Budapest, XVIII. Kerületi SOFI Pedagógiai Programja
1181 Budapest, Kondor Béla sétány 4. „Csak azok előtt tárul fel az élet szépsége, akik ismerik a másokért élő életet.”
1
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ ................................................................................................................................................ 8
1
2 A NEVELÉSI–OKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VANOTAKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK ......................................................................................................................... 10 AZ INTÉZMÉNY NEVE: ........................................................................................................................ 12
3 3.1 3.2 3.3
ELLÁTÁSI FELADATA: ............................................................................................................................. 12 ELLÁTÁSI KÖRZETE: ............................................................................................................................... 12 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE: ............................................................................................... 12 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE..................................................................................... 13
4 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8
IGAZGATÓ: ............................................................................................................................................. 13 IGAZGATÓHELYETTESEK ........................................................................................................................ 13 INTÉZMÉNYEGYSÉG VEZETŐK: ............................................................................................................... 13 MUNKAKÖZÖSSÉGI VEZETŐK ................................................................................................................. 13 EGYÉB VEZETŐI MEGBÍZÁSOK ................................................................................................................ 14 EGYÉB VEZETŐK .................................................................................................................................... 14 DIÁK ÖNKORMÁNYZATI VEZETŐ ............................................................................................................ 14 ELLENŐRZÉS, TANÁCSADÁS, SZAKTANÁCSADÁS .................................................................................... 14
5
ALAPDOKUMENTUMUNK .................................................................................................................. 15
6
NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................................................... 21 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK: ............................................................................................................................. 21 6.1 INTÉZMÉNYÜNK ARS POÉTIKÁJA: ........................................................................................................... 21 6.2 A NEVELÉS SZEREPE ............................................................................................................................... 25 6.3 A NEVELÉS CÉLJA ................................................................................................................................... 25 6.4 ÉRTÉKNEK TEKINTJÜK:........................................................................................................................... 26 6.5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM RELEVÁNS CÉLJAI .......................................................................................... 27 6.6 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................................. 27 6.7 AZ ISKOLAI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS KÖVETELMÉNYEI: ....................................................................... 28 6.8 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEI ........................................................................................ 28 6.9 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................................... 28 6.10 ISKOLAI KÖZÖSSÉGI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ...................................................................................... 30 6.11 AZ ISKOLA HAGYOMÁNYRENDSZERE ................................................................................................ 30 A PEDAGÓGUSOK FELADATAI......................................................................................................... 32
7
A PEDAGÓGUSOK, HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI ................................................................................. 32 A PEDAGÓGUSOK ALAPVETŐ FELADATAI ............................................................................................... 32 A TANÓRAI ÉS A TANÓRÁN KÍVÜLI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA, ................................................................ 32 A TEHETSÉGES TANULÓK GONDOZÁSA ................................................................................................... 33 FELZÁRKÓZTATÁS ÉS FEJLESZTÉS .......................................................................................................... 33 A TANULÓK TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZTATÁSA................................................................................ 34 AZ ISKOLAI DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDTETÉSÉBEN VALÓ AKTÍV RÉSZVÉTEL ................................... 34 MUNKAFEGYELEM, A MUNKÁHOZ VALÓ VISZONY .................................................................................. 34 FOLYAMATOS, AKTÍV RÉSZVÉTEL A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG TEVÉKENYSÉGÉBEN .......................................................................................................................................... 35 7.10 TOVÁBBTANULÁSBAN, TOVÁBBKÉPZÉSEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL, ÖNKÉPZÉS ................................... 35 7.11 AZ ISKOLAI MUNKA FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA ................................................................................. 35 7.12 RÉSZVÉTEL A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI ÉLETÉBEN, A DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN ÉS VÉGREHAJTÁSÁBAN .......................................................................................................................................... 35 7.13 AKTÍV RÉSZVÉTEL A TANTESTÜLET ÉLETÉBEN .................................................................................. 36 7.14 AZ ISKOLA KÉPVISELETE ................................................................................................................... 36 7.15 A VEZETŐI FELADATOK ELLÁTÁSA .................................................................................................... 36 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5 7.6 7.7 7.8 7.9
2
MEGFELELŐ KAPCSOLAT KIALAKÍTÁSA A TANULÓKKAL, A SZÜLŐKKEL ÉS A PEDAGÓGUS KOLLÉGÁKKAL ................................................................................................................................................. 7.17 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK ............................ 7.18 CÉLJA: ............................................................................................................................................... 7.19 FELADATA:........................................................................................................................................ 7.20 PERSZONÁLIS INTEGRÁCIÓS KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE: ........................................................................ 7.21 A SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓS KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE: ......................................................................... 7.22 A SÉRÜLÉS ........................................................................................................................................ 7.23 AZ SNI ............................................................................................................................................. 7.24 CÉLJA: ............................................................................................................................................... 7.25 FELADATA:........................................................................................................................................ 7.26 TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEK: ............................................................................................................. 7.27 TEVÉKENYSÉGEK A NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSE ÉRDEKÉBEN: ............................................................... 7.16
36 37 37 37 37 38 38 39 39 39 39 40
AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA ......... 41
8
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS .................................................................................................................................. 41 Kiemelt nevelői feladatok............................................................................................................................ 41 8.2 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZÍNTEREI, SZERVEZETI FORMÁI ...................................................................................... 41 8.3 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZÍNTEREI, SZERVEZETI FORMÁI ...................................................................... 42 8.4 AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ............................................................................................................. 42 8.5 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TERVEZÉSE................................................................................................ 44 8.6 AZ OSZTÁLYFŐNÖK ÁLTAL KÉSZÍTETT STATISZTIKÁK, JELENTÉSEK AZ OSZTÁLYRÓL ............................ 45 8.7 A TANULÓI KÖZÖSSÉGEK (OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK) TEVÉKENYSÉGÉNEK, FEJLŐDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI AZ ELSŐ FÉLÉV ÉS A TANÉV VÉGÉN ............................................................................................. 46 8.8 PEDAGÓGUS HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI .......................................................................................... 46 8.1
9 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK .......................................................................................................................................... 47 9.1
FELADATAINK: ....................................................................................................................................... 47
10 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT, A PREVENCIÓT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK .......................................................................................................................................... 48 10.1 10.2 10.3 10.4 11
CÉLUNK ............................................................................................................................................ 48 FELADATOK ...................................................................................................................................... 48 SZOLGÁLTATÁSOK ............................................................................................................................ 49 LEHETŐSÉGEINK MÉG........................................................................................................................ 49
GYERMEK– ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................... 50 FELADATOKKAL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK: ............................................................................... 50 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATOKBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI, GYAKORLÁSÁNAK RENDJE: ............................................................................................................................... 51 11.3 PARTNERKAPCSOLATOK.................................................................................................................... 51 11.4 AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS: .................................................................................................................. 51 11.5 SZÜLŐI SZERVEZETÜNK..................................................................................................................... 52 a. Szülői értekezlet ................................................................................................................................ 52 b. Fogadó óra ....................................................................................................................................... 52 c. Nyílt nap ........................................................................................................................................... 52 d. Szakmai nyílt nap.............................................................................................................................. 52 e. Szülők Klubja .................................................................................................................................... 52 f. Formái:............................................................................................................................................. 52 11.1 11.2
12
ÁLTALÁNOS ISKOLA ........................................................................................................................... 53 12.1 AZ ELSŐ NÉGY ÉVFOLYAMON ............................................................................................................ 53 12.2 A FELSŐ TAGOZAT ............................................................................................................................. 53 12.3 AZ AUTISTA TANULÓK SPECIÁLIS FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI, FELADATAI ÉS MÓDSZEREI...................... 54 Az autista tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai ....................................................................... 54 Speciális módszerek az autista tanulók fejlesztésében ................................................................................ 54
3
Speciális csoportok szervezési sajátosságai ............................................................................................... 55 12.4 AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK ..................................................................................... 55 13
A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ................................................................................................................ 56 13.1
14
JELENLEG ISKOLARENDSZERÜNK: ..................................................................................................... 56
A TANULÓK TANULMÁNYI ÉRTÉKELÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE ............................................... 57 14.1 ELŐÍRT KÖVETELMÉNYEK ................................................................................................................. 57 Átfogó írásbeli vizsgák ................................................................................................................................ 57 Elméleti jellegű tantárgyak ......................................................................................................................... 57 Szóbeli kifejezőkészség ................................................................................................................................ 57 14.2 TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ............................................................................................................ 57 14.3 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE ..................................................................... 58 Tantárgyak érdemjegyei ............................................................................................................................. 58 Folyamatos értékelés .................................................................................................................................. 58 Értesítés a tanuló teljesítményéről .............................................................................................................. 58 Érdemjegyre történő átváltási arányok ...................................................................................................... 59 A magatartás............................................................................................................................................... 59 14.4 MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉS ................................................................................................................ 59 14.5 SZORGALOM ...................................................................................................................................... 61 Azt a tanulót, aki képességihez mérten ....................................................................................................... 62 14.6 AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS FORMÁI. .................................................................................................... 62 14.7 AZ ISKOLAI FEGYELMEZÉS ................................................................................................................ 63 14.8 AZ ISKOLAI BÜNTETÉSEK FORMÁI: .................................................................................................... 63 14.9 FEGYELMI ELJÁRÁS ........................................................................................................................... 64
15
UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSI SZOLGÁLAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ............................ 65 15.1 15.2
16
UTAZÓ SZAKEMBER-HÁLÓZAT ...................................................................................................... 66 16.1
17
TÖRVÉNYI SZABÁLYZÓK ................................................................................................................... 65 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS .................................................................................................................. 65
SZOLGÁLTATÁSI PROTOKOLL ............................................................................................................ 66
AZ UTAZÓ-GYÓGYPEDAGÓGUS FELADAT– ÉS TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE ................ 67 17.1 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK ELLÁTÁSA, FEJLESZTÉSE .................................................... 67 17.2 A TÖBBSÉGI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGUSAIVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ........................................ 67 17.3 SNI A TANÉV ELEJÉN ......................................................................................................................... 67 17.4 SNI AZ ÉV FOLYAMÁN....................................................................................................................... 68 17.5 A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS .......................................................................................... 68 17.6 ADMINISZTRÁCIÓS FELADATOK ........................................................................................................ 69 17.7 AZ UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI HÁLÓZAT SOKRÉTŰ GYÓGYPEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGET LÁT EL: .. 69 17.8 A LOGOPÉDIAI FEJLESZTÉS ....................................................................................................................... 69 17.9 A LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOKBA JÁRÓ GYERMEK ELLÁTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE ....................................... 70
18
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI ...... 70
19
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI .... 71 19.1 19.2 19.3 19.4 19.5 19.6
FELVÉTEL INTÉZMÉNYÜNKBE ........................................................................................................... 71 ÓVODAI ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI BEIRATKOZÁS FELTÉTELEI ............................................................. 71 FELVÉTEL: AZ ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLÁRA ...................................................................................... 72 ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ISKOLAI TERVE: ................................................................ 73 FŐBB TEMATIKAI EGYSÉGEK: ............................................................................................................ 73 FOGLALKOZÁSOK A TANÓRÁK KERETÉBEN: ...................................................................................... 73
20
ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................................... 74
21
AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ........................................................................................................ 75
22
ÓVODÁNK PROGRAMJA: ................................................................................................................... 75
4
22.1
A PEDAGÓGIAI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNÉL ALKALMAZOTT JOGSZABÁLYOK: ....................................... 75
23 A KORAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, A GYÓGYPEDAGÓGIAI ÓVODAI NEVELÉS INDOKOLTSÁGA.............................................................................................................................................. 76 24
AZ ÓVODAI CSOPORTOK ADOTTSÁGAI, LEHETŐSÉGEI ........................................................ 77 24.1 24.2 24.3 24.4
25
AZ ÓVODA ARCULATA ....................................................................................................................... 80 25.1 25.2 25.3
26
ÓVODA KÉP ....................................................................................................................................... 80 GYERMEKKÉP.................................................................................................................................... 80 PEDAGÓGUSKÉP ................................................................................................................................ 80
AZ ÓVODA NEVELÉSI KONCEPCIÓJA ........................................................................................... 81 26.1 26.2 26.3
27
CSOPORTOK SZERVEZÉSE: ................................................................................................................. 77 TÁRGYI FELTÉTELEK: ........................................................................................................................ 78 SZEMÉLYI FELTÉTELEK: .................................................................................................................... 78 SZOCIOKULTURÁLIS HÁTTÉR ............................................................................................................. 79
NEVELÉSI CÉLOK:.............................................................................................................................. 81 KIEMELT CÉLJAINK ........................................................................................................................... 81 FEJLESZTÉSI CÉLOK ........................................................................................................................... 81
AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI ................................................................................................. 83 27.1 TESTI NEVELÉS: ................................................................................................................................. 83 27.2 ÉRZELMI NEVELÉS ............................................................................................................................. 83 27.3 ÉRTELMI NEVELÉS ............................................................................................................................. 83 27.4 FOGLALKOZÁSI FORMÁK ................................................................................................................... 83 Önkiszolgálásra nevelés ............................................................................................................................. 83 Mozgásfejlesztés ......................................................................................................................................... 84 Anyanyelvi nevelés ...................................................................................................................................... 84 Vizuomotoros készség fejlesztése ................................................................................................................ 84 Játékra nevelés............................................................................................................................................ 84 Egyéni fejlesztés .......................................................................................................................................... 84 Zenei nevelés alapjai .................................................................................................................................. 84
28
A FOGLALKOZÁSOK HETI RENDSZERESSÉGE .......................................................................... 85
29
NEVELÉSI TERÜLETEK ...................................................................................................................... 86 29.1 EGÉSZSÉGNEVELÉS ........................................................................................................................... 86 29.2 HIGIÉNIÁS SZOKÁSOK ....................................................................................................................... 87 Célok:.......................................................................................................................................................... 87 29.3 ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK: ........................................................................................................................ 87 Célok:.......................................................................................................................................................... 88 29.4 ÖLTÖZÉS-VETKŐZÉS: ........................................................................................................................ 88 Célok:.......................................................................................................................................................... 88 29.5 MOZGÁS:........................................................................................................................................... 89 Cél: ............................................................................................................................................................. 90 29.6 PIHENÉS, ALVÁS: ............................................................................................................................... 90 29.7 KÖRNYEZETEGÉSZSÉG: ..................................................................................................................... 90 29.8 EGÉSZSÉGES NAPIREND, ÉLETREND:.................................................................................................. 91
30
A KÖZÖSSÉGI ÉLET ............................................................................................................................. 92 30.1 HAGYOMÁNYOK, ÜNNEPEK KIALAKÍTÁSA......................................................................................... 92 A célok, feladatok megvalósulásának kritériuma ....................................................................................... 92 Ennek érdekében fontosnak tartjuk: ............................................................................................................ 93 30.2 BESZOKTATÁS ................................................................................................................................... 94 30.3 KÖZÖSSÉGI NEVELÉS, SZOCIALIZÁCIÓ ............................................................................................... 94 30.4 A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE .............................................................. 95
31
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ............................................................................................. 95
5
31.1 NAPIREND ......................................................................................................................................... 96 A foglalkozások heti rendszeressége ........................................................................................................... 96 32
KÉSZSÉGFEJLESZTÉS A CÉLZOTT FOGLALKOZÁSOKON ..................................................... 97 32.1 ÖNKISZOLGÁLÁSRA NEVELÉS: .......................................................................................................... 97 Célok:.......................................................................................................................................................... 97 32.2 FELADATOK ...................................................................................................................................... 98 Az étkezési szokásoknál: ............................................................................................................................. 98 A tisztálkodás terén: ................................................................................................................................... 98 A szobatisztaságra nevelésnél: ................................................................................................................... 99 Önálló munkafeladatoknál: ...................................................................................................................... 100
33
MOZGÁSFEJLESZTÉS ........................................................................................................................ 100 A NAGYMOZGÁSOK KIALAKÍTÁSÁT, BEGYAKORLÁSÁT, KORRIGÁLÁSÁT SZOLGÁLÓ FOGLALKOZÁSI 100 33.2 CÉLOK ............................................................................................................................................. 101 33.3 FELADATOK .................................................................................................................................... 101 33.4 A MOZGÁSFEJLESZTÉS TERÜLETEI:.................................................................................................. 102 Játékos utánzó gyakorlatok ....................................................................................................................... 102 Alapmozgások kialakítása, gyakorlása, korrigálása ................................................................................ 102 Gyakorlatok: ............................................................................................................................................. 103 Mozgásos játékok ...................................................................................................................................... 104 A célok megvalósulásának kritériumai ..................................................................................................... 104 33.5 A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ............................................................ 105 33.1
FORMA.
34
ANYANYELVI FEJLESZTÉS ............................................................................................................. 106 34.1 34.2 34.3 34.4 34.5
35
CÉLOK ............................................................................................................................................. 106 FELADATATOK ................................................................................................................................ 107 SPECIÁLIS FELADATOK: ................................................................................................................... 108 TÉMAKÖRÖK A KÖRNYEZET MEGISMERÉSÉRE ................................................................................. 108 FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁS KOR VÉGÉRE: ............................................................. 109
JÁTÉKRA NEVELÉS ............................................................................................................................ 110 35.1 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK JÁTÉKÁNAK JELLEMZŐI.................................................... 110 35.2 CÉLOK ............................................................................................................................................. 111 35.3 FELADATOK .................................................................................................................................... 112 35.4 TERÜLETEI: ..................................................................................................................................... 112 Megtanulandó játékok: ............................................................................................................................. 113 35.5 JÁTÉKESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI: ...................................................................... 115 35.6 A SZEREPJÁTÉK FEJLESZTÉSE IRÁNYÍTÁSA ...................................................................................... 116 35.7 A BÁBJÁTÉK .................................................................................................................................... 116 35.8 BARKÁCSOLÁS ................................................................................................................................ 116 35.9 SZABÁLYJÁTÉK ............................................................................................................................... 117 35.10 KÜLSŐ KÖRNYEZET ......................................................................................................................... 117
36
VIZUOMOTOROS FEJLESZTÉS ....................................................................................................... 119 36.1 36.2 36.3 36.4
37
ZENEI NEVELÉS .................................................................................................................................. 123 37.1 37.2 37.3
38
CÉLOK ............................................................................................................................................. 119 FELADATOK .................................................................................................................................... 120 AZ ÁBRÁZOLÁS, ALAKÍTÁS, FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI: .......................................................... 120 A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁS KOR VÉGÉRE: .......................................................... 122
CÉLOK ............................................................................................................................................. 123 TERÜLETEI ...................................................................................................................................... 124 A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ................................................................. 124
EGYÉNI FEJLESZTÉS ......................................................................................................................... 126
6
38.1 CÉLOK ............................................................................................................................................. 126 38.2 FELADATOK .................................................................................................................................... 126 A mozgásfejlesztésre irányuló gyakorlatok: ............................................................................................. 127 Megismerő tevékenység fejlesztését szolgáló gyakorlatok: ....................................................................... 127 38.3 A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ................................................................. 128 39
KIEGÉSZÍTŐ SPECIÁLIS TERÁPIÁK ............................................................................................. 129 39.1 39.2 39.3 39.4
40
TANULÁS ............................................................................................................................................... 133 40.1 40.2 40.3
41
MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK.................................................................................................. 129 CÉLOK ............................................................................................................................................. 129 FELADATOK .................................................................................................................................... 129 A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN ............................................................. 131
CÉLOK ............................................................................................................................................. 133 FELADATOK .................................................................................................................................... 134 FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ............................................................... 134
TANULÁSI KORREKCIÓ: HABILITÁCIÓS ÉS REHABILITÁCIÓS FOGLALKOZÁSOKON 135 41.1 CÉLOK ............................................................................................................................................. 135 41.2 .FELADATOK ................................................................................................................................... 135 41.3 A CÉLOK, FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁNAK KRITÉRIUMAI ........................................................... 136 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére .................................................................................... 137
42
VIII. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ....................................................................................... 139 42.1 42.2 42.3
43
AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE......................................................................... 141 43.1 43.2
44
CÉLOK ............................................................................................................................................. 139 FELADATOK .................................................................................................................................... 139 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK ........................................................................................................... 140
A PROGRAMELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE ...................................................................... 141 A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE ................................................................................... 141
SZÜLŐ, GYERMEK, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI................................ 142 44.1 A KAPCSOLATBAN ÉREZTETNI KELL: ............................................................................................... 142 44.2 A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI: ....................................................................................................... 142 Családlátogatás: ....................................................................................................................................... 142 Napi kapcsolattartás ................................................................................................................................. 143 Nyílt napok ................................................................................................................................................ 143 Fogadóórák .............................................................................................................................................. 143 Szülői értekezlet ........................................................................................................................................ 143 Közös programok ...................................................................................................................................... 143 44.3 KÜLSŐ KAPCSOLATOK..................................................................................................................... 143
7
1 BEVEZETŐ
Iskola neve:
Budapest, XVIII. Kerületi SOFI
Iskola címe:
1181 Budapest Kondor Béla sétány 4.
Igazgató neve:
Batári Géza
Tanuló csoportok száma:
22
Beírt tanulói létszám:
kb. 200 fő, integrációs ellátásban mintegy +265 fő
Engedélyezett pedagógus 84 álláshelyek száma: Pedagógiai munkát segítő:
26,5 szakalkalmazott
Web oldal:
www.sofi.hu
Iskolánk óvodai, általános iskolai, speciális szakiskolai évfolyamokkal, szak és szakmai szolgálattal rendelkező többcélú, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény. Feladata: a tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek részére biztosítani az óvodai ellátást, általános iskolai tanulók iskolai oktatását és nevelését, valamint speciális szakiskolai képzését. Ezenkívül feladataink közé tartozik körzeti szolgáltatásként, gyógypedagógiai tanácsadás, az utazógyógypedagógiai hálózat működtetése, valamint a szakmai szolgáltatások közül az integrációs szaktanácsadás, konferenciák és szakmai találkozók szervezése. Az iskolában dolgozó tanárok döntő többsége gyógypedagógus. Az iskola vezetésének alapkoncepciója, hogy a tanulásban, valamint az értelmileg akadályozott gyermekek oktatása és nevelése egységes rendszert alkosson az óvodától, az általános iskolai ismeretek elsajátításán át a szakmai felkészítésig (speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola). E sokrétű feladat ellátására több tanulócsoportot hoztunk létre. Ezek a következők: óvodai csoport, autista csoport, tanulásban és értelmileg akadályozottak alsó és felső tagozata, valamint speciális szakiskolai osztályok. Az iskolában a 8
következő szolgáltatások működnek: logopédia, gyógytestnevelés, gyógyúszás, korcsolyaoktatás, judo és még számos sporttevékenység, tehetséggondozás, napközi ellátás, énekkar, érdeklődésnek megfelelő szakkörök. A nyolcadik osztály befejezése után a tanulók tovább folytathatják tanulmányaikat, a speciális szakiskolában, ahol a következő szakmák elemeit sajátíthatják el, háztartási ismeretek, szövés, agyagtárgy készítés, OKJ-s szakma 2013. szeptember 1-től számítógépes adatrögzítő. Az iskola által nyújtott nem kötelező szolgáltatások: a különböző szakkörök, tanulmányi versenyek, táborozási lehetőségek, játszóház, egészséges életmód, drogmegelőzés, pályaválasztási és életvezetési tanácsadások, pszichológiai tanácsadás, szülők klubja stb. Ezek a szolgáltatások térítésmentesek. Több mint egy évtizede működik iskolánkban a Szülők Klubja, mely előadásaival és az információk közvetítésével igyekszik tájékozottabbá tenni a szülőket és érdeklődőket a gyermekek nevelésében, egymás megsegítésében és a társadalmi eligazodásukban. Az utazó gyógypedagógia hálózat révén kapcsolatot tartunk fenn a kerületi óvodákkal és általános iskolákkal. Terveink között szerepel egy nagyobb, hosszú távlatú program is, mely akadályozottsággal élő embertársaink és a társadalom közti kapcsolat javítását tűzte ki célul. Az utazó gyógypedagógiai hálózat biztosítja az ép gyermekek között integráltan oktatott SNI-s gyermekek szakszerű ellátását, fejlesztését. Szülői kezdeményezésre létrehoztuk az „Életjel” Alapítványt, amely az iskolánkban folyó oktató-nevelő munkát, valamint a szabadidős foglalkozások megszervezését és lebonyolítását segíti. Az iskolánkban a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A Nemzeti Köznevelési Törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszúilletve középtávra, határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét, céljait, feladatait és tevékenységeit. Ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka, melyben meg vannak határozva az aktuális célok és az ehhez kapcsolódó feladatok. Megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövidtávú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása.
9
2 A NEVELÉSI–OKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VANOTAKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK 2.1 Helyi Pedagógiai Programunk alapját képező jogi szabályozók A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény hatályos paragrafusai A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Kormány rendelet A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai - szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési Igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet 2013. évi CCXXXII. Törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet
A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE
PEDAGÓGIAI
Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, 10
illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől: az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: ÉVFOLYAM TANÉV 1. 20132014 20142015 20152016 20162017
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007
2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007
2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007
2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013
A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: A. 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv .B. 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.
11
3 AZ INTÉZMÉNY NEVE: Budapest, XVIII. Kerületi SOFI (Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) Székhelye: 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 4. Tagintézmény: Budapest, Kondor Béla sétány 15.
3.1
Ellátási feladata:
Az intézmény feladata az értelmi-és társuló fogyatékosok részére biztosítani a fejlesztést, az óvodai ellátást, iskolai életmódra való felkészítést, az általános iskolai nevelést és oktatást, valamint a speciális szakiskolai képzést. Ezen kívül kerületi, körzeti szakszolgáltatásként az utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése is a feladatok közé tartozik.
3.2
Ellátási körzete:
Budapest XVIII. kerület, és Vecsés, valamint a fennmaradó helyekre a délpesti régió területe. Engedélyezett gyermeklétszám a szorzószámok figyelembe vételével: 500 fő
3.3
Az intézmény szervezeti felépítése:
-
Óvoda
-
Általános iskola
-
Speciális szakiskola
-
Utazó gyógypedagógusi hálózat
12
4 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE 4.1
Igazgató:
Az iskola igazgatójának feladatköre: egyszemélyi felelős Hatásköre: Munkaköri leírás szerint Megbízásának időtartama: öt év Megbízója: fenntartó
4.2
Igazgatóhelyettesek
Feladatkörük: óvoda, általános iskola, speciális szakiskola és utazó gyógypedagógiai hálózat szakmai irányítása. Technikai dolgozók munkájának ellenőrzése. Hatáskörük: értekezletek előkészítése, szakmai irányítás ellenőrzés, jogszabályban meghatározott dokumentációk vezetésének felügyelete, ügyviteli tevékenységek irányítása. Megbízásuk időtartama: visszavonásig Megbízójuk: igazgató
4.3
Intézményegység vezetők:
Feladatkörük: óvoda és az általános iskola, speciális szakiskola, utazó gyógypedagógiai hálózat szakmai irányítása. Hatáskörük: értekezletek előkészítése, adminisztratív, ügyviteli tevékenységek irányítása, szakmai irányítás és ellenőrzés. Megbízásuk időtartama: visszavonásig Megbízójuk: igazgató
4.4
Munkaközösségi vezetők
A szakmai munkaközösségi vezetők konzultatív, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkeznek, valamint szakmai ellenőrzést is végezhetnek. Megbízásuk időtartama: tanévenként megerősítéssel visszavonásig Megbízó: az iskola szakmai munkaközösségének javaslata alapján az igazgató
13
4.5
Egyéb vezetői megbízások
Gazdasági ügyintéző, élelmezésvezető Feladatkörük: Leltárak, selejtezések, pénzügyi elszámolások, a konyha szervezési feladatai, technikai dolgozók irányítása.
4.6
Egyéb vezetők
Közalkalmazotti Tanács vezető Választójuk: nevelőtestület
4.7
Diák Önkormányzati vezető
hatásköre: Nkt. 2011. CXC. törvény 48. paragrafus Megbízásának időtartama: 5 év Megbízója: igazgató
4.8
Ellenőrzés, tanácsadás, szaktanácsadás
Ellenőrzési joga az igazgatónak, helyetteseinek, intézményegység vezetőknek, munkaközösség vezetőknek, felkérésre szakértőknek és szaktanácsadóknak van. Ők ellenőrizhetik a pedagógiai munkát, valamint az iskolában működő tevékenységeket A szakmai munkát és a működést a fenntartó által delegált személy ellenőrzi.
14
5 ALAPDOKUMENTUMUNK Az intézmény alapításának időpontja:1954 Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. Az intézmény fenntartója: KLIK Az intézmény alaptevékenységeit az alapdokumentum tartalmazza: A Klebelsberg
Intézményfenntartó
Központ
Szervezeti
és
Működési
Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról rendelkező az
emberi
erőforrások
minisztere
37/2013.
(X.
4.)
EMMI
utasítása
mellékletében, a Magyar Közlöny 2013. évi 49. számú Hivatalos Értesítőjében 2013. október 4. napján megjelent szakmai alapdokumentum Az
intézmény
székhelye
szerinti
megye
neve:
Budapest
Tankerület
megnevezése: KLIK Budapesti XVIII. Tankerülete OM azonosító: 038432 Budapest XVIII. Kerületi SOFI Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes
Gyógypedagógiai
Módszertani
Intézmény
szakmai
alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
123.
§
(1)
bekezdésében
leírtakra,
az
alábbi
szakmai
alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 5.1. Megnevezései Budapest XVIII. Kerületi SOFI Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 5.1.1. Hivatalos neve: Módszertani Intézmény
15
5.2. Feladatellátás helyei 5.2.1. Székhelye: 1181 Budapest, Kondor Béla Sétány 4. 5.2.1.1. telephelye: 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 15. 5.3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 5.3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 5.3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 5.3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 5.3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 5.3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. 5.4. Típusa: egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény 5.5. OM azonosító: 038432 5.6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 5.6.1. 1181 Budapest, Kondor Béla Sétány 4. 5.6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás 5.6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 5.6.1.1.2. 7-8 évfolyamok sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi 5.6.1.1.3. fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)
5.6.1.2. pedagógiai szakszolgálati feladat 5.6.1.2.1. gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás
16
5.6.1.2.2. fejlesztő nevelés 5.6.1.2.3. nevelési tanácsadás 5.6.1.2.5. konduktív pedagógiai ellátás 5.6.1.2.6. gyógytestnevelés 5.6.1.2.7. utazó gyógypedagógusi hálózat 5.6.1.3. szakiskolai nevelés-oktatás sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi 5.6.1.3.1. fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)
5.6.1.3.2. kizárólag szakképző évfolyamok 5.6.1.3.3. speciális szakiskolai képzés 9-10 (előkészítő) 11-13. évfolyam enyhe értelmi fogyatékos és integráltan halmozottan sérült értelmi fogyatékos, autista tanulók szakképzése és vizsgáztatása. Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben a szakiskolai képzésben ABCD Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. számítógépes adatrögzítő 3134602 16. Ügyvitel 3 Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben a szakiskolai képzésben ABCD
17
OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok
5.6.1.4. pedagógiai-szakmai szolgáltatás 5.6.1.4.1. szaktanácsadás, tantárgygondozás
5.6.1.4.2. módszertani szakirányítás 5.6.1.5. iskola maximális létszáma: 230 fő 5.6.1.6. intézményegységenkénti maximális létszám: általános iskola: 20 fő 7-8. évf. (2-es, 3-as szorzós létszám) szakiskola: 75 fő (2-es, 3-as szorzós létszám) 5.6.1.7. iskolai tanműhely 5.6.1.8. iskolai tanműhely maximális létszáma: 80 5.6.1.9. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 5.6.1.10. OKJ képzés és vizsgaszervezés, vizsgáztatás 5.6.2. 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 15. 5.6.2.1. általános iskolai nevelés-oktatás 5.6.2.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 5.6.2.1.2. 1-6 évfolyam évfolyamok sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi 5.6.2.1.3. fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 5.6.2.1.4. fejlesztő iskolai oktatás 5.6.2.2. integráltan nem nevelhető gyermekek óvodai nevelése sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, 18
érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 5.6.2.3. iskola maximális létszáma: 270 fő 5.6.2.4. intézményegységenkénti maximális létszám: óvoda: 15, iskola: 90 (2-es, 3-as szorzók) 5.6.2.5. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 5.6.2.6. átvállalt feladatok: óvodai nevelés 5.6.2.7. Óvoda: két csoport: enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékos és autista gyermekek számára (többi gyermekkel együtt nem nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése és többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése) 5.7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 5.7.1. 1181 Budapest, Kondor Béla Sétány 4. 5.7.1.1. Helyrajzi száma: 151126/21 5.7.1.2. Hasznos alapterülete: bruttó 5750 nm 5.7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 5.7.1.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 5.7.1.5. Működtető neve: Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat 5.7.1.6. Működtető székhelye: 1184 Budapest, Üllői út 400. 5.7.2. 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 15. 5.7.2.1. Helyrajzi száma: 151159/21 5.7.2.2. Hasznos alapterülete: bruttó 5696 nm 19
5.7.2.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 5.7.2.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 5.7.2.5. Működtető neve: Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat 5.7.2.6. Működtető székhelye: 1184 Budapest, Üllői út 400. 5.8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
20
6 NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai alapelveink: Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
6.1
Intézményünk ars poétikája:
A sérült, fogyatékos ember biológiai és pszichés állapota miatt bizonyos tevékenységekre képtelen lehet, ez azonban nem csökkentértékűség, hanem „másság”.
A SOFI EGYMI Iskolában tanító pedagógusok és munkatársaik mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: I.
a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
II.
a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
III.
a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe veszszük,
IV.
diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,
V.
minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
VI.
az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, 21
nevelő és nevelő között.
1. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, -
iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, hozzájárul a környezettudatos magatartás kialakításához,
-
az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,
-
fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,
-
szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,
-
törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,
-
segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,
-
törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,
-
szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
2. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
22
igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, alkalmanként aktívan részt vállaljanak az egészséges iskolai környezet kialakításában, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.
3. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében -
biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.
4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: -
humánus,
-
erkölcsös,
-
fegyelmezett,
-
művelt,
-
kötelességtudó,
-
érdeklődő, nyitott,
-
kreatív, alkotó,
-
becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,
-
képes a problémák érzékelésére és megoldására,
-
gyakorlatias,
-
képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,
-
jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),
-
van elképzelése a jövőjét illetően, 23
-
becsüli a tudást,
-
öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,
-
ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,
-
képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,
-
tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,
-
képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,
-
a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,
-
ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,
-
a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,
-
ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,
-
ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,
-
ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,
-
viselkedése udvarias,
-
beszéde kulturált,
-
társaival együttműködik,
-
szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,
-
képes szeretetet adni és kapni,
-
szereti hazáját,
-
megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,
-
egészségesen él,
-
szeret sportolni, mozogni,
-
megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
24
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
6.2
A nevelés szerepe
Iskolánkban kiemelkedő szerepet szánunk a nevelésnek.
6.3
A nevelés célja
Kiegyensúlyozott, boldog ember nevelése. Felfogásunk szerint az a boldog ember, aki testi – lelki értelemben jól érzi magát, örömmel éli mindennapjait. Fő célunk, hogy a gyerekek számára olyan iskolai környezetet biztosítsunk, amely hozzásegíti őket ennek a jó érzésnek a megéléséhez. Ennek érdekében elismerjük és elfogadjuk a gyermekek másságát, és ezt nagy empátiával értékként kezeljük. A gyerekekre testi-lelki-szellemi egységük egészében tekintünk. Tudomásul vesszük, hogy azok a problémák, amelyekkel naponta találkozunk, az csak a jéghegy csúcsa, nem a mi bosszantásunkra történik. Elismerjük azt, hogy bár igyekszünk egységes nevelési elveket kialakítani, nem lehet minden gyereknél mechanikusan alkalmazni ezeket. A pedagógiai eszköztár széles skáláját kell alkalmaznunk figyelembe véve az induvidumot. Készek vagyunk arra, hogy a gyerekek egyéni problémáit megismerjük, és segítségükre legyünk azok megoldásában. Valljuk, hogy a gyerekek sikeres nevelése csak következetes pedagógiai munka eredménye lehet. Kimondjuk, hogy egyik fontos feladata iskolánknak, hogy a gyerekek számára biztonságos, és kiszámítható legyen. A biztonság és kiszámíthatóság eléréséhez szükséges bizonyos szabályok megértése, és elfogadása. Kimondjuk, hogy néhány egyszerű, mindenki számára jól értelmezhető szabályra szükség van. Nevelési alapelveink közé tartozik tehát a megállapodás elve. A szabályok korai tisztázása, a közös szabályalkotás, és az ezekben való megállapodás közelebb vihet a sikeres neveléshez. Tudjuk, hogy megállapodás csak két egyenrangú fél között születhet, de úgy tartjuk demokratikusnak, ha életkorukhoz mérten igyekszünk bevonni a gyerekeket a szabályalkotás és végrehajtás folyamatába is. Úgy látjuk, hogy a konfliktusoknak és feloldási módjaiknak pedagógiai szerepük van. 25
Nem tartjuk károsnak, ha az iskolában konfliktusok vannak. Teret és időt engedünk ezek lezajlására és feloldására. Vigyázunk arra, hogy a másik félről alkotott esetleges negatív sztereotípiák ne álljanak útjába a probléma felderítésében és megítélésében. Fokozatosan bevonjuk az érintett csoportot a folyamatba, mert úgy véljük, hogy a kortársak véleménye egymásra nagy hatással van. Fokozottan ügyelünk arra, hogy kellő időt fordítsunk egy-egy probléma feltárására. Ez jóval mutasson túl az okok kiderítésén, irányuljon a probléma megoldására. Tudomásul vesszük, hogy néhány gyerek esetében nincs igazán hatékony fegyelmezési mód a kezünkben, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne fegyelmezzünk. Belátjuk, hogy a figyelmetlenség, fegyelmezetlenség oka, egyik forrása lehetünk mi magunk is. Kimondjuk, hogy minden egyes felnőttnek fontos feladat jut a nevelés területén. Ez csapatmunka. Az iskolai nevelési munka kiemelt segítője a gyermek és ifjúságvédelmi felelős. Továbbá valljuk, hogy ami érték, azt értékként is kezeljük. Értéknek nevezzük azt, ami szép és jó, és közvetítésre méltó.
6.4
Értéknek tekintjük: a másik ember teljes mivoltát tiszteljük a másik ember másságát, egyéniségét az udvarias viselkedést a szép tiszta környezetet a különböző képességeket az őszinteséget
Nevelésünket akkor tekintjük sikeresnek, ha a gyerekeinket arra neveljük, hogy az itt töltött évek alatt fogadják el egymást olyannak, amilyenek. Tiszteljék egymás másságát, tudjanak békésen egymás mellett élni. Tudják problémáikat megfogalmazni. Tudjanak segítséget kérni és elfogadni. Tanulják megvállalni tetteik következményét. Ne a büntetéstől való félelem tartsa őket vissza hibás cselekedeteiktől, hanem önmagától a rossztól óvakodjanak. Ehhez három terület fejlesztését tartjuk kiemelten fontosnak: 26
kommunikáció, szocializáció, gondolkodás (döntés-választási képesség) Ennek a három területnek a változásait kívánjuk nyomon követni a neveltségi szint mérésével. Az iskolai fegyelem elmélyítésében, óraközi szünetekben tanulói és tanári ügyeletet szervezünk.
6.5
A pedagógiai program releváns céljai
Azok a gyermekek, akik óvodás koruktól a mi intézményünkben nevelődnek, iskolai tanulmányaik befejeztével képesek legyenek az önálló életvezetésre, a társadalmi beilleszkedésre. Differenciált gyógypedagógiai eszközrendszerünk alkalmazásának eredményeképpen sikeresen tudjanak integrálódni. Ezalatt a fogyatékosságuk súlyosságától függően az elemi önkiszolgálástól a szakmai tananyag elsajátításáig az értelmi és fizikai teljesítőképességek legszélesebb skáláját értjük. A mi intézményünkben minden gyermek egyéniségének, képességbeli sajátosságának megfelelő fejlesztést kap.
6.6
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A tanulók személyiségének fejlesztése az iskolai nevelési folyamat állandó feladata. A NAT-ban képviselt követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon tudják felhasználni és alkalmazni. A műveltségi területeken rejlő nevelési lehetőségek komplexitása jó alkalmat teremt azon személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor követelményeivel. Az intézmény arra törekszik, hogy minden ellenható társadalmi tendencia ellenére megtalálja a megfelelő partnereket, amelyek közreműködnek, és hatékonyan segítik a személyiség fejlesztését. A szülők, a család és intézményünk együttműködve egy egészséges személyiséget képes kialakítani. A hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és minőségének növelésére kell törekednünk. Ezért fontos a rendszer működtetésében az osztályfőnök egyénisége, szakmai felkészültsége, hisz a szülő, ugyanakkor a tanuló is nagyon sok esetben az osztályfőnöktől kapja az elsődleges információt az iskoláról.
27
6.7
Az iskolai személyiségfejlesztés követelményei:
A tantárgyak adta nevelési lehetőségek kihasználásával a tanulókban alakítsa ki az:
érdeklődés igényét, a tájékozottságot, találékonyságot, a rugalmasságot, aktivitást, nyitottságot, problémaérzékenységet. 6.8
A személyiségfejlesztés főbb területei
-
A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése
-
A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása
-
A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok
-
A magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása
-
Az intézmény szakmai képzésének, elvárásainak megfelelő személyiség formálása.
-
Az egészséges életkörnyezetre való igény, tudja, mit tehet az ember a szűkebb/tágabb környezetéért. A szűkebb környezet megóvásának készségszintre emelése lehetővé teszi olyan állampolgárok képzését, akik óvják, ápolják környezetüket, felelősséget éreznek a természet értékeinek megőrzéséért.
Törekedjünk tanulóink érzelmi kiegyensúlyozottságára, segítsük őket abban, hogy empatikus készségek kialakuljanak, tudjanak tolerálni, ismerjék fel erényeiket és korlátaikat. Akarati tulajdonságaikat tekintve legyenek kitartók, megbízhatóságra, rendszerességre törekvők. Ismerjék önmaguk pozitív tulajdonságait, tudják mire képesek.
6.9
Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Az élet és egészség védelme, a nevelési alapértékek között első helyen áll. Az egészség védelme olyan érték, amely minden pedagógus számára nevelő feladat. Az egészséges életmódra nevelés hatékony módszere a megelőzés. A megelőzés feltételezi az ismeretek közlését, elsajátítását és a magatartás pozitív irányú befolyásolását. 28
Az iskola tehát felvállalja a komplex szociális szintér szerepét. Az egészségnevelés célja motiválni a tanulókat az egészséges életmód kialakítására vagy továbbvitelére, az elsajátított magatartásformák szinten tartására és fejlesztésére. A rendszeresség, pontosság igényének kialakítása (napirend, házirend, különböző elfoglaltságok tervezése, az iskolai munka megtervezése, tanulási terv, házimunka, szabadidő, hétvégi programok, televíziós műsorok kiválasztása, mozi, szórakozás stb. helyes tervezése, kiválasztása). Tanulóinkban ki kell alakítani a pozitív életszemléletet -
a család szerepének megértése
-
a helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete
-
a jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása
-
a közösségbeli „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása
-
a jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való igény
-
az egészség-megőrzés alapvető feltételeinek ismerete, a helyes napirend kialakítása
-
az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete és alkalmazása
-
a káros szenvedélyek negatív hatásának felismerése, megelőzése, kerülése
-
a testi higiénia iránti igény kialakítása, higiéniai szabályok mindennapos alkalmazása
-
a rendszeres testmozgásra való igény kialakítása
-
az egészséges életkörnyezetre való igény, tudni mit tehet az ember a szűkebb/tágabb környezetéért
-
a környezetre káros anyagok ismerete
-
a környezet káros hatásainak ismerete
-
az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben való aktív részvétel igényének kialakítása
29
6.10
Iskolai közösségi élet megszervezése
Nagyon fontos az egyre nehezedő családi körülmények miatt a napközis nevelési feltételek fokozott kerületi támogatása a jövőben is. Diáksportkörbe, énekkarba és néhány jól működő szakkörbe önkéntes csatlakozás alapján szerveződnek a gyerekek. Csupán néhányan kiválasztás alapján (énekkar). Iskolánk tanulói kedvezményes étkezésben részesülnek.
6.11
Az iskola hagyományrendszere
A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Ezeknek a rendezvényeknek nagy jelentősége van az interperszonális kapcsolatok és a közösségi kohézió erősítésében. Kulturális és ünnepi rendezvények Március 15. Nemzeti ünnep Október 6. Október 23. Április 16. Holocaust emléknap Iskolanap Diáknap Szalagavató Szülők Napja Anyák Napja Mikulás Farsang Alapítványi bál Karácsony Ballagás Nemzeti Összetartozás napja ( jún. 4.) Költészet napja
30
Madarak, fák napja Föld napja
Versenyek Komplex tanulmányi verseny Kulturális Szemle Sportversenyek SOFI háziversenyei
31
7 A PEDAGÓGUSOK FELADATAI 7.1
A pedagógusok, helyi intézményi feladatai
7.2
A pedagógusok alapvető feladatai
-
-
-
-
7.3 -
A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (nevelésseloktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon 32
-
-
7.4 -
7.5
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
A tehetséges tanulók gondozása Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
Felzárkóztatás és fejlesztés A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése
-
-
-
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorállása.
33
-
-
7.6 -
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.
A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.
7.7
Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel
-
Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.
-
7.8 -
Munkafegyelem, a munkához való viszony A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
34
7.9
Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében
-
Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
-
7.10 -
Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.
7.11 -
-
Az iskolai munka feltételeinek javítása
Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
7.12 -
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés
Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában
Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
35
7.13 -
A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
7.14 -
-
-
A vezetői feladatok ellátása
Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
7.16 -
Az iskola képviselete
A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.
7.15 -
Aktív részvétel a tantestület életében
Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal
A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
36
-
Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
7.17
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek
Gyermekeink közösségbe való beilleszkedését a sajátos nevelési igényük nagymértékben meghatározza, nehezíti. A beilleszkedés mértéke jelentősen befolyásolja személyiségük egészének alakulását. A beilleszkedési nehézséggel küzdő gyerek halmozottan hátrányos helyzetbe kerül, közösségi pozíciója kedvezőtlen lesz. A beilleszkedésben központi helyet foglal el a pedagógus, a pedagógiai munkát végzők, aki irányít, szervez, minősít és ellenőriz. Gyermekeink beilleszkedése a közösséghez való alkalmazkodás esetében is nehézségekbe ütközik. A megszokottól való legkisebb eltérés is problémát jelenthet, képtelenek a helyzetet áttekinteni, és a felmerült nehézségeket megoldani.
7.18
Célja:
Gyermekeinket el kell juttatni odáig, hogy képesek legyenek egyszerű társadalmi helyzetek felismerésére, és az ott tanúsítandó helyes magatartást elsajátítsák.
7.19
Feladata:
Az egyén akadályozottsága mellett is megtalálja helyét a társadalomban. .
7.20
Perszonális integrációs képesség fejlesztése:
Az a képesség, amely segítségével az egyén, akadályozottsága ellenére megtalálja identitását, megerősödik személyisége, és ellensúlyozni tudja a társadalmi szerepekben gyakran sújtó kiszolgáltatottságát. - Fizikai funkciók erősítése és gyakorlása, kompenzációs technika fejlesztése. - A mindennapi életben szükséges elemi készségek kialakítása. - A környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősítése. 37
- Embertársi kapcsolatok kialakítása, empátiás készség fejlődésének megerősítése. Gyermeki érzelmek gazdagítása és megszilárdítása, tanuljon meg úrrá lenni indulatain. - Pozitív énkép kialakítása, segítsük az önismeret, önfegyelem elmélyítésével abban, hogy minél inkább tisztában legyen azzal, mire képes, és mi az, ami meghaladja erejét. - Készítsük fel tanulóinkat olyan életstílusra, amelyben saját helyzete elfogadása mellett ő maga is elégedetten tud élni.
7.21
A szociális integrációs képesség fejlesztése:
- Az egyéni integrációs képesség kiegészítője. Az integráció kétoldalú folyamat, nem kizárólag csak a sajátos nevelési igényű személyre vonatkozik, hanem a társadalomra, a befogadó környezetre is, kölcsönös hatást magába foglaló jelenség. A szociális integráló képesség segítségével tud az egyén beilleszkedni a meglévő szerepekbe, tudja megtalálni szociális identitását és kompetenciáját. - Fejlesszük kapcsolatteremtő és kommunikációs képességüket. Ismertessük meg őket a számukra szükséges szociális szerepekkel, és az azokban követendő viselkedésekkel. - Sajátíttassuk el az elemi szociális magatartásformákat, támogassuk a lehetséges szociális interakciókat. - Kísérjük figyelemmel és segítsük a tényleges beilleszkedést a különféle formában szerveződő csoportokban, legyen az játszó, tanuló, vagy munkacsoport. - Legyünk példamutatásunkkal segítségükre a kulturált viselkedés szokásainak kialakításában.
7.22
A sérülés
A sérülés az egész gyermeki személyiséget áthatja, és annak strukturális zavarához vezet. A fejlődési zavar a fejlődés minden területén megnyilvánul: Mozgásfejlődésben, szenzomotoros funkciókban, szokásrendszerek kialakulásában, a beszédben, a játéktevékenységben, a szociális kapcsolatokban. Gyakran előforduló magatartászavarként jelentkezik az ingerlékenység, gátlástalan viselkedés, szétszórtság, impulzivitás, hangulati labilitás.
38
7.23
Az SNI
A sajátos nevelési igényű gyermekek magatartásában is különbséget kell tenni a pillanatnyi fegyelmezetlenségi állapot és az állandósult fegyelmezetlen magatartás között. Fejletlenségük, kritikátlanságuk, nyugtalanságuk sok olyan magatartási rendellenességhez vezet, amelyeket a hasonló korú nem sérült társaiknál már komoly fegyelmezetlenségnek minősítenénk, és elmarasztalnánk ezért.
7.24
Célja:
A nevelés és oktatás folyamatában az egyéni bánásmód elvének figyelembe vételével a gyermek pozitívumainak erősítése, jól motiváló nevelői hatások teremtése.
7.25
Feladata:
- A gyermekek alapos megfigyelése és a magatartási problémák felderítése. - Egyéni bánásmód kialakítása. - Kulturált viselkedés szokásainak kialakítása, a helyes magatartási szokások megszilárdítása. - Társas érintkezési szokások kialakítása. - Távolságtartás szabályainak kialakítása. - Élethelyzetek (szituációs játékokkal) megélése. - Felnőttek példamutató viselkedése.
7.26
Tevékenységi területek:
- Tanórán, - tanórán kívüli foglalkozásokon, - habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon.
39
7.27
Tevékenységek a nehézségek enyhítése érdekében:
Változatos tevékenységi formák biztosítása órakereten belül és azon kívül is: - művészeti terápia - különböző sporttevékenységek. Önálló feladatok végzésére lehetőség a közösség munkája mellett, - csapatmunka szervezése, - pedagógiai és szituációs játékok alkalmazása elsősorban osztályfőnöki órán és napköziben, - motiválás (a megfigyelhető pozitív eredmények azonnali jelzése, dicséret, a negatív eltérések tömör lereagálása,…), - hosszabb türelmi időszak biztosítása, - a szülők bevonása a gyermekkel való foglalkozásba. Tartós vagy hosszabb ideig tartó zavarok esetén, ha a probléma meghaladja a gyógypedagógiai kompetenciát, megfelelő szakembert és intézményt vonunk be a munkánkba. A beilleszkedés és magatartási problémák megoldásánál nagyon fontos a család és az iskola együttműködése. Ezt a folyamatot nagymértékben elősegíti a pedagógus által nyújtott pozitív magatartás, nagyfokú tolerancia, a szeretet, valamint a gyerek „másságának” megértése, elfogadása.
40
8 AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA
Közösségfejlesztés
8.1
A tanulók személyiségfejlesztése a nevelő-oktató munka során két módon érvényesül. Egyrészt közvetlenül a nevelő-tanítvány személyes kapcsolatában, másrészt a tanulóközösség hatásain keresztül. Intézményünk alapvető feladata tanulóink közösségi, valamint közösség által történő fejlesztésének tudatos átgondolása, szervezése, irányítása. Közösségi tevékenységrendszerünk magában foglalja azokat a szokásformáló folyamatokat, közösség,- és önfejlesztő tevékenységformákat, magatartásmintákat, melyek direkt és indirekt módon lehetőséget biztosítanak a fejlődésre, az egészséges én-kép alakulására, az együttes élmények megtapasztalására. Kiemelt nevelői feladatok A közösségfejlesztés feltételeinek biztosítása: tanulói közösségek szervezése, működtetése, a közösség perspektíváinak meghatározása, az értékelés lehetőségének megteremtése. A közösségfejlesztés folyamatának életkori sajátosságokhoz, az osztályok, csoportok egyéni arculatához alkalmazkodó irányítása, működtetése. Tanulóink véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlesztése. A tanulói közösség sajátos arculatának kialakítása, hagyományainak gondozása.
A közösségfejlesztés színterei, szervezeti formái
8.2 -
tanítási órák tanórán kívüli foglalkozások: iskolaotthon, napközi, tanulószoba, habilitációs-rehabilitációs foglalkozások, tehetséggondozás szakkörök, tanulmányi kirándulások, iskolai rendezvények könyvtár, sportrendezvények hagyományőrző tevékenységek: intézményünk hagyományrendszerének ápolása, tanulóink aktív, konstruktív részvételével.
41
8.3
A közösségfejlesztés színterei, szervezeti formái
Tanévnyitó, Aradi vértanuk napja (október 6. ), 1956. októberi forradalom, Mikulás ünnepély, Karácsonyi ünnepély, Farsang, Március 15. Nemzeti ünnep, Húsvét, Ballagás, Tanévzáró ünnepély ISKOLANAP Egyéb rendezvényeink az aktuális tanév munkatervében kerülnek meghatározásra. - szabadidős tevékenységek: a szabadidő kulturált, hasznos eltöltésének biztosítása az intézményi lehetőségek, valamint a tanulói, szülői igények figyelembe vételével. - közösségfejlesztés területén alapvető törekvésünk, hogy programjaink szervezésében, lebonyolításában a szülői közösség is aktív szerepet vállaljon, céljaink megvalósításában támaszkodunk a Szülői Munkaközösségre és a Diákönkormányzatra. Az intézményen kívüli rendezvényeink, táboraink lehetőséget adnak a többségi társadalom elvárásaihoz történő alkalmazkodás gyakorlására. Külső színtereinken tanulóink gyakorolhatják a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, beilleszkedés kultúráját.
8.4
Az osztályfőnök feladatai
Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. 42
Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
43
Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.
8.5
Az osztályfőnöki munka tervezése
Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.
Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. Az osztály diákközösségének vezetői. Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán c) Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. d) Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. e) Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.
44
Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról
8.6
Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról -
Tanulók száma, ebből leány Állami nevelt (gondozott) Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Más településről bejáró tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő
Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
45
8.7
-
-
-
A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén
Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúklányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermekés ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?
8.8
Pedagógus helyi intézményi feladatai
A pedagógus feladatát, a 2011. évi CXC. 35/ 62. § / (1) tv. - a nemzeti köznevelésről törvényben meghatározottak figyelembe vételével látja el. A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók fejlődése érdekében végzi munkáját. A nevelő-oktató munkáját az iskola pedagógiai programja alapján tervezi, módszereit szabadon választja meg. A pedagógust a helyi intézményi feladatokkal az intézményvezető bízza meg. A tanévre vonatkozó aktuálisan vállalható feladatokról az intézményvezető, nevelőtestület valamint a munkaközösség közösen dönt.
46
9 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK Tanulóink között a beiskolázáskor jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók. Az eltérések elsősorban a tanulási képességek minőségében mutatkoznak meg. A környezetből érkező információk felfogása, feldolgozása különböző mértékben gátolt. A képesség fejlődését mindezen túl erősen meghatározza a környezet, amelyből a tanuló érkezik. A súlyos környezeti elhanyagoltság hiányos fejlettséghez vezet. Hátrányokkal érkeznek azok a tanulók is, akik más irányú szocializációs hatásban éltek. A nevelhetőség érdekében a tanulásszervezés, a nevelési feltételek alakítása csak differenciáltan, egyéni bánásmóddal lehetséges az iskolakezdés, az alapozás éveiben. Ezt szolgálja a tanórai differenciálás és az iskolaotthonos formában a szabadidős foglakozások szervezése.
9.1
Feladataink: -
megfelelő szűrőrendszer működtetésével a kezdeti szakaszban felismerni az érintett tanulók körét,
-
egyénre szabott fejlesztési terv készítése,
-
egyénre szabott segítő program kidolgozása, osztályfőnökök, szaktanárok, nevelőtanárok, iskola pszichológus és gyermekvédelmi felelős bevonásával,
-
az oktatási módszerek alkalmazása közül a differenciált foglalkozás elsődlegességét biztosítjuk,
-
egyéni bánásmódot alkalmazunk,
-
továbbtanulásukat fokozottabban segítjük, irányítjuk
-
kooperatív tanulásszervezés, differenciált rétegmunka, moduláris oktatás alkalmazása a helyi tantervben leírtak szerint.
-
integrációs rendszer fenntartása
47
10
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT, A PREVENCIÓT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK
A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinknak lehetőséget adunk iskolán belüli fokozott fejlesztésre, rendezvényeinken való szereplésre, bevonjuk őket minden olyan tevékenységbe, amely kompenzálja hátrányos helyzetüket. Sikerélményhez juttatjuk őket. Az iskola gyermekvédelmi felelőse a szülővel, osztályfőnökkel közösen intézkedik a szociális juttatások megszervezésében.
10.1
Célunk
A hátrányos gyermekek és családjuk megsegítése, hogy a szociális különbségeket enyhítsük, esetleg megszűntessük - ezzel biztosítva részükre az esélyegyenlőséget.
10.2
Feladatok
- A probléma feltárása. - Megoldásra váró feladatok csoportosítása. - Törvények, rendeletek ismertetése. - Különböző szociális juttatások lehetőségeinek feltárása. - Szülőknek segítségnyújtás az ügyintézésben.(Pedagógiai szakvélemény, iskolalátogatási igazolás adása.)
- Az iskolánkban a halmozottan fogyatékosok száma emelkedik, ezzel párhuzamosan nő a családok megterhelése (fizikai, lelki, anyagi).
- A szülők között a munkanélküliek száma, a családok szociális helyzete romló képet mutat.
48
10.3
Szolgáltatások
A tanórán kívüli iskolai szolgáltatások és programok, a szabadidős tevékenységek a tanulók képességfejlesztését és szociális juttatások igénybevételét teszik lehetővé. Napi háromszori étkezés. Gyermekfelügyelet 7.00-tól 7.30-ig és 16.00-tól 17.00-ig. Rendszeres testedzés a tornateremben vagy szabadban. Napközi otthonos ellátás. Szakkörök a tehetséggondozásra, képességfejlesztésre. Könyvtár használata, könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások igénybevétele. Felkészítés kulturális és sportversenyekre, vetélkedőkre, tanulóknak hirdetett iskolai és iskolán kívüli versenyekre. Rendszeres egészségügyi ellátás. Felhívjuk a figyelmet az ösztöndíjra pályázás lehetőségeire. Pszichológiai tanácsadás, vizsgálat. Egyéb, a szociális, mentálhigiénés ellátás körébe tartozó szolgáltatás biztosítása (pszichológus, logopédus, drog-prevenciós felvilágosító oktatás). A környező kulturális szolgáltatások közös, csoportos igénybevétele - múzeumok, kiállítások, műemlékek megtekintése, mozi- és színházlátogatás. Hitoktatás. Táborok, túrák szervezése, bonyolítása tanévben és szünidőben.
10.4
Lehetőségeink még
Együttműködünk alapítványokkal, civil szervezetekkel, magánszemélyekkel annak érdekében, hogy pályázati forrásokból, adományokból segítsük diákjainkat a szociális hátrányaik enyhítésében (külföldi tanulmányutak, táborok, kirándulások, tárgyi adományok, rendezvények szponzorálása).
49
11 GYERMEK– ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő óvó intézkedést tegyen minden rászoruló érdekében, őrködjön a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek életlehetőségeinek biztosítása felett. Nagyon fontos preventív szerepe van a szakellátás előtt.
Iskolánkban a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységet a gyermekek szociális helyzete, a családban elfoglalt helye, valamint a család szerkezete befolyásolja. Sajnos mindhárom téren romlás tapasztalható. Tanulóink egy része gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, többen pedig családban nevelkednek, naponta bejárnak, vagy kollégiumi ellátásban részesülnek. Vannak olyan tanulók, akik csonka családban élnek, ez még inkább nehezíti a megélhetést. A szülők nagy része munkanélküli.
11.1
Feladatokkal kapcsolatos célkitűzések:
Az iskolába lépő tanköteles korú gyerekek zökkenőmentes beilleszkedésének elősegítése. Javaslatok, kérelmek támogatása a szülők segélyezésére. Az igazolatlan mulasztások megelőzése. Szülői értekezleteken, a családdal történő egyéb találkozások alkalmával tanácsadás a gyermekek megfelelő testi- értelmi – érzelmi fejlődése érdekében. A gyermekek céltalan csavargása, kirívó negatív magatartásának megelőzése érdekében történő fokozott odafigyelés. Szükség esetén intézkedési kérelem a felsőbb szervek felé. Fontos, hogy tanulóink törekedjenek a megfelelő magatartási normák kialakítására.
Kiemelt és speciális feladatot jelent számunkra az intézményben elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyerekek köre. Részükre fokozottan biztosítani kívánjuk a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. számú törvényben foglaltak szerinti ellátási formákat.
50
Együttműködünk a területileg illetékes polgármesteri hivatalokkal, a gyámhatóságokkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal, a családsegítő központokkal és a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, Kistérségi Családsegítő Iskolánkban Gyermek és ifjúságvédelmi felelős segíti a pedagógusok munkáját.
11.2
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatokban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje:
Az iskolán belüli közösségfejlesztés a tanórákon – különösen az osztályfőnöki órákon – napközis foglalkozásokon, iskolai ünnepségeken, rendezvényeken, szakkörökön valósul meg. A csapatszellem, segítőkészség, egymás iránti tolerancia közös élménnyé válik a közös célok elérésén keresztül. Közösségfejlesztés fontos színtere a Diákönkormányzat az általuk szervezett programokon keresztül. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben. A diákönkormányzat munkáját, jogai érvényesítését a nevelőtestület egy tagja segíti. Őt az iskolavezetés kéri fel erre a feladatra. A tanulókat érintő kérdésekben, intézkedésekben, iskolai programok szervezésében is részt vesz a Diákönkormányzat, melynek vezetője - röviden - a DÖK vezető. Az iskolavezetés és a DÖK- kel való kapcsolattartás az DÖK segítő felnőtt közreműködésével történik. A Diákönkormányzat az iskola tantermeit használhatja programjai szervezéséhez. A DÖK havi értékelő iskolagyűlést tart.
11.3
Partnerkapcsolatok
A szülők, a tanulók, a pedagógusok és az intézmény partneri kapcsolatának formái Az iskolában a nevelő-oktatómunka segítése a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az iskola működésében érdekelt más szervek együttműködésének előmozdítására Iskolaszék alakult.
11.4
Az intézményi tanács:
A szülők, a nevelőtestület és a fenntartó és a működtető képviselőiből áll. Működési rend és munkaprogram alapján választott tisztségviselőkkel működik.
51
Szülői szervezetünk
11.5
az SZMK: az SZMK tagjait a szülői értekezleteken választják meg és munkájukat az éves munkaterv alapján végzik. Az SZMK munkáját az összekötő tanár koordinálja és segíti. a. Szülői értekezlet b. Fogadó óra c. Nyílt nap d. Szakmai nyílt nap e. Szülők Klubja f.
Formái:
levél, hirdető tábla, e-mail, honlap, iskolarádió, üzenő füzet, ellenőrző könyv. A fenntartással és működtetéssel kapcsolatos szervekkel, civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel állunk rendszeres kapcsolatban.
52
12 ÁLTALÁNOS ISKOLA Intézményünk általános iskolai tagozata a Kondor Béla stny. 15. iskolaépületben (Sofi-Liget) működik. Itt találhatók a speciális csoportok is: óvodai és autista csoportok.
12.1 Az első négy évfolyamon az alapkészségek kialakítása, megszilárdítása történik. Az olvasás-írás elsajátításához a Meixner-féle dyslexia-prevenciós módszert alkalmazzuk. Tanulóink kis létszámú csoportban tanulnak. A gyógypedagógusok munkáját gyógypedagógiai asszisztensek segítik. A gyermekek adottságait, képességeit figyelembe véve, egyéni fejlesztésben részesülnek az arra rászorulók. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében a mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései szerint történik a megsegítés. Nagy hangsúlyt fektetünk a praktikus ismeretek elsajátítására, melyek lehetővé teszik tanulóink eligazodását szűkebb – ill. tágabb környezetükben. Hosszú évek tapasztalata mutatja, hogy a nevelő-oktató munka során a szabadidős programok (sport, kézműves foglalkozások, rendezvények) nagy örömet okoznak a gyermekek, a nevelők és a családok számára egyaránt.
12.2 A felső tagozat A felső tagozaton a helyi tanterv irányelvei alapján folyik az oktatás. Fontos feladatnak tartjuk, hogy segítséget nyújtsunk a személyiség minél sokrétűbb fejlesztéséhez, a sikeres szocializációhoz, a pályaválasztás segítéséhez. Célunk, hogy a megszerzett jártasságok, készségek birtokában tanulóink nagy többsége sikeresen megállja helyét a különböző szakképző intézményekben, és képes legyen az önálló életvitelre.
53
12.3 Az autista tanulók speciális fejlesztésének elvei, feladatai és módszerei Intézményünkben, speciális csoportokban és tanulásban akadályozottak osztályiban is tanulnak autista gyermekek. Az autista csoportokban tanköteles korú, általános iskolás tanulók fejlesztése folyik.
Az autista tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettségi szintjének elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése; ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása és fejlesztése. Szükség van a fogyatékos készségek kompenzációs – habilitációs kezelésére a fejlődési elmaradás, a másodlagos problémák kezelésére, az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítására is.
Speciális módszerek az autista tanulók fejlesztésében A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális adaptáció, mentális kor ill. IQ, és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség-és készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon, a fejlődés erre alkalmas eszközzel való folyamatos követésével. Protetikus jellegű környezet és eszköztár kialakítása (az időbeli és téri tájékozódás, vizuális-augmentatív kommunikációs struktúra kialakítása). Speciális, egyéni motivációs rendszer kialakítása. Augmentatív, vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt, amely igazodik a gyermek mentális korához, beszédértésének valódi szintjéhez és autisztikus nehézségeihez mennyiségben, tartalmában, időzítésében, szóhasználatában, nyelvi komplexitásában, változatosságában, metakommunikációjában. A tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a viselkedés-és kognitív terápiák alkalmazása. A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt külön fejlesztési dimenzió az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása (a továbblépés előtt), az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, és az alternatív probléma megoldási módszerek tanítása.
54
Speciális csoportok szervezési sajátosságai A csoportba járó gyermekek száma és a velük foglalkozó speciálisan képzett szakemberek száma, illetve egymáshoz viszonyított aránya olyan legyen, hogy az egyéni fejlesztés és egyéni kezelés minden időszakban lehetővé váljon. A csoport homogenitására a felvett gyermekek mért képességei, fejlettségi szintje és testi-fizikai adottságai figyelembevételével törekedni kell. Megfelelő szociális szint elérése estén a tanulók részleges integrált oktatását szervezzük meg. A tanulásban akadályozott tanulók osztályaiban nevelt autista tanulók számára (is) biztosítjuk az egyénre szabott autizmus specifikus megsegítést.
A CXC 2011.évi Nemzeti Köznevelésről szóló törvény alapján történik a jelenleg érvényben lévő iskolaotthonos oktatási forma kivezetése az alsó tagozaton, és áttérés a délelőtti tanórákat követően a napközi otthonos ellátásra.
12.4 Az értelmileg akadályozott tanulók Az integráltan csoportban lévő értelmileg akadályozott tanulókat, a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Szakiskola (1082 Bp. Üllői u. 76) adaptált tantervét használjuk a fejlesztésükhöz. Óraszámaik igazodnak az integráló osztályok óraszámaihoz.
55
13 A SPECIÁLIS SZAKISKOLA A Speciális Szakiskolánkban a szakmák alapelemeinek az elsajátítására irányuló tevékenységet a normalizációs elv határozza meg. A normalizációs elv alapján a sérült emberek életfeltételeit próbáljuk a lehető legközelebb hozni az épek általános életfeltételeihez. Célunk átjárható iskolával az itt tanuló diákok számára annak a lehetőségét megteremteni, hogy az általuk elsajátított ismeretekkel akár önálló életvezetésre is képesek legyenek. Speciális Szakiskolánk és Készségfejlesztő Speciális Szakiskolánk tanulói azokból a tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos), valamint értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulókból tevődik össze, akik az általános iskolai tanulmányaikat sikeresen elvégezték.
13.1 Jelenleg iskolarendszerünk: 1. Pályaorientációs és szakmai előkészítő évfolyamok (9.E, illetve készségfejlesztő szakiskolánál 9E-10E. évfolyam), mely a szakmai alapozó ismeretek megszerzésére irányul. 2. A tanulók 9. évfolyamtól képességeiknek megfelelően folytathatják tanulmányaikat a speciális vagy készségfejlesztő speciális szakiskolában.
A pályaorientációs vagy szakmai tantárgyak mellett közismereti tantárgyak oktatása is helyet kap. A képzés az OKJ-s szakmai vizsga letételével, szakmai bizonyítvány megszerzésével, a nem OKJ-s képzés házi vizsgával és Tanusítvány kiadásával zárul.
A leírt képzési rendszer az egész személység fejlesztésére irányul. Gondot fordít a szakmai ismeretek előkészítésére. A mentális problémák megoldására rehabilitációs foglalkozásokat tartunk. A biztosított komplex felkészítés lehetőséget ad tanulóink számára a munkaerő-piaci beilleszkedéshez, az irányítás és támogatás melletti eredményes munkavégzéshez. Iskolarendszerünkben fontos helyet foglal el az utógondozás. Kiemelt feladatunknak tartjuk végzett tanulóink életpályájának, beilleszkedésüknek, szakmai sikereiknek, kudarcaiknak figyelemmel kísérését.
56
14 A TANULÓK TANULMÁNYI ÉRTÉKELÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE A tanulók munkájának, szorgalmának és magatartásának értékelése és ellenőrzése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
14.1 Előírt követelmények Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Átfogó írásbeli vizsgák A magyar nyelv, és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. Elméleti jellegű tantárgyak A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. Szóbeli kifejezőkészség A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)
14.2 Tanulmányi teljesítmény A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény ho57
gyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
14.3 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második évfolyamon a második félévben, a harmadik-nyolcadik évfolyamon, valamint a szakiskolai évfolyamokon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - KIVÁLÓAN TELJESÍTETT - JÓL TELJESÍTETT - MEGFELELŐEN TELJESÍTETT - FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon, valamint a szakiskolai évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az integráltan csoportban lévő értelmileg akadályozott tanulók értékelése igazodik az integráló osztályok értékelési rendszeréhez. Tantárgyak érdemjegyei Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
a
következők:
Folyamatos értékelés A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Értesítés a tanuló teljesítményéről A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 58
Érdemjegyre történő átváltási arányok 1. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:
Teljesítmény
Érdemjegy
0-33 %:
elégtelen (1)
34-50 %:
elégséges (2)
51-75 %:
közepes (3)
76-90 %:
jó (4)
91-100 %:
jeles (5)
A magatartás A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik, és a szakiskolai évfolyamokon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
14.4
Magatartás értékelés
Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; 59
-
-
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;
b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
60
14.5
Szorgalom
A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon, valamint a szakiskolai évfolyamokon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
61
Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
14.6 Az iskolai jutalmazás formái. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. a) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
62
b) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. c) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. d) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. e) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
14.7 Az iskolai fegyelmezés Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
14.8 Az iskolai büntetések formái: -
szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás.
63
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.
A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
14.9 Fegyelmi eljárás Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
64
15 UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSI SZOLGÁLAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 15.1
Törvényi szabályzók
- 2011 évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről - 4/2010. OKM rendelet ( még érvényes részei) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet - 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet - 36/2012. (XI.14.) EMMI rendeletnek a 4/2010. OKM rendelet 38.§ módosítására vonatkozó részei - 15/2013.( II. 26.) EMMI rendelet
15.2
Ellenőrzés, értékelés
Ellenőrzési joga van a KLIK által delegált szakembereknek, továbbá az intézmény igazgatójának, helyettesének, az intézmény egység vezetőjének, szaktanácsadónak, a munkaközösség vezetőjének, valamint igény szerint az óvodák és iskolák vezetőjének (óralátogatások szintjén, valamint az adminisztráció áttekintésével).
65
16 UTAZÓ SZAKEMBER-HÁLÓZAT A Budapest, XVIII. Kerületi SOFI a kerületi sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált ellátását biztosítja a többségi intézményekben. Az integrált tanulók más-más testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és érzelmi képességekkel érkeznek az óvodákba, iskolákba. Az esélyegyenlőségének megteremtése, és a társadalomba való beilleszkedés megkönnyítése érdekében, az egyik legfontosabb tennivaló, hogy a befogadó óvoda / iskola kezelni tudja a másságból eredő egyéni igényeket, az egyéni eltérésekből fakadó problémákat, és képes legyen arra, hogy a tanulók számára a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával biztosítsa azokat az egyéni tanulási útvonalakat, amelyek megakadályozhatják az iskolai kudarcok elszenvedését. Többek között ebben nyújtanak segítséget a többségi pedagógusok számára intézményünk utazó szakemberei 2006 óta.
16.1 Szolgáltatási protokoll - A szolgáltatási körbe tartozó intézmények és sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számának feltérképezése – minden tanév májusában a szolgáltatás igénylő űrlapok kiküldésével. - A beérkező szakértői javaslatok és a 2011. évi CXC. Törvény 6.sz. melléklete alapján szervezzük meg a habilitációs-rehabilitációs ellátás lehetőségeit, gyógypedagógus kijelölését óraszámok megállapítását. - Együttműködési megállapodás kötése a befogadó óvodák és általános iskolák vezetőivel. - A habilitációs-rehabilitációs ellátás biztosítása. - Elégedettségi kérdőívekkel a befogadó intézmények utazó gyógypedagógiai ellátással kapcsolatos elégedettségének mérése. - A visszajelzések alapján az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás minőségének javítása, az ellátás célszerűbb, hatékonyabb megszervezése érdekében. Az utazó gyógypedagógus közvetlen célcsoportja a sajátos nevelési igényű gyermek (óvodás kortól a tankötelezettség végéig), kinek ellátási jogosultságát a szakértői és rehabilitációs bizottságok határozzák meg. Emellett az utazó szakember szorosan együttműködik a Szülővel, és a befogadó intézmény pedagógusával, hiszen nélkülük nem valósítható meg, nem érhető el hatékony fejlesztés / fejlődés. A sokféle sérülési típussal rendelkező gyermekek ellátása speciális szaktudást igényel, ezért sérülés specifikus ellátásuk érdekében azok a gyógypedagógusok végzik el együttnevelésre irányuló munkájukat, akik rendelkeznek olyan kompetenciával, ami az adott fogyatékossági terület ellátásához szükséges. 66
17 AZ UTAZÓ-GYÓGYPEDAGÓGUS TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE
FELADAT–
ÉS
- A sajátos nevelési igényű gyermek ellátása, fejlesztése. - A többségi intézmények pedagógusaival való kapcsolattartás. - A szülőkkel való kapcsolattartás. - Adminisztrációs feladatok.
17.1 A sajátos nevelési igényű gyermek ellátása, fejlesztése Az utazó gyógypedagógus órarendjének összeállításánál figyelembe vesszük az ellátandó gyermekek életkorát, napirendjét / órarendjét, sérüléséből adódóan a terhelhetőségét, a komplex fejlesztésben résztvevő más szakemberek időbeosztását, a többségi intézmények helyi adottságait. Az ellátás formája egyéni vagy mikrocsoportos foglalkozás. A tárgyi feltételeket a befogadó intézmény és az utazó pedagógus közösen biztosítják.
17.2 A többségi intézmények pedagógusaival való kapcsolattartás 17.3 SNI a tanév elején A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos tanév eleji feladatok: Szakértői vélemény értelmezése, megbeszélése a többségi pedagógusokkal. Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló év eleji állapot felmérésében. Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítésében. A befogadás segítése az osztályközösségben, segítségnyújtás a többségi tanulók érzékenyítésében. A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló beilleszkedésének segítése (beszélgetés, egyéni foglalkozás, megfigyelés, tanulópárok alakítása stb.).
67
17.4 SNI az év folyamán Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló közvetlen fejlesztésével kapcsolatos feladatok az év során: Habilitációs, rehabilitációs tevékenység biztosítása (terápiás fejlesztő tevékenység a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben). A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló előrehaladásának folyamatos figyelése, a tanuló értékelése, az eredmények megbeszélése a többségi pedagógusokkal. Segítségnyújtás az eszköz, módszer, segédanyag kiválasztásában, alkalmazásában. A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztése, ill. egyéni fejlesztésének koordinálása, az egyéni fejlesztési tervek alapján. A befogadó intézmény többségi pedagógusaival történő kapcsolattartás – konzultációs lehetőségek biztosítása. A befogadó iskola pedagógusainak szemlélet és attitűdalakításának segítése (előadások, bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés, esetmegbeszélések, stb.). Javaslattétel a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez igazodó tanulási környezet kialakítására. Segítségnyújtás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szükségleteihez igazodó egyéni tanmenet készítéséhez, ill. a harmonizált tanmenetek összeállításában. Segítségnyújtás a tanuláshoz szükséges eszközök kiválasztásához (tankönyv, speciális segédeszköz stb.). Javaslattétel a gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására. A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók sérülésspecifikus ellátásának feladataival és az integrációval kapcsolatos szakirodalom gyűjtése, ajánlása.
17.5
A szülőkkel való kapcsolattartás
A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szülei számára tanácsadás a tanulási, nevelési problémákkal kapcsolatban, pályaválasztásnál. Segítségnyújtás a diagnózis értelmezésében, tájékoztatás a fejlesztés lehetőségeiről, a speciális eszközök beszerzési lehetőségeiről, a fejlődés, előmenetel mértékéről. 68
17.6
Adminisztrációs feladatok
Az utazó gyógypedagógusok a leírt folyamatok adminisztrálására és a sajátos nevelési igényű gyermekről szóló fontos dokumentumok rendszerezése érdekében tanulói portfóliókat készítenek. - Év eleji állapotfelmérés - Egyéni fejlesztési terv készítése (fél évre). - Egyéni fejlődési lapok betétíveinek vezetése. - Szöveges értékelések félévkor, év végén.
Fontosnak tartjuk még a szakmai tudás és ismeret rendszeres frissítését, a továbbképzéseken való részvételt, valamint a hallgatók és pályakezdő kollégák szakmai segítését, és mentorálását.
17.7 Az utazó gyógypedagógiai hálózat sokrétű gyógypedagógiai tevékenységet lát el: - logopédia - komplex gyógypedagógiai fejlesztés - pszichopedagógiai fejlesztés - mozgásfejlesztés - szurdo és tiflopedagógiai tevékenység
17.8 A Logopédiai fejlesztés A logopédiai óvodai csoportban folyó speciális logopédiai fejlesztő munka kiegészíti az óvodai programot. A logopédiai fejlesztés feladata: a beszéd és nyelvi fejlődés súlyos zavarával küzdő gyermekek nyelvi, kommunikációs fejlesztését központba állító, a komplex személyiség fejlesztését célzó terápia biztosítása. Célja: a sajátos nevelési igényű gyermekek gondozása, a beszéd és nyelvi zavarok csökkentése, a nyelvi, kommunikációs készségfejlesztés, az összetett potenciális tanulási zavarok megelőzése.
69
17.9
A logopédiai osztályokba járó gyermek ellátása és fejlesztése
A logopédiai osztályokba beiskolázott tanulók intenzív és tudatos terápiás megsegítése részben a tanórákba ágyazottan, speciális szükségleteikhez alkalmazkodó módszerek révén, részben pedig az egyéni vagy kiscsoportos logopédiai foglalkozásokon valósul meg. Az egyéni igényekhez igazodva egy-egy tanuló legalább heti 3 alkalommal vesz részt logopédiai foglalkozáson, de szükség esetén akár minden nap is sorra kerülhet. A logopédus feladata a tanulók részképességeinek, beszéd-, és nyelvi állapotának felmérése; a megfelelő terápia kiválasztása és a szükséges területeken történő fejlesztés, a tanítóval szorosan együttműködve. Kiemelt jelentősége van az év eleji és év végi szűréseknek, hiszen ezek biztosítják a státuszdiagnózis felállítását, de egyben folyamatdiagnosztikai és fejlesztődiagnosztikai célt is szolgálnak. A szűrések kiterjednek a beszéd alaki és tartalmi részére, az olvasás, írás, nyelvi helyesírás, szövegértés területeire, és a tapasztalatok összegzése alapján készítjük el az egyéni fejlesztési terveket. A logopédiai osztályokban tanuló súlyos beszédsérült tanulók intenzív megsegítése többféle terápia komplex alkalmazása révén valósul meg. A terápiák megválasztása a szakvélemények, a szűrővizsgálatok eredményei alapján az egyéni szükségletek, lehetőségek mérlegelésével történik, a fejlődés folyamatos nyomon követése mellett, mindig az aktuális szükségletekhez igazodóan.
18 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI A tanuló fejlődési üteme szerint akár gyorsabb előmenetel is lehetséges, amelyet osztályozó vizsga keretében lehet megvalósítani. Természetesen az évfolyam követelményeit nyújtott képzésben is lehet teljesíteni a tanuló haladási ütemének figyelembe vételével.
70
19 AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI 19.1 Felvétel intézményünkbe 19.2 Óvodai és általános iskolai beiratkozás feltételei a TKVSZRB véleménye és intézménykijelölése alapján szülő aláírásos beleegyező nyilatkozata, miszerint a gyermeket a számára kijelölt általános iskolába íratja, lakóhely szerinti jogosultság.
Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: -
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
-
a szülő személyi igazolványát;
-
a gyermek lakcímkártyáját;
-
az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;
-
a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
-
a szakértői bizottság szakvéleményét.
A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: -
a tanuló anyakönyvi kivonatát;
-
a szülő személyi igazolványát;
-
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
-
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
-
a szakértői bizottság szakvéleményét
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és 71
szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az öszszes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
19.3 Felvétel: az előkészítő szakiskolára , Speciális szakiskolai tagozatra felvétel -
„Általános iskolai tanulmányait befejezte” bizonyítvány.
-
A felvétel a TKVSZRB véleménye és intézménykijelölése alapján történik.
-
A 9. és 11. évfolyamra történő bekerüléshez felvételi beszélgetés szükséges.
-
Iskolánkba elsősorban a körzethatáron belül lakó diákok, de üres helyeinkre körzethatáron kívüli tanulók is felvételt nyerhetnek.
-
A szakiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskolában.
72
19.4 Elsősegély-nyújtási alapismeretek iskolai terve: Cél, hogy egyéni képességeik és életkoruknak megfelelően alapszinten - megismertetni a tanulókkal az elsősegély-nyújtás fogalmát, célját, fontosságát, - az egyes sérülések tüneteit és ellátásukat - tudatosítani a lehetséges veszélyhelyzeteket - egészségtudatos magatartás kialakítása - felelősségteljes gondolkodásmód - érzékenység embertársaink iránt - fejleszteni a problémafelismerő képességet, a tájékozódó, valamint döntéshozó képességüket - megismertetni a tanulókat a segítségkérés lehetőségeivel, módjaival - bemutatni a lehetséges veszélyforrásokat - megismertetni a külső sérülések tüneteit és azok megfelelő ellátását. A szerzett tudással alkalmassá válnak a szaksegítség megérkezéséig a szakszerű elsősegély-nyújtásra. A gyakorlatok során lehetőség nyílik arra, hogy a résztvevők alapszinten sajátítsák el az elsősegélynyújtás legfontosabb elemeit (vérzéscsillapítás, sebellátás, törések ellátása).
19.5 Főbb tematikai egységek: -
általános elsősegély-nyújtási ismeretek vérzéscsillapítás, sebellátás csontok és izületek sérüléseinek ellátása egyéb sérülések mérgezések
19.6 Foglalkozások a tanórák keretében: -
drámapedagógiai foglalkozások szimulációs gyakorlatok társasjátékok
73
20 ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM
„Minél jobban ismerjük a gyermeket, annál jobban megértjük, minél jobban értjük, annál inkább szeretjük, annál inkább elfogadjuk, s így annál hatékonyabban tudjuk nevelni.” (Nagy László)
74
21 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Helyzet kép Az óvodai csoportok hivatalos elnevezése: Budapest XVIII. Kerületi SOFI Óvodai csoportja 1181. Budapest, Kondor Béla sétány 15. Az óvodai csoportok száma: szükség szerint
22 ÓVODÁNK PROGRAMJA: Gyógypedagógiai óvodánk programja az „ADD A KEZED!” [Fejlesztő program gyógypedagógiai óvodák számára (1997)] című, az OKI által minősített program helyi viszonyokra adaptált változata. Az általunk alkalmazott fejlesztő program a családközpontú gondoskodás megvalósítására épül, és a korai fejlesztés eredményeire támaszkodik. Az óvoda működési területe: Budapest, Vecsés 1995 óta működik óvodai csoportunk, ahol tanulásban és értelmileg akadályozott és autista gyermekek fejlesztését, nevelését – oktatását látjuk el 3-7 éves korig. Elsősorban a főváros XVIII. kerületéből és annak vonzáskörzetéből, valamint az Önkormányzattal feladatellátási szerződésben lévő Vecsésről veszünk fel gyermekeket. Szülői kérésre – a szabad óvodaválasztási jogot figyelembe véve – más kerületekből is fogadunk gyermekeket. Óvodásaink a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján nyernek felvélt.
22.1 A pedagógiai program készítésénél alkalmazott jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 1992. évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak Jogállásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a Nevelési – oktatási intézmények működéséről és a Köznevelési intézmények névhasználatáról 75
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
23 A KORAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, A GYÓGYPEDAGÓGIAI ÓVODAI NEVELÉS INDOKOLTSÁGA A közoktatási törvény (1993.évi LXXIX TÖRVÉNY 30§) biztosítja, hogy minden sérült, akadályozott fejlődésű gyermek születése pillanatától, illetve a szülők igényeihez alkalmazkodva, támogató segítséget kapjon. Olyan segítséget, amely hatékonyan mozdítja elő a szervezet érését, integratív funkcióinak, belső erőtartalékainak kibontakoztatását. Ahhoz, hogy a speciális nevelési szükségletű gyermek eredményesen illeszkedjen be a többségi közösségbe, hogy saját képességeinek megfelelően fejlődjön, orvosi – gyógypedagógiai – pszichológiai segítségre van szüksége. Washingtonban, 1996. június 1.-én a Sérült Gyermekek Szolgáltatásairól szóló IV. Nemzetközi Konferencián az alábbi határozat és minden országnak szóló ajánlás született: Minden családnak és értelmi sérüléssel élő gyermeknek joga és szüksége van arra, hogy a társadalom teljes jogú tagja legyen, tudása, képessége szolgálja a közösséget, amelyben él; ennek érdekében teljes jogú tagként vegyen részt az óvodában, iskolában, szociális gondozásban, egészségügyi ellátásban, pihenésben, szabadidő eltöltésében stb.; a gyermek optimális növekedése, fejlődése érdekében a lehető legkorábban és ettől fogva megelőző, élethosszig tartó támogatást, szolgáltatást kapjon; olyan szolgáltató rendszert kell kifejleszteni, amely tiszteletben tartja az embert, a családot, a kulturális különbségeket és megengedi, hogy a család a gyermekének legmegfelelőbb szolgáltatást választhassa; biztosítja a család – szakember egyenrangú együttműködését a gyermek gondozása szolgáltatása tervezésében, döntések megvalósításában, a stratégia, a szabályozás alakításában, a programok megvalósításában; biztosítja a meglévő szolgáltatások rendszerének összehangolt működését, annak érdekében, hogy a családok lehetőleg a lakóhelyükön juthassanak hozzá; a társadalom ismerje meg, legyen tudatában annak, hogy az eltérő képességű emberek mindannyian hozzájárulnak saját közösségük életéhez. 76
A közoktatási törvény biztosítja a lehetőséget mindezek megvalósításához. A családközpontú gondoskodásnak a gyermek és a környezet szükségleteit figyelembe véve a szülőben a kilátástalanság helyett a fejlesztő beállítódást kell kialakítania. Az együttműködés akkor lehet hatékony: ha segítséget nem erőszakolja rá a családra, de ha kérik, azonnal segít a szakember; ha a komplex gyógypedagógiai – pszichológiai – orvosi diagnózis korrekt, de nem csupán deficitleltár, hanem esélydiagnózis; ha a szakember ismeri a szülők igényét, a család életkörülményeit, lehetőségeit; ha partnerként és nem páciensként kezeli a szülőt; ha azt igyekszik segíteni, hogy az anya helyesen és hatékonyan értelmezze gyermeke viselkedését, reálisan ismerje gyermeke állapotát, fejlesztésének lehetőségeit, korlátait; ha figyelembe veszi, hogy a gyermek spontán tanulása is sérült, ezért tudatosan törekszik a tanulási helyzetek kiépítésére; ha olyan fejlesztő programot állít össze, amely nem funkció tréning, hanem szociális tanulás.
24 AZ ÓVODAI CSOPORTOK ADOTTSÁGAI, LEHETŐSÉGEI 24.1 Csoportok szervezése: A csoportbeosztást tüzetes megfigyelés előzi meg, pl. szokások, kommunikációs fejlettség stb., amit az óvoda minden pedagógusa végez és a próbaidő letelte után (egyértelmű esetekben előbb) konzultálva dönt a gyermek csoportba helyezéséről. Óvodánkban az életkortól függetlenül a csoportba helyezés alapvető szempontja a mentális színvonal. Döntő szempont az is, hogy két súlyosan magatartászavaros gyermek ne kerüljön egy csoportba, mert nagymértékben nehezíti a csoport életét. Növendékeinknek napközi-otthonos ellátást biztosítunk.
77
24.2 Tárgyi feltételek: Az óvoda a 2010/2011-s tanévtől két csoporttal működik. Mindkét csoport a Havanna lakótelepen lévő tagintézményben (SOFI-LIGET Kondor Béla sétány 15.) fogadja a gyermekeket szép tágas, zöld környezetben. Az épület eredetileg bölcsődeként funkcionált, így méretei és elosztása az óvodai csoportok számára optimális. A csoportszobákban a gyermekek számára otthonosan berendezett, családias hangulatot igyekszünk biztosítani. Az óvodai bútorok lehetőséget nyújtanak az önfeledt szerepjátékra, valamennyi tevékenységhez biztonságos körülményeket teremtenek. Óvodásaink egyéni fejlesztését, terápiás foglalkozásait játékos feladathelyzetek kialakításával oldjuk meg. Ezeken a foglalkozásokon a személyes kötődés, a speciális foglalkoztatási forma (1+1) hatására felerősödik az egyéni siker motivációs ereje. Az általunk használt fejlesztő eszközök és játékok jó minőségűek, kellő mennyiségben állnak rendelkezésünkre. A napirend túlnyomó részét a csoportszobában töltjük, itt zajlik a foglalkozások többsége, az étkezések és a pihenések is. A gyermekek számára a csoportszoba mellett kialakított óvodai mosdóhelyiség található, melyet a 2 csoport felváltva közösen használ. Az udvaron több olyan játszóterület található, amelyet az iskolások mellett az óvodás korú gyermekek is biztonsággal használhatnak. Itt a gyermekek játék és mozgási igényét különféle játékeszközök szolgálják: homokozó, hinta, mászóka, csúszda, libikóka. A foglalkozások során használjuk az iskola épületében található termek közül a tornatermet, a könyvtárat, és a tankonyhát. Az egyéni fejlesztéseket az iskolában kialakított jól felszerelt logopédiai és fejlesztő teremben tartjuk.
24.3 Személyi feltételek: Csoportonként: 2 óvodapedagógus/ gyógypedagógus 1 dajka 1 gyógypedagógiai asszisztens
78
Az intézmény struktúrájában az óvodai csoport vezetői, a tagozatvezető, a munkaközösség vezető és az igazgató irányításával látja el feladatát (lásd pedagógiai program). Pedagógusaink szakmai, pedagógiai munkánk színvonalának emelése érdekében évről – évre részt vesznek továbbképzéseken. Nevelési programunk minél magasabb színvonalon történő megvalósítása érdekében azokat a továbbképzéseket preferáljuk, melyek ahhoz szorosan kapcsolódnak. Az óvodai csoport nevelői gyógypedagógusok és óvodapedagógusok szakmailag jól képzett, innovatív hozzáállású, a sérült gyermekek fejlesztése ügyében elkötelezett, nagyfokú empátiával rendelkező munkatársak. A nevelőmunkához kapcsolódó, - többféle- egyéb tanfolyami végzettséggel is rendelkeznek. Szakmai fejlődésükhöz a feltételek biztosítottak. Óvodánkba járó gyermekeknél az értelmi fogyatékosság mellett az esetek többségében megjelenik a beszéd, a mozgás érintettsége. Ezen területek korrekcióját logopédus és gyógytestnevelő végzi egyéni fejlesztés keretében. Intézményünk gyermekvédelmi felelőse, az óvónők jelzése alapján figyelemmel kíséri és rendszeresen gondozza a rászoruló gyermekeket és családjaikat. Főállású pszichológus is segíti a nevelő munkát, heti rendszerességgel foglalkozik a rászoruló gyermekekkel és konzultál a pedagógusokkal, szülőkkel. Az óvodai csoportokban feladatokat ellátó pedagógusok az iskolai nevelőtestület tagjai. A pedagógusok munkáját 3 főállású, szakképzett gyógypedagógiai asszisztens segíti. A technikai dolgozók (takarító, konyhai alkalmazott) gyermekközpontú, lelkiismeretes munkát végeznek. Szeretetteljes odafordulással, különös figyelmet fordítanak az apróságokra.
24.4 Szociokulturális háttér A szülői háttér heterogén összetételű, de összeköti őket a gyermekeik iránti tenni akarás, az elkötelezettség. A családok életében a fogyatékos gyermek megjelenése, elfogadása, intenzív érzéseket vált ki. Mindezeket az intézménynek, de elsősorban a pedagógusoknak valamilyen formában kezelni kell. Ez csak a nyugodt, segítő légkör megteremtésével, személyes kapcsolatok kialakításával, a személyre szabott megbeszélésekkel, a szülők a nevelő-oktató munkába és az iskolai élet minden területére való bevonásával történhet. Nagyon nagy szerepet kapnak a családlátogatások, ahol a pedagógusok megismerhetik a család életkörülményeit, a szülő saját otthonában sokkal őszintébb, s jobban megfogalmazza elvárásait, az esetleges problémáit. A személyes kapcsolatok kiépítésének egyik lehetősége ez. Óvodásaink többsége – tankötelezetté válásakor – iskolai tanulmányait bázisiskolában kezdi meg. A gyermek így a már megismert, megszokott, biztonságot adó környezetben egyre önállóbbak és szépen fejlődnek. A későbbi osztályközösségbe való beilleszkedésük is könnyebb egy-egy óvodás-társsal, esetenként a megismert tanárral. 79
25 AZ ÓVODA ARCULATA „ Minden ember egy megismerhetetlen csoda, és a hozzávezető útnak is csodának kell lennie. (Eric Fromm)
25.1 Óvoda kép Óvodai programunk jelentősen eltér a többségi óvodák nevelési programjaitól, hiszen programunk a családban élő, tanulásban akadályozott, valamint autista óvodás korú gyermekek nevelését hivatott segíteni. Munkánkat a gyermekközpontúság, a rugalmasság, valamint speciális nevelési szükségletekhez igazodó terápiás eljárások alkalmazása jellemzi. Igyekszünk praktikus és esztétikus környezet megteremtésével, az elfogadó, szerető és biztonságot adó légkör kialakításával segíteni a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását. A rugalmasan összeállított foglalkozások mindig a gyermek speciális nevelési szükségleteihez igazodnak. Az óvodai foglalkozások komplexen összeállítottak és egymással szoros kapcsolatban vannak.
25.2 Gyermekkép Óvodásaink különleges gondozást, speciális nevelést igényelnek. Ezt szem előtt tartva építettük fel nevelési programunkat. Idegrendszeri sérülésük miatt sokszor direkt módon kell megtanítani őket mindazokra, amelyeket a gyermekek a többségi óvodában indirekt módon sajátítanak el. Kíváncsiságuk alacsonyabb szintje, illetve hiánya miatt nem várható, hogy mindig önként kapcsolódjanak be egy tevékenységbe. Törekszünk kialakítani bennük az összetartozást érzését, a problémamegoldó készséget, az önértékelést. A humort is fejlesztjük úgy, hogy a kognitív funkciók fejlesztésén túl az alapvető gyermeki tevékenység: a játék megmaradjon. Mindenhez nagyon jól képzett szakemberekre, a gyermekek feltétlen elfogadására van szükség, hogy mindent megtegyünk a gyermekek szocializációja érdekében.
25.3 Pedagóguskép Tapasztalataink szerint a hozzánk kerülő gyermekek speciális nevelését képzett gyógypedagógusok, óvodapedagógusok tudják kielégíteni, mivel többségük a tanulásban akadályozottságán kívül társuló fogyatékosságokat is mutat (pl.: autisztikus szokások, hallássérülés, súlyos magatartási, beilleszkedési problémák, mozgássérülések stb.). A pedagógusok szülőkkel való kapcsolatát a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, a gyermekekről nyújtott teljes körű és valós információ nyújtása, a családi vonatkozású információk szigorú titokként való kezelése jellemzi. 80
26 AZ ÓVODA NEVELÉSI KONCEPCIÓJA „A pedagógus király lehet a gyermek birodalmában, ha nem csak törvényeket talál ki,hanem, figyelembe veszi a gyermek törvényeit is. (Ancsel Éva)
26.1 Nevelési célok: Mindazoknak a feltételeknek a biztosítása, mely figyelembe veszi: a gyermek speciális szükségleteit, életkori és érési sajátosságait, a gyermek egyéni fejlődési tempóját, az egyéni teherbíró képességét. Mindezek mellett érzelmi biztonságot nyújt, harmonikusan fejleszti a személyiséget, a testi, értelmi, szociális képességeket.
26.2 Kiemelt céljaink A gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítsuk a sérült gyermekek különleges gondozási szükségletéből adódó óvodai nevelését, fejlesztő felkészítését, felzárkóztatását, különös hangsúlyt fektetve a személyre szóló fejlesztésre. A gyermekek életkorának, állapotának figyelembe vételével jutassuk el őket egyéni képességeik maximumára. Az óvodai nevelés keretében felkészítsük a gyermekeket az eredményes szocializációra, az iskola érettségre.
26.3 Fejlesztési célok Az óvodai élet mindennapjaiban tudatos, átgondolt megszervezésével, a gyermekek állandó tevékenykedtetésével, a gyakorlási lehetőségek állandó biztosításával, az érzékszervek folyamatos tréningjével szeretnénk elérni, hogy a gyermekek:
szeressék és igényeljék a közösséget, amely biztonságot nyújt, fogadják el a pedagógus irányítását, tudjanak egymás mellett játszani, fogadják el egymást, ismerjék meg a játékeszközök használatát, legyenek játékban, munkában, tanulásban kitartóak, 81
értsék a hozzájuk intézett gesztussal kísért utasításokat, kéréseket, igényeljék a mesét, verset, ismerkedjenek meg tapasztalati úton környezetükkel, tudjanak abban tájékozódni,
fejlettségüknek megfelelően tudjanak kommunikálni, tudjanak kérni, ha kell segítséget kérni,
ismerjék testrészeiket, azok nevét, ismerjék nevüket, életkorukat, lakcímüket, próbáljanak önállóan önkiszolgálást végezni, kezet mosni, fésülködni, enni, öltözni, WC-t használni,
mozgásuk legyen viszonylag összerendezett, igényeljék a szabadban történő mozgást, sétát, játékot,
tudjanak örülni kezük „munkájának”, manipuláljanak különböző anyagokkal, ismerjék meg azok tulajdonságait, és hogy azokból szép „alkotásokat” lehet készíteni,
figyelmüket tudják rövid ideig lekötni, feladathelyzetben maradni, legyen csírája az elemi feladattudatnak,
tudjanak utánozni, fejlődjenek értelmi, testi, szociális képességeik, alakuljanak ki alapvető szokásaik pl.: köszönés, kérés, kivárás. Tudjanak elemi szabályokhoz alkalmazkodni, egymásért elemi munkát végezni.
82
27 AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 27.1 Testi nevelés: A gyermekek testi és lelki szükségleteinek és komfortérzetének kielégítése; Az egészséges életmódra nevelés, gondozás, mozgás, egészségvédelem, egészséges életmód szokásainak megalapozása; A mozgás megszerettetése, a rendszeres mozgás biztosítása.
27.2 Érzelmi nevelés Nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör megteremtésén keresztül a szokásrendszer széleskörű kialakítása és megerősítése, a személyiség komplex fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésével; Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása az alapvető erkölcsi értékek közvetítésével, bizalomerősítő és kapcsolatteremtő eljárások megismertetésével, a másság elfogadtatásával; A gyermekek közösségi magatartásának kialakítása, az óvodai életbe való beilleszkedés elősegítése, a konfliktusmentes iskolai beilleszkedés megalapozása.
27.3 Értelmi nevelés A gyermekek egyéni fejlettségéhez igazodó képességfejlesztés; A praktikus ismeretek, készségek-, képességek fejlesztése a mindennapi életben szükséges egyszerűbb tevékenységek elsajátíttatása, Az igény felkeltése az esztétikai értékek befogadására, a szépre, annak szeretetésére és megóvására. Egyéni képességekhez igazodó képességfejlesztés az általános tájékozottság fejlesztését, a terápiás eszközök, eljárások alkalmazását, az óvodai oktatónevelőmunka egész folyamatában fokozott mértékben mindvégig érvényesítjük.
27.4 Foglalkozási formák Önkiszolgálásra nevelés Feladatai a tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, egyszerű munkavégzés, szobatisztaságra szoktatás terén minél nagyobb önállóságra nevelni az óvodás gyermekeket.
83
Mozgásfejlesztés Az alapmozgások kialakítása, korrigálása, koordinációs zavarok, a mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot elősegítése. Anyanyelvi nevelés Kettős feladata a beszédmegértés fejlesztése, az aktív beszéd indítása, fejlesztése, illetve speciális megközelítési móddal, kis lépésekkel minden érzékszerv egyidejű bevonásával a szűkebb környezet megismertetése. Egyszerű versek, mondókák, mesék megtanítása. Vizuomotoros készség fejlesztése A vizuális és taktilis érzékelés, a testséma fejlesztése, a szem- és kéz koordináció, a téri tájékozódás fejlesztése, a helyes ceruzafogás megtanítása, az ábrázoló kedv felkeltése, technikák, eszközök megismertetése. Játékra nevelés Az adekvát játékhasználat megtanítása, a gyakorló, konstruáló és elemi szerepjátékok megismertetése. Az egymás melletti és együttes játék megvalósítása, énekes-verses népi játékok játszása. Egyéni fejlesztés Az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelelő képességfejlesztés. A lassabban haladó és a csoport átlagánál jobb képességű gyermekek egyénre szabott terápiáját is jelenti. Zenei nevelés alapjai Egyszerű ritmusú versek, mondókák segítségével a ritmus-érzékelés, a zenei hallás fejlesztése. Kiegészítő terápiák: logopédiai kezelés és gyógytorna.
84
28 A FOGLALKOZÁSOK HETI RENDSZERESSÉGE A foglalkozás neve
Heti előfordulás
A foglalkozás formája
Anyanyelv
5
csoportos
Mozgásfejlesztés
5
csoportos
Vizuomotoros fejlesztés
3
csoportos mikrocsoportos
Játékra nevelés
2
csoportos
Irányított egyéni játékra nevelés
5
egyéni
Egyéni fejlesztés
5
egyéni
Zenei nevelés alapjai
2
csoportos
Önkiszolgálás
5
egyéni, csoportos
A szokások lényegesen befolyásolják a személyiségfejlődést. A szokásos cselekményeknél nincs szükség akarati erőkifejtésre, erős figyelemkoncentrációra. A szokás valamilyen művelet többszöri ismétlésének eredménye egy adott helyzetben. Ennek kialakulásához meghatározott számú gyakorlásra, ismétlésre van szükség, hogy a viselkedésforma, cselekvés szokássá váljon. A gyermek sérülésének, életkorának megfelelő élethelyzetekben kell azokat megerősíteni. A kialakult szokásokat mindig azonos módon és körülmények között várjuk el a gyermektől. A szokások keletkezésekor a tudatosságnak, a cselekvés akarásának is lényeges szerepe van.
85
29 NEVELÉSI TERÜLETEK „A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit. (Eric Fromm)
29.1 Egészségnevelés A családra hatva, azzal együttműködve kell kiépíteni a sajátos nevelési igényű kisgyermekek helyes szokásrendszerét, egészséges életmódra nevelését. A következő területeken: - A szükségleteiknek megfelelő gondozás. - A higiénés szokások kialakítása. - A helyes táplálkozás. - A szabadlevegőn való tartózkodás. - A helyes öltözködés. - Mozgás, testedzés. - Pihenés, alvás. - Környezetegészség. - Egészséges napirend, életrend. Mindezek együttesen szolgálják azt, hogy az óvodások teherbíró képessége, edzettsége, a betegségekkel szembeni ellenállása, fizikai erőnléte fokozódjon. A mozgás, a célzott foglalkozások, a környezet kínálta spontán tanulási helyzetek hozzájárulnak az érzelmi neveléshez is. A szokásrend, a mindennapok ritmikus ismétlődései tagolják az óvoda életét. Az óvodáskorú gyermek igényli az ismert és áttekinthető, ismétlésekkel tagolt napirendet, biztos támpontokat. A sajátos nevelési igényű kisgyermekek életében a napi ritmuson túl a megszokott kereteknek is nagy jelentősége van. Az óvodai élet során törekedni kell arra, hogy a gyermekek egészsége, későbbi igényei megalapozása érdekeiben kapja meg a szükségleteinek megfelelő gondozást, s egyre inkább legyen számára természetes igény az egészséges életmód. A szokások kialakításának területei Az óvodai élet során törekedni kell arra, hogy a gyermek egészsége érdekében kapja meg a szükségleteinek megfelelő gondozást a következő területeken.
86
29.2 Higiéniás szokások kialakítása, testápolás, szobatisztaságra nevelés: Az óvodai védőnő rendszeresen ellenőrzi csoportja tagjainak tisztaságát. Nem elég a bőr tisztaságát ellenőrizni, hanem időnként a haj, a fejbőr, a körmök ápoltságát is. Amennyiben rendellenességet tapasztal, felhívja a szülő, illetve a gyermekfelügyelők figyelmét. Szülői értekezleteken, fogadóórán megbeszéljük a szülőkkel a napi egyszeri fürdés, a rendszeres fogmosás, a heti hajmosás, körömvágás szükségességét. Az óvodai élet folyamán számtalan lehetőség nyílik arra, hogy megismerkedjenek a gyermekek a tisztálkodás egyes fázisaival. A rendszeres, következetes nevelés alapján életelemükké válhat pl.: az étkezés előtti, WC-használat utáni kézmosás, igénylik a tiszta, rendezett külsőt. Minden olyan esetben, amikor elfoglaltságuk vagy állapotuk szükségessé teszi (pl.: homokozás, gyurmázás) mossanak kezet szappannal, meleg vízzel. Sokuk még nem megbízhatóan szobatiszta. Fontos a rendszeres ültetés. Ha ennek ellenére is előfordul enurézis a gyermeket meleg vízzel zuhanyoztathatjuk le. A gyermekeknek jellel ellátott törölközőjük van. A kezdetektől tanítják őket a saját holmijukat használni. Minden gyermeknek rendelkeznie kell jellel ellátott fésűvel. A frizurájuk legyen könnyen kezelhető, ne zavarja őket a látásban, legyen rendezett. Zsebkendő használata fontos. a tiszta zsebkendő helyét, illetve a használt gyűjtőhelyét megismerve a nagycsoportosok önállóan is használják. A helyes orrfúvásra is meg kell tanítani őket a dobhártya és a hallójárat védelmében. Célok: - a tisztaság igényének felkeltése, a fokozatos önállóság; - ruhájuk ujját tűrjék fel; - tudják a csapot kinyitni, elzárni; - saját törölközőjét ismerje föl, töröközzön meg kis segítséggel; - étkezés előtt kezet mosni, segítséggel fogat mosni; - tűrjék a fésülést; - kérjenek zsebkendőt, tudjanak orrot fújni; - üljenek helyes testtartással; - pelenka nélküli rendszeres ültetéssel nappal „száraz maradjon” állapottól el kell jutni az utánjelzés, majd szükséglet jelzésig; - a bilitől a WC használatáig; - tanulják meg kérni a WC papírt WC használat után.
29.3 Étkezési szokások: A fejlődő, növekvő gyermekek korszerű táplálkozására nagy gondot kell fordítani. Ahhoz, hogy a szervezetük optimálisan fejlődjön, az év minden szakában 87
megfelelő mennyiségű fehérjére (hús, tojás, rizs), zsírra, cukorra, vitaminokra és ásványi sókra van szükségük. A főzelékek tartalmaznak kellő mennyiségben vasat és foszfort is. Élelmezésük legyen változatos, igyanak sok tejet, és egyenek sok tejterméket. Két héten belül ne ismétlődjenek ugyanazok az ételek. Az egyes étkezések között legalább három óra teljen el, ennyi idő szükséges a gyomor ürítéséhez. Derűs, barátságos környezetben esznek. Szépen terített asztal várja őket. Kényelmesen ülnek az asztal mellett. Ügyelünk arra, hogy mindenki akkora adagot kapjon, amennyit biztosan meg tud enni. Lehetővé tesszük kérésre a repetát. A húst, savanyúságot felaprítva, a befőttet kimagozva tálaljuk. Segítjük, megetetjük az önállótlanokat. Célok: esztétikus környezetben fokozatosan alakuljanak az étkezési szokások, az etetéstől az önálló kanalazáson át megtanulják a villa használatát, a pohárból ivást, a rágást, a szalvéta használatát; sem evésnél, sem ivásnál nem engedjük játszani őket; nem kevergethetik, nem szórhatják szét az ételt; ne nyúljon társa tányérjába; ügyesebb gyermekek segítenek teríteni, az asztalt leszedni, letörölni, szemetet kivinni; fontos az étkezésnél a helyes mérték, a tempó megtanulása is.
29.4 Öltözés-vetkőzés: A szülők nagy része gyermekét a szokásosnál jobban félti a megfázástól. Gyakran túlöltözteti. Meggyőzik a szülőket az időjárásnak megfelelő öltözködésről. Hűvösebb időben a réteges öltözködés a célszerű. Az egyes ruhadarab legyen megfelelő méretű, kényelmes, könnyen kezelhető, szabad mozgást biztosító, nem túl kényes. Elengedhetetlen a bejáró gyermekeknél a váltóruha és cipő. Megkívánjuk, hogy a szülők gondoskodjanak pótruháról (alsónadrág, zokni, nadrág, pulóver, ing). A mozgásfejlesztés foglalkozáshoz színes kisnadrágot, trikót vagy pólót, tornacipőt zoknival szereztetünk be. Célok: a célszerű, könnyen le-felvehető kényelmes ruhadarabok segítik az önállóságra nevelést;
88
fontos, hogy igényelje a gyermek a tiszta, ápolt külsőt, a rendet, ruháikat ne dobálják szét; a fokozatosság elvét betartva tanulja meg az egyes darabok levetését, majd kis segítséggel az öltözködés fázisait, a saját ruhadarabok felismerését; cipő, zokni lehúzása, sapka, sál levétele, kigombolt nadrág lefelhúzása WC-zéskor, kapát fel-levétele; igazításnál, gombolásnál kell segíteni; ruháikat próbálják segítséggel helyrerakni.
29.5 Mozgás: A sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásukban is eltérnek ép társaiktól. A fejlődési tempó nagyfokú lelassúbbodottsága, a fejlődés szabálytalansága, egyenetlensége befolyásolja pszichoszomatikus fejlődésüket. Ehhez járul, hogy gyermekinknél a mozgásfejlődés során bizonyos fázisok kimaradnak, kevésbé gyakorlódnak be, illetve hibásan rögzülnek. Ez a mennyiségi és minőségi eltérés megmutatkozik a mozgáskoordináció és egyensúlyérzék zavarában, a mozgásfolyamatok kivitelezésének pontatlanságában, a testséma, a téri-, időorientáció fejlődésének elmaradásában, ügyetlen, lassú mozgásban vagy hypermotilitásban. A figyelem zavara miatt gyakran egyszerű feladatok utánzására képtelenek. Esetleges társuló fogyatékosságként jelentkező mozgássérüléssel is számolnunk kell. A mozgásfejlesztés foglalkozáson, de az egész napi tevékenységük során is alkalmunk van mozgásuk korrekciójára. Itt is elvünk a fokozatosság és a rendszeresség. Szükséges, hogy az időjárásnak megfelelően, a nap jelentős részét, szabad levegőn töltsék. Ha lehetőség van rá a mozgásfejlesztés foglalkozást és az egyéni mozgáskorrekciót is az udvaron végezzük. A mozgásfejlesztés foglalkozásokon kívül a mozgásos játékok széles skálája, az ötperces torna, a szabad játék is lehetőséget nyújt nagy mozgásigényük kielégítésére. A mozgást a foglalkozások közti pihenésben is alkalmazzuk. A gyermekek egészségének megóvása érdekében szükséges a testedzés. A levegőzés a testedzés legegyszerűbb fajtája. Minden évszakban szükség van levegőztetésre. Rossz idő esetén a csoportszobában a nyitott ablak melletti tornázás is ezt szolgálja. Nyáron minél nagyobb testfelületet érjen a légfürdő.
89
Célok: a teremben vagy szabad levegőn való tornázás, kirándulás, sok-sok mozgás legyen igénye minden gyermeknek.
29.6 Pihenés, alvás: Az egészséges életritmushoz hozzátartozik a pihenés és az alvás is. Akkor alszik nyugodtan a gyermek, ha megfelelő, pihentető légkört, csöndet biztosítunk számára, a belső ingerei (teli hólyag, végbél, esetleg eldugult orr) nem zavarják. A délutáni fektetésnél igyekszünk kiszűrni minden külső zajt. A fektetés alatt sem szabad magukra hagyni a gyermekeket, a délutános pedagógus fektet és betakar. Lefektetés előtt alaposan szellőztessünk és a fektetés alatt is résnyire nyitva hagyjuk az ablakot. Vigyázzunk arra, hogy a huzat, hideg ne érje a gyermeket. Erős napfény ellen sötétítő függönnyel védekezünk. A gyermekek ruháit meglazítjuk, cipőt levetik. Aki nem tud aludni, csöndben feküdjön. A többi alvást igénylőket hagyjuk tovább aludni.
29.7 Környezetegészség: Az óvodai élet megszervezésénél alapvető szempont a környezetegészségügyi követelmények és a sajátos nevelési igényű kisgyermek igényelte védő életmódnak megfelelő esztétikus és balesetmentes környezet. A csoportszoba, az étkező, WC, fürdőszoba, illetve mosdó, a hálóterem, átvevőöltöztető az iskola többi részétől elkülönítve van kialakítva a diákotthonban. A belső terek kialakítását az egyszerűség és a célszerűség jellemzi. A falak fehér és halvány-színűre festettek. Nagyméretű ablakok biztosítják a természetes megvilágítást. Dekorációban alkalmazzuk az összhangot (a textíliák színe, szőnyeg stb.). A csoportszobát zöld növények díszítik. A gyermekeket barátságos vonzó, derűs légkör, egyszerű, praktikus, könnyen kezelhető bútorok, illetve berendezés veszi körül. Nincs zsúfoltság, elegendő helyük van a szabad mozgásra. Gyakran szellőztetünk. Minden gyermeknek van jellel ellátott törölközője, fésűje. A bejáró gyermekek holmijának elhelyezésére a feltételek biztosítottak. Törekszünk az óvodai alapfelszerelési jegyzék módosított változata szerint felszerelni eszköztárunkat. Az óvoda udvara alkalmas a gyermekek levegőztetésére. Az udvaron van napos és árnyékos hely egyaránt. A homokozó, a csúszda és a mászókák lehetővé teszik, hogy a gyermekek kedvük szerint mozoghassanak.
90
29.8 Egészséges napirend, életrend: A jó napirend megteremti a közösségi élet feltételeit, lehetőséget ad az egész napos változatos tevékenységre, a nevelési célkitűzések megvalósítására. Már az óvodába lépés első pillanatától törekszünk arra, hogy a gyermekek meghatározott életritmus szerint éljenek és az óvodai élet során az egészséges életmóddal kapcsolatos szokásaik kialakuljanak. Ez lassú folyamat, az egyes gyermekek között az egyéni sajátosságok miatt természetesen eltérések vannak. Az óvodai élet alkalmat nyújt a szociális tanulásra (közlekedés, játék, vásárlás stb.) a derűs légkör, sok együttes élmény alapján. Kialakul a biztonságérzet a gyermekben, ezt szolgálja a rendszeresség. A gyermekek tevékenységeiben megfelelően változik a játék, a mozgás, a pihenés. A pihenést megköveteljük, de az alvást nem erőltetjük. Ha nem tud elaludni, csendes tevékenységet folytathat (pl.: könyvnézegetés, rajzolás, fejlesztő játék). Az egészséges életvezetés tartalmazza a szabadidő helyes kihasználását. Játék, munka, tanulás, mozgás mind szerepel óvodai életünkben. Célunk: a biztonságos, szeretetteljes légkör biztosítása óvodánkban. A napirend, a foglalkozások változatos ismétlődése, a pihenés, a szabad játék számtalan lehetőséget ad az egymás figyelésére, az együttes örömszerzésre, a másság elfogadásának segítésére. Megtanulják az elemi illemszabályokat pl.: csendes és hangos helyzetek, lábtörlés, köszönés stb. A sajátos nevelési igényű óvodások szívesen tevékenykednek, „segítenek”. Ha a gyermek érzi munkája fontosságát, szívesen hajt végre egyszerű feladatokat önmaga ellátására, társai javára. Az egyszerű – „add ide!”, „hozd ide!”, „rakjuk el!”, - jellegű feladatoktól fokozatosan jutnak el a gyermekek az elemi „naposi” feladatokig. Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés érdekében bízzák meg őket egyszerű feladatokkal.
91
30 A KÖZÖSSÉGI ÉLET A hagyományok minden közösség életében nagy jelentőségűek. A készülődés, az ünnepi hangulat, az emlékezés sok közös élményt jelent. Erősíti az összetartozást, segíti az egymásra figyelést, az egymásnak segítést. Fokozza önmagunk megismerését, önbizalmukat.
30.1 Hagyományok, ünnepek kialakítása Óvodai csoportjainkban minden gyermek születésnapját megünnepeljük, melyre a szülőt is szeretettel várjuk. Részt veszünk az iskola szervezésében megrendezésre kerülő nemzeti ünnepeken (október 23., március 15.) ahol verssel-zenével, filmvetítéssel teszik az iskola tanulói élvezetessé a műsorokat. December 6-án Mikulás ünnepet szervezünk a gyerekek részére. Ilyenkor a kicsik rövid verssel, mesével, énekkel köszöntik a Mikulást. A téli szünet előtti utolsó napon karácsonyi ünnepség keretében a közeli templomban ünnepel az iskola és az óvoda valamennyi gyermeke. A nagyobbak műsorral, a kisebbek verssel-énekkel köszöntik az ünnepet. Anyák napján óvodásaink műsorral, virággal egyéni készítésű ajándékkal köszöntik a meghívott édesanyákat, nagymamákat. A 3-8 éves gyermekek felnőttek előtti szereplésekor nagyon nagy óvatossággal járunk el mert, aki nem mer, vagy nem akar szerepelni. A gyermekek ismeretében csak arra kérjük, amire önindíttatást érez. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink és szüleik megismerjék az óvodai csoportba folyó munkát, az elvárásokat, igényeket, lehetőségeket. Évente kétszer kirándulást szervezünk, melyek útvonala és időtartama a kicsik teherbírásától függ. Nyáron táborozásra is lehetőség van, melyre azokat a gyermekeket visszük, akik fejlettségük alapján képesek 2-3 napot szüleik nélkül eltölteni. Itt nagyon sok érdekes programmal, játékkal tesszük élménydússá a tanév utolsó napjait. A célok, feladatok megvalósulásának kritériuma A fejlődő gyermek iránt érzett megbecsülés és vonzódás, a nevelő gyermekszeretete. Az óvoda minden nevelőjének egységes bánásmódot kell alkalmaznia. Következetesen kell követelni, és betartani azt, amit már tudnak a gyermekek. Segíteni kell őket az új ismeretek megszerzésében. A gyermekek a nevelési folyamatban nem magányosan, hanem egy közösség tagjaként vesznek részt. Alapvető szerepe van a közös tevékenységnek, mivel a nevelő hatás közösségi jellegével válik hatékonnyá. 92
Az óvodáskorú gyermekek egymással kialakított kapcsolata kezdetben kisebb érzelmi töltésű, még bizonytalan, rövid ideig tartó, állandóan változó. A közös tevékenységek, munka során alakulnak ki az együttélés szabályai, normái, melyekhez az egyén igazodik. Társas együttműködés közben tanulják meg figyelembe venni a másikat, egymás segítését. Természetessé válik, hogy mindenki más egyéni tulajdonságokkal rendelkezik, de elfogadható és szerethető. A személyiség alakulásának legfontosabb tényezője a társas kölcsönhatások milyensége, a környezetéből felé irányuló reakcióktól a gyermek megerősítést vagy elutasítást kap saját személyére vagy viselkedésére vonatkozóan. Az együttélés erkölcsi normái csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást. Ahhoz, hogy a gyermekek a közösség aktív tagjaivá váljanak, az szükséges, hogy jól érezzék magukat ott. Így könnyebben építhetik ki a gyermekek másokkal való kapcsolataikat is. Igyekezni kell kiküszöbölni azokat a cselekvési alkalmakat, amelyekből a rossz szokások származnak. A helyes viselkedést kell erősíteni. Az enyhe fokban értelmileg akadályozott óvodás még nem látja be a helyes vagy helytelen viselkedésének a következményét. Az utazásnak, a modellkövetésnek van nagy jelentősége. A következetes elvárás mellett szükséges az állandó ellenőrzés. Figyelni kell a fokozatosságra, az egymásutániságra, a fontossági sorrendre. A szokások biztosítják a közös óvodai élet biztonságát, nyugalmát, a gyermekek védelmét. Általuk válik gördülékennyé az óvodai csoport élete. A szokásokat az óvodában lépéstől kezdve felállítjuk, de a gyermekektől csak fokozatosan kívánjuk meg, hogy önálló viselkedésük szabályozóivá váljanak. A társas kapcsolatok terén a kitűzött célok megvalósításához szükségesek a közös programok, mely lehet például múzeumlátogatás, tanulmányi séta, játszóterek felkeresése, séta az Állatkertbe. Különösen fontosnak tartjuk a hagyományok megőrzését, az ünnepek kialakítását, melyek lehetnek a születésnapok megünneplése, Mikulás, Karácsony, Anyák napja, Húsvét, Gyermeknap, Ballagás. Az újonnan érkezőket szeretetteljes, barátságos légkörben fogadjuk. Fontos a gyermekek sikere beilleszkedése, új személyi kötődések kialakítása. Ennek érdekében fontosnak tartjuk: Ragaszkodjanak óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez, a gyermekeknek igényévé váljon a viselkedés szabályainak betartása, konfliktushelyzetben társaikkal egyezkedjenek, érdeklődjenek társaik iránt, 93
a csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják, részt vegyenek közös tevékenységekben, a tevékenységeket a megbeszélés alapján fejezzék be, képesek legyenek nyugodtan ülni, meghallgatni másokat, igyekezzenek legyőzni a felmerülő akadályokat. A magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek számára biztosítjuk az egészséges lelki fejlődéshez szükséges feltételeket, a pozitív érzelmi és intellektuális élményeket, kapcsolatokat.
30.2 Beszoktatás Fontos, hogy a szülők nyugodtan bízzák ránk gyermekeiket. Minden szülőnek lehetőséget adunk, hogy megnézze az óvodai csoportszobát, feltehesse kérdéseit az itt folyó pedagógiai fejlesztő munkával, az óvodás élettel kapcsolatban. A gyermekek minél zökkenő mentesebb beszoktatása a csoportba, a gyermekek egész személyiségének fejlesztése, egyénre szabott különleges gondozása, nevelése. A feltételekhez és igényekhez igazodva a csoportba folyó pedagógiai munka tudatos megtervezése. A csoportszobát úgy rendezzük be, hogy a gyermekeknek lehetőségük legyen az érdeklődésüknek, életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő nyugodt játékra. A játékeszközöket könnyel elérhető helyre tettük. Az udvaron mód van a biztonságos udvari játékra.
30.3 Közösségi nevelés, szocializáció Türelmes, odaforduló, testközeli magatartással törekszünk arra, hogy a gyermekek beilleszkedése zökkenőmentes legyen. A szülők igényeihez igazodva lehetőség van a fokozatos szoktatásra, ill. a szülők is részt vehetnek a beszoktatásban. A gyermekek behozhatják otthonról kedvenc játékaikat, melyeket egész nap rendelkezhetnek. A gyermekek a nevelés folyamatában nem magányosan, hanem egy közösség tagjaként vesz részt, amelyhez megtanul alkalmazkodni, tájékozódni az új helyzetben. Megismerjük az új gyermekeket a tárgyi környezettel, alapvető szabályokkal, melyeket mindenkivel gyakoroltatunk. Figyelünk, hogy társaikat ne zavarják a különböző tevékenységeikben, törekszünk arra, hogy minél előbb megismerjék egymás nevét, jelét. Lefekvéskor – ha szükséges – melléjük ülünk, hogy félelmeiket eloszlassuk. Felmérjük, hogy van-e hátrányos, ill. veszélyeztetett gyermek a csoportban. A beszoktatási idő alatt megpróbáljuk megismerni a családokat is. 94
30.4 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek követik az utasításokat, felszólítás nélkül köszönnek, megköszönik, ha kapnak valamit, tisztelettel viselkednek a felnőttekkel szemben, az együttélés alapvető viselkedési szabályait, alapvető udvariassági formuláját megtartják, elkérik a játékszereket egymástól, ha tőlük kérik, átadják, óvatosan bánnak a használati- és játéktárgyakkal, segítenek egymásnak játék, öltözés, séta, étkezés, stb. közben, érdeklődnek egymás iránt, meghallgatják egymást, a megkezdett tevékenységet befejezik, szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.
31 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A csoportfoglalkozás új életformát jelent a gyermek számára az eddigi, családi nevelés mellett. Az új helyzeten reálisan kell a gyermek társaival és a felnőttekkel való kapcsolatainak rendszerét megteremteni. A gyermekek mindennapi életét olyan örömforrásokkal, élményekkel és tevékenységekkel kell gazdagítani, hogy ezek – pozitív ráhatásokkal- megalapozzák a közösséghez tartozás érzését. Az év eleji, szoktatási idő alatt végzett pedagógiai vizsgálattal felmérjük tanulóink képesség- és készségszintjét. Ennek alapján tervezzük meg az éves foglalkozási, valamint – az egyénre szabott – korrekciós és rehabilitációs munkánkat. Nevelési programunk legfőbb jellemzője a rugalmasság. Ez jelenti az év folyamán az egyes tevékenységek aránybeli eltorlódását éppúgy, mint a napirenden belüli, rugalmas kereteket. A szokásrend, a mindennapok ritmikus ismétlődései tagolják az óvoda életét. Az óvodáskorú gyermek igényli az ismert és áttekinthető, ismétlésekkel tagolt napirendet, a biztos támpontokat, ezekben lehetnek természetesen kivételes alkalmak, mint az ünnepi készülődés ideje, vagy az ünnepek. Az enyhe fokban értelmileg sérült kisgyermekek életében a napi ritmuson túl a megszokott kereteknek is nagy jelentősége van. A napirend csupán egy keret, megy, rugalmasan változhat az igényeknek megfelelően. Az egyes foglalkozások időtartalma függ az adott gyermekcsoport fejlettségétől, a témától, illetve az egyes gyermekek aznapi állapotától.
95
A csoportos és egyéni foglalkozások, a pihenésre, a nyugodt étkezésre, a tisztálkodásra, az önállóságra fordított idő megfelelő aránya a biztosítéka a gyermek optimális fejlesztésének, a túlterhelése, illetve az ún. „üresjárat” kiküszöbölésének. A tevékenységi formák ritmusosan ismétlődnek. A gyermek spontán megnyilatkoztatását is figyelembe véve a gyakorlásra, az ismétlésre kellő időt biztosítva. A tematikus feldolgozásnak megfelelően az egyes témák feldolgozási ideje 1-1 hét, vagy ennél hosszabb idő lehet.
31.1 Napirend A napirend segíti a rendszerességet, a tudatos nevelőmunka megtervezését, a nyugodt légkör kialakítását. nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A heti rend kialakításánál figyelembe kell vennünk az egyes óvodai foglalkozások óraszámát, a speciális fejlesztések beosztását. A foglalkozások heti rendszeressége A foglalkozás neve
Heti gyakorisága
Anyanyelv és kommunikációfejlesztés 5 foglalkozás Mozgás-ritmusfejlesztés
5 foglalkozás
Vizuomotoros készségfejlesztés
3 foglalkozás
Zenei nevelés alapjai
2 foglalkozás
Játékra nevelés
3 foglalkozás
Egyéni fejlesztés
1-2 foglalkozás gyermekenként
Önkiszolgálásra nevelés
Mindennapos tevékenységbe ágyazva
Levegőzés, szabad játék
Naponta fél- egy óra
A foglalkozások időtartama 15-30 perc, a gyermekek egyéni adottságaitól függően.
96
32 KÉSZSÉGFEJLESZTÉS A CÉLZOTT FOGLALKOZÁSOKON „Minél jobban ismerjük a gyermeket, annál jobban megértjük, minél jobban értjük, annál inkább szeretjük, annál jobban elfogadjuk, s így annál hatékonyabban tudjuk majd nevelni. (Nagy László)
32.1 Önkiszolgálásra nevelés: Mindennapos tevékenységforma, nem külön órarendszerű foglalkozás. Kellő időt adva a gyakorlásra, fokozatosan kis lépések elvét alkalmazva végezzük a részfeladatokat. Formája: egyéni, ill. csoportos Ideje: értelemszerűen a WC használattal, tisztálkodással, étkezéssel, öltözéssel, teremrendezéssel kapcsolatosan naponta. Célok:
a gyermek szükségleteinek megfelelő komfortérzés biztosítása, gondozás, gondoskodás;
nagyon apró lépésekkel az önállóság elérésének segítése; verbális utasítások megértése, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése;
a testrészek, ruhadarabok viszonyának felismerése; alapvető higiénés szokások kialakítása; az ápoltság, a tisztaság igényének felkeltése; helyes viselkedési formák elsajátítása; téri tájékozódás elősegítése; a rászorultság, a kiszolgáltatottság helyett az „én is tudom” függetlenség érzésének segítése. A gyermekek az önállóság terén is különböző fejlettséget mutatnak. Alkalmat és időt kell adni a gyermekeknek, amit már önmaga el tud végezni, azt nem szabad helyette megtenni. Az óvodának alapozó szerepe van e téren. Az önállóság bizonyos területei nem csak a gyermek életkorától függnek, hanem fiziológiai érettségtől (pl.: szobatisztaság), mozgásos ügyességtől (pl.: öltözés), s nem utolsó sorban értelmi állapotától. 97
A gyermekek apró lépésekben, rövid gesztussal kísért utasítások, illetve utánzás alapján tanulnak. Kezdetben a gyermekekkel együtt végezzük a cselekvést, majd a könyöknél irányítjuk (öltözködés), aztán csak szükség esetén segítünk, míg önálló nem lesz. Minden fejlesztést az adott gyermek fejlettségi szintjéhez mérünk, s arra építünk, amit már tud. Fontos, hogy az ügyetlen próbálkozást is értékeljük, jutalmazzuk.
32.2 Feladatok Az étkezési szokásoknál: kanalazás megtanítása (merítés, szájhoz vétel, az étel megrágása, nyelés); a poharazás: a pohár felemelése, kortyolás, nyelés, a pohár letétele; szalvéta használata; villával való ismerkedés; kérés, megköszönés; rágás megtanítása; a helyes tempó elsajátítása; kenyér vagy kifli fogása, leharapása, a kenyér és a rajta lévő együttes elfogyasztása; a terítés folyamatának megismerése (pl.: szék, tányér, kanál, pohár, szalvéta egymáshoz rendelése); az élet és a hozzávaló eszközös felismerése. A tisztálkodás terén: a vízcsap kinyitása, elzárása; szappan használata, utána kézöblítés; saját törölköző felismerése; a kéz, arc szárazra törlése segítséggel; önálló kéz- és arcmosás; fogmosásnál együttműködés (száraz, majd nedves fogkefe, fogkrémes fogkefe elfogadása, szájöblítés megtanítása), önálló fogmosás; „baleset” vagy kirándulás esetén zuhanyozáskor együttműködés (kéz, láb felismerése); fésülés tűrése, önálló próbálkozás; 98
igény a tiszta, ápolt külsőre; étkezés előtti, utáni, bizonyos munkafolyamatok (pl.: festés, gyurmázás) utáni kézmosás igényének felkeltése; orrfújás megtanítása, zsebkendő használatának igénye, a piszkos zsebkendő szemétbe dobása. A szobatisztaságra nevelésnél: rendszeres ültetés mellett a szükséglet megfigyelése; a jelzés megtanítása (utánjelzés, mutatás, hangadás) WC vagy bili és a szükséglet elvégzése közti kapcsolat felismerése; kérdésre jelezze szükségletét; önmagától jelzi szükségletét, képes visszatartani addig, míg WC-re ér; biliről a gyermek WC-re szoktatása; WC-papír használata segítséggel; „baleset” jelzése; a WC használat utáni kézmosás megtanítása; ajtó nyitás-csukás megtanítása; a WC használatához szükséges ruhadarabok le- felhúzása. Öltözés-vetkőzés esetén: együttműködés az öltözésnél, vetkőzésnél; sapka, sál levétele; zipzár lehúzása; egyszerű ruhadarabok levétele (cipő, zokni, nadrág); vetkőzésnél kis segítségnyújtás (kigombolás, kikötés, cipőfűzés, meglazítása); egyszerű ruhadarabok felvétele; kis segítséggel öltözés (ruha elejének megmutatása, gombolás, stb.); bizonyos ruhadarabok teljesen önálló felvétele.
99
Önálló munkafeladatoknál: saját hely felismerése (étkezésnél, alváskor, stb.); játékok helyrerakása; közös teremrendezés, székek felrakása; egyszerű eszközök bevitele, kiosztása; egyszerű üzenet közvetítése óvodán belül; saját ruhadarabok felismerése, elrakása; társak segítése; szemét összeszedése; lépcsőn járás.
33 MOZGÁSFEJLESZTÉS „A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb eszköze.” (Szentgyörgyi Albert
33.1 A nagymozgások kialakítását, begyakorlását, korrigálását szolgáló foglalkozási forma. Formája: csoportos Ideje: naponta Időtartama: 20-30 perc Általában később kezdenek ülni, állni, járni a mi óvodásaink. Szembetűnő a mozgásuk a mozgásuk ügyetlensége, amelyhez a ritmus, tempó, a dinamika zavara is csatlakozik. Mindez a testtartásban, a harmónia nélküli, darabos, nehézkes alapmozgásokban, a csoszogó, imbolygó, bizonytalan járásban, a finommozgások kezdetlegességében nyilvánul meg. Gyakori a hiperaktivitás vagy éppen a mozgásszegénység. Előfordul a mozgásos sztereotípia (pl.: tic, grimasz). A gyerekek egy részénél kifejezett mozgásfogyatékosság is előfordul. Mindezek szükségessé teszik, hogy a mozgásfejlesztésnek nagy szerep jusson. Mozgásos játékok a tanult mozgásformák játékos gyakorlása, egyszerű szabályok 100
megismerése, a versenyszellem előhívása, a foglalkozás játékos lezárása szempontjából is fontos. Ezek a játékok azokból az elemekből épülnek fel, amelyek a foglalkozásokon megjelentek. Játék formájában szolgálják a rögzítést, gyakorlást. Alkalmat kínálnak versenyzésre, páros gyakorlatra, együttes játékra. Siker, kudarc átélését reprezentálják. Megtanulják a gyerekek ezek elfogadását, ezzel alkalmazkodóképességük is fejlődik az ügyességük, erőnlétük mellett. A foglalkozások része a légző gyakorlat is. Célja a hasi légzés kialakítása, a helytelen ritmusú légzés korrigálása és a túlnyomóan szájon át történő ki-be légzés helyett az orron át történő belégzés megtanítása.
33.2
Célok
A gyerekek alkalmazkodjanak a foglalkozások rendjéhez, értsék az egyszerű verbális utasításokat. Alakuljon ki náluk a természetes mozgásigény, örömmel és szívesen mozogjanak. Tudjanak mozgást utánozni. Az alapmozgásokban szerezzenek jártasságot. Tanulják meg a tornaszerek, játszótéri játékok használatát. Tudjanak rövidebb – hosszabb ideig a felnőttre és egymásra figyelni. Az elemi szabályokat ismerjék és tartsak be. Erősíteni a gyermekek egészséges testi fejlődését.
33.3
Feladatok
Megismertetni a gyermekekkel olyan gyakorlatokat, játékokat, amelyek elősegítik szervezetük fejlődését, növelik erejüket, ellenálló képességüket, edzettségüket. Fejleszteni a gyermekek természetes mozgását, mozgásbiztonságát. Segíteni az összerendezett mozgások kialakulását, a célszerű, akaratlagos mozgások kivitelezését. Fejleszteni a gyermekek megfigyelő- és utánzókészségét, ügyességét, gyorsaságát. Hozzájárulni a feladatok megértéséhez, azok teljesítése révén az értelmi erők fejlesztéséhez. Növelni a gyermekekben az összetartozás erejét, a megerősíteni a közösségi érzést. 101
Segíteni az egészséges életmódra való nevelés eredményességét, az egészséges életmód szokásainak betartását. Biztosítani, hogy a rendszeres mozgás a gyermekek számára öröm és sikerélmény forrása legyen. Mivel gyermekink a külvilág megismerésére kevésbé törekednek, mint ép tásaik, korlátozott a kutató, fejfedező kíváncsiságuk, ezért a külvilág ingereinek felfogása és feldolgozása is korlátozott. E téren is több segítséget igényelnek. A gyakorlatok során a multiszenzoros megközelítés vezet eredményhez. Egyformán kell vizuális, akusztikus, taktikus, kinesztetikus ingerek nyújtásával, több érzékszerv egyidejű bekapcsolásával elősegíteni a mozgások tanulását. Különböző feladatok végrehajtásakor olyan mozgásmintákat kell elsajátítanunk, amelyek a mozgásos folyamatok alapkövei lesznek, ezek elősegítik a mindennapi élethez szükséges mozgások automatizálását.
33.4
A mozgásfejlesztés területei:
játékos utánzó gyakorlatok: ún. mobilizáló, az egész testet átmozgató gyakorlatok; alapmozgások kialakítását, korrigálását, gyakorlását célzó gyakorlatok; mozgásos játékok. Játékos utánzó gyakorlatok Céljuk az együttes tevékenységek, a közös öröm, a sikerélmény biztosítása. Hozzájárulnak a gyermekek testi-lelki harmóniájának javításához, megfelelő pszichoszomatikus állapotának kialakításához. A csoportos együttlétben megtapasztalják azokat a csoportot összetartó erőket, mint egymás tiszteletben tartása, egymásra figyelés, nyugalom, biztonság, rugalmasság, közeledés, távolodás. A mondókákkal, dalokkal, versekkel kísért, lehetőleg az egész testet bemelegítő, gimnasztikai elemeket tartalmazó gyakorlatoknál, a mozdulat és a vers, mondóka, dal egymást erősítik, előhívják. Alapmozgások kialakítása, gyakorlása, korrigálása Különböző testhelyzetekben igyekszünk az egész testet megmozgató gyakorlatokkal pontosabb, ügyesebb, összerendezettebb mozgást kialakítani, a testséma fejlesztést, valamint az egyensúlyérzék fejlesztést szolgálni. Játékos gyakorlatokkal bírjuk utánzásra a gyerekeket, s ezzel a megismerő tevékenységet, az emlékezetet, figyelmet is fejlesztjük, valamint megismertetjük őket a különböző kézi szerekkel.
102
Gyakorlatok: -
rendgyakorlatok;
-
kartartások: nyújtott, hajtott, vegyes;
-
karkörzések;
-
állások: alapállás, lábujjon, sarkon, talpélen, guggoló állás, terpeszállás;
-
ülés: nyújtott, terpesz, török;
-
fekvés: hanyatt, hason, oldalt;
-
függés: függőállás, függeszkedés;
-
járás: kis- és nagy lépéssel előre, oldalra
-
gyors, lassú tempóban,
-
különböző minőségű talajon,
-
vonalak között,
-
vonalon,
-
tárgyak kikerülésével,
-
tárgyak átlépésével,
-
hullámvonalon,
-
irányváltoztatással,
-
különböző eszközökkel,
-
lépcsőn járás;
-
futás: gyors, lassú tempóban,
-
tempóváltással,
-
különböző irányban,
-
irányváltással,
-
különböző szélességű vonalak között,
-
futás közben akadály átlépése, megkerülése,
-
futkározás,
-
célba futás,
-
futás eszközökkel a kézben;
-
ugrás: szökdelés,
-
átugrás,
-
leugrás,
103
-
ki-beugrás;
-
dobás-fogás: elkapás
-
eldobás,
-
célba dobás,
-
támaszgyakorlatok:
-
csúszás,
-
kúszás,
-
mászás,
-
gurulás;
-
egyensúlyérzéket fejlesztő gyakorlatok:
-
lábujjhegyen állás nyitott, majd csukott szemmel
-
fél lábon megállás,
-
statikai egyensúlyhelyzetből kibillenés,
-
egyensúlyozás vonalon, gerendán,
-
járás közben tárgy egyensúlyozása,
-
egyensúlyozás labdán,
-
forgások, hintázás,
-
állatmozgások utánzása,
-
húzás, tolás játékeszközökön.
Mozgásos játékok Minden foglakozáson elengedhetetlen a játékosság mellett valamilyen játékkal lezárni a nagymozgások fejlesztését. A foglalkozások része a légző gyakorlat is. Célja a helyes légzés kialakítása, a helytelen ritmusú légzés korrigálása, és az orron át történő belégzés megtanítása. A célok megvalósulásának kritériumai A gyakorlatok bemutatását szóbeli instrukció követi. Figyelembe vesszük, hogy a gyermekek az együttes, szervezett mozgáshoz nincsenek hozzászokva, mozgásuk rendezetlen, az irányító szavakkal nehezen fogják fel. Ügyelünk arra, hogy az utasítás ne haladja meg a gyermekek szókincsét, értelmi képességét. A felszólítás rövid, és a lényeget tartalmazza. A gyakorlatok végzése nem kényszer, nem erőltetjük mindenáron azok elvégzését. A foglalkozások megtervezésénél a játékosság szempontját érvényesítjük. Egyegy foglalkozásra gyakorlatokat úgy válogatjuk össze, hogy az egész szerve104
zetre ható, minden oldalú fejlesztést biztosítunk. Figyelembe véve a gyermekek egyéni sajátosságait, a mozgássérült vagy gátolt gyermek feladatát az ő képességeihez mérjük. A megfelelő időben adott segítség fontos szerepet játszik az önbizalom, a magabiztosság fejlesztésében. A foglalkozások megtervezésénél fontos szempont a fokozatosság elvének betartása. Ez nem csak az egyszerűbbtől a bonyolultabb, a könnyebbtől a nehezebb felé való haladásra, hanem az időtartamra is vonatkozik. A gyakorlatok végzését tornateremben és szabadban egyaránt végezzük. Nem csupán a kötelező foglakozásokon gyakoroljuk a mozgásfejlesztés anyagát, hanem felfrissítő gyakorlatként a napi 10-15 perces torna keretében, valamint egyéb (játék) foglalkozásokon is. Az öltözés utáni mosakodás öltözés, vetkőzés, foglalkozások utáni mosakodás az önkiszolgálásban és az egészséges életmód szokásainak betartásában is segítik a gyermekeket. Igyekszünk elérni, hogy otthon is legyen meg a gyermek mozgási lehetősége, legyen minél többet a szabad levegőn. Felvilágosítjuk a szülőket arról, hogy minden gyermeknek megvan a természetes mozgásigénye, és a testi-lelki fejlődésnek egyik feltétele a derűs, sokoldalú játékos mozgás.
33.5 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Megismerik a feladatok végzésével kapcsolatos vezényszavakat, az utasításnak megfelelően (áll fel, indulj, stb.) cselekednek. Egyenletesen tudnak járni, adott jelre megállni. Tudnak járás közben átlépni, vagy kikerülni dolgokat. Képesek futni irány- és tempóváltoztatással. Az ugrásokat könnyedén, félelem nélkül próbálják végezni. A gimnasztikai gyakorlatokat segítség nélkül, önállóan végzik. Megtanulnak versenyszerűen játszani, és a szabályokat betartani. A mozgásfejlesztés foglalkozások után megpróbálnak önállóan öltözni, mosakodni.
105
34 ANYANYELVI FEJLESZTÉS „A szó ékszer. Édes, ékes, békességes. Anyám szava gyöngyös, fényes. Átadom, mint ékes ékszert, izzon, égjen, ha beszélek.” (Kiss Dénes) A kommunikációs készség fejlesztését, a közvetlen környezet megismerését segítő foglalkozási forma. Formája: csoportos Ideje: 25-30 perc A sajátos nevelési igényű gyermekeknél kommunikációs igényű beszédnevelésről kell beszélni. A kommunikáció fejlesztésénél figyelembe kell venni mindazokat a non-verbális ismerethordozókat, amelyek az emberi kapcsolatrendszerben szerepet játszanak. Ilyen vizuális elemek pl.: a mimika, tekintetváltás, gesztusok; taktilis elemek pl. érintés, simogatás; auditív elemek pl. a hang intenzitása, ritmusa, hanglejtés. Rá kell venni őket a környezetből jövő jelzések iránti érzékenységre és megfelelő válaszadásra. Az értelmi fejlődési zavar egyik fő társulás tünete a különböző mértékű beszédfejlődésbeli elmaradás. Nem csak a beszédfejlődés egyes fokozatai késnek, hanem a nyelvi differenciáltság is tökéletlen marad. Az élmények diffúz és pontatlan átélése csökkent nyelvi adottságukat és képességeket eredményez. Megrekednek preverbális kommunikáció szintjén, súlyos esetben nem vagy alig lépik ezt túl. Jellemző az artikulációs hibák nagy száma, ami részben működési eredetű, részben beszédszervek fejlődési rendellenességeivel függ össze. A sérült gyermekek jellemzője, hogy kognitív, emocionális és szociális területen oly mértékben gátoltak, hogy nehéz őket motiválni. Többségüknél megkésik a beszédfejlődés, makacs pöszeség található. Nyelvük tartalmilag szegényes, tényleges szókincsük lassan bővül, az utánzott szavakat nem képesek adekvátan beszélni.
34.1
Célok
a gyermek beszéd iránti érdeklődésének felkeltése, utánzóképességek fejlesztése; a gyermek beszédmegértésének fejlesztése; beszédösztönző légkör kialakítása; kommunikációs igény felébresztése; a verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása; 106
a beszédszervek ügyesítése; a beszéd indítása, a passzív, ill. az aktív szókincs bővítése; hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése; grammatikai rendszer kiépítése; a közvetlen környezet tárgyairól, személyeiről, jelenségeiről, élővilágáról, cselekvéseiről, történéseiről tapasztalatok, ismeretek szerzése; a kognitív funkciók, megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet fejlesztése; figyelmét rövid ideig egy-egy cselekvésre tudja összpontosítani; neveljen a helyes viselkedési formák és az alapvető higiénés szokások elsajátítására. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél kommunikációs igényű beszédnevelésről kell beszélni. A kommunikáció fejlesztésénél figyelembe kell venni mindazokat a non-verbális ismerethordozókat, amelyek az emberi kapcsolatrendszerben szerepet játszanak. Ilyen vizuális elemek pl.: a mimika, tekintetváltás, gesztusok; taktilis elemek pl. érintés, simogatás; auditív elemek pl. a hang intenzitása, ritmusa, hanglejtés. Rá kell venni őket a környezetből jövő jelzések iránti érzékenységre és megfelelő válaszadásra.
34.2
Feladatatok
A beszédfejlesztés jelen van a gyermek egész napi tevékenységében, tehát nem tekinthető egyetlen foglalkozás megvalósítandó feladatának. Beszédfejlesztése szorosan kapcsolódik a mentális képességek, a szocializáció, a mozgás, a játék fejlesztéséhez, mintegy összefonódik ezekkel. Verbális fejlesztés nem csak célként, hanem eszközként is megjelenik a megismerési folyamatban. A környezet megismerésének feladata, hogy a gyermekek képességeikhez mérten minél több tapasztalatot szerezzenek (bekapcsolva a mozgást és a különböző érzékszerveket) az őket körülölelő természeti és társadalmi környezetből. Ehhez egy sokat beszélő, megértő környezet megteremtése szükséges, amely a gyermek minden rezdülésére azonnal reagál. A pedagógus modell értékű személy, érdeklődése, empátiás készsége, egyénisége biztosítja a gyermekkel való jó érzelmi kapcsolat kialakulását.
107
34.3
Speciális feladatok:
az érdeklődés felkeltése; a kérdés, a kijelentés rövid, egyszerű megfogalmazása; nonverbális elemek támogató alkalmazása; a beszédmegértés fejlesztése; az otthonról hozott közlési formákra támaszkodás; az ismeretek tevékenységbe ágyazott nyújtása; a környezet megismerése érdekében a kognitív funkciók célzott fejlesztése, az észlelés ( látás, tapintás, szaglás, hallás, ízlelés), a figyelem, megfigyelőképesség, az emlékezet és a gondolkodás fejlesztése; a figyelem tartósságának, terjedelmének, akaratlagosságának növelése; a gondolkodás és a nyelv fejlesztésének összekapcsolása.
34.4
Témakörök a környezet megismerésére
Óvodások lettünk:
nevek, jelek, felnőttek neve, tájékozódás az óvoda helységeiben;
Testünk:
saját név, jeltudatosítása, saját testrészei, testrészek másokon;
Család:
a család tagjainak felismerése, megnevezése, szülők, testvérek, a család otthoni tevékenysége;
Az ősz:
őszi természet megfigyelése (gyűjtés), őszi időjárás, őszi gyümölcsök, őszi zöldségek, őszi öltözködés (testséma fejlesztése);
A tél:
a téli természet megfigyelése, téli örömök, téli öltözködés (testséma fejlesztése), a téli ünnepek (mikulás, karácsony, farsang);
A tavasz:
a tavaszi természet megfigyelése, a tavaszi időjárás, a tavaszi virágok, gyümölcsök, zöldségek, a tavaszi öltözködés (testséma fejlesztése), a tavaszi ünnepek (húsvét, anyák napja);
Az óvoda:
csoportszoba, fürdőszoba, konyha, udvar;
Otthoni tevékenységek: mosás, takarítás, főzés, terítés, mosogatás, ágyazás;
108
A közlekedés:
a járművek felismerése, közlekedés járműveken, helyes viselkedés a járműveken, elemi közlekedési szabályok elsajátítása;
Az állatok:
a házkörül élő állatok, a vadon élő állatok;
Az utca:
üzletek, vásárlás (járművek, járókelők);
Foglalkozások:
fodrász, orvos, boltos;
Játékok:
szobai játékok, játszótéri játékok.
Az óvodás- értelmileg sérült- gyermekek megfelelő fejlődése érdekében kívánatos, hogy a nap folyamán minél több lehetőséget kapjanak a természeti és társadalmi környezet területén közvetlen tapasztalatok gyűjtésére és az irányított anyanyelvi nevelésre. A tapasztalatszerzés terén is az iskolára való előkészítés az elsődleges célpont. A foglalkozáson ezért sok egyéni feladatot adunk a gyermekeknek. Lehetőséget teremtünk minél több összehasonlításra, kiválasztásra, csoportosításra. Ismereteket bővítünk, viszonylag kevés anyag sokoldalú megfigyeltetésére, gondolkodtató feldolgozására törekszünk
34.5 Fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére: Részt vesznek az ünnepekre való felkészülésben, örülnek az ünnepeknek. Megértik a közvetlenül nem jelen lévő dolgokra és jelenségekre vonatkozó (szocializált) beszédet is. Tudnak képeket, tárgyakat, egyszerű összefüggéseket felismerni, erről szóban beszámolni. Ismerik a nagyságbeli, alakbeli különbségeket, tájékozottak a térbeli elrendezésekben. Ismerik az alapszíneket. A gyermekek felfogják fejlődésüket, tudják, hogy iskolások lesznek. Meg tudják mondani nevüket, címüket. Érdeklődnek környezetük iránt, képesek megfigyelni a környezetükben lévő tárgyakat, jelenségeket. Minél több konkrét tapasztalatot, ismeretet gyűjtenek. A megfigyelt tárgyakat, állatokat, növényeket, megfelelő csoportba tudják sorolni. A foglalkozások alatt a gyermekek fegyelmezettek, érdeklődőek, aktívak. Tartósabb a figyelmük.A megismerési folyamatok (figyelem, érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet és gondolkodás) oly mértékű fejlettségével rendelkeznek, mellyel egyre inkább képessé válnak részletek megragadására, a külső világ képi, szemléletes gondolkodás útját való megismerésére.
109
35 JÁTÉKRA NEVELÉS „…királyi út nemcsak a fejlődés megismerésében,hanem a fejlesztés megszépítésében is. (Mérei Ferenc) Adekvát játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi kreativitást fejlesztő foglalkozás. Formája:
egyéni
csoportos
Ideje:
heti 5 alkalommal
heti 2 alkalommal
Időtartama:
5 perc
15 perc
A személyiség fejlődésében meghatározó szerepe van a játéknak, amely a gyermeki fejlődés velejárója. A játék jelen van minden célzott foglalkozáson, a játék ismeretszerző funkcióval bír, nélkülözhetetlen a beszédfejlesztésnél, a mozgásnevelésnél, a finommotorika fejlesztésénél. A játékra nevelés együttjátszást, együttes cselekedtetést jelent.
35.1 A sajátos nevelési igényű gyermek játékának jellemzői Játék az 5-7 éves értelmileg enyhén sérült gyermeknek is elsődleges tevékenysége, melynek szintje egyénenként változó. A sajátos nevelési igényű gyermekek játékát nem életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. Tükrözi az adott gyermek sérülés okozta elmaradását, értelmi állapotát. Játéka nem csupán alacsonyabb szintű, mint ép társaié, hanem minőségileg is más. Sokszor hiányzik belőle a természetes kíváncsiság, a kreativitás, az alkotás vágya, esetleg igényli a felnőtt irányítását, jelenlétét. A játékoknak nagy jelentősége van a mozgások koordinációjában és az ismeretszerzés területén: tárgyak tulajdonságainak, mozgathatóságának, térbeli elhelyezkedésének, egymáshoz való térbeli viszonyainak, helyzetének megismerésében. A játékban változik, fejlődik a gyermek érzelmi, akarati élete. A játékban elért sikerek a gyermeket megelégedéssel tölthetik el. Fejlesztik a biztonságukat, öntudatukat. Sajátos nevelési igényű gyermekeknél sokszor hiányzik a indíték a játékhoz. Hiányozhat a játék adekvát használata, szegényes, a játékokkal kapcsolata, fantáziája, az érzelmi erők és akarati tényezők bekapcsolhatósága csökkentett. Mindezek és még fel nem sorolt egyéb gátló tényezők fennállása miatt fokozottabb gonddal kell törekedni a játékindíték megteremtésére, megfelelő játszani tudás kialakítására. 110
35.2
Célok
A játékkedv felkeltése; az adekvát játékhasználat megtanítása; az egymás melletti tevékenység támogatása; az együttes játék örömének felfedezése; az elemi szerepjátékok és a konstruálás megtanítása; a mozgás, a megfigyelőképesség, a figyelem, az emlékezet, a beszéd, a képzelet fejlesztése; különböző minőségű, színű, formájú, nagyságú anyagok segítségével ismeretnyújtás a környezet tárgyairól; mondókák, énekes játékok segítségével elemi szabályok megtanulása, a zenei hallás, a ritmusérzék fejlesztése; önálló, kitartóbb játékra nevelés; mintakövetés, modellkövetés. Tudjanak egyszerű építményt konstruálni, fejlődjön a kézügyességük, gondolkodásuk. A szerepjáték elemei jelenjenek meg a játékukban. Kapcsolódjanak be a közjátékokba, az elemi szabályokat ismerjék és tartsák be. Minden évszakban megfelelő játékokat játszanak a gyerekek. A játék váljék örömforrássá, melynek derűjével, vidámságával, élményeivel segítse a gyermeket a nehezebb feladatok (munka, tanulás) elvégzéséhez. Kíváncsiság felkeltésével segítsen kialakítani a gyermekben a közös játék igényét, amely megnyitja az utat a közösséggé szerveződés felé. A játékokban való aktív részvétellel, az itt szerzett tapasztalatokkal, magasabb szintre emelni a gyermekek értelmi szintjét, mozgását, manipulációs és konstruáló képességét. A mindennapi helyzetek pontosabb leutánzásával közelebb kerülni a valóság helyes megismeréséhez.
111
35.3 Feladatok Megtanítani a gyermeket a játékeszközök célszerű és sokoldalú használatára megfelelő játékszereket biztosítani, játékszituációt teremteni és sikerélményt nyújtani eljuttatni a gyermeket arra a fogkra hogy számára a játék örömforrásá váljék fejelszteni az önbizalmat, hogy a gyermek képes legyen szerepvállalásra és a játékok alkotó módon való megélésére, újraformálására kialakítani olyan pozitív magatartást, amely képessé teszi a szabály- és versenyjátékokban való estleges vereség elviselésére is tudatosítani, hogy az egyén viselkedésétől függ a játéktárgyak épsége, további használhatósága, a csapatjátékokban nyújtott teljesítményeitől, ügyességétől a játszó csapat sikere segíteni, rendezni a megfigyelések, séták kirándulások alkalmával szerzett élményeket, tapasztalatokat.
35.4 Területei: Finommotorikát fejlesztő játékok: biztosítjuk a játékhoz szükséges eszközöket, helyet. Figyelemfelkeltéssel próbáljuk felkelteni a gyerekek érdeklődését és ösztönözni őket az önálló építésre. Megismerő tevékenységet fejlesztő játékok: a játékszituációkat felhasználva segítjük az egyéb foglalkozások eredményességét. Miközben játszik, megismeri a környező világot, az emberi viszonyokat. Lehet a rögzítés eszköze is, hiszen játék közben átismétli a látott, a hallott, tapintott, ízlelt dolgokat. Mozgásos játékok: ezek segítik saját teste, téri viszonyok megismerését, az alakmozgások összerendezését. A körjátékok, népi játékok segítik a beszéd fejlődését, a ritmusnevelést, az elemi szabályok elsajátítását. Játékok a szabadban: elsősorban az évszaknak megfelelő sokoldalú játékmódok kialakítása. Szerepjátékok: a gyermekek élményeihez kapcsolódva biztosítjuk a kiegészítő eszközöket. Az utánzás, a pontosabb megfigyelés, a minta lassan előhívja az elemi szerepjátékot, ahol a látott, hallott, átélt dolgokat próbálja megismételni.
112
Barkácsolás: játék kiegészítő eszközök, közös bábok készítésével ösztönözzük a gyermekeket a barkácsolásra. Ünnepekhez kapcsolódóan ajándéktárgyakat készítünk közösen. Bábozás, dramatizálás: Bábokkal és fejdíszekkel ösztönözzük a gyerekeket a közös bábozásra, dramatizálásra.
Megtanulandó játékok: Finommotorikát fejlesztő játékok: -
ki-be pakolás;
-
válogatás;
-
építés vízszintesen;
-
építés függőlegesen;
-
építés különböző nagyságú, alakú elemekből;
-
építés minta után;
-
illesztés;
-
fűzés;
-
ujjak ügyesítése, mondókákkal, mesékkel
A megismerő tevékenységet fejlesztő játékok: -
képes lottó;
-
szétvágott képek összeillesztése;
-
hasonlóság, különbség észrevételét segítő játékok;
-
memory;
-
kép történet kirakása;
-
sorozatok;
-
hallási differenciálást fejlesztő játékok;
-
tájékozódás hang alapján;
-
tárgyak felismerése tapintás útján.
Mozgásos játékok: -
köralakítás;
-
körbejárás;
-
párválasztás;
-
körjátékok;
-
menetelés, vonatozás; sétálás; 113
-
egyensúlyozó játékok;
-
célba futás.
Játékok a szabadban: -
homokozás
-
hintázás
-
csúszdázás
-
mászókázás
-
pancsolás
-
húzás, tolás
-
építés.
-
labdagurítás, elkapás, dobás;
-
futkározás;
-
ugrálás;
-
körjáték a szabadban;
-
hógolyózás, szánkózás, csúszkálás;
-
kerékpározás
Szerepjáték elemei: -
baba ringatása, etetése, altatása, sétáltatás, öltöztetés;
-
autó tologatása, szállítás, garázsépítés, közlekedés;
-
utazás;
-
orvos, beteg;
-
fodrász;
-
takarítás;
-
boltos;
-
mese dramatizálása.
Bábozás: -
felnőttekkel közösen ismerkedés bábokkal.
114
35.5 Játékeszközök kiválasztásának szempontjai: a gyermek fejlettségi szintje; az adott feladat; az esztétikum; a tartósság, könnyen tisztíthatóság; ne veszélyeztesse a gyerek testi épségét; legyen választási lehetőség; legyen a játék a gyerek számára könnyen elérhető; állandó helyen legyen a játék; fejlesztő jellegű legyen; megfelelő számban álljon a csoport rendelkezésére. A kezdeti időszakban a gyerekek leggyakrabban egyedül kezdenek játszani. Előfordul, hogy több gyermek egymás mellett azonos műveletet végez. Ez a tevékenység a feladatok fokozatos nehezítésével a szerepjátékokig fejleszthetők. A játékot az önkéntesség jellemzi. Nem szabad azonban hagyni, hogy egy-egy gyermek félrevonultan, magába zárkózva üldögéljen, akkor, ha nem szemlélődik, hanem valamilyen önbántó, öningerlő, sztereotip tevékenységet végez. A játékszituáció helyes megteremtésével, a „játszás-siker” felébresztésével, szeretetteljes légkör kialakításával, a gyermek már meglévő pozitív tulajdonságaira támaszkodva olyan játék kialakítására késztetjük, amelyben sikerélményhez juthat, s ez további, nehezebb feladatok elvégzésére ösztönzi. A játék a nevelés, a tanulás, a munka jellegű tevékenység egyik forrását is jelenti. Eszköz az ügyesség, akaraterő, gondolkodás fejlesztésében, a környezet megismerésében, a hasznos munkához való kedv megteremtésében, kialakításában, helyes szokások elsajátításában. A játékban figyelemmel kell lenni a gyermek meglevő ismereteire, manipulációs készségére. A játékszituációban eltöltött idő fokozatos nevelésével, a játék tartalmának mélyítésével fejlődik a gyermek figyelme, a szituációkra, élethelyzetekre való visszaemlékezéssel pedig emlékezete. A játékban való spontán megnyilatkozás segíti a beszédszervek pontosabb működését, a gondolatok mind helyesebb kifejezését. A játékban fejlődik a gyermek mozgása is. Új mozgásformák kialakítása, ismert mozgásuk gyakorlása megelőzi a hibás mozgások létrejöttét, elősegíti azok korrekcióját. A gyakorló játéknak csak rövid ideig van szerepe. Jelentőségük inkább egy-egy új játékszer, eszközhasználatának megismerésében van. Ha azt tapasztaljuk, 115
hogy egy-egy gyermek hosszabb ideig gyakorló játékot játszik- az okot megkeresve- igyekszünk ezen a fejlődési fokon átsegíteni őket. A mozgásos érzékszervi gyakorló játékok segítik az alapozó funkciók fejlettségbeli különbségeinek kiegyenlítődését. Játékuk továbbfejlesztésével meg kell tenni az első lépéseket az egyszerűbb szerepjátékok felé.
35.6 A szerepjáték fejlesztése irányítása a mi feladatunk. Közvetett, vagyis azokat a feltételeket kell biztosítanunk, helyzeteket megteremtenünk, amelyektől a játék függ: a nyugodt, derűs légkör, élmény, megfelelő hely, elegendő idő, kellő számú és változatú játékszer, érdeklődtető játékszituáció. Játéktémája, tartalma függ a gyermek ismereteitől, tapasztalataitól. Befolyásolja őket a fentiekhez kapcsolódó érzelem is. A szerepjátékoknak nagy a közösségformáló ereje. Kezdetben a szerepek egybefolynak összefonódnak, később a differenciálás, életszerűség, a hozott szereposztás is kivitelezhető. A bábozás és dramatizálás a szerepjátékot gazdagítja ezért lehetővé tesszük, hogy a gyermekek a mese-, vers-, filmélményeiket saját elgondolásaik alapját játsszák el. Gondoskodunk a kellékekről, különféle eszközökről. Barkácsolás keretében készített eszközök jól felhasználhatók.
35.7 A bábjáték elindítója a pedagógus élményt nyújtó játék. A csoporton belül alakulóban vannak az társas kapcsolatok, az érzelmi kötődés elsősorban a pedagógushoz fűződik, jelenlétünk szinte elengedhetetlen. Ha szükséges, báb segítségével keresünk kapcsolatokat a visszahúzódó gyermekekkel, s őket is játékra késztetve, saját játékával élményt nyújtva kedvet ébresztünk az utánzásra. A bábjáték nem csak gyönyörködtető, vágyakat kifejező, hanem feszültséget, belső konfliktusokat feloldó játék. Segítünk, ha a gyermekek nem tudják elkezdeni a játékot, ha a konfliktusokat nem tudják megoldani, ha a játék témája negatív tulajdonságok, magatartási formák kialakulásához vezetnek.
35.8 Barkácsolás tevékenység során a gyermekek különböző anyagokkal vagy eszközökkel kötetlen formában – amennyiben erre képesek- saját elképzeléseik alapján hoznak létre valamit. A műveletek során különböző anyagok tulajdonságaival is megismerkednek. Ez a játékforma vezet el a hasznos tevékenység (munka) irányába különböző eszközöket véve igénybe a gyermekek megismerik azok 116
használatát. A személyes bemutatás mellett biztosítanunk kell a megfelelő tárgyi feltételeket (hely, anyag, szerszám) is. Csak annyi segítséget nyújtsunk, amennyit a gyermekek igényelnek, és amenynyi szükséges a munka eredményes befejezéséhez. A játék a nevelés minden területére kihat, szerepe az ismeretszerzés, a rendszerezés, a képzelőerő, a gondolkodás fejlesztése, a beszédkészség gyakorlása, a közösségi érzés a szokások kialakítása, a helyes érzelmi – akarati befolyásolás és az erkölcsi tulajdonságok fejlesztésében meghatározó.
35.9 Szabályjáték A játékfajták közül a szabályjátékok kívánják leginkább tőlünk irányítást és a megfelelő vezetést. Estenként, rövidebb időre egy-egy gyermek is átveheti ezt a szerepet, de nem önállóan, hanem a nevelő segítségével. A jól vezetett szabály- és versenyjátékoknak igen lényeges nevelő hatása van. Ezért fontos, hogy az érdeklődés hanyatlása előtt befejezzük azt, a jókedvvel, a magas aktivitási szinttel játszott szabály- és versenyjátékok elemeiben visszahozzák a gyakorlójáték, a funkciójáték alapozó jellegét és hatásait. A közösségi élet fejlesztésének egyik alapvető eszköze. Itt alakulhatnak ki olyan pozitív érzelmek, amelyeknek a segítségével a gyermekek képesek lesznek a sikertelenség elviselésére. Fel kell hívni a figyelmet egymás segítésére, valamint hibák esetén azok kijavítására. Mivel a gyermekek játékfejlettsége különböző, legyenek a csoportban azonos játékokból különböző méretűek, legyenek öltöztethető, húzható, rakosgatható játékszerek, természetes anyagok, bábok kellő számmal. Minden évszakban biztosítjuk a gyermekeknek megfelelő játékát a szabadban. Sétákat, kirándulásokat szervezünk, megteremtjük a lehetőségét az udvaron is a szerepjátéknak, bábozásnak, rajzolásnak.
35.10Külső környezet átalakításánál elsődleges szempont a biztonság, felügyelet mindig folyamatos: Az udvaron önállóan is biztonságosan játszhassanak, megteremtjük az lehetőségét itt is a szerepjátéknak, bábozásnak, a rajzolásnak, (udvari asztalok), gyurmázásnak, barkácsolásnak. Mászókák, hinták alatt csúszásgátló gumilapok találhatóak. Fontosnak tartjuk, hogy az eszközök (homokozó eszközök, motorok, labdák, karikák) megfelelő számban álljanak a gyermekek rendelkezésére. Fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 117
A gyermekek elsajátítják a játékszerekkel és az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat. A tevékenységükhöz megfelelő játékszert tudnak találni, arra vigyáznak. Kialakul náluk a kisebb nagyobb csoportokban való együtt játszás igénye. Alkalmasak a szerepvállalásra, a szerep cselekményéhez való kapcsolódásra. A gyermekek játékszerekkel, eszközökkel végzett cselekvése megközelítően tükrözi a valósághelyzetet, életszerűséget. Szabály- és versenyjátékok esetén alávetik magukat követelményeknek és elviselik az esetleges vereséget is.
118
36 VIZUOMOTOROS FEJLESZTÉS „A művészet gyönyörködtet, tanít, szórakoztat, emberségre nevel.” (Végvári Lajos) A finommotorika fejlesztését, a kéz ügyesítését, a gyerek ábrázoló készségét fejlesztő foglalkozás. Formája: csoportos Ideje: heti 3 foglalkozás Időtartama: 15-20 perc
36.1 Célok Kéz-és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozás; a kéz izomerejének szabályozása; célirányos mozgások kialakítása; a szem- és kéz közötti koordináció kialakítása; az ujjak tapintásérzetének fokozása; a csuklók, az ujjak laza mozgatása; a látás, tapintás, mozgásérzet együttes szabályozása; a dominancia kialakulásának segítése; a testséma fejlesztés; az ábrázoló kedv felkeltése; az ábrázolás eszközeinek és különböző technikáknak megismertetése; a helyes ceruzafogás kialakítása; a figyelem, az emlékezet, az ügyesség fejlesztése; a téri tájékozódás fejlesztése; az analizáló- szintetizáló készség kialakítása; egyszerű ok- okozati összefüggése felismertetése; a beszédkészség fejlesztése; alapszínek és egyszerű formák megismertetése. 119
36.2 Feladatok Kettős feladatot lát el, egyrészt pontosabb célzott manipulálásra teszi alkalmassá gyereket, másrészt az ábrázoló kedvet igyekszik felkelteni törekedni kell a pontos megfigyelésre; megtanítani a tárgyak fixálását; eszközök fogását, elengedését, osztályozását ismerjék meg; tapintással tárgyakat különböztessenek meg; azonos tárgyakat csoportosítsanak, különbségeket vegyenek észre; párosítsanak, ritmikus sort alkossanak; ismerjék fel a hiányt; egyszerű mértani formák osztályozását végezzék; elemeket illesszenek össze; ujjtornával ügyesítsék a kéz ujjait; fejlessze a gyermek ábrázoló képességét.
36.3 Az ábrázolás, alakítás, fejlesztésének lehetőségei: Mintázás:
homok
víz gyurma
agyag Festés:
eszközökkel Nyomdázás:
formázás, építés, formakitöltés, töltögetés, pancsolás; lapítás, sodrás, gömbölyítés, formálás, formázás. kézzel, tenyérrel; 5 ujjal; ököllel; 1 ujjal; szivacs ecsettel, vastag ecsettel. szivaccsal; 120
Papírmunkák:
Rajzolás:
dugóval; terményekkel; játéknyomdával. gyűrés; tépés; sodrás; ragasztás; nyírás. vastag zsírkrétával; vastag színessel; grafitceruzával.
Fejlesztjük a gyermekek önbizalmát azzal, hogy képességeik szerinti feladatokat adunk nekik. A munkák értékelése is a gyermekek egyéni fejlettségéhez igazodik, és a teljesítményre vonatkozik. Rajzolás, mintázás, és kézimunka foglalkozások kitűnő alkalmat kínálnak arra, hogy érvényesítsük az egyéni bánásmód elvét. A feladatok megkedveltetéséhez az is hozzájárul, hogy megteremtjük a lehetőségeit a foglalkozásokon kívüli ábrázolási tevékenységnek. A gyermekek ábrázolási készségét, képességeit, esztétikai fogékonyságát olyan szintre hozzuk, hogy képesek legyenek az érzékelt valóságot az ábrázolás eszközeivel kifejezni, (illetve azzal megpróbálkozni). Meg kell teremteni az egységes alapot melyre majd az iskolai első osztályos írás- és vizuális kultúra tanítása építhet. A gyermekek figyelemmel kísérik a magyarázatot és fegyelmezetten, egymást nem zavarva dolgoznak. Ez azonban nem jelent néma csendet, hiszen az alkotáshoz oldott légkör szükséges. A feladatok sikeres végrehajtása során elősegítjük a gyermekek látási, tapintási, mozgási érzékelésének összerendeződését. Hozzájárulunk a sérült funkciók korrekciójához. A gyermekek figyelmét az önkéntelenről a szándékos felé tereljük, növeljük önbizalmukat, s a gondos feladatvégzésre irányuló akaratukat. A gyermekek segítenek az eszközök, anyagok rendben tartásában, év végén pedig a szép munkákból összeválogatott kiállítás rendezgetésében. Rajzolás, mintázás, kézimunka anyagát más foglalkozásokkal is összehangoljuk. Irányítjuk a gyermekek figyelmét a valóság formáinak, színeinek, arányainak megfigyelésére. Mindig a valóságos formát állítjuk a gyermek elé. A gyermekek főként az általuk jól ismert, hozzájuk közel álló tárgyakat, eseményeket ábrázolnak. 121
Nagy jelentőségűnek tartjuk a formai, színbeli emlékezet fejlesztését az ábrázolás szempontjából. Emlékezet útján elsősorban tárgyakat ábrázoltatunk, melyet először a gyermekek látással, tapintással érzékelnek, majd megbeszéljük az ábrázolás módját: formáját, színét, arányait. Csak ezután rajzoltatjuk, festetjük, mintáztatjuk meg a tárgyat. A ceruza, kréta, papír és festék mindig a gyermekek számára elérhető helyen található. Az ábrázolási és a kézimunka eszközöknek olyan felhívó jellege van, hogy a gyermekek biztosan megkedvelik a velük való tevékenységet, ha sikerélményhez juttatjuk őket. A festésnél elsősorban a foltok festésére törekszünk. Itt inkább a színeken van a hangsúly, nem a formán. A mintázásnál használt anyagok közül legjobb az agyag. Maradandó, ki lehet szárítani, ki lehet festeni, mintákkal lehet ellátni. Megismertetjük a gyurmát és a lisztgyurmát a gyermekekkel, mely egyszerűen előállítható. Fejlesztjük a kézügyességet, a szerkesztő, kombináló képességet, valamint a ritmus-, szín- és formaérzéket. A barkácsolás elemit tartalmazva lerakjuk a későbbi gyakorlati foglalkozások alapjait. A díszítések esztétikai élményt nyújtanak és fejlesztik a gyermekek szép iránti érzékét az által, hogy meghatározott formákkal díszítünk és szabályosan sor közé szorítva alkalmazzuk a mintát. Egyes foglalkozásokat, - amennyiben hely és mód van rá-, a szabadban tartjuk. A családdal tartott jó kapcsolat, a szülők tájékoztatása elősegíti a fejlődést az által, hogy otthon is biztosítják gyermeküknek az ábrázolás- kézimunka különféle lehetőségeit.
36.4 A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére: Év végére a gyermekek a foglalkozások aktív résztvevőivé válnak, szívesen használják a megismert anyagokat, eszközöket. Tudják, hogy melyikkel milyen tevékenységet lehet végezni, mit lehet vele kifejezni, ábrázolni. Képesek az adott feladat elvégzésére. Munkájuk tiszta, egymásra, egymás munkájára vigyázva dolgoznak. Kréta, ceruza, ecsetfogásuk megfelelő, és kellő nyomatékkal használják ezeket. Ismernek népművészeti motívumokkal díszített használati eszközöket, kézműves technikákat. Képessé válnak a szép meglátására és befogadására. Esztétikai érzékük fejlődik. Szívesen néznek képzőművészeti alkotásokat, melyek emlékképpel rendelkeznek. 122
37 ZENEI NEVELÉS „Csak énekelj, mert az ének jó dolog,csak énekelj, mert az ének víg dolog. Csak énekelj, mert az énekben szív dobog. (Bárdos Lajos) Ez a foglalkozás lehetőséget nyújt a zene, a ritmus személyiségformáló szerepének megalapozására. Formája: csoportos Ideje: heti 2 alkalom Időtartama: 10-15 perc
37.1 Célok A gyermekek szívesen, kedvvel vegyenek részt az ének-zenei foglalkozásokon. Életkoruktól, egyéni fejlettségüktől függően tudjanak előadni néhány mozgással kísért dalt, énekes játékot, egy- két ünnepi gyermekdalt. Az általános nevelési célkitűzéshez, az ének, zenei nevelés sokoldalúan kapcsolódik. Az értelmi fejlődésben elmaradt gyermekek személyiségének harmonikus nevelése, a személyiségzavarok korrigálás zenei élmények nyújtásával, az éneklés élményével. Az esztétikai nevelés szolgálata, a gyermek érzelmeinek gazdagítása. Fejlesztjük a közösségi magatartását a tanulók egymással kapcsolatos erkölcsi benyomásait, mozgásuk összerendezettségét. Ritmuson, dallamon kívül fontos a helyes szövegkiejtés, a beszéd fejlesztése is. A gyermekek értelmi képességeinek, figyelmének, emlékezetének fejlesztése. Feladatok Legelső feladatunk felkelteni a gyermekek zenei érdeklődését. (a zene hallgatás során a gyermekek esztétikai élményt szereznek, a közös versmondás, éneklés, énekes játékok erősítik az összetartozás érzését.) Feladatunk kialakítani bizonyos elemi zenei képességeket, és készségeket: érzékelik és létrehoznak egyenletes lüktetést, tudják kezelni a ritmust játszó hangszereket, felismerik a halk- hangos zörejeket, a mély- magas hangokat, a gyors-lassú tempót. 123
Elsajátítanak néhány tánclépést: forgás egyedül, oldallépés, sarokkal dobbantás. További feladatunk – a gyermekjátékok keretében – fejleszteni a gyermekek mozgásának tér- formaérzékelését. A zenehallgatások során énekes meséket is bemutatni, megértésüket szemléltetőképpel, bábbal, magyarázattal segíteni. Összehangolni az ének-zene foglalkozásokat a többi tevékenységgel és az ünnepekkel.
37.2 Területei mozgással kísért mondókák, énekes játékok, alkalmi gyermekdalok, zenehallgatás, zenei képességfejlesztés.
37.3 A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermekek szívesen vesznek részt az ének-zene foglalkozásokon. Év végére a csoporttal együtt, nevelői segítség nélkül is el tudnak mondani, és el tudnak játszani 3-6 mondókát, 8-10 dalt, dalos-játékot és néhány ünnepi éneket. A gyermekek különbséget tudnak tenni a magas és mély hangok között. Felismerik a halk és hangos zörejeket, hangokat. Megkülönböztetnek 2-3 zörejt, hangszert, gyermekhangot. Egyenletes lüktetést tudnak létrehozni tapssal, dobbantással. Felismerik a jól begyakorolt dalokat a dallamokról is. Tudják kezelni a dobot, háromszöget, cintányért. Fejlődik a gyermekek zenei hallása, ének hangja. Fejlődik a figyelmük, esztétikai érzékük, közösségi magatartásuk. Foglalkozáson figyelmesek, fegyelmezettek. Képesek nevelői közreműködés nélkül is körjátékot eljátszani. 124
Az óvodai csoportban is sok nemes érzelemfelkeltésére képes az ének és a játék, a dal és a mozgás spontán hatása. Átsegíti a gyermekeket a kezdeti gátlások leküzdésében. Jó átmenetet teremt, az oldottabb, kötetlenebb, játékos óvodai csoport és az iskolai kötöttebb, rendezettebb több önszabályozást igénylő foglalkozásai között. A módszeres énekléssel és zenehallgatással élményeket nyújtunk. Felkeltjük a gyermek zenei érdeklődését, fejlesztjük a zene hallását és ritmusérzékét. A magyar játékdalok tanításával megkezdjük a zenei anyanyelv alapjainak lerakását, a közös énekléssel a zene megszerettetését készítjük elő. A foglalkozáson megalapozzuk az későbbi énektanítást. Elérjük, hogy növekedjék a gyermekek ének-zene iránti szeretete és igénye. A tárgyak és zörejek hangszínének megfigyelését tervszerűen beillesztjük a nevelőmunkába. Beiktatunk felelgetős, szerepcserés, párválasztásos játékokat, táncokat egyszerű lépsekkel, mozdulatokkal. Ilyenek pl.: a forgás egyedül és párosával, az oldallépés, a sarokkal dobbantás. A játékdalt a játékkal együtt tanítjuk meg. Az anyagot a csoport fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez mérten a helyi igényeknek, lehetőségeknek megfelelően válogatjuk ki. Az ének-és zenehallgatás nagy figyelemkoncentrációt igényel, ezért nem külön alkalmazzuk, hanem beépítve a foglalkozásokba, az anyaghoz kapcsolódóan vagy hangulatkeltésként. Ha mégis önállóan mutatunk be, pl.: egy énekes mesét, annak közös élmény, esemény az alapja.
125
38 EGYÉNI FEJLESZTÉS „Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj,ami lehetőséget ad az apró mag számára, hogy azzá váljon, amivé fejlődni képes.” (Thomas Gordon) A gyermek speciális nevelési szükségletéhez, a képességstruktúra egyenetlenségéhez igazodó sérülés specifikus fejlesztés. Formája: individuális képességfejlesztés Ideje: naponta Időtartama: 5-15 perc
38.1 Célok hatásfokozó, erősítő, támogató, kiegyenlítő esetleg tehetséggondozó tevékenység a tanulási munkatevékenység, illetve közösségi élet nehézségeinek leküzdése érdekében; esetleges társuló sérülésekből adódó problémák kiküszöbölése; növelni az együttműködő készséget, a kitartást, feladattartást; a figyelem, az emlékezet fejlesztése a nyelvi zavarok kiküszöbölése, a beszédszervek ügyesítése, a beszédindítás; a finommotoros készség, a formakivitelező készség fejlesztése; megfigyelőkészség fokozása; a kognitív funkciók közül a válogatás, csoportosítás, rendezés (nagyság, szín, forma) szerint, a rész-egész viszony észrevétele.
38.2 Feladatok Az együttműködéshez nélkülözhetetlen a szándékos figyelem. Olyan játékszituációt kell biztosítani, amely a gyermek számára érdekes lesz. Fontos, hogy sor kerüljön a fixálás, a tárgyra irányultság, a tárgy szemmel való követése, a változás, illetve állandóság megfigyelésére. Szerep jut a foglalkozásokon az adott feladathoz illő rövid mondókák, versek, énekek mondogatására, mutatására. A tárgyakkal történő manipulációk mellett a képek is jelentőséget kapnak. A tárgyat képpel, a képet képpel egyeztetik, észrevetetik a hiányt, azonosságot, különbséget, változást, rész-egész viszonyt. 126
A mozgásfejlesztésre irányuló gyakorlatok: -
a testkép, testfogalom, testséma fejlesztése;
-
a vesztibuláris rendszer fejlesztése;
-
egyensúlyt fejlesztő gyakorlatok;
-
a két test félmozgásának összerendezése;
-
téri tájékozódás fejlesztése;
-
mozgás-és beszéd (ritmus) összekapcsolása.
-
A beszédindítást segítő gyakorlatok:
-
a beszédre való figyelés fejlesztése;
-
beszédmegértés segítése;
-
a beszédszervek ügyesítése;
-
aktív szókincs bővítése;
-
a verbális és non-verbális jelzések megtanítása;
-
a grammatikai rendszer kiépítése;
-
színek egyeztetése, megnevezése, osztályozás, válogatás, csoportosítás, fő fogalom alá rendezés, jelzők megismertetése;
-
ritmikus sorok kialakítása.
Megismerő tevékenység fejlesztését szolgáló gyakorlatok: -
az érzékelést, az észlelést fejlesztő gyakorlatok;
-
figyelem, megfigyelőkészség fejlesztése;
-
a figyelem tartósságának fokozás;
-
az emlékezet fejlesztése, a felidézés segítése, az azonosság- különbség felismerése;
-
analizáló- szintetizáló készség fejlesztése;
-
fő fogalom alárendelés;
-
a szerialitás fejlesztése.
127
A vizuomotoros koordináció fejlesztését szolgáló gyakorlatok: -
ujjak ügyesítése;
-
kézügyességet fejlesztő gyakorlatok;
-
fixációs gyakorlatok;
-
a szem-kéz koordináció fejlesztése;
-
az ábrázolókészség fejlesztése;
-
helyes ceruzafogás, kellő nyomaték kialakítása, rajzkészség fejlesztése;
-
a téri orientáció, alak- háttér differenciáló készség fejlesztése.
38.3 A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermekek egyéni fejlesztését játékos feladathelyzetek kialakításával oldjuk meg. A személyes kötődés a speciális foglalkoztatási forma hatására felerősödik az egyéni siker motivációs ereje.
128
39 KIEGÉSZÍTŐ SPECIÁLIS TERÁPIÁK „Hacsak lehet,játszik a gyermek. Mert végül a játék kapcsolódik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a mindenkori játék hangulatát.” (Sütő András) logopédiai foglalkozás konduktív és szomatopedagógiai fejlesztés célzott kognitív fejlesztés
39.1 Munkajellegű tevékenységek Az óvodásaink munkaképessége között egyénileg is jelentős különbségek vannak. Egyesek könnyen megoldanak olyan feladatokat, amelyek másokat legyőzhetetlen nehézségek elé állítanak. A sérült gyermekek munka jellegű tevékenységhez való viszonya, valamint a munkavégzés tempója igen széles skálán mozog. Az óvodai csoport növendékei eleinte a munkajellegű tevékenység ütemében is nagy eltérést mutatnak. Vannak lassúak és gyorsan elkészülők. Helyes a munka jellegű tevékenység elvégzésére fordítható időt az átlaghoz szabnunk.
39.2 Célok
A gyermekek tanulják meg a munkaeszközök célszerű használatát, tudjanak eligazodni környezetük térbeli viszonyai között.
A munkajellegű tevékenységek járuljanak hozzá a fogyatékos gyermek személyiségének harmonikus személyiségéhez.
A képességének megfelelő munkajellegű tevékenység végzésével fejlődjön a gyermek mozgása, gondolkodási funkciói, erkölcsi élete, ízlése.
Közvetlen tapasztalatokon keresztül fejlődjön ki a munkajellegű tevékenységgel kapcsolatos pozitív érzelmi viszonya.
39.3 Feladatok Elősegíteni az elemi munkaképesség kialakulását. Eljuttatni a gyermekeket az önkiszolgálásban a részleges vagy teljes önállósághoz. A gyermekek mossák meg a kezüket, arcukat, testápolás során rendeltetésszerűen használják a tisztálkodási eszközöket.
129
Öntevékeny segítsenek ruházatuk és környezetük tisztántartásában, rendrakásban. Megalapozni ezzel az egészséges életmód szokásainak a rendjét, a helyes magatartást, továbbá a gyermekek tevékenységének fokozatos célirányossá válást. Kialakítani a gyermekben azt a képességet, hogy társaival közösen tudjon tevékenykedni. Vegyenek részt a terítésben, a kerti munkákban. Fejleszteni a tanulóknak azt a képességét, hogy hosszabb ideig tudjanak figyelni, és tudják a tevékenységet befejezni. Elősegíteni- a siker és örömérzés felkeltésével – a munkajellegű tevékenység megszerettetését, a közösségi tudat elemi fokon való kialakulását. Fejleszteni a tanulók személyiségét, segíteni a fogyatékosság okozta személyiségzavarok leküzdésében. Pozitív jellemvonásokat erősíteni. Pontosságra, rendszeretetre, kitartásra, a társak és felnőttek munkájának megbecsülésére nevelni. A gyermek munkajellegű tevékenysége a kezdetekben játékon keresztül szerveződhet a legsikeresebben. Munka jellegű tevékenységre és ahhoz való alkotóviszonyra azonban csak a pedagógiailag megfelelően átgondolt és irányított tevékenységek nevelhetnek, köztük lehet a játék is. A gyermek tevékenységvágyát, azt a törekvését, hogy amit a felnőttek végeztek el helyette, azt most önállóan oldja meg – segítségével felkeltjük a munka jellegű tevékenység iránti érdeklődését. Az első munkajellegű tevékenység szorosan kapcsolódjék a játékhoz: például a játékok elrakása, rendrakás a polcokon, takarítása a babaszobában. A gyermek munkajellegű tevékenysége – mint az önkiszolgálásra, öntevékenységre nevelés eszköze – a nevelőmunka szerves része. Az iskoláskor előtti nevelés folyamatában egyre fontosabb a szerepe. Játékos jellege mellett figyelembe veendő, hogy a gyermek külső ösztönzés hatására végzi: például a naposnak el kell végezni előírt teendőit. Ez a külső hatás megfelelő nevelő munka mellett később belső szükségletté válik. A gyermek látja, átéli tevékenysége hasznát, azt a változást, amelyet a környezetére gyakorol. Megtanulja, hogy a tevékenységére szükség van, ha nem végezné el, valamilyen hiányosság maradna vissza. A munkajellegű tevékenység és játék megkülönböztetéséhez már az óvodai csoportban hozzá kell szoktatnunk a gyermeket. A gyermek saját személyével 130
kapcsolatos munkajellegű tevékenység (az önkiszolgálás, testápolás, étkezés, öltözködés) nagyrészt a gondozási feladatok során valósul meg. Mint nevelési feladata az önálló tevékenységben is jelentkezik. Érezniük kell a gyermekeknek, hogy a tevékenység nem csak önmaguk, hanem a közösség számára is végzett jellegű tevékenység, amely része a csoport előtt álló feladatoknak. Ezért fontos helye van a motívumok között az igazságos ellenőrzésnek és értékelésnek. Az önkiszolgálással egy időben jelenik meg, feladatvállalásban először még a gyermek egyéni érdeke szerepel, később a gyermeki tevékenység haszna a csoport felé is irányul. Ebben a szakaszban a közösen végzett munka jellegű tevékenységre is sor kerülhet. Közösségi munkajellegű tevékenységekhez soroljuk a naposságot és csoport mindennapi életében adódó munkajellegű tevékenységeket. Rendszeresen, vagy alkalomszerűen több gyermek, esetleg az egész csoport végez munkajellegű tevékenységet. Ilyenkor gondoskodnunk kell arról, hogy minden gyermeknek jusson képességeinek megfelelő tevékenység, legyen anyag és eszköz. Ekkora a gyermekek olyan – erejükhöz mérten olyan munkajellegű tevékenységet végeznek, amely nélkülözhetetlen közösségi életrendjében. A kertben, élősarokban levő növények gondozása során a gyermekek közvetlenül átélik tevékenységüknek a természetre gyakorolt hatását. Megfigyelik azokat a változásokat, eredményeket melyek munka jellegű tevékenységük során létrejönnek. A munkát a szerint is értékelni kell, hogy mennyire vitte előre a közösség ügyét. A munkára nevelést az óvodai csoportban is össze kell kapcsolni, a becsületességre, a fegyelemre, a kitartásra, kötelességtudatra való neveléssel. A munka csak akkor örömteli, csak akkor erősíti a gyermek önbizalmát, ha reális, teljesíthető követelmények elé állítja a gyermeket. Az erőfeszítést igénylő, de teljesíthető munkajellegű tevékenység sikere hatalmas ösztönző erő. A közösségi munka jellegű tevékenység tulajdonképpen nem az önkiszolgálásból nő ki, hanem gyakran megelőzi azt. A közösségért végzett tevékenység sikere feletti öröm segíti a gyermeket a saját személyével kapcsolatos munkában (pl.: ruhák felvétele, cipőfűzés, kapcsolás). Az óvodai csoportban célszerű az egyéni képességek, készségek mérlegelés alapján „testhezálló megbízásokat” és „felelős funkciókat” adni a gyermekeknek. Ez az egyéni képességek differenciált fejlesztésére ad lehetőséget. Fel kell hívnunk a szülők figyelmét, hogy a gyermek már a családban is a munkajellegű tevékenység értékes tapasztalataival tehet szert az egész család értekét szolgáló munkában, ha úgy nevelik, mint a családi közösség felelős tagját.
39.4 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén 131
A gyermekek megmossák a kezüket, arcukat az étkezések előtt. Szükség szerint öntevékenyen közreműködnek ruházatuk és környezetük tisztaságának megóvásában, a rendetlenség megszüntetésében. Tudnak a nevelő nélkül önállóan is elvégezni ismert, gyakorolt naposi teendőket. Étkezéskor segítenek a terítésben, tudnak a tálból merni, a pohárba vizet önteni. Étkezés előtt megterítik az asztalokat, kiosztják az étkezéshez szükséges eszközöket, kínálják a nem folyékony ételeket. Étkezés után letörölik az asztalokat. Játékszereiket, foglalkozási eszközeiket kiosztják, vagy összeszedik és helyrerakják. Segítenek egymásnak az öltözködésben, vetkőzésben. Vigyáznak a helyiségek rendjére. Szükség szerint átrendezik a termet. A díszítésben öntevékenyen segítenek. Időnként nagytakarítást végeznek a babasarokban, a játékpolcon. Részt vesznek az udvar rendezésében, tisztaságának megőrzésében.
132
40 TANULÁS „Ha valaki azt akarja, hogy gondoljanak rá, adjon virágot, ha valaki azt akarja, hogy emlékezzenek rá, ültessen fát,s ha valaki azt akarja, hogy soha ne feledjék el, -neveljen embert.” (ősi japán mondás) Nevelőmunkánkban a tanulás folyamatosan jelen van. A napi tevékenységek során adódó spontán tapasztalatszerzés lehetőségeit éppúgy kihasználjuk, mint a tudatosan szervezett és kötetlen foglalkozások rendszerét. Az óvodai csoportunkba kerülő sérült gyermek megismerő tevékenysége, beszéde és gondolkodása elmarad az ép társakétól. Számtalan sajátos nehézséggel küzdenek a feladatok megoldásában. Általában nehezen választják el a lényegest a lényegtelentől. Gyakran előfordul, hogy valamely eszközön éppen az ragadja meg a figyelmüket, ami a feladat szempontjából lényegtelen, így nehezített annak megoldása. Gyakori eset, hogy a gyermek nem látja át a feladatot, figyelmét csak egy része ragadja meg és ezzel meg is elégszik. Nehezíti munkáját az ismeretek felidézésének fogyatékossága, a beszédtevékenység szabályozó funkciójának a hiánya. Általában nem tesz fel kérdéseket. Nem képes önmaga ellenőrzésére és nem tudja szóban megindokolni tetteit.
40.1 Célok Sokrétű feladatot jelent az óvodáskorú gyermekek előkészítése az iskolai oktatásra. Az ismeretnyújtás éppen úgy fontos, mint a gondolkodás és a beszéd fejlesztése. A gyermeket a különféle feladatokkal, - amelyekkel mennyiségi összefüggések, viszonyok felismerését gyakorolja - , egyúttal megismerkedik az őt körülvevő tárgyakkal, jelenségekkel, számos természeti és társadalmi törvényszerűséggel. Az elemi tapasztalatok szerzésével, az elemi törvényszerűségek megállapításán keresztül fejlődik a gyermek logikus gondolkodás. A pontos, világos kifejezés megkövetelésével fejlesztjük beszédüket. A fentiek érdekében a foglalkozások módszereinek megválasztásánál fokozott mértékben kell szem előtt tartanunk a tanulásban akadályozott gyermek pszichikus tulajdonságit is. Képessé kell tenni a gyermeket arra, hogy felismerje a legelemibb mennyiségi viszonyokat, térformákat. Az ismeretnyújtáson túl olyan képességek kell kialakítani, amelyek elősegítik további ismeretek befogadását. A gyermek reális világképének kialakítása.
133
40.2 Feladatok Megismertetni a tanulókkal a környező világ legegyszerűbb menynyiségi viszonyait, térbeli formáit. Ismereteket nyújtani, fejleszteni a tanulók emlékezetét, gondolkodását, beszédkészségét. Elemi szinten elsajátíttatni a nagyság és térbeli viszonyokat, legfontosabb formai tulajdonságokat. Elemi tapasztalatokat nyújtani a mennyiségek egymással való öszszehasonlításáról, bontásáról, kiegészítéséről. Megalapozni olyan általános képességeket, tulajdonságokat jellemvonásokat, mint az önbizalom, önellenőrzés képessége, kitartás, közösségért való munka. Sokrétű feladatot jelent az óvodáskorú gyermekek előkészítése az iskolai oktatásra. Az ismeretnyújtás éppen úgy fontos, mint a gondolkodás és a beszéd fejlesztése. A gyermeket a különféle feladatokkal, - amelyekkel mennyiségi összefüggések, viszonyok felismerését gyakorolja -,egyúttal megismerkedik az őt körülvevő tárgyakkal, jelenségekkel, számos természeti és társadalmi törvényszerűséggel. Az elemi tapasztalatok szerzésével, az elemi törvényszerűségek megállapításán keresztül fejlődik a gyermek logikus gondolkodás. A pontos, világos kifejezés megkövetelésével fejlesztjük beszédüket. A fentiek érdekében a foglalkozások módszereinek megválasztásánál fokozott mértékben kell szem előtt tartanunk az értelmi fogyatékos gyermek pszichikus tulajdonságit is.
40.3 Fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Bizonyos ismeretszerzési tanulási készséggel, beállítódással bírnak, érzelmeik bizonyos fokig differenciálódtak (pl.: kialakultak az intellektuális érzelmek csírái, a tanulást illetően motiválhatók). Rendelkeznek az akarat megfelelő fejlettségével, mely az érzelmek dominanciáját – az iskolai munka érdekében – aktuálisan korlátozni tudja bizonyos elemi szabály – és feladattudat révén. Megfelelő magatartással kialakul a közös tevékenységbe való beilleszkedés igénye és készsége.
134
41 TANULÁSI KORREKCIÓ: HABILITÁCIÓS ÉS REHABILITÁCIÓS FOGLALKOZÁSOKON „Lehet a gyermeket könyvből nevelni,de minden gyermekhez más könyv kell.” (Thomas Gordon) Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletes tempóban, nagyobb lépcsőfokokon jut el a célig, addig az értelmi fogyatékos gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfokok megmászásával, kis lépésekkel, sok-sok gyakorlás útján közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsút.
41.1 Célok Lehetőség szerint csökkenteni az elmaradásokat. Gyermekeink eleget tudjanak tenni az óvodai csoportban folyó tevékenységek céljainak és követelményeinek. A fejlesztésének – általános korrekciós jellegén túl – elő kell segítenie, hogy az óvodai csoportba járó, enyhén sérült értelmi fogyatékos gyermekek képesség-struktúrája harmonizálódjon és elérjék a kijelölt általános iskolára érettség szintjét. Hozzájárulni ahhoz, hogy a gyermekek leküzdjék a különböző eredetű és színű fejlődési zavaraikat, illetve ennek következtében elmaradásaikat.
41.2 .Feladatok Elsősorban az iskolai életre való felkészítés elősegítésével kapcsolatosak. A prevenciós, kompenzációs, korrekciós, habilitációs és rehabilitációs fejlesztő munkát az értelmi fogyatékosság általános és egyéni sajátosságait figyelembe venni. Segíteni a megfelelő személyiségfejlődést. Feltárni az iskolaérettség kialakulását akadályozó okokat. Korrekciós módszerekkel alkalmazni. Fejleszteni a mozgás- koordinációt (a testi fejlődést, a megfelelő fizikai teherbíró képességet, mozgáskészséget) az alapmozgások és a finommozgások területén. Kialakítani a testsémát, jól elkülöníttetni, minél biztosabban felismertetni a jobb és a bal oldalakat.
135
Különböző analizátorok csökkent működését, illetve zavarait pedagógiai korrekcióval javítani. Kialakítani a szociális fejlettséget (magatartás, a környezettel való kontaktus készség, a csoportba, a közös tevékenységbe való beilleszkedés) területén. Bővíteni és fejleszteni a beszéd tartalmi és javítani a beszéd alaki részeit, javítani a kommunikációs készséget. Irányítani a megismerési, illetve a gondolkodási folyamatokat (figyelem, érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet), korrigálni azok fejletlenségét és különböző zavarait. Segíteni a gyakorlati feladatmegoldásokat. Elemi feladattudatot, szabálytudatot kialakítani az érzelmi élet és akarat terén. A gyermek saját magával és a legszűkebb természeti, társadalmi környezetével kapcsolatos elemi tapasztalatit, ismereteit rendezni, a jártasságokat, készségeket, a szokásokat fejleszteni vagy korrigálni.
41.3 A célok, feladatok megvalósulásának kritériumai Szorosan együttműködve a családdal, célzottan igyekszünk kihasználni azokat az időpontokat, amikor bizonyos funkciók érése „szenzibilis fázisban” van. Az optimális fejlesztés – a transzferhatás következtében – az egész személyiségre hat, a gyermek pszichomotoros fejlesztését szolgálja. Így nem egymástól elkülönült, funkciótréning zajlik, hanem egyidejűleg több funkció fejlődését segíti a komplex környezet A tanulás akkor lehet hatékony, ha gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete elfogadja, megérti őt. Az egyéni felkészítés, az egyéni bánásmód pedagógiai elvein alapul. Történhet egyénileg vagy kiscsoportos formában 2-3 gyerekkel egyszerre. Helye a napirendben, de nem a kötött foglalkozások keretében van. Egyéni fejlesztés, habilitáció, rehabilitáció végezhető elsősorban a kötetlen közös játék esetén. A pedagógus ilyenkor csak azt a gyermeket (azokat a gyermekeket) hívja magához a csoportból, akikkel egyéni fejlesztést végez. Ezt naponta többször is ismételheti a fejlesztési feladattól függően. A fejlesztő foglalkozásnak tervszerűek, előre tervezettek, és az egyes foglalkozások – egyes gyermekeknél is- összefüggő folyamatot alkotnak. Időtartama 510-15 perc lehet a helyzettől, a feladattól, valamint a gyermek terhelhetőségétől függően.
136
Az egyéni foglalkozások, oktatásfejlesztés anyagának felhasználásával arra épülve elsősorban játékos módszerekkel, játékosan történik, tehát nem öncélú, funkciós gyakorlás. Az egyes fejlesztőcélú foglalkozások konkrét anyagát a pedagógus választja ki – a feladat ismeretében – és adaptálja az illető gyermekre. Fejlesztés során a cél érdekében vissza lehet lépni az előző, alacsonyabb fejlettségi fokra is. Általában a fejlődési folyamat rekonstrukciójára kell törekedni, megkeresve és pótolva az adott területen hiányzó szakaszokat. A fejlesztés történhet tárgyi és képi szinten, cselekvés illetve beszéd segítségével. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Az óvodai csoport befejezésekor a gyermek rendelkezik megfelelő testi fejlettséggel, mely biztosítja, hogy az iskolával, tanulással kapcsolatos fizikai terhelést károsodás nélkül el tudja viselni; Szükséges mozgáskészséggel elsősorban a finommozgások terén; Az idegrendszer kellő érettségével, mely feltétele az iskolai tanulásnak, magatartásnak, az iskolában is szükséges serkentés- gátlás egyensúly létrejöttének; Beszédfejlettséggel, amely nem csak az alaki-formai részekre vonatkozik, hanem lehetővé teszi a szóban közölt konkrét utasítások, az ismeretek, mesék, versek, énekek megértését, elsajátítását és visszaadását, ezen kívül saját konkrét tapasztalatok, kívánságok közlését, kérdések megfogalmazását, a mindennapi és az óvodai élet területein; Az érzékszervek olyan fejlettségével, amely lehetővé teszi a látás hallás útján történő bekapcsolódást a későbbi osztálymunkába; Az első osztályos tantárgyak sikeres tanulásához szükséges optikusakusztikus differenciáló képesség megfelelő fejlettségével; A megismerési folyamatok, a figyelem, érzékelés, észlelés, emlékezés, képzelet és gondolkodás oly mértékű fejlettségével, érettségével, melynek következtében az enyhe értelmi fogyatékos gyermek egyre inkább képes a részletek megragadására és a világnak nem csak tárgyi síkon, hanem egyre inkább a képi szemléletes gondolkodás útján való megismerésére; Ismeretszerzési, tanulási készséggel, beállítódással; Az érzelmek bizonyos fokú differenciálódásával, (pl.: az intellektuális érzelmek csíráival, a motiválhatósággal a tanulást illetően)
137
Az akarat megfelelő fejlettségével, mely az érzelmek, dominanciáját az iskolai munka érdekében aktuálisan korlátozni tudja bizonyos elemi szabály – és a feladattudat révén; Az elemi tapasztalatok, ismeretek saját magára és legszűkebb környezetére (természeti, társadalmi) vonatkozó rendszerével; Megfelelő magatartási készséggel és a csoportba, közös tevékenységbe való beilleszkedés igényével, illetve készségével; Az óvodában folyó előkészítés során- sajátos gyógypedagógiai kritériumként – végbe kell menni a képességnek, készségek zavarai, illetve a tapasztalatok, ismeretek terén való elmaradás elemi korrekciójának is, melynek során megvalósulhat habilitációk és rehabilitációk sora. Az enyhe fokban értelmileg sérült gyermekek általános iskolájára éretté válnak. A speciális nevelési szükségletek biztosításával a nem, vagy kevésbé sérült funkciókat továbbfejlesztjük, az értelmi fejlődés rendellenességeit korrigáljuk, az értelmi fejlődés eltéréseinek – a személyiség fejlődését károsító következményeit – lehetőleg megelőzzük, illetve ellensúlyozzuk.
138
42 GYERMEKVÉDELMI FELADATOK „A gyökerek nem látszanak, de tudd, hogy azok tartják a fát.” (görög költő) A gyermekvédelmi tevékenység áthatja az óvodai élet egészét. A nevelőmunkák mindennapjaiban, a gyermekkel töltött minden mozzanatban érvényesül azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, a rászorulók esetében a védő- óvó intézkedéseket tegyen, fokozott figyelemmel kísérje a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek életét. A gyermekvédelem fő feladata, hogy megelőzze, elhárítsa és enyhítse a gyermek egészséges testi és személyiség fejlődését gátló tényezőket. A gyermekvédelmi munka kiindulópontja a felderítés, az okok feltárása, kezelése. Fontos hogy a felderítés után a jelzés időben kerüljön a megfelelő segítő szervhez. Partnerként kezeljük a szülőket. A fejlesztés középpontjában az anya – gyermek kapcsolat erősítését helyezzük, segítünk abban, hogy az anya helyesen és hatékonyan értelmezze gyermeke viselkedését, reálisan ismerje gyermekek állapotát, fejlesztésének lehetőségeit, korlátait.
42.1 Célok A gyermekek és környezetének alapos megismerésével a gyermek fejlődését hátrányosan befolyásoló tényezők feltárása és azok megszüntetésének elősegítése. A szülőben kilátástalanság helyett fejlesztő beállítódás kialakítása.
42.2 Feladatok Alapvető feladatink közé tartozik a gyermekvédelmi preventív munka; A gyermekvédelmi felelős feladata a mindennapi nevelőmunka során nem megoldható problémák kezelése; A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása, és testi épségének óvása a családon kívül; A gyermek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül, az iskolafogászati rendeléseken, a szakorvosi ellátáson keresztül (szemészet, szülészet, ortopédia, stb.) a segédeszközök igény szerinti hozzáférhetőségéig; A gyermek intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkoztatás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, stb.) a gyermek igénye szerint; 139
A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle – a pénzbeli és természetbeli – támogatások felkutatása, a hozzájutás segítése, valamint tanácsadás; Segítségnyújtás a játékidő kulturált eltöltéshez az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez; Gyors és hatékony intézkedést tenni a gyermeket veszélyeztető helyzetekben; Folyamatosan ellenőrizni a gyermek eredményeit, a rendszeres óvodába járást szükség esetén eljárást kezdeményezni; Segítséget nyújtani a gyermeknek kulturális és szociális hátrányaik csökkentése érdekében.
42.3 Alkalmazott módszerek
Többszöri családlátogatás, nevelési segítség, tanácsadás; Gyermekek irányítása Nevelési Tanácsadóba; Javaslat a Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásainak igénybevételére; Segélykérelem kezdeményezése, illetve kérelem véleményezése; Javaslat az gyermek ideggondozói, gyermekpszichiátriai vizsgálatára kezdeményezés a gyermek gyermekvédelmi gondoskodási vételére;
A gyermek súlyos bántalmazása, abúzus gyanúja esetén rendőrségi feljelentés;
Eset megbeszélés.
140
43 AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE „Mindenkinek kell az elismerés, hogy jól teljesítsen,de kevesen közlik ezt olyan egyértelműen, mint az a kisfiú, aki így szólt édesapjához:Játsszunk célbadobósdit! Én dobok,Te azt kiáltod: GYÖNYÖRŰ!” (The best of bits pieces) Az ellenőrzés célja, hogy bemutassa az intézmény törvényes működését, a nevelési programjában leírtak megvalósulását, a megfelelő színvonal szolgáltatás biztosítását.
43.1 A programellenőrzés és értékelés rendszere Az ellenőrzési formaként folyamatos megfigyeléseket, feljegyzéseket készítünk, Csoport megbeszéléseket elemezzük a gyermekek cselekedeteit, viselkedéseit. Az ellenőrzés részben folyamatosan, részben ciklusonként, bizonyos céllal végezzük, pl.: szokások elsajátítása, erőfeszítés, munkában való részvétel, vagy egyes fejlesztési terület eredményei. Évenként a magatartást, viselkedés változását, a képességek fejlődését, továbbhaladás lehetőségeit, stb. vizsgáljuk. Felhasználjuk az óvodai csoportban illetve az iskolába rendszeresen hospitáló haza és külföldi kollégák tapasztalatait, konstruktív észrevételeit. Vizsgáljuk, hogy az óvodai csoportból kikerülve hogyan illeszkedtek be a gyermekeink iskolai életbe.
43.2 A gyermekek fejlődésének értékelése A gyermekek fejlődésének értékelésében a nevelőtestülettel közös elveket dolgozunk ki. A tanév elején pedagógiai megfigyeléseket végzünk. Mindezek, valamint a gyermekek gyógypedagógiai – pszichológiai – orvosi vizsgálati leletei alapján készítjük el a gyermek egyéni terápiás tervét, és tervezzük meg a csoport munkáját. A közös elvek alapján a csoportban dolgozó nevelők rendszeres eset megbeszélésein, team – munkában keresik a lehető legjobb megoldást egy-egy gyermek esetében. Ez a team gyakran kiegészül a gyermeket kezelő szakorvossal, pszichológussal. Az óvodai csoportban dolgozó nevelők munkájára jellemző folyamatellenőrzés, a pedagógiai vizsgálatot félévkor, és év végén is megismétlik.
141
44 SZÜLŐ, GYERMEK, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI „A gyermekeknek egészséges környezetre van szükségük, és a közösségben nem lehetnek egészségesek szülői támogatás nélkül” (Trish Magee) Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.
44.1 A kapcsolatban éreztetni kell: az empatikus hozzáállást, a segítő szándékot, az egymás mellé rendeltséget, a kölcsönös tapintat kötelezettségét, az információk intimitásának voltát, a kölcsönös nyitottság szükségességét, a folyamatos és szükséges információ átadás kötelezettségét.
44.2 A kapcsolattartás formái: Családlátogatás: célja a beilleszkedés megkönnyítése: a felnőtt – gyermek kapcsolat zökkenő mentesebb alakítása, a beszoktatás előkészítése, tájékozódás a családi nevelés elveiről, gyakorlatáról, esetleges egyéni bánásmód sajátosságairól, a gyermek családon belüli státuszának feltérképezése. 142
Napi kapcsolattartás Fontos, hogy a mindennapi – gyermeket érintő – eredményekről, problémákról állandó tájékoztatás történjék mind a szülő, mind a pedagógusok részéről. Nyílt napok Célja a gyermek közösségben való megnyilvánulásainak megismertetése, kapcsolatainak, tevékenységformáinak megismertetése a szülőkkel. A nyílt napok történhetek a szülő kérésére vagy a pedagógus javaslatára. Fogadóórák Célja a személyre szabott információcsere, segítségadás, tanácsadás, javaslattétel, döntés-előkészítés. Történhetnek a szülő kérésére vagy a pedagógusok javaslatára. A fogadóórák időpontját minden esetben előre egyeztetni kell! Szülői értekezlet A szülők közös véleményalkotásának, javaslattételeinek fóruma, mely az egész intézményt, illetve csoportot érinti. Közös programok Ünnepek, megemlékezések, kirándulások, kulturális események, hagyományok ápolása.
44.3 Külső kapcsolatok Az óvodánk kapcsolatot tart fenn a kerületi többségi óvodákkal, illetve speciális óvodákkal, bölcsődékkel, korai fejlesztést végző szakemberekkel, azokkal az iskolákkal, amelyekben a volt óvodások tovább tanulnak (utógondozás, nyomon követés). Évente tartunk bemutató foglalkozást a többségi óvodák óvodapedagógusai számára. Szoros munkakapcsolatban vagyunk a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságokkal. A lehetőségekhez mérten további hazai és külföldi szakmai kapcsolatokat alakítunk ki.
143
