AZ ESZTERGOM-KERTVÁROSI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

AZ ESZTERGOM-KERTVÁROSI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átdolgozta: AZ ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE

Jóváhagyta: Baranya István igazgató

2013.

OM: 031810

AZ ESZTERGOM-KERTVÁROSI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Nevelési Programja

Átdolgozta: AZ ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE

2013. OM: 031810

2

„Nem a tananyagtól függ a nevelés, hanem a növendéktől és attól, hogyan viselkedik a tanár a tanulók oktatásakor, hogyan alkalmazza a tananyagot az oktatásban és a nevelésben….. Nem a tananyagot kell átadni, hanem a tanulókat kell nevelni…” /Rudolf Steiner/

OM: 031810

3

PREAMBULUM Az iskola hivatalos elnevezése: ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Az Arany János Általános Iskola a városrész (Esztergom- Kertváros) egyetlen általános iskolája.  A település lakosságának jelentős részét szociálisan hátrányos helyzetű réteg alkotja, így az iskola felvállalja az egyéni eltérésekhez és haladási ütemhez alkalmazkodó, gyermekközpontú, differenciált nevelési és oktatási program, felzárkóztatás, tehetséggondozás feladatát  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, lemaradók felzárkóztatása, esélyegyenlőség biztosítását a továbbtanulás, pályaválasztás terén is.  Az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, amely megalapozza az egész életen át tartó tanulást,és az egyén boldogulását.  Az emberi értékek átadásán túl, egészséges, egymást tisztelő, érzelmileg gazdag személyiségek nevelésének megvalósítása.  Színvonalas idegennyelv-oktatás biztosítása.  Az EU-s pályázati lehetőségek kihasználása.  Az IST magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.

OM: 031810

4

Küldetésnyilatkozatunk: Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik elfogadják a másságot, tiszteletben tartják egymás kultúráját. Szeretik és védik a természetet. Lakóhelyük értékeit megóvják, ápolják hagyományait. A szülőket legfontosabb partnereknek tekintjük oktató-nevelő munkánkban, hiszen törekvéseink közösek: a gyermek minden segítséget megkapjon tehetsége, képessége kibontakoztatásához, ismeretei folyamatos bővítéséhez. Nevelőtestületünk minden pedagógusa törekszik a fejlődésre, hogy szakmai munkájával hozzájáruljon a jövő nemzedékének sokoldalú fejlesztéséhez.

" Az iskola dolga, hogy megtaníttassa nekünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. " (Szent–Györgyi Albert)

OM: 031810

5

JOGI STÁTUS Alapító okirat kelte: Intézmény neve: Fenntartó neve:

IX-09/30/562/2012 Arany János Általános Iskola Komárom-Esztergom Megyei Intézményfenntartó Központ

Alapító szerve:

Esztergom Város Tanácsa jogutód: Esztergom Város Önkormányzata általános iskola 2509 Esztergom-kertváros Wesselényi u 40-42. Általános iskolai oktatás

Típusa: Székhelye: Meghatározó alaptevékenység: Alaptevékenységek:

Képzési idő: Az intézmény évfolyamainak száma: Kimenet: Cím: Egyéb jogi személyek:

Alapfokú, a tankötelezettség teljesítését szolgáló, általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás. Továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésbe történő felkészítés. Eltérő képességű és eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztése, a hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítése. Sajátos nevelési igényű gyermek integrált oktatása. A cigányság kulturális életének megismertetése. Napközis ellátás és menzai étkeztetés. Gyermekvédelmi feladatok ellátása. Mindennapos testedzés, emelt szintű testnevelés oktatás. Az intézményi vagyon működtetése. 8 év: 8 (1.-8.) Általános iskolai végbizonyítvány 2509 Esztergom-kertváros Wesselényi u 40-42. „Gyermekeinkért” Alapítvány

Rendelkezésre álló ingatlan: Feladata ellátásához rábízott vagyonként Esztergomkertváros, Wesselényi u.40-42. szám alatti 74.hrsz ingatlana rajta lévő iskola, volt kollégium, összekötő, konyha, ebédlő épületrészek, sportpálya,a parkoló, valamint a 168.hrsz. (Wesselényi u. 39.), tornaterem.

OM: 031810

6

HELYZETELEMZÉS

Az Arany János Általános Iskola a városrész, Esztergom-kertváros egyetlen általános iskolája. Tanulóink zöme e beiskolázási körzetből kerül ki, a településrész összetételét reprezentálják. A családok jelentős hányada szociálisan hátrányos helyzetű, nagy részükre jellemző a munkanélküliség. A településen nagy számban élő cigány etnikumot is a hatványozottan jelentkező munkanélküliség jellemez. Alapelveinket, az iskola öndefinícióját, célrendszerét a háttérfelmérések, az iskolahasználók igényei, az utóbbi tanév statisztikáinak alakulása, valamint a településen élők létformáinak sajátosságai határozzák meg:  a családok jelentős része él a létminimum alatt, nagyon kevés időt töltenek együtt a családtagok,  az igényes kultúrától fizikailag távol élnek a gyerekek, a tudás, a kultúra nem vonzó érték számunkra  az igénytelenség a tárgyi környezetünkkel való kapcsolatukra is jellemző  a hétköznapi kommunikáció a durvaságot, nyelvi pongyolaságot tükrözi  létformájukat az egyre erősödő agresszivitás, a tolerancia hiánya határozza meg. Az iskola tanulóink számára nem csak a tanulás színterét, hanem a közösséghez tartozást, az élményszerzés lehetőségét, az érzelmi gazdagodást, személyiségformálást is jelenti. Felméréseink és statisztikáink a fent említett tényeket erősítik: A helyzetelemzésben feltárt tényezők, az iskolahasználók igényei, pedagógiai munkánk személyi és tárgyi feltételei szinte "kijelölik" számunkra a továbblépés lehetséges útját, Az alapoktatás színvonalának emelését, a tanulókkal való differenciált foglalkozást, a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez való igazodást, hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását, tehetségük, képességeik kibontakoztatását tűzzük ki célul.

OM: 031810

Statisztikai adatok: tanév (nap)

tanulólétszám ebből ebből Hátrányos ebből Képességaz iskolában alsó felső helyzetű halmozottan kibontakoztató (fő) tagozatos tagozatos tanulók hátrányos Foglalkozásokon részt (fő) (fő) száma helyzetű vevők száma (fő) tanuló (fő) (fő) 2001/2002 287 135 152 Na. Na. Na. 2002/2003 269 129 140 Na. Na. Na. 2003/2004

277

138

139

Na.

Na.

Na.

2004/2005

267

126

141

147

Na.

Na.

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013

247 234 225 224 207 195 185 167

111 112 106 107 106 102 88 88

136 122 119 117 101 93 97 79

149 94 97 92 123 121 136 127

76 61 76 69 89 64 81 70

82 75 51 60 50 0 0 0

tanév

8. továbbtanulók nem tanul osztály létszáma tovább létszáma összesen (fő) összesen (fő) (fő)

2001/2002 36

36

-

37

32

5

22 37 38 31 30 28 25 26 27 na

18 23 31 30 29 28 22 24 19 na

4 1 3 1 1 0 3 évismétlő 2 8 na

2002/2003

2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/08 2008/09 2009/10 2010/11 2011/12 2012/13

OM: 031810

8

Felméréseink és statisztikáink a fent említett tényeket erősítik / Az alábbi adatok a jelenlegi állapotot tükrözik / Tanulólétszám: 164 fő Jelenleg: alsós: 86 fő felsős: 78 fő Tanulócsoportok száma: 11 Iskolaotthonos osztályok száma: 6 Iskolaotthonos tanulók száma: 86 fő Napközis tanulók száma: 42 fő Napközis csoportok száma: 2 Magántanulók: 9 fő SNI tanuló: 9 fő További fontos adatok: Veszélyeztetett tanulók száma: 21 fő BTM-s tanuló: 54 fő

A pedagógiai munka feltételei: Tárgyi feltételek:  Az Arany János Általános Iskola székhelye 2010.07.31-ig az 1939-ben épült Kassai u 13. alatti épület volt.  2010. augusztus 1-i nappal az intézmény új székhelye a Wesselényi u. 40-42.számú korszerűen felújított épület.  Az új székhelyen tanulóink a mai kor szellemének megfelelő modern helyen folytathatják tanulmányaikat.  Külön szinten kapott helyet az alsó és a felső tagozat, külön termet kaptak a napközis tanulók. Számítástechnika termünk új bútorzattal bővült.  Az intézményben a délutáni tanítási időszakban egyéb foglalkozások megtartása történik. ld.: óratervi háló  Ebédidőben naponta közel 130 gyermek étkezhet.  Iskolai könyvtárunk közel 8000 kötetes, amely igény szerint a helyi lakosságnak is szolgáltatást nyújt.  Idegen nyelvoktatásban jelenleg 4.-8. osztályig részesülnek a tanulók (német-angol A sportolás tárgyi feltételei:  Helyi tornaterem, szabadtéri sportpályával, egy öltözővel, amely egyéb tanórán kívüli sportfoglalkozásoknak is helyet ad.  Szertárunk jól felszerelt.  Az iskola épülete körül elhelyezkedő udvarrész kedvező a szabadidős tevékenységek céljára.

OM: 031810

9

Személyi feltételek: Pedagóguslétszám: A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: Technikai dolgozók száma:

26 főállású pedagógus gyermekvédelmi felelős /0, 5 állás/ 1 fő iskolatitkár /főállású/ 1 fő karbantartó 1 fő hivatalsegéd- udvaros /0,75 állású/

A nevelőtestület döntése értelmében pedagógus továbbképzésben, átképzésben azok a kollégák vesznek részt, akik olyan területen (kötelező és választható tanórák) fognak tevékenykedni, amelyeket a megváltozott feltételek, szükségletek teremtettek

SZAKMAI VÉGZETTSÉG Sorsz. Név 1. Attl Dalma 2. 3.

Bakos Zoltánné Baranya István

4. 5. 6. 7.

Baranyáné Bezeczki Szilvia Bodnár Bernadett Czermann Csabáné Deli József

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Fehérné Tuba Ildikó Fejéregyházi Tímea Gergelyné Szabó Margit Géricz Ágnes Hoffman Zita Tiboldné Tarjáni Anna Kéringer Lászlóné

15. 16.

Mészárosné Pintér Judit Németh Iván

17.

Olaszy Tamásné

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Osvald Rita Pereszlényi Bernadett Poncsák Zsuzsanna Schmuckné Appel Szilvia Szabó Lászlóné Szabóné Juhász Ágota Szemán Lászlóné Terékné Bódi Szilvia Winter Magdolna

OM: 031810

Végzettség D 819/269 kémia-fizika szakos tanár Informatikatanár118/2007PTI002075 2638/1998 tanító 2015/1983 tanító, 58/88 testn. tanár 2019/1983 tanító 264/1990 tanító 2910/1988 tanító, könyvtár spec. koll¸ 117/88tanító, 117/1988 földr.sz.tan. PTG014706szociálpedagógus 4/1999 tanító 321/1988 mat.-földr. tanár 72/1999 tanító-német műv.ter. 340/1991 tanító 57/1977 tanító 159/1979 rajz-földr. tanár 140/1999 szociálpedagógus 199/1986 magyar 2760/87 tanító, 61/91 tört.szak. tanár 554/77 tanító, rajz spec. 151/87 magyar szak. tanár PTM000261 mérnök-tanár 142/1989 tanító 273/1990 ének- tört. szakos tanár 1564/1981 tanító 236/1975 tanító 199/1990 tanító 2794/1987 tanító B 003178 tanító 308/1990 tanító

10

Az Arany János Általános Iskola szervezeti sémája Igazgató Könyvtáros

Ifj.véd.felelős

Érdekképviseletek /Ped.Szaksz., Diákönk., Közalk.Tan.

Iskolavezetés

Iskolaszék

Szülői mk.elnöke Igazgatóhelyettes

Iskolatitkár

Szülői m.k. Alsó tag. munkaköz. vez. Pedagógiai munkát közvetlenül segítők Technikai dolgozók /fűtő, udv.karb/

Tanítók Osztályfőnök

Felső tag. munkaköz.vez.

Tanárok

Testnevelés munkaköz. vez.

Napk. nev. Főállásúak

és

óraadók

Főállásúak és részmunkaidősek

OM: 031810

11

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. A NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokratizmus, humanizmus értékrendje hatja át. Kiemelt figyelmet fordítunk a különböző kultúrák iránti nyitottságra, más népek hagyományainak, szokásainak, életmódjának megismerésére, a másság elfogadására. Fontos szerepe van továbbra is a tehetséges tanulók kibontakozatásának, és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének. Pedagógiai munkánk alapelvei az egész személyiség fejlődését, a gyermekközpontúságot szolgálják:  felelősség elve  esélyegyenlőség elve  hátrányos megkülönböztetés tilalma  életkori sajátosságok figyelembe vételének elve  személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve  az azonos korú gyermekek különbözőségének elve  a gyermek mindenek felett álló érdeke  az elmélet és gyakorlat egységének elve  a tapasztalatszerzés és következetesség elve  koncentráció elve  a tanuló jogainak tiszteletben tartása, emberi máltóságának megőrzése  a nevelés és oktatás összhangja  a közösség nevelő hatása  partnerközpontúság, kölcsönös együttműködés elve  integráció, mely egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő nevelésére, oktatására  a kulcskompetenciák elsajátíttatásának elve  egyéni sajátosságok figyelembe vétele, a differenciálás elve  az egészségtudatos életforma és sportolás iránti igény, rendszeres testmozgás kialakításának elve  környezettudatos életmód 1. 2. Céljaink Pedagógiai tevékenységünk központjában a gyermek áll. A nevelési, oktatási, képzési feladatokat az egyéni sajátosságok figyelembevételével, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztéssel kívánjuk megvalósítani. Segítjük diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, felelős állampolgárrá, és az uniós elvárásoknak megfelelő kompetenciákkal rendelkező, azokat alkalmazni képes felnőttekké váljanak.

OM: 031810

12

Kiemelt céljaink Csökkentsük a hátrányokat, biztosítsunk esélyegyenlőséget. Oktató-nevelő munkánk legyen tapasztalati, gyakorlatorientált. Középpontban a tanulók egész személyiségének fejlesztése, egyéni sajátosságaik figyelembe vétele, fejlődésük elősegítése, tehetségük kibontakoztatása áll. Hosszú távú célunk a tanulók környezet és egészségtudatos életformájának megalapozása,a mindennapos testmozgás, mint életforma elfogadásának kialakítása. Váljék belső igényükké a rendszeres testmozgás és a sport szeretete. A sporttevékenységek során elsajátított helyes viselkedési formákat az élet egyéb területein is hasznosítsák. Általános célok Oktató-nevelő munkánk legyen fejlesztő, kreativitásra ösztönző, melynek eredményeként csökkenthetjük a hátrányokat, biztosítjuk a társadalmi beilleszkedést és az esélyegyenlőséget. Személyiség fejlesztés: neveljünk olyan személyiségeket, akik rendelkeznek általános emberi értékekkel, és olyan kulcskompetenciákkal amelyek hozzájárulnak a sikeres élethez . Tanítványaink legyenek érzelmileg fogékonyak, igényesek önmagukkal és munkájukkal szemben. Környezetüket védjék, szeressék, gyarapítsák. Neveljünk olyan gyerekeket, akik jól ismerik és szeretik településüket, hazájukat, és kialakul bennük az európai azonosságtudat. Tanítványaink tiszteljék a felnőtteket és egymást. Javítani kívánjuk a gyerekek munkafegyelmét. Feladataikat mindig képességeiknek megfelelően legjobban teljesítsék. Tanítványaink legyenek nyitottak, önálló ismeretszerzésre képesek. Váljék belső igényükké a tanulás. Magabiztosan és kritikusan használják az információs társadalom technológiáit. Tartsák tiszteletben a másságot, legyenek toleránsak társaikkal és a felnőttekkel. Biztosítsuk az egészséges, harmonikus életvitelhez szükséges ismereteket. Példával neveljünk. Testileg, szellemileg, edzett személyiségekké váljanak. Erősödjék szabálytudatuk, közösségért való felelősségvállalásuk. Óvják meg maguk és társaik testi épségét. A tanulók kerüljék el az agresszivitást, az önbíráskodó magatartást. Szeressenek iskolába járni, becsüljék társaikat. Érezzék jól magukat az iskolai közösségben.

OM: 031810

13

A nemzeti azonosságtudat megalapozása, nemzeti hagyományok megismerése, az Európához tartozás tudatának. erősítése A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra. Legyenek tisztában a családi élet fontosságával. I Ismerjék meg és sajátítsák el az alapvető együttélési és együttműködési normákat . Tanulják meg a családi szerepekhez tartozó feladatokat. Specifikus célok Szociálisan hátrányos háttérrel rendelkezők valamint etnikumhoz tartozó tanulók felé Szakképző intézményekben továbbtanulók felé Tanulmányaikat középfokú intézményben folytatók felé Szociálisan hátrányos háttérrel rendelkezők valamint kisebbséghez tartozó tanulók felé Segítsük elő a tanulók társadalmi beilleszkedését. Önmagukhoz képest fejlődjenek. Alakítsuk ki bennük a jó - rossz, helyes-helytelen felismerésének képességét. Rendelkezzenek a társadalmi együttélés szabályainak ismeretével. Ismerjék, az egyszerű, mindennapi szituációkban a nyelvi illem szabályait. Alakítsunk ki bennük igényt az egészséges életvitelre. Tanulással kapcsolatban alakítsunk ki pozitív viszonyt. Udvarias, illedelmes, természetes legyen viselkedésük Becsülje meg tanszereit, felszerelését. Kommunikációs nevelés terén a beszéd, olvasás és írástechnika helyes használata. Tudjanak helyesen, a szituációnak megfelelően megszólalni. Ismertessük meg velük az egészséges életmód alapkövetelményeit. Személyi és környezeti higiénia fontossága. Javítsuk a tanulók feladattudatát, kitartását.

OM: 031810

14

Tudja, kitől kérhet segítséget az iskolában, éljen is ezzel a lehetőséggel. Csökkentsük az igazolatlan hiányzásokat Ismerjék meg a korszerű informatikai eszközöket és azok használatát

Szakképző intézményekben továbbtanulókkal kapcsolatos céljaink: Legyenek képesek a kerettanterv minimum követelményeit teljesíteni. Önmagukhoz képest fejlődjenek. Rendelkezzenek alkalmazásképes tudással háztartási ismeretek körében. Szeressenek dolgozni. Tudják használni a legegyszerűbb háztartási eszközöket. Alakuljon ki bennük az igény az egészséges életmód iránt. Sajátítsa el az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges ismereteket. Szerezzenek alapvető informatikai ismereteket. Ismerjék meg a gazdaság alapvető összefüggéseit. Tanulmányaikat középfokú intézményben folytatók Legyenek nyitottak új ismeretek befogadására. Ismerjék a társadalmi együttélés alapvető szabályait. Jellemezze őket igényesség, fegyelmezettség, akaraterő. Tudjanak az adott helyzetnek megfelelően viselkedni. Alakuljon ki hazaszeretete és európai azonosságtudata. Az idegen nyelv oktatásának folyamatában fejlesszük a tanulók nyelvi készségeit úgy, hogy a tanult idegen nyelvet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni tudja. Rendelkezzenek jó kommunikációs képességekkel. Alkalmazza informatikai ismereteit. Tanulják meg az önálló tanulás technikáit, legyenek képesek önálló problémamegoldásra

OM: 031810

15

Eredményesen igazodjanak a középiskolai követelményekhez. Legyenek tájékozottak a gazdaság alapvető összefüggéseiben.

1. 3. Feladataink céljaink elérésében Általános feladatok Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés áll. Támogatjuk az egyéni képességek kibontakoztatását. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, az emberi jogok tiszteletben tartására. Megismertetjük tanulóinkkal népünk és Európa kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Tanórán és tanórán kívül az egyéni bánásmód alkalmazásával, sajátos pedagógiai eszközökkel, módszerekkel és formákkal biztosítjuk az eltérő képességű, sajátos nevelési igényű és szociokulturális háttérrel rendelkezők képességeinek fejlődését és személyiségének kibontakozását. Az ismeretszerzés folyamatában figyelembe vesszük tanulóink önmagukhoz és társaikhoz viszonyított teljesítményeit, képességeik különbözőségeit. Ki kell alakítanunk tanulóinkban az önmaguk, munkájuk, iskolai és otthoni környezetük iránti igényességet, melyet példaadással valósíthatunk meg. Vállaljanak részt közvetlen környezetük alakításában, az értékek megóvásában. Következetes ellenőrzéssel és folyamatos értékeléssel érhetjük el a feladatok pontos és rendszeres végzését, a munkafegyelem kialakulását. Az egyéni képességeknek megfelelő feladatokkal sikerélményhez juttatjuk tanulóinkat (felzárkóztatás, tehetséggondozás), mely felkelti a tanulás iránti érdeklődést és újabb feladatok megoldására ösztönöz, mely a tanulás belső igénnyé válását eredményezi. Meg kell követelni tanulóinktól, hogy képességeikhez mérten a legjobb tudásuk szerint teljesítsenek. A tanulók tapasztalataira és a tanórák ismeretanyagára építve ismerjék meg az egészségkárosító szereket. Váljék igényükké az egészséges életvitel, a rendszeres sportolás-testmozgás. Teremtsünk olyan légkört, ahol a tanulók jól érzik magukat, érzelmi biztonságot és feladatokat kapnak, sikereket érnek el, társaikkal és nevelőikkel harmonikus a kapcsolatuk, tiszteletben tartják személyiségüket.

OM: 031810

16

Feladatok klienscsoportok szerint Feladataink a hátrányos helyzetű- és veszélyeztetett valamint a kisebbséghez tartozó tanulók képzésében A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét az iskolai szolgáltatások biztosításával érhetjük el (tanulószoba, étkeztetés, ösztöndíj lehetőség, tankönyvsegély, felzárkóztató és fejlesztő tevékenység, a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése). Ifjúságvédelmi tevékenységünk során folyamatos a kapcsolatunk a családsegítővel, gyámhatósággal. Az érintett családok megkereséséhez, folyamatos figyelemmel kiséréséhez az SZM, Iskolaszék együttműködését igényeljük. A veszélyeztetettek pszichés és magatartási zavarait egyéni bánásmóddal kezeljük. A magatartási- és személyiségzavarok kezelésében igényeljük a Nevelési Tanácsadó segítségét, gondozó munkáját. Az életformájuknak, életvitelüknek, normáiknak ismeretében következetes pedagógiai eszközökkel érhetjük el a helyes szokásrendszer kialakulását. A roma tanulók kommunikációs készsége a nyelvi hátrányok csökkentésével alapozható meg. Az első évfolyamon a tanulók beszédfejlődésének üteméhez igazítva kezdhető meg az olvasás- és írás tanítása. A nyelvi és sajátosságok ismeretében felsőbb évfolyamokban, vegyes kultúrájú tanulócsoportokban egyéni foglalkoztatással, felzárkóztatással biztosítjuk a folyamatos fejlődés lehetőségét. Nyelvi sajátosságuk indokolttá teszi, hogy minden tantárgyban és évfolyamon hangsúlyozott szerepet kapjon az olvasás tanítása, az értő olvasás erősítése. A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén. Feladataink a szakképző intézményekben továbbtanulók képzésében A tanulócsoportokban, differenciálással, egyéni foglalkoztatással és felzárkóztató foglalkozással érhetjük el a fejlesztés várt eredményeit , a követelmények teljesítését. A pedagógus és tanuló kölcsönös jó kapcsolatában törekedni kell az egyén sokoldalú megismerésére, mely biztosítja az egyéni értékek, képességek és érdeklődés ismeretében az egyén személyiség fejlődését, pályaorientálását, az iskolai sikerélményt. Tanulási kudarccal küszködők érzelmi biztonságát folyamatos biztatással és konkrét segítéssel; a jó teljesítmény elérésekor pozitív megerősítéssel ösztönözzük. Tanórán és tanórán kívül biztosítsuk a korszerű informatikai eszközök használatát.

OM: 031810

17

Feladataink a középfokú intézményekben továbbtanulók képzésében A tanulás tanítása A feladatok megoldásakor következetes ellenőrzéssel és értékeléssel kitartásra, problémamegoldó készségre, tervszerűségre, fegyelmezettségre szoktatunk. Énkép és önismeret kialakítása, fejlesztése, erkölcsi, etikai normák megismertetése Minden tantárgy tanításánál törekszünk a kommunikációs készség fejlesztésére: a helyes nyelvhasználatra, a választékos beszédre, a szaknyelv elsajátítására és alkalmazására. Minden szaktanár és pedagógus feladata a nyelvi-, és helyesírási hibák javítása. Tanórákon és tanórán kívül minden tanuló számára biztosítani kell az informatikával való ismerkedést. A középiskolai elvárásoknak való megfelelést a folyamatos és változatos értékeléssel és ellenőrzéssel, az egyénre szabott követelmények fokozatos emelésével; a tanulási technikák elsajátíttatásával. Ösztönözzük tanulóinkat idegen nyelvek tanulására, elsajátítására. Az iskolában folyó nevelés és oktatás szerves egységet alkot. A nevelési feladatok megvalósítása érdekében összehangolt tevékenységet folytatunk a nevelésben és az oktatásban. Céljainkat figyelembe véve választjuk meg módszereinket, igazodva a tanulók egyéni sajátosságaihoz, képességeikhez, illetve a mindenkori szituációkhoz. Alkalmazásuk a tanítási órán és tanórán kívüli tevékenységeknél egyaránt megjeleni

OM: 031810

18

1. 4. Az oktatás-nevelés folyamatában megjelenő eszközök



Egész személyiség fejlődése, fejlesztése céljából.



Tanítási órák (kötelezők, választhatók)



Társas kapcsolatok, egyedi tulajdonságok fejlesztéséhez. A tanulók belső pszichés világának alakítására, szociális készségek fejlesztéséhez.



Tanórán kívüli tevékenységek



A nevelés oktatás egyéb keretei: projektek, játék, művészeti tevékenység, sport, versenyek szakkörök, sportkörök



Kommunikációs kultúra javítására



Szakszolgálatok, civil szervezetek szolgáltatásai



Munkafegyelem javítására



Az iskola közélete, kulturális tevékenységei, versenyek



Az ellenőrzés és értékelés következetessége



Munkakedv javítása, motiváció

OM: 031810

19

1. 5. Az oktatás-nevelés folyamatában megjelenő eljárások



Értelmi képességek fejlesztésére



Érzelmi képességek kibontakoztatására konfliktuskezelés, felelősség, iskolai élet demokratizmusa)



Ön és emberismeret fejlesztésére

OM: 031810



vizuális és verbális ismeretközvetítés (bemutatás, elbeszélés, magyarázat és előadás)



tanár – tanuló közös megbeszélései



modellnyújtás, buzdítás, dicséret, jutalmazás, drámapedagógia eszközei kreatív kommunikáció



kooperatív tanulás



projekt alapú tanulásszervezés



non verbális eszközök



öntevékeny munkaformák (megfigyelés, kísérlet, forrásanyag feldolgozás)

20

2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiség fejlesztő oktató-nevelő munkában bővítjük meglévő programjainkat, melyek célja a tanulók személyiségének megismerése, az eltérő életkorú és eltérő adottságokkal rendelkező tanulók személyiségének formálása. Mozgásigényük kielégítése az egészséges életmód tudatosítása. Az egészséges test és a rendszeres testmozgás valamint a lelki egészség összefüggéseinek felismertetése A tanulási stratégiák megválasztásában hangsúlyt fektetünk a kreativitás fejlesztésére, az aktív részvételt igénylő, önálló ismeretszerző módok növelésére. Az önálló tájékozódás, informatika, idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon. A tanulás iránti pozitív attitűd kialakítása. Önálló tanulási technikák elsajátíttatása. Az európai egyetemes kultúra iránti érdeklődés felkeltése. Generációk közötti kapcsolat erősítése. A felnőtt lét szerepeire való felkészülés. Szociális és társadalmi kompetencia kialakítása és fejlesztése. Reális énkép és önismeret kialakítása és fejlesztése. A hatékony munkavégzés érdekében ismerje meg és alkalmazza a kooperatív tanulási technikákat. A viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértetése és alkalmazása. A rendszeres sporttevékenység segítse az egymás iránti tolerancia kialakítását és fejlesztését, valamint a másság elfogadását. Az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének megértése. A tanulók megismertetése a követendő erkölcsi normákkal. Tudatosuljon bennük a normakövetés fontossága. Bűnmegelőzés és drog prevenció

OM: 031810

21

3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Jelen kiegészítés csak a környezeti-nevelési programból hiányzó elemeket tartalmazza. Az iskolában a környezeti-nevelés az egészség-nevelés és a mindennapos testnevelés programja komplexen működik. Sok kapcsolódási pont köti össze, mind a környezeti, mind személyi feltételeit. 3. 1. Az egészségnevelés célja A tanulók életkoruknak megfelelő testi és szellemi fejlettséggel rendelkezzenek. Ennek feltételei az egészségnevelésben  Ismerjék az egészség és az egészséges életmód kapcsolatát.  A táplálkozás befolyásolja testi és szellemi fejlődését.  Ismerjék és alkalmazzák a higiéniai szabályokat.  Ismerjék és alkalmazzák az alapvető életvezetési programokat.  Ismerjék a szervezetet károsító anyagok, a cigaretta, alkohol és a drog káros hatásait.  A serdülőkor élettanát, a helyes szexuális magatartást.  Tudja, hogy a gyermek és serdülőkor helyes szokásai életformává válnak.  A rendszeres testmozgás az egészséges életmód szerves része.  Ismerjék a veszélyes anyagok leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit.  Fejlesszük a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.  A sajátos nevelési igényű tanulóknak segítsük az integrációjukat. A célok elérésében az iskolában alkalmazott pedagógiai program fontos feladatának tekinti az egészségnevelést. A vezetőség, a tantestület nevelői elkötelezett hívei. Alsó tagozaton és felső tagozaton a tanórákon, a projekt foglalkozásokon, valamint a felső tagozaton a szakórákon valósul meg. 3. 2. Partnerkapcsolat Egészségügyi szakszolgálatot megelőző tevékenységet a pedagógusokon kívül a védőnő és az iskolaorvos végzi. Védőnő feladata  szűrővizsgálatok  a gyermek személyi higiénéjének ellenőrzése  egészségfejlesztés, egészségnevelés Az iskolaorvos feladata  szűrővizsgálatok  kampányoltások  intézmény higiéné ellenőrzése

OM: 031810

22

Iskolafogászat Tanulóink iskolafogászati ellenőrzésre Esztergomba járnak. Évente egyszer csoportosan az osztályfőnök vezetésével. A további kezelésre szorulókat a szülővel rendelik vissza. Gyógytestnevelés A tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása. A szülőkkel partneri kapcsolatot alakítunk ki. Minden évben szülői értekezlet alkalmával egy egészségneveléssel kapcsolatos témát dolgozunk fel az osztályfőnökök közreműködésével. Drog program Iskolánkban jelenleg osztályfőnöki órák keretében folyik prevenciós tevékenység, valamint az önkormányzat és a rendőrség szervezésében felvilágosító előadások és játékos ismeretterjesztő programok megrendezésére kerül sor. Európai iskolagyümölcs-program Iskolánk az Európai Unió által az európai iskolagyümölcs-program keretében támogatott programban almát, körtét vagy gyümölcslevet kapnak a gyerekek 3. 3. Törvényi előírás 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 42.§ 1.a. bekezdése alapján: (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza:  az iskola nevelési programját, ennek keretén belül  a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,  a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,  az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet 3. 4. Mindennapos testedzés programja Testnevelés a helyi tantervben:felmenő rendszerben életbe lépő: Első évfolyam Második évfolyam Harmadik évfolyam Negyedik évfolyam Felső tagozat

5 óra + 2 sportóra/hét 5 óra + 2 sportóra/hét 6 óra + 2 sportóra/hét 5 óra + 2 sportóra/hét 5 óra + 2 sportóra/hét

Alsó tagozatban a lehetőségekhez képest szeretnénk megtartani az úszásoktatást. Diáksport A délutáni sportfoglalkozások tartoznak a diáksport keretébe. Röplabda, labdarúgás, aerobik, konditermi edzések. A jelenlegi kínálatot a lehetőségeink szerint folyamatosan bővíteni szeretnénk.

OM: 031810

23

Mindennapos testnevelés, testmozgás Elsőtől a nyolcadik évfolyamig biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább heti öt+két testnevelés óra és a játékos testmozgás, valamint az úszás keretében valósul meg. Gyógy-testnevelés A gyógy-testnevelés feladata a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. 16 tanulóként heti 3 óra áll a rendelkezésre. Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezéséről. A tanórákon kívüli sport Iskolánkban a tömegsport és sportórák keretén belül szakirányú foglalkozások vannak: röplabda

Felső tagozat

labdarúgás

Alsó és felső tagozat

aerobik

felső tagozat

röplabda

Röplabdában a városi, körzeti, megyei diákolimpiai versenyeken és más tornában indulnak a fiúk és a lányok. Nagyon népszerű iskolánkban. Sok szép eredményt értünk már el. A diákolimpiai versenyeken, városi bajnokságokon teremben és szabadban egyaránt. Tehetséggondozó tornában, meghívásos versenyeken veszünk részt. Fontos rendezvényeink a minden évben megrendezésre kerülő labdarúgó, röplabda, asztalitenisz házibajnokságaink. Az Arany Napok keretén belül a Toldi kondi egyéni és csapatverseny nagyon népszerű. A Gyermek napi játékos sportvetélkedők, sorversenyek, labdás játékok jól szolgálják tanulóink testedzését és szórakozását. Hagyományt teremtő atlétikai verseny.

labdarúgás

házibajnokságok

Egyéb városi rendezvények

OM: 031810

Tanulóink szívesen vesznek részt a városi utcai futóversenyeken és más sportágakban is. pld. terem hoki

24

bajnokságban. Alsós játékos sportvetélkedők. Iskolai táborok, tanulmányi kirándulások

Jól szolgálják a gyerekek mozgását, testedzését, melyek minden évben megrendezésre kerülnek.

3. 5. . Erőforrások környezeti Az iskola épületén kívül szabvány tornaterem van. Felszerelt, megfelelő méretű parkettázott tornaterem. személyi szakképzett testnevelő tanár szakkollégiumot végzett nevelők labdarúgó szakedző 1 fő labdarudó edző 2 fő aerobik és úszás szakedző szakképzett gyógy-testnevelő

1 fő 2 fő 1 fő 1 fő

4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK „ A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze” (Hankiss Elemér) Feladataink: Közösségi emberré csak közösségben nevelhetjük tanulóinkat, a közösségi vonások a közösségi élet mindennapos gyakoroltatásában alakulnak ki. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése. A napi munka során a személyre szóló fejlesztés. Családi, szociális körülményekből fakadó ok esetén a feltárás és a segítség kezdeményezése a feladat. Problémás esetben a szakember segítségét kell kérni. Az osztályfőnöki órákat a közösségi élet formálódásának fórumává tegyük. A közösségek (osztály, napközi, szakkör, érdeklődési körök) szerepének hangsúlyozása a társas magatartási szabályok elsajátításában. A diákönkormányzat munkáján keresztül a tanulók önirányító, önszervező tevékenységének fejlesztése.

OM: 031810

25

Közös felelősség, együttműködés környezeti értékeink megőrzésében, iskolai hagyományok ápolásában. A felelősségérzetnek és a közösségi összetartás szükségességének tudatosítása. Az együtt végzett sporttevékenység erősítse az összetartozás érzését és a csapatszellem kialakítását. Személyes előítéletek leküzdésére és kompromisszumra való törekvés. Más kultúrák értékeinek megismertetése és tiszteletben tartásárára nevelés. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

5. A PEDAGÓGUSOK HELY INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógus intézményi feladatai 2011. évi CXC. törvény 62 § alapján:  Példamutató magatartásával és megjelenésével segíti az iskola oktatási és nevelési céljainak megvalósulását.  Figyel az iskolai élet problémáira, a pedagógus- és diákközösség tagjainak pedagógiai, emberi nehézségeire, segíti a helyes kibontakozást, a hibák felszámolását.  Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében.  A munkarendet pontosan betartja. Munkavégzésre az előírt helyen, a munka kezdete előtt legalább 15 perccel, tanításra, munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg.  Az előírt orvosi vizsgálatokon részt vesz.  Szaktárgyától függetlenül kötelessége az emberi tisztességre, becsületességre, hivatástudatra, valamint a helyes és szép magyar beszédre és írásra nevelés.  A tanóra védelme, a munkafegyelem megtartása alapvető kötelessége. Ennek érdekében a tanulót óráról kihívni, illetve kiengedni csak kivételes, indokolt esetben lehet. Foglalkozáson ételt-italt elővenni szigorúan tilos.  A hiányzásokat az óra elején regisztrálni kell, a hiányzások adminisztrációja alapvető elvárás.  Munkavégzését érintő minden felmerülő kérdésben közvetlen feletteséhez, illetve az igazgatóhoz fordulhat.  Az iskola szabályszerű működése érdekében, rendkívüli esetben e munkaköri leírásban nem említett feladatok elvégzésére is kötelezhető.

OM: 031810

26

Alaptevékenységből adódó feladatok:  Tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkáját a központi oktatási szabályozásban (törvények, rendeletek), valamint az iskolai alapdokumentumokban (Pedagógia Program, SZMSZ, Házirend) leírtak szerint kell végeznie.  A tanítási órákhoz, egyéb foglalkozásokhoz kapcsolható valamennyi tevékenységét (felkészülés, szervezés, értékelés-ellenőrzés) lelkiismeretesen és magas színvonalon látja el.  Az elméleti órákhoz, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumokat határidőre elkészíti, illetve az éves munkatervekhez, munkaközösségi tervekhez kapcsolódó javaslattételi kötelezettségének eleget tesz.  Kidolgozza és határidőre jóváhagyásra benyújtja a tantárgyához kapcsolódó tanmenetet, egyéb oktatási dokumentumokat és a tanulóval kapcsolatos egyéb ügyekben szükséges dokumentumokat (pl. étkezési támogatáshoz, fejlesztéshez, stb.)  Tanmenete alapján halad szaktárgyainak tanításában.  A helyettesítési rendnek megfelelően ellátja a készenléti feladatokat. Kijelölése időtartamában a tanári szobában tartózkodik, helyettesítést végez.  Az érvényben levő jogszabályok szerint végzi az előírt szervezési, illetve adminisztrációs feladatait, az osztálynaplók naprakész vezetését. Óráit, helyettesítéseit, túlóráit, egyéb tevékenységeit a munkaidő-nyilvántartási, illetve a teljesítmény-nyilvántartó lapon vezeti, és havonta átadja az igazgatóhelyettesnek. Valamennyi tanórával kapcsolatos tevékenységét a naplóban is rögzíti.  Aktívan részt vesz az iskola életével, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos értekezleteken, munkaközösségének munkájában; a meghatározott feladatokat a rögzített határidőre elvégzi.  Az iskolai tradíciókhoz tartozó, a tanév munkarendjében tervezett iskolai ünnepélyeken, tanulmányi, kulturális, sport- vagy egyéb iskolai rendezvényeken részt vesz, illetve meghatározott feladatokat vagy tanulófelügyeletet lát el.  Részt vesz az önképzésben, továbbképzésben, a szerzett tudást és tapasztalatot megosztja kollégáival, munkaközösségével, az új ismereteket iskolai munkájában alkalmazza.  Feladata a tanulók felzárkóztatása, a tehetséggondozás, a diákönkormányzat és a diákkörök tartalmi munkájának segítése.  Fogadóórát tart, törekszik tanítványai háttérkörnyezetének megismerésére.  Segíti az iskola egészségügyi, munkavédelmi, ifjúságvédelmi feladatainak végrehajtását. Óvja a tanulók testi épségét, részt vesz egészségügyi nevelésükben.  Tanulóit orvosi vizsgálatra kíséri, a vizsgálat ideje alatt felügyel rájuk.  Betartja és betartatja a Házirendet.  Együttműködik az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozóival, kiemelten az azonos osztályban tanító kollégákkal.  Kezeli szaktárgyának eszközeit (megbízás szerint szertárát), gondoskodik rendben tartásukról, megóvásukról, leltározásukban közreműködik.

OM: 031810

27

 





Ellátja a rábízott teremőri feladatokat, a terem óvásába, gondozásába, fejlesztésébe bevonja tanulóit. A tanítás nélküli munkanapokon – ettől eltérő utasítás hiányában – a program kezdete előtt legalább 15 perccel megjelenik, és a programtól függően végzi feladatát. Ide tartozik a nevelési, tanári, féléves értekezlet, szakmai vagy diáknapok, tanévnyitó, tanévzáró rendezvény, szalagavató, ballagás, és minden elrendelt szorgalmi időn kívüli munkanap. Az iskolában ellátható munkaköri feladatok elvégzésén túl szorgalmi időben nem köteles az iskolában tartózkodni, ha a munka iskolán kívül is ellátható. Nem végezhető azonban iskolán kívül a tanügyi dokumentáció elkészítése, valamint egyéb – adatvédelmi szempontból kockázatos – adminisztrációs tevékenység. Közreműködik a tanulók beíratásában, egyéb ügyeletek ellátásában – beosztás szerint.

Munkakörénél fogva az alábbi jogok illetik meg:  Nevelőtestületi értekezleten, hivatalos összejöveteleken az iskola működési dokumentumaival, munkaterveivel, a nevelőtestületnek jóváhagyásra ajánlott eljárásokkal, a nevelő-oktató munka tartalmi, szervezeti, szervezési és módszertan kérdéseivel kapcsolatban javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat. Különvéleményét jegyzőkönyvbe foglalhatja, az iskola életével kapcsolatban bármilyen ügyben bírálatot gyakorolhat, külön jogszabályokban rögzített esetekben szavazhat.  Tanmenetén év közben – az osztály előre nem látható sajátosságaira való tekintettel – a munkaközösség és az igazgató tájékoztatása mellett – kisebb sorrendi és órakeretbeli változtatásokat tehet.  Módszertani eljárásait – a tantárgyi követelményekkel és az adott tanulóközösség fejlettségi szintjével összhangban – egyéniségének megfelelően választhatja meg.  Az igazgató előzetes hozzájárulásával új nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat próbálhat ki, felméréseket, kutatásokat végezhet.  A Pedagógiai Program figyelembevételével, a munkaközösség egyetértésével megválaszthatja a tankönyvrendelés időszakában a használni kívánt tankönyveket.  A tanulók érdemjegyeit – az osztályozásra vonatkozó általános szabályok szem előtt tartásával – önállóan állapítja meg. Az érdemjegyen változtatni csak egyetértésével, illetve nagyon indokolt esetben – írásba foglalt – nevelőtestületi határozattal lehet. Az osztályfőnöki munka tartalma: Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb.

OM: 031810

28

Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. Az osztályfőnök feladatai:  Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki.  Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi.  Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti.  Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket.  Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel.  Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért.  Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel.  Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét.  Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra.  A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel.  A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát.  Családlátogatást a veszélyeztetett tanulóknál tanév elején ajánlott végeznie a gyermekvédelmi felelőssel együtt. Utána csak akkor, ha az igazgató, a szaktanárok és ő maga szükségesnek tartja a tanulmányi munka, szülőigondviselői munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt. Új osztályában a tanév végéig ajánlott minden családot meglátogatni, a családlátogatás időpontját köteles a haladási naplóba jelezni.  Szülői értekezletet és fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart.  Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit.  Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e.  Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat.  Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri.  A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről.

OM: 031810

29

    

A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik. Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja. A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét. Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napon belül.

Munkakörülmények  osztályfőnöki /szaktanári/ munkájához fénymásolási lehetőséget kap  íróasztala, szekrénye van a nevelői szobában, illetve az osztályteremben  a szülői kapcsolattartáshoz, egyéb a tanulókkal kapcsolatos ügyintézéshez az iskolai telefont igénybe veheti  osztálytermét önállóan használja, az csak tudtával és beleegyezésével bocsátható a tanulók és kollégák rendelkezésére

6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:     

különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

6. 1. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált, inkluzív nevelése-oktatása. Az integráció fogalma, az inkluzív nevelés - oktatás: A nevelés-oktatásban megvalósuló integráció a sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok beilleszkedését jelenti a többségi nevelési-oktatási intézmény gyermekei, fiataljai közé. Azonban az együttnevelés igazi célja, a teljes integráció és inkluzív, azaz befogadó iskola megvalósítása, melynek keretében a sajátos nevelési igényű tanulók, gyermekek az oktatásban, nevelésben eltöltött teljes idejüket a többségi iskolában töltik. Továbbá az adaptáció megvalósítása, azaz az alkalmazkodás

OM: 031810

30

kölcsönössé tétele, mely nem csak a sajátos nevelési igényű tanulókat, hanem a többi tanulót, valamint a pedagógusokat is érinti. Az integráció, inklúzió szükségessége: A beilleszkedés-beillesztés nemcsak távlati cél, hanem eszköz is. A sikeres óvodaiiskolai együttnevelés biztosítja a legjobban, a későbbi zökkenőmentes beilleszkedést, nemcsak a gyermekre, hanem a társadalomra gyakorolt hatása révén. Az integrált nevelés-oktatás feltételei: Objektív tényezők:  gyógyászati segédeszközök, amelyek szinte nélkülözhetetlenek a mozgáskorlátozott és érzékszervi fogyatékos gyermekek esetében pl.: kerekesszék, hallókészülék  osztálylétszám  speciális taneszközök  az épület hozzáférhetősége pl.: akadálymentesítés  szükség esetén asszisztens jelenléte Szubjektív tényezők:  a fogadó pedagógus személyisége, felkészültsége, kapcsolata a gyógypedagógussal.  tanterv, tananyag legyen kellően rugalmas. Valamennyi gyermek számára, hozzáférhető legyen. Magyarországon a NAT fogalmazza meg.  módszerek pl.: differenciálás  A család pozitív és támogató magatartása.  a gyermek: meghatározó tényező a sajátos nevelési igény milyensége és foka személyisége  a csoporttársak osztálytársak viszonyulása A sajátos nevelési igény megállapítása, a területileg illetékes Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, valamint az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kompetenciája. A szakértői bizottságok véleménye alapján az érintett gyermek, tanuló, habilitációsrehabilitációs foglalkozáson való részvételre válik jogosulttá. A foglalkozások gyakoriságát - heti óraszám -, irányát - fejlesztési területek-, valamint szakember szükségletét, továbbá a nevelési - oktatási folyamat során alkalmazandó ajánlásokat is a szakértői vélemény tartalmazza. A szakértői vélemény alapján az intézmény igazgatója dönthet az érintett gyermek, tanuló egyes tantárgyak, illetve tantárgyrészek értékelése és minősítése alóli fölmentéséről. A habilitációs - rehabilitációs foglalkozások megszervezéséért az intézmény vezetője a felelős. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását az intézmény saját gyógypedagógusa végzi, illetve megfelelő szakos gyógypedagógus az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény utazópedagógusi hálózatán keresztül biztosítható. OM: 031810

31

A foglalkozások egyéni és kiscsoportos formában történnek (1-3 fő), fejlesztési terv alapján. A gyógypedagógus kapcsolatot tart fönn a szakértői bizottságokkal, a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleivel, tanítóival, tanáraival, valamint az intézmény gyermekvédelmi szakemberével, a megfelelő stratégia kialakítása céljából az érintett tanuló érdekében. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének célja: A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése vagy lehetőség esetén megszüntetése. Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása. Megfelelő, az egész élet során jól használható kompenzatorikus technikák elsajátítása. Befogadás esetén a kulcsszó: egyéni differenciálás. A pedagógus minden gyermekben a speciálisat, a rá jellemző egyedi sajátosságokat keresi és látja. A tanulási nehézségeket a tanulási folyamat természetes velejárójaként kezeli, s nem feltétlenül a gyermekben keresi a hátráltató okokat. Az egyénre szabott segítséget minden gyermeknek meg kell adni, illetve minden gyermeket a képességei szerint kell terhelni. A pedagógus eszköztára gazdag, ezáltal kiterjed:  A tanítási program változatos feldolgozására.  A gyermekek sokoldalú tevékenykedtetésére.  A tananyag differenciált feldolgozására.  Az egyéni tanulási stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott, vagy éppen a gyermekek által önállóan kiválasztott feladatokra (szabadmunka).  A teljesítményszintek széles sávjának elfogadására.  A tanári irányítás mellett az együttműködő tanulás, azaz a gyermeki páros munka és csoportmunka, valamint az egyéni feladatmegoldások gyakori érvényesítésére.  A tanulási nehézségek kiküszöbölését a pedagógus nem hárítja teljes egészében a gyógypedagógusra, amikor problémákat lát, nem annyira a gyermekben, inkább saját magában, illetve az eszköztárban és módszerekben keresi a változtatás lehetőségét. A gyógypedagógus partner ebben a folyamatban

OM: 031810

32

6. 2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése – oktatása csak az többi gyermekkel, tanulóval együtt történhet. Így az ő esetükben nem beszélhetünk integrációról, azonban számukra is biztosítani kell a hátrányuk kompenzálása céljából szükséges foglalkozásokat. A beilleszkedési, tanulási, magatartási, nehézséget a területileg illetékes Nevelési Tanácsadó állapítja meg, és a szakvéleménye alapján válik az érintett gyermek jogosulttá fejlesztő foglalkozásokon való részvételre, melynek mértékét, szakemberigényét, és területeit, a szakvélemény határozza meg. Ezen túl a nevelési – oktatási folyamat során alkalmazandó ajánlásokat is tartalmazza. Csak úgy, mint a sajátos nevelési igényű tanulók esetében, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetén is, a szakvéleményben foglaltak alapján az intézmény igazgatója dönthet az érintett gyermek, tanuló egyes tantárgyak, illetve tantárgyrészek értékelése és minősítése alóli fölmentéséről. A fejlesztő foglalkozások kiscsoportos formában történnek fejlesztési terv alapján. A fejlesztő foglalkozásokat gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, illetve tanító végezheti a szakvéleményben meghatározottak szerint. A Nevelési Tanácsadó vizsgálatát kezdeményezheti a szülő, valamint a szülő beleegyezésével a gyermek, tanuló pedagógusa ajánlása alapján a nevelési – oktatási intézmény. Amennyiben a Nevelési Tanácsadó szakemberei a diagnosztizálási folyamataik során az érintett gyermeknél sajátos nevelési igény gyanúját észlelik, kérhetik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatát. A vizsgálatok mindig a szülő beleegyezésével történhetnek meg, azonban a szülő a gyermek érdekében kötelezhető államigazgatási eljárás keretein belül, hogy gyermekével a vizsgálatokon megjelenjen. Intézményünkben a fejlesztő foglalkozásokat az intézmény saját gyógypedagógusa, tanítója, valamint a Nevelési Tanácsadó utazó gyógypedagógusa végzi, az iskola keretein belül. Azoknak a tanulóknak a számára, akiknek pszichológiai megsegítésre van szükségük, a Nevelési Tanácsadó pszichológusa nyújt ellátást.

OM: 031810

33

6. 3. Beilleszkedési és magatartási problémákkal összefüggő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési problémák: Alsó tagozat:  az osztálytanítók szoros kapcsolata szülővel, óvodával a gyerek megismerése és jó beilleszkedése érdekében.  családlátogatás, fogadóóra, nyílt nap,  szabadidős programok szervezése –kirándulás, játék,mesedélután.  Szükség esetén kapcsolat felvétel a nevelési tanácsadóval, pszichológussal, a szülők bevonása különböző programokba. Felső tagozat  Átmenet a felső tagozatba – az osztályfőnök szoros kapcsolata a 4. osztályos tanítóval, szülőkkel, családlátogatás, osztályfőnöki órán, mentálhigiénés foglalkozások, szerepjátékok, önismereti, játékok,  délutáni tanulószobai foglalkozások keretében szereptanulás,  napi kapcsolat a délutáni tanulószobai nevelővel,  kirándulás, közös szabadidős programok, sport, játék, szakkörök. Év közben érkezett tanulók beilleszkedésének segítése, tanuló párok szervezése, az osztályfőnök kapcsolattartása a szülőkkel. Magatartási zavarokat enyhítő tevékenységek: A házirend megismertetése minden tanulóval – betartandó szabályok szankcionálása - lépcsőzetesség Törekvés a helytelen magatartás okainak felderítésére (osztálytanítók, osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős)  egészségügyi probléma (látás, hallás)  pszichológiai probléma  tanulási nehézség  családi háttér problémája (helytelen nevelési mód)  szociális probléma  nem megfelelő baráti kapcsolatok A beilleszkedési és magatartási zavarok többsége a szociális készségek fejletlenségéből adódik. Már az iskola kezdéskor fontos felismerni és kezelni a szociális képességek fejletlenségéből adódó beilleszkedési és magatartási zavarokat. A tanulók viselkedésében megfigyelhető beilleszkedési és magatartási zavarokra utaló tünetek:  agresszivitás, félénkség,  felületesség, a játék- és tanulási tevékenységben,  társakhoz, csoporthoz való alkalmazkodás hiánya,  nyelvi készségek sivársága  folyamatos és állandó nevelői illetve felnőtt segítségének igénye,  intolerancia  rövid távú figyelemkoncentráció

OM: 031810

34

 

feladattudat hiánya érdektelenség

A beilleszkedési és magatartási zavarok hatékony kezelése érdekében, fontosnak tartjuk a kiváltó okok felismerését, és ezzel összefüggésben az okok megszüntetését illetve kompenzálását. Lényeges a tanulók folyamatos egyéni megfigyelése, és a megfigyelések rögzítése, mivel így nyomon követhető a haladás iránya, a fejlődés szintje, amelynek ismeretében újabb pedagógiai stratégiák fogalmazhatók meg. A napi iskolai módszer gyakorlatban a következő valósítható meg:  Érzelmi biztonságot, a napi tevékenységet megalapozó beszélgető kör, mely a kommunikáció, társas érintkezés és ráhangolódás helyszínét biztosítja.  Együttműködési készség, tolerancia, empátia készség kialakítását szolgáló kiscsoportos, páros és kooperatív tanulásformák alkalmazása.  Kudarcmentes iskolakezdés biztosítása, az egyén aktuális fejlettségi szintjének megfelelő haladással.  Drámajátékok és gyakorlatok alkalmazásával.  A csoportok közösen megfogalmazott szabályai, konszenzusos alapon történő megfogalmazása elősegíti a szabályokban való eligazodás képességének kialakítását.  A jó közérzetet az otthonosan berendezett, gyermek és tanulás barát környezet kialakításával biztosíthatjuk.  A tanulók kényes kifejezetten intim problémái megfelelő pedagógiai tapintatot igényelnek.  A beilleszkedési és magatartási zavarok kezelésében elengedhetetlen a családokkal történő hatékony együttműködés, mely nem nélkülözi a hagyományos gyakorlatnak megfelelő formákat és helyzeteket, de új alapokra helyezi az iskola és család kapcsolatát. Tartalma: Törekvés a szülők családtagok bevonása az iskolai folyamatokba, közös programok a szülőkkel, pl. kirándulások, vetélkedők, gyermeknap Az okok lehetséges megszüntetése, kezelése a magatartás normalizálása érdekében: Megbeszélés a feltárásában résztvevők között  eljárási stratégia kialakítása  segítségkérés és intézkedés : gyermekvédelmi felelős, védőnő, orvos, családsegítő, Nevelési tanácsadó. Cigány Kisebbségi Önkormányzat A helytelen magatartást, a magatartási zavarokat enyhítő pedagógiai tevékenységek:  osztályfőnöki órák: szerepjátékok, önismeret fejlesztés, mentálhigiénés programok, a CÖK jelenléte  szabadidős programok, szakkörök, sport, kirándulás  Csoportfoglalkozások: önismeret, stressz kezelési technikák, drog prevenció.  Egyénre szabott felzárkóztató program készítése  Negyedévente értékelés – (gyerek- szülő-pedagógus)

OM: 031810

35

6. 4. Célok, feladatok a tanulási problémával küzdő gyerekek megsegítése érdekében: A kiváltó okok feltárása: Gyakran multifaktoriális okokról, azaz több tényező együttes hatásáról beszélhetünk. A kiváltó tényezők lehetnek:  genetikai vagy speciális neurológiai eredetűek  környezeti hatásokra kialakuló (pl.: születés előtti, alatti, utáni körülmények; szociális, társadalmi, egészségügyi háttér) Feladat: A szülővel való szoros kapcsolattartás kialakítása, a fejlesztő munka tervezésének szempontjából fontos kiváltó okok minél pontosabb feltárása és a gyermek egyenletes fejlődésének biztosítása érdekében. Főbb tünetek és tünetcsoportok minél korábbi felismerése. Feladat:  A különböző tanulási zavarok legfőbb sajátosságainak ismerete.  A probléma iránti érzékenység növelése.  Szekunder módon létrejövő tünetek kialakulásának elkerülése: nagyfokú szorongás (főleg feladathelyzetben), kudarcelvárás, agresszió, visszahúzódó, gátolt viselkedés figyelemfelkeltő viselkedés (bohóckodás).  A sajátos nevelési igényű gyermekek és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek neveléséhez-oktatásához fejlesztéséhez szükséges motivációs bázis kialakítása.  Egyéni képességeket figyelembe vevő támogató és egyenletes fejlődést biztosító légkör kialakítása. A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása.  Egyénre szabott fejlesztési formák keresése és együttes alkalmazása a gyermek egyéni szükségleteinek figyelembe vételével. A törvényi előírások szem előtt tartásával.  Preventív jellegű: Az óvodai nevelés során dokumentált problémás gyerekek iratainak továbbítása az iskolába. Az óvónők és tanítók személyes kapcsolattartása, információcseréje a leendő elsősökről.  Aktív: A pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos kapcsolattartásán alapul.  Tanórán belüli:  Differenciálás: A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítására törekszünk direkt vagy indirekt módon. A feladatokat, az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva mennyiségi és minőségi szempontból differenciálunk.  Tanórán kívüli:  Korrepetálás:Iskolánk rendszeres korrepetálást biztosít azoknak a gyerekeknek, akik hiányoztak és egyedül nem képesek pótolni

OM: 031810

36

hiányosságaikat, illetve akiknél felmerül valamely, az adott tárgyhoz szükséges részképességek hiánya. Ilyenkor, valamint a habilitációsrehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokon is - többek között-, e részképességek fejlesztése folyik.

A részképességzavar definíciója: A tanulási zavarok speciális alcsoportja: azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel és neurofiziológiai diszfunkción alapulnak. Iskolai teljesítményzavarok (olvasás-, írás-, számolászavarok) nyelvi és emlékezeti zavarok (megkésett beszédfejlődés, fejlődési diszfázia, a pöszeség és dadogás egyes formái), szociális viselkedési zavarok (hiperaktivitás, figyelemzavar) formájában nyilvánulnak meg. Nehezítik a szociális fejlődést és alkalmazkodást (autisztikus viselkedés, magatartászavarok egyes formái) gyermekeknél és fiataloknál az intellektuális szinttől függetlenül, minden életkori csoportban. Másodlagos tünetei (iskolai kudarcok, magatartászavarok) csökkenthetők, kivédhetők. Általános jellemzőik:  A számukra nehéz iskolai feladatok iránti közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással (a kieső részképességgel) kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki.  A tanuló maga is kompenzálni kezdi a sikertelenségét:  jó esetben más, a számára könnyebb tantárgyi tevékenységgel,  kedvezőtlen esetben extrém magatartással, beilleszkedési zavarral.  A tanulási nehézség másodlagosan okozhat magatartási, illetve a magatartási probléma is okozhat tanulási zavart, tehát a tünetek egymásba átmehetnek, illetve halmozódhatnak.  Az idegrendszer csökkent terhelhetősége, érési meglassúbbodás. Ezeknek tudhatók be az alábbiak is:  Általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra.  Fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen viseli a várakozási fezsültséget.  Gyakrabban van szüksége pihenésre, szünetre, egyedüllétre.  Fokozottabban igényli az életet, tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat.  Nyugtalanság, túlmozgások jellemzik. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztése Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai: A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban és a kerettantervben rögzítettektől. Szükség esetén lehetőség nyílik az első évfolyam két tanévre történő széthúzására, amely átsegítheti a tanulókat a nehézségeken. A fejlesztés kiemelt feladatai diszlexia, diszgráfia esetén Az olvasás-, írászavarok javításának célja az iskolás korban:  kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készségét, OM: 031810

37

     

fejlessze a gyermek kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek szerzésében, megismertesse a tanulókat a kompenzatorikus lehetőségekkel. A legsúlyosabb esetekben kompenzálja: az olvasás-képtelenséget szövegek auditív tolmácsolásával, az írást segítse gépírással, szövegszerkesztő használatával, a helyesírást a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző funkciójának működtetésével, illetve a speciális, e célból összeállított fejlesztő programokkal. A feladatok részben levezethetők a tünetekből:

Diszlexia tünetei:  Gyakran tapasztalható az általános beszédgyengeség tünetegyüttese vagy annak a beszédjavítás utáni maradványa.  Általában differenciálatlan az aktív szókincs,  Gyenge a verbális emlékezet  Az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során:  Nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat.  Gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő.  A sorrendben átvetések tapasztalhatók.  A hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz.  Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető.  Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között.  Pontatlan a toldalékok olvasása.  Lassú az olvasási tempó.  Gyenge a szövegértés. Diszgráfia tünetei: Az írásmozgásokban, azok kivitelezésében jellemző:  a rossz kéztartás,  az íróeszköz helytelen fogása,  görcsösség.  Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett, a gyermek egész testével ír.  Az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért is fáradékonyabbak a diszgráfiás gyerekek. Az írás külalakjában megjelenő tünetek:  Tájékozódási nehézség a vonalrendszerben,  A leírt betűk nagysága egy szón belül is erősen változó, a betűk dőlésszöge következetlen, a betűformák szabálytalanok, gyakori az átírás, áthúzás, összefirkálás, a zárójel.  Hiányoznak vagy torzulnak a betűkapcsolások.  Gyakori a nyomtatott és az írott betűk tévesztése, diktálás után betű, szótag, szó ki- és elhagyása fordul elő.  A tanuló a szöveget módosítja, esetleg értelmetlen mondatokat ír le.

OM: 031810

38

  

Jellemző a helyesírási készség általános gyengesége. Feltűnőek a tükörírásos elemek, fölösleges betűelemek, a betű-szótag-, szókihagyások. Kapcsolási nehézségekkel küzd, írásban is téveszti a szó- és mondatstruktúrákat. Más tananyagokban való előrehaladásához viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata.

Kiemelt feladatok a diszlexiás és diszgráfiás tanulók iskolai fejlesztése során:  Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése.  A testséma biztonságának kialakítása.  A téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten.  A vizuomotoros koordináció gyakorlása.  A látás, hallás, mozgás koordinált működtetése.  Az olvasás-írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató-elemző, vagy diszlexia reedukációs módszerrel.  Az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt.  A kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.  Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.  Az értékelés legyen méltányos.  Segítő környezet folyamatosan álljon a tanuló rendelkezésére. A fejlesztés kiemelt feladatai diszkalkulia esetén: A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart:  az érzékelés-észlelés folyamata,  sérült a gondolkodás,  nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása,  akadályozott a fogalmak kialakulása,  Sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése.  Hiányzik a „matematikai érdeklődés”.  Kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiségállandóság.  A tanulás folyamán nehezen ismerik fel a számjegyeket, nem képesek azokat a mennyiséggel egyeztetni, vagy számjegy és mennyiség egyeztetésekor a számjegy nevét nem tudják.  Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. Kiemelt speciális teendők diszkalkuliás tanulók iskolai fejlesztése során:  Testséma kialakítása.  A téri relációk biztonsága.  A relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása.  A szerialitás erősítése.  Számfogalmak kialakítása és bővítése.  Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése. OM: 031810

39

  

Segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése. Alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben. A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása.

6. 5. A fejlesztés kiemelt feladatai a részképesség-zavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén: Több részképesség-zavar együttes előfordulása „halmozott fejlődési zavart” okoz. Ez a beszéd/nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába és általában akadálya az anyanyelv tanulásának, az olvasás-írásszámolás elsajátításának. Az ilyen típusú, speciális fejlesztésre szoruló tanulók logopédiai-pedagógiai ellátásának lényege: A perceptuális területek fejlesztése (vizuális, akusztikus, taktilis, kinesztetikus, vesztibuláris) A beszéd- és nyelvi készségek fejlesztése  A fejlesztő munka tartalmában közeledhet a pedagógiai követelményekhez, de a fejlesztő tevékenység soha nem lehet rátanítás vagy korrepetálás.  A különböző képességterületek fejlesztését szolgáló változatos eszközrendszer kialakítása a célunk. (speciális feladatlapok, játékok stb.)  A kialakulatlan részképességek jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni szükséges a méltányos számonkérési, értékelési, esetleg az intenzív terápia idejére szóló átmeneti felmentési lehetőségeket. Mindez azonban elsődlegesen a gyermek távlati érdekeinek figyelembe vételével történjen. A követelmények meghatározása:  Kellő segítség és kompenzatorikus eszközök igénybevétele mellett elvárható a minimum vagy annál magasabb szintű követelmények teljesítése. Speciális probléma vagy a tanulási zavarok halmozott előfordulása esetén lehetőség nyílik egyénre szabott követelményrendszer kialakítására.  Kiemelt szerepet kap a kommunikációs kultúra elsajátítása, mert a diszlexiás és diszgráfiás tanulók speciális nevelési szükségletei ezen a területen koncentrálódnak.  Az élő idegen nyelv tanítása nem hagyható el. Felmentés szakértői javaslatra történik az értékelés alól.  A matematika minimális követelményeinek teljesítése kompenzációs lehetőségeket, speciális módszereket, meghosszabbított tanítási időt, gyógypedagógiai segítséget feltételez. segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. 6. 6. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Iskolánkban a felzárkóztatás mellett a tehetséggondozásnak is kiemelt szerepet kell kapnia. Tanulóink nagy része, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő, OM: 031810

40

halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett. Ebben a helyzetben különös gondot kell fordítanunk arra, hogy tehetséges tanítványaink – környezeti és szociális adottságaik miatt – nehogy elkallódjanak. Lehetővé kell tennünk, hogy kiemelkedő képességű tanulóink speciális adottságai felszínre kerüljenek, hogy minden tanuló eljuthasson adottságai lehetőségeinek legfelső határáig. A korai felismerés meghatározó fontosságú. A kiemelkedő képességűek (megfelelő foglalkoztatás hiányában) gyakran visszafejlődnek, sérülnek, kirekesztődnek. A korai felismerés szakértelmet, körültekintést kíván. A tehetség felismerésének eszközei  Konzultáció az óvónőkkel az iskolába lépés előtt.  Szoros együttműködés a Nevelési Tanácsadó munkatársaival (tanácsadás, mérések, tesztek, szűrések)  Tárgyi feltételek: a szükséges taneszközök, a szükséges órák biztosítása (meghatározott órakeret terhére) A felismert tehetség fejlesztése: Tanórán: Tanórai keretek között biztosított formák és módszerek: egyéni megfigyelés, az érdeklődés és adottságok felismerésére, gyermek és tanulóbarát környezet (könyvek, folyóiratok, játékszerek, stb.), projektórák, kooperatív tanulási formák, egyéni differenciálás. Osztályon belüli differenciálás módszerei:  Képességek szerinti csoportok létrehozása (a tanulók aktuális felkészültsége alapján szerveződő, nyitott, átjárható csoportok)  Gyorsítás + dúsító program (a tananyag gyorsabb elvégzése, a fennmaradó időben dúsító program)  Gazdagítás és elmélyítés (nem több ismeret elsajátítása, hanem önállóságot, kreativitást igénylő feladatok végzése) Tehetséggondozó órákon, mely a meghatározott fejlesztő órakeret terhére szervezhető:  Osztályonkénti, évfolyamonkénti önképző körök, ahol a jó képességű tanulók aktív módon felkészülhetnek a tanulmányi versenyekre, felvételi vizsgákra. Szabadidőben: Tanórán kívül alkalmazott tevékenységek: szakkörök, versenyek, alkotótáborok (pályázatok függvényében), iskolai rendezvények (DÖK), sportrendezvények, múzeumlátogatások (Duna Múzeum, Balassa Múzeum) Iskolai, városi, megyei, regionális és levelezős versenyek (fontos személyiségfejlesztő hatásuk van:  egészséges versenyszellem, önértékelés, sportszerűség, kudarctűrés)  Napközis, tanulószobás, szabadidős foglalkozások, ahol a gyerekek „kipróbálhatják” magukat  Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

OM: 031810

41

A továbbtanulás segítése, kapcsolat a középiskolákkal. b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: Az a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül: halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló: Akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. 6. 7. A szociális hátrányok csökkentését segítő iskolai program Iskolánkban fokozatosan csökken a tanulólétszám, és ezzel párhuzamosan nő az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. A tanulói teljesítmények erősen függnek a szülők jövedelmi helyzetétől, iskolázottságától. Mennél nagyobb a családokban az alacsony iskolázottság és több a rosszabb anyagi helyzetben élő családok száma, annál nagyobb nehézségekkel kell a pedagógusoknak is megküzdeniük. A szociális hátrányok enyhítéséhez szükséges, a hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése. A szülőkkel való kapcsolattartás segíthet megismerni a szülőt, és információt nyerhetünk a tanulóról, az otthoni tanulás lehetőségeiről, nevelési módszerekről, a szülő-gyermek kapcsolatról, a család szociális helyzetéről, a kulturális színvonalról. Folyamatos odafigyeléssel, különböző programokkal igyekszünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Cél:  Fejlesszük a tanulók értelmi képességeit - önmagukhoz mérten - a lehető legnagyobb mértékben. Minden tanulónknak maximálisan biztosítjuk az esélyegyenlőséget.  Segítjük azon tanulók beilleszkedését, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlesztését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek:  családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek  iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek  csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek)  munkanélküli szülők gyermekei  áttelepült, beköltözött (új) tanulók  tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév feladatait, s az azok megvalósítását segítő tevékenységi formákat

OM: 031810

42

Konkrét feladataink a szociális hátrányok enyhítésében

1.

Felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése, kulcskompetenciák fejlesztése

2.

Drog-és bűnmegelőzési programok – testi – lelki egészség megóvása

3.

Mentálhigiénés programok lelki egészség

4.

Pályaorientációs tevékenység – kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

5. 6.

Komplex táborozások, kirándulások, országjárások – honismeret és demokrácia Hagyományőrzés, hagyománytisztelet

7.

Gyermek-és ifjúságvédelmi munka Tájékoztatók a szülők részére a szociális juttatások lehetőségeiről

8.

Kapcsolatfelvétel és – tartás a szolgáltató intézményekkel, áthelyező bizottságokkal.

9.

Tankönyvtámogatás, önkormányzati lehetőségek

10.

11.

13.

Pályázatok figyelése, pályázatok írása a tanulók szociális körülményeinek javítására Pályázatok készítése, a jó képességű hátrányos helyzetű roma tanulók tanulmányi ösztöndíjainak elnyeréséért, - részvétel az Útravaló programban Délutáni, hétvégi szabadidős programok szervezése, Szakkörök, sportkörök

OM: 031810

Tevékenységi formák Egyéni felzárkóztatás, felkészítés, házi versenyek szervezése, a szülő és tanuló motiválása. Számítógépes oktatóprogramok használata egyénileg is (nevelői segítséggel) Videofilmek vetítése – a látottak megbeszélése vitadélutánokon, külső segítők bevonása (rendőrség, alapítvány) Előadások szervezése (védőnő) Ki mit tud a témában? - vetélkedő Látogatások a környék üzemeiben Előadások a továbbtanulás lehetőségeiről (középfokú iskolák pályaválasztási felelősei) Szülők tájékoztatása, javaslatok Rászoruló tanulók táboroztatása nyári szünetben szociális és alapítványi támogatással Hagyományőrző romatalálkozó szervezése Tájékoztatás szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatások alkalmával (helyi tv, iskolaújság, levél, felhívás a szülők felé) Osztályfőnökök, gyermek - és ifjúságvédelmi felelősök felmérései, nyilvántartások vezetése Nevelőtestületi határozat körültekintő alkalmazása. Tankönyvek kölcsönzéssel való biztosítása a könyvtári állományból Nevelőtestület pályázatai

Osztályfőnökök közreműködése, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat Bevonása

Diákönkormányzat, osztályfőnökök

43

6. 8. Hátrányos helyzetű, tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztató programja A gyermekek iskolába lépésekor óriási különbségekkel érkeznek. Egyediségük miatt a tanulók többségének egyénre szabott oktatási, nevelési szükségletei vannak. Különösen érvényes azon gyermekekre, kiknek szociális helyzete nem megfelelő. Szüleik alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, nyelvi nehézségekkel küzdenek, másságukból fakadóan hátrányokkal indulnak. Ezen tényezők figyelembe vételével az iskolai oktatás legfontosabb célja, hogy elősegítse a meglévő hátrányok csökkentését, leküzdését, és a kulcskompetenciák hatékony fejlesztését. Képesség kibontakoztató felkészítés keretében oldja meg az iskola: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 171. § (1-6) alapján Személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok  Tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatása  Szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek A felzárkóztató programok tartalma:  Az egyéni problémák kezelése, képességek hiányainak pótlása  A tananyag elsajátításában való segítés a mindenkori fejlettségi szintnek megfelelő haladási ütemmel  Tanulási stratégiák megfogalmazása  Tanulási módszerek alkalmazásának elsajátítása az egyéni tanulási adottság megismerésével  Beszéd, kommunikáció fejlesztése, a nyelvi szókincsbeli hiányok pótlása Heterogén osztályok kialakítása  képességeiktől függetlenül a gyerekek egy csoportot alkotnak etnikai hovatartozás nélkül  a tanulók nevelése és oktatása azonos csoportokban történjen  Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenlő arányú elosztása azonos évfolyamon tanuló osztályok között (esélyegyenlőség biztosítása)  Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek  Önálló tanulási képességet kialakító programok: kutatómunka, könyvtárhasználat, könyvtárlátogatás, házi tanulmányi versenyek, városi versenyek  A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok: csoportban való tanulás kialakítása, a tanulás tanítása, a gyenge képességűek, illetve osztályismétlők kötelező korrepetálása  A tanulók önálló – életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozások

OM: 031810

44

Tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek:  középiskolák látogatása,  prominens személyek meghívása,  életutak bemutatása,  tanulmányi kirándulások  színházlátogatás Integrációt segítő tanórán kívüli tevékenységek:  együttműködés civilszervezetekkel (CKÖ)  a tehetséges, érdeklődő tanulók számára rendkívüli szakkörök szervezése, projektmódszer,  DIFER-mérés (az 1. osztályosok bemeneti és kimeneti mérése), énekkar, hangszeroktatás, A felzárkóztatás tárgyi és személyi feltétele A felzárkóztatás heti rendszerességgel szaktanár illetve tanító irányításával történik, matematika vagy magyar tantárgyakból. A foglalkoztatás tanórán kívül külön tanteremben, kiscsoportban valósul meg A kiscsoportos foglalkozáson belül egyéni fejlesztés is történik az anyanyelvi és matematikai kompetencia fejlesztésének érdekében. A felzárkóztatásban alkalmazott taneszközök biztosítják az egyéni fejlesztést: feladatlapok, alternatív tankönyvek, stb. Egyénre szabott feladatok kiválasztása és a gyakorlás mértékének meghatározása Kooperatív tanulásszervezési módok Felzárkóztató foglalkozások osztályismétlők számára Kötelező azokból a tárgyakból, melyekből elégtelen osztályzatot szereztek, lassúbb ütemben, egyéni haladási terv szerint történik a felzárkóztatás. A foglalkozás tanórán kívüli felzárkóztató órán, külön teremben, kiscsoportban történik, különös tekintettel a kulcskompetenciák fejlesztésére. Részképességek fejlesztése Szemléletes magyarázat Sok gyakorlás Differenciált oktatás Tanórán belül történik az osztály tanulóinak képesség szerinti megosztásával, melyet megelőz a diagnosztizáló mérés és DIFER– mérés.

OM: 031810

45

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program (folyamatszabályozás, minta) A folyamat megnevezése: Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program (tanulási nehézségek és zavarok) Alkalmazási terület:  az iskola valamennyi tanulója (felismerése bizonyos szakaszában)  a kiválasztott tanulók (fejlesztés szakaszában) Tevékenység 1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése

2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (az iskolán belül)

Módszer képességek felmérése iskolába lépéskor – prevenció; pl. DIFER, képességek felmérése az iskoláztatás folyamán; pl. induktív gondolkodás mérése megfigyelés dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) beszélgetés (gyerekkel, szülővel) a tanulók tanulási szokásainak felmérése (kérdőívvel, otthon, iskola, napló vezetésével stb.) egyéni (képesség) fejlesztés differenciált tanóravezetés felzárkóztatás tanulószoba előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen elvégzése esetén, az első osztály megismétlése) mentesítés bizonyos tantárgyak, tantárgyrészek értékelése alól tanulásmódszertan, tanulás tanítása tréning (tanulástechnika, koncentráció stb.),

OM: 031810

Felelős Határidő pedagógus, tanév eleje fejlesztőpedagógus, pszichológus

tanító, szaktanár, osztályfőnök tanító, szaktanár, osztályfőnök

folyamatosan

tanító, szaktanár, osztályfőnök tanító, szaktanár, osztályfőnök

folyamatos

pedagógus, fejlesztőpedagógus

folyamatos

minden pedagógus érintett pedagógus, korrepetálást vezető pedagógus tanulószoba vezető tanító

folyamatos

igazgató

tanév eleje,illetve folyamatos tanév eleje, illetve folyamatos folyamatos

osztályfőnök vagy a tárgyat oktató pedagógus fejlesztő pedagógus,

tanév eleje, illetve közben

első félév

folyamatos

folyamatos tanév vége

46

3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán kívül) 4. A fejlesztés hatékonysága, értékelés

relaxáció

pedagógus

a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó, gyermekpszichiátria tesztek újrafelvétele

tanító, szaktanár, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős

dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) megfigyelés tanulmányi eredmények elemezése (dokumentumelemzés) beszélgetés (gyerekkel, szülővel)

folyamatos

pedagógus, tanév vége fejlesztőpedagógus, pszichológus tanító, szaktanár, tanév vége osztályfőnök tanító, szaktanár, osztályfőnök tanító, szaktanár, osztályfőnök tanító, szaktanár, osztályfőnök

folyamatos, illetve tanév vége tanév vége tanév vége

Dokumentáció  képességmérések tesztjei és eredményei,  tanulásmódszertan program,  egyéni fejlesztési lapok, stb. Nyílt napok: szülői igény esetén Alsó tagozaton és felső tagozaton: első negyedévben. Az iskolában nyílt napok és nyílt órák megszervezésével lehetőség nyílik arra, hogy az iskolai pedagógus a nevelőmunka tényleges támogatására megnyerje a szülőket. A szülők is információt kapnak:  az iskola életéről,  gyakorlási eljárásokról,  egésznapi oktató – nevelőmunka feladatairól,  a diákok terheléséről. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolánkba járó (főként beiskolázási környezetünkből) kikerülő gyerekek közel 80%-a kedvezőtlen szociokulturális háttérrel rendelkezik. Kedvezőtlen szociális, gazdasági és családi hatások, valamint a negatív társas kapcsolatok, érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési probléma miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség. Ez legtöbbször otthon érezteti hatását s gyakran a gyerekeken vezetődik le. Ezek káros hatása megjelenik az iskolában a gyermekek teljesítmény-, viselkedés- és kapcsolatzavarainak formájában.

OM: 031810

47

Az iskolai gyermekvédelem legfőbb feladatai Feltételrendszere: félállású gyermekvédelmi felelős – kapcsolattartása az osztályfőnökökkel, szülőkkel és a Gyermekjóléti Szolgálat illetékes emberével. Prevenció: Az iskolai gyermekvédelem váljék elsődleges jelzőrendszerré, mivel először tapasztalja a gyermekek veszélyeztetettségét hátrányos helyzetét, súlyosabb jelenségeit (éhség, agresszió, szorongás) Iskola feladata:  Segítse a gyermek szocializációját (beilleszkedés, nemek szocializációja)  Probléma-felismerés, családlátogatások, okok keresése, elemzés  Segítségnyújtás (segélyek igénylésében, szakemberhez irányításban).  Jelzés az illetékes szakembereknek, hatóságoknak: kétséges, bizonytalan helyzet, krízishelyzet, csak pedagógiai módszerekkel már nem kezelhető nehezebb (szakmai kompetenciát meghaladó) esetek Napi problémák megoldását szolgáló tevékenység:  Figyelemmel kíséri az iskolába járó gyermekek szociális helyzetét. Minden tanév elején felderíti, az osztályfőnökök segítségével, a veszélyeztetett és hátrányos, valamint halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat és erről nyilvántartást is vezet, jelentést tesz az önkormányzatnak és a Gyermekjóléti Szolgálatnak.  Javaslatot tesz szociális ellátásokra; illetve segítséget nyújt a nyomtatványok kitöltésében.  Segíti a tankötelezettség teljesítését, igazolatlan órák esetén családlátogatás, a szülők tájékoztatása a következményekről  Elsősök beiratkozása, a szülők tájékoztatása a lehetséges támogatásokról.  Igazolatlan mulasztások okainak feltárása  Családlátogatások, napi kapcsolat az osztályfőnökökkel  Fogadónap  Hatékony együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal  Egyéni és kiscsoportos beszélgetések, konfliktuskezelés, beilleszkedési, magatartási problémák megoldásának elősegítésére  Képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése, a három havonta esedékes értékelésben való részvétel A gyermekvédelmi felelős további tevékenységi köre:  Szemléletformálás a szülők és pedagógusok körében: szülői értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, diákönkormányzat, iskolaszék  Koordináció: mentálhigiénés programok szorgalmazása, előadások szervezése, pályaorientáció kezelése, gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelemmel kísérése, nevelőtestület tájékoztatása a lehetőségekről, a veszélyeztetett gyermekek táborozási lehetőségeinek, hasznos szünidei elfoglaltságának felkutatása, biztosítása  Főiskolások gyakorlatának szervezése: szociálpedagógus hallgatók gyakorlatának szervezése, dolgozatokhoz anyaggyűjtés, kérdőívek készítése, felmérések, a gyermekvédelemmel kapcsolatos diplomamunkák anyag- és információgyűjtésének segítése

OM: 031810

48



Műhelymunka a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődése érdekében – a tanári együttműködés formái.

   

Kölcsönös óralátogatás Továbbképzésekről beszámoló tartása „Ötletbörze” (tapasztalatok, telefonszámok, pedagógiai játékok gyűjteménye) A helyi kisebbség kultúrájának, szokásainak, hagyományainak megismerése a (multikulturális tartalmak)

A továbbhaladás feltételeinek biztosítása:  középiskolák látogatása  különböző szakmák képviselőinek meghívása  érdeklődési köröknek megfelelő szakkörök, fakultációk indítása  pályaválasztási szakemberek bevonása, tanácsadása

7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÁTEÉI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 20/2012 EMMI R. 7.§ (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza: az iskola nevelési programját, ennek keretén belül  a tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendjét az intézményi döntési folyamatban Célja : A tanulók megismerkedjenek az iskolai demokratizmus gyakorlatával, aktív kezdeményező egyénekké váljanak. Kapcsolódjanak be az iskola munkájába. Képviseljék jogaikat életkoruk és fejlettségükhöz mérten. Pozitív viszony kialakítása nevelők és növendékek között. Feladatok:  Konfliktustűrő – kezelő képesség kialakítása,  Kompromisszumkészség,  Szolidaritási képesség,  Együttműködési képesség,  Probléma megoldási képesség,  Tolerancia,  Kommunikációs képesség, A kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,

OM: 031810

49

Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, A közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, A közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése Az együttműködés továbbfejlesztésének elve: Olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. A tanulókkal történő kapcsolatfelvétel formái:  Képi formában: faliújságon, témáját mindig az aktualitás adja meg; felhívások; hirdetések,  Elektronikus formában: iskolai honlap  Egyéb formában: körlevél az aktualitásnak megfelelően. – ez a leggyorsabb közlési forma.  DÖK: rendszeres találkozás. Aktuális programok megbeszélése, nevelők és tanulók felmerülő kérései, egyéb megbeszélni valók.  osztályfőnöki órákon osztályfőnökökön keresztül  szülők segítségével szülői értekezleteken keresztül  iskolagyűlés A tanulók speciális csoportjához tartozók:  Napköziben, tanórán kívüli foglalkozások résztvevőinek.  Írásos formában: tájékoztató füzetben, ellenőrzőben, lehet naponta.  Szóbeli formája: megbeszélések – igénynek megfelelően.  Képi formában – iskolai honlap.  Szöveges.

    

 A tanuló az iskola életében kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilváníthat és kérdést intézhet: osztályfőnöki órákon osztályod képviselőjén keresztül a diáktanácsban diákközgyűlésen a diákönkormányzat működési szabályzatának megfelelően az igazgató vagy igazgató-helyettes felé fogadóidejében a szülői munkaközösséghez, amikor ülésezik  Tanulmányait, személyét érintő kérdésekről bármikor tájékoztatást kaphat az osztályfőnökétől, szaktanárától  Az Ntk 48. § (4) bekezdésében szabályozott kérdésekben a nevelőtestület a diáktanácson keresztül kéri ki a diákönkormányzat véleményét, a véleménykérés szempontjából nagyobb csoportnak számít a tanulói létszám 50%-a plusz egy tanuló.

OM: 031810

50

 A tanulónak joga van módosítások indítványozására pl. házirend, ehhez azonban a tanulók 30%-nak kérvényezni kell a módosítást. Az írásbeli kérvényre a nevelőtestület 30napon belül köteles választ adni. A tanuló véleménynyilvánításnak folyamata:  a tanuló véleményével, kérdéseivel elsősorban szaktanárához, osztályfőnökéhez illetve diákönkormányzatot segítő pedagógushoz fordulhat  írásbeli kérelmeit is elsősorban nekik juttassa el, melyre kötelesek írásbeli választ adni  továbbiakban fordulhat a diákönkormányzathoz képviselőjén keresztül  fontosabb, az osztályfőnök hatáskörén kívül eső problémák megoldása érdekében fordulhat az igazgatóhelyetteshez, illetve az igazgatóhoz szóban és írásban egyaránt

8. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A szülő, a tanuló, és a pedagógusok együttműködésének formáit részben az intézmények hagyománya, a helybeliek, bejárók együttműködési szándéka és sok tekintetben- e törvény néhány paragrafusa is determinálja: - a házirend, a tanulók kötelességeiről megfogalmazott néhány „szigorítás „ - a szülőkkel szembeni törvényi elvárás Tanuló és pedagógus együttműködése A tanulók megismerkedjenek az iskolai demokratizmus gyakorlatával, aktív kezdeményező egyénekké váljanak. Kapcsolódjanak be az iskola munkájába. Képviseljék jogaikat életkoruk és fejlettségükhöz mérten. Pozitív viszony kialakítása nevelők és növendékek között. Az együttműködés továbbfejlesztésének elve: Olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. A tanulókkal történő kapcsolatfelvétel formái:  Képi formában: faliújságon, témáját mindig az aktualitás adja meg; felhívások; hirdetések,  Elektronikus formában: a kábel TV adásában hangzik el az aktualitásnak OM: 031810

51



megfelelően Iskolai honlap

Egyéb formában: körlevél az aktualitásnak megfelelően. – ez a leggyorsabb közlési forma. DÖK: rendszeres találkozás. Aktuális programok megbeszélése, nevelők és tanulók felmerülő kérései, egyéb megbeszélni valók. Szülőkkel való kapcsolat: Szülői értekezletek Az osztályfőnökök minimum évente három alkalommal szülői értekezletet tartanak meghatározott program szerint. Rendkívüli szülői értekezletek:  első osztályosok szüleinek,  leendő első osztályosok szüleinek - az iskolát bemutató tájékoztató,  pályaválasztási,  szülői igény esetén (20% máskor is összehívható)  egyéb felmerülő ok miatt Rendszeres Írásbeli tájékoztatás ajánlott levél formájában a szülőknek akkor történik az intézmény részéről, ha:  18 év alatti tanulót értesítünk intézményünkbe való felvételéről,  tanulói jogviszony megszűnéséről,  első igazolatlan óráról, ill. ha a 10. órát is eléri a diák,  a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után nem jelenik meg intézményünkben – erről a tényről a szülőkön kívül az önkormányzat jegyzőjét is értesíti az intézmény,  fegyelmi eljárás időpontjáról,  iskolai kitüntetés időpontjáról. Minden esetben ajánlott levélben kell a szülőt informálni, ha nincs más lehetőség a szülővel való személyes konzultációra. Szülői értekezleteken folyamatosan felhívjuk a szülők figyelmét, hogy a tájékoztató füzetet, ellenörzőkönyvet rendszeresen nézzék át és az értékelést aláírásukkal vegyék tudomásul. „Az iskola értesítései, szülő kérései„ rovatba rövidebb, közérdekű közleményeket hozhat a szülő tudomására a pedagógusnak, ill. hasonlóképpen rövidebb információkat kaphat a tanároktól a szülő a gyermekéről. Hosszabb közlendőkre a szülő külön levelet írhat a pedagógusnak, mert az ellenörzőkönyv könyv nem levelezésre szolgál Fogadóórák: az iskola munkatervében rögzített időpontokban. A fogadóórák minden hónap első hétfőjén 16. 00. – 17. 00.-ig tartanak. A fogadóórán minden nevelőtestületi tag kötelezően jelen van.

OM: 031810

52

Családlátogatás Minden új osztályfőnöknél, főként negyedikben, ötödikben és leendő elsősöknél. Nyílt napok: szülői igény esetén: Alsó tagozaton és felső tagozaton: első negyedévben. Az iskolában nyílt napok és nyílt órák megszervezésével lehetőség nyílik arra, hogy az iskolai pedagógus a nevelőmunka tényleges támogatására megnyerje a szülőket. A szülők is információt kapnak:  az iskola életéről,  gyakorlási eljárásokról,  egésznapi oktató – nevelőmunka feladatairól,  a diákok terheléséről. Törvény biztosítja a szülők jogát a szóbeli vizsgák meghallgatására. A szülők az iskolai rendezvényein részt vehetnek. Az iskolai rendezvényeken való részvételre meghívók segítségével, ill. az ellenörzőkönyvön keresztül módot adunk a szülőknek.

Az iskola működésében segítőként megjelenő szülői tevékenységek:  SZM tagjai a kapcsolattartás személyi feltételeit adják.  A család és az iskola együttműködésének a szülői közösségek kialakításának fontos  Választott tisztségviselők az élő kapcsolat személyi feltételeit adják.  Tevékenysége lehetővé teszi a szülők közéleti, nevelési tapasztalatainak és közreműködésének felhasználását. Szeptember első szülői értekezletén meg kell választani az SZM tagokat.  SZM tagok értekezletét az igazgató hívja össze szeptember végéig.  Feladatuk, hogy állítsák össze az iskolai munkatervhez kapcsolódva október 15-ig az SZM éves munkatervét (határidőkkel, konkrét feladatokkal). Szülői munkaközösség /Jogosítványait az SZMSZ rögzíti./  Rendezvények lebonyolításának segítése. – Bálok, tanulmányi kirándulások kísérői.  Részvétel a társadalmi munkákban.  Előadások szervezése, tartása. A szülőket a kábeltelevízió képújságán és az iskolai honlapon keresztül folyamatosan tájékoztatjuk az iskola életéről. Üzenőfüzet, ellenőrző, hirdetőtábla alkalmazása. Problematikus helyekre igénybe lehet venni a gyermekvédelmi felelős, az igazgató, a polgárőrség segítségét.

OM: 031810

53

Írásban értesíteni kell a családot a látogatás időpontjáról! Az iskola és a szülők együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: A pedagógus legfontosabb partnere a célok megvalósításához a szülő. A felsorolt fórumok alkalmasak arra, hogy megkérdezzük a szülőket mennyire elégedett, elégedetlenek az iskola működésével, milyen elvárásokat fogalmaznak meg az intézmény számára. Szülők közösségének kialakításával, a közös gondok és problémák mentén való közeledés, szemléletformálás, közös gondolkodás, képességek kialakítása. Az iskolai nevelés, a család szocializációjának részese lehet, a szülők, valamint az Iskola közöse nevelik a gyerekeket és hatnak egymásra.

9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK RENDJE Tanulmányok alatt letehető vizsgák formái: 1. osztályozó vizsga, ha a tanulót  Felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (pl. magántanuló)  A tanuló mulasztásai a tanévben meghaladták a 250 tanítási órát, és igazolatlan mulasztásainak száma nem éri el a 20 tanórát  Egy adott tantárgy éves óraszámának a 30 %-át meghaladja a mulasztás 2. javítóvizsga, ha a tanuló  A tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott  az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik 3. pótló vizsga, ha a tanuló  a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné A vizsgák célja: A helyi osztályozó vizsgák a tanév végén – a munkatervben meghatározott időszakban –,míg a javítóvizsgák augusztusban – a következő tanév kezdete előtt vannak. OM: 031810

54

Az osztályozó, illetve javítóvizsgák során történik annak megállapítása, hogy a tanuló tudja-e a tantervi követelmények szerinti tananyagot, képes-e tudása gyakorlati alkalmazására, képes-e életkorának megfelelő lényeglátásra és ismereteinek átfogó rendszerezésére. A vizsgaformák és a tantárgyi követelmények A közismereti tantárgyak esetén a számonkérés szóbeli vizsgából áll, amelyet írásos szintfelmérés előzhet meg. Az osztályozó- és javítóvizsgák értékelése Az írásbeli(k) értékelése során az egységes javításhoz a tantárgy szakmai munkaközösség-vezetője által adott útmutató felhasználása kötelező. Az írásbeli minősítését a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. Az elégtelen írásbeli a szóbeli vizsgán javítható. A szóbeli vizsga(k) értékelése során a vizsgázó tantárgyi eredményét a jeles, jó, közepes, elégséges elégtelen fokozatok valamelyikével kell minősíteni. Az elbírálás szempontjai:  a tanuló tantárgyi felkészültsége, tudásának mélysége,  a felelet logikai felépítettsége,  a diák fogalmazásmódja, stílusa, beszédének érthetősége. A vizsgák eljárási szabályai:  A vizsgák reggel 8 óra előtt nem kezdődhetnek és legfeljebb 17 óráig tarthatnak  Egy vizsga napon egy tanuló vonatkozásában legfeljebb három vizsga tartható  A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben zajlanak  A tanulók segítséget nem vehetnek igénybe.  A tanulók egymással nem beszélgethetnek  A tanulók a vizsga rendjét nem zavarhatják meg.  Rendbontás esetén a vizsgáztató tanár – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló számára a vizsgát felfüggesztheti. Az írásbelik rendje  A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papírlapokon dolgozhatnak.  A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni.  Az íróeszközökről a vizsgázók maguk gondoskodnak.  A feladatok kidolgozására tantárgyanként maximálisan 60 perc áll rendelkezésre.  SNI-s vagy BTM-es tanuló részére az írásbeli feladat megoldására adott idő maximálisan 30 perccel megnövelhető A szóbeli vizsgák rendje:

OM: 031810

55

     

A szóbeli vizsgán a tanulók folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A vizsgázó a felelete előtt tantárgyanként legalább 30 perc felkészülési időt kap. SNI-s vagy BTM-es tanuló esetében a gondolkodásra szánt idő 10 perccel meghosszabbítható A szóbeli vizsga időtartama tantárgyanként 10-15 perc. A szóbeli vizsgá(k) eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. Az osztályozó vizsga elégtelen eredménye javítóvizsgán javítható.

A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák jegyzőkönyvei: A vizsgázató tanárokat vagy a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával, melyről legalább a vizsga előtti héten értesíti az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. Vizsgabizottság esetén az elnök, egyébként a vizsgáztató szaktanár gondoskodik a vizsga nyugodt, szabályos lefolyásáról. A vizsgákról jegyzőkönyvet kell vezetni, melyeket az iskola irattárában öt évig meg kell őrizni. Független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a Kormányhivatal szervezi. A tanuló a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig az osztályozó vizsga engedélyezésének megadását követő 3 napon belül jelentheti be, hogy év végi osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. Az iskola igazgatója 5 napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.

10. A FELVÉTEL, ÁTVÉTEL HELYISZABÁLYAI Ntk. KERETEI KÖZÖTT

Iskolai beiratkozás szabályai:  A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása.  A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségét az óvoda köteles igazolni.

OM: 031810

56





 



Az óvoda dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek továbbhaladásáról, az óvodai nevelésben való további részvételéről, vagy szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményezhet az érettség megállapítása céljából. A szülő is kezdeményezheti a vizsgálatot. Az iskolai beiratkozás idejéről a kormányhivatal rendelkezik. Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között köteles beíratni a lakóhelye szerinti illetékes vagy választott iskola első évfolyamába. Beíratáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, nevére kiállított azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolást, illetve az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. Az iskola igazgatója dönt a felvételről, átvételről, tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelem elutasításáról. Erről köteles értesíteni a szülőt, alapos indokkal az elutasításról, a fellebezés lehetőségéről. Átvétel esetén az előző iskola igazgatóját. Az illetékes kormányhivatalt, ha a szülő a beíratást elmulasztotta. Az igazgató értesíti a gyermek lakóhelye, ill. tartózkodási helye szerinti kormányhivatalt, ha olyan tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ill. tartózkodási helye nem az iskola székhelyén van.

Az átvétel helyi szabályai:  A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van.  Az iskolába felvett tanulót az iskola tartja nyilván. Az iskola nyilvántartásában marad a tanköteles tanuló, aki tanulmányait külföldön folytatja.  Ha a tanulói jogviszony megszűnik, az adatokat az iskola nyilvántartásából törli.  A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettsége meghosszabbítható, annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti.  A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérésére magántanulóként folytathatja. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében az igazgatói döntés mellé be kell szerezni a gyermekjóléti szolgálat véleményét.  Megszűnik a tanulói jogviszony a tankötelezettség megszűnése után- ha szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad-, a bejelentés tudomásulvételének napján.  Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal megszüntetheti annak a tanulónak a jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

OM: 031810

57

11. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

1.osztály

2.osztály

3.osztály

4.osztály

Egészségmegőrzés érdekében folyamatos feladat: 1. tiszta környezet 2. rendszeres tisztálkodás 3. gyakori kézmosás 4. megfelelő öltözködés 5. rendszeres napi mozgás 6. helyes táplálkozás 7. elegendő idejű alvás 8. fertőző betegségek elkerülés Elsősegély doboz tartalmának megismerése. Mit, mire használjunk? Egészség megőrzése fontosságának megértése. alvás, tisztálkodás, sportolás, helyes táplálkozás Betegség esetén Csak az orvos által kiírt gyógyszert vegyük be! Egyedül semmilyen gyógyszert nem szabad bevenni! Kiemelt feladat, hogy megtanulja a vészhelyzetekben a segítség kérését közvetlen

OM: 031810

Egészségtudatos magatartás. Példákon keresztül az egészséges és egészségtelen ételek, italok felismerése, csoportosítása. A táplálkozás, az életmód és az ideális testsúly összefüggései. A vitaminok jelentősége Az étkezéssel kapcsolatos szokások gyűjtése,

Annak felismerése, hogy a divat nem mindig az egészséges testápolási szokásokat közvetíti.

Emberi magatartásformák megfigyelése különböző helyzetekben. Helyes és helytelen viselkedés.

Az egészségünket károsító és védő szokások csoportosítása.

Az együttélés alapvető szabályai.

A megelőzés szerepének felismerése.

A rendszeres testmozgás jelentőségének felismerése. – akaraterő – állóképesség – ügyesség

Sérülések és kezelésük: – horzsolás – égési sérülés – orrvérzés

Fogyatékkal élők

A bemelegítés, edzésmunka

58

környezetében lévő felnőttektől. Valamint hogyan kérjen segítséget vészhelyzetben. Szituációs játékokon keresztül megtanulja hogyan kell hívni a mentőket, tűzoltókat, rendőrséget. (Bejelentkezés, bemutatkozás, esemény rövid elmondása, pontos helyszín.) Mentők 104 Tűzoltók 105 Rendőr 107 Indokolatlan hívás veszélyei!

elemzése.

–

Az ételek tárolása. Ételek csoportosítása aszerint, hogy mennyire romlandóak Az ételmérgezés tüneteinek felismerése, a veszélyeinek megértése.

–

idegen test a szemben rovarcsípés

Fontos! Tudatosítani kell, hogy súlyosabb esetekben mindig orvosi ellátás szükséges!

Kisebb sérülés, horzsolás ellátása.

fokozatosság elvének belátása. Az elsősegély nyújtás alapvető szabályai és teendői a különböző esetekben. – Általános szabályok – Eszmélet vesztés – Vérzések – Égés – Zúzódás – Rándulás, ficam – Egyéb sérülések

A fenti programok beépülnek a tanórákba (főként környezetismeret, osztályfőnöki) és a projektfoglalkozásokba. Munkánkat segítve az iskolai védőnő, iskolaorvos, rendőrség képviselői segítenek bemutatók, tájékoztatók szakmai megszervezésében. (egészségnapok, rendőrségi napok) 5.osztály

6.osztály

7.osztály

8.osztály

Egészségmegőrzés érdekében folyamatos feladat: 1. tiszta környezet 2. rendszeres tisztálkodás 3. gyakori kézmosás 4. megfelelő öltözködés 5. rendszeres napi mozgás 6. helyes táplálkozás 7. elegendő idejű alvás 8. fertőző betegségek elkerülés Az állatok szerepe a betegségek

OM: 031810

Mit kell tudni és tenni

Öngyógyítás és az orvosi ellátás

A szívműködést kísérő elektromos

59

elterjesztésében. A megelőzés fontossága és lehetőségei. A betegségterjesztő házi légy elleni védekezés gyakorlatának elsajátítása. Az állati eredetű tápanyagok táplálkozásban betöltött szerepének és fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése, alkalmazása. Mentőhívás gyakorlása. Elsősegélynyújtás egyszerű anyagainak, eszközeinek használata. Lázcsillapítás, betegellátás gyakorlatának megbeszélése. Sebellátási, vérzéscsillapítási gyakorlatok végzése.

gombamérgezés esetén.

szükségessége.

változások (EKG) gyógyászati Elsősegélynyújtás jelentősége; a A kullancsbőrsérülések szívmegállás, eltávolítás esetén. szívinfarktus eszközeinek és Mozgássérülések tüneteinek használatának (ficam, rándulás, felismerése. megismerése. törés) ellátása, Az orvoshozmozgásszervi Vénás és artériás fordulás betegségek vérzés felismerése, szükségességé(csípőficam, fedő- és nek és gerincferdülés, nyomókötés mikéntjének lúdtalp) és készítése. ismerete. megelőzésük. Mentőhívás A védőoltások Elsősegélynyújtás gyakorlása. szerepe, mozgássérülések alkalmazásuk esetén. ismeretének Elsősegélynyújtás fontossága. A mozgássérült és egyszerű Veszélyforrások anyagainak, mozgáskorlátozott és megelőzésük emberek segítése. eszközeinek lehetőségei a használata. háztartásban, Lázcsillapítás, Mentőhívás közlekedésben, betegellátás gyakorlása. sportolás közben. gyakorlatának Elsősegélynyújtás Az megbeszélése. egyszerű elsősegélynyújtás Sebellátási, anyagainak, elemi ismeretei. A vérzéscsillapítási eszközeinek környezet és az gyakorlatok használata. ember egészsége. Lázcsillapítás, végzése Fertőzés, betegellátás betegség, járvány. gyakorlatának A leggyakoribb megbeszélése. fertőző betegségek Sebellátási, tünetei és vérzéscsillapítási megelőzésük gyakorlatok módjai végzése Lázcsillapítás és diéta A viselkedés és a veszélyek, balesetek közti oksági összefüggések vizsgálata. Az elsősegélynyújtó feladatának megismerése és betartása. A

OM: 031810

60

betegség tüneteinek felismerése A betegápolás alapismereteinek elsajátítása Mentőhívás gyakorlása. Elsősegélynyújtás egyszerű anyagainak, eszközeinek használata. Lázcsillapítás, betegellátás gyakorlatának megbeszélése. Sebellátási, vérzéscsillapítási gyakorlatok végzése.

A fenti programok beépülnek a tanórákba (főként természetismeret, biológia, osztályfőnöki) és a projektfoglalkozásokba. Munkánkat segítve az iskolai védőnő, iskolaorvos, rendőrség képviselői segítenek bemutatók, tájékoztatók szakmai megszervezésében. (egészségnapok, rendőrségi napok) Az egészségvédelem és megőrzés valamint az elsősegély nyújtási ismeretek az osztályfőnöki órák tantervében is évi 10 órával megjelenik.

OM: 031810

61

AZ ESZTERGOM-KERTVÁROSI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi Tanterve

Átdolgozta: AZ ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE

2013.

OM: 031810

62

TARTALOM 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások, azok óraszámai. 2. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. 4. A mindennapos testnevelés módja, valamint a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, a tanuló magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái. A tanulók jutalmazásának elvei. 6. A kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag 7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 8. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai. 9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei. 10. Az iskola hagyományai

OM: 031810

63

1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások, azok óraszámai

Az Arany János Általános Iskolában érvényben lévő tantervek 2012.szeptemberétől Tanév Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2012/13 NAT2007 NAT2007 NAT2007 NAT2007 NAT2007 NAT2007 NAT2007 NAT2007 Nat2012 NAT2007 NAT2007 NAT2007 Nat2012 NAT2007 NAT2007 NAT2007 2013/14 Nat2012 Nat2012 NAT2007 NAT2007 Nat2012 Nat2012 NAT2007 NAT2007 2014/15 Nat2012 Nat2012 Nat2012 NAT2007 Nat2012 Nat2012 Nat2012 NAT2007 2015/16 Nat2012 Nat2012 Nat2012 Nat2012 Nat2012 Nat2012 Nat2012 Nat2012 2016/17

OM: 031810

64

A 2007. évi törvénymódosítás és a NAT 2007 alapján felülvizsgált helyi tanterv óraszámai 1.- 8. osztályig- feltüntetve nem szakrendszerű órák kerete Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelmi és állampolgári ismeretek+ (etika modulM)+nem szakrendszerű Idegen nyelv+ nem szakrendszerű Matematika +nem szakrendszerű Informatika+M Környezetismeret Természetismeret+(egészségtan modulM)+nem szakrendszerű Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz+(mozgókép és média modulM) Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport +nem szakrendszerű Osztályfőnöki Tánc és dráma Hon és népismeret Kötelező óraszám a törvény alapján Kt.52§(3) Tanulók max. napi kötelező óraszáma Kt. 52§(3) Tanulók által választható maximum: (kivéve: testnev. ,sportkör, tanórán kívüli foglalkozások) Nem kötelező időkeret (választható) évfolyam összesen: 34,5 ó Testnevelés tantárgyhoz felhasznált (kötelezően választott) Felzárkóztatás,tehetséggondo zás Nem szakrendszerű kötelezően választható-magyar nyelv Nem szakrendszerű kötelezően választható-matematika Sportóra (kötelezően választható) Drámajáték Idegen nyelv érd. kör. Háztartás - életvitel Csoportbontásra felhasználható Összesen 34,5 Egyéni felzárkóztatás órakerete Kt.52 §(11/c) pontja alapján nyolc évf. összesen.

1. 8

2. 8

3. 8

5

5

5

1

1

1

1 1 1 3+1

1 1 1 3+1

1 1 1 3+1

4. 7

5. 3+1 1+ 0,5

6. 3+1 1+ 0,5

7. 3, 5 1,5+0,5 M

8. 3, 5 2

2 4 1 2

2+1 3+1 1

2+1 2+1 0,5+0,5M

3 3 1, 5

3 3 1, 5

1+ 0,5

1,5+0,5+ 0,5M

1 1, 5 1 3+1

1 1, 5 1 2+0, 5 +1,5 0, 5 1

1 1, 5 1 2+0, 5 +1,5 0, 5

1, 5 1, 5 1, 5 1, 5 1, 5 1, 5 1, 5 1, 5 1 0, 5 1 1+0,5M 1 1 2, 5+0,5 2,5+0,5 0, 5

0, 5

25+0,5 5

25+0,5 5

4

4

1 20+1 4

20+1 4

20+1 4

22,5+1 4, 5

22,5+1,5 4, 5

22,5+1,5 4, 5

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2, 25

5, 62

5, 62

7, 5

7, 5

1

1

1

1

1,5

1,5

0,5

0,5

1

1 1

1

1

1

1 1

1

1

1

1

2 6

1 5,5

1 5,5

1 2 4,5

1 2 4,5

2007./08 tanév

2008./09 tanév

2009./10. tanév

2010./11. tanév

9%

10%

11%

12%

12%

15, 957

17, 75

19, 525

21, 3

21,3

1

1

1

0,5

0,5

0,5

2,5

2,5

3,5

2005.IX1től 2006.IX1. től

2011/12 tanév

Alap 177, 5 OM: 031810

65

A 2012. évi törvénymódosítás és a NAT alapján felülvizsgált helyi tanterv óraszámai 1.-8. osztályig Tantárgy / évfolyam Engedélyezett órakeret Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan/hittan Történelmi,társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kúltúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Engedélyezettből fennmaradó órakeret egyéb foglakozásra és osztálybontásraNkt.6.mell

1. 52 7+1

2. 52 7+1

3. 52 6+1

4+1 1

4+1 1

4+1 1

4. 55 6+1 2+1 4+1 1

1

1

1

1

5. 51 4+1 3 4 1 2

6. 51 4+1 3+1 3+1 1 2

2

2

7. 56 3+1+1 3 3+1 1 2

8. 56 4+1 3+1 3+1 1 2

2 1

1 2 1 2 1

2 2

2

2

2

2

2

2

2

1 5

1 5

1 5+1

1 5

1 1 1 1 1 5 1

1 1 1 1 5 1

1 1 1 1 1

1 1

5 1

5 1

2

2

3

3

2

3

3

3

25

25

25

27

28

28

31

31

27

27

27

28

23

23

25

25

+2,5

+2,5

+2,5

+2,5

3

1 2

1 2

1 2

1 2

1 2

1 2

1 2

1 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2,5

2,5

2,5 1

2,5

5

5 1

5 1

1 2

1 2

1 2

2

12 2 1

12 2 1

11 2 1

13 2 1

1 2 1 12

1 2 1 12

2 1 11

5 1 1 1 2 1 12

4

0

3

Fennmaradó órakeret Nkt 28.§(4.bek.).alapján az időkeretek átcsoportosíthatók szükség esetén évfolyamok és tantárgyak között Felzárkóztatás, tehetség gondozás Fejlesztő foglalkozás Sportköri foglalkozások Tanulószobai foglalkozás Énekkar-zene Helytörténet Kreatív tevékenység Projekt foglalkozások Háztartás - életvitel Csoportbontásra felhasználható Egyéni foglalkozás További órakeret 6.mellékleten felül

1

1

1

1

SNI és BTM-s tanulóknál tanulónként heti 10óra áll rendelkezésre, amely tanulók és hetek között átcsoportosítható

OM: 031810

66

1.A kötelező tanítási időn túl igénybe vehető nem órakeretben folyó tevékenységi formák, iskolai szolgáltatások:



Felkészítés versenyekre, beleértve a tanulmányi versenyeket



Projektórák



Tanulószobai foglalkozások



Szakkör, diákkör, sportórák



Könyvtárhasználat



Speciális logopédiai foglalkozás



Speciális tanácsadás –pályaválasztással kapcsolatban



Gyermekvédelmi fogadó napok (kedd, szerda,)



Szurdopedagógiai foglalkozások SNI tanulók részére külsős pedagógusok bevonásával Projekt témakörök világnapok köré rendezve Heti választható témakörök JANUÁR

Vízkereszt vagy Háromkirályok napja Magyar Kultúra napja

Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását

FEBRUÁR Farsang

MÁRCIUS

Tavaszváró hiedelmek és télűző szokások Víz világnapja

Az 1922. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára

Arany nap Színházi világnap OM: 031810

67

ÁPRILIS

MÁJUS

SZEPTEMBER

Egészségügyi világnap

1947-ben alakult meg a WHO. A világszervezet célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása, továbbá a környezet aktív védelme.

Magyar Rendőrség napja

Szent György napja. 1992 óta rendezik meg.

Esélyegyenlőség napja Állat- és növényszeretet napja

A budapesti Állatkertben 1994-ben rendeztékmeg.

Magyar dráma napja

A Magyar Írók Szövetségének javaslatára 1984-től évente ünneplik Madách: Az ember tragédiája c. dráma ősbemutatójának apján

Nemzetközi hulladékgyűjtő világnap OKTÓBER

NOVEMBER

Ünnepeink

Aradi vértanúk napja Október 23.

Ifjú Zenebarátok napja

Az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szövetségének 1968 tavaszán tartott lisszaboni kongresszusának határozata alapján 1968 óta ünnepelik

Iskolaévforduló Őszutó és télelő a művészetekben

December

OM: 031810

Adventi ünnepkör

68

Napközis tevékenység: 2016-ig Az általános iskola szerves része. Működése során az általános iskola nevelési és oktatási céljait szolgálja a maga sajátos eszközeivel. 

A felvétel önkéntes jelentkezés alapján, szülői igénynek megfelelően történik



Összevont csoportok működnek



Működésének időtartama megegyezik a tanév időtartamával. Felső tagozatban napi 3 óra.

Szakkörök, érdeklődési körök: Célja: szakirányú érdeklődés kielégítése, képességek fejlesztése, pályaválasztás elősegítése Működése: 

Iskolai költségvetés terhére működnek



Önköltséges: csak szülői igény esetén szervezhető



Jelentkezés önkéntes alapon, a szülő írásbeli engedélye szükséges



Szakkörvezető által összeállított munkaterv alapján működik

Tanulmányi kirándulások A tanulmányi kirándulás programja igazodik a mindenkori korosztály életkori sajátosságaihoz, helye és témája kapcsolódik az adott évfolyamon tanított elméleti tárgyak anyagához Iskolai sportkör Célja: A mindennapos testedzés biztosítása minden évfolyamon a sportolni vágyó tanulóknak. Az egészséges életmódra szoktatás. röplabda

Röplabdában a városi, körzeti, megyei diákolimpiai versenyeken és más tornában indulnak a fiúk és a lányok.

labdarúgás

Nagyon népszerű iskolánkban. Sok szép eredményt értünk már el. A diákolimpiai versenyeken, városi bajnokságokon teremben és szabadban egyaránt. Tehetséggondozó tornában, meghívásos versenyeken veszünk részt.

kosárlabda

Városi és körzeti diákolimpiai versenyeken egy egyéb tornában veszünk részt a lányokkal.

OM: 031810

69

aerobik

táncos mozgásokat tanulnak meg a gyerekek, amelyekkel iskolánk rendezvényein szerepelnek

házibajnokságok

Fontos rendezvényeink a minden évben megrendezésre kerülő labdarúgó, kosárlabda, asztalitenisz házibajnokságaink. Az Arany Napok keretén belül az egyéni és csapatverseny nagyon népszerű. A Gyermek napi játékos sportvetélkedők, sorversenyek, labdás játékok jól szolgálják tanulóink testedzését és szórakozását.

OM: 031810

70

2. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az intézményben a kötelező és választható foglalkozások a délelőtti és délutáni tanítási időszakban zajlanak. Az iskola a tanulók heti kötelező tanóráin felül engedélyezett időkeretét egyéb foglalkozás megtartásához és csoportbontáshoz használja fel. A csoportbontáshoz felhasznált órakeret létszámfüggő, mely a magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv és informatika tantárgyakra fordítható. Fennmaradó órakeret Nkt. 28.§ (4.bek.) alapján az időkeretek átcsoportosíthatók szükség esetén évfolyamok és tantárgyak között. A délutáni időszakban a foglalkozások heterogén csoportokban szerveződnek, melyekre a tanulók, illetve törvényes képviselőik írásban jelentkeznek. Az egyéb foglalkozások alóli felmentést írásos kérelem benyújtása mellett indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. A tanuló a pedagógiai program keretei között választhat a felkínált egyéb foglalkozások közül, egyúttal pedagógusát is megválaszthatja. Ha egy évfolyamon több osztály indul, akkor a tanulónak lehetősége van létszámkorlátoknak megfelelően osztályfőnökét és osztályát megválasztani. PROJEKT FOGLALKOZÁSOK A projektpedagógia tematikus oktatás, mely a világ egységéből indul ki, abból, hogy minden mindennel összefügg. Ezt már a tervezés szintjén tudomásul veszi. Célja: az érdeklődés, a megismerési vágy felkeltése, az életkornak és egyéni fejlődési ütemnek megfelelően: Egy tanév során általában 10 témát dolgozunk fel. Évente olyan témákat igyekszünk választani, mely a gyerekek természet-és társadalomismereteire is támaszkodik. Az a jó téma, mellyel kapcsolatosan számos ismerettel rendelkeznek már a tanulók, de ezek rendszerezése, bővítése pontos tervezést, szervezést igényel. A témaválasztást a témaháló, hálóterv elkészítése követi, melyben vázlatosan a különböző műveltségi területekhez kapcsolódóan összegyűjtésre kerülnek a témával kapcsolatos fejlesztési területek és tevékenységek. A témahálózat elkészítése olyan módszer, amelynek segítségével a pedagógusok gondolataikat az adott korcsoportnak megfelelően egy téma vagy témakör köré rendezik. A projektek zárásaként egy nagyszabású, közös tevékenységgel búcsúznak a témától. Ez alkalom az ismeretek összefoglalására, az összegyűjtött anyagok rendszerezésére. Az intézmény kijelölt pontján ezekből az anyagokból kiállítást rendeznek, illetve témazáró műsor készülhet gyerekeknek és szülőknek.

OM: 031810

71

SEGÉDANYAGOK HASZNÁLATA A megvalósításhoz sokféle jelenleg is forgalomban lévő tankönyv, munkafüzet, könyv is felhasználható. - A projekt - jellegnek megfelelően lehetővé kell tenni, hogy a tanulási segédletek -, a témákat feldolgozó - különböző tantárgyakhoz kapcsolódó lapok témánként összerakhatóak, illetve együtt kezelhetőek legyenek. E strukturális megoldással lehetővé tesszük az egyén saját haladási ütemének megfelelő differenciált tanulási segédletek létrehozását.

MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK: 1. Létszámhoz viszonyítva lehetőleg tágas terem 2. Mozgatható asztalok, székek, melyek a kiscsoport alakításhoz feltétlenül szükségesek 3. Együttműködő, kreatív, megújulni képes pedagógusok 4. Magnó, CD lejátszó 5. Iskolakönyvtár 6. Író - rajzoló eszközök és anyagok 7. Manipulációs eszközök és anyagok 8. Demonstrációs eszközök 9. Kísérleti eszközök és anyagok 10 Fénymásoló (lehetőség szerint)

OM: 031810

72

3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásának törvényi háttere: 1. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyvtanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 2. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. 3. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 4. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1– 4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – egyetértési joggal rendelkezik. 5. Az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 6. Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. 7. A tantárgyi programok legfontosabb eszköze továbbra is a tankönyv /további részei: a tanári kézikönyv, tanulói munkafüzet, munka és mérőlapok, szemléltető-és munkaeszközök / Minimális követelmény a tankönyvekkel szemben, hogy a tantervi anyagot az életkori sajátosságoknak a figyelembevételével dolgozza fel, ugyanakkor még az érthetőség kedvéért sem tartalmazzon olyan leegyszerűsítéseket, amelyek meghamisítják a tényeket. A tankönyvek feleljenek meg a Nemzeti alaptanterv követelményrendszerének. Elv lehet olyan könyvet választani, amely a tanító vagy tanár egyéniségének, ill. osztályának leginkább megfelel. Pedagógiai programunknak megfelelő értékek mentén válasszunk tankönyvet. Azt a legkedvezőbb tankönyvlánc– OM: 031810

73

variációt kell választani, amelyiknek a legnagyobb esélye van arra, hogy minél zökkenőmentesebben vezesse át a gyermekeket az egyik iskolaszakaszból a másikba. Feltétlenül célszerű egységes, vagy ha többféle, akkor hasonló felépítésű tankönyvcsalád használata. Választható tankönyvcsaládok a felső tagozaton is, melyek a helyi sajátosságoknak megfelelnek, átjárhatóságot biztosítanak. Célunk:  Biztosítani szeretnénk az egységesebb tanítási, tanulási folyamatot.  Zökkenőmentesebb legyen az átmenet az alsó és felső tagozat között. A segédkönyvek, egyéb kiadványok (tanulói, nevelői, könyvtári) beszerzésénél a következő új szempontokat tartjuk szem előtt:   

Adjon több támpontot, ismeretet az adott kisebbséghez tartozó gyermekek számára a magyar nyelv és kultúra jobb elsajátítására. Nyújtson új ismereteket a nem kisebbséghez tartozó tanulóknak a kisebbség anyanyelvéről, történelmi, kulturális értékeiről. Az osztályközösség megismerhesse a lakóhelyen élők kultúráját, szokásait, környezetük ökológiai jellemzőit, természeti ritkaságait. / Pl.: Esztergom helytörténete/

A tankönyv kiválasztásának folyamata: Tekintsük át a jóváhagyott tankönyvek listáját . Tanulmányozzuk a tankönyvkiadó katalógusait, a sajtóban megjelenő tankönyvkritikákat. Ha kiválasztottuk a szóba jöhető tankönyveket, kérjünk a kiadótól egy-egy példányt és vizsgáljuk meg a következő szempontok szerint:  Milyen mértékben fedi le a könyv tartalma az adott tantárgy helyi tantervét?  Szükséges-e valamilyen segédkönyv vagy más kiegészítő taneszköz?  Esetleg segédletek nélkül önmagában is kiszolgálja-e a tanulás folyamatát?  Milyen a tartalmi kidolgozottság (szaktudományos megfelelés, igényesség)?  Miféle tanítás feldolgozást képvisel a tananyag feldolgozás módja (pl. ismeret centrikus, tapasztalati alapozottságú, elnyújtott, lassú fogalomalkotásra épül, kis lépésekben halad vagy feszített tempót diktál)?  Mennyire életkorbarát (tartalom, illusztrációk, betűméretek, feladatok megfogalmazása)?  Milyen az ismeretszerzés és az alkalmazás aránya?  Mennyire motiváló erejű a könyv tartalma, kreativitásfejlesztő-e a feladatrendszer?  Miféle képesség és készségfejlesztési feladatok megoldásához ad segítséget?  Milyen a nyelvi megformáltsága (igénye, változatos nyelvhasználat, gazdag, életbarát szókincs, egyértelmű, pontos utasítások)?  Mennyire igényes a kivitelezés (esztétikum, betűméret, betűforma, szövegrendezés, figyelemfelhívó kiemelések, rendezett összkép, a tanuló eligazodásának segítése)?  A kötés és a borító minősége, a könyv terjedelme, súlya és ára.  A helyi tanterv alapján, a szakmai és szülői munkaközösség véleményének kikérésével választja meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket és egyéb felszereléseket. Feladatunk a tankönyvek megrendelése előtt a szülőkkel történő egyeztetés. A választott tanítási eszközök elsődleges célja a tanítási –tanulási folyamatok elősegítése. A tanulói eszközök kiválasztásának elsődleges szempontja a tapasztalatszerzésen alapuló ismeretszerzés legyen. OM: 031810

74

Az eszközök feleljenek meg a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályoknak, szabványoknak. Kiválasztásnál az általános szempontokon túl a következőket vettük figyelembe: Iskolánk gyerekösszetétele miatt a kiválasztott tankönyvcsaládok tartalmi és formai szempontból megfelelőek, mivel:  A tankönyvek jól fedik a helyi tantervünk anyagát  Kevés kiegészítő segédkönyv kell hozzá, differenciálásra sok lehetőséget ad (több nehézségi fokozatú feladat)  Lehetőséget ad a tanulási módok variálására  Megfelelő arányban van az ismeretszerzés és alkalmazás a tananyagoknál  Utasításai egyértelműek, alkalmazkodnak a tanulók életkor sajátosságaihoz  A feladatok megoldásánál az utasítások egyértelműek, az esetleges otthoni segítségadásnál a szülők számára is közérthetőek a megfogalmazások  Nyelvhasználata egyszerű és világos  Egészségügyi szempontból a betűk nagysága megfelelő, szerkezetük áttekinthető, nem zsúfolt.  A tankönyv illusztrációk nem öncélúak, csupán díszítő jellegűek, hanem a tanítási órák anyagába jól beépíthetőek.

OM: 031810

75

4. A mindennapos testnevelés módja, valamint a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A Nemzeti köznevelésről szóló törvény és végrehajtási rendelete a mindennapos testnevelésről: Köznevelési törvény 97. § (6) A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben kell megszervezni. Célja: Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. A gyerekek iskolai leterheltsége, a felnőttek mindennapos munkája egyre inkább indokolttá teszi azoknak a mozgásformáknak az előtérbe kerülését, amelyek alkalmasak a rekreációra, kikapcsolódásra, a sport, a mozgás örömének élvezetére. Ezért programunknak célja, hogy a gyerekek minél szélesebb körben ismerkedjenek meg – lehetőségeinknek megfelelően – a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki egészségük, fenntartva természetesen, a tantervben is szereplő mozgásformák elsődlegességét. A játéknál jobb nevelő nem létezik, mert része a vereség és a győzelem, feltétele a szabályok betartása, és ami a legfontosabb, része a siker is. A programnak fontos része a gyerekek és szüleik számára közös mozgáslehetőség szervezése.

OM: 031810

76

Pedagógiai, módszertani kapcsolódási pontok A mindennapos testnevelés programja része az iskola egészségnevelési programjának. A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény nevelési programjához – ezen belül az intézmény által kidolgozott helyi tantervhez és szociális kompetencia oktatásához -, így a testnevelés és sport sajátos eszközeivel járul hozzá, hogy kialakuljon az egymás iránti tisztelet, önfegyelem, tolerancia, szolidaritás, csapatszellem, kudarctűrés, valamint fejlődjön a szabályok megértése és betartása. Általános tanítás-tanulásszervezési eljárások Az adott foglalkozás jellegéből adódóan megjelenik az egyéni, a páros és a csapatmunka, és ezekben a differenciálás az egyéni képességeknek megfelelően. Fontos a mozgásbeli hátrányok kiegyenlítése, szükség szerint a felzárkóztatás és a tehetségek gondozása, ahol kiemelten kezeljük a labdajátékokat, ezen belül a labdarúgást. Programunk fő célja a mindennapos testmozgás változatos lehetőségének biztosítása, mellette olyan programok szervezése, amelyek bővítik, kiegészítik, változatosabbá teszik a mindennapos testnevelést. Intézményünk mindennapos testnevelési programjának tartalmi elemei Tantervi testnevelés órák:  1. osztály: Heti 5 testnevelés óra, és 2 sportfoglalkozás  2. osztály: Heti 5 testnevelés óra, és 2 sportfoglalkozás  3. osztály: Heti 6 testnevelés óra, és 2 sportfoglalkozás  4. osztály: Heti 5 testnevelés óra, és 2 sportfoglalkozás  5. osztály: Heti 5 testnevelés óra, és 2 sportfoglalkozás  6. osztály: Heti 5 testnevelés óra, és 2 sportfoglalkozás  7. osztály: Heti 5 testnevelés óra, és 2 sportfoglalkozás  8. osztály: Heti 5 testnevelés óra, és 2 sportfoglalkozás Az intézmény helyi tantervében meglévő testnevelés és sportórák tanterve a kiegészítés szerves részét képezi.

OM: 031810

77

A délutáni sportórák célja A tanulók iskolai leterheltségének ellensúlyozása, önfeledt játékpercek biztosítása. Alakítsuk ki bennük az igényt a rendszeresen végzett testmozgásra. Töltsék szabadidejüket megfelelő közösségben, éljék át a csapathoz tartozás örömét, a közös felelősség élményét. A délutáni sportórák feladatai     

elsősorban játéklehetőség biztosítása házibajnokságok szervezése, lebonyolítása változatos sportjátékokból (labdarúgás, kézilabda, szivacskézilabda, pókfoci…), rekreációs sportágakból felkészítés iskolai és iskolán kívüli versenyekre

Az alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák célja Fejlődjön az ideg-, az izom- és a csontrendszer, egyensúlyérzékelés, koordináció, térbeli tájékozódás. A mozgásfejlesztés több célra irányul: nagymozgásokra és a sportmozgásokra. A nagymozgások gyakoroltatása segítse elő a fejlődésbeli egyenlőtlenségek csökkentését, és a finommotoros mozgást kívánó írástanulást is készítse elő. A sportmozgások célja, hogy növeljék, fejlesszék a testi teljesítőképességet és alakítsák az adott sportághoz szükséges speciális képességeket, mozgásformákat. Az alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák feladatai A speciális mozgásfejlesztés segítse kiküszöbölni a tanulási nehézségeket, a viselkedési és figyelemzavart. A nagy és finommozgások egymásra épülő rendszert alkotnak. A finommozgásokat fejlesztő feladatok sokszor összefüggnek a téri tájékozódás fejlesztésével is A természetes mozgáskedv megőrzése változatos, játékos feladatokkal. · Mozgástapasztalatok bővítése, a tanórán tanultak továbbfejlesztése, kiegészítése.

OM: 031810

78

A mindennapos testnevelés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a testmozgás megszerettetésével, a rendszeres mozgáshoz szoktatással. Adjon lehetőséget az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobb felnőttkori életminőségre. Az iskolai testnevelés és sport keretei közt az egészségnevelés, a szociális kompetenciák (kreativitás, önállóság, önbizalom, felelősségtudat, cselekvőképesség) a csapatmunka, a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető. A hatékonyság érdekében megvalósítandó sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontok  Minden gyermek minden nap kapjon lehetőséget a testmozgásra  Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése;  A program fontos része a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna, a gerinc és ízületvédelem szabályainak betartása;  Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen örömöt, sikerélményt; A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgásprogramban;  A lehető legszélesebb körben ismerkedjenek meg a szabadidősportokkal, egészségmegőrző sportokkal, azok alapjaival, amelyek közül kiválasztva a számára megfelelőt, később javulhat életminőségük, testi és lelki egészségük  A program fontos része a megfelelő mennyiségű játék, versengés;  Évente két alkalommal felmérésre kerül a tanulók fizikai állapota. A program személyi és tárgyi feltételei Tárgyi feltételek:  

Felújított, teljes körűen felszerelt tornatermünk, mely minden igényt kielégít a testnevelésórákon és a sportfoglalkozásokon. Iskolai atlétika pálya

Személyi feltételek: 

Testnevelő tanárok

OM: 031810

79

5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, a tanuló magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái 5. 1. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban Köznevelési törvény.) alapján a köznevelési intézmények folyó pedagógiai munka szakaszai 5. § (1) b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik: ba) az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és bb) az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső 



A tanulók tanulmányi teljesítményének, magatartásának és szorgalmának értékekésével összefüggő jogszabályok a Köznevelési törvény 3 1. fejezete, A tanulók kötelességének teljesítése cím alatt található (54.-57.§) A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.( Köznevelési törvény 54. § (1) A tanulók jutalmazását , fegyelmi intézkedéseket a Köznevelési törvény 32. fejezete A tanulók jutalmazása, fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelésioktatási intézmény kártérítése cím alatt található jogszabályok tartalmazzák(58-59..§)

5. 2. A tanulási teljesítmény értékelése 



 

Alsó- tagozatban első évfolyamon félévkor és év végén, valamint második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel lehet kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített illetve felzárkóztatásra szorul. Köznevelési törvény 54.§ (3) 2. évfolyam második félévétől az értékelés Köznevelési törvény 54.§(4) szerint és 3- 4. évfolyamon tanévközben, és félévkor érdemjeggyel; év végén osztályzattal történik a tanulók teljesítményének minősítő értékelése. A Köznevelési törvény 54.§ (1) Az alkalmazott érdemjegyek illetve, osztályzatok: (5) jeles, (4) jó, (3) közepes. (2) elégséges, (1) elégtelen Köznevelési törvény 54.§ (2 A második évfolyam 2. félévétől alsó és felső tagozatban tanév közben és félévkor érdemjeggyel; tanév végén osztályzattal történik a tanulók teljesítményének minősítő értékelése Köznevelési törvény 54.§ (1) Alkalmazott érdemjegyek és osztályzatok a Köznevelési törvény54.§ (2) szerint (5) jeles. (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen

OM: 031810

80







  

A tanulók félévi és év végi értékelését a nevelőtestület osztályozóértekezlete, az osztályfőnök és szaktanárok tájékoztatása alapján végzi és dönt a továbbhaladásról illetve a magasabb évfolyamba lépésről (Köznevelési törvény 54.§(5) ( Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.(Köznevelési törvény 54.§ (6) A tanuló akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tantervi követelményeknek eleget tett. ebben az estben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt. (Köznevelési törvény 57.§(1) Magántanulók: A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. (Köznevelési törvény 55..§ (2) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.(Köznevelési törvény 55.§ (3) Mentesítés a minősítő értékelés alól: Az érdemjegyekkel és osztályzattal történő értékelés alól, az igazgató akkor mentesítheti a tanulót, az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés alól, ha egyéni adottsági szükségessé teszik azt, és erről szakérző bizottság dönt. a minősítő értékelés helyett szövegeges értékelés alkalmazható (Köznevelési törvény 56.§(1) a.)

Dokumentáció a Köznevelési törvény 57.§ (5) és (6) (előírása szerint.

OM: 031810

81

5. 2.1. A tanulási teljesítmény értékelésének tartalma tanévközben Értékelési funkciók, ellenőrzési módok, beszámoltatások Értékelési funkciók  Diagnosztikus értékelés, mely azt mutatja meg, mi az, amit tud a tanuló, amire képes és fejlesztés szintjét határozza meg, bemutatkozáskor, év elején alkalmazzuk. (szóbeli megnyilatkozások, év eleji felmérések)  Folyamatos formatív értékeléssel a tudás, képesség fejlődésének változásának követése, a megerősítés, fejlesztés, korrigálás biztosítható a tanulás folyamatában (óraközi szóbeli és írásos munkák, önálló feladatok.  Szummatív értékelés 1-1 tanulási egység, téma, szakasz keretében elért tudás és képességszintet kívánunk mérni (témazárások, félévi, év végi felmérések) Az ellenőrzés formái   

Szóbeli feleletek, beszámoltatások Írásbeli feleletek Gyakorlati, nonverbális feladatok

A beszámoltatás rendszerességének szabályozói a tanév során           

A szóbeli beszámoltatás, gyakorlati tevékenység minősítő értékelését a nevelő határozza meg a tantárgyi jelleg és tanulócsoport mérhetőségének ismeretében A tanulmányi teljesítményt havonta minimum 1 érdemjeggyel kell értékelni! Témazáró félévi- és év végi felmérések előre bejelentett időpontban a követelmények megismerésével irathatók meg, lehetőség szerint ne az 5-6. órában.(napi 2 max.) A tanulók teljesítményének érdemjeggyel történő értékelését az ellenőrzőben, naplóba kell bejegyezni Témazárókat, félévi, év végi értékeléseket: piros színnel Szóbeli feleletet, kisdolgozatot, gyakorlati jegyet: kék színnel Memoriterek, szabályok, versek értékelését: zölddel Gyűjtések, kutatások sikerét: fekete színnel Témazárók, nagydolgozatok elért érdemjegyeinek javítására nincs mód Kisdolgozatok szóbeli felelettel javíthatók (és fordítva) Félévi és év végi értékelésnél döntő jelentősége van a nagydolgozatoknak, ill. a szóbeli feleleteknek. A zöld és fekete színnel jelölt értékelések a személyiségmegközelítő értékeléshez járul hozzá. A szülők tájékoztatásának módjai és lehetősége, a tanulók évközi haladás záró - szülői értekezleten, fogadóórákon: a tanulói munkák alapján, dolgozatok bemutatásával, családlátogatások

OM: 031810

82

5.2.2. A tanulók félévi és év végi minősítő értékelésének tartalma A félévi és év végi osztályzatok és minősítések az évközi érdemjegyek jelentőségének figyelembevételével állapítható meg. Ennek egységes értelmezése és alkalmazása a következő módon kerül szabályozásra. Elsődlegesen a tudást és képességszintet tükrözi a félévi és év végi osztályzat, mely az évközi érdemjegyek és minősítések alapján kerül kialakításra. A beszámoltatás módját, tartalmát és célját tekintve ezek eltérő jelentőségűek. A félévi és év végi minősítéseknél hangsúlyozott:  elsődlegesen: a témazáró-, félévi-, év végi felmérő dolgozatok  másodlagosan: szóbeli-és írásbeli feleletek, kisdolgozatok  harmadlagosan: memoriterek, versek ismeretére  utolsósorban – főként a személyiségjegyeket és tenni akarást is tükröző – gyűjtőmunkákban, kutatásokban való részvételre kapott osztályzatok. (Jelölésük eltérő színnel naplóban, ellenőrzőben lásd. Korábban)

A felmérő dolgozatok százalékos mérésre épülő minősítő értékelése:

jeles

100%-91%

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSSEL (1. osztály és 2 osztály félévéig) kiválóan megfelelt

jó

90%-76%

jól megfelelt

közepes

75%-51%

elégséges

50%-31%

elégtelen

30%-0%

OSZTÁLYZÁSSAL

megfelelt felzárkóztatásra szorul

A tanmenetben tervezni kell a témazárókat, félévi és év végi felmérő dolgozatokat. Dolgozatok megírására, és értékelésére, javítására 1-1 óra áll rendelkezésünkre 5.3. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél  a példás (5),  jó (4),  változó (3)  rossz (2) osztályzatokat és érdemjegyeket kell alkalmazni (Köznevelési törvény 54.§ (2) b) A szorgalom érékelésénél és minősítésénél  példás (5),  jó (4),  változó (3),  hanyag (2) kell alkalmazni. (Köznevelési törvény 54.§ (2) c) OM: 031810

83

Első évfolyamon félévkor és tanév végén, valamint a második évfolyam félévében a tanulók értékelése szöveges értékeléssel történik. (Köznevelési törvény 54.§(4)

Szempontok a tanuló magatartásának értékeléséhez 1. osztálytól - 2. osztály félévéig 2. osztály félévétől - 8. osztályig A tanuló fegyelmezettsége A tanuló viselkedése, hangneme

kiemelkedő

megfelelő

kifogásolható

Példás (5)

Jó (4)

Változó (3)

kiemelkedő

megfelelő

kifogásolható

erősen kifogásolható Rossz (2)

udvariatlan, nyegle részben tartja be

sokat vét ellene

Hatása a közösségre A közösségi munkában

Kiegyensúlyozott, kis Kifogástalan kívánnivalót hagy maga után Kifogástalanul betartja betartja, társait arra ösztönzi gondos, segítőkész, segítőkész megértő Pozitív általában jó élen jár aktívan részt vesz

erősen kifogásolható goromba, durva

ellentmondásos viselkedésű közömbös nem árt

Fegyelmi büntetés

nincs

nincs

osztályfőnöki, ügyeletes nevelői szaktanári figyelmeztetőt kapott

ártó, szembenálló negatív akadályozó a tanórai munkát szándékosan zavarja intő, rovó bármely fokozata

Igazolatlan hiányzás

nincs

nincs

A házirendet Társai között

1 -5óra/havi értékelésben

OM: 031810

5 óra felett/ff/ havi értékelésben

84

Szempontok a tanuló szorgalmának értékeléséhez

1. osztálytól - 2. osztály félévéig 2. osztály félévétől - 8. osztályig Tanulmányi munkájában - házi feladata - munkavégzése

kiemelkedő

megfelelő

kifogásolható

Példás (5)

Jó (4)

Változó (3)

Igényes Mindig kész

Figyelmes Iigényes, de néha elfelejti Önálló, általában megbízható

Figyelmetlen Gyakran hiányos Önállótlan, ösztönzésre dolgozik

Hanyag Nem készíti el

Gyakran nincs

pontos, rendszeres, megbízható, kitartó

Felszerelése, tanszerei Többlet feladatot Önállósága, megbízhatósága

Mindig minden rendben gyakran vállal igen jó

Néha hiányos keveset vállal jó

Gyakran hiányos ritkán vállal változó

A tanórán kívüli információkat

rendszeresen felkutatja, felhasználja

többnyire felkutatja, felhasználja

ritkán

Családi háttér figyelembe vétele

Mérlegelés tárgya

erősen kifogásolható Hanyag (2)

Megbízhatatla n Feladatait nem végzi el

nem vállal önállótlan, megbízhatatla n egyáltalán nem Mérlegelés tárgya

5.3.1. A magatartás és szorgalom értékelésének folyamata tanév közben     

Az osztályfőnök havonta minősíti és értékeli érdemjeggyel (1. osztályban és 2. osztály félévéig szövegesen) a tanuló magatartását és szorgalmát. Szóbeli minősítést és értékelést a szaktanár is végez. A naplóba havonta bekerülő érdemjegyről konzultál az osztályfőnök a szaktanárokkal. A tanuló magatartását és szorgalmát a Köznevelési törvény.54.§ (2) b) és c) alapján értékeli és minősíti. A kapott jegyről az ellenőrzőn keresztül a szülőt értesíteni kell. Az ellenőrzőbe, - tájékoztató füzetbe kerülő dicséreteknek és megrovásoknak a naplóban is szerepelni kell.

Jutalmazások és fegyelmi intézkedések Jutalmazások A Köznevelési törvény 58. § (1), alapján, a gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell, melynek az intézményben alkalmazott formái:  Szaktanári dicséret: A tantárgyban elért kiemelkedő teljesítményért, versenyeken való részvételért;  kiemelkedő közösségi munkáért OM: 031810

85



Igazgatói dicséret. kimagasló teljesítmény városi, területi, országos versenyeken; kitartó és megbízható részvétel helyi rendezvényekben, programokban való közreműködésért;  Nevelőtestületi dicséret: a tanévre kiterjedően példás magatartású és szorgalmú tanulónak. kiemelkedő tanulmányi –és közösségi munkáért, A szaktanári, osztályfőnöki, - és igazgatói dicséret a naplóba és tájékoztató, ellenőrző füzetbe kerülnek bejegyzésre. A nevelőtestületi dicséret a bizonyítványba és az anyakönyvbe kerülnek bejegyzésre. A nevelőtestületi dicséretekhez könyv és egyéb tárgyi jutalmak járulnak. Fegyelmi intézkedések Szempontjait. A fegyelmi eljárásról szóló előírásokat Köznevelési törvény 58.§(3) (11) pontjai szabályozzák. A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanuló csoportba, iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából (4) Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e) a-f) pontjában és az (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, k kijelölni számára. A (4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható (5) A Köznevelési törvény 58.§ fegyelmi eljárásról írt pontjai az intézmény sajátosságainak figyelembevételével kerültek kialakításra, melyet a szülők és tanulók a Házirendből ismerhetnek meg. Alkalmazásuknál a fokozatosság elve érvényesül, melytől indokolt esetben –a vétség súlyára való tekintettel- el lehet térni  Szóbeli figyelmeztetés  Írásbeli figyelmeztetés, intő, rovó Fajtái     

Szaktanári Osztályfőnöki Ügyeletes tanári Igazgatói Nevelőtestületi

Fokozatai, alkalmazási módjai: 1. fokozat: írásbeli figyelmeztetés (szaktanári, osztályfőnöki, ügyeletesi (együttesen 3 alkalom után 2. fokozat) 2. fokozat: az 1. fokozatot követően osztályfőnöki intő: 3 figyelmeztetést követően; 3. fokozat: a 2. fokozatot követően, osztályfőnöki rovó: 1 osztályfőnöki intőt követően;

OM: 031810

86

4. fokozat: írásbeli igazgatói figyelmeztetés--melyet az osztályfőnök kezdeményezhet- 1 osztályfőnöki rovót követően 5. fokozat: igazgatói intő-1 igazgatói figyelmeztetést követően 6. fokozat: igazgatói rovó- 1 igazgatói intőt követően 7. fokozat: Súlyos fegyelmi vétség esetén a Nevelőtestület a Köznevelési törvény 58.§ (4) b), c). d), e) szerint járhat el: más osztályba, vagy tanulócsoportba helyezés; kizárás az intézményből. A fegyelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyéb jogszabályokat a Köznevelési törvény 57.§(5), (6), (8), ((9), (10), (11), (12),(13),(14), pontjai szabályoznak A fegyelmi büntetések1-6. fokozatai a naplóba és tájékoztató, - ellenőrző füzetekbe kerülnek bejegyzésre. A Nevelőtestületi (7. fokozat) eljárásról jegyzőkönyv készül Szem előtt tartandó: példás (5), csak annak a tanulónak a magatartása lehet, akit példaképül állíthatunk az osztály elé. Az értékelés formái:  szóbeli (osztálykeretben, fogadóórán, szülői értekezleten)  írásbeli  szöveges - alkalomszerű  érdemjeggyel Időszak: havonta, félévkor, év végén. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei:  az egyes fokozatok egymásra épüljenek,  legyen észrevehető a különbség az egyes fokozatok között  teljesíthető követelményeket támasszunk!  a követelmények megfogalmazása tömör, érthető, rövid legyen!  a követelmények tükrözzék az iskolában kialakult szokásrendet.  a mellékelt táblázatok szempontjainak felhasználásával történik 5.3. 2. Magatartás és szorgalom értékelése félévkor és tanév végén A tanulók magatartását félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A tanuló magatartását és szorgalmát félév és a tanítási év végén az osztályfőnök a havi rész- érdemjegyek (szöveges értékelés 1. osztály, és 2. osztály félévéig) és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi osztályzatot a tájékoztatóba, illetve az ellenőrzőbe, az év végi osztályzatot a bizonyítványba kell jegyezni A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy sértése) szükséges. OM: 031810

87

6. A kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Előzmények: Iskolánk tanulólétszámának kétharmadát cigányszármazású tanulók alkotják. Pedagógiai programunkban kiemelt figyelmet szentelünk a különböző kultúrák iránti nyitottságra, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, a másság elfogadására. Célunk: megismertetni a településen élő többségi társadalomhoz tartózó gyermekek részére a településen jelenlevő kisebbségi kultúrát, hagyományokat, nyelvet. A kisebbséget mélyebben megismerve az előítéletek csökkentése, a másság elfogadása. Ezt a feladatot helyi tantervben kötelező tanórai foglalkozásokon és tanórán kívüli, a projektoktatás, szabadidős tevékenységek keretén belül kívánjuk megvalósítani. Kötelező tanórán belül a kisebbség kultúrájának megismertetése (integráltan). Népismereti műveltségi anyag megismerése a következő műveltségi területeken:  Az ember és társadalom a) A cigányság történelme b) A kisebbségi törvény /állampolgári ismeretek/ c) A településen élő kisebbségek múltja 

Anyanyelv és irodalom a) A kisebbségi nyelv beépülése a magyar nyelvbe b) Kisebbséghez tartozó költők, írók műfordítók műveinek ismertetése



Földünk és környezetünk a) A kisebbség vándorlásának útja b) Természeti és kulturális értékek ismerete, világörökség részei



Művészetek a) kisebbségi művészek műveinek ismertetése, bemutatása b) A család bemutatása c) Kisebbségi népdalok, balladák, mondókák ismertetése d) Néptánc oktatása és szerepe a magyar kultúrában

Választható tanórai foglalkozásokon:  Életvitel a) A kisebbség életmódja b) Táplálkozási szokások c) Ünnephez tartozó szokások Tanórán kívüli foglalkozások  Napközis foglalkozások a) „Egymás közt” /beszélgetés a másságról/ b) Értékek bemutatása

OM: 031810

88



Szabadidős tevékenységek a) Kirándulásokon való részvétel b) Civil szervezetekkel közösen szervezett színjátszó, tánccsoportok.

7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Célunk, hogy az intézmény működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal összhangban kerüljön elemzésre az intézmény esélyenlőség és egyenlő bánásmód elvei és az ezzel összefüggő célok és feladatok Az esélyegyenlőségi programunkkal különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kell ösztönöznünk. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. 7.1.Helyzetkép és elemzés a 2011/2012-es tanév adatai alapján Az intézmény infrastrukturális (tárgyi feltételeit) helyzetét a Pedagógiai Program ide vonatkozó pontjai tartalmazzák A hátrányos helyzetű gyerekeknek kiugró arányeltérése (74 %) nem teszi vonzóvá intézményünket a jobb helyzetű gyerekek családjai számára. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési,- tanulási,- és magatartási zavarral .illetve a fogyatékkal küzdők esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Különös odafigyelést igényelnek pszichés problémával rendelkező sajátos nevelési igényű (3 %) és a beilleszkedési, - magatartási zavarral küzdő tanulók (24 %) illetve a komplex problémáik meglétének kezelése. Célok és feladatok Az Arany János Általános Iskola célja, hogy biztosítsa a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását és a hátrányos helyzetű valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében:  a beiratkozásnál, felvételinél (az átmeneteket segítő folyamatok tervezése óvoda-1. osztály, 4-5. osztály, továbbtanulás 8. osztály után);  tanításban, ismeretközvetítésben (differenciálás, kooperatív tanulásszervezés, projekt alapú tanulásszervezés;  a gyerekek egyéni fejlesztésében (képesség kibontakoztató foglakozások egyéni differenciálás tanórákon);  az értékelés gyakorlatában (megerősítés)  tanulói előmenetelben (bukások számának csökkentése, hiányzások –és ezen belül az igazolatlanok számának csökkentése. a magántanulói státusz alapos átgondolása);

OM: 031810

89

     

az igazolatlan hiányzásoknál, a hiányzások, csökkenése érdekében családokkal a szakmai szolgáltatókkal való együttműködés, törvényi szankciók alkalmazása; a továbbtanulásban, és a kompetenciamérésnél; az eredmények javítása differenciált tananyaggal illetve differenciált tanulásszervezéssel; a továbbtanulásban, pályaorientációban és nyomon követéssel; az eredményes és hatékony oktató- nevelő munka érdekében a helyi szükségletnek megfelelő pedagógus továbbképzésben való részvétel, pedagógusok szakmai továbbképzésében (pályázatokkal); a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel; Az oktatató-nevelő munkafeltételeink bővítésében, pályázatokban való részvétellel;

Célunk az, hogy érvényesüljön a:  diszkriminációmentesség,  szegregációmentesség,  halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása,  minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása és az  integráció biztosítása. 



A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A nevelőtestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Iskolánk a szociálisan hátrányos helyzetűek nagy létszáma ellenére gondoskodik a „tehetség ígéretű" tanulók képességeinek fejlesztéséről, biztosítja az itt tanuló gyermekek előrehaladását továbbtanulásuk, pályaválasztásuk terén.

Feladatok:  Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi nevelési és oktatási szolgáltatásokhoz.  Támogató lépések feltárása, aminek bevezetése csökkenti a meglévő hátrányokat, elősegíti az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő iskolaválasztást, a tanulói továbbhaladást.  A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és ezáltal a társadalmi integráció támogatása.  Növekedjen tanulóink esélyegyenlőségi kultúrája, szolidaritásuk nyilvánuljon meg a mindennapok során a kérelmek elbírálása. Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény OM: 031810

90

27. § Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján Olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben – előnyben részesítési kötelezettséget

OM: 031810

91

8. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai A tanulók értékelésekor a beszámoltatásban a szóbeliség a meghatározó. Nem elhanyagolható azonban az írásbeli beszámoltatás. Nagyobb önállóságot, megfontoltságot követelnek, de nehezebbek és kevésbé adnak módot a menet közbeni segítésre. Szóbeli feleletet nem helyettesítheti az írásbeli. Az írásbeli beszámoltatás sohasem lehet fegyelmezési eszköz! Formái:  Írásbeli házi feladatok  Iskolai dolgozatok  Röpdolgozatok  Felmérések, tesztek  Önálló írásbeli órai munkák  Fogalmazások  Meseírások  Feladatmegoldások A beszámoltatások és felmérő dolgozatok követelményeivel meg kell ismertetni a tanulókat. A beszámoltatás és dolgozatírás időpontja a tanuló számára a legoptimálisabb időpontban történik (pl. hét közepe, kora délelőtti órák), melyet előzetesen be kell jelenteni.  Százalékos értékeléssel állapítható meg az elért fejlettségi szint, a fejlődési ütem mértéke, amit a gyerekek számára is értelmezhető szimbólumokkal jelölünk.  Témazáró félévi- és év végi felmérések előre bejelentett időpontban a követelmények megismertetésével irathatók meg, lehetőség szerint ne az 5 6. órában (napi 2 max.)  Írásbeli felméréseknél, dolgozatoknál (az anyanyelv, idegen nyelv kivételével) a nevelő a tartalmat értékelje, de a helyesírási hibák javítására kerüljék.  Az év eleji felméréseket érdemjeggyel nem diagnosztizáljuk, csupán %- osan értékeljük azokat.  Az írásbeli beszámoltatás beszámítását ld. az értékelés fejezetben részletesen kifejtve.

OM: 031810

92

9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei

A tananyag feldolgozásának, az ismeretek gyarapításának, a készségek alakításának és a gyakorlásnak a mai iskolában alapvetően két terepe van: a tanórai és az otthoni munka. A tanulók terheinek csökkentéséhez, elengedhetetlen az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása. Az arányok javításánál egy-egy tantárgyban a mennyiségre és az egy napra jutó feladatok torlódásának csökkentésére is ügyelni kell. Az otthonra maradó feladatok belső arányainak kézbentartása nehéz feladat. A helyzet javítása érdekében a jelenlegi iskolai gyakorlat figyelembevételével rögzítjük az „elveket és korlátokat.” Lehetőség szerint hétvégére vagy szünidőre nem terheljük le a tanulókat. Írásbeli feladatok: Jellegük szerint:  teszt kitöltése  válaszadás megadott vagy tankönyvi kérdésekre  tankönyvi példatári feladatok megoldása  vázlat készítése  cím alapján leíró vagy elemző fogalmazás  illusztráció készítése  gyűjtőmunka Megjegyzés: mennyisége lehetőleg a tanuló egyéni képességeivel megfelelő arányban álljon. A tanuló csoport fejlettségi szintje szerint. Gyakoriságuk szerint:  tananyag jellege szerint A feladat elvégzésének ellenőrzése Minőségi: szúrópróbaszerűen vagy mennyiségi: lehetőség szerint Egyéni vagy csoportos: - pedagógus vagy tanuló Amelyik otthoni munkát ellenőrzi a szaktanár, azt milyen esetekben minősíti, e minősítésnek mi a szerepe és milyen a súlya a többi számonkéréshez viszonyítva  A házi feladat tartalma vagy az elkészítés ténye befolyásolhatja az értékelésben

OM: 031810

93

Kapcsolat az otthoni írásbeli és az iskolai írásbeli feladatok között  Gyakorló jellegűek Szóbeli feladatok: Szempontjai:  a pedagógus által kijelölt konkrét tananyag megtanulása, gyakorlása  tudja-e a tanuló, hogy mit kell megtanulni  ezek folyamatos ellenőrzése, visszakérdezése vagy ennek egyéb rendje  kötelező memoriterek visszakérdezése A tanulás elvárt alapjai:  TANKÖNYV  TANÓRAI VÁZLAT  MÁS KÖNYVEK (KÖNYVTÁR)  SEGÉDANYAG  TAPASZTALATGYŰJTÉS (szülők, ismerősök megkérdezése a feladott témával kapcsolatban) Mind az írásbeli, mind a szóbeli otthoni feladatok meghatározásánál nagyon fontos egy osztályban, ill. egy évfolyamon tanítók, oktatók együttműködése. Az otthoni és iskolai (tanulószobai) napközis feladatok elvégzésére mindenképp szükség van a tananyag biztos elsajátításához, ill. a tanulók fejlődéséhez.

10. Az iskola hagyományai Az Arany János Általános Iskola több mint 60 éves múltra tekint vissza. A folyosón kiállított tablókkal múltjának megismertetésére törekszünk. Az iskola névadójának emlékére Az iskola névadója kiemelkedő irodalmi személyiség, ezért az iskola "zsibongójában" díszítésnél ezt figyelembe véve arcképpel, tablókkal, idézetekkel hangsúlyozzuk ezt. A felső tagozatosok osztályaikat is díszítik a névadó egy-egy odaillő versidézetével. A névadó születésnapja alkalmából Arany Napot szervezünk irodalmi, művészeti versenyekkel. Iskolanapok, amelyek programjában a névadó meghatározott szerepet kap. Rendezvények: A tanulók számára:  óvodások számára iskola-előkészítö foglalkozások szervezése az első osztályosok fogadása, megajándékozása  osztályok közötti tanulmányi, sport, játékos versenyek, vetélkedők  Mikulás-nap  farsangi bál  Március 15. ünnepség, Arany Nap  karácsonyi ünnepség

OM: 031810

94

gyermeknapi vetélkedők hulladékgyűjtés és környezetvédelmi nap tavaszi kirándulás műsoros bemutatók (kulturális és sport rendezvények) megyei és városi rendezvényeken való részvétel ünnep kiállítások a tanulók munkáiból  táborozások szervezése     

A felnőtt dolgozók számára:  az új munkatársak köszöntése, megajándékozása virággal  névnapok közös megünneplése  közös kirándulás  nyugdíjba vonulók búcsúztatása Szülők számára:  a leendő 1. osztályosok szüleinek előzetes értekezlete (tájékoztatás az iskolában folyó munkáról) ezt megelőzően nyílt nap a beiratkozások előtt  műsoros bemutatók (kulturális, sport)  kiállítások a gyerekek munkáiból  ünnepeken való részvétel  nyílt napok szervezése  könyvjutalmak, az iskoláért és a tanulókért végzett kiemelkedő munkáért (tanév végi jutalmazás) A városi versenyen 1-2-3. helyezést elért tanulók neme és eredménye a faliújságra kerül. Tanuló közösséget, kimagasló teljesítményért jutalom kirándulásban részesítünk. Hagyományteremtés  Helyi és megyei versenyek szervezése:  Egészségvédelmi verseny  Találkozó  Címer használata (levélpapíron, borítékon, mezeken, pecséten)  "Gyermekeinkért Alapítvány"  Iskolai honlap

OM: 031810

95