PEDAGÓGIAI PROGRAM
Tartalom
BEVEZETŐ ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 11 1. AZ INTÉZMÉNY NEVE, MOTTÓJA, AZ A CÍMZETES IGAZGATÓ KÖSZÖNTŐJE -------------------------------------------------------- 11 AZ INTÉZMÉNY NEVE ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 11 MOTTÓ --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 11 KÖSZÖNTŐ ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 11 INTÉZMÉNYÜNK JOGELŐDJE ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 12 ISKOLÁNK KAPCSOLATRENDSZERE ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 13 LAKÓHELY, TÉRSÉG, RÉGIÓ ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 13 ALAPÍTÓ OKIRAT ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 13 KÜLDETÉSNYILATKOZAT --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 13 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA -------------------------------------------------------------------------------------------------- 14 2. ISKOLÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS A FOGYATÉKOSOK IRÁNYELVE ---------------------------------------------------------- 15 3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 16 3.1. FELVEZETÉS ÉS AZ ALAPVETŐ CÉL ÉS FELADAT ------------------------------------------------------------------------------------- 16 3.2. PREFERÁLT ÉRTÉKEINK -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 17 3.3. NEVELÉSI-OKTATÁSI ALAPELVEINK ------------------------------------------------------------------------------------------------- 18 3.4. NEVELÉSI-OKTATÁSI CÉLJAINK ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 19 3.4.1. AZ INDIVIDUUM LEHETSÉGES TÖKÉLETESÍTÉSE A SZOCIALIZÁCIÓS FOLYAMATBA ÁGYAZOTTAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GYERMEK SÉRÜLÉSÉNEK, FOGYATÉKOSSÁGÁNAK HELYÉRE, TÍPUSÁRA, MÉRTÉKÉRE ------------------------------------------------------ 19 3.4.2. A KÖZÖSSÉGI LÉT KÍVÁNATOS MEGÉLÉSÉHEZ CÉLKÉNT JELÖLJÜK MEG --------------------------------------------------------- 19 3.4.3. A GLOBÁLIS LÉT ADEKVÁT MEGÉLÉSÉHEZ CÉLUL TŰZZÜK KI, HOGY MINDEN NÖVENDÉKÜNK --------------------------------- 20 3.5. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI --------------------------------------------------------------------------------------------- 20 3.6. ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK ------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 21 4. ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 21 4.1. A MEGGYŐZÉS, FELVILÁGOSÍTÁS, TUDATOSÍTÁS MÓDSZEREI -------------------------------------------------------------------- 21 4.2. A TEVÉKENYSÉG MEGSZERVEZÉSÉNEK MÓDSZEREI ------------------------------------------------------------------------------- 21 4.3. A MAGATARTÁSRA HATÓ MÓDSZEREK -------------------------------------------------------------------------------------------- 21 ÖSZTÖNZŐ MÓDSZEREK -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 21 KÉNYSZERÍTŐ MÓDSZEREK ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 21
2
5. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK --------------------------------------------------------------- 22 5.1. SZÍNTEREI ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 22 5.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS TERÜLETEI --------------------------------------------------------------------------------------------- 23 6. AZ ÉRTELEM FEJLESZTÉSE -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 23 6.1. SEGÍTŐ ÉLETMÓDRA NEVELÉS, SZOCIÁLIS NEVELÉS ------------------------------------------------------------------------------- 23 SZOCIÁLIS KOMPETENCIA ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 24 SZOCIÁLIS SZOKÁSOK ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 24 SZOCIÁLIS MINTÁK -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 24 SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 24 SZOCIÁLIS ISMERETEK ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 24 SZOCIÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ FEJLESZTÉSE -------------------------------------------------------------------------------------------------- 24 SZOCIÁLIS ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS FEJLESZTÉSE ---------------------------------------------------------------------------------------------- 25 SEGÍTŐKÉPESSÉG FEJLESZTÉSE -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 25 6.2. EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE ---------------------------------------------------------------------------------------- 25 6.3. VERSENGÉS KÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE ------------------------------------------------------------------------------------------ 25 6.4. EGÉSZSÉGES ÉS KULTURÁLT ÉLETMÓDRA NEVELÉS -------------------------------------------------------------------------------- 25 7. SZEMÉLYES KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE---------------------------------------------------------------------------------------- 25 7.1. ÖNKISZOLGÁLÁSI KÉPESSÉGEK ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 25 7.1.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ KÉPESSÉGEK ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 26 7.1.2. ÖNRELAXÍV KÉPESSÉG ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 26 7.1.3. A TANULÓK MUNKÁRA NEVELÉSE ----------------------------------------------------------------------------------------------- 26 7.1.4. A SZAKMAI KÉPZÉS ALAPOZÁSA, SPECIÁLIS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE ---------------------------------------------------- 27 7.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS LÉPÉSEI ------------------------------------------------------------------------------------------------ 27 7.3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZÍNTEREI ---------------------------------------------------------------------------------------------- 27 7.4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK -------------------------------------------------------- 28 7.4.1. AZ ÉRTELEM KIMŰVELÉSE TERÜLETÉN ELVÉGZENDŐ FELADATOK ------------------------------------------------------------- 28 7.4.2. A SEGÍTŐ ÉLETMÓDRA NEVELÉS TERÜLETÉN ELVÉGZENDŐ FELADATOK ------------------------------------------------------- 28 7.4.3. AZ EGÉSZSÉGES ÉS KULTURÁLT ÉLETMÓDRA NEVELÉS TERÜLETÉN ELVÉGZENDŐ FELADATOK ------------------------------- 28 7.4.4. A TANULÓK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATAINK ----------------------------------------------------- 29 8. TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK -------------------------------------------------- 30 8.1. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK KIEMELT FELADATAI -------------------------------------------------------- 31 8.2. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉST SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGFORMÁK ------------------------------------------------------------- 32 8.3. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉST SZOLGÁLÓ MÓDSZEREK ------------------------------------------------------------------------- 32 9. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK 33 9.1. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS --------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 33 9.1.1. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK ------------------------------------------------------------------------- 33 9.1.2. A TANULÓI KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATAINK -------------------------------------------------------- 33
3
9.1.3. A TANÁR ÁLTAL MEGVALÓSÍTHATÓ KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI FELADATOK ------------------------------------------------------ 34 9.1.4. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI FELADATAI ------------------------------------------------------- 34 9.1.5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL ÉS AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ------------- 35 9.1.5.1. DIÁK ÖNKORMÁNYZATI MUNKA KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI FELADATAI ---------------------------------------------------------- 35 9.1.5.2. A SZÜLŐK, A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI ----------------------------------------------- 35 10. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 36 10.1. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI ------------------------------------------------------------------------------- 36 10.1.1. NEVELÉSI FELADATOK ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 36 10.1.2. OKTATÁSI FELADATOK ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 36 10.1.3. EGYÉB FELADATOK--------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 37 10.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ------------------------------------------------------------------ 38 10.2.1. A TANULMÁNYI MUNKA FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE ---------------------------------------------------------------------------- 38 10.2.2. ADMINISZTRÁCIÓS, DOKUMENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ------------------------------------------------------------------------ 39 10.2.3. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK TERVEZÉSÉVEL, MEGTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TEENDŐK ----------------------------------- 39 10.2.3.1. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA FELADATA ------------------------------------------------------------------------------------------ 39 10.2.4. EGYÉB FELADATOK -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 40 11. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 40 11.1. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ------------------------------------------------------------ 40 11.2. TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGE ---------------------- 42 11.3. AZ ÉRTELMÉBEN AKADÁLYOZOTT TANULÓK KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGE ------------------- 43 11.3.1. BESZÉDFEJLESZTÉS ÉS KÖRNYEZETISMERET------------------------------------------------------------------------------------- 44 11.3.2. MOZGÁS-RITMUS ÉS TESTI NEVELÉS -------------------------------------------------------------------------------------------- 45 11.3.3. TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI ISMERETEK--------------------------------------------------------------------------------------- 45 11.3.4. OLVASÁS, ÍRÁS ELEMEI ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 46 11.4. HALMOZOTTAN, SÚLYOS FOKBAN SÉRÜLT TANULÓK --------------------------------------------------------------------------- 46 11.5. AUTISTA TANULÓK ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 46 11.6. AZ ISKOLA BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGE------------------- 47 11.7. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM --------------------------------------------- 47 11.8. TEHETSÉG KIBONTÁSA, GONDOZÁSA--------------------------------------------------------------------------------------------- 48 12. A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ----------------------------------------------------------- 50 13. A SZÜLŐ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI --------------- 51 13.1. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FELTÉTELEI ------------------------------------------------------------------------------------------------- 51 13.2. ALAPELV---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 51 13.3. A SZÜLŐ-PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉS LEGGYAKORIBB FORMÁI ------------------------------------------------------------ 51 13.4. A DIÁKOK-PEDAGÓGUSOK KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ----------------------------------------------------------------- 52 13.5. INTÉZMÉNYEGYSÉGEK, PARTNEREK KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE -------------------------------------------------------- 52 13.5.1. INTÉZMÉNYEGYSÉGEK, MUNKACSOPORTOK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE ---------------------------------------------------- 52 13.5.2. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA ------------------------------------------------------------------------------ 53 13.5.3. A VEZETÉS ÉS A NEVELŐTESTÜLET: A MEGBÍZOTT ÉS VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK ÚTJÁN--------------------------------------- 53
4
13.6. A VEZETŐSÉG, NEVELŐK ÉS A TANULÓK FÓRUMAI ------------------------------------------------------------------------------ 53 13.7. NEVELŐK ÉS SZÜLŐK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE ------------------------------------------------------------------------------ 53 13.8. PEDAGÓGIAI PROGRAM, SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT, HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA ------------------------------ 54 13.9. 8.5. MÁS INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ------------------------------------------------------------------------- 54 13.9.1. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ÉS PSZICHOLÓGUSA------------------------------------------------------------------------------ 54 13.9.2. GYÁMHATÓSÁG ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 55 13.9.3. KORMÁNYHIVATAL -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 55 13.9.4. SEGÍTŐ SZERVEK, SZERVEZETEK ------------------------------------------------------------------------------------------------- 55 13.9.5. LAKÁSOTTHONOK, ÁTMENETI OTTHONOK, DIÁKOTTHON --------------------------------------------------------------------- 55 13.9.6. TOVÁBBI KAPCSOLATAINK ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 55 14. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA SZABÁLYAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 56 14.1. FELVÉTELI VIZSGA ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 56 14.2. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA, JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI, SZABÁLYAI-------------------------------------------------------------- 56 14.3. JAVÍTÓ VIZSGA --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 57 15. TANULÓI FELVÉTEL--------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 58 16. TANULÓI ÁTVÉTEL --------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 58 17. ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ----------------------------------------------------------------------------------- 58 17.1. BEVEZETŐ -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 58 17.2. ALAPELVEK ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 58 17.3. NEVELÉSI CÉLOK ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 58 17.4. A MEGVALÓSÍTANDÓ FELADATOK ------------------------------------------------------------------------------------------------ 59 A MEGVALÓSÍTÁS HELYSZÍNEI --------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 59 KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYEK----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 60 18. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT TIPIKUS ÉS SAJÁTOS MÓDSZEREK ------------------------------------------------- 60 18.1. KIEMELT HAGYOMÁNYOS MÓDSZEREK ------------------------------------------------------------------------------------------ 60 18.2. TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 61 18.3. A TANULÓK SÉRÜLÉSSPECIFIKUSSÁGÁT FIGYELEMBE VEVŐ MÓDSZEREK ------------------------------------------------------ 62 18.4. KOOPERATÍV TECHNIKÁK---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 62 18.4.1. A KOOPERATÍV TANULÁSI TECHNIKA 4 ALAPELVE: ----------------------------------------------------------------------------- 63 18.4.2. KOOPERATÍV SZEREPEK: --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 63 18.5. PROJEKTOKTATÁS ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 64 18.5.1. A PROJEKTOKTATÁS KRITÉRIUMAI A KÖVETKEZŐK: ---------------------------------------------------------------------------- 64 18.5.2. A PEDAGÓGIAI PROJEKT FŐSZAKASZAI: ----------------------------------------------------------------------------------------- 65 18.5.3. TANULÓINK PROJEKTOKTATÁSÁNAK ELVEI, KRITÉRIUMAI --------------------------------------------------------------------- 65 18.5.4. A PROJEKTOKTATÁS HELYSZÍNEI ------------------------------------------------------------------------------------------------ 65 18.6. VERSENYEZTETÉS ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 66 19. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK
5
FORMÁI, RENDJE------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 66 19.1. A SZÁMONKÉRÉS FORMÁI -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 66 19.1.1. SZÓBELI -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 66 19.1.2. ÍRÁSBELI -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 66 19.1.3. GYAKORLATI --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 66 19.2. SZÁMONKÉRÉSEK RENDJE, KORLÁTAI, KÖVETELMÉNYEI, SÚLYA --------------------------------------------------------------- 67 A DOLGOZATOK KÖVETELMÉNYEI ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 67 20. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI ----------------------------------------------------------------------------------------- 67 20.1. ELVEI ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 68 20.2. KORLÁTAI -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 68 HELYI TANTERV --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 70 BEVEZETŐ ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 71 21. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ---------------------------------------------------------------------------------------------- 72 21.1. MEGNEVEZÉSE --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 72 21.2. A KERETTANTERV FELETTI KÖTELEZŐ, NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTTAKON FELÜL MEGTANÍTANDÓ ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ TANANYAGA ----------------------------------------------------- 72 21.3. A KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ VAGY SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE, ÓRASZÁMA ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 72 21.4. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ PEDAGÓGUSOK KÖZÜL TÖRTÉNŐ VÁLASZTÁS SZABÁLYAI ---- 72 21.5. ALKALMAZANDÓ TANKÖNYVEK, SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ------------------------------------- 72 21.5. NAT ÁLTAL MEGHATÁROZOTT FELADATOK HELYI SZABÁLYAI ---------------------------------------------------- 73 21.5.1. ERKÖLCSI NEVELÉS -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 73 21.5.2. HIT ÉS ERKÖLCSTAN ------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 74 21.5.3. NEMZETI ÖNTUDATRA NEVELÉS------------------------------------------------------------------------------------------------ 74 21.5.4. ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS ---------------------------------------------------------------------------- 75 21.5.5. AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE -------------------------------------------------------------------------- 75 21.5.6. CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 76 21.5.7. TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS ------------------------------------------------------------------------------------------- 77 A MINDENNAPI HELYES SZOKÁSOK, A NAPIREND KIALAKÍTÁSA ---------------------------------------------------------------------------- 77 FONTOS FELADATUNK ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 78 EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 78 MOZGÁS, SPORT IGÉNYÉNEK KIALAKÍTÁSA ------------------------------------------------------------------------------------------------- 79 A MOZGÁSIGÉNY KIELÉGÍTÉSE ALKALMAS -------------------------------------------------------------------------------------------------- 79 LELKI EGÉSZSÉG KIALAKÍTÁSA- MENTÁLHIGIÉNÉ ------------------------------------------------------------------------------------------- 79 21.5.8. FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG --------------------------------------------------------------------------- 80 21.5.9. FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG, KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM ----------------------------------------- 81
6
KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJA ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 81 KÖRNYEZETI NEVELÉS FELADATAI ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 82 KÖRNYEZETI NEVELÉS TERÜLETEI ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 82 Egészség ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 82 A MÓDSZEREK -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 82 Ökoszisztémák---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 83 Miliő ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 83 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉSBEN -------------------------------------------------------------------------------------- 84 21.5.10. KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI --------------------------------------------------------------------------------------------- 84 21.5.11. A KÖRNYEZETI NEVELÉS MÓDSZEREI ----------------------------------------------------------------------------------------- 85 21.6. PÁLYAORIENTÁCIÓ ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 86 A PÁLYAORIENTÁCIÓ ELEMEI ISKOLÁNKBAN ------------------------------------------------------------------------------------------------ 86 21.7. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS ----------------------------------------------------------------------------------------------- 87 21.8. MÉDIATUDATOSSÁGRA NEVELÉS ------------------------------------------------------------------------------------------------- 87 21.9. A TANULÁS TANÍTÁSA ------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 88 21.10. MINDENNAPOS MŰVÉSZETI NEVELÉS ------------------------------------------------------------------------------------------ 90 22. IDEGENNYELV-OKTATÁS ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 90 23. KULCSKOMPETENCIÁK ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 91 23.1. ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ --------------------------------------------------------------------------------------------------- 91 23.2. IDEGEN NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ ------------------------------------------------------------------------------------------------- 94 24. MATEMATIKAI KOMPETENCIA ----------------------------------------------------------------------------------------------- 94 25. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉS TECHNIKA KOMPETENCIA------------------------------------------------------------- 96 26. DIGITÁLIS KOMPETENCIA ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 97 27. SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA --------------------------------------------------------------------------- 98 28. KEZDEMÉNYEZŐ KÉPESSÉG (VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA) --------------------------------------------------------- 99 29. ESZTÉTIKAI- MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉSZSÉG -------------------------------------------------------100 30. HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS ----------------------------------------------------------------------------------------------100 31. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA----------------------------------101 32. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, PEDAGÓGUSOK KÖZÜL TÖRTÉNŐ VÁLASZTÁS SZABÁLYAI --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------102 33. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉS MAGATARTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDJA -------------102
7
33.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI ÉRTÉKELÉSI RENDSZER, ALAPELVEINK -------------------------------------------102 33.2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI ÉRTÉKELÉSI RENDSZER, ALAPELVEI A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAK ISKOLÁJÁBAN --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------102 A TANULÓK TUDÁSÁNAK MÉRÉSE ----------------------------------------------------------------------------------------------------------104 A FÉLÉVI ÉS ÉV VÉGI MÉRÉSEK --------------------------------------------------------------------------------------------------------------104 DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------105 34. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI ÉRTÉKELÉSI RENDSZER, ALAPELVEINK AZ ÉRTELMÜKBEN AKADÁLYOZOTTAK ISKOLÁJÁBAN -------------------------------------------------------------------------------------------------105 34.3.1. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAK ISKOLÁJÁBAN -------------------------------------------------106 A FORMATÍV ÉRTÉKELÉS --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------107 SZUMMATÍV ÉRTÉKELÉS --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------107 AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI ÉS RENDSZERESSÉGE-----------------------------------------------------------------------------------------------107 AZ ÉRTÉKELÉS REGISZTRÁLÁSA AZ ISKOLAI DOKUMENTUMOKBAN -----------------------------------------------------------------------107 A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA A TANULÓK EREDMÉNYEIRŐL ---------------------------------------------------------------------------------108 A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE ---------------------------------------------------------------------------------------------108 Példás ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------109 Jó ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------109 Rossz-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------110 A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI -------------------------------------------------------------------------------------------------111 34.3.2. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE AZ ÉRTELMÜKBEN AKADÁLYOZOTT TANULÓKNÁL -----------------------------------------------112 34.3.3. ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK --------------------------------------------------------------------------------------------------------113 35. A TANULÓK MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉSÉNEK SZABÁLYAI ISKOLÁNKBAN -------------------------------114 36. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI -------------------------------116 CSAK LEHETŐSÉG, DE NEM KÖTELEZŐ A KÖVETKEZŐ--------------------------------------------------------------------------------------116 37. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉNEK MÓDSZERE -------------------------------------------------------117 37.1. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ------------------------------------------------------------------------------------117 38. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEK-------------------------------------------------------------------120 39. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK -----------------------------------------------------------------------120 ÉRINTETT CSOPORTOK ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------120 MINDEN CSOPORTRA ÉRVÉNYES FELADATOK ----------------------------------------------------------------------------------------------121 40. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ---------------------------------------------------------------------------------122 41. HABILITÁCIÓ ÉS REHABILITÁCIÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁBAN--122
8
42. TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAK ISKOLÁJA ----------------------------------------------------------------------------122 42.1. ALSÓ TAGOZAT --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------122 GONDOLKODÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE ------------------------------------------------------------------------------------------------123 ÖSSZEHASONLÍTÁS --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------123 DIFFERENCIÁLÁS ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------123 EMLÉKEZET ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------123 FIGYELEM------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------123 A MOTOROS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE ----------------------------------------------------------------------------------------------------123 TÉR- ÉS IDŐBELI TÁJÉKOZÓDÁSI KÉPESSÉG ALAKÍTÁSA ------------------------------------------------------------------------------------124 KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE ----------------------------------------------------------------------------------------------124 SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE -------------------------------------------------------------------------------------------------------124 A MÁSODIK FEJLESZTÉSI EGYSÉG -----------------------------------------------------------------------------------------------------------124 GONDOLKODÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE ------------------------------------------------------------------------------------------------125 TANULÁSI KÉPESSÉGEK ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------125 KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEK ------------------------------------------------------------------------------------------------------------125 42.2. FELSŐ TAGOZAT -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------125 43. ÉRTELMÜKBEN AKADÁLYOZOTT TANULÓK ------------------------------------------------------------------------------127 44. SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK -----------------------------------------------------------------------128 CÉL-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------128 FELADATOK ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------128 44.1. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK TÁMOGATÁSI FORMÁI ---------------------------------------------------------------------129 44.2. HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓ ------------------------------------------------------------------------------129 44.3. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉRE TETT INTÉZKEDÉSEK --------------------------------------------------------------------130 AZ ÉRINTETTEK KÖRÉRŐL -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------130 AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL ÁLTALÁNOSSÁGBAN -----------------------------------------------------130 AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK --------------------------------------------------------------------------------130 Utazással kapcsolatos kedvezmények ---------------------------------------------------------------------------------------------130 A diákétkeztetéssel kapcsolatos kedvezmények --------------------------------------------------------------------------------131 Tankönyv-és taneszköz támogatás -------------------------------------------------------------------------------------------------131 45. EGYÉB PEDAGÓGIAI ELVEK ---------------------------------------------------------------------------------------------------131 46. SZAKISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA ---------------------------------------------------------------------------------------131 FELADATAINK -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------131 SZAKMAI VIZSGÁRA BOCSÁTÁS FELTÉTELEI ------------------------------------------------------------------------------------------------133 SZAKMAI VIZSGA ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------133 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FEJLESZTÉSEK JEGYZÉKE -------------------------------------133 47. UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI HÁLÓZAT ------------------------------------------------------------------------------------133 AZ INTEGRÁLT NEVELÉS-OKTATÁS FELTÉTELEI ---------------------------------------------------------------------------------------------133 SZAKMAI MUNKA ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------134
9
AZ UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSOK FELADATAI A FEJLESZTŐ MUNKA KAPCSÁN -----------------------------------------------------------134 48. FEJLESZTŐ NEVELÉS - OKTATÁS ---------------------------------------------------------------------------------------------135 A FEJLESZTŐ NEVELÉS-OKTATÁS FORMÁI --------------------------------------------------------------------------------------------------135 Csoportos ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------135 Egyéni --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------135 FEJLESZTŐ ISKOLAI OKTATÁS-NEVELÉS TERVEZÉSE ----------------------------------------------------------------------------------------135 A GYÓGYPEDAGÓGIAI NEVELÉS, FEJLESZTÉS TERÜLETEI ÉS FELADATAI -------------------------------------------------------------------136 MOZGÁSNEVELÉS, MOTOROS FUNKCIÓK FEJLESZTÉSE ------------------------------------------------------------------------------------136 AZ ÉRZÉKELÉS-ÉSZLELÉS ÉS AZ ÉRTELEM FEJLESZTÉSE -------------------------------------------------------------------------------------137 ÖNKISZOLGÁLÁS, FEJLESZTŐ GONDOZÁS, MINDENNAPOS TEVÉKENYSÉGRE NEVELÉS ---------------------------------------------------137 KREATIVITÁSRA, JÁTÉKRA, SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGRE NEVELÉS ----------------------------------------------------------------------137 ÉRZELMI ÉS SZOCIÁLIS NEVELÉS ------------------------------------------------------------------------------------------------------------137
10
Bevezető 1. Az intézmény neve, mottója, az a címzetes igazgató köszöntője Az intézmény neve Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Készségfejlesztő Iskola Mottó Rendhagyó módon két mottót választottunk, egyfelől tudatosítani kívánjuk tanulóinkkal, hogy: „Hinned kell, hogy a világ Teveled is ékes!"
(Tóth Árpád)
Másrészt mi pedagógusok hittel valljuk, hogy: „ Ha jövő évről akarsz gondoskodni - vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz - ültess fát, Ha terved egy életre szól embert nevelj!" (kínai bölcselet) Köszöntő Szeretettel és azzal a reménnyel köszöntöm a Tisztelt Olvasót, hogy sikerül számára képet adnunk intézményünkről, céljainkról, feladatainkról, pedagógiai hitvallásunkról, lehetőségeinkről, s arról a tevékenység körről, amelyet folytatunk. Gyorsan változó társadalmi viszonyaink közepette hazánkban az oktatásügy is keresi az őt megillető helyet. Csak őszintén remélhetjük, hogy végre nem csak a szakemberek előtt tetszik világosnak a minden korábbinál előkelőbb pozíció jogossága, sőt szükségszerűsége. A világgazdaságilag fejlettebb régióinak eredmény szintje is az oktatásügy mindenkori prioritását mutatja, az oktatás színvonala - gazdasági prosperitás, Mint ok-okozat összefüggés rendszerben. Erre a természetes felismerésre hívja fel figyelmünket a „Legnagyobb Magyar" intése is, mikor a „kiművelt emberfők" sokasága és a nemzeti nagyság egyenes arányára mutat rá. S ahogyan a nemzet megújulásához a Széchenyi nevével fémjelzett reformkor hajnalán is egyértelmű volt az oktatás és nevelés színvonalának fejlesztési igénye, európai léptékűvé tétele, úgy napjainkban is 11
nemzeti létérdek a magyar oktatás reformja, hanem forradalma. Oktatási és oktatáspolitikai szakembereink konszenzusra jutottak abban, hogy oktatásunknak,nevelésünknek a magyar nemzeti hagyományokban kell gyökerezniük ismeretanyagukban a kor kihívásainak kell megfelelniük, tartalmukban nemzetközi relációban is konvertibilálhatóknak kell lenniük. Éppen az iskolák mintegy pedagógiai műhellyé válása lehet az a lendítőkerék, amely a pedagógiai programok és helyi tantervek elkészítésével új színvonalú működésbe hozza oktatásunkat. A sajátos nevelési igényű tanulók iskola és intézmény típusaiban - tekintetbe véve, hogy ők ugyanolyan jogú és értékű tagjai társadalmunknak, mint ép társaik, s ugyanannak a kultúrkörnek a tagjai, valamint felnőtté válva ugyancsak ebben a közegben kell habilitálódniuk, rehabilitálódniuk, integrálódniuk, de mindenképpen megélniük - is természetesnek vesszük, hogy a törvényi előírások támpontokat, közelítési irányokat, míg a kerettantervek (NAT, irányelvek) sérülés specifikusan taglalják az elérendő és elérhető követelmény szinteket. Nos, ha mindehhez az adott intézmény ahol tanulóink nevelkednek, hozzáadja a földrajzi hely - a helyi társadalom -, a gyermekcsoport, az egyes gyermek differenciált diagnosztikai ismérveit, s ennek függvényében teszi teljesebbé oktatási-nevelési céljait, és programjait, akkor előállhat az a kedvező kép, hogy helyesen méretezzünk nevelésünk-oktatásunk alanyára a struktúrát, s nem őt kívánjuk merev szerkezethez „idomítani". Tanulóink döntő többsége enyhe fokban értelmileg sérült (tanulásban akadályozott), de oktatási keretet biztosítunk középsúlyos fokban értelmileg sérült (értelmében akadályozott) gyermekeknek is és autista csoportunk is van. Fejlesztő iskolai nevelés-oktatás keretein belül a súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekek ellátását biztosítjuk. Az értelmében akadályozott gyermekek továbbtanulási lehetőségét a készségfejlesztő iskola működtetésével tesszük lehetővé. Képzési lehetőséget kínálunk - mezőgazdasági munkás témakörben - 16. életévét betöltött, máshol továbbtanulni, sem munkába állni nem tudó fiatalok részére speciális szakiskola formájában. 2001-es tanévtől sikerült gyógypedagógiai óvodai csoportot is indítanunk. Az autizmus spektrum zavarokkal diagnosztizált gyermekek elhelyezést nyerhetnek intézményünkben az autista A és B csoportban. Az integráltan nevelt-oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját utazó tanári hálózatunk biztosítja a Salgótarjáni Tankerületben. Így közelítve nagy célunkhoz: hogy a megyeszékhely szinte valamennyi fogyatékosának életkortól és a fogyatékosság fajtájától függetlenül helyben tudjunk segíteni. Intézményünk jogelődje A mai Gagarin iskola helyén általános iskola tagozataként működött gyógypedagógiai csoport (1961.). 12
A Salgó u. 1. szám alatt már mint önálló kisegítő iskola szerepelt a 70-es években, majd 1981-ben költözött a Béke krt. 38. szám alá. A jelenlegi épületben 1998-tól működik intézményünk.
Iskolánk kapcsolatrendszere Iskolánk szerteágazó kapcsolatrendszert tart fent a város iskoláival, a megye és az ország számos társintézményével, határon túli fogyatékos intézményekkel (Ukrajna, Románia, Szlovákia területén). Intézményünk alapító tagja a ma már nemzetközi méretű „Értük-Velük" Egyesületnek, tagja a MAGYE-nak. Saját egyesületünk („FLÓRA") segíti növendékeink boldogulását. Iskolánk és egyesületünk szervezi, finanszírozza és bonyolítja le évről-évre a Kárpát-medencei Mesemondó Verseny és Találkozót. Tánccsoportunk fellépett már az ország különböző pontjain (Pásztó, Szátok, Simontomya, Zánka, Nyírbátor). Fiaink faragásaiból jutott már Németországba, de a Brit Nagykövetségre is. Sportolóink hagyományosan jól szerepelnek a megyei, sőt országos versenyeken is. Most építjük ki erdei iskola bázisunkat Salgóbányán. Lakóhely, térség, régió Intézményünk feladatai egy olyan volt szocialista nagyipari városban kell, teljesítse, amely a rendszerváltás után egy erősen leszakadó régió a volt szén-és ipari medence központja. Térségünk és városunk jellemzője a magas munkanélküliség, a jelentős létszámú alulképzett munkaerő, a cigány etnikum emelkedő számaránya. Ez a helyzet csak erőteljes térségi fejlesztéssel módosítható. Ugyanakkor ez a vidék, s a táj, s a benne élő, jó palócokkal" alkalmas kell, hogy legyen a megújulásra és a mindég jelenlévő kulturális értékek mellett gazdasági eredmények felmutatására. Mert csak így gyarapodhatnak lehetőségeink intézményi és egyéni szinten is. Alapító Okirat Az iskola működésének törvényi feltétele. Küldetésnyilatkozat Tekintettel arra, hogy ARC PEDAGÓGIÁNK: A feladatnyújtással örömet szerző, igazra, jóra, szépre NEVELŐ, mintaadó és értékközvetítő, komplex személyiségfejlesztő ISKOLA, így küldetésünk nem is lehet más, mint hogy: a pedagógus közösség legjobb tudásával és, - szándékával, a legteljesebb emberi értékek mentén nevelve, a társadalmi habilitáció és integráció - az egyes sérült, illetve fogyatékos egyén számára elérhető - legmagasabb 13
fokáig segítsen eljuttatni.
Az iskola nevelési programja
14
2. Iskolánk Pedagógiai Programja és a Fogyatékosok Irányelve Iskolánkban tanuló gyermekeink sajátos nevelési igényű gyermekek, ezért programunk megalkotásakor figyelembe vettük a 32/2012. évi EMMI rendelet - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - vonatkozó rendelkezéseit, azzal összhangban alkottuk meg. Különösen tekintetbe vettük az egyes fogyatékossági típusokra vonatkozó
sajátosságokat
fejlesztési elveket
fejlesztési célokat
fejlesztési területeket
kiemelt pedagógiai feladatokat
speciális módszerek lehetőségét
szükséges pedagógiai feltételeket
speciális eszközöket
rehabilitációs és habilitációs tevékenység megvalósítását
tekintetbe vettük a gyermekek prognosztizálható egyéni fejlődési útját
Mindezt tettük azért, hogy
a pedagógiai programunk és tanulóink sajátosságai összhangba kerüljenek, s
annak érdekében, hogy minden sérült funkciót korrigáljunk, elérjük a kompenzáló hatásokat biztosítsuk a komplexitást,
végső célként segítse a társadalomba való beilleszkedést.
Törekedtünk arra, hogy a fent említett szabályozással összhangban megteremtsük gyermekeink 15
számára
a biztonságos és egészséges környezetben való
speciális igényeiket kielégítő tanulást, fejlődést.
Kiemelten kezeljük a szülőkkel való együttműködést, mely a megvalósítandó célok elérésében az egyik legfontosabb tényező.
3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
3.1.
Felvezetés és az alapvető cél és feladat
Mi jól tudjuk, hogy jelen viszonyaink között a mentális ép ember számára is komoly nehézséget jelent az életben való helytállás, a megfelelő munkahely megtalálása, az erkölcsi alkalmasságra épülő családi élet megalapozása, a társadalom működéséhez való adekvát viszonyulás, az igazán tartalmas emberi életmód megtalálása. Nyilván sokkal súlyosabb problémát jelent ez a helytállás a fogyatékos ember életében. Esetünkben még további hátráltató tényezőkkel kell megküzdenünk jelesen:
az eltérő képesség-és készségstruktúra mellett a tanulóink nagy részénél fennálló - jórészt familiáris miliő ártalomból származó - szociokulturális hátrányokkal
a cigány származásból fakadó még sokszor napjainkban is sújtó előítéletekkel
az utóbbi időben egyre gyorsabban változó és gyakorta növendékeink lehetőségeit erősen korlátozó társadalmi elvárásokkal
az ipari városunkat és bányavidékünket igencsak érintő egyre racionalizáltabb, tanulóinknak nem kedvező munkaerő piaci helyzettel, az alacsonyan kvalifikált munkaerő leértékelésével.
Ezek a szikár tények és társadalmi tendenciák nagyjából meg is szabják iskolánk legalapvetőbb feladatát: növendékeinket úgy nevelni-oktatni, hogy társadalmi habilitációjuk, vagy rehabilitációjuk az iskola elhagyása után minél szélesebb körű legyen. Ezért a tanulásban akadályozott gyermekeknél célként jelöljük meg feloldani azt az ellentétet, amely a gyógypedagógia beiskolázottság és az épek társadalmában való elvegyülés óhaja között feszül. Meggyőződésünk, hogy az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek nevelése-oktatása csak akkor mondható eredményesnek, ha sikerül őket eljuttatni a társadalmi rehabilitáció fokára, minthogy a nevelési eredményeket a szociális rehabilitáció tartósítja. Értelmükben akadályozott növendékeinket az önállóság számukra lehető legmagasabb fokáig kívánjuk eljuttatni, nem lemondva az önálló pénzkereső munka, illetve munkahely megszerzéséről sem. Ha mindezt nem sikerül elérnünk, akkor egész 8 éves 16
nevelőmunkánk értelme, hatékonysága kérdőjeleződik meg, és a - leépülési jegyek mellett - a nevelési dekompenzáció képével is számolnunk kell (az autista iskola esetében lásd az ő programjukban). Abból a felismerésből kiindulva, hogy sajátos nevelési igényű növendékeink csak a teljes emberi tevékenység kör 1-1 bizonyos területén szenvednek részképesség kiesést, hátrányt, illetve mutatnak fogyatékosságot, mi úgy tekintjük őket, mint akikre a nevelőtestület legjobb tudásából és legjobb szándékából telhető oktatási és nevelési elvek mellett a legteljesebb általános emberi értékek megismertetése, gyakoroltatása sajátjukká tétele a feladatunk, abból a célból, hogy a lehető legfejlettebb önálló, de közösségi gondolkodású személyiségekké fejlődhessenek. 3.2.
Preferált értékeink
A fent említettek miatt alábbi értékeket preferáljuk
erkölcsi értéknek tartjuk o az örök emberi értékeket: igazság (igazságosságra törekvés) jóság (másokkal szembeni viszony) szépség (a külső-belső harmóniára törekvés) o humanizmus o demokrácia o szabad véleménynyilvánítás o az identitástudat, a cselekvő hazafiság, a népben - nemzetben - emberiségben gondolkodás o a valláserkölcsi értékek (ezek kifejlesztéséhez növendékeinknek és történelmi egyházaknak lehetőséget kell biztosítani: hittan oktatás formájában, önkéntes alapon) o az élet tisztelete, szeretete o hűség (családhoz, néphez, hazához, nemzethez)
szociális értéknek tekintjük o a szolidaritást o az elfogadó, a nagyrabecsülő magatartást, az együttműködő képességet o a lelki és testi egészség tudatos megóvását és fejlesztését o az életvitelt megalapozó szokásokat o a hagyományokat 17
o közösségépítést
praxikus értékek közé soroljuk o a kreativitás kifejlesztését o a munka megbecsülését, óhajtását o az öntevékeny, gyakorlatias szemlélet és életmód kialakítását
intellektuális értéknek tartjuk o a megszerzett és gyakorolt tudást o a kulturált viselkedést o a művelődés és műveltség értékként való megélését o a reális önismeretet, önképzést, a világra nyitottságot o a jó és rossz értelmes megkülönböztetését o a mértékletesség igenlését o a másik véleményének elfogadását, tiszteletét o az egészséges vitakészséget
esztétikai értéknek tekintjük o a harmóniára törekvést o a természeti és tárgyi környezet értékelését o a művészetek bevonását a mindennapokba o az igényességet önmagunkkal és társainkkal szemben o a jó ízlést 3.3.
Nevelési-oktatási alapelveink
Elvünk, hogy minden tanulónk elsősorban olyan gyermek, akinek általános és speciális igényei vannak, s a mi feladatunk az ő lehetőségeiknek folyamatos tágítása. Másodsorban minden tanulónk olyan társadalmi lény, akinek segítenünk kell meg találni a minél megfelelőbb helyet a társadalomban, hogy hosszabb távon, s majdan nélkülünk is boldogulhasson. Harmadsorban minden tanulónk természeti lény is, ezért úgy kell élnie, hogy azt a természetet, környezetet, melynek ő maga is része óvja, védje, éljen vele harmóniában, igyekezzék minél sérülés mentesebben áthagyományoztatni, azt fiaira, unokáira. Tekintettel arra, hogy nevelőtestületi ars pedagógiánk a nevelő iskola - ezért alapelveink a következők:
gyermekközpontúság
folyamatos példamutatás, mintaadás 18
szocializációs lehetőségeink maximális kihasználása
érték-és normaközvetítés
személyiség-és képességfejlesztés a lehetséges - még „fájdalommentes" – határokig
3.4.
Nevelési-oktatási céljaink
Értékvállalásainkból és alapelveinkből fakadóan csak az alábbiak lehetnek: 3.4.1. Az individuum lehetséges tökéletesítése a szocializációs folyamatba ágyazottan, különös tekintettel a gyermek sérülésének, fogyatékosságának helyére, típusára, mértékére a gyakorlatiasság előtérbe helyezése praktikus intelligencia fejlesztés, fizikai erő és állóképesség fejlesztés, munkakedv felkeltése, becsületes munkára nevelés a tudás, az ismeret, a tevékeny élet értékként való elismertetése az alapkészségek maximális kifejlesztése az önállóságra, önálló ismeret elsajátítására, önálló és felelős életvitelre nevelés
önismeret, egészséges és reális önbizalom, belső tartás, akaraterő, kitartás fejlesztése
az (ön)korlátozott szabadság értelmének és értékének kialakítása
a jogok és kötelességek viszonyrendszerének értelmezése
az örök és tradicionális értékek, a hagyomány tisztelete, ápolása
fogékonyság az új értékek befogadására 3.4.2. A közösségi lét kívánatos megéléséhez célként jelöljük meg
a család tiszteletét, szeretetét, a családi életre nevelést
a barátság fontosságának felismertetését
a nagy család, a kis közösség tagjává válás zökkenőmentességét
saját etnikumához, népéhez, hazájához való ragaszkodás kifejlesztését, az értük történő áldozatvállalás kötelesség érzetét
a szolidaritás, az együvé tartozás, a segítő szándék érzésének kialakítását
a másik ember-, s annak véleményének tiszteletét
élje meg és élje át, hogy a mindennapok materiális fogyasztása mellett van más érték és más cél, elérhető a vágyak pillanatnyi kielégítésénél nagyobb boldogság, tudjon örülni lelki 19
és szellemi örömöknek is, vegye észre, hogy a szeretet, a bizalom, a hit, a barátság, az önzetlenség, a testvériség, az együvé tartozás élményének megélése adhat csak magasabb szintű boldogságot 3.4.3. A globális lét adekvát megéléséhez célul tűzzük ki, hogy minden növendékünk
feltétel nélkül tisztelje az élet minden formáját (ember, állat, növény)
tudatosuljon benne, hogy ez az egyetlen földünk van, s ő is felelősséggel tartozik érte, védje-óvja környezetét, a természetet.
Intézményünk nevelőtestülete tapasztalatból tudja, hogy a célok elérése, vagy megközelítése kiváltképpen legfőbb célunk a társadalmi szintű integrációs siker az követeli a gyógypedagógustól, hogy munkája nem szabad, hogy a térben az iskola falainál, időben az iskola kijárásával befejeződjék. Fel kell vállalnunk a nyomon követést, az utógondozást, a közvetlen segítségnyújtást. Hiszen ha így cselekszünk, és volt tanítványainkat segítünk felkészíteni a következő generáció – vagyis gyermekeik – egészségesebb, okosabb fogadására, akkor a legklasszikusabb prevenciót valósítjuk meg, így zárul a kör. Tehát a prevenció, a nevelés-oktatás, és az utógondozás hármas egységében véljük felfedezni a siker titkát. 3.5.
Nevelő-oktató munka feladatai
egyénre szóló fejlesztés
egyéni képességek kibontakoztatása
a szociokulturális környezet eltéréséből fakadó hátrányok csökkentése, kompenzálása
általános emberi értékek, társadalmi normák elfogadtatása, elsajátíttatása, a humánus magatartási minták, szokások megerősítése
a szűkebb és tágabb környezet megismerése, az abból fakadó értékek tudatosítása
a munka hasznosságának és értének minél mélyebb tudatosítása
önálló életvezetési technikák gyakoroltatása (probléma felismerés, konfliktuskezelés)
a személyiség folyamatos építése
20
3.6.
Eszközök, eljárások
Intézményünk tanulói összetételének differenciáltságából következően az oktatás, a szabadidős tevékenységek rendszerét a legnagyobb gondossággal végezzük. Iskolánkban minden tanulónak önmagához képest - a legnagyobbat kell fejlődnie. Ehhez kapcsolódóan végezzük tanulóink tehetséggondozását, illetve felzárkóztatásukat segítő foglalkozásainkat. Nagymértékben segítik a differenciálást a tanuló képességeihez igazodó módszerek (kooperatív tanulás, egyéni páros munka, projekt, drámajáték, verseny, csoportmunka).
4. Eljárások, módszerek 4.1. A meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás módszerei
minta
példa
bírálat
beszélgetés
tudatosítás (egyénenként változó)
4.2. A tevékenység megszervezésének módszerei
követelés
ellenőrzés
értékelés
játékos módszerek
gyakorlás
megbízás
4.3. A magatartásra ható módszerek Ösztönző módszerek
ígéret
biztatás
elismerés
dicséret
jutalmazás
Kényszerítő módszerek
felszólítás 21
követelés
büntetés
5. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok „Minden gyerek Egyedi, és mint ilyen, joga van elvárni személyisége tiszteletben tartását, szüksége van arra, hogy a saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen, joga, hogy ne legyen mindig tiszta és tökéletes, joga van hibázni, szüksége van feltalálásra és alkotásra, szüksége van az esztétikai érzelmekre, joga van bármiféle tudás megszerzésére." (Celestin Feinet) Pedagógiai programunk alapelvei szerint cél az intézményben tanuló gyermekek sajátos nevelési szükségleteihez igazodó egyéni megsegítése, az értelmileg sérült tanulók komplex személyiség fejlesztése, a saját képességeihez igazítva az eredményes társadalmi szocializációra való felkészítés. A személyiségfejlesztés konkrét célja: az eredményes életvezetéshez szükséges készséges, képességek kialakítása, fejlesztése. Ez akkor eredményes, ha
teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának
fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét
hozzájárul életmódjuk, szokásaik meggyökereztetéséhez
környezeti ártalmak csökkentésére, prevenciós feladatok, programok megoldására törekszik
A személyiségfejlesztés – a céltudatos hatások olyan rendszere, amely megteremti a fejlődés optimális feltételeit, legkedvezőbb körülményeit. Az egységes, alapvető követelményekre épülő egyéni bánásmód és differenciálás azt a célt szolgálják, hogy a tanulók minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket. A személyiségfejlesztés egyaránt megvalósul a kötelező tanórákon, a tanórán kívüli tevékenységekben és a szabadidős programok keretében. A tanulók komplex személyiségfejlődését szolgálja a nevelők és a tanulók közvetlen személyes kapcsolata, a nevelők és szülők közötti gyakori kommunikáció, illetve a tanulói közösség ráhatásai. A nevelők példamutatása nagy fontossággal bír ebben a folyamatban. 5.1. Színterei
tanórai nevelés 22
tanórán kívüli nevelés
iskolán kívüli nevelés
5.2. A személyiségfejlesztés területei Értelem kiművelése (kognitív kompetencia)
Segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia)
Egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia)
A tanulók munkára nevelése
A szakmai képzés, alapozás (speciális kompetencia)
6. Az értelem fejlesztése Feladat: A tanulók eltérő, sajátos értelmi képességeinek tükrében az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.
Tanulási motiváció fejlesztése – a megismerési vágy felkeltése o tanulási módok megismerése o érdeklődés fejlesztése o játék szeretet és alkotásvágy fejlesztése o tanulási igényszint, kötelességtudat, ambíció o további célok segítése, továbbtanulás
Kognitív képességek fejlesztése o kognitív műveletek: felismerés és kivitelezés, gondolatképzés és igazságértékelés, összevonás, összehasonlítás, azonosítás és besorolás, sorrend felismerés és sorképzés, belátás, elemi kombinálás, tapasztalati következtetés o megismerés: megfigyelés, átkódolás, értékelés, értelmezés, viszonyítás o kognitív kommunikáció: ábraolvasás, ábrázolás, tapasztalati nyelvtudás, beszéd, beszédértés, írás, olvasás o gondolkodás: viszonyítás, általánosítás, osztályozás, problémamegoldás o tanulás: tanulási módok tapasztalati és értelmező tanulás, önálló és szociális tanulás
6.1. Segítő életmódra nevelés, szociális nevelés A nevelés szociális értékrendek megismerésének a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti 23
viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének elősegítését jelenti. A nevelés személyiségfejlesztő feladata kettős:
szociális kompetencia gyarapítása
pozitív egyéni értékrend és képességrendszer kiépülésének, a kreativitás növelésének segítése
Szociális kompetencia
globális értékrend kialakítása, fejlesztése
egyéni értékrend kialakulása
Feladat: megfelelő szociális szokások, minták, stb. elsajátításának elősegítése, ez által a viselkedés alapvető szabályainak megértése, szabálytudat kialakítása. Szociális szokások hasonló helyzetben mindig hasonló magatartást váltson ki. Feladat: olyan iskolai életrend kialakítása, amelyben biztonságban érzik magukat, a magatartási szabályok egyértelműen és következetesen elvárhatók. Szociális minták Segítik a megfelelő viselkedés megvalósulását. Feladat: személyes példamutatás, élményszerű, pozitív minták felkínálása, negatív minták hatásának fékezése. Szociális készségek Olyan tanult pszichikus összetevők, amelyek a szociális viselkedés megvalósulásában működnek közre. Feladat: készséges sokféle gyarapítása az iskolai életben, készségfejlesztő gyakorlatok alkalmazása. Szociális ismeretek Alapvető iskolai forrásai irodalom és történelem tantárgyak. Feladat: cselekvések, példák bemutatása. Szociális kommunikáció fejlesztése Nonverbális érzelmi és szóbeli kommunikáció fejlesztése. Feladat: pozitív érzelmi légkör fejlesztése.
24
Szociális érdekérvényesítés fejlesztése Alapvető módon a megosztás, osztozkodás, elosztás és megszerzés. Feladat: pedagógus és tanulók, és tanulók közötti szociális kölcsönhatások. Segítőképesség fejlesztése Norma, szabály, szokás, ismeretalkalmazás. Feladat: sokféle lehetőség felkínálása, segítő légkör kialakítása, minta a tananyagból 6.2. Együttműködési képesség fejlesztése Olyan közös érdekeket szolgáló viselkedés, amely önállóan, vagy vezetéssel összefonódva érvényesül. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az iskolát és az osztályközösséget érintő normák kialakítása, tudatosítása. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, együttműködési készség, tolerancia, egymás elfogadásának erősítése. Feladat: a pedagógus rendszeresen él az együttműködés formáival (kirándulás, együtt cselekvés, stb.) Legalább minden héten a tanulók egy alkalommal vegyenek részt az együtt cselekvésben. 6.3. Versengés képességének fejlesztése Megköveteljük és elismerjük a szabályozottságot, alapszabályaink megtartását. Feladat: versengési lehetőség adása. 6.4. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését eredményességének és igényességének növelését jelenti. Az iskola alapvető feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése. Egészséges edzett személyiség kialakítása. A személyi higiénia és a mentálhigiéné fontosságának tudatosítása.
7. Személyes képességek fejlesztése 7.1. Önkiszolgálási képességek
testi képesség Feladat: sportági tevékenységen túl a testi képességek korrekciója, fejlesztése testnevelés órákon, szervezett versenyek kihasználása. Kondicionális és koordinációs képességek 25
fejlesztése, karbantartása. Kézügyesség fejlesztése tanórán és tanórán kívül.
önellátási képesség Feladat:
ezzel
kapcsolatos
viselkedés
tevékenységformáinak
a
megismerése,
gyakoroltatása (öltözködés, tisztálkodás, testápolás, WC használata)
befogadóképességek Feladat: zenei befogadóképesség szándékos fejlesztése (tanórák, ünnepélyek, stb.), vizuális befogadóképesség fejlesztése, képi-plasztikai kifejezés és kompozíció jelrendszerének olvasása, esztétikus külső és belső környezet segítségével a tanulók ízlésének és igényességének alakítása.
önkifejezési képességek Feladat: tanórán és azon kívül minden lehetőség megadása, hogy fejlődjön szóbeli kifejező készségük, befogadó és vizuális képességük.
7.1.1. Egészségvédő képességek Feladat: egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szokások szakadatlan gyakorlása, minták elsajátítása. 7.1.2. Önrelaxív képesség önértékelő képesség Feladat: a tanulási önértékelés váljon rendszeressé (lelkiismeret vizsgálat, kitartás, stb.)
önmegismerő képesség
Feladat: a tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése, pozitív tulajdonságok elfogadása, erősítése, az önkontroll, önkritika kibontakoztatása alakítása.
önfejlesztő képesség
Feladat: tehetség kibontakoztatása 7.1.3. A tanulók munkára nevelése Feladat: A munka fontossága, értékteremtő, személyiségformáló és az életben való boldogulás szerepe. Önellátásra nevelés
26
7.1.4. A szakmai képzés alapozása, speciális kompetenciák fejlesztése A kitartás, a szorgalom, a feladattudat, feladattartás, céltudatosság kialakítása.
Alkotó tevékenység fejlesztése
Színterei: szakkörök, versenyek
Tapasztalati alkotó képesség
Feladat: olyan feladatsor összeállítása, amely valamennyi változata szerepel
Értelmező alkotóképesség
Feladat: szabályhasználat és szabályalkotó képességek fejlesztése 7.2. A személyiségfejlesztés lépései
a tanuló adott állapotának a megismerése - sérült funkciók feltérképezése
új tevékenységek megismertetése a gyermekkel
új elemek beépítése a gyermek életmódjába
motiválás, követelményállítás
együtt tevékenykedés a gyermekkel
folyamatos értékelés, figyelemmel kísérés, segítés, sikerélmény az elért egyéni fejlődés tudatosítása
önismeretre, önfejlesztésre nevelés
7.3. A személyiségfejlesztés színterei
Tanórai: o kötelező tanórák o választható tanórák o habilitációs, rehabilitációs foglalkozások o napközis foglalkozások o szakkörök
Tanórán kívüli: o iskolai ünnepélyek o iskolai hagyományok o diák önkormányzati rendezvények o versenyek o kirándulások o civil szervezetek rendezvényei 27
Iskolán kívüli: o családi események o családi ünnepek o városi rendezvények o társas kapcsolatok
A személyiségfejlesztés akkor sikeres, ha feltétlen az érzelmi elfogadás, azonosulás, kölcsönös szeretet kapcsolat jön létre. Kulcsszavak: megismerés, adekvát normamódszer, következetesség, megszerettetés és belátás, gyakoroltatás, értékelés. 7.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanuló egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosíthatóan a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőink. 7.4.1. Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok
sérült funkciók korrekciója
kognitív képességek fejlesztése, kognitív műveletek fejlesztése
gondolkodási képességek fejlesztése
motoros képességek fejlesztése
tér és időbeli tájékozódási képességek fejlesztése
hallás fejlesztése
olvasás-írás tanulásban mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdése
tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása 7.4.2. A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok
pozitív szociális szokások kialakítása, gyarapodásának segítése
megfelelő kötődések kialakulása
társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása
szociális minták, szokások, képességek fejlesztése 7.4.3. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok
mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal
önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során is
tanulói önismeret erősítése 28
önkiszolgálás, önellátás fejlesztése tanórán és tanórán kívül A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok
szabályhasználat képességének fejlesztése
iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása
céltudatos feladat és munkavégzés
7.4.4. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink
A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: alapvető erkölcsi értékek megismerése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása
A tanulók értelmi nevelése Feladat: az értelmi képességek, illetve önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése
A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: az emberi együttélés szabályainak megismerése, együttműködési készség kialakítása, kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása
A tanulók érzelmi nevelése Feladat: élő, élettelen környezet jelenségeire, közösségre, önmagukra irányuló helyes érzelmek kialakítása
A tanulók akarati nevelése Feladat: önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése (kitartás, szorgalom, céltudatosság kialakítása)
A tanulók nemzeti nevelése Feladat: a szülőhely, a haza múltjának és jelenének megismertetése, nemzeti hagyományok tisztelete, ápolása, megbecsülése
A tanulók állampolgári nevelése Feladat: alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt.
29
Igény kialakítása az iskolai és helyi közösségi tevékenységekben való részvételre. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének, kultúrájának megismertetése. A velünk élő más nemzetiségek szokásainak, mindennapi életének, hagyományainak bemutatása.
A tanulók munkára nevelése Feladat: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása, önellátásukra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakorlása A munka önfenntartáshoz való fontosságának és szükségességének tudatosítása. Igényes munkára nevelés. A tanulók önellátására és közvetlen környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása ezentúl tágabb környezetük a Föld értékeinek megóvására nevelés.
A tanulók testi nevelése Feladat: Az egészséges rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása o Testnevelési órákon o Versenyeken o Kirándulásokon o Ismeretátadással o Egyéb foglalkozásokon, szabadidőben.
8. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az Iskola teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait a területileg illetékes Egészségügyi Szociális Központtal együttműködve készíti el. A munkaterv része az éves mérhető szűrőeljárások ütemezése. A védőnő a munkáját a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok kézikönyve (Egészségügyi Minisztérium 2007.) alapján végzi, az Iskolával egyeztetett éves munkaterv alapján. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés – ahogyan a neve is mutatja – akkor hatékony, ha holisztikus. Fontos a gyermekek testi és lelki egészségének elősegítése:
a mozgás, a mindennapos testnevelés,
a személyiségfejlesztés,
az egészségismeretek, 30
a családi életre nevelés,
a szexuális nevelés,
elsősegély nyújtási ismeretek,
balesetmegelőzés,
bűnmegelőzés,
drogprevenció ismereteinek átadásával.
A munka eredményességét a tantestület elkötelezettségét biztosítja. Fontos, hogy a szülőket megnyerjük az egészségfejlesztést célzó programjainknak és abba bevonódjanak. Fontos, hogy ezek a feladatok és végrehajtásuk beépüljenek az iskola mindennapi életébe, s eredményük a gyermekek fizikális-mentális és lelki egészségét fejlessze. Fontos, hogy az iskola minden tanulója részt vegyen benne. Fontos, hogy a tantestület minden pedagógusa fontosnak tartsa és munkálkodjon benne. 8.1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel o a táplálkozás, o az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, o a családi és kortárs kapcsolatok, o a környezet védelme, o az aktív életmód, a sport, o a személyes higiénia, o a szexuális fejlődés területén, o bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése.
Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 31
8.2. Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák
a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás, tömegsport valamennyi évfolyamon,
a természetismeret, életvitel tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkör, minden félévben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre;
minden évben november hónapban (egészségnevelési hónap) játékos vetélkedők, előadások az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;
az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő, ápolónő) segítségének igénybe vétele: o félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; o a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.
tanulók fizikai teljesítményének mérése évente kétszer ősszel, tavasszal
8.3. Az iskolai egészségnevelést szolgáló módszerek A tanév során, a környezetismeret órákon, a testnevelés órákon és természetesen a mindennapokban megjelenik az egészség fogalma. Megtanítjuk a gyerekeknek, hogy valójában az egészség az az állapot, amikor az ember testi-lelki vonatkozásában kiegyensúlyozott. Az alsós természettudományos nevelés módszereivel a gyerekeket már első osztályban megismertetjük. A módszerek: megfigyelés leírás rendszerezés csoportosítás mérés kísérletezés Megfigyeljük a saját közérzetüket (fejfájás, betegség, láz) leírjuk őket szóban, rajzban, rendszerezzük a gondolatainkat. Később harmadik- negyedik osztályban- méréseket, kísérleteket is végzünk. (pl. hideg hatása a növényekre, az emberi szervezetre, hőmérséklet mérése.) Cél a megelőzés tudatosítása, egészségünk védelme: 32
táplálkozás, tisztálkodás fontossága
évszaknak megfelelő öltözködés
testmozgás, pihenés
helyes napirend
káros szenvedélyek ártalmai (kísérletezéssel)
9. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 9.1. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés a személyiségfejlesztéshez hasonlóan az egész iskolai életet átfogja. Intézményünkben több kisebb formális közösség alkotja az egészet: pedagógusok, diákok, osztályok, munkaközösségek, napközi otthoni csoportok, szakkörök, sportkör, diákönkormányzat. A tanulók egyéni képességeit figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az intézmény valamennyi dolgozójának figyelembe kell venni mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt a tagozatokat segítő szervezetek vezetőinek is. Hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. 9.1.1. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. 9.1.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink
Különféle iskolai, tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítás mellett
Feladat: iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek 33
életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
A tanulók életkori fejlettségének és fogyatékosságának figyelembe vétele a tanuló közösségek fejlesztésében.
Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó magatartáshoz. Önkormányzás képességének kialakítására való törekvés a sajátos nevelési igényű tanulóknál Feladat: ki kell alakítani a közösségben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért tevékenykedni, illetve munkát értékelni.
Tanulói közösségek tevékenységének megszervezése
Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, a tevékenységekbe bekapcsolódnak, így az együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek,
A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása
Feladat: A gyermekek és a közösség sajátosságaira épülő szokásrend kialakítása, hagyományok teremtése, ápolása 9.1.3. A tanár által megvalósítható közösségfejlesztési feladatok
a tanulás támogatása (kölcsönös segítségnyújtás, közösségi ellenőrzés, stb.)
tanulók kezdeményezéseinek segítése
közvetlen tapasztalatszerzés segítése
közösségi cselekvések kialakításának segítése
tanulók önállóságának, öntevékenységének segítése
folyamatosság biztosítása, valamint a változatos munkaformákkal
az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése 9.1.4. Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai
Ezek a foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formák és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabad foglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat:
nevelje a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére, ellenőrzésére
átgondolt játéktervvel és a tevékenységeket pedagógus irányításával biztosítsa, hogy e tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséghez való tartozás érzését 34
ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elegendő
a változatos foglalkozások segítsék elő a közösségi magatartás erősítését 9.1.5. A közösségfejlesztéssel és az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 9.1.5.1.
Diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai
A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának egyik fontos színtere. Feladat:
olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket
kialakított, meglévő, vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése
régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése
olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, ezzel erősödik maga a közösség
a közösség iránti felelősségtudat kialakítása, fejlesztése
a közösség érdekeit szolgáló tevékenységek szervezése
olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját sikereire 9.1.5.2.
A szülők, a szülői munkaközösség közösségfejlesztési lehetőségei
Osztálykirándulásokon való részvétel
Versenyekre kísérés
Iskolai programok szervezésében való részvétel
Gyermek és felnőtt programok szervezése
Feladat
olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek segítik a tanulói közösség összekovácsolódását (pl: közös szalonnasütés, kerékpártúra…)
kialakított, meglévő, vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek során lehetőség szerint a szülői közösség bevonása
olyan közös tevékenységek szervezése, amelyek, során szülő, gyermek, pedagógus aktívan részt vállal a közösségé formálódásban
a közösség iránti felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, elmélyítése a szülői közösség oldaláról 35
10. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnök feladatai „ A jó tanár nyitott és a diákokkal együtt tanul. Érzéke van a különlegesre, mindenben a jót, a pozitívat, az értéket keresi. A jó tanár legalább ötször annyit dicsér, mint amennyit szid.”Csermely Péter 10.1.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai
A pedagógus feladata nagyon sokrétű. A tanulók személyiségfejlesztése, az identitásképzés elősegítése, a tanulók segítése a társadalomba való beilleszkedéshez. Ez elengedhetetlenül fontos a mindennapi életben való boldoguláshoz, kiterjed a munka, a tanulás, a partnerkapcsolatok területére egyaránt. Fontos, hogy támogatást nyújtson értékes személyiségjegyek kibontakoztatásához, hogy a nevelés során alakuljon ki a tanulókban az önfegyelmezés, az önirányítás, a helyes irányba való egyre önállóbb haladás képessége.
10.1.1. Nevelési feladatok
komplex személyiségfejlesztés
a tanulók életkorának és egyéni szükségleteinek megfelelő iskolai környezet, illetve pozitív osztálytermi légkör kialakítása
fegyelmezés konfliktushelyzetek kezelése
a szülőkkel való kapcsolat ápolása: a gyermek tanulmányi előmeneteléről és aktuális állapotáról való folyamatos visszajelzés, szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt nap megszervezése
a segítő szervezetekkel, intézményekkel való együttműködés, team munka: családgondozói hálózat, gyermekjóléti központ. Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottság, nevelési tanácsadó, szakszolgálatok
tanulók egymás közötti kapcsolatainak formálása
diákok és a szülők egyéni problémáinak megoldásában segítségnyújtás, egyéni ráhatás 10.1.2. Oktatási feladatok
tanításra való felkészülés, a tanítás megszervezése
oktatási folyamat, tanórák tervezése a tanulók életkorának és intellektuális szintjének figyelembe vételével
motiválás az érdeklődés felkeltése és fenntartása 36
a tanulásszervezés tér-és időhatékony menedzselése
a tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése, osztályozása
a tanítás diákokhoz való sérülés specifikus adaptálása, az egyéni különbségek figyelembevétele
dolgozatok feladatainak összeállítása, javítása
vizsgáztatás
tanulmányi versenyekre való felkészítése, versenyek szervezése
a tanulók részére témahetek szervezése
szakkörök szervezése, vezetése
osztály-és
tanulmányi
kirándulás,
múzeum,
színház,
könyvtárlátogatások
szervezése
lebonyolítása
tanulás módszertani segítség adása
10.1.3. Egyéb feladatok
szakmai továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel
iskolaszék munkájában való részvétel
kollegiális kapcsolatok ápolása
szakmai
munkaközösségekben
végzett
munka,
nevelőtestületi
rendezvényeken,
esetmegbeszéléseken, műhelymunkában, projektekben, team munkában, vizsgálatokban való aktivitás, pályázatírás
diákönkormányzat munkájának segítése
iskolai ünnepségek szervezésében, lebonyolításában való részvétel
évnyitó, évzáró, ballagás szervezése
táboroztatás
tankönyvek közti tájékozódás, tankönyvek kiválasztása
tanórai segédanyagok, taneszközök gyűjtése, készítése
internetes oktatást, nevelést segítő weblapok használata
pedagógiai program helyi tanterv készítésében való részvétel
projektnapok szervezése
pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai témájú szakirodalom, folyamatos nyomon követése
folyamatos képzés, önképzés
tanári munka értékelése, önreflexió 37
iskolai adminisztratív feladatok ellátása
tanügyi, jogi dokumentumok, törvények, minisztériumi rendeletek változásainak figyelemmel kísérése
továbbtanulás segítése, pályaválasztási tanácsadás
tehetséggondozás, tehetségdiagnosztika
egészségvédelem, egészségfejlesztés
10.2.
Az osztályfőnöki munka, az osztályfőnök feladatai
„ Nézz hosszan egy gyermekarcra és látni fogod, ha van sors, hát nagyon korán elkezdődik.” (Ancsel Éva) Az osztályfőnököt – az iskolavezetés és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének javaslata alapján – az igazgató bízza meg. Osztályfőnöki megbízás elsősorban annak adható, aki az intézmény főfoglalkozású tanára. Az osztályfőnök az a személy, aki az osztály tagjait összekovácsolja, összetartja, akinek a gyermekek elmondhatják gondjaikat, örömeiket, aki a szülőkkel partneri kapcsolatban áll, s mindig a tanulói érdekeit szem előtt tartva cselekszik. 10.2.1. A tanulmányi munka figyelemmel kísérése
beszámolót készít a félévi és az év végi osztályozó értekezletre a következő szempontok alapján: beszámol a hiányzások mértékéről, az osztály közösségi és tanulmányi munkájáról, a tantárgyi és sportversenyeken elért eredményekről, beszámol a kimagaslóan, illetve a gyengén teljesítő tanulókról
év közben – szükség esetén – él a dicséretek, illetve az elmarasztalások lehetőségével.
legkésőbb félév, illetve év vége előtt 30 nappal az ellenőrző útján értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit.
a diákönkormányzat segítése
az osztály magatartásának, szorgalmának, az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése, az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történő megbeszélés után havonta értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát
év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak
betartására, különösen a késésekre és a hiányzásokra. 38
igazolatlan hiányzások előfordulása esetén kapcsolatba lép az érintett szülőkkel és jelzést tesz az iskola gyermekvédelmi felelősének
folyamatosan figyeli az osztályterem berendezésének állagát, azonnal jelzi az
iskolavezetésnek a hiányosságokat, rongálásokat, illetve intézkedik azok megjavításáról 10.2.2. Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység
osztálynapló kitöltése, vezetésének ellenőrzése; az osztályozó naplóból még hónap
végén is hiányzó érdemjegyekre, aláírásokra felhívja a szaktanár figyelmét
ellenőrzők havonkénti figyelemmel kísérése
a hiányzások hetenkénti, félév végi, illetve év végi összesítése
félévi értesítők, év végi bizonyítványok kitöltése, kiadása
a pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése
anyakönyvek kitöltése és vezetése
továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése
a gyermekek portfóliójának összeállítása, rendszeres frissítése
tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb
dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetőek számukra 10.2.3. Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők
az osztályfőnöki tanterv alapján összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki órák tervezett tematikáját
a tervezett témákról beszélgetést folytat, illetve vitát vezet az osztályfőnöki órákon
közösségformáló tréningeket szervez az osztályfőnöki óra keretében
bizonyos témákban külső, meghívott előadók segítségét kéri
elvégzi a szükséges adminisztrációs tevékenységet. 10.2.3.1. Az osztályfőnöki óra feladata
az általános emberi és az iskolai értékek közvetítése, gyakorlatba való átültetése,
az osztályprogramok szervezése, lebonyolítása,
az iskolai ünnepélyek, versenyek egyéb programok szervezése, lebonyolítása,
az osztály tanulmányi munkájának segítése, ellenőrzése, értékelése,
az osztály erkölcsi nevelése 39
az osztály magatartásának, ellenőrzése, értékelése,
egészségnevelés
szexuális nevelés
pályaorientáció
10.2.4. Egyéb feladatok
az iskolai rendezvényeken felügyeli saját osztályát
megtervezi és megszervezi, valamint felelősséggel vezeti az osztálykirándulásokat
szülőkkel való kapcsolattartás
egy évben legalább háromszor szülői értekezletet tart
szükség esetén családlátogatást végez
kapcsolatot tart az iskola védőnőjével, a családgondozókkal, illetve a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel és probléma esetén a megfelelő szervekkel
11. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Gyermekeink mindegyike kiemelt figyelmet érdemlő gyermek, hiszen mindegyikőjük sajátos nevelési igényű. Jelentős a hátrányos helyzetű tanulók száma mellett a halmozottan hátrányos helyzetűek száma is. A mi gyermekeink között is vannak, akik egyes területeken önmagukhoz képest tehetségesek, fogyatékosságuk mellett más területen kiemelkedőt alkotnak. Iskolánk pedagógiai programját a fogyatékosok irányelve alapján készíti el, a fejlesztések az irányelvben meghatározottak talaján folyik. Cél: Egyéni lehetőségeikhez mérten felkészüljenek az önálló életvezetésre, a társadalomba való beilleszkedésre A köznevelési törvény értelmező rendelkezései alapján kiemelt figyelmet igénylő tanuló: 11.1.
A sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai programja
Törekedni kell arra, hogy
megismerjék fogyatékosságuk okát,
még inkább arra, hogy megismerjék annak következményeit,
tudjanak együtt élni vele, 40
tanulják meg a fogyatékosságuk leküzdéséhez szükséges stratégiákat
motiváltak legyenek a boldog életre,
fokozottan figyeljenek a higiéniai szabályokra,
kiemelten figyeljenek az egészségükre.
Feladatok
tanév elején a szakvélemények o elemzése o a tanuló megfigyelése o fejlesztési tervek elkészítése o a rehabilitációs foglalkozások megszervezése o tanév folyamán a rehabilitációs napló vezetése o a tanév folyamán a fejlesztési terv módosítható o félévkor és tanév végén értékelés készítése, megbeszélése a szülővel. o Lehetőség biztosítása a szülő számára a folyamatos konzultációra.
Tanulóink sikeres tanításához kiemelten fontos az oktatás-nevelés során a differenciálás. A differenciálás megjelenik
Segítségadás o
módjában,
o
idejében,
o az alkalmazott módszerekben, o közvetítési módban.
Tananyag tartalmában
Óraszervezésben
Tanítási-tanulási ütemben
Célokban
Számonkérés, értékelés o módjában, o
típusában
A rehabilitációs óra megtartása gyógypedagógusi kompetencia. A rehabilitációs órát végző gyógypedagógus segíti a gyermek tanítóit, vállalja, hogy
tájékoztatja az osztálytanítót 41
o
a gyermek speciális szükségleteiről
o
speciális módszerek, eszközök tankönyvek, füzetek használatáról
o
az adott fogyatékosság sajátosságairól
lehetőség szerint hospitál a gyermek osztályában
beszámol a gyermek rehabilitációs órákon nyújtott teljesítményéről
fejlesztés során kiemelten kezeli a gyermek kommunikációs kompetenciáját
kapcsolatot tart a gyermeket fejlesztő más szakemberekkel
lehetőség szerint kapcsolatot tart a szülővel
használja a sérülés specifikus eszközöket.
Tanulásban akadályozott tanulók kiemelt figyelmet igénylő pedagógiai tevékenysége
11.2.
Gyermekeink többsége tanulásban akadályozott, ez az akadályozottság leginkább az iskolai életben jelent problémát, mivel a tanulásában akadályozott gyermek felnőtt korára képessé válik az önálló életvezetésre. Társadalmi beilleszkedésük sikeressége azonban nagyban múlik a társadalom és az őket körülvevő személyek segítségnyújtásán. Feladatok: Fejlesztésükkor különösen figyelni kell a következő területekre
az észlelés, o vizuális észlelés
alak-háttér
formaészlelés
térészlelés
szerialitás
o auditív észlelés
irányhallás
hangok differenciálása
sorrendiség
o beszédészlelés, beszédmegértés, 42
o egyensúlyészlelés
a korlátozott nyelvi kódok, pl. o szókincs o toldalékolás o mondatértés, mondatalkotás o szövegértés o belső beszéd
figyelem
emlékezet
munkamemória terjedelmének növelése
mozgásfejlesztés o nagymozgások o finommotorika o száj- és szemkörnyéki izmok o testséma o laterális dominancia o jobb-bal differenciálás o időbeosztás megszervezése o tanulás tanítása
Szakember segítségét kell kérni a pedagógus kompetenciáját meghaladó esetekben
önértékelési zavarok
szociális-emocionális labilitás
levertség, szorongás, túlzott motoros aktivitás, féktelenség
kapcsolati problémák
11.3.
Az értelmében akadályozott tanulók kiemelt figyelmet igénylő pedagógiai tevékenysége
Intézményünkben jelenleg integráltan neveljük, oktatjuk az értelmében akadályozott gyermekeinket, akik számára a tanítási és a mindenkor hatályos törvényi rendelkezések szerinti habilitációs, rehabilitációs órákon résztvevő tanulók számára - az általánosság szintjén a következő elvárásokat, követelményeket fogalmaztuk meg, amit a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermeknek a képzési idő végére el kell érnie:
legyen képes kapcsolatokat teremteni, szabályokhoz alkalmazkodni, közösségi normákat elfogadni 43
„kis" segítséggel legyen képes önmaga ellátására a mindennapos tevékenységekben működjön együtt az őt segítőkkel
próbálja önmagát kifejezni, elfogadtatni a közös tevékenységekben (pl.: játék, ének-zene, ábrázolás, sport)
környezetében segítséggel tudjon tájékozódni
legyen igényes környezetével szemben, ennek érdekében tegyen valamit (pl.: teremdíszítés, eszközök készítése, rend szeretete)
legyen képes szenzoros korrekciók végrehajtására, felesleges utómozgások kiküszöbölésére és ezeket spontán is tudja végrehajtani
felnőtt irányítása mellett tudjon egyszerű munkafolyamatokat elsajátítani, gyakorlatban alkalmazni
az egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon vegyen részt egyéni szintjének megfelelően (pl.: mozgásjavítás, logopédia, stb.)
az egyéni fejlettségének megfelelően előírt szint eléréséhez tegye meg a tőle telhetőt a felnőtt segítségével és ehhez mutasson pozitív hozzáállást.
A foglalkoztatások fejlesztési területei osztályfokuknak és képességüknek megfelelő szinten. 11.3.1. Beszédfejlesztés és környezetismeret
beszédkészség fejlesztése
szókincs bővítése
egyszerű nyelvi formák megfelelő használata
helyes tájékozódás környezetükben
ismerjenek fel összefüggéseket
következtetéseket tudjanak levonni
beszédkésztetésre való motiválás
alkalmazkodás a környezethez
kulturált élet szokásait ismerjék
természet és társadalom iránti esztétikai fogékonyság kialakítása
érzelmi és erkölcsi viszonyok helyes alkalmazása Munkatevékenység
önkiszolgálási készségek fejlesztése, gyakorlása
egészséges életmód szokásainak fejlesztése, gyakorlása
helyes magatartás fejlesztése, gyakorlása 44
alkalmazkodásos készség fejlesztése 11.3.2. Mozgás-ritmus és testi nevelés
mozgáskészség fejlesztése
mozgászavar csökkentése, javítása
mozgás igény kielégítése (túlmozgásos, mozgásszegény)
állóképesség fejlesztése
közös mozgásos gyakorlatokkal elmélyíteni az egymáshoz fűződő kapcsolatukat
félénkség, gátoltság, szorongás oldása, magabiztosság, önbizalom fejlesztése
akaratlagos (célszerű) cselekvések eredményes kivitelezése
összerendezett mozgáskészség kialakítása
új mozgásformák megismertetése (pl.: a mindennapi életben használatosak)
sajátos mozgásfogyatékosságok korrigálása
motoros zavarok csökkentése
nagymozgás-és finommozgás fejlesztése
önfegyelem fejlesztése
mozgásos játékok, sportversenyeken való részvétel
egészséges életmód megismertetése és betartatása
munkaképesség fejlesztése
játékra nevelés o gyakorlójáték: szenzoros funkciók fejlesztése, konstrukciós játékok fejlesztése o szerepjáték: mindennapos cselekvések megismertetése, utánoztatása, fejlesztése, társaikkal való kapcsolat kialakítása és fejlesztése. o didaktikus játékok és szabályjátékok: megismerő képesség fejlesztése, az elmaradt egyenlőtlenül fejlődött funkciók korrigálása és fejlesztése, szabályok betartása, passzivitás enyhítése megfelelő eszközök helyes kiválasztása és használata. 11.3.3. Társadalmi és környezeti ismeretek
a természeti és társadalmi környezet jobb megismerése
szociális ismeretek bővítése
megismerő tevékenység fejlesztése o egyszerű oksági összefüggések felismerése o ítéletalkotás fejlesztése 45
o feladattudat felelősségérzet fejlesztése o elemi szintű megismerése jogaiknak, kötelességüknek 11.3.4. Olvasás, írás elemei
elemi szinten ismerje meg, illetve egyéni képességének szintjén az olvasás, írás elemeit, ezáltal fejleszti vizuális, akusztikus megfigyelő képességét, emlékezetét
ennek a szintnek megfelelő technikáját sajátítsa el, váljon analitikus és szintetikus gondolkodása készségszintűvé, ezáltal segítse önmagát a kommunikációs eszközök elemi szintű használatához
Számolás-mérés elemei o mennyiségekkel végzett konkrét cselekvések hozzá járuljanak a gondolkodási funkciók megalapozásához, ismereteit fejlettségi szintjének megfelelően tudja alkalmazni. o közvetlen környezetében található tárgyak tulajdonságait térbeli kiterjedési jellemzőit ismerje meg, végezzen összehasonlítást, becslést, mérést. o ismerje az elemi fogalmakat, viszonyokat, nevezze meg és alkalmazza ezeket gyakorlati tevékenységében. o segítséggel el tudjon végezni egyszerű műveleteket. o ismerje meg a mértékegységeket, a pénz értékét és ezt fejlettségének megfelelő szinten az életben alkalmazza. o tudjon kialakítani sorozatokat, leképezni, változtatni, megszámlálni. o a térbeli tájékozódást segítő kifejező fogalmakat gyakorlati helyzetben tudja alkalmazni.
11.4.
Halmozottan, súlyos fokban sérült tanulók
Vivő fogyatékosság az értelmi sérülés mellett, érzékszervi, beszéd, és mozgássérülés társulhat. Ezen gyermekek kiemelt fejlesztése komplex módon történik. Sérülésspecifikus fejlesztésük kis csoportban, illetve
egyéni
foglalkoztatási
formában
valósítható
meg.
Logopédus,
szomatopedagógus,
szurdopedagógus, tiflopedagógus közreműködésével törtéhet a fejlesztésük az oligofrén pedagógussal karöltve. Nélkülözhetetlen kapcsolataink kiépítése országos intézményekkel: Vakok Intézete, Váci Hallássérültek Intézete, Pető Intézet, Mozgás javító Intézet. Emellett nem elhanyagolhatók helyi kapcsolataink sem például: Gézengúz Alapítvány. Ezen Intézmények módszertani segítséget nyújtanak, illetve szakmai felügyeletet gyakorolnak az intézményükben foglalkoztatott nebulók fölött. 11.5.
Autista tanulók
A pervazív zavarral küzdő tanulók létszáma évek óta fokozatosan emelkedik. 46
A növendékek foglalkoztatása az intézményt újabb elvárások elé állítja. Integrációjuk a foglalkoztatásuk eszköz igényességét, az új módszerek alkalmazását teszi szükségessé. E folyamatban kiemelt irányelv a fokozatosság elve. Csak kis lépésekben az alábbi képesség struktúrák fejlesztésével próbáljuk megvalósítani beillesztési folyamatokban. Nagy segítséget kapunk a speciálisan képzett kollégáinktól, akik az autista A és B csoportot vezetik. Szakmai munkánk megsegítésében támogató partner a TKVSZB., hiszen - éveken keresztül - egyik kollégájuk alapította és vezette iskolánk autista csoportját. 11.6.
Az
iskola
beilleszkedési,
magatartási
nehézségekkel
összefüggő
pedagógiai
tevékenysége Abból megfontolásból indultunk ki, hogy miután valamennyi tanulónk általános iskolai előmenetele több szempontból is akadályoztatva van, tanulóink értelmi, lelki, érzelmi fejlődése a nevelő-oktató iskola keretében valósítható meg, eltérve a hagyományos oktató-nevelő felfogástól. Okkal vetődik fel a kérdés, melyek azok a szükségletek tanulóink részéről, illetve a tantestület oldaláról közelítve, mi motiválja a tantestületet, hogy ilyen formán közelítse az érintettek életének, fejlődésének szakaszát, míg az intézmény falai között feltételezhetően megszerzik azokat az ismereteket, amelyek alapot adhatnak képességeik teljesítéséhez felnőtt korukban. Miután a szocializáció elsődleges színtere a család, tanulóink családjainak lehetőség szerinti ismerete feltétlenül szükséges a megalapozott pedagógiai tevékenység kifejtéséhez, amely révén kezelni kívánjuk az alapvető ismeretek megszerzését akadályozó magatartászavaraikat. Tanulóink családjaira jellemző, hogy jelentős hányaduk működési zavarral küszködik. A szülők között igen magas a munkanélküliek aránya, aminek természetes következménye az alacsony jövedelem. A család jövedelmének gerincét a gyermekvédelmi támogatás, az iskoláztatási támogatás és a családi pótlék, illetve ahol a lehetőség és a szándék egybeesik a „fekete munkáért" kapott kereset alkotja. Életvezetési, pénzbeosztási nehézségeik vannak, nem ritka a devianciába hajló életmódot folytató szülő: magas a rendszeresen és nagy mennyiségű alkoholt fogyasztó, a bűnözésre, agresszióra hajlamos szülők száma. Jellemző a makro környezet ártó hatása, a kolónia jellegű, komfort nélküli, két helyiségből álló, hiányos bútorzatú lakásokban nevelkedő gyermekek szokásrendszere, önmaga és környezete iránti igényszintje jelentős mértékben eltér az elvárható minimális értékrendszertől, amelyre támaszkodni kívánunk a nevelő-oktató munka során.
11.7.
A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését segítő program
Hatékony együttműködés kiépítése tanulóink családjaival 47
A nevelő-oktató munka sikerének alapvető feltétele, hogy ismerje meg minden család az iskola nevelési, oktatási célkitűzéseit, amennyiben lehetőség van rá az egyes családokról nélkülözhetetlen információk beszerzése céljából készített kérdőíven fogalmazza meg legfontosabb elvárásait néhány szóban a szülő az intézménnyel kapcsolatban. Iskolánk 1988. óta családgondozást folytat. A gyermek és ifjúság védelmi felelős családlátogatásai révén információkhoz jut az intézmény az adott családról, illetve a család felé közvetíti az iskola alapvető célkitűzéseit. Munkája során együttműködik az osztályfőnökökkel, a munkaközösségek vezetőivel. Az osztályfőnökök a szülői értekezletek, a fogadóórák a gyermeküket kísérő szülőkkel folytatott beszélgetések során igyekeznek mind több információhoz jutni az egyes családokról, illetve tájékoztatják a szülőket a gyermekeikkel kapcsolatos történésekről, stb. Tanulóinkról, családjaikról szerzett információk birtokában jutott a tantestület arra a következtetésre, hogy az érintett családok együttműködése alapot adhat az oktatás színvonalának emeléséhez.
A nevelő-oktató munka során felmerülő magatartási nehézségeket enyhítő tevékenységek
Tanulóink mindennapi iskolai életét a házirend szabályozza. A helyi sajátosságoknak megfelelő ügyeleti rendszer kiépítéséről az alsó tagozat és a felső tagozat munkaközössége együttesen gondoskodik. A szabadidős (délutáni) tevékenységek szervezésébe, lebonyolításába a pedagógiai asszisztenseket bevonja a csoportvezető. A munkaközösségek vezetői, az osztályfőnökök, a gyermek és ifjúság védelmi felelős esetmegbeszélői csoportot hoznak létre, ahol meghatározott időszakonként végigbeszélik az egyes osztályokban történt legfontosabb eseményeket, az azokra adható válaszokat közvetítik a szülő, vagy szükség esetén a gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóságok, stb. felé. A szülők részére a családok mindennapjaival a nevelő-oktató munka során felmerülő aktuális kérdésekről: mentálhigiéné, környezet higiéné, család- és büntetőjogi, munkajogi, egészségügyi, továbbtanulással kapcsolatban tájékoztató jellegű előadássorozatokat szerveztünk az 1997. óta működő szülői klub keretében 11.8.
Tehetség kibontása, gondozása
Intézményünk minden nevelője vallja, hogy minden tanuló valamiben tehetséges. A képességek kibontakoztatásának kiindulópontja a tanulók alapos megismerése. A tehetség jellemzői:
fokozott érdeklődés
kedv és készség az alkotásra, kiemelkedő eredmények elérésére
ügyesség a mozgásban 48
választékos, szép beszéd, szereplés
Cél: Az adottság, képesség, tehetség korai kibontakoztatásának segítése, fejlesztése. Feladatok:
A valamiben kimagasló adottságokkal rendelkező tanulók korai felismerése és kibontakoztatása kulturális-művészeti-sport és környezetvédelem területén.
Önértékelési képességek fejlesztése.
Folyamatos motiválás
Egészséges versenyszellem kialakítása.
A média fontosságának megismerése.
Eszközök:
differenciált órai fejlesztés
fakultációs foglalkozások
sportkörök
versenyekre való felkészítések
művészeti és kulturális rendezvények
könyvtári órák
egyéni foglalkozások
A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
nívócsoportos oktatás
a nem kötelező tanórákon való részvétel
tehetséggondozó foglalkozások
iskolai sportkör
szakkörök
versenyek, vetélkedők, bemutatók
szabadidős foglalkozások
iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
továbbtanulás segítése.
49
12. A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje Iskolánkban
–
a hatályos
törvénynek
megfelelően,
a tanulók
érdekeik
képviseletére
–
diákönkormányzat alakult, melynek működését a nevelőtestület mellett egy pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a – diákönkormányzat javaslatára – az igazgató bíz meg legfeljebb 5 évre. Az érdekképviselet érdekében minden olyan kérdésben véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet, amely a tanulókkal és a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos. A diákönkormányzat véleményezési jogkörét a mindenkor érvényben lévő jogszabályok alapján gyakorolja, saját szervezeti és működési szabályzata alapján, amit a működést segítő pedagógussal közösen készítenek el, s az intézmény őrzi. A hatályos jogszabályokkal összhangban a diákok döntési jogkört gyakorolnak a diákönkormányzat képviselet keretében – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük szervezésében, valamint a tisztségviselőik megválasztásában, továbbá jogosultak magukat képviseltetni a diákönkormányzatban az SZMSZ-ükben leírtak szerint.
A diákönkormányzat véleményét kötelezően ki kell kérni a mindenkor érvényes jogszabályok alapján:
SZMSZ elfogadása előtt
tanulói szociális juttatások elveinek meghatározása előtt
ifjúságpolitikai célokra biztosított pénz felhasználása előtt
Házirend elfogadása előtt
tanulói közösséget érintő kérdésekben
tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolóknál
tanulói versenyek, pályázatok meghirdetéséhez
iskolai sportkör működtetésének működtetéséhez
egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához
könyvtár, sportlétesítmény működési rendjének kialakításához
az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.
50
13. A szülő, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A pedagógiai munka hatékonyságának feltétele a szülő és a pedagógus permanens együttműködése, a közös felelősség jegyében. A kapcsolat harmonikus együttműködést biztosító alappillére a szülő véleményének tiszteletben tartása, lehetőség biztosítása a szülői jogok gyakorlására. Fontos, hogy a családban történő nevelés az iskolában történő nevelés-oktatással összhangban legyen, ennek fontos eleme a szülő-pedagógus közötti kapcsolattartás.
13.1.
Az együttműködés feltételei
a naprakész információ
a jóhiszeműség
az őszinteség és a bizalom
megfelelő kommunikáció
egyenrangúság
partneri kapcsolat
megtartott szerepek
13.2.
Alapelv
Kettős nevelés elkerülésére való törekvés.
13.3.
A szülő-pedagógus együttműködés leggyakoribb formái
pedagógusok felől o fogadóórák, szülői értekezletek, o szülőklub működtetése, o szülők szülői közösséget működtethetnek, akik a jogszabályi környezetnek megfelelően járhatnak el o családlátogatás, munkahely látogatás o nyílt napok, látogatható órák szervezése o írásos kapcsolattartás, (ellenőrző, üzenő füzet) o közös rendezvények (kirándulások szülővel, gyermekkel) o szülő bevonása az iskola támogatási rendszerébe 51
o szükség esetén egyéb, nem pedagógus szakemberhez irányítás (pl.:TKVSZ és RB)
szülő irányából o érdeklődő, segítő hozzáállás o partnerként kezelés o a nevelési gondok rendszeres, közös megbeszélése o a tanórán kívüli és hétvégén történő rendezvényeken való aktív részvétel o támogatói magatartás A diákok-pedagógusok kapcsolattartásának formái
13.4.
Az azonos évfolyamra járó közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak.
Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll.,aki felé a tanulók jelezhetnek.
DÖK működtetése
Az intézményegység-vezetőhöz és az igazgatóhoz való fordulással.
Intézményegységek, partnerek kapcsolattartásának rendje
13.5.
13.5.1. Intézményegységek, munkacsoportok kapcsolattartási rendje Az intézményt alkotó intézményegységek alapfeladataikat egymással együttműködve tevékenységüket összehangoltan látják el. A feladatok összehangolásának színtere az igazgatói tanács értekezletei. A gyermekek, tanulók egyik intézményegységből a másikba történő áthelyezése esetén kötelesek az alkalmazottak egymásnak megfelelő tájékoztatást nyújtani. A szakmai együttműködés színterei
a szakmai munkaközösségek, munkacsoportok, melyek az éves munkatervben meghatározottak szerint működnek együtt.
egységek között konzultáció
látogatást, tapasztalatcserét
nevelőtestületi értekezletek, s
szakalkalmazotti értekezletek. 52
13.5.2. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 13.5.3. A vezetés és a nevelőtestület: a megbízott és választott képviselők útján A kapcsolattartás fórumai
Időpontjai
Információ átadás formái
Az vezetőség ülései
Munkaterv alapján
Hirdetőtábla
Különböző értekezletek
Aktuálisan
E-mail
Megbeszélések
Levél
Körlevél, kör e-mail
Szóbeli
(Egyéni
és
csoportos)
A vezetés tagjai kötelesek
A tájékoztatni a döntésekről a kollégákat.
Meghallgatni és továbbítani a pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait az intézményvezetés felé.
13.6.
A vezetőség, nevelők és a tanulók fórumai
A kapcsolattartás fórumai DÖK vezetőségi ülése Diákközgyűlések Osztályfőnöki órán Egyéni kapcsolattartásban 13.7.
Időpontjai Munkaterv alapján Aktuálisan
Információ átadás formái Vezetőségi ülésen Diákközgyűlésen Osztályfőnöki órán Egyéni beszélgetés Hirdetőtáblán Levélben
Nevelők és szülők kapcsolattartási rendje
A kapcsolattartás fórumai
Időpontjai
Információ átadás formái
Összevont értekezlet
Osztály szülői értekezlet
Levél
Fogadóóra
Egyéb
Egyéni, aktuális
szülői
Munkaterv szerint
Előadás
Aktuálisa
Megbeszélés
53
beadvány,
írásbeli
megbeszélés
javaslat a szülők részéről
Családlátogatás
E-mail
Nyílt nap
Információs tábla Szükség szerint: telefon
Pedagógiai Program, Szervezeti Működési Szabályzat, Házirend nyilvánossága
13.8.
Az Intézmény említett dokumentumai a szülők és más érdeklődők számára nyilvánosak. Megtalálható:
13.9.
Az Intézmény irattárában
Tanári szobákban
Könyvtárteremben
Autista csoportokban
Gyógypedagógiai Óvodában
8.5. Más intézményekkel való kapcsolattartás
13.9.1. Gyermekjóléti Szolgálat és pszichológusa Azon családok esetében, ahol a család működési zavarai, életvezetési nehézségeik, illetve ahol a gyermek súlyos, deviáns jegyeket mutató magatartás zavarai következtében tankötelezettsége teljesítésében veszélyeztetett helyzetbe kerül, továbbá a felsorolt okoknál fogva a gyermeket a területileg illetékes önkormányzat gyámhatósága védelembe vette, az intézmény családgondozópedagógusa a gyermekjóléti szolgálat szakembereivel lehetőség szerint együttműködik, arra törekszik, hogy egymást kölcsönösen tájékoztatják a gondozásban lévő családok és az ott nevelkedő gyermekek mindennapi problémáik, nehézségeik, stb. felől. Eset megbeszélési összejöveteleken, ha a gyámhatóság intézkedést helyez kilátásba: korábbi határozatát feloldja, pl.: védelembe vétel, vagy más intézkedést, intézeti elhelyezést, ideiglenes hatályú nevelésbe vételt, vagy tartóst nevelésbe vételt, stb. készít elő, 54
előzetesen a családgondozó-pedagógus az intézmény álláspontját igyekszik összehangolni a gyermekjóléti szolgálat szakembere által képviselt állásponttal. 13.9.2. Gyámhatóság A család működési zavarai, súlyos válsághelyzete esetén, szülő, szülők halála, tartós betegsége, válás, illetve ha a szülő, szülők deviáns magatartása, életvitele olyan mértékben veszélyezteti a gyermek testi, értelmi-, lelki fejlődését, hogy indokolt valamilyen gyermekvédelmi intézkedés kezdeményezése (védelembe vétel, családba fogadás, intézeti elhelyezés, ideiglenes hatályú nevelésbe vétel, stb.) 13.9.3. Kormányhivatal Azon tanulók esetében, akik tankötelezettségük teljesítésében, krónikus hiányzásaik miatt súlyosan veszélyeztetettek, s a családlátogatás, illetve írásbeli felszólítás nem vezetett eredményre a szabálysértési eljárás kezdeményezése, mint eszköz áll rendelkezésünkre. 13.9.4. Segítő szervek, szervezetek Elsősorban a Máltai Szeretetszolgálattal alakult ki tartós, kölcsönösen segítő kapcsolat, de a korábbi évek során a Vöröskereszttel is sikerült hatékonyan együttműködnünk. Gyermekeink évszakonkénti ruházatát a kapott adományokból lehetőség szerint egészítjük ki. A ruhákért, egyéb adományokért cserébe szakiskolásaink a raktár rendezésében, illetve szállítmányok érkezésekor segédkeznek. Intézményünk nyitott minden olyan társadalmi kezdeményezés iránt, amely révén lehetőségünk nyílik megsegíteni a hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetű családokban nevelkedő tanulókat. 13.9.5. Lakásotthonok, átmeneti otthonok, diákotthon A diákotthonnal, a gyermekvédelmi központtal, lakásotthonnal, hasonló profilú iskolákkal, intézményekkel jó munkakapcsolat kialakítására törekszünk (pontos, használható információk áramlása, iskolaválasztás, diákotthoni, lakásotthoni elhelyezés, stb. esetén). 13.9.6. További kapcsolataink
Gyermekorvos, iskolaorvos, védőnői hálózat, gyermekideg gondozó
Kijelölt gyámok
Jegyző, körjegyző
Rendőrség (iskolarendőr) 55
Pártfogói felügyelet
14. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, szóbeli felvételi vizsga szabályai 14.1.
Felvételi vizsga
Gyermekeink csak a TKVSZB által történő iskolakijelöléssel kerülhetnek intézményünkbe, ezért felvételi vizsga, alkalmassági vizsga nincs. 14.2.
Osztályozó vizsga, javítóvizsga követelményei, szabályai
Az osztályozó és javító vizsgákat az intézmény igazgatója az intézményegység vezetővel készíti elő, számára átadhatja.
A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha o felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, o engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, o a törvényben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. o Ha a tanuló mulasztásainak száma meghaladja már az első félévben a törvényben megengedettet, és emiatt nem minősíthető, félévkor is osztályozó vizsgát kell tennie. o Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a kerettanterv tartalmazza. o Továbbhaladás feltétele az adott tantárgyak minimumszintjének teljesítése. o Felsőbb évfolyamra csak abban az esetben bocsátható, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgáján eredményesen szerepelt. o Jogszabályban engedélyezett alkalmakkor és módokon, de a tanítási év lezárását az adott tanévben kell lebonyolítani. o Az osztályozó vizsga követelményeiről a tanuló 6 héttel a vizsga letétele előtt értesítést kap. 56
o Az osztályozó vizsga helye az Intézmény épülete. o Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanítási órák látogatása alól. o Időtartama: tantárgyanként 45 perc. o Egy napon két írásbeli vizsgát lehet tartani. o A vizsgát az iskola tanáraiból alkotott független vizsgabizottság előtt kell tartani. o Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. o Osztályozó vizsgának számít a szakképzés esetén a szervezett beszámoltató vizsga is. o Az
egyes
tantárgyak
vizsgakövetelményeit
az
adott
tantárgy
tantervének
követelményrendszere tartalmazza. o Az Intézmény bélyegzőjével ellátott lapon lehet dolgozni. o Gyermekeink sajátos nevelési igényének állapotától függően
Írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, vagy fordítva
Megfelelő segédeszközöket rendelkezésére kell bocsátani.
o Tanév végén a vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba be kell vezetni. o A vizsga időpontja: 8 órától – 12 óráig szervezhető meg. o A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető. o Az Intézményegység-vezető a vizsga dokumentumait átveszi és archiváltatja.
14.3.
Javító vizsga A tanév végén javító vizsgát tehet, az a tanuló, aki tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból bukott.
Osztályozó vizsgáról számára felróható módon elkésik, távol marad, vagy az osztályozó vizsgáról távozik
Jogszabályban meghatározott esetekben.
Időpontja: az iskola igazgatója által meghatározott időben,
augusztus 15. - augusztus 31.
8 óra –12 óra között.
A vizsgát az iskola tanáraiból alkotott független vizsgabizottság előtt kell tartani.
Gyermekeink sajátos nevelési igényének állapotától függően
Írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, vagy fordítva
Megfelelő segédeszközöket rendelkezésére kell bocsátani
Jegyzőkönyv vezetése kötelező. 57
A tanulónak az intézmény bélyegzőjével ellátott lapon kell dolgozni.
Minden jogszabályban előírt rendelkezést alkalmazni kell.
A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető.
15. Tanulói felvétel Gyermekeink csak a TKVSZB által történő iskolakijelöléssel kerülhetnek intézményünkbe.
16. Tanulói átvétel Tanulói átvétel csak a TKVSZB által történő iskolakijelöléssel történhet, abban az esetben, ha az engedélyezett osztálylétszámot nem lépjük át, vagy annak átlépését a fenntartó engedélyezte.
17. Elsősegély nyújtási alapismeretek 17.1.
Bevezető
Az egészségnevelési program szerves része, azzal szoros összefüggésben és összhangban kell, hogy legyen. Ahogyan az Iskola teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait a területileg illetékes Egészségügyi Szociális Központtal együttműködve készíti el, benne a védő éves munkatervével, ugyanúgy együttműködve, a védőnő éves munkatervével összhangban, tervezi meg a osztályonkénti elsősegély nyújtási pedagógiai célokat és feladatokat.
17.2.
Alapelvek
A gyermekeink sajátos nevelési igényéből fakadóan nagyobb az esély a balesetek létrejöttére. Alapelvünk, hogy a gyermekek és pedagógusok biztonságos környezetben, egymásra és önmagukra figyelve, a balesetvédelmi szabályok fokozott betartásával, nagyobb eséllyel kerülik el az speciális helyzetükből adódó, potenciálisan esélyesebb veszélyhelyzeteket. 17.3.
Nevelési célok
Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása a tanulók egyéni sajátosságainak és sérülés – specifikumának figyelembevételével.
A tanulók figyelmének felhívása a veszélyhelyzetekre, veszélyforrásokra. 58
A balesetek megelőzése a lehető legbiztonságosabb iskolai környezet kialakításával.
Veszélyhelyzet esetén: o
tudják kihez forduljanak
o
képesek legyenek segítséget kérni, hívni A megvalósítandó feladatok
17.4.
Veszélyforrások megismertetése o
Általánosságban
o
Az iskolai helyzetekben
Elsősegély nyújtási alapismeretek és gyakorlatok tanítása és alkalmazásának gyakorlása tantárgyi koncentráció keretében tanórán belül a tanulók életkorának és sérülés – specifikumához mérten (környezetismeret, természetismeret, technika és életvitel, valamint osztályfőnöki órák)
Elsősegély nyújtási alapismeretek és gyakorlatok tanítása és alkalmazásának gyakorlása tantórán kívüli szabadidős tevékenységek során (pl.: vetélkedők, tematikus napok vagy programok, előadások)
Intézményi kereteken belül az alapvető elsősegély nyújtási eszközök folyamatos biztosítása
Oktatási segédanyagok és segédeszközök beszerzése.
Egészségügyi célú intézményekkel, egészségügy területén dolgozó szakemberekkel folyamatos, segítő kapcsolat ápolása.
Pedagógusok elsősegély nyújtási ismereteinek fejlesztése Szülői fórumokon való elsősegély nyújtási ismeretek felelevenítése, átadása
A megvalósítás helyszínei Tanórán
Tanórán kívül
környezetismeret
vetélkedők
természetismeret
tematikus napok- programok,
technika és életvitel
ismeretterjesztő, figyelemfelkeltő előadások
osztályfőnöki órák
59
tanulmányi séták
intézménylátogatások
Közreműködő személyek Tanórán
Tanórán kívül
szaktanárok
védőnő
osztályfőnök
iskolaorvos
gyógypedagógiai asszisztensek
iskola fogorvos
családgondozói hálózat
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
egészségügyben dolgozó más szakemberek
katasztrófavédelemben dolgozó szakemberek
18. Az iskolában alkalmazott tipikus és sajátos módszerek Célunk: ne egy tankönyv legyen az információ forrása, hanem maga a valóság. Ezt életszerű helyzetekkel, változatos munkaformákkal és módszerekkel valósítjuk meg.
18.1.
Kiemelt hagyományos módszerek Elbeszélés Magyarázat Beszélgetés Bemutatás, szemléltetés Tanulás könyvből Gyakorlás 60
Tanulóink számára fontos, hogy sérülésspecifikumaikat, készségeiket, képességeiket figyelembe véve differenciáltan kaphassák meg a feladatokat, s azokat differenciáltan dolgozhassák ki, s differenciáltan adjanak számot róla.
18.2.
Tanórai differenciálás
A fentiek miatt alapvető feladatunk a tanórai differenciálás. Itt arra nyílik lehetőség, hogy az egyéni különbségeket figyelembe vegyük. A meglévő tanulói különbségek forrásai: Meglévő ismeretek különbsége (szókincs, értékrend, otthonról hozott ismeret) Képességbeli különbségek o Észlelés o Figyelem o Emlékezet o Gondolkodás és nyelv; Nyelvi verbális, logikai – matematikai, vizuális mozgásos, zenei interperszonális o Sérülés specifikusság Az eltérő személyiség típusú tanulóknak más-más o A tanulói stílusa o Motivációja o Érdeklődési köre o Attitűdje o Agyfélteke dominanciája Fiú- lány különbségek Az etnikai különbségek A differenciálás során törekedni kell arra, hogy minden területen lehetőség legyen a differenciálásra, annak minden formájában. 61
Fontos, hogy a differenciálás módszerét minden kolléga fontosnak tartsa, s alkalmazza.
18.3.
A tanulók sérülésspecifikusságát figyelembe vevő módszerek
A hagyományos módszerek mellett életkori sajátosságukat, sérülés specifikusságukat figyelembe véve a következő fejlesztési módszereket alkalmazzuk:
Írásbeli módszerek (egyéni, csoportos feladatlap, fejtörő, rejtvény)
konstruktív fejlesztési módszerek
Didaktikai fejlesztési módszerek
A játék különböző módszerei: szerep, dráma bábjáték, utánzó szerepjáték, mozaikjáték, szabálytársasjáték
Személyiség fejlesztés (te problémád, én problémám, mi problémánk)
Gyógylovaglás, állatterápia
Neuromotoros, szenzomotoros, pszihomotoros fejlesztések
Mozgásterápia
HRG, TSMT
Meixner módszer
Grafomotoros fejlesztés (finom mozdulatok koordinációja, gondolat, viselkedés, magatartás kombinációk)
18.4.
Kooperatív technikák
A kooperatív oktatási módszer olyan szemlélet, ill. módszercsalád gyűjteménye, amellyel a gondolkodási folyamatban a tanítás - tanulás interakciójába aktív részvételt biztosítunk tanulóink számára. Gyermekeinknek különösen fontos a cselekvésbe ágyazott tanulás, a kooperatív, együttműködő munka formáinak megtanulása, hasznosságának megtapasztalása, amelynek jó módszere a kooperatív technikák alkalmazása. Fontos, hogy pedagógusaink ismerjék, s jó szívvel alkalmazzák ezeket a technikákat. Kiemelt
hagyományteremtő
módszereink
a 62
kooperatív
tanulási
technika
módszerei.
A tanulók kis csoportos tevékenységén alapszik. Az ismeretek elsajátítása közös munkával, együttműködéssel történik. Alapja a megtapasztalás. 18.4.1. A kooperatív tanulási technika 4 alapelve: Építő egymásra utaltság Egyéni felelősség Egyenlő részvétel (ez elérhető szereposztással, munkamegosztással) A részvétel szoros összefüggést mutat a sikerrel. Az aktív részvétel
élményt nyújt
a tanulók nagyobb élvezettel tanulnak. 18.4.2. Kooperatív szerepek:
Felolvasó (érthetőségre törekvés) Eszközfelelős Megértés mester Időfigyelő Egyetértés mester Jegyző Feladat mester Témafelelős Csendkapitány Biztató dicsérő
A kooperatív tanulás során a tanulók között egyidejű interakciók zajlanak, ezért a tanulás hatékonyabb, mint a hagyományos oktatási formákban. Gyermekeink számára szintén fontos, hogy megtanulják,
hogyan kommunikáljanak egymással,
hogyan vitázzanak,
elismerjék egymás tevékenységét,
mindenki képességeinek megfelelően szerephez jusson. 63
Az említett technikákkal nemcsak a tanulás hatékonyságát tudjuk növelni, hanem a személyiségükben is pozitív változások elindítását kezdhetjük meg, alakíthatjuk ki, s ez jótékonyan hat magatartásukra is.
18.5.
Projektoktatás
Mint ahogyan már leírtuk, gyermekeink számára különösen fontos a cselekvésbe ágyazott tanulás, s mellette fontos, hogy megtapasztalják az együttes munka hatékonyságát, Definíció: A pedagógiai projektet értelmezhetjük úgy, mint valamely összetett, komplex téma önálló tanulói tevékenység általi feldolgozását. Tanulóink számára nagy előny, hogy mind a téma felvetése, mind a témával való foglalkozás a gyerekek valódi önállóságán alapul. A pedagógusok szerepe ennek az önállóságnak a segítése facilitátorként, szupervizorként, tanácsadóként. A projekt megvalósítása önálló egyéni munkán és/vagy páron és/vagy csoporton belüli munkamegosztáson alapul. 18.5.1. A projektoktatás kritériumai a következők:
A kiinduló pont a tanulók probléma felvető kérdése legyen, a tervezés közösen történjék.
A projekt megoldása a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez.
Adjon módot individualizált munkára.
Adjon módot csoport munkára.
Kidolgozása összefüggő, hosszabb időtartamra nyúljon el.
A cél az iskolán kívüli helyzet megismerésére vagy megváltoztatására vonatkozzék.
Interdiszciplinaritás jellemezze.
A pedagógusok és a tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerekként dolgozzanak együtt.
A tanulók önállóan döntsenek, és legyenek felelősek saját döntéseikért.
A pedagógus vonuljon vissza stimuláló, szervező, tanácsadó funkcióba.
A tanulók közötti kapcsolatok erősek, kommunikatívak legyenek. 64
18.5.2. A pedagógiai projekt főszakaszai: • a projekt gondolatának érlelése, inkubációs szakasz, • a projekt indítása: • a projekt definiálása, • a projekt megtervezése, • a projekt végrehajtása, • a projekt lezárása: • prezentáció, • értékelés. 18.5.3. Tanulóink projektoktatásának elvei, kritériumai
Fontos a projekt indításakor, o Figyelembe venni a
gyermekek, az osztály életkorát
specifikus sérüléseiket
családból hozott tudás anyagot, szocializációs hátteret
o tudni, hogy gyermekeinknek nagy segítségre van szükségük már a témakiválasztásnál is, a cél megfogalmazásánál, o hogy az önállóságra nevelés, kreativitásra nevelés egyúttal már előkészítse a gyermekeinket – az életkorához mért szinten – a társadalmi integrálódáshoz o figyelembe venni a már meglévő tanulói tudást o a sikerélmény biztosítása o a pedagógusi segítség mindig elérhető legyen, annak mértéke viszont soha nem korlátozhatja a gyermek önállóságát
18.5.4. A projektoktatás helyszínei
tanterem
az iskola épülete
az intézmény épülete
erdei iskola
a város intézményei, földrajzi helyei 65
az ország
országhatáron kívül
18.6.
Versenyeztetés
Tanulóink helyes önértékelésének fontos eszköze a versenyeken való részvétel, ezért fontos, hogy minél több tanulónk méretesse meg magát. A versenyek közül preferáljuk
a mesemondó versenyeket
a sportversenyeket
s tulajdonképpen minden olyan versenyt, amelyre gyermekeink szívesen jelentkeznek, s képességeik alapján megállják a helyüket, s számukra sikerélményt biztosít.
19. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének formái, rendje 19.1.
A számonkérés formái
A számonkérés lehet 19.1.1. Szóbeli o órai munka, o felelet, o önálló „előadás” o felsőbb tagozaton: bemutató 19.1.2. Írásbeli o órai munka, o írásbeli felelet, o kisdolgozat o nagy dolgozat o javító dolgozat ha a gyermek lehetőséget kap az előzőleg gyenge felelete, dolgozata javítására o témazáró dolgozat, o tudásszint mérés, 19.1.3. Gyakorlati o készségtárgyakból 66
órai munka,
projektmunkák
o szakiskolában
19.2.
Számonkérések rendje, korlátai, követelményei, súlya
Intézményünk tanulóit a megyei és az országos szakértői bizottságok a szakvéleményben foglaltaknak megfelelően kontrollálják. Előre tájékoztatni kell a tanulót legalább egy héttel előbb a
témazáró dolgozatokról
nagydolgozatok előtt
javító dolgozat előtt
Nem kell tájékoztatni a tanulót
a szóbeli feleletek előtt
kis dolgozatok írása előtt
Tanév elején az osztályfőnökök, szaktanárok általános tájékoztatást adnak a számonkérés módjáról
A számonkérés során félévente minden tantárgyból legalább 3 érdemjegy megszerzésére kell lehetőséget biztosítani.
Naponta egy osztály maximum 2 dolgozatot írhat.
A pedagógus 1 héten belül köteles a dolgozatokat kijavítani, a tanulókkal közösen megbeszélni, az érdemjegyeket beírni.
Biztosítani kell a szülő számára, hogy a dolgozatokat megtekinthesse.
Amennyiben félévkor, tanév végén a gyermek jegye nem egészjegy a témazáró dolgozat eldönti az érdemjegyet.
A dolgozatok követelményei
Dolgozatot csak a leadott a tanmenetben szereplő anyagból lehet íratni, csak úgy, mint a szóbeli feleleteknél, gyakorlati számonkérésnél.
20. Az otthoni, napközis tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli 67
feladatok meghatározásának elvei, korlátai A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Célja újra feldolgozni, elmélyíteni az órán tanultakat, készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat. 20.1.
Elvei
A házi feladat kijelölésében fontos elv, hogy az órai tananyaghoz kapcsolódik, pontosan megjelöltek a felhasználható segédeszközök (tankönyv, feladatgyűjtemény, munkafüzet, órai jegyzetek).
A házi feladat ellenőrzése minden pedagógus feladata.
A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát a tantárgyak követelményei határozzák meg.
Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.)
A házi feladat legyen rendszeres, ellenőrzött, gyakoroltató, ismeretelmélyítő, szilárdító, mennyiségileg megfelelő.
A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismeretet kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést önként vállalta.
A napközis illetve a felsős tanulószobai foglalkozások ideje alatt törekedni kell arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul elvégezzék.
A nyugodt tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata.
Maradjon elég szabadideje a játékra, pihenésre.
20.2.
Korlátai
Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint:
nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag meg nem értéséből fakad;
meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; 68
a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb.)
69
HELYI TANTERV
70
Bevezető Helyi tantervünk elkészítésénél alapul a köznevelési törvényt, a 20/2012. évi Emmi rendeletet, valamint a Fogyatékos tanulók tantervi irányelvét, sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó NATját adaptáltuk. A törvény meghatározza évfolyamonként a heti kötelező tanórák számát, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét, valamint a nem kötelező, választható tanórai foglalkozások évfolyamra lebontott heti időkeretét. A törvényben meghatározott kötelező nem kötelező tanórai és a tanórán kívüli, valamint rehabilitációs célú foglalkozásokat az alábbi pedagógiai elvek alapján szervezzük:
Tanulóink iskolai fejlesztésében figyelembe vesszük, a tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat. Mindehhez igazítjuk az intézmény belső életét, szerkezetét, a kiegészítő szolgáltatásokat.
Az egyénesített nevelés – differenciált tartalmakban, módszerekben, terápiás eljárásokban – a tanórákon, a kiscsoportban, az egyéni fejlesztő, és a rehabilitációs órákon valósul meg.
Az optimális bánásmóddal, a szükséges pedagógiai többletszolgáltatásokkal, az értelmi fogyatékosság miatt kedvezőtlen nevelhetőségű tanulók fejlesztése eredményhez vezet. A sajátos elvek, célok és a terápiás célú iskolai műveltségtartalom, valamint az alkalmazott szervezeti keretek is az értelmi fogyatékos tanulók eredményes nevelhetőségét szolgálják. Az értelmi fogyatékos tanuló adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán az átlagos nevelés náluk nem hoz kellő eredményt, csak a szükséglethez igazított gyógypedagógiai megsegítés, amely figyelembe veszi a testi - lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat, a módosult pszichés funkciókat. Az iskolai csoportok kiegészülnek azokkal a nem kötelező /választható / tanórák csoportjaival, amit a szülők, a tanulók igényei és a jelentkezések alapján szervezünk. Az iskolai és a napközi otthoni csoportszámok, a létszámok függvényében változnak. Hasonlóan változhat tanévenként a fejlesztő csoportok száma, a fejlesztés területe, mert a tanulók különleges gondozási igénye szerint szerveződik.
71
21. A választott kerettanterv 21.1.
Megnevezése
21.2.
A kerettanterv feletti kötelező, nem kötelező tanórai foglalkozások kerettantervben
meghatározottakon felül megtanítandó és elsajátítandó tananyaga 21.3.
A kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások
megnevezése, óraszáma 21.4.
Választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül történő választás
szabályai Felmenő rendszerben 2013/2014-es tanévtől két tantárgy választhatóságára kertül sor, Hit és erkölcstan. E választhatóságok leszabályozása a 3.11 pontban történt meg. Tanulóink választható foglakozásainál elsősorban a tanítási órákon történő foglakozásokat értjük. Szabadidős tevékenységeink a lehetőségektől függően: báb, alkotás, bütykölde, esetlegesen szolfézs, hangszertanulás, tánc és különböző sport tevékenységek. Ezeken a foglalkozásokon való részvételt a 8. pontban lefektetett egyéb foglalkozások szervezési elvei biztosítják. Valamennyi választható tantárgy és foglalkozás megtartására felkért pedagógus kiválasztását elsősorban speciális képzettsége garantálja. Fontos és elengedhetetlen a kritérium rátermettsége, magas színvonalú szakmaiság és a sérült gyermekek szükséges, nélkülözhetetlen attitűdök megléte. Párhuzamos csoport esetén szempont a választásban, a csoport szintjéhez való igazodás.(Pl. alapozó, haladó)
21.5.
Alkalmazandó tankönyvek, segédletek kiválasztásának elvei
A hatályos jogszabályok a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az iskolában használt tankönyvek kiválasztásait. Természetesen a tankönyv és a taneszköz nem csupán a nevelőtestület ügye, hanem a szülőé is, így döntéshozatal előtt szükséges a szülői munkaközösséggel egyeztetni az egyes évfolyamok tankönyveit. A tankönyvválasztás elvei az iskolában
a tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló,
a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a 72
sajátos nevelési igényű tanuló szükségleteihez,
az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon,
a tankönyvek ne legyenek túl zsúfoltak, jól olvashatóak, jól áttekinthetők legyenek,
pedagógiai koncepciónknak leginkább az alaptankönyv a magtankönyv felel meg, mert a tananyag magját tartalmazza, több évfolyamon is használható,
az alaptankönyvekhez tartozzon kidolgozott gyakorló anyag a megerősítés, az ismeretek alkalmazni tudása, elmélyítése miatt, akár a tanuló önálló munkáltatása vagy különböző differenciált, alternatív munkamódszerek és munkaformák alkalmazása során, valamint az elsajátított tudás ellenőrzése végett,
az alaptankönyvhöz a sérülés specifikus igényeknek megfelelő tankönyvek, tananyagok kapcsolódjanak, azokat a tankönyveket rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a kerettantervhez és a helyi tantervhez is szervesen illeszkednek.
A tankönyv választásnál mérlegelni kell az árat, hogy a törvény által biztosított támogatás fedezze a tankönyvek árát. A helyi tankönyvcsomagok részét képezik azok a könyvek, amelyek egy-egy helyi sajátosságot tükröző egységhez készülnek. Az évfolyamok könyvét a könyvtárban kell megőrizni, amennyiben a tanuló nem ragaszkodik tankönyvéhez. A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja, és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoz.
21.5.
NAT által meghatározott feladatok helyi szabályai
21.5.1. Erkölcsi nevelés Tanulóinkban tudatosítani és nyomatékosítani kell a közös emberi értékek tiszteletét, az egymásra utaltság és kölcsönös függés tényét, s kialakítani a mikro-és makro közösségekre jellemző szolidaritást. Az iskola és a pedagógusok feladata az erkölcsiség alakítása a jó és a rossz közötti különbség felismertetésével, példaadással, gyakorlati lehetőségek biztosításával, a jutalmazás és számonkérés eszközeivel. Cél a társadalmi szocializáció egy magasabb szintjére történő eljuttatás, melynek alapvető feltétele 73
olyan magatartási formák, együttélési szokások kialakítása, elsajátíttatása, melyek a fent említett közös emberi értékek az alapjai. Tekintve, hogy nevelésünk fő célja az önálló életvitelre való felkészítés – melynek feltétele egyfajta társadalmi integráció – fontos cél a helyes önismeret, a hétköznapi helyzetekben való felelősségteljes viselkedés kialakítása a közömbösség elleni küzdelem, a más kultúrák, értékrendszerek befogadására, elfogadására való képesség kialakítása. 21.5.2. Hit és erkölcstan A Nemzeti köznevelésről szóló törvény lehetőséget nyújt minden köznevelési intézményben hit-és erkölcstan oktatására. Intézményünk feladata, hogy helyet biztosítson az egyetemes egyházi felekezetek (római katolikus, evangélikus, református) számára, hogy iskolai szervezett keretek között bonyolítsa le a hit-és erkölcstan órák megtartását. A tanítási tematikáért, annak tartalmáért, felügyeletének ellátásáért a mindenkori egyházi felekezet helyi egyházi képviselője (plébános, lelkész, lelkésznő) a felelős. Az egyházért felelős helyi jogi személy a törvényben leszabályozott nélkülözhetetlen erkölcsi készségek megalapozását, fejlesztését (kötelességtudat, együttérzés, mértéktartás, tisztelet) illetve a vallási, hitéleti tartalmak, érzések továbbadását biztosítsa figyelembe véve gyermekeink specialitását. Ezen tantárgyak tárgyi feltételeiért (tankönyvek beszerzése, fénymásolatok elkészítése, felszerelések stb.) szintén a helyi egyházi vezető (plébános, hitoktató stb.) a felelős. Intézményünk feladata minden tanév végén, hogy felmérje a tanulói igényt a következő tanévre. 21.5.3. Nemzeti öntudatra nevelés Intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk a befogadásra képes és nem kirekesztő hazafias nevelésre, mindamellett más kultúrák értékrendjének elfogadására. A családon belüli kohéziós erőt ki kell terjeszteni a nagyobb mikro- és makro közösségekre, a nemzethez való tartozás érzésének kialakítására, mely alapfeltétele egy nagyobb integrációs közösséghez, az Európai Unióhoz-való tartozásnak. Az énből kiindulva a családon keresztül a nagyobb közösségeken át eljutni a nemzethez tartozás érzéséig, beintegrálódva az európai közösségbe. A hazafias nevelés kiemelkedő eszközeinek tartjuk:
iskolai megemlékezéseket: o március 15. 1848/49 Forradalom és Szabadságharc 74
o október 6. Aradi Vértanúk o október 23. o június 4. Nemzeti Összetartozás o iskolai-, valamint megyei történelem versenyek
a környékünkön található történelmi nevezetességek (Somoskői-vár, Salgói-vár) látogatásán keresztül a történelmi folyamatok felidézését, szemléletessé, kézzel foghatóbbá tételét. 21.5.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Állampolgárságra, demokráciára történő nevelés során alapvető célunk, hogy a tanulásban akadályozott tanulóink iskolai szocializációja révén, az egyes tantárgyi tanulmányaik alkalmával, a megismert történelmi és kulturális értékeink alapján tudatosodjon a nemzeti összetartozás érzése. Az iskolai demokráciában, a diákönkormányzat tevékenységeiben való aktív részvétellel, a demokratikus technikák gyakorlása által: képviselet, véleménynyilvánítás, döntéshozatal, a tanulói jogok és kötelességek helyes arányának tudatosítása révén. 21.5.5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret a személyiségfejlődés szerves része. Az önismeret nem más, mint az önmegértés, arra a kérdésre ad választ ki vagyok én és milyen vagyok. Az önismeret nem más, mint az ”egyén áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése a saját viselkedéseinek rugóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, képessége arra, hogy helyesen megítélje saját szerepét, hatását az emberi kapcsolatokban”(K.Pálffy.1990.15.p.) A társas kapcsolatok kialakulásának alapja és társadalmi integrációhoz vezető alapvető részét képezi. Gyermekeink számára különösen fontos, hogy reális kép alakuljon ki önmagáról, társairól, ezért az önismeret fejlesztése minden pedagógus kiemelt kötelezettsége. Tanórán, és tanórán kívüli tevékenységekben egyaránt. A gyerekek speciális szükségleteiből adódóan fontos az állandó visszajelzés – a pedagógusoktól és a társaktól – képességeik spektrumáról és határairól. Pedagógusaink fő feladata tehát, hogy reális képet alakítsanak ki, és vetítsenek előre a gyermekben és szüleiben a gyermek képességeinek határairól. Feladatok:
a pedagógus építse bele a napi munkájába az önismeret fejlesztését, adekvát módszerekkel (filmek, beszélgetés, versenyek, stb.)
mint osztályfőnök kérjen segítséget az iskolai és az iskolával együttműködő szakemberektől önismereti tréningek szervezésére. 75
Mivel a megfelelő önismeret a megfelelő társas kapcsolatok alapja, ezért különösen oda kell figyelni egymás elfogadására, az empátiás képesség fejlesztésére, valamint az érzelmek hiteles kifejezésére. A társas kapcsolatok megfelelő irányba terelése a pedagógus talán legfontosabb tevékenysége:
fokozottan ügyelni kell a társadalmi normák által elvárt viselkedési szabályok betartására.
csoportkohézió fejlesztésére
szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására
egymás kölcsönös segítésére
eltérő kultúrák értékeinek kölcsönös tiszteletben tartására, elfogadására. 21.5.6. Családi életre nevelés
Tanulóink nagy többségénél nem figyelhető meg a teljes családi modell, hiszen nagy részük csonka családban nő fel, holott a családnak kiemelt szerepe van a gyermekek és fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Kiemelt fejlesztési területeink tanulóink sérülését figyelembe véve a következők:
Helyes értékrend kialakítása amelyek a többségi társadalomban elfogadottak (felelősség a családért, gyerekekért, gondoskodás ellátásukról stb.).
Felelős párkapcsolat kialakítása Intellektuális és szociális sérüléseikből adódóan, érzékenyen érinti őket ez a terület, ezért főleg az önkontroll, a másokért érzett felelősség, indulatosság, cselekedetek következményeinek fel nem ismerése, több tanórai tananyag komplexitásában kell, hogy megvalósuljon.
Szexuális kultúra elsajátítása Jelenlegi korunkban előtérbe került gyermekeink testi fejlődésének erőteljes felgyorsulása. Fiataljaink korán létesítenek szexuális kapcsolatot, illetve előfordul, hogy mások áldozataivá válnak. Ezért fontos a tananyagon kívül, a különböző felvilágosítások, előadások megléte, ahol intimitásukról szakemberekkel őszintén beszélhetnek. Ezeknek a fórumoknak a megszervezése részben, intézményi feladat, részben más szakemberek bevonására is szükség van (pl.: szakorvos, pszichiáter, pszichológus).
76
Családi konfliktusok kezelése Gyermekeink családjában előfordulnak durvaságok, fenyegetések. A hozott minták nem a békés megoldást tükrözik, hanem másolják a látottakat. Fontos a türelem, a tűrési küszöb fejlesztése. A konfliktus megoldások tanulása szerepjátékokban, más irodalmi művek elsajátításában valósul meg. Terepei: szakkörök, szabadidős tevékenységek, játékórák stb. A működésben bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a felsoroltak valamennyi területére. 21.5.7. Testi és lelki egészségre nevelés
A WHO szerint, az egészség „a testi, lelki, és szociális jólét állapota és nem csupán a betegség hiánya.” Az egészség állandó változásban van, befolyásolható pozitív és negatív irányban; alkalmassá teszi az embert a társadalomban való aktív részvételére. Fő iskolai területei: 1. A mindennapi helyes szokások, a napirend kialakítása 2. Egészséges táplálkozás 3. Mozgás, sport igényének kialakítása 4. Lelki egészség kialakítása- Mentálhigiéné A mindennapi helyes szokások, a napirend kialakítása a) Személyes tisztaság Az egészség egyik eleme a test és a környezet tisztasága: a tisztálkodás, bőr-, haj-, köröm-, fül-, fogápolás, vécé-, zsebkendőhasználat, gyakori kézmosás. A test tisztántartásán túl fontos a tisztálkodásra szolgáló helyiségek (mosdó, vécé, zuhanyzó) tisztántartása, fertőtlenítése, megfelelő módon való használata. Iskolánk tanulói sajnos nagyon sok esetben hátrányos szociális helyzetüknél fogva nem találkoznak vécével, folyóvízzel, így erre a feladatkörre nagy hangsúlyt kell helyeznünk. b) Napirend helyes kialakítása A tanulók fő tevékenysége a tanulás. Az órarend kialakításánál fontos hogy figyelembe vegyük a gyermekek életkori sajátosságait is, valamit teherbírásukat. Gyermekkorban az alvás igény nagy (8- 10 óra) ebből következően megfelelő mennyiségű és minőségű pihenésre van szükségük. (A fentebb, már említett szociokulturális tényezők miatt tanulóinak gyakran fáradtan, kialvatlanul érkeznek iskolába, 77
mert pl. többedmagukkal fekszenek egy ágyban és késő éjjel kerülnek ágyba.) Az alvás passzív pihenés. Fontos, hogy időben történjen, nyugodt, csendes, helyen, kényelmes fekhelyen. A pihenés másik fajtája az aktív pihenés. Ez kiemelt iskolai feladat, a szabadidő helyes eltöltését jelenti. Fontos feladatunk
a testnevelés órák minden gyermekre kiterjedő megszervezése
az óraköri szünetek aktív megszervezése
a napközis tevékenységek helyes menetének kialakítása
kirándulások, túrázások beiktatása
téli szánkózások szervezése
Mindenfajta tevékenység megszervezésénél figyelembe kell vennünk tanulóink sérüléseinek mértékét, s ehhez igazítva kell megtalálni az optimális megoldásokat, hogy senki ne maradjon ki a szervezett programokról, é s a mozgásos tevékenységekből. A tanulási feladatok megvalósításánál figyelni kell a gyerekek életkorának és magasságának megfelelő használati tárgyak beállítására (székek, asztalok, vécécsészék stb.) c) Egészséges öltözködés Gyermekeink és szüleik az időjárás változásaira és az öltözködésre sem figyelnek. Fontos feladat, hogy felhívjuk figyelmüket az időjáráshoz alkalmazkodó öltözködési szokásokra és a réteges öltözködésre. Továbbá az egyes ünnepségek alkalmával az elegáns, alkalomhoz illő ruházat viselésére. Egészséges táplálkozás A táplálkozás befolyásolja egészségünket. A megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagok fogyasztása alapvető fontosságú feltétele a harmonikus testi és szellemi fejlődésének és az egészség megőrzésének is. Tanulóink a hátrányos szociális helyzetünknél fogva ritkán találkoznak egészséges ételekkel, kulturált táplálkozási szokásokkal, hagyományokkal. Célunk, hogy iskolánk tanulói megtanulják és hasznosítsák a következőket:
napi ötszöri, változatos étkezés
kulturált étkezés (terítési szokások rögzítése)
zöldségek, gyümölcsök fogyasztása
a helyes- és helytelen táplálkozási szokások ismérvei 78
tudja a tanuló a táplálék bevitelének útját, felszívódását, felhasználását életkorához igazítottan.
Mozgás, sport igényének kialakítása A rendszeres testmozgás fokozza a teljesítményt, formálja a személyiséget és az életmódot. Hozzájárul az egészséges személyiségfejlődéshez, a testi és mentális érési folyamathoz. A mozgás megfelelő és koordinált működéséhez edzésre, gyakorlásra vagy szükség. Tanulóink szinte valamennyien küzdenek valamilyen mozgásos zavarral, így kiemelt feladata az egészségnevelési programunknak, hogy diákjaink ezeket a hátrányaikat is leküzdhessék, számukra ezen a területen is fejlődési lehetőséget biztosítsunk. A nagymozgásos fejlesztésen túl fontos gyakoroltatni a szemmozgásokat, finom motorikus tevékenységeket, a ceruzafogást, viziomotoros koordinációt, stb. A gyerekek mozgásigénye nagy, életkori sajátosságainak megfelelően. A mozgásigény kielégítése alkalmas
az energia levezetéséhez,
az aktív pihenéshez,
a kötött figyelem feloldásához,
a szervezet megfelelő működéséhez (légzési keringési rendszer)
a tanulási folyamtok megsegítéséhez.
Célunk a mozgásos tevékenységen megszervezésén túl a mozgás megszerettetése is diákjainkkal. Lelki egészség kialakítása- Mentálhigiéné Célunk a lelki folyamatok dóros deformitásának megelőzése. A lelki folyamatok egészséges fejlődését befolyásoló tényezők: 1. Veleszületett rendellenességek: Tanulóink hátránnyal indulnak az életben, ezért kiemelt feladatunk, hogy mentálisan megfelelő támogatásban részesüljenek. 2. Szociális környezet: Tanulóink szociális környezete sajnos nem minden esetben alkalmas a megfelelő minőségű lelki egészség kialakítására, így fokozott feladatunk ennek megsegítése.
79
3. Helytelen minta-adás: A hátrányos helyzetű családoknál tanulóink egyre nagyobb arányban találkoznak az élvezeti cikkek használatával, cigaretta, alkohol, drogfüggőségeivel. Fontos hogy tanulóinknak példát adjunk, előadásokat, beszélgetéseket tartsunk ezen témakörben. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy tanulóinkat támogassuk a következő területeken és mintát nyújtsunk:
ideális családmodell
helyes életvezetés (tanulás- munka)
erkölcsi normák elsajátítása, betartása
a helyes szexuális hovatartozás kialakítása.
A tanulóknak ismerniük kell saját szexuális fejlődésüket, a nemek közti különbségeket és a helyes magatartási formákat. Diákjaink ismerjék a dohányzás, alkohol, kábítószer okozta veszélyeket és ártalmakat. Ahhoz hogy a testi- lelki egészség nevelés folyamata teljes egészében megvalósuljon együttműködést igényel a következő szakemberekkel:
intézményvezető
iskolaorvos
védőnő
iskola fogorvos
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
családgondozók
diák önkormányzati vezetők
szülők 21.5.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Iskolánk speciális intézmény, sajátos nevelési igényű gyermekek tanulnak itt, ezért a felelősségvállalás és önkéntesség témaköre eltérő szerepet tölt be mindennapi életünkben. Az intézmény a segítségnyújtás passzív befogadójaként jelenik meg ebben a helyzetben. Feladatunk a különböző fórumokon való megjelenés, gyermekeink megismertetése az épek társadalmával. Ezáltal érzékenyebbé tenni az embereket a segítségadásra, elfogadásra, az egymásra való odafigyelésre. Feladatunk továbbá tanulóink szociális érzékenységének fejlesztése, a
80
különböző típusú fogyatékosságokkal való megismerkedés és ezek kölcsönös elfogadása. Segítő magatartás kialakítása folyamatos napi szinten, mindennapi társas helyzetekben. Szintén igyekszünk kialakítani tanulóinkban azt az igényt, képességet, hogy a nála elesettebb társára odafigyeljen, a mindennapi tevékenységek során igény szerint segítséget nyújtson. Képesek legyenek felelősséget vállalni saját cselekedeteikért, a közösségért, szűkebb és tágabb környezetükért.
21.5.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság, környezetvédelmi program Környezeti nevelés célja A környezetvédelem az iskolai nevelői munka fontos része kell, hogy legyen. A környezetvédelem mindenkinek kötelessége és feladata, és már a kisgyermekkortól kezdve mindenkinek be kell kapcsolódnia. E bekapcsolódást, a feladathoz való megfelelést segíti a környezetvédelmi nevelés a kisebb közösségekben, az osztályokban. Különbséget tehetünk, hogy milyen eszközökkel oldjuk meg (lelki ráhatással vagy fizikai cselekvéssel). A környezetvédelmi nevelés feladatainak a megoldásában a szemléletmód alakítása kulcsfontosságú. Amilyen a tanárban a természetről, a kulturált környezetről kialakított kép, olyan a magatartása, úgy végzi a környezetvédelmi nevelést. Csak ha ez megfelelő, akkor képes tanítványaiban meggyőződéssé formálni, és magatartássá fejleszteni az egészséges természet és környezetvédelmet. A különböző tárgyakat tanító kollégáknak (szak) tantárgyi szerepkörben más-más lehetőségük van. Mindegyikük a teljes személyiséget fejleszti, de eltérő területen és eltérő eszközökkel. Az eredmény (összhatás) a tantestület egész munkájának az eredményeként alakul ki. Fő cél a tanulók helyes szemléletformálása, természetszerető egészséges szokásainak kialakítása, megszilárdítása. Például a természeti ismereteket oktató tanár a természettel való kapcsolatnak, és az egészséges életvezetésnek a kialakításában játszik szerepet. Osztályfőnökök sokat tehetnek az ízléses, hangulatos, virággal díszített tantermek és folyosók kialakításáért. A közismereti tárgyakat oktató tanárok lehetőségei eltérőek, de szintén hasznosak lehetnek. Történelem tanításban a környezet helytörténeti vonatkozásai, a földrajzban a környező táj természeti szépségeinek a megismerése, helyi népszokások, hagyományok felelevenítése lehet hasznos, a testnevelő tanár lehetőségei elsősorban az egészséges életmódra való nevelésben, a természetjáró és környezetvédő táborok megszervezésében és irányításában játszik szerepet. Az iskolában a környezetvédelem, de különösen a szellemi környezetvédelem akkor eredményes, ha 81
megfelelő a tantestületi miliő és jó a légkör. Ennek számos összetevője van: kulturált, emberi kapcsolatok, hatékony vezetés. Környezeti nevelés feladatai
A tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel o a környezet fogalmával, o a földi rendszer egységével, o a környezetszennyezés formáival és hatásaival, o a környezetvédelem lehetőségeivel, o lakóhelyünk természeti értékeivel,
Környezeti nevelés területei A környezetvédelem, a környezeti nevelés az oktató-nevelő munkánk szerves része az iskolánkban. A program két alappillére támaszkodik.
preventív jellegű életvédő magatartás kialakítása a tanulókban
személyiség fejlesztés
A prevenció és a személyiségfejlesztés megjelenik azon a három területen, melyek a programunk szerves részét képezik. Kulcsfogalmak: egészség, ökoszisztémák, miliő. Egészség A tanév során, a környezetismeret órákon, a testnevelés órákon és természetesen a mindennapokban megjelenik az egészség fogalma. Megtanítjuk a gyerekeknek, hogy valójában az egészség az az állapot, amikor az ember testi-lelki vonatkozásában kiegyensúlyozott. Az alsós természettudományos nevelés módszereivel a gyerekeket már első osztályban megismertetjük. A módszerek
megfigyelés
leírás
rendszerezés 82
csoportosítás
mérés
kísérletezés
Megfigyeljük a saját közérzetüket (fejfájás, betegség, láz) leírjuk őket szóban, rajzban, rendszerezzük a gondolatainkat. Később harmadik- negyedik osztályban- méréseket, kísérleteket is végzünk. (pl. hideg hatása a növényekre, az emberi szervezetre, hőmérséklet mérése.)
Cél a megelőzés tudatosítása, egészségünk védelme
táplálkozás, tisztálkodás fontossága
évszaknak megfelelő öltözködés
testmozgás, pihenés
helyes napirend
káros szenvedélyek ártalmai (kísérletezéssel)
Ökoszisztémák Lényege ennek a pontnak, az ember és közvetlen, illetve természetes környezetének a kölcsönhatásának tudatosítása. Tudatosítjuk tanulóinkban, hogy az embernek összhangban kell élnie a természettel, ezt az összhangot pedig fenn kell tartanunk a Földünk megmaradásáért. Az ide illő kulcsfogalmak:
szemetelés káros hatásai
viselkedés az erdőkben, lakóhelyünkön
természeti katasztrófák okai és hatásuk
Megfigyeljük, majd kísérletezéssel alátámasztjuk a feltételezéseinket, gondolatainkat. A prevenció
ne szemeteljünk
ne tördeljük a fákat
vigyázzunk az élőlényekre, mert mindenkinek megvan a szerepe, feladata a Földön
Miliő A környezeti nevelésben a család szerepe nagyon erős, a legmaradandóbb hatású (fejlesztő vagy 83
torzító). A tanév során a mindennapi tisztálkodás beiktatásával, a tanterem tisztán tartásával próbáljuk ellensúlyozni az esetleges hátráltató miliő hatását. Ennél a pontnál az iskola fejlesztő hatású a tárgyi környezetével, az iskola épülete tisztaságával, a zöldterületek gondozottságával. Az egész tantestület törekszik az esztétikus (tiszta) tantermek létrehozására, a növények ápolása együtt történik a gyerekekkel, a hetesek feladatai alkalmasak arra, hogy tapasztalatokat szerezzenek az egészséges környezet kialakításának módjáról. A gyermek miliőjének alakítása alapvető fontosságú. A globális környezetvédelem bölcsője, illetve legfőbb színtere. Személyiségfejlesztés a környezeti nevelésben A környezeti nevelés tehát nemcsak prevenció, hanem személyiségfejlesztés is. A program során a nevelők, tanítók viselkedése, megnyilvánulásai a példaértékűek. A pedagógus iskolai magatartás, a kirándulásokon való viselkedése, a gyermekek magatartását, meggyőződéseit alakítják. Példamutatásuk lényege, hogy a tanulókban kialakítsuk a képet a normális városi életről, az egészséges emberről, a természetről. Meggyőződéssé, szokássá szilárduljanak a tapasztalataik, s ez által képesek legyenek a környezetük, egészségük s a Föld megóvására.
ápolt, egészséges tanári megjelenés
rend, tisztaság a tanári asztal körül
halk, természetszeretetet sugárzó viselkedés
nem dohányzás a tanulók előtt
21.5.10.
Környezeti nevelés színterei
Tanórai A környezetismeret, természetismeret, földrajz, életvitel, osztályfőnöki tantárgyak tanmenetei szorosan kapcsolódnak a környezeti nevelés célkitűzéseihez. A környezeti nevelési program más tantárgyak tanmenetéhez is kapcsolható:
anyanyelv: természet szeretetről szóló mesék, versek
ének: állatokról, növényekről szóló dalok
rajz, technika: festmények, képek, tárgyak készítése.
Tanórán kívül
szakkörök: 84
o környezetvédelmi (játszóterek tisztántartása, turistajelek felfestése) o kézműves foglalkozások (termések, levelek stb. felhasználásával képek, tárgyak készítése)
tanulói pályázatok, kiállítások (környezetvédelemmel kapcsolatos rajzok elkészítése és azokból kiállítás)
környezet és egészségvédelem jeles napjainak megünneplése:
április 22. Föld Napja (vetélkedő)
május 10. Madarak és Fák Napja (kirándulás)
május 18. Múzeumi Világnap (Természettudományi Múzeum látogatása)
október 31. Takarékossági Világnap (ismerkedés környezetbarát energiaforrásokkal)
november 17. Füstmentes Nap (kísérletek bemutatása, vetélkedők)
december 1. AIDS Elleni Világnap (egészségügyi előadások szervezése)
Könyvtári zöld sarok kialakítása (természetkönyvek, videó filmek)
Tanulmányi kirándulások szervezése (nemzeti parkokba természetvédelmi területekre)
Sportnapok szervezése
Napközis szabadidős foglalkozások (séta, termések gyűjtése)
Zöldesítés (az iskola környékén és az osztálytermekben virágok, cserjék ültetése, gondozása)
Táborok szervezése (kerékpáros vándortábor évente, erdei iskola a Medves fennsíkon
21.5.11.
A környezeti nevelés módszerei
Szempontok a módszerek kiválasztásához
alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz
vonjanak be minél több tanulót
az iskola keretein túl is legyenek hatással
a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen
a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez
alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek
nyújtsanak sok élményt a tanulóknak
az érzelmeken át hassanak
a személyes megtapasztaláson alapuljanak
együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, szülők) 85
alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára
legyen bennük sok játékos elem
Módszerek
játékok
(szituációs,
érzékelést
fejlesztő,
ráhangolást
segítő,
bizalomerősítő,
kapcsolatteremtést segítő)
riport módszer (kérdőíves felmérés, fotóriport)
terepgyakorlati módszerek (egyszerű megfigyelések, célzott megfigyelések, táborok)
aktív, kreatív munka (rend és tisztasági verseny, madárvédelem)
közösségépítés (csoportszervezés a környezet–egészségügyi nevelés érdekében)
művészi kifejezés (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, esztétikai érzékenység és élményfejlesztés)
21.6.
Pályaorientáció
Általános cél, hogy segítse a 9-10. évfolyamos tanulóink pályaválasztását. A pályaorientáció összetevői: A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzávezető utaknak megismerése. Egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. A munka világának a megismerése. A pályaorientáció elemei iskolánkban Az önismeret fejlesztése az iskolai és szabadidős tevékenység során történik. Társadalomismereti és osztályfőnöki órákon több olyan teszt kitöltésére van lehetőség, mely egyéni adottságok, képességek tekintetében ad tájékoztatást tanulóinknak. Az egyes pályák tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak a megismertetése a pályaorientációs tanárnak a feladata. A munka világának megismerésére a társadalomismeret és a szakmai előkészítő tantárgy ad 86
lehetőséget. A tanórákon részletesen szólunk a munka világának dokumentumairól (önéletrajz, motivációs levél), valamint a munkavállalói stratégiákról (álláskeresés, állásinterjúk). 21.7.
Gazdasági és pénzügyi nevelés
Az ép és fogyatékos társadalom számára egyaránt fontos, hogy képességeihez mérten ismerje azt a gazdasági környezetet, melyben felnő, s majdan felnőtt életét szervezi. Szükséges, hogy olyan pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen, mely életkorának, fogyatékosságának megfelel, s melyet jól tud alkalmazni önállóan vagy segítséggel életvezetése során. Cél, hogy a tanuló érezze saját felelősségét az életvezetésével kapcsolatban, s legyenek ehhez megfelelő ismeretei. Ismerje
a pénz fogalmát,
a munka értékét,
az ésszerű spórolás fontosságát,
döntéseinek lehetséges következményeit,
legyenek hosszú távú céljaik, melyeket apró lépésekre tud bontani,
ismerje saját lehetőségeit,
Különösen fontos, hogy saját fogyatékossági szintjéhez igazodóan megtanulja
zsebpénzét beosztani,
osztálypénzt beosztani,
a ház körüli, osztállyal kapcsolatos tevékenységek hasznosságának felismerését,
munkamegosztást,
a másik ember tevékenységének megbecsülését,
hivatalos ügyintézést,
az egyéni érdekek érvényesítését,
a közösségi érdekek felismerését, az egyéni érdekek közösségi érdekek elé helyezését.
21.8.
Médiatudatosságra nevelés
Célunk, hogy tanulóink életkoruknak és sérülésspecifikumuknak megfelelően részesei lehessenek az információs társadalomnak. Élvezzék előnyeit, de megfelelő szűrőn keresztül jussanak az információkhoz. 87
Az új és hagyományos médiumok nyelvét közelebb vigyük tanulóinkhoz, szerezzenek jártasságot ezek használatában.
Használják
fel
életvezetésük
megkönnyítéséhez,
segítse
későbbi
társadalmi
beilleszkedésüket. Ebben az intézménytípusban nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a szülők partnerként való bevonása a tanulási folyamatba, hogy fokozottan kontrollálhassák, és ezáltal segíthessék gyermeküket. Az internet használatának számos veszélye lehet, a veszélyforrásokra a pedagógusoknak és szülőknek együttesen kell felkészíteniük a gyermekeket. Lehetőséget kell biztosítanunk a technikai eszközök készségszintű kezelésének elsajátítására, alkalmazására életkoruknak és sérülésspecifikumuknak megfelelő szinten. Tantárgyi koncentráció keretében elsősorban informatika órán, de emellett minden tantárgy tananyagában a tantárgy lehetőségeit kihasználva kell, hogy szerepeljen a médiatudatosságra nevelés.
21.9.
A tanulás tanítása
Az iskolai tanulás jelentős része az iskolai tanítási órákon történik meg. Az iskolai nevelés egészéhez (a tágabban értelmezett tanuláshoz) hozzátartozik mindaz, ami a gyermekek fejlődését elősegíti:
napközis, szabadidős foglalkozások
szakkörök
iskolai rendezvények
kirándulások, táborok
projekt napok
A tanulás során a gondolkodási műveleteket a tananyag feldolgozása közben kell gyakoroltatni, differenciáltan, azonban betartva a hármas fokozatot, először tárgyakkal, később praktikus cselekvésekkel és utoljára absztrakt feladatokkal nyújt mintát a gondolkodási folyamatról. Tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos), értelmében akadályozott gyermekek sérülésspecifikumából adódóan a kognitív funkciók különböző fokú sérülése miatt, hangsúlyosabb a tárgyakkal és a praktikus cselekvésekkel való ismeretszerzés és tanulás. Az idő faktor (több idő és többszöri ismétlés) jelentősége megnő, sokoldalúan, változatosan kell megtervezni a tanulás folyamatát. A szóbeli közléseket itt mindenképpen alá kell támasztani szemléletes formában is. A gondolkodási műveleteket leegyszerűsítve kell gyakoroltatni, reális élethelyzetekkel összefüggésben. 88
Az ismerettanulás irányítása során fejlesztendő területek
ismeretek kialakítása, feldolgozása
ismeretek gyakorlása, alkalmazása
ismeretek összefoglalása, rendszerezése
Képességtanulás irányítása során fejlesztendő területek
kognitív képességek
kommunikációs képességek
motoros- és orientációs képességek
szociális képességek
kreatív képességek
A gyermek egyéni képességstruktúrájától függ, hogy melyik terület fejlesztése hangsúlyosabb. A fejlesztés során a hangsúlyok eltolódhatnak, folyamatosan változhatnak. Az egyéni tanulás
a tanórába beillesztve és egyéni foglalkozások keretében valósul meg
a tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos), értelmében akadályozott gyermekek esetében szükséges az egyéni fejlesztési tervek elkészítése a hatályos törvényi előírások szerint
A tanulásirányítás egyik feladata a tanulás magtanítása. A tanulási technikák megtanítása hosszabb időt, több gyakorlást és egyszerűsített formát vesz igénybe. Az ismeretek és képességek elsajátítása különböző mértékben teszi lehetővé az itt tanuló gyermekek önálló tanulását. Ismételten kiemelt jelentősége van az érzékszervi megtapasztalásnak, a praktikus gondolkodásnak és cselekvéses tanulásnak. Az önálló tanulás mértéke függ a sérülésspecifikumtól. A tanulási technikák fejlesztésében hangsúlyos:
a közvetlen valóság megtapasztalása
a legalkalmasabb eszközök használatának kiválasztása
a rögzítési módszerek kiválasztása
az információ keresés megtanulása
a tanulás időbeli és sorrendi tervezése irányítás mellett 89
21.10.
Mindennapos művészeti nevelés
A mindennapos művészeti oktatás felépítése során, az 1-4 évfolyamokon tantárgyi oktatás az énekzene, vizuális kultúra címszó alatt jelenik meg, amely folytatódik a délutáni foglalkozások szervezése során is. Továbbiakban az 5-12 évfolyamokra folyamatosan biztosítani kell művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai feltételeit, lehetőségeit. A délutáni foglalkozások szervezésekor szakköri kereteken belül a vizuális kultúra, az ének-zene (különös tekintettel a zenehallgatás terápiás lehetőségeire) és a népi tánchoz kapcsolódó tevékenységformákat tervezzük tanulóink számára. Részt veszünk a különféle múzeumpedagógiai foglalkozásokon, illetve megtekintjük az aktuális időszaki kialakításokat. A pályázati lehetőségeket figyelemmel kísérjük, tanulóink fejlődését hivatott programok összeállításához, lebonyolításához anyagi források biztosítása végett.
22. Idegennyelv-oktatás Korábban az iskolai nyelvoktatás szinte kizárólag az idegen nyelv grammatikájának megtanítására, az írásbeli, vagy szóbeli szövegek fordítási készségeinek az elsajátítására törekedett, az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerültek a beszéd, a kommunikációs készségek fejlesztésének feladatai, melyek folyamatosan kiegészülnek bizonyos intellektuális kompetenciák elsajátítására vonatkozó teljesítésével is. Ezek a kompetenciák a négy alapkészség (beszédkészség, beszédértés, olvasás írás) fejlesztésének, vagyis az adott nyelvet beszélő népek kultúrájának megismerésének révén szerezhetők meg. Fontos a mindennapi életben használt fordulatok, az adott nyelvet beszélő népek kultúrájának megismerése. Gyermekeink specializációjából adódóan különösen fontos, hogy olyan nyelvtudást birtokába juttassuk őket, ami hasznosnak bizonyul majd a felnőtt életük során. Tanulóinknál különösen fontos, hogy a témakörök kapcsolódjanak az adott étkezési, kulturális szokásokhoz, az eltérő, vagy rokonságot mutató jelenségekhez. A különböző osztályfokokon ugyanazokat a témákat dolgozzuk fel, egyre bővülő tartalommal. Alapvetően fontos, hogy pár mondatban be tudjon mutatkozni és tudjon tájékozódni. Az idegen nyelv tanulása során nélkülözhetetlen a nyugodt tempó megválasztása, az állandó gyakorlás, valamint az előző témákhoz való visszatérés. 90
Nagymértékben segíti az idegen nyelv alapfokú elsajátítását az egyszerű párbeszédek használata, amely jelentősen gazdagítja a tanulók szókincsét.
23. Kulcskompetenciák 23.1.
Anyanyelvi kommunikáció
„Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. „
91
Kommunikáció képességek Közlés képességei
Befogadás képességei
Kommunikációs ismeretek
Szóbeli
Nonverbális
Írásbeli
A nyelvelsajátítás és folyamatos nyelvtanulás
Szóbeli szövegalkotás
Hatásos alkalmazás
Eszközszerű használat
Beszédkésztetés
Írásbeli szövegalkotás
Beszédértés
nyelvi tervezés
nyelvi tervezés
nyelvi kifejezés
nyelvi kifejezés
cél- és tématartás
cél- és tématartás
szerepváltás
nyelvi szerkesztés
nyelvi szerkesztés
a közlés módosítása
műfaji és stiláris eszközök
önellenőrzés
nyelvi alkotás
nyelvi önellenőrzés
Szóbeli
92
Nonverbális Jelzések értelmezése
Írásbeli Olvasástechnika eszközszerű használata
Tartalomhoz kapcsolódó ismeretek
Szövegértés, szövegfeldolgozás
Működésre vonatkozó ismeretek
jelrendszerek
nyelvhelyességi szabályok
helyesírási szabályok és elvek
szerkesztési ismeretek
műfaji ismeretek
stiláris ismeretek
kommunikációs helyzetre vonatkozó ismeretek
A kommunikációs kulcskompetencia a pedagógiai fejlesztés fontos része, a verbális kommunikáció az ember egyik legösszetettebb képessége. A nevelő- oktató munka egészét átszövi, minden pedagógus feladata. A kommunikációs képességek differenciáltan fejleszthetők eredményesen. A tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók sérülés-specifikumából adódóan anyanyelvi és kommunikációs kulcskompetencia sérült, fejlesztése kiemelt fontosságú. A kognitív képességek sérülése, hibás működése, a lassúbb ütemű fejlődése kihatással van az anyanyelvi kommunikációra is. Szükséges:
folyamatos szókincsbővítés
a beszédészlelés fejlesztése
a beszédértés fejlesztése
a helyes beszédhasználat: o alaki o tartalmi szinten egyaránt
a nyelvtani ismeretek bővítése, gyakorlása, automatizálása
a nyelvtani szabályok megismerése adekvát alkalmazása
szóbeli és írásbeli szövegalkotás a gyermek képességi szintjének megfelelően
A kommunikáció a kapcsolatteremtés legfőbb eszköze. A verbális kommunikáció fejlesztése segít az önkifejezésben, a társakkal és felnőttekkel való kapcsolatfelvételben és kapcsolattartásban és a későbbi társadalmi beilleszkedésben. A nyelvhasználat fejlesztése fontos feladat a tanórán és a tanórán kívül is. Az anyanyelv eszköze
az ismeretszerzésnek
információgyűjtésnek
kognitív képességek fejlesztésének
a társas kapcsolatok kialakításának, elmélyítésének
szocializációnak
93
Tanulóink sérülés-specifikumából adódóan anyanyelvi és kommunikációs kulcskompetencia fejlesztése hangsúlyosabb kell, hogy legyen, mert minden kompetencia terület fejlesztésének eszköze is egyben. Emellett a tanulók változatos, szórt képesség struktúrája a kommunikáció sokrétű, differenciált fejlesztését teszi szükségessé az iskolai élet minden területén. 23.2.
Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció az idegennyelv-oktatás legfontosabb része. Össztársadalmi szinten is probléma a kommunikáció megfelelő használata. Ennek alapvetően két oka van, egyrészt a magyar nyelv szerkezete egyedülálló, másrészt semmiféle rokonságot nem mutat az európai szláv és indogermán nyelvekkel. Ennek következtében nagyfokú gátlásosság van jelen a magyar lakosság többségében. Nagyon nehezen szólalnak meg, mivel félnek attól, hogy hibásan beszélnek. Emiatt a kommunikáció szűkül, vagy megszűnik. A mi iskolatípusunkban a verbális kommunikáció kap nagy szerepet. Tanulók jelentős részénél az írásbeli kommunikáció anyanyelvi szinten is nehézségbe ütközik. A témaköröket úgy kell megválasztani, hogy a tanulók azonosulni tudjanak velük érzelmileg, emiatt a mindennapi élet eseményeire ajánlatos koncentrálni. Étkezési szokások, sport, utazás, valamint megegyező és eltérő ünnepek. Általában érdeklődésre számíthatnak a közlekedési táblák, különféle piktogramok. Ezek mellett az informatikában, valamint a számítógépes játékokban használatos szavak és kifejezések is könnyen beépíthetőek a párbeszédekbe. Az fent leírtaknak köszönhetően a tanulók néhány mondatban be tudnak mutatkozni és az állandó gyakorlás következtében megértik a hozzájuk intézett kérdéseket.
24. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia fejlesztése során elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási műveletek (pl. problémamegoldó gondolkodás), továbbá a funkcionális képességek (érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem, képzelet). A matematikai kompetencia birtokában az enyhén értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezi, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Ez úgy érhető el, hogy a tanítás- tanulás folyamatában döntően a társadalmi lét során létrejött helyzetekben ismertetjük meg a matematikai tartalmakat. Kiemelten fontos a konkrét 94
cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása. Célok és feladatok A matematikatanítás célja, hogy a gondolkodás örömének és hasznosságának felfedeztetésével párhuzamosan megismertesse a tanulókat környezetük mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozza a korszerű, a mindennapi életben, a többi tantárgy tanulása során és különböző probléma-szituációkban jól használható, továbbfejlesztésre alkalmas matematikai műveltségüket. Ezen cél megvalósításának folyamatában elsősorban a matematikai kompetenciakülönböző komponenseit fejlesztjük, valamint a matematikai nevelés folyamatában rejlő lehetőségeket kihasználva hozzájárulunk a többi kulcskompetencia (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás,
szociális
és
állampolgári
kompetencia,
kezdeményezőkészség
és
vállalkozói
kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) megerősítéséhez. A fenti célok megvalósításának komplex folyamata biztosítja a kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok (énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudategyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés, környezettudatos nevelés, a tanulás tanítása, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire) megvalósítását is. A kerettantervi tartalmakhoz kapcsolódóan jelennek meg az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel és környezetvédelemmel összefüggő feladatok, elsősorban a matematikai alkalmazások területén. A matematikai kompetencia matematikai ismeretek, matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese. A fogalom pontos tartalma a matematikai kompetencia komponensrendszerként való értelmezésével írható le. A magyar matematikai nevelés a következő területeken fogalmaz meg kiemelten hangsúlyos feladatokat:
95
Fejlesztés-központúság megvalósítása két fő területen: a tanulók komplex fejlesztése; valamint a matematikai tartalmak fokozatos felépítése, mélyítése, bővítése. Ez a szemlélet megkívánja, a felépítés lehetővé teszi a tanulók differenciált foglalkoztatását, az egyéni bánásmód megvalósítását is.
Az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a különböző adottságú, képességű tanulók felzárkóztatásának illetve tehetségük kibontakoztatásának változatos módszerekkel történő megvalósítása (például a matematikatörténeti érdekességek, a különböző játékok, mint alapvető tevékenységi formák használata a motiváltság erősítésében, stb.).
A
matematika
műveltségterületeken
hasznosságának, történő
gyakorlati
alkalmazásának
hasznosíthatóságának,
hangsúlyosabb
szerepeltetése
más a
kulcskompetenciák fejlesztése érdekében.
Az értékelési módszerek változatosságának hangsúlyozása (az értékelést is a fejlesztés szolgálatába állítva, például megerősíti az egyén önmagához képesti fejlődésének pozitív értékelését is).
A matematikai fogalmak fokozatos fejlesztése, az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységgel megerősített megjelenítése, a tudatosan átgondolt, spirális tananyagfelépítés.
25. Természettudományos és technika kompetencia A természettudományos és technikai kompetencia alapozói az Életvitel, Természetismeret és Földrajz tantárgyak, de más ismeretek közvetítő tantárgyak koncentrációjában is megtalálhatók e fontos kompetenciák kialakíthatósága, fejleszthetősége. Sérült gyermekeink közvetlen tapasztalati úton megszerzett ismereteket a mindennapi életben tudják kamatoztatni. A természettudományos kompetencia készség és képesség segítségével tudja értelmezni a környezetében lezajló természeti jelenségeket és természeti folyamatokat, (pl. gazdálkodás során) illetve annak várható kimenetelét. A technika, kompetencia, alkotó alkalmazást jelent. Ez a terület, ami gyermekeink számára a megélhetést biztosítja. Összefügg ez a kompetencia fenntarthatóságukkal, megélhetésükkel, és az egyéni valamint közösségért érzett felelősségét is feltételezi.
96
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Gyermekeink többsége fogyatékosságából adódóan várhatóan a kétkezi munkájával tud a munkaerőpiacon majd elhelyezkedni, ezért a technikai kompetenciák megszerzése kiemelten fontos a számukra. Az ismeretek fontos fogalmakat, módszereket, technikai folyamatokat jelölnek. Mindig a folyamatba ágyazottan nézzük előnyeit, korlátait, kockázatait. Olyan képességek kialakítása, amelyek technológiák (munkafolyamatok) eszközök (fűrész, kapa) a hétköznapi életben történő alkalmazását jelenti. (pl. famunkák, termelőmunka-gazdálkodás stb.) Fontos a kritikus és kíváncsi attitűd megléte, amely a folyamat elengedhetetlen feltétele. Mindezt hassa át a tisztelet, a biztonság a természet és társadalom iránt. Ezen készségek, képességek, attitűdök elsajátítása tanítási órákon (meghatározott tantárgyak) keresztül, ill. tanítási órákon kívüli tevékenységekben történik, minden alkalmat megragadva kifejleszteni az élhetőbb, fenntartható életre való berendezkedését a tanulóknak.
26. Digitális kompetencia A digitális kompetencia magában foglalja a társadalom információs technológiájának magabiztos használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.
Elemei:
főbb számítógépes alkalmazások: szövegszerkesztés, információkezelés, információtárolás az internet által kínált lehetőségek
az elektronikus média útján történő kommunikáció/e-mail, hálózat, eszközök/
A digitális kompetencia fejlesztés célja
A tanuló mozogjon otthonosan a virtuális környezetben – képes legyen a különféle alkalmazások kezelésének elsajátítására
Az informatika iránt fogékony gyermekeknél fejleszteni kell a kreativitást és a problémamegoldó gondolkodást.
97
Tekintve, hogy az iskolánkba járó tanulók jelentős része diszlexiás illetve diszgráfiás, ezért fontos a helyes szövegírás, szövegszerkesztés megtanítása és folyamatos gyakorlása. A különböző közösségi oldalakon sokat kommunikálnak egymással, ezért rendkívül fontos felhívni a figyelmet a közösségi oldalak használatának veszélyeire. Ezzel párhuzamosan történik az információkeresés és tárolás elsajátíttatása. Mindent összevéve tanulóink életében fontos szerepet tölt be az informatika az információkhoz való hozzájutás, illetve a virtuális szocializáció terén.
27. Szociális és állampolgári kompetencia Képességeiktől, fogyatékosságaiktól függetlenül minden tanulónk fejlesztésének fő célja a minél sikeresebb közösségi-, majd társadalmi szintű beilleszkedés, integráció, ehhez rendelhetjük eszközül a szociális és állampolgári kompetencia minél általánosabb fejlesztését. Tanulóink jó része - részben fogyatékosságaikból fakadóan is - kimondottan naiv, hiszékeny. Fogékonyak a jóra, s a maguk módján elkötelezettjei a közjónak, ugyanakkor segítségre szorulnak
az
értékek
válogatásában,
s
irányításra
a
társadalmi,
szakmai,
életviteli
előrehaladásban. Különösen igaz ez a konfliktusok kezelése esetén. A szocializációs siker, a relatív szociális jólét is megköveteli a normatudat kialakulását. Különösen nehéz ennek megvalósítása a kisebbségi, sőt szubkulturális háttérrel rendelkezők körében (pl. roma kultúra). Az otthoni és a kívánatos többségi társadalmi értékrend közötti feszültség feloldása elsőrendű feladata a nevelésnek. Igen fontos a minden vonatkozásban megnyilvánuló egészséges-, és egészségre nevelés. Az adekvát magatartás kialakítása, személyes-, pár-, és társadalmi kapcsolatokban. Ehhez erősíteni kell a kommunikációt, növelni a türelmet, tompítani az indulatokat, kialakítani egyfajta szimpatikus attitűdöt. A családi életre nevelés lehet a leggazdagabb színtere a nemek közti egyenlőségnek, a gyermeknevelés megfelelő módszereinek és a munkamegosztás szükségességének. Alapvető fontosságú a rendszeres munkavégzés természetes kialakításához is. Az
állampolgári
kompetencia
kialakítása
során
bátran
támaszkodhatunk
tanulóink
igazságérzetére, s arra a természetes vágyra, mely a felnőtté válást favorizálja. Tekintettel arra, hogy tanulóinknak csak töredéke kerül felnőtt korára gyámság alá, ők is választó és választható polgárokká válnak. Ezért is fontos hogy tisztában legyenek az állampolgári minimum
98
ismeretekkel, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy értelmesen és hasznosan élhessenek állampolgári jogaikkal (helyi, országos és európai–szintű választások, szavazások, népi kezdeményezések). Ezen kompetenciákat a történelem és állampolgári ismeretek témaköre mellett osztályfőnöki órákon, szabad beszélgetéseken, szituációs játékok során ki lehet érlelni. A közügyek iránti fogékonyság kifejlesztéséhez mindig a személyes, aztán a családi, nagycsaládi példákon vezet az út. Csak innen képzelhető el továbblépés, nemzeti, kultúrák közötti, nemzetközi relációk felé. Rendkívül fontos a döntésre való felkészítés. A döntést, mint pozitív lehetőséget kell bemutatni, mellyel személyes és tágabb környezetük javára tehetnek, továbblépve hasznára válhatnak hazájuknak, még tovább nézve: az emberiségnek is szolgálhatnak.
28. Kezdeményező képesség (vállalkozói kompetencia) Ez a kompetencia sérült gyermekeinknél csak csírájában alakítható ki, azonban a mai kor emberének nagy kihívás
a megélhetés,
így fontos a megélhetési
kompetencia, a
kezdeményezőkészség, amely a munkára való alkalmasságot feltételezi. Minden munka kihívást, újításra törekvést és kockázatvállalást is jelent. Gyermekeinknek, ennek a folyamatnak a megtervezéséhez elemi szinten kell segítséget nyújtanunk, hogy majd boldoguljanak a munka világának útvesztőiben. Fontos feltétele:
speciális ismeretek elsajátítása
bizonyos magatartásformáknak a birtoklása, mint például alkalmazkodóképesség, együttműködés stb.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Fontos ismeret a pénz értéke, vásárlóértéke, hiszen ez megélhetésének alapja. Ennek megteremtésére kell felkészíteni a tanulót tisztességes munkavégzés megléte mellett. E folyamatban olyan képességek kialakítása fontos, mint a feladatok megosztása, kommunikációs tapasztalatok, a munkafolyamat értékelése, munkavégzés kialakítása egyénileg és csapatban, valamint az erkölcsös magatartás. Pozitív attitűd kialakításban, az eltökéltség, a célok elérésére irányuló motiváció kialakítása fontossá kell, váljon felnőtt életére.
99
29. Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőkészség Alapvető célunk, hogy a művészeti tevékenységek végzésének alapjai úgy jelenjenek meg az oktató nevelő munka során a mindennapi életben, hogy az ízlés, a képzelőerő, a kifejezőképesség, a figyelem összpontosításának, az emlékezet, a kooperációs és a kommunikációs készségek fejlesztésében hatékonyan működjenek közre. Az egyes tanévek során a legfontosabb nemzeti és az évkör ünnepeinek feldolgozása álljon a tananyagválasztás középpontjában.
30. Hatékony, önálló tanulás Fontos megtanítani gyermekeinket az ismeretszerzés folyamatára, amelyet egyénileg vagy csoportban képes legyen megszerezni. Tudja önállóan beosztani idejét, illetve tudjon fontos információk birtokába jutni. Csak úgy képes munkát vállalni, ha képezni képes önmagát (önképzés tanítása). Ugyanakkor meglévő ismeretét alkalmazni tudó ismeretté alakítsa át és a mindennapi életébe mindezt beépítve a fenntarthatóságát is biztosítsa. A kompetencia elengedhetetlen feltétele a magabiztosság, motiváció, élettapasztalatra épített tudás és az alkalmazott ismeret. Sérült gyermekeink önálló ismeretszerzésre kevésbé képesek, ezért az életrevaló felkészítésükhöz ezt a folyamatot hatékonyabban kell működtetnünk. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szakképesítés megszerzéséhez megfelelő ismeretek elsajátítására van szükség, ehhez azonban munka- vagy karriercélra van szükség. Saját tanulási stratégia tanulása, szaktudásának erős és gyenge pontjainak ismerete, megfelelő lehetőségek, útmutatások, támogatások megtalálása, feltétele az önálló felnőtt életnek. A hatékony önálló tanulás feltételezi az olvasás, írás, számolás eszközszintű meglétét. Ezen tantárgyak tanításának a fontossága a tanítás folyamatában kiemelt cél kell, hogy legyen pedagógusaink számára, hiszen ez a feltétele a gyermekeink továbbtanulásának. Fontos a továbbiakban a figyelem koncentráció, motiváció az önálló tanulási képesség fejlesztése is a rehabilitációs, habilitációs foglalkozásokon. Képesek legyenek tudásukat alárendelni a közösség érdekének illetve másokkal képesek legyenek megosztani azt. Kritikus esetben 10 0
tárgyilagosan értékelje saját munkáját, s ha kell szükség esetén tanácsot, támogatást is kérjen, tudjon együttműködni. A pozitív attitűd, a tanulás iránti belső motivációt (akarom, megcsinálom, elsajátítom) feltételezi. Fontos a minél nagyobb számú tapasztalat biztosítása, s idő, hogy az elsajátított ismeretek interiolrizálódhassanak, hogy a tanultakat alkalmazni tudják majd élet adott területein.
31. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelést a köznevelési törvénynek megfelelően, felmenő rendszerben vezetjük be. Lehetőség van a tornateremben, a kondi teremben, a mozgásfejlesztő pedagógusok fejlesztő szobájában, az iskola udvarán a különböző mozgásformák gyakorlására. Jól tudjuk, hogy a rendszeres testmozgás fokozza a teljesítményt, formálja a személyiséget és hozzájárul a testi és mentális érési folyamathoz. Tanulóink közül sokan küzdenek valamilyen mozgásos zavarral, így kiemelt faladata az egészségnevelési programunknak, hogy diákjaink ezeket a hátrányokat is leküzdhessék, és fejlődési lehetőséget biztosítsunk. Ősszel és tavasszal elvégezzük a tanulók fizikai fittségi állapotának felmérését. Lehetőséget biztosítunk a különböző sportversenyeken, diákolimpiai versenyeken való részvételre. Alsó tagozaton nagyon sok féle sportversenyen veszünk részt az év folyamán: -
terematlétika, mezei futás, „Kapkodd a lábad” sor –és váltóverseny, atlétika.
Felső tagozaton ugyanígy több különféle sport versenyen is szerepelnek tanulóink: - labdarúgás, atlétika, asztalitenisz, horgászat. Mind alsó, mind felső tagozaton a versenyek felmenő rendszerben történnek lebonyolításra, így a gyermekek fokozatosan egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe az év folyamán. Minden évben iskolánk a házigazdája a „Téli olimpiai játékok”-nak, melyen a tanulók a téli sportágakkal ismerkednek és vetélkednek. Rendszerint a környező országok egy-egy iskolájának a tanulói is részt vesznek ezen az eseményen így nyugodtan mondhatjuk, hogy egy nemzetközi találkozó vár minden egyes évben télen a tanulókra.
10 1
32. A választható tantárgyak, foglalkozások, pedagógusok közül történő választás szabályai A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 46.§ (6) bekezdés b) pontja szerint: A tanuló joga, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül
33. A tanuló tanulmányi munkájának és magatartásának ellenőrzésének módja 33.1.
Az iskolában folyó ellenőrzési, mérési értékelési rendszer, alapelveink
33.2.
Az iskolában folyó ellenőrzési, mérési értékelési rendszer, alapelvei a
tanulásban akadályozottak iskolájában A tanulók ellenőrzésének, mérésének, értékelésének egységes alapelvei Tanulóink ellenőrzése, értékelése egységes elvek alapján történik. Jellemzői:
az intézmény pedagógiai programjára épül.
folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált.
egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli.
a személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére is irányul.
pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén.
megoldási módokat ad a javításra.
a szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más tevékenységi formákat preferál.
a tanulás-tanítás egész folyamatát végigkíséri a diagnosztizálás és ennek dokumentálása.
Ellenőrzési rendszerünk Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel:
az adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek fejlődésének ellenőrzését,
a tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltsági mutatóinak, attitűdjének folyamatos 10 2
alakulását nyomon követő ellenőrzés A tantárgyhoz, a tanulmányi munkához kapcsolódó ellenőrzés Típusai
Gyakorisága
Dokumentálása, nyilvánossága nyilvános szóbeli visszajelzés: a
Szóbeli feleltetés (differenciáltan) főleg a felső
a gyakorlást, a rögzítést,
tanulónak, önértékelés
tagozaton
megerősítést követően
alkalmazása a felsőben
írásbeli munka feladatlappal,
folyamatosan a tanítás-tanulás
javítása, segítségnyújtás
munkalappal (differenciáltan,
didaktikai egységeiben
folyamatosan, a tanórákon feljegyzés készítése a tanulói
segítségnyújtással)
teljesítményről, önállóságról házi feladat (differenciáltan a
folyamatosan a gyakorlást és
tanári ellenőrzés, önellenőrzés
fejletségnek megfelelő
megerősítést szolgálva
feljegyzés a tanuló munkájáról
tárgy, produktum,
témához, tematikus egységhez
nyilvános, közösség előtt, szóbeli,
gyűjtőmunka, szorgalmi
kötötten
írásbeli visszajelzés dokumentálás
tartalommal és terjedelemmel
munka A tanulmányi munkához, tevékenységhez köthető - egyéb területre irányuló ellenőrzési feladat A tanulók sérüléséből, a nagyon eltérő mértékű előzetes ismereteiből, szokás-és normarendjéből adódóan folyamatos ellenőrzést végzünk - a tankönyvek, taneszközök, füzetek használatában, kezelésében, az író és egyszerű kézi szerszámok, eszközök, játéktárgyak használatában az önellátás tevékenységeiben, a környezetellátás tekintetében. Nagyobb lemaradás esetén terápiákat, tréningeket alkalmazunk. Gyakorisága: folyamatosan. Dokumentálása: szóbeli visszajelzés, feljegyzés, korrekciós, fejlesztési terület megjelölése. Az ellenőrző munkát minden esetben meg kell előznie egy pontos diagnosztizálásnak, amely feltárja, hogy a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók milyen szinten működnek, hogy az előzetes tudás, a hozott ismeret milyen körre terjed ki, a tevékenység milyen szinten működik. A tanulók személyiségfejlődése, szocializáltsága, attitűdje, fejlődésének ellenőrzése
10 3
Területei
Színterei
együttműködés a tanórán, a tanórán kívül
Aktivitás,
Módszerei és dokumentációja megfigyelés,
tanórán
(diákotthonban külső
és tanórán kívül
programokon, játékban, sportban, családlátogatás
produktumok
elemzése,
beszélgetés,
vetélkedőkön, a családban Együttélési normák, szabályok tanórán, diákotthonban, követése iskolában,
szünetben, szabadidőben,
diákotthonban és iskolán kívül iskolában visszajelzés az adott
megfigyelés, visszajelzés az adott esetben, tapasztalatok gyűjtése a családtagoktól, feljegyzés
esetben, kívüli helyszíneken
készítése
Feladatvállalás
iskolában, diákotthonban
folyamatos megfigyelés,
és viszonyulás a munkához
osztályban, családban
visszacsatolás, kommunikáció, a feladatról írásos feljegyzés
Érzelmi élet, az önismeret és
Iskolában, diákotthonban
beszélgetés egyénileg,
önelfogadás az akarat
társakhoz, iskolatársakhoz, a
kiscsoportban, a családtagokkal
családtagokhoz a családban
történő konzultáció, feljegyzés készítése
A tanulók tudásának mérése A tanulók tudásának, képességeik fejlődésének, fejlettségének mérésére év elején feladatlapokat alkalmazunk, amelyet a helyi tantervi követelményekre építve állítunk össze, és évenként felülvizsgáljuk és a tanulói szükséglet szerint módosítjuk, kiegészítjük. A mérést kettős céllal alkalmazzuk:
a félévi és az év végi teljesítménymérések
a diagnosztikus mérések (a szakértői bizottságok véleménye alapján)
A félévi és év végi mérések A méréshez használt feladatlapok elkészítésének szempontjai:
a feladatok a begyakorolt, a megerősített ismeretanyagra épüljenek,
a feladatok - az ismereteken túl - mérjék a tanuló önállóságát, a tevékenységének szintjét, viszonyulását, attitűdjét, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat megértési képességét,
10 4
a mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat, tanulási módokat és eszközhasználatot kérje számon,
a tanulók által ismert, begyakorolt algoritmusokat, feladat-megoldási módozatokat, piktogramokat tartalmazzanak a mérőeszközök,
minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget, manipulációs, képi eszközt a feladatmegoldáshoz.
A mérés eredményeinek elemzésébe minden tanuló bekapcsolódik, gyakorolva az önellenőrzést. Diagnosztikus mérés Diagnosztikus mérést alkalmazunk a helyzetfeltárás céljából a nevelési oktatási folyamat adott szakaszába lépéskor, az iskolakezdéskor, tanév elején, vagy egy-egy új tanuló érkezésekor, illetve kirívó eredménytelenség esetén. Diagnosztikus méréssel információkat szerzünk a tanulók képességeiről, előzetes tudásáról, ismereteiről. Ezek hatékony segítséget nyújtanak a pedagógiai tervező munkához, a tanmenetek, tematikus tervek és fejlesztő programok írásához, a habilitációs órákhoz. A diagnosztizálás a tanítás-tanulás folyamatát végigkísérő gyógypedagógiai tevékenység, amely terápiás célokat szolgál a tanulók között fennálló különbségek, sérülések miatt. A tartós fejlesztésre, habilitációs foglalkozásra szoruló tanulók esetében a diagnosztizáláshoz egyéni lapokat használunk. A lapokon az állapot és a fejlesztés eredményeinek rögzítése történik.
34. Az iskolában folyó ellenőrzési, mérési értékelési rendszer, alapelveink az értelmükben akadályozottak iskolájában 34.1.
Alkalmazható ellenőrzési formák, mérési módok
A középsúlyosán értelmi fogyatékos gyermekek jellemző nevelési, tanulási nehézségek miatt az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolatípusában használt ellenőrzési formák nagy része (pl.: felelet, írásbeli dolgozat, teszt, témazáró felmérések, stb.) nem alkalmazható. Ezért az értelmi fogyatékosság súlyossága szerint differenciált ellenőrzési formákat, mérési módokat kell alkalmaznunk.
34.2.
Iskolai szinten meghatározott mérések, vizsgálatok
folyamatos megfigyelés játékban, tanulásban, mindennapos élethelyzetekben, spontán megnyilvánuláshoz 10 5
értelmi teljesítőképesség mérése egyszerű feladatlappal (ismert feladattípusok megoldása, folyamatos ellenőrzés, megsegítés közben)
képességmérések: o PAC o testi képesség
pedagógiai szakaszhatárok végén
o finommotorika o pszichikus funkciók
tevékenységvizsgálatok o munkafolyamatok végrehajtási sorrendje o teljesítőképesség o munkavégzés pontosság
iskolarendszerből való
o munkatempó, kitartás
kilépéskor
személyiségfejlődés megfigyelése
34.3.
A tanulók értékelése
34.3.1. A tanulók értékelése a tanulásban akadályozottak iskolájában A tanulók teljesítményének értékeléséhez rendelkezésünkre állnak a tanulás-tanítás folyamatában alkalmazott ellenőrzések, a mérések eredményei. Iskolánkban az értékelés elsődlegesen a tanuláshoz való pozitív viszony, a motiváltság, a közösségben elfoglalt státusz megerősítését, pozitív irányú elmozdulását segíti. Hozzájárul az önismeret képességének alakításához, az önelfogadáshoz, a szülői elfogadáshoz. Az értékelés Mit értékelünk?
Ki értékel?
Az értékelés típusai
eredményének ismertetése
10 6
Tanulmányi munka
a tantárgyat tanító tanár
formatív szummatív
szóbeli
szöveges
minősítő Magatartás Szorgalom osztályfőnök
az megfigyelés tapasztalatok
osztályban tanító tanárok, rögzítése napköziotthoni nevelők A formatív értékelés A formatív értékelés célja a nevelési-oktatási folyamat közben jelentkező tanulási nehézségek feltárása, így lehetőség nyílik azonnali korrekcióra. Megerősítő szerepe is van. Folyamatos visszajelzést kapunk munkánk hatékonyságáról, a tanuló taníthatóságáról, tanulási képességeinek fejlődéséről. Szummatív értékelés Szummativ értékelést alkalmazunk egy-egy nagyobb témakör lezárásakor, félévkor, év végén, egy tantárgy tanulásának befejezésekor. Funkciója az eredmények megállapítása, összevetése a kitűzött célokkal.
Az értékelés formái és rendszeressége
A tanítási órákon rendszeres és folyamatos szóbeli ellenőrzés történik, így a tanulók állandó visszajelzést kapnak tanulmányi munkájukról.
Az értékelés regisztrálása az iskolai dokumentumokban Első évfolyamtól a negyedik évfolyam félévéig A szöveges értékelés a tantárgyakhoz kidolgozott egyéni értékelőlapokon történik A negyedik évfolyam második félévétől a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel fejezzük ki, amelyek az osztálynapló értékelő napló részébe kerülnek bejegyzésre. Félévkor és tanév végén a negyedik évfolyam félévéig a minősítés formái: kiválóan megfelelt, jó megfelelt, megfelelő, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkózatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok
10 7
megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Negyedik évfolyam év végétől érdemjegyekkel osztályozunk, melyeket a naplókba és a törzslapokba is bejegyezünk: (5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen. A szülők tájékoztatása a tanulók eredményeiről A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről történhet szóban - szülői értekezleteken, fogadóórákon, egyéni beszélgetés során is - írásban az üzenő- és tájékoztató füzetben, bizonyítványban. Az első évfolyamon első negyedévében főleg a tanulók beilleszkedéséről, a társaikhoz, a felnőttekhez és az egyes tantárgyakhoz való viszonyukról, feladattudatukról adunk tájékoztatást írásban. Az ötödik évfolyam első negyedévében a felső tagozatos létformához, az új tantárgyakhoz, tanórákhoz való viszonyukat motiváltságukat értékeljük. A többi évfolyamon a tanulók önmagukhoz mért fejlődéséről, személyiségjegyeik, szociális kapcsolataik alakulásáról, tanulmányi előmenetelükről tájékoztatjuk a szülőket. A tanulók motiválása, fejlődése érdekében javaslatokat és feladatokat is megfogalmazunk. Félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén a bizonyítványban tájékoztatjuk a szülőket a tanulók eredményeiről. A minősítés formái megegyeznek az iskolai dokumentumokba bejegyzettekkel. A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósítását, a tanulók önismeretének fejlődését, a szocializáltság elérését. Tanév közben, alsó tagozaton a tanulók magatartását és szorgalmát rendszeresen értékeljük tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon. Egyezményes jelekkel (pontok, csillagok) szóbeli értékeléssel egyaránt jelezzük tanulóink felé véleményünket, észrevételeinket a közösség, az egyes tanuló bevonásával. Minden hét végén az osztályfőnökök, csoportvezetők kiértékelik az évfolyam magatartását és szorgalmát. Alkalmazkodva a kisiskolások életkori sajátosságaihoz tárgyi jutalmazásban is részesülnek a példamutató gyerekek a közösség előtt. Felső tagozaton tájékoztató füzeteket rendszeresítettünk, amelyet minden tanítási órára magukkal visznek az osztályok. Ebbe a füzetbe kerülnek bevezetésre az osztály, illetve egyéni
10 8
dicséretek, kirívó esetekben az elmarasztalások a tanítási órákon és a tanórán kívüli tevékenységekre vonatkozóan. Minden hónapban egyszer kerül sor az évfolyamok magatartásának és szorgalmának önértékelésére, értékelésére a felső tagozatos diákok, pedagógusok és az iskola vezetése előtt. A tartósan - legalább negyed évig - példás magatartású és szorgalmú gyerekek a nyilvánosság előtti dicséretben és jutalomban részesülnek. Folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük a tanulók felszerelését, az osztálytermek, szekrények és tanulópadok rendjét. Ebben az ellenőrző munkába a tanulók is aktívan vesznek részt. Minden héten más-más évfolyam ellenőrzi és értékeli a többi osztályt. Az egyes tanuló magatartási és szorgalmi érdemjegye megállapítása céljából az osztályfőnök összegzi az osztály és az osztályban tanító pedagógusok észrevételeit. Az osztályzatról az osztályfőnök és a csoportvezető dönt a tanulók bevonásával. Ellentétek esetén az osztályozó konferencia hoz döntést az érdemjegyről. A magatartás értékelésének szempontjai
a házirend és az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása,
a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony,
az együttélés, a társas kapcsolatok, a közösségi normák elfogadása az iskolán belül és kívül,
a tanuláshoz való viszony,
az iskola képviselete.
A minősítésben segíti a kollégákat a tantestület által elfogadott és jóváhagyott, a magatartás és a szorgalom érdemjegyek kialakításához készült táblázatos szempontsor. A magatartás minősítése
Példás Az a tanuló, aki minden szempontnak következetesen megfelelő.
Jó Az a tanuló, aki kisebb hiányosságokkal felel meg a szempontsornak.
10 9
Változó Az a tanuló, aki a szempontsornak nem felelt meg folyamatosan, osztályfőnöki intője van.
Rossz Az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem tesz eleget, osztályfőnöki és igazgatói intője van.
A magatartás, a szorgalom értékelésénél maximálisan figyelembe vesszük az önmagához képest elért pozitív változást, fejődést, amelynek szóban és írásban történő dokumentálással adhatunk nagyobb hangsúly
Magatartás érdemjegy Magatartás Aktivitás, példamutatás
Példás (5)
Jó (4)
igen jó, nagyfokú közepes
Változó (3) gyenge
Rossz (2) negatív vagy romboló
A közösségi célokkal
igen élenjár
azonosulás - érdekeinek
ellen nem vét
ingadozó
szemben áll
aktívan részt vesz közömbös
érdektelen
befolyást nem
nem árt
negatív
ingadozó
közömbös, gátló
figyelembevétele- munkában való részvétel Hatása a közösségre
pozitív
gyakorol Törődés társaival
gondos,
segítőkész
segítőkész
11 0
Házirend betartása
betartja, arra
betartja
ösztönöz Viselkedéshangnem
Fegyelmezettség
kifogástalan
nagyfokú
részben tartja sokat vét ellene be
Kívánnivalót
udvariatlan,
hagy maga után
nyegle
megfelelő
gyenge
durva, goromba
elégtelen
A szorgalom értékelési szempontjai
motiváltság,
az egyes tantárgyak követelményeinek eléréséhez tett erőfeszítés, akarat,
többletfeladatok vállalása, ellátása,
a közösségért végzett munka, a társak megsegítése, a kisebbek gondozása.
A tantestület által elfogadott szempontsor segíti a pedagógust döntéseiben és biztosítja az egységes értelmezést) a szorgalom minősítésében.
A szorgalom minősítése
Példás Az a tanuló, aki maximálisan megfelel az elvárásoknak, a szabályozókat betartja.
Jó Az a tanuló, aki a követelményeket általában teljesíti.
Változó Az a tanuló, aki hozzáállásából, motívumaiból eredően a követelményeknek nem felel meg folyamatosan.
Hanyag Az a tanuló, aki nem is igyekszik megfelelni az elvárásoknak, vagy szándékosan szembe helyezkedik, elutasítja azt.
Szorgalom érdemjegy
11 1
Magatartás Tanulmányi munkája
Munkavégzés Ált. tantárgyi
Példás (5)
Jó (4)
Változó (3)
Rossz (2)
igényes
figyelmes
ingadozó
hanyag
kitartó, pontos,
rendszeres
rendszertelen
megbízhatatlan
önállótlan
feladatait nem végzi
megbízható mindent elvégez ösztönzésre
munkavégzés Önálló
dolgozik
el
munkavégzés Többféle feladatot vállal-e? Munkabeosztás: -
igen
keveset
ritkán
nem
igen jó
jó
közepes
gyenge vagy nincs
igen sokszor
előfordul
ritkán
egyáltalán nem
önellenőrzés - önálló munkavégzés Tanórán kívüli információk, közösségért
rendszertelen
végzett munka 34.3.2. A tanulók értékelése az értelmükben akadályozott tanulóknál Elő kell segíteni, hogy kialakuljon és erősödjön tanulóinkban a kritikus magatartás saját és társaik munkájával szemben. Ezért az értékelés folyamatos, beépül az új anyag feldolgozásába, a gyakorlásba. Nemcsak a teljesítményt, hanem a tevékenység szándékát is mérlegelni kell. Figyelembe kell venni az eredménybe fektetett energiát, és értékelni kell a tanulók magatartását is. A szóbeli értékelés mellett különféle tárgyi formákat (piros pont, csillag, stb.) használunk, melyek a gyermekeknek közvetlen és jól érzékelhető örömforrásul szolgálnak. A tanulók fejlődéséről, állapotáról a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk a szülői fogadóórákon - havonta; félévkor szülői értekezleten, üzenő füzetben;
11 2
tanév végén a tanuló bizonyítványában. 34.3.3. Értékelési eljárások Iskolánkban bizonyítványt egy tanévben csak egyszer, a tanév végén kapnak a tanulók. Félévi fejlődésükről üzenő füzetben tájékoztatjuk a szülőket. „A követelményszintet nem teljesítette" minősítést kap a tanuló, ha a pszichés képességek fejlődésében, a megkövetelt kapcsolatteremtési képességek alakulásában, a szociabilitás fejlődésében elégtelenség tapasztalható. Ilyenkor megismételt fejlesztést javaslunk. A
kis
lépésekre
lebontott
és
egyénekre
szabott
fejlesztési
ütem
biztosítja,
hogy
évfolyamismétlésre általában nincs szükség. Amennyiben a nevelő mégis úgy ítéli meg, akkor célravezető, ha a tanulónál a képességfejlesztés lehetővé teszi a felzárkóztatást. A gyenge előmenetelű tanulókat a következő évfolyamokon fokozottabb egyéni bánásmóddal kell foglalkoztatni. A tanuló kontrollvizsgálatát kell kezdeményezni, ha:
a gyermek teljesítménye és a fejlődés üteme kiemelkedő
a tanuló állapota olyan mértékben romlott, hogy fejlesztése iskolai keretek között nem folytatható
Amennyiben magántanulóként folytatja tanulmányait, akkor osztályozó vizsgára való felkészítést és minősítést közismereti tárgyakból kap a tanuló az alsó szakaszban is. Az 1-2. csoportban a tanulók önmagukhoz mért fejlődését szöveges formában értékeljük, mely az évi tapasztalatokat általánosítja, de a konkrét tényeket is felsorakoztatja, és amelyből jól kiolvasható a gyermek fejlődése, állapota. A 3. csoporttól kezdődően a tanév végén jellemzés készül az alábbiak szerint:
a tanuló magatartása és tájékozódása környezetében, spontán és irányított tevékenységben egyaránt
fejlődése önkiszolgálásban, játékban
fejlődése munkatevékenységben, értékelés egyéni és csoportmunkában.
Az írásbeli munkák értékelése az ismert feladattípusok erős szűkítésével, egyszerűsítésével. Lényeges szempont, hogy folyamatos ellenőrzést, megsegítést igényel. A jellemzés elsősorban a tanuló fejlődését rögzíti a követelményszint figyelembevételével. Az
oktatásban
való
előrehaladást
-
a
többi
11 3
fejlesztési
terület
tantárgyaiból
-
a
követelményszintekhez viszonyítottan az alábbi minősítésekkel értékeljük: jól megfelelt, gyengén felelt meg, nem felelt meg. Amennyiben a 6. csoportban vagy a felső szakaszban a tanuló a tantervi követelményeknek elsősorban kultúrtechnikai tárgyakból - nem tud megfelelni, akkor a „B" tagozatra történő áthelyezést kell érvényesíteni. Egyéni és kiscsoportos formában vagy a csoportos differenciált foglalkoztatás keretében kell megkapnia a számára szükséges fejlesztést, hogy biztosítva legyen magasabb évfolyamba lépésének lehetősége. Az adott foglalkoztatási keretben a korábbi ismeretek szinten tartása mellett a praktikus tevékenységek végzésére életviteli és gyakorlati ismeretek elsajátíttatására kell törekedni. Amennyiben a tanuló képességfejlődésében, terhelhetőségében pozitív irányú változás figyelhető meg, az egyéni fejlesztése során arra kell törekedni, hogy csatlakozhasson a többiekhez. Az „A" tagozat 6-10. csoportos tanulóinak olvasás - írás elemei, számolás - mérés elemei tantárgyakból elért eredményét jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelenminősítéssel kell értékelni.
35. A tanulók magasabb évfolyamra lépésének szabályai iskolánkban
a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a Tanterv alapján meghatározott minimum követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.
a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, illetve, ha tanév végén 3 tantárgyból bukott a tanuló, javító vizsgát tehet, a hatályos jogszabályban meghatározottak, illetve e szabályozás 9. pontja szerint.
A 250 tanítási óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a közismereti tantárgyak.
Ha egy adott tantárgyból a tanítási órák húsz százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
11 4
Indokolt esetben /pl. súlyos túlkorosság és relatíve jobb képességek esetén / egy tanév alatt - évnyerő vizsgával - 2 évfolyam anyagát is el lehet végezni osztályozó vizsgával.
Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanórai foglalkozásra, a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell kezelni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
Ha a tanulónak egyéni továbbhaladást engedélyeztek, az ütemtervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót.
Egyéni továbbhaladás esetén, amennyiben a tanuló az egyéni ütemtervben meghatározott évfolyam utolsó tanítási napjáig nem éri utol a többi tanulót, tanulmányait ennek az évfolyamnak a megismétlésével folytathatja.
11 5
36. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban kiemelt célkitűzés, hogy minden diákunk a számára legmegfelelőbb oktatásban, illetve nevelésben részesüljön. A hatékonyság érdekében felsorakoztatjuk a pedagógiai módszertani kultúra elemeit, valamint a csoportbontást. Az osztály, illetve az évfolyamon tanulók létszámától függően határozzuk meg a csoportok számát. Már alsó tagozaton is csoportbontást végezhetünk a délutáni fakultatív programoknál, ahol a gyermekek érdeklődését, rátermettségét, tehetségét tartjuk szem előtt. Az 1. évfolyamtól a hittan és az etika tantárgy is bontásba kerülhet, az igénytől függően. A gyermekek heti 1 órában tanulják ezeket a tantárgyakat. Minden tanév végén nyilatkoznak, melyik tantárgy felvételét kérik. Így a személyi szabadságjogok sem sérülnek, mivel a választási lehetőségük biztosítva van, ugyanazon tanítási idő alatt mely tanítási órán szeretnének részt venni. Csak lehetőség, de nem kötelező a következő A továbbtanulás segítése érdekében a felső tagozaton a gyermekek egyéni szükségleteit szem előtt tartva, képesség szerinti bontásban is tanítható valamennyi tantárgy. Részben a kultúrtechnikai tantárgyak, kiemelten pedig e lehetőséggel élhet minden pedagógus az életrevaló felkészítés, munkára való alkalmasság kialakítását figyelembe vevő tantárgyaknál is. Ezt a bontást nem feltétlenül kell végrehajtani, de minden tanévben élhet vele a tantárgyat gondozó gyógypedagógus, amennyiben van megfelelő számú szakos gyógypedagógus, szakos tanár. Az intézményi órakeret függvényében az adminisztrációnak a csoportbontás vezetésére az alábbi szisztémát javasoljuk: Az óraszámoknak folyamatosnak kell lennie, azaz év végére ki kell jönnie az összesített óraszámnak. Az óraszámok összemosása ne történjen meg. A betűjel jelenti a két párhuzamosan működő csoportot.
11 6
37. A tanulók fizikai állapotának mérésének módszere 37.1.
A tanulók fizikai állapotának mérése
A fizikai mérést nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni. A fizikai mérést a következő táblázatokba regisztráljuk. Ezen táblázatokat a tanár (testnevelő) vezeti, értékeli, az elért eredményeket nyomon követi és azokat a diákokkal és szülőkkel is ismerteti. „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című Oktatási Minisztérium által kiadott segédanyag módszertani útmutatásait használjuk a mérésekhez. Eredménylap Korcsoport………………
Nem ………………
Iskola………………………………………………….
Azonosító szám………. Osztály………………….
Név………………………….
Szül. év………………..hó………………..nap
Testmagasság (cm)………
Testsúly (kg) …………………………..
MEGJEGYZÉS
TESZTEK Ülésben előrenyúlás (hajlékonyság) Helyből távolugrás (explozív erő) Felülések (törzserő) Függés hajlított karral (funkcionális erő) Ingafutás (futási gyorsaság, fürgeség) Ingafutás (kordiorespiratorikus állóképesség) 12 perces futás (kordiorespiratorikus állóképesség)
11 7
TESZTEREDMÉNY
Osztályonkénti összesített adatlap a tanulók fizikai teljesítményének nyilvántartásához Az intézmény neve, címe: ………………………………………………………………………………………………………… A vizsgálatot végző tanár neve:………………………………….Osztály:………… A tanulók neve
A
felmérés Ülésben
Születési év, hó, nap ideje:
Helyből
előrenyúlás
Felülések
távolugrás
Függés hajlított Ingafutás karral
20……/……
Ingafutás
12
(futási
(kodiorespir
futás
gyorsaság)
atorikus
tanév
perces
állóképesség ) T
P
T
P
T
Ősz Tavasz Ősz Tavasz
11 8
P
T
P
T
P
T
P
T
P
Intézményi osztályonkénti összesített minősítő adatlap a tanulók fizikai teljesítményének nyilvántartásához Az intézmény neve, címe, tel., fax:__________________________________________________________________________ A vizsgálatok elvégzéséért felelős tanár neve:___________________________________ Minősítő kategóriák Osztály
A
felmérés 0-20 pont
ideje:
igen
20…/……
gyenge
21-40 pont 41-60
81-100
101-120
120-140
Felmentett
Felmért
Tanulók
gyenge
pont
pont
pont
pont
tanulók
tanulók
száma
kifogásolható
jó
kiváló
extra
összesen
száma
összesen
tanév
összesen
1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály Összesen:
11 9
38. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek
Elvünk, hogy gyermekeink egészséges, higiénikus, biztonságos környezetben tudnak csak megfelelően fejlődni.
Hitünk, hogy az Iskolának biztosítani kell az említett tanulási környezetet.
Elvünk, hogy az Iskola egészségnevelési és környezetnevelési programjának tükröznie kell az említett környezet eléréséhez vezető utat.
Fontos, hogy az említett programokban megvalósítandó feladatok az életkori és a speciális sajátosságoknak megfeleltethetően legyen megvalósítható.
Elvünk, hogy az iskolai, egészségnevelési, környezetnevelési rendszer egységben, kohézióban való megvalósítása komplexicitása révén gyermekeink fejlesztésének lehetőségét hatékonyan növeli.
39. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Gyermekeink, tanulóink mindegyike sajátos nevelési igényű, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, de van közöttük veszélyeztetettek is. Célunk minden gyermekünknek azonos módon biztosítani a személyiségfejlődéshez, tanuláshoz szükséges feltételeket, segíteni őket abban, hogy hátrányukat leküzdve tudjanak integrálódni a társadalmi környezetbe, felnőttként egészséges, lehetőleg önálló életvezetésre képes egyénekké váljanak. Érintett csoportok
Sajátos nevelési igényű tanulók
Szociálisan hátrányos tanulók
Veszélyeztetett tanulók
Minden csoportra érvényes feladatok
A gyermekek problémájának megismerése, feltárása
Fejlesztési, nevelési koncepciók felállítása,
Az órai és más tevékenytetetés során a hátrányát figyelembe vevő differenciálás.
Részvételi lehetőségek biztosítása o a tanórán kívüli foglalkozáson
korrepetálás
ünnepélyek
kirándulások
…
o napközis és tanulószobai foglalkozásokon
Fokozott kapcsolattartás o
a szülőkkel,
o érintett szakemberekkel o szükség esetén többszöri családlátogatás o szükség szerint, hospitálási lehetőség biztosítása a szülő számára oly módon, hogy az ne zavarja az iskola, az osztály és a tanítás rendjét. o felvilágosítás
a szülő,
a gyermek számára
o megfelelő szakemberhez irányítás o a szülői és a gyermeki jogok ismertetése, törvényi hivatkozások o szülő segítése gyermeke elfogadásában o gyermek önismeretének, önbizalmának fejlesztése, minél több sikerélmény biztosításával
Tankönyvtámogatás: ingyenesen járnak.
gyermekeink
számára
fogyatékosságuk
okán
a
tankönyvek
40. Sajátos nevelési igényű gyermekek Iskolánk nevelési programja és helyi tantervének egésze az iskolánkba járó gyermekeink fejlődését célozza. A lefektetett fogyatékossági típusuknak megfelelő célok, feladatok mind a hátránykompenzálást szolgálják. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek a törvény által biztosított rehabilitációs, habilitációs órák további segítséget jelentenek a hátrányuk leküzdésében.
41. Habilitáció és rehabilitáció a sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolájában A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy különféle terápiás eljárások járuljanak hozzá a pszichikai, fiziológiai funkciózavarok kompenzálásához, korrigálásához, valamint a szociális helyzetből származó hátrányok csökkentéséhez. Intézményünkben a habilitációs, rehabilitációs tevékenység nem csak a törvény által előírt kötelező és nem kötelező órákon valósul meg, hanem minden tevékenységünkben érvényre jut.
42. Tanulásban akadályozottak iskolája 42.1.
Alsó tagozat
Az alsó tagozaton belül egy kisebb fejlesztési egységnek tekintjük az 1-2. évfolyamot. Ennek megfelelően további szakaszolással dolgoztunk a célok, feladatok lebontásában. 42.1.1. Első fejlesztési egység Első fejlesztési egység (1-2 évfolyam) a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja: A megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés - képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése.
Gondolkodási képességek fejlesztése Fejlesztési feladatok a pontos érzékelés kialakítása - felismerése: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása; Összehasonlítás Tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak, forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek, több szempontú összehasonlítása stb. Differenciálás Tárgyak, személyek jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés pl. nagyság, szín színárnyalat, mozgás szerint. A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Emlékezet Személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése,
cselekedetekre,
cselekvésre,
történésre
visszaemlékezés,
tárgyakhoz,
személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése stb. Figyelem Egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás, vagy cselekvés, végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek
tudatos
érzékelése,
változtatása,
a
testrészek
mozgatása
különböző
testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros – koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok ügyességi gyakorlatok. Mozgások megkülönböztetése - tempó, erősség, ritmus szerint.
Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli helyzet felismerése megnevezése - fent-lent, elől-hátul-középen, stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása - relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni - időpont (mikor?); időköz (mettől-meddig?), az idő ritmusa a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése. Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, beszédkedv fokozása, (a koncentráció, a figyelem fejlesztésével) a beszédkésztetés, ösztönzés, beszédminták, helyes beszédlégzés, tagolás, (rigmusok, mondókák, gyermekversek) szünettartás, beszédhangok toldalékok pontos, tiszta ejtése, fonematikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés beszéd tempó, ritmus. A szókincs gyarapítása, aktivizálása, helyes ejtés, az olvasott, a tanult témához kapcsolódó szógyűjtés, kifejezések beépítése a beszélt nyelvbe. Az olvasás - írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint) mássalhangzók megkülönböztetése zöngés, zöngétlen, betű-felismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok. írásmozgás fejlesztése: a ceruzamozgás, görcsös, szaggatott lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, betűk közötti asszociációs kapcsolat megerősítése. Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem, kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása. A második fejlesztési egység A 3-4 évfolyamon, az első fejlesztési egységben felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, fejlettségét, az elvárható tudást. A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata:
Gondolkodási képességek fejlesztése Feladat Az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek között kapcsolat kialakítása, a lényeges megegyező és eltérő jegyek
- kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek
megfogalmazása, differenciálása, - a verbális szint megerősítése gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és műveletrendszerekben, (az általános, a különös, a fölé- mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás stb.) Tanulási képességek Feladat A szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés. Kommunikációs képességek Feladat Az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi - formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok feltárása (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye stb.), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer
42.2.
Felső tagozat
A korrektív célú fejlesztés a felső tagozaton a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez.
A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások, menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, okokozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése, a történelmi időbe való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. Csoportbontással, párhuzamos órák szervezésével látható el a rehabilitációs célú foglalkozás valamennyi évfolyamon. A rehabilitációs célú foglalkozások évfolyamok közötti átcsoportosítása (a törvény szerint) a tanulócsoportok igénye, szükséglete szerint történik. Az iskolakezdés idején, az alapvető kultúrtechnikák alapozása éveiben - a sérült funkciók működőképességének
megteremtése
a
képességek
fejlesztésére,
korrektívhatások
érvényesítésére, kompenzáló, terápiás megoldások alkalmazására - nagyobb szükség van, mint a felsőbb évfolyamokon. A választható tanórák időkeretének átcsoportosítása az évfolyamok között - az előző eljárás fordítottját mutatja. Ennek oka abban keresendő, hogy az életkezdéséhez, a továbbtanuláshoz, az ismeretek bővítéséhez a felsőbb évfolyamokon jelentkezik nagy igény, ahol ennek kielégítése az intézmény alapvető feladata. A csoportszervezés képességek szerint történik a tanulócsoportok növendékeiből igény szerint, azonos időben. A tanulócsoportokra megállapított összes óra kötelező, nem kötelező tanóra, tanórán kívüli foglalkozások -, valamint a rehabilitációs foglalkozások többlet órái jelentik a pedagóguslétszám-igényt, a gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek, gyermekfelügyelők foglalkoztatását, valamint egyéb szakemberek, segítők alkalmazását. A pontos tervezés a mindenkori éves tantárgyfelosztás szerint történik, amely megmutatja a tanulócsoportok számát, szükségletét, a heti óraszámot és az ellátáshoz szükséges pedagóguslétszámot.
43. Értelmükben akadályozott tanulók A középsúlyosán értelmi fogyatékos tanulók habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásain a különböző károsodásból eredő, nagyfokú lemaradást kell csökkenteni és az egyén személyiségfejlesztését kell megvalósítani. Kiemelten kezelt területei valamennyi fejlődési szakaszban
a
szociális
érés
elősegítése,
tapasztalatok
gyűjtése
élethelyzetekben,
társas
kapcsolatokban, problémahelyzetekben;
a cselekvőképesség alakítása;
a művészeti terápiák alkalmazása - a személyiség kiteljesítése, az önkifejezés, az örömszerzés megteremtése;
az augmentatív kommunikációs technikák alkalmazása;
folyamatos logopédiai ellátás, a súlyos beszédhibák, a beszédállapot javítása;
a mozgásállapot, a mozgáskészültség alakítása,
a tanulási képesség területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések csökkentése;
A területek csoportosításával kiemelt foglalkozási típusként kezeljük
az egyéni korrekciót
a személyiségfejlesztő és terápiás foglalkozásokat
a mozgásállapot javítását
Mozgásállapot javítására sportkört működtetünk. Szakköröket működtetünk.
44. Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók Hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló az, aki családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Cél Esélyegyenlőség megteremtése a hátrányos, halmozottan hátrányos gyermekeink számára, a közöttük levő szociális különbségek kompenzálására törekvés minden pedagógiai módszerrel elérhető területen. Feladatok
Azon gyermekek megismerése, akik szociális hátrányban vannak.
A szociális hátrányok lehetőség szerinti csökkentése.
A tanulók társadalmi beilleszkedési esélyeinek javítása.
Megfelelő kommunikációs kapcsolatok kiépítése o szülők –pedagógusok, o gyermekek – pedagógusok o gyermek-szülő- pedagógus - ifjúságvédelmi felelős - külső szakember
Családlátogatás
Felvilágosítás tevékenység a szociális ellátás formáiról o szülőklubon o szülői értekezleteken o fogadóórákon
Pályázatok figyelése, megírása
Tanórai és tanórai tevékenységekben való részvétel
Nyílt napok szülők számára.
Versenyeken való részvétel
Együttműködés
a
hátrányos
helyzet
csökkentésében
szakemberekkel.
A nap folyamán a foglalkoztatás biztosítása.
A teljes körű egészségfejlesztési programban való részvétel.
résztvevő
szervezetekkel,
Szemléletfinomítás pedagógus továbbképzéseken. 44.1.
Hátrányos helyzetű tanulók támogatási formái
Étkezés: Ingyenes az étkeztetés óvodában és a nappali rendszerű oktatás 1-8. évfolyamán azoknak, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek.
Tankönyvellátás: A szociálisan hátrányos helyzetből és a sajátos nevelési igényből adódóan ingyenes.
Oktatás: A nevelési-oktatási intézmény gondoskodik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról.
Művészetoktatás: A hátrányos helyzetű gyermekek az alapfokú művészetoktatásban ingyenesen vesznek részt.
44.2.
Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló
Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Halmozottan hátrányos helyzet megállapításához nyilatkozatot ad a szülő. A nyilatkozattétel önkéntes. A 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet 7. számú melléklete. Az intézmény vezetője a nyilatkozat által szerez tudomást a gyermek besorolásáról, s arról, hogy ő milyen kedvezményekre, támogatásokra jogosult. A támogatási formák megegyeznek a hátrányos helyzetű tanulók támogatási formáival kiegészülve még a következővel:
Útravaló ösztöndíj program: Az ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A programba bekerülő diákok mentori segítséget kapnak tanulmányaik sikeres folytatásához, valamint mind a diák, mind a mentor havi ösztöndíjban részesül. Minket érintő alprogram: Út a középiskolába: az általános iskola 7. és a 8. osztályos tanulóinak.
44.3.
Szociális hátrányok enyhítésére tett intézkedések
Az érintettek köréről Tanulásban akadályozott gyermekeink családjaik döntő többsége, 80% a város peremvidékén, kolónia jellegű mikrokörnyezetben él, ahol az emberek döntő többsége munkanélküli, s alacsony iskolai végzettségük révén esélyük sincs, hogy olyan munkahelyhez jussanak, amely biztos jövedelemforrást jelentene. Családi pótlékból, iskoláztatási támogatásból, gyermekvédelmi támogatásból, alkalmi munkából élnek. Az intézmény által biztosított szociális ellátásokról általánosságban Intézményünk a jogilag szabályozott szociális juttatásokat valamennyi beiratkozott tanulója számára biztosítja így az utazással, a diákétkeztetéssel, a tankönyvtámogatással kapcsolatos juttatásokat az előírásoknak megfelelően az érintettek részére bocsátja. Ugyanakkor hatékony kapcsolat kiépítésére törekszik karitatív tevékenységek folytató szervezetekkel, amely révén a rászorultakat a lehetőségek függvényében támogatja. A segítő tevékenységet minden esetben úgy igyekszünk megvalósítani, hogy az érintett gyermekek és családjaik számára lehetőség kínálkozzék arra, hogy a segítséget valamiképpen viszonozzák. Pl.: Máltai Szeretetszolgálat költöztetése, raktárrendezése, szállítmányok le és felpakolása. Az intézmény által biztosított szociális ellátások Utazással kapcsolatos kedvezmények Iskolánk a TKVSZB határozata alapján kijelölt oktatási intézmény, minek következtében az utazással kapcsolatos költségek nem háríthatók a szülőre, ezért tanulóink részére helyi járati bérletet biztosítunk. A városkörnyéki falvakból bejáró gyermekek és a kísérő szülő utazási költségeit az igazgatóságon kapott igazolás ellenében a TB. téríti meg.
A diákétkeztetéssel kapcsolatos kedvezmények A térítési díjak tekintetében a teljes összeg 50%-át fizetik a családok.
Azon gyerekek
étkeztetése, akik jogosultak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre felmenő rendszerben 18. osztályig ingyenes. Tankönyv-és taneszköz támogatás Tanulóinknak a tankönyvek ingyenesek
45. Egyéb pedagógiai elvek Iskolánk legfőbb elve és célkitűzése, tanulóink társadalmi integrációjának előkészítése, segítése, hogy lehetőségeikhez mérten felnőtt korukra a társadalom hasznos tagjának érezhessék magukat, s személyes életükben boldogok lehessenek.
46. Szakiskola szakmai programja Az iskola Pedagógiai Programja érvényes a Speciális Szakiskolára is. A Speciális Szakiskolánk képzési programjába belépő fiatalok képességeik szerint igen eltérő képet mutatnak: A tanulók a szakértői bizottságok határozata alapján kerülnek speciális szakiskolánkba. Feladataink
Felzárkóztatás (ismereti hiányok pótlása), tanulási nehézségek oldása, tanulási képességek fejlesztése, habilitációja, rehabilitációja az életkor és egyéni képességek függvényében Pályaorientálás, gyakorlati oktatás és szakmai alapozó ismeretek nyújtása Életkezdéshez, munkába álláshoz szükséges ismeretek nyújtása Szakmai képzés (mezőgazdasági munkás és kifutó rendszerben ezüstkalászos gazda szakmában rész szakképesítés) Szakmai vizsgára felkészítés Személyiség fejlesztése (különös tekintettel: fizikai állóképesség, munkamorál, viselkedéskultúra) Munkára felkészítés
Szakmai képzésünk, gyakorlatorientált, az egész személyiség fejlesztését szolgáló, egyénre szabott, differenciált módszereket alkalmazó, amely szegregált formában történik. Iskolánk jellegzetességéből adódik, hogy az iskolába lépő kisiskolás felnőttként szakmai végzettséggel hagyhassa el az intézményt. Szakiskolánk képzésének egyértelmű célja, hogy a 9.-10. évfolyamokon a közismereti tárgyak tanulása mellett a fiatalok elméleti és főképpen gyakorlati ismereteket szerezzenek a munka világából, sajátítsák el azokat a szükséges kompetenciákat, amelyek az eredményes pályaválasztáshoz és munkaerő – piaci alkalmazáshoz szükségesek. A szakképző évfolyamon, elsődleges célunk, hogy tanulmányaik befejezésével a fiatalok eredményes szakmai vizsgát tegyenek a választott szakmában és piacképes tudással helyt álljanak a munkaerő piacon. Alapvető iskolafejlesztési és oktatásteremtési koncepciónk hogy az iskola szakképzési rendszere a követező képességek és tudástípusok mentén szerveződjön, korszerűsödjön:
Megalapozott pályaválasztás kialakítása
Az eredeti szakmai tudás folyamatos karbantartása, fejlesztése
Egész életen át tartó tanulás képességeinek kialakítása
Együttműködési és kommunikációs készség kialakítása, fejlesztése
A szakmai képzésünk minden esetben elméleti és gyakorlati oktatásra épül, amelynek arányát az egyes szakmák kerettantervei alapján elkészített helyi tanterv tartalmazza. A gyakorlati képzésünk színtere – jelenleg - a Flóra Egyesületünk tangazdasága, amelyben megvannak a személyi-, tárgyi-, infrastrukturális feltételek, amellyel a gyakorlati oktatás biztosítható. A szakmai képzés megkezdése előtt a 9.-10. évfolyamon külön tantárgy keretében pályaorientáció, és szakmai alapozó oktatás folyik. A pályaorientáció keretében a fiataloknak el kell fogadniuk az aktív, dolgozó életmódot, tudatosítani kell bennük a pályaválasztás fontosságát. Képesnek kell lenniük a célokat összevetni a valódi lehetőségekkel. A szakmai alapozó oktatásnál a tanulók az általános szakmai ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a szakmacsoport jellemző technológiáival, a használt anyagokkal, eszközökkel és módszerekkel. A szakmai alapozó oktatás a szakmai ismeretek mellett különösen fejleszti a
kreativitást, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képességét és természetesen a szakmai kommunikációs képességet. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei Az a tanuló tehet szakmai vizsgát, aki a jogszabályban, a szakképzési törvényben és kerettantervben előírt tanulmányi kötelezettségeit hiánytalanul teljesítette.
Szakmai vizsga Az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmények alapján a szakmai és vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és fejlesztések jegyzéke Az 1998. évi (MÜV.K. 2/II.) MKM tájékoztató által meghatározott minimális taneszköz jegyzékben meghatározott eszközök rendelkezésünkre állnak. A szakiskolai taneszközök és felszerelések pótlása, fejlesztése folyamatosan történik, egyrészt költségvetési, másrészt lehetőség szerint pályázati forrásokból.
47. Utazó gyógypedagógiai hálózat Városunkban egymás mellett folyik a sérült gyermekek szegregált és integrált nevelése oktatása. A cél mindkét esetben az SNI-s gyermekek speciális szükségleteihez alkalmazkodó nevelésioktatási feltételek megteremtése. AZ Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Készségfejlesztő Iskola részeként működő utazó tanári hálózat a város többségi nevelési, oktatási intézményeiben integráltan nevelt és oktatott SNI-s gyermekek/tanulók gyógypedagógiai ellátását végzi. Az integrált nevelés-oktatás feltételei
Az integráló intézmény Alapító Okirata tartalmazza az integráció tényét
Szakértői véleménnyel rendelkezzen a gyermek, amelyben megállapítják a sajátos nevelési igényre való jogosultságát, és az intézményi kijelölést tartalmazza
Személyi és tárgyi feltételek megléte (sérülésspecifikus gyógypedagógus, speciális eszközök)
A gyermek igényeihez igazodó sérülésspecifikus ellátás a szakértői véleményben leírt fejlesztési javaslatok alapján történik, ill. egyes esetekben a gyógypedagógus felmérése kiegészíti. SNI-ben dolgozók által ellátott órák száma folyamatosan változik, többnyire emelkedő tendenciát mutat. Oka maga a törvényi eljárás, miszerint a tanév során diagnosztizált gyermeket a diagnózis megállapításától el kell látni Szakmai munka Az utazó gyógypedagógusok feladata az integráltan nevelt és oktatott gyermekek, tanulók számára kijelölt nevelési, oktatási intézmények vezetőivel, pedagógusaival felvenni a kapcsolatot, megszervezni a rehabilitációs és habilitációs órákat, valamint a gyermekek, tanulók igényeinek megfelelő gyógypedagógiai szolgáltatást nyújtani. Az
utazótanári
munkacsoportban
dolgozó
gyógypedagógusok
a
tanév
során
havi
rendszerességgel tartanak szakmai megbeszélést, valamint igény szerint (gyermekek ellátásának nehézségei, intézmények által jelzett problémák megoldása, gyógypedagógiai vélemények elkészítése, esetmegbeszélés, konzultáció) team megbeszélést. A csoportban dolgozó gyógypedagógusok saját intézményen belül is teljesítenek rehabilitációs és habilitációs órákat a gyógypedagógiai óvodai csoportban, az autista csoportokban, az iskolai osztályokban, és a fejlesztő iskolai csoportban. Így annak ellenére, hogy kötelező tanítási óráik zömét külső intézményekben teljesítik, lehetőségük van az iskolában folyó oktatási, nevelési munkában való aktív részvételre is. Az utazó gyógypedagógusok feladatai a fejlesztő munka kapcsán
Kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás az óvodákkal, általános iskolákkal Szakértői vélemények áttekintése Kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a TKVSZRB munkatársaival A gyermek sérülésspecifikusságának megfelelő gyógypedagógus kiválasztása Fejlesztési terv készítése Célzott fejlesztő munka habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon Kulcsfontosságú: a többségi általános és középiskola, óvoda pedagógusainak megnyerése- a gyermekért dolgozunk Kapcsolattartás a szülővel Adminisztráció folyamatos vezetése- egyéni lapok, naplók, igazoló lapok Gyermekek értékelése, beszámoló készítése
Team megbeszélések Előadások tartása Szakmai tanácsadás
A gyógypedagógusok által ellátott gyermekek valamennyien a szakértői véleményükben szereplő diagnózisnak megfelelő habilitációs, rehabilitációs célú gyógypedagógiai megsegítésben részesülnek. A gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez kell igazítanunk a foglalkozások tartalmát. Módszertani kívánalom, hogy minél célzottabb egyénre szabottabb, változatos feladatokkal teli legyen egy-egy óra. Amennyiben egy gyermekkel több gyógypedagógus is foglalkozik a gyermek fejlesztése, egységes szempontok alapján történik.
48. Fejlesztő nevelés - oktatás A Nktv. 15. §(2) alapján, ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyosan és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdődően, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. A fejlesztő nevelés-oktatás formái Csoportos A tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba, saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban. /Nktv.15.§ (2)(4)/ Egyéni Ha a tanuló - a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint - iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. /Nktv.15.§ (2)(5)/ otthoni ellátásban, abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja Fejlesztő iskolai oktatás-nevelés tervezése A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének-oktatásának alapja a szakértői bizottság véleménye. Ennek alapján, a meghatározott fejlesztési területeket, a sajátos nevelési igényeket, speciális szükségleteket figyelembe véve készülnek el az egyéni fejlesztési tervek.
A gyógypedagógiai nevelés, fejlesztés területei és feladatai Kommunikáció és interakció fejlesztése •Bármely megnyilvánulás és testi állapot értelmes közlésként való értelmezése, és megválaszolása •Bizalmas, bensőséges kapcsolat kialakítása, a kommunikáció iránti igényfelkeltése, fenntartása •A szükségletek kommunikációval kísért kielégítése •Az elemi kapcsolatfelvétel kialakítása, a mindennapos helyzetekben való tájékozódás elősegítése, a választás lehetőségének biztosítása, az igen-nem elkülönítése és alkalmazása •A nyelvi kommunikáció, a beszélt és írott kommunikációs formák elsajátításának előkészítése •Alternatív és augmentatív kommunikációs lehetőségek feltárása, kommunikációs eszköztárának egyénre szabott alkalmazása •A tanulók egymás közti kommunikációjának biztosítása, ösztönzése Mozgásnevelés, motoros funkciók fejlesztése •Testi (szomatikus) ingerek megfelelő felvételének, feldolgozásának és integrálásának biztosítása különféle módszerek segítségével: Bazális stimuláció, masszázs, hidroterápia, szenzomotoros integráció •Saját test megélése, testséma kialakítása •Megfelelő hely, idő, lehetőség az aktivitásra, a mozgásformák gyakorlására •Szenzomotoros depriváció csökkentése és a motoros aktivitás csökkenése miatti fejlődési elmaradások pótlása •Pozicionálás, testhelyzet-korrekció, a különböző tevékenységekhez szükséges stabil és biztonságos testhelyzetek kialakítása •Kóros mozgásminták, kontraktúrák, deformitások kialakulásának megelőzése, a további állapotromlás megakadályozása •Spontán fejlődés támogatása; a mozgásfejlődés elősegítése a fiziológiás mozgássor szem előtt tartásával (a fejkontrolltól a felállásig) •A kézhasználat, manipuláció motoros feltételeinek javítása, kialakítása és fejlesztése •A kommunikáció motoros feltételeinek javítása, kialakítása és fejlesztése •A mozgás összekapcsolása az érzékeléssel, fejlesztő gondozással, kommunikációval •Szükség esetén segédeszköz ellátás
Az érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése •Szomatikus, vesztibuláris, vibratorikus, akusztiko-vibratorikus, orális, akusztikus, taktilis, haptikus, vizuális érzékelés-észlelés •Szenzomotoros integráció •Látásnevelés •Hallásnevelés •Érzékelés-észlelés beépítése a mindennapos tevékenységekbe, fejlesztő gondozásba •Érzékelés-észlelés összekapcsolása a mozgásneveléssel, kommunikációval Önkiszolgálás, fejlesztő gondozás, mindennapos tevékenységre nevelés •A testápolás, mint örömet adó élmény és a külső segítség elfogadása, együttműködés kialakítása •Alapvető tisztálkodási szokások kialakítása (mosakodás, fogmosás) •Az öltözés, vetkőzés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és önállóságra nevelés •Az étkezés (evés, ivás) tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és önállóságra nevelés •A kiválasztási folyamatok (vizelet, székletürítés) érzékeltetése, együttműködés kialakítása az ehhez kapcsolódó tevékenységekben, szobatisztaságra nevelés •Az egészséges életmódra való igény belsővé válása, a szexualitással kapcsolatos ismeretek elsajátítása Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés A zenei, mozgásos, és irodalmi alkotások megismertetésével az elemi művészeti tapasztalatok hozzáférhetővé tétele, ezek örömforrásként való megtapasztalásának segítése Az aktív cselekvés ösztönzése és a közös kreativitás élményének megtapasztalása Érzelmi és szociális nevelés Az „én” és „nem én” elkülönülése, a másik személy valóságának és egyediségének megtapasztalása Az”én” pozitív megélésének segítése, a szociális kapcsolatok megnyílásának támogatása A közösségi kommunikációs formák megtanulása, alkalmazása A közösségben való viselkedés formáinak tanítása, a szűkebb és tágabb világ kommunikációs normáinak megtanulása és gyakorlása Kapcsolatfelvétel és közös tevékenység, a szociális kapcsolatok pozitív jellegének megélése, a kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése
