PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM VITÉZ JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM VITÉZ JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

HELYI TANTERV

A nevelőtestület elfogadta: 2004. 05. 28. A fenntartó jóváhagyta: 2004. 06.15. Módosítva: 2007. 11. 16. Szakértői véleményezés: 2004. 08. 14.

ESZTERGOM Tartalom

Az iskola egyes évfolyamain használatos tantervek

3

A törvény által biztosított órakeretek

4

Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai

10

Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára

13

- Célok és feladatok

14

- Kiemelt fejlesztési feladatok

15

- Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

19

Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára

20

- Célok és feladatok

20

- Kiemelt fejlesztési feladatok

21

- Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

29

A nem szakrendszerű oktatás helyi rendszere

30

Nemzetiségi német oktatás

34

- Német hon- és népismeret

35

-

37

A nemzeti kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

- Kerettanterv az 1-4. évfolyam részére

38

- Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

40

- Kerettanterv az 5-8. évfolyam részére

41

- Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

42

A tankönyv-taneszköz kiválasztás elvei

43

Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

43

Az iskolára jellemző továbbhaladási periódus

44

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

45

Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai

50

A magatartás és szorgalom értékelése

50

A tanulók fizikai állapotának mérése

54

A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb

60

intézkedések

2

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

Évfolyam Tanév

1.

2.

3.

4.

Kezdő szakasz 2

5.

6.

7.

Alapozó szakasz

8.

Fejlesztő szakasz

Bevezető szakasz

2004/2005

H2004

HK2003

HK2001

HK2001

HK2003

HK2003

2005/2006

H2004

H2004

HK2003

HK2001

HK2003

HK2003

HK2001

2

HK2

HK2001

2

003 2006/2007

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

201

HK2003 2

HK2

2

003 2007/2008

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

003

HK2

2

003 H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

003

HK2

2

003 H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2

HK2003 2

2009/2010

HK2

HK2003 2

2008/2009

HK2

H2004

HK2 003

HK2003 2

HK2 003

2010/2011

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

2011/2012

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2001 = (a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv) HK2003 = (a 2003-ban bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított -2001-ben bevezetett- helyi tanterv) H2004 = (a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az OM által 2004ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004.szeptemberétől érvényes helyi tanterv)

3

A törvény által biztosított kötelező órakeret: évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

20

20

22,5

22,5

25

25

27,5

27,5

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

2003.IX.1 -ig KT.mód. szerint

A törvény által biztosított nem kötelező órakeret: Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2

2

2,25

2,25

6,25

6,25

8,25

8,25

2

2

2

2,25

5,625

5,625

7,5

7,5

Nem kötelező órakeret 2003. szept. 1-ig Nem kötelező órakeret 243/2003 (XII.17)K.r. 7.§

Az egyéni foglalkozások órakerete (1 – 8. évfolyam): óraszám

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

5%

6%

7%

8%

9%

10%

11%

12%

8,875

10,65

12,245

14,2

15,975

17,75

19,525

21,3

Alap 177,5

4

A fenntartó által biztosított órakeret:

hittan emberismeret

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

csoportbontás felzárkóztatás

1

1

1

1

A fenntartó által biztosított órakeretben a tanulók számára kötelezően választandó tantárgy a hittan vagy az emberismeret. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A nem kötelező órakeretből megoldásra kerülő feladatok: Csoportbontás: 3.-4. évf. angol

12 óra

1.-4. évf. technika

12 óra

5.-8. évf. angol

24 óra

A mindennapi testmozgást biztosító órák (sporttörvény): Sportjátékok alapjai 1.-4. évf.

4 óra

5.-8. évf.

4 óra

Szabadidősportok 1.-4. évf.

4 óra

5.-8. évf.

4 óra

Tánc, mozgás 1.-4. évf.

4 óra

5.-8. évf.

4 óra

5

A nemzetiségi fejkvótából biztosított órák: Csoportbontás 1.-4. évf.

20 óra

5.-8. évf.

20 óra

Nemzetiségi kultúra ápolása (ének, tánc) 1.-4. évf.

4 óra

5.-8. évf.

4 óra

Nyelvvizsga előkészítő

1 óra

6

VJRKTF Gyakorló Általános Iskolája 2007. szeptember 1.

Osztály

Óratervi órák Kt.52.§(3)

Nemzetiségi osztály Kt.52.§(4)

Pedagógus igény

(10%) 1.a 1.b 1.c 2.a 2.b 2.c 3.a 3.b 3.c 4.a 4.b 4.c 5.a 5.b 6.a 6.b 7.o 8.o Összesen:

20 22 20 20 20 22 20 20 22 22,5 22,5 24,75 22,5 24,75 22,5 24,75 27,5 27,5 195,25

210

0,91 1,00 0,91 0,91 0,91 1,00 0,91 0,91 1,00 1,02 1,02 1,125 1,02 1,125 1,02 1,125 1,25 1,25 18,415

Tanórán kívüli tevékenységre, csoportbontásra felhasználható óratömeg Kt.52.§(7) Kt.52.§(11) Fenntartói Összesen Pedagógus (2007 ->9% órakeret igény (1-4.o 10% 2008 ->10% 5.-6.o 25% 2009 ->11% 7.-8.o 30%) 2010 ->12%) 2 1,8 3 6,8 0,31 2,2 1,98 3 7,8 0,33 2 1,8 3 6,8 0,31 2 1,8 3 6,8 0,31 2 1,8 3 6,8 0,31 2,2 1,98 3 7,18 0,33 2 1,8 3 6,8 0,31 2 1,8 3 6,8 0,31 2,2 1,98 3 7,18 0,33 2,25 2,025 3 7,275 0,33 2,25 2,025 3 7,275 0,33 2,475 2,228 3 7,703 0,35 5,625 2,025 4 11,65 0,53 6,188 2,228 4 12,416 0,56 5,625 2,025 4 11,65 0,53 6,188 2,228 4 12,416 0,56 8,25 2,475 4 14,725 0,67 8,25 2,475 4 14,725 0,67 65,701 36,474 60 162,175 7,38

405,25 Napközi Könyvtár Galéria Menzaügyelet Összesen

161 22 2 2 187

7 1 0,09 0,09 8,18

Órakedvezmények

116

5,27

Összes óratömeg Pedagógus létszám Összes óratömegből túlóra

7

754,425 39,245 16,5

Összes pedagógus igény 1,22 1,33 1,22 1,22 1,22 1,33 1,22 1,31 1,33 1,35 1,35 1,475 1,55 1,685 1,55 1,685 1,92 1,92 25,795

PPKE Vitéz János Gyakorló Általános Iskola 2008. szeptember 1.

Osztály

Óratervi órák Kt.52.§(3)

Nemzetiségi osztály Kt.52.§(4)

Pedagógus igény

(10%) 1. 1. 1. 2. 2. 2. 3. 3. 3. 4. 4. 4. 5. 5. 6. 6. 7. 7. 8. 8. Összesen:

20 20 22 20 20 22 20 20 22 22,5 22,5 24,75 22,5 24,75 22,5 24,75 25 27,5 25 27,5 195,25

260

0,91 0,91 1,00 0,91 0,91 1,00 0,91 0,91 1,00 1,02 1,02 1,125 1,02 1,125 1,02 1,125 1,14 1,25 1,14 1,25 20,695

Tanórán kívüli tevékenységre, csoportbontásra felhasználható óratömeg Kt.52.§(7) Kt.52.§(11) Fenntartói Összesen Pedagógus (2008 ->10% órakeret igény (1-4.o 10% 2009 ->11% 5.-6.o 25% 2010->12%) 7.-8.o 30%) 2 2 3 7 0,32 2 2 3 7 0,32 2,2 2,2 3 7,4 0,34 2 2 3 7 0,32 2 2 3 7 0,32 2,2 2,2 3 7,4 0,34 2 2 3 7 0,32 2 2 3 7 0,32 2,2 2,2 3 7,4 0,34 2,25 2,25 3 7,5 0,34 2,25 2,25 3 7,5 0,34 2,475 2,475 3 7,95 0,36 5,625 2,25 4 11,875 0,54 6,188 2,475 4 12,663 0,58 5,625 2,25 4 11,875 0,54 6,188 2,475 4 12,663 0,58 7,5 2,5 4 14 0,64 8,25 2,75 4 15 0,68 7,5 2,5 4 14 0,64 8,25 2,75 4 15 0,68 80,701 45,525 68 194,226 8,86

455,25 Napközi

161

7

Könyvtár Galéria Összesen

22 2 185

1 0,09 8,09

Órakedvezmények

118

5,36

Fenntartói órakeretből a hittan-emberismeret órák száma:

Összes óratömeg Pedagógus létszám Összes óratömegből túlóra

8

40

834,476 43,005

Összes pedagógus igény 1,23 1,23 1,34 1,23 1,23 1,34 1,23 1,23 1,34 1,36 1,36 1,485 1,56 1,705 1,56 1,705 1,78 1,93 1,78 1,93 29,555

AZ ISKOLAI NEVELÉS – OKTATÁS ALAPVETŐ CÉLJAI Az iskolai műveltség tartalmának irányadója a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Mindegyiknek részét képezi például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció: Magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában a családi és a szabadidős tevékenységekben. Feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nye3lvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nam irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezzék azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásba kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Idegen nyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető, fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül az egyén szükségleteinek megfelelően. Feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az ehhez szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és –alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Matematikai kompetencia: A matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. Kialakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. Felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Feltételezi a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat.

9

Az egyén rendelkezzék azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Természettudományos kompetencia: Készségeket és képességeket jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Feltételezi a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának ismeretét. Az egyén tudja gyakorlatias módon alkalmazni tudását új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében. Képes legyen cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. Digitális kompetencia: Felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása, cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az Interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás: Azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást, támogatást. Az egyén legyen képes a közös munkára és tudásának másokkal való meghosztására, saját és mások munkájának értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Szociális és állampolgári kompetencia: Felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az egyénnek rendelkeznie kell saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, értenie kell az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Feltételezi a közügyekben való hatékony együttműködést, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritást és érdeklődést. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Segíti az egyént a mindennapi életben –a munkahelyén is- abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Alapját képezi

10

azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Magában foglalja az esztétikai megismerés, ill. elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, ill. a média segítségével, ideértve az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, tervek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót, s a mozgóképet. Feltételezi a helyi, nemzeti, európai és egyetemes kulturális örökség, a főbb művészeti alkotások, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmód ismeretét. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

11

KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZÁRA (1-4. évfolyam)

12

Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A

tanítási

tartalmak

feldolgozásának

folyamatában

-

élményszerű

tanulással,

problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek

célszerűen

kialakított

rendszerében

fejleszti

a

kisgyermekben

a

felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

13

Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A kezdő iskolaszakasz bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is teremtsen feltételeket. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az európai azonosságtudat, az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, mert a gyerek olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába jut, amely a későbbiekben utat nyithat és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez. 14

Környezeti nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos magatartás formálásához. A kisiskolások környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése A bevezető és a kezdő iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól. A különböző nyelvhasználati módok tanulásának pszichológiai és szociokulturális feltételeiben igen jelentős eltérések tapasztalhatók a tanulók körében. Ezért súlyos hiba, ha a tanítás feszített tempójú, egységes haladási ütemet vár el a tanulóktól, nincs tekintettel eltérő jellemzőikre, fejlesztési szükségleteikre. Az olvasás és az írás, valamint a szövegalkotás tanulásának kezdeti időszakában a szokásosnál is nagyobb szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. Ilyen módon érhető el, hogy az olvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés élmény, örömteli tevékenység lehessen a gyermeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést arra, hogy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépés az a tapasztalat, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt nyújthat, hanem ismeretforrás is, s az így megszerzett tudás felhasználható újabb feladatok megoldásához. Az anyanyelv emeltebb igényű használatának megalapozása is kisiskolás korban veszi kezdetét az ösztönös nyelvhasználat tudatosítási folyamatainak beindításával.

15

A

kommunikációs

kultúra

korunkban

nélkülözhetetlen

összetevője

a

különféle

ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai megtapasztalása, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása a számítógép elemi szintű kezelésének megismerésével. Tanulás Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával,

új

helyzetekben

való

felhasználásával

fejleszthető

leginkább.

E

tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.) is. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. 16

A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó

szerepjátékok,

magatartásformák,

személyközi

kapcsolatok

elemzése,

modellezése konkrét esetek kapcsán), attitűdformálás, magatartási minták közvetítése a cél. Továbbá olyan személyiségvonások fejlesztése, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. feladattudat, a gyermek önmagáért és környezetéért érzett felelőssége, az együttműködés képessége,

a

közösség

ügyei

iránti

érdeklődés,

figyelem

és

tenni

akarás,

a

véleménynyilvánítás igénye, a tolerancia, a türelem alapjai). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.

17

Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma Tantárgy

1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv

4

4

3,5

3

Magyar irodalom

4

4

4

4

2

3

Idegen nyelv

(választható) Matematika

4,5

4,5

4

3,5

Informatika

-

-

-

1

Környezetismeret

1

1

1,5

2

Ének-zene

1

1

1,5

1

Rajz és vizuális kultúra

1,5

1,5

1,5

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

3

Tanulói óraszám

20

20

20+2

22,5

1 1

1 1

1 1

1 1

1

1

1 2 1

1 2 1

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

Összesen Hittan Emberismeret Tehetséggondozás rajz drámajáték matematika Felzárkóztatás

matematika magyar

Napközi

22,5 óra/hét/csoport

18

KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5–8. évfolyam)

Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Az 5-6. évfolyamon – az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékére. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és

19

kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ezekben a szakaszokban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. Az 5-8. évfolyam, szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

Kiemelt fejlesztési feladatok

A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését.

Énkép, önismeret

A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és

20

újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására.

Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi

személyiségek,

tudósok,

feltalálók,

művészek,

írók,

költők,

sportolók

tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott

21

társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának, s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Ezek elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, ill. az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés Azt iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Fontos, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Az iskolai nevelés során kellő figyelmet kell fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni 22

az okos gazdálkodás képességének kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez

úgy

valósítható

meg,

ha

a

különös

figyelmet

fordítunk

a

tanulók

természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

23

Információs és kommunikációs kultúra

Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Tanulás tanítása

A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. 24

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig

tartó

tanulás

eszközeinek

megismerése,

módszereinek

elsajátítása;

az

alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. 25

Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkoholés

drogfogyasztás,

rossz

táplálkozás)

kialakulásának

megelőzésében.

Segítsék

a

krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a 26

valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség,

amelyek

elősegíthetik,

hogy

a

tanulók

kipróbálhassák

képességeiket,

elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmiállampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével.

27

Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma Tantárgy

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv Magyar irodalom (dráma) Történelem és Állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és méidaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Osztályfőnöki Egészségtan Tanulói óraszám Összesen Hittan Ember és társadalomismeret, etika Emberismeret Ember és társadalomismeret, etika Tehetséggondozás Matematika Drámajáték Környezetvédelem Informatika Háztartástechnika Angol Rajz Énekkar Tanulószoba

2 2

2 2

1,5 2

1,5 2

2

2

2

2

3 4 0,5 2

3 3 1 1,5

3 3 1

3 3 1

1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1

1 1,5

1 1,5

1,5 1,5 1 1

1 2,5

1 2,5

1 2,5

0,5 2,5

1

0,5

0,5

22,5

0,5 0,5 22,5

24,5

24,5

1

1

0,5 0,5

0,5 0,5

1

1

0,5 0,5

0,5 0,5

2 2

2 2

2

2

1

1

3 1 1 1

3 1 1 1

3 2 15 óra/hét/csoport

28

A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS HELYI RENDSZERE (5.-6. évfolyam) Törvényi háttér: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 2003. évi LXI. És 2006. évi LXXI. Törvények által történt módosítása következtében az alapfokú oktatás-nevelés alapozó szakaszában, azaz az 5-6. évfolyamon a kötelező és nem kötelező tanórákra fordítható időkeret 25-50 %-ában nem szakrendszerű oktatást kell biztosítani. A 133.§ (1) bekezdése kimondja, hogy az ötödik évfolyamon először a 2008/2009. tanévben, majd ezt követően felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. A 17.§ (8) bekezdése szerint nem szakrendszerű oktatásban a tanár, ill. az adott tantárgyhoz kapcsolódó szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanító akkor taníthat, ha legalább 120 órás pedagógus-továbbképzés, vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés során elsajátította a 6-10 éves ill. 11-12 éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges pedagógiai és pszichológiai ismereteket. 128.§ (20) Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013. tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az 1-4. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon. A képzési forma célja: • Az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek megalapozása. • Az alapozó funkciók hatékonyságának növelése. • Zökkenőmentes átmenet biztosítása az alsó és felső tagozat között. Kiemelt fejlesztési területek: A helyi, tantárgyi tantervek (5-6. évfolyam) átdolgozása során kiemelt figyelmet kell fordítani a következőkre: • Az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására. • Az információszerzés és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új megközelítésben alkalmazás) képességének fejlesztése. • A kommunikációs képességek (pl.: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítése. • A szociális kompetenciák fejlesztése. • A térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás. • Az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra megfelelő kiaknázása. Kiemelten fejlesztendő alapkészségek valamennyi tantárgyból: • Olvasáskészség (szövegértő, élményszerző olvasás, optimális használhatóságú olvasástechnika) • Íráskészség (írásbeli közlés és kifejezés „kiírt” íráskészséggel) • Elemi számolási készség (számírási készség, mértékegységváltások, négy számolási alapművelet) • Elemi rendszerező képesség (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer formális szintje, elemi kombinatív képesség)

29

Elvárt eredmények a nem szakrendszerű oktatásnak az alapozó szakaszra történő kiterjesztésétől: • Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása. • A tanulói hatékonyságot fokozó tanulásszervezési technikák megismerése, begyakorlása. • A tanulás belső motivációjának megerősödése. • A tanulásban tanúsított aktivitás eredményjavító szerepének növekedése, metakogníció. • Az előzetes ismeretek eredményesebb mozgósítása. • A problémamegoldási képesség komplex feladatok adta fejlesztése. • Az egyéni képességek sikeresebb kibontakoztatása. • Az információs és kommunikációs technikák eredményesebb alkalmazása. • A tanulási nehézségek sikeresebb feltárása, egyéni bánásmód adta intenzívebb fejlesztési lehetőség, esélykülönbségek csökkentése. A nem szakrendszerű képzés 5.-6. évfolyamon történő megszervezésének feladatai: A nem szakrendszerű oktatás során az iskola igyekszik biztosítani az eltérő fejlettségi szinteken lévő tanulói számára az optimálisabb képzési környezetet. Az ebben a struktúrában kialakítandó tanulásszervezés biztosítja a tanulók számára a gondosan megszervezett differenciálás lehetőségét, amely peremfeltétele annak, hogy a társaikhoz és az optimális tantervi követelményekhez képest lemaradó tanulók felzárkózzanak és meghatározott időn belül elérjék a helyi tanterv elvárt követelményszintjét. Alapelvek: Tanulóközpontú, differenciálást biztosító didaktikai módszerek. Az életkori sajátosságokat maximálisan figyelembe vevő, játékos elemeket is tartalmazó tanítási környezet biztosítása. Tevékeny tanulói magatartásra és fokozott aktivitásra építő pedagógiai hatásrendszer kialakítása. Személyreszabott tanulási stratégiák kialakítása. A tanulók részére folyamatos visszajelzés, értékelés. Változatos tanulásszervezési megoldások alkalmazása. Tanulásszervezés: A nem szakrendszerű oktatás jellemzője az alsó tagozaton alkalmazottak folytatásaként a tanítói tanulásszervezési módszerek alkalmazása. Jellemzői: • A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire kitüntetett módon figyelve, differenciált tervezés, tanulásirányítás. • Fokozatosan növekvő tanulói terhelés, teljesítményelvárás. • Élményszerű és problémahelyzetekből kiinduló tevékenységek, kreativitást söztönző feladatok. • Az ismeretszerzés forrásainak megtapasztalása, azok eszközként történő alkalmazásának megismertetése. • A gyarapodó ismeretek rendszerbe szervezése. • A már birtokolt ismeretek, tudás aktivizálása az új tanítási tartalmak feldolgozási folyamatában. • A tanítási tartalmak feldolgozási folyamatában előtérbe helyeződnek a tanulók együttműködésre épülő –kooperatív- technikák. • A tanulók előmenetelét folyamatos és fejlesztő visszajelzés, értékelés segíti.

30

Tanulásszervezési formák: A Pedagógiai Program részletesen is tartalmazza. • Csoportmunka. • Differenciált csoportmunka. • Páros munka. • Egyéni foglalkoztatás. • Projektmódszer. Alkalmazható szervezeti keretek: • Csoportbontás osztályon belül. • Csoportbontás évfolyamon belül. • Osztálykeret. A nem szakrendszerű oktatás óraterve Tantárgy

5. évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

6. évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv Magyar irodalom

1 1

37 37

1 1

37 37

1 2

37 74

1 2

37 74

1 1 1

37 37 37

1 1 1

37 37 37

1

37

1

37

1 1 1

37 37 37

1 1 1

37 37 37

1

37

1

37

1 14

37 518

1 14

37 518

Élő idegen nyelv

Nemzetiségi német Matematika Ember és társadalom

Történelem Néprajz Emberismeret Ember a természetben

Természetismeret Művészetek

Ének Rajz Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek

Technika Testnevelés és sport

Testnevelés Összesen:

A nem szakrendszerű oktatás éves óraszáma a pedagógiai célszerűségnek megfelelően tantárgyanként átcsoportosítható, tömbösíthető. Kitüntetett súllyal vizsgálandó minden esetben az év eleji ismétlés időszakához kötendő felzárkóztatás, szintrehozás. A tanulásszervezési formák, a képzés szervezeti és időkereteinek tanévi meghatározása, felhasználása -az előző tanév végén végzett kompetenciamérések adatainak felhasználásávala Minőségügyi kézikönyvben található eljárásrend alapján történik. A tantárgyfelosztás elkészítésekor kell meghatározni a nem szakrendszerű oktatásban résztvevő pedagógusok körét, figyelembe véve a képesítésre vonatkozó törvényi előírásokat.

31

Műveltségterület Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv Magyar irodalom Élő idegen nyelv

Nemzetiségi német Matematika

Ember és társadalom

Történelem Néprajz Emberismeret Ember a természetben

Természetismeret

Művészetek

Ének Rajz

Informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Technika

Testnevelés és sport

Testnevelés

Kiemelt fejlesztési irányok (kulcskompetenciák, alapkészségek) Anyanyelvi kommunikáció Alapkészségek: Íráskészség Olvasáskészség (szövegértés, élményszerző olvasás) Idegen nyelvi kommunikáció (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, íráskészség, beszédkészség) A számírás készségének, a mértékegységváltásnak, és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeinek fejlesztése. Rendszerező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia (normatudat, magatartási szabályok, kommunikáció, együttműködés stb.) Alapkészségek: Íráskészség Olvasáskészség (szövegértés, élményszerző olvasás) Természettudományos kompetencia (a tudás gyakorlati alkalmazása, döntéshozatal, etikus magatartás stb.) Olvasáskészség (szövegértés, élményszerző olvasás) Hatékony, önálló tanulás. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (önkifejezés, nyitottság, érdeklődés, kreativitás) Alapkészségek: Íráskészség Olvasáskészség (szövegértés, élményszerző olvasás) Digitális kompetencia (műveletek információval, kommunikáció és hálózati együttműködés az Interneten keresztül) Alapkészségek: szövegértés Hatékony, önálló tanulás. Kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia (tájékozottság, tervezés, szervezés, kockázatfelmérés, csapatmunka) Olvasáskészség, szövegértés. Testi és lelki egészség (ismeretek, beállítódások, szokások) Magatartási szabályok, szervezés, együttműködés, csapatmunka.

32

Értékelés

Érdemjeggyel, a tantárgy értékelésébe beszámít. Érdemjeggyel, a tantárgy értékelésébe beszámít. Érdemjeggyel, a tantárgy értékelésébe beszámít.

Folyamatos és irányadó visszajelzések, szóbeli értékelések. Érdemjeggyel, a tantárgy értékelésébe beszámít. Folyamatos és irányadó visszajelzések, szóbeli értékelések. Érdemjeggyel, a tantárgy értékelésébe beszámít. Folyamatos és irányadó visszajelzések, szóbeli értékelések. Érdemjeggyel, a tantárgy értékelésébe beszámít. Érdemjeggyel, a tantárgy értékelésébe beszámít.

Folyamatos és irányadó visszajelzések, szóbeli értékelések. Érdemjeggyel, a tantárgy értékelésébe beszámít. Folyamatos és irányadó visszajelzések, szóbeli értékelések.

NEMZETISÉGI NÉMET OKTATÁS A nemzetiségi német oktatás létjogosultságának rövid indoklása: Ma már a kisebbségi oktatásban résztvevők többsége nem beszéli a kisebbség nyelvét anyanyelvként. A német az egyetlen kisebbségi nyelv, amelyet egyaránt választhat valaki kisebbségi csoportérdeklődése miatt, vagy csupán egy idegen nyelvként – az európai kommunikációban széles körben használt nyelvet fog birtokolni. A nemzetiségi oktatás beindításakor szülői igények és elvárások találkoztak az iskola elképzeléseivel. A nemzetiségi nyelvoktatás formája: Iskolánkban a lehetséges kisebbségi oktatási formák közül a hagyományos nyelvoktatói forma működik, évfolyamonként egy osztályban. Ennek megfelelően a nyelvoktatás első évfolyamtól heti öt órában folyik. Ezen kívül tanulóink választható tantárgyként német nemzetiségi tánc illetve német kórus foglalkozásokon vehetnek részt. Céljaink, feladataink: a nyelvoktatás területén: A német nyelv megtanulása és mindenre kiterjedő használata a legfontosabb feltétele a Magyarországon élő német kisebbségnek, mint népcsoportnak való fennmaradására. Követelmények: 1.-4. évf.: A nyelv megtanulásának a középpontjában a beszéd áll. Mindenekelőtt mondattípusokat, mondatmodelleket kell elsajátítaniuk a tanulóknak. 5.-8. évf.: A szóbeli és írásbeli kommunikáció során a tanulók egyre tudatosabban alkalmazzák a nyelvtani szerkezeteket. A tanulók legyenek képesek a tanítási órán feldolgozott különböző témájú szövegeket összefoglalni, röviden elmesélni, véleményt alkotni, szókincsüket kreatívan használni.

a kisebbségi kultúra, népismeret oktatása területén: A múlt megismerésével a tanulók azonosságtudatának kialakítása és jövőképük formálása. Tanulóink ismerkedjenek meg a magyarországi németek történelmével, legfontosabb hagyományaival, életmódjával, kultúrájával.

33

NÉMET HON- ÉS NÉPISMERET Célok és feladatok: A múlt megismerésével a tanulók azonosságtudatának kialakítása és jövőképük formálása. A tanulók ismerjék meg a kisebbségi jogokat, ezáltal készüljenek fel érdekeik képviseletére. A tanulók először ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. Legyenek büszkék arra, hogy ehhez a népcsoporthoz tartoznak, de tiszteljék a magyar nép és az országban élő más kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat. A tanulók ismerkedjenek meg a magyarországi németek nyelvjárásaival, értékeikkel, és tudatosuljon bennük az irodalmi nyelvtől való eltérés oka. A németajkú lakosság történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól a mostani ezredfordulóig vezesse el a tanulókat ahhoz a tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre. A történelmi ismeretek segítséget nyújtanak az előítéletek megjelenési formáinak felismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. A fiatalok igazodjanak el a mai kisebbségi lét megjelenési formáiban, ismerjék meg a szervezeteket, a testületeket és a sajtót, továbbá ösztönözzük őket arra, hogy a tanulmányok befejezése után is önálló kutatással foglalkozzanak a magyarországi németek kultúrájával és képviseljék a népcsoport érdekeit. A történelmi témakörök a történelem tantárgy óráin kerüljenek feldolgozásra. Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk. A tanulók tudják a magyarországi németek helyzetét az európai dimenzióban elhelyezni. 1 – 4. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatában a nemzetiségismereti tartalmak közvetítése kizárólag cselekvésközpontú legyen. Ne tanítsunk adatokat, meghatározott ismereteket. A tartalmakat egyrészt integráljuk a német és a többi tantárgyba (pl. ének-zene, technika, művészeti nevelés), másrészt önálló tárgyként is oktatjuk (nemzetiségi tánc, kórus). Ebben a korban célszerűbb az integráció, több motivációs lehetőséget biztosít. A tanulók: nyerjenek betekintést a magyarországi németek jelenébe és múltjába élmények alapján, szerezzenek alapvető ismereteket elődeik életéről és mindennapi munkájáról. tudatosuljon bennük – különösen a nyelv és a szokások terén- az emberek mássága. Ismerkedjenek meg legalább két különböző szokással és tudjanak a nyelvjárás és az irodalmi nyelv létezéséről. Gyűjtsenek nyelvjárási szavakat és ismerjék a német nyelv változatait saját szintjükön. kapjanak indíttatást mondókák, dalok, játékok gyűjtésére és megtanulására, ismerjék meg a népköltészet értékét és szépségét. Tudjanak három-három mondókát, dalt, közmondást a népköltészetből és egy verset a műköltészetből kívülről. mutassanak érdeklődést őseik kultúrájának megismerésére, éspedig a hagyományok játékos felelevenítésén keresztül, készítsenek (barkácsoljanak) három tárgyat, ismerjék használatukat. Ismerjék fel a hagyományápolás fontosságát.

34

5 – 8. évfolyam A tanulók: nyerjenek betekintést egy német lakta település életébe, ismerjenek meg magyarországi németek által lakott területeket földrajzi adottságaikkal együtt. Tudják, hogyan és miként kerültek a németek Magyarországra. Ismerjék a betelepítés okait, a magyarországi németek által lakott területeket, tudjanak néhány fontos eseményt elmesélni. ismerjék a naptári évhez és a valláshoz kötődő legfontosabb ünnepeket, maguk is gyűjtsenek szokásokat, tudják a tanult szokásokat felsorolni és röviden ismertetni. Ismerjék meg a magyar nép és a német nyelvű országok legfontosabb tradícióit, ismerjék fel a hagyományok különbözőségét és azonosságait. Ébredjen fel érdeklődésük más kultúrák iránt, tiszteljék azokat. kapjanak ösztönzést a német dal és néptánc kincs ápolására, a magyarországi német irodalom megismerésére. Tudjanak három-három dalt kívülről, valamint történeteket, ill. mondákat elmesélni. ismerjék fel a gyűjtött nyelvjárási szavak alapján, hogy a helyi nyelvjárás mely szavai térnek el feltűnően a köznyelvtől. Soroljanak fel a helyi nyelvjárásból (ha létezik ilyen) néhány lexikai és hangsajátosságot, ill. gyűjtsenek a magyar nyelvből átvett lexikai egységeket. nyerjenek betekintést a magyarországi német paraszti és iparos világ mindennapi életébe, ismerjék meg a település, az udvar és a ház berendezését. Legyenek alapvető ismereteik a település formájáról és a legfontosabb berendezési tárgyakról. Sorolják fel a legfontosabb paraszti munkákat, kézműves mesterségeket, ételeket és ruhadarabokat. Ismerjék az akkori és mostani étkezés és öltözködés közti különbségeket, a magyarországi németek „lakóhagyományait”, és hasonlítsák össze a magyarokéival. fedezzék fel és elevenítsék fel elődeik hagyományait, ismerjék a nemzetiségek közötti kapcsolatokat, értsék meg a magyarországi németek nemzetközi kapcsolatait. Ismerjék a Magyarországon élő kisebbségeket és legfontosabb jogaikat sorolják fel. Ismerjék a német származású művészek szerepét a magyar kultúra kibontakoztatásában, sorolják fel legalább három művész egy-egy alkotását, ill. ismerjenek műveket a magyarországi német irodalomból. Az iskola tantárgyi tanterve (nemzetiségi német) tartalmazza évfolyamonként a konkrét témákat, tananyagtartalmakat, a továbblépés feltételeit.

35

A nemzeti kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag 1. osztály – Milyen volt régen az élet a családban? Mivel játszottak régen a gyerekek? (Babakészítés kukoricacsuhéból, termésekből) 2. osztály - Az iskola régen és most – Képek nemzetiségi iskolákról Az iskolás gyerekek népviselete 3. osztály – A naptári év szokásai (Hagyományos tojásfestés vagy karácsonyfa díszítése pattogatott kukoricával és aszalt szilvával) 4. osztály – Hétköznapok Étkezés, főzés, régi ételreceptek gyűjtése Néhány régi konyhai eszköz megismerése 5. osztály – A kisebbségek és a lakóhely életéről Ruházkodás régen és ma – népviselet Bútor- és hímzésminták, házak díszítőelemeinek rajzolása vagy: Házak régen és ma – összehasonlítás Gyerekszobák régen és ma 6. osztály – Régi mesterségek: fazekasság Agyagból készült edények készítése, díszítése vagy: Az etnikai csoportok legfontosabb jellemzői (nyelv, szokások) 7. osztály – A németek betelepítése a 18. században vagy: Média – Válogatás az „Unser Bildschirm” adásaiból – beszélgetés róluk 8. osztály – Az 1989-es politikai fordulat hatása a német kisebbségekre – helyi kisebbségi önkormányzatok vagy: válogatás a magyarországi német szépirodalomból

36

KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ELSŐ SZAKASZÁRA A NÉMET KISEBBSÉGI OKTATÁSSAL RENDELKEZŐ ISKOLÁKNAK (1-4. évfolyam) Célok és feladatok Alakuljon ki a tanulóban az igény és a képesség, hogy gondolatait, véleményét és javaslatait elődei nyelvén ki tudja fejezni. Legyen képes a tanuló tudása alapján a német nyelvet használni. Nyerjen képet a Magyarországon élő német kisebbség mai és múltbeli életéről és kultúrájáról, valamint a németnyelvű országok népeiről. A német nemzetiségi oktatás tartalmazzon interkulturális témákat is. A német nyelv megtanulása és mindenre kiterjedő használata a legfontosabb feltétele a Magyarországon élő német kisebbségnek, mint népcsoportnak való fennmaradásra. A nyelv a kultúra fontos része, mely az elődök kultúráját is magában foglalja, s egyben a nemzeti kisebbség értékes örökségét jelenti. A kisebbségi oktatás valósítsa meg – a magyarországi közoktatás részeként – a Nemzeti Alaptantervben meghatározott célkitűzéseket és feladatokat. Egyidejűleg biztosítsa a nemzetiségi nyelv megtanulását, valamint a kisebbség történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismerését. A nyelvtan fontos, de ebben a tanulási korszakban más értékrenddel bír. A nyelv megtanulásának középpontjában a beszéd áll. Mindenekelőtt mondattípusokat és beszédelemeket kell gyakoroltatni. Fontos a nyelvtani ismeretek közlése, de az oktatás az általános iskolai tanulási periódusban ne legyen nyelvtanközpontú. A nyelvtani jelenségeket kis lépésekben sok gyakorlattal kell elsajátítani. Az új szerkezeteket példákkal és modellekkel kell megtanítani. A szabályokat nyelvi helyzetekből és cselekményekből kell nyilvánvalóvá tenni. Fejlesztési követelmények Beszédértés, beszédkészség: Egyszerű közlések, kérdések és válaszok megértése, ezek kezdeményezése. Egyszerű kijelentések, kérések és kívánságok kifejezése. Mondókák és versek helyes kiejtéssel történő elmondása. Mindennapi életre jellemző párbeszédek alkotása. Utasítások megértésének szóbeli visszajelzése, valamint utasítások adása. Köszönés és a búcsúzás kifejezése. Bemutatkozás, tájékoztatás, ill. átadás. Kapcsolatteremtés. Egyszerű mondatokkal felvilágosítás és tudakozódás. Tetszés és nem tetszés kinyilvánítása, bocsánatkérés. Köszönet és jó kívánságok megfogalmazása. Egyszerű birtokviszony kifejezése. A feldolgozott témákról mondatalkotás. Saját és közös élmények elmesélése. Történetek és mesék egyszerű formában történő elmondása.

37

Olvasás és szövegértés: Az első évfolyamra nem kötelező. Hangos és halk olvasás. Folyamatos olvasás, helyes hanglejtéssel és kiejtéssel. Szövegértő olvasásra való törekvés. Egyszerű szövegekből információ nyerése, továbbadása. Életkornak megfelelő szemelvények és szövegek megértése és feldolgozása. Szavak és szótárhasználat elsajátítása. Írás és írásbeli készség: Az első évfolyamra nem kötelező. Az alapszókincs szavainak helyes írása. Mondatok és rövid szövegek leírása. Egy feldolgozott témáról 6-8 mondat önálló, vagy tanári segítséggel történő írása. Saját gondolatok egyszerű firmában történő kifejezése. Képek leírása, képekből álló történetek alkotása.

38

Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma a nemzetiségi német oktatásban

Tantárgy

1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv Magyar irodalom Nemzetiségi német Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport

4 4 5 4 1 1 1 1 2

4 4 5 4 1 1 1 1 2

3,5 4 5 4 1,5 1 1 1 2

3 4 5 4 1 2 1 1 1 2

Tanulói óraszám összesen

23

23

23

24

Hittan Emberismeret

1 1

1 1

1 1

1 1 1 2 1

0,5 0,5

Tehetséggond.: rajz drámajáték matematika

1

1

1 2 1

Felzárkóztató foglalkozások: matematika magyar

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

Napközi

22,5 óra/hét/csoport

39

KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS MÁSODIK SZAKASZÁRA A NÉMET KISEBBSÉGI OKTATÁSSAL RENDELKEZŐ ISKOLÁKNAK (5-8. évfolyam) Célok és feladatok A tanulók tudjanak: benyomásokról, érzésekről érdekesen, hatásos módon mesélni, élményekről, eseményekről, különböző esetekről tényszerűen szóban és írásban tudósítani, vitákon részt venni, leírásokat, tudósításokat, interjúkat címszavak, vázlatok segítségével készíteni, udvarias kifejezési eszközöket alkalmazni. A nyelvi nevelésnek ebben a szakaszában a szóbeli és írásbeli kommunikáció során egyre tudatosabb a nyelvtani szerkezetek alkalmazása, mely a nyelvhelyesség szintjét hivatott emelni. A tanítási órákon feldolgozott különböző témájú szövegek szolgálják azon képességek fejlesztését, melyek alapján a tanulók az olvasottakat, látottakat, hallottakat összefoglalják, röviden elmesélik, és egyéni véleményt alkotnak. Könyvekből, folyóiratokból és médiákból nyert információkkal bővítik látókörüket, és megtanulják, hogyan lehet a nyert adatokat adott beszélgetési témákhoz kapcsolni. Elbeszélő művek (mesék, elbeszélések, tanmesék, anekdoták, rövid történetek, mondák) megértésével az olvasás gyakorlása mellett, a szókincs kreatív felhasználásával történeteket alakítanak át, újakat találnak ki. Az életvitelről, kultúráról, iskoláról, szabadidőről, hazánk társadalmáról, a magyarországi németek településeiről és a német nyelvi országokról szóló szövegek egymás megértését, a különböző kultúrák megismerését szolgálják és azt, hogy párhuzamot tudjanak vonni, őket érintő problémákban életkoruknak megfelelő állást tudjanak foglalni. A költeményekkel, az érzelmi nevelés előtérbe helyezése mellett, az értelemszerű, kifejező olvasást, a helyes kiejtést, és ismert közösség előtt (barátok, osztály, iskola) az előadásmódot gyakoroljuk. A magyarországi német irodalomból vett műveknek identitásformáló szerepük van, melyet érdekes elbeszélések dramatizálása tesz élményszerűvé.

40

Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma a nemzetiségi német oktatásban Tantárgy

5.n.

6.n.

7.n.

8.n.

Magyar nyelv Magyar irodalom (Dráma) Történelem és állampolgári ismeretek Nemzetiségi német Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Osztályfőnöki Egészségtan Tanulói óraszám összesen Hittan Ember és társadalomismeret, etika Emberismeret Ember és társadalomismeret, etika Tehetséggondozás Matematika Drámajáték

2 2 2

2 2 2

1,5 2 2

1,5 2 2

5 4 0,5 2

5 3 1 1,5

5 3 1

5 3 1

1,5 1,5

1,5 1,5

1,5 1,5 1 1

1,5 1,5 1 0,5 1

1 2,5 0,5

0,5 2,5 0,5

24

1 2,5 0,5 0,5 24

27

26,5

1

1

0,5 0,5

0,5 0,5

1

1

0,5 0,5

0,5 0,5

2 2

2 2

2

2

3 1 1 1

3 1 1 1

Környezetvédelem Informatika Háztartástechnika Angol Rajz Énekkar

1 1 1

1 1

1 2,5 1

1

1 3 2

Tanulószoba

15 óra/hét/csoport

41

A tankönyv-taneszköz kiválasztás elvei: Tartalmi szempontok: Feleljen meg a NAT és a kerettanterv tartalmi előírásainak. A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere fedje le a megfelelő tantárgy tantervi anyagát. Vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, értelmi fejlettségüket, a megismerő tevékenységük életkori jellemzőit, a fejlesztési szükségleteket. Adjon lehetőséget a tanulóknak az önálló tanulásra, a kreativitás fejlesztésére, a helyi sajátosságok beépítésére. Formai szempontok: Nyelvi megfogalmazása érthető legyen a tanulói korosztály számára. Legyen jól tagolt, áttekinthető, könnyű legyen benne az eligazodás. Megfelelő ábrakészlete, betűformája, mérete legyen. A tankönyv kötése, borítója bírja az iskolai igénybevételt. Egyéb szempontok: • • • •

Lehetőség szerint több évfolyam tananyagát tartalmazza. A tankönyv része-e egy tankönyvcsaládnak, amely biztosíthat egy egységes tantárgyi tartalmi és formai koncepciót. A tankönyv ára elfogadható legyen a családok számára. A tankönyv önmagában lehetőleg kiegészítő eszközök nélkül is kiszolgálja az adott tantárgy helyi tantervébe foglaltakat.

Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei • Az iskolába lépés feltételei az első évfolyamra: Beiratkozáshoz szükséges feltétel: az óvoda iskolaérettséget igazoló lapja (hiánya esetén szülői kérésre – szakértői vizsgálat kezdeményezése) az iskola szellemiségének elfogadása, tiszteletben tartása Formai – adminisztratív feltételek: hivatalos dokumentumok: anyakönyvi kivonat, adóigazolvány, TB kártya szülői nyilatkozatok: nemzetiségi német osztály választásáról tanító választásról, napközis ellátásról, tanulóbiztosításról stb. a szülők adatai: név, lakcím, telefonszám

42

A beiratkozást megelőzően a „Barátkozás az iskolával” foglalkozásai során lehetőség nyílik a tájékozódásra az iskolai életről, a tanítókról, a tanítási módszerekről, valamint a gyermekek megismerésére (beszélgetés, tevékenység, megfigyelés). A tanítói javaslat és a szülő kérése alapján az igazgató dönt a gyermek osztályba sorolásáról. A határozat ellen fellebbezési lehetőséggel élhet a szülő, melynek tartalmát az iskolavezetés bírálja el. Az eljárás rendje: a döntést követően írásos indoklással ellátott kérelem beadása 8 napon belül, melyre érdemi választ a kézhezvételt követően 8 napon belül a döntés felülvizsgálata után írásban kap meg a szülő. ● Az intézménybe lépés feltételei a felsőbb évfolyamokon: A beiratkozáshoz szükséges feltételek: A katolikus szellemű nevelés elfogadása. Érvényes megelőző tanulmányi dokumentumok: bizonyítvány (külföldön szerzett eredmények hitelesített fordítása, letelepedési engedély), tájékoztató füzet, dolgozatok, felmérő feladatlapok és az elbocsátó iskola „Iskolaváltoztatási igazolása”. Képességfeltételek: a német nemzetiségi osztályba lépés feltétele a német nyelv megfelelő szintű ismerete, a magasabb óraszám ill. követelmény elfogadása (szülői nyilatkozat). Teljesítmény - feltétel: legalább „jó” tanulmányi átlag, magatartás és szorgalom értékelés. Ha a 2.-8. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga a „jó” alatt van, ill. magatartása vagy szorgalma változó, rossz, hanyag minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ha az így fogadott tanuló tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma nem a megállapodás szerint alakul, az iskola igazgatója e vélemények újólagos figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.

Az iskolára jellemző továbbhaladási periódus: A tanév, mely hagyományosan szervezett; valamennyi tantárgyból a folyamatos értékelések, osztályzatok alapján: a tanár, tanító; magatartás és szorgalom értékeléséről: a nevelőtestület dönt. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A teljesítmények és képességek összességének megállapítása, a továbbhaladásról történő döntés nevelőtestületi jogkör.

43

Ha a tanuló a tanév végére valamely tantárgyból, tantárgyakból nem teljesíti a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket, korrekcióra a tanévet követő augusztus végéig van lehetősége javítóvizsga ill. osztályozóvizsga keretében. A tanuló az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni az idegen nyelv tanulásának első évében is. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulási teljesítmények és a nevelési eredmények vizsgálata és ismerete oktatásunk és nevelésünk szerves része: visszajelzési rendszer, mely az iskolai folyamatszabályozás nélkülözhetetlen mozzanata. Az ellenőrzés célja: kitűzött céljaink megvalósulásáról szerzett információk biztosítása. Értékelő tevékenységünk viszonyítási alapja iskolánk célrendszere: Pedagógiai Programunk és helyi tanterveink követelményei. Alapdokumentumaink, melyek meghatározóak e tevékenységünk ellátása során: a Közoktatási Törvény előírásai iskolánk Pedagógiai Programja Szervezeti és Működési Szabályzatunk. Tanulóink értékelése során tanulási teljesítményüket és személyiségjellemzőiket elemezzük és vetjük össze az elvárttal. A tanulási teljesítményt, tudást az adott tantárgy tantervi követelményeihez viszonyítjuk. Nevelőink szakmai felkészültsége alapján biztosított iskolánkban az eredmények elemzése és összefüggéseinek ismerete: 1. a szélsőségek –feltűnően jó és megfontolandóan gyenge teljesítményekmegjelenésének okát és további teendőiket is vizsgálják; 2. az eredmények ismeretében jelölik ki a továbbhaladás irányát és léptékét, valamint a tanórai differenciálás szükségességét, a tanórán kívüli fejlesztés és felzárkóztatás feladatait.

44

A teljesítménymérés – értékelés típusai: •

helyzetfeltáró (diagnosztikus) értékelés célja a starthelyzet felmérése, biztosítja az ismeretet: milyen tudásra építhetünk az ismeretek, készségek, képességek fejlesztése terén. Tartalmát a megelőző időszak követelményei, elvárásai alapján állítjuk össze. Időpontjai általában: a tárgy tanításának megkezdésekor, a tantervi tematikus egységet megelőzően. Tervezésének helye: a tantárgy helyi tanterve.

•

formáló (formatív) értékelésünk feladata az, hogy biztosítsa a pedagógus és tanuló számára a tudásváltozás megismerését, ennek befolyásolását és a folyamatszabályozás jellemzőinek alakítását (mit, miért, hogyan tegyünk!). Ez az értékelés korrekcióra, megerősítésre, ill. fejlesztési irányra, módra ad alapinformációt. A megerősítési formák lehetnek: érdemjegyek, piros pontok, írásbeli, szóbeli dicséretek, metakommunikációs tanári jelzések. Tartalmát a tanulási folyamat jellemző intervalluma határozza meg. Időtartama a tanulási folyamat egésze, annak állandó kísérő momentumaként.

•

minősítő (szummatív) értékelésünk funkciója az elvárt és létező tudás átfogó összehasonlítása. Biztosítja az elért tudás követelményekhez való viszonyítását. a témazáró tudáspróbák és a több témát átfogó felmérések a helyi tantervekben tervezett módon jelennek meg. tanulóink számára tanév közben érdemjegyek formájában (1-5-ig) adunk tájékoztatást elért eredményeikről. félévkor és év végén osztályzatot kapnak tanulóink (kivéve első-harmadik osztály, ill. negyedik osztály félév). Osztályzataink az egytől – ötig terjedő minősítő skála elemei.

Az alsó tagozatban a szöveges értékelés mindhárom funkciót képes árnyaltan és differenciáltan ellátni az alábbi pedagógiai, módszertani szabályok szerint: • • • • • •

alapvető elvként figyelembe kell venni a gyerek érdeklődését, adottságait, tulajdonságait, életkori sajátosságait, saját fejlődési ütemét, otthoni körülményeit, pillanatnyi állapotát a hangsúly az érés, fejlődés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán legyen a gyermek önmagához képest mért fejlődését kell a középpontba állítani bár az értékelés pillanatnyi állapotot rögzít, mutasson nyitottságot a gyermek problémái iránt és a fejlődés lehetőségei iránti bizalmat tükrözze személyre szabott, differenciált, ösztönző hatású legyen, fejezze ki a tanítónak a gyermek személyére irányuló figyelmét, pozitív, bíztató hozzáállását a gyermek sokféle tevékenységére, megnyilvánulására reagáljon, felszínre hozva olyan értékeket is, amelyek nem kifejezetten a tanulási teljesítményt érintik, de nagyon fontosak a teljes személyiség szempontjából

45

• •

a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet töltsön be konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: •

Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

•

A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.

•

Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: • KÍVÁLÓAN TELJESÍTETT • JÓL TELJESÍTETT • MEGFELELŐEN TELJESÍTETT • FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

•

A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

Osztályozási alapelveink: Az érdemjegy és osztályzat ne „kinyilatkoztatott” ítélet legyen, hanem az értékelés egyik fontos megnyilvánulása. A tantárgy heti óraszámától függően, legalább havonta egy érdemjegyet kapjon a tanuló, lehetőleg szóbeli feleletre. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége (készségtárgyak) alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje. Iskolánkban a hagyományos (5 fokozatú) osztályozási kategóriákat alkalmazzuk. Az osztályzatok bejegyzésére, az értékelés regisztrálására a hivatalos tanügyi nyomtatványokat használjuk.

46

Az osztályzatok tartalma: Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni, visszakérdezni. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés hibával tesz eleget. Definíciói többnyire pontosak. Munkavégzésében önálló. A tanórákon együttműködésére általában számítani lehet. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több jelentős hibával tesz eleget, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei átlagosak, kevéssé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek számottevő hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad, vannak fogalmak melyeket nem ért. Önálló feladatvégzése hiányos, teljesítménye minimális, de értékelhető. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek nevelői rávezetéssel sem képes eleget tenni. A minimumot sem tudja.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény

Érdemjegy

0-33 %

elégtelen (1)

34-50 %

elégséges (2)

51-75 %

közepes (3)

76-90 %

jó (4)

91-100 %

jeles (5)

(A fentiektől való eltérés szaktanári indoklással lehetséges.)

47

Az osztályzatok osztálykönyvi bejegyzésének módozatai: Írásbeli feleltetési formák és egyezményes jelölésmódjuk: Témazáró dolgozat, felmérő dolgozat: jelölése piros tintával. Szóbeli felelettel egyenértékű, egy tananyag írásbeli számonkérését célzó kisdolgozat: kék tinta. Gyűjtőmunkák, házi fogalmazások: zöld tintával. Külalak, füzetrend: zöld tintával, bekarikázva. Az írásbeli feleltetési formákkal kapcsolatos eljárások rendje: Mivel a központilag kiadott felmérőlapok könnyen hozzáférhetők a szülők és tanulók számára, ezeket helyettesíthetik a szakmai munkaközösségek által összeállított mérőlapok. A témazáró dolgozatra való felkészülést a megelőző órákon súlypontozó, eligazítást adó tanári előkészítő munka előzze meg! (Tudjon a tanuló a dolgozatírás napjáról is.) Ne kerüljön sor kettőnél több témazáró dolgozat írására egy napon. A témazáró dolgozatok csak abban az esetben osztályozhatók, amennyiben azt értékelve az osztály előtt minősítve visszakapják, hibáikat kijavítják. A felmérő lapok és dolgozatok tanár általi ellenőrzése és értékelése a dolgozatírás napját követő órák valamelyikén történjen meg. Ez vonatkozik a heti egy órás tantárgyakra is. Az iskolában készített dolgozatokat, felméréseket haza kell küldeni a szülőknek aláírásra, és azt visszakérve év végéig meg kell őrizni. A házi feladatokat minden órán felolvasással, tanulói önellenőrzéssel ellenőrizni kell. Időközönként a pedagógus ezeket tekintse át és kézjegyével lássa el!

Szóbeli feleltetési formák és egyezményes jelölésmódjuk: Szóbeli feleletek: jelölése kék tintával. Kiselőadások, beszámolók: zöld tintával. •

A szóbeli feleltetési formával kapcsolatos eljárások rendje: A tanuló feleletének érdemjegyét minden esetben a pedagógus értékelő szavai kövessék. Az osztályzat megállapításába, a tanuló teljesítményének értékelésébe vonja be az osztályközösséget is! Adjon módot a felelő tanuló önértékelésére is! A feleletek, dolgozatok érdemjegyét a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg az ellenőrző könyvbe is írassa be! (A számon kért tananyag, keltezés, tanár aláírása.)

48

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére -a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl- nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. A gyűjtőmunkát és a verstanulást nem szabad egyik napról a másikra feladni, mert a feltételek (megfelelő létszámú szakkönyv) nem állnak rendelkezésre. A házi feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni az elkészítésükhöz, megtanulásukhoz szükséges időt (beleszámítva az előkészületet és az ellenőrzést is), a tanulók képességeit (differenciált házi feladat), a tantárgy sajátosságait, az iskolai napközi otthon lehetőségeit (csoportbeosztás, csoportlétszám, tanulási idő, stb.)A házi feladat készítés, felkészülés maximális időtartama alsó tagozatos gyerekek számára 60, felső tagozatosok számára 120 perc, beleértve az előkészületet és a számonkérést is. A napközis nevelő valamennyi gyerek feladatainak mennyiségi ellenőrzéséért és naponta néhány gyerek tanulásának minőségi ellenőrzéséért felelős. A házi feladatok jellege: írásbeli (tanult anyag begyakorlása, gyűjtőmunka) szóbeli (tartalom elmondása, szövegtanulás, szabály- és verstanulás stb.)

A magatartás és szorgalom értékelése Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenik meg. Eredményvizsgálatunk az egyes tanulók esetében: iskolai cél és értékrendszerünk megvalósulására, a szociális képességek alakulására, a beállítódások és értékorientáció fejlődésére, a csoporthelyzet megismerésére, a konfliktuskezelés módjára stb. irányul. Osztályközösségek esetében: a csoportviszonyok alakulására, közvélemények, morális gondolkodásuk, informális kapcsolatrendszerük, tevékenységrendszerük megismerésére stb. irányul.

49

Eredményvizsgálati módszereink a következők: folyamatkövető megfigyelés célzott megfigyelés helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) tevékenységelemzés egyéni és csoportos megbeszélés, interjú. A belső ellenőrzés és értékelés mellett külső szakértők vizsgálatát legalább 5 évenként igényeljük. A magatartás értékelése A magatartási osztályzat az életkori sajátosságokhoz igazodva értékeli a felelősségérzetet, az önállóságot, a közösség érdekében végzett tevékenységet, a viselkedést és a hangnemet. A magatartást a házirendben írtakat betartva és azt a társaival betartatva együttesen értékeljük. Az általánosan helyesnek tartott egyéni és közösségi magatartási formákat; a magatartás követelményrendszerét a tanév elején ismertetnünk kell a tanulókkal. Az osztályfőnök folyamatosan ellenőrzi, havonta vagy kéthavonta érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartásában mutatkozó változást, melyről a szülőket az ellenőrző könyvben értesíti. Biztosítjuk, hogy az értékelés a tanuló bevonásával történjék és tükrözze a közösség véleményét, így a közösség és az egyén számára nevelő hatással lehet. A magatartás minősítése A minősítésben a fegyelmező intézkedések és a dicséret fokozatainak tükröződnie kell. A minősítést félévkor az ellenőrző könyvbe számmal, a tanév végén az anyakönyv, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába szövegesen kell bejegyezni. A magatartás minősítésének fokozatai: • • • •

példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2)

A magatartásból adott minősítések tartalma: Példás (5) A házirendet betartja, társait is erre ösztönzi. A közösség alakítását, fejlődését munkájával, pozitív kezdeményezéseivel, példás viselkedésével elősegíti, társait is erre ösztönzi. Nevelőivel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias, viselkedése példamutató. Fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész.

50

Jó (4) • • • •

A házirend szabályait betartja. Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi. Nevelőivel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias, viselkedése kifogástalan. Általában megbízható, pontos, a figyelmeztetést megfogadja.

Változó (3) A házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt figyelmeztetésre tartja be. A közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Tudatosan nem árt a közösségnek, de nem lehet rá számítani. Nevelőivel és társaival szemben nem mindig tisztelettudó. Fegyelmezetlensége következtében kárt okoz az iskola vagyonában. Osztályfőnöki intője van. Rossz (2) A házirendet nem tartja be ismételt és állandó figyelmeztetés ellenére sem. A közösség munkáját gátolja, szemben áll az iskolai követelményekkel, közösségi célokkal, bomlasztja a fegyelmet. Nevelőivel és társaival szemben tiszteletlen, udvariatlan, durva. Szándékosan rongálja az iskola vagyonát. Igazolatlanul mulaszt. Igazgatói intője vagy ennél magasabb fokozatú büntetése van.

A tanuló szorgalmának értékelése A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli. A szorgalom minősítésének fokozatai: példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2)

51

A szorgalomból adott minősítések tartalma: Példás (5) Rendszeresen tanul, kötelességteljesítése kifogástalan, feladatait pontosan elkészíti. Munkavégzése pontos, megbízható, órákon figyel, aktívan dolgozik. Önként vállal feladatokat és segít társainak. Felszerelése gondos, rendezett. Jó (4) • • • • •

Munkavégzése általában pontos, megbízható. Órákon figyel, de aktivitása változó. Külön feladatot csak tanári megbízásra vállal. Tanulmányi eredményét képességeinek megfelelően szinten tartja. Felszerelése általában rendezett.

Változó (3) Tanulmányi eredménye képességeihez mérten alacsonyabb, vagy ingadozó. Munkavégzése pontatlan, de segítséggel igyekszik javítani. Figyelme szétszórt, a tanítási órákon nem aktív. Külön feladatot nem vállal, a rábízottakat elmulasztja. Felszerelése hiányos. Hanyag (2) • • • •

Kötelességeit elmulasztja. Nem tanul rendszeresen, feladatait elhanyagolja, eredménye állandóan képességi szintje alatt van. Órákon nem figyel, nem vesz részt az óra munkájában. Feladatot nem vállal, a tanulmányi munkát gátolja. Felszerelése rendetlen, hiányos.

A jutalmazásokat és fegyelmező intézkedéseket a magatartás és szorgalom értékelésekor figyelembe vesszük és minden esetben bekerülnek az ellenőrző könyv mellett az osztálynapló megjegyzési rovatába is. Az értékelésre vonatkozó irányelveket, jutalmazási és fegyelmezési intézkedések fokozatait (SZMSZ rögzíti) a tanév elején, (ha szükséges, folyamatosan is) a tanulókkal és a szülőkkel ismertetnünk kell.

52

A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik. A tanuló fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: A tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy cipő orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámnál: Pontszám

1. 1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,18 1,21 1,24 1,27 1,30 1,33 1,36 1,39 1,42 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,61

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 1,10 1,23 1,34 1,45 1,55 1,13 1,26 1,37 1,48 1,58 1,16 1,29 1,40 1,51 1,61 1,19 1,30 1,43 1,54 1,64 1,22 1,34 1,46 1,57 1,67 1,25 1,37 1,49 1,60 1,70 1,28 1,40 1,52 1,63 1,73 1,31 1,44 1,55 1,66 1,76 1,34 1,47 1,58 1,69 1,79 1,37 1,50 1,61 1,72 1,82 1,40 1,53 1,64 1,75 1,85 1,43 1,56 1,67 1,78 1,88 1,45 1,59 1,70 1,81 1,91 1,48 1,62 1,73 1,84 1,94 1,52 1,65 1,76 1,87 1,97 1,56 1,68 1,79 1,90 2,00 1,58 1,72 1,82 1,93 2,03 1,62 1,76 1,85 1,97 2,07 1,66 1,80 1,89 2,01 2,11 1,70 1,84 1,94 2,05 2,15 1,74 1,87 1,98 2,09 2,19

53

7.

8.

1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,06 2,09 2,12 2,16 2,20 2,24 2,28

1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,96 1,99 2,02 2,05 2,08 2,11 2,14 2,17 2,20 2,24 2,28 2,32 2,36

Pontszám

1. 0,97 1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,19 1,22 1,25 1,29 1,32 1,35 1,39 1,41 1,44 1,47 1,50 1,54 1,57 1,61

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 1,08 1,17 1,24 1,31 1,38 1,11 1,20 1,27 1,34 1,41 1,14 1,23 1,30 1,37 1,44 1,17 1,26 1,34 1,40 1,47 1,20 1,29 1,38 1,43 1,50 1,23 1,32 1,41 1,45 1,53 1,26 1,35 1,44 1,48 1,56 1,29 1,38 1,47 1,51 1,59 1,32 1,41 1,50 1,54 1,62 1,35 1,44 1,53 1,57 1,65 1,38 1,48 1,56 1,60 1,68 1,41 1,50 1,59 1,63 1,71 1,44 1,53 1,62 1,66 1,74 1,48 1,57 1,65 1,69 1,77 1,50 1,60 1,68 1,72 1,80 1,53 1,64 1,71 1,76 1,84 1,57 1,67 1,74 1,80 1,87 1,60 1,70 1,77 1,84 1,90 1,64 1,74 1,80 1,88 1,94 1,68 1,78 1,84 1,92 1,98 1,72 1,81 1,88 1,96 2,02

7.

8.

1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,74 1,77 1,80 1,83 1,87 1,91 1,95 1,99 2,03 2,07

1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02 2,05 2,08 2,11

feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (a hátizmok dinamikus erő- állóképességének mérése) Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: A tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

54

Az elért eredmények átszámítása pontszámnál: Pontszám

1. 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

Pontszám

1. 16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 22 24 26 28 30 26 28 30 32 34 30 32 34 36 38 34 36 38 40 42 38 40 42 44 46 42 44 46 48 50 46 48 50 52 54 50 52 54 56 58 54 56 58 60 62 58 60 62 64 66 62 64 66 68 70 66 68 70 72 74 70 72 74 76 78 74 76 78 80 82

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 19 22 25 28 29 23 24 29 32 33 27 28 33 36 37 31 32 37 40 41 35 36 41 44 45 39 40 45 48 49 43 44 49 52 53 47 48 53 56 57 51 51 57 60 61 55 56 61 64 65 59 60 65 68 69 63 64 69 72 73 67 68 73 76 77 71 74 77 80 82

7.

8.

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (a hasizmok erő- állóképességének mérése) Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: A tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. 55

Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma 4 perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámnál: Pontszám

1. 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

Pontszám

1.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 28 31 34 36 38 33 36 39 41 43 38 41 44 46 48 43 46 49 51 53 48 51 54 56 58 53 56 59 61 63 58 61 64 66 68 63 66 69 71 73 68 71 74 76 78 73 76 79 81 83 78 81 84 86 88 83 86 89 91 93 88 91 94 95 98 93 96 98 100 102

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 23 26 29 32 34 28 31 34 36 38 33 36 39 41 43 38 41 44 46 48 43 46 49 51 53 48 51 54 56 58 53 56 59 61 63 58 61 64 66 68 63 66 69 71 73 68 71 74 76 78 73 76 79 81 83 78 81 84 86 88 83 86 89 91 93 88 91 94 96 98

56

7.

8.

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

7.

8.

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS – ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (a vállövi és a karizmok dinamikus erő- állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc, fiúk 4 perc Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előrenéző újjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és hajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámnál: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám

1.

2.

3.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

4. 5. évfolyam 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 27 29 29 31 31 33 32 34 33 35 34 36

57

6.

7.

8.

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám

1.

2.

3.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

4. 5. évfolyam 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13 13 14 14 15 15 16

6.

7.

8.

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0-11 12-22 23-33 34-43 43-52 53-63

Minősítés Igen gyenge Gyenge Elfogadható Közepes Jó Kiváló

58

A Pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A Pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen Pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31- napjáig – szól. A Pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata •

A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen Pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új Pedagógiai programot kell kidolgoznia.

A pedagógiai program módosítása •

• • •

A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: – az iskola igazgatója, – nevelőtestület bármely tagja, – a nevelők szakmai munkaközösségei, – az iskolaszék, – a szülői munkaközösség, – az iskola fenntartója. A tanulók a Pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. A Pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított Pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala • •

Az iskola Pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: – az iskola fenntartójánál, – az iskola irattárában, – az iskola könyvtárában.

59