PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM VITÉZ JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAM
ESZTERGOM 2007 Tartalom 1. Iskolánkról 1. 1. Az iskola története 1. 2. Az iskola értékrendje 1. 3. Az iskola feladatai 1. 4. Az iskola követelményei 1. 5. Az iskola működésének eredményessége 1. 6. A Pedagógiai program törvényi háttere 1. 7. Az iskola működésének törvényi alapja az Alapító okirat (1. sz. melléklet) Az iskolánk irányítási, szervezeti rendszere (2. sz. melléklet) 2. Nevelési program 2. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei 2. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai 2. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai 2. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 2. 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
3 3 3 5 6 8 8 9 10 10 10 11 12 18
2. 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2. 7. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását
21
szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 2. 7. 1. A tanítási órák 2. 7. 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 2. 7. 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése 2. 7. 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 2. 7. 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 2. 7. 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 2. 7. 7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 2. 8. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 2. 9. Iskolai egészségnevelési program 2. 10. Iskolai környezeti nevelési program A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató
25 25 26 30 32 33 37 39 40 43 61
munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke.
68
1. Iskolánkról 1.1. Az iskola története Iskolánkat, mint a Mesterképző Intézet Gyakorló Iskoláját Vaszary Kolos hercegprímás alapította meg 1893. augusztus 31-én a 4732-es szám alatt kiadott rendeletével. Az 1868-ban megjelent népoktatási törvény kimondta, hogy minden képző mellett gyakorló iskolát kell létrehozni. A Gyakorló Általános Iskola alapítása óta arra hivatott, hogy a Tanítóképző növendékeinek tanítási gyakorlatai végzéséhez gyakorlóhelyül szolgáljon. Az eltelt több, mint 110 év alatt az iskola életében több név és helyszínváltozás is történt. A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája nevet 1989 óta viseli. 1978-79ben került sor az új gyakorló iskola felépítésére jelenlegi helyén a Prímás-szigeten. A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola rektora 2006 februárjában kelt levelében arról értesítette a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorát, hogy a főiskola szenátusa egyhangú döntéssel támogatja azt a fenntartói elképzelésnek is megfelelő intézményvezetői kezdeményezést, amely az egyetemmel való integrációt célozza. Az integráció alapvető célkitűzése, hogy az integrálódó intézmények közösen tudjanak megfelelni mindazon kihívásoknak, amelyek a bolognai folyamattal, ill. az európai felsőoktatási térséghez történő csatlakozással az intézmények előtt állnak.
Az integráció módja a beolvadás (Ftv. 36§ (9) bekezdés), amely szerint a beolvadó felsőoktatási intézmény megszűnik, és a befogadó felsőoktatási intézmény –jogutódként- látja el a beolvadt felsőoktatási intézmény feladatait. A főiskola az egyetem Vitéz János Karaként működik tovább 2008. január 1-től. A Gyakorló Általános Iskola fenntartója 2008. január 1-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Budapest Szentkirályi u. 28). Az intézmény új neve: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Gyakorló Általános Iskola Az iskola olyan jogi személy, amely szakmai önállósággal bír az Alapító Okiratban meghatározott pedagógiai, nevelési-oktatási tevékenységet illetően. A munkáltatói jogok gyakorlása a PPKE hatályos Statutuma és SZMSZ-e szerint történik. A PPKE a VJK költségvetésén belül biztosítja az intézmény zavartalan működését. A törvényességi felügyeletet a PPKE rektora által írásban kijelölt személy látja el.
Küldetésünk, olyan társadalmi szükséglet kielégítése mely: •
Azon szülők igényeit elégíti ki, akik katolikus szellemű nevelést kívánnak gyermekük számára biztosítani. Iskolánk nyitott a más vallású, vagy nem vallásos tanulók előtt is. Tőlük is elvárjuk azonban, hogy iskola szellemiségét fogadják el, tartsák tiszteletben s az általunk közvetített értékek szerint éljenek. Lehetőséget nyújt a német nemzetiségi osztályok indításával a német nemzetiségi nyelv és kultúra elsajátítására is.
•
Olyan társadalmi elvárások szerinti célokat is szolgálunk, mellyel a katolikus szellemiségben oktatott hallgatók gyakorlati képzését valósítjuk meg.
1. 2. Az iskola értékrendje A keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét. Pedagógiai munkánkban a nevelő jelleg dominál a színvonalas oktatás mellett. Nevelő-oktató munkánk a nemzeti értékeket szolgálja, fontos szerepet szánva az egyházi és nemzeti hagyományoknak. Az emberi élet általunk vallott értékei, melyek iskolánk katolikus szellemi nevelését és munkatársaink értékrendjét, magatartás és tevékenység módját alapvetően meghatározzák, a hit, a remény és a szeretet. Jézus példamutatása alapján a szeretetre, a hitre, az önzetlenségre, az áldozatvállalásra, a mértéktartásra, a megértésre, az együttműködésre, a
tiszteletre, a kötelesség teljesítésére és a szerénységre nevelünk. A türelmet, az elesettek és rászorulók támogatását alapvető értéknek valljuk. A fenntartható jövő érdekében meghatározó értéknek tartjuk az önmagunk, embertársaink, a természeti és társadalmi környezetért érzett felelősségünket. Az emberi élet általunk vallott alapértékei az igazságkeresés és igazságra törekvés, a rend és szabadság egyensúlya, az igényesség és alázat a vállalt tevékenységek során, az emberi méltóság tisztelete, a másik ember elfogadása, az „ember”-ség, a nemzethez tartozás felelőssége és értéktudata, az élet, élet céljának tisztelete és védelme, együttérzés és segítségnyújtás, a tudásra, szépre, jóra törekvés, permanens igénye, a bizalom, őszinteség, becsület és együttműködés igénye, mint a folyamatos önfejlesztés értéktartalmának alapelemei. 1. 3.
Az iskola feladatai Az iskola feladatait egyrészről az általános emberi, keresztényi és a nemzeti értékek
tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg, másrészről a főiskolai hallgatók gyakorlati képzésének biztosítása. Feladatunk, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségük keresztény szellemű formálásával az alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák,
ezek
képviselete
váljon
bennük
meggyőződéssé,
és
határozza
meg
viselkedésüket, magatartásukat: Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság a teremtett világ, az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás
képességeinek
kialakítása
(tisztálkodás,
öltözködés,
étkezés,
környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).
Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem.
Közösségi
érzés,
áldozatvállalás.
Törekvés
az
előítélet-
mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre, az alázatosságra. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia, a közjó érvényesítésére. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program és a helyi tanterv különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. 1. 4. Az iskola követelményei 1. 4. 1. A pedagógustól elvárt szakmai - etikai követelmények
a Közoktatási törvény előírásainak, az
intézményünk
Minőségirányítási
Programjában,
Szervezeti
és
Működési
Szabályzatában, a munkaköri leírásokban az Iskolai élet házirendjében leírtak betartása. A Helyi Pedagógiai Programunk megvalósítását szolgáló követelményeink az alábbiak: A pedagógus: •
Tisztelje, és tevékenysége során biztosítsa a katolikus szellemiség érvényesülését.
•
Aktívan vegyen részt az iskolai és az iskola által szervezett egyházi programokban.
•
Erkölcsi értékrendje és együttélési morálja legyen példaadó.
•
Emberi
tartása,
hiteles
személyisége,
szakmai
felkészültsége
és
eredményessége, pedagógus személyiségjellemzői alapján; gyakorló iskolai státusza szerint: példaértékű minőségben lássa el választott hivatását. •
Szeresse tanítványait, legyen meggyőződve arról, hogy tanulói: tudásban és emberségben növelhetők”! Biztosítsa a gyermeki jogok elismerését, érvényesülését!
•
Tisztelje kollégáit: személyükben és munkavégzésük terén. Ismerje el eredményeiket úgy is, mint a közös munka sikerének megnyilvánulási formáit.
•
Ápolja és terjessze az iskola jó hírét.
•
A műveltségtartalom időszerű változásait kísérje figyelemmel és igényelje szakmai képzéseken való részvételét.
•
Tevékenysége során legyen: nyitott, újító szellemű;
•
Feladatvállalásában: aktív és minőségorientált;
•
Szociálisan érzékeny; tapintatos és felelősségteljes; tanóráin biztosítson oldott - erőszak és indulatmentes - légkört a magas szintű tudás megszerzése és a kiegyensúlyozott személyiség alakítása érdekében.
1. 4. 2. Tanulóink számára támasztott követelményeink
•
Tanulóink alapvető kötelessége a tanulás. A tudás megszerzése és képességeik fejlesztése során: önállóságra, folyamatosságra, igényességre kell törekedniük.
•
Magatartásuk, viselkedéskultúrájuk, szorgalmuk feleljen meg az iskolai élet házirendjében megfogalmazott kívánalmaknak.
•
Az általuk vagy szüleik által az adott tanítási évre választott iskolai foglalkozásokon a tanév végéig vegyenek részt.
•
Vegyenek részt az iskolai és az iskola által szervezett egyházi programokban.
•
Az iskolai értékrendnek és az illem előírásainak, normáinak megfelelően jellemezze őket: a felnőttek iránti tisztelet, udvariasság, a társak elfogadása, megbecsülése, a kulturált, szép magyar beszéd, megjelenésük: legyen mértéktartó, tiszta, gondozott, a durvaságtól mentes társas kapcsolatok, környezetük rendjének, tisztaságának megóvása, életmódjuk harmóniája, művelődési és szórakozási igényességük, étkezési, higiéniai előírások betartása, a közösségi és személyes tulajdon védelme.
•
A nemzetiségi német nyelv oktatásában részt vevő tanulóink: ismerjék a helyi német kisebbség kultúráját, hagyományait, életmódját, vegyenek részt a helyi kisebbség rendezvényein, tanulják meg, és mindennapjaikban is használják a német nyelvet.
1. 5.Az iskola működésének eredményessége Az iskola működését akkor tekintjük eredményesnek, ha minden végzős diákunk •
Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek.
•
Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.
•
Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.
•
Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
•
Ha hozzájárultunk személyiségének keresztény szellemű formálásához.
•
Ha az iskolánk megtartja eddig vonzerejét a város és a környék tanulói, szülei számára.
•
Ha partneri elégedettségvizsgálataink során jó minősítést kapunk.
•
Ha a gyakorlati képzésben végzett hallgatóink megállják helyüket a mindennapi nevelő-oktató munkájukban.
1. 6 .Pedagógiai program törvényi háttere Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48. § (1) a) és b) pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról rendelkező 2006.évi LXXI. Törvény. A Kormány 202/2007. (VII. 31) számú rendelete amely módosította a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendeletet. Egyházi törvény A Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet, 58/2002. (XI. 29.) OM rendelethez kiadott 2. sz. melléklet A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. módosítása a 2002. évi IX. tv. 1. 7. Az iskola működésének törvényi alapja az Alapító Okirat (1. sz. melléklet) Iskolánk irányítási , szervezeti rendszere (2. sz. melléklet)
2. Nevelési program 2. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei •
Az ember, a gyermek, a természet tisztelete szeretete.
•
A nevelői példaadás, érdeklődés, nyitottság, pályaszeretet, türelem, igazságosság, empátia.
•
Tevékenységünkben a fegyelem, a következetesség a tanulói-tanári szabadság optimális arányainak folyamatos szem előtt tartása.
•
Igényesség önmagunk és mások iránt.
•
Ismernünk kell önmagunkat, egymást, tanítványainkat, a szülőket, hallgatóinkat.
•
Együttműködő partneri kapcsolat a tanulókkal, szüleikkel, a főiskola dolgozóival, hallgatóival.
•
A pozitív jellemzők elismerése, a fejlesztendő személyiségjegyek és képességek felismerése és korrekciója.
2. 2. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai Az iskolai nevelő-oktató munkánk céljait az általános emberi, nemzeti, katolikus értékek tanulókkal, hallgatókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.
Célunk a gyermek – tanuló – hallgató személyiségének középponti szerepét kiemelve biztosítani: •
A gyermek szeretetén alapuló, ember léptékű és – érdekű, a tudás szerepét preferáló, a magatartást – jellemformálást sokoldalúan és hatékonyan fejlesztő, katolikus szellemű és értékrendű szemlélet kialakítását.
•
Az egyetemes emberi értékké vált, katolikus értékek és kultúra elemeinek elsajátíttatását.
•
A nemzethez tartozás hitének és tartásának fejlesztését, tudatosítani az áldozatvállalás
természetességét,
szükségességét,
a
helyes
magyarságtudatot és hazafiságot. •
A más nemzetek és etnikumok tiszteletének kialakítását, hagyományaik megismerésén, őrzésén keresztül..
•
Az
uniós
csatlakozás
lényegének,
fontosságának,
jelentőségének
megismertetését.
•
A tanulók, a hallgatók személyiségének, képességeinek, az életkori sajátosságaikhoz igazodó fejlesztését.
•
A tanulók intellektuális képességeinek fejlesztését..
•
A tanulási – művelődési képességek fejlesztését, az ismeretszerzési készségek, jártasságok beépülését.
•
A társas kapcsolatok rendszerében a verbális és nem verbális önkifejezés, a kommunikációs és beleérző (empátia) képesség, a türelmesség, a tolerancia, az önmagunk és mások elfogadása, az adni és elfogadni tudás, a megbízhatóság és az együttműködés képességeinek kialakítását.
•
Tanulóink egyéniségének, személyes „én”-jének figyelembe vételét és tiszteletét. Az általánosan emberi, a korosztály és az individuum jellemző jegyeinek ismeretében szerveződő tevékenységeket, figyelembe véve a helyi társadalom elvárásait és a környezeti jellemzőket is.
•
Hogy tanulóinkat semmilyen okból se érje hátrányos megkülönböztetés.
2. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai: •
Folyamatosan értékeljük és fejlesztjük a kulturált magatartási és együttélési normák elsajátítását, a kötelességtudat és felelősségteljes cselekvés, valamint a személyes
erőfeszítések
útján
kialakult
teljesítőképesség
jellemzőinek
alakulását. •
Biztosítjuk a tanulói készenlét és befogadóképesség tudatos bővítését, a belső motivációs bázis, a beállítódások, a gondolkodási struktúrák fejlesztése útján.
•
Személyre szóló feladatokat, megbízatásokat adunk tanulóinknak, melyek feltételeit biztosítjuk, eredményességét folyamatosan értékeljük.
•
Gondoskodunk a hátrányos helyzetű és a kiemelkedő képességű tanítványok célirányos fejlesztéséről, a nehezen nevelhető és veszélyeztetett tanulók személyiségfüggő neveléséről.
•
Alapértékként elvárjuk és fejlesztési feladatként fogalmazzuk meg a környezetbarát szemlélet és tevékenységjellemzőket, az egészséges életmód igényét és képességét.
•
Gondoskodnunk kell arról, hogy tanítványaink elsajátítsák az önálló tanulás technikáit, rendelkezzenek korszerű ismeretekkel, felhasználható tudással, az alkalmazni tudás képességeivel. Váljanak tanult és a permanens művelődést igénylő ifjakká, felnőttekké.
•
Felelősséggel vállaljuk, hogy az alapműveltség elemeiként elsajátítják tanulóink a helyi tanterveinkben meghatározott követelménytartalmat, melyben kiemelt súllyal van jelen a környezettudatos magatartás és életmód, az informatika, a magyar és idegen nyelvi kommunikációs készségszint magas szintű fejlesztése. Iskolánk feltételrendszere felhasználásával optimális lehetőséget biztosít az idegennyelv-tudás és az olvasóvá – könyvtárhasználóvá nevelés céljainak eléréséhez.
•
Biztosítjuk a hatékony-eredményes oktatást és nevelést, mely alapja a továbbtanulási lehetőségek közül történő választásnak, illetve a sikeres továbbhaladásnak.
•
Feladatunk, hogy tanítványaink szocializációs szintje biztosítsa számukra a társadalmi beilleszkedést, a demokrácia szabály és tevékenységrendszere ismeretét és azzal való élni tudást, a fejlesztő részvételt e folyamatok során.
•
Biztosítjuk, hogy tanulóink jól érezzék magukat az iskolában, s e biztonságérzetük erősítse felkészülésük - felkészítésük eredményességét.
•
Elvárjuk és erősítjük, hogy tanulóink legyenek büszkék iskolájukra, annak hagyományaira és lehetőséget biztosítunk arra, hogy vállaljanak maguk is olyan célokat, tevékenységeket, melyekkel ennek öregbítése elérhető.
•
Megismertetjük iskolánk, városunk, hazánk jelképeit (címer, zászló, jelvény), erősítjük tanulóink szűkebb, illetve tágabb környezetük iránti hazaszeretetét, fejlesztjük magyarságtudatukat, bővítjük honismeretüket.
2. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra). 2. Közvetett (indirekt módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül). Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1.
Szokások
Közvetlen módszerek kialakítását - Követelés.
célzó, beidegző módszerek.
Közvetett módszerek - A tanulói közösség
- Gyakoroltatás.
tevékenységének
- Segítségadás.
megszervezése.
- Ellenőrzés.
- Közös (közelebbi vagy
- Ösztönzés.
távolabbi)
célok
kitűzése,
elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. 2.
Magatartási
- Ösztönzés. - A nevelő részvétele a
modellek - Elbeszélés.
bemutatása, közvetítése.
-
Tények
és
jelenségek tanulók
közösség
bemutatása.
tevékenységében.
- Műalkotások bemutatása.
- A követendő egyéni és
-
A
nevelő
példamutatása.
személyes csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása).
- Felvilágosítás a betartandó
- A tanulók önálló elemző magatartási normákról. munkája.
- Vita.
Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az iskolának a mindennapi életben jól hasznosítható tudást kell közvetítenie. A tanítási folyamatban a diákok aktív részvételére helyezzük a hangsúlyt, ami a kompetencia alapú oktatás módszereinek alkalmazását jelenti: Differenciált tanulásszervezés A gyermek teljesítőképességét nagyban befolyásolja az iskolai környezet, illetve a családi háttér. Minden gyerek más és más, így eltérőek a képességeik is. Vannak egészen kiemelkedő képességűek, tehetségesek, és vannak olyan tanulók (számuk egyre nő), akik bizonyos hátrányok miatt egyéni képességfejlesztésre szorulnak. Ezért, ha azt akarjuk, hogy munkánk sikeresen elérje célját, a tanításban feltétlenül differenciálni szükséges. A differenciálásnak a tanulásszervezésben két jelentést tulajdonítunk: egy pedagógiai szemléletet, amely a tanító, a tanár érzékenységét fejezi ki tanítványai egyéni különbségei iránt, és egy pedagógiai gyakorlatot, amely a különbségekhez való illeszkedést (adaptáció) próbálja megvalósítani minden rendelkezésre álló eszközzel. A differenciálás célja, hogy az egyes tanulók egyéni szükségleteihez igazítsuk az elsajátítandó tananyag tartalmát és szerkezetét, valamint oktatási módszereinket. A tanulásszervezésnek két fő területe határozható meg: 1. a tanulócsoportok és osztályok szervezése; 2. a tananyag kiválasztása és a tanuláshoz szükséges idő megszabása A differenciálás feltétele a pedagógus szakmai módszertani kultúrájában gyökerezik. Megmutatja mennyire tudja a feladatokat a tartalomhoz igazítani, a tartalom lefedi-e a tanulók képességét, figyelembe veszi-e az optimális fejlesztésnél, hogy a feladatok nehézségi foka igazodik-e a tanuló képességeihez, tudja-e a pedagógus az időfaktort rugalmasan kezelni a tanulási folyamatban.
A differenciált fejlesztés lehetőségei az iskolában A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé teszi az egyes tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. •
Differenciálás a foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák feltérképezése és javítása képezze. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási módja, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető.
•
A párban történő tanulás
lényege a közös gondolatcsere. A gyerekek
közösen, egyenrangúan, a kölcsönösség jegyében dolgoznak a feladaton. A jó együttműködés aktivitásukat növelő tényező. Tanulópár esetén a tudásban magasabb
szinten álló tanuló segíti a kevésbé jót. A jó tanuló
megtapasztalhatja, mivel küszködik egy kevésbé jó tanuló társa. Gyakorlóórán is alkalmazható, mint segítő akció. •
A részben egyénre szabott tanulás több tanuló kap azonos feladatot a tanulás folyamán, az elsajátítás menetében kialakul a tanuló egyéni tanulási módszere. A gyermek pozitív beállítódása növeli a teljesítményét, önértékelése fejlődik. Ha problémája van, nem nélkülözhető a tanári segítés, ami teljesen egyénre szabott, mivel a tanulás tanulásának folyamatáról van szó. A módszer alkalmazása során ismerni kell a tanuló előzetes tudását, valamint meg kell győződni arról, hogy képes-e önállóan dolgozni.
•
A csoportmunka a pedagógus közvetett módon irányítja a tanulási folyamatot. Nem minden tárgy alkalmas gondolatcserére, és nem minden gyermek alkalmas csoportmunkára.
•
A szervezés célja a tudás gyarapítása: a „több és többet tud” elv érvényesülése. Azaz a tanulók kognitív fejlődésének irányítása, tudásuk kialakítása, továbbfejlesztése, figyelembe véve az előzetes ismereteket és a tanulók képességeit. A tanuláskor domináns szerep jut az információ feldolgozásában a tevékenykedtetésnek, a viselkedési formák gyakorlati alkalmazásának.
•
A csoportmódszer nagyon alkalmas az empatikus készségek, a szociális kompetenciák, a toleranciakészség fejlesztésére is. A tanulási folyamatban a tanulók belső szorongása csökken, tanulási kedvük növekedik a közös tapasztalatszerzés során.
•
Magatartásuk alakításában az attitűdök szerepe meghatározó, a tanulók pozitív reakciói erősödnek a feladatvégzések és a környezeti tényezők során.
•
A kooperatív tanulás Az ismeretszerzésnek ebben a formájában gyerek nem úgy tanul, mintha csak a tanár lenne a tudás forrása, hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit megismerjen és a megszerzett ismeretet megossza társaival a csoportban.
•
Mivel tanulás közben kölcsönösen függnek egymástól, együttműködési képességeik biztosan fejlődnek, baráti viszonyok alakulnak ki közöttük. Szaknyelven szólva: motiváltak közös célok elérésére, s e közben fejlődnek kommunikációs képességeik, technikáik.
A kooperatív tanulás általános hatásai: -
együttműködő tanulást jelent, amely nem egyenlő a hagyományosan használt csoportosan végzett munka kifejezéssel;
-
egyenlő esélyt biztosít a hátrányos helyzetű és/vagy lassabban haladóknak is a munkában való részvételre;
-
toleranciára, elfogadásra és egymás segítésére nevel, s mint ilyen, háttérbe helyezi a versengést, egymás legyőzését, kiszorítását;
-
négy alapelve: az egyenlő részvétel, az építő egymásrautaltság, a párhuzamos interakciók és az egyéni felelősség minden feladattípusnál megtalálható;
-
örömmel és kedvvel végzett munkát eredményez,
-
feltétele a nyitott, elfogadó, toleráns pedagógiai attitűd, amely az alkalmazás során egyre jobban jellemzőjévé válik a pedagógusnak,
-
elengedhetetlen szükséglet a későbbi munkára való felkészítésben, hiszen olyan feltétlenül fontos és elengedhetetlen képességeket fejleszt a diákokban, mint a figyelem, empátia, felelősségvállalás, önzetlen segítés, kommunikáció, szervezőkészség, tolerancia;
-
alkalmas az iskolai kudarcok nagymértékű csökkentésére, a tanulási kedv és sikerélmény és eredményesség biztosítására;
-
olyan
módszereket
tartalmaz,
amelyek
egyaránt
alkalmazhatók
a
tanulásban és a tanórán kívüli tevékenységekben is; •
A projektmódszer alkalmazásakor hierarchikus munkamegosztás helyett a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez. Minden tanuló az egész részeként cselekedve, csoportjának hasznos tagjává válik. A projekt egy olyan sajátos tanulási egység, tanulási technika, amely a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. Más szóval a projekt egy ismeretszerzési folyamat, amely az elsajátítást egy alkotó folyamat részeként és eredményeként valósítja meg. A módszer lényege, hogy a tanulók a lehető legtöbb összefüggést és kapcsolódási pontot felfedjenek. A diáknak lehetősége van saját meglévő képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására, és újak kialakítására. A projektmódszer fő értéke, és egyben leginkább hasznosuló eleme maga a munkafolyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett. A projektmunka során megvalósuló ismeretelsajátítás mellé fontosságában felzárkózik maga a gondolkodási folyamat, valamint az egyéb gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. A projektmunka során megváltozik a tanár szerepe is. Az irányítás helyett inkább az együttműködést segítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök kerülnek előtérbe. Rendkívüli szerepet nyer a tanár tudatossága, munkaszervező képessége. A projektmódszer
segítségével
az
egyik
legnehezebb
feladatunk
válik
lehetségessé: felkelthetjük a diákok érdeklődését, beindítva intellektuális kíváncsiságukat, ösztönözhetjük őket önálló felelősségvállalásra, önálló tanulási célok kitűzésére és azok megvalósítására. Közben megváltozhat a tanulók tudáshoz és tanuláshoz való viszonya, sikereket és közös élményeket szereznek, önbecsülésük és önismeretük magasabb szintre léphet. A Projekt módszer kompetencia elemei
•
Kommunikáció-központúság
•
A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a tanulók között.
•
A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira, eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván.
•
Tevékenység-centrikusság
•
A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell választ találniuk, hanem az önálló ismeretszerzés közben a különböző információk alapján – akár maguk által elgondolt –, műveleteket kell végezniük.
•
Rendszeresség
•
A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják.
•
Partnerség
•
A pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítőtanácsadóként irányítja az ismeretszerzést, nem pedig a hierarchikus tanár-diák kapcsolatot képvisel.
•
Kutatószemlélet
•
Feloldani az olvasási kudarcok által okozott szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés.
2. 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, a keresztény értékrendre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai és tanórán kívüli tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart, és négy részre tagolódik. •az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,
•a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, •az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, •a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető, a kezdő és az alapozó szakasz feladatai végrehajtásának megtervezésénél jelentős szerepet játszik a közoktatásról szóló törvénynek az a rendelkezése, amely az itt folyó oktatást felosztja szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatásra. A nem szakrendszerű oktatás megszervezésének elveit, óratervét a Helyi tanterv tartalmazza. Képzésünk az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori és fejlettségi szintjének megfelelő tananyag kiválasztásával és elrendezésével. A tanulói személyiségfejlesztés alapelvei: •
A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összhangja.
•
Az erkölcsi, szellemi, fizikai és mentális fejlesztés szükségessége.
•
A kötelező és választható tevékenységek szinkronjának megteremtése.
•
A bármilyen okból való hátrányos megkülönböztetés tilalma.
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos célunk, hogy nevelő-oktató munkánk alapozza meg a tanulók: műveltségét. keresztény világszemléletük, világképük, nemzeti öntudatuk formálódását. közösségi társas kapcsolatát. önismeretét. egészséges életmód iránti igényük kialakítását. tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. a helyes cselekvésre késztető érzelmük kialakítását. A helyi tanterveket magában foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődését elősegítő személyiségfejlesztő, kompetencia alapú oktatás meghatározása. Ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási–tanulási folyamata adjon teret a keresztény szellemiség jelenlétének, a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési
készségét, eddze akaratát, járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, a keresztény értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók értelmi nevelése. Feladata: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítás, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. •
Megismerési vágy fejlesztése.
•
Megismerési képességek fejlesztése: -
megfigyelői képesség,
-
emlékezeti képesség,
-
alkotó-gondolkodás,
-
problémamegoldás;
A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása •
•
Kommunikációs képességek fejlesztése: -
beszédforma, szókincs,
-
stílus, olvasásmód, íráskép,
-
biztonságos írásbeli és szóbeli nyelvhasználat;
Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása.
A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: az alapvető erkölcsi, keresztény értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Ezen feladatunk megvalósítását szolgálja a hittan, emberismeret tantárgy tanítása is. A tantárgyak keretében hangsúlyozottan foglalkozunk az emberi élet olyan területeivel, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, erőszakmentes konfliktusmegoldás, környezettudatos életmód, boldogság, szeretet, vallás és az önnevelés kérdéseivel.
A tanulók akarati nevelése terén elvégzendő feladatok: -
céltudatosság,
-
határozottság,
-
akaraterő,
-
önismeret,
-
önértékelésre való képesség,
-
felelősségtudat, kitartás.
A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, (akadályozottak, kisebbség) elfogadására nevelés. A helyes cselekvésre késztető érzelmek, együttműködési készség kialakítása. A tanulók egészséges és kulturált életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Felvilágosító tevékenység hatékonyságának növelése, pozitív példák erősítése, a test és a lélek harmonikus fejlesztése. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok,
a
nemzeti
kultúra
megismertetése,
emlékeinek
tisztelete,
ápolása,
megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Nevelő-oktató munkánk szervezésében, irányításában, műkötetésében a gyermek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke, hogy a szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsuk számára, minden
segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez. 2. 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja. A közösségfejlesztés céljai: •
Az önismeret fejlesztése.
•
Egyéni és közösségi érdekek összehangolásának, képességének fejlesztése.
•
Egyéni felelősség szerepe a közös folyamatokban.
•
Szerepvállalás és kritika-önkritika a csoportműködés folyamatában.
•
A közösségfejlesztés folyamatának differenciált kezelése.
A közösségfejlesztés feladatai: •
Egymás értékeinek tiszteletben tartása.
•
A természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat megalapozása, fejlesztés.
•
A különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, megismertetése.
•
A keresztény értékek elfogadása, megbecsülése.
•
A nemzetközi kapcsolatok ápolása.
•
Szűkebb (iskolai) és tágabb (városi, hazai) környezetük értékeinek megőrzésére, gyarapítására szoktatás.
•
Az együttműködés megtanulása, a konfliktusok közös kezelése és megoldása
•
Kommunikációs kultúra kialakítása.
•
Az önkifejezés képességének fejlesztése.
•
Az új információs környezetben való eligazodási képesség fejlesztése.
•
Beteg, sérült, akadályozott embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása.
Az iskolai közösségek A tanulók közösségei: -
diákönkormányzat
-
évfolyam (ok)
-
osztály (ok)
-
napközisek
-
nemzetiségi nyelvet tanulók
-
hittanosok
-
szakkör (ök)
-
cserkészek
-
énekkar
-
sportkör
-
táborozók
-
egyéb, alkalmi
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskola tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által
szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
Alkalmazotti közösségek Pedagógusok Megalkotják,
elfogadják,
alkalmazzák
a
pedagógiai
program
közösségfejlesztéssel
kapcsolatos téziseit. Szakterületükön folyamatos önképzéssel, a nevelési célokban megfogalmazott elvek szerint járnak el. Szakmai munkaközösségek Szakmai hátteret teremtenek éves – konkrét – programjaikkal a pedagógiai-nevelési program megvalósításához. Vezetőjüket a kompetencia figyelembevételével választják. Gondoskodnak a szakterületük folyamatos megújulásáról a magas szintű szakmai munkavégzésről. A pedagógusok szakmai munkaközösségei alsós: -
pedagógiai
-
pedagógiai
-
természettudományi
-
humán
felsős: iskolai szintű:
Alsó tagozaton tanító nevelők A tanulói közösségteremtés első vezetőiként tudatos programmal, eljárások és eszközök alkalmazásával teremtik meg a korosztály képességeihez igazodó, fejlesztő tanulócsoportokat. Felső tagozaton tanító nevelők A csoport átvétele előtt megismerkednek annak jellemzőivel, aktuális helyzetével, ennek megfelelően végzik osztályfőnöki, szaktanári munkájukat. Oktatást segítő intézményi dolgozók Megismerik az intézmény nevelési alapelveit. Elfogadják, és maradéktalanul alkalmazzák a közösségfejlesztésben rájuk háruló feladatokat: -
munkájuk szakszerű és kultúrált elvégzésével mintaként szolgálnak,
-
megjelenésükkel, kommunikációs és munkakultúrájukkal az intézményi célokat szolgálják.
Szülők közössége Iskolaszék Háromoldalú érdekegyeztetési fórum az intézmény, a tanulók, a szüleik és a fenntartó között. Érdekeit ennek megfelelően háromoldalú együttműködés keretében érvényesíti. Témától, feladatoktól függően kibővül az osztályok által delegált szülőkkel.
2. 7. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 2. 7. 1. A tanítási órák A tanulók személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítás-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.
•
A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.
•
A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, állandó aktivitását biztosítják.
•
Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás. A pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktantárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
A fenti ismeretek, tapasztalatok szerzése valamennyi tanórai foglalkozás kiemelt tevékenységét jelenti. Hangsúlyozottan kell a fenti tartalmaknak a hittan-emberismeret órán megjelenniük. Hiszen ezen órák tanításának célja a keresztényi szeretet örömhírének átadása. Az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. Tanórákhoz kapcsolódó tevékenységek: Ismeretek, tapasztalatok szerzése: °
a természeti, társadalmi környezetről,
°
különböző szokásokról, kultúrákról, életmódokról, másságról,
°
az
együttműködésről,
a
konfliktusok
kezeléséről
és
megoldásáról,
véleményformálás és kifejezés, egymás elfogadása és megbecsülése.
2. 7. 2. Tanítási órán kívüli tevékenységek Hagyományőrző tevékenységeink: -
tanévnyitó ünnepség,
-
Veni Sancte – tanévnyitó szentmise,
-
diákönkormányzati ülések, programok,
-
szeptember 24. Szt. Gellért – a Katolikus Iskolák Napja,
-
október
6.
–
Aradi
vértanúk
gyásznapja,
koszorúzás
a
Honvédtemetőben, -
október 23. megünneplése, tablók készítése, kiállítás rendezése,
-
környezetvédelmi programok: Víz napja, Föld napja, Madarak és fák napja,
-
világnapok (az éves munkaprogramban megjelöltek szerint),
-
tanulmányi kirándulások,
-
Halloween,
-
kiállítások a Sziget Galériában,
-
gyertyagyújtás halottak napján,
-
Magyar Tudomány Napja,
-
mikulásjárás, ajándékozás,
-
adventi gyertyagyújtások,
-
karácsonyi lelki nap,
-
karácsonyi ünnep és koncert,
-
farsangi bál gyerekeknek,
-
szülők – nevelők bálja,
-
sí tábor,
-
Hamvazó szerda,
-
március 15. megünneplése, részvétel a városi ünnepségeken,
-
Húsvét ünnepe, húsvéti lelki nap,
-
iskola-előkészítő óvodás foglalkozások,
-
szakköri, énekkari foglalkozások,
-
Természettudományok Hete,
-
Magyar nyelv Hete,
-
hangos olvasási verseny,
-
Anyák napján az édesanyák köszöntése,
-
Városi Dalos ünnep az énekkar szereplésével,
-
papírgyűjtés,
-
Nemzetiségi nap – Gizella nap,
-
Pünkösd ünnepe,
-
Gyakorlós Nap,
-
mozi, színház, múzeumlátogatások
-
8. osztályosok búcsúztatása,
-
tanévzáró ünnepély,
-
Te Deum – tanévzáró szentmise,
-
nyári táborok.
A nevelőtestület, az osztályfőnökök szervező tevékenységei: -
szakmai napok, továbbképzések szervezése,
-
lelki nap, lelki gyakorlat,
-
szülői értekezletek, fogadónapok tartása,
-
nyílt napok szervezése,
-
szülők – nevelők bálja,
-
nőnapi köszöntő hagyománya,
-
nevelők szakmai kirándulása,
-
színházi, kiállítási programok, zenei – és sportrendezvények szervezése (a diákönkormányzattal közösen),
-
tanulmányi – és sportversenyek szervezése, részvétel a városi, megyei, országos versenyeken,
-
környezetvédelmi programok szervezése (Föld és Víz napja),
-
folyamatos pályázatírás,
-
a napközis csoportok munkájának, tanulást segítő és kultúrált szórakoztató tevékenységeinek megszervezése,
-
iskolai kiállítások a Sziget Galériában,
-
szükség esetén családlátogatások,
-
az újonnan érkezett gyerekek és kollégák beilleszkedésének segítése,
-
az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatainak folyamatos építése.
Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott, arra érdemes, példamutató magatartású küldöttekből álló vezetőség irányítja. A képviselőt hiányzás esetén az osztályfőnök által jóváhagyott tanuló helyettesítheti. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Napközi otthon, tanulószoba: A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4.
évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon napközi otthon vagy tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon az előzetes igényfelmérés szerint összevont napközi otthont szervezünk. Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi kétszeri étkezésben (tízórai, ebéd) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején – a fenntartóval történt egyeztetés után – az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára kettő-három napos tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Sí tábor: Január utolsó heteiben szervezzük. A részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az itt maradó tanulókkal az érvényes tanrend szerint foglalkozunk, és/vagy tanítás nélküli munkanapot szervezünk az adott tanév munkaterve alapján.
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. E foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Énekkar: tanulóink képességeinek felmérése alapján: részvételi lehetőség felajánlásával szervezzük. Az énekkar tagjai sorában résztvevő tanulóktól elvárjuk: az aktív, képességeik szerinti rendszeres részvételt és biztosítjuk számukra: az eredményességükkel arányos elismertséget és a jutalmazási módokat. (tantárgyi dicséret, iskolagyűlés és iskolaközösség előtti elismerés, jutalom stb.) E szabadidő-szerveződési forma olyan érzelmi, esztétikai és kognitív jellemzőkkel gazdagítja a tanulói személyiségjellemzőket, melyet a jellemformálás más formái nem pótolhatnak, így indítását, működtetését alapfeladatnak tekintjük. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. (A használat módját külön szabályzatok tartalmazzák.) 2. 7. 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése
Célunk: hogy az esélyegyenlőség minél nagyobb mérvű intézményi megvalósulását sokféle szociális és pedagógiai feladat megoldásával, fejlesztő tevékenység végzésével valósítsuk meg, -
hogy az elsődleges családi és a másodlagos iskolai szocializációs folyamat összetevőit felismerjük.
-
hogy a szocializáció során a tanuló elsajátítsa a társadalom értékeit, viselkedési normáit.
Az iskola a személyiségfejlesztés műhelyeként működik. Feladatunk: A tanulási kudarcok és a viselkedési nehézségek szocializációs zavarainak felismerése. Már az iskolába lépéskor folyamatosan törekszünk információt szerezni a tanulók fejlődését befolyásoló tényezőkről: -
a család életkörülményeiről,
-
a tanuló egészségi állapotáról,
-
az óvodában kialakított viselkedéskultúrájáról,
-
képességeiről,
-
szorgalmi, akarati tulajdonságairól,
-
az őt ért érzelmi megrázkódtatásokról.
A magatartási zavarok formái: -
beilleszkedési zavar,
-
magatartási rendellenesség,
-
nehezen nevelhetőség,
-
feltűnő viselkedés,
-
érzelmi zavar.
A gyermek alkalmazkodási nehézsége egyszerre biológiai, pszichológiai és szociális jellegű. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat segíteni kell, hogy ők is teljes értékű tagként vegyenek részt a közösségben. Az ilyen tanulók másképpen viselkednek, mint kortársaik. Nem tudják a koruknak megfelelő szintet nyújtani tanulásukban, figyelmükben, szociális magatartásukban, finom motorikájuk fejlettségében. A magatartási problémák főbb jellemzői: -
tekintéllyel szembeni lázadás,
-
agresszivitás,
-
immorális,
-
tisztességtelen,
-
visszahúzódó,
-
nagyon félénk.
A nehezen nevelhető gyermek problémái alapvetően három területet érintenek: -
észlelés,
-
motoros koordináció,
-
pszichikus funkciók.
Észlelés: A gyermek nem tud egyidejűleg különböző feladatokat végrehajtani. Mindent megfigyelni, amit egy időben lát, hall és érez. A tapintás és mozgás észlelése hiányos. Motoros koordináció: A gyermek nem tud nyugodtan ülni, gyakran hiperaktív. Mindez kihat mozgására és beszédére. Pszichikus funkciók: Gyakran kifejezetten túlérzékenységet mutat, nehezen tud uralkodni magán. Rosszul tűri a várakozást, stressz szituációban a pszichés elmaradás tünetei erősödnek. (fáradság, szorongás) Feladataink: •
Ismerjük meg a gyerek egész személyiségét minél alaposabban.
•
A probléma felismerése után azonnal keressük az okokat, a megoldási módokat.
•
Konkrét segítségnyújtási tevékenység megtervezése.
•
Családlátogatás.
Alapelvünk, mindenképpen el kell kerülni, hogy a valami miatt nehézségekkel küzdők az iskolában sorozatos elmarasztalásban részesüljenek, s a hátrányos helyzetük fokozódjék. Elsősorban értékeiket kiemelve kell őket minősíteni, s be kell kapcsolni őket a közös rendezvényekbe, megbízva őket fejlesztő és szocializációs feladatokkal. Súlyos és sorozatos fegyelemsértés esetén a házirendben megfogalmazott intézkedéseket kell alkalmazni. A súlyos beilleszkedési problémákkal küzdő gyermeknek javasoljuk az integrált nevelést is felvállaló általános iskolát.
A magatartási, beilleszkedési problémák enyhítését szolgáló tevékenységeink: •
A tanulóval történő gyakori elbeszélgetések.
•
Az osztálytársak kisebb-nagyobb körében történő beszélgetések
•
A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás.
•
Szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, a Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekjóléti Szolgálattal.
•
A gyermekvédelmi felelőssel történő nyilvántartásba vétel.
•
Differenciált foglalkoztatás.
•
A napközi otthon, tanulószoba.
•
Családlátogatások.
2. 7. 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A képességek kibontakoztatásának kiindulópontja a tanulók alapos megismerése. Valamely tevékenységben kimagaslóan tehetséges tanulók korai felismerése rendkívül fontos, hiszen a tehetséggondozás folyamata a tanuló egész életére hatással lehet. A tehetségesekkel való foglalkozás színterei: A tanórán: -
gondoskodni
kell
a
folyamatos
motiválásukról,
az
érdeklődésüknek, képességüknek megfelelő feladatok adásával, -
az
egyéni
képességekhez
igazodó
tanórai
tanulás
megszervezése, differenciált foglalkoztatás, -
a választható tanórán tanulható tantárgyak tanulása.
A tanórán kívüli foglalkozások: -
tehetséggondozó foglalkozások,
-
levelező versenyekre felkészítő kiscsoportos foglalkozások (matematika,
természetismeret,
környezetvédelem,
magyar
nyelv és irodalom, fizika, kémia, történelem, földrajz, biológia), amelyek indítása tanulói igény alapján szerveződik, -
szaktárgyi vetélkedőkre (iskolai, városi, megyei, országos, nemzetközi) felkészítő konzultációk. A jelentkező kiválasztása tanári felajánlás és tanulói aktivitás összhangjára épül,
-
szabadidős foglalkozások (színház, mozi, múzeumlátogatás),
-
énekkar,
-
szakköri foglalkozások (szaktárgyi, sport, kulturális)
-
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,
-
a továbbtanulás segítése,
-
rendszeres sportolási lehetőséget biztosításával (úszásoktatás, sportversenyek, természetjárás,
-
felkészülés és részvétel a városi, területi, megyei, országos sportversenyekre.
Tehetséges tanulóink elért eredményei köteleznek bennünket a felkészítés folyamatosságának biztosítására. 2. 7. 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Kedvezőtlen szociális, gazdasági és családi hatások, valamint a negatív társas kapcsolatok, érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési probléma miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség. Ez legtöbbször otthon érezteti hatását s gyakran a gyerekeken vezetődik le. Ezek káros hatása megjelenik az iskolában a gyermekek teljesítmény-, viselkedés- és kapcsolatzavarainak formájában.
Gyermekvédelem célja a prevenció. Veszélyhelyzetben lévő gyermekek megsegítése, védelme.
A nehéz helyzetbe kerülő és
különböző fejlődési, magatartási problémákkal küzdő gyermekeknek nyújtott speciális gondozás, segítés. Ezen problémák enyhítése, megszüntetése szükséges, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek ne károsodjanak tovább, a veszélyeztetettség ne is alakulhasson ki. A gyermekvédelmi gondoskodásra rászorulók (a gyermekvédelem alanyai): •
Hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok.
•
Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok.
•
Beteg gyermekek és fiatalok.
•
Fogyatékos gyermekek és fiatalok.
•
Nehezen nevelhető gyermekek és fiatalok.
•
Szociálisan ínadaptált gyermekek és fiatalok.
•
Deviánsviselkedésű gyermekek és fiatalok.
•
FI – MO – TA tünetcsoport (figyelemzavar-motoros nyugtalanság,tanulászavar).
Az iskolai gyermekvédelem: A problémamegelőző gyermekvédelem egyik első, legfontosabb jelző intézménye az iskola. A gyermekek testi tüneteikben, hangulatukban, viselkedésükben történő változása, fejlődésük minden hibája, zavara megjelenik az iskolában. Először csak, mint tünet, amelyet a pedagógusnak észre kell vennie, és keresni kell a tünet mögött meghúzódó okokat. A tünetek lehetnek: -
teljesítményzavarok,
-
viselkedészavarok,
-
kapcsolatzavarok.
Feladataink: •
Foglalkozás az intézmény valamennyi gyermekével, minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete.
•
A rászoruló tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével: nyilvántartásba vétel, a rászorultság típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján javaslattétel a további teendőkre; egyeztetés a Majer István Pedagógiai és Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral.
•
A rászoruló gyermekek szabadidő eltöltésének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra.
•
A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetén.
•
Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak.
•
Szociális ellátások számbavétele (például étkeztetés, ingyenes tankönyv, reggeli ügyelet).
•
Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális-társadalmi környezet függvényében.
•
A mentálhigiénés programok bevezetésének szervezése.
•
A diákönkormányzattal való kapcsolattartás.
•
Drog és bűnmegelőzési programok propagálása, szervezése.
•
A nevelők a tanulókkal történő személyes kapcsolataik és a családlátogatások során egyik fő célként a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárását, megelőzését tartsák szem előtt. Minden- az érintett gyermekkel
foglalkozó
-
pedagógus
közreműködik
a
gyermek-
és
ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. •
Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.
Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: -
a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,
intézményekről,
amelyhez
problémáik
megoldása
érdekében fordulhatnak, -
családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,
-
a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,
-
segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,
-
a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,
-
tájékoztatást
nyújt
a
tanulók
részére
szervezett
szabadidős
programokról. •
Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.
A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: -
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,
-
meg kell keresni a problémák okait,
-
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
-
jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
A
tanulók
fejlődését
veszélyeztető
okok
megszűntetésének
érdekében
iskolánk
együttműködik a területileg illetékes: -
nevelési tanácsadóval,
-
gyermekjóléti szolgálattal,
-
családsegítő szolgálattal,
-
polgármesteri hivatallal,
-
gyermekorvossal,
-
továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: -
a felzárkóztató foglalkozások,
-
a tehetséggondozó foglalkozások,
-
a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
-
a pályaválasztás segítése,
-
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
-
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
-
a családi életre történő nevelés,
-
a napközis és a tanulószobai foglalkozások,
-
az iskolai étkezési lehetőségek,
-
az egészségügyi szűrővizsgálatok,
-
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek),
-
a szülőkkel való együttműködés,
-
tájékoztatás
a
családsegítő
és
a
gyermekjóléti
szolgálatokról,
szolgáltatásokról. •
Iskolánk reggeli tanulói felügyeletet biztosít 7.30-tól.
•
Napközis ellátásunk tízórait és ebédet biztosít minden tanulónk számára, aki az ellátást igénybe kívánja venni.
•
Menzát minden igénylő számára biztosítunk. (A tanulók ebédelési felügyeletét nevelőink látják el.)
•
Minden tanulónknak biztosítjuk a logopédusi, iskolaorvosi, fogászati szűrés és ellátás lehetőségét a városi szakszolgálatok útján.
•
A mentálhigiénés problémák megjelenését a szaktanárok az osztályfőnöknek jelzik.
A
problémák
mélységétől
függően
iskolai
szinten,
illetve
szakpszichológus igénybevételével gondozzuk e tanulóinkat. •
A gyermek és ifjúságvédelmi felelősünk gondoskodik tanulóink gondozási, családi problémáinak folyamatos ellátásáról.
Problémamegelőző gyermekvédelmi feladatok megoldásában az iskolán kívül a prevenciós, rehabilitációs szakszerű foglalkozásokon is segítenek. A minél korábban elkezdett prevenció a leghatékonyabb formája a segítségadásnak. 2. 7. 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Tanulóink előképezettségében nem csak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős, a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban az udvariassági szabályok ismeretében, a személyi higiénia területén is. Alapelveink: •
Az esélyegyenlőtlenség csökkentése e téren is fontos feladatunk.
•
Megkülönböztetett törődésben, figyelemben részesítjük a súlyosan hibás nevelési attitűdök következtében érzelemszegény gyermekeket.
•
A felzárkóztatás komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését.
•
Minél hamarabb sikerül felfedezni a problémákat, megelőzhetjük, hogy az elsődleges
tünetekre
rakódjanak
a
várható
követelmények:
a
magatartászavar, agresszió, regresszió, önértékelési probléma, iskolai kudarcok stb. Célunk: A személyiség kibontakoztatását akadályozó környezeti tényezők felismerése. (Ingerszegény környezet, elhanyagoltság, rossz családi körülmény, helytelen nevelési eljárás.) -
a gyermek és a felnőtt környezet közötti kontaktus, javítása,
-
a hátrányos helyzetű és/vagy személyiségfejlődési hátrányokkal küzdő tanulóink számára alkalmankénti, fejlesztő, esetelemző beszélgetések biztosítása az osztályfőnökök, az igazgatóhelyettesek, az igazgató, külső szakember részvételével.
Feladatunk: Az alábbi tevékenységek szervezésével a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása. •
Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.
•
A városi szakszolgálat szakképzett logopédusa segíti a beszédhibák személyre szóló korrekcióját.
•
Tanulóink könnyített és gyógytestnevelés foglalkozásokon vesznek részt, melyre iskolai védőnőnk és orvosi javaslat alapján történik felvételük.
•
A napközi otthon.
•
A tanulószoba.
•
A felzárkóztató foglalkozások.
•
Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.
•
A továbbtanulás irányítása, segítése.
2. 7. 7. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Célja: a szociális körülményeiket tekintve a család mikrokörnyezetéből adódó családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetű tanulók nevelésének-oktatásának, egészséges személyiségfejlődésének, felzárkóztatásának, a szociális hátrányának enyhítése. Körülményeiket tekintve hátrányos helyzetű gyermekek: •
Csonka családban
felnövő gyermekek
(elvált
szülők, árva,
félárva
gyermekek). •
Munkanélküli szülők gyermekei.
•
Átmenetileg hátrányos helyzetűek (a család negatív életmódjából adódóan);
•
Áttelepült, költözött tanulók.
•
Tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek stb.
Feladatok: •
A
szociális
hátrányokkal
küzdő
fiatalok
feltérképezése,
problémáik
megismerése. •
Helyzetfelmérés a hátrányosság, veszélyezettség okának megállapítása (anyagi természetű, erkölcsi-neveltetési jellegű, környezeti).
•
Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató, intézménnyel (Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekjóléti Szolgálat) együttműködés a hátrányok enyhítésében.
•
A támogatási rendszer, a szociális juttatások, a tankönyvtámogatás elveinek kidolgozása.
•
Felvilágosító munka a szülők részére: a feltárt okok megszűntetéséről, a szociális juttatások lehetőségeinek igénybe vételéről (szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon).
•
Az alapvető erkölcsi normák, értékek megismertetése, elfogadtatása.
•
A kultúrált élet iránti igény felkeltése, kialakítása, gyakoroltatása.
•
Felzárkóztató, tehetséggondozó, drog- és bűnmegelőző, mentálhigiénés programok szervezése.
•
Alkalmankénti fejlesztő, esetelemző beszélgetések biztosítása.
•
Az iskola által nyújtott szociális juttatások igénybevételének biztosítása.
•
Családlátogatások.
Tevékenységformák, foglalkozási színterek: •
Tanítási órákon differenciált foglalkozásokon a tanulás, az önálló tanulás, a feladatmegoldó képességek fejlesztése.
•
Korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások igénybevétele.
•
Diákétkeztetés.
•
Motiválás a napközi otthoni és tanulószoba részvételre, itt segítségnyújtás a felzárkóztatásban, és fejlesztésben.
•
Szabadidős foglalkozások programjai adta lehetőségek kihasználása:
•
Szakköri, énekkari tagság, tömegsport, könyvtár, klubfoglalkozások a napköziben.
•
Közösségi programok (kirándulások, különböző táborok, színházlátogatás). Az ezeken való részvétel támogatása az Érted? Érted! Alapítvány és a Diákönkormányzat segítségével;
•
Egyéni könyvtárhasználat.
•
Fejlesztő,
esetelemző
(osztályfőnök,
beszélgetéseken,
igazgatóhelyettes,
tanácsadásokon
igazgató)
a
való
problémák
részvétel feltárására,
megoldásának segítésére. •
Drog- és bűnmegelőző programon való részvétel. Az egészséges életmódra, a kultúrált életvitelre vonatkozó ismeretek megszerzése, gyakorlása.
•
A szülők, a családok életvezetési gondjainak segítése. Szülők Akadémiájának szervezése külső szakemberek, (pszichológus, jogász, bíró, drogprevenciós) meghívásával.
•
A továbbtanulás irányítása, segítése.
2. 8. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formáinak alapelve: a kölcsönös bizalom, tisztelet, a segítőkészség, az együttműködés. A szülők és az iskola együttműködésének fórumai: A szülőket az iskola egészének életéről: a szellemiségéről, nevelési alapelveiről, a Pedagógiai programról, az iskolai munkatervről, a házirendről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. Szülői értekezlet: Évente legalább háromszor (szeptember – február - május) tartunk szülői értekezletet. Rendkívüli esetben akár az osztályfőnök, akár a szülők is kezdeményezhetik összehívását. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. Feladata: •
A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása.
•
A szülők tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a tanév rendjéről,
- az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról - az osztály (a gyermek) tanulmányi munkájáról, magatartásáról. A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé. Fogadóóra Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként három alkalommal tart fogadóórát (Az éves munkaprogramban rögzített időpontban.). Feladata: •
A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)
Amennyiben a szülő/gondviselő fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kérhet az érintett pedagógustól.
Nyílt tanítási nap Feladata: •
A szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, az elért eredményeket, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.
Családlátogatás Feladata: •
A gyerekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében.
Írásbeli tájékoztató Feladata: •
A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.
Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetébe is bejegyezni. A szülők részéről elvárjuk: -
aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,
-
ötletnyújtást az előadások témáihoz,
-
őszinte véleménynyilvánítást,
-
együttműködő magatartást,
-
nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést,
-
érdeklődő, segítő hozzáállást,
-
lehetőségük szerint szponzori segítségnyújtást.
A pedagógusok és a tanulók együttműködése Az iskolai diáktanács a diákönkormányzatot segítő pedagógus irányításával végzi feladatát az SZMSZ alapján. A tanulókat az iskola életéről: szellemiségéről, nevelési alapelveiről, Pedagógiai programjáról, az iskolai munkatervről, a házirendről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -
az iskola igazgatója iskolagyűlésen, diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
-
a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségének ülésén
-
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órán, vagy órák előtt.
A tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülők, tanulók és pedagógusok választott képviselői alkotják az iskolaszéket, amely az SZMSZ alapján végzi munkáját. 2. 9. Iskolai egészségnevelési program Célunk: egészséges, boldog, elégedett, önmagában bízó, adottságait, képességeit a lehetségesig kihasználó, reális célokért küzdeni tudó fiatalokat nevelni. Olyan nevelő-oktató munkában hiszünk, amely a lelki, testi és szellemi nevelést egyszerre valósítja meg annak érdekében, hogy tanulóink: •
Önmagukat (lehetőségeiket és korlátaikat) világosan lássák.
•
Érdeklődésük és képességeik vezérelje továbbtanulásukat.
•
Legyenek képesek az önművelésre, a megújulásra, az élethossziglani tanulásra.
•
A tudás, a műveltség, a becsületesség, az önzetlenség, a tolerancia legyen számukra a legfontosabb emberi érték.
•
Az életet, egészséget megbecsülő, környezetét védő, hazájára büszke, azért tenni tudó és akaró felnőtt válhasson belőlük.
Az egészségnevelés alapelvei: •
A legszélesebb értelemben vett megelőzést szolgálja.
•
Tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység.
•
Tömegméretű, mely kiterjed az intézmény minden tagjára.
A tanulók megismerik: -
az életkorral járó biológiai, pszichés és életmódbeli tennivalókat,
-
a társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit,
-
az egészségre káros szokásokat (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás).
Az egészségnevelés céljai
Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésére tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. •
Az egészségkultúráltság emelése (egészséges étkezés, testedzés, szabadidő hasznos eltöltése).
•
Hasznos információk átadása.
•
Olyan
készségek
kifejlesztése,
amelyek
hozzásegítenek
a
tudás
hasznosításához. •
Az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.
•
Együttműködés kialakítása, megerősítése és közös programok szervezése pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek és a szülők, diákok között.
Szakmai program Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők és feladataik.
Belső erőforrások Humán
Feladat, szerepkör
erőforrások Iskolavezetőség
Támogatja
Erősségek az Hiteles
egészségnevelési programokat.
A
személyiségek
pedagógusok minőségi számára.
és
a
forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan
diákság
Hasznosítható
munka részeként értékeli az kapcsolatrendszer. ilyen tevékenységet. Anyagi
a
részt
vesz
az
egyes
programokban. A munkacsoport Valamennyi
Egészségnevelő,
szakos
belátja,
(egyben az iskola közreműködésével, kidolgozza hogy minden tanár feladata az drogügyi
az
koordinátora)
egyes
tantárgyakban egészségnevelés.
aki megvalósítható
célirányos
egészségnevelési tartalmakat,
továbbképzésen vett és részt.
segíti
a
tantestület
munkáját. Különös tekintettel az állapotleírásban felmerülő problémák
irányítja. Iskolaorvos, védőnő, Elvégzi
megoldását a
szükséges Segíti a tantestület szakmai
pszichológus,
felméréseket,
Előadások munkáját,
fogorvos
tartása az egészséges életmód kompetencia, megvalósításáról fontosságáról,
Testnevelő
ártalmakról. Az iskola
Gyógytestnevelő
testnevelési
Szakmai személyes
annak ráhatás.
a
környezeti
mindennapos Irányítja
a
tanulócsoportok
programját munkáját
összeállítja. Egészség fejlesztő testmozgás minden nap. Pedagógiai közösség Évfolyamokra
lebontva Lehetőség van az aktualitások
foglalkozik
az azonnali
egészségneveléshez
„kibeszélésére”
kötődő osztályközösségi
tartalmak feldolgozásával.
Összehangolja
szinten. versenyek,
akciók, jeles napok eseményeit. Szülők,
iskolaszék,
szülői szervezetek Diákönkormányzatot Lehetőségük van a környezeti Napi kapcsolat a diákokkal, az segítő tanár
nevelés
egészségnevelési egyedi
területeinek erősítésére. Gyermek-
problémák
kezelése,
hulladékgyűjtés. és Feltérképezi, számon tartja a A pedagógusok
azonnali szelektív terheinek
ifjúságvédelmi
segítségre szorulókat,
felelős
Segíti
Osztályfőnöki
előkészítését. A külső és belső kapcsolatok Egészségvédő
munkaközösség
szervezése,
vezetője Diákok
összegyűjtése és ápolása. A tervezett éves programban Valamennyi diák érintett, nagy
a
sokoldalúan
csökkentése,
gyakorlati
programok szakértelem. program,
szervezése, jó hagyományaink
vesznek
(hallgatóság, szerepvállalás,
részt a
jelentősége
a
tevékeny egészséges önálló ismérveinek
kutatások kezdeményezések.
és Partnerség
helye,
az
életmód elterjesztésében. a
felnőtt
résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.
Külső erőforrások •
más közoktatási intézmény,
•
felsőoktatási intézmények,
•
határon túli iskolák,
•
megyei Pedagógiai Intézet,
•
önkormányzat egészségvédő referense,
•
egészségügyi intézmények, kábítószer egyeztető fórumok,
•
megyei ÁNTSZ,
•
regionális és helyi egészségvédő civil szervezetek,
•
média,
•
rendőrség,
•
helyi, regionális üzemek,
Szűrővizsgálatok Az iskola-egészségügyi gondozási munkaterv az iskola-egészségügyről szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet, valamint az 51/ 1997. (XII. 18. ) NM rendelet figyelembevételével készült. Szűrővizsgálatokra kötelezettek: Státusz vizsgálat: 1., 3., 5., 7. osztályosok. Érzékszervi szűrővizsgálatok: látásélesség vizsgálat: 2., 5., 7. osztályosok
színlátás vizsgálat: 5. osztályosok hallásvizsgálat: 4.,7. osztályosok Golyvaszűrés: 5., 7. osztályosok Mozgásszervi szűrővizsgálatok: 1., 3., 5., 7. osztályosok Vérnyomásmérés: 1., 3., 5., 7. osztályosok Obesitás szűrése: 1., 3., 5., 7. osztályosok Tisztasági vizsgálat: minden tanuló negyedévenként.
Védőoltások: Di-Te: 6. osztályosok MMR: 6. osztályosok Hepatitis B: 8. osztályosok Baleseti ellátás a szakrendelőben. Krónikus -, fertőzőbeteg ellátás a háziorvosnál. A problémás eseteket szakorvosi vizsgálatra utalják, a legsúlyosabb elváltozásban szenvedőknek gyógytestnevelést javasolnak.
Az egészségnevelési program beépülése a tantervbe az egyes nevelési területeken: Egészséges táplálkozás Célok: •
Egészségnevelés az oktató-nevelő munka valamennyi területén.
•
Az egészséget és környezetet védő szemléletmód kialakítása.
•
A legfontosabb emberi értékek között szerepeljen az egészség.
•
Tantárgyközi kapcsolat fejlesztése, megerősítése.
•
Valósuljon meg együttműködés diák, szülő és pedagógus között.
•
Legyen igényük a gyerekeknek az egészséges táplálkozásra és életmódra.
•
Büfé választéka – a továbbiakban is - feleljen meg az egészséges táplálkozás normáinak.
•
Iskolai étkeztetés – a továbbiakban is - feleljen meg az egészséges táplálkozás normáinak.
•
A már működő egészséggel kapcsolatos programok továbbvitele.
Tanórai keretek Alsó és felső tagozaton a testi-lelki egészség megőrzését, fejlesztését szolgálja a hittan, emberismeret helyi tantervünk. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkednek az emberi
viselkedés lelki, közösségi, társadalmi alapjaival. A megtanulható ismereteken
túlmenően a tantárgy jelentős segítséget kíván nyújtani a tanulók személyiség és jellemfejlődéséhez,
valamint
a
helyes
társadalmi
magatartásformák
kialakításához.
Ismereteket ad, készségeket fejleszt a helyes életvezetéshez, a balesetek elkerüléséhez, a segítségnyújtáshoz. Harmonikus kapcsolat kialakítását célozza meg a természeti és társadalmi környezettel, a nemzeti kultúránk értékeivel – az egyetemes emberi, keresztény - kultúrákból kiindulva. Alsó tagozat Az egészséges táplálkozás témakörét alsó tagozatban elsősorban természetismeret órákon tananyagba beépítve, a napközis foglalkozásokkal kiegészítve lehet megvalósítani. Matematika órák lehetőséget teremtenek a szöveges feladatokon keresztül számítások elvégzésére. A kívánt magatartásformák kialakításához erős érzelmi kötődést kell létrehozni, melyre jó lehetőséget teremtenek a magyar nyelv és irodalom órák. Költők és írók alkotásaikon keresztül személyes hangon szólnak a gyermekekhez. Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük rajz és vizuális kultúra tanítása során is. Gyümölcsök, zöldségek rajzolása és festése jó lehetőséget teremt az egészséges ételek megismerésére. A technika és életvitel órákon a természetes anyagok felhasználásával tovább mélyíthetjük ismereteiket. Felső tagozat •
Az osztályfőnöki órákba kötelezően beépített egészségnevelési órák.
•
Életvezetési ismeretek.
•
Egészségtan tantárgy 6. és 8. évfolyamon.
•
Egészséges táplálkozási program 5. évfolyamon.
•
Drogprevenciós foglalkozás 5 óraszámban 5-8. évfolyamokon.
•
A technika tantárgy keretében iskolai tankonyha foglalkozásokat tartanak 5-8. évfolyamokon.
Tanórán kívüli keret •
A nyári táborozás kötetlenebb, de irányított formában a különböző korosztályok csapatmunkájával teremt alkalmat az egészséges táplálkozás gyakorlására.
•
A védőnői szolgálat és a gyermekorvosi hálózat segítségével rendezzük meg minden tanévben az egészségnapot, amely az iskola apraja-nagyját megmozgatja. Kreatív, mókás feladatokon keresztül ízlelhetnek meg egészséges ételeket, alkothatnak gyümölcsökből és zöldségekből.
•
Terveink között szerepel, hogy a nyári szünetben egészségtábort szervezünk az iskolába
járó
gyerekeknek,
akik
gyakorlati
feladatok
által,
vegyes
csoportokban foglalkozhatnának ezzel a témával. A helyes étkezési szokások mellett az egészségnevelés minden területét szeretnénk felölelni. •
Szeretnénk a jövőben az egészségnapot témahétté bővíteni, ahol még több lehetőség nyílna gyakorlati tevékenységekre. Ételkóstoló, ételkészítés, asztalterítési verseny, étkezési illemszabályok versenye, szoborkészítés zöldségekből, gyümölcsökből, receptverseny, plakátkészítési verseny, vásárlási technikák, tanácsadás –egészségtelen ételek átváltása egészségessé.
•
A KPSZTI vizsgálata szerint, az iskolában működő, frissen felújított konyha és ebédlő kultúrált környezetben, átlagon felüli minőségű és mennyiségű ebédet biztosít az iskolai étkezésben résztvevők számára. A hátrányos helyzetű, rászoruló tanulóink különböző mértékű támogatást kapnak az önkormányzattól és az iskolától.
Egészségfejlesztő mozgás minden nap: Célok: •
A gyerekek szükségletévé váljék a rendszeres testmozgás.
•
Épüljön be életükbe a mozgás.
•
Örömmel sportoljanak.
•
Érezzék a közös mozgás örömét.
•
Minden tanuló tanuljon meg úszni.
Tanórai keretek •
Évfolyamonként a tanterveknek megfelelően.
•
Gyógytestnevelés úszással a mozgásszervi problémák orvoslására.
Testnevelési besorolás: •
Könnyített testnevelés javasolt
•
Gyógytestnevelésen kell részt vennie
•
Testnevelés alól felmentett gyógytorna javasolt
Tanórán kívül •
Mindennapos testnevelés.
•
Iskolai diáksport:
•
futball,
•
tömegsport foglalkozások.
•
Sítábor.
•
Nyári táborok.
Lelki egészség védelme, személyiség fejlődés Cél: •
Boldog, elégedett, önmagában bízó, adottságait, képességeit és lehetőségeit kihasználó reális célokért küzdeni tudó fiatalokat nevelni.
•
Törekedjenek a lélek és a test harmóniájára.
•
Ismerjék önmagukat (korlátaikat és lehetőségeiket).
•
Ismerjék társaikat.
•
Tájékozódjanak környezetükben.
•
Megbizonyosodjanak az egészséges és biztonságos élet értékeiről.
•
Felfedezzék önmaguk megvédésének lehetőségeit.
•
Legyenek képesek megújulásra, önművelésre.
•
Felvértezni őket az életre, azaz a felmerülő nehézségeket, ne problémaként, hanem megoldandó feladatként kezeljék.
•
Törekedjenek mindig a toleranciára, empátiára.
•
Képességeik, érdeklődésük vezérelje továbbtanulásukat.
Alsó tagozat Alsó tagozatban a tanító egész személyisége hat a gyerekek lelkére. Az első pillanattól kezdve fontos a nyugodt, szeretetteljes és bátorító légkör, amely biztonságot ad az iskolába kerülő
kisgyermekek számára. Minden órán lehetőség nyílik a nevelési feladatokon keresztül a gyermekek személyiségének fejlesztésére. A témák tematikusan beilleszthetők a napközis foglalkozásokba és a szakórákba. Életkoronként egymásra épülnek a foglalkozások anyagai. Témakörök: •
Önismeret
•
Én és helyem a környezetemben
•
Egészséges és biztonságos élet
•
Veszélyeztető tényezők
•
Óvd, védd magad!
1. osztály Téma: A méreg Veszélyes tényezők otthon, utcán, iskolában. Téma: Testünk, érzékszerveink Egészséges táplálkozás 2. osztály Téma: Mennyi a túl sok? Egyensúly, mérték fogalma. Téma: Testünk, érzékszerveink Milyen testrészünkkel milyen érzéseket tudunk kifejezni? 3. osztály Téma: Az alkohol. Interaktív foglalkozás keretében. Téma: Jól érzem magam a környezetemen. Olyan jó, hogy szeretnek! 4. osztály Téma: Drogokról alapfokon. Játék. Az elutasítás formái. A reklámok hamissága. Szokásaim. Aktív pihenés. A humor és művészetek gyógyító ereje. Felső tagozat Felső tagozatban elsősorban az osztályfőnöki és emberismeret órák keretében valósítható meg ez a feladat, kiegészítve a többi tárgyban rejlő lehetőségekkel. Minden tanítási óra hozzájárul
önértékelésük, személyiségük fejlődéséhez. Az osztályfőnöknek meghatározó szerepe van. Oktató-nevelő munkánk alapelvei közé tartozik: a bizalom, a megértés, a következetesség és a tanulók személyisége iránti tisztelet. Éppen ezért nevelési programunkban egyre általánosabb az aktív, interaktív és cselekedtető módszer. Ezek az ismeretszerzési formák a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon is megvalósíthatók. A védőnő az Irányított Betegellátási Rendszer keretében rendszeres foglakozásokat tart osztályfőnökök bevonásával, korosztályoknak megfelelő témakörökben. Jelenleg futó programok: életvezetési ismeretek, drogprevenció, nemi és szexuális felvilágosítás, egészséges táplálkozás. Ezen kívül részt vesz az iskolában történő egészségnevelésre irányuló tevékenységekben. A védőnő empatikus személyisége meghatározó a gyerekek bizalommal fordulnak hozzá kérdéseikkel. A gyerekekkel a gyerekekért, a jövőjükért folytatott tevékenységünket át kell szőnie a munkánkba vetett hitnek az élet, az emberek szeretetének. Küldetésünk, hogy a ránk bízott gyerekek életében, céljaiban a pozitív gondolkodásmód, s egy erre épülő jövőkép alakuljon ki. Erős önbizalomra és annak hitére kell nevelnünk, hogy az ember minden jóra képes. Témakörök A témák beilleszthetők az osztályfőnöki tanmenetbe és a szakórákba, illetve a nem hagyományos tanórai keretekbe.
5. osztály Téma: A drog fogalma, hatása az emberi szervezetre. Legális-illegális szerek. Téma: Az egészség értéke. Jól érzem magam kívül, belül (rajz készítése). Lelki gondjaink fizikai megnyilvánulásokat okozhatnak (fogorvosnál, vizsgadrukk). 6. osztály Téma: Dohányzás, alkohol. Interjú-táblázat. A leszokás lehetőségeiről. Téma: A testi és lelki változás jelei. 7. osztály Téma: Kritikus helyzetek.
Elektromos drogok. Problémamegoldás. Kihez fordulhatok? 8. osztály Téma: Az én életösvényem. Teendőim a teljes életért. Példaképek, szerepmodellek. Családi életre nevelés, szexuális nevelés Cél: •
A pozitív családmodellek legyenek az irányadók.
•
Ismerjék a családi szerepeket.
•
Ismerjék meg korosztályuknak megfelelően a családtervezési lehetőségeket
•
Ismerjék testük változásait.
•
Legyenek tisztában a korai szexuális élet hátrányaival.
•
Tudják, hogy hová fordulhatnak nemi élettel kapcsolatos kérdéseikkel.
•
Nemi identitás kialakítása.
•
Legyen természetes a mindennapi tisztálkodás, tudjanak nemet mondani idegenek csábításaira.
•
Ne legyen meghatározó a médiából szerzett felszínes információ a szexualitással kapcsolatban.
Az értéket reprezentáló család a gyermekek nevelésének legkedvezőbb színtere. A harmonikus családi légkörben tud a gyermek kiteljesedni. A család formái: - teljes család - formálisan teljes család - csonka család Az iskolában azért szükséges a családi modellekkel, szerepekkel foglalkozni, mert egyre kevesebb az otthoni pozitív minta, hiszen évről évre emelkedik a válások száma és egyre több a csonka vagy formálisan teljes család. A baráti közösségek hatása a családi életre nevelésre: -
pozitív
-
negatív
Tinédzser korban a gyerekek a legtöbb információt a médiából és a barátoktól szerzik. Fontos, hogy ne érezzék magukat kirekesztettnek, az iskolában keressenek elsősorban barátokat, így hatni tudunk pozitív értékrendjük, önértékelésük megerősödésére. A szoros iskolai barátságok megelőzhetik, hogy a negatív mintákkal szolgáló társaságok (banda) magával ragadják tanulóinkat. Érdeklődésük felkeltése és fenntartása, a szabadidő hasznos eltöltése elősegíti a pozitív értékeket képviselő barátok, közösségek megválasztását. Alsó és felső tagozatban meghatározók a tanórán kívüli foglalkozások, ahol megismerhetik egymást, kialakulhatnak barátságok, társaságok. Kiemelkednek a nyári szaktáborok, amelyekben azonos érdeklődésük hozza össze a gyerekeket, a különböző sport és művészeti, nyelvi foglalkozások, illetve az erdei iskola, ahol a tanulás kötetlenebb formája továbberősítheti a kapcsolatokat. Témakörök A foglalkozásokat célszerű minden alkalommal kommunikációs játékkal kezdeni, így a gyerekek felszabadultabbak, oldottabbak és nyitottabbak lesznek. 5. osztály -
serdülőkori változások, érzelmi reakciók kezelése,
-
serdülőkori változások biológiája,
-
test higiéné (kiemelve a kóros elváltozásokat is),
-
szexuális átalakulás (érzelmi kötődések) azonosságok és különbségek
-
egészséges életmód, személyi higiéné (védőnő),
-
öltözködés serdülő korban
-
hormonális hatások következményei
-
családi életre nevelés, párválasztás, párkapcsolat,
-
korai szexuális élet veszélyei (fiatal korban szedett fogamzásgátló
6. osztály
7. osztály
8. osztály
hatásai), -
nem kívánt terhességek megszakításáról és veszélyeiről,
-
nemi élettel összefüggő betegségek (AIDS)
Elsősegélynyújtás oktatása a felső tagozaton Cél: •
A gyerekek baleseteknél a helyzet megoldását segítve intézkedjenek.
•
Ne essenek pánikba.
•
Tudjanak segítséget hívni és megfelelő adatokkal szolgálni.
Fontos feladat az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatása, amelyet csak tanulással és módszeresen végrehajtott gyakorlással lehet elsajátítani. Ha a gyerekek tudják, hogy mit kell tenniük a balesetnél, akkor ijedtségükön felülkerekedve segíthetik a helyzet megoldását. A felsős tanulóknak javasolt ismereteket lehet osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra keretein belül oktatni. A tanórán kívüli keretek is alkalmasak az elsősegélynyújtás oktatására, nyári szaktábor, kirándulások, katasztrófa védelmi oktatás és szakkör programjában szerepelhet, amelyek háziversennyel zárulhatnak. Elsősegélynyújtás tematikája 5. osztály -
az elsősegélynyújtás célja
-
Mi a seb?
-
sebek fajtái
-
sebellátás szabályai
-
a mentőhívás szabályai, mentősök munkája
-
vérzések fajtái, felismerése
-
vérzéscsillapítás
-
ellátás fajtái
-
törések fajtái
-
törések ellátása
-
rögzítések bemutatása
-
életműködések vizsgálata
-
légzésvizsgálat
6. osztály
7. osztály
-
keringésvizsgálat
-
eszméletlenség fogalma
-
teendők eszméletlen beteg ellátásáról
-
fektetési módok
8. osztály
-
stabil oldalfektetés (eszméletlen betegnél)
-
eszméleténél lévő beteg fektetése
-
műfogások
Iskolai drogprevenció Bevezetés Az elmúlt évtizedben a kábítószer-probléma sokkal súlyosabbá és komplexebbé vált, mint bármikor. Statisztikai adatok is alátámasztják, hogy városunkban is jelentős a drogprobléma. A feketepiacon megjelent az összes „lágy” és „kemény” drog, amelyekkel a gyerekek egyre fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba. A szenvedélybetegségek már nem csak a dohányzásra és az alkoholfogyasztásra korlátozódik. Helyzetelemzés •
Iskolánkban minden társadalmi réteg képviselteti magát. Nagy számban vannak a délutánjaikat céltalanul eltöltő, csellengő tanulók. 7.- 8. osztályosok közül néhányan discoba, kocsmába járnak hétvégenként, ahol lehetőségük nyílik a legális drogok (alkohol, cigaretta) kipróbálására. Ismereteik a drogokról hiányosak, éppen ezért nem érzékelik annak veszélyét. Ezért szükségesnek tartjuk a primer prevenciót. Tanulóink igénylik, hogy komplex tájékoztatást kapjanak a veszélyeztető tényezőkről, és segítséget azok elhárításának módjairól. Nagyon fontossá vált az iskola szerepe a témával kapcsolatban, mivel már a biztos családi hátteret sem találjuk meg minden tanulónál. Sok esetben a szülők is problémákkal küszködnek, amely gondok rávetítődnek a gyerekek magatartására, sok a szorongó, depressziós, agresszív tanuló. Célok: •
Tantestület meggyőzése paradigmaváltás. Aktív részvétel az egész tantestület részéről. A pedagógus személyes példamutatása.
•
Szülők figyelemfelkeltése, együttműködésre való buzdítása. Legyenek aktív résztvevői az iskolai életnek.
•
A gyerekek: - legyenek tisztában önmaguk értékeivel, - ismerjék meg a pozitív értékeket, - ismerjék fel a veszélyeztető tényezőket, - kortársaikkal való kapcsolata megfelelő legyen, - merjenek segítséget kérni a felnőttektől, - tudjanak feldolgozni a kudarcot, - alakítsanak ki egészséges életszemléletet, - szociális kötődése erősödjön az iskolához, - alakítsanak baráti társaságokat, - kreativitása fejlődjön a művészeti oktatással, - merjenek érzelmeket kifejezni, - álljanak ellen a reklám nemkívánatos hatásainak, - rendelkezzenek pozitív jövőképpel.
Hosszú távú feladataink: Pszichológussal tudjon bármelyik gyerek beszélni, ha kell az iskolában (pl. heti egyszeri ügyelet). Stabil értékrend alakuljon ki. Javuljanak a kapcsolatteremtő képességek. A primer prevenció már az első osztálytól jelenjen meg. Folyamatos továbbképzéseken való részvétel. Pályázatok. Internet és egyéb média folyamatos figyelemmel kísérése. Tűnjön el a tanulók szemléletéből az előítéletes gondolkodás. Forrásaink: Humán: •
Szakirányú képzettség.
•
Tantestület pozitív hozzáállása.
•
Továbbképzések.
•
Előadások.
•
Jól működő kapcsolat a rendőrséggel.
•
Egészségtan tantárgy tanítása.
•
Hittan, emberismeret tantárgy tanítása.
•
Alapítványi pénz.
•
Pályázatok.
Anyagi:
Tárgyi: •
Könyvek, videó, szórólap, plakátok. Az egészségnevelés módszerei, értékelési formái
A tantárgyak rendszerének kialakítása, a tanulásszervezési módok eldöntése a nevelőközösség joga és feladata. A törvény 19.§ (1) b/ értelmében a pedagógus alanyi joga az alkalmazott módszerek megválasztása. Különösen azok a módszerek kedveznek az egészségnevelésnek, amelyek aktivizálják, cselekvésre késztetik, tevékenységekre ösztönzik a tanulókat: együttműködő (kooperatív) tanulási formák, a páros, csoportos feladatok, megfigyelési gyakorlatok. A kooperatív tanulási technikák segítő kölcsönösségen alapulnak. A tanulók közötti közvetlen gondolatcserére, funkcionálisan is megszervezett együttes cselekvésekre, együttműködő magatartásra épülnek, így fejlesztik az ismeretszerzés megszervezésének képességét, teret adnak a beszámolásra, az ismeretek megosztására, átadására. Az együttes siker lehetősége pozitív csoportélményt nyújthat, a tanulásban való részvétel mind a személyiség, mind a közösség fejlődését segíti. A módszerek megválasztása és változatos alkalmazása lehetőséget teremt arra, hogy helyes és követendő viselkedési mintákat tanuljanak a gyerekek, valamint élményközpontú és empátiát fejlesztő tevékenység legyen a környezettudatos nevelés. Hagyományos módszerek •
Megfigyelés.
•
Elemzés.
•
Modellezés.
•
Kísérlet.
•
Tanulói beszámolók.
•
Tanári előadás.
•
Szemléltetés.
•
Gyűjtőmunka.
Kooperatív tanulási módszerek •
Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása.
•
Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás.
•
Témához kapcsolódó ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása.
•
Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása.
•
Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése.
•
Páros munka: tényanyag gyűjtése és jegyzetelés.
•
Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése.
•
Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan.
•
Információrögzítés együttműködéssel.
•
Csoportos asszociációs feladatok.
•
Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok
•
munkamegosztással).
•
Adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása társas
•
munkamegosztásban.
•
Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok
•
megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában.
•
Könyvtári, adattári kutatás, „cédulázás”, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás.
•
Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása.
•
Esetmegbeszélés valós események alapján. Aktív és interaktív módszerek
Az aktív és interaktív módszerek átfedésben vannak a kooperatív módszerekkel. A három módszer közül kiemelten kezeljük a következőket, amelyek során mindig valós helyzetből kell kiindulni. •
Riport módszer: adott témakörben előzetes információgyűjtés után interjúk készítése.
•
Játékok: –
szituációs: mindig valós helyzetre kell épülnie,
–
kommunikációs játékok.
Értékelési formák Nevelő tevékenységünk során csökkenteni szeretnénk a passzív befogadás gyakorlatát. Fontos a tapasztalás, az önálló élményszerzés és véleményalkotás, helyzetfelismerés. Érték legyen az egészség fogalma, amelyért tenni is kell. Az értékelési formák közül kiemelkedik a szóbeli, amelynél hangsúlyos a pontos megfogalmazás, lényegkiemelés. Elsősegélynyújtásnál a gyakorlatban végrehajtott feladatokra irányuljon az értékelés. Az ellenőrzés bizalomra épüljön. Fontos az összefüggések megláttatása, az egészségnevelés eredménye nem mérhető egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Minőségfejlesztés Az iskola egészségnevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. A többi tantárgyhoz képest markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendszert az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szülőktől és a középfokú intézményektől kapott visszajelzések határozzák meg a további feladatokat. A program egy-egy fázisában a szülők, tanulók és a pedagógusok véleményéről az eddigi és a jövőbeni feladatok alapján összeállított kérdőívek alapján tájékozódnánk. Ezek meghatározhatják az előttünk álló feladatokat, kijelölhetné az újabb célokat. A mérésekről minden esetben dokumentációt készítünk majd. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és módszertani ismeretekben való fejlődést. Mindez az iskola továbbképzési programjába beépítve valósul meg. A szakmai fórumok egy része belső szervezésű és valamennyi tanítót és tanárt érint, külső intézményi keretben mindenki egyénre szabottan és érdeklődésének megfelelően képezheti magát.
2. 10. Iskolai környezeti nevelési program Környezetvédelemre, a környezetkultúra fejlesztésére, az egészséges életmód alakítására irányuló szemlélet és magatartásformálási koncepciónk. A környezeti nevelés iskolaprogramunk céljai: •
Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének
megakadályozására,
elősegítve
az
fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. (NAT)
élő
természet
•
Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé.
•
Érzékennyé tenni a környezet állapota iránt.
•
Bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.
•
Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása.
•
Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés.
•
Képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
•
Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség -
az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása,
-
az általános emberi egészségvédelem,
-
az ökológiai egyensúly fenntartása,
-
a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása,
-
minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez,
-
képessé válni az élethosszig tartó tanulásra.
Iskolai közösségünk feladatai: Biztosítani azt, hogy tanulóinkban alakuljon ki, illetve fejlődjön tovább: A környezetük iránti érzékenység. A környezet értékeinek felismerése, megőrzése és átadási szükséglete. A környezetükkel kapcsolatos állampolgári jogaik gyakorlásának ismerete és tevékenységköre. Tanulóink számára tevékenységünk során biztosítjuk, hogy: - bátorító és vonzó jövőképük alakuljon ki, és ezek a közös és személyes távlatok biztosítsák, hogy aktív résztvevőként éljenek, - az egészséges életmód szerinti és a harmonikus környezet alakítására irányuló életviteli jellemzőkkel rendelkezzenek, - a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulásuk, tudásuk és erkölcsi tartásuk legyen természetes belső erőforrásuk.
Környezeti nevelési iskolaprogramunkat 1992. szeptembere óta a KÖRLÁNC program szellemében alakítottuk. Iskolánk egésze a tanulás, fejlesztés, formálás színtere. Tevékenységünk során szakítottunk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás hagyományaival”. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk; a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. Tevékenységrendszerünk jellemzőiként: a nevelés-oktatás folyamatában komplex szemlélettel valósítjuk meg a tanórai, tanórán kívüli és iskolai foglalkozáson túli feladatainkat. Eredményességünk kulcsa a pedagógus, így a szemléletmód jellemzőit a nevelői feladatellátás egyes fázisaiban vizsgáljuk. • A tanulói tevékenységek tervezése során: Nevelőink rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai felkészültséggel és személyiségjellemzőkkel, melyek a környezettudatosság és együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. -
felkészülésüket
áthatja
az
együttműködésre
törekvés;
a
személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje egyensúlyának fenntartási igénye, -
tanulóink számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú,
személyes
tapasztalatszerzési
lehetőségeket
és
kommunikációs helyzeteket, -
lehetőséget teremtenek az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának,
-
olyan lehetőségeket biztosítanak, melyben a tananyag természetes valóságában tanulmányozható és élményt biztosít,
-
megszervezik az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják a
differenciálás
lehetőségeit
a
képességek
folyamatában. • A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítják: -
a tanulói kíváncsiság megőrzését,
-
az aktivitás fenntartását és megerősítését,
-
a tanulói belső motivációs bázis fejlesztését,
fejlesztési
-
az általános értelmesség és különleges adottságok felismerését, fejlesztését,
-
a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák folyamata felismerését, lehetőségeit, ezek kiválasztásának és kidolgozásának módjait,
-
az időt és lehetőséget: a meggondolásra, az új utak keresésére, a tévedések jogára és felülvizsgálatára,
-
az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás
folyamatának
tudatos
tervezésére,
megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. • Ellenőrző-értékelő tevékenységük jellemzői: - a bizalomra építve, az elért tudásszint megismerésére irányul az ellenőrzés, mely alapján biztosítható a további célmeghatározás: a tanulói feladat-ellátási kötelezettség magasabb foka, - mindig biztosított a javítás lehetősége, mely tükrözi a tanári lojalitást és a következetes igényességet is, - az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos egyértelmű információkat ad, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősíti a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat ad a továbblépéshez. A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében -
az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása,
-
a szociális képességek alakulása,
-
a beállítódások és értékorientáció fejlődése,
-
a csoporthelyzet megismerése,
-
a konfliktuskezelés módjai.
Osztályközösségek esetében -
a csoportviszonyok alakulása,
-
a közvélemény, a morális gondolkodás változása,
-
az informális kapcsolatrendszerek alakulása,
-
a tevékenységrendszer megismerése.
Tevékenységformák melyek céljaink megvalósítását szolgálják. A tanórák során: -
egyéni, páros és csoportmunkát szervezünk a tanórák döntő hányadában (életkor - tantárgy - téma függő szervezésben),
-
tanulmányi sétákon természeti megfigyelések és állapot-elemző megbeszélések történnek,
-
múzeumi órákon, intézménylátogatásokon az ismeretszerzés tanári, illetve nem tanár-szakértői vezetéssel folyik,
-
osztályfőnöki órákon megemlékezünk a környezetvédelem jeles napjairól,
-
iskolakertben végzett tevékenységeink: növénygondozás, faültetés, komposztálás megfigyelése,
-
tanteremben: növénygondozás, kisállattartás (hal, teknős, madár, hörcsög stb.) szelektív hulladékgyűjtés a környezeti tisztaság és esztétikum biztosításának folyamatos tevékenységei,
-
versek, mesék, rajzok, bábok készítése, kiállításokra, versenyekre való felkészülés,
-
önálló bemutatkozó programok: irodalmi összeállítások, színdarabok, tánc és ének bemutatók,
-
újrahasznosítással ajándéktárgyak készítése - ünnepségekre történő felkészülés (Anyák napja, Mikulás, karácsony, névnapok stb.),
-
gyűjtemények, albumok, pályázatok készítése, élménybeszámolók összeállítása: Levél.........-nak” címmel.
Tanórán kívüli tevékenységek: •
A környezetvédelmi jeles napok megünneplése -
Víz
világnapja,
Föld
napja,
Föld
hete,
Gyakorlós
napok
iskolaprogramjaiként, -
heterogén csoportszerveződés szerint, érdeklődés alapján, választott programokon vesznek részt tanulóink.
Kínálatunk igen sokrétű:
-
a tudományok területéről: csillagászat, régészet, várostervezés, múzeológia, geológia, kertépítést, stb.
-
a művészetek sorából: szépirodalom, képzőművészet, ének, zene, tánc, építészet, film, videó, színjátszás,
-
a sporttevékenységek közül az: íjászat, evezés, barlangászat, hegymászás stb. ismertetése,
-
foglalkozások megismertetése: virágkötő, állatorvos, kosárfonó, fazekas, kisállatkereskedő, kovácsmester, kozmetikus, matróz,
-
divatáru-kereskedő,
sporteszköz-kereskedő,
dietetikus,
stb.
meghívásával, -
feladatellátásra szerveződő csoportok alakulnak: hidegtálkészítők, salátabár kínálat készítése, virágkötés, csuhéfonás, makettkészítés, aszfaltrajzverseny,
sportversenyek,
divatbemutató, irodalmi színpad,
tanár-diák
meccsek,
táncbemutató stb.
A tudományok, művészetek, sport és a foglalkozások megismertetése a terület kiváló művelőjének meghívásával, személyes tanuló (nem pedagógus) felnőtt találkozás során történik. Ezek a találkozások meghatározó élményeket jelentenek, és új ismereteket adnak tanulóink és pedagógusaink számára is. Az egész napos, változatos programkínálat biztosítja: -
tanulóink számára: a „nem iskolás” ismeretszerzést; az élmény által megerősített gyors, tartós befogadást; az aktivitás természetes élethelyzeteinek megismerését, elismerését és elvárását,
-
nevelőink ezekben az oldott, nevelő-tanító helyzetekben módot teremtenek és találnak: tanítványaink személyiségjellemzőinek sokrétű megismerésére és a tanító-tanulói kapcsolat személyessé, elmélyültté tételére.
A meghívott személyiségekkel olyan tartós, tanórán kívüli programszervezésekre nyílik alkalom, melyek a tananyag feldolgozása során és az osztályok életében új lehetőségeket teremtenek: - múzeumi órák, irodalom óra író meghívásával, történelem óra régész részvételével, osztálydíszítés dekoratőr szülő instrukcióival stb. A feladatellátásra szerveződő csoportok megélik az alkotás és az elismertség örömét; az iskolaközösség előtti bemutatkozás az igényességre, felelősségre, fegyelemre buzdítja és edzi tanulóinkat.
E programjaink olyan nevelő és tanító élethelyzeteket biztosítanak iskolaközösségünk számára, melyek feltétlenül szükségesek és mással nem helyettesíthetők. A programokat a szervező nevelő: a tanulók és a kollégák javaslatainak figyelembevételével állítják össze. Gondosan elkészített forgatókönyv biztosítja a látszatra kötetlen, valójában sokrétű szervezőmunkát megkívánó, minden kollégát mozgósító programokat. •
Bekapcsolódás
városi,
megyei,
országos,
regionális
természetismereti
vetélkedőkbe, versenyekbe •
Környezetvédelmi akciók szervezése: -
papírgyűjtés évi két alkalommal (őszi, tavaszi)
-
veszélyes hulladékok elszállítása (száraz elem)
-
hasznos
tevékenységek
az
iskolaudvaron
a
Takarítási
Világnap alkalmából •
Egészségvédő és környezetvédő szokások kialakítása: - előadások szervezése meghívott előadókkal (fogápolás; tisztálkodás; a dohányzás, a drog- és alkoholfogyasztás megelőzése; szelektív hulladékgyűjtés; komposztálás; alumínium újrahasznosítás stb.)
•
Bekapcsolódás a települési környezet szépítésébe - részvétel az önkormányzat által szervezett városszépítési, takarítási akciókon (Tiszta környezettel az Európai Unióba; Föld napi nagytakarítás, városvédő tábor stb.)
•
Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel - Belvárosi Plébánia, hittantábor, cserkésztábor, múzeumi órák a Duna Múzeumban, tanösvény látogatása a Duna- Ipoly Nemzeti Parkban, a víztisztítás megfigyelése a VÍZMŰ-nél, részvétel a Környezetkultúra Egyesület programjain.
•
Kiállítások rendezése: - nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat rendezünk az iskola Sziget Galériájában
•
Az osztálykirándulások - gyalogtúrák, kerékpártúrák: -
a természeti és épített környezet megismerését szolgálják,
-
védelmének módjait tudatosítják és gyakoroltatják is.
Emellett:
-
az osztályközösség összetartó erejét növelik és
-
a tanulói személyiség fejlődését oldott légkörben, a társaskapcsolatok rendszerében biztosítják.
•
Nyári táborok: -
sporttábor: 30-40 fő számára, melyre a jelentkezés önkéntes. A sportban fejleszthető testi és technikai képességeken túl, az életmód alakítására is kiváló lehetőséget biztosít,
-
nyelvi tábor,
-
képzőművészeti tábor,
-
szemléletformáló és közösségfejlesztő tábor (Mogyoróhegy).
2. 11. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 1. Alapfelszerelések és eszközök: -
írásvetítő
-
diavetítő
-
televízió
-
kazettás magnetofon
2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Képek betűkártyák - Hívóképek - Írott és nyomtatott ABC (falikép) - Helyesírási szótár (3 db) - Írói arcképcsarnok • Fali tablók
- Bábok (saját készítésű síkbábok) - Betűsín - Gyermeklexikonok - Értelmező kéziszótár - Szólások közmondások könyve - Helyesírási szabályzat és szótár
•
Szavak alakja, jelentése
- Szép- és ismeretközlő irodalom
•
A szó
- Szerepjátékokhoz jelmezek, eszközök
•
A mondat
- Nyelvtani applikációs készlet
•
Igék
•
A teljes hasonulás
•
Az állítmány fajtái
•
Szófajok
•
A hangok felosztása
•
Fogalmazási műfajok
•
Írói életrajzok
•
Történelmi időegyenes
•
Történelmünk eseményei, nagy
- Applikációs képek - Főnév oktatócsomag - Idegen szavak és kifejezések szótára - Szinoníma szótár - Képes történelem sorozat - Saját készítésű falitáblák (szófajok) - Kis és nagybetűs írott ABC (falikép) - Bábok - Saját készítésű képek, táblázatok
alakjai
3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: •
Űrmértékek
•
Szöges lyukas táblák
•
Számkártyák
•
Babilon
•
Színes rudak
•
Kéttányéros mérleg súlysorozattal
•
Demonstrációs óra
•
Mértékátváltások (falitáblák)
•
Logikai készletek
•
Szorzótáblák (faliképek)
•
Pálcikák és korongok
•
Táblai vonalzó, körző
•
Számfogalom kialakításához
•
Hőmérők
használt képsor
•
Kockamozaik
•
Méterrúd
•
Síkmértani modellező készlet
•
Saját készítésű számegyenesek,
•
Dienes készlet
képek 4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Oktatótáblák (térképszerű, függeszthető)
Szobai hőmérő
•
Idő
Borszeszégő
•
Erdő
Nagyító
•
Vízpart
Homokasztal
-
Földgömb (tanulói, tanári)
-
Ásványok
-
Vízhőmérő
-
Tanulói kísérleti tálca (1 db)
Saját készítésű szemléltető eszközök Iskolai iránytű Magyarország domborzati térképe Környezetismeret transzparens készlet
5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Ritmuseszközök
6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Diapozitívek
Diavetítő
Óváriné- Furján Rita: Képek
Vetítővászon
könyve 7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Olló, kés, vonalzó
Szövőkeret (30 db)
Építőkocka
Mintázó eszközök (20 db)
Csiszolópapír
Építőelemek (30 db)
Kalapács
Kúpos fogó (20 db)
Harapófogó (20)
Laposfogó (20 db)
LEGO készlet (10 db) 8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Síp
Karika 20 db
Ugrókötél 20 db
Jelzőszalagok 10 db
Kislabda 20 db
Ugrószekrény 1 db
Gumilabda 20 db
Dobbantó 1 db
Tornapad 3 db
Tornaszőnyeg 4 db
Tornazsámolyok 6 db
Bordásfal 10 db
Medicinlabda 10 db
Mászókötél 5 db Mérőszalag 1 db
9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Térkép (irodalomtörténeti) (3 db)
Videofilmek: Heltai: Néma Levente
Írói arcképsorozat (3 db)
Katona József: Bánk,bán
Magyar értelmező szótár
Toldi
(5 db)
Moliere: Képzelt beteg
Szinoníma szótár (5 db)
Tüskevár
Helyesírási tanácsadó szótár (5db)
Jókai Mór: Aranyember
Életrajzi lexikon (5 db)
A Pál utcai fiúk
Helyesírási szabályzat és szótár
Arany: A walesi bárdok
(20 db)
Lúdas Matyi (rajzfilm)
Világirodalmi lexikon 1 db
Egri csillagok (film)
Hanganyag (hangkazetta, CD)
Mikszáth: Szent Péter
Mitológia és bibliai történetek Versek (Petőfi, Arany) Egri csillagok (részletek) Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig Könyv: Igeidők – igemódok – Szórakaténusz
esernyője (film) Mikszáth prózája Liliomfi (film) Petőfi: Percei átváltozások Egy magyar nábob (film) Kárpáti Zoltán (film) A kőszívű ember fiai Légy jó mindhalálig (film)
Költőink válogatott verses kötetei Így élt … sorozat Magyar nyelvemlékek
10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitérkép:
Az 1848/49-es szabadságharc
Az ókori Kelet
Európa a XIX. Században
Az ókori Görögország
Európa 1815-1849.
A Római Birodalom
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben
Magyarország X-XI. sz.
Európa a II. világháború idején
A magyar népvándorlás és a honfoglalás Európa Nagy Károly korában
Videokazetta: Az ókori Hellász I-VIII. Középkor I-V.
Magyarország a korai
Jézus élete
feudalizmus idején
Kiegyezés
A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. Sz. elejéig A tatárjárás Magyarországon
Honfoglalás I. II. III. Alattvalók és királyok I-V. Fejezetek a Rákóczi szabadságharcból
1241-42. Magyarország 1526-1606. A feudális Magyarország a XV. Században A népvándorlás A trianoni béke következményei Rákóczi szabadságharc
11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tanári Kincsestár
2 db CD-s sztereó magnó
Saját készítésű szemléltető
Tankönyvek, tanári kézikönyvek,
eszközök Gyerekek által készített poszterek,
kazetták (Chatterbox 1-4, Open Doors 1-2)
plakátok 12. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tematikus képek
Tanári Kincsestár – német
Nyelvtani táblázatok:
Saját készítésű szemléltető
A névelő A főnév szótári alakja Időbeli, módbeli segédigék Erős ige ragozása A személyes névmás Az elöljárószó
anyagok Magnók, kazetták, CD-k
A melléknév ragozása A főnév ragozása A birtokos névmás 13. A felső tagozat matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Színes rudak készlete Színes rudak applikációs készlete (saját készítésű) Korongok az egész számok tanításához (saját készítésű) Számegyenes (saját készítésű)
Szögpárok (falikép-saját készítésű) Testek (hasábok,henger,kúp,gúla) Testek felszíne, térfogata (faliképsaját készítésű) Pitagorasz tétele+bizonyítása
Koordináta-rendszer (fólia)
(applikációs képek-saját
Helyiérték-táblázat (fólia)
készítésű)
Sík és mértani modellező készlet (saját készítésű) Síkidomok kerülete, területe
Táblai vonalzók Táblai körző Táblai szögmérő
(falikép- saját készítésű) Kétkaros mérleg+súlysorozat Űrmérték sorozat Kocka, téglatest (saját készítésű)
14. Informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Számítógép (15 db) AMPTRON 3755 MR alaplap
Linux server (1db) AMPTRON 3755MR alaplap
133 MHz, VGA
133 MHz, VGA (64bit)TNT2
(64bit)TNT2 32 MB, SND,
32 MB, SND, 56Kmod,
56Kmod, 100LAN alaplap.
100LAN alaplap
Intel celeron 667 MHZ FCPGA CPU RAM 256MB
Intel PIII 866 MHz FCPGA CPU RAM 1GB
1,44 MB floppy
CD ROM 52x
Ház minitorony
1,44 MB floppy
Billentyűzet magya
Winchester 60GB Maxtor 7200
Egér Monitor Belinea 15” 102010 Server számítógép (1 db) ABIT VIA 694 VP6 RAID dual S370proceszoros
rpm Ház minitorony Billentyűzet magyar Egér Monitor Belinea 15” 102010
alaplap CPU 2x850 MHz celeron Winchester 60GB Maxtor 7200rpm LG 16/40 IDE DVD LG 112/8/32 CD író VGA (64bit) 32 MB Greative SB Live 5.1 100LAN hálózati kártya Monitor Belinea 15” 102010
15. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitérképek
Homokasztal
Magyarország
Földgömbök (5 db)
A Föld domborzata
Diafilm sorozat 5-8. oszt.
A föld felszíne
Írásvetítő fólia – sorozat 5-8.
Afrika domborzata
osztály
Ausztrália és Óceánia
Kőzetgyűjtemény
Észak-Amerika
Iránytűk (15 db)
Dél-Amerika
Térképjelek
Ázsia domborzata
Vaktérkép sorozat 5-8. osztály
Európa domborzata Európa országai Közép-Európa A Föld országai
16. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Mágnes rúdpár fatokban
Mikolacső
Táblai mágnes 25 mm-es
Rugós erőmérő
Fizikusok arcképcsarnoka
Kétkarú emelő
(faliképek) Mechanikai eszközkészlet (tanulói) Hőtani eszközkészlet (tanulói) Elektronosságtani eszközkészlet (tanulói)
Karos mérleg + súlysorozat Hőmérő Elektrovaria (tanári bemutató készlet)+áramátalakító Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel)
Fénytani eszközkészlet (tanulói)
Mérőműszer (VOLTAX)
Alapkészlet a fizika tanításához
Transzformátor modell
(6-8. osztály) Elektron Csengőreduktor Dugaszos ellenállásszekrény Írásvetítőfólia-sorozat (saját
Emeltyűs pirométer (hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet) Motorminták (kétütemű, négyütemű) Részecske modell (saját készítésű
készítésű) 17. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: kézi nagyító (15 db)
Falitablók:
mikroszkóp (10 db)
A lomblevél működése
metszettároló, metszetek
A növények élettartartama
juhkoponya
Falitérképek:
sertéskoponya
Nemzeti parkjaink
macskakoponya
A Föld domborzata
lábtípusok
Magyarország domborzata
Emberi csontváz Emberi torzó Szem modell VHS kazetták: Élet a Földön Az élet kialakulása 18. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kézi nagyító (15 db)
Falitérképek:
Mikroszkóp (10 db)
Magyarország
Metszettároló – metszetek
A Föld domborzata
Juhkoponya
Európa domborzata
Madárcsontváz
Európa országai
Emlős csontváz
Kárpát-medence domborzata
Hal csontváz
Nemzeti parkjaink
Béka csontváz
Ázsia domborzata és vizei
Szarvas, őz agancs
Afrika domborzata és vizei
Szarvasmarha koponya
Észk- és Dél Amerika
Lábtípusok
domborzata és vizei
Rovarok felépítése – (dobozos)
Ausztrália és Új Zéland
Falitabló:
domborzata
Növények élettartama Megporzás, megtermékenyítés, mag
VHS kazetták: Földrajz I. (televideo) Magyar tájak (körösök vidéke,
Kőzetgyűjtemény
Hortobágy és környéke)
Iránytű (15)
Magyar tájak (Mecsek,
Hőmérő (2)
Ormánság, a Villányi hg.)
Földgömb (3)
Magyar tájak ( Mátra,
Életközösségek:
Dunakanyar, Aggteleki karszt)
Kis növényismeret (Reflektor
Ki lakik itt? (Iskola video)
kiadó)
Jó étvágyat! (Iskola video)
Erdő mélyén (Reflektor kiadó)
Születések I-II. (Iskola video)
Vadvirágos réten (Reflektor
Ki van a tojásban? (Iskola
kiadó)
video)
Vizek mentén (Reflektor kiadó)
Ragadozók és áldozatok
Magyarország állatvilága
(Iskola video)
(Televideo) 19. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kémcsövek
Égető kanál
Főzőpoharak
Frakcionáló lombik
Óraüvegek
Csiszolatos gázfejlesztő készülék
Borszeszégők
Gumicső
Kémcsőfogók
Gumidugó
Lombikfogók
Gyújtópálca
Vasháromlábak
Kalapács
Azbesztes dróthálók
Acélszike
Kísérletező tálcák
Kémcsőmosó kefe
Dörzsmozsár törővel
Kristályosító csésze
Analitikai mérleg súlysorozattal
Óraüveg
Kémcsőállvány
Porüveg
Bunsen állvány
Mágnes patkó
Szűrőkarika
Törlő ruha
Bothőmérő
Acél spatula
Üvegtölcsér
Védő
Mérőhenger
Szemüveg
Gázfelfogó henger
4 db a törvényi előírásoknak
Erlenmeyer lombik
megfelelő hulladékgyűjtő Üvegkád Üvegcsövek
20. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pianínó
- Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek,
A kerettantervben szereplő
eszközök
zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD
lemezen
21. Felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Műanyagtestek: szögletes és forgástestek Képsíkrendszer: vetületi ábrázoláshoz
Videofilmek: A román stílus A gótika Reneszánsz kor
Táblai körző
XIX. Sz. művészete
Táblai vonalzó
XX. Sz. művészete
Fa kocka és téglatestek
Pásztorkodás a Hortobágyon
Diaképek: V-VIII. osztály
Kaleidoszkóp
Diakereketek
Színkörök (2 db)
Konyhai edények (5 db)
Kancsók és vázák (10 db)
22. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fareszelő lapos 25x200 (20 db) Fareszelő gömbölyű 10x200 (4 db) Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db) Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15 db) Vasreszelő ∆ alakú (15 db) Laposfogó (20 db) Illesztőfűrész (20 db) Vasfűrész
Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db) Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db) Kézi fúró (amerikáner) (8 db) Lemezvágó olló (15 db) Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db) Szerelő készlet, gépelemek tanításához (10 db) Elektromos szerelőkészlet I-II.
Fonalfűrész + asztalka
(10-10 db)
Forrasztópálca (3 db)
Pontozó (15 db)
KRESZ oktató tábla (1 db)
Csavarhúzó (15 db) Papírvágó olló (15 db)
23. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ugródomb (1 db)
Medicinlabdák (20 db)
Magasugrómérce (1 pár)
Ugrálókötél (20 db)
Magasugróléc (1 db)
Kézi súlyzók (10 db)
Maroklabda (10 db)
Mászókötél (5 db)
Súlygolyó 3 kg (1 db)
Kézilabda (5 db)
Súlygolyó 4 kg (1 db)
Focilabda (5 db)
Tornaszekrény (1 db)
Kosárlabda (15 db)
Gyűrű (1 db)
Gerenda (1 db)
Dobbantó (1 db)
Tornazsámoly (4 db)
