HELYI TANTERV. A Helyi tanterv tartalmazza:

HELYI TANTERV

Helyi tantervünket a NAT 2012 és a NAT 2012-re épülő kerettantervek helyi igényeknek és helyi sajátosságoknak megfelelő kiegészítésével állítottuk össze.

A Helyi tanterv tartalmazza: - az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat és azok óraszámait a 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben a 2016/2017 tanévvel bezárólag, beleépítve az emeltszintű matematika-magyar osztályok óraterveit is, - a NAT-ben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, - a csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elveit, - a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjait, - a gyerekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, - az iskolai értékelés és osztályozás formáit, ezen belül a szöveges értékelést és a modulok értékelését és minősítését - az alkalmazott tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának elveit, - a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, mérőlapokat, - az 1. osztályosok írásbeli értékelés ellenőrzés szempontjait, értékelési lapokat, - az 1-8. évfolyamra előírt tananyagot és követelményeit. Az osztályok heti időkeretének tanórán kívüli és egyéni foglalkozások egy részét (egyéni fejlesztő órák, csoportbontások) a tantestület döntése alapján beépítettük az óratervekbe, a másik része pedig az adott tanév tervezésekor a tantestület véleménye alapján kerül felhasználásra (szakkörök, versenyfelkészítő, fejlesztő-felzárkóztató foglalkozások).

1

Iskolánkban 6. osztályig biztosítunk napközis ellátást. Alsó tagozatban minden jelentkező tanulót felveszünk, 5. és 6. évfolyamban pedig 1-1 csoportot indítunk azon tanulók számára, ahol a szülő nem tudja biztosítani a másnapra való felkészülést, felügyeletet és igényli az ellátást. Jelenleg 11 csoport működik, 9 alsós és 2 felsős. Igény szerint illetve a NKT rendelkezését figyelembe véve osztályok a heti időkeretét kihasználva, 7-8-ban is tudunk 1-1 csoportot indítani.

2

ÓRATERVEK 2013-2017

Az egyes évfolyamok óraterve, amely tartalmazza a Kerettanterv 2012 felmenő rendszerű bevezetését és a kimaradó évfolyamokban a NAT 2003-ra épülő kerettantervek óraszámai megfelelő részét Az emelt szintű magyar-matematika osztályokban fél osztály magyart, fél osztály a matematikát tanulja emelt óraszámban

3

2013/14 Óraterv a kerettantervekhez 1-8. évfolyamon Tantárgyak

1. évf 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf Kt.2012 NAT+Kt. NAT+Kt. NAT+Kt. Kt.2012 NAT+Kt. NAT+Kt. NAT+Kt.

Magyar nyelv és irodalom

8

8

7

7

4

4

3

3

Idegen nyelv

-

-

0,5

2

3

3

3

3

Matematika

5

4,5

4

4

4

3,5

3

3

Erkölcstan

1

1

Tört., társ. és államp. Ismeretek Környezet

2

1

1

1,5

1,5

2

2,5

1,5

Természetismeret

2,5

2

Fizika

1,5

1

Kémia

1,5

1,5

Biológia – egészségtan

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1

Ének-zene

2

1

1

1,5

Dráma és tánc / Hon- és népismeret Vizuális kultúra

1,5 1

2

1,5

Informatika

1,5 1

1,5

1,5

1

1

1

1

0,5

1

1

1

1,5

1,5

Technika, életvitel és gyakorlat 1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés

5

3

3

5

5

2,5

2,5

1

0,5

0,5

0,5

5

Osztályfőnöki Mozgókép és médiaism.

0,5

Ember és társ.ism., etika

0,5

Felhasznált órakeret

25

Rendelkezésre álló órakeret

25

22

20

22,5

28 28

4

25

25

25


1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. Kt.2012 Kt.2012 NAT+Kt. NAT+Kt. Kt.2012

6. évf. Kt.2012

7. évf. 8. évf NAT+Kt NAT+Kt.


8

8

Idegen nyelv Matematika

5

5

Erkölcstan

1

1

7

7

4

4

3

3

0,5

2

3

3

3

3

4

4

4

4

3

3

1

1


2

1

1

1,5

2

2

2,5

1,5

Természetismeret

2,5

3

Fizika

1,5

1

Kémia

1,5

1,5


1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1

1

Ének-zene

2

2

1

1,5


1,5 1

2

2

1,5

1,5

1

1

1

1

0,5

1

1

1

1,5

1,5

1

1

1

1

1,5

1

1

5

5

3

5

5

5

2,5

1

1

0,5

0,5

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés

5


0,5


0,5


25

25


25

25

22

5

22,5

28

28

28

28

27

25


1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Kt.2012 Kt.2012 Kt.2012 NAT+Kt. Kt.2012 Kt.2012 Kt.2012 NAT+Kt.


8

8

7

7

4

4

4

3

2

3

3

3

3

4

4

4

3,5

3

1

1

1

2

2

2,5

Fizika

2

1

Kémia

1,5

1,5


2

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1

1


5

5

5

Erkölcstan

1

1

1


2

1

1

2

1,5

Természetismeret

Ének-zene

2,5

2

2

2

1,5


1,5

3

1

2

2

2


1

Testnevelés

5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

0,5


0,5


25

25

25


25

25

25

24,5

6

28

28

31

28

28

31

27,5


1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Kt.2012 Kt.2012 Kt.2012 Kt.2012 Kt.2012 Kt.2012 Kt.2012 Kt.2012


8

8

7

Idegen nyelv

7

4

4

4

4

2

3

3

3

3

Matematika

5

5

5

5

4

4

3,5

3,5

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

Fizika

2

1,5

Kémia

1,5

2


2

1,5

Földrajz

1,5

2

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1

1


2

1

1

2

2

Természetismeret

Ének-zene

2,5

2

2

2

2


1,5

3

1

2

2

2

2


1

Testnevelés

5

1

1

1

1

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

Osztályfőnöki Felhasznált órakeret

25

25

25

27

28

28

31

31


25

25

25

27

28

28

31

31

7

Emelt szintű magyar-matematika 2013/14 Óraterv a kerettantervekhez 1-8. évfolyamon Tantárgyak

1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Kt.2012 NAT+Kt. NAT+Kt. NAT+Kt. Kt.2012 NAT+Kt. NAT+Kt. NAT+Kt.


8

8

7

7

4 (5)

4 (6)

3 (5)

3 (5)

0,5

2

3

3

3

3

4

4

5 (4)

5,5(3,5) 5 (3)

5 (3)

1,5

2

2,5

Fizika

1,5

1

Kémia

1,5

1,5


1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1


5

Erkölcstan

1

4,5

1


2

1

1

1,5

1,5

Természetismeret

Ének-zene

2

2

1

1

1,5


1 1

2

1,5

1

Testnevelés

5

1,5 1

1,5

1,5

1

1

1

1

0,5

1

1

1

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

5

3

3

5

5

2,5

2,5

1

0,5

0,5

0,5


2


0,5


0,5


25


25

22

20

22,5

28 28

8

27

27

27

Emelt szintű magyar-matematika osztályok 2014/15 Óraterv a kerettantervekhez 1-8. évfolyamon Tantárgyak

1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Kt.2012 Kt.2012 NAT+Kt. NAT+Kt. Kt.2012 Kt.2012 NAT+Kt. NAT+Kt.


8

8

7

7

4 (5)

4 (5)

3 (5)

3 (5)

0,5

2

3

3

3

3

4

4

5 (4)

5 (4)

5 (3)

5 (3)

1

1 2

2,5

Fizika

1,5

1

Kémia

1,5

1,5


1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1

1


5

5

Erkölcstan

1

1


2

1

1

1,5

1,5

Természetismeret

Ének-zene

2

2

2

1

1,5


2

1

3

1

2

2

1,5

1,5

1

1

1

1

0,5

1

1

1

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

5

5

3

5

5

5

2,5

1

1

0,5

0,5


1

Testnevelés

5


0,5


0,5


25

25


25

25

22

22,5

9

28

28

28

28

29,5

27

Emelt szintű magyar-matematika osztályok 2015/16 Óraterv a kerettantervekhez 1-8. évfolyamon Tantárgyak

1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Kt.2012 Kt.2012 Kt.2012 NAT+Kt. Kt.2012 Kt.2012 Kt.2012 NAT+Kt.


8

8

7

7

4 (5)

4 (5)

4 (5)

3 (5)

2

3

3

3

3

4

5 (4)

5 (4)

5 (4)

5 (3)

1

1

1

2

2

2,5

Fizika

2

1

Kémia

1

1,5


2

1,5

Földrajz

1

1,5

1

1

1


5

5

5

Erkölcstan

1

1

1


2

1

1

2

1,5

Természetismeret

Ének-zene

2

2

2

2

1,5


1

3

1

2

2

2


1

Testnevelés

5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

0,5


0,5


25

25

25


25

25

25

24,5

10

28

28

31

28

28

31

29,5

Emeltszintű magyar-matematika osztályok 2016/17 Óraterv a kerettantervekhez 1-8. évfolyamon Tantárgyak

1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Kt.2012 Kt.2012 Kt.2012 Kt.2012 Kt.2012 Kt.2012 Kt.2012 Kt.2012


8

8

7

Idegen nyelv

7

4 (5)

4 (5)

4 (5)

4 (5)

2

3

3

3

3

Matematika

5

5

5

5

5 (4)

5 (4)

5 (4)

5 (4)

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2


2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1


2

1

1

2

2

Természetismeret

Ének-zene

2

2

2

2

2


1

3

1

2

2

2

2


1

Testnevelés

5

1

1

1

1

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

Osztályfőnöki Felhasznált órakeret

25

25

25

27

28

28

31

31


25

25

25

27

28

28

31

31

11

AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

A tankönyvben található ismeretanyag legyen összhangban a NAT és a kerettantervek által kötelezően előírt tartalmakkal. A műveltségi anyag felépítése megfeleljen a választott tanterv, tananyag beosztásának, a tervezett órakeretbe beleférjen. A tankönyv szerkesztése legyen igényes, illusztrációi, ábrái figyelemfelkeltőek, érdeklődést kiváltóak, felépítése áttekinthető, lényegre súlypontozó. Figyelnünk kell a tankönyv kötésére, lehetőleg legyen masszív, rendeltetésszerű használata mellett több évig is használható legyen. Nem elhanyagolható a tankönyvek ára, a szülők számára is elérhető legyen. A tankönyvet az adott tantárgyat tanító pedagógus választja ki a munkaközösségével, valamint szükség szerint a tantestülettel történt egyeztetés alapján.

Tankönyvrendelés A tankönyvek országos megrendelését, beszerzését az iskolákhoz történő eljuttatását valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedését a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft végzi. Hozzájuk kell eljuttatni az iskola tankönyvrendelését az OH által felügyelt elektronikusrendszeren (TAR)keresztül. A tankönyvrendelést az iskola tankönyvfelelőse végzi. A tankönyvfelelős a hozzá írásban, a munkaközösségek által eljuttatott tankönyveket rendeli meg. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A rendelést annak elküldése előtt egyezteti az iskola vezetésével. Tartóstankönyv beszerzésére a tankönyvfelelős tesz javaslatot. 12

Tankönyvek megrendelésére a mindenkori előírások és határidők figyelembevételével kerül sor. Tankönyvrendelés után történő rendelés módosítását csak a tankönyvrendelés rendjében leírt határidők lejárta előtt lehet eszközölni.

Tartóstankönyvek használatának rendje Tartóstankönyv az a tankönyv, amelyet e célból az iskolai könyvtár bélyegzőjével elláttak, és a könyvtár állományában nyilvántartottak. Tartóstankönyv munkatankönyv nem lehet. A tartóstankönyveket év elején osztja ki az osztályfőnök, és tanév végén az adott tantárgyat tanító szaktanár gyűjti össze. A megrongált, elveszett tankönyvek árát a diák köteles megtéríteni valamilyen mértékben. A diák az általa használt tankönyvbe nevét és osztályát beírni köteles, hogy az esetleg általa okozott rongálások számon kérhetők legyenek. A tartóstankönyv átvételekor minden diák győződjön meg annak használhatóságáról, mert egy türelmi idő után (1 hét) a tankönyv állapotáért ő a felelős. A tartóstankönyv általában 4 évig használható.

13

A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

A NAT a köznevelés, így intézményünk feladatát a következőkben jelöli meg: - a nemzeti műveltség közvetítése, - a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, - az egyetemes kultúra közvetítése, - az erkölcsi érzék és a szellemi, érzelmi fogékonyság elmélyítése, - a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, - az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, - a közjóra való törekvés megalapozása, - a nemzeti közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. A nemzeti műveltségtartalmat a központilag kiadott kerettanterv tartalmazza, ez képezi helyi tantervünk alapját, a tananyag 90%-át. Fontos szerepet kap az egyetemes magyar nemzeti hagyomány, a nemzeti öntudat fejlesztése, a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolása. Ennek kapcsán a kerettantervben megjelennek az ország tágabb környezete, a Kárpát-medence, a környező országokban élő magyarság életének megismerésére irányuló tartalmak és azok az ismeretek, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. Helyi tantervünknek szerves részét képezi a helyi nemzeti etnikai kisebbségi (cigányság) tananyag, amely magyar, történelem, ének, technika, rajz tantárgyak anyagába beépülve ismerteti meg a cigányság történelmét, kultúráját. Ugyancsak helyi tananyagként dolgozzuk fel szűkebb régiónk a Kis-Sárrét történeti, biológiai, néprajzi jellegzetességeit. A NAT-ban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamatok egészét, beépülnek az egyes műveltségi területek illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba. Vannak fejlesztési területek, amelyek tantárgyak részterületeivé válnak vagy önálló tantárgyként jelennek meg, mások az

14

osztályfőnöki órák témaköreiben vagy tanórán kívüli foglalkozások tematikájában, fejlesztési helyzeteiben jelennek meg. Ezek a fejlesztési területek: Az erkölcsi nevelés – iskolánk alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés – tanulóink megismerkednek a nemzeti, népi kultúra értékeivel, Európa történelmével, sokszínű kultúrájával, az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeivel, a nemzetközi együttműködés formáival. Állampolgárságra, demokráciára nevelés – az iskola biztosítja annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése – az iskola feladata a megalapozott önismeret kialakítása, mely a társas kapcsolati kultúra alapja. A családi életre nevelés – az iskola feladata a harmonikus családi minták közvetítése, felkészítés a családi életre, a családban felmerülő konfliktusok kezelésére, a felelős párkapcsolatok kialakítására. A testi-lelki egészségre nevelés – fontos feladatunk a tanulók ösztönzése a helyes táplálkozásra, mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására, a káros függősségek kialakulásának megelőzésére. Az iskola családdal együttműködve készítse fel a tanulókat a betegség megelőzésére, a közlekedési szabályok betartására, a testi higiénére, a váratlan helyzetek kezelésére. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség – iskolánk célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítőmagatartás kialakítását. Fenntarthatóság, környezettudatosság – az iskola célja, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézményeknek fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, el kell érnie, hogy kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 15

Pályaorientáció – iskolánk feladata, hogy a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet nyújtson a munka világáról. Olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást, pályát. Gazdasági és pénzügyi nevelés- az intézmény célja, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket, az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén hasznosítható ismeretekkel rendelkezzenek a világgazdaság, nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Média tudatosságra nevelés – az iskola célja, hogy a tanulók értsék az új és hagyományos

médiák

nyelvét,

megismerkedjenek

a

média

működésével

és

hatásmechanizmusával, a média és a társadalom közötti kapcsolatokkal. A tanulás tanítása – az iskola alapvető feladata a tanulás tanítása. Minden pedagógus feladata, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban.

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA

A felső tagozatban és az eltérő tantervű osztályokban a mindennapos testnevelés heti öt testnevelés tanóra formájában történik. Az alsó tagozatban kötelezően előírt heti 3 óra tanórai keretben zajlik, heti 2 órát pedig a napközis foglalkozások játékidejében heti 2 alkalommal, 1-1 óra bontásban a napközis nevelők szerveznek meg.

16

AZ ISKOLAI ÉRTÉKELÉS ÉS OSZTÁLYOZÁS FORMÁI

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A korszerű pedagógiai szemlélet alapvető feladatának tekinti a pedagógiai tevékenység hatékonyságának fokozását, korszerű módszerek bevezetését. A hatékonyságot többek között a tanulók ismereteinek, jártasságainak és készségeinek ellenőrzésével, értékelésével mérhetjük. Keresnünk kell az ellenőrzés legjobb módszereit, a megfelelő módszereket differenciáltan kell alkalmazni a tantárgyi anyag tartalma szerint, és nagyobb figyelmet kell fordítani az ismeretek ellenőrzése során a tanuló életkori és egyéni sajátosságaira. Az értékelés meghatározza, konkretizálja a tanulmányi munkában elért eredményt, megmutatja a siker fokát vagy a lemaradás mértékét. Az ellenőrzés és értékelés alkalmazása során figyelembe kell venni néhány alapvető pszichológiai sajátosságot.  Az ismeretek ellenőrzését és értékelését a tanuló személyiségének fejlesztése érdekében kell alkalmazni, nevelő jellegűnek kell lennie.  Az ismeretek ellenőrzése, értékelése szerves része a tanítási folyamatnak. Szoros kapcsolatban áll a tanítás és tanulás hatékonyságával, az ismeretek rögzítésével, kiszélesítésével, felfrissítésével.  Az ellenőrzés és értékelés csak a pedagógus és gyermek kapcsolatában elemezhető. Ennek

a

személyes

kapcsolatnak

pozitív

vagy

negatív

érzelmi

hatásai

meghatározzák a tanítási órák stílusát, légkörét. A pozitív vagy negatív értékelő megnyilatkozások pedig a tanulók teljesítményét. Fokozottan érvényes ez az ellenőrzés és értékelés mozzanataiban, hiszen az a tanulók számára általában izgalmat, feszültséget jelenthet önmagában is. Nem közömbös a teljesítmény alakulására a pedagógus kérdésfeltevése, a számonkérés stílusa (érdeklődő, bántóan gúnyos). A felelés alatti magatartás feloldhatja, vagy fokozhatja az ellenőrzéssel mindig együtt járó feszültséget. A figyelmes, barátságos 17

magatartás a tanuló önbizalmát növeli, a türelmetlen, gúnyos magatartás gátolja abban, hogy felkészültségének megfelelően tudjon ismereteiről számot adni.

Értékelés és motiváció Az iskolai értékelés alapelvei: A gyerekek és a szülők számára ismert és elfogadott értékelési rendszert alkalmazunk. Két fő módozata különböztethető meg attól függően, hogy az értékelés pusztán minőségi természetű vagy az értékelés eredményét valamilyen mennyiséggel számszerűen is kifejezzük.  Minőségi értékelés: lehetővé teszi az eredmények hosszabb szóbeli vagy írásbeli elemzését, értékelését.  Mennyiségi értékelés: ennek során a produkált teljesítményekhez valamilyen "számszerű értéket" rendelünk, azzal fejezzük ki az adott teljesítmény színvonalát, értékét. Az értékelés céljai:  Meggyőződés

a

tananyag

elsajátításának

mértékéről

lehetőségéről.  Motiválás.  Az adott pillanatban a tudásállapot meghatározása.  Fejlesztési feladatok kijelölése.  Minősítés.  Kötelességtudatra nevelés.  Lényegkiemelő gondolkodásfejlesztés.  Kommunikációs képességek fejlesztése.  Kritikai, önkritikai készség fejlesztése.  Önismeret és énkép fejlesztése. 18

és

a

továbbhaladás

 Szülők tájékoztatása.  Hiányosságok feltárása.  Készségtárgyak esetén mindig a folyamatot értékeljük.  Az értékelésben érvényesüljön a fokozatosság elve.  Biztosítsuk a tanulók számára a javítási lehetőséget hibái korrigálására.  A tanuló jusson el a tanári értékeléstől az önértékelésig.

Az iskolai értékelés formái

1.) Diagnosztikus értékelés: lényege a tanárok tájékozódása a tanulók ismereteiről a különböző pedagógiai döntések, beavatkozások, fejlesztések, a tanítás-tanulás valamely nagyobb egységének megkezdése előtt. Az így szerzett információk birtokában lehet tudni, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik el az oktatás-nevelés adott szakaszát, megfelelnek-e a követelményeknek, melyek azok a területek, amelyeken lemaradtak a tanulók, vagy amelyeken kiemelkedők. Szükséges feltárni a lemaradás okát, differenciált foglalkozások keretén belül pótolni kell a hiányosságokat. A továbbhaladás csak ezután lehetséges. A mérésnek ez a fajtája osztályozásra nem javasolt. Objektív megbízható módszerek kidolgozása szükséges a hiányosságok pótlására. A diagnosztikus értékelés módjai:  tesztek  feladatsorok  képességteszt (olvasásmegértés)  fogalmazás (íráskészség, helyesírás, elemző- és ítélőképesség)  szóbeliség (beszédkészség, előadó-képesség).

2.) Formatív értékelés: A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője. Célja az eredményes tanulás elősegítése. Elsősorban a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és a pótlást. A formatív értékelés módjai és eszközei: 19

 megfigyelések adatainak lejegyzése  munkafüzet feladatai  teszt  összefoglaló kérdésekre adott válasz  pontozás  százalékolás  nyomda  csillag  szöveges kártya  taps  tárgyjutalom 3.) A szummatív (lezáró-minősítő) értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak a befejezésekor alkalmazzuk. Célja az összegzés, a záró minősítés. A minősítés legtöbb esetben együtt jár az osztályozással, bizonyítványadással, szelekcióval, esetenként a felelősség megállapításával is. A témazárók során a tanulók teljesítményének értékelése után fontos a folyamat értékelése is. A folyamat értékelése pedagógiai döntéseket tesz szükségessé, amit a minősítő értékelés során érdemjeggyel értékelünk:  dolgozat  teszt  feladatlap  összefüggő szóbeli felelet  vizsgák  memoriterek  szövegértés  kiselőadás  bizonyítás, igazolás, elemzés  beszédkészség  nyelvi szerkezetek alkalmazása  gyűjtőmunka 20

 házi feladat  szorgalmi feladat. 4.) Önértékelés: " Az önértékelési képesség kialakítása a pedagógiai értékelés egyik legáltalánosabb és legfontosabb célja. Az önértékelő képesség az önálló tanulás feltétele és egyben követelménye." (Lénárd Ferenc) Amennyiben a tanítás-tanulás menetében megfelelő munkamorál alakul ki, a tanuló szembesíthető saját produkciójával, és ez fejlesztően hat az önellenőrzési és önértékelési képességének kialakítására. Ezt az értékelési módot a formatív értékelés folyamatában alkalmazhatjuk eredményesen. (A tanítási óra új anyagának feldolgozása során.)

A tantárgyi osztályozás A pedagógus a tanulók tudását, előmenetelét, szorgalmát, magatartását tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Kivételt képeznek az 1-2. évfolyam tanulói, ahol első évfolyamon félévkor és évvégén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel értékeljük, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített illetve felzárkóztatásra szorul. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a.) A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) b.) A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2) c.) A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2). 21

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. Az adott tantárgyból az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele a tantárgy minimum követelményének teljesítése. A 2. évfolyam végétől a 8. évfolyam végéig félévkor és tanév végén osztályzattal történő értékelést alkalmazunk. Az évfolyamismétlés feltételeivel és a javítóvizsgák rendjével kapcsolatban az iskolák működéséről szóló miniszteri rendelet következő előírására kell figyelemmel lenni. 3 tantárgyból való bukás esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. Ha 4 tantárgyból bukott, automatikusan évet ismétel. Ha a tanuló 250 órát vagy egy tantárgy éves óraszámának 30%-át hiányozza, nem osztályozható. A nevelőtestület határozata alapján osztályozó vizsgát tehet, vagy az évfolyamot ismételni köteles. A tanév közben érkező tanuló elhelyezéséről az igazgató dönt az évfolyamon tanító nevelők bevonásával. Egységes értékelés kialakítása A feladatlapos témazáró dolgozatoknál elért pontszámokat a következő százalékos kulcs alapján váltjuk át osztályzatra.

100 %

- 91 %

5

90 %

- 76 %

4

75 %

- 51 %

3

50 %

- 31 %

2

30 %

-

1

Résztémák számonkérésénél, a tantárgyi továbbhaladáshoz szükséges követelmények teljesítését vizsgáló feladatlapoknál a szaktanár állapítja meg az értékelés határait. Az egyes tantárgyak esetében az osztálytanító, a szaktanár és az osztályfőnökök végzik az értékelést. A tanulók munkáját rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell. Az alacsony óraszámú tantárgyak esetében félévenként legalább 3 jegynek kell lennie, magasabb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább egynek. A szaktanár, de főleg az osztályfőnök kötelessége, hogy minden osztályzat az ellenőrzőkönyvbe kerüljön. Az értékelés javasolt szempontjai: (Mit értékelünk?)  a tanulók megnyilvánulásait,  a tantárgyakhoz való viszonyt, 22

 szaktárgyi tudást,  viszonyítást a tanuló eddigi teljesítményéhez,  a tanuló milyen mértékben tesz eleget a tantervi követelményeknek,  az egyéni teljesítmény viszonyítása az adott feladathoz, annak nehézségi fokához,  a továbbhaladáshoz elegendő minimum és szükséges optimum meghatározása anyagrészenként,  munkafegyelmet,  versenyeken való részvételt,  önképzést,  gyűjtőmunkát,  házi feladatot,  szorgalmi feladatot,  készségtárgyaknál az egyéni adottságokhoz viszonyított teljesítményt.

Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje:  írásbeli felelet, számonkérés  röpdolgozat  témazáró dolgozat  tanév végi és év eleji felmérés. Az írásbeli beszámoltatások rendje: Írásbeli felelet és röpdolgozat előzetes bejelentés nélkül bármikor íratható. Témazáró dolgozatokat, év eleji a félévi, tanév végi és felméréseket mindenkor rendszerező ismétlés, összefoglalás előzze meg. Ezen dolgozatok írásának időpontját közölni kell a tanulókkal, s egy tanítási napon kettőnél több nem íratható. A témazáró dolgozatok jegyeit a naplóban piros színnel jelöljük, s a félévi és év végi osztályzatok kialakításánál nagyobb súllyal vesszük figyelembe.

23

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása: A szóbeli házi feladat terjedelme nem lehet több a tanórán feldolgozott új anyagnál. A memoriterek tanulására minimum egy hét felkészülési időt kell adni. Az írásbeli házi feladatok célja a tanult ismeretek alkalmazása, gyakorlása, mely háromnégy feladatnál nem lehet több. A következő órán ezeket a feladatokat minden esetben ellenőrizni kell. A hétvégére a szokásosnál több feladatot nem adunk fel. Szünetekre csak önként vállalt ún. szorgalmi feladat adható fel.

A magántanulók beszámoltatásának rendje: A magántanulók viszonylag magas száma miatt június első hetében osztályozó vizsgát szervezünk. Az osztályozó vizsgán ezek a tanulók írásban és szóban számolnak be a közismereti tárgyakból szerzett tudásukról. Az értékelés Tárgya

Ideje

Célja

Mit értékelünk?

Minősítés

Diagnózis

A tanulási

Tanulót,

Felvételi vizsga,

Előteszt pl.

folyamat előtt

tanulást,

Csoportba soroló

felzárkóztatáshoz

pedagógust,

Értékelés tanár-

Folyamattervezés

nevelést,

vagy

Bevezetés előtti

célt,

módszerválasztás

diagnózis

tartalmat

Bevezetés előtti

Mikor értékelünk?

minősítés A tanulási

Tanulót,

Felelet osztályozása Segítő (formatív)

folyamat

tanulást,

Minősítés

közben

pedagógust,

óralátogatás alapján Önadaptálás

nevelést,

Cél, tartalom

Cél, tartalom-

célt,

minősítése

adaptálás

tartalmat 24

értékelés

A tanulási

Tanulót,

Hagyományos

Elemző vizsga

vizsga, szummatív

Elemző értékelés

pedagógust,

értékelés

Öndiagnózis,

tartalmat

Globális minősítés

innovációs vizsga

Cél, tanterv-

Céldiagnózis,

értékelés

tantervfejlesztés

folyamat végén tanulást,

A tanuló tantárgyi osztályzataiban nem jelenhet meg:  felszerelés hiánya  a tanuló tanárral szemben tanúsított magatartása  órai magatartása  a tanulók órai fegyelmezetlensége nem torolható meg röpdolgozat íratásával.

Az értékelés rendszeressége:  folyamatos  témakörönként  szakaszosan  negyedévenként  témák feldolgozása közben

25

Szorgalom értékelése 5 (példás): Példás érdemjegyet kap az a tanuló, - aki ismereteiről folyamatosan számot tud adni, - aki tudását képességeihez mérten maximálisan gyarapítja, - aki a tanítási órákon aktív, - aki a feladatait rendszeresen és példamutatóan elkészíti, - akinek a felszerelése rendszerint hiánytalan. 4 (jó): Jó érdemjegyet kap az a tanuló, - aki a tanítási órákra rendszerint felkészül, - aki a tanítási órákon nem mindig aktív, - aki nem minden esetben képességeihez mérten teljesít, - akinek nincs szaktanári figyelmeztetője, - akinek legfeljebb 1-2 szorgalommal kapcsolatos beírása van az információs füzetben. 3 (változó): Változó érdemjegyet kap az a tanuló, - aki csak időszakonként képes ismereteiről, tudásáról számot adni, - akinek tudásszintje képességeihez mérten ingadozó, - aki a tanítási órákon passzív, - aki feladatait rendszertelenül készíti el, - akinek felszerelése hiányos, - akinek több szorgalommal kapcsolatos beírása van az információs füzetben, - akinek esetleg 1 szaktanári figyelmeztetője van. 2 (hanyag): Hanyag érdemjegyet kap az a tanuló, - aki a tanulmányi munkájában megbízhatatlan, - aki a tanítási órán figyelmetlen, passzív, 26

- aki ismereteiről alig képes számot adni, - akinek a tudásszintje képességéhez mérten igen alacsony, - aki zavarja az órai munkát, - akinek a felszerelése rendszeresen hiányos, - aki rendszeresen szorgalmi figyelmeztetésben részesült, - akinek a félévi és év végi érdemjegyei között elégtelen osztályzat volt. Magatartás értékelése 5 (példás): Példás érdemjegyet kap az a tanuló, - aki pozitív hatást gyakorol a közösségre, - akinek a tevékenységében megnyilvánul az iskolájáért, osztályáért érzett felelősség, - aki részt vesz valamilyen közösségi tevékenységben, - aki tudatosan betartja az iskola Házirendjét, - akinek viselkedése nevelőivel, a felnőttekkel, osztálytársaival szemben példamutató, - aki tiszteletben tartja társai egyéniségét, - akinek nincs igazolatlan mulasztása, - akinek nincs magatartásbeli figyelmeztetője az információs füzetben, - aki a tanórán kívül szünetben, napköziben, ebédlőben, szakkörökön, iskolai ünnepségeken stb.) is példamutató magatartást tanúsít.

4 (jó): Jó érdemjegyet kap az a tanuló, - aki alkalomszerűen vesz részt a közösség életében, - aki betartja a Házirendet,

27

- akinek a viselkedése nevelőivel, osztálytársaival szemben illemtudó, - akinek nincs igazolatlanul mulasztott napja, - akinek csak esetleg 1-2 magatartási figyelmeztetője van az információs füzetben, - akinek osztályfőnöki vagy annál magasabb fokozatú figyelmeztetője nincs.

3 (változó): Változó érdemjegyet kap az a tanuló, - aki következetlenül tartja be a Házirendet, - akinek viselkedése nevelőivel, felnőttekkel szemben udvariatlan, hangneme kifogásolható, - akinek igazolatlan mulasztása van, - aki több alkalommal részesült figyelmeztetőben, de legalább 1 alkalommal osztályfőnöki megrovást, intőt kapott, - aki a tanítási órát beszélgetésével, közbeszólásaival rendszeresen zavarja.

2 (rossz): Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, - aki szándékosan árt magatartásával a közösségnek, - aki következetesen megsérti a Házirendet, - aki rongálja az iskola tulajdonát, - aki kárt okoz valamelyik osztálytársa tulajdonában, - akinek viselkedése nevelőivel, osztálytársaival szemben tiszteletlen, durva, - aki több alkalommal igazolatlanul hiányzott, - aki

több

alkalommal

osztályfőnöki,

figyelmeztetésben részesült.

28

tantestületi

vagy

igazgatói

A

tanuló

jutalmazásával

összefüggő,

a

tanuló

magatartásának,

szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Dicséretek fokozatai:  szóbeli dicséret, írásbeli dicséret,  szaktanári dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret  tantestületi dicséret  diákönkormányzati dicséret 3 közösségi munkáért kapott osztályfőnöki dicséret után. Fegyelmi büntetések fokozatai: - szóbeli figyelmeztetés, - bejegyzés az információs füzetben, - négy kisfüzetbeli bejegyzés (magatartási jellegű) után osztályfőnöki figyelmeztetés, - újabb négy kisfüzetbeli bejegyzés (magatartási jellegű) után osztályfőnöki intő, - újabb négy kisfüzetbeli bejegyzés (magatartási jellegű) után osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, - igazgatói megrovás, - fegyelmi tárgyalás felnőtt fegyelmi bizottság előtt, fegyelmi büntetés lehet: 1. megrovás 2. szigorú megrovás

29

3. áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába 4. eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától 5. kizárás az iskolából - Tanköteles tanulóval szemben a 4., 5. pontban felsorolt fegyelmi büntetés csak akkor alkalmazható, ha a tanuló rendkívüli vagy ismétlődő súlyos fegyelmi vétséget követett el. Megjegyzés: Súlyosabb vétségek esetén a fegyelmi fokozatok betartásától el lehet és kell térni! Az alsó tagozatban a magatartás és szorgalom minősítésére az osztályfőnök tesz javaslatot, a félévi és év végi minősítésekről az osztályban tanítók és a napközis nevelők döntenek. Felső tagozatban félévente legalább három magatartás és szorgalom értékelésnek kell lennie. Ezeket az alkalmankénti osztályzatokat az osztály javasolja az osztályfőnök véleményét meghallgatva. A félévi és év végi osztályzatokat viszont a nevelőtestület határozza meg. Ezután kerül sor az osztályfőnök és a tanulók véleményének kialakítására, az egyes tanulók magatartás és szorgalom jegyeinek meghatározására.

CSOPORTBONTÁSOK

ÉS

AZ

EGYÉB

FOGLALKOZÁSOK

SZERVEZÉSÉNEK ELVEI – TANULÓI SZERVEZETEK Az iskola egyes évfolyamai osztályokba beosztva működnek, létszámaik a köznevelési

törvény

által

meghatározott

keretek

között

alakulnak.

Csoportbontásban dolgoznak technika órákon a fiú-lány csoportok számára kidolgozott eltérő helyi tanterv szerint. A csoportbontást be kell vezetni a nyelvi órák szervezésében is, így megoldható lenne a képességek szerinti differenciált haladás. Nagyobb hangsúlyt lehet fektetni az idegen nyelvi kommunikáció 30

fejlesztésére, a kisebb létszám növeli a hatékonyságot. Csoportbontásban van lehetőség a jó képességű tanulók matematika és magyar nyelvi tagozatos képzésére is. Csoportbontást alkalmazunk alsó tagozatban magyar és matematika tantárgyak során azokban az osztályokban, ahol az osztály vegyes összetételéből adódóan túl nagy a képességekbeli különbség. A sajátos nevelési igényű tanulókat oktató osztályban összevont osztályok működnek. 2-4 évfolyam tanulóiból történik az osztályok szervezése. Az óvodából érkező gyerekek között egyre magasabb a korához képest alacsony intelligenciájú, éretlen, fejletlen, sok esetben értelmileg sérült tanulók száma. Törekednünk kell arra, hogy ezek a gyerekek eljussanak a Gyógypedagógiai és Rehabilitációs Szolgáltató Központba. A sajátos nevelési igényű tanulókat oktató osztályba beiskolázva megkíméljük őket a korai kudarcoktól. Így nem kíséri őket sikertelenség szinte teljes iskolai életük során. A Gyermekotthonba az év minden szakában folyamatosan hoznak gyerekeket, akiket az adott időben be kell sorolni az osztályokba. Sokan közülük a tanév addigi részében egy napot sem jártak iskolába, csavargó, iskolakerülő, bűnöző életmódot folytattak. Ezek a gyerekek nem tudnak bekapcsolódni az osztályokban

folyó

munkába,

nehezen

illeszkednek

a

már

kialakult

közösségekbe. Ezen tanulók iskolai rendszerbe történő visszavezetésére, egyéni felzárkóztatására összevont osztályokat hozunk létre a Nevelőotthon épületében. Így igyekszünk enyhíteni a családból való kikerülés traumáját, a viszonylag alacsonyabb létszám mellett biztosítani az egyénre szabott bánásmódot, az egyénenként felmért lemaradáshoz igazított differenciált felzárkóztatást. A hátrányok leküzdését követően átjárhatóságot biztosítunk a párhuzamos osztályokba. A tanórán kívüli foglalkozásokon a csoportok ritkán 1 osztály, gyakrabban 1 évfolyam tanulóiból szerveződnek, de testnevelés, illetve technika tantárgyak foglalkozásain még összetettebbek a csoportok, több évfolyam tanulóiból

31

alakulnak. A számítástechnika hatékony oktatása érdekében csoportbontásra lenne szükség. A felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokon, korrepetálásokon egy évfolyam tanulásban lemaradt tanulói vesznek részt. A napközis csoportokban alsó tagozatban megoldható, hogy 1 csoport 1-2 párhuzamos osztály tanulóiból tevődik össze, de itt is vannak két évfolyamból kialakított csoportok is. A felső tagozatban az utóbbi években csak az 5-6. évfolyam tanulóit látjuk el, ebben az esetben a csoport egy évfolyam tanulóiból jön létre. A létszámok igen magasak, ami a foglalkozások hatékonyságát nagymértékben csökkenti, egyéni foglalkozásra, lecke kikérdezésére kevés a lehetőség. Az iskola DÖK két részre tagolódik, alsós, és felsős szervezetre. Míg az alsóban főként kulturális programok, műsorok készítése jelenti a főbb tevékenységet, addig a felsős szervezetben jelentős szerephez jut a tanulói érdekvédelem. - A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. - A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. - A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében, szervezésében is: - tanulmányi munka - magatartási, szorgalmi helyzet - kulturális programok szervezése - faliújság készítése - közösségi munka szervezése A diákönkormányzat vezető szerve a diáktanács.

32

Tagjai: - osztálytitkárok - ügyeleti felelősök - Diák - Fegyelmi Bizottság tagjai - tanulmányi felelősök A diákönkormányzat szervezeti felépítését, működését Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzíti. Munkáját éves munkaterv alapján végzi. A diákönkormányzatot az iskola igazgatójával, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásban, a tárgyalásokon a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli.

33

A GYEREKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

Az intézmény tanulói összetétele heterogén, igen magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma. Ennek ellenére az iskola nem folytat

szegregált

oktatásszervezési

gyakorlatot.

Az

épületekben

a

tanulócsoportok évfolyamonként vannak elhelyezve, a tanulók az oktatási helyiségeket egyenlő eséllyel használják. Minden épületünk felújított, korszerű, kényelmes, így minden tanuló számára egyszintű, igényes oktatási környezetet tudunk biztosítani. Az eltérő tantervű osztályok a tanulók magas létszáma miatt vannak összevont osztályokban, de a normál osztályokkal azonos épületben tanulnak. A részképességzavarokkal küzdő tanulók oktatását a többi tanulóval együtt integráltan folytatjuk. Minden tanuló számára biztosítjuk a modern oktatási és infokommunikációs eszközökhöz való egyenlő hozzáférést. A szaktantermekben tartjuk az osztályok szaktárgyi óráit így a nyelvi labortól a technika szaktanteremig minden tanuló eljut és igénybe veheti a modern oktatási eszközöket a tanulási folyamatban. Az intézményben 100%-os a képesítési előírásoknak való megfelelés, így tanulóink minden területen a megfelelő végzettségű pedagógussal dolgoznak együtt. A tanórán kívüli foglalkozásokra minden tanuló jelentkezhet, így egyenlő eséllyel indulhatnak a tantervi anyagon felüli tudás megszerzésében illetve lemaradásaikat felzárkóztató foglalkozások keretében csökkenthetik. Vannak olyan tanórán kívüli foglalkozások, ahol a HH és HHH tanulók részvételi aránya meghaladja az intézményi átlagot. A HHH tanulók vesznek részt az iskolán kívüli segítő programokban – így a képességkibontakoztató felkészítésben, amely a szülőkkel együttműködve személyiségfejlesztésével az egyéni képességek kibontakoztatásával növeli

34

ezeknek a tanulóknak az esélyegyenlőségét a tanulásban, a szociális hátrányok leküzdésében. Az Útravaló program keretében a középiskolai tanulmányokra való eredményes felkészülést mentortanárok segítségével, ösztöndíjjal támogatjuk, hogy minél több tanulónk jusson be érettségit adó középiskolába. Az Arany János tehetséggondozó programba való bekapcsolódást is szorgalmazzuk és támogatjuk hátrányos helyzetű tehetséges tanulóink esetében. Az intézmény különös figyelemmel kíséri a településen élő HHH helyzetű tanulók helyzetét, körülményeit, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. A tantestület minden tagja tisztában van az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre

vonatkozó

jogi

előírásokkal,

biztosítja

a

diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört és lehetőség szerint részt vesznek az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteket bővítő képzéseken, programokon.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

Az iskolai testnevelés célja nemcsak a fizikai, motorikus képességek fejlesztése, hanem a biológiai éréssel való összhangba hozása, az esetleges élettani eltérések figyelembe vétele. Az utóbbi két feladat a korábbiakban sokszor háttérbe szorult, a felmérések öncélúak, az élet többi területétől izoláltak voltak. Fontos, hogy a testnevelő a felmérések előtt konzultáljon a tanulók egészséges fejlődését figyelemmel kísérő más intézmények képviselőjével, orvossal, védőnővel stb. A mérések elvégzése 35

után pedig tájékoztassa őket a tapasztalatokról, az esetleges elváltozások észleléséről, s közösen fogalmazzák meg a legfontosabb teendőket. Alapvető a tanulók motiválása, a mérések céljának ismertetése, hogy ne csak egy próbának tartsák ezt a sok közül, hanem fontos tényezőnek fizikai, egészségi állapotuk megismerésében. Célunk a szülők tájékoztatása is, hogy jobban felismerjék az iskolai testnevelés által nyújtott lehetőségeket, s hogy az iskola-egészségügy-szülő háromszögön belül a legoptimálisabban elősegíthessék gyermekük fejlődését. Az atlétika mint alapsportág alkalmas ezen célok elérésére, mert kiválóan tesztelhető segítségével az erő, a gyorsaság és az állóképesség, amelyek hűen tükrözik tanulóink fizikai állapotát. Ez a teszt minden területet átfogó, a gyerekek által könnyen teljesíthető, világos célokat fogalmaz meg. Mind a tanuló, mind a szülő számára könnyen érthető, a testnevelő tanár és az egészségügy számára pedig fontos következtetések levonására, és célok meghatározására alkalmas. A mérési ágak a következők: - 30 m futás - helyből távolugrás - tömöttlabdadobás hátra - felülés - guggolás - fekvenyomás - húzódzkodás A felmérések minősítése: 5.évf.

- Igen gyenge:

6.évf.

7.évf.

8.évf

(11 év)

(12 év)

(13 év)

(14 év)

0–50

0–60

0–70

0-80

36

- Gyenge:

51 – 70

61–80

71–90

81-100

- Kifogásolható:

71–140

81–150

91–160

101-170

- Közepes:

141-200

151-210

161-220

171-230

- Jó:

201-270

211-280

221-290

231-300

- Kiváló:

271-370

281-380

291-390

301-400

- Extra:

371

381

391

401

A méréseket: tanévenként egyszer, ősszel végezzük. A felmérések elvégzésekor gondoskodni kell az állandó körülményekről. A mérési ágak meghatározásánál figyelembe vettük iskolánk sportudvarának körülményeit is. Az atlétikai mérések illeszkednek a tanmenetbe, és nem igényelnek külön órákat, amely a jelenlegi minimális óraszám mellett nagyon fontos tényező. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amellyel az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők

egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű

egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

37

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás lényeges területei: - Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete. - Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága. - Az értékek ismerete. - Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe. - A betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata. - A

barátság,

a

párkapcsolatok,

a

szexualitás

szerepe

az

egészségmegőrzésben. - Személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete. - A tanítás és a tanulás technikái. - Az idővel való gazdálkodás szerepe. - A rizikóvállalás és határai. - A szenvedélybetegségek elkerülése. - A tanulási környezet alakítása. - A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Iskolánk alapelvei, céljai: - Az ember testi és lelki egészsége, az egészség megőrzésének fontossága. - Az egészséges és kulturált életmód, az egészséges életvitelhez szükséges szociális képességek alakítása, fejlesztése. - A testmozgás iránti igény kialakítása - a tanulók motorikus képességeinek fejlesztése, egészséges, edzett személyiség kialakítása. - Az önellátás (tisztálkodás, étkezés, öltözködés)képességének kialakítása. - Az életminőség kialakításához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása.

38

- Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, ismeretek, jártasságok kialakítása az egészségügyi problémák megelőzésére, illetve azok súlyosságának csökkentésére. - A tanulók ismerjék meg: - Az életkorral járó biológiai, pszichohigiénés életmódi tennivalókat. - A társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit. - Az egészségre káros szokásokat - helytelen táplálkozás, inaktív életmód egészségre káros szenvedélyeket (drog, dohányzás, alkohol).

Az egészségneveléssel és fejlesztéssel összefüggő feladatok

1. Tanórai keretben megvalósuló tevékenységek Környezetismeret:

A

környezetismeret

tantárgyon

belül

számos

egészségnevelési téma kerül feldolgozásra: - A tanulók megfigyelik saját testük élettani jelenségeit, tudják magyarázni testük változásait, - Megismerik az egészséges életmód kívánalmait, - Gyakorolják és fejlesztik az óvodában kialakított helyes szokásokat (kézmosás, kulturált étkezés, fogmosás), - Megtanulják megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot, - Megismerik néhány fontos szervünk alapvető működését, azokra ártalmas hatásokat. Biológia - Egészségtan: A biológia tantárgy a tananyag jellegéből adódóan fontos egészségnevelési témákat is feldolgoz: - Rámutat

az

egészségmegőrzés

fontosságára,

egészségtudatos magatartás szokásrendszerét.

39

s

megalapozza

az

- Tudatosítja a betegségek megelőzésének fontosságát. - Hozzásegíti a tanulókat a biológiai érettség, valamint a társadalmi, szociális érettség különbségeinek felismeréséhez. - Felébreszti igényüket az értékes emberi kapcsolatok létesítése iránt. - Erősíti empátiakészségüket a betegekkel, idősekkel, fogyatékkal élőkkel szemben. - Alkalmassá teszi a tanulókat az elsősegélynyújtás és betegápolás ismereteinek használatára. - Tudatosítja, hogy az emberi szervezet egységes egész, melynek részei összehangoltan működnek. - Megismerteti a bőr leggyakoribb elváltozásait, betegségeit, a bőrápolás és az egészséges öltözködés ismereteit. - Kiemeli a sport és a rendszeres mozgás jelentőségét a szervrendszer és az egész szervezet egészségének megőrzésében. - Megismerteti a legfontosabb tápanyagokat, azok tulajdonságait és a szervezetben betöltött szerepüket, az egészséges táplálkozás szokásait, az érzékszervek felépítését és a bennük lejátszódó érzékelési folyamatokat. - Képessé teszi az érzékszervi csalódások felismerésére. - Megtanítja a szabályozó-szervrendszer és az érzékszervek leggyakoribb betegségeit, és hogyan lehet ezeket megelőzni. - Megvilágítja a nemi élet jelentőségén túl a korai nemi élet veszélyeit az ember életében, s elősegíti megfelelő felelősségtudat kialakulását. - Megismerteti a leggyakoribb nemi úton terjedő betegségeket, a személyi szexuális higiéné szokásait. Egészségtan: Az egészségtan tantárgy keretein belül sor kerül: - Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadására, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatására.

40

- A tantárgy közvetíti, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására

magatartási

alternatívákat

ajánl,

megtanít

megfelelő

egészségvédő magatartásra. - Motiválja, ösztönzi a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is. - Segíti mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában. Technika: Ételek elkészítésének módjai, higiéniai, technikai tudnivalók. Tápanyagok előfordulása, egészséges ételek készítése. Osztályfőnöki

órák:

egészségnevelési

Az

témákkal,

osztályfőnöki melyek

órák

magukba

10%-ában foglalják

foglalkozunk a

táplálkozás,

tisztálkodás, személyi higiéné, lakáskultúra, a szabadidő hasznos eltöltésének, a mozgás fontosságának kérdéseit. Foglalkoznak a helyes időbeosztás, pihenés, serdülőkori problémák kérdéseivel. Testnevelés: Az iskolai testnevelés célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A testnevelés és sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka valamint a társakkal való kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. A testnevelés órák elmaradhatatlan része a 10 perces gimnasztika, amelynek gyakorlatai közé vannak beépítve a tartásjavító gyakorlatok. A 2012/13-as tanévtől 1-5. osztályban, tanórai keretben heti 5 testnevelés órát tartunk, ezzel biztosítjuk a tanulók számára a mindennapos testnevelést.

41

Tanórán kívüli tevékenységek

- A felmenő rendszerű bevezetéssel nem érintett évfolyamokban tanórán kívüli foglalkozások

keretében

igen

fontos

célkitűzésünk

a

mindennapos

testmozgás megvalósítása. - A tanulók mind szélesebb körében alakuljon ki a mozgás gazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen. - Bőséges a sportfoglalkozások választéka. Ezek: kosárlabda, asztalitenisz, kondi, futball, tömegsport, atlétika, kézilabda. Ezen sportolási lehetőségekkel biztosítva vannak a felső tagozat minden évfolyamában a mindennapi testedzés feltételei. Az egészséges versenyszellem kialakítását, a rendszeres erőpróbát biztosítják a helyi, a területi, megyei versenyek. Az alsó tagozatban a 2-3-4. évfolyamban a mindennapi testmozgást a heti 3 testnevelés óra és a játékos testmozgás keretében valósítjuk meg. Azokon a napokon, amelyeken nincs testnevelés óra, napi harminc percben játékos egészségfejlesztő testmozgást szervezünk, amelyet tanításkezdés előtt reggeli torna formájában és a napközis foglalkozásokon a tanulási idő kezdete előtt szervezünk meg. Az alsó tagozatban gyakori az óraközbeni néhány perces frissítő testmozgás. Azon tanulók számára, akiknek a szakorvos különféle mozgásszervi, gerinc deformitások miatt gyógytestnevelést javasolt, tudjuk biztosítani a szakszerű foglalkoztatást. Az egészségneveléshez kapcsolódó egyéb tevékenységek 3.1. Egészséges táplálkozás - iskolai étkeztetés Céljai: - A gyerekek rendszeres étkeztetésének biztosítása, figyelemmel kísérése. 42

- Az egészséges táplálkozás irányelveinek érvényesítése. - Az

egyoldalú

táplálkozás

veszélyeinek

és

az

ehhez

kapcsolódó

betegségeknek megismertetése. Iskolánkban a gyermekétkeztetést a KOMOTTHON KHT látja el. Az étrend kialakításában elsősorban anyagi és nem szakmai szempontok érvényesülnek. Folyamatos kapcsolattartással igyekszünk elérni, hogy a tanulók igényeinek és életkori sajátosságainak leginkább megfelelő ételek készüljenek. Különös figyelmet igényel a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók rendszeres étkeztetése. Törekedni kell arra, hogy az iskolában étkezzenek. 3.2. Lelki egészségvédelem - szenvedélybetegségek Céljai: - A tanulók lelki egészségi állapotának és életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek, mint értéknek a felmutatása. - Mentális zavarok elsődleges megelőzése. - A dohányzás, alkohol-, drogfogyasztás egészségkárosító hatásai, függőség kialakulásának megelőzése. Fenti problémák kezelési lehetőségei: - Prevenciós projektek megismerése, adaptálása, alkalmazása. - Mind több kollega beiskolázása egészségnevelési tanfolyamokra. - Pályázati támogatással az 5-8. évfolyamon működő drogprevenciós programunk folytatása. Iskolai drogkoordinátorunk mind a szervezésben mind a foglalkozások tartásában döntő szerepet tölt be. 3.3. Testi higiénia - A tisztálkodás, öltözködés, személyi higiénéhez kapcsolódó ismereteket a szaktárgyak óráin, osztályfőnöki órákon részletesen tanulják a tanulók. A tanult

ismeretek

alkalmazására

pedig

különböző

programokba történő bekapcsolódásukkal van lehetőség. 43

egészségnevelési

Ezek: - Always program: A Procter and Gamble cég serdülőkori programja, mely az általános iskola 5-6. évfolyamának készült egészségügyi felvilágosító céllal. A program a következő témakörökre terjed ki: serdülőkori változások megismerése, a személyi higiéniától a nemi életig, a pubertáskor idején lejátszódó testi-lelki változások háttere, a szexualitás legfontosabb kérdései. - Blend-a-med iskolaprogram: A program legfontosabb elemei: a táplálkozás, a fluoridok, a fogmosás, a fogorvosi ellenőrzés. Célja: hogy a fogápolási szokásokat ne csak megismerjék, hanem egész életükben betartsák. 3.4. Környezeti ártalmak Célunk: - Tanulóink ismerjék meg túliparosodott, urbanizált világunkban keletkező környezeti hatások - zaj, légszennyeződés, hulladékok, egészségkárosító hatásait. - Saját eszközeikkel küzdjenek a fenti ártalmak csökkentéséért.

A környezeti ártalmak csökkentési lehetőségei: - Iskolai zajszint csökkentése - szünetben az adott órák helyének megfelelő szinten kell tartózkodni. - Kerülni kell a durva, zajos játékokat. - Légszennyezés csökkentése - zöldítés, az iskola környékén, fák, növények gondozása, pótlása, gyomtalanítás. - Udvarok pormentesítése - aszfaltozással, gyeptéglával történő lerakással. - Szeméttárolók számának növelése az udvaron. - Szelektív hulladékgyűjtés.

44

- Felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről. - Járdák, bejárók sózása helyett ásványi őrlemény, homok használata. Bekapcsolódunk helyi, területi környezeti ártalmak csökkentésére irányuló programokba, így a Város Önkormányzata által évente megszervezett Parlagfűmentesítési programba. A gyűjtés júniustól augusztus végéig tart, és a résztvevők között értékes tárgyjutalmakat sorsolnak ki. 3.5. Személyes biztonság Célunk: - Közlekedési biztonság növelése. - Kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése. - Technika, osztályfőnöki órákon a közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása. Közlekedési szakkörön a tanult ismeretek alkalmazása, felhasználva a Közlekedési Minisztérium segédanyagait, munkafüzeteit, tankönyveit. 3.6. Iskola-egészségügyi ellátás Tanulóink egészségmegőrzése, testi, lelki fejlődésének nyomon követése iskolaegészségügyi ellátás keretében történik. A gyermekorvos és a védőnők kétévente úgynevezett státusz vizsgálatot végeznek. 1,3,5,7. évfolyamokon a következő vizsgálatokat

végzik:

súly,

magasság

mérése,

látásélesség,

színlátás,

gerincferdülés, lúdtalp és egyéb rendellenességek vizsgálata. A tanuló adatait egészségügyi törzslapon rögzítik, így folyamatosan követhető fejlődésük, egészségügyi állapotuk. A vizsgálatok és azok eredményei

erősítsék

tanulóinkban, hogy az egészség érték, megőrzésére is törekedniük kell. A feltárt problémákat, betegségeket viszont komolyan kell venniük. Be kell tartaniuk a gyógyszerszedésre vonatkozó előírásokat, tartózkodniuk kell az indokolatlan 45

gyógyszerszedéstől, túladagolástól. Az egymás iránti felelős magatartásnak meg kell nyilvánulnia abban, hogy fertőző betegséggel nem mennek közösségbe, illetve betegség, baleset esetén egymást segítik. Ehhez ismerniük kell az elsősegélynyújtás alapvető tudnivalóit. Az utóbbi években visszatérő probléma a fejtetű terjedése, melynek szűrését évente többször végzik a védőnők. Szükség esetén irtására megtesszük a kellő lépéseket. Folyamatos tanulóink fogászati szűrése, kezelése. Az iskolából szervezett formában mennek az osztályok a soron következő védőoltásokra. Így: 6.osztályban: diftéria, tetanusz, 1 hónappal később morbilli, rubeóla, mumpsz 8.osztályban: hepatitisz (ősszel, tavasszal) A

védőnők

bekapcsolódnak

az

iskola

egészségnevelő

felvilágosító

tevékenységébe. Előadásokat, tájékoztatókat tartanak az egészséges táplálkozás, serdülőkori problémák, tisztálkodás, higiéné, szexuális élet és családtervezés témakörökben.

A tanulók fizikai állapotának mérése

Erőnléten az egyén fizikai, pszichikai összetevőjét értjük, amelyet mindenekelőtt az állóképesség, az erő és a gyorsaság, a velük kapcsolatos pszichikai tulajdonságok határoznak meg. A motorikus képességek mérése mindig is feladata volt az iskolai testnevelésnek. Ezek a képességek függenek a tanulók

biológiai

fejlődésétől,

érésétől,

képességétől.

46

általános

és

speciális

fizikai

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Alapelvek, jövőkép, célok I./1. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: - fenntartható fejlődés, - kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, - helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, - alapvető emberi szükségletek, - emberi jogok, - demokrácia, - elővigyázatosság, - biológiai és társadalmi sokféleség. Tartsuk szem előtt, hogy a gyerekeket képezzük minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki. - Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt. Továbbá a természetiés épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, és a rendszerszemléletet; valamint az egészséges életmód igényét. El kell sajátíttatnunk velük az ehhez vezető technikákat, módszereket. - A célok elérése érdekében ki kell alakítanunk a diákokban az alternatív, problémamegoldó gondolkodást és az ökológiai szemléletet. Fejlesztenünk kell a kreativitásukat, vitakészségüket, kritikus véleményalkotásukat, valamint kommunikációjukat és a médiahasználatot. A konfliktuskezelésre és

47

megoldásra, továbbá az értékelés és mérlegelés készségére is nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Az iskola környezeti nevelési szemlélete: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek

megkívánják

az

új

értékek

elfogadtatását,

kialakítását,

megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolai programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Tanórán, nyári táborokban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet óvó, féltő felnőttekké.

48

I./2.Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: - Egészségnevelési program elkészítése. - A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához. - Tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek kutatása. - Fordító verseny szervezése környezetvédelmi témájú szövegek felhasználásával. Hagyományok ápolása: - Gyermekhét szervezése az egész iskolai közösség számára. - Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. - Környezetvédelmi körverseny. Szaktárgyi célok - Szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl.: ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei). - A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti- és az épített környezetre, az emberre). - Interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldást fejlesztő feladatok). - Természetvédelmi versenyekre felkészítés. - Multimédiás módszerek alkalmazása a szakórákon. - IKT eszközök felhasználása a szakórákon.

49

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület kb. egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben - A

tanórákon

hozzárendeljük

az

adott

témákhoz

a

megfelelő

környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és digitális lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanulásra is lehetőség

nyílik.

Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. - Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket szaktanteremben megtartott tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. - A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése,

50

életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanóra kereteket megbontó tevékenységeit, pl. a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen

túlcsomagolás,

energiatakarékosság.

A

közös

a

szemét

tanulmányi

kezelése,

anyag-

kirándulások,

és

vetélkedők,

különböző akciókban való közös részvétel kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább 4 évre tervezett, sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együtt gondolkozását kívánja meg. Nem hagyományos tanórai keretben - A tanév során minden osztály múzeumlátogatásokat szervez, tanulmányi kiránduláson, akadályversenyen vesz részt, ahol a tanult ismereteket tapasztalás útján mélyíti. Tanórán kívüli programok - A

gyerekek

olyan

versenyeken

indulnak,

ahol

a

környezet

és

természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. (Pl.: komplex tanulmányi verseny az alsó- és környezetvédelmi körverseny, földrajz és természetismeret tantárgyi versenyek a felső tagozatban.) - Idegen nyelveken fordítási versenyeket tervezünk, ahol szerepelnek természetvédelemmel foglalkozó cikkek is. - Minden évben szervezünk nyári táborokat az ország különböző tájaira.

51

Különböző akciókban veszünk részt: - Az iskolában rendszeresen különböző gyűjtési akciókat (elem- fém- és papírgyűjtés) szervezünk. - Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld napján rajzkiállítást, nyári táborokról bemutatkozó, illetve iskolai alkalmakat bemutató fotókiállítást.

Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. III./1. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés - Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. - Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

52

- Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a környezetvédelmi világnapoknak a már évek óta tavasszal megrendezett környezetvédelmi körversenynek, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és a tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Az ünnepekhez, évszakokhoz igazodó épület dekorációk is e célt szolgálják. - Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: fél oldalas papírlapok használata,

kicsinyített

és

kétoldalas

fénymásolás,

a

hulladékpapír

folyamatos gyűjtése). Iskolán kívüli együttműködés - Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi különböző intézmények, tájak látogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a 53

tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú kiránduláson részt kell vennie. - Hivatalos szervek: A hivatalos szervek feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata.

Kívánatos,

hogy

bővüljön

az

egészséges

táplálkozáshoz

nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat végzi el, és szülői értekezleteken a szülők véleményét is kikérjük. III./2. Anyagi erőforrások Saját erőforrások - Diákönkormányzat: Anyagi lehetőségeihez mérten a diákönkormányzat hozzájárul a környezeti neveléssel kapcsolatos vetélkedők díjazásához, valamint kirándulásokat is támogat. Külső erőforrások - Pályázat:

Figyelemmel

kísérjük

a

témában

megjelenő

pályázati

lehetőségeket. Minden olyan esetben pályázunk, ami az iskola profiljának megfelel.

54

Tanulásszervezési és tartalmi keretek - A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, városismereti játékok stb., - kézműves

foglalkozások:

ünnepekhez,

évszakokhoz,

aktualitásokhoz

kötődően, - „Akciók”: pályázatok, kiállítás-rendezés, kérdőíves felmérés, - modellezés, - „Látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, víz- és szennyvíztisztító telep, nemzeti park, szeméttelep, - versenyek, - szakkörök, - iskolazöldítés, - gyerekhét, - jeles napok: Föld Napja, Víz Napja, Környezetvédelmi Világnap, Nemzetközi Madármegfigyelőnap, Madarak és Fák Napja, - projektek (pl.: savas eső-, vízvizsgálat, zuzmóprogram, használtelem és mobiltelefon gyűjtő akció).

55

Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák, - játékok, - modellezés, - riportmódszer, - terepgyakorlati módszerek, - kreatív tevékenység, - közösségépítés, - művészi kifejezés.

Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel új eszközöket kell beszerezni. A természetvédelmi szakkörök és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémiai vízvizsgálatokhoz,

illetve

a

levegő-

és

talajvizsgálatokhoz

szükséges

eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.

56

Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott médiairodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudjanak tájékozódni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni. Az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Az iskolán belüli kommunikáció formái: - kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel, - házi dolgozat készítése, poszterek készítése és bemutatása, - faliújságon közölt információk készítése, - szórólapok készítése. Az iskolán kívüli kommunikáció formái: - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, internetes portálokról, - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása, - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése, - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelés munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a

57

környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot, egy értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Környezeti attitűdvizsgálatot végzünk iskolánk tanulói között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, ennek keretében kerülnek mérésre is. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás a pedagógusok számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és módszertani ismeretekben való fejlődést. Továbbképzési programunkban környezeti nevelés témában is tervezünk tanfolyamra való beiskolázást.

Komádi, 2013. március 27.

Molnárné Kolozsvári Irén igazgató

58

TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV ............................................................................................................................. 1 A Helyi tanterv tartalmazza: ............................................................................................................ 1 ÓRATERVEK 2013-2017 .................................................................................................................. 3 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ....................................................................................................... 12 Tankönyvrendelés ......................................................................................................................... 12 Tartóstankönyvek használatának rendje ........................................................................................ 13 A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI .................................................................. 14 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ....... 16 AZ ISKOLAI ÉRTÉKELÉS ÉS OSZTÁLYOZÁS FORMÁI.......................................................... 17 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ............................................... 17 Értékelés és motiváció ....................................................................................................................... 18 Az értékelés céljai: ............................................................................................................................ 18 Az iskolai értékelés formái ............................................................................................................ 19 A tantárgyi osztályozás.................................................................................................................. 21 Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje:...................................................................................... 23 A magántanulók beszámoltatásának rendje:.................................................................................. 24 Szorgalom értékelése ..................................................................................................................... 26 Magatartás értékelése .................................................................................................................... 27 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek.................................................................................................... 29 CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI – TANULÓI SZERVEZETEK ............................................................................................................ 30 A GYEREKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ........... 34 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ..................................................................... 35 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................... 37 Az egészségneveléssel és fejlesztéssel összefüggő feladatok ....................................................... 39 Tanórán kívüli tevékenységek ....................................................................................................... 42 Az egészségneveléshez kapcsolódó egyéb tevékenységek ........................................................... 42 KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................... 47 Alapelvek, jövőkép, célok ............................................................................................................. 47 Az iskola működése környezeti nevelési szempontból ................................................................. 50

59

Erőforrások .................................................................................................................................... 52 Tanulásszervezési és tartalmi keretek............................................................................................ 55 Módszerek ..................................................................................................................................... 56 Taneszközök .................................................................................................................................. 56 Kommunikáció .............................................................................................................................. 57 Minőségfejlesztés .......................................................................................................................... 57 Továbbképzés ................................................................................................................................ 58

60

HELYI TANTERV. A Helyi tanterv tartalmazza:

Recommend Documents