KOLpIng KrÓnIKa KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola 4244 Újfehértó, Eötvös József út 25. Tel/Fax: 06/42/290-053 Web: http:// www.szentistvanujf.hu e-mail:
[email protected] Az iskola fenntartója: a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet Felelős kiadó: Buczkó Ágnes igazgató
(II. évfolyam 2. szám) 2015. december
Adventi várakozás szerzetesekkel, karácsonyi készület Kolping atyával Miként január a polgári év, szeptember a tanév, akként advent az egyházi év kezdete. Az adventi koszorún látható 4 gyertya vasárnapról vasárnapra növekvő fényével vezet el Betlehembe, hogy a mi szívünkben is megszülethessék a Világ Világossága, a mi Urunk Jézus Krisztus. Adventi várakozásunkat segíti a december 15-ére meghirdetett lelki nap, amelyet a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében működő szerzetesi közösségekből érkező szerzetes papok, testvérek és kedves nővérek fognak tartani. Ők igyekeznek megismertetni a szerzetesi közösség karizmáját az iskola diákjaival és segíteni őket abban, hogy megtanulják, mit kell tenniük ahhoz, hogy lelkiekben felkészüljenek Karácsony ünnepére. Emellett minden bizonnyal maga a szerzetesi hivatás, a szerzetesi közösségbe való bekerülés előfeltételei, „Kiből lehet szerzetes?” „Honnan tudhatom biztosan, hogy van-e szerzetesi hivatásom?”- egzisztenciális kérdései is elő fognak kerülni az egyes osztályközösségekben. Karácsonyi készületünk másik nagy segítője a 150 évvel ezelőtt az örökkévalóságba költözött iskolánk védőszentje: Boldog Adolf Kolping, kinek magyarországi ereklyéjét fogja elhozni Kövesi Ferenc plébános atya, a Magyar Kolping Szövetség országos prézese. Ez az ereklye immár több hónapja „úton van”, hiszen az egyházmegyei központokban meghirdetett „látogatása” után a Kolping Iskolák és Szeretetotthonaink kapuját is „átlépi”. Szeretne velünk is találkozni. S hogy mit jelent az ereklye december 16-ai érkezése? - Jelenti azt az összetartozást, amely iskolánkat összeköti az ország többi kolpingos intézményével. - Jelenti azt is, hogy iskolánk szellemiségének alapja Szent István király és Boldog Adolf Kolping tanítása,eszménye pedig mindannyiunk számára felkínálja a teljes értékű, boldog élet lehetőségét. - Jelenti azt is, hogy ez egy szinte történelmi léptékű látogatás, hiszen a boldoggá avatott pap földi maradványának egy apró szilánkját (kezének ujjpercéből egy darabkát) foglalja magába a díszes ereklyetartó. Annak a Kolpingnak az ujját, akinek keze 20 éven át áldásra emelkedett minden szentmise végén és oldozta fel a bűnbánókat a szentgyónás után. - Ez a kéz hány és hány öreget, beteget kent meg a betegek kenetével és simogatta meg ráncos homlokukat? - Ez a kéz hányszor veregette meg bátorítólag a fiatal legények erőtől duzzadó vállát? - Ez a kéz hány száz és ezer betűt és szót írt le évtizedeken át azért, hogy a sok-sok szóbeli tanítás, igehirdetés mellett írásban is tolmácsolni tudja, főleg a Rajnai Néplapok hasábjain, nagyszerű eszméit. S, hogy miről tanít Kolping atya szóban és írásban egyaránt? - Megtanít a munka szeretetére, annak minőségi végzésére, az élet komolyan vételére. - Hangsúlyozza, hogy hosszútávon csak családban élve lehet az ember boldog és az életben sikeres. - Lelkünkre köti, hogy a keresztény értékrend, az ima, a bibliaolvasás, a vallás gyakorlása semmivel nem helyettesíthető, Krisztust követő életünknek, megszentelődésünknek. - S végül, de nem utoljára a közélet, a társadalom iránt érzett felelősségünk és kötelességünk fontosságát akarja szívünkre helyezni. „Csak jobb emberek építhetnek szebb jövőt!” – vallotta Kolping, s mi is ezen kell, hogy fáradozzunk. Ma, amikor hazánk, de még inkább Európa tőlünk nyugatra élő népei letagadják keresztény gyökereiket, elfelejtik a keresztény erkölcs egyént, családot és nemzetet megtartó magasztosságát és erejét, amikor más kultúrájú és erkölcsi felfogású népek százezrei lepik el az öreg kontinens országait, még inkább bele kell kapaszkodnunk abba az értékrendbe, amelyet Szent István és Boldog Kolping Adolf egyaránt képviselt! A történelem jelen háborúját ma nem csak lőfegyverrel, hanem a hamis eszmék, a téves ideológiák és lelket mérgező szavak fegyvereivel vívják a média csatornáin keresztül. Ebben az adventben is, nekünk kolpingos iskolában tanulóknak és dolgozóknak egyaránt, az a feladatunk, hogy minél jobban megismerjük és életté váltsuk Kolping szellemiségét és akkor nem csak áldott lesz karácsonyi ünneplésünk, de boldog, békés lesz az új esztendő minden napja! Ezt szívből kívánom kedves Olvasóinknak is! Juhász Imre plébános, KOSZISZ igazgató
1
A középiskola beiskolázási terve a 2015/16-os tanévre Gimnáziumi osztályok Belső Osztály megnevezése kód
001
Képzési idő
Általános gimnázium
4 év
Egyéb információ (pl. emelt szintű oktatás, AJTP stb.) Fakultációs lehetőség: idegen nyelv vagy angol és német természettudományos tantárgyak vagy katonai alapismeretek Választható nyelv
Felvehető létszám
26
Kollégium: nincs Felvételi követelmény: Legalább közepes osztályzat az érettségi tantárgyakból (7. o. évvége, 8. o. félév) Felvételi elbeszélgetés, melynek során a vallási, világnézeti, felekezeti elkötelezettséget is figyelembe vesszük. Nyílt tanítási nap ideje: 2015.október 19-20. SNI-s tanulókkal kapcsolatos információk (mely típust fogadja az iskola, felvételi köv. stb.): A felvételi eljárás során kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottság szakvéleményét vesszük figyelembe. (BNO, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) További információk: A diákok az általános tanterv követelményei mellett az idegen nyelveket vagy a természettudományos tantárgyakat emelt óraszámban tanulják. A katonai alapismeretek képzésre jelentkező diákok az általános tanterv követelményei mellett megismerik a honvédelemmel összefüggő szabályrendszert, a magyar honvédség felépítését. Fontos szerepet kap a hazafiságra, a hazaszeretetre való nevelés. Az érettségi vizsga letételéig lehetővé válik a B kategóriás jogosítvány megszerzése.
Szakgimnáziumi osztályok Belső Szakmakód csoport
002
Informatika
Ágazat
Informatika
Képzési idő
4 év
Választható Egyéb információ nyelv Az érettségi vizsga után intézményünkben a továbbhaladási lehetőség biztosított OKJ szerinti angol szakképzés keretében. A tervezett kimenet a következő szakképesítés megszerzése: gazdasági informatikus
Felvehető létszám
26
Kollégium: nincs Felvételi követelmény*: Legalább közepes osztályzat az érettségi tantárgyakból (7. o. évvége, 8. o. félév) Felvételi elbeszélgetés, melynek során a vallási, világnézeti, felekezeti elkötelezettséget is figyelembe vesszük. Nyílt tanítási nap ideje: 2015.október 19-20. SNI-s tanulókkal kapcsolatos információk (mely típust fogadja az iskola, felvételi köv. stb.): A felvételi eljárás során kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottság szakvéleményét vesszük figyelembe. (BNO, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) További információk: Az érettségi vizsgáig lehetővé válik az ECDL vizsga letétele és a B kategóriás jogosítvány megszerzése. 26 003 Közszolgálat Rendészet 4 év angol/német Kollégium: nincs Felvételi követelmény*: Alkalmassági vizsga és legalább jó osztályzat az érettségi és földrajz tantárgyakból (7. o. évvége, 8. o. félév) Felvételi elbeszélgetés, melynek során a vallási, világnézeti, felekezeti elkötelezettséget is figyelembe vesszük. Nyílt tanítási nap ideje: 2015.október 19-20.
Szeretettel várjuk leendő tanulóinkat!
„ A keresztény ember alapvető kötelessége az emberszeretet, amely az istenszeretettől elválaszthatatlan és annak egyben előfeltétele is.” (Adolf Kolping)
2
A magyar űrhajós középiskolánkban Iskolánkban a Katona-Suli program keretében diákjaink katonai alapismereteket is tanulnak. A tantárgy lehetőséget biztosít a honvédelmi nevelésre, alaki kiképzésre, a katonaélet szabályainak és elvárásainak a megismerésére. A fegyveres bemutatók fokozzák az érdeklődést a honvédelem iránt. A nyíregyházi hadkiegészítő parancsnokság tisztjei rendszeresen tartanak toborzást intézményünkben, és természetesen mindig van néhány tanuló, akik a hadsereg kötelékébe lépnek. Ennek a programnak a keretében április 16-án iskolánk vendége volt Farkas Bertalan, hazánk egyetlen űrhajósa. A tábornok úr izgalmas és részletes előadást tartott az űrben átélt élményeiről, és az ott végzett kutatómunkáról. A súlytalanság állapotát érdekes történetekkel idézte fel, továbbá olyan különleges kiszerelésű ételeket is bemutatott, amelyeket az űrhajósok fogyasztanak. Élvezetesen, sok kedves történettel fűszerezve beszélt gyermekkoráról és a diákévekről is. 35 éve, 1980. május 26. – június 03. között volt az űrben az Interkozmosz program keretében. Elmondása szerint bolygónk gyönyörű szép az űrből, és semmi mással össze nem hasonlítható élmény volt a Balaton víztükrének a felismerése. A rendkívüli előadást még emlékezetesebbé tette tábornok úr közvetlen és kedves személyisége, valamint egész lényéből áradó hazaszeretete. Felkészültsége és tudása nemzeti érték, amelyre minden magyarnak egyformán kell büszkének lennie. Végezetül nyelvtanulásra és sportolásra biztatta a diákjainkat, mert mindkettő elengedhetetlen a mai fiatalság életében. Buczkó Ágnes
Szentkúti zarándoklat A nagyhét a tavasz újjászületésére koncentrál, de a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza. Tantestületünk húsvéti előkészületeinek egyik fontos eseménye volt a nagyhétfői szentkúti zarándoklat, melynek lelkes kezdeményezője és szervezője iskolánk igazgatónője volt. Hajdan nagyhétfő a csend napja volt, nem lehetett zajt csapni, ajtót csapkodni, szekeret befogni. Hazánk római katolikus nemzeti kegyhelye igazi meghitt színteret biztosított az elcsendesülésre és a lelki felkészülésre. A Mátraverebély település határában található ferencesek által vezetett búcsújáróhely mesés természeti környezetben fekszik, hiszen egy völgy torkolatában, erdő öleli a gyönyörűen felújított kolostort és kegytemplomot, melyet 1970-ben VI. Pál pápa „basilica minor”címmel tüntetett ki. Szentkút eredetét és legfőbb nevezetességét a Szent László forrásnak köszönheti. A hagyomány szerint Szent László királyunk itt állt szemben a kunokkal. A völgyben elmaradt katonáit tikkasztó szomjúság gyötörte. A szent király buzgó ima után szokásos csatakiáltással- Jézus, Mária segíts!- megsarkantyúzta lovát , és az első patkónyomból friss forrásvíz tört elő. A XVIII. század első negyedében, szemtanúk állítása szerint, a patkónyom és benne a szegek oly világosan kivehetőek voltak , mintha nem is sziklába, hanem lágy viaszba nyomódtak volna. Amint azt az egyik ferences atyától megtudtuk, már Mátyás király idejében is ősi kegyhelyként emlegették Szentkutat . Az első csoda idejét nem jegyezte fel a krónika, lefolyását azonban annál bővebben őrizték meg a feljegyzések .Itt legeltette az állatokat a mátraverebélyi csordás néma fiával együtt , aki szomjas lévén , vizet keresett. Felpillantva a Szűzanyát látta meg, amint a lópatkó alakú mélyedésben felcsillanó forrásvízre mutatott. A fiú ivott a forrásból és nyomban atyja után kiáltott. Számos érdekességet hallottunk az atyától, aki nagy szeretettel fogadott bennünket, majd a kegyhely részletes bemutatása után az általa celebrált szentmisén vettünk részt. A mise után még hosszasan elidőztünk a kegyszobor előtt, sétáltunk a rendház előtti gyóntatóudvarban, számos fotót készítettünk a csodaszép szabadtéri kápolnánál, aztán felkapaszkodtunk a remetebarlangokhoz, ahol a XIII. századtól éltek remeték. Üvegeinket mi is megtöltöttük a kristálytiszta forrásvízzel, hogy hozzánk hasonlóan otthon maradt szeretteink is megízlelhessék azt, majd egy finom ebéd elfogyasztása után lelkiekben gazdagodva hazaindultunk. Patai Gizella
3
„ Mária, Te köszöntésedre Siettünk kedves Szűzanyánk, Szent képed elébe. Mária, Szentkútnak csillaga, Vesd reánk kegyes szemeidet, Tisztelő nyájadra!
Mária, oh Te ékes rózsa, Verebélyi szép templomunk Tündöklő csillaga! Mária, alázattal kérünk, Szent Fiadnál, Úr Jézusnál, Könyörögj érettünk!”
Egy emlékezetes nap a Terror Házában A tanév végéhez közeledve – hagyományainkhoz hűen – a 12. A és 12.B osztály végzős diákjai a Terror Háza Múzeum kiállítását tekintették meg. A háromemeletes épületet Budapesten, az Andrássy út 60. szám alatt, a 20. századi diktatúrák áldozatainak emlékére hozták létre. A 13 éve működő múzeum, a magyar történelem két véres korszakát mutatja be, melynek szakmai irányítása Schmidt Mária Széchenyi-díjas magyar történész nevéhez fűződik. A nyilasok uralma alatt az épület Szálasitól a Hűség Háza nevet kapta, ami ekkor már begyűjtőhelyként és börtönként is szolgált az ellenségnek kikiáltott áldozatok számára. Az ellenállókat itt kínozták és tartották fogva. Később az ÁVO és ÁVH emberei átalakítási munkálatokba kezdtek: pincebörtönlabirintust hoztak létre, szintén a kínzások és vallomások kicsikarása céljából. Az újfehértói születésű Péter Gábor, a politikai rendőrség vezetője, kifejezetten ezt a házat kérte a kommunisták főhadiszállásának, így 1956-ig az ÁVH székháza volt az állami terror idején. A tanulókkal megrendülten jártuk be a borzalmat és fájdalmat árasztó termeket. Történelmünk megrázó eseményeit ilyen módon jobban megismerve, az áldozatok előtt tisztelegve, meghatódottan hagytuk el a Múzeumot. A naponta több ezer látogatóval együtt mi is elmondhattuk, hogy a Ház valóban emlékeztet örökre a múlt szörnyűségeire, ahogyan Zbigniew Brzezinski, lengyel származású amerikai politikus is hangsúlyozta: ,,A Terror Háza Múzeum megnyitása történelmi mérföldkő. Azért jött létre, hogy örökre emlékeztessen az emberiség által azelőtt nem tapasztalt mértékű, intézményesített gonoszságra.” Barnáné Véber Szilvia
Bessenyei Ferenc, színművész, nyilatkozata az 1956-os forradalomról: „Aki megélte az előző éveket, annak nem lehetett meglepetés, ami történt. Ennek a dolognak egyszer be kellett következnie. Egy szerencsétlen, halálra kínzott, agyonsértegetett, megalázott nemzet föltápászkodott... Minden családból ült már valaki, mindenkit megalázott, kiforgatott magából az a rendszer. A szülők hazudtak a gyerekeiknek, a gyerekek a szüleiknek, nem mertünk egymás szemébe nézni, és ma sem merünk még igazán, ha azok az évek és az az ősz szóba kerül...mert szinte mindenkinek van ezzel kapcsolatban valami bűne, kisebb-nagyobb árulása,vétke.” Szabó Lőrinc, költő , 1956. október 31-én írt szavai ma is aktuálisak: „…Sok jóvátennivaló vár még ránk, sok becsületes igazságtétel, aminek szüksége csak ezután fog kiderülni. S ami nélkül nem nyugodhatnak meg a lelkek. Magyarországot a fiai, a szenvedése és kétségbeesése szabadította fel. Váltsa meg most a szent munka és valami hasonlata a mennyei igazságnak a földön.”
4
Megemlékezés „Fáradságom adom az esti árnynak, Színeimet vissza a szivárványnak. Megnyugvásom a tiszta, csöndes égnek,
„A pedagógus az az
Mosolygásom az őszi verőfénynek.
ember, aki megérintheti
Apró titkaimat rábízom a szélre,
az örökkévalóságot.
Semmit sem várva és semmit se kérve.
Ameddig él addig hat,
Kik üldöztek át tüskén, vad bozóton:
ha meghal, legendává
Kétségeim az örvénybe szórom.
válik."
A holtom után ne keressetek, Leszek sehol- és mindenütt leszek.” (Reményik Sándor) Iskolánk tantestülete, Halottak Napjához közeledve, felkereste a temetőben az elhunyt kollégák sírját, kifejezve így azt, hogy csak az hal meg, akit elfelejtenek. Miközben virágot helyeztünk el és mécsest gyújtottunk, felidéztük alakjukat, kedves történeteiket. A már égi katedrán álló tanárok emlékét úgy is őrizzük, hogy tantermeket neveztünk, nevezünk el róluk. Külön tablón pedig megörökítettük az egykori tanári kart is. Nem hagyjuk így feledésbe merülni a középiskola jeles személyiségeit, méltón ápoljuk emléküket, tanítványainknak is példát mutatva az elődök tiszteletére. A középiskola Tantestülete
Trianon - Nemzeti Gyásznap „ Percre se feledd, hogy testvéred minden magyar, bárhol is éljen!” /Wass Albert/ 1920. június 4. péntek, 16 óra 32 perc. Bevégeztetett. A diktátumot Trianonban aláírták. A nagyhatalmak elégedetten megnyugodtak, a magyar küldöttség viszont élő halottá vált. Hiába beszélt gróf Apponyi Albert 3 nyelven, 2 órán át, 1 országért! És mi történt itthon? Mivel eredetileg úgy volt, hogy délelőtt 10 órakor lesz az aláírás, ezért ebben az időben Nagy- Magyarországon megállt az élet. Megkondultak a harangok, leálltak a gyárak, szünetelt a közlekedés, a férfiak levették a kalapjukat, és nagyon sokan fájdalmukban sírtak. Trianonban rólunk, de nélkülünk döntöttek. A gyönyörű, virágzó, hatalmas országot megcsonkították, úgy, mintha egy embernek vágták volna le a kezeit és a lábait. És ahogy, elmondások szerint, néha a levágott testrész fáj, úgy fáj azóta is ez az igazságtalanság, minden magyarnak. Ez volt a földrajzi Trianon. Amit évtizedekig agyonhallgattak és eltorzítottak. Aztán, úgy éreztük, gyógyultak a sebek. És ekkor történt az újabb csapás! 2004. december 5.- a lelki Trianon! Ekkor megtagadta a magyar a magyart, azon a bizonyos szavazáson! Egy idős csíkszeredai bácsi jut eszembe, aki felvette ezen a napon a templomba járó ünneplő ruháját, mert így akarta köszönteni a nagy napot, a biztosra vett örömhírt. Nem sikerült. Nem hitte el, hogy ez megtörténhetett. Sírt ő is, a 85 éves aggastyán, és sírt a többi magyar is, szerte a világon. És a következő évben, pünkösdkor nem volt felhúzva Csíksomlyón, a Nyeregben, a magyar zászló, ami máskor messziről hívogatta a búcsúsokat, helyette fekete szalagot tépett a szél! A csíksomlyói Szűzanya azonban nem hagyta el a nemzetét. Megsúgta gyermekeinek a vigaszt, a megoldást a szégyenre és a fájdalomra. Ez a gyógyír volt a kettős állampolgárságnak a biztosítása az Anyaországon kívül élő magyaroknak, és a Nemzeti Összetartozás Napjának, a határokon felülemelkedő kapocsnak, a megteremtése. Erkölcsi kötelességünk volt ez, tartozásunk. Mint ahogy az is, hogy szavazati jogot kaptak a határokon túl rekedt honfitársaink. Hiszen ők is olyanok és azok, mint mi vagyunk.
5
Nem olyan régen, kedves barátaimtól kaptam az alábbi képet, amelyet Európa légköréről készített a NASA. A felvétel, mint látható, döbbenetes! Egész Európa felett légörvények, viharok kavarognak, de hazánk felett kirajzolódik egy tiszta rész, ami nyugodt, világos és napsütötte. És ez a rész Nagy-Magyarországot fedi le, azt ábrázolja a felvételen, teljesen és jól felismerhetően. Hogyan kell-lehet értelmeznünk ezt hitünk alapján? Csakis egyféle módon: a trianoni határokat maga a Mindenható sem ismerheti el, mint ahogy a szívünkben, mi sem. A határon túli magyarokra mindig úgy kell gondolnunk, mint saját magunkra: egy nép és egy nemzet vagyunk, és maradunk is, örökre. A középiskola Nemzeti Emlékparkjában most már együtt van Arad vérző sebe, Trianon fájdalma, a Donkanyar tragikus vesztesége és 1956 világra szóló dicsősége. Az emlékparkkal emlékezni akarunk és emlékeztetni mindenkit, nem csak diákjainkat arra, hogy a magyar, kiválasztott nemzet. Erőnk az összetartozásunkban és a hitünkben van. Ezek megtartásáért kérjük a Mindenható segítségét, és azért is, hogy Csíksomlyón mindig csak a nemzeti színű zászló lobogjon, soha se más! Buczkó Ágnes 1920 június 20. után, az elcsatolt területeken a magyaroknak folyamatos és megalázó zaklatásokat kellett elszenvedniük. Csík megyében történt, hogy a román közoktatási felügyelő, sorra járta a községeket, ellenőrizve így a magyar tanítók nyelvtudását. Eljutottak Gyergyócsomafalvára is. Amint az utcán mentek és elhaladtak Botár Erzsébet tanítónő lakása előtt, észrevették, hogy az ablakában muskátli virít. Egy pillanat, s máris készen volt az irredentizmus vádja. Jegyzőkönyvet vettek fel, és hivatalos feljelentést készítettek Botár Erzsébet tanítónő ellen, a magyar irredenta magatartásáért. A jegyzőkönyv szerint a tanítónő feltűnően és lázító szándékkal, magyar nemzeti színekkel díszítette fel a lakását: ¨fehér függöny, piros muskátli, zöld levél.” Így tehát Gyergyócsomafalva kis magyar gyermekei hiába készültek az iskolába a következő napokban. A tanítókat letartóztatták, és egyetlen megmaradt tanítónőjük, az ártatlan Botár Erzsike is vád alá került. Kárpáti Piroska székely tanítónőt a következő vers megírásáért, 1920. július 26-án, Aradon, felakasztották.
Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből Üzent az Olt, Maros, Szamos, Minden hullámuk vértől zavaros, Halljátok, ott túl a Tiszán, Mit zúg a szél a Hargitán? Mit visszhangoznak a csíki hegyek? Erdély hegyein sűrű fellegek. Ez itt magyar föld és az is marad, Tiporják bár most idegen hadak. Csaba mondája új erőre kel, Segít a vihar és segít a szél, Segít a tűz, a víz, a csillagok, S mi nem leszünk mások, csak magyarok! Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk, Halott vitézek lelke jár velünk! Előttünk száll az ős Turulmadár, Nem is lesz gát, és nem lesz akadály. Ember lakol, ki ellenünk szegül! A székely állja, rendületlenül.
Üzenik a gyergyói havasok: Megvannak még a régi fokosok. Elő velük, jertek, segítsetek! Székely anya küld egy üzenetet: Hollók, keselyűk tépik a szívünket, Rablóhordák szívják a vérünket.
6
Ha nem harcoltok vélünk, elveszünk! E végső harcban egyedül leszünk. És a honszerző hősök hantja vár, Ha odavész az ősmagyar határ! És ha rablóknak kedvez a világ, Mutassunk akkor egy új, nagy csodát! Megmozdulnak mind a csíki hegyek, Székelyföld nem terem több kenyeret, Elhervad minden illatos virág, Mérget terem minden gyümölcsfaág. Vizek háta nem ringat csónakot, Székely anya nem szül több magzatot. Vadon, puszta lesz az egész vidék, S végezetül, ha ez sem lesz elég, A föld megindul, a mennybolt leszakad, De Erdély földje csak magyar marad! A trianoni döntés következtében Magyarország kétharmadát elcsatolták. Nemzetközi történészek ezt a kétharmados elcsatolást követve, elkészítették azoknak az országoknak a megcsonkított térképét, amelyek közreműködtek a mi kifosztásunkban. A sárga rész a térképen azt mutatja, mennyi maradt volna Franciaország, Olaszország, Anglia, Németország és Észak-Amerika területe, ha nekik is olyan döntést kellett volna elszenvedniük, mint nekünk.
„De túl minden bún, minden szenvedésen, Önérzetünket nem feledve mégsem, Nagy szívvel, melyben nem apad a hűség, Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! Magyarnak lenni: nagy s szent akarat, Mely itt reszket a Kárpátok alatt. Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva: Viselni sorsunk, ahogy meg van írva; Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét, Vérünkbe oltva ősök honszerelmét, Féltőn borulni minden magyar rögre, S hozzátapadni örökkön-örökre!...”
Itthon maradok én! Károgva és sötéten, mint téli varjú száraz jegenyén. Még nem tudom: jut-e nekem egy nyugalmas sarok, de itthon maradok. Leszek őrlő szú az idegen fában, leszek az alj a felhajtott kupában, az idegen vérben leszek a méreg, miazma, láz, lappangó rút féreg, de itthon maradok! Akarok lenni a halálharang, mely temet bár: halló fülekbe eseng és lázít: visszavenni a mienk! Akarok lenni a gyújtózsinór, a kanóc része, lángra lobbant vér, mely titkon kúszik tíz-száz évekig hamuban, éjben, míg a keservek lőporához ér. És akkor…!! Még nem tudom: jut-e nekem egy nyugalmas sarok, de addig, varjú a száraz jegenyén: én itthon maradok.”
(Sajó Sándor) „Ha esténként a csillagok fürödni a Márvány-tengerbe jártak, meglátogatták az itthoni árnyak, szelíd emlékek: eszeveszett hordák, a szívét kitépték. S hegyeken, tengereken túlra hordták… Eredj, ha tudsz. Ha majd úgy látod, minden elveszett: inkább, semmint hordani itt a jármot, szórd a szelekbe minden régi álmod; ha úgy látod, hogy minden elveszett, menj őserdőkön, tengereken túlra ajánlani fel két munkás kezed. Menj hát, ha teheted.
(Reményik Sándor)
7
Zarándokúton Olaszországban Júliusban zarándokúton Olaszországban járt iskolánk tantestülete. Az utazás első állomása Velence volt, ahol a Dózse palotát és a Szent Márk Székesegyházat tekintettük meg. Gondoláról megcsodáltuk a vízre épült város impozáns épületeit és a Kanale Grande nyüzsgő forgatagát. A következő napokat az örök városban, Rómában töltöttük, ahol bejártuk az ókori világhatalom jelképes helyeit. A Palatinus dombon és a Forum Romanumon felidéztük az egykori római polgárok szokásait és életvitelét. A hatalmas amfiteátrumban meggyőződtünk annak a mondásnak az igazáról, mely szerint ameddig áll a Colosseum, addig áll Róma és a világ is. Zarándoklatunk célja a Vatikán és a Szentföldről származó ereklyék megismerése volt. A Szent Péter Bazilika az apostol kivégzésének a helyszínén áll. Megrendítő érzés volt a monumentális épületben, az apostol sírja fölött imádkozni. A Laterani Székegyház a mindenkori pápa főtemploma, ahol Péter és Pál apostolok fejereklyetartója van elhelyezve. A Szentlépcsőn egykor Jézus Krisztus állt, Pilátus ítéletére várva, a lépcsőn most csak térdelve és imádkozva lehet végigmenni. A Santa Maria Maggiore templom őrzi annak a jászolnak a maradványait, amelyben a Megváltó Kisded feküdt Betlehemben. A Szent Kereszt Templomban látható a töviskorona két tövise, az egyik szeg és a Kereszt egy része. Szent Péter láncainak és a felsorolt ereklyéknek felkutatása és Rómában való elhelyezésük Nagy Konstantin császár anyjának, Helénának (Szent Ilonának) köszönhető. A Vatikáni Múzeum felbecsülhetetlen kincseket rejt magában, és itt található az a kápolna is, amelyben a pápaválasztás is történik. A kápolnát Sixtus pápa megrendelésére Michelangelo festette több éven át, hanyatt fekve. A bibliai jelenetek sokaságát szemlélve részeseivé válhattunk ismételten a teremtés és a gondviselés csodájának. Róma után San Giovanni Rotondo városába, Pio atya nyughelyére érkeztünk. Pio padre volt az a szentéletű pap, aki évtizedeken keresztül magán viselte a Megváltó szent sebeit. Nemzetünkre nézve pedig a következő kinyilatkoztatást tette: “Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"
A zarándoklatok célja, hogy ha valaki még turistaként is vág neki az utazásnak, haza már zarándokként térjen. Tantestületünk, hála érte a Mindenhatónak, ilyen módon utazott. Buczkó Ágnes
Értekezlet Szekszárdon Tantestületünk augusztusban Szekszárdon tanévnyitó értekezleten vett részt a Kolping- testvériskolákkal együtt. A Mayer Mihály püspök úr által celebrált szentmisén lelki megerősítést kaptunk az előttünk álló tanév sikeres teljesítéséhez. Ezt követően a vendéglátó iskola diákjainak igényes táncos műsorában gyönyörködtünk. Ebéd után szakmai fórumra került sor, melyen a beiskolázással, a szakmai gyakorlati képzéssel és az intézmények közötti együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket vitattuk meg. Juhász Imre igazgató atya az intézményi hitélet erősítésének lehetőségeiről tartott előadást. A rendezvény az intézmény tanműhelyeinek és az iskola épületének megtekintésével ért véget.
8
Ha már Szekszárdon voltunk, nem jöhettünk úgy el, hogy ne nézzük meg a Szentháromság-szobrot, az Irodalom Házát, ahol a Mészöly Miklós Múzeum található, a Béla király téren található Római Katolikus Templomot, és Babits Mihály szülőházát. Mikor búcsút vettünk a várostól, megállapítottuk, hogy a költő jól ismert versének kívánsága, sajnos, most is időszerű: Borók-Haraszti Katalin „…hogy elég!elég volt! hogy béke! béke! béke! béke már! Legyen vége már! Aki alszik, aludjon, aki él az éljen, a szegény hős pihenjen, szegény nép reméljen.
Szóljanak a harangok, szóljon allelujja! mire jön új március, viruljunk ki újra! egyik rész a munkára, másik temetésre adjon Isten bort, búzát, bort a feledésre!
Ó béke! béke! legyen béke már! Legyen vége már! Aki halott, megbocsát, ragyog az ég sátra, Testvérek, ha túl leszünk, sohse nézünk hátra!
Ki a bűnös, ne kérdjük, ültessünk virágot, szeressük és megértsük az egész világot: egyik rész a munkára, másik temetésre: adjon Isten bort, búzát, bort a feledésre!”
Egy szép őszi nap Erdélyben
Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád, S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom, S őrizem a szemedet.
2015. októberében tantestületünk a kis erdélyi településre, Csucsára látogatott, Ady Endre feleségének, Boncza Bertának, „Csinszkának” születési helyére. Gyönyörű látványt nyújtott a domboldalon álló kerti lak, az ún. „fehér ház”, ahol az I. világháború idején Ady Endre és ifjú hitvese a mézesheteket töltötte. A Sebes-Körös jobb partján elhelyezkedő festői településen egy hatalmas kastély is ékeskedik, melyet Csinszka édesapja építtetett a 19. század végén. A domb lábánál álló református templom, ahol Ady és Csinszka esküvője is volt, kis ékszerdobozként bukkan föl az emlékház térségéből. Ebben a nyugodt környezetben mondtuk el szimbolista költőnk fent idézett, Csinszkához szóló legszebb költeményét, az Őrizem a szemed című gyöngyszemet. Irodalmi hangulatban indultunk tovább kirándulásunk második állomására: Körösfeketetóra, amely település a Királyhágó utáni második falu a Sebes-Körös partján. A helység 1815-ben kapott országos vásártartói jogot, ezért hosszú ideje minden év október második hétvégéjén tartják az országos kirakodóvásárt. A vásár négy napos, csütörtöktől vasárnapig tart, az első három napon vegyes a kínálat, hétfőn állatvásár van. Magyar és román árusok kínálják a legkülönbözőbb termékeket, holmikat, van itt mázas cseréptől, bőr csizmán keresztül, hímzett terítőig minden. Legfőbb vonzereje azonban a sokféle régiség. A vásárlók döntően Kis-Magyarországról jövő magyarok. Az árusok közül sokan a helyszínen alszanak, esetenként népzene, néptánc, egy kis mulatozás is van. A mezőségi széki magyarok jelentős létszámmal vannak jelen. A teljesen román ajkú faluban ilyenkor még a házak udvarai is fizetős parkolókká válnak, de egész Kalotaszegen hónapokkal a vásár előtt le vannak foglalva a magyar szálláshelyek is erre az időre. A hatalmas területen lévő színes forgatag nagy részét vidáman jártuk be, jellegzetes portékákat, vásárfiát is vettünk, és megkóstoltuk a helyi finomságokat is. Feledhetetlen élményekkel és kedves emlékekkel tértünk haza. Barnáné Véber Szilvia
9
TÁMOP - pályázat INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE 2015 tavaszán iskolánk 11 983 921 millió forint összegű pályázatot nyert az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló "Innovatív iskolafejlesztés a KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskolában" című projekttel. Pályázatunk célja, olyan, az egész iskolára kiterjedő fejlesztések illetve programok megvalósítása, melyek által az iskolai infrastruktúra és a tanulói-oktatói szemlélet egyaránt meg tud újulni. A megvalósítás során iskolánk pedagógusainak és a gyerekeknek számos programon, előadáson, foglalkozáson volt alkalmuk részt venni. Szeptember végén, Cegléden 60 diák és három tanár négy napot öko-táborban töltött el. A tanulók hagyományos kézműves technikákkal ismerkedtek, lovagoltak, kalandpályán tették próbára ügyességüket. Idegen nyelvek tanításának fejlesztésére egy hetes nyelvi témahetet tartottunk 110 diák részvételével. Október 2-án egészségnap volt, amelyen 3 budapesti előadó a gyógynövények és a bőséges folyadékfogyasztás kedvező hatásáról tartott előadásokat. Október 20-án újabb tájékoztató előadásokon vettek részt tanulóink. Ezúttal három témakörben, (vállalkozási ismeretek, közlekedési ismeretek és konfliktuskezelési módszerek) hallhattak hasznos tudnivalókat a diákok. A pedagógusok négy továbbképzésen vettek részt, melyeket a budapesti Fürkész Holding munkatársai tartottak. A képzések témája volt az egészséges életmódra nevelés, a személyközpontú pedagógia, az informatikai eszközök használata a tanórán és a magatartászavaros tanulók eredményeinek javítása. Az iskola eszköztárát is meg tudtuk újítani. A támogatás összegének egy részét sporteszközök, biológiai és kémia szemléltető modellek, vegyszerek, rajzeszközök és irodaszerek vásárlására fordítottuk. Kapásiné Biró Teodóra
„CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE!” „Istennel a hazáért és a szabadságért!” Kassa, 1906. október 29. Ezen a napon felbolydult a város, ünnepi gyászban volt, ugyanis a szeretett fejedelem, II. Rákóczi Ferenc /1676-1735/ végre hazatért. Ekkor helyezték végső nyughelyére a törökországi száműzetésben, 1735. nagypéntekén elhunyt vezérlő fejedelmet. Tantestületünk, az évforduló alkalmából, a Szent Erzsébet-főszékesegyház kriptájában nyugvó drága halott emléke előtt hajtott fejet, egy koszorú elhelyezésével. Ezt követően megtekintettük annak a rodostói háznak a mását, amiben 1720. és 1735. között raboskodott a fejedelem. A házat, több átalakítás után, csak 1991-ben nyitották meg. A sok eredeti berendezési tárgy, a Rákóczi által faragott csodálatos szék, az újratemetés relikviái, mind ismét közel hozták hozzánk az 1703. és 1711. között zajlott szabadságharc nagyszerű alakjait és eseményeit. Ezt követően Márai Sándor szülőházában a tragikus sorsú irodalmár életével ismerkedtünk. Az emigrációban élő író, az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbefojtásának fájdalmát így üzente meg a nagy világnak: „Mennyből az angyal menj sietve Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony. Nincsen aranydió a fákon, Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. Szólj hangosan az éjszakából: Angyal, vigyél hírt a csodáról.”
Márai Sándor (1900-1989) Az irodalmi és történelmi emlékek után, az adventi forgatag színpompás kavalkádjában, örömmel válogattunk ajándékokat az otthoni karácsonyfa alá.
10
Kedves Olvasók! II. Rákóczi Ferenc imájával kívánunk Önöknek Áldott Karácsonyi Ünnepet és Békés, Boldog Új Évet! RÁKÓCZI IMÁJA A TE KEZEDBEN VAN SZÍVÜNK, URAM, DÖFD ÁT SZERETETED NYILÁVAL, GYÚJTSD FEL A LOMHÁKAT, VEZESD VISSZA AZ ELTÉVELYEDETTEKET, VILÁGÍTSD MEG A VAKOKAT, LÁGYÍTSD MEG A HAJTHATATLANOKAT, BÁTORÍTSD MEG A HABOZÓKAT, TANÍTSD A TUDATLANOKAT, GYARAPÍTSD BENNÜNK A HITET, GYÚJTSD FEL A KÖLCSÖNÖS SZERETET LÁNGJÁT, S ÚJRA ÉS ÚJRA KÉRLEK, ADD, HOGY SZERETETED GYARAPODJÉK, HOGY EZ AZ ISTENI LÁNG EMÉSSZE FÖL VISZÁLYKODÁSAINKAT.
Betlehem az iskolánkban
Bennünk Újra Éljen Krisztus! Karácsonyi hagyományok November 29-én volt advent első vasárnapja, ez a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete. A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebbi eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésnapjáig, december 25-ig tartó advent a keresztény kultúrkörben az előkészület ideje a karácsonyra. Advent jelképe a koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A négy gyertya a világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt szimbolizálja. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén. A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját, amikor szabad rózsaszínt használni. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjtöt tartottak, hajnali misére (roráte) jártak. Számos hagyomány és népszokás is kapcsolódik az adventi időszakhoz. Borbála napján, december 4-én a lányok Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították, és ha kizöldült, akkor a következő évben megkérték a kezüket. December 13-án, Luca napján kezdték a Luca székét is készíteni, amelyre a karácsonyi misén felállva
11
meglátták a boszorkányokat. Ezen a napon a lányok 13 papírdarabra fiúneveket írtak, és minden nap tűzbe dobtak egyet: karácsonykor a megmaradt papír megmondta, ki lesz a férjük. Disznóölő Szent András napjától kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken vagy szombaton, mert ilyenkor böjtöltek az emberek. A magyar nép körében számos olyan szokás élt, amelyek ősi, pogány hiedelmekből eredeztethetők. A víz tisztító, éltető erejébe vetett ősi hitet keresztény motívumok gazdagították, így az éjfélkor merített vizet sok helyen aranyosvíznek vagy aranyvíznek nevezték. Ez arra utal, hogy Mária is éjfélkor fürösztötte meg a kis Jézust, amitől a víz aranyossá vált. Ezt a vizet különleges tulajdonságokkal kapcsolták össze: bíztak gyógyító erejében, adtak belőle az állatoknak, sőt az emberek az éjféli mise után ittak belőle, vagy megmosakodtak benne. A tűz azon kívül, hogy fényt adott, melegen tartotta a helyiségeket, szimbolikus értékkel is bírt: az éjféli miséről hazatérők meggyújtották a karácsonyi gyertyát, így a mise fényei tovább éltek a házakban. Elterjedt szokás volt a szálláskeresés vagy szentcsaládjárás: karácsony előtt kilenc nappal néhány család összefogott, s estéről estére mindig valaki más fogadta be a Szent Családot ábrázoló képet, vagy az őket jelképező kis templomot, így állítva emléket a szállást kereső Mária történetének. A betlehemes alkotások Jézus születését ünneplik. A születéstörténet ábrázolását legtöbbször a pásztorok és a három királyok hódolata teszi teljessé. A magyar hagyományokban a Szenteste a karácsony vigíliája volt, azaz a másnapi ünnepre való előkészület jegyében telt el. Ennek fontos szegmensét az éjfélig tartó szigorú böjt jelentette, az igazi lakoma csak az éjféli mise után következhetett. A december 24-ről 25-ére virradó éjszakát az egyház az éjféli misével köszönti. Ezen az éjszakán különböző szokások kapcsolódtak a háziállatokhoz, mivel Jézus születésének első tanúi az istállóban tanyázó állatok voltak. Számos helyen a gazda az éjféli mise után körüljárta a házat, üdvözölte az állatokat, majd kevés ennivalót is letett eléjük, hogy nekik is legyen ünnepi vacsorájuk. Kelemen Judit
A BETLEHEMI CSILLAG TÖRTÉNETE A betlehemi csillag, ami a napkeleti bölcsek, háromkirályok csillagaként is ismeretes, a nép körében egyszerűen karácsonyi csillagként is emlegetik, csak a Biblia újszövetségi részében található Máté evangéliumában (Mt 2,111). Máté leírása szerint a Názáreti Jézus a júdeai Betlehem városában történt megszületését egy csillag jelezte az égen, egy rendkívüli égi jelenség, amit követtek a napkeletről származó bölcsek, akik így találtak rá az újszülött Jézusra. „Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak feltűnésekor, előttük ment, amíg meg nem érkeztek, és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt. Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincses ládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel azonban kijelentést kaptak álomban, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.” (Mt 2,1-12) Mi lehetett az az égi jelenség, ami a bölcseket vezette? Több elképzelés is született, amelyek üstököst vagy meteoritot véltek az égi vezetőnek. A legvalószínűbb Johannes Kepler (1571–1630) német matematikus és asztrológus elképzelése, amely szerint a betlehemi csillag nem üstökös volt, hanem a Jupiter és Szaturnusz planéták konjunkcióiból adódó jelenség a Halak csillagképben. Feltételezése szerint a Jupiter-Szaturnusz-Halak együttállás idézte elő egy új „csillagnak” a létrejöttét. Ez a rendkívüli égi jelenség évezredenként csak egyszer fordul elő, ezért természetesen felkeltette az eget kémlelő napkeleti csillagászok figyelmét is, akik a következő módon értelmezték a teremtett világnak szóló üzenetet. A Halak csillagkép a zsidó népet jelképezte, a Szaturnusz a végidőt, a Jupiter pedig az uralkodó bolygó volt. A csillagok üzenete tehát: a zsidó nép országában megjelent a Végidő királya. A csillagászok, kíváncsiságuktól is hajtva, elindultak át a sivatagon, hogy láthassák a nagy királyt. Felnőtt férfira számítottak, ezért tértek be Heródes udvarába. De ebben az egyben tévedtek. A királyok királya egy néhány napos gyermek volt, aki istállóban, jászolban feküdt. Ha nem is tudták biztosan a bölcsek, de ajándékaikból ítélve, a szívükben érezték, hogy a Kisded nem e világból való, hanem Isten Fia, a világ Megváltója, akinek a születésnapja a legszebb egyházi ünnep. A középiskola Tantestülete
12
13
