-
-
Pszichológia 10 (10,5) 11499-12 Foglalkoztatás
Foglalkoztatás 0,5
11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)
Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv 4
2
Oktatási intézmények működése 11467-12 Oktatási tevékenység
4
3,5
Szabadidő szervezés
3
A pedagógiai segítés gyakorlata
6 (6,5)
Családtan 11468-12 Kapcsolat a családokkal
2
Kommunikáció, kapcsolatépítés
1 (1,5)
Kommunikáció a gyakorlatban
11469-12 Családpedagógiai gondozás
összes óra
3
Családpedagógia
4
Szervezési és ügyintézési ismeretek
3
A szervezés és ügyintézés gyakorlata
3 21 (21,5)
10 (10,5)
19 (19,5)
12(12,5)
160 összes óra
35 (32)
35(32)
774 + 378
624 + 400
1152
1024 2176 + 160 = 2336
107
INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA OKJ 5 4 4 8 1 0 4 14/2013. ( IV. 5.) NGM rendelet alapján 13. és 14. valamint az 5 / 13. évfolyamon megszervezett képzés
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok
Munkaszervezési ismeretek
1,5 (2) 2 (2,5) 1
Munkaszervezés gyakorlat
2 4
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.
8 4
Hálózati ismeretek I. gyakorlat 11499-12
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I.
ögy
8
Foglalkoztatás.
0,5
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) 4
10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások
2
Hálózati operációs rendszerek
+4
5,5 (6)
Hálózati operációs rendszerek gyakorlat
7
Hálózati ismeretek II. 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete
5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
0,5
Információtechnológiai gyakorlat
Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
1/13 heti óraszám e gy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
6
Hálózati ismeretek II. gyakorlat
6
IT hálózat biztonság
2
IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra
összes óra
15 (11,5)
20 (20,5)
35(32)
160
16 (16,5)
2 19 (15,5)
35(32)
108
MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS OKJ 5 4 5 2 1 0 5 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján 13. és 14. valamint az 5 / 13. évfolyamon megszervezett képzés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Ágazati szakképzés Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás 11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)
10925-12 Agrárműszaki alapok
közismeret nélkül
Tantárgyak
ögy
5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
Munkahelyi egészség 0,5(1) és biztonság Foglalkoztatás
0,5 ( 1)
Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv
Géprajz, gépelemek, mechanika Anyagismeret
Agrárműszaki alapok gyakorlat Agrárműszaki erőgépek 10975-12 Agrárműszaki erőforrások Agrárműszaki erőgépek gyakorlata Mezőgazdasági munkagépek 11049-12 Mezőgazdasági termelés Mezőgazdasági gépei munkagépek gyakorlat Mezőgazdasági gépek üzemeltetése 11050-12 Gépek üzemeltetése a Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságban mezőgazdaságban gyakorlat Mezőgazdasági 11051-12 ismeretek Mezőgazdasági és vállalkozási ismeretek Vállalkozási ismeretek összes óra összes óra
1/13 heti óraszám e gy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
+4
2
+4
(1,5) 1
3 (1,5) 1 6,5 3
3 5
4
3
4
4
4
3
4
6,5
2 15,5 19,5 (16,5) (15,5) 35 (32)
160
2 16,5 19,5 (17,5) (14,5) 35 (32)
109
GYÓGYPEDAGÓGIAI SEGÍTŐ MUNKATÁRS OKJ 5 4 1 4 0 0 1 1. számú táblázat : A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodulok
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak
1/13 heti óraszám elmélet gyakorlat
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Munkahelyi egészség és biztonság
11466-12 Speciális gyógypedagógiai feladatok összes óra összes óra
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati Szakképesítésszakközépiskolai A specifikus képzés óraszáma a szakképzés Szakmai szakképzés Tantárgyak, közismeret nélkül összes követelményóraszáma témakörök óraszáma modul 5/13. és 2/14. 1/13.
Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása
gyak. 36
8
8
8
8
4
4
4
4
4
4
8
8
11499-12 Foglalkoztatás II.
36
Foglalkoztatás II.
32
32
Munkajogi alapismeretek
8
8
Munkaviszony létesítése
8
8
Álláskeresés
8
8
Munkanélküliség
8
8
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek
elm.
Foglalkoztatás I.
64
64
Nyelvtani rendszerzés 1
8
8
Nyelvtani rendszerezés 2
8
8
Nyelvi készségfejlesztés
24
24
Munkavállalói szókincs
24
24
11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
elm. gyak. ÖGY.
Pedagógia Általános pedagógia és neveléstörténet Neveléselmélet Didaktika
378
378
180
180
100 98
100 98 111
11465-12 Általános gyógypedagógiai feladatok 11466-12 Speciális gyógypedagógiai feladatok
Pedagógia gyakorlat Gondozási tevékenység A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése Pszichológia Általános és személyiséglélektani ismeretek Fejlődéslélektan alapjai Szociálpszichológia alapjai Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai Gyógypedagógiai alapismeretek A gyógypedagógia alapjai Gyógypedagógiai gyakorlat A gondozási tevékenységsérülésspecifikus kérdései A sérült gyermek tevékenységének elemzése, szituációk megoldása Gyógypedagógiai pszichológia Gyógypedagógiai fejlődéslélektan Gyógypedagógiai pszicho-diagnosztika Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan Gyógypedagógiai egészségtan Gyógypedagógiai iskolaegészségtan Gyógypedagógiai
432 216
160 80
592 296
216
80
296
360
360
90
90
90
90
90
90
90
90 176
176
176
176 384
384
200
200
184
184
128
128
58
58
40
40
30
30
128
128
128
128
160
160 112
tantárgy-pedagógiák A gyógypedagógiai nevelés, oktatás intézményi formái Összesen: Összesen:
160 774 432 1206
160
160
688
384
2438 2438
1072
AUTÓSZERELŐ OKJ 5 4 5 2 5 0 2 13. és 14. valamint az 5 / 13. évfolyamon megszervezett képzés 14/2013. ( IV. 5. ) NFM rendelet alapján A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szerelési gyakorlat 10422-12 Járműdiagnosztika összes óra összes óra
5
Járműdiagnosztika
3
Járműdiagnosztika gyakorlata
5 (15) 18 (32) 35
17
160
(15) 18 (32) 35
17
3.1.3. Szakgimnáziumok kerettanterve a 2016/17-es tanévtől felmenő rendszerben Szakgimnáziumi képzéseink 2016. szeptember 1-től A szakgimnáziumi képzés keretében az alábbi ágazati képzésekre kerül sor: IV. Pedagógia ágazati óraterv XIII. Informatika ágazati óraterv XVII. Könnyűipar ágazati óraterv XXII. Közlekedésgépész ágazati óraterv XXXI. Agrárgépész ágazati óraterv Az ágazati képzések óratervei a közismereti óraszámokat és a szakmai óraszámokat tartalmazzák. A szakmai óraszámok tantárgyankénti bontása a szakképesítések óraterveiben jelennek meg. A szakgimnáziumi képzés keretében az alábbi szakképesítések oktatása folyhat az intézményben: A Szakmacsoport szakképesítés Ágazat száma és A szakképesítés száma és OKJ megnevezése megnevezése megnevezése azonosító száma 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs IV. Pedagógia 3. Oktatás Pedagógiai- és családsegítő 54 140 02 munkatárs XIII. Informatika 7. Informatika 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető XVII. Könnyűipar 10. Könnyűipar 54 542 02 Ruhaipari technikus XXII. 13. Közlekedés 54 525 02 Autószerelő Közlekedésgépész XXXI. Agrárgépész 20. 54 521 05 Mezőgazdasági Mezőgazdaság gépésztechnikus 114
Az ágazati óratervi táblázatok és a szakképesítésenkénti óratervek a helyi tanterv részét képezik. A szakképesítésenkénti óraterveket külön tartalmazza a 4+1 évfolyamos és 2 évfolyamos érettségire épülő képzésekhez. A szakmai program mellékletei tartalmazzák a szakképesítésenkénti helyi szakmai tanterveket, amelyekben az egyes tantárgyak témakörein belül a tananyagtartalmak is megtalálhatók.
VI. Pedagógiai IV., GYÓGYPEDAGÓGIAI SEGÍTŐ MUNKATÁRS ágazatok esetében 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Összesen:
A fő és mellék Összesen szakképesítésr e vonatkozóan: Összesen
9. 396 óra heti óraszá m e
12. 5/13. 310 931 óra óra heti heti heti heti óraszá ög óraszá ög óraszá óraszám m m m y y gy e gy e gy e gy e gy
7
4
10. 432 óra
7
5
11. 360 óra
7
3
14 0 11
12
6
4
14 0 10
10
heti óraszá m e
heti ög óraszám y gy e gy
4
4
Foglalkoztatá s II.
0.5
0,5
Foglalkoztatá s I.
2
2
Pedagógia Pedagógiai, pszichológiai feladatok
2/14. 931 óra
18. 12. 22. 12. 23 12 5 5 16 5 5 0 31 35 35
SZAKMAI IDEGEN NYELV 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
1/13. 1116 óra
3
Pedagógiai gyakorlat
Bevezetés a pszichológiáb a Gyógypedagó Általános giai gyógypedagóg alapismeretek iai feladatok Gyógypedagó giai gyakorlat Speciális Gyógypedagó gyógypedagóg giai
4 5
4 5
5
3
4
3
3
4
3
7, 5 2
7. 5
7 2
2
115
iai feladatok
pszichológia
Gyógypedagó giai tantárgypedagógiák Gyógypedagó giai egészségtan Gondozási és Gondozás és egészségnevel egészségnevel 1 ési és alapismeretek A nevelés 1 Óvodai elméleti nevelési alapjai feladatok Nevelési gyakorlat Konyhai és udvari Konyhai és feladatok az udvari 1 óvodai dajka feladatok tevékenységéb en Takarítási feladatok az Takarítási óvodai dajka 1 ismeretek tevékenységéb en Családpedagó Pedagógiai 1 giai ismeretek szociológia A kapcsolattartá 1 Kapcsolattartá s elmélete s formái A családokkal kapcsolattartá s gyakorlata Kommunikáci 1 ó
1
1
1
1
2
2
3
4
2
2
2
2
2
2
2
1
1
4
1
1
1
2
1
1
1
2
1
1
1
1
1
A fő szakké pesítésre vonatk ozó:
Összesen Összesen Elméleti óraszámok (arány ögyvel)
Szakgimnáziumi képzés összes óraszáma Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképeFő szakképesítéshez sítéshez kapcsolódó óraszám kapcsolódó összes óraszám
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
20 85
1517 óra (%)
116
11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Gyakorlati óraszámok (arány ögyvel) Szakmai idegen nyelv Foglalkoztat ás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszon y létesítése Álláskeresés Munkanélküli ség Foglalkoztat ás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesz tés Munkavállaló i szókincs
560 óra (%)
4 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
15
4 0
4
15
0
0
15
0
15
0
4
4
0
0
4
0
4
0
4
4
0
0
4
0
4
0
4
4
0
0
4
0
4
0
4
4
0
0
4
0
4
62
0
0
62
0
62
0
0
0
62
0
0
8
8
0
0
8
0
8
0
8
8
0
0
8
0
8
0
24
24
0
0
24
0
24
24
24
0
0
24
0
24
Pedagógia
93
93
14 4
14 4
Általános pedagógia Neveléselmél et
4 0
40
60
60
30
30
50
50
23
34
34
Didaktika
23
Pedagógiai gyakorlat
155 155
Gondozás
80
80
75
75
A gyermek megismerése, tevékenységé nek megfigyelése, problémahely zetek elemzése Bevezetés a pszichológiá ba Általános személyiséglé lektani ismeretek Fejlődéslélekt ani ismeretek Szociálpszich ológiai alapismeretek Pedagógiai pszichológia Gyógypedag ógiai alapismerete k
Általános gyógypeda gógiai feladatok
Pedagógiai, pszichológiai feladatok
öt évfolyamos képzés egészében: 944 óra (%)
14 4
18 0 10 0
18 36 0 0 10 20 0 0
80
80
16 0
93
93
14 4
10 8
25 2
3 0
30
45
34
79
3 0
30
45
30
75
20
30
24
54
13
24
20
44
93
14 4
10 8
25 2
20 13
93
117
Speciális gyógypedagógiai feladatok Gondozás és egészségnevelés Óvodai nevelési feladatok
Bevezetés a gyógypedagó giába A gyógypedagó gia területei Gyógypedag ógiai gyakorlat A gondozási tevékenysége k sérülésspecifikus kérdései A sérült gyermek tevékenységé nek megfigyelése Gyógypedag ógiai pszichológia A gyógypedagó giai pszichológia alapjai Gyógypedag ógiai tantárgypeda gógiák A nevelés, oktatás, fejlesztés speciális kérdései Gyógypedag ógiai egészségtan Gyógypedagó giai gondozás Gondozási és egészségneve lési alapismerete k Egészségvéde lem Személyi gondozás A nevelés elméleti alapjai A nevelés alapfogalmai Játékpedagógi a Munkajellegű tevékenysége k az óvodában Programok az óvodában Nevelési gyakorlat
3 0
30
50
0
50
63
63
94
10 8
20 2
13 9
36
36
31
1 8 1 8
18
1 8 1 8
15 16
70
36
36
72
62
20 6
3 6
0
0
0
36
0
2 0
2 5
2 5
70
16
25
2 5
66
0
22
12
34
18
0
0 10 8
14 4
72
69
12 4
25 2
27 52 0 2
132
132
15 2
17 32 0 2
100 100 ,5 ,5
10 0
10 20 0 0
62
62
72
72
14 4
62
62
72
72
14 4
62
62
72
72
14 4
62
72
72
14 4
62
62
72
72
14 4
62
62
72
72
14 4
31
31
36
36
15
18
18
16
18
18
62
36
232 232 ,5 ,5
1 5 1 6
44 8
118
Kapcsolattartás formái családokkal
Családpedagógiai ismeretek
feladatok Konyhai és udvari az óvodai feladatok az óvodai dajka dajka tevékenységében tevékenysé
Az óvodáskorú gyermek tevékenységé nek megfigyelése Konyhai és udvari feladatok A tálalás, kiszolgálás szabályai Az óvodaudvar karbantartása Takarítási ismeretek Takarítási technikák Pedagógiai szociológia Családtan
10 8
36
14 4
72
1 24
44 8
36
72
0
36
0
3 6
36
36
36
72
3 6
36
36
36
3 6
12
36
Mentálhigién 1 és 0 2 alapismeretek Családi 1 0 mentálhigiéné 2 A 36 kapcsolattart 36 ás elmélete Kapcsolattere mtés a családdal A kapcsolattart 36 36 ás gyakorlata A családdal történő kapcsolattartá 3 3 6 6 s formáinak megfigyelése, elemzése
72 72
62
20 6
24
2 0
92
24
21
2 4
21
57 57 10 8
36 36
36
36
10 8
3 6
10 8
36
36
36
31
13 9
Kommunikáci óa 36 pedagógiai folyamatban
36
36
31
13 9
Kommuniká ció
VI. Pedagógiai IV., (PEDAGÓGIAI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS) ágazatok esetében 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
119
9.
10.
11.
12.
5/13.
1/13.
2/14.
heti heti heti heti heti heti heti óraszá óraszá ög óraszá ög óraszá óraszám óraszám ög óraszám m m m m y y y e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy A fő Összesen szakképesítésr e vonatkozóan: Összesen
7
4
7
5
7
3
14 0 11
6
4
14 0
12
10
10
19, 11, 19, 15, 23, 11, 5 5 5 5 16 5 5 0 31 35 35
SZAKMAI IDEGEN NYELV 11499-12 Foglalkoztatá s II. 11498-12 Foglalkoztatá s I. (érettségire épülő képzések esetén)
4
4
Foglalkoztatá s II.
0,5
0,5
Foglalkoztatá s I.
2
2
Pedagógia Pedagógiai gyakorlat Bevezetés a pszichológiáb a Pedagógiai 11676-16 szociológia Családpedagó Mentálhigiéni giai ai alapismeretek alapismeretek 11687-16 Program és Szabadidő szabadidő szervezés szervezés 11678-16 Kommunikáci Kommunikáci ó és ó és viselkedéskult viselkedéskult úra úra 11688-16 Gondozási és Gondozás és egészségnevel 1 egészségnevel ési és alapismeretek A nevelés 11470-16 elméleti 1 Óvodai alapjai nevelési Nevelési feladatok gyakorlat 11544-16 Konyhai és Konyhai és udvari 1 udvari feladatok feladatok az
7
8,5
11464-16 Pedagógiai és pszichológiai feladatok
11, 5
1
1
1
1
2
2
3
4
2
8,5 11, 5
11, 5
2
3
2
2
4
2
1
2
1
1
1,5
1
0
1
1
1
0
1
1
1
4
1
120
óvodai dajka tevékenységé ben 11543-16 Takarítási feladatok az Takarítási 1 óvodai dajka ismeretek tevékenységé ben Gyógypedagó 12070-16 giai 1 Speciális egészségtan gondozás és Gyógypedagó egészségvédel giai em egészségtan gyakorlat 11465-16 Gyógypedagó Általános giai 2 gyógypedagó alapismeretek giai feladatok 11684-16 SérülésGyógypedagó specifikus giai kommunikáci kommunikáci ó ó 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság
1
1
1
2
2
1
2
2
2
1
0,5
0,5
Összesen
11499-12 Foglalkozt atás II.
A fő szakké pesítésre vonatk ozó:
Összesen Elméleti óraszámok (arány ögyvel) Gyakorlati óraszámok (arány ögyvel) Szakmai idegen nyelv Foglalkoztat ás II. Munkajogi alapismerete
2 1 5 4 2 4 396
12.
g y
ö g y
e
g y
ö g y
e
2 1 5 8 2 0 432
1 4 0
2 1 5 0 2 8 360
1 4 0
1 1 8 2 6 4 310
e
g y
öt évfolyamos képzés egészében: 1546,5 óra (56,5%)
5/13.
e
gy
60 35 4,5 6,5 961 27 39
1/13.
g y
ö g y
7 4 0 1 2 4 1116
1 6 0
e
0
0
0
0
0
0
0
e
gy
60 35 4,5 6,5 961
1306,5 óra (58,4%)
öt évfolyamos képzés egészében: 1192,5 óra (43,5%)
0
2/14.
A szakképzés összes óraszáma
g y
11.
A szakképzés összes óraszáma
e
10.
megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó óraszám Fő szakképesítéshez kapcsolódó összes óraszám
9.
Szakgimnáziumi képzés összes óraszáma Érettségi vizsga keretében
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
22 37
930 óra (41,6%)
0 0
0
0
4
0
15
0
4
4
4
15
0
0
15
0
15
4
0
0
4
0
4
121
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
k Munkaviszo ny létesítése Álláskeresés Munkanélkül iség Foglalkoztat ás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejles ztés Munkavállal ói szókincs
0
0
0
0
0
0
0
0
0
4
4
0
0
4
0
4
0
4
4
0
0
4
0
4
0
3
3
0
0
3
0
3
62
0
0
62
0
62
0
0
62
0
0
8
8
0
0
8
0
8
0
8
8
0
0
8
0
8
0
24
24
0
0
24
0
24
0
22
22
0
0
22
0
22
0
26 3,5
0
51 5,5
0
12 4
0
23 2
0
93
0
20 1
0
46, 5
0
82, 5
0
0
0
26 3,5
Általános pedagógia
0
12 4
12 4
Neveléselmé let
0
93
93
Didaktika
0
46, 5
46, 5
Pedagógia
Pedagógiai gyakorlat
0
0
0
0
0
0
0
0
0 0
0
0
0
0
0
0
0
Gondozási tevékenység A gyermek megismerése , tevékenység ének megfigyelése , problémahel yzetek elemzése Bevezetés a pszichológiá ba Általános és személyiséglélektani ismeretek Fejlődéslélek tani alapok Szociálpszic hológiai alapismerete k Pedagógiai pszichológia
11676-16 Családpedagó giai alapismeretek
11464-16 Pedagógiai és pszichológiai feladatok
0
Pedagógiai szociológia Családtan
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2 5 2 1 0 8 1 0 8 3 6 0
0
17 17 0,5 0,5
0
0
18 6
18 6
0
0
62
0
0
4 1 4 1 9 8
0
35 77 6,5 0,5
0
17 36 0,5 8,5
2 1 6
0
18 6
40 2
1 0 8
0
62
0
17 0
0
62
0
18
18
3 6
0
18
0
54
0
18
18
3 2
0
18
0
50
0
18
18
3 2
0
18
0
50
0
8
8
8
0
8
0
16
0
64
0
17 2
0
64
0
17 2
0 0
26 3,5
35 35 6,5 6,5
0
0 0
0
0
0
0
64
0
64
0
64 64
1 0 8 1 0
122
Mentálhigié niai alapismeret ek Családi mentálhigién é Szabadidő szervezés Szabadidő pedagógia A játékpedagóg ia alapjai Programszer vezés Kommunik áció és viselkedésk ultúra Kommuniká ciós alapismerete k Gondozási és egészségnev elési alapismeret ek Egészségnev elés Személyi gondozás A nevelés elméleti alapjai A nevelés alapfogalmai Játékpedagó gia Munkajelleg ű tevékenység ek az óvodában Programok az óvodában Nevelési gyakorlat Az óvodás korú gyermek tevékenység einek megfigyelése Konyhai és udvari feladatok A tálalás, kiszolgálás szabályai Az óvodaudvar
11544-16 Konyhai és udvari feladatok az óvodai dajka tevékenységében
11470-16 Óvodai nevelési feladatok
11688-16 Gondozás és egészségnevelés
11678-16 Kommunikáció és viselkedéskultúra
11687-16 Program és szabadidő szervezés
8 0 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
31
0
31
0
0
0
31
0
0
31
0 0
3 6
0
0
1 8 1 8 3 6
0
0
0
0
3 6
3 6
1 8 1 8
1 8 1 8
3 6
0
0
0
0
0
3 1
7 2
0
8
8
1 0
1 0
1 8
1 0
8
8
1 8
6
0
1 0 8
3 6
0
1 8 1 8
3 1
1 0
1 0 8
1 4 4
0
1 4 4
3 6
1 8
2 4
1 8
8
0
0
0
31
0
31 1 3 9
0
31
0
10 3
31
7 2
0
31
0
10 3
31
5 4
0
31
0
11 6
31
0
0
0
31
5 4
0
0
0
54
,
0
31
0
31
0
31
3 1
0
31
0
62
31
3 1
0
31
0
62
31
3 6
0
31
0
67
0
16
0
34
0
15
0
33
0 31
1 7 5
0
0
1 2 4
4 4 8
0
7 2
0
0
16
16
15
15
1 8 1 8
1 0 5
7 2
0
1 2 4
7 2
0
7 2
0
1 6 1 5
1 0
0
0
31
0
0
0
123
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
111684-16 Gyógypedagógiai 11465-16 Általános kommunikáció gyógypedagógiai feladatok
12070-16 Speciális gondozás és egészségvédelem
Takarítási feladatok az óvodai dajka
karbantartása Takarítási 3 ismeretek 6 Takarítási 3 technikák 6 Gyógypedag 3 ógiai 6 egészségtan Sérülésspecifikus 3 gondozási 6 feladatok Gyógypedag ógiai 0 egészségtan gyakorlat A gondozási tevékenység ek sérülésspecifikus kérdései Gyógypedag ógiai 7 alapismeret 2 ek Bevezetés a 3 gyógypedag 6 ógiába A 3 gyógypedag 6 ógia területei Sérülésspecifikus 0 kommuniká ció A kommunikác ió sajátosságai a gyógypedag ógiában Munkahelyi egészség és 0 biztonság Munkavédel mi alapismerete k Munkahelye k kialakítása Munkavégzé s személyi feltételei Munkaeszkö zök biztonsága Munkakörny ezeti hatások Munkavédel mi jogi ismeretek
0
0
0
0
0
0
0
3 6
0
3 6
0
7 2
0
6 2
0
2 0 6
0
0
1 4 4
0
3 6
3 6
0
3 6
0
6 2
7 2
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1 8
0
0
0
0
0
5 4
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
16
0
16
3 6
7 2
0
7 2
0
0
0
3 2
0
3 6
0
7 2
0
7 2
0
7 2
0
0
0
0
3 2
0
3 6
1 4 4
0
1 0 8
0
0 0
0
0 0
0
3 6
0 0
0
0
0
0
0
0
16
0
0
4
4
0
0
4
0
4
0
4
4
0
0
4
0
4
0
2
2
0
0
2
0
2
0
2
2
0
0
2
0
2
0
2
2
0
0
2
0
2
0
2
2
0
0
2
0
2
124
II. Informatika XIII.,(INFORMATIKAI RENDSZERÜZEMELTETŐ) ágazatok esetében 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 9.
10.
11.
12.
5/13.
heti heti heti heti heti óraszá óraszá óraszá óraszá óraszá ög ög m m m m m y y g e gy e gy e gy e gy e y A fő szakképesítésre vonatkozóan:
Összesen
5
6
6
6
3
7
0 Összesen
11
3
6
10
12
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11996-16 Információtechnol ógiai alapok 11997-16 Hálózati ismeretek I. 11625-16 Programozás és adatbázis-kezelés 11999-16 Informatikai szakmai angol nyelv 12010-16 Nyílt forráskódú rendszerek kezelése
2/14.
heti heti óraszá óraszá ög m m y g e e gy y
2 17 18 1
0
14
10
9
31
35
35
4
4
Foglalkoztatás II.
0, 5
0, 5
Foglalkoztatás I.
2
2
IT alapok IT alapok gyakorlat Hálózatok I. Hálózatok I. gyakorlat Programozás Programozás gyakorlat IT szakmai angol nyelv
1
1 2
2 1
1
1
1 2
2
1 3
1 2
3 2
7
1 2
4 2
8
2
4
Linux alapok
1
Linux alapok gyakorlat
Irodai szoftverek Irodai szoftverek gyakorlat IT 12009-16 szakorientáció Informatikai IT szakmai orientáció szakorientáció gyakorlat 12003-16 Hálózatok II.
3
2 1
2 1
0
SZAKMAI IDEGEN NYELV 11499-12 Foglalkoztatás II.
1/13.
2
12008-16 Irodai szoftverek haladó szintű használata
1 3 1
1 2
1 3
3
125
Hálózati ismeretek Hálózatok II. II. gyakorlat IT hálózatbiztons ág IT hálózatbiztons ág gyakorlat Szerverek és 12013-16 felhőszolgáltat Hálózati operációs ások rendszerek és Szerverek és felhőszolgáltatáso felhőszolgáltat k ások gyakorlat
9
9
1, 5
1, 5 3
3
3
3
9
9
Összesen
gy
14 14 18 18 4 4 0 0 288 360
ög ög e gy e gy y y
0
7 18 2 0 252
0
6 12 2 4 186
5/13.
e
gy
31 65 0 1 961 14 41 10 98 2 86
1/13.
2/14.
gy
ög y
e
46 64 8 8 1116
0
31 65 0 1 961
e
20 78
gy
A szakképzés összes óraszáma
e
12.
Összesen Elméleti öt évfolyamos képzés egészében: 768 óraszámok óra (37,5%) (arány ögy-vel) Gyakorlati öt évfolyamos képzés egészében: 1279 óraszámok óra (62,5%) (arány ögy-vel) Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás 0 0 0 0 0 0 0 0 II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélkülis ég Foglalkoztatás 0 0 0 0 0 0 0 0 I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejleszt és Munkavállalói szókincs IT alapok 36 0 36 0 0 0 0 0
má 11498-12 ció Foglalkoztatás I. (érettségire tec épülő képzések esetén) hn
11499-12 Foglalkoztatás II.
A fő szakké pesítésre vonatk ozó:
gy
11.
A szakképzés összes óraszáma
e
10.
kapcsolódó összes óraszám
9.
Szakgimnáziumi képzés összes óraszáma Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó óraszám Fő szakképesítéshez
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
20 77
778 óra (37,5%)
1299 óra (62,5%) 4 0
0
0
15
4 0
4
15
0
0
15
0
15
0
3
3
0
0
3
0
3
0
4
4
0
0
4
0
4
0
4
4
0
0
4
0
4
0
4
4
0
0
4
0
4
62
0
0
62
0
62
0
0
0
62
0
0
8
8
0
0
8
0
8
0
8
8
0
0
8
0
8
0
24
24
0
0
24
0
24
0
22
22
0
0
22
0
22
72 72
0
0
0
72
72
0
72
0
0
126
Munka- és környezetvédel 2 mi alapismeretek Bevezetés a 22 12 számítógépes architektúrákba Szoftverismere 12 16 t Információtech nológia 8 biztonság alapjai IT alapok 0 72 0 36 gyakorlat Biztonságos labor- és 4 eszközhasznála t Számítógép 36 12 összeszerelés Telepítés és 32 12 konfigurálás Megelőző 12 karbantartás
11997-16 Hálózati ismeretek I.
Hálózatok I. Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonsá g Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok Forgalomirányí tási ismeretek A biztonságos hálózat, forgalomszűrés IP szolgáltatások Hálózatok I. gyakorlat Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap
0
0
36
0
0
3 6
0
0
0
3 1
0
0
2
2
0
0
0
2
34
34 34
0
0
0
34
28
28 28
0
0
0
28
8
8
8
0
0
0
8
10 8
0
10 8
0
0
10 8
4
4
0
4
0
0
4
48
48
0
48
0
0
48
44
44
0
44
0
0
44
12
12
0
12
0
0
12
10 10 3 8
0
0
0
10 8
10 8
10 3
0
0
10 8
10 3
0
0
0
0
11
11
11 16
0
0
0
16
12
12
12 12
0
0
0
12
13
13
13 13
0
0
0
13
1 0
10
10 10
0
0
0
10
8
8
8
8
0
0
0
8
8
8
8
8
0
0
0
8
1 3
23
23 23
0
0
0
23
1 0
10
10 10
0
0
0
10
8
8
8
8
0
0
0
8
0 62
24 2
24 2
0
25 2
0
0
25 2
26
0
36
0
0
36
1 0
0
0
2
0
72
26
0
10 8
26
0
24 2
0
0
127
konfigurációja
Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz Forgalomirányí tási alapok, adatfolyam kezelés IP-címzés a gyakorlatban Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonsá g Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata Statikus és dinamikus forgalomirányí tás A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés IP szolgáltatások a gyakorlatban
11625-16 Programozás és adatbázis-kezelés
Programozás
36
0
36
26
26
26
0
26
0
0
26
20
20
20
0
20
0
0
20
30
30
30
0
30
0
0
30
30
30
30
0
30
0
0
30
27
27
27
0
27
0
0
27
21
30 51
51
0
51
0
0
51
16 16
16
0
16
0
0
16
16 16
16
0
16
0
0
16
13 14 9 4
0
0
0
14 4
18
18 23
0
0
0
23
18
18 18
0
0
0
18
18
18 18
0
0
0
18
0
Bevezetés a 18 programozásba Weboldalak 18 kódolása A Java vagy C# nyelv 18 alapjai JavasScript 18 Programozási típusfeladatok Haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven Adatbáziskezelő alkalmazások készítése Összefoglaló projektfeladat Programozás 0 72 0 72 gyakorlat Bevezetés a 36 programozásba Weboldalak 36 kódolása A Java vagy C# nyelv 36 alapjai JavasScript 36
3 6
0
3 1
0
13 9
0
13 9
0
0
18
18 18
0
0
0
18
1 1
11
11 11
0
0
0
11
2 5
25
25 25
0
0
0
25
1 6
16
16 16
0
0
0
16
1 5
15
15 15
0
0
0
15
0 62
27 8
27 8
0
28 8
0
0
28 8
36
36
0
46
0
0
46
36
36
0
36
0
0
36
36
36
0
36
0
0
36
36
36
0
36
0
0
36
0 72
0
27 8
0
0
128
11999-16 Informatikai szakmai angol nyelv
Programozási típusfeladatok Haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven Adatbáziskezelő alkalmazások készítése Összefoglaló projektfeladat IT szakmai angol nyelv Hallás utáni szövegértés Szóbeli kommunikáció Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon Írásos angol nyelvű szakmai anyagok feldolgozása Angol nyelvű szövegalkotás – e-mail Keresés és ismeretszerzés angol nyelven Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon
12010-16 Nyílt forráskódú rendszerek kezelése
Linux alapok Bevezetés a Linuxba Linux parancssor használata Fájl- és könyvtárkezelé s, tömörítés Bevezetés a héjprogramozá sba Felhasználói fiókok kezelése Jogosultságok beállítása Linux alapok gyakorlat Linux parancssor használata Fájl- és könyvtárkezelé s, tömörítés
72
0
72
0
0
22
22
22
0
22
0
0
22
50
50
50
0
50
0
0
50
32 32
32
0
32
0
0
32
30 30
30
0
30
0
0
30
14 14 4 4
0
0
0
14 4
0
0
0
14 4
0
14 4
0
0
24
24
24 24
0
0
0
24
12
12
12 12
0
0
0
12
36
36
36 36
0
0
0
36
24
24
24 24
0
0
0
24
12
12
12 12
0
0
0
12
12
12
12 12
0
0
0
12
24
24
24 24
0
0
0
24
36
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3 6
0
0
0
36
36
0
0
0
4
4
4
0
0
0
0
0
4
4
4
0
0
0
0
0
4
4
4
0
0
0
0
0
8
8
8
0
0
0
0
0
8
8
8
0
0
0
0
0
8
8
8
0
0
0
0
0
72
0
0
0
0
0
0 72
0
0
72
72
0
0
0
6
6
6
0
0
0
0
0
12
12
12
0
0
0
0
0
129
12008-16 Irodai szoftverek haladó szintű használata 12009-16 Informatikai szakmai orientáció 12003-16 Hálózati ismeretek II.
Bevezetés a héjprogramozá sba Hálózati beállítások ellenőrzése, konfigurációja Csomag- és processzkezelé s Felhasználói fiókok kezelése Jogosultságok beállítása Irodai 0 0 0 0 szoftverek Haladó szintű szövegszerkesz tési ismeretek Haladó szintű táblázatkezelés i ismeretek Irodai szoftverek integrált használata Irodai szoftverek 0 0 0 0 gyakorlat Haladó szintű szövegszerkesz tési ismeretek Haladó szintű táblázatkezelés i ismeretek Irodai szoftverek integrált használata IT 36 0 36 0 szakorientáció Informatikai 36 munkakörök Szakmai 36 alapozás IT szakorientáció 0 72 0 36 gyakorlat Informatikai 72 munkakörök Szakmai 36 alapozás Hálózatok II. 0 0 0 0 Redundancia szükségessége és megoldásai Vezeték nélküli LAN Haladó szintű dinamikus forgalomirányí tás WAN technológiák
0
14
14
14
0
0
0
0
0
6
6
6
0
0
0
0
0
8
8
8
0
0
0
0
0
12
12
12
0
0
0
0
0
14
14
14
0
0
0
0
0
31
0
0
0
0
0
0
3 1
0
31
31
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1 3
13
13
0
0
0
0
0
1 5
15
15
0
0
0
0
0
3
3
3
0
0
0
0
0
93
0
0
0
0
0
31 31
31
0
0
0
0
0
38 38
38
0
0
0
0
0
24 24
24
0
0
0
0
0
72
0
0
0
0
0
36
36
0
0
0
0
0
36
36
0
0
0
0
0
10 8
0
0
0
0
0
72
72
0
0
0
0
0
36
36
0
0
0
0
0
93
0
0
93
0
93
93 0
0
0
0 93 93
0
0
0
0
0
0
72
10 8
0
0
72
10 8
0
0
0
0
0
0 0
0
93
0
0
0
18
18
0
0
18
0
18
0
6
6
0
0
6
0
6
0
24
24
0
0
24
0
24
0
27
27
0
0
27
0
27
130
12013-16 Hálózati operációs rendszerek és felhőszolgáltatások
és kapcsolatok Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás Hálózatok II. gyakorlat Redundancia megvalósítása kapcsolt hálózatokban Vezeték nélküli LAN megvalósítása Haladó szintű dinamikus forgalomirányí tás megvalósítása WAN technológiák és WAN kapcsolatok megvalósítása Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás IT hálózatbiztons ág Az IT hálózatbiztonsá g alapjai IT hálózatbiztonsá g megvalósítása IT hálózatbiztons ág gyakorlat Az IT hálózatbiztonsá g alapjai I. IT hálózatbiztonsá g megvalósítása Szerverek és felhőszolgáltat ások Windows Server telepítése és üzemeltetése Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése Linux és Windows alapú rendszerek
0
0
0
0
0
0
0
0
0
18
18
0
0
18
0
0
27 27 9 9
0
0
0
27 27 9 9
0
54 54
0
0
0
54 54
0
18 18
0
0
0
18 18
0
72 72
0
0
0
72 72
0
81 81
0
0
0
81 81
0
54 54
0
0
0
54 54
0
47
0
0
47
0
47
0
0
0 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
47
0
16
16
0
0
16
0
16
0
31
31
0
0
31
0
31
0
93 93
0
0
0
93 93
0
31 31
0
0
0
31 31
0
62 62
0
0
0
62 62
0
0
0
0
0
0
0
0
93
0
0
93
0
93
0
0
0 0
0
0
0 0
0
18
0
0
93
0
33
33
0
0
33
0
33
0
33
33
0
0
33
0
33
0
12
12
0
0
12
0
12
131
integrációja Felhőszolgáltat ások Szerverek és felhőszolgáltat ások gyakorlat Windows Server telepítése és üzemeltetése Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése Linux és Windows alapú rendszerek integrációja Felhőszolgáltat ások
0
15
15
0
0
15
0
0
27 27 9 9
0
0
0
27 27 9 9
0
99 99
0
0
0
99 99
0
99 99
0
0
0
99 99
0
36 36
0
0
0
36 36
0
45 45
0
0
0
45 45
0 0
0
0
0
0
0
0
0
15
0
0
II. Agrárgépész XXXI.,(MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS) ágazatok esetében 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 9.
A fő szakképesítésre vonatkozóan:
Összesen
10.
heti óraszá m
heti óraszá m
e
e
gy
11.
ög y
heti óraszá m
gy
e
gy
4,5 6,5 5,5 5,5
5
5
14 0
Összesen
11
11
ög y
12.
5/13.
heti óraszá m
heti óraszá m
heti óraszá m
e
e
gy
e
gy
5,5 4,5 16
15
19
14, 5
gy
14 0
10
10
31
Szakmai idegen nyelv 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
1/13.
2/14.
ög y
heti óraszá m e
gy
20
15
16 0
35 4
35 4
Foglalkoztatá s II.
0,5
0,5
Foglalkoztatá s I.
2
2
Munkahelyi egészség és biztonság
0, 5
0,5
0, 5
0,5
132
11906 -16 Agrárvállalkoz ási, kereskedelmi ismeretek
10925-16 Agrárműszaki alapok
10975-16 Agrárműszaki erőforrások 11049-16 Mezőgazdasági termelés gépei 11050-16 Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságb an
11908-16 Mezőgazdasági ismeretek
Gazdálkodási ismeretek Gazdálkodási alapgyakorlat ok Géprajz, gépelemek, mechanika Anyagismeret Agrárműszak i alapok szakmai gyakorlat
1, 5
1 2
1
2
1, 5
2
1
1
1
4
1
1 2
Erőgépek
1
2
2
Erőgépek szakmai gyakorlat Munkagépek Munkagépek szakmai gyakorlat Gépek üzemeltetése Gépek üzemeltetése szakmai gyakorlat Mezőgazdasá gi ismeretek Mezőgazdasá gi ismeretek szakmai gyakorlat
0, 5
2
1
2
1, 5
1
5
1
1
1
2
1
4
1
1
4, 5
1
5
5 1
4
3
5
4
3
4
7
7
7
1
7
1
2
1, 5
1,5
Összesen A fő szakké pesítésre vonatk ozó:
Összesen Elméleti óraszámok (arány ögyvel) Gyakorlati óraszámok (arány ögy-
e
gy
ög y
e
gy
12.
ög y
e
g y
12 16 14 16 10 10 15 9 6 2 4 0 14 8 8 14 6 4 0 0 288 304 216 250 öt évfolyamos képzés egészében: 1033 óra (44,9%) öt évfolyamos képzés egészében: 989 óra (55,1%)
5/13.
e
gy
49 46 6 5 961 10 44 10 58 2 58
1/13.
e
gy
2/14.
ög y
e
gy
A szakképzés összes óraszáma
gy
11.
A szakképzés összes óraszáma
e
10.
megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó óraszám Fő szakképesítéshez kapcsolódó összes óraszám
9.
Szakgimnáziumi képzés összes óraszáma Érettségi vizsga keretében
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
53 52 49 46 4 4 16 9 5 0 1058 964 20 22
1033 óra (47,3%)
20 22
989 óra (52,7%)
133
11906 -16 Agrárvállalkozási és kereskedelmi ismeretek
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11499-12 Foglalkoztatás II.
vel) Szakmai idegen nyelv Foglalkoztat 0 ás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszon y létesítése Álláskeresés Munkanélküli ség Foglalkoztat 0 ás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejles ztés Munkavállaló i szókincs Munkahelyi egészség és 18 biztonság Munkavédel 4 mi alapismeretek Munkahelyek 4 kialakítása Munkavégzés személyi 2 feltételei Munkaeszköz 2 ök biztonsága Munkakörnye 2 zeti hatások Munkavédel mi jogi 4 ismeretek Gazdálkodás 36 i ismeretek Agrárvállalko zási 20 ismeretek Vállalkozási alapismeretek Mezőgazdasá gi vállalkozások sajátosságai Marketing A mezőgazdasá gi vállalkozások marketingje Európai úniós 16 ismeretek
4 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
54
0
0
0
72
0
0
0
0
16 0
15
0
4
15
0
0
15
0
15
0
4
4
0
0
4
0
4
0
3
3
0
0
3
0
3
0
4
4
0
0
4
0
4
0
4
4
0
0
4
0
4
62
0
0
62
0
62
0
0
0
62
0
0
8
8
0
0
8
0
8
0
8
8
0
0
8
0
8
0
22
22
0
0
22
0
22
0
24
24
0
0
24
0
24
34 18
0
16
0
34
0 0
0
4
18
18
16
4
4
8
4
0
4
0
8
4
4
8
4
0
4
0
8
2
2
4
2
0
2
0
4
2
2
4
2
0
2
0
4
2
2
4
2
0
2
0
4
4
2
6
4
0
2
0
6
17 8
0
0
0
0
0
17 17 8 8
0
0
0
0
18
38
38
0
0
0
0
0
36
36
36
0
0
0
0
0
18
18
18
0
0
0
0
0
32
32
32
0
0
0
0
0
38
38
0
0
0
0
0
16
16
0
0
0
0
0
22
16
134
Gazdálkodás i alapgyakorla tok Adózási ismeretek Vállalkozás gyakorlása Mezőgazdasá gi vállalkozás marketing tevékenysége Adminisztráci ó
0
72
0
72
0
12 72
10925-16 Agrárműszaki alapok
0
36
0
36
0 0
0
26 4
0
0
0
0
0
27
0
0
0
0
0
45
11 7
11 7
0
0
0
0
0
48
48
0
0
0
0
0
60
60
0
0
0
0
0
12
12
0
0
0
0
0
14 14 0 0
0
0
0
14 0
12 0
26 4
27
60
36
26 4
15
4 8
Kommunikác ió Géprajz, gépelemek, mechanika Műszaki dokumentáció k Műszaki alapmérések Gépelemek igénybevételé nek módjai Kötőgépelem ek Tengelyek, tengelykötése k, csapágyak, csapágyazáso k Rugók Tengelykapcs olók, fékek Vezetékeleme k és kötéseik Hajtások Statikai alapfogalmak Statikai alapfogalmak Tartók statikája Szilárdságtan Keretszerkeze tek, hajtóművek, szivattyúk Anyagismere t Metallográfia i alapismeretek Fémek és ötvözetek Nem fémes anyagok Tüzelő és kenőanyagok Fémek alakítása
72
4 8
0
32 0
14 0
0
14 0
0
0
24
24
24 24
0
0
0
24
12
12
12 12
0
0
0
12
10
10
10 10
0
0
0
10
22
22
22 22
0
0
0
22
14
18
18 18
0
0
0
18
4
4
4
4
0
0
0
4
14
14
14 14
0
0
0
14
2
6
6
6
0
0
0
6
7
7
7
7
0
0
0
7
7
7
7
7
0
0
0
7
1
1
1
1
0
0
0
1
6
6
6
6
0
0
0
6
5
5
5
5
0
0
0
5
4
4
4
4
0
0
0
4
36 36
0
0
0
36
4
4
36
0
0
0
0
0
0
0
36
0
36
0
0
6
6
6
6
0
0
0
6
14
14
14 14
0
0
0
14
5
5
5
5
0
0
0
5
5
5
5
5
0
0
0
5
6
6
6
6
0
0
0
6
135
Agrárműsza ki alapok szakmai gyakorlat Műhely megismerése, előrajzolás Fémipari alapművelete k Kötések Mérések Korrózió elleni védelem Melegüzemi technológiák alkalmazása Lánghegeszté s Ívhegesztés Hajtóművek szerelése Gépi forgácsolás alapjai Köszörülés Esztergályozá s Marás, gyalulás
Agrárrműsza ki erőforrások járószerkezet e és kormányzása Alváz és felépítmény Vonó- és függesztő szerkezet Agrárműszaki erőforrások fékezése Agrárműszaki erőforrások elektromos berendezései Egyéb agrárműszaki erőforrások Agrárműszaki erőforrások karbantartása Új és javított gépek bejáratása, korrózióvédel me, gépek tárolása Karbantartás és javítás szervezése Mezőgazdasá gi erőgépek részegységein ek javítása Egyéb agrárgazdasá gi erőgépek javítása Erőgépek szakmai gyakorlat Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés Motorok szerkezeti felépítése Tüzelőanyag ellátó rendszerek kialakításai Kenési és hűtési rendszerek Agrárműszaki erőforrások mechanikus teljesítményátviteli rendszerei
5
6
11
11 11
0
0
0
11
6
6
6
6
0
0
0
6
2
3
5
5
5
0
0
0
5
2
12
14
14 14
0
0
0
14
4
20
24
24 24
0
0
0
24
2
5
7
7
7
0
0
0
7
2
6
8
8
8
0
0
0
8
4
4
4
4
0
0
0
4
6
0
36
0
52
0
36
36
0
6 2
0
4
4
0
0
4
0
4
6
20
26
6
0
20
0
26
0
7
7
0
0
7
0
7
0
12 31 4 0
0
18 6
0
12 31 4 0
36
36
0
36
0
0
36
18 6
0
18 6
24
2
26
26
0
26
0
0
26
12
12
24
24
0
24
0
0
24
6
6
6
0
6
0
0
6
10
10
10
0
10
0
0
10
137
Agrárműszaki erőforrások hidraulikus teljesítményátviteli rendszerei Vonó és függesztőszerkezetek Járó- és kormányszerk ezetek Alváz és felépítmény Agrárműszaki erőforrásokon és munkagépeke n alkalmazott fékszerkezete k Agrárműszaki erőforrások elektromos berendezései Egyéb agrárműszaki erőforrások javítása
Agrárgazdasá gi erőgépek karbantartása Új és javított gépek bejáratása, korrózióvédel me, gépek tárolása
8
0
36
0
31 0
10 3
0
10 15 3 5
0
12
12
12 12
0
0
0
12
14
14
14 14
0
0
0
14
8
18
18 18
0
0
0
18
12
12
12 12
0
0
0
12
6
6
6
6
0
0
0
6
6
16
16 16
0
0
0
16
8
8
8
16
8
0
8
0
16
5
5
5
10
5
0
5
0
10
10
10
138
gépei Szemes termények utókezeléséne k gépei Burgonya betakarításán ak gépei Cukorrépa betakarításán ak gépei Ipari növények betakarításán ak gépei Zöldség, gyümölcs betakarítás és feldolgozás gépei Szállítás és anyagmozgat ás gépei Az állattartás épületei és gépei Mezőgazdasá gi munkagépek karbantartása Új és javított gépek bejáratása, korrózió védelme, gépek tárolása Mezőgazdasá gi munkagépek részegységein ek javítása Munkagépek szakmai gyakorlat Tápanyag visszapótlás gépei Talajművelés gépei Vetés, ültetés, palántázás gépei Növényápolá s gépei Öntözés gépei Szálastakarm ányok betakarításán ak gépei Gabona betakarítás gépei
0
0
0
5
5
5
10
5
0
5
0
10
3
3
3
6
3
0
3
0
6
4
4
4
8
4
0
4
0
8
0
18
18
0
0
18
0
18
0
20
20
0
0
20
0
20
0
22
22
0
0
22
0
22
0
25
25
0
0
25
0
25
0
10
10
0
0
10
0
10
0
10
10
0
0
10
0
10
0
25
25
0
0
25
0
25
0
12 22 4 8
0
10 4
0
12 22 4 8
0
10 4
3 2
10 4
6
4
10
10
0
10
0
0
10
16
6
22
22
0
22
0
0
22
14
6
20
20
0
20
0
0
20
6
6
6
0
6
0
0
6
4
4
4
0
4
0
0
4
6
6
6
0
6
0
0
6
8
8
0
8
0
0
8
72
4
0
0
0
4
139
11050-16 Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságban
Kukorica betakarítás gépei Szemes termények utókezeléséne k gépei Burgonya betakarításán ak gépei Cukorrépa betakarításán ak gépei Ipari növények betakarításán ak gépei Zöldség, gyümölcs betakarítás és feldolgozás gépei Szállítás és anyagmozgat ás gépei Az állattartás épületei és gépei Mezőgazdasá gi munkagépek karbantartása Új és javított gépek bejáratása, korrózió védelme, gépek tárolása Mezőgazdasá gi munkagépek részegységein ek javítása Gépek üzemeltetése Tápanyag visszapótlás gépeinek üzemeltetése Talajművelés gépeinek üzemeltetése Vetés, ültetés, palántázás gépeinek üzemeltetése Növényápolá s gépeinek üzemeltetése Öntözés gépeinek üzemeltetése Szálastakarm ányok betakarításán
0
0
0
4
2
6
6
0
6
0
0
6
4
2
6
6
0
6
0
0
6
4
4
8
8
0
8
0
0
8
4
4
8
8
0
8
0
0
8
0
16 16
0
0
0
16 16
0
12 12
0
0
0
12 12
0
22 22
0
0
0
22 22
0
22 22
0
0
0
22 22
0
12 12
0
0
0
12 12
0
8
8
0
0
0
8
0
32 32
0
0
0
32 32
21 7
0
0
21 7
0
21 7
0
0
0
0
0
0
0
0
21 7
0
8
0
6
6
0
0
6
0
6
0
8
8
0
0
8
0
8
0
10
10
0
0
10
0
10
0
8
8
0
0
8
0
8
0
5
5
0
0
5
0
5
0
14
14
0
0
14
0
14
140
ak gépeinek üzemeltetése Gabona betakarítás gépeinek üzemeltetése Szemes termények utókezeléséne k gépeinek üzemeltetése Burgonya betakarításán ak gépeinek üzemeltetése Ipari növények és egyéb növények betakarításán ak gépei Zöldség, gyümölcs betakarítás és feldolgozás gépeinek üzemeltetése Szállítás és anyagmozgat ás gépeinek üzemeltetése Az állattartás épületei és gépeinek üzemeltetése Gépjavítás alapjai Mezőgazdasá gi gépek állapotváltozá sának formái Műszaki állapotváltozá sok mérése, gépek diagnosztizál ása Gépjavítási technológiai eljárások Gépek üzemeltetése szakmai gyakorlat Tápanyag visszapótlás gépeinek üzemeltetése Talajművelés gépeinek üzemeltetése Vetés, ültetés, palántázás gépeinek üzemeltetése
0
15
15
0
0
15
0
15
0
6
6
0
0
6
0
6
0
5
5
0
0
5
0
5
0
10
10
0
0
10
0
10
0
16
16
0
0
16
0
16
0
12
12
0
0
12
0
12
0
24
24
0
0
24
0
24
0
20
20
0
0
20
0
20
0
10
10
0
0
10
0
10
0
24
24
0
0
24
0
24
0
24
24
0
0
24
0
24
0
21 21 7 7
0
0
0
21 21 7 7
0
12 12
0
0
0
12 12
0
16 16
0
0
0
16 16
0
16 16
0
0
0
16 16
0 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
141
11908-16 Mezőgazdasági ismeretek
Növényápolá s gépeinek üzemeltetése Öntözés gépeinek üzemeltetése Szálastakarm ányok betakarításán ak gépeinek üzemeltetése Gabona betakarítás gépeinek üzemeltetése Szemes termények utókezeléséne k gépeinek üzemeltetése Burgonya betakarításán ak gépeinek üzemeltetése Ipari növények és egyéb növények betakarításán ak gépei Zöldség, gyümölcs betakarítás és feldolgozás gépeinek üzemeltetése Szállítás és anyagmozgat ás gépeinek üzemeltetése Az állattartás épületei és gépeinek üzemeltetése Gépjavítás alapjai Műszaki állapotváltozá sok mérése, gépek diagnosztizál ása Gépjavítási technológiai eljárások Mezőgazdas ági 36 ismeretek Növények életműködése 4 , környezete Talajtan, talajművelése 10 , trágyázás Vetés, ültetés, 8 növényápolás
II. Közlekedésgépészet XXII.,(AUTÓSZERELŐ) ágazatok esetében 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 9.
10.
heti óraszá m
A fő szakképesítésre vonatkozóan:
Összesen
11.
e
gy
heti heti heti óraszá óraszá óraszá ög ög m m m y y e gy e gy e gy
8
3
8
4
5
5
14 0 Összesen
12.
11
12
5
5
5/13. heti óraszá m g e y 17
10
Szakmai idegen nyelv 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések
2/14.
heti óraszá m e
heti óraszá ög m y g gy e y
1 1 21 14 21 4 4 16 0 31 35 35
14 0 10
1/13.
4
4
Foglalkoztatás II.
0, 5
0, 5
Foglalkoztatás I.
2
2
143
esetén)
10416-16 Közlekedéstechn ikai alapok szakmai követelménymo dul
10417-16 Közlekedéstechn ikai gyakorlatok
10504-16 Kerékpárszerelő feladatai 10443-16 Gépkezelő általános ismeretei
Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemekgéptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnika -elektronika Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Kerékpár szerkezeti ismeretek Kerékpárok javítási gyakorlata Gépkezelő általános ismeretei
Emelőgépkezelő speciális 10445-16 feladatai Emelőgépkezelő Emelőgépkezelő speciális speciális feladatai feladatai gyakorlat Járműkarbanta rtás 10418-16 Gazdasági Járműkarbantart ismeretek ás Járműkarbanta rtás gyakorlata Gépjármű szerkezettan 10421-16 GépjárműAutószerelő villamosságtan feladatai Szerelési gyakorlat Járműdiagnoszt 10422-16 ika Járműdiagnoszti Járműdiagnoszt ka ika gyakorlata
1
1
2
1 1
1 1
2 2 2
2
2
1
3
1 3
2 3
3
6
3
10 4
4
1
2
3
2
1
2
1
1
1
1
0, 5
0, 5 3
3
6
6
4
4 7
3
7 3
4
4
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
144
Összesen
10416-16 Közlekedéstechnikai alapok szakmai követelménymodul
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11499-12 Foglalkoztatás II.
A fő szakké pesítésre vonatk ozó:
Összesen Elméleti óraszámok (arány ögyvel) Gyakorlati óraszámok (arány ögyvel) Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatá s II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszon y létesítése Álláskeresés Munkanélküli ség Foglalkoztatá s I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesz tés Munkavállalói szókincs Közlekedési ismeretek Közlekedéstör ténet, közlekedési fogalmak A közúti,, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája A járművek menetdinamik ája Műszaki rajz Síkmértani szerkesztések és vetületi ábrázolás Metszeti
1 1 8 0 0 8 288
g y
ög y
e
g y
ög y
1 1 8 0 0 8 288
14 0
1 1 4 0 4 8 252
14 0
e
e
g y
1 2 4 217
e
g y
5 4 2 3 7 4 961
9 3
17 78
öt évfolyamos képzés egészében: 1124 óra (49,2%)
5/13.
4 5 3
13 25
27 39
öt évfolyamos képzés egészében: 1162 óra (50,8%)
0
3 6
0
0
0
0
0
3 6
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2/14.
g y
ög y
e
6 5 1 0 2 4 1116
16 0
5 4 2 3 7 4 961
e
g y
1139 óra (50,9%)
22 37
1098 óra (49,1%)
4 0
1/13.
A szakképzés összes óraszáma
12.
A szakképzés összes óraszáma
g y
11.
megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó óraszám Fő szakképesítéshez kapcsolódó összes óraszám
e
10.
Szakgimnáziumi képzés összes Érettségióraszáma vizsga keretében
9.
0
0
0
0
0
0
1 5
4 0
15
0
4 0
1 5
0
15
0
4
4
4
4
0
4
4
4
4
0
4
4
4
4
0
3
3
3
3
0
0
0
6 2
0
62
0
0
6 2
0
62
0
8
8
8
8
0
8
8
8
8
0
2 4
24
2 4
24
0
2 2
22
2 2
22
72
0
72
0
0
72
7 2
0
0
0
72
1 2
12
12
1 2
12
2 4
24
24
2 4
24
36
36
3 6
36
72
7 2
3 6 3 6
0
3 6
0
0
0
0
0
72
0
72
0
0
0
0
0
72
1 0
10
10
1 0
10
1
13
13
1
13
145
ábrázolás Méretmegadás , felületminősé g, tűrések és illesztések Jelképes ábrázolások Mechanika Merev testek általános statikája Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Szilárdságtan Kinematika, kinetika Gépelemekgéptan Bevezetés, kötőgépeleme k, kötések, biztosítások Rugók és lengéscsilapít ók Csövek és csőszerelvény ek Tengelyek Csapágyazáso k Tengelykapcs olók Fékek Hajtások, hajtóművek, mechanizmus ok Technológiai alapismerete k Alapfogalmak Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok Öntészet, melegalakítás ok, hőkezelések Kötések Forgács nélküli hidegalakításo k Forgácsolás Felújítási
3
3
1 3
3 6
0
3 6 3 6
0
0
0
0
0
13
13
36
36
72
0
72
0
0
72
1 3 3 6 7 2
13
36 0
0
0
72
9
9
9
9
9
1 8
18
18
1 8
18
27
27
18
18
1 8 1 8
9
0
7 2
0
0
0
3 6
0
0
7 2
0
0
0
72
0
72
0
0
72
2 7 1 8 7 2
27 18 0
0
0
72
2 0
20
20
2 0
20
1 0
10
10
1 0
10
8
8
8
8
8
7
7
7
7
7
3
3
3
3
3
6
6
6
6
6
6
6
6
6
6
1 2
12
12
1 2
12
0
0
0
0
10 8
0
10 8
0
0
10 8
1 0 8 1 2
0
0
0
10 8
1 2
12
12
1 2
12
12
1 2
12
1 2
12
12
1 2
12
1 8
18
18
1 8
18
1 2
12
12
1 2
12
6
6
6
6
6
6 10
6 10
6 1
6 10
6 1
12
146
technológiák Anyag és hibakereső vizsgálatok Szereléstechni ka Elektrotechni kaelektronika Villamos alapfogalmak Passzív és aktív villamos hálózatok Vegyi elektromos folyamatok
0
0
0
0
1 0
10
10
1 0
10
10
3 6
7 2
0
9 3
0
2 0 1 6
A mágneses tér Váltakozóára mú áramkörök, a transzformátor Háromfázisú hálózatok Villamos gépek
10417-16 Közlekedéstechnikai gyakorlatok
Mérés és előrajzolás Megmunkálás I.
Villamos méréstechnika i alapismeretek Egyenáramú villamos alapmérések Váltakozóára mú villamos alapmérések
Belsőégésű motorok Elektromossá g alapfogalmai Hidraulika és pneumatika Gazdaságos üzemeltetés Munka- és 3 balesetvédelm 6 i ismeretek Gépkezelő adminisztráció s feladatai 3 Hibaelhárítás 6 Elsősegélynyújtási alapismeretek Tűz- és környezetvéde lmi ismeretek Emelőgépkez elő speciális 0 feladatai Az emelőgép rendszerezése, szerkezettana Rakatképzés szabályai Veszélyes és egészségre ártalmas anyagok Teherfelvevő, kötöző-és függesztő eszközök Anyagmozgat ás, közlekedés szabályai a munkaterülete n
Kötöző és irányítói feladatok Egyéni és csoportos védőfelszerelé sek Emelőgépkez elő speciális feladatai gyakorlat Emelőgép üzemeltetés előtti karbantartóműszaki vizsgálata Emelőgépnapló kitöltése Működési vizsgálat Kezelőszervek működésének ellenőrzése Távvezérlő működése Gépkezelési (emelési) gyakorlat Járműkarba ntartás Dokumentáció s ismeretek Ápolási és szervizművele tek Gépkocsi vizsgálati műveletek Gazdasági ismeretek Adózási ismeretek Munkajogi ismeretek Gazdasági társaságok Fogyasztóvéd elmi ismeretek Járműkarba ntartás gyakorlata Dokumentáció s ismeretek Ápolási és szervizművele tek Gépkocsi vizsgálati műveletek Gépjármű szerkezettan Otto-motorok szerkezete,
0
0
0
0
4
4
4
0
4
4
4
0
0
0
3 6
0
0
0
0
36
3 6
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
36
0
0
0
0
0
8
8
8
0
4
4
4
0
4
4
4
0
4
4
4
0
4
4
4
0
1 2
12
12
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3 1 1 5
0
31
0
0
15
3 1 1 5
0
31 15
0
6
6
6
6
0
1 0
10
1 0
10
0
0
0
1 5
0
15
0
0
1 5
0
15
0
6
6
6
6
0
4
4
4
4
0
3
3
3
3
0
2
2
2
2
9 3
93
0
1 0
0
0
0
0 0
0
0
0
0
0
1 8 6 3 0
9 3
93
10
1 0
10
3 0
30
3 0
30
5 3
53
5 3
53
0
18 6
0
18 6
30
0
0
0
0
0
1 8 6 3 0
30
149
működése Dízelmotorok szerkezete, működése Motorok hűtése, kenése Motorok tüzelőanyagellátó rendszerei Erőátviteli berendezések Futóművek, kormányberen dezések Fékrendszerek Gépjárművillamosságta n A gépjármű villamos hálózata Villamos energia ellátás
Elektromos berendezések szerelése Járműdiagno sztika Motordiagnos ztika Futómű- és fékdiagnosztik a Villamos berendezések diagnosztikája Járműdiagno sztika gyakorlata Motordiagnos ztika Futómű- és fékdiagnosztik a
0
0
Fogyasztók
Szerelési gyakorlat
10422-16 Járműdiagnosztika
0
9 3 3 6
0
0
36
9 3 3 6
36
0
2 2
22
2 2
22
0
3 5
35
3 5
35
0 0 0
0
0
0
1 2 4 4 8 2 8
12 4
0
0
0
1 2 4
12 4
48
0
48
28
0
28
150
Villamos berendezések diagnosztikája
4 8
0
4 8
48
48
II. Könnyűipar XVII.,(RUHAIPARI TECHNIKUS) ágazatok esetében 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 9.
10.
11.
12.
5/13.
heti heti heti heti heti óraszá óraszá óraszá óraszá óraszá ög ög m m m m m y y g e gy e gy e gy e gy e y A fő szakképesítésre vonatkozóan:
Összesen
7
4
Összesen
3
11
9
5, 14 5 0
12
4, 3, 5 14 5 0 10
6, 14 5 10
heti óraszá m e
gy
1 16 19 7
31,0
Szakmai idegen nyelv 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
1/13.
35,0 4
2/14. heti óraszá ög m y g e y 18 16 0
35,0 4
Foglalkoztatás II.
0, 5
0, 5
Foglalkoztatás I.
2
2
Anyag- és 1 áruismeret Anyag- és áruismeret gyakorlat Szerkesztés, 1 modellezés Ruhaipari 0, gyártástechnoló 5 gia Szerkesztés, 11732-16 Gyártmányfejles modellezés ztés, gyártás- gyakorlat Gyártásszervezé előkészítés, s gyakorlat szabás Ruhaipari gyártástechnoló gia gyakorlat Ruhaipari varrásgyakorlat 10124-16 Varrodai Varrodai gyártástechnoló 10122-16 Ruhaiparban alkalmazott anyagfajták
1 1 1
1
1
1
1
1 2
1
0, 5
1
1 3
1 4
0, 5
3
1
2
1 1
2, 5
1 1
3 2
1 7
2
2
2
2
1,5
2
1
1
1
7
10, 5
7
1
2
151
gyártástechnológ ia, gyártásszervezés és minőségellenőrzés
10131-16 Informatika alkalmazása a könnyűipari termelésirányítás ban 10134-16 Gyártásszervezé si módszerek a könnyűiparban 10135-16 Könnyűiparban alkalmazott anyagfajták és vizsgálati módszerek 10500-16 Munkahelyi egészség és biztonság
gia Varrodai gyártásszervezé s Ruhaipari gépismeret gyakorlat Minőségbiztosít ás, fogyasztóvédele m Termeléstervezé s
0, 5
0, 5 0, 5
0, 5
1, 5 0, 5
0, 5
1
Termeléstervezé s gyakorlata
1
1
Könnyűipari áruismeret
0, 5
1
1
1
3
2
2
1
0, 5
1
3
1
0, 5
0, 5
Gyártmányfejle sztés Számítógépes gyártáselőkészítés gyakorlat Termékkészítés gyakorlata Gyártásirányítá s Terméktechnoló gia gyakorlat Könnyűipari alapanyagok Könnyűipari alapanyagok gyakorlat
1
1
0, 5
Munkahelyi egészség és biztonság
1
1
1
Könnyűipari áruismeret gyakorlat
1
0, 5
1
Gyártásszervezé s
1, 5
1
0, 5
0, 5
1 0, 5
1
1, 5
2 1
0, 5
1 0, 5 1
11.
12.
5/13.
1/13.
2/14.
A szakképzés összes óraszáma
10.
A szakképzés összes óraszáma
9.
mi képzés összes megszerezhető szakképesítéshez szakképesítésh ez kapcsolódó
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
152
e
Összesen Összesen Elméleti óraszámok (arány ögyvel) Gyakorlati óraszámok (arány ögyvel) Szakmai idegen nyelv Foglalkoztat ás II. Munkajogi alapismerete k Munkaviszon y létesítése Álláskeresés Munkanélkül iség Foglalkoztat ás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejles ztés Munkavállal ói szókincs Anyag- és áruismeret Textilipari nyersanyago k Textíliák, kelmék Anyag- és áruismeret gyakorlat Anyagvizsgál atok
10500-16 Munkahelyi egészség és biztonság 11768-16 A Könnyűipari termékgyártás előkészítése 11769-16 Szervezés-irányítás
Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédel mi alapismerete k Munkahelyek kialakítása Munkavégzé s személyi feltételei Munkaeszkö zök biztonsága Munkakörny ezeti hatások Munkavédel mi jogi ismeretek Gyártmányf ejlesztés Szerkesztés, modellezés Szabásminta készítés Számítógépe s gyártáselőkészítés gyakorlat Könnyűipari tervező rendszerek alkalmazása Számítógépe s szerkesztés, modellezés, szériázás Felfektetési rajz készítése Műszaki leírás készítése Raktározási feladatok Termékkészí tés gyakorlata Mintadarab készítése Mintadarab minőségi követelmény ei Gyártásirán yítás Gyártási utasítások Gyártáselőkészítés területei, csoportjai Informatikai eszközök, adatok
1 8
0
18
18
15 ,5
33, 5
1 8
0
15 ,5
0
33, 5
3
3
2
5
3
0
2
0
5
3
3
3, 5
6,5
3
0
3, 5
0
6,5
3
3
2
5
3
0
2
0
5
3
3
3
6
3
0
3
0
6
3
3
3
6
3
0
3
0
6
3
3
2
5
3
0
2
0
5
72
0
0
0
0
0
36
36
0
0
0
0
0
36
36
0
0
0
0
0
134
0
0
0
0
0
15, 15, 5 5
15, 5
0
0
0
0
0
31
31
46, 5
0
0
0
0
0
36
36
0
0
0
0
0
9
9
18
0
0
0
0
0
9
9
18
0
0
0
0
0
72
0
0
0
0
0
3 6 1 8 1 8 0
0
0
0
0
3 6 1 8 1 8 0
0
0
3 6
0
0
0
0
0
1 8
0
0
0
0
0
0
7 2
72
10 46, 10 0,5 5 0,5
3 6
0
72
72 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 0
0
0
72
0
0
6 4
64
64
0
0
0
0
0
8
8
8
0
0
0
0
0
67
0
0
0
0
0
18
18
0
0
0
0
0
18
18
0
0
0
0
0
7,5
15, 5
0
0
0
0
0
0
0
0
3 6 1 8
0
15 ,5
1 8 7, 5
0
51, 51, 5 5
0
0
0
156
11770-16 Könnyűipari alapanyagok
feldolgozása Termelési adatok rendszerezés e Terméktech nológia gyakorlat Gép-, eszköz-, anyagszüksé glet Reklamáció, panaszkezelé s Könnyűipari alapanyagok Könnyűiparb an alkalmazott anyagok Könnyűipari alapanyagok gyakorlat Könnyűipari alapanyagok felhasználási területei Kezelési útmutatók értelmezése, készítése
8
0
0
0
0
0
0
3 6
8 36
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
36
0
0
0
0
0
0
36
0
0
3 0
30
30
0
0
0
0
0
6
6
6
0
0
0
0
0
36
0
0
0
0
0
36
0
0
0
0
0
36
0
0
0
0
0
0
1 8
0
0
0
1 8
0
15, 5
3 6
18
18
0
0
18 36
0
0
0
0
0
36
0 0
0
1 8
18
18
0
0
0
0
0
1 8
18
18
0
0
0
0
0
157
3.1.4. Szakgimnázium szakmai évfolyamok HELYI TANTERVE 13-14. évfolyam felmenő rendszerben Nevelőtestületünk döntése alapján a szakgimnáziumi szakmai évfolyamok képzési idejét 2 tanévre is meghatározzuk abból a szempontból, ha nem azonos ágazatokból érkező diákok jelentkeznek megfelelő létszámban a technikusi képzésre – lehetőséget biztosítsunk számukra ezen OKJ szakképzettségek megszerzésére tanulóink számára.
XXII. KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ágazathoz tartozó 54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 5/13.
1/13.
heti óraszám
Összesen
heti óraszám
2/14.
ögy
heti óraszám
e
gy
e
gy
e
gy
17
14
17
14
17
14
A fő szakképesítésre vonatkozóan:
160 Összesen
31
31
31
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
2
Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika 10416-16 Közlekedéstechnikai Gépelemek-géptan alapok szakmai Technológiai követelménymodul alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási 10417-16 Közlekedéstechnikai gyakorlatok gyakorlatok Mérési gyakorlatok Kerékpár szerkezeti ismeretek 10504-16 Kerékpárszerelő feladatai Kerékpárok javítási gyakorlata 10443-16 Gépkezelő általános Gépkezelő általános ismeretei ismeretei Emelőgépkezelő speciális feladatai 10445-16 Emelőgépkezelő speciális feladatai Emelőgépkezelő speciális feladatai gyakorlat Járműkarbantartás 10418-16 Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek
10416-16 Közlekedéstechnikai alapok szakmai követelménymodul
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11499-12 Foglalkoztatás II.
A fő szakképesítésre vonatkozó:
Összesen Összesen Elméleti óraszámok (arány ögy-vel)
gy
ögy
612 504 1116
160
Műszaki rajz Síkmértani szerkesztések és vetületi ábrázolás Metszeti ábrázolás
gy
527 434 961 2237
1098 óra (49,1%) 0
0
0
0
Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Közlekedési ismeretek Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak A közúti,, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája A járművek menetdinamikája
e
1139 óra (50,9%)
Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel) Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2
2/14.
A szakképzés összes óraszáma
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
72
0
15
0
15
4
4
4
4
4 3 62
4 3 62
0
8
8
8
8
24
24
22
22
0
0
72
12
12
24
24
36
36
72
0
0
0
72
10
10
13
13
Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések
13
13
Jelképes ábrázolások Mechanika
36 72
36 72
0
0
0
159
Merev testek általános statikája Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Szilárdságtan Kinematika, kinetika Gépelemek-géptan Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások Rugók és lengéscsilapítók Csövek és csőszerelvények Tengelyek Csapágyazások Tengelykapcsolók Fékek Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok Technológiai alapismeretek Alapfogalmak Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok Öntészet, melegalakítások, hőkezelések Kötések Forgács nélküli hidegalakítások Forgácsolás Felújítási technológiák Anyag és hibakereső vizsgálatok Szereléstechnika Elektrotechnikaelektronika Villamos alapfogalmak Passzív és aktív villamos hálózatok Vegyi elektromos folyamatok A villamos tér A mágneses tér
10417-16 Közlekedéstechnikai gyakorlatok
Váltakozóáramú áramkörök, a transzformátor Háromfázisú hálózatok Villamos gépek Félvezetők Impulzustechnikai és digitális áramkörök Karbantartási gyakorlatok Mérés és előrajzolás Megmunkálás I. Kötések Megmunkálások II. Anyagvizsgálatok Szerelés
9
9
18
18
27 18 72
27 18 72
0
0
0
20
20
10
10
8
8
7 3 6 6
7 3 6 6
12
12
108
0
0
0
108
12
12
12
12
12
12
18
18
12
12
6
6
6 10
6 10
10
10
10
10
216
0
0
0
216
27
27
26
26
8
8
16 26
16 26
16
16
10
10
28 28
28 28
31
31
0
360 36 72 108 36 12 96
160
0
0
360 36 72 108 36 12 96
160
Mérési gyakorlatok Villamos méréstechnikai alapismeretek Egyenáramú villamos alapmérések
0
10443-16 Gépkezelő általános ismeretei
10504-12 Kerékpárszerelő feladatai
Váltakozóáramú villamos alapmérések Kerékpár szerkezeti ismeretek Vázszerkezetek Hajtóművek Fékek Futóművek Kerékpárok javítási gyakorlata Üzembe helyezés Karbantartási feladatok Gépkezelő általános ismeretei Gépelemek Belsőégésű motorok Elektromosság alapfogalmai Hidraulika és pneumatika Gazdaságos üzemeltetés Munka- és balesetvédelmi ismeretek Gépkezelő adminisztrációs feladatai Hibaelhárítás Elsősegély-nyújtási alapismeretek Tűz- és környezetvédelmi ismeretek Emelőgépkezelő speciális feladatai
0
144
0
0
50
50
78
78
16
16
0
0
0
0 0 0 0 0
0
0
0
0
0 0 0
0
0
0
0
0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0
0
0
Az emelőgép rendszerezése, szerkezettana 10445-16 Emelőgépkezelő speciális feladatai
144
0 0
Rakatképzés szabályai Veszélyes és egészségre ártalmas anyagok Teherfelvevő-, kötözőés függesztő eszközök
0 0 0
Anyagmozgatás, közlekedés szabályai a munkaterületen
0
Kötöző és irányítói feladatok
0
Egyéni és csoportos védőfelszerelések Emelőgépkezelő speciális feladatai gyakorlat Emelőgép üzemeltetés előtti karbantartóműszaki vizsgálata Emelőgép-napló kitöltése
Gépkocsi vizsgálati műveletek Gazdasági ismeretek Adózási ismeretek Munkajogi ismeretek Gazdasági társaságok Fogyasztóvédelmi ismeretek
10422-16 Járműdiagn osztika
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
A gépjármű villamos hálózata Villamos energia ellátás Fogyasztók Motorok elektronikus irányítása Szerelési gyakorlat Motorok Erőátviteli berendezések Futóművek, kormányberendezések Fékrendszerek Elektromos berendezések szerelése
0
Járműdiagnosztika Motordiagnosztika Futómű- és fékdiagnosztika
Villamos berendezések diagnosztikája Járműdiagnosztika gyakorlata Motordiagnosztika Futómű- és fékdiagnosztika Villamos berendezések diagnosztikája
35 0
0
35
0
124
124
0
48
0
28 48
48
IV. PEDAGÓGIA ágazathoz tartozó 54 140 01 GYÓGYPEDAGÓGIAI SEGÍTŐ MUNKATÁRS 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 5/13. 931 óra
A fő és mellék szakképesítésre vonatkozóan: 11499-12 Foglalkoztatás II.
Összesen
heti óraszám
heti óraszám
e
gy
e
gy
18.5
12.5
19
12
Összesen Foglalkoztatás II.
Pedagógia
31
heti óraszám e
gy
18.5 12.5
Pedagógiai gyakorlat Bevezetés a pszichológiába Gyógypedagógiai Általános gyógypedagógiai alapismeretek feladatok Gyógypedagógiai gyakorlat Gyógypedagógiai pszichológia Speciális gyógypedagógiai Gyógypedagógiai feladatok tantárgypedagógiák Gyógypedagógiai egészségtan Gondozási és egészségnevelési alapismeretek A nevelés elméleti alapjai Nevelési gyakorlat
31
31
0.5
0,5
2
2
3
Pedagógiai, pszichológiai feladatok
Óvodai nevelési feladatok
ögy
2/14. 931 óra
160
11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Gondozás és egészségnevelés
1/13. 1116 óra
4 5
4 5
5
3
4
3
3
4
3
7,5
7
7.5
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
Konyhai és udvari feladatok Konyhai és udvari az óvodai dajka feladatok tevékenységében
163
Takarítási feladatok az óvodai dajka Takarítási ismeretek tevékenységében Családpedagógiai ismeretek Pedagógiai szociológia A kapcsolattartás elmélete Kapcsolattartás formái családokkal A kapcsolattartás gyakorlata Kommunikáció
e
Pedagógiai, pszichológiai feladatok
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11499-12 Foglalkoztatás II.
Összesen Összesen A fő szakképe- Elméleti óraszámok (arány ögy-vel) sítésre vonatkozó: Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel) Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Pedagógia Általános pedagógia Neveléselmélet Didaktika Pedagógiai gyakorlat Gondozás A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése Bevezetés a pszichológiába Általános személyiséglélektani ismeretek Fejlődéslélektani ismeretek
573
gy
388 961
1/13.
e
2/14.
gy
ögy
864 252 1116
160
e
gy
653 308 961
1517 óra (%)
2459
A szakképzés összes óraszáma
5/13.
A szakképzés összes óraszáma
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
2077
560 óra (%) 15
0
15
0
0
15
0
15
4
4
0
0
4
0
4
4
4
0
0
4
0
4
4 4 62
4 4 62
0 0 0
0 0 0
4 4 62
0 0 0
4 4 62
8
8
0
0
8
0
8
8
8
0
0
8
0
8
24
24
0
0
24
0
24
24
24
0
0
24
0
24
93 40 30 23
93 40 30 23
144 60 50 34
0
144 60 50 34
144
155
155
180
180
360
80
80
100
100
200
75
75
80
80
160
93
93
144
108
252
30
30
45
34
79
30
30
45
30
75
164
Általános gyógypedagógiai feladatok Speciális gyógypedagógiai feladatok Gondozás és egészségnevelés
Bevezetés a gyógypedagógiába A gyógypedagógia területei Gyógypedagógiai gyakorlat A gondozási tevékenységek sérülés-specifikus kérdései A sérült gyermek tevékenységének megfigyelése
20
20
30
24
54
13
13
24
20
44
93
93
144
108
252
30
30
50
0
50
63
63
94
108
202
232,5
232,5
252
270
522
132
132
152
170
322
100,5
100,5
100
100
200
Gyógypedagógiai pszichológia
62
62
72
72
144
A gyógypedagógiai pszichológia alapjai
62
62
72
72
144
62
62
72
72
144
62
62
72
72
144
62
62
72
72
144
62
62
72
72
144
31
31
36
36
15 16
15 16
18 18
18 18
Gyógypedagógiai tantárgypedagógiák A nevelés, oktatás, fejlesztés speciális kérdései Gyógypedagógiai egészségtan Gyógypedagógiai gondozás Gondozási és egészségnevelési alapismeretek Egészségvédelem Személyi gondozás A nevelés elméleti alapjai A nevelés alapfogalmai Játékpedagógia Munkajellegű tevékenységek az óvodában Programok az óvodában Nevelési gyakorlat Az óvodáskorú gyermek tevékenységének megfigyelése Konyhai és udvari feladatok
si feladato Konyhai és udvari Családpedagógiai k az feladatok az óvodai ismeretek óvodai dajka dajka tevékenységében tevékeny
A tálalás, kiszolgálás szabályai Az óvodaudvar karbantartása Takarítási ismeretek Takarítási technikák Pedagógiai szociológia Családtan Mentálhigiénés alapismeretek Családi
165
mentálhigiéné
Kapcsolattartás formái családokkal
A kapcsolattartás elmélete Kapcsolatteremtés a családdal A kapcsolattartás gyakorlata A családdal történő kapcsolattartás formáinak megfigyelése, elemzése Kommunikáció Kommunikáció a pedagógiai folyamatban
XIII. INFORMATIKA ágazathoz tartozó 54 481 06 INFORMATIKAI RENDSZERÜZEMELTETŐ 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 5/13.
1/13.
heti óraszám
Összesen
heti óraszám
e
gy
e
gy
10
21
13
18
A fő szakképesítésre vonatkozóan:
2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
10
21
0 Összesen
31
31
31
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
2
IT alapok 11996-16 Információtechnológiai alapok IT alapok gyakorlat Hálózatok I. 11997-16 Hálózati ismeretek I. Hálózatok I. gyakorlat 11625-16 Programozás Programozás és adatbázisProgramozás gyakorlat kezelés 11999-16 Informatikai szakmai angol IT szakmai angol nyelv nyelv 12010-16 Linux alapok Nyílt forráskódú rendszerek Linux alapok gyakorlat kezelése 12008-16 Irodai szoftverek Irodai szoftverek haladó szintű Irodai szoftverek használata gyakorlat IT szakorientáció 12009-16 Informatikai szakmai orientáció IT szakorientáció gyakorlat
2 3 3 7 4 8 4
166
12003-16 Hálózati ismeretek II.
12013-16 Hálózati operációs rendszerek és felhőszolgáltatások
Hálózatok II. Hálózatok II. gyakorlat IT hálózatbiztonság IT hálózatbiztonság gyakorlat Szerverek és felhőszolgáltatások
3
3 9
9
1,5
1,5 3
3
3
3
Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat
9
9
e
Összesen Összesen Elméleti óraszámok (arány ögy-vel)
Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs IT alapok
310 651 961
IT alapok gyakorlat Biztonságos labor- és eszközhasználat Számítógép összeszerelés Telepítés és konfigurálás Megelőző karbantartás Hálózatok I.
e
gy
468 648 1116
2/14.
ögy
0
e
gy
310 651 961
778 óra (37,5%)
2078
2077
1299 óra (62,5%) 15
15
0
0
15
0
15
3
3
0
0
3
0
3
4
4
0
0
4
0
4
4 4 62
4 4 62
0 0 0
0 0 0
4 4 62
0 0 0
4 4 62
8
8
0
0
8
0
8
8
8
0
0
8
0
8
24
24
0
0
24
0
24
22
22
0
0
22
0
22
72
72
0
0
0
72
2
2
0
0
0
2
34
34
0
0
0
34
28
28
0
0
0
28
8
8
0
0
0
8
108
0
108
0
0
108
4
0
4
0
0
4
48
0
48
0
0
48
44
0
44
0
0
44
12
0
12
0
0
12
103
108
0
0
0
108
0
0
0
0
Munka- és környezetvédelmi alapismeretek Bevezetés a számítógépes architektúrákba Szoftverismeret Információtechnológia biztonság alapjai
16 Há lóz ati is me
11996-16 Információtechnológiai alapok
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11499-12 Foglalkoztatás II.
A fő szakképesítésre vonatkozó: Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel)
gy
1/13.
A szakképzés összes óraszáma
5/13.
A szakképzés összes óraszáma
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
0
0
0
0
167
Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság Kapcsolt helyi hálózatok és VLANok Forgalomirányítási ismeretek A biztonságos hálózat, forgalomszűrés IP szolgáltatások Hálózatok I. gyakorlat Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja
0
0
11625-16 Programozás és adatbázis-kezelés
Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés IP-címzés a gyakorlatban Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata Statikus és dinamikus forgalomirányítás A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés IP szolgáltatások a gyakorlatban Programozás Bevezetés a programozásba Weboldalak kódolása A Java vagy C# nyelv alapjai JavasScript Programozási típusfeladatok Haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése Összefoglaló projektfeladat Programozás gyakorlat Bevezetés a
0
0
0
0
11
16
0
0
0
16
12
12
0
0
0
12
13
13
0
0
0
13
10
10
0
0
0
10
8
8
0
0
0
8
8
8
0
0
0
8
23
23
0
0
0
23
10
10
0
0
0
10
8
8
0
0
0
8
242
0
252
0
0
252
26
0
36
0
0
36
26
0
26
0
0
26
20
0
20
0
0
20
30
0
30
0
0
30
30
0
30
0
0
30
27
0
27
0
0
27
51
0
51
0
0
51
16
0
16
0
0
16
16
0
16
0
0
16
139
144
0
0
0
144
18
23
0
0
0
23
18
18
0
0
0
18
18
18
0
0
0
18
18
18
0
0
0
18
11
11
0
0
0
11
25
25
0
0
0
25
16
16
0
0
0
16
15
15
0
0
0
15
278
0
288
0
0
288
36
0
46
0
0
46
168
11999-16 Informatikai szakmai angol nyelv 12010-16 Nyílt forráskódú rendszerek kezelése ftv ere k hal ad
programozásba Weboldalak kódolása A Java vagy C# nyelv alapjai JavasScript Programozási típusfeladatok Haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése Összefoglaló projektfeladat IT szakmai angol nyelv Hallás utáni szövegértés Szóbeli kommunikáció Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon Írásos angol nyelvű szakmai anyagok feldolgozása Angol nyelvű szövegalkotás – email Keresés és ismeretszerzés angol nyelven Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon Linux alapok Bevezetés a Linuxba Linux parancssor használata Fájl- és könyvtárkezelés, tömörítés Bevezetés a héjprogramozásba Felhasználói fiókok kezelése Jogosultságok beállítása Linux alapok gyakorlat Linux parancssor használata Fájl- és könyvtárkezelés, tömörítés Bevezetés a héjprogramozásba Hálózati beállítások ellenőrzése, konfigurációja Csomag- és processzkezelés Felhasználói fiókok kezelése Jogosultságok beállítása Irodai szoftverek
0
0
0
0
0
0
0
0
36
0
36
0
0
36
36
0
36
0
0
36
36
0
36
0
0
36
22
0
22
0
0
22
50
0
50
0
0
50
32
0
32
0
0
32
30
0
30
0
0
30
144
144
0
0
0
144
24
24
0
0
0
24
12
12
0
0
0
12
36
36
0
0
0
36
24
24
0
0
0
24
12
12
0
0
0
12
12
12
0
0
0
12
24
24
0
0
0
24
36 4
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
4
0
0
0
0
0
4
0
0
0
0
0
8
0
0
0
0
0
8
0
0
0
0
0
8
0
0
0
0
0
72
0
0
0
0
0
6
0
0
0
0
0
12
0
0
0
0
0
14
0
0
0
0
0
6
0
0
0
0
0
8
0
0
0
0
0
12
0
0
0
0
0
14
0
0
0
0
0
31
0
0
0
0
0
169
Haladó szintű szövegszerkesztési ismeretek Haladó szintű táblázatkezelési ismeretek Irodai szoftverek integrált használata Irodai szoftverek gyakorlat
13
0
0
0
0
0
15
0
0
0
0
0
3
0
0
0
0
0
93
0
0
0
0
0
31
0
0
0
0
0
38
0
0
0
0
0
24
0
0
0
0
0
72
0
0
0
0
0
36
0
0
0
0
0
36
0
0
0
0
0
108
0
0
0
0
0
72
0
0
0
0
0
36 93
0 0
0 0
0 93
0 0
0 93
18
18
0
0
18
0
18
6
6
0
0
6
0
6
24
24
0
0
24
0
24
27
27
0
0
27
0
27
18
18
0
0
18
0
18
279
279
0
0
0
279
279
54
54
0
0
0
54
54
18
18
0
0
0
18
18
72
72
0
0
0
72
72
81
81
0
0
0
81
81
54
54
0
0
0
54
54
0
47
0
0
47
0
47
16
16
0
0
16
0
16
31
31
0
0
31
0
31
93
93
0
0
0
93
93
31
31
0
0
0
31
31
0
0
12003-16 Hálózati ismeretek II.
12009-16 Informatikai szakmai orientáció
Haladó szintű szövegszerkesztési ismeretek Haladó szintű táblázatkezelési ismeretek Irodai szoftverek integrált használata IT szakorientáció Informatikai munkakörök Szakmai alapozás IT szakorientáció gyakorlat Informatikai munkakörök Szakmai alapozás Hálózatok II. Redundancia szükségessége és megoldásai Vezeték nélküli LAN Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás WAN technológiák és kapcsolatok Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás Hálózatok II. gyakorlat Redundancia megvalósítása kapcsolt hálózatokban Vezeték nélküli LAN megvalósítása Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás megvalósítása WAN technológiák és WAN kapcsolatok megvalósítása Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás IT hálózatbiztonság Az IT hálózatbiztonság alapjai IT hálózatbiztonság megvalósítása IT hálózatbiztonság gyakorlat Az IT hálózatbiztonság alapjai I.
0
0
93
0
47
0
0
0
0
170
12013-16 Hálózati operációs rendszerek és felhőszolgáltatások
IT hálózatbiztonság megvalósítása Szerverek és felhőszolgáltatások Windows Server telepítése és üzemeltetése Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése Linux és Windows alapú rendszerek integrációja Felhőszolgáltatások Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat Windows Server telepítése és üzemeltetése Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése Linux és Windows alapú rendszerek integrációja Felhőszolgáltatások
62
62
0
0
0
62
62
0
93
0
0
93
0
93
33
33
0
0
33
0
33
33
33
0
0
33
0
33
12
12
0
0
12
0
12
15
15
0
0
15
0
15
279
279
0
0
0
279
279
99
99
0
0
0
99
99
99
99
0
0
0
99
99
36
36
0
0
0
36
36
45
45
0
0
0
45
45
93
0
XXXI. AGRÁR GÉPÉSZ ágazathoz tartozó 54 521 05 MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 5/13.
1/13.
heti óraszám
Összesen
2/14.
heti óraszám
heti óraszám ögy
e
gy
e
gy
16
15
15
14,5
A fő szakképesítésre vonatkozóan:
e
gy
16
15
160 Összesen
31
29,5
31
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
2
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11906 -16 Agrárvállalkozási, kereskedelmi ismeretek 10925-16 Agrárműszaki alapok
10975-16 Agrárműszaki erőforrások 11049-16 Mezőgazdasági termelés gépei
Agrárműszaki alapok szakmai gyakorlat Erőgépek Erőgépek szakmai gyakorlat
1
Munkagépek
5
5 4,5
1
4
Munkagépek szakmai gyakorlat Gépek üzemeltetése 11050-16 Gépek üzemeltetése Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságban szakmai gyakorlat Mezőgazdasági ismeretek 11908-16 Mezőgazdasági Mezőgazdasági ismeretek ismeretek szakmai gyakorlat
5
4
3
5
4
3
4
7
7 7
7 2 1,5
e
Összesen Összesen Elméleti óraszámok (arány ögy-vel)
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
11498-12 11499-12 Foglalkoztatás I. (érettségire Foglalkoztatás II. épülő képzések esetén)
A fő szakképesítésre vonatkozó: Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel) Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1
gy
496 465 961
1/13.
e
2/14.
gy
ögy
534 524 1058
160
2022
e
gy
A szakképzés összes óraszáma
5/13.
A szakképzés összes óraszáma
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
499 465 964 2022
1033 óra (47,3%) 989 óra (52,7%)
15
0
0
15
0
15
4
4
0
0
4
0
4
3
3
0
0
3
0
3
4 4 62
4 4 62
0 0 0
0 0 0
4 4 62
0 0 0
4 4 62
8
8
0
0
8
0
8
8
8
0
0
8
0
8
22
22
0
0
22
0
22
24
24
0
0
24
0
24
34
18
0
16
0
34
4
8
4
0
4
0
8
4
8
4
0
4
0
8
2
4
2
0
2
0
4
Munkaeszközök biztonsága
2
4
2
0
2
0
4
Munkakörnyezeti hatások
2
4
2
0
2
0
4
Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei
15
16
0
0
0
172
11906 -16 Agrárvállalkozási és kereskedelmi ismeretek
Munkavédelmi jogi ismeretek
2
Gazdálkodási ismeretek
0
6
4
0
2
0
6
178
0
0
0
0
0
Agrárvállalkozási ismeretek
38
0
0
0
0
0
Vállalkozási alapismeretek
36
0
0
0
0
0
Mezőgazdasági vállalkozások sajátosságai
18
0
0
0
0
0
Marketing
32
0
0
0
0
0
38
0
0
0
0
0
16
0
0
0
0
0
264
0
0
0
0
0
27 117
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
Mezőgazdasági vállalkozás marketing tevékenysége
48
0
0
0
0
0
Adminisztráció
60
0
0
0
0
0
Kommunikáció
12
0
0
0
0
0
140
140
0
0
0
140
24
24
0
0
0
24
12
12
0
0
0
12
10
10
0
0
0
10
22
22
0
0
0
22
18
18
0
0
0
18
4
4
0
0
0
4
14
14
0
0
0
14
6
6
0
0
0
6
7 7 1 6 5
7 7 1 6 5
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
7 7 1 6 5
4
4
0
0
0
4
36
36
0
0
0
36
6
6
0
0
0
6
14 5
14 5
0 0
0 0
0 0
14 5
5
5
0
0
0
5
6
6
0
0
0
6
180
0
180
0
0
180
A mezőgazdasági vállalkozások marketingje Európai úniós ismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok Adózási ismeretek Vállalkozás gyakorlása
Géprajz, gépelemek, mechanika Műszaki dokumentációk Műszaki alapmérések Gépelemek igénybevételének módjai Kötőgépelemek
0
0
0
0
0
10925-16 Agrárműszaki alapok
Tengelyek, tengelykötések, csapágyak, csapágyazások Rugók Tengelykapcsolók, fékek Vezetékelemek és kötéseik Hajtások Statikai alapfogalmak Statikai alapfogalmak Tartók statikája Szilárdságtan Keretszerkezetek, hajtóművek, szivattyúk Anyagismeret Metallográfiai alapismeretek Fémek és ötvözetek Nem fémes anyagok Tüzelő és kenőanyagok Fémek alakítása Agrárműszaki alapok szakmai gyakorlat
Új és javított gépek bejáratása, korrózióvédelme, gépek tárolása
4
4
0
0
0
4
4
4
0
0
4
0
4
20
26
6
0
20
0
26
31
Belsőégésű motorok kenése, hűtése Közlekedési ismeretek Agrárrműszaki erőforrások mechanikus teljesítmény-átvitele Agrárműszaki erőforrások hidraulikus teljesítmény-átviteli rendszerei Agrárrműszaki erőforrások járószerkezete és kormányzása Alváz és felépítmény Vonó- és függesztő szerkezet
Karbantartás és javítás szervezése Mezőgazdasági erőgépek részegységeinek
0
174
javítása Egyéb agrárgazdasági erőgépek javítása
7
Erőgépek szakmai gyakorlat
0
7
0
0
7
0
7
310
0
186
0
124
310
Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés
36
0
36
0
0
36
Motorok szerkezeti felépítése
26
0
26
0
0
26
Tüzelőanyag ellátó rendszerek kialakításai
24
0
24
0
0
24
6
0
6
0
0
6
10
0
10
0
0
10
8
0
8
0
0
8
5
0
5
0
0
5
14
0
14
0
0
14
4
0
4
0
0
4
28
0
28
0
0
28
124
Kenési és hűtési rendszerek Agrárműszaki erőforrások mechanikus teljesítmény-átviteli rendszerei Agrárműszaki erőforrások hidraulikus teljesítmény-átviteli rendszerei Vonó és függesztőszerkezetek Járó- és kormányszerkezetek Alváz és felépítmény
11049-16 Mezőgazdasági termelés gépei
Agrárműszaki erőforrásokon és munkagépeken alkalmazott fékszerkezetek Agrárműszaki erőforrások elektromos berendezései
36
56
0
20
0
36
56
Egyéb agrárműszaki erőforrások javítása
22
24
0
2
0
22
24
Mezőgazdasági erőgépek részegységeinek javítása
36
36
0
0
0
36
36
Agrárgazdasági erőgépek karbantartása
20
23
0
3
0
20
23
Új és javított gépek bejáratása, korrózióvédelme, gépek tárolása
Mezőgazdasági munkagépek karbantartása Új és javított gépek bejáratása, korrózió védelme, gépek tárolása Mezőgazdasági munkagépek részegységeinek javítása Munkagépek szakmai gyakorlat
Ipari növények és egyéb növények betakarításának gépei
18
18
0
0
0
18
18
Zöldség, gyümölcs betakarítás és feldolgozás gépeinek üzemeltetése
8
8
0
0
0
8
8
16
16
0
0
0
16
16
16
16
0
0
0
16
16
20
20
0
0
0
20
20
Műszaki állapotváltozások mérése, gépek diagnosztizálása
20
20
0
0
0
20
20
Gépjavítási technológiai eljárások
20
20
0
0
0
20
20
0
67
67
0
0
0
67
4
4
0
0
0
4
10
10
0
0
0
10
8
8
0
0
0
8
18
18
0
0
0
18
15
15
0
0
0
15
12
12
0
0
0
12
54
0
54
0
0
54
6
0
6
0
0
6
14
0
14
0
0
14
10
0
10
0
0
10
8
0
8
0
0
8
8
0
8
0
0
8
8
0
8
0
0
8
Szállítás és anyagmozgatás gépeinek üzemeltetése Az állattartás épületei és gépeinek üzemeltetése Gépjavítás alapjai
11908-16 Mezőgazdasági ismeretek
Mezőgazdasági ismeretek Növények életműködése, környezete Talajtan, talajművelése, trágyázás Vetés, ültetés, növényápolás
0
Betakarítás, termesztési módok Állattartási alapismeretek Fontosabb haszonállatok jellemzői Mezőgazdasági ismeretek szakmai gyakorlat Növények életműködése, környezete Talajtan, talajművelése, trágyázás Vetés, ültetés, növényápolás Betakarítás, termesztési módok Állattartási alapismeretek Fontosabb haszonállatok jellemzői
0
0
178
IV. PEDAGÓGIA ágazathoz tartozó 54 140 02 PEDAGÓGIAI-ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 5/13.
1/13.
heti óraszám e Összesen
gy
19,5
heti óraszám e
11,5 19,5 11,5
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire Foglalkoztatás I. épülő képzések esetén)
11676-16 Családpedagógiai alapismeretek
Pedagógia Pedagógiai gyakorlat Bevezetés a pszichológiába Pedagógiai szociológia Mentálhigiéniai alapismeretek
11687-16 Program és Szabadidő szervezés szabadidő szervezés 11678-16 Kommunikáció és Kommunikáció és viselkedéskultúra viselkedéskultúra 11688-16 Gondozás és egészségnevelés
e
gy
19,5
11,5
160 Összesen
11464-16 Pedagógiai és pszichológiai feladatok
heti óraszám ögy
gy
A fő szakképesítésre vonatkozóan:
11499-12 Foglalkoztatás II.
2/14.
Gondozási és egészségnevelési alapismeretek A nevelés elméleti alapjai Nevelési gyakorlat
11470-16 Óvodai nevelési feladatok 11544-16 Konyhai és udvari Konyhai és udvari feladatok az óvodai dajka feladatok tevékenységében 11543-16 Takarítási feladatok az óvodai dajka Takarítási ismeretek tevékenységében Gyógypedagógiai 12070-16 Speciális gondozás egészségtan és egészségvédelem Gyógypedagógiai egészségtan gyakorlat 11465-16 Általános Gyógypedagógiai gyógypedagógiai feladatok alapismeretek 11684-16 Gyógypedagógiai Sérülés-specifikus kommunikáció kommunikáció 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság
31
31
31
0,5
0,5
2
2
8,5
7 11,5
8,5 11,5
11,5
2
3
2
2
4
2
1
2
1
1
1,5
1
0
1
1
1
0
1
1
1
0,5
0,5
179
e
ogr am 11676-16 és Családpedagógiai sza alapismeretek ba
11464-16 Pedagógiai és pszichológiai feladatok
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11499-12 Foglalkoztatás II.
Összesen Összesen A fő szakképe- Elméleti óraszámok (arány ögy-vel) sítésre vonatkozó: Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel) Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Pedagógia Általános pedagógia Neveléselmélet Didaktika Pedagógiai gyakorlat Gondozási tevékenység A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése Bevezetés a pszichológiába Általános és személyiséglélektani ismeretek Fejlődéslélektani alapok Szociálpszichológiai alapismeretek Pedagógiai pszichológia Pedagógiai szociológia Családtan Mentálhigiéniai alapismeretek Családi mentálhigiéné Szabadidő
gy
604,5 356,5 961
1/13.
e
2/14.
gy
ögy
702 414 1116
160
e
gy
A szakképzés összes óraszáma
5/13.
A szakképzés összes óraszáma
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
356,5 604,5 961
1306,5 óra (58,4%)
2237
930 óra (41,6%) 15
0
15
0
0
15
0
15
4
4
0
0
4
0
4
4
4
0
0
4
0
4
4 3 62
4 3 62
0 0 0
0 0 0
4 3 62
0 0 0
4 3 62
8
8
0
0
8
0
8
8
8
0
0
8
0
8
24
24
0
0
24
0
24
22
22
0
0
22
0
22
0
263,5 124 93 46,5
0
263,5 124 93 46,5
252 108 108 36
0 0 0 0
263,5 124 93 46,5
0 0 0 0
515,5 232 201 82,5
0
356,5
356,5
0
414
0
356,5
770,5
170,5
170,5
0
198
0
170,5
368,5
186
186
0
216
0
186
402
0
62
108
0
62
0
170
18
18
36
0
18
0
54
18
18
32
0
18
0
50
18
18
32
0
18
0
50
8
8
8
0
8
0
16
64
108
0
64
0
172
64
108
0
64
0
172
31
72
0
31
0
103
31
72
0
31
0
103
31
54
0
31
0
116
62
64
0
64 31
0
31 31
0
180
31
Kommunikáció és viselkedéskultúra
31
Kommunikációs alapismeretek
31
Gondozási és egészségnevelési alapismeretek
31
Egészségnevelés Személyi gondozás A nevelés elméleti alapjai A nevelés alapfogalmai Játékpedagógia Munkajellegű tevékenységek az óvodában Programok az óvodában Nevelési gyakorlat Az óvodás korú gyermek tevékenységeinek megfigyelése Konyhai és udvari feladatok A tálalás, kiszolgálás szabályai Az óvodaudvar karbantartása Takarítási ismeretek Takarítási technikák
Takarítá 111684-16 11465-16 si 11544-16 Konyhai és Gyógypedagógi Általános 12070-16 Speciális gondozás és feladato udvari feladatok az ai gyógypedagógiai k az egészségvédelem óvodai dajka kommunikáció feladatok óvodai tevékenységében dajka
11470-16 Óvodai nevelési feladatok
11678-16 11688-16 Kommuniká Gondozás és ció és egészségnevelés viselkedésku ltúra
szervezés Szabadidő pedagógia A játékpedagógia alapjai Programszervezés
31
0
0
16 15
0
0
0
31
54
0
0
0
54
,
0
31
0
31
31
31
0
31
0
62
31
31
0
31
0
62
31
36
0
31
0
67
16 15
18 18
0 0
16 15
0 0
34 33
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
16
0
16
Gyógypedagógiai egészségtan Sérülés-specifikus gondozási feladatok Gyógypedagógiai egészségtan gyakorlat A gondozási tevékenységek sérülés-specifikus kérdései Gyógypedagógiai alapismeretek Bevezetés a gyógypedagógiába A gyógypedagógia területei Sérülés-specifikus kommunikáció
0
0
0
0
0
0
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
A kommunikáció sajátosságai a gyógypedagógiában Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek
XVII. KÖNNYŰIPAR ágazathoz tartozó 54 542 02 RUHAIPARI TECHNIKUS 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 5/13.
1/13.
heti óraszám
Összesen
heti óraszám
2/14.
ögy
heti óraszám
e
gy
e
gy
e
gy
14
17
12
19
14
17
A fő szakképesítésre vonatkozóan:
160 Összesen
31,0
31,0
31,0
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Gyártássz 10135-16 Könnyűiparban ervezési 10500-16 Munkahelyi egészség és biztonság alkalmazott anyagfajták és vizsgálati módszere ka módszerek könnyűip
Gyártmányfejlesztés Szerkesztés, modellezés Szabásminta készítés Számítógépes gyártás-előkészítés gyakorlat Könnyűipari tervező rendszerek alkalmazása Számítógépes szerkesztés, modellezés, szériázás
15,5
0
0
0
0
0
Felfektetési rajz készítése Műszaki leírás készítése Raktározási feladatok Termékkészítés gyakorlata Mintadarab készítése Mintadarab minőségi követelményei Gyártásirányítás Gyártási utasítások Gyártás-előkészítés területei, csoportjai Informatikai eszközök, adatok feldolgozása Termelési adatok rendszerezése
0
0
0
0
185
11770-16 Könnyűipari alapanyagok
Terméktechnológia gyakorlat
0
36
0
0
0
0
0
Gép-, eszköz-, anyagszükséglet
30
0
0
0
0
0
Reklamáció, panaszkezelés
6
0
0
0
0
0
36
0
0
0
0
0
36
0
0
0
0
0
36
0
0
0
0
0
18
0
0
0
0
0
18
0
0
0
0
0
Könnyűipari alapanyagok Könnyűiparban alkalmazott anyagok Könnyűipari alapanyagok gyakorlat Könnyűipari alapanyagok felhasználási területei Kezelési útmutatók értelmezése, készítése
0
0
0
0
0
186
3.1.5 A szakiskola KIFUTÓ RENDSZERBEN 2016/17. TANÉVTŐL helyi tanterve IPARI GÉPÉS Z OKJ 3 4 5 2 1 0 4 Három évfolyamos képzés közismereti oktatással 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.
10178-12 Ipari gépészműveletek Összes óra Összes óra
1/9. évfolyam Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
2/10. évfolyam
3/11. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti Gyakorlati heti heti heti heti ögy heti ögy heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Gépészeti alapozó feladatok
1+1
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
4,5+1,5
Munkavédelem
1
Elsősegélynyújtás gyakorlata
1
Gépészeti kötések alapjai Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Gépelemek beállítása
140
140
3
2
1,5
3
3
2
3
Mérések és beállítások gyakorlata
3
3+2
9,5+2,5
8
Fémmegmunkálások
2,5
Üzembe helyezés gyakorlata
6+2 7
12 17+2
9 140
13 21
20
8 140
28
187
HEGESZTŐ OKJ 3 4 5 2 1 0 6 Három évfolyamos képzés közismereti oktatással 14/2013. ( IV. 5.) NGM rendelet alapján A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.
1/9. évfolyam Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
10180-12 Hegesztés előkészítő és befejező műveletei
MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ OKJ 3 4 5 2 1 0 8 Három évfolyamos képzés közismereti oktatással 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam ögy
11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek 11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv 10974-12 Agrár munka-, tűz és környezetvédelem 11044-12 Mezőgazdasági munkagépek
Tantárgyak
Munkavédelemi alapismeretek
elméleti heti óraszám
2/10. évfolyam
gyakorlati elméleti heti ögy heti óraszám óraszám
Foglalkoztatási alapismeretek
11048-12 Agrárgépészeti alapfeladatok Összes óra Összes óra
Gyakorlati heti óraszám
0,5
Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv
2
Munka-, tűz és környezetvédelem 0,5 Mezőgazdasági munkagépek
0,5
3
Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat
Mezőgazdasági erőgépek
11047-12 Mezőgazdasági és gazdálkodási alapismeretek
gyakorlati elméleti heti ögy heti óraszám óraszám
0,5
5
Szakmai alapozó ismeretek
4,5+2,5
1
+ 1,5 5
1
Mezőgazdasági erőgépek gyakorlat Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek
2
2,5
Szakmai 11045-12 számítások Mezőgazdasági gépek üzemeltetése Gépüzemeltetés gyakorlat
11046-12 Erőgépek
3/11. évfolyam
5+2
2,5
1,5 +0,5
3+0,5
3
3
1,5
1
1
2
Szakmai alapozó gyakorlatok
4+2 5,5
3
12 14,5+2,5
8 140
13 21
9 160
19 28
189
NŐI SZABÓ OKJ 3 4 5 4 2 0 6 Három évfolyamos képzés közismereti oktatással 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
1/9. évfolyam elmélet gyakorlat i heti i heti óraszá óraszám m
ög y
2/10. évfolyam elmélet gyakorlat i heti i heti óraszá óraszám m
ög y
0,5
11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II.
0,5
11497-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás I. I. 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok
10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés
10115-12 Textiltermékek összeállítása
10118-12 Lakástextíliá k készítése
10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése Összes óra Összes óra
Ruhaipari anyagés áruismeret
3/11. évfolyam elmélet Gyakorlat i heti i heti óraszá óraszám m
2 (2) 1
1
1 (2) 1
Anyagvizsgálato k gyakorlat Ruhaiparigyártás -előkészítés
Női ruhák készítése Női ruhák készítése gyakorlat (7) 5,5
(12) 9
(19) 14,5
140 140
(8) 6
(2,5) 3,5 (12) 16
140
(13) 17
140
(21) 23
140
(18) 13 (8) 9
(20) 14 (28) 23
190
A S Z T A L O S OKJ 3 4 5 4 3 0 2 Három évfolyamos képzés közismereti oktatással 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11371-12 Biztonságos munkavégzés
10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás
10225-12 Asztalosipari szerelés
10226-12 Asztalosipari termékek gyártása
10228-12 Gépkezelés
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
Összes óra
elméleti gyakorlati elméleti heti heti ögy heti óraszám óraszám óraszám
3/11. évfolyam
gyakorlati elméleti heti ögy heti óraszám óraszám
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret
1
1
2
Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek
7 (9)
2 (2,5)
1
Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerkezettanszakrajz és technológia
Gyakorlati heti óraszám
0,5
Foglalkoztatás II.
2
2 (1)
(2,5)
2 (4)
4
Asztalosipari szakmai gyakorlat
4 (3,5)
9 (8)
Gépkezelési ismeretek
8,5 (9,5)
1
1
Gépkezelési gyakorlat
Faipari szakrajz 10229-12 GyártáselőkészítésiGyártáselőkészítési feladatok ismeretek Összes óra
2/10. évfolyam
4
4
1 2 4,5 (7)
10 (12)
14,5 (19)
9 (8) 140
1 15 (13) 23 (21)
8,5 (8) 140
14,5 (20) 23 (28)
191
GAZDA OKJ 3 4 6 2 1 0 1 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján Három évfolyamos képzés közismereti oktatással A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
11500-12 Munkavédelemi alapismeretek
Munkavédelemi alapismeretek
11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek
Foglalkoztatási alapismeretek
elméleti heti óraszám
2/10. évfolyam
gyakorlati elméleti heti heti ögy óraszám óraszám
3/11. évfolyam
gyakorlati elméleti heti heti ögy óraszám óraszám
0,5
0,5
11497-12 ElhelyezkedéstElhelyezkedéstmunkavállalást munkavállalást segítő idegen nyelv segítő idegen nyelv (3-as szint) Állattartás 10997-12 Állattartás
10998-12 Növénytermesztés
10999-12 Kertészeti alapok 11000-12 Mezőgazdasági géptan 11001-12 Agrár kereskedelem, vállalkozás és ügyvitel 11002-12 Gazda kiegészítő tevékenységei Összes óra: Összes óra:
2
1
1(2)
Állattartási gyakorlatok Növénytermesztés
3
4 (5)
1 (2) 3
1 4 (3)
1
4 (5)
1
Kertészeti gyakorlatok Műszaki ismeretek
2 (1) 4 (3)
1 (2)
Növénytermesztési gyakorlatok Kertészet
Gyakorlati heti óraszám
1
2 (3) 1 (1,5)
Műszaki ismeretek gyakorlat
4 (3)
4 (5)
3 (2)
(3)
1 2 (3)
Gazdálkodási ismeretek
1 (2)
2 (1)
Gazdálkodási ismeretek gyakorlata
2
Kiegészítő tevékenységek
1 (2)
1 4,5 (7)
10 (12)
14,5 (19)
6 (8) 140
1,5 17 (13) 23 (21)
10 (8) 140
13 (20) 23 (28)
192
SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ OKJ 3 4 7 6 2 0 1 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján Három évfolyamos képzés közismereti oktatással A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
11500-12 Munkavédelemi alapismeretek
Munkavédelemi alapismeretek
11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek
Foglalkoztatási alapismeretek
ögy
2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
ögy
0,5
0,5
10569-12 Gondozásiápolási alapfeladatok
11497-12 ElhelyezkedéstElhelyezkedéstmunkavállalást munkavállalást segítő segítő idegen nyelv idegen nyelv (3-as szint)
2
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat 2 Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Monitorozó gyakorlat Pszichológiai alapismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási, gondozási alapismeretek
1
2
1
1 2
70
1 0,5
2,5
2
2 +0,5
2,5
2 +1
1
Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat 10570-12 A szükségletek felmérése
3/11. évfolyam elméleti Gyakorlati heti heti óraszám óraszám
1
1,5
70 2
1,5
1
Társadalomismeret 1,5 Klinikai ismeretek
3
Ápolási gyakorlat Gondozási ismeretek A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata
+2 2
+0,5
70
2
1
193
10571-12 Sajátos gondozási feladatok
Szociális munka elmélete
3,5 Szociális munka gyakorlata Szociális gondozás
3 2
4.5
Szociális gondozás gyakorlata
70
Mentálhigiéné Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton 10572-12 Gondozási-ápolási adminisztráció Összes óra Összes óra
4 1,5
2
A szociális adminisztráció
1,5 11
6 17
15 140
18
6 21
140
12 30
194
3.1.6. A szakközépiskola felmenő rendszerben a 2016/17-es tanévtől: 34 543 02 ASZTALOS SZAKKÉPESÍTÉS 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam elmél gyakor elmél elméle gyakorl gyakor eti lati eti ti heti ati heti ög lati heti heti heti heti óraszá óraszá y óraszá órasz óraszá órasz m m m ám m ám
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény -modulok
Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1/9. évfolyam elmél gyakor eti lati ög heti heti y órasz óraszá m ám
2/10. évfolyam elmél gyakor eti lati ög heti heti y órasz óraszá ám m
0,5
0,5
11499-12 Foglalkoztatá Foglalkoztatá s II. s II.
0,5
0,5
11497-12 Foglalkoztatá Foglalkoztatá s I. s I.
2
2
Biztonságos munkavégzés 11371-12 alapjai Biztonságos munkavégzés Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és 10224-12 gépismeret Alapvető tömörfa Faipari megmunkálás szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési 10225-12 ismeretek Asztalosipari Asztalosipari szerelés szerelési gyakorlat Szerkezettanszakrajz és 10226-12 Asztalosipari technológia termékek Asztalosipari gyártása szakmai gyakorlat
10228-12 Gépkezelés
10229-12 Gyártáselőké szítési feladatok Összes óra Összes óra
1+1
1
1+1,5
1
2
2
7
8
1
1
2
2
4
4
4
4
8,5
1+1
2
4
9
Gépkezelési ismeretek
8
11
1+1,5
Gépkezelési gyakorlat Faipari szakrajz
2
2
4
4
1+1
8
1
Gyártáselőké szítési ismeretek
2 5,5
11,5 17
1+1
10 14 0
15 25
11 14 0
2 14,5 25,5
1
10,5
21 31,5
10,5 16 0
21 31,5
195
34 814 01 CSALÁDI GAZDÁLKODÓ 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással
A fő szakképesítésre vonatkozóan:
Összesen
1/9. évfolyam
2/10. évfolyam
heti óraszám
heti óraszám
e
gy
10
7
ögy
e
gy
9
16
140 Összesen
17
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
3/11. évfolyam heti óraszám
ögy
1. évfolyam heti óraszám
e
gy
e
gy
6,5
16,5
13
18
140 25,0
25,5 0,5
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
11034-16 Üzemgazdaság, ügyvitel 11036-16 Napi tevékenységek 11038-12 Kreatív textilfeldolgozás
Lakókörnyezet kialakítás Család- és háztartásellátási gyakorlat
3
3
2
2
1+2,5
1 3
Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Napi tevékenységek gyakorlata
Állattartás, állati 11039-16 termékfeldolgozás Mezőgazdasági Növénytermesztés és termelés és feldolgozás feldolgozás gyakorlat Állati termék előállítás és feldolgozás gyakorlat
Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, - gondozás
ögy
2. évfolyam
2 6
1 4
8 1,5
4
8
1
2
1+2,5
1,5
2
0,5
2+2
1
1,5
2
2
2
4
4
4
2
2
4,5
4
4
196
a(z) 34 622 02 KERTÉSZ 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással
A fő szakképesítésre vonatkozóan:
Összesen
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
a 34 621 01 GAZDA 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással
Összesen
1/9. évfolyam
2/10. évfolyam
3/11. évfolyam
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
e
gy
e
gy
10
15,5
14
17,5
e
gy
9,5
7,5
ögy
e
gy
12
13
140 Összesen
17
ögy
1. évfolyam
140 25,0
25,5 0,5
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
10997-16 Állattartás
10998-16 Növénytermesztés
10999-16 Kertészeti alapok
11000-16 Mezőgazdasági géptan 11001-16 Agrárkereskedelem, vállalkozás és ügyvitel 11002-12 Gazda kiegészítő tevékenységei
1,5
Állattartás 2. Állattartási gyakorlat Általános növénytermesztés Részletes növénytermesztés Általános növénytermesztési gyakorlat Részletes növénytermesztési gyakorlat Zöldség kertészet Gyümölcs kertészet Zöldség kertészeti gyakorlat Gyümölcs kertészeti gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat Gazdálkodási ismeretek Gazdálkodási ismeretek gyakorlat Kiegészítő tevékenységek
2
1,5 3
13
18,5
1
+2,5
3
4
2
4
5
2 1,5+2 2
1,5
1,5
3
1
4
2
4
1
1,5
1
1 1
2,5
2
2
2
2
2,5
1 2
1
2 1
1,5 2
1
3
1
1 2
6 2,5
1
0,5
gy
31,5
2,5
2 +2,5
e
31,5
Foglalkoztatás II.
2
heti óraszám
160
11499-12 Foglalkoztatás II.
Állattartás 1.
ögy
2. évfolyam
3 2
1 1
1 2 1 2
0,5
1 1
198
34 521 06 HEGESZTŐ 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
10163-12 Gépészeti munkabiztonsá g és környezetvédel em
10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei
1/9. évfolyam Tantárgyak
Gépészeti alapozó feladatok
elmélet i heti óraszá m
gyakorl ati heti óraszám
elmélet i heti óraszá m
gyakorl ati heti óraszám
ög y
elmélet i heti óraszá m
gyakorl ati heti óraszám
1. évfolyam elmélet i heti óraszá m
gyakorla ti heti óraszám
2. évfolyam ög y
elmélet i heti óraszá m
4
4
1
1
1
1
1
2
Hegesztési alapgyakorlatok
2
2
3+1
1
1,5
3
3
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztat ás I.
2
2
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztat ás II.
0,5
0,5
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Hegesztési ismeretek I.
+2
11453-12 Bevontelektród ás kézi ívhegesztő feladatok
11455-12 Fogyóelektródá s védőgázas ívhegesztő feladatok
Elsősegélynyújtás gyakorlat Hegesztési alapismerete k
ög y
3/11. évfolyam
2
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
Munkavédel em
2/10. évfolyam
0,5
4
Hegesztési gyakorlatok I.
3,5
3
4
Hegesztési ismeretek II.
3+1
6
2
5,5
2
3
Hegesztési gyakorlatok II.
7
Hegesztési ismeretek III.
3+1
3
Hegesztési gyakorlatok III.
7
Hegesztési ismeretek IV.
8
2+1
2
Hegesztési gyakorlatok IV.
7+0,5
6,5
10* 17
10 14 0
15 25
9,5 14 0
16 25,5
8
12
19,5 31,5
8,5 16 0
23 31,5
199
34 521 04 IPARI GÉPÉSZ 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam elmél gyakor elmél gyakor elméle gyakorl eti lati eti lati ti heti ati heti ög heti heti heti heti órasz óraszá y órasz óraszá órasz óraszá m ám ám ám m m
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmén y-modulok
Tantárgyak
1/9. évfolyam elmél gyakor eti lati ög heti heti y órasz óraszá ám m
2/10. évfolyam elmél gyakor eti lati ög heti heti y órasz óraszá ám m
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Munkavédele m
4
1
1
Elsősegélynyú jtás gyakorlata Gépészeti kötések alapjai Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgála t Anyagvizsgál at és gépészeti mérések gyakorlata Gépelemek beállítása
4
1
1
3
3
1
2
1+1
2
3+1
3
5
1
3
+1
8
3+1
3+1
Mérések és beállítások gyakorlata
3
9
2
7
Fémmegmunk álások
1
6
10
2,5+1
2
Üzembehelye zés gyakorlata
8 6,5
10* 17
11 14 0
14 25
10 14 0
15 25
10 12,5
19 31,5
8,5 16 0
23 31,5
200
34 762 01 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással
1/9. évfolyam
heti óraszám ögy
A fő szakképesítésre vonatkozóan:
Összesen
e
gy
9,5
7
2/10. évfolyam
3/11. évfolyam
heti óraszám
heti óraszám
e
gy
17,5 7,5 140
Összesen
17
ögy
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1. évfolyam heti óraszám
e
gy
e
gy
17
8
19
12,5
140 25,0
25
0,5
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 10569-16 Gondozási-ápolási alapfeladatok
Pszichológiai alapismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási, gondozási alapismeretek
1,5
2,5
2
2
2,5
2
1+1
Megfigyelési és elsősegély nyújtási gyakorlat
10570-16 A szükségletek felmérése
1,5+1 1,5
Klinikai ismeretek
5+1
Ápolási gyakorlat Gondozási ismeretek
+0,5
1
A szociális adminisztráció gyakorlata
9,5
3 3
4 1,5
5,5
0,5
3 3 1,5 5 2 2 1
1
1
3 3,5+1
4 1
1
4,5+1
5,5 3,5
1
Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton 10572-16 Gondozási-ápolási adminisztráció
22
31,5
2,5
2
1,5
gy
2,5
2
A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata
Szociális munka elmélete Szociális munka gyakorlata Szociális gondozás Szociális gondozás gyakorlata Mentálhigiéné
1
2
Társadalomismeret
Monitorozó gyakorlat
10571-16 Sajátos gondozási feladatok
1,5
2,5
e
31,5
Foglalkoztatás II.
1,5
heti óraszám
160
11499-12 Foglalkoztatás II.
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat
ögy
2. évfolyam
1
3 1,5
1,5 1
1
1,5 1
1
201
a 34 542 06 NŐI SZABÓ 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással
A fő szakképesítésre vonatkozóan:
Összesen
1/9. évfolyam
2/10. évfolyam
heti óraszám
heti óraszám
e
gy
9
8
ögy
e
gy
8
17
140 Összesen
17
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
3/11. évfolyam heti óraszám
ögy
1. évfolyam heti óraszám
e
gy
e
gy
10
15,5
12,5
19,5
140 25,0
25,5 0,5
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
0,5+2
0,5
10114-16 Ruhaipari gyártmánytervezés
10115-16 Textiltermékek összeállítása
10118-16 Lakástextíliák készítése
10120-16 Női ruhák készítése és értékesítése
Ruhaipari gépek üzemeltetése Textiltermékek gyártástechnológiája Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák gyártástechnológiája
0,5
0,5 0,5
0,5
1
1
Szakrajz gyakorlat Számítógépes ruhaipari gyártás-előkészítés gyakorlat Textiltermékek szabásminta készítése
0,5+2
1+2,5
1+0,5
0,5
1,5
0,5
0,5
gy
8,5
23
31,5
1 0,5
1
1
1
1
1
0,5
1
1
1
0,5
1
1
0,5
0,5
0,5
1
0,5
1 4
3,5
1
Lakástextíliák készítése, javítása gyakorlat
e
32,0
Foglalkoztatás II.
Ruhaipari anyag- és áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés Szakrajz
heti óraszám
160
11499-12 Foglalkoztatás II.
10113-16 Ruhaipari anyagvizsgálatok
ögy
2. évfolyam
1 3
3
Női ruhák szerkesztése, modellezése
1
1
1
2
Női ruhakészítés gyártás-technológiája
2
2
2
2,5
Női ruhák értékesítése
0,5
0,5
0,5
0,5
Női ruhák szerkesztése, modellezése gyakorlat
Női ruhák készítése gyakorlat 10500-16 Munkahelyi Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság
0,5
1,5
2
2
2
13
12,5
9
18
0,5
202
34 521 08 MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelm énymodulok
11500-12 Munkahel yi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoz tatás II. 11497-12 Foglalkoz tatás I. 10974-12 Agrármu nka-, tűz és környezet -védelem 11044-12 Mezőgaz dasági munkagé pek
11045-12 Mezőgaz dasági gépek üzemeltet ése
1/9. évfolyam Tantárgya elmél gyako k eti rlati heti heti órasz óraszá ám m Munkahely i egészség és biztonság
2/10. évfolyam ö g y
elmél gyako eti rlati heti heti órasz óraszá ám m
ö g y
3/11. évfolyam elmél gyako eti rlati heti heti órasz óraszá ám m
0,5
elmél eti heti órasz ám
gyakor lati heti óraszá m
2. évfolyam ö g y
elmél gyakor eti lati heti heti órasz óraszá ám m
0,5
Foglalkozta tás II.
0,5
0,5
Foglalkozta tás I.
2
2
Munka-, tűz és környezetv édelem 0,5
0,5
Mezőgazda sági munkagépe k Mezőgazda sági munkagépe k gyakorlat
11047-12 Mezőgaz dasági és gazdálko dási alapismer etek
Mezőgazda sági és gazdálkodá si ismeretek
11048-12 Agrárgép észeti alapfelad atok
Szakmai alapozó ismeretek Szakmai alapozó gyakorlatok
1
2,5
Összes óra
1,5
3,5
1,5+1
12
1,5
3
1
6
3
1
2
5
3
3,5
3
1
Összes óra
6
2,5
2
6 9,5+2, 5
17
6 8+1 1 4 0
15
24
8+1,5 1 4 0
24,5
15
10,5
21
31,5
10,5 1 6 0
21
31,5
203
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménym odul
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Tantárgyak/téma körök
Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek
Óraszám 1/9. évfolyam ög e gy y
2/10. évfolyam ög e gy y
11497-12 Foglalkoztatás I.
10974-12 Agrármunka -, tűz- és környezetvédel em
11044-12 Mezőgazdasági munkagépek
Óraszám 3/11. évfolya m e
Összes en
gy
1. évfolyam ög e gy y
2. évfolyam e
Összes en
gy
18
18
18
18
4
4
4
4
4
4
4
4
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
4
4
4
4
Foglalkoztatás II.
11499-12 Foglalkoztatás II.
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
15
15
15
15
4
4
4
4
4
4
4
4
Álláskeresés
4
4
4
4
Munkanélküliség
3
3
3
3
Foglalkoztatás I.
62
62
62
62
10
10
10
10
10
10
10
10
24
24
24
24
18
18
18
18
Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése
Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Munka-, tűz- és környezetvédele m Munkavédelem Tűz- és környezetvédelem, elsősegélynyújtás Szakmai munkavédelem Mezőgazdasági munkagépek Talajművelés gépei Tápanyagvisszapótlás gépei Vetés-, ültetés-, palántázás gépei Arató-cséplő gépek Szemestermény utókezelés gépei Növényvédelem és öntözés gépei
Kertészet gépei Szakmai számítások Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági gépek üzemeltetése Talajművelés gépei Tápanyagvisszapótlás gépei Vetés-, ültetés-, palántázás gépei Arató-cséplő gépek Szemestermény utókezelés gépei Növényvédelemés öntözés gépei Szálastakarmány betakarítás gépei Gumós növényeket betakarító gépek Szállításanyagmozgatás gépei Állattartás gépei Kertészet gépei Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági erőgépek
16
18 6
402
21 6
42
42
42
42
24
24
24
24
36
36
36
36
54
54
54
54
24
24
24
24
36
36
36
36
186
402
44
44
44
44
22
22
22
22
70
70
70
70
24
24
24
24
24
24
24
24
36
36
31
31
15
15
11
11
21
21
20
20
21 6
18 6
402
10 8
372
480
48
48
24
35
59
24
24
12
16
28
48
48
24
35
59
42
42
24
35
59
24
24
12
17
29
30
30
12
29
41
52
52
59
59
22
22
23
23
60
60
59
59
22
22
29
29
30
30
35
35
173
12 6
10
10
10
10
26
26
26
26
36
90
47
47
173
205
Járművezetési ismeretek Mechanikus teljesítményátvitel Járószerkezet, kormányzás Járművek fékezése Elektromos berendezések Hidraulikus teljesítményátvitel Karbantartás, üzemeltetés Mezőgazdasági erőgépek gyakorlat Mezőgazdasági erőgépek
11047-12 Mezőgazdasági - és gazdálkodási alapismeretek
11048-12 Agrárgépészeti alapfeladatok
54
54
54
13
13
13
13
14
14
14
14
9
9
9
9
12 6
Motorok Biztonsági üzemeltetés, vezetés Mechanikus teljesítményátvitel Járószerkezet, kormányzás Járművek fékezése Elektromos berendezések Hidraulikus teljesítményátvitel Karbantartás, üzemeltetés Mezőgazdaságiés gazdálkodási ismeretek Növénytermesztési alapismeretek Szántóföldi növények termesztése Állattenyésztési ismeretek Gazdálkodási ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Anyagismeret
54
16
16
16
16
17
17
17
17
14
14
14
14
327
21 6
35
35
30
30
91
91
90
90
27
27
24
24
24
24
24
24
27
27
24
24
30
30
24
24
36
10 8
93
54
93
309
29
29
29
29
35
35
35
35
29
29
29
29
31
36
121
36
36
36
77
114 36
30
30
24
24
24
24
24
24
31
31
31
31 72
72
72
72
22
22
22
22
Géprajz
28
28
28
28
Gépelemek Szakmai alapozó gyakorlatok Fémmegmunkálás alapjai Kézi- és gépi forgácsolás A fémek alakítása
22
22
22
Összesen: Összesen:
21 6 36 10 8 72 3 14 180 4 0 2 14 522 0
216
216
36
36
36
108 72 28 54 14 8 0 0 828
24 8
14 0
46 5
713
22 21 6
2063 2343
10 8 72
108 72
37 75 16 8 6 0 1134
16 0
325
65 1
976
Elméleti óraszámok/aránya
716/%30.55
703/31%30.96
Gyakorlati óraszámok/aránya
1627/%69,44
1567/69% 69,03
2210 2270
206
4. Záró rendelkezések 4.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
4.1.1 A pedagógiai program érvényességi ideje • Az iskola 2016. szeptember 1. napjától a kilencedik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. • A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. • Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2016. szeptember 1. napjától 2021. augusztus 31. napjáig – szól.
4.1.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata • A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. • A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. • A 2020-2021. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
4.1.3. A pedagógiai program módosítása • A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - az alkalmazotti tanács; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója.
• A tanulók a pedagógiai program módosítását az alkalmazotti tanács, a szülői munkaközösség, vagy a diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják.
207
• A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti tanács, illetve a diákönkormányzat véleményét. • A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. • A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától a kilencedik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.
4.1.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
• Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. • A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.kolping-nkicsurgo.hu • A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. • A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyetteseinél.
208
4. 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA és JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK
A Kolping Nagyváthy János Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programját az alkalmazotti tanács a 2016. év szeptember 28. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
…………………………. elnök (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat és nyilatkozat)
A Kolping Nagyváthy János Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programját a diákönkormányzat a 2016. év szeptember 28. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. ……………………………. DÖK munkáját segítő pedagógus (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: és nyilatkozat)
A Kolping Nagyváthy János Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programját a szülői szervezet a 2016. év szeptember 28.. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. …………………………. Szülői Szervezet elnök (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: és nyilatkozat)
209
A Kolping Nagyváthy János Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programját a munkaközösségek a 2016. év szeptember 28. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
………………………….. Humán mk.vezető
…………………………… Reál mk. vezető
….……………………….
…………………………
Szakmai mk. vezető
Ofő-i mk. vezető
(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: és nyilatkozat)
A Kolping Nagyváthy János Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programját a nevelőtestület a 2016. év szeptember 28. napján tartott ülésén elfogadta.
(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)
Az intézmény vezetője nyilatkozott, hogy a fenntartóra nem hárul többlet költség.
A Csurgói Kolping Nagyváthy János Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.
Csurgó, 2016. év szeptember 28.
p.h. ….............................................. Vargáné Nagy Viola igazgató
210
A Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet, mint fenntartó 2016………….-án
megtartott
Oktatási
bizottsági
ülésén
megtárgyalta
és
a
……………………. számú határozatával jóváhagyta a Kolping Nagyváthy János Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Pedagógiai Programját.
Budapest,…………………….
p.h.
……………………….. Tóth Gábor igazgató
211
MELLÉKLETEK a 2016/17. évi Pedagógiai Programhoz I. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programja II. A középszintű érettségi témakörei III. Az iskolai helyi tanterveinek és szakmai programjának mellékletei 1. A gimnáziumi képzések helyi tantárgyi tantervei 2. A szakgimnáziumi közismereti tantárgyak helyi tantervei 3. A szakközépiskolai közismereti tantárgyak helyi tantervei 4. A szakiskolát végzettek középiskolájának helyi tantárgyi tantervei 5. A szakmai program mellékletei 5.1. A szakgimnáziumi szakképesítések helyi tantervei •
Gyógypedagógiai segítő munkatárs
•
Pedagógiai- és családsegítő munkatárs
•
Informatikai rendszerüzemeltető
•
Ruhaipari technikus
•
Autószerelő
•
Mezőgazdasági gépésztechnikus
5.2. A szakközépiskolai szakképesítések helyi tantervei •
Szociális gondozó és ápoló
•
Hegesztő
•
Ipari gépész
•
Női szabó
•
Asztalos
•
Mezőgazdasági gépész
•
Gazda
•
Családi gazdálkodó
•
Kertész
5.3. A kifutó szakképesítések helyi tantervei 5.3.1.Korábbi szakközépiskolai szakképesítések helyi tantervei •
Gyógypedagógiai segítő munkatárs
•
Pedagógiai- és családsegítő munkatárs
•
Informatikai rendszerüzemeltető
•
Ruhaipari technikus
•
Autószerelő 212
•
Mezőgazdasági gépésztechnikus
5.3.2.Korábbi szakiskolai szakképesítések helyi tantervei •
Asztalos
•
Hegesztő
•
Ipari gépész
•
Szociális gondozó és ápoló
•
Mezőgazdasági gépész
•
Gazda
•
Női szabó
213
I. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programja Tartalom: 1. A sajátos nevelési tanulókra vonatkozó pedagógiai tevékenységek 1.1 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei 1.2 A különleges bánásmód, tevékenység célja, feladatai
1. A sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó pedagógiai tevékenységek
1.1 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei Az irányelv célja, hogy az sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más tanulóknál. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárás, hogy a gyermekekben társadalmilag hasznos képességek alakuljanak ki. Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen, állandóan fejlesztve a szülők, tanulók, illetve a fenntartó igényeit, elvárásait. Igények: - konstruktív életvezetésre való igény - folyamatos tanulás igénye - önfejlesztés igénye - tolerancia képességének igénye - kommunikációs képességek igénye A nemzeti Köznevelési Törvényben meghatározott fejlesztési feladatok az SNI tanulókra is érvényesek, így az iskola alaptevékenységének szerves része. Iskolánk tanulói összetétele szükségessé teszi a fokozott törődést, az együtt haladást. A gyerekek nem egyformák. Meg kell adni a lehetőséget, hogy egyéni tulajdonságaiknak, képességeiknek megfelelően érhessék el az ismeretszerzési és nevelési szintet. Iskolánk biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulók habilitációsrehabilitációs célú ellátását. -
-
az integráltan oktatható érzékszervi, enyhe értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartósé és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátását. az integráltan oktatható, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátását.
Az ellátás közös elvei: -
-
-
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátása olyan speciális együttműködésen alapuló szervezett, tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók igényeitől függő eljárások, időkeretek, módszerek, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű integrált oktatása 9-14. évfolyamon. (beszédfogyatékos, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavaros tanulók) Számukra a köznevelési törvény biztosítja a különleges bánásmódhoz, a speciális foglalkozáshoz való jogot, mely az intézményünk számára kötelezettséget jelent. A tanulóknak egyéni szükségleteik szerint megfelelő feltételeket biztosítunk a tanulási esélyegyenlőségük megteremtéséhez, hátrányaik leküzdéséhez. Biztosítjuk – az egyéni adottságok, képességek szerinti – tanulás lehetőségét. Fejlesztjük az önálló tanulás képességét az egyéni adottságok figyelembevételével. A kommunikációs kultúra elsajátításával kialakítjuk a világban való eligazodás képességét. Fontos az érzelmi, akarati életük formálása. 215
-
Segíteni kell a tanulókat az egyéni képességeik kibontakoztatásában A kudarc, a másság elviselését, feldolgozását is meg kell tanulniuk. A szülőkkel történő kapcsolattartás, szükség szerint a terápiába való partnerként történő bevonásuk. Kapcsolattartás volt tanítványainkkal, életútjuk példaként való állítása társaik számára
1.2 A különleges bánásmód, tevékenység célja, feladatai: -
A hiányzó és sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása Ép funkciók bevonása Egyensúly megteremtése Eszközök használata Egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése
A különleges tevékenységet meghatározó tényezők: -
-
a fogyatékosság típusa, súlyossága a tanuló képességei, a kognitív funkció meglévő ismeretei a társadalmi integráció kívánalmainak figyelembe vétele a habilitációs-rehabilitációs szemlélet érvényesülése a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása alkalmazkodás a sajátos nevelési igény típusához, súlyosságához nyitott tanítási-tanulási folyamat a tanítás-tanulási programba való beépülés egyéni fejlesztési tervek állandó, folyamatos konzultáció osztályfőnökökkel és szaktanárokkal megfelelő kompetenciák a pedagógusok részéről (elfogadás, empátia, tolerancia stb.) megújulás képességével rendelkező pedagógusok: „minden gyerek más” – egyénre szabott fejlesztési programok alkalmazása a tanuláshoz szükséges alap, illetve részképességek feltérképezése, fejlesztése, a megfelelő eljárások alkalmazása a tanulásszervezés egyik fő elve a tanulókhoz legoptimálisabban alkalmazkodó differenciálás, a feladatok kijelölése, ellenőrzése, értékelése. A bonyolult személyiségjegyek megismerése, a pozitívak megerősítése (pl.: érdeklődés, akarat, figyelem, teljesítmény, szorongás, kudarctűrés, siker, küzdeni akarás) befogadó szemlélet a tanulók tanulási stratégiáinak megismerése, újak kidolgozása az eredményesebb tanulás érdekében a negatív és másodlagos magatartási tünetek enyhítése
A speciális tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő tanulók, tanulási és egyéb problémákkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Cél: a megszerzett tudás mellé tanulóink sajátítsák el azokat a kommunikációs képességeket, melynek segítségével tudásukat hasznosítani tudják a mindennapi életük során. - a tanulókban alakuljon ki (illetve segítsük kialakulását) a reális önértékelés képessége, egészséges önbizalom, illetve teljesítményorientált beállítódás - a nonverbális készségek fejlesztése által fejlődjön a szociális kommunikáció, ill. az érzelmek kifejezésének képessége. - Segítsük elő a közösségi együttélés magatartás normáinak elsajátítását
216
-
Segítsük elő az önuralom, tolerancia kialakulását másokkal és önmagukkal szemben Alakítsuk ki az olvasás iránti kedvet Alakuljon ki tanulóinkban számukra vonzó jövőkép, pozitív érzelmek környezetük iránt.
Kiemelt feladataink: - ki kell szűrni, kik azok a tanulók, akik tanulási kudarcban szenvednek (évismétlés, alulteljesítés) - fel kell tárni a kudarc okait - szükség szerint élni kell a lassítás eszközeivel, hogy kialakuljanak azok a képességek, amelyek birtokában a többi évfolyamot évismétlés nélkül el tudja végezni a tanuló - törekedni kell a megértést, illetve bevésést segítő szemléltető eszközök alkalmazására - szakértői véleményben megfogalmazott javaslatok figyelembevétele - szakértői véleményben foglaltak igazgatói határozatban való betartása (mentességek, részleges mentességek, magántanulói státusz) - tantárgyi felmentések, javaslatok méltányos elbírálása - szoros együttműködés a Nevelési Tanácsadó Intézettel - szoros együttműködés a Szakértői Szolgálattal - a szülőkkel való kapcsolat fontossága: elfogadás, reális helyzetértékelés az együttműködés elveinek figyelembe vételével - tanulási kötelesség, a tanulás igényesség fogalmainak kialakítása - a szép helyes magyar beszédigényének kialakítása, a trágár beszéd kerülése - írásbeli munkájuk olvasható, igényes legyen. Füzeteik tükrözzék az igényesség elvét.
2. SNI tanulók típusai, fejlesztési területek, nevelési célok: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a Szakértői Bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, vagy beszédfogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem, vagy magatartásszabályozási zavarral küzd). Kiemelt pedagógiai tennivalók: - fejlesztő eljárások alkalmazása az egyéni bánásmód elveinek figyelembe vételével - kompenzáló nevelés - differenciálás - fejlesztés - prevenció - felzárkóztatás - speciális gyógypedagógiai módszerek, fejlesztő eljárások alkalmazása - a tanulók alapos megismerése - okok feltárása - egyéni fejlesztési tervek, egyénre szabott haladási ütem megtervezése - a részképességek hiányának figyelembevétele, a meglevők erősítése, a kompenzálás elveinek alkalmazása -
szociális kompetencia állandó fejlesztése a másság elfogadtatása, empátia, önismeret, reális énkép kialakítása interperszonális kapcsolatok fejlesztése másodlagos magatartászavarok megelőzése, meglévők enyhítése 217
-
figyelem fejlesztés nyelvi kreativitás fejlesztése – szövegértés, szókincs, grammatikai ismeretek, olvasási készség fejlesztés anyanyelvi kompetenciák fejlesztése az adott gyermeknél a tőle elvárható legnagyobb szint elérése érdekében matematikai ismeretek fejlesztése, az alapműveletek készség szintű ismerete a kulturális hiányok enyhítése, leküzdése
Eljárások: - egyéni képességekhez igazodó tanulásszervezés - látás- hallás- mozgás információ csatorna hatékony alkalmazása a tananyag elsajátítás érdekében - a segédanyag sokszínűségének, változatos alkalmazásának elvei - apró, egymásra épülő lépések elvének alkalmazása - a nagyobb számú ismétlés elvének alkalmazása - a differenciálás elvének figyelembe vétele a számonkérésnél - a felmentések pozitív elbírálása - a segédeszközök alkalmazásának lehetőség szerinti biztosítása - a digitális kompetencia fejlesztése, illetve az eszközök alkalmazásának lehetőségei - új fejlesztő eljárások megismerése, alkalmazása a tanagyag elsajátítása során - a szülőkkel való együttmunkálkodás a siker érdekében - kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, illetve a szakszolgálattal
2.1 Beszédfogyatékos tanuló Átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, a kommunikációs és tanulási képességekben, a kommunikációs, szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottsága megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros, vizuomotoros koordináció fejletlenségében és az ezekkel együtt járó részképesség kiesésében (szerialitás, figyelem, emlékezet). A beszédfogyatékos tanulóknál a tünetek az egészen enyhe eltérésektől az értelmetlen beszédig minden előfordulhatnak. A beszédfogyatékosság nem tekinthető halláskárosodás következményének, együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival, azok maradványtüneteivel, valamint az olvasás, írás, helyesírás, számolás területén kialakuló verbális tanulási zavarral. A kommunikációs nehézségek miatt másodlagos pszichés eltérések, magatartászavarok is kialakulhatnak.
Az iskolai oktatás, a fejlesztés, a különleges bánásmód függ a beszédbeli akadályok jellegétől, súlyosságától. Az akadályozottság a tanulók életkori sajátosságainak módosulásával, a tanuláshoz való képességek kiesését, átalakulását is okozhatja. A fejlesztést, a pedagógiai munkát egységes komplex feladatként kell kezelni. Cél, hogy a szükséges kompetenciákat alkalmazva megfelelő műveltséget biztosítva, a bennük rejlő lehetőségek maximális kibontakoztatása, a tehetség kibontakoztatása a társadalomba való teljesebb beilleszkedés érdekében (pl.: zene, ének, hangszer, sport terén). A fejlesztés tudatos tervszerű, komplex A módszerek alkalmazásánál figyelembe vesszük az életkort, az értelmi képességet, a beszédfogyatékosság fajtáját, súlyosságát, milyenségét, individualizmusát.
218
A beszédfogyatékosság típusai: - nyelvfejlődési zavar - orrhangzós beszéd - a folyamatos beszéd zavara - logofóbia (mutizmus típusai) - centrális eredetű beszédzavarok - verbális beszédzavarok - vagy ezek halmozott előfordulásai A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében történik. A fejlesztés csoportos, illetve egyéni keretek között is folyhat. A fejlesztésben törekedni kell a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, a pszichikus tényezők összhangjára. A fejlesztésben, az iskolai tevékenységben meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés - a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmotoros észlelések egymást erősítve fejlődnek. A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása, hiszen a nagymozgás az alapja a finommotorikát igénylő beszédfejlesztésnek, a grafomotorium fejlődésének is. Fejlesztési területek, nevelési célok: - önbizalom fejlesztése - reális énkép, belső kontroll kialakítása, másságának elfogadása, elfogadtatása - kifejezőkészség fejlesztése - beszédgátlás feloldása - kommunikáció iránti igény kiépítése - egyénre szabott motivációk kialakítása - egyéni tanulási stratégiák feltárása - alapvető erkölcsi normák megismertetése - önkéntes feladatvállalás - önállóság fejlesztése - szövegértés, lényegkiemelés fejlesztése - alapfogalmak megismertetése - IKT eszközök használata, médiatudatosságra nevelés - interperszonális készségek fejlesztése - szociális kompetenciák fejlesztése - kudarcok pozitív feldolgozása, leküzdése - reális továbbtanulás - reális pályaválasztás segítése
Feladatok: - differenciált tanulás szervezési formák alkalmazása - egyes tanulási tartalmak módosítása, leegyszerűsítése, új területek bevonása a sikeres tanulás, illetve tudás megszerzése érdekében - a frontális tanítási forma helyett csoportos, illetve pár, vagy egyéni módszerek alkalmazása - a kooperatív együttműködő feladatvégzési technikák alkalmazása - a tanulók eseti, átmeneti, illetve tartós mentesítése a követelmények teljesítése alól a Szakértői Vélemény alapján
2.2 Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló:
219
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás céllal szervezett időszakos fejlesztés keretében, valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkulia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás, vagy a számolás területén önálló, vagy kevert típusú zavar formájában jelenhetnek meg. Specifikus tanulási zavarok: -
diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia, diszortográfia, a fentiek együttes megjelenése hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar
Gyakran élnek a kudarchelyzet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulóknál az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei pl: a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, - az átlagnál nehezebben tűrnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, - gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, - fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint - a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítményének megerősítését, a dicséretet.
A fejlesztés alapelvei: A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével történik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről tájékoztatni kell az osztályban résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel az osztályfőnökére. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat, indokolt esetben a TKVSZRB javaslatai alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. 220
Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladatok: - a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása - a pozitív énkép és önértékelés kialakítása - a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése - a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés 2.3 Diszlexia: az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, mely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő. Jellemzői: - a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége - hiányos fonológiai tudatosság, nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége - értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége - gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása - írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre - vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén
A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló értő olvasási készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: - a betűbiztonság és az összeolvasási készség fejlesztése - a fonológiai tudatosság kialakítása - a rövid távú emlékezet fejlesztése - az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése - téri, idői orientáció kialakítása téri és verbális szinten - vizuomotoros koordináció fejlesztése - auditív, vizuális, motoros területek koordinált működtetése - az írás, olvasástechnika fejlesztése (lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztatóelemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel) - szövegértés folyamatos fejlesztése - kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során - az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - az olvasás képtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépírással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával - az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése
2.4. Diszortográfia - a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával. Egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak. Jellemzői: - a centrális auditív feldolgozás zavara, - a fonéma feldolgozás zavara - beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők szintjén (pl.: időtartam, zöngésség mentén) - helyesírási hibák halmozódása - a tollbamondás utáni írás hibái 221
A fejlesztés célja: - megfelelő helyesírási készség kialakítása - anyanyelvi kompetencia kialakítása - az írott nyelv használatának életkori szintű alkalmazása A fejlesztés feladata: - a fonológiai tudatosság kialakítása - beszédészlelési képesség fejlesztése - a rövidtávú emlékezet fejlesztése - a spontán és tollbamondás utáni írás javítása - a figyelem fejlesztése - önértékelési képesség fejlesztése, hibajavítás fejlesztése - szerialitás fejlesztése
2.5. Diszgráfia: az írás képességének specifikus zavara Jellemzői: - csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép - szaggatott betűalakítás és betűkötések - rossz csukló-, kéz-, ujjtartás - az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, merevség - egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák - kialakulatlan kézdominancia - lassú tempójú írás - központozás hiánya - nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé - fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás) A fejlesztés célja: - a mozgáskoordináció fejlesztése - a testséma biztonságának kialakítása - a vizuomotoros koordináció fejlesztése - az írásmozgás alapformáinak gyakorlása - különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés) - írás alkalmával a ritmus, a nyomás és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése 2.6 Diszkalkulia: a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: - a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei - a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai - a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek zavara - a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai - helyi érték megértésének nehézségei - a műveleti jelek értelmezésének nehézségei - halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei - szerialitási zavar - számlálási és becslési képesség hiánya 222
-
számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei mennyiség és a számértékek összehasonlításának nehézsége komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái gyenge verbális emlékezet (a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége) figyelemzavar szövegértési nehézség a matematika nyelvének lefordítási nehézségei
A fejlesztés célja: A tanuló mindenkori osztályfokának megfelelően matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolásimatematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat szinterein. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszerével, ezért a számolási zavarok specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A fejlesztés feladatai: - téri, idői relációk fejlesztése - számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése - matematikai törvények és szabályok készség szintű ismerete és alkalmazása - az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése - a vizuális-téri tájékozódó rendszer fejlesztése - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése - a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése - a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés - fokozott gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása - a diszkalkulia redukáció speciális terápiás programjainak felhasználása - az önértékelés fejlesztése - sikerélmény biztosítása - az egyéni bánásmód, differenciálás elvének fokozott alkalmazása 2.8 Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. Jellemzői: - szóródó, terelhető figyelem - hosszabb ideig nem képes összpontosítani a feladatra - komplex feladatokra nem képes választ adni - az elterelő ingereket gátolni, kizárni - az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, esetenként düh, hangreakciók - motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása stb.) - megkezdett tevékenység befejezetlensége, kapkodó magatartás 223
A fejlesztés célja: - a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése - a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása - a szélsőséges megnyilvánulások leépítése - az önkontroll - az érzelmi egyensúly megteremtése A fejlesztés feladatai: - figyelem fejlesztés - a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, ingerszegény környezet - fokozott egyéni bánásmód - önkontroll fejlesztése - önértékelési képesség fejlesztése - feladatok idői megtervezése és kivitelezése - motiválás fokozása - sikerélmény biztosítása - pozitív megerősítés, visszajelzések - együttműködés a családdal, szakemberekkel
2.9 Tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanuló Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkció képessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Tanulási helyzetekben jellemzőik: - téri tájékozódás fejletlensége - finommotorika kialakulatlansága - figyelemkoncentráció hiánya - bonyolultabb gondolkodási folyamatok sérülése - a kommunikáció, a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései
Ezek eltérő mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg és akadályozzák az iskolai tanulást, illetve annak eredményességét. A tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére nagy hangsúlyt kell fordítani. Például: - közvetlen érzéki tapasztalatok - tárgyi cselekvéses megismertetés - célirányos tevékenységek - szemléltetés a kép gondolkozás elősegítése A fejlesztési területek megegyeznek a részképesség zavaros gyermekek fejlesztésével, de azok mélysége, időigénye mindig az egyéni sajátosságokat figyelembe véve módosul. Fejlesztés feladatai: - a reális énkép, megfelelő önismeret kialakítása - belső kontrol kialakítása 224
-
a másságok elfogadtatása a szociális érzékenységet segítő magatartás kialakítása egyénre szabott tanulási módok megismerése, ezek alkalmazása a beszédértés és a kifejező beszéd fejlesztése konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés kialakítása matematika tudásának praktikus használata az élet különböző területein digitális kompetencia fejlesztése az életvitelhez, tanuláshoz, szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó ismeretszerzés elsajátítása az értékteremtő munka, a saját felelősség felismertetése
A fejlesztés fő célja: A fogyatékosságból eredő hátrányok leküzdése, a funkciók zavarának korrigálása, kompenzálása az eredményes társadalmi integráció érdekében. Az egyéni különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel szemben támasztott követelmények, kiemelt feladatok egyéb területei - tanulás-igényesség, önállóság, kötelesség elvtudatos alkalmazása - szép, helyes magyar beszéd épüljön be a mindennapi kommunikációjukba - trágár beszéd kerülése – trágárságtól mentes beszéd elérése - gondolataik összefüggő kifejezése – összefüggő beszédre törekvés - írásbeli munkák olvashatóak legyenek - füzeteik külalakját igényesség jellemezze - egymás megbecsülése, tolerancia egymás iránt - udvariasság felnőttekkel, társaikkal - felnőttek iránt tiszteletadás.
225
II. Középszintű érettségi témakörök
Tartalom: Biológia Nyelv Fizika Földrajz Informatika Katolikus hittan Kémia Magyar nyelv és irodalom Matematika Testnevelés Történelem Ágazati szakmai érettségi témakörök
226
BIOLÓGIA Témakörök – középszint A tételsor jellemzői A tételsor legalább 20 tételből áll. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára. 1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya 1.2. Az élet jellemzői 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.
Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9.
Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Szaporodás és egyedfejlődés
ÉLŐ IDEGENNYELV A szaktanárnak a szóbeli tételeket úgy kell összeállítani, hogy azok minden témakört (10) lefedjenek. Ha a vizsgázók száma 10-nél kevesebb, akkor minimum 10 tételt, ha 10 vagy annál több, akkor minimum 20 tételt kell készítenie. Az előző évben felhasznált szóbeli tételsor legalább 10%-át a tapasztalatok alapján frissíteni kell. Témakörök 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika 10. Gazdaság FIZIKA A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői A tételsor jellemzői A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Tartalmi arányai a következők: Mechanika: 30% Hőtan: 15% Elektromágnesség: 20% Optika:10% Atomfizika, magfizika: 15% Gravitáció, csillagászat: 10% Témakörök - középszint 1. Mechanika 1.1. Newton törvényei 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya 1.3. A változó forgómozgás dinamikai leírása 1.4. Mozgásfajták 1.5. Munka, energia 1.6. Folyadékok és gázok mechanikája 2. Hőtan, termodinamika 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2. Hőtágulás 2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 2.6. Kalorimetria 2.7. Halmazállapot-változások 2.8. A termodinamika II. főtétele 2.9. A hőterjedés formái 3. Elektromágnesség 3.1. Elektromos mező 3.2. Egyenáram 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.4. Az időben változó mágneses mező 3.5. Elektromágneses hullámok 4. Optika
A fény mint elektromágneses hullám Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Elemi részek Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Csillagászat Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek
FÖLDRAJZ A tételsor jellemzői A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek. A tételsor összeállításánál az alábbi arányokat javasolt figyelembe venni: 1. feladat Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza Témakör A feladatok száma 20 tétel esetén A Föld kozmikus környezete 1 A földi tér ábrázolása 1 A geoszférák földrajza 9 A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai (4) A vízburok földrajza (2) -A légkör földrajza (3) Földrajzi övezetesség 3 A kontinensek természetföldrajza 2 Magyarország és tájainak természetföldrajza 4 2. feladat Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz Témakör A feladatok száma 20 tétel esetén Társadalmi folyamatok a 21. század elején 2 A világgazdaság jellemző folyamatai 3 Magyarország földrajza. Helyünk a Kárpát-medencében és Európában -5 A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában - 4 Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői 3 Globális kihívások –a fenntarthatóság kérdőjelei - 3 A tétel jellemzői: A szóbeli tétel két feladatból áll:- a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik; - a tételek második feladata általános társadalomföldrajzi vagy regionális társadalmi - gazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik. A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők).
Témakörök - középszint 1. Térképi ismeretek 1.1. A térkép
229
1.2. Tájékozódás a térképen és a térképpel 1.3. Távérzékelés és térinformatika 2. Kozmikus környezetünk 2.1. A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében 3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.2. A levegőburok 3.3. A vízburok földrajza 3.4. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. Az egyes övezetek egyedi jellemzői 4.4. A függőleges földrajzi övezetesség 5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. Településtípusok, urbanizáció 6. A világgazdaság jellemző folyamatai 6.1. A nemzetgazdaságok és a világgazdaság 6.2. Integrációs folyamatok 6.3. A globaizáció 6.4. A monetáris világ 7. Magyarország –helyünk a Kárpát-medencében és Európában 7.1. A Kárpát-medence természet-és társadalomföld-rajzi sajátosságai 7.2. Magyarország természeti adottságai 7.3. Magyarország társadalmi jellemzői 7.4. A hazai gazdasági fejlődés jellemzői 7.5. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 7.6. A magyarországi régiók földrajzi jellemzői 7.7. Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme 7.8. Magyarország környezeti állapota 7.9. Az országhatárokon átívelő kapcsolatok 8. Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában 8.1. Európa általános természetföldrajzi képe 8.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 8.3. Az Európai Unió 8.4. A területi fejlettség különbségei Európában 8.5. Kelet-Európa 9. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői 9.1. A kontinensek általános természet-és társadalomföldrajzi képe 9.2. Ázsia földrajza 9.3. Ausztrália és Óceánia földrajza 9.4. A sarkvidék földrajza 9.5. Afrika földrajza 9.6. Amerika földrajza 10. Globális kihívások –a fenntarthatóság kérdŊjelei 10.1. A globálissá váló környezetszennyezés és következményei 10.2. A demográfiai és urbanizációs válság 10.3. Élelmezési válság 10.4. A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei 10.5. A környezet-és a természetvédelem feladatai
230
INFORMATIKA A tételsor jellemzői A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek a részletes vizsgakövetelmények 1-3. 7.1. és 9. számú témaköreiből jelölhetők ki, így a tételeket az alábbi táblázatban látható arányok figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kérje számon. Nyilvánosságra ezen témakörök hozandók. Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje - a 7.1-es témakör kérdései kivételével legfeljebb két perc. Információs társadalom (1) 8-20% Informatikai alapismeretek - hardver (2) 24-32% Informatikai alapismeretek - szoftver (3) 20-28% Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) (7.1.) 20-28% Könyvtárhasználat (9) 8-12% A tételsor frissítésének szabályai A tételsor tételeinek legalább 10%-a évenként cserélendő. Témakörök - középszint 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.2. Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek - hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.3. Munkavédelem és ergonómia 3. Informatikai alapismeretek - szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.2. Szövegjavítási funkciók 4.3. Szövegszerkesztési alapok 4.4. Táblázatok és objektumok a szövegben 5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelő használata 5.2. A táblázat szerkezete 5.3. Adatok a táblázatokban 5.4. Táblázatformázás 5.5. Diagramok és egyéb objektumok 6. Adatbázis-kezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.2. Az adatbázis szerkezete és kialakítása 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az interneten 7.2. Weblap készítés 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció 8.2. Grafika 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.2. Információ-keresés 9.3. Forráshasználat KATOLIKUS HITTAN
231
A tételsor 24 tételből áll. Minden tétel egy A és egy B feladatot tartalmaz. A tételsor legalább 30%-át (24 tétel esetén 7 tételt) évről évre módosítani kell. Témakörök - középszint I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig ÚJSZÖVETSÉG 3. Krisztus misztériuma az evangéliumok alapján 4. Az apostolok kora az Újszövetség fényében
II. Egyháztörténelem 5. Az egyház ókora és középkora 6. Az egyház újkora és legújabb kora III. Dogmatika 7. Ünnepeink liturgiája és dogmatikája 8. Az Eukarisztia és a szentségek IV. A keresztény erkölcsi élet 9. Az ember erkölcsi lény 10. Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás V. Vallás - világvallások 11. A vallás és a Krisztus-esemény bizonyossága 12. Az egyház és a kinyilatkoztatás KÉMIA A tételsor jellemzői A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. A tételsorban minden témakörből szerepelnie kell kérdésnek, törekedni kell a követelményrendszer minél teljesebb lefedésére. A tétel jellemzői A szóbeli vizsgatétel két feladatot, A és B feladatot tartalmaz. Az A feladat: Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése. A B feladat: Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése, leírt kísérlet várható tapasztalatainak megadása és értelmezése, vagy leírt kísérlet megadott tapasztalatainak értelmezése. A két feladatnak eltérő témaköröket (pl. szerves és szervetlen vagy általános és szerves kémia) kell érinteniük. Elvégzendő kísérlet esetén a tételnek tartalmaznia kell a kísérlet során felhasználható anyagok és eszközök listáját. Témakörök - középszint 1. Általános kémia 1.1 Atomszerkezet 1.2 Kémiai kötések 1.3 Molekulák, összetett ionok 1.4 Anyagi halmazok 1.5 Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia 2.1 Hidrogén 2.2. Nemesgázok 2.3 Halogénelemek és vegyületeik 2.4 Az oxigén-csoport elemei és vegyületeik 2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik 2.7 Fémek 3. Szerves kémia
232
3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2 A szénhidrogének 3.3 Halogéntartalmú szerves vegyületek 3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.6 Szénhidrátok 3.7 Fehérjék 3.8 Nukleinsavak 3.9 Műanyagok 3.10 Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások 4.1 Az anyagmennyiség 4.2 A gázok 4.3 Oldatok, elegyek, keverékek 4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5 Termokémia 4.6 Kémiai egyensúly 4.7 Kémhatás MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A magyar nyelv és irodalom tételsor 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A magyar nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak. A magyar nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és magyar nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző vizsgáztatási időszakhoz képest. Magyar nyelvi tételsor A tételsor 20 tételét a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján kell összeállítani. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. További szóbeli tételek kijelöléséről a tételkészítő dönt, de egy témakörben legföljebb 4 tétel adható. Témakörök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Kommunikáció Ember és nyelvhasználat A magyar nyelv története A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés
Irodalom tételsor és feladatok A tételsor 20 tételét a részletes vizsgakövetelmény Irodalom című fejezetében foglaltak alapján kell összeállítani. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez a megadott számú tétel tartozzék. Témakörök 1. Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők 2. Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők 3. Művek magyar irodalomból III. Kortárs szerzők 4. Művek a világirodalomból 5. Színház és dráma 6. Az irodalom határterületei 7. Regionális kultúra és a határon túli irodalom
Tételek száma 6 6 1 3 2 1 1
MATEMATIKA
233
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik, amennyiben a vizsgázó csoportban van szóbeli vizsgázó. A szóbeli tételek nem hozhatók nyilvánosságra. A szóbeli vizsgára kétszer annyi tételt kell készíteni, mint amennyien a szóbeli vizsgázók vannak, de a tételek száma nem lehet 10-nél kevesebb vagy 20-nál több. A tétel tartalmazzon három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot), valamint 3 feladatot. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.) A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani. Témakörök - középszint 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1Halmazok 1.2 Matematikai logika 1.3 Kombinatorika 1.4 Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1 Alapműveletek 2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.3 Racionális és irracionális számok 2.4 Valós számok 2.5 Hatvány, gyök, logaritmus 2.6 Betűkifejezések 2.7 Arányosság 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1 A függvény 3.2 Egyváltozós valós függvények 3.3 Sorozatok 3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 4. Geometria, koodinátageometria, trigonometria 4.1 Elemi geometria 4.2 Geometriai transzformációk 4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.4 Vektorok síkban és térben 4.5 Trigonometria 4.6 Koordinátageometria 4.7 Kerület, terület 4.8 Felszín, térfogat 5. Valószínűség-számítás, statisztika 5.1 Leíró statisztika
234
TESTNEVELÉS Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor l0ehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.) A szóbeli vizsga tartalmi jellemzői A tételsor jellemzői A tételsor legalább 15-15 tételt tartalmaz. Az „A” altételsorban testnevelés-elméleti, testkultúrával kapcsolatos, egészségtani és szervezési kérdéseket, feladatokat tartalmazó kérdések fordulnak elő. Az altételsornak minden témakört érintenie kell. A vizsgán „A” és „B” altételsorból húznak a vizsgázók. A tétel jellemzői Az „A” altételek egy téma önálló kifejtését, az ismeretek önálló felhasználását, értelmezését, alkalmazását igénylik. A „B” altételsor a nélkülözhetetlen fogalmi ismeretek megbízhatóságát méri. Az „A” altételhez kapcsolódó feladatok típusai az alábbiak lehetnek: - önálló tervek, modellek készítése az egészséges életmód megtervezésére; - a vizsgakövetelményekben előírt ismeretek értelmezése és felhasználása a mindennapos egyéni testedzés (terv) megtervezéséhez; - az ismeretek alkalmazása megadott szempontok szerint egy kiválasztott gyakorlatra (feladat, mozgássor, sportág); - meghatározott sport- és rendezvényszervezési feladatok saját, eredeti megoldásainak bemutatása; Hatályos 2017. január 1-jétől. - egy egészségvédelemmel és az egészséges életmóddal kapcsolatos probléma értékelő elemzése a vizsgázó saját véleménye, gondolatai alapján. A „B” altételhez kapcsolódó feladatok típusai lehetnek: - felsorolás (nevek, testnevelés-elméleti fogalmak stb.); - fogalom meghatározása (egészségtani, testnevelés-elméleti stb.); - adat felidézése (időpontok, sporteredmények stb.). A) Elméleti ismeretek 1.Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai; magyar sportsikerek 2.A harmonikus 3.A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség 4.A motorosképességek szerepe a teljesítményben 5.Gimnasztikaiismeretek 6.Atlétika 7. Torna 8. Zenés-táncos mozgásformák 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 235
11. Testnevelési és sportjátékok 12. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek B) Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika 2. Atlétika 3. Torna 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési és sportjátékok TÖRTÉNELEM
Szóbeli vizsga A tételsor témakörönként kettő-négy, összesen 20-22 tételt artalmaz. A szóbeli tételsorokat minden évben legalább 20%-ban módosítaniuk kell (pl. a címeket, a feldolgozási szempontokat, a forrásokat). A felkészüléshez és a tételkifejtéshez vizsgázónként szükséges segédeszköz az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít. A szóbeli tételsor formai jellemzői: A tételsort a szóbeli vizsgához előírt témakörökbe rendezve kell elkészíteni. A tétel lehet egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása vagy egy összetettebb, illetve több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása. A tételek megfogalmazása ösztönöz a problémamegoldásra, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) források és térképek használatára. A szóbeli tétel 3-6 forrást tartalmaz. A szóbeli tételek három-négy feldolgozási, értelmezési szempontot jelölnek ki, és a megadott, különböző típusú források értelmezését is elvárják a tétel kifejtésekor. 1. Az ókor és kultúrája 1.1. Poliszok ókori Hellászban 1.2. Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában 1.3. Az európai kultúra alapjai 2. A középkor 2.1. Nyugat-Európa a kora középkorban 2.2. A középkori egyház 2.3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában 2.4. Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom 2.5 A középkor kultúrája 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1. A magyar nép története az államalapításig 3.2. Az államalapítás és az Az Árpád-házi uralkodók kora 3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora 3.4. A Hunyadiak 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (14921789) 4.1. A földrajzi felfedezések és következményei 4.2. Reformáció és katolikus megújulás 4.3. Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században 4.4. A felvilágosodás kora 4.5. Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) 236
5.1. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc 5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban 5.5. Művelődés, egyházak, 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (17891914) 6.1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk 6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában 6.3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért 6.4. Az ipari forradalom hullámai és hatásai 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (17901914) 7.1. A reformkor 7.2. Forradalom és szabadságharc 7.3. A kiegyezés és a dualizmus 7.4. Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában 8. A világháborúk kora (1914-1945) 8.1. Az első világháború és következményei 8.2. Gazdaság, társadalom és életmód 8.3. A fasizmus és a nemzetiszocializmus 8.4. A kommunista diktatúra 8.5. A második világháború 9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) 9.1. Az első világháború és következményei Magyarországon 9.2. A Horthy-korszak 9.3. Művelődési viszonyok és társadalom 9.4. Magyarország a második világháborúban 10. A jelenkor (1945-től napjainkig) 10.1. A kétpólusú világ kialakulása 10.2. A „harmadik világ” 10.3. A kétpólusú világrend megszűnése 10.4. Az európai integráció 10.5. A globális világ sajátosságai 11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11.1. A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak 11.2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 11.3. A Kádár-korszak 11.4. A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés 11.5. Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság 12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek 12.1. Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás 12.2. Az aktív és felelős állampolgárság alapjai 12.3. Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. A munkaviszonyhoz kapcsolódó ismeretek
237
ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI: INFORMATIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
TÉMAKÖRÖK EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK 1. Információtechnológia 1.1. Információtechnológiai alapok 1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba Kettes és tizenhatos számrendszer, Neumann-elv - Ismerje a számrendszerek szerepét. Legyen képes számokat ábrázolni, átváltani, összeadni a kettes és tizenhatos számrendszerben. Ismerje a Neumann elvű számítógép felépítését és működését. Számítógép egységei - Ismerje a különböző processzortípusokat, foglalatokat. Ismerje a memória típusokat és a buszrendszert. - Ismerje a különböző illesztőkártyák típusait és azok csatlakoztatási lehetőségeit. - Ismerje a firmwire fogalmát. BIOS: - Ismerje a BIOS feladatait, beállítási lehetőségeit. Háttértárak és típusok: - Ismerje és tudja csoportosítani a háttértárak típusait (merevelemez, optikai meghajtó, elektoronikus háttértár). - Ismerje a merevlemez adattárolási struktúráját. Nyomtatók: - Ismerje a nyomtatók típusait (mátrix, tintasugaras, lézer), azok működési elvét, jellemző paramétereit. Hordozható eszközök: - Ismerje a laptopok jellemző alkatrészeit és a bővítőkártyákat. Ismerje a táblagépek és az okostelefonok hardvereszközeit. 1.1.2. Szoftverismeretek Szoftver: - Ismerje a szoftver fogalmát, a szoftverek csoportosításának lehetőségeit.
Operációs rendszer: - Ismerje az operációs rendszer fogalmát, feladatait, típusait és jellemzőit. -
Legyen képes megadott feltételek alapján a megfelelő operációs rendszert kiválasztani.
Partíció, formázás, fájlrendszerek: - Ismerje a partíció fogalmát, típusait. -
Ismerje a formázás műveletét, és legalább két, a mai modern operációs rendszerek által használt fájlrendszert.
238
-
Ismerje az általa használt operációs rendszer rendszerbetöltési folyamatát és indítási módjait.
Könyvtárstruktúra: - Ismerje az általa használt operációs rendszer felhasználói és rendszerkönyvtárait, a fájlkiterjesztéseket és az attribútumokat. 1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai: Rosszindulatú szoftverek: - Ismerje a vírus, a trójai, a féreg, az adware, a spyware és a spam fogalmát, jellemzőit. Támadástípusok: - Ismerje az alapvető támadástípusokat és a megtévesztési technikákat. Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen: - Legyen tisztában a frissítések jelentőségével. -
Ismerje a kártékony szoftverek szűrésének lehetőségeit.
Biztonsági szabályzat: - Ismerje a felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés) segítségével történő védelmet. -
Ismerje a fájlmegosztás, fájlon és mappák fájlrendszer szintű védelmét.
1.2. Információtechnológiai gyakorlat: TÉMAKÖRÖK EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK 1.2.1 Számítógép összeszerelése: Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata: - Legyen képes egy adott célú konfiguráció meghatározása, a megfelelő alkatrészek kiválasztására. -
Legyen képes a következő egységek, alkatrészek telepítésére: tápegységek, alaplapi alkatrészek, belső alkatrészek.
-
Legyen képes a kábelek, perifériák csatlakoztatására.
-
Legyen képes a BIOS alapszintű beállítását elvégezni.
-
Legyen képes memóriát bővíteni asztali számítógépeken.
1.2.2 Telepítés és konfigurálás Operációs rendszerek telepítése és karbantartása - Ismerje egy adott operációs rendszer hardverkövetelményeit. -
Ismerje az operációs rendszer hardver kompatibilitás ellenőrzésének lépéseit.
-
Ismerje a particionálás és a kötetek formázásának lépéseit.
-
Legyen képes a következő telepítésekre: meghajtó programok, frissítések, hibajavító csomagok.
-
Legyen képes alkalmazások telepítésére és eltávolítására.
Operációs rendszer beállításai: 239
-
Ismerje a felhasználói fiókok kezelését, a virtuális memória szerepét, beállításának lépéseit.
-
Ismerje a számítógépre telepített hardvereszközök erőforrásainak, beállításának módosítási lehetőségeit. Ismerje a területi és nyelvi beállításokat.
-
Legyen képes az eseménynapló ellenőrzésére.
-
Legyen képes biztonsági másolatok készítésére, ismerje az archiválás típusait.
Számítógép védelme: - Legyen képes a személyes tűzfal beállítására. -
Legyen képes a biztonságos böngészés beállításainak elvégzésére.
1.2.3 Megelőző karbantartás Hardver-és szoftverkarbantartás feladatai, karbantartási terv: - Legyen képes a ház, a belső alkatrészek, a monitorok és nyomtatók szakszerű tisztítására. -
Legyen képes a festékszint ellenőrzésére, a festékkazetta és a festékpatron cseréjére.
-
Legyen képes az alkatrészek csatlakozásának ellenőrzésére.
-
Ismerje a számítógépek működésének környezeti feltételeit.
-
Ismerje a merevlemez karbantartását, a lemezellenőrzés, töredezettség mentesítés lépéseit, az ütemezett karbantartási feladatokat.
2. Adatbázis-és szoftverfejlesztés elmélete és gyakorlata 2.1. Adatbázis-és szoftverfejlesztés 2.1.1. Programozási alapismeretek: - Ismerje a programkészítés elveit és lépéseit. - Ismerje a feladatspecifikáció elemeit. - Ismerje a folyamatábrával és a mondatszerű leírással történő algoritmus leírás elemeit. 2.1.2 Adattípusok Egyszerű adattípusok - Ismerje az adattípus fogalmát és jellemzőit. - Ismerje az értéktípus és referenciatípus fogalmát. - Ismerje a legfontosabb egyszerű adattípuskat: egész, valós, logikai, karakter és felsorolt típusok. - Ismerjke az egyek adattípusokhoz tarozó műveletek(OOP nyelvek esetén jellemzőket és metódusokat). Összetett adattípusok - Ismerje a legfontosabb összetett adattípusokat: karakterlánc, tömb (vektor és mátrix) és struktúra (rekord) adattípusok. - Ismerje az egyes adattípusokhoz tartozó műveleteket (OOP nyelvek esetén jellmezőket és metódusokat). Kifejezések: - Ismerje a kifejezések típusait, készítésének szabályait. 2.1.3 Programozás elemei Értékadás - Ismerje és tudja alkalmazni az értékadás műveletét egyszerű és összetett típusú változók esetén. 240
-
Ismerje és tudja alkalmazni feladatok megoldása során a következő vezérlési szerkezeteket: szekvencia, szelekciók, iterációk.
Metódusok és jellemzők: - Tudjon alkalmazni beépített alprogramokat (pl: koznol ablak kelezlése, matematikai és konverziós alprogramok, metódusok) és jellemzőket, legyen képes véletlen számokat előállítani és kezelni. - Legyen képes saját alprogram (metódus) definiálására és hívására (paraméterezésére) egyszerűbb programzoási feladatokhoz. - Ismerje a paraméterek fajtáit, jellemzőit és a paraméterátadás folyamatát. 2.1.4 Programozási tételek Egy sorozathoz egy értéket rendelő programozási tételek: - Ismerje és tudja alkalmazni az egy sorozathoz egy értéket rendelő programozási tételeket: • Eldöntés, • Összegzés, • Kiválasztás • Megszámlálás • Lineáris keresés, • Szélsőérték-kiválasztás. Egy sorozathoz egy sorozatot rendelő programozási tételek: - Ismerje és tudja alkalmazni az egy sorozathoz egy sorozatot rendelő tételeket: • Kiválogatás, • Rendezések (buborék, minimun kiválasztásos), • Metszetképzés, • Unióképzés, • Összefutás. Rekurzio: - Ismerje a következő adatstruktúrák fogalmát, jellmezőit, létrehozásuk módját és a rájuk jellemző műveleteket: - - egy irányban láncolt lista, - Két irányban láncolt lista, - Sor, - Verem. 2.1.6 Programtervezés: UML alapjai: - Ismerje az Unified Modeling Language (UML) fogalmát, tervezési alapelveit. - Tudja csoportosítani és felsorolni az UML diagramtípusait. - Ismerje az osztálydiagram szerepét és jelölésrendszerét. Rendezéstervezés - Ismerje a szoftverprojektek életciklusát, a felhasználói és fejlesztői dokumentációk tartalmát. Tesztelés és hibakeresés 2.1.7 Adatbázisok Relációs adatbázisok: - Ismerje az adatbázis-kezelés legfontosabb fogalmait: adatbázis, relációs adatbázis, redundancia, anomáliák. - Ismerje az elsődleges kulcsok, idegenkulcsok és indexek fogalmát és szerepét. - Ismerje a fontosabb mezőtípusokat. 241
Adatmodellezés: - Ismerje a relációs adatmodell szerepét, eged egyedtípus, tulajdonság, tulajdonságtípus, kapcsolat, kapcsolattípus, mező, rekord, adatintegritás fogalmakat. - Ismerje az Egyed-Kapcsolat (ER) modell jelölésrendszerét, legyen képes egyszerű feladathoz ER modellt készíteni. - Ismerje az ER modell leképezési szabályait.
2.2 Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat TÉMAKÖRÖK EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK Alapismeretek: - Ismerje a programozási nyelvek csoportosítását és fejlődését. - Ismerje a programkészítés alapfogalmait (forrás, program, interperter, compiler, szintaxis, szematika, deklaráció, definíció, változó, konstans, literál, gyengén és erősen típusos nyelvek). - Ismerje a tanult programozási nyelv legfontosabb adattípusainak csoportosítását. Adattípusok: - Tudja alkalmazni a legfontosabb egyszerű adattípusokat: egész, valós, logikai, karakter és felsorolt típusok. - Tudja alkalmazni a legfontosabb összetett adattípusokat: karakterlánc, tömb (vektor és mátrix) és struktúra (rekord) adattpíusok. - Ismerje és tudja alkalmazni a típuskonverziót. - Tudja alkalamazni az egyes adattípusokhoz tartozó műveleteket (OOP nyelvek esetén jellemzőket és metódusokat) Kifejezések: - Legyen képes egyszerű és összetett aritmetikai és logikai kifejezések készítésére a tanult programozási nyelven. Algoritmus kódolás: - Legyen képes programot, alprogramot készíteni mondatszerű leírásból. 2.2.2 Objektumorientált programozás OOP alapok: - Ismerje az objektum orientált programozás (OOP) fogalmát, jellemzőit, (egységbezárás, öröklés, sokalakúság). - Ismerje az osztály fogalmát, definícióját és a legfontosabb tagtípusokat: mezők, konstansok, jellemzők, konstruktorok, metódusok, események. - Ismerje az osztályok hierarchiáját, a statikus és a dinamikus osztályokat. Saját osztály alakalmazása: - Tudja alkalmazni az osztály definícióját és a legfontosabb tagtípusokat (mezők, konstansok, jellemzők, konstruktorok, metódusok, események) feladatok megoldásánál. Adatelrejtés: - Tudja alkalmazni a legfontosabb láthatósági szinteket (private, public) Objektumok : - Legyen képes beépített és saját készítésű osztályokból példányokat létrehozni, azokat felhasználni feladatok megoldása során.
