AZ ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

AZ ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ M VÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

KÉSZÜLT: LÁBATLAN, 2007.

1

1.Bevezet

1.1. Arany János Általános és Alapfokú M vészeti Iskola, Lábatlan

„Olyan embereket kell az iskolának kibocsátania, akik megtalálják helyüket az életben és szemüket a táguló horizontra függesztve, szilárdan megállnak lábukon. Ez a feladat az iskolát minden szinten a legfontosabb közintézménnyé, és minden tanárt a legfontosabb közéleti alakká teszi. Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap.”

(Szent-Györgyi Albert)

2

1.2. Alapító okirat

KIVONAT Lábatlan Nagyközség Önkormányzat Képvisel jegyz könyvéb l:

Testületének 2007. szeptember 11-i ülésének

77/2007. 09.11. sz. határozat

ALAPÍTÓ OKIRAT 1. Az intézmény neve:

Arany János Általános és Alapfokú M vészeti

Iskola

2. Székhelye:

2541 Lábatlan, Rákóczi F. út 112.

3. Telephelyei:

2541 Lábatlan, Rákóczi út 126. 2541 Lábatlan, Dózsa György út 125-127.

4. Típusa:

Általános és alapfokú m vészeti iskola (Többcélú intézmény)

5. Alapítója:

Községi Közgy lés Piszke

6. Alapító címe:

Piszke

7. Az alapítás éve:

1903.(40/1903. közgy lési sz.) 2005.

8. Fenntartója (felügyeleti szerve):

Lábatlan Város Önkormányzat Képvisel -testülete

9. A fenntartó címe:

2541 Lábatlan, József Attila utca 60.

10. M ködési területe:

Lábatlan város közigazgatási területe

11. Gazdálkodási jogköre:

Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, el irányzatok feletti teljes rendelkezési jogkörrel

12. A gazdálkodással összefügg jogosítványai

önálló bérgazdálkodó maradványérdekeltség

13. Alapfeladatait és az intézmény m ködésével kapcsolatos feladatait Lábatlan Város Önkormányzati Képvisel -testületének költségvetési rendeletében biztosított el irányzatból látja el. 14. Az intézmény vezet jének kinevezési rendje: élén igazgató áll, akit Lábatlan Város Önkormányzati Képvisel -testülete nyilvános pályázat útján, határozott id tartamra legalább

3

5, legfeljebb 10 évre nevezi ki. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat a jegyz látja el. Az igazgató feletti egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. (1992. évi XXX.III tv. 23§., 138/1992. X.8. Korm. Rendelet) 15. Feladatellátást szolgáló vagyon: Lábatlan, Rákóczi F. út 112. és Rákóczi F. út 126.és Dózsa György út 125-127. házszámú épület az udvarral és egyéb gépek, berendezésekintézményi leltár szerinti értékben. 16. A vagyon feletti rendelkezés joga: Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jogot Lábatlan Város Önkormányzati Képvisel -testülete gyakorolja. 17. Az iskola évfolyamainak száma: 8 osztályos általános iskolai oktatás 8 osztályos tanulásban akadályozottak oktatása alapfokú m vészeti oktatás Az iskola által indítható osztályok száma: 1-4. évfolyamon évfolyamonként 3 5-8. évfolyamon évfolyamonként 2 ( Az intézmény ett l eltér osztályok indítását a képvisel testület engedélyezi.) 18. Az intézménybe felvehet maximális tanulólétszám: 504 f 19. Az intézmény alaptevékenysége: Az 1-8. évfolyamokon biztosítja tanulói számára az általános m veltség megalapozását szolgáló kötelez általános iskolai nevelést és oktatást, Lábatlan Város Önkormányzati Képvisel -testülete által jóváhagyott pedagógiai programja alapján. Felkészíti a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. - 1-8. évfolyamokon biztosítja a tanulásban akadályozott gyermekek általános iskolai oktatását: - különleges gondozás keretében nyújtott ellátás - különleges helyzetben lév gyermekek, tanulók támogatása - képesség kibontakoztató felkészítés - gyógypedagógiai oktatás csoportban, osztályban, integrált oktatásban - Biztosítja az alapfokú m vészeti oktatást, megalapozza a m vészi kifejez készségeket, illetve el készít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra - Biztosítja a sajátos nevelési igény és fogyatékos tanulók integrált, valamint személyiségfejleszt , tehetséggondozó, felzárkóztató oktatását - A rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján kijelölt tanulók részére az 1-8. évfolyamokon biztosítja a különleges gondozás keretében nyújtott ellátástgyógypedagógia (konduktív pedagógiai) oktatást- integrált oktatás keretében - A közoktatási törvény alapján a tanulók érdekl dése és igénye szerint nem kötelez tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, fakultáció, speciális kiegészít ismeretek átadása céljából - A tanórai foglakozások mellett a tanulók érdekl dése és igénye szerint a közoktatási törvényben meghatározott formákban tanórán kívüli foglalkozásokat szervez

4

-

A közoktatási és gyermekvédelmi törvény alapján gondoskodik a tanulók felügyeletér l, valamint a szül i igények alapján a napközis és a tanulószobai foglakozásokról szorgalmi id ben Biztosítja térítési díj ellenében a tanulók közétkeztetését Ellátja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat, feltárja a tanulók fejl dését veszélyeztet okokat. Biztosítja a nevelés és oktatás egészséges, valamint biztonságos feltételeit. Ellátja az intézmény munka-és t zvédelmi feladatait, feltárja és megel zi a tanulói baleseteket el idéz okokat Megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Gondoskodik a könnyített és gyógytestnevelésre szorulók ellátásáról. Biztosítja a tanulók iskolai könyvtári ellátását. Biztosítja a közoktatási törvényben meghatározott ingyenesen igénybe vehet szolgáltatásokat M vészeti tanszakok: -képz m vészet-iparm vészet - dráma és színjáték

20. Az intézmény kiegészít tevékenységei: - munkahelyi vendéglátás - tanulók szervezett étkeztetése - napközi otthonos ellátás - tanfolyami oktatás - intézményi vagyon m ködtetése (terem bérbeadás) 21. Szakfeladatok megnevezése: Általános iskolai oktatás Fogyatékos tanulók nappali rendszer ált. iskolai oktatása Alapfokú m vészeti oktatás Munkahelyi vendéglátás Iskolai intézményi étkeztetés Napközi otthoni és tanulószobai ellátás Oktatási célok és egyéb feladatok Közoktatási intézményekben végzett kiegészít tevékenység

Lábatlan, 2007. szeptember 11.

Török István polgármester

Schantzl Edit jegyz

5

1.3. Az iskola küldetésnyilatkozata Minden ránk bízott gyermeknek megadjuk a lehet séget, hogy eljusson képessége optimális szintjére, az egyetemes emberi értékek befogadására, továbbvitelére. Az iskola a meglév

adottságaihoz, az iskolahasználók igényeihez és a

nevel testület értékrendjéhez igazodva kívánja megvalósítani a felépítése szempontjából követelményközpontú,

pedagógiai koncepciója

szerint gyermek-, tanulóközpontú

pedagógiai programját.

1.4. Bemutatkozás Az Arany János Általános és Alapfokú M vészeti Iskola székhelye Lábatlanon a 10-es út mellett, jól megközelíthet helyen, s r n beépített környezetben található. Itt két épületegyüttesben folyik az oktatás. Az iskola telephelye a Dózsa György úton van, miután a 2006-2007-es tanévt l a város két iskolája összevonásra került. Az iskola létszáma ideális, lehet séget ad a differenciált, tehetséggondozó munkára és a lassabban haladók felzárkóztatására. Tanulóink minél alaposabb megismerésével meg akarjuk találni mindenkiben azt, amiben tehetséges. 1.4.1. Amib l többet tudunk nyújtani az átlagnál: 1.4.1.1. Alsó tagozat:

-

1.4.1.2. Fels tagozat: -

a Tolnainés program kifutóban van, mivel új tankönyvek nem jelennek meg e módszer területén kompetencia alapú oktatás magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából; a HEFOP 3.1.3 pályázat alapján egészségfejleszt , tartásjavító testnevelés játékos sportfoglalkozás (2004-2005-ös tanévt l) idegen nyelv oktatása a 3. évfolyamtól (angol, német nyelv)

magasabb óraszámú matematika és magyar nyelv és irodalom oktatás képesség szerinti csoportbontásban számítástechnikai ismeretek tanítása órarendi keretben az 5. évfolyamtól (5-6.:egy-egy csoportban ) az idegen nyelv tanítása emelt óraszámban, kiscsoportokban saját, közel hétezer kötetes könyvtár zeneiskolai oktatás (Szabolcsi Bence Zeneiskola által) m vészetoktatás

6

1.4.1.3. Szakköri foglalkozások: - biológia - magyar - matematika - számítástechnika - környezetvédelem - angol és német nyelv 1.4.1.4. Lehet ség rendszeres testmozgásra: - sportkör: labdajátékok, atlétika - lehet ség a különböz sportágak labdajátékok, atlétika, dzsúdó, - úszás-oktatás:1-2. évfolyamon

megismerésére

1.

évfolyamtól:

1.4.1.5. Nem iskolai szervezés foglalkozások: - tánc (mazsorett, modern tánc) - dzsúdó Arra törekszünk, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az iskolában, legyen vidám, der s a légkör, de azért megfelel szinten készüljenek fel a középfokú iskolai tanulmányaikra. Fontosnak tartjuk az egészséges életmód kialakítására, a környezet- és természetvédelemre való nevelést.

! "

#

!$

& #

" " "

# '

$ $

7

%#

& "" !$ ! ! $ # $

#

$ ! #

2. Pedagógiai programunk teljesítésének feltételei: 2.1. Az iskola környezete Az iskolába a város egész területér l érkeznek a tanulók. A telephelyen addig m ködik az alsó tagozat, amíg az iskolab vítés meg nem történik. A nagyobb iskoláskorúak részére igazán egyik lakótelepen sincs játszási lehet ség, a gyerekek a házak közötti füves területen, és az autóparkolókban játszanak. A szül k nagy része többm szakos beosztásban dolgozik, „nyugalmuk érdekében” a gyerekek jó része az iskolán kívüli idejét az utcán tölti. A kedvez buszközlekedés lehet vé teszi, hogy szomszédos településekr l is bejárjanak a tanulók. Ez el l a továbbiakban sem szeretnénk elzárkózni. A szül k nagyobb része elégedett az iskolában folyó oktató-nevel munkával. Ismerik a korrepetálási lehet ségeket, a szakkörök munkáját, a felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programokat, valamint a m vészeti oktatás lehet ségeit. Ezeket továbbra is igénylik. Jónak tartják egyes évfolyamokon lehet ség szerint a csoportok alakítását. A kérésüket – legyen átjárhatóság a csoportok között legalább az els évben – teljesítjük. Igény merült fel: a harmonikus testmozgás fejlesztésére; és több lehet ség a sportolásra, kisebb létszámú csoportok szervezésére a napköziben, alsó tagozaton; nyelvtanítás emelt óraszámban; minél több gyerekkel a számítógép használatának megismertetése, a m vészeti tárgyakkal való foglalkozásra. Ezeket az igényeket a programban feltétlenül meg kell jelenítenünk. Az utóbbi id ben a továbbtanulás aránya az alábbiak szerint alakul: a tanulók 35 %-a gimnáziumban, 45%-a szakközépiskolában, 20%-a pedig szakiskolában tanul tovább. Erre kell tehát felkészítenünk a gyerekeket. A közvetlen környezetünkben egy hatosztályos gimnázium m ködik. Ezzel az átiratkozási lehet séggel is számolunk, ezt bizonyítja, hogy többet kívánunk nyújtani az átlagnál. Településünk ipari jelleg . A kilencvenes években egy kicsit visszaes üzemek, gyárak egyre modernebb technológiával, korszer bben m ködnek. Mivel nagyrészt külföldi tulajdonban vannak, egyre fontosabbá válik az idegen nyelv (angol, német) ismerete. Az eredményes nyelvtanításhoz feltétlenül meg kell riznünk a kiscsoportos rendszert és a lehet legmagasabb heti óraszámot. A másik tárgy, melynek egyre intenzívebb oktatására van igény, a számítástechnika. ( ' ' # # ' ' # ! Az iskolában az Alapító Okiratban meghatározott számú tanulócsoport m ködik. Általában párhuzamos osztályok vannak évfolyamonként. Ett l eltér azon az évfolyamon van, amelyiken m köd osztály van a telephelyen. Az esetlegesen kisebb létszámú osztályokat nem szeretnénk összevonni. Hiszen egyre több a viselkedési, beilleszkedési zavarral küzd gyerek, magas létszámú osztályokban nem biztos, hogy megfelel módon sajátítják el azokat az ismereteket, amelyek továbbhaladásukhoz szükséges.

8

Az idegen nyelvet kis csoportban tanulják a gyerekek: a csoportok létszáma legkevesebb 8, a legmagasabb 15-16 f . Mivel az óvodában lehet ség van idegen nyelv tanulására, a szül k igénye, hogy ezt a gyerekeik minél hasznosabban folytatni tudják. Az óvodák jelzése szerint a két-két osztály indítására minden évben lehet ségünk lesz! 2.2. Személyi feltételek: Jelenleg 45 pedagógus dolgozik az iskolában. Közülük 21-en tanítóképz t végeztek (16-nek van szakkollégiumi végzettsége: orosz, népm velés, könyvtár, ének és testnevelés), 1 f egyetemet, 19-en tanárképz f iskolát, 1 f szociál-és gyógypedagógus,2 f gyógypedagógus, 1 f fejleszt pedagógus. Három f rendelkezik szakvizsgával. Egyre több a sajátos nevelési igény gyerek. Min ségbiztosítási rendszerünk a Bels Gondozói Rendszer (BGR), jó lehet séget biztosít arra, hogy ezeket a tanulókat integráltan oktassuk. Ezen a területen az Alapító Okirat alapján meghatározott SNI-s tanulók nevelését és oktatását vállaljuk fel. A szociálpedagógusunk a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat látja el a székhelyen, a telephelyen pedig egy tanári végzettséggel rendelkez kolléga. Kistérségünk Pedagógiai szakszolgálata biztosítja a logopédust és a pszichológust. A területnek ezekb l a szakemberekb l nagyobb létszámú szükséglete van. 2.2.1. A tantestület megoszlása a képesítés alapján magyar nyelv és irodalom szak: 5f történelem szak: 2f matematika szak: 5f kémia szak: 2f testnevelés szak: 1f biológia szak: 3f földrajz szak: 2f fizika szak: 2f technika szak: 2f ének szak: 1f rajz szak: 2f német szak: 4f angol szak: 2f orosz szak: 3f számítástechnika szak: 1f könyvtáros szak: 1f fejleszt pedagógus 1f szociálpedagógus (gyógypedagógus) 1f gyógypedagógus 2f speciális kollégium: ének 1f testnevelés 3f könyvtáros 3f m vel dés szervez 1 f orosz nyelv 3f Az oktató-nevel i munkát 2 f iskolatitkár, 2 f f t - és karbantartó segíti. A konyhai és takarítási munkát 8 f látja el..

9

)))

%

* ) )

'

' $!

2.3. Tárgyi-dologi feltételek 2.3.1. Az iskola két épületcsoportban m ködik a székhelyen: A régi épületben:

5 nagyobb tanterem (kb. 30 tanuló befogadására alkalmas egy tanterem), ebb l 1 tornaszoba 3 kisebb tanterem (18-20 tanuló befogadására alkalmas) 1 fejleszt szoba 1 BG Iroda (min ségbiztosítás)

) Az új épületben:

+' !

,

4 tanterem (26 tanuló számára alkalmas egy tanterem) 1 nyelvi labor (16 tanuló számára) 1 számítástechnikai terem (16 tanuló számára); ez a terem szükségmegoldás

A másik épületcsoport els részében nagyon elavult melegít konyha, étkez van. Egy tanterem 18 f számára, amely állandó tanításra alkalmatlan, mert közvetlenül a forgalmas 10-es út mellett van (ráadásul a buszmegállót is itt alakították ki). A besz r d zajok a folyamatos munkát nehezítik. Szell ztetni pedig az egészségre ártalmas. A középs részben:

18-20 f tanulót befogadó nagyon régi tanterem és egy technika m hely található

Az új épületben:

2 nagyobb terem (18-20 tanuló számára) itt m ködik a könyvtár egy külön teremben 2 kisebb terem (15 tanuló számára), e két utóbbi csak csoportos foglalkozásra alkalmas. Ezek sajnos rosszul szell znek, rossz a megvilágításuk, folyamatos mesterséges fény mellett dolgoznak a gyerekek (Az osztályok befogadó képességét azért tartjuk szükségesnek leírni, mert az Oktatási Törvény magasabb osztálylétszámokat határoz meg.) Telephely: 14 tanterem, 1 fejleszt , 1 tornacsarnok a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségekkel Az iskola minden épületrészében gázf tés van . A f tés korszer sítését a fenntartó segítségével és pályázattal sikerült megoldani. A világítás egy részét korszer sítettük. 2.3.2. A tanterv alapján az eszközök a rendelkezésünkre állnak. A szükséges eszközigény mellékelve van. 2.4 Nagyobb beruházások (amelyek szükségesek) a következ id szakban: -

A f épületben a vizesblokk felújítása szükséges. Fontos lenne a víz visszavezetése a régi épületbe. A napköziben a gyereklétszámhoz kevés a vizesblokk, szükséges a b vítése. 10

-

A folyosók lambériázásának folytatása. A világítás korszer sítésének folytatása. Nyílászárók cseréje. Festés, mázolás az egész iskolában. Biztonságos, zárt kerítés az iskola körül. Néhány osztály padlózatának a cseréje. Akadálymentesítés. Tornaterem falának tartós burkolása (2 m magasságig)

2.5. Szervezet – irányítás Igazgatás Igazgató:

hatásköre:

feladatköre:

-

felel s az intézmény szakszer és törvényes m ködéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszer és takarékos gazdálkodásért,

-

gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény m ködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerz dés (közalkalm.szab.) nem utal más hatáskörbe

-

a nevel testület vezetése, a nevel és oktató munka irányítása és ellen rzése a nevel testület jogkörébe tartozó döntések el készítése, végrehajtásának szakszer megszervezése és ellen rzése a költségvetés alapján a nevelési – oktatási intézmény m ködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, az érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttm ködés, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazoló méltó megszervezése

-

a megbízás 2008-ig érvényes megbízó: Nagyközségi Önkormányzat Képvisel testülete Igazgatóhelyettes: hatásköre:

feladatkör:

-

az adminisztrációs munka ellen rzése, a technikai dolgozók munkájának irányítása, ellen rzése, az igazgató távollétében minden területen döntési jogkör,

-

tervez munka, munkaközösség-vezet k munkájának segítése, összefogása, ellen rzése,

11

-

bér- és jutalomügyek, kezd és új kollégák bevezetése, értekezletek, rendezvények szervezése, kapcsolattartás a szül kkel, partnerekkel, kapcsolattartás a diákönkormányzattal,

megbízás id tartam: határozatlan megbízó: igazgató

(

* #

" *

'

-

' -#

-

. '

'

-$ ! $ !

$

'

%

'"

"

"* !

% '

-

% ' '

$* Bels gondozók:

"

*# $

feladatkörük: a min ségfejlesztési rendszer kiépítése és m ködtetése megbízó: a tantestület véleményének meghallgatása után az igazgató

Munkaközösség-vezet k: feladatkör: hatásköre:

továbbképzés, önképzés segítése, tájékoztatás az id szer feladatokról egységes követelményrendszer kialakítása, tanórák látogatása, ezekr l véleményadás, tanácsadás az esetleges változtatásokra, az iskolavezetés munkájának segítése

megbízás id tartama: 5 év megbízó: a tantestület érintett része

12

Iskolatitkár: Az iskola adminisztrációs munkájának végzése (levelezés, elektronikus levelezés ellen rzése, leltározás, stb.), napközis térítési díjak, m vészeti tandíjak szedése. Megbízás id tartama: határozatlan megbízó: igazgató Az iskolában az igazgató mellett egy igazgatóhelyettes m ködika székhelyen és egy a telephelyen. Az irányításban részt vesznek a fentiek alapján a munkaközösség-vezet k. Alsós mkv.

- az alsó tagozatban tanítók munkáját fogja össze, segíti, ellen rzi az alsó tagozatban tanítók munkáját,

napközis mkv.:

- a napköziben dolgozók munkáját fogja össze, segíti, ellen rzi a napközis munkát,

fels s osztályf nöki mkv.: - a fels s osztályf nökök nevelési feladatait irányítja, neveltségi mutatókra vonatkozó felméréseket készít velük közösen, tanácsot ad a nevelési problémák megoldásánál, véleményt mond az osztályf nökök munkájáról, szaktárgyi mkv-k.:

- a szaktárgyak tanításáról, helyzetér l véleményt nyilvánít, segít, irányít a kerettantervek szerinti felkészülésben, összefogja, egységesíti a felméréseket, figyelemmel kíséri a fels és alsó tagozat közötti átmenetet, felhívja a figyelmet a szaktárgyi versenyekre, segít a háziversenyek feladatsorának összeállításában, összehangolja a felzárkóztatást és a tehetséggondozást, anyanyelv, matematika, testnevelés, idegen nyelv, gyógypedagógia tantárgycsoportoknak szervezünk munkaközösségeket,

ifjúságvédelmi felel s: ezt a feladatot 1 szociálpedagógus , ( gyógypedagógus ) 1 tanári végzettség pedagógus látja el heti 10 órában feladatköre: - a veszélyeztetett, hátrányos helyzet tanulók felmérése, nyilvántartása - a veszélyeztetett, hátrányos helyzet tanulók figyelemmel kísérése az osztályf nök, a pedagógusok együttm ködésével, szükség esetén intézkedés, a megfelel szervek tájékoztatása - a veszélyeztet tényez k feltárása, - a tanulók fejl dését veszélyeztet okok megszüntetése érdekében iskolánk együttm ködik a területileg illetékes: o gyermekjóléti szolgálattal, o polgármesteri hivatallal, o pedagógiai szakszolgálattal, o az iskola-egészségügyi szolgálattal, a gyermekorvossal, véd n vel, o gyermekvédelemben résztvev társadalmi szervezetekkel.

13

Fejleszt pedagógus: koordinálja a tanítók munkáját és együtt dolgozik a két bels gondozóval pályaválasztási felel s: megbízás alapján az osztályf nöki mkv. Látja el ezt a feladatot közalkalmazotti tanács tagjai: véleménynyilvánító és egyetértési joggal rendelkeznek diák önkormányzati tanácsot segít tanár: DÖK és nevel testület között összeköt szerepe van munkavédelmi, t zvédelmi felel s: túlórában végzi ezt a feladatot technikai dolgozók: a munkaköri leírásuk alapján végzik munkájukat

14

Az iskola szervezeti struktúrája I S K O L A T A N Á C S

Igazgató Isk. vezetés

Iskolatitkár Igazgatóh

Alsós munkaköz. vezet

Tanítók

Oszt.f nöki munkaköz. vezet

Osztályf nökök

Szaktárgyi munkaköz. vezet k

Szaktanárok

(

Ifjúságvédelmi felel s Bels gondozók Fejleszt pedagógus

Napközis munkaköz. vezet

Napközis nevel k Technikai dolgozók

15

2.6. Az iskola munkáját kívülr l is segít -irányító testületek 2.6.1. Közalkalmazotti Tanács: -

érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem, az iskola dolgozói a Közalkalmazotti Tanács tagjain keresztül érvényesíthetik érdekeiket, az iskolavezetés minden – anyagi, tárgyi, személyi – az iskolát érint ügyben kikéri a tanács véleményét, amennyiben a jöv ben a szakszervezeti tagok létszáma megnövekszik, önálló alapszerv alakul az iskolában, akkor ez az érdekegyeztetés természetesen velük is megtörténik,

2.6.2. Diákönkormányzat: -

a tanulók a diákönkormányzaton keresztül érvényesíthetik jogaikat, az osztályok képvisel i alkotják a diákönkormányzatot, választott vezet jük tartja közvetlenül a kapcsolatot az ket segít tanárral, aki továbbítja kéréseiket a tantestület és az igazgató felé, évente egy napnak a programját (gyermeknap környéke vagy szeptember vége) k határozzák meg, de természetesen joguk van programot ajánlani az Arany-napra, különféle versenyeken való részvételben dönthetnek, javaslataikat figyelembe vesszük az iskola éves munkatervének elkészítésében, minden tanévben legalább egy alkalommal összehívják az iskolagy lést, ahol mindenki közvetlenül véleményt nyilváníthat, az általuk felvetett problémát meg kell beszélni, és érdemben válaszolni kell rá,

2.6.3. Szül i Szervezet: -

-

az osztályok mellett m köd 2-3 tagú szül kb l álló szervezet, nevelési feladatok megoldásában várunk t lük sok segítséget, segítik az osztályf nökök munkáját, részt vállalnak az iskolai rendezvények lebonyolításában, részt vesznek az osztálykiránduláson, táborozások szervezésében, a szül k javaslataikkal, problémáikkal közvetlenül fordulhatnak az osztályf nökhöz vagy az iskolavezetéshez, amennyiben ezt nem kívánják, a Szül i Szervezeten keresztül tehetnek panaszt, melyet rövid id n belül (legfeljebb 10 nap) meg kell vizsgálni, majd a megfelel szervezeten keresztül válaszolni kell a felvetett problémára, súlyosabb esetben be kell vonni a fenntartót is a probléma megoldásába,

16

2.7. Az iskola kapcsolatai, partnerei 2.7.1. A fenntartó Az iskola és a fenntartó kapcsolatát kett sség jellemzi: függ ségi és partneri. Függ ségi, hiszen a finanszírozás a fenntartó feladata, és ennek következtében ellen rzést is végez, illetve végeztet. Partneri, mivel kölcsönösen tájékoztatják egymást, információkat nyújtanak egymásnak, illetve kérnek. Fontos, hogy ez a kapcsolat kiegyensúlyozott legyen, úgy gondolom, hogy ez így is van. A településen az oktató-nevel munka irányítását a képvisel testület oktatási bizottsága végzi. 2.7.2. Más nevelési és oktatási intézmények Nagyközségünkben két óvoda m ködik (Micimackó, Zeng ). Célunk, hogy mind a kett vel minél szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki. Ez a kapcsolat kölcsönös látogatásokban realizálódik. Közös nevelési értekezleteket, továbbképzéseket is szervezünk. A kezd els évfolyam tanítói részt vesznek az óvodai szül i értekezleten, ahol ismerkednek az új els sök szüleivel, és tájékoztatják ket, hogy milyen nevelési-oktatási program alapján tanulnak majd a gyerekek. Iskolánk pedig minden tanévben a beíratást megel z en nyílt napot tart részükre, és kommunikációs lehet séget is biztosít a szül knek. Így id ben tájékozódhatnak arról, hogy milyen lehet séget nyújt iskolánk a gyerekeknek. A telephely iskolával napi kapcsolatban állunk. Közös tanulmányi, kulturális rendezvényeken és sportversenyeken találkoznak diákjaink, nevel inknek pedig közös nevelési értekezleteket szervezünk alkalmanként. Rendszeres áttanítás is van a székhelyiskola és a telephelyiskola között. Szabolcsi Bence Zeneiskola kihelyezett tagozata m ködik iskolánkban., így a zeneim vészeti ág iránt érdekl d gyerekeknek helyben van lehet ségük zenét tanulni. Iskolánkban a 2007/2008-as tanévt l egy gyengénlátó kisfiú kezdi meg tanulmányait. Szoros kapcsolatban állunk a budapesti Gyengénlátók Általános Iskolájával és Módszertani Intézményével. Munkánkat tiflopedagógus segíti. Az általuk szervezett továbbképzéseken a tanító és a gyógypedagógus rendszeresen részt vesz.

2.7.3. Nagyközségi könyvtár és Gerenday Közösségi Ház Bár a közel 7000 kötetes iskolai könyvtárunk jórészt kielégíti tanulóink olvasási igényeit, azért szükségük van a nagyközségi könyvtár kínálta lehet ségekre. A tehetséges tanulók kutatómunkáit els sorban a könyvtárosok tudják segíteni. Az általuk rendezett KI Mit Tud-on is részt veszünk. Ez a gyerekek szereplési lehet ségét biztosítja. TIT el adásokat szerveznek a gyerekeknek. A Gerenday Közösségi Ház gyakran ad helyet képz m vészeti, népm vészeti vagy iparm vészeti kiállításoknak, melyeket a tanulók tanórákon vagy szabad idejükben látogathatnak. Ez a szép épület nagyon alkalmas színvonalas zenei és egyéb kulturális programok megrendezésére. A szabadtéri színpad rendezvényei pedig a nyári szünetben nyújtanak kulturális, szórakozási lehet séget a tanulóknak. 17

2.7.4. Egészségügyi intézmények A gyermekorvos, a véd n k, a fogorvos és az üzemorvos segítik egészségfejleszt nevel munkánkat. A tanév elején megkapjuk egész éves programjukat, amelyek a gyerekek egészség meg rzésére vonatkoznak. Rendszeresek a sz rések, a felvilágosító, tájékoztató el adások. Kölcsönösen tájékoztatjuk egymást. 2.7.5. Kapcsolat a szül kkel 2.7.5.1. Általános Iskola -

a szül i szervezeten keresztül és közvetlenül, tanév elején iskolai szint összevont szül i értekezletet tartunk, félévkor osztályszül i értekezleten értékelik az osztályf nökök a tanulócsoportok tanulmányi, neveltségi szintjén, fogadóóra (el zetes telefonos egyeztetés alapján) alsó tagozaton havonta, fels tagozaton 6 hetente tartunk fogadónapot, családlátogatás (az els és ötödik évfolyamon; ha új osztálya van az osztályf nöknek, ill. indokolt esetben) iskolai szint rendezvényeinkre meghívjuk a szül ket, osztálykirándulások, erdei iskola,

Gondunk, hogy azok a szül k, akiknek gyermekével probléma van, ritkán fordulnak meg az iskolában. k azok, akik nem veszik jó néven a családlátogatást sem. A szül k 60 %-ával jó a kapcsolatunk, rendszeresen részt vesznek az osztályok mindennapi életében (sportversenyek, kirándulások, klubdélutánok stb.) Feladatunk, hogy valamilyen módon a többiekkel is megtaláljuk a közös hangot, mert ez a gyermekük érdeke is. Els és ötödik osztályban tanév végéig minden gyereket meglátogatnak a nevel k (osztályf nökök) az otthoni környezetükben is. Kés bb akkor látogatja meg az osztályf nök a családot, ha szükségesnek látja. Problémás esetekben az ifjúságvédelmi felel ssel együtt keresik a megoldást. Ha szükséges, igénybe veszik a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét is. Évfolyamonként nyílt órákat tartunk. A leend els osztályosok szüleinek minden évben külön is tartunk tartunk nyílt órákat, hogy megismerhessék tanítási módszereinket, a lehet ségeket az iskolában.

) /0) ( -

" % ' #

%

!$

' $

!$

-

% $

% -

'

#

'$$ &

+

18

,

2.7.6. Pedagógiai Szakszolgálat A Nyergesújfalun m köd Pedagógiai Szakszolgálat is segíti munkánkat. Kéthavonta áttekintjük, kik azok a gyerekek, akik hozzájuk járnak. Azonnal jelezzük, ha mi látunk valamilyen problémát. Tanácsot adnak, részt vesznek továbbképzéseinken, nevelési értekezleteinken, illetve mi is részt veszünk a általuk szervezett szakmai napokon, értekezleteken. Nagy szükség van a munkájukra. 2.7.7. Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekvédelmi felel sünk havonta részt vesz a Szolgálat esetmegbeszélésein, ahol elmondhatja is tapasztalatait. A gondozásba vett családok gyerekeire mi is odafigyelünk. Így kölcsönösen kiegészítjük egymás tevékenységét. 2.7.8. Polgár rség A polgár rség vezet je a b nmegel zés koordinátora. Rendezvényeinken biztosítja, hogy ne történjen törvénybeütköz rendbontás. El adásokat szervez a káros szenvedélyekkel kapcsolatban. (DADA) Közlekedési vetélked t szervez a tanulók részére. 2.7.9. Lábatlani Sportegyesület Közös munkánkat megállapodás alapján végezzük. 2.7.10.Lábatlani Természetbarátok Egyesülete -

segítséget nyújtanak az erdei iskolában, természettudományi vetélked ket, horgászversenyt szerveznek, nagyközségünk tisztaságáért, szebbé tételéért különféle szerveznek, melyekbe iskolánkat is bevonják,

akciókat

2.7.11.ÖKO bio pékség - üzemlátogatás 2.7.12. Nemzetközi kapcsolatok 8 éves múltra tekint vissza iskolánk és az ausztriai Rechnitzben m köd általános iskola közötti kapcsolat. Kölcsönös látogatások, közös kulturális programok fémjelzik, s nem utolsó sorban kit n nyelvgyakorlási lehet ség mind a tanulók, mind a tanárok részére. Nemcsak a mi diákjaink tanulnak németül, hanem egyre több gyerek tanulja a magyar nyelvet Rechnitzben. Az él , beszélt nyelvvel való szembesülés élményét a korszer technika sem helyettesítheti. A nyelvtanulás mellett másik hozadéka az ilyen testvér kapcsolatnak más emberek, tájak, kultúrák, szokások megismerése, ezek elfogadása, a magyar kultúrának másokkal történ megszerettetése. Fontos, hogy barátságok alakultak ki más népek gyermekei között, s mindez nélkülözhetetlen eleme az európai integrálódási folyamatnak is. A Duna túlsó partján lév Karva község iskolájával is jó kapcsolatot alakítottunk ki. 19

)/ )

1

"

-

"" "" ""

$ '

2.8. Fenntartói finanszírozás Engedélyezett évfolyamok száma: 8 (m ködik 8) Engedélyezett tanulócsoportok: évfolyamonként 2 osztály, a fenntartó jóváhagyásával az átmeneti id szakban lehet több, illetve a tanulói létszám alapján, ha szükséges, melyhez ugyancsak a fenntartó engedélye szükséges. Engedélyezett napközis csoportok: 5 (m ködik 6) A jóváhagyott pedagóguslétszám: 45

)2 3

'

-

*

* ' )

* *

&

))'

& & +

,

2.8.1. Az új NAT bevezetési ütemezése Tanév évfolyam 2001-2002 2002-2003 2003-2004 2004-2005 2005-2006 2006-2007 2007-2008 2008-2009 2009-2010 2010-2011

1 KETA KETA KETA ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

2

3

4

5

6

7

8

NAT KETA KETA ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

NAT NAT KETA KETA ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

NAT NAT NAT KETA KETA ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

KETA KETA KETA KETA KETA KETA ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

RÉGI KETA KETA KETA KETA KETA KETA ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

R/NAT R/NAT KETA KETA KETA KETA KETA KETA ÚJ NAT ÚJ NAT

R/NAT R/NAT R/NAT KETA KETA KETA KETA KETA KETA ÚJ NAT

KETA = a kerettantervek alapján felülvizsgált pedagógiai program és helyi tanterv NAT = a NAT alapján elfogadott és bevezetett tanterv ÚJ NAT = a 243/2003. (XII.17.) kormányrendelettel módosított NAT 20

2.8.2. A kötelez en finanszírozott órák száma : Jelenleg 45 f állású nevel dolgozik az iskolában.. 2.8.3. Az iskola foglalkozási id keretei (törvény szerint) - kötelez tanórai foglalkozás - csoportbontás idegen nyelvb l (lehet ség szerint a nyelvi csoportokban ne legyen 16-nál több tanuló) - csoportbontás számítástechnika órán (nem lehet több 14 tanulónál egy csoportban) - csoportbontás magyar, matematika órán (lehet ség és szükség szerint) - a tehetséggondozás szakkörökön és az egyéni foglalkozásokon valósul meg alsó tagozat:

fels tagozat:

(

-

korrepetálás fejleszt foglalkozás

-

korrepetálás felzárkóztatás középiskolai el készít fejleszt foglalkozás

.

4

$

"

2.8.4. Órakedvezmények - igazgató, igazgatóhelyettes - munkaközösség vezet k - KT elnöke, tagok - bels gondozók 2.9. A pedagógus kötelez óraszám felhasználásának jogcímei az iskolában: 2.9.1.Kötelez tanórai foglalkozás megtartása 2.9.2. A nem kötelez tanórai foglalkozások id keretének terhére szervezett foglalkozások: (K.t. 52§) -

iskolai sportkör, tanulmányi, kulturális versenyre való felkészítés, osztálykirándulás, színház, múzeumlátogatás, az osztály közösségi életének szervezése, a min ségbiztosítási munka, klubdélutánok, ünnepélyek szervezése, hétvégi természetjárás, továbbtanulás el készítése a nyolcadikos osztályoknál, felzárkóztatás, tehetséggondozás, szakkörök, 21

-

az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni tör dés feladatainak megtartása

2.10. A pedagógus rendkívüli munkaid ben végzett munkája: Túlmunkavégzés munkanapon: - Tanítás a kötelez óraszámon felül: Túlmunkadíj = óradíj - Ügyelet Ügyeleti díj / készenléti díj + túlmunkadíj / = az óradíj 50 %-a - A pedagógiai programban el írt osztálykiránduláson való részvétel a napi teljes munkaid n felül

22

AZ ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ M VÉSZETI ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

23

3. Az iskola nevelési programja 3.1. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.1. Pedagógiai tevékenységünk középpontjába az „emberközpontú” nevelést állítjuk, melynek kiemelt célja a tolerancia erényének kimunkálása, mások másságának elfogadása, az emberi méltóság tisztelete. Viselje el környezetében a testi, szellemi fogyatékosokat. Lehet ségéhez képest segítsen nekik, támogassa ket, empátiával forduljon feléjük. Tudja, hogy különféle vallásos meggy z dés emberek, gyerekek élnek körülötte. Tartsa hitüket tiszteletben. Lehet séget adunk a történelmi egyházak képvisel inek arra, hogy hittanórákat szervezzenek az iskolában. Ne tegyen különbséget az emberek között b rük színe vagy nemzetiségük alapján. E célok teljesítésér l a nevel k megfigyelései alapján gy z dhetünk meg. Teljesítettnek vélhetjük ezt a célunkat: ha sem az iskolában, sem azon kívül nem tapasztaljuk azt, hogy a gyerekek ellenségesen viszonyulnak a másikhoz, ha képesek az együttm ködésre. Minden gyermeknek segítünk abban, hogy megismerje önmagát, s lehet séget adunk képességeinek fejlesztésére. Legyenek képesek tanulóink célokat kit zni, a célok érdekében kitartóan dolgozni, örülni a sikernek, a kudarcokat feldolgozni. Alakuljon ki helyes énképük, hogy minél boldogabb, egészségesebb, erkölcsösebb emberekké válhassanak. Ismerje meg a tanuló saját képességeit. A sajátos nevelési igény gyerekek esetében különösen fontos, hogy önmaguk megismerését támogassuk, segítsünk nekik pozitív énképük kialakításában. Mindenki tehetséges valamiben, juttassuk gyerekeinket sikerélményhez! T zzön maga elé minden tanulónk reális célt a tanév elején, amit szeretne elérni. Ezt osztályf nöki órán írja is le! Negyedévenként térjünk vissza az értékelésre. Értékeljük a kisebb sikereket is, amelyhez kemény, kitartó munkával jutott a gyerek! E célokat akkor tekinthetjük teljesítettnek: ha:

-

a tanulók nagy többsége a kiemelt képességek mentén fejl dést mutat. Az értékelés negyedévenként osztályf nöki órákon, félévente pedig nevel testületi értekezleten történik. - a tanulók legalább 85-90 %-a elérte a kit zött célt, Ezt a tevékenységünket a gyerekek érdekl désének megfelel szakkörök szervezésével is megpróbáljuk el segíteni. Iskolánkban zeneiskolai tagozat is m ködik, így annak a tanulónknak, aki zenét szeretne tanulni, nem kell a szomszéd városba utazni ezért. 24

Rendszeresen megrendezzük a szaktárgyi versenyeket, ahol elméleti tudásukról adhatnak számot. Törekszünk arra, hogy egyre több tanulónk eljuthasson sítáborba, idegen nyelvi táborba.. Rendszeresen részt veszünk a körzeti KI MIT TUD ?-on. M vészeti oktatás folyik: képz -és iparm vészeti, dráma-színjáték m vészeti ágban;kerámia, kézm ves, dráma-színjáték tanszakon. 3.2. Kialakítjuk a társadalmi együttéléshez, önm veléshez, a testi-lelki fejl déshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges képességeket és készségeket A tanulók sajátítsák el az önálló tanulás, ismeretszerzés technikáit, fejl djön megfigyel , problémamegoldó és a növekv információ-áradatban való tájékozódási képességük. Az iskola az alapm veltség elemeit, kiemelten a kommunikációs és matematikai készségeket, az idegen nyelv tudását, az olvasóvá nevelést, a könyvtárhasználat készségeinek kifejlesztését, a modern információhordozók használatának ismeretét közvetítse. A tanulók készüljenek követelményeknek.

fel

a

továbbtanulásra,

feleljenek

meg

a

középiskolai

3.2.1. A fenti célok sikerkritériumai: A tanulók reprodukálják az elsajátított tananyagot, ill. produktív feleletekkel adjanak számot tudásukról, a megszerzett ismereteket tudják a gyakorlatban is alkalmazni. A mindennapi folyamatos szaktanári értékelések eredményeit tekintjük a sikeresség kritériumának. Sikeres az iskola tevékenysége, ha a középiskolába kerül tanulók csak igen kis %-ban mutatnak visszaesést.

5) )

-

'

# $

3.3 Fontosnak tartjuk az akarater , az együttm ködési készség, a munkában, tanulásban, sportban, versenyzésben (tanulmányi és sport) való kitartás fejlesztését. Adjunk továbbra is nyilvánosságot a kimagasló sikernek! Legyen az sport vagy tanulmányi. Ösztönözzük a gyerekeket a különféle versenyeken való részvételre. Segítjük is a versenyre készül ket. 3.3.1. Meghirdettük a Jó tanuló, jó sportoló címet 3.3.1.1. Jó tanuló – jó sportoló kitüntetés Alapította a Nagyközségi Önkormányzat Képvisel Testülete 1996-ban. A kitüntetést a feltételeknek megfelelt tanulók minden évben a tanévzáró ünnepélyen veszik át a Polgármestert l. A díj formája: 12 cm átmér j terrakotta szín égetett agyag plakett. 25

Felirat: Kiváló sportoló és tanuló. Középen egy futó alak, körülötte a tantárgyak jelképei: ecset, violinkulcs, földgömb, mikroszkóp. A kitüntetés elnyerésének feltétele: 60 pont elérése. Tanulás:

Sport

4,4 4,5 4,6 4,7 4,8 4,9 5,0

Tanulmányi verseny: házi verseny 1. hely: 5 pont területi: 1. h. 10 pont 2. h. 5 pont megyei: 1. h. 15 pont 2. h. 10 pont 3. h. 5 pont

5 pont 10 pont 10 pont 20 pont 25 pont 30 pont 35 pont

házi verseny:

1. hely 2. hely 1. hely 2. hely 3. hely

5 pont 2 pont 15 pont 10 pont 5 pont

megyei:

1. hely 2. hely 3. hely

25 pont 20 pont 15 pont

országos:

1. hely 2. hely 3. hely 4. hely 5. hely 6. hely

50 pont 40 pont 45 pont 35 pont 30 pont 25 pont

országos:

1. hely 2. hely 3. hely

30 pont 25 pont 20 pont

Európa bajnokság:

1. hely 2. hely 3. hely

50 pont 45 pont 40 pont

területi:

Egyéni versenyek /karate stb./

A kitüntetést az ötödik osztálytól kaphatja a tanuló! 3.4. A tanítási-tanulási folyamatot úgy szervezzük, hogy segítse el az egyéni képességeknek megfelel hatékony fejlesztést, amelyben különös hangsúlyt kapnak a tevékenykedtet módszerek. (pl.: drámapedagógia, képz m vészet, kooperatív tanulás, kompetencia alapú oktatás)

26

3.4.1.A kooperatív tanulás 3.4.1.1.A kooperatív tanulás szükségessége A szociális érzékenység és az együttm ködés alapjai nélkül iskolába érkez gyerekek esetében a versenyeztet módszerek még inkább mélyítik a szocializációs rt. A gyerekek nem tapasztalják meg a kölcsönös egymásrautaltságot, nem tudnak felkészülni a fejlett szociális készségeket követel világra. E technika alkalmazásával módunkban áll tanóráinkat úgy alakítani, hogy a diákok, ha csak rövid id re is, de megtapasztalják, hogy igenis vannak olyan helyzetek, melyekben az egymás segítése gyümölcsöz és nem hátráltató tényez . 3.4.1.2.Hatékonyságai: E módszer révén növekszik a feldolgozható tananyag mennyisége és összetettsége. Ha a diákok egymást tanítják, az is fejl dik, akit tanítanak és az is, aki tanít. A kooperatív tanulási módszerek lehet séget adnak a diákoknak, hogy a tananyag kiemelten fontos részeit kell mértékben gyakorolják (pl. villámkártya módszer és munkalapok segítségével). A villámkártya módszer nagy el nye, hogy a diák újra és újra találkozik a tananyag számára nehéz elemeivel. A tanulók több id t fordítanak az elvégzend feladatra. A diákok közötti interakció ahelyett, hogy elrabolná az id t a feladatoktól, éppen ellenkez leg, a megoldandó tanulási feladat céljaihoz viszi közelebb a gyerekeket. Az elismerés mindenki számára egyformán elérhet . A diákok teljesítményét a saját el z heti teljesítményéhez viszonyítják, így a jó és a gyengébb képesség tanulóknak is egyaránt lehet ségük van a legjobb jegy megszerzésére. A gyerekek párokban vagy kisebb csoportokban vitatják meg a tananyagot. Ha valami netán javításra szorulna, azt még az anyag megvitatása közben, nem pedig az értékelésnél javítják. A csoporttársak támogatják egymást, hogy mindannyian jó eredményt érjenek el. Pozitív hatású a társak elismerése és támogatása. A tanár konzultánssá lép el ; a diákok oldalán áll, az szövetségesük. Célja nem az, hogy gátat vessen diákjai természetes megnyilvánulásainak, hanem, hogy azokat helyes mederbe terelje. A gyerekek sokkal aktívabbak, önállóbbak, nyíltabbak, mindezek által tanulmányaikban sikeresebbek. Személyes felel sséget vállalnak azért, hogy tanítják egymást és hogy egymástól segítséget fogadnak el. 3.4.2.A tanulási esélyegyenl ség segítésének elvei Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása az oktatás-nevelés valamennyi területén A tanulási esélyegyenl ség eredményes segítésének alapvet feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszked pedagógiai módszerek alkalmazása A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelked teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül . Adaptív tanulásszervezési eljárások Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellen rzési, értékelési eljárások alkalmazása

27

3.4.2.1. A nem szakrendszer oktatás Az általános iskola 5-6. évfolyamán – a közoktatási törvény el írása szerint – a rendelkezésre álló tanítási id keret 25-50 százalékát nem szakrendszer oktatás keretében kell felhasználni. Az iskola ezt az arányt szabadon választhatja meg, eszerint intézményünk mindkét évfolyamon 25% arányban valósítja meg a nem szakrendszer oktatást 5.évfolyam: 47 tanítási óra -25% - 12 tanítási óra, 6. évfolyam: 53 tanítási óra -25% - 13 tanítási óra 3.4.2.2.A kompetencia alapú oktatás 3.4.2.2.1. Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja •

• •

•

• •

Kommunikáció-központúság ~ A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszer ségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellen rzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a tanulók között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttm ködésére, vitáira, eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenységcentrikusság ~ A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell választ találniuk, hanem a különböz típusú szövegekkel – akár maguk által elgondolt – m veleteket kell végezniük. Rendszeresség ~ A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden m veltségterület feladata. A felel sség és a fejlesztés egy tantárgyra sz kítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciáltság ~ Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák képezzék. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási módja, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejl désének ütemén mérhet . Partnerség ~ A program lehet vé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segít -tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák kapcsolatot képviselje. Kutatószemlélet ~ A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok által okozott szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehet ségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés.

Integrált magyartanítás – a nyelv és az irodalom új viszonya A szövegértés-szövegalkotás kompetenciájának fejlesztése az eddig dönt en kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmikommunikációs képességek fejlesztését szolgáló magyartanítást állítja. Ennek része a kommunikációs képesség hatékony fejlesztése: •

a kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban; 28

• • • • • •

a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata; az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata; a nyelvi norma, illetve az attól való célszer eltérés lehet ségei közti választás képessége; a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése; a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemz inek felfedeztetésével; a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése.

A kommunikációs képességfejlesztés a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztésének feltétele. A m köd nyelv vizsgálatával a szövegértés a következ szempontok szerint valósítható meg: • • • • • • • • •

a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása; nyelvi adatokkal m veletek végzése; szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára; a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása; a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása; szövegtípusok interpretálása és alkotása; a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia; a szöveg háttérmondatainak és el feltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésébe; a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása.

Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megalkotja magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentés-összefüggést), mozgósítható el ismereteken (az el zetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósításán) alapuló, cél által vezérelt, szelektív, er sen az olvasó motivációjától függ szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja a mindennapi, gyakorlatias hasznú szövegek esetében és más a szépirodalmi m vek olvasásakor. Az els esetben az olvasó többnyire már valamilyen gyakorlati céllal fordul a szöveghez, míg az utóbbiban az esztétikai élvezet, a játék, a kikapcsolódás vagy a másokon keresztüli önmegértés a cél. A szövegértés-szövegalkotás programja nem az irodalomtörténetet vagy a m fajelméletet „tantervesíti”, illetve „tankönyvesíti”, hanem abból indul ki, hogy a jó olvasóban bizonyos képességek potenciálisan m ködésbe lépnek, ezért els sorban ezeket kell tudatosan és módszeresen fejleszteni. A-típusú programcsomagok ~ Olyan eredeti, integrált nyelvi-irodalmi programot kínálnak, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A programok alapfokon és középfokon az évi teljes óraszámot lefedik.

29

Szövegértés-szövegalkotás 1-4. évfolyam A PROGRAM GYAKORLATI FELHASZNÁLÁSA Célcsoport: az általános iskola bevezet és kezd szakaszának diákjai M veltségterület: magyar nyelv és irodalom. Kompetenciaterület: kommunikáció, szövegértés-szövegalkotás Tanítási id : 4 tanévre az összóraszám 32 – 42%-a kb. 974–1279 óra) Javasolt óraszámok: az 1. tanévben: 236 – 310 óra, a 2. tanévben: 236 – 310 óra, a 3. tanévben: 236 – 310 óra, a 4. tanévben: 266 – 349 óra határértékek között, az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint. Az óraszámoknak nincs meghatározó jelentõségük. Az egyes fejlesztési területek tevékenységeire fordított idõ a gyerekek aktuális fejlettségi szintjétõl, érdeklõdésétõl függ, és a tanító belátása szerint alakítható. A megadott óraszámok tájékoztató jelleg ek. A tanítási-tanulási id felhasználásának javasolt bels arányai a kompetenciaterület részterületei szerint: Alapozó id szak Napi képességfejleszt tevékenységek az 1–4. évfolyamon Beszélget kör, Mesehallgatás, Ritmikus tevékenységek – kb. napi 45 perc Beszéd, beszédértés, szövegalkotás (a fennmaradó összid ): 35%-a Olvasás, az írott szöveg megértése: a gyermek él beszédére épül olvasástanulás (a fennmaradó összid ): 25-40%-a Írás, íráshasználat: álló írás (a fennmaradó összid ): 25-40%-a A KOMPETENCIATERÜLET ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS FELADATAI Alapozó id szak: azoknak a képességeknek és készségeknek (a nagy és finommozgás koordinációjának), az auditív és vizuális észlelésnek, a bels kép készítésének a fejlesztése, amelyeknek megfelel fejlettsége az írás-olvasás megtanulásának feltételeit jelentik. Napi képességfejleszt tevékenységek az 1–4. évfolyamon: a szóbeli kommunikáció, a beszédbátorság (beszélget kör), a bels kép készítés (mesehallgatás) és a mozgáskoordináció (ritmikus tevékenységek) fejlesztése 1. Beszéd, beszédértés, szövegalkotás A nyelv a kapcsolatteremtés, az önkifejezés alapvet eszköze. Az iskoláskor kezdetén lév gyermeknek van már err l tapasztalata, hisz ekkor már jórészt birtokolja anyanyelvét. Kommunikációja egyre tudatosabb, fejlesztésének, kifejez készsége csiszolásának azonban nagyon intenzív szakasza kezd dik el az iskolázás elején. Az alapozó oktatás végére a gyermek spontán beszéde tudatos nyelvhasználattá alakul, elsajátítja a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét. 30

2. Olvasás, az írott szöveg megértése Az olvasástanulás a gyermek él beszédére épül. Az olvasni tudás az írott információ megfejtésének készségszint elsajátítását jelenti. Ennek érdekében: • felkeltjük az érdekl dést az írott szöveg tartalma iránt; • a felfedezés örömének átélését biztosítjuk mese- és vershallgatással, korai könyvhasználattal; • lehet séget adunk arra, hogy a kezd olvasás szakaszában a gyorsabban és lassabban fejl d gyermekek egyaránt sikerhez jussanak; • az olvasástanulás els pillanatától az olvasottak megértésére helyezzük a hangsúlyt; • rövid szavak, szófejlesztések olvasása kapcsán alapozzuk a szövegértést; • kerüljük az értelmetlen bet kapcsolatok olvasását; • a hangos olvasást az ért néma olvasás képességére alapozzuk; • lehet séget teremtünk arra, hogy a gyermekek az olvasás elsajátításában saját tempójuk szerint haladhassanak; • olvasásra ösztönz légkört teremtünk; • igényes szövegválasztással elérjük, hogy az információ motiválja az olvasást; • az olvasás képességének fejlesztésével érjük el, hogy a gyermek cselekvései, értelmi és érzelmi válaszai az írott szavakra ugyanolyanok, mint a kimondott szavakra. 3. Írás, íráshasználat A kézírás még a mai, számítógépekkel teli világban is el nyben van a gép alkotta bet kkel szemben. A kézírás megtanulásával írásbeli kommunikációs eszközt adunk a gyermekek kezébe gondolataiknak közvetítésére. A tanítás során bizonyos szabályokat ismertetünk, mely szabályok megtartása teszi mások számára olvashatóvá az írást. E szabályok kultúránként és írásrendszerenként változnak. A programra épül modulok rendszere Alapozás • • • • • • •

Nagymozgás-fejlesztés Testtudat fejlesztése Folyamatos szemmel követést el segít gyakorlatok Finommotorikát fejleszt gyakorlatok Taktilis észlelés fejlesztése Vizuális észlelés és emlékezet, vizuomotoros koordináció fejlesztése Auditív észlelés és emlékezet fejlesztése

• • • • •

Beszélget kör Napi mesehallgatás Légz gyakorlatok Mondókák, nyelvtör k Szókincsfejlesztés

Beszéd

31

• •

Szövegalkotás Dramatizálás

• •

Nyomtatott nagybet s írás (író-olvasó környezet megteremtése az osztályban) Álló „cés” kötéses módszer

Írás

Olvasás–szövegértés–szövegalkotás • • • • • •

Bet tanulás (Meixner-féle bet sorrenddel és bet tanítási algoritmussal) Szófejlesztés (bet kapcsolás tanítása szótagolás nélkül) Hétköznapi szövegek feldolgozása Éntörténetek feldolgozása Irodalmi szövegek feldolgozása Ismeretterjeszt szövegek feldolgozása

A tanulási teljesítmény értékelésének szempontjai: A tanulási teljesítményt a Közoktatási Törvény vonatkozó rendelkezésének megfelel en szövegesen értékeljük. A szöveges értékelésnek az els négy évfolyamon az ún. árnyalt értékelés a megfelel formája. A diák teljesítményét nem egy-egy szóval, hanem árnyaltan fogalmazott szöveggel írjuk le. Kész, részletezett szöveget használunk, amelyet az adott diák teljesítményének, egyéni sajátosságainak megfelel en kiegészítünk, vagy alkothatunk szabad szöveget. Az árnyaltan értékel szöveg a diáknak szól, funkciója állapot-visszajelzés, azaz az aktuális fejlettség leírása a szövegértés-szövegalkotás valamennyi területén. Az értékelés egyrészt viszonyítás, a viszonyítás alapja a diák korábbi teljesítménye, másrészt értékkeresés, tehát a meglév teljesítményt és nem annak hiányát rögzíti. Ugyanakkor megjelöli azokat a területeket is, amelyeken a pedagógus várja a fejl dést. Mivel a programtanterv az iskolázás els négy évét egységes fejl dési-fejlesztési szakasznak tekinti, a továbbhaladás feltételeit a negyedik, sajátos nevelési igény diákok számára a hatodik évfolyam végén szabja meg

Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület: 5. évfolyam Témakörök 1. OTTHON 2. ÁLLATKERTI SÉTÁK 3. KAPCSOLATOK 4. VISSZA A MESÉHEZ! 5. VARÁZSBIRODALMAK I. 6. VARÁZSBIRODALMAK II. 7. AZ ÉN MESEKÖNYVEM-PROJEKT Ismétlés, összefoglalás, prezentációk, a differenciálást lehet vé tev szintfelmérések, ellen rzés, értékelés 32

Javasolt óraszám 25 18 27 26 30 20 16 18

Modulszám 6 3 5 5 10 4 4

6.évfolyam Témakörök 1. KAPCSOLATOK 2. ÖRÖKSÉGÜNK 3. JÁTÉK 4. KALAND 5. SZÜLETÉS-TEREMTÉS 6. DETEKTÍVEK-PROJEKT Ismétlés, összefoglalás, prezentációk, a differenciálást lehet vé tev szintfelmérések, ellen rzés, értékelés

Javasolt óraszám 27 42 28 24 30 16

Modulszám 5 12 7 6 5 4

17

Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerül programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószín ségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik el . A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematikaspecifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attit dök együttese”. • • • • •

Készségek ~ számlálás, számolás, becslés Gondolkodási képességek ~ rendszerezés, deduktív és induktív következtetés Kommunikációs képességek ~ relációszókincs, szövegértés, térlátás Tudásszerz képességek ~ problémaérzékenység, megoldás, metakogníció Tanulási képességek ~ figyelem, emlékezet

A matematikai kompetencia fejlesztési területei Az A-típusú programcsomagok a matematika m veltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehet vé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Er s hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelel tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremt dik a lehet ség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekv , személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása.

33

A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára f zzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét dönt en a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszer helyzetekb l indul ki, ez a gyermekeket körülvev világ jobb megértését segíti. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. A „bemenet vezérlés építkezés” a kezd szakaszban a pedagógus számára jelöl ki feladatokat, és kisebb hangsúlyt kapnak a gyermekkel szemben támasztott elvárások. Els sorban a haladás irányát kívánja kijelölni, és a fejlesztés várható eredményeit fogalmazza meg. A kezd szakasz végére körvonalazódik az elérend minimális szint, amely a következ szakasz biztonságos elkezdését teszi lehet vé, és körvonalazódnak azok a képességek is, amelyek a matematikatanulás folytatásának feltételét jelentik. 1. ÉVFOLYAM

1.

Témakörök TULAJDONSÁGOK, RELÁCIÓK, ÁLLÍTÁSOK

Javasolt óraszám 10-12 óra + folyamatos

Modulszám 1., 11., 25., (42., 43.)

2.

A SZÁMFOGALOM EL KÉSZÍTÉSE

10-16 óra

2., 3., 4., 5.

3.

HALMAZOK SZÁMOSSÁGA, MENNYISÉGEK MÉR SZÁMA

6 óra

6., 7., 8.

4.

ISMERKEDÉS A SZÁMOKKAL KÖZELEBBR L

28-30 óra

9., 10., 12., 13., 14., 15., 16., 21., 22., 23., 26., 28..

5.

AZ ÖSSZEADÁS ÉS KIVONÁS ÉRTELMEZÉSEI

26 óra

17., 18., 19., 20., 24., 27., 29., 30., 34., 35.

6.

SZÁMOK 11-T L 20-IG

10 óra

31., 32., 33., 36.

7.

GEOMETRIAI TAPASZTALATSZERZÉS

10 óra

25., 37., 38., 39., 40., 41.

8.

SZÁMOK TULAJDONSÁGAI, SZÁMKAPCSOLATOK

4 óra

42., 43.

9.

SZÁMOLÁSI ELJÁRÁSOK

36 óra

44-54.

2. ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4.

Témakörök ISMÉTLÉS–ÚJ MOZZANATOKKAL SZÁMOK A SZÁZAS SZÁMKÖRBEN ÖSSZEADÁS ÉS KIVONÁS A SZÁZAS SZÁMKÖRBEN SZORZÓ–ÉS BENNFOGLALÓTÁBLÁK FELÉPÍTÉSE ÉS A RÉSZEKRE 34

Javasolt óraszám 24 óra + folyamatos 12 óra 28 óra

Modulszám 1-7. 8-12. 13-23.

22 óra

29-35., 40.

OSZTÁS EL KÉSZÍTÉSE TÖBB M VELET EGYÜTT SOKSZOROZÁS, OSZTOZKODÁS GEOMETRIAI ALKOTÁSOK TÉRBEN, SÍKBAN 8. TÜKRÖZÉSEK 9. TÁJÉKOZÓDÁS 10. VALÓSZÍN SÉGI JÁTÉKOK 5. 6. 7.

4+8 óra 18 óra 5 óra

38-39.; 49-50. 41-46. 27-28.

4 óra 7 óra 8+8 óra

36-37. 24-26. 47-50.

Matematika-logika B típusú kereszttantervi programcsomag 1-2. évfolyam A B-típusú programcsomag, amely az általános gondolkodási képességek fejlesztését célozza meg horizontálisan, kereszttantervi rendszerként m ködik. Ez azt jelenti, hogy a program fókuszában álló kompetencia (pl. matematika-logika) fejlesztését nem az erre els sorban hivatott m veltségterület vagy tantárgy keretében, hanem más területek, tantárgyak tananyagában (ének-zene, vizuális kultúra) valósítja meg. Az anyagok els dleges célja nem a tananyag megtanítása, hanem a rendszerez és kombinatív képesség, a deduktív és induktív gondolkodás fejlesztése az adott m veltségterületi (tantárgyi) ismeretek segítségével. Minden területen, minden évfolyamon öt modul készül, amelyek a jelenleg érvényes kerettantervek anyagát fedik le. Minden modul öt egységet tartalmaz, amelyeket öt órára elosztva dolgozunk fel. A képességfejlesztés fókuszai: – motoros koordináció alapfolyamatai, – észlelési folyamatok, – figyelmi folyamatok, – emlékezeti folyamatok, – gondolkodási folyamatok, – testtudat kialakítását támogató funkciók, – érzelmi, szociális és kapcsolati folyamatok Tartalom 18. modul. „Álarc – gipszmaszk” 3. 19. modul. „Álarc – gipszmaszk” 4. 20. modul. „Álarc – gipszmaszk” 5. 21. modul. „Álarc – gipszmaszk” 6. 22. modul. „Álarc – gipszmaszk” 7. 23. modul. „Álarc – gipszmaszk” 8. 24. modul. „Álarc – gipszmaszk” 9. 25. modul. „Illatzsákok” 1. 26. modul. „Illatzsákok” 2 27. modul. „Madárijeszt ” 1. 28. modul. „Madárijeszt ” 2. 29. modul. „Méhviaszgyertya” 30. modul. „Madzagoló” 31. modul. „Só–liszt gyurma” 32. modul. „Só–liszt koszorú”

1. modul. „Tovahaladó csárdás” 1. 2. modul. „Tovahaladó csárdás” 2. 3. modul. „Egylépéses csárdás” 1. 4. modul. „Egylépéses csárdás” 2. 5. modul. „Egylépéses csárdás” 3. 6. modul. „Egylépéses csárdás” 4. 7. modul. „Népi ízek” 8. modul. „Advent” 1. 9. modul. „Advent” 2. 10. modul. „Advent” 3. 11. modul. „Testjáték – ritmusvisszhang” 1. 12. modul. „Testjáték – ritmusvisszhang” 2. 13. modul. „Testjáték – ritmusvisszhang” 3. 14. modul. „Testjáték – ritmusvisszhang” 4. 15. modul. „Testjáték – ritmusvisszhang” 5. 16. modul. „Álarc – gipszmaszk” 1. 17. modul. „Álarc – gipszmaszk” 2. 35

Életpálya-építési kompetenciaterület

A fejlesztés célja Egy képpel szemléltetve: ahogy a vasút haladásához pályára van szükség, elágazásokkal, váltókkal és állomásokkal, úgy szükség van arra, hogy gyermekeinket felkészítsük saját „életvonatuk” tudatos irányítására. Támogatást kell nyújtani számukra a haladáshoz szükséges pálya megépítésében, az egyes állomások meghatározásában, a „meghibásodás” kiküszöbölésében. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerül tanulók tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jöv jükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve f feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, er forrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztési csomópontjai Helyzetmeghatározás Alkalmasság a • • • • •

pillanatnyi körülmények, lehet ségek, ismeretek, képességek, érdekl dés és vágyak megítélésére.

Döntési csomópontok felismerése és döntéshozás •

a döntéshozás és a helyzetmeghatározás összeegyeztethet ségének megteremtése.

Célkit zés, tervezés, megvalósítás A helyzetmeghatározás alapján alkalmasság • • • • •

a célok megfogalmazására, a megvalósítás lépéseinek meghatározására és sorrendezésére, az id vel való gazdálkodásra, a kockázatelemzésre és a kockázatok kiküszöbölésének módjára, az akadályok elhárítására.

36

Az életpálya-építés A-típusú programcsomagjai a fentieket 45 perces tanórákban, a következ m veltségterületek tartalmaiba ágyazva fejlesztik: • • • • • •

Ember a természetben Ember és társadalom M vészetek Földünk és környezetünk Testnevelés és sport Életvitel és gyakorlati ismeretek m veltségterületen, valamint osztályf nöki órákon történik a specifikus életpálya-építési ismeretek fejlesztése: -pálya- és szakmaismeret, -munkaer -piaci ismeretek, -álláskeresési technikák.

A B-típusú programcsomagok a matematika- és a szövegértés-szövegalkotás órák 15-20 percnyi részében szolgálják fejlesztési céljaink elérését. A tanórán kívüli id sávban a C-típusú programcsomagok keretében folyik célirányosan a munka világára felkészít pályaorientáció a munkapiac-ismerettel együtt, továbbá olyan komplex projektek valósulnak meg, amelyek szórakoztató és izgalmas tevékenységek keretében segítik az olyan emberi értékeknek, a kés bbi munkahelyzetekben hasznos tulajdonságoknak, képességeknek, kompetenciáknak az elsajátítását és fejl dését, mint • • • • • • • •

együttm ködés, sportszer ség, tolerancia, kudarct rés, szolidaritás, önállóság, önbemutatás, önérdek-érvényesítés és konfliktuskezelés.

Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének alapelvei • • • •

A tanulónak tisztában kell lennie kapott feladatainak céljával, a sikeres teljesítés kritériumaival, a mérhet , egyértelm en meghatározható követelményekkel. A tanulónak minden esetben kell próbálkozási (tévedési) lehet séget kell adni, lehet séget és támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, gondjainak megoldására segítséget kérjen. Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehet vé kell tenniük a személyes megnyilvánulást, a próbálkozást, a kísérletezést, a kérdezést, a segítségkérést, a tanulók közötti együttm ködést. Szokássá kell alakítani a tanulás során a tervezést, a döntések indoklását, a vélemény indoklását, az önállóságot, a kérdésfeltevést.

37

• •

Lehet séget kell teremteni az egyéni megoldásokra, értékelni kell az eredetiséget, a kritikus és önkritikus magatartást, mások munkájának támogatását, valamint a szolidaritást. Az életpálya-építési kompetenciák eredményes fejlesztése érdekében a pedagógusnak törekednie kell az iskola és a család folyamatos együttm ködésének fenntartására is.

5. évfolyam 1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése során cél: • tájékozódás ismeretlen terepen, a legrövidebb út megtervezése, • csoporton belüli feladatmegosztás képességek és ismeretek szerint, • a csapatmunka kialakítása, a közösen elért eredmények örömének átélése, • egyéni és társas feladatokban a legcélravezet bb megoldás felismerése, • a legegyszer bb regenerációs gyakorlatok ismerete és alkalmazása, • „a küzdelem”, mint az eredményesség elérésének útja, • stratégia kidolgozása csapatjátékokban, • a víz, mint edzéseszköz és örömforrás minden életkorban. 2. A fejlesztés általános területei: • az életkornak megfelel módszerek beépítése a mindennapokba. • a játék, mint eszköz a sokoldalú fizikai fejlesztésekben, - a küzd sportok alapjai, a fizikai fejlesztés és a jellemformálás tekintetében - összhang a test és az ész között, az indulatok féken tartása, - a csapatszellem kialakítása, 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): • az életkornak megfelel en a játékok adta széles határokon belüli sokoldalú fejlesztés, • felkészítés a kés bbi nagyobb intenzitású és speciális képzésre, • a játékokban a szabályoknak megfelel tevékenység, a csapatérdek és az egyéni érdek közötti különbség felfedezése. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései: • a játékokban rejl összefüggések megismertetése, a szabályok szerepének bemutatása, • tájékozódás ismeretlen területen, a támpontok meghatározása, akadályok leküzdésének legrövidebb és legeredményesebb megoldása, • a legcélravezet bb feladatmegosztás felismerése, • a siker és kudarcélmény feldolgozása, • a vízben való mozgás biztonságának kialakítása (félelem leküzdése) 5. A fejlesztés várható eredményei, következmények: • tájékozódási képesség kialakítása, a váratlan ismeretlen akadályok leküzdése csapatban és egyénileg, • szabályismeret és szabálytisztelet kialakítása, • aAz eltér képességek elfogadása, a gyengébbek bátorítása, segítése, • a pihenés fontosságának felismerése, 38

• a víz a barátunk és sokoldalú eszköz. 6. Az értékelés elvi alapjai: • szabályismeret, szabálykövetés, szabálymagyarázat, • a vízben követend biztonságos tevékenységek ismerete, • az esések és tompítások gyakorlati alkalmazása. 7. Évi óraszám: 18 óra

5. évfolyam testnevelés Témakörök PREVENCIÓS FELADATMEGOLDÁSOK JUDÓ VÁLTÓVERSENGÉSEK EGYÉNI ÉS PÁROS VERSENYEK VÍZI JÁTÉKOK TÁJÉKOZÓDÁS VERSENYHELYZETBEN

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Javasolt óraszám 3 3 2 2 3 5 18

Modulszám 2 3 4 5 6 1

5. évfolyam osztályf nöki 1. témakör

MODULOK

1.

2.

3.

BE TUDOM TARTANI?

HA VÁLTOZTAT -HATNÉK…

SZÓLJ

HOZZÁ !

Ön-és társismeret-vallomások Kapcsolódó m veltségterület Kiemelt fejlesztési feladat: Énkép, önismeret-osztályf nöki óra „Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában.” Kiemelt fejlesztési feladat: Énkép, önismeret-osztályf nöki óra „Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában.” Kiemelt fejlesztési feladat: Énkép, önismeret-osztályf nöki óra „Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját

39

Javasolt óraszám

1

1

1

nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában.” 2. témakör A CSALÁD1.

ÉDESANYÁM RÓZSAFÁJA

Éljük az életet! Ember és társadalom - Társadalomismeret Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekb l. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. Kritikai gondolkodás A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egyegy történelmi jelenség kapcsán. Kommunikáció Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gy jt -, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekr l. A tartalom kulcselemei Egy-egy jelenség változását az id ben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák

1

6. évfolyam 1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése során cél: • alapvet ismeretek megszerzése a természetben zhet sportok sajátosságairól; • a különböz mozgásformák sajátosságainak hatásai a szervezetre, • a mindennapokban betöltött szerepe a rendszeres mozgásnak, • váljon igényükké és épüljön be a mindennapjaikba a szabadban, utcán, strandon, • parkban, hegyen-völgyön zhet sportok ismerete és szeretete. 2. A fejlesztés általános területei: • koordinációs és kondícionális képességek az életkornak megfelel mozgásformákkal, • a csapatjáték általános ismérvei, • a csapatban elfoglalt szerep feladatainak elvégzése, • a közúti közlekedés szabályai, balesetvédelmi és els segély nyújtási ismeretek. 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): • a szervezet felkészítése a terhelésre, fiziológiai és fizikai ismeretek gyakorlati alkalmazása, • a kevés hely-és szerigény sportok lehet ségeinek ismerete és alkalmazása, szabadid ben, családi programokon, kirándulásokon. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései: • a sportágak szabályainak ismerete, • a kerékpár m ködésének ismerete, a megfelel kiválasztása, • a terhelés által kiváltott fiziológiai változások nyomon követése, • az id járási és terepviszonyokhoz való alkalmazkodás, térkép ismerete, • jól összehangolt csapatmunka és az eredményesség közötti összefüggés megvilágítása. 40

5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: • a tanulók felismerik a rendszeres testmozgás egészségvéd és teljesítménynövel hatását, • ismerjék a helyes testtartás egészségvéd hatását, • megtanulják megel zni a bemelegítés nélküli mozgásból és az edzetlenségb l történ sérüléseket, • az ellenfél tiszteletét, alapvet önvédelmi fogások alkalmazását, • a csapatban elvégzett munka eredményességét és sikerét. 6. Az értékelés elvi alapjai: • a kerékpár-közlekedés szabályainak ismerete, • legalább hat tartásjavító gimnasztikai gyakorlat bemutatása, • bemutatók, • bajnokságban elért eredmények. 7. Évi óraszám: 18 óra

6.évfolyam testnevelés

1. 2. 3. 4. 5.

Témakörök KERÉKPÁROZÁS EGYENES DERÉKKAL-TARTÁSJAVÍTÁS ÖNVÉDELEM ÉS KÜZDELEM STREETBALL STRANDON ÉS PARKBAN(RÖPLABDA)

Javasolt óraszám 5 2 3 3 5 18

Modulszám VI. A. 5.1 VI. A 5.2 VI. A 5.3 VI. A 5.4 VI. A 5.5

7.évfolyam „C” modul

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Témakörök KÉPZÉSINDÍTÓ NORMÁLIS VAGYOK ÉN EGYÁLTALÁN? FEKETE, FEHÉR, IGEN, NEM KI A F SZEREPL AZ ÉLETEMBEN? HOGYAN MONDJAM, HOGY MEGÉRTSD: SZERETLEK! SEMMIRE SINCS ID M-ID GAZDÁLKODÁSI

7.

ZÁRÁS

Jav. óraszám 2 8 4 6 6 2

Modulszám VII. C. 1 VII. C.2 VII. C.3 VII. C.4 VII. C.5 VII. C 6

2

VII.C 7

PRAKTIKÁK

41

30

8.évfolyam „C” modul

1. 2. 3. 4. 5.

Témakörök CSOPORT SZÜLETIK-ÖNISMERETI MODUL ELÁGAZÓ ÖSVÉNYEK KERTJE-SZAKISMERET KERESD A FORRÁST!- INFORMÁCIÓKUTATÁS ÖRÖMMEL ÉRTESÍTJÜK..- VIZSGATRÉNING CSEPERED -ÖNISMERET ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTÉS

Jav. óraszám 6 2 6 8 8

30

Modulszám VIII. C. 1 VIII. C.2 VIII. C.3 VIII. C.4 VIII. C.5

3.5. Célunk, hogy sajátítsák el az önálló tanulás technikáit. Ezzel szeretnénk megalapozni az élethosszig tartó tanulást. Évente legalább egy alkalommal minden tanuló kapjon lehet séget tantárgyanként önállóan készített kisel adás megtartására 4. osztálytól. Érezze, hogy ha akar, is tudhat többet egy-egy témában társainál. Így tanulja meg, hogy önállóan is szerezhet ismereteket. Már az alsó tagozattól kezdve tanítsuk a tanulókat tanulni! Minden tantárgy tanítása során legyen ez feladatunk, hiszen ez alapvet en fontos a sikerességhez. 3.6. Képességéhez mérten minden tanuló rendelkezzék a tanév végén az évfolyamának megfelel szilárd tudással, alapm veltséggel! Alakuljon ki a tanulókban a tudás tisztelete! Ezek mérésére a 4. osztályokban felmér lapokat állítunk össze, 6. és 8. évfolyamok végén pedig mérést végzünk az adott évek elején meghatározott tantárgyakból. A mérés általában osztályszinten történik. Mivel mi ugyanazokkal a tanulókkal dolgozunk, törekednünk kell arra, hogy az egyes gyerekig eljutva, mindenkinek az egyéni képességeihez viszonyítva értékeljük a teljesítményét. Teljesítettnek tekinthetjük munkánkat akkor: ha csak olyan tanulónk munkája eredménytelen, aki semmilyen tanári segítséget (korrepetálás, egyéni felzárkóztatás) nem volt hajlandó igénybe venni. Ennek érdekében lehet vé tesszük, hogy minél több tantárgyból lehet séget kapjon a tanuló a tananyag tanítási órán kívüli pótlására, megértésére.

42

3.7. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészséges életmódra nevelés terén kifejlesztjük az igényt a tiszta környezet, a testápolás, az egészséges életfeltételek iránt. A gyerekek számára olyan körülményeket biztosítunk, amelyek el segítik optimális szellemi és fizikai fejl désüket. Legyen igénye a gyerekeknek a tiszta környezetre. A testnevelés órákon törekedjünk arra, hogy a gyerekek megszeressék a testmozgást! Teremtsünk lehet séget arra, hogy második osztály végére minden tanulónk vízbiztos legyen.! A fentiek érdekében növeljük a testnevelés órák számát, a délutáni órákban pedig minden nap lehet séget kívánunk biztosítani arra, hogy a gyerekek mozgásigényüket ki tudják elégíteni. Különböz sportklubok edzési, képzési lehet ségeinek kihasználására is felhívjuk a gyerekek ill. szüleik figyelmét. A helyi SE-vel megállapodási szerz dést kötöttünk annak érdekében, hogy a gyerekek minél több sportágat ismerjenek meg, és ezeket hozzáért szakedz k vezessék. Technika, osztályf nöki, biológia órákon megismertetjük a gyerekekkel a helyes táplálkozási szokásokat. (Remélve, hogy ezzel a családokat is neveljük. ) Az alapvet higiénés szokásokat a gyakorlatban sajátíttatjuk el. Meg kell oldanunk, hogy legalább a sportköri foglalkozások után megfelel tisztálkodási lehet séget biztosítsunk. Az ezekre való nevelés során felhasználjuk a különféle társaságok felvilágosító kiadványait és a véd n k segítségét. Meghirdettük a „Virágos iskola” mozgalmat. Udvarunkat, folyosóinkat, osztályainkat azóta sok növény teszi barátságosabbá. Minden délután van sportszakkör. Helyet adtunk az iskolában a kick-box és a nagyon sok értékes eredményt felmutató cselgáncs szakosztályok edzéseinek. Teljesítettnek vélhetjük a célt, ha: -

az osztályok, az iskola rendje a tanítás végén is elfogadható, a gyerekek tisztán, ápoltan jönnek iskolába, a testnevel k az év eleji és év végi felméréseiket összehasonlítva a tanulók legalább 80 %-ánál fejl dést tapasztalnak

Ehhez a tevékenységünkhöz l. osztálytól felmen rendszerben + l testnevelés órán szakos testnevel segítségével tartásjavító, egészségfejleszt foglalkozást szervezünk. Erre annál inkább szükség van, mert egyre több gyerek kerül kisz résre kezd d gerincferdüléssel Igény szerint 5. játékos testnevelés órát tartunk 2004/2005-ös tanévt l els évfolyamon. Fontosnak tartjuk a természet és környezetvédelmi nevelést. Következetes munkával már els osztálytól a természettudományos tárgyak eredményes tanítására fokozott figyelmet fordítunk, hiszen ezekkel indokolhatjuk azt, hogy minden embernek

43

kötelessége odafigyelni környezetére. A Duna-part növény- és állatvilágának megismerésén keresztül érzelmileg inspiráljuk a tanulót. A környezeti nevelés a NAT alapján minden tárgyunk feladata. A saját területén minden nevel találja meg a lehet séget erre. Ezt kiemelten kezeljük iskolánkban. (Önálló környezetnevelési program) Mivel tudományosan a természettudományos tárgyak támasztják alá ennek szükségességét, úgy véljük, ezeket emelt szinten kell tanítanunk. Az osztályf nöki órákon hangsúlyozzuk, hogy az emberiség fennmaradása a tét. Gyakorlati ismeretek átadásával, túrák, vetélked k, akciók szervezésével is ezt a célt szolgáljuk. Ehhez minden évben egy tanulócsoporttal megszervezzük az erdei iskolát. Az egyhetes erdei iskolában tanév végén az 5-8. évfolyamos tanulók vehetnek részt, tetszés szerint. Az erdei iskolák szervezésénél, programjainak összeállításánál különös figyelmet fordítunk a környezeti és az egészséges életmódra nevelésre. A sajátos nevelési igény gyerekek esetében fontos célunk a közösségi nevelés, drámapedagógiai módszereket is felhasználva. Szeretnénk, ha ezek a pozitív élmények feln ttkorukra is elkísérnék tanulóinkat. A cél eléréséhez a kémia, földrajz, fizika, biológia ill. a környezetismeret tárgyak tanulását, tanítását emeljük ki. Teljesítjük ezt a feladatunkat: ha: 3 egész feletti minden kiemelt tárgyból az átlag Elengedhetetlen, hogy a 8. osztályból kikerül gyerekeink megfelel szövegértéssel, beszédkultúrával rendelkezzenek. Fontos cél az anyanyelv szeretetére, tiszteletére, ápolására való nevelés. A kapcsolatteremtés eszköze mindenki számára az anyanyelv, s nem mindegy, hogy azt hogyan, milyen szinten m veli. Ki hogyan beszél embertársaival, elárulja az iránta való tiszteletét, megbecsülését, s ugyanakkor tükörképet tart maga elé a saját bels világáról. Az anyanyelv kulturált használata minden ember számára intelligenciájának értékmér je is. A kötelez olvasmányokon kívül is olvassanak tanulóink. Ennek érdekében: -

-

A könyvtár köteteinek számát emelni kívánjuk. Minden tantárgy tanítása során kapjanak önálló könyvtári kutatófeladatot a tanulók. Emelnünk kell a szóbeli ellen rzések számát. Minden tantárgynak sajátos szókincse van, csak ott lehet elsajátítani. A drámajáték, drámapedagógia eszközeivel b vítjük a szókincset, fejlesztjük a beszédm velési technikát. Szervezzünk nyelvm vel vagy magyar szakkört legalább az egyik tagozaton.

44

A sikeresség kritériumai: -

Tudjuk, hogy az olvasóvá nevelés a mai információhordozók mellett nagyon nehéz, de azt kell elérnünk, hogy az ért olvasás a 8. évfolyam végére a felmérésekben legalább 80 %-os teljesítményt mutasson. A könyvtár állományát évente legalább 50 kötettel emeljük Minden tanuló évente legalább 2 alkalommal végezzen munkát a könyvtárban, vagy kölcsönözzön könyvet. A 8. évfolyam végére legyen képes a tanuló 4-5 percben önállóan, összefügg en számot adni tudásáról.

-

Ki akarjuk elégíteni a mind szélesebb kör társadalmi igényt: a számítógépek kezelésének és legalább egy idegen nyelvnek alapfokon történ elsajátítását. E cél eléréséhez évfolyamonként egy-egy tanulócsoport (5. évfolyam) tanrendi keretben tanulja a számítógép kezelését már most is, a NAT bevezetésével ez már minden tanulónak kötelez lesz a 7. évfolyamtól. Átmeneti tanterv osztályoknál is meg kell oldanunk ezt a feladatot: a technika órák egy részét erre kívánjuk felhasználni. Ne kerüljön ki egyetlen tanuló sem az iskolánkból, hogy a legalapvet bb számítógépes ismeretekkel ne rendelkezzen. Ennek érdekében b vítenünk kell a számítógépparkunkat! Két nyelvet /angol és német/ tanítunk 3. évfolyamtól. Ezt a NAT bevezetése során sem fejleszthetjük vissza. A nyelvet tanuló csoportok maximális létszámát 15-16 f ben határoztuk meg. /Ennél magasabb csoportlétszámnál már az eredményesség csökkenhet./ A személyi feltételek mind a számítástechnika, mind a nyelvtanításhoz adottak. Tervünk a nyelvi labor b vítése. 5 évfolyamtól csoportbontásban tanulják az idegen nyelvet. A különösen kiemelked képesség eknek lehet séget biztosítunk 7 évfolyamtól szakköri keretben egy második idegen nyelvvel történ ismerkedéshez. Esztétikai nevelés, viselkedéskultúra Kihasználjuk a mazsorett és a tánc szakkörök nevelési lehet ségeit. A jól m köd m vészeti foglalkozásokon tanultak, tapasztaltak alapján láthatjuk már most, hogy az ötleteket hazaviszik a gyerekek, és otthon is megvalósítják. Sokat jelent a zeneiskola, énekkar is.

6#

!

# '

' "

" '

$

! -$

'

!

! " #

!$

# !$ '

+ ' !

*

-

,

Hazafias nevelés Tanulóink már ismerik városunkat. Legyen feladata minden els osztályban tanítónak, hogy az els sökkel végigsétáljon a városon azért, hogy minden tanulónk megismerje 45

a legfontosabb középületeket. Alakítsuk ki a köt dést városunkhoz! Ismerjük meg a Duna-partot! A nagyobbakkal legalább évente egy napra hazánk egy kicsit távolabbi tájára látogatunk. A 7. ill. 8. évfolyamosok 2 napos tanulmányi kirándulást is szervezhetnek. A földrajz és természetismeret órák lehet ségeit is ki kell használni. Lehet ség szerint videofelvételeket is beszerzünk hazánk tájairól. Hon- és népismeret órán hagyományaink megismerésével mélyítjük a hazaszeretet érzését. Az erdei iskolának is van ebben szerepe. (Örökségvéd tábor a tanév végén.) 3.7.1. A szül , tanuló, iskola együttm ködésének továbbfejlesztési lehet ségei Céljaink megvalósítása érdekében igen nagy hangsúly helyezünk a családokkal kialakított együttm ködésre. E cél eléréséhez meg kell találnunk a mind szorosabb kapcsolatot a családokkal. Meg kell gy znünk azokat, akik még távol maradnak az iskolától, hogy csak együtt érhetünk el eredményt. Tudniuk kell, hogy nem azt várjuk t lük, hogy megtanítsák a gyerekeket, az a mi feladatunk. De azt igen, hogy fogadják el a segít kezet. A rendszeres fogadóórák, szül i értekezletek, és a talán el ször sokak részér l ellenségesen fogadott családlátogatások biztosan eredményt hoznak. Az intézmény BGR modellje kiemelten foglalkozik a gyerekek differenciált személyiségfejlesztésével ( lásd: 3.15.11.)

3.8. A személyiség-és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola tanulói érezzék jól magukat az iskolában, legyenek büszkék az iskola hagyományaira. Feln ttként legyenek nagyközségünk igazi polgárai. Arany János iskolánk névadója. Így gyerekeinknek egy kicsit többet illik tudni a költ m veir l. A magyaros munkaközösség kidolgozta, mely m veit kell ismerni a költ nek évfolyamonként. Már az els osztályosoknál az els napokban elmondjuk, hogy k az Arany János Általános Iskola tanulói.. A kés bbiekben megismerik hagyományainkat. Az szi túra, a szül kkel együtt ünnepelt karácsony, az Arany-napok rendezvényei, a tanulmányi versenyek, a tavaszi kirándulások legyenek minden tanuló számára várt események, jelentsenek változatosságot, színt vigyenek a hétköznapokba, legyenek a TANÉV biztos pontjai! Ellátandó feladatok:az iskola pedagógiai értékközvetít tevékenységének lényegét adják, amelyek célja els sorban a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés,.ezek közé tartoznak: -

az erkölcsi ismeretek a családi és közösségi kapcsolatok az el ítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség a testi és lelki egészség meg rzésére történ felkészítés a b nmegel zés a drogprevenció a fogyasztóvédelmi nevelés

46

E körben minden pedagógusnak van feladata, mindig az adott tanórán, és a tanórán kívül folyó munkájához igazítva a feladat végrehajtását. -

'

'

"

-

% -

7 "

!$

-$ !'

Kitüntetések:

-

%

Arany oklevél:. 2db évente az alsó tagozaton,a 4. évfolyamon Arany plakett: 2 db évente a fels tagozaton, a 8.évfolyamon

Nagyon kiemelked , a nevel k és tanulók által elismert: - tanulmányi munkáért ( 1-2 4-es osztályzat megengedett ), - versenyekért (területi, megyei, országos; 9 - pályázatokért - egyéb más iskolai és iskolán kívüli kiemelked kulturális, közösségi tevékenységért, Ezeknek a kritériumoknak egyszerre kell megfelelni Indokolt esetben több tanuló is megkaphatja a kitüntetést. Abban az évben, amikor egyetlen tanuló sem felel meg a fenti kitételeknek ,az oklevél, illetve a plakett nem kerül kiosztásra.. 3.8.1. Az iskola közösségi életének csoportjai és szervezetei: 3.8.1.1 Nevel testület (Kt. 56.§) % A nevel testület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Döntési jogkörébe tartozik: - nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása, - a szervezeti és m ködési szabályzat és módosításának elfogadása, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevel testület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, - az intézményvezet i, intézményegység-vezet i pályázathoz készített vezetési programmal összefügg szakmai vélemény kialakítása, - jogszabályban meghatározott más ügyek, - egyébként minden más ügyben véleményez és javaslattev jogkörrel rendelkezik.

47

3.8.1.2.Szakmai munkaközösség (Kt. 58. §) A szakmai munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelésioktatási intézményben folyó nevel és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellen rzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Az iskolánkban m köd szakmai munkaközösségek: - alsós, - osztályf nöki (fels s), - magyar nyelv és irodalom, - matematika, - napközis, - idegen nyelv - gyógypedagógus 3.8.1.3. A szül i szervezet (Kt. 59. §.) A szül i szervezet járhat el az iskola valamennyi szül jének képviseletében. Dönt: - saját m ködési rendjér l, - munkatervének elfogadásáról, - tisztségvisel inek megválasztásáról, Iskolánkban osztály szül i szervezetek m ködnek és iskolai szül i szervezet m ködik. Ezen szervezetek választás útján jöttek létre. 3.8.1.4. Diákönkormányzat (Kt. 62.-63. §.) 3.8.1.4.1. A diákönkormányzat szervezeti és m ködési szabályzata A diákönkormányzat célja: -

kapcsolat a diákok és a vezet k között kapcsolat a különböz szervezetekkel szervezés, újságszerkesztés

Tevékenységei: -

ülések összehívása javaslatok közvetítése újság szerkesztése

Tagok megválasztása: -

osztályonként 1-1 képvisel évente frissítés visszahívás, ha a képvisel cselekedetei nem példamutatóak

Szervezet felépítése: -

elnök

48

-

helyettes segít tanár

Tisztségvisel k megválasztása: Elnök Helyettes

javaslat alapján a képvisel k többségének szavazatával

Diákönkormányzati ülések: - évente legalább kétszer: sszel és tavasszal A diákönkormányzat jogai: -

minden iskolai tárgykörben kérdést intézhet a vezet höz, s arra érdemi választ kell kapnia javaslatot tehet az iskolával kapcsolatos minden kérdésben képviselheti bármely tanuló vagy tanulócsoport érdekeit az iskolavezetés el tt házirend és SZMSZ ügyében vétójogot is magában foglaló egyeztetési jogot gyakorol pénzügyi forrásaival önállóan gazdálkodik dönthet egy tanítási nap programjáról dönthet az iskolai tájékoztatási rendszerszerkeszt ségének tanulói vezet je, munkatársai megbízásáról, valamint saját tájékoztatási fórumának minden kérdésében

Egyetértési jog: -

ünnepélyek rendje, hagyományápolás diákönkormányzattal és diákképvisel kkel történ iskolai kapcsolattartás rendje DÖK m ködéséhez szükséges feltételek biztosítása (helyiség, berendezés, költségvetési támogatás) mindennapi testedzés formái tanulói véleménynyilvánítás rendszere tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje tanulók jutalmazásának elvei és formája fegyelmez intézkedések formái és alkalmazásának elvei iskolai házirend elfogadása, módosítása

Kötelez a véleményét kikérni: -

a tanuló ellen irányult fegyelmi eljárásról iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés el tt az iskola vezet jének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntés el tt

49

-

az iskolai tanév helyi rendjének nevel testületi elfogadásakor a tanulókat érint programok tekintetében a tanulók nagyobb közösségét érint kérdésekre vonatkozó döntések meghozatalához a tanulók helyzetét értékel és elemz beszámolók elkészítéséhez és elfogadásához tanulói pályázatok és versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez iskolai sportkör m ködési rendjének megállapításához tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához könyvtár és sportlétesítmények m ködési rendjének kialakításához

-

3.8.1.5. Napközis csoport Els t l nyolcadik évfolyamig iratkozhatnak be a tanulók. Nekik biztosítjuk a tízórait, az ebédet és az uzsonnát, délután 4 óráig pedig a tanulási lehet séget. A csoportot alsó tagozaton lehet leg évfolyamonként szervezzük. A fels s napközisek egy csoportban tanulnak. Ha a napközisek száma nem túl magas, azok a gyerekek is igénybe vehetik a délutáni tanári felügyeletet (tanulószoba), akik csak ebédelnek.

!$

" $

3.8.1.6. Szakköri foglalkozások

#

'

A szakkörökön érdekl dés alapján vehetnek részt a tanulók, ezek térítésmentesek. A szakkörökbe a beiratkozás szeptember elején történik. A szül k az ellen rz ben aláírásukkal jelzik, hogy tudomásuk van gyermekük szakköri beiratkozásáról. Ett l kezdve a szakköri foglalkozás kötelez . A különböz versenyekre való felkészítés is f ként szakköri formában történik.

52 / ( . .

.

' "

+ ' " 6

'

, "

3.8.2. Közösségfejlesztés Hon és népismeret: segítse el harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot. Ezt segíti el : - osztályprogramok, - szabadid s programok, - erdei iskola, - helytörténeti tábor 50

Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: az iskolák és tanulók törekedjenek arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. - testvérkapcsolat Rechnitzcel, - kapcsolat Karvával, - bekapcsolódás nagyközségünk által szervezett nemzetközi kapcsolatok programjába, Környezeti nevelés (lásd: az iskola Környezeti nevelési programja) Közösségi munka iskolánkban - ügyeleti munka szervezése és végzése, - iskolai kirándulások el készítése, - iskolai ünnepélyeken vállalt részvétel, - Arany-nap el készületeiben vállalt szerep, az osztálymunka segítése, - diák-önkormányzati tevékenység,

'

# ! $

# ' ' -$ ' 3.9. Egészségnevelési,

'" %

-

'" ' !$

-

-$

egészségfejlesztési program

3.9.1.Céljaink, feladataink: 3.9.1.1. Iskolánk feladata az egészségnevelés terén Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthet , de Tudományos ismeretek átadása, az egészségvéd lehet ségek sokoldalú bemutatása Megtanítani, hogy alapvet értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon, tanítson megfelel egészségvéd magatartásra, gyakorlással, segítéssel, példamutatással. Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvéd magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is! Segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvéd öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában. Az egészségfejlesztés folyamata során tanulóink legyenek képesek arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett, annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen.

' , hogy Összegzésképpen elmondható, hogy az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejl dését. 51

Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják. Az egészségfejlesztésnek az iskolai nevel -oktató folyamatában / valamennyi m veltségterületre kiterjed / összehangolt, egymást er sít tevékenységrendszeren kell alapulni! 3.9.2 Az egészségnevelésben résztvev k köre 3.9.2.1. Az egészségfejlesztésben résztvev pedagógusaink, szakembereink: Ezen csoport létrehozásával szeretnénk az iskola egészségnevelési feladatait elvégezni: A csoport összetétele: -

intézményvezet és helyettese biológia szakos tanár testnevel szakos tanár a társadalomismeretet tanító tanár szabadid szervez , diákönkormányzatot segít pedagógus gyermek- és ifjúságvédelmi felel s osztályf nökök

'

' $!

3.9.2.2. Iskolán kívüli partnereink a munkában: -

iskolaorvos véd n k / életkorhoz kötött vizsgálatok elvégzése, el adások megtartása, els segélynyújtás bemutatása / pszichológus esetleges el adók / id nként kapcsolódnak a munkába, pl.: kozmetikus, DADA-el adó, ÁNTSZ – szakember polgár rök

3.9.2.3. Segít kapcsolatok színterei: Szül k / család: megfelel tájékoztatás és információátadás után, aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait. / sok szül szakértelmével növelheti az iskolai munka hatékonyságát. / Szül i munkaközösségek: az SZM-tagok segíthetnek szakemberek felkutatásában, el adások szervezésében. Küls kapcsolatainkat szakemberekkel.

folyamatosan

próbáljuk

fejleszteni,

kiszélesíteni

3.9.3. Az egészségnevelés, fejlesztés színterei az iskolában 3.9.3.1. Tanórákon: Az egészségneveléssel kiemelten a biológia-egészségtan, a testnevelés, a társadalmi ismeretek 52

és az osztályf nöki órákon foglalkozunk. Az 5-8. évfolyamon az osztályf nöki órákon az OM kerettantervi segédlete alapján évi 1o órát szánunk erre a nevelési területre. /

' Témák: -

' $

Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete Az egészséges testtartás és a mozgás fontossága Az egészséges étkezés és a helyes táplálkozás A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat, az els segély A barátság, a párkapcsolatok; szexuális felvilágosítás – nevelés. A személyes krízishelyzetek felismerése, kezelése A szenvedélybetegségek elkerülése Az egészséges környezet fontossága Testi higiénia

A testnevelés órákon, a sportkörökön lehet séget biztosítunk a mindennapos testnevelésre. A heti 3 testnevelés órán felül még plusz 1 tartásjavító-egészségfejleszt órát is tartunk az 1-4. évfolyamokon. /Pl.: hátizom er sít , lúdtalpmegel z , ügyességfejleszt gyakorlatok / A biológia és az egészségtan órákon a tananyagok korszer , tudományos alapozást jelentenek tanulóink számára. A 6. és a 8. osztályban kiemelten foglalkozunk ezzel a témával. Kiemelt témák: 5-6. évfolyamon: 7-8. évfolyamon :

Az egészséges táplálkozás A testi higiénia és a serdül kori változások Káros szenvedélyek és azok veszélyei A barátság, a párkapcsolatok , a szexualitás szerepe az egészségmeg rzésben

Partnereink az egészségnevel munkában: Véd n : - el adás tartása az 5. évfolyamon / videofilm, teszt /; a 6. Évfolyamon felvilágosító órák fiúknak, lányoknak Kozmetikus - higiénés szaktanácsadás/7-8. évf./ Iskolaorvos: - egészségnevel szaktanácsadás Fogorvos: - helyes fogápolás 3.9.3.2. Tanórán kívül: sportkörök: mozgás, testedzés biológia szakkör akciók: az iskola környékének takarítása, virágosítás, osztályszépítés el adások délutáni szervezésben kirándulások, túrák, erdei iskola A szabadon választott órákért az iskola díjazást is szedhet. (Pl.: erdei iskola, szakkörök, kirándulások, stb.) Fontos, hogy megfelel továbbképzéseken vegyenek részt a pedagógusok a munka hatékonysága érdekében.

53

3.9.4. Módszerek: Meghívott el adók segítségével elméleti vagy gyakorlati jelleg el adás Kirándulások, túrák minden évfolyamon / évente legalább kétszer / Iskola szebbé tétele / takarítás sszel-tavasszal/ Osztálytermek díszítése, értékelése Tanórai nevel -oktató munka Sportfoglalkozások Egészségnap: egész napos program: sport, elméleti és gyakorlati foglalkozások : táplálkozás, dohányzás, kábítószer, alkohol káros hatásai, alternatív étkezések, jóga stb. 3.9.5. Munkánk értékelése, ellen rzése Fontos megbeszélni félévenként az esetleges feladatokat. Évfolyamonként az osztályf nökök felel sek figyelni tanulóink egészségi állapotát, az egészséghez kapcsolódó kultúrájukat, az osztálytermek tisztaságát. A testnevelést tanítók követik nyomon a rendszeres testmozgás, a kondicionáló torna eredményességét. A biológia tanár feladata a kapcsolatteremtés küls el adókkal. A különböz programok szervezésében a diákönkormányzatot segít pedagógus koordinálja a munkát. Anyagi forrásaink: pályázatok, alapítványi pénzforrás, fenntartói támogatás.

3.10. Környezeti

nevelési program

3.10.1.A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai 3.10.1.1. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere: A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve települési és iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe vettünk. 3.10.2. Helyzetelemzés, helyzetkép: 3.10.2.1. Az iskola helye és épülete: Iskolánk 2oo3-ban ünnepelte fennállásának 1oo. évfordulóját. Mindig meghatározó szerepet töltött be ipari településünk kulturális életében. Épülete kedvez tlen helyen a forgalmas 1o-es út mellett, s r n beépített környezetben található. 3.10.2.2. Az iskola m ködése környezeti szempontból: Az iskolában jelenleg a tantestületnek körülbelül a 6o %-a foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Kiemelten az osztályf nöki, biológia, 54

fizika, kémia, és természetismereti tanórákon, valamint biológia szakkörön. Vannak, akik civil szervezetek által szervezett akcióban, munkában vesznek részt, s vannak, akik id nként /például táboroztatásnál/ kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez.

'

'! '

(

3.10.2.3. A környezeti nevelés színterei az iskolában: Hagyományos tanórai oktatás szervezés Az iskolánk pedagógiai programjában az egyes tantárgyaknál részletezve találhatók az adott témához kapcsolódó környezetvédelmi vonatkozások. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos problémák Szemléltetésnél kihasználjuk az audiovizuális és informatikai lehet ségeket is. Egyszer víz-,talaj-és leveg vizsgálati módszereket a kémia órákon és a biológia szakkörön tanítunk meg. Nem hagyományos tanórai keret Erdei iskolát szervezünk az 5-8. évfolyam tanulóinak részére. A helyszínek változók, de a feladatok azonosak vagy hasonlóak minden évben. Megismertetni tanulóinkat az adott táj természeti, kulturális értékeivel, megóvásuk érdekében, fontos tennivalókkal, lehet ségekkel. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Tavaszi osztálykirándulások alkalmával a programban fontosnak tartjuk valamely környezet-, illetve természetvédelemmel kapcsolatos múzeum felkeresését. /Tanulóink például rendszeres látogatói az esztergomi Duna Múzeumnak, a budapesti Természettudományi Múzeumnak. /Arborétumok, alkalmanként nemzeti parkok látogatását szorgalmazzuk. Az adott helyszíneken múzeumpedagógusok segítségével foglalkozásokon veszünk részt szi kirándulás: iskolánk rendszeresen túrát szervez a közeli Gerecse-hegység természeti szépségének megismerésére, akadály- vagy sportversennyel társítva. Gyárlátogatás: a közeli cementgyár és bányái, a papírgyár, a vasbetongyár lehet séget nyújtanak arra, hogy tanulóink ezeknek az ipari üzemeknek a m ködését, gyártástechnológiáit a gyakorlatban megismerjék, Mindez a kés bbi pályaválasztásnál segítségükre lehet. Jeles napok. Pl.: az állatok világnapja Tanórán kívüli programok Szakköri foglalkozások a biológia tantárgy keretében. Környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos versenyek. /Például: Kaán Károly természetismereti, Herman Ottó biológia verseny, Ifjú Fizikus, Hevesy György kémia, Teleki Pál földrajz-földtani versenyek./

55

Pályázatokon veszünk részt, melyeket valamely jeles alkalomra / pl.: Víz világnapja, Föld napja / alkalmával hirdetünk meg. Írásbeli dolgozatokkal, rajz, kerámia munkákkal készülnek tanulóink. Kiállításokat rendezünk jeles napokra. / rajz, fotó kiállítást, erdei iskoláról összeállított kiállítást./ Papírgy jtés: iskolánkban rendszeresen sszel, tavasszal gy jtést szervezünk osztály szinten. A befolyt összeget a fent említett kirándulásokra fordítják tanulóink. Nyári táborozás: a Lábatlani Természetbarát Egyesület támogatásával, néhány tanulónk jutalom táborozáson vehet részt Pusztamaróton, augusztusban./ A táborban kiemelten madárvédelemmel, odúk készítésével, telepítésével foglalkoznak. Iskolai természetjáróink az ország kiemelten védett területeit / pl.: a Kiskunsági Nemzeti Parkot / látogatják. Nagyközségünk önkormányzatának felhívására bekapcsolódunk takarítási, parlagf irtási akciókba. Jeles napokra meghirdetett pályázatokra írásbeli és képz m vészeti alkotásokkal készülünk. A környezeti nevelési program és a természetismeret fogyasztóvédelemmel kapcsolatos alapismereteket.

!$

# $

"

#

#

tartalmazza

a

"#

'

.

!$ "

!

3.10.3. Er források 3.10.3.1. Nem anyagi er források 3.10.3.1.1. Iskolán belüli együttm ködés: Tanárok: Minden tanár feladata, hogy a környezet védelmében kifejtett magatartásával, munkájával példaérték legyen diákjai számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, illetve oktatás közös szemléletben és közös célokkal valósuljon meg, minden kollégát arra kell ösztönözni, hogy kapcsolódjon be a nevelési munkába. Diákok: Minden tanulónk feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Kiemelked feladata van a diákönkormányzatnak, osztályközösségeknek, valamint az e célra elkötelezett diákcsoportnak / pl.: ügyeletes vagy szakkörös tanulók /. Tanárok és diákok. A környezeti témákkal kapcsolatos ismereteket a közös munka keretében sajátítják el tanulóink. A környezettudatos szemlélet kialakításában nagy szerepet kap az erdei iskola, az osztálykirándulás, a papírgy jtés és egyéb akciós tevékenység / pl.: szi-tavaszi takarítás, virágosítás /. 56

Tanárok és szül k. Fontos, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók. Az osztály szül i munkaközösségek segítségét a papírgy jtések, osztálykirándulások szervezésében, megvalósításában várjuk. 3.10.3.1.2. Iskolán kívüli együttm ködés Fenntartó. Környezeti nevelési programok megvalósítása szempontjából is fontos. Cél, hogy a fenntartó a kötelez támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. / szakköröket, erdei iskolát, virágos iskolát /. Környezeti neveléssel foglalkozó intézmények. Az osztálykirándulások által látogatott múzeumok, állatkertek és nemzeti parkok kiemelked en fontosak e téren. A látogatásokat tanórákon készítjük el . Minden tanulónknak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie a tanév folyamán! Civil szervezetek. A Lábatlani Természetbarát Egyesület és a Lábatlani Nyugdíjas Hagyomány rz szakmai ismeretekkel és programokkal segítik munkánkat.

Klub

Hivatalos szervek. Feladatuk annak ellen rzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelel en m ködik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Az anyagi er forrásokat a fenntartó segítségével és pályázatokkal teremtjük el . 3.10.4. Alapelvek, jöv kép, célok Figyelembe kell venni, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jöv képünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink ki kell alakítanunk: - a környezettudatos magatartást, életvitelt, - a személyes felel sségen alapuló környezetkímél , takarékos magatartást, életvitelt, - a környezet értékei iránti felel s magatartást, - a természeti és épített környezet szeretetét, védelmét, - a rendszerszemléletet, 3.10.4.1. Célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. - Ökológiai szemlélet, gondolkodásmód - Problémamegoldó gondolkodás -6

.3 % .8 .6

"' !

' ' 57

-

$'

. Állampolgári részvétel és cselekvés - Értékelés és mérlegelés készsége

3.10.4.2. Az iskola környezeti nevelés szemlélete: A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási-tanítási stratégiát alakítunk ki. Ipari településen lév iskoláknak kiemelten fontos feladata a környezet -és természetvédelem. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Diákjaink szemléletét csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programban törekszünk arra, hogy egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. A természettudományos tantárgyak között már megvalósult az együttm ködés. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. / Pl.:Környezetvédelemmel kapcsolatos szövegértési feladatok, nyelvi órákon fordítások / Kémia órákon, erdei iskolában, szakköri foglalkozásokon gyakoroltatjuk az egyszer természetvizsgálatot. Megtanítjuk a gyerekeket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák az összefüggéseket. Így válhatnak majd tudatos környezetvéd vé, természetet félt n óvó feln tté. 3.10.4.3. Konkrét célok Új tervek: -

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához a környezeti neveléssel, környezetvédelemmel kapcsolatos továbbképzéseken való részvétel

Hagyományaink ápolása: - szi-tavaszi takarítás, az iskolaudvar virágosításával együtt - örökségvéd tábor/ - 5-8. évfolyamon erdei iskolai programok szervezése - osztályf nöki órák környezetvédelmi témában - takarítás a HOLCIM szervezésében - papírgy jtés osztályszinten 3.10.4.4. Szaktárgyi célok: -

szakórákon minden lehet ség megadása a környezeti nevelésre hétköznapi környezeti problémák megjelenítése az órákon környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre emberre / interaktív módszerek alkalmazása / csoportmunka, önálló tanulói kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejleszt feladatok / versenyekre felkészítés számítógép felhasználása az ismeretszerzésben

58

-

'

#

#

" 3.10.5. Módszerek, taneszközök 3.10.5.1. Módszerek: . .

terepgyakorlati módszerek, / szakköri foglalkozáson, erdei iskolában, valamint tanulmányi séta és kirándulás alkalmával / projektmódszer / savas es program, zuzmó program, leveg szennyez dést vizsgáló programok / játékok / osztályf nöki órákon, kiránduláson, erdei iskolában, szakköri foglalkozáson /

'

9

9 "

9 9

3.10.5.2. Taneszközök Az iskola rendelkezik az alapvet oktatási eszközökkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, laboratóriumi eszközöket. Ki kell b víteni az iskolai könyvtárunkat szakkönyvekkel, videofilmekkel. Számítástechnikai órákon folyamatosan frissíteni kell a CD-tárat. 3.10.6. Min ségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér Az iskola életének más területén alkalmazottakétól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be. A környezeti nevelési munkacsoport - az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi nevel testületi értekezleten a munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. Felhasznált irodalom: Trefort Ágoston Gyakorló Iskola Mintaprogramja NAT: Ember és természet / m veltségterület / Arany János Általános és Alapfokú M vészeti Iskola Pedagógiai programja Lábatlan nagyközség Környezetvédelmi programja 3.11. A magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzd tanulók helyzetének javítása Az iskola céljai között kiemelt szerepet tölt be a „Mindenki valamely/bármely sikerhez juttatásának” elve, ez hatékony eszköz a beilleszkedési zavarok korrekciójára. Ez a lehet legnagyobb választási szabadsággal társul.

59

Ez az elv valósul meg a napközis csoportközi foglalkozások széleskör kínálatában, továbbá az iskola jutalmazási eljárásai során alkalmazott elvben, hogy ti. a relatív teljesítményt, a javítást megdicsérjük. Fontosságot tulajdonítunk e téren annak is, hogy a Diákönkormányzat egyetértési jogköre kiterjedt, így széleskör tanulói részvétel érvényesítése segíti a tanulók azonosulását az iskola céljaival. Az iskolánkban gyermekvédelmi felel s tanár m ködik, aki jó kapcsolatot tart fenn a Polgármesteri Hivatal szociális ellátórendszerének felel seivel, a Gyermekjóléti Szolgálat dolgozóival, a véd n kkel.

'

' $

%" " '

!$ %' !$ '$'$ ' % " 3.12. Gyermek-

'

% # -$

'

és ifjúságvédelem

3.12.1. A tevékenység törvényi háttere: A gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény pontosan meghatározza az állam, a helyi önkormányzatok feladatait a gyermekek védelmével összefüggésben. Az új törvény számos ponton találkozik a közoktatási törvény el írásaival, számos kérdésben határoz meg az iskolák vezet i, pedagógusai és más dolgozók részére közvetlenül is feladatokat. A közoktatásról szóló törvény 41. paragrafusának (6.) bekezdése a nevelési-oktatási intézmény feladatai között írja el a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását, a gyermekek és tanulók fejl dését veszélyeztet okok feltárását, a káros hatások pedagógiai eszközökkel történ megel zését, ellensúlyozását, szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedések kezdeményezését. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért az intézmény vezet je felel, de köteles ebben közrem ködni valamennyi pedagógus, különösen a gyermek- és ifjúságvédelmi felel s, valamint az osztályf nökök. 3.12.2. A tevékenység gyakorlati háttere: Iskolánk tanulóit, családi helyzetüket, környezetüket jól ismerve a gyermek- és ifjúságvédelem nagyon fontos, kiemelt része pedagógiai tevékenységünknek. Iskolánkban egy függetlenített gyermekvédelmi felel s dolgozik, szociálpedagógiai végzettséggel. Gyermekvédelmi tevékenységünk három területre terjed ki: • megel zésére, • feltárására, • megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola, a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megel zve ezzel súlyosabbá válásukat. Feladataink:

60

• • • •

a veszélyeztetett, hátrányos helyzet tanulók felmérése, nyilvántartása, a veszélyeztetett, hátrányos helyzet tanulók figyelemmel kísérése az osztályf nök, a pedagógusok együttm ködésével, szükség esetén intézkedés, a veszélyeztet tényez k feltárása, a tanulók fejl dését veszélyeztet okok megszüntetése érdekében iskolánk együttm ködik a területileg illetékes: gyermekjóléti szolgálattal, polgármesteri hivatallal, pedagógiai szakszolgálattal, az iskola-egészségügyi szolgálattal, a gyermekorvossal, véd n vel, gyermekvédelemben résztvev társadalmi szervezetekkel.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejl dését veszélyeztet körülmények megel zésében, feltárásában, megszüntetésében minden pedagógus közrem ködik. Ezeknek a feladatoknak az összehangolása a gyermek- és ifjúságvédelmi felel s feladata. A drogfogyasztás megel zését is fontosnak tartjuk. Ehhez a rend rségt l is segítséget kapunk. A családi életre nevelés, a szexuális felvilágosítás évek óta a véd n k, biológia szakos tanárok, osztályf nökök bevonásával folyik. Ezt továbbra is folytatnunk kell. A jöv ben segít ebben a kerettanterv egészségnevelés modulja, amit nem kötöttünk egyetlen tantárgyhoz sem, külön órakeretben kívánjuk megoldani a témák feldolgozását. Ehhez igénybe vesszük különféle cégek felvilágosító csomagjait is. Úgy gondoljuk, a gyermekvédelemhez tartozik az is, hogy a gyerekek megismerjék a törvényben megfogalmazott jogaikat, kötelességüket, ezt, és a rájuk vonatkozó törvényeket megismerjék a szül k is. Ezt szül i értekezleteken, szül i fórumon, osztályf nöki órákon, az osztályf nök, a diákönkormányzat és a szül i munkaközösség segítségével kívánjuk megoldani. A törvény az iskolai könyvtárban hozzáférhet mind a tanulók, mind pedig a szül k számára. 3.12.3. A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenységek Ezt a tevékenységet a gyermek és ifjúságvédelmi felel s fogja össze. Minden tanév elején az osztályf nökök közrem ködésével „felmérik” a hátrányos helyzet és a veszélyeztetett tanulókat. Felveszi a kapcsolatot és együttm ködik a gyermekjóléti szolgálattal. Szükség esetén együtt látogatják meg a családot. Figyelemmel kísérik a tanulók iskolai munkáját, szükség esetén kötelezik ket tanulószobai, vagy napközis foglalkozásra. El készíti a tankönyvtámogatás felosztását, javaslatot tesz az Önkormányzatnál a rendszeres szociális segély és a kiegészít családi pótlék juttatására. Az alsó tagozaton minden tanulócsoportban csatlakozó órában egy korrepetálást szervezünk a tanulóknak. A BGR keretében még osztályonként két-két óra fejleszt foglalkozásra van lehet ség, amit a végzett fejleszt pedagógus végez. A fels tagozat tanulóinak matematikából, magyarból évfolyamonként egy-egy órát tervezünk. Fizika,

61

német, angol és történelem tantárgyakból – ezek okoznak tanulóinknak általában problémát – pedig heti egy-egy óra segítséget biztosítunk. Az iskola és a napközi szoros egységet alkot, mégis a napköziben az el z ekben megfogalmazott nevelési célok egy kicsit más módon valósulnak meg: A kötetlenebb foglalkozások más lehet ségeket nyújtanak, adnak. A NAT-ban megfogalmazott közös követelményekb l a napközi otthon az alábbi m veltségi területek feldolgozására ad lehet séget: -

Tanulás, Testi, lelki egészség, Hon- és népismeret, Környezeti nevelés, Kommunikációs kultúra,

Feladataink meghatározásakor az iskolai pedagógiai programból indultunk ki. A napközis tanulók létszáma kb. 79 f , az iskola tanulói létszámának kb. ötöde. A napközis tanulók családi hátterét, neveltségét elemezve megállapítható, hogy az megegyezik az iskolai pedagógiai programban leírtakkal. Az 1-4. évfolyamban, 5-8. évfolyamban a napközis tanulók nagy része már hátrányos helyzet és veszélyeztetett. A foglakozási terveink elkészítésénél fontos szempont a feladatok meghatározása. A napközis csoportok állandó napközis nevel irányításával végzik munkájukat. Szül i igényfelmérés alapján a napközis munka legfontosabb területe a tanulás. Fontos területeink még a szabadid igényes eltöltése, az egészséges életmódra nevelés, a társas kapcsolatok és a csoportélet kialakítása. 3.13. Tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységek A pedagógiai hitvallásunkban, a program elején, megfogalmaztuk, hogy minden tanulónkat a képességeinek megfelel szintre fejlesztjük. Ennek érdekében: Már alsó tagozaton figyelik a nevel k a gyerekeknek az érdekl dését, a kés bbiekben próbálják úgy irányítani, hogy annak megfelel szakkört válassza. Széles körét kínáljuk a szakköröknek, . . .

biológia, fizika, matematika, számítástechnika, , sportkör,

'

idegen nyelvi,

$

62

Természetesen a tanórákon is odafigyelünk az egyes tantárgyakból kiemelked kre. A differenciált tanórai munka szolgálja ezt, amit a csoportbontáson belül nagyon jól tudunk alkalmazni. Lehet séget kapnak a tanulók vetélked kön összemérni tudásukat más iskolák gyerekeivel pl. részt vesznek a Teleki, Hevesy, Herman Ottó, Varga Tamás versenyeken és bekapcsolódnak az országos történelem, helyesírási versenyekre is. Pályázatokon vesznek részt a különböz szakkörök tagjai. Körzeti magyar, matematika, versmondó versenyekre készítjük fel tanulóinkat mindkét tagozaton. Figyeljük a különféle országos, megyei felhívásokat, lehet ség szerint (ha van olyan tanulónk) kapcsolódunk a versenyhez.

# 6

' #

% #

#

# $

% %

!

3.14. Tanulás megszervezése a napköziben A tanulás nem csupán ismeretelsajátítás. Tág értelemben magában foglalja a valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejl dését, fejlesztését. A tanulás sok összetev je tanítható. Minden nevel nek kötelessége, hogy a gyerekeket megtanítsa tanulni. A tanulási technikák elsajátítása során a gyerekek fokozatos önállóságra tesznek szert a tanulás sorrendi és id beli tervezésében. 3.14.1.Feladataink: -

egyénre szabott tanulási módszerek, az emlékezet fejlesztése, az ért olvasás fejlesztése, célszer rögzítési módszerek elsajátítása, az önm velés igényének és szokásainak kialakítása, minden pedagógus feladata, hogy útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni

3.14.2. A napközis nevel fontos feladata még: -

megismerje a tanulók sajátos tanulási stílusát, vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemz it, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését,

Az általános fejlesztési követelményeket a napközi otthonban az iskolai pedagógiai program is felsorolja, így csak a részletes követelményekre térünk ki. 3.14.3. Részletes fejlesztési követelmények: -

Ismerjék és alkalmazzák a tanulók a tantárgyak tanulásának a számukra eredményes tanulási sorrendjét, legyenek képesek a tanulás megszervezésére és egyéni id beosztás készítésére, legyenek képesek a megfelel munkaeszközöket kiválasztani és használni, tudják önállóan használni a tankönyvek tárgy és névmutatóját, kézikönyveket, 63

-

kislexikonokat, legyenek képesek önellen rzésre, írásmunkájuk alaki, helyesírási és tartalmi javítására, legyenek képesek egy-egy tankönyvi anyagegység célszer tanulási technikával való elsajátítására, használjanak helyesírási segédkönyveket,

Célunk, hogy a gyerekek 12 éves korukra képesek legyenek egyéni tanulási stílusban ismeretszerzésre és az így megszerzett ismeretek alkalmazására. 3.14.4. Szabadid s tevékenységek: A gyerekek szabadidejét úgy szervezzük meg, hogy lehet legtöbb id t a szabadban tölthessék. Hagyományos napi foglalkozásokat id hiányában hetente egyszer-kétszer tartunk. /, /technikai tevékenység: papírhajtogatás, játék tanulás, ! ! Az ünnepekhez kapcsolódva megismertetjük a falusi élet hagyományait,- szokásait. /NAT – Hon- és népismeret Egészséges életmódra nevelés -

Sajátítsák el a gyerekek a kulturális étkezés szabályait. Minden tevékenységünknél ügyelnünk kell a balesetek elkerülésére, az egészség meg rzésére. /NAT - testi, lelki egészség/ Társas kapcsolatok

-

A felel si rendszer megfelel m ködése segíti a csoport önállósági képességét. Az emberi kapcsolatokat az együttm ködés a kommunikáció képességei határozzák meg. Fontos a pozitív magatartásminták er sítése. /NAT - Kommunikációs kultúra/

Környezetünk védelme, megbecsülése -

Fontos, hogy tanulóinkat bevonjuk közvetlen környezetünk szépítésébe, otthonosabbá tételére. Környezetünk védelme, értékeink meg rzése is fontos feladatunk.

3.15. Az iskolában folyó nevel -oktató munka ellen rzési, mérési, értékelési, min ségbiztosítási rendszere ( a rendszerrel az IMIP fogalakozik részletesen, az alábbiak annak kiemelt elemei) 3.15.1. Az ellen rzés fogalma, célja A közoktatási intézmény m ködésének vizsgálata a hatályos jogszabályok / az iskola bels szabályzata / és a nevelési ill. pedagógiai program alapján. Az ellen rzés nem hibakeresés! Át kell hassa a segít szándék, a tisztelet. Objektív ténymegállapítás arról, hogy a folyamatok a korábbi céloknak megfelel en alakulnak-e. Az ellen rzés mindig viszonyítás valamihez: 64

-

pedagógia program tanmenet óravázlat

Funkciója minden esetben az írott szabályzóknak való megfelelés. Célja, hogy adatokat, információkat szolgáltasson az értékeléshez, valamint, hogy az ellen rzés során a feltárt információ alapján a felmerült hibákat ki tudjuk javítani. (min ségfejlesztési funkció) 3.15.2. A pedagógusok munkájának folyamatos ellen rzése A nevelés folyamata: - a munkába érkezés pontossága, - az órakezdés és befejezés pontossága, - a „hirdet tábla” figyelemmel kísérése, - a „körözvény füzet” figyelemmel kísérése, - a „karbantartó” füzet figyelemmel kísérése, - az ügyelet pontos ellátása (folyosó, udvar, le- és felvonulás rendezettsége ebédl i ügyeletek tízórai- és ebédid ben) - utolsó tanóra vagy délutáni foglalkozás utáni teremellen rzés a tantermek megóvása és az energiatakarékosság érdekében, - a tanórák, a délutáni foglakozások után a gyerekek kikísérése, - a tanulói „házirend” betartatása, A felel sök meghatározása az éves munkatervben történik. 3.15.3. Az oktatás folyamata -

óralátogatások, szakköri foglakozások, rendszeressége,

-

korrepetálások,

egyéb

iskolai

szervezés

'

3.15.4. Adminisztrációs munka -

a napló pontos vezetése, a tanórák anyagának napi bejegyzése, a helyettesített órák jelölése, a szakköri naplók pontos vezetése, a korrepetálási füzet pontos vezetése, a teljesítmény nyilvántartólap pontos vezetése

3.15.5. A technikai dolgozók munkájának folyamatos ellen rzése Iskolatitkár: - levelezés, elektronikus levelezés - posta, - ebéd, menzarendelés, - az étkezési díjak, a m vészeti tandíjak pontos beszedése, elszámolása,

65

foglakozások

F -

t , karbantartó: a f tési id szakban a tantermek megfelel h mérséklete, karbantartás, a kert rendben tartása,

Takarítók: - az iskola épületén belül a helyiségek napi tisztán tartása, - a mellékhelyiségek naponta megfeleljenek a higiénés követelményeknek, - az udvar tisztán tartása, - az iskola bejáratának tisztán tartása, Konyhai dolgozók: - a konyha és az el készít helyiségek tisztán tartása, - az edények ev eszközök tisztán tartása, - a tízórai, az ebéd, az uzsonna higiénés felszolgálása,

3.15.6. A pedagógusok munkájának id szakos ellen rzése A nevelés folyamata: -

nevelési értekezlet továbbképzés iskolai közös program kulturális versenyekre, m sorokra való felkészítés a tanulmányi kirándulások el készítése

'

'

Az oktatás folyamata: -

tanulmányi versenyekre való felkészítés sportversenyekre való felkészítés a beiratkozás óralátogatási terv alapján szakórák látogatása, azok megbeszélése

Adminisztrációs munka: -

tanmenetek (a tanév kezdetén) szakköri naplók sportköri naplók korrepetálási vagy felzárkóztató füzetek havonkénti ellen rzése a naplók ellen rzése: haladási és értékelési rész vezetése, osztályzatok mennyisége, hiányzások igazolása osztályzatok ellen rzése a naplóban és az ellen rz ben túlóra és helyettesítések ellen rzése

66

Félév és tanév végén: -

minden adminisztrációs munka ellen rzése (naplók, bizonyítványok, törzskönyv) statisztika az értekezlethez szükséges anyagok bekérése, ellen rzése a tantermi leltárak elkészítése a könyvtár állományának ellen rzése

3.15.7. A technikai dolgozók munkájának id szakos ellen rzése: Iskolatitkár:

tanulói nyilvántartás Leltár

F t : az iskola és a napközi zöld területeinek rendben tartása Takarítók: nagytakarítás Konyhai dolgozók: nagytakarítás 3.15.8. Az ellen rzés módszerei -

megfigyelés kommunikáció interjú (egyéni vagy csoportos) dokumentumok elemzése

3.15.9. Az értékelés fogalma, célja: Az értékelés a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkit zések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményeivel (mindig csak a pedagógiai programban rögzített területen végezhet el). Funkciója: - min sítés - folyamatszabályozás - rendszerfejlesztés Az éves munkatervben megfogalmazott elvárások, értékek, feladatok jelentik az iskolaigazgató értékel munkájának alapját. Az értékelés és az ellen rzés egységes eljárás, kölcsönhatásban állnak egymással. Ellen rzés

Mérés

Értékelés Visszacsatolás Meger sítés- motiváció

Információ az egyénnek, a közösségnek Információ a gyereknek, a közösségnek, a szül knek

67

Információ a külvilágnak a pedagógus munkájáról, a szervezetr l

3.15.9.1. Iskolán belüli értékelés A pedagógusok munkájának értékelése: - a nevelés folyamatában - az oktatás folyamatában nyújtott tevékenysége alapján - a tanulók eredményei (tanórákon, versenyeken), mindig a kit zött és az elért célok összevetése jegyében - az iskola (a község) közös programjaiban kifejtett tevékenysége alapján - a munkafegyelem követelményeinek betartása alapján - az adminisztrációs munka pontos elvégzése alapján A visszacsatolás módja: - szóban: egyéni vagy csoportos - kommunikáció, interjú - értekezlet - munkaközösségi megbeszélés 3.15.10. A

tanulók értékelési rendszere az iskolában

Értékelési alapelveink: - igazságos, megbízható, érvényes legyen /azt mérjem, amit tudni akarok! / - legyen változatos /kisel adás, szóbeli, írásbeli felelet, gyakorlati képességek értékelése / - feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak! - minden tantárgynál törekedjünk arra, hogy a gyerekek kifejez készségét fejlesszük - legyen egységes tantárgyanként! - az egyes tantárgyak helyi tantervében részletesen kidolgozzák az értékelhet tanulói megnyilvánulásokat, az értékelési módját, Az értékelés célja: - személyiségfejlesztés, önértékel képességfejlesztése, - támogassa az önálló tanulási, ismeretszerzési igény kialakulását, - szóljon a gyereknek, informálja a szül t is! - legyen személyre szóló, serkent hatású, Tanulmányi munka Az ismeretek számonkérésének formái és követelményei a tanuló tudása értékelésének és min sítésének módja. Szöveges értékelés 1-4. évfolyamon A tanulók értékelésének általunk elfogadott elvei: - személyre szóló legyen (konkrét, egyénekre szabott javaslatok) 68

-

fejleszt , ösztönz jelleg legyen folyamatos visszajelzés a végzett munkáról az iskolai követelményrendszerre épüljön és vegye figyelembe a tanuló korábbi teljesítményeit tárgyszer legyen (er s, gyenge pontok, a javítás módjának megjelölése)

Munkánk során az értékelés mindhárom típusát használjuk: - diagnosztikus (helyzetfeltáró): a személyre szóló fejlesztés, a differenciálás alapja - formatív (tanulásfejleszt ): segít a továbblépés irányainak, feladatainak meghatározásában - szummatív (összegz ): tanév végén bizonyítványként az OM által kiadott formanyomtatványt használjuk

Az értékelés, a tájékoztatás formái: A magatartás és szorgalom értékelése: szabadon fogalmazott szöveg el zetes szempontok alapján Magatartás Szempontok - szabályok, házirend, iskolai követelmények ismerete, azok betartása - beilleszkedés a közösségbe - felel sségtudat - együttm ködés - társas kapcsolatok

Szorgalom - munkavégzés rendezettsége - munkafegyelem - felszerelés - házi feladat megléte - önállóság, aktivitás - odafigyelés, összpontosítás

69

Az egyes tantárgyak értékelése El re meghatározott, nyomtatott skála szerint történik, mely a tanulónak a tantervi követelményekhez és önmagához mért fejl dését is tükrözi. Az „észrevétel” rovatban jelenik meg a konkrét, egyénre szabott javaslat, a továbblépés útjának és módjának megjelölése ( minden tantárgy után ), valamint kiemelked teljesítmény esetén a dicséret.

-

Az értékelés módjai:

1-3. évfolyamon: az osztályf nök és a szaktanárok írásban negyedévente, szóbelileg témakörönként értékelnek. 4. évfolyamon: az osztályf nök és a szaktanárok írásban negyedéves, féléves értékelést adnak; szóbelileg témakörönként értékelnek.

Szöveges értékelési rendszerünket 1-4. évfolyamokra az alsós munkaközösség és a nyelvtanárok dolgozták ki.

70

Értékel lap 1.évfolyam Név:………………….. Osztály:……………………..Tanév:………………………….. ……félév Magatartás

Szorgalom

A tantervi követelményekhez és korábbi teljesítményéhez viszonyítva

életkori sajátosságoknak megfelel

fejlesztést igényel

Magyar nyelv és irodalom: Beszéd: - szókincs

gazdag

Olvasás: - bet felismerés

biztos

kevés hibával

sok hibával

segítséggel ismeri fel

még nem ismeri fel

-

hangos olvasás

folyamatos

szóképes

szótagolva

bet zve

még nem olvas

-

pontossága

hiba nélkül

kevés hibával

sok hibával

nehezen érthet

-

tempó

hiba nélkül, kifejez en gyors

megfelel

lassú

vontatott

akadozó

-

az olvasott szöveget

önállóan, hiba nélkül reprodukálja

önállóan, kevés hibával reprodukálja

önállóan, sok hibával reprodukálja

segítséggel reprodukálja még nem tudja reprodukálni

Írás - bet felismerés

biztos

kevés hibával

sok hibával

segítséggel ismeri fel

még nem ismeri fel

- bet alakítás és kapcsolás

szabályos

a szabályostól kissé el

a szabályostól nagyobb eltérést mutat

még elfogadható

felismerhetetlen

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkózatásra szorul

Észrevétel:

71

-

kiválóan megfelelt

Észrevétel:

Matematika: - számfogalom -

m veletvezetési készség

-

pontos

kialakult

megfelel

bizonytalan

pontos

kevés hibával

segítséggel bizonytalan

kialakulatlan nem tudja

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

Észrevétel:

Környezetismeret - társadalomismeret - természetismeret Észrevétel:

jól tájékozott

kevésbé tájékozott

tájékozatlan

jól tájékozott

kevésbé tájékozott

tájékozatlan

Rajz: - szín- és formaérzék - aktivitás Észrevétel:

kiváló kiváló

jó jó

megfelel megfelel

segítséget igényel gyenge

Technika: - kézügyesség - aktivitás

kiváló kiváló

jó jó

megfelel megfelel

segítséget igényel gyenge

kiváló kiváló kiváló

jó jó jó

megfelel megfelel megfelel

segítséget igényel segítséget igényel segítséget igényel

Észrevétel:

Ének: - daléneklés - szolmizálás - ritmizálás

72

-kiválóan megfelelt - jól megfelelt - megfelelt - felzárkóztatásra szorul

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt

jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

- aktivitás

kiváló

jó

megfelel

gyenge

-

felzárkóztatásra szorul

Testnevelés: - önmagához viszonyított fejl dése - aktivitás

kiváló

Jó

megfelel

segítséget igényel

kiváló

jó

megfelel

gyenge

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

Észrevétel:

Kelt: …………………………….

…………………………… osztályf nök

73

Értékel lap 2. évfolyam Név:……………………. Osztály………………………… Tanév:……………… Magatartás:

Szorgalom:

Magyar nyelv és irodalom: önállóan, összefügg Szóbeli kifejez képesség mondatokat alkot

kérdésre egész mondattal válaszol

A tantervi követelményekhez és korábbi teljesítményeihez viszonyítva: kérdésre t mondattal válaszol bet zve

még nem olvas nehezen érthet

Olvasás: - hangos olvasás

folyamatos

szóképes

Szótagolva

- pontossága

hiba nélkül, kifejez en

hiba nélkül

kevés hibával

sok hibával

- tempó

Gyors

megfelel

Lassú

vontatott

- az olvasott szöveget

önállóan hiba nélkül önállóan, reprodukálja kevés hibával reprodukálja

Észrevétel:

…………félév

Írás: - bet alakítás, és kapcsolás

szabályos

Nyelvtani ismeretek:

tudja és alkalmazza

Helyesírás:

általában hibátlan

önállóan, sok segítséggel hibával reprodukálja reprodukálja

kérdésre szavakkal válaszol

-

akadozó még nem tudja reprodukálni

a szabályostól kissé a szabályostól nagyobb még elfogadható eltér eltérést mutat tudja, de nem alkalmazza kevés hibával

-

felismerhetetlen

segítséggel alkalmazza nem alkalmazza sok hibával

a minimum követelményeket még nem teljesítette

Észrevétel:

74

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

-

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

Matematika: -számfogalom pontos

kialakult

Megfelel

bizonytalan

kialakulatlan

- m veletvégzési készség

pontos

kevés hibával

Segítséggel

bizonytalan

még nem tudja

- összefüggéslátás

biztos

jó

Megfelel

bizonytalan (segítséget igényel)

gyenge

Észrevétel:

-

-

Környezetismeret: - társadalomismeret

jól tájékozott

kevésbé tájékozott

tájékozatlan

-

- természetismeret Észrevétel:

jól tájékozott

kevésbé tájékozott

tájékozatlan

-

Rajz: - szín- és formaérzék: - aktivitás: Észrevétel:

kiváló kiváló

Jó Jó

megfelel megfelel

segítséget igényel gyenge

-

Technika: - kézügyesség

kiváló

Jó

megfelel

segítséget igényel

- aktivitás Észrevétel:

kiváló

Jó

megfelel

gyenge

75

-

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

Ének: - daléneklés

kiváló

Jó

megfelel

segítséget igényel

- szolmizálás

kiváló

Jó

megfelel

segítséget igényel

- ritmizálás

kiváló

Jó

megfelel

segítséget igényel

- aktivitás

kiváló

Jó

megfelel

gyenge

Testnevelés: - önmagához viszonyított fejl dése

kiváló

jó

megfelel

segítséget igényel

- aktivitás

kiváló

Jó

megfelel

segítséget igényel

Észrevétel:

-

-

Észrevétel:

76

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

ÉRTÉKEL LAP 3. évfolyam Név:………………………….. Magatartás

Szorgalom

Magyar nyelv és irodalom: Szóbeli kifejez képesség Olvasás: - hangos olvasás

Önállóan összefügg mondatokat alkot Folyamatos

- Pontossága:

Hiba nélkül, kifejez en Gyors Önállóan, hiba nélkül reprodukálja

- tempó: - Az olvasott szöveget:

Osztály…………… Tanév………………………….

Kérdésre egész mondattal válaszol Szóképes

…………..félév A tantervi követelményekhez és korábbi teljesítményeihez viszonyítva

Kérdésre t mondattal válaszol Szótagolva

Kérdésre szavakkal válaszol bet zve

Hiba nélkül

Kevés hibával

Sok hibával

Nehezen érthet

Megfelel Önállóan, kevés hibával reprodukálja

Lassú Önállóan, sok hibával reprodukálja

Vontatott Segítséggel reprodukálja

akadozó Nem tudja reprodukálni

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

Észrevétel:

Írásbeli kifejez képesség:

Önállóan összefügg mondatokat alkot

Pedagógiai irányítással képes összefügg mondatokat alkotni

Kevés pedagógiai irányítással összefügg mondatokat alkotni

Nyelvtani ismeretek:

Tudja és alkalmazza

Tudja, de nem alkalmazza

Segítséggel alkalmazza

Helyesírás:

Általában hibátlan

Kevés hibával

Sok hibával

77

Csak pedagógiai irányítással képes összefügg mondatokat alkotni Nem alkalmazza A minimum követelményeket még nem tejesítette

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

Észrevétel:

Matematika: - számfogalom:

Pontos

Kialakult

Megfelel

Bizonytalan

Kialakulatlan

- m veletvégzési készség: - Összefüggéslátás:

Pontos Biztos

Kevés hibával Jó

Segítséggel Megfelel

Még nem tudja Gyenge

- geometriai ismeretek

biztos

jó

Megfelel

Bizonytalan Bizonytalan (segítséget igényel) Bizonytalan (segítséget igényel)

Gyenge

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

Észrevétel:

Környezetismeret: - társadalomismeret: - természetismeret:

Jól tájékozott Jól tájékozott

Kevésbé tájékozott Kevésbé tájékozott

Tájékozatlan tájékozatlan

Észrevétel:

Idegen nyelv- angol/német - tanult szavak megértése, alkalmazása - beszéd, kiejtés, intonáció

Kiváló

- Hallás utáni megértés

Biztos

- olvasás

Hiba nélkül, kifejez en Hiba nélkül

- írás Észrevétel:

Biztos

Jó

Megfelel

Segítséget igényel

Bizonytalan

Jó

Megfelel

Segítséget igényel

Hibás

Jó

Megfelel

Segítséget igényel

Gyenge

Hiba nélkül

Kevés hibával

Sok hibával

Nehezen érthet

Jó

megfelel

Még elfogadható

gyenge

78

Rajz: - szín- és formaérzék - aktivitás

Kiváló kiváló

Jó Jó

Megfelel megfelel

Segítséget igényel Gyenge

Észrevétel:

Technika: - kézügyesség

Kiváló

Jó

Megfelel

Segítséget igényel

- aktivitás

kiváló

Jó

megfelel

gyenge

Ének: - daléneklés

Kiváló

Jó

Megfelel

Segítséget igényel

- szolmizálás

Kiváló

Jó

Megfelel

Segítséget igényel

- ritmizálás

Kiváló

Jó

Megfelel

Segítséget igényel

- aktivitás

kiváló

Jó

megfelel

Gyenge

Észrevétel:

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

Észrevétel:

Testnevelés: - önmagához viszonyított fejl dése

Kiváló

Jó

Megfelel

Segítséget igényel

- aktivitás

Kiváló

Jó

megfelel

gyenge

Észrevétel:

79

Értékel lap

4. évfolyam Név: ……………………… Osztály…………………….. Magatartás:

Tanév……………….. félév…………………….

Szorgalom:

Kérdésre egész mondattal válaszol

A tantervi követelményhez és korábbi teljesítményeihez viszonyítva

Magyar nyelv és irodalom: Szóbeli kifejez képesség:

Önállóan összefügg mondatokat alkot

Kérdésre t mondattal válaszol

Kérdésre szavakkal válaszol

Olvasás: - hangos olvasás - pontossága

folyamatos Hiba nélkül, kifejez en

Hiba nélkül

szóképes Kevés hibával

szótagolva Sok hibával

Nehezen érthet

- tempó

gyors

Megfelel

Lassú

vontatott

Akadozó

- az olvasott szöveget:

Önállóan, hiba nélkül reprodukálja

Önállóan, kevés hibával reprodukálja

Önállóan, sok hibával Segítséggel reprodukálja reprodukálja

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt

Nem tudja reprodukálni

Észrevétel:

Tudja, de nem alkalmazza

Kevés pedagógiai Irányítással képes összefügg Mondatokat alkotni Segítséggel alkalmazza

Csak pedagógiai irányítással képes összefügg mondatokat alkotni Nem alkalmazza

Kevés hibával

Sok hibával

A minimum követelményeket még nem teljesítette

Írásbeli kifejez képesség:

Önállóan, összefügg Mondatokat alkot

Pedagógiai irányítással képes Összefügg mondatokat alkotni

Nyelvtani ismeretek:

Tudja és alkalmazza

Helyesírás:

Általában hibátlan

80

-

Észrevétel

Matematika: - számfogalom

Pontos

Kialakult

Megfelel

Bizonytalan

Kialakulatlan

- m veletvégzési készség - összefüggéslátás

Pontos Biztos

kevés hibával Jó

Segítséggel Megfelel

Bizonytalan Bizonytalan (segítséget igényel)

Még nem tudja Gyenge

Geometriai ismeretek Észrevétel:

biztos

jó

megfelel

Bizonytalan (segítséget igényel)

gyenge

Környezetismeret: - társadalomismeret

Jól tájékozott

Kevésbe tájékozott

tájékozatlan

- természetismeret

Jól tájékozott

Kevésbé tájékozott

tájékozatlan

Észrevétel:

Idegen nyelv – angol/német - tanult szavak megértése, alkalmazása

biztos

Jó

megfelel

Segítséget igényel

bizonytalan

- beszéd, kiejtés, intonáció

kiváló

Jó

megfelel

Segítséget igényel

Hibás

- hallás utáni megértés

biztos

jó

megfelel

Segítséget igényel

Gyenge

- olvasás

Hiba nélkül, kifejez en

Hiba nélkül

Kevés hibával

Sok hibával

Nehezen érthet

- írás Észrevétel:

Hiba nélkül

jó

megfelel

Még elfogadható

gyenge

Rajz :– szín- és formaérzék

Kiváló

Jó

Megfelel

Segítséget igényel

- aktivitás

kiváló

Jó

megfelel

gyenge

Kiváló

Jó

Megfelel

Észrevétel: Technika: - kézügyesség

81

Segítséget igényel

felzárkóztatásra szorul

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

- aktivitás

kiváló

Jó

megfelel

gyenge

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt

Észrevétel:

Ének: - daléneklés

Kiváló

Jó

Megfelel

Segítséget igényel

- szolmizálás

Kiváló

Jó

Megfelel

Segítséget igényel

- ritmizálás

Kiváló

Jó

Megfelel

Segítséget igényel

- aktivitás

kiváló

jó

megfelel

gyenge

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

-

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

Észrevétel:

Testnevelés: - önmagához viszonyított fejl dése

Kiváló

Jó

Megfelel

Segítséget igényel

- aktivitás

kiváló

Jó

megfelel

gyenge

Észrevétel:

82

5-8. osztály Szeptember els két hetében elégtelen osztályzatot nem adunk. Az els felméréseket /az elmúlt év anyagából / 2-3 óra után íratjuk meg. Az értékelése a szaktanárnak szól: ne a gyerek felejtését büntessük! Így a nevel tudja, mit kell pótolni, honnan indulhat újra. Félévi érdemjegyet lehet leg minél több oldalról tájékozódva adunk. Minden tantárgyból lesz szóbeli felelete is a tanulónak. Még a heti két órás tantárgyaknál is minden hónapban értékeljük legalább egy jeggyel a tanuló teljesítményét. Írásbeli munkák: magyar irodalom tárgynál néhány sorban értékeljük is a munkát a jegy mellett. A többi tantárgynál a záró dolgozat esetében, ahol minden válasz egyértelm , csak a lehetséges pontszámot írjuk a kapott mellé. Az esszé-jelleg kérdéseknél minden esetben szükséges az indoklás. A felmérésekr l a tanulókat legkés bb az el z órán tájékoztatjuk. Egy nap legfeljebb két tárgyból íratható felmérés, dolgozat. A felmérések számát a helyi tantervben határozzuk meg. Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a m vészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhet . A napközi keretében szervezzük a fels s tanulóknál a gyengébbek, lassabban haladók felzárkóztatását. A korrepetálásokon természetesen a nem napközis tanulók is részt vehetnek. A tantárgyak és az órák számát tanév elején ill. év közben szükség szerint határozzuk meg. 5. évfolyamtól érdemjegyekkel értékeljük a tanulók munkáját. Egy félévben legalább 4 érdemjegye legyen a tanulónak. A félévi és tanév végi jegyek az adott id szakban megszerzett érdemjegyek átlagából alakulnak ki, ebben kiemelt szerepet kapnak a témazárók érdemjegyei. A tanév végi osztályzatok kialakításakor az egész éves teljesítményt vesszük figyelembe, figyelve az esetlegesen megmutatkozó fejl dési tendenciákat. A tantárgyi osztályzat nem lehet fegyelmezési eszköz. Ha a témazáró felmérés a tanulók több, mint felének sikertelen, egy ismétl -rendszerez óra után meg kell ismételni. Javítási lehet ségek: sikertelen témazáró, vagy felelet után néhány óra múlva adjunk lehet séget a tanulónak javításra. Szaktárgyi figyelmeztet t kap az a tanuló, aki a /tantárgy sajátosságaitól függ en/ 5 alkalommal nem készíti el a házi feladatát ill. hiányzik a felszerelése. 10 alkalom után elégtelen a szaktárgyból. Természetesen ez a szorgalom jegyben is tükröz dik! Ezt félévenként újra értékeljük. A bukásra álló tanulók szüleit az osztályf nök figyelmezteti a jegyek lezárása el tt 3 héttel. Házi feladatot megbeszélés nélkül ne adjunk fel. Az írásbeli házi feladat célja, megtudjuk , hogy a tanulók megértették-e az új anyagot (nem az a szerepe, hogy az órán elmaradt feladatokat otthon végeztessük el). Ne vigyük túlzásba az írásbeli feladatok mennyiségét.

83

Az értékelés követelményei: elégtelen /1/ a minimum követelményeket sem teljesíti elégséges /2/ a minimum követelmények teljesítése közepes /3/ a szint különbsége a segítségadás mértékét l függ jó /4/ a keret-tanterv követelmények teljesítése jeles /5/ a keret-tanterv + a helyi tanterv 90 %-ának teljesítése A minimum követelményeket minden tárgyból a szül kkel is ismertetjük. A szorgalom és magatartás értékelése Az értékelésre jogosultak: osztályf nökök, osztálytársak, az osztályban tanító szaktanárok, a diákönkormányzat tagjai, Magatartásból és szorgalomból legalább 3 min sítése legyen a tanulónak félévenként Az osztályf nök kérje ki a szaktanárok véleményét

is

Magatartás: példás: - a közösség alakítását, fejl dését jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelel nyilvánításával valamint példás viselkedésével segíti, - a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi, - nevel ivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, - fegyelmezett, megbízható, segít kész, - a rábízott feladatokat példamutatóan hajtja végre, jó:

- részt vesz a közösség életében, de nem kezdeményez , a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, - a Házirendet megtartja, - nevel ivel, társaival, szüleivel szemben udvarias, - fegyelmezett, segít kész, általában megbízható,

változó: - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni, - a Házirendet csak ismételt figyelmeztetéssel tartja be, - nevel ivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és tisztelettudó, - fegyelme ingadozó, munkája pontatlan, - 1-2 igazolatlan nap rossz: - iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, - közösségi munkát nem végez, szándékosan árt a közösségnek, - a Házirendet nem tartja be, - nevel ivel, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, - fegyelmezetlen, durván beszél és veszekszik, agresszív, - 3-4 igazolatlan nap - tudatosan, durván megsérti a házirendet, rongálja az iskola berendezését, rombolja az iskola hírnevét,

84

Szorgalom: példás: - képességeinek megfelel tanulmányi munkát végez, - minden tárgyban elvégzi feladatait, - szorgalma lankadatlan, mindig készül, figyel, érdekl dik, igényes, megbízható, - kötelességtudása magas fokú, munkavégzésében önálló, - érdekl dése egyes tantárgyakban a tananyagon felül is kiterjed, plusz feladatot is vállal, - tanulmányi versenyeken vesz részt, jó:

- figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi, - rendszeresen és megbízhatóan dolgozik, - érdekl dése megmarad az iskolai tananyag keretein belül, - általában felkészül, de különösebb érdekl dést nem árul el, - ösztönzésre vár a munkavégzés során,

változó: - munkája ingadozó, id szakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan, - képességén alul teljesít, szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire, - önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellen rzi önmagát, hanyag: - figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, - nem hajlandó munkavégzésre, - nem tör dik kötelességeivel, - érdektelenség, teljes közöny jellemzi, A min sítéseket a tanuló képességeihez viszonyítjuk. Lehet egy gyengébb eredmény mögött kitartó, nagy szorgalom, és fordítva. A magasabb fokozatba lépés feltételei Az iskola els osztályába való beiratkozásnál a törvényi el írásokat vesszük figyelembe, speciális feltételek nincsenek, azaz az els évfolyamba valamennyi olyan gyereket fogad az iskola, aki rendelkezik az iskolaérettség ismérveivel. A beiskolázásban szoros kapcsolatot tartunk az óvodákkal, indokolt esetben a nevelési tanácsadóval. Évközi felvételek /más iskolából érkez tanulók/ - ha "sima" tanterv szerint tanult el z leg, nálunk a fogadó osztályok létszáma dönti el, hova kerül, - speciális osztályba is jelentkezhet, itt felvételit kell tennie azokból a tárgyakból, amelyet más tanterv szerint tanítunk, ha a "felvételi" nem sikerül vagy sima osztályba tanulhat, vagy eggyel alacsonyabb osztályban folytathatja tanulmányait. - el fordulhat, hogy az el z intézményben egészen más tanterv alapján, más tankönyvb l tanult a gyerek. Ekkor három lehet sége adódik: - koránál eggyel alacsonyabb évfolyamra iratkozik, - a szül k vállalják a felzárkóztatást, ilyen esetben türelmi id t kap a tanuló, majd a hiányzó anyagból levizsgázik,

85

- egy-egy tárgy /pl. más óraszámban tanult idegen nyelv, számítástechnika/ esetében mi is vállaljuk a felzárkóztatást, ehhez plusz órákat kell biztosítanunk a felzárkóztatást végz pedagógusnak,

A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A részletes követelményeket minden m veltségi területnél a 4. 6. és 8. osztály végére a NAT meghatározza. Els osztályban sikertelenség esetén iskolalátogatási bizonyítványt kap a tanuló. A 2-3. osztályt szül i kérésre megismételheti. A javítóvizsga el írásait az Oktatási Törvény határozza meg. A tanítói, tanári döntést tagozatonként összehívott osztályozó értekezlet mondja ki, amelyen minden pedagógus részt vesz. A rendkívüli /évugrató/ továbbhaladás lehet ségét a szül nek kell kérnie, a nevel testület támogató döntése esetén a tehetséges tanuló osztályozó vizsgán ad számot rendkívüli tudásáról. Osztályozó vizsga tételére egy-egy tantárgyból is lehet séget adunk, ilyenkor az adott tantárgy órája alól a tanuló felmentést kap, ill. lehet séget arra, hogy jobban elmélyedjen az ismeretanyagban. A nevel testületnek jogában áll a magasabb évfolyamra lépés lehet ségét biztosítani a tanulónak akkor is, ha adott ismeretkörben kevesebbet teljesít az átlagnál. Továbbra is tervezzük a képesség szerinti csoportok indítását 5. osztálytól. Ezekbe a csoportokba a 4. év végi mérések alapján (amelyekre a BGR-en belül kerül sor) kerülnek be a gyerekek. Az 5. osztály els félévéig biztosítjuk a tagozatos és sima csoport közötti esetleges helytelen döntést. 3.15.11. Az intézmény specifikuma a BGR a személyiség differenciált fejlesztésének szolgálatában Intézményünk a holland mintájú BGR-t (bels gondozói rendszer) választotta. A BGR-modell alapja a tanulógondozási rendszer. E min ségfejlesztési modell lényegét jól tükrözi a következ idézet: „ A legnagyobb egyenl tlenség nem egyforma embereket egyformán kezelni” / Jefferson/ A tanulógondozást, mint rendszert valósítjuk meg, amelyben a bels gondozó (BG) felel ssége a tevékenységek koordinálása. A rendszer résztvev i: Igazgató Fejleszt pedagógus

Bels gondozó

86

Pedagógus A rendszer jellemz i: -

a tanulói eredmények rendszeres gy jtése különböz területeken, mindenekel tt az alapkészségeket tekintve - az adatok elemzése, majd további diagnózis a BG és a tanár együttm ködésében - egyéni cselekvési tervek összeállítása - egyéni és/vagy csoporttervek elkészítése Ezen kívül a BG feladata megbeszélni az iskolavezetéssel a rendszeres adatgy jtés tapasztalatait arra vonatkozóan, hogy miként javítható a tanítási folyamat az iskola egészében. A bels gondozás min séget biztosító elemei a következ k: - kollegális támogatás - regisztráció - elemzés - a fejlesztés megtervezése - kivitelezés - értékelés mindez az iskola-osztály és az egyes tanuló szintjén. A BGR-modellt felmen rendszerben vezettük be. El ször a 2000/2001-es tanévben induló els osztályokban kezdtük meg a tanulói gondozást, és azóta felmen rendszerben folytattuk. A BGR alapját jelent tevékenységrendszer elemei és eszközrendszere a következ : 5. Értékelés -egyéni -csoport VÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE

0. Regisztrációs rendszer -személyi adatok -szakvélemények -tanulói eredmények

Kiemelt fejlesztési területek: -alapkészségek 1-4.osztály -helyesírás -számolás, matematika -szociális-emocionális készségek 4. Kivitelezés -egyéni -csoport

Formanyomtatványok 1. Tanulási eredmények gy jtése(regisztrálás) -megfigyelés -tesztek -vizsgák TESZTNAPTÁR

TANÓRAI FEJLESZTÉSI TERV ÉS ORTHOTHÉKA

2. Eredmények elemzése -eredmények vizualizált

87

3. Tervezés -ütemterv az egyéni és csoportszint fejlesztések feltételrendszerének megteremtéséhe

megjelenítése

A BGR felépítése Az intézményvezetés a nevel testülettel egyetértésben határozta meg a bels gondozók számát és személyét. Az iskolában két bels gondozó dolgozik. Egyikük a magyar nyelv és irodalom, másikuk a matematika területét irányítja.

A bels gondozók feladatköre és hatásköre Intézményi szint regisztrációs rendszer kiépítésének koordinálása, karbantartása -

tanulói nyilvántartás kialakítása tanulói teljesítmények nyomonkövetési rendszerének kialakítása tesztnaptár készítése formanyomtatványok készítése a regisztráció m ködésére

A tanulói teljesítmények értékelési rendszerének kiépítése -

mér lapok készítése a mérések elvégzése, értékelése a fejleszt pedagógussal és a szaktárgyat oktató pedagógussal a feladatok egyeztetése

Orthotéka kialakítása -

az intézményben használt mér eszközök, tanulási eljárások, módszerek leltározása, gondozása a mérési, megfigyelési, vizsgálati módszerek, eljárások megismerése, megismertetése a nevel testülettel ezen módszerek adaptálása a tanulási stratégiák, modellek megismerése, megismertetése a nevel testülettel, az adaptáció nyomon követése a differenciálás metodikájának megismerése, bevezetésének támogatása

A bels kommunikációs rendszer kiépítése, m ködtetése, fejlesztése keretében: -

a csoport és tanulói problémafeltáró beszélgetések tervezése, szervezése, levezetése, évente 4 alkalommal a rendszerben résztvev pedagógusokkal a nevel testületi megbeszélések tervezése, levezetése a tanórán kívül megvalósuló egyéni fejlesztési tervek érekében az intézményvezet és a nevel testület tájékoztatása a BGR m ködésér l 88

-

a szül i tájékoztatás rendszerének kialakítása az egyéni fejlesztési tervek készítésér l, eredményeir l, küls szervezetek/szakemberek igénybevételér l a küls szakemberek tájékoztatása, bevonásuk a fejlesztési tervek kialakításába

A fejleszt pedagógus feladatköre -

fejlesztési tervek készítése fejleszt foglalkozások megtartása fejlesztési tervek eredményeinek nyomon követése a fejlesztésben felhasználható eszközök, módszerek körének b vítése az egyes részképesség zavarok megszüntetéséhez felhasználható ismeretek bemutatása a nevel testület tagjainak rendszeres kapcsolattartás a tanítókkal, szaktanárokkal, BG-kal

A BGR-ben részt vev pedagógusok feladatköre -

a csoporthoz illeszked megfigyelési és tesztelési feladatok kiválasztása együttm ködés a problémafeltáró megbeszéléseken a BG-kal, fejleszt pedagógussal regisztrációs rendszer adott területének m ködtetése együttm ködés az egyéni és csoportproblémák kezelésében

Intézményvezet feladatköre -

a BGR beépítése az intézmény szervezeti kultúrájába a BGR m ködésének beépítése az éves tervezésbe a BGR m ködéséhez szükséges id keret biztosítása a BGR m ködéséhez szükséges képzések koordinálása, biztosítása a BGR folyamat irányítása, támogatása, rendszeres értékelése a pedagógusok együttm ködésének értékelése az oktatás-nevelés min ségének értékelése (pl. BGR kérd ívvel)

A BGR tárgyi feltételei és eszközigénye A BG iroda funkciója: - a nyilvántartási rendszerhez szükséges anyagok tárolása - intézményi mér eszközök, feladatlapok listája, mintapéldánya A fejleszt szoba funkciója: - fejleszt foglalkozások tartása - a fejlesztéshez szükséges módszerek, eljárások, eszközök gy jteményének tárolása

89

-

fejleszt eszközök, játékok, füzetek, könyvek tárolása számítógép a fejleszt programok használatához megfelel padok, székek

A fejlesztéshez szükséges módszerek, eszközök, könyvek b vítése folyamatos, mivel egyre több osztály vesz részt a rendszerben és a segédletek köre is folyamatosan b vül. A BGR STRUKTÚRÁJA TESZTNAPTÁR KÉSZÍTÉSE

MÉRÉS ELVÉGZÉSE, ÉRTÉKELÉSE

FEJLESZT FOGLALKOZÁSOK

KONTROLLMÉRÉS VÉGZÉSE

Sikertelenség esetén

Sikeres mérés esetén FEJLESZTÉS LEZÁRÁSA 3.15.12. Fejleszt foglalkozások iskolánkban Az iskolai fejlesztés célját, intézményünkben megvalósuló formáját szeretnénk bemutatni a következ területeket illet en: diagnosztika; cél; fejleszt programok, foglalkozások tartalma; a foglalkozások munkaformái, módszerei, eszközei; dokumentáció; a gyerekek fejl désének nyomon követése, kapcsolattartás a bels gondozókkal, az osztálytanítókkal, szül kkel. Diagnosztika: A Pedagógiai Szakszolgálat, a Szakért i Bizottság szakvéleménye alapján a tanulási nehézséggel, zavarral, figyelmi problémával küszköd , illetve a tanulásban lassabban haladó, a bels gondozók felmérései alapján a rászoruló gyerekek megsegítésére hozzuk létre a fejleszt csoportokat. Az 1. évfolyamos csoportok összeállításánál figyelembe vesszük az óvodai szakvéleményt is, amely megjelöli a lemaradás területeit, valamint mi is végzünk tájékozódó jelleg felmérést az észlelés különböz csatornáinak m ködésével kapcsolatban (vizuális, auditív észlelés, téri tájékozódás, szem-kéz koordináció). Megfigyeljük a gyerekeket kötetlen foglalkozásokon és órákon.

90

A 2., 3., 4. osztályos csoportok megalakításánál a bels gondozók felméréseinek az eredményei a mérvadóak (az el z tanév végi, az új tanév eleji).

Célunk: Nem a konkrét tananyag megtanítása, korrepetálás, hanem az iskolai teljesítményt javító alapkészségeknek a fejlesztése, valamint az, hogy a részképesség-zavarral (olvasás, írás, számolási zavar, figyelemzavar, koncentrációs zavar, emlékezet zavara) küzd gyerekek a tanév végéra be tudják hozni a kezdeti hátrányukat. Ez azért is fontos, nehogy a teljesítményzavar másodlagos tüneteként a viselkedési zavar is megjelenjen. Az alapkészségek fejlesztése független az olvasás-írástanítás módszerét l. Fejleszt programok, foglalkozások tartalma A fejlesztés alapelvei szerint építjük fel a foglalkozásokat, vagyis a lemaradás helyének és mértékének megállapítása után a komplexitás elvén alapuló fejleszt program alapján dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy a tanuláshoz szükséges képességek minden területére kiterjesztjük a fejlesztést, valamint egy adott képesség célzott fejlesztése közben egy másik képesség is aktivizálódik. Pl.: megfigyel képesség-emlékez képesség. E program elemei; a foglalkozások felépítése: nagymozgás (ráhangolás); iránygyakorlatok térben, síkban; testsémafejlesztés összekapcsolva a téri tájékozódással, percepciófejlesztés és verbális fejlesztés; a finommozgások fejlesztését gyakran percepció fejlesztési feladatokkal végeztetem, mert megoldásuk cselekvéssel párosul; fejleszt játékok (minden foglalkozás 5-7 percében; célja: a pozitív érzelmekkel való befejezés) Fontos alapelv az indirekt megközelítés elve, melyet igyekszünk mindig szem el tt tartani: a gyerek fejlettségi szintjéhez igazodó, játékos módszerek alkalmazása (motiváló hatású). Az elsajátítandó ismeretanyag b vülésével a fejleszt programot az egyes tantárgyakba (magyar nyelv- és irodalom, matematika) ágyazottan használjuk. A fejlesztés tartalmában közeledik a pedagógiai követelményekhez, de nem korrepetálás. Nagyon jól tudjuk használni: Gyenei Melinda-Szautner Jánosné Szigeti Gizella: A tanulási zavarok korrekciója kisiskoláskorban c. I. és II. fejleszt programokat, melyek a Nebuló és a Nebuló 2. képességfejleszt feladatgy jteményekhez készült tanítási segédletek. (1., 2. osztályos tanulóknak szól) A foglalkozások munkaformái, módszerei, eszközei Az iskolában 1-6. évfolyamon folynak fejleszt foglalkozások az órarendbe beépítve délel tt; évfolyamonként heti 3 alkalommal. Évr l-évre n az SNI tanulók száma, akiknek egyéni foglalkozásokra van szükségük. A hasonló problémával küzd gyerekek kiscsoportos foglalkozásokon vesznek részt (max. 4 f ). Számukra igyekszünk differenciált feladatokat adni, a saját szintjüknek megfelel en. Nagyon szeretik a gyerekek a páros munkát, ami igen hatékony pl.: hangos olvasásnál, szorzótábla bevésésénél stb.) A kiscsoportos forma, a kisebb létszám eredményesebb még a figyelem problémái miatt. Az egyéni fejlesztésben részt vev tanulók több területet érint tanulási zavarral küzdenek. Náluk rendkívül fontos a személyes kapcsolat, szemkontaktus,

91

azonnali visszacsatolás. A fejleszt foglalkozások ideje alatt az osztály többi tanulója nem tanul új ismereteket tartalmazó anyagot, hanem gyakorol, ismétel. Nem versenyeztetjük a gyerekeket (párokat) egymással, de a foglalkozásokat lezáró játékoknak mindig van gy ztese (társas, dominó, memóriajáték stb.) s ezt a többiek elfogadják. A foglalkozásokon a gyerekek teljesítményeit folyamatosan értékeljük, tehát minden feladat befejezése után megbeszéljük: ki miben volt ügyes, mire kell még odafigyelni. A tanulók egymás munkáját értékelik; jutalom lehet a foglalkozás végi játék kiválasztása. Törekszünk arra, hogy a foglalkozások sokszín ek legyenek. Szerepeljen bennük: mozgásos játékok, cselekvések, szóbeli feladatok (mondókák stb.), feladatlapok használata az adott fejlesztési területre vonatkozóan. Jól felszerelt, egyre b vül fejleszt szobával rendelkezik az iskola, ahol megtalálhatóak: mozgásfejlesztéshez szükséges eszközök (trambulin, egyensúlyozó tölcsér, egyéb sportszerek), társasjátékok, kártyák, memóriajátékok, készségfejleszt feladatlapok, számítógépes DC ROM-ok, programok (Manó Matek, Manó ABC…) Dokumentáció A szakvéleménnyel rendelkez gyerekeknek fejlesztési tervet készítünk, melyben megjelöljük a problémás területet, a kapcsolódó feladat-, gyakorlattípusokat, módszereket, eszközöket. Ezekbe a tervekbe beépítünk a már említett fejlesztési programokból. Az egyes foglalkozások id pontját, tartalmát haladási lapokon vezetjük minden tanuló esetében. Ezek a dokumentumok majd a gyerekek dossziéjába kerülnek. A gyerekek fejl désének nyomon követése, kapcsolattartás a bels gondozókkal, osztálytanítókkal, szül kkel. A bels gondozók felmérései tájékoztatást adnak arról, hogy hol tart a gyerek, mutatkozott-e fejl dés a leritikus, fejlesztend területen. Ha nem tovább folyik a fejlesztés, a célzott foglalkozás, amit egy id után kontrollmérés követ, amíg a gyerek el nem éri a továbbhaladáshoz szükséges szintet. A bels gondozókkal hetente konzultálunk a fejleszt foglalkozásokon részt vev gyerekekr l, teljesítményeik alakulásáról, képességeik fejl désér l, a soron következ mérésekr l, magatartásukról. Természetesen mi is nézzük az önmagukhoz mért fejl désüket. Az osztálytanítókkal szinte minden foglalkozás után megbeszéljük, kinél milyen fejl dés, javulás tapasztalható a foglalkozáson és a tanórán. A gyerekek szülei is tisztában vannak a foglalkozások céljával, tartalmával, s tudják, hogy szokásos iskolai házi feladatot nem adok, hanem a fejlesztésükhöz kapcsolódó feladatlapot (pl.: színezés) vagy bizonyos cselekvések gyakoroltatását (pl.: fonalgombolyítás, papírtépés stb.) Tapasztalatunk az, hogy a gyerekek szívesen vesznek részt a foglalkozásokon, hiszen a hasonló helyzetben lev társaik között több sikerélményben lehet részük, mint osztálykeretben; növekedik az önbizalmuk, javul az önértékelésük, a teljesítményük, mely a viselkedésükre is kihat. Javaslat szül knek: Nagymozgásokra: minden természetes mozgás játékos formája, járás, futás, egyensúlyozás, csúszás, kúszás, mászás; fontos: pörgés, forgás, lógás (hintán, mászókán) Finommozgásokra: f zés, papírhajtogatás, faragás, fonás, szövés

92

Grafomotoros mozgásokra: minden az ujjakkal történ apró mozgás (gyufarakosgatás, marokkó); minden íróeszközhöz való külön alkalmazkodás Alaklátás mechanizmusaira, formaészlelésre, alak- háttér, rész- egész megkülönböztetésére: puzzle, kirakós játék, pozitív forma, negatív forma, árnyjáték Téri irányok észlelésére ,alkalmazására a térpercepcióban és a téri orientációban saját testhez és tárgyakhoz, id beli történésekhez, szimbólumokhoz igazodóan: a keresztütéseket alkalmazó eszközös játékok (pl. tenisz), tánc, körjáték, népi tánc Figyelemre, koncentrációra, feladattudatra, kitartásra: gyermekkártyák, társasjátékok, Fekete Péter elv játékok, memóriajátékok, malom Problémamegoldó gondolkodásra: összerakós problémakockák, rejtvények, becsapós játékok, ördöglakatok, sorba rendezés, osztályozás, csoportosítás Fogalmi gondolkodásra (problémamegoldással összefüggésben): rendezgetés, sorba rendezés, osztályozás, csoportosítás, gondolati, verbális játékok (barkochba, kitalálós történetek, viccek) Számfogalom köréhez tartozó mértékjátékokra: számlálás, sorszámozás, fejben számolós játékok, tervezés, mintáról másolás, térbeli konstrukció, vázlatrajz Az id szemléletére (folyamat jelleg tevékenységgel fejlesztjük): kirándulás, természetjárás, órajátékok, id becslés „ ÉN”- r l való tudásra: testséma, testrészletek ismerete irányokkal összekötötten, behunyt szemmel; tudatteória: mit gondolsz….? Kommunikációs és önismereti játékokra: pantomimjáték, kapcsolati játékok, körülírós, személyt meghatározó játékok Verbálisan és szimbolikusan játszható kognitív játékokra: verbális találgató játékok, bábozás, mese dramatizálása, szerepjátékok, mutogatós fogalommagyarázatok

3.15.13. Az integráció megvalósulása intézményünkben A tanulási nehézségekkel küzd gyerekek, SNI tanulók felzárkóztatása a BGR-en belül a fejleszt foglalkozásokon és az integrációs nevelésen belül (tanórai differenciált foglalkozások) valósul meg iskolánkban. Évr l évre n a tanulási nehézséggel, részképesség-zavarokkal küzd gyerekek száma, akik kizárólag normál osztálytermi körülmények között nem képesek tanulni, lemaradnak a tanulási anyag elsajátításában. Ez a lemaradás jelentkezhet egyetlen területen, pl.: írás-vagy olvasástanulásban, de megmutatkozhat több tantárgyban is. Mivel ezek a gyerekek nem tudnak eleget tenni az átlagos iskolai követelményeknek, az eredetileg „csak” teljesítményproblémáikhoz rendszerint viselkedési zavarok is kapcsolódnak. Ezen problémák megel zése, korrekciója céljából iskolánk felvállalja a sajátos nevelési igény , a tanulási nehézségekkel, részképesség-zavarokkal küzd , magatartási zavart mutató gyerekek integrált nevelését-oktatását. A tanulási nehézséggel, részképesség-zavarral küzd , SNI gyerekek a szakért i bizottság, a pedagógiai szakszolgálat szakvéleménye alapján fejleszt foglalkozásokon vesznek részt. Ezek a foglalkozások a 2000/2001-es tanévt l, a min ségbiztosítási rendszer, a BGR létrejöttét l kezdve kerültek bevezetésre. A foglalkozások célja az iskolai teljesítményt javító alapkészségek fejlesztése, a szakvéleményben a lemaradásként megjelölt terület célzott fejlesztése.

93

A 1-6. évfolyamon folynak fejleszt foglalkozások az órarendbe beépítve délel tt, évfolyamonként heti 3 alkalommal az arra rászoruló diákoknak fejleszt tanító, gyógypedagógus vezetésével. A hasonló problémával küzd tanulók kiscsoportos, differenciált feladat eloszláson alapuló foglalkozásokon vesznek részt (max. 4 f ), ahol eltér képességeiknek, saját fejl dési ütemüknek megfelel feladatokat, gyakorlatokat kapnak. Az egyéni fejlesztésben részt vev tanulók több területet érint tanulási zavarral küzdenek; lassabb ütemben, az egyéni sajátosságokat fokozottan figyelembe véve folyik a fejlesztésük, az ismeretek elsajátítása. Az egyéni fejlesztési tervek a szakért i bizottság, a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján készülnek, amelyben megjelennek a problémás területek, a kapcsolódó feladat-, gyakorlattípusok, módszerek, eszközök. Az egyes foglalkozások id pontjának, tartalmának rögzítésére haladási lapok szolgálnak. Ezek a dokumentumok a gyerekek dossziéjába kerülnek. A magatartászavart, beilleszkedési nehézséget mutató, SNI tanulóink (pl. hiperaktív gyerekek) nevelésében-oktatásában nagy segítséget jelent számunkra a pedagógiai szakszolgálat. Együttm ködésünk, terápiás foglalkozásaik nélkülözhetetlenek a gyerekek iskolai munkájához. Jól felszerelt, eszközökben egyre b vül fejleszt szobával rendelkezik iskolánk, ahol megtalálhatóak: a mozgásfejlesztéshez szükséges eszközök, sportszerek, képességkészségfejleszt feladatlapok, könyvek számítógépes programok, CD-romok, társasjátékok stb. Az eredményes integrált nevelés-oktatásunk egyik legfontosabb pillére a gyerekek érdekeit szem el tt tartva minden érintett között – szakért i, pedagógus, speciális szakember, szül – a megfelel együttm ködés (kontrollmérések; kontrollvizsgálatok; a bels gondozók, az osztálytanítók, a fejleszt tanító konzultációja a gyerekek fejl désér l, eredményeir l stb.) Az iskolába lép gyerekek szüleit már tavasszal, illetve tanév elején tájékoztatjuk integrált nevelés-oktatásunk mibenlétér l. A szül k tisztában vannak a fejleszt foglalkozások céljával, tartalmával, s szívesen fogadják a gyermeküknek nyújtott, egyénre szabott segítséget. Fejleszt program írástanulási zavarokkal küzd gyermekek számára Mozgásfejlesztés Nagymozgások Egyensúlygyakorlatok A finommotorika fejlesztése A szem-kéz és a szem-láb koordinációjának fejlesztése A testséma ismeret fejlesztése A testrészek ismerete Testfogalom

:

A látási (vizuális) percepció fejlesztése Az alaklátás és a formaállandóság fejlesztése A tapintásos észlelés fejlesztése

94

A mozgásészlelés fejlesztése A térészlelés, a térbeli tájékozódás fejlesztése A hallási (auditív) észlelés fejlesztése A különféle észlelési területek együttes fejlesztése

#

Az olvasás-írás zavarainak korrekciója az iskolakezdés id szakában

;

%

A látási (vizuális) észlelés területei Az auditív észlelés területei A mozgásészlelés területei Az emlékezet területei Verbális területek Fejlesztési terv a számfogalom el készítéséhez és kialakításához A határozatlan halmazok: több-kevesebb Csoportosítások azonos tulajdonság alapján A mennyiségi viszonyok megváltoztatása Reláció a mennyiségek között (tárgyak, applikáció, rajz) A semmi fogalma (üres halmaz) A mennyiségállandóság A számlálás A számjegyek írása A számok helye a számsorban; a számegyenes A sorszám A számfogalom meger sítése bontással A páros és páratlan szám A pénzhasználat

95

3.16

ELTÉR

PEDAGÓGIAI BÁNÁSMÓDOT IGÉNYL

TERÜLET sajátos nevelési igény tanulók ellátása: 1. testi, érzékszervi, beszéd, értelmi fogyatékosság, autizmus

ELLÁTÁSI JOGCÍM Különleges gondozás Kt. 30.§ 1.2. bek. 2/2005. OM rendelet Kt. 52.§. 6-7. bek.

TAULÓK ELLÁTÁSA

ELLÁTÁSI FORMA

SZAKEMBER

• egyéni pedagógiai program/tanmenet • egészségügyi célú, habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozás • fejleszt foglalkozások biztosítása • a fogyatékosságból fakadó hátrányok figyelembe vétele • életkori sajátosságok figyelembe vétele • a fogyatékosság következtében kialakuló sérülések enyhítése • speciális eszközök biztosítása • speciális módszerek használata

a fogyatékosság típusának megfelel gyógypedagógiai tanár/terapeuta/konduktor

96

NORMATÍV TÁMOGATÁS JOGCÍME különleges gondozás keretében nyújtott ellátás: Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában

2. pszichés fejl dés zavarai miatt a nevelésioktatási folyamatban tartósan, súlyosan akadályozottak (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, hyperaktivitás stb.)

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd tanulók ellátása

Szakért i bizottság véleménye alapján

• egyéni fejlesztési terv az adott tantárgyból és • egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozás

a fogyatékosság típusának megfelel gyógypedagógiai tanár/terapeuta/konduktor

különleges gondozás • Kt. 30§.7. bek. • Kt. 52. §. 11/c. (pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján)

• rehabilitációs célú foglalkozás

fejleszt pedagógus, pedagógiai szakszolgálat szakembere

hozzájárulás egyéb közoktatási, nevelési, oktatási feladatokhoz: különleges helyzetben lev gyermekek, tanulók támogatása

97

képesség kibontakoztató • Kt. 95.§.1. bek. i pont felkészítés • 11/1994. MKM rendelet a tanuló szociális 39/D §. 4. bek. helyzetéb l és • 27480/2003. sz. fejlettségéb l ered közlemény hátrányok ellensúlyozására

a hátrányos helyzet tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere

tanító szaktanár

• Kt. 95.§. 1. bek. i pont • 11/1994. MKM rendelet 39/E §. 4. bek. • 27480/2003. sz. közlemény

a hátrányos helyzet tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere

tanító szaktanár

integrációs felkészítés a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vev tanulók felkészítése, akik egy csoportba járnak azokkal, akik nem vesznek részt e programban

98

hozzájárulások egyéb közoktatási, nevelési, oktatási feladatokhoz: különleges helyzetben lev gyermekek, tanulók támogatása

hozzájárulások egyéb közoktatási, nevelési, oktatási feladatokhoz: különleges helyzetben lev gyermekek, tanulók támogatása

speciális iskolából többségi általános iskolába visszahelyezett tanulók ellátása

• 21/2005. OM rendelet 10§.5.bek. • 11/1994. MKM rendelet 39/D §. 4. bek • 27480/2003. sz. közlemény

a hátrányos helyzet tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere

tanító szaktanár

felzárkózató oktatás • iskolai el képzettséghez nem • alapfokú iskolai végzettséghez (8. oszt.) • 10. évfolyam elvégzéséhez • Alapm veltségi vizsgához kötött szakképesítés megszerzéséhez

Kt. 27. §. 8. bek.

felzárkóztató oktatás

szaktanár

különleges gondozás keretében nyújtott ellátás: gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában (a hozzájárulás 70%-a a visszahelyezés 2. tanévének végéig)

hozzájárulások egyéb közoktatási, nevelési, oktatási feladatokhoz: különleges helyzetben lev gyermekek, tanulók támogatása

99

folyamatos figyelemmel kísérés

• 14/1994. MKM rendelet 13. §. 5-7. bek.

óvodapedagógus tanító

(szakért i bizottság véleménye alapján)

különleges gondozás keretében nyújtott ellátás: gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában (a hozzájárulás 70%-a a visszahelyezés 2. tanévének végéig)

100

3.16.1.

Az iskola teend i a sajátos nevelési igény megállapítása és a szakért i vélemény megküldése után: • •

•

3.16.2.

A habilitációs, rehabilitációs órakeret terhére egyéni foglalkozás szervezése, valamint egyéni fejlesztési terv szerint a tanuló segítése a felzárkóztatásban egyéni vagy kiscsoportos formában. A véleményben megfogalmazottak szerint egyes tantárgyakból, tananyagrészekb l az értékelés és min sítés alóli mentesítés. Ez nem jelenti azt, hogy a tanuló a tantárgyat nem tanulja, kivéve, ha a második idegen nyelv tanulása alóli mentesítés a javaslat pl. súlyos nyelvi gyengeség miatt. A véleményben és a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az alapm veltségi szakmai, érettségi vizsgán: - másik tantárgy választási lehet ségének biztosítása - hosszabb felkészülési id biztosítása - tanulmányok során alkalmazott segédeszköz használatának engedélyezése - a szóbeli beszámoló kiváltása írásbelivel, vagy az írásbeli beszámoló kiváltása szóbelivel.

A habilitációs, rehabilitációs foglakozások személyi feltétele

A fogyatékosság típusának megfelel ismeretekkel rendelkez végzettség szakember (gyógypedagógus, pszichopedagógus, szomatopedagógus, tiflopedagógus, szurdopedagógus, logopédus) Jelenleg a sajátos nevelési igény gyermekek-tanulók nevelésének-oktatásának általános irányelve alapján lehet ség van arra is, hogy a megfelel szakember irányításával, közrem ködésével történjen egyéni fejlesztési terv elkészítése, majd többletismerettel, megfelel toleranciával rendelkez pedagógus valósítsa meg azt.

3.16.3.

Mit jelentenek a szakért i véleményben megfogalmazottak? Egyéni képességekhez mért értékelés valamely tantárgyban vagy minden tantárgyban: Általában a gyengébb mentális képességekkel rendelkez tanuló esetében alkalmazzuk. Az értékelés során az önmagához mért fejl dést, a tantárgy irányában mutatott szorgalmát javasoljuk figyelembe venni, ezáltal esélyt adni számára az iskola sikeres befejezéséhez. A bukást ebben az esetben elkerülend nek tartjuk.

101

Egyéni haladási ütem, egyéni fejlesztési terv szerinti haladás: Általában a matematika tantárgy esetében alkalmazzuk, ha a tanuló a diszkalkulia (különböz súlyosságú) képét mutatja. A meglév ismeretek, az alapm veletek meger sítését tartjuk els dlegesnek az egyéni terv összeállításakor, valamint az iskola követelményeinek megfelel ismeretek egyéni ütemben történ elsajátítását egyszer sített szinten , melyet az a tanuló tanulási zavara még lehet vé tesz. Mentesítés a helyesírás értékelése alól: Általában a diszlexiás vagy a diszgráfiás tanulók esetében alkalmazzuk, ha a zavarral együtt járó nyelvi-helyesírási gyengeség hátrányt jelent számukra az iskolai értékelésnél, a vizsgákon, továbbhaladásnál. Ebben az esetben kívánatos, hogy a helyesírási értékelését l minden tantárgyban eltekintsenek. Mentesítés a magyar és az idegen nyelv írásbeli részének értékelése alól: Általában a diszlexiás vagy diszgráfiás tanulók esetében alkalmazzuk, amennyiben az írásbeli munkák min sége lényegesen eltér a kívánatostól. Ebben az esetben a tanuló szóbeli felelettel válthassa ki az írásbeli számonkérést. A szóbeliség el nyben részesítése az értékelés során: A nyelvi-helyesírási gyengség képét mutató tanulók esetén alkalmazzuk. A tanuló írásbeli munkáit ne, vagy csak abban az esetben értékeljék, ha az nyilvánvalóan a tényleges tudását tükrözi. Kívánatos err l megbizonyosodni úgy, hogy a tanár szóbeli számonkéréssel meger síti a leírtakat. Több esetben kiderülhet, hogy a feladat, kérdés helyett értelmezése után szóban jól válaszol a tanuló. Az írásbeli számonkérés alóli mentesítés: Súlyos diszgráfiás tanulók esetében alkalmazzuk. Csak szóban feleljen a gyermek, vagy a megírt dolgozatokat szóban is egészítse ki, és ezt együtt értékeljék. Mentesítés az idegen nyelv érdemjeggyel történ értékelése alól: Súlyos nyelvi képességzavar, diszlexia esetében javasoljuk. Ebben az esetben a tanuló a tanítási órán részt vesz, de érdemjegyet nem kap. Az értékelés szöveges formája nincs kizárva, de az a bizonyítványába nem kerül be. Az idegen nyelvi felmentés nem jelenti azt, hogy magyarból is fel kell menteni a tanulót, és fordítva sem törvényszer . Mindig adott gyermek képességei és teljesítményei szabják meg a javaslatot.

102

Kapjon segítséget a feladatok értelmezéséhez: Súlyos olvasási, szövegértési vagy beszédértési nehézség esetén javasoljuk. Ebben az esetben a tanár segítse a tanulót és ellen rizze, hogy a feladatot jól megértette-e. Hosszabb id biztosítás a feladatok megoldásához: A részképesség zavart részben kompenzáló, de a feladatvégzésben még lassú tanulók számára javasoljuk. Ebben az esetben a hosszabb id a számára szükséges id t jelenti. A dolgozatokat tábláról ne kelljen másolnia, hanem kapja meg azokat el re megírt formában: Az írás, síkbeli tájékozódás zavarának esetén alkalmazzuk. A dolgozatok feladatait a tanítási órán a tanár által megírtan kapja meg a tanuló, hogy idejét ne vegye el a másolás nehézsége, és ne legyen hiba a lejegyzésben. Használhassa a számára szükséges eszközt: Súlyos részképesség zavar esetén javasoljuk. Ez az eszköz a javaslatnak megfelel en lehet számológép, számítógép, (annak helyesírás ellen rz programja) diktafon stb. A diktafont azon tanulók részére javasoljuk, akik írásukat otthoni tanulásra nem tudják felhasználni. Ennek használata egyes tanórákon ellenérzést válthat ki, ebben esetben a tanár tanórai vázlatának másolatát bocsássa a tanuló rendelkezésére. Kizárólag a tanuló és a szül kérésére, ha a mentesített tantárgyból a tanuló mégis eléri a követelményeket, kapja meg a jegyet és azt a bizonyítványába is írják be. (Ezzel els sorban azok a tanulók és szüleik élnek, akik a segítségadás hatására jól fejl dnek, és a továbbtanulás, érettségi vizsga miatt szeretnének beírt jegyet kapni a bizonyítványba.)

103

AZ ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ M VÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

104

Tantervi háló Magyar nyelv és irodalom 1-8.

Anyanyelv és irodalom Ember és társadalom mondák és legendák történetek nevezetes eseményekr l, híres személyekr l A magyar nemzet jelképei M vészetek, bábjátékok báb és maszkos játékok drámajátékok színi nevelés Informatika, Könyv és könyvtárhasználat

Angol és német 3-8.

Él idegen nyelv

Matematika 1-8.

Matematika

Történelem 5-8.

Ember és társadalom ismeret Történelem Társadalmi és állampolgári ismeret Hon- és népismeret Etika

Környezetismeret 1-4.

Környezetismeret

Természetismeret 5-6.

Ember és természet Testünk és életm ködésünk Természetföldrajzi környezetünk Ember és társadalom Lakóhelyünk gazdasága Életképek hazánk néhány jellegzetes tájáról Környezetünk él világa Életvitel és gyakorlati ismeretek A kertgazdálkodás alapjai A család egészséges táplálkozása

Földrajz 7-8

Földünk és környezetünk

Biológia 7-8. 6. 8.

Ember és természet Biológia Egészségtan

Fizika

Ember és természet Kölcsönhatások Fizika 105

7-8.

Kémia Ének

Rajz

7-8. 1-8.

1-8.

Ember és természet Kémia M vészetek Ének Tánc és dráma A hagyomány játékai Énekes táncos játékok Történelmi táncok M vészetek Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret

Számítástechnika 5-8.

Informatika számítástechnika

Technika 1-8.

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Testnevelés 1-8.

Testnevelés M vészetek Tánc és dráma a hagyomány játékai aerobik

Osztályf nöki 4-8.

Ember és társadalom Az ember társas lény, a család, a lakóhely Társadalmi beilleszkedési zavarok Test és lélek, személyiségünk M vészetek Ünnepi szertartások Életvitel Egészségtan Gazdálkodás Pályaorientáció Környezeti nevelés

M vészeti iskola tanszakai El képz + alapfok

Dráma- színjáték Képz -és iparm vészet -Kerámia -Kézm vesség

A modern-kortárstánc tanszak m ködtetését személyi feltételek hiánya miatt szüneteltetjük.

106

AZ ALAPFOKÚ M VÉSZETOKTATÁS HELYI TANTERVE

107

Forrásmunkák Az alapfokú m vészetoktatás helyi tantervéhez az alábbi forrásmunkát használtuk fel: Az alapfokú m vészetoktatás követelményei és tantervi programja o Képz - és iparm vészt o Színm vészet – bábm vészet Romi-Suli Könyvkiadó és Továbbképz 2003 Képz m vészet o Vizuális alapismeretek rajz-festés-mintázás Készítette:

Dombyné Szántó Melánia Jászberényi Matild Sinkó István Szávai István Tigelmann Józsefné Weintráger Éva

o Grafika tanszak Készítette:

Morvay László

o M vészettörténet Készítette:

Kungl György

Iparm vészet o Kerámia tanszak Készítette:

Tóthné Millavári Szilvia

o Kézm ves tanszak Készítette:

Horváth Andrea

Színm vészet o Színjáték tanszak – drámajáték Készítette:

Farkas Ágnes Szauder Erik

o Beszédgyakorlatok Készítette:

Fort Krisztina 108

M hely, Mogyoród, 1998,

o Mozgásgyakorlatok Készítette:

Uray Péter

o Vers- és prózamondás Készítette:

Debreczeni Tibor

109

ALAPFOKÚ M VÉSZETOKTATÁS – KÉPZ - ÉS IPARM VÉSZET Az alapfokú képz - és iparm vészeti oktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú m vészetoktatás követelménye és tantervi programja lehet séget nyújt az esztétikai érzékenység alakítása mellett a látás kim velésére és tudatosítására, b vítve a képi emlékezetet és képzeletet. A tervez , konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészít és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képz - és iparm vészeti tevékenységek iránt érdekl d és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböz m vészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejl dését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdekl désére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket, és alakítja készségeiket. Az alapfokú évfolyamokon a tanulók képességeikt l és szorgalmuktól függ en fejleszthetik vizuális m veltségüket és a különféle szakterületeken szerezhetnek jártasságot. A képz - és iparm vészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a m faj sajátosságait, a m vészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelel vizuális m veltség kialakításában. A képz - és iparm vészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai Irányítsa a tanulók figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai m veltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmeg rzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció m vészi formáit, a képz - és iparm vészeti m faji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult m vészi kifejez eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót: a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére a vizuális információk megértésére a képi gondolkodásra, a tapasztalat, a képzelet, az emlékezet utáni ábrázolásra a legfontosabb kifejezési eszközök ismeretére a kifejezési eljárások használatára az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére a vizuális önkifejezésre, alkotásra tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére tervezésre, konstruálásra a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére eszközhasználatra, anyagalakításra a baleset- és munkavédelmi el írások betartására tárgykészítésre, környezetformálásra 110

a kézm ves tevékenységek gyakorlására a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére a mindennapok, a természet szépségének, a m vészetek, a m alkotások befogadására a vizuális m vészetek, a környezet- és a tárgykultúra megismerésér a m elemzési eljárások alkalmazására Tegye lehet vé: A néphagyomány, a népi kultúra élményszer megismerését Alakítsa ki a tanulóban: Az esztétikum iránti igényét Az esztétikai élményképességet Az alkotó magatartást és az ehhez tartozó pozitív szokásokat Fejlessze a teremt képzeletet és az improvizációs készséget! A képzés struktúrája El képz : Tantárgy: Vizuális alapismeretek 1. évfolyam: heti 2-4 óra 2. évfolyam: heti 2-4 óra Alapfok: Óraterv Évfolyamok Alapfok 2. 3. 4. 2 1 1 1 2 2 1 1 1 4 4 4

Tantárgy Rajz-festés-mintázás M helyel készít M helygyakorlat Szabadon választható tantárgy Összesen

1. 2 1 1 4

5. 1

6. 1

2 1 4

2 1 4

A rajz-festés-mintázás és a m helygyakorlatok óraszáma 1-2 vagy 2-1 arányban átcsoportosítható. Az el képz t a tanulónak nem kötelez elvégeznie.

A rajz- festés-mintázás és a m helygyakorlatok óraszáma 1-3 vagy 3-1 arányban átcsoportosítható. Az el képz t a tanulónak nem kötelez elvégeznie. A képzés tanszaka és tantárgyai Kötelez tantárgyak: 111

Rajz- festés- mintázás M helyel készít , m helygyakorlat A kötelez m helygyakorlat választott tanszaka: Képz m vészet: grafika Iparm vészet kerámia kézm vesség - e m hely el készít oktatását az els évfolyamtól kezdjük, ezért minden évolyam tananyaga két évvel korábban kerül megvalósításra Szabadon választott tantárgy: m vészettörténet- a tantárgy oktatását az els évfolyamtól kezdjük, ezért minden évolyam tananyaga két évvel korábban kerül megvalósításra

A szabad sáv keretében a fenti tárgyak vagy a m helygyakorlatok bármelyike választható. A rajz-festés-mintázás tantárgy biztosítja a képz m vészeti alapozást. A m helyel készít foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. A m helygyakorlat teszi lehet vé a képz m vészeti szakirányú tevékenységeket. A képz m vészet területén a helyi lehet ségekt l függ en a tanuló érdekl désének és képességeinek megfelel en választhat. A tanuló más m vészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott kötelez tanítási óráin részt vehet. Értékelés A pedagógus a tanuló teljesítményét, el menetelét tanítási év közben rendszeresen értékeli. A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján szükséges meghatározni. A tanév során a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplés is értékelhet . Az elméleti tárgyak számonkérési módja szóbeli és írásbeli forma. A tanulók munkáját félévkor ellen rz ben, év végén bizonyítványban osztályzattal min síteni kell. Az értékelés módjai az egyes tantárgyak anyagában találhatók.

112

Vizuális alapismeretek rajz- festés- mintázás A program célja: Az alapfokú m vészetoktatásban résztvev tanulók számára a program a következ cél- és feladatrendszert határozza meg.: a látás és látványértelmez képesség fejlesztése a megjelenít és a kompozíciós képesség fejlesztése a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése: • az elemzés, • az elvont gondolkodás, • a képi gondolkodás, • a képzettársítás és a szintetizálás ( s rítés ) jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben a plasztikai és a síkm vészeti technikák készségszint elsajátítása a m vészettörténet nagy korszakainak ismerete a vizuális kifejez készség fejlesztése Követelmények: A tanuló az alapfok végén ismerje: a rajz-festés-mintázás alapelemeit a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét a tervezést l az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait a sík és a tér törvényszer ségeit a képz m vészet világában legyen képes: a látványt értelmezni a kompozíciós ismereteket alkalmazni a síkban és térben alkotásokat létrehozni a m vészettörténet nagy korszakait ismertetni

113

Tananyag EL KÉPZ Az el képz célja Az el készít szakasz munkafeltételeinek kialakítása, a tanulók kreatív képességeit fejleszt program beindítása, az általános vizuális alapismeretek elsajátítása és az ezekkel való célszer tevékenysorok munkafolyamatainak kialakítása a tanulókban. Annak az igénynek a kifejlesztése, mely az örömteli munkát és a környezetükben fellelhet esztétikai min ségeket egyaránt felfedezi. Fontos feladata a programnak, hogy célként t zze ki a gyerekek és tanárok közös tevékenységének, a tanári korrektúra elfogadásának igényét, az alkotó jelleg tevékenységek folyamatainak széles kör megismerését, vagyis az alkotásra nevelés folyamatának megalapozását. Az el képz feladatai: A kreatív munkára és a kreatív gondolkodásra nevelés Az általános vizuális alapismeretek, és az ezekkel való munkálkodás elsajátíttatása A színek, formák, felületek és tömegek alapvet törvényszer ségeinek megismertetése és játékos módon való feldolgozása Az alapvet formaelemzés gyakoroltatása A rajzi eszközökkel, képz m vészeti anyagokkal való ismeretek mélyítése Az arányok, a kompozíció, a tér, a sík alapvet fogalmi ismerete és az ezekkel való alkotó-játékos munka kialakítása Az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek jártasságszint elsajátítása Az örömteli alkotómunkára való felkészítés 1. évfolyam évi 36 hét (heti 2-4 óra), összesen 72-144 óra Ismerkedés a tanulókkal Élményrajzok alapján tájékozódás a tanulók el zetes ismereteir l, rajzi készségszintjér l

114

Élménykifejezés Élményrajzokon a szerepl k érzelmeinek kifejezése Az öröm (születésnapomon, gy ztem…), bánat (szomorú voltam…), félelem (megijedtem…) megjelenítése A színek hangulati szerepének felhasználása (mérettel, tiszta színnel a kép központi alakjának kiemelése) Technika: zsírkréta, színes ceruza, filctoll Ismerkedés a képi kifejezés alapelemeivel Vizuális alapelemek: a pont, vonal, folt megismerése Játékos gyakorlatok: •

pont-s r södés, ritkulás, vonal és folt képzése ponttal (es , es cseppek, szirmok)

•

vonal-s r södés, ritkulás, vékony, vastag, rövid, hosszú vonalból foltképzés (zápor, szalmakötegek)

•

folt-kicsi, nagy, fekete-fehér foltritmus (tél)

•

technika: grafitceruza, tusrajz, papírtépés

M alkotások bemutatása: •

skori barlangrajzok

•

poentilista képek

•

Victor Vasarely vonalas jelleg képei

Ismerkedés a kiemeléssel, a lényegmegadással Karakter kifejezése arányok torzításával Hasonlóság, azonosság, különböz ség észrevétetése Jellemvonások felismerése képekr l, fotókról Technika: plasztikai feladatok

A tér felfedezése A képmez ben való tájékozódás és ennek gyakorlati alkalmazása Téri szituációs feladatok végzése épít kockával Irányfelismerés játék közben (fenn, lenn, kívül, belül) 115

Irányok ábrázolásával kapcsolatos munkák készítése mesejelenetekb l Technika: zsírkréta, tempera A tér ábrázolása A tanult téri szituációk és arányok ábrázolása saját élmény alapján (állatkertben, cirkuszban, játszótéren) Séta az állatkertben, játszótéren (termések, növények gy jtése) Állatok rajza, formázása agyagból Technika: zsírkréta, diófapác, lavírozott pác, monotípia, agyagozás Bábkészítés-bábjátszás A séta során gy jtött növények, termések felhasználásával bábkészítés egyéni ötlet alapján Az elkészült bábok segítségével szituációs játékok, mese dramatizálása A színek világának felfedezése Ismerkedés a színekkel: a f színek megismerése színkeverési próbálkozások a hideg-meleg színek megismerése színkontrasztok szerepe a sötét és világos színek hangulati hatása A feladatok végezhet k: zene felhasználásával az évszakok jellemz színeinek megfigyeltetésével színkompozíciók létrehozásával Javasolt technika: akvarell, színes ceruza, mozaik Kiállítás, múzeumlátogatás Múzeum vagy kiállítás közös látogatása, lehet ség szerint néprajzi anyag megtekintése (tájház, népi eszközök, viseletek) Csoportkiállítás rendezése

116

Minimumkövetelmény A tanuló legyen képes: a vizuális alapelemek összefüggéseinek felismerésére az alapelemek alkalmazására (pont, vonal, folt, irány, tér) ábrázolásaiban a színek hangulatkelt erejére építeni Rendelkezzen alapvet jártassággal a színkeverésben. Jártasság szintjén ismerje a csoportos munka alapelemeit.

2. évfolyam évi 36 hét (heti 2-4 óra), összesen 72-144 óra Az el z évi ismeret felmérése A méretek, arányok megértése, felismerése A tér érzékeltetése (takarások) Szubjektív színhasználat Meseillusztráció készítés: leporelló-kollektív munkával Technika: tempera, viaszolt festékrétegbe karcolás M alkotások bemutatása: egyiptomi képek (takarások, kiterített tér) A szerkezet felfedezése Szerkezettel kapcsolatos feladatok (rész-egész, folxamat, kezdet, vég, sorrend) gyakorlati alkalmazása tematikus munkán (pl. szüret) Technika: filctoll, papírdúc, papírvágás-, ragasztás Portré és alakrajz Önarckép készítése (emlékezetb l vagy tükörb l) Szüleim portréja (alapvet arányokra figyelemmel) Többalakos kompozíció alkotása (karácsonyi ünnepkör) Technika: grafitceruza, zsírkréta, kollázs A sík és tér Sík és tér fogalmának gyakorlati megismerése Maszk rajza, maszk készítése 117

Témakör: farsangi népszokások (busójárás) A küls tér megfigyeltetése séta során Vázlatok készítése épületekr l Játékos épülettervezés (papírplasztika, makett készítése vegyes anyagok felhasználásával) A térb l szerzett ismeretek felhasználása kollektív munka során (az utcán) A feladatsorban javasolt technikák: zsírkréta, pasztellkréta, tempera, agyag A színek kifejez ereje A színek hangulati hatásának felhasználása Komplementer színpárok, színárnyalatok, tört és tiszte színek megismerése Gyermekversekhez, mesékhez díszlet és báb készítése Dramatizálás Kiállítás, múzeumlátogatás Minimumkövetelmény A tanuló legyen képes: a vizuális alapelemeket (pont, vonal, sík, folt, felület irány, tér kontraszt) felismerni és alkalmazni megfigyeléseit, élményeit egyszer

tárgyak, rajzok, festmények formájában

megörökíteni a színek hangulatkelt erejét alkalmazni

Ismerje és legyen képes alkalmazni a kiemelést az anyag, forma, funkció összefüggéseit az id beliség képi kifejezésének néhány lehet ségét önállóan (tanári korrektúra mellett) a megismert technikákat. legyen képes a megismert m alkotásokról és a környezetükben lév tárgyakról (tanári segítséggel) véleményt mondani.

118

Alapfok Az 1-2. évfolyam tanítási céljai:

:

1. évfolyam évi 36 hét ( heti 2 óra ), összesen 72 óra

Formai felfedezések A természeti és emberalkotta környezet esztétikai szempontú vizsgálata. Közvetlen élmények elemzése, motívumgy jtés. A forma ( természeti, mesterséges ) egészének és részeinek kapcsolata. Jellemz nézetek, karakter megjelenítése vonalképz eszközökkel. A formák csoportjának kompozíciós megoldásai a kiemelés, s rítés alkalmazásával ( lavírozott tus, - pác eljárás ). A feladatokhoz, problémákhoz kapcsolt m alkotások elemzése. Mintázás. Plasztikai min ségekben ( ritmus, textúra, pozitív-negatív ) gazdag felület létrehozása agyaglapon nyomhagyással. 119

Az írás és a nyomtatás története a mezopotámiai kultúrától kezd d en. Különféle anyagokból ( természeti, mesterséges ) kollográfia készítése a faktúrák kontrasztjával. Színek kölcsönhatása M vészeti élmények ( színház, tánc, mesék ) feldolgozása színes kompozícióban, színkontrasztok, színharmóniák alkalmazásával ( pasztell, tempera, kevert technikák megoldásaival ). Saját élmény kifejezése képsorozattal a feladathoz kapcsolt m alkotások elemzése nyomán, szubjektív szín-, térábrázolás lehet ségeivel. Meseh s portréja a színek kifejez félelem ).

erejének alkalmazásával ( vidámság, bánat,

Forma és mozgás Portré. Karakter ábrázolása a mimika, groteszk lehet ségeivel. Mozgásváltozás, mozdulat, egyszer mozgássor elemzése, megjelenítése. Vonalas ábrázolás közvetlen élmény ( mozgásos szituációk, film, fotó ) alapján. A forma felépítése, formatömegek megjelenítése ecsetvázlattal, színfoltokkal ( álló-, guggoló, több-kevesebb figura, árnyképek ). Szobrászati alkotások elemzése, kiállítások látogatása. A téli ünnepkör néhány eleme ( hagyományok, szokások ). Többfigurás kisplasztika mintázása ünnepkörökhöz kapcsolva (Betlehem, regölés ). Az anyagszer ség követelményeinek megtartása, ragasztás agyagpéppel. Játékkonstruálás, agyag-kerámia fej alkalmazásával.

bábok , babák textil és más anyagok

Ember és terek Épített terek, helyi építészeti ( m emlék ) alkotások megfigyelése, építészeti motívumok gy jtése ( vázlatok ). Síkjelleg városképi kompozíciók kontraszttal. Tus és szénrajzok nagyobb méretben.

készítése

sötét-világos

folt

redukcióval,

Plasztikai megjelenítés papír és más anyagokkal. Térplasztika illusztratív tartalommal ( labirintus ). Nagyméret , színes képi kompozíciók csoportmunkával, szubjektív szín- és térhasználattal, az alkalmas technika megválasztásával. Minimumkövetelmény: 120

A tanul ismerje és legyen képes alkalmazni:

tempera ).

a síkbeli ábrázolás alapvet elemeit a különböz rajzi és festészeti technikákat ( tus, szénrajz, vízfestés,

Legyen képes vizuális élményeit megörökíteni. 2. évfolyam évi 36 hét ( heti 2 óra ), összesen 72 óra Természeti motívumok Növények ( fák ) formája, szerkezete, színei, a forma és színkarakterek ( színes ceruzák, kréták, akvarell technika ). Tematikus feladatok a tanulmányok felhasználásával. Életfa motívum megjelenítése ( népmesék, legendák, mítoszok alapján ), sgraffito jelleg viaszos technika alkalmazása. Átírás képi igénnyel, egyéni esztétikusan formált kifejezéssel (színes tussal ). Növény és állat tanulmányok, illusztrációk különböz különböz kultúrákból. A mítoszok, legendák állatai Fantáziára épül illusztratív feladatok

m vészeti korokból,

Állatok ábrázolása közvetlen élmény alapján Mozgás, arány, formatömeg érzékeltetése vonalrajzzal A képzelet és tanulmányok felhasználásával figurális domborm mintázása Kép, jel, jelkép ( szimbólum ) A forma jele, a karácsony jelképei – dekoratív tervezés Mézeskalácsformák tervezése A mézeskalács sütés hagyományai, a mézeskalács díszítése Karácsonyi díszek szalmából A népi játék, a népi kézm vesség néhány eleme Az emberi arc bels arányai, a karakter, a mozgás-változás, a mimika megjelenítése képi igénnyel Szimbolikus tartalmak megjelenítése plasztikában Viselhet maszk készítése torzítással, szimbolikus tartalommal, plasztikai min ség, grafikai min ségek alkalmazásával ( papír-, gipszmasé, agyag ) A képz m vészet és a társm vészetek kapcsolata ( színház, irodalom, zene, tánc ) Testfestés, maszk, jelmez, díszlet készítése

Forma, tér, szerkezet 121

A különböz korok szerkezeti találmányainak vizsgálata Konstruálás, különböz szerkezetek készítése többféle anyag felhasználásával ( pálcák, drót ) Néhány egyszer bb szerkezet képi síkredukciója Képzelt gépek, szerkezetek, emberszabású konstrukciók színes kompozíciói csoportmunkában, nagy méretben, illusztratív tartalommal Kiállítás látogatás ( m fajok felismerése ) Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen alapvet formaismerettel. Tudja alkotó módon alkalmazni ismereteit a képi, rajzi, plasztikai kifejezésmódokban. Ismerje és alkalmazza a síkbeli ábrázolás alapelemeit. Legyen képes egyszer rajzi, festészeti technikák alkalmazására. Tanári segítséggel legyen képes egyszer beállítások képi, plasztikai bemutatására; a mesék, történetek, irodalmi m vek képi megfogalmazására.

A 3-6. évfolyam tanítási céljai Ismertesse meg a különféle képz m vészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatát. Alakítsa ki a tanulókban: a rajzi, képi, plasztikai nyelv segítségével gondolataik önálló alkotó módon történ kifejezését a csoportos és egyéni kreatív tevékenységek számos formáját a kritikai véleményformálás igényét és képességét a m vészet iránti érdekl dését Feladatai: a látvány értelmezésének fejlesztése az ebben szerepet játszó tényez k megismerése az elvont gondolkodás szerepének felismerése és alkalmazása a s rítés és felbontás, mint alkotói eszköz ismerete és alkalmazása a képi kifejezés összefüggéseinek felismerése és alapszint alkalmazása a m vészettörténeti ismeretek tudatos beépítése az alkotó tevékenységbe

3.évfolyam évi 36 hét ( heti 1 vagy 2 óra ), összesen 36 vagy 72 óra 122

A síkból a térbe Emelked forma grafikai , színbeli, plasztikai és egyéb feldolgozása A vizuális alapelemek ( pont, vonal, folt ) virtuális ( képzelt ) térben történ elmozdulásai Játék a vonallal a sík és tér határán Térábrázoló rendszerek Térábrázoló rendszerek feldolgozása a m vészettörténet nagy korszakain keresztül, m alkotás-elemz órák segítségével skor, Egyiptom, Mezopotámia, görög és római kor Tér és id feldolgozása Saját élmény, munkafolyamat megjelenítése képsorozattal Teljes síkba forgatás, mitologikus terek építése, megrajzolása axonometrikus formában Technika: tempera, tollrajz Statika és dinamika Statikus és dinamikus kompozíciók fejlesztése, alá-fölészervezés, nagyságrendi kiemelések természetes és mesterséges formák, saját élmény és illusztrációs feladatok segítségével A kompoziciós elemek szerepe Technika: tollrajz, festés, kollázs, nyomatok, plasztika Vonal, folt, szín A vonal, folt és szín formaképz szerepének vizsgálata szabad témaválasztás alapján A természetes és mesterséges környezet, a hagyományos népi életmód eseményeinek feldolgozása Archaikus kultúrkincs Az archaikus kultúrkincs és évszakhoz f z d népi hagyományok képi, plasztikai és grafikai feldolgozása Teremtésmítoszok, Gilgames eposz, görög mitológia Minimumkövetelmény A tanuló ismerje és használja a sík és a tér alapelemeinek rendszerét. Tudjon bánni a grafikai eszközök közül a tollal, krétával. Ismerje a tizenkétfokú színskálát és tudja azt képek elkészítésénél alkalmazni. Ismerje az emberiség mítoszainak néhány fontos m vét és legyen képes ezzel kapcsolatos m vek elkészítésére. 123

Tudja és ismerje a vonal, folt, szín képalakító szerepét. 4. évfolyam évi 36 hét ( heti 1 vagy 2 óra ), összesen 36 vagy 72 óra Szín-világ Szín-világ a monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig Egy f színre hangolás, f szín és els dleges keverékszínei Tiszta színekb l és szürkéb l építkez kép Három f színre hangolt kép Magában való színkontraszt ( J. Itten ), színezett kontraszt Komplementer színpárok Szín és tér, színes tér – színes plasztikák Spirál és hullám Természetes és mesterséges formák szerkezeti, látvány utáni és élményszer feldolgozása Képi ( olajpasztell, tempera, fotó, montázs, kollázs ), grafikai ( metszet, tollrajz ) és plasztikai ( gipsz, agyag ) feldolgozás M alkotás, elemzés Összehasonlító m elemzés az ókeresztény kortól a XX. sz. elejéig Az elemzés és feldolgozás az évfolyam feladataihoz köt dik Életképek Életképek és térábrázolási rendszerek Korok ünnepeinek és hétköznapjainak megjelenítése a megismert ábrázolási rendszerek segítségével Képi, grafikai, plasztikai, fotó, videó feldolgozások, életképek, jelmezek, díszletek Mondák, eposzok Mondák, eposzok illuszrációs feldolgozása, képi megjelenítése ( Biblia, Arthus mondakör, a Csodaszarvas története ) Ikonszer ség és epikus el adásmód Zárt formájú kompozíciók Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a szín téralakító szerepét a monokrómiától a komplementerekig. Legyen képes mesterséges és természetes formák szerkezeti rajzának elkészítésére, a bennük rejl dinamika felismerésére. Legyen képes illusztrációs munkák készítésére.

5. évfolyam 124

évi 36 hét ( heti 1 vagy 2 óra ), összesen 36 vagy 72 óra

Szerkesztések Az axonometria, megismertetése

perspektíva,

rekonstrukció

tapasztalati

úton

történ

Test-modellek Az egyszer és összetett forgástestekt l a zárt és nyitott szögletes testekig Modellezés, származtatás, néz pontváltás, vonal értékek Technika: ceruza és szénrajz Drapériák, egyszer csendéletek Színproblémák: lokál, val r, reflexek, szín, redukció, monokrimitás Megvilágítási feladatok Telifény, szemb l világítás, ellen- és súrolófény ( rajz, festés, fotó ) A reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus és a romantika Kompozíciós módszerek, a tér illuzionisztikus megjelenítése A m fajok születése A megismert m vészettörténeti korok m veinek felhasználásával parafrázisok készítése ( portré, csendélet, tájkép ) Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a vetületi, axonometrikus és perspektívikus ábrázolás alapelemeit, tudjon azok segítségével egyszer és bonyolult testcsoportokat ábrázolni. Legyen képes a színdinamikai ismeretei felhasználásával önálló képek elkészítésére. Ismerje és tudja alkalmazni önálló munkáinál a plasztikai szabályokat, negatív-pozitív formákat. 6. évfolyam évi 36 hét ( heti 1 vagy 2óra ), összesen 36 vagy 72 óra Néz pontváltás Természeti formák és drapériák együttes megjelenítése, kompozícióba rendezése Néz pontváltás A kompozíció és a látványábrázolás szempontjai Festés, rajzolás ( tempera, akvarell, pasztell, ceruza, kréták, toll, szén )

A portré Portré készítése él modellr l 125

Szerkezet és arányrend A fej mozgásban Néz pontváltások, tónusosábrázolás ( képi igénnyel ) A portré rajzolás kánonjai Az emberi alak Alak vázolása, arányai, térbeli helyzetének, mozgásának felismerése és feldolgozása Kroki, szerkezeti rajz, résztanulmányok ( kéz és láb ) Rajzi, plasztikai munkák Játék a m alkotással ( összevetések ) Impresszionizmus, századel , törzsi kultúrák, fauve, a XX. sz.-i izmusok, avantgarde, neoavantgarde Játék a m alkotásokkal ( belenyúlás, átalakítás, montázsok ) A megismert m vészettörténeti korszakok kreatív feldolgozása képi, plasztikai eszközökkel Szintézis – Mestermunka Önálló alkotás létrehozása személyes vagy irodalmi élmény alapján tetszés szerinti technikával az eddig megismert képz m vészeti témák, feladatok és technikák segítségével. Minimumkövetelmény A tanuló ismerje és használja a jártasság szintjén a képi, plasztikai, grafikai technikák alapelemeit. Sajátítsa el és használja az ábrázolási konvenciók alapformáit. Legyen képes önállóan a klasszikus emberábrázolás szabályainak alkalmazására ( képi, plasztikai feldolgozás ). Ismerje a m vészettörténet nagy korszakait, legyen jártas a m alkotások elemzésében. ALAPFOKÚ M VÉSZETI OKTATÁS GRAFIKA A program célja, hogy a tanuló: Ismerje meg az elméleti és gyakorlati tudnivalókat Sajátítsa el a technikai eszközök használatát Tudja kiválasztani és alkalmazni az egyéniségének megfelel grafikai technikát Ismerje a szaknyelvet Legyen tájékozott a grafikai m vészettörténetben Legyen önálló tevékenységében Legyen felkészült a szakirányú továbbtanuláshoz Feladata: Megismertetni a tanulókat: az anyagok, eszközök, szerszámok m ködésével, kezelésével a segédanyagok tulajdonságaival, használatával a szakma rövid történetének ismertetésével a m vészet 1-1 kiemelked képvisel jével a képépítés, a kompozíció törvényszer ségeivel 126

a színelmélet alapjaival a tanulóban ki kell fejleszteni a feladatok elvégzéséhez szükséges önálló, kreatív, alkotói módszert alakuljon ki a tanuló véleménynyilvánítási igénye és képessége legyen képes a tanuló a készített m esztétikus megjelenítésére Követelmények Alapfok végén a tanuló ismerje: a képépítés alapvet szabályait a tanult grafikai technikát, ezek továbbfejlesztési lehet ségeit, korlátait az egyedi és a sokszorosító grafika sokszín technikai lehet ségeit a grafika történeti és technikai sajátosságait a nyomtatásra és a dúckészítésre alkalmas papírfajtákat, linó- és fém anyagokat Legyen képes: az eddig megismert technikák alkalmazására vázlatkészítésre, motívumkészítésre, feldolgozásra, átírásra, dúcra dolgozásra esztétikus képi megjelenítésre Legyen képes: Technikailag tiszta és kevert technikájú lapok létrehozására Önálló gondolatokkal képi illusztrációk létrehozására Kiállításra alkalmas munkák létrehozására Alapfok M helyel készít Évi 18 hét (heti 2óra), összesen 36óra Monotypia Az egyedi rajz és a sokszorosítás kezdetei Pozitív és negatív nyomat Jelhagyás tárgyakkal (ujjal, fés vel) Több szín felhengerlése A vonal és a folt szerepe Ritmus-ösztönösség-automatizmus-szerkesztettség Frottázs Anyagnyomatok-kopírozás Különböz fakturális tárgyak nyomatai (bársony, vászon) Kisebb méret tárgyak lenyomtatása (gomb, papír zsebkend , levél) Tárgypecsét-kedvenc, jellemz tárgy lenyomata-mappákon, füzeteken… Papírmetszet Egyszer papírmetszet készítése Vágás, tépés kartonból, alakítás, képépítés 127

Játékosság 3. évfolyam Heti 2óra összesen: 72óra Elmélet Grafika: A grafika fogalma, szerepe a m vészetben Egyedi rajz, sokszorosított lapok Történeti áttekintés, a grafika mesterei A grafika anyagai, eszközei (kézi és gépi) Kiállítások, m vészek megismerése Technikák m faji követelményei A számítógépes grafika érintése Képz m vészeti alapfogalmak szerepe, ritmus, felület, vonal, folt, kompozíció, szín méret Vonalkarakterjáték A vonal pszichikai kifejez ereje nyugodt, emelked , zaklatott, kaotikus, zavaros, szögletes, kerek, … Az egyéniség megjelenítése önarckép, absztrakció Vérmérsékletet mutató vonalhasználat Rubens, Rembrandt, Dürer, Picasso Különböz sorsok, korok, egyéniségek vonalhasználata A kifejezés eszközrendszerének megismerése lényegkiemelés, figyelemvezetés, leegyszer sítés, s rítés, absztrakció Elemek elrendezése ritmus, egyensúly, kompozíciós lehet ségek Technikák ceruzarajz, kréta Gyakorlat Alkotás Egyedi rajzok készítése annak összes kritériumával, megismert lehet ségeinek felhasználásával Feladatok A vonal ritmust kifejez hatása: a ritmikus, lüktet felület kialakítása s rítés, lazítás, tömörítés nyugodt, kavargó felület kialakítása vonalháló, vonalgubanc tenger kifejezése: nyugodt, háborgó A vonal karaktermegjelenít szerepe: a vonalkarakter tudatos használata dombos vagy sziklás táj, természetes és épített környezet kifejezése vonallal 128

A jelrendszer szerepe: élettörténet 12 részre osztott lapon elrendezés a képmez ben mese jelekkel, háromszögekkel, négyzettel Az illusztráció: készítése tussal foltképzés és a vonalrendszer szerepe csurgatás, fröcskölés, fújás átalakítás, belelátás Az egyedi nyomtatás – monotypia ujjal, fés vel, tárgyakkal felületképzés – faktúra és textúra szín szerepe harmónia – diszharmóniasorozat összeállítása Alkalmazott grafika: piktogram, bet , monogram bemutatása egyedi jelek: térkép, közlekedés, pecsét monogramok – Dürer, Michelangelo saját mappa tervezése saját jel, bet karakter, embléma Organikus képalkotás: természeti formák, tanulmányozás, átírás, elrendezés kiemelés – elhagyás, pozitív – negatív, szabályos – szabálytalan Minimumkövetelmény: A tanuló tudjon gyakorlatban és elméletben különbséget tenni az egyedi és a sokszorosított grafikai eljárások között. Ismerje fel és alkalmazza azt. 4. évfolyam heti 2óra összesen 72óra Elmélet A nyomtatás fogalma: természetes nyomatok tanulmányozása: ujj, cip , stb. a nyomtatott kép létrehozásának kritériuma – pozitív – negatív foltok, tömeg pont , vonal, ritmus, egyensúly a folt érzelmi, értelmi hatása a nyomtatott kép térhatásának lehet ségei

A grafika története: Történeti áttekintés: 129

természeti népek középkor a nyomtatás feltalálása A bet , a könyvnyomtatás: a nyomtatott kép használhatósága Az alkotás technikái: anyagnyomatok krumpli papír kompozíciós gyakorlatok, automatikus és tudatos alakítás Különböz szín és felület anyagra nyomatok készítése Dúc fogalma – alakítható anyagok Sokszorosítás – egy forma több nyomata Ritmus, ismétlés, pozitív – negatív Tervez készség – képesség kialakítása Feladatok Nyomhagyási kísérlet: természetben, környezetünkben található, nyomtatásra alkalmas tárgyak gy jtése nyomhagyási lehet ségek bemutatása ceruzával frottázs, kopírozás, majd dúcként használva nyomtatás készítése balesetvédelmi oktatás ( gépek, higítók ) Nyomtatás tárggyal: kiválasztott tárgy nyomatával pozitív – negatív forma, dombornyomat, ritmus, harmónia, diszharmónia létrehozása a folt és a foltrendszer optikai játéka, elhelyezés, dekorativitás, díszítés képkeret, bord r, foltstruktúra kialakítása Piktogram: természeti forma és azok rajza, frottázsa lenyomtatásával saját jel és jelrendszer kialakítása Textilnyomatok: faktúranyomatok képzése ( zsák, függöny, stb. ) geometrikus kép kialakítása d lés, függ leges, vízszintes, vékony, vastag nyomat alkalmazásával Krumplinyomat: faragás, majd nyomtatás (ehet ételfesték) terül dísz, ruhaminta, tapétaminta, csomagolópapír tervezése, ritmus, szín, tükörkép, megfordítás alkalmazásával

Papírmetszet: magasnyomás fogalma kartonból ollóval, szikével vágott csíkok, motívumok készítése, azok felragasztásával nyomódúc 130

készítése egy – egy más tárgy beiktatásával (toll) felületgazdagítás játékosság, kreativitás variálás más papírdúcokkal Papírpecsét: dombornyomattal papírpecsét készítése Játék a fénymásolóval: képek készítése, mozdítással variációk készítése számítógépbe scanelve nyomtatott kép Minimumkövetelmény: A tanuló ismerje a frottázs és a monotypia fogalmát, ismerje fel technikai különböz ségeiket, tudjon róluk beszélni.

5. évfolyam heti 2óra összesen: 72óra Elmélet Természeti formák célirányos megfigyelése: tömeg, egyensúly, pozitív – negatív formák a sokszorosított grafika m faji jellegzetességei bels szerkezet, mozgás, felület, elrendezés, dekorativitás, ritmus, dinamizmus forma és színredukció A grafika története: történeti áttekintés magyar linómetsz k Technikai ismeretek, sajátosságok: az átírás, egyszer sítés lehet ségei; folt – forma – karakter a linó sajátosságai: pont – vonal – folt; arányrendek, felületkitöltés, ritmus a megtervezés szükségessége: a rajzi ötletnek igazodni kell a technikához (tükörírás) Gyakorlat Magasnyomás: linólemez, PVC padló metszése Anyag – eszközismeret: vés k, hengerek, festékek, tisztítás Balesetvédelem Feladatok Ismerkedés a linókészítéssel: történeti áttekintés: pecsétel henger, könyv fakturális, megdolgozhatósági játékok a linó sajátosságai, m faji követelményei eszközhasználat különböz színek megválasztásával felületjáték, sötét – világos viszonyok, egyensúly, dinamika 131

Pecsétel henger készítése: kis négyzeteket sodrófára ragasztva tapéta, falminta, csomagolópapír… készítése hengerelve Exlibris: kisgrafika fogalma bet szerepe, mennyiség, arány névjegykészítés Linókészítés: önálló linólap tervezése, kivitelezése vágás, próbanyomtatás, negatív kivágás rontás javítása Színek szerepe a magasnyomásban: színek felhasználása nyomótükör alá színes lapdúc dúc szétvágásával külön darabok összeállítása, nyomatok készítése dekorativitás, tiszta munka Színes sokszorosítás: többdúcos metszet készítése alapszín, átfedések, alányomás, önálló képalkotás Sorozatkészítés: meseillusztráció Minimumkövetelmény: A tanuló a gyakorlatban tudjon feladatának megfelel en választani a magasnyomású eljárások között. Ismerje a papírmetszet és a linómetszet m faji szabályait és a dúc fogalmát. 6. évfolyam Heti 2óra összesen: 72óra Elmélet A képi megjelenítés eszközrendszere: kifejezés, látvány, élmény, eszköz egyesítése az egyéniség és a technika lehet ségeinek megtalálása látvány értelmezése: átírás, pont, vonal, folt szerepe élmény és fantázia megjelenítése Gyakorlat Fém alapú sokszorosított dúcok lehet ségeinek megismerése. Alumínium karc, ezüst ceruzarajz, , alumarás Új nyomtatási technikák, új eszközök, új felrajzolás; hidegt vagy pusztat Megdolgozási, felületsebzési, sértési lehet ségek 132

Felületképzés idegen anyaggal – maratás, mélynyomás Balesetvédelem (savak hatása) Feladatok Hidegt : alapozatlan, puszta, felfényesített lemezre karcolás t vel jelet hagyó eszközökkel (dörzspapír) vonalkarakter változásai Nyomtatási gyakorlat: különböz alakúra vágott dúcok variálásával tetsz leges képalakítás tudatos komponálás, felületkitöltés, felületkezelés sértéssel; nyomatkészítés Színes hidegt vagy pusztat : a dúc színezésével (kézzel) különböz színhatások, színhangulatok elérése variálható színek, játék a kitörléssel Savak szerepe a nyomtatásban: alapozóanyagok felfestésével, rajzolásával, saválló területek kialakításával dekoratív felület létrehozása savak szerepe – vas-klorid, salétromsav hordozóanyag – puhaság –keménység papírok - szívó-dipa-akvarell, rongy vízjelek, papírméretek aláírás, paszpartuzás témának, egyéniségnek megfelel technikák megválasztása Felületgazdagítás: saválló folyadékkal felfestett felület karct vel való fejlesztése próbanyomástól a kiállításig tiszta és kevert technikák megismerése Komplex feladat naptár készítése (12 csillagöv), hónapok szabad technikával – linó vagy hidegt bet írás, sorozat (pl. Derkovits, Dürer sorozatok) Minimumkövetelmény: A tanuló tudjon különbséget tenni magas és mélynyomás között. Ismerje fel a nyomatokon az erényeket és hibákat. Legyen képes munkáját esztétikusan elkészíteni. Tárgyi feltételeink: Külön m teremszer , jó megvilágítású, szell ztetés , nagyméret osztályterem.

Berendezések: munkaasztalok, rajzbakok, paraván festékez asztal üveglappal különböz méret gumihengerek (10cm, 15cm, 20cm, 30cm), spaklik linókések különböz méretben 133

grafikai présgép – nyomóhengerrel, mozgóasztallal melegít rezsó, kormozáshoz gyertyák, lemezvágó festékdobozok (tároláshoz) Szemléltet eszközök. mértani testek nagyméretben, padmodellben – kocka, hasáb, henger népi cserépedények, használati eszközök csontváz drapériák természeti formák Technikai eszközök: helyi megvilágításhoz lámpa, diavetít , írásvetít TV, videolejátszó CD, magnó, rádió Munkák archiválásához, tárolásához: szekrények polcrendszer A számítógépes rendszer kiépítése terv alatt áll, szponzorok és pályázatok segítségével.

134

SZABADON VÁLASZTOTT TANTÁRGY M vészettörténet A program célja, feladatai A m vészettörténet oktatás szorosan köt dik a m vészeti képzés programjához, a rajz- festésmintázás órákon, valamint a m helyekben folyó elméleti és gyakorlati tudnivalók elsajátításával párhuzamosan nyújt ismereteket, ugyanakkor igyekszik kapcsolatot találni a társm vészetekkel. A tantárgy tanításának célja: keltse fel a tanuló érdekl dését, tegye érzékennyé és nyitottá a m alkotások által nyújtott vizuális élmény befogadására a tanuló sajátítsa el a vizuális nyelv alapelemeit a m elemzéseken keresztül ismerje meg az egyes korokra jellemz legfontosabb stílusirányzatokat vizsgálja a már megismert m vészeti korok formanyelvét és stílusjegyeit kiemelten foglalkozzon a korok-korszakok kapcsolataival biztosítsa az eligazodást a m vészettörténet emlékanyagában a tanuló váljon képessé az önálló alkotó jelleg m elemzésre A tantárgy tanításának feladata: nyújtson m vészettörténeti, m vészetelméleti és m faji ismereteket az skortól napjainkig foglalkozzon a világkép és a képz m vészet viszonyával mutassa be a m vészet folytonosságát mutassa be a m vészeti ágak kapcsolatát ismertesse a m vészettörténet nagy alkotóit és jellemz alkotásait az skortól napjainkig végezze el az egyes m vészettörténeti korok jellemz stílusjegyeinek összehasonlítását értelmezze a kortárs m vészet hagyományokhoz való viszonyát foglalkozzék a tárgy- és környezetkultúra történetéve A tanulóval ismertesse meg : a m vészetek formanyelvének alapvet elemeit a m vészet ábrázolás- és kifejezésbeli sajátosságait a tárgyi környezet elemeit és az esztétikai min ségek kifejez dését a látványokban Alakítsa ki a tanulóban az ónálló ismeretszerzés igényét! Értelmezze a tanuló a m vészet helyét a kultúrában és a társadalomban. Fejlessze a képi-plasztikai önkifejezés képességét! A tanuló használja a legkülönböz bb és legkorszer bb m vészeti médiumokat! A tanuló ismerje meg a m fajok közötti átjárhatóságokat!

135

Követelmények Az alapfok végén a tanuló ismerje: az elemi kifejezési eljárásokat és ábrázolási módszereket a m vészettörténeti korok, irányzatok f bb stílusjegyeit és legkiemelked bb alkotóit, alkotásait tudjon: m alkotásokat olvasni a témák és stíluselemek szempontjából eligazodni és szelektálni a tárgy- és környezetkultúra világában megismert stílusjegyeket az egyéni alkotó munkában felhasználni legyen képes: az egyes m vészettörténeti korokra jellemz stílusjegyek felismerésére a m vészeti, esztétikai élmények kifejezésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban a megismert m vészettörténeti korok id rendi áttekintésére a m vészettörténeti ágak kölcsönhatásainak felismerésére a környezet és a mindennapok vizuális hatásainak feldolgozására a m alkotások értelmezésére, elemzésére egyéni véleményalkotással a tanult kifejezési formák és ábrázolásmódok alkotó alkalmazására Tananyag Alapfok 3. évfolyam évi 36 hét ( heti 1 óra ), összesen 36 óra Bevezetés A m vészettörténet alapfogalmai A m vészettörténet helye és szerepe a tudományok között A m vészet vizuális nyelve A képz - és iparm vészet ágai, m fajai, jellemz i, kapcsolatuk, kölcsönhatásaik skor Az emberré válás folyamata A m vészet kezdetei Használati és kultikus tárgyak, ékszerek – a temetkezés legrégibb emlékei Plasztikák, idolok, állatszobrok Barlang- és sziklarajzok, festmények A megalitikus kultúra emlékei Mezopotámia A folyamközi birodalmak 136

Sumérok, akkádok, babiloniak, asszírok, perzsák Egyiptom Az egyiptomi társadalom Világkép, hitvilág Az egyiptomi kultúra id rendi áttekintése Az egyiptomi m vészet konvenciói, stílusai, korszakai A Kínai Birodalom A nagy dinasztiák id rendi áttekintése Hiedelemvilág, az sök kultusza A Kínai Birodalom kultúrája; edények, plasztikák Festészet, tájképfestés, kalligráfia Japán m vészete A természet er inek és az söknek tisztelete Kínai befolyás, a buddhizmus elterjedése A zen buddhizmus és a m vészet Teaszertartás, virágrendezés, tusfestészet India m vészete Indiai kultúrák, birodalmak áttekintése A buddhizmus elterjedése A hinduista hitvilág és kultúra Afrika m vészete si birodalmak Fekete-Afrikában A kultúrák sokfélesége Az afrikai maszkok, mágia, sök kultusza Plasztika, bronzszobrászat A prekolumbiánus m vészet Korai földm vel kultúrák Mítoszok, szertartás és építészet A közép- és dél-amerikai indián kultúrák áttekintése Kréta és Mükéné A minoszi kultúra Az akháj szellemiség, építészet Görög m vészet A görög kultúra nagy korszakainak áttekintése A városállamok és a társadalom felépítése Szellemiség, hitvilág, mitológia, tudományok Az építészet új nyelvezete, oszloprendek, épülettípusok 137

A szobrászat nagy korszakai Festészet, vázafestészet A hellenizmus kora Új kulturális áramlatok és a klasszikus helén kultúra kapcsolata, ötvöz dése Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a m vészettörténet fogalmát, a képz m vészeti ágakat és a m fajokat. Legyen képes a vizuális nyelv alapelemeinek használatára, néhány tanult m alkotás felismerésére. 4. évfolyam évi 36 hét ( heti 1 óra ), összesen 36 óra Az etruszkok A római kultúra kezdetei, görög hatások Az etruszk hitvilág, kultuszhelyek, sírépítmények Római m vészet Róma kialakulása, felemelkedése és hanyatlása Új építészeti vívmányok, szerkezetek, épülettípusok A szobrászat új feladatok el tt – a portré Falfestmények, a jellegzetes római stílus kialakulása Kés római és bizánci m vészet A kereszténység eszmevilága, elterjedése A latin ókeresztény és a görög bizánci építészet legf bb jellemz i A mozaikm vészet A kereszténység és az állam Egyházi táblafestészet, ikonok A népvándorlás korának m vészete Az iszlám kialakulása, elterjedése Az iszlám építészet f bb stílusjegyei A kalligráfia az iszlám m vészetben A román kor m vészete A római katolikus egyház szerepe a kultúrában Szerzetesek, zarándokok, kolostorok Az egyházi építészet sokszín sége A kereszténység képi nyelve Hódítások, keresztes hadjáratok

138

A gótika Gótikus építészet – gótikus katedrális Üvegablakok, gótikus szobrászat Az egyház megújhodása A gótika sokszín sége Európa országaiban Minimumkövetelmény A tanuló ismerje az építészet, a festészet, a szobrászat és a grafika m faji sajátosságait.Legyen képes a m alkotásról vélemény formálásra; a látott m alkotások egy részének felismerésére, megnevezésére. 5.évfolyam évi 36 hét ( heti 1 óra ), összesen 36 óra A reneszánsz el zményei – trecento M vészet az itáliai városállamokban A szellemi megújulás els jelei Vallási és világi építészet A plasztika és festészet az új igények szolgálatában Új stílus születése A korai reneszánsz – quattrocento Keresked k és mecénások Új keresztény m vészet Vallási hagyomány és antik kultúra A m vészet és a természettudományok viszonya M vészet és humanizmus Az érett reneszánsz – cinquecento Az itáliai udvarok és az antik világ Városi palotaépítészet és a megújuló egyházi építkezések A pápaság és a m vészetek A reneszánsz m vészet Itálián kívül

A reneszánsz alkonya – manierizmus A manierizmus fogalma, jellemz i A manierizmus Itáliában, Spanyolországban és Németalföldön A barokk m vészet A katolikus egyház diadala Az új szellemiség hatása az egyházi m vészetekre Európa világi építészete a királyi udvarokban 139

A barokk festészet Itáliában, Spanyolországban A holland festészet aranykora Új témák, új m fajok, új megrendel k A rokokó m vészete M vészi érzékenység, frivolitás, elegancia A rokokó és a vallásos m vészet A rokokó portré m vészete A klasszicizmus Itáliai, görögországi és kis ázsiai ásatások Új m vészet az antik világ b völetében A klasszicizmus m vészeti ágainak áttekintése A romantika Szubjektivitás, er s érzelmi töltés A napóleoni birodalom A romantika az irodalomban, a filozófiában, a zenében A romantika Európa országaiban A realizmus Valóságfeltárás, társadalomkritika A realista portré m vészet és tájképfestészet Minimumkövetelmény A tanuló ismerje az alkotás létrejöttének folyamatát a látható világtól a m vészi tükrözésig. Legyen képes stílusjegyek felismerésére m alkotások és tárgyak alapján, a tanult m vészeti technikák felismerésére, megkülönböztetésére.

6.évfolyam évi 36 hét ( heti 1 óra ), összesen 36 óra Az impresszionizmus Új utak, új m vészi szabadság Szemléleti forradalom a modern festészet történetében Pillanatnyi benyomások, érzések, hangulatok

140

Posztimpresszionizmus Pointillizmus Az ösztönök felszabadítása A bels lényeg megragadása A századforduló építészete és képz m vészete Ipari forradalom – új igények, új anyagok, új építészeti feladatok A historizmus, akadémizmus, eklektika Szecesszió Szakítás, szembefordulás az akadémizmus világával A XX. század els fele A klasszikus modernség, a klasszikus avantgarde irányzatai Expresszionizmus A primitív m vészet felfedezése A fauvizmus Kubizmus A látvány felbontása mértani alapformákra Autonóm képalkotás Újítások az építészetben Organikus és funkcionalista építészet Futurizmus Gépek kultusza, mozgás, dinamizmus Absztrakt m vészet Megszületik a nem ábrázoló, nem tárgyi és nem figurális m vészet

M vészet a két világháború között Konstruktivizmus Geometrikus alakzatok a síkban és a térbe Festészet, függ leges, vízszintes irányok, tiszta színek Dadaizmus Antim vészet, a háború ellen, az esztétikai és az erkölcsi konvenciók ellen A konceptuális m vészet el futára

141

Szürrealizmus A bels felszabadítása, automatizmus Bauhaus Az épít m hely El kurzus – kézm ves mesterség – ipari formatervezés M vészet 1945-t l napjainkig A modernség megújhodása Absztrakt expresszionizmus Felfokozott érzelmi hatások Tasizmus, akciófestészet Pop art Jóléti társadalom, reklámok, tömegtermékek, társadalomkritika Hiperralizmus Fényképszer valóságh ség Op-art, kinetikus m vészet Tiszta optikai hatások, tiszta szerkezetek- mozgás, fényeffektusok Minimal art, konceptual art Gondolati tartalmak feltárása A kreatív gondolat fontosabb, mint maga a m Napjaink m vészete- kortárs m vészet Land art – body art – performance – happening – totális m vészet… 3Az építészet új útjai A posztmodern változatai Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a nagy m vészettörténeti korok stílusjegyeit, legfontosabb alkotóit és alkotásait. Legyen képes m alkotások elemzésére, összehasonlítására formai jegyek alapján.

142

Kerámia tanszak A program célja, feladatai A kerámia m helymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan: tegyen szert a tanuló alapvet mesterségbeli tudásra rendszerezze és közvetítse azokat az ismereteket, melyeknek birtokában a tanuló számára lehetségessé válik a m vészeti szakközépiskolára való felkészülés A kerámia m helymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg: a kerámiam vészet sajátos nyelvével, kifejez eszközeivel, formakincsével, megnyilvánulási formáival a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel egyes technológiai eljárások kivitelezésével és azok alkalmazási területével kerámiatárgyak készítési folyamatával a tervt l a kész munkáig a kerámiakészítés környezet-, t z- és balesetvédelmi szabályaival Követelmények Az alapfok végén a tanuló ismerje: a kerámiakészítés alapjait-a felhasznált anyagok tulajdonságait, a készítés technológiáját a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket a kerámiatörténet fontosabb állomásait a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat legyen képes: a tárgyalkotás folyamatában a forma és díszítmény összhangját megteremteni elképzeléseit rajzban rögzíteni, ezeket igényesen megoldani a helyes munkamenetet betartani tapasztalatait, ismereteit-életkori szintjének megfelel önállósággal-a tárgykészítés folyamatába beépíteni m alkotások ért befogadására felismerni környezetében a pozitív esztétikai min séget a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására Tananyag Alapfok M helyel készít Évi 18 hét (heti 2 óra), összesen 36 óra Az alapfok els két évfolyamán fél-fél éves váltásban az intézmény személyi-, tárgyi feltételeit l függ en más-más szakterület megismerésére kerül sor. Ennek célja a tanuló helyes m helyválasztásának el készítése.

143

Az agyaggal való ismerkedés Agyag, gyurma, tészta, viasz, nemez-mint plasztikus anyagok-összehasonlítása Az anyag jellegéb l következ alakítási lehet ségek Színes agyagok Földfestékek, színes masszák készítése, ritmusgyakorlatok-ékszerkészítés Felületdíszítés színekkel Masszagyúrás, lapsodrás, kör és szögletes síkfelület tagolása engobbal Felületdíszítés alkalmazása tárgyakon Síklapokból készített egyszer tárgyak, azok engobbal való festése Pozitív-negatív Apró természeti formákról gipsznegatív öntése Síklap formálása-szabályos és szabad ritmizálással-, ellentétpár öntése gipszb l Monogrampecsét faragása Figurális kerámia Kisméret karakteres állatfigurák, gyermekjátékok, pl. cserépsíp készítése 3.évfolyam évi 36 hét (heti 2óra), összesen 72óra Elmélet Technológia Technológiai ismeretek Az agyag legfontosabb tulajdonságai, kezelése, képlékenysége, alakítási lehet ségei Kerámiatárgy készítésének fázisai, formaadás, engobázás, mázazás munkarendje Formák összeragasztásának hibaforrásai Az edényvastagság határai Az engobfelhordás lehet ségei, hibaforrásai A gipszöntés folyamata Baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek Szaktörténet

Gyakorlat

Szaktörténeti ismeretek Mezopotámia és Egyiptom fazekassága Európa k kori fazekassága, figurális kerámiája Az agyag kevés szerszámot igényl formálása, díszítése földfestékkel 144

Feladatok Szabadon formálható kerámia Apró agyagplasztikák-ember és állatfigurák-készítése, földfestékkel való díszítése Felületalakítás Masszagyúrás, lapnyújtás, méretrevágás Kör és szögletes síkfelület tagolása engobbal Edénykészítés I. Edényalakítás szétnyomkodással, engobos díszítés Edénykészítés II. Különféle formára és formába való döngöléssel készített tárgyak el állítása Pecsétnyomó készítés Saját tárgyak megkülönböztetésére szolgáló gipszpecsét faragása Minimumkövetelmény A tanuló legyen birtokában az alapvet technológiai és szaktörténeti ismereteknek. Legyen képes a megismert technikákat úgy alkalmazni, hogy lehet leg repedésmentes plasztikát illetve tárgyat hozzon létre. 4.évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Elmélet Technológia Technológiai ismeretek Relief és negatívja Színes agyagok és masszaszínezés Agyag képlékenysége és megmunkálása Kézikorongon történ felrakás és korongozás kapcsolata Korongozási alapismeretek Baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek Szaktörténet Szaktörténeti ismeretek A görög és római kerámia Középkori edénytípusok, kályhák, kályhacsempék Reneszánsz kerámia 145

Gyakorlat Reliefkészítés, szabadformálású és felrakott edények készítése A korongozás alapfogásai Feladatok Pozítív, negatív, relief Gipszlap öntése, agyagba, gipszbe való karcolás, felületképzés Negatív ellenpár készítése Edénykészítés I. Különféle marokedény készítése, azok díszítése nyomhagyással Edénykészítés II. Formára vagy formába rakott intarziaedény Edénykészítés III. Kézikorongon történ edényfelrakás Korongozás Ismerkedés a korongozással, alapfogások elsajátítása Nyomhagyásos és plasztikus díszítés Minimumkövetelmény A tanulónak legyen alapvet technológiai és szaktörténeti ismerete. Birtokolja alapszinten az elsajátított tárgykészítési technikákat. Legyen képes egyszer edényeket felrakással elkészíteni és díszíteni.

5.évfolyam évi 36 hét (heti 2óra ), összesen 72 óra Elmélet Technológia Technológiai ismeretek Szögletes formák összeépítése, vetemedés, zsugorodás 146

Fed kialakítási variációk Máztípusok (átlátszó-, fed -, ón-, ólommázak) Különféle kemencetípusok Baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek Szaktörténet Szaktörténeti ismeretek A habán kerámia A török kerámia hatása A magyar népi fazekasság edénytípusai Gyakorlat Fedeles szögletes edény készítése és díszítése Egyszer korongozott formák, azok díszítése Feladatok Felületalakítás I. Nyomhagyásos gyakorlatok síkfelületen Felületalakítás II. Síkfelület tagolása engobbal (csíkozás, fröcskölés, ecsettel való festés, írókázás…) Felületalakítás III. Síkfelület kialakítása színes masszák segítségével Edénykészítés Síklapokból készített egyszer ritmusgyakorlatok alkalmazásával

fedeles

tárgy

készítése,

díszítése

Korongozás Egyszer alapformák, azok díszítése a ritmusgyakorlatok alkalmazásával Minimumkövetelmény A tanulónak legyen alapvet technológiai és szaktörténeti ismerete. Tudjon a megismert tárgyalakítási eljárás birtokában ép tárgyat létrehozni. Legyen képes egyszer korongozott tárgyakat készíteni és engobozással díszíteni.

147

a

6.évfolyam évi 36 hét (heti 2óra), összesen 72óra Elmélet Technológia Technológiai ismeretek Az ipari sorozatgyártás technológiái Alacsony- és magast z masszák és azok mázazása, égetése Oxidáló és redukáló égetés, kemencék Baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek Szaktörténet Szaktörténeti ismeretek A magyar népi kerámia tájegységei, központjai Nagy k edénygyárak és porcelángyárak Kortárs kerámia Gyakorlat Korongozott füles edény és annak díszítése Korongozott fedeles edény és annak díszítése Feladatok Anyaggy jtés Edényformák rajzolása, díszítmények másolása, elemzése Korongozás I. Egyszer hengeres formák fölhúzása, a felület tagolása engobbal Korongozás II. Egyszer edényformák korongozása különféle peremmegoldással Fenékszög esztergálása Fed kialakítása

Fülezés Fülhúzás, felragasztás Mázas edénykészítés Mázazási, kemencerakási gyakorlatok Az égetés figyelemmel kísérése

148

Minimumkövetelmény A tanuló legyen képes hengeres formát korongozni és fülezni. Tudjon megfelel falvastagságú mázas edényt készíteni. Birtokolja alapszinten az elsajátított tárgykészítési technikákat. Tárgyi feltételek M helyek, helyiségek: - kerámiam hely megfelel világítással, szell zéssel, könnyen tisztítható burkolattal, folyóvízzel ellátva - felszerelés-munkaasztalok, székek, polcok, kézi és lábkorongok - kéziszerszámok Éget helyiség Tanterem

149

Kézm ves tanszak A program célja és feladatai A kézm ves munka tanításának célja: A kézm ves tevékenységek megismertetésével a hagyományos népi kultúra ezen területének átörökítése, a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységbe. A természetes anyagok felhasználásával a természetközeli szemlélet kialakítása és meger sítése, a környezetalakítás képességének megalapozása, az értékteremtés – és meg rzés igényének létrehozása. A kézm ves m hely munka feladatai: a manuális és konstruáló képesség, a kreativitás fejlesztése, az esztétikai érzékenység mélyítése a hagyományos kézm ves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása a hagyományos tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának bemutatása a hagyományok megismertetésével múltunk, népi örökségünk megbecslése, megszerettetése, a hovatartozás- tudat mélyítése a tárgy, a környezet, a létrehozó ember felfedeztetése a természethez, környezethez való köt dés mélyítése élmény-, ismeret- és tapasztalatszerzés által az önkifejezés, az önmegvalósítás lehet ségének felfedeztetése a kézm ves tevékenységen keresztül a felhasznált anyagok megfigyelése, elemzése, az alakításukhoz szükséges eszközök megismerése, jártasság kialakítása balesetmentes használatukban a kézügyesség, a technikai érzék, a tervez -teremt fantázia fejlesztése az értékteremtésen és értékmeg rzésen keresztül a munkára nevelés

Követelmények Az alapfok végén a tanuló: ismerje meg a hagyományos kézm ves tevékenységek minél szélesebb körét alakuljon ki benne a kézm vesség iránti nyitottság, érdekl dés tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez rendelkezzen ismeretekkel: a természetes anyagokról és felhasználási lehet ségeikr l a tárgyalkotás szerepér l, területeir l, szempontjairól legyen jártas: a kézm vesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósításában egyszer technológiájú tárgyak készítésében a felhasznált anyagok megfigyelésében a kézm ves munkafolyamatok alkalmazásában (tervezés,anyag-és technikaválasztás, kivitelezés, díszítés ) 150

a gazdaságos munkavégzésben a munkafolyamatokhoz szükséges használatában a tárgyak elemzésében

eszközök

megfelel ,

balesetmentes

legyen képes: a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására az önálló tárgyalkotásra, esztétikus igényes kivitelezés termékek létrehozására fedezze fel: a tárgyakban rejl esztétikumot a hagyományos kézm vesség szerepét a modern körülmények között és saját életében Tananyag Alapfok 3.évfolyam évi 36 hét ( heti 1 óra ), összesen 36 óra A környezet anyagai Elmélet: A környezet anyagának megfigyelése: természetes ( ásványi, növényi, állati eredet ) és mesterséges anyagok Gyakorlat: Tanulmányi séta természeti környezetben, különféle anyagok gy jtése Játékeszközök és játékfigurák: állat- és emberalakok készítése K , homok és hó felhasználása a játéktevékenységben Az ember tárgykészít tevékenysége Elmélet: Ismerkedés az ember tárgykészít területeivel

tevékenységével, a tárgykészítés szerepével,

Gyakorlat: Tárgyak szerepének vizsgálata a környezetben Egyszer bb papírhajtogatások Textilmunkák Elmélet: 151

A tárgyak csoportjai- pl.: alapanyag szerint Gyakorlat: Egyszer fonástechnikák- fonalsodrás, 3-4 szálas technikák Textilfestés – mintázás nyomhagyással ( pl.: krumplidúc ) , fröcsköléssel, ecsettel Rongybabakészítés – a mintázott textil alkalmazásával

A család ünnepei Elmélet: Ünnepek és hétköznapok A család ünnepei Gyakorlat: Egyszer bb gyöngyf zési technikák 1 és 2 szállal Tárgykészítés az ünnepekhez kapcsolódóan választott anyaggal és technikával (pl.: karácsonyfadíszek ) Különféle báb- és babakészítési lehet ségek Egész éven át végigvonuló feladatok: A természeti és mesterséges környezet megfigyelése, esztétikumának befogadása Minimumkövetelmény Alakuljon ki a tanulóban a kézm ves tevékenység iránti érdekl dés. Próbálja ki a bemutatott kézm ves technikákat, szerezzen jártasságot legalább egy technika alkalmazásában. 4. évfolyam évi 36 hét ( heti 1 óra ), összesen 36 óra A természeti környezet Elmélet: A természeti környezet megfigyelése A természethez ( anyagaihoz, jelenségeihez ) f z d hiedelmek 152

népköltészeti alkotások,

Gyakorlat: Növényi részek gy jtése

<

" #

""

"

$

Az agyagmunka alapjai Elmélet: Tartalom és forma kapcsolata a tárgyakon Az agyag megfigyelése és tulajdonságai A fazekasság munkafolyamatai: el készítés, formázás, díszítés, égetés Gyakorlat: Agyag el készítés, agyagplasztika Edénykészítés formába rakással Díszítés nyomhagyással A szövés – fonás alapjai Elmélet: A szövés – fonás felhasználási területei A szövés – fonás anyagai, megfigyelésük Gyakorlat: A körmönfonás technikái Többszálas fonástechnikák: lapos és gömböly fonások A szövés alapjai – szövés képkereten Papírmunkák Elmélet: A papír felhasználása, tulajdonságainak megfigyelése Gyakorlat: Papírhajtogatások Mozgatható végtagú figurák készítése ( más anyagok kombinálásával is ) Sárkánykészítés Ajándéktárgyak Elmélet: 153

Az ajándék szerepe, ajándékozási szokások

Gyakorlat: Ünnepekhez kapcsolódó tárgyalkotás választott anyagokkal és technikákkal ( pl.: ünnepi asztal, mézeskalács ) Egész éven át végigvonuló feladatok: a felhasznált anyagok megfigyelése tárgyak elemzése adott szempontok szerint a tárgyakban rejl esztétikum felismertetése az eszközök helyes használata Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a természethez f z d hagyományokról, a tárgyakban a tartalom és a forma kapcsolatáról. Szerezzen jártasságot a szövés – fonás alapvet technikáiban, az agyag egyszer formázási lehet ségeiben.

5. évfolyam évi 36 hét ( heti 1ra ), összesen 36 óra A népmesék világa Elmélet: A népmesék világa, a mesék szerepl i Gyakorlat: Népmesei jelenetek ábrázolása Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, növényi részek, textil A varrás alapjai Elmélet: A varrás szerepe. A varrás és a hímzés anyagai, tulajdonságaik. Gyakorlat: Egyszer szeg és díszít varrások Egyszer lapos-, kereszt-, és láncöltések alkalmazása Mintaterít készítés 154

Népszokások Elmélet: A téli és tavaszi népszokások lényege, fontosabb ünnepek Gyakorlat: Jeles napokhoz kapcsolódó tárgykészítés ( pl.: betlehemépítés, farsangi maszkok) A madzagszövés technikája Az emberélet fordulóinak tárgyai Elmélet: Az emberélet fordulóinak fontosabb eseményei Gyakorlat: Báb- és rongybabakészítés az emberélet fordulóinak megjelenítésével ( pl.: lakodalmi vendégsereg ) Gyöngyf zés, bonyolultabb 1 és 2 szálas technikák, gyöngyszalagok Népi hangszerek Elmélet: Hangszerek fajtái, szerepük népéletben, népszokásokban (pl.:zajkeltés, gonosz zés) Gyakorlat: Hangadó játékok és hangszerek készítése ( pl.: agyagsíp, dob, köcsögduda ) Felhasználásra javasolt anyagok. Agyag, b r, növényi részek… Egész éven át végigvonuló feladatok: a tárgyak csoportjai: ünnepi és hétköznapi használat; használati és ajándéktárgyak a felhasznált anyagok megfigyelése tárgyelemzések adott szempontok szerint a témakörökhöz kapcsolódóan a tárgyakban rejl esztétikum befogadása ötletgazdag, fantáziadús tárgyak létrehozása az alkalmazott eszközök balesetmentes használata

Minimumkövetelmény. A tanuló rendelkezzen alapvet 9smeretekkel a népi kultúra tárgyalt területeir l: a népmesék világáról, a fontosabb téli és tavaszi népszokásokról, az emberélet fordulóinak nagyobb ünnepeir l. Legyen jártas az egyszer bb varrási technikák alkalmazásában, a madzagszövésben, a gyöngyf zésben és a bábkészítésben 155

6. évfolyam évi 36 hét ( heti 1 óra ), összesen 36 óra Szálas anyagok Elmélet: A szalma, szizál és rafia felhasználási lehet ségei Az anyagok megfigyelése, tulajdonságai Gyakorlat. A szalma el készítése Szalmafonattal készített tárgyak ( pl.: aratókoszorú, állatfigurák ) Szizál- és rafiafonatok összevarrásával készített tárgyak Egyéb szalma-, szizál- és rafiadíszek, figurák Népi gyermekjátékok Elmélet. A gyermekjátékok szerepe- felkészítés a feln ttkorra Gyakorlat: Játékmunkaeszközök készítése ( pl.: gazdasági eszközök ) Felhasználásra javasolt anyagok: kukoricaszár, csutka, csuhé, agyag A nemezelés Elmélet: Állati eredet alapanyagok A gyapjú megfigyelése, tulajdonságai, alkalmazási módjai Gyakorlat. A nemezelés technikája, mintázási lehet ségek Kisebb nemeztárgyak készítése ( pl.: nemezlabda, tarsoly ) A b rmunka alapjai Elmélet: Állati eredet alapanyagok A b r megfigyelése, tulajdonságai A b rös munka eszközei Gyakorlat: 156

Kisebb b rtárgyak alkotása: lyukasztás, egyszer f zések, fonások alkalmazása Népi építészet Elmélet: A népi építkezés – anyagai, technikái A parasztház alaprajza, berendezése Gyakorlat: Makett készítés – település, porta, házbels Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, vessz , kukoricaszár, csuhé, szalma…

Egész éven át végigvonuló feladatok: a funkció – forma – díszítés harmóniája a tárgyakon a felhasznált anyagok megfigyelése tárgyelemzések adott szempontok szerint a tárgyakban rejl esztétikum felfedezése saját ötleteik, elképzeléseik megjelenítése az alkalmazott eszközök balesetmentes használata Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen alapvet ismeretekkel a felhasznált anyagok tulajdonságairól, alkalmazási lehet ségeir l, a népi gyermekjátékok szerepér l, a népi építkezés néhány jellemz vonásáról. Legyen jártas a tanult kézm ves tevékenységek alapvet munkafolyamatainak alkalmazásában. 7.évfolyam évi 36 hét ( heti 1óra ), összesen 36 óra Famunkák Elmélet: A fa felhasználási területei A fának, mint alapanyagnak megfigyelése Gyakorlat: Egyszer fafaragási technikák kipróbálása (pl.: karcolás, ékrovás ) A munkafolyamatokhoz szükséges eszközök és használatuk

157

Vessz munkák Elmélet: A vessz b l készült tárgyak köre, szerepük a mindennapi életben Gyakorlat: A vessz el készítése A kosárfonás alapjai ( pl.: alátétkészítés ) Kisebb tárgyak, játékok vessz b l (pl.: csörg , állatfigurák ) Háncs- és gyékénymunkák Elmélet: A háncs- és gyékénymunkák alkalmazási területei Gyakorlat: El készületek a fonáshoz Kisebb használati tárgyak készítése rámán és összevarrással Egyszer bb mintázási lehet ségek kipróbálása Egyéb háncs- és gyékényfigurák készítése Népi kerámia Elmélet: Kerámiák a lakáskultúrában Kerámiával közvetített jelentéstartalom Gyakorlat: Tárgykészítés felrakással és lapok összeillesztésével Különféle díszítési módok – rátétes, mélyített és áttört díszítés B rmunkák Elmélet: A b r felhasználási területei A b r fontosabb munkatulajdonságai Gyakorlat: Kisebb használati tárgyak létrehozása b rb l Díszítési lehet ségek megismerése – szironyozás, domborítás, rátétvarrás

158

Egész éven át végigvonuló feladatok: a tervezés szempontjai, folyamata a felhasznált anyagok megfigyelése, a tárgyakkal kifejezett jelentéstartalom megfigyelése tárgyelemzések adott szempontok szerint a témakörökhöz kapcsolódóan a tárgyak esztétikumának megfigyelése a használt eszközök balesetmentes alkalmazása Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a fa , a vessz ,a háncs- gyékény a kerámia és a b r alkalmazási területeir l, az anyagok fontosabb munkatulajdonságairól, a tárgyak jelz értékér l. Legyen jártas a tanult kézm ves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában. 8. évfolyam évi 36 hét ( heti 1 óra ), összesen 36 óra Szövés Elmélet: A szöv keret felépítése A sz ttesek mintakincse, kompozíciós megoldásai A sz ttesek szerepe a lakáskultúrában Gyakorlat: Felvetés a szöv keretre A szövés munkafolyamata, egyszer bb mintázási technikák Mintakend készítése Hímzés Elmélet: Hímzések a népviseletben és a lakástextileken A régi és új stílusú hímzések összehasonlítása Gyakorlat: Saját tájegységhez köt d szabadrajzú hímzés Egy szálvonásos technika kipróbálása Batikolás Elmélet: A textilfestés anyagai, munkafolyamata Gyakorlat: 159

Viaszolt és csomózott batikolási technikák Ékszerkészítés Elmélet: A népi ékszerek fajtái, az ékszerekkel közvetített jelentéstartalom Gyakorlat: Öltözetkiegészít k, ékszerek készítése Felhasználásra javasolt anyagok: b r, gyöngy, növényi anyagok A gyöngyszövés Népviselet Elmélet: A népviselet elemei, a viselettel közvetített jelentéstartalom Gyakorlat: Viseletei babák tervezése, készítése a tanult technikák alkalmazásával A népm vészet továbbélése Elmélet: A népm vészet továbbélési lehet ségei a modern körülmények között Gyakorlat: A lakáskultúrához köthet , mai igényeknek megfelel tárgykészítés választott technikával Rendszerezés Elmélet: A hagyományos kézm vességr l tanultak áttekintése, rendszerezése (anyagok, technikák, tárgyak csoportjai..) Gyakorlat: Önálló tárgykészítés a tervezést l a kivitelezésig választott technikával Egész éven át végigvonuló feladatok: önálló alkotómunka: tervezés, munkafázisok megállapítása, kivitelezés, a tanult technikák komplex alkalmazása, irányított megfigyelések, gy jt munkák, a tárgyak esztétikumának megítélése, eszközök balesetmentes használata. 160

Minimumkövetelmények A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi sz ttes és a hímzés jellemz ir l, az ékszerek és a viselet jelentéstartalmáról, a népm vészet továbbélési lehet ségeir l. Legyen jártas a tanult kézm ves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában. Legyen képes az önálló alkotómunkára, esztétikus, igényes tárgyalkotásra. Értékelési mód (grafika, kerámia, kézm ves tanszakon) A tanulók munkáját év közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történ értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység min sítésére is. A tanult elméleti anyag számonkérése történhet írásbeli és szóbeli megnyilatkozáson keresztül ( adott téma bemutatása. Összefüggések feltárása ). A tárgy természetéb l adódóan el térbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. A helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik saját és társaik munkáját, ezt követ en a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, meger sítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanulók teljesítményét félévkor az ellen rz ben, év végén a bizonyítványban az 1-5 osztályzatok valamelyikével szükséges értékelni. Fels bb évfolyamba csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette a tanévet. Kiállításokon az elkészült munkák bemutatása. Tárgyi feltételek Szemléltetéshez szükséges technikai eszközök: • • • •

diavetít képmagnó, televízió sötétít berendezés magnetofon

Tanulói segédletek készítéséhez ( pl.: mintarajz ) fénymásolás A kézm vességhez kapcsolódó kézikönyvtár A m hely berendezése: • • • • •

tanulói munkaasztalok székek sima fekete falitábla szertár vagy a m helyben anyagok és eszközök tárolására alkalmas szekrények lehet ség szerint vízcsapmosdóval

Az intézményben álljon rendelkezésre: • • •

éget kemence t zhely vagy f z lap esetleg varrógép, vasaló, vasalóállvány

Eszközök, szerszámok a csoportlétszámnak megfelel mennyiségben ( kb. 10, de maximum 15 f ). 161

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Kézikorong szöv állvány, vagy szöv keret, valamint sima képkeret madzagszöv tábla vágólap ollók ( papír- és b rvágó, metsz olló ), kések ( konyhai, b rvágó és fafaragó kések, csontkés ) snitzer körz k (jelöl és grafithegyes ) vonalzók (fém és mércés m anyag), t k (textil- és b rvarráshoz) árak( vágó és gömböly ) lyukasztók kalapács, fogó élez k ecsetek festésre alkalmas edények m anyag kád (szálas anyagok áztatásához) varrópad, fapofák ( b rmunkához ) rámák, keretek, (gyékény- háncsfonáshoz ) m anyag tálak

ALAPFOKÚ M VÉSZETOKTATÁS ---SZÍNM VÉSZET Az alapfokú színm vészeti képzés célrendszere és funkciói Az alapfokú m vészetoktatás keretében folyó színházi nevelés lehet séget biztosít a színm vészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, m vészeti kifejez készségeik kialakítására, a m vészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására – figyelembe véve a tanulók érdekl dését, életkori sajátosságait, el zetes színházi –dramatikus tapasztalatait. A képzés lehet vé teszi a színm vészet területén: minél változatosabb dramatikus tevékenységformában való részvételt a színpadi megjelenítés törvényszer ségeinek megismerését differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széleskör alkalmazását az alapvet színpadtechnikai eljárások megismerését a színjáték kulturális tradícióinak megismerését a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének b vítését azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják minél több él és felvett színházi el adás – köztük társaik által készített produkciók megtekintését 162

a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak, mint m vészi kommunikációs formának megtapasztalását azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan el adást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött el adást bemutathassák; a közös alkotómunka adta örömteli együttlétét az önkifejezést az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerését, és azokat a színházi tanulmányik során hasznosítani is tudják I. Általános fejlesztési követelmények a színm vészet területén Készítse fel a tanulókat: drámai szövegek ért – színészi szempontokat figyelembe vev – olvasására különböz színészi technikák tudatos alkalmazására karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel különféle szerepek megformálására a más m vészeti ágak területér l származó ismeretek alkalmazására a szerepalkotás során színházi el adások elemzésére, értékelésére

Ismertesse meg a tanulókkal: a színházi alapfogalmakat, szakkifejezéseket a drámai, színházi konvenciókat, azok alkalmazását a legfontosabb történeti és kortárs színházi stílusokat a színházi m fajokat a szöveg- és el adáselemzés szempontjait a színészi alkotómunka fázisait, f bb összetev it A képzés struktúrája A képzés ideje: 8év Évfolyamok száma: 8évfolyam A képzés tanszaka: Színjáték tanszak Óraterv Tantárgy F tárgy: drámajáték Kötelez - Beszédgyakorlatok - Mozgásgyakorlatok Kötelez en választható tárgy Összesen:

: el képz 1. 2. 2 2 tárgyak:

2 163

2

alapfok 1. 2. 2 2

3. 2

4. 2

5. 2

6. 2

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5 1 4

0,5 1 4

0,5 1 4

0,5 1 4

0,5 1 4

0,5 1 4

Az el képz foglalkozásait heti 4 órában tartjuk, így a képzési id id tartama egy évvel lerövidül. A képzés tantárgyai F tárgy: drámajáték Kötelez tárgyak:

beszédgyakorlatok mozgásgyakorlatok

Kötelez en választott tantárgyak: vers- és prózamondás beszédtechnika Értékelési mód A tanulók munkáját félévkor ellen rz ben, év végén bizonyítványban osztályzattal kell min síteni. Mind az el képz , mind az alapfok valamennyi évfolyamán tanév végén tanszaki bemutató el adás.

Drámajáték A tantárgy tanításának a célja A drámajáték f tárgy célja, hogy a különböz dramatikus tevékenységformákon, képességfejleszt gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanulók érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse el a tanulók szocializációjának folyamatát. Legyen segít je a közösséggé válás folyamatának. Követelmények Az alapfok elvégzését követ en a tanulók legyenek képesek: figyelmük tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre társaik, önmaguk és a feln tt világ érzékeny megfigyelésére a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára a bizalom átélésére, az empátiás készség m ködtetésére társas helyzetekben érzelmi emlékek felszínre hozására és a szerepjátékokban való kreatív alkalmazására érzékeny kapcsolatteremtésre és annak megtartására tiszta és kifejez verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokra pontos és érzékletes szerepjátékra társaikkal és egyénileg kreatív dramatizálásra, a dramatizálás alapvet eszköztárának önálló alkalmazására saját testük, mozgásaik, illetve a tér és a térben mozgó társak differenciált és pontos érzékellésére, a tér kreatív használatára Ismerjék: a saját testük adta lehet ségeiket, illetve érzékszerveik hatékonyságát 164

a különböz verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat, illetve saját eszköztáruk ezirányú fejlettségének mértékét a különböz szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat, illetve saját eszköztáruk ezirányú fejlettségének mértékét figyelmük tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezett feladatvégzés feltételeit társaik, önmaguk és a feln tt világ megfigyelésének módjait, ennek szerepét a szerepjátékok során és az improvizációkban a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák adta lehet ségeket, használatuk lehetséges módjait az empátiás képesség szerepét társas helyzetekben, kortársaikkal és másokkal való kapcsolatukban az érzelmi emlékezet szerepét, alkalmazásának lehet ségeit a szerepjátékokban

El képz 1-2. évfolyam Követelmények A képzés ismertese meg a tanulókkal: az érzékszervek m ködésének jelent ségét a ritmus jelent ségét az alapvet emberi, állati, növényi illetve különböz tárgyakhoz és jelenségekhez köthet mozgássémákat a kezdet és a vég fogalmát a csoportos szerepjátékokban való részvétel élményét a csoportos improvizációkban való részvétel élményét A képzés fejlessze a tanulók: -

érzékszerveinek m ködését ritmusérzékét megfigyel és utánzó képességét szókincsét, kifejez -, beszéd- és mozgáskészségét helyzetfelismerési képességének, szabálytudatának, én- és társ-tudatának kialakulását mozgásos ügyességét, koordinációját együttm ködési képességét figyelem-összpontosító (koncentráló) képességét

A képzés ösztönözze a tanulókat: közvetlen környezetük megfigyelésére, megismerésére társaikkal való nyugodt kapcsolat kialakítására, egymás elfogadására versek mesék önálló olvasására, értelmezésére a hétköznapi és szabályjátékok betartására és betartatására verbális és mozgásos önkifejezésre kreatív játékos tevékenységre

165

A képzés biztosítson lehet séget: a nyugodt légkör kialakítására a tanulók játékbátorságának felkeltésére gátlások oldására a játék örömének felismerésére, megtapasztalására a nemkívánatos (pl. agresszív) viselkedésformák visszaszorítására Az el képz elvégzését követ en a tanulók legyenek képesek: differenciált és pontos érzékelésre különböz ritmusok érzékelésére, a csoportos ritmusjátékokban való aktív részvételre alapvet emberi, állati, növényi, illetve különböz tárgyakhoz és jelenségekhez köthet mozgássémák utánzására, a csoportos utánzó játékokban való aktív részvételre önálló verbális és mozgásos kifejezésre legalább két rövid lélegzet vers vagy meserészlet önálló elmondására a beszéd és a mozgás összekapcsolására csoportos játék során mesék, történetek kezdetének és végének felismerésére, a f h s és a szerepl k tulajdonságainak felsorolására a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban való részvételre Az el képz elvégzését követ en a tanulók ismerjék: az érzékszervek funkcióját a ritmus fogalmát az alapvet emberi, állati, növényi, illetve különböz tárgyakhoz és jelenségekhez köthet mozgássémákat a cselekmény-mesélés kritériumait (id rend, kezdet és vég, szerepl k) a f h s és a szerepl k közti különbséget a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban való részvétel élményét Tananyag Bemelegít mozgásos játékok versenyjátékok népi kiszámoló- és fogócskajátékok egyszer mozgáselemeket is tartalmazó körjátékok, népi játékok Érzékel játékok színek, formák, illatok, ízek felismerése, csoportosítása, megkülönböztetése a tapasztalatok szóbeli közlése az érzékszervek által keltett érzetek megfogalmazása színkompozíciók összehasonlítása tájékozódás hangok segítségével, tapintással, szaglással

166

Ritmusgyakorlatok egyenletes lüktetés érzékeltetése mondókázással szöveges és mozgásos ritmusjátékok tempótartás (gyors és lassú érzékeltetése) járások (gyors és lassú, különböz térformákban) futások irányváltoztatással ugrások térbeli fordulattal ritmushangszerekkel történ irányítás

Beszédgyakorlatok beszédre késztet játékok mozgásos és szöveges játékok összekapcsolása a beszéd folyamatosságát és pontosságát fejleszt játékok beszéltet , gondolkodtató, kitaláló játékok Utánzó játékok mozgás és helyzet utánzása mozgások és helyzetek tükörképe tevékenységek utánzása állatok mozgásának utánzása hangok utánzása Memória- és koncentrációfejleszt játékok mondókák, kiszámolók, találós kérdések versek, mesék szövegének kísérése mimetikus mozgással mozgásos és szöveges figyelemfejleszt játékok Szerepjátékok, szabályjátékok népi gyermekjátékok énekes, táncos játékok vetélked játékok mozgásos (testnevelési) játékok játékkal mozgással kísérhet versek, mesék mozgásos gyakorlójátékok (nagymozgások fejlesztésére) manipulációs gyakorlójáték (finommozgások fejlesztésére) verbális gyakorlójáték

167

Alapfok ( 1. évfolyam ) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal: a képzet, az emlék szerepét az érzelmek kifejezésének nonverbális és verbális jellemz it az egyszer mozgáselemek összekapcsolását a tér használatát és az abban való tájékozódást a helyszín fogalmát, jelent ségét a figyelem-összpontosítás fontosságát

A képzés fejlessze a tanulók: együttm köd képességét képzel erejét verbális és mozgásos megnyilvánulásainak kifejez erejét érzelemkifejez mozgásos improvizációs képességét térbeli tájékozódását figyelem-összpontosító képességét megfigyel képességét dramatikus érzékenységét A képzés ösztönözze a tanulókat: maguk és környezetük egyre tudatosabb megfigyelésére a közlésformák egyre differenciáltabb alkalmazására társaikkal való együttm ködésre képzel erejük kibontakoztatására gondolataik és érzelmeik pontos kifejezésére a csoporton belüli aktív és kezdeményez munkára A képzés biztosítson lehet séget: kiscsoportokban történ tevékenységre a kreatív képességek kibontakoztatására a közös játék örömének megtapasztalására, felismerésére, tudatosítására A tanulók az alapfok 1. évfolyamának elvégzését követ en legyenek képesek: az érzékszervi finomításokkal elért készségük birtokában egyszer képzettársításra a képzettársítással felidézett emlékek érzelmi jelleg megközelítésére a felidézett érzelmek verbális és mozgásos kifejezésére a felidézett érzelmek kifejezésére vizuális eszközök segítségével (pl. maszkkészítés) a tanult mozgáselemek, csoportos mozgásformák kreatív összekapcsolására az adott tér használatára és az abban való tájékozódásra a helyszín fogalmának alkalmazására, jelent ségének felismerésére 168

részvételre egy verses mese dramatikus feldolgozásában Ismerjék: az emlék fogalmát az érzelmek nonverbális és verbális kifejezésének jellemz it a tér és a helyszín fogalmát a figyelem-összpontosítás jelent ségét az érzelmek vizuális megjelenítésének módjait verses mesék dramatikus feldolgozásának módjait

Tananyag Bemelegít játékok csapatjátékok, versenyjátékok, ügyességi játékok lazító és feszít gyakorlatok érzékelést fejleszt játékok kapcsolatteremt és bizalomjátékok Fantáziajátékok játék elképzelt tárgyakkal; tárgyfelidéz gesztusok játék elképzelt személyek megjelenítésével játék elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével játék különböz hangulat-felidéz gesztusok, motívumok alapján játék különböz érzelem-felidéz gesztusok, motívumok alapján Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memória gyakorlatok csapatjátékok, versenyjátékok játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus koordinációs gyakorlatok térkihasználó gyakorlatok térkitölt gyakorlatok térérzékel gyakorlatok ritmikus, mozgással és szöveggel összekapcsolt számolós gyakorlatok gyermekversek, mondókák mondása ritmus és mozgásváltással Dramatikus játékok mimetikus (egyéni és csoportos) improvizációk zenére szituációs játékok szó, mondat, helyszín stb. megadásával

169

Alapfok ( 2. évfolyam ) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal a figyelem-összpontosítás tudatos alkalmazását a megfigyelés és az önmegfigyelés fontosságát a bizalomra épül kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait a tiszta, érthet beszéd alapjait a f h s és a szerepl k különböz ségét, a h s és a többiek viszonylatát a szerepl k jellemzését segít technikákat (beszédstílus, testtartás) A képzés fejlessze a tanulók koncentráló képességét megfigyel képességét szociális érzékenységét verbális megnyilvánulásainak tisztaságát fogalmazási és kifejez képességét dramatizáló képességét A képzés ösztönözze a tanulókat figyelmük tudatos összpontosítására a külvilág és önmaguk érzékeny megfigyelésére önálló és tudatos kapcsolatteremtésre önálló verbális megnyilvánulásra pontos és kifejez szerepjátékra önálló dramatizálásra A képzés biztosítson lehet séget: a jelentkez önálló törekvések megvalósítására a differenciált munkamegosztásra a nemkívánatos viselkedésformák megváltoztatására a tanulók eredményes együttm ködésére különböz tevékenységformákban A tanulók az alapfok 2. évfolyamának elvégzését követ en legyenek képesek (az el z évfolyamok követelményein kívül) figyelmük tudatos összpontosítására társaik, önmaguk és a feln tt világ érzékeny megfigyelésére a bizalom átélésére érzékeny kapcsolatteremtésre és a kapcsolat megtartására tiszta és kifejez verbális megnyilatkozásokra egy nagyobb lélegzet vers pontos, tiszta, érthet elmondására aktív és kreatív szerepjátékra kreatív dramatizálásra 170

Ismerjék (az el z évfolyamok követelményein kívül): a figyelem-összpontosítás alapszabályait a megfigyelés és az önmegfigyelés fontosságát a bizalom élményét a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait a kifejez szerepjáték szabályait a tiszta, érthet beszéd szabályait a szerepl k jellemzését segít technikákat (testtartás, beszédstílus) Tananyag Koncentrációs és mozgáskoordinációs gyakorlatok megfigyelésre és utánzásra ösztönz gyakorlatok mozgásos, szöveges és relaxációs gyakorlatok szólánc-játékok érzékszervekkel kapcsolatos játékok tükörgyakorlatok Kapcsolatteremt és bizalomgyakorlatok szemkontaktussal érintéssel kézfogással hanggal vakvezet játékok Beszéd- és mozgásgyakorlatok kiscsoportos és páros szituációk mozgásos és szöveges megjelenítése dinamikus mozgásokat ábrázoló képz m vészeti alkotások megfigyelése, a mozgás utánzása szoborgyakorlatok, tablók Improvizációs játékok mimetikus improvizációk (mozdulatra, hangeffektusokra, tárgyakkal) hétköznapi élethelyzetek felidézése mozgással és beszéddel szituációs játékok (befejezetlen történetre, képz m vészeti reprodukcióval, a szerepl k jellegzetes vonásainak megadásával stb.) Dramatizálás verses mesék, mesék elemzése a szerkezet érzékeltetése (kezdet, vég, f h s, szerepl k, helyszín) az eddig tanult vizuális ábrázolások alkalmazása

171

alkotások

Alapfok ( 3. évfolyam ) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal: az empátia, azaz az együtt érz beleélés szükséges voltát a szavak nélküli közlések jelent ségét a nonverbális kommunikáció csatornáinak m ködését a kommunikációs jelek jelentéshordozó erejét a bels feszültség élményét és fogalmát a különféle anyagok (pl. textíliák) felhasználási lehet ségeit A képzés fejlessze a tanulók: alakulóban lév empátiás képességét fantáziáját és kreativitását verbális és nonverbális kommunikációs képességét drámai érzékenységét esztétikai érzékenységét differenciált kifejez képességét fogalmi gondolkodását A képzés ösztönözze a tanulókat: szinte megnyilvánulásra elfogadó együttm ködésre érzelmeik és szándékaik pontos kifejezésére a nonverbális kommunikációs jelek tudatos használatára vizuális önkifejezésre A képzés biztosítson lehet séget: a kialakulóban lév önkifejezési szándékok megvalósítására a fantázia fejlesztésére képz m vészeti alkotások megtekintésére más, hasonló életkorúakból szervez dött csoportok munkájának megismerésére A tanulók az alapfok 3. évfolyamának elvégzését követ en legyenek képesek (az el z évfolyamok követelményein kívül): a szavak nélküli közlések különböz élethelyzetekben való felismerésére a nomverbális kommunikációs csatornák használatára aktív részvételre különböz élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban feszültségteremt drámai jelenetek létrehozására m vészi jelleg üzenetek közlésére anyagok (pl. textíliák) segítségével ismerjék (az el z évfolyamok követelményein kívül) az empátia, az együttérz beleélés fogalmát, élményét a szavak nélküli közlések jelent ségét különböz élethelyzetekben 172

a nonverbális kommunikációs csatornák m ködési mechanizmusát a bels feszültség élményét, szerepét a drámai történésekben a feszültség fogalmát, jelent ségét

Tananyag Kapcsolatteremt és kommunikációs játékok az arc, tekintet, gesztusok kifejez képességét fejleszt játékok, gyakorlatok (grimaszjáték, személyiség-tükör stb.) érzelmi állapotok kifejezése testtartással, gesztusokkal üzenetek (utasítások, parancsok, kérések stb.) küldése tekintettel és gesztusokkal Fantáziajátékok tárgyjátékok, tárgyak megszólaltatása, képzeletbeli tárgyak él lények megszemélyesítése, beszéltetése bels képek megjelenítése mozgással, szóban és különböz vizuális eszközökkel Improvizációs játékok szituációs játékok hangeffektusokra, vázlat megadásával, a valódi érzelmek kimondásának megtiltásával feszültségteli hétköznapi helyzetek megjelenítése és értelmezése látott vagy hallott történetek feszültségteli jeleneteinek felidézése kiscsoportos improvizációkban Interakciós játékok tükörjátékok távolság megtartását célzó játékok

Alapfok ( 4. évfolyam ) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal: az empátiára épített elemz gondolkodás lényegét, használatát különböz hétköznapi élethelyzetek és morális problémák megjelenítésének lehetséges módjait a konfliktus és a feszültség fogalmát, különböz ségét a színpadi tér kreatív használatának lehet ségeit A képzés fejlessze a tanulók: elemz gondolkodási képességét 173

dramatikus

morális érzékenységét szóbeli és nem szóbeli kifejez képességét fogalmazási képességét helyzetfelismerési képességét problémamegoldó érzékenységét együttm ködési képességét megfigyelési képességét A képzés ösztönözze a tanulókat: maguk és környezetük tudatos megfigyelésére kritikus és önkritikus gondolkodásra különböz élethelyzetek és morális problémák er szakmentes kezelésére beszédük és mozdulataik koordinált és kifejez használatára a különböz közlésformák differenciált alkalmazására egy-egy színházi élmény cselekv elemzésére egy-egy drámai szöveg érzékletes és kreatív bemutatására A képzés biztosítson lehet séget: a nem kívánt viselkedésformák kezelésére, visszaszorítására az adott életkor jellemz problémáinak dramatikus feldolgozására az adott életkorra jellemz problémákkal foglalkozó színházi el adások megtekintésére az adott életkorra jellemz problémákkal foglalkozó filmek megtekintésére az együttm ködés fontosságának és különböz módjainak megtapasztalására A tanulók az alapfok 4. évfolyamának elvégzését követ en legyenek képesek (az el z évfolyamok követelményein kívül kívül): különböz élethelyzeteik kritikus és önkritikus elemzésére kreatív részvételre különböz élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban konfliktushelyzetek er szakmentes megoldására pontos és hiteles szóbeli és nem szóbeli önkifejezésre egy-egy drámai szöveg konfliktusának elemzésére a tér kreatív használatára ismerjék (az el z évfolyamok követelményein kívül): különböz élethelyzeteik és morális problémáik dramatikus feldolgozásának lehetséges módozatait a szóbeli és nem szóbeli kifejezési formák hiteles, pontos, együttes használatát a konfliktust, mint a drámai cselekmény egyik mozgatórugóját egy-egy drámai szöveg többféle értelmezését a tér kreatív használatát Tananyag Beszéd- és mozgásgyakorlatokon alapuló improvizációs játékok életjátékok (egy-egy aktuális téma feldolgozása) jelenetek közmondás, konfliktus, ki nem mondott konfliktus megadásával 174

szerepjátékok megadott témára „nem azt mondom, amit gondolok” „nem azt teszem, amit mondok” monológok különböz élethelyzetekben hétköznapi szituációkat feldolgozó páros jelenetek Drámarészletek, balladák balladák egyes történéseinek dramatikus formában való megjelenítése az epikus m ben nem szerepl háttér-történések kitalálása és dramatikus formában való megjelenítése Alapfok ( 5. évfolyam ) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal az érzelmi emlékezet felszínre hozásának élményét a személyes érzelmek és gondolatok, valamint az empátiás készségb l fakadó érzések és gondolatok közti szoros kapcsolatot a felszínre hozott érzelmek által keletkezett gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítésének módját a szimbólum fogalmát, illetve a szimbólumot mint a gondolatok és fogalmak kifejez jét és hangulatok, érzések felidéz jét a kontraszt fogalmát, az ellentétek tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremt használatát A képzés fejlessze a tanulók: megismer , önmegismer képességét személyiségének pozitív jellemvonásait akaraterejét asszociációs képességét konstruktivitását elemz gondolkodását kritikai és önkritikai képességét A képzés ösztönözze a tanulókat: az „én”-en kívüli tapasztalatok befogadására önálló döntéshozatalra szimbólumok keresésére és kreatív használatára hiteles és szinte színpadi jelenlétre el reviv , épít gondolkodásra A képzés biztosítson lehet séget: a feszültségteli helyzetek, konfliktusok elemzésére, a konfliktusokkal való szembenézésre más csoportok munkájának beható megismerésére színházi és mozgásszínházi el adások megtekintésére 175

színházi el adásokat bemutató videofilmek, dokumentumfilmek megtekintésére A tanulók az alapfok 5. évfolyamának elvégzését követ en legyenek képesek (az el z évfolyamok követelményein kívül): érzelmi emlékek felszínre hozására az empátiás készségb l fakadó érzések, gondolatok és személyes érzések, gondolatok közötti kapcsolat felismerésére a felszínre hozott érzelmek keltette gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítésére, kreatív alkalmazására a szimbólumok keresésére, kreatív alkalmazására az ellentétek tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremt alkalmazására egy-egy drámai szöveg mozgásban és szóban való megjelenítésére ismerjék (az el z évfolyamok követelményein kívül kívül) érzelmi emlékek felszínre hozásának módját az empátiás készségb l fakadó érzések, gondolatok és a személyes érzések, gondolatok közötti kapcsolatot a felszínre hozott érzelmek keltette gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítését és kreatív alkalmazását a szimbólum fogalmát, kreatív alkalmazását a kontraszt fogalmát, tudatos alkalmazását Tananyag Fantáziajátékok irodalmi m vek „új címe” képz m vészeti alkotások „el zményei” kevéssé ismert irodalmi m vek folytatása, befejezése szimbolikus tárgyak használata tárgyak nem rendeltetésszer alkalmazása Beszéd- és mozgásgyakorlatok figurateremt hang- és artikulációs gyakorlatok érzelemkifejez hangbéli és gesztusnyelvi eszközöket fejleszt gyakorlatok fizikai koncentrációt, testtudatot fejleszt gyakorlatok csoportos együttm ködést igényl mozgásgyakorlatok Improvizációs gyakorlatok versek indulati tartalmaira épül improvizációk versek által keltett hangulatokra épül improvizációk szimbolikus mozgásokból építkez improvizációk zenés et dök (indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával) státuszjátékok et dök (indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával) rögtönzések ellentétek megadásával drámarészletek mögöttes tartalmának kibontásával 176

Alapfok ( 6. évfolyam ) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal: az el z évek során tapasztaltak, tanultak kreatív alkalmazásának lehet ségeit egy-egy színpadi el adás létrejöttét megalapozó és el segít munkaformákat a színházi forma kiválasztását a gondolatok, érzelmek er sítéséhez a színházi formanyelv alapelemeinek tudatos alkalmazását egy adott drámai szöveg megközelítésében A képzés fejlessze e tanulók: kreativitását, eredeti gondolkodását, kombináló képességét drámai érzékenységét színházi fogékonyságát kritikai és önkritikai képességét más m vészetek iránti fogékonyságát önállóságát, magabiztosságát A képzés ösztönözze a tanulókat: kísérletezésre, rugalmas gondolkodásra, konstruktív együttm ködésre drámai m vek olvasására színházzal rokon m vészeti tevékenységek megismerésére önálló, magabiztos megnyilvánulásra A képzés biztosítson lehet séget a színházzal rokon m vészeti tevékenységek gyakorlására más m vészeti tevékenységet folytató csoportok tevékenységének megismerésére nyilvánosság el tti fellépésre A tanulók az alapfok 6. évfolyamának elvégzését követ en legyenek képesek (az el z évfolyamok követelményein kívül): alkotó és eredeti módon hasznosítani az el z évek tapasztalatait a megismert munkaformákban felismerni a színházi alkalmazhatóságot kiválasztani a legmegfelel bb munkaformát az adott gondolat, érzelem er sítése érdekében a munkaformák tudatos alkalmazására egy kötött drámai szöveg megjelenítésének el készítésében részvételre egy adott m színpadi feldolgozásának el készítésében ismerjék (az el z évfolyamok követelményein kívül): az el z évek tapasztalatainak alkalmazási, hasznosítási lehet ségét a munkaformák színházi alkalmazhatóságát egy-egy munkaforma tudatos kiválasztását és alkalmazását a színpadi improvizációban rejl lehet ségeket 177

Tananyag Alapvet színpadi-színházi konvenciók színházi térformák (dobozszínpad, körszínpad, kamaraszínpad stb.) az egyes színpadi térformákból következ , a színésszel szembeni elvárások a különböz színházi konvenciók (pl. „félte” monológ, „kikacsintás” a közönségre stb.) színjátékos alkalmazása A drámai konvenciók színjátékos és színpadi alkalmazása különböz drámai konvenciók (pl. állókép, gondolatkövetés stb.) alkalmazása az improvizációkés egy adott színdarab megjelenítése el készítésében különböz drámai konvenciók (pl. bels hangok, „forró szék” stb.) alkalmazása a szerepépítés folyamatában Összetettebb színpadi improvizációk rögtönzések érzelmi állapotok, színjátékos stílusok, szöveg megadásával rögtönzések drámarészletek alapján, a mögöttes tartalmának és a szerepl k érzelmi állapotának kibontásával Tárgyi feltételek tágas terem magnó, kazetták ritmushangszerek televízió, videolejátszó alapvet fénytechnika, dobogó Értékelési mód Az el képz és az alapfok els két évfolyamának végén nem tartunk vizsgát, de nyílt nap keretében, a m helymunka szokásos menetét bemutató formában a tanulók közönség el tt számot adnak tudásukról. A 3. évfolyamtól kezd d en a tanulók értékelése a következ kb l tev dik össze: a f tárgyat tanító tanár folyamatos szóbeli értékelése a f tárgyhoz kapcsolódó id szakos írásbeli értékelés a tanév végén szervezett nyilvános tanszaki bemutató A tanszaki bemutató során a tanulók a f tárgyat irányító tanár irányításával olyan csoportos és egyéni kreatív gyakorlatokat végeznek, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz, illetve elvárják és lehet vé teszik az elsajátított ismeretek és készségek kreatív alkalmazását. A tanszaki bemutató végén a tanár szóban is értékeli az egyes tanulók egész éves, illetve a tanszaki bemutató során tapasztalt aktivitását, ismeretszintjét, képességeinek fejl dési ívét.

178

Beszédgyakorlatok – kötelez tantárgy az alapfok 1-6. évfolyamán A tantárgy tanításának célja A beszédgyakorlatok tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához. Követelmények Az alapfok elvégzését követ en a tanulók legyenek képesek: a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására az adottságaiknak legjobban megfelel beszédállapot elérése érdekében hallás alapján felismerni a követend és az elvetend beszédpéldát a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerésére mások és saját beszédükben ismerjék: a lazító és koncentrációs játékokat és gyakorlatokat légz -, hang és artikulációs játékokat, gyakorlatokat hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel a fejleszt és kondicionáló beszédtechnikai játékokat, gyakorlatokat az általában érvényes hangsúly-szabályokat az artikuláció ritmus- és tempóformáló szerepét A tantárgyi program elvégzését követ en a tanulók legyenek képesek (az el bbieken kívül) ismert karakterek hangzásának hiteles létrehozására dramatikus és színpadi munkájukban az e tantárgy keretében tanultak alkalmazására ismerjék (az el bbieken kívül): a beszéd dallamának változatait és kifejez hatását a beszéd váltásait (er , magasság, tempó) a szövegek tagolásának, földolgozásának lehet ségeit A képzés ismertesse meg a tanulókkal: a beszédfolyamat részeit (légzés, hangadás, kiejtés) és azok összefüggéseit, egymásrautaltságát a mindennapi és a színpadi beszéd különbségeit és azok beszédtechnikai elemeit az egészséges beszél t l elvárható hangzás összetev it a beszédállapot értékelésének szempontjait a hibás beszédállapot jegyeit 179

a fejleszt és szinten tartó beszédes játékokat és egyszer beszédgyakorlatokat alakítsa ki a tanulókban: az önelemzés és önértékelés igényét és képességét a beszéd elemzésének képességét a beszédszervek tudatos, pontos és célszer használatát a beszéd során megnyilatkozó személyiségjegyek fölismerésének, megértésének és létrehozásának képességét az önképzés igényét fejlessze: a tanulók kifejez kedvét a hallási figyelmet és érzékenységet a tanulók koncentrációs készségét az életkoruknak megfelel en a játékosságukat a képzel erejüket és megfigyel képességüket a produktív és reproduktív kifejez készséget Tananyag Alapfok ( 1. évfolyam ) Lazítógyakorlatok az egész test feszítse és lazítsa hanyatt fekve, különös tekintettel a váll, a nyak és az arc izmaira a feszítés és lazítás állás és járás közben Légz gyakorlatok a légzéstípusok ismertetése (váll, mellkas, rekesz), a saját légzés megfigyelése kapacitásnövel gyakorlatok sz, s és f hangokkal a laza testtónus meg rzése mellett kapacitásnövel gyakorlatok versekkel, mondókákkal a laza testtónus meg rzése mellett (legfeljebb 40-50 szótag)

Hanggyakorlatok játékos hanger gyakorlatok repül indítás a közeledés és a távolodás kifejezése fúvójátékok (lyukas kulcs, filctollkupak, síp, szájharmonika stb. fújása) a kilégzés erejének és hosszának tanulmányozására, spontán légzéssel folyamatos és szaggatott fúvások a fúvás (kilégzés) erejének változtatása a lehetséges légutak tanulmányozása ki- és belégzés közben, élettani és beszédlégzés alatt egyaránt a légutak használatának gyakorlatai 180

a saját és a társak légzésének tanulmányozása, a megfigyelések, tapasztalatok megfogalmazása a légzés hibáinak, akadályainak tisztázása a zörej nélküli belégzést követ kilégzés nyújtása sz és s hangokkal szabályozott légzéssel egyszer szólamok, versek gyakorlása Hangjátékok egymás hangjának felismerése (Hol szólsz kispajtás? játék mintájára) a hang tulajdonságainak tanulmányozása, a megfigyelések megfogalmazása (magas-mély, halk-hangos, el l szól-hátul szól, oldott, laza-feszes, préselt, orrhangzós, vastag-vékony) egymás hangjának utánzása a természetes alaphang felismertetése és meger sítése hangkitalálás (a saját hangtól eltér hangzások játékos próbálgatása) szavak és rövid mondatpárok játékos variálása (Mondd másképpen! játék) Artikulációs játékok, gyakorlatok a beszédszervek mozgásának „ügyesítése” szavak, szólamok ismételget ejtésével (pl. karika…Marika…, fekete…, sárga bögre… stb.) áll emelés-ejtés á-a-e hangok segítségével ajak kerekítés-széthúzás (í í …é é …pl.) a zárhangok ejtésének gyakorlatai (pl. Petike-Katika-patika…, dibben-dobban…, kippen-koppan…, kipeg-kopog…, csitteg-csattog…, Ne dobogj!De dobogok! Stb.) a nyelv mozgásának ügyesítése a t,d, és n hangok segítségével (pl. bele tettem-tele tette tettem…, éneklés lálálá-val stb.) fütyülés fúvott leveg vel, az hang ajakállásával csettintés az á és az ó ajakállását váltogatva ajakpergetés hosszan, folyamatosan, suttogva és hangosan is szájról olvasás- kezdetben hangok (magánhangzók és a látható mozdulattal képzett mássalhangzók), majd szavak (pl. a gyerekek neve, terem bútorai stb.) a szóvég ejtésének gyakorlatai (pl. Mit kérsz? Almát kérek. Mik ezek? Ezek székek. Kik k? k …k. stb.) szóépítés hangonként szóláncok ( pl. mák-rák-rak-vak-van stb.) a hibás magánhangzóejtés meg- és felismerése: sz k (túlkerekített ajakmunka) széles (túlságosan széthúzott ajkak, „mosolygós” artikuláció) zárt (visszafogott az állmozgás) Ritmus és tempógyakorlatok versek, mondókák ütemezése tapssal, járással mozgással, egyenletesen lassabb vagy gyorsabb tempóban egyaránt Hangsúlygyakorlatok a szóhangsúly gyakorlása (az els szótag nyomatékos ejtésének gyakorlása egyre hosszabb szavakban) az összetett szavak el tagjának és a teljes személynév els tagjának a hangsúlya (pl. aranyhajú, B rönd Ödön stb.) 181

Alapfok ( 2. évfolyam ) Lazító gyakorlatok feszítés-lazítás fekve, állva, ülve könnyed fejkörzés mindkét irányba az arc ellazítása, „kirázása” kilégzés közben (prüszkölnek a lovak) Légz gyakorlatok a különböz légzéstípusok ismertetése, megfigyelése a saját légzés megfigyelése kapacitásnövel gyakorlatok sz, s és f hangokkal a laza testtónus meg rzése mellett kapacitásnövel gyakorlatok versekkel, mondókákkal a laza testtónus meg rzése mellett (legfeljebb 40-50 szótag) Hanggyakorlatok játékos hanger próbálgatás: repül indítás a közeledés és a távolodás hangzása (pl. légy köröz a szobában, kör alakú pálya szélér l az autóverseny hangja) szirénázás magánhangzókkal hangok próbálgatása a függ ségi viszonyok és az er s érzelmi-indulati állapotok kifejezésére (pl. a köszönés változatai) Artikulációs játékok, gyakorlatok az áll nyitó mozdulatát meger sít gyakorlatok, versek á, a és e hangokkal a nyelvmozgást ügyesít gyakorlatok r-l hangokkal (pl. Ez hajolaj, az hajolaj, ez…, róla-lóra…, Lila Lali…, stb.) az artikulációs mozgások összehangolása nyelvtör k perg tempójú mondásával magánhangzó gyakorlatok versekkel, mondókákkal, különös figyelemmel a mély (sötét) és a magas (világos) hangzók hangulatkelt szerepére a zárhangok kett zésének technikája Ritmus- és tempógyakorlatok versek ütemezése kötött mozgással, egyenletes (lassabb vagy gyorsabb) tempóban Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok számnevek, évszámok hangsúlya a kijelentés hanglejtése

182

Alapfok ( 3. évfolyam ) Lazítógyakorlatok feszítés, lazítás testrészenként hanyatt fekve állva Légz gyakorlatok rekeszlégzés állva, hanyattfekve a be- és kilégzett leveg mennyiségének tudatos növelése kapacitásnövelés rekeszlégzéssel, hangokkal (sz, s, f, h, z, m) kapacitásnövelés versekkel, mondókákkal (50-60 szótag) légzésszabályozó gyakorlatok (különböz hosszúságú szólamok) Hangjátékok a mellkasi rezonanciával szóló középhang és a fejhang hangzásának megismertetése az oldott mellhang meger sítése hangringató gyakorlatokban a térhez igazodó hanger és a színpadi középhanger gyakorlása az emelt hangvétel gyakorlása a test megfelel tónusának összehangolásával (pl. rikkancs, piaci árus, szónok, programszervez , idegenvezet , stb.) Artikulációs gyakorlatok nyelvtör mondókák a j-l-r hangok pontos ejtésének kimunkálására l-r hangok hibás ejtésének fölismerése hallás útján szájról olvasási gyakorlatok (versek, verssorok) a hosszú magánhangzók pontos ejtésének gyakorlatai

Ritmus- és tempógyakorlatok ütemezés változó tempóban kitalált mozgássorral, tánccal, tapsjátékkal Hangsúly-és hanglejtés gyakorlatok kérdezés hangsúlya kérd szóval és anélkül (Hova menjek? Menjek? stb.) hanglejtése kérd szóval és anélkül Alapfok (4. évfolyam) Lazítógyakorlatok feszítés-lazítás testrészenként ülve 183

Légz gyakorlatok rekeszlégzés állva, ülve és járás közben koncentrációs légz gyakorlatok kapacitásnövelés (60-70 szótag) a lopott (pót) leveg vétel technikája Hanggyakorlatok ciklikus szótaggyakorlatok a mellkasi rezonancia meger sítésére (má…, ná…, lá…, nyújtott, zeng r hangoztatás) hangrágó gyakorlatok (folyamatos magánhangzó-ejtés közben az áll laza ejtéseemelése) hangcsúszda (magánhangzók siklatása föl, egyre magasabbra és le, egyre mélyebbre) hanghízlaló- és fogyasztó gyakorlatok (magánhangzók hangoztatása a fúvás erejének változtatásával) hangkitalálás (Így mondaná a robot:…; a pattogatott kukorica:…, stb.) Artikulációs gyakorlatok nyelvtör versek pontos, perg kiejtéssel az á-a, é-e hangok gyakorlatai, különös figyelemmel az id tartamra a sz és s hangok hibáinak fölismerése hallás útján szinkronizálási (leolvasási) gyakorlatok versekkel Ritmus- és tempógyakorlatok id mértékes versek ritmizálása tapssal, járással, mozgással

Hangsúlygyakorlatok a tagadás hangsúlyai (Nem hallom. Nincs többé. Se így, se úgy. stb).

Alapfok (5. évfolyam) Légz gyakorlatok rekeszlégzés mozgása közben (pl. labdázás) kapacitásnövelés (70-80 szótag) koncentrációs légz gyakorlatok nyelvtör mondókák légzésszabályozással a pótleveg zés technikájának továbbfejlesztése a kilégzés erejének szabályozása rekeszlégzéssel, sz és s hanggal Hanggyakorlatok hangcsúszda mellhangon, szavakkal 184

hanghizlalás-fogyasztás szavakkal úgy, hogy a hanger mutassa a gyarapodás és a fogyás mértékét er s érzelmek, indulatok hangjának próbálgatása versekkel Artikulációs gyakorlatok ty-gy-ny hangok pontos ejtésének gyakorlatai sz-z-c és s-zs-cs hangok gyakorlatai nyelvtör k a sziszeg és susogó hangok gyakorlására szinkronizálás valamennyi jel figyelembe vételével az „idegenség” artikulációja (más dialektusú, külföldi) Ritmus- és tempógyakorlatok id mértékes versek gyakorlása az értelmi hangsúlyok visszahelyezésével id mértékes versek gyakorlása tetsz leges ritmuskísérettel id mértékes szövegek csoportosan, kánonban Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok az összetett mondatok hangsúly-variációi hanglejtés-variációi Alapfok (6. évfolyam) Légz gyakorlatok kapacitásnövelés (80-90 szótagos) koncentrációs légz gyakorlatok mozgás közben a pótleveg zés technikájának továbbfejlesztése váltakozó hosszúságú szólamokkal a hallható légzés jelentéseinek tanulmányozása és értelmezése (zihál, sóhajt, fujtat stb.) Hanggyakorlatok szöveges hanger -gyakorlatok: a színpadi középhanger , az er teljes-nem ordított, és a halk, intim hangvétel szöveges hangmagasság gyakorlatok egy-egy magasság kitartásával, lépcs zetes föl-lejárással a tanulók egyéni középhangsávjához igazodva, legfeljebb egy oktávnyi terjedelemben az életkorok hangadási karakterének tanulmányozása, próbálgatása Artikulációs gyakorlatok pontos, laza, perg artikuláció járás közben mozgás közben fizikai terhelés, pl. lovacskázás közben egymás artikulációjának megfigyelése, utánzása 185

Ritmus-és tempógyakorlatok id mértékes versek gyakorlása kötött ritmuskísérettel, pl. titi-tá-t tapsolnak folyamatosan, szövegmondás közben ritmusgyakorlatok tempóváltással Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok az alárendel mondatok (Úgy hallottam, hogy…Arra gondoltam, hogy…Akkor gyere, amikor…stb.) hangsúly-variáció hanglejtés-variáció Értékelési mód Folyamatos, kifejtett szóbeli értékelés, amely mellett a tanulók egy állapotfelmér lapot is kapnak a tanévek végén.

Mozgásgyakorlatok Kötelez tantárgy alapfok 1-6. évfolyam A tantárgy tanításának célja a tanuló felkészítése, illetve alkalmassá tétele a csoportos dráma- vagy színjáték foglalkozásokon történ részvételre alapvet technikai elemek, a bemelegítés részeinek és folyamatának elsajátíttatása és elméleti megismertetése a próbaállapot elérése csoportkohéziós, speciális mozgásos feladatok, illetve koncentrációt és a kondíciót fejleszt gyakorlatok révén az esetleges sérülésekt l, az ütközést l, esést l, az érintést l való félelem, illetve tartózkodás megel zése, elkerülése, vagy feloldása a mozgás eszközeivel Követelmények Az alapfok elvégzését követ en a tanulók legyenek képesek: a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére a megfelel próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során általános bemelegítés megtervezésére és levezetésére ismerjék ( az el bbieken kívül ): a bemelegítés menetének élettani hatásait a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehet ségeit a különböz gyakorlattípusok egymásmellé rendelésének f bb módozatait

186

A tantárgyi program elvégzését követ en a tanulók legyenek képesek (az el bbieken kívül): egy adott színházi feladatnak körültekint levezetésére

megfelel

mozgástréning

összeállítására,

ismerjék (az el bbieken kívül): a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait, tréningstílusokat a mozgástechnikai tréning szerepét a megfelel próbaállapot elérésében A képzés ismertesse meg a tanulókkal: a mozgásgyakorlatok tréning menetét a bemelegítés menetének fiziológiai okait a gyakorlatok egymásra épülésének lehet ségét, illetve rendszerét a különböz gyakorlattípusok szerkesztésének menetét a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait a mozgástechnika tréning szerepét a megfelel próbaállapot elérésében fejlessze a tanulók mozgáskoordinációs készségét koncentrációs készségét és teherbíró képességét fizikai képességeit-kondinációját, rugalmasságát mozgás-memóriáját mozgástechnikai ismereteit rendszerez képességét ösztönözze a tanulókat: a bemelegítés gyakorlatainak koncentrált és intenzív elvégzésére a különböz próbahelyzetek, szituációk megfelel próbaállapotban történ megoldására önálló, a saját képességei által megkívánt tréning elvégzésére egyes feladatok el készítéseként a megfelel bemelegít gyakorlatsor megválasztására és elvégzésére helyes tematikájú tréning felépítésére és megtartására biztosítson lehet séget: a témakör módszertanának elemz megismerésére különleges, speciális feladatok elvégzésére el készít módszerek megismerésére különböz stílusú mozgástechnika tréningek megismerésére, az azokon való aktív részvételre m köd színtársulatok, színházi m helyek tréningmódszereinek él , vagy videofelvételen történ megtekintésére

187

Alapfok (1. évfolyam) Tananyag Bemelegít játékok: összekapaszkodó, egymás elérésére törekv , érintés el l elhúzódó, a gimnasztika gyakorlatait játékos szituációba tev gyakorlatok. Pl.: váll-, térdérint s játékok, nehezített, speciális helyzet fogók stb. Talajra-szoktató játékok: a talajfogás, a földön való forgás, gurulás, lassú csúszó-mászó mozgások el készít gyakorlatai szituációba helyezve. Indítás-megállítás gyakorlatok: az indítás és megállás különböz tempóban, helyzetben, magasságban történ gyakorlása versenyjátékok, illetve szituációs játékok segítségével. Pl.: tapsos fogó, csendkirály típusú játékok, a kett s körben történ páros fogók stb. Állatok mozgását utánzó szituációs játékok: különböz állatok (majom, macska, kígyó, medve, madarak) mozgását utánzó játékok szituációba helyezett formában. Alapfok (2. évfolyam) Tananyag A bemelegítés alapgyakorlatai: lazító és feszít gyakorlatok, gimnasztika. Gimnasztikus gyakorlatok játékos helyzetekben, nehezített járásmóddal, fordított testhelyzetben. Térformáló, térérzékel játékok: játékos formában különböz térformák felvétele, formálása, kikerüléses gyakorlatokban térérzék fejlesztés. Körjátékok, lánc-típusú népi játékok, a „tekeredik a kígyó” nehezített feltételekkel. Futásos gyakorlatok: (fontos a bemelegítés szempontjából meghatározó gyakorlatkör) szituációs formában különböz tempójú, karakter és funkciójú futástípusok. Testrészvezetéses futások, páros fogó (a fogók szemkontaktusokkal tartják a kapcsolatot), vezet t követ , ún. kígyózó futás. Csukott szemes játékok: vezetéses, kikerüléses helyzetekben bizalom- és térérzékel gyakorlatokként. Arc és kéz felismer játékok, körbenállásos helyzetben, szabálytalan térben történ bizalomjátékok.

Alapfok (3. évfolyam) Tananyag Versenyjátékok, különböz típusú fogó játékok: nehezített fogó és üldözéses játékok, gyermekjátékok nehezített változatai (térbeli, szabálybeli átalakítással) a megfelel intenzitású jelenlét megteremtésére. Gimnasztikus gyakorlatok: komplex lazító tréning fokozatos terheléssel, er sít , kondicionáló gyakorlatok, cirkuid edzésprogrammal (kis számban végzett gyakorlatkör többszöri visszatéréssel). A gyakorlatok levezetésének felosztása a résztvev k között, gimnasztikus gyakorlatok felvezetése a vezet által irányított szituációs játékban. 188

Speciális futásos és kikerüléses gyakorlatok: hosszabb távú, ritmus és irányváltásos futások (esetleg szituációval indokolt helyzetben), erd (álló társak között) és testrész-vezetéses (pl. egyik, majd másik kar, mellkas, fej) futások. A korábban már használt gyakorlattípus igényes kivitelezés melletti elvégzése. Egyensúly játékok: toló és húzó mozdulatok játékos formában (pl. „bogozó”, sózsákot cipel , Gólya viszi…), ilyen játékhelyzeteket tartalmazó gyakorlatok. Alapfok (4. évfolyam) Tananyag Bizalomgyakorlatok: egymás és önmaguk elfogadását célzó, d léses, billenéses, haladásos helyzetekben történ gyakorlatok. Esés- és talajgyakorlatok: spirál és hanyatt esés technikájának el készítést követ elsajátítása, forgás, gurulás, támaszhelyzetek talajon. Egyensúly- és vezetése gyakorlatok: egyensúly gyakorlatok támasz-és helyzetekben, vezetéses gyakorlatok kéz, fej valamint fogásváltásos irányítással.

fogásos

Gimnasztikus gyakorlatok: fokozatosan el készítéssel (dinamikus, relaxációs).

indítású

b vített

gyakorlatkör,

többféle

Alapfok (5. évfolyam) Tananyag Ugrás- és futásgyakorlatok: talajról való emelkedés, talajfogás eszközök, illetve páros gyakorlatokban egymás segítésével, dinamikus futástípusok. Egy lábról, páros lábról történ rugaszkodás azonos és emelt szintr l. Szer (zsámoly), majd páros gyakorlatként a zsugor tartásban elhelyezked partner hátának érintésével speciális futás-ugrás gyakorlatok a fokozatosság betartásával. Eséstechnika: esés fordulatból és ugrásból, talajfogás csúsztatással és tompításos érkezéssel. El készít akrobatikus gyakorlatok: gurulás el re-hátra, támasz- és billenésgyakorlatok, kéz- és fejállás, kézen átfordulás oldalra.

189

Alapfok (6. évfolyam) Tananyag Emeléses és támaszgyakorlatok: könnyített helyzet , segítséggel végzett el készít gyakorlatok, mérleg és vállállás tartások ún. fekv emelés helyzetekben. Lassított mozgás: a mozdulat lassítása, lassított mozgás különböz helyzetekben. Gurulás, gördülés hosszanti tengelyen, fordított testhelyzet, s az ebb l való állásba kerülés billenés nélküli lassú kivitelezéssel. A mozdulat megállítására vonatkozó gyakorlatok: a mozdulat különböz ritmusú, dinamikájú megállítása, pontos, bármilyen helyzetben való megállás kigyakorlása. Tárgyi feltételek egyenletesen f tött, jól szell ztethet , egészalakos tükörrel felszerelt terem hangosítási (magnó, CD), illetve szükség esetén video és tévé használati lehet séggel tornasz nyeg, zsámoly, tornaszekrény, bordásfal Értékelési mód Az évközi értékelést differenciáltan végezzük el: az életkori sajátosságoknak és az adott évfolyam részkövetelményeinek megfelel en, továbbá a m faji sajátosságoknak való megfeleltetés mellett figyelembe vesszük az egyén és a közösség önmagához, adottságaihoz, korábbi eredményeihez képest nyújtott teljesítményét, fejl dését, haladását. Az évközi értékelésnél a lehet ségekhez mérten választjuk a kifejtett szöveges (szóbeli és írásbeli) formát. Félévkor és év végén osztályzattal történik a min sítés, amelyet elemz , írásbeli értékelés kísér. Kötelez en választott tárgy: vers- és prózamondás A tantárgy tanításának célja Ismertesse meg a tanulókkal azokat a pódiumon el adható népköltészeti és irodalmi alkotásokat, melyek a mindenkori tanulók érdekl désére számot tarthatnak, el adhatók és üzenethordozóak a szónoki beszéd, el adás dramaturgiáját, eszközeit és fogásait a szerkesztés szabályait, a színjátékká formálás törvényszer ségeit a szakrális és profán szertartásokat és azok összetev it a pódiumi rendezés eszközeit, a látvány, akusztika és térszervezés lehet ségeit Ösztönözze a tanulókat arra, hogy m veket válogassanak, irodalmi m sort szerkesszenek, szertartásjátékot komponáljanak faggassák, elemezzék a m veket, nekik és koruknak szóló üzenetet keresvén bennük próbálják ki önmagukat különféle nyilvános fórumokon, vers- és prózamondó versenyeken 190

vegyenek részt kommunikációs készségüket fejleszt drámapedagógiai gyakorlatozásokon, iskolán belül és kívül járjanak el adóm vészi estekre, s keressék az alkalmat, hogy minél több ilyen témájú lemezt és videót hallgassanak, nézzenek. Követelmények Az alapfok elvégzését követ en a tanulók legyenek képesek: alkalmazni a légz -, artikuláló, beszédtechnikai gyakorlatokat alkalmazni a m vészi beszéd és a testnyelv kifejez eszközeit, hogy az olvasás során megértett költ i, írói üzenetet sajátjukként tudják átadni a tanulóknak, a közönségnek a szövegelemzésre, és annak megfogalmazására, miért fontos nekik a választott alkotás, és mit kívánnak azzal üzenni a befogadónak el adni kb. 20 szabadon választott m vet, önállóan és verskompozícióban is (verset és prózát- népköltészeti és különböz stílusirányzatokhoz, m fajokhoz tartozó irodalmi alkotásokból válogatva) legyenek képesek egymás teljesítményét elemezni, körültekint en értelmezni ismerjék: azokat az irodalmi kommunikációs módszereket, melyeknek segítségével képesek megfejteni a sorokba, a sorok közé, a sorok mögé rejtett metaforikus üzeneteket a lírai és az epikus m vek el adásmódjai közötti különbségeket (azok érzelmigondolati és eseményes-cselekményes voltának függvényében azokat az improvizatív, kreatív gyakorlatokat, melyeket az el készület stádiumában játszanak a kommunikációs készség fejlesztése érdekében ismerjék a hatásos el adói beszéd komponenseit, tudjanak ilyet készíteni és elmondani Tananyag Alapfok (1.évfolyam, 1.félév) VERS-ZENE-JÁTÉK Cél Játékélmény kapcsolja a tanulót e tárgyhoz. Nyelvi játékok, hangzó játékok s más készségfejleszt játékok a szövegmondáshoz. Most lehet memoriterrel tréningbe hozni az agyat. Szeressenek verset hallgatni és olvasni. Hangosan is. Fedezzék fel a ritmusát a m nek, s ismerjék fel azokat a verselemeket, amelyekt l a zeneiséget kapja a költemény. Legyen több kedves versük, s a maguk nyelvén fogalmazzák is meg, miért éppen azok tetszenek.

191

Követelmény sajátítsák el a jó légzés technikáját tudják karbantartani hangszalagjukat; tanulják meg a technikáját ismerjenek lazító és koncentráló gyakorlatokat ritmus-, hangszín-, hanger - és más gyakorlatokkal készüljenek a szövegmondásra találják meg a versben a személyeset a versek különféle ritmikáját tudják lekopogni, üt hangszerrel kísérni egyénileg és közösen egyaránt mondjanak verset tanuljanak meg több verset, el adáskészre

jó

Tartalom A pedagógus vegye számításba, mi az, amit a gyerekek már tudnak: a harmadikos tankönyvekb l válogasson a gyerekeknek tetsz t, asszociálhatót, ritmusosat, és olyanokat, amelyek kiállva is mondhatók. A zenei hangzásból is közelíthet a mondandóhoz, de fordítva is. Alkalmazzon a gyerekeknek valót az irodalmi kommunikációs módszerekb l. A jó gyerekversnek több szint a mondandója. Ilyeneket tanuljanak és elemezzenek.(pl. Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Zelk Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Kiss Anna, Kormos István)

Alapfok (1.évfolyam, 2. félév) VERS-SZÍN-JÁTÉK Cél A versmondónak meg kell tanulnia, miként lehet hangjával, az úgynevezett m vészi beszéddel-melyet fokozatosan elsajátít a gyermekversmondó is-festeni, színeket érzékeltetni, képeket megidézni, miként azt a költ k megjelenítik a versben. Ahhoz azonban, hogy hangjukkal meg tudják idézni a versbéli látványt, meg is kell azt a sorokban, sorok között és mögött látni. Fejl djön vizualizáló képességük. Ne feledjük, ha jól lát a gyerek, jobban érti a verset, s ami fontos, jobban látja a versben önmagát, s akkor jobban is fogja azt mondani. Követelmény tanulmányozzanak több fest i verset, zsánerképet, tájleírót és természeti jelenséget, változást leíró költeményt. Ebb l néhányat (rövidebbeket) el adói szinten tanulják meg hanggal érzékeltetni a szín- és képváltozást kísérletezzenek: milyen színhez miféle beszédhang, s miféle hangszer hangja illik ismerkedjenek saját hangmodulációs lehet ségeikkel tudják lefesteni, lerajzolni, színekkel érzékeltetni a verset Tartalom Az el z programban felsorolt költ k neve mellé róják fel klasszikus impresszionistáink nevét is. Lehet találni pl. Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád versei közt gyermekeknek valókat. A megközelítés módja, mint az el z félévben. Cselekedtet módon, 192

akár szerep helyzetben kell felfedeztetni a gyerekkel a vers neki szóló mondandóját. Ezután lehet elkezdeni a hangi megjelenítést. Az el készület stádiumában a tanulók legyenek részesei a csoportos komplex m vészetpedagógiai játékoknak.

Alapfok (2. évfolyam, 1. félév) HOGYAN MONDJUK? TÜNDÉRMESÉT L A CSALIMESÉIG Cél A tanuló abban az életkorban van, amikor még maga is kedveli a mesét, feltehet en szívesen is mondja. Olyan helyzeteket kell teremteni, hogy legyen kedve mesélni. Jöjjön rá, hogy másként kell a prózai meseszöveget mondani mint a versest, s még ezen belül is másként a tündérmesét, mint a hazugságmesét, s megint másként a magyar népmesét mint az irodalmi mesét. Tudjanak mesét elemezni, a mához és a hozzájuk szóló mondandót kibontani. Tudjanak különbséget tenni a Disney-féle m mesék s a klasszikus mesék közt. Legyenek képesek értékrendet felállítani. Követelmény ismerjék meg a legfontosabb mesegy jteményeket, a magyar népmeséket, az európaiakat, s távolabbi kultúrák mese-antológiáit felvételr l hallgassanak népi mesél ket; találkozzanak mai mesemondókkal legyenek tisztában a különféle mesetípusokkal s azok el adási módjával; ismerjenek fogalmakat, mint pl. mitikus mese, legendamese, novellamese, hazugságmese, állatmese, mesekeret, átvezet formula idézzék fel kedvenc meséiket, fogalmazzák meg, miért maradt meg bennük; számoljanak be televíziós meseélményükr l vegyenek részt fantáziafejleszt kreatív játékokban, közösen alkossanak mesét, ismerjék az úgynevezett meselánc játékot tanuljanak meg több mesét, minden fajtából egyet, így kiderül, melyikhez vonzódnak leginkább Tartalom Mese-börze. Hozzák el az iskolába mesekönyveiket. Beszéljenek róla. Ki mit mondana szívesen, s miért. És ki nem, és miért? A követelmény szerint rendszerezzék a mesével kapcsolatos tudnivalókat. Sajátítsák el a mesél hangnemet a mesefajták s más, pl. származáshelyi szempontok szerint. A tanár instruáljon, aztán k is egymást. Azért is, hogy tanuljanak meg egymásra figyelni. A mesélés szerephelyzet, ideje tisztázni a pódiumi jelenlét mikéntjét. Belépünk a mesél pozíciójába, de azért, hogy a magunk személyes felismerését is közöljük általa. A rendelkezésre álló eszköz a mesél hangja és a testnyelv. Nézzenek meg mesefeldolgozásokat, hogy érzékeljék a különbséget a színjáték és az el adóm vészet között. Nézzenek meg videóról mesefeldolgozásokat.

193

Alapfok ( 2. évfolyam, 2. félév ) HOGYAN MONDJUK TÖRTÉNETEKET? (példázatot, legendát, mondát, anekdotát, viccet) Cél Ne csak mesélni, de történetet elmondani is tudjanak. Érdekesen, hatásosan. Jöjjenek rá, hogy ennek a történetmondó gyakorlatuknak mindennapi életükben is hasznát veszik. Érzékeljék a történetbeli váltásokat, a nyelvi fordulatokat, a poénokat, s tanulják jól lezárni a történetet. A vidám történetekre is készítsék fel magukat, a társaságok f szerepl ivé válhatnak. (Viccet mesélni jól-ennek is vannak mesterségbeli fogásai.) Az epikus történet fordulatainak érzékeltetésére találják meg a beszéd, s a nonverbális kommunikáció eszközeit. Legyen kedvük felfedezni saját képességük határát. Követelmény ismerjék meg a legfontosabb gy jteményeket, tudjanak azokról, s olvassanak is azokból. Ismerjék a Biblia példázatait, a magyar szentek legendáit, a magyar történelemhez kapcsolódó mondákat, a 19. század anekdotakincsét, s a viccgy jteményb l azokat, melyek nekik szólnak mindegyik itt felsorolt m fajból tanulmányozzanak egyet-kett t, és közös elemzés után tudjanak azokból néhányat el is adni (kiderül, kihez mi áll közel) az említett rövidprózák stílusában maguk is írjanak rövid történeteket, s mondják el, vagy rövid felkészülés után improvizáljanak Tartalom Figyeljék a környezetüket, ki miként mondja el a történetet, azt, ami vele történt. Hogyan mondják otthon és társaságban? Mutassák be, mi tetszett és mi nem. Figyeljenek a viccmesél kre. Fogalmazzák meg, mi a sajátosságuk. Miként hangzik a bibliai példázat templomban vagy hittanórán. Egy monda felolvasása a tanítási órán. S mindez pódiumon, el adói körülmények között. A tanulóban derengeni fog, hogy a tolmácsolás hogyanja elválaszthatatlan a témától, a szövegkörnyezett l, a körülményekt l. Egyik –másik történetet a tanulók játsszák is el. Rájönnek, mi a különbség a cselekv ábrázolás és az epikus közlés között. Alapfok ( 3. évfolyam, 1. félév ) A M BEFOGADÁS ÚTJA A SZÖVEGT L AZ OLVASÓIG Cél Tudatosodjék a tanulóban, hogy az irodalmi m befogadása nem csak ráhangoltság, megérzés dolga. M vészeti kommunikáció zajlik a szöveg és az olvasó között, melyet a folyamat szakaszos leállításával, kérdésekkel, feltevésekkel, kreatív továbbgondolkozással irányítani lehet. Az irányító maga a befogadó, illetve a most közvetít ként funkcionáló tanár. 194

A tanuló maga jöjjön rá, hogy a majd el adásra kerül szöveget biztosabban veszi birtokába, ha ezzel a módszerrel fejti meg a neki szóló üzenetet. Követelmény a jakobsoni kommunikációs modellre épült metodika segítségével dolgozzanak fel közösen, majd kés bb egyénileg el adható m veket; ez történhet tanulói kívánságlista szerint is, de a tanár szándékából is, nevel i megfontolásból mintegy megel zve a kés bbi évek gyakorlatát, minél több stílusú és m fajú alkotás szerepeljen a harmadikos programban Tartalom Jó, ha figyelembe veszik a tanulókat érdekl m veken túl azokat a szövegeket is, melyek a különféle ötödikes könyvekben szerepelnek. Olvashatnak és elemezhetnek olyan m veket is, melyeknek a fenti módon történt feldolgozásáról esettanulmány is készült. Az írásos feldolgozás is tanulmányozható. Alapfok ( 3. évfolyam, 2. félév ) A KÖZVETÍTÉS ÚTJA A MEGSZÓLALTATOTT M T L A HALLGATÓIG Cél Tudatosodjék a tanulóban, hogy el adóként maga a közvetít a szöveg és a befogadó között, miként a tanár az órán a m és közötte; hogy az el adása akkor válik m vészi alkotássá, ha ugyanúgy személyes mondanivalót hordoz, mint az írott m . Ennek viszont el zménye az az irodalmi kommunikációs folyamat, melynek eredményeként –a közvetít jutott el a személyes mondandóhoz. A következménye maga az interpretálás, a mondandó tudatosan árnyalt „hangosítása”. Követelmény a személyes mondanivalóval feldúsított irodalmi m tolmácsolásának legf bb kifejez eszköze a m vészi beszéd, és az el adó megannyi nonverbális megnyilvánulása. Az el adó tudatosan kell hogy alkalmazza ezen eszközöket: a hangsúlyt, hanglejtést, hangszínt, beszéddallamot, a tempót, ritmust, szünetet, a gesztust, a tekintetet, mimikát. A személyes mondandó kifejezésére figyelve vegyék észre a kölcsönhatást, ami a mindig változó üzenet, és a kifejezés eszközeinek alkalmazása között fennáll. Tartalom Azokra a szövegekre építünk, melyeket a tanulók szívesen mondanak vagy amelyet a pedagógus fontosnak ítél, de mindenképpen azokat, amelyeket korábban a jakobsoni kommunikációs modell szerint elemeztek. Gondolni kell azokra a m vekre, melyekkel a gyerekek szerepelhetnek iskolai ünnepségeken, pályázatokon, versenyeken. 195

Alapfok ( 4. évfolyam, 1. félév ) HOGYAN MONDJUK LÍRAI VERSEKET? Cél Eljött az ideje annak, hogy a versmondó tisztában legyen azzal, milyen összetev i vagy milyen feltételei vannak a m vészi versmondásnak. A költeményt, melyet szavalni akar, mindenekel tt értenie kell. A m tartalmi, hangulati és formai elemz megértése el tt a szöveg megtanulására nem szabad vállalkozni. A m vet az el adónak saját közlésévé kell avatnia, úgy szólaltatni meg, hogy nyilvánvalóvá váljék, azonosul a verssel, de önmaga közlend jét is tolmácsolja általa. A m vet úgy kell megszólaltatnia, hogy érezze a közönséget, akire hatni akar, feltölt dve annak visszajelzéseit l. Követelmény a fenti els feltétel álljon a félév munkálkodásának központjában, mindaz, ami a m megértésére vonatkozik. Tartalmi értés alig képzelhet el formai értés nélkül. A kiválasztott verseket konkrétan mintegy át kell világítani, megvizsgálván, elemezvén hallható jellemz it; ritmusát és a rímet, a szemléletességet adó eszközöket, a hang-, szó-, mondat-, és gondolatalakzatokat, a szóképeket, s a szóképekhez csatlakozó stíluseszközöket a tanulónak rá kell jönnie, nem véletlen, hogy a költ i mondanivaló éppen abban a formában jelent meg. Akkor viszont ezt neki értenie kell. Mert ha nem jól érti, hogy adhatná hozzá önmagát. Ezek után már megtanulható a vers, és kezd dhet az, ami a tolmácsolóra tartozik: az el adói eszköztár számbavétele. Tudjanak minél több verset, el adói szinten. Tartalom Olyan lírai m vek elemzésére és megszólaltatására kerül sor, melyek fellépési alkalmakhoz is kapcsolódhatnak, osztály- és iskolai ünnepekhez. Van köztük dal, elégia, óda, hangsúlyos és id mértékes vers- a versmondónak tetsz , hozzájuk szóló m vek XIX-XX. századi jeles költ inkt l. Alapfok ( 4. évfolyam, 2. félév )

HOGYAN MONDJUK? AZ ELBESZÉL KÖLTEMÉNYT L A BALLADÁIG Cél Az eddigi programokat továbbépítve, most az hangsúlyoztassék, hogy a költ szerz i szándéka és a választott m faj, forma, kifejezésmód között összefüggés található. Az elemzés során tisztázni kell, hogy a verses formával mivé, zeneibbé, színszer bbé, emelkedettebbé, dupla jelentés vé, elgondolkodtatóbbá, drámaibbá stb. vált-e az epika? 196

Mindezzel befolyásoltatik a versmondói „hogyan mondjuk”. Követelmény el adói szinten tudjanak három m vet el kell sajátítani egy olyan el adói stílust, amely a prózamondás és a vers-szavalás között van; ám ezt megel z en tisztázni kell, mit üzen a verses epikával az el adó a közönségnek az elbeszél költeményt zanzásítsák a tanulók, a történetet írják le és mondják el prózában, majd elemezzék a verses szöveget és fogalmazzák meg, mi az a többlet, ami a verses formában írva található az el készület stádiumában az elbeszél költeményt jelenítsék meg riporterként, filmrendez ként, különböz fókuszból, „objektív és szubjektív kamerával”. Ezek után kerüljön sor az el adói tolmácsolás hangbeli, beszédbeli, és más kifejez eszközének számbavételére, elemzésére. Külön essék szó a népballadák és m balladák tolmácsolásáról, sajátos drámai el adásmódjáról. Tartalom Pet fi és Arany nagy m veire gondolunk el ször, a János vitézre, a Toldira, de a két óriás más epikus m veire is. (Részletválasztás.) De gondolunk pl. Szabó L rinc Tücsökzenéjére, Pilinszky, Illyés, Kormos István verses meséire, Sinka István, Juhász Ferenc, Nagy László lírai epikájára, és az egész magyar ballada-termésre a népköltészetben, Aranynál és másoknál az irodalomban. Alapfok ( 5. évfolyam, 1. félév ) HOGYAN MONDJUK? A VIDÁM BALLADÁTÓL A PARÓDIÁIG Cél A tanuló legyen képes megidézni az élet der sebb mozzanatait, tudjon nevetni és nevettetni. Vegye észre, hogy a verses epika különféle m fajaiban is el van rejtve a neki szóló üzenet. Humorba ültetve. Ismerje fel, hogy a nyelvi-verstani kötöttségek ki is nyitják a humor forrásait, kitágítják lehet ségeit. Az ilyen m megírása kihívás a szerz nek, de az el adónak is. Itt másként kell megszólalni. Követelmény azon gy jtemények tanulmányozása, melyekben vidám hangvétel versek találhatók. Válasszanak ezekb l is a tanulók, el adásra. Tudjon különbséget tenni a helyzet- és a jellemkomikum között, és jelenítse meg ezek el adóként is. Érzékelje a stílus- vagy irodalmi paródiák másfajta humorát, és a nonszensz versekét. A lírai groteszkek tanulmányozása Vegyen részt olyan drámajátékokban, melyek az élet efféle láttatására nyitottá teszik. 197

Tartalom Keressék meg a magyar és európai irodalomban azokat a m veket, melyek hozzájuk közel állnak. Vidám népi balladákat, pl. Csokonai, Fáy András, Pet fi, Arany, Kosztolányi, Heltai, Karinthy verseit, Burns, Heine, Morgenstern verseit, a svéd gyermekverseket… Alapfok ( 5. évfolyam, 2. félév ) HOGYAN MONDJUK? NOVELLÁTÓL AZ EGYPERCESIG Cél Novellák tolmácsolásának tanulmányozása és megkedveltetése. Keressék a pódiumon is megszólaltatható rövidebb alkotásokat. Emlékezzenek a korábbi évekb l a példázat, a monda, legenda, anekdota tolmácsolásával kapcsolatos élményeikre. Találják meg azt az adekvát el adási módot, mely az eddigi prózamondói gyakorlathoz hozzákapcsolja azt az el adói magatartást, melyet Brecht javasol a színészeknek, mikor kidolgozza tételét az elidegenít effektusról. Követelmény a 3. évfolyamion elsajátított irodalmi kommunikációs módszerek; a megtanulandó novelláknál a cselekedtet metódus alkalmazása a novella sajátos típusai szerint az el adói hang kialakítása, s ezen belül a brechti elidegenítés gyakorlása tudatosodjék, hogy minden azért történik, hogy a közvetít által személyessé formált üzenet eljusson a hallgatóhoz alaposan ismerjen a tanuló öt novellát, különböz stílusút, s egyet el adói szinten mutasson is be. Fontos, hogy a novellamondó visszajelzést kapjon tanulótársaitól. A tanulók kapjanak szempontokat az értékeléshez. Különösen ügyeljenek arra, nehogy túltengjenek az ábrázolás gesztusai a novella megjelenítésében. Tartalom A kism faj nagy mestereinek gazdag gy jteményeib l mondjanak jellemz ket. Pl. Mikszáth, Móricz, Kosztolányi, Krúdy, Nagy Lajos, Csáth Géza, Mándy Iván, Örkény, Lázár Ervin…

Alapfok ( 6. évfolyam, 1. félév ) HOGYAN ADJUNK SZAKMAI TANÁCSOT? INSTRUKCIÓADÁS TÁRSAKNAK

198

Cél A versmondó tanuló szerephelyzetben élje bele magát a rendez státuszába. Sajátítsa el gyakorlatban is a versrendezéssel kapcsolatos szakmai tudnivalókat, az instrukcióadás pedagógiáját és módszerét. Jöjjön rá, hogy ennek a rendez i állapotnak versmondóként is hasznát veszi: nem ellenség az, aki instruál. Ne felejtse, maga is kerülhet olyan helyzetbe, amikor neki kell rendeznie. Követelmény tisztáznia kell az instrukcióadás menetét a m elemzést l a megszólalás hogyanjáig szólni kell a pedagógiájáról: nem sérthetem meg, nem alázhatom meg a másikat az instrukcióadásra a tanár és a többi tanuló jelenlétében kerül sor; el zetesen meg kell egyezni a játékszabályokban: a szerephelyzetben lev tanuló-rendez a f irányítója-e az órának; mikor szólalhat meg a pedagógus, mikor a társak, mikor mondhat véleményt a versmondó Tartalom Ennek a félévnek a tartalmát a versmondók és a tanuló-rendez k határozzák meg. A tanár úgy viselkedik, mint egy játékmester. Most megtapasztalhatja, miként párolódott le eddigi munkája a gyerekekben. Ezek az órák kreatív jelenlétet feltételeznek. El zetesen el kell dönteni, ki kinek a rendez je, ki kit vállal el és fordítva, s azt is, milyen m vekr l lesz szó. A páros munkát közös megbeszélés zárja. S ezen belül külön joga van a rendez nek és a versmondónak; hogy érezték magukat, hogy látták magukat, s hogy vannak megelégedve magukkal.

Alapfok ( 6. évfolyam, 2. félév ) EL ADÓI STÍLUSIRÁNYZATOK-ID BEN AZ EL ADÓI STÍLUS MEGHATÁROZÓI-JELENBEN Cél Legyen ismeretük a magyar szavalóm vészet kialakulásáról, a f bb irányzatokról, a jelesebb magyar képvisel k m vészetér l. Ismerjék fel az el adói stílusok sajátos jegyeit. Az is tudatosodjék bennük, hogy a stílust nemcsak a korszak igénye és egy-egy meghatározó el adóm vész személyisége alakítja ki, hanem a mindenkori relatív szabályozó, nevezetesen az, hogy az el adó kinek mond verset, hol mondja, miért és mir l. Követelmény lemezr l, videóról nézzék meg, hallgassák meg el adóm vészek el adását hallgassák meg költ inket, ahogy m veiket mondják menjenek el szavalóestekre, versenyekre próbálják ki magukat valóságban, s mintha-módon

199

meséljenek gyerekeknek, mondjanak verset napközben, szólaljanak meg öregek el tt, vegyenek részt ünnepi m sorban, klubkörülmények között, és színházteremben, függöny el tt mintha-helyzetben ugyanazt a verset mondják el több helyszínen, s rájönnek, hogy az említett szituációk mindegyike más tolmácsolásra inspirál tapasztalatukat beszéljék meg közösen rögzítsék az el adásukat szalagra vagy videóra, s visszahallgatva, visszanézve elemezzék a teljesítményt Tartalom El adás szemléltetéssel a szavalóm vészet irányzatairól. Nagy el adó egyéniségek lemezr l, videóról. Kritikaírás el adói estekr l, el adói teljesítményr l. Esszé a szavalóm vészetr l. Recenzióírás (pl. a Versmondó cím lap számairól). Tárgyi feltételek ( a szemléltetéshez szükséges taneszközök ) A vers-és prózamondással, a szavalással kapcsolatos szöveg-gy jtemények és antológiák, úgynevezett versmondó könyvek, melyek az utóbbi évtizedekben megjelentek A vers- és prózamondással kapcsolatos történeti áttekintések, elméleti, metodikai m vek, el adóm vészek emlékezései, esszéisztikus m vek, vallomások Az el adóm vészet jeles személyiségeinek lemezei, kazettái, videófelvételei Hangfelvételek, melyeken költ k, írók szólaltatják meg saját m veiket. Beszédm veléssel kapcsolatos szakirodalom. A szónoki beszéddel, retorikával kapcsolatos szakirodalom. A pódiumi dramaturgiával, a szerkesztéssel kapcsolatos szakirodalom. Irodalmi színpadi gy jtemények, irodalmi m sorantológiák. M elemzéssel, irodalmi és más m vészeti kommunikációval kapcsolatos szakkönyvek, esetleírások. A komplex m vészeti tanításhoz kapcsolódó tanulmányok, cikkek, tantervek. Drámapedagógiai szakkönyvek. A pódiumi m sorok, szertartásjátékok hatását segít hangzóeszközök, üt hangszerek. Reflektor és tartozékai. Mozgatható dobogórendszer. Értékelési mód Az évközi értékelést differenciáltan végezzük el: az életkori sajátosságoknak és az adott évfolyam részkövetelményeinek megfelel en, továbbá a m faji sajátosságoknak való megfeleltetés mellett figyelembe vesszük az egyén és a közösség önmagához, adottságaihoz, korábbi eredményeihez képest nyújtott teljesítményét, fejl dését, haladását. A színházi nevel munka, illetve a tanulók fejl désének értékelése a tanulók és a tanár közös tevékenysége? Ennek része az egyén önértékelése, a társak véleménynyilvánítása egymás munkájáról. Az évközi értékeléseknél a lehet ségekhez mérten gyakran választjuk a kifejtett szöveges (szóbeli, esetenként írásbeli) formát. Az egyes félévek, illetve tanévek végén a min sítés 200

osztályzattal történik, amelyet megel z egy elemz beszélgetés, továbbá kísérik azt a kifejtett szöveges formában, akár írásban megtörtén értékelések. Szakirodalom jegyzék Olvasókönyvek 1-4. osztály Tátrai Zsuzsa, Karácsony M. Erika: Jeles napok, ünnepi szokások Népi játékok gy jteménye Illyés Gyula: 77 magyar népmese Paramhans Swami: Jóga gyerekeknek Weörös Sándor: Gyermekversek Színm vészet-Bábm vészet Zalatnay Edith: Asztali bábszínház Add tovább! Drámajáték gy jtemény Varga Irén: Önismereti játékok gy jteménye Vegyed-e? füzetek 1-7. Dráma-játék-tanulás/Alkalmazott drámajátékok 1-10. osztály Kaposi László: Játékkönyv Kaposi László: Drámafoglalkozások gyerekeknek, fiataloknak Önmagukat író történetek – Tanári Kézikönyv Dünnyög k és dúdolók Kövi Szabolcs – Relaxációs zenei CD-k Jóga – CD Tanuljunk játszva (dalok, versek, hangszerek) CD Tanuljunk játszva – Énekóra kisiskolásoknak CD Tanuljunk játszva – Játékok, dalok, mondókák CD Megzenésített gyermekversek CD-n Bújj, bújj zöld ág…Népi gyermekjátékok Gabnai Katalin: Drámajátékok Montágh Imre: Tiszta beszéd Hernádi Sándor: Az olvasás b vészete Robert Fischer: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel Robert Fischer: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal V. Szutyejev: Vidám mesék Lázár Katalin: Népi játékok Görög regék és mondák Római regék és mondák Germán, kelta regék és mondák Régi magyar mondák Magyar mondák Lamb: Shakespeare mesék Lázár Ervin meséi VALAMENNYI TANSZAKON a növendékek teljesítményét mindenkor érdemjeggyel kell értékelni, mert az alapfokú m vészetoktatási intézményekben a kötelez térítési díj megállapításához nélkülözhetetlen a tanulmányi átlageredmény ismerete a többszörösen módosított 1993.évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 117.§ (2) bekezdésének rendelkezése alapján.

201

Az 1-4. évfolyam és az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma Tantárgy/ évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályf nöki Tantervi modulok tánc és dráma hon- és népismeret informatika ember- és társadalomismeret mozgókép és médiaismeret egészségtan etika Kötelez órák száma Nem kötelez b l felhasznált Egyéni foglalkozásra fordított

1. 8

2. 8

3. 8

4. 7+1

5. 4+1 2

6. 4+1 2

7. 4 2

8. 4 2

4

4

+2 4

3 3+1

3+1 4

1

1

1,5

2

3+1 3+0,5 1

3+1 3 1

3+1 3 1

1,5

2+0,5

1 1 1 2,5+ 0,5 1 Beépített=B

1 1 1 2,5+ 0,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2+1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2+1

1

1

0,5B 0,5B

0,5-B 0,5-B 0,5B

1 1,5 1 2,5+ 1,5+1

1 1,5 1 2,5+ 1,5

1 1,5 1 2,5+ 1,5

1,5 1,5 1 2,5+ 1,5

0,5B 20 1,5

20 0,5

22,5 0,5

22,5 2,5

22,5 1,5+4

22,5 3+6

2,4

2,4

2,7

2,7

2,7

2,7

0,5B 25 2,5+ 21 3,3

0,5B 0,5B 25 3+ 13 3,3

A beépített modulok óraszámai még pluszként jelentkeznek. Minden órarenden kívüli foglalkozásért (amelyek szabadon választhatók pl: szakkörök, osztálykirándulások, erdei iskola, helytörténeti tábor , egyéb táborok,stb.) az iskola díjazást is szedhet. A módosított táblázatok a mellékletben találhatók.

202

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Kiemelt célok: Az anyanyelvi nevelés alapvet feladata az értelmes, kifejez beszédtechnika, a beszédmegértés és a nyelvi kommunikáció és a nyelvi kommunikáció alakítása. Olvasás, írás technikájának elsajátítása, a helyesírási készség megalapozása. A tanulók életkorának megfelel , önm velésre való hajlamát felkelteni. Követelmény: Legyen képes az anyanyelvét kultúráltan használni, az elsajátított nyelvtani anyagot alkalmazni. Életkorának megfelel en a szabatos, helyes, önálló írásbeli és szóbeli szövegalkotás. Tudjon részt venni a mindennapi és az iskolai kommunikációban. Legyen képes a gondolatait kifejezni. Tanítói irányítással ismerje fel nyelvi hibáit, ezeket javítsa. Feleljen meg a 4. évfolyam végi követelményeknek. A tanterv készít i: Adamik Tamásné és Bozsik Rozália Nemzeti Tankönyvkiadó Helyi feladatok: Az iskola névadójának, Arany Jánosnak életét és néhány m vét a tanulók életkori sajátosságának megfelel en a könyv és könyvtárhasználat cím órákon tanuljuk. l. ÉVFOLYAM Cél: Az iskolai és köznyelvi kommunikáció alakítása, a beszédmegértés, az olvasás és az írás megtanítása. Az olvasás és az írás jelrendszerének és használatának elsajátíttatása. A tanuló helyesírási képességének alapozása. Követelmény:

Tudja a tanuló a nyelvi formákat helyesen alkalmazni Hallott m vet saját szavaival reprodukálni Valamennyi kis és nagybet ismeretében tudjon némán és hangosan olvasni. Tanítói irányítással a tanultakhoz kapcsolódó feladatokat megoldani. Biztonságosan tájékozódjon a vonalrendszerben, tudja alakítani a kis és nagybet ket, írásjeleket, másolásokat, tollbamondásokat és emlékezetb l való írásokat. Hibáit nevel i segítséggel tudja javítani.

Heti óraszám : 8 óra Kulturált nyelvi magatartás, beszédm velés: Cél:

- A köznyelvi kiejtés alakítása, - A beszédtevékenység fejlesztése, szókincs, mondatalkotás, mondatkapcsolás - A beszédértés fejlesztése.

Követelmény: - Pontos artikuláció, jó ritmusú, közepes tempójú, érthet és tagolt beszéd. 203

- A beszéd mondatokra, szavakra, szótagokra és hangokra való tagolása - A mindennapi nyelvi érintkezés formáinak az ismerete - Néhány összefügg mondat írása Tartalom:

- Helyesejtési gyakorlatok - Beszélgetések képekr l, olvasmányokról, aktualizált beszélgetések - Bontási gyakorlatok: szó, szótag, hang - Szövegalkotási gyakorlatok

Értékelés: A tanulók írásbeli munkáinak, szóbeli feleleteinek, beszámolóinak elemzése Magyar nyelv: Cél: A helyesírás tudatos alkalmazásának megalapozása Követelmény: A sz kebb ábécé tudása Tartalom: - Néhány alapvet nyelvtani fogalom ismerete: mondat, szótag, bet , hang, magánhangzó, mássalhangzó - A bet k pontos leírása - A mondatkezd nagybet és mondatzáró írásjel használata - A mondatok szavakra tagolt írása - Az elválasztás alapeseteinek gyakorlása Az olvasás- írás tanulásának el készítése Az olvasás jelrendszerének megtanítása Cél: - A szövegért olvasás elsajátítása - A hangos és néma olvasási technika elsajátítása Követelmény: - A hangok és bet k ismerete, összekapcsolása - Pontos és megfelel sebesség hangos olvasás - A szóhangsúly helyes alkalmazása - A némán olvasottak megértésének bizonyítása feladatvégzéssel Tartalom: - A bet k megtanítása - Az összeolvasás megtanítása - Az olvasástechnika gyakorlása - A néma olvasás gyakorlása feladatvégzéssel Hang és bet tanítás kb. 53 óra Gyakorlás kb. 5O óra Értékelés: szóbeli, félévkor és év végén írásbeli felmérés Irodalomolvasás, szövegértés Cél: A vers és próza megkülönböztetése Követelmény: A vers és próza felismerése Tartalom: Szépirodalmi szövegek: mesék és elbeszélések, bábjátékok Könyv és könyvtárhasználat: Cél: A könyvtárban való tájékozódás Követelmény: A könyvtár alapvet használatának ismerete Tartalom - A beiratkozás - A könyv írója és címe 204

Az írás jelrendszerének megtanítása Cél: Az írott bet k megtanítása Az írott bet k kapcsolásának megtanítása Követelmény: A kis és nagybet k biztonságos alakítása Rendezett, tiszta, olvasható íráskép Hibátlan másolás Rövid mondatok leírása látó-halló tollbamondással Szavak írása emlékezetb l Az írástechnikai hibák javítása Tartalom: Az írott bet formák, valamint a bet kapcsolás megtanítása Az írástechnika folyamatos fejlesztése másolással, tollbamondással és emlékezetb l-írással Az írásmunka esztétikus elhelyezésének megtanítása Az önellen rzés és a hibajavítás szokásának kialakítása. Óraszámok: az írott bet k megtanítása kb. 53 óra, gyakorlás kb. 5O óra Tánc és dráma: érzékel , utánzó és memóriafejleszt játékok A beszéd, az ének, a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben Történetek feldolgozása a tánc és dráma eszközeivel Társadalmi ismeretek: A sz kebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyerekek helye a családban Az értékelés módja: Folyamatos megfigyelés Szempontok: - A bet k alakítása, kapcsolása - A bet k arányai, a szóközök megfelel arányai - Az ékezetek jelölése - Az írásmunka tisztasága Év végén írásbeli felmérés. Szemléltet eszközök: munkafüzet, tankönyv, bet kártyák, applikációs képek, szótag és szókártyák, Éves órakeret: 296 óra

2. ÉVFOLYAM Heti 8 óra, évi 296 óra Olvasás heti 4 óra, Nyelvtan heti 3 óra Írás heti 1 óra

évi l48 óra évi 111 óra évi 37 óra

Írás és íráshasználat 1. Év eleji ismétlés 4 óra 2. Az írott kisbet k alakításának és kapcsolásának bet csoportonkénti gyakorlása 13 óra 3. Az írott nagybet k alakításának és kapcsolásának bet csoportonkénti gyakorlása - 14 óra 205

4. Íráshasználat fejlesztése szövegírással

- 6 óra

Cél: Az olvasás és a szövegértés, írás és íráshasználat tudatossá tétele, használatának fejlesztése. A szóbeli és írásbeli kifejez képesség fejlesztése. A helyesírás szabályainak, jellemz inek megismerése. Az ért olvasás szintjének fejlesztése. Könyv és könyvtárhasználat megalapozása. Az írás technikájának és íráshasználatának fejlesztése Követelmény: Tudjon a tanuló az anyanyelv szabályainak megfelel en beszélni Bizonyítsa szövegért képességét A tanuló írása, bet inek alakja könnyen olvasható legyen A tanult helyesírási szabályokat alkalmazza Írjon a tanuló szavakat, mondatokat másolva, tollbamondással, emlékezetb l írástechnikai hibák nélkül Kultúrált nyelvi magatartás, beszédm velés Cél: A szóbeli és írásbeli kifejez képesség fejlesztése. A kommunikációs és illemszabályok ismeretének b vítése Az ért olvasás szintjének fejlesztése Követelmény: Az anyanyelv szabályainak megfelel beszéd Szövegért képesség, olvasható írás Másolás, tollbamondás, emlékezetb l írás írástechnikai hibák nélkül A beszéd megbízható tagolása, egységekre bontása A mondanivaló megértése Értékelés: Folyamatos megfigyelés Tartalom: Helyesejtési gyakorlatok. Hangsúlygyakorlatok Bontási gyakorlatok. Kommunikációs gyakorlatok: a kérés, reagálás, válaszadás helyes formái Memoriterek: hat, nyolc vers, két-három találós kérdés, népi gyermekjáték Nyelvtani és helyesírási ismeretek Cél: Az ösztönös nyelvhasználat tudatossá tétele A hangtani, szótani és mondattani alapismeretekkel kapcsolatos szakszavak ismerete és használata A helyesírás nyelvtani megalapozása Követelmény: Hangtan: mgh. msh. ismerete. A szótagolás, elválasztás, kib vített ábécé Szótan: az egyszer és összetett szó elemi ismerete, a t és a toldalékok Mondattan: A kijelent és kérd mondat A ly-s szavak alapesetei A beszéd, írás részei: mondat, szó, hang és bet Tartalom: Hangtan: A hang és a bet Egyjegy , kétjegy , háromjegy msh. az ábécében. Az ábécé. A bet rendbe szedés alapszabályai 206

A hangtanhoz kapcsolódó helyesírás A kiejtés szerinti és a kiejtést l eltér íráskép szavak A „j” hang kétféle jelölése Szótan: A szóelemek. Az egyszer és az összetett szó Toldalékfajták Értékelés: Folyamatos megfigyelés, javítás, javíttatás Szintfelmérések évente háromszor Irodalomolvasás, szövegértés olvasási készség Cél: A szövegért olvasás A hangos, a néma olvasás technikai fejlesztése Az olvasási kedv felkeltése és fenntartása A könyv információforrás értékének felismerése Követelmény: Ismert és gyakorolt szöveg folyamatos olvasása Némán olvasott szöveg megértésének igazolása feladatmegoldással Tartalom : Az olvasástechnika gyakorlása A hangos olvasás technikájának gyakorlása A néma olvasásgyakorlás feladatmegoldással Értékelés: Folyamatos megfigyelés Szintfelmérés szükséglet szerint Követelmény: Az olvasott m vek tartalmának globális és részletez felfogása Következtetések levonása, memoriterek tudása Tartalom:

Szépirodalmi m vek Népköltészeti és m költészeti alkotások a klasszikus és kortársirodalomból Ismeretterjeszt és publicisztikai szövegek Dramatikus népi játékok

Irodalmi ismeretek Cél: A szépirodalmi és az ismeretterjeszt szövegek megkülönböztetése A mese és az elbeszélés felismerése A próza és a vers ismerete. A verses mese. A versforma Követelmény: A tanult m fajok megkülönböztetése Tartalom: Szépirodalmi és ismeretterjeszt szövegek Értékelés: Folyamatos megfigyelés Könyv és könyvtárhasználat: Cél: A könyv, a folyóirat és az újság jellemz inek megismerése A könyvtárban való tájékozódás Követelmény: A könyv részeinek ismerete A könyv megkeresése a könyvtárban Tartalom:

Beiratkozás a könyvtárba Gyermekfolyóiratok ismerete 207

A könyvtárhasználat alapvet szabályai A könyvek jellemz adatai Szóbeli és írásbeli szövegalkotás, íráskészség Cél: A szabályos bet alakítás és bet kapcsolás továbbfejlesztése Az írás eszközjelleg használatának kialakítása Követelmény: Rendezett, tiszta, olvasható íráskép Hibátlan másolás 2-3 percig Ékezetek és a mondatvégi írásjelek pontos írása Tartalom:

Az írástechnika folyamatos fejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezetre írás Az önellen rzés és a hibajavítás szokásának továbbfejlesztése, gyakorlása

Értékelés:

folyamatos megfigyelés

Társadalmi ismeretek A barátok, a baráti kör, az iskola és egyéb kisebb közösségek Tánc és dráma

u.a. mint 1. évfolyam Népi mondókák, gyermekjátékok, dramatizált mesék

3. ÉVFOLYAM Cél: A tanulók beszéd, olvasás, írás és fogalmazási képességének fejlesztése Követelmény: Közepes tempójú, tagolt beszéd. Illemszabályoknak megfelel kommunikálás Könyvtárhasználat , kiegészít információk szerzése Kultúrált nyelvi magatartás, beszédm velés Az életkornak és az olvasmányoknak megfelel szókincs Elbeszélés alkotásan Megfelel címadás Id rend, hármas tagolás Tartalom:

Helyesejtési gyakorlatok Beszélgetések képekr l, olvasmányokról Tartalom elmondása vázlat nélkül Mese, monda dramatizálása A fogalmazás lépései Elbeszél fogalmazások készítése A mindennapi kommunikáció szövegei (meghívó, recept, hirdetés)

Értékelés: Folyamatos megfigyelés. A tanulói munkák javítása, értékelése Nyelvtani, helyesírási ismeretek Cél: Az ösztönös nyelvhasználat tudatossá tétele hangtani, szótani és mondattani ismeretekkel Követelmény: A hangtani ismeretek rendszeres ismétlése, tudása 208

Szóban: a szófajtani és az alaktani ismeretek b vítése A nével , az igeköt és a személyes névmás felismerése Mondattan: mondatfajták felismerése a beszél szándéka és min sége szerint (a felkiáltó, felszólító, és óhajtó mondat) Tartalom:

Szótan:

A hangtani ismeretek folyamatos gyakorlása Mondatfajták Az ige, a f név, a melléknév A szóelemek, a toldalékfajták ismeretének b vítése Az alapszófajokon kívül az igeköt A mondattani ismeretek felszínen tartása, gyakorlása. A szótanhoz kapcsolódó helyesírási tudnivalók

Értékelés: folyamatos megfigyelés szintfelmérés minden téma lezárásakor évente háromszor Olvasási képességfejlesztés: Cél: A szövegért olvasás képességének fejlesztése A könyv információértékének felismerése A könyvekb l való tanulás képességének megalapozása Követelmény: Szöveg elemzése tanítói segédlettel. Vázlat készítése segítséggel Némán olvasott szövegek megértésének igazolása A Képes diákszótár használata kiegészít információk szerzése végett Tartalom: Az olvasástechnika gyakorlása A néma olvasás fejlesztése Szövegelemz m veletek, vázlat készítése Véleményalkotás A szöveg kiegészítése , dramatizálása Értékelés: Folyamatos figyelés Szintfelmérés, amikor a tanító szükségesnek tartja Irodalomolvasás, szövegértés, olvasási készség Cél: Az irodalmi ismeretek megalapozása népköltészeti és m költészeti alkotások olvastatásával A tanulás tanításának megalapozása A kreativitás fejlesztése népi játékokkal és az olvasmányok dramatizálásával Követelmény: Az olvasott m vek tartalmának globális és részletez felfogása Memoriterek tudása Egy hosszabb házi olvasmány elolvasása Tartalom:

Irodalmi szövegek: prózai m vek, versek Ismeretterjeszt és publicisztikai szövegek Dramatikus népi játékok Verstani ismeretek

Értékelés: folyamatos megfigyelés

209

Irodalmi ismeretek: Cél: A mese és a mesefajták ismerete A monda és a mondafajták ismerete Az elbeszélés és a gyermekregény ismerete A próza és a vers ismerete. A verses mese és az elbeszél költemény ismerete Néhány népm vészeti m faj (mese, monda, legenda, történelmi elbeszélés) A népköltészeti és a m költészeti alkotások alapvet különbségeinek felismerése Követelmény: A tanult m fajok megkülönböztetése Tartalom: Az olvasmányanyag középpontjában a magyar mondavilág áll. Elemi olvasási szokások kialakítása Értékelés: Folyamatos megfigyelés, ellen rzés szóban és írás Könyv és könyvtárhasználat Cél: Tájékozódás a könyvtárban: a katalógus megismerése Követelmény: a könyv, a könyvtár részeinek ismerete Tartalom:

A könyv felépítése Szépirodalmi és gyermekkönyvek ismerete Legalább egy gyermekfolyóirat A könyvek tartalmi csoportjai (szépirodalom ismeretterjeszt m vek, stb.) Alapismeretek a könyvár tereir l

Íráskészség Cél: A lendületes írás kialakítása Az önellen rzés és a hibajavítás szokásának kialakítása Követelmény: Rendezett, tiszta, olvasható írás Az eszközhasználatot segít írástempó Hibátlan másolás 3-4 percig. Tollbamondás, írás emlékezetb l Tartalom:

Az írástechnika fejlesztése a lendületesség fokozása Egyéni írásmód kialakításának segítése Az írás és a tartalmi tevékenységek összekapcsolása Az önellen rzés és a hibajavítás szokásainak további fejlesztése Írott szöveg elhelyezése lapon

Értékelés: folyamatos megfigyelés, optimális írástempó Társadalmi ismeretek A magyar nemzet nagy történelmi eseményei, például a honfoglalás, államalapítás, Mátyás kora, a török id k. Ünnepeink: családi, vallási, nemzeti ünnepek A magyar nemzet jelképei Nemzeti emlékhelyeink Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok

210

Memoriter Vörösmarty Mihály Szózat cím versének két versszaka, nyolc- tíz szabadon választott vers, hatnyolc szólás, közmondás, egy verses mese vagy meserészlet. Heti 8 óra évi 296 Olvasás Fogalmazás Nyelvtan

heti 3 óra heti 2 óra heti 3 óra

évi 111 óra évi 74 óra évi 111 óra 4. ÉVFOLYAM

Kulturált nyelvi magatartás, beszédm velés Cél: A tanulók köznyelvi kommunikációjának további fejlesztése Az összefügg beszéd képességének fejlesztése Írásbeli szövegalkotás: elbeszélés, leírás és levél tanulása A helyesírás nyelvtani alapozása, készségszint alapozása, a tanulni tanulás alapozása A kreativitás fejlesztése Követelmény : A mondanivalónak megfelel beszéd, pontos artikuláció és a mondatfonetikai eszközök alkalmazása Az eddigi ismeretek folyamatos gyakorlása, tudása Az olvasott m vek globális és részletez felfogása, a cselekmény felidézése Az olvasókönyvön kívüli olvasmányok elolvasása, beszámoló az olvasottakról Lendületes írás, önellen rzés Párbeszéd a mindennapi kommunikációban Nyelvtani, helyesírási ismeretek Cél: A nyelvhasználat tudatossá tétele hangtani, szótani és mondattani ismeretekkel Az ismereteknek megfelel elemzési képesség A helyesírás nyelvtani alapozása, a tanított helyesírási ismeretek begyakorlása és készségszint alkalmazása Követelmény: A szófajokról tanult ismeretek rendszerezése, az új ismeretek beépítése a rendszerbe Az eddigi helyesírási ismeretek felszínen tartása, a múlt id jelének, az igeköt k használatának gyakorlása Szótan A számnév és fajtái; A nével és névutó; A személyes névmás; A tulajdonnév csoportjai; Tartalom:

Rendszerezés: a névszó fogalma Helyesírás: az eddigi ismeretek gyakorlása

Értékelés: szóbeli, írásbeli feleletek, rendszeres javítás javíttatás, szintfelmérések minden téma lezárásakor Olvasási képesség fejlesztés: Cél: A szövegért olvasás képességének fejlesztése A hangos és néma olvasási technika fejlesztése Szótárak, lexikonok használata

211

Követelmény: Az életkornak megfelel szöveg megértése néma olvasással Könnyebb szövegekhez önálló vázlatkészítés Az olvasottakról való beszámoló vázlat segítségével Dramatizálás tanítói segítséggel

Tartalom:

Az olvasástechnika gyakorlása A néma olvasás fejlesztése feladatvégzéssel A kérdések felvetése Dramatizálás, rajzolás

Értékelés:

szempontjai - olvasástechnika, szövegértés, szintfelmérés félévkor és év végén.

M ismeret Cél Az irodalmi ismeretek megalapozása népköltészeti és m költészeti alkotások olvastatásával Legnagyobb íróink, költ ink - köztük Arany János - életrajzának és egy-két alkotásának megismerése A kreativitás fejlesztése népi játékokkal, az olvasmányok dramatizálásával Egy hosszabb házi olvasmány elolvasása - Móra Ferenc: Kincskeres kisködmön Követelmény: Legnagyobb íróink, költ ink - Arany János- és fontosabb m veinek ismerete Az olvasott m vek cselekményének felidézése Memoriterek tudása Tartalom:

Irodalmi szövegek Ismeretterjeszt és publicisztikai szövegek Népi játékok és színdarabok Egyszer szerkezet gyermekregények

Értékelés: folyamatos megfigyelés Irodalmi ismeretek: Cél: A mese és mesefajták ismerete. A népmese sajátosságainak, azon belül a magyar népmese sajátosságainak az ismerete A monda ismerete Az elbeszélés szerkezeti felépítésének ismerete Alakzatok, a hasonlat és a megszemélyesítés Követelmény: A tanult m fajok felismerése A vers és a próza megkülönböztetése A tanult alakzatok, nyelvi fordulatok, a megszemélyesítés és a hasonlat ismerete Ritmus, rím, refrén Tartalom: Mesefajták, mondafajták, verses mesék és elbeszélések Prózai és verses alkotások Szépirodalmi és ismeretterjeszt m vek Gyermekregények Olvasónapló írása a megadott minta szerint 212

Értékelés: folyamatos megfigyelés Könyv és könyvtárhasználat Cél: Tájékozódás a könyvtárban Szótárakkal, lexikonokkal és az enciklopédiákkal való ismerkedés Követelmény: A könyvtárban való alapvet tájékozódás Tartalom:

Tájékozódás a könyvtárban A könyv felépítésének a megismertetése A gyermekkönyvek típusai A különböz információhordozók megismertetése A katalógus tájékoztató szerepe

Írás és íráshasználat: Cél: Az írás eszközszint használatának elérése Az önellen rzés és a hibajavítás szokásának kialakítása Követelmény: Rendezett, tiszta, olvasható íráskép Hibátlan másolás 4-5 percig Rövid mondatok írása másolással, tollbamondással, emlékezetb l Az ékezetek és a mondatvégi írásjelek pontos használata Tartalom

Vázlatkészítés Írásbeli feladatok valamennyi tantárgy körében Fogalmazások készítése, helyesírási gyakorlatok Az önellen rzés és a hibajavítás szokásának a további fejlesztése Olvasható, tetszet s, rendezett írás

Értékelés: folyamatos megfigyelés Kommunikáció Cél: A köznyelvi kiejtés további fejlesztése A kommunikációs és az illemszabályok további fejlesztése A leírás és a levél készítésének megtanítása A tartalomnak megfelel szóhasználat kialakítása Követelmény: A köznyelvi kiejtésnek kifejez alkalmazása Társas beszédhelyzetekben a párbeszéd alkalmazása Az elbeszélés, a leírás és a levél m fajú jellemz inek és nyelvi eszközeinek alkalmazása A hármas tagolás alkalmazása Tartalom:

Helyesejtési gyakorlatok Mese és monda dramatizálása Elbeszél fogalmazások írása A leírás felépítése A hármas tagolás Tájékoztató szövegek (hirdetés, értesítés) A levél

Értékelés: folyamatos megfigyelés 213

Társadalmi ismeretek A magyar nemzet nagy történelmi eseményei: Rákóczi kora és alakja A XIX. és XX. század nagy államférfiai, m vészei, tudósai, felfedez i, utazói Tánc és dráma Fantáziajátékok A színházi formanyelv alapjai Színházi, bábszínházi el adás megtekintése Szemléltet eszközök: tankönyv, munkafüzet, applikáció Memoriter Két-három népdal, népmese elmondása Kölcsey Ferenc Himnusz cím versének két versszaka Pet fi Sándor Nemzeti dal cím verse Nyolc-tíz szabadon választott költemény, öt-tíz prózai szöveg Minimum követelmény a 4. évfolyam végére Kommunikáció Helyes kiejtés Egyszer szóbeli közlések A bemutatkozás, köszönés, kérés, köszönetnyilvánítás megfelel formáinak alkalmazása Olvasmányok tartalmának összefoglalása néhány összefügg mondattal Tudjon az adott témáról 6-8 értelmes, összefügg mondatot írni Magyar nyelv: A magyar ábécé A szavak tövének felismerése A szavak helyes elválasztása Mondatfajták megnevezése Szavak csoportosítása szófajuk szerint A többes szám felismerése A mondatkezdés és mondatzárás helyes jelölése Tulajdonnevek nagy kezd bet je A keltezés egyszer alakjának helyesírása 30-40 szóban a -j- hang helyes jelölése Olvasás, szövegértés: Legyen képes a szöveg felkészülés utáni folyamatos felolvasására Életkornak megfelel szöveg néma olvasása. A megértés bizonyítása egyszer feladatok megoldásával Öt vers szövegh felidézése Tudja az olvasottakkal kapcsolatos véleményét elmondani A tartalomjegyzék használata Önellen rzés, hibajavítás

214

Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam 1. Célok és feladatok: -

A szóbeli és írásbeli szövegek megértésének kialakítása A beszélni, írni és gondolkodni tudás fejlesztése A nemzeti kultúrához, a magyar nyelvhez való viszony elmélyítése Az érzelmi kultúra fejlesztése A magánéleti és közéleti szerepek ellátásához bátorító, önbizalmat növel , önismeretet el segít nevelés A játékosság és alkotóképesség fejlesztése Az önm velésre való igény, a m vel dési szokások kialakítására törekvés A problémamegoldó és fogalmi gondolkodás fejlesztése A térben és id ben való tájékozódás fejlesztése Az ellentétek, párhuzamok és ok-okozati viszonyok feltárására való képesség fejlesztése Az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megismertetése A társas nyelvhasználat fejlesztése A szociális és intellektuális érés segítése nyelvhasználati, grammatikai, jelentéstani, és irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadására Megismertetjük a saját lakóhely és a régió kulturális értékeit, azok felismerésére, megbecsülésére nevelünk Célunk az irodalmi alkotások mellett a mindennapok esztétikájának felismertetése Kiemelt feladat a készségek és képességek fejlesztése

2. Belép tevékenységformák, kultúrált nyelvi magatartás 2.1 Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése - szituációhoz, címzetthez, témához való rugalmas alkalmazkodás - figyelem a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára - együttm ködés a partnerekkel - a szóhasználat, a mondatfonetikai és a nem verbális kifejez eszközök összehangolása - beszédm fajok felfogása és alkalmazása - konfliktusok felismerése és megítélése - kritikus magatartás a manipulációs szándékkal szemben - a m , az író, az olvasó viszonyának felfogása - a kommunikáció lényegének és tényez inek megismertetése - tájékozottság a médiumok szerepér l az életkornak megfelel en - gyakoribb tömegkommunikációs m fajok kifejezésmódjának ismerete 2.2 Olvasás, írott szöveg megértése - az életkornak megfelel tempójú olvasás - nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek felfogása - az él szóbeli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése - aktív és passzív szókincs folyamatos b vítése - az alapszint helyesírási szabályok készségszint alkalmazása

2.3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) - folyamatos fejlesztése kiemelt feladat - a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása 215

-

a képzelet, az önkifejezés és az egyéni stílus bátorítása az elsajátítandó m fajok körének kiszélesítése: a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvel fogalmazásig, valamint a szóbeli felelett l a kisel adásig terjed hangképzés, beszédlégzés, szöveg – és mondatfonetikai eszközök biztonságos használata tanulási igényeknek megfelel íráskészség, rendezett, olvasható írás kialakítása

2.4. A tanulási képesség fejlesztése - az ismeretfeldolgozási technikák tanítása szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével: lényegkiemelés, tömörítés, szöveg kiegészítés - a szellemi munka technikájának elsajátítása: a könyvtári munka megismertetése: segédkönyvek, szak- és ismeretterjeszt irodalom, anyaggy jtés, rendszerezés, a forrásfeldolgozás és az idézés formai, etikai követelményei - a modern technológiára alapuló információhordozók alkalmazása a tanulás folyamatában - a mindennapi élethez, az irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, ezek módszerének fokozatos megismerése 2.5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvr l - kiemelked feladat a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása - meghatározó feladat a leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása kezdetben a felismerés és megnevezés, kés bb a fogalmi meghatározás szintjén - a nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése írásbeli és szóbeli megnyilatkozásokban - nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés a leíró nyelvtani ismeretek alapján - a helyesírási biztonság kialakítása - az irodalmi m vek feldolgozásában, a m jelentésében, hatásában és szépségében a nyelvi elemek szerepének a felismerése - az anyanyelv sajátosságainak, értékeinek felismertetése, felel sségérzet kialakítása meg rzésére 2.6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata - legf bb célja az olvasóvá nevelés - az irodalmi m vek élményt, örömet és szórakozást nyújtó funkciójának felismerése, megélése - az irodalom érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai forrásértékének felismertetése - az irodalmi m vek jelentésének kibontása a szövegb l, valamint a m és az olvasó, érzelmi, gondolati kapcsolatából - az irodalmi m vek lehet séget adnak érzelmek és élettapasztalatok gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra - az irodalomolvasás és véleményalkotás- és nyilvánítás lehet ségét is megadja a m vek értelmezése és megvitatása során 2.7. Az irodalmi m veltség, az ítél képesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése - klasszikus és kortárs magyar irodalmi m vek feldolgozása - különböz m fajú m vek értelmezése, megvitatása - alapvet irodalmi témák és motívumok felismerése más m vészeti ágakban is - drámajáték, dramatizálás, színdarabok el adásának szerepe a kommunikációs képességek fejlesztésében - az ítéletalkotás képességének kialakítása népszer irodalom szerepér l, értékér l, sajátos eszközeir l - az önálló olvasmányválasztás igényének felkeltése - az irodalmi olvasmányokkal kapcsolatos személyes élmények kialakításának, kifejezésének, az elméleti ismeretek felhasználásával történ képessége Óraszámok: 216

5.o.: 166 (74 + 18,5 – tánc és dráma, 92 irodalom/74 nyelvtan) 6.o.: 166 „ „ „ „ 7.o.: 148 (74 irodalom/74 nyelvtan) 8.o.: 148 (74 irodalom/74 nyelvtan) 5. ÉVFOLYAM

=

-

6" % -

-

-

4

Nyelvi kérdések iránti érdekl dés felkeltése, kultúrált nyelvi magatartás A magyar nyelv tantárgy taneszközeinek megismerése, használata az ismeretszerzés során A tanulási technika megismertetése, tudatos, rendszeres tanulás kialakítása Kommunikációs képesség fejlesztése, a mindennapi érintkezés kommunikációs helyzetei, szerepl i, tényez i és használata A helyesírás tudatos alkalmazása Szókincsb vítés Rendezett, hibátlan, esztétikus írásra törekvés Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására Helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó, szünettartás A mondatfonetikai eszközök és a testbeszéd összehangolása

!

-$

"

"

A tanulók a kommunikáció során tudják alkalmazni az elméleti ismereteiket Tiszta, rendezett legyen az írásuk Ismerjék a szövegalkotás egyszer formáit, az él szóbeli és írásbeli fogalmazások legf bb jellemz it a következ m fajokban: elbeszélés, beszámoló, leírás, jellemzés Tudjanak önállóan, kevés hibával fogalmazást írni az el bbi m fajokban Készítsenek vázlatokat tanári segítséggel Ismerjék fel a szavak alapjelentését és jelentésb vülését tanári segítséggel Szólások, közmondások ismerete Kéziszótárak használata A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása készség szintjén az 1-4. évfolyamban el forduló, tanult szavakban; jártasság szintjén az 5. évfolyamban a nás tantárgyak szakszókincsében el forduló fogalmakban

#

'

A tanult ismeretek alkalmazása a különböz kommunikációs helyzetekben Igényelt írásbeliség, képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására Tudják, és alkalmazzák a helyes ejtés szabályait, arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás A tanulók jártasság szintjén legyenek birtokában a magyar beszédhangok rendszerének Ismerjék és alkalmazzák az összeolvadás és a hasonulás, rövidülés eseteit a helyesírásban Legyenek tisztában a szó fogalmával és szerepével a nyelvi rendszerben Ismertebb szólások, közmondások ismerete Ismerjék fel az összetett szavakat, legyenek tisztában azok elválasztásával Kéziszótárak használata A magyar helyesírás négy alapelvének alkalmazáskészség szintjén a már tanult szavakban

""

1. Év eleji ismétlés (10 óra) - Az el z tanév során szerzett ismeretek felfrissítése 217

-

Ismerkedés az új tankönyvekkel A tanulás tanítása A tudás szint felmérése

2. Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben (12 óra) - Alapismeretek a kommunikáció tényez ir l - A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben - A nem nyelvi kifejez eszközök f formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejez eszközökkel - Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás, kérés kérdés, beszélgetés - Az elemi udvariassági formák ismerete és használata 3. A beszél nyelv (20 óra) - A beszéd hang képzése, hangképzési folyamat - A beszédhangok rendszere, a felosztások alapján: magánhangzók, mássalhangzók (képzésük, jellemzésük) A magánhangzó és mássalhangzó törvények - A hangrend és az illeszkedés - Mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó). Szerepe a beszédben. Alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben. Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiemelés, szöveg kiegészítés szóban 4. Az írott nyelv (15 óra) - Az írás és helyesírás - A magyar helyesírás négy alapelve: kiejtés, szóelemzés, hagyomány, egyszer sítés - A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés - Az él szó és az írott szöveg (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) Néhány gyakori m fajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és írásos beszámoló 5. A szavak jelentése és szerkezete (12 óra) - A szó fogalma, helye a nyelvi rendszerben - A hangalak és a jelentés viszonya a szavakban: egy és többjelentés ellentétes jelentés , azonos alakú és hasonló alakú szavak - Szólások és közmondások, szóláshasonlatok

szavak, rokon és

Év végi ismétlés (5 óra) - A tanultak témánkénti ismétlése - A tudásszint felmérése – ellen rzés

;

Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: Kommunikáció tényez i, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejez eszközök, arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása; hangsúly, dallam, tempó, szünet; magán- és mássalhangzó törvények; hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzók, szójelentés, szóhangulat, egyjegy és többjegy szó, rokon- és ellenkez értelm szó, hangutánzó és hangulatfest szó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem.

218

6. ÉVFOLYAM Cél: -

6" % -

-

Az 5. osztályban megkezdett nyelvi ismeretszerzés továbbfejlesztése, nyelvi és nem nyelvi kifejez eszközök helyes alkalmazása és értelmezése a páros és kisközösségi helyzetekben A magyar nyelv szófaji rendszerének és a szófaj fogalmának megismerése, a tudnivalók elmélyítése A szókincs gazdagítása, beszédkultúra fejlesztése: együttm ködés a társakkal vitában, beszélgetésben, feladatmegoldásban. Saját álláspont el adása, megvédése. Kérdések és válaszok megfogalmazása különböz helyzetekben Igényes köznyelvi kiejtés Nyelvhelyességi hibáktól mentes szövegalkotás Az árnyalt szóbeli és az igényes írott szövegalkotás fejlesztése A köznapi irodalmi és iskolai tanulmányokhoz kapcsolódó szaknyelvi szókincs fokozatos megismerése, és egyéni nyelvhasználatban történ alkalmazása Gyermeklexikonok, segédkönyvek, szótárak megfelel használata, önálló vizsgálódás könyvtárban Képzett igék, f nevek, melléknevek gy jtése – különös tekintettel a szinonimitásra, a szakszavak használatbeli eltéréseire

!

-$

"

"

Legyenek képesek a tanulók a tanult nyelvtani ismeretek alkalmazására Legyenek tisztában a szófajok fogalmával, ismerjék meg a magyar nyelv átfogó szófaji rendszerét Legyenek képesek meghatározni az ige funkcióit. A szóbeli és írásbeli szövegalkotásban választékosan tudják alkalmazni az igealakok szinonimáit Legyenek képesek a tanulók a névszók rendszerében a jártasság szintjén eligazodni. Lássák az ebbe a szófaji csoportban tartozó szófajok közös jegyét. Ismerjék fel az újonnan megjelen szófajokat: f névi igenév, melléknévi igenév; a névmások közül: a f névi névmások: a birtokos, a kölcsönös, a visszaható-, a f névi- melléknéviszámnévi névmások közül: a vonatkozó, a határozatlan és az általános névmásokat. Ismerjék azok helyesírási tudnivalóit a többi tantárgy szókincsében is. Készség szintjén pedig az el z évfolyamokban tanult szófajokat. Legyenek képesek a tanulók a szókincsfejlesztéshez-, gazdagításhoz használható szótárak önálló ismeretszerzést segít alkalmazására. Ismerjék a határozószók rendszerét, s azok helyesírását. Legyenek felkészültek a tanulók az új iskolaszakon ismereteinek magasabb szint befogadására.

A továbbhaladás feltételei - Eligazodás a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben. - A kiejtés f szabályaihoz és a beszédhelyzethez alkalmazkodó beszéd. - Helyes hangképzés. - Gyakorlati, iskolai, szépirodalmi szövegek értelmes, folyamatos felolvasása felkészülés után. - Készségszint néma olvasás. - Rendezett, olvasható íráskép, megfelel tempójú írásmód különböz feltételek mellett: tollbamondás, másolás, önálló írás. - Az iskolai tanulmányokban, a magánéletben gyakran használt szavak megfelel helyesírása. - Az egyszer bb helyesírási szabályok önálló alkalmazása. - A Helyesírási kéziszótár használata. - A tanuláshoz kapcsolódó köznapi, szaknyelvi és irodalmi szókincs ismerete. 219

-

Elemi fokú, szabatos kifejezés él szóban a köznapi helyzetekben, írásban: elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló, levél, vita. Egyszer , rövid szövegek összefoglalása: a téma megnevezése, a lényeg kiemelés. A szófaj fogalma, a f bb szófaji ismerete és azok helyesírása. Ismereteinek rövid szóbeli és írásbeli összefoglalása.

Témakörök, tartalmak (74 óra) 1. -

Páros és kisközösségi kommunikáció / 5 óra / A nyelvi és nem nyelvi kifejez eszközök tudatos alkalmazása. A kifejez eszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban. Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi / iskolai, családi, baráti / helyzetekben.

2. -

Év eleji ismétlés. A szófajok. (8 óra) A szófaj fogalma. A mai magyar nyelv szófaji rendszerének felépítése. A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemz i, képzésmódjuk. A szófajok rendszere: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók. A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmez . Állandósult szókapcsolatok.

3. Szavak és szófajok. A szavak jelentése és szerkezete. A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemz i, képzésmódjuk. A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmez : állandósult szókapcsolatok. Az ige (19 óra) - Az ige: fogalma, jellemz i, az igealakok. - Az ige szerepe a nyelvi rendszertanban, a kommunikációs kapcsolatokban. - Igemódok- módjelek. - Az alanyi és tárgyas ragozás fogalma, lényege (személy ragok). - Az igeid jelei, azok felismerése, megnevezése az igealakokban. - Az igealakok helyesírása. - Mód- és id „átalakítások”. - Az igékhez járuló igeköt szerepei és helyesírása. - A magyar helyesírási szabályai c. segédkönyv használata. A névszók rendszere (29 óra) - Az eddig megismert szófajokon kívül a f névi igenév, a melléknévi igenév fogalma, szerepe. - A névmások közül újként: a birtokos, a kölcsönös, visszaható, a vonatkozó, általános névmás fogalma és szerepük a szövegalkotásban. - A névszók toldalékai. - Gyakoribb ige és névszóképz k. - A helyi tulajdonnevek, szül munkahelyének neve ill. helyesírása készség szintjén. - A szófajok helyesírási és nyelvhelyességi kérdései. - A tulajdonnevek és a bel lük képzett melléknév helyesírásának egyszer bb esetei. Viszonyszók, mondatszók (8 óra) - A határozószó szófajcsoportjának rendszere. - A határozói igenevek- megengedett és helytelen használata. - A módosítószók, igeköt k. Ezek fogalma, felismerése, megnevezése. - A határozószók szerepe a szövegalkotásban. - A nével fogalma, fajtái. A határozott nével használatának elemi szabályai. - A nével fogalma, helye, szerepe, helyesírása. - A köt szó fogalma, szerep a szövegalkotásban. 220

-

Az indulatszók fogalma, szerepe, helyesírása.

4. Év végi rendszerek (5 óra) - A tanult ismeretanyagok témánkénti rendszerezése. 7. évfolyam Cél

-

Az el z évfolyamokban tanult ismeretek rendszerbe foglalása. Aktív részvétel a kisközösségi kommunikációs helyzetekben. A tömegkommunikáció szerepe és hatásának megismerése. A beszédm velés tudatosítása, igényének fejlesztése. Nyelvi rendszerünk alapos ismerete. A nyelv, mint eszköz használata a mindennapi érintkezésben és az önálló ismeretszerzésben. A rendszerszemléleti gondolkodás a mondat részének témakörében. Az anyanyelvi írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás elsajátítása. A tudatos nyelvszemléletek kialakítása. A nyelvi igényesség fejlesztése. A tudatos nyelvszemlélet megszilárdítása.

Követelmények a kommunikáció, a nyelvtani ismeretek, a szövegértés, a szövegalkotás területein - Tanulók legyenek képesek felszólalni és vitában érvelni. - Ismerjék az alapvet kommunikációs m fajokat: hír, hirdetés, interjú, riport, vita. - Tudjanak a m fajokban is szöveget alkotni, a kommunikációs partnerrel együttm ködni. - A tudatos beszédkultúra – fejlesztés igénye hasson mindennapos kommunikációs gyakorlatokban. - A tanulók legyenek képesek meghatározni a mondta fogalmát. - Tudják a mondatokat felosztani: - szerkezet - a beszél szándéka - tartalom szerint - A mondatfajták és kifejez eszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk. Mondatátalakítás rokon- és ellentétes értelm mondatokkal szóban és írásban. - Biztonság az egyszer mondta központosításában, a gondolatjel, zárójel, kett spont, pontosvessz értelmez szerepének ismerete és helyes használata. - Ismerjék és alkalmazzák átalakításokban és a tartalom szerinti írásjeleket a készség szintjén. - Jártasság a mondattani elemzésben. - Ismerjék a szószerkezetek rendszerét a készség szintjén. - A-Á (prediaktív) - mellérendel - alárendel - Nyelvm vel gyakorlatok révén ismerjék fel a hibás állítmány – alany egyeztetéseket, az –e kérd szó helytelen használata. - Tudják alkalmazni a szószerkezet és a mondta szintjén a rokon értelm séget és az azonos alakúságot. - Jártasság a szóösszetétel: alá és mellérendel összetett szavak területén. , a szóalkotási módok ismerete (szóképzés) - Rendelkezzenek elegend ismertekkel a szóbeli és írásbeli szövegalkotásban az el z évfolyamok követelményein túl: a határozók választékos és változatos alkalmazásával, az igéken és jól megválasztott jelz k körével. - Az egybe és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben. - Készség szintjén: a közkelet idegen szavak és a tulajdonnevek helyesírásával, a tulajdonnevek és bel lük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása. - Legyenek tisztában a mondatokban a szórend a szórend szerepével, ismerjék fel és javítsák a mondatok nyelvhelyességi hibáit. 221

-

Jegyzet-vázlatkészítés. Szövegalkotás a következ m fajokban: köszönet, tanács, megbeszélés, felszólítás, hozzászólás, vita, kisel adás, kérvény. Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás.

A továbbhaladás feltételei - Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban (felszólalás, hozzászólás) - Saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve a mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról. - Udvarias együttm ködés a feln tt és kortárs beszédpartnerekkel. - Az egyszer mondta részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. - A mondatfajták biztos megkülönböztetése. - A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. - A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelel alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során el forduló tulajdonnevek, a bel lük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és különírás elveinek ismerete és megfelel alkalmazása. - A Magyar Helyesírási Kéziszótár önálló használata. Témakörök, tartalmak (74 óra) 1. Magán- és közéleti kommunikáció (8 óra) - A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és közéleti kommunikációban. - A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei. - A közéleti kommunikáció m fajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszönés, kisel adás 2. -

Az egyszer mondat és részei (48 óra) A mondat mibenléte, fajtái. Az egyszer mondta fajtái és a közlés szándéka szerint. Az egyszer mondta fajtái szerkezete szerint. A mondatrészek és szintagmák. Az állítmány meghatározása és fajtái, jelölése. Az alany meghatározása és fajtái, jelölése. Az állítmány és az alany egyeztetése. A tárgy meghatározása, fajtái, jelölésük. A határozók fajtái, meghatározásuk, jelölésük. A jelz k fajtái, meghatározásuk, fajtái. A mondatrészek leggyakoribb kifejez eszközeik. Gyakorlatok a szövegalkotás, átalakítás, hibajavítás köréb l. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondatokhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek.

3. -

A szóalkotási módok (5 óra) A szóösszetétel: az alá- és a mellérendel összetett szavak. A mozaikszók. A gyakori szóalkotási módok rendszerez összefoglalása: szóképzés és szóösszetétel.

4. Helyesírási ismeretek (5 óra) - Az egyszer mondat helyesírása (vessz , gondolatjel, zárójel, kett spont, pontosvessz ) - A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek b vítése: a tanult idegen személynevek, a többelem földrajzi nevek, intézménynevek és bel lük képzett melléknevek helyesírása. 222

5. Könyvtár és könyvtárhasználat (3 óra) - A könyvtár írott és modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. - Forráshasználat, forrásjegyzék. - Az idézés módjai. 6. Év végi ismétlés 85 óra) - A 7. évfolyam grammatikai ismeretei, szövegértési, szövegalkotási tananyaga.

helyesírási-nyelvhelyességi

követelményei,

8. ÉVFOLYAM Cél

-

Az el z évfolyamok grammatikai ismereteinek rendszerben láttatása. Tudatos nyelvhasználat és nyelvszemlélet. Nyelvtani elemzési biztonság, a logikus gondolkodás fejlesztése. Világos, igényes szövegalkotási és kifejez készség kialakítása. A kifejez készség, a kritikai érzék, az önbizalom fejlesztése az olvasási tapasztalatok szóbeli és írásbeli megfogalmazásával. Vizsgára és a magasabb iskolafokozatra való felkészítés.

Követelmények a kommunikáció, a nyelvtani ismeretek, a szövegérték , szövegalkotás területein - Tájékozódás az alapvet tömegkommunikációs m fajokban; a tömegkommunikáció szerepének és hatásának felismerése. - Tudjanak készíteni könyvajánlást, olvasmány beszámolót, irodalmi m vekben, filmekben megjelen emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok felfogása, értelmezése, megvitatása. - Legyenek képesek kis tanári segítséggel a kreatív szövegalkotásra. - Ismerjék a szóbeli és írásbeli véleményalkotás és vélemény nyilvánítás jellemz jegyeit. - A nyelvváltozatok szókészletének tudatos használata a különféle kommunikációs helyzetekbe, a nyelvi illemnek megfelel en. - Jártasság a mondattani elemzésben. / összetett mondatok feldolgozásában/ - Ismerjék fel, nevezzék meg az összetett mondatokat. - A magyar nyelv legf bb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. - Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása. - A helyesírás értelem tükröztet szerepének belátása és felhasználása. - Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvet nyelvtörténeti tényekr l, a magyar nyelv jellemz sajátosságairól (nyelvtípusáról) - Igény a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítására. - Mondatkörök és mondatvégi írásjelek helyes alkalmazása. - Ismerjék az összetett mondatok grammatikai szakszavait. - Tudjanak szó szerint idézni - írásban is. - Különböz m fajú szövegek ért és szövegh felolvasása. - A mindennapi életben és tanulmányokban el forduló szavak helyesírása. - Önellen rzés, nyelvtani és helyesírási hibák kijavítása készség szintjén. A továbbhaladás feltételei: - A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglév eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelel használatuk - Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvet tömegkommunikációs m fajokban, a média szerepének és hatásának felismerése 223

-

A szöveg ért befogadását biztosító olvasás, különféle m fajú szövegek kifejez felolvasása, elmondása A tanulmányokhoz szükséges eszközszint íráskészség, jól olvasható, esztétikus írás A feldolgozott m vekr l, olvasmányélményekr l, színházi el adásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelel stílusban, felelt vagy rövid írásos beszámoló formájában A megismert m fajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszer en a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal Az olvasott m vekben megjelenített emberi sorsproblémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század els és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott m vek elhelyezése a korban A népszer irodalom néhány gyakori m fajának ismerete, hatáskelt eszközeik jellemzése A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szint megnevezése, elemzése egyszer bb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggéseinek fölismerése Mondattani, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban Az idézés, párbeszéd, a központozás helyesírása A gyakorlatban használt mindennapi hivatalos iratok jellemz inek ismerete Tájékozottság a magyar nyelv eredetér l, helyzetér l a világ nyelvei között Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában Színházi el adás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése Részvétel az improvizációs játékokban

Tartalom, témák órafelosztása (74 óra) Év eleji ismétlés (6 óra) Az el z évfolyamok nyelvtani ismeretei: helyesírási, nyelvhelyességi, szövegértési – alkotási, kommunikációs követelményei. A tömegkommunikáció (4 óra) - Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, els sorban a befogadás oldaláról - A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegm faja: hír, tudósítás, cikk, kommentár, kritika, interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása Az összetett mondat (30 óra) - Fogalma, szerkezete, a tagmondatok sorrendje - Fajtái (alá- és mellérendelt mondat fajtái) - Az idézés és a párbeszéd helyesírása - A központozás - A mondat és a szöveg viszonya - A többszörösen összetett mondat Kitekintés a magyar életére (4 óra) - Nyelvünk eredete, rokonsága - Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben - A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemz i Könyv és könyvtárhasználat (4 óra) - A tárgyi katalógus használata önálló feladat megoldásához - Cédulázás, vázlat, forrásjegyzék 224

A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése (10 óra) - A nyelvi szintek - A nyelvi szintekr l tanultak rendszerezése: a mondat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek /szintagmák kifejez eszközei; a szófajok rendszere; alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszer szó, összetett szó, alapszó, képzett szó; a magyar hangrendszer, a mondatfonetikai eszközök Szövegm fajok és kifejezési formájuk (10 óra) - A mindennapi élet néhány alapvet hivatalos iratai: a nyugta, kérd ív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései - Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli m fajáról: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló - Az idézés módjai: egyenes és függ idézet - A paródia kifejez eszközei Helyesírási ismeretek (6 óra) - A magyar helyesírás alapelvei - Az összetett mondat központozása - A párbeszéd és az idézetek írásmódja

3

-

A tanulók szóbeli és írásbeli teljesítményének folyamatos figyelemmel kísérése szóbeli értékeléssel, osztályozással: - feladatlapok - tollbamondás - fogalmazási gyakorlatok - önértékelés - az irodalmi dolgozatok nyelvi értékelése - mondatalkotási feladatok többféle stílusrétegben

>

""

""

A NAT követelményeinek megfelel tankönyvek és munkafüzetek: - segédkönyvek - szépirodalmi könyvek - audiovizuális eszközök MAGYAR IRODALOM A 10-14 ÉVES TANULÓK RÉSZÉRE

Követelmények: A kerettantervben meghatározott minimum-szint, valamint a helyi tanterven el írt követelmények teljesítése. A kerettantervben és a helyi tantervben helyet kapott szerz k m veinek megismerése, mind a nemzeti, mind a világirodalomból. Az irodalmi alkotások befogadásához szükséges irodalmi kifejezésformák megismerése és elsajátítása. Memoriter Heti óraszámok:

5. osztály 6. osztály 7. osztály

92 óra – év 92 óra – év 74 óra – év 225

74 + 18,5 Tánc és 74 + 18,5 dráma

8. osztály Értékelés

74 óra – év

Az alapkészségek, alapképességek, alapismeretek felmérése után tervszer folyamatos

és

Évközi folyamatos beszámoltatás, feleltetés: Minden tanulónak félévente legalább 2 szóbeli felelet, 2 írásbeli munkát értékel jegye legyen feleltetés, önálló munka, kisel adás, differenciált munka, házi feladat memoriterek Írásbeli: Évente 2 iskolai írásbeli dolgozat – elbeszélés, leírás, jellemzés, stb 1-2 témazáró feladatlap Otthoni és iskolai írásbeli munka rendszeres javítása, írásbeli dolgozatok Évente 2 – külön szöveges értékelése Szemléltetés: Tankönyv szemelvényei Írói arcképek Kazetták az irodalmi m vekhez Ének- és zeneszámok az irodalmi m vekhez Diapozitív sorozatok, videokazetták 5. ÉVFOLYAM (92 ÓRA) Órafelbontások, témakörök I. II.

III. IV.

Év eleji ismétlés (7 óra) 1. Mesék, népdalok, beszéd- és légzéstechnikai gyakorlatok, táncok (10 óra) 2. Pet fi Sándor: János Vitéz (30 óra) 3. Természet, táj, szül föld (19 óra) 4. Élethelyzetek, emberi kapcsolatok, kapcsolatteremt és kommunikációs játékok (10 óra) 5. Könyv és könyvtárhasználat (beépítve a 4. témakörbe) Dolgozatok, témazárók (11 óra) Év végi ismétlés (5 óra)

Belép tevékenységformák: Az olvasási készség fejlesztése. Irodalmi m vek elemzése, értelmezése. M fajok, formák stíluseszközök, nyelvi felépítés, tér és id , cselekménybonyolítás, szerepl k Fontos, hogy az olvasottakkal kapcsolatos kérdésekr l: pl. b n, büntetés, b nh dés, igazság, igazságtalanság, szegénység, gazdagság stb., a gyerekek önálló véleményüket, gondolataikat megfogalmazzák, róluk vitatkozzanak, fejl djön vitakészségük. A mindennapi élet és különböz történetek szituációinak közös elemzése. A követend és elvetend beszédpélda hallás alapján történ felismerése. Alapvet , hogy a tanulók a tanév során alapos ismereteket szerezzenek egyes poétikai fogalmakról, költ i eszközökr l – hasonlat, megszemélyesítés stb., az irodalmi szövegek szerkezetér l. Legyenek képesek bizonyos szövegtípusok, m fajok alkotására – leírás, jellemzés, szabatosság stílusok, helyes beszédmód, az olvasott m vek ajánlása. Memoriterek kifejez el adása, a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése. A nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának fölismerése, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. 226

Szöveg tagolása, a lényeg kiemelése, a szöveg tömörítése. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, el remondással, jóslással, átalakítással. Kiegészítéssel, kreatív játékos szókincsgyakorlatok Vázlatkészítés. Könyvtár használat. Különféle m fajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, kreatív, játékos feldolgozása, ritmikai gyakorlatok, ritmusképletek alkalmazása, megtartása negyedes és nyolcados járástempó mellett. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve. Játékos gyakorlatok során az alapvet táncos, bábos és drámai kifejezési formák elsajátítása. Egypálcás marionett készítése és mozgatása; árnyfigurák az adott technikának megfelel en. Követelmény: A tanulók legyenek képesek az önálló véleményalkotásra, kommunikációra az irodalomról, m vekr l, szerz kr l. Tudják értelmezni, elemezni az irodalmi szövegeket, legyenek képesek többféle néz pontból ugyanazt a m vet értékelni, elemezni - szerepjátékok, szituációs játékok. A szövegek feldolgozásához szükséges szövegértés. Legyenek képesek a szöveg tagolásának és a cselekmény bonyolításának összefüggéseit felismerni, értelmezni, elemezni. Ezeket az ismereteket saját írásbeli és szóbeli munkáikban is valósítsák meg. A témák alapismereteit legyenek képesek nagyobb összefüggésekben is felismerni alkalmazni. A továbbhaladás feltételei: A tanuláshoz kapcsolódó köznapi, szaknyelvi és irodalmi szókincs ismerete. Elemi fokú, szabatos kifejezés többféle m fajban, él szóban: hangsúly, dallam, tempó, szünet, testbeszéd használata a köznapi helyzetekben, írásban: elbeszélés, leírás, jellemzés Egyszer , rövid szövegek összefoglalása: a téma megnevezése, tények, adatok kiemelése. Ismereteik rövid, szóbeli, írásbeli összefoglalása. A m költészet és a népköltészet megkülönböztetése néhány jellemz jegy alapján. Az olvasott m vek szerz jének, témájának, m fajának megnevezése. Az olvasott epikai m vekben a helyszín, a szerepl k megnevezése, epikai m vek szerkezete Pet fi életrajzának legfontosabb elemei. Részvétel kommunikációs helyzeteket megjelenít drámajátékokban. Memoriter: 6-8 vers a tanultak közül Pet fi: János vitéz- részletek (15-20 versszak) Egy mese részlete (5-10 soros) Néhány találós kérdés, közmondás A szerepl k, a f h s életútja, a cselekmény menete, fordulatai, a m kezdete és befejezése. Mesetípusok, elbeszél költemény Epika – líra, nép- és m költészet jellemz vonásainak ismerete Ütemhangsúlyos verselés Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában Tájékozódás a könyvtárban. A rögtönzés szabályainak ismerete, betartása. Részvétel bábbal végzett improvizációban.

227

TÉMAKÖRÖK I. Tájékozódás a tanulók alsó tagozatos irodalmi ismereteir l, érdekl dési körükr l, képességeikr l. II. l. Népdalok, mesék 2-3 népdal: pl. Hej halászok, halászok..- Énekes-táncos játékok, régi stílusú táncok Mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból A nép- és m mesék jellemz motívumai, fordulatai, h stípusai. Gyakori mesetípusok: állatmese, varázsmese, tündérmese, tréfás mese Fehérlófia, Tündérszép Ilona stb. La Fontaine állatmeséi, csalimese Színházi, dramaturgiai alapfogalmak: a mese és a cselekmény fogalmának ismerete 2. Pet fi Sándor: János vitéz Mese és valóság az elbeszélésben A szerkezet A megjelenítés eszközei A h s, a kaland, az erkölcsi választások Az ütemhangsúlyos verselés 3. Természet, táj: Szül föld: család, szül , gyerekek Mitológiai és bibliai történetek A küklopsz, a teremtés, Noé, Bábel, Sámson, Jézus születése és halála Mária, József Pet fi: Az Alföld, Egy estém otthon, A négyökrös szekér v. A tintásüveg Arany János: Családi kör Más, a témához kapcsolódó – különböz korokból származó – változatos hangulatú és formanyelv szépirodalmi szöveg A régió, a lakóhely irodalmi emlékei (Pet fi: A Dunán) 4. Élethelyzetek: emberi kapcsolatok elbeszél m vekben Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Kapcsolódó szépirodalmi és publicisztikai (egyéb) m vek A barátság, az ellentét, a felel sség, a közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása A hosszabb prózai elbeszélés jellemz i: szerkezet, szerepl k, a szerepl k közötti kapcsolatok Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg Mark Twain: Koldus és királyfi Történetek feldolgozása a dráma eszköztárával, bábjátékkal, tánccal …5. Könyv és könyvtárhasználat Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban: könyvek (ismeretközl és szépirodalmi szöveg) segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia) Bábel adás megtekintése és megvitatása III. Dolgozatok, témazárók Év végi ismétlés Irodalomelméleti ismeretek - irodalmi kifejezésformák A népdal, a mese, a monda és mítosz jellemz i, valamint összehasonlításuk Mesetípusok Az elbeszélés fogalma, a regény fogalma Az elbeszél költemény fogalma, epikusság-líraiság érzékeltetése, megfigyelése Az epikus m vek szerkezeti felépítésének megfigyeltetése A párbeszéd 228

Cselekmény, helyszín A leírás A költ i kifejez eszközök közül a hasonlat, a metafora, a megszemélyesítés, a költ i jelz az ismétlés, a fokozás, a párhuzam, az ellentét és a hasonlat szerepének megláttatása. A hangsúlyos verselés, ütem, felez tizenkettes A ritmus, gondolatritmus - megfigyeltetés és összehasonlítás: Valóság - m alkotások: - irodalmi, zenei, képz m vészeti (szó szerinti és metaforikus jelentés) A rím - az alliteráció - a zeneiség felismerése és megfigyelése, képiség Tájékozódás a könyvtárban - könyvtári órák - lexikonok, szótárak, katalógus használata Szövegértés és szövegalkotás Elbeszélés él szóban és írásban - megtörtént vagy elképzelt eseményr l Elbeszélés Elbeszélés párbeszéddel és leíró résszel Meseírás, helyi monda írása Otthoni olvasásra javasolt m vek: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Fekete István: Vuk, Téli berek, Bogáncs, Eric Knight: Lassie hazatér Magyar népmesék Magyar mondák Versek - Arany János, Nemes Nagy Ágnes, Pet fi Sándor, Szabó L rinc, Weöres Sándor 6. ÉVFOLYAM (92 óra) Órafelosztás, témakörök I. Év eleji ismétlés II. 1. Monda, rege, ballada, dal 2. Arany János: Toldi 3 H sök a történetmondás m fajában 4. Képek és formák a költészetben 5. Szóbeli és írásbeli szövegm fajok f bb ismérvei. Tánc és dráma 6. Könyv- és könyvtárhasználat (beépítve a témakörökbe) III. Dolgozatok: Fogalmazás Témazárók IV. Év végi ismétlés

3 óra 20 óra 20 óra 10 óra 12 óra 10 óra 6 óra 6 óra 5 óra

Belép tevékenységformák Az el z évben el készített, megalapozott tudást és ismeretet fokozatosan kell az elvontabb gondolkodás felé fejleszteni. Foglalkozni kell a m fajelmélettel, szövegértelmezéssel, stilisztikával. Cél, hogy az olvasott m vek elemzésében az el z évben megszerzett ismereteket legyenek képesek felhasználni, s ezeket az ismereteket tovább b vítsék. A tanulók legyenek képesek kultúráltan kommunikálni az irodalomról, ismereteiket biztosan tudják alkalmazni, vitában tudjanak együttm ködni partnerükkel. Tudjanak tisztán, megfelel ritmussal, értelmes tagolással, összefügg en beszélni, állításaikat érvekkel alátámasztani 229

Tudjanak érthet en hangosan olvasni, néma olvasásuk mellett a hangos olvasás se okozzon megértési problémát. Legyenek képesek többféle elbeszél m fajban önálló szövegalkotásra Tudjanak önállóan irodalmi szövegeket elemezni, tudják meghatározni a szöveg témáját, tudják kiemelni a lényeget, tudják tagolni a cselekményt Lírai szövegek elemzésében, értelmezésében tudjanak használni poétikai, stilisztikai fogalmakat, nyelvi alakzatokat. Legyenek tisztában alapvet -verstani kategóriákkal. Ismerjenek irodalomtörténeti korszakokat, szerz i életm veket, stílusokat, irányzatokat, s tudjanak párhuzamot vonni az irodalom és más m vészetek között. Tanulási, felkészülési szokásaikban váljon igénnyé a könyvtár használata. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefügg elmondása, id rendben, logikai rendben, más hangnemben, más néz pontból, többféle hallgatósághoz igazodva. Kreatív írás „mi lenne, ha” szerkezetben. Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással. Játékos gyakorlatok az alapvet táncos, bábos és drámai kifejezési formákban. Saját ötletek és egyes történetek jelenetsorrá szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. Színházi el adás elemz értékelése. Marionettfigurák készítése és mozgatása az adott technikának megfelel en. Irodalomelméleti ismeretek – irodalmi kifejezésformák M nemek:

líra, epika, dráma; rege, ballada; konfliktus, epizód, motívum, néz pont, cselekményszál. Allegória, alliteráció, metonímia; id mértékes verselés, hexameter. Rímelhelyezkedés f bb fajtái.

Témakörök, tartalmak 1. Monda, rege, ballada

2. Arany János: Toldi

3. H sök a történetmondás m fajában

2-3 magyar történelmi monda; K m ves Kelemen, + 1 népballada Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka Arany János: Rege a csodaszarvasról A walesi bárdok A ballada m faji jellemz i A gyakrabban használt drámai konvekciók megismerése és alkalmazása Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás A f szerepl összetett jelleme: próbatételek, b n és megtisztulás A jellemzés eszközei Szerkezeti, el adásmódbeli, nyelvi sajátosságok Improvizációk a megismert drámai technikák felhasználásával adott történetváz alapján Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Gárdonyi Géza: Egri csillagok Egy ifjúsági regény: pl. Defoe: Robinson Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidéz írói eszközök: ismétl d motívumok Jellemek és sorsok, figurák megjelenítése verbális, vokális és nonverbális eszközökkel A prózai és verses elbeszélés különbsége Színházi dramaturgiai alapfogalmak: szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont. 230

4. Képek és formák a költészetben

5. Szóbeli és írásbeli szövegm fajok f bb ismérvei

6. Könyv- és könyvtárhasználat

Az id mértékes verselés. Legalább 8 lírai alkotás elemzése különböz korokból (4-5 a XX. sz. magyar költészetéb l: Balassi, Csokonai, Pet fi, József Attila, Weöres Sándor stb.) A lírai formanyelv sokfélesége Változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre. A néz pont szerepe az elbeszélésben és a leírásban Az olvasottak reprodukálásának módjai A jellemzés tartalmi és formai követelményei Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben Egyszer bb dialogikus formák Dramatikus népszokások. Tánc és dráma Új stílusú táncok Színházi el adás megtekintése és véleményezése. A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek f bb fajtái, formai és szerkezeti jellemz i A könyvekb l gy jtött adatok rendezésének alapvet ismeretei

A továbbhaladás feltételei Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése A tanuláshoz kapcsolódó köznapi, szaknyelvi és irodalmi szókincs ismerete Szabatos kifejezés, jellemzés és levél megszerkesztése; az írásos szöveg rendezett elhelyezése, jól olvasható írás Ismereteink rövid szóbeli és írásbeli összefoglalása A népköltészet és a m költészet megkülönböztetése néhány jellemz jegy alapján. Az olvasott m vek szerz jének, témájának, m fajának megnevezése, összefügg ismerete az id rend, ok-okozati összefüggések bemutatásával. Az olvasott epikai m vekben a helyzet, a helyszín, a szerepl k, a cselekményelemek megnevezése, a f h s életútjának állomásai, a cselekmény menete. A megismert magyar írók és költ k életrajzának legfontosabb elemei Különböz témájú és m fajú m vek ért olvasása, értelmes felolvasása. Lírai m vek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gy jtése, az adatok elrendezése és feljegyzése. Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejez felolvasás. A szövegek tolmácsolása kifejez szövegmondással, megjelenítéssel. Drámairodalom Részvétel a gyakorlatokban, a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemz beszélgetésekben. Az egyszer bb drámai konvekciók alkalmazása. Legalább 3 énekes-táncos játék ismerete, egy új stílusú tánc alaplépéseinek szabad el adása. Részvétel marionett-bábbal végzett improvizációban. MEMORITER Toldi részletek (10-15 vsz.) 4-5 tanult vers, 10-15 sor prózai szöveg 7. ÉVFOLYAM I. II/1.

Év eleji ismétlés (3 óra) Ritmus, kép, kifejezésmód – líra alapformái (12 óra) 231

II/2. II/3. II/4. II/5. II/6. III.

A kisepika m faj változatai (8 óra) A regény változatai (8 óra) Egy dráma m feldolgozása (8 óra) Irodalom és kulturális élet a reformkorban (18 óra) Tánc és dráma (8 óra) Dolgozatok (El készítés, írás, javítás) (6 óra) Év végi ismétlés (3 óra)

Belép tevékenységformák: Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejez felolvasás, a szövegek tolmácsolása kifejez szövegmondással, megjelenítéssel. A tanév során a tanulók lépjenek el bbre, szerezzenek mélyebb ismereteket a XIX. sz. magyar irodalmából és a századforduló egyes szerz ir l, m vekr l A tanulók váljanak m ért , tudatos olvasókká Formáljanak véleményt az olvasott, elemzett alkotásokról - mélyebb rétegeit is tudják elemezni; különféle m fajú és rendeltetés (szépirodalmi, ismeretterjeszt , értekez ) m vek szerkezetének és jelentésének feltárása Legyenek képesek komplex m értelmezésre A tanulók egymással is kommunikáljanak, vitázzanak az irodalomról, annak szerepér l, m vekr l, alkotókról; véleménynyilvánítás a mindennapi élet témáiról, saját álláspont érvel megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése (írásban is) Az egyes részterületek ismeretei b vüljenek, rendszerez djenek Mind a korszakok, mind a stílusok, mind a m vek szintjén minél több összehasonlító elemzést végezzenek A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban Kívülr l tudjanak verseket Kölcseyt l, Vörösmartytól, Pet fit l, Aranytól Tudjanak idézni Jókaitól, Mikszáthtól. - "Arany iskolánk névadója''' A tanulók írásbeli munkáikban pontosan, helyesen tagolják a szöveget, ügyeljenek a szöveg rendezettségére, saját stílusuk és írásképük alakuljon ki Hozzászólás, felszólalás, kisel adás; vázlat készítése és felhasználása a szóbeli el adáskor Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan Epikus részletek dramatizálása, drámai jelenetek visszaadása epikus formában Irodalomelméleti ismeretek, fogalmak: Anekdota, novella, regény, dal elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költ i levél, ars poetica. Líra szerkezet, értekez próza. Vígjáték, színm , jelenet, felvonás, díszlet, jelmez, rendez i utasítás, komikum, humor, helyzetkomikum, jellemkomikum, paródia. Pentameter, disztichon, versláb: jambus, tracheus, daktilus, anapesztuz, spondeus. Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kisel adás. Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás. Témakörök, tartalmak 1. Ritmus, kép, kifejezésmód Líra alapformái (dal, elégia, óda, epigramma)

Különféle témájú lírai alkotások a kalsszikus és kortárs, magyar- és világirodalomból Pl. Goethe, Burns, Shelley, Heine Berzsenyi, Balassi, Csokonai: A Reményhez Janus Pannonius: Pannónia dicsérete A lírai szerkezet, a m faji sajátosságok, a versformák változatai 232

2. A kisepika m faji változatai: novella elbeszélés, anekdota

Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar- és a világirodalom különböz korszakaiból. Anekdota változatai, felépítése. A novella szerkezeti jellemz i. Mikszáth novella.

3. A regény változatai

Magyar történelmi események és korszakok megidézése. Jókai Mór: A k szív ember fiai Mikszáth Kálmán: Szent Péter eserny je Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek)

4. Egy drámai m feldolgozása

Vörösmarty: Csongor és Tünde feldolgozása Lehet ség szerint egy drámai m megtekintése A szöveg és az el adás összehasonlítása A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi jellemz i

5. Irodalom és kulturális élet a reformkorban

Olvasmányok a reformkor irodalmából Szerz k és m vek, írók és olvasmányok, írói életpályák (Kölcsey, Vörösmarty, Pet fi, Arany) Irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek Az irodalom, festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában Arany János: Szondi két apródja + egy m Kölcsey Ferenc: Himnusz, Parainesis (részlet) Pet fi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén, +2m Vörösmarty Mihály: Szózat + 1 m

6. Tánc és dráma

Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel. Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján. A megismert drámai konvekciók elemeinek alkalmazása.

A továbbhaladás feltételei: A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szövegh folyamatos felolvasás, szövegmondás. A tárgyalt irodalmi m vekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. A tanulók ismerjék az új fogalmak, kifejezések jelentését, elemzéseikben használják ezeket Tudjanak hosszabban beszélni, kommunikálni irodalomról, konkrét és általános kérdésekr l az érvelés szabályait követve 233

Törekvés a szépirodalmi m vek kifejez felolvasására Az olvasott m vek legfontosabb ismérveinek megnevezése, szerz , m faj, téma, helyzetek, jellemek. Stílusirányzatok, szóképek felismerése; lírai formanyelv (ritmus, szín, hangzás, képiség) Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Olvasmányok ismertetése és drámarészlet. A megismert m fajok , stílusalakzatok, szóképek megismerése, jellemzése példákkal. Az olvasott m vekr l néhány alapvet tény, adat ismerte; elhelyezése évszázadban, néhány fontos részlet felidézése az alkotó életrajzából. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemz beszélgetésekben. Memoriter: A feldolgozott m vekb l: Teljes m vek és részletek szövegh felidézése

(6-8 vers és egy 15-20 soros prózarészlet, 15-20 soros drámarészlet) 8. ÉVFOLYAM (74 óra)

Témakörök:

1. Ismétl órák (3 óra) 2. Az irodalom határterületén a népszer irodalom m fajai (8 óra) 3. Az irodalom nagy témáiból (15 óra) 4. A nyugat els nemzedékének irodalmából (15 óra) 5. A dráma világa (7 óra) 6. Kortárs irodalom – kortárs írók és olvasók (10 óra) 7. Tánc és dráma (5 óra) 8. Irodalmi dolgozatok (6 óra) (el készítés, írás, javítás) 9. Év végi ismétlés (5 óra) Cél: A tanév során a tanulók ismeret tudása b vüljön, rendszerez djön, a tanév végére legyenek megalapozott irodalomtörténeti ismereteik a magyar irodalomról (a kezdetekt l napjaink irodalmáig), ismerjék a 3 m nem alapvet m fajait, legyenek rendszerezett esztétikai, poétikai ismereteik. Cél, hogy a tanév végére jussanak el olyan szintre, mely megfelel egy modern, nyitott, megfelel en motivált befogadási magatartásnak. Alakuljon ki bennük az olvasás kulturált, választásokon is alapuló formája, legyen önálló ízlésük. Legyenek képesek a magyar irodalom történetének korszakolására, a korszakhoz tudjanak stílusokat, szerz ket, m veket, jellemz m fajokat, témákat kapcsolni. Ismerjék a korszakok társadalmi állapotait. Tudjanak különbséget tenni irodalmi és nem irodalmi szövegm vek között. Legyenek képesek egyszer bb szövegalkotási feladatok teljesítésére, tudjanak jellemzést készíteni leíró szöveget alkotni, szabadon választott témáról tudjanak elbeszélést írni. Legyenek képesek önállóan dramatizálni, színpadra állítani, el adni jeleneteket, m részleteket. Tudjanak önállóan kutatómunkát végezni. Cél, hogy a tanulók magabiztosan ismerjék föl verses m vek ritmikai jellegzetességeit, ritmusát, rímképletét, id mértékes és hangsúlyos verselését, bels rím, ritmus stb. fogalmait. Cél, hogy a tanulók ismerjék föl az adott m vek m faját, ismerjék fel az alapvet stílusjegyeket, költ i eszközöket, nyelvi alakzatokat, szerkesztési elveket. Elemzéseikben, értelmezéseikben hangsúlyosan jelenjen meg a m fajelméleti, stilisztikai, nyelvi elemzési szempont. Elemzéseikben használják, a szakkifejezéseket. Írásbeli feladataik legyenek rendezettek, pontosak, fogalmazásaikban alakuljanak ki önálló stílusuk, szövegalkotásaikban legyenek igényesek. Szóbeli feleleteikre legyen jellemz a szakszer , pontos fogalmazás, a nyelvi igényesség, választékosság. MEMORITER: a tanulók a tanév végén tudjanak kívülr l 4-5 verset és két hosszabb (kb. 20 sor) összefügg prózai- és drámarészletet. 234

Idézetek alkalmazása a célnak és szövegkörnyezetnek megfelel en szóban és írásban, a forrás megjelölése. Témakörök 1.1.1 Ismétl órák 1.2. Az irodalom határterületén a népszer irodalom m fajai

Tartalmak Az el z évben tanultak rendszerez áttekintése Változatos témájú irodalmi m vek olvasása és a magyar és világirodalomból, a népszer illetve lekt r irodalom hatáskelt eszközei és

értékelésük

(Pl. Karinthy: Tanár úr kérem)

2. Az irodalom nagy témáiból

Regények, regényrészletek, elbeszélések, leíró alkotások a magyar és világirodalom visszatér nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréb l (ifjúkor és feln tt kor, társas kapcsolatok, utazás, indentitás stb.) (Pl. Móricz Zs. Ady E., Nagy Lajos, Tamási Áron, Gelléri A. Endre stb.)

3. A Nyugat els nemzedékének korszakában

Irodalmi és kulturális élet a Nyugat els irodalmából. Szépirodalmi alkotások, esszék a Nyugat els Nemzedékének íróitól ,impresszionista szimbolista stílusjegyek (Pl. Babits Mihály, Kosztolányi Dezs , Tóth Árpád, Juhász Gyula)

4. A dráma világa

Legalább egy dráma (tragédia vagy vígjáték) megtekintése, feldolgozása. (Pl. Szigligeti Ede: Liliomfi, vagy Moliere: A fösvény)

5. Kortárs irodalom – kortárs írók és olvasók

Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból. Regionális kultúra és irodalmi élet. (Pl. Áprily Lajos, Illyés Gyula, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Juhász Ferenc, Sánta Ferenc)

6.6.1 Tánc és dráma

Improvizáció – közösen egyeztetett témára, együttesen kidolgozott történetváz alapján

6.2. Irodalmi dolgozatok

El készítés, írás, javítás

Fogalmak: - népszer irodalom: lekt r, ponyva; - epikai szerkezet - drámai szerkezet: monológ, dialógus - tragédia 235

-

szatíra fantasztikum szimbólum

A továbbhaladás feltételei: A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglév eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelel használatuk. Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvet tömegkommunikációs m fajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szöveg ért befogadását biztosító olvasás, különféle m fajú szövegek kifejez felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszint íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott m vekr l, olvasmányélményekr l, színházi el adásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelel stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert m fajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszer en a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott m vekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század els és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott m vek elhelyezése a korban. A népszer irodalom néhány gyakori m fajának ismerete, hatáskelt eszközeik jellemzése. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani. Szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szint megnevezése, elemzése egyszer bb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemz inek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetér l, helyér l a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi el adás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban.

TÖRTÉNELEM

M veltségi terület: Ember és társadalom Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Kiemelt célok: A történelem tantárgy legfontosabb célja, hogy az emberiség és hazánk múltjának színes, életh megjelenítésével és megértésével járuljon hozzá a tanulók fejlettségi szintjének megfelel en válogatott, alapvet ismeretek elsajátításához és alkalmazásához, a fiatalok történelemszemléletének a megalapozásához. Ehhez szükséges a magyar és egyetemes történelem legfontosabb tényeinek, eseményeinek, folyamatainak, összefüggéseinek, fogalmainak, kronológiai, topográfiai és névadatainak a megismertetése, feldolgozása. Törekedni kell az eseménytörténet tényeinek, a társadalom különböz csoportjaihoz tartozó emberek mindennapi életének a minél komplexebb, teljesebb bemutatására. Tegyük a tanulókat a történelem küzdelmes menetének a részesévé. Értsék meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felel ssége a történelem alakításában. Fejlesszük ki bennük a 236

különböz forrásból származó történelmi információk megszerzésének, feldolgozásának és alkalmazásának az igényét és módszereit. Tegyenek különbséget a tények és vélemények között. Tanulják meg az információt kritikusan szemlélni. Érjük el, hogy tanulóink képesek legyenek a történelemre vonatkozó gondolataikat, véleményüket, meggy z désüket kifejezni, vitában megvédeni. Ez el készíti a tanulókat a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. Fejlesszük a tanulók történelmi id ben, térben való tájékozódó, valamint önálló gondolkodási képességét. Ismerjék meg a tanulók községünk, megyénk jelent sebb történelmi eseményeit, emlékhelyeit, helyi nevezetességeit. Követelmény A tanuló a./ ismerje - a részletesebb követelményekben megjelölt fogalmakat, tényeket, eseményeket, a hozzájuk tartozó évszámokkal, topográfiai és névadatokkal, - gazdasági, társadalmi folyamatokat, jelenségeket, - a jelent sebb eszmei és m vészeti irányzatokat, valamint az egyes korok embereinek mindennapi életét, b,/ tudjon - eseményeket elbeszélni, beszámolni saját- könyvekb l, képekb l stb. – szerzett tapasztalatairól, szóban, írásban, rajzos képi formában egyaránt, - véleményét tudja indokolni, álláspontját vitában megvédeni, ütköztetni, - a megismert eseményeket id rendbe állítani, egymáshoz kapcsolni, azokat térképr l leolvasni, távolságot becsülni és számítani, s t történelmi kronológiákat és térképeket készíteni is, c,/ értse, hogy - több szempontból értékelhetjük az egyes korok, személyek, csoportok cselekedeteit, - a folyamatosságnak, az értékek rzésének és a fejl désnek egyaránt nagy jelent sége van a társadalom életében, d,/ legyen képes - az adott témához információkat gy jteni, azokat rendszerezni, kritikusan kezelni, - egy-egy jelenség változásait hosszabb id szakban végigkísérni, magyarázni, - önálló vázlatot, olvasmányairól kivonatot, tanári magyarázatról jegyzetet készíteni, - szöveges és képi információkból származó ismereteit önállóan értelmezni, - sajátítsák el a kultúrált vita technikáit és szabályait, - a többségi és kisebbségi véleményeket egymással összehasonlítani, értékelni és tolerálni, - a községet és a megyét nevezetességei alapján bemutatni. Heti óraszámok: 5. évf. 2

6. évf. 2

7. évf. 2

237

8.évf 2

Az egyes évfolyamok f témakörei: Követelmény az 5. évfolyamon A tanuló a,/ ismerje - az alapvet történelmi forrástípusokat, legyen tisztában azzal, hogyan vonhatók le ezekb l következtetések, - az emberiség skorának és ókorának alapvet kronológiai és topográfiai adatait, eseményeit, - az ókor történelmének híres történeteit, - a tanult történelmi személyiségek életének legf bb állomásait, tudja értékelni néhány mondatban szerepüket, - a vértessz l si semberlelet történetét, jelent ségét, - Komárom-Esztergom megye jelent sebb római kori településeit, jelent sebb fellelhet maradványait, b,/ legyen képes - elmagyarázni, mi a különbség a zsákmányoló és élelemtermel életmód között, - annak felismerésére, hogyan hatnak a természeti tényez k, illetve azok változásai az emberi társadalom fejl désére, - bemutatni, hogyan bizonyítható régészeti leletekkel az élelemtermelés megindulása, - meglátni az összefüggéseket és folyamatokat az skor és az ókori civilizációk, államok, birodalmak között, - értékelni az skori és ókori civilizációk jelent s alkotásait és szellemi értékeit, azok máig tartó hatását, - összehasonlítani a korábbi vallásokat a zsidó és keresztény egyistenhittel, - összevetni ellentétes beállítottságú történelmi forrásokat, - tájékozódni a könyvtárban az egyes személyiségekkel, eseményekkel kapcsolatos gyerekirodalomban c,/ legyen tisztában - a történelmi térképek sajátosságaival, - tudja elhelyezni a tanult adatokat, eseményeket történelmi térképeken! - rajzot, festményt, modellt készíteni történelmi eseményr l, helyszínr l, élethelyzetr l, - történelmi szituációkat eljátszani, megjeleníteni.

Követelmény a 6. évfolyamon A tanuló a,/ ismerje - a középkorral és a kora újkorral kapcsolatos a részletes követelményekben szerepl fogalmakat, adatokat, tényeket, - a magyar történelem eseményeit 896-1711 között, - a topográfiai és kronológiai adatokat, - a kor meghatározó személyiségeit, - a fejl dés folyamatait, szakaszait, - az összefüggéseket az egyetemes és magyar történelem között, - a középkor jelent s alkotásait, anyagi és szellemi kultúráját, - a történelmet alkotó ember mindennapi életét az adott korszakban, - Esztergom jelent ségét a kora középkorban politikai szempontból, jelent s m vészetikulturális emlékeit, 238

-

megyénk fontosabb középkori és kora újkori emlékeit, / várak, kastélyok, templomok, rendházak / korabeli használati tárgyak, leleteket, funkciójukat,

b,/ értse - a kor jeles történelmi nagyjainak szerepét, - hogy a személyek és csoportok cselekedeteit helyzetük, érdekük és az adott szituáció hogyan befolyásolja, c,/ legyen képes - ismereteket szerezni statisztikai táblázatokból, grafikonokból, törvényrészletekb l, forrásokból, - véleményt mondani történelmi-társadalmi jelenségek okairól, következményeir l, - beszámolót, kisel adást tartani, - összefüggéseket magyarázni, következtetéseket levonni, - történelmi id ben és térben tájékozódni, - a történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerésére, - az országok területi változásának megfigyelésére különböz történelmi atlaszokon - összeállítást készíteni a lakóhely múltjáról megadott források alapján, - tájékozódni a történelmi tárgyú kézikönyvek, ismeretterjeszt könyvek körében, - különbséget tenni a történelem forrásai között Követelmény a 7. évfolyamon A tanuló a,/ ismerje - az újkorral kapcsolatos fontosabb fogalmakat, tényeket, eseményeket, a hozzájuk tartozó évszámokkal, kisebb korszakokkal, topográfiai és névadatokkal, - a kapitalizálódó gazdaság és társadalom folyamatait, jelenségeit, állam m ködését, - a jelent s eszmei és m vészeti irányzatokat, valamint a kor népességi és etnikai viszonyait, embereinek a mindennapi életét, jelent s történelmi személyiségeit - a község betelepítésének részleteit, néprajzi változásait, a XIX. sz. iparosítását, a kiegyezés b,/ tudjon - könyvtári kutatást végezni, megadott témában, megadott szempontok alapján, ebb l kis el adást tartani - eseményeket elbeszélni, saját gy jt munkából szerzett tapasztalatairól beszámolót szóban, írásban, rajzos-képi formában egyaránt, - véleményét tudja indokolni, álláspontját vitában is megvédeni, ütköztetni, - tudja a megismert eseményeket id rendbe állítani, azokat térképr l leolvasni, távolságot becsülni és számítani történelmi térképen, valamint az egyes tanult helyekhez eseményeket kapcsolni, - a XIX. sz. eseményeir l szóló dalokat, történeteket, mondákat feldolgozni, - információkat gy jteni statisztikai adatokból c,/ értse, hogy - több szempontból értékelhetjük a kort, személyek, csoportok cselekedeteit, lévén az emberek az eseményeket és változásokat különböz képpen érzékelik, értékelik, - a hírközlési forradalom jelent ségét Különösen fontos az újkor történetének tanulmányozása során, hogy értse: 239

- a nemzeti törekvések jogosságát, valamint, hogy - a folyamatosságnak, az értékek rzésének és fejl désének egyaránt nagy jelent sége van a társadalom életében, d,/ legyen képes - adott témához információkat gy jteni, azokat okok és következmények szerint rendezni, de adott esetben információt, forrásait kritikusan kezelni, - egy jelenség változásait egy hosszabb id szakban végigkísérni, magyarázni, - különböz szöveges és képi információiból származó ismereteit önállóan értelmezni, - a korszakra jellemz képeket, tárgyakat, épületeket felismerni, - a többségi és kisebbségi véleményeket összehasonlítani, - önálló vázlatot írni, olvasmányairól kivonatot, a tanári magyarázatról jegyzetet és kronológiai táblázatot készíteni, - a magyarországi fejl dést az európaival korszakonként egybevetni, - a különböz térképeken megfigyelni az országok területi változásait Követelmény a 8. évfolyamon A tanuló a,/ ismerje - az 1918-1990 közötti egyetemes és magyar történelem tényanyagát, kronológiai és topográfiai követelményeit, - a XX. sz. történelmi jelenségeit, folyamatait, azok okait és következményeit, - a magyar történelem európai jelent ség és kihatású sorsfordulót, - a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit, - a lakóhely fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamatában, - a demokráciák és diktatúrák legjellemz bb vonásait - az összefüggéseket a történelmi események és a technikai gazdasági fejl dés legfontosabb állomásai között. b,/ értse - a történelmi fejl dés folyamatosságát, - a század meghatározó törvényszer ségeit, - hogy több szempontból nézhetjük a jelent és a múltat, - hogy az emberek az eseményeket és változásokat különböz képpen értékelik és érzékelik, - hogy mi a szerepe egy-egy esemény, helyzet kialakulásában személyeknek, pártoknak, csoportoknak - hogy bizonyos intézmények és eszmék más szerepet töltenek be különböz helyeken és korokban c,/ legyen képes - ismereteit értelmezni, bel lük következtetéseket levonni - történelmi jelenségeket összehasonlítani, néhány jelent s eseményekhez kapcsolódó forrást összehasonlítani, - a kisebbségi véleményeket figyelembe venni, - megfelel formában érvelni, - önálló vázlatot, felelettervet készíteni, statisztikai adatokat gy jteni, értelmezni, - a történelmi id ben és térben tájékozódni, - többféle forrásból (könyv, napi és hetilap, televízió, rádióm sor, dokumentumfilm) ismereteket, információkat szerezni, és azokat rendszerezni, 240

-

riportot készíteni adott témában, megadott szempontok szerint, beszámolót, kisel adást tartani a rádió, TV, napi és hetilapok adott témájú híranyagainak összevetését elvégezni, tanári segítséggel tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül, kik voltak kortársak

Értékelés módja Folyamatos szóbeli feleltetés a kronológiai és topográfiai ismeretek felhasználásával. A térképen végzett munka ellen rzése. A forrásokkal végzett munka számonkérése. Tájékozódás vaktérképen. Kisel adások készítése. Téma végén témazáró dolgozat. Szemléltet eszközök Falitérképek, diaképek, zenei részletek, történelmi ismeretterjeszt kézikönyvek, sorozatok / Képes történelem, Új képes történelem / Tankönyvek, munkafüzetek A fenti követelményeknek megfelel tankönyvek, munkafüzetek. Témakörök: 5. évfolyam

A történelem forrásai Az skor Az ókori kelet Az ókori Görögország Az ókori Róma A magyar nép störténete Helytörténet- skor, kelták, rómaiak Hagyomány ismeret Mindennapi élet, életmódtörténet Összesen:

6. évfolyam

7. évfolyam

74 óra

A feudalizmus korai és virágzó szakasza A feudalizmus els szakasza hazánkban A feudalizmus virágzása hazánkban A feudalizmus bomlása Magyarország a kora újkorban Hagyomány ismeret Mindennapi élet, életmódtörténet Összesen: 74 óra A felvilágosodás és a forradalmak kora 241

Magyarország a Habsburg Birodalomban A reformkor hazánkban Forradalom és szabadságharc A kapitalizmus teljes gy zelme A polgárosodás kibontakozása hazánkban „Boldog” békeid k ás háború Helytörténet Mindennapi élet, életmódtörténet Összesen: 8. évfolyam

74 óra

I. világháború következményei A két világháború között A második világháború Korunk történelme Helytörténet Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Mindennapi élet, életmódtörténet Összesen:

ÉL

74 óra

IDEGEN NYELV

ANGOL NYELV

3. osztály: 2 óra 4. osztály: 3 óra 5-8. osztály: 4 óra

Heti órakeret

Célok, feladatok: 3-8. évfolyam -

Érdekl dés felkeltése az angol nép kultúrája és angol nyelv iránt. Az idegen (angol) nyelvben való beszédhez szoktatás. A nyelvtanulás iránti igény megtartása, er sítése. Az önálló ismeretszerzés képességeinek kialakítása, fejlesztése. Az angolszász kultúra személyes élményeken és tapasztalatokon alapuló megismerése és megbecsülése. Az önálló vélemény kialakítása és angol nyelven való megfogalmazása. Érzelmi és erkölcsi állásfoglalás kifejezése. A társadalmi érintkezés szabályainak elsajátítása és kifejezése. Az absztrakt- logikai gondolkodás, a kreativitás fejlesztése. Az angol nyelv olyan szint ismerete, mely lehet vé teszi a szóbeli és az írásbeli kommunikációt hétköznapi helyzetekben.

Fejlesztési követelmények: 3-4. évfolyam 242

-

Annak tudatosítás, hogy az idegen nyelv a kommunikáció eszköze. A nyelvtanulás iránti szeretet kialakulása. Helyes kiejtés, helyes intonáció. Az idegen nyelv területein belül a különféle készségek és jártasságok megalapozása.

5-6. évfolyam -

Az életkorának megfelel idegen nyelv- tanulás sajátos módszereinek kialakítása. Más népek élete és kultúrája iránt az érdekl dés felkeltése. Fokozott önbizalom az idegen nyelven való megszólaltatás terén.

7-8. évfolyam -

A tanulók tudatosságának fejlesztése a nyelvhelyesség, a nyelvtani ismeretek és a nyelvhasználat terén. A nyelvhelyesség és a beszédfolyamatosság közötti egyensúly kialakítása. Az eddigi nyelvtani ismeretek rendszerezése, megszilárdítása. Az osztálytermen kívüli nyelvi hatások hasznosítása. / TV m sorok, újságok stb. /

Az évi órakeret felhasználása 3. évfolyam Cél: - az érdekl dés felkeltése az idegen nyelvek, más népek élete és kultúrája iránt - pozitív érzelmek kialakítása a nyelvtanuláshoz - játékosság - az angol nyelv megszerettetése

Tananyag F témakörök

Altéma

Nyelvtan és beszédfunkciók

Számolás

számok /0-20/ m veletek /összeadás, kivonás/ mondókák, dalok

Az angol ábécé

bet zés bet rendi besorolás dalok

A színek világa

a leggyakrabban el forduló színek f nevekkel együtt mondatok alapján rajzkészítés rajz alapján mondatírás dalok

243

count plus, minus

Can you spell….? What colour is it? Is it a … ? Yes, it is. No, it isn’t. F nevek többes száma. Elöljárók /in, on, under, over/ Közelre és távolra mutató névmások /this, these, that, those/

Alapvet cselekvések

cselekvések végrehajtása

fly, jump……. Can you….? Yes, I can. No, I can’t.

Üdvözlések, Köszönési formák

köszönés napszakoknak My name is……. megfelel en, bemutatkozás dalok

Az osztály

berendezési tárgyak, eszközök

What is….? Where is….?

Követelmények: -

Az angol nyelv íráskép alapvet sajátosságának megismerése / másképp ejtjük a szavakat és másképpen írjuk le/. A magyar nyelvt l eltér angol hangok (bet k) ismerése. Az angol ábécé ismerése. Egyszer mondatok alkotása. Tollbamondás alapján ismert szöveg egyszer mondatainak leírása. Néhány dal, mondóka megtanulása.

Szókincs: aktív: 200 passzív: 50

Minimum teljesítmény -

Helyes, érthet beszéd, egyszer mondatok ismétlése, megközelít leg megfelel hangsúllyal, kiejtéssel. Az angol ábécé ismerete. Ismert szavakból álló mondatok pontos másolása. Az óravezetéssel kapcsolatos egyszer utasítások megértése. Két-három mondóka, dal ismerete.

Szókincs:

aktív: 100 passzív: 30

A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért Beszédkészség A tanuló - egy szóval, vagy hiányos, egyszer mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre - ismert dolgokat megnevez - néhány mondókát, verset, dalt reprodukál 244

Olvasott szöveg értése

A tanuló - felismeri a tanult szavak írott alakját - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért

A tanuló - helyesen lemásol ismert szavakat

Íráskészség

4. évfolyam Cél: - az érdekl dés felkeltése az idegen nyelvek, más népek élete és kultúrája iránt - pozitív érzelmek kialakítása a nyelvtanuláshoz - játékosság - az angol nyelv megszerettetése

Tananyag F témakörök

Altéma

Nyelvtan és beszédfunkciók

Testünk

testrészek, küls tulajdonságok bels tulajdonságok öltözködés, dalok

Raise your hands. My face is….. My eyes are…I’m angry.

Család

családtagok, a családtagok munkája a családban, foglalkozások, dalok. családi ünnep

birtokos szerkezet /’s, his, her, my, your/ My mother cooks dinner. My mother is a teacher.

Ház

a ház részei, berendezési tárgyak

This is a/an…. Where is…?

Id

hónapok, évszakok és azok jellemzése hetek, napok egyszer napirend id pontok kifejezése, Mennyi az id ? dalok, mondókák

January…December spring, summer, autumn, winter Monday….Sunday My day o’ clock, quarter post, quarter to, half past

Számok

számok képzése /0-100/ m veletek /összeadás, kivonás/

count plus, minus

Követelmények: -

Helyes, érthet beszéd megközelít leg helyes hangsúllyal, kiejtéssel. Kérdésekre, felszólításokra való reagálás a tanult témakörökön belül. Egyszer mondatok önálló alkotása. Az angol abc pontos ismerése. 245

-

A magyar nyelvt l eltér angol hangok (bet k) ismerése. Érthet kiejtéssel folyamatos olvasás. Az angol nyelv íráskép alapvet sajátosságának megismerése (másképp ejtjük a szavakat, és másképp írjuk le). Néhány dal, mondóka megtanulása. Tollbamondás alapján ismert szöveg egyszer mondatainak leírása.

Szókincs:

aktív: 250 passzív: 80 Minimum teljesítmény: -

-

Helyes, érthet beszéd, egyszer mondatok ismétlése, megközelít leg megfelel hangsúllyal, kiejtéssel. Egyszer kérdésekre válaszadás. Az óravezetéssel kapcsolatos egyszer utasítások megértése. Az angol abc ismerete. Érthet kiejtéssel, folyamatos olvasás. Két-három mondóka, dal ismerete. Ismert szavakból álló mondatok pontos másolása.

Szókincs:

aktív: 150 passzív: 50

A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért - ismert nyelvi eszközökkel, egyszer mondatokban megfogalmazott szövegb l fontos információt kisz r

Beszédkészség

A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszer mondatban válaszol - tanult minta alapján egyszer mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel - megértési probléma estén segítséget kér - ismert dolgokat megnevez - néhány mondókát, verset, dalt reprodukál

Olvasott szöveg értése

A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszer mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egyszer mondatokból álló szöveg lényegét megérti - felismeri a tanult szavak írott alakját

246

Íráskészség

A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír - egyszer közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz

5. évfolyam Cél: - a nyelvtanulás iránti igény megtartása, er sítése - a nyelvtanulási stratégiák és technikák kialakítása - a gyakorlati nyelvi készségek megalapozása

Tanagyag F témakörök

Altéma

Nyelvtan és beszédfunkciók

Kommunikáció

bemutatkozás, beszélgetés számok /0-100/ telefonszámok telefonbeszélgetés, televízió, rádió, levelek, képeslapok, üdvözlések, köszönési formák napszakoknak megfelel en, angol nyelv a világban

Hello. I’m from….. to be ige What is your phone number? It’s…. személyes névmások a / an

Az én világom

család bemutatása kedvenc állatok, dolgok, vásárlás levelezés egy levelez társsal

f nevek többes száma this is / these are ,p have got…/has got

Iskola

iskola bemutatása órarend, tantárgyak az angol és magyar iskola összehasonlítása

napok

Id

Mennyi az id ? el ljárók napszakok egyszer jelen id napirend szabadid s tevékenységek otthon és az iskolában nyitvatartási id Magyarországon és Nagy-Britanniában

Lakóhely

falu, város ház részei,

can, can’t there is, there are 247

Emberek

berendezési tárgyak ország tájékozódás a térképen az angol és a magyar lakóház összehasonlítása

el ljárók must let’s

küls és bels tulajdonságok, öltözködés vásárlás, színek otthoni teend k az emberek NagyBritanniában

I’ve got brown hair. He’s short. £, p folyamatos jelen id

Követelmények

A következ kre helyezzük a hangsúlyt: - A tanult szavak és kifejezések megértése, reagálás egyszer kérdésekre és utasításokra. - A tanult kiejtés, hangsúly és információ elsajátítása. - A tanult témákban információ kérése és adása. - A tanult lexikai egységek megértése írott szövegben. - A tanult írásbeli közlésformák alkalmazása. - Néhány dal, mondóka megtanulása. - Tanult nyelvi elemekb l álló szöveg helyes leírása tollbamondás után (5-6 mondat) Szókincs:

aktív: 250 passzív: 80 lexikai egység

Minimum teljesítmény (v. követelmény) - A tanult szavak és kifejezések megértése. - Válaszadás egyszer kérdésekre. - A tanár tanórával kapcsolatos utasításainak megértése. - A helyes kiejtés, hangsúly alkalmazása egyszer mondatok megismétlésekor. - Néhány dal, mondóka megtanulása. - Tanult szavak leírása tollbamondás alapján. - Ismert szöveg pontos másolása. Szókincs:

aktív: 150 passzív: 50

A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért - ismert nyelvi eszközökkel, egyszer mondatokban megfogalmazott szövegb l fontos információt kisz r

Beszédkészség

A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszer mondatban válaszol 248

-

tanult minta alapján egyszer mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel megértési probléma esetén segítséget kér

Olvasott szöveg értése

A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas - ismert nyelvi eszközökkel, egyszer mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszer mondatokból álló szöveg lényegét megérti

Íráskészség

A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír - egyszer közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz 6. évfolyam Cél: - a kommunikációs alapkészségek továbbfejlesztése - új ismeretek szerzése idegen nyelven más m veltségi területekr l - ismerkedés az angol nyelv országaival - a tanult nyelvi szerkezetek pontos elsajátításával idegen nyelvi kommunikáció a tanórán

Tananyag F témakörök

Altéma

Nyelvtan és beszédfunkciók

Én és a családom

bemutatkozás egyszer és folyamatos jelen id interjúkészítés t - és sorszámnevek családtagok, családi dátumok ünnepek, születésnap, egy év áttekintése, iskolai szünetek, születésnapok és ünnepek Nagy-Britanniában

Állatok

állatnevek kedvenc állatok különleges állatok háziállatok állatok jellemzése állatok Nagy-Britanniában

Egészség és betegség

betegségek, sérülések egyszer múlt id balesetek orvoslás régen és ma Országos Egészségügyi Szolgálat Nagy-Britanniába 249

melléknevek some, any mutató névmások személyes névmások

Étkezés

az étkezések helyszínei: gyors- és hagyományos éttermek, rendelések ételek, ételreceptek mindennapi bevásárlás étkezési szokások Nagy-Britanniában

to be going to menu some, any megszámolható és megszámlálhatatlan f nevek How much, many A few, a bit of

Természeti környezetünk

országunk bemutatása évszakok, id járás földünk nevezetes tájai az Egyesült Államok bemutatása

égtájak melléknév fokozás hasonlatok as….as

Szórakozás

filmek, tévé, videó, olvasás, számítógép színészek napirendje szórakozási lehet ségek Nagy-Britanniában

id határozók melléknevekb l képzett határozószók have to, has to javaslatok

Követelmények

A következ kre helyezzük a hangsúlyt: - Más tantárgyakban szerzett ismeretek beépítése az angol órai tevékenyégbe. - Összetettebb utasítások megértése. - Az elsajátított nyelvtudás kreatív alkalmazása. - A tanult nyelvi elemek felismerése idegen szövegkörnyezetben. - Az olvasott szöveg tartalmi összefoglalása. - Ismeretlen szövegb l információ kisz rése. - Egyszer bb összefügg szöveg alkotása önállóan (8-10 mondat). Szókincs:

aktív: 250 passzív: 80 lexikai egység

szókincs 4-6. évfolyam: aktív: 750 passzív: 240 Minimum teljesítmény: - A tanult szavak és kifejezések megértése. - Válaszadás egyszer kérdésekre. - A tanár órával kapcsolatos összetett utasításainak megértése. - Helyes kiejtés, hangsúly. - Olvasott szöveg minimum öt mondatban való tartalmi összefoglalása. - Egyszer bb mondatok alkotása. Szókincs:

aktív: 150 szó passzív: 50 szó

250

A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése A tanuló - utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszer mondatokban megfogalmazott szövegb l fontos információt kisz r - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszer nyelvi mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti

Beszédkészség

A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszer struktúrákba rendezett mondatokban válaszol - jórészt tanult minta alapján egyszer mondatokban közléseket megfogalmaz - kérdéseket tesz fel - megértési probléma esetén segítséget kér - tanult minta alapján egyszer párbeszédben vesz részt

Olvasott szöveg értése

A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszer mondatokat elolvas - jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszer mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál - a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszer mondatokból álló szöveg lényegét megérti

Íráskészség

A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszer mondatokat helyesen leír - egyszer közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz - egyszer , strukturált szöveget / baráti üzenet, üdvözlet / létrehoz

7. évfolyam Cél: - pontos, magabiztos nyelvhasználat - a meglév képességek továbbfejlesztése - monologikus közlések megalapozása - a nyelvtanulási stratégiák fejlesztése - a megtanulandó lexikai egységek mennyiségének növelése - kapjon nagyobb hangsúlyt az íráskészség fejlesztése

251

Tananyag F témakörök

Altéma

Nyelvtan és beszédfunkciók

Információkérés és adás

személyek megnevezése, leírása család bemutatása bemutatás, kérés események elmesélése

egyszer múlt id családfa-elemzés névmások

Szabadid , szórakozás

kedvenc sport meghívások, javaslatok és reagálás ezekre napirend brit családok

egyszer és folyamatos jelen id like+ing to be going to köt szavak

Utazás

közlekedési eszközök segítség felajánlása helyek megnevezése

egyszer jöv id elöljárók bekezdések

Tágabb környezetünk

a világ országai, id zónák számítógép szerepe természeti jelenségek Kanada bemutatása

folyamatos múlt id elöljárók szókapcsolatok

Városok

London nevezetességei útbaigazítás, iránymeghatározás A londoni t zvész

nével k jöv id kifejezése folyamatos jelen id vel

Kultúra

mozi, színház, filmek, múzeumok New York bemutatása

befejezett jelen id

Iskola

iskolai élet szabályai kötelezettségek, tiltások

must, have to can should több tagból álló igék

Emberek

híres rekordok és rekorderek felajánlások híres britek

számok /100-100.000.000/ befejezett jelen id ever, never névmások Everything Something Anything Nothing

252

Követelmények: A következ kre helyezzük a hangsúlyt: - Az angol nyelven való információ adása és kérése. - A tananyaggal és a mindennapi élettel kapcsolatos idegen nyelven történ magyarázat megértése. - Rövid beszélgetés. - Emberek, tárgyak jellemzése. - Kétnyelv szótár használata. - Memória fejlesztése szövegek megtanulásával. - Valós vagy elképzelt beszédhelyzetek el adása. - Ismert képekr l mondatalkotás. - Az önálló írásbeli szövegalkotás alapvet technikájának elsajátítása. - Ismeretlen nyelvi elemek megértése a szövegösszefüggés alapján. Szókincs:

egyszer

aktív: 300 szó passzív: 150 szó

Minimum teljesítmény: - A tanult szavakból képes legyen egyszer mondatokat összeállítani. - Válaszadás valós vagy elképzelt helyzetekben. - Helyes kiejtés, hangsúly. - Képes legyen fontos információkat kisz rni. - Egynem , összefügg szöveg létrehozása. Szókincs:

aktív: 200 szó passzív: 100 szó

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése: A tanuló - megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegb l fontos információkat kisz ri - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszer mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti, ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegb l kikövetkezteti

Beszédkészség

A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszer rendezett mondatokban válaszol - egyszer mondatokban közléseket megfogalmaz - kérdéseket tesz fel - eseményeket mesél el - megértési probléma esetén segítséget kér - részt vesz egyszer párbeszédben - beszélgetés kezdeményez, befejez Olvasott szöveg értése A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas 253

struktúrákba

-

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti egyszer , képekkel illusztrált szöveget megért ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti

Íráskészség

A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után helyesen leír - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír - egyszer közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz - egyszer , strukturált szöveget létrehoz - ismert struktúrák felhasználásával tényszer információt közvetít szöveget ír Szókincs:

aktív: 200 passzív: 100

8. évfolyam Cél: - önálló ismeret szerzés angol nyelven - egynyelv szótárak alkalmazása - önértékelés, önismeret

Tananyag F témakörök

Altéma

Nyelvtan és beszédfunkciók

A munka világa

foglalkozások, munkahelyek, álláshirdetések emberek jellemzése hivatalos levelek vásárlás tinédzserek élete

egyszer jelen id folyamatos jelen id befejezett jelen id állapotra utaló igék befejezett jelen id For, since, too, enough

Múltunk

régészeti leletek emberek élete régen és ma találmányok és feltalálók

egyszer múlt id folyamatos múlt id had to, could köt szavak

Egészséges életmód

egészség és a sport étkezési szokások ételek egészségügyi panaszok testrészek Az Egyesült Királyság személyek és személyiség leírása „emberi” történetek veszélyes helyzetek, veszélyes foglalkozást

can, must, should köt szavak

Emberek

254

there is.., there are…-ing see / hear someone …-ing melléknevek befejezett jelen id és

Világunk

z emberek bemutatása barátok levelezés e-mailen Ausztrália

egyszer múlt id been, gone feltételes mód

az óceános világa természeti jelenségek id járás és tényez i állatok megnevezése, leírása veszélyben lév állatok egy brit nyár

szenved szerkezet might

Követelmények

A következ kre helyezzük a hangsúlyt - Ismeretlen szövegek új lexikai egységeinek kikövetkeztetése a szövegkörnyezetb l. - Összefügg szöveg alkotása a tanult témakörökr l. - Önálló szövegfeldolgozás. - Ismerkedés az egynyelv szótárhasználattal. - A beszédfolyamatosság és a nyelvhelyesség közti egyensúly megteremtése. - Lényegkiemelés- fontos információk kisz rése. - Kreatív feladatmegoldás – a tanult nyelvi struktúrák alkalmazása. - Önálló véleményalkotás szóban és írásban. - Fogalmazások készítése, képleírás. Szókincs:

-

aktív: 300 passzív: 200

Minimum teljesítmény

A tanár óráival kapcsolatos utasítását teljesen megérti és azokra válaszol. Képes adott témáról minimum 10 mondatos szöveget alkotni. Szöveget kétnyelv szótár segítségével képes önállóan feldolgozni. Képes lényeget kiemelni és információt kisz rni. Helyes kiejtés, hangsúly.

Szókincs:

aktív: 200 szó passzív: 100 szó

A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: A tanuló - utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegb l fontos információt kisz r. - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti - ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegb l kikövetkezteti 255

-

jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegb l képes lényeges információt a lényegtelent l elkülöníteni

Beszédkészség

A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszer rendezett mondatokban válaszol - egyszer mondatokban közléseket megfogalmaz - kérdéseket feltesz - eseményeket elmesél - megértési probléma esetén segítséget kér - egyszer párbeszédben részt vesz - fenntartja a beszélgetést pl. új témát kezdeményez

struktúrába

Olvasott szöveg értése

A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveget elolvas - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti - egyszer történetet megért kb. 100 szavas szövegben az ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelent l elkülöníti

Íráskészség

A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír - egyszer közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz - egyszer , strukturált szöveget / üzenet, üdvözlet, baráti levél / létrehoz - ismert struktúrák felhasználásával tényszer információt közvetít kb. 50 szavas szöveget ír - kb. 50-70 szavas jellemzést, beszámolót ír Szókincs:

aktív: 200 passzív: 150

Értékelés

- Cél, hogy az értékelés személyre szóló és objektív legyen. - Pozitív meger sítéssel bátorítsuk a gyereket. - A számszer értékelést egészítse ki szóbeli értékelés. - Az értékelés legyen folyamatos minden órán. Írásbeli témazáró dolgozat: ajánlott minden témakör után, de minimum négy évfolyamonként. Szókincsfelmérés: ajánlott minden témakör után, de minimum négy évfolyamonként. Szóbeli felelet: ajánlott kett , de minimum egy havonta.

256

Szemléltet eszközök Nyomtatott taneszközök: Tanulási:

munkakönyv Munkafüzet Tanári kézikönyv Szakkönyvek Szótár (egynyelv , kétnyelv ) Folyóiratok Egyéb könyvek (pl. novella stb.)

Egyéb eszközök:

hangszalag a tankönyvekhez Video-s nyelvleckék a tankönyvekhez Hangszalag versekkel, dalokkal Applikációs képek Képek, diaképek Számítógépes programok

Megjegyzés: Amennyiben egy adott évben a tananyagból valamely témakör kimarad, akkor az átvihet a következ tanévre. ÉL

IDEGEN NYELV

NÉMET NYELV Célok és feladatok: - alapvet cél: kedvet ébreszteni a nyelvtanulás iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat - a nyelvtanulás iránti motiváció fenntartása, er sítése - német nyelv beszédhez szoktatás, beszédkészség fejlesztése - a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése / német nyelv újságok, ifjúsági irodalom / - önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, fejlesztése - önálló gondolatok, vélemény német nyelven való megfogalmazása - a német nyelv olyan szint ismerete, amely lehet vé teszi a kommunikációt szóban és írásban - ismerjék meg a diákok a német nyelv országok kultúráját, szokásait Kiemelt cél: - olyan készségekkel, képességekkel, ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában magyarságtudatukat meg rizve, kell felkészültséggel, magabiztosan és sikerrel találják meg helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fejlesztési követelmények a 8. évfolyam végére: 3-4. osztály: - a nyelvtanulás iránti szeretet kialakítása - a kés bbi nyelvtanulás megalapozása / írás-olvasás készsége, jártasságok fejlesztése / - szavak, egyszer mondatok kiejtése, helyes intonáció 257

- legfontosabb a hallott szöveg értése 5-6. osztály: - a német nyelvtanulás sajátos módszereinek kialakítása - a német nyelv népek kultúrája, szokásai iránt érdekl dés felkeltése - az olvasási igény kialakítása - fokozott önbizalom a német nyelven való megnyilvánulásnál - német nyelv együttm ködés a tanárral és a társakkal az órai feladatok megoldásában 7-8. osztály: - nyelvtani ismeretek megszilárdítása, rendszerezése - szabályszer ségek felismerésének és alkalmazásának er södése / tudatosság a nyelvhelyesség, nyelvtani ismeretek, nyelvhasználat terén / - önálló hibafelismeréssel és javítással a nyelvhelyesség és beszédfolyamatosság közti egyensúly kialakítása - a nem tanórai német nyelv hatások hasznosítása / film, TV, zene, újságok stb. / az önálló haladás érdekében

Tankönyvek, taneszközök: - Pass auf! 1.2.3 vagy Deutschmobil Neu 1.2.3., Tamburin sorozat - Hangkazetták, munkafüzetek - Német nyelv újságok (Spatzenpost, Juma, Topic) - Német-magyar, Magyar-német kéziszótár Órakeret Heti óraszám Éves óraszám

3. osztály 2

4. osztály 3

5. osztály 4

6. osztály 4

7. osztály 4

8. osztály 4

47

111

148

148

148

148

3. osztály

-

Célok

a tanulók személyiségének alakítása általános készségek (gondolkodási, szövegmegértési), koncentrációs képesség alapozása, a gyermek látókörének tágítása nyelvi tudatosodáshoz való hozzásegítés idegen nyelvi tanulás megalapozása: bizonyos szókincs elsajátítása, hallás utáni megértés, gyermekirodalmi alkotásokkal való megismertetés, dalok, mondókák

Tananyag Témakörök

Nyelvtan és beszédfunkciók

1. Ismerkedés, az én világom - Bemutatkozás - személyi adatok

nyelvtan: - személyes névmások (E/1, E/2) - tagadás 258

-

köszönés

2. -

Családunk, emberi kapcsolatok családi fotóalbum barátok rokonok

- W kérdések bf.: - üdvözlés - bemutatkozás - egyszer kérdések - feltétele, megválaszolása ny.: - személyes névmások (E/3) - birtokos névmások (mein, dein) - igeragozás (T/1, T/2) bf.: - mások bemutatása - játékkapcsolat kialakítása - személyek megnevezése

3. Számok - számok 1-20-ig

ny.: - személyes névmások - haben (E/1, E/2) bf.: - életkor kifejezése

4. -

Az iskola világa Taneszközök Cselekvések Színek

ny.: - möchten - felszólító mód (E/2) nehmen, geben - határozott nével tárgy esete bf.: - osztályterem tárgyainak megnevezése - tevékenységek az osztályteremben - egyszer párbeszédek - dalok

5. -

Sz kebb és tágabb környezetünk az otthon tárgyai szabadid egészség testrészek étkezés érdekl dés

ny.: - können - tagadás - igeragozás (E/1, E/2) bf.: - testrészek megnevezése - beszélgetés képr l - párbeszéd

6. Öltözködés - Ruhadarabok - Id járás

ny.: - f név többes száma - felszólító mód (E/2) - igék: können, haben, möchten, brauchen (E/1) bf.: - ruhadarabok megnevezése - kívánság kifejezése (ich möchte) - felszólítás cselekvése

7. -

ny.: - kommen felszólító módja (E/2) bf.: - beszélgetés az évszakokról - Szent Márton megismertetése - beszélgetés az ünnepekr l - meghívás - dalok

Ünnepek, évszakok Mikulás Karácsony Farsang Húsvét Márton-nap

Követelmények: 259

-

a tanult témakörökön belül a kérdésekre reagálás ismeretek megfogalmazása egyszer mondatokkal köszönés, bemutatkozás 6-7 ének, játék, vers ismerete egyszer , hallott szöveg értése

A továbbhaladás feltétele: Hallott szöveg értése - egyszer kérést, utasítást megért, cselekvéssel reagál rá - egyszer szövegb l hallás után információkat kisz r - egyszer mondatokat kiegészít Beszédkészség: - egyszer kérdések megválaszolása szavakkal, egyszer mondatokkal - egyszer párbeszéd kezdeményezése Olvasott szöveg értése: - egyszer szövegb l információkat kisz r 4. osztály Célok: - a nyelvtanulás iránti szeretet fenntartása - a német nyelv megszerettetése - készségek, jártasságok megalapozása - helyes kiejtés, intonáció - játékosság Tananyag: Témakörök

Nyelvtan és beszédfunkciók

1. -

Ismerkedés, család német nevek földrajzi nevek üdvözlés, köszönés

ny.: - személyes névmások - a három nem - igenlés, egyszer tagadás - vers: Die Familie Silie bf.: - megszólítások, bemutatkozás, köszönés (du, ich, sie, ich heisse.. Guten Tag!, Wie bitte?, Wie heisst du?)

2. -

Az otthon sz kebb környezet: a lakás, a lakókörnyezet az ábécé számok, pénzek

ny.: - kérd névmások: Wer?, Was?, Wo?, Woher? - a létige ragozása egyes számban - elöljárószók: im, in der bf.: kérdezés, csodálkozás, figyelmeztetés, telefonálás - dal: Das ABC-Lied - életkor kifejezése, id pont megbeszélése

3. Tárgyi környezetünk, családunk - Tárgyak - családtagok, rokoni kapcsolatok

ny.: - összetett f nevek - eldöntend kérdés - igenlés-tagadás 260

-

gyümölcsök

4. Szabadid , szórakozás - Cselekvések - Tárgyi környezet

5. -

Iskola Tárgyak Tantárgyak Cselekvéssel

bf.: - keresés, információkérés és adás - csodálkozás ny.: - igeragozás egyes és többes számban (spielen, singen, turnen…) - egyenes és fordított szórend - a határozatlan nével alany esete (ein-eine-ein) bf.: - érdekl dés, meglep dés - a látottak leírása, telefonbeszélgetés ny.: - a határozatlan nével tárgy esete (eine-ein-eine) - felszólító mód: hol mir… - a wollen ragozása egyes számban bf.: - udvarias kérés és felszólítás (Holst du mir bitte…: Hol mir…!) - tiltakozás (Ich will nicht…!)

6. Színek

ny.: Wie ist….? bf.: - érdekl dés, válaszadás

7. Állatok - állatkerti állatok

ny.: - a f nevek többes száma, szótári alakja

8. Bevásárlás

ny.: - magázó felszólítás - können, geben ragozása bf.: cserebere (Gib mir bitte…! Geben Sie mir bitte…!)

Követelmények: - a tanult témakörökön belül a kérdésekre reagálás - egyszer ismert szöveg folyamatos olvasása - tudjon köszönni, bemutatkozni - értse meg az óravezetéssel kapcsolatos legalapvet bb követelményeket, utasításokat - helyes kiejtés, intonáció - magyartól eltér hangjelölések ismerete /v, z, ch, s, sch, ß, a/ - 3-4 mondóka, versike, dal, 2 játék Szókincs: kb. 300 aktív és 150 passzív szó Minimum teljesítmény: - egyszer kérdésekre válaszadás - ABC ismerete - folyamatos olvasás - két, három dal - köszönés, rövid bemutatkozás - helyes kiejtés, intonáció - az óravezetéssel kapcsolatos kiejtések, utasítások megértése A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: 261

-

ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol egyszer kérdéseket megért egyszer mondatokkal megfogalmazott szövegb l fontos információt kisz r

Beszédkészség: - egyszer mondatokkal válaszol - egyszer mondatokkal közléseket megfogalmaz Olvasott szöveg értése: - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott mondatokat elolvas, ilyen szövegben - információt megtalál és a szöveg lényegét megérti Íráskészség: - néhány szóból álló egyszer mondatokat helyesen leír - egyszer közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz 5. osztály Célok: - a nyelvtanulás iránti motiváció fenntartása - a tárgyalt témakörökön belül a tanuló tudjon egyszer kérdéseket feltenni ill. ilyenekre válaszolni - önálló nyelvtanulóvá nevelés - az olvasási igény kialakítása - a német nyelv népek kultúrája és szokásai iránt az érdekl dés felkeltése Tananyag Témakörök

Nyelvtan, beszédfunkciók

1. Öltözködés - ruhadarabok télen, nyáron - öltözékek - id járás-jelentés - mondóka

ny.: - a felszólító mód egyes számú alakja (hole! gib!) - a f nevek alany és tárgy esete - a személyes névmások alany és tárgy esete (ich-mich, du-dich) - a létige és a wollen ragozása bf.: - a bocsánatkérés, felszólítás, kérés, beleegyezés

1. Foglalkozások - szerszámok neve - leggyakoribb munkam veletek

ny.: - a létige használata névszói állítmány mellett (Wer ist was?) bf.: - érdekl dés, információkérés, válaszadás

2. -

ny.: - birtokos névmások 1. és 2. személyben - haben ragozása - ellentétes jelentés f nevek - kiegészítend kérdés - tagadás kein-nel

Szabadid barkácseszközök, tárgyak barátkozás, levélírás hobbi (gy jtés) sportolás dal 262

bf.: - visszakérdezés, egyetértés egyet nem értés (ich brauche…, ich suche…) - javaslat és arra reagálás 3. -

Étkezés kedvenc ételek, egészséges étkezés ételreceptek italok bevásárlás mértékegységek dal

ny.: -essen, trinken ragozása - igeragozás összefoglalása viel, wenig, kein anyagnevekkel bf.: - kínálás és arra reagálás (Ich möchte…, Ich backe…, Nimm bitte….!, Nehmen Sie bitte..!)

4. -

Lakóhely lakóhelyünk bemutatása(Lábatlan) idegenvezetés rendhagyó többes számok

ny.: - kérdés és válaszfajták (Wo findest du..?, Habi ihr in Lábatlan…: Ja, nein, doch) bf.: - információkérés és – adás - tetszés, nem tetszés (Wie findest du..? – Toll!)

5. Lakás, környezet - Bútorok - Költözködés

ny.: - elváló igeköt s igék - müssen ragozása - Wohin? Auf, in+tárgy eset bf.: - a dolgok leírása, kérés, tagodás (Ich will nicht nach…)

6. -

ny.: - a segédigék Prateritumja (war, hatte, konnte, wollte, musste) bf.: - érdekl dés, kívánságok kifejezése - nem értés kifejezése (Ich verstehe…)

Iskola Osztályterem Tantárgyak Órarend iskolai szünid k – évszakok

Követelmények: - a helyes kiejtés, intonáció elsajátítása - információ kérése és adása a tanult témakörökben - a tanult írásbeli közlésformák alkalmazása - versek, mondókák, dalok a tanult témakörökhöz - tanult nyelvi elemekb l álló szöveg olvasása, hallás utáni leírása (5-6 mondat) Szókincs: kb: 300 szó Minimum követelmény: - helyes kiejtés, intonáció - információ kérése és adása - néhány vers, dal, mondóka - egyszer szöveg olvasása, hallás utáni leírása (5 mondat) - ismert szöveg pontos másolása Továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: 263

-

ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást, kérdést megért, arra cselekvéssel (mondattal) válaszol - egyszer szövegb l fontos információt kisz r

-

a kérdésekre egyszer mondatban válaszol egyszer kérdéseket tesz fel megértési probléma esetén segítséget kér

Beszédkészség

Olvasás: - egyszer mondatokból álló szöveget elolvas, lényegét megérti, információt benne megtalál Íráskészség: - néhány szóból álló mondatot helyesen leír - egyszer közlést, kérdést tanult minta alapján írásban megfogalmaz 6. osztály Cél: - a tanult nyelvtani, nyelvhasználati ismertek felhasználásával kommunikálás a témakörökön belül - új ismeretek szerzése - a német nyelv országokról szerzett ismeretek b vítése - kommunikációs alapkészség továbbfejlesztése - próbálja meg felfedezni a számára legmegfelel bb tanulási módszert Tananyag Témakörök

Nyelvtan, beszédfunkció

1. -

Emberi kapcsolatok Barátság Ajándékozás családi ünnepek vers

ny.: - a f nevek és a személyes névmások részes esete (mir, dir, ihr, ihm, uns, euch) - mögen ragozása bf.: - személyek leírása, bemutatása - kérdezés gyakorlása, interjú - meghívás és arra reagálás

2. -

A sz kebb környezet, az otthon otthoni teend k háztartási munkák bevásárlás

ny: - a haben-nel járó igék Perfektje b.: - akarat kifejezése, tevékenységek leírása - elbeszélés - megszólítások (min Schatz)

3. -

Szabadid , szórakozás gy jtés-takarékosság cserebere szerencsejáték (Lottó) bolhapiac adás-vétel reklám

ny.: - a melléknév er s ragozása alany és tárgy esetben - az el nem váló igeköt s igék Perfektje (verkaufen, verlieren) bf.: - megszólítás, kívánság (ich möchte..) - csodálkozás, elbeszélés 264

4. Én és a családom - napirend, program - meghívás - találkozás - vers

ny.: - id határozós szerkezetek (um, am, in) - sich-es igék egyes számban (ich wasche mich..) - az –ieren vég igék Perfektje bf.: - elbeszélés - tanács - meghívás

5. Id járás, természeti környezetünk - kirándulás - utazás-útiterv - országok, látnivalók - téli id járás - dal

ny.: - címzés, üdvözlés, megszólítás (Liebe(r)…!) - a sein-nel járó igék Perfektje - helymeghatározás: a Wo? kérdésre felel elöljárós szerkezetek (In Iatlien, auf der Piste, im Krankenhaus) bf.: - véleménykérés, - nyilvánítás - figyelmeztetés, öröm, bosszúság - információ (Wir möchten nach… reisen, Wir nehmen…mit)

6. Öltözködés - ruhadarabok - testrészek - küls tulajdonságok, kinézet - dal

ny.: - sein, ihr birtokos névmás (seine Augen sind…, Ihre Haare sind…) - ellentétes jelentés melléknevek (schnell-langsam, kurz-lang) bf.: - elégedettség-elégedettlenség - tetszés-nem tetszés kifejezése (Wie sehe ich dem aus?) - jellemzés, személyleírás (Ich sehe wie ein…aus)

7. -

Vásárlás Adásvétel tárgyak tulajdonságai színek (színárnyalatok)

ny.: - melléknév gyenge ragozása egyes szám alany esetben - welcher/e/es? bf.: - visszakérdezés, személyleírás (Er hat…) - tetszés-nem tetszés (mir gefallt..) - bet zés kérése, bet zés

8. -

Egészség, betegség téli sportok sérülések dal

ny.: - a sein Perfektje (Ich bin..gewesen) bf.: - érdekl dés hogylét iránt és arra reagálás)

265

Követelmények: - összetettebb utasítások megértése, végrehajtása - a nyelvtudás kreatív alkalmazása párbeszédek, interjúk segítségével - más tantárgyakban szerzett ismeretek beépítése a német órai tevékenységbe (ország ismeret) - egyszer mondatokkal megfogalmazott szövegek tartalmi összefoglalása (elbeszélés) - egyszer , összefügg szöveg alkotása (8-10 mondat) - ismert témáról önálló megnyilvánulás néhány mondatban Szókincs: kb: 300 szó Minimum követelmény: - összetettebb utasítások megértése, végrehajtása segítséggel - a német nyelv országokról szerzett ismeretek hasznosítása az idegen nyelvi órán - egyszer szövegek tartalmi összefoglalása néhány mondatban - a témakörökön belüli kommunikálás a tanult nyelvtani és nyelvhasználati elemek felhasználásával kérdések segítségével (vélemény kérése, egyetértés-egyet nem értés) - tudás-nem tudás kifejezése A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérést, közlést megért - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegb l információt kisz r, ennek lényegét megérti - a tananyaghoz kapcsolódó szóbeli kérésekre, utasításokra cselekvéssel válaszol - életkorának megfelel gyermekirodalmi alkotásokat megért Beszédkészség: - a tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszer mondatokban válaszol - egyszer mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket feltesz - egyszer párbeszédben részt vesz - megértési probléma esetén segítséget kér - tanult gyermekirodalmi alkotásokat elmond, reprodukál Olvasás: - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg ( kb. 70 szavas) lényegét megérti, fontos információkat megtalál - képes a hangos és az önálló (néma) olvasásra, az olvasottak megértésére Íráskészség: - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír - egyszer közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz - egyszer , strukturált szöveget létrehoz (üdvözlet, üzenet, baráti levél) 7. osztály Célok: - a tárgyalt témaköröket tudja a diák egyszer bb helyzetekben aktualizálni, tudjon interakcióban részt venni - szótár segítségével tudjon írott szöveget fordítani a témakörökhöz kapcsolódóan 266

-

el zetes felkészülés alapján tudjon önállóan elmondani átélt eseményt, beszámolni cselekedeteir l, tetteir l

Tananyag Témakörök 1. -

Nyelvtan, beszédfunkció

Emberi kapcsolatok Tulajdonságok emberek közti viszonyok ünnepek dalok

ny.: - a melléknév mint jelz - a melléknév fokozása, összehasonlítás (wie..als..) - birtoklás (haben, gehören) bf.: - információ kérése, adása - személytelenség, birtoklás kifejezése

2. Tágabb környezetünk - Budapest (alle - Német nyelv országok

ny: - számnevek - mennyiséget kifejez

3. Az iskola világa - Szünid k - Személyek

ny.: - tulajdonságok összehasonlítása bf.: véleménynyilvánítás

4. Egészség, betegség - Vers - gyakoribb betegségek

ny.: - kérdezés jelz i melléknévre (Was für…?) bf.: - leírás, panasz, érdekl dés

5. -

ny.: - id tartam (wie lange…?) - személytelenség (es) bf.: - események leírása - riport

szavak

beide, viel, mehr…) - elöljárószók birtokos esettel bf.: - bemutatkozás

Étkezés otthon, étterem étlap terítés tudás, nem tudás kifejezése

6. Utazás

ny.:-irányok(Prapositionen mit Akkusativ, Dativ) bf.: - információszerzés, -adás

Követelmények: - el zetes felkészülés alapján ismert szöveg tartalmának elmondása - ismert témakörökhöz kapcsolódó rövid beszélgetés - írott szöveg fordítása szótárs segítségével - képekr l mondatalkotás (6-8 mondat) Szókincs: kb. 300 szó A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegb l kikövetkezteti

267

Beszédkészség: - a tanuló beszélgetést kezdeményez, folytat, befejez - törekszik a helyes kiejtés elsajátítására Olvasás: - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott (kb. 70-80 szavas) szövegb l ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkezteti - szótárat megfelel en használja Íráskészség: - ismert struktúrák felhasználásával tényszer információt közvetít szöveget ír (kb. 50 szó) 8. osztály Célok: - értse meg a tanuló a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvet fordulatokat - tudjon hétköznapi dolgokról véleményt mondani - legyen képes egyszer interakciókra - a tanult témakörökön belül elhangzó normális beszédütem szöveget globálisan értse meg - tudja magát szóban és írásban (levél) kifejezni - nyelvtani ismeretek megszilárdítása, rendezése - tudjon egyszer bb szöveget házi olvasmányként feldolgozni - tudjon társaival együttdolgozni egyszer projektmunkák során (kooperáció) Tananyag Témakörök

Nyelvtan, beszédfunkciók

1. Emberi kapcsolatok - bels tulajdonságok és cselekedetek - vers

ny.: - melléknévi igenév, határozói igenév - Ob-Satze - id különbség, el idej ség (nachdem) - vonatkozó névmások (wer, der, welcher) bf.: - véleményalkotás - levél: megszólítás, elbúcsúzás

2. -

Természeti környezetünk Növények állatok és kicsinyeik falu erd

ny.: feltételes múlt idej igealakok (Konjunktiv II.) bf.: - beszámoló - véleménynyilvánítás

3. -

Az iskola világa iskolai élet kapcsolat a szül kkel rendezvények

ny.: - a melléknév vegyes ragozása -Objektsatz, Temporalsatz bf.: - a kötelezettség, szükségesség, lehet ség kifejzése - dicséret és kritika - tiltás, felszólítás 268

4. Utazás - Útlevél - Szállásfoglalás

ny.: - a feltételes mód körülírásos alakja (würde-Form) bf.: - valóság és lehet ség - szándék kifejezése feltételes módban - sajnálkozás, bosszúság

5. -

ny: - szövegösszetartó eszközök (köt szók, névmások) és kérd szavaik (mit wem? womit?) bf.: - valaki igazának elismerése, el nem ismerése - véleménynyilvánítás

Tudomány, technika Gépek Munkam veletek használati eszközök sikerszakmák

6. Szabadid , szórakozás - szabadid s programok - hobbi

ny.: - zu+Infinitiv szerkezetek - vonzatos igék bf.: - bizonyosság, bizonytalanság - javaslat - meghívás

Szókincs: kb. 300 szó Követelmények: - a tanuló értse meg globálisan a tanult témakörökön belül elhangzó, normális beszédtempójú szöveget - szótár segítségével értsen meg apró közléseket (hirdetés, ismertet ) - tudja magát szóban és írásban (levél) kifejezni a hétköznapi élet témaköreiben - idegen nyelvi hatások hasznosítása: anyanyelvi beszél vel való kommunikáció, tvm sorok, filmek megértése, külföldi utazás - önálló hibafelismeréssel és javítással a nyelvhelyesség és beszédfolyamatosság közti egyensúly kialakítása A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegb l ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkezteti - ilyen jelleg szövegben képes a lényeges információt a lényegtelent l elkülöníteni - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott eseményeket megért - képes nem túl hosszú történetek megértése Beszédkészség: - a tanuló eseményeket elmesél helyes, érthet , felismerhet kiejtéssel - fenntartja a beszélgetést pl. új témát kezdeményez - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre válaszol - a nyelvet használja a legalapvet bb beszédszándékoknak megfelel en (tetszés, kérés, javaslat, bocsánatkérés stb) Olvasás: - egyszer történetet megért - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti - ilyen szövegben a lényeges információt a lényegtelent l elkülöníti 269

-

olvasási stratégiáit továbbfejleszti önálló ismeretszerzésre törekszik a célnyelven olvasás útján, autentikus olvasnivalók és az Internet felhasználásával a már kialakult igényét továbbfejleszti az önálló célnyelvi olvasásra (gyermek- és ifjúsági irodalmi szövegek)

Íráskészség: - ismert struktúrák felhasználásával tényszer információt közvetít kb. 50 szavas ill. kb. 50-70 szavas jellemzést, beszámolót ír - kép, vázlat, minta alapján rövid szöveget megfogalmaz

MATEMATIKA 1-4. ÉVFOLYAM A tantárgy célja: A matematikatanítás alapvet célja a rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra nevelés, a felfedeztetés, az ötletes, eredeti, ésszer megoldások keresésére való ösztönzés. Az élet bármely területén szükség van gondolkodásra, új ismeretek befogadására. Az új ismereteket akkor képes befogadni a tanuló, ha az eljárások megtanulása mellett az alkalmazott módszerek biztos tudásával és pontos számolási készségekkel rendelkezik. Ennek érdekében az elemi szinten szemléletesen, tapasztalati úton alapozzuk meg a matematikai gondolkodást. Az els két évfolyam f feladata a gyermekek bevezetése az iskolai életbe, a tanulási szokások kialakítása és elfogadtatása. Ennek eléréséhez az életkori sajátosságok figyelembe vételével feltétlenül szükség van játékos módszerek alkalmazására, a gyermekekben lev kíváncsiság ébrentartására megfigyelésekkel, próbálgatásokkal, jól választott eszközökkel való tevékenykedtetéssel. A szöveges feladatok megoldása az értelmez olvasás tanulásának is fontos eszköze. A korszer matematikaoktatás legfontosabb törekvése, hogy a tanuló ne csak készen kapja az ismereteket, hanem minél többet maga fedezzen fel. Ezzel el segíthetjük a természeti és társadalmi jelenségek tudatos megfigyelését és a felismert összefüggések megfogalmazását is. Biztosan tudják elvégezni szóban és írásban az alapm veleteket, és biztosak legyenek a mérések elvégzésében. A matematika tanítás feladata a tanulók fejlesztése a gondolkodás, az emlékezés, a megértés, a konstrukció, az ítél képesség, a motiváltság területén is. Általánosabb képességek, tulajdonságok, jellemvonások fejlesztésére és kialakítására is törekedni kell: önálló tanulás, önellen rzés képessége, érdekl dés, találékonyság, rugalmasság, pontosság, kitartás, önbizalom, akarater , gondolatok szóbeli és írásbeli közlése megfelel pontossággal, mások gondolatainak megértése és mérlegelése, együttm ködés. Olyan általános módszereket ismerhet meg a tanuló, amelyekre a szellemi tevékenység minden területén szükség van. Sajátítsa el a matematikai szaknyelv alapjait. Általános fejlesztési követelmények: - az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása; fejl d matematikai szemlélet - gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban - matematikai szövegért képesség javítása - az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási m veletek alkalmazása konkrét tevékenységekkel - helyes tanulói szokások - összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelés 270

-

emlékezés válogató, osztályozó és rendszerez képesség adatok gy jtése, rögzítése, rendszerezése absztraháló-konkretizáló képesség összefüggések felismerése; ok-okozat probléma felismerése, problémamegoldás alkotó gondolkodás kreativitás analógiák felismerése

Az egyes évfolyamok f témakörei ( egységesen 1-4 ): I. Gondolkodási módszerek II. Számtan-algebra: - m veletek értelmezése, m veletek végzése, összefüggések, kapcsolatok III. Sorozatok - algoritmikus gondolatok - tapasztalatok kifejezése különféle módokon - logikus gondolkodás - általánosító képesség IV. Geometria V. Statisztika, valószín ség VI. Ismétlés ( szabadon felhasználható további órakeret ) Az értékelés módjai: - folyamatos szóbeli értékelés, a házi feladat ellen rzése - a tanórai írásbeli munka folyamatos értékelése, választott jelzéssel; feladatlapok - tananyagegységenként összeállított feladatsor (3-4 feladat) önálló megoldásának szóbeli, szöveges értékelése - diagnosztizáló, tájékozódó, összegzés jelleg ellen rzés; a korrekció lehet sége - a közös munkában való részvétel értékelése - az 1. és a 4. évfolyam végén mérés Szemléltet eszközök ( feltételek ) - tevékenységre utaló tankönyv, munkafüzet, mely a matematikai problémákat gyermekközeli ábrák segítségével mutatja be - alapeszközkészlet a tanulói tevékenység biztosítására: korong, pálcika, logikaikészlet, színesrúd-készlet, dobókocka, tükör, zsineg, különböz beosztású számegyenesek, táblázatok; az eszközök kiegészítése önálló gy jtéssel ( gesztenye, bab, gomb… ) - testek, síkidomok; modellek és mér eszközök, épít játékok ( babilon ) - tanítói demonstrációs készlet a bemutatáshoz

Témák évfolyamonként ( óraszám, követelmények ) Évi óraszám: 148 óra 1. évfolyam I. Gondolkodási módszerek 17 óra - halmazok, matematikai logika elemei - tárgyak személyek, jelenségek összehasonlítása, rendezése, relációk - halmazok változása, halmazok képzése, hozzátevés, két halmaz egyesítése, egy halmaz felbontása - állítások megfogalmazása 271

-

kombinált feladatok

Követelmények: ------------II. Számtan, algebra 85 óra Számfogalom, m veletek a természetes számkörben - természetes számok (20-as számkör) - szöveges feladatok tevékenységr l, képr l, szöveges feladat alkotása - szöveges feladat megjelenítése - szöveg számfeladat - darabszám, mér szám, sorszám - a természetes számok el állítása - valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése - számok tulajdonságai ( jele, összeg és különbség alakjai, bontott, páros és páratlan számok ) - számok összeg és különbségalakjainak el állítása kirakással, rajzzal; leolvasás - számok kapcsolatai - tárgyak meg- és leszámlálása egyesével, kettesével, számnevek sorolása növekv és csökken sorrendben - számok közötti összefüggések felismerése, a m veletek értelmezése tárgyi tevékenységgel és az ezt felidéz szöveg alapján - számok bontása két szám összegére; pótlás - képr l m velet megfogalmazása; m velet megjelenítése képpel, kirakással, lejegyzés számokkal - összefüggések, relációk, állítások igazságtartalmának megítélése - nyitott mondatok Követelmények: - ismerje és önállóan olvassa, írja a számok jelét 20-ig - ismerje a számok tulajdonságait, nagyságrendjét; tudja rendezni - olvassa le rajzról, ábráról az összeadást és a kivonást; a hozzáadás és a kivonás értelmezése tevékenységgel, rajzzal és szöveges feladatokkal - végezzen kéttagú összeadást, kivonást eszközhasználat nélkül szóban, készségszinten a 20-as számkörben; ismerje a felcserélhet séget - legyen képes az egyszer nyitott mondat kiegészítésére és tudjon dönteni (igaz-hamis) - háromtagú összeadások III. Relációk, függvények, sorozatok -

25 óra

kapcsolatok keresése, nyíl használata nagyságrend, számszomszéd, viszonyítások, számok helye a számegyenesen számok, mennyiségek között összefüggések megfogalmazása csökken és növekv sorozatok, tárgysorozatok felismert szabályok követése, ismétl dések, ritmus értelmezése mozgással, hanggal, szóval, számmal egyszer sorozatok folytatása, kiegészítése tevékenységgel grafikonok építése szabályjátékok (gépjátékok) számok táblázatba rendezése

Követelmények: - tudjon adott szabályú periodikus sorozatot folytatni tárgyi tevékenységgel - szerezzen jártasságot 1, 2, 3-mal növekv sorozat kiegészítésében 272

IV. Geometria 18 óra Síkidomok, testek, transzformációk - testek építése, szétválogatás, szabadon, majd modell alapján - sík- és térbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése szétválogatással - síkidomok el állítása tevékenységgel - szimmetria fogalmának alapozása, játékos tapasztalatszerzés síktükörrel - tájékozódás síkban - helymeghatározás, irányok, irányváltoztatások - geometriai tulajdonságok felismerése, összehasonlítások Mérés: m, dm, l, kg - összehasonlítások, összemérések - mérési eljárások, mér eszközök - különböz mennyiségek mérése azonos mértékegységgel - azonos mennyiségek mérése különböz mértékegységgel - az id : hét, nap, óra Követelmények: - másoljon le kirakással egyszer síkmintát és építményt; nevezze meg a három-, négy-, ötszöget - mérési tevékenységek elsajátítása - mérési tapasztalat megfogalmazása - összehasonlítás tapasztalat alapján - mérés alkalmilag választott egységekkel, m-rel, kg-mal, l-rel V. Statisztika, valószín ség 3 óra - adatok, tevékenységek, kísérletek eredményeinek gy jtése, lejegyzése - adatok leolvasása táblázatról - valószín ségi játékok - „biztos”, lehetséges, de nem biztos, „lehetetlen” érzékelése 2. évfolyam

évi óraszám: 148 óra

I. Gondolkodási módszerek 24óra Halmazok, matematikai logika elemei - elemek osztályozása (részhalmaz, kiegészít halmaz), állítások, döntések megfogalmazása, nyitott mondat kiegészítése - halmazok szétválogatása, összehasonlítása, számlálás-a természetes szám fogalma a 100-as számkörben - a szám, mint halmazok tulajdonsága - alaphalmaz, részhalmaz, kiegészít halmaz szerepe a nyitott mondat megoldásában - nyitott mondatot igazzá, hamissá tev elemek keresése próbálgatással - nyitott mondat felírása ábra alapján - egyenes és fordított szövegezés feladatok - képr l szöveges feladat megfogalmazása - nyitott mondatról, m veletr l szöveg készítése - szöveges feladat megjelenítése, értelmezése, leírása számokkal Követelmények: - legyenek képesek tárgyakat kétfelé válogatni ismert, megszervezett tulajdonság szerint - relációk szerint sorba rendezni 273

-

tudjon nyitott mondatba számokat, számpárokat behelyettesíteni tudja eldönteni, hogy a behelyettesítés után kapott állítás igaz vagy hamis

II. Számtan-algebra 80óra Számfogalom, m veletértelmezés - számok jele, írása, olvasása 100-ig, római számok írása, olvasása - számok tulajdonságai, kapcsolatai, bontása tízesek és egyesek összegére; páros és páratlan számok - számok nagysága, számszomszédok, számok helye a számegyenesen (többféle beosztású) - kiegészítés, igazzá tevés, m veletr l szöveg készítése - m veletfogalom építése tevékenységgel - összeadás, kivonás értelmezésének kiterjesztése a százas számkörre - szorzás bevezetése, szorzás, osztás, bennfoglalás értelmezése - részekre osztás, bennfoglalás kirakással, jelölés bevezetése - maradékos osztás, maradék jelölése - m veleti tulajdonságok, a m veletek sorrendje (felcserélhet ség, csoportosíthatóság) - összeadás, kivonás, szorzás, osztás értelmezése tevékenységgel, algoritmusok - zárójel használata; összeadás, kivonás kapcsolatai, pótlás, hiányos kivonás - összeadás, kivonás-analógiák kiépítése 3 és többtagú összegek kiszámítása - oszthatóság megfigyelése (3-mal5-tel, 10-zel) - szorzás, osztás kapcsolata - összeg, különbség szorzása-zárójel Nyitott mondatok Követelmények: - ismerje és önállóan írja, olvassa a számok jelét 100-ig - tudjon mennyiségeket összehasonlítani, összemérni, jellemezni állításokkal - tudjon tárgyakat le- és megszámlálni; számolás tevékenységgel, 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 10-zel - találja meg a számok helyét a számegyenesen, ismerje a számszomszédokat - tudja a kisegyszeregynek megfelel szorzatalakokat - tudjon leolvasni összeadást, kivonást, szorzást, osztást - alkalmazza a 20-as számkörben megtanult analógiát - ismerje és alkalmazza a szorzó és bennfoglalótáblát - értelmezze az egyszer szöveges feladatokat (becslés, megoldás, válaszadás) - nyitott mondat kiegészítése, igazsághalmazainak keresése - nyitott mondat egy-két változóval - lejegyzés, m veletek kijelölése, számolás, ellen rzés, válasz III. Sorozatok 20 óra - tárgy-, rajz-, jelsorozatok folytatása, kiegészítése adott és felismert összefüggés alapján - számsorozatok, önállóan választott szempont alapján, szabályok felismerése - kapcsolatok felismerése, egyenletesen növekv vagy csökken sorozatok - sorozat szabályának megfogalmazása (a kapcsolat szavakkal való kifejezése) - egyszer , tapasztalati függvények, összefüggések keresése az adatok között (számpárok, számhármasok) - gépjátékok - grafikonok építése, olvasása - függvénytáblázatok kiegészítése 274

Követelmények: - tudjon adott szabályú sorozatokat kiegészíteni, folytatni - tudjon adott kapcsolatokat kifejezni IV. Geometria 24 óra Síkidomok, testek, transzformációk - testek gy jtése, építése, válogatása, rendezése - testek másolása modellr l - síkidomok létrehozása (másolás, kirakás, befedés) - építése kockákból, színes rudakból - tükörkép építése, el állítása hajtogatással - egybevágóság fogalmának alapozása - téglalap, négyzet, kocka, téglatest el állítása - kerület mérése tevékenységgel - sokszögek néhány tulajdonsága Mérések, mértékek - mérés alkalmilag választott egységekkel - a m, dm, cm, perc, óra, nap, hét, hónap, év, l, dl, kg, dkg ismerete, alkalmazása - mérés gyakorlatban Követelmények: - ismerje a tanult geometriai tulajdonságokat - tudjon létrehozni ismert geometriai alakzatokat - tudjon 4-10 elemb l álló építményt lemásolni - ismerje a négyzet és a téglalap tengelyes tükrösségét - tudjon választott és szabvány egységekkel meg- és kimérni - ismerje és használja a m, dm, cm, l, dl, kg, dkg egységeket, az órát és a percet, napot, hetet, hónapot, évet V. Statisztika, valószín ség 4 óra - tapasztalati adatok gy jtése, grafikon építése, adatok leolvasása, biztos, lehetséges, de nem biztos, lehetetlen fogalmak értelmezése - véletlen, lehetséges el fordulások, példagy jtés - élményszerzés 3. évfolyam

évi óraszám: 148 óra

Gondolkodási módszerek 18óra I. Halmazok, matematikai logika elemei - elemek szétválogatása, osztályozása, részhalmaz, kiegészít halmaz képzése - matematikai modell (sorozatok, táblázatok, rajzok, nyíldiagramok, grafikonok) - mindegyik, van olyan, egyik sem, nem mind kifejezések használata - nyitott mondatok Kombinatorikai feladatok Követelmények: - legyenek képesek közös tulajdonságával jellemezni egy alaphalmaz részhalmazát és a tulajdonság tagadásával a részhalmaz tulajdonságát II. Számtan, algebra 73 óra Számfogalom, m veletértelmezés, számolási eljárások 275

-

számok jele, írása, olvasása 1000-ig, számok tulajdonságai, kapcsolatai (2-vel, 3-,al, 4-gyel osztható számok), alaki érték, helyi érték - számok helye, nagysága, számszomszédok, számok tulajdonságai - római számok ( I, V, X, D, C ) - m veletek értelmezése, összeg, különbség, szorzat, hányados becslése, a közelít érték jel bevezetése - elnevezések - m veleti tulajdonságok, m veleti sorrend - m veletek közötti kapcsolatok - számolási eljárások, írásbeli összeadás és kivonás, írásbeli szorzás egyjegy vel, számszomszédok, szorzás, osztás 10-zel, 100-zal - szóbeli összeadás, kivonás, összefüggések felismerése - törtszám fogalmának el készítése tevékenységgel - számok kapcsolatai (osztó, többszörös) - számok alakjai (összeg, különbség, szorzat, hányados) - negatív számok fogalmának el készítése tevékenységgel (h mér , lépegetés a számegyenesen, adósság, vagyon) Nyitott mondatok - igazsághalmaz megkeresése próbálgatással véges alaphalmazon - nyitott mondat igazzá tétele - szöveges feladat értelmezése modell segítségével - szöveges feladatról nyitott mondat készítése - matematikai modellek használata Követelmények: - ismerje és írja a számok helyét az 1000-es számkörben - ismerje a számjegyek alaki-, helyi-, és valódi értékét a tízes számrendszer szerinti alakjukban - ismerje a számok nagyságrendjét, tulajdonságait - ábrázolja és értelmezze a m veleteket - alkalmazza a becslést - tudja a négy alapm veletet elvégezni fejben, az összeadást, kivonást, szorzást írásban - tudjon szöveges feladatot megoldani próbálgatással, modellel - szöveges feladatok értelmezése, adatok lejegyzése, megoldási terv készítése, számítások helyességének ellen rzése, az eredmény értelmezése III. Összefüggések sorozatok 21 óra - sorozatok folytatása, kiegészítése adott szabály szerint - sorozatok rendezése - összefüggések felismerése - táblázatok kiegészítése, adatok táblázatba rendezése, grafikonok - összefüggések leírása nyitott mondattal - hozzárendelések, leképezések, megkezdett párosítások folytatása Követelmények: - tudjon folytatni adott szabályú sorozatot - találjon összefüggéseket a sorozat elemei között - tudjon kiegészíteni adott szabályú függvénytáblázatot IV. Geometria 31óra Testek, síkidomok, transzformációk - testek építése (szabadon és adott feltételek szerint), szétválogatása, másolása - síkidomok el állítása, szétválogatás, rendezés, vonalzó és körz használata 276

-

tengelyesen tükrös alakzatok el állítása tevékenységgel (nyírás, hajtogatás), eltolás alakváltozások (torzítások, nyújtás, zsugorítás, nagyítás) tájékozódás vonalon, síkban, térben a téglalap és négyzet tulajdonságai, a tulajdonságok összehasonlítása transzformációk (nagyítás, kicsinyítés, tükrözések, eltolások)

Mérések mértékek - mérés alkalmi egységekkel, érzékszervi megfigyelés alapján összehasonlítás - át- és beváltások konkrét esetekben, gyakorlati mérések - mérés szabvány egységekkel: m, dm, cm, mm; l, dl, cl, ml; kg, dkg, g; km, hl, t; óra, perc, másodperc - a kerület fogalma, kerületmérés körülkerítéssel, terület lefedéssel - térfogat mérése alkalmi egységekkel a gyakorlatban - egység, mennyiség, mér szám kapcsolata - mérés az egység többszöröseivel Követelmények: - tudja megmutatni az egyszer testek lapjait, éleit, csúcsait - tudja a téglalap, a négyzet tulajdonságait modell segítségével - tudjon tengelyes tükrözéseket végezni - tudjon mennyiségeket alkalmilag választott és szabványos egységekkel mérni V. Statisztika, valószín ség 5óra - adatok, mérési eredmények gy jtése, lejegyzése, táblázat készítése - adatok leolvasása (középs adat, számtani közép el készítése) - biztos, véletlen megkülönböztetése - lehetséges, lehetetlen tapasztalati úton való értelmezése Követelmények: - ismerjék a statisztikai módszerek alkalmazását és a lehetetlen, nem biztos fogalmát - biztos, véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján IV. évfolyam

Évi óraszám: 111 óra

Gondolkodási módszerek 12óra Halmazok, a matematikai logika elemei - tárgyak mennyiségek összehasonlítása, szétválogatása, rendezése, konstruálása, modellezése - elemek besorolása halmazokba - alaphalmaz, részhalmaz, kiegészít halmaz kapcsolata - halmazok metszete, egyesítése, kiegészít halmaz, üres halmaz - állítások megfogalmazása, mindegyik, van olyan, egyik sem Kombinatorikus feladatok - az összes lehet ség keresése a sorbarendezési és kiválasztási feladatokban - táblázat, fa-diagram olvasása, készítése Követelmények: - képezzen halmazokat - hasonlítsa össze a halmazokat, fogalmazza meg a tulajdonságát - értse és használja az és, vagy, nem mindegyik, van olyan kifejezéseket 277

mérése,

II. Számtan, algebra 62óra Számfogalom, m veletértelmezés, számolási eljárások - a 10.000-es számkör - számok írása, olvasása, bontása, képzése, számjegyek alaki-, helyi-, valódi értéke - római számok írása 2.000-ig - számok nagyságrendje, tulajdonságai, kapcsolatai, szomszédai, kerekítése - számegyenes használata, összeg, különbség, szorzat, hányados - zárójel használata, m veleti sorrend - m veletek értelmezése tevékenységgel és anélkül - becslés, közelít értékek megkeresése - m veleti tulajdonságok, kiterjesztése a 10.000-es számkörre - m veletek közti kapcsolat tudatosítása - számolási eljárások (összeadás, kivonás, szorzás, osztás fejben kerek számok esetén, szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel), írásbeli összeadás, kivonás négyjegy számokkal, írásbeli szorzás kétjegy számmal, írásbeli osztás egyjegy számmal - a zárójel használata, m veleti sorrend - a törtszám fogalma, el állítása tárgyi tevékenységgel, értelmezése különféle mennyiségek mér számaként - a negatív szám tapasztalati úton való el készítése Nyitott mondatok - nyitott mondat igazsághalmazának megítélése véges alaphalmaz esetén következtetéssel - nyitott mondat tagadása, kiegészítése - szöveges feladatok értelmezése, az adatok ábrázolása, modell készítése - szöveges feladatok megoldása, tervszer próbálgatás, összefüggések elemzése, a probléma megoldása, válasz megfogalmazása, az eredmény összevetése a valósággal Követelmények: - biztos számfogalom a 10-es számrendszerben, a 10.000-es számkörben - számok írása, olvasása készségszinten - a négy alapm velet készségszint használata - számolás szóban a 100-as számkörben, analóg eljárások az 1000-es és 10.000-es számkörben - szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel - számolás írásban a 10.000-es számkörben (írásbeli szorzás 1 és 2 jegy vel, írásbeli osztás 1jegy vel) - ellen rzések - egyszer , legfeljebb két m velettel leírható szöveges feladatok megoldása önállóan, következtetéssel, vagy valamilyen modell segítségével - többféle megoldási terv készítése - helyes m veleti sorrend ismerete és alkalmazása III. Összefüggések, sorozatok 17óra - sorozatok folytatása, összefüggések keresése - sorozatok képzési szabályának keresése, többféle folytatás - hozzárendelések, leképezések - adatok sorozatba rendezése - különbség- és hányadossorozat képzése - grafikonok építése, olvasása Követelmények: - tudja folytatni az adott szabályú sorozatokat - keressen szabályokat megadott sorozatokhoz 278

-

összetartozó elemek táblázatba rendezése jártasság a sorozat elemei közti összefüggés felismerésében

IV. Geometria 20óra Testek, síkidomok, transzformációk - testek építése, másolása - testháló (téglatest, kocka) - testek másolása modellr l - a síkidomok el állítása - párhuzamos, mer leges vonalpárok - egybevágóság fogalma (tapasztalatszerzéssel) - síkidomok másolása, eltolás, elforgatás, tengelyes tükrözés, nagyítás, kicsinyítés - hasonlóság fogalmának el készítése - térbeli és síkbeli tükörképek el állítása, tükrözés Mérés, mértékek - mérés alkalmi és szabvány egységekkel - váltások - a terület mérése lefedéssel, a terület kiszámítása a területi egységek összeszámlálásával - téglalap területének mérése, számolás a kirakást felidéz módon - térfogatmérés kirakással, építéssel - szögfogalom el készítése - szögmérés derékszöggel, felével, negyedével Követelmények: - az egyszer geometriai alakzatok felismerése, ezek tulajdonságai - helyes elemzések - geometriai alakzatok el állítása ismert tulajdonság alapján - ismerje fel a tükörtengelyt és a derékszöget - tudjon eltolásokat, tükrözéseket végrehajtani - szabvány mértékegységek és átváltásuk a gyakorlatban, mérésekhez kapcsolódva - számítások a kerület és a terület megállapítására V. Statisztika, valószín ség 46óra - valószín ségi játékok alapján a véletlen esetek gyakoriságának megállapítása, a lehet ségek ábrázolása - a leggyakoribb adat kiválasztása, a középs adat kiválasztása, a számtani közép értelmezése, az átlag fogalmának bevezetése, használata - statisztikai adatok gy jtése, rendezése, ábrázolása, táblázatok és grafikonok olvasása, felhasználása számolási eljárások gyakorlására - sejtés, kísérletezések, kísérleti eredmények összevetése a sejtéssel, az esetleges eltérések megállapítása, magyarázata - biztos, lehetséges, lehetetlen fogalma Követelmények: ----------

279

MATEMATIKA

5-8.évfolyam

Kiemelt célok: - Cselekvésb l kiinduló, logikus gondolkodás fejlesztése - Az ért -, elemz olvasás fejlesztése - A memória fejlesztése - A tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása a hétköznapokban - A tudás, a felfedezés örömének megismertetése - Törekvés felismert összefüggések, egyszer gondolatmenetek önálló megfogalmazására, mások véleményének, gondolatmenetének megértésére - A szám-, és m veletfogalom elmélyítése, b vítése, a számolási rutin biztossá tétele - A megfigyel -, és összehasonlító képesség fejlesztése - A térszemlélet fejlesztése - Megfelel jártasság kialakítása, a körz , a vonalzó, a mér eszközök használata Követelmények: 1. Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása. Fejl d matematikai szemlélet - az életkornak megfelel en b vül számfogalom alkalmazása - biztos számolási készség a bevezetett új m veleteknél - függvényszer gondolkodás fejlesztése - különböz sík-, és térgeometriai fogalmak megismerése, felhasználása - a matematika tanult logikai elemeinek biztos használata - a matematika fogalmainak, összefüggéseinek más tantárgyakban és a mindennapi életben való alkalmazása 2. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban - matematikai szövegek, szöveges feladatok értelmezése, elemzése - nyitott mondatok felírása szöveges feladatra, a nyitott mondat megoldása a tanult módszerekkel - diszkussziós képesség fejlesztése - a megismert mértékek felhasználása a mindennapi élet problémáinak megoldása során - tapasztalatszerzés az események bekövetkezésének valószín ségére vonatkozóan 3. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási módszerek alkalmazása - ismeretszerzés induktív módon, próbálkozások egyszer bb deduktív következtetésekkel - a mindennapi életb l vett eseményekkel kapcsolatban sejtések, szabályszer ségek megállapítása - elemi halmazm veletek a matematika különböz területein - összefüggések grafikonnal történ ábrázolása, a grafikon jellemzése - modellek felhasználása a problémamegoldás során 4. Helyes tanulási szokások - becslés, kerekítés alkalmazása az eredmények reális voltának eldöntésére - az ellen rzési igény fejlesztése - matematikai szaknyelv és a fokozatosan b vül jelölésrendszer megfelel pontossággal történ alkalmazása 280

-

a megtanult összefüggések felhasználása a feladatok megoldása során a kommunikációs készség fejlesztése a feladatok megoldási lehet ségeinek megvitatása során a feladatok megoldása során alkalmazott lépések pontos leírása

Heti óraszámok 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

4óra 3óra 3óra 3óra

/ évi 148óra / / évi 111óra / / évi 111óra / / évi 111óra /

Témák évfolyamonként 5. évfolyam

Továbbhaladás feltételei

1. Halmazok, logika 4óra - állítások megfogalmazása - adott tulajdonságú elemek kiválasztása - részhalmaz, kiegészít halmaz, unió, metszet meghatározása konkrét esetekben - állítások és tagadásuk 2. Kombinatórika 6óra - tevékenységgel tapasztalatszerzés - összes eset megkeresése - fadiagramok készítése 3. Számfogalom, m veletek, százalék, arány 24óra - alaki érték, valódi érték, helyiérték - természetes szám fogalma milliós - egész számok, törtek - számegyenes - ellentett, abszolutérték - kerekítés - tört kétféle értelmezése -százalék fogalma -egyszer m veletek törtekkel - m veleti sorrend 4. Egyenlet, egyenl tlenség 16óra - egyszer nyitott mondatok felírása, megoldása - szöveges feladatok megoldása ábrák segítségével - arányossági következtetések 5. Számelmélet 12óra - osztó fogalma - oszthatóság ( 2, 5, 10, 100 ) - többszörös fogalma - közös osztók, többszörösök keresése próbálgatással 281

- a fogalmak pontos ismerete, - számok írása, olvasása számkörben - m veleti sorrend pontos ismerete és használata - a négy alapm velet nem negatív egészekkel - egyszer m veletek törtekkel

- egyszer egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel - osztó, többszörös fogalma és használata

6. Függvények, sorozatok 12óra - relációk és tagadásuk - derékszög koordináta-rendszer - grafikonok olvasása - szabály.játékok

- konkrét pontok ábrázolása - pontok koordinátáinak leolvasása

7. Ponthalmazok, alakzatok 12óra - geometriai alapfogalmak - távolságmérés - egyszer szerkesztési feladatok - téglatest, kocka - szögek

- a fogalmak pontos ismerete - pont-pont, pont-egyenes távolságának mérése - szögmérés

8. Mérés, geometriai mértékek 16óra - el szavak jelentései -mennyiség, mint mér szám és mértékegység -egyszer alakzatok kerülete és területe -kocka, téglatest hálója, felszíne és térfogata

átváltások - négyzet és téglalap kerülete, területe - kocka és téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetben

9. Geometriai transzformációk 10óra -mozgások vizsgálata különböz alakzatokon -szimmetriák megfigyelése 10. Statisztika, valószín ség 8óra - statisztikai adatok rendezése - valószín ségi kísérletek -átlagok

- konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése - két szám számtani közepének meghatározása

A fennmaradó órák szabadon felhasználhatók!

6.évfolyam 1. Halmazok, logika 4óra - alapfogalmak ismerete, helyes használata - ismeretek rendszerezése halmazok segítségével - összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata - igaz, hamis állítások 2. Kombinatorika 2óra - konkrét feladatok megoldása gráfok segítségével - néhány elem kiválasztása, elemek sorba rendezése különféle módszerekkel 282

3. Számfogalom, m veletek 30óra - racionális számok - m veletek racionális számkörben - m veleti tulajdonságok - m veleti sorrend - becslés - egyszer oszthatósági szabályok ( 2, 5, 10, 4, 25, 100 ) - közös osztók, közös többszörösök - törtek egyszer sítése, b vítése - egyenes és fordított arányosság - százalék fogalma, alap, százalékláb, százalékérték - egyszer százalékszámítási feladatok

- tört, tizedes tört, negatív szám fogalma - pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel - m veleti sorrend ismerete egyszer bb esetekben - 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság - a mindennapi életben felmerül egyszer , konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel

4. Egyenlet, egyenl tlenségek 6óra - els fokú, egyismeretlenes egyenletek megoldása - megoldások ábrázolása számegyenesen - szöveges feladatok megoldása

- egyszer , els fokú egyismeretlenes egyenlet megoldása

5. Függvények, sorozatok 6óra - változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk derékszög koordináta-rendszerben - els fokú függvények

- biztos tájékozódás a derékszög koordináta-rendszerben

6. Ponthalmazok vizsgálata 30óra - alakzatok síkban, térben - szimmetriák a természetben, a m vészetben - tengelyes tükrözés - tengelyesen szimmetrikus alakzatok - háromszögek, négyszögek tulajdonságai, fajtái - kör, körrel kapcsolatos fogalmak - szögmásolás, szögfelezés - adott egyenesre mer leges szerkesztése - téglalap szerkesztése 7. Mérés, geometriai mértékek 6óra - sokszögek kerülete - téglatest hálója, felszíne, térfogata - mértékegységek és átváltásuk

- pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata - pont tengelyesen tükrös képének megszerkesztése - párhuzamos és mer leges egyenesek el állítása - szögmásolás - szakaszfelez mer leges szerkesztése - háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása - téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben - mértékegységek átváltása

8. Statisztika, valószín ség 6óra - valószín ségi játékok és kísérletek - adatok tervszer gy jtése, rendezése, értelmezése, ábrázolása - kördiagram - átlagszámítás

- biztos és lehetetlen események felismerése - átlag meghatározása

A fennmaradó órák szabadon felhasználhatók! 283

7. évfolyam

Továbbhaladás feltételei

1. Gondolkodási módszerek, a halmazelmélet, a logika elemei 4óra - egyszer állítások igazolása, cáfolata - a nyelv logikai elemeinek helyes használata - példák konkrét halmazokra, részhalmaz, kiegészít halmaz, unió, metszet 2. Számfogalom, m veletek 18óra - m veletek a racionális számok körében (rendszerezés) - m veleti sorrend - a hatványozás fogalma pozitív egész kitev re - a hatványozás azonosságai - normálalak - arány, aránypár, arányos osztás - százalékszámítási és kamatszámítási feladatok 3. Algebrai kifejezések, egyenletek, egyenl tlenségek 18óra -algebrai kifejezések és helyettesítési értékük -egyenletek, egyenl tlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel -szöveges feladatok megoldása 4. Számelmélet 12óra - prímszám, prímtényez s felbontás - egyszer oszthatósági szabályok ( 3, 9, 8, 125, 6 ) - két szám legnagyobb közös osztója és legkisebb közös többszöröse

- gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthet , szóbeli és írásbeli közlése

- alapm veletek helyes elvégzése egészek, törtek, tizedes törtek körében - 10 pozitív egész kitev j hatványai - 10-nél nagyobb számok normálalakja - egyenes és fordított arány felismerése és alkalmazása - százalékszámítási feladatok

- egyszer , els fokú egyismeretlenes egyenletek megoldása - egyszer , szöveges feladatok megoldása következtetéssel - osztó, többszörös - oszthatósági szabályok pontos ismerete és használata - két szám közös osztóinak, néhány közös többesének meghatározása

5. Összefüggések, függvények 12óra - két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét esetekben - egyértelm hozzárendelések ábrázolása a koordináta-rendszerben - lineáris függvények - nemlineáris függvények ( 1/x ) - sorozatok vizsgálata 6. Ponthalmazok, alakzatok 12óra - háromszögek magasságvonala - paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai - nevezetes szögek szerkesztése - háromszögek szerkesztése 284

- lineáris függvények ábrázolása táblátattal - egyszer sorozatok folytatása, szabálykeresés - háromszögek szerkesztése egyszer bb esetekben - sokszögek bels szögeinek összege

- háromszögek egybevágósága - háromszögek küls és bels szögeinek összege - sokszögek bels szögei 7. Geometriai transzformációk 6óra - szögpárok ( egyállású szögek, váltószögek, kiegészít szögek ) - középpontos tükrözés - középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban - szabályos sokszögek 8. Geometriai mértékek 18óra - mértékegységek átváltása konkrét gyakorlati példák kapcsán a kib vült számkörben - háromszög, paralelogramma, trapéz, szabvány deltoid területe - kör kerülete, területe - három- és négyszögalapú egyenes hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata 9. Kombinatorika, valószín ség, statisztika 6óra - változatos kombinatorikai feladatok megoldása - sorba rendezés, kiválasztás néhány elem esetén - valószín ségi kísérletek egyszer , konkrét példák esetében - gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma, tulajdonságai - adatok gy jtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése

- szögfelez szerkesztése

- adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése

- szög, hosszúság, terület, térfogat, tömeg, rtartalom, id mérése és átváltásuk a mértékegységekkel - háromszög területének kiszámítása - három- és négyszögalapú egyenes hasábok, forgáshenger felismerése, jellemzése - sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén - gyakoriság fogalma - egyszer grafikonok olvasása, készítése

A fennmaradó órák szabadon felhasználhatók!

8. évfolyam 1. Gondolkodási módszerek, a halmazelmélet, a logika elemei 4óra - gondolatok helyes szóbeli és írásbeli kifejezése - híres matematikusok - szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, megoldása, ellen rzése - elemek halmazba rendezése - halmazm veletek alkalmazása halmaz 2. Kombinatorika 3óra - egyszer kombinatorikai feladatok megoldása változatos módszerekkel 285

Továbbhaladás feltételei - szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás - szövegértelmezés egyszer bb esetekben - tanult halmazm veletek felismerése két egyszer , konkrét esetén - sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén;

( fadiagram, táblázat )

az összes eset felismerése

3. Számfogalom, m veletek, algebrai kifejezések 18óra - racionális szám fogalma - példák nem racionális számokra - négyzetgyök - m veletek a racionális számok körében - algebrai egész kifejezések - szorzattá alakítás kiemeléssel - algebrai egész kifejezések szorzása

- alapm veletek helyes sorrend elvégzése a racionális számkörben - egyszer algebrai kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása

4. Egyenletek, egyenl tlenségek 24óra - els fokú, illetve els fokúra visszavezethet egyszer egyenletek, egyenl tlenségek megoldása - alaphalmaz, megoldáshalmaz fogalma, megadása - szöveges feladatok megoldása 5. Függvények, sorozatok 15óra - lineáris függvények ábrázolása táblázat nélkül - néhány nem lineáris függvény ábrázolása táblázattal (x2; IxI ) - egyismeretlenes egyenletek grafikus megoldása - sorozat és vizsgálatuk (általános, számtani, mértani)

- els fokú egyenletek megoldása - egyszer szöveges feladatok megoldása egyenlettel - lineáris függvények ábrázolása racionális együttható esetén

6. Alakzatok, geometriai transzformációk 12óra - eltolás a síkban - vektor - két vektor összege, különbsége - középpontos nagyítás, kicsinyítés szerkesztéssel konkrét arányok esetén - Pitagorasz tétele és alkalmazása egyszer bb esetekben

- a Pitagorasz-tétel ismerete és alkalmazása egyszer bb esetekben

7. Geometriai mértékek 12óra - hasáb, henger hálója, felszíne, térfogata - ismerkedés a forgáskúppal, gúlával, gömbbel

- felszín és térfogatszámítás egyszer bb esetekben

8. Valószín ség, statisztika 6óra - valószín ség becslése, fogalma - adathalmazok elemzése, értelmezése, ábrázolásuk - grafikonok készítése, elemzése

- adott pont eltolása adott vektorral - kicsinyítés, nagyítás végrehajtása, felismerése hétköznapi esetekben

- relatív gyakoriság - leggyakoribb és középs adat meghatározása kisszámú adathalmazban - grafikonok készítése, olvasása egyszer bb esetekben

A fennmaradó órák szabadon felhasználhatók!

286

INFORMATIKA 6-8. évfolyam

Célok és feladatok Az egyén alapvet érdeke, hogy id ben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelel en feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelel információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. A számítástechnika- beleértve a multimédia- és az Internet-használatot is- a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. A számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehet séget teremt az egyéni ütem tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra. A számítógéppel végzett feladatok egy részének megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást. Az informatika tantárgy fontos szerepet vállalhat az alkotó munkára nevelésben, hiszen akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, rajzot vagy táblázatot készítünk, a végeredmény mindig egy új termék lesz. A hétköznapi életben is alapvet fontosságú algoritmikus gondolkodás fejlesztésére ugyancsak jó lehet ség nyílik e tantárgyban. A könyvtárhasználati oktatásnak fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kib vül lehet ségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár forrásközpontként történ felhasználásával meg kell alapoznia az önm vel déshez szükséges attit döket, képességeket, tanulási technikákat. Az informatika rohamos fejl dése a társadalmat átalakítja, cél, hogy a tanulók az új körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, feldolgozás és felhasználás etikai szabályait is. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdekl dését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, melyek lehet vé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, képességeiknek, készségeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, kés bbi tanulmányaikban, a mindennapi életben és a munkában. Cél olyan attit d kialakítása, hogy az egyén érezze, képes bekapcsolódni az egész világra kiterjed információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejl d területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújítási igényét. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszer problémamegoldási lehet séget biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehet séget nyújt, például: web, csevegés, e-mail.

;

"

A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megel zésére és ergonómiai szempontokra. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. 287

Legyen képes a különböz formákban megjelen információt felismerni: tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak (szöveges, hangos, vizuális) együttes kezelésében. A megszerzett információt legyen képes kiértékelni és felhasználni. Ismeretei önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában. Szokjon hozzá az ismeretterjeszt irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböz média, multimédia és hipermédia használatához. Értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. Legyen tájékozott a média (Internet, televízió, sajtó,….) szerepér l az egyén és társadalom életében. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával, tudjon oktatóprogramokat használni. Ismerje a legalapvet bb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröz , esztétikus külalak kialakítására, különböz formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelel t. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében el forduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha…akkor…) Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszer keres vel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejl désében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formái és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejl désével az információk új és újabb ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelel segédkönyveket. Tudjon különböz szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján bel lük információkat szerezni és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadid tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kib vítik a hagyományos könyvtári tájékozódási keretet.

6. évfolyam 288

7

Informatikai alapok

Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Hétköznapi távközlési eszközök (pl. telefon) használata. Egyszer titkosírások alkalmazása. A számítógép helyes, balesetmentes használata. A billenty zet és az egér használata. A monitor és a háttértárak (lemezek) szerepének megértése. Vázlat készítése tanári segítséggel. Operációs rendszer használata Háttértár és könyvtárak váltása, könyvtárba való belépés, mozgás a könyvtárstruktúrában. Ismert helyen lév állomány megkeresése, másolása más könyvtárba és másik adathordozókra. Be- és kilépés az iskolai hálózatba. Egyszer oktatóprogramok használata. Algoritmusok és adatok Hétköznapi algoritmusok, térbeli tájékozódási képességet fejleszt , egyszer algoritmusok. Szekvenciális vezérlés, számlálós ciklusos programok értelmezése, futtatása.

Logo-

Szöveg, kép és zene Az ábraszerkeszt - és a szövegszerkeszt program egyes alapszolgáltatásainak alkalmazása. A szöveg karakter szint alkalmazása: bet típus, bet méret, félkövér, d lt és aláhúzott bet stílus beállítása. A megfelel rajzeszköz kiválasztása. Egyszer rajzok készítése. Meghívó, vers, levél készítése. Mentés és nyomtatás segítséggel. Hanganyagok és képsorok lejátszása multimédia számítógéppel. Könyvtárhasználat Megadott m vek keresése és tematikus gy jt munka a könyvtár szabadpolcos állományában .A dokumentumtípusok megkülönböztetése formai és használati jellemz ik alapján. Tájékozódás a dokumentumokról szerz és cím szerint a könyvtári katalógus segítségével. Témakörök Informatikai alapok Operációs rendszer használata Algoritmusok és adatok Szöveg, kép és zene

Könyvtárhasználat

Tartalmak Az információ: információátvitel (telefon). A jelek világa. Titkosírások. A számítógép és perifériái: billenty zet, egér, Monitor, lemezmeghajtó Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a háttértáron. Állomány keresése, másolása. Hálózati belépés és kilépés módja. Programok futtatása. Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. Algoritmusok végrehajtása számítógépen. A rajzoló program alapszint szolgáltatásai. A rajzeszközök és a színek. Rajzok, ábrák készítése. A szöveg megfelel begépelése, Javítása, módosítása. Karakterek formázása: a bet típus, a bet méret beállítása, d lt, aláhúzott, félkövér bet stílus. Mentés és nyomtatás. A multimédia alapelemei: szöveg, hang és kép. Raktári rend. Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumtípusok. Bet rendes leíró katalógus. A továbbhaladás feltételei

A tanuló értse meg, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Legyen képes 289

kezelni a billenty zetet és az egeret. Legyen képes háttértárak és könyvtárak váltására, könyvtárba való belépésre, kilépésre és mozgásra a könyvtárfa szinteken. Legyen képes egyszer hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszer dokumentumokat készíteni. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Legyen képes megkülönböztetni a f bb dokumentumtípusokat. Tudjon szerz és cím szerint dokumentumokat keresni a bet rendes leíró katalógusban.

7. évfolyam Belép tevékenységformák Az informatikai alapjai A személyi számítógép f részeinek és m ködése lényegének megértése; a billenty zet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata. Ergonómiai szempontok megismerése a számítógépes munkakörnyezet kialakításában. A túlzott informatikai eszközhasználat (tévé, videó, számítógép) veszélyeinek megbeszélése. Különféle jelfajták csoportosítása; az információ és adat megkülönböztetése; különféle kommunikációs rendszerek, formák használata. Tájékozódás a korosztálynak készült informatikai tárgyú lexikonok, ismeretterjeszt könyvek, folyóiratok körében. Operációs rendszer használata Floppy formázása, azon a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával. Állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Egy ismert nev állomány megkeresése adott háttértáron. Vírusok fajtái, védekezés terjedésük ellen, vírusírtó futtatása, vírus írtása segítséggel. Tömörített állományok létrehozása, tömörített állományok megtekintése, kibontása. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Tantárgyi multimédia (hipermédia) oktatóprogramok kezelése. Kommunikáció hálózaton Egy levelez program használata, levél küldése, fogadása, a f mez k funkciójának megismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat (Copy self). Állományok csatolása a levélhez. Saját e-mail cím létrehozása (a rendszergazda segítségével) és használata. Hasznos webhelyek önálló felkeresése (pl. magyar honlap, MEK, vasúti információ, diákoldalak, érdekl dési körbe tartozó oldalak). Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Algoritmusok és adatok Szekvenciális és feltételes vezérlés, ciklusos programok értelmezése, kódolása, kipróbálása. Grafikával, szöveggel kapcsolatos programok készítése. Dokumentumkészítés számítógéppel Az alapvet szövegegységek kezelése, ismerete. Többféle formázást tartalmazó dokumentumok készítése. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése és nyomtatása. Dokumentumkészítés szokásos menet szerint. Képi adatok gy jtése, képek bevitele ( a dokumentumba, ill. a képszerkeszt be), jellemz vonásainak kiemelése, rendszerezése. Rajzok készítése. Könyvtárhasználat 290

A kézikönyvtár jellemz könyvtípusainak felhasználása a szaktárgyi tájékozódásban. Különböz típusú könyvtárak megismerése látogatással vagy közvetett formában. Témakörök Tartalmak Az informatika alapjai A számítógép f részei. Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelel számítógépes munkakörnyezet. Számítástechnikai eszközök kezelése. Billenty zet, egér, lemezek, nyomtató. A jelek csoportosítása. Kód, adatmennyiség és információ. Adatátvitel, kommunikáció. Az operációs rendszer Lemez formálása, használhatóságának ellen rzése használata újraformázása nélkül. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Vírus fogalma, hatása. Vírusterjedés megakadályozása. Tömörítés fogalma, célja. Tömörített állomány tartalmának megtekintése, kiválasztott állomány kicsomagolása. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése. Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok használata. Kommunkáció a Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, a szolgáltató és a hálózaton munkaállomás kapcsolata. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. A hálózat használatának alapszabályai. Saját e-mail cím. Az elektronikus levelezés alapfunkcióinak használata: küldés, fogadás. Hasznos webhelyek. Algoritmusok és Algotitmusok készítése, leírása algoritmus leíró nyelven. adatok Algoritmusok kódolása a számítógép számára érthet egyszer programozási nyelven. Dokumentumkészítés A szövegegységek. A karakter-, bekezdés- és oldalformázás. M veletek vágólappal. Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. Képek bevitele. Kisebb méret dokumentumok tervezése, szerkesztése. Szöveges és rajzos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. Levél, újságoldal készítése. Könyvtárhasználat A kézikönyvtár jellemz könyvtípusai. Könyvtártípusok. A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit használni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Készítsen (néhány utasításból áll) egyszer algoritmusokat. Képes legyen többféle formázást tartalmazó dokumentumokat készíteni. Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézi könyvtárhoz. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia). Tudja, hogy az iskolai könyvtáron kívül használhatja a közm vel dési könyvtárat is.

8. évfolyam Belép tevékenységformák Az informatika alapjai A számítástechnika történetére vonatkozó adatok gy jtése, rendszerezése; tájékozódás a mai hardvereszközök világában; adatok gy jtése a számítógép és a robotok alkalmazási területeir l, tanári irányítással, könyveket, folyóiratokat és az internetet forrásként használva. Algoritmusok és adatok 291

és ada

Szekvenciális és feltételes vezérlés, számlálós és feltételes ciklusos programok értelmezése, kódolása, kipróbálása. Egyszer logikai és matematikai feladatok megoldása. Különböz számtípusú adatok használata. Dokumentumkészítés számítógéppel Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellen rzése. Szöveget és képet is tartalmazó dokumentumok készítése. Egyszer hipertext dokumentum szerkesztése, például szövegszerkeszt vel. A szoftverek etikus használata. Valamely komplex probléma, feladat megoldása informatikai eszközök használatával csoportmunkában, tanári irányítással. Az adatkezelés alapjai Az adatok táblázatos formában történ megjelenítése, el nyeinek bemutatása. Kész táblázatból és diagramból az adatok között meglev összefüggések kiolvasása, felismerése. A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) megismerése egyszer példákon. Táblázatok számítógéppel történ létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). Az elkészült munka tárolása, kinyomtatása. Táblázathoz diagram készítése. Különböz tárgyakhoz kapcsolódó táblázatok megismerése, egyszer tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezel vel. Keresés tantárgyi adatbázisokban. Kommunikáció a hálózaton Hálózatok csoportosítása. Webböngészés. Tematikus és kulcsszavas keresés az interneten. Könyvtárhasználat Szaktárgyi témákhoz források keresése a könyvtári katalógusokban tárgyszavak, ill. ETO jelzetek segítségével. Információkeresés hagyományos és elektronikus forrásokból. Forrásjegyzék készítése. Témakörök

Tartalmak

Az informatika alapjai

A számítógépek története. Neumann-elv. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejl désében. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Algoritmusok kódolása egyszer programozási nyelven. Elemi és összetett adatok, egész és valós számok. Adatok sorozata. Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás .Hipertext dokumentum szerkesztése. Szerz i jog. Felhasználói etika. Tantárgyi anyag készítése. Az adatkezelés alapjai Táblázatok használata a mindennapi életben Cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet. Diagramok készítése táblázatból. Keresés meglev adatbázisban. Kommunikáció a hálózaton Az Internet szolgáltatásairól. Tematikus és kulcsszavas keres k. Könyvtárhasználat Tárgyi katalógusok (hagyományos és elektronikus formában). A tematikus keresés algoritmusa. A továbbhaladás feltételei

292

A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelent ségét a mai társadalomban. A tanuló ismerjen fel algoritmus szerkezeteket (elágazás, ciklus). Tudjon néhány lépéses algoritmusokat alkotni. Minta alapján tudjon dokumentumokat készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Tudja, hogy a tárgyszó, illetve a szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjeszt m veket keresni. Legyen képes-segítséggel- egyszer keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával.

Környezetismeret

1-4. Osztály

Kiemelt célok: - keltse fel a tanulókban az érdekl dést környezetük él - és élettelen világa iránt - bátorítson a természet, lakókörnyezet önálló megismerésére - tudatosítsa a gyerekben, hogy maga is a természet része, és csak a megszerzett ismereteivel képes a környezete, a természet és önmaga megvédésére, értékeinek megóvására - alakítsa a gyermekek saját élményen alapuló környezetképét - biztosítson olyan összetett személyiség, magatartás- és attit dformálást, amely képessé teszi a másokkal való együttm ködésre, a környezettudatos életvitelre annak érdekében, hogy a felnövekv generáció képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására - fejlessze az objektív megismerés, a tapasztalatok rajzban, írásban történ rögzítésének képességét, az irányított megfigyelésekkel, vizsgálódásokkal szolgáljon alapul a kés bbi természettudományos kísérletekhez, tanulmányokhoz - egyszer m veletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a természeti, mesterséges környezetr l - kiemelt cél a tanulók környezet iránti érzékenységének fejlesztése, a környezet értékeit tisztel , azokat megóvni kész magatartásformák kialakítása - segítse ket tájékozódni közvetlen és tágabb környezetünkben, térben és id ben - ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd távolabbi környezetük jellemz anyagaival, jelenségeivel, él lényeivel, ezek tulajdonságaival, értékeivel - ösztönözzön a lakóhelyhez való köt désre, ezek értékeinek megismerésével, er sítse a hazaszeretet, a magyar nemzethez való tartozás érzését - teremtsen lehet séget olyan egyéni és közösségi tevékenységek gyakorlására, amelyek az otthon, a lakóhely, a szül föld megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek - elemi természettudományos m veltség megalapozása: új ismeretek megszerzéséhez, rendszerezéséhez, rögzítéséhez, alkalmazásához szükséges képességek fejlesztésével; szolgálja az elemi természettudományos nevelést - személyes, közös, tevékeny tapasztalatszerzés megalapozása - a testi és lelki egészség értékként való tiszteletre, az egészséget óvó, felel s magatartás kialakítására neveljen 1. osztály A tantárgy: - segítse el a 6-7 éves korú gyermek pozitív viszonyulását az él természethez - tartsa ébren a gyermeki kiváncsiságot, ösztönözze érdekl dését - biztosítson a gyermek számára olyan élményeket, amelyek egy gyermekközpontú, környezetbarát életszemléletet alapoznak meg - segítse el a gyermekek saját környezetük rendben tartására, szépítésére irányuló elemi szokások kialakulását 293

2. osztály - részesüljön a gyermek minél több természeti élményben, tapasztalatok gy jtésével szerezzen információkat lakóhelyér l, közvetlen környezetér l - megfigyelési szempontok segítségével maga fedezze fel a tájra jellemz él világot - az irányított és önálló tevékenységek segítsék azoknak a szokásoknak, magatartásformáknak és attit tödnek a kialakulását, melyek környezetük kultúráját, az él világ tiszteletét, védelmét szolgálják - a gyermek egyszer vizsgálódásai során tapasztalja meg, hogy a dolgok, jelenségek egymással összefüggésben állnak 3. osztály - a természetben gy jtött élményeket, tapasztalatokat célirányos tevékenységen alapuló vizsgálódások er sítsék meg - környezetét megismerve alakuljon ki a gyermekben a lakóhelye iránti érzelmi köt dése - találja meg önmaga helyét és szerepét a természeti környezetben, s legyen cselekv részese annak - a tantárgy a gyermek kíváncsiságára, érdekl désére alapozva készítsen fel a problémák felismerésére, a megoldási lehet ségek keresésére 4. osztály - a tantárgy biztosítson a gyermek számára olyan tanulási lehet séget, amely a felfedezés örömét l az irányított megfigyelésen keresztül juttatja el az ismeretekig - segítse a tanulót a természeti környezet összefüggéseinek, kölcsönhatásainak megértésében - ösztönözzön egyéni búvárkodásra, könyvek, filmek és más segédanyagok használatára, környezet- és természetvédelmi feladatok vállalására - a tantárgy alapozza meg a gyermek tájékozódási ismereteit, er sítse a tájhoz való köt dését, irányítsa figyelmét a szül föld szépségére - járuljon hozzá a problémamegoldó készség fejl déséhez, a tevékenységekben megnyilvánuló önállóság kialakulásához - a tantárgy szemléletmódja fejlessze a gyermekek szintetizáló képességét: az eltér helyen és eltér id ben, különböz tantárgyak során szerzett ismereteiket tudják összekapcsolni, mindennapi tevékenységükben alkalmazni

Követelmények -

!$

ismerje lakóhelyének természeti környezetét, jellemz anyagait, azok alapvet tulajdonságait tájékozódjon lakhelyén, tudjon útbaigazítást adni, Magyarországon belül hol találja lakhelyét hasonlítsa össze lakóhelyi sajátosságait más hazai tájakkal ismerje Magyarországon belül lakóhelye, Európán belül Magyarország elhelyezkedését legyen tisztában az él lények testfelépítésével, életmódjával és környezeti igényeivel ismerje meg hazánk él világát, tudja megnevezni az életközösségek jellemz fajait értse a növény- és állatvilág egymásrautaltságát, tudjon példákat mondani az életközösségek legjellemz bb táplálékláncaiból ismerje a termesztett növényeket és ezek szerepét a korszer táplálkozásban vegyen részt az élet értelmezésére vonatkozó elképzelésekkel kapcsolatos beszélgetésekben (születés, egyedfejl dés, örökl dés) ismerje fel és nevezze meg saját testének f részeit, testméreteit, életm ködésének változásait, ismerje a leggyakoribb betegségeket és azok megel zési módjait 294

-

-

váljék igényévé az egészséges életmód (korszer táplálkozás, testmozgás) gyakorlása a mindennapokban, legyen ismerete az egészségkárosító anyagokról, igényelje az egészséges életkörülményeket ismerje, mely élelmiszerek szükségesek szervezetünk egészséges fejl déséhez; tájékozódjék az élvezeti és kábítószerek hatásairól tudjon tájékozódni térben és id ben, ismerje fel az él és élettelen természet id beni és térbeli változásait váljon nyitottá természeti környezete összetev i, jelenségei, értékei iránt legyen képes környezete megfigyelésére, a gy jtött adatok rögzítésére rajzban és írásban, saját szavaival legyen képes a természet tárgyait, jelenségeit, folyamatait észlelni, összefüggéseket, elképzeléseket megfogalmazni, elemz beszélgetéseken aktívan részt venni tudja, hogy a természetr l szerzett ismereteinket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezheti meg ismeretei ébresszék rá, hogy felel s a természet védelméért, jöv jéért, és ezért becsülje meg környezete értékeit tudjon mérni és szerezzen gyakorlatot a hosszúság, a tömeg, a h mérséklet, az id és rtartalom mértékegységeinek használatában jusson el annak felismeréséhez, hogy környezetünk állandó változásban van, és minden változás kölcsönhatás közben jön létre kísérletekkel ismerkedjen az anyagok kölcsönhatásaival legyen képes megkülönböztetni, megnevezni az ismert anyagok halmazállapotát, szerezzen tapasztalatot a halmazállapot változásairól ismerje az id járás és az éghajlat elemeit, legfontosabb jellemz it legyen ismerete a leveg , a víz, a talaj környezeti állapotának jellemz ir l, ezek élettani hatásairól váljék érzékennyé közvetlen környezetének állapotára ismerje a napszakok és évszakok változását és ennek okát ismerje a természetes felszíni formákat és vizeket, kialakulásuk és pusztulásuk folyamatait, tudja ezeket modellezni tudjon a térképen, földgömbön tájékozódni, méréseket végezni és tanári irányítással egyszer alaprajzokat, útvonal- és térképvázlatokat készíteni környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelése tanítói irányítással; végezzen egyszer kísérleteket, vizsgálatokat, az ehhez szükséges eszközöket ismerje, balesetmentesen használja legyen gyakorlata a különböz tárgyak, él lények, jelenségek elemi szint összehasonlításában; vesse össze a különböz módon szerzett ismereteit egymással, csoportosítsa azokat, az eredményeket értelmezze, elemezze ismerje fel a vészhelyzeteket, tudja kezelni, alkalmazza a mindennapi élet problémáinak megoldásában tájékozódjon a biztonságot szolgáló szervezetek munkájáról, fejl djön alkalmazkodó képességük vészhelyzetekben érzékszervi megfigyelés segítségével szerezzen információt az él és élettelen anyagokról, tulajdonságaik alapján tudja ket csoportosítani; érdekl djön, mely anyagok szennyezik leggyakrabban a környezetet ismerje fel a használati tárgyakat, azok anyagát, szerkezeti tulajdonságát figyelje meg a ciklusok ismétl dését fejl djön térérzékelése, térérzete az irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendszer becslésével, mérésével; a tárgyak méretét viszonyítsa saját testméreteihez, majd a szabvány mértékegységekhez legyen fogalma a Földön kívüli térségek létezésér l, az égitestekkel kapcsolatos elképzelésekr l 295

-

?

az érzékelést, mint alapvet információszerzést használja az ismeretek összegy jtéséhez; tudatosodjon, hogy ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezhetünk; ebben segíthetnek még a könyvek és a média legyen igénye a személyes higiénia, a ruházat gondozása fogadja el a fogyatékkal él embereket figyelje az emberi magatartásformákat, élethelyzeteket ismerkedjen sz kebb környezete kulturális, vallási emlékeivel, hagyományaival; gyakorolja azokat a szokásokat, amelyek otthona, lakóhelye, szül földje, hazája megismeréséhez, szeretetéhez vezetnek életkorának megfelel en ismerje hazája természeti, társadalmi adottságait, legyen tisztában azzal, mit jelent a nemzet, haza, magyar fogalma

$

1.osztály 2.osztály 3.osztály 4.osztály

heti 1óra heti 1óra heti 1,5óra heti 2óra

Az értékelés szempontjai 1. osztály: Negyedévenként szöveges értékelés, melynek szempontjai: - a megfigyelésben, tapasztalatgy jtésben való aktivitás, együttm ködés - a tapasztalatok szóban való megfogalmazásának képessége - ismereteit hogyan tudja alkalmazni a mindennapi életben - hogyan kapcsolódik be az irányított tevékenységbe 2.osztály: - a 2., 3., 5., témakörök után és év végén írásbeli számonkérés (ill. tesztlap), összesen 4 felmérés - félévente legalább egy szóbeli felelet - esetleg beszámoló, gy jt munka 3.osztály - félévente legalább egy szóbeli felelet - az 1., 2., 5-6. Témakörök után írásbeli számonkérés+év végén (összesen 4) - beszámoló, gy jt munka 4.osztály: - félévente legalább egy szóbeli felelet - a 2., 4., 6., témakörök után és év végén írásbeli számonkérés, összesen 4 felmérés - beszámoló, kisel adás, gy jt munka

>

""

1.osztály: id mér eszköz környezetismereti munkadoboz mágneses tábla diavetít -diaképek írásvetít video magnetofon 296

2.osztály: h mér nagyító mérleg mér hengerek 3.osztály: homokasztal hajszárító öntöz kanna vízh mér 4.osztály: irányt térképek (megye, Magyarország domborzata és vizei) terepasztal vaktérképek ásvány- és k zetgy jtemény szemtermésgy jtemény mágnes

4

"

!

%

A fenti követelményeknek megfelel

4 1.évfolyam 1. Megismerési módszerek alapozása - megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás a közvetlen környezetben lév tárgyak érzékelhet tulajdonságai körében - kifejezés szóban, rajzban 2. A természet alapismeretei - a nap id tartama, napszakok váltakozása, jellemz i - az id járás elemeinek megfigyelése - a víz megjelenési formái a természetben - évszakok id járása, évszakok sorrendje, hónapok neve és sorrendje - évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások 3. Az él természet alapismeretei - az él és az élettelen közötti különbség - növények megfigyelése, növénygondozás - állatok megfigyelése (állatmesék és a valóság) 4. Testünk és életm ködésünk - testünk f bb részei - szervezetünk megfigyelhet ritmusai - érzékszerveink szerepe - egészség-betegség - öltözködés, tisztálkodás - balesetmegel zési mód, segítségkérés baleset esetén 5. Tájékozódási alapismeretek - saját testhez viszonyított irányok - az iskola neve, címe, helységei, rendeltetésük - az oskola környékének jellemz közterei 6. Közlekedés - a gyalogos közlekedés szabályai 297

7. -

A lakóhely ismerete a település, a településrész neve, a tanuló lakóhelyének címe a környék nevezetes épületei, nevezetességei a lakóhely jellegzetességei Összesen: 37óra

2. évfolyam 1. 2. 3. -

3.

A megismerési módszerek alapozása megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás vizsgálódás tárgyakon, él lényeken becslések, egyszer mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel tapasztalatok kifejezése él szóban, rajzban írásban Az élettelen természet alapismeretei érzékszervek szerepe a környezet megismerésében az anyagok érzékelhet tulajdonságai, felhasználásuk, élelmiszerek az anyagok csoportosítása Az él természet alapismeretei növények megfigyelése, leírása, vizsgálata növényi táplálékaink, csoportosításuk felhasználásuk szerint egészséges táplálkozás (zöldségük, gyümölcsök) vad és házi állatok közötti különbség, viselkedésük megfigyelése, leírása, összehasonlítása Testünk és életm ködésünk f bb jellemz i érzékszerveink helyes fog- és testápolás a fogorvos és az orvos munkája fogyatékos és sérült embertársaink a környezet ártalmas hatásai Tájéközódási alapismeretek út az otthontól az iskoláig az iskola környékének megfigyelése Közlekedés a közlekedés illemszabályai, helyes viselkedés a járm vökön a baleset okai, megel zésük A táj, ahol élünk a település és környéke felszínének jellemz formái, vizei a településhez f z d hagyományok a település házai, utcái egykor és most a település lakóinak élete egykor és most 37óra évfolyam

1. 2. -

A megismerési módszerek alapozása-folyamatosan becslések, egyszer mérések szabvány mértékegységekkel a tapasztalatok általánosítása Az élettelen természet alapismeretei változások, megfigyelések, h mérséklet, halmazállapot id járási jelenségek változása éghet és éghetetlen anyagok égés, mint veszélyforrás

4. 5. 6. 7. -

298

3. 4. 5. 6. 7. -

id járási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása fagyás, olvadás, párolgás, lecsapódás megfigyelése olvadás, oldódás megkülönböztetése vizsgálódás mágnessel Az él természet alapismeretei a környezet változásainak hatása a növények életére a növényi élet évszakos ritmusa az állatok évszakok szerinti viselkedése az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek a környezet változásainak hatása az állatok életére a növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága helyes viselkedésünk a természetben Életm ködésünk egészséges életmód, helyes napirend testünk mérhet tulajdonságai egészség és sport a betegség tünetei; fert z betegségek, megel zésük, véd oltások fontossága betegápolás, látogatás Tájékozódási alapismeretek tárgyak alaprajza (kicsinyítés) térképszer ábrázolások ismert terepr l, térvázlatok, útvonalrajzok a valóság térképi ábrázolása jelekkel a négy f világtáj, az irányt Közlekedés a lakóhely jellemz közlekedési eszközei helyes és helytelen utazási szokásaink Országismeret élet a f városban és az ország más vidékein 55óra

4. osztály 1. 2. -

A megismerési módszerek alapozása-folyamatosan önálló mérés szabvány mértékegységekkel ismeretforrások felhasználása tapasztalatok rögzítése szóban, írásban, rajzban Az élettelen természet alapismeretei környezetünk, lakótelepünk tisztasága szennyez források, a szennyezés hatása az él lényekre, megel zés, védekezés lehet ségei - szelektív hulladékgy jtés 3. Az él természet alapismeretei - az erd , a füves és vizes él helyek néhány gyakori, jellemz növény és állatfajának megismerése, jellemz i - az ember hatása az él lényekre - a természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek 4. Testünk és életm ködésünk - ember életkori szakaszai - a különböz korú emberek szervezetének, életm ködéseinek, viselkedésének összehasonlítása - helyes, helytelen szokások - egészséget károsító szokások kialakulása, veszélye, felkészülés elutasításukra 299

5. 6. 7. -

reklámok hatása életmódunkra Tájékozódási alapismeretek domborzat, vízrajz ábra a térképen hazánk nagy tájegységei, folyói, tavai, felismerésük domborzati, vízrajzi térképen lakóhely elhelyezése a térképen Közlekedés a kerékpáros közlekedés szabályai, veszélyei Országismeret hazánk, lakóhelyünk természeti szépségei, kulturális emlékei településtípusok népcsoportok, kisebbségek híres magyarok a világban, környezetünk neves szülöttei 74óra TERMÉSZETISMERET 5.-6. OSZTÁLY

Kiemelt célok A természetismeret indítja el a természettudományok tanításának el készítését úgy, hogy része és segít je a környezeti nevelésnek. Fontos, hogy a tanulók életüknek ebben a fogékony szakaszában érzelmileg és értelmileg is köt djenek a természethez, a környezetükhöz. Figyeljék, ismerjék meg, védjék és gondozzák azt. Miközben felkészülnek a természettudományok tanulására, formálódjon a tanulók személyisége, magatartása, munkamorálja, fejl djenek képességeik. Váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szint értelmezésére További célok: - Felfrissíteni, rendszerbe foglalni az els négy tanévben tapasztalati úton vizsgált tárgyak, anyagok, jelenségek, él lények, megismerési módok jellemz it és az ezekkel kapcsolatos alapismereteket. -El készíteni és megalapozni a természettudományok alapismereteinek elsajátítását. -Fejleszteni a térbeli és id beli tájékozódóképességüket. -Kialakítani bennük a megfigyeléshez, egyszer kísérletezéshez szükséges érdekl dést, türelmet, jártasságokat, készségeket. -Megismertetni a gyerekekkel az ismeretszerzés, a tanulás legegyszer bb módszereit. -Érdekl dést, kíváncsiságot kelteni a tanulókban közvetlen környezetük élettelen ill. él vilának természettudományos megismerése iránt Megláttatni és elemi szinten értelmeztetni a környezetben megfigyelhet és tapasztalható Természeti jelenségeket, folyamatokat, változásokat oksági összefüggéseket -El segíteni, hogy a tanulók természetszemlélete a természet egészének és részeinek meg rzése iránti felel sség, cselekv képesség és szeretet jellemezze.

Követelmények A tanulók - rendelkezzenek azokkal az alapvet ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel és jellembeli vonásokkal /érdekl dés, türelem, fegyelmezettség stb./ amelyek a természettudományok 300

tanulását megalapozzák és el segítik. - ismerjék a közvetlen környezetünkben el forduló él lényeket, anyagokat, alapvet jelenségeket, folyamatokat és a közöttük lév kölcsönhatásokat, összefüggéseket. - legyenek tisztában a közvetlen környezetüket károsító tényez kkel, váljon tudatos szemléletükké a környezet védelme, - legyenek képesek a tárgyak helyét és a mozgásokat különböz néz pontból jellemezni, - tudjanak tájékozódni közvetlen környezetükben, térképen, a földgömbön, - ismerjék a haza nagytájait, jellemz iket, állapotukat, - vegyék észre a természet szépségeit, - szerezzék meg azokat az életkoruknak megfelel jártasságokat, készségeket, amelyekkel önállóan is tudnak ismereteket szerezni, vizsgálatokat elvégezni, - ismereteiket tudják megfogalmazni szóban, írásban, rajzban, - használják biztonságosan a megismert szakkifejezéseket. - szerezzenek gyakorlatot a mindennapi életben el forduló mérésekben és mértékegységeik használatában 5. OSZTÁLY. ÉL

ÉS ÉLETTELEN KÖRNYEZETÜNK

Cél - Feleleveníteni és rendszerezni az els négy tanév keretei között vizsgált tárgyak, anyagok, él lények, jelenségek, megismerési módok jellemz it és az ezzel kapcsolatos alapismereteket. - B víteni az anyagokról, a kölcsönhatásokról, a változásokról, a közvetlen környezet növény és állatvilágáról, valamint a tájékozódásról szerzett ismereteket. - Felkelteni az érdekl dést a kertek él világában sszel és tavasszal bekövetkez változások, és azok okai, az él lények szervezete, életmódja iránt. - Megalapozni az egészséges életmód, például a zöldség- és gyümölcsfogyasztás szokásait. - Felismertetni a sz kebb környezetben megnyilvánuló egyszer kölcsönhatásokat. - Észrevetetni a környezet állapota és az ember tevékenysége közötti kapcsolatokat. - Kialakítani a tanulókban a természet, a környezet szeretett, védelme iránti cselekv felel sséget. Követelmény, a továbbhaladás feltételei: - tudjanak különbséget tenni anyag és tárgy között, - ismerjék néhány anyag alapvet tulajdonságait és az azokat jellemz mennyiségeket, - ismerjék fel az anyag halmazállapotát és változásokat, - tudjanak tájékozódni közvetlen környezetükben, térképen, - értsék az él lények származása, környezettel szembeni igénye és termesztése közötti összefüggéseket, - tudják a legfontosabb gyümölcs- és zöldségfélék nevét, testfelépítését, és szerepét az egészséges táplálkozásban, - ismerjék fel a kertek kultúrnövényeinek kártev it, kártételét, - ismerjék a biokultúra célját, s törekedjenek annak szelemében cselekedni, - tudják, hogy a környezetet, természetet védeni kell. - használják kell biztonsággal a megismert mértékegységeket és a szaknyelvet - tudják megnevezni és jellemezni a házban és a ház körül él állatok küllemét, testfelépítését, életmódját, emberhez f z d kapcsolatát ismerjék a háziállatok tenyésztésének célját, az egészséges állattartás szabályait 301

-

legyenek képesek a térkép jelrendszere alapján térképhasználatra ismerjék fel a megfigyelt táj felszínformáit Belép tevékenységformák, fejlesztend megismerési módszerek

-

egyszeri és folyamatos megfigyelések, vizsgálódások, egyszer kísérletek végzése, takarékos balesetmentes anyag és eszközhasználattal

-

az alapvet fizikai változásokat jellemz mennyiségek mérése, eredményeik összevetése irányok meghatározása a valóságban és a térképen a megfigyelt, vizsgált természeti jelenségek hasonlóságainak és különböz ségeinek felismerése, elkülönítése felszínformák felismerése a valóságban, térképen az él és élettelen világ oksági kapcsolatainak, összefüggéseinek, kölcsönhatásainak felismerése, magyarázata a megismert szakszókincs szabatos használata

-

Tanítás feltételei: a. b. c. d. e.

4

tárgyi feltételek: természetb l hozott növények, növényi részek, állatok szertári készlet: szárított növényi részek, preparátumok, modellek transzparenssorozat /környezetismeret 4. 5. osztály tanításához / applikációs készlet nagyítók, irányt k, h mér k, mérleg biológiai vizsgálódáshoz szükséges anyagok falitérképek, a lakóhely térképe Els Atlaszom fizikai kisérletek eszközei

""

Tankönyvek, munkafüzetek Természetismeret 5. Él és élettelen környezetünk Szerz k: Jámbor Gyuláné, Vízvári Albertné, dr. Halász Tibor MOZAIK kiadó Szeged Tudásszintmér feladatlapok. Természetismeret 5.

4

""

4

1. sz a kertben

- legjelent sebb gyümölcsfáink, a szilvafa, az almafa és a sz l jellegzetes szervei, hasznosításuk - zöldségfélék: paradicsom, paprika, fejeskáposzta sárgarépa szervei, felépítése - leggyakoribb kártev k a gyümölcs és zöldségféléinknél, ellenük való védekezés - gyümölcsök, zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban

2. Tájékozódás a térképen, térképismeret

- a térkép - világtájak a valóságban és a térképen - a domborzat és a vizek ábrázolása - tájékozódás hazánk domborzati és vízrajzi térképén - Magyarország közigazgatási térképe 302

- tájékozódás gyakorlása 3. Az id járás és az éghajlat elemei - a fény és kölcsönhatásai - felmelegedés és leh lés - a napsugárzás, h mérséklet / a h mérséklet mérése/ - leveg és a légnyomás - leveg h tágulása, a szél keletkezése - a szél és a csapadék - az id járás széls ségei - az id járás és az éghajlat - hazánk éghajlatának jellemz i 4. A földfelszín változásai

- gy rt, rög és vulkáni hegységek - síkságok kialakulása - a földfelszín gyakori k zetei, vizsgálatuk, a talaj - Folyó és állóvizek, a víz körforgás a természetben - felszínformák a küls és bels er k párharcában

5. Állatok a házban és a ház körül

- leggyakoribb háziállataink / sertés, szarvasmarha, kutya, házimacska, házityúk / testfelépítése, élete, tenyésztése, - legismertebb ház körül él állataink / házi egér, füstifecske, házi veréb / - kedvtelésb l tartott állatok - állatvédelmi szabályok

6. Tavasz a kertben

ÓRATERV

- virág és a megporzás, megtermékenyítés - a tavaszi kert zöldségféléinek és dísznövényeinek habitusa, szervinek jellemzése, / vöröshagyma, tulipán, burgonya, veteményborsó, bab / - a földigiliszta - a májusi cserebogár, a burgonyabogár jellemz i - biotermesztés

Évi óraszám: 55 Heti „ : 1,5 Új ismeretlen

ellen rzés 1. sz a kertben 2. Tájékozódás a térképen 3. Id járás, égh. elemei 4. Földfelszín változásai 5. Állatok a házban és a ház körül 6. Tavasz a kertben 7. Év végi ismétlés Összese:

Munkáltatás óraszám 1

6 …….4 …….5 … 10

303

Össz gyakorlás

1

3 3 …...2 …...2

10 7 7 13

2

……2 2 2 16

8 8 2 55

6 6 37

Összefoglalás, feldolgozása

6.OSZTÁLY MAGYARORSZÁG TÁJAI ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEI

Belép tevékenységformák: - megadott szempontsor, kísérletmenet alapján megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek önálló megoldása, - mérések gyakorlása, mértékegységek biztonságos használata - az anyagok, él helyek, él lények, természeti jelenségek, folyamatok felismerése, megfigyelésük, vizsgálatuk során szerzett tapasztalatok összevetése,összefüggéseik magyarázata, példákkal történ bizonyítása - Helymeghatározás a földgömbön és a térképen - Magyarország helyzetének, nagytájainak, környezeti értékeinek leíró jelleg bemutatása - Kultúrált, értékvéd és a természet védelmét szolgáló magatartás formálása A tanítás feltételei: 6. osztályos transzparenssorozat Tankönyv és munkafüzet Szerz k: Jámbor Gyuláné, Vízvári Albertné Tudásszintmér feladatlapok MOZAIK Kiadó Évi óraszám : 74 ÓRATERV

Új ismeret, feldolgozás 1. Tájékozódás a Földön 10 2. M.o. nagytájainak jell. 15 3. Erdeink élete 12 4. Élet a vizekben és a vizek partján 9 5. Füves területek él világa 7 6. Év végi ismétlés Összesen: 53

Munkáltatás gyakorlás 2 …..2 …..1 1 5 …11

Összefoglalás Összellen rzés óraszám ……2 ….14 ……2 ….19 ……2 ….15 ……2 ……2 ……10

….12 …..9 5 ….74

Témakörök: 1. Tájékozódás a térképen és a Földgömbön

- Mi van a Föld felszínén? - földrajzi fokhálózat - kontinensünk Európa, hazánk helye Európában

304

- Miért változnak a nappalok és az éjszakák? - Miért változnak az évszakok? - Éghajlati övezetek - Éghajlatalakító tényez k - Európa éghajlatai 2. Magyarország nagytájainak jellegzetességei

3.- 5. Hazai tájaink életközösségei

- Hazánk a Kárpát-medencében - Hazánk nagytájainak kialakulása, jellemz felszíformái, leíró jellemzése - a sz kebb lakókörnyezet, ill. Budapest természeti és társadalmi jellemz i

- a hazai erd k kialakulásának környezeti feltételei - az erd k legjellemz bb él lényeinek élete - az erd k jelent sége, pusztulásuk okai - folyók, tavak legjellemz bb él lényeinek élete - a szennyezés hatása a vízi életközösségekre - a vizek öntisztulása - hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei, legjellemz bb él lényei - füves területek jelent sége, pusztulásuk okai - Nemzeti parkjaink - A lakóhely és környékének védett és védelem alatt nem álló természeti értékei

6. Év végi ismétlés A továbbhaladás feltételei: -

Legyen képes mérések, vizsgálódások önálló végzésére, a megszerzett tapasztalatok elemzésére, összegzésére és a mért adatok értékelésére, Elemi szinten tudjon tájékozódni a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével Tudjon egyszer , szemléletes képet adni a földrajzi övezetekr l, Ismerje hazánk nagytájait Legyen képes felismerni, megnevezni, jellemezni hazánk életközösségeinek megismert él lényeit Tudjon egyszer táplálékláncokat összeállítani Ismerje a nemzeti parkok értékmeg rz szerepét, területi elhelyezkedését, meg rzend természeti kincseit Lássa a természet védelmének fontosságát és rendelkezzen a természetvéd magatartás jellemz ivel

FIZIKA Kiemelt célok A tanuló fizikai és más természettudományos ismeretei járuljanak hozzá személyiségének fejl déséhez, értelmi képességeinek fejlesztéséhez. 305

Ismerje és értse a természet alapvet jelenségeit, fogalmait, törvényszer ségeit, a logikus gondolkodás alapelveit. Ismerje a fizikai ismeretszerzés módszereit, tudja alkalmazni ezt a természeti és technikai környezet egyszer bb jelenségeinek és folyamatainak megfigyelésére, mérésére, modellezésére. Olyan fizikai világkép kialakítása, amely hosszú távon lehet vé teszi a természettel való kiegyensúlyozott, harmonikus kapcsolatot. A tanuló szeresse a természetet, óvja környezetét, ismerje fel a környezet építésének jelent ségét. Szerezzen jártasságot a fizikai jelenségek, folyamatok adott szempontú csoportosításában, elemzésében. Ismerje a fizika magyar tudósait, a magyar fizikatudomány eredményeit, legyenek erre büszkék. Tudja alkalmazni ismereteit a jelenségek értelmezésekor, a feladatok és a problémák megoldásakor. Általános fejlesztési követelmények A tanuló figyelje meg a természetben, a környezetében el forduló jelenségeket, folyamatokat, kölcsönhatásokat. Védje környezetét, testi és pszichés egészségét. Megfigyelései, kísérletei és tanulmányai alapján a megismert tények, összefüggések birtokában legyen képes következtetések levonására, ítéletalkotásra. Legyen képes fizikai kísérletek megtervezésére, kivitelezésére, elemzésére, lényeg kiemelésére, általánosításra. Tudja megfigyeléseit, ismereteit többféle módon ábrázolni, rögzíteni. Tudja a fizikai mennyiségek pontos meghatározását, a mértékegységek pontos alkalmazását, átváltását. Gondolatait világosan, szabatosan, a fizikai szakkifejezések helyes alkalmazásával fogalmazza meg. Tudjon számítási feladatokat megoldani, grafikonokat, függvényeket elemezni. Ismerje fel a környezetében el forduló anyag jellemz tulajdonságait, változásának módjait. Ismerje a fizika fejl déstörténetének híres tudósait, kutatóit. Tudja önállóan használni az információforrásokat, váljon igényévé a permanens önm velés. Heti óraszámok 7. évfolyam 8. évfolyam

heti heti

1.5 óra l.5 óra

évi 55 óra évi 55 óra

AZ EGYES ÉVFOLYAMOK F TÉMAKÖREI 7. osztály 1. 2. 3. 4. 5.

A testek mozgása A dinamikai mozgás A nyomás A nyomás H tan

8. osztály 1. 2. 3. 4.

Elektromos alapjelenségek. Az elektromos munka és teljesítmény. Az elektromos áram hatásai. Az elektromágneses indukció. Fénytan 306

Az értékelés módjai Órai tevékenységek (aktivitás, tanulói kísérlet) kijelölt otthoni feladat elvégzése, rendszeres szóbeli feleletek értékelése, kisel adások értékelése, írásbeli ellen rzések, feleletszer ( rövid visszatekintés ), ill. témazáró dolgozatok. A tanulók értékelése érdemjeggyel történik. Az értékelés szempontjai -

A továbbhaladáshoz szükséges fizikai jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése. Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság. Különböz jelenségek hasonlóságainak felismerése. A fizikai jelenségekhez köt d fogalmakat, tényeket, törvényeket összekapcsoló képesség. A fizikai szakkifejezések használata, a szóbeli feleletek el adásmódja.

Szemléltet eszközök -

Fizika szaktanterem, szertár. Írásvetít , diavetít , video Megfigyelend tárgyak, modellek, kísérleti és mér eszközök, tanulói egységcsomagok.

Tankönyvek A követelményeket és a tantervnek megfelel tankönyvek, munkafüzetek, feladatgy jtemények. Tanári kézikönyv, tanmenet, felmér lapok Évfolyamonkénti témakörök 7.osztály 1. A testek mozgása / 9 óra / - Az egyenes vonalú egyenletes mozgás. - Az egyenletesen változó mozgás. 2. -

A dinamika alapjai / 16 óra / A testek tehetetlensége és tömege. Er és mozgásállapot-változás. Er fajták. Egy testre ható er k együttes hatása. Er -ellener . A mechanikai munka. Az egyszer gépek: emel , lejt .

3. A nyomás / 9 óra / - Szilárd testek által kifejtett nyomás. - Nyomás folyadékokban és gázokban. 307

-

Archimédész törvénye, a testek úszása.

4. -

H tan / 21 óra / H tani alapjelenségek. H és energia. Halmazállapotok, halmazállapot-változások. Munka és energia. Mechanikai energiafajták, energia-megmaradás. Teljesítmény és hatásfok.

A továbbhaladás feltételei: - Legyen képes az egyszer jelenségek megfigyelésére, a látottak elmondására. - Tudja értelmezni és használni a fizikai mennyiségeket, mértékegységeket. - Ismerje a súly fogalmát. - Ismerje a halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben. - Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének jelent ségével. - Legyen képes egyszer kísérletek elvégzésére. 8.osztály 1. -

Elektromos alapjelenségek, egyenáram / 14 óra / Elektronikai ismeretek. Az elektromos áram. Egyszer elektromos áramkörök. Ohm törvénye.

2. -

Az elektromos munka és teljesítmény. Az elektromos áram hatásai. / 12 óra / Az elektromos áram h hatása. Az elektromos munka és teljesítmény. Az elektromos áram vegyi és élettani hatásai. Az elektromos áram mágneses hatása.

3. -

Elektromágneses indukció, váltakozó áram / 11 óra / Az elektromágneses indukció. Váltakozó áram. Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos energiahálózat. Az energiatakarékosság.

4. -

Fénytan / 18 óra / A fény tulajdonságai. A fény visszaver dése. A fénytörés. A fehér fény színeire bontása.

A továbbhaladás feltételei: - ismerje a tanult elektromos és fénytani jelenségeket - ismerje az elektromos áram hatásait és azok gyakorlati alkalmazását - ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset megel zési szabályokat - legyen képes tanári irányítással egyszer elektromos kapcsolások összeállítására, áramer sség és feszültség mérésére - ismerje az elektromos energiatakarékosság jelent ségét - tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint 308

-

legyen tisztában a szem m ködésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal ismerje a mindennapos optikai eszközöket

Biológia Kiemelt célok: Olyan természetszemlélet, biológiai tudat kialakítása a felnövekv generációkban, mely során a tanulók : - az él és élettelen környezetet mint dinamikusan változó ökológiai rendszert ismerik meg, - megfelel tájékozottságot szereznek a növényi, állati, emberi test felépítésében és m ködésében, - felismerik a hasonlóságok és azonosságok alapján az anyagi világ egységét, a különbségek kapcsán sokszín ségét és változékonyságát, - meglátják az oksági összefüggéseket, az él élettelen világ kapcsolat rendszerét, törvényeit, - megtanulnak tájékozódni a térben és id ben, - megismerik az életközösségek felépítését, m ködését, - képesekké válnak az él lények rendszerezésére, - érzelmileg pozitívabb köt dnek a természethez és saját szervezetükhöz s felfigyelnek azok változásaira - látják a bioszféra és egészségük sérülékenységét és a felel tlen emberi magatartás, a rossz szokások következményeit, - tudatosul bennük, hogy mit szabad és mit kell tenni a földi élet és szervezetük egészségének meg rzéséért, - aktív részvételt vállalnak mikrokörnyezetükben a környezetszennyezés csökkentésére - elsajátítják az egészségvéd magatartás szokásrendszerét, továbbá olyan tevékenységek megismertetése és gyakorlása, mely során: a./ tovább fejl dik a tanulók megismer , kommunikációs és manipulatív képessége, b./ megfelel jártasságuk alakul ki az információhordozók használatában, c. / növekszik önállóságuk az ismeretszerzésben, vizsgálódások, kísérletek végzésében, d./ képessé válnak tapasztalataik önálló értelmezésére, rögzítésére és ismereteik alkalmazására Követelmény: A tanulók: - ismerjék a bioszférát, mint változó és m köd nyitott rendszert, f bb biomjainak földrajzi helyét, a biotikus és biotikus tényez it, kölcsönhatásait, - tudják az életközösségek legjellemz bb táplálékláncot alkotó fajainak nevét, küllemét, környezettel szembeni igényét, életmódját, - szerezzenek megfelel jártasságot a megismert él lények rendszerezésében, - értsék az él lények szervezetében a rész-rész viszonyát, a felépítés és m ködés ok-okozati összefüggéseit, - lássák az emberi test szervrendszereinek m ködését veszélyeztet hatásokat, azok következményeit és megel zésük lehet ségeit, - tudják, mikor kell orvoshoz fordulni, - sajátítsák el a környezetvédelem és az egészséges életvitel tudni- és tennivalóit, - értékeljék a természet és az élet szépségeit, - alakuljon ki bennük a környezetszennyezés és az egészséget károsító hatások 309

megel zésében, elhárításában való aktív részvétel igénye, - legyen számukra az egészség és a tudás minél fontosabb meg rzend érték, - ismerjék és becsüljék a kiemelked eredményeket elért kutatók, tudósok munkáját, - sajátítsák el életkoruknak megfelel szinten a tudományos megismerés módszereit, - legyenek képesek új ismereteiket a meglév k rendszerébe beépíteni, - tudják önállóan használni az információforrásokat, - legyenek képesek a megfigyelések, kísérletek során nyert tapasztalatok értelmezésére, rögzítésére, - váljon igényükké a permanens önm vel dés. Évfolyamok f bb témaköre: 7. osztály: Életközösségek, rendszertan 8. osztály: Az ember szervezete és egészsége Értékelés módjai: a./ Formái: 1. Szóbeli feleltetés 2. Írásos /feladatlap, témazáró/ ellen rzés 3. Tanulói tevékenységek megfigyelése a tanítás-tanulás folyamatában /vizsgálódások, kísérletek, kisel adások stb./ b./ Szempontjai: 1. Milyen szinten sajátította el a szaknyelvet? 2. Ismeri-e a legfontosabb tényeket, jelenségeket, fogalmakat? 3. Felismeri-e az él lényeket, azok hasonlóságait, különbségeit? 4. Képes-e a megismert él lényeket rendszerezni? 5. Tudja-e ismereteit alkalmazni? 6. Miként tud önállóan ismereteket szerezni, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalataiból következtetéseket levonni? 7. Milyen mértékben vált személyiségének jellemz jévé a környezet és egészségvédelem, valamint a permanens önm velés igénye? Szemléltet eszközök - Diavetít , diasorozatok, transzparensek, írásvetít , videofilmek, - Faliképek: növényi, állati, emberi testrészekr l, szervekr l, folyamatokról, - Modellek: növények szervei, emberitest torzó, szervek, - Vázkészítmények: csontvázak, koponyák, végtag vázak, fogtipusok, csontmetszetek, - kitömött állatok, folyadékos preparátumok, szárított készítmények, - Vizsgálódáshoz: tanulópáronként mikroszkópok, metszetek, - Kísérletekhez szükséges laboratóriumi eszközök, anyagok. Taneszközök: A Mozaik Oktatási Stúdió tankönyvei, munkafüzetei: Biológia 7. Tájak és életközösségek. Szerz k: Jámbor Gyuláné, Csókási Andrásné, Horváth Andrásné, Kissné Gera Ágnes Biológia 8. Ember és egészsége. Szerz k: Jámbor Gyuláné Csókási Andrásné, Horváth Andrásné, Kissné Gera Ágnes Ezen kívül a tankönyvcsaládhoz megjelen : 310

- feladatgy jtemények, témazáró feladatlapok, tanári és tanulói segédletek. Évfolyamonkénti témák /és óraszámaik/ 7. osztály: Belép tevékenységformák: - Megfigyelések,vizsgálódások. Kisérletek önálló v, feljegyzések készítése. - Él helyek, él lények felismerése, megnevezése. - Növény és állatfajok jellemzése, összehasonlítása. - Táplálkozási láncok összeállítása - Rendszerezés, besorolás - Önálló tanulási módszerek gyakorlása

:

$

*00

Heti óraszám: 1.5 Témák

Új anyag

1. Év eleji ismétlés 2. A földi él világ ált. jellemzése 3. Tengerek, tengerpartok él világa 4. Forró övezet él világa 5. A mérsékelt övezet és a hegyvidékek él világa 6. A hideg övezet él világa 7. Él lények rendszerezése 8. Év végi ismétlés

Óraszámok felhasználása Össz. óraszám Ismétlés Helyi felhaszn. 55

3

1 1

1

2 4

6 9

1 1

2 2

9 12

9 2 9

1 2

1 1 1 2

10 4 12 2

Témakörök: 1. A Földi él világ általános jellemzése

Életfeltételek, él hely, életközösség kölcsönhatások az életközösségben Életközösségek szervez dése, táplálkozási láncok, táplálkozási szintek, anyagforgalom. Életközösségek veszélyeztetettsége

2. Tengerek és tengerpartok él világa

Tenger és tengerpart jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. Tengerek, óceánok öntisztulása A szennyez dés forrásai, következménye Szerepük a bioszférában

3. A forró övezet él világa

Trópusi es erd k el fordulása, környezeti adottságai Az es erd szintjei, jellegzetes növényei, tipikus állatai. Trópusi lombhullató erd k szintjei, tipikus él Lényei Az ültetvények növényei 311

Szavannák földrajzi helye, életfeltételei Állatsereglet a szavannán Sivatagok övezetes el fordulása, életfeltételei Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei A sivatagok termesztett növényei, tenyésztett állatai. Forró övezeti biomok a bioszférában, védelmük Fontossága. 4. A mérsékelt övezet és a hegyvidék életfeltételei. él világa

Mediterrán

erd k

földrajzi

helye,

szintjei, jellegzetes növényei, állatai Lomberd k Bükkösök jellemz i Erd , amely körülöleli a Földet. A tajga él világa A végeláthatatlan préri Szántóföldi növények / búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa / Tenyésztett állatok / ló és juh / Hegyvidéki erd ségek függ leges övezetessége Mérsékeltövi biomok szerepe a bioszférában, Védelmük fontossága.

5. A hideg övezet él világa

Tundra el fordulása, környezeti adottságai, jellemz él lényei Az örök hó és jég világa

6. Az él lények rendszerezése

A rendszerezés alapelvei, rendszertani kategóriák Sejtmagnélküli és sejtmagvas egysejt ek Gombák A növényvilág általános jellemz i / növénytörzsek, egy- és kétszik ek osztálya / Az állatok általános jellemz i Gerinctelenek törzsei Gerincesek törzse és osztályai

A továbbhaladás feltételei: 7. évfolyam végére a tanuló - legyen képes kisérletek önálló végzésére, tapasztalatok rögzítésére - ismerje az éghajlati övezetek életközösségeinek földrajzi helyét, él - és élettelen környezeti tényez it, kölcsönhatásait - ismerje az él lények életközösségbeni helyét, szerepét - sajátítson el megfelel szint ökológiai szemléletet, - legyen képes a megismert él lények rendszerezésére - ismerje az él lények bioszférában betöltött szerepét, veszélyeztetettségét, védelmük fontosságát, - váljon a természet és a környezet aktív védelmez jévé. 8. osztály Az ember szervezete és egészsége Évi óraszám : 55 Heti óraszám: 1.5 312

Témák

óraszámok felhasználása Össz. Óraszám Tananyag Új ism.Ismétlés Helyi felh. gyakorlás kieg. anyag

1. Az emberi test felépítése

5

1

6

2. A b r és a mozgás

5

1

2

8

3. A szervezet anyagforgalma

12

1

2

15

4. Az életfolyamatok szabályozása és az érzékelés

11

1

3

15

5. Szaporodás és egyedfejl dés

7

1

1

9

2

2

6. Év végi ismétlés Belép tevékenységformák: -

4

Az emberi test szervez dési szintjeinek, életfolyamatainak megfigyelése, jellemzése, összehasonlítása. A szakszókincs használatának gyakorlása. Fogalmak helyes értelmezése, használata Összefüggések felismerése, helyes értelmezése, példákkal illusztrálása A szervezet egészségi állapota, szervek, szervrendszerek felépítése, m ködése Élvezeti szerek, drogok káros hatásának felismerése Egészségmeg rzési szokások, els segélynyújtási tennivalók Elváltozások, betegségtünetek ismerete

""

1. Az emberi test felépítése

Szervez dési szintek Emberi sejt, szövetek

2. B r és mozgásszervrendszer

A b r felépítése, függelékei A b r szerkezete, sérülései, változásai A b rápolás A mozgásszervrendszer szervei Csontváz és izomzat A mozgásszervrendszer elváltozásai, betegségeinek megel zése

3. A szervezet anyagforgalma

Táplálkozási, légzési, keringési, kiválasztási szervrendszerek felépítése, m ködése Betegségeik megel zése Anyag- és energiaforgalom

4. Életfolyamatok szabályozása és az érzékelés

Érzékszerveink – érzékelés Az idegrendszer felépítése, m ködése, reflexek A hormonrendszer felépítése, m ködése 313

Élvezeti és kábítószerek hatása 5. Szaporodás és egyedfejl dés

#

A férfi és a n ivarszerveinek felépítése, m ködése Fogamzás, terhesség, szülés Fogamzásgátlás Az ivarszervek higiénéje, nemi betegségek Az egyedfejl dés f bb szakaszai

'

A 8. évfolyam végén a tanuló - ismerje az emberi test szervez dését, szervrendszereinek felépítését és m ködését - ismerje az épít és lebontó folyamatok elválaszthatatlanságát - ismerje a káros szenvedélyek szervezetre gyakorolt hatását, - tudja, hogy az egészség érték, törekedjen meg rzésére - ismerje az emberi életszakaszok f bb testi, lelki és viselkedési jellemz it sajátítsa el a b rápolás, a személyi higiéné és az els segélynyújtás legfontosabb ismereteit és gyakorlatát. Egészségtan

Éves óraszámok:

6. osztály: 18 óra (els félévben heti egy óra) 8. osztály: 18 óra (második félévben heti egy óra)

Cél:

A tanulók szerezzék meg azokat az ismereteket és azok alkalmazásához szükséges jártasságokat, amelyek segítségével képesek lesznek megel zni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. Az egészségtan tanításának feladata: Segítse a tanulókat az egészség helyes értelmezésében, és az önmagukkal szembeni felel sségérzet kialakításában. Ismertesse meg a tanulókkal szervezetük életkori sajátosságait és készítse fel ket a változások helyes kezelésére. Ösztönözzön a helyes viselkedésmódok elsajátítására, környezet-egészségvéd szokásrendek kialakítására. Fejlessze a már kialakult higiénés ismereteket és készségeket. Nyújtson segítséget az ket veszélyeztet környezeti, társadalmi hatások felismeréséhez és adjon tanácsokat azok kivédésére, elhárítására. Tudatosítsa az önismeret, a helyes önértékelés fontosságát az egyéni döntések meghozatalában. Hangsúlyozza az empátia szerepét egy másik ember megítélésében. Sajátíttassa el azokat a technikákat, amelyek az els segélynyújtáshoz szükségesek. Adjon javaslatot az egészséges életmód kialakítására, a természet adta lehet ségek kihasználására. 6. évfolyam Belép tevékenységformák: - Megismerkedés az egészséges életvitel szempontjából kiemelten fontos viselkedésmódokkal. - A tanulók megismerkednek a személyes biztonság meg rzésének fontosságával, lehet ségeivel. - Megismerik az étkezési, italfogyasztási szokásokat. 314

-

Ismerkednek a testi és lelki fejl dés különböz fokozataival, a serdül kori sajátosságokkal, valamint az emberi szexualitással, a férfi és n i nemi szerepek sajátosságaival.

Témák és azok célja, tartalma: 1. A biztonság meg rzése (5 óra) - a különböz életterek, foglalkozások veszélytényez inek megismerése - követend magatartásformák kialakítása a biztonság meg rzésében, - az életment technikák elsajátítása, 2. A táplálkozás (2 óra) - annak tudatosítása és fontosságának megértése, hogy az étrendnek fontos szerepe van az egészség meg rzésében, - az élelmiszerek, tápanyagok viszonya, - vitaminok, - az egészséges, változatos étrend, - ünnepeinkhez köt d ételek, - legyenek tisztában a nem megfelel táplálkozás élettani hatásaival, 3. Mozgás és személyes higiéné (2 óra) - tudatosuljon a tanulókban, hogy a mozgás, az aktív életmód az egészséges élet záloga, - a küls megjelenésnek, a higiénének egészségügyi és társadalmi vonatkozásai vannak, 4. Veszélyes anyagok (2 óra) - a dohányzás, a kábítószerek, az alkohol egészség és környezetkárosító hatásainak és azok elhárítási módjainak megismertetése, 5. Az emberi szexualitás (3 óra) - a tanuló ismerje meg a kamaszkor testi és lelki változásait, - a különböz nemzedékek körében jellemz nemi szerep sztereotípiáit, 6. Családi élet és kapcsolatok (1 óra) - ismerjék meg a tanulók az önismeret jelentését, szerepét és fontosságát, - tudatosuljon bennük, hogy a barátság a kapcsolati rendszer egyik alapja, - a családi, rokoni kapcsolatrendszerek, 7. A környezet (3 óra) - a tanulók legyenek tisztában a technológiai fejl dés káros következményeivel, a jelen jöv beni hatásával, - tudatosuljon bennük az emberiség összefogásának szükségessége a természet védelmében, - váljon igényükké a tiszta környezet érdekében való tenni akarás,

315

8. évfolyam Belép tevékenységformák: Ismeretek mélyítése az egészséges életmód szempontjából fontos viselkedéselemek és befolyásolási módjaikkal kapcsolatban. Megismerkednek az illegális szerekkel kapcsolatos jogi szabályozással, következményekkel, a segítségnyújtás lehetséges formáival, Elmélyítik ismereteiket a testi és lelki fejl déssel kapcsolatban. Áttekintik a bennük végbement változásokat. Témák és célok, tartalmak 1. A környezet (3 óra) - a tanulókban tudatosuljon, hogy az ember, a természetes és az általa teremtett mesterséges környezet összhangjával tud csak fennmaradni, - globális problémák, 2. A mozgás és személyi higiéné (2 óra) - a tanulók számára váljon szükségletté a rendszeres testmozgás és testápolás, tudatosan alkalmazva a relaxáció különböz formáit, - a rendszeres testmozgás és testápolás szerep az egészség meg rzésében, 3. A táplálkozás (2 óra) - a tanulók ismerjék fel a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás jelent ségét az egészség meg rzésében, - tudatosuljon bennük, hogy bizonyos ételek, italok túlzott fogyasztása milyen következményekkel jár, - ismerjen gyakoribb élelmiszeradalékokat, - válasszák a környezetbarát módon termesztett és csomagolt élelmiszereket, 4. Veszélyes anyagok (3 óra) - a tanulók legyenek tisztában a legális és illegális szerek hatásaival és a törvényi szabályozás alapjaival, - a társadalmi megítélés - a hozzászokás, függ ség fogalma, fokozatai, 5. Az emberi szexualitás (3 óra) - a tanulók legyenek tájékozottak szexuális kérdésekben, - tudatosuljon bennük az abortusz egészségügyi, erkölcsi, kulturális és vallási vonatkozása, - születésszabályozás, családtervezés, - a biológiai nem és a kultúra, 6. Családi élet és kapcsolatok (1 óra) - a tanulókban alakuljon ki egy reális énkép és érezzék fontosnak a kommunikáció és az empátia szerepét a konfliktusok kezelésében, - a pozitív gondolkodás hatása személyiségünkre, 316

7. A biztonság meg rzése (2 óra) - a tanulók ismerjék fel azokat a veszélytényez ket, veszélyhelyzeteket, amelyek az egyén és a csoport testi-leki biztonságát fenyegetik, - ismerjék meg azokat a lehet ségeket, amelyekkel megel zhet k illetve leküzdhet k a veszélyek, - a sz r vizsgálatok és a véd oltások szerepe az egészség meg rzésében, A tanulók az egészségnevelés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában felismerik az életmód és életvitel szerepét egészségük szempontjából.

KÉMIA Kiemelt célok A kémia tanításának célja az érdekl dés felkeltése és ébren tartása a természeti jelenségek és folyamatok megértése, megismerése iránt. Ennek érdekében a kémia azon tényeinek, fogalmainak, összefüggéseinek és módszereinek megismertetése, amelyek: - hozzájárulnak a tanulók természettudományi m veltségének megalapozásához - segítik a tanulók természet- és társadalomképének formálódását, egyéni képességeik fejlesztését, személyiségük kibontakoztatását - megalapozzák a korszer , átfogó természetkímél és természetbarát szemléletet, a természettel szembeni felel s magatartás kibontakozását - fejlesztik az intellektuális és gyakorlati készségeket a kémia nyújtotta tevékenységek útján - képessé teszi a tanulókat a tanult ismeretek társadalmi hatásának felismerésére, a természeti és társadalmi környezetben való tájékozódásra, a tudomány, illetve a tudósok felel sségének felismerésére - ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének a szemléletét - fejlesztik azt a képességet, hogy a tanulók ismereteiket és képességeiket új ismeretek megszerzésére tudják felhasználni. Követelmények A kémia tanulásának eredményeképpen a tanulók - ismerjék az alapvet kémiai fogalmakat, összefüggéseket, törvényeket és kémiai mennyiségeket - ismerjék a természetben el forduló, illetve a mesterségesen el állított anyagokat, azok felépítését, tulajdonságait, alkalmazásait, a legfontosabb vegyipari eljárásokat és környezeti hatásokat - tudják az anyagok tulajdonságait és átalakulásait értelmezni, legyenek képesek a tanult tények, adatok, fogalmak rendszerezésére - tudják megnevezni a tanult anyagokat illetve anyagcsoportokat - ismerjék fel az anyag tulajdonságai és alkalmazásai közötti kapcsolatokat, tudják alkalmazni ismereteiket az anyagok kémiai viselkedésének értelmezésében - tudjanak ismereteik alapján általánosításokat megfogalmazni az anyagok kémiai viselkedésér l, illetve el re jelezni kémiai tulajdonságokat az általánosítások alapján - tudjanak eredményesen és biztonságosan használni kémiai anyagokat, tudjanak elvégezni egyszer kémiai kísérleteket 317

-

tudjanak megoldani egyszer kémiai feladatokat tudják értékelni a kémiai tevékenység következményeit, hatását a környezetre és a társadalomra legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre, a szakirodalom felhasználására

Heti óraszámok 7.osztály 8.osztály

heti 1,5 óra heti 1,5 óra

évi 55 óra évi 55 óra

Az évfolyamok f témakörei 7.osztály I. Anyagok II. Változások III. Bepillantás a részecskék világába 8.osztály

I. A víz, a leveg , és ami bennük van II. Szerkezeti fémeink és amit a kincsesláda rejt III. Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban IV. Környezeti kémia

Az értékelés módjai 1.Szóbeli - frontális kérdések alapján - a tanár kérdései alapján - a tanulók egymásnak feltett kérdései alapján - az ismeretek önálló kifejezéseivel 2.Írásbeli - témazáró feladatlapokkal – fejezetenként 1 - munkalapokkal - feladatlapokkal 3.Tanulói tevékenységgel - az anyagok tulajdonságainak vizsgálatával - kísérletek végzésével - tapasztalatok rögzítésével - feladatok megoldásával - kisel adások tartásával – adott téma szakirodalmi feldolgozása Az értékelés a tartalom elsajátításának szintjén túl terjedjen ki a magyar nyelv helyes használatára, a szókincsre és az el adás színvonalára is. Szemléltet eszközök, feltételek - kémia szaktanterem - kémia szertár - a tanári bemutató és tanulói kísérletekhez szükséges anyagok és kísérleti eszközök - vegyszerek, oldatok - faliképek, táblák - modellek - videofilmek A követelményeknek és a tantervnek megfelel tankönyvek, munkafüzet, feladatgy jtemény. Tanári kézikönyv, tanmenet, felmér lapok.

318

7. osztály I. Anyagaink 10óra - a természetes anyagok és a vegyipari termékek sokfélesége - az anyagok tulajdonságai, jellemzésük, csoportosításuk - szervetlen és szerves anyagok II. Változások 18óra - változások a természetben, környezetünkben, háztartásban, laboratóriumban - megismerési eljárások - alapvet kísérleti eszközök, balesetmentes kísérletezés, vegyi balesetek, önvédelem jelent sége - fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságok és változások közötti különbségek - keverékek, vegyületek elkülönítése - keverékek kiválasztása, fajtái - oldatok, tömegszázalékos összetétel - égés, t zgyújtás, gyufa, foszfor, redoxireakció, egyesülés és bomlás - exoterm és endoterm folyamatok, veszélyhelyzetek - sav-bázis reakciók III. Bepillantás a részecskék világába 18óra - atomok felépítése, elemi részecskék - egyszer ionok - atomok rendszerezése, elem, vegyjel, periódusos rendszer, vegyértékelektronok - atomok kapcsolódása, molekulák, molekulamodellek - anyagmennyiség, mol fogalma, moláris tömeg - halmazállapotok, kristályrács - tömegmegmaradás törvénye, kémiai egyenlet Továbbhaladás feltételei: -

elemi részecskék ismerete, számuk meghatározása periódusos rendszer adatainak pontos használata tanult kémiai részecskék felírása kémiai jelükkel tanult molekulák ismerete tanulókísérletek szakszer elvégzése a megismert anyagok szerepe a mindennapi életben, helyes alkalmazásuk ismerete környezet és egészségkárosító hatásuk égés, folyamatának lényege, feltételei, veszélyei, helyes magatartásforma t z esetén tegyen különbséget 1db és 1mol részecske között 8.osztály

-

I. A víz, a leveg és ami bennük van 10óra nemfémes elemek: hidrogén, oxigén, klór, a víz klórozása nitrogén, ammónia, ózon, nemesgázok és felhasználásuk

II. Szerkezeti fémeink és amit a kincsesláda rejt 10óra - fémes elemek: vas, vas-oxid, vasgyártás, acél, alumínium, ötvözetek - korróziós jelenségek, korrózióvédelem - arany, ezüst, ötvözetek, réz 319

III. Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban 18óra - további elemek és vegyületeik - a talaj és a növénytermesztés: nátrium, kálium, kalcium-karbonát, magnézium és vegyületeik, szilícium, szilikátok, növényvéd szerek, réz-szulfát, m trágyák ( a nátrium reakciója nemfémekkel, vízzel; a magnézium égetése, reakciója savoldattal; a víz reakciója fém-oxidokkal, hidroxidokkal a kalcium-karbonát reakciója savval ) - életfontosságú anyagok: nátrium-klorid, a vas, a kalcium, a magnézium és a cink szerepe - természetes vizek: tengervíz édesvíz - vízkeménység, vízk , vízlágyítás - szervetlen tisztítószereink: hypo, oxidáló hatása, sósav, nátrium-hidroxid ( a hypo reakciója sósavval, színtelenít hatása; a hidrogén-klorid vízoldékonysága, reakciója bázisokkal, illetve fémekkel; a nátrium-hidroxid karbonátosodása, közömbösítés ) - az építkezés anyagai: tégla, cserép, vas, acél, cink, réz, ólom, m anyagok, kalcium-oxid, kalcium-hidroxid, cement, sóder, homok, habarcs, beton, gipsz ( a cink reakciója savoldatokkal; mészégetés, mészoltás, karbonátosodás; az elektronika anyagai: szilícium, üveg, arany ) IV. Környezeti kémia 12óra - energiagazdálkodás: tüzifa, természetes és mesterséges szenek, k olaj földgáz, atomenergia, elektromos áram - megújuló energiahordozók, energiatakarékosság - az emberi szervezet épít anyagai és energiahordozói: zsírok, szénhidrátok, fehérjék - leveg szennyezés: szén-dioxid, üvegházhatás, kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav, savas es , nitrogén-dioxid, szmog - csomagolóanyagok: m anyagok, fémek üveg hulladékok, szelektív hulladékkezelés, újrahasznosítás, a hulladékégetés és veszélyei - vízszennyezés: szennyvíz, kémhatás, iontartalom, szerves szennyez dés, víztisztítás A továbbhaladás feltételei -

ismerje fel a tanult elemek helyét a periódusos rendszerben nevezze meg a részletesen tanult elemeket, vegyületeket, írja fel a kémiai jelüket használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására értelmezze a kémiai reakció lényegét az elvégzett kísérletek alapján sorolja be a megismert anyagokat a megfelel anyagcsoportba, a megismert reakciókat a megfelel típusba társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz tudja a megismert anyagoknak, változásoknak a szerepét a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat érzékszervekkel megfigyelhet tulajdonságaik alapján azonosítsa a hétköznapi életben is fontos szervetlen anyagokat használati utasítás alapján szakszer en dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal sorolja fel a természetes vizek összetev it ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztet jelenségeket, problémákat saját környezetében sorolja fel a leveg és a természetes vizek szennyezéseit

A fennmaradó órák szabadon felhasználhatók a környezet jobb megismerésére ( természetes és ipari környezet ). 320

Földünk és környezetünk 7-8. évfolyamon

Kiemelt célok: Olyan dinamikus földrajzi világkép és globális környezeti gondolkodás kifejlesztése a tanulókban, amely magában foglalja: - a sz kebb és tágabb környezet természeti és társadalmi jellemz inek ismeretét, - köt dést a hazai tájakhoz, - a természeti és társadalmi folyamatok változásainak, egymásra hatásának megértését, - azoknak a képességeknek kialakulását, amelyek segítségével a Földre és környezetünkre vonatkozó ismeretek az aktív környezetvédelem érdekében hasznosíthatók, Követelmények: A Világegyetemre, a Földre, a kontinensekre, jellegzetes országokra, tájakra vonatkozó természeti és társadalom-földrajzi ismeretek elsajátítása. A tanulók: - ismerjék fel, hogy a Föld egységes rendszere a földi élet alapfeltétele, - legyenek képesek az önálló ismeretszerzés lépéseinek alkalmazására, - alkalmazzák helyesen a szakkifejezéseket, - tudják megfigyeléseiket, ismereteiket többféle módon ábrázolni, rögzíteni, - értsék a térkép és valóság viszonyát, legyenek képesek szemléleti és logikai térképolvasásra, - ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmakat, Heti óraszámok: 7. osztály: 1,5 óra 8. osztály: 1,5 óra F témakörök:

7. osztály: Tájékozódás a földtörténeti id ben Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt Országának természet és társadalomföldrajza É-, D-, Ny-, K-Európa országainak természet és társadalomföldrajza 8. osztály: Közép-Európa tájainak és országainak természet és társadalomA Kárpát-medence természet és társadalomföldrajza

4

' (

#

'

.

'

Értékelés módjai: szóbeli: egy-egy rövidebb téma szóbeli kifejtése, topográfiai felelet, ábra, kép, tematikus térkép elemzése, írásbeli: tesztek, munkalapok kitöltése, kontúrtérkép, vaktérkép kiegészítése, grafikon, diagram készítése, gyakorlati jelleg : k zetek felismerése, térképi mérések, id járási megfigyelések, számítások, gy jt munka,

321

Eszközszükséglet: dia, írásvetít , video, fali és kontúrtérképek, mágneses tábla, térképjelek, földgömbök, k zetgy jtemények, irányt k, transzparensek, diakép-sorozatok, videofilmek, Nyomtatott taneszközök: a forgalomban lév tankönyvek és munkafüzetek közül azok, amelyek megfelelnek ennek a téma-beosztásnak. Témák évfolyamonként a minimum-követelményekkel: 7. osztály: 1. téma 2. téma 3. téma Össz.

tananyag 2 22 17

gyakorlás ellen rzés -

41

összefogl.

öszesen

11

2 2

24 19

11

4

56

Témakörök tartalma:

@ @@

:

4

$'

"' "

1-2. A földtörténet eseményei

3! $

%

'

"'

Afrika, Ausztrália, Óceánia, sarkvidékek 3. Afrika helyzete, kialakulása, felszíne, 4. Afrika éghajlata, természetes növénytakarója, vízrajza 5. Trópusi Afrika mez gazdasága, 6. Kontinensek ásványkincsei és hasznosításuk 7.DAK 8. Ausztrália és Óceánia 9. Sarkvidékek Amerika 10. Amerika fekvése, benépesülése,népessége 11. Amerika kialakulása, felszíne 12. Földrajzi övezetesség az amerikai kontinensen 13-14. USA gazdasága 15. Kanada, 16. Mexikó és Brazilia Ázsia 17. Ázsia helyzete, fekvése, népessége 18. Ázsia kialakulása és felszíne 19. Övezetesség az ázsiai kontinensen 20. Kína 21. Japán 22. Délkelet-Ázsia 23. India 24. Délnyugat-Ázsia

. 1 !

. A .

6

.3! $

25. Európa fekvése, felosztása, népessége 26.-27. Európa természetföldrajzi képe 28. Európai Unió általános jellemz i 29. Észak-Európa Országai 30. Franciaország 31. Nagy-Britannia 322

7. 7.

32. Átalakuló ipari körzetek, új iparágak Nyugat-Európában 33. Dél-Európa országainak társadalomföldrajzi képe 34. Olaszország 35. Spanyolország 36. Mediterrán tájakon 37. Balkán – térség földrajzi adottságai 38. Kelet-Európa társadalomföldrajzi vonásai 39.-40. Oroszország 41. Ukrajna A továbbhaladás feltételei: - tudjon a tanuló képeket, ábrákat, adatsorokat elemezni. Ismerje fel segítségükkel az alapvet összefüggéseket: a tananyagban felsorolt kontinensek, tájak, természeti és gazdasági jellemz i között. - A földrajzi helyzet, felszín, éghajlat, vízrajz, természetes növénytakaró, talaj - Tájak, országok, földrészek társadalmi-gazdasági kölcsönhatásainak példáin - Használja a térképet információgy jtésre Minimum követelmények: - Ismerje a Föld f bb éghajlatait. - Ismerje fel a f bb felszínféléket. - Rendelkezzen elemi színt tájékozottsággal a különböz méretarányú és jelrendszer térképek olvasásában, éghajlati diagramok elemzésében. - Ismerje a földrészek és a világtenger legf bb természetföldrajzi jellemz it. - Értse az éghajlati övezetesség kialakulását. - A természetföldrajzi övezetesség elemeinek felsorolása, alapvet elemeinek felsorolása, alapvet jellegzetességeik bemutatása az egyes kontinenseken. - A kontinensek alapvet népességi jellemz inek ismerete. - A topográfiai követelményekben minimális követelményként szerepl fogalmak ismerete, megmutatása a térképen. - Képek, leírások alapján ismerje fel a tipikus tájakat. - Tudja annak fontosságát, hogy az ember által túlterhelt tájak helyreállítása további létünk egyik feltétele. - Ismerje, USA, India, Japán, Kína, Brazília, DAK alapvet természeti, társadalom-, gazdaság-, földrajzi jellemz it. - Tudja, hogy az országok földrajzi fekvése, helyzete hogyan hat társadalmi-gazdasági életünkre, fejlettségünkre. - Európai országok ismerete 8. osztály: 1. téma 2. téma 3. téma Össz.:

tananyag 11 óra 4 óra 27 42

gyakorlás, ell.,

összefogl. 1 3

10

4

összesen. 12 30 56

A témakörök tartalma: Közép-Európa tájainak, országainak természet- és társadalomföldrajza - Közép-Európa általános földrajzi képe - Élet a sík és rögvidékeken - Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai 323

- Németország, Cseh és Lengyelország - Élet Közép-Európa magashegységeiben - Alpi országok: Ausztria, Szlovénia - Kárpáti országok: Slovákia, Románia - Társadalmi sokszín ség, egyedi sajátosságok a hazánkkal szomszédos országokban Kárpát-medence kialakulása - Kárpát-medence kialakulása, természetföldrajzi képe - Mozaikok Kárpát-medence társadalmi-gazdasági fejl désér l - Magyarország a Kárpát-medencében Természeti adottságok és társadalmi-gazdasági lehet ségek Magyarország tájain - Hazánk földrajzi helyzete - Földtörténet krónikája Magyarország földjén - Természeti adottságaink, természeti er forrásain - Környezetünk állapota és védelme - Hazánk népességföldrajzi jellemz i - Népesedési folyamatok, népességmozgások - Településhálózat, településformák - Városaink - Alföld természetföldrajzi képe, gazdaságának jellemz i - Kisalföld - Dombvidéki tájaink - Alpokalja - Dunántúli – középhegység - Északi-középhegység - Nemzeti parkjaink - Magyar nemzetgazdaság jellemz i - Energiagazdaságunk - Az ipar húzóágazatai - Átalakuló mez gazdaságunk - Közlekedési és szállítási infrastruktúra - Túrizmus - Hazánk nemzetközi kapcsolatai - Budapest földrajza - Régiónk földrajza A továbbhaladás feltételei: - Tudja a tanuló bemutatni és jellemezni hazánk földrajzi környezetét. Térképi információk felhasználásával ismertesse hazánk tájainak természeti – gazdasági jellemz it - Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását a gazdasági életre és a környezet értékeit az egyes térségekben - Legyen képes önálló anyaggy jtésre és az információk feldolgozására - Tudja elhelyezni a kontúrtérképen a megismert topográfiai fogalmakat és tudja megfogalmazni földrajzi fekvésüket Földünk és környezetünk 7-8. évfolyamon

Kiemelt célok:

324

Olyan dinamikus földrajzi világkép és globális környezeti gondolkodás kifejlesztése a tanulókban, amely magában foglalja: - a sz kebb és tágabb környezet természeti és társadalmi jellemz inek ismeretét, - köt dést a hazai tájakhoz, - a természeti és társadalmi folyamatok változásainak, egymásra hatásának megértését, - azoknak a képességeknek kialakulását, amelyek segítségével a Földre és környezetünkre vonatkozó ismeretek az aktív környezetvédelem érdekében hasznosíthatók, Követelmények: A Világegyetemre, a Földre, a kontinensekre, jellegzetes országokra, tájakra vonatkozó természeti és társadalom-földrajzi ismeretek elsajátítása. A tanulók: - ismerjék fel, hogy a Föld egységes rendszere a földi élet alapfeltétele, - legyenek képesek az önálló ismeretszerzés lépéseinek alkalmazására, - alkalmazzák helyesen a szakkifejezéseket, - tudják megfigyeléseiket, ismereteiket többféle módon ábrázolni, rögzíteni, - értsék a térkép és valóság viszonyát, legyenek képesek szemléleti és logikai térképolvasásra, - ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmakat, Heti óraszámok: 7. osztály: 1,5 óra 8. osztály: 1,5 óra F témakörök:

7. osztály: Tájékozódás a földtörténeti id ben Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt Országának természet és társadalomföldrajza É-, D-, Ny-, K-Európa országainak természet és társadalomföldrajza 8. osztály: Közép-Európa tájainak és országainak természet és társadalomA Kárpát-medence természet és társadalomföldrajza

4

' (

#

'

.

'

Értékelés módjai: szóbeli: egy-egy rövidebb téma szóbeli kifejtése, topográfiai felelet, ábra, kép, tematikus térkép elemzése, írásbeli: tesztek, munkalapok kitöltése, kontúrtérkép, vaktérkép kiegészítése, grafikon, diagram készítése, gyakorlati jelleg : k zetek felismerése, térképi mérések, id járási megfigyelések, számítások, gy jt munka, Eszközszükséglet: dia, írásvetít , video, fali és kontúrtérképek, mágneses tábla, térképjelek, földgömbök, k zetgy jtemények, irányt k, transzparensek, diakép-sorozatok, videofilmek, Nyomtatott taneszközök: a forgalomban lév tankönyvek és munkafüzetek közül azok, amelyek megfelelnek ennek a téma-beosztásnak.

325

Témák évfolyamonként a minimum-követelményekkel: 7. osztály: 1. téma téma 3. téma Össz.

tananyag 2 22 17

gyakorlás ellen rzés -

11

41

összefogl. 2

11

2 4

öszesen 24

2.

19 56

Témakörök tartalma:

@ @@

4

$'

"' "

1-2. A földtörténet eseményei

3! $

%

'

"'

Afrika, Ausztrália, Óceánia, sarkvidékek 3. Afrika helyzete, kialakulása, felszíne, 4. Afrika éghajlata, természetes növénytakarója, vízrajza 5. Trópusi Afrika mez gazdasága, 6. Kontinensek ásványkincsei és hasznosításuk 7.DAK 8. Ausztrália és Óceánia 9. Sarkvidékek Amerika 10. Amerika fekvése, benépesülése,népessége 11. Amerika kialakulása, felszíne 12. Földrajzi övezetesség az amerikai kontinensen 13-14. USA gazdasága 15. Kanada, 16. Mexikó és Brazilia Ázsia 17. Ázsia helyzete, fekvése, népessége 18. Ázsia kialakulása és felszíne 19. Övezetesség az ázsiai kontinensen 20. Kína 21. Japán 22. Délkelet-Ázsia 23. India 24. Délnyugat-Ázsia

:

. 1 !

. A .

6

.3! $

25. Európa fekvése, felosztása, népessége 26.-27. Európa természetföldrajzi képe 28. Európai Unió általános jellemz i 29. Észak-Európa Országai 30. Franciaország 31. Nagy-Britannia 32. Átalakuló ipari körzetek, új iparágak Nyugat-Európában 33. Dél-Európa országainak társadalomföldrajzi képe 34. Olaszország 35. Spanyolország 36. Mediterrán tájakon 37. Balkán – térség földrajzi adottságai 38. Kelet-Európa társadalomföldrajzi vonásai 39.-40. Oroszország 326

7. 7.

41. Ukrajna A továbbhaladás feltételei: - tudjon a tanuló képeket, ábrákat, adatsorokat elemezni. Ismerje fel segítségükkel az alapvet összefüggéseket: a tananyagban felsorolt kontinensek, tájak, természeti és gazdasági jellemz i között. - A földrajzi helyzet, felszín, éghajlat, vízrajz, természetes növénytakaró, talaj - Tájak, országok, földrészek társadalmi-gazdasági kölcsönhatásainak példáin - Használja a térképet információgy jtésre Minimum követelmények: - Ismerje a Föld f bb éghajlatait. - Ismerje fel a f bb felszínféléket. - Rendelkezzen elemi színt tájékozottsággal a különböz méretarányú és jelrendszer térképek olvasásában, éghajlati diagramok elemzésében. - Ismerje a földrészek és a világtenger legf bb természetföldrajzi jellemz it. - Értse az éghajlati övezetesség kialakulását. - A természetföldrajzi övezetesség elemeinek felsorolása, alapvet elemeinek felsorolása, alapvet jellegzetességeik bemutatása az egyes kontinenseken. - A kontinensek alapvet népességi jellemz inek ismerete. - A topográfiai követelményekben minimális követelményként szerepl fogalmak ismerete, megmutatása a térképen. - Képek, leírások alapján ismerje fel a tipikus tájakat. - Tudja annak fontosságát, hogy az ember által túlterhelt tájak helyreállítása további létünk egyik feltétele. - Ismerje, USA, India, Japán, Kína, Brazília, DAK alapvet természeti, társadalom-, gazdaság-, földrajzi jellemz it. - Tudja, hogy az országok földrajzi fekvése, helyzete hogyan hat társadalmi-gazdasági életünkre, fejlettségünkre. - Európai országok ismerete

8. osztály: 1. téma 2. téma 3. téma Össz.:

tananyag 11 óra 4 óra 27 42

gyakorlás, ell.,

összefogl. 1 3

10

4

összesen. 12 30 56

A témakörök tartalma: Közép-Európa tájainak, országainak természet- és társadalomföldrajza - Közép-Európa általános földrajzi képe - Élet a sík és rögvidékeken - Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai - Németország, Cseh és Lengyelország - Élet Közép-Európa magashegységeiben - Alpi országok: Ausztria, Szlovénia - Kárpáti országok: Slovákia, Románia - Társadalmi sokszín ség, egyedi sajátosságok a hazánkkal szomszédos országokban Kárpát-medence kialakulása - Kárpát-medence kialakulása, természetföldrajzi képe 327

- Mozaikok Kárpát-medence társadalmi-gazdasági fejl désér l - Magyarország a Kárpát-medencében Természeti adottságok és társadalmi-gazdasági lehet ségek Magyarország tájain - Hazánk földrajzi helyzete - Földtörténet krónikája Magyarország földjén - Természeti adottságaink, természeti er forrásain - Környezetünk állapota és védelme - Hazánk népességföldrajzi jellemz i - Népesedési folyamatok, népességmozgások - Településhálózat, településformák - Városaink - Alföld természetföldrajzi képe, gazdaságának jellemz i - Kisalföld - Dombvidéki tájaink - Alpokalja - Dunántúli – középhegység - Északi-középhegység - Nemzeti parkjaink - Magyar nemzetgazdaság jellemz i - Energiagazdaságunk - Az ipar húzóágazatai - Átalakuló mez gazdaságunk - Közlekedési és szállítási infrastruktúra - Túrizmus - Hazánk nemzetközi kapcsolatai - Budapest földrajza - Régiónk földrajza A továbbhaladás feltételei: - Tudja a tanuló bemutatni és jellemezni hazánk földrajzi környezetét. Térképi információk felhasználásával ismertesse hazánk tájainak természeti – gazdasági jellemz it - Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását a gazdasági életre és a környezet értékeit az egyes térségekben - Legyen képes önálló anyaggy jtésre és az információk feldolgozására - Tudja elhelyezni a kontúrtérképen a megismert topográfiai fogalmakat és tudja megfogalmazni földrajzi fekvésüket.

ÉNEK-ZENE 1-4. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA

Kiemelt célok: - Gyermek- és játékdalok, népszokásdalok, egyszer kánonok éneklése. - A csoport egységes, szép, közös énekének kialakítása, az éneklési kultúra megalapozása. - A tanult dalok éneklése egyenletes lüktetés mellett dallamritmus és könny ostinato kísérettel kottából és emlékezetb l. Ritmuskészség fejlesztése ritmusjátékokkal, mozgással. - A hang tulajdonságainak megfigyelése. / hangmagasság, hangszín, id tartam, hanger / - A bels hallás fejlesztése a dalok felismertetésével, hangközök megfigyeltetésével. - A zenei memória folyamatos fejlesztése a dalok és a meghallgatott zenei témák emlékezetb l való éneklésével. 328

-

A zenei írás-olvasás készségeinek fejlesztése. A hangszínhallás fejlesztése gyermekhangszerek használatával. A kisiskoláskor játék-, mozgás-, és társas együttléttel kapcsolatos igényeinek kielégítése. Egyes zenem vek élményt nyújtó megismerése, az aktív muzsikálás igényének, a zenehallgatási szokásoknak kialakítása. A gyerekek érzelmi, értelmi, közösségi és jellemnevelése. Néphagyományok, népszokások megismertetése.

Követelmények: - Az ének-zene tanulása képessé teszi a gyermeket 20-25 népdal, m dal és gyermekdal közös éneklésére, gyermekjátékdalok játékának eljátszására. - Tudja a dalrészleteket elolvasni és kottába írni tanítói irányítással. - A megismert relációkat a gyakorolt dalokban felismerni kézjelr l, bet r l, kottáról képes reprodukálni. - A dalritmust felismerni és tanítói irányítással lejegyezni. - Önállóan felismerni a vokális és hangszeres zenei hangszíneket. - A megismert ritmikai, dallami elemekkel képes improvizációs gyakorlatokra. A tanítás eszközei az 1-4. évfolyamban: - Nyomtatott taneszközök: évfolyamonként a tankönyvek, 333 olvasógyakorlat. - Auditív információhordozók: hangkazetta, hanglemez. - Manipulációs eszközök: hangjegytábla, dallamkirakó, hangoszlopkocka, ritmushangszerek. - Nevel i demonstrációs eszköz: ritmus és bet kottás lapok, dallamkirakó.

Témakörök: / 1-4. évfolyamon / I. II. III. IV.

Témák évfolyamonként:

Éneklés Zenei hallás Zenei olvasás, írás Zenehallgatás, improvizáció

7. évfolyam: 37 óra

Témakörök

Követelmények

I. Éneklés

- Tudja az osztály közösen énekelni a a tanult dalokat emlékezetb l. - Legyen képes az osztály a gyermekjátékdalok játékait eljátszani. - Ismert dallami fordulatok kézjeles éneklése tanári irányítással. Dalok, mondókák ritmusának hangoztatása. - Megfelel tempóválasztás, tempótartás. - Helyes testtartás, leveg vétel. - Megadott hangmagasság felismerése, átvétele.

329

II. Zenei hallás

- Ismerje fel a gyermek a gyakorolt dalok jellemz motívumait. - Tudjon különbséget tenni a megismert hangok bet jele és kézjele között. - Tudják énekelni a szó-mi, szó-mi-lá, lászó-mi dallamfordulatokat kéz és bet jelr l. - Legyenek képesek dalmotívumot kottába jegyezni tanítói segítséggel. - Emberi hangokat különböztessen meg. - Ismerjen fel hangszíneket. Ismerjék meg a pentaton dallamelemeket, fordulókat.

III. Zenei ismeretek-ritmikai elemek

- Tudjon a gyermek egyenletes mér ritmust adni dalokhoz, ritmusgyakorlatokhoz. - Tudja hangoztatni a ritmusjegyeket. - Tudja az osztály a negyed és nyolcad változatait lejegyezni. - Ismerjék fel a hangsúlyos és hangsúlytalan hangokat. - Értsék és alkalmazzák az ütemmutatót, ütemvonalat, záróvonalat és az ismétl jelet.

IV. Zenehallgatás

- Legyen képes az osztály néhány percig szempontú megfigyelésre és zenehallgatásra. - Ismerjék fel a n i hangot, a gyermekhangot, a férfihangot, a kórust, a zenekart, a zongora, a furulya és a metallofon hangját. - Különböztesse meg a dinamikai ellentétpárokat / halk – hangos / - Hasonlítson össze alapvet tempó különbségeket / gyors – lassú /

V. Improvizáció

- Énekes és ritmikus variációs játék elemi ritmusértékek felhasználásával. - Énekes párbeszéd – visszhangjáték /névéneklés/ - Ritmus és dallammotívumok variálása.

2 évfolyam: 37 óra I. Éneklés

- 20 magyar népi mondóka, népi játék, népdal, m dal éneklése emlékezetb l. 330

- Népi gyermekjátékok, népszokások el adása. - Éneklés ostinatoval. Ritmuskánonok megszólaltatása csoportokban, ritmusfelelget s. - Zenei hangsúlyok kifejezése énekléskor. - Pentaton dallamok éneklése, tanulása kézjelr l. - A megbeszélt tempó és dinamika betartása énekléskor. - Egységes hangszínnel és pontos ritmusban való éneklés. - Dallamváltozatok felismerése hallás után. II.. Zenei ismeretek- dallami elemek

Ismert dallamfordulatok közös hangoztatása, leolvasása. - Pentaton dallamhangok megismerése. - Ismerje az osztály a lá, szó, mi, ré, dó, alsó lá hangok nevét, jelét, helyét a vonalrendszerben. - Tudják a hallás után megismert dalokat szolmizálni. - Ismerje az els alsó pótvonalat. - Pentaton fordulatok ismerése.

III. Zenei ismeretek-ritmikai elemek

- Tudja az osztály a ritmusmotívumokat olvasva hangoztatni kettes ütemben. - Ismerje a félérték ritmust és szünetjelét. Használja a ritmusostinatot, ritmuskánont, ritmushangszereket. - Egyszer ritmusfelelget s.

IV. Zenehallgatás

- N i és gyermekhangok megnevezése, gyermekkar felismerése. A vonós- és fúvósegyüttes hangzásának felismerése. - Különböz karakterek, hangmagasságok hallás utáni megfigyelése. - Egyszer kérdés-felelet motívumpár hallás utáni felismerése

V. Improvizáció

- Ritmusosztinato szerkesztése és el adása. - Ritmusfelelget s. - Ritmuskíséret rögtönzése. - Saját név ritmikai és dallami megjelenítése. - Irányított improvizáció a zenei kérdésfelelet formájában.

3.évfolyam: 37 óra 331

I. Éneklés

- Tudjon énekelni az osztály 10 új dalt könyv nélkül. - Ismerjék a dalok játékait, kapcsolják mozgáselemekkel. - Önálló daléneklés emlékezetb l, ritmuskísérettel. Alkalmazkodó ritmus szerinti népdaléneklés. - Tudjon az osztály kánonokat és könny kétszólamú dalokat énekelni. - Énekeljenek ritmushangszeres kísérettel. - Alkalmazzák az eddig tanult zenei kifejez eszközöket.

II. Zenei ismeretek-dallami elemek

- Tudja az osztály elhelyezni a vonalrendszerben a fá, dó’, alsó szó, alsó ti hangokat is. - Ismerje a hangok nevét, bet jelét, kézjelét és helyét. - Tudja mit jelent a pentatónia fogalma. - Ismerje a kánon fogalmát. - Értse a dallamvonal, hangsor, hangkészlet fogalmakat. - Dallammotívumok leírása tanítói segítséggel. - Daltanulás kézjelr l, bet kottáról.

III. Zenei ismeretek-ritmikai elemek

- Tudja az osztály a tanult ritmusképletet reprodukálni. - Felismeri a dalokat a jellemz ritmusmotívumok alapján. - Egész érték hang és szünetjele, átkötött hang önálló nyolcad és szünetjele, szinkópa a négyes ütem, kétszólamú ritmusgyakorlat - Új ritmusmotívumok leírása tanítói irányítással - Kétszólamú ritmusgyakorlatok.

IV. Zenehallgatás

- Elvárható közös megfigyeléssel: a nép- és m dalok, kórusm vek hangulatának felismerése. Új hangszerek hangszínének megkülönböztetése, azonosításuk. - A zenei karakter ismerete. - Tartalom és zenei kifejez eszközök összefüggéseinek megfigyelése a cselekményes zenék hallgatásában. - Hangfajták, kórustípusok hallás utáni megnevezése. 332

V. Improvizáció

- Variációk szerkesztése. - Játékok a dinamikával, tempóval. - Hiányzó ritmus- vagy dallammotívumok pótlása. - Azonos dallamhoz különböz befejezés rögtönzése. - Dallamkiegészítés.

4. évfolyam: 56 óra I. II.

félév: 1 óra félév: 2 óra

I. Éneklés

- Tudjon énekelni emlékezetb l további 10 magyar népdalt, m dalt. - A Himnusz, iskolai ünnepélyek dalainak éneklése. - Fokozatos halkítás, er sítése m zenei példákon. - Biciniumok csoportos el adása. Szolmizált éneklés kottaképr l, kézjelr l.

II. Zenei ismeretek-dallami elemek

- Az osztály a megismert dalok hangkészletét megállapítja. - Felismeri az azonos és hasonló dallamsorokat. - Kifejez módon énekli a dalokat. Képes hétfokú és pentaton dallammotívumok írására. Dallammotívumokat jegyez vonalrendszerbe. - Ismerje a fá-ti hangokat, helyezze el a vonalrendszerben, ismerje kézjelüket. - Dallamolvasás ismert hangokkal. - Olvasson kottát ismert hangkészletben tanítói irányítással.

III. Zenei ismertek-ritmikai elemek

- Ismerje az osztály a háromnegyedes, háromnyolcados ütemmutatót és ütemfajtát; a váltakozó ütemet. - Ismerje fel hallás után a kottaképr l a megismert ritmusokat: pontozott félkotta és szünetjele; nagy éles nyújtott ritmus. - Tudjon ritmuskíséretet adni daléneklés közben, ritmusgyakorlatokhoz és olvasógyakorlatokhoz. - Írjon dalrészletet kottába segítséggel. 333

IV. Zenehallgatás

- Zenei karakterek megfigyelése. - Hangszerek, énekhangok hangszíneinek felismerése, hangszerismeret b vítése (klarinét, cselló) - Zenei témák felismerése - A vegyeskar szólamainak felismerése, megnevezése. Fokozatos er sítés, halkítás megfigyelése, alkalmazása énekléskor.

V. Improvizáció

- Variációs készségfejlesztés a megismert ritmikai, dallami elemekkel. Ritmikus kíséret rögtönzése, népdalrögtönzés. - Mozdulatrögtönzés a zenehallgatáshoz.

ÉNEK-ZENE 5-8. OSZTÁLY Célok feladatok: - a gyerek veleszületett sajátosságaira /dalolás, dúdolás, ritmus, ütemes mozgás / építve tudatos hallás-, énekhangi képzés, fejlesztés énekeltetéssel, zenehallgatással, - az ének-zene tanítása tegye fogékonyabbá a tanulókat a fejlettségi szintjüknek megfelel en vokális és hangszeres zene befogadására, - tudjanak értékes gyermek- és népdalokat, más népek dalait, szabadságharcos és katonadalokat, történeti énekeket, könny kánonokat, kétszólamú m veket, egyszer m zenei szemelvényeket, nagy mesterek m veinek részleteit énekelni, - ismerjék az egyes zenetörténeti korok f jellegzetességeit, Általános fejlesztési követelmények: - zenei hallás: a hang tulajdonságainak megfigyeltetése, a bels hallás fejlesztése, - hangkarakter felismerése: a n i-férfi-gyermek és vegyes kari szólamok megfigyeltetése, a hangszerek, a zenekari hangzás felismerése, - zenei írás-olvasás: a tanult dallamok, dallamelemek felismerése, megnevezése, zenei formák, m fajok megkülönböztetése, Eszközök: lemezjátszó, magnó, kazetták, lemezek, tévé, videomagnó, videokazetták, metronóm, furulya, ritmushangszerek. Tanulói eszköz: tankönyv, ötvonalas füzet, vonalas zenetörténeti füzet, Kodály: Ötfokú zene, 333 olvasógyakorlat. Tanári eszköz: zenei lexikon, szakkönyvek, hangvilla.

334

Ellen rzés, értékelés Szóbeli ellen rzés: népdalelemzés, népdalok kialakulása, rétegz dése, korok jellemz i, hangszerek csoportosítása, zenei korok zenei m fajai, zeneszerz k életrajza, Írásbeli ellen rzés: népdalelemzés, tanult hangszerek hangjának felismerése, zenei m fajok formai sajátosságai, zeneszerz k elhelyezése korban, zeneszerz k tanult m veinek ismerete, többször meghallgatott zenem részletek felismerése, ABC-s nevek, hangközök, el jegyzések ismerete, zenei írás, A szóbeli és írásbeli ellen rzés aránya /50-50 %/ folyamatos, nagyobb elméleti részek után, zenetörténeti korok lezárása után témazáró dolgozat.

5. OSZTÁLY Éves órakeret: 37 óra Belép tevékenység

Tartalom

Éneklés Új stílusú népdalok, m zenei szemelvények Kánonok

Régi – új stílusú népdalok Más népek dalai, ünnepkörök dalai Gregorián, reneszánsz, barokk szemelvények témái Egyszer többszólamúság Szózat, Himnusz

Zenehallgatás Zenei m fajok felismerése Népszokások zenéje, népdalfeldolgozások Reneszánsz, barokk m vek hallgatása, Gregorián dallamok, stílusjegyeinek megfigyelése Reneszánsz, barokk szemelvények A barokk zenekar hangszerei Zeneszerz k élete, munkássága, rövid kortörténet Improvizáció Régi stílusú kvintváltó népdalforma rögtönzése / megadott kezd sorral /

Kvintváltó népdalok

Zenei írás-olvasás, zenei ismeretek Új ritmusértékek, szüneteik írása, olvasása Tanult dalok ABC-s hangok jelölése G kulcsban Olvasógyakorlatok Dallammotívumok lejegyzése A zenehallgatás énekelt szemelvényei A tiszta hangközök ismerete, éneklése Zenei ismeretek 335

Dalismeret

Népdalok, m dalok, zenetörténeti szemelvények Népzenei, m zenei alkotások Régi és új stílusú népdalok stílusjegyei Népi hangszerek, népi zenekar Alkalmazkodó ritmus, a tizenhatod és Kombinációi, szünetjele A kis éles és nyújtott ritmus A fels ré és mi hangok A tiszta hangközök ABC-s hangnevek, hétfokúság, el adási jelek Zenetörténeti korok: reneszánsz, barokk Lassus, Palestrina, Vivaldi, Handel, Bach Énekes m fajok: madrigál, kantáta, korál, oratórium Hangszeres m fajok: szvit, concerto Zenei formák: rondó, menüett, fuga Barokk zenekar Hangszerek: orgona, csembaló, oboa, trombita

M ismeret Népzene Zeneelmélet

Zeneirodalom

A továbbhaladás feltételei: Éneklés: az énekes tananyagnál felsorolt dalok +15 szemelvény csoportos éneklése emlékezetb l, Szózat Zenehallgatás: a többször hallgatott reneszánsz és barokk m vek felismerése. A népi hangszerek és népi zenekar felismerése. Reneszánsz és barokk zeneszerz k megnevezése. Improvizáció: kvintváltó dallam improvizálása, variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben Zenei írás-olvasás: ABC-s hangok megnevezése, leírása G-kulcsban 6. OSZTÁLY Éves órakeret: 37 óra Heti óraszám: 1 óra

7

4

Éneklés: a m zenei feldolgozásban Meghallgatott népdalok éneklése. Történeti énekek. Klasszikus m dalok, témák megszólaltatása. Klasszikus kánonok csoportos éneklése.

Újabb magyar népdalok, népszokások dalai. Ünnepek dalai. Más népek dalai. Történeti énekek: historiás ének virág ének, kuruc dalok Klasszikus m dalok

336

Az új hangközöknek a tanult

A

"

( $'

4"

#

$ '

M zenei témák

*

'

Zenehallgatás A bécsi klasszicizmus m fajainak Népzenei felvételek és formáinak szóbeli ismertetése. Népzenei ihletés m vek Zenei formák, m fajok, m vek hallás Szemelvények a XVI-XVIII.sz.magyar

!

"

"

-

-

!

'

Dúr és moll hangzásának megfigyelése

A

Improvizáció Ritmusrögtönzés (3/8-os, 6/8-os ütemben) elemei

'

+

.

,

+

Tanult dalok, olvasógyakorlatok

'

,

Kérdés-felelet dallamok. Zenei olvasás-írás Tájékozódás 1b-1#-s hangnemben A módosított hangok ABC-s megnevezése A szekund és a terc hangközök felismerése, beírása a vonalrendszerbe Zenei ismeretek-fogalmak Dalismeret

Énekes tananyag Olvasógyakorlatok Zenehallgatási anyag szemelvényei

szemelvények

M ismeret

Népdalok, m dalok, zenei

Népzenei, népdalfeldolgozások Zeneirodalmi alkotások (barokk, klasszikus)

Népzenei ismeret

új stílusú népdalok stílusjegyei, sorszerkezete, kvintválasz

Zeneelmélet

Felütés, csonka ütem, triola Módosító jelek (#, b, feloldójel) A terc és a szekund hangközök Dúr és moll hangnem Dúr, moll hangnem 1#-1b-ig. Periódus, szimmetria A tanult zenei anyaghoz kapcsolódó el adásmód

Zeneirodalom

Históriás ének Bécsi klasszicizmus; stílusjegyek Haydn, Mozart, Beethoven M fajok: dal, opera, oratórium, mise, gyászmise, szonáta, szimfónia, verseny337

m (kadenciával) szerenád, dinertimento Zenei forma: triós, menüett, szonáta, rondó, scherzó M vek pontos jelölése: opus humero A szimfónikus zenekar; trió; vonósnégyes Harsona, lant

A továbbhaladás feltételei Éneklés: további 10, az énekes tananyag felsorolt rétegeib l választott történeti ének, m dal, szemelvény kifejez el adása emlékezetb l. Zenehallgatás: énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése A többször hallgatott klasszikus zenem vek felismerése. A szimfónikus zenekar hangszereinek megnevezése. A bécsi klasszikus zeneszerz k, néhány m vük felsorolása Improvizáció: zenei kérdés-felelet szerkesztése Zenei írás-olvasás: dúr és moll hangnemek azonosítása 1#-1b-ig (kottaképr l) A módosító jelek értelmezése.

4

! '

$

7. osztály Éves órakeret: 37 Heti óraszám: 1 Belép tevékenységek

: ' B

Tartalom

*

( $, ! '

'

C

'

+6 '

""

'

!

Többszólamú kórusm vek bemutatása. dallam Más földrészek dalai. Romantikus dalok és zenem vek

#

""

Zenehallgatás A romantikus zene stílusjegyeinek és M fajainak megismerése európai zeneszerz k alkotásaiból. 338

6"

Kánonok, biciniumok

#

Népdalfeldolgozások Ünnepek zenéje A nemzeti romantika Európában

A romantikus nagyzenekar hangzásának elemzése (hangszerek felismerése) Más földrészek népzenéjének meghallgatása

A XIX. sz. európai zenem vészetének alkotásai

Improvizáció Új stílusú népdalforma rögtönzése Megadott kezd sorral Zenei írás-olvasás El adási és dinamikai jelek értelmezése. A szext és szeptim hangköz felismerése. Tájékozódás 2#-2b-s hangnemekben Dalismeret

Dallammodellek Kupolás és visszatér sorszerkezet Dallamok Énekelt, meghallgatott szemelvények ritmikai, metodikai, szerkezeti anyagához kapcsolódó tartalmak.

Zenei ismeretek Népdalok, m dalok, énekelt témák, könny kórusm vek

Népzene

Meghallgatott, más földrészr l származó európai, magyar népzenei anyag

Zeneelmélet

Hangközök: k6, n6; k7 n7 Hangsorok: dúr és moll hangnem 2#-2b-ig El adási jelek: p,pp,mp,mf,f,ff crescendo < decrescendo > Tempójelzések: andante, moderato, allegro vivace

M ismeret

Zenem vek és részletek a zenehallgatási anyagból

+ D@D Zeneirodalom, zenetörténet

.

,

A romantika Zeneszerz k: Erkel, Liszt, Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvorak, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Verdi, Wagner M fajok: népies m dal, verbunkos, rapszódia, programzene, szimfónikus költemény, a romantikus dal, nemzeti opera Zenekar: a romantikus nagyzenekar A továbbhaladás feltételei

Éneklés: 15, az énekes tananyag felsorolt rétegeib l választott szemelvény megszólaltatása emlékezetb l, verbunkos dallamok stílush el adásban, népies m dalok emlékezetb l való éneklése. Zenehallgatás: a nemzeti romantika tanult zeneszerz inek és m veinek vázlatos ismertetése 339

A XIX.sz-i zenem vek megnevezése (szerz . Cím) többször hallott részlet alapján. A romantika stílusjegyei. A romantika jellegzetes m fajainak felsorolása. Improvizáció: dallamalkotás (megadott kezd sorokkal) Zenei írás-olvasás: dúr és moll hangnem azonosítása 2#-2b-ig, tájékozódás a kottában, zenem vek (témák, szólamok) követése kottából.

8. osztály Éves órakeret: 37 Heti óraszám: 1

Belép tevékenység

+

Tartalom

Éneklés: egy választott témakör

%

,

'

Bartók, Kodály, Bárdos m veinek énekes szemelvényei. A XX.sz. zeneirodalmának énekelhet Szemelvényei.

Zenehallgatás Rendszerez ismétlés Kodály, Bartók néhány irányzatának felismerése többször hallott zenem vek részletei alapján. A zenei m fajok áttekintése. A dzsessz m faji sajátosságai. A könny zene kialakulása, m fajai.

Az ismétlés anyaga: a magyar és európai zenem vészet századai. A XX.sz. zenei irányzatának alkotásai. A dzsessz és jellegzetes m faja. A zene szórakoztató funkciója. A könny zene ma.

Improvizáció Önálló rögtönzés Minden eddigi feladattípus

Magyar népdalok, más földrészek

A tanult zenei anyag tartalma Zenei írás-olvasás A tanult szemelvények anyaga

Zenei ismeretek Dalismeret

Dalok, énekes szemelvények (XX.sz)

M ismeret

Zenem vek, témák a zenehallgatási

$ +DD

,

Népzene

Autentikus el adásmód a magyar, európai és világzenében

Zeneelmélet

Asszimetria, atonakitás 340

Zeneirodalom-zenetörténet

A XX.század Zeneszerz k: Bartók, Bárdos, Kodály, Gershwin, Debussy, Ravel, Stravinszky, Honegger, Prokofjev, Hacsaturján, Britten, Penderecki Irányzatok: impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus. Az elektronikus zene A dszessz és a könny zene m fajai. A mai könny zene. A továbbhaladás feltételei

Éneklés: részvétel a csoportos éneklésben, dalanyag b vítése 15 énekes szemelvénnyel Zenehallgatás: tudjon többször hallott m vet elhelyezni zenetörténeti korszakban Improvizáció: ritmikai, dallami, formai, népzenei stílusokra vonatkozó ismeretek alkalmazása. Zenei írás-olvasás: a 8 év összefoglalásaként könny dallamok, ritmusok olvasása, írása.

RAJZ 1-4. OSZTÁLY SZÁMÁRA M veltségi terület: M vészetek Kiemelt célok: - A tanulók látáskultúrájának megalapozása a valóság látható tulajdonságainak megfigyeltetésével, ábrázoltatásával, m alkotások megismertetésével. - A tanulók személyiségének formálása: megismer -, gondolkodó-, kifejez - és alkotóképességük fejlesztése. - Pozitív környezetesztétikai szemlélet kialakítása. - Rendszeres, kitartó munkavégzésre, munkaszeretetre nevelés. - Alkotói sikerélmény nyújtása, önértékel képesség kialakítása. - Az iskola, könyvtár használata a m alkotások elemzése során.

-

Követelmények: / minimális teljesítmény a 4.évfolyam végén /

Különböz színek, formák, elrendezési módok megkülönböztetése, megnevezése. A vizuális nyelv alapelemeinek, egyszer , kompozíciós eljárásainak a kifejezési szándékkal adekvát használata. Egyszer bb tárgyak rajzolása különböz nézetekb l, megfigyelés alapján. Egy mindennapos használati tárgy lerajzolása jellemz nézetb l, emlékezet alapján. A legfontosabb információs jelek / közlekedési táblák / felismerése. Egyszer ábrák / tankönyvek magyarázó ábrái / olvasásának képessége. Adott színek kikeverése. Egyszer modell készítése választott technikával, segítséggel. / Vizuális kommunikáció / Személyes élmény kifejezése a tanuló által választott megoldással. Egy saját választású m alkotás leírása, fontosabb jellemz inek értelmezése. Néhány megismert m alkotás felismerése. / reprodukción / 341

-

Jártasság a rajzolásban, a vízfestésben és legalább egy másik, a tanuló által kedvelt technikában. / Kifejezések és képz m vészet / Egyszer tárgyak / játék, hangszer, edény / kitalálása vagy minta utáni elkészítése anyagszer formálással. A forma, a funkció, az anyag és a méret közötti összefüggés megértése néhány tárgy megfigyelésén keresztül. Néhány modellez anyag és alakításának ismerete. / Tárgy- és környezetkultúra /

A tantárgy óraterve: Heti óraszámok:

1. évfolyam 1,5

2. évfolyam 1,5

3. évfolyam 1,5

4. évfolyam 1,5

Témakörök: I. II. III. IV.

Vizuális nyelv és kommunikáció Kifejezések és képz m vészet Tárgy- és környezetkultúra Szabadon felhasználható órák

Az értékelés módjai: - Ösztönz jelleg szóbeli értékelés óra közben és végén. - Egyéni korrektúra. - 1-4. osztályig érdemjegy a témakörök végén, vagy az adott vizuális probléma megoldására a tanuló önmagához mért fejl désének figyelembevételével - Esetlegesen versenyeken, pályázatokon való részvétel beszámítása az érdemjegybe. Megjegyzés: Az integrált tantárgy minden ép idegrendszer gyermek számára megközelíthet és m velhet . A feladatok külön tehetséget nem igényelnek. A folyamatos és aktív munka értékelhet produktumokat eredményez. Szemléltet eszközök, taneszközök: - közös használatú anyagok, eszközök: rajzlapok, temperák, ecsetek, ceruzahegyez , gyurma, agyagos láda agyaggal, vizes vödrök, vizes edények, rajztáblák - videokazetta Iskolai felszerelés: írásvetít , anyagok a különféle technikákhoz / színes papír, textil, fonal, gyöngy stb. / Tanulói felszerelések, eszközök: ceruza, rotring, vonalzók, körz , színes ceruza, rajzlap, színespapír-készlet, olló, ragasztó, festék, ecset.

342

Témák évfolyamonként 1. évfolyam TÉMA

ÓRASZÁM

Vizuális kommunikáció 1. Nyelv

20

TARTALMAK – KÖVETELMÉNYEK Vonalak és foltok a képeken, ábrákon. A vizuális jelek tulajdonságai.

2. Alkotás

Egyszer tárgyak rajzolása jellemz nézetekb l. Mozdulatok egyéni megjelenítése síkon és térben.

3. Befogadás

Látványok megfigyelése, leírása. Elemi térviszonyok megfigyelése. Testmozgások, gesztusok legfontosabb jellemz inek megállapítása. Jelek, ábrák gy jtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint.

Kifejezés, képz m vészet 1. Nyelv

20

Formák, vonalak és színek használata, megnevezése. Kiemelés mérettel, színnel. Képi elemek helyének meghatározása és rendezése.

2. Alkotás

Fejezzen ki személyes élményt rajzokban, festményekben, szobrokban. Szépirodalmi téma megjelenése síkban, térben.

3. Befogadás

Szemlél dés, beszélgetés a látványról, az ábrázolt tárgyakról, élményekr l, színekr l, formákról, tanulói munkákról. Szépirodalmi illusztrációkon a cselekmény és szerepl k jellemz inek összekapcsolása. Megfigyelés, beszélgetés szoborról, festményr l.

Tárgy és környezetkultúra 1. Nyelv

10

A természeti és mesterséges forma. Tárgyak térbeli helyének meghatározása.

2. Alkotás

Egyszer tárgy (pl. játékok) elkészítése elképzelés alapján és mintakövetéssel. Díszítés. 343

3. Befogadás, megismerés

Szabadon felhasználható órák: Technikák:

Tárgyak formája és rendeltetése közötti összefüggés felfedezése, megbeszélése, tudatosítása. Tárgyak csoportosítása rendeltetésük, nagyságuk, színük, formájuk, anyaguk szerint. 6

Ceruza, filctoll, kréta és ecsetrajz. Vízfestés / ecset, ujj /, vegyes technikák / kréta és festék keverése /. Mintázás agyagból. Tárgykollázs, konstruálás, hajtogatás, nyomatkészítés / burgonya /. Anyagalakítás, vágás.

2. évfolyam

55 óra

Vizuális kommunikáció

20

1. Nyelv

A vizuális nyelv alapelemeinek használata

2. Alkotás

Él lények, tárgyak ábr. emlékezetb l mimika, grimasz tanulmányozása, utánzás saját információközl jelek létrehozása, egyszer tárgyak rajzolása különböz nézetekb l, megfigyelés alapján

3. Befogadás, megismerés

Legyen képes egyszer ábrák /tankönyvek magyarázó ábrái/ olvasására egyszer , mindennapi magyarázórajzok jelek értelmezése karakteres emberi gesztusok /testbeszéd, mimika/ olvasása

Kifejezés, képz m vészet 1. Nyelv

20

Árnyaltabb vizuális min ségek. Formák, színek szimmetrikus elrendezése, egyensúly. Egyszer vonal, folt, színritmusok.

2. Alkotás

Személyes és közös élmény képiplasztikai feldolgozása. Elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban. M vészeti élmény /pl.bábszínház/ megjelenítése síkban, térben.

3. Befogadás

Egymás munkáinak és m alkotásainak megfigyelése, az élmény összetev inek megbeszélése. 344

A legismertebb festészeti m típusok pl. csendélet felismerése. A körplasztika és a domborm jellemz inek összevetése. Néhány festmény és szobor alkotójának, a m címének megszervezése. Tárgy és környezetkultúra 1. Nyelv

A díszítés mintái, elemei. Funkcionális és díszít formálás.

2. Alkotás

Készítsen egyszer tárgyat /játék, hangszer, edény/ alakítható anyagból. Csomagolás készítése mintakövetéssel. Környezetalakító tevékenység.

3. Befogadás

Köznapi és ünnepi tárgyak formája, díszítése. Tárgyak megadott szempontok szerinti csoportosítása, vizsgálata. Közismert tárgyak üzenetének megfejtése.

Szabadon felhasználható óra:

5

Technikák: - ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz - vízfestés és vegyes technikák - formálás agyagból /formába nyomás/ - papírvágás, ragasztás, papírhajtogatás - dúckészítés, nyomtatás, nyomhagyás /pl. levél/ - egyszer bábkészítési technikák /pl. síkbáb/ - fonás, nemezelés 3.évfolyam Vizuális kommunikáció 1. Nyelv

24

A jellemz nézet és forma jelölése, a körülhatároló vonal. A folt a felület betöltésének eszköze. A folt, mint a forma jele. Egyszer természeti vagy mesterséges tárgy ábrázolása –a látvány szerint, valamint elöl- és oldalnézetb l. Elképzelt tér ábrázolása felülnézetb l. Konkrét útvonal megrajzolása emlékezetb l. Változások, folyamatok, jellegzetes állapotok, helyzetek ábrázolása képsorokkal. Egyszer összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal.

2. Alkotás

345

3. Befogadás

Kifejezés, képz m vészet 1. Nyelv

Közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Tárgyak vizuális jellemz inek megállapítása. Tárgy jellemz nézete. Történés sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján. (pl. képregény) Képi információk értelmezése: egyszer ség, érthet ség, a jelek és a jelentés viszonya. Egyszer alaprajzok és térképek olvasása, értelmezése. 24

Dolgozza fel személyes élményét tetsz leges technikával /elbeszél ábrázolás/ Az ábrázolási szándék, a vizuális nyelvi elemek és az elrendezés viszonya. Vonal-, folt-, forma-, és színritmusok. A képmez .

2. Alkotás

Egyéni és közös élmények feldolgozása rajzban, plasztikában. Térviszonyokat és mozgást kifejez ábrázolások a téma feldolgozásában. Események illusztratív jelleg ábrázolása. /pl. rajzos napló/

3. Befogadás

Néhány megismert m alkotás felismerése /reprodukción/, olvasása, a m élmény megfogalmazása. Egyes képz m vészeti m fajok és m típusok jellemz elemzése. Néhány tanult m alkotás, valamint szerz jének és a m címének ismerete. Könyvtárhasználat, elérhet helytörténeti gy jtemények felkeresése.

Tárgy és környezetkultúra 1. Nyelv

12

A használati tárgyak megjelenése, jelentése, ennek kifejez eszközei. /alak, szín, anyag/

2. Alkotás

Egyszer tárgyak elkészítése /pl. textilia/ funkciójának megfelel en ötlet, elkészítés, kipróbálás. Csomagolás készítése. Egyszer tárgyalkotó folyamat végig vitele. Környezetalakító tevékenység. /pl. díszlet/

346

3. Befogadás

Szabadon felhasználható órák:

A rendeltetés és a forma összefüggéseinek megfigyelése. Tárgyalkotás, konstruálás lépései. Építmények összehasonlítása megadott szempontok alapján. Alaprajz fogalma, értelmezése.

14

Technikák: - rajzolás /rosttoll, kréta, ceruza/ Viaszkarc. - festés temperával, vízfestékkel, krétával, vegyes technikával - a mintázás újabb technológiai változatai: építés lapokból, díszítés nyomhagyással - különféle tárgy- és anyagnyomatok - papírtárgyak, papírmunkák - konstruálás modellez anyagból - m alkotás-technikák 4. évfolyam Vizuális kommunikáció 1. Nyelv

18

Formák és színek közlési szándékai. Foltok a testesség hangsúlyozására. A vonal kiemel szerepe. Színkontrasztok.

2. Alkotás

Egy mindennapos használati tárgy lerajzolása jellemz nézetb l, emlékezet alapján. /rálátásos ábrázolás/ Egyszer térosztásokat közl alap- és térképrajzi vázlatok készítése. Jelalkotó forma-, vonal-, és színredukciók.

3. Befogadás

Képes legyen a leglényegesebb tartalmi formai, színbeli jegyek megragadására. Térkifejezési módok: néz pont jelölése, takarás. A felülnézet. Magyarázó rajzok, folyamatábrák értelmezése. Sík- és térformák jellemz i. Ábra és látvány kapcsolatának elemzése.

Kifejezés, képz m vészet 1. Nyelv

Ellentétek, színkontraszt, vonalkontraszt. A színek hangulati hatása. Kiemelés forma- és színmin séggel, mérettel, vonalvastagsággal. Komponálás, egyensúly és feszültség, szimmetria és aszimmetria.

2. Alkotás

Adott témához kacsolódó élmény, hangulat feldolgozása síkban és térben. 347

Képek, tárgyak jelentésmódosítása formaátírással. Élmények, emlékek gondolatok és történetek feldolgozása közös alkotásokban. 3. Befogadás

Tudja felsorolni a megismert m alkotás legfontosabb jellemz it. Egyes képz m vészeti m típusok jellemz i. /pl.életkép/ Festmény, grafika és szobor szerz je, címe, m fajok, technikája, m típusa. A múzeumok szerepe / a lakóhely nevezetességei/, könyvári munka.

Tárgy és környezetkultúra 1. Nyelv

14

A tárgyakat használó egyén stílusa, formajegyei. Az épület küls kifejez eszközei /méret, tömeg, tagoltság/

2. Alkotás

A rendeltetés, az anyag, a forma és a méret összehangolása.

3. Befogadás

Köznapi és ünnepi tárgy elemzése a rendeltetés, az anyag, a méret, a forma szempontjából. A helytörténeti gy jtemények, közgy jtemények rendeltetése. Épülettípusok elemzése.

Szabadon felhasználható órák:

5

Technikák: - el z években tanult technikák újabb technológiai változatai - kollázs és montázs, fonás, madzagszövés, gyöngyf zés, textil, drót és papírplasztikák - m vészeti technikák /pl. olajfestés, k faragás/ A RAJZ TANÍTÁSA 5-8. ÉVFOLYAMOKBAN

A tantárgy tanításának átfogó céljai és feladatai: A vizuális nevelés célja, hogy segítse a gyerekeket élményeik, tapasztalataik, fantázia világuk kifejezésében, vizuális információk, esztétikai hatások befogadásában és az alkotó tevékenységekben. Kisiskolásoknál az ismeretszerzés els sorban élményszer ségre épül. Ezt a szemléletmódot követi, a vizuális kommunikáció fejlesztése, a tárgy- és környezetkultúra, a mozgókép és a kifejezés. A vizuális nevelés központjába az örömmel járó sikerélményt nyújtó önkifejezés, a kreatív alkotóformáló tevékenység és az esztétikai, m vészeti élmények befogadása áll. Ezekhez hozzátartozik a képzeletbeli látványok ábrázolása, megjelenítése. 348

Fontos, hogy nyolcadik év végére kialakuljon, hogy a tárgyi világ és a környezet ismerete, ill. iránti érdekl dése, a vizuális kommunikáció alapvet formáinak ismerete. Ki tudják fejezni magukat a megfelel ábrázolási, közlési eszközökkel.

Átfogó követelmények: Az általános iskola befejezésekor legyenek képesek személyes alkotó tevékenységre, gondolataik közérthet megjelenítésére. Fantáziaviláguk képi-plasztikai kifejezésére, látványelemek ábrázolására. Ismerjék és alkalmazzák a legfontosabb síkbeli és térbeli kifejez eszközöket, a kommunikációs és szerkesztési eljárásokat. Váljanak képessé értelmez , eligazító, magyarázó, közl ábrázolások készítésére, tervezési folyamatok önálló alkalmazására. Legyenek képesek informáló jelek, vizuális közlemények leírására, értelmezésére, készítésére. Értsék a rendeltetés, a szerkezet, a méret, az anyag, a forma, valamint a technika és a forma közötti összefüggéseket. Ismerjenek konkrét alkotásokat a népm vészet, az építészet, az iparm vészet és a desian elemeib l. Ismerjék fel a történeti korszakok jellemz tárgyait, ezeken keresztül stílusát. Szerezzen jártasságot egy kézm ves technikában az eszköz nélküli és a kéziszerszámmal végzett anyagalakítással. Alapozzák meg esztétikai értékítéletüket, alakuljon ki bennük esztétikai min ségre nyitott magatartás. Ismerjék meg m alkotások ágait, m alkotások készítésének technikáját. Legyenek tájékozottak a m vészettörténet nagy korszakaiban. Ismerjék a néprajzot, a magyar népm vészet tárgyait. Legyenek képesek a m vészetr l és konkrét m vekr l kifejteni véleményüket, ezt megindokolni. Elemezzenek önállóan néhány szabadon választott m alkotást. Tankönyvek, kézikönyvek: M. Kiss Pál: M vészetr l mindenkinek /Corvina Bp. '79./ Dercsényi - Zádor: Kis Magyar M vészettörténet /Képz m v. alap. Kiadó Bp. '80./ Szalai Zoltán: Kockától az aktig /Múzsák KMK Bp. '80./ Molnár C. Pál: Képz m vészet iskolája /KAK Bp. '76./ M helytitkok sorozat /Corvina Bp./ Szemtanú sorozat /Park Bp./ Magyar Néprajzi Lexikon I-IV. - Ortutai /Akadémia Bp. 88.( Hoffer - Fél: Magyar Népm vészet /Corvina Bp. '77./ Barcsai: M vészeti anatómia Barcsai: Tembér és drapéria Barcsai: Forma és tér Soltra Elemér: A rajz tanítása /Tk. Bp./ M vészeti vizuális nevelés /Tk. Bp. '85./ Gombrich: A m vészet története /Gondolat Bp. '74./ Lexikonok, Képz m vészeti albumok, Filmesztétikai olvasókönyv és módszertani útmutató /Bp. '68 OPI Kiadvány/ Honffy Pál: Filmr l TV-r l /Tk. Kiad. Bp./ Honffy Pál: Moziban képerny el tt - fels tagozatosoknak: Bánréti Zoltán: Programvezet 349

Rajz tantárgy éves órakeretének bontása 5-8. évfolyamig: Évfolyam: 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. Heti óraszám 1.5 1.5 1 1 Vizuális nyelv 8 8 6 6 Kifejezés, képz m vészet 16 16 10 9 Vizuális kommunikáció 16 16 9 10 Tárgy és környezetkultúra 10 10 5 7 Mozgókép és médiaismeretek 5 5 7 5 ÉVI ÖSSZES ÓRASZÁM: 55 55 37 37 ---------------------------------------------------------------------KÖVETELMÉNYEK AZ 5.-6. ÉVFOLYAMRA: - Néhány alkotás összehasonlítása forma jegyek alapján. - Saját tervezés tárgy megrajzolása vetületben. - Közérthet információs tábla rajzolása bet és kép felhasználásával. - Magyarázó rajz helyes értelmezése. - Szomorú v. vidám hangulatú látvány, élmény megjelenítése. - Festészet, szobrászat, grafika m faji sajátosságainak ismerete. - Ismert m alkotások közül legalább három felismerése, megnevezése. - Témának megfelel szerkezet és forma kiválasztása. - Egyszer sokszorosító grafikai eljárások ismerete. - Térformálás - agyag, papír, textil, drót, stb. - Adott felületen egyetlen tónus létrehozása grafikai eszközökkel, festéssel. - Jártasság a tanult technikák egyikében. - Egy kézm ves technika elsajátítása, fazekasság. - Egyszer tárgyak arányos rajza, térbeli helyzetének, szerkezetének megjelenítése. - A 12-tagú színkör ismerete, színkeverési jártasság, célnak megfelel színhasználat. - Az anyag, funkció, forma között összefüggés meglátása. - Fakturaképzés különböz eszközökkel. - Látott m alkotások felismerése, stílusjegyeinek megnevezése. 5. osztály: TANANYAG

FEJLESZTÉSI MINIMUM TELJESÍTMÉNY KÖVETELMÉNYEK ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Vizuális kommunikáció ALKOTÁS Látványok ábrázoló tanul- Jártasság a magyarázó rajzok Legyen képes saját elképzelés mányozása. Tárgyak felé- készítésében, a forma-, és tárgy megrajzolásában. pítését, tagoltságát, maszínredukálásban, egyes tulaj- Tudja meghatározni az elöl-, fegyarázó rajzok. donságok kiemelésében. lül-, oldalnézetet. Bet karakterek. Egyszer formák elemzése, Határozza meg a szimmetriatenBet típusok, karakterek, vetületi ábrázolás. gelyt. karakter- és arányváltozáSzerkesszen vonalzóval. sok. Szövegszerkesztés. BEFOGADÁS Közvetlen vizuális közlés - gesztus, jelbeszéd- rögzített közlés, információírás, m alkotás tárgy Árnykép és gesztus.

Az információközlés legfonto- Legyen képes eligazodni a körsabb módjainak és jellegzenyezet számára is fontos elvont, tességeinek ismerete. vizuális információiban.

350

Gesztussor és árnyjáték Kép-Mozgás-Ritmus-Hangulat-Zene komplex összehangolása. TECHNIKÁK Foltképzés ceruzával, szénnel, papírral. Szerkesztés vonalzóval, körz vel.

Tárgy és környezetkultúra ALKOTÁS Élmények, történetek megfogalmazása. Egyszer tárgyak elkészítése. Agyag, textil, papír felhasználásával. Egyszer fazekastechnikákkal készült tárgyak, figurák, csoportos kompozíciók készítése.

Jártasság a vonal- és foltképzésben, jártasság az elemi szint vonalzó, körz használatban.

Hozzon létre egyenletes tónust adott felületen. Legyen képes derékszög vonalzóval függ legest és vízszintest szerkeszteni.

Helyzetfelismerés, variációs készség kivitelezése, megvalósítása. Helyes szerszámhasználat, a technikai eljárások elsajátítása. Kézm ves tárgy tervezése a hagyományos formák felhasználásával.

Ismerje fel a funkció,a szerkezet és forma összefüggését. Egyszer tárgy elkészítése minta alapján.

BEFOGADÁS, MEGISMERÉS. Kísérje figyelemmel saját kör- Vegyen részt közös környezetKözeli környezet rendelnyezetének tárgyi kultúráját. alakításban. tetésének, formájának megértése. Környezetalakítás az osztályban, az iskolában. VIZUÁLIS NYELV - A vizuális nyelv alapele- Jártasság a szín, forma és meinek, a m vészi megje- kompozíció kifejez hatásalenítés anyagainak kifejeinak felismerésében. z hatása. - Érzések, hangulatok, elvont fogalmak megjelenítése. - Egyszer természeti, és meg mesterséges formák ábrázoló tanulmányozása. - Szabad kompozíció, a vonal és a folt elem-készletével. KIFEJEZÉS, KÉPZ M VÉSZET - Élmények, fantáziaképek, Személyes élmények kifejesík- és térbeli megjelenízésének képessége. tésére. Események el adá- Örömteli, sikeres alkotás. sa képsorozatokban egy351

Legyen képes néhány alkotás szobor, festmény szóbeli összehasonlítására, formai jegyek alapján. Alkosson játékos megoldásokat a pont,vonal,folt alapelemeivel. Alkosson nyelvi és vizuális -határozásokat a felületek és a szerkezetek jellemzésére.

Legyen képes egyszer formák térszer plasztikus megjelenítésére agyag segítségével.

szer animációval. - Színkör alapszínei és az els dleges kevert színek, komplementerek.

Fedezze fel a szín és a hangulat összefüggéseit. Rögzítsen egyszer mozgássort képsorozatokkal, színes eszközökkel. - Befogadás, megismerés. M vekr l alkotott vélemények M fajok felismerése. M vészeti ágak: építészet, megfogalmazása megadott Legyen képes az építészet, a szobrászat, festészet. szempontok alapján. szobrászat és a festészet néhány M faji jellemz k. -M kora, alkotója, funkciója, fontos tanult alkotásnak Anyagok és technikák. anyaga, arányai, szerkezete, felismerésére. - skor és Ókor m vészete stílusjegyei, esztétikája. Közös múzeum látogatás. Egyiptomi, babiloni, Görög M vekr l alkotott egyéni vé- - Vértessz l s - stb. és római m vészet. lemény megfogalmazása. Technikák Vázolás ceruzával, ecsettel, szénnel. Rajzolás tollal, vegyes technikával. - Vonal, vonalháló, tónus és foltképzés, plasztikus formák létrehozása agyaggal, papírral. TECHNIKÁK Kézm ves technikák Fazekazás, batikolás, b rm vesség, szövés, applikáció textilhulladékból, b rb l, fából, m anyagból.

Jártasság síkbeli és térbeli alkotások létrehozásában. Tónusskála létrehozása grafit, szén, szín segítségével.

Legyen jártas a ceruza, szén, ecset és plasztikus anyagok használatában.

Jártasság a kézm vesség egy ágában. Pl. fazekasság szövés

Sajátítson el egy kézm ves technikát. Készítsen egy tárgyat szabadon választott anyagok felhasználásával.

Mozgókép és médiaismeretek M VEL DÉSTÖRTÉNET A mozgókép megjelenésé- Fázisrajzok, egyszer animánek néhány el zménye. ciók, képregény. Képmás és kommunikáció. A személyes érintkezés ill. Képek, képsorozatok, a technikai rendszerek köztörténetek mesélése, vetítésével történ kommuazonosulása. nikáció megkülönböztetése. Technikai képírás története. Technikai képírás egyszer eszközeinek használata. A fotó. Fekete-fehér fotó készítése.

Készítsen egyszer egy vagy kétalakos fekete-fehér fotót árnyképr l. Ismerje az állványos, önkioldós fotózás módszerét. Alkalmazza a félautomata fényképez gép lehet ségeit.

6. OSZTÁLY: VIZUÁLIS NYELV A vizuális nyelv alapeleme- Legyen jártas a vizuális min - Ismerje fel és alkalmazza a leginek felismerése, alkalma- ségek, kompozíciós megoldá- egyszer bb kompozíciós rendezása. sok kifejez hatásának felisket. 352

A szimmetrikus és az asz- merésében: szerezzen készsészimmetrikus kompozíciók. get ezek alkalmazásában. Függ eleges és vízszintes tagolások, irányok és helyzetek, átlós, háromszög és kör kompozíciók. Statikus és dinamikus alaphelyzetek. Különböz típusú kompozíciók hatása festményen, plakáton, filmen. A mozgás. A mozgás iránya, id belisége, a tér f irányai. Vizuális, zenei és irodalmi párhuzamok. Kifejezés, képz m vészet ALKOTÁS M vészeti élmények. Fokozódó tudatosság a kifeKépz m vészeti színház, jez eszközök megválasztásátánc, zene, irodalom felban, alkalmazásában. dolgozása képi, plasztikai kompozícióba. Zenei hangulatok kifejezése színfoltokkal, kompozíciós dinamizmusokkal. BEFOGADÁS, MEGISMERÉS Különböz képz m vészeti Képz m vészeti m fajok m fajok, festészet, szobrá- jellemz inek megfogalmaszat, építészet, grafika stb. zása bemutatott m alkotások f bb jellemz i különböz alapján. M alkotások feliskontinensekr l, korokból merése, megnevezése. vett jellegzetes példák Az ismertetett m vészeti alapján. technikák felismerése, megA Román, a Gót és a különböztetése. Reneszánsz stílus jellemz vonásai TECHNIKÁK A tervezett és az esetleges Jártasság néhány egyénileg hatások az alkotásban. választott technika hasznáEgyszer levonatok nyolatába. matok. Legyen képes megnézni a - Monotípia, papírmetszet, technikai kivitelezés min sélinómetszet. gét saját munkájában. Térformálás, animáció papírplasztika, kerámia, protkompozíció. Papírplasztikák készítése hengeres és szögletes alapelemekb l.

353

Elemezzen és hasonlítson össze néhány alkotást, szerkezeti és formai jegyek alapján.

Képes legyen megérezni a hangulatokat és azokat alapszinten megjeleníteni.

Ismerje a festészet és grafika m faji sajátosságait. A látott alkotások közül ismerjen föl legalább hármat.

Ismerje az alkotás létrehozásának folyamatát. Ismerje a tanult technikák lényegét.

Vizuális kommunikáció ALKOTÁS Térbeli modellek, tér- és Képes legyen redukálni és a tömegviszonyok értelmez lényeget kiemelni. makettek készítése. Legyen képes a forma és Változást, fejl dést, folya- rendeltetés között kapcsolamatot szemléltet ábrák tot teremteni és ennek megkészítése. Közérthet infelel en kivitelezni a maketformációk, iniciálé, monog- tet és a monogramot. ram. Közérthet információk készítése kép és bet alkalmazásáva BEFOGADÁS MEGISMERÉS A sokszorosított informáLegyen jártass a képi közléstárgyació- könyv, repro, képes formák felismerésében. helyes folyóirat, film, videó. Tudja értelmezni a legismerA képi közlés szabályainak, tebb jelzéseket, szimbólumokonvencióinak tanulmányo- kat. zására ábrákon, közismert jeleken, szimbólumokban, bet - és szövegképekben, egyszer mozgóképi egységekben. Címerek, jelek, jelzések különböz korokban. KRESZ táblák. TECHNIKÁK Szöveges és képösszeállítási és elrendezési technikák. Montázs. A tárgyak képének felbontása nézetekre. Újságokból gy jtött képek, fotók, bet k felhasználása, kollázs, frottázs. Tárgy és környezetkultúra ALKOTÁS Élmények, vágyak, történet megfogalmazásán, megtervezésén, tárgyiasításán kekiviresztül a tervezési folyamat alapjainak megismerése. Csomagolópapírok tervezé-

Legyen képes saját ízlésének megfelel anyag gy jtésére és felhasználására.

Képes legyen közérthet információkat közölni kép és bet alkalmazásával. Készítse el a kocka hálózatát papírból.

Képes kat

saját

legyen

különböz

magyarázó

rajza

értelmezésére..

Készítsen legalább egy dekoratív felületkitöltést újságelemekb l, bet kb l.

Alkosson képi formátumot montázzsal, kollázzsal.

Figyelmesség a helyzetfelisme- Készítsen egyszer ajándékcsorésben, variációkészség a ter- magolásokat. vezésben, kitartás és fontosLegyen képes az esztétikus ság a megvalósításban.

354

telezésre.

se és kivitelezése. Szögletes és hengeres dobozok bevonása. Csomagolástechnikák az esztétikus, praktikus, divatos környezet ismérvei. BEFOGADÁS MEGISMERÉS A tágabb környezet rendel- Életmód és a tárgyak berende- Pontos, tiszta, esztétikus kivitetetésének, formájának meg- zési stílus közötti viszony lezés. Szakszer vágás, ismerése, megértése. felismerésének képessége. ragasztás hajtogatás. Funkció, forma, esztétikai Tegyen szert jártasságra a összefüggései. térbeli modellezés technikájáForma-, tervezet és egyéb ban. tárgyak fotóinak gy jtése. Legyen képes pontos kiviteleFotók rendszerezése. zésre, ismerjen különböz Design: A formatervezett technikákat. autók . Használati tárgyak. Ruhák. Technikák, modellezés, makett készítés. Papír, anyag és textilmunkák. Mozgókép és médiaismeret Technikai képrögzítés Technikai képírás Fényképez gép használata, alapjai. - Rendszerek, Egyszer eszközeinek haszná- videokamera megismerése. anyagok, mozgókép szelata. repe. Reprodukció és közlés in- Az animáció, agyaganimáció formáció és jelentés viszo- gyakorlati kipróbálása. nya a mozgóképen. Sztroboszkóp készítése. KÖVETELMÉNYEK 7. ÉVFOLYAMRA - Önálló kompozíció készítése meghatározott témáról. - Tanult m vészeti korszakok jellegzetes vonásai, 1-1 alkotás ismerete. - Térábrázolási rendszerek ismerete. - Magyarázó rajzok készítése egyszer mechanikus szerkezetr l. - Szövegírás, felirat készítése. - Tömegkommunikáció legfontosabb formáinak ismerete. - Sokszorosító technikák - nyomatok- öntés, fotó. - Vegyes technikák alkalmazása. - Modellezés különböz anyagokból. - Többféle anyagalakítási eljárás ismerete.

355

7. OSZTÁLY Vizuális nyelv A fény. A természetes és Ismerje a fény színmódosító Elemezzen önállóan egy szabaa mesterséges megvilágíszerepét, a fény-, árnyék jelen- don választott m alkotást, indotás. Az árnyék, fényer st ségét. kolja a választást. ség, fénymin ség. Nagyméret sík- és térfor- Ismerje a plasztikus formák Ismerje a leggyakoribb érzéki mák ábrázolása. Összetett érzékletes megjelenítésében. csalódásokat. természeti és mesterséges formák felépítésének és szerkesztésének értelmezése, tanulmányozása, ábrázolása. Színrendszerek, a 12 tagú színkör- a fehér fény. A fény képi értelmez , át- Ismerje a leggyakoribb érzéki értékel szerepe. csalódásokat, értse a néz pont Oldalfény - természetes, szerepét a látvány megítélésében. ellenfény. / titokzatos / Alulról jöv fény /félelmetes/ Modell utáni rajzolás természetes, és mesterséges megvilágításban. Kifejezés, képz m vészet ALKOTÁS Látványok, m alkotások Keressen egyéni formai képi, plasztikai átírásai. megoldásokat. Hangulatok, érzelmek tudatosan kifejezése különböz témák feldolgozása során. Saját formanyelv kialakítása. Az emberi látás törvényszer ségeinek megismerése. Vetületi ábrák, axonometria, perspektíva. BEFOGADÁS, MEGISMERÉS M vészettörténeti ismere- Legyen képes a tanult korok tek. /m vészeti / m alkotásainak M vészeti ágak, m fajok, összehasonlító elemzésére. m típusok, ábrázolási és kifejezési konvekciók kiakulása, a m vészet szerepe a különböz korokban és kultúrákban.

356

Ismerje fel a témák és a technikai megoldások közti összefüggéseket és alkalmazza azokat.

Vegyen részt közös múzeumlátogatáson. Gy jtsön anyagot m emlékekr l m vészeti alkotásokról.

TECHNIKÁK Rajzolás tollal, náddal, szénnel. Festés akvarellel, temperával, diópáccal. Plasztikus megoldások anyaggal.

Tanult technikák ismerete. Legyen jártas a tanult, gyakorEgyénileg választott technikai lott eljárásokban. készségszint elsajátítása.

Vizuális kommunikáció ALKOTÁS Szöveg és kép összekapcso- Legyen képes a szöveges és viszonyolása különböz karakter képi közlés összekapcsolásáközlésekben. ra, együttes alkalmazására. Bet típusok: szabvány, keleti bet k stb. BEFOGADÁS, MEGISMERÉS Ábrázolási konvenciók kü- Legfontosabb térábrázolások. lönböz korokban, kultúrákban. TECHNIKÁK SZÖVEGÍRÁS Álló vagy szabványbet k. Közlési szándékhoz ill kifekarakterek, arányváltozta- jezés. tások. Szövegszerkesztés. Tárgy és környezetkultúra ALKOTÁS Lakás alaprajza, egyszer Készítsen tervet és követmakett készítése. keztessen, szerkessze meg és állítsa össze a modellt. BEFOGADÁS, MEGISMERÉS Tanulmányozza különböz Különböz életstílus és az korok környezeti jellemépületek, valamint a berenz it. dezés formavilága közötti A Barokk, a Klasszicizmus, kapcsolat meglátása. a romantika és a szecesszió jellegzetességeinek vizsgálata. TECHNIKÁK Modellezés agyaggal, gipsszel.

Konstruálás, anyagalakítás.

357

Készítsen

mennyiségi

kat szemléltet ábrát.

Készítsen többképsíkos rajzokat.

Legyen jártas a tussal, rostironnal való munkában. Készítsen rövid feliratot.

Készítse el a kockának a hálózatát és állítsa azt össze.

Ismerje fel a m v.t. nagy stíluskorszakait és formajegyeit egy épület, tárgy példáján keresztül.

Készítsen egyszer konstrukciót.

Mozgóképkultúra és médiaismeret M VÉSZETI ISMERETEK. Ismerkedés m alkotásokkal: jellegzetes megoldások, a A mozgókép elemének kifeje- Vegyen részt közös fílmnézéstörténetmesélésben, a drá- z eszközeinek felismerése. ben és az elemzésében. mai szituációk felépítésében és a képalkotásban. A mozgás kifejezése. A néma és hangos film. Televízió, digitális kép. Közös filmezés, elemzés, vita /Pink Floyd: A fal/ MOZGÓKÉP ÍRÁS ÉS OLVASÁS Gyakorlati ismerkedés a Értelmes kifejezés és a helyes mozgókép elemi kifejeértelmezés. z eszközeivel: kompoElemeinek elsajátítása. zíció térben és id ben. Videoriport tervezése. Forgatókönyv, dramaturgia, zene, díszlet, operat r, vágó.

Vegyen részt a közös videoriport készítésében.

KÖVETELMÉNYEK 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN - Fény színmódosító szerepének, a fény- árnyék jelent ségének ismerete, a plasztikus forma érzékletes megjelenítésében. - Ismerje a leggyakoribb érzéki csalódásokat, értse a néz pont jelent ségét a látvány megítélésében. - Egyéniségének megfelel formai megoldások, alkotói módszerek kiválasztásának képessége. - Tanult technikák ismerete. Egyénileg választott technikák készségszint elsajátítása. - Legyen képes a szöveges és képi közlés összekapcsolására, együttes alkalmazására. - Legfontosabb térábrázolások ismerete. - Adatok, források összegy jtésének, rendszerezésének, terv, modell készítésének, formába öntésének képessége. - Ismerje a tömegkommunikáció legfontosabb formáit. - Legyen képes felismerni a rendeltetés és közlésmód összefüggéseit. - Képsor és dialógustervezés. - A film hatásmechanizmusainak tudatosulása. - A technikai képírás egyszer eszközeinek használata - fotó stb. - A korabeli életstílus és az épületek, valamint a berendezés formavilága közötti kapcsolat meglátása. - Képesség m alkotások értelmezésére, a különböz kultúrákban, korokban készült m alkotások hasonlóságainak és különböz ségeinek megragadása.

358

8. OSZTÁLY Vizuális nyelv Az el adásmód, az egyéni stílus, a korstílus formai jegyei m vészeti alkotásokon, tárgyakon. skortól a XX. sz-i izmusokig. Kifejezés, képz m vészet ALKOTÁS Történések, megjelenítése, mozgás kifejezése konkrét és elvont formákkal. Sorozatok és kompozíciók készítése újságokból, saját készítés elemekb l.

Értelmezze az izmus fogalmát. Ismertesse m alkotások és Ismerje fel és értelmezze a tárgyak alapján egy korszak stílusjegyeket. stílusjegyeit.

Készítsen egyéniségének megfelel formai, technikai megoldásokat. Válasszon alkotói módszert. Legyen képes az id beliség a mozgás megragadásában.

BEFOGADÁS, MEGISMERÉS A legkiemelked bb alkotá- Legyen képes m alkotások sok és alkotók. elemzésére. Speciális m vészi techHasonlóságok-különböz sénikák. gek. Tér-forma-szín c. könyv képanyagának ismerete, csoportosítása korstílusok szerint, Technikai eljárások szerint. TECHNIKÁK Sokszorosító technikák. - Öntés, nyomtatás, fotó. Technikai kísérletek. Saját készítés grafika vagy monotípia, fénymásolás. Vizuális kommunikáció ALKOTÁS Téri helyzetek, összefüggések magyarázó rajzok, modellek, plasztikák készítése látvány után és képzeletb l. Összetettebb formák felépítésének, szerkezetének értelmezése,- tengellyel metsz síkkal, származtatással. Elemkészlet összeállítása

Legyen képes önállókompozíció készítésére meghatározott témakörben, szabadon választott technikával.

Tudja összefoglalni a tanult m vészeti ágak legjellegzetesebb vonásait, ismerje 1-1 kiemelked alkotást.

Legyen képes megfelel technika kiválasztására.

Legyen jártas a gyakorlott eljárásokban.

Legyen jártas vizuális eredet ismeretek láthatóvá tételében szerezzen jártasságot vizuális hatáselemek tudatos alkalmazásában.

Tudjon készíteni magyarázó rajzot egyszer bb mechanikus szerkezetek m ködésér l.

359

színes axonometrikus kockákkal. BEFOGADÁS, MEGISMERÉS A tömegkommunikáció Legyen képes felismerni a legfontosabb formái, rendeltetés és a közlésmód kiadványok, m sorok összefüggéseit. kategorizálása különböz szempontok alapján.

Tudja értelmezni a tk. ábráit. A tömegkommunikáció legfontosabb formáinak, jellegzetességeinek ismerete.

TECHNIKÁK Plakát, meghívó, szórólap készítése vegyes technikával.

Tudjon készíteni feliratozásokat.

Legyen jártas a közlési szándékhoz leginkább ill és legcélszer bb technikák kiválasztásában.

Tárgy és környezetkultúra BEFOGADÁS, MEGISMERÉS Összetett rendszer alapKorok stílusok ismerete vet elemeinek és összefüggéseinek ismerete. TECHNIKÁK Modellezés, plasztikus mintázás.

Legyen képes egyszer anyagokból való konstruálásra, legyen minél ötletesebb és kreatívabb.

Múzeumlátogatások, egyéni véleményalkotás.

Alkosson egyéni térkonstrukciót.

Mozgóképkultúra és médiaismeretek M VÉSZETI ISMERETEK Történet, elbeszélés, cseFilm hatásmechanizmusának lekmény. Azonosulás, tudatosulása. feszültség, a néz figyelmének irányítása. Film elemzése. Ismerje fel a cselekményt és a Díszlet, jelmez, látvány. történet közti különbséget. Fény- és hangeffektusok. A film elkészítése, reklámozása, bemutatása. MOZGÓKÉP ÍRÁS ÉS OLVASÁS A mozgókép köznyelvének Tudjon tagolni és felépíteni a használata a házi videotól képsort. a televízióig. Házi videofilm-, riport készítése. Forgatókönyv, vágás, szerkesztés, sokszorosítás.

Legyen tisztába a videokamera használatának alapvet fogásaival.

FORRÁSMUNKÁK: - A mozgóképkultúra és médiaismeretek helye a NAT-ban. - Ped. Intézet kiadványa 360

- Pongrácz Éva : A vizuális kultúra, a mozgókép és médiaismeretek integrációja - Pécs -

TECHNIKA TANTÁRGY 1-4. ÉVFOLYAMBAN M veltségi terület: életvitel és gyakorlati ismeretek Kiemelt célok: - Olyan rendeltetésszer gondolkodásmód célzatos és következetes kialakítása, amely fokozatosan feltárja a természetben és a társadalomban él ember és az általa létrehozott technikai környezet bonyolult összefonódását és kapcsolatrendszerét - A kreativitás, az alkotó képzel er tudatos fejlesztése. A tanult m veleti formák önálló alkalmazásával a kreatív gondolkodás fejlesztése. - A szívesen végzett munka örömének felismertetése. - A feladatok elvégzéséhez szükséges munkaszokások kialakítása és önálló alkalmazása. - A manuális készség, a finommozgások célirányos fejlesztése. - A lassabban haladó, tanulási nehézségekkel küszköd tanulók sikerélményhez juttatása. - Lábatlan igaztörténetének és a hagyományos szakmáknak megismerése. - Az emberi környezet és a természet védelmének tudatosítása. ÓRATERV: Évfolyam 1. 2. 3. 4. -------------------------------------------------------------------------------------Heti óraszám 1 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 37 A tantárgy részterületei:

Tervezés, építés Anyagok és átalakításuk Építés, szerelés Közlekedési ismeretek Háztartástan, életvitel

Az értékelés módjai: - Szöveges értékelés: szorgalom, fejl dés, érdekl dés, - a manuális tevékenységek esztétikuma. - A helyes magatartási és munkaszokások alkalmazása. - A tanult ismeretek alkalmazási szintje a munkadarabok elkészítése során. - A munkadarabok pontossága. - Önállóság a tervezésben, kivitelezésben. - A terv és a kész munkadarabok összehasonlítása. TANESZKÖZÖK:

- Tankönyv, munkafüzet. 361

- Gyurma, papír, hurkapálcika, csiszolópapír, ragasztó, fonal, épít doboz, olló, kés fa, reszel , t , f rész.

1. ÉVFOLYAM 1. ANYAGOK ÉS ALAKÍTÁSUK

Képlékeny anyagok

Az anyag és a gyurma tulajdonságai, alakításuk. Gömb és hengerforma készítése, mintázása. A nyomás, nyomat, domborulat fogalma. A fazekas mesterség.

Papír

a papírfajták elemi vizsgálata és jellemz fajtái. Nedvszívó képesség vizsgálata. A papír tépése, nyírása, sajtolása. Mértani síkidomok, átlók, felez k hajtogatása.

Fa

A fa tulajdonságai. hurkapálcika tördelése, csiszolása, ragasztása. A feldolgozatlan fa /ágak, gallyak/ felhasználása.

Fonal

Környezetünk szálas anyagainak megismerése. A fonal tulajdonságai, darabolása, kötözése. Sodrás, csomózás, háromszálú fonás. 2. Mérés Becslés, mérés, egymásmellé rendezés, méretazonosság megállapítása, azonos méretre alakítás 3. Építés Az épít készlet elemeinek megismerése, csoportosítása. Építés síkban egyéni elképzelés, minta, fénykép, esetleg látszati rajz alapján.

4. Közlekedés

A gyalogos közlekedés szabályainak megismerése. Az úttesten történ irányított biztonságos átkelés. A jelz lámpák jelzéseinek ismerete. Az iskola környéke közlekedési rendjének ismerete. Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása. A veszélyhelyzetek elkerülése.

Összesen: 37 óra Követelmények az 1. évfolyam végén: Az 1. évfolyam végére a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket. Az 1. és 2. évfolyam egy fejlesztési szakasz.

2. ÉVFOLYAM

1. Mérés Mérés, méret megjelölés, el rajzolás. A vonalzóval való mérés elsajátítása. Kicsinyítés, nagyítás fogalmának megismerése. Látszati rajz, vázlatrajz, méretrajzi jelek. A becslés és a méretmegadás gyakorlása. Körvonalrajzok készítése. 362

2. Anyagok és alakításuk Képlékeny anyagok. Képlékeny anyag megmunkálása: kúposítás, mélyítés, benyomkodás. A tanult m veletek gyakorlása.

Papír

A papír részarányos nyírása, a részarányosság el nyeinek megfigyelése. A papír bevagdosása, bef zése, szerelés ragasztással. Láncfigurák készítése. Pontragasztás, foltragasztás alkalmazása. A papírkészítés folyamata.

Fa

A fafeldolgozás menete, szerszámai. A fa felhasználhatóságának lehet ségei a mindennapi életben. Játékkészítés hurkapálcából és termésekb l. A fonal és a textília tulajdonságai. Gombfelvarrás. Fércel öltés.

Fonal

3. Tervezés, építés Egyszer tárgy tervezése és készítése, egyéni elképzelések megvalósítása. Építés térben, látszati rajzok alapján. Az épít dobozban található elemcsaládok megnevezése. Modellek építése térben, különféle dobozokból. 4. Közlekedési ismeretek Jobboldali közlekedés, jobb kéz szabály megismerése. A leggyakrabban el forduló közlekedési jelz táblák ismerete. A gyalogos közlekedés szabályai. A járm vekben való közlekedés szabályai. Biztonságos közlekedés tömegközlekedési eszközökkel. Viteldíj. A mozgólépcs használata. A biztonsági sáv szerepe a balesetek elkerülésében. A veszélyhelyzetek felismerése és elkerülési módjainak megismerése. 5. Ember és környezete Évszakok, id járási elemek megismerése. A lakóhely sz kebb földrajzi környezetének bemutatása. Természetes és ember alkotta környezet jellemz i. Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. 6. Háztartástan, életvitel Az otthon és az iskola eltér feladatainak összevetése a jó közérzet szempontjából. A gyerekek által is elvégezhet házimunka. A házimunkák veszélyforrásainak tudatosítása. A terítés alapszabályainak ismerete. A zsebpénz célszer elköltése, takarékosság a vásárlások során. A ruházat tisztántartása. Szolgáltatások. A közelben lev szolgáltató egységek felkeresése és megismerése. Összesen: 37 óra Követelmények a 2. évfolyam végén 363

- A tanuló legyen képes becsléssel méreteket viszonyítani, ismerje a kicsinyítés és a nagyítás fogalmát. - Legyen képes az anyagok takarékos felhasználására - Az elvégzend munkához szükséges eszközök biztos, balesetmentes használata. - Az anyagok tanult tulajdonságainak ismerete. - Látszati rajz, vázlatrajzok készítése. A rajzelemek helyes használata. - Ismerje az épít készlet elemeit, legyen képes térben építeni. - Sajátítsa el az elemi higiéniás szokásokat. - Ismerje az ember természetalakító munkáját. - A háztartás és a hozzá kapcsolódó szokások megismerése, elmesélése.

1.M szaki ábrázolás

3. ÉVFOLYAM

A méretmegadás elemei: méretvonal, , méretszám. Rajzolvasás, vonalfajták. Méretek leolvasása rajzokról. A rajz és a tárgy megfeleltetése. 2. Anyagok és alakításuk

Papír

A papír tulajdonságainak vizsgálata. A papírfajták csoportosíthatósága felhasználásuk alapján. Kartonok, lemezek vizsgálata.

Fa

Vékony pálcák, lécek tulajdonságai, alakítása faragással, reszeléssel. A fa megmunkálásának szerszámai, természeti anyagok. Ismerkedés a népi iparm vészet alkotásaival, képek gy jtése.

Fonal

A fonal és textília tulajdonságai, szerkezetének megfigyelése. Használati és ajándéktárgyak készítése. Varrás, az öltésfajták megismerése és alkalmazása. 3. Ember és környezete Él világ és tárgyi környezet. A környezet tárgyainak anyagai és eredetének megismerése. 4. Építés Egyszer épület makettek irányított készítése megadott alaprajz szerint. 5. Közlekedési ismeretek A közlekedési eszközök használatának szabályai, ezek ismerete és gyakorlása. Biztonságos közlekedés tömegközlekedési eszközökkel. A közlekedés kialakulása, a kerék szerepének fontossága. 6. Háztartástan, életvitel A háztartásban használt gépek balesetmentes használata. Különböz háztartási tennivalók elvégzése. 364

A család gazdálkodása, a bevétel és a kiadás fogalma. A szolgáltatások fogalma, szerepe az ember életében. A telefon használata. 7. Mérés Mérés centiméter pontossággal. A mérési eredmények feljegyzése. Alaprajz. Összesen: 37 óra Követelmények a 3. évfolyam végén: Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és ok esztétikum összefüggései. Szakszer és biztonságos szerszámhasználat. Egyszer makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszer sematikus ábra olvasása és értelmezése. Mérés centiméter pontossággal. Az él és tárgyi környezetünk kapcsolatának megismerése.

4. ÉVFOLYAM

1.Mérés, m szaki ábrázolás

A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása. A m szaki rajz méret megadása, elemei, mérés centiméter pontossággal. A laprajz, nézetrajz és tárgy kapcsolatrendszere.

2. Anyagok és alakításuk

Az anyagok vizsgálata. A szerkezeti anyagok és szerepük. Az üveg. A m anyagok.

Papír

Alapanyag, nyersanyag, félkész és késztermék fogalma. A papírhajtogatás síkban és térben, statikus és dinamikus modellek készítése. A papírkészítés technológiai lépéseinek megismerése és helyes alkalmazása. Fonal A kézi varrás szerepe, a tanult öltésfajták változatos alkalmazása. Szöv keret készítése, szövés. A magyar népi iparm vészet remekei, népi hímzések. Népi motívumok felhasználásával tárgykészítés filcb l. 3. Ember és környezete A városi és falusi élet összehasonlítása. Épített környezet. A nagyvárosi élet. 4. Tervezés, építés A feladat elképzelése, megoldási tervek készítése. A forma, a funkció és a méret közötti összefüggések megállapítása és felhasználása a tervezés során. A m veleti sor önálló megalkotása és végrehajtása. 365

5. Épített környezet A hazai népi építészet jellemz inek megismerése. A mai építészet épülettípusai. Építmények konstruálása, lakás, családi ház, utca. Egyszer makettek készítése. A vízi, szárazföldi, vasúti közlekedés története, jellemz i. 6. Közlekedési ismeretek Az utazással kapcsolatos illemszabályok alkalmazása. Balesetek megel zésének ismeretei. Ment k, rend rség értesítése, szerepe. A kerékpáros közlekedés gyakorlása, a lámpák, útburkolati jelek megismerése. Közlekedés tömegközlekedési eszközökkel. 7. Háztartástan, életvitel A környezet értékeinek védelme. Esztétikus otthoni környezet kialakítása. Az id járásnak megfelel öltözködés gyakorlata, a környezet és a ruházat tisztántartása. Egyszer háztartási munkák elvégzése. Összesen: 37 óra Követelmények a 4. évfolyam végén: - A tanuló legyen képes a saját igényeinek megfelel tárgykészítésre önálló tervezéssel, kivitelezéssel. Önértékelése reális legyen. - Tudja a munkaeszközöket rendeltetésszer en és balesetmentesen használni. - Ismerje a célszer és takarékos anyagfelhasználást. - Tudjon egyszer modellt, makettet készíteni a terv alapján. megel zésének lehet ségeit. - Közúti kerékpáros közlekedés szabályainak betartása. - Tartsa be az elemi higiéniás szabályokat. - A nagyvárosi környezet építményeinek megismerése. - Id járáshoz, évszakhoz, napszakhoz kapcsolódó életviteli szokások. - Ismerje a nagyvárosi környezet építményeit

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK TECHNIKA- HÁZATARTÁSTAN 5-8. ÉVFOLYAM

E 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

heti 1óra heti 1 óra heti 0,5 óra heti 1 óra

évi 37 óra évi 37 óra évi 18, 5 óra évi 37 óra 366

Célok: - Olyan rendszerszemlélet gondolkodásmód kialakítása, amely feltárja az ember, a társadalom és a technikai környezet kapcsolatrendszerét. - Bemutatni a környezeti károsodásokat és azok megel zésének módjait. - Melyek a fenntartható fejl dés összefüggései. - A lényeget átlátó környezetgazdálkodás bemutatásaKövetelmények: a. -

Feladatok és tevékenységformák: szükségletek és lehet ségek felismerése tervezés a munka megszervezése és kivitelezése értékelés

b. -

Készségek fejlesztése beszéd és kifejez készség fejlesztése logikai készség képolvasási és rajzolási készség számolási készség manuális készség

c. -

Képességek fejlesztése problémamegoldó alkotó becslési döntési elemz szintetizáló rendszerez összpontosító térlátó önértékel másokat helyesen megítél

F témakörök: 5. osztály:

- ember és környezete - a kommunikáció eszközei - anyagok és alakítások - tervezés, építés - közlekedési ismeretek - háztartástan, életvitel, gazdálkodás

6. osztály:

- ember és környezete - kommunikációs rendszerek - anyagok és alakításuk - tervezés, építés - közlekedési ismeretek 367

- háztartástan, életvitel 7. osztály:

- kommunikációs rendszerek - anyag és energia - tervezés, építés - közlekedési ismeretek - háztartástan és életvitel - háztartási munkák

8. osztály:

- kommunikációs rendszerek - anyag és energia - tervezés és építés - közlekedési ismeretek - háztartástan, életvitel

Az értékelés szempontjai: - A pozitív hatások meger sítése az alkotó munkavégzés során. - A tárgy és a környezet esztétikumának felismertetése. - A feladatok elvégzése „mm” pontosságú méréssel. Az értékelés módjai: Szóban: egyéni ötletek, kivitelezési variációk. Írásban: érdemjeggyel - elkészített munkadarabok, rajzok, kisel adások, a tanuló saját teljesítményéhez mért fejl dés, gy jt munka, szerel munka, szerel tevékenység eredményességének értékelése, önálló szerelési feladatok végzése érdemjegyre, önálló szóbeli beszámoló adott témáról érdemjegyre

Szemléltet eszközök: - Tankönyv, sima lapú füzet. - Szerszámok, anyagok, alapvet konyhai eszközök, alapvet m szaki rajzi eszközök. - A közlekedés tanításához szükséges felszerelések. - Szerel készlet. - Kerékpár, m köd modellek, varrógép. - Az ételkészítés alapanyagai. - Villamossági szerelés eszközei. - Technika szaktanterem, szertár.

Témák évfolyamonként 5. osztály 1. Az ember és környezete ( 7 óra ) 368

-

természetes és mesterséges környezet az állatok alkalmazkodása környezetükhöz az ember védekezése a környezet hatásai ellen eszközhasználat a technikai környezet

2. A kommunikáció eszközei és módjai ( 3 óra ) - az információfogalmak megkülönböztetése és használata - a tömegkommunikációs eszközök 3. -

Anyagok és alakításuk ( 4 óra ) fa, tégla, k anyagvizsgálatok technikai rendszer vizsgálata megfigyelések rendszerezése

4. -

Tervezés, építés ( 7 óra ) a tervezés fogalma mérés „mm” pontossággal m szaki ábrázolás épített tér és környezet a technikai rendszer m ködése

5. -

Közlekedési ismeretek ( 7 óra ) közlekedési szabályok járm vel közlekedésben a veszélyhelyzetek kerékpáros közlekedés gyakorlása a kerékpár karbantartása magatartási szabályok az utazáskor

6. -

Háztartástan, életvitel ( 6 óra ) táplálkozás háztartás ruházkodás

7. -

Gazdálkodás ( 3 óra) árak és ismerete anyagi lehet ségek felmérése a zsebpénz beosztása

6. osztály 1. Az ember és környezete ( 6 óra ) - természetes és mesterséges környezet - az energia 2. -

Kommunikációs rendszerek ( 3 óra ) hír, jel, jelrendszer az információ tárolása és továbbítása logikus és algoritmusos gondolkodás

3. Anyagok és alakításuk ( 7 óra ) - fémek vizsgálata 369

-

az anyagok feldolgozása az anyagok megmunkálása

4. -

Tervezés, építés munkaterv készítése méretarányos rajzolás m szaki ábrázolás épített tér és környezet

5. -

Közlekedési ismeretek ( 7 óra ) a közúti közlekedés kialakulása kerékpáros közlekedés f úton a kerékpár m ködése és állapota balesetmegel z közlekedés

6. -

Háztartástan és életvitel ( 7 óra ) lakás gazdálkodás konyhatechnológia ruházkodás munkaszervezés

7. osztály 1. -

Kommunikációs rendszerek ( 2 óra ) jel és kód fogalma rádióadás és vétel telefonhasználat

2. -

Anyag és energia ( 4 óra ) nyersanyag és energiahordozók állapotváltoztató és megóvó technológiák energiatermel technológiák anyagok és tulajdonságaik vizsgálata

3. -

Tervezés és építés ( 4 óra ) gépek és m ködésük mechanikus és nem mechanikus gépek önálló tervkészítés – algoritmus egyszer mechanizmusok tervezete

4. -

Közlekedési ismeretek ( 4 óra ) menetrendek használata környezetvédelem a közlekedésben közlekedési helyzetek

5. -

Háztartástan és életvitel ( 2 óra ) táplálkozás, konyhatechnikai eljárások a lakókörnyezet tervezete kézi és gépi varrás háztartási jövedelmek és kiadások

370

6. Háztartási munkák ( 2,5 óra ) - takarítás – napi, heti, nagy - vendéglátás 8. osztály 1. Kommunikációs rendszerek ( 4 óra ) - elektroakusztikus átalakítás - hanghordozók 2. -

Az anyag és energia ( 8 óra ) a villamos energia az energiahordozók szállítása a jöv energiaforrásai a modern építészet anyagai korszer épületek

3. Tervezés és építés ( 8 óra ) - vezérlések és szabályozások a gyakorlatban - közm vek 4. Közlekedési ismeretek ( 8 óra ) - a motorizáció el nyei és hátrányai - veszélyek 5. Háztartástan, életvitel ( 9 óra ) - konyhatechnikai eljárások - gazdálkodás

A továbbhaladás feltételei 5. osztály - egyszer mindennapi rendszerek azonosítása - a kommunikáció fogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs eszközök kezelése - egyszer m veleti algoritmusok kezelése és végrehajtása - becslés „cm” pontossággal - egyszer m szaki rajzok olvasása - gyalogos, kerékpáros és tömegközlekedés szabályainak és helyes magatartásformák alkalmazása - családi munkamegosztás felismerése - eszközök és szerszámok szakszer , balesetmentes használata 6. -

osztály az információtárolás és továbbítás eszközeinek használata áramkörök és logikai áramkörök megkülönböztetése jelképes rajz alapján egyszer szerkezetek szerelése, m szaki rajzok használata egyszer háztartási munkák gyakorlati végzése a munkavégzéshez szükséges anyagok, szerszámok kiválasztása, balesetmentes használata 371

7. -

osztály információs rendszerek és csatornák, érzékel k m ködése egy konkrét, egyszer gyártási folyamat bemutatása er m típusok összehasonlítása gépek m ködésének bemutatása vázlatrajzon egyszer háztartási gépek használata korszer ételsor önálló összeállítása különféle varrásmódok használata jelent s magyar és külföldi találmányok és feltalálók azonosítása

8. -

osztály otthon és az iskolában található audiovizuális eszközök villamos elektromos hálózat balesetvédelem TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-4. ÉVFOLYAM

M veltségi terület: Testnevelés és sport Kiemelt célok: Az iskolai testnevelés f célja, hogy a gyermekek pszichoszomatikus fejlettségéhez és érdekl déséhez igazodó játékos mozgástevékenységgel gazdagítsa és fejlessze a tanulók mozgásm veltségét, továbbá pótolja az esetleges elmaradásokat. Koordináció képességeiket fejlessze olyan szintre, hogy alkalmassá tegye ket a kés bbi hatékony mozgás - cselekvési tanulásra, sportolásra, elégítse ki a tanulók mozgásszükségletét, fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvet mozgás- és feladatmegoldó képességeiket. Formálni kell a tanulók mozgás-, játék-, és sportm veltségét. El kell segíteni a gyermekek egészséges testi fejl dését, fokozni edzettségüket, teherbíró képességüket, alapvet fizikai képességeiket. Általános fejlesztési követelmények: Életkorának megfelel en fejl djön keringési, mozgató és légzési rendszere. Végezzenek rendszeres mozgástevékenységet. Tudjanak gyorsan illetve kitartóan futni. Sajátítsák el a különféle ugrás, dobás végrehajtásának alaptechnikáját. Jellemezze tevékenységüket a kreativitás. Sajátítsanak el egy úszásnemet. Sajátítsanak el támasz- és függ szereken egyszer bb tornaelemeket. Heti óraszám: F témakörök:

3 óra 1.Rendgyakorlatok 2.El készítés és prevenció 3. Járások, futások, szökdelések, ugrások, dobások 4. Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok 5. Labdás gyakorlatok 6. Szabadid s sporttevékenység 7. Küzd feladatok és játékok 8. Úszás 1.o.-tól 372

Ellen rzés, értékelés: Az ismeretek gyakorlati bemutatásával. Egyes technikák elemenkénti, majd folyamatban való számonkérésével. Az eszközhasználat helyes alkalmazásával. Házi - és körzeti versenyekkel. Eszközök, feltételek: A hagyományos iskolai sporteszközök és felszerelések. A feltételek adottak a testnevelés tanításához.

1.-2. ÉVFOLYAM

TÉMAKÖR:

KÖVETELMÉNYEK

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------1.Rendgyakorlatok Szétszórt alakzatok felvétele. Egyenes, feszes állás, laza, pihenj Testfordulatok helyben. Sorakozás vonalban /fal, bordásfal, padsor el tt /. Köralakítás kézfogással. Vonulások ütemtartással helyben és tovahaladással / tapssal, dobbantással / Játékok /mozdulatlanság, szobor, baglyocska, mindenki a zászlajához. / 2. El készítés és prevenció

A legszokványosabb testhelyzeteket, kartartásokat és alapformákat tartalmazó szabad-, társas- és kéziszergyakorlatok / labdával, babzsákkal, ugrókötéllel, szalaggal stb. / Ritmikus feladatok énekre, zenére. Tartásjavító és a gerincdeformitásokat megel z gyakorlatok. Az el készítést és a motorikus képességek alapozását jól szolgáló gyakorlatok.

3. Járások, futások

Járások és futások kötetlenül és alakzatban, meghatározott útvonalon is, rövid és hosszú lépésekkel. Játékok. Szökdelések egy, váltott, páros lábon meghatározott távolságig. Szökdelések kötéláthajtással. Játékok. Távolugrás helyb l és nekifutással elugrósávból Hajítási kísérletek papírgombóccal, csomózott vég szalaggal

Szökdelések, ugrások Dobások 4. Támasz, függés- és egyensúlygyakorlatok

Helyváltoztatás állatmozgást utánozva. Helyváltoztatás vízszintes, és rézsútos padon, hason- és hanyattfekvésben, kéz-, láb-támaszban rákjárással, pókjárással. Gurulóátfordulás el re, hátra. Tarkónállás. Zsugor fejenállás. Felugrások különféle szerekre. Egyensúlyozó járások, játékok.

5. Labdás gyakorlatok

Labdás ügyességfejlesztés. Labdagörgetés, gurítás, eldobott labda elfogása, labdavezetés kézzel, kísérletek lábbal. Játékok. Vegyen részt labdajátékokban.

6. Küzd feladatok

A kulturált, sportszer küzdelem elfogadása és végrehajtása 373

és játékok

Húzások, tolások, leülések, felállások párokban Játékok

7. Szabadid s sporttevékenységek

Végezzenek rendszeres mozgásos tevékenységet a szabadban Séták, kerékpározás, hócsata

8. Úszás

Sorakozás, vonulás, szabadgyakorlatok a vízben. Siklási kísérletek. Játékok.

3.ÉVFOLYAM

1. Rendgyakorlatok

2. El készítés és prevenció játékok.

Alakzatok felvétele és változtatása a reprodukálása szintjén. Kétsoros vonal, kett soszlop alakítása. Megindulás, megállás két ütemben. Fejl dések, szakadozások járás közben. Vonulások lépéstartással. Nyitódás, zárkózás. Játékok. Gimnasztikai gyakorlatok végzése a pedagógus utasításainak megfelel en önállóan, társutánzással is. El készít , képességfejlesztést szolgáló testnevelési

3. Járások és futások

A változó feltételeknek megfelel en tudja szabályozni járását és futását. Álló és guggoló rajt. Futóversenyek.

Szökdelések és ugrások

Helyb l és nekifutással történ ugrások összerendezett végrehajtása. Kötéláthajtási kísérletek csapatokban.

Dobások

A megfelel dobásmód megválasztása és végrehajtása. Dobások távolba és célba.

4.Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok

Legyenek képesek egyensúlyozni változó feltételek között. A testtömeg megtartása függésben és támaszban. Alaplendületek el készítése. Sorozat gurulóátfordulás. Fejenállás és kézenállási kísérletek. Mászási kísérletek kötélen. Vízszintes függeszkedés bordásfalon. Játékok.

5. Labdás gyakorlatok

Vegyen részt többféle labdajátékban. Egykezes átadás és átvétel. Rúgási kísérletek bels vel falra

6. Küzd feladatok és játékok

A kultúrált, sportszer test-test elleni küzdelem elfogadása és betartása. Önellenállásos feladat-végrehajtások. Mögékerülési és kiemelési kísérletek.

7. Szabadid s,

Speciális szabadtéri játékok ismerete. 374

Sporttevékenységek

Végezzenek rendszeres mozgásos tevékenységet a szabadban Gyalogos, kerékpáros túrák. 4. ÉVFOLYAM

1. Szervezési feladatok

Alakzatok felvétele és változtatása reprodukálás szintjén. Vonulások, fejl dések, szakadozások.

2. El készítés és prevenció

Gimnasztikai gyakorlatok végzése a pedagógus utasításainak megfelel en. Tartásjavító, deformitást ellenszabályozó gyakorlatok. Motorikus képességeket fejleszt gyakorlatok

3. Járások és futások

A változó feltételeknek megfelel en tudja szabályozni járását, futását. Tartós futás, futás feladatokkal. Futóversenyek.

Szökdelések és ugrások

A közepes lendülettel történ ugrások összerendezett végrehajtása. Sorozatugrálások. Távolugrás, magasugrás nekifutással.

Dobások

A tevékenység céljának megfelel dobásmód megválasztása és végrehajtása. Hajítási kísérletek kidobó állásból befordulással és nekilépésb l.

4 ""

. %

.

.

F

$ '

'

A testtömeg megtartása függésben és támaszban. Lengések bordásfalon, függ leges repülés zsámolyon. Kötélmászás. Gy r gyakorlatok.

0F '

8

"

'

6

' 6. Küzd feladatok és játékok

A kultúrált, sportszer test-test elleni küzdelem elfogadása és betartása.

7. Szabadid s Sporttevékenységek

Speciális szabadtéri játékok ismerete. Számháború. Tájékozódási versenyek.

8. Úszás

További úszásnem kar- és lábtempójának elsajátítása.

Végezzenek rendszeres mozgásos tevékenységet a szabadban.

TESTNEVELÉS 5-8. ÉVFOLYAMON

M veltségi terület: Testnevelés és sport 375

!

Kiemelt célok: A testnevelés és sportolás célja, hogy sajátos eszközeivel, valamint a többi m veltségi terület ismeretanyagának felhasználásával olyan tanulókat fejleszteni, akik ismerik motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját, a mozgásos játék, versengés örömét és tisztában vannak a testnevelés és sport egészségügyi, prevenciós értékeivel és a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részét alkotja. Önállóan is végezzenek testedzés, és tudatosuljon számukra, hogy a mozgás részét képezi egészségük meg rzésének. Támogassa a tanulók egészséges testi fejl dését, alapvet mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehet ségének utolsó éveit. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejl dés-érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megel zése, ellensúlyozása; megfelel felkészítés és keringési és légz rendszeri megbetegedések megel zésére, a károsodások csökkentésére. A mozgáskultúra fejlesztése: Sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása Értékes személyiségvonások fejlesztése

Fejlesztési követelmények: Igényeljék a testnevelés és sportolást. Ismerjék és alkalmazzák a képességeik fejlesztésére szolgáló eljárásokat. Érjenek el fejl dést a maximális és gyorsasági er ben, alapállóképességben. Elfogadható szinten legyenek képesek játszani két sportjátékot. Jellemezze a tanulókat a motorikus cselekvésbiztonság. Fejl djön a keringési és légzési rendszerük. Tudatos testmozgással el zzék meg a testtartási rendellenességeket. Fejl d tendencia jellemezze a kondicionális és koordinációs képességeiket. Sajátítsanak el támasz- és függ szereken egyszer bb tornaelemeket és elemkapcsolatokat. Fejl djön ritmus- és reakciósképességük. Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszer bb torna jelleg elemeket, elemkapcsolatokat. Úszás biztosítása lehet ség szerint. Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Heti óraszámok: /5-8-ig./ 3 óra Az egyes évfolyamok f témakörei: Témakör Rendgyakorlatok Gimnasztika Atlétika Torna Sportjátékok, játékok Szabadid s sporttevékenységek Önvédelemi sportok, küzd játékok Úszás /lehet ség szerint/ Felmérések Összesen:

5. oszt. 9 11 26 20 24 10 3 8 111 376

6. oszt. 9 11 26 20 24 10 3 8 111

7. oszt. 9 11 26 20 24 10 3 8 111

8. oszt. 9 11 26 20 24 10 3 8 111

Ellen rzés, értékelés: A tanórai munka ellen rzés és értékelése az elsajátított ismeretek gyakorlati bemutatásával egyes technikák elemenkénti, majd folyamatban való számon kérésével az eszközhasználat helyes /baleset mentes/ alkalmazásával: évfolyamonkénti házi versenyekkel körzeti versenyekkel történik. Az ellen rzés és értékelés során a legfontosabb szempont az, hogy a tanuló mutasson fejl dést önmagához mérten. Évente két alkalommal központilag megadott feladatokkal felmérés, dokumentálás. Ennek tapasztalatait a véd n vel, gyerekorvossal megosztani. Eszközök, feltételek: Hagyományos iskolai sporteszközök és felszerelések. 5.ÉVFOLYAM Belép tevékenységformák: -

rendgyakorlatoknál együttes mozgások, vezényszavakhoz igazodás bemelegítésre és testtartásrendellenességek megel zésére szolgáló gimnasztikai gyakorlatok ismerete versenyszer gyorsfutások kitartó futás 8-10 percig az ugrások fázisainak ismerete hajításnál az ívképzés elsajátítása a tanult talajgyakorlati elemek biztonságos végrehajtása testtömeg feletti uralom a támasz és függ gyakorlatokban aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökken mentes összekapcsolása labdatovábbítás és –birtoklás biztonságának növelése, labdaátvételre helyezkedés üres helyre futással sportszer test-test elleni küzdelem

Rendgyakorlatok: Szokványos alakzatok felvétele. Vonulás zárt rendben, alakzatváltozások, testfordulatok. Gimnasztika: A tanult gimnasztikai gyakorlatok pontos, szép kivitelezés bemutatása, kapcsolása önállóan is. Játékos el készít feladatok. Tartásjavító gyakorlatok. (Aerobic) Atlétika: Speciális el készít gyakorlatok / futó-, ugró- dobóiskola / - futások: rajtok különböz kiindulóhelyzetb l, állórajt. vágta-, iramfutások, kitartó futás 8-10 percig futás feladatokkal - szökdelések, ugrások: Távolugrás guggoló technikával elugrósávból. Magasugrás megkötés nélkül és lép technikával. Szökdelés egy-, váltott- és páros lábon 377

-

dobások: hajítások, lökések, vetések egy és két kézzel, helyb l és nekifutásból, célbadobások. Kislabdahajítás helyb l és nekifutásból. Testnevelési játékok futással, szökdeléssel és dobással kombinálva.

-

Torna: Mells támaszhelyzetek, támlázás oldalirányban. Gurulóátfordulások el re és hátra különböz kiinduló helyzetekb l. Kézenátfordulás oldalra. Állások támaszhelyzetekben (tarkóállás, mérlegállás, fej- és kézállás segítséggel) Egyszer támaszugrások (függ leges repülés, zsugorkanyarlati ugrás) Kötél- vagy rúdmászás. Gerendán járás el re, hátra és oldalt. Gy r n (esetleg kétkötélen) lendületek el re, hátra. Bordásfalon lendületek oldalra.

-

Sportjátékok: /kézilabda, labdarúgás, kosárlabda/ Testnevelési játékok, speciális labdás ügyességfejleszt feladatokkal. A labdakezelés egyszer módjai: labdavezetés, átadások, átvételek helyben majd tovahaladással. Gól és pontszerzés egyszer megoldásai. Játék egyszer sített szabályokkal.

-

Szabadid s sporttevékenységek: Az évszaknak megfelel szabadtéri sportág zése.

-

Önvédelmi sportok, küzd játékok: húzások-tolások párokban, kötélhúzás csoportosan. Guruló esések.

-

Úszás: (ha lehet ség van rá) Játék a vízben, a tanult úszásnem tökéletesítése.

-

Felmérés: A felméréseken mutasson fejl dést önmagához viszonyítva.

Központi felmérések.

Központi feladatokkal (pl. felülés, függeszkedés, helyb l távolugrás, stb.) 60m futás 400-800m futás Cooper-teszt Távolugrás Kislabdahajítás 6. ÉVFOLYAM

Belép tevékenységformák: - Állóképességi futás 10-12 percig egyéni iramban, a futósebesség a távhoz igazítása - Ugrásokban a kar- és lábmunka összhangja - Kislabdahajításban a labda minél hosszabb úton történ gyorsítása - Talajon a tanult gyakorlatok összekapcsolása - Támaszugrások er teljes elugrással, növekv els ívvel - Labdajátékokban helyezkedés, üres helyre futás, labdatovábbítás a szabadon lév társnak, a labdát birtokló játékos zavarása - A rendgykorlatoknál az alakzatok változtatása - Közlekedés zárt alakzatban - Gimnasztikai gyakorlatok egyéni és együttes végzése, azok szakkifejezéseinek ismerete 378

-

Gyors megindulások és futások jelre

Rendgyakorlatok: Táv- és térköz felvétele, megindulás, vonulás, megállás a megfelel „lábrendben”. Néhány önvédelmi fogás elsajátítása. Gimnasztika: A tanult gyakorlatok végrehajtása egyénileg vagy utasításra. Tartásjavító, játékos el készít feladatok. Egyszer relaxációs eljárások. (Aerobic) Atlétika: - futások: Álló-, guggoló-, és térdel rajt. Fokozó futások. Tartós futás növekv id tartamig. - Futás feladatokkal (kerülés, átugrás, jelre futások egyszer feladatok végzése) - Szökdelések, ugrások: Távolugrás elugró vonalról guggoló technikával. Magasugrás lép technikával. Szökdelések egy, váltott és páros lábon. - Dobások: hajítások, lökések, vetések 1-2 kg-os tömött labdával. Kislabdahajítás távolba és célba. - Futó-, ugró- és dobóiskolák. Torna: Támlázások oldalirányban. Gurulóátfordulások el re és hátra sorozatban. Kézen átfordulás oldalra. Kézállási kísérletek bordásfalnál, társ segítségével és szabadon. Fejállás, mérlegállás, tarkóállás. Táaszugrások (felguggolás, terpeszleugrás, gurulóátfordulás el re. Gy r n lendületek el re, hátra. Fellendülés zsugorlefüggésben, emelés zsugorlefüggésbe. Gerendán járások, guggolás. Sportjátékok: (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda): Labdás ügyességi feladatok. Alapvet technikai elemek elsajátítása és alkalmazása játék közben. Egy-egy elleni támadás, védekezés. Játék egyszer sített szabályokkal. Szabadid s sporttevékenységek: Az évszaknak megfelel sportág zése a szabadban. Önvédelmi sportok, küzd játékok: Guruló és esésgyakorlatok. Szabadulások kézlefogásból. Húzások, tolások párokban és csoportokban. Úszás: Lehet ség szerint. Játékok és gimnasztika a vízben. A választott úszásnem technikai csiszolása. Felmérések: u.a. mint az 5. osztály

7. ÉVFOLYAM Belép tevékenységformák: - A rendgyakorlatok pontos és egyöntet végrehajtása - Játékok és versenyek szervezése, lebonyolítása - A sokoldalú el készítést és a testtartási rendellenességek megel zését szolgáló gyakorlatok - Atlétikában laza, könny vágtafutás, valamint 10-12 percig kitartó futás növekv intenzitással; ugrásoknál optimális sebesség nekifutás - A hajító és lök mozdulat csiszolása - Függ szeren 2-3 gyakorlatelem végzése - Lendületes támaszugrások - Sportszer test-test elleni küzdelem Rendgyakorlatok: Egyszer ellenvonulások járásban és futásban

379

Gimnasztika: 2-4-8 ütem szabad és kéziszergyakorlatok, melyek egyidej leg két alapformát is tartalmazhatnak. Egyénileg összeállított bemelegítés 6-8 gyakorlatból. Tartásjavító, egyéb ortopéd elváltozásokat megel z gyakorlatok. (Aerobic) Atlétika: - Futások: Álló- és térdel rajtból indulás. Fokozó és vágtafutások, feladatok és akadályok beiktatása. Tartós futás iramnehezítéssekkel. - Szökdelések, ugrások: Szökdel iskola. Távolugrás helyb l és nekifutásból. Magasugrás lép technikával. - Dobások: Kislabdahajítás távolba és célba. Lökések tömött labdával és súlygolyóval egy és két kézzel. Torna: Gurulóátfordulások el re és hátra sorozatban, repül gurulóátfordulás. Fejállás, kézállás, kézenátfordulás oldalra. Összefügg 3-4 elem talajgyakorlat. 4 részes szekrényen gugoló átugrás segítséggel. Gy r n lendület el re és hátra, oldalra, fordulatok. Támlázás gerendán, emelt padon oldal irányba. Lebeg függés; lefüggés; hátsó függés; homorított leugrás hátra lendületb l. Sportjátékok: (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda): A választott két sportjáték játékelemeinek tökéletesítése. Támadás és védekezés alapvet megoldásai. Szabadid s sporttevékenységek: az évszaknak megfelel sportág zése a szabadban. Népi játékok. Önvédelmi, küzd sportok, játékok: Grundbirkózás. Játékok húzással, tolással. Úszás: Lehet ség szerint. A tanult úszásnemben a leúszható táv növelése. Felmérés: A felmérések során mutasson fejl dést önmagához képest. Központi felmérések. 100m, 800m futás, Cooper –teszt, kislabdahajítás, távolugrás.

8. ÉVFOLYAM Belép tevékenységformák: - Versenyek, mérk zések szervezési feladatainak megoldása - Élményszer játék a választott sportjátékban - Az atlétikai mozgások helyes technikai végrehajtása - Energikus elugrás, térnyer légmunka az ugrásoknál - A hajításnál és a lökésnél a lendületszerzés és a kidobás harmonikus összekapcsolása - Tornában tanult mozgáselemekb l összeállított gyakorlatok - Sportszer küzdelem - Lehet ség szerint: két úszásnemben teljesítményképes technika kialakítása Rendgyakorlatok: Foglalkozási formák öntevékeny átszervezése Gimnasztika: gimnasztikai gyakorlatok együttes és önálló végrehajtása. Tartásjavító és egyéb ortopéd elváltozásokat megel z gyakorlatok. (Aerobic) Atlétika: - Futások: Eredményes rajtvégrehajtás. Fokozó- és vágtafutás. Futás nehezített terepen, akadályok felett. Kitartó futás a táv növelésével. Váltófutás. - Szökdelések, ugrások: Szökdel iskola, helyb l ugrások, sorozatugrások. Távol- és magasugrás fejlettebb technikával. 380

-

Dobások: Kislabdahajítás távolba. Súlylökés helyb l és becsúszással tömött labdával. Vetések tömött labdával mindkét oldalra.

Torna: Gurulóátfordulások sorozatban, két átfordulás között felugrás fél- és egészfordulattal. Repül gurulóátfordulás akadály felett. Fejállás, kézállás, kézenátfordulás oldalra. Összefügg talajgyakorlatok. Felguggolás, terpeszleugrás (4 részes) terpesz-és guggolóátugrás keresztben állított (3-4 részes) ugrószekrényen. Mászás, vándormászás kötélen, függeszkedési kísérletek. Gy r n lebeg függés, lefüggés. Gerendán járások, ereszkedés gugolótámaszba, mérlegállás. Támlázás két emelt, párhuzamos padon el re, hátra. Sportjátékok: (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda) A választott két sportjáték élményszer játszása, f bb támadási és védekezési megoldások. Szabadid s sporttevékenységek: Az évszaknak megfelel sportág zése a szabadban. Népi játékok. Önvédelem és küzd sportok: Grundbirkózás, gurulások, esések, húzások-tolások játékosan. Úszás: Lehet ség szerint. Két úszásnemben a leúszott távolság növelése. Felmérés: u.a. mint a 7. évfolyamban

A továbbhaladás feltételei A gyakorlatoknál a kapott utasítások fegyelmezett végrehajtása. A sokoldalú el készít és prevenciós gyakorlatok hatásainak életkoruknak megfelel ismerete és azok helyes végrehajtása. Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményesség bemutatása. A tornagyakorlatok biztonságos végzése helyes testtartásra törekvéssel. Alapvet labdakezelési ismeretek birtoklása, a játékhelyzetekhez való alkalmazkodás. Önvédelem, sportszer küzdeni tudás. Teljesítményre törekvés a tanult úszásnemben. OSZTÁLYF NÖKI ÓRÁK Az osztályf nöki órák legf bb feladatai: -az osztály életének megbeszélése/magatartási,szorgalmi, tanulmányí eredmények,/problémák a tanulásban, viselkedésben. – -helyes út megkeresése a közösség erejével, -közösségi élet az osztályban, programok tervezése a szabadid ben, osztálykirándulások el készitése, színházlátogatások, túrák, „tea délutánok”,közös sporttevékenységek szervezése,munkák:pl,:papírgyüjtések. -hazafiságra nevelés –Magyarország az Unióban. -lokálpatriotizmus alakitása , községünk múltjának és jelenének ismerete./iskolánk története különös hangsúlyt kapjon./ -egészséges életmódra nevelés /testi—lelki harmónia/ -környezetünk védelmének fontossága—környezeti nevelés, -családi életre nevelés. -pályaválasztás/7.évfolyamtól kiemelten/ -ünnepeink, hagyományaink,jeles napokról megemlékezés, -közlekedési ismeretek, balesetvédelem a szünetekben, 381

Évi óraszám : 37 óra. Az órák elosztása :

összesen:10 óra

Témák : -Szorgalom –magatartás értékelése, -Közösségi feladatok, -Aktuális problémák, -Kirándulás szervezés, el készítés, -Munkáink/ szi-tavaszi papírgy jtés/ Egészséges életmódra nevelés:

összesen: 10 óra

-Egészség-betegség, -Táplálkozás-mozgás, -Napirend-szabadid helyes felhasználása -Megfelel alvásmennyiség, -Testápolás-öltözködés, -Családi élet jelent sége, -Kortárskapcsolatok-önismeret,barátok, -Szexualitás /társas kapcsolatok/, -Káros szenvedélyek/dohányzás,drog,alkohol,/, -Egészséges környezet és védelme, -Balesetek megel zése-els segélynyújtás,

A megmaradó 17 óra feladata ,céljai. /Témakörönként/ 1. Az ember társas lény, a család : -Házirend megismerése,”betartásának” fontossága, -Közösségek környezetünkben /iskolai ,baráti,vallási,civilszervezetek, -Család : /szerepem a családban családtagok, munkamegosztás, ünnepek évfordulók / -Diák önkormányzat m ködésének segítése, -Osztály önkormányzat aktív segítése, 2.Hazafiságra nevelés, lakóhelyünk megismerése : -Lakóhelyünk hagyományai, ünnepei, -Lábatlan kulturális intézményeinek megismerése, kiállítások megtekintése, -Emlékm vek-Lábatlan történetének legfontosabb eseményei, -Védett területek fontossága-környékünkön, megyénkben, -Részvétel a „faluszépit” iskola takarítási munkáiban, -Üzemek, gazdasági élet Lábatlanon, környezetünk munkalehet ségeipályaválasztáshoz kapcsoltan, -Magyarország az Unióban, 3. Ünnepeink,jeles napjainkról megemlékezés : 382

: -Ünnepek a család életében /Karácsony, Húsvét stb./ -Ünnepvárás az osztály szintjén /osztálydiszités által/ -Történelmi ünnepeinkr l megemlékezés / Márc. 15, Okt,6.;23,/ -Környezetvédelmi világnapokról/föld napja, Víz világnapja, stb./ -Iskolánk „Aranynap”,farsangi-bál „ rendezvényeink osztályszintjén kapcsolatos feladatai, 4. Lehet séget kell biztosítani esetenként küls el adók meghívására is. /évi 2-3órán/ -5. Évfolyam: véd n : egészséges táplálkozás, -6.évfolyam : véd n :felvilágosító óra, -7-8.évfolyam : pályaválasztási tanácsadás biztosítása, élvezeti szerekkel /drog,alkohol,stb./ kapcsolatos el adások, Az egyes témakörök évfolyamonként megegyeznek, de mindig egyre magasabb szint és egyre több tartalommal töltjük meg. Az osztályf nökök, munkatervük, tanmenetük elkészítésekor, az osztály megismerése után, maguk döntik el, hogy az egyes témakörökre hány órát szánnak. Követelmények az 5. évfolyam végére: -alapvet közösségi szabályok ismerete, -közösségi feladatok vállalása, a megbízások teljesítése, -a családi közösségi kapcsolatok ismerete, -családi munkamegosztás, -a lakóhely élete, -egészséges életmód és az elemi higiénés szabályok, -ünnepi játékok, szertartások megismerése, -helyes közlekedés, -t z és balesetvédelem, -életmód és táplálkozás, -veszélyes anyagok környezetünkben, Követelmények a 6. évfolyam végére: -az osztály, az iskola, mint közösség, -részvétel a diákönkormányzat munkájában, -az osztály eseményeiben való részvétel, -a tágabb rokonsági kapcsolatok, -a családi munkamegosztás: „én” mit vállalhatok, -rendszeres testápolás, -a család gazdálkodása, -egészséges táplálkozás, a lakóhely gazdasági élete, -ünnep a családban, a lakóhely életében, -közlekedési ismeretek /kerékpáros közlekedés/ -t z és balesetvédelem, -mozgás-testedzés, -veszélyes anyagok: dohányzás, alkohol, kábítószer, 383

-környezeti problémák, környezetvédelem, Követelmények a 7. évfolyam végére -az osztály közössége: konfliktus helyzetek orvoslása, -igaz barátok az osztályban, önértékelés, önjellemzés, -a rendszeres tanulás fontossága-továbbtanulás, pályaválasztás, iskolaválasztás gondja, -a fejlódó szervezet ellenségei/alkohol,dohányzás, kábítószer/, -a család funkciói, konfliktusok a családban, -Magyarország határainkon túl,nemzetiségeink, együttélés az Unióban, -hazaszeretet régen és ma, -a környezetvédelem hangsúlyos problémái, -változások kora: testápolás, szépségápolás serdül korban,hogyan nézek ki, -Hogyan látom családomat? -Hogyan látnak k engem? Barátok és ellenségek -változások a kapcsolatokban: barátság vagy szerelem Követelmények a 8. évfolyam végére: - a falu, mint közösség, - a diákönkormányzat munkájában, az iskolai ünnepélyek, események - szervezésében való részvétel,/farsangi bál szervezése/ - testi-lelki egészség, - az ösztönös és a tudatos cselekvés közötti különbség, - a tanuló ismerje meg önmagát, - érdekek-értékek-normák, - az alapvet erkölcsi szabályok megismerése, - tudás kreativitás, - a család egészsége, táplálkozása, - ünnep a családban, az iskolában, a lakóhelyen, - közlekedés, balesetvédelem, - környezetünk védelme-egyéni felel sség! - Gondolkozz globálisan-cselekedj lokálisan! - alternatív étrendek, - kapcsolataink, - pályaválasztás, továbbtanulás,

384

Érvényességi rendelkezések A pedagógiai program érvényességi ideje: 2005. szeptember 01-t l – 2010. augusztus 31-ig.

A pedagógiai program módósításának módja, lehetséges indokai: Indok lehet:

- a nevel testület 1/3 része kicserél dik - megváltoznak a gazdasági körülmények - a nevel 20 %-a igényli az általános program módosítását

A módosítást kezdeményezheti a fenntartó. Természetesen ebben az esetben újra el kell fogadtatni az összes érdekelttel. A program teljesítését az egyes tanévek végén a tantestület felülvizsgálja. A nevelési feladatok teljesítésének határideje 2 tanév. Az oktatási feladatok az adott tanévben teljesítend k. A helyi tantervek módosítását a munkaközösségek kérhetik! Ha a munkaközösségek legalább 2/3-a nem találja megfelel nek a 2005-ben választott helyi tantervet, választhatnak újat, amely természetesen illeszkedik az iskola pedagógiai programjához. Ha emiatt a költségvetésen is változtatni kell, ki kell kérni a fenntartó és a Szül i Szervezet véleményét is! Azok a tevékenységek, melyekre nem tér ki a Pedagógiai program, a Szervezeti és M ködési Szabályzatban vannak szabályozva. A Szervezeti és M ködési Szabályzat melléklete tartalmazza a Diákönkormányzatra, a Szül i Szervezetre vonatkozó m ködési elveket. Nyilvánosságra való hozatal: A pedagógiai program és helyi tanterv egy-egy példányát a fenntartó, a nagyközségi könyvtár és az iskola könyvtára kapja.

385

ESZKÖZIGÉNY A tanterv alapján az eszközök a rendelkezésükre állnak. Amire szükség lenne még: - vegyi fülke, elszívó berendezés a kémia terembe, - számítógépek felújítása, fokozatos b vítése, - nyelvtanításhoz a nyelvi labor b vítése, - az elhasználódott eszközök folyamatos pótlása, - könyvtárb vítés, - m vészeti eszközök folyamatos b vítése

386

LEGITIMÁCIÓS ZÁRLAT

1. Véleményezte Diákönkormányzat

--------------------------aláírás dátum

2. Egyetértését nyilvánította Szül i Szervezet

3. Elfogadta

4. Jóváhagyta

--------------------------aláírás dátum

Nevel testület

----------------------------aláírás dátum

Fenntartó

-----------------------------aláírás dátum

Lábatlan, 2007. december 10. Balogh Erzsébet igazgató

387

Tartalomjegyzék 1. Bevezet ……………………………………………………………………………………2 1.2. Alapító okirat……………………………………………………………………………3 1.3. Az iskola küldetésnyilatkozata…………………………………………………………6 1.4. Bemutatkozás……………………………………………………………………………6 2. Pedagógiai programunk teljesítésének feltételei………………………………………..8 2.1. Az iskola környezete……………………………………………………………………8 2.2. Személyi feltételek……………………………………………………………………...9 2.3. Tárgyi-dologi feltételek………………………………………………………………..10 2.4. Nagyobb beruházások………………………………………………………………….10 2.5. Szervezet-irányítás……………………………………………………………………..11 2.6. Az iskola munkáját kívülr l is segít -irányító testületek…………………………….16 2.7. Az iskola kapcsolatai, partnerei……………..………………………………………..17 2.8. A fenntartói finanszírozás…………………………………………………………….20 2.9. A pedagógusok kötelez óraszám felhasználásának jogcímei………………………21 2.10. A pedagógus rendkívüli munkaid ben végzett munkája…………………………..22 Az Arany János Általános és Alapfokú M vészeti Iskola nevelési programja 23 3. Az iskola nevelési programja…………………………………………………………….24 3.1. Az iskolában folyó oktató-nevel munka pedagógiai alpelvei……………………….24 3.2. Képességek, készségek kialakítása…………………………………………………….25 3.3. Jó tanuló, jó sportoló…………………………………………………………………..25 3.4. A tanítási-tanulási folyamat…………………………………………………………...26 3.4.1. Kooperatív tanulás…………………………………………………………………...27 3.4.2. A tanulási esélyegyenl ség ………………………………………………………….27 3.4.2.1. Nem szakrendszer oktatás……………………………………………………….28 3.4.2.2. A kompetencia alapú oktatás……………………………………………………..28 3.5. Az önálló tanulási technika elsajátítása………………………………………………42 3.6. Szilárd tudás, alapm veltség kialakítása…………………………………………….42 3.7. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok……………………….43 3.8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok……………………………………….46 3.8.1. Az iskolai közösségi élet csoportjai és szervezetei………………………………….47 3.9. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program………………………………………..51 3.10. Környezeti nevelési program…………………………………………………………54 3.11. A magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzd tanulók ………………………….59 helyzetének javítása 3.12. Gyermek- és ifjúságvédelem………………………………………………………….60 3.13. Tehetség, képesség kibontakozását segít tevékenységek…………………………..62 3.14. Tanulás megszervezése a napköziben………………………………………………..63 3.15. Az iskolában folyó nevel -oktató munkaellen rzési, mérési……………………….64 értékelési, min ségbiztosítási rendszere 3.15.10. A tanulók értékelési rendszere az iskolában……………………………………..65 3.15.11. BGR………………………………………………………………………………..86 3.15.13. Az integráció megvalósulása intézményünkben………………………………...93 3.16. Az eltér pedagógiai bánásmódot igényl tanulók ellátása………………………..96 Az Arany János Általános és M vészeti Iskola helyi tanterve………………………..104 Tantervi háló……………………………………………………………………………..105 Az alapfokú m vészetoktatás helyi tanterve……………………………………………107 Alapfokú m vészetoktatás- képz - és iparm vészet……………………………………110 Kerámia tanszak- alapfok…………………………………………………………………144 Kézm ves tanszak………………………………………………………………………….151 Alapfokú m vészetoktatás- színm vészet…………………………………......................163 Magyar nyelv és irodalom……………..…………………………………………………..204 388

Történelem……………………………………………………………………………….237 Angol nyelv………………………………………………………………………………243 Német nyelv………………………………………………………………………………258 Matematika……………..……………………………………………………………….271 Informatika………………………………………………………………………………287 Környezetismeret ……………...………………………………………………………..293 Természetismeret- 5-6…………………………………………………………………..301. Fizika……………………………………………………………………………………..306 Biológia……………………………………………………………………………………310 Egészségtan………………………………………………………………………………315 Kémia…………………………………………………………………………………….318 Földünk és környezetünk……………………………………………………………….322 Ének- zene ……………………………………………………………………………….329 Rajz………………………………………………………………………………………342 Technika …………………………………………………………………………………362 Testnevelés……………………………………………………………………………….373 Osztályf nöki órák……………………………………………………………………….382 Érvényességi rendelkezések…………………………………………………………….386 Eszközigény………………………………………………………………………..…… 387 Legitimációs zárlat………………………………………………………………………388

389