JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Esztergom. Készült: június

József Attila Általános Iskola

Pedagógiai program

JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Esztergom

Készült: 2004. június Módosítva: 2009. március 16.

Érvényes: visszavonásig

1


Pedagógiai program

Tartalomjegyzék Köszönt .................................................................................................................................... 4 1. Az iskola bemutatása.............................................................................................................. 5 Az iskola pedagógiai programja és a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai ........... 7 I. fejezet ..................................................................................................................................... 9 Az iskola nevelési programja .................................................................................................. 9 1. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..................................................................................................................... 9 1.1. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei.......................................... 9 1.2. Az iskolában folyó nevel -oktató munka céljai, feladatai .................................................. 9 1.3. Az iskolában folyó nevel -oktató munka eszközei, eljárásai ........................................... 10 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 11 2.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok............................................. 11 2.2. Rendellenes személyiségfejl dés , beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszköd , illetve veszélyeztetett tanulók kezelése............................................................................................... 12 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.................................................................. 12 3.1. A család ............................................................................................................................. 13 3.2. Az iskolai közösség........................................................................................................... 13 3.3. Az osztályközösség ........................................................................................................... 13 3.4. A tanítási órán kívüli tevékenységek ................................................................................ 14 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenység ....... 17 5. A tehetség, képesség kibontakozását segít tevékenységek ............................................ 19 5.1. A tehetségfejlesztés lehet ségei tanórán belül .................................................................. 19 5.2. A tehetségfejlesztés lehet ségei tanórán kívül.................................................................. 19 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok............................................... 20 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít program ......................... 21 8. A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenységek................................................... 22 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel -oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke………………………………………………………….23 9.1. Tankönyvek, taneszközök ................................................................................................. 23 9.2 . Az iskolai nevel -oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök az osztálytermekben és szaktantermekben .............................. 24 9.3. Az iskolai oktató-nevel munkát, szemléltetést és foglalkoztatást központilag (iskolai szinten) támogató eszközök ..................................................................................................... 24 10. A szül , a tanuló, az iskolai pedagógus együttm ködésének formái, továbbfejlesztésének lehet ségei ........................................................................................... 25 II. fejezet.................................................................................................................................. 27 Az iskola helyi tanterve.......................................................................................................... 27 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelez és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az el írt tananyag és követelményei…………27 2. Választható órák………………………………………………………………………… 39 3. A nem szakrendszer oktatás............................................................................................ 40 4. Iskolaotthonos tanulásszervezés…………………………………………………………43 5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei ............ 44 6. A iskola magasabb évfolyamba lépés feltételei:............................................................... 45 7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ... 47 8. Az otthoni felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................................................................................................................... 55

2


Pedagógiai program

9.A fogyasztói kultúra fejlesztésének elemei........................................................................ 55 Óratervi háló............................................................................................................................. 57 III. fejezet Egészségnevelési program................................................................................... 58 1.1. Egészségneveléshez tartozó fogalmak .......................................................................... 59 1.2. Jogszabályi el írások: ................................................................................................... 60 2. HELYZETELEMZÉS ....................................................................................................... 60 2.1. A humáner forrás jellemz i:......................................................................................... 60 2.2. Közegészségügyi feladatok:.......................................................................................... 60 3. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS CÉLJA, FELADATAI........................................................ 62 3.1. Az egészségfejlesztési programok célja:...................................................................... 62 3.2. Az egészségfejlesztés feladata: ..................................................................................... 62 3.3. Az egészségfejleszt iskola ismérvei: ........................................................................... 62 4. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SZÍNTEREI......................................................................... 63 4.1. Tanórán.......................................................................................................................... 63 4.2. Tanórán kívül ................................................................................................................ 63 5. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ...................... 63 MÓDSZEREK........................................................................................................................ 63 6. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI.................................................... 64 6.1. Tanórai foglalkozások ................................................................................................... 64 6.2 .Tanórán kívüli foglalkozások........................................................................................ 64 6.3. Tájékoztató fórumok ..................................................................................................... 65 6.4 .Iskolán kívüli rendezvények.......................................................................................... 65 7. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS MÓDSZEREI...................................................................... 65 7.1 A mindennapos testedzés lehet ségének biztosítása...................................................... 65 8. SEGÍT KAPCSOLATOK .............................................................................................. 67 IV. fejezet Az iskola környezetnevelési programja ............................................................. 78 V. fejezet A pedagógiai program érvényességével, módosításával, ................................... 93 nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések .................................................................. 93 A pedagógiai program legitimációja ........................................................................................ 95

3


Pedagógiai program

„Amit az iskolánk el kell végeznie els sorban az, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük azt, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

Szent – Györgyi Albert

Köszönt

Az esztergomi József Attila Iskola diákjai és tanárai nevében köszöntöm az olvasót. Olyan iskola m ködtetésére törekszünk, ahol a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejl dése, az alapvet közösségek /család, nemzet, európai nemzetek közössége, az emberiség/ együttm ködésének kibontakoztatása, a szolidaritás, és a tolerancia értékei alapján szervez dnek a tanulási-tanítási folyamatok. Bízunk benne, hogy programunk híven tükrözi e célkit zéseinket. dr. Iványi Pálné igazgató

4


Pedagógiai program

1. Az iskola bemutatása 1.1. Az intézmény neve: József Attila Általános Iskola, Esztergom Az intézmény alapítója: 1865.X. 15.-én alapította Szcitovszky János érsek. Az államosítást követ en jogutód alapító Esztergom Város Tanácsa, majd 1990-t l Esztergom Város Önkormányzata. 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. Az intézmény fenntartója : Esztergom Város Önkormányzatának Képvisel -testülete 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. Az intézmény OM azonosítója : 031 812 Az intézmény típusa : általános iskola Az intézmény székhelye : 2500 Esztergom, Martsa Alajos utca 2. Az intézmény alaptevékenysége : alapfokú oktatás Oktatást kisegít tevékenység (pedagógiai szakszolgálat) Gyermekek egyéb napközbeni ellátása Egyéb sporttevékenység Az intézmény évfolyamainak a száma: 8 1.2. Az intézmény m ködésének feltétele: az Alapító Okirat 429/2007. (VI.15.) esztergomi önk. 1.3. Az iskola küldetésnyilatkozata Azoknak az iskolája kívánunk lenni, amely olyan személyiségeket nevel, akik képességeik, lehet ségeik és céljaik ismeretében képesek az önmegvalósításra, szellemi és testi fejl désük harmonikus fejlesztésére törekednek. A XXI. századnak olyan polgárai lesznek, akik ismerik és védik természeti értékeinket, ismerik és formálják társadalmi környezetüket. Akik tudnak élni jogaikkal és teljesítik kötelezettségeiket. 1.4. Helyzetelemzés 1.4.1. Földrajzi környezet: Az iskola Esztergom északi részén, a Visegrád felé vezet út közelében a régi un. „Bánomi-d l ” helyén egy lakótelep közepén épült. A modern épülethez tartozó – görög amphiteátrumra emlékeztet – esztétikus parkírozott udvarával az óraközi szünetekben és a tanítás után szabadid ben is ideális helyet biztosít a tanulóknak. Az iskola parkosított környezetben, a lakótelep házai között aránylag tágas, zöld övezetben található. Az intézmény szomszédságában található a város legmodernebb játszótere is, mely kultúrált szabadid eltöltést biztosít tanulóink számára. 1.4.2. Társadalmi, gazdasági és kulturális környezet: A diákok egy része a Búbánat, Szamárhegy területér l, számottev en Esztergom vaskapui kertvárosias részér l, az iskolát körülvev két lakótelepr l, és a falusias településszerkezet Szentgyörgymez városrészb l jár iskolában. A beiskolázott tanulók lakóhelyi környezete igen sokszín . A jellegükben er sen különböz területek többféle szül i és gyermeki igényt és magatartásformát

5


Pedagógiai program

jelentenek. A szül k anyagi gondjai jól lemérhet ek a gyermekek ellátásán. A helytelen magatartási formák széleskör elterjedése fenyegeti tanulóinkat is. A legtöbb veszélyt a bandázás, a dohányzás, az értékrendek eltolódása, a szül i ellen rzés hiánya jelenti. Komoly feladat elé állítják az iskola gyermekvédelmi felel sét. A társadalmi folyamatok a gyermekközösségekben is visszatükröz dnek. A hátrányos helyzet családok gyerekei mellett a magas státuszú családokból kikerül tanulók csoportjai is megtalálható iskolánkban. Ez a kett sség határozza meg az iskola alapvet funkcióját, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. Tanulóink eltér gazdasági és társadalmi környezetéb l adódóan kulturális környezetük is nagyon eltér . Megtalálható az egyetemet, f iskolát végzett szül k mellett az általános iskolát ill. szakmunkásképz t végzett szül k gyermekei is. Az alapelveket, a célrendszert mindezen küls körülmények, és az ebb l következ viszonyok befolyásolják és határozzák meg. 1.4.3. Kiemelt területek: Tanítási órákon kívül, a szabadid hasznos eltöltését és a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztését szolgáló tevékenységeink sokrét ek. Iskolánk nevelési filozófiájának fontos része ez a terület. A korrepetálások és a felzárkóztató jelleg foglalkozások mellett a tehetséggondozást szolgálják : - az emelt óraszámban oktatott angol, matematika és testnevelés tantárgyak -a tehetségek kibontakoztatását segítik a különböz sportkörök, az énekkar és szakköreink, -a tehetségek bemutatkozására ad lehet séget az iskola Bánomi Galériája, - részt veszünk a városi és a felmen en rendezett versenyeken. Ezek a tevékenységek határozzák meg az iskola arculatát.

6


Pedagógiai program

Az iskola pedagógiai programja és a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a m veltségterületek bevezet it és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvet célként t zhet ki az önmegismerés és önkontroll, a felel sség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemz sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat el segítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ett l elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban él más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat meg rizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemz bb, legnagyobb hatású eredményeit. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejl désének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy, politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelel beállítottság és motiváltság szükséges. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvev világ számunkra fontos folyamatainak jelent s hányadát. Az iskolai nevelésnek alapvet szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Környezettudatosságra nevelés A nevelés átfogó célja, hogy el segítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekv nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, el segítve ezzel az él természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejl dését.

7


Pedagógiai program

A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása küls tényez k hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és figyelem, emlékezet m ködtetése, hanem valamennyi értelmi képesség és az egész személység fejl dését, fejlesztését magában foglalja. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Testi és lelki egészség Az iskola nagy feladata és felel ssége, hogy a felnövekv nemzedékeket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejl dését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulást, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Felkészülés a feln ttlét szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának át fogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttm ködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése.

8


Pedagógiai program

I. fejezet Az iskola nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az oktatás a nevelés része. Alapelvek: Valljuk, hogy a gyermekkor nem csupán a feln tt életet el készít tréning, hanem sajátos tartalommal megtöltött és megélt önálló életszakasz. Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában. Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket. Diákokkal el re meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják a velük szembeni elvárást. A tanulókat a felel s állampolgári létre, az egymásért való felel sségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésre kell nevelni. Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása. Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni. A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok el térbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. - Tervszer és következetes nevel -oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. - Er síteni kell a tanulók iskolához való köt dését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. - Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a m vészetekre, a tudományokra vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskör m veltségét, el segítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az ket körülvev világban. - Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni. - Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. - A tanulóknak érezniük kell a felel sséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására. - Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzd gyerekek hátrányának leküzdésére. - Fontos a szül kkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében. 1.2. Az iskolában folyó nevel -oktató munka céljai, feladatai Célok, feladatok: - Az iskolában folyó oktató-nevel munkának tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogatnia kell az egyéni képességek kibontakozását. - Gondoskodni kell: az általános és széles alapm veltség biztosításáról minden tanulónál, tanulási kudarcok megel zésér l, 9


-

-

Pedagógiai program

nem szakrendszer oktatás keretében a tehetség, képességkibontakoztatásáról és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásáról, a sikeres beilleszkedés el segítésér l, a szociális hátrányokból adódó hátrányok kompenzálásáról, önismeret fejlesztésér l, önellátásra való képesség és igény kialakításáról a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.), a testi nevelésr l, mely a tanórákon, kirándulásokon és túrákon, különféle sportrendezvényeken, sportköri foglalkozásokon valósul meg, a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésér l, arról, hogy a tanulók rászokjanak a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására, valamint az utcán, a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre. Fontos: a család tiszteletére, a szül k, nagyszül k megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés, az esztétikai nevelésben a képz m vészetek, a zenei kultúra oktatása, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása. Magyarország megismerése, szeretete és megóvása, a nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése. A tanulók legyenek képesek: az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani, saját képességeiknek megfelel szinten teljesíteni a tanulmányi követelményeket.

1.3. Az iskolában folyó nevel -oktató munka eszközei, eljárásai A nevel -oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kell teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze a pedagógiai gyakorlatból: -

Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül. Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok min sége szerint kell történnie. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az er s és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom er sítésének, a kezdeményez és vállalkozó készségeknek, az ítél képességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának.

10


-

Pedagógiai program

Fontos: a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása, az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató-nevel folyamatban. Módszerek: a meggy zés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.), a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellen rzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás, stb.), a magatartásra ható, ösztönz módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.).

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvet követelmények és az ezekre épül differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejl désükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. 2.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok Feladatok: - Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia: változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie, amiken keresztül a tanuló lehet séget kap a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására. - Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttm ködési készségüket, edzeni az akaratukat. - Figyelmet kell fordítani: a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására, az önismeret fejlesztésére (osztályf nöki vagy önismereti órákon, iskolán kívüli lehet ségek formájában), az egészséges, edzett személyiség kialakítására, az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmeg rzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megel zésére. - Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történ azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez: a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztet érzelmek kialakítására, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, emlékeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére, az alapvet állampolgári jogok megismertetésére. - A pedagógusnak, mint modellközvetít nek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközének kell lennie. - A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejl désének, fejlesztésének kell állnia.

11

József Attila Általános Iskola -

Pedagógiai program

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevel munkája a lehet ségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

2.2. Rendellenes személyiségfejl dés , beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszköd , illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Feladatok: - Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzet , beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzd tanulók részére. - Fejleszt foglalkozást, szakkorrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. - A nevel knek az egyes szaktárgyak tanítási óráin el nyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – els sorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk. - Lehet séghez mérten biztosítani kell a bontott csoportban vagy nívócsoportban történ oktatást idegen nyelv, informatika, (5. és 6. évfolyamon matematika, magyar) tantárgyakból. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai nevelés legf bb célja a tanuló minél szélesebb körben történ fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejl dése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségt l, a közösségi nevelést l. A közösségi magatartást olyan ismeretek átadásával és tevékenységek gyakoroltatásával kívánjuk fejleszteni, amelyek hozzájárulnak: - az emberiség közös problémáinak megértéséhez, - az Európához tartozás és a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez, - a felel s állampolgári magatartás kialakulásához, - az iskola, az osztály és az iskolán belül csoportok érdekében végzett tevékenységek vállalásához, - a kortárs kapcsolatok er sítéséhez, - a közösség demokratikus m ködéséhez szükséges szabályok megismeréséhez és betartásához. A fentiek megvalósítását segítik - azok a tantárgyi tartalmak, amelyek a felsorolt ismeretek birtoklásához járulnak hozzá, - a tanulás-tanítás folyamatában alkalmazott változatos munkaformák: páros, csoport- és csapatmunkák, - a diákönkormányzat iskolai és osztályszint m ködése, amely kerete és színtere a közösségben és a közösségért végzett tevékenységnek, - olyan projektek segítése, amelyek közösen végzett tevékenységek eredményeként valósulnak meg ( pl.: CD-re , magyar és idegen nyelv m sorok, tablók, kiállítások, stb.), - olyan csoportok m ködési körülményeinek biztosítása, amelyekben az eredmény feltétele a közös munka ( énekkar, különböz sportcsoportok, stb.), - a hagyományok ápolása, valamint az ünnepélyekre, rendezvényekre készülés és az azokon való részvétel az iskolához köt dés kialakítását, illetve meger sítését szolgálja.

12


Pedagógiai program

Ha a diákok köt dnek az egyes iskolai közösségekben, lehet vé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának er södését. Ezért is alapvet feladat a közösségben, illetve a közösség által történ nevelés megszervezése és irányítása. 3.1. A család A legalapvet bb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejl dését, a másokhoz való viszonyát. Alapvet szociális köt déseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. Így nagyon fontos szerepet kap, az iskola, s az osztályközösség is. 3.2. Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttm ködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelent ség feladatok hárulnak az iskola vezet ire, az osztályf nökre, a diákönkormányzatot segít pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervez tanárokra. 3.3. Az osztályközösség A tanuló fejl désének meghatározó tényez i a családban elsajátított szokásokon, morális tényez kön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkez tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata: - valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, - az egyéni értékek felismerése, - egymás tiszteletben tartása, - egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, - a másság elfogadása, a tolerancia, - társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, - mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályf nöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályf nök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek.

13


Pedagógiai program

3.4. A tanítási órán kívüli tevékenységek A tanítási órán kívüli tevékenység közé tartozik minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálhatók, de nem kerül a tanítási naplóba. Tanítási órán kívüli tevékenységek lehetnek: - szakkörök, - táborok, - takarítási akciók (osztályterem, folyosó, udvar,iskola környéke stb.), - gy jtési akciók (papír, használt elem, stb.). 3.4.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehet ségeinek összehangolásával szervez dnek. Ide tartozik:az énekkar, a szakkörök, korrepetálások és a sportkörök. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelel naplóba rögzíti. A szakköri foglalkozások id tartama 45 perc, ami adott esetben tömbösített formában is megtartható. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre az osztályf nöknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ett l kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelez . A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az igazgató hagy jóvá. 3.4.2. Alkalmanként szervezett foglalkozások Az iskola által egy-egy alkalomra tanórán kívüli, szervezett foglalkozások a következ k: osztálykirándulások, a tanulmányi kirándulások, a táborok, a diákcsoportok bel- és külföldi utazásai, kulturális intézmények és ipari létesítmények látogatásai, tanulmányi versenyek A tanulmányi kirándulások: Évfolyamonként egy nap, melynek id pontját az iskola éves munkaterve tartalmazza: Ezek a programok iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhet k. A jelen pedagógiai programban nem szerepl , a tanítási id alatt több napig tartó tanórán kívüli foglalkozást – írásos kérvény alapján – az igazgató engedélyezheti az osztályban tanító tanárok vagy a nevel testület véleményének kikérése után. A tanulók bármely, az iskola által alkalmanként szervezett több napos programon csak el zetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Az engedélyt a szervez tanárnak a program szervezésének megkezdésekor kell beszereznie a szül kt l és az osztályf nökt l. A tanulók távollétér l, ha olyan programokon vesznek részt, amelyeken az iskolát képviselik, az igazgató dönt.

14


Pedagógiai program

3.4.3. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái a) Hagyomány rz tevékenységek - Tanévnyitó ünnepély - Tanévzáró ünnepély - Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következ alkalmakkor: 1848. március 15-e, 1849. október 6-a, 1956. október 23-a évfordulóján, karácsonykor, gyermeknapon - jelmezbál - 8. osztályosok ballagása, szerenád - Fontos feladat az iskola névadójának, emlékének ápolása: a József Attila Napok, „Költészet Napja” - városi versmondó verseny - Feichtinger Sándor Botanikai verseny - „Mesér l- mesére” rajzpályázat óvodásoknak - „Családi Nap” rendezvény - Anyák Napja ( osztálykeretben ) - „Csudajó Osztály” ( fels tagozat ) A hagyományok ápolása, valamint a közös ünnepekre, rendezvényekre készülés és az azokon való részvétel az iskolához köt dés kialakítását, ill. meger sítését szolgálja. b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Fontos, hogy: - az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató óra szervezésre kerüljön, - az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítik, melyb l képességének és érdekl désének megfelel en választanak a tanulók. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerül igények és az iskola lehet ségeinek figyelembe vételével – minden tanévben az iskola nevel testületének kell döntenie. c) Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadid s tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat m ködik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekb l álló diákönkormányzati vezet ség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevel segíti. d) Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozások A közoktatási törvény el írásainak megfelel en – ha a szül k igénylik -, az iskolákban tanítási napokon a délutáni id szakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon vagy tanulószoba m ködik.

15


Pedagógiai program

Napközis foglalkozás Az intézmény 1-4. osztályig biztosítja a tanulók teljes ellátását (tízórai, ebéd) és felügyeletét 16:30 -ig. A napközi által nyújtott programokban az étkezés igénybe vétele nélkül is részt lehet venni. A napközi szerkezetileg és tartalmilag szorosan kapcsolódik a délel tt folyó pedagógiai munkához. A napközi speciális feladata a tanulás tanítása, a mentálhigiénés szokások ápolása, fejlesztése. A sokszín szabadid s tevékenység magában foglalja a játszóházat, sportversenyeket, mozi- és színházlátogatást, múzeumi foglalkozásokon való részvételt, hagyomány rz rendezvényeket stb. A napközi és a tanulószoba fontos színtere a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak.

-

Tanulószobai foglalkozás A tanulószobai foglalkozás keretében a pedagógus a fels tagozatos gyerekek számára biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti a tanulási nehézségek leküzdését.

e) Versenyek, vetélked k A tehetséges tanulók további fejl dését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, m vészeti stb.) versenyek, vetélked k, melyek az iskolában évente/félévente/stb. rendszeresen kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, m vészeti versenyeken is részt vesznek. A versenyek, vetélked k megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevel k szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

f) Tanulmányi kirándulások Az iskola nevel i a tantervi követelmények teljesülése, a nevel munka el segítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervez. g) Erdei iskola Az erdei iskola a nevelési és a tantervi követelmények megvalósulását segíti az iskola falain kívül. Speciális tanulásszervezési forma nem hagyományos tanórai keretek között. Finanszírozását az SZMK döntése alapján a szül k viselik. h) Múzeumi, kiállítási, m vészeti el adáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közm vel dési intézményekben, illetve m vészeti el adásokon tett csoportos látogatások.

16


Pedagógiai program

i) Szabadid s foglalkozások A szabadid s foglalkozások során a szabadid hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevel testület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerül igényekhez és a szül anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadid s programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, mozi, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A szabadid s rendezvényeken való részvétel lehet önkéntes/kötelez . j) Iskolai könyvtár – könyvtárszoba Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dogozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhet a városi könyvtárban, tanórán és tanórán kívül. k) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, el zetes megbeszélés után lehet ség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, zongora stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. l) Hit- és vallásoktatás Az iskolánkban a területileg illetékes, történelmi egyházak – az iskola nevel és oktató tevékenységét l függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenység A 1993. évi LXXIX. Közoktatás Törvény 30. §-a és a 14/1994. MKM rendelet 22. §-a szerint abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakért i és rehabilitációs bizottság dönt. Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos a beilleszkedési zavar, a magatartás rendellenesség, a nehezen nevelhet ség, a felt n viselkedés, elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezések. E fogalommal jelölik mindazon gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól, magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az ket körülvev társas/iskolai környezettel szemben. Nagyon fontos a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszköd tanulók fejlesztése, mert a problematikus tanuló saját fejl désének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltér en szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre. A nehezen kezelhet , szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel.

17


Pedagógiai program

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermekek leggyakoribb ismertet jelei: - a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, - passzív vagy aktív módon ellenáll a nevel i hatásoknak, - nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, - testi és pszichés tünetei vannak, - személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.). A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: - szoros kapcsolatot kell tartani a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, - fontos: a helyzetfelismerés és helyzetértékelés, a magatartási zavar feltárása, a kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szül kkel illetve gondvisel kkel, az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása, a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, a képességek szerinti csoportbontás, - együtt kell m ködni: a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek, az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felel snek, - törekedni kell arra, hogy: a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során, olyan speciális osztályf nöki órák is legyenek, ahol személyiségfejleszt tréningeken keresztül fejl dhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége, felzárkóztató, fejleszt foglalkozások legyenek, minél könnyebb legyen a fels és az alsó tagozat között az átmenet. A magántanulóra, a képzési kötelezettséget teljesít re és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vev re külön rendelkezések vonatkoznak. Ha a sajátos nevelési igény tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd tanuló szakért i vélemény alapján: - tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve - a szül otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségnek, az önkormányzat feladatellátása keretében, a szakért i véleményben megjelölt szakember biztosításáról – külön jogszabályban meghatározottak szerint – az iskolának, a fejleszt felkészítést nyújtó, illetve a szakért i véleményt készít intézménynek kell gondoskodnia.

18


Pedagógiai program

5. A tehetség, képesség kibontakozását segít tevékenységek A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tanuló valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelel en lehessen gondoskodni a fejlesztésükr l. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttm ködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejl dés segítése érdekében: - a korai felismerés, - a tehetségek számbavétele, - a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesít diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása, A tehetséggondozás szervezett formái: 1. Tanóra keretén belül 2. Tanórán kívül 5.1. A tehetségfejlesztés lehet ségei tanórán belül A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következ k lehetnek: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - a tanórákon érvényesül differenciált képességfejlesztés, - matematika, angol, testnevelés 5–8. évfolyamon tantárgyak emelt óraszámú oktatása, - csoportbontás, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a továbbtanulás segítése felkészít foglalkozásokkal, - személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelel formáinak alkalmazása, - a viselkedéskultúra fejlesztése. 5.2. A tehetségfejlesztés lehet ségei tanórán kívül A tanórán kívüli tehetségfejlesztés eszközei a következ k lehetnek: - versenyek, vetélked k, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), - a tehetségek fejlesztését szolgálja az iskolán kívüli tehetséggondozó foglalkozásokon való részvételre irányítás (pl.: zeneiskola, sportegyesület, képz m vészeti szakkör, tánccsoportok, stb.) az ottani eredmények figyelemmel kísérése és elismerése. - tehetséggondozó szakkörök, - iskolai sportkörben: kézi-, kosárlabda- és labdarúgó-bajnokságok, - szabadid s foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás), - az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok).

19


Pedagógiai program

6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat a Közoktatási Törvény és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. §-a szabályozza. Valamennyi pedagógus közrem ködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejl dését veszélyeztet körülmények megel zésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttm ködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felel s tevékenykedik. A gyermek-és ifjúságvédelmi felel s alapvet feladata: - a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése, - a tanulók és a szül k tájékoztatása azokról a lehet ségekr l, személyekr l, intézményekr l, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - családlátogatáson való részvétel a veszélyeztet okok feltárása érdekében, - a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése, - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése, - tájékoztatást nyújtása a tanulók részére szervezett szabadid s programokról, - együttm ködés: az osztályf nökkel és az osztályf nöki munkaközösség vezet vel, az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segít tanárral, napközis nevel kkel. A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: - a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése, - a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken, - a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejleszt foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.), - segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetét l függ en, - a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellen rzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: - a gyermek fejl dését veszélyeztet okok megel zésére, - az okok feltárására, - az okok megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megel zve ezzel a súlyosabbá válásukat. Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megel zése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttm ködés a különböz szakemberekkel.

20


Pedagógiai program

Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: - az indulási hátrányok csökkentése, - a veszélyeztetett és a hátrányos helyzet fiatalok tanulási el menetelének figyelemmel kísérése, - a felzárkóztató foglalkozások, - az iskolai étkezés lehet sége, - a tanulószobai és napközis foglalkozás, - az egészségügyi sz r vizsgálat, - az egészségvéd és mentálhigiéniás programok szervezése, - a családi életre való nevelés, - a személyes és egyéni tanácsadás, - a szül kkel való együttm ködés, - a tájékoztatás a családsegít és gyermekjóléti szolgáltatásokról, - a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások), - a szenvedélybetegségek megel zése. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít program Abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakért i és rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igény tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehet ségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva els sorban a következ elvek szerint kell a munkát megszervezni : - a feladatok megvalósításához hosszabb id sávok , keretek megjelölése ott, hol erre szükség van, - szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelel tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése, - segít megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítjük a tanulókat, els sorban az önmagukhoz mért fejl désüket értékelve. A Közoktatás Törvény 10. § (1) pontja biztosítja, hogy a tanulók képességeiknek, érdekl désüknek, adottságaiknak megfelel nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelel ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért. Az esélyegyenl tlenség csökkentése fontos feladat, amely programokkal, személyes tör déssel, beszélgetésekkel történhet.

speciális

felzárkóztató

A tanulási nehézségekkel küszköd tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: - hiperaktivitás, - szorongásos magatartás, - térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, bet k felcserélése), - mozgáskoordináció zavarai, - a nyelvi m ködés zavarai (diszlexia, díszgráfia), - antiszociális cselekedetek, - alacsony önértékelés, - emlékezés zavarok, - a logikus gondolkodás problémái, - a spontán kíváncsiság hiánya. 21


Pedagógiai program

Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényez a felel s. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít tevékenységek: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - a nívócsoportos oktatás, - az egyéni foglalkozások, - a felzárkóztató foglalkozások, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a napköziotthon, tanulószoba, - továbbtanulás irányítása, segítése, - a tanuló helyes önismeretre és küzd képességre való nevelése. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfügg . 8. A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenységek A tanulók el képzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelent s – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelent – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. Az iskolapedagógus a tanulók hátrányos anyagi helyzetének és veszélyeztetettségének feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatait a Közoktatás Törvény és a (11/1994. MKM rendelet 6. §), a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezet i döntések el készítésével kapcsolatos feladatokat a Közoktatási Törvény 124. § (21) bekezdésében szabályozza. A Közoktatás törvény 19. § (7) d) pontja szerint a pedagógus feladata, hogy közrem ködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejl dését veszélyeztet körülmények megel zésében, feltárásában és megszüntetésében. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: - csoportbontás, - étkeztetési támogatás, - a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a nevel k segít , személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, - a szül k, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályf nökkel, fogadóóra, családlátogatás, szül i értekezlet stb.), - továbbtanulás irányítása, segítése, - drog és b nmegel zési programok, - motiválás napközi / tanulószoba igénybevételére, - szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenved tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek,

22


Pedagógiai program

ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak.

A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek: Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejl dését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlít dése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenl tlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók els sorban az alacsony jövedelm , a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesül szül k gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: - képesség-kibontakoztató felkészítés, - a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, - a szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadid kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szül knek stb., felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenységek szervezése, felvilágosító és drogmegel zési programok szervezése, - felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehet ségeir l, - tankönyvtámogatás, - kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, - pályázatok figyelése, - a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), - az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének el segítése. Képesség-kibontakoztató program A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból ered lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés integrált formában a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzet és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lév k, vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segít készségek, képességek kialakításával. 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel -oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke 9.1. Tankönyvek, taneszközök Az iskolai tanítást és tanulást segít könyvekt l meg kell követelni: a nyelvi helyességet, a gyermekek korának megfelel stílust, a gyermeklélektani és pedagógiai szempontok érvényesülését.

23


Pedagógiai program

A tankönyvek, taneszközök: ne legyenek ellentétesek az alkotmány és a törvények szellemével, ne tartalmazzanak tudományos tévedéseket. Az általános értelemben vett tankönyv fogalmán belül több kategóriát különböztetünk meg: a) Tankönyv: a megtanulandó anyagot tartalmazza, kerüli a felesleges részleteket, a tananyag hosszas fejtegetését. b) Olvasókönyv: a tananyaghoz szorosan kapcsolódó, azt illusztráló vagy elmélyít irodalmi igény m , válogatás, szöveggy jtemény, a tantárgy vagy a tudomány történetét bemutató kiadvány. c) Feladattár: a gyakorlást közvetlenül segít könyv. d) Segédkönyv: az önálló ismeretszerzés és a tehetséggondozás eszköze (pl. szótárak, enciklopédiák). e) Jegyzet: tankönyvpótlóként szerepelhet, ha a tankönyv még nem készült, vagy ha a tantárgy szakmódszertana még nem kristályosodott ki. f) A tanulói, tanári segédletek: ezekhez tartozhatnak a szakköri füzetek, az iskolai tehetséggondozást segít ismeretterjeszt kiadványok, valamint a tanári segédkönyvek. g) Nem nyomtatott ismerethordozók: pl. hanglemez, dia, videokazetta, számítógéppel olvasható ismerethordozók. h) Feladatlap, munkafüzet 9.2 . Az iskolai nevel -oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök az osztálytermekben és szaktantermekben Alapfelszerelések: - írásvetít , - fali vetít vászon, - a tanterem funkciójától függ en CD-lejátszó, - a szemléltetést és a tanulást segít eszközök 9.3. Az iskolai oktató-nevel munkát, szemléltetést és foglalkoztatást központilag (iskolai szinten) támogató eszközök Eszközök, felszerelések: - könyvtár: kötelez és ajánlott olvasmányok, oktatási segédletek, kézikönyvek (lexikonok, kronológiák, enciklopédiák), pedagógiai-módszertani szakkönyvek, a közismereti és szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó szakirodalom, a tananyagot kiegészít ismeretterjeszt m vek, tanári kézikönyvek, tankönyvek, elektronikus ismerethordozók (floppy, CD gy jtemény), internet hozzáférés, stb.

24


Pedagógiai program

fénymásoló, tornaterem, sportudvar, játszótér

10. A szül , a tanuló, az továbbfejlesztésének lehet ségei

iskolai

pedagógus

együttm ködésének

formái,

Él munkakapcsolat van a tanári közösség és a szül k között a tanulók fejl dése érdekében, az iskola hagyományai, valamint a Közoktatási Törvény és a Szervezeti és m ködési szabályzat alapján. A Szervezeti és m ködési szabályzat több szint együttm ködést feltételez a szül k, a tanulók és a pedagógusok közös részvételével a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztése érdekében. Az együttm ködéshez megfelel kommunikációs formák m ködtetése szükséges. 10.1. A szül k-pedagógusok együttm ködése Cél, hogy a szül k lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehet ségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. A pedagógus és szül k közötti együttm ködési formái: 1. Szül i értekezlet feladata: a szül k és pedagógusok között folyamatos együttm ködés kialakítása, a szül k tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehet ségeir l, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeir l, az iskola és a szaktanárok értékel munkájáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjér l, az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeir l, problémáiról, a szül k kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegy jtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé; 2. Fogadó órák feladata: a szül k és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Évente 2 alkalommal meghatározott id pontban tartandó, de szül és pedagógus el zetes egyeztetés után egyaránt kérheti a megtartását; 3. Egyéni kapcsolatfelvétel 4. Szül k közösségének részvétele az osztály életében 5. Szül i munkaközösség értekezletei 6. Az alapítvány kuratóriumi ülése 7. Nyílt tanítási nap

25


Pedagógiai program

feladata: a szül k betekintést nyerjenek az iskola nevel és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életér l. 8. Írásbeli tájékoztató (ellen rz , üzen füzet) feladata: a szül k tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefügg eseményekr l, illetve a különféle iskolai vagy osztály szint programokról; 9. Rendezvények: - „Nyitva van az aranykapu” - ünnepélyek vásárok rendezése - karácsonyi m sor, karácsonyi hangverseny - anyáknapi megemlékezés - „Bál a gyermekekért” - „Családi Nap” rendezvény - Bánomi Galéria kiállításai 10. Hirdet tábla: az aktuális tájékoztatást szolgálja A szül k kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képvisel k, tisztvisel k útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevel testületével vagy az szül i munkaközösséggel. 10.2. A tanulók-pedagógusok együttm ködése Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelel eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevel munkában. A pedagógusok és tanulók közötti együttm ködés formái: - tanórai munka, - osztályf nöki órák, - közösségi programok, - egyéni beszélgetések, - diákönkormányzat, diákparlament, - kérd ívek, vizsgálatok.

26


Pedagógiai program

II. fejezet Az iskola helyi tanterve 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelez és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az el írt tananyag és követelményei A tanuló kötelez tanórai foglalkozása nem lehet több (K.t. 52. § (3)): az els -harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál, a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál, a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál heti átlagban. 1.1. Tanórai keretek Az 1.-es számú melléklet szerint 1.1.1. A NAT m veltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 1-4. osztályig A Nemzeti Alaptanterv m veltségkörökbe rendezve tartalmazza, mit kell tanítani a magyar közoktatási rendszerben, mi az, amivel a tanulók megismerkednek, amit el kell sajátítaniuk. A tantervkészít k ezek alapján tervezik a tantárgyakat, a tantárgyközi feladatokat, és a tantárgyi struktúrát ezekre támaszkodva építik fel. M veltségi területek Magyar nyelv és irodalom Él idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben M vészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Tantárgyakban Magyar nyelv Idegen nyelv (angol, német) Matematika Magyar nyelv, környezetismeret Környezetismeret Rajz, ének Magyar nyelv, matematika Technika Testnevelés

Alsó tagozat (1-4. évfolyam) Az alsó tagozat tantárgyai egységesen jellemezhet k, nem válnak még élesen külön a tárgyak, összefogja ket a tanító személye is. Az iskolába lép gyereket a tanító vezeti be az iskola életébe. Megismerteti az iskola szokásaival, az iskolában folyó munkával. Törekszik a jó kapcsolat kialakítására a tanító, az iskola, a tanuló és a tanulás között. Fontos, hogy a gyerek és a közösség kölcsönösen megszokja, elfogadja egymást, így biztonságban, társaival tevékeny együttm ködésben végezhesse mindenki a munkáját.

27


Pedagógiai program

1.1.2. A NAT m veltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 5-8. osztályig Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi m veltségterületének – 5-8. évfolyamra meghatározott – fejlesztési feladatait belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A m veltségterületek, és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja. M veltségi területek Magyar nyelv és irodalom Él idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben

Földünk – környezetünk M vészetek

Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek ( helytörténet, hon- és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan Földrajz Magyar nyelv és irodalom Ének-zene Rajz Dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport ( tánc ) Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport

A nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai A tantárgyak lehet ségei: 1. Az anyanyelvi tárgyak -

A magyar nyelv tanítása a közoktatási rendszerben kiemelt jelent ség . Az anyanyelvi készségek, képességek kialakítása, fejlesztése nemcsak a magyar nyelv tantárgyának a hatáskörébe tartozik, hanem átfogja a közoktatás egészét. Fontos, hogy mesén keresztül vezessük be a tanulókat az olvasás szépségeibe, mert a mesékben rejl magatartási minták, a konfliktuskezelési módok példaérték ek számukra. Nagy hangsúlyt kell fektetni: az anyanyelv m velésére, a beszéd-, az olvasás-, az írás-, a helyesírás, a grammatika-, a stílus-, a szövegtan-, a nyelvhelyesség-, a retorika oktatására, anyanyelvünk szabályainak megtanítására, és oktatás során kerülni kell a formális, tudományoskodó megközelítést.

28


Pedagógiai program

Gondot kell fordítani: az irodalmi szövegek emlékezetb l való megtanulására és elmondására, a magyar nyelv helyes használatára, a tanulók beszédének fejlesztésére. Cél: a gyerekek képesek legyenek megfogalmazni, leírni, kifejezni gondolataikat és fejleszteni a kommunikációs képességüket.

2. A környezetismeret, környezeti nevelés - A környezeti nevelés és tudatformálás megtanítja a gyermekeket a természeti környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, a környezetbarát életvitelre, vagyis a környezetkultúrára. - Az ember és környezete egységes rendszert alkot, így a környezeti nevelésnek is ökológiai szemlélet nek kell lennie, a globalitásra kell törekednie. - A gyermekek számára a nevelés során a pedagógus a példakép. - Cél, hogy: a fiatalok gondolkodását, életmódját, viselkedését a (természetes és épített) környezet okos és mértéktartó felhasználását, a védelem és a fejlesztés egysége jellemezze, a gyerekek kritikusan tudják elemezni és értékelni a környezetre vonatkozó cselekedeteket, intézkedéseket. Egészséges életmódra nevelésben: érvényesülnie kell a mozgás- és táplálkozáskultúrának, a tisztálkodási szokásoknak; fontos a biztonságos életvitelre és közlekedésre nevelés; a pedagógusoknak ismerniük kell, hogy milyen veszélyek fenyegetik a gyermekeket az iskolán kívül. 3. Az ének-zene - A zenei nevelés feladata: a fiatalok lelki, érzelmi, értelmi nevelése, segíteni a harmonikus személyiség kibontakozását a zene sajátos eszközeivel, hogy a tanulónál kialakuljon az egészséges hangképzés és a kifejez , szép énekhang. - A zenei nevelés célja, hogy: a fiatalok váljanak nyitottá a különböz zenei stílusokra, hogy a gyermekek váljanak fogékonnyá a beszéd és a dallam kapcsolatának a megfigyelésére. - A ritmuskészség fejlesztésének feladata, hogy: általánosan rendezze a gyermekek fizikai, harmonikus mozgási és szellemi tevékenységeit, segítse a beszédértést, valamint a kifejez beszédet. - A kottaolvasás fejleszti: a zenei emlékezetet, a bels hallást. - A zeneirodalom oktatásának célja, hogy: a tanulók a meghallgatott zenem vet felismerjék, néhány sajátos jegy alapján a zenem vet el tudják helyezni térben és id ben, ismerjenek néhány tényt a legjelent sebb zeneszerz kr l, és a meghatározó vonások alapján jellemezzék a zenem veket.

29


Pedagógiai program

4. A rajz és vizuális kultúra - A vizuális m vészetek tanításának célja: a világ és az ember megismerése, a gyermekek esztétikai világképének formálása, a tanulók esztétikai érzékének, m vészetszeretetének, értékszemléletének, látáskultúrának megalapozása, az alkotás, mint cselekvés megszerettetése, az alkotó, cselekv képességek fejlesztése, a tanulók rendelkezzenek átfogó ismeretekkel a hagyományok, a történelem, néprajz, általános esztétika és az etikai területén is, hogy megismerjék az egyes vizuális m vészeti ágaknak (képz m vészet, népi tárgyalkotó m vészet, iparm vészet, fotó, film, videó) m fajoknak, valamint a m vészettörténeti korszakoknak, stílusoknak a f bb jellemz it, kiemelked alkotásait. - A rajz és vizuális kultúra feladata: A kisiskolás korban (6-10. év között): a spontán alkotókedvre, a szubjektív önkifejezési igényre történ alapozás, a gyermekek megismertetése a képi-plasztikai kifejezés eszköztárával és az egyszer bb ábrázolási technikák használatával, A középs szakaszban (10-14. év között): hogy a tanuló legyen képes a látványelemzéseken alapuló képi- plasztikaitéri megjelenítésre, intenzív alkotómunkára, kreatív tevékenységre, kialakuljon az ábrázolási rendszerek megismeréséhez, megértéséhez szükséges térszemlélet, ábrázolási képesség, hogy a tanulók szerezzenek megfigyelési és ábrázolási tapasztalatokat a természetforma és színvilágról, a közeli tér viszonyairól, a mozgásról, a környezet színeinek, formáinak, térviszonyainak, mozgásának, anyagainak megfigyelése, megfigyeltetése és ezek ábrázolása, a m alkotások megismerése, a korok és kultúrák kifejezésmódjának, stílusainak tanulmányozása, - Fontos a tanulók szembesítése a saját és társaik alkotásaival, mert feler södnek a gyermek önértékelésének kritikus vonásai. 5. A technika és életvitel - Feladata: a diákok ismerjék meg és értékeljék mindazt a technikát, ami az életünket kényelmesebbé, jobbá teszi, lássák, hogy a technika nagy lehet séget és segítséget jelent a mindennapi életben, a konkrét elméleti és gyakorlati ismereteken keresztül kialakuljon a technikai m veltség, a tanulók a családi életre nevelés, a ház körüli, konyhai stb. munkák alapjaival megismerkedjenek, a tanulók ismerkedjenek meg néhány, a mindennapi életben használt szerkezet, gép kezelésével, m ködésével. - Célja, hogy: lehet vé tegye a napról napra változó technika megértését, követését, használatát, fejlessze a kreativitást,

30


Pedagógiai program

a tanuló megszerezze a technikai m veltséget, az egyszer bb, de látványos m szaki feladatok megoldásán keresztül sikerélményhez jutassa a gyerekeket. A kisiskolás korban ( 6-10 év között): els dleges feladat a kézügyesség fejlesztése és az anyag érzékelésének és alakításának élményéhez juttatás. A középs szakaszban (10-14 év között): kapjanak rendezett ismereteket az alapvet anyagokról, eszközökr l és gyártási folyamatokról, a m ködési elvek törvényszer ségeir l, fontos a kézügyesség és a kreativitás fejlesztése, a munkadarab elkészítésekor az elképzelést l a kivitelezésig törekedjenek a pontos és igényes végrehajtásáig. 6. Az idegen nyelv - Az idegen nyelv tanításának a célja, hogy: a tanulók felismerjék, minél több nyelvet ismernek, tudnak, annál könnyebben tudnak érvényesülni a világban, a tanulókban felébredjen a nyelvtanulás iránti vágy és szándék, az idegen nyelvek tanulásán keresztül az adott nyelven beszél népek életmódját, kultúráját is megismerjék a gyerekek. - Az idegen nyelv tanításának a feladata, hogy: a tanulók elsajátítsák a nyelvtanulás helyes módszereit, a gyakorlati nyelvi készségeket és képességeket fejlesszék szóban és írásban (beszédkészséget, beszédértést, hallás utáni megértést, olvasás-, íráskészséget és – képességet). a szókincs és a nyelvtani anyag els sorban a mindennapi életben használatos szavakra, kifejezésekre, szókapcsolatokra, nyelvtani szerkezetekre épüljön. Kisiskolás korban (6-10. év között): Feladata: - a gyerekek játékokon, szerepjátékokon keresztül ismerjék meg az adott idegen nyelvet, - dalok, mondókák, versek tanulásával a gondolkodás és az emlékez képesség fejlesztésének segítése, - meg kell tanítani az idegen nyelv hangjainak ejtését és az idegen nyelv intonációjának elemeit. A középs szakaszban (10-14. év között): Ebben az életkorban még hatásosan m ködik az utánzóképesség, de már a tudatosság is megjelenik. Ennek a szakasznak a végén történik: a nyelv szerkezetének tudatos megismerése, az alapvet nyelvtani szabályok elsajátítása, az írásbeliség fejlesztése és a kulturális ismeretek megszerzése. Feladat: alapszinten kell elsajátítania az els idegen nyelvet.

31


Pedagógiai program

Gondot kell fordítani arra, hogy: a gyerekek ne váltogassák az idegen nyelveket, meglegyen a nyelvtanuláshoz szükséges környezet. 7. Irodalom - Fontos, hogy: a diákok a tanított m veket élvezni és értelmezni tudják, a szorosabban vett irodalomtörténetet – ezen belül írók, költ k, életútját, m ködésük társadalmi és történelmi körülményeit – megismerjék, a tanár felkeltse a diákok érzékenységét a m vek mondanivalója iránt, a gyermekeknek joguk van tetszésük, nemtetszésük kinyilvánítására adott irodalmi m vel kapcsolatban, a tanulók a véleményüket megindokolhatják. A kisiskolás korban (6-10. év között): Feladat: el kell sajátítani az írást, az olvasást, az értelmes beszédet, a helyesírás alapelemeit, a gyermekek életkori sajátosságaihoz megfelel m veket kell választani, a tanított m vek járuljanak hozzá a gyermeki világkép alakulásához (népköltészeti alkotások, mesék, mondák, versek, elbeszélések, ifjúsági regények, regényrészletek, dramatikus népi játékok, gyermekeknek szóló ismeretterjeszt m vek és publicisztikai írások stb.). Cél: az olvasás iránti kedv felébresztése, a tanulók az olvasottak tartalmát saját szavaikkal el tudják mondani, ez fejleszti a figyelmes olvasást és a beszédkészséget is. A középs szakasz (10-14. év között): feladat: kialakítani a tanulókban a szépirodalmi szövegek megismerésének képességét, elemi szövegértés gyakoroltatása és ellen rzése, folyamatosan b víteni kell az esztétikai fogalomkészletet, a szabályok ismeretét, a szabályok alkalmazásának gyakorlása, gyakoroltatása, képesek legyenek a diákok a megismert m alkotásokat térhez és id höz kötni, m vel déstörténeti jelent ségüket értékelni, különböz m nemek (líra, epika, dráma stb.) megismertetése, a m elemz -képesség kialakítása. Cél az, hogy nemzeti nagyjaink emberi, költ i, írói egyéniségét minél árnyaltabban és meggy z bben, elkötelezettségüket értékként bemutatni. 8. A történelem és állampolgári ismeretek - Szükséges: a történelemtanítás korszer technikai feltételeinek megteremtése (történetileg hiteles és jó min ség képanyag, megfelel térképek, ábrák, diaképek, dokumentumfilmek és gy jtemények, transzparensek stb.),

32


Pedagógiai program

a terepgyakorlat követelményeinek és feltételeinek biztosítása, bejárni és meglátogatni a tanulóknak hazánk – lehet ségek szerint - ökológiai emlékeit (történelmi kertek, templomok, kolostorok, folyópartok stb.). - Az iskolai történelemtanítás célja: ismeretek, készségek, értékrendek elsajátítása, illetve kifejlesztése. - Fontos szerepe van: a személyiség kialakításában, a nemzeti identitástudat meg rzésében, az általános m veltség alapjainak megteremtésében. - Feladat: a tanulók ismerjék meg: az emberiség múltjának legfontosabb eseményeit, a különböz civilizációkat, a társadalmi, gazdasági változásokat, kontinensünk történelmi földrajzát és kultúráját, az egyes országok magyar kapcsolatainak történetét, a közvetlen környezetünkben él népek történetét, a magyarság kialakulását, a haza megteremtésének állomásait, a magyar államiság fejl dését, meg rzését, megújításának korszakait, a legfontosabb történelmi tényeket, dátumokat, személyiségeket, az emberiség és Magyarország történetének jelent sebb írásos dokumentumait, az országunk építészeti, irodalmi, képz m vészeti, tárgyi, zenei és táji emlékeit, a vallások múltját, a kereszténység értékrendjét, a keresztény egyházak (és a szerzetesség) történetét. - Cél: legyenek a tanulók nyitottak, érdekl d ek a hazai és nemzetközi történeti, politikai fejlemények és a tudomány újdonságai iránt. Kisiskolás kor (6-10. év között): rá kell ébreszteni a gyerekeket arra, hogy mely nemzetnek és milyen más közösségnek a tagja, meg kell ismertetni a közvetlen környezet, család, település, táj múltjához f z d történeteket, mondákat, hiedelemhistóriákat, legendákat, történeti énekeket, emlékezéseket és az egyszer bb történelmi jelképeket. A középs szakasz (10-14. év között): kapjon nagyobb hangsúlyt a szóbeliség és a képszer ség (forrásanyagok, dokumentumok, képek, térképvázlatok stb.). - A hon- és népismeret tanításának célja hogy a gyerekek megismerkedjenek a népi kultúra elemeivel, ösztönzést kapjanak a sz kebb környezet és a szül föld hagyományainak megismeréséhez, tudatosuljon a tanulóban, hogy a kultúrát riznie, ápolnia és gondoznia is kell.

33


Pedagógiai program

9. A matematika - A matematika oktatása hozzásegíti a tanulókat: a logikus gondolkodás kialakulásához és fejlesztéséhez, a képzel erejük és ötletességük fejl déséhez, a világról alkotott képük pontosításához, a fogalmazásuk és kifejezésük szabatosabbá, változatosabbá tételéhez, a felfedezés és a tudás öröméhez, valamint az emberi gondolkodás vívmányainak megbecsüléséhez. - Gondot kell fordítani arra, hogy minden problémafelvetés, megállapítás és következtetés világos, pontos, a tanuló számára érthet , emlékezetbe véshet , és továbbgondolkodásra serkent legyen. - Fontos, hogy a matematika tételeit bizonyítani kell, úgy kell tanítani, hogy minden egyes részlet illeszkedjék a matematikának a kés bbiekben sorra kerül fogalomrendszerébe. - Feladat: központi helyet foglaljon el a valós számok halmaza, ideértve a m veletek elvégzésében való jártasságot is, a halmazelmélet és a matematikai logika alapvet fogalmai sz jék át az iskolai matematikatanítás minden mozzanatát, a tanulók lássák a geometria tanításának gyakorlati szükségszer ségét (pl.: terület-, felszín- és térfogatszámítás stb.), az algebrai egyenletek közül az iskolában a lineáris egyenletek, a két- vagy háromismeretlenes lineáris rendszerek, valamint a másodfokú egyenletek szerepeljenek, a százalék- és kamatszámítás, adózás stb. ismereteket készségszintre kell emelni, hogy azt a mindennapi életben hasznosítani tudja. - Szükséges: mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérés.

10. A fizika - Célja: a diákok ismerjék meg a fizikai világ legfontosabb jelenségeit, bevezetést kapjanak a fizikai gondolkodás természetébe, a gyerekek lássák meg, hogy a megismerésnek két útja van: indukció: a jelenségek közvetlen megfigyelése, majd általánosítás, dedukció: a már megismert tényekb l a következtetés levonása. A kisiskolás korban (6-10. év): - a fizikai érzeteket kell kialakítani, illetve tudatosítani. Pl.: a h mérséklet, az er érzetét, az er kölcsönösségének egyszer megtapasztalását, a legegyszer bb mozgásokat, és az els benyomásokat a mozgás viszonylagosságával kapcsolatban. A középs szakasz (10-14. év): - kísérleteken keresztül fel kell fedeztetni a természet jelenségeit, - a fogalomalkotást a megfigyelésekhez kell kötni.

34


Pedagógiai program

- A kísérletek: során a tanulók az észlelt jelenségeket figyeljék, meg és tapasztalataikat mondják el vagy írják le, lehet leg egyszer ek, látványosak és élményszer ek legyenek. - Fontos, hogy a tanulmányok során különös figyelmet fordítsunk a fogalomalkotásra, a diákok el tt meg kell világítani, hogy a fizikai mennyiségek általában függnek a vonatkoztatási rendszer megválasztásától. - A diákokkal szemben támasztott követelmények összeállításakor ügyeljünk arra, hogy fizikai gondolkodás nem egysíkú, és ezért elvárható, hogy sokféleképpen tudjanak számot adni tudásukról.

11. A biológia - A biológia tanításának fontos szerepe van, mert: a természettudományok között ez a tudomány nagymértékben épít – életkori sajátosságoknak megfelel en - más tudományterületek ismereteire, pl.: kémia, fizika, földtudományok, a biológia az él világgal foglalkozik, ezért fontos az emberi szervezet és az életm ködések oktatása, az egészséges életmód, életvitel kialakítása, az ökológiai egyensúly felbomlásának elkerüléséhez szükséges szemléletváltás forrása a biológiai ismeretnyújtás. A kisiskolás korban (6-10. év között): - a gyerekek tegyenek szert – közvetlen környezetük növény- és állatvilágán keresztül – faj- és fajtaismeretre, ily módon alakítsuk ki bennük az él világ sokféleségének képét, - szervezet- és élettani ismeretekb l az életkornak megfelel en annyi tanítható, amennyit a közvetlen tapasztalás élménye lehet vé tesz. A középs szakaszban (10-14. év között): - cél a faj- és fajtaismeret b vítése; - a hazai és más tájak jellemz él világának az alapvet ökológiai ismeretek beépítésével és a földrajzi ismeretekkel párhuzamosan, azokhoz kapcsolódva történ megmutatása, - a faj- és fajtaismereten túl a szervezeti felépítésr l és m ködésr l annyi ismeret megszerzése szükséges, amennyi a közvetlen tapasztalás, egyszer kísérlet, megfigyelés alapján rögzíthet , - a megismert fajok csoportosítása tegye lehet vé az elemi evolúciós szemlélet kialakulását, - a diákoknál történjen meg a helyes életmód tudatos kialakítása.

35


Pedagógiai program

12. Testi nevelés - Cél: az egészséges testi és lelki fejl dés el segítése, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, a fizikai tulajdonságok (er , ügyesség, gyorsaság, állóképesség, mozgáskészség, mozgásm veltség) tökéletesítése, a rendszeres mozgásra való igény kialakítása. - Fontos: a testi nevelés során – az életkor sajátosságain belül – differenciált terhelésre törekvés, hogy ne lehessen gúny vagy elmarasztalás tárgya az esetleges adottságok hiánya, hogy a versenyhelyzetek olyanok legyenek, amelyekben minden gyermek számára adódik pozitív mozgásélmény, hogy tudjanak a gyerekek önfeledten – de a szabályok megtartásával – játszani, viseljék el a vereséget, örüljenek a gy zelemnek, értékeljék a másik sikerét, hogy az iskolájuk színeiben induló tanulók érezzék kötelességüknek a lehet legjobb eredmény elérését. - Feladat: a tanulók akaraterejének növelése, önértékelésük helyes irányba terelése, az esztétikai és ritmusérzék fejlesztése a zenés mozgásképzés, a népi- és társastánc, a ritmikus sportgimnasztika tanításán keresztül, a kisiskolásokat – az óvodai játékosság meg rzése mellett – hozzá kell szoktatni a tanórák kötöttségeihez, rendjéhez, a mozgáskoordináció fejlesztése, az egyszer testnevelési játékok és sportjátékok szabályainak megismertetése, a szergyakorlatokat alkalmazása(10 éves kor felett), az atlétikai számok alapjait képez természetes mozgások (futások, ugrások, dobások) egyszer technikáinak oktatása. Gyógytestnevelés - Célja : a tanuló egészségi állapotában keletkezett elváltozások korrigálása, megszüntetése, az egészséges gyermekekhez való felzárkóztatása, a speciális gyakorlatok els dlegességét figyelembe véve a testi nevelés általános céljainak, feladatainak elérése. - Feladatai : A lehet ségekhez mérten segítse el a gyermekek egészséges testi fejl dését, fokozza edzettségüket, teljesít képességüket és a betegségekkel szembeni ellenállóképességüket. Keltse fel igényüket az egészségi állapotuknak megfelel testmozgás és sportolás iránt, a testmozgás, a sport megkedveltetése s ezzel kapcsolatos szokások alakítása. Fejlessze a gyermekek általános mozgásm veltségét, elváltozásuk fokozottabb megakadályozására, állapotuk javítására. A pozitív személyiségvonások kialakítása. A gyógytestnevelés részterületei - A tartó- és mozgatórendszer elváltozásainak gyógytestnevelése, (gerincmellkasi-, alsó végtag deformitásai )

36


Pedagógiai program

- Belgyógyászati és egyéb betegségek gyógytestnevelése. (szívbetegség, juvenilis hipertónia, tüd asztma, kóros kövérség, vegetatív disztóniások ) A gyógytestnevelés módszerei és eszközei A gyógytestnevelés alapvet eszközei a testmozgások és a testgyakorlatok.(gimnasztika, játékos feladatok, mobilizáló gyakorlatok, izomer sít eljárások, légzési gyakorlatok stb.) Speciális módszerek: - a mozgásformák sajátos módosításai, - a terhelés intenzitásának és terjedelmének adekvált megválasztása és adagolása. A gyógytestnevelésen való részvétel feltétele: szakorvos diagnózisa, besorolási javaslat.

13. Kémia - Cél: a tanulók igazodjanak el a környezetben megjelen , és a mindennapi tevékenységben felhasznált anyagok kémiai sajátságai, hatásai, alkalmazásai megértésében, a kémiaoktatás nyújtson maradandó és hasznosítható tudást, a tanulóknak az adott szinten kémiai szemléletük legyen, tudják anyagát, lássák jelent ségét, tudjanak ezekr l szabatosan beszélni, szükséges mértékben képleteket és egyenleteket felírni, rendezni és ezek alapján számításokat és kísérleteket végezni, a diákok ismerjék meg a környezet legfontosabb kémiai elemeit, valamint szervetlen és szerves anyagait, azok jellemz fizikai és kémiai tulajdonságait, ismerjék a fontosabb vegyipari eljárásokat, folyamatokat, feldolgozási módokat, környezetvédelmi technológiákat és mindezek gazdasági vonatkozásait, szerezzenek gyakorlati ismereteket a közvetlen környezetükben el forduló hasznos és káros vegyi anyagok kezelésében, az egyes anyagrészekhez kapcsolódva ismerjék meg a kémiatörténet egy-egy jelent s, tanulságos vagy érdekes eseményeit. - Fontos, hogy: szoros tartalmi és didaktikai kapcsolat legyen valamennyi – els sorban természettudományi – tantárgy között, mind az elsajátítandó tananyag, mind a tankönyvek, mind a kémiaórák szemlélete és anyaga legyen élet-, anyag- és élményszer , emberközeli, érdekes és látványos. - A kémiát négy alapvet követelménycsoportra kell építeni: Alapvet kémiai fogalmak, mennyiségek, összefüggések, törvények Konkrét kémiai rendszerek: anyagok és reakciók ismerete Ezek gyakorlati alkalmazásai: fontosabb vegyipari eljárások, a vegyi anyagok környezeti hatásai, a természet és a környezet védelme Tanári és tanulókísérletek. - A kísérletek fontosak, mert: az ismereteket személyes élmény alapján nyújtják a tanulóknak, fejlesztik a tanuló megfigyel -, elemz - és értékel -képességét, a tanulók megtanulják, hogyan kell a vegyszereket, a hétköznapi kemikáliákat biztonságosan és felel sen kezelni, célszer en felhasználni.

37


Pedagógiai program

14. Földrajz - Cél, hogy: a tanulók megismerjék a Földet, a természet és a társadalom legfontosabb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, a gyerekek szerezzenek alapvet ismereteket a csillagászat alapjairól, az égitestünkr l, a Föld tájairól, országairól, népeir l, környezetünkr l, a diákok legyenek tisztába az ország fejl désével, sajátosságaival társadalmi és gazdasági viszonyaival. Kisiskolás korban (6-10. év között): környezetünk alapvet jelenségeit, változásait megfigyelések, gy jtések alapján ismerjék meg, fel kell kelteni a tanulók érdekl dését a környezetük iránt és ki kell alakítani bennük a természet szeretetének, megismerésének és a védelmének igényét. Középs szakaszban (10-14. év között): Feladat: - térben és az id ben való tájékozódás, a Föld szféráinak megismerése, - készség szinten sajátítsák el a térképolvasást. Cél: - tudjanak különböz méretarányú és tartalmú térképek alapján tájékozódni, - legyenek képesek összefüggéseiben értékelni egy-egy ország, táj értékeit, regionális problémáit, természeti és társadalmi jellemz inek kölcsönhatásait; - legyenek képesek id ben elhelyezni a Föld és szféráinak kialakulását, jelent sebb fejl dési szakaszait, - ismerjék meg a földrajzi tényez ket a Kárpát-medence gazdasági életében, népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben megnyilvánuló hatásait és földrajzi összefüggéseit; - ismerjék meg a jelent sebb hazai és külhoni földrajzi felfedez k, utazók és tudósok tevékenységét. 15. Informatika - Az iskolai tanulmányok alatt minden diáknak részesülnie kell alapfokú informatikaoktatásban - A fizikai, kémiai, biológiai, földrajzi problémák megoldása, különböz folyamatok modellezése nagy segítséget nyújthat a tanári munkában. - Cél: a tanulók a számítógépet hasznos eszköznek tekintsék. - Feladat: a diákok tanulják meg valamely szövegszerkeszt használatát olyan szinten, hogy jól tudják használni a mindennapi életben, lehet vé kell tenni, hogy a tanulók megismerkedhessenek az adatbázis-kezelés módszereivel, a számítástechnikát a matematika órán is fel lehet használni: az algoritmus szemléletét matematikai problémák megoldásával is jól meg lehet alapozni,

38


Pedagógiai program

fel kell hívni a figyelmet a felvet d erkölcsi problémákra is, mert az eszközöket kezel diákok könnyen kárt is okozhatnak: vírusfert zéssel, idegen adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel.

39


Pedagógiai program

1.1.3. A fenntartó által kötelez en finanszírozandó órák száma Évfolyam 1. évolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Gyógytestnevelés

Heti kötelez óra K.t. 52.§(3) 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Heti választható K.t. 52.§(7) 2 2 2 2,25 5,6 5,6 7,5 7,5

Egyéni foglalkozásra K.t. 52.§(11)c. 2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2,7 3 3

Összesen 24,4 24,4 24,4 27,45 30,8 30,8 35,5 35,5

3

Az fenntartó által finanszírozott választható órák: Emelt óraszámú angol nyelvoktatás 2008/2009. tanévt l felmen rendszerben történik a bevezetése heti 1 órában. Azon tanulók szüleinek ajánljuk a játékos nyelvtanulást els évfolyamon, akik a tanuláshoz szükséges nyelvhasználati képességgel, készséggel a dyslexia sz rés alapján rendelkeznek. 4-8. évfolyamon az emelt óraszám lehet séget ad 1 csoport részére a kiegészít anyag elsajátítására. A normál csoport és az emelt óraszámban nyelvet tanuló csoport között év elején biztosított az átjárhatóság a tanév végi felmérés, és az év végi értékelés alapján. Értékelés: 1-3. évfolyamon szöveges értékelés: megfelel en teljesített, jól teljesített, kiválóan teljesített 4-8. évfolyamon a tantárgyi értékelés része Emelt óraszámú matematikaoktatás 1-8 évfolyamon A jobb képesség , gyorsabban haladó tanulók számára ajánljuk. Ezeken az órákon lehet ség nyílik a tanultak kiegészítésére, a nehezebb, gondolkodtatóbb feladatok megoldására. Az emelt óraszámú matematika oktatás jó lehet séget ad a gondolkodási képességek fejlesztésére, ami szinte minden tantárgy tanulására hatással van. A matematika kompetencia, a matematika gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége felkészíti a tanulót a mindennapok problémáinak megoldására. Az 1. évfolyamon a részvételt a PREFER mérés eredménye alapján javasoljuk a tanulók szüleinek. Minden évfolyamon, év elején, az év végi eredmények alapján van lehet ség átkerülni az emelt óraszámú csoportba. Értékelés: szöveges formában megfelel en teljesített,

jól teljesített,

kiválóan teljesített 40


Pedagógiai program

A testi nevelés 5-8 évfolyamon heti 1 órában A választható testnevelés óra jól segíti a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük megalapozását szolgálja. A választható heti 1 óra foglalkozáson az év eleji jelentkezés alapján vehetnek részt a tanulók. Értékelés: szöveges formában megfelel en teljesített,

jól teljesített,

kiválóan teljesített

3. Nem szakrendszer oktatás A közoktatási törvény 2006. évi LXXI. módosítása alapján intézményünk 2008. szeptemberét l nem szakrendszer képzést valósít meg 5-6. évfolyamon a tanítási id keret 25%-ában, felmen rendszerben. A nem szakrendszer oktatás kiterjesztése lehet vé teszi, hogy javuljon az alapozó funkciók hatékonysága, biztonságosabbá váljon a tanulók tanulmányi továbbhaladása. Az alapozó funkciók között els dlegesen az önálló tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket tartjuk számon. Az év végi diagnosztikus mérések ill. az országos kompetenciamérésen elért eredmények segítik a tanulók tudásának feltárását, így beazonosítható, hogy mire építhet az iskola. Célja, funkciója: A korábbinál több id ben folyjon az alapkészségek fejlesztése - a kommunikációs képességek, - az olvasás, szövegértés, - a problémamegoldás, - az egész tanulási kompetencia, - az iskolai tanuláshoz szükséges kompetenciák, képességek megalapozása. Lényeg : a személyiség fejlesztése Követelmények: A nem szakrendszer oktatás szervezése okán kiemelt figyelmet fordítunk az alábbiakra: - az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban, - az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, - a kommunikációs képességek (pl: m fajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) er sítésére, - a szociális kompetenciák fejlesztésére, - a térbeli, id beli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra, - az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a megjelen módszertani kultúra, a „tanítói” és a „tanári” módszerek megfelel arányú érvényesülésére.

41


Pedagógiai program

A nem szakrendszer képzésben kiemelten fejlesztend kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció - Szókincs - Nyelvtani ismeretek - Nyelvi funkciók - Szóbeli kapcsolattartás - Irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése - Nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása - Kommunikációs helyzetek változatai Szövegértési-szövegalkotásikompetenciák - Beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása - Olvasás, írott szöveg megértése - Írás, szövegalkotás - A tantárgyakon átível tanulási képesség - Az ítél képesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék Matematikai kompetencia - Számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása - Alapm veletek rutinos végzése - Matematikai fogalmak megértése, felismerése és alkalmazása - Összefüggések átlátása - Érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása - A bizonyítás eszközei és törvényszer ségei - Matematika, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása - Tájékozódás a térben - Tájékozódás az id ben - Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban - A tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés és a gondolkodás - alapm veletei a matematikában és a verbális tevékenységekben A hatékony, önálló tanulás - Írás, olvasás, számolás - Saját tanulási stratégia - Összpontosítás - A tanulás céljának mérlegelése - Közös munka - Támogatás kérése Gazdasági nevelés - Tudatos fogyasztóvá válás - Kockázatok mérlegelése - Rövidebb és hosszabb távú el nyök Környezettudatosságra nevelés - Fenntartható fejl dés - Állampolgári kötelességek - Személyes felel sség - Válságjelenségek - Fogyasztás és er források A tanulás tanítása - Érdekl dés - Önállóság

42


Pedagógiai program

Könyvtári és más információforrások El zetes tudás mozgósítása Csoportos tanulás módszerei Az emlékezet er sítése Jegyzetelési technikák Forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás

A tanulásszervezés módszerei: A kompetencia fejlesztés lényeges elemeit évfolyamra vonatkoztatva a tanév elején elkészítend tanmenetekben tüntetjük fel. Alapmódszerek: - tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve-kifejtés, el adás, szemléltetés - munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat - individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok Motiváló módszerek: - csoportmunka - játék - szerepjáték (drámapedagógia) - vita - kutató-felfedez módszer - kooperatív módszerek - projekt módszer A tanulásszervezés sikerének alapelvei: - Differenciálás - Egyéni különbségek figyelembevétele - Tanítási tartalom, tanítási id rugalmas kezelése - Szociális készségek fejlesztése - Divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret - Motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia M veltség területek és tantárgyak és oktatásszervezési eljárások a 2008/2009-es tanévben, az 5. évfolyamon : magyar 2 óra képesség szerint bontott csoport matematika 2 óra képesség szerint bontott csoport idegen nyelv 1 óra bontott csoport természetismeret 1 óra hagyományos tanórai keret dráma 1 óra hagyományos tanórai keret Egyes évfolyamok mérési eredményeinek és évvégi osztályzatának ismeretében ill. a megszerzett tapasztalatok figyelembevételével módosíthatjuk a bevont m veltségi területeket, tantárgyakat. A nem szakrendszer oktatás formáit a tanulók érdekl dése, és a pedagógusok felkészültsége ismeretében az aktuális tanévre a tanévet megel z en határozza meg az iskola, ( tantárgyak köre, témahét, projekt, tanulmányi kirándulás, óra tömbösítés, csoportbontás stb.) és az éves munkatervben, illetve a tantárgyfelosztásban rögzíti.

43


Pedagógiai program

Taneszközök A nem szakrendszer oktatás nem igényel külön taneszközöket. Ennek a pedagógiai feladatnak a megoldása nem köt dik tankönyvhasználathoz. Az egyéni tanulói elmaradás feltárt területei szerint a differenciált foglalkoztatáshoz a pedagógus egyéni módszertani kultúrája, mesterségbeli tudása adhat garanciát. Értékelés: A tanulói kompetenciák fejl désének nyomon követését és visszajelzését jelenti. A tanulási folyamatban végzett értékelés célja nem a lexikális ismeretanyag elsajátításának ellen rzése, hanem az egyes kompetenciaterületek terén jelentkez fejl dés segítése. Az értékelés folyamatosan tájékoztatja a tanulókat a készségeik és képességeik fejl désér l is, személyre szabottan bemutatva a továbblépés lehet ségét. Az értékelés kiemelt szempontja a tanuló személyiségében bekövetkez változások figyelemmel kísérése. Ez magában foglalja a tanulónak az adott témához való viszonyulását, a személyiségét jellemz érték- és attit dváltozást. Az értékelés során viszonyítunk az adott tudás és képességterületben megfogalmazott célokhoz, figyelembe vesszük a tanulási folyamatot, tanulásszervezési kereteket, és a tanuló személyiségében bekövetkezett változást. Személyes, verbális értékelés: A motivációs rendszerben kiemelked szerepet tulajdonítunk az állandó, folyamatos tanítói, tanári személyre szóló verbális értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segít , tanácsadó, orientáló. Többféle módon jelenhet meg: - a közösen végzett tevékenységben megjelen tudatos, rendszeres szóbeli értékelés - pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekkel, szül kkel - kiemelked teljesítmények egész közösség el tt történ értékelése Osztályozás: A nem szakrendszer képzésben nyújtott tanulói teljesítmények értékelése a m veltségi területhez illetve a tantárgyakhoz kapcsolódik. Félévkor és évvégén az értékelés „részt vett” bejegyzéssel történik. Személyi feltételek: A nem szakrendszer oktatásszervezés keretein belül taníthatnak 5-6. évfolyamon: - tanítók, megfelel végzettséggel és m veltségterületi végzettséggel, - tanárok, ha legalább 120 órás továbbképzés keretében elsajátították a 6-12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszked pedagógiai és pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket, - speciálkollégiumi végzettséggel nem rendelkez tanítók, ha legalább 120 órás továbbképzés keretében elsajátították a 11-12 éves korosztály neveléséhez oktatásához szükséges ismereteket, - a 2012/2013. tanítási év végéig tanárok, ha 2004. szeptember 1-ig legalább 5 év gyakorlatot szereztek az 1-4. évfolyamon, - az 1-4. évfolyamon továbbra is taníthatnak a testnevel tanárok, - az 1-4. évfolyamon szervezett emelt szint oktatásban a 2012/2013. tanítási év végéig tanárok, akik 2004. szeptember 1-ig legalább 5 éves gyakorlatot szereztek ezeken az évfolyamokon, A nem szakrendszer oktatásban részt vev pedagógus kiválasztása az igazgató feladata.

44


Pedagógiai program

4. Az iskolaotthonos tanulásszervezés Az iskolaotthonos nevelés és oktatás – a nem szakrendszer oktatásra alapozva – egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehet ségét. Az 1-4. évfolyamon a gyerekek iskolaotthonos rendszerben is tanulhatnak. Ezen id szakban tanulóink elsajátítják az alapvet szocializációs formákat, jelent sen fejl dnek motorikus képességeik, fizikai és lelki teherbírásuk. F oktatási feladat az alapkészségek fejlesztése. Cél: a tanuláshoz való pozitív hozzáállás kialakítása, az érdekl dés fenntartása, tanulóink sikerélményhez juttatása. Az iskolaotthonos szervezeti formában nagyobb lehet ség nyílik a fejlettségi, illetve szocializációs hátrányok kompenzálására, de a tehetségekkel való differenciált foglalkozásra is; az önálló tanulás, a kötetlen és irányított szabadid harmonikus, célszer felépítésére; a felel sségérzet, önkiszolgálás, kulturált étkezési szokások kialakítására; a tervszer és hatékony nevelésre, oktatásra. Az iskolaotthonos szervezeti keretben diákjaink tankötelezettségüket 8 és 16 óra közt teljesítik. Ez az id szak lehet séget kínál a különböz elfoglaltságok harmonikus illesztésére, a kisgyermekek életritmusát, teherbíró képességét figyelembe vev elrendezésére. A nevel -oktató tevékenységet a nap során – két egymást váltó- tanító végzi. A tanórák vezetése és az egyéb tevékenység közel egyenl arányban oszlik meg közöttük. Az iskolaotthon napirendje öt szakaszra bontható: - A hagyományos értelemben vett kötelez tanórák délel tt és délután elosztva. - Az önálló tanulás illeszkedik a tanórához. Feladata: a tanári magyarázattal, közös tevékenységgel elsajátított tudásanyag egyéni gyakorlása, rögzítése, elmélyítése. Ezen önálló feladatmegoldást az a tanító felügyeli, segíti (differenciáltan és szükség szerint), aki az adott tanórán a közös feldolgozást irányította. Mindez jóval hatékonyabbá teheti a tanulást, közvetlen visszajelzést nyújt a pedagógusnak is saját munkájáról. - Az irányított szabadid s, illetve választható foglalkozások során valósíthatók meg azok a tevékenységek, amire a szül k, gyerekek köréb l nagyobb mérték igény jelentkezik, amelyet iskola- vagy tanévkezdéskor választhatnak. Ebben a keretben szervez dnek a speciális osztályprogramok. - Mindennapos testedzési kötelezettségének megvalósítására a testnevelési órákon, a tömegsport és a sportköri foglalkozások alkalmain túl lehet séget nyújt ezen id keret. A kötetlen szabadid eltöltésében alapelvünk, hogy az id járástól függetlenül minden diákunk töltsön naponta több rövid szünetet és egy hosszabb id szakot a szabad leveg n, kötetlen játékkal, mozgással. F tevékenység a játék, ami jó megfigyelési lehet séget nyújt pedagógusainknak tanítványaik cselekedeteir l, öntevékenységér l, magatartásáról való tájékozódásra. Kiváló színteret kínál a nevel játékok tanításával, erre való serkentéssel segíti a tanító, hogy ezen id szakban se legyen visszahúzódó, unatkozó gyerek. Az iskolaotthonos gyerekek csak hétvégére viszik haza táskájukat.

45


Pedagógiai program

5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. Taneszközök: Az iskolánkban a nevel -oktató munka során a pedagógusok els sorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a m vel dési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szerepl taneszközök beszerzéséhez a szül k jóváhagyását el zetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következ szempontokat veszik figyelembe: - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, - az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell el nyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, - a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás min ségét. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelez tanulói taneszközöket a nevel k szakmai munkaközösségei az érintett szaktanárokkal egyeztetve határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelez en el írt taneszközökr l a szül ket minden tanév el tt ( a megel z tanév májusában szül i értekezleteken) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szül k kötelessége. A tankönyv legyen: - a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segít , - illusztrációban gazdag, - tartós, „örökölhet ”, - a többség számára megfizethet , - a munkaközösség számára elfogadott.

6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Belépés az iskolába: Iskola beiskolázási körzetéb l – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkez tanköteles korú tanulót felvesz (problémás esetben iskolaérettségi vizsgálat után). Az 1. osztályba történ beiratkozás feltételeit a Közoktatási Törvény 66. §-a szabályozza. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételér l a szül kérésének, a tanuló el z tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: - A tanulók magasabb évfolyamba akkor léphetnek, ha az el írt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítik.

46


-

-

Pedagógiai program

A követelmények teljesítését a nevel k a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei, szöveges értékelése alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következ tanévet megel z augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A tanuló részére engedélyezhet az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként fels bb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú esetén a szül kérésére az iskola igazgatója dönt. A szül kérésére a minden évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Ha a tanuló a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, egyéni elbírálás alapján javítóvizsgát tehet. Az els -harmadik évfolyamon a közoktatási törvény el írásának megfelel en a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

A tanulók távolmaradásának engedélyezési rendje: - A tanulónak egy tanítási évben az elméleti órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, illetve az elméleti órák 20%-át, a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. - Megsz nik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki 30 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul (feltéve, hogy az iskola a tanulót, illetve szül jét legalább 2 alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire). - Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, büntetést von maga után, ami a magatartás osztályzatot is befolyásolja. 7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és min sítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, min sítésének formája (K.t. 70. § (1)-(4)) 7.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellen rzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvet en két feladata van: 1. rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra, 2.tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjér l, a gyakran el forduló hibákról, hiányosságokról. Az ellen rzés formái: 1. Szóbeli számonkérés: feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi a tananyag ellen rzése történik. Feleltetéskor a 4. évfolyam második félévét l érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a naplóba kék színnel kerül beírásra; beszélgetés, kisel adás, stb.

47


Pedagógiai program

2. Írásbeli számonkérés: témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefügg írásbeli ellen rzés, melyb l évente legalább kett t kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illet en; számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellen rzés, melyb l a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl . teszt, feladatlap); írásbeli felelet: egy-két leckét számonkér írásbeli ellen rzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéb l adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap). 3. Gyakorlati számonkérés: Munkadarab, gy jt munka, sportteljesítmény, rajz értékelése. Mindezekb l kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellen rzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. 7.2. A tanulók tanulmányi munkája ellen rzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) 7.2.1. A tanulmányi munka ellen rzésének és értékelésének rendszere Az iskola a nevel és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellen rzését és értékelését. Az el írt követelmények teljesítését a szaktanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelel en a tanulók: szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellen rzik. Az ellen rzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az osztályba újként érkez , valamint hosszabb betegség után visszatér tanuló számára a hiányosságok pótlására legalább 2 hét türelmi id t kell hagyni. Az tanulmányi munka ellen rzése: 1. Témazáró dolgozat: az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és f követelményeit átfogó dolgozatot írnak. Egy osztályban ugyanazon a napon max. 2 tárgyból lehetséges. 2. Tanév végi dolgozat: a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésér l átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tehetnek.

48


Pedagógiai program

3. Szóbeli felelet: a tanulók szóbeli kifejez készségének fejlesztésével párhuzamosan tesznek tanúbizonyságot a követelmények elsajátításáról. A tanulmányi munka értékelése (K.t. 70. §) Az érdemjegy visszajelz , informatív érték . A tanuló tudásának, felkészültségének ellen rzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid id egység alatt megtanulható részének elsajátítását min síti. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és el menetelének értékelését, min sítését els sorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében el írt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejl dtek-e vagy hanyatlottak az el z értékelés óta. A követelmények nyilvánosságra hozásáról a tanév kezdetén az osztályf nök ill. a szaktanár gondoskodik. A pedagógus a tanuló teljesítményét, el menetelét: - tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, - a 4. évfolyam félévét l, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal min síti. A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy: - a tanuló az els félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek, - és a félév egészét tekintve miként értékelhet magatartása, szorgalma. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy: - a tanuló az adott évfolyamra el írt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette, - megszerzett ismeretei, tudása elegend -e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek min sítse, - megszerzett tudása elegend -e arra, hogy a következ , magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Alapelvek: 1. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szül jét értesíteni kell. 2. Az érdemjegy, illet leg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének értékelése nem lehet fegyelmezési eszköz. 3. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevel testület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályf nök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésér l. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevel testület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevel testület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

49


Pedagógiai program

Az érdemjegyek és osztályzatok a következ k: a tanuló tudásának értékelésénél és min sítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor a követelmények függvényében az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történ átváltását a következ arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevel k: TELJESÍTMÉNY 0 – 39% 40 – 50% 51 – 75% 76 – 90% 91 – 100%

ÉRDEMJEGY Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

Szöveges min sítés Az els -harmadik évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor - szöveges min sítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelel en teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A szöveges min sítés a tanuló teljesítményét l függ en a következ lehet: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” min sítést kap: - az iskolának a szül bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, - fel kell tárni a tanuló fejl dését, haladását akadályozó tényez ket, és - javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Szöveges min sítéshez a Mozaik Kiadó Szöveges értékel programját használjuk. Mentesítés az értékelés alól Az tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakért i és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakért i véleménye alapján - az igazgató mentesíti az értékelés és min sítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez. 7.3. A magatartás értékelésének és min sítésének követelményei A tanuló további fejl dése szempontjából kiemelked jelent ség a magatartás és a szorgalom értékelése, osztályzása. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és min sítését az osztályf nök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályf nök az érdemjegyek, és a nevel testület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevel k többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesít be és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az érdemjegyekr l a tanulót és a kiskorú tanuló szül jét rendszeresen értesíteni kell.

50


Pedagógiai program

Az érdemjegyek és osztályzatok a következ k: A tanuló magatartásának értékelésénél és min sítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); Magatartásból adott érdemjegyek feltételei Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki - közösség alakítását, fejl dését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelel nyilvánításával, valamint példás viselkedésével el segíti és társait is, erre ösztönzi, - szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne, - a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi, - nevel ivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, - fegyelmezett, megbízható, pontos, segít kész. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki - részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, - a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja, - nevel ivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó,udvarias, - fegyelmezett, segít kész, általában megbízható, pontos, Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni, - a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt, állandó figyelmeztetéssel tartja be, - nevel ivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó, - társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít, - fegyelme ingadozó. Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki - munkájával a közösség fejl dését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, - közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek, - a Házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem, - nevel ivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle, - fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik. 7.3.1. Büntetés (K.t. 76.§) Az iskolában adható büntetési formák: Azt a tanulót, aki: tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti, vagy a tanulói házirend el írásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. Figyelembe kell venni: a tanuló életkori, személyiségi tulajdonságait, valamint a fegyelemsértés és a kötelességszegés súlyát és gyakoriságát.

51


Pedagógiai program

A fegyelmi intézkedés vagy a fegyelmi büntetés sohasem lehet megtorló vagy a tanulóra nézve megalázó jelleg . A testi fenyítés minden formájának alkalmazása tilos. Büntetési formák: szaktanári figyelmeztetés, napközis nevel i figyelmeztetés, osztályf nöki figyelmeztetés, osztályf nöki intés, osztályf nöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás. Kezdeményezheti: - iskolavezetés, - osztályf nök, - szaktanárok, - munkaközösség-vezet k, - diákközösség, - iskola dolgozói. Súlyos fegyelmi vétség esetén a Közoktatási törvény 76.§-a szerint kell eljárni. A büntetést írásba kell foglalni, az osztálynaplóba kell vezetni és azt a szül tudomására kell hozni. 7.3.2. Kártérítés (K.t. 77.§(1),(2)) A tanuló által az iskolában jogellenesen okozott kárért (szándékosan vagy gondatlanságból okozott rongálás) a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a tanulónak kell felelnie. A fegyelmi eljárásról, illetve kártérítési kötelezettség megállapításáról a szül ket kell id ben kell értesíteni. A kisebb, könnyen megállapítható érték károkat (pl. ablaktörés) teljes értékben köteles megtéríteni a tanuló. A szándékos rongálás fegyelmi büntetést is von maga után. 7.3.3. Jutalmazás Az iskola a kiemelked tanulmányi munkát és az iskola hírnevét növel bármilyen teljesítményért (pl.: sportversenyen elért helyezés) szaktárgyi, illetve tantestületi dicséretekkel jutalmazza. A tantárgyi dicséretek bekerülhetnek a bizonyítványba, a naplóba, valamint a törzskönyvbe. A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért: szaktanári, osztályf nöki vagy igazgatói dicséretben részesülhetnek.

52


Pedagógiai program

Ezt az ellen rz könyvbe lehet jegyezni, és figyelembe kell venni a félévi, illetve év végi magatartás vagy szorgalom osztályzatban. Az iskolai jutalmazás lehetséges formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következ dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevel i dicséret, - osztályf nöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevel testületi dicséret. - alsó évfolyamokban: „Bölcsbagoly” és „Napocska” díjak b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelked munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató teljesítményért, kiemelked szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelked szorgalomért dicséretben részesíthet k. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kit n eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége el tt vehetnek át. d) Az iskolai szint versenyeken, vetélked kön, illetve el adásokon, bemutatókon eredményesen szerepl tanulók osztályf nöki / szaktanári dicséretben részesülnek. e) A kiemelked eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 7.4. A szorgalom értékelésének és min sítésének követelményei A szorgalom érdemjegye nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és min sítésének azt is kell mérnie, hogy az egyes tanuló a saját képességeihez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt id szakban milyen eredményt ért el. Az érdemjegyek és osztályzatok a következ k: a tanuló szorgalmának értékelésénél és min sítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A tanuló szorgalmának értékelésekor figyelembe kell venni az alábbiakat : - motiváltság, - a tudás megszerzésének igénye, - egyéni képességeknek megfelel teljesítmény, - a tanulási folyamatban való részvétel, - kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés megléte vagy hiánya, - tanórai tevékenység, - plusz tevékenységek.

53


Pedagógiai program

A szorgalmat min sít osztályzat tartalma: Példás - tanulmányi munkában: figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényez it: -életkörülmények helyzetét, - képességek szintjét. Igényli tudása b vítését,: céltudatosan és ésszer en szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait. - Önállóság szintje: önálló a munkában, önellen rzése rendes. - Kötelességtudata: magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdekl dik. - Érdekl dése : az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál. Jó - Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. - Ösztönz hatásokra rendszeresen dolgozik és ellen rzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell segítséget nyújtania. - Általában felkészül, de különösebb érdekl dést nem árul el. - Érdekl dése megmarad az iskolai tanagyag keretein belül. Változó - Munkája ingadozó, id szakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. - Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellen rzi önmagát. - Munkája változékony jelleg . - Szétszórtság jellemzi. Hanyag - Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. - Nem hajlandó munkavégzésre. - Nem tör dik kötelességeivel. - Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályf nök az érdemjegyek és a nevel testület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevel k többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesít be és a bizonyítványba be kell jegyezni. 8. Az otthoni felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvet en a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehet sége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. A házi feladat lehet: - szóbeli vagy - írásbeli munka, vagy - egyszerre mindkett . - gy jt munka

54


Pedagógiai program

A házi feladatok célja, hogy a tanulók: - elmélyítsék az órán tanultakat, - megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és - segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. A házi feladat ellen rzése: - A szóbeli házi feladatok ellen rzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. - Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellen rizni kell. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától. Házi feladatok lehetnek: - feladatgy jteményb l adott feladatok, - tankönyvi kérdésekre adandó válaszok, - vázlatkészítés, - leíró vagy elemz munkák, - házidolgozat, - gy jt - vagy kutatómunka, illetve - számítógépes feladat, - kötelez olvasmány. Várt eredmények: - a tananyag elsajátítása, elmélyítése, - a problémamegoldó képesség fejl dése, - felkészítés az élethosszig való tanulásra. A házi feladatok mennyisége olyan mérték legyen, hogy ne akadályozza a tanulók napi, hétvégi ill. tanítási szünetek alatti kikapcsolódását. Mennyisége nem haladhatja meg az egy tanítási napra jutó feladatot.

9. Fogyasztási kultúra fejlesztésének programja Cél : A fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttm ködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és er sítésér l van szó, amely gazdasági és társadalmi el nyöket egyaránt hordoz magában.

55


Pedagógiai program

Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve ket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a min ség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat. Környezettudatos fogyasztás Egyfajta középút az öncélú, bolygónk er forrásait gyorsulva felél

fogyasztás és

fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: a) az alapvet szükségleteinek kielégítéséhez b) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz c) a választáshoz különböz termékek és szolgáltatások között d) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez e) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez f) az egészséges és elviselhet környezetben való élethez g) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz Preventív, vagyis megel z fogyasztóvédelem Amikor a vev

már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség

panaszbejelentésre, bírósági perekre. Színterei Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai. Tanórán kívüli elemek (vetélked k, versenyek, rendezvények). Hazai és nemzetközi együttm ködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az iskola fogyasztóvédelmi m ködése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások. A Nat-ban megnevezett m veltségi területeken az élelmiszerbiztonsággal, a helyes táplálkozással, a vásárlási szokásokkal kapcsolatos ismeretek oktatását szervezzük meg.

56


Pedagógiai program

Hatályos 2004. szeptember 01.-t l

1. számú melléklet

Óratervi háló Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom (dráma ) Történelem és állampolgári ismeretek ( hon- és népism. ) Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgókép és média Technika és életvitel Testnevelés és sport ( tánc ) Ember és társ.ism. etika Osztályf nöki Egészségtan Kötelez óraszám a törvény alapján Kt. 52§ (3) Nem kötelez id keret (választható) évfolyam összesen 52§ (7) Egyéni fogl. K.t. 52§ (11.c.) Önkormányzat által biztosított választható órák Dráma Vizuális nevelés Zene Tömegsport Helytörténet

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

8

8

8

7

4

4

3,5

3,5

2

2

2

2

3 4 1 2

3 3,5 1 1,5

3 3,5 1

3 3,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2,5 0,5 0,5

1,5 1,5 1 1,5 1 1 0,5 0,5 2,5 0,5 0,5

25

25

4,5

4,5

3,5

1

1

2

2 4 1 2

1,5 1

1,5 1

1,5 1

1,5 1

1 1

1 1 1

1 3

1 3

1 3

1 3

1 2,5

1 2,5

1 20

20

20

22,5

22,5

0,5 0,5 22,5

2

2

2

2.25

5.6

5.6

7.5

7.5

2,4

2,4

2,4

2,7

2,7

2,7

3

3

1 1 1 2

1 1 1 2

1 1 1 2

1 1 1 2

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

2008. szeptember 01-t l felmen rendszerben az 1. 5.évfolyamon: Önkormányzat által biztosított választható órák Angol (csop.bontás) 1 1 2+(1) 1+(2) 1 1 Matematika 1 1 1 1 1 1 Testnevelés, tömegsport 2 2 2 2 1 1 Helytörténet

3

1 1 1

1 1 1 3

57


Pedagógiai program

Nem szakrendszer oktatás az 5. és 6. évfolyamokon Kötelez órák

5. o.

6. o.

I. félév

Magyar irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv bontott csoportban német/angol Matematika Természetismeret Dráma Összesen

II. félév

I. félév

II. félév

Nem Nem Nem Nem Szakrend- szakrend- Szakrend- szakrend- Szakrend- szakrend- Szakrend- szakrendszer szer szer szer szer szer szer szer 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 1

1 2 1 1 7

2 2 1,5

1 2 0,5 1 6,5

2 2 1,5

1 1 0,5 1 5,5

2 2 1,5

1 1 0,5 1 5,5

58


Pedagógiai program

III. fejezet EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 1. BEVEZETÉS Az iskolára nagy feladat hárul a felnövekv nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejl dését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megel zésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok feladata, hogy felkészítsék a gyermekeket arra, hogy önálló feln tt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segít kész magatartást. Ismerhessék meg a környezet – els sorban a háztartás, az iskola, a közlekedés leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztet tényez it és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyermekeknek – különösen a serdül knek – a káros függ ségekhez vezet szokások (pl: dohányzás, alkohol, drog, helytelen táplálkozás) kialakulásának megel zésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekv , tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, és szociális fejl dést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelent s szerepe van. 1.1. Egészségneveléshez tartozó fogalmak Egészség: A WHO az 1948-as alkotmányában kimondja: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Nem passzív állapot, hanem folyamat. Egészségfejlesztés: Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gy jt fogalma, tehát magába foglalja: - a korszer egészségnevelés - az els dleges prevenció - a mentálhigiéné, az egészségfejleszt szervezetfejlesztés - az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, javítsák. Egészségnevelés: A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehet ségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket b víti az egyén és a környezetében él k egészségének el mozdítása érdekében. A korszer egészségnevelés egészség- és cselekvés orientált tevékenység.

59


Pedagógiai program

1.2. Jogszabályi el írások: Rendelkezések: - A 28/2000. (IX.21.) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervébe- az osztályf nöki nevel és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve az egészségvédelmet szolgáló tananyagot.” (10. §(5) bekezdés. - A közoktatásról szóló törvény (a 2003. évi LXIX tv.) 2003. évi módosítása (3.) bekezdése alapján: „ Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját.”

2. HELYZETELEMZÉS (ld. Pedagógiai Program 1.4. pontja) 2.1. A humáner forrás jellemz i: Az iskola nevel i nyitottak az egészséges életmódra, az egészségnevelés irányában. Ezzel magyarázható, hogy eddig is bekapcsolódtak az ilyen irányú akciókba, s tantárgyi órákon is érintették a témát. A kábítószer, a mentálhigiénés problémák megjelenése miatt többen drogprevenciós tanfolyamot végeztek. 2.2. Közegészségügyi feladatok: 2.2.1. Az óraközi szünetek: - Id tartamuk megfelel annak az alapelvnek, hogy az órák közötti szabadid t a tanulók mozgással a friss leveg n tölthessék. - Az udvaron a mozgásra fordítható hely – mindkét tagozat együttes kintléte esetén kevés. A betonnal burkolt udvar, f képp a karéjokon kiálló betonlapok, balesetveszélyesek. Es s id ben nem megoldott a friss leveg n tartózkodás, mert ilyenkor csak az épület folyosóit használhatják a tanulók, s ez korlátozza mozgásukat. 2.2.2.Mellékhelyiségek: Mennyisége kielégít , állapotuk felújításra szorul. A tornatermi öltöz k zuhanyzója nem használható. 2.2.3.Közétkeztetés: Az iskola tanulóinak jelent s hányada az épületben található, küls üzemeltet által fenntartott menzát veszi igénybe. A napközi otthonos tanulók is az iskolai ebédl ben fogyasztják el a tízórait és az ebédet. A közétkeztetést biztosító konyha rendelkezik a min ségbiztosítás által megkövetelt min ségi szabványokkal.

60


Pedagógiai program

2.2.4. Iskolai büfé: Az iskolai étterem egy részében önállóan kialakítva m ködik, az ÁNTSZ szabályoknak megfelel en. Kínálata az elmúlt években javult, de még mindig nem felel meg mindenben az egészséges táplálkozás követelményeinek.

2.2.5.Iskolaorvosi ellátás: Két orvos látja el, külön az alsó, külön a fels tagozatot. Az munkájukat segíti az iskolai véd n . Rendszeres sz rést végeznek az 1. 3. 5. 7. évfolyamokon. Évente vizsgálják a mozgásszervi m ködést, látás- és hallásvizsgálatot végeznek. Tanév elején és végén kisz rik a gyógytesnevelésre szoruló tanulókat. A túlsúlyos és hipertónia gyanús gyermekek egészségi állapotát évente többször is ellen rzik. 2.2.6. Balesetmegel zés, munkavédelem: A munkavédelmi megbízott és az igazgató rendszeres bejárások alkalmával felderítik a baleseti forrásokat, s az igazgató intézkedik azok miel bbi elhárításáról. A tanulók tanév elején testnevelés, technika, kémia, fizika órákon balesetvédelmi oktatásban részesülnek. 2.2.7. Testi neveléssel kapcsolatos állapotfelmérés: Iskolánkban a heti testnevelés órák száma alsó tagozaton 3 óra/ hét, 5-6. évfolyamon 2,5 óra/ hét, 7-8. évfolyamon 2 óra/ hét. A mindennapos testnevelés csak az alsó tagozat esetében valósul meg. A fels tagozat tanulóinak mozgásigényét az ISK foglalkozások, illetve a tömegsport órák elégítik ki. Sajnos a mérések azt mutatják, hogy ezek kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy a tanulók Egészségét maradéktalanul meg rizzük. A növendékek közel 20 %- a gyógytestnevelésre utalt. F ok a hanyag tartás, a gerincferdülés, a kóros elhízás. Ezért a testnevelés órák anyagában hangsúlyos szerepet kell kapnia a tartásjavító tornának, a helyes tartás kialakításának. 2.2.8. A lelki egészség meg rzésével kapcsolatos feladatok A tapasztalatok szerint növekszik a családban él , de elmagányosodó, több figyelmet tör dést kívánó gyermekek aránya. Ha ilyen helyzetben az iskola nem tud támaszt, biztonságot adni, személyiségük torzul, lázadók, engedetlenek, durvák lesznek társaikkal és a feln ttekkel egyaránt. 2.2.9.A gyermek és ifjúságvédelem adatai: A hátrányos helyzet tanulók száma a 2008/2009-es tanévben….. f . A tanulásban akadályozottak felzárkóztatását fejleszt pedagógus végzi, az egészségük miatt hátrányos tanulók fejlesztését gyógytesnevel , a gazdasági és szociálisan hátrányos tanulók segítését a gyermekvédelmi felel s látja el.

61


Pedagógiai program

2.2.10.A drogprevenciós munkához szükséges állapotfelmérés: A rendészeti szervek tájékoztatása szerint a település drogfert zöttsége növekszik. Szerencsére az iskolára ez a negatív tendencia nem jellemz . A droggal kapcsolatos ismeretszint felmérést az osztályf nökök végzik osztályf nöki órákon. A rend rség által koordinált DADA program segítségével ismerkednek a megel zés formáival, lehet ségeivel. Az osztályf nöki munkatervekben az egészségnevelés, egészségmeg rzés téma hangsúlyosan szerepel.

3. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS CÉLJA, FELADATAI 3.1. Az egészségfejlesztési programok célja: - Növekedjen a születéskor várható élettartam, valamint a betegségt l mentes életszakasz. - Javuljon az életmin ség. - Az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelked színterévé. - Kedvez irányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre. 3.2. Az egészségfejlesztés feladata: - A tárgyi feltételek megteremtése, amely az iskolákat biztonságossá, és az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszi. - Az integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítésének folyamatos és rendszeres biztosítása. - A közoktatási intézmények min ségbiztosítási rendszerébe az egészségfejlesztési szempontok beépülésre kerüljenek. - A mindennapos egészségfejleszt testmozgás lehet sége biztosítva legyen. - Az iskolai egészségnevelési csoport létrehozása. 3.3. Az egészségfejleszt iskola ismérvei: - El segíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, biztosítja az egészséges környezetet. - Iskolai egészségnevelést, egészségügyi szolgáltatást biztosít, együttm ködik a a helyi közösségekkel s hasonló programjaikkal. Kiemelten foglalkozik az egészséges étkezéssel, testedzéssel, a szabadid hasznos eltöltésével. - Olyan oktatási- nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehet séget teremt a siker eléréséhez, elismeri az er feszítést, szándékot és támogatja az egyéni el rejutást. - Törekszik rá, hogy segítse diákjainak az iskola személyzetének, a helyi közösség tagjainak egészségük meg rzését.

62


Pedagógiai program

4. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SZÍNTEREI 4.1. Tanórán - önálló tantárgyként - más tantárgyba beépítve Egészségnevelés-tartalmú tantárgyakban Nem egészségnevelés- tartalmú tárgyakban Osztályf nöki óra keretén belül 4.2. Tanórán kívül - szakköri foglalkozáson - tanulmányi kiránduláson - napközis foglalkozáson - délutáni szabadid s foglalkozáson - erdei iskolában - nyári és téli táborokban - sportrendezvényen - egészségnapon - szül és diákfórumon

5. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ MÓDSZEREK 5.1.Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás - információ átadás, a helyesnek vélt magatartásformák felkínálása, iskolai felvilágosító el adások, brosúrák, 5.2. Rizikócsoportos megközelítés -pl. a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémákkal küzd gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás vagy differenciált testi nevelés. 5.3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát alkalmazkodást fokozó beavatkozások - önismereti csoportfoglalkozások 5.4.Kortárshatások kihasználása - kiképzett kortárssegít k segítik a helyes normák kialakítását 5.5.Közösségi alapú egészségfejleszt programok - nem csak a diákok, hanem az ket körülvev feln ttek is bekapcsolódnak a programokba

63


Pedagógiai program

6. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. E területek: - Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - Az egészséges testtartás és a mozgás fontossága - Az értékek ismerete - A táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - A betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata - A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmeg rzésben - A krízishelyzetek kezelésének stratégiái - A szenvedélybetegségek elkerülése - A természethez való viszony, az egészséges környezet jelent ssége Ajánlott módszerek : - Problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel - Interaktív, saját élményen alapuló szituációs játékok - Részvétel a helyi egészségvédelmi programokon - Sport, kirándulás rendszeres szervezése - Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása) - Környezetvédelmi tevékenységek kialakítása - A szabadid hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése. 6.1. Tanórai foglalkozások 6.1.1. Az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történ megjelenítése 6.1.2. Az osztályf nöki órák témái: Mi az egészség? Mi az egészségfejlesztés? A magyar lakosság életkilátásai. Az ehhez vezet okok. Az életmód szerepe. Az iskola szerepe, lehet ségei Az életmód és az egészség 5. évfolyam Korlátok és lehet ségek 6. évfolyam Függetlenségi törekvések 7. évfolyam Felel sség a jöv ért 8. évfolyam Az egészségre káros szokások és megel zésük 1 – 8. évfolyam 6.2 .Tanórán kívüli foglalkozások 6.2.1. Napközis foglalkozások - kiegészíti a tanórai munkát, játékos gyakorlatokat tesz lehet vé 6.2.2. Délutáni szabadid s foglalkozások 6.2.3. Hétvégi iskolai programok - sportrendezvények, családi nap 6.2.4. Kirándulások, erdei iskola

64


Pedagógiai program

6.3. Tájékoztató fórumok - Szül i értekezletek, tájékoztatók, el adások - Szakmai tanácsadások ( Els sorban tanárok részére, ha a téma engedi diákoknak is) 6.4 .Iskolán kívüli rendezvények - Kapcsolódás a városi vagy más intézmények rendezvényeihez, programjaihoz

7. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS MÓDSZEREI

- El adások szervezése az egészségfejlesztés témakörében (Pl: betegségek megel zése, drogprevenció) - A kulturáltabb iskolai környezet kialakítására irányuló tevékenységek. - Kirándulások, túrák, rendszeres testmozgás szervezése a szül k bevonásával is 7.1 A mindennapos testedzés lehet ségének biztosítása A közoktatási törvény módosítása megteremtette a mindennapi egészségfejleszt testmozgás jogszabályi feltételeit, az 52. §. (9-10)., valamint az 53. §. (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003. (XI. 17.) kormányrendelet alapján. Az egészségfejleszt iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejl désének el segítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történ kreatív együttm ködés egyaránt fejleszthet . Annak érdekében, hogy az egészségfejleszt testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: - minden gyermek minden nap részt vehet a testmozgás-programban, - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalommal megtörténik a keringési rendszer és légz szervek megfelel terhelése, - minden testnevelési óra része a gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légz torna (lásd a 243/2003. (XI. 17.) kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait), - a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittségmérések testhelyzeteire (lásd a 243/2003. (XI. 17.) kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” cím , 2000-ben megjelent kiadványt), - minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltér adottságú tanulóknak is, - a testnevelés és sport személyiségfejleszt hatásai érvényesülnek a teljes 65


-

Pedagógiai program

testmozgásprogramban, a testmozgásprogram életmódsportokat, életmin ség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életmin ség javítása érdekében), a testmozgásprogram játékokat és táncot is tartalmaz. a gyógytestnevelés óra fejleszti a gyerekek általános mozgásm veltségét, felkészít az elváltozásuk fokozott megakadályozására, állapotuk javítására.

A fenti szempontok együtt, egyformán fontosak és jelent sek. Iskolánkban a mindennapos testmozgás lehet ségét tanórákon és tanórán kívüli (ISK) foglalkozásokon az alábbiak szerint biztosítjuk: Az els és második évfolyamon: Tanórai keretben: 3 óra testnevelés 1,5 óra ének: játékos testmozgás Tanórán kívül: 3 óra gyógytestnevelés 3 óra tömegsport 1 óra torna Napközis id sávban : játékos testmozgás (naponta) A harmadik és negyedik évfolyamon: Tanórai keretben: 3 óra testnevelés 1,5 óra ének: játékos testmozgás Tanórán kívül : 3 óra gyógytestnevelés 3 óra tömegsport 1 óra torna Napközis id sávban : játékos testmozgás (naponta) Iskolaotthonban : játékos testmozgás (naponta) Az ötödik-nyolcadik évfolyamon: Tanórai keretben: 2,5 óra testnevelés Tanórán kívül: 3 óra gyógytestnevelés 1 óra labdajáték 1 óra zsinórlabda 1 óra kosárlabda 1 óra futball 7.2. Az ellen rzés- értékelés szempontjainak meghatározása Az értékelés területeit és szempontjait a nevel testület fogalmazza meg, a teljesítmény mérése és min sítése a tantárgyi szabályoknak megfelel en történik. - ld.: melléklet Teljesítménypróbák elvárásai

66


8. SEGÍT

Pedagógiai program

KAPCSOLATOK

8.1. Szül k, család - megfelel tájékoztatás után aktív részvétel a programban 8.2. Szül i szervezetek 8.3. Iskolaorvosi szolgálat, véd n - sz r vizsgálatok, egészségügyi felvilágosítások, balesetvédelmi feladatok ellátása 8.4. Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegít szolgálat, iskolapszichológus - gyermekvédelem, lelki egészségmeg rzés 8.5. ÁNTSZ és más egészségügyi szervezetek - szakellátás 8.6. Rendvédelmi szervek - b nmegel zés, gyermek és ifjúságvédelem, jogi és közlekedésbiztonsági el adások

67


Pedagógiai program

Melléklet

Helyb l távolugrás (m) Tömöttlabda dobás kétkezes alsó dobással el re (m) (x) 60 m -es vágtafutás (s) 400 m-es síkfutás

TELJESÍTMÉNYPRÓBÁK ELVÁRÁSAI

4. évfolyam 3. évfolyam lányok fiúk lányok fiúk GY. Á. J. K. GY. Á. J. K. GY. Á. J. K. GY. Á. J. K. 1,32 1,53 1,38 1,59 1,39 1,49 1,70 1,601,80- -1,5 1,29 1,73 1,35 - 1,79- 1,36 1,9 176 1,50 1,69 1,56 1,75 1,57 167 1,86

4,4

5,1 5,6

5,7

4,6

4,7 5,2 - 5, 5,1 7

5,8

12,9 11,8 11,9 10,1

10

13

12,9 11,8 11,9 10,3

10,2 11,3

11,2 10,7 10,2 10,8 10,3

1:50 1:49 1:50 1:49 1:45 1:36 1:40 1:55 1:40 1:50 1:54 1:41 1:54 1:41 1:49 1:46

1:35 1:50

1:45 1:36 1:35 1:49 1:44

4.5 4,8

4.9 5,4

5,5

4,6

13,5

13,4 12,3 11,5 12,4 11,6

13

1:55

4.7 5

5

5,1 5,3

5,4 6,1

6,2

GY.: gyenge Á.: átlagos J: jó K.: kiváló

Helyb l távolugrás (m) Tömöttlabda dobás kétkezes alsó dobással el re (m) (x) 60 m -es vágtafutás (s) 600 m-es síkfutás

TELJESÍTMÉNYPRÓBÁK ELVÁRÁSAI: 5 - 8. ÉVFOLYAMON 6. évfolyam 5.évfolyam lányok fiúk lányok fiúk GY. Á. J. K. GY. Á. J. K. GY. Á. J. K. GY. Á. J. K. 1,45 1,66 1,64 1,85 1,53 1,74 1,54 1,75 1,97 1,98 1,43 1,9 1,51 2,07 1,5 -1,6 -1,72 -1,93 1,63 188 1,71 1,94 1,82 2,03

4,5

4,6 4,9

5,0 5,8

11,4

10,7 9,6 10,4 10 9,5 11,1 -11,0 10,3 11,3 10,6

2:43

2:34 2:29 2:31 2:24 2:24 2:21 2:30 2:26 2:28 2:40 2:25 2:40 2:25 2:35 2:20 -2:39 -2:29 2:42 2:33 2:39 2:30 2:34 2:25

5,9

4,6

4,7 5,0

5,1 5,9

6

5,7

9,9 11,1

5,8 6,2

6,3 7

7,1

6

6,1 6,4

6,5 7,1

7,2

10,5 9,4 10,0 9,00 8,9 9,3 10,7 11,0 10,4 10,6 9,9

800 m -es síkfutás

68


Helyb l távolugrás (m) Tömöttlabda dobás kétkezes alsó dobással el re (m) (x) 60 m -es vágtafutás (s)

Pedagógiai program

7. évfolyam 8. évfolyam lányok fiúk lányok fiúk GY. Á. J. K. GY. Á. J. K. GY. Á. J. K. GY. Á. J. K. 1,54 1,77 1,62 1,84 1,81 1,70 1,94 2,02 2,08 1,78 1,53 2,03 1,67 2,16 1,59 2,23 -1,91 -2,12 -2,2 1,74 1,99 1,80 2,05 1,99

6,3

6,4 6,7

6,8 7,4

11

10,4 9,5 9,8 - 8,9 9,4 10,4 10,3 9,7 10,9 10,3

7,5

6,6

6,7 - 7

7,1 7,9

8

6,8

8,8 11,3

6,9 7,1

7,4 7,8

7,9

7,4

7,5 8,0

8,1 8,9

10,2 8,2 9,6 7,7 8,1 10,6 11,2 10,1 10,5 9,5

9

7,6

600 m-es síkfutás 800 m -es síkfutás

4:30

4:29 3:49 4:19 3:39 3:10 2:50 3:20- 3:003:28 4:00 2:59 4:20 3:19 3:50 2:49 -3:59 -3:19 3:50 3:30 3:40 3:20 3:49 3:09

GY.: gyenge Á.: átlagos J: jó K.: kiváló X. 12 éves korig 2 kg-os, a felett 3 kg- os tömött labdával

69


Pedagógiai program

Környezet nevelési és egészségnevelési program

„Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap”

/Szent-Györgyi Albert/

70


Pedagógiai program

1.ALAPOK

1. HELYZETKÉP, HELYZETELEMZÉS

1.1. Az iskola bels környezete

Az iskola helye és épülete Iskolánk Esztergom északi részén, a régi „Bánomi d l ” helyén egy lakótelepen épült. Az épület 1984-ben épült, belseje átrium szerkezet , sok zöld növénnyel keretezi a teret. Az épülethez tartozó tágas udvar lépcs zetes szerkezet , fákkal, bokrokkal övezett. Ez is egyik tere lehet a tanulók tevékenységének. (Kertgondozás, növénytelepítés.) Az épület helységei: 26 Tanterem

Igazgatóhelyettesi szoba

Számítástecnikai terem

Igazgatói szoba

Stúdió

Gondnoki iroda

Tornaterem, öltöz k

Gazdasági iroda

Könyvtár

Portásfülke

Ebédl

Raktárak

Konyha Büfé Aula Orvosi szoba Tanári szoba

71


Pedagógiai program

Az iskola épülete betont panel. Fekvése K-Ny irányú, ez okozza a meleg nyárias id ben a termek magas h mérsékletét. A probléma megoldására már találtunk megoldást. A K-i oldalon fekv tantermek reluxás árnyékolást kaptak. A szell zés jól megoldható. A termek világítása megfelel . A f tést a Távh Szolgáltató Vállalat biztosítja, ezen helyileg is tudunk szabályozni. Minden szárnyban, szintenként találhatunk elegend mosdót, mellékhelyiséget. A folyosókon faliújságok, tárlók szolgálják a tanulók aktuális munkáinak bemutatását, szemlére tételét és minden tanuló szekrényekben helyezheti el kabátját, utcai cip jét, személyes holmiját. Az öltözködést az alsós tanulók számára kihelyezett padok segítik. Az aula ad otthont a rendszeresen megrendezésre kerül kiállításoknak. Ezeken a volt diákok éppúgy megmutatkoznak, mint az iskola m vésztanárai vagy a város m vészei. A tantermek felszereltsége jó, bár a 25 év alatt már rongálódtak a berendezési tárgyak ezért folyamatosan szükséges felújításuk illetve lehet ségekhez mérten cseréjük. Ezek mind a megfelel testméret ek, könnyen tisztíthatók. Az iskola technikai felszereltsége jónak módható.

Étkeztetés: Iskolánkban f z konyha m ködik, melyet az „Elamen” Zrt. üzemeltet. A Zrt. rendelkezik HACCP min sítéssel. F z kapacitása 1600 f . Az ebédl fér helyeinek száma 80 f , világos, jól szell ztethet helyiség. Az asztalok 4 f re teríthet k, könnyen tisztántartható terít vel. Porcelán edények vannak, fém ev eszközök, tálcán viszik a gyerekek az ebédet. Az ételek min ségére vonatkozó észrevételeket a vezet séggel megbeszélve folyamatosan korrigálják a konyhai dolgozók. A gyerekek étkezési szokásain sokat kell javítani, de ezt folyamatosan meg is teszik a pedagógusok. Az udvar Zárt terület az udvar, ami bokrokkal és fákkal szegélyezett. Van szilárd burkolattal ellátott (járólap) tér is, ahol az ünnepélyek is megtarthatók, valamint zöld, füves játszótér, ahol fából épült játékok is állnak. Ezek az évek során részben elhasználódtak, felújításukra a szül k, szponzorok bevonásával törekszünk. Találhatunk olyan tereket is, hol kisebb csoportok leülhetnek, beszélgethetnek. Az udvar lépcs s szerkezete jó helyet biztosít szabadtéri óráknak is pl.: rajz, környezetismeret. Az udvar zöld területeit, virágládáit a napközisek gondozzák.

72


Pedagógiai program

Az iskolai büfé Iskolánkban magánszemély által üzemeltetett büfé található. Hosszabb távra szól a szerz dése. Nem mindenben sikerült a szerz dés tartalmát egyeztetni, de törekszik az iskola a jobbításra. A árukészlet választékának b vítése, egyes cikkek kivétele területén folynak tárgyalások. A büfé környékén el lehet kezdeni a szelektív hulladékgy jtést.(pl. alumínium italos dobozok)

Takarítás Az iskola takarítását, tisztántartását az önkormányzat megbízásából a Sziget-fény Kft. végzi. Hagyományok A környezeti nevelés már a kezdetekt l fogva fontos szerepet kapott iskolánkban. Mivel egy új épületet kaptunk fontos volt annak megóvása, állandó szépítése. Így folyamatosan szaporodtak az udvar fái, bokrai. Vannak osztályok, akik a k virág kaspók idényszer beültetését vállalták magukra, vannak akik az udvar növényeit ápolják. Ebben a folyamatban szeretnénk még komolyabb lépéseket tenni, olyan tanulói csoportot szervezni, akik állandóan figyelnék a növényzet állapotát, gondoznák azokat. Vannak olyan kertrészek, amelyek felújításra szorulnak, ebben a fenntartóval vettük fel a kapcsolatot. Pl.: szerszámok kölcsönzése, nehezebb munkák elvégzése. Évente végzünk takarítási feladatokat az iskola körül, illetve a tágabb környezetünkben, a lakótelepen is. A bels terek esztétikus kialakításában is hagyomány a tantermek díszítésének értékelése, elismerése. Pl: aktuális ünnepek, események követése, zöld sarkok kialakítása a tantermekben. Feladataink: -

a rendszeres tisztasági ellen rzés a tanulókkal a tantermekben fokozatosan növelni az udvar zöld területét . folyosói faliújságok, tárlók frissítése

1.2. Az iskola küls környezete Iskolánk a Visegrád felé vezet f útról nem túl távol fekszik. Közlekedési szempontból jól megközelíthet . Közvetlen környezete egy lakótelep, de az északi oldalról már családi házas terület veszi körül.

73


Pedagógiai program

Lankás domboldalon áll. Helyzetéb l adódóan megfelel a hang- és zajszigeteltsége a forgalomtól. A környezetünkben (iskolánk el tti parkolóban) találhatók a szeletív hulladékgy jt konténerek. Feladatunknak tekintjük, hogy tanulóinkon keresztül elérjük, hogy a családok természetesnek tekintsék a hulladék szelektív gy jtését. Városunkban m ködik civil környezetvédelmi szervezet is, amellyel jó a kapcsolatunk. Pályázataikon részt vesznek az iskola tanulói. Felkérésre tartanak bemutató órát vagy foglalkozást a biokertjükben, ill. el adásaikra is meghívnak bennünket. Könyvtárukat használhatjuk. A város határában találunk természetvédelmi területet is a Duna-Ipoly Nemzeti Park Strázsahegyi területét. Növényzete és állatvilága fokozottan védett, de a legfontosabb értéke a Sátork i barlang. A Richter Gedeon RT. hagyományosan, minden évben szervezi és rendezi a térség diákjai számára környezetvédelmi vetélked jét. Iskolánk a kezdetekt l részt vesz benne. A város történelmi jellege miatt sok m emlékkel rendelkezik, ezek karbantartása, állagmegóvása is a feladataink közé tartozik. Nyaranta 2 hetes városvéd tábort szervez az Esztergom Barátainak Egyesülete. Iskolánk tanulói nagy számban és szívesen dolgoznak a táborban tanáraink felügyeletével. A város értékeinek megismerését minden évfolyamon megtaláljuk a programok között.

1.3. Er források Az eredményes környezeti nevelési munkánk elvégzéséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvev i egymással, valamint küls intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttm ködést alakítsanak ki. A résztvev k és a közöttük kialakuló együttm ködés a környezeti nevelési munkánk er forrásai is egyben. A) Bels Személyi er forrás iskolavezet ség

-

munkaközösségek

-

pedagógus

-

Feladat A fenntartóval való egyeztetés során a lehet legoptimálisabb helyzet megteremtése Támogatja a környezeti nevelési programokat. A min ségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönzi az ilyen irányú továbbképzéseken való részvételt. Évfolyamokra lebontva kidolgozzák az egyes tantárgyakhoz köt d környezeti nevelési tartalmakat. Tantárgyában segít a környezeti

74


Pedagógiai program

diák

-

adminisztratív dolgozók

-

-

nevelési célok megtalálását, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli, Odafigyel, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaérték legyen a tanulók számára. Tapasztalatával segíti a környezeti nevelési munkába újonnan bekapcsolódókat. Részt vesz a programokon, segít azok szervezésében, lebonyolításában. Sokoldalúan és tevékeny részt vesz a környezeti nevelési programokon. Magatartásával aktív részvételével el segíti a kit zött célok megvalósulását. Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Csökkentik a felesleges papírfelhasználást (kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, féloldalas papírhasználata stb.) Betartják a hulladékkezelés-, energiaés vízgazdálkodás gyerekekre is el írt szabályait

technikai dolgozók

-

Részt vesznek azokban a környezeti nevelési feladatokban melyek lebonyolításában szükség van a segítségükre (madáretet k készítése, kihelyezése, karbantartás, környezetkímél takarítószerek, szelektív hulladékgy jtés stb.)

Iskolaorvos, véd n

-

El adásokat tart az egészséges életmódról, környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját a különböz táborokban, erdei iskolákban.

szül k

-

A tervezett programok szervezésében, lebonyolításában való tevékeny részvétel. Anyagi támogatás, küls er források felkutatása.

75


Pedagógiai program

B) Küls Intézmény, szervezet Fenntartó

A kapcsolat tartalma Kölcsönös együttm ködés. Célunk: A kötelez támogatáson túl is finanszírozza a környezeti nevelési programokat Vitéz János A hallgatók egyéni Római Katolikus tanítási gyakorlata F iskola Esztergom Érdekl d hallgatók bevonása erdei iskolai programjainkba Más közoktatási Nyílt napok, intézmények, kiállítások határon túli látogatása, közös iskolák (Párkány, tanulmányi Gniezno) versenyek (pl. néprajzi, biológiai, sport versenyek stb.) Duna-Ipoly Szakmai el adások, Nemzeti Park terepgyakorlatok, tanösvény kialakítás (Pusztamarót), szakmai segítség (erdei iskola) Pilisi Parkerd Szakmai segítség Rt. erdei iskolák szervezésénél. El adások, látogatások, szakmai anyagok. Duna Múzeum Kiállítások, rendezvények látogatása, szakmai segítség, pályázatokon való részvétel Erdei Iskola Egyesületi/egyéni Egyesület tagság, elnökségi tagság, „cserjeszint” - vezetés

Iskolai képvisel igazgató

A szervezet Címe, elérhet sége képvisel je

Igazgatóhelyettesek

F ig. helyettes

osztályf nökök

Igazgatók

Igazgatók

Czumpf Attila

Tel.: 06-70-3303826 06-34-479-297

Somfai Balázsné Jeles Ferencné

Pedagógusok

Múzeumped.

Major Tünde Somfai Balázsné

Kurucz Lászlóné

Bp.1035 Miklós tér 1. Tel.: 06-76-351-344 [email protected]

76

József Attila Általános Iskola Hírlevél Rendezvényeken való részvétel Esztergomi Szakmai anyagok, Környezetkultúra zöld könyvtár Egyesület használata, pályázatok, programok látogatása Helyi Valamennyivel szolgáltatók (víz, alkalmankénti szennyvíz, áram, kapcsolat távh , (látogatások, hulladékéget , versenyek, Volán) bemutatók) Eszköz Kft. Évente egyszer elszállítja a veszélyes hulladékot. Papírgyár Fizet az elszállított Szentendre papírhulladékért. Helyi média Tájékoztatás az KTV, ETV, iskolában folyó rádió, újságok munkáról, programokról

Pedagógiai program

Országos ÖkoIskola Hálózat

Varga Attila Jeles Ferencné Major Tünde Somfai Balázsné

Bp. Dorottya u. 8. www.okoiskola.hu

Horváth Zoltán

szaktanárok

Kovács Károly

DÖK vezet Igazgató

C) Anyagi er források Bels : Költségvetés: - Az erdei iskolákhoz és táborokhoz szükséges eszközök vásárlása - Szakkönyvek, szakfolyóiratok vásárlása - Olyan felújítások elvégzése, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímél m ködtetést szolgálják. Küls : Pályázatok (Figyelése igazgatóhelyettesi feladat) - Országos: Azokat a környezetnevelési programokat és célokat, melyeket a kötelez tanórai keretekbe (hagyományos, nem hagyományos) építünk be a kormányzat támogatja. Pl.: erdei iskolák támogatására KvVM Zöld Forrás pályázatai - Önkormányzati támogatás elnyerése Magánforrások:

77


Pedagógiai program

alkalmi szponzorok szül i támogatások – vállalkozó szül k

Saját bevételek - bálok (farsangi, szül k-nevel k) - hulladékgy jtés Feladatunk meghatározni, hogy a számításba jöhet fordíthatunk környezeti nevelési célokra.

anyagi források melyikéb l mennyit

2. ALAPELVEK, CÉLOK 2.1. ALAPELVEK, JÖV KÉP, HOSSZÚTÁVÚ CÉLOK A környezettudatosságra nevelés célja A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy el segítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekv nemzedék képes legyen a környezet megóvására, el segítve ezzel az él természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejl dését (Nat), valamint óvja, védje a természetes és épített környezetét és olyan életvitelt alakítson ki, amely mentes a számára káros ártalmaktól. A környezettudatosságra nevelés céljaként megfogalmazott fenntartható fejl dés, környezettudatos magatartás el mozdításához elengedhetetlen, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: − Fenntartható fejl dés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jöv nemzedékek szükségleteinek kielégítését. − A növekedés korlátai: A Föld, és a földi er források végességéb l adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását. − Alapvet emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenl hozzáférésre, és a Föld lehet ségeihez mért kielégít életmin ség megvalósítására. − Az el vigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lév , az ökológiai folyamatokba a lehet legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott. − Kölcsönös függ ség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függ ségi kapcsolatok a természeti rendszerekben. Általános célok, értékek a környezeti nevelésben; jöv kép Az iskola környezeti nevelése szolgálja az ökológiailag, szociálisan és gazdaságilag fenntartható társadalom számára szükséges kulcskompetenciák kialakulását.

78


Pedagógiai program

Általános értékek: - Az egyetemes természeti (él és élettelen) értékek tisztelete és meg rzése, beleértve az embert és a kialakult kultúrákat - A Föld életképességének, sokféleségének (él , élettelen társadalmi), rendszerének és funkciójának megértése, meg rzése a harmóniára törekvéssel, a Föld gazdagságának és szépségének meg rzése. - A testi-lelki egészség meg rzése Az ember környezetéhez hozzátartozik mind a természetes, az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét, és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felel s személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontosnak tartjuk biztosítani tanulóink számára azt a lehet séget, hogy elsajátíthassák a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. Az iskola feladata, kötelessége (küldetése) a pedagógusokat és diákokat ráébreszteni arra, hogy a Föld er forrásait az emberiség oly mértékben felélte, hogy ez így nem folytatható. Nemzetközi összefogásra van szükség ahhoz, hogy az emberiség megváltoztassa életvitelét, fogyasztói szokásait, különben saját létének alapjait semmisíti meg. Az iskola célja az, hogy olyan állampolgárokat neveljen, akik ezzel tisztában vannak, és felel s módon képesek élni és cselekedni. Minden ember minden nap úgy kell, hogy élje az életét, hogy ne vegyen el többet a természett l, mint amennyire valóban szüksége van, a lehet legkevésbé szennyezze azt. Környezet és egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életr l sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyez dések károsan hatnak vissza saját szervezete m ködésére. Valljuk, hogy környezetünkben azt kell megbecsülnünk, azokat az értékeket kell meg riznünk, amelyek hozzájárulnak a kellemes közérzet megteremtéséhez, amelyek látványa örömmel, jó érzéssel tölti el az embert. Számunkra alapérték, ezért fontos feladat iskolánk és környezetének tisztasága, a települést körülvev természeti környezet megismerésére, megóvására nevelés Ebb l adódóan kiemelt figyelmet fordítunk a környezettudatos magatartás er sítésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket. Programjainkkal a szül k és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Alapelvünk, hogy a tanárok, a diákok és a szül k együttm ködése nélkül nem lehetünk sikeresek. Hosszú távú pedagógiai célok -

az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása rendszerszemlélet , holisztikus szemléletmód kialakítása globális összefüggések megláttatása együttm ködésre nevelés problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése létmin ség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása

79


Pedagógiai program

tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása állampolgári/közösségi felel sség felébresztése

2.2. KONKRÉT CÉLOK ÉS FELADATOK -

-

A tanulókban hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekv képességét, aktivitást és jó együttm ködést. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel alakítását. Lehet vé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. Felkészíteni a gyermekeket, hogy, ha lehet ségük van választani, dönteni, akkor a környezetkímél termékeket, technológiákat részesítsék el nyben. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására. A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások, múzeumi- könyvtári órák, stb. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba( technika-életvitel, történelem, társadalomismeret, m vészeti tárgyak, stb.). Helyi értékek és problémák feltérképezése. Helyi célok megfogalmazása (pl. faültetés, madárvédelem, iskola, környezet, lakóhely, büfé „zöldítése”, hulladékkezelés, energiatakarékosság, stb.). Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken. A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás a különböz természetvédelmi szervezetek munkájába (pl. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának kihelyezett irodája, Madártani és Természetvédelmi Egyesület Pilisi Csoportja, Esztergomi Környezetkultúra Egyesület), a Pilisi Parkerd Rt., és az önkormányzat munkájába. Régi mesterségek megismerése.

80

József Attila Általános Iskola Az iskola Célok elhelyezkedéséb l adódó jellemz k Az elkerül út Közlekedési biztonság megépítéséb l adódó növelése. megnövekedett forgalom A gyalogos és kerékpáros közlekedés segítése Zaj légszennyezés

Csökkentés

Szemét és kutyapiszok

Tiszta, egészséges környezet

Játszótér, zöld területek

A gyermekek mozgásigényének kielégítése

Sok a nagy, egyhangú betonfelület

Der s, barátságos környezet kialakítása

Az iskolabels

Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése, meghitt környezet kialakítása.

Pedagógiai program Tevékenység, feladat (folyamatos tevékenységek kiemelése, illetve még megvalósítandók - Közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - Kerékpárral közleked k számára biciklitároló - Biztonsági felszerelések viselésének ösztönzése - Fák, cserjék ültetése a kerítés mentén - Zöldesítés az iskola udvarán és a növények gondozása, pótlása - Gyomtalanítás - Szeméttárolók s rítése - Kutya tulajdonosok felvilágosítása; kutya WC-k szorgalmazása - Utak, udvar sózása helyett ásványi rlemény használása - Szelektív hulladék gy jtés (papír, fémdoboz, szárazelem) - Felvilágosító el adások az egészségkárosító anyagoknál és a fert zési veszélyekr l - A zöld területek tisztántartása, gondozása, óvása - Az iskolai játszótér felszerelésének b vítése, a meglév k pótlása, javítása. - A nagy betonfelületekre esztétikus „falfestmények” készítése -

-

Szelektív hulladékgy jtés – egyenl re csak, papír, alumínium italdoboz és szárazelem folyamatos gy jtése, a tárolásának és elszállításának biztosítása Tisztasági rjárat szervezése (diákönkormányzat) A helyes vásárlói szokások kialakítása Dekoráció folyamatos frissítése A folyosói ill. tantermi zöld növények gondozása, a hiányok pótlása. 81


Pedagógiai program -

A nagy ablakfelületek és az er snapsütés okozta magas h mérséklet csökkentése Energia - felhasználás

Takarékos f tés

-

-

Világosítás, Vízfelhasználás

Takarékosság, egészségesség

-

Csatorna

A csatorna karbantartása

-

Iskolakert, udvar

Pihenés, felüdülés helye legyen. A gyerekek váljanak környezetük védelmez ivé.

-

Sportpálya

Biztonságos aljzat

Iskolabüfé

Egészséges ételek, italok

-

Az iskola berendezése és

Kényelmes, egészségügyi szempontból megfelel , környezetbarát legyen. Az oktatás-nevelés élményközpontúságának növelése, az esztétikai

eszközellátottsága

-

Lábtörl k, váltócip alkalmazása Portalanítás (atka-allergia) Reluxák, árnyékolók felszerelése az érintett tantermekben (részben megoldott) Gyakori szell ztetés A bejöv h mennyiség szabályozása, f tés korszer sítése Nyílászárók javítása, szigetelése Rendszeres, majd alkalmankénti ellen rzések (diákügyelet, pedagógusügyelet) Csapok karbantartása Mérések számítások, következtetések és ezek közlése az iskolaújságban. Biológiai lebontók alkalmazása, az elavult csatornarendszer felújítása Ecetsav, szódabikarbóna, borax és egyéb környezetbarát takarítószerek használata. Növények gondozása, pótlása, csepegtet öntözés, gyógynövények ültetése, madáretet k, madárodúk kihelyezése, gondozása, fajátékok, a meglév növényekhez rövid ismertet táblák kihelyezése Az aszfaltozás felújítása A salakozás frissítése Az üzemeltet vel való megegyezés: gyümölcslevek és teák, friss és szárított gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek árusítása Iskolapadok cseréje (folyamatos) A tantermekben írásvetít , TV (lehet ség szerint video, számítógép) Esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltet anyagok 82

József Attila Általános Iskola érzék fejlesztése – egészséges személyiség

Pedagógiai program -

Digitális fényképez gép, ismeretterjeszt folyóiratok, zöld könyvtár, médiatár

3. TANULÁSSZERVEZÉSÉI ÉS TARTALMI KERETEK 3.1. TANÓRAI KERETEK A) Hagyományos tanórai foglalkozások A tanórákon a témákhoz hozzárendeljük a megfelel környezetvédelmi vonatkozásokat. Az adott óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát, hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyen szerepelnek a mindennapi élettel kapcsolatos vonatkozások, melyek a diákokhoz közel állnak. Az ismereteket különböz interaktív módszerek segítségével adjuk át, de jelent s szerepet kap az önálló ismeretszerzés, a kutatómunka is. Törekszünk az élményszer tanításra, tanulásra. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehet ségeit egyaránt felhasználjuk és alkalmazzuk. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokkal rendelkezzenek, mert véleményünk szerint ez biztosítja a sikert a környezet megóvásáért vívott harcban. Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv, illetve tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. Ld. ott. B) Nem hagyományos tanórai keretek Erdei iskola A tanév során több osztályunk erdei iskolában tölt egy hetet. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában tudatos, a tanulókkal közösen megtervezett munka folyik. Erre az id szakra tervezzük a tananyag azon részeit, amelyek a természetben valósíthatók meg a leghatékonyabban. Az itt szerzett ismeretekre, tapasztalatokra a tanév kés bbi id szakában építeni lehet. E speciális tanulásszervezési formában a projekt módszert alkalmazzuk. Finanszírozását az SZMK döntése alapján a szül k viselik. Azok a tanulócsoportok, amelyek nem vesznek részt erdei iskolában, terepgyakorlatokon, múzeumlátogatásokon, könyvtári órákon vesznek részt. 3.2. TANÓRÁN KÍVÜLI LEHET SÉGEK A tanulók környezeti ismereteinek b vítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehet vé váljon a környezetért, a jöv generációkért felel s viselkedést vállaló személyiség formálása.

83


Pedagógiai program

Célkit zések A választott programok és az alkalmazott módszerek - fejlesszék a tanulók szociális képességeit - fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) - ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására - alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat - neveljenek a hagyományok tiszteletére - mutassanak követend mintákat - ösztönözzenek felel sségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megel zése érdekében - vonják be a szül ket és a környék lakó Tanulói pályázatok: Egész évben figyelemmel kísérjük a környezetvédelemmel kapcsolatos országos és regionális pályázati kiírásokat és azokon részt veszünk. Vetélked k, tanulmányi versenyek: Az érdekl d tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Pl.: Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos verseny, Herman Ottó Országos Biológia Verseny, a Duna Múzeum által meghirdetett Víz Világnapjához kapcsolódó verseny. Iskolánk a József Attila Napok keretén belül immár hagyományt teremtve minden évben megrendezzük a Feichtinger Sándor Botanikai Versenyt fels tagozatosaink valamint régiónk iskolái részvételével. Tanulmányi kirándulás: Minden évben szervezünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egyegy terület, táj megismerése céljából. Ellátogatunk egy-egy tanulócsoporttal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, állatkertbe, stb. Kézm ves foglalkozás: Már hagyomány iskolánkban karácsony el tt a „Meglepetések heté”nek megrendezése, ahol a gyerekek régi szokásokkal ismerkednek, mézeskalácsot sütnek és természet adta anyagokból díszeket, ajándéktárgyakat készítenek. Vásárok: Karácsony, Húsvét, Márton- nap, Gyermeknap, stb., ahol saját maguk készítette tárgyakat árusíthatnak. Napközis szabadid s foglalkozások: Séta a környéken, termések, levelek, tollak, csigaházak gy jtése, melyek felhasználásával különböz alkotásokat készítenek. Szelektív hulladékgy jtés: Egész iskolára kiterjed en különválogatva gy jtjük a száraz elemet, a papírhulladékot. Zöldesítés: Jeles napokhoz kapcsolódva, illetve önálló programként szervezünk faültetést és egyéb dísznövény telepítést. Jeles napok: Irodalmi m sorokat szervezünk, pályázatokon, akciókban veszünk részt (pl. Föld napja, Víz világnapja, Madarak és fák napja, Állatok világnapja.

4. MÓDSZEREK A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevel dnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felel s elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, és így képesek lesznek a környezet sajátosságainak, min ségi változásainak megismerésére és elemi szint értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és meg rzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik 84


Pedagógiai program

gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felel sségen alapuló környezetkímél magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. (Nat) A környezettudatosságra nevelés módszereiben tehát egyaránt jelen kell lennie a környezet állapotáról, a társadalom és a környezet viszonyáról szóló információgy jtésnek, információfeldolgozásnak, a feldolgozott információk alapján történ döntéshozatalnak, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtási módszereinek. A környezettudatosságra nevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. A hagyományos módszerek mellett alkalmazzuk a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabb élményalapú, tevékenységalapú, érzékenyít , interaktív módszereket. Törekszünk ezek minél sokoldalúbb alkalmazására. Játékok drámajátékok: - ráhangolást segít - memóriafejleszt - érzékelést fejleszt - szituációs - kombinációs - bizalomer sít - kapcsolatteremtést segít Modellezés - m köd modellek készítése, elemzése - hatásvizsgálatok Projekt módszer - erdei iskolai projektek Terepgyakorlati módszerek - terepgyakorlatok - táborok - térképkészítés - egyszer megfigyelések - célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka - szelektív hulladékgy jtés - madárvédelmi feladatok - természetvédelmi és fenntartási munkák - tisztasági akciók

85


Pedagógiai program

Közösségépítés - csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében M vészi kifejezés - vizuális m vészet a környezeti nevelésben - irodalmi alkotások - zenem vészet - népm vészet - a tanulók önkifejezése a m vészetek nyelvén - esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése

5. TANESZKÖZÖK Az iskola rendelkezik azokkal az alapvet oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket, valamint lépést tartva a fejl déssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevel -oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. - tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgy jtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok - térképek, tájékozódási eszközök (irányt , tájoló), modellek, tablók - fizikai, kémiai mérésekhez megfelel eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyítók, mikroszkópok, stb.) - játékokhoz szükséges felszerelések - anyagok és eszközök a kézm ves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag, agyag, stb.)

6. ISKOLAI KÖRNYEZET Jelenlegi állapotot lásd a helyzetelemzésnél 1.2. fejezetben. Igyekszünk olyan iskolai körülményeket kialakítani, mely lehet vé teszi, hogy a gyerekek örömmel érkezzenek az iskolába, úgy érezzék, hogy az iskola értük van. A belép els osztályosok szüleinek bevonásával már hagyománnyá vált az els sök osztálytermének felújítása, otthonossá varázsolása. A példamutató iskolai környezet tényez i -

termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása növények, él sarok anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolam ködtetés egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése szelektív hulladékgy jtés pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása 86


Pedagógiai program

7. KOMMUNIKÁCIÓ

Iskolán belül Az iskola környezetbarát életmódjának kialakítása mindannyiunk közös ügye. A kommunikáció szerves részét képezi a szemléletformálásnak, ezért fontos széleskör fejlesztése. Nagy gondot fordítunk a folyosói faliújságok gondozására, frissítésére. Ki kell használni a stúdió adta lehet ségeket ( rendszeres id közönként jelentkez zöld hírek, jeles napok, felhívások, aktuális események, stb.) Az iskolai kiadványok (évkönyv) segítik múltunkat, jelenünket és jöv nket megismerni. Az iskolavezetés a szakanyagokat eljuttatja a felhasználóhoz. Iskolán kívül Az iskolán kívüli kommunikáció feltétele az iskola nyitottá válásának, a kistérségi szemlélet er södésének. Környezeti nevelésünk hatékonyságát és sikerét segíti és meghatározza, hogyan tudunk kommunikálni partnereink felé. Az iskolán kívüli kommunikációt használva els sorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelent s programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót, rádiót és a napilapot az aktuális rendezvényekr l, eseményekr l. Az iskolai évkönyvben megjelen cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit b víthetjük. Az iskoláról készített ismertet füzetben lehet ség nyílik a nálunk folyó környezeti nevel munka folyamatát bemutatva a lehet ségeket mások elé tárni. Ki kell használnunk a készül iskolai honlap lehet ségeit az érdekl d k folyamatos tájékoztatására. Lehet ségek még: tájékoztató füzet, szül i értekezletek, iskolaszék, SzMK- megbeszélések, szórólapok, önkormányzati nyílt ülések, elektronikus levelek, faxok, levelek.

8. MIN SÉGBIZTOSÍTÁS/MIN SÉG-ELLEN RZÉS A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve el írt követelményei (tudatosság, tudás, hozzáállás, készség, részvétel) határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Az értékmeg rzésre, az értékteremtésre, és értékátadásra vállalkozunk, a tanulók teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát min síthetjük az alábbi elvárások megítélésével. -

Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Felkészülésüket hassa át az együttm ködésre törekvés. 87


Pedagógiai program

Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítsanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehet séget és kommunikációs helyzetet. Adjanak alkalmat az önálló elemzés, értékelés tanulói megfogalmazásának. Olyan lehet séget biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságban tanulmányozható, és élményt nyújtson. Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehet ségeit a képességek fejlesztésének folyamatában.

A tanulók környezeti nevelési eredményei és azok értékelési szempontjai A környezeti nevelés eredménye nem mérhet olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. A fejl dés folyamatos követése és az iskolai célokkal történ összevetése alapvet nevel i kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk min sítéseként jelenjen meg. Eredményvizsgálatunk a) egyes tanulók esetében - az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására - a szociális képességek alakulására - a beállítódások és értékorientáció fejl désére - a csoporthelyzet megismerésére - a konfliktuskezelés módjára irányul. b) osztályközösségek esetében - a csoportviszonyok alakulására - a közvélemény, a morális gondolkodás változására irányul.

Eredményvizsgálati módszereink - folyamatkövet megfigyelés - célzott megfigyelés - helyzetfelmérés - tevékenységelemzés - egyéni és csoportos megbeszélés, interjú A nevel i követelmények teljesítésének ellen rzését az intézmény min ségirányítási programja tartalmazza.

88


Pedagógiai program

9. TOVÁBBKÉPZÉSEK Bels (helyi) A kollégák helyi felkészítését, nevelési értekezletekkel, munkaközösségi és tantestületi megbeszélésekkel, el adásokkal és iskolai továbbképzési napokkal segítjük. A környezetvédelem területén dolgozó pedagógusok, meghívott szakért k, a szaklapok és szakkönyvek biztosítják a folyamatos felkészítést, képzést. Küls lehet ségek A környezeti nevelés témakörében meghirdetett, akkreditált továbbképzéseken való részvétel, ennek betervezése az iskolai továbbképzési tervbe illetve a pályázati lehet ségek kihasználása. Országos konferenciákon, rendezvényeken való részvétel ( EIE, TKTE, KOKOSZ, MKE, Ökoiskola-hálózat). Az érdekl d knek komplex terepgyakorlatok szervezése a DINP segítségével, melyeken az interaktív, érzékenyít módszerekkel ismerkedhetnek meg. Ezen alkalmak célja, hogy élményszer tapasztalatszerzés által ismereteket szerezzenek a helyi hagyományok, értékek (természeti, kultúrtörténeti) összefüggéseir l, egymásba kapcsolódásaiból.

10. MELLÉKLETEK 1. sz. Törvényi háttér 2. sz. Irodalomjegyzék 3. sz. Eseménynaptár

1. sz. melléklet TÖRVÉNYI HÁTÉR -

1949. évi XX. Tv. a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 8. §., 16. §., 18. §., 70. § 1995. évi LIII. Tv. A környezetvédelmének általános szabályairól 54. § (1) 1996. évi LIII. Tv. a természet védelmér l 1998. évi XXVIII. Tv. az állatok védelmér l és kíméletér l 2031/1993 (II.13.) Korm. Határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Program 1998. évi Intézkedési Tervér l 2126/1999. évi (V.31.) Korm. Határozat a Nemzeti környezetvédelmi Program 1999. évi Intézkedési Tervér l 2132/2000. (VI. 15.) Korm. Rendelet az NKP 2000. évi Intézkedési Tervér l 2207/2000. (IX. 13.) Korm. Határozat az NKP végrehajtásának 2001-2002. évi végrehajtásáról 2066/2001. (IV.5.) Korm. Határozat az NKP végrehajtásának 2001. és 2002. évekre vonatkozó Intézkedési tervér l. 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat a 2003-2008. közötti id szakra szóló NKP elfogadásáról és annak végrehajtásáról.. A Nemzeti Fejlesztési Terv 2000. évi XLIII. Tv. a hulladékgazdálkodásról 54. § 89


Pedagógiai program

1990. évi LXV. Törv. 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet a NAT kiadásáról, bevezetésér l és alkalmazásáról. Általános rendelkezések, 2 § (10) bekezdés:” A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törv..41. § (6) Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia 2003. ENSZ 57. közgy lésének határozata A 2003. évi LXI tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésér l és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet A 96/2000. (XII. 11.) országgy lési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” 1036/2003. (IV. 12.) Korm. Határozat a 96/2000. Ogy. Hat. rövid és középtávú céljaink végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgy lési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról a nemdohányzók védelmér l és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény az egészségügyr l szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. –0 (1) és (2) bek. Az iskola-egészségügyi ellátásáról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete A kötelez egészségbiztosítás keretében igénybe vehet betegségek megel zését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a sz r vizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet A gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.

2. sz. melléklet Irodalomjegyzék Adorján Rita: Magonc. 1998. Mecseki Erdészeti Rt. Agárdy Sándor: Erdei iskola. Tornyospálcán, 1994. Aqua Cornell, J.: Kézenfogva a gyerekekkel a természetben. 1998. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Gulyás Pálné – Láng Edit – Vízy Istvánné: A természetvédelem, környezetvédelem bevezetése a nevelésbe. Gulyás Pálné (sszerk.): A környezeti nevelési program, a környezetpedagógiai szakért i tevékenység megalapozása. Készítsük el az óvoda, iskola környezeti nevelési programját. 2003 TKTE Környezeti nevelés a tantervekben. Monroe, Cappaert Közoktatási törvény 2003. OM Lehoczky János: Hasznoskönyv. 1997, Környezetgazdálkodási Intézet Környezeti nevelés az erdei iskolában (szerk.) Hortobágyi Katalin Scheibert F. (szerk.): A környezeti nevelés és a helyi tanterv. 1997, Infogroup. Vásárhelyi Tamás – Victor András (szerk.):Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. 2003.

90


Pedagógiai program

3. sz. Melléklet Éves programnaptár Szeptember ”Virágos iskola, virágos osztály” akció meghirdetése – osztálytisztasági verseny Csatlakozás a Világtakarítási naphoz Szemétszüret Október Város díszei és emlékei November Városlakók véleménye a lakótelepi, a városi életr l, December Találkozó szervezése a városi környezetvéd kkel Január Természetvédelmi filmek vetítése

Február Játékos vetélked hirdetése környezetvédelmi rejtvények közzététele az iskolai faliújságon Március Környezetvédelmi rjárat az iskolában és környékén – szemétleltár. Víz világnapja Április Környékünk min ségének vizsgálata Terepséta (Autók parkolási rendje, kutyasétáltatás, szemét, falfirkák, rombolás stb.) A Föld napja alkalmából felhívó plakátok készítése (téma: a környezet védelmének fontossága) Május

Madarak és fák napja (május 10.) Iskolai ünnepély Ismertet hasznos madarakról és védelmükr l Iskola környékének „zöldítése” 91


Pedagógiai program

Június

Szelektív hulladékgy jtés: alumínium italdoboz, papír Szárazelem gy jtési akció hirdetése Környezetvédelmi világnapon, június 5-én Városvéd tábor szervezése Elért eredmények bemutatása év végi kiállítás keretében.

92


Pedagógiai program

V. fejezet A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

1. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevel és oktató munkáját e pedagógiai program alapján, felmen rendszerben. A pedagógiai program felülvizsgálata, módosítása : 2009. március 16. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje a visszavonásig érvényes. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata Alapelvek: - A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevel testület folyamatosan vizsgálja. - A nevel k szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. - A fenntartó a pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását évente értékeli. 3. A pedagógiai program módosítása (K.t. 44.§ (1)) A pedagógiai programot az igazgató készíti el, a nevel testület elé terjeszti megvitatásra és elfogadásra. A szül i szervezet képvisel i útján egyetértési jogot gyakorol. Az egészségnevelési programot az iskola-egészségügyi szolgálat véleményezi. A programot a fenntartó hagyja jóvá. 1. A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója, - a nevel testület bármely tagja, - szakmai munkaközösségek, - az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A tanulók a pedagógiai program módosításával közvetlenül a képvisel i (diákönkormányzat) útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevel testület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai program a jóváhagyást követ tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

93


Pedagógiai program

4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala (K.t. 44.§ (2)) 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdekl d számára megtekinthet . 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következ személyeknél, illetve intézményeknél tekinthet meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola honlapján, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola igazgatójánál, 5. A pedagógiai program szerves részét alkotó egyéb dokumentumok A pedagógiai program az alábbi dokumentumokkal együtt alkot egy olyan komplex egységet, amely leírja az iskola teljes m ködését: - Helyi tantervek, - SZMSZ, - Házirend, - Min ségbiztosítási program.

94


Pedagógiai program

A pedagógiai program legitimációja

1. A pedagógiai Programot az iskola Szül i Szervezete megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta. Esztergom, 2009. március 17. ……………………………………….. Dr. Varsányné Juhász Katalin, a Szül i Szervezet vezet je

2. A Pedagógiai Programot, a diákokat képvisel tanulók (DÖK) a 2009. március 13-án tartott küldöttgy lésen megismerték, véleményezési jogukkal éltek. Esztergom, 2009. március 13. …………………………………… Jónai Renáta, a DÖK elnöke

………………………………………….. Mitterné Baranyai Zsuzsa, DÖK segít tanár

3. A Pedagógiai Programot (az iskola Helyi Pedagógiai Programját és Helyi Tantervét ) a nevel testület – a kiegészítésekkel együtt megismerte – az abban foglaltakkal egyetértett, elfogadta. Esztergom, 2009. március 16. ………………………………………….. dr. Iványi Pálné igazgató

4. Esztergom Város Önkormányzata, mint fenntartó Képvisel -testületi ülésén megtárgyalta és ……/2009. (………….) számú határozatával jóváhagyta. Esztergom, 2009. ………………. P.H.

………………………………………….. Meggyes Tamás polgármester

95

JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Esztergom. Készült: június

Recommend Documents