A SZIGLIGETI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA I PROGRAMJA
2014. március
I. Az iskola nevelési programja TARTALOM 1. HIVATALOS ADATOK
4
2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA
5
2.1. Az iskola története
6
2.2. Az iskola elhelyezkedése és szerepe a település életében
7
2.3. Tárgyi-dologi feltételek
7
2.4. Az iskola hagyományai
8
3. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK
10
3.1. Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása
10
3.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, feladatai, eszközei, eljárásai
13
4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
21
5. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK
23
5.1. Helyzetleírás
23
5.2. Az egészséges táplálkozás
24
5.3. A mindennapos testnevelés, testmozgás
25
5.4. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése
26
5.5. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése
27
5.6. Baleset-megelőzés
28
5.7. A személyi higiéné
29
6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK 7. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 8. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA,
2
30 34
AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI
39
8.1. Az osztályfőnök feladatai
39
8.2. Az osztályfőnöki munka tervezése
42
8.3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról
42
8.4. Az osztályfőnöki órák témái
44
9. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 9.1. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló 9.1.1. Megvalósítási stratégia
54 54 54
9.1.1.1. Tünetek, tünetcsoportok megállapítása
54
9.1.1.2. A magatartási rendellenesség okainak feltárása
54
9.1.1.3. A megoldás lehetőségei
55
9.1.2. A program elemei
55
9.1.2.1. Alsó tagozaton
55
9.1.2.2. Felső tagozaton
56
9.2. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
56
9.2.1. A tehetséggondozás feladatai iskolánkban
56
9.2.2. Megvalósítási stratégia
56
9.2.2.1 A tehetség felismerése
56
9.2.2.2. A felismert tehetség fejlesztése
57
9.2.2.3. A feltételek biztosítása
57
10. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK HELYI RENDJE
60
11. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREINEK KAPCSOLATTARTÁSA
62
11.1. Az igazgató és a nevelőtestület együttműködése
62
11.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése
62
11.3. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése
62
11.4. Az iskola és a szülők kapcsolattartása és együttműködése
62
12. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL -NKT. KERETEI KÖZÖTTIHELYI SZABÁLYAI
64
13. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV
3
73
II. Az iskola helyi tanterve TARTALOM 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV
80
2. A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE
84
3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
85
4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI
86
5. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK ÉS FOGLALKOZÁSOK
87
6. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI
88
7. A TANULÓI MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI 93 8. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE
97
9. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI
98
10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK
101
11. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK
110
12. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
117
13. A TANULÓ JUTALMAZÁSA ÉS BÜNTETÉSE
4
118
1. HIVATALOS ADATOK A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Szigligeti Általános Iskola 2. Feladatellátási helye 2.1.
Székhelye: 8264 Szigliget, Kossuth Lajos utca 53.
3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Alapító: Emberi Erőforrások Minisztériuma (alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32.) Tapolcai Tankerület 8300 Tapolca, Kossuth Lajos utca 2. 4. Típusa: -
egycélú köznevelési alapfeladat ellátása: általános iskola
5. OM azonosító: 037120 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata: 6.1.
Köznevelési alapfeladatok: általános iskolai nevelés-oktatás
nappali rendszerű iskolai oktatás
alsó tagozat, felső tagozat
6.2.
Felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 224 fő
6.3.
Iskolai könyvtár ellátásának módja:
együttműködési megállapodással települési illetékességű könyvtárral
7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: Feladatellátási hely szerint: pontos cím :
8264 Szigliget, Kossuth Lajos utca 54.
helyrajzi szám:
Szigliget, 218 hrsz
hasznos alapterület:
nettó 7.990 nm
intézmény jogköre:
ingyenes használati jog
KLIK jogköre:
ingyenes használati jog
működtető neve:
Szigliget Község Önkormányzata
5
(székhelye:8264 Szigliget, Kossuth Lajos u. 54.) 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 9. Az iskola igazgatója: Balassáné Molnár Edit
2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 2.1. Az iskola története A szigligeti iskola története A legrégebbi emlékek a század elejére nyúlnak vissza. Kezdetben egytanerős iskola volt. Lakits József igazgató tanította a gyerekeket 1 csoportban. 1928-ban már három tanító látta el ezt a feladatot, részben osztott csoportokkal. Itt említhetjük Dömötörné, Heinrich Károly, Szívós József nevét. Szívós József szigorú tanítóként él az idősebbek emlékezetében. 40 évig nevelte a falu gyermekeit kántortanítóként, majd később igazgatóként. A tantermek a vár alatt levő épületben kaptak helyet. 1945 után Eszterházy János gróf kastélyát iskolaépületnek nyilvánították, és így bővült a tantermek száma. Még 1957-ben is részben osztott az alsó tagozat. Mivel a volt grófi kastélyban csak öt tantermet tudtak kialakítani, továbbra is működött két osztály a vár alatt. Ekkor Somfai György volt az igazgató, aki 1964-ig vezette az iskolát. Nyugdíjba vonulása után megbízott igazgatóként Miklósi Emil, majd Villányi Károly, utána Horváth Vilmos volt a Szigligeti Általános Iskola igazgatója. Közben a régi kastélyépület állaga egyre romlott, életveszélyessé vált, ezért ki kellett költözni az épületből. Minden lehetséges szükségtanteremben folyt a tanítás: kultúrházban, sportöltözőben, gyakorlati műhelyben stb. Az iskola épületét lebontották, és a régi iskola alapterületén elkezdődött az iskola újjáépítése. A mai iskola két szakaszban épült fel. Az első 1977-ben, a második 1979-ben fejeződött be. Azóta minden osztályterem ebben az épületben kap helyet. A hegymagasi iskola története A hegymagasi iskola Római Katolikus Elemi Népiskola néven az 1900-as évektől (1-6. osztály) Diószegi Károly kántortanító vezetésével működött. 1931-től Simon József 6
kántortanító irányította az oktatást. 1945 után alsó és felső tagozat működött Simon József és Vizeli Antal vezetésével. 1953-tól a felsős tanulók Szigligetre járnak, az alsó tagozatot két csoportba bontják Simon József, valamint Németh István vezetésével. 1964-ben Németh István helyére Stiglicz László került. 1967-től egy tanulócsoport alakult ki, nevelőjük Stiglicz László. 1978-ban teljesen megszűnt az iskola Hegymagason. Azóta a tanulók Szigligetre járnak. 2.2. Az iskola elhelyezkedése és szerepe a település életében Az általános iskola Szigliget község központjában helyezkedik el. Sok más iskolával szemben nagy előnye, hogy minden tanterem egyetlen épületben van. Az iskola környezete szép. Az épület előtti park, a mögötte lévő műfüves és futballpálya tág teret biztosit a gyermekek mozgásigényének. Az emeleti tantermekből kitekintve a Szigligeti vár látképe tárul elénk. Túrákon, tanulmányi sétákon a szigligeti táj szépségében gyönyörködhetnek tanulóink. Nem közömbös, hogy egy gyermek életének nyolc évét szürke betonrengetegben, sivár körülmények között, vagy szép környezetben tölti-e el. Iskolánk - elhelyezkedéséből adódóanezt az előnyt biztosítani tudja tanulói részére. Az iskola igyekszik meghatározó szerepet betölteni a település életében. Mivel Szigligeten nincs mozi, színház - a kultúra közvetítőjének feladatát is az iskolának kell felvállalnia. Az iskola mindenben gondoskodik a bejáró tanulók megfelelő ellátásáról. Fontosnak tartjuk, hogy a szomszédos településekről idejáró tanulók jól érezzék magukat, semmiben ne érezzenek hátrányt, és biztosított legyen a teljes felügyeletük. A tanulók 7:30-kor érkeznek az iskolába, ettől kezdve nevelői felügyelet alatt vannak. A hazafelé induló autóbuszokhoz minden alkalommal pedagógus kíséri ki a gyerekeket. Az iskola minden programjában
alkalmazkodik
a
bejáró
tanulók
utazási
lehetőségeihez.
Kirándulás,
színházlátogatások alkalmával a tanulók lakóhelyükön szállhatnak le az autóbuszról. A távolabb eső települések tanulóinak hazaszállítását minden esetben megszervezzük.
2.3. Tárgyi-dologi feltételek Az iskola épülete két részből áll, a két épületszárnyat a zsibongó köti össze. A második épületrész 1979-ben készült el, tehát az épület nem régi, de a rendszeres javítási és karbantartási munkák elvégzésére minden évben szükség van. Az elmúlt években folyamatosan elvégeztettük a szükséges karbantartásokat, megtörtént az érintésvédelmi felülvizsgálat, 1995-benáttértünk az olajfűtésről a gázfűtésre. 2011-ben a szigligeti 7
önkormányzat jóvoltából hőszigetelt bejárati ajtókat kaptunk, így jelentősen csökkenteni tudtuk a fűtési kiadásokat. 2011-ben a tanévkezdésre elkészült két tanterem összenyitásával a tornaszobánk, melyet szintén az akkori fenntartó önkormányzatnak köszönhetünk. Folyamatosan történik a bútorzat javítása, felújítása, így a parkettázott tantermekben kulturált körülmények fogadják a tanulókat. A jelenlegi iskolaépületben 10 tanterem található. Közülük 8 osztályteremként, 1 számítástechnika teremként, 1 pedig ének-rajz szakteremként működik. Kiegészítő helyiségek: nevelői szoba, igazgatói iroda. Az iskola épületéből elköltözött a Községi Könyvtár az újonnan épült Básti Lajos Közösségi Házba, melynek helyén tantermet nyitottunk. Az iskola eszközellátottsága Számítástechnikai termünkben megfelelő mennyiségű, de felújításra váró számítógép-parkkal rendelkezünk. Az iskola audio-vizuális eszközellátottsága megfelelő. Az egyes tárgyak tanításához szükséges eszközöket az eszközfejlesztési ütemterv alapján fejlesztettük.
2. 4. Az iskola hagyományai Az iskola több éves múltra visszatekintő intézmény, kialakult hagyományai elsősorban a tanulmányi munka hatékonyságát szolgálják. Tanulmányi és sportversenyek Hogy tanulóinkat ezzel is ösztönözzük a jobb teljesítményre, rendszeresen szervezünk versenyeket iskolán belül, és részt veszünk iskolán kívüli tanulmányi és sportversenyeken is. Évek óta nagy gondot fordítunk a pályaválasztás alapos előkészítésére, az elmúlt öt évre visszamenőleg tanulóink bejutottak az általuk megjelölt középiskolákba. Érettségit adó középiskolákba a felvettek aránya az utóbbi években 75-80 %. Tanulóink a visszajelzések alapján jól megállják a helyüket a középfokú intézményekben, és nagy százalékuk továbbtanul a felsőoktatásban. Ünnepélyek , rendezvények Nagy jelentőséget tulajdonítunk az iskolai ünnepélyek színvonalas megrendezésének, mert hiszünk ezen műsorok érzelmi nevelő hatásában. 8
Hagyományos rendezvények , programok a tanév során:
Tanévnyitó ünnepély szeptember 1-jén. Köszöntjük az iskolába lépő l. osztályosokat, az iskolaigazgató ismerteti a tanév programját.
Akadályverseny szeptemberben, ügyességi játékok.
Megemlékezés az Aradi vértanukról október 6-án.
Megemlékezés az 1956-os forradalomról október 23-án. Községi és iskolai ünnepély.
Mikulás-ünnepély december 6-án. Az óvodásokkal közös ünnepség. A műsort az iskolások mutatják be.
Karácsony: december. A téli szünet előtti utolsó tanítási napon az iskola tanulói műsort adnak a falu lakosságának "Mindenki Karácsonya " címmel.
Farsang februárban: Az első félév befejezése után, februárban tartjuk minden évben a gyermekek jelmezbemutatóval és versennyel egybekötött farsangi karneválját. Ajándékot minden résztvevő kap, a versenyt pártatlan zsűri értékeli. A bemutató után tánc és játék következik. A műsort az iskola Diákönkormányzata szervezi és a Szülői Munkaközösség támogatja.
Megemlékezés az 1848. március 15-i forradalomról március 15-én.
Költészet napja április 11. Szavalóverseny az iskolában.
Madarak, fák napa - Falutakarítás április - május hónapban: akadályverseny során adnak számot a tanulók arról, mit tudnak az élővilágról, környezetvédelemről. A program elején tanulóink összegyűjtik az utak mentén, erdőszéleken elszórt szemetet, hogy hozzájáruljunk ezzel lakóhelyünk tisztaságához.
Anyák napja májusban: május első vasárnapján kedves és megható m sorral köszöntik diákjaink az édesanyákat, nagymamákat.
Gyermeknap június: játékos vetélkedők, sportversenyek, kirándulás.
Kulturális bemutató, kiállítás júniusban: a tanév végén kiállítással egybekötött kulturális bemutatót tartunk abból, amit a gyerekek a tanév során megtanultak, elkészítették ,előadni tudnak (vers, próza, zene, tánc, kerámia, kézimunka, stb.).
Pedagógusnap júniusban: diákjaink minden évben műsorral köszöntik az aktív és a nyugdíjas pedagógusokat.
Tanévzáró ünnepély, ballagás: a nyolcadikosok ballagási dalokat énekelve végigjárják az osztályokat, elbúcsúznak diáktársaiktól, tanáraiktól. Ezután a hetedik osztályosok és az iskola igazgatója búcsúzik tőlük. Az ünnepély második fele a tanévzáró, majd a bizonyítványosztás.
9
3. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK 3.1. Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Szigligeti Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében -
a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
-
a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
-
a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
-
diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,
-
minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
-
az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:
tanuló és tanuló,
tanuló és nevelő,
szülő és nevelő,
nevelő és nevelő között.
2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében -
a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,
10
-
iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,
-
az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,
-
fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,
-
szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,
-
törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,
-
segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,
-
törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,
-
szeretnénk
tanulóinkat
megismertetni
nemzeti
kultúránk
és
történelmünk
eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében -
rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
-
igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai,
-
ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községünkben található intézményekkel,
-
nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.
4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében -
biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, 11
illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: -
humánus,
-
erkölcsös,
-
fegyelmezett,
-
művelt,
-
kötelességtudó,
-
érdeklődő, nyitott,
-
kreatív, alkotó,
-
becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,
-
képes a problémák érzékelésére és megoldására,
-
gyakorlatias,
-
képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,
-
jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),
-
van elképzelése a jövőjét illetően,
-
becsüli a tudást,
-
öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,
-
ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,
-
képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,
-
tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,
-
képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,
-
a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,
-
ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:
-
nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,
a természet, a környezet értékeit,
más népek értékeit, hagyományait,
az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit.
a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,
12
-
ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,
-
ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,
-
ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,
-
viselkedése udvarias,
-
beszéde kulturált,
-
társaival együttműködik,
-
szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,
-
képes szeretetet adni és kapni,
-
szereti hazáját,
-
megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,
-
szellemileg és testileg egészséges, edzett,
-
egészségesen él,
-
szeret sportolni, mozogni,
-
megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
3.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, feladatai, eszközei, eljárásai A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, valamint a nevelési oktatási intézmények 13
és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján a Szigligeti Általános Iskola a következőkben határozza meg pedagógiai alapelveit: Gyermekközpontúság Iskolánk egész tevékenységének, működési rendjének, szervezetének középpontjában a gyermek mint személy áll. Alapelvünk, hogy az iskola a gyermekért van. A gyermek középpontba állításának feltétele a gyermek szeretete, tisztelete. Törődéssel, odafigyeléssel adjuk meg a lehető legtöbb segítséget ahhoz, hogy sikeresen sajátítsák el az iskolai tananyagot. Az iskola a gyermek számára ne kudarc, a szorongás színhelye legyen, hanem lehetőség a sikerre, mert sikerélményre minden gyereknek szüksége van. Nyitottság Megőrizve az időtálló értékeket és a jól bevált hagyományokat, az iskola nyitott az új dolgokra, és rugalmasan alkalmazkodik a változó körülményekhez, érzékenyen reagál a külső hatásokra. Törekszik arra, hogy tartalmilag, szervezetileg aktívan kapcsolódjon szűkebb és tágabb környezetéhez. Az iskola helyi adottságaiból következik, hogy sok olyan személlyel tudunk kapcsolatot teremteni, akik bekapcsolódnak az iskola életébe, és szakmai tudásukkal színesebbé teszik az iskola programját.
Demokratizmus Fontos, hogy az iskola működése során a pedagógusok, a fenntartó, a szülők és a tanulók véleménye egyaránt érvényre jusson. Ennek érdekében kívánjuk működtetni az érdekvédelmi szervezeteket. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Feladatunk a következő értékek közvetítése: Az egyetemes és magyar nemzeti hagyományok ápolása A nemzeti öntudat fejlesztése A föld, az ember, a természet és a kultúra védelme
14
Az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence magyarságának megismerése Európához tarozásunk erősítése Az egész világot érintő átfogó kérdések hangsúlyozása
Pedagógiai
munkánk
alapvető
feladata,
hogy
a
gyermeki
nyitottságra,
fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. A legtöbb probléma és feladat az iskolában a gyermekek nevelésével kapcsolatban adódik. A társadalomban lezajló változások - munkanélküliség növekedése, létbizonytalanság, agresszió hatása erősen érződik a gyerekek körében is. Ehhez járul még a televízió akció filmjeinek romboló tevékenysége. A fiatalok körében terjed a drog, az AIDS, az alkohol, a dohányzás - ennek hatása már az általános iskolai korosztályt is megérinti. A gyermekeknek védelemre van szükségük. Nem minden esetben van a gyerekek mögött olyan családi háttér, amely ezt a védelmet biztosítani tudja. Mindezek következtében a gyermekek nyugtalanok, durvák, tele vannak feszültséggel, indulatokkal, sok esetben tiszteletlenek egymással és a felnőttekkel szemben is. Az iskola igyekszik felvenni a harcot a káros környezeti hatásokkal szemben, és nevelési feladatait ennek megfelelően határozza meg. Kulturált viselkedési formák, magatartási normák kialakítása A kommunikációs kultúra területén ismerjék a köszönés, a megszólítás, a kapcsolatteremtés kezdeményezésének legfontosabb alapjait, illetve ezek jellemző hibáit. Legyenek jártasak a társalgás különböző helyzeteiben. Adják meg a tiszteletet egymásnak és a felnőtteknek, az időseknek. Ismerjék meg önmagukat, saját képességeiket, korlátaikat, tanulják meg tisztelni önmagukat, és ezen keresztül embertársaikat is. Illemtan: Ismerjék az udvariassági szabályokat, a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokásokat. Öltözködésük legyen ízléses, egyszerű, szolid. Hazaszeretetre nevelés -- magyarságtudat erősítése - hon - és népismeret Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék meg a kiemelkedő magyar államférfiak, 15
tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják, amelyek az otthon, a lakóhely a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék hazánk szimbólumát, zászlaját, címerét, Szózatát, Himnuszát. A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére megbecsülésére. A hon - és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. A tanulók ismerjék közvetlen lakóhelyük természeti és történelmi értékeit, legyenek büszkék lakóhelyükre, ápolják, óvják annak szépségét, kutassák múltját, történetét, a helyi szokásokat. Erkölcsi nevelés: becsületesség, igazmondás képessége, egyenes jellem kialakítása a tanulókban Tanulják meg a becsületesség, az igazmondás fontosságát. Vállalják önmagukat akkor is, ha hibát követnek el, mert csak így tudnak egyenes jellemű emberekké válni. Tanulás: az eredményes tanulási módszerek kialakítása A tanulás a lelkület módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás, hanem a figyelem, az emlékezet működtetése is. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Az eredményes tanulás módszerei, technikái:
egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások felépítése
az értő olvasás fejlesztése
az emlékezet erősítése 16
célszerű rögzítési módszerek kialakítása
a gondolkodási kultúra művelése
A pedagógusnak fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Mindezekhez és az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyi - cselekvéses szemléletes - képi és elvont - verbális útjait. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Ismerjék a tanulók az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jelentőségét, alakuljon ki a tanulókban a pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak az életében. A tanulók ismerjék az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások: a másság iránt. Pályaorientáció A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése: a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának: a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik,
hogy
a
tanulók
kipróbálhassák
képességeiket,
elmélyedhessenek
az
érdeklődéseiknek megfelel területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során lehet eredményes és csak akkor, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 17
Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink törvénytisztelő, az együttélés szabályait betartó, az emberi méltóságot és jogokat tiszteletben tartó, erőszakmentes személyiséggé váljanak. Családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A családok életének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik ennek a nevelési területnek a beemelését feladatink közé. Testi és lelki egészségre nevelés Feladatunk, hogy ösztönözzük a tanulókat arra, legyen igényük a helyes táplálkozásra és a rendszeres mozgásra. Minden lehetőséget megragadunk arra, hogy felhívjuk figyelmüket a stresszkezelés módszereinek alkalmazására, lelki egyensúlyuk megóvásának fontosságára, társas viselkedésük szabályozására, valamint a konfliktusok kezelésének szükségességére. Feladatunk, hogy a családdal együtt felkészítsük gyermekeinket az önállóságra, a betegségek megelőzésére, a testi higiénére, valamint a váratlan helyzetek kezelésére. Médiatudatosságra nevelés Feladatunk, hogy a tanulók értsék az új s hagyományos médiumok nyelvét, megismerkedjenek a média működésével, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.
Gazdasági és pénzügyi nevelés Célunk, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. 18
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:
közvetlen, direkt módszerek, azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra (pl. gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés, a nevelő személyes példamutatása)
közvetett, indirekt módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül (hagyományok kialakítása, a tanulóközösség tevékenységének megszervezése, nevelő részvétele a tanulóközösség tevékenységében)
Az iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások eszközei: Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
- Követelés.
- A tanulói közösség
kialakítását célzó,
- Gyakoroltatás.
tevékenységének
beidegző
- Segítségadás.
megszervezése.
módszerek.
- Ellenőrzés.
- Közös (közelebbi vagy
- Ösztönzés.
távolabbi) célok kitűzése,
1. Szokások
19
elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Ellenőrzés - Ösztönzés. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
- Elbeszélés.
- A nevelő részvétele a
- Tények és jelenségek
tanulói közösség
bemutatása.
tevékenységében.
- Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes
csoportos minták kiemelése
példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).
- A követendő egyéni és a közösségi életből.
- Magyarázat, beszélgetés.
- Felvilágosítás a betartandó
- A tanulók önálló elemző
magatartási normákról.
munkája.
- Vita.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő-oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:
rendelkezik olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal,
amelyek
képesség
teszik
őt
arra,
hogy
a
középiskolás
követelményeknek a későbbiekben megfeleljen;
ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat;
20
tiszteli az életet, óvja a természeti környezetet, szereti és védi az állatokat és a növényeket
fogékony az élő és az élettelen természet szépsége iránt;
tudatosan figyel testi és lelki egészségére, igényli az egészséges és kulturált életmódot, valamint a rendszeres testmozgást;
törekszik saját személyiségének kibontakoztatására;
felismeri felelősségét saját sorsának alakításában;
nyitott az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására;
fogékony az emberi kapcsolatokra, a barátságra, értéknek tekinti a hűséget, önzetlenséget, megértést, tapintatot, az őszinteséget, egymás elfogadását, az udvariasságot és a figyelmességet.
tiszteli és megbecsüli családját, szüleit, nagyszüleit;
törekszik az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, a megegyezésre;
igényli az őt körülvevő világ további megismerését;
kialakul benne az egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.
4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:
21
1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.
6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése.
22
Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására
és
környezetük
rendben
tartására
irányuló
tevékenységek
gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A személyiségfejlesztés feladatához nagymértékben hozzájárulnak a kötelező órákon felül a szabadon tervezhető és választható foglalkozások, a szakkörök, fakultációk, választható órák tananyaga: informatika, idegen nyelv, zene, sport, rajz, kerámia, hangszertanulás, stb.
5. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 5.1. Helyzetleírás Az iskolai környezet megfelelő a tanulók számára: tágas, világos termek, az épület körül két sportpálya, nagy zöld területek találhatók. Tanítás előtt és után, a szünetekben és 23
testnevelési órákon egészséges környezetben mozoghatnak tanulóink. Tágabb környezetük is jobb, szebb az átlagnál. Szigligeten viszonylag háborítatlan természeti környezetben élhetünk, nincs ipari környezetszennyezés. A tanulók egészségi állapotára jellemző, hogy felmentett vagy könnyített testnevelésre utalt tanulónk ugyan nincsen, de a rendszeres háziorvosi vizsgálat során már derültek ki különböző problémák. Majdnem minden osztályban van néhány kisebb-nagyobb mértékben túlsúlyos gyermek. Falun élő gyerekekről lévén szó - iskolánk tanulóinak sokkal több lehetősége lenne a szabadban való mozgásra, mint a városiaknak, de sajnos ők is egyre több időt töltenek a TV-képernyő és számítógép-monitor előtt. A gyerekek étkezési szokásairól tájékozódhatunk, amikor látjuk, mit hoznak tízóraira, mit esznek és mit nem esznek meg a napköziben. Gyakran fogyasztanak édességeket, chipseket, egészségtelen üdítőitalokat, gyorsételeket, energiaitalokat. Éppen ezért nagyon örülünk, hogy felmenő rendszerben a törvény által is biztosíthatjuk a mindennapos testnevelést, melyet sportszakköri órákkal is megnöveltünk. Szigliget a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet része, ezért nagyon fontos a táj, a természeti és a települési környezet minőségének védelme, javítása, az ökológiai egyensúly megőrzése. Sajnos környezeti problémával térségünkben is találkozhatunk: a mezőgazdasági művelés következtében bekövetkezett talaj és talajvíz szennyezettség, a parlagon lévő területeken az allergén növények elterjedése, illegális hulladéklerakás. A veszélyes hulladékok gyűjtése sajnos nem alakult ki, örvendetes azonban, hogy községünkben is megoldódott a szelektív hulladékgyűjtés kérdése. A tanulók egészségfejlesztésére vonatkozó feladatok ellátásában az iskola a nevelési oktatási intézmények és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletet alkalmazza. A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészségfejlesztés olyan folyamat, amely a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő. Mindennapos működésében az iskola kiemelt figyelmet fordít a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, különösen az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás,
a
testi
és
lelki
egészség
fejlesztése, 24
a
viselkedési
függőségek,
a
szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, valamint a személyi higiéné területeire. Az egészségfejlesztés során az iskola figyelembe veszi a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. Az egészséges életmódra vonatkozó szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. Az iskola közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha az iskola a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható. 5.2. Az egészséges táplálkozás Ha az intézmény fenntartója vagy az intézmény vezetője – amennyiben erre az intézmény alapító okirata feljogosítja – megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez beszerzi az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja az nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát. Az iskola fenntartója, vezetője nem köthet megállapodást, ha az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint az árukínálat nem felel meg a megfogalmazott ajánlásoknak. A helyi étkezési szokások javítása és az egészséges táplálkozás érdekében sokat tesz iskolánk. 25
Figyelemmel kísérjük a heti étlap összeállítását, javaslatot teszünk az egészséges táplálkozáshoz szükséges vegyes étrend összeállításához. Figyelünk arra, hogy gyermekeink kellő mennyiségű fehérjét, zöldséget és vitaminokat kapjanak. Részt veszünk az országos alma-programban, népszerűsítjük a mindennapos gyümölcs- és zöldségevést. A szülői értekezleteken felhívjuk a szülők figyelmét, hogy szénsavas üdítőitalok helyett gyümölcslevet, ásványvizet adjanak gyermekeiknek. Évente elvisszük tanulóinkat a kötelező fogászati szűrővizsgálatokra. Szoros kapcsolatot tartunk az iskola orvosával és a védőnővel. Ők a megadott tematika szerint ellenőrzik tanulóink egészségi állapotát, súlyát, magasságát. 5.3. A mindennapos testnevelés, testmozgás 141. § (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel testnevelésóra megtartásával kell biztosítani. (2) Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet. Iskolánkban a 2011. évi CXC. törvényben megfogalmazott felmenő rendszerben megvalósuló mindennapos testnevelés szellemében tanulóink számára a tanórai testnevelésen kívül heti négy órában diáksport, heti két órában asztalitenisz szakkör keretében biztosítunk sportolási, testmozgási lehetőséget. E foglalkozások lehetőséget adnak a mindennapos testmozgás
megvalósulására
tehetséggondozásra.
1-8.
Iskolánkban
a
osztályig,
a
mindennapos
versenyekre testnevelés,
való
felkészülésre,
testmozgás
feltételei
biztosítottak. A mindennapos testmozgás megvalósítása érdekében nagyon sokat tesz iskolánk: Rendelkezünk műfüves pályával, kosárlabda pályával, és a község tulajdonában lévő focipályát is használhatjuk. Ezen kívül erdei futópályán edzhetnek ifjú tehetségeink.
26
Két éve elkészült a tornaszobánk, mely megoldotta a téli hónapok testmozgási problémáját. Iskolánk tanulói részt vesznek minden korosztályuknak meghirdetett sportversenyen és rendezvényen. Évente megrendezzük a térség iskoláinak a Szigliget Kupát. Bekapcsolódtunk a Magyar Diáksport Szövetség kezdeményezésében a diáksport napján szervezett programokba. Évente iskolai szintű túrát tervezünk a környező tanúhegyeinkre. Mint balatoni település, kihasználjuk természeti adottságainkat, korcsolyázni, úszni visszük tanulóinkat. Akadályversennyel köszöntjük a Föld Napját. Tavasszal a családoknak tavaszváró sportrendezvényt szervezünk. Tanulóinknak előadást szervezünk a Zánkai Vízimentő Szolgálat szervezésében a Balaton veszélyeiről.
5.4.
A
testi
és
lelki
egészség
fejlesztése,
a
viselkedési
függőségek,
a
szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Az iskolában folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek, tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra. Az iskola kiemelt figyelmet fordít a viselkedési
függőségek
és
a
szenvedélybetegségek
kialakulásához
vezető
szerek
fogyasztásának megelőzésére. Amennyiben a viselkedési problémák ismétlődő jellegűek, az érintett tanuló esetében az intézmény vezetője értesíti a megfelelő szakszolgálatot. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse és az osztályfőnökök folyamatosan figyelmemmel kísérik a gyermekek és szüleik kapcsolatát, a szülői háttér és a családi életben bekövetkező pozitív és negatív változásokat. Minden esetben megkeressük a megoldást. Ha ez az intézmény keretein belül nem megoldható, akkor felvesszük a kapcsolatot a megfelelő intézményekkel („Együtt Egymásért” Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat és a Tapolcai
27
Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel. az ÁNTSZ-szel, a gyámhatósággal, a Tapolcai Rendőrkapitánysággal stb. Iskolánk együttműködési megállapodást kötött a Tapolcai Rendőrkapitánysággal, melynek keretében szorosabb a kapcsolat az iskolarendőrrel. Évente számos előadásnak adunk teret, mely a drogmegelőzésről, az alkohol és az energiaitalok egészségkárosító hatására és az internet és számítógép-függőség veszélyeire hívják fel a figyelmet. Minden évben egészségnapot szervezünk a gyermekjóléti szolgálat segítségével és bevonásával. Iskolánk védőnője osztályfőnöki órák keretében felvilágosító előadásokat tart a serdülőkor problémáiról. Az osztályfőnöki órák tematikájába mindig beépítjük a megfelelő korosztályt érintő egészségnevelési témákat.
5.5. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek, a tanuló bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat észlel, az adott osztály vagy tanulócsoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban érintett gyermekek, tanulók a szakszolgálatok
kiemelt segítségében
részesülnek. Az iskola nagy figyelmet fordít a bántalmazott tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Természetesen ebben a rohanó, agresszív világban, ahol gyermekeinket folyamatosan negatív, károsító hatások érik a médián és egyéb fórumokon keresztül, nálunk is vannak kisebb-nagyobb, helyben megoldásra váró problémák, ahol a gyermekkori agresszivitás, lopás, csavargás enyhe esetei kerülnek előtérbe. Ezeket az eseteket azonnal kivizsgáljuk, a szülőt értesítjük, meghallgatjuk, és a tantestülettel közösen megkeressük a gyermek számára a legjobb megoldást. Hisszük, hogy közösen sokat tehetünk ezeknek a megelőzésében. Természetesen csak úgy, ha valamennyien folyamatosan figyelünk tanítványaikra. a gyerek és a család részéről érkező jelzéseket minden esetben komolyan vesszük.
5.6. Baleset-megelőzés 28
A baleset esetén felmerülő feladatokat az iskola SZMSZ-e határozza meg az intézmény vezetője, pedagógusai, valamint más alkalmazottai számára. Az iskola nyitvatartási idejében biztosított a gyermekek, tanulók felügyelete és védelme, különös figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. Az iskola nyilvántartja az intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Amennyiben súlyos baleset történik, akkor azt az iskola rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), b) valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, c) a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, d) a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. Az erős ügyeleti rendszerrel próbáljuk elejét venni az iskolai baleseteknek. Természetesen nem lehet minden gyerek mellett külön pedagógus, ezért arra neveljük tanulóinkat, hogy figyeljenek és vigyázzanak saját maguk és mások testi épségére, jelezzék a pedagógusoknak, ha bajt vagy sokatlan viselkedést, magatartást észlelnek. Tartsák be az iskolai házirendet és iskolánk szokásait, fegyelmezett magatartásukkal segítsék a balesetek elkerülését.
5.7. A személyi higiéné 29
Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A személyi higiéné iránti igényességet már a családi nevelésben, az óvodában el kell kezdeni. Az iskolában folytatjuk ezeket, hogy minden tanulóban kialakuljon a tisztaság iránti vágy és ennek megbecsülése. Ennek érdekében iskolánkban bevezettük a tisztasági csomag használatát. Az első osztályosoknak megmutatjuk az iskolai WC használatát. Folyamatosan felhívjuk figyelmüket a rendszeres kézmosásra, környezetismereti és osztályfőnöki órákon beszélgetünk a tisztálkodás alapszabályairól és annak fontosságáról a betegségek megelőzése szempontjából. Arra neveljük gyermekeinket, hogy vegyék észre, ha szemetes a környezetük, legyen igényük a rendrakásra, saját tárgyaik számontartására és megóvására.
6.
A
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL,
AZ
ISKOLA
SZEREPLŐINEK
EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés az a pedagógiai folyamat, amely az egyén, a természet és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti és fejleszti. A közösségfejlesztés része a szocializálódási folyamatnak, hozzásegít a társas együttélés normáinak kialakulásához. 30
A tanulói személyiségfejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai/tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A
tanulók
életkori
fejlettségének
figyelembevétele
a
tanulóközösségek
fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban
31
aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
A közösségfejlesztés feladatrendszerének néhány követelménye:
A természeti és társadalmi környezet megismerése, védelme és elfogadása
Hon- és népismeret
Együttműködésre ösztönözés
Önálló megnyilvánulásokra, véleménynyilvánításra és teljesítésre késztetés
Az empátia kialakulásának, a másság elfogadásának, a hagyományok és általános emberi értékek tiszteletének előmozdítása
Tolerancia kialakítása más kultúrák, társadalmi pozíciók és egyének felé
Kritikai látásmód erősítése és szorgalmazása
A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése
A közösségfejlesztés színterei iskolánkban:
Diákönkormányzat
Osztályfőnöki órák, osztályközösségi rendezvények
Sportdélutánok, sportversenyek
Vetélkedők, versenyek
Osztálykirándulások, iskolai kirándulások
Közös iskolai szórakoztató rendezvények: gyermeknap, Madarak és fák napja stb.
Közösségfejlesztés az alsó tagozatban
32
Az általános iskola alsó tagozata közösségi nevelésünknek, a közösségek rendszerének fundamentuma. A közösség minden tagját be kell illesztenie az iskola életrendjébe és meg kell teremtenie a magasabb közösségi formák erkölcsi alapjait. Ezen folyamat elemei:
A tanulók társas kapcsolatai
A csoportképzés, mint a tevékenység szervezése
A tanítás, a tanulás, a játék és a társadalmi tevékenység különböző formái direkt, illetve indirekt módon csoportképző funkciót töltenek be
Követelmények és a közösségi magatartás szabályai
Az együttélés és munkálkodás szabályai vezethetik be az elemi követelmények gyakorlását. Tekintettel kell lennünk azokra a tanulókra, akik nehezen birkóznak meg az iskolai élet szokásaival. Vizsgálnunk kell a tanulók viszonyulásait
önmagukhoz
a tanuláshoz
a kialakuló osztályközösséghez
a közösség tagjaihoz
a közösség irányítását végző nevelőkhöz. Fel kell mérni az iskola közösségi munkáját befolyásoló egyéb külső tényezőket. Ebben
fontos szerepe van a családlátogatásoknak, a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartásnak, a tömeg- és társas kommunikáció hatásainak. Az alsó tagozat végére a tanulókban ki kell alakítani a társas együttélés normáit, az osztályközösségbe tartozás érzését. A gyerekeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a társas együttélés milyen elvárásokkal, kötelezettségekkel jár. (Az iskolaközösség szintjén is el kell sajátítaniuk a tanulóknak mindezeket.) Figyelnünk kell az életkori sajátosságokra, és segítenünk kell a felső tagozatba való beilleszkedést. Közösségfejlesztés a felső tagozatban A felső tagozatos közösségekben felerősödnek az öntevékeny mozzanatok. Különböző érdeklődési irányok szerint is kialakulhatnak közösségek. Egyre nagyobb mértékben előtérbe kerülnek a társadalmi tapasztalatszerzés formái. A családi, mikrokörnyezeti tényezők, a
33
kortárs- és felnőtt csoportok közösségi magatartásmintái már túlnőnek az alsó tagozatos nevelő egyszemélyi közvetítő szerepén. A hetedik, nyolcadik osztályos korosztály számára a pályaválasztással járó egyéni döntés gondját segítheti a közösség. A felső tagozatos közösségek belső életének főbb fejlesztési vonalai:
Az alsó tagozatból magukkal hozott közösségi és egyéni vonások felmérése, erősítése, koordinálása
A bővülő egyéni és közösségi tapasztalatok tudatos programozása
A társadalmi tapasztalatok megfelelő kiszélesítése
A közösség és egyén kapcsolatainak dinamikus megszervezése
A hagyományápolás, az önálló arculat, az értékek, követelmények elterjesztése és elfogadtatása
Egyéni és társas normarendszer befogadása és aktivizálása
Sokrétű közösségi tevékenység és szervezőmunka
A jövendő életcél és életvitel megalapozása
Az önművelés, önképzés közösségi lehetőségeinek, módszereinek kimunkálása
A társadalmi elkötelezettség motiválása
A Diákönkormányzat működése A DÖK a felelős azért, hogy tanulságos és szórakoztató programokkal színesítse a tanulók hétköznapjait. Cél - az ismeretnyújtás mellett- a hasznos kikapcsolódás, a közösségi szellem megerősítésére, és az egészséges versenyszellem kialakítására. A DÖK feladatai:
Diákprogramok szervezése
Érdekképviselet
A helyi újságban híradások az iskolai életről
Tisztasági verseny meghirdetése és lebonyolítása
Mindezek hozzájárulnak a közösségfejlesztés három dimenziójához:
A közösség kiépülése és fenntartása
A közösség irányítása
A közösségi funkciók gyakorlása
34
7. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI
1.
A pedagógusok alapvető feladatai -
A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
-
Heti
teljes
munkaidejének
nyolcvan
százalékát
(kötött
munkaidejét)
az
intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. -
Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.
-
Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.
-
A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.
-
Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.
-
Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
-
A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
-
A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
-
Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
-
A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
2.
A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás -
Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
-
A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).
35
-
Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
-
A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon
-
Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon
-
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
-
A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
-
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
-
3.
A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
A tehetséges tanulók gondozása -
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.
-
Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.
-
Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.
-
A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
-
A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
4.
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése -
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.
36
-
A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.
-
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.
-
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.
-
Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.
5.
A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása -
Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).
-
Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).
-
Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
-
A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.
6.
Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel -
Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
-
Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.
-
Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.
7.
Munkafegyelem, a munkához való viszony -
A munkaköri kötelességek teljesítése.
37
8.
-
Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
-
Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.
-
Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében
9.
-
Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
-
Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
-
Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.
-
Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés -
Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.
-
Továbbképzéseken való részvétel.
-
A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
-
Publikációk
szakmai
(pedagógiai,
szaktárgyi)
témákról
folyóiratokban,
kiadványokban.
10.
Az iskolai munka feltételeinek javítása -
Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.
-
Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.
-
Az iskolai alapítvány működésének segítése.
-
Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).
11.
-
Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.
-
Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában -
Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
38
12.
-
Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
-
Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
Aktív részvétel a tantestület életében -
A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
-
Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.
-
13.
Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
Az iskola képviselete -
A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.
-
Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.
-
Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.
-
Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.
-
Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
-
A település rendezvényein, eseményein való részvétel.
-
Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.
14.
A vezetői feladatok ellátása -
Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.
-
Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.
-
15.
A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal
39
-
A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
-
Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
-
Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
-
Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
8. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI
8.1. Az osztályfőnök feladatai
-
Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.
-
Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
-
Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.
-
Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.
-
Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
-
Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.
-
Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
-
Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.
-
Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
-
Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.
40
-
A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.
-
Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
-
Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
-
A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.
-
Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
-
A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.
-
Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
-
Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.
-
Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.
-
Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.
-
Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
-
Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).
-
Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.
-
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.
-
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.
-
A
házirendet
megsértő
vagy
feladatait
elmulasztó
tanulót
először
szóbeli
figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. -
Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.
41
-
A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.
-
Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.
-
A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.
-
Elkészíti
az
osztályfőnöki
munka éves
tervezetét (osztályfőnöki
munkaterv,
osztályfőnöki tanmenet). -
Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
-
Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.
-
Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.
-
Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.
-
Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
-
Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).
-
Figyelemmel
kíséri
az
osztály
tantermének
gondozottságát
és
pedagógiai
szakszerűségét.
8.2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv -
Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
-
Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.
-
Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).
-
Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.
42
-
Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.
-
Az osztály diákközösségének vezetői.
-
Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.
b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán -
Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.
-
Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
-
Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.
8.3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról -
Tanulók száma, ebből leány
-
Állami nevelt (gondozott)
-
Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló
-
Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló
-
Sajátos nevelési igényű tanuló
-
Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló
-
Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul
-
Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)
-
Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók
-
Más településről bejáró tanuló
-
Nem magyar állampolgár
-
Évfolyamismétlő
Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról -
Tanulók száma
-
Osztályozott tanulók száma és aránya
-
Osztályozatlan tanulók száma és aránya
-
Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga
-
Az osztály tanulmányi átlaga
-
Kitűnő tanulók száma és aránya
-
Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén
-
Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén
-
Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén
43
-
Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya
-
Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya
-
Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya
-
A bukások száma tantárgyanként
-
A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei
-
Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
-
Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
-
Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői
A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények
Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján
A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
A
Továbbtanulás iskolatípusok szerint
Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya
Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya
Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya
Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya
tanulói
közösségek
(osztályközösségek)
tevékenységének,
fejlődésének
értékelési
szempontjai az első félév és a tanév végén -
Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).
-
Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).
-
A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).
-
Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.
44
-
Neveltségi
szint
(magatartás,
társas
viselkedés,
beilleszkedési
és
magatartási
nehézségekkel küzdő tanulók). -
A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).
-
A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).
-
Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:
Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?
8.4. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin -
A házirend szabályainak megbeszélése.
-
Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.
-
Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.
-
Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.
-
Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.
-
Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.
-
A kerékpáros közlekedés szabályai.
b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák -
Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.
-
Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.
45
-
Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.
-
Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.
-
Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.
-
Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról.
-
Megemlékezés az iskola névadójáról.
-
Osztálykirándulás előkészítése.
c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény:
Testünk
iránti
felelősségünk.
Testi-lelki
egészség
legfontosabb
összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. 46
Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása.
Tananyag:
Közlekedés
Gyalogos
közlekedés
kisebb,
nagyobb
településen.
Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6. évfolyam
Tananyag:
Gondolkodás,
kommunikáció,
tanulás
Problémamegoldás,
tanulás,
emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit.
47
Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, 48
képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása.
8. évfolyam
Tananyag:
Személyiségünk
Önmegfigyelés,
önismeret,
önnevelés:
tapasztalat
önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az 49
erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Pályaorientáció
Tananyag: gondolkodás,
nyelvi
Képességek,
kifejezőképesség.
munkahely,
Számolási
munkanélküliség.
képesség,
fizikai
Térbeli
teherbírás,
kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag:
Pályák
megismerése,
pályaválasztási
dokumentumok
A
pályák
megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások.
Pályaszintek,
továbbtanulási
egymást
lehetőségek.
A
helyettesítő
pályaajánlatok.
pályaválasztás
dokumentumai,
Pályaalkalmasság, ismeretforrások.
Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban
dolgozni.
Érzelmi
viszonyulás
50
és
a
motiváció
szerepe
a
pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! d) Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően -
A tanulást is tanulni kell
-
Tanulást segítő tevékenységek
-
Egészséges életrend
-
A helyes napirend kialakítása
-
A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége
-
Ünnep a családban
-
Az ünnepek szerepe az emberek életében
-
Ismerem-e önmagam?
-
A megismerés forrásai
-
Baráti kapcsolatok
-
Részvétel a házi munkában
-
A nyári szünidő tervezése
-
A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás
-
Fiúk és lányok barátsága
-
A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság
-
Igazmondás, hazugság
-
A serdülők biológiai és higiéniai problémái
-
Fejlesztő játékok tanulása
-
Tudni illik, hogy mi illik
-
Illemtan a gyakorlatban
-
Lakásunk kultúrája
-
Pályaválasztásra készülünk 51
-
Önállóság a tanulásban
-
Konfliktusok az osztályban
-
Igaz barátok az osztályban
-
A kulturált magatartás szabályai
-
Viselkedés ünnepi alkalmakkor
-
Bírálat, önbírálat
-
A család funkciói
-
Konfliktus a családban
-
Fizikai és szellemi munka
-
A pénz szerepe életünkben
-
Ápolt, divatos megjelenés
-
Hogyan rendezném be otthonomat?
-
A vendéglátás illemtana
-
A határainkon túl élő magyarság
-
Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban
-
Az étkezési kultúra
-
Az iskolaválasztás gondja
-
A család pályaválasztási elképzelései
-
Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában
-
Törekvés a harmonikus életre
-
Jövőnkre készülünk
-
Harcban önmagunkkal
-
Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban
-
Ügyintézés a mindennapokban
-
Barátság, szerelem, szexualitás
-
Házasság és család, a felbomló család
-
Hétköznapok és ünnepek a családban
-
Korunk jellemző betegségei
-
A fiatalkori bűnözés
-
A hivatalos helyen való viselkedés illemtana
-
Különféle tanulási módszerek
-
A jó időbeosztás, a helyes napirend
-
Közösségfejlesztő játékok
-
A kulturált viselkedés alapjai, illem 52
-
Ismerős, haver, barát
-
Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása
-
Árulkodás, becsület, "betyárbecsület"
-
Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség
-
Közlekedési szabályok, utazási illemtan
-
Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények
-
Megjelenés, öltözködés
-
A sport szerepe az egészséges fejlődésben
-
Helyem a családban, szüleink tisztelete
-
Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás
-
Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása)
-
Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye
-
A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása
-
Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége
-
Iskolai hagyományok megismerés
-
Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek.
-
Szerelem és házasság
-
Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink.
-
Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése
-
Családi hagyományok, ünnepek
-
A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia
-
Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési
megbeszélése
eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen -
A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése
-
Megélhetés, gazdálkodás, jólét
-
Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága
-
Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink
-
Helyünk Európában
-
Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások
-
Az információszerzés lehetőségei
-
Családi munkamegosztás, segítés otthon
-
A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás
-
Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) 53
-
Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása
-
Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása
9. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL
KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE Nkt.4. § értelmében „kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és határozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.”
9.1. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló
9.1.1. Megvalósítási stratégia 9.1.1.1. Tünetek, tünetcsoportok megállapítása
Agresszív (a környezet felé forduló magatartászavar: rendbontás, nyugtalanság, 54
hazudozás, bántalmazás, stb…)
A szociális fejlődés zavarai (kapcsolatteremtés, alkalmazkodás, beilleszkedési problémái)
Regresszív (önmagára vonatkoztatva: visszahúzódó, passzív, szorongó, félénk, érzékeny, autoagresszív)
Szorongások, félelmek, önértékelési zavarok,
A kognitív, motoros, figyelmi funkciók zavarai, teljesítményromlás, észlelési elégtelenség.
9.1.1.2. A magatartási rendellenesség okainak feltárása
Környezeti (családi, iskolai okok)
Organikus (idegrendszeri: szakember segítségének igénybevétele)
A lefolyás dinamikájának vizsgálata:
Akut (azonnali, közvetlen segítséget igényel)
Krónikus (hosszabb távú célokhoz feladatok kijelölése, azok rendszeres értékelése, újabb célok, feladatok kitűzése)
9.1.1.3. A megoldás lehetőségei
Kisebb fokú (a pedagógus maga megoldja)
Középsúlyos (pszichopedagógiára van szükség)
Súlyos (a pszichiátria hatáskörébe tartozik) A viselkedési és beilleszkedési zavarok is eltérnek. Miben nyilvánulnak meg ezek a
problémák? Tiszteletlenség, tekintéllyel szembeni lázadás, iskolai munkában jelentkező tüneteket, agresszív szembenállást kifejező vonások, erkölcsi fejlődés zavarai, passzivitás vagy hiperaktivitás /hipermotilitás/ és az instabilitás. A sérelmeket és haragot fel kell oldani, és le kell vezetni. A nevelés feladata nem az, hogy a gyermek valamennyi agresszív megnyilvánulását leállítsa, hanem az, hogy azokat antiszociális irányból pozitív irányba fordítsa, és a durva nyers formák helyett olyan formákat hozzon létre, amelyek a közösség számára elfogadhatóak. Ilyen például, mikor egy nehezen kezelhető tanuló sport, tanulmányi vagy egyéb verseny lelkes résztvevője lesz. A magatartási zavarok gyakran tanulási nehézségekkel járnak együtt. Egy gyenge tanulónál mindig fennáll a veszély, hogy kirekesztetté válik. A teljesítménykudarcot szinte
55
törvényszerűen kísérik a társas kapcsolatok zavarai. A nevelés folyamán elsősorban a támadó, agresszív típusú magatartási zavarok jelentik a legtöbb nehézséget. Az agresszió sok gyereknél az önbizalom fenntartását is szolgálja. Önbecsülését úgy szeretné megtartani, hogy kitűnik valamiben, még akkor is, ha az nincs összhangban az intézmény értékeivel, az osztályközösség által becsült, tisztelt magatartással. A másik fontos beilleszkedési probléma, ha a gyerek befelé fordulóvá, zárkózottá válik. Ilyen esetben még nagyobb szerepet játszik a fokozott odafigyelés.
9.1.2. A program elemei
9.1.2.1. Alsó tagozaton
Prevenció: óvodai kapcsolattartás (a gyerekek megismerése még az első tanév előtt)
Az óvoda – iskola közti könnyű, zökkenőmentes átmenet biztosítása
Egyéni bánásmód alkalmazása a magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknál (játékosság, pozitív megerősítés dominanciája)
Rugalmas óravezetés a tanulók igényeinek megfelelően (szünetek, lazító gyakorlatok)
A tanóra és szabadidős tevékenységek arányos elosztása az egyenletes terhelés érdekében a nap folyamán
Szakemberek
segítségének
igénybevétele
(gyermekvédelmi
fejlesztőpedagógus, stb…)
A szülők bevonása, a problémák közös megbeszélése, megoldása.
9.1.2.2. Felső tagozaton
A 4. osztályból 5. osztályba való átmenet megkönnyítése
A negatív személyiségtulajdonságok visszaszorítása
A pozitív személyiségtulajdonságok kialakítása
Társas- közösségi tevékenységek megszervezése
Önismeretre nevelés
A fejlődés értékelése, új célok meghatározása
9.2. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
56
felelős,
Iskolánkban a felzárkóztatás mellett a tehetséggondozásnak is kiemelt szerepet kell kapnia.
9.2.1. A tehetséggondozás feladatai iskolánkban
Az optimális fejlődés feltételeinek megteremtése, működtetése (hogy minden tanuló eljuthasson adottságai lehetőségeinek legfelső határáig)
A folyamatosság biztosítása alsó- és felső tagozatban egyaránt.
9.2.2. Megvalósítási stratégia
9.2.2.1 A tehetség felismerése
Tehetséges gyerek az, aki erősen motivált, könnyen és gyorsan tanul, átlagon felüli teljesítményekre képes, kreatív; egy-egy tantárgyból (speciális tehetségű) minden tantárgyból (általánosan jó intellektusú).
A korai felismerés meghatározó fontosságú. A kiemelkedő képességűek (megfelelő foglalkoztatás hiányában) gyakran visszafejlődnek, sérülnek, kirekesztődnek. A korai felismerés szakértelmet, körültekintést kíván.
9.2.2.2. A felismert tehetség fejlesztése
Tanórán
Osztályon belüli differenciálás
A választható tanórán tanulható tantárgyak tanulása
Kötelező órákon kívüli fakultációkon, szakkörökön
Lehetőség biztosítása, hogy a tanuló abban az irányban fejlődhessen tovább, ahol nagyobb adottsággal, vagy érdeklődéssel rendelkezik. (A választható lehetőségek az
57
iskola óratervében vannak rögzítve.)
gazdag szakkörválaszték
iskolai, városi, megyei, regionális és levelezős versenyek (fontos személyiségfejlesztő hatásuk van: egészséges versenyszellem, önértékelés, sportszerűség, kudarctűrés)
a községi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
a továbbtanulás segítése, kapcsolat a középiskolákkal.
9.2.2.3. A feltételek biztosítása
Tárgyi feltételek:
községi könyvtár,
számítógép mint fejlesztőeszköz,
videó, zenei anyagok,
tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz
megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)
Személyi feltételek:
A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes).
Hatékony tanuló-megismerési technikák alkalmazása.
A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös).
Differenciálás heterogén csoportban.
A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre.
Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a
58
Családsegítő Szolgálat munkatársait.
Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.
A tehetséggondozó tevékenység közben mindvégig elengedhetetlenül fontos a személyi tulajdonságok fejlesztése: belső motiváció, lankadatlan érdeklődés, helyes önértékelés, nehézségek vállalása és leküzdése, a kitartó, szívós munka megkedveltetése ill. annak igényének kialakítása.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata minden év elején feltárni, kik azok a tanulók, akik hátrányos helyzetűek, vagy veszélyeztetett helyzetben vannak. Az okok feltárása után az osztályfőnökkel ill. a gyermekjóléti szolgálat képviselőjével minden esetben megtervezik a megfelel intézkedéseket. Nagyon fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás (szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás). Szükség esetén az iskola felveszi a kapcsolatot a szakszolgáltató intézményekkel:
Iskolaorvos, védőnő
Gyermekjóléti szolgálat
Nevelési Tanácsadó
Családsegítő központok
Gyámhatóság
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek
képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik;
szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
egyéni foglalkozások;
59
a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;
nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;
iskolai sportkör, szakkörök;
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);
szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);
a szülőkkel való együttműködés;
családlátogatások;
szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;
szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
10. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK HELYI RENDJE 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: -
a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);
-
tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;
-
sportélet;
60
-
túrák, kirándulások szervezése;
-
kulturális, szabadidős programok szervezése;
-
a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).
5. Ezekben a kérdésekben -
az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;
-
a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.
6. Ezekben
a
kérdésekben
a
tanév
folyamán
az
osztályközösségek,
illetve
a
diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -
az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
-
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
-
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
-
a házirend elfogadása előtt.
8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat
iskolai
vezetőségének
diákvezetője
(elnöke)
vagy
a
diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 9. Az iskolában iskolai vezetőség (igazgatói tanács) működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője. Iskolánkban a tanulók érdekképviseleti szerve a diákönkormányzat, melynek tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) határozza meg. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. A diákönkormányzat iskolánkban a diákpanaszok és a véleménynyilvánítás fóruma. Az osztályközösségek szeptemberben választják meg azokat a tanulókat, akiket delegálnak a diákönkormányzatba. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi 61
kérdésre kiterjed. A Diákönkormányzat tagjai a tanulói jogok érvényesítése kapcsán beleszólhatnak a tanulókat érintő döntésekbe, és javaslattal élhetnek a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben.
11. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREINEK KAPCSOLATTARTÁSA 11.1. Az igazgató és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: -
a különböző értekezletek,
-
megbeszélések.
Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 11.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: -
a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,
-
iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,
-
iskolán kívüli továbbképzések,
-
a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.
11.3. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
-
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén
62
és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, -
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez vagy a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.
11.4. Az iskola és a szülők kapcsolattartása és együttműködése Az iskolában folyó eredményes munka elengedhetetlen feltétele a tanulók szüleivel való folyamatos kapcsolattartás. A kapcsolattartás formái a következők:
szülői értekezletek évente 3 alkalommal Feladata: a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az iskola életében, munkájában bekövetkező változásokról, újdonságokról, a helyi tanterv követelményeiről, a gyermek előmeneteléről, tanulmányi munkájáról, közösségi életéről és kapcsolattarásáról, a szülők kérdéseinek, véleményének megtárgyalása, esetleges javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az igazgató vagy az érintett szaktanár felé. A rendszeres szülői értekezletek mellett a pályaválasztó 8. évfolyam szülői részére külön tájékoztatást tart az iskola, illetve a 8. osztály osztályfőnöke.
családlátogatások, 2 évente 1 alkalommal Célja: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében
nyílt nap az egész iskolában évente 1 alkalommal Célja: a nyílt tanórákon a szülők betekintést nyerhetnek az iskola nevelő és oktató munkájába, a gyerekek iskolai mindennapjaiba, megismerhetik a tanítási órák
63
lefolyását, közvetlenül tájékozódhatnak a gyermekek és az osztályközösség iskolai életéről
tájékoztatás a tájékoztató füzeten, ellenőrző könyvön, illetve telefonon keresztül Nevelési és tanulási problémák felmerülése esetén az osztályfőnökök felveszik a kapcsolatot a szülőkkel a problémák mielőbbi megoldása érdekében.
Szülői Munkaközösség A Szülői Munkaközösséggel az iskola igazgatója tartja a kapcsolatot. a megbeszélések száma az aktualitás és a szükségesség függvénye.
A Szigligeti Iskoláért Alapítvány Az alapítvány elnökségével szoros az iskola kapcsolata. Anyagi segítségükkel és támogatásukkal nagyban hozzájárulnak az iskola eredményes működéséhez.
közös programok (kirándulás, farsang, stb.)
12. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL - NKT. KERETEI KÖZÖTTI - HELYI SZABÁLYAI
A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Nkt. 50.§ (1)
Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. (6)
A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét. Nkt. 50.§ (8)
Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A
64
további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. Nkt. 51.§ (1)
A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni. Nkt. 51.§ (2).
1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: -
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
-
a szülő személyi igazolványát;
-
a gyermek lakcímkártyáját;
-
az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;
-
a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
-
szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: -
a tanuló anyakönyvi kivonatát;
-
a szülő személyi igazolványát;
-
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
-
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között 65
sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskolánkba történő beíratás, valamint átvétel a 2011. évi CXC. törvény és A nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. ( VIII. 31.) rendelet alapján történik: 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 50. § (7) bekezdése alapján az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni. 2. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. Ebből adódóan a tankötelesek első évfolyamra történő beiratkozásával kapcsolatos teendőket 2013-tól az állami intézményfenntartó központ látja el. 3. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. ( VIII. 31.) rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 22.§-a értelmében: (1) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről a kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal. (2) Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30a között – a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. A Szigligeti Általános Iskola felvételi körzete: Hegymagas és Szigliget település.
66
(3) Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. (4) Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. 4. A tanköteles korú gyermekének beíratását elmulasztó szülő ellen szabálysértési eljárás kezdeményezésére is jogi lehetőség van. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § a) pontja értelmében az a szülő vagy törvényes képviselő, aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló tanköteles gyermeket az iskolába nem íratja be, szabálysértést követ el, és pénzbírsággal sújtható. Szabálysértési hatóságként a jelenleg hatályos rendelkezések szerint a kormányhivatal jár el. Azaz az igazgató a kormányhivatal felé jelez, ha nem íratták be a körzetében élő tanulót és arról is értesítést küld, ha körzeten kívülit vett fel. 5. Az Nkt. 72. § (2) bekezdése szerint a szülőt továbbra is megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga, amellyel élve gyermeke adottságainak, képességeinek,
érdeklődésének
megfelelően,
saját
vallási,
világnézeti
meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat iskolát, kollégiumot. Amennyiben a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, és nem cselekvőképtelen, a szülő ezt a jogát vele közösen gyakorolhatja. Az intézményválasztás szabadsága azt jelenti, hogy nem tiltható meg a szülői jelentkezés benyújtása, függetlenül attól, hogy a köznevelési intézményt a szülő milyen okból és milyen indokkal választotta meg. A benyújtott jelentkezést az intézmény vezetője érdemben köteles elbírálni, és a szülő részére írásban közölnie kell a döntését. Az intézmény által hozott döntés ellen a szülő jogorvoslati lehetőséggel élhet, amelyet a fenntartó bírál el másodfokon. (Nkt. 37.§ (3) bek. b) pont) A fenntartói döntés ellen jogszabálysértésre hivatkozással bírósághoz lehet fordulni. Az intézményválasztás szabadsága tehát nem jelenti azt, hogy a szülő kérelmét teljesíteni kell. Jogellenes azonban minden olyan intézkedés, amelyik kizárná vagy korlátozná a
67
szülő intézményválasztási szabadságát, az intézménybe történő szabad jelentkezés jogát. A szülő tehát a tanköteles korú gyermekét beírathatja egy szabadon választott iskolába, de igénybe veheti a kötelező felvételt biztosító iskolát is. Az új ágazati szabályozás ugyanis – a korábbiakhoz hasonlóan – szintén biztosítja a tankötelezettség teljesítéséhez rendelkezésre álló „körzetes iskolát”. Az Nkt. 50. § (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola). 6. A Nkt. 50. § (3) bekezdésnek b) pontja alapján – a korábbi szabályozáshoz képest változatlanul – általános iskolában a jövőben sem szervezhető felvételi vizsga. E szerint felvételi vizsga – a szervezés formájától és elnevezésétől függetlenül – a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudásszint és új elemként a készség megismerése. Ez azt jelenti, hogy az általános iskolában a felvételi vizsga szempontjából a jövőben sem a jelentkezők beszámoltatásának, mérésének a formája és az elnevezése a döntő, hanem az, hogy mit vizsgál az iskola. Ebből adódóan nem számít felvételi vizsgának, így a felvételi eljárásban jogszerűen alkalmazható minden olyan mérés, amely alapján az általános iskola a jelentkező képességeiről, fizikai vagy más tulajdonságairól kíván meggyőződni. A Nkt. 50. § (5) bekezdése ezért teszi lehetővé, hogy sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is. Amíg a felvételi vizsga a jelentkező tárgyi tudásáról, már elsajátított ismereteiről ad képet, addig a képesség, fizikai vagy más alkalmasság mérése azt mutatja meg, hogy a jelentkező a jövőben – kellő szorgalom esetén – meg tud-e felelni az adott iskola követelményeinek. Kiemelten fontos, hogy a felmérés során nem vizsgálható a jelentkező politikai vagy más véleménye, családi állapota, társadalmi származása, vagyoni helyzete, azaz nem lehet válogatási elv semmiféle olyan elem, amely az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény előírásaiba ütközik.
68
A jogszabály ugyanis kimondja, hogy az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek
megállapítása
és
a
követelménytámasztás,
valamint
a
teljesítmények értékelése során. 7. A tanuló átvételére, felvételére vonatkozó szabályok a korábbi rendelkezésekhez képest nem változtak. Ez azt jelenti, hogy az iskolában a tanuló átvételére a tanítási év során a továbbiakban is bármikor lehetőség van. Kivételt jelent ez alól az az eset, amikor az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár. Ebben az esetben az iskolai átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint – az igazgatói döntéstől és az intézmény típusától függően felmérés, felvételi vizsga, különbözeti vizsga alapján – kerülhet sor. Új elem az EMMI rendelet 23. § (9) bekezdésében olvasható szabály, amely az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégző, de a középfokú iskolai felvételi eljárásban részt nem vevő tanköteles tanulóval kapcsolatos értesítési kötelezettséget határozza meg. Ebben az esetben ugyanis az általános iskola igazgatójának értesítenie kell a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti kormányhivatalt. E hatóság feladata, hogy gondoskodjon ezen tanulóknak a tankötelezettség teljesítését lehetővé tevő nevelés-oktatásban történő részvételéről, amely 2013-tól a Köznevelési Hídprogramok keretében valósulhat meg. 2013. szeptember 1-jétől az állami intézményfenntartó központnak kell kijelölnie azt az intézményt, amelyben az érintett tanuló a tankötelezettségét teljesítheti. A kötelező felvételt biztosító iskola kijelölésével kapcsolatos szabályokat az EMMI rendelet 24.§-a határozza meg. 8. Járási hivatal: A Nkt 45.§ (10) "... a járási hivatal az állami intézményfenntartó központ útján a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes…., általános iskolának." 9. Amennyiben a kötelezően felvett gyerekek után férőhellyel rendelkezik még, akkor az EMMI rendelet 24.§ (5) bekezdése alapján járhat el: Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi,
69
átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. Az EMMI rendelet 24. § (5) bekezdése rendelkezik a kötelező felvétel után szabadon
70
maradó helyek betöltési sorrendjéről. A szabályok lényegében megegyeznek a korábbi törvényi előírásokkal, néhány pontosítást azonban bevezetett a végrehajtási rendelet. A szabadon maradt férőhelyekre továbbra is a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat kell először felvenni, közülük is azokat kell előnyben részesíteni, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelye vagy – új elemként – telephelye, feladatellátási helye szerinti településen vagy kerületben található. A halmozottan hátrányos tanulókat követően azok a jelentkezők következnek, akik az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási
helye szerinti
településen
rendelkeznek lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel. Miután a kötelező felvétel az adott iskola felvételi körzetében való lakóhelyhez, ennek hiányában tartózkodási helyhez kötődik, ezért a gyakorlatban problémát vethet fel a körzetbe tartozás, valamint a körzetbe történő átjelentkezés kérdése. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdése szerint a lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, ahol a polgár lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Mind a lakóhelyhez, mind a tartózkodási helyhez kapcsolódik lakcím. A lakcímbejelentéssel kapcsolatos hatósági jogköröket a település, a kerület jegyzője gyakorolja. Az iskolai felvételi kérelmek vizsgálatakor az igazgatónak tehát nem a lakcím valódiságát, a körzetbe történő esetleges átjelentkezés időpontját szükséges vizsgálnia, hanem azt, hogy az adott lakcím a lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely címe-e. A felvételi kérelem elbírálásakor tisztázni kell, hogy a tanuló az adott településen a lakóhelye szerinti lakcímen vagy a tartózkodási helye szerinti lakcímen él-e. Tartózkodási hely esetében a felvételi kérelem elutasítható, kivéve, ha a tanulónak nincs lakóhelye. Az új ágazati szabályozásban is tovább él a sorsolás intézménye, amelyre akkor kerülhet sor, ha az általános iskola a jogszabály szerinti sorrendben nem tudja az összes jelentkezőt fogadni. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat az új előírások alapján az iskolai házirendben kell meghatározni. A sorsolás nélkül felvehető tanulók közé továbbra is beletartoznak a sajátos nevelési
71
igényű tanulók, továbbá azok, akik az EMMI rendelet szerint különleges helyzetűnek minősülnek. Amíg a korábbi előírások a sajátos helyzetű tanuló meghatározását a helyi önkormányzat döntési körébe utalták, addig az új előírások egyértelműen meghatározzák, ki minősül különleges helyzetűnek. Az EMMI rendelet 24. § (7) bekezdése értelmében különleges helyzetű az a tanuló, akinek
szülője, testvére tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő, vagy
a testvére az adott intézmény tanulója, vagy
munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében
található, vagy
az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren
belül található 10. Nkt. 83.§ (2) d) pontja alapján a fenntartó meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok számát.
Iskolánk beiskolázásának helyi szokásai (Mit teszünk azért, hogy népszerűsítsük iskolánkat?): A KLIK által közétett plakátokat kihelyezzük Szigliget település valamennyi közintézményébe: Básti Lajos Közösségi Ház, Szigliget Önkormányzat, orvosi rendelő, Napközi-otthonos óvoda, Szigligeti Általános Iskola. Minden év márciusában nyílt napokat tartunk az érdeklődő szülőnek és gyermekeknek. Tavaszváró sportdélutánt rendezünk a környező települések családjainak, hogy bemutassuk iskolánkat. Folyamatosan szerkesztjük az iskola honlapját, és cikkeket írunk a Szigligeti Harsonába. Honlapunkon folyamatosan közzé tesszük az iskolai rendezvényekről készült fotókat, a Szigligeti Harsonában megjelent riportokat, cikkeket.
72
AZ
13.
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI
ALAPISMERETEK
ELSAJÁTÍTÁSÁVAL
KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
-
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.
-
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
-
tudják
a
leggyakrabban
előforduló
sérülések
élettani
következményeit; -
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
-
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
-
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
73
hátterét,
várható
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
-
a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;
-
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
3. Az
elsősegély-nyújtási
alapismeretek
elsajátításával
kapcsolatos
feladatok
megvalósításának elősegítése érdekében -
az iskola kapcsolatot tart az Országos Mentőszolgálattal, a Vöröskereszt helyi szervezetével és a Vízimentő Szakszolgálattal
-
tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;
-
támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.
4. Az
elsősegély-nyújtási
alapismeretek
elsajátítását
elsősorban
a
következő
tevékenységformák szolgálják: -
a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
TANTÁRGY
biológia
kémia
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK -
rovarcsípések
-
légúti akadály
-
artériás és ütőeres vérzés
-
komplex újraélesztés
-
mérgezések
-
vegyszer okozta sérülések
-
savmarás
74
fizika testnevelés
-
-
égési sérülések
-
forrázás
-
szénmonoxid mérgezés
-
égési sérülések
-
forrázás
-
magasból esés
az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki
óra
megtartásában
az
elsősegély-nyújtási
alapismeretekkel
kapcsolatosan.
5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az ÁNTSZ, a Vöröskereszt és a Zánkai Vizimentő Szakszolgálat bevonásával. Célunk, hogy Balaton parti település révén kellő felvilágosítást kapjanak gyerekeink a Balaton veszélyeiről.
-
évente
egy
egészségvédelemmel,
helyes
táplálkozással,
elsősegély-nyújtással
foglalkozó projektnap (témanap) a Gyermekjóléti Szolgálattal közös szervezésben az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. A községi könyvtár szervezésében a felső tagozatosok havonta egy alkalommal részt vesznek a serdülő kort érintő szexuális felvilágosító előadásokon, valamint mai kor gyermekét erőteljesen befolyásoló függőségekről szóló rendezvényeken.
Iskolánk az elsősegély-nyújtás alapfokú ismereteinek elsajátításában elsődlegesen a balesetek megelőzését látja fontosnak. Ez több lábon áll:
A felnőttek példamutatása 75
A tanórán kívüli tevékenységek idején végzett felügyeleti rendszer
A tanórákon ismertetett balesetvédelmi szabályok, melyek magukba foglalják a viselkedési és eszközhasználati tudnivalókat
76
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK
A Szigligeti Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, a jogszabályi előírásokra vonatkozó költségeket vállalja.
A Szigligeti Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola működtetője egyetért, a jogszabályi előírásokra vonatkozó költségeket vállalja.
A Szigligeti Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület a 2013. év március hó … napján tartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta. A Szigligeti Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.
Kelt: ................................................. igazgató
Nyilatkozatok, jelenléti ívek és jegyzőkönyvek mellékelve.
77
78
II.
2014.
79
1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet
1. mellékletére - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára
2. mellékletére - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára épül.
Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei
teljes
egészében megegyeznek az
oktatási
miniszter által
kiadott
kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 1. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: Melyik tantárgy óraszáma
Hány órával lett
lett megnövelve a szabadon
megnövelve a szabadon
tervezhető órák
tervezhető órák
óraszámából?
óraszámából?
1. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
1 óra
1. évfolyam
Informatika
1 óra
2. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
1 óra
2. évfolyam
Informatika
1 óra
3. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
1 óra
3. évfolyam
Idegen nyelv
1 óra
3. évfolyam
Informatika
1 óra
4. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
1 óra
4. évfolyam
Idegen nyelv
1 óra
4. évfolyam
Informatika
1 óra
5. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
1 óra
5. évfolyam
Informatika
1 óra
6. évfolyam
Matematika
1 óra
6. évfolyam
Történelem
1 óra
ÉVFOLYAM
80
6. évfolyam
Informatika
1 óra
7. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
1 óra
7. évfolyam
Matematika
1 óra
7. évfolyam
Informatika
1 óra
8. évfolyam
Matematika
1 óra
8. évfolyam
Fizika
1 óra
8. évfolyam
Informatika
1 óra
2. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 3. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM
VÁLASZTOTT KERETTANTERV
1-4. évfolyam
Ének-zene A változat
5-8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom A változat
5-8. évfolyam
Matematika A változat
5-8. évfolyam
Fizika A változat
5-8. évfolyam
Ének-zene A változat
4. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontását, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározását külön dokumentumban közöljük. 5. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják.
81
Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon
Tantárgyak Magyar nyelv és
1.
2.
3.
4.
évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 7+1=8
7+1=8
6+1=7
6+1=7
Angol nyelv
-
-
+1
2+1=3
Matematika
4
4
4
4
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Informatika
+1
+1
+1
+1
Összes heti óra
25
25
25
27
irodalom
Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon
Tantárgyak Magyar nyelv és
5.
6.
7.
8.
évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4+1=5
4
3+1=4
4
Idegen nyelvek
3
3
3
3
Matematika
4
3+1=4
3+1=4
3+1=4
Erkölcstan
1
1
1
1
2
2+1=3
2
2
Természetismeret
2
2
-
-
Fizika
-
-
2
1+1=2
Kémia
-
-
1
2
irodalom
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
82
Biológia-egészségtan
-
-
2
1
Földrajz
-
-
1
2
Ének-zene
1
1
1
1
Hon- és népismeret
1
-
-
-
Vizuális kultúra
1
1
1
1
Informatika
1
1+1=2
1+1=2
1+1=2
1
1
1
-
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki óra
1
1
1
1
Összes heti óra
28
28
31
31
Technika, életvitel és gyakorlat
83
2. A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen
a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,
illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első és az ötödik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre.
Ezért 2013. szeptember 1-jétől:
az első és az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;
míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze1: TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017
ÉVFOLYAM 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013
1
A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. 2013 = a 2012ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.
84
3.
AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS
TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő–oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket
(tankönyv,
munkafüzet,
térkép
stb.)
használnak
a
tananyag
feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A füzeteket és a tankönyveket az iskola rendeli meg a tanulóknak, melyeket a tanév kezdés előtt az iskolában átvehetnek. 4. A
taneszközök
kiválasztásánál
a
szakmai
munkaközösségek
a
következő
szempontokat veszik figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének!
A tankönyvek egymásra épüljenek;
Életkori sajátosságnak megfelelő, színes esztétikus legyen;
A tananyag jól rendszerezett legyen;
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
85
4.
A
NEMZETI
ALAPTANTERVBEN
MEGHATÁROZOTT
PEDAGÓGIAI
FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI Az erkölcstan oktatása Lehetőséget adunk a szülőnek és a tanulóknak, hogy az újonnan bevezetendő erkölcstan oktatást vagy a már meglévő hit és erkölcstan oktatást válasszák. Az erkölcstan tantárgy anyagához 1-4. osztályban a Nat Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat valamint Művészetek műveltségterületének fejlesztési követelményei és tartalmai az irányadók. 5-8. évfolyamon az Erkölcstan tantárgyra az Ember és társadalom műveltségterület, Erkölcstan, etika, közműveltségi tartalmai érvényesek. Természettudományos nevelés A természettudományos nevelés fontossága érdekében 8. évfolyamon egy órával megemeltük a szabadon tervezhető órakeretből a fizika órák számát. Környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz óráink egy részét erdei iskolánkban, természetes környezetben tartjuk - előkészítve, és megtervezve. A mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés heti 5 óráját a törvényeknek megfelelően bevezettük, és felmenő rendszerben bevezetjük. A testnevelés órák száma 4 + 1 néptánc. Az egészséges életre való felkészítést kiemelten fontosnak tartjuk, ezért alsó és felső tagozatban heti két-két órában diáksport keretében sportjátékokat, labdajátékokat és atlétikát oktatunk. Iskolánkban évtizedek óta hagyománya van az asztalitenisz sportnak. Iskolánk tanulói egyesületekben és iskolai keretben is kiemelkedő eredményeket érnek el. Bekapcsolódtunk a Bozsik-programba, mellyel tovább emeljük a mozgásra, sportolásra fordított időt, és bővítjük a lehetőségeket. Intézményünkben működik a Simon Judo Önvédelmi Szabadidő és Diáksport Egyesület. Célunk: a teste erőssé, jól használhatóvá tegyük, miközben gyermekeink jellemét szellemi és erkölcsi fegyelmezéssel építjük.
86
A mindennapos művészeti nevelés Iskolánk sokat tesz a mindennapos művészeti nevelés érdekében, melyet tantestületünk valamennyi tagja kiemelten fontosnak tart. Működik énekkar, zongora és furulyaoktatás, néptánc-tanítás alsó és felső tagozatban, kerámia és rajz-oktatás délutáni, szabadon választható szakkörök keretében.
Az idegennyelv-oktatás Az első idegen nyelv oktatását a kötelező 4. évfolyam helyett már 3. osztályban megkezdjük heti egy óra keretében. 4. osztályban a szabadon tervezhető órakeretből egy órával az idegennyelv-oktatást emeltük meg. 5. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK ÉS FOGLALKOZÁSOK Iskolánkban választható és működő foglalkozások a következők: ének szakkör zongora furulya néptánc kerámia rajz asztalitenisz matematika angol sport Szeptemberben helyi szokás szerint jelentkezési lapot küldünk a szülőknek, melyben felmérjük az igényeket. Tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat, hogy az október 1-jétől elkezdett, nem kötelező foglalkozásokra a mulasztást igazolni kell, csak betegség és a szülők rendkívüli kérésére kaphatnak felmentést a tanulók.
87
A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY
6.
GYAKORLATBAN
TÖRTÉNŐ
ELLENŐRZÉSI
ÉS
ÉRTÉKELÉSI
MÓDJA,
DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján 54. § (1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és
a
tanítási
év
végén
osztályzattal
minősíti.
A
tanuló
magatartásának
és
szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet. Az érdemjegy
és
az
osztályzat
megállapítása
a
tanuló
teljesítményének,
szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). (3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. (5) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.
88
(6) Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. (7) A tanuló értékelésekor, minősítésekor az (1) bekezdésben meghatározottakat – az érdemjegy és az osztályzat alkalmazására vonatkozó rendelkezések kivételével – akkor is alkalmazni kell, ha az iskola nem használja az érdemjegy, az osztályzat megjelölést. 55. § (1) Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére +kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére- felmentheti az iskola kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos nevelési helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a tanulót a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. (2) A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. (3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. 56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. (3) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. 89
57. § (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. (3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A tanulók teljesítményét, feleleteit, dolgozatait, egyéb tanulói produktumokat (rajz, technika munkadarab, stb.) évközben hó közi osztályzattal értékeljük valamennyi évfolyamon. 100 %os teljesítmény esetén az ötös érdemjegy mellett a csillagos 5-öst (5*) is használjuk. Tantárgyi dicséret A folyamatosan kiemelkedő magas színvonalú tanulói teljesítményt félévkor és év végén is tantárgyi dicsérettel lehet elismerni. Minden esetben a szaktanár, a tanító felelőssége eldönteni, hogy mit tart kiemelkedően magas tanulói teljesítménynek. Kimagasló teljesítmény lehet az egyenletes és szorgalmas tanulás, csak ötösei vannak a tanulónak, esetleg csak egy négyese van, a szorgalmas tanulás mellett rendszeresen végez például gyűjtőmunkát, versenyeken vesz részt, stb. Fontos, hogy a tantárgyi dicséret a többi tanuló előtt példamutató tanulmányi munka elismerése legyen. A 4 (vagy annál több) tantárgyi dicséret után általános tantestületi dicséret adható. A kitűnő és a jeles fogalma Kitűnő az a tanulmányi eredmény, amikor valamennyi tantárgyból, magatartásból és szorgalomból is csak ötös osztályzata van a tanulónak. Szöveges értékelésben részesülő tanuló esetén kitűnőnek tekintjük azt a tanulmányi teljesítményt, amikor valamennyi tantárgyból nagyon jó minősítést, magatartásból és szorgalomból példás értékelést kapott. Jeles eredmény az, ha a tanulónak maximum két négyes osztályzata vagy „jó” minősítése van valamely tantárgyakból.
90
„4.4.2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, évfolyamot ismételni köteles. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha az adott tanév során az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a 250 órát. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: -
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
-
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
-
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
-
magántanuló volt.
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A dolgozatokat teljesítményszázalékban számoljuk ki, és érdemjeggyel is értékeljük. Teljesítmény
Érdemjegy
0- 30 %
elégtelen / 1 /
31-50 %
elégséges / 2 /
51-75 %
közepes / 3 /
76-90%
jó /4 /
91-100 %
jeles / 5 /
91
A tanulók teljesítményét, előmenetelét a tanév során érdemjegyekkel kell értékelni, félévkor és a tanév végén osztályzattal kell minősíteni. Kivételt képeznek ez alól az 1. évfolyam tanulói, valamint a 2. osztályosok az első félévben. A közoktatási törvény felsorolja azokat az érdemjegyeket, illetve osztályzatokat, amelyeket a magatartás, a szorgalom, illetve a tanulók tantárgyi tudásával kapcsolatos teljesítmények értékelésére használhat az iskola.
A (3) bekezdés előírja, hogy az első évben félévkor és a tanév végén, valamint a második évfolyam első félévében szöveges minősítést (értékelést) kell kapnia a tanulóknak. Ennek a szöveges minősítésnek kell kifejeznie, hogy a tanuló: kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített-e, esetleg felzárkóztatásra szorul.
Amennyiben a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával:
értékelni kell a tanuló teljesítményét,
fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket,
javaslatot kell tenni a szükséges intézkedésekre,
a szülőt tájékoztatnia kell azokról a lehetőségekről is, amelyekkel segítséget tud nyújtani a tanulók eredményes felkészítéséhez.
A (3) bekezdés kitér arra a lehetőségre is, hogy az iskola – a pedagógiai programjában
meghatározottak
szerint
–
milyen
feltételekkel
térhet
el
az
érdemjegyekkel és osztályzattal történő értékelés alól negyedik-nyolcadik évfolyamon is.
92
7. A TANULÓI MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI A magatartás minősítése: példás, jó, változó, rossz. A szorgalom minősítése: példás, jó, változó, hanyag. Az értékelés szempontjai a magatartásnál:
magatartási norma- és szabályismeret
szabálykövetés: - tanórákon, foglalkozásokon - óraközi szünetekben - iskolai rendezvényeken - szabadidőben
a tanuló helyzete a közösségben: - társakhoz való viszony - felnőttekkel szembeni viszony
a tanuló beszédstílusa, hangneme
Az értékelés szempontjai a szorgalomra:
részvétel a tanulási tevékenységben, motiváltság tanítási órán, versenyeken, tanítási órákon kívül
feladattudat fejlettsége, türelem, kitartás a feladatvégzésben
a teljesítés igényessége, megbízhatóság A szempontok alkalmazása az értékelésben rugalmasan, egyénre szabottan történik.
Az osztályfőnök minden tanév első napján ismerteti a tanulókkal a magatartás és a szorgalom értékelésének alapelveit, az egyes minősítések feltételeit, a követelményekről a szülőket a tanév első szülői értekezletén tájékoztatja. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi, minden hónap végén érdemjeggyel. Az osztályfőnök az általa összegyűjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz a tanuló értékelési fokozatára. Az értékelések kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok véleményére. A végleges döntést az osztályban tanítók véleménye alapján - szavazategyenlőség esetén- az osztályfőnök hozza meg.
93
Az érdemjegyekről a tanulót és szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. A tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és az egész éves szorgalmat értékeljük.
1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
2. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
3. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja;
-
a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
-
kötelességtudó, feladatait teljesíti;
-
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
-
tisztelettudó;
-
társaival,
nevelőivel,
a
felnőttekkel
szemben
udvariasan,
segítőkészen viselkedik; -
az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
-
óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
-
nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;
b) Jó (4) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja;
-
tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
-
feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;
-
feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; 94
előzékenyen,
-
az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;
-
nincs írásbeli intője vagy megrovása.
c) Változó (3) az a tanuló, aki. -
az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;
-
a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;
-
feladatait nem minden esetben teljesíti;
-
előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;
-
a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;
-
igazolatlanul mulasztott;
-
osztályfőnöki intője van.
d) Rossz (2) az a tanuló, aki: -
a házirend előírásait sorozatosan megsérti;
-
feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
-
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
-
társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;
-
viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;
-
több alkalommal igazolatlanul mulaszt;
-
több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
4. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
5. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A másodiknyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az
95
osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
6. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
-
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;
-
a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;
-
munkavégzése pontos, megbízható;
-
a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
-
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
b) Jó (4) az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
-
rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
-
a tanórákon többnyire aktív;
-
többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;
-
taneszközei tiszták, rendezettek.
c) Változó (3) az a tanuló, akinek: -
tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
-
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;
-
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
-
érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
-
önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;
-
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;
-
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;
-
feladatait többnyire nem végzi el;
-
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; 96
-
a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;
-
félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
8. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE Az előirt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. A szóbeli és az írásbeli feleletek arányának megközelítőleg azonosnak kell lennie. Iskolánk arra törekszik, hogy minden tanuló második osztály félévtől 8. osztályig minden tantárgyból havonta legalább egy érdemjegyet kapjon. Sikertelen dolgozatok esetén lehetőséget biztosítunk a tanulóknak javító dolgozat megírására vagy javító feleletre. A pedagógusok kötelezik magukat arra, hogy minden írásbeli dolgozatot 2 héten belül kijavítanak, és ennek eredményét a tanulókkal közlik. Az osztályfőnökök kötelesek minden hónapban egyszer átnézni a tanulók ellenőrző könyveit és egyeztetni az osztálynaplók érdemjegyeivel. A témazáró dolgozatokra a szaktanárok kötelesek a tanulókat felkészíteni, annak témáját megbeszélni a tanulókkal. A témazáró dolgozatok írásának időpontját a pedagógusoknak kötelező bejelenteni. A felelet jellegű számonkéréseket, úgynevezett röpdolgozatokat a szaktanároknak nem kötelező bejelenteni.
97
9.
AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT
ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. A házi feladat lehet: szóbeli vagy írásbeli munka, vagy egyszerre mindkettő. Az otthoni felkészülés célja: az egyes tantárgyi anyagok elsajátításának könnyítése, gyakorlása segítség a tanórai munkához a tantárgyakhoz kapcsolódó alapkészségek fejlesztése fejlődjön a tanulók problémamegoldó képessége a motiváció növelése a tananyaghoz kapcsolódó információk bővítése (internet, könyvtárhasználat) az önművelés igényének kialakítása a tanulói teljesítmény javítása a pontosság, a kötelességtudat, a rendszeres, önálló munkavégzés fejlesztése a leszakadó , alulteljesítő tanulók felzárkóztatása a tanulási technikák kiépítése az önálló ismeretszerzés stratégiájának kialakítása, az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése
98
A házi feladat tartalmát tekintve: kapcsolódjon az órai munkához, a tantárgyi követelményrendszerhez legyen differenciált, személyre szabott, individualizált legyen gyakorló jellegű, érdekes, érdeklődést felkeltő legyen megfelelően előkészített az életkori sajátosságokat figyelembe vevő Házi feladatok lehetnek: feladatgyűjteményből adott feladatok tankönyvi kérdésekre adandó válaszok vázlatkészítés leíró vagy elemző munkák házi dolgozat gyűjtő vagy kutatómunka számítógépes feladat A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. A házi feladat korlátai, mennyiségének elvei: A szóbeli és írásbeli házi feladat mennyisége nem lehet túlzó. A fogalmazások maximális hosszát szaktanár határozza meg-ezzel is tekintetbe véve az életkori sajátosságokat. A hosszabb lélegzetű memoritereket, verseket részenként kérjük számon. Az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére a pedagógus belátása szerint kapnak házi feladatot. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére-a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl-nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A kötelező olvasmányok olvasására előző tanév végén hívjuk föl a tanulók figyelmét.
99
Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladatoknak mindig az oktatott anyagra kell épülniük és ezeket hivatottak elmélyíteni és gyakoroltatni a tanulóknak mindig tisztában kell lenniük a pedagógusok elvárásaival a pedagógusoknak, szaktanároknak kötelessége megkérdezni a tanulóktól, hogy értike, mi lesz a házi feladat a következő tanórára a pedagógusoknak kötelességük megbeszélni a tanulókkal, hogy milyen formában, és melyik órára kérik a házi feladatot 1-4. osztályban a pedagógusoknak kötelessége a táblára felírni az aznapi leckét, így a beteg vagy igazoltan mulasztó gyermekek szülei is minden esetben tájékozódhatnak a következő nap feladatiról szülők kérésére alsó tagozatban bevezettük a leckefüzetet, melybe a tanulók önállóan jegyzetelnek. a napközis üzenő füzetbe az alsó tagozatos pedagógus bejegyzi a napközis nevelő számára az aznapi házi feladatot és a tanulókkal kapcsolatos közölni valókat, melyet mindketten aláírásukkal igazolnak az alsó tagozatban a tanítók a téli, tavaszi és őszi szünetre nem, vagy csak nagyon kevés házi feladatot adhatnak azokon a munkanap-áthelyezési szombatokon, amikor iskolánkban délelőtt tanítás van, a pedagógusok nem adhatnak házi feladatot
100
10.
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES
MÓDSZEREK Minden tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának
és
edzettségének
vizsgálatáról.
A
vizsgálatot
a
nevelési-oktatási
intézményeknek minden év április és május hónapjában kell megszervezniük a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagokalapján. 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelő végzi el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72
2
1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75
3
1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78
101
4
1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81
5
1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84
6
1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87
7
1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90
8
1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93
9
1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96
10
1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99
11
1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02
12
1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05
13
1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08
14
1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11
15
1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14
16
1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17
17
1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20
18
1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24
19
1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28
20
1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32
21
1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47
2
1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50
3
1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53
4
1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56
5
1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59
6
1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62
7
1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65
8
1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68
9
1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71
10
1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74
11
1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77
102
2.
12
1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80
13
1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84
14
1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87
15
1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90
16
1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94
17
1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98
18
1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02
19
1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05
20
1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08
21
1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11 HASONFEKVÉSBŐL
feladat:
TÖRZSEMELÉS
ÉS
LEENGEDÉS
FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
20 22 24 26 28 30 32 34
2
24 26 28 30 32 34 36 38
3
28 30 32 34 36 38 40 42
4
32 34 36 38 40 42 44 46
5
36 38 40 42 44 46 48 50
103
6
40 42 44 46 48 50 52 54
7
44 46 48 50 52 54 56 58
8
48 50 52 54 56 58 60 62
9
52 54 56 58 60 62 64 66
10
56 58 60 62 64 66 68 70
11
60 62 64 66 68 70 72 74
12
64 66 68 70 72 74 76 78
13
68 70 72 74 76 78 80 82
14
72 74 76 78 80 82 84 86 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
16 19 22 25 28 29 30 32
2
20 23 24 29 32 33 34 36
3
24 27 28 33 36 37 38 40
4
28 31 32 37 40 41 42 44
5
32 35 36 41 44 45 46 48
6
36 39 40 45 48 49 50 52
7
40 43 44 49 52 53 54 56
8
44 47 48 53 56 57 58 60
9
48 51 51 57 60 61 62 64
10
52 55 56 61 64 65 66 68
11
56 59 60 65 68 69 70 72
12
60 63 64 69 72 73 74 76
13
64 67 68 73 76 77 78 80
14
68 71 74 77 80 82 83 84
104
3.
feladat:
HANYATTFEKVÉSBŐL
FELÜLÉS
TÉRDÉRINTÉSSEL
FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 5.
6.
7.
8.
1
25 28 31 34 36
38
40
42
2
30 33 36 39 41
43
45
47
3
35 38 41 44 46
48
50
52
4
40 43 46 49 51
53
55
57
5
45 48 51 54 56
58
60
62
6
50 53 56 59 61
63
65
67
7
55 58 61 64 66
68
70
72
8
60 63 66 69 71
73
75
78
9
65 68 71 74 76
78
80
82
10
70 73 76 79 81
83
85
87
11
75 78 81 84 86
88
90
92
12
80 83 86 89 91
93
95
97
13
85 88 91 94 96
98
100 102
14
90 93 96 98 100 102 104 106
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
évfolyam
105
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 7.
8.
1
20 23 26 29 32 34 36
38
2
25 28 31 34 36 38 40
42
3
30 33 36 39 41 43 45
47
4
35 38 41 44 46 48 50
52
5
40 43 46 49 51 53 55
57
6
45 48 51 54 56 58 60
62
7
50 53 56 59 61 63 65
67
8
55 58 61 64 66 68 70
72
9
60 63 66 69 71 73 75
77
10
65 68 71 74 76 78 80
82
11
70 73 76 79 81 83 85
87
12
75 78 81 84 86 88 90
92
13
80 83 86 89 91 93 95
97
14
85 88 91 94 96 98 100 102
PONTSZÁM
4.
feladat:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
évfolyam
FEKVŐTÁMASZBAN
KARHAJLÍTÁS-
ÉS
NYÚJTÁS
FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
106
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
11 13 15 17 19
évfolyam
1
5
7
9
2
7
9
11 13 15 17 19 21
3
9
11 13 15 17 19 21 23
4
11 13 15 17 19 21 23 25
5
13 15 17 19 21 23 25 27
6
15 17 19 21 23 25 27 29
7
17 19 21 23 25 27 29 31
8
19 21 23 25 27 29 31 33
9
21 23 25 27 29 31 33 35
10
23 25 27 29 31 33 35 37
11
25 27 29 31 33 35 37 39
12
26 28 30 32 34 36 38 40
13
27 29 31 33 35 37 39 41
14
28 30 32 34 36 38 40 42 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10 11
7
5
6
7
8
9
10 11 12
8
6
7
8
9
10 11 12 13
9
7
8
9
10 11 12 13 14
10
8
9
10 11 12 13 14 15
11
9
10 11 12 13 14 15 16
107
12
10 11 12 13 14 15 16 17
13
11 12 13 14 15 16 17 18
14
12 13 14 15 16 17 18 19
4. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám Minősítés
0 – 11
igen gyenge
12 – 22
gyenge
23 – 33
elfogadható
34 – 43
közepes
43 – 52
jó
53 – 63
kiváló
A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek: -
egyszerűek
-
kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók
-
megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét
A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel, és tanév végén májusban végezzük 1-8. évfolyamban.
Először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást végezzük.
A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között.
A motiváció nagyon fontos, miért végeztetjük.
Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan):
-
tavalyi eredményhez képest
-
vagy év elejéhez képest
-
vagy az osztályátlaghoz képest
Igény esetén szülőnek tájékoztatás: hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére.
108
1-2. évfolyam:
Mellső fekvőtámasz
Hátsó lefüggésben térdemelés
Helyből távolugrás
60 m-es síkfutás
3-8. évfolyam:
Mellső fekvőtámasz
Hátsó lefüggésben térdemelés
Helyből távolugrás
60 m-es síkfutás
Medicinlabda (2 kg.) hajítás hátra
Cooper teszt
109
11. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK
Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai
XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való
hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és
az
egészségügyi ellátás
megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény: a törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. §1 cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”.
110
Az iskola hitvallása A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti – környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezetés egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Felhívjuk a tanulók figyelmét a „fenntartható fogyasztás” jelentőségére és szerepére. Hosszú távú pedagógiai célok
-
az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása
-
az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése
-
rendszerszemléletre nevelés
-
fenntarthatóságra nevelés
-
a környezetetika hatékony fejlesztése
-
érzelmi és értelmi környezeti nevelés
-
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
-
tolerancia kialakítása
-
a környezettudatos magatartás és életvitel segítése
-
az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése
-
az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése
-
helyes fogyasztói magatartás kialakítása, fogyasztói kultúra fejlesztése
-
az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása
-
ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.
-
helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések
-
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség
-
globális összefüggések megértése
-
létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása
-
az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás 111
-
a családi életre nevelés fejlesztése
-
az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
Konkrét célok és feladatok
-
természeti környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése, A Nemzeti Parkok szerepe; Fokozottan védett területek Szigligeten, A Balaton jelentősége, a víz tisztaságának óvása
-
helyi értékek és problémák feltérképezése (környezeti, egészségi, kulturális)
-
helyi célok megfogalmazása (öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladékgyűjtés,
egészségesebb
táplálékok
fogyasztására
ösztönzés,
energiatakarékosság) -
lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás lehetséges módjai)
-
az épített környezet védelme
-
hagyományok védelme (család – iskola – település szintjein)
-
a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése
-
legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése, védőnői szűrővizsgálatok és felvilágosító alkalmak támogatása
-
fogápolási ismeretek, iskolafogászati szűrővizsgálat támogatása
-
az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőinek megismertetése
-
a tanulók számára a mindennapi testedzés biztosítása (testnevelés tanórák és sportkörök)
-
a napköziben és a tanulószobán játékos, egészségfejlesztő testmozgás biztosítása
-
DSK programok (ÖKO túrák, osztálykirándulások, korcsolyázás a Balatonon, szánkózás,”kihívás napja” szervezése)
112
Az egészségvédelmi és környezetvédelmi program megvalósulása tantárgyi keretek között Minden tantárgy feldolgozása során kiaknázzuk az egészségnevelési és környezeti nevelésre adódó lehetőségeket.
Alsó tagozatban: különösen kiemelt szerepet kapnak a környezetismeret, olvasás, testnevelés, technika, rajz tantárgyak
Felső tagozat: biológia, földrajz, fizika, kémia, testnevelés, osztályfőnöki óra, technika, etika
Az itt felsorolt tantárgyak tanmenetei részletesen tartalmazzák az egészségnevelés és környezeti nevelés témaköreit. Környezeti és egészségnevelés osztályfőnöki óra keretében Az osztályfőnöki munka a környezeti és egészségnevelésben kiemelten fontos szereppel bír. Néhány témakör, amely köré egy-egy tanév során (az életkort és a tanulmányokat figyelembe véve) az osztályközösség környezeti nevelése szerveződhet: 5. évfolyam
A közösségben elfoglalt hely. Felelősségvállalás.
Saját környezetünk megteremtése.
Szűkebb, tágabb környezetünket nemigen ismerjük, megszoktuk, elsiklunk fölötte. Szükségszerű évnyitó feladat az osztály egészére nézve a saját környezet megteremtése.
A közösségben elfoglalt helyet erősíteni, javítani kell. Elismerést érdemel az ez irányú felelősségvállalás. Emellett az iskolai környezetből, a lakóhelyről való kilépés – a tágabb környezettel való ismerkedés – szélesítheti a skálát. Kézenfekvő lehet valamely helyi környezeti értékkel való virtuális és valós találkozás. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk? Mit tehetünk?
113
6. évfolyam
A környezet hatásai. Természeti értékek.
Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek.
A környezetet mi, emberek károsítjuk, romboljuk A természet értékeit olykor nem vesszük észre, nem értékeljük. Mi segíthet? A megfelelő ismeret. Majd erre építve a megóvás és az értékteremtés iránti szándékot és cselekvőkészséget kell formálnunk.
A nemzeti parkokba való ellátogatás biztos hátteret adhat a hazai, sokszínű természeti
környezet
megismeréséhez.
Eközben
a
környezetünket
ért
„támadások” is felismerhetőkké lesznek. Feltérképezésük megalapozza a következő év tennivalóit. 7. évfolyam
A fogyasztói társadalom. A hulladék problémaköre. Tudjuk, hogy nem jól csináljuk. És mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon? Mit veszünk? Mikor, miért? Hogyan vagyunk átverve, manipulálva a csalóka reklámok által? Miért vásárolunk drága pénzen hulladékot? Hol van a szemét, amikor nincs? Valóban eltűnt, vagy csak nem látható? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresünk választ. Vásárlási felmérések, interjúk, kérdőívek segíthetik a feltárást Szennyvíztisztító, hulladéklerakó felkeresése a megoldás egyik lehetőségét mutatja be.
8. évfolyam
A varázsszó: energia. Miből lesz? Talán a semmiből keletkezik? Mivé válik? Hol tűnik el észrevétlenül? Valóban eltűnik, vagy átalakul? Mit ad nekünk, és mit vesz el unokáinktól? Tegyük láthatóvá, megfoghatóvá, mérhetővé, utolérhetővé! Látogassunk el valamilyen bányába, erőműbe, közüzemi szolgáltatóhoz. Vegyük „nagyító alá” közüzemi számláinkat!
114
Védőnői egészségnevelési órák Tanulóink rendszeres szűrővizsgálaton vesznek részt a háziorvosnál, és a védőnőnél 1. osztály: Helyes fogápolásról, fogváltásról, személyi higiéniáról, hajápolásról, helyes testtartás tanulás alatt. 2. osztály: Tisztálkodásról, testrészeinkről, táplálkozás fontossága, fogápolásról. 3. osztály: Helyes táplálkozás, étrend, higiéniás szokások,fogápolásról, fogászati szűrés fontossága. 4. osztály: Egészség – betegség fogalma, betegségek megelőzése, emberi fejlődési szakaszok, életkori sajátosságok ,belső szerveink. 5. osztály: Pubertáskor: nemi jelleg – nemi szerepek, egészséges életmód – táplálkozás, divat, barátság, szerelem, szexualitás, fiatalokat érintő szexuális aberrációk veszélyei. 6. osztály: Pubertáskor
testi
–
lelki
jellemzői,
jegyeinek
felismerése
és
elfogadása,
egészségmegőrzés, az egészség érték, legális és illegális drogok, barátság, szerelem. 7. osztály: Nemi szerepek, nemi érés, testi higiénia ,szerelem, szexualitás, párkapcsolat ,droghasználat (cigaretta, alkohol, kábítószerek) veszélyei. 8. osztály: Egészséges életmód, veszélyeztető magatartás, nemi betegségek (AIDS, Hepatitis-B),legális – illegális szerek (drogfogyasztás veszélyei),felelősség önmaga és partnere iránt, személyi higiéné, mentálhigiéné
115
ÁNTSZ: Képviselőik minden évben tájékoztató foglalkozást tartanak a felső tagozatosaink részére a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. Rendőrség, Tűzoltóság, Mentők Minden évben jelentkezünk az „ Egy nap az egészségért, egy nap a biztonságért.” programra, és ha kisorsolnak bennünket, részt is veszünk a program megvalósításában. Szülői Munkaközösség A Szülői Munkaközösség tagjai anyagilag és esetenként szervezőmunkával támogatják a pedagógusok egészségvédő és környezetvédő munkáját. Az egészségvédelmi és környezetvédelmi program megvalósulása tanórán kívül
-
Őszi iskolatakarítás – avar takarítás az iskolaudvaron.
-
Évek óta minden nyáron kb. 20 alsós tanuló részére megszervezzük az úszásoktatáson
való részvételt így elérjük, hogy szinte mindenki tudjon úszni, mire önállóan mehet a strandra -
Nyárra tanulóink ingyen strandbelépőt kapnak az szigligeti önkormányzattól.
-
Ugyancsak nyáron ingyenes teniszoktatáson vehetnek részt az arra vállalkozó
tanulóink a teniszpályán. -
Környezet- és egészségvédelem jeles napjairól /Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak
Fák Napja, Állatok Világnapja stb./ vetélkedőt szervezünk, ill. osztályfőnöki és tanórákba építjük be. -
DÖK szervezésével évente hulladékgyűjtés (papír, vas)
-
Őszi és tavaszi túra, akadályverseny 8-os tanulók és osztályfőnökök szervezésében. - faültetés osztálykeretben - bekapcsolódunk a falutakarításba, szemétszedésbe
-
Fogászati ellenőrzés,
-
rendszeres tisztasági szűrővizsgálatok,
- bekapcsolódunk az Országos diáksport-nap programjába, 116
- a tavaszváró sportdélutánnal egészséges testmozgásra buzdítjuk a családokat - Szigliget-kupát szervezünk a környék tanulóinak, mely szintén a sportolást népszerűsíti. A környezeti nevelés pedagógiai céljaként az értékmegőrzést, érték teremtést, és érték átadást fogalmaztuk meg, melyek a gyermekek teljes személyiségfejlesztését segítik elő.
12.
A
GYERMEKEK,
TANULÓK
ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT
SZOLGÁLÓ
INTÉZKEDÉSEK Az iskola kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányait ellensúlyozza. Ennek céljából képesség-kibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének erősítése folyik. A felkészítés keretében – a tanuló igényéhez igazodva – oldja meg az iskola a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot, valamint a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet. Iskolánk sokat tesz a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek felzárkóztatása terén. Tehetséggondozó felkészítést tartunk magyar nyelvből, angol nyelvből, matematikából. Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk magyar nyelvből, matematikából és német nyelvből. Iskolánk tanulóinak létszámához viszonyítva a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 5 % alatt van. ennek ellenére kiemelt figyelmet fordítunk ezen tanulók nevelésére és oktatására. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi eredménye a sok korrepetálás, megsegítés ellenére is gyenge, mert A tanulmányi eredmények közötti különbségek elsősorban az otthoni környezet ingerszegénysége miatt alakul ki. Ezeknek a gyerekeknek alacsony a koncentráló képességük, ezért nehezen illeszkednek be az iskola közösségeibe a különbözőegyéni foglalkozások ellenére.
117
13. A TANULÓ JUTALMAZÁSA ÉS BÜNTETÉSE Azt a tanulót, aki képességihez mérten -
példamutató magatartást tanúsít,
-
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
-
vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
-
vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
-
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -
szaktanári dicséret,
-
napközis nevelői dicséret,
-
osztályfőnöki dicséret,
-
igazgatói dicséret,
-
nevelőtestületi dicséret.
b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -
szaktárgyi teljesítményért,
-
példamutató magatartásért,
-
kiemelkedő szorgalomért,
-
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
118
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki -
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
-
vagy a házirend előírásait megszegi,
-
vagy igazolatlanul mulaszt,
-
vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
Az iskolai büntetések formái: -
szaktanári figyelmeztetés;
-
napközis nevelői figyelmeztetés;
-
osztályfőnöki figyelmeztetés;
-
osztályfőnöki intés;
-
osztályfőnöki megrovás;
-
igazgatói figyelmeztetés;
-
igazgatói intés;
-
igazgatói megrovás;
-
tantestületi figyelmeztetés;
-
tantestületi intés;
-
tantestületi megrovás.
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: -
az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
-
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
-
a szándékos károkozás;
-
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
-
ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 119
A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
120
121
