Áldás Utcai Általános Iskola

Áldás Utcai Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat

Budapest 2013.


Tartalomjegyzék

1.

Általános rendelkezések 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya

6 6 6 7

2. Az intézmény feladatellátási rendje 2.1. Az intézmény adatai 2.2. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok 2.3. Az intézmény jogállása, képviselete 2.4. Az intézményi bélyegzők használata, felirata, lenyomata

7 7

3. Az intézmény szervezeti felépítése 3.1. Az intézmény szervezeti ábrája 3.2. Az intézmény vezetője

8 8 9

3.2.1. Az intézmény vezetőjének jogai és kötelességei 3.2.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

3.3. Az intézményvezető közvetlen munkatársai 3.4. Az intézmény vezetősége 4.4.1. Az intézmény vezetőségének tagjai 4.4.2. Az intézmény vezetőségének jogai 4.4.3. Aláírási (kiadmányozási) jog

3.5. A pedagógiai munka ellenőrzése

2

7 7 8

9 10

10 11 11 11 12

12


4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 13 4.1. A törvényes működés alapdokumentumai 13 4.1.1. Alapító Okirat 4.1.2. Pedagógiai Program 4.1.3. Házirend

4.2. A törvényes működés egyéb dokumentumai

4.2.1. Az éves munkaterv 4.2.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje 4.2.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 4.2.4. Teendők bombariadó és rendkívüli események esetére

5.

Az intézmény munkarendje 5.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása 5.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása 5.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 5.3.1. A munkarend megállapítása 5.3.2. Rendkívüli hiányzás

14 14 15

15 15 15 18 18

19 19 19 20 20 21

5.4. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 21 5.5. Az osztályozó vizsga rendje 22 5.6. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje 22 5.7. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 23 5.7.1. Az iskolaépület 23 5.7.2. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek használata 23

5.8. A dohányzással kapcsolatos előírások 23 5.9. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok24 5.10. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások 24 6.

Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 6.1. Az intézmény nevelőtestülete

26 26

6.2. A nevelőtestület értekezletei 6.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

26 27

6.1.1. A nevelőtestület 6.1.2. A nevelőtestület jogkörei

3

26 26


6.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége 6.4.1. A munkaközösségek feladatai 6.4.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai

7.

27 27 28

6.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai

28

Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 7.1. Az iskolaközösség 7.2. Az alkalmazotti közösség 7.3. A szülői munkaközösség 7.4. A diákönkormányzat 7.5. Az osztályközösségek 7.6. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái

30 30 30 30 30 31 32

7.7. A külső kapcsolatok rendszere és formája

34

7.6.1. 7.6.2. 7.6.3. 7.6.4. 7.6.5.

Szülői értekezletek Tanári fogadóórák A szülők írásbeli tájékoztatása A diákok tájékoztatása Az iskolai dokumentumok nyilvánossága

7.7.1. Iskola egészségügyi ellátás 7.7.2. Gyermek és ifjúságvédelmi felelős

8. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 8.1. A tanulói hiányzás igazolása 8.2. A tanulói késések kezelési rendje 8.3. A szülő tájékoztatása a tanuló mulasztásával kapcsolatban 8.4. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények 8.5. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás 8.6. Tanulói fegyelmi eljárás

32 32 33 33 33 34 34

35 35 35 35 36 36 37

8.6.1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 37 8.6.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai 38

4


9.

Az intézményi hagyományok ápolása 9.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai 9.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei 9.3. Iskolai hagyományápoló rendezvények és szokások 9.4. A hagyományápolás külső megjelenési formái

39 39

9.4.1. Az intézmény jelképe 9.4.2. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete, sportöltözete

40

39 40 40 40

10. Az Áldás Utcai Általános Iskola könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata 41 1. számú melléklet: Gyűjtőköri szabályzat 2. számú melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat 3. számú melléklet: Könyvtáros munkaköri leírás 4. számú melléklet: Katalógusok szerkesztési szabályzat 5. számú melléklet: Tankönyvkezelési szabályzat

1.

Általános rendelkezések 5


1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ban foglalt felhatalmazás alapján történik. A Szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A köznevelési intézmény SZMSZ-ét a nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület - az iskolai diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményének kikérésével - fogadja el. Az SZMSZ tervezetét valamint módosítását tárgyaló nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon a nevelőtestület tagjainak legalább 75%-a jelen van, az elfogadáshoz, vagy módosításhoz a jelenlévők többségének igenlő szavazata szükséges. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A Szervezeti és működési szabályzat megtekinthető az igazgatói irodában és az iskola könyvtárában, továbbá az intézmény honlapján.

1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya

6


A Szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok betartása a tanulókra, a pedagógusokra, az intézmény minden dolgozójára továbbá a szülőkre, gondviselőkre és minden olyan személyre, aki az iskolában valamilyen szerződéses viszonyból származó ügyben tartózkodik a szerződésben foglaltak mértékében kötelező érvényű. A Szervezeti és működési szabályzat a intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

2.

Az intézmény feladatellátási rendje

2.1. Az intézmény adatai Neve: Székhelye: OM azonosító:

Áldás Utcai Általános Iskola 1025 Budapest, Áldás utca 1. (15054 hrsz.) 034798

2.2. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok Alapfokú oktatás Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton (1-4. évfolyam) Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton (5-8. évfolyam) Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés Gyermekek napközbeni ellátása Könyvtári tevékenység Iskolai diáksport-tevékenység Iskolai intézményi étkeztetés

2.3. Az intézmény jogállása, képviselete Az intézmény az állami intézményfenntartó központ önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény alapítója: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete. Az intézmény fenntartója: Klebersberg Intézmény Fenntartó Központ. Az intézmény hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytathat az Alapító Okiratban megjelölt módon.

2.4. Az intézményi bélyegzők használata, felirata, lenyomata Hosszú bélyegző:

Körbélyegző: 7


Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató, az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnökök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi eredmény tájékoztató füzetbe való beírásakor és eseti megbízással az iskola közalkalmazottai.

3.

Az intézmény szervezeti felépítése

3.1. Az intézmény szervezeti ábrája

3.2. Az intézmény vezetője 3.2.1. Az intézmény vezetőjének jogai és kötelességei 8


A köznevelési intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gyakorolja a helyi munkaszervezéssel kapcsolatos jogokat, melyek körét az állami intézményfenntartó központ vezetőjeként nevesített tankerületi igazgató jogosult a maga diszkrecionális jogkörében meghatározni (pl.: utasítási, ellenőrzési és beszámoltatási jog, a köznevelési intézményben dolgozó alkalmazottak munkaköri leírásának véleményezése, a foglalkoztatás rendjének, így az iskolában történő benntartózkodás, a munkaidő-beosztás egyes kérdéseiben való döntés, eseti helyettesítés elrendelése) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, SZMSZ-t képviseli az intézményt A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület vezetéséért a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel és a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való megfelelő együttműködésért a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért

3.2.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az igazgató akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az 9


igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is (tartós távollétnek minősül a legalább 2 hetes folyamatos távollét). Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása eseté az igazgató helyettesítése a második igazgatóhelyettes feladata. Mindhárom vezető akadályoztatása esetén egyedi megbízással kell megoldani a vezető helyettesítését.

3.3. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek az iskolatitkár Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás legfeljebb öt évre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért és beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Az igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. A felső tagozatos – általános – igazgatóhelyettes szervezi és irányítja: ellátja az igazgató helyettesítését a felső tagozat éves munkaterv szerinti működését a tantárgyfelosztás előkészítése, készítése a tehetséggondozással kapcsolatos iskolai munkát a tanórán kívüli foglalkozások vitelét a tanulók továbbtanulásával és pályaválasztásával kapcsolatos feladatok ellátását a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos feladatokat a gyermek és ifjúságvédelmi munkát iskolai szinten az iskola ügyviteli munkáját koordinálja a tagozatában működő munkaközösségek tevékenységét 10


kapcsolatot tart a gyermek és ifjúságvédelem területén működő szervekkel, a továbbtanulási, pályaválasztási, közművelődési intézményekkel a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások megtartását Az alsó tagozatos – második – igazgatóhelyettes szervezi és irányítja: az alsó tagozat működését, ideértve az alsós egyéb foglalkozásokat tartók koordinálását, ellenőrzését és az alsós szabadidős tevékenységeket az első osztályosok beíratásának előkészítését, lebonyolítását a tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciójával és a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységeket a tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat felügyeli, ellenőrzi az alsó tagozatos munkaközösség tevékenységét kapcsolatot tart az óvodák vezetőivel Az iskolatitkár feladatai közé tartozik: iskolai tanügyigazgatási rendszer működtetése iskolai iratkezelési és nyilvántartási rendszer működtetése jogszabályok, szabályzatok nyilvántartása, elérhetőségük biztosítása diákigazolványokkal kapcsolatos feladatok igazgató által rábízott egyéb feladatok végrehajtása

3.4. Az intézmény vezetősége 3.4.1. Az intézmény vezetőségének tagjai Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) vezető beosztású, szakmai munkaközösségek vezetői és az érdekképviseleti szervek képviselői segítik. Az intézmény vezetősége: az igazgatóhelyettesek a szakmai munkaközösségek vezetői diákönkormányzat vezetője az intézmény közalkalmazottainak választott érdekképviselői Az iskola törzskara az intézményvezetőség többi tagjával rendszeresen megbeszélést tart (kibővített vezetőségi értekezlet).

3.4.2. Az intézmény vezetőségének jogai A vezetőség, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a 11


diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. 3.4.3. Aláírási (kiadmányozási) jog Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Az igazgatóhelyettesek a feladatkörükbe tartozó ügyekben, illetve helyettesítési jogkörükből fakadóan hivatalos levelek aláírására jogosultak.

3.5. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az ellenőrzési rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza a feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. Az ellenőrzés területei: pedagógiai, szervezési, tanügy- igazgatási feladatok ellenőrzése, időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, tanórákon, tanórákon kívüli foglalkozások, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések, A mindennapi működés ellenőrzésének területei: a munkaközösségek éves munkatervei, helyi tantervek és tanmenetek ellenőrzése munkaidő, tanóra pontos betartása 12


mindennapos adminisztráció, naplók naprakész vezetése a helyettesítések, túlórák, a tanári ügyelet ellenőrzése a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon folyó tanítási munka óralátogatások, új kollégák, pályakezdők munkájának figyelemmel kísérése a Házirend betartásának ellenőrzése iskolai rendezvények előkészítésének, tervezésének ellenőrzése eseti beszámolók, jelentések határidőre való elkészítése tűzriadó készültség ellenőrzése. Az ellenőrzést végzők: az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek munkaközösség vezetők munkaközösségi tagok egy – egy speciális feladattal osztályfőnökök osztályaikban gyermekvédelmi felelős Az ellenőrzés formái: óralátogatások foglalkozások látogatása dokumentumok elemzése interjúk, felmérések készítése beszámoltatások személyes feljegyzések készítése

4.

Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

4.1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: Alapító Okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje) 4.1.1. Alapító Okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az

13


intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 4.1.2. Pedagógiai Program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény Pedagógiai Programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, az igazgató hagyja jóvá. A Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a 14


működtető egyetértése szükséges. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, az iskola könyvtárában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a Pedagógiai Programmal kapcsolatban. 4.1.3. Házirend A házirend állapítja meg a nevelési-oktatási intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel kapcsolatos rendelkezéseket, szabályozza iskolaspecifikusan a diákközösség nyújtotta lehetőségeket, a tanulói viselkedési normákat és érdekérvényesítési módozatokat.

4.2. A törvényes működés egyéb dokumentumai 4.2.1. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület javaslatai alapján az igazgató készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. 4.2.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás és a tanulói tankönyvtámogatás rendjének elkészítése az alábbi jogszabályok alapján történik: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A tankönyvellátás rendjének alapelvei Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére hozzáférhetőek legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.

15


Az iskolai tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása az iskola feladata és felelőssége. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a Könyvtárellátó látja el. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. Az iskolai tankönyvellátás rendjében meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, továbbá azt a személyt, aki részt vesz a tankönyvrendelés elkészítésében és a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A tankönyvek kiválasztásának elvei, a tankönyvrendelés elkészítése Az iskola minden év március utolsó napjáig elkészíti a tankönyvrendelését, és megküldi azt a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül a Könyvtárellátónak és a közoktatás információs rendszerének. A tankönyvrendelés módosításának határideje június 15., a pótrendeléseké szeptember 5. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy - a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, - az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet - a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál - a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - egyetértési joggal rendelkezik. Az iskolának legkésőbb május 31-ig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A tanulói tankönyvtámogatás rendje Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a délutáni foglalkozásokon elhelyezett

16


tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy: kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, kik jogosultak további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt. Az iskola kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Normatív kedvezményre jogosult az a tanuló, aki: 1.) tartósan beteg 2.) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, 3.) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, 4.) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy 5.) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: 1.) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; 2.) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt, tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; 3.) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; 4.) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. 4.2.3. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 17


Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója és az általános igazgatóhelyettes alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 4.2.4. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére Ha az intézmény munkavállalója az épületben rendkívüli eseményre utaló jelet, tűzesetet tapasztal, vagy erre irányuló telefonos üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni az épület kiürítésére szolgáló riadót. A bomba és tűzriadó az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A riadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek, a tűzesetet a tűzoltóság ügyeletének. A riadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

5. Az intézmény munkarendje

18


5.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az igazgatóhelyettesek közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulók számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgatóhelyettesek közül legalább egyikük – a vezetői ügyeleti beosztásnak megfelelően – tanítási napokon 730 és 1700 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. Az igazgató a Köznevelési törvény 69.§ 5. alapján munkaidejének felhasználásáról maga jogosult dönteni.

5.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfői napokon tarjuk. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon határozza meg. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: A kötelező óraszámban ellátott feladatok 1. a tanítási órák megtartása 2. a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, 3. osztályfőnöki feladatok ellátása, 4. iskolai sportköri foglalkozások, 5. énekkar, szakkörök vezetése, 6. differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), 7. egyéb foglalkozások tartása 8. könyvtárosi feladatok A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A munkaidő többi részében ellátott feladatok 1. a tanítási órákra való felkészülés, 19


2. a tanulók dolgozatainak javítása, 3. a tanulók munkájának rendszeres értékelése, 4. a megtartott tanítási órák dokumentálása, a helyettesített órák vezetése, 5. osztályozó vizsgák lebonyolítása, 6. kísérletek összeállítása, 7. dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, 8. a tanulmányi versenyek lebonyolítása, 9. tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, 10. felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, 11. iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, 12. az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, 13. szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, 14. részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, 15. részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 16. a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, 17. tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, 18. iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 19. részvétel a munkaközösségi értekezleteken, 20. tanítás nélküli munkanapon elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, 21. részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, 22. iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, 23. szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, 24. osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az intézményben s azon kívül végezhető pedagógiai feladatok Az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató döntéseit – a pedagógus maga dönt.

5.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 5.3.1. A munkarend megállapítása A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató és az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 5.3.2. Rendkívüli hiányzás

20


A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 720 óráig köteles jelenteni az igazgatóhelyettesnek, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését – indokolt esetben – az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni.

5.4. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 1500 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített tanórák és szünetek megtartását rendelheti el. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek időtartama: 10, 15, illetve – főétkezésre biztosított – 20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron és a folyosón töltik vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünetek rendjét beosztott pedagógusok felügyelik. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét a munkaközösségek tagjainak javaslata alapján az éves munkaterv rögzíti.

21


5.5. Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 1. az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, 2. az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 3. egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, 4. ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, 5. engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 6. a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az 1, 2, 6 esetben, ha a tanuló kérésére történik, akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét.

5.6. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje

Az iskola szorgalmi időben reggel 700 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 2000 óráig van nyitva. A szülők 750 után csak rendkívül indokolt vagy megbeszélés szerint tartózkodhatnak az iskola épületében. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákok szülei és közvetlen hozzátartozói külön engedély nélkül – miután az iskola portása státuszukról meggyőződött – léphetnek és tartózkodhatnak bent az iskola épületében, az iskola Házirendjében és az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak betartásával. Az iskola alaptevékenységének céljaira szolgáló helyiségekben tartózkodni tanítási időn kívül csak tanári felügyelettel lehet. Az iskolába érkező vendégek – idegenek – nevének azonosítása, az érintett személyek értesítése a portás feladata és felelőssége. Az iskolában tartott egyéb rendezvényeken a résztvevők beengedésének megszervezése, illetve az épületen belüli tartózkodásának ellenőrzése a rendezvény nevesített főszervezőjének a feladata és felelőssége. Az iskola helyiségeiben bérleti jogviszony keretében tartott foglalkozásokon csak azok az idegen személyek, illetve más iskolából járó diákok vehetnek részt, 22


akiknek a névsorát, a foglalkozás helyét és időpontját az iskola igazgatóhelyettese megkapta, ellenjegyzésével ellátta és az iskola portásánál leadta. A tanuló tanítási,idő és a délutáni foglakozási idő alatt az osztályfőnöke vagy az igazgatóhelyettesek és a szülő engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.

5.7. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 5.7.1. Az iskolaépület Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket Magyarország címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, 5.7.2. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek használata A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása a tanulók és a pedagógusok számára kötelező. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A szaktantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

5.8. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink és az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos! 23


5.9. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát a naplókban dokumentálni kell. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani a tanulóknak minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését a megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart a munkavédelmi felelős. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

5.10. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az órarendben. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Tanórán kívüli foglalkozások az alábbiak: A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.

24


Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben, a tantárgyfelosztásban. A mindennapi testedzés formái a sportfoglalkozások és az Iskolai Sportkör (ISK) tevékenysége. Az ISK szakmai programja az iskolai munkaterv részét képezi. A testnevelés munkaközösség minden tanév szeptember 15-ig felméri, hogy a tanulók milyen sportköri foglalkozások megtartását igénylik. A diákönkormányzat javaslatot tesz a sportkör szakmai munkájával kapcsolatban. Az ISK vezetőjével az igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot. Az ISK a munkájáról évente kibővített iskolavezetőségi értekezleten beszámol. A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, kerületi, megyei és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik, biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. Ez időben egyéb foglalkozások csak az igazgató vagy helyettesének külön engedélyével szervezhetők. Szervezett külföldi tanulmányutak révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében.

25


6.

Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek

6.1. Az intézmény nevelőtestülete 6.1.1. A nevelőtestület A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. 6.1.2. A nevelőtestület jogkörei A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

6.2. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a tanév során a következő értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek nevelési értekezlet rendkívüli értekezletek (szükség szerint) osztályértekezletek A nevelőtestület döntései A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába és a fenntartóhoz kerülnek.

26


6.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai szükség esetén javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben szakmai munkaközösségek működnek: Alsós munkaközösségek Humán munkaközösség Reál és testnevelés munkaközösség Matematika munkaközösség Angol nyelvi munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

6.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége 6.4.1. A munkaközösségek feladatai A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösségvezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.

27


A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, elkészítik a helyi tanterveket Háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Összeállítják az osztályozó vizsgák kérdéseit, Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. 6.4.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.

6.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai 2013. augusztus 31-ig van hatályban az 1993. évi LXXIX. törvény (Közoktatási törvény) következő szakasza: „118.§ (12)A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, 28


illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés).” A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét a munkaközösségek véleményének figyelembe vételével készíti el az iskola igazgatója. A kereset kiegészítés szempontrendszerének meghatározása során figyelembe vehető pedagógusi kompetenciák a következők: Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja, órai munkáját magas színvonalon végzi, eredményesen készíti föl diákjait az érettségire és a felvételire, szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben, aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában, rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában, kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket, tanfolyamokat, előkészítőket szervez és vezet, eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez. Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz: részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében, részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében, részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs munkájában. Folyamatosan részt vesz a tehetségfejlesztésben, tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében. Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el: következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki, jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat, adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi, Tanórán kívüli tevékenységet végez: rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik, érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében, részt vesz az iskola arculatának formálásában, tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, stb. szervez. 29


7. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 7.1. Az iskolaközösség Az alkalmazotti, a szülői és a tanulói közösségek összessége.

7.2. A alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív dolgozókból áll. Az iskolavezetés az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: szülői munkaközösség, szülői fórum diákönkormányzat osztályközösségek

7.3. A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzMK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az iskolai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A SzMK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzMK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

7.4. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. 30


A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve annak két helyettese áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzatot segítő pedagógust az igazgató a tanulókat érintő kérdésekben meghívja a kibővített iskolavezetői megbeszélésekre. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8. fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a házirend elfogadása előtt továbbá a Köznevelési törvény 48.§-ban foglaltak szerint A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

7.5. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. 31


Együttműködik az osztály diákképviselőivel, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályban.

7.6. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 7.6.1. Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább három szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató, illetve a problémát felvető szaktanár(ok) javaslatára az osztályfőnöki munkaközösség vezetője hívhat össze. 7.6.2. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként három alkalommal tart fogadóórát. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont egyeztetés után kerülhet sor.

32


7.6.3. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a tájékoztató füzet vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe történt bejegyzés vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök a tájékoztató füzet útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről legalább öt munkanappal az esemény előtt. 7.6.4. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) előre tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két témazáró dolgozatot lehet íratni. Tört osztályzatot, ceruzával beírt érdemjegyet nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. Az igazgató és a nevelőtestület rendszeresen tájékoztatja a diákságot a személyét érintő kérdésekről, döntésekről az alábbi módokon: az osztályfőnökök közvetítésével iskolarádión, honlapon keresztül kibővített vezetőségi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár meghívásával a diákönkormányzat ülésein és diákközgyűlésen évente 7.6.5. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: Alapító Okirat Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend A fenti dokumentumok nyilvánosak, az igazgatói irodában, az iskola könyvtárában és az iskola honlapján megtekinthetők. A dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adhatnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk. 33


7.7. A külső kapcsolatok rendszere és formája 7.7.1. Iskola egészségügyi ellátás Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást a fenntartó biztosítja. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja: az iskolaorvossal az iskolai védőnővel Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM- rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25.§ (5) előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója. Az iskolaorvos és a védőnő munkájának ütemezését, a vizsgálatok, oltások rendjét havonkénti bontásban a nevezettek készítik el. A rendszeres egészségügyi ellenőrzésről az iskola a védőnővel történő egyeztetés után tájékoztatja a szülőket és a tanárokat. Az iskolán kívül tartott vizsgálatokra (fogászati ellenőrzés) történő eljutást az iskola egy pedagógus, lehetőség szerint pedagógiai asszisztens illetve szülő kíséretével biztosítja. Az iskolai védőnő szoros kapcsolatot tart fenn az intézmény vezetőivel és az osztályfőnökökkel, munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. 7.7.2. Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. 34


8. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 8.1. A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos részletes szabályozás a házirend feladatköre, de a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében az alábbi eljárási szabályokat rögzítjük. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, orvosi igazolással igazolja távolmaradását, a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő kizárólag írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

8.2. A tanulói késések kezelési rendje Az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

8.3. A szülő tájékoztatása a tanuló mulasztásával kapcsolatban A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § előírásai szerint történik. Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola kötelessége a tájékoztatás az alábbiak szerint:

35


Tanköteles tanuló esetében: első igazolatlan óra után a szülő értesítése a 10. igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő és lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése a 20. igazolatlan óra után a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) az 50. igazolatlan óra után: a jegyző és a kormányhivatal értesítése Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

8.4. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Kerületi, fővárosi, illetve országos szaktantárgyi versenyen, illetve sportversenyeken résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat és a szülőt a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. A fenti esetekben az osztályfőnök a hiányzást igazolt távollétnek minősíti.

8.5. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelésioktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja.

36


8.6. Tanulói fegyelmi eljárás 8.6.1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai a következők: A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni.

37


A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 8.6.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ban szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályai a következők: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése

38


ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

9.

Az intézményi hagyományok ápolása

9.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A nemzeti és állami ünnepek megszervezésének feladatait minden évben a tanév helyi rendje állapítja meg. Az iskola hagyományos rendezvényeit a pedagógiai program tartalmazza, a hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket és az éves munkaterv tartalmazza.

9.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei A legjelentősebb történelmi eseményekről való megemlékezés (október 6., október 23., március 15. és június 4.) minden esztendőben megtörténik, változatos módszerekkel. Az évfordulókra a felelős pedagógusok az általuk kiválasztott szereplőkkel műsort készítenek. Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást.

39


9.3. Iskolai hagyományápoló rendezvények és szokások Fontosnak tartjuk az iskolai hagyományok ápolását, az iskolához kötödés érzésének elmélyítését. Az iskolai évfordulók megünneplésével az Áldás Gála hagyományossá tételével, jubileumi kiadványok megjelentetésével, hagyományos kulturális és sportversenyek megtartásával, az Év tanára, az Év Tanulója, az Év Diákja cím elnyerésével, tanulmányi kirándulások szervezésével és a tanulói produktumok rendszeres kiállításával segítjük a közösséghez tartozás érzését.

9.4. A hagyományápolás külső megjelenési formái 9.4.1. Az intézmény jelképe

9.4.2. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete, sportöltözete Ünnepi viselet lányoknak sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz, „Áldás” nyakkendő, fiúknak: sötét nadrág, fehér ing, „Áldás” nyakkendő. Sportfelszerelés lányok és fiúk számára: tornacipő, fehér póló, melegítő.

40


10. Az Áldás Utcai Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Könyvtárának

Az iskolai könyvtár működési szabályzata az iskola működési szabályzatának melléklete. Összeállítása a következő törvények és rendeletek figyelembevételével történt: 1997. évi CXL törvény a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. I. törvény a Munka törvénykönyve 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről és az iskolai tankönyvellátásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 110/2012. évi Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 20/2012. évi EMMI rendelet a nevelési és oktatási intézmények elnevezéséről és működési rendjéről 23/2004.(VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről módosításaival 3/1975 évi MKM rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szabályzat kiadásáról

Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár elnevezése: Székhelye, címe: A könyvtár létesítésének időpontja: A könyvtár bélyegzője:

Áldás Utcai Általános Iskola Könyvtára 1025 Budapest, Áldás u. 1. Tel./fax.: 212-4258 1970.

Tárgyi és személyi feltételek

Az iskolai könyvtár elhelyezése önálló, egy légterű, 80 m2-es helyiségben történt. Személyzete 1 fő teljes munkakörben foglalkoztatott könyvtáros, aki a könyvtárvezetői feladatokat is ellátja.

41


A könyvtár fenntartása Az iskolai könyvtár az Áldás Utcai Általános Iskola szervezetében működik. Fenntartásáról és fejlesztéséről az iskola fenntartója az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár felügyeletét és irányítását az iskola igazgatója, vagy általa kijelölt helyettese látja el a nevelőtestület, valamint a diákközösség véleményének, javaslatainak figyelembevételével. Az iskolai könyvtár szakmai tevékenységét szakmai szolgáltatásokkal (szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás, továbbképzés, módszertani útmutatás stb.) segíti a kerületi pedagógiai intézet szakmai munkaközössége, könyvtára. Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői névjegyzéken szereplő szakember végezheti.

Az iskolai könyvtár gazdálkodása A könyvtári működés költségtételei a könyvek, tankönyvek és egyéb, a gyűjtőköri szabályzatban megjelölt információhordozók beszerzéséből, a folyóirat rendelésből, a technikai eszközök és a nyomtatványok beszerzéséből állnak. Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai szintű tervezés, ezáltal a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet financiális oldala összehangolható a könyvtári költségvetéssel. Az iskolai könyvtár állományába csak a gyűjtőköri szabályzatban részletezett dokumentumok kerülhetnek. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtárostanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és a szociális feltételekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtárostanár feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtárostanár felelős. Ezért csak a beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni.

Az iskolai könyvtár feladata Az iskola pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár 42


pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Mint az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőköre igazodik a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez. A szakszerűen fejlesztett gyűjtemény, az erre épülő saját és a más könyvtár(ak) által nyújtotta szolgáltatások biztosítják: a nemzeti alaptanterv és a választott kerettantervek alapján készült iskolai helyi pedagógiai program megvalósíthatóságát, a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét, az olvasásfejlesztéssel kapcsolatos intézményi célkitűzések megvalósíthatóságát, a könyvtárpedagógiai program megvalósíthatóságát. Az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatai a 20/2012. évi EMMI rendelet szerint: Alapfeladatok: lehetővé teszi, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok – részükre megfelelő időpontban – minden tanítási napon igénybe tudják venni, gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, őrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja, kölcsönözhető és helyben használható állományát szabadpolcos rendszerben helyezi el, könyvtári dokumentumokat kölcsönöz, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését, valamint a pedagógusok munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket tanórai foglalkozásokat tart, biztosítja az egyéni és csoportos helyben használatot, tájékoztatást nyújt a dokumentumokról és szolgáltatásokról, Kiegészítő feladatok: tanórán kívüli foglalkozásokat tart, számítógépes informatikai szolgáltatásokat biztosít, tájékoztatás nyújt az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérését biztosítja, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

43


Záró rendelkezések Az iskolai könyvtár szabályzata az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának része, a benne nem említett valamennyi kérdésben az iskola szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtáros tanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtárostanár feladata, aki köteles a jogszabályok változása esetén, továbbá az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. Az iskolai könyvtár szabályzatát felül kell vizsgálni és át kell dolgozni, ha jogállásában, szervezeti felépítésében, feladataiban változások következnek be. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata az iskolai SZMSZ részeként annak jóváhagyásának napján lép életbe.

Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei 1. számú melléklet: Gyűjtőköri szabályzat 2. számú melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat 3. számú melléklet: Könyvtáros munkaköri leírás 4. számú melléklet: Katalógusok szerkesztési szabályzat 5. számú melléklet: Tankönyvkezelési szabályzat

44


1. számú melléklet:

1.

Gyűjtőköri szabályzat

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők

1.1. Az iskolai könyvtár tárgyi és személyi feltételei A könyvtár jelenlegi alapterülete (80 m2) a gyűjteménnyel való gazdálkodás felelős tervezésére hívja fel a figyelmet. A gyűjtemény gyarapítását és apasztását megfelelő gondossággal kell végezni. A könyvtárat egy szakképzett könyvtáros látja el főállásban. A könyvtári munka segítésére számítógép, és könyvtárfeldolgozó program, a SZIKLA áll rendelkezésre. 1.2. Az iskola alaptevékenysége, képzési rendje; sajátosságok Az Áldás Utcai Általános Iskola 8 évfolyamos általános iskolai képzést folytat, melynek speciális vonásai az emelt szintű matematika oktatás, az idegen nyelvek, és a vizuális nevelés kiemelése. Az iskolai könyvtár szerepe és feladatai az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében megfogalmazott célok megvalósításában az alapképzés, valamint a kiemelt területek segítése a maga sajátos lehetőségeivel. 1.3. Iskolán kívüli források A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár II. kerületi Főkönyvtára szolgáltatásaival segíti az iskolai könyvtár munkáját. Lehetőség nyílik könyvtárhasználati órák megtartására, könyvtárközi kölcsönzés igénybevételére. A könyvtár internetes csatlakozási lehetőséggel rendelkezik. 2. Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység Az iskolai könyvtáros a folyamatos, tervszerű és arányos állománygyarapítást a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével végzi. Az iskolai könyvtár állományába csak a gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel, ajándék útján is csak a gyűjtőkörébe tartozó információhordozók kerülhetnek be. A bevétel forrásai: vétel, ajándék, csere, egyéb. A nemzeti alaptanterv alapján választott kerettanterv és az iskolai pedagógiai program teljesítéséhez szükséges dokumentumok beszerzése a legfontosabb. Szűkös anyagi lehetőségek esetén elsősorban a kézikönyvtárt gyarapítjuk. Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: a gyűjtés köre, mélysége gyűjtés dokumentumtípusai gyűjtés nyelve 45


2.1. A gyűjtés köre, mélysége Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskola nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. A tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését – saját gyűjteményén belül – csak részlegesen tudja vállalni. A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempont szerint kell gyűjteni. A könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósításához szükséges dokumentumok az intézmény fő gyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos funkciójából fakadó szükségletek kielégítését szolgáló dokumentumok pedig a mellékgyűjtőkörbe. A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartoznak az alábbi könyvek, dokumentumok: Szépirodalom átfogó lírai, prózai és drámai antológiák, klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei, népköltészet, meseirodalom, azok gyűjteményes kötetei, tematikus antológiák, regényes életrajzok, történelmi regények, gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélések, versek, Kézikönyvek kis-, közép- és nagyméretű alap- és középszintű általános lexikonok, és általános enciklopédiák Ismeretközlő irodalom a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alap- és középszintű elméleti és történeti összefoglalói, a tananyagokhoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, munkáltató eszközként használatos művekből - alapszintű ismeretközlő irodalom, - középszintű ismeretközlő irodalom az adott környezetre (Budapest II. kerülete, valamint Budapest egésze) vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok, az intézmény történetével, életével, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok, saját kiadványok (pl. diákújságok) a helyi tantervekhez kapcsolódó házi és ajánlott olvasmányok, az iskolában tanított nyelvek oktatásához - a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom - a tanításhoz felhasználható idegen nyelvű segédletek

46

válogatva válogatva teljességre törekvően válogatva erősen válogatva válogatva

teljességgel

teljességre törekvően válogatva

kiemelten teljességgel válogatva válogatva teljességgel kiemelten a teljesség igényével válogatva válogatva

Áldás Utcai Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai gyűjtemény alapvető pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák az iskolában használt tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalma a műveltségterületek módszertani segédkönyvei, segédletei a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai az oktatási intézmények tájékoztatói, pályaválasztási útmutatók általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok A könyvtáros segédkönyvtára az iskolafokozatnak megfelelően a tájékoztató munkához szükséges kézi- és segédkönyvek az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások könyvtárhasználati ismeretek tanításának módszertani segédletei az iskolai könyvtárakra vonatkozó alapjegyzékek elsőfokú általános bibliográfiák, fontosabb másodfokú bibliográfiák, valamint szak- és tantárgyi bibliográfiák a könyvtári feldolgozó munka segédletei Tankönyvek, segédkönyvek az iskolában használatos tankönyvek az iskolában használt tartós használatú vagy ingyenesen biztosított tankönyvek Hivatali segédkönyvtár oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye, oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye, tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteménye Kéziratok az iskola tanárainak és tanulóinak az iskolával vagy az iskolai élettel kapcsolatos dokumentumai

teljességre törekvően teljességgel teljességgel válogatva teljességre törekvően válogatva válogatva válogatva

kiemelt teljességgel kiemelt teljességgel kiemelt teljességgel kiemelt teljességgel válogatva válogatva

teljességgel teljességgel

teljességgel teljességgel teljességgel teljességgel

teljességre törekvően

Kottagyűjtemény az oktatásban, az énekkari munkában felhasználható vagy ünnepekhez válogatva kapcsolódó énekes és hangszeres zeneművek kottái Periodikum az oktatáshoz közvetlenül felhasználható, illetve a pedagógiai és a tantárgyaknak megfeleltethető szakmai folyóiratok

válogatva

Audiovizuális gyűjtemény, nem hagyományos dokumentumok a helyi tanterv oktatásához szükséges av-dokumentumok, számítógépes információhordozók, elektronikus tananyagok

válogatva

47


A mellékgyűjtőkörbe sorolandó területek (nyomtatott, av- és elektronikus dokumentumokra is kiterjesztve): az iskola tanulói korcsoportjával foglalkozó, részletkérdéseket tárgyaló felsőfokú szakirodalom az iskoláskor előtti képzés problémáival foglalkozó művek a tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást segítő dokumentumok a tanítási órákhoz közvetlenül vagy közvetve felhasználható információhordozók a következő iskolafokozat (gimnáziumok, szakközépiskolák stb.) oktatási segédletei közül a tanterv, feladatgyűjtemények, példatárak, tesztek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok az egyéni művelődési, szórakozási igényeket kielégítő értékes szépirodalom Az iskolai könyvtár gyűjtőköréből kizárt dokumentumok: egyetemi és főiskolai jegyzetek, tankönyvek, kivéve: ha kézikönyvként is használhatók, vagy ha a pedagógus-továbbképzést szolgálják egy-egy szakma nem oktatott részterületét érintő szakirodalmi művek irodalmi, esztétikai szempontból értéktelen, kizárólag szórakoztató olvasmányok áltudományos művek tartalmilag elavult dokumentumok kizárólag szórakoztató av-dokumentumok Megjegyzések: Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységű, szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtésszintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása a pénzügyi és tárgyi, egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének (vagy a gazdasági vezetőjének) írásbeli jóváhagyása alapján, abban az esetben, ha a könyvtáros részére átadott ellátmányi összeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak ellátmányi összege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, kikérve a felettese szakmai véleményét. 2.2. Gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: a.) könyvek és könyvjellegű kiadványok b.) folyóirat jellegű kiadványok (periodikák) pedagógiai folyóiratok, módszertani folyóiratok, könyvtáros szakmai folyóiratok, 48


az idegen nyelvek oktatását segítő periodikák, a tananyaghoz kapcsolódó, rendszeresen felhasználható szakfolyóiratok, a helyi tantervben javasolt gyermek- és ifjúsági lapok, pályázati figyelő c.) egyéb dokumentumok kéziratok: pályamunkák, helyi tantervek, segédanyagok, szakdolgozatok, stb. iskola és az ifjúsági szervezetek életének dokumentumai, előadások, szaktanácsadók anyagai, összegzései, pedagógiai elemzések, értékelések, jelentések, nyomtatványok, prospektusok, plakátok, kartográfiai segédletek, énekes és hangszerek zenei művek kottái d.) audiovizuális ismerethordozók képes dokumentumok: oktatófilmek, egyéb filmek, diafilmek, stb., hangzó dokumentumok: magnókazetták, CD-k, stb., számítástechnikai ismerethordozók: CD-ROM-ok, szoftverek, oktató programcsomagok, elektronikus tananyagok, stb. 2.3. Gyűjtés nyelve A gyűjtött dokumentumok döntően magyar nyelvűek. Az iskolában emelt szinten folyó angol nyelvű oktatáshoz a következő angol nyelvű dokumentumokat gyűjti: Alapfokú lexikonok, enciklopédiák, az angol kultúra összefoglaló ismeretterjesztő kötetei. Egynyelvű és kétnyelvű kis- közepes- és nagyszótárak. Elementary és pre-intermediate szintű háziolvasmányok, ismeretterjesztő könyvek csoportlétszámoknak megfelelő példányszámban is. Az idegen nyelv oktatáshoz szükséges tanári kézikönyvek, nyelvtani útmutatók és tesztkönyvek, munkáltató eszközként használatos művek, avdokumentumok, elektronikus tananyagok, módszertani periodikák. Világnyelvek: francia, német, spanyol, olasz, orosz, latin nyelvekből egy-egy szótár tájékoztatáshoz.

49



Könyvtárhasználati szabályzat

A használók jogait és kötelességeit rögzíti, melyet a használók számára nyilvánosságra hoz. 1. A könyvtár szolgáltatásai a könyvtár állományának egyéni és csoportos helyben használata, könyvtárban tartott tanítási órák, csoportos foglalkozások, tájékoztatás, irodalomjegyzék összeállítása, könyvtári rendezvények szervezése és lebonyolítása, kölcsönzés közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében 2. A könyvtár használatára jogosultak köre Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Külön megegyezés alapján az iskolában gyakorlatot töltő tanító- és tanárjelöltek is használhatják a szolgáltatásokat. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A használó köteles betartani a szabályokat, köteles rendezni tartozásait az iskolával történő jogviszony megszűnése előtt. Ennek betartásáért a gazdasági vezető és a könyvtáros felelős. 3. A könyvtár nyitva tartási rendje A nyitva tartási rendet az igazgatóval történt megbeszélés alapján az érvényes jogszabályok figyelembevételével az éves munkaterv tartalmazza. Ennek meghatározása során figyelemmel van az iskolai könyvtár fő feladatára, hogy a tanítás ideje alatt is és a tanítási órán kívül is lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. A heti nyitvatartási idő legalább 22 óra, a tanulók és a pedagógusok számára is megfelelő időpontban. 4. A könyvtár használatának módja és feltételei Az iskolai könyvtárban lehetőség van az állomány egyéni és csoportos használatára, tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartására. A könyvtárban tartandó órákra és csoportos foglalkozásokra előre meghatározott ütemterv szerint kerül sor, melyet a könyvtáros állít össze. A könyvtár helyiségének megfelelően zárhatónak kell lenni, oda csak a könyvtáros jelenlétében lehet bemenni. A könyvtáros távollétében a könyvtárba kizárólag az iskola igazgatója vagy helyettesei léphetnek be. E feltételek mellett tud a könyvtáros felelősséget vállalni a könyvtár állományáért és eszközeiért. 50


5. A könyvtár rendezvényei A könyvtár a könyvet, a könyvtárhasználatot, az olvasást népszerűsítő rendezvényeket szervez. 6. A dokumentumok használata Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: az olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, folyóiratok audiovizuális és egyéb nem nyomtatott információhordozók. utóbbiakat nevelők részére kölcsönzi.)

(Ez

7. A könyvtár tájékoztató munkája Az iskolai könyvtár tájékoztató szolgálata keretében eligazítást ad a használatához szükséges ismeretekről. Segíti a nevelőket és a tanulókat az iskolai munkához szükséges irodalom (információk) kutatásában, kérésre összegyűjti meghatározott téma irodalmát, illetve esetenként ajánló jelleggel is készít irodalomjegyzéket. Tájékoztató munkájában a SZIKLA könyvtári számítógépes program segítségét és adatbázisait is felhasználja. Tájékoztatást nyújt a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő és a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól. Tájékoztatja a szülőket a megelőző tanév végén azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz és amelyeket az iskolától kölcsönözhetnek. 8. Kölcsönzési előírások A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. Az olvasói és kölcsönzési nyilvántartások: A könyvtáros a beiratkozott olvasókról a SZIKLA 21 könyvtári programban adatbázist épít. A számítógépes adatbázisba a tanulók neve, osztálya és a beiratkozás dátuma kerül. Beiratkozáskor (általában az első osztály év elején) a szülő aláírja a következő kivonatot:

51


Név, oszt.: ….………………………………………… Kivonat a könyvtár használati szabályzatából A tanulók joga a könyvtár szolgáltatásainak ingyenes igénybevétele (a kézikönyvek és folyóiratok használata helyben, kölcsönzés, könyvtárhasználati órák, rendezvények látogatása). Kölcsönözni egyszerre 3 kötetet lehet, 1 hónap időtartamra, amely legfeljebb kétszer hosszabbítható. A kölcsönzés tényét számítógépes nyomtatványon a gyermeknek alá kell írnia. Elveszített vagy megrongált dokumentumokat pótolni kell lehetőleg azonos jellegű és értékű dokumentummal. A kölcsönzés szabályait tudomásul vettem, a gyermek által kölcsönzött dokumentumokért felelősséggel tartozom. ................................................. szülő aláírása Budapest, dátum A kölcsönzés tényét a könyvtáros a számítógépben rögzíti, a kölcsönző a számítógép által nyomtatott bizonylatot aláírásával hitelesíti. A tanulókról a program a következő adatokat gyűjti: név, osztály. A tanárokról: név, tagozat. Az iskola további dolgozóiról: név, munkakör. Külsős (tanító-, tanárjelölt) kölcsönzőkről: név, lakcím, telefonszám. Egy-egy alkalommal 3 kötet könyv kölcsönözhető 30 napra. A kölcsönzési határidő két alkalommal meghosszabbítható. Kivételt képeznek ez alól a tanulók részére egész tanévre kölcsönzött tartós tankönyvek, valamint a nevelők részére tanérvre, vagy a tanéven belül megállapodás szerinti időtartamra kölcsönzött könyvtári dokumentumok (tankönyvek, tanári kézikönyvek, oktatási segédanyagok, hang- vagy videokazetták, oktatóprogramok, elektronikus tananyagok, stb.) Folyóiratokat indokolt esetben 1 hétre lehet kölcsönözni. A késedelmes kölcsönzőket a könyvtáros felszólító cédulákon értesíti. A 30 napos kölcsönzési határidő eltelte után a számítógépes program 2 nap türelmi idő után értesít először a késés tényéről. Másodszor az első felszólítást követő egy hét elteltével, harmadszor a második felszólítást követő újabb egy hét elteltével. Ezt formacédulán jelzem a gyerekeknek. A következő héten a szülőt a könyvtáros a gyermek üzenő füzetén keresztül értesíti a három felszólítás sikertelenségéről, majd újabb egy hét után postai ajánlott levél útján. A szülő számára a harmadik felszólítás postázására ismét egy hét elteltével kerül sor. A továbbiakban a könyvtár az érvényes könyvtári rendelet szabályai szerint jár el. 52


Formacédula felszólításhoz: Kedves ……………………………………… …………… oszt. tanuló! Bizonyára elfeledkeztél róla, hogy az iskolai könyvtárból kikölcsönzött könyv(ek) kölcsönzési határideje már lejárt. Kérlek, hozd ez(eke)t vissza, vagy hosszabbítsd meg: lelt. sz. cím ……….. ………………………………… ……….. ………………………………… ……….. ………………………………… Bp., dátum Üdvözlettel: ………………………………………… könyvtáros Az indokolatlanul sokat késő kölcsönző gyermekek (akik egy éven belül másodszor is kapnak harmadik vagy további felszólítást – a kölcsönzésben korlátozhatók: a kölcsönözhető kötetek száma háromról egyre csökken, illetve az ellenőrzőbe ragasztott felszólítás után már csak akkor kölcsönözhet, ha a felszólított dokumentumot visszahozta, vagy pótolta. Azok a gyermekek, akik az év végén nem számolnak el a könyvtári tartozásaikkal, a következő év elején mindaddig nem kölcsönözhetnek – és a tartós tankönyveiket sem kaphatják meg – amíg a tartozásukat nem rendezik. A könyvtárban késedelmi díj nincs. Az elveszített, vagy erősen megrongálódott könyvek helyett az olvasónak (használónak) másik, lehetőleg azonos dokumentumot kell beszerezni. Ha ez antikvárium segítségével sem lehetséges, akkor hasonló jellegű, kb. azonos értékű dokumentummal kell pótolni. 9. Másolatszolgáltatás Az iskolai könyvtár a gyűjteményében megtalálható könyvekről az oktató-nevelő munkában való felhasználásra (kizárólag nevelők részére) másolatokat is készít. Teljes dokumentumokról a szerzői jogok miatt másolatkészítés nem lehetséges. 10. A kihelyezett letét kezelése Az iskolai könyvtár letéti állományokat helyezhet el szaktantermekben, alsó tagozatos osztálytermekben. A letéti állományt tanév elején veszik át és a tanév végén adják vissza a megbízott nevelők, akik az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel is tartoznak. A letéti állomány kölcsönzéséről a letét felelőse maga dönt. A letétek folyamatos frissítéséről, kiegészítéséről a könyvtáros gondoskodik. 53



A könyvtárostanár munkaköri leírása

Az iskolai könyvtárat könyvtáros és pedagógus főiskolai szakképzettséggel rendelkező könyvtárostanár vezeti, aki az iskola nevelőtestületének tagja. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. A könyvtáros munkaideje 32 óra kötött munkaidő, melyből 22 óra a könyvtár nyitvatartási ideje, a fennmaradó 10 órából 7 óra könyvtári munka a könyvtár zárva tartása mellett, 3 óra iskolán kívüli könyvtári munka, kapcsolattartás. 1. A könyvtár vezetésével, ügyvitelével összefüggő feladatok Az iskola igazgatójával és a nevelőtestületével közösen el kell készíteni a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét. Éves munkatervet, tanévvégi beszámolót készít. Tájékoztatást ad a tantestületnek a tanulók könyvtárhasználatáról. Jelentéseket készít a könyvtár fejlődésében bekövetkezett változásokról, könyvtári szükségletekről. Elkészíti a könyvtári statisztikát. Állományelemzést végez a gyűjtemény, a költségvetés és az olvasószolgálat témakörében. Javaslatokat ad a költségvetés tervezéséhez. Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását. Végzi a könyvtári iratok kezelését. Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken képviseli a könyvtárat. Részt vesz szakmai értekezleteken, továbbképzéseken. Szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. 2. Állományalakítás, feltárás, állományvédelem Végzi az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását. A megrendelésekről, a beszerzési összegek felhasználásáról nyilvántartást vezet. Végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és a számítógépes állomány-nyilvántartást. Az iskola oktatási-nevelési programját alapelvként alkalmazza a forrásanyagok értékelésénél és kiválasztásánál. Ismeri kell a felhasználók oktatással kapcsolatos igényeit, biztosítja a különböző forráseszközök megfelelő választékát az oktatáshoz és a szabadidős tevékenységekhez. Biztosítja az állomány bibliográfiai adatainak hozzáférhetőségét. A könyvtár katalógusait folyamatosan építi, gondozza, a feltárást az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően végzi.

54


Folyamatosan vonja ki az állományból az elhasználódott, elavult és fölösleges dokumentumokat. Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. Feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi előírások betartását bárki akadályozza. Részt vesz a könyvtár átadásában, átvételében. Előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy a soronkívüli leltározást, s elvégzi annak adminisztratív teendőit. Végzi a letétek kihelyezését, nyilvántartását, frissítését, gyarapítását, ellenőrzését. 3. Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok Lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos helybenhasználatát, végzi a kölcsönzést, segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, ehhez szükséges ismeretek elsajátításában. Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást, irodalomkutatást, szükség szerint témafigyelést végez. Ajánló bibliográfiákat készít a műveltségterületek igényei szerint, tanulmányi versenyek, ünnepélyek megtartásához, segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát. Közvetítő szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott és az iskola szükségleteinek megfelelő szolgáltatások felhasználásában. A könyvtár gyűjteményében nem található/igényelt dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzés keretében beszerzi, ösztönzi a külső források használatát. Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat. Figyelemmel kíséri az előjegyzéseket és a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását. A szakmai munkaközösség-vezetőkkel közösen összeállítja - a tantárgyi programok alapján - a könyvtári foglalkozások, könyvtári órák éves tervét, elkészíti a z intézmény könyvtárpedagógiai programját. 4. Könyvtárpedagógiai tevékenység A nevelőtestülettel közösen elkészíti az iskola könyvtár-pedagógiai programját. Felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért. Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat. A könyvtári órák megtartásokat a tanítási órákra vonatkozó előírásokat alkalmazza. Részt vesz a műveltségterületek tanterveinek, tanmeneteinek tervezésében, kiegészítésében, módosításaiban. Biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a tájékoztató apparátusát és a különböző szolgáltatásait. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanításán túl feladata még a könyvtárhasználatra épülő szakórák, foglalkozások, szakkörök ütemezése, gondos előkészítése. 55



Katalógus szerkesztési szabályzat

A könyvtár cédulakatalógust csupán a könyvtárhasználati ismeretek tanításához, mintakatalógusként épít. A mintakatalógusok fajtái: A tételek belső elrendezése szerint - betűrendes leíró katalógus Dokumentumtípusok szerint - integrált A cédulaszükséglet a bibliográfiai leírás alapján történik. Azokról az ismerethordozókról kerül a mintakatalógusba cédula, amelyekről a Könyvtárellátó Vállalattól kész, nyomtatott cédulát kap a könyvtár, elegendő számú példányban. A betűrendes leíró katalógus építése a szabványokban rögzített szabályok szerint történik. Az állomány könyv-, video-, hang- és szoftver dokumentumtípusának tényleges feltárása számítógépes program, a SZIKLA segítségével folyik. A számítógépes katalógus naprakész. Feladat a folyamatos gondozás, valamint az éves adatbázisés szoftverkövetés vásárlása. A pedagógusok által használt tankönyvek és tanári segédkönyvek, valamint a könyvtár saját forrásaiból vásárolt egyéb tartós tankönyvek nyilvántartása szintén a SZIKLA adatbázisába kerül. Az ingyenes tankönyvek nyilvántartása Excel-fájlban történik.

56



Tankönyvtári szabályzat

A tanulók számára ingyenesen kiadott tankönyvek külön gyűjteményt alkotnak, ez a tankönyvtár. Ezek a könyvek összesített, ideiglenes könyvtári állományba kerülnek. Szintén a könyvtári állomány ezen részét képezik a tanárok részére munkaeszközként kiadott tankönyvek. Nyilvántartásuk Excel-fájlban történik. A nyilvántartás adatai: a csoportos nyilvántartás sorszáma; a bevételezés dátuma; módja; a dokumentum címe, szerzője, kiadói száma; az adathordozó típusa; darabszám; érték. A tankönyvtár állományára vonatkozó adatokat az éves statisztikában szerepeltetni kell. A tankönyvtár állományáról és a kölcsönzési adatokról (név, osztály, tankönyv lebontásban) a könyvtárostanár a tankönyvfelelős számára kérésre naprakész adatokat szolgáltat. A tankönyvek kölcsönzése A jogszabály alapján ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. A könyvtár állományába került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők. A tankönyvkölcsönzést a tanuló részére addig kell biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve, ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje: több évfolyamon használt tankönyvek esetén: legfeljebb négy év, egy évfolyamon használt tankönyvek esetén: a tanév első és utolsó napja között. Az ingyenes és tartós tankönyvek kölcsönzési nyilvántartása osztályonként vezetett Excel-fájlban történik. Az átvételt év elején a szülő aláírásával igazolja. Év végén a visszaadandó dokumentumokat a tanuló köteles időben visszaszolgáltatni a könyvtárnak. Ennek segítésére szükség esetén az utolsó két tanítási napon a könyvtár rendkívüli, meghosszabbított nyitva tartási időben állhat rendelkezésre. Az iskolával a jogviszonyt megszakító diák minden kölcsönzött dokumentummal köteles elszámolni.

57


Kártérítés: A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Kártérítés módjai: ugyanolyan könyv beszerzése anyagi kártérítés Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató szava döntő. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie: az első év végén a tankönyv árának 75 %-át a második év végén a tankönyv árának 50 %-át a harmadik év végén a tankönyv árának 25 %-át Ha a tanuló a használati idő letelte után ezen tankönyveket meg kívánja vásárolni, a vételár megállapításakor ugyanúgy kell eljárni, mint a kártérítés esetén. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

58

Áldás Utcai Általános Iskola

Recommend Documents