A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
II. HELYI TANTERV
TARTALOM
1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ……………………….. 3 2. KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ……………………... 4 3. TANKÖNYV, TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁS ELVEI …………………………. 8 4. A NATBAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ………………………………………………. 10 4.1. Fejlesztési területek – nevelési célok 1-4. évfolyam ………………………………………… 10 4.2. Fejlesztési területek – nevelési célok 5.-8. évfolyam ………………………………………. 13 5. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ………………………………………….. 16 5.1. Választható tantárgyak …………………………………………………………………………………… 16 5.2. A bejutás feltételei …………………………………………………………………………………………..
17
5.3. Választható foglalkozások ……………………………………………………………………………….
17
6. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK .. 18 6.1. Egészségnevelési alapelvek …………………………………………………………………………….. 18 6.2. Környezeti nevelési elvek ……………………………………………………………………………….. 19 7. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ………………… 20 7.1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink ……………………………..
20
7.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk ………………………………..
22
7.3. A családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget biztosító feladatok …………………… 24 7.4. Együttműködés az iskolával …………………………………………………………………………….
24
7.5. Hogyan valósul meg az integráció? ………………………………………………………………… 25 7.6. Az SNI tanulók iskolai oktatása ………………………………………………………………………… 26 7.7. Az átmeneti időszak felosztása ……………………………………………………………………….. 27 8. A FELVÉTELI ELJÁRÁS SZABÁLYAI ……………………………………………. 29 9. A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ………………………………………. 30 10.A FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI …….. 31
2
1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE
A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiben szereplő kerettantervek közül az alábbiakat választottuk
1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára
Kötelező tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene – A változat Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára
2.1. melléklet Kötelező tantárgyak:
Magyar nyelv és irodalom o A változat Idegen nyelv o Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan o A változat Fizika o B változat Kémia o B változat Földrajz Ének-zene o A változat Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat
3
Testnevelés és sport
2.2. melléklet Emelt óraszámú kerettantervek:
Emelt matematika o A variáció
2. KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK
szabadon tervezhető órakeret Választott tantárgy Választott tantárgy
1. évf.
2.évf.
3.évf.
4.évf.
2
2
3
3
1 matemat 1 matemat 1 magyar 1 magyar
1 matemat 1 matemat 2 magyar 2 magyar
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 8
2. évf. 8
3. évf. 8
5 1 1 2 2 1 5
5 1 1 2 2 1 5
5 1 1 2 2 1 5
4. évf. 8 2 5 1 1 2 2 1 5
25
25
25
27
4
Normál szint szabadon tervezhető órakeret Választott tantárgy Választott tantárgy Választott tantárgy Választott tantárgy
5. évf.
6.évf.
7.évf.
8.évf.
2
3
3
3
1 magyar 1 magyar 2 magyar 1 magyar 1 informat 1 matemat 1 matemat 1 matemat. 0,5 rajz 1 informat. 0,5 informat
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam NORMÁL SZINT Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 5 5 5 Magyar nyelv és irodalom 3 3 3 Idegen nyelvek 4 4 4 Matematika Történelem, társadalmi és 2 2 2 állampolgári ismeretek 1 1 1 Erkölcstan 2 2 Természetismeret 1,5 Biológia-egészségtan 1,5 Fizika 1,5 Kémia 1,5 Földrajz 1 1 1 Ének-zene 1 1,5 1 Vizuális kultúra 1 Hon- és népismeret 1 1,5 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 5 5 5 Testnevelés és sport 1 1 1 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 28 28 31 Rendelkezésre álló órakeret
8. évf. 5 3 4 2 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 2 5 1 31 5
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam MATEMATIKA EMELT SZINT Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 4 5 4 Magyar nyelv és irodalom 3 3 3 Idegen nyelvek 5 5 5 Matematika Történelem, társadalmi és 2 2 2 állampolgári ismeretek 1 1 1 Erkölcstan 2 2 Természetismeret 1,5 Biológia-egészségtan 1,5 Fizika 1,5 Kémia 1,5 Földrajz 1 1 1 Ének-zene 1 1 1 Vizuális kultúra 1 Hon- és népismeret 1 1 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 5 5 5 Testnevelés és sport 1 1 1 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 28 28 31 Rendelkezésre álló órakeret
Matematika emelt szint szabadon tervezhető órakeret Választott tantárgy Választott tantárgy
8. évf. 4 3 5 2 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 2 5 1 31
5. évf.
6.évf.
7.évf.
8.évf.
2
3
3
3
1 matemat. 2 matemat. 1 informat. 1 magyar
2 2 matemat. matemat. 1 magyar 1 informat.
6
Idegen nyelv emelt szint szabadon tervezhető órakeret Választott tantárgy Választott tantárgy
5. évf.
6.évf.
7.évf.
8.évf.
2
3
3
3
2 angol
2 angol 2 angol 1 matemat. 1 magyar
2 angol 1 matemat.
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam IDEGEN NYELV EMELT SZINT Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 5 4
6. évf. 4 5 4
7. évf. 4 5 3
8. évf. 4 5 4
2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1 1 5 1
1
1 5 1
1 1 5 1
28
28
31
31
1 1 1
5 1
7
3. TANKÖNYV, TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁS ELVEI
Iskolánkban az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az osztálytanítók és a szaktanárok választják meg. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható minden tanulónak. Az országos és iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek: -
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet)
A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. Ennek ideje és helye a második félévet nyitó szülői értekezlet. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. A tankönyvek kiválasztásában – a fentiek figyelembevételével – a pedagógus önállóan dönthet mérlegelve az adott tanulói csoport igényeit. A fejlesztő pedagógus kiegészíti azon tanulók tankönyvrendelését, akik egyéni fejlesztésben részesülnek. Erről saját hatáskörben egyeztet a szülőkkel.
Olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól - minőség, típus és ár megjelölése nélkül - amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Tanítási év közben a meglevő tankönyvek és egyéb taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. 8
A tanításhoz szükséges tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelések jegyzékét egyeztetjük a szülőkkel és az iskolai diákönkormányzattal. A szülőkkel a tanévzárón tudatjuk, hogy milyen kiadások várhatók a következő tanév megkezdésekor. Ez lehetővé teszi a szülői terhek megosztását, a szükséges felszerelések fokozatos beszerzését. A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítására meghatározott órakeretben; – a taneszköz segítségével a kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen, – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására. – a tankönyv megfeleljen a helyi kerettantervnek – szerepeljen a hivatalos tankönyvjegyzéken – megfeleljen a tartós tankönyv kritériumának Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal.
A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. Ennek ideje és helye a második félévet nyitó szülői értekezlet. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. A tankönyvek kiválasztásában – a fentiek figyelembevételével – a pedagógus önállóan dönthet mérlegelve az adott tanulói csoport igényeit. 9
A fejlesztő pedagógus kiegészíti azon tanulók tankönyvrendelését, akik egyéni fejlesztésben részesülnek. Erről saját hatáskörben egyeztet a szülőkkel. A könyvtáron keresztül tartóstankönyvet tudunk tanulóink számára ingyenesen biztosítani. Ezek: - technika tankönyvek - művészettörténeti tankönyvek - hon- és népismereti tankönyvek - biológiai albumok. A segédkönyvek közül: - szótárak, atlaszok, feladatgyűjtemények stb. A tartóstankönyvek körét évről évre bővítjük.
4. A NATBAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
4.1.
FEJLESZTÉSI TERÜLETEK – NEVELÉSI CÉLOK 1-4. ÉVFOLYAM
Az erkölcsi nevelés A pedagógus törekszik arra, hogy a tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerüljön, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően éljen, képes legyen alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Megtanulja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Az erkölcsi nevelés bármely tanórának része lehet. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megismertetjük a tanulóval Szentendre és környékének hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Bemutatjuk Szentendre történelmét, művészeti hagyományait és a legfontosabb, szentendrei képzőművészeket. Megismertetjük a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait, évszakok szerint, valamint az ehhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Bemutatjuk nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, valamint azonosulást segítő tevékenységeket szervezünk (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Iskolánkban hagyomány, hogy minden gyerek részt vesz iskolaszintű, és osztályszintű ünnepi műsorokban. Ezt a területet kiemelten magyar, környezet és rajz órák keretében oktatjuk.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés 10
Elérjük, hogy a tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismerje a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Célunk, hogy képes legyen a kooperációra, megértse a szabályok fontosságát, képes legyen egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódjék közös tevékenységekbe és kövesse a közösségi hagyományokat. A demokráciára nevelés bármely tanórának része lehet. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Törekszünk arra, hogy a tanuló képes legyen az együttműködésre, az empátiára, átérezze és gyakorolja a segítségnyújtást. A tanuló közös tevékenységek révén szerez ismeretet saját képességeiről és lehetőségeiről. Célunk, hogy képes legyen azonosítani a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve bátorítjuk arra, hogy kifejezze problémáit. Igyekszünk elérni, hogy életkorának megfelelő szinten ismerje a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezzék az életkorának megfelelő kooperatív készséggel, valamint ismerje a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. Ezeket a készségeket az iskolai élet minden színterén fejlesztjük. A családi életre nevelés Elérjük, hogy a tanuló megismerje és elsajátítsa az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Törekszünk rá, hogy ismerje és betartsa az illemszabályokat. Az iskolai nevelés folyamán megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal, megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. Ezt a területet kiemelten a környezet óra keretében oktatjuk. A testi és lelki egészségre nevelés Elérjük, hogy a tanuló képes legyen önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Megtanítjuk, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. Célunk, hogy a rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épüljön be személyiségébe, figyeljen testtartására. Megtanítjuk, hogy képes legyen kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget, hogy képes legyen egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Elmagyarázzuk, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Felkészítjük, hogy képes legyen kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Tanítunk relaxációs technikákat, elérjük, hogy képes legyen légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. Célunk, hogy a tanulóban kialakuljon az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Lehetőséget biztosítunk, hogy kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes elérjük, hogy képes legyen megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Ezt a területet elsősorban a környezet és testnevelés órák keretében oktatjuk. A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során. Stressz- és feszültségoldás háttérismereteit és technikáit sajátíttatjuk el a mindennapokban, hisz ez komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban.
11
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Célunk, hogy a tanuló ismerje és betartsa a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Törekszünk rá, hogy képes legyen az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Felkészítjük a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátok ismeretére, hogy ennek tudatában alakíthassa tevékenységét. Megtanítjuk arra, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Módot adunk a tapasztalatszerzésre arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Ezeket a készségeket az iskolai élet minden színterén fejlesztjük. Fenntarthatóság, környezettudatosság Elérjük, hogy a tanuló érzékennyé váljék környezete állapota iránt. Rávezetjük a környezet sajátosságainak megismerésére,arra, hogy észrevegye a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Célunk, hogy képes legyen saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Nevelésünk eredményeképpen értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését, késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Ezt a területet elsősorban környezet óra keretében oktatjuk. A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján való értékelésére tanítjuk tanulóinkat. A környezeti nevelés terén törekedünk a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.).
Pályaorientáció Megismertetjük a tanulóval azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Megtanítjuk felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Célunk, hogy képes legyen megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes legyen csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Ezt a területet elsősorban a magyar és környezet órák keretében oktatjuk. Gazdasági és pénzügyi nevelés Az iskolai oktatás részeként a tanuló megismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Az energiatakarékosság beépül cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Ezt a területet elsősorban a matematika tantárgy keretein belül fejlesztjük. Médiatudatosságra nevelés
12
Elérjük, hogy a tanuló tisztában legyen a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Célunk, hogy képes legyen különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között, ismerje a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. Ezt a területet elsősorban a magyar nyelv és irodalom órák keretében fejlesztjük. A tanulás tanítása Az iskolai oktatás keretein belül a tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. Ezeket a készségeket az iskolai élet minden színterén fejlesztjük.
4.2.
FEJLESZTÉSI TERÜLETEK – NEVELÉSI CÉLOK 5.-8. ÉVFOLYAM
Az erkölcsi nevelés Elvárásunk szerint a tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. Tudatosítjuk benne, hogy a szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében elérjük, hogy a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá váljon, vagyis belássa, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Célunk, hogy tudatosuljon benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. Tanulmányai során a tanuló megérti a normakövetés fontosságát. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megismertetjük a tanulóval Szentendre és környékének hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Bemutatjuk Szentendre történelmét, művészeti hagyományait és a legfontosabb, szentendrei képzőművészeket. Arra sarkaljuk, hogy egyre rendszeresebben részt vegyen szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismerje az ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Elérjük, hogy fel tudjon sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismerje a hungarikum fogalmát. Megismertetjük vele nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsoljuk. Törekszünk rá, hogy kialakuljon benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Elérjük, hogy legyen nyitottabb más népek kultúrája iránt, megismertetjük, hogy Magyarországon, és Szentendrén milyen nemzetiségek és kisebbségek 13
élnek. Célunk, hogy ismerjék hazánk etnikai-vallási közösségeinek múltját, történelemformáló szerepét. Megismertetjük egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Bemutatjuk neki az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. Célunk, hogy a tanulóban kialakuljon egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismerje ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. Megismertetjük a megkülönböztetés, kirekesztés fogalmával, s tudatosítjuk, hogy az európai-keresztény kultúrkörben a szegregáció és az arra épülő mindenféle hátrányos megkülönböztetés tilos. Az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén;
Állampolgárságra, demokráciára nevelés Célunk, hogy tanuló törekedjen a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Elérjük, hogy nyitottá váljon a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Törekszünk rá, hogy ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Megismertetjük az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Sarkalljuk rá, hogy alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Iskolai évei alatt részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.
Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése Célunk, hogy a tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezzék érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes legyen dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tudjon nevezni. Megismertetjük velei az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Törekszünk rá, hogy képes leegyen különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tudjon kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Bátorítjuk, hogy kialakuljon benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében,hogy képes legyen elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Elérjük, hogy több szempontból is rálásson egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes legyen vitatkozni. Megtanítjuk felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, 14
gyerek-szülő, diák-tanár). Célunk, hogy képes legyen felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. A családi életre nevelés Elérjük, hogy a tanuló képes legyen felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégezze a rá háruló feladatokat. Megismertetjük a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Eszközöket adunk a kezébe, hogy felismerje a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tudjon kérni. Törekszünk rá, hogy a szakasz végére a tanuló értéknek tekintse a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tudatosítjuk benne, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Megismertetjük a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeivel, és a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeivel. Alkalmazás szinten megismertetjük a csecsemőgondozás néhány alapvető lépésével. A testi és lelki egészségre nevelés Elérjük, hogy a tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát, ismerje a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudatosítjuk benne, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. Bátorítjuk, hogy a tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekezzen olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Megismertetjük az aktív pihenés fogalmával, valamint a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Bátorítjuk, hogy tudatosan figyeljen testi egészségére, képes legyen szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Megismertetünk vele stresszoldási technikákat, és a nem megfelelő stresszoldás következményeit, ennek kockázatait (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeit), és bátorítjuk, hogy tudatosan kerülje ezeket. Megismertetjük a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Láttatnunk kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. A tanulókat ösztönöznünk kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Célunk, hogy a tanulóban fokozatosan tudatosuljon, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Törekszünk rá, hogy bizonyos helyzetekben, kérésre képes legyen felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is álljon. Rávezetjük, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is 15
képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. Fenntarthatóság, környezettudatosság Elérjük, hogy a tanulóban kifejlődjenek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható legyen a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Rávezetjük a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmára, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Ösztökéljük, hogy egyre érzékenyebbé váljon környezete állapota iránt, képes legyen annak változását elemi szinten értékelni. Megtanítjuk, hogy felismerje a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerülje ezeket. Törekszünk rá, hogy képes legyen társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Sarkalljuk rá, hogy ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Törekszünk rá, hogy érzékennyé váljon az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismerje ezek gyakorlati technikáit. Megismertetjük és megértetjük a fenntarthatóság fogalmát. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a nem hagyományos oktatásszervezési módszereknek egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. Pályaorientáció A tanulót arra sarkalljuk, hogy képes legyen megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismerje, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismereteket biztosítunk a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Megismertetjük az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Bátorítjuk, hogy célokat tűzzön ki, és jövőképet állítson fel. Ösztönözzük, hogy képes legyen különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Megértetjük a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. Gazdasági és pénzügyi nevelés A történelem oktatásban megismertetjük a tanulót a gazdasági rendszerek változásaival, viszonylagosságával, hibáival és fejlődésével. Bemutatjuk az unió közös fizetési eszközét, megértetjük, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Megtanítjuk, hogy érzékelje az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Megismertetjük a fenntartható gazdaság fogalmával, és azzal, hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Elérjük, hogy matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Megtanulja összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány 16
összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.
Médiatudatosságra nevelés A tanulót megtanítjuk hatékonyan keresni a világhálón kulcsszavak segítségével, hogy később képessé váljon elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Megismertetjük a videojátékok használatának helyes mértékével. Felhívjuk a figyelmét a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeire. Kommunikációs stratégiákat oktatunk a közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására. Elérjük, hogy odafigyeljen arra, miféle médiatartalmakat enged be a magánszférájába. Ösztökéljük, hogy kialakuljon kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően. A tanulás tanítása A tanulót megismertetjük olyan alapvető, tanulást segítő technikákkal, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételekkel. Megtanítjuk a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Megismertetjük tudásmegosztó és tudásépítő platformokkal. Megtanítjuk gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Segítünk a tanulónak megismeri saját tanulási stílusát, hogy ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra legyen képes, és tudatában legyen, mely területeket kell fejlesztenie. Segítünk, hogy elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezzék ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, és tisztában legyen vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Megismertetjük olyan módszerekkel, amelyekkel ezt megteremtheti.
5. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI 5.1.
VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK
Iskolánkban minden diák az iskola helyi tantervében szereplő, a saját évfolyamára előírt tárgyakat tanulhatja. A helyi tanterv az általános kerettantervben előírt tárgyakat tartalmazza. A tanuló választhat, hogy idegen nyelvként az angol, német, vagy orosz nyelvet tanulja.
17
Emellett a felső tagozatra lépéskor a megfelelő feltételek teljesülése esetén választhat, hogy a matematika illetve az idegen nyelv közül az egyiket emelt szinten és az ennek megfelelő emelt óraszámban tanulja. Ez a lehetőség a tehetséggondozás egyik módja. Negyedik osztályban, az első szülői értekezleten az osztályfőnök ad tájékoztatást a lehetőségekről, majd a tavaszi szünet után felmérjük a szülők igényeit. Ezt figyelembe véve a nevelőtestület meghirdeti az adott évre az osztályokat az osztályfőnökkel együtt. Mit jelent az emelt szint: Az adott tantárgy ismeretanyagának a helyi tanterv szerinti magasabb óraszámban és magasabb követelményekkel történő oktatása, amely megkönnyíti a gimnáziumi felvételit.
5.2.
A BEJUTÁS FELTÉTELEI:
Emelt szintű matematika · matematikai érdeklődés · az alsó tagozat 3-4. osztályában elért jeles vagy jó érdemjegy matematikából · az alsó tagozatos pedagógus javaslata · szülői megerősítés a gyerek „ reál beállítottságáról”
Emelt szintű idegen nyelv · egyéni érdeklődés · angol nyelvből 5-ös ( esetleg 4-es) osztályzat 4. osztály félévében · magyar nyelvtanból 5-ös ( esetleg 4-es) osztályzat 4. osztály félévében · nyelvtanári ajánlás Ha a félévi értékeléshez képest jelentős változás történik a tanuló teljesítményében, a szaktanárnak joga van másként dönteni. Ha a tanuló a tanulmányait emelt szinten szeretné folytatni, meg kell felelnie az emelt szintre való bejutás feltételeinek és megfelelő tudásszinttel kell rendelkeznie, amit az adott emelt
18
szintet oktató szaktanár mér fel. A szaktanár a tagozatvezetővel dönt a tanuló emelt szintre való felvételéről, a csoport létszámának figyelembe vételével.
5.3.
VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK
A választható foglalkozások formái: Szakkörök, érdeklődési körök, sportkörök Ezek a formák tehetséggondozásra, az egyéni képességek fejlesztésére, érdeklődés kialakítására és elmélyítésére, az önismeret és önbizalom fejlesztésére alkalmasak. Növelik a választott tárgyban elmélyülő munkakészséget, az önállóságot, és a közös tevékenységben résztvevők között a szolidaritást. A tanár jobban megismeri a gyerekeket, s ők is megismerkedhetnek a nevelő kevésbé hivatalos, számukra közelebbi vonásaival. Nem ritka, hogy egy általában renitens tanuló a kis közösség egyik leghasznosabb, legérdekesebb, legeredményesebb tagjává válik. Megtartásukra a délutáni órákban, heti 1 vagy 2 alkalommal kerül sor. A foglalkozások meghirdetésére tanév elején az osztályfőnöki órákon kerül sor illetve az iskolai médiákban (iskolarádió, honlap, hirdetőfal). A foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes. Motívációs szándékkal a tanulót ismerő pedagógus segítséget nyújthat a gyermeknek illetve a szülőnek a foglalkozás ajánlásával. A foglalkozásra való jelentkezés után egy félévig kötelező a részvétel. A tantárgyakat és foglalkozásokat vezető pedagógust, munkatársat minden esetben az igazgató jelöli ki a tantárgyfelosztással összhangban.
6. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK
6.1.
EGÉSZSÉGNEVELÉSI ALAPELVEK
- Minden tanuló joga és vágya, hogy egészséges boldog életet éljen. - Érjük el, hogy az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. - Váljon az egészségügyi kultúra az általános műveltség szerves részévé, mert az egészséges életmód ismerete éppen annyira fontos, mint bármely más tudomány ismerete. - Tudatosuljon, hogy az egészség, mint meghatározó társadalmi és személyi 19
erőforrás biztos befektetés a társadalom számára. - Váljon egyértelművé, hogy az egészség segíti a tanulókat céljaik megvalósításában, igényeik nagyobb fokú kielégítésében, a környezethez való alkalmazkodásukban, valamint a teljesítményük növelésében. - Legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, mert az egészség nélkülözhetetlen eszköze, a kiegyensúlyozott, boldog és sikeres életnek. - Ismerjék fel a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapot ok – okozati összefüggéseit. - Rendelkezzenek elegendő tudással és ismerettel, hogy képesek legyenek ne csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is. - Fejlődjön a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk. - Legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. - Életkoruknak megfelelően ismerjék az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt hatását, a betegségek, sérülések elkerülését az egészség megőrzését. - Legyenek ismereteik a prevenciós eljárások fő formáiról. - Alapvető igénnyé váljék a szellemi tevékenységekhez szükséges tanulási módszerek elsajátítása, a munka, a pihenőidő megfelelő arányának, és a munkához szükséges nyugodt, rendezett környezet kialakítása. - Álljon az egészség, mint életvezetési érték a tanórán belül és az azon kívüli szabadidős programok középpontjában. -A tanulók ismerjék meg a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét, az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát. -Használják a stressz- és feszültségoldó gyakorlatokat a testi-lelki kiegyensúlyozottság eléréséhez.
6.2.
KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK
Alapelveket, értékeket, melyeket a környezeti nevelési program tervezése és megvalósítása során figyelembe vesz az iskola:
- az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése; - rendszerszemléletre nevelés; - holisztikus és globális szemléletmód kialakítása; - fenntarthatóságra nevelés; - a környezetetika hatékony fejlesztése; - érzelmi és értelmi környezeti nevelés; - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés; - tolerancia és segítő életmód; 20
- a környezettudatos magatartás és életvitel segítése; - az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése; - az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése; - az egészség és a környezet összefüggései; - helyzetfelismerés, ok – okozati összefüggések; - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség; - globális összefüggések megértése; - fogyasztás helyébe életminőség; - létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.
Célunk Tanulóink értsék meg a természetes és épített környezetek komplexitását, ami a biológiai, fizikai, társadalmi, gazdasági és kulturális tényezők kölcsönhatásából adódik; sajátítsák el azokat az ismereteket, értékeket, hozzáállásokat és gyakorlati készségeket, melyek birtokában felelős és hatékony módon képesek felismerni és megoldani a környezeti problémákat, és fenntartani a környezet jó minőségét.
Feladataink Környezeti nevelésünk - vértezzen fel a manipulációval szemben; igyekezzen a személyiség egészére hatni: a tudatra ismeretekkel, az érzelmekre élménnyel, az akaratra célratörő tevékenységekkel; -
terjessze ki a tanulók környezetét időtávlatban a múlt és a jövő felé egyaránt, térben a belső világuktól a közvetlen környezeten át a globális történésekig, méretekben az aprótól az átfogóig;
-
mutassa meg a természet és az épített környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezetének harmonikus kapcsolatát, és törekedjék arra, hogy mindez örömforrásként élvezhető is legyen;
-
alakítson ki a tanulókban érzelmi kötődést lakóhelyükhöz;
-
adjon tényszerű és alkalmazható ismereteket, és közvetítsen ökológiai alapokon nyugvó szemléletet;
-
tegyen képessé, és késztessen is környezetet jobbító cselekvésekre, a szükségtelen környezeti terheléssel járó tevékenységek felismerésére, és az azoktól való tartózkodásra, a szándékos környezetrontás elutasítására;
-
alakítsa ki a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódját, 21
fejlessze az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást.
7. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 7.1.
A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATAINK
Az iskolát sem a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló törvény, sem a köznevelési törvény nem ruházza fel külön jogosítvánnyal, külön forrással sem látják el, ezért tevékenységét együttműködésben a gyermekvédelem egyéb intézményeivel végzi. CÉLUNK, hogy az összes rászoruló gyermeket felderítsük, az információs hálózat rendszerében jelezzük, lehetőségünk mértékében megsegítsük, és átmenetileg vagy tartósan nehéz helyzetében támogassuk őket. FELADATAINK a gyermekvédelem területén: a gyermeket érintő problémák feltárása értő ismerettel, a jelzés időbeni megtételével megakadályozni a tünetek súlyosbodását, együttműködve a megfelelő segítő intézményekkel és személyekkel, a problémák megszüntetésben való részvétel, megkeresni a tanuló pozitív tulajdonságait, értékeit, amelyekre támaszkodni lehet, megkeresni, melyek azok a tevékenységi területek, feladatok, amelyek segítségével a tanuló a közösségi munkába bevonható, fokozott figyelemmel kísérni, hogy társas kapcsolatai rendezettek legyenek mind az iskolában, mind a családban, különböző programok szervezésével a megelőzés biztosítása, hospitálások, a tanuló megfigyelése más szakórákon, felhívni a közösség figyelmét a tanuló pozitív tulajdonságaira, segítve ezzel, hogy befogadják, sikerélményt nyújtó feladatok biztosítása. Az iskolai GYIV tevékenységért az iskola igazgatója a felelős. A feladatokat szakmailag irányíthatja, koordinálhatja az iskolai GYIV felelős, amennyiben a fenntartó döntése alapján van rá lehetőség. Egyébként minden pedagógus felelős a rá bízott gyermekért, ezért a teljes tantestület munkáját átölelő tevékenységi terület a GYIV munka. Iskolánk GYIV tevékenységének legjellemzőbb formái: -
Családdal, szülőkkel való kapcsolattartás. Tanulói közösségek bevonása a feltárásba és a problémák megoldásába. 22
-
Kortárs segítők igénybevétele. A tanulói jogok gyakoroltatásának lehetősége. Kedvezményes, ingyenes étkeztetés, tankönyvellátás biztosítása, és egyéb segélyezési lehetőségek. Napközi és tanulószoba biztosítása. Szolgáltatások igénybevételének lehetősége (tornaterem, éjszakai pingpong, könyvtár, számítógép használat, szakkörök, korrepetálások… stb.). Fejlesztő pedagógus igénybevétele. Szoros együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal.
Megoldási lehetőségeink: - Gyakori, tapintatos beszélgetés, egyéni bánásmód. -
Egyéni vagy kiscsoportos felzárkóztatás (korrepetálás). Fejlesztőcsoportok létrehozása. Napközi otthoni, tanulószobai ellátás biztosítása. Nevelési segítség illetve tanácsadás. A gyermek Nevelési Tanácsadóba irányítása, a szülőknek javaslat a Családsegítő Szolgálat igénybevételére. Javaslat a gyermek egészségügyi, gyermekpszichiátriai vizsgálatára. Segélykérelem kezdeményezése, illetve a kérelem véleményezés utáni továbbítása a megfelelő szervezetekhez. Súlyos esetben rendőrségi feljelentés (pl. bántalmazás, abuzus gyanúja esetén). Esetmegbeszélő csoport létrehozása. Kapcsolattartás a családgondozóval.
Végső célunk, hogy csökkentsük a különböző körülmények között élő tanulók műveltségi és szociális egyenlőtlenségét.
7.2.
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÜNK
Szociális hátránnyal rendelkező tanulóinknak alapvető szükségletüket kielégítő lehetőségeik is korlátozottak. Jellemző, hogy családjuk az átlaghoz képest negatív irányban mutat eltérést, kulturális és szociális téren. Ez rendszerint a szülők rossz műveltségi és iskolázottsági szintje, alacsony jövedelme, rossz lakáskörülményei miatt alakul ki. Célunk a hátrányos gyermekek és családjuk megsegítése, hogy a szociális különbségeket enyhítsük, esetleg megszűntessük - ezzel biztosítva részükre az esélyegyenlőséget.
Feladataink ennek érdekében: - megbízható felderítőrendszer működtetése - együttműködés a Népjóléti Irodával és karitatív szervezetekkel - a szociális juttatásokat és támogatásokat naprakészen tartjuk nyilván 23
- a szabadidős tevékenységekben való részvétel lehetőségét pályázatokkal, és a pályázati pénzek differenciált elosztásával biztosítjuk (tábor, erdei iskola, színház,…). Tevékenységünk a szociális hátrányok enyhítése terén: a) A család anyagi támogatásának formái: A támogatásokat elsősorban a gyermekvédelmi alapellátás körébe tartozó segélyekhez való hozzájuttatással, illetve karitatív szervezetekhez való irányítással oldjuk meg. Számítunk a szülői közösség segítségére is. További anyagi jellegű támogatásaink: - tanszerek, tankönyvek biztosítása - tanulmányi, levelezős versenyek nevezési díjainak átvállalása (Barcsay Alapítvány) - iskolán kívüli rendezvények anyagi feltételeinek biztosítása (pályázatok, Barcsay Alapítvány, a szülői közösség segítsége) - ingyenes DSE tagság b) Nem anyagi jellegű támogatások: - a felzárkóztatás és a korrekció biztosítása - szakkörök, napközi és tanulószoba igénybevétele, tanulási hátrányok enyhítésére - továbbtanulásra és szaktantárgyi versenyekre felkészítés, pályaorientáció a továbbtanulási esélyek javítása céljából, tehetséggondozó programok szervezése - egyéni bánásmód, hosszabb türelmi időszak - kommunikációs, beszéd és szókincsfejlesztés - pozitív viselkedési formák bemutatása - szabadidős tevékenységek biztosítása - drog- és bűnmegelőzési programok szervezése - Egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése - Könnyített testnevelés, gyógytestnevelés biztosítása - Fontosabb szociális támogatási formák és gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények elérhetőségének közzététele - Felvilágosító munka a szülők felé a szociális juttatásokról - Gyermekjóléti intézmények rendezvényeinek ismertetése Az iskolai háttérből fakadó esélyegyenlőséget biztosító feladatok 1. Oktatásba történő bekapcsolódás Hirdetmények kifüggesztése a beiratkozásról kapcsolatos tájékoztató Házirend átadása Jegyző értesítése beíratás elmaradásáról Elutasítások áttekintése Városi szintű egyeztetés 2. Követelmények teljesítése Felmentéssel kapcsolatos intézkedések áttekintése 24
Pályázat készítés, taneszközök, és felszerelések
3. Mulasztások Az igazolatlan mulasztások, késések esetén gyors intézkedések 4. Jogellenes megkülönböztetés A jogellenes megkülönböztetés ellenőrzése bejelentés esetén Jogellenes megkülönböztetés ellenőrzése a gyakorlatban 5. Továbbtanulásra való felkészülés Pályaorientációs foglalkozások szervezése Továbbtanulásra felkészítő foglalkozásokra igényfelmérés Igény esetén a felkészítés megszervezése 6. A szolgáltatások és jutalmazások A beérkező észrevételek kivizsgálása
7.3.
A CSALÁDI HÁTTÉRBŐL FAKADÓ ESÉLYEGYENLŐSÉGET BIZTOSÍTÓ FELADATOK
1. Családi háttér iskolai végzettsége Fogadóórák, szülői értekezlet Családlátogatás Differenciálás Korrepetálás, felzárkóztatás Kapcsolattartás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel 2. Csonka család Kapcsolattartás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel Kapcsolattartás a szülővel Differenciált oktatás Szakemberekkel való kapcsolattartás (pszichológus, nevelési tanácsadó stb.) 3. A család szociális, anyagi helyzete Kapcsolattartás a szülőkkel Szülők tájékoztatása a lehetséges támogatásokról (tankönyvtámogatás, étkeztetés) Kapcsolattartás a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetésében részt vevő szervekkel, nevelési tanácsadóval és családsegítővel 4. Halmozottan hátrányos helyzetűek kezelése Városi szinten intézkedni az elhelyezésről 7.4.
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ISKOLÁVAL 25
1. A megfelelő iskolai légkör, az intézményi lehetőségek Egyeztetés az iskola és a fenntartó között Szülők tájékoztatása Kapcsolattartás az intézmény és a szülők között 2. A tanuló védelmével összefüggő együttműködési feladatok Kapcsolattartás a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működésében részt vevő szervekkel Kapcsolattartás a helye szerint illetékes jegyzővel A rászoruló tanulók részére támogatási eszközök, források keresése (alapítvány, stb.) Egészségügyi helyzettel kapcsolatos feladatok (könnyített vagy gyógy-testnevelés, iskolaorvosi stb.) Tájékoztatás a baleset-megelőzési és védő, óvó intézkedésekkel kapcsolatban 3. Az iskolának a szülőkkel, a tanulóközösséggel való együttműködése A szülőkkel, tanulóközösséggel kapcsolatos együttműködési szabályozás áttekintése Házirend kiadása Diákönkormányzat létrehozása Kapcsolattartás a szülői szervezettel 4. Szakszolgálati együttműködés fenntartói megállapodás keretében Nevelési tanácsadó és a családsegítő szolgálat szakszerű ellátást biztosít
7.5.
HOGYAN VALÓSUL MEG AZ INTEGRÁCIÓ?
Az óvodában megkezdett munkát iskolakezdéskor differenciált képességfejlesztő eljárásokkal, módszerekkel folytatjuk. Ez egy három hetes előkészítő időszak: ahol megfigyelik a gyermekek fejlettségi szintjét, ehhez képest kezdik el és tervezik meg a tanítást.
1997 óta kétévente kis létszámú osztály indult azok számára, akiknek szakvéleményben megállapított részképesség zavaraik vannak. 2007-ben sajnos megszűnt ez a lehetőség, de a gyermekközpontúság elvének megfelelően elindult egy program „óvodából az iskolába való átmenet” címmel, mellyel az iskolakezdést segítik, minden első osztályos tanulónak, de különösen segítség ez a hátrányos helyzetűeknek az esélyegyenlőség és a méltányos oktatás terén.
Az iskola fogadja azokat a tanulókat is, akik gyenge értelmi fogyatékosok, ha a szülő nem kíván élni a szegregáció lehetőségével, így kielégíti a szülők igényeit is. A Salamankai Nyilatkozat alapján mindenkinek a számára megfelelő fejlesztést kell biztosítani. „Olyan iskolában tanuljon, ahol neki a legmegfelelőbb.”
26
A szülők igényei és a tantestület javaslata alapján emelt szinten tanítják 5.-től 8. osztályig a matematikát, az idegen nyelvet.
2008 óta az Alapító Okiratban szerepel az integráltan nevelkedő tanulásban akadályozott, beszéd fogyatékos, mozgás fogyatékos sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai nevelése, oktatása, ill. a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátása. Ezt logopédus, alsóban a tanító nénik, felsőben 2 fejlesztőpedagógus és egy gyermek védelmis, ill. védőnő látja el.
Az integrációt elősegítő tevékenységek
A művészeti nevelés hangsúlyozott szerepe, az önművelés igényének fejlesztése, ez különösen igaz a hátrányos tanulók esetében, mert a tanulóknak megnő az esélye arra nézve, hogy hatékonynak, értékesnek érezze magát, és könnyebben megtalálja, hogy ő miben jó. Ez pozitív hatást gyakorol az önértékelésére, énképére.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) és SNI tanulók fejlesztése. A tanulók elkülönített nevelése, fejlesztése történik speciális szakemberek, eszközök és az egyéni bánásmód felhasználásával, külön órakeretben, kinek-kinek, ahogy előírták, egyszer, kétszer, vagy háromszor hetente.
Az iskola kulturális és szabadidős centrum jellegét, amiben a tanulók szabadon választhatnak, kinek-kinek érdeklődése, tehetsége, képességének megfelelően. Ezt a tanulók maximálisan kihasználják és a délutáni órákban a tanulók nagy százaléka bent tartózkodik, ami a társas kapcsolatok és a közösséghez való tartozást erősíti
7.6.
AZ SNI TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSA
Az iskola fogadja a mozgáskorlátozottakat. A fejlesztés alapja az egyéni sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességeket tervszerű fejlesztéssel az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történik annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban.
Ehhez természetesen biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás és életteret illetve az ehhez szükséges eszközöket. A mozgáskorlátozott gyermek iskolai készültsége általában indokolja, hogy az első évfolyam teljesítésére a helyi program egy tanévnél hosszabb időt, két tanévet biztosítson. A többségi iskolában történő együttnevelés során az integrált nevelés-oktatáskor különös figyelemmel kell lenni a sérült tanuló fogadására. Különösen jelentős szerepe van az osztályfőnöknek az osztályban tanító pedagógusok, a szülők és a többi tanuló tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.
27
Az esélyegyenlőség alapja, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek képesek legyenek az önálló életvitelre. Ennek érdekében ki kell alakítani a tanulókban a reális énképet és önbizalmat, növelni kell a kudarctűrő képességüket és önállóságra kell nevelni őket. A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is.
Kiemelt feladatot jelent az énkép és önismeret fejlesztés, mivel a személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze az önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, és ér el sikereket. Ezt a fejlesztő értékeléssel próbáljuk elérni. Ez szöveges értékelés, év elején, év közben, félévkor és év végén. A fejlesztő foglalkozások alkalmával különösen is érződik, hiszen ott nem csak a teljesítményekkel foglalkozunk. Fokozott jelentőségű az elérhető pályák, munkahelyek megismertetése, az ezek iránt való érdeklődés felkeltése.
A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése
Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, ill. tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában.
Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésében, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségben, valamint beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. A kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések, magatartási, beilleszkedési zavar alakulhat ki és a tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a többségi iskolában.
Kiemelt feladat az énkép, az önismeret, ill. a személyiségfejlesztésben a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, és a kommunikációs szándék nevelése. A helyi tanterv készítésénél a fejlesztendő képességek mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A fejlesztés kimenetele nagyban függ a szülők támogató együttműködésétől, ill. valamennyi felnőttől, sőt magától a gyerektől, és a tanuló társaktól is.
28
Beszédészlelés megértés zavara, ill. beszéd-feldolgozási folyamat zavara az elhangzott közlések korlátozott megértését jelenti. A rehabilitációs tevékenység a GMP-diagnosztikára épül. A megkésett vagy a beszédfejlődésben elmaradtakat, sokoldalú intenzív differenciált fejlesztéssel segítjük, hogy megfelelő szókincsük, ejtésük, írásbeli szövegalkotásuk legyen, ill. segítjük a nyelvtani rendszerezésben őket, amivel a hátrányokat próbáljuk kompenzálni. A hadarás, nem egy rossz szokás, mint sokan gondolják, hanem sajnos idegélettani hatásra utal, a szegényes szókincs, könnyen elterelhető érdeklődés – mely figyelem fejlesztést igényel, beszédterápiával, légzéstechnikával, mozgás és ritmuskorrekcióval.
7.7.
AZ ÁTMENETI IDŐSZAK FELOSZTÁSA
Az iskolakezdésre kidolgozott program ezen alapul, hiszen itt lehetőség nyílik az iskolai készültség elemeinek meglétét megfigyelni a tanulóknál. Szükség esetén a háromhetes átmenti időszakban további vizsgálatokra is lehetőség van. Az ismeretszerzéshez szükséges alapvető készségeket fejlesztjük (figyelem, érzékelés, megfigyelés, emlékezet). Vizsgáló eljárás – részképesség-gyengeségek felismerése (Testi szomatikus fejlettség, pszichés érettség, szociális érettség, pszichikus funkciók vizsgálata, Meixner-féle szókincs vizsgálat, Gósy-féle beszédészlelési, beszédmegértési vizsgálat). Tréningprogram – gyakorlási tevékenység (Fejlesztő területek részképességek terén, tevékenységi formák: alapozó mozgásterápia, minden napra egy mese, játék, mondóka, feladatlapok, rajzolás, festés, manuális tevékenységek, számfogalom kialakítása). Egyéni és/vagy differenciált fejlesztés megtervezése (A megfigyelések és vizsgálatok alapján a probléma súlyosságától függően, a pedagógus dönt, hogy kinek hogyan kezdi a tantárgy szerinti munkát. pl. differenciált fejlesztés, és milyen keretben, korrekció, felzárkóztatás, egyéni haladási ütem, prevenció, korrekció).
Ehhez a programhoz szorosan kapcsolódik az „Alsóból a felsőbe való átmenet” segítése, a tagozatváltást segítő program. A felső tagozat más rendszerben működik, mint az alsó. Az osztály nem egyetlen tanító irányítása alatt dolgozik a nap folyamán, hanem tanóránként egymást váltva, más-más tanár vezeti az órát, így a tanulóknak sokkal nagyobb önállóságra van szükségük. A működőképességhez nélkülözhetetlen az egységes szokásrendszer kialakítása, amely a nagyobb önállóság mellett is biztosítja a zavartalan munkát. A tanulóknak be kell tartaniuk a közösen alkotott szabályokat, megállapodásokat. Az átmenetet segítő időszak egyik fontos célkitűzése ez, amit több osztályfőnöki óra beiktatásával érünk el. Az első hét végén a tanulók játékos formában adnak számot tudásukról és arról, hogy a szabályokat elfogadták, és önállóan alkalmazzák.
A tagozatváltással együtt egy minőségi és mennyiségi ugrás következik be a tantárgyak tananyagában is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók nem elég 29
felkészültek az otthoni önálló tanulásra. A tanulószobát egyre kevesebben veszik igénybe, és otthon az önálló tanulás, irányítás nélkül marad, és ez könnyen vezet a tanulmányok gyengébb teljesítésére. A tanárok megtanítják az egyes tantárgyak tanulásának leghatékonyabb módszereit, tájékoztatják a tanulókat az elvárásokról, rövid vázlatot készíttetnek a tanuló füzetébe, ezen keresztül tájékoztatják a szülőket is. A tanulási kudarcok megelőzése céljából az első héten írási, olvasási szövegértési, számolási készségek felmérését végzik el. Ennek értékelése pontos képet nyújt az osztályt tanító pedagógusok számára a hiányosságokról, elmaradásokról, képességzavarokról. Másrészt alapot ad a fejlesztési, felzárkóztatási program elindításához, folytatásához. A tanulók átadása, év elején a volt osztályfőnök a leendő osztályfőnöknek egyesével elmondja a tanulókról tapasztaltakat. Logopédiai szűrés, fejlesztésre szoruló tanulók kiszűrése év elején, ill. új tanuló érkezésekor.
8. A FELVÉTELI ELJÁRÁS SZABÁLYAI
A szabályzat célja A szabályzat célja, hogy meghatározza: - a szabályzat hatályát, jogszabályi hátterét, az iskola ellátási körzetét, - a kötelező iskolai beíratással kapcsolatos szabályokat, - a beíratással kapcsolatos nyilvánosságra hozatal rendjét, - a jegyző értesítésével kapcsolatos feladatokat, - az iskolai beíratással és iskolavezetői döntésekkel kapcsolatos jogorvoslat szabályait, - az iskolás tanuló átvételére vonatkozó szabályokat, - a beíratással kapcsolatos nyilvántartások rendjét, - az iskolába felvett gyermek beszoktatásával kapcsolatos szabályokat. A szabályzat hatálya A szabályzat személyi hatálya kiterjed: - az intézményvezetőre és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjére, 30
- az intézményben a felvétellel, és beíratással kapcsolatban feladatot ellátó dolgozóra, - az iskolába jelentkező, valamint a felvételt nyerő gyermekre és szülőjére.
Az iskola felvételi körzete A gyermeket az iskolai körzetbe tartozónak kell tekinteni, ha az iskola körzetében van - az állandó lakóhelye, illetve - állandó lakóhelye hiányában a tartózkodási helye. A felvételről első fokon az iskola igazgatója dönt, elutasítás esetén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentendrei Tankerületének igazgatója hivatott a felülbírálati kérelmet elbírálni. Az iskola beiskolázási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről az iskola igazgatója illetve a fenntartó dönt.
Az iskolai beíratás kötelezősége
A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, - legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik, - legkésőbb abban az évben, amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítésének további szabályai: - a gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a 6. életévét május 31. napjáig betölti, megkezdheti a tankötelezettség teljesítését. - a szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. - a tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A tankötelezettség – a szülő választása alapján – teljesíthető: - iskolába járással, vagy - magántanulóként. A szülő köteles a tanköteles gyermekét beíratni - a lakóhelye szerint illetékes, vagy – a választott iskola első évfolyamára. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatnI: a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. 31
9. A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI A tanuló felvétele az iskolába történhet: -
Beiratkozással az 1. évfolyamba a tanuló tanulmányainak kezdetekor. Ezt a hatályban lévő törvények, rendeletek szabályozzák Átvétellel, ha a tanuló már megkezdte tanulmányait egy másik intézményben, de nálunk kívánja folytatni. A tanuló átvételéről az intézmény vezetője dönt az érvényben lévő törvények, rendeletek, a létszámokra vonatkozó lehetőségek és az átvétel helyi szabályainak figyelembe vételével.
Az átvétel helyi szabályai: -
Ha a tanuló azonos iskolatípusból érkezik, akkor a tudásszintje az előző iskola(iskolák) bizonyítványa, osztályzatai, érdemjegyei figyelem bevételével lehetővé teszi az adott évfolyamon a tanulmányok folytatását. Amennyiben a tudásszint mégsem megfelelő a szaktanár szerint, erről a felvételtől számított két hónapon belül értesíteni kell a szülőt, és meg kell szervezni a tanuló felzárkóztatását. A tanuló különbözeti vizsga tételére kötelezhető. Erről az adott szaktanár a tagozatvezetővel dönt, és az intézmény vezetője rendeli el. Ha a tanuló a tanítási időszak megkezdése előtt érkezik, lehetősége van legfeljebb 3 év végi osztályzatát javító vizsgán kijavítani és tanulmányait a következő évfolyamban megkezdeni.
-
Ha valamelyik, az adott évfolyamon oktatott tantárgyból nem rendelkezik érvényes osztályzattal, illetve megfelelő számú érdemjeggyel, félévkor illetve év végén osztályozó vizsgát köteles tenni. Erről a tanulót és szüleit a felvételkor tájékoztatni kell.
-
Ha más iskolatípusból érkezik, akkor felmérés, tájékozódás után a hiányosságok adott időn belüli pótlására, különbözeti- vagy osztályozó vizsga tételére kötelezhető. Erről az adott szaktanár a tagozatvezetővel dönt, és az intézmény vezetője rendeli el.
-
Ha a tanuló a tanulmányait emelt szinten szeretné folytatni, meg kell felelnie az emelt szintre való bejutás feltételeinek és megfelelő tudásszinttel kell rendelkeznie, amit az adott emelt szintet oktató szaktanár mér fel. A szaktanár a tagozatvezetővel dönt a tanuló emelt szintre való felvételéről, a csoport létszámának figyelembe vételével.
Átvételkor lehetővé kell tenni, hogy a szülő megismerhesse az iskola működését szabályozó dokumentumokat (Pedagógiai Program, SzMSz, Házirend, stb). A szülőnek vállalnia kell, hogy 32
ezen dokumentumokban foglaltaknak megfelelően együtt működik az iskola tantestületével, vezetésével.
10. A FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI
A „házi feladat” céljai:
• újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; • készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; • önálló gyűjtő - kutatómunkát végezni valamely témában; • alkotómunkát végezni valamely témában. Elvek: • Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). • A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-7 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. • Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.) • A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. • Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad; 33
meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; • Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. • Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. • A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. • A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.
A házi feladat önálló vagy irányítással, segítségadással történő megoldása az órán szerzett ismeretek gyakorlása legyen. Minősége a gyerek életkorához, képességéhez igazodó legyen. A lassú munkatempójú tanulóknál a házi feladat mennyiségi differenciálása ajánlott. A kötelező olvasmány, a hozzá tartozó olvasónaplóval, tabló készítése, kutató, gyűjtőmunka otthoni feladat. Második osztálytól a leckefüzet használata javasolt. Egy házi feladat hiányára nem adható érdemjegy, kivétel, ha előre bejelentett értékelési szándékkal lett feladva. 5 házi feladat elmulasztása esetén tantárgyi szorgalomból elégtelen osztályzatot kap a tanuló. Ez zölddel kerül be a naplóba. A szóbeli feladat esetében a szülő is bevonandó a gyakorlásba, az ellenőrzésbe.
34
