Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Gazdasági Programja (2004-2006)
2003. október
TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék
2
Előszó
3
I. Bevezető
5
II. Általános fejlesztési alapelvek az önkormányzati gazdálkodáshoz
6
III. Gazdasági Program mint a tervezési folyamat eszköze és terméke
7
IV. Fejlesztési prioritások regionális, országos és szupranacionális szinten
8
V. A kerület jövőképe címszavakban
10
VI. A magyar közigazgatási reform várható hatásai
11
VII. Az önkormányzat gazdasági és pénzügyi makrokörnyezete
13
VIII. SWOT-elemzés: Pestszentlőrinc-Pestszentimre gazdaságfejlesztési adottságai 15 IX. Az önkormányzatok előtt álló rövid távú kihívások
19
X. Kormányzati tervekből adódó kötelező jellegű önkormányzati feladatok
20
XI. Fővárosi tervekből adódó kötelező jellegű önkormányzati feladatok
21
XII. Az önkormányzat gazdasági helyzete
22
XIII. A helyi költségvetést meghatározó tényezők, önként vállalt feladatok
24
XIV. Kerületi fejlesztési célkitűzések a szakágak és a kerületrészek bontásában
26
XV. Költségvetési többletforrások
28
XVI. A Képviselő-testület által elfogadott Gazdasági Program kommunikációja
33
XVII. A Vagyongazdálkodási stratégia alapelemei
35
XVIII. ÖSSZEFOGLALÁS
(2004-2006)
37
ELŐSZÓ Több, mint fél évszázada a főváros része a két, részben hasonló, részben különböző adottságú és fejlődési ívet befutó településrész: Pestszentlőrinc és Pestszentimre. A kerület a főváros és az agglomeráció, valamint – a Ferihegyi repülőteret is figyelembe véve – az ország kapuja. Ellentmondásos adottságú és helyzetű település. Kertvárosias jelleg, folyamatosan szépülő és otthonosabb környezet párosul jelentős infrastruktúrális fejlesztési igénnyel, közlekedési és más gondokkal. Dinamikusan fejlődő kerület folyamatosan változó arculattal, megfogalmazott jövőképpel. A százezer lakosnak több mint 70 önkormányzati intézmény nyújt színes és sokrétű szolgáltatást. Adottságaink
és
lehetőségeink
határozzák
meg
a
jövőben
is
finanszírozási
szükségleteinket. A központi költségvetésből és a fővárosi forrásmegosztásból származó finanszírozás döntő hányadát a legmagasabb saját bevételt eredményező évben sem tudta jelentősen ellensúlyozni az önkormányzat. A következő években nem számíthatunk sem a központi költségvetés, sem a fővárosi forrásmegosztás kerületünket érintő finanszírozási összegének jelentős növelésére. Ezért is kap nagy hangsúlyt a jövőnkkel történő szembenézés, a stratégiaalkotás, a tudatos tervezés, amelynek egyik középtávú dokumentumát, Pestszentlőrinc-Pestszentimre 2006-ig ívelő Gazdasági Programját tartja kezében az olvasó. Megállapíthatjuk, hogy az önkormányzat saját bevételeinek szerkezete átrendeződik a következő években. Az ingatlan- és telekértékesítés fokozatos csökkenésével kell számolnunk. A jövőben a bevételek meghatározó hányada a helyi adóból származó bevétel lesz. Ennek fokozatosan csökkenő aránya ugyanakkor még hosszú távon sem tudja ellensúlyozni a vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételcsökkenést. Egyre nagyobb jelentősége lesz mindebből következően az egyéb bevételek aránya növelésének és a kiadások csökkentésének. Az önkormányzati feladatok finanszírozásában a működési – jellemzően az intézményi, hivatali fenntartási és a városüzemeltetési – költségek lesznek továbbra is a
meghatározóak, jelentős csökkentésükre csak megszorítások árán van lehetőség. A költségtakarékossági lehetőségek vizsgálata, alapítványi és más úton történő finanszírozási lehetőségek feltárása folyamatos feladat lesz. A hagyományőrzés, az értékteremtés és a lokálpatrióta érzés együttese volt az elmúlt években a legfőbb teremtő és fejlesztő erő. Ez talán a legfőbb erősségünk és legfontosabb adottságunk, tartalékunk a jövőben is. Fejlesztési forrásaink a következő években egyre növekvő mértékben külső eszközökből, úgy mint működő és pénzügyi tőke bevonásából, EU-s és más pályázati lehetőségekből származnak majd. Ehhez tudatos felkészülésre van szükség. Az első lépéseket már megtettük. A következőkre is képesnek kell lennünk, és ha erőforrásainkkal jól gazdálkodunk, sikeresek maradunk.
dr. Mester László polgármester
I. BEVEZETŐ Az önkormányzat szemlélete átalakulóban van. A történelmi jelentőségű változások sebessége lassul, érződik a társadalom konszolidációja, így a havi, vagy legfeljebb éves ütemű előregondolkodást lépésről lépésre ugyan, de egyre érezhetőbben kiegészíti a hosszabb távú tervezés. Ehhez a körülményhez hozzájárul az Európai Uniós belépésből adódó kényszer, mivel a többletforrások lehívását az Unió csak a saját költségvetési elveit és fejlesztési célkitűzéseit magában hordozó tervezés-fejlesztés esetén biztosítja. Ennek a tervezési munkának egyik terméke, középtávú fejlesztési dokumentuma a jelen Gazdasági Program, amelynek elkészítését a jogalkotó az 1990. évi LXV. törvény 1 91.§ (1) bekezdésében írja elő. A Gazdasági Program alapvető célja, hogy megfogalmazza azokat az alapelveket, megállapítsa azokat a prioritásokat, meghatározza mindazon teendőket, amelyek lehetővé teszik, hogy önkormányzatunk -
biztosítsa a kerület lakói számára fontos intézmények működését (egészségügy, oktatás, stb.)
-
képes legyen a szolgáltatások színvonalának megtartására, illetve fejlesztésére,
-
gondoskodjon a kerület infrastruktúrájának folyamatos fejlesztéséről,
-
törekedjen az élhetőbb környezet kialakítására,
-
segítse a kerületi munkavállalók versenyképességét a munkaerőpiacon,
-
csökkentse a hátrányos helyzetű családok leszakadását,
-
javítsa a halmozottan hátrányos helyzetű személyek életminőségét,
-
fokozza a kerület közbiztonságát.
Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata felismerte az EU-források megszerzésének hatékony módját és az ezt megalapozó felkészülés szükségességét. Elindult a jövőképnek, az új városfejlesztési koncepciónak és a szakági cselekvési programoknak mint a tervezési munka hosszú-, közép- és rövid távú elemeinek kidolgozása az Unió célkitűzéseinek tükrében. Az elkészült Gazdasági Program ilyen módon egy építkező, folytonosan megújuló fejlesztési eszköz, amely a társadalmi egyeztetés útján kialakuló jövőkép megalkotása után kiegészíthető.
1
Az Önkormányzati törvény. A továbbiakban Ötv.
A Gazdasági Program tartalmazza az önkormányzat makrogazdasági környezetének leírását, kitér a fővárosi kerületek egyediségének, részbeni önállóságának tényére, elemzi a kerület adottságait, a fejlesztést kísérő kockázatokat és a közeljövőben várható kihívásokat. Ezen belül kitér az uniós taggá válásból adódó változásokra is. A program magában foglalja a kötelező és önként vállalt feladatokat, valamint a jövőt meghatározó fejlesztési célkitűzéseket.
II. ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI ALAPELVEK AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSHOZ Magyarország
csatlakozása
az
Európai
Unióhoz
az
önkormányzatok
számára
forrásbővülést, új potenciális növekedési pályát jelent. Ugyanakkor erősödő versenyhelyzetet teremt, és az ehhez igazodó tervezési, pályázási és igazgatási kultúrát is feltételezi, ami tudatos felkészüléssel, többek között általános fejlesztési alapelvek rögzítésével, valamint megfontolt tervezéssel alakítható ki. Az új helyzet kihívásaira az európai városok és települési önkormányzatok egyre nagyobb hányada stratégiai típusú fejlesztési terv, azaz hosszú távú fejlesztési koncepció és ezekhez kapcsolódó Gazdasági Programok készítésével és tudatos megvalósításával reagál. Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzatának vezetése felismerte ezt a kihívást és megtette az első lépéseket saját fejlesztési stratégiájának megalapozása felé. Jelen Gazdasági Program ehhez a munkához, közelebbről a stratégiai tervezés szemléletének kialakításához járul hozzá. Az európai integrációs kontextusban kialakított, általunk modellszerűnek és sikeresnek tartott nagyvárosi (városrészekre, mint tervezési egységekre építő) Gazdasági Programok (Bécs, Párizs, Amszterdam, London, Helsinki) közös sajátossága, hogy rendelkeznek általánosan érvényes fejlesztési alapelvekkel. Ezek tükrözik a városvezetés gazdaság- és részben társadalompolitikai elképzeléseinek alappilléreit, valamint orientálják a gazdasági és társadalmi partnereket. Budapest XVIII kerülete, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Gazdasági Programja többek között az alábbi általános alapelveket rögzíti:
o bevételek és kiadások hosszútávú egyensúlyának megteremtése az önkormányzati kötelező feladatok ellátásának szintentartásával o stratégiai tervezésre és EU-programozási alapelvekre is építő gazdaságfejlesztési munkaterv kialakítása és implementálása a bevételek lehetséges maximalizálásával, többletbevételi források feltárásával o az önkormányzati intézmények és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működésének racionalizálása, költséghatékonyabb közszolgáltatások biztosítása; o a gazdasági környezet és regionális kapcsolatok élénkítése o az idegenforgalmi adottságok fokozottabb kihasználása o településszerkezeti problémák megoldási igényéből kiinduló gazdaságfejlesztés, célul kitűzve új belváros fejlesztését, városközpont megteremtését, a lakókerületi jelleg megerősítését o a helyi vállalkozások élénkítése o az önkormányzati ingatlanvagyon hatékony hasznosítása o a szociális ellátások rászorultságtól függő biztosítása o a környezettudatos, környezetbarát gazdaságfejlesztési szempontok figyelembevétele o a lakosság igényeinek figyelembevételével kialakított gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozása a polgárok identitástudatának, lokálpatriotizmusának erősítésével o civil szervezetek közéleti szerepének és gazdaságfejlesztési, társadalmi kohéziós funkcióinak erősítése o a munkanélküliség alacsony szinten tartása, aktív foglalkoztatáspolitika megvalósítása o a gazdaság igényeire is nyitott, a munkaerőpiaci kihívásokra reagáló humánerőfejlesztési stratégia megvalósítása o az oktatási rendszernek biztosítania kell az új kihívásoknak megfelelő tudást
III. GAZDASÁGI PROGRAM, MINT A TERVEZÉSI FOLYAMAT ESZKÖZE ÉS TERMÉKE Az önkormányzat Gazdasági Programjának elkészítését az Ötv. 91.§ (1) bekezdése írja elő. A törvényi kötelezettségen túl azonban a gazdasági racionalitás is szükségessé teszi az önkormányzati tervezés mielőbbi megkezdését. A tervezés ugyanis lehetőséget teremt: o a település (kerület) jövőképének megfogalmazására
o a középtávú általános településfejlesztési koncepció elkészítésére, valamint annak ágazati lebontására o rövidtávú ágazati cselekvési tervek elkészítésére, valamint az éves költségvetés megalapozott összeállítására Az önkormányzati tervezés megkezdését különösen aktuálissá teszi Magyarország EUcsatlakozása. 2004. május 1. után ugyanis hazánk is jogosulttá válik az ún. Strukturális Alapok településfejlesztési támogatásainak igénybe vételére, melyek elsődleges címzettjei az önkormányzatok. Annak érdekében azonban, hogy az önkormányzatok képesek legyenek a támogatások lehívására, át kell gondolniuk feladataikat, helyi sajátosságaikat, a lakosság és a helyi gazdasági szereplők igényeit a települési környezet komplex rendszerében. Ehhez a gondolkodáshoz szükség van a tudatos, átgondolt tervezésre. A Gazdasági Program elkészítése ennek a folyamatnak a részét képezi. Kötelező feladatként való értékelése azonban prioritást élvez; Pestszentlőrinc-Pestszentimre esetében ez azt jelenti, hogy a Gazdasági Program elkészítése megelőzi a jövőkép, valamint az ezen alapuló közép- és rövidtávú tervek kidolgozását. Azáltal azonban, hogy az önkormányzat ezt a dokumentumot elkészíti, voltaképpen elindítja azt a tervezési-programozási folyamatot, amelyet a 2003-as év folyamán Magyarország EU-csatlakozására való tekintettel szükségesnek talált. A fentiek alapján elmondható, hogy a Gazdasági Program az önkormányzat tervezési tevékenységének előzménye és egyfajta köztes terméke is egyben. Előzménye, mivel a programozási folyamat a későbbiekben indul el, de terméke is, mivel a Gazdasági Program készítése során az önkormányzat végiggondol és rögzít több olyan tennivalót, amely a későbbi tervezési dokumentumokba beleilleszthető.
IV. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK REGIONÁLIS, ORSZÁGOS ÉS SZUPRANACIONÁLIS
SZINTEN
Az önkormányzat Gazdasági Programja része annak a Magyarországon új tervezésiprogramozási folyamatnak, amely hatékonnyá teheti a közösségi források igénybe vételét. Az EU-kompatibilis tervezés azonban a különböző területi szintek vonatkozásában nem lehet önálló – minden tervezési szintnek ismernie kell az alatta, illetve a felette kialakult
elképzeléseket –, vagyis a tervezés a fejlesztési tervek egymásra épülését feltételezi. Mindez azt jelenti, hogy a folyamat kétirányú alkalmazkodást igényel: az adott területi egység figyelembe veszi egyrészt a felette elhelyezkedő szint fejlesztési terveit, másrészt felülről lefelé, az alsóbb szint lokális érdekekeit. Mindennek megfelelően az önkormányzat Gazdasági Programjának az Európai Unió átfogó fejlesztési elképzeléseit, a magyar Nemzeti Fejlesztési Tervet, a regionális elképzeléseket, valamint Budapest Városfejlesztési Koncepcióját kell figyelembe vennie. Az Európai Unió hosszútávú (2010–ig tartó) jövőképét az ún. lisszaboni stratégia határozza meg. Ennek célja, hogy az Európai Unió „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljék, mely képes a fenntartható gazdasági fejlődésre azzal együtt, hogy több és jobb munkahelyet teremt, és figyelmet fordít a szociális kohézió továbbfejlesztésére”. Ennek érdekében a szükséges lépéseket helyi szinten is meg kell tenni az innováció, a liberalizáció, a vállalkozás-fejlesztés, a szociális kirekesztettség elleni küzdelem, valamint a fenntartható fejlődést célzó intézkedések hatékonyságának javítása érdekében. Az Európai Unió Strukturális Alapjainak fogadása érdekében összeállított Nemzeti Fejlesztési Terv célrendszerében hangsúlyosan szerepel a gazdaság versenyképességének fejlesztése (KKV-k fejlesztése, befektetés-ösztönzés, K+F), a humánerőforrás-fejlesztés (aktív munkaerőpiaci politikák támogatása, oktatás-képzés fejlesztése, vállalkozói készségek fejlesztése, munkaerőpiaci reintegráció elősegítése), a környezetvédelem és az infrastruktúra fejlesztése (környezeti terhelés csökkentése, közlekedésfejlesztés), az agrár- és vidékfejlesztés (versenyképes alapanyag-termelés támogatása, az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítése) és a regionális fejlesztés (regionális infrastruktúra-fejlesztés, tudásközpontok kialakítása). A Nemzeti Fejlesztési Terv azonban csakis az EU által támogatható fejlesztési területeket tartalmazza. A Közép-magyarországi Régió Operatív Programja két átfogó stratégiai célt fogalmaz meg: versenyképes és élhető régió kialakítását. A versenyképesség fejlesztése érdekében cél az innovativitást hordozó szereplők fejlesztése, fő operatív célok a tudásbázis, KKV-k, hálózatok, információs társadalom fejlesztése. A régió vonzerejének növelése kapcsán fókuszba került területek: a kulturális élet, szabadidős programok, valamint a turizmus. Az élhető régió kialakítása érdekében a térszerkezeti és fejlettségi egyenlőtlenségek mérséklésére, a természeti és épített környezet megújítására, valamint aktív, szolidáris társadalmi kezdeményezések fejlesztésére koncentrál a program.
Budapest Városfejlesztési Koncepciója, amely az Unió fejlesztési elveit csak részben tartalmazza, három alapvető érték közötti egyensúly megteremtésére épül: a hatékonyság (városi rendszerek, folyamatok optimális irányba történő befolyásolása), lakhatóság, élhetőség (szellemi, környezeti minőség megőrzése és fejlesztése), valamint szolidaritás (leszakadó rétegek, csoportok, városi területek felzárkóztatása). Cél egy olyan főváros megteremtése, mely hídfő és korlátozott regionális központ szerepkört tölt be, különös tekintettel a piaci szolgáltatások, az informatika, a logisztika, az idegenforgalom, valamint a kulturális élet területeire.
V. A KERÜLET JÖVŐKÉPE CÍMSZAVAKBAN Az Európai Uniós léptékű településtervezés és –fejlesztés egyik meghatározó eleme a hosszú távú célokat felölelő vízió – jövőkép – megfogalmazása olyan módon, hogy annak egyeztetésében minél szélesebb társadalmi kör, minél több kerületi polgár vegyen részt. A kerület vezetése elkötelezte magát a tudatos, EU-léptékű tervezés és így a jövőkép egyeztetéses, partnerség eszközeivel történő kialakítása mellett. A folyamat lezárulásáig a jövőkép ajánlásként fogalmazható meg. A jövőkép felvázolása a stratégiai tervezést teszi hatékonyabbá: o ellenállóbbá teszi az önkormányzati szervezetet a felgyorsuló változásokból adódó sodródással szemben, mert van egy stratégiai fókusz a döntéshozatali folyamatban o húzóerőt jelent a fejlődésben: a vonzó, merész célok nagy erőfeszítésekre inspirálják a közösséget o koordinálhatóbbá teszi a munkatársak tevékenységét o orientálja a munkatársak mindennapi cselekvését és megsokszorozza az önkormányzati vezetés energiáit: a kiemelt fejlesztési jövőkép elemire való koncentrálás meggátolja az erők szétaprózódását Pestszentlőrinc-Pestszentimre jövőképe címszavakban: o a kerület fektessen hosszú távon is hangsúlyt lakójellegének, többségében kertvárosias hangulatának megőrzésére
o a szolgáltatások fejlesztésének terén emelkedjen ki a közigazgatási, egészségügyi, kiskereskedelmi, vendéglátóipari és infokommunikációs szolgáltatások támogatása o alakuljon ki a kerületben egy „tudásközpont” (felsőoktatási intézmény vagy inkubátorház, esetleg más, hasonló jellegű szervezet), a kerület kreatív és kvalifikált fiataljainak helyben tartása és magas hozzáadott értéket teremtő munkahelyek teremtése érdekében o a kerület éljen hatékonyabban azzal a lehetőséggel, amelyet a fontos közlekedési csomópontok, mint a Ferihegyi reptér és az M0-s közvetlen közelsége jelent, egy olyan egyedi létesítmény létrehozásával – pl. médiapark – amely a kerület lakójellegét nem zavarja, kiemelkedő logisztikai adottságokat igényel és jelentős helyi adó bevételt eredményez. o a helyi közigazgatás hatékonysága, átláthatósága növekedjen, erősödjön a szolgáltató jelleg o növekedjen a lakosság bevonása az önkormányzati döntés-előkészítési és döntési folyamatokba o az információs és kommunikációs technológia eszközeinek alkalmazása szolgálja a hatékonyabb tájékoztatást, a munkakörök változatosabbá tételét és új munkahelyek teremtését o a beruházási és fejlesztési tevékenység, valamint forrásszerzési munka feltételeként folyjon folyamatos adatbázis-építési, helyzetfelmérési, tervezési munka az elért eredmények folyamatos aktualizálásával
VI. A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI REFORM VÁRHATÓ HATÁSAI A magyar közigazgatási reform előkészítése a Belügyminisztérium IDEA programjának keretében zajlik, ezen tervek, koncepciók jelenleg a vitaanyagként állnak rendelkezésre. A program 2003. április 16-i dokumentumában körvonalazódó problémafelvetések, megoldási javaslatok alapján komoly változtatásokra van szükség, mindenekelőtt két fő területen: a közigazgatás szerkezetében, ill. finanszírozásában. A közigazgatás intézményi változásai az Uniós csatlakozás kapcsán, a régiók rendszerének kialakítása miatt elkerülhetetlenek. A Közép-magyarországi Régió speciális abból a szempontból, hogy egy fővárosi és egy megyei intézményrendszert kell egységes
közigazgatási szervezetbe kapcsolni. Problémát jelent az, hogy Budapesten belül már jelenleg is egy hasonló rendszer működik, így három szintűvé válna a régió ezen részének irányítása. Három fő koncepció létezik ennek megoldására: 1. Az első változat szerint Budapest közigazgatási szerkezete nem változik jelentős mértékben, azaz megmarad a főváros és a kerületek önkormányzatainak rendszere. Mivel a Főváros feladatainak, hatásköreinek jelentős része regionális szintre kerül, ezért – mivel megmarad a Fővárosi Önkormányzat – a kerületektől vesz át bizonyos részfeladatokat. Tehát a Főváros az alanya az önkormányzati alapjogoknak és kötelezettségeknek, a Főváros látja el az önkormányzati kötelező feladatokat. A kerületek megszüntetése nem merül fel, részönkormányzatokká alakulnak, származtatott feladatokkal és hatáskörökkel. 2. A második lehetőség a fővárosi önkormányzat megszüntetése, ebben az esetben minden feladatot, ami nem tartozik a régió hatáskörébe, a kerületek viselnek. Ez a változat tisztább, áttekinthetőbb rendszert eredményez, viszont komoly problémát jelent az, hogy nincs megfelelően összehangolva a kerületek tevékenysége. Ez a rendszer csak akkor működőképes, ha a kerületi önkormányzatok megfelelően együttműködnek. 3. A harmadik koncepció tulajdonképpen az első kettő keveréke. Az első változat szerinti rendszer csak a belső kerületekben jön létre, azaz itt megszűnnek a kerületi önkormányzatok, és csak kevés feladat marad kerületi szinten, a külső kerületek viszont teljesen önállóvá válnak. Természetesen ebben az esetben szükség van egy közös, delegált testületre is. Jelenleg még nem alakult ki egyértelmű álláspont ebben a vitában, mindenesetre feltételezhető, hogy az igazán komoly változások kevésbé valószínűek, azaz az első változat tűnik legerősebbnek, természetesen azzal együtt, hogy ennek a koncepciónak egy gyengébb változatát is meg lehet valósítani, ami politikailag könnyebben vállalható. Az önkormányzati finanszírozás jelenleg egy igen korszerűtlen, kevéssé hatékony rendszer. A reformmal kapcsolatosan a következő – a finanszírozást is érintő – célok fogalmazódtak meg:
o az ellátási kötelezettség kapcsán a kötelező feladatok körének és tartalmának szűkítése o garancia az önkormányzati támogatások mértékére (infláció+GDP-változás arányában, adóbevételek fix arányában) o az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez szükséges saját erő biztosítása (támogatási rendszer, hitelgarancia) o a vagyongazdálkodás egységesülő szabályozása, az elhasznált vagyon pótlási mechanizmusának kialakítása, az ingatlangazdálkodás reformja o az önkormányzatok szakmai munkájának egy minisztériumhoz való kapcsolása o az önkormányzatok külső pénzügyi-gazdasági ellenőrzésének megoldása o társulásos forma szélesebb körű alkalmazása Ezen célok, és általában a közigazgatási reform vitája még nem zárult le, így még konkrét változásokról, javaslatokról tehát még nincsen szó. A reform azon formája, amely a jelenlegi statisztikai régiókat tenné a közigazgatás legjelentősebb legiszlatív és exekutív szintjévé, alkotmánymódosítást igényel. Mivel egyik változat mellett sem érzékelhető kialakult többség akár a közvélemény, akár az országgyűlési pártok keretein belül, a reformot megindító jogszabály alapjául szolgáló alkotmánymódosításra a közeljövőben kevés esély mutatkozik.
VII. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI MAKROKÖRNYEZETE Más területekhez hasonlóan a kormányzati gazdaságpolitikát is erősen befolyásolja az Európai Uniós csatlakozás. Ennek következtében jelentős megszorítások várhatók az alacsonyabb költségvetési hiány elérése érdekében. Ez a már ma is feszített pénzügyi kerettel rendelkező önkormányzatok anyagi nehézségeit tovább növeli. Ugyanakkor önállóságának,
a
kormányprogram
függetlenségének
célként
erősítését.
fogalmazza Ennek
során
meg – a
az
önkormányzatok
jóléti
különbségek
figyelembevételével – növelni kívánják a helyben maradó pénzek arányát. Ezen túl pedig az új, illetve többletfeladatok ellátásához a teljes fedezetet biztosítani kívánják. A köztisztviselői, közalkalmazotti munkakör bérezési reformjával a státusz elismertségét kívánják növelni, aminek feltétele a – ma még a szektortól idegen – leépítések megvalósítása is. Ez, habár rövidtávon konfliktusokat szül, hosszabb időszak alatt egy hatékonyabb, a
munkáját jobban megbecsülő, és így magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó intézményeket eredményez. Magyarország Középtávú Gazdaságpolitikai Programjában a kormány a 2003-2006-os időszakra 3,5-ről 5 százalékra felfutó éves GDP bővüléssel számol. Ezzel egy időben a Kormnány az államháztartási deficitet a 2003-as 4,5 százalékról 2,5 százalékra kívánja csökkenteni. A 2003-as évre tervezett költségvetés tartalmazza a jóléti intézkedések fedezetét. Összességében a gyermek- és családtámogatásokra fordítható összeg 12,5 százalékkal nő, ami reálértéken 7,5 százalékos emelkedést jelent. A nyugdíjak 8,4 százalékkal emelkednek 2003-ban, és a 13. havi nyugdíj 2006-ig történő bevezetésének első lépése is megtörténik. Bővül a fogyatékos támogatások jogosultsági köre, mivel kedvezően változik a jogosultság feltételrendszere, amely a látás-, hallás- és mozgásszervi fogyatékosokra egyaránt érvényes. Önálló kategóriaként az említettek mellé bekerült az autizmus is. A területfejlesztési támogatások elosztásánál két fő célkitűzése van a kormánynak: a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása, valamint az EU-csatlakozással és a közigazgatás modernizációjával összhangban a régiók és kistérségek megerősítése. Idén új struktúrában, mintegy negyven milliárd forint szolgálja közvetlenül a területfejlesztést, de a további évekre előzetesen vállalható kötelezettségekkel együtt ez 53,1 milliárd forintot jelent. Számottevő tehát a következő évekre áthúzódó finanszírozási igény. Az új rendszer szerint az idén rendelkezésre álló közvetlen támogatási keret 50 százalékáig a jövő évre is vállalható támogatási kötelezettség, 20 százalékos mértékéig pedig az azt követő évekre. Így jelenthet a 39,6 milliárd forint lényegében 53,1 milliárd forintnyi kötelezettségvállalást. A döntően a megyei területfejlesztési tanácsok által felhasznált területfejlesztési célelőirányzat összege a múlt évi 18 milliárd forintról 7,7 milliárd forintra csökkent, ugyanakkor új, 80 százalékban a régiók által közvetlenül igénybe vehető támogatási formát vezettek be. Erre a terület- és településfelzárkóztatási célelőirányzatra 12 milliárd forintot terveznek. Szintén új támogatási forma a vállalkozási övezetek részére biztosított egymilliárd forint. Az idei költségvetésben már önálló soron szereplő Kistérségi Támogatási Alap múlt évi 1,2 milliárd forintos keretét 2 milliárd forintra emelték meg. Az előző évben biztosított 10,6, illetve 6,3 milliárd forintnak megfelelő összeg áll rendelkezésre idén is a területi kiegyenlítő támogatásokra, valamint a céljellegű decentralizált előirányzatra.
VIII. SWOT-ELEMZÉS: PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ADOTTSÁGAI Az önkormányzat egész környezetének 2 komplex vizsgálatára, az elemzések összegzésére és átfogó helyzetkép kialakítására – beleértve a belső adottságok számbavételét is – az elmúlt évek stratégiai menedzsment vezetői műhelyeinek a szervezeti belső erőforrások elemzésére vonatkozó módszertani kellékei közül az ún. SWOT-mátrix készítése bizonyult a leghatékonyabb módszernek. 3 Ez nemcsak az önkormányzat testületeinek értékelésénél lehet hasznos, hanem bármely intézmény működtetése során, amely saját maga alkotja költségvetését. Az eljárás alkalmas arra, hogy ne csak felmérjük, hanem összefogottan, átfogóan értékeljük az adott szervezet – jelen esetben az önkormányzat illetve a kerület – helyzetét. A lehetőségek és fenyegetettségek összegyűjtésének segítségével a külső befolyásoló tényezőkkel tudunk számolni, míg az erősségek-gyengeségek a belső helyzet felmérésére alkalmasak, így a SWOT jól felhasználható stratégiaalkotásra, fejlettebb változatainak segítségével jól kiaknázhatók a kínálkozó lehetőségek és jó esetben a fenyegetettségek, azaz a kihívások legkockázatosabb elemei kezelhetők, adott esetben elkerülhetők.
A gazdasági környezet erős és gyenge pontjai, lehetőségek, veszélyek A Pestszentlőrinc-Pestszentimre gazdasági környezet erős és gyenge pontjainak meghatározásában többek között felhasználhatóak a következő fejlesztési dokumentumok illetve kutatási eredmények: o Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc Városfejlesztési Koncepciója (1997) o A Kertváros c. Kistérség-fejlesztési koncepció, Pestszentlőrinc-Pestszentimre részvételével (2002) o Mélytérkép és Gazdálkodási, szervezetkorszerűsítési Javaslatok Budapest XVIII. Ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata részére
2
A kerületi önkormányzat esetén környezet alatt kell érteni az önkormányzat gazdálkodásával összefüggő minden intézményt, legfőképp azokat, amelyek befolyásolják az önkormányzat működését, céljainak teljesülését. 3 A mozaikszó feloldására az alábbi angol szavak adnak segítséget: Strengths – Erősségek, Weaknesses – Gyengeségek, Opportunities – Lehetőségek, Threats – Fenyegetettségek
Az elemzések alapján egyértelműen megállapítható, hogy Pestszentlőrinc-Pestszentimre gazdasága a rendszerváltás sokkhatásán túljutva, fő vonalaiban kialakultnak tekinthető. Ezzel együtt a fejlődés igen ellentmondásos képet mutat. Látványos és jelentős eredmények mellett olyan új feszültségek jelentek meg – részben ennek a folyamatnak a következményeként –, amelyek a fejlődés további lehetőségeit befolyásolni tudják, korlátozzák.
A gazdasági környezet erős pontjai: o Erősödő tendenciával érvényesülnek a város területi elhelyezkedéséből adódó pozitív hatások (logisztikai előnyök). o Elismertséget szerzett a városrész fővárosi szinten; Pestszentlőrinc-Pestszentimrét és környékét úgy tartják számon, mint kockázatmentes befektetési régiót, ahol a megvalósíthatóság kapcsán figyelembe vett feltételek egyértelműek és valósak. o Potenciálisan kiemelkedő minőségű és hatékonyságú a gazdaságszervezés vállalkozói és intézményi háttere (Vállalkozói Központ, RVA, Kamarák stb.). o Rendezett a szabályozási környezet, a gazdálkodási feltételek és a területfejlesztés vonatkozásában egyaránt. o Jelentős területfejlesztési potenciál áll rendelkezésre. o A mikrogazdaság (kisvállalkozói, szolgáltatói háttér) kreatív és gyors reagálású. o Magas a vállalkozói készség és magas az önerőből fejlődni képes vállalkozások aránya. o A korszerű termelésszervezési - vezetési módszereket gyorsan és magas színvonalon asszimilálják a gazdasági szereplők. o Jó, és gyors ütemben javuló infrastruktúra. o A betelepült hazai és (kisebb részben) külföldi tőke növekvő mértékben stratégiai jellegű. o Úgy a hazai, mint a külföldi vállalkozók egyaránt fontosnak tartják, hogy erősödjön a helyi kooperáció. o Megjelentek az első jelei a betelepedett közép- és nagyvállalatok saját rendszerükön belüli önállósodásának, aminek velejárója a fejlesztési funkciók kialakulása. o A vállalkozók nyitottak az önkormányzattal történő együttműködés felé.
A gazdasági környezetben rejlő lehetőségek: Ezekből az erősségekből származtathatóak a kerület gazdasági fejlődésének a lehetőségei is: o regionális áruforgalmi, árukezelési, logisztikai funkciót ellátó központtá válhat o szervező centruma lehet a gazdasági innovációnak és a technológiai transzfernek o gyakorlatilag nincs területi gátja egy lendületes, egy időben extenzív és intenzív fejlődésnek sem, területifejlesztési potenciálja erre lehetőséget ad o a betelepült tőke hosszú távra berendezkedik, lehetőség van hazai és külföldi működőtőke-bevonásra, amely stratégiai hídfőállást alakíthat ki, amennyiben a gazdasági - gazdálkodási környezet megőrzi versenyképességét o erős regionális szubcentrummá válhat a budapesti metropolisz és a Középmagyarországi Régió metszéspontjában, ha tudatos kooperáció alakul ki az önkormányzat és potenciális önkormányzati, gazdasági és társadalmi partnerei között o a kerület gazdaságának szerkezete kedvez a lakókörzeti jelleg megerősítése mellett a helyi adottságokra építő társadalomfejlődési, „polgárosodási” folyamatoknak, ami magában hordja egy igényes, magas minőségű élettér kialakulásának a lehetőségét. o
A gazdasági környezet gyenge pontjai: o Jelenleg még hiányzik (vagy gyerekcipőben jár) a helyi gazdasági szereplők közötti integráció, technológiai, termelési együttműködés. Megvan a veszélye annak, hogy a helyi vállalkozói és intézményi szereplőkkel való fokozott együttműködés nélkül a fejlettebb infrastruktúrájú hazai és külföldi tulajdonú vállalatok úgynevezett „technológiai sziget”-té válnak, a helyi gazdasági környezettől teljesen függetlenül. o Jelenleg
még
hiányzik
a
vagyongazdálkodást,
befektetési
tevékenységet
megkönnyítő, digitális és térinformációs eszközökkel támogatott nyilvános ingatlan- és közműnyilvántartás. o A jelentős mértékben betelepedett működő tőke ma még döntő mértékben a meglévő lehetőségek és előnyök kihasználásában érdekelt, a cégek közötti
kapcsolat – ha fenn is áll – csupán informális. Elvész, nem bontakozik ki a jelenlétében potenciálisan benne lévő sokszorosító (multiplikatív, szinergikus) hatás. o A befektetők nagy részének értékesítési piacai nem első sorban a PestszentlőrincPestszentimre régióból kerülnek ki, hanem főként külföldről, Magyarország más területeiről. Az elkövetkező 5-6 évben a helyi értékesítési lehetőségek jelentős kiszélesedésére nem lehet számítani. o A külföldi cégek versenyelőnyben vannak a helyi cégekkel szemben, mivel kialakult kapcsolatrendszerrel rendelkeznek a magas árszínvonalú piacokhoz. o A helyi vállalkozások tőkeszegények, így versenyképességük alacsony, illetve erősen sérülékeny. o Erősödik a települések közötti konkurencia a befektetések megnyerésében, ami együtt jár Pestszentlőrinc-Pestszentimre relatív drágulásával.
A gazdasági környezetet veszélyeztető kihívások A gazdasági környezet jelenlegi bizonytalan egyensúlyi állapota magában hordja annak kockázatát, hogy: o a kiszámíthatatlan közigazgatási (regionális-fejlesztési) jogszabályi környezet nehezíti a stratégiai léptékű, a regionális partnerekre is építő gazdaságfejlesztési program megalkotását és implementálását o a fellendülés, elsősorban a humán-erőforrások beszűkülése miatt, megtorpanhat o a régióban működő nagyvállalatok jelenlétének multiplikatív hatása nem jelent automatikusan helyi termelői piacot a kis- és közepes vállalkozások számára, és ha elmarad a kapcsolat megteremtése, konzerválódik a kerület gazdaságának jelenlegi kiegyensúlyozatlansága o a helyi vállalkozások tőkeszegénységük miatt piacokat veszítenek a külföldi konkurenciával szemben, ami jelentős munkahelyvesztéssel és a gazdasági szerkezet további torzulásával jár.
Összefoglalás Az erősségek által meghatározott lehetőségek kihasználására reális esélyei vannak a kerületnek.
A
veszélyek
kiegyensúlyozatlanságából
főként adódnak,
a
regionális
amelyet
és
helyi
kompenzálni
gazdasági lehet
egy
szerkezet célirányos
gazdaságfejlesztési politikával. Ez indokolja az önkormányzat aktív és a veszélyek megléte miatt elengedhetetlen részvételét minden meglévő korlátozó tényező ellenére is.
IX. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ELŐTT ÁLLÓ RÖVID TÁVÚ KIHÍVÁSOK Az önkormányzatok számára 2004. május elseje után megnyílik az Európai Unió által biztosított támogatások megszerzésének lehetősége. Az Európai Unió regionális politikájának általános célkitűzése az Unión belüli területi egyenlőtlenségek csökkentése, a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése. Ezt a célt szolgálják az Európai Strukturális Alapok, amelyek a Kohéziós Alappal együtt az EU költségvetésének 34 százalékát adják. A 2004-2006-os költségvetési időszakban 1000-1100 milliárd forintnyi forrást használhat fel Magyarország, ennek az összegnek a túlnyomó része az önkormányzatok generálásával válik konkrét beruházássá. Rövidtávon az EU-tagság feladatokat ró az önkormányzatra. A sikeres pályázatokhoz jelentős mennyiségű szabályozási és tervezési feladatot kell előzetesen végrehajtani. Ezek sok munkával és rövid távon kevés látható eredménnyel járó feladatok, ám nélkülözhetetlenek a továbblépéshez. Ennek során a következő kihívásokra kell reagálni: o kötelező jogharmonizáció o mozgáskorlátozottak szempontjából történő akadálymentesítés. Ennél a feladatnál jogszabályi kötelezettség alapján valamennyi közintézménynél és közintézményben biztosítani kell a mozgáskorlátozottak akadálymentes bejutását és közlekedését, valamint gondoskodni kell a megfelelő mellékhelyiség kialakításáról is o szociális ellátó rendszer átalakítása és bővítése, új ellátási formák bevezetése o az önkormányzati teljes vagyonleltár és vagyonkataszter végleges elkészítését biztosítani kell, Ehhez szükséges a teljes együttműködés az önkormányzati gazdasági társaságokkal is, amelyhez elengedhetetlen az informatikai fejlesztés hardware és software oldalról, valamint az épületek közötti teljes összeköttetés. o az állampolgárok megfelelő tájékoztatása o Európai parlamenti képviselő választások: a feladat végrehajtásánál minden esetben szükséges saját forrás tervezése, mivel több szavazókört kell létesíteni, és a központi forrás soha nem elegendő
o új feladatként jelentkezik az okmányiroda tevékenységi körének bővítése, erre a célra szintén nem lesz elég a központi költségvetés által biztosított forrás o HACCP rendszer alkalmazása o közoktatási törvény módosításából eredő feladatok (eszközfejlesztési terv) o közbeszerzési rendszer változása, kiírás, lebonyolítás és értékelés szabályainak változása o az idegennyelv tudás súlyának növekedése o civil kapcsolatok erősítése, együttműködés a civil szervezetekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, részükre támogatás biztosítása Az EU-hoz való csatlakozás szükségessé teszi tolmácsok és jeltolmácsok alkalmazását a hatósági eljárásban, amely szintén többlet költségek jelent. A Ferihegyi repülőtér schengeni határállomássá válása esetén növekedni fog a gyámügyi eljárások, eseti gondnok kijelölések száma. Ugyancsak az EU-tagságunkból eredően változnak a köztisztviselők képzési szabályai, ezért
erre
is
több
forrást
kell
biztosítani,
pl.:
nyelvtanulás,
ECDL
képzés,
jogszabályszerkesztés, rendszeres továbbképzéseken való részvétel. Komoly kihívást jelent majd a források megszerzése, de emellett a sikeres projektek jelentős mértékben növelik az önkormányzat mind belső, mind külső elismerését. A belső elismerés kifejeződhet a választók elégedettségében, a helyi életminőség javulásában. A projektek megvalósításában sikeres önkormányzatok könnyebben szereznek majd új befektetőket.
X. KORMÁNYZATI TERVEKBŐL ADÓDÓ KÖTELEZŐ JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK Az Ötv. határozza meg az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatokat. Ezeken túl ugyanakkor a mindenkori gazdaságpolitika újabb kihívásokat támasztk az önkormányzatokkal szemben. A Kormány 2003. július 16-i ülésén határozatot hozott a 2004-2006. évek költségvetésének megalapozásáról. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 68. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzatoknak a Pénzügyminisztérium tájékoztatást ad a 2004. évi költségvetési tervezés előkészítéséhez.
Az államháztartási hiánykövetelmény ESA’95 módszertan szerinti – Kormány által elfogadott mértékű – alakulása a GDP százalékában kifejezve 2004-ben 3,8 százalék, 2005ben 2,8 százalék, 2006-ban 2,5 százalék. A Kormány célja az állami újraelosztás mértékének fokozatos csökkentése, valamint az államadósság GDP-hez mért arányának mérséklése. A kormányprogramban meghatározott célkitűzések, illetve fő prioritások 2004-ben a következők: o az országos közforgalmi úthálózat fejlesztése o az uniós tagságunkkal járó kötelezettségeink teljesítése o az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának javítása o a jóléti rendszerváltáshoz kötődően a jóléti előirányzatok növelése A 2004-2006. évekre kialakított költségvetési politikának kiemelten kell számításba vennie az EU-csatlakozást. A követelmény-számítások mindenképpen a csatlakozás fiskális hatásaival együtt érvényesek. Az EU-tól származó forrásoknak, a források fogadására alkalmas intézményrendszer kiépítési költségeinek, az EU költségvetésébe történő befizetési kötelezettségeknek be kell illeszkedniük a költségvetési politika feltételrendszerébe.
XI.
FŐVÁROSI
TERVEKBŐL
ADÓDÓ
KÖTELEZŐ
JELLEGŰ
ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK Egyelőre két területen látszik olyan többletfeladat, amely fővárosi döntés következménye. o A csatornázás 2003-tól fővárosi feladat, de a pontos szabályrendszer, egyeztetés e tárgykörben nem történt meg. •
Nem egyértelmű, ki terveztet; milyen módon vállalja át ezt a feladatot a főváros; 2003 még nem hozott érdemleges fejleményt
•
Nem tisztázott, kinek a feladata az úthelyreállítás a csatornázást követően.
o A fővárosi önkormányzatnak 2003. december 31-ig el kell fogadnia a Szociális Szolgáltatás-tervezési Koncepciót, aminek alapján 2004. december 31-ig kell a kerületi önkormányzatnak a saját feladatait, fejlesztési elképzeléseit leírnia.
XII. Az önkormányzat gazdasági helyzete Budapest XVIII. kerületi önkormányzata, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek a lakosság közszolgáltatásának ellátása során állami feladatokat látnak el, működésük célja a társadalmi közös szükségletek kielégítése. Az éves költségvetés tervezésére, annak végrehajtására, a beszámolásra vonatkozó rendelkezések kiegészülnek az önkormányzati irányítás és felügyelet sajátosságaiból adódó szabályokkal. Az önkormányzat gazdasági helyzetének értékelésekor a bevételek számbavétele szükséges, úgy mint: o saját bevételek o a helyi önkormányzat részére a központi költségvetés által átengedett bevételek o a központi költségvetésben tervezett támogatások alapján az állami hozzájárulások o a fővárosi forrásmegosztásból származó részesedések o egyéb államháztartáson belüli és kívüli kapcsolatokból tervezett bevételek o esetleges hitelek 2000-ben elkezdődött, de csak egyes kiragadott elemekre tekintettel valósult meg az önkormányzati feladatok racionalizálása, amely nem tekinthető teljesnek, az önkormányzati, elsősorban önként vállalt feladatokra vonatkozó alapos felülvizsgálatnak. Az önkormányzat gazdasági helyzete szükségessé teszi a teljes önkormányzati tevékenység folyamatos racionalizálását. Mindez azt is jelenti, hogy a gazdálkodás szervezeti kereteit az önkormányzati feladatellátás függvényében folyamatosan indokolt felülvizsgálni (a vagyongazdálkodás rendszere és szervezeti keretei; intézményhálózat, gazdálkodási önállóság kérdésköre, ill. részben önállóság tartalma). 2000-ben és 2001-ben az önkormányzat törzsvagyona rendre 10,5, illetve százalékkal, az összes önkormányzati vagyon pedig 5,7 és 8,3 százalékkal növekedett.
13,9
Az önkormányzat költségvetési hiánya 2000-ben jelentős volt, meghaladta az 500 millió Ft-ot. Az önkormányzat 2001. évben „kiskincstári” rendszert működtetett az intézményi gazdálkodás területén, melynek kialakítása támogatta a működőképesség fenntartását. A kiadások területén továbbra is megmaradtak azok a problémák, amelyek a szerteágazó intézményi szerkezet finanszírozásából adódtak. 1999. év végéig, és a 2000. évben sem került sor az intézményi feladatellátás racionalizálására és a vagyongazdálkodás korszerűsítésére, amely az egyre inkább érvényesülő önkormányzati szabályozási és forrásszerzési tendenciákat tekintve egyre sürgetőbbé vált. A 2001. év folyamán megindultak az átszervezések és racionalizálások, amelyeket folytatni kell, illetve komplex rendszer felhasználásával az egész önkormányzati működés átgondolására, átszerkesztésére van szükség. Kiemelkedő fontosságúvá vált a vagyongazdálkodás rendszerének további korszerűsítése, az intézményrendszer feladatokhoz illeszkedő szervezeti átalakítása, és a mindezek működőképességét megalapozó és támogató költségvetés-tervezési rendszer létrehozása. Az önkormányzat 2002. éves gazdálkodását lényegesen befolyásolta, hogy az eredetileg tervezett felhalmozási célú bevételek nem realizálódtak, illetve az, hogy év közben – elsősorban központi intézkedések hatására – jelentősen (a költségvetési támogatásokat meghaladó mértékben) megnőtt a működési kiadási igény. Az ebből eredő gazdálkodási feszültségeket a helyi adóbevételek kedvező alakulása csak részben ellensúlyozta, így az önkormányzat a fejlesztési célú kiadások visszafogásával és rövidlejáratú hitelek igénybevételével teremtette meg a zavartalan feladatellátás feltételeit. A 2002. évi költségvetési gazdálkodás során az önkormányzat hitelállománya nem lépte át a kritikusnak minősíthető nagyságrendet, ilyen tendencia mellett ugyan lassan, de stabilizálódhatnak a gazdálkodási feltételek. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik előfeltételeként a magyarországi teljes tárgyieszköz állomány értékéről szükségszerűvé vált az adatszolgáltatás. 2003. január 1-jével az önkormányzat összes vagyonára kötelező volt az értékelés. Az önkormányzat vagyona nyilvántartási értéken 7,56 milliárd Ft, amelyet tartalékkal együtt 6,2 milliárdos mértékben, azaz 82 százalékban saját forrásból finanszíroz.
Az önkormányzat vagyonkezelését részben 100 százalékos önkormányzati tulajdonú, valamint részben önkormányzati tulajdonlású gazdálkodó szervezetek, non-profit szervezetek és költségvetési intézmények végzik a Polgármesteri Hivatal mellett. Az önkormányzati költségvetés végrehajtása során folyamatosan biztosítani kell a bevételek és kiadások egyensúlyát, azaz a bevételek nem megfelelő ütemű megvalósulása esetén már a kötelezettség vállalásakor vissza kell fogni a kiadásokat. A gazdálkodás során folyamatosan cél az, hogy az Önkormányzat likviditása fennmaradjon. A bevételi források között törekedni kell a központi és decentralizált támogatások, illetve a kedvezményes kamatozású banki hitelek bevonására. A városfejlesztési tevékenység, beleértve az intézményhálózat ingatlanainak felújítását is, csak abban az esetben javítható, ha a közeljövőben rendelkezésre álló, pályázatok útján elnyerhető, Uniós, központi és fővárosi források jelentős mértékben mobilizálhatók. A kiadások tervezésénél az önkormányzati alapfeladatok ellátása elsődleges a nem kötelező, önként vállalt feladatokkal szemben. Ennek megfelelően a pénzeszközöket az alapfeladatok ellátásához a jogszabályok által előírt mértékben biztosítani kell.
XIII. A HELYI KÖLTSÉGVETÉST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK, ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK A kerületi önkormányzat kötelező feladatai közül a legjelentősebbeket az általa működtetett intézményeken keresztül látja el. Kötelező feladat az óvodák, általános iskolák, az enyhe fokban fogyatékosok intézményeinek működtetése. A szociális intézmények közül a bölcsődék, a gyermekjóléti szolgálatok, a gondozási központok, a családsegítők működtetése tartozik ebbe a körbe. Kevéssé jelentős költségvetési szempontból a nevelési tanácsadás, a kötelező úszásoktatás, melyeket ugyancsak az intézményein keresztül lát el. Az intézményhálózat működtetésére a központi normatíván felül jelentős támogatást kap az önkormányzat a fővárosi forrásmegosztás rendszerén keresztül az iparűzési adóból.
Jóllehet ez az összeg szabadon felhasználható, de a számítási eljárás úgy működik, hogy csak a feladat ellátása esetén lehet a megosztásból részesedéshez jutni A kerületben adódó kötelezően ellátandó és az önként vállalt feladatok ellátására eddig a központi költségvetésből leosztott keret a saját bevétellel együtt sem volt elegendő. Az önkormányzat évek óta élt a rövid és hosszúlejáratú hitelek felvételének lehetőségével. A hitelfelvétellel az önkormányzat csak előre tolja az adósságállományát, a hitel fedezetéül szolgáló mobilizálható, értékesíthető ingatlanvagyon pedig vészesen csökken. A fent leírtak alapján az önkormányzatok már a pályázatokhoz szükséges önrész biztosítására sem lesznek minden esetben képesek. A településüzemeltetési feladatok is jelentős terhet rónak az önkormányzatra. Ráadásul ezekre a normatíva jelképes, s csak a forrásmegosztásból érkezik jelentős támogatás erre a területre. Az önkormányzat hagyományos közigazgatási szolgáltatásaira létezik központi normatíva, de a fővárosi forrásmegosztás is juttat támogatást ezen a címen. Összességében azonban ez a feladat is alulfinanszírozott. Az önként vállalt feladatok főbb tételeit mutatja be a következő táblázat. Megnevezés Városfejlesztési kiadások összesen Szociális terület
Ráfordítások, 2003 (eFt) 1 717 501 22 500
Oktatás
359 777
Közművelődés és sport
124 632
Tartalékok Összesen
90 555 2 314 965
XIV. KERÜLETI FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK A SZAKÁGAK ÉS A KERÜLETRÉSZEK BONTÁSÁBAN Emberi erőforrások Humánpolitikai kérdések (Kommunikáció)
Gyám- és Gyermekvédelmi kérdések Szociálpolitikai kérdések A szociális területen még 2003. novemberében dönteni kell az értelmi fogyatékosok bentlakásos intézményének létrehozásáról. A további törvényi feladatokat jobbára kiszerződéssel tervezzük megoldani. Az EU gyakorlata, népesség-összetételének alakulása a szociális feladatok növekedésének irányába mutatnak. Ezért, valamint a törvényi előírások miatt, az e területen dolgozók létszámának növekedésére kell számítanunk.
Oktatási, közművelődési, ifjúsági és sport kérdések Az oktatás területén a hiányzó tornatermek építése (Piros-, Gulner-, Pitagorasz isk.) az óvodák esetén a tornaszoba építési akció folytatandó. Ezen a területen nem számolunk lényeges változással, legfeljebb a tanulólétszám változásának függvényében történhetnek módosulások.
Épített környezet Környezetvédelmi és zöldfelület-gazdálkodási kérdések Általános, az egész kerületre vonatkozó fejlesztési feladat a meglévő zöld felületek feljavítása, valamint új parkok, játszóterek építése. Szintén szükséges az elöregedett fasorok cseréje, illetve új fasorok telepítése. Ezeket a feladatokat a „Zöldfelület-gazdálkodási koncepció” határozza meg. Kiemelt fontosságú a környezetünk védelme, melynek keretében fejleszteni szükséges a szelektív hulladékgyűjtés rendszert, meg kell teremteni ezek állandósult tárgyi feltételeit (hulladékgyűjtő udvar, hulladéksziget).
Vagyongazdálkodási kérdések A kerület kertvárosi jellegének megőrzése érdekében fontos fejlesztési cél a leromlott állagú épületek felújítása, illetve ahol ez már nem gazdaságos, ott új építések megkezdése. A különböző támogatási rendszerekkel önkormányzati forrásokat is biztosítunk a cél eléréséhez. A Halomi laktanya területén családi házas blokk kialakítása érdekében közműépítéseket hajtunk végre. Az intézmény-hálózat fejlesztése a folyamatosan csökkenő gyermeklétszám miatt csak korlátozott feladatokat ró az önkormányzatra, ugyanakkor területi elmaradottságokat csökkentendő, számolni kell az Erzsébet-Béla telepi és az Alacska lakótelepi óvodák megépítésével, valamint a még hiányzó általános iskolai tornatermek létrehozásával.
Beruházási kérdések Célunk az elmaradott úthálózat minőségi javítása, melynek eszközei: csatornaépítés utáni útépítés, illetve kátyúzás helyett aszfaltozás. Több éve megfogalmazott távlati cél a még hiányzó járdaszakaszok megépítése, illetve az elhasználódott, megrongálódott homok-aszfalt járdafelületek felújítása. Ezeket a feladatokat a Képviselő-testület által elfogadott „Út-járda program” határozza meg pontosan. Kerületi célkitűzés a csatornázatlan területek csatornázása, mely egy 10 éves csatornaépítési program keretében zajlik. Az ütemezett végrehajtáshoz elengedhetetlenül szükséges állami támogatások felhasználása. Ennek részleteit a csatorna-építési ütemterv tartalmazza. A kerület fontos feladata a közlekedési rendszer átalakítása. Az új haránt-irányú úthálózati elemek megépítése a Fővárosi Önkormányzat kötelezettsége, kerületünkre háruló feladat a kapcsolódó elemek megépítése és a szükséges, lakosság érdekeit kiszolgáló forgalomtechnikai változtatások megvalósítása. A lakosságot széles körben érintő fejlesztési igény a forgalomcsillapított, 30-as övezetek kiépíttetése. A folyamatosan megújuló város és az átalakuló közlekedési szokások miatt változtatni kell a kerület tömegközlekedési szerkezetén. Fontos fejlesztések a Szarvas csárdai új
tömegközlekedési csomópont kiépítése, Pestszentimrén a Dózsa Gy. út végén új buszforduló kialakítása. Törekedni kell a ceglédi, illetve a lajosmizsei vasútvonal elővárosi funkcióinak növelésére. Az Üllői út, mint gerincút elavult épületeit a városrehabilitációs program keretében kell újjáépíteni, egyben egységes arculatot adva a kerület e meghatározó részének. Fontos fejlesztési cél és egyben adónövelő tényező a munkahelyteremtő beruházások támogatása. Ezek közül kiemelt szerepű a Szemere telepi volt TÜZÉP és környezetének fejlesztése, valamint az Üllői úti volt laktanya terület hasznosítása. Elavult településszerkezetű kerületünk kiemelt fejlesztési feladata településrészenként egy-egy új városközpont megépítése. Ennek részei Pestszentlőrincen a szakorvosi rendelő, a könyvtár, a sportcsarnok és a piac, kialakítása, valamint egy sétálóövezet megteremtése az azt övező üzlethelyiségekkel egyetemben. Pestszentimrén a Városközpontban meg kell valósítani a szakorvosi rendelőintézetet, egy igazgatási központot és új elhelyezést kell biztosítani a gondozási központnak. Mindkét felsorolt program elemeit a területükre érvényes szabályozási tervek határozzák meg.
Lakásgazdálkodási kérdések A kerület lakosságszámának megtartása érdekében - a korábbi éveknél visszafogottabban támogatni kívánjuk a lakásépítést a már korábban ilyen célra kijelölt területeken (Halomi út, Alacska lakótelep, Gloriett lakótelep). Nem kívánunk újabb területeket tömbszerű lakásépítésre kijelölni. Városépítészeti szempontból
cél
a
megkezdett
telepszerű
építkezések
befejezése.
Ugyanezen
felépítményeknek kell kiszolgálniuk a lakáskoncepcióban megfogalmazott egyes célokat, úgy mint: nyugdíjasház, fecskeház-program, bérlakás-program.
XV. KÖLTSÉGVETÉSI TÖBBLETFORRÁSOK A bevétel növelésének lehetőségei A
kerület
bevételei
növekedésének
egyik
kiemelt
forrása
az
ingatlanvagyon
üzemeltetéséből származó jövedelmek növelése, ezen belül kiemelten a lakásállomány működtetési hatékonyságának emelése.
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek, ingatlanok bérbeadása az önkormányzat részére tervezhető, folyamatos bevételt biztosít. Ennek minél hatékonyabb kiaknázására felül kell vizsgálni a Vagyonkezelő Rt-vel kötött szerződést, és intézkedni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségek díjhátralékának behajtása érdekében. A kötelező lakáskezelési feladatok ellátása is veszteséget jelent az önkormányzat részére. A jövőben is célul kell kitűzni egy olyan lakásgazdálkodás megvalósítását, amely eredményeképpen a lakások üzemeltetésével kapcsolatos költségek megtérülnek. A társasházakban lévő önkormányzati lakások közös költségei is fizetési kötelezettséget rónak az önkormányzatra. Módosítani szükséges az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbéréről szóló rendeletet, amely alapján legalább 30%-os lakbéremelést kell betervezni. Az önkormányzatot terhelő közüzemi díjak közvetlen beszedése miatt, melyet a közművállalatok már alkalmaznak, a bérleti szerződéseket módosítani kell. Az önkormányzat kezelő szervezeteinek bevonásával (GAMESZ, Vagyonkezelő Rt, Városüzemeltető Kht) fel kell tárni azokat az üzemeltetési problémákat, melyek anyagi veszteségek forrásai lehetnek (pl. energia, fűtés, közüzemi fogyasztások). Fel kell tárni azokat az alkalmatlan, rossz műszaki állapotú, vagy nem megfelelő méretű ingatlanokat, melyek veszteségforrások lehetnek, vagy csökkenti a nyújtott szolgáltatás színvonalát (pl. kihasználatlan bölcsőde, óvoda, iskola, vagy bővítésre, fejlesztésre alkalmas intézmények, épületek stb.). Fel kell gyorsítani a fizetésképtelen helyzetbe került bérlők elhelyezését a jövedelmi viszonyuknak megfelelő önkormányzati bérlakásba, valamint kommunikálni kell a hátralékkal rendelkező bérlők felé, hogy – a helyi rendeletben foglaltaknak megfelelően – bérlakásuk leadása ellenében az évi lakbér harmincszorosa kifizethető részükre. Az Önkormányzat közreműködésével kell megvalósítani azt, hogy a magas hátralékkal rendelkező bérlő nagy alapterületű és komfortfokozatú bérlakását elcserélhesse olyan kis alapterületű, alacsony komfortfokozatú bérlakás bérlőjével, aki vállalja a hátralék kiegyenlítését.
A kerületi tulajdonban lévő közterületek hasznosítása a közterületek használatáról és közterületek rendjéről szóló önkormányzati rendelet és a mellékleteként jóváhagyott díjszabás alapján történhet. Törekedni kell az engedély nélküli közterület-használatok felszámolására. A díjhátralékok csökkentésének érdekében új engedélyeket kiadni csak azok befizetése után lehet.
Az önkormányzatok számára elérhető pályázati források az Európai Unióban Az európai integrációs folyamatok eredményeként nemcsak nemzetállami keretek között realizálhatók az Uniós támogatási és fejlesztési források, hanem az eltérő sajátosságokkal és fejlettséggel rendelkező régiók és önkormányzatok szintjén is. Az európai regionális politika egyik legfőbb célkitűzése az önkormányzatok és a régiók fejlettségi szintjének kiegyenlítése. Ennek megvalósításához nyújtanak segítséget az Európai Unió által létrehozott Strukturális Alapok, melyeknek kiemelt célcsoportjai a helyi önkormányzatok. Az önkormányzati pályázatok elsődleges terét a Strukturális Alapokon belül az Európai Szociális (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) jelenti. Az Unió 20002006
időszakára
vonatkoztatva
egyes
Euró-régióra
lebontva
–
a
felzárkóztatási
szükségletektől függően – meghatározta a megpályázható ESZA és ERFA támogatások maximumát. Ez a keret azonban csak lehetőség – az önkormányzatok rátermettségén és hozzáértésén múlik, hogy milyen mértékben tudják saját feladataik megvalósítására igénybe venni. Az Európai Szociális Alap keretét az önkormányzatok gazdaság- és társadalomfejlesztési tevékenységének finanszírozására lehet felhasználni. A támogatott területek részletesebben: o a munkanélküliség megelőzése és leküzdése o esélyegyenlőség megteremtése a munkaerő-piacra való belépéshez o szakképzés, oktatás, tanácsadás fejlesztése, élethosszig tartó tanulás (ennek keretében foglalkoztathatóság, munkaerő-piaci integráció, munkahelyi mobilitás elősegítése) o rugalmas munkaerőpiac kialakítása, vállalkozói készségek fejlesztése, a kutatás és fejlesztés terén a humán potenciál növelése o a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapot az Unión belüli alapvető regionális egyenlőtlenségek csökkentése érdekében hozták létre, ennek folyományaként a következő területek támogatására lehet pályázni az Alaphoz: o termelő beruházások, amelyek fenntartható munkahelyek létrehozását és megóvását célozzák, o infrastrukturális beruházások, amelyek növelik a gazdasági potenciált vagy hanyatló ipari és gazdasági területek fejlődését segítik elő o helyi fejlesztési és foglalkoztatási kezdeményezéseket, kis- és középvállalkozások tevékenységét támogató eszközök, különösen a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások, technológiai transzfer, vállalkozások pénzeszközhöz juttatása, közvetlen beruházási támogatás, infrastruktúra fejlesztése, új munkahelyeket teremtő helyi fejlesztések.
Az önkormányzati forrásszerzés menete A magyar kormány által kijelölt hosszú és középtávú célok megvalósításához a Strukturális Alapok pénzeszközeit teszi lehívhatóvá a Nemzeti Fejlesztési Terv. A legfontosabb hosszú távú célkitűzés az életminőség javítása Magyarországon, illetve az adott periódushoz kapcsolódó általános cél az egy főre eső jövedelem közelítése az EU átlagához – ezen a területen nehéz lesz a jelenlegi hátrányt leküzdeni. A célok és prioritások rendszere konkrétan az egyes pályázati kiírásokon keresztül fog megvalósulni. A specifikus célok megvalósítását – a gazdasági versenyképesség javítása; a humán erőforrások javítása; a jobb minőségű környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése – a következő négy fejlesztési prioritáson keresztül tervezi elérni: o Versenyképesebb termelői szektor o Növekvő foglalkoztatás és humánerőforrások o Jobb infrastruktúra és tisztább környezet o Erősebb regionális és helyi potenciál. Ezekre a célokra és prioritásokra épül fel az öt ún. Operatív Program, amely tételesen meghatározza azokat a területeket, amelyek az Európai Szociális és az Európai Regionális Fejlesztési Alap által támogathatók. Ezeknek a kategóriáknak kell megfeleltetni az egyedi
projekteket, mert csak a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül meghatározott csoportok támogatására van lehetőség.
Konkrét lehetőségek A Nemzeti Fejlesztési Terv rendkívüli segítséget nyújt az önkormányzatok számára; egyrészt lehetőséget ad a jövőben arra, hogy a Terv által meghatározott, de az önkormányzat hatáskörébe tartozó célok tekintetében kalkulálhasson bizonyos Uniós támogatással – legalábbis a lehetőség adott számára, másrészt rákényszeríti, hogy tervezzen, stratégiát alkosson, hiszen a pályázatokból nyerhető források realizálása nem egyik napról a másikra történik. Összességében tehát megállapítható, hogy kiszámíthatóbbá teszi mind a feladatvállalások, mind a költségvetés terén az önkormányzatok működését. Az Operatív Programok segítségével a kerületi önkormányzat igen széles körben juthat támogatáshoz mind az Ötv.-ben meghatározott kötelező feladatai ellátása tekintetében, mind az önként vállalt kötelezettségek körében. Az ESZA fő célja a foglalkoztatottság növelése a potenciális munkaerő munkaerő-piaci megjelenésének elősegítésével. AZ ERFA fő célja pedig a fenti cél kiszolgálása építés- és településfejlesztési, valamint infrastruktúrabővítési eszközökkel. Az Önkormányzat a 2003-as évben az NFT-hez igazított ún. PEA-pályázaton hat ESZA/ERFA-típusú előpályázatot dolgozott ki, amelyek eredményei és az ezeket alátámasztó tervezési és dokumentációs munkálatok jól szolgálják az EU-léptékű Gazdasági Program kialakítását is.
A támogatások igénybevételének feltételei Az önkormányzatnak tudatosan fel kell készülnie az EU támogatások fogadására, ez tervezési tevékenységet igényel. A Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott fejlesztési prioritásokat mindenképpen figyelembe kell venni a tervezési folyamat során. A források elérését tovább segíti a gazdálkodás EU-logikájú átszervezése, a meglévő források hatékony, célorientált felhasználása, a fejlesztés célú hitelfelvétel és a környező kerületekkel valamint határos agglomerációs településekkel történő együttműködés bizonyos
önkormányzati feladatok együttes ellátása céljából (oktatási, egészségügyi intézmények). Az együttműködés hatékonyabb szervezeti keretek kialakulásához vezethet, amely biztosíthatja a gazdaságosabb, valamint magasabb színvonalú ellátás megvalósítását.
A kiadások csökkentésének lehetőségei A gazdasági helyzet felvázolásakor már említést tettünk az állandó forráshiányra. Ezért a kiadások csökkentése mindig napirenden levő kérdés. Az intézményhálózat racionalizálására már történtek kísérletek, de ez egy állandóan folytatandó, mérlegelendő munka, melyet minden intézménytípusra ki kell terjeszteni. A többi területen ugyanúgy folytonosan vizsgálni kell a megtakarítási lehetőségeket, a vagyongazdálkodás, a településüzemeltetés, az önkormányzati szolgáltatások racionális szervezése a kiadások csökkentésének számos lehetőségét rejti magában. A középiskolai feladatok, illetve a gazdasági szervezetek elemzése már megtörtént, a következő években minden területet hasonló mélységig kell átvilágítanunk.
XVI. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL ELFOGADOTT GAZDASÁGI PROGRAM KOMMUNIKÁCIÓJA A
tervezési
tevékenység,
így
a
Gazdasági
Program
kidolgozása,
tudatos
operacionalizálása, az ebből következő feladatok és projektek következetes elvégeztetése, majd a részeredmények folyamatos, széleskörű egyeztetése és kommunikálása fontos eszköze a városfejlesztési célok elérésének. A tervezési tevékenység eredményei, így a Gazdasági Program közvetlen hozadékai akkor érzékelhetők jól, ha szemügyre vesszük a tervezetlen, stratégia nélküli fejlesztés folyamatát és következményeit. Ez utóbbi során ellenőrizhetetlen csoportérdekeket megtestesítő, egymást csak véletlenszerűen erősítő célok mechanikus összeadásáról van szó. Amennyiben az összes csoportérdek forrásigénye végül meghaladja a tényleges kereteket, ekkor általában súlyozatlan, azonos arányú csökkentéssel érvényesülnek az egyes érdekek. Mindez attól az elvtől függetlenül történik, hogy a csoportérdekek összessége nem feltétlenül tükrözi a lakosság érdekekeit.
A tervezés – és annak széleskörű egyeztetése, kommunikálása – közelebb visz tehát az optimális érdekérvényesítéshez, tudatosságra ösztönöz, ezen kívül az eredmények egyeztetésén keresztül segíti a demokratikus érdekérvényesítés játékszabályainak elsajátítását olyan társadalmi rétegekben is, amelyek az 1990 óta tartó átalakulási folyamatban ezen képességüket még nem fejlesztették ki. A jelentős fejlesztések forrásigényük miatt mindig sértenek bizonyos rövid távú csoportérdeket, éppen ezért ilyen helyzetekben kulcsszerepe van a kommunikációnak abban, hogy a hosszú távú közösségi hasznok mentén elfogadottá váljanak ezek a döntések. A Gazdasági Program, mint a kerület és a régió egyik gazdaság és társadalomfejlesztési alapdokumentuma kiváló lehetőséget teremt politikai, szakmai-fejlesztési és a társadalmi gazdasági partnerséget erősítő kommunikációra. A közigazgatási reform alapelemeinek (új hazai regionális politika, s az ezzel átalakuló főváros-kerület gazdaságtervezési, forrásmegosztási munkaviszony) kikristályosodásáig a Gazdasági Program kommunikációja elsődlegesen szakmai jellegű, azaz a tovább-finomítását, az ebből kidolgozható ágazati gazdaságfejlesztési projektek kidolgozását, a kerületi stratégiai várostervezési dokumentumok létrehozását kell szolgálnia. A Gazdasági Programot a városvezetésnek elsődlegesen, a kommunikáció első szakaszában a Képviselőtestület tagjaival, a Gazdasági Program végrehajtásáért felelős felső- és középvezetői szintek (pl. Irodavezetők) képviselőivel kell ismertetnie, elfogadtatnia és finomítania. A közigazgatási, forrásmegosztási és EU-regionális politika (pl. a Nemzeti Fejlesztési Terv) véglegesítése után kerülhet sor a szélesebb körű, országos közigazgatási reformra és a kapcsolódó makro-tervezési dokumentumokra is reagáló, szélesebb körű társadalmi vitára, amelyben a kerület önkormányzati fenntartású intézményei, a kerületi vállalkozók, civil szerveződések, politikai szereplők, és a helyi médiumokon keresztül minden helyi polgár részt vehet. Nem mellékes szempont, hogy az elfogadott, társadalmi párbeszéden és szakmai vitákon keresztül finomított Gazdasági Program kiváló kommunikációs dokumentum lehet regionális és országos gazdasági PR és lobby valamint hazai és európai pályázatírási, és kapcsolatteremtési tevékenységekhez is, ennek megfelelően idegen nyelvű változatának kivonatban szintén el kell készülnie és a kerületi e-kommunikációs portálon helyet kell kapnia.
XVII. A VAGYONGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIA ALAPELEMEI (2004-2006) Az önkormányzat vagyonát egységes stratégia alapján kezeli. A vagyongazdálkodási stratégián keresztül kell biztosítani a vagyonelemek és a változó szükségletek harmonikus megfeleltetését. Így valósul meg a vagyonkezelők működésének keretét meghatározó előírásrendszer is, amely meghatározza a vagyongazdálkodási bevételek felhasználásának formáját és arányait. A vagyongazdálkodási stratégiát az adott időszakra tervezett feladatok teljesítése, az önkormányzati stratégiai elképzelések megvalósítását segítő vagyonkezelési, üzemeltetési, szervezési és szabályozási célok, illetve a vagyonhasznosításból származó bevételek felhasználásának elvei határozzák meg.
Egységes vagyonnyilvántartás A
vagyongazdálkodási
stratégia
kidolgozásánál
a
vagyonleltárhoz
igazodóan
forgalomképesség szerinti bontásban kell rögzíteni az egyes vagyonelemeket, valamint definiálni szükséges a vagyontárgyak gyarapítására, kezelésére, hasznosítására vonatkozó célkitűzéseket. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok nyilvántartásának teljes körűvé tétele érdekében meg kell teremteni az állagfelméréshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Fel kell mérni az ingatlanok jelenlegi műszaki állapotát, és ki kell dolgozni a középtávú és hosszú távú felújítási programokat. Az egységes nyilvántartási rendszer megteremtése érdekében törekedni kell a többszörös nyilvántartás felszámolására, különösen az önkormányzat és az önkormányzat gazdasági társaságai tekintetében. A vagyongazdálkodás a jelenlegi szervezeti megoldással működik tovább, az önkormányzat négy, teljes tulajdonában lévő társaságokon keresztül végzi városüzemeltetési és fejlesztési feladatokat: Városüzemeltető Kht, Dél-Pesti Regionális Fejlesztési Rt, Vagyonkezelő Rt, Szociális Foglalkoztató és Rehabilitációs Kht. A Vagyon-nyilvántartás hatékony felhasználása mint vagyongazdálkodási és beruházásösztönzési eszköz akkor valósulhat meg, ha a térinformációs eszközökkel digitális adathordozóra kerül.
A hatékony vagyongazdálkodás elemei Forgalomképtelen törzsvagyon Az Ötv. 78.§ (1) bekezdés előírásai szerint az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Ezeknél a vagyonelemeknél a közterületek rendjének megőrzése, a közterületi szerep biztosítása, a közterületek eredeti rendeltetésének megfelelő használata a feladat. Alapelv, hogy a közműépítés során a fejlettségbeli különbségeket folyamatosan meg kell szüntetni.
A korlátozottan forgalomképes, intézményi vagyon A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körébe tartozó intézményi ingatlanokkal kapcsolatos célkitűzés a műszaki szintentartás, állagmegóvás. Elkerülhetetlen olyan megoldások és források feltárása, melyek további beruházásokat tesznek lehetővé. Új lehetőséget jelentenek ezen a területen az Európai Uniós források, amelyeket minél nagyobb mértékben be kell vonni a finanszírozásba. A pályázati pénzeszközök kihasználása mellett törekedni kell a vagyon gyarapítására. Továbbra is felül kell vizsgálni az intézmények felújítási szükségességét és a végrehajtásra felállított fontossági sorrend alapján kell a költségvetésben keretösszeget biztosítani.
Forgalomképes ingatlanok Az egyes vagyonelemek a vagyonleltárhoz igazodóan forgalomképesség, hasznosítási elv, cél és a hasznosítás tervezett ütemezése szerinti szétválasztandók. Tartósan önkormányzati használatban maradó, ún. stratégiai vagyon az önkormányzat számára a közszolgálat ellátása, városképvédelmi, településfejlesztési, környezetvédelmi, valamint hosszabb távú üzletpolitikai vagy más kiemelt okból nélkülözhetetlen vagyon. Vállalkozói, üzleti vagyon az, amely értékesítésének távlatilag nincs akadálya. Az üzleti vagyon körébe kell sorolni a kerületben lévő olyan önkormányzati tulajdonú területeket, amelyekre már elkészültek a városszabályozási tervek. Ezek alapján történhet a hasznosítás. Az önkormányzat vagyonának az önkormányzati célok megvalósítását kell szolgálnia. Az önkormányzati tárulásokban lévő vagyon működtetésének szabályozását ki kell dolgozni. A vagyongazdálkodásban
résztvevő
szervezetek
és
felülvizsgálatával meg kell szüntetni a párhuzamosságokat.
intézmények
hatásköreinek
A lakásvagyonnal való gazdálkodást a lakások és helyiségek elidegenítésére és az önkormányzati bérlakások bérleti díjára vonatkozó rendeletek szabályozzák. Törekedni kell arra, hogy a bérlakások értékesítéséből származó bevételeket az önkormányzat elkülönítse, és az 1998. évi LVIII. törvény (Lakástörvény) 62. § alapján a tulajdonában lévő lakóépületeinek felújítására és korszerűsítésére, továbbá új lakások építésére használja fel. Folytatni kell a lakásmobilizáció hatékonyságának elősegítését. A lakásépítési programba be kell vonni a vállalkozói tőkét is.
XVIII. ÖSSZEFOGLALÁS A magyar települési önkormányzatok, így Pestszentlőrinc-Pestszentimre működésének külső feltételei nagy mértékben változnak az elkövetkező években. A központi költségvetési támogatások bővülésével csak abban a mértékben számolhatunk, amellyel az Európai Unió strukturális eszközei Magyarország számára is megnyílnak. A világgazdaság stagnálásának ideje alatt élénkülő tőkebeáramlás nem várható. A helyi gazdaság dinamikája is várhatóan csak akkor erősödik, ha a külgazdasági környezet állapota javul, hiszen nagy mértékű gazdaságélénkítési programok szintén csak az európai integráció kapcsán indulnak. Mindezekből a körülményekből vezethetők le az Önkormányzat előtt álló gazdasági feladatok. Ezek a következők: o A rendelkezésre álló materiális és humán-erőforrások felmérése o Az erőforrásokra építő, az EU fejlesztési célkitűzéseit leképező és támogatási rendszerét kamatoztató, kerületi gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozása o A fejlesztési stratégia operacionalizálása, település- és infrastruktúra fejlesztési, valamint a humán-erőforrást optimalizáló projektek formájában. A Gazdasági Program ezen feladatokra történő felkészülést kívánja szolgálni.
