BUDAPEST, XVIII. KERÜLET BRASSÓ UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

BUDAPEST, XVIII. KERÜLET BRASSÓ UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Budapest 2004

Tartalom

I.

Bevezető /A fenntartó minőségpolitikájából (ÖMIP) adódó feladataink./

II.

Intézményünk minőségpolitikai alapelvei

III.

2.1.

Nevelési alapelveink (jövőképünk, küldetésünk, értékeink) ↓ (Minőségpolitikai nyilatkozat)

2.2.

Minőségpolitikai célkitűzéseink

Minőségirányítási rendszerünk 3.1.

Az iskola jogszerű működését meghatározó szabályzatok: − ellenőrzés − értékelés, mérés

3.2.

Partnerközpontú működés: − partnerazonosítás − partneri igényfelmérés − kommunikáció a partnerekkel

3.3.

Oktatás, nevelés − Pedagógiai program fejlesztése − dolgozói együttműködés − továbbképzési célkitűzések − a végrehajtási szint stratégiai dokumentumai

2

I.

Bevezető (A fenntartó minőségpolitikájából (ÖMIP) adódó feladataink.)

A Kt. 86. §-ának (1) bekezdése a helyi önkormányzatok feladatává tette − az általános iskolai nevelésről, oktatásról való gondoskodást. „A közoktatás rendszerének működtetéséért az állam felelős, a közoktatás szolgáltatások megszervezése és biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata. A helyi önkormányzati feladatellátás hatékonysága jelentős mértékben függ attól, hogy az érintett helyi önkormányzatok milyen mélységben, minőségben gondolják át a helyi önkor­ mányzatokról szóló törvényben és a Kt-ben meghatározott feladatok ellátását. A törvények ugyanis nem (csak) intézményfenntartásról, hanem szolgáltatásról rendelkeznek. Ezért tudato­ san végig kell gondolni az önkormányzatnak azt, hogy milyen módon tesz eleget a törvény­ ben meghatározott követelményeknek. Fel kell mérni az igényeket és a lehetőségeket, és eh­ hez igazítva meg kell tervezni a meglévő intézményrendszer fejlesztésével, átalakításával, bővítésével vagy elvonásával kapcsolatos elképzeléseket. A tervezés megalapozottságát segít­ heti elő az önkormányzati intézkedési terv, amelyet a Kt. 85.§ (4) bekezdése értelmében minden községi, városi, főváros kerületi, megyei jogú város önkormányzatának el kell készí­ tenie.” Az ÖMIP a fenntartó stratégiáját rögzíti és feladatokat jelöl ki az általa finanszírozott intéz­ ményeknek, amelyeket iskolánkra az alábbiak szerint bontottunk le: Feladatok

Sikerkritériumok várható eredmények

Eredmények ellenőrzése, értékelé­ se, elemzése. Mit? Hogyan?

Kik végzik?

Nevelés – oktatás területe Az intézményi minőségpolitika A nevelőtestület által elfogadott Folyamatszabályzások, eljárásren­ és minőségfejlesztési rendszer rendszer működjön. dek, ellenőrzési értékelési folyama­ kidolgozása. Partnerközpontú működés. tok dokumentációjának vizsgálata, elemzése. A pedagógia program (nevelési A stratégiai céloknak való meg­ Intézményi munkaterv, valamint a program, helyi tanterv) jogsza­ felelés, elmélet és gyakorlat egy­ partneri visszajelzések (kérdőív) bály szerinti átdolgozása, beve­ sége. elemzése, következtetések levonása. zetése, beválásának folyamatos figyelemmel kísérése. Tantervek beválásának nyomon A helyi tantervben meghatáro­ Iskolai mérések, az eredmények követése. zott minimum vélemények telje­ elemzése, következtetések levonása. Alapkészségek fejlesztése 1-8 sítése. évfolyamon keresztül. Motivációs szint emelése a tanu­ A tanulók érdeklődése növeked­ Óralátogatások alapján. lás érdekében. jen, a tantárgyak iránt. Fontos feladat a tanulók tanulási technikáinak fejlesztése. Személyiségfejlesztéssel össze­ A nevelési programban kitűzött Tanórai látogatások feljegyzése. függő feladatok. célok megvalósulása az életkori sajátosságoknak megfelelően. Egységes követelmény rendszer kialakulása. Tehetségekkel és a hátrányos Egyéni tanulási út biztosítása. Munkatervek, beszámolók helyzetűekkel való egyenrangú Versenyeken eredményes szerep­ törődés. lés. Az esélyegyenlőséget biztosító Integrációs, felzárkóztató prog­ Eredmény vizsgálatok. oktatási, nevelési programok. ram kidolgozása. Napközis és tanulószobai ellátás Nincsenek csellengő gyermekek, Statisztika elemzése. Napközis és biztosítása. a másnapi tanórákra biztosított a tanulószobás tanulók bukásának felkészülés. aránya.

3

IMIP team

IMIP team, igazgató

iskolai mérési felelős mk. vezetők, igazgató, ig. helyettesek

igazgató

mk. vezetők, GYV felelős GYV felelős, Fejlesztőped. Igazgató

Továbbtanulás, biztosítása.

pályaválasztás Sikeres továbbtanulás. A tanulók 80%-a az általa választott iskolá­ ba kerül. Nevelési feladatok teljesítése a A célok megvalósulása életkori pedagógiai programban foglaltak sajátosságoknak megfelelően. A szerint. tanulói jogok érvényesülése. A pedagógiai program céljaihoz Partneri elégedettség növekedé­ kapcsolódó szabadidős tevé­ se. kenység szervezése.

Pályaválasztási statisztika elemzése.

Pályaválasztá­ si felelős

Neveltségi szint mérések 4. és 8. évfolyamon. Mérési felelős Partneri visszajelzések elemzése. IMIP team

Alkalmazotti kör Szervezeti kultúra fejlesztése.

Az alkalmazottak 80%-a elége­ Klíma vizsgálat. dett legyen.

IMIP team

Kapcsolatrendszer közvetlen partnerekkel Intézményi együttműködés − óvodákkal,

Kölcsönös kapcsolat kialakul, ál­ Közös programok látogatottsága. landósul.

−

középiskolákkal, − Gyermekjóléti szolgálattal, − Nevelési Tanácsadóval, − pedagógiai szolgáltatóval. Kapcsolattartás a szülőkkel.

IMIP team igazgató

Partneri kapcsolat alakul ki a Visszajelzések elemzése. szülők és az iskola között.

A fenntartóval való partneri kap­ A határidők pontosabb betartása. Polgármesteri elemzés. csolattartás meglévő jó formái­ nak megtartása mellett, az infor­ mációáramlás korszerűsítése.

IMIP team

igazgató

Gazdálkodás-tanügyigazgatás-személyzeti munka

SZMSZ, házirend és az egyéb szabályzatok törvényi előírások­ nak megfelelő módosítás. Potenciális baleseti források fe­ lülvizsgálata. Hibák kijavítása, megszüntetése. Hatékony gazdálkodás. Osztály­ létszámok kialakulása férőhely kihasználtság tekintetében. Szociális juttatások biztosítása a rendeleteknek megfelelően (in­ gyenes tankönyv, étkezés, segé­ lyek). Tanügyigazgatási dokumentu­ mok elkészítése, vezetése. Alkalmazottak személyi anyagá­ nak nyilvántartása.

Naprakészsége.

Dokumentumok ellenőrzése.

igazgató, gazdasági, ig. helyettes

Biztonságos helyiségek, felsze­ Tantermek sportudvar, kiszolgáló Balesetvédel­ relések, udvari játékok. helyiségek balesetvédelmi ellenőr­ mi felelős zés jegyzőkönyveinek elemzése. Törvény szerinti osztálylétszá­ Statisztikai adatok, előrejelzések igazgató, mok, a férőhely kihasználtsága elemzése. Tantárgyfelosztás, norma­ gazdasági, optimális. tíva igénylés elkészítése. ig. helyettes A rászorulók megkapják a támo­ Nyilvántartás elkészítése. gatást. GYV felelős, tk. felelős A dokumentumok naprakészek.

A dokumentumok elemzése (nap­ lók, törzskönyv, nyilvántartás, stb.). A törvényi előírásoknak megfe­ Személyi anyagok vezetése. lelnek.

4

igazgatóhe­ lyettesek igazgató, személyzetis

A közoktatási intézményrendszer működtetése során az önkormányzat kötelezettségeinek megfelelően iskolánk feladata:

− az intézmény szolgáltatásait igénybevevők megelégedettségének biztosítása; − a tankötelezettség biztosítása az önkormányzat által meghatározott körzethatárok

és törvényes lehetőségeink figyelembevételével; − az eltérő képességű gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása, tehetséggondozása; − a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni foglalkoztatása, fejlesztése, az esély­ egyenlőség biztosítása; − az iskola erőforrásainak (humán, anyagi) leghatékonyabb felhasználása.

II. Intézményünk minőségpolitikai alapelvei 2.1.

Nevelési alapelveink

Az iskola pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Tantestületünk az iskoláról gondolja, vállalja és vallja: elismerjük a gyermek, a tanuló minde­ nek felett álló érdekét (az oktatás színvonalában, az aránytalan teher elleni jogot, a segítséget a képesség kibontakoztatásához, a személyiség fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez). Az alapelvek megvalósítása érdekében az iskola pedagógusai értő figyelemmel, empátiás megértéssel, pozitív megerősítéssel és nyílt magatartással közelednek az iskola tanulói felé. Ezzel biztosítani kívánják, hogy a tanulók otthon érezhessék magukat az iskolában. Ennek a célnak az érdekében a pedagógusok a tanuló személyiségét tiszteletben tartják, az oktatás so­ rán a tanulók egyéni képességeit figyelembe veszik és segítik, hogy a tanulók saját életüket megszervezhessék, feladatunk a tanulói kompetencia fejlesztése. Legyenek képesek tanulóink a megszerzett ismeretek önálló alkalmazására. Legyenek kreatívak, kezdeményezők.

Pedagógiai alapelvek A iskolában tanító pedagógusok az alábbi pedagógiai elvek alapján végzik nevelő-oktató munkájukat: − humanista értékrendszer, − differenciált képességfejlesztés, önfejlesztés képessége, − az ismeretek megszerzésének eszközjellege, − fejlesztési szinthez (életkor) igazított tartalom, − tanulási - tanítási folyamat motiválása, − tanítási-tanulási folyamat fejlesztő ellenőrzése, értékelése. Pedagógiai célok Eszményeinkben olyan tanuló él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeként az alábbi tulajdonságokat egyesíti magában: − humánus, − becsüli a szorgalmas munkát, a tanulást, − viselkedése udvarias, kulturáltan beszél, − erkölcsös, − fegyelmezett, 5

− − − − − −

− − −

− −

művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, gyakorlatias, van jövőképe, képes tudását fejleszteni , egészségesen él, szeret sportolni, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket (toleráns), ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: anyanyelvünket, történelmünket, nemzeti kul­ túránkat, a természet és más népek értékeit, hagyományait, alkalmazza a közösségben éléskor szükséges magatartásformákat.

A tantestület arra törekszik, hogy minél több pozitív tulajdonságot alakíthasson ki a tanulóink­ ban. A tantestület a kulcskompetenciák (a tudás alapú, erős gazdasági versenyre, demokráciára, a fejlesztendő kompetenciák – tudások, készségek képességek – rendszerének alapvető elemei) kialakítására törekszik, figyel a tolerancia, énkép kialakítása, önismeret, felkészítés a felnőtt élet feladataira. Az iskola funkciói Ismeretátadó, érték - és normaközvetítő funkció (tanulás-tanítás közben normát közvetít), szo­ cializációs, szolgáltató funkció és konstruktív életvezetési funkció. Az iskola előtt álló célok megvalósítása érdekében a nevelőtestület feladatokat határoz meg. A nevelés - oktatás folyamatában a célok a nevelés különböző területein, az ott folyó tudatos pe­ dagógiai tevékenységben valósulnak meg. A nevelés szertágazó irányai közül a lentebb ismer­ tetett nevelési területek azok, amelyeket a nevelő-oktató munkánkban kiemelten kezelnek. Nevelési területek közül a felsoroltak épülhetnek be a munkatervbe: hon- és népismeret, érte­ lem, érzelem, erkölcs, esztétika, közösség, kommunikáció, környezeti, testi és lelki egészség, pályaorientáció, magyarságtudatukat megőrizve legyen európai azonosságtudatuk és az önálló ismeretszerzés. Szervezeti keretek lehetnek: egyéni, páros, mikrocsoportos, csoportos és frontális. A használt módszerek lehetnek közvetlenek és közvetettek. A közvetlen módszerekben direkt módon ér­ vényesül a nevelő személyes hatása és modellszerepe. A közvetettben pedig a tanulók külön­ böző közösségein keresztül indirekt módon érvényesül a nevelés. Értékeink Iskolánk tantestülete felismerte a tehetség felkutatásának, gondozásának szükségességét. Pe­ dagógiai munkának szerves részét képezi a tanulási stratégiák sokféleségének megismertetése. Törekvésünk, hogy tanulóink elsajátítsák és alkalmazzák a számukra legmegfelelőbb tanulási stílust, a legeredményesebb tanulási módszert. A társadalomban is megnőtt az igény az önálló gondolkozású, kreatív képességekkel rendelkező, döntésképes munkaerő iránt, és ez egyre fo­ kozza a gyerekek, a szülők, az iskola tágabb környezetének elvárásait, hogy az iskolából mi­ nél több tehetséges, problémamegoldásra képes tanuló kerüljön ki.

6

A tehetségek felismerésének és fejlesztésének iskolánkban a következő hagyománya alakult ki: − szűrés (óra keretében vagy diákköri foglalkozásokon): az alsós nevelők szakértelme, gyermekközpontú nevelési stílusa, versenyekre felkészítő munkája, a napköziben vég­ zett sokféle tevékenység, valamint a szakköri foglalkozásokon végzett munka eredmé­ nyezi, hogy a negyedik osztály elvégzését követően jól körülírható a kiemelkedő ké­ pességeket felmutató tanulók köre. Szükség esetén más tehetséggondozó intézmények­ be irányítjuk a gyermekeket. − vizsgálatok, mérések: a szaktanárok által adott fejlesztő feladatokkal és az év közben elvégzett különféle vizsgálatokkal, megfigyelésekkel (pl. szociometriai felmérés, pá­ lyaorientáció, kreativitás, családrajz stb.) gondoskodunk arról, hogy kiemelkedő ké­ pességű tanulóink továbbfejlődhessenek) Az iskolánkban végzett tanulók az alábbi képességekkel, személyiségjegyekkel kompetenci­ ákkal és ismeretekkel rendelkezzenek. − Önálló és társas tanulásra való képesség. Életkorának megfelelő szóbeli, írásbeli kife­ jezőképesség, szövegértés. − A továbbhaladáshoz szükséges alapvető ismeretek. − Problémamegoldó képesség, kreativitás. − Megbízhatóság és kiszámíthatóság. − Együttműködés és helyes kommunikációs képességek kortársakkal és a felnőttekkel (szüleivel, tanáraival szemben különösen tisztelettudó.) − A belső bizonytalanság felismerésének, kezelésének képessége. − Idegen nyelvű és különböző kultúrák közötti kommunikáció képessége. − Információs és telekommunikációs képességek. − A technológia alkalmazásának képessége. − Egészséges életmód, önmagát ismerő személyiség. − Az erkölcsi, kulturális és környezeti értékeket megbecsülő. (Fontosak számára pl: a lelkiismeret, becsület, tisztelet, szeretet.) − A helyes magatartási módok elsajátítása. − Nyitottság az emberi kapcsolatokra, tolerancia. − Minden embertársával humánus, megértő.

2.2. Minőségpolitikai alapelveink A nevelő-oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak / leg­ alább 90 %-a/ a nyolcadik évfolyam végén : − minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatá­ rozott továbbhaladás feltételeinek, − ismeri a kultúrált viselkedés normáit, − elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét illetően, − a környezetének globális és lokális veszélyeiről tájékozott, − ismeri és tudja a drogok veszélyeit, − az egészség megőrzésének fontosságával tisztában van, − a kommunikációs jelrendszert használja és érti, − ismerje fel jellemzői alapján és tudja csoportosítani közlési formájuk szerint a külön­ böző médiumokat (film, televízió, digitális média, Internet) és alkosson önálló véle­ ményt a mediális közlésekről; 7

legalább 70 %-a a nyolcadik évfolyam végén: − igényli a folyamatos önművelést, − igényli a testedzést, a sportot. − a csoporttevékenységek során képes együttműködni másokkal és elfogadja a közösség normáit.

3.1. Az iskolai működés rendjét meghatározó dokumentumok: − Pedagógiai program Meghatározó dokumentum. Hozzáférhető a „Nevelőtestületi szobában”. − SZMSZ Hozzáférhető minden dolgozó számára a Nevelőtestületi szobában. − Tanulói házirend Minden brassós tanuló „Ellenőrző könyvében” megtalálható. − Munkaköri leírások Az iskola munkaügyi dolgozója őrzi a másolatokat. − A Brassó Utcai Általános Iskola éves munkaterve Készíti a nevelőtestület minden év augusztusában. Hozzáférhető a Nevelőtestületi szobában. − A Brassó Utcai Általános Iskola Munkavédelmi Tűzvédelmi Szabályzata Irattár − Gazdálkodási Szabályzatok /Hozzáférhető a gazdasági irodában./ − Felújítási céltartalék felhasználásának szabályzata − A gazdálkodás belső ellenőrzésének szabályzata − Iratkezelési és jogszabály nyilvántartási szabályzat − Bizonylati szabályzat − A felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabály­ zata − Pénzkezelési és házipénztár szabályzat − Leltározási és leltárkészítési szabályzat − Számviteli szabályzat − Munkaruha, védőruha szabályzat Az intézmény belső ellenőrzési rendszere: − tervezett ellenőrzések (éves munkaterv szerint) (ig., igh-k, mk. vezetők tanóralátogatásai, admin. tev. ellenőr­ zése, ügyeleti tev. ellenőrzése)

− ad hoc ellenőrzések (szükség szerint)

Az iskolában folyó nevelő–oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, rendszere

8

Az iskolában folyó nevelő–oktató munkára vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer a célok elérését, a munka hatékonyságát, az iskolával szemben elvárt igényeknek való megfe­ lelést szolgálja. Ellenőrzés, mérés Az iskolai ellenőrzést a belső ellenőrzési rendszer, az SZMSZ és az éves munkatervhez csatolt ellenőrzési terv szolgálja. Vizsgálja a hatályos jogszabályoknak, az SZMSZ-ben, a pedagógiai programban és a házirendben meghatározott előírásoknak való megfelelést. Ezt a folyamatot, az ellenőrzés, a mérés tapasztalatait a pedagógusokkal meg kell ismertetni, hogy ehhez igazít­ hassák a munkájukat. A fenntartó jogosítványainak megfelelően ellenőrzi az intézmény munkáját (Megfelel-e az is­ kola a jogszabályoknak, a fenntartó által elfogadott, az iskolára vonatkozó pedagógiai prog­ ram szerint működik-e?) A fenntartó az eredmények ellenőrzését, értékelését, elemzését saját Minőségirányítási programja alapján végzi. Az iskolai munka ellenőrzését, mérését és értékelését végezhetik: − az intézményi gazdasági ügyekben az igazgató, a gazdasági igazgatóhelyettes és megbízás alapján az igazgatóhelyettesek, a gazdasági iroda munkatársai. A vizsgált területek: takarékos gazdálkodás, helyes bizonylatolás, költségvetés, készletgazdál­ kodás stb. − tanügy-igazgatási és ügyviteli feladatok esetében az igazgató, az igazgatóhelyette­ sek, az iskolatitkár és megbízás alapján a pedagógusok. Területek: tanuló-nyilván­ tartás, diákigazolványok nyilvántartása, iktatás, irattári rend stb. − pedagógiai munka esetében az igazgató, az igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők és megbízás alapján más felkért pedagógus, vagy külső szakértők, − tanulók esetében az iskola pedagógusai illetve külső szakemberek, szaktanácsadók, szakértők végezhetnek mérési, ellenőrzési tevékenységet. Az ellenőrzés lehet előre tervezett, bejelentett vagy aktuális feladatokhoz kapcsolódó, ugyanakkor lehet előre nem bejelentett, feltáró jellegű, de lehet a tevékenység befejezésekor, illetve a tevékenység közben (folyamat ellenőrzés). Funkciói szerint lehet: diagnosztikus, for­ matív és szummatív, míg viszonyítási szempontból: normára irányuló értékelés (tantárgyteszt) és kritériumra irányuló értékelés (a tanulók eredményessége és tantervi követelmények). Az ellenőrzés tapasztalatairól az érintettet időben tájékoztatni kell, aki a véleményét az ellenőr­ zésről kifejtheti akár írásban akár szóban. A célok módosításában - ha szükséges - aktívan részt vehet. A pedagógiai munka ellenőrzése az alábbiakra terjed ki: 1. Pedagógusok munkájára. A nevelők munkájában az alábbi szempontok alapján végezzük az ellenőrzéseket: a) a tanár-diák kapcsolata, a tanulók személyiségének tiszteletben tartása, b) a szülőkkel való kapcsolat, együttműködésre való törekvés, c) a nevelő-oktató munka a tanítási órán kívül, a diákkörben, d) a gyermek és ifjúságvédelem, e) a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, f) a szabadidő szervezés, g) a pályaorientáció, és h) a nevelő-oktató munka ellenőrzése a tanítási órán. Szempontok: felkészülés, terve­ ző-, szervezőmunka, alkalmazott módszerek, tanulók ellenőrzése és értékelése, az óra eredményessége, a helyi tanterv teljesítésének minősége, 9

Az ellenőrzés folyamatosságát és a megismerhetőségét az éves munkatervhez kapcsolt ellen­ őrzési tervben kell rögzíteni. Itt fel kell sorolni az ellenőrzésre kiválasztott területeket, az idő­ rendet és a felelősöket, a tapasztalatok feltárásának rendjét. 2. A tanulók munkájára vonatkozó feladatok. A tanulók iskolai munkáján belül ellenőrizni kell: − helyi tantervben előírt nevelési-oktatási követelmények teljesítésének szintjét, − a közösségben vállalt és végzett munkát, − a tanuló magatartását, viselkedését, szorgalmát, fegyelmezettségét, − a tanuló értékválasztását. Az ellenőrzést a tanmenetben meghatározott ütemben kell ellátni, ezért a tanmenetekben az ellenőrzés pontjait meg kell határozni. Az ellenőrzés tapasztalatai az értékelő értekezleten ke­ rülnek megvitatásra, a módosítások beépülnek a következő tervbe. Felelősök az osztályfőnö­ kök. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alábbi méréseket végezzük: a) a pedagógusok körében: − SWOT analízis (erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltá­ rása), − iskolai klímavizsgálatok, − a pedagógusok értékorientációs vizsgálata. A vizsgálatot az igazgató végzi a megbízási ciklushoz igazítva, illetve a mi­ nőségbiztosítási ütemterv szerint. b) a tanulók körében: A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló, elemző méréseket kell elkészíteni:

• Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követő­ en összegező mérést kell végezni, a követelmények elsajátításának elemzéséhez, a javítások megtervezéséhez. Felelős: minden tanító nevelő

• Minden évfolyamon minden tárgyból ajánlott egy diagnosztikus és egy

formatív mérést végezni. Az eredményeket a tervezésben, a módosítás­ ban szerepeltetni kell. Felelős: szaktanár

• Az alsó tagozaton a tanév végén minden évfolyamon a fő követelmé­

nyek teljesítését átfogó méréssel kell vizsgálni: − magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyból a 2. 3. és 4. évfolyamon minden évben, − az első tanév szeptemberében bemeneti, ún. DIFER mérést kell végezni a teljes elsős tanulói körben − az első tanév májusában a DIFER mérést meg kell ismételni azon tanulók körében, akiknél a bemeneti mérés során prob­ lémák merültek fel. Felelős: alsó tagozatos munkaközösség-vezető és tanítók.

10

• A felső tagozaton a tanév végén a fő követelmények teljesítését átfogó

méréssel kell vizsgálni: − matematika tantárgyból 6. és 8. évfolyamon minden évben mérni kell. Felelős: munkaközösség-vezető és szakos tanárok − szövegértésből az 5. és 7. évfolyamon minden évben mérni kell. − Ezek a helyi mérések az adott tanévekben változhatnak az országos, vagy a kerületi mérések függvényében. Felelős: munkaközösség-vezető, szakos tanárok és igazgató helyette­ sek

• Egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési fel­

adatok: − testi fejlettséget minden évfolyamon évente kétszer, − idegen nyelvi ismereteket az év végén a 4. és a 7 évfolyamon, − környezetismeretben az 5. évfolyamon a tanév elején, diagnosz­ tikus mérés formájában, − fizika és kémia tantárgyakban 7. évfolyamon 2 évente, váltakoz­ va − földrajz, és biológia-egészségtan tantárgyakból a 7 illetve 8 év­ folyamon évente, váltakozva − informatika 6 és 8. évfolyamon évente − médiaismeret és mozgóképkultúra ismeretekről 8. évfolyam vé­ gén évente végez mérést a szakos tanár. Felelősök: az iskola mérési felelőse, munkaközösség-vezetők, szakos tanárok és az igazgató-helyettesek.

• A nevelési területekhez kapcsolódó mérések az éves munkatervben

kerülnek meghatározásra és elrendelésre, igazodva a feldolgozás ter­ veihez. A nevelési területek feldolgozásának ütemezésekor figyelem­ be kell venni az esedékes utóméréseket, és azokat is be kell tervezni. Neveltségi szint mérések a fenntartó mérési tervének megfelelően a 4. és a 8. évfolyamon Felelős: igazgatóhelyettesek és az aktuális nevelési területek előadói.

c) szülők körében a szülői elégedettség mérése: − A szülői értekezleten az illetékes osztályfőnök a tanév utolsó szülői értekezletén, − az igazgató írásos kérdőíves mérést végez 3 évente a szülők 1/3ának körében. Az értékelés Az értékelés célja, hogy a mért, az ellenőrzött és az elemzett adatokat, tényeket figyelembe véve megvizsgálja, hogy az eredmények mennyire felelnek meg a pedagógiai programban meghatározott célkitűzéseknek. Az értékelés alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtes­ tületben pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat és így ösztönözzön a hibák kijavítására, a munka fejlesztésére. Az értékelés területei: 11

1. az iskola nevelő-oktató munkája, 2. a pedagógus nevelő-oktató munkája, 3. a tanulói közösségek tevékenységének fejlődése, 4. a tanulók személyiségfejlődése, magatartása, szorgalma és tanulmányi eredménye. 1. Az iskola nevelő-oktató munkájának értékelése Az intézmény igazgatója minden tanév végén a munkatervben kijelölt feladatokat értékeli. A félévi értekezleten az igazgatóhelyettesek évente egymást váltva az iskola munkaterv egyes, külön meghatározott területeken elemzik az első félév eredményeit. A célok módosítását java­ solják a közösségnek, és prognosztizálják a második félév terveinek, feladatainak teljesítmé­ nyét. Értékelési szempontok: − a statisztikai adatok, a nevelői beszámolók, az osztályozó értekezletek tapasztalatai, jelentések, munkaerő mozgások tényei, − a költségvetés feltételeinek következményei a tárgyi helyzetre, beszerzések és kar­ bantartás, − a tanítási – tanulási folyamat eredményessége, − a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a bukás, a versenyek eredményei, a továbbta­ nulás alakulása, − a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység eredmé­ nyessége, − a pedagógus módszertan, a pedagógus munkája, − az iskola és külső kapcsolatai. − Az iskola elért eredményei az országos, ill. a kerület által szervezett méréseken, kü­ lönös tekintettel a hozzáadott értékre 2. A pedagógusok nevelő - oktató munkájának érékelése: Az értékelést az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők végzik az előre meghatározott terv alapján. Az értékelés színterei. a) Tanítási óra Szempontok: az óra célja, tartalma, felépítése, szervezése, módszerek, a tanu­ lók munkája, a nevelők szerepe és az eredményesség. b) A pedagógus Szempontok: a tanulók tanórai és a tanórán kívüli foglalkoztatása és a pedagó­ gus tevékenység, a felzárkóztatás és tehetséggondozás, a szakmai közösség munkájában való szereplés, a tanulás irányítása, nevelői munka, megbízások eredményessége, a pedagógus személyisége és példamutatása, munkája. c) Az osztályfőnök tevékenysége Szempontok: az osztályközösség adatai, szociális összetétele, magatartásuk és viselkedésük jellemzői, tanulmányi eredmények és azok adminisztratív ellenőr­ zése, nehézségek, bukások és tehetségesek, felzárkóztató, illetve gondozó te­ vékenysége, a közösség tevékenysége programja, társas szerkezete, neveltségi szint és a szülői házzal való kapcsolat. Ezeket az osztályfőnök folyamatosan ér­ tékeli szóban vagy szükségesség esetén írásban. 3. Az iskola tanulói közössége, a tanulók személyiségfejlődése. 12

Szempontok: az iskolai és az osztályközösség kialakítása, peremhelyzetű beilleszkedési zava­ rokkal küzdő tanulók, az érdeklődési köröket kialakító tényezők, a közösségekben megjelenő vezetői személyiségek és ezen tanulók feladatokkal való ellátása, a deviancia megjelenése és ennek leszerelése. Az intézményi szintű értékeléshez az évente elkészülő ellenőrzési terv tartalmaz egy áttekint­ hető táblázatot. Ez, az írásba foglalt értékelési táblázat az adott tanévben felsorolja a feladato­ kat, szempontokat: − tartalom (pl. matematikai alapkészségek), − cél (pl. partnerközpontúság), − szint (pl. IV. –V. évfolyam), − jellege (pl. mérés-interjú), − kik végzik (pl. alsós munkaközösség-vezető), − felelős (pl. igazgató-helyettes), − hasznosítás (az éves beszámoló). A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének követelményeit a Pedagógiai Program és a Tanulói Házirend tartalmazza. A tanulók teljesítménye értékelésének követelményei és formái A felső tagozaton ötfokozatú érdemjegyet, osztályzatot használunk (jeles /5/, jó /4/, közepes /3/ , elégséges /2/ és elégtelen /. A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányi előmeneteléről történhet szóban a kéthavonta tartandó hivatalos fogadóórán, telefonon, személyes találkozá­ son illetve írásban az ún. Tájékoztató füzetben /ellenőrzőben /de levélben is, ha a Tájékoztató füzet nem lelhető fel. Az iskolai dolgozatokat a tanárok megőrzik az adott tanévben és szülői érdeklődéskor, szülői kérésre be kell mutatni. 3.2. Partnerközpontú működés, partnereink Fenntartó

Kerületi intézmények (óvodák, iskolák, gyer­ mekjólési szolg., köz­ műv. intézmények/

PIHGY, Nevelési Tanácsadó

BRASSÓ

tanulók

szülők

környezet

A partnerazonosítást a Comeniusz I. minőségbiztosítási rendszer működtetése során 2001-ben végeztük el. A partneri igényfelmérést évente 1 alkalommal, kérdőíves módszerrel végzünk, így minden tanévben csak egy célcsoportot vizsgálunk. Kommunikáció a partnerekkel: − évente 5 fogadónap − évente 3 szülői értekezlet osztályonként 13

− az ISZ külön munkaterv szerint ülésezik. − Az SZK választmányát évente háromszor hívjuk össze. − A DÖK havi egy alkalommal tanácskozik. Évi egy közgyűlést és egy ren­ dezvénynapot szervez. A partneri kommunikáció egyéb, tanórán kívüli színterei: − tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, − szülők bálja (évi egy) − karácsonyi műsor (évi egy) − farsang (alsó, felső, évi egy-egy) − Irodalmi kávéház (évi egy) − elsős előkészítő foglalkozások (évi négy-hat alkalom) − nyílt nap (évi egy) − ballagás (évi egy nap) A Pedagógiai Program Nevelési Programja szerint: A szülők, a tanuló és az iskolai pedagógusok együttműködésének formái A nevelési-oktatási feladatainkat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködése a kölcsönös bizalmon, az őszinteségen és a teljes körű tájékoz­ tatáson alapul. Célunk olyan szociális kompetenciák kialakítása, mely lehetővé teszi: − a közösség létrehozását, demokratikus működtetését − az egyén kapcsolatteremtését, együttműködését másokkal Az interperszonális kompetencia birtokában a tanuló másokkal való interakció révén szemé­ lyes és közéleti kontextusokban egyaránt képes lesz hatékony konstruktív társadalmi részvé­ telre, problémamegoldásra. A szülők az iskola életéről, az iskolában folyó nevelő-oktató munkáról az igazgatón, a peda­ góguson és a tanulókon keresztül kapnak tájékoztatást. Az ismertetés tartalmazza a munkaterv bemutatást, az aktuális feladatokat, az iskola nevelő oktató munkájának napi gyakorlatát, a gazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket, a pedagógiai munka értékelését, a távlatokat ugyanakkor kikéri a szülők véleményét az intézmény egészéről. Az együttműködés formái: a) Közös összejövetelek, értekezletek: − a tanévnyitó és a tanévzáró ünnepélyen a kiemelt éves feladatok ismertetése, illet­ ve a tanulói munka értékelése és jutalmazása. − szülői értekezletek, úgymint Szülők Közössége Választmányi és az osztály szülői értekezletek. Ez utóbbi, amit évente minimum 3 alkalommal szervez meg a szülői közösség. − alkalmi megbeszélések.( Pl.: pályaválasztási tájékoztatás, az új elsős tanulók szülé­ inek tartandó tájékoztatás, Szülők Akadémiája vagy erdei iskola és egyéb progra­ mok által indokolt összejövetelek.) − rendkívüli szülői értekezlet, amit vagy a szülők, vagy az iskola kezdeményezésére hívtak össze, hogy az aktuális, nem halasztható kérdést megvitassuk.

14

− kötetlen formájú szülői megbeszélések szervezése („fehér aztal mellett”, tábortűz­ nél, kirándulásokon) a nevelésben szerzett eddigi tapasztalatok átadására.

b) Írásbeli tájékoztatók: − Internet (Iskolánk honlapja) − a tanulók magatartási, szorgalmi és tanulmányi eredményeiről − Brassó Krónikában megjelenő információ − az éves program / naptári / beragasztása az Ellenőrző könyvbe.

c) Fogadó óra feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ahol a pedagó­ gusok közvetlen információt kapnak és adnak a tanulók tanulmányi eredményeiről, magatartási és szorgalmi helyzetéről. A fogadó óra havonta ismétlődik, de a szülői ér­ tekezleti hónapban nincs, ugyanakkor lehet rendkívüli esetben is fogadóóra. Külön időpontban tartja a gyermekvédelmi felelős a fogadóóráját, amit a tanév elején írásban közöl a szülőkkel.

d) Családlátogatáson a pedagógus a fogadó órai információs lehetőségen túl a családról is információt kap, konkrét segítséget tud nyújtani. A családlátogatáson - szükség esetén - a gyermekvédelmi felelős, de a Nevelési Tanácsadó munkatársai is részt vehetnek.

e) A szülők önkéntes, anyagi segítséget nyújtó szervezete az Egy Nap Gyermekeinkért Alapítvány, amely saját szervezésében évente megrendezi az alapítványi bált. Támo­ gatja az új eszközök beszerzését, pályázatokat ír ki az oktatás korszerűsítésére.

f) Közös munka az osztályok szépítésére, az iskola parkosítására, amelyen a szülőkön és a pedagógusokon kívül a tanulók is munkával vesznek részt, ezzel, is erősítve a szoci­ ális és életviteli kompetencia kialakulását.

g) Egyéb közös rendezvények, amelyek képessé tesznek a kultúra javainak birtokába vé­ telére, a megfelelő reakciós és kulturális cselekvési formák megtalálására: − osztály, illetve diákköri rendezésben szervezett kirándulások − iskolai ünnepélyek − Irodalmi Kávéház, ahol a tanulók egy délutáni teával, süteménnyel vendégül látják a szülőket, miközben bemutatják az év legjobb próza, versmondó, nép­ tánc és hangszeres zenei gyermek előadói a produkciójukat − karácsonyi műsor (az iskolában működő különböző csoportok pl. néptánc, színjátszó csoport… bemutatkozó műsora, amely a hatodik évfolyam karácso­ nyi előadásával fejeződik be). − mikulás ünnepély /5. évfolyam műsora az alsó tagozatos gyermekeknek/ − ballagás, melynek szervezője és lebonyolítója a 7. évfolyam − sportrendezvények, pl.: a sport-bajnokság, amely versenyében a tanulói csapa­ tok mellett indul a szülők és a tanárok csapata is. Havi túraversenyeken való részvétel a szülők bevonásával. − iskolai farsang /alsó, felső/ A tanulók az iskoláról az igazgatótól és a pedagógusoktól kapnak tájékoztatást. Az ismertetés tartalmazza a munkaterv bemutatást, az aktuális feladatokat, az iskola nevelő oktató munkájá­ nak napi gyakorlatát, a gazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket. Az együttműködés formái: a) Értekezletek: − az éves diákközgyűlés, ahol az igazgató a törvényben meghatározottakon túl sze­ mélyes megbeszélést is tart,

15

− aktuális kérdések a diákönkormányzati üléseken szerepelnek, és ehhez kapcsolódva

az igazgató, a gyermekvédelmi felelős és osztályfőnökök is válaszolhatnak a kérdé­ sekre, − konkrét, megoldásra váró feladattal kapcsolatos megbeszélések, pl.: táborozások előtt vagy aktuális feladatokra való felkészülés, mint a Brassós Nap, Kihívás Napja stb.

16

b) Helyi és az iskolai médián keresztül az információ-áramlás: − a BTV és az Iskolarádió adásaiban készült tájékoztatók, hirdetések, interjúk − a BRASSHOW (iskola újság) riportjaiban, hirdetéseiben − a Brassó Krónikájában megjelenő információ, − a helyi kábeltelevíziós csatornán áramló információ, − honlap. Az egyéb, működéssel kapcsolatos kérdéseket az SZMSZ, a tanulói és a napközis házirend szabályozza. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének további lehetősége többek között az Internet nyújtotta kapcsolatokban rejlenek, így a levelezés, programalkotás, egyes rendezvényekre való felhívás. Szerkeszthető a szülők, a pedagógusok és a diákok kö­ zötti információáramlást biztosító osztály-újságok. A lehetőségek közé tartozik a kerületi int­ ranet ( kerületi számítógépes-hálózat) bekapcsolása a kapcsolati rendszerbe. Hagyományok, ünnepélyek rendje, tanév programja Az új pedagógusok és az elsősök köszöntése a tanévnyitó ünnepélyen, míg a pedagógusok bú­ csúztatása a gyermekközösség előtt történik. Az utolsó éves tanulók ballagáson búcsúznak. A díjazott tanulók közös kiránduláson vesznek részt, dicsőség-tábla készül róluk. Videós-vetél­ kedők szervezése évente legalább egy alkalommal. Az iskolai ünnepélyek, programok rendje: − iskolai szintű: tanévnyitó és tanévzáró ünnepély, ballagás − tagozat szintű: videós vetélkedő, Mikulás, karácsony, anyák napi megemlékezés Állami ünnepélyek: − iskolai szintű: X. 6.; X. 23.; III. 15. − tagozat és osztályszintű: Magyar Kultúra Napja, Föld Napja, Egyéb rendezvények: − a péntek délutáni sport rendezvények, csapatbajnokságok 30 héten keresztül − szülőkkel közösen az iskolai bál megrendezése − Irodalmi kávéház, ahol az év legjobb irodalmi, zenei teljesítményét a társak és a szü­ lők előtt bemutatják a tanulók. Az alsó tagozatos és fokozatosan az 5-6. osztály által szervezett erdei iskola biztosítja a tan­ tervben meghatározott természettudományos tapasztalatok gyűjtését, ugyanakkor a közösségi nevelés és a személyiségfejlesztés kiemelten eredményes színtere. Az iskolai egynapos tanul­ mányi kirándulás az ismeretek bővítésének és a közösségi nevelésnek színtere.

3.3. Oktatás, nevelés A Brassó Utcai Általános Iskola oktató-nevelő tevékenységét a Pedagógiai Program és az IMIP II. fejezetében rögzítettek határozzák meg. − a Pedagógiai Program folyamatos fejlesztése mellett felülvizsgálata történjen meg az intézmény ötévenkénti igazgatóválasztásának évében, az igazgató kinevezését követő­ en.

17

− Pedagógus továbbképzési célkitűzések: A pedagógus továbbképzési terv összeállításá­ nak prioritásai: a.) b.) c.) d.) e.) f.)

a módszertani kultúra fejlesztése, tanulásirányítási technikák fejlesztése, szakmai tudás megerősítése (pl.: szakvizsga), az iskola profiljának megfelelő ismeretek bővítése, számítógép kezelői ismeretek, informatikai ismeretek bővítése, nyelvtudás, szervezése vagy elmélyítése,

− A dolgozói együttműködés színterei: VEZETŐK

IRODA NEVELŐTESTÜLET

TECHNIKAIAK

Kiemelt területek: Osztályfőnökök – napközis csoportvezetők /Az együttműködés napi kapcsolattal, állandó kommunikációval valósítható meg./ Osztályfőnökök – szaktanárok /A kapcsolatfelvételt az osztályfőnököknek legalább heti gyakorisággal kell kez­ deményeznie!/ Tagozatok (alsó – felső) /Az iskolavezetés koordinálja. Fő színterei a nevelőtestületi értekezletek./ Nevelők – technikaiak /A nevelői igényeket a technikaiak a heti egy értekezleten ismerjék meg. Észrevé­ teleiket is ekkor tehetik meg a felelős vezető felé!/ A végrehajtási szint stratégiai dokumentumai: − munkaközösségek munkaterve; − tanulói közösségek munkaterve DÖK, DSK; − szaktanárok tanmenetei; − osztályfőnökök tervei; − napközis nevelők foglakozási tervei; − szakköri munkatervek /Az iskola igazgatója – a munkaközösség-vezetők véleményezése alapján – a dokumentumo­ kat minden tanév szeptember 15-ig ellenőrzi, jóváhagyja.

18

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

1. A Minőségirányítási programot a diákönkormányzat 2004. május 4. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2004. május 4. ........................................................ diákönkormányzat-vezető

2. A Minőségirányítási programot az Iskolaszék 2004. május 4. napján tartott ülésén vélemé­ nyezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2004. május 4. ........................................................ Iskolaszék-vezető

3. A Minőségirányítási programot a nevelőtestület 2004. május 4. napján egybehangzó sza­ vazással elfogadta. Kelt: Budapest, 2004. május 4. ........................................................ Kurdi Gyula igazgató

4. A Brassó Utcai Általános Iskola Minőségirányítási programját a Budapest, XVIII. kerület Önkormányzatán a Képviselőtestület 2004. ……………..-n tartott ülésén elfogadta. Kelt: ……………………… ........................................................

19

20