Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék HELYZETELEMZÉS ...................................................................................................... 5 BEVEZETÉS .................................................................................................................... 7 NEVELÉSI PROGRAM................................................................................................... 9 Szervezeti tagozódás ....................................................................................................... 19 Tárgyi, személyi feltételek .............................................................................................. 20 Ellenőrzés, értékelés ....................................................................................................... 21 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ............................... 24 A tanulók fizikai állapotának mérése.............................................................................. 25 Értékelés: ........................................................................................................................ 26 Értékelés, továbbhaladás feltételei .................................................................................. 26 A magasabb évfolyamba lépés feltételei .................................................................... 27 Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje; a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ......................................................................................................... 29 A szöveges értékelés szempontjai: ............................................................................. 29 Értékelési szempontsor 2. osztály első félév: ......................................................... 31 A szöveges értékelés ............................................................................................... 32 Magyar nyelv és irodalom 1. osztály .......................................................................... 34 Magyar nyelv és irodalom 2. osztály első félév: ........................................................ 35 Matematika 1. osztály ................................................................................................. 38 Matematika 2. osztály első félév: ............................................................................... 39 Környezetismeret 1. osztály ........................................................................................ 41 Környezetismeret 2. osztály első félév ....................................................................... 42 Technika és életvitel ................................................................................................... 44 Technika és életvitel 1. osztály ................................................................................... 45 Testnevelés 1-2. osztály: ............................................................................................. 46 Testnevelés 1. osztály ................................................................................................. 47 Testnevelés 2.. osztály első félév ................................................................................ 48 Rajz 1. osztály ............................................................................................................. 50 Rajz 2. osztály első félév ............................................................................................ 51 Ének-zene 1. osztály ................................................................................................... 52 Ének-zene 2. osztály első félév ................................................................................... 52 Technika és életvitel 2. osztály első félév .................................................................. 53 2

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés ......................................................... 55 A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének elvei, gyakorlata ................................ 56 Értékelési határok: .......................................................................................................... 57 Alsó tagozat: ............................................................................................................... 57 Felső tagozat: .............................................................................................................. 57 Iskolánk jellegzetes jutalmazási és elmarasztalási tradíciói: .......................................... 58 Jutalmazás fokozatai: .................................................................................................. 58 Büntetés fokozatai: ..................................................................................................... 58 Magatartás, szorgalom ................................................................................................ 59 Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése) ................................... 60 Német nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése) .................................. 61 Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése) ...................................... 62 Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése) ............................................... 63 Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) ......................... 64 A művészeti nevelés területei: ........................................................................................ 65 Drámapedagógia – színjátszás .................................................................................... 65 Ének és tánc ................................................................................................................ 65 Rajz, vizuális kultúra .................................................................................................. 65 Média .......................................................................................................................... 66 Kiemelt kompetenciafejlesztési területek a művészeti nevelés területén: ...................... 66 A hatékony tanulás.......................................................................................................... 68 Szociális és állampolgári kompetencia ........................................................................... 68 Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód) ........................................................ 68 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .......... 70 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ............................................. 70 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység ......................... 71 Egységes alapokra épülő differenciálás .......................................................................... 72 Egészségnevelési program .............................................................................................. 73 Ifjúságvédelmi feladatok................................................................................................. 84 Teljesítményértékelés módszere: .................................................................................... 84 A másság kezelése intézményünkben ............................................................................. 84 3. Mindennapos testnevelés ............................................................................................ 85 Környezetvédelmi program ............................................................................................ 87 HELYI TANTERV ......................................................................................................... 97 3

Magyar nyelv, magyar irodalom:................................................................................ 98 Német nyelv, alsó tagozat: ........................................................................................ 101 Matematika: .............................................................................................................. 102 Környezetismeret: ..................................................................................................... 106 Ének-zene: ................................................................................................................ 111 Rajz és vizuális kultúra: ............................................................................................ 111 Technika és életvitel: ................................................................................................ 111 Testnevelés és sport: ................................................................................................. 112 Alapfokú nevelés második szakasza ............................................................................. 113 Magyar nyelv és irodalom: ....................................................................................... 113 6. osztály ................................................................................................................... 115 Német nyelv: ............................................................................................................. 120 Történelem: ............................................................................................................... 121 Matematika: .............................................................................................................. 123 Informatika: .............................................................................................................. 126 Természetismeret: ..................................................................................................... 128 Fizika: ....................................................................................................................... 130 Biológia:.................................................................................................................... 132 Kémia: ....................................................................................................................... 133 Földünk és környezetünk: ......................................................................................... 135 Ének-zene: ................................................................................................................ 136 Rajz és vizuális kultúra: ............................................................................................ 138 Technika és életvitel: ................................................................................................ 141 Testnevelés és sport: ................................................................................................. 143 Tánc és dráma: .......................................................................................................... 144 Hon- és népismeret: .................................................................................................. 144 Osztályfőnöki: ........................................................................................................... 145 Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok .................................................... 146 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok .................................................... 147 Integrált nevelés-oktatás intézményünkben .................................................................. 148 A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok .............. 158

4

HELYZETELEMZÉS

Az intézmény hivatalos elnevezése: MIHÁLYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény fenntartója: KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT Az intézmény állami feladatként ellátandó tevékenységei: általános műveltséget megalapozó, alapfokú nevelés, oktatás tanórán

kívüli

foglalkozások:

napközis

és

tanulószobai

foglalkozás,

szakkörök,

önképzőkörök, énekkar, művészeti csoportok, felzárkóztatás, iskolai sportkör, könyvtári feladatok. Felügyeleti szerv: KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT – KAPUVÁRI TANKERÜLET Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: A törvény értelmében, pályázat útján, határozott időre. Vezető gazdasági jogosítványai: munkáltatói jogkör gyakorlása – kivéve a kinevezés, megszüntetés, fegyelmi ügy -, takarékos gazdálkodás, szakmai irányítás Iskolai évfolyamok száma: 9+1 összevont osztály + 2 napközis csoport, tanulószoba Feladatellátást szolgáló vagyon: 7+1 szaktanterem, 10 osztályterem, 2 tornaterem, sportudvar, 2 iroda, 1 szertár, 2 öltöző, 1 logopédiai foglalkoztató szoba Az iskola működési területe: kijelölt beiskolázási körzet szerinti

Létszámok: 5

Összlétszám: 160-200 fő (számított létszám) Átlagos osztálylétszám: 15-20 fő Napközis és tanulószobás létszám: 40-50 fő Étkezők száma: 50-60 fő A program benyújtója: az intézmény igazgatója Az intézmény székhelye: Mihályi Az intézmény pontos címe: 9342 Mihályi, Árpád u. 2. Az intézmény telefonszáma: 96 253-323 Az intézmény faxszáma. 96 253-323 Telephely: Mihályi Általános Általános Iskola Ciráki Telephelye A tagintézmény pontos címe: 9364 Cirák, Fő u. 5. A tagintézmény telefonszáma: 96 256-897

A pedagógiai program érvényességi ideje: két év, szükség esetén módosítás A program módosításának indokai: törvénymódosításból adódó feladatok A program módosításával kapcsolatos eljárás: A pedagógiai program módosítására az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, a szülők közössége, az iskola fenntartója tehet javaslatot. A program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik esedékessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. Felülvizsgálat módja: Kétévente a változások szellemében, az arra jogosultak véleményének kikérésével.

Módosított változat elfogadója: 6

nevelőtestület A pedagógiai program nyilvánosságra hozatalának módja: Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető, a következő helyeken megtalálható: az iskolák irattárában, az igazgatónál, a nevelőtestületi szobában, az iskola könyvtárában.

BEVEZETÉS Iskolánk kisiskola, így nyugodt, családias légkörben dolgozhatnak a nevelők, tanulhatnak a diákok. A személyi ellátottság falusi iskolához képest megfelelő, a szakos ellátottság 100%-osan soha sem tervezhető. A nevelők szakmai felkészültsége megfelelő, az új kihívások szerinti továbbképzésre ösztönözni kell. Az iskolavezetés hozzáállása a csapatmunkához jó, elfogadják a jobbító szándékú javaslatokat, a döntések előtt kikérik a kollégák véleményét. Minden megemlékezésen, ünnepélyen (állami, iskolai) színvonalas műsort adnak tanulóink, a nevelők felkészítő munkája jó. 8. osztályos tanulóink mindegyikét felveszik valamelyik középiskolába. Ez a tanuló szorgalmának, a szülők és a pedagógusok hozzáállásának is köszönhető. Jelenleg is működnek iskolánkban tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, melyek a tehetség kibontakoztatását, a hátrányok leküzdését szolgálják. Legtöbb tanulónk a sportfoglalkozásokon vesz részt, kedvelt a labdarúgás, az atlétika, a floorball. A szülőkkel való kapcsolattartás jó, rendszeresek a szülői értekezletek, a fogadóórák. A szülők segítenek az iskola rendezvényeinek megszervezésében, lebonyolításában, a felszerelés cseréjében, javításában. Évente ismétlődő programjaink az őszi túra, a Mikulás nap, a karácsonyi ünnepély, a farsangi bál, a gyermeknap, a sportnap, a diákparlament, a madarak és fák napja, az osztálykirándulások, a Dőry-kupa és a ballagás.

7

Az alsó tagozatosoknak szavalóversenyt, a felső tagozatosoknak tavaszi kórustalálkozót szervezünk. Lehetőség szerint üzemlátogatásra, nyitott kapuk napjára visszük tanulóinkat a pályaválasztás megkönnyítése érdekében. A rendhagyó óráknak is nagy szerepük van, rendszeressé tételüket tervezzük. A nyári táborokban jól érzik magukat tanulóink, sajnos évről-évre a magas költségek miatt kevesebben tudják igénybe venni. Alapfokú nevelési-oktatási intézményként arra törekszünk, hogy elsajátíttassuk az alapvető erkölcsi normákat. Minden tanórát át kell, hogy hasson a nevelés! Meg kell tanítanunk a helyes

magatartási,

viselkedési

szokásokat,

illemtant,

társas

viselkedést.

Oktatási

tevékenységünk során a tankönyvek többségét a minisztériumi tankönyvjegyzékből választjuk, esetenként szülői hozzájárulással segédkönyveket használunk nevelői javaslatra. A tankönyvrendelés a rendeletnek megfelelően történik.

8

NEVELÉSI PROGRAM A közoktatás intézményei között az általános iskola, így a mi iskolánk feladata is sokrétű, összetett. Az életkor lehetőségeit figyelembe véve építenie kell a tanulók munkájára, közösségi tevékenységére, tapasztalataira a sokrétű tananyag feldolgozása során. Célunk: a személyre szóló fejlesztés minden tanulónak korszerű, továbbépíthető alapműveltséget nyújtsunk kialakítsuk az önálló önképzés, tanulás igényét gyermekeinkben fejlesszük az emberre jellemző erkölcsi tulajdonságokat, a munka, a társak megbecsülését, a közösségi magatartást fejlesszük a tanulók készségeit, képességeit, ismertessük meg őket a kor legújabb kihívásaival – a nyelvtanulás fontosságával, az informatikával tudatosítsuk tanulóinkban a szép megóvását, megteremtését a test és lélek együttes fejlesztése Céljaink teljesülése érdekében minden tanuló számára célul tűzzük ki a tankötelezettség teljesítését segítjük a továbbtanulást, pályaválasztást alsó tagozaton szükség esetén egyéni ütemű haladást, szöveges értékelést javasolunk egy-egy tantárgyból – lassabban haladóknak nevelői javaslatra, szülői kérésre, mindent írásban lefektetve a nevelők önképzéssel, továbbképzésekkel szerzik meg a szükséges ismereteket szakkörök indításával próbáljuk felzárkóztatni tanulóinkat a szükséges műveltségi szintre nevelésünk, oktatásunk során kérjük az óvoda, a család, a gyermekjóléti szolgálat együttműködését megtanítjuk tanulóinkat a helyes önismeret, önértékelés kialakítására

9

Feladataink: a test és lélek harmonikus fejlesztése egészséges életmód kialakítására való törekvés az érzelmi élet gazdagítása társas kapcsolatok igényének erősítése a mozgásigény kielégítése a beilleszkedés folyamatának elősegítése – helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása, mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése – szóbeli, írásbeli nyelvhasználat, készségek, képességek elsajátíttatása; önálló tanulás és önművelés alapozása a nevelők megfelelő stratégiákat választanak az ismeretanyag átadására az életkornak megfelelő eszközökkel a differenciált fejlesztésre fektetjük a fő hangsúlyt – felfedezés öröme, kreativitás fejlesztése vigyük tanulmányi versenyre tehetséges tanulóinkat meg kell valósítanunk az egészséges terhelést, a személyre szóló fejlesztő értékelést A pedagógiai tevékenység általános alapelvei az iskola nyitottsága, részvétel a helyi társadalom életében használjuk az iskolán kívül szerzett ismereteket, tapasztalatokat vonjuk be a szülőket a pedagógiai munkába az iskolai élet demokratizmusa – pedagógusi, szülői, gyermeki jogok, kötelességek érvényesítése, döntésekben való részvétel a tanulók tevékenységének szervezése, az iskola egész élete a tanulók tevékenységére épüljön; a tevékenység irányítása, szervezése alapozza meg az önálló, kezdeményező, alkotó személyiségek nevelését; munka- és szabadidős tevékenység egészséges arányának megteremtése a tanulók önállósága, öntevékenysége egész élettevékenységükre; az önálló tanulásra való ösztönzés motiválás, minden tanulói tevékenységnél fontos, hogy a kitűzött célokat, feladatokat magukénak érezzék a tanulók

10

a tanulás fogalmának tág értelmezése, elméleti, gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása korszerű pedagógiai technológia alkalmazása, differenciáltan, a tanulók életkorának, felkészültségének megfelelően folyamatos ellenőrzés, értékelés, rávezeti a tanulót az önellenőrzésre, az önértékelésre. Legfontosabb szerepe tehát a tanulók nevelésének, fejlesztésének elősegítése az esélyegyenlőség mind jobbani megteremtése A pedagógus akkor áll hivatása magaslatán ha személyes példája serkentő hatású a társadalmi elvárásokat úgy tudja közvetíteni, hogy lehetővé teszi a tanulók számára a céllal való azonosulást a tanulói tevékenységet úgy szervezi, hogy fokozza az egyéni tanulás hatékonyságát mindig, minden tanulói tevékenységet relatívan értékel egyénre szabott feladatokkal fejleszti a tanulók egész személyiségét A célok és feladatok teljesülése érdekében használt eszközök A kötelező eszköz és felszerelési jegyzék szerinti fejlesztéseket, a meglévő eszközök listáját mellékeljük Elvárások A szakos ellátottság emelése főképp 7. 8. osztályokban. Fiatalabb nevelőinket ösztönözni kell a továbbtanulásra! Példamutatással vezessük rá tanulóikat az állandó önképzés fontosságára! Differenciált foglalkoztatásokkal valósítsuk meg a tanórai egyénre szabott fejlesztést! Még több tehetséggondozó foglalkozás közül választhassanak tanulóink! Az iskolavezetés, a munkaközösség-vezetők rendszeresen tekintsék át a tervekben rögzített célokat, ötleteikkel segítsék a megvalósulást! A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Értelmi nevelés

11

A kerettantervekben rögzített művelődési anyag feldolgoztatása és elsajátíttatása a tanulókkal. Az értelmi nevelés szerves része az önálló ismeretszerzés, önművelés, a készségek, képességek kialakítása a tanulás motivációjának segítségével. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák Természettudományos kompetenciák Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák Esztétikai és művészeti kompetenciák Erkölcsi nevelés Az erkölcsi érzelmek kifejlesztése, a közösségi erkölcsnek megfelelő magatartási normák gyakoroltatása. Esztétikai nevelés Az esztétikum felismerése. Az értékeléshez, átéléshez szükséges ismeretek, képességek formálása. A szépérzék fejlesztése. Munkára nevelés A munka általános jelentőségének megismertetése. A munka szeretetére, megbecsülésére nevelés. A közösségi tulajdon védelmére nevelés. A pályaválasztás megalapozása. Családi életre nevelés A család szerepe a társadalomban. Káros szenvedélyek elleni küzdelem. A családsegítő szolgálat, a védőnő, a háziorvos segítségét kérjük az osztályfőnöki órák megtartásához az adott témában. Igény esetén rendkívüli órát szervezünk a rendőrség segítségével.

12

Testi nevelés, egészséges életmódra nevelés A tanulók fizikai edzettségének fokozása, a testi és szellemi teherbíró képességük fejlesztése. Az öntevékeny egészségvédelem szokásrendszerének kialakítása. Környezetvédelem. Állampolgári nevelés Tanulóink ismerjék a közösség értékét társadalmi és egyéni szempontból egyaránt. Hazánk, az egysége Európa állampolgárainak megbecsülése, egymás jogainak tiszteletben tartása. Az osztályfőnökök által vezetett napló – Feljegyzések a tanuló személyiségéről – egyénre szabottan teszi lehetővé a személyiségbeli változások nyomon követését. Ebbe a naplóba jegyezzük be a tanulóval történt intézkedéseinket, a vele kapcsolatos tapasztalatainkat. Belső titkosított iratként kezeljük, tartalmát csak a tanuló és szülője ismerheti meg, 8. osztály tanév végén megsemmisítésre kerül. A személyiségfejlesztés egyik fontos formájának tartjuk az önismereti csoport létrehozását. A mentálhigiénés csoportok elsősorban a megelőzést szolgálják (alkohol, drog, AIDS). A táborok, kirándulások célja az érdeklődés felkeltése más tájegységek, az ott élő emberek iránt. Az ünnepélyek, megemlékezések, fesztiválok lehetőséget adnak gyermekeinknek a tanórán kívüli bemutatkozásra. Tanévenként egy alkalommal rendhagyó irodalom órára meghívunk egy művészt, nyelvészt, községünkhöz kötődő személyt. Nevelési feladataink A munkafegyelem elsajátítása érdekében az egységes követelményrendszert be kell tartani! Nagyobb becsülete és értéke legyen a tudásnak! Az örök emberi értékek, erkölcsi normák erőteljesebb hangsúlyt kell, hogy kapjanak! A tantervi követelmények elsajátításának nem minden tanuló tud maradéktalanul eleget tenni, ezzel az objektív körülménnyel szembe kell néznünk! Rendszeressé kell tennünk első osztályban az arra rászoruló tanulók szakirányú vizsgálatát! Megismertetjük az észszerű tanulási formákat. Az egész személyiséget kell fejlesztenünk az értelem, az érzelem, a fizikum, a jellem terén. Meg kell tanítanunk az alapvető magatartási normákat, azokat be kell tartani! Minden tanulónak egységes, korszerű, továbbépíthető alapműveltséget kell nyújtanunk. 13

Ötleteinkkel, javaslatainkkal befolyásoljuk a tanulók élettevékenységét: a tanulást, a közösségi munkát, a szabadidős tevékenységet. A haza szeretetére, a magyar nép történelmének, ünnepeinek megismerésére nevelünk. Meg kell ismertetni tanulóinkat az egészséges életmód, a sport, a mozgás fontosságával. Rá kell vezetni tanulóinkat arra, hogy óvják, szépítsék környezetüket.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célok Megalapozni a tanulók egészséges életvitelhez szükséges ismereteit. Érzékennyé és érdeklődővé tenni a tanulókat az egészségvédelmi kérdések iránt. Elősegíteni aktív részvételüket az egészségkultúra javítását szolgáló tevékenységekben. Pozitív változást elérni az egészséges életmódhoz való hozzáállásban. Felmérni és kezelni a meglévő egészségügyi problémákat, rendszeres prevenciós tevékenységet folytatni. Sikerkritérium Visszajelzések igazolják, hogy tanulóink testi-lelki egészsége életkoruknak megfelelő. Mérhetőség Az iskolai egészségügyi ellátás méréseinek eredményei megfeleljenek (az egészséges fizikai állapotú) tanulók életkori sajátosságainak. A tanulók mozgásfejlődésével, állóképességével kapcsolatos mérések mutassanak pozitív változást! Rendszeres részvétel sportrendezvényeken. A lelki egészségállapotával kapcsolatos mérések igazolják személyiségük fejlődését!

Feladat A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során, együttműködve a szülőkkel és az iskola egészségügyi ellátás szakembereivel, a feltételek megteremtése az egészségneveléshez. Eszközök Lásd bővebben az Egészségnevelési programban

14

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségi nevelés további alakulását szolgálják az iskolában működő különféle tanulóközösségek. Iskolánkban működő tanórai közösség az osztályközösség. Az osztályfőnöki órákon kívül közösségi foglalkozásokat tartunk havonta egy alkalommal a következő feladatok megvalósítása érdekében: Természeti és társadalmi környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása. A másság iránti elfogadás, megbecsülés segítése. Kapcsolatok kialakítása hazánkon belül és kívül más közösségekkel. Sport- és tanulmányi versenyek, vetélkedők. A szűkebb, esetenként a tágabb környezet értékeinek megőrzése, gyarapítása. Együttműködés tapasztalatainak megbeszélése, konfliktusok feloldása. Kommunikációs készségek, képességek fejlesztése. Az új információs környezetben való eligazodás segítése, kritikai szemléletmód fejlesztése. Beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti segítőkész magatartás kialakítása. A közösségért való szereplés tudatosítása – amennyiben az iskolai közösség megbízza valamely tanulóját az ünnepélyeken, versenyeken valórészvétellel, szerepléssel. Tanórán kívüli közösség a napközis és tanulószobás csoport, az osztályközösségi választás alapján szerveződő diákönkormányzat, valamint a tehetséggondozást szolgáló szakköri csoportok A napköziben a gyermekeknek sok lehetőségük nyílik együttes tevékenykedésre. Ez fontos eszköze a társas kapcsolatok erősödésének, kollektivitásuk kialakulásának, ezáltal személyiségük fejlődésének. A gyerekek véletlenszerűen kialakult csoportjaiból tervszerűen, folyamatos irányítással kezdetben együttműködő, majd a későbbiekben összeforrott, öntevékeny közösséget formál a napközis nevelő. Szerencsés, ha ezek a csoportok azonosak a rokonszenven alapuló önkéntes társulásokkal. Ennek az egységnek a megteremtéséhez a napközis nevelő és az osztályfőnök szorosan együttműködik. Fontosnak tartjuk az önkormányzó képesség fejlesztését, a csoport rendjének közös szabályainak kialakítását, megbeszélését. Önellenőrzésre, helyes, reális önértékelésre, belső kontroll kialakítására, szabályok megtartására és csoportok mindenkori életével összefüggő értékelésre adódik mód. 15

Így fejlesztjük a társas magatartást, a csoportot és az egyes gyermekek értékrendjét. Diákönkormányzat A demokrácia gyakorlása, a közösségi élet formálása, a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzat működik iskolánkban. Jelenleg csak a felső tagozaton indokolt, tervezzük hogy a 4. osztályosok körében is biztosítjuk az érdekképviselet e formáját. A nyilvános diákközgyűlésen - a tanulók legmagasabb tájékoztatási fórumán -, bármelyik tanuló megteheti észrevételeit, javaslatait az iskola életével, működésével kapcsolatban. Kérhetik gondjaik, problémáik megoldását, a tanulói jogok érvényre jutását. A diákközgyűlések közötti időszakban a diákszenátus látja el az érdekképviseletet. A diákönkormányzat szerepet vállal a tanulói ügyelet megszervezésében; tanulói pályázatok, versenyek, kirándulások, táborok meghirdetésében, lebonyolításában; a tanórán kívüli tevékenységek kialakításában, a szabadidő szervezésében; és a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásában. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

16

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

17

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Az osztályfőnökök kiemelt feladatként kezelik a következő témákat: A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység. A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok eltérképezése. Felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése. Káros szenvedélyek elleni küzdelem, bűnmegelőzés. Rendszeres kapcsolattartás a családokkal (családlátogatások, fogadóórák, szülői értekezletek). Kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal. Tankönyv támogatási rendszer évenkénti felülvizsgálata – tantestületi határozattal. Pályázatokon való részvétel. A szülő, a tanuló a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A nevelőtestület pedagógiai egysége alapvető feltétele a nevelés sikerének, az iskolaközösség kialakításának. Mindenekelőtt az iskolán belül van szükség az együttes, egységes ráhatás megszervezésére. A munka összehangolásában nemcsak a tanulásra, hanem a közösségekre és az egyes tanulók sokoldalú fejlődésére is tekintettel kell lenni (Kntv.). Az iskola érdeke és kötelessége a folyamatos együttműködés kialakítása és fenntartása a szülőkkel. Bizonyos esetekben irányítói joga is van, ugyanakkor kérésekkel, tanácsokkal is fordulhat a családokhoz. A szülői közösségek kialakításának fontos kerete a szülői munkaközösség, az élő kapcsolat személyi feltételeit adják (Kntv.). Az iskolai munkatervhez igazodva, évente készülő éves munkaterv alapján dolgoznak, a tanév során aktívan részt vesznek az iskolai programok szervezésében, lebonyolításában. Szülői munkaközösségi értekezletet évente két alkalommal – október, május – tartunk. Osztály szülői értekezletet

18

szeptemberben és februárban tartanak az osztályfőnökök. A tanulók fejlődése érdekében kéthavonta fogadó órán várjuk az érdeklődő szülőket. A tanulók a maguk által választott osztálytitkár személyén keresztül, gyakorolhatják véleménynyilvánítási jogukat, ezen kívül az évente megrendezendő diákparlamenten személyesen is elmondhatják építő javaslataikat (Kntv.) Az egész életen át tartó művelődés, önművelés megalapozásában, az iskolában szerzett ismeretek elmélyítésében fontos szerepet töltenek be e könyvtárak. Intézményünkben iskolai könyvtár működik, melynek fő feladata a tanítás-tanuláshoz szükséges segédanyag biztosítása. A gyermekek számára rendezett színházi előadások, filmvetítések, a szülők által szervezett tanulmányi kirándulások az iskolai pedagógiai tevékenység jelentős segítői. A kirándulások költségvonzata nem az iskolai költségvetés része, az osztály szülői szervezet vesz részt a szervezésben, lebonyolításban. Az iskola munkáját nagymértékben befolyásolják a tömegkommunikációs eszközök tevékenységei. Szülőket, tanulókat irányítani, befolyásolni kell a választásban.

Szervezeti tagozódás Alsó tagozat Iskolánk alsó tagozatán négy önálló, valamint egy összevont osztályban tanulnak a gyerekek. Első osztályban minden tanévben hangoztató- elemző- összetevő módszerrel tanulnak olvasni. Második osztályban az elkezdett munka folytatása a feladat. Az olvasni tudó gyerekeknél már tudatosan lehet a helyesírást, nyelvtant is fejleszteni. Első, második osztályban egy tanító neveli, tanítja a gyerekeket a testnevelés tantárgy kivételével. 3-4. osztályban már tantárgycsoportban folyik az oktatás. Szükség esetén már felsős nevelők is besegítenek (német nyelv). Így előfordulhat, hogy 4-5 nevelő is tanít harmadik osztálytól kezdve. Úgy érezzük, hogy a tanulás indításakor, illetve az alapok lerakásakor legfontosabb a biztos megértés. Ezáltal jobb a tanulók munkája is. Gyakran többszöri magyarázat kell, hogy a tanulók elinduljanak a feladatmegoldásban. A tehetség kibontakoztatásához jó lehetőséget ad a differenciált foglalkoztatás, a levelezős versenyek, a komplex tanulmányi vetélkedők, versés prózamondó versenyek, népdaléneklési megmérettetések. Alsósaink fejlődéséhez még hozzájárul a műsorok betanulása, az ünnepélyeken való szereplés. Megtanulják a helyes testtartást, a magatartást, a feszültség levezetését szereplés közben. 19

Felső tagozat Felsőben öt önálló osztály működik. Szaktantermi rendszerben tanulnak a gyerekek Magas osztálylétszám

esetén

csoportbontást

alkalmazunk

A

tankönyvcsaládokat

felmenő

rendszerben használjuk, évenkénti változtatás nem megengedett. Minden nevelőnk tudásának megfelelően igyekszik az ismereteket átadni. Az előző évek tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy a felsős nevelők továbbépítik az alsó tagozaton lerakott tudást, felkészítik gyermekeinket a továbbtanulásra. Mindez sok differenciált, egyéni, csoportos munkát igényel a nevelőktől. Sikerrel vonják be a tanulókat az önálló ismeretszerzés örömeibe. Kutatómunkák, kiselőadások készítését várják el tőlük. A gyakorlatban is levonhatják következtetéseiket egy-egy kísérlet során / fizika, kémia, / így jobban rögzül a tananyag.

Tárgyi, személyi feltételek Iskolánk két épületből áll. Az első – régi zárda- részben tanulnak a felső tagozatosok, a hátsó 1973-ban kialakított épületben az alsó tagozatosok és a tornaterem kapott helyet/1990/ . Telephelyünk – Cirák - épületében két tanterem és egy szaktanterem kialakítására került sor. Mindkét épületben megtalálhatók a kiszolgáló helyiségek is. Az évenkénti kisebb-nagyobb javítások után befejeződött egy nagy felújítás, ami nyílászáró cserét és fűtéskorszerűsítést tartalmazott. Hátra van még a tornaterem tetejének javítása. Nevelőink száma: 20 fő, közülük 1 fő prémiuméves, 1 fő fejlesztő pedagógus. A feladat megmaradása mellett az elkövetkező években is szükséges a nevelői létszám fenntartása. Az új köznevelési törvény értelmében kötelező lesz a létszám függvényében igazgatóhelyettes választása, valamint pedagógiai asszisztens felvétele. A Gyes-en lévők helyettesítését évről évre határozott idejű kinevezéssel oldjuk meg. Minden nevelőnk rendelkezik pedagógus képesítéssel. A hiányszakok tanítását remélhetőleg az új fenntartó utazó pedagógus biztosításával meg tudja oldani. Nevelőink szívesen vállalják a hétévenkénti kötelező továbbképzéseket, a hiányzó szakok végzése mellett elsősorban a modulok tanításához szükséges ismeretek megszerzését támogatjuk. Alsó tagozaton 100%-os a szakos ellátottság, 3. osztálytól felsős nevelők is betanítanak. Az eszközfejlesztés folyamatos.

20

A TIOP 1.1.1 jelű pályázaton elnyert informatikai eszközök beépítése a tanórákba a fenntarthatósági vállalásunkban szerepeltetettek szerint folyik. A pedagógusok munkáját 5 fő technikai dolgozó segíti: 1 fő iskolatitkár, 4 fő takarító, közülük egy fő prémiuméves. Karbantartási munkálatokhoz az önkormányzat alkalmazásában lévő szakemberek segítségére számíthatunk.

Ellenőrzés, értékelés Ellenőrzés: a közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján. Értékelés: a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzés főbb követelményei: Legyen folyamatos, alkalmazkodjon a speciális teendőkhöz. Terjedjen ki az iskolai élet valamennyi területére (tanóra, tanórán kívüli tevékenység, tanár-diák tevékenységek). A hagyományos módszereket alkalmazza (megfigyelés, beszélgetés, produktumok vizsgálata,

elemzés,

beszámoltatás,

felmérések,

tantárgyi

és

neveltségi

eredményvizsgálatok). Legyen bizalmat sugárzó, segítő jellegű. Tényszerűnek és objektívnek kell lennie. Erősítse az iskola dolgozóiban a felelősségérzetet a saját munkájukkal szemben és az intézmény működéséért. Ellenőrzést végzők: igazgató igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetők egyes pedagógusok 21

A vezetői munkakörhöz kapcsolódó állandó ellenőrzési területek: Az iskolavezetés tagjai részben munkaköri leírás alapján, részben az időszakos iskolai elfoglaltságok alapján végzik havi

ellenőrzéseiket.

Az

ellenőrzéseket

folyamatosan

tervezik,

tapasztalataikat

munkaértekezleteken ismertetik, meghatározhatják az adódó feladatokat. A nevelés-oktatás különböző színtereken folyik, legnagyobb részt tanítási órákon, éppen ezért az ellenőrzés legelterjedtebb formája a tanítási óra látogatása. Az itt folyó munka mérhető leginkább, konkrétan mutatkozik meg a pedagógus vezető szerepe. A pedagógus munkájának jelentős részét úgy végzi, hogy egymaga van a gyerekekkel, egymaga nevel, de egységes követelményrendszer révén közösségivé válik. Az ellenőrzéseknek a pedagógus egyéni munkáját úgy kell vizsgálni, hogy mennyire kapcsolódik személyes hatása a közösséghez. Vizsgálni kell: A tantervi követelmények megvalósítását, annak rendjét. A tantárgyi koncentráció érvényesülését. Szemléltetési eszközök használatát. Differenciált foglalkoztatást Írásbeli dokumentumokat (nevelői, tanulói) Az alapkészségek helyzetét. A pedagógusok részéről a jó tapasztalatok átvételét. A tanulók neveltségi szintjét. A naplóvezetést. Pedagógiai programban foglaltak betartását. A tanév rendjéhez kapcsolódó feladatokat (munkatervek, értékelések, témazárók). Az iskola igazgatója, mint az intézmény felelős vezetője átfogóan vizsgálja, ellenőrzi a nevelő-oktató munkát, s az ehhez kapcsolódó munkaköréhez tartozó irányító, tervező, szervező, döntést igénylő ügyek, feladatok megvalósulását. Az igazgatóhelyettes munkaköri leírásban rögzítettek érvényesülését. A munkaközösség-vezetők ellenőrzik, hogy a munkaközösség tagjai a nevelési-oktatási tervek, pedagógiai programok, kerettantervek, az érvényben lévő dokumentumok alapján dolgoznak-e? Tanmenetek Önképzés 22

Továbbképzés Füzetvezetés, évközi dolgozatok Érdemjegyek száma, minősége Baleset- és tűzvédelmi rendeletek betartása Óralátogatások során Nevelők felkészültsége, felkészülése, módszerei, munkája Bukások, felzárkóztatás Tegyenek javaslatot a továbbfejlesztésre! A belső ellenőrzés formái: Éves munkaterv alapján tervezett Eredményvizsgálatok, felmérések a nevelő-oktató munka területéről Irányított vizsgálatok –OKÉV Alkalmazott módszerek Óralátogatások Vizsgálatok Ok-okozati keresés Beszámoltatások Adminisztrációs munka ellenőrzése Az ellenőrzést végző mindig közli, mely időpontban látogat, a látogatás célját, témáját, milyen szempontok alapján fogja végezni a megfigyelést.

A tanítási órák megfigyelésének és elemzésének szempontjai: Az oktatási folyamat tervezése A szándék és megvalósulás A tanítási óra tartalma, szerkezete, időarányai A tanulás irányítása, a tanár és tanulók személyes kapcsolata A tanítási óra légköre, hatása Következtetések levonása, célkitűzések, feladatok megjelölése

23

Mérés: az ellenőrzésnek az a területe, amely a tantervi követelményeknek való megfelelést vizsgálja. Mérni az tud, aki ismeri a követelmények teljes egészét tantárgyaira vonatkoztatva. Nagy feladat előtt állnak a pedagógusok, meg kell ismerni, ki kell dolgozniuk a kerettanterveket iskolájukra vonatkoztatva. 2004. szeptemberétől kifutó rendszerben kerettanterv szerint, 2013szeptemberétől a 2012-es NAT-ra épülő kerettanterv szerint felmenőrendszerben oktatnak az általános iskolákban. Az állandó önképzés elengedhetetlen ahhoz, hogy tanulóinkból a legtöbbet hozzuk ki neveltségi szint, tantárgyi tudás terén. Méréseket csak a tantervi követelmények teljesítése érdekében végezhetünk, magatartás javítására nem. Azon tantárgyakból, melyekből lehetséges, többet feleltessünk szóban a kifejezőképesség javítása érdekében. A tantárgyi tudást a tanító, tanár mérje. Felmérőlapokat a központi programoktól kérhetünk, de a helyi sajátosságokat, a helyileg tervezendő dolgokat a szaktanárok, a munkaközösség készítse el. Az egyes évfolyamokon egységes elvek alapján készüljenek a mérőlapok. A témazáró feladatlapok egy-egy példányát, valamint a kiértékelt félévi, tanév végi méréseket az intézmény dokumentumtárába le kell adni! A kerettantervekben, pedagógiai programban megfogalmazott továbbhaladási feltételeket be kell tartani! Az iskolavezetés a munkatervben megfogalmazott, illetve évközi elhatározás alapján végezhet méréseket a nevelő-oktató munka állapotmérésére. A pedagógiai intézetek, vizsgaközpontok mérései, a reprezentatív mérések időlegesek, a tanév rendjében kiírt mérések kötelezőek. Az írásbeli mérések mellett kapjanak hangsúlyt a szóbeli mérések is. A mérőeszközökön megállapított ponthatártól eltérni nem lehet! A mérés eredményét minden esetben közöljük a diákkal, a szülővel. A mérőeszközök szülői értekezleteken, fogadó órákon tekinthetők meg a szülő részéről.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanórák hatékonysága érdekében csoportbontást alkalmazunk. Csoportbontásokat olyan tevékenységi területeken alkalmazunk, ahol csak a kisebb létszám teszi hatékonnyá az oktatást. Csoportbontások elvei: - Elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója. 24

- Szükséges a közvetlen, gyakorlati tevékenységben való folyamatos egyéni segítségnyújtás. - a férőhelyek száma a speciális tantermeknél korlátozott. - a tanulók különböző képességszintje, továbbtanulási szándéka kívánatossá teszi a külön csoportok kialakítását. A csoportbontások rendje: - Nyelvoktatás esetében létszámarányosan - Létszámarányosan, vagy létszámegyezőség esetén - Magyar, idegen nyelv és matematika tantárgyakból 5-8 évfolyamon, ha az osztálylétszám indokolttá teszi és a bontott csoportok létszámai elérik a törvényben meghatározott osztálylétszám minimumot. - 7-8. évfolyamtól lehetőség szerint képességszint alapján a továbbtanulói szándékot és tanulói képességeket figyelembe véve. Napközis csoportok, tanulószobai csoportok szervezése: A napközis csoportok indításánál meghatározó tényező a szülői (tanulói) igények száma. - Azokban az osztályokban, ahol jelentős létszámban - legalább 2/3 arányban - igénylik a szülők a napközis ellátást és a csoportlétszám meghaladja a 20 főt, biztosítjuk a külön csoport (osztály-csoport) indítását. - Ahol alacsony az osztályban az igények száma, ott évfolyami, tagozati csoportot szervezünk. - Az 5. és 6. évfolyamon önálló, vagy vegyes napközis csoportot és/vagy tanulószobát indítunk, az igényektől és a létszámtól függően. - A 7. és 8. osztályosok délutáni felügyeletére tanulószobai ellátást tudunk biztosítani, vagy igény esetén az alacsonyabb évfolyamokkal vegyes csoportot alakítunk ki.

A tanulók fizikai állapotának mérése Évente minisztériumi előírás szerint történik a tanulók fizikai állóképességének felmérése a NETFIT féle módszerrel. Felelős: testnevelők

25

Értékelés: Az

országos,

fenntartói,

intézményi

célok

összehasonlítása

az

intézmény

eredményeivel. A tantárgyi mérések értékelését a szaktanárok az iskolai munkatervben meghatározottak szerint végzik (félév, tanév vége, esetenként). Megpróbálnak rámutatni az eredményesség, eredménytelenség okaira, megfogalmazzák az előttük álló feladatokat. Tanévenként kétszer – félévkor, tanév végén – el kell végezni a pedagógiai munka átfogó elemzését, értékelését, ezt az iskola felelős vezetője végzi a szaktanárok beszámolója, saját és vezetőtársai óralátogatási tapasztalatai alapján. Az értékelés kritériumai az érvényben lévő iskolai dokumentumokban – pedagógiai program, kerettanterv, helyi tanterv – olvashatók. Esetenként egyedi szempontokat is lehet megfogalmazni, de erről a tanulók, nevelők, szülők tájékoztatása szükséges. Szükséges mérni a tárgyi tudáson kívül a neveltségi szintet, képességeket, problémamegoldó gondolkodást is. Évente kétszer – nevelési értekezleteken – beszéljük meg, értékeljük a tehetséggondozó, felzárkóztató tevékenységet, a szülőkkel való kapcsolattartás formáit, a kulturális és sporttevékenységet, a környezetkultúra alakulását. A tanév végi beszámolóba vegyük bele a továbbtanuló gyerekek felvételi eredményeit.

Értékelés, továbbhaladás feltételei Mivel az egyes tanintézetek befejezésekor és a kimeneti pontokon csak az elfogadott bizonyítványokat,

dokumentumokat

lehet

használni,

az

öt

fokozatú

osztályozás

megszüntetését nem tervezzük. Első évfolyamon és második osztály első félévében a közoktatási törvény szerinti szöveges értékelést használjuk. Havonta, tantárgyanként a nevelő beírja a tanuló teljesítményéről alkotott véleményét a tájékoztató füzetbe. A javítás módjait is itt közli. Esetlegesen a tanév során érdemjeggyel is lehet értékelni. Kéthavonta a melléklethez csatolt értékelő lapokon jelzi az elsős pedagógus a szülő felé a tanuló haladásáról szükséges információkat. Az értékelési szempontokat is a mellékletben helyeztük el. A havonkénti értékelő beírás kötelező jellegű, természetesen ezen kívül bármikor írhat a nevelő véleményt, javaslatot a szülőknek. A félévi értékelés is szöveges, lehetőséget adva általános dicséretre, tantárgyi dicséretre, illetve a törvény adta lehetőségek közül bármelyik bejegyzésre. Az év

26

végi bizonyítványba is első osztályban a törvény szerinti bejegyzések kerülhetnek. Az első osztályosok továbbhaladását a törvény szabályozza, csakúgy, mint az alsó évfolyamok ismétlésének módjait, lehetőséget adva szülői beleegyezés nélkül ismétlésre utasítani a tanulót.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei Részletes követelmények e program helyi tanterv részében Az iskola magasabb évfolyamába léphetnek azok a tanulók, akik a helyi tantervben előírt alapkövetelményeket a kötelező és választott tantárgyból tanév végén legalább elégséges minősítéssel teljesítik. Javítóvizsgára kötelezzük azokat a tanulókat, akik egy vagy több tárgyból nem teljesítik a helyi tanterv minimum követelményeit. Évfolyamot ismételnek azok a tanulók, akik a javítóvizsgán egy vagy több tárgyból elégtelen minősítést kaptak, illetve a szülő kérésére. Első évfolyamon tanév végén szöveges értékelést adunk. Osztályismétlésre bocsátható az a tanuló, aki a minimum tantervi követelményeket nem teljesíti. A külföldön iskolába járt gyermek egyedi elbírálás alá esik. A szülő kérésére az igazgató döntése alapján osztályozóvizsgát tehet. Magántanulói jogviszonyt szülő kérésére az igazgató engedélyezhet. Az átjárhatóságot biztosítjuk olyan gyermekek számára, akik iskolánkban szeretnének tanulni, bár nem nálunk kezdték el általános iskolai tanulmányaikat, de azonos képzési helyről érkeztek. Osztályozó vizsgák rendje a) külföldön iskolába járt gyermek egyedi elbírálás alá esik. A szülő kérésére az igazgató döntése alapján osztályozóvizsgát tehet, b) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

27

c) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, akkor a tanuló köteles

az

osztályozó

vizsga

kitűzött

időpontja

előtt

legalább

10

nappal

az

igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. Az osztályozó vizsga, a javítóvizsga aktuális követelményeit a nevelőtestület határozza meg, attól függően, hogy mikor kerül sor a vizsgára. Tanév végén mindenkor a továbbhaladási minimum követelményeket vesszük alapul, tanév közben összeállítjuk az addigi anyagból a követelményeket. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A vizsgabizottság 3 tagú: igazgató, szaktanár, kérdező tanár 6.8. Az évfolyamismétlés eljárásrendje 1. A pedagógusok a tanítási év során rendszeresen értékelik a tanulók teljesítményét. 2. A minősítésről szóban vagy írásban tájékoztatják a gyermekeket és a szülőket. 3. Első évfolyamon a tanuló teljesítményének értékelésekor a „felzárkóztatásra szorul” minősítés esetén a szülő bevonásával – a májusi fogadó órán – az iskola feltárja a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket és javaslatot tesz azok megszűntetésére, a felzárkóztatás lehetőségének megvalósítására. Mérlegelés után – tanév végén - a pedagógus dönt a tanuló évismétléséről. 4. Felső tagozaton a szaktanárok folyamatos tájékoztatás mellett a májusi fogadóórára behívják azon tanulók szüleit, akik érdemjegyeik alapján várhatóan nem teljesítik a tantervi követelményeket. 5. A szaktanárok javítási lehetőséget biztosítanak a tanulók számára a tanév végéig terjedő időszakban. 6. A szaktanárok 3 héttel a tanév befejezése előtt írásban is értesítik a gyermekek szüleit az esetleges évismétlésről. 7. Az osztályozó konferencián a tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület áttekinti. 8. Igény szerint a szaktanárok tájékoztatást adnak a nevelőtestületnek a bukás okáról. 9. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tanulót osztályozó vizsgára vagy évismétlésre kötelezi-e.

28

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények Ennek

elsajátítását

érdekében

minden

szóbeli tanuló

legalább

felelet egyszer

formájában. felel

szóban:

ének-zene, rajz, informatika, technika tantárgyakból félévente, gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül.

Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje; a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Második osztály második félévétől nyolcadik osztályig a tanulók havonta legalább egy érdemjegyet kell hogy kapjanak. Így visszajelzést kapnak ők is, szüleik is a végzett munkáról. Az egyes témák lezárásakor témazáró dolgozat megírására kerül sor, melynek érdemjegye pirossal kerül bejegyzésre, a félévi és év végi érdemjegy megállapításánál kétszeres értékkel kerül beszámításra. A szorgalmi feladatok érdemjegyeit zölddel jelöljük. Résztémánként írásbeli feleletet, kisdolgozatot lehet íratni. Naponta két nagydolgozat megírását lehet kérni a tanulóktól. Az írásbeli feleletek számát nem korlátozzuk.

A tanulói éves teljesítmények, a hivatalos dokumentumokban

rögzített értékelések alapján az osztályozó értekezleteken kerül sor a magatartás és szorgalomjegyek lezárására, az évismétlések, dicséretek megállapítására. A tantárgyi érdemjegyeket a szaktanár állapítja meg. Felkérésre döntését hivatalosan alátámasztva kell megindokolni! Tanulmányi teljesítményért (szabályok megtanulása, nevelő által kiadott szorgalmi feladat, házi feladat hiánya) piros és fekete pontokat lehet adni a tanulóknak, melyek beválthatók tantárgyi jegyre.

Első alkalommal öt piros, illetve fekete pontért jár az

érdemjegy, második alkalommal három piros és fekete pontot váltunk jegyre, további alkalmakkor egy piros és fekete pontért adjuk az érdemjegyet. Eszköz többszöri otthon hagyását a szaktanár jelzi a szülők felé, gyakori felszerelés hiánynál érdemjegyet adunk.

A szöveges értékelés szempontjai: Félévenként (februárban és júniusban) összegzés készül a szülők és a pedagógusok számára, melyet a félévi értesítő és a bizonyítvány mellékleteként kapnak meg. 29

Értékelési szempontsor, 1. osztály: Érzelmi élet jellemzői iskolai munkához való viszonya nevelőkhöz való viszonya magatartása problémamegoldó képessége Társas kapcsolatai kapcsolatteremtő képessége másokra való odafigyelés együttműködés közösségi normák elfogadása kapcsolat a társakkal Fejlettségének megfigyelése, értékelése figyelem emlékezet gondolkodás Tanulási technikák fejlettségének értékelése munkatempó munkaeszközök használata részvétel a feladatmegoldásban önellenőrzés Olvasási képesség, beszédkészség kifejezőkészség szókincs betűfelismerés összeolvasás folyamatosság pontosság szövegértés Írás, íráskészség Számolás és matematikai képesség számfogalom műveletvégzés

30

logika geometriai ismeretek tájékozódás a környezetben Művészeti tevékenység színezés, festés, rajzolás formázás műalkotásokkal szembeni nyitottság Mozgásos tevékenység mozgások rendezettsége, összehangolása mozgások tempója mozgások térbelisége órai aktivitás futás labdaügyesség gimnasztika játékokban való részvétel vereség elviselése Természetismeret, környezetismeret megfigyelések tapasztalatok megfogalmazása, megjelenítése összehasonlítások csoportosítások gyűjtőmunka aktivitás

Értékelési szempontsor 2. osztály első félév: Szakterületenként, tantárgyblokkonként a megértési szint, a tanulási tempó az előírt követelmények alapján. (szülői értekezleten ismertetve). Munkához, tanuláshoz való viszonyban megnyilvánuló sajátosságok. Rögzítés a következő szempontok alapján: önállóság 31

problémamegoldás kutatómunka együttműködés igényesség munkatempó munkamorál kreativitás Társakhoz, felnőttekhez való viszony Szempontjai: tisztelet a másik ember iránt segítőkészség együttműködés konfliktuskezelés másság elfogadása Érdeklődési sajátosságok: Szempontjai: érdeklődési területei egyéni tevékenységei érdeklődési körében egyéni kezdeményezései szabályok betartása felelősségtudat döntéshozó képesség igényesség nyitottság kíváncsiság érzelmi megnyilvánulások A gyerekek az értékelésre leírhatják saját véleményüket az értékelésükről.

A szöveges értékelés

32

A szöveges értékelés megváltozása miatt az érdemjegyek mellett szükséges a tanulók és szülők felé kommunikálni a gyerekek fejlődését. E miatt tartjuk fontosnak az alábbiakat. Az értékelés célja: A gyermek egész személyiségének fejlődéséről szóljon, ne csak a tanulási teljesítményéről. Ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be. Mutassa meg, hogy a gyermek önmagához mérten mennyit fejlődött. Jelezze, hogy a gyermek a saját lehetőségeit mennyire aknázta ki. Vigye közelebb a gyermeket a tanulás szeretetéhez. Segítse elő fejlődését, iskolai sikerességét. Járuljon hozzá személyisége egészséges fejlődéséhez. Mutasson irányt a tanulónak a továbblépéshez. Erősítse meg benne, amit jól tett. Adjon ösztönzést a teljesítmény javításához, motiválja belülről a gyermeket. Avassa be a szülőt a tanítási-tanulási folyamatba, adjon támpontokat a gyerekkel való foglalkozáshoz, a szülő figyelmét lényeges és konkrét dolgokra irányítsa. Olyan legyen az értékelés, hogy a szülő ne kudarcként élje meg, hanem a gyermekét segítő jó tanácsokat olvasson ki belőle. A hiteles, hatékony, pontos, előremutató, pozitív tartalmú szöveges értékelés feltételezi minden egyes tanuló alapos, gyakori illetve állandó megfigyelését, a tapasztalatok lejegyzését, a tanulók egyéni, differenciált foglalkoztatását, a tanulók önértékelésének kialakítását és fejlesztését. A jó szöveges értékelés feltétele, hogy a tanuló jól ismerje a gyereket, több évig tanítsa, tehát folyamatosan lássa a gyerek fejlődését. A fentieket figyelembe véve a szülői értekezletek, fogadó órák, családlátogatások, osztályfőnöki órák, egyéb megbeszélések adják a lehetőséget a tájékoztatásra, továbblépés megbeszélésére. Az értékelés fő szempontjai a magyar nyelv és irodalom tantárgy értékeléséhez 1. osztályban és 2. osztály első félévében: Az értékelésben nagyobb hangsúllyal szerepel A tanulók beszédkészségének fejlettsége, a tanév folyamán elért fejlődése. 33

A tanult hangok és betűk biztos tudása. A hangos olvasás fejlettsége, fejlődése, olvasástechnika begyakorolt szövegen Az írástechnika fejlettsége, fejlődése (másolás, tollbamondás, emlékezetből írás előzetes megfigyelés alapján. Íráskép, betűformák, betűkapcsolások. Az értékelésnél az írás eszközként való alkalmazását nem várhatjuk el. Az értékelésnél az önálló szövegfeldolgozás, a szövegértés fejlettsége nem domináns.

Magyar nyelv és irodalom 1. osztály Beszéde:

érthető

nehezen érthető megfelelő hangerejű

hangos halk lassú

hadaró megfelelő tempójú

gyors

Beszédhangok ejtése: minden hangot tisztán ejt nem ejt tisztán minden hangot Beszédkészsége:

szívesen beszél

bátor

biztatni kell

mondatokban beszél inkább csak válaszolgat Szókincse:

gazdag életkorának megfelelő

szegényes

Tartalom elmondása: önállóan elmondja elmondani

kérdések alapján, segítséggel

nem

A társas kapcsolatok beszédfordulatait (köszönés, kérés, megköszönés,

megszólítás):figyelmeztetés nélkül, helyesen alkalmazza gyakran kell figyelmeztetni Hangos olvasása:

folyamatosan olvas

Az olvasás pontossága:

néha

figyelmeztetni

nem tudja szóképekben olvas

szótagokban olvas

betűzve olvas

többnyire pontosan olvas

sok hibával olvas

keveset hibázik hibáit önállóan javítja

hibáit felszólításra javítja Hibatípusok:

tudja

betűt téveszt

kihagyja a betűt

hozzátesz

lehagy

Hangos olvasásának tempója: gyors

megfelelő tempójú lassú

A mondatvégi írásjelet (.?): önállóan érzékelteti 34

akadozó

mást olvas

kell

tanítói minta alapján érzékelteti

sok segítséggel érzékelteti

Szövegértése: Az olvasott szöveget, mondatot, szószerkezetet: önállóan megérti

kevés tanítói segítséggel

folyamatos tanítói segítséggel végzi

nehezen érti

nem érti meg

A szövegértést igénylő feladatokat, feladatsorokat: önállóan végzi



nem tudja elvégezni

Memoriter: pontosan elmondja a tanult verset sok hibával mondta el Betűismeret: biztos Másolás:

kevés hibával mondta el nem tudta elmondani

bizonytalan

pontosan másol

kevés hibával másol

sok hibával másol Tollbamondás: többnyire hibátlan Emlékezetből írás:

kevés hibája

többnyire hibátlan

sok hibája van

kevés hibával ír

sokat hibázik Előforduló hibák: Betűtévesztés

ékezethiány:

néha lehagyja az ékezetet

betűcsere:

néha felcseréli a szón belül a betűt gyakran felcseréli a betűt

Betűformái:

szabályosak

eltérnek a szabályostól, de rendezettek

rendetlenek

írása nehezen olvasható

Tájékozottsága a vonalrendszerben: segítséggel tájékozódik

gyakran lehagyja

biztosan tájékozódik

nem tud tájékozódni

Füzete, munkafüzete: esztétikus

rendezett

tetszetős

áttekinthető

rendezetlen rendetlen külalakja javításra szorul Írástempója:

gyors

megfelelő ütemű

lassú

kapkodó

nagyon lassú

Magyar nyelv és irodalom 2. osztály első félév: Beszéde:

érthető nehezen érthető

hangos

megfelelő hangerejű lassú

gyors 35

halk hadaró

megfelelő tempójú Beszédhangok ejtése: minden hangot tisztán ejt

nem ejt tisztán minden

hangot Beszédkészsége:

szívesen beszél

bátor

mondatokban beszél Szókincse:

biztatni kell

inkább csak válaszolgat

gazdag életkorának megfelelő

Tartalom elmondása: önállóan elmondja

szegényes

kérdések alapján, segítséggel

nem tudja elmondani A

társas

kapcsolatok

beszédfordulatait

(köszönés,

kérés,

megköszönés,

megszólítás): figyelmeztetés nélkül, helyesen alkalmazza gyakran kell figyelmeztetni Hangos olvasása:

néha figyelmeztetni kell

nem tudja folyamatosan olvas

szótagokban olvas Az olvasás pontossága:

szóképekben olvas betűzve olvas

többnyire pontosan olvas

sok hibával olvas

keveset hibázik hibáit önállóan javítja

hibáit felszólításra javítja Hibatípusok:

betűt téveszt

kihagyja a betűt

hozzátesz

lehagy

Hangos olvasásának tempója:

mást olvas

gyors

megfelelő tempójú

lassú

akadozó

A mondatvégi írásjelet (.?): önállóan érzékelteti tanítói minta alapján érzékelteti

sok segítséggel érzékelteti

Szövegértése: Az olvasott szöveget, mondatot, szószerkezetet: önállóan megérti



nehezen érti

nem érti meg

A szövegértést igénylő feladatokat, feladatsorokat: önállóan végzi



nem tudja elvégezni

Memoriter: pontosan elmondja a tanult verset sok hibával mondta el Betűismeret: biztos Másolás:

kevés hibával mondta el nem tudta elmondani

bizonytalan

pontosan másol

kevés hibával másol 36

sok hibával másol Tollbamondás: többnyire hibátlan Emlékezetből írás:

kevés hibája


sok hibája van

kevés hibával ír

sokat hibázik Előforduló hibák: Betűtévesztés

ékezethiány:

néha lehagyja az ékezetet

betűcsere:

néha felcseréli a szón belül a betűt gyakran felcseréli a betűt

Betűformái:

szabályosak

eltérnek a szabályostól, de rendezettek

rendetlenek

írása nehezen olvasható

gyakran lehagyja

Nyelvtan, helyesírás Szöveg mondatokra tagolása: sok segítséggel

önállóan tagolja

kevés

segítséggel

többnyire hibátlanul tagolja kevés hibával tagolja

sok hibával tagolja Mondatok szavakra tagolása: sok segítséggel

önállóan tagolja

kevés

többnyire hibátlanul tagolja kevés hibával tagolja

sok hibával tagolja A kijelentő és kérdő mondat felismerése, alkalmazása: felismeri és jól alkalmazza

ritkán téveszt gyakran téveszt

A felkiáltó mondat felismerése és alkalmazása: felismeri és jól alkalmazza


Az óhajtó mondat felismerése és alkalmazása: felismeri és jól alkalmazza


Szavak csoportosítása kérdések alapján: (Ki? Mi? Mit csinál? Milyen?) önállóan kevés segítséggel többnyire hibátlanul

sok segítséggel

nem tudja

kevés hibával sok hibával

Szótagolás, elválasztás: önállóan kevés segítséggel többnyire hibátlanul

sok segítséggel

nem tudja


Szavak hangokra, betűkre bontása: önállóan kevés segítséggel többnyire hibátlanul

sok segítséggel

nem tudja


Magán- és mássalhangzók felismerése: felismeri

néha téveszt

nem ismeri fel

Rövid és hosszú magán- és mássalhangzók felismerése: 37

segítséggel

néha téveszt

felismeri

nem ismeri fel

Rövid és hosszú magán- és mássalhangzók alkalmazása: Másoláskor:


kevés hibával

sok hibával

Tollbamondáskor: többnyire hibátlan

kevés hibával

sok hibával

kevés hibával

sok hibával

Emlékezetből íráskor: többnyire hibátlan

Szótő és toldalék felismerése: önállóan többnyire hibátlan

néha segítséggel


Füzete, munkafüzete: esztétikus

rendezett

tetszetős

áttekinthető

külalakja javításra szorul

rendezetlen

rendetlen

Írástempója: gyors

megfelelő ütemű

lassú

kapkodó

nagyon lassú

Matematika 1. osztály Halmazok képzése, csoportosítás, összehasonlítás önállóan végzi kevés segítséggel végzi

sok segítséggel

nem tudja

Számok írása, olvasása 20-as számkörben a számjegyeket biztonsággal felismeri néha téveszt Számfogalma a 20-as körben

biztos

gyakran téveszt bizonytalan

Összeadás a 20-as számkörben többnyire hibátlan

kevés hibával dolgozik

sok

hibával

dolgozik Tempója


gyors

lassú

Pótlás, hiányos műveletek végzése biztosan bizonytalanul önállóan

kevés segítséggel

több segítséggel

Nyitott mondatok megoldása önállóan kevés segítséggel nehezen érti

sok segítséggel

általában megérti

nem érti

Szabályjátékok, sorozatok megoldása a szabályt felismeri

nem ismeri fel önállóan 38


sok segítséggel

adott szabály alapján önállóan


sok segítséggel dolgozik Egyszerű szöveges feladatok megoldása önállóan kevés segítséggel

sok segítséggel

Összetett szöveges feladat megoldása önállóan kevés segítséggel

sok segítséggel

nem tudja

Geometria Egyszerű geometriai formák felismerése, megnevezése (kör, négyszög, háromszög) segítséggel ismeri fel

felismeri Mérés

Mérőeszközök ismerete (mérleg, méterrúd, mérőszalag, vonalzó, l-es, dl-es edény, óra) ismeri

nem ismeri

Mértékegységek ismerete (kg, m,dm,l,dl,év,évszak,hónap,hét,nap,óra) ismeri

nem mindegyiket ismeri

nem ismeri

Tájékozottsága a munkatankönyvben, füzetben önállóan,jól tájékozódik Füzetvezetése rendezett

segítséggel tájékozódik tetszetős

nehezen tájékozódik

áttekinthető

rendetlen

maszatos Matematikából nem szorul felzárkóztatásra

felzárkóztatásra szorul

Matematika 2. osztály első félév: Halmazok képzése, csoportosítás, összehasonlítás önállóan végzi kevés segítséggel végzi

sok segítséggel

nem tudja

Számok írása, olvasása 100-as számkörben a számjegyeket biztonsággal felismeri néha téveszt Számfogalma a 100-as körben:

biztos

Összeadás a 100-as számkörben

39

gyakran téveszt bizonytalan

tiszta



sok

hibával

sok

hibával

dolgozik Tempója:

gyors


lassú

Kivonás a 100-as számkörben többnyire hibátlan


dolgozik Tempója:

gyors


lassú

kevés hibával tudja

sokat hibázik

Szorzótáblák ismerete többnyire hibátlan Bennfoglaló táblák ismerete többnyire hibátlan


sok

hibával

dolgozik Szorzó- és bennfoglaló táblák alkalmazása jártas

jól alkalmazza

még bizonytalan

Összetett vagy zárójeles feladatok megoldása önállóan

kevés segítséggel tudja


sok segítséggel

keveset hibázik

sokat hibázik

Pótlás, hiányos műveletek végzése biztosan bizonytalanul önállóan


több segítséggel

Nyitott mondatok megoldása önállóan


általában megérti

sok segítséggel

nehezen érti

Szabályjátékok, sorozatok megoldása: önállóan


Adott szabály alapján önállóan

nem érti a szabályt felismeri

nem

ismeri

fel

sok segítséggel kevés segítséggel

sok

segítséggel

dolgozik. Egyszerű szöveges feladatok megoldása önállóan


sok segítséggel

Összetett szöveges feladat megoldása önállóan


sok segítséggel

nem tudja

sok segítséggel

nem tudja

Fordított szövegezésű feladat megoldása önállóan


Geometria Egyszerű geometriai formák felismerése, megnevezése (kör, négyszög, háromszög) 40

segítséggel ismeri fel

felismeri

Síkidomok és testek megkülönböztetése tudja

nem tudja

Síkidomok előállítása másolással önállóan


nem tudja

Mérés Mérőeszközök ismerete (kg,dkg,m,dm,cm,hl,l,dl,óra,perc,nap,hét,hónap,év) ismeri

nem ismeri

Tájékozottsága a munkatankönyvben, füzetben önállóan, jól tájékozódik

segítséggel tájékozódik

Füzetvezetése: rendezett

tetszetős

nehezen tájékozódik

áttekinthető

rendetlen

tiszta

maszatos Matematikából nem szorul felzárkóztatásra

felzárkóztatásra szorul

Környezetismeret 1. osztály Az évszakok felsorolása:

önállóan

segítséggel

Az évszakok főbb jellemzőinek ismerete önállóan felsorolja vagy kiválasztja

segítséggel

nem tudja

A hónapok neve, sorrendje önállóan tudja segítséggel sorolja fel nem tudja

kihagy, felcserél

A hét napjainak felsorolása önállóan

segítséggel

nem tudja

Napszakok időrendi felsorolása önállóan

segítséggel

Időbeli tájékozottsága:

nem tudja jól tájékozódik

bizonytalanul tájékozódik

Térbeli tájékozottsága, irányok ismerete (előtt, mögött, fölött, alatt, között, mellett, jobbra, balra) biztosan használja a fogalmakat

bizonytalan

41

többnyire nem ismeri

Környezetük élőlényeinek, tárgyainak, anyagainak megfigyelése, a tapasztalatok megfogalmazása szóban: tapasztalatait önállóan megfogalmazza

segítséggel

elmondja

tanítói kérdések segítségével sem tudja

fogalmazza meg

A környezet szépítésében, növények, állatok gondozásában (madáretetés) szívesen vesz részt

nem vesz részt

biztatni kell

A virágos növények részeinek felsorolása tudja, önállóan felsorolja

segítséggel sorolja fel

nem tudja

A fa részeinek felsorolása tudja


nem tudja

Az emberi test fő részeinek felsorolása tudja, önállóan felsorolja


nem tudja

Alapvető tisztálkodási ismeretek gyakorlati alkalmazása ismeri és alkalmazza

ismeri, de figyelmeztetésre alkalmazza

még

nem

alakult ki nála a szokás Gyűjtőmunkában szívesen vesz részt

nem mindig vesz részt

nem vesz részt

Környezetismeret 2. osztály első félév Az évszakok felsorolása:

önállóan

segítséggel

Az évszakok főbb jellemzőinek ismerete önállóan felsorolja vagy kiválasztja

segítséggel

nem tudja

A hónapok neve, sorrendje önállóan tudja segítséggel sorolja fel nem tudja

kihagy, felcserél

A hét napjainak felsorolása önállóan

segítséggel

nem tudja

Napszakok időrendi felsorolása önállóan

segítséggel

Időbeli tájékozottsága:

nem tudja jól tájékozódik

bizonytalanul tájékozódik

Térbeli tájékozottsága, irányok ismerete (előtt, mögött, fölött, alatt, között, mellett, jobbra, balra) 42

biztosan használja a fogalmakat

többnyire nem ismeri

bizonytalan

Környezetük élőlényeinek, tárgyainak, anyagainak megfigyelése, a tapasztalatok megfogalmazása szóban: tapasztalatait önállóan megfogalmazza fogalmazza meg

segítséggel

elmondja

tanítói kérdések segítségével sem tudja

A környezet szépítésében, növények, állatok gondozásában (madáretetés) szívesen vesz részt

nem vesz részt

biztatni kell

Az erdő életközösségében tanultak ismerete jól tudja

segítséggel tudja

ismeretei hiányosok ismeretei

nagyon

hiányosak A virágos növények részeinek felsorolása tudja, önállóan felsorolja


nem tudja

A fa részeinek felsorolása tudja


nem tudja

A cserje részeinek felsorolása tudja


nem tudja

Az élőlények életjelenségeinek felsorolása tudja, önállóan felsorolja


nem tudja

A növényi élet feltételeinek felsorolása tudja, önállóan felsorolja


nem tudja

Testünk és életműködésünk témakörben tanultak ismerete jól tudja

segítséggel tudja

ismeretei hiányosok ismeretei

nagyon

hiányosak Az emberi test fő részeinek felsorolása tudja, önállóan felsorolja


nem tudja

Az érzékszervek ismerete és felsorolása önállóan felsorolja

nem tudja

Alapvető tisztálkodási ismeretek gyakorlati alkalmazása ismeri és alkalmazza

ismeri, de figyelmeztetésre alkalmazza

még

nem

alakult ki nála a szokás Az élettelen természet alapismeretei Csoportosítás a tárgyak anyaga szerint:

tudja

Az anyagok felsorolása (papír, fa, fém…): önállóan

nem tudja segítséggel

Az anyagok csoportosítása halmazállapotuk szerint: tudja 43

nem tudja

nem tudja

A halmazállapotok felsorolása:

önállóan felsorolja

nem tudja

A lakóhely ismerete Az iskola neve:

tudja

A gyermek pontos lakcíme:

nem tudja tudja

nem tudja

A lakóhely főbb jellegzetességeinek felsorolása (középületek, intézmények, a lakóhely felszíni formája, vizei, nevezetességei): tudja

segítséggel tudja

Egy helyi népszokás ismerete:

ismeri

nem tudja nem ismeri

Mérés Hőmérsékletmérés tanítói segítséggel:

tudja

nem tudja

A többi mérést a matematika tantárgynál értékeljük. Gyűjtőmunkában: szívesen vesz részt

nem mindig vesz részt

nem vesz részt

Technika és életvitel A szöveges értékelés fő szempontjai 1. évfolyamon, 2. évfolyamon félévkor Mennyire ismeri a helyes szokásrendszert (helyes testtartás, rendrakás óra után, az eszközök balesetmentes használatát). Kézügyességének fejlődése, fejlettsége a különböző anyagok megmunkálásánál. Mennyire képes az anyagokkal kapcsolatos érzékszervi tapasztalatait, megfigyeléseit elmondani, felhasználni. Mennyire önálló a munkavégzése. A munkadarabot mennyire pontosan, szépen, igényesen készíti el. Mennyire ötletes, kreatív, szorgalmas, kitartó a munkavégzésben. Hogyan takarékoskodik az anyaggal. Népszokások, jeles napok tanulásában mennyire vesz részt, kezdeményező, aktív-e. Háztartástan és életvitel témakörben: Önkiszolgálás, az életkornak megfelelő higiéniai szokások alkalmazása, a kulturált étkezés szokásainak milyensége. Az iskolában és a (családi) munkamegosztásban való részvétele tapasztalatunk és saját elbeszélése alapján. 44

3-4. osztályban szempontként szerepel az értékelésben: A munkafázisok ismerete, helyes alkalmazása Önálló tárgykészítés megtervezése és a tanító által készítendő tárgy munkamenetének megtervezése. Önértékelésének foka technika órán. Háztartástan és életvitel témakörben: A házimunkákban használt gépek balesetmentes és biztonságos használatának ismerete.

Technika és életvitel 1. osztály Rendrakás óra után: óra után szívesen, önállóan rendet rak a helyén és az osztályban felszólításra rak rendet

nem rak rendet

Az olló és kés balesetmentes használata: tudja, és helyesen, balesetmentesen használja néha figyelmeztetni kell rá még nem tudja helyesen, balesetmentesen használni A felhasznált anyagokról megfigyelteket kérdések segítségével elmondja

nem tudja elmondani

A tárgyat, munkadarabot tanítói bemutatás, magyarázat után önállóan képes elkészíteni

sokat kell segíteni neki

segítséggel is nehezen boldogul Munkavégzése igényes pontosan dolgozik önálló ötleteit alkalmazza

kapkodpontatlanul dolgozik néha alkalmazza

még

nem

alkalmazza

ötleteit igyekszik takarékosan bánni az anyaggal nem bánik takarékosan az anyaggal Munkatempója:


gyors

lassú

A képlékeny anyagok (gyurma) alakítása, felhasználása (gömbölyítés, hengerítés, lapítás) önállóan, ügyesen dolgozik

segítséggel dolgozik sok segítséget igényel

sokat ügyesedett A fa és a természet kincsei 45

önálló

Hurkapálcika megmunkálása (darabolás, tördelés, csiszolás, ragasztás): önállóan, ügyesen dolgozik


sokat ügyesedett A papír hajtogatása: önállóan


sok segítséggel

pontosan

pontatlanul A papír tépése, nyírása: pontosan

pontatlanul dolgozik gyorsan

megfelelő tempóban

lassan A fonal megmunkálása (sodrása, csomó- és csokorkötés): önállóan, ügyesen dolgozik


Építőelemek ismerete, csoportosítása: önállóan


sok segítséggel

nem ismeri, nem tudja

csoportosítani Építés építőelemekkel önállóan épít minta után

segítséggel épít

saját

ötleteinek

felhasználásával is épít Jeles napok, népszokások tanításánál: lelkes

igyekvő

biztatásra vesz részt nem szívesen vesz részt

legtöbbször nem vesz részt A gyalogos közlekedés szabályait: ismeri

segítséggel tudja

nem ismeri

Gyűjtőmunkában: szívesen vesz részt

felszólításra vesz részt

nem vesz részt

Testnevelés 1-2. osztály: A szöveges értékelés szempontjai Az 1. osztályosoknál az iskolakezdés után a szöveges értékelésben fontos szempont az önálló öltözködés, a testnevelés órák rendjének betartása, a helyes tisztálkodás megtanulása és végzése órák után. Mivel 1. osztályban megalapozzuk a testnevelés órák fegyelmét, az első félévben és félévkor a legfontosabb értékelési szempont a fegyelmezett magatartás, a feladatok fegyelmezett végrehajtása. 46

A testnevelés tantárgy értékelésében 1-2. osztályban a teljesítmény nem szempont. A tanító, tanár utasításának megértése, betartása, az igyekezet, az elért fejlődés fontosabb. Játéknál nagyon fontos, és az értékelésben is szerepet kap a szabályok betartása, a kudarc elviselése vereség esetén, és hogy mennyire szívesen, örömmel vesz részt a játékban. A mozgás megszerettetése érdekében pozitív tartalmú szóbeli és írásbeli értékelés is szerepet játszik.

Testnevelés 1. osztály Öltözködés testnevelés órák előtt és után: önálló

segítséget igényel


gyorsan

lassan öltözködik Alaki formaságok ismerete, végzése: (sorakozás, alakzatok, vigyázz-, pihenjállás, tér, térköz betartása) tudja és fegyelmezetten, pontosan végrehajtja hajtja végre

tudja, de fegyelmezetlenül, pontatlanul

még nem érti a vezényszavakat

Alapvető testhelyzetek és gimnasztikai gyakorlatok ismerete, végrehajtása: (fekvések, ülések, állások, kartartások, kar-, nyak-, láb- és törzsgyakorlatok, tartásjavító gyakorlatok) tudja és pontosan végrehajtja

tudja, de szabálytalanul, pontatlanul hajtja végre

nem tudja végrehajtani

nem érti az utasítást, nem hajtja végre

fegyelmezett igyekvő

figyelmes

figyelmetlen

fegyelmezetlen a gyakorlatok végrehajtásánál Járásgyakorlatok végrehajtása: fegyelmezetten pontosan

figyelmetlenül pontatlanul hajtja végre

igyekszik, de nem megy neki Futás egyenletes iramban 4-6 percig (futás feladatokkal) kitartóan

gyorsan

néha megáll futás közben

folyamatosan fut

lassabban fut, de igyekszik

nem igyekszik néha lusta

Utánzó járások, ugrások, szökdelések végzése: ügyesen pontosan néha megáll

lelkesen

kitartóan

kissé ügyetlenebben hajtja végre

nehezen bírja nem kitartó 47

nem megfelelően hajtja végre Ugrókötél-gyakorlatok: már jól végzi

még nem folyamatos

még nem tudja

Ugrások (helyből, nekifutásból, átugrás akadályok fölött): jól hajtja végre

megfelelően hajtja végre

még javítania kell

Támasz- és függésgyakorlatok: (bordásfalon, kúszás, mászás, átbújás, átcsúszás) a használt kifejezéseket érti és végrehajtja

érti, de nem pontosan hajtja végre

még nem érti gyorsan


lassan hajtja végre

Labdagyakorlatok (gurítás, adogatás, pattogtatás, labdavezetés): ügyesen, jól végzi

igyekszik, de még sokat kell gyakorolnia

több igyekezettel jobb lenne

nehezen megy neki

Dobások (dobás, elkapás): jól hajtja végre pontosan dob legtöbbször elkapja pontatlanul dob néha nem kapja el

nem szabályosan dob

sokszor pontatlan a dobása

néha sokszor nem

tudja elkapni Testnevelési órán a játékokban: szívesen vesz részt

néha biztatni kell

nem szívesen vesz részt

betartja a játékszabályokat

figyelmeztetni kell

nem

játékszabályokat

játékban jól tűri a vereséget

megfelelően tűri

tartja

be

a

nehezen viseli el a vereséget

Testnevelés 2.. osztály első félév Rendgyakorlatok ismerete, végzése: (sorakozás, alakzatok, vigyázz-, pihenjállás, tér, térköz betartása, járás) tudja és fegyelmezetten, pontosan végrehajtja hajtja végre

tudja, de fegyelmezetlenül, pontatlanul

még nem érti a vezényszavakat

Alapvető testhelyzetek és gimnasztikai gyakorlatok ismerete, végrehajtása: (fekvések, ülések, állások, kartartások, kar-, nyak-, láb-, hát-, has- és törzsgyakorlatok, tartásjavító gyakorlatok) 48

tudja és pontosan végrehajtja

tudja, de szabálytalanul, pontatlanul hajtja végre

nem tudja végrehajtani

nem érti az utasítást, nem hajtja végre

fegyelmezett igyekvő

figyelmes

figyelmetlen

fegyelmezetlen a gyakorlatok végrehajtásánál együttmozog a csoporttal

néha nem mozog együtt

nem

mozog együtt a csoporttal Járásgyakorlatok végrehajtása: fegyelmezetten pontosan

figyelmetlenül pontatlanul hajtja végre a szakkifejezéseket nem érti

igyekszik, de nem megy neki nem mindig érti meg

nem tudja még a szakkifejezéseket

Futás egyenletes iramban 6-8 percig megállás nélkül (futás feladatokkal) kitartóan

gyorsan

néha megáll futás közben

folyamatosan fut

lassabban fut, de igyekszik

nem igyekszik néha lusta

futása, tempója javult

Utánzó járások, ugrások, szökdelések végzése: ügyesen pontosan

lelkesen

néha megáll

kitartóan

kissé ügyetlenebben hajtja végre

nehezen bírja nem kitartó

nem megfelelően hajtja végre

mozgása javult

Ugrókötél-gyakorlatok: már jól végzi

még nem folyamatos

még nem tudja

Ugrások (helyből, nekifutásból, átugrás akadályok fölött): jól hajtja végre

megfelelően hajtja végre

még javítania kell

a használt szakkifejezéseket megérti

nem ért minden szakkifejezést

még sok szakkifejezést nem ért

a használt eszközök nevét ismeri

nem mindegyikét ismeri

ugrása javult

Támasz- és függésgyakorlatok: (bordásfalon, kúszás, mászás, átbújás, átcsúszás) a használt kifejezéseket érti és végrehajtja

érti, de nem pontosan hajtja végre

még nem érti gyorsan


lassan hajtja végre

Labdagyakorlatok (gurítás, adogatás, pattogtatás, labdavezetés): ügyesen, jól végzi több igyekezettel jobb lenne

igyekszik, de még sokat kell gyakorolnia nehezen megy neki

Dobások (dobás, elkapás):

49

sokat ügyesedett

jól hajtja végre pontosan dob legtöbbször elkapja pontatlanul dob néha nem kapja el

nem szabályosan dob

sokszor pontatlan a dobása

néha sokszor nem

tudja elkapni Célbadobás: alkalmazkodik a távolsághoz kevésszer talál

nem alkalmazkodik sokszor talál

nem ér el találatot

Testnevelési órán a játékokban: szívesen vesz részt

néha biztatni kell


betartja a játékszabályokat

figyelmeztetni kell

nem

játékszabályokat

játékban jól tűri a vereséget

megfelelően tűri

tartja

be

a

nehezen viseli el a vereséget

Rajz 1. osztály A fő színek felismerése: önállóan felismeri


sok segítséggel ismeri fel

Élményeinek kifejezése rajzban, festésben: személyes hangú

inkább másol

Képi elemek elhelyezése síkban: önállóan

kevés tanítói irányítással

sok segítséggel

A képfelület kitöltése: kitölti a képfelületet

nem tölti ki a képfelületet

Az emberi test legfőbb arányait: érzékelteti

tanítói segítséggel érzékelteti

nem érzékelteti

Állatok, növények arányait: érzékelteti


nem érzékelteti

Egyszerű tárgyak (játékok, használati tárgyak, ajándékok) készítése: esztétikusan készíti el

kissé bizonytalan az elkészítésben

A folyosó, a tanterem aktuális díszítésében (ünnepek, évszakok, díszítő jellegű munkák): 50

kezdeményező tanítói felszólításra vesz részt


Népi motívumok felhasználása munkáiban: tanítói minta alapján önállóan

tanítói segítséggel

Az alkotómunkában: szívesen elmélyed

elmélyed

néha bátorítani kell

Rajz 2. osztály első félév A fő- és mellékszínek felismerése: önállóan felismeri


sok segítséggel ismeri fel

Élményeinek kifejezése rajzban, festésben: személyes hangú

inkább másol

Formák, színek, foltok szimmetrikus és ritmikus elrendezése: tanítói minta alapján önállóan


sok segítséggel Képi elemek elhelyezése síkban: önállóan

kevés tanítói irányítással

sok segítséggel

Rajzaiban az alapvető térviszonyokat (lent, fent, távolabb, közelebb): önállóan érzékelteti

tanítói irányítással érzékelteti

nem érzékelteti

A képfelület kitöltése: kitölti a képfelületet

nem tölti ki a képfelületet

Az emberi test legfőbb arányait: érzékelteti


nem érzékelteti

Állatok, növények arányait: érzékelteti


nem érzékelteti

Egyszerű tárgyak (játékok, használati tárgyak, ajándékok) készítése: esztétikusan készíti el

kissé bizonytalan az elkészítésben

A folyosó, a tanterem aktuális díszítésében (ünnepek, évszakok, díszítő jellegű munkák): kezdeményező tanítói felszólításra vesz részt


Népi motívumok felhasználása munkáiban: tanítói minta alapján önállóan

tanítói segítséggel 51

Az alkotómunkában: szívesen elmélyed

elmélyed

néha bátorítani kell

Ének-zene 1. osztály Gyermekdalok, népi mondókák csoportos éneklésében, a dalok játékainak előadásában: szívesen vesz részt

vonakodva vesz részt

Dallamrészletek csoportos éneklése szolmizációs kézjelről: tanítói minta alapján végzi

segítséggel végzi

Az egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklést, járást közösségben: szívesen végzi

még nem érzi a hangsúlyt

Ünnepeink dalainak, mondókáinak, köszöntőinek (új esztendő, farsang, húsvét, karácsony, Mikulás, iskolai ünnepek) közös előadásában: együttműködően vesz részt

részt vesz


A tanult ritmusértékek (negyed, tá, negyedértékű szünet, nyolcadpár-ti-ti) megnevezése, letapsolása, kopogása: tanítói minta alapján


még

nem

tudja

megszólaltatni A gyermek-, női-, férfihang, xilofon, zongora hangjának felismerése: tanítói segítséggel felismeri

nehezen ismeri fel

még nem tud

különbséget tenni A magas, mély szolmizációs hangok (lá, szó, mi) neveit, dallamát: tanítói minta alapján megszólaltatja

tanítói segítséggel szólaltatja meg

még nem jártas benne A tanórai tevékenységek során: kezdeményező együttműködő

lelkes

Ének-zene 2. osztály első félév

52

nem szívesen működik együtt

Gyermekdalok, népi mondókák csoportos éneklésében, a dalok játékainak előadásában: szívesen vesz részt

vonakodva vesz részt

Dallamrészletek csoportos éneklése szolmizációs kézjelről: tanítói minta alapján végzi

segítséggel végzi

még nem tudja

Az egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklést, járást közösségben: szívesen végzi

még nem érzi a hangsúlyt

Ünnepeink dalainak, mondókáinak, köszöntőinek (új esztendő, farsang, húsvét, karácsony, Mikulás, iskolai ünnepek) közös előadásában: együttműködően vesz részt

részt vesz


A tanult ritmusértékek (negyed, tá, negyedértékű szünet és szünetjel, nyolcadpárti-ti, félértékű kotta és szünete) megnevezése, letapsolása, kopogásakottaképről: tanítói minta alapján


még

nem

tudja

megszólaltatni A gyermek-, női-, férfihang, xilofon, zongora hangjának felismerése: tanítói segítséggel felismeri

még nem tud

nehezen ismeri fel

különbséget tenni A magas, mély szolmizációs hangok (lá, szó, mi) neveit, dallamát: tanítói minta alapján megszólaltatja

tanítói segítséggel szólaltatja meg

még nem jártas benne A lá, szó, mi, ré, dó, lá hangok megszólaltatása betűkottáról és kottáról: tanítói irányítással


még

nem

tudja

megszólaltatni A vonalrendszert, az első pótvonalat: ismeri

tanítói irányítással alkalmazza

még nem tudja alkalmazni

A tanórai tevékenységek során: kezdeményező együttműködő

lelkes

nem szívesen működik együtt

Technika és életvitel 2. osztály első félév Rendrakás óra után: óra után szívesen, önállóan rendet rak a helyén és az osztályban 53

felszólításra rak rendet

nem rak rendet

Az olló és kés balesetmentes használata: tudja, és helyesen, balesetmentesen használja néha figyelmeztetni kell rá még nem tudja helyesen, balesetmentesen használni A felhasznált anyagokról megfigyelteket kérdések segítségével elmondja

nem tudja elmondani

A tárgyat, munkadarabot tanítói bemutatás, magyarázat után önállóan képes elkészíteni

sokat kell segíteni neki

segítséggel is nehezen boldogul Munkavégzése igényes pontosan dolgozik önálló ötleteit alkalmazza

kapkodpontatlanul dolgozik néha alkalmazza

még nem alkalmazza önálló

ötleteit igyekszik takarékosan bánni az anyaggal nem bánik takarékosan az anyaggal Munkatempója:


gyors

lassú

A képlékeny anyagok (gyurma) alakítása, felhasználása (gömbölyítés, hengerítés, lapítás, kúposítás) önállóan, ügyesen dolgozik


sokat ügyesedett A fa és a természet kincsei Hurkapálcika megmunkálása (mérés, vágás, hegyezés, csiszolás, festés): önállóan, ügyesen dolgozik


sokat ügyesedett A papír hajtogatása: önállóan


sok segítséggel

pontosan

pontatlanul A papír tépése, nyírása: pontosan

pontatlanul dolgozik gyorsan


lassan A fonal megmunkálása (sodrása, csomózása, hurkolása, fonása): Varrás előszúrt kartonra, tűbefűzés, egyszerű öltések. önállóan, ügyesen dolgozik


Építőelemek ismerete, csoportosítása:

54

önállóan


sok segítséggel

nem ismeri, nem tudja

csoportosítani Építés építőelemekkel önállóan épít minta után

segítséggel épít

saját

ötleteinek

felhasználásával is épít Jeles napok, népszokások tanításánál: lelkes

igyekvő

biztatásra vesz részt nem szívesen vesz részt

legtöbbször nem vesz részt A gyalogos közlekedés szabályait: ismeri

segítséggel tudja

nem ismeri

Gyűjtőmunkában: szívesen vesz részt Felzárkóztatásra

felszólításra vesz részt szorul

bejegyzés

esetén

a

nem vesz részt továbbtanuláshoz

szükséges

intézkedések Ha a folyamatos fejlesztés ellenére a tanuló egyes tantárgyakból felzárkóztatásra szorul bejegyzést kapott, a következő lépéseket kell megtenni a pedagógusnak: A tanuló személyiségének elemzése, okkeresés Családi, szociális környezet feltérképezése, elemzése A folyamatosan vezetett feljegyzések alapján a fejlesztendő területek kiválasztása Szülőkel való elbeszélgetés a cél érdekében Iskolavezetés tájékoztatása a fejlesztési program kialakításába Írásbeli terv készítése a tanuló fejlesztése érdekében Szükség esetén szakemberhez – Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság irányítás

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés Házi feladat adására minden nap sor kerül. Alsó tagozaton a hangos olvasást állandóan gyakorolni kell. Magyar nyelv és irodalomból, matematikából minden évfolyamon kapnak írásbeli feladatot, a többi tantárgyból esetenként. A felkészülésre fordítandó idő gyengébb tanulóknál sem legyen több alsó tagozaton 2 óránál, felső tagozaton 3 óránál. A hosszabb szünetekre a szaktanárok döntése alapján kapnak feladatot a tanulók.

55

A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének elvei, gyakorlata A pedagógus feladata: alapvető a gyermek elfogadása, jól szervezett környezet egyszerű szabályrendszer elől üljön, minél kevesebb inger érje (ajtó, ablak mellé ne üljön!) többcsatornás ismeretközlés mozgásos feladatokkal pl. táblatörlés megbízni rövid, egyértelmű utasítások szemkontaktus felvételével az elvárt viselkedés egyértelmű megfogalmazása utasítások részekre bontása, megértésük ellenőrzése rutin kialakítása munka megtervezése együtt, tér és időkeretek kialakítása részfeladatok elvégzése esetén megerősítés kevesebb házi feladat írásos feladat külalakja ne legyen annyira fontos saját tempójához igazodó számonkérés pozitív tulajdonságokra, értékekre, érdeklődésre építés a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; a tanuló számára egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a szakértői véleményben szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik

az

eltérő

képességekhez,

az

eltérő

viselkedésekhez;

együttműködik különböző szakemberekkel, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

56

Összegezve a sajátos nevelési igényű tanulók esetében az ellenőrzés és értékelés folyamatában figyelembe kell venni a tanulók SNI-s státuszából fakadó akadályait, korlátait, valamint a szakértői bizottság vizsgálati véleményét és javaslatát.

Értékelési határok: Alsó tagozat: 1, elégtelen, ha a számonkért tananyag 0-32%-át tudja 2, elégséges, ha számonkért tananyag 33-55%-át tudja 3, közepes, ha a számonkért tananyag 56-75%-át tudja 4, jó, ha a számonkért tananyag 76-90%-át tudja 5, jeles, ha a számonkért tananyag 91-100%-át tudja a tanuló. Első osztályban az érdemjegyek helyett a pedagógus a következő értékeléseket írja a felmérésnél: 0-32%: Teljesítményed nem felel meg a követelményeknek. Újra kell gyakorolnod az összes feladatot! 33-55%: Megfeleltél a követelményeknek, de sokat kell gyakorolnod, hogy az elkövetkező tananyag-részekkel is meg tudj birkózni! 56-75%: Változatos a teljesítményed, gyakorolj sokat, jobb is lehet az eredményed! 76-90%: Jól teljesítettél! Figyelmesebb munkával javíthatsz az eredményeden! 91-100%: Gratulálok! Kiválóan teljesítettél!

Felső tagozat: 1, elégtelen, ha a számonkért tananyag 0-40%-át tudja 2, elégséges, ha a számonkért tananyag 41-60%-át tudja 3, közepes, ha a számonkért tananyag 61-80%-át tudja 4, jó, ha a számonkért tananyag 81-90%-át tudja 5, jeles, ha a számonkért tananyag 91-100%-át tudja a tanuló. 57

A kerettantervi modul tantárgyak osztályozása, értékelése a következőképpen alakul: Minden modul értékelése, osztályozása szükséges. Külön érdemjegyet kapnak a tanulók, melyet a félévi értesítőbe és a tanév végi bizonyítványba is bejegyzünk. A készségtárgyak osztályozásánál figyelembe vesszük a tanuló adottságait a tananyaghoz viszonyítva. Az elméleti anyagon túl az elkészített munkadarabot is osztályozzuk. Félévkor, tanév végén a tantárgyi dicséretet beírjuk az ellenőrzőbe, illetve a bizonyítványba kitűnő bejegyzéssel jelezzük.

Iskolánk jellegzetes jutalmazási és elmarasztalási tradíciói: Jutalmazás fokozatai: Osztályfőnöki szóbeli dicséret Osztályfőnöki írásbeli dicséret Szaktanári írásbeli dicséret Ügyeletes nevelői írásbeli dicséret Tantestület, tanulóközösség előtti szóbeli dicséret Tantestületi írásbeli dicséret Igazgatói szóbeli dicséret Igazgatói írásbeli dicséret

Büntetés fokozatai: Szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás Szaktanári írásbeli figyelmeztetés Ügyeletes nevelői írásbeli figyelmeztetés Tantestület, tanulóközösség előtti szóbeli elmarasztalás Tantestületi írásbeli figyelmeztetés, intés, megrovás Igazgatói szóbeli figyelmeztetés Igazgatói írásbeli figyelmeztetés

58

Magatartás, szorgalom A magatartás és szorgalom értékelése havonként történik. A szorgalom érdemjegy nem más, mint a tanuló képességének összevetése érdemjegyeivel. A gyűjtőmunkáért, szorgalmi feladatokért kapott piros pontokat is ekkor számítjuk be, illetve félévkor, tanév végén az érdemjegyek le- és felkerekítéséhez szolgálnak alapul. 5 (példás), aki rendszeresen, nagy szorgalommal készül minden órára 4 (jó), akinek lenne képessége a mindennapi tanulásra, de néha hullámvölgybe kerül 3 (változó), aki hol így, hol úgy teljesít, pedig tudna jobban is 2 (hanyag), aki szinte sohasem készül, neki minden mindegy Aki nem teljesíti a továbbhaladáshoz szükséges tantervi minimumot, hanyag szorgalmi bejegyzést kap. A magatartás értékelésének alapja a mindennapi viselkedés felnőttel, gyerekkel szemben az iskola összes rendezvényén, esetenként iskolán kívüli programokon is. 5 (példás), aki nem azt nézi, hogy hol van, hanem belülről fakad a tisztelet, a jó magatartás. Minden helyzetben tudja hogy kell viselkednie és társait is próbálja a jóra terelni. 4 (jó), aki elüldögél mindenféle rendbontás nélkül, de társait nem próbálja irányítani. Hibáit elismeri, törekszik azok kijavítására. 3 (változó), aki az örökös rendbontók között van. Ígéretet tesz a javításra, de csak néhanéha sikerül. Alapvető hiányosságai vannak a tisztelettudó, felelősségteljes magatartásról. Társait is próbálja a rosszra csábítani. 2 (rossz), aki állandó rendetlen viselkedésével, fegyelmezetlenségével hívja fel magára a figyelmet, mind a tanórán, mind tanórán kívül külön gondoskodást és odafigyelést igényel rosszasága miatt. Nem lehet meggyőzni a jó fontosságáról. A fegyelmi füzetbe – naplóban található – kapott bejegyzések alapul szolgálnak a havonkénti értékeléshez. A bejegyzéseket a szülők szülői értekezleteken, fogadó órákon megismerhetik. Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata

59

Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése) Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében. Ebből következik, hogy az iskolai nevelésbenoktatásban alapvető szerepe van. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző ismeretek

tanításának-tanulásának

szintje

pedig

visszahat

az

anyanyelvi

képzés

eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek – sajátos jelleggel – minden tárgyban jelen kell lennie. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával. A tanulási kudarcok, az értés- meg nem értés gazdaságtalan időráfordításai alapvetően a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben. A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet. Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is. Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kulturált párbeszédet, vitát folytatni. A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi könyvek feldolgozásával. Az olvasási szokások erősítése érdekében könyvtári órákat tartunk tanévenként két alkalommal minden osztályban.

60

Német

nyelv

oktatása

(Idegen

nyelvi

kommunikáció

fejlesztése) Az Európai Unió tagállamaként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. Idegen nyelveket ismerni nem csupán praktikus okok miatt fontos. A nyelv egy nép identitásának kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, automatikusan közelebb kerülünk az adott nyelvet beszélő emberek kultúrájához, nyitottabbak leszünk a világra. Oktató-nevelő munkánkban mi is arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben. A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően gyakorlás kérdése – szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása - stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik végére biztos alap-nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet. Ennek érdekében: A nyelvtanulás osztálykeretben vagy csoportbontásban történik. Így több lehetőség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra. Igyekszünk

kihasználni

a

csoportbontásból

fakadó

előnyöket:

differenciálás,

tehetséggondozás, felzárkóztatás – valamint azt a lehetőséget, hogy tanulóink az első osztálytól tanulják a német nyelvet. Lényeges szempont, cél a nyelvoktatási módszerek adott körülmények és lehetőségek közötti fejlesztése, terjesztése, hozzáférhetővé tétele, a bevált módszerek és a nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatok közzététele. A délelőtti kötelező foglalkozások mellett tehetséggondozás céljából szakköröket szervezünk különböző tematikával. (Nyelvvizsga-előkészítés, színjátszó klub, ország-ismeret, játékos nyelvi foglalkozások.) A pályázatírás lehetőségeit kihasználva minél több szemléltető és segédanyagot szerzünk be a tanítási formák változatosabbá tétele érdekében. Testvériskola keresésével, levelezéssel, valamint csereprogramok szervezésével kívánjuk szélesíteni a nyelvgyakorlás lehetőségét. Iskolánk a társadalmi és a szülői igényeknek megfelelő szintre kívánja emelni a német nyelv oktatását. . Célja a négy alapvető készség (írás, olvasás, hallás utáni megértés és a beszédkészség) felmérése.

61

8. osztályosaink év végén egy német nyelvi előadással adnak számot tudásukról.

Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése) Társadalmunk gyors technikai fejlődése, a gyors változások az alkalmazásképes tudást igénylik minden embertől. A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével. Így kiemelt feladatunk: Biztos számolási készség kialakítása Problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése Adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. A felső tagozaton az 5-6. osztályban még inkább a nem szakrendszerű oktatás módszereivel folytatjuk az oktatást. A matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a legtöbb gyermeknél csak 7-8. osztályban válik lehetővé. A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar óra feladata. Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség. A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyeken szerepeltetjük, amelyet felkészítés előz meg. (Bolyai, Zrínyi, Kerületi versenyek, Kis Vakond és társai levelezős versenyek stb.)

62

Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése) A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő – technikai fejlődéssel lépést tartó - információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat. Fő célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Ebből következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú - tanítása során a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű használatát, vagyis a géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegű legyen. Az ismeretátadó és számon kérő pedagógus az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé váljon. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. A leírt készségek elsajátítása akkor igazán eredményes, ha lehetőség szerint már az általános iskola alsó tagozatában elkezdődik a munka, ezért iskolánkban, negyedik osztályban (összevonva a harmadik és negyedik osztályok ajánlott óraszámait) kezdődik az oktatás. Így nyolcadik osztályig (éves szinten) heti egy órában tanulják a tantárgyat a diákok. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, internet), vagy csak egyszerűen problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek. Gondolni kell azokra a tanulókra is, akiknek otthon nincs lehetőségük a gép használatára. Hasznos például, ha az iskolai könyvtárban két-három gép áll a gyerekek rendelkezésére, ezért kiemelt feladat a könyvtár és az informatika tantárgy szorosabb együttműködése. A könyvtári gépekre érdemes különféle játékos, készségeket fejlesztő

63

szoftvereket is telepíteni. A játékos oktató programok, CD-k a kezdeti bevezetésre kínálnak megfelelő megoldást. A kisebbek ezt más tantárgyak, vagy délutáni foglalkozások keretén belül vehetnék igénybe. A tanórákat nagyobb érdeklődés esetén kiegészíthetik a különféle alkalmazói és programozói szakkörök, amik a differenciált oktatást segítik elő. A szakkörök beindítását előzetes felmérések előzzék meg.

Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) A művészeti nevelés is elengedhetetlenül, kiemelkedően fontos területe iskolánknak. Nemcsak az impozáns külső-belső iskolai környezet, de Terézváros kulturális adottságai is utat jelölnek ki számunkra. Így ennek a területnek a felvállalása egyben helyi sajátosságaink kihasználása is. Tanulóinknak sokféle lehetőségük van tehetségük kibontakoztatására. Meghatározó az egyéni alkotótevékenység, de a művészeti nevelés lehetőséget ad csoportos munkára, közösségfejlesztésre is. Pedagógusaink egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a művészeti tárgyak igényes oktatására, a tehetséggondozásra. Minderről színvonalas szerepléseink, kiállításaink, a versenyeken elért eredményeink tesznek tanúbizonyságot.

64

A művészeti nevelés területei: Drámapedagógia – színjátszás Az alsó tagozaton megalapozott drámapedagógiai szemlélet sok tekintetben gazdagíthatja eredményeinket. Különféle képességfejlesztés folyik a dráma tanítása során. Pl.: A kommunikációs játékokon keresztül fejlődik a gyerekek közösségi szereptudata, beszédtechnikai gyakorlatokkal útját állhatjuk a romló kifejezés-technikának és kultúrának, a színes játékok a gyermekek fantáziáját fejlesztik, a memória-gyakorlatok az intellektuális képességeket tréningezik, az improvizációs szerepjátékok egyaránt segítik tanulóink megismerését és érzelmi fejlődését. A rendszeres gyakorlásokból előadások kerekednek, melynek mindenki részese, a gátlásosabb tanulók is magabiztosabbak lesznek.

Ének és tánc Látszólag két külön műfaj, de mégis ősidőktől fogva elválaszthatatlan egymástól, az emberek mindennapjait jellemezte. Köztudott a Kodály módszer elveinek alapján, hogy a zene és a tánc (különösen a népzene és a néptánc) a gyermek egészséges testi és mentális fejlődését alapozza meg. Naponta találkoztatnunk kell ezekkel a formákkal harmonikus fejlődése érdekében. Ha gyermekeink egyszerre énekelnek, játszanak, táncolnak, ezáltal több képességüket is fejlődik, ez különösen az alsó tagozaton meghatározó. Kielégíthető mozgásigényük, feszültségeik feloldódnak. A népi gyermekjátékok során fejleszthető a tiszta, szép

magyar

beszéd

(irodalom,

nyelvtan),

a

társas

kapcsolatok

kialakítása,

alkalmazkodóképesség (magatartás), a versenyszellem (testnevelés), szerepjáték (színjátszás) viselkedéskultúra, ritmusérzék, tisztán, jól intonált éneklés, hallásfejlesztés (ének-zene), kreativitás, leleményesség. A leglényegesebb: a magyar nyelvi-, zenei- és mozgáskultúra ápolása együttesen. Az ének és a tánc fejlesztésének területei: (részben a dráma tanításával megegyező az oktatás szerkezete.)

Rajz, vizuális kultúra A vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek.

65

Média A XXI. század társadalmának legnagyobb gondja a médiából a gyermekek felé korlátlanul áramló „információ”. Hatnak rájuk, tele vannak feszültséggel. Kiemelkedő szerep jut éppen ezért a média tantárgynak, amely megtanítja a gyermekeket látni, nézni, érteni filmet, plakátot, és kiadványokat készíteni. Mindezek a vizuális kultúra alapjait teremtik meg. Ma már nem csak a visszaemlékezés lett sokkal inkább vizuálisabb vagy vizualizált, mint valaha, de maga a tapasztalás is. (A műholdas felvételektől az emberi test belsejéről készült képekig számos példát említhetnénk). A gyerekek ma már ismereteik jelentős részét iskolán kívül szerzik. Ebben éppen a televíziónak mint audiovizuális médiumnak van meghatározó szerepe. Alapvető fontosságú tehát, hogy az iskola elősegítse azt, hogy a tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségű (képi) információ minél magasabb szintű önálló feldolgozására, értelmezésére, értékelésére, a megfelelő szelekció elvégzésére.

Kiemelt kompetenciafejlesztési területek a művészeti nevelés területén: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Művészi önkifejezés, előadókészség Európai és egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló igény Az esztétikum igénye a mindennapokban Környezettudatosságra nevelés Környezetünk esztétikus értékeinek megőrzésére, gyarapítására való igény Szociális és állampolgári kompetencia Nyitottság, érdeklődés Kulturális életben való részvételre való igény Természettudományos kompetencia

Készséget és képességet jelen tarra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, irányítsuk cselekvéseinket.

66

Feltételezi a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, folyamatoknak az ismeretét Kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja.

67

A hatékony tanulás Feltételezi a kitartó tanulás képességét egyénileg és csoportban egyaránt A szükségletek és lehetőségek felismerése, a tanulás folyamatának ismerete Elengedhetetlen eleme a motiváció és a magabiztosság A munka- és karriercélok teljesítését szolgálja Feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, tudásának erős és gyenge pontjait Legyen képes közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkájának értékelésére, tanács, információ kérésére és elfogadására A pozitív attitűd tanulás iránti motivációt feltételez

Szociális és állampolgári kompetencia A harmonikus és közösségi beilleszkedés feltétele, konfliktusok megoldásának a képességét is feltételezi Elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és magatartási szabályok megértése Alapja a hatékony kommunikáció képessége, a különböző nézőpontok megértésének a képessége, az empátia, a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság A demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul Igényli a közügyekben való hatékony együttműködés képességét, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidarítás és érdeklődés képességét A pozitív attitűd az emberi jogok teljes körű tiszteletén, az egyenlőség és a demokrácia tiszteletén, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértésén alapul

Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód)

68

A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelőzésében, a mozgásszervi elváltozások javításában. Sajátosan összetett műveltségi terület, mivel a mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése. Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapozásához. Széles körű elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek és készségek célszerű viselkedésbe integrálásával elősegíti a tanulók szocializációját. Előmozdítja a belső erőforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, az élet minőségét. Fejleszti az egyén esztétikai érzékét, tűrő- és alkalmazkodási képességét. Segíti a helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a felismerését. A testnevelés tanításunk célja, hogy fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, cselekvési biztonságát, sikeres, aktív életvitelű embereket formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszicho-motoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a fizikai igénybevételeket, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a közösségi normákat, a megmérettetést és az értékelést. Iskolánk tárgyi feltételei teljes mértékben megfelelnek ezen célok megvalósításához. Alsó tagozaton – az iskolaotthonos rendszer velejárójaként – megvalósítjuk a mindennapos testmozgást, felső tagozaton pedig a heti 3 testnevelés óra mellett 4 sportköri órán illetve a házi és kerületi versenyeken zajlik a tanulóink testkultúrájának fejlesztése. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat.

69

Beilleszkedési,

magatartási

nehézségekkel

összefüggő

pedagógiai tevékenység Ha a személyiség viselkedése eltér a meghatározott erkölcsi elvek és normák szerint minősített viselkedéstől, magatartási zavarról beszélünk. A nevelés egyik fontos feladata annak biztosítása, hogy a személyiség belső motívumoktól indíttatva mindenkor a közösségi normáknak megfelelően viselkedjék és cselekedjék. Igen fontosak az elsődleges szokások, melyek az észszerűen meghatározott és következetesen megtartott életrend és napirend hatására alakul ki. Arra kell törekednünk, hogy a fiatal a korának megfelelő szabályok és normák ismeretében erkölcsi érzelmektől is késztetve alakítsa helyesen magatartását. Módszereink, melyekkel növendékeinket pozitív tevékenységekre késztetjük, a károsakat pedig lehetőség szerint elkerültetjük velük: példamutatás követelés meggyőzés gyakorlás ellenőrzés, értékelés elismerés A nevelés céljának ismeretében, a tanuló személyiségét megismerve, elemezve választhatjuk ki a megfelelő módszert. A módszerek alkalmazása sokszor összefüggéseiben lehetséges,

több

módszert

alkalmazunk

egyidőben,

párhuzamosan,

meghatározott

összefüggésben.

Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetség pszichológiai értelemben azt jelenti, hogy valaki egy tevékenységben vagy tevékenységkomplexumban az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Az átlagosnál magasabb teljesítmény már a gyerekkorban jelentkezik, így a gyakorlás, fejlesztés során kialakul a képesség. Az átlagosnál nagyobb képesség jellemző a tehetséges emberre. A képességek fejleszthetőségének ténye lehetőséget nyújt arra, hogy közoktatásunk külön

70

gondot fordítson egyes tevékenységek fokozottabb fejlesztésére. A tehetségesekkel való foglalkozás igen bonyolult pedagógiai, pszichológiai, közoktatási probléma. A fejlesztés elsősorban differenciált foglalkoztatással érhető el. A fejlesztést a lehető legkorábban el kell kezdeni! Módszereink: tanórai differenciált foglalkoztatás tehetséggondozó szakkörök indítása célirányos egyéni foglalkoztatás

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység A kudarc a teljesítmény sikertelensége, a követelményeknek meg nem felelés, az ebből keletkezett csalódás élménye. Okai: tudás- és képességbeli hiány a feladatok túlméretezett volta háttérbe szorítottság, igazságtalanság A tanulás nem választható el a motivációtól. A pszichikus képességek egyénenként és életkoronként különbözőképpen befolyásolják. A megtanulandó információk sajátosságai is determinálják a tanulást. Feladataink: a tanulás céljainak ismertetése a motiváció kialakítása a tanuló személyiségének megismerése a kudarc okának feltárása az oktatási-tanulási folyamat újra szervezése Hogyan érhetjük ezt el? Rendszeres, tervszerű megfigyelés, tapasztalatgyűjtés Korrepetálási, felzárkóztatási órák szervezése Tanórai differenciált foglalkoztatás Differenciált otthoni foglalkoztatás 71

Miután a pedagógus feltárta a tanulási kudarc okát, ismeri a tanuló személyiségét, ezek ismeretében elkészíti a felzárkóztatási tervet. Elsődleges szempont, hogy az első foglalkozásokon csak egyedül vegyen részt a tanuló, így jobban kialakítható a motivációs bázis. Kis lépésekben kell haladnunk, hogy a tanuló számára a visszacsatolás, értékelés is világos legyen!

Egységes alapokra épülő differenciálás A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása Az oktatási folyamat elősegíti az előzetes ismeretek feltárását, lehetőséget ad a tévedések korrigálására, alkalmazza a kooperatív tanulási technikákat A tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban előtérben áll a tevékenység, az önállóság, a kezdeményezés, a problémamegoldás A tanulókhoz optimálisan alkalmazkodik Nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelésű igényű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése terén

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön Elengedhetetlen feltétel a kulcskompetenciák megalapozása A tanulók nehézségeinek feltárása A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása A kiemelkedő tehetségjegyek feltárása Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása Egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása

72

II.2.

Egészségnevelési program Tartalom: Bevezető Iskola-egészségtan Lelki egészség Egészséges táplálkozás Rendszeres mozgás Káros szenvedélyek, AIDS Mellékletek

I. Az egészséges életmód kialakításában, a gyerekek egészséges testi, lelki és szellemi képességeinek kibontakoztatásában egyre nagyobb feladat hárul az iskolákra. A tanulók egészségnevelése minden pedagógusnak hivatásából adódó kötelezettsége, mégis néhány tantárgy tanítása kiemelten kulcsfontosságú eszköze a preventív egészségfejlesztésnek. A modern kor kultuszainak fanyar gyümölcseként szaporodnak a lelki bajok. Az orvos nemcsak a betegségekkel, egészségügyi problémákkal foglalkozik: kultúraterjesztő is. Feladata az egészségvédelem szemléletmódjának a közgondolkodásba ültetése, hogy az későbbiekben megkönnyítse az eligazodást az egészség-betegség kérdéseiben. A cél az lenne, hogy a jövő nemzedék értelmes, együttműködő partnerként ne elszenvedője legyen azoknak a megpróbáltatásoknak, amelyeket a természet szeszélyei tartogatnak a számára.

II. A gyerekek alkalmazkodóképessége még kialakulóban van, így a kedvezőtlen környezeti tényezők intenzívebben hatnak rájuk. Ezért a szülőknek, az iskolaorvosnak és a 73

pedagógusoknak együttműködve és folyamatosan kell törekednie a legoptimálisabb környezeti feltételek megteremtésére. Ehhez a szülőknek és a tantestület tagjainak is megfelelő egészségügyi ismeretekkel kell rendelkezniük, mert csak így tudják kifejteni a gyermekek testi és szellemi fejlődését biztosító egészségvédő és egészségnevelő tevékenységüket. Az eredményesség feltétele a tanulók közreműködése. Ennek elérése céljából elengedhetetlen a helyes egészségügyi szokások kialakítása, ezek fontosságának tudatosítása és betartása. Az egészségnevelésnek át kell hatni egész nevelő-oktató munkánkat. Az iskola-egészségtan az ifjúság egészségének megóvása érdekében dolgozta ki előírásait, követelményeit, melyek vázlatos felsorolása a következő (Minden pedagógusképző intézményben tananyag.): Az iskola környezetének egészségtana: Oktatási, nevelési, egészségügyi, műszaki követelményeknek megfelelő. Legkedvezőbb természetes megvilágítás, legkisebb zajhatás. Megfelelő alkalmazkodás a gyerek méreteihez, szükséges funkcióihoz és mozgásához. Az iskolaépületekkel kapcsolatos higiénés elvárások Világítás – természetes, mesterséges Hangvédelem Fűtés Szellőztetés Vízellátás Szennyvízelvezetés, hulladékeltávolítás Berendezések, felszerelések higiénéje Padok, asztalok, székek Taneszközök, tankönyvek Egyéb berendezések Egyes tantárgyak speciális egészségtana Huzamos olvastatás közben tartsunk szüneteket! Írás közben nagyon fontos a helyes testtartás. Kísérleteket a csoportvezető irányítsa! A tiszta, balesetmentességet biztosító eszközök használata elengedhetetlen. Veszélyesebb kísérleteket a pedagógus mutassa be! 74

Énekóra előtt fontos a szellőztetés! Ne erőltessék túl a tanulók a hangjukat! Rajzteremben megfelelő legyen a világítás! A kézmosáshoz, eszközök elmosásához legyen mosdó! A testnevelés óra biztosítsa az egészséges fejlődést, az eredményes szellemi munkát! A napközi otthon alakítsa ki a kulturált étkezési szokásokat, beleértve a rendszeres fogápolást is. Tanévenként kétszer vigyük tanulóinkat iskolafogászati rendelésre! A másnapi felkészülés közbe iktassunk frissítő tornát! Irányítsuk a helyes napirend kialakítását! Az egészségnevelés elméleti kérdései Az egészséghez a teljes testi-lelki jólét, valamint a szociális biztonság is hozzátartozik. Az egészséges szervezet károsodás nélkül tud alkalmazkodni a fizikai és társadalmi környezet változásaihoz. Az egészség megvédése az egyénnek és a társadalomnak is érdeke. Az egészségnevelés célja az egészségkultúra fokozása, valamint a passzív ismeret aktív tudássá való alakítása. Alapelvei: A legszélesebb értelemben vett megelőzés célját szolgálja Az egységes állami egészségügyi szolgálat szerves része Tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység Tömegméretű, mert kiterjed a lakosság minden rétegére Tudományosan megalapozott Helyes cselekvésre serkentő

III. Észre kell vennünk, hogy a gyermekek körében egyre gyakoribbá válnak a legkülönfélébb, szakember beavatkozását igénylő magatartási zavarok, írási, olvasási nehézségek. Kisebb korban az éjszakai bevizelés, a beszédhibák, a felfokozott mozgáskényszer,

kényszercselekvések,

mint

az

ujjszopás,

körömrágás,

esetleg

megmagyarázhatatlan betegségszerű testi tünetek jelzik a lelki működések egyensúlyának a felbomlását.

75

Az egyik legfontosabb kórokozó tényező valamennyi korosztálynál az adottságai, képességei és a támasztott elvárások között tátongó, sokszor áthidalhatatlannak tűnő szakadék. Az elvárások között pedig a külsőkkel egyforma súllyal esnek latba az önmagunkkal szemben támasztott belső követelmények. Korunk kultuszai közül a reklámdömping és a sztárolás hat leginkább a kiegyensúlyozott önkép kialakulása ellen. Lényeges annak a tudatosítása, hogy melyek a szakember által kezelhető anomáliák, melyek azok a praktikák, életvezetési technikák, amelyek alkalmasak arra, hogy veszélyeztetés nélkül módosítsák az apróbb hibákat. Az őszinte, nyílt beszéd hozzásegíthet nemcsak az önnön, de a mások vélt vagy valódi fogyatékosságainak az elfogadásában is. Az érzelmek a történéseknek a személyiségre való hatását pozitív vagy negatív formában jelzik, és egyben a pozitív érzelmi állapot fenntartására és a negatív megszüntetésére alkalmas viselkedésre serkentenek. Az érzelmek alakítják lelki megnyilvánulásainkat, és jelzik lelki állapotunkat, kísérik és szabályozzák társas kapcsolatainkat is. Az érzelmek az egész szervezetre hatással vannak, a negatív érzelmek károsak, a pozitívak hasznosan hatnak az egészségre nézve. Mindenekelőtt a családban tapasztalt világ hat vissza mozdulatainkra, szavainkra, majd az iskola tárja szemünk elé a másik világot a tanárok szavain, tettein és a tananyag révén. A hétköznapi életben alapvetően meghatározza az életvitelemet, mit tekintek számomra értékesnek. A felnövő gyermekek egyre inkább az agresszió és az önpusztítás útjára léphetnek. Az iskolai feszültségnek is egyik legfontosabb forrása a szülőkkel, a világgal való elégedetlenség levezetése a tekintélyt, követelményt hangsúlyozó tanárokon. A szülők ugyanakkor az iskolai konfliktusokban mindinkább a gyerekek pártjára állnak (joggal vagy nem). Az érzés lényege, hogy az én kapcsolódik valamihez. Hogy lelkileg egészségesek legyünk, érzelmileg is táplálkoznunk kell.

Feladataink: Magunk és mások érzéseinek megértése, megértetése, kifejezése, esetenként korrigálása. Értékrendszerek kialakításának módjai, lehetőségei. Társas kapcsolatok az érzelmek tükrében, azok alakítása. Az egészség összes összetevőjének megismertetése. 76

Módszereink: Szociális-érzelmi képességek fejlesztése a tanórán című tananyag bevezetése alsó tagozaton. Felvilágosító előadások tartása (orvos, védőnő, pszichológus, családsegítő). Osztályfőnöki órákon rendszeres felvilágosítások. Feladatlapos ismeretközlés tananyaghoz kapcsolódva. A nevelés az iskola minden tanóráján, összes rendezvényén jelen kell, hogy legyen!

IV. Egészségesen táplálkoznak diákjaink? Nem könnyű erre válaszolni, hisz annyi változó játszhat fontos szerepet ebben a kérdésben. Az bizonyos, hogy ennünk élettani okokból muszáj. De az evést erősen befolyásolják érzelmeink is. Mindannyiunknak vannak jellemző étkezési szokásaink, melyeket még gyermekkorban alakítottunk ki. A tanulóknak meg kell ismerkedniük a táplálkozással kapcsolatos alapvető tudnivalókkal, de fontos, hogy megértsék az evési szokásaikat befolyásoló faktorokat is. A táplálkozással kapcsolatos megbetegedések száma fokozatosan nő. Ha a diákok megértik az ételek és az egészség között lévő összefüggést, olyan döntéseket hozhatnak, melyekkel kedvezően befolyásolhatják egészségüket. Azt is meg kell tanulniuk, hogy részben saját maguk felelősek az egészségükért. Meg kell tanulniuk, hogy étkezéssel kapcsolatos döntéseikben az egészség kapjon főszerepet. A neveléshez alapvetően hozzátartozik, hogy a tanulók megtanulják, mit egyenek és miért. Az étel magában senkit nem tesz egészségessé. Az egészség ugyanúgy függvénye az öröklött tulajdonságoknak, a környezetnek és az egészséggondozásnak. Az életforma szintén nagyon fontos. Fontos, hogy a tanár felismerje azokat a viselkedésbeli változásokat, melyek szükségszerűen megelőzik az étkezési szokásokban beálló változásokat. Ha a diák számára fontossá válik, hogy megváltoztassa étkezési szokásait, úgy mind attitűdjében, mind viselkedésében is változások várhatók. Nem csak meg kell érteniük a közölt információt, de azt is meg kell tanulniuk, hogyan hajtsák végre a szükséges változtatásokat. Meg kell figyelniük saját étkezési szokásaikat, családjuk életstílusát, etnikai hátterét, az ételeket, 77

melyeket szeret vagy nem szeret… Ezek a faktorok alapvető fontosságúak, ha változtatni akarunk.

Feladataink: Nevelésünknek hangsúlyozni kell: A táplálkozás és egészség között meglévő viszonyt. A táplálkozással kapcsolatos betegségek magas előfordulási arányát. A kiegyensúlyozott étrend fontosságát. Azt, hogy bölcsen választunk, ha alacsony cukor-, só-, és zsiradéktartalmú ételeket fogyasztunk. Azt, hogy a megfelelő táplálkozás mind az agy optimális fejlődéséhez, mind a jó iskolai teljesítményhez nélkülözhetetlen. Hogy milyen sok tényező befolyásolja evési szokásainkat. Hogy a nem evést éppúgy döntés előzi meg, mint az evést.

Módszereink: Alapvető táplálkozási tanácsok adása Együnk sokféle ételt! Vigyázzunk a testsúlyunkra! Olyan étrendet válasszunk, amely kevés zsiradékot, telített zsírsavakat és koleszterint tartalmaz! Együnk sok zöldséget, gyümölcsöt és szemes terményeket! Cukrot csak mértékkel fogyasszunk! Sót és nátriumot mellőzzük! A fejlődésben lévő gyermekek érdeklődésének és szükségleteinek megfelelő információk adása. Naprakész és tudományosan megalapozott információk közvetítése. Információk közlése arról, hogy hogyan kell egészségünk érdekében helyesen megválasztani az étrendünket. Olyan információk és gyakorlatok, melyek során a diákok kérdéseket tehetnek fel saját életformájukkal kapcsolatosan. Szülők felvilágosítása 78

Szülői értekezletek Nyomtatott ismeretközlés Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, természetismeret, biológia, testnevelés) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Célja: az elsősegélynyújtás alapvető ismereteinek alapos elméleti és gyakorlati elsajátíttatása. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: A program összeállításánál a kollégák, iskolaorvos, védőnő, családsegítő gondozói, iskolai fogorvos; szülők véleményét, diákönkormányzat jelzéseit is figyelembe vettük, hiszen a stratégia megvalósítása csak együttes munkánk eredménye lehet. Évente ősszel az iskolai védőnő segítségével szülői értekezlet tartása. Témája: A serdülőkor jellemzői, különös tekintettel a kortársak és egyes divatirányzatok jelentős hatására Felelős: alsós- és osztályfőnöki munkaközösség vezetői A teljesítés ideje: minden tanév októberében Továbbképzés a pedagógusok számára. Témája: A tanulóink életkori sajátosságaiból, körülményeiből eredő egészségfejlesztési feladatok. A továbbképzés értékelése: Ennek alapján dolgozzuk ki a kollegák mentálhigiénés fejlesztését, jobb közérzetét segítené elő. Felelős: igazgatóhelyettes Egészségnap programjának összeállítása, tanulók részére pályázat kiírása. Határidő: március Bűnmegelőzés az iskolában a rendőrség vezetésével, szülői értekezlet tartása. Témája: Aktuális bűnmegelőzési problémák a kerületben Felelősök: alsós- és osztályfőnöki munkaközösség vezetői, akik a kérdéseket előre összegyűjthetik. Információs kiadványok folyamatos eljuttatása a diákokhoz, a szülőkhöz és a pedagógusokhoz. Egészségfejlesztéssel foglalkozó továbbképzéseken való részvétel támogatása. 79

Határidő: folyamatosan szeptembertől, a célkitűzés megvalósításának időszaki felülvizsgálata. Évente átfogó értékelést célszerű végezni és az elmaradt programokat újabb egészségfejlesztési feladatként kezelni. Felelős: igazgatóhelyettes

V. Össztársadalmi érdek az, hogy a gyermek- és fiatalkorúak, következésképpen a felnőtt lakosság egészségi állapota javuljon. A fizikailag általában inaktív személyek jelentősen javíthatják egészségi állapotukat azáltal, hogy naponta akár csak kis intenzitású testmozgást végeznek. Előnyös mozgásformák például a gyaloglás, a lépcső használata, a kertészkedés, a ház körüli munka. Az

iskolai

testnevelés

egészségvédő

szerepének

növelésével,

a

gerinc

megbetegedéseinek megelőzésével a felnőttkori betegségek nagy része megelőzhető. A gyermekek gerincállapotának ijesztő romlása közismert. Az ok a mozgásszegény, ülő életmód, melynek ma már gyermekeink is részesei. A mozgásszegénység nemcsak a gerincbetegségeket, hanem ennél súlyosabb betegségek terjedését is okozza. A tartási rendellenességek gyakoriságuk miatt társadalmi jelentőséggel bírnak. Az egész társadalom érdeke, hogy egészséges, jó munkabírású nemzedék nőjön fel. Logikus, hogy a tartási rendellenességek megelőzése és egyben gyógyítása össztársadalmi feladat. A mozgás életre szóló megszerettetésében nagy szerepet tölt be az iskola. Az iskolai testnevelés és sportolás fő funkciója, hogy a gyermekek pszichoszomatikus fejlettségéhez

és

érdeklődéséhez

igazodó

mozgásanyaggal

gazdagítsa

a

tanulók

mozgásműveltségét, járuljon hozzá a sportolás eszközeivel a tanulók életigenlő, az egészséget sajátos értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiségek formálásához. Mind az egészséges, mind az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő tanuló számára mozgósító hatása legyen a testnevelésben. Ha valaki túl sovány vagy túl kövér, megnő a valószínűsége annak, hogy egészségügyi problémái lesznek. Kinek mi az egészséges testsúlya? Ma még nincs pontos válasz erre a kérdésre. Fel kell ismerni, hogy a tápanyag- és energiaszükséglet a tevékenység szintjéhez igazodik. A kalória az elfogyasztott ételből származó energia. Mindegyik ételben van kalória. A testgyakorlatok elhasználják a kalóriákat. Mivel elfogyasztja a kalóriákat, a testmozgás segít az egészséges súly fenntartásában. 80

A gyerekeknek érezniük kell, hogy saját életük formálásában jelentős szerepet játszanak. A döntés folyamata akkor kezdődik, amikor a gyerekek rájönnek, hogy választási lehetőségeik vannak.

Feladataink: A rendszeres testmozgás szokássá alakítása. A megfelelő testsúly fenntartásának, az egészséges szervezet jellemzőinek ismertetése. Olyan mozgásanyag végeztetése, mely a gerinc biomechanikailag helyes használatát kialakítja, automatizálja és fenntartja. Módszereink: Mindennapos testnevelési órák bevezetése. Mozgás megszerettetése játékos formában. Felvilágosító előadások tartása a mozgás-egészség témakörében. Szakmai együttműködés az orvossal, védőnővel

VI. A dohányzás, az alkohol, a drog káros hatásainak tudatosítása az egészségnevelés fontos része. Meg kell tanítani a diákokat arra, hogyan álljanak ellen a kortársak nyomásának. A gyerekek hamar rájönnek, hogy sok információs forrás létezik, és ezek közül több ellentmond egymásnak. Segíteni kell nekik abban, hogy el tudják dönteni, melyek a hihető források. Az iskola fontos információs forrás, mert ez az egyetlen olyan hely, ahol biztos, hogy megfordulnak a fiatalok. Mind az iskola, mind a család fontos modellként szolgál a megfelelő és egészséges viselkedés elsajátításának szempontjából. Az iskola és a szülők partnerek kell, hogy legyenek a káros szenvedélyek elleni küzdelemben. Támogatni kell a diákokat bizonyos képességek megszerzésében, és meg kell erősíteni a másik által nyújtott információt. A diákoknak rá kel jönniük, hogy mindannyian felelősek saját egészségükért. De egymás egészségét is védeniük kell. Fontos, hogy a serdülők pozitív élménnyel legyenek önmagukról, saját képességeikről. Tudatosodjon bennük a társaság hatása, ellen tudjanak állni, ha negatív. Alkohol: Mivel az alkoholizmus terjedőben van a nyugati világban, fontos, hogy ismételten nagy figyelmet fordítsunk rá. Az alkoholizmus pusztító hatással lehet a társadalomra. Az 81

alkoholizmus csak lassan fejlődik ki. Fel kell világosítani a diákokat, hogy vannak helyek, ahol megoldják az alkoholizmusból eredő problémákat. A tizenévesek alkoholfogyasztása komplex kérdés, beszélni kell az alkoholfogyasztás különböző fokairól. Az alkoholfogyasztás egy sor jelentős viselkedésbeli változást hoz. Még kis mennyiségben is jelentősen gyengíti az ítélőképességet és a koordinációs képességet. Az alacsony és közepes mennyiségű alkohol az agresszív cselekedetek előfordulását is gyakoribbá teszi. A közepes és nagy mennyiségű fogyasztás jelentősen rontja a felsőbbrendű elmefunkciókat, a személy tanulási és emlékezőképességét. Az alkohol ismételt fogyasztása függőséghez vezethet. A kutatások azt mutatják, hogy az alkoholista szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel lesznek maguk is alkoholisták. Dohányzás: Sok társadalomban a dohányzás a legfőbb elkerülhető halálozási ok. A cigarettafüst úgy 4000 féle vegyületet tartalmaz, jó pár közülük bizonyítottan rákkeltő. A dohányfüst talán legveszélyesebb összetevője a nikotin. Bár a dohányzás károsító hatásait nem lehet kétségbe vonni, azok, akik leszoktak, nagy lépést tesznek a dohányzás által megrontott egészség visszaállítása felé. Drogok: A kábítószer minden formájának negatív fizikai és mentális hatása van. A megfigyelt fizikai hatások között van a jelentősen felgyorsult szívritmus, a véreres szemek, száraz száj és torok, a megnövekedett étvágy. Gyengítik a rövidtávú memóriát és a felfogóképességet, megváltoztatják az időérzékelést, csökkentik a koncentrációt. Megváltozhat a motiváció és a gondolkodás is, megnehezítve az új információ felfogását. Paranoiát és elmebetegséget is okozhatnak. Azoknál, akik hosszú távon használnak valamiféle drogot, függőség alakulhat ki. Minden drog potenciális méreg, ami rosszullétet és halált is okozhat. AIDS: A 10-14 éves gyerek sokszor a tanár és a szülők számára is rejtély. Az egyik percben gyereknek látjuk, a következőben már fiatal felnőttként viselkedik. A korcsoportot ismerő felnőttek tudják, hogy ebben a korban számos pszichológiai és érzelmi változáson mennek keresztül a gyerekek, gondolkodásuk is megváltozik. Ebben az életkorban kezdenek azzal is fokozottan törődni, hogy mit gondolnak és mit csinálnak a kortársaik. Az ilyen korú gyerekek a bevett értékeket is kezdik megkérdőjelezni. A legtöbb gyerek még nem produkál olyan viselkedésformákat, amelyek kitennék őket az AIDS fertőzésnek, de már elkezdenek kísérletezgetni a szexuális viselkedésformákkal. A 10-14 éves korosztálynak nyújtandó információkat a megelőző nevelés szempontjából is értékelhetjük. Az a célunk ugyanis, hogy 82

pontos, világosan megfogalmazott és lényegretörő információval lássuk el a diákokat arról, hogy mi is az AIDS; hogyan lehet elkapni a kórokozó vírust; mik a betegség tünetei; hogyan hat a vírus az immunrendszerre, és mivel lehet megakadályozni a vírusfertőzést. Az oktatásnak ezenkívül azt is el kell érnie, hogy a fiatalok megtanuljanak dönteni, és megértsék, hogy milyen következményei vannak az ember viselkedésének. Az AIDS és a HÍV fertőzés bonyolult kérdések elé állítja az embereket. Sokan nem tudják, hogy az AIDS az esetek nagy többségében világszerte heteroszexuális embereket támadott eddig meg. A fiatalok bonyolult választások elé állítódnak, és döntéseket kell hozniuk minden nap. Az a világ, amelyben most élnek, sok szempontból sokkal bonyolultabb mint az, amelyben tanáraik és szüleik nevelkedtek. Meg kell küzdeniük az alkohol, a drogok és a szex problémáival. Fontos tehát, hogy mind otthon, mind az iskolában lehetőségük legyen dönteni, és felelősséget vállalni saját életükért.

Feladataink: A nevelésnek hangsúlyoznia kell: Őszintén kell beszélni a dohányzásról, drogokról, alkoholról, AIDS-ről felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. Pozitív célokat kell a gyerekek elé tűzni! Ki kell fejleszteni a személyes és civil felelősségtudatot, az önértékelést! Erősíteni kell az egészséges szabadidős-tevékenységek választását. Módszereink: Bekapcsolódás az országos drogmegelőzési programba. Versenyeken, vetélkedőkön való részvétel. Felvilágosító előadások, videofilmek. Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi szolgálattal a felmerülő problémák megoldása érdekében. Önismereti csoport létrehozása. Mentálhigiénés csoport létrehozása

83

MELLÉKLETEK

Ifjúságvédelmi feladatok Intézményünkben a nevelőtestület tagjai közül az iskolavezető megbízása alapján 1 fő nevelő látja el a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. Feladatai: A pedagógusok által ellátott gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok összehangolása. Az éves gyermekvédelmi munkaterv elkészítése A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, magatartászavaros gyermekek nyilván tartása, fejlődésük figyelemmel kísérése. Segítséget nyújtanak az osztályfőnököknek a hatósági intézkedésekhez szükséges környezettanulmány és pedagógiai jellemzés elkészítéséhez. Rendszeres kapcsolatot tart fenn a Családsegítő Szolgálattal, részt vesz a havonkénti megbeszéléseken. Rendszeresen figyelemmel kíséri a tanulók iskolai hiányzásait.

Teljesítményértékelés módszere: Munkájáról évente, félévente tájékoztatja a tantestületet, az igazgatót. A Családsegítő Szolgálat munkatársaival rendszeres eszmecsere, melyről írásos feljegyzés is készül. A dokumentumok titkosak, azokba csak az illetékesek (családgondozó, gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök, igazgató) tekinthetnek bele.

A másság kezelése intézményünkben A szabályok életünk paramétereit jelentik, általuk tudjuk a határokat, melyek között mozoghatunk, s ez biztonságérzetet is ad. Az általánostól eltérő emberek időnként megsértik ezeket, s ez néha riasztó, visszataszító. A pedagógusok a másság különböző fokozataival találkozhatnak.

84

Melyek lehetnek ezek? Más véleményen lévők Enyhe, súlyos értelmi fogyatékosok Mozgássérültek Érzékszervi fogyatékosok Kisebbséghez tartozók Normál tantervű általános iskolában értelmi fogyatékosokkal elvétve találkozhatnak a pedagógusok, de a „másság” többi típusa megtalálható. Feladatunk: A „másság” elfogadására nevelés A „másság” különféle csoportjaihoz tartozók fejlesztése differenciálással Módszereink: Rendszeres kommunikáció ép és sérült tanulókkal Különféle foglalkoztatási formák Engedjük megvillanni a sérült tanulókat! Azonos mércével értékelünk Találjuk meg a kulcsot minden tanítványunkhoz! Mit tehet a tanulóközösség? Teljes értékű emberként kezelik társaikat Segítik a tanulásban, eligazodásban Feladatokkal bízzák meg, hogy érezze, ő is a közösség tagja Törvényi kötelezettség: A közintézmények akadály mentesítése

3. Mindennapos testnevelés A testnevelés tantárgy célja és feladata: Az egészség biztosítása és megőrzése Differenciált nevelő-oktató tevékenységgel a gyengébb tanulók közepes szintre hozása Meg kell előzni a testtartási hibákat A tanulók kedvező erkölcsi, akarati tulajdonságainak a formálása Testgyakorlatokkal és játékkal formálja, fejlessze a mozgásműveltséget Minden testnevelés óra a gyermek számára öröm, siker forrása legyen 85

A közúti közlekedéshez szükséges képességek, készségek fejlesztése A mindennapos testmozgás bevezetéséhez a felszerelés adott. A testnevelést tanító nevelőkön kívül az alsó tagozaton tanítók is szívesen kapcsolódnak a programba. A közoktatásról szóló törvény értelmében a mindennapos testmozgás megszervezése törvényi kötelezettség. Gyakorlati megvalósítás: A 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben bevezetjük a tagozatos testnevelést, ami azt jelenti, hogy minden osztályban heti öt testnevelés órát tartunk. Az átmeneti években (amíg felér a tagozat) ahol szükséges, délutáni sportfoglalkozásokat szervezünk, valamint napközis és tanulószobás foglalkozáson biztosítjuk a mindennapi testmozgás lehetőségét. Mit is szeretnénk? A kedvtelésből végzett testmozgáson kívül szeretnénk tanulóinkkal megismertetni a következő sportágakat: asztalitenisz, futás, floorball. Napjaink Európájában egyre többet beszélnek az emberek a mozgásnak az egészséget megteremtő,

a

jó

közérzetet,

a

fittséget

biztosító

hatásáról.

Az

úgynevezett

„szabadidősportok” elterjedésének időszaka jött el. A zaklatott nagyvárosi életet élő ember ugyanis mára már megtanulta, hogy az életet úgy kell szerveznie, hogy abban legyenek percek, sőt órák, amikor egészségével, hangulatával némiképp önfeledt módon, ám rendszeresen törődjön. Erre próbáljuk mi tanulóinkat nevelni. A testnevelés eszközeinek tudatos alkalmazása, a mindennapos tervezett, aktív mozgás a tanulók szervezetében előnyös változásokat hoz létre. A folyamatos fejlesztés biztosítása érdekében a környezet egészségügyi feltételeit úgy kell alakítanunk, hogy a már létrejött alkalmazkodási folyamatokat, a fejlődést ne kövesse stagnálás vagy visszafejlődés. Bármiféle rendszeresen végzett mozgás célja az ember egészségének megerősítése, az edzettség fokozása, s a fizikai cselekvőképesség kialakításával a testi-szellemi teljesítőképesség növelése. Más-más feladatai vannak a különböző képzési területeknek, de minden egyes esetben az alap az iskolai testnevelés, sport, amely mint alapvetően jelentős nevelési tényező, már gyermekkorban kialakíthatja a motivációs bázist, az életrendbe beépülő tudatos sportolási tevékenység szükségességét.

86

Környezetvédelmi program

Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok A környezeti nevelés színterei iskolánkban Erőforrások Alapelvek, jövőkép, célok Kommunikáció

I. Az ember élete elválaszthatatlan az őt körülvevő környezettől. A környezeti nevelés célja a környezeti helyzet reális megismertetése, és az ebből adódó problémák tudatosítása, a környezetvédő gondolkodásmód és környezetbarát életmód kialakítása és terjesztése. Környezetünk pusztulása és a környezetszennyezés napjainkban egyre általánosabbá válik. Az emberiség történetének egyik nagy ellentmondása az a kapcsolat, ami az ember és a természet között évtizedek óta kialakult. Az emberiség eddigi történetét vizsgálva úgy tűnik, hogy most, az ezredforduló táján érkezett el az idő, amikor a természet további rombolásának gátat kell szabni. Környezetvédelemmel, természetvédelemmel azért kell foglalkoznunk, hogy a tevékenységek révén olyan szennyezésmentes, egészséges és harmonikus környezetet őrizzünk meg, teremtsünk, illetve tartsunk fenn, amelyben az ember által létrehozott és természetes alkotóelemek egyensúlya tartósan biztosított és méltó az emberhez. Az emberi környezet romlása veszélyezteti egészségünket és ezzel együtt az egész élővilág épségét. A környezeti nevelés célja: a gyermek környezettudatos és „környezetbarát” magatartásának, életvitelének fokozatos elősegítése. A környezeti nevelés személyközpontúan integrálja tehát a Gyermek környezetről alkotott ismereteit, természet- és társadalomképét Észlelési, cselekvéses, kommunikációs és kreatív készségeit A gyermek énképét és önértékelését, mint a környezetért felelősen végzett cselekvések személyes élményeit. 87

A környezeti nevelés hatékonysága érdekében a nevelőintézmény törekszik: Hitelességre Nyitottságra, együttműködésre Érzékenyen figyeli korunk globális problémáit, együttérző és segítő emberségre szoktatja növendékeit Körültekintően

és

egyértelműen

értékeli,

jutalmazza,

megerősíti

a

gyermek

környezetkultúráját, e téren nyújtott teljesítményét A környezeti nevelés eredményességének kulcsa a pedagógus. Elsősorban az ő környezetkultúrája, érzelmi viszonyulásai, személyes hatása érvényesül a pedagógiai hatásban. Módszertani felkészültsége és igényessége modellértékű.

II. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások. A tananyaghoz kapcsolódó vízzel, talajjal, levegővel kapcsolatos vizsgálati módszerek tapasztalatait értékeljük. Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során évente kétszer – ősszel és tavasszal – túrát szervezünk a környezet megismerése, a tudatos környezetvédő magatartás kialakítása céljából. Lehetőség szerint múzeumlátogatásra is visszük tanulóinkat. Tanórán kívüli programok Rajzpályázatokon veszünk részt , ahol előtérbe kerül a környezettel való harmonikus együttélés 88

Nyári táboraink a kikapcsolódás mellett a tudatos környezetvédelemre is nevelnek Részt vállalunk a kisebbek felvilágosításában Különböző akciókban veszünk részt: gyűjtési akciók, kiállítások Évente a néphagyományokhoz kapcsolódva elevenítjük fel a régmúlt hagyományait. A nemzeti és hagyományos ünnepek kapcsán pedig megismertetjük értékeinket, környezetünket.

III. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Iskolán kívüli együttműködés 89

Fenntartó. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Anyagi erőforrások Saját erőforrások Költségvetés. A tanulmányi kirándulások, utazás, belépők díját az osztálypénztárból fedezik a közösségek. A versenyek, vetélkedők díjazásához az iskolai költségvetésből járulunk hozzá. Külső erőforrások Fenntartó. Az intézmény környezetének szépítését minden évben virágokkal, magokkal támogatja az önkormányzat. A környezetszépítési munkákba az ő alkalmazottjaik is aktívan részt vesznek. Pályázat. A pályázatok figyelése minden pedagógus feladata. Az elnyert összeget teljes egészében a megpályázott célra kell fordítani.

IV. Alapelvek, jövőkép, célok

Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: A fenntartható fejlődés Alapvető emberi szükségletek Emberi jogok Demokrácia Elővigyázatosság Biológiai és társadalmi sokféleség

90

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: A környezettudatos magatartást és életvitelt Környezetkímélő, takarékos életvitelt és magatartást A környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát. A természeti és épített környezet szeretetét és védelmét Az egészséges életmód igényét A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Problémamegoldó gondolkodás Problémaérzékenység Kreativitás Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód Kommunikáció, média használat Állampolgári részvétel és cselekvés Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához Hagyományok ápolása A lakókörzet nevezetességeinek feltérképezése Az iskola hírességeinek élete – kutatás Drog-prevenciós program Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában Szaktárgyi célok A tanórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre A hétköznapi környezeti problémák megjelnítése tanórákon Tanórán kívüli szakórák szervezése Természetvédelmi versenyekre felkészítés A számítógép felhasználása tanórákon 91

Tanulmányi kirándulások, akadályversenyek Kézműves foglalkozások Múzeum, állatkert, nemzeti park Versenyek Iskolazöldítés DÖK-nap „jeles napok”

V. Kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Fontos, hogy tanulóink képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelenektől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Iskolán belüli kommunikáció formái kiselőadások tartása házi dolgozat készítése faliújság készítése szórólapok készítése Iskolán kívüli kommunikáció formái Környezeti cikkek feldolgozása különféle napilapokból Környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása A közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal

Fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztói kultúra fejlesztése, és a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. 92

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Állampolgári kompetenciák Társadalmi kompetenciák Cselekvési kompetenciák Környezettudatos fogyasztás Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között. A fogyasztónak joga van Az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez A veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz A választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között A megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez A jogos panaszok tisztességes rendezéséhez Az egészséges és elviselhető környezetben való éléshez A kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolákban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Hazai és nemzetközi együttműködések Az iskolai fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Módszerek Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, feldolgozás Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Viták, szituációs játékok Érveléstechnikai gyakorlatok Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása:

93

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe játékos módszerekkel felkeltjük a tanulók érdeklődését az új ismeretek

iránt

egyénre

szabott

fejlesztéssel

megpróbáljuk

a

hátránnyal

kezdők

felzárkóztatását példamutatással erősítjük a humánus magatartás-mintákat, a közösségi értékrendet A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása: Az alsó tagozat 3-4. évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat. Biztosítjuk az élményszerű ismeretszerzést a motiváció érdekében az egyéni képességfejlesztés során lehetőséget teremtünk a differenciált képességfejlesztésre a tanulók cselekvéses tanulása megalapozza önálló ismeretszerzésüket az önállóság kialakítása fejleszti a problémamegoldó képességet, a kezdeményezőkészséget a frontális osztálymunkát gyakran felváltja a páros, illetve csoportmunka,

a projektmódszer melyek fejlesztik az

együttműködésre való képességet, valamint több sikerhez juttatja/juttathatja a gyereket a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembe vétele Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Biztosítjuk az alsó tagozatból a felső tagozatba átlépés zökkenőmentességét mintát adunk a problémamegoldáshoz és az ismeretszerzéshez, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási és ismeretszerzési módszereit; folyamatos motiválással, visszajelzéssel, pozitív megerősítéssel rendszeres tanulásra serkentjük őket Különböző fokozatú, változatos dicséretekkel önbizalmat adunk a diákoknak. A motiváció fenntartása érdekében fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a fejlettségi szintjüknek megfelelő, változatos, érdekes, kihívást jelentő feladatokat végezhessenek. 94

Olyan tevékenységtípusok elvégzését helyezzük előtérbe, amelyek lehetővé teszik különböző érzékterületek összekapcsolódását, segítve ezáltal az ismeretszerzés elmélyítését. Az önismeret alakításával a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének növelésével, az

együttműködés

értékének

tudatosításával

kialakítjuk

tanulóinkban

a

kompromisszumkészséget, a toleranciát úgy a társakkal, nevelőkkel, családdal, mint a külső társadalmi környezettel. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek és készségek elsajátítása mellett fontosnak tartjuk a széleskörű tájékozottságot, a kifejezőképesség gazdagságát megkövetelni a diákoktól. Az olvasási és szövegértési stratégiákat folyamatosan és koncentrikusan gyakoroltatjuk Elkezdjük kialakítani a tájékozódás és információkeresés technikáit, előtérbe helyezve a vizualitást és a digitális technikák alkalmazását. Megalapozzuk az együttműködésre épülő tanulási stratégiákat és módszereket. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárával kívánjuk megvalósítani. Az esztétikai-művészeti nevelés területén a befogadói és alkotói magatartás igényének kialakítására törekszünk. Felébresztjük a diákokban az igényt a folyamatos információszerzésre, mellyel felkészítjük őket az élethosszig tartó tanulásra. Minél változatosabb kapcsolódási pontokat kerestetünk a különböző tantárgyak között. A gyakorlati példákat a mindennapi élethelyzetekből merítjük. Lehető leggyakrabban alkalmazunk a diákok életkori sajátosságként fellépő mozgásigényére épülő feladatokat. Kreativitásuk legmagasabb szintjét elérve a tanulók képesek legyenek életkoruknak megfelelő önálló produktumok létrehozására. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Mintákat

adunk

az

ismeretszerzéshez,

a

feladat-és

problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. 95

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szenpont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő értékelésük.

Az

alkalmazható

tankönyvek,

tanulmányi

segédletek

és

taneszközök

kiválasztásának elvei Az iskola csak olyan tankönyveket használhat, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak, illetve amelyek szerepelnek a tankönyvjegyzékben, igazodik a tantárgyi tantervekhez. Az egyes tantárgyak tanítása során a pedagógus tankönyveket, munkafüzeteket és különféle tanítást segítő (pl.: atlasz) tanulmányi segédleteket alkalmazhat. A tankönyvek, segédletek kiválasztásakor szem előtt kell tartani a szülők anyagi lehetőségeit. Törekedni kell arra, hogy egyes tanulást segítő szemléltető anyagok (pl.: szótárak) legalább egy osztályra való mennyiségben az iskolai könyvtár rendelkezésére álljanak, a tankönyvek könyvtári állományát fokozatosan növeljük. A térítésmentesen és ingyenesen kiadott tankönyveken túl, igény esetén biztosítjuk tanulóinknak a könyvtári kölcsönzést. Az alkalmazandó tankönyveket és taneszközöket a munkaközösségeken belül a pedagógusok határozzák meg a fentiek figyelembevételével.

Tartalmi szempontok: A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere idomuljon a tanterv tartalmához, célkitűzéseihez. Vegye

figyelembe

az

adott

korosztály

értelmi

fejlődésének,

tevékenységének életkori sajátosságait. A tankönyv nyelvezete, szerkezete legyen követhető, áttekinthető, érthető. Adataiban legyen pontos, következtetéseiben logikus.

96

megismerő

Törekedjen a tömörségre, tartalmilag legyen igényes. Stílusa legyen magyaros, érthető, pontos fogalmazású. Ne csak ismereteket közvetítsen, hanem fejlessze a képességeket és készségeket is, neveljen gondolkodásra. Legyen sokoldalúan használható: az átlagos képességű tanuló sikeresen használhassa, de a kiváló képességűt is inspirálja újabb feladatok megoldására . Lehetőleg önállóan, kevés tanári segítséggel is használható legyen. Segítse elő a külső és belső vizsgákra való felkészülést. Gondolkodtató feladatokat tartalmazzon. Formai szempontok A tankönyv lehetőleg minél kisebb méretű legyen, lapminősége alkalmas legyen írásra, olvasásra. A betűforma, -méret és –távolság illetve az egy oldalra kerülő szöveg –vagy feladatmennyiség feleljen meg a tanulók észlelési képességeinek. Legyen esztétikus, ízléses, megfelelően illusztrált, tartós és könnyen kezelhető. A taneszközök jól áttekinthetőek, figyelemfelkeltőek, tisztántarthatóak és esztétikusak.

HELYI TANTERV

Intézményünk az oktatási miniszter által kiadott tantárgyi elnevezéseket használja. A tantárgyak óraszámai is figyelembe veszik a törvényi előírásokat. A szabadsávos órakeretet 1. és 2. osztályban az alapismeretek elmélyítésére használjuk fel. A köznevelési törvény alapján felhasználható időkeretet az informatikai ismeretek bővítésére,

moduloktatásra, a

nyelvtanulás előkészítésére, szakkörökre, korrepetálási órákra, sportfoglalkozásokra osztjuk szét. Tervezett szakköreink: a mindennapos testnevelési tömegsport foglalkozások, egyéb sportfoglalkozások, kézműves szakkör, középiskolai előkészítők, versenyre felkészítő foglalkozások, énekkar. Értékelés: 1. és 2. osztályban a szabadsávos óra tanóraként szerepel, így az értékelés a pedagógiai programban leírtak alapján történik. Az első osztályban bevezetendő német nyelv érdemjegyes és szöveges értékelést kap. 5. és 6. osztályban az informatika óra tanóraként 97

szerepel, így osztályozást is kapnak a tanulók, 5. osztálytól angol nyelv órákon osztályozást kapnak a gyerekek, de a félévi és év végi bizonyítványba „angol nyelv oktatásban részesült” bejegyzés szerepel. Alapfokú nevelés első szakasza A tanulókkal való foglalkozás középpontjában a fejlesztés áll. Alkalmazkodjunk a gyermek fejlődéséhez! Alakítsuk ki a tanulás megfelelő tempóját! Lehetőség és szükség szerint alkalmazzuk az egyénhez igazodó bánásmódot! Továbbhaladásról hozott döntésünk pedagógiai szempontból megalapozott legyen! Egyéni haladás lehetőségét bizonyos tantárgyakból adjuk meg az arra rászoruló tanulóknak 4. osztály végéig.

Magyar nyelv, magyar irodalom: A magyar nyelv és irodalomtanítás feladata, hogy a tanulók beszéd- és íráskultúráját olyan szintre emelje, amely képessé teszi őket a rájuk váró társadalmi feladatok ellátására. Kitüntetett szerepet biztosítunk a beszéd fejlesztésének. Az anyanyelv tanításában kiemeljük a nyelvtan és helyesírás beszédet alakító, szabályozó szerepét. Községünk nyelvtudós szülötteinek – Zsirai Miklós, Kiss Jenő – munkásságát megismertetjük tanulóinkkal. A tágabb és szűkebb környezet tiszteletére, szeretetére nevelésre fokozottan figyelünk az ünnepélyek, megemlékezések kapcsán. A továbbhaladás feltételei: 1. osztály: A tanuló beszéde legyen érthető, magatartása tisztelettudó. Tisztelje társait, nevelőit. Ismerje a kis- és nagybetűket, tanítói irányítással értse meg az olvasottakat. A mesék szereplőit tudja megnevezni, felkészülés után képes legyen 3-4 mondat olvasására. Néhány kijelölt mondókát, verset tanuljon meg! Tudjon másolni, esetlegesen tollbamondás után írni a vonalrendszerben a betűket, szavakat, 2-3 szavas mondatokat. Írástechnikai hibáinak száma ötnél ne legyen több egyik fajta írásnál sem. 2. osztály Szóbeli és írásbeli közlések, utasítások megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszadás. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés a felnőttekkel és a társakkal való kapcsolatokban.

98

Feldolgozott szövegek megértésének igazolása: válaszadás kérdésekre, tartalom elmondása tanítói segítséggel. Ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos felolvasása. A vers és a próza megkülönböztetése. A magyar ábécé ismerete, szavak, nevek betűrendnek megfelelő sorba rendezése. A magánhangzók és a mássalhangzók megkülönböztetése; az időtartam helyes jelölése szóban és írásban. Szavak, szószerkezetek, két-három kijelentő és kérdő mondat helyes leírása másolással, tollbamondás után. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. 20 begyakorolt szóban a j/ly helyes jelölése. Szavak szótagolása, elválasztása. Szöveg tagolása mondatokra. A kijelentő és a kérdő mondat felismerése, megnevezése, helyesírása. A szótő és a toldalék felismerése, jelölése szavakban. 3. osztály Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. A feldolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazása. Ismert feladattípusok szóbeli és írásbeli utasításainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek felolvasása felkészülés után. Öt-hat mondatból álló elbeszélő fogalmazás írása felkészülés után, ismert témákban. A fogalmazások tagolása. Egyéni tempójú, rendezett, tiszta íráskép. Az írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel. Az igék, a főnevek és a melléknevek felismerése, megnevezése. A személynevek, állatnevek, a lakóhely nevének helyes leírása. A begyakorolt szavak helyesírása a kiejtés szerint, a szóelemzés alapján. Egyszerű és összetett szavak elválasztása önállóan. További 25-30 begyakorolt szóban a j/ly helyes jelölése. 4. osztály Érthető,

folyamatos

beszéd

a

mindennapi

kommunikációban.

Az

udvarias

beszédfordulatok használata a mindennapi beszédhelyzetekben. A mondanivaló értelmes, lényegre törő megfogalmazása szóban. Előzetes felkészülés után ismert tartalmú szöveg pontos, folyamatos, értelmező felolvasása, a szövegfonetikai eszközök használata. 15-20 soros szöveg önálló olvasása, a szövegértés igazolása feladatok önálló megoldásával:

99

válaszadás, lényegkiemelés, jegyzet készítése. Magyar költők és írók nevéhez a megfelelő művek kapcsolása, alkotásaik címének felelevenítése. Esztétikus, rendezett egyéni írás. Mondatok helyes leírása. A mondatfajták felismerése, megnevezése, helyes leírása. A szavak szófajának megnevezése a tanult szófajok esetében. Az egyalakú szótövek, a tanult toldalékok felismerése, a szavak toldalékos alakjának helyesírása. Az igealakok felismerése, az igekötős igék helyesírása ismert szavak esetében. A tulajdonnevek fajtáinak helyesírása, a földrajzi név, intézménynév, címek, márkanevek, díjak nevének esetében a begyakorolt szavak helyesírása. A főnevek tárgyragjának, a többes szám jelének felismerése. A melléknév, a számnév helyes írásmódja. A hibák javítása tanítói segítséggel, önellenőrzéssel. Adott témáknak megfelelő könyvek megkeresése, használata a könyvtárban. Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés A tanulók beszédlégzésének, beszédtechnikájának, kifejezésmódjának folyamatos megfigyelése. Szóbeli és írásbeli alakító és összegző értékelés. A tanult memoriterek reprodukálásának szóbeli elemző értékelése. Irodalomolvasás, szövegértés Szöveghű, a szövegtartalomnak megfelelő értelmező olvasás folyamatos megfigyelése, értékelése. A szövegműfajok ismeretének megfigyelése. A szövegértési képesség vizsgálata szóbeli és írásbeli feladatok megoldásával. A tanév folyamán gyakori szóbeli és írásbeli alakító és összegző értékelés. Írásbeli szintfelmérés évente három alkalommal: tanév elején, félévkor, tanév végén. Olvasási készség Az olvasástechnikai feladatok végzésének megfigyelése, az észlelt hibák javítása, javíttatása. A mondat- és szövegolvasás pontosságának, tempójának, hanglejtésének, hangsúlyozásának megfigyelése, a tanulókkal együtt történő elemzése, értékelése. A szövegértési képesség vizsgálata szóbeli és írásbeli feladatok megoldásával. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás A tanulók beszámolóinak, szóbeli szövegalkotásának folyamatos megfigyelése, értékelése a tanulókkal közösen. Az önálló mondatalkotás, mondatkapcsolás megfigyelése, hibák észlelése esetén javítása, javíttatás. Alkotó értékelés a tanulók szóbeli és írásbeli

100

szövegeihez kapcsolódóan. A hibák folyamatos, következetes javíttatása, a javítások szóbeli értékelése. Íráskészség A tanulói munkák megfigyelése, elemzése az alábbi szempontok szerint: betűalakítás, betűkapcsolás, az írásmunka rendezettsége, az írásmunka tisztasága. Az írásmunkák folyamatos szóbeli értékelése. Nyelvtani és helyesírási ismeretek A régebben tanult és az aktuális nyelvtani ismeretek, a nyelvtani ismeretekhez kapcsolódó

helyesírási

ismeretek

alkalmazásának

megfigyelése,

szóbeli

értékelése

folyamatosan. Ellenőrzés írásbeli feladatsorok megoldásával a nyelvtani témák összefoglalása után. Szintfelmérő feladatsorok összeállítása tanév elején, félévkor és a tanév végén. Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat A tanulási képességek értékelése a tanító és a tanulók közös tevékenysége. A tanító a megfigyelései, tapasztalatai alapján tehet javaslatot az egyéni tanulási módok kialakítására. Társadalmi ismeretek Folyamatos alakító értékelés a tanulók szóbeli beszámolóiról a saját élményekről, történelmi olvasmányokról. A lakóhelyen végzett gyűjtőmunkák szóbeli és írásbeli értékelése.

Német nyelv, alsó tagozat: Rohanó

világunk

elengedhetetlen

követelménye

a

nyelvoktatás

mielőbbi

megszervezése. Kötelező jelleggel a kerettantervhez igazodva intézményünk 1. osztálytól bevezeti az idegen nyelv oktatását. Legfontosabb feladatunknak a beszéltetés, a beszédértés megszerettetését tartjuk mind a nevelők, mind a tanulók részéről. A továbbhaladás feltételei: A közoktatásról szóló törvény betartása mellett a kerettantervi ajánlások szerint. Aktív részvétel a tanórákon. Megtanult szavak használata a szituációs játékokban, párbeszédekben. A tanult nyelvtani szabályok használata segítséggel, szemléltetéssel. Természetesen a törvény értelmében osztályismétlés nem lehetséges

101

Matematika: A

tantárgy

oktatásának

legfontosabb

feladata

az

alapozás.

A

tanulói

tapasztalatszerzéstől kell eljutni a megismerésig. A minőség, a megértés, az alaposság legyen a feldolgozás értékmérője, ne a mennyiség. Az óraszám-csökkenéssel együtt a tananyag nem csökkent, ennek ellenére az alaposságról nem mondhatunk le. Fejlesztenünk kell a megismerő és gondolkodási tevékenységeit a gyerekeknek. A relációk megértetése, használatuk begyakoroltatása is fő feladatunk. A változás megfigyeltetésétől, tevékenykedtetéstől kell eljutnunk a műveletvégzésig. A számolási eljárások megtanítása után gyakorlottságot kell kialakítani az alapműveletek végzésében. A síkbeli, térbeli tájékozódás előkészítése is fontos. A mértékváltás, szöveges feladatok megoldása állandó gyakorlást igényel. A logikai, valószínűség-számítási feladatokat is be kell építeni a tanórai feladatvégzésbe. Felsorolásunk nem teljes, hisz a kerettantervek részletesen foglalkoznak a tananyaggal. A továbbhaladás feltételei: 1. osztály –

tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni

megnevezett vagy választott tulajdonság alapján; – legyen képes a halmazok számosságának megállapítására; – használja helyesen a több, kevesebb, ugyanannyi szavakat, jeleket; – tudjon igaz-hamis állításokat alkotni; állítások helyességét eldönteni; –

legyen képes növekvő és csökkenő számsorozatokat felismerni, képezni adott

szabály alapján; –

egyszerűbb esetekben tudjon szabályjátékok és sorozatok szabályát szóban

megfogalmazni. – tudja a halmazokat összehasonlítani számosságuk szerint; –

biztosan írja, olvassa, rendezze sorba nagyság szerint a számokat húszas

számkörben; – használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket; – képezzen adott szabály alapján növekvő és csökkenő számsorozatokat; 102

– ismerje a számok kéttagú összeg-és különbségalakjait húszas számkörben; – ismerje fel a páros és páratlan számokat; – tudja a számok szomszédait; –

tudjon hozzátevést, elvételt tevékenységgel elvégezni, a műveletet szóban

megfogalmazni; – legyen kellő gyakorlata az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában; – tudjon egyszerű szövegösszefüggést lejegyezni rajzzal, számokkal, művelettel. – legyen képes helymeghatározásra a tanult kifejezések alkalmazásával; – ismerje fel, tudja kiválasztani az alakzatok közül a háromszöget, négyszöget és a kört; – tudjon hosszúságot, űrtartalmat, tömeget mérni választott és szabvány egységekkel; – használja egyszerű szám és szöveges feladatokban a m, kg, l egységeket; – tudja helyesen alkalmazni a hét, nap, óra időtartamot. 2. osztály – tudja halmazok számosságát megállapítani és összehasonlítani; – tudjon halmazokat képezni adott tulajdonság alapján; – nevezze meg kiválogatott elemek közös tulajdonságát; – legyen képes összefüggések megfigyelésére, leolvasására, megfogalmazására; – tudja állítások igazságát eldönteni, igaz állításokat fogalmazni; – legyen képes tárgyakat, számokat sorba rendezni adott szempont szerint; –

készítsen nyitott mondatot ábráról, szövegről, tegye igazzá behelyettesítéssel,

próbálgatással; – ismerje a szöveges feladat megoldásának menetét; – ismerjen fel és képezzen számsorozatokat adott szabály alapján; – összetartozó elempárok keresése. – tudjon tárgyakat meg- és leszámolni egyesével, kettesével, ötösével, tízesével; – ismerje a számok nevét és jelét 100-as számkörben; –

tudjon számokat összehasonlítani nagyság szerint, sorba rendezni 100-as

számkörben; – találja meg a számok helyét a számegyenesen; – ismerje fel a számok összegalakját, különbségalakját, kéttényezős szorzatalakját, és hányadosalakját; 103

– tudja értelmezni az összeadást, kivonást, szorzást, osztást 100-as számkörben; –

végezze el az összeadást, kivonást, pótlást eszközhasználat nélkül 100-as

számkörben; – ismerje biztonságosan a kisegyszeregyet; – ismerje a maradékos osztást; – ismerje fel a műveletek közötti kapcsolatokat; – tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat. – ismerje fel a téglalapot, négyzetet; – tudjon létrehozni testeket, síkidomokat másolással; – ismerje fel a testek tulajdonságait (élek, lapok, csúcsok); – tudjon alakzatokat csoportosítani, válogatni megadott szempont szerint; – ismerje, használja a tanult szabványegységeket; – végezzen gyakorlati méréseket a tanult szabvány mértékegységekkel; – ismerje, használja helyesen a mérőeszközöket. 3. osztály – tudjon elhelyezni elemeket adott tulajdonságú halmazokba; – ismerje az alaphalmaz, részhalmaz fogalmát; – állapítsa meg egyszerű sorozatok szabályát, tudja folytatni az elkezdett sorozatot, – tudjon megfogalmazni igaz, hamis állításokat, állítások igazságát eldönteni; – tudjon egyszerű nyitott mondatokat kiegészíteni igazzá, hamissá, nyitott mondatok igazsághalmazát megkeresni kis véges alaphalmazon; – értelmezzen egyszerű szöveges feladatokat, tudja az adatokat lejegyezni, megoldási tervet készíteni. – Tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 1000-es számkörön belül. – Helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint. – Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni. – Ismerje a számok egyes, tízes, százas szomszédait, tízesekre, százasokra kerekített értékét. – Tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást. – Tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal. – Legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 1000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval). 104

– Becslést, ellenőrzést eszközként használja. – Ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén. –

Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus

alkalmazásával. – Ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat, nevezze meg néhány tulajdonságukat. – Tudjon előállítani síkidomokat, testeket tevékenységgel. – Ismerje és használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során. – Tudjon megoldani szám és szöveges feladatokat a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc). – Ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat, nevezze meg néhány tulajdonságukat. – Tudjon előállítani síkidomokat, testeket tevékenységgel. – Ismerje és használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során. – Tudjon megoldani szám és szöveges feladatokat a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc). 4. osztály – tudja halmazok számosságát megállapítani, összehasonlítani; – tudjon halmazokat képezni, kiválogatott elemek közös tulajdonságát megnevezni; – legyen képes összefüggések felismerésére, megfogalmazására; – tudja eldönteni állítások igazságtartamát, igaz, hamis állításokat fogalmazni; – tudja megkeresni nyitott mondatok igazsághalmazát; – ismerje és alkalmazza a szöveges feladatok megoldási algoritmusát; – tudjon folytatni számsorozatokat a felismert szabály alapján; – tudja megkeresni az összes lehetőséget egyszerű kombinatorikus feladatokban. – tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül; – helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint; – tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni; – használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket (<, >, =); – ismerje a számok egyes, tízes, százas, ezres szomszédait, tízesekre, százasokra, ezresekre kerekített értékét; 105

– tudja értelmezni, megoldani a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást; – tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal, 1000-rel; – ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén; – legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval); – becslést, ellenőrzést eszközként használja; –

tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus

alkalmazásával. – ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat; –

ismerje fel az alakzatok geometriai tulajdonságait, válassza ki a megadott

tulajdonságú alakzatokat; – tudjon síkidomokat, testeket létrehozni adott feltételekkel; – ismerje a kocka és a téglatest tulajdonságait (lapok, csúcsok, élek száma); – ismerje és önállóan használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során; – tudjon megoldani a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc) szám és szöveges feladatokat; – tudja megmérni, kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét. – tudja használni a biztos, lehetséges és lehetetlen fogalmakat; – tudja egyszerű valószínűségi kísérletek lehetséges eseteit megkeresni; –

tudjon grafikonról, táblázatból néhány adatot leolvasni, táblázatot, egyszerű

grafikont készíteni.

Környezetismeret: Feladatunk az esztétikai érzék fejlesztése mind a természetes, mind az épített környezetre vonatkozóan. Az észlelés és a valóság közötti különbségtétel képességének fejlesztése. Hogyan teremthető meg a harmónia a természetes környezet és az emberi tevékenység között? A környezetvédő, javító és fenntartó tevékenység fokozása. A környezeti problémák felismerése, megoldása. Ismerjék a négy fő világtájat, a térképjeleket.

106

Információgyűjtésük legyen tudatos, tudják azokat rendszerezni. Építeni kell az óvodából hozott ismeretekre.

1.

2.

3.

4.

osztály

osztály

osztály

osztály

Megismerési módok

x

x

x

x

Közlekedés

x

x

x

x

Élő természet

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Testünk

és

életműködés Tájékozódási alapismeretek A lakóhely ismerete Országismeret

x

Hon- és népismeret

x

A továbbhaladás feltételei: A kerettantervi rendelet szerint azzal a kiegészítéssel, hogy első osztályban is rendelkezni kell tanév végére a tanulóknak bizonyos ismeretekkel a tananyagból, de ezen tantárgy hiányosságai végett nem tartható vissza. 2. osztály – tudja halmazok számosságát megállapítani, összehasonlítani; – tudjon halmazokat képezni, kiválogatott elemek közös tulajdonságát megnevezni; – legyen képes összefüggések felismerésére, megfogalmazására; – tudja eldönteni állítások igazságtartamát, igaz, hamis állításokat fogalmazni; – tudja megkeresni nyitott mondatok igazsághalmazát; – ismerje és alkalmazza a szöveges feladatok megoldási algoritmusát; – tudjon folytatni számsorozatokat a felismert szabály alapján; – tudja megkeresni az összes lehetőséget egyszerű kombinatorikus feladatokban. – tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül;

107

– helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint; – tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni; – használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket (<, >, =); – ismerje a számok egyes, tízes, százas, ezres szomszédait, tízesekre, százasokra, ezresekre kerekített értékét; – tudja értelmezni, megoldani a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást; – tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal, 1000-rel; – ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén; – legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval); – becslést, ellenőrzést eszközként használja; –

tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus

alkalmazásával. – ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat; –

ismerje fel az alakzatok geometriai tulajdonságait, válassza ki a megadott

tulajdonságú alakzatokat; – tudjon síkidomokat, testeket létrehozni adott feltételekkel; – ismerje a kocka és a téglatest tulajdonságait (lapok, csúcsok, élek száma); – ismerje és önállóan használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során; – tudjon megoldani a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc) szám és szöveges feladatokat; – tudja megmérni, kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét. – tudja használni a biztos, lehetséges és lehetetlen fogalmakat; – tudja egyszerű valószínűségi kísérletek lehetséges eseteit megkeresni; –

tudjon grafikonról, táblázatból néhány adatot leolvasni, táblázatot, egyszerű

grafikont készíteni. 3. osztály –

Legyen képes a zöldterületeken élő leggyakoribb élőlények felismerésére,

jellemzésére, megnevezésére. – Vegye észre a növények és az állatok sokrétű kapcsolatát, tudjon rá példát mondani. – Ismerje a növényi szervek feladatát. Vegye észre a növényi élet ciklusát. 108

–

Tudja, hogy az élőlények életben maradásához tápanyagokra, levegőre, vízre,

megfelelő hőmérsékletre, fényre van szükség. Ismerje a növények és az állatok legfontosabb hasonlóságait, lássa a táplálékuk megszerzése közötti különbséget. – Lássa, hogyan alkalmazkodnak az élőlények a kedvezőtlen környezeti feltételekhez. – Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. – Ismerje fel, hogyan kerülhetők el a betegségek. – Tudja a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját. – Legyen képes tájékozódni az iskola környékéről készített térképvázlaton. – Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fővilágtájakat. – Ismerje meg lakóhelyét, tudjon önállóan tájékozódni a település térképén. – Tudja néhány mondatban bemutatni a fővárost. – Legyen képes felfedezni a fővárosi és vidéki élet közötti különbségeket. – Ismerjen fel néhányat képről Budapest nevezetességei, hídjai közül. – Vegye észre, hogy a helytelen emberi magatartás hogyan veszélyezteti az élőlények életét. – Tudjon tanári segítséggel kísérleteket, méréseket végezni, tapasztalatait elmondani és írásban rajzban rögzíteni. 4. osztály – Tudjon tanári segítséggel méréseket, egyszerű kísérleteket végezni, tapasztalatait rögzíteni. –

Ismerje fel, nevezze meg és jellemezze a tanult életközösségek legjellemzőbb

élőlényeit –

Értse az élőlények élőhelye, életmódja és testfelépítése közötti egyszerű

összefüggéseket. –

Tudja az élőlényeket a megfelelő csoportba besorolni. Ismerje ezeknek a

csoportoknak a jellemző tulajdonságait. – Legyen képes a megismert élőlényekből egyszerű táplálékláncot összeállítani. –

Lássa az emberi tevékenység és a természet veszélyeztetettsége közötti

összefüggést. – Érezze át a természet védelmének fontosságát, cselekedjen a természet megóvása érdekében. Ismerje lakóhelye védett természeti értékeit. – Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. – Ismerje az életünkhöz szükséges környezeti feltételeket. 109

– Nevezze meg a környezetében tapasztalható környezetszennyező forrásokat, legyen tudatában azok egészségkárosító hatásával. – Legyen képes elemi szinten tájékozódni Magyarország domborzati térképén. – Tudjon irányokat meghatározni a fővilágtájak segítségével. – Találja meg lakóhelyét és nagytájainkat a domborzati térképen. – Tudjon bemutatni egy kirándulóhelyet lakóhelye közeléből. – Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. – Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat. – Ismerje fel a Földön kívüli térségek létét. –

Ismerje a saját testhez viszonyított irányokat. Tudjon tájékozódni otthon, az

iskolában, az iskola környékén, a lakóhelyén, az égbolton. –

Ismerje a felszíni formák jelölését. Tájékozódjon elemi szinten Magyarország

domborzati térképén. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit. – Legyen képes útbaigazítást adni saját lakóhelyén. – Ismerje lakóhelyének védett értékeit. – Tudjon méréseket végezni, a mérési eredményeket helyesen lejegyezni. Használja helyesen a mértékegységeket. – Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel megfelelő sorrendben a hét napjait, a hónapokat és az évszakokat. Ismerje ezek időtartamát. – Tudja jellemezni az időjárást (aktuális, évszakoknak megfelelő) az időjárási elemek segítségével. – Tudjon különbséget tenni az anyagok neve, tulajdonságai és változásai között. – Ismerje az anyag halmazállapotait és azok néhány jellemzőjét – Vegye észre az élettelen környezetben végbemenő változásokat. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. – Ismerje fel, nevezze meg és jellemezze lakóhelyének egy-egy gyakori élőlényét a növények, gombák, rovarok, madarak, emlősök csoportjából. Tudjon példákat hozni az élőlények közötti kapcsolatokra. – Nevezze meg az élőlények életműködéseit és életfeltételeit. – Bizonyítsa példákkal az élőlények alkalmazkodását a környezet változásaihoz. – Tájékozódjon jól saját testén. Nevezze meg és jellemezze a főbb életszakaszokat. – Ismerje az egészségmegőrzéssel kapcsolatos tudni- és tennivalókat. 110

– Ismerje néhány fontosabb szerv nevét és működését. – Tudja, hogy a környezet változása hogyan hat az életünkre. – Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját. – Szerezzen ismereteket más ismerethordozók segítségével. – Legyen képes a kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszolni. – Tudja a tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit írásban rögzíteni.

Ének-zene: Az alsó tagozatos ének-zene órák legfontosabb eleme a játék kell, hogy legyen. A tanulókat aktív énekléssel és zenehallgatással kollektív zenei élményekhez kell juttatnunk. A közös éneklés öröme hassa át a tanórán kívüli alkalmakat is. A tanulók szerezzenek alapokat a zenei írás-olvasás témaköréből is. A továbbhaladás feltételei: Aktív részvétel a tanórákon, ünnepélyeken, szervezett programokon.

Rajz és vizuális kultúra: Ahhoz, hogy a gyermek a világról összegyűjtött információkat vizuálisan is meg tudja fogalmazni, meg kell ismerkednie a vizuális kifejezések sokféleségével, a szükséges technika kiválasztásának szempontjaival. A gyermeki érzelemvilághoz közel álló alkotások bemutatása nagyon fontos. A továbbhaladás feltételei: Aktív részvétel a tanórákon. A feladatok elkészítése az adottságok fegyelembe vételével.

Technika és életvitel: Mai világunkban felnövő gyermekeinknek ismerni kell a szűkebb és tágabb technikai környezet technikai összetevőit, összefüggéseit. A technika tantárgy tanítása járuljon hozzá a kisiskolások modern technikai szemléletének kialakításához. A mindennapi életben is hasznos ismereteket, tevékenységeket, a természeti, társadalmi és humán dimenziókkal rendelkező technikai alapműveltséget, a technikai kultúra fő területeit közvetíti a műveltségi terület. A

111

tantárgyi integráció kapcsán a munkadarabok elkészítése előtt a ráhangolási időszakban sok lehetőség adódik a személyiség-fejlesztésre. A továbbhaladás feltételei: Kreatív, aktív részvétel a tanórákon. Az előírt tanulói anyagok elkészítése.

Testnevelés és sport: A tantárgy oktatásának feladata, hogy fejlessze a tanulók mozgás-, játék-, és sportműveltségét. Segítse elő az egészséges testi fejlődést, fejlessze az egész személyiséget. Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes teljesíteni. A továbbhaladás feltételei: 1. osztály Aktív részvétel a mozgásos feladatok végrehajtásakor, játékszabályok betartása, saját magul és mások testi épségének megőrzése. 2. osztály Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően. A gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással. Az alapvető mozgáskészségek elfogadható végrehajtása. Egyszerű mozgáselemek követése, kötése. Térirányok meglátása, érzékelése, követése. A játékok ismerete. A játékok szabályainak betartása. 3. osztály Vezényszavak ismerete, a rendgyakorlatok végrehajtása. Az alapvető gimnasztikai formák követése. Elfogadható mozgásminta reprodukálása a rajtolás, futás, ugrás és dobás végrehajtása során. Megfelelő kísérletek a kúszás, mászás, támasz és függés feladatainak teljesítésére. Örömmel vegyen részt a testnevelési játékokban. A test-test elleni küzdelem elfogadása. Biztonságos viselkedés mellmagas vízben. 4. osztály Az óraszervezés szempontjából fontos rendgyakorlatok fegyelmezett végrehajtása. Részvétel a közös gimnasztikában. Mászás kötélen 2-3 fogással. A futás, az ugrás és a dobás feladatok elfogadható végrehajtása. A támasz-, függő-, és egyensúlygyakorlatok teljesítése. Részvétel a testnevelési és sportjátékokban. Bíztató kísérletek a tanult úszásnemben. A terek használata, alakzatok megtartása.

112

Alapfokú nevelés második szakasza A felső tagozat szervesen folytatja az alsó tagozaton elkezdett oktató-nevelő munkát. Feladat az alapképességek és készségek kialakítása, segíti az életkorhoz és szellemi fejlettséghez igazodó képzést. Az oktató-nevelő munka középpontjában továbbra is a fejlesztés áll. Különbséget kell azonban tenni az 5-6. osztályos, illetve a 7-8. osztályos tanulók között. Előbbieknél a képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, később az elemző és elvont gondolkodás kerül fokozatosan előtérbe.

Magyar nyelv és irodalom: Írni, beszélni, megérteni, gondolkodni tanít. Célunk biztos kommunikációs készség elsajátíttatása.

Irodalomtanításunk

fő

feladata

az

olvasóvá-nevelés.

Ehhez

kellő

irodalomelméleti, művelődéstörténeti háttér kell. Nyelvtanításunkban azt tanítjuk a gyerekekkel,

ami

elengedhetetlenül

szükséges

a

helyesírási,

szóbeli

és

írásbeli

kifejezőképességük fejlesztéséhez, és ahhoz, hogy helyesen, nyelvi hibáktól mentesen használják anyanyelvünket. Fontos, hogy a gyerekek értsék a szövegek lényegét, az írást eszközként használják, és elegendő idő legyen a helyesírás gyakorlására. A továbbhaladás feltételei: 5. osztály A tanuló igazodjon el a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás udvarias formáit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni. Alkalmazza a kérés és a tudakozódás szóbeli formáit a közléshelyzetnek megfelelően. Legyen képes egy kb. 200 szavas írott (dokumentumszöveg és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szövegből információk visszakeresésére. Tudja a szöveg tartalmát összefoglalni, róla önállóan vázlatot készíteni. A tanuló ismerje a szövegszerkesztés állomásait. Legyen képes tanári segítséggel a szövegalkotáshoz anyagot gyűjteni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján. Tudjon min. 100 szavas magánlevelet megfogalmazni. A tanuló ismerje a főbb beszélőszervek működését. Ismerje fel a magánhangzókat, a mássalhangzókat. Ismerje a hangok csoportosításának a főbb szempontjait (rövid és hosszú, mély és magas magánhangzók, rövid és hosszú, zöngés és zöngétlen mássalhangzók). A

113

tanuló ismerje fel egyéni közlésmódjának a jellemzőit, törekedjen megfelelő hangképzésre és helyes beszédlégzésre. Ismerje a betűrendbe sorolásnak, az elválasztásnak és a keltezésnek a fontosabb szabályait. Legyen képes a Magyar helyesírási szótárt tanári segítséggel használni. Különböztesse meg a szótőt és a toldalékokat, tudja az összetett szavakat előtagra és utótagra bontani. Legyen képes megnevezni a helyesírási alapelveket, ismerje fel saját munkáiban a főbb helyesírási alapelvek alkalmazásának az eseteit, törekedjen a tanult helyesírási szabályok alkalmazására. A tanuló ismerje fel és nevezze meg a hangutánzó, a hangulatfestő, a többjelentésű, a rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakat a szövegben. Törekedjen megfelelő használatukra a fogalmazásokban. Tudja segítséggel használni a Magyar szinonimaszótárt vagy a Magyar szókincstárt. Tudjon memoriterként min. 10 magyar közmondást és szólást, legyen képes értelmezni őket. A tanuló legyen képes mások türelmes meghallgatására és véleményének rövid, kulturált megfogalmazására. Legyen képes 2-3 mondatban a mindennapi élményeiről és olvasmányai hatásáról beszélni. A tanulók tudjanak kívülről 10 verset. Legyenek képesek tanári segítséggel a tanult művekről rövid, egyszerű tartalmi, szerkezeti és stilisztikai elemzést készíteni. Tudják pontosan meghatározni néhány mű versformáját, ritmusát, műfaját. Írásbeli szövegalkotásban, feleleteikben használják a szakkifejezéseket, értelmezéseikben váljon hangsúlyossá az esztétikai szempont. Saját szavaikkal fogalmazzák meg a véleményüket, az ítéleteiket. Egyegy óra anyagáról, egy-egy altémáról tudjanak önállóan vázlatot készíteni, saját vázlataik alapján

tudjanak

felkészülni.

Megbeszélések,

viták

alkalmával

legyenek

toleráns

vitapartnerek, saját véleményüket tudják határozottan képviselni. Kulturáltan tudjanak kommunikálni egymással egyszerűbb kérdésekről. A tanulók tudják csoportosítani, tipizálni a meséket, a mesetípusokhoz tudjanak példaszöveget rendelni, legalább egy hosszabb vagy két rövidebb mesét tudjanak kívülről. Tudjanak különbséget tenni népmese és irodalmi mese között, tudjanak híresebb mesegyűjtőkről, gyűjteményekről vagy magyar és külföldi meseírókról. Ismerjék föl a mesék műfaji sajátosságait, tegyenek különbséget mese és valóság között, tudjanak fölsorolni magyar mesehősöket. Tudják különválasztani törénelmünk valóságos hőseit tőlük. Ismerjék a népköltészet mitológiai, vallási gyökereit. Értelmesen és pontosan tudják felolvasni a szövegeket, a kívülről mondott szövegeket tisztán, tagoltan, 114

megfelelő ritmusban tudják elmondani. Néhány fogalom jelentését ismerjék, tudják helyesen használni azokat. Olvasónaplójukban, jegyzeteikben tanári segítséggel maguk javítsák a hibáikat, legyenek képesek az órai megbeszélések alapján kiegészíteni, javítani saját munkáikat. Írásbeli munkáikban törekedjenek a pontosságra, szakszerűségre, szóbeli feladataikban a pontosságra, a helyes beszédre.

6. osztály A tanuló igazodjon el a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás udvarias formáit, figyelje és tudja értelmezni partnerei kommunikációs nem nyelvi jeleit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és továbbadni. Legyen képes egy kb. 200-250 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő)

szöveg

globális

(átfogó)

megértésére,

a

szövegből

információk

visszakeresésére. Tudja a szöveg tartalmát összefoglalni, róla önállóan vázlatot készíteni. Legyen képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban megfogalmazni. Tudjon a különféle írott információhordozókból az anyaggyűjtés során tanári segítséggel jegyzetet készíteni. Legyen képes tanári irányítással a szövegalkotáshoz anyagot gyűjteni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján. Ismerje föl és tudja megnevezni a legáltalánosabb sajtótermékeket (napi-, hetilap, folyóirat). A tanuló ismerje a főbb szófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások, névelő, névutó, kötőszó, igekötő, kötőszó) általános jellemzőit, alaki sajátosságait. Ismerje fel őket az írott szövegekben, és tudja megnevezni őket. Ismerje és tudja alkalmazni mindennapi írásbeli alkotásaiban az ige, a főnevek (különös tekintettel a tulajdonnevek), a számnevek és melléknevek legáltalánosabb helyesírási szabályait és nyelvhelyességi tudnivalóit. Ismerje a szóképzés fogalmát, és tudjon néhány képzőt megnevezni és fölismerni. A tanuló legyen képes mások türelmes meghallgatására és véleményének rövid, kulturált megfogalmazására, álláspontjának megvédésre. Legyen képes 2-3 mondatban a mindennapi élményeiről és olvasmányai hatásáról beszélni. 115

Törekedjen mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, megfelelő artikulációra. A tanulók tudjanak kívülről 6-8 verset, néhány prózarészletet és egy-két drámai jelenetet. Legyenek képesek tanári segítség nélkül is a tanult művekről rövid, egyszerű tartalmi, szerkezeti és stilisztikai elemzést készíteni. Ismerjék fel néhány fontosabb mű versformáját, ritmusát, műfaját. Írásbeli szövegalkotásban, feleleteikben használják a szakkifejezéseket is, értelmezéseikben váljon hangsúlyossá az esztétikai szempont. Tágabb összefüggések figyelembevételével fogalmazzák meg véleményüket, ítéleteiket. Egy-egy óra anyagáról, egy-egy altémáról tudjanak önállóan vázlatot készíteni, saját vázlataik alapján tudjanak felkészülni. Megbeszélések, viták alkalmával legyenek toleráns vitapartnerek, saját véleményüket tudják határozottan képviselni. Érvelési kultúrájuk legyen sokágú. Tudják csoportosítani és szembeállítani az érveket. Legyenek képesek a témával adekvát területekről keresni indokokat, magyarázatokat, bizonyítékokat. Kulturáltan tudjanak kommunikálni egymással. A tanulók tudják csoportosítani, tipizálni a meséket, a mesetípusokhoz tudjanak példaszöveget rendelni, legalább egy hosszabb vagy két rövidebb mesét tudjanak kívülről. Értelmesen és pontosan tudják felolvasni a szövegeket, a kívülről mondott szövegeket tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tudják elmondani. Hangos olvasásuk legyen a szövegműfajhoz és a témához illő. Szituációs gyakorlatokban legyenek képesek a karakter megjelenítésére, a szövegmondás és játék ne váljon szét előadásukban. A legfontosabb fogalmak jelentését ismerjék, tudják helyesen használni azokat. A beszélő és elbeszélő szerepét tudják elválasztani, az elbeszélő módokat tudják megkülönböztetni, a lírai beszélő szerepét tudják értelmezni. Feleleteikben és előadásaikban óvakodjanak az író és a műalkotás szövegében beszélő alak azonosításától. Olvasónaplójukban, jegyzeteikben maguk javítsák hibáikat, legyenek képesek az órai megbeszélések alapján kiegészíteni, javítani saját munkáikat. Írásbeli munkáikban törekedjenek a pontosságra, szakszerűségre, szóbeli feladataikban a pontosságra, a helyes beszédre. Tudatosuljon bennük a divatszavak, töltelékszavak, a szlengből átvett elemek kerülésének elvárása. 7. osztály A tanuló igazodjon el a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás udvarias formáit. Tudjon szóban és írásban rövid, mindennapi köszöntőt fogalmazni. Legyen képes háláját, köszönetét néhány összefüggő mondatban megfogalmazni, azt érthetően, kifejezően tolmácsolni.

116

Figyelje és tudja értelmezni partnerei kommunikációs nem nyelvi jeleit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és továbbadni. Legyen képes egy kb. 250-300 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Tudja a szöveg tartalmát összefoglalni, róla önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Legyen képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni. Tudjon a különféle írott és elektronikus információhordozókból az anyaggyűjtés során adatokat gyűjteni, jegyzetet készíteni. Legyen képes a gyűjtött anyagot elrendezni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján. Tudja tanári segítséggel lejegyezni a felhasznált információforrások adatait. A tanuló ismerje a főbb szószerkezeteket (alárendelő, mellérendelő, hozzárendelő szószerkezetek), általános jellemzőiket. Ismerje fel őket az írott szövegekben, és tudja megnevezni őket. Tudja megnevezni és fölismerni a mondat részeit (alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző), a tanult módon jelölje az egyes mondatrészeket az egyszerű mondatokban. Ismerje a szóalkotás legáltalánosabb módjait és azok helyesírását. A helyesírási segédkönyvek segítségével legyen jártas az összetett szavak helyesírásában. A tanuló legyen képes mások türelmes meghallgatására és véleményének rövid, kulturált szóbeli és írásbeli megfogalmazására, álláspontjának megvédésre. Legyen képes adott témában, felkészülés után, vázlat segítségével néhány perces kiselőadást tartani. Törekedjen mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, megfelelő artikulációra. A tanulók a hetedik évfolyam végére legyenek képesek irodalmi művek önálló és közös feldolgozására, elemzésére, értelmezésére. Alakuljon ki bennük a komplex elemzés fogalma. A tanulóknak alapvető irodalmi művekről, szerzőkről, korszakokról, stílusokról legyen megfelelő ismeretük, tudásukról szóban és írásban is legyenek képesek számot adni, ugyanakkor legyenek képesek élményeik, ismereteik, tudásuk átadására, közvetítésére is. Alakuljon ki értékrendjük, amelynek rendszerében sajátos helyet jelölhetnek ki az esztétikai érzékelés során befogadott valóságelemeknek. A tanulók tudjanak különbséget tenni elsődleges és másodlagos szempontok, értékes és értéktelen, fontos és lényegtelen között. 117

Alakuljon ki bennük egy motivált, mindenfajta kultúrára, kulturális értékre nyitott, érdeklődő befogadói attitűd. A tanulók legyenek képesek kulturáltan kommunikálni az irodalomról, ismereteiket biztosan tudják alkalmazni, vitában tudjanak együttműködni partnerükkel, partnereikkel. Tudjanak tisztán, megfelelő ritmussal, értelmes tagolással összefüggően beszélni, állításaikat érvekkel támasszák alá. Tudjanak érthetően hangosan olvasni, néma olvasásuk mellett a hangos olvasás se okozzon megértési problémákat. Lírai szövegek értelmezésében, elemzésében használjanak poétikai, stilisztikai fogalmakat, az alapvető stíluseszközöket, nyelvi alakzatokat ismerjék, és elemzéseikben külön kapjon ez hangsúlyt. Ismerjenek irodalomtörténeti korszakokat, szerzői életműveket, stílusokat, irányzatokat, s tudjanak párhuzamot vonni az irodalom és más művészetek között. Ismerjenek irodalmon belüli

kapcsolódásokat,

összefüggéseket,

ismerjenek

irodalmi,

művelődéstörténeti

összefüggéseket, tudjanak „egymáshoz rendelni” irodalmi alkotásokat és más művészetek műalkotásait. Tanulási, felkészülési szokásaikban váljon igénnyé a könyvtár használata, a szakkönyvek, folyóiratok olvasása. Ismerjék meg a médiaműfajok közti különbséget. Lássák át az egyes médiumok műsorstruktúráját, a lapok, folyóiratok rovatszerkezetét. 8. osztály A tanuló igazodjon el a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás udvarias formáit. Beszélgetés közben ügyeljen a párbeszéd illemszabályainak betartására. Figyelje és tudja értelmezni partnerei kommunikációs nem nyelvi jeleit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és írásban és szóban továbbadni. Legyen képes egy kb. 300-350 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Tudja a szöveg tartalmát összefoglalni, róla önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Legyen képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni. Tudjon a különféle írott és elektronikus információhordozókból az anyaggyűjtés során adatokat gyűjteni, jegyzetet és vázlatot készíteni. Legyen képes a helyi és az iskolai könyvtár anyagában eligazodni, tudja használni a könyvtári adatbázist egy-egy témához történő anyaggyűjtésben. Legyen képes a gyűjtött anyagot elrendezni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján. Tudja lejegyezni a felhasznált információforrások adatait. 118

A tanuló ismerje és a szövegalkotásban használja a különböző mondatfajtákat. Ismerje fel és tudja megnevezni az összetett mondatokat (mellérendelő és alárendelő összetett mondatok) és azok altípusait. Törekedjen az összetett mondatok különböző fajtáinak változatos használatára a szóbeli és írásbeli szövegalkotásai során. Ismerje és alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével legyen jártas az idézés helyesírásában. Ismerje a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. A tanuló legyen képes mások türelmes meghallgatására és véleményének rövid, kulturált szóbeli és írásbeli megfogalmazására, álláspontjának megvédésre. Legyen képes spontán, illetve irányított vitában kulturáltan részt venni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni. Törekedjen mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, megfelelő artikulációra. A tanulók a nyolcadik évfolyam végére legyenek képesek irodalmi és más művészeti ágakba tartozó művek önálló és közös feldolgozására, elemzésére, értelmezésére. Lássák át a kapcsolatot irodalom és képzőművészet, irodalom és zene között. Ismerjenek meg különböző művészeti ágakban felbukkanó vándormotívumokat, témákat. Legyenek képesek a szövegek, irodalmi művek strukturális és tartalmi szempontú elemzésére, az összefüggések felismerésére és értelmezésére, tudják alkalmazni a megfelelő terminusokat, azokat jól ismerjék, legyenek tisztában jelentőségükkel, szerepükkel. A tanulóknak irodalmi művekről, szerzőkről, korszakokról, stílusokról legyen megfelelő ismeretük, tudásukról szóban és írásban is legyenek képesek számot adni, ugyanakkor legyenek képesek élményeik, ismereteik, tudásuk átadására, közvetítésére is. Figyeljenek fel a művek jelentésének változására az egyén életén belül és különböző korokra való tekintettel is. Tudjanak róla, hogy minden műalkotásának több olvasata van. Legyenek képesek önállóan különböző műfajú szövegek alkotására, legyenek képesek az irodalomról, művészetekről alkotott írásaikban a szabatos, pontos fogalmazásra, ismereteiket felhasználva, alkalmazva fogalmazzák meg önálló gondolataikat, ítéleteiket, kritikai észrevételeiket. Az általános, egyetemes erkölcsi-etikai és esztétikai értékek mentén alakítsák ki saját értékrendjüket, alakítsák egyéni ízlésüket. Legyenek képesek a saját és az általános értékek között megfelelő egyensúlyt teremteni, véleményüket, bírálataikat ezek összhangjában alakítsák ki. Tudjanak tisztán, megfelelő ritmussal, értelmes tagolással összefüggően beszélni, állításaikat érvekkel támasszák alá. Tudjanak érthetően hangosan olvasni, néma olvasásuk mellett a hangos 119

olvasás se okozzon megértési problémákat. Legyenek képesek többféle elbeszélő módban és többféle elbeszélői műfajban önálló szövegalkotásra. Legyenek tisztában alapvető verstani kategóriákkal, ismerjék a különböző ritmusrendszereket. Ismerjenek irodalmon belüli kapcsolódásokat, összefüggéseket, ismerjenek irodalmi, művelődéstörténeti összefüggéseket, tudjanak „egymáshoz rendelni” irodalmi alkotásokat és más művészetek műalkotásait. Legyenek rutinosak az internet használatában. Legyenek képeseket adatokat keresni a világhálón.

Német nyelv: A minőséget és hatékonyságot célozzuk meg. A motiváció további fenntartása a célunk. A szabályszerűségek megértéséig kell eljutnunk, hisz már memóriájukra tudnak támaszkodni. 8. osztályig jussanak el tanulóink addig, hogy képesek legyenek a használható nyelvtudás elsajátítására. Célunk, hogy a hibáikat vegyék észre és javítsák, így segítjük őket a tanulói önállóságban. Fejlesztési követelmények: Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándék Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándék Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándék Információcseréhez szükséges kommunikációs szándék A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándék A továbbhaladás feltételei: 5-6. osztály A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot. 7-8. osztály A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt.

Válaszol

a

hozzá

intézett

kérdésekre,

120

sikeresen

vesz

részt

rövid

beszélgetésekben. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szövegeket ír hétköznapi, őt érintő témákról.

Történelem: A jelenben való eligazodás, a demokratikus viszonyok rendszerének és működésének megértése a történelemben és a mai viszonyok között, a közéleti részvételre nevelés a demokratikus gondolkodás és magatartás nevelési követelményeinek összetevője. 5-8. osztályig a kronológiai építkezés jellemző. Meg kell alapozni azokat a tantárgyi készségeket, amelyek az általános alapműveltség alapjait képezik, melyekre a középiskolai fejlesztés épülhet. Elkülönül az 5-6. osztályos és a 7-8. osztályos feldolgozási forma. 5-6. osztályban a megelevenített eseményekből, jelenségekből kiindulva érthetik meg a tanulók a tényeket, fogalmakat. 7-8. osztályban az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalú történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozzák fel. A továbbhaladás feltételei: 5. osztály - képi információk gyűjtése - információk gyűjtése a tankönyv és az olvasókönyv szövegéből - történelmi személyiségek jellemzése - kérdések megfogalmazása egy-egy történelmi témáról - a megismert fogalmak alkalmazása élőbeszédben - egyszerű írásos források értelmezése - történelmi események időrendbe állítása - az őskor és ókor megkülönböztetése - a Kr.e. és Kr.u., ill. az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása - a földrajzi és történelmi atlasz összehasonlítása, térképolvasás - tudja a különbséget a történetek mesei és valóságos részei között - tudjon egyszerű kronológiai számításokat végezni 6. osztály 121

- tájékozódás a korosztálynak szóló történelmi lexikonok, ismeretterjesztő könyvek körében; - egyszerűbb korabeli források olvasása, elemzése; - egyszerű mennyiségi adatok összevetése; - vázlat készítése tanári segítséggel; - kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról; - történelmi események sorrendbe állítása; - a történelmi korszakok megkülönböztetése, jellemzése; - tudjon önállóan történetet elmesélni. 7. osztály - önálló kutatás adott témában, kiselőadás megtartása - könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján - történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikai

adatokból -

összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak

felhasználásával - ismerje az egyes korok nevét, sorrendjét és jellemzőit - legyen képes egy-egy ország területi változásait leolvasni a térképről 8. osztály – önálló vázlatkészítés – információszerzés dokumentumfilmekből, televízióból, újságból – az egyetemes és magyar történelem eseményeinek rendszerezése – gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása – szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése – önálló könyvtári munka alapján tudjon kiselőadást tartani – ismerje a demokráciák és a diktatúrák jellemzőit

122

Matematika: A felső tagozatos kerettanterv épít az alsó tagozatos kerettantervre, folytatja az ott elindított fejlesztéseket, és előkészíti a tanulókat a középiskolai továbbtanulásra. Fontos feladatunk a valóságos helyzetek és a matematikai modellek kapcsolatának mindkét irányú bejárása. A tanulók 8. osztály végéig olyan matematikai eszközök birtokába jutnak, melyek formális tudást eredményeznek, éppen ezért jobban kell építeni a módszeres próbálgatásra, a következetes gondolkodásra. Az eredményes tanítás-tanulás alapvető feltétele: a tapasztalás, a felfedezés, az önálló ismeretszerzés. A tanulók szóbeli szerepeltetése is kiemelt feladatunk, a kultúrált és célravezető vitákban való részvétel a tanulás egyik fontos formája (érvelés, kérdezés…). A megértés feltétele a sokoldalú és következetes megközelítés. A továbbhaladás feltételei: 5. osztály - Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása. - Adatok közötti matematikai kapcsolatok felismerése és lejegyzése. - A feladat megoldásához szükséges és felesleges adatok szétválasztása. - Egyszerűbb állítások igaz voltának eldöntése. - A kisebb, nem nagyobb, nagyobb, nem kisebb kifejezések helyes használata. - Adatok elhelyezése halmazdiagramba. - A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. - A tízes számrendszer biztos ismerete. - Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. - Tört, tizedes tört, negatív szám fogalma - Ellentett, abszolút érték meghatározása konkrét számok esetén. - Különböző nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. - Törtek szorzása és osztása egész számmal - Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. - Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben. Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása. - A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. - Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. - Mértékegységek,átváltások biztos ismerete.

123

- Vonalzó, körző, szögmérő használata. - Négyzet, téglalap kerülete, területe. - Kocka, téglatest felszíne, térfogata. 6. osztály - A racionális számkörrel kapcsolatos alapvető fogalmak (pozitív szám, negatív szám, előjelek, ellentett, abszolút érték, egész szám, törtszám, reciprok) ismerete. - A négy alapművelet értelmezése, elvégzése törtek körében (az összeadás és kivonás esetében a törtek könnyen közös nevezőre hozhatók). - A négy alapművelet végrehajtása tizedes törtekkel. -

A terület mértékegységeinek átváltása a törtekről, tizedes törtekről tanultak

alkalmazásával. - Szakasz felezőmerőlegesének megszerkesztése. - Szög mérése, másolása és felezése. - Háromszög, négyszög tengelyes tükörképének megszerkesztése. - Tengelyesen szimmetrikus sokszögek ismerete. - Kisebb számok osztópárjainak keresése. A 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal, 1000-rel stb. osztható számok felismerése. - Mérési eredmények, adatok táblázatba rendezése. - Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. - Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása -

Kísérleti eredmények, mérési adatok táblázatba rendezése; adatok leolvasása

grafikonról, táblázatról. Biztos tájékozódás derék-szögű a koordináta–rendszerben. Racionális számsorozat folytatása adott (egyszerű) szabály szerint. Az egyenes illetve fordított arányosság felismerése. Egyszerű egyenes arányossági következtetések végzése. - Százalékszámítással kapcsolatos egyszerűbb feladatok megoldása. 7. osztály -

Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli és

írásbeli közlése. Szövegértelmezés egyszerű esetekben. - Egyszerű állítások igazságának eldöntése, tagadás. - A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén. - Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása. - A zsebszámológép használata gyakorlati számításokban. - Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése a racionális számkörben. - 10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja. 124

- Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása konkrét feladatokban. - Százalékszámítási feladatok. - Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése. - Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös kiszámítása. - Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értékeinek kiszámítása. - Elsőfokú egyenletek megoldása. - Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. - Lineáris függvények (x → ax + b) függvény és ábrázolása (értéktáblázattal) konkrét racionális együtthatók esetén. - Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése. - Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységekkel. - Kör kerületének, területének meghatározása konkrét adatok esetén. - Háromszögek, négyszögek területének kiszámítása. - Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. - Szögfelező szerkesztése. - Háromszöggel kapcsolatos szerkesztések. - Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege. - Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése, felszíne és térfogata. 8. osztály – A négy alapművelet biztos elvégzése (írásban vagy zsebszámológéppel) bármilyen alakú racionális számmal. –

A pozitív kitevőjű hatvány értelmezése, meghatározása. 1-nél nagyobb számok

normálalakjának értelmezése, felírása. –

A négyzetgyök fogalmának ismerete; számok négyzetének, 1 és 100 közé szám

négyzetgyökének meghatározása zsebszámológép segítségével. – Pitagorasz-tétel ismerete – Pitagorasz-tétel megfordításának ismerete (bizonyítás nélkül). – Adott pont eltolása adott vektorral. – Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. – Thalesz-tétel ismerete. – Thalesz-tétel megfordításának ismerete (bizonyítás nélkül). 125

– A gyakoriság és a relatív gyakoriság fogalma. – Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban. –

Táblázattal, grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése, menetének

vizsgálata. Táblázat kitöltése adott szabály, grafikon alapján. –

Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. Konkrét sorozat folytatása adott

egyszerű szabály alapján, a sorozat változásának megfigyelése. Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról, grafikonokról adatok leolvasása, összefüggések megfigyelése, értelmezése. – Adott pont eltolása adott vektorral. – Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. – Az egybevágó, illetve hasonló alakzatok felismerése. –

A hasonlóságról tanultak alkalmazása alaprajzok, térképek, nézeti rajzok

értelmezésében. Szakasz egyenlő részekre osztásának meg-szerkesztése. – Egyszerű egyenlettel megoldható szöveges feladatok értelmezése, az adatok közti kapcsolatok önálló felírása egyenlettel, az egyenlet megoldása, a megoldás ellenőrzése a szöveg alapján.

Informatika: Az informatika valamennyi tantárgy tanulását segíti. Nagy szerepe van a tanulásközpontú iskola kialakításának. Elsősorban gyakorlati tantárgy, amely jelentős elméleti ismereteket is tartalmaz. A számítógép lehetőséget ad a differenciálásra. 5. osztálytól tanórán foglalkozunk az informatikai ismeretek átadásával. A továbbhaladás feltételei: 5. osztály: Ismerje a billentyűzat és az egér kezelésének lépéseit, a könyvtárnyitás meshanizmusát. 6. osztály – A tanuló értse meg, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. – Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. – Legyen képes háttértárak és könyvtárak váltására, könyvtárba való belépésre, kilépésre és mozgásra a könyvtárfa szinteken.

126

– Legyen képes egyszerű hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő LOGO algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. – Legyen képes ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. – Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. – El tudjon igazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. – Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat.– Tudjon szerző és cím szerint dokumentumokat keresni a betűrendes leíró katalógusban 7. osztály – A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. – Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. – Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, illetve az operációs rendszer alapvető szolgáltatásait. – Tudjon használni egy levelező programot. – Tudja kezelni a webböngészőt. – Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz. – Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (hagyományos és CD-s szótár, lexikon, enciklopédia). – Tudja, hogy az iskolai könyvtáron kívül használhatja a közművelődési könyvtárat is. – Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár. 8. osztály – Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). – Tudjon néhány lépéses algoritmusokat alkotni. – Készítsen (néhány utasításból álló) egyszerű algoritmusokat. – Ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. – Képes legyen többféle formázást tartalmazó dokumentumot készíteni. – Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. – Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. – Tudja, hogy a tárgyszó, illetve szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. – Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. – Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával.

127

Természetismeret: Az alsó tagozatos ismeretanyagra építve a természetismeret tantárgy tanulása során a tanulók a már ismert dolgok ok-okozati összefüggésének értelmezésével vizsgálják a természetet, kialakítják az egyszerű elvont kategóriákat. Megtanulják, hogyan kell megtervezni, pontosan végrehajtani az adott szempontú megfigyeléseket. Arra kell törekednünk, hogy minél nagyobb önállóságra, eszközbiztonságra, tervezési, kivitelezési gyakorlatra tegyenek szert. A továbbhaladás feltételei: 5. osztály -

legyen képes a természeti formák, élőlények, egyszerű jelenségek, folyamatok

megfigyelésére, tapasztalatainak összegzésére és ismertetésére, - tudjon tanári irányítással egyénileg és csoportban dolgozni, - legyen képes az élő és élettelen világ ok-okozati összefüggéseinek felismerésére, példákkal történő illusztrálására, - használja megfelelő biztonsággal a szaknyelvet és az önálló ismeretszerzés megismert technikáit - ismerje a térkép ábrázolásmódja és a valóság közötti kapcsolatot, - a térkép jelkulcsának használatával igazodjon el – elemi szinten – Magyarország domborzati-vízrajzi, közigazgatási és egyszerű tematikus térképein, - ismerje az időjárási elemek területi, időbeli változásai közötti összefüggéseket, - fogalmazza meg, milyen az aktuális időjárás, - tudjon különbséget tenni az időjárás és az éghajlat között, - ismerje hazánk éghajlatának jellemzőit, - ismerje fel a legfontosabb felszínformákat a valóságban és a térképen, - ismerje fel leírásból, jellemző álló- vagy mozgóképről hazánk nagytájait. Értse a felszínük kialakulásában résztvevő folyamatok egymásutániságát, összhatását, - tudjon példákat mondani a haza nagytájak természeti-társadalmi-környezeti értékeire, - legyen képes felismerni, megnevezni és jellemezni az őszi és a tavaszi kertben megismert élőlényeket, - ismerje és hasznosítsa a gyümölcs- és zöldségfélék táplálkozásban betöltött szerepét, fogyasztásuk egészségügyi szabályait,

128

-

tudja, hogy a kert élőlényei környezetükkel és egymással szoros kapcsolatban,

kölcsönhatásban élnek, - ismerje az ember természetformáló munkáját a kultúrnövények kialakulásának és az állatok háziasításának folyamatában, -

ismerje fel és tudja jellemezni a megismert állatok küllemét, testfelépítését,

életmódját és az emberhez való kapcsolatát, - ismerje a háziállatok tenyésztésének célját és az egészséges állattartás ismérveit, -

rendelkezzen a növényi és állati termékek fogyasztásának elemi egészségügyi

ismereteivel és gyakorlatával, -

sajátítsa el és használja a mindennapi életében a helyes fogyasztói magatartás

ismereteit, - törekedjen a kulturált és emberséges állattartás, valamint az állatvédelmi szabályok betartására, -

ismerje fel a környezetében tapasztalható környezetkárosító tevékenységeket,

folyamatokat, - értse és tudja, hogy élő és élettelen környezetének állapotáért ő is sokat tehet. 6. osztály –legyen képes mérések, vizsgálódások önálló végzésére, a megszerzett tapasztalatok elemzésére, összegzésére és a mért adatok értékelésére, –tudjon vizsgálatokat, egyszerű kísérleteket – leírás alapján – fegyelmezetten az érintésvédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályok betartásával végezni, –használja megfelelő biztonsággal a szaknyelvet, –legyen képes a konkrét tényektől, jelenségektől, összefüggésektől elvonatkoztatni, általánosítani, –ismerje fel, értse, és tudja példákkal bizonyítani az élő és élettelen világ oksági összefüggéseit, –tudjon tájékozódni a Földön: a kontinensek, óceánok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározásával, valamint a földrajzi fokhálózat segítségével, –helyezze el Magyarországot Európában és a mérsékelt éghajlati övezetben, –ismerje a Föld gömb alakja és az éghajlati övezetek kialakulása közötti oksági összefüggést, –tudja megmagyarázni a Föld tengelykörüli forgásával a nappalok és éjszakák váltakozását, 129

–ismerje fel a Nap-Föld viszonyának modellezése segítségével a Föld Nap körüli keringése (tengely ferdesége) és az évszakok kialakulása közötti összefüggést, –tudjon példákat mondani a földfelszín kialakulásában, a talaj keletkezésében résztvevő folyamatokra, ismerje fel egymásutániságukat vagy egyidejűségüket, –ismerje a felszín, az éghajlat és a folyók jellemzői közötti összefüggéseket, –ismertesse a víz körforgásának, a külső vizek munkájának folyamatait, –válasszon ki jellemzői alapján néhány könnyen felismerhető kőzetet, –ismerje a hazai életközösségek területi elhelyezkedését, az élőhelyek környezeti tényezőit, életfeltételeit, –ismerje fel, nevezze meg, és a megismerési algoritmusok segítségével tudja jellemezni hazánk életközösségeinek élőlényeit, –ismerje az élőlények egymás közötti kapcsolatait, az életközösségben betöltött szerepét, –értse és tudja példákkal bizonyítani az élőlények igénye és előfordulása; környezete, szervezete és életmódja, a szervek felépítése és működése közötti ok-okozati összefüggéseket, –legyen képes az életközösségek élőlényeit a megismert rendszertani kategóriákba besorolni, –tudjon egyszerű táplálékláncokat összeállítani, –tudatosuljon benne a megismert élőhelyek és élőlények veszélyeztetettsége, –ismerje a nemzeti parkok értékmegőrző szerepét és legjellemzőbb természeti kincseit, –lássa a természet védelmének fontosságát, –rendelkezzen környezettudatos szemlélettel és magatartással, –ismerje és becsülje hazánk tudósainak életét, munkásságát, –rendelkezzen a környezettudatos magatartás elemeivel.

Fizika: Az általános iskolai fizikaoktatás jelenségek bemutatására, kísérletezésre épül. A gyerekeket meg kell tanítani arra, miként nézzék, figyeljék a jelenségeket, és a látottakat néhány értelmes mondatban el tudják mondani. A kapcsolatok meglátása és megfogalmazása a legfontosabb lépés a fizikai törvények megfogalmazásához. A fizikai mennyiségek megismeréséhez hozzátartoznak a mérések is. Tanulókísérleteket is fontosnak tartjuk. A fizikai számítások célja az, hogy az anyagi környezetünk valamely fizikai jellemző 130

mennyiségét meghatározzuk. Fontos, hogy a gyerek megismerje a tanult fizikai törvényeket a gyakorlatban is. Rá kell irányítani a tanulók figyelmét, hogyan bővíthetik tudásukat. A továbbhaladás feltételei: 7. osztály Az egyenletes mozgás felismerése konkrét példákon, a tehetetlenség törvényének ismerete, a sebesség kiszámítása és a sebesség mértékegységeinek ismerete. A mozgásállapotváltozás felismerése gyakorlati példákon, a változó mozgás felismerése konkrét példákon, az átlag és a pillanatnyi sebesség ismerete. A szabadesés jellemzése, a tömeg és térfogat mérése, sűrűség számítás mértékegységváltás nélkül. Az erő mérése és ábrázolása, az erő és ellenerő felismerése, a rugalmas erő, a gravitációs erő és a súly felismerése a gyakorlatban. A súrlódás és a közegellenállás gyakorlati jelentősége. Energiafajták ismerete, a munka kiszámítása mértékegységváltással, a forgatónyomaték kísérleti vizsgálata, forgatónyomaték kiszámítása. Egyensúly feltétele az emelőkön, és egyszerű gépek gyakori haszna. A nyomás értelmezése, és a szilárd testek nyomásának kiszámítása, nyomáskülönbségen alapuló eszközök ismerete, az úszás, lebegés, elmerülés feltételei. A hőmérséklet fogalmának ismerete, hőmérsékletmérés. A hőtágulás jelentősége a gyakorlati életben. A termikus kölcsönhatás leírása, a hőmérsékletváltozást ábrázoló grafikon értelmezése, a fajhő fogalma. A halmazállapot változások ismerte, leírása, felismerése, az olvadáspont, fagyáspont, forráspont, az olvadáshő, fagyáshő és forráshő fogalmának ismerete. Az energia-megmaradás törvényének ismerete, a hatásfok kiszámítása, a teljesítmény kiszámítása, és a teljesítmény mértékegységének ismerte. 8. osztály Az egyszerű áramkör fogalma, az elektromos vezetők és szigetelők fogalma, elektromos áramkör összeállítása, áramköri jelek ismerete, az áramerősség, és a feszültség mérése. Ohm törvényének ismerete, alkalmazása, az ellenállás kiszámítása. I, R és U mértékegységeinek ismerete. Fogyasztók soros, és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos áram hő, mágneses, élettani hatása. A balesetvédelmi szabályok ismerete és alkalmazása. Az elektromos munka, és teljesítmény kiszámítása, elektromos eszközök teljesítményének nagyságrendi ismerete. Az indukció jelenségének ismerete, a váltakozó áramú generátor működési elve, a váltakozó áram jellemző hatásai. A hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók, a transzformátor leírása, és gyakorlati alkalmazásának ismerete, a váltakozó áram előnyei.

131

Biológia: Feladatunk a természet érzékletes szemléletének kialakítása. Első lépés a tapasztalat, innen indul a gondolati feldolgozás. A logikus gondolkodásra nevelés a tapasztalatszerzés módszereinek elsajátításával kezdődik. A tananyag szerves folytatása a természetismeret biológiai művelődési

anyagának. A tananyag feldolgozási sorrendje a szaktanár

kompetenciája. A továbbhaladás feltételei: 7. osztály - Legyen képes – leírás alapján – megfigyelések, kísérletek önálló végzésére, a szerzett tapasztalatok értelmezésére, összegzésére, írásos, rajzos rögzítésére. -

Tudja a vizsgálódások menetét és eredményét a helyes szaknyelv használatával

ismertetni. -

Tudja az információhordozók ismereteit hasznosítani tudásának bővítéséhez,

kiselőadások összeállításához. -

Legyen képes a fogalomalkotás során végzett gondolkodási műveletek önálló

használatára. -

Ismerje az éghajlati övezetek életközösségeinek földrajzi helyét, élő- és élettelen

környezeti tényezőit, kölcsönhatásait. -

Legyen képes felismerni, megnevezni és jellemezni az életközösség tipikus –

egymással táplálkozási kapcsolatban lévő – fajait. - Ismerje az élőlények életközösségbeni helyét és szerepét. - Tudjon táplálkozási láncokat összeállítani a megismert fajokból. -

Értse és tudja példákkal bizonyítani a környezet – életmód szervezet, valamint a

szervek felépítése és működése közti ok – okozati összefüggéseket. - Sajátítson el megfelelő szintű ökológiai szemléletet. - Legyen képes a megismert élőlények rendszerezésére. -

Tudja önállóan használni a megismerési algoritmusokat más élőlények

jellemzéséhez. -

Ismerje az életközösségek bioszférában betöltött szerepét, veszélyeztetettségét és

védelmük fontosságát. -

Figyelje környezetét, vegye észre változásait, állapotának romlását és tegyen meg

mindent ennek megakadályozására. 132

- Váljon a természet és a környezet aktív védelmezőjévé. 8. osztály – Ismerje az emberi test szerveződéseit, szervrendszereinek felépítését és működését. – Lássa az egyes szervek, szervrendszerek felépítésében és működésében a rész – egész viszonyát, kapcsolatrendszerét és hierarchiáját. –

Értse az életfolyamatok visszafordíthatatlanságát, az egyes szerveződési szintek

szerkezete és működése, valamint a környezet – életmód – szervezet egészségi állapota közötti oksági összefüggéseket. – Ismerje az építő és lebontó folyamatok elválaszthatatlanságát, arányaik meghatározó szerepét a szervezet állapotában. – Tudja használni az élelmiszerek, ételek tápanyagainak energiatáblázatát. – Vállalja nemiségét és a hozzá tartozó felelősségteljes magatartást. – Tudja, hogy a biológiai és a társadalmi érettség nem azonos. – Legyen képes az érzékszervi csalódások felismerésére, kiküszöbölésére. – Ismerje a káros szenvedélyek szervezetre gyakorolt hatását, tudjon a csábításnak ellenállni. – Tudja, hogy az egészség érték, s törekedjen megőrzésére. – Ismerje az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedési jellemzőit. – Tudja, hogy az egyedfejlődés szintje nagyon különböző, az átlagtól való eltérés legtöbbször nem betegség. –

Tanúsítson kellő toleranciát az átlagtól eltérő ütemben fejlődő társaival és a

fogyatékos emberekkel szemben.

Kémia: Fő cél a képességfejlesztés. A tanórák tanulói tevékenységei közül legfontosabb a kísérletezés. Szolgálják a tananyag igazolását, az ismeretek gyakoroltatását, az önálló ismeretszerzést, a problémamegoldást. A kísérletezés feltételeit biztosítani kell (anyagok, balesetvédelem, szertár). A továbbhaladás feltételei: 7. osztály - A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, adja meg a protonok és az elektronok száma közötti összefüggést. 133

-

Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma

közti összefüggést. -

Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat és molekulákat és tudja felírni a kémiai

jelüket. - Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. - Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba. - Sorolja be a kísérleti úton is megismert változásokat, reakciókat a megfelelő típusba -

Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit,

veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. - Társítson hétköznapi példákat a tanultakhoz. - Tegyen különbséget 1 db és 1 mol részecske tömege között. 8. osztály – A tanuló ismerje fel a tanult elemek helyét a periódusos rendszerben. – Nevezze meg részletesen a tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket, ismerje környezeti, élettani hatásukat. – Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) a velük elvégzett kísérletek alapján. – Értelmezze az egyszerű kémiai reakciókat a kémiai egyenletek alapján. – Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba. –

Leírás alapján végezzen el egyszerű tanulókísérleteket, ezek során szakszerűen

használja a laboratóriumi eszközöket. – Megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a fontos szervetlen anyagokat. –

Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a

mindennapi életben használt oldatokkal. – Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. –

Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket,

problémákat saját környezetében. – Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit.

134

Földünk és környezetünk: A

kerettanterv

a

képességfejlesztésre

helyezi

a

hangsúlyt.

Az

alkalmazott

tevékenységformák elősegítik az új ismeretek mélyítését, elsajátítását, megtanítják a tanulókat az önálló ismeretszerzés és feldolgozás módjaira, alkalmazási lehetőségeire. Térképismerettel összefüggő tevékenységek Információhordozók használatával összefüggő tevékenységek Gyakorlati jellegű feladatmegoldások Kommunikációs képességeket fejlesztő tevékenységek A továbbhaladás feltételei: 7. osztály - ismerje a kontinensek természetföldrajzi jellemzőit -

tudja bemutatni a kontinensek jelentősebb országcsoportjainak, országainak

jellegzetességeit (természeti adottságok, települések, életmód, gazdálkodás) -

legyen képes eligazodni és tájékozódni a különböző méretarányú és tematikus

földrajzi térképeken - ismerje az emberiség okozta környezetkárosító folyamatokat - tudjon statisztikai adatsorokat, különböző típusú diagramokat elemezni - alakuljon ki az önálló ismeretszerzés készsége - önállóan tudjon vaktérképet felismerni és kitölteni - értse a felszín, éghajlat, vízrajz folyamatait, összefüggéseit 8. osztály –

-ismerje Közép-Európa, Kárpát-medence és Magyarország természet- és

társadalomföldrajzi összefüggéseit – -be tudja mutatni Közép-Európa legfontosabb országait –

-ismerje hazánk természeti és társadalmi értékeit, a Kárpát-medence népeinek

elhelyezkedését, hagyományait – -ismerje a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat és világörökségként számontartott értékeinket –

-legyen képes az önálló szemléleti és okfejtő térképolvasásra a különböző

méretarányú térképeken – -ismerje az eligazodáshoz nélkülözhetetlen fogalmakat – -tudjon eligazodni és tájékozódni a különböző információs anyagokban – -használja biztonsággal a szakkifejezéseket

135

– -ábrázolja ismereteiket rajzban, egyszerű térképeken

Ének-zene: A tanterv zenei tevékenységeinek célja a felnőttkor egészére kihatóan muzsikáló közösséget és zeneszerető, -értő közönséget nevelni. Továbbépíthető zenei alapműveltséget kell adnunk. Közösségformáló, összetartó erő biztosítása zenei élményeken keresztül. Segítsük az önálló zenei ismeretszerzést! 8. osztály végére el tudjanak igazodni az őket körülvevő zenei világ jelenségei között. Rendelkezzenek éneklési kultúrával! Éneklés Zenehallgatás Improvizáció Zenei írás-olvasás A továbbhaladás feltételei: 5. osztály Interpretáció - Szemelvények csoportos éneklése emlékezetből. - A Szózat éneklése emlékezetből. - Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal. Zenehallgatás - Többször hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján. - A népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után. Improvizáció - Variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. - Kvintváltó dallam improvizálása (megadott formaképlet és kezdő sorok alapján). Zenei olvasás-írás - ABC-s hangok megnevezése / leírása G-kulcsban (C’-C”). 6. osztály Interpretáció - További 10, az énekes tananyag felsorolt új rétegeiből választott szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből. Zenehallgatás - Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése. 136

- Többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése, témáik alapján. - A szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése . - A bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány alkotásuk felsorolása. Improvizáció - Zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütemes terjedelemben). Zenei olvasás-írás ismeret - Dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1# -1b-ig. - A módosító jelek értelmezése kottakép alapján. - Tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján. 7. osztály Interpretáció -

Az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott szemelvény megszólaltatása

emlékezetből. Zenehallgatás -

A Magyar nemzeti romantika az évfolyamon tanult zeneszerzőinek és műveinek

vázlatos ismertetése. -

A XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik

alapján. - A romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása. - A romantika jellegzetes műfajainak felsorolása. Improvizáció -

Dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei

alapján. Zenei olvasás-írás - Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából. - Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #–2b-ig. 8. osztály Interpretáció – Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban. – Dalanyag bővítése 13 énekes szemelvénnyel. Zenehallgatás – Tudjon többször hallott zeneművet elhelyezni a megfelelő zenetörténeti korszakban. Improvizáció – Rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával 137

Zenei olvasás-írás – A leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során. – A 8 év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása.

Rajz és vizuális kultúra: A vizuális nevelésnek gyakorlati feladatokon keresztül kell megvalósulnia. A kreatív gyakorlati feladatok a technika elsajátítását szolgálják. Arra törekszünk, hogy lehetőség legyen a személyes ízlés, saját elképzelés érvényesítésére, ugyanakkor kötöttséget is adunk az egyes gyakorlatokban. Az új létrehozása csak a hagyomány talaján lehet. A feladatokat az adott korosztályt valóban foglalkoztató problémákhoz, eseményekhez kapcsoljuk. A továbbhaladás feltételei: 5. osztály - A vizuális jelenségek megfigyelése, elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése. - A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata. - A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák alkalmazása. - A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával. - Természeti formák, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel. - Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti csoportosítása. - Megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használata. - Leíró, értelmező, elemző munkája során a megfelelő közlésformák kiválasztása. - A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata. 6. osztály - A vizuális jelenségek megfigyelése, elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése. - A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata, valamint ezen ismeretek segítségével kérdések alapján vizuális alkotások elemzése.

138

- A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, értelmezése, kritikus megítélése. - A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával. - Természeti formák, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel. - Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti megítélése. - A képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazása és ennek árnyalt vizuális kifejezése. - Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása (őskori művészet, Egyiptom, Mezopotámia művészete, görög és római művészet) értelmezése, és elemzése. - Megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használata. - A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata. - Vizuális problémák önálló, kreatív megoldása. 7. osztály - A vizuális jelenségek megfigyelése, elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése. A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata, valamint ezen

-

ismeretek segítségével vizuális alkotások elemzése. - A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, értelmezése, kritikus megítélése. - A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával. - Természeti formák, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása a tér illúzióját keltő módszerek ismeretében, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel. -

Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok

szerinti megítélése. - A képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazása, és ennek árnyalt vizuális kifejezése. -

Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok, stílusok (Ókeresztény

művészet, bizánci művészet, a honfoglaló magyarok művészete, román és gótikus stílus, 139

reneszánsz művészet) művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása, segítséggel alkalmazza a műelemzési módszereket. - Megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használata. - A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata. - Vizuális problémák önálló, kreatív megoldása (dekoratív felületek tervezése.) 8. osztály –

A vizuális jelenségek megfigyelése, széleskörű elemző vizsgálata, esztétikai és

kommunikációs szempontok szerinti megítélése. –

A vizuális nyelv elemeinek ismerete, és megfelelő használata, valamint ezen

ismeretek segítségével vizuális alkotások elemzése, összehasonlítása kérdések és adott szempontok alapján. Műalkotások tartalmi és formai jegyeinek leolvasása – A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, értelmezése, kritikus megítélése. – A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával. –

Természeti formák, geometrikus testek, tárgyak ábrázolása (Monge-vetület,

axonometrikus ábrázolás is), valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel. – Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti megítélése. – A képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazása, és ennek árnyalt vizuális kifejezése. –

Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok, stílusok (barokk,

klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus) művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása, értelmezése és elemzése, adott szempontok szerint műalkotások összehasonlítása. – Megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használata. – Leíró, értelmező, elemző munkája során a megfelelő közlésformák kiválasztása. – A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata. – Vizuális problémák önálló, kreatív megoldása.

140

Technika és életvitel: Az általános műveltség fogalma ma már magában foglalja a technikai műveltséget is. Egyszerű eszközök készítésével mélyülnek a tanulók természettudományos ismeretei. A tanórákon technikai gondolkodásra, technikai szemléletre, rendszerszemléletre neveljük a tanulókat. Célunk a technikai környezet megismerése és biztonságos használata, a technikai rendszer fogalmának fokozatos kialakítása, hogy áttekinthetővé váljon a technikai rendszerek és környezetük közötti bonyolult kapcsolatrendszer. A továbbhaladás feltételei: 5. osztály –

A természet törvényeinek és a természeti folyamatoknak, az energia felhasználási

lehetőségeinek ismerete. –

A kommunikáció és az információ életünkben betöltött szerepének felismerése.

–

Tudjon egyszerű axonometrikus és vetületi rajzokat olvasni és készíteni. Ismerje a

méretmegadás elemeit és tudja értelmezni azokat. –

Ismerje az anyagok érzékelhető tulajdonságait és az anyagvizsgálatok elemi

módszereit. –

A használt eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata.

–

Tudja az otthont, a lakóházat, a falut, a várost mint közvetlen környezetet

elemezni, modellezni. –

Tudjon utasítást közvetítő áramköröket építeni, és igazságtáblázatot elkészíteni.

–

Ismerje a közúti közlekedés és tömegközlekedés szabályait és veszélyforrásaikat.

Alkalmazza az utazással kapcsolatos helyes magatartásformákat. –

Ismerje a következetes és rendszeres testápolást, és alkalmazza az egészséges

tápanyagokat az egyszerű ételek készítésében. –

Tudja a hulladékokat szelektíven gyűjteni és tárolni.

–

Ismerje a tudatos fogyasztói magatartást és a célszerű gazdálkodást.

6. osztály - A természet törvényeinek és a természeti folyamatoknak, az energia felhasználási lehetőségeinek ismerete. - A kommunikáció és az információ életünkben betöltött szerepének felismerése. - Tudjon egyszerű axonometrikus és vetületi rajzokat olvasni és készíteni. Ismerje a méretmegadás elemeit és tudja értelmezni azokat.

141

-

Ismerje az anyagok érzékelhető tulajdonságait és az anyagvizsgálatok elemi

módszereit. - A használt eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. - Tudja az otthont, a lakóházat, a falut, a várost mint közvetlen környezetet elemezni, modellezni. - Tudjon utasítást közvetítő áramköröket építeni, és igazságtáblázatot elkészíteni. - Ismerje a közúti közlekedés és tömegközlekedés szabályait és veszélyforrásaikat. Alkalmazza az utazással kapcsolatos helyes magatartásformákat. -

Ismerje a következetes és rendszeres testápolást, és alkalmazza az egészséges

tápanyagokat az egyszerű ételek készítésében. - Tudja a hulladékokat szelektíven gyűjteni és tárolni. - Ismerje a tudatos fogyasztói magatartást és a célszerű gazdálkodást. 7. osztály - A villamos áram útjának ismerete az erőműtől a fogyasztókig. - A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. - Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek. - A technikai rendszerek irányításának (vezérlés, szabályozás) működésének ismerete; tudjon áramköröket készíteni. - Ismerje a közműrendszerek (vízvezeték és fűtési rendszerek) működését. -

Ismerje fel a számítógép és a robotok jelentőségét a termelésben és a mindennapi

életben. -

A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerése,

elhárítása. -

Tudja az egészséget fenyegető veszélyeket elkerülni, különös tekintettel a

dohányzása, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás veszélyeire. -

Tudjon az egészséges táplálkozás szabályai szerint étrendet összeállítani. Tudja a

háztartási gépeket szakszerűen használni. -

Tudjon háztartási naplót vezetni és családi gazdálkodási modellt készíteni.

Rendelkezzen megfelelő önismerettel és pályaismerettel. 8. osztály – A villamos áram útjának ismerete az erőműtől a fogyasztókig. – A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. – Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek.

142

– A technikai rendszerek irányításának (vezérlés, szabályozás) működésének ismerete; tudjon áramköröket készíteni. – Ismerje a közműrendszerek (vízvezeték és fűtési rendszerek) működését. – Ismerje fel a számítógép és a robotok jelentőségét a termelésben és a mindennapi életben. – A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerése, elhárítása. –

Tudja az egészséget fenyegető veszélyeket elkerülni, különös tekintettel a

dohányzása, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás veszélyeire. – Tudjon az egészséges táplálkozás szabályai szerint étrendet összeállítani. Tudja a háztartási gépeket szakszerűen használni. –

Tudjon háztartási naplót vezetni és családi gazdálkodási modellt készíteni.

Rendelkezzen megfelelő önismerettel és pályaismerettel.

Testnevelés és sport: A mozgásos cselekvésnek központi szerepe van. Célja a tanulók egészséges testi fejlődésének biztosítása, az alapvető mozgáskészségekben esetleg még mutatkozó hiányok felszámolása, fejlessze tovább a koordinációs képességeket. A testnevelés eredményeként a tanulók személyisége értékes tulajdonságokkal gazdagodik. A foglalkozások a tanulóknak tanulási-, játék- és sportélményeket kell, hogy jelentsenek. A továbbhaladás feltételei: 5. osztály A tanult rendgyakorlatok végrehajtása az utasításoknak megfelelően. Aktív részvétel a sokoldalú előkészítő és gimnasztikai gyakorlatok végzésében. Alapvető jártasság az atlétikai és tornamozgásokban, a saját test feletti uralom a támasz- és függőgyakorlatokban. Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. A test-test elleni küzdelem vállalása. 6. osztály Rendgyakorlatok végzése az óraszervezés megkívánta formában. Jártasság a bemelegítésre és a képességfejlesztésre egyaránt alkalmas gyakorlatok végzésében. A tanult tornagyakorlatok biztonságos és az atlétikai mozgások összerendezett végrehajtása. Labdajátékokban a tanult technikai elemek alkalmazása. Néhány önvédelmi fogás ismerete. 7. osztály 143

A rendgyakorlatoknál törekvés a társakhoz igazodó, egyöntetű végrehajtásra. Néhány alapvető gimnasztikai gyakorlat végzése. Az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága. Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködésre törekvés. Küzdeni tudás és sportszerűség. 8. osztály Rendgyakorlatoknál a kapott utasítások fegyelmezett végrehajtása. A sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak életkoruknak megfelelő ismerete és azok helyes végrehajtása. Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű bemutatása. A tornagyakorlatok biztonságos végzése helyes testtartásra törekvéssel. Alapvető labdakezelési ismeretek birtoklása, a játékhelyzetekhez való alkalmazkodás. Önvédelem, sportszerű küzdeni tudás.

Tánc és dráma: Nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba. Az elmélet gyakorlati tevékenység eredményeképpen jelenik meg (dráma, bábjáték, tánc). A tevékenységeket követő elemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővülésével járnak. Lehetőség van egyes befogadó tárgyak szerves integrálására. A tanulói tevékenységek rendszere egymásra épülő és koncentrikusan bővülő szerkezetet mutat. A továbbhaladás feltételei: Tiszta, stílusos erőteljes éneklés, tempótartás, biztos eszközhasználat. A tanult táncok önálló alkalmazása, eltáncolása. A karikázó énekkísérete. A tanult táncok magas szintű improvizatív használata. Etűdök és koreográfiák reprodukálása. Az adott táncokhoz tartozó zenekíséret ismerete.

Hon- és népismeret: A helyi szokásokból, kultúrából indulunk ki, de a teljes magyar paraszti kultúra hagyományrendszerét bemutatjuk. A szűkebb szülőföld hagyományainak megismerését is fontosnak tartjuk. A tanítás során váljanak nyilvánvalóvá a tárgyi és szellemi kultúra, a gazdálkodás és a társadalmi kapcsolatok összefüggései. 144

A továbbhaladás feltételei: Aktív részvétel a tanítási órákon. Eligazodás a tanult ismeretek között. Gyakorlati feladatok megoldása (főzés, gyűjtőmunka)

Osztályfőnöki: Az osztályfőnöki óra a tanulók közösségi életének jelentős fóruma. Célja a gyermekközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése, a közösség és az egyén

egymáshoz

való

helyes

viszonyának

megalapozása.

A

tanulók

erkölcsi

tulajdonságainak formálása. Ösztönzés és útmutatás a helyes magatartás és életmód kialakításához és az életkornak megfelelő szinten, a tanulók egyéni és közösségi – közéleti tevékenységének szervezése.

145

Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok Tantárgy/évfolyam

1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv

3,5

3,5

3

3

Magyar irodalom

4

4

4

4

Matematika

4+0,5

4+0,5

4+0,5

4+0,5

Német nyelv

+1

+1

+1

2+1

Környezetismeret

1

1

1+0,5

1+0,5

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

Erkölcstan

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret 2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

27

25

Szabadon tervezhető órák elosztása: 1-2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 0,5 óra/hét matematika 0.5 óra/hét német nyelv 1 óra/hét 3-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra/hét matematika 0.5 óra/hét német nyelv 1 óra/hét környezetismeret 0,5 óra/hét Az adaptált kerettanterv megnevezése: 51/2012. (XII. 21) EMMI rendelet mellékleteként kiadott kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára – kivéve német nyelv. Ének-zenéből, ahol választási lehetőség van az „A” változatot választottuk. Német nyelv 1-4. évfolyam: Apáczai kiadó kerettanterve

146

Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok Tantárgy /évfolyam

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv

2

2

2

2

Magyar irodalom

2

2

2,5

2,5

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Német nyelv

3

3

3

3

Matematika

4+0,5

3+1,5

Informatika

+1

1

Természetismeret

2

2

3+1,5 3+1,5 1

1

Fizika

2

1

Biológia-egészségtan

2

1

Kémia

1

2

Földrajz

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

1+0,5

1+0,5

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

+1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Erkölcstan

1

1

1

1

Vizuális kultúra

Hon- és népismeret/ tánc és dráma

0,5/0,5 +0,5/0,5

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

Szabadon tervezhető órák elosztása: 5. évfolyam:

informatika 1 óra/hét vizuális kultúra 0,5 óra/hét matematika 0,5 óra/hét

6. évfolyam:

matematika 1,5 óra/hét hon- és népismeret 0,5 óra/hét dráma és tánc 0,5 óra/hét vizuális kultúra 0,5 óra/hét

7. évfolyam:

magyar nyelv 0,5 óra/hét magyar irodalom 1 óra/hét 147

matematika 1,5 óra/hét 8. évfolyam:

magyar irodalom 0,5 óra/hét matematika 1,5 óra/hét technika, életvitel és gyakorlat 1 óra/hét

Az adaptált kerettanterv megnevezése: 51/2012. (XII. 21) EMMI rendelet mellékleteként kiadott kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára. A választási lehetőséget felkínáló tantárgyakhoz az alábbi változatokat választottuk: Magyar nyelv és irodalom „A” Biológia-egészségtan „A” Fizika „A” Kémia „A” Ének-zene „A” Osztályfőnöki órákhoz választott kerettanterv: Apáczai Kiadó helyi tantervi javaslata 5-8. évfolyam

Integrált nevelés-oktatás intézményünkben Tudatában van intézményünk nevelőtestülete az integráció okozta nehézségekkel és feladatok növekedésével. Az integráció megvalósulásának két, minőségben is eltérő szintje van: a fogadás és a befogadás. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása esetében egy olyan pedagógus szemlélettel kell rendelkeznie a kollégáknak, amely az egyéni differenciálást tartja szem előtt. Meglátják és megtalálják a gyermekekre jellemző speciális, rá jellemző sajátosságokat, természetesnek veszik az észlelt nehézségeket a tanulás folyamatában. Az integráció

sikerességét

illetve

eredményességét

természetesen

logopédus,

fejlesztő

pedagógus/gyógypedagógus szakmai irányításával és segítségével oldjuk meg. Az 148

egyéniesített segítséget, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat minden gyermeknek meg kell adni és kapnia, illetve minden gyermeket képesség szerint kell terhelni. Mindezen feladatok teljesítéséhez nyújt szakmai segítséget mind az integrált tanulócsoportot nevelő, tanító kollégáknak, mind az integrált gyermekeknek, tanulóknak a logopédus, fejlesztő pedagógus/gyógypedagógus

szakember.

A

tanulási

nehézségek

kiküszöbölését

az

osztálytanító nem háríthatja teljes egészében a szakemberre, igyekszik saját eszköztárán változtatni. A logopédus, fejlesztő pedagógus/gyógypedagógus kolléga bármikor segítséget nyújt. Amikor szükségessé válik a segítsége, akkor a gyermek egyéni fejlesztése, korrekciója, habilitációja a legfontosabb feladata, Vállalja szükség esetén a képességfejlesztés feladatait is A beszédfogyatékos/beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók fejlesztése Nagyon fontos, hogy a beszédfogyatékos kisgyermek óvodai felmérésekor, az iskolába kerüléskor a pedagógus kapjon tájékoztatást a tanuló beszédállapotáról, és az ő szerepéről, feladatairól, amelyeket a mindennapi oktatás során szem előtt kell tartania. Ugyanaz a gazdag nyelvi környezet, amely segíti a megfelelően beszélő gyermekek kommunikációjának fejlődését, egyben jó környezet a beszéd- és nyelvi zavarral küzdő gyermekek számára. Mint minden más fogyatékossággal élő gyermek, tanuló esetében, úgy a beszédfogyatékos gyermek, tanuló is az iskolában egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban kell, hogy részesüljön. A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái: Logopédiai egyéni és csoportos terápia Kommunikációs tréningek Bábterápia Drámaterápiás foglalkozások Egészségügyi rehabilitáció: Foniátriai ellátás és vizsgálat Gyermekneurológiai vizsgálat Pszichológiai viszgálat Szenzoros integrált tréning A szervezet általános erősítése, roborálás, sport Gyógyúszás Gyógytorna Ayres-terápia Relaxációs tréningek 149

A beszéd technikai és tartalmi fejlesztése a logopédiai terápia keretében valósul meg. Súlyos beszédhibásoknál egyéni intenzív fejlesztés javasolt. A más fogyatékos tanulók/részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztésének elvei: A részképesség-zavarok körébe az iskolai teljesítmények, elsősorban az alapvető eszköztudás-, olvasás-írás-számolás elsajátításának és képességnek deficitjeit, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási tünet-együttesét sorolják. Ide tartoznak azok a tanulók is, akik súlyos figyelemzavaruk vagy a fejletlen önirányítás, a gyenge önértékelési képesség miatt a tanulási szituációba beilleszkedni nem tudnak, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. A hiperaktivitás, a fegyelemzavar jellemzője, hogy a tanuló sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel, rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni. A részképesség-zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. A tanuló önmaga is kompenzálni kezdi a sikertelenséget, jó esetben más, a számára könnyebb tantárgyi tevékenységgel, kedvezőtlen esetben extrém magatartással, beilleszkedési zavarral. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: általában érzékenyebb a meteorológiai változásokra gyakrabban van szüksége pihenésre, szünetre, egyedüllétre fáradékonyabb az átlagnál, nehezen tűri a zajokat, nehezen viseli el a várakozási feszültséget nyugtalanság, túlmozgások jellemzik fokozottabban igényli az életet, tevékenységet meghatározó állandó kereteket, az érthető és követhető szabályokat A fejlesztés elvei: A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók különleges gondozási igényeinek kielégítése

gyógypedagógus,

és

esetenként

iskolapszichológus

együttműködését igényli. A tanulók egyéni terápiás terv alapján kapnak segítséget.

150

közreműködését,

A rehabilitációs időkeretek rugalmasságát az iskolákban fenn kell tartani, csak így biztosítható a tanulók egyéni szükségletéhez való igazodás A pedagógus eszköztára gazdag és kiterjed a tanítási program változatos feldolgozására a tananyag differenciált feldolgozására az egyéni tanulási stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott, vagy éppen a gyermekek által önállóan kiválasztott feladatokra a gyermekek sokoldalú tevékenykedtetésére a tanári irányítás mellett az együttműködő tanulás, azaz a gyermeki pármunka és csoportmunka, valamint az egyéni feladatmegoldások sűrű érvényesítésére a teljesítményszintek széles sávjának elfogadására Az integrált nevelés-oktatásban szerepet játszó objektív és szubjektív tényezők Objektív tényezők Az objektív feltételek elsősorban a mozgáskorlátozott és az érzékszervi fogyatékkal élőket érinti. A sajátos nevelési igényű és „más” fogyatékkal tanulók fejlesztéséhez, oktatásához, neveléséhez, habilitációjához, rehabilitációjához és a logopédiai foglalkozások megtartásához nyugodt, kényelmes, barátságos tantermet kell feltétlen kialakítani. A készségfejlesztő eszközök folyamatos beszerzését azért tervezzük, mert hitünk és szemléletünk szerint nem csupán az objektív feltételek élveznek prioritást az integráció sikerességében, sokkal inkább érezzük az eredményesség kulcsának a szubjektív tényezőket. A szubjektív tényezők A szubjektív, nem könnyen megfogható tényezők, a fogadó pedagógus szemlélete, módszerei, segítőkészsége, kreativitása, a szülők hozzáállása, a gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus kellő érzékenysége a probléma iránt. Rendkívül fontos szubjektív tényező az osztálytanító

pedagógus

és

a

gyógypedagógus/fejlesztő

pedagógus

harmonikus

munkakapcsolata. Fontos szempont, hogy a fogadó pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyerekek egyéni szükségleteihez igazítsa mint például, a tananyag tartalma, felosztása, szintje, az óra szervezése, mint frontális-, csoport-, pár vagy egyéni munka, az egyes gyermekekkel való

151

közvetlen foglalkozás, a számonkérés típusa és az értékelés módja. A differenciálás egy nagyon fontos és eredményes módszer az integrált oktatás területén. A szülők szerepe alapvető és lényeges, egyben nélkülözhetetlen elemét képezi az integrációs folyamatnak. Kerülniük kell a túlvédő magatartást, minél nagyobb önállóságra kell nevelniük gyermeküket. A szülő együttműködése nélkül nem lehet sikeres az integrálás. A gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus, fogadó/osztálytanító pedagógus és a szülő szoros nevelő-oktató-fejlesztő munkakapcsolat. A gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus jelenléte iskolánkban A gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus munkája sokrétű. Iskolánkban integrált nevelést egy logopédus (kistérség alkalmazza), valamint egy fejlesztő pedagógus végez. Esetenként gyógypedagógus jár ki a gyerekekhez. Szükséges funkciók: tanulmányozza az iskola pedagógiai programját megismerkedik a fogadó pedagógussal megismerkedik a sajátos nevelési igényű, „más fogyatékos” gyermekkel, gyermekekkel megismerkedik az integrált gyerekek szüleivel tájékoztat a saját fejlesztő, nevelő, oktató feladatairól, a kapcsolat fenntartásának fontosságáról, szerepéről és lehetőségeiről tájékoztatót tart az intézmény valamennyi pedagógusának felkeresi az adott gyermekcsoportot, ahová integráltuk a rászoruló tanulót rendszeresen hospitál a gyermekcsoportnál folyamatosan konzultál a pedagógus kollégával órarend szerint megtartja az egyéni fejlesztésre kijelölt tanórákat, elsősorban azon a szakterületen, amelyen az ő szaktudásával segítheti a gyermek fejlődését folyamatosan figyeli és írásban rögzíti az integrációban részesített tanulók fejlődését és egyéb észrevételeket kapcsolatot tart a szülőkkel Ellenőrzés, számonkérés, értékelés Egyénre szabott ellenőrzési módszereket, valamint számonkérést alkalmaz a pedagógus elsősorban a gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus ajánlásai alapján és szakmai segítségével. Történhet szóban, írásban a részképesség-kiesés, valamint a sajátos, specifikus deficitek figyelembe vételével. A tanulók értékelését mindig önmagukhoz mért fejlődésük alapján kell 152

megtennünk. Az értékelés sokoldalú, változatos, amely megfelel a tanuló értelmi képességének, életkori sajátosságainak, praktikus intelligenciájának, valamint a tantárgyi követelményeknek. Munkánk folyamatában szem előtt tartjuk a jelenleg érvényben lévő Köznevelési törvény ide vonatkozó részét. Fejlesztő pedagógiai program Logopédiai fejlesztés: A Kapuvár központú szakszolgálat által alkalmazott logopédus írja elő az egyéni fejlesztési tervet. Intézményünk fejlesztő programja Az egyéni fejlesztéssel foglalkozó pedagógus/fejlesztő pedagógus a többségi pedagógus bevonásával készíti az egyéni fejlesztési tervet az intézmény Pedagógiai programjának előírásai alapján. Mozgásfejlesztés A testtudat, a testséma A test részeinek megnevezése utánzás alapján A testrészek megérintése szóbeli utasítás alapján Csukott szemmel végrehajtott gyakorlatok A nagymozgások 2.1. Az egész test együttmozgásának – a teljes testtömeg helyváltoztatásának – gyakorlatai 2.2. Alapvető testhelyzetek, kar- és lábtartások A testérzékelés, a téri orientáció 3.1. Viszonyítás a saját test helyzetéhez 3.2. Kapcsolat a térrel 3.3 Kapcsolat a társakkal 3.4. Elvonatkoztatás önmagunk térbeli helyzetétől A figyelem, a gondolkodás és az emlékezet 4.1. Mozgásos utánzás, együttmozgás eltérő helyzetekben 4.2. Összehasonlítás és megkülönböztetés 4.3. Mozdulatmemória: játékos gyakorlatok a mozgásos emlékezet fejlesztésére 153

A mozgás időbelisége, ritmikája Hangadás és ritmizálás mozgással Járás, futás, egyszerű mozgássor ciklikus ismétlése A mozgás, a mozdulat folyamatossága Kombinált ritmikai gyakorlatok Az erő, a mozgás dinamikája 6.1. Nagymozgások, alapmozgások, egyszerű mozgássorok eltérő dinamikájú kivitelezése 6.2. A mozgás indítása és megállítása 6.3. Egyensúlygyakorlatok 6.4. Tornaszerek felhasználásával végzett gyakorlatok 7. Mozgásszimbolika, a kifejező mozgás 7.1. Az egésztest és az arc kifejező mozgása 7.2. Mimikai gyakorlatok Eszközigény:

2x2 méteres tükörfelület torna- és kéziszerszámok sport- és játékeszközök WESCO elnevezésű sportjáték-rendszer (5. osztályig alkalmazható)

Fejlesztés tanulási zavarokkal küzdő gyerekek számára A grafomotoros hibák megelőzése A helyes ceruzafogás A helyes testtartás Ujjgyakorlatok Írás-előkészítés Az íráselem vagy betű vázolásának lépései Mozgásfejlesztés Nagymozgások Egyensúlygyakorlatok A finommotorika fejlesztése A szem-kéz, szem-láb koordinációjának fejlesztése 154

A testséma-ismeret fejlesztése A testrészek ismerete testfogalom Érzékelésfejlesztés A látási percepció fejlesztése Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése A tapintásos észlelés fejlesztése A mozgásészlelés fejlesztése A térészlelés, a térbeli tájékozódás fejlesztése A hallási észlelés fejlesztése A különféle észlelési tünetek együttes fejlesztése Az olvasás-írás avarainak korrekciója Vizuális észlelés Azonosságok Különbözőségek Rész-egész Alakállandóság Alak-háttér Térbeli viszonyok, helyzetek, viszonylatok felismerése, megkülönböztetése Vizuális információk sorba rendezése, a szociális észlelés fejlesztése Auditív észlelés Hangforrások felismerése, megkülönböztetése Ritmizálás Hangok pontos észlelése, analízis-szintézis Mozgásészlelés Tájékozódás téri helyzetekben, viszonylatokban Mozgások szemmel követése, szem-kéz koordináció, a szem fixálása, a látószög növelése Finommotorika, tapintás

155

Emlékezet Verbális emlékezet: artikulációs gyakorlatok, szókincsfejlesztés, összefüggések megfogalmazása, fogalmi gondolkodás Vizuális emlékezet Eszközigény: a mindennapi nevelő-oktató munka eszközei Számfogalom előkészítése A természetes szám fogalmának kialakítása A határozatlan halmazok: több-kevesebb Csoportosítások azonos tulajdonságok alapján A mennyiségi viszonyok megváltoztatása reláció a mennyiségek között A semmi fogalma A mennyiségállandóság A számlálás A számjegyek írása Számok helye a számsorban, a számegyenes A sorszám A számfogalom megerősítése bontással A páros és a páratlan szám A pénzhasználat A diszkalkulia terápia 1. A számfogalom kialakítása 1.1. A mennyiségállandóság kialakítása 1.2. A mennyiségfogalmak kialakítása 1.3. A számlálás ritmusának kialakítása 1.4. Mennyiségek egyeztetése mennyiséggel, számképpel, számjeggyel 1.5. A számjegyek 1.6. A számfogalom elmélyítése 1.7. A relációs jelek 1.8. A mennyiségek növelése és csökkentése 1.9. A páros és páratlan fogalma 156

1.10. A pénz 1.11. A bontás 1.12. Bontások applikációs képekkel 1.13. Bontások matematikai eszközökkel 1.14. Bontások lyukas táblán 1.15. Bontások számképekkel A műveletfogalom kialakítása A mennyiségek megváltoztatása A műveletek lejegyzése A készségszintű számolás fejlesztése Megismerő funkciók fejlesztése Érzékelés, észlelés Figyelem Emlékezet Gondolkodás Grafopercepció

157

A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok A Mihályi Általános Iskola Szülői Munkaközössége a pedagógiai programot megismerte, elfogadásra javasolja. Mihályi, 2014. 06.10. SZM elnök A KLIK Kapuvári Tankerületének igazgatója egyetértek a Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programjában foglaltakkal. Kapuvár, 2014. 06. 12. Biczó Kálmán tankerületi igazgató A Mihályi Általános Iskola nevelőtestülete az intézmény Pedagógiai Programját megismerte, elfogadásra javasolja. Mihályi, 2014. június 19. Halász Ákos igazgatóhelyettes Az iskola pedagógiai programját az iskolai diákönkormányzat 2014. év 06. hó 12. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Mihályi, 2014. június 12. Horváth Szabolcsné iskolai diákönkormányzat vezetője

158

A Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programját jóváhagyom. Mihályi, 2014. június 19. Srágli Dezsőné igazgató

159

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja

Recommend Documents