AZ ENDREFALVAI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
HELYI TANTERV
TARTALOMJEGYZÉK
I. Bevezetı ......................................................................................................................... 3 II. Az iskola tantárgyi rendszere és óraterve ........................................................................ 6 III. Kompetencia alapú oktatás ........................................................................................... 19 IV. Nem szakrendszerő oktatás ........................................................................................... 28 V. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ................................................ 35 VI. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének elvei ..................................... 36 1. A tanulók ellenırzésére, értékelésére vonatkozó alapelveink ...................................... 36 2. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenırzése, értékelése .................................................................................................................. 44 3. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez elıírt házi feladatok meghatározása ..................................................................................... 51 VII. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ....................................................................... 52 VIII. A tanulók fizikai állapotának mérése .......................................................................... 53 IX. Sajátos nevelési igényő (fogyatékos) tanulók oktatás-nevelés programja ...................... 54 X. Kisebbségi (cigány) oktatás-nevelés programja .............................................................. 63 XI. Multikulturális nevelés ................................................................................................. 68 XII. Fogyasztóvédelmi iskolai program .............................................................................. 71 XIII. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések ............................................................................................................. 77 Melléklet: Sajátos nevelési igényő (fogyatékos) tanulók oktatás-nevelés programja (IX. kiegészítés)……………………………………………………………………………………79
2
I. BEVEZETİ A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003-ban történt módosítása szerint az iskoláknak 2004. június 30-ig felül kell vizsgálniuk, és módosítaniuk kell pedagógiai programjukat, illetve ennek részeként helyi tantervüket.
A közoktatási törvény, valamint az ehhez kapcsolódó rendeletek elıírásai alapján az iskolák helyi tantervében az alábbi kérdésekkel kell foglalkozni: a) a helyi tantervnek tartalmaznia kell: •
az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezı és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az elıírt tananyagot és követelményeit;
•
az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit;
•
az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit;
•
az
iskolai
követelményeit
beszámoltatás, és
formáit,
az a
ismeretek tanuló
számonkérésének
magatartása,
szorgalma
értékelésének és minısítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formáját; •
az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát;
•
az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait;
•
moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minısítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe;
•
a középszintő érettségi vizsga témaköreit;
•
a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket;
• nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot;
3
•
nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevı tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot;
•
a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élı nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot;
b) a helyi tantervben meg kell határozni: •
az alapozó szakasz (5-6 évfolyam) kötelezı tanórai foglalkozása idıkeretének hány (huszonöt-negyven közötti) százalékában folyik nem szakrendszerő oktatás a tanulók igényéhez igazodóan;
•
melyek azok a kötelezı tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a kötelezı tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezıen választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie;
c) a helyi tantervbe be kell építeni: •
a mindennapi testedzés céljait szolgáló foglalkozásokat, az iskolai sportkör foglalkozásait;
d) a helyi tantervnek biztosítania kell: •
a tanulók – életkorukhoz, valamint az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva
–
elsajátíthassák
fogyasztóvédelemmel,
a
az
egészségfejlesztéssel,
környezetvédelemmel,
a
a
közlekedésre
neveléssel, a társadalmi bőnmegelızéssel, az áldozattá válással, az erıszakmentes konfliktuskezelı technikákkal összefüggı ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával;
• a tanulók megismerjék és elsajátítsák a korszerő, a XXI. századnak megfelelı természettudományos ismereteket, oly módon, hogy a természettudományos ismeretek oktatásának súlya növekedjen;
4
e) a helyi tantervben az iskola – saját döntése alapján – meghatározhatja az alábbiakat is: •
az iskola az évközi érdemjegyek, a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére milyen másfajta jelölést, vagy szöveges értékelést alkalmaz, ebben az esetben azonban az iskola által alkalmazott jelölés vagy értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait is meg kell határozni, hiszen erre iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség lehet;
•
azokat
a
tananyagokat,
tantárgyakat,
amelyekbıl
a
tanuló
teljesítményét, elımenetelét nem kell értékelni, minısíteni, de ebben az esetben arra kell
vigyázni,
hogy
nem
mellızhetı
a tanuló
teljesítményének, elımenetelének értékelése és minısítése azokból a tantárgyakból, amelyek követelményeibıl állami vizsgát kell, illetve lehet tenni. •
az iskola a tananyagot vagy annak egy részét projektoktatás keretében dolgozza-e fel.
5
II. AZ ISKOLA TANTÁRGYI RENDSZERE, ÉS ÓRATERVE 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelezı és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az elıírt tananyag és követelmények Iskolánk óraterve mind tartalmában, mind szerkezetében tükrözi a nevelı-oktató munkát meghatározó pedagógiai elveket és célokat.
A kötelezı órák óraterve a minden tanuló számára kötelezıen teljesítendı óraszámot tartalmazza. Ezek során sajátították el a tanulók a helyi tantervben szereplı valamennyi tantárgy tananyagát, mellyel megfelelhetnek a magasabb évfolyamra lépéshez szükséges továbbhaladási feltételeknek.
A kerettantervre épülı helyi tantervben elıírt tananyag a 80%-át fedi le azt éves órakeretnek, az iskola rendelkezésére álló 20%-ot valamennyi tantárgy esetében a kiegészítı ismeretek beépítésére, a tanultak bevésésére, készségek-, valamint képességfejlesztésre fordítjuk.
Helyi tantervünkben a magyar nyelv és irodalom tantárgyat két külön tantárgyra bontottuk. A szabadon tervezhetı órákat (a tanulók számára kötelezı) a kerettantervben szereplı tantárgyak óraszámának emelésére fordítjuk. Kiemelt feladatunk az alapkészségek fejlesztése, ennél fogva ezt az órakeretet elsısorban a magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgy óraszámának emelésére fordítjuk, de az etnikai órakeretbıl is erre tettük a hangsúlyt. A többit egyéni fejlesztésre fordítjuk. Heti egy órában már 4. osztálytól informatikát tanítunk, és ezt tanórán kívül is erısítjük.
A modulok közül az informatikát összevonva tanítjuk az informatika tantárggyal, a többi modult önálló modulként oktatjuk, és értékeljük. Önálló modulok:
Tánc és dráma Hon és népismeret Ember és társadalomismeret, etika Mozgóképkultúra és médiaismeret Egészségtan
A nem kötelezı órakeret (a tanulók által szabadon választható órák) a tanulók és a szülık érdeklıdésére, igényére építve határoztuk meg a humán erıforrás figyelembevételével.
6
Nem kötelezı tanórák, foglalkozások, szakkörök az alsó és felsı tagozatban: cigány népismeret, sport, tánc, ének , furulya-oktatás, számítástechnika, közlekedési ismeretek, kézmőves tevékenység, bábozás, színjátszás
A nem kötelezı tanórából egy tanuló maximum két órát választhat, ezzel biztosítjuk a tanulók jogszabályban meghatározott leterheltségének betartását. A nem kötelezı idıkeretbıl szervezzük meg az idegen nyelv, informatika és a technikaoktatáshoz szükséges csoportbontásokat, egyéb szakköröket.
Az iskola helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként a német tanulását választhatják. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: •
Az elsı-negyedik évfolyamon o a heti három kötelezı testnevelés óra, o az iskolai sportkör foglalkozásai, o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztı testmozgás.
•
Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o a heti kettı vagy három kötelezı testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a
hét
minden
napján
szervezett
tömegsport
foglalkozások,
melyek
tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. •
A napközi otthonban és a tanulószobán o a játékos, egészségfejlesztı testmozgás.
Az iskolában az alapozó szakasz (5-6. évfolyam) kötelezı tanórai foglalkozásainak huszonöt százalékában (heti hat órában) folyik nem szakrendszerő oktatás, elsısorban a következı tantárgyak tanóráin: természetismeret, rajz, technika és életvitel, tánc és dráma.
Az egyes tantárgyakra évfolyamonként elıírt tananyagot és követelményeket a MELLÉKLET tartalmazza.
7
2.A különféle tantervi változatok „együttélése”
Tanév Évf.
2003/ 2004
2004/ 2005
2005/ 2006
2006/ 2007
2007/ 2008
2008/ 2009
2009/ 2010
2010/ 2011
2011/ 2012.
1.
TCS KT
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
2.
KT
TCS KT
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
3.
KT
KT
TCS KT
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
4.
NAT 1995
KT
KT
TCS KT
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
5.
TCS KT
TCS KT
TCS KT
TCS KT
TCS KT
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
6.
KT
TCS KT
TCS KT
TCS KT
TCS KT
TCS KT
NAT 2003
NAT 2003
NAT 2003
7.
KT
KT
TCS KT
TCS KT
TCS KT
TCS KT
TCS KT
NAT 2003
NAT 2003
8.
X
KT
KT
TCS KT
TCS KT
TCS KT
TCS KT
TCS KT
NAT 2003
TT 1978 KT TCS KT NAT 1995 NAT2003 X
1978-as központi tanterv Kerettantervre épülı helyi tanterv 28/2000.(IX.21).OM. rendelet Tananyag és óraszámcsökkentéssel módosított kerettantervre épülı helyi tanterv 10/2003.(IV.28). OM. rendelet Az 1995-ös nemzeti alaptantervre épülı helyi tanterv A közoktatási törvény 1996. évi módosítása A 2003-as nemzeti alaptantervre épülı helyi tanterv A közoktatási törvény 2003. évi módosítása 1978-as központi tanterv, vagy 1995-ös nemzeti alaptanterv
8
3.Kötelezı órák száma
tanév Évf.
2003/ 2004
2004/ 2005
2005/ 2006
2006/ 2007
2007/ 2008
2008/ 2009
2009/ 2010
2010/ 2011
1.
20
20
20
20
20
20
20
20
2.
20
20
20
20
20
20
20
20
3.
22,5
22,5
20
20
20
20
20
20
4.
22,5
22,5
22,5
22,5
22,5
22,5
22,5
22,5
5.
22,5
22,5
22,5
22,5
22,5
22,5
22,5
22,5
6.
25
22,5
22,5
22,5
22,5
22,5
22,5
22,5
7.
27,5
27,5
25
25
25
25
25
25
8.
29
27,5
27,5
25
25
25
25
25
9
4. Óraterv a 2004/2005. tanévre Heti kötelezı Évfolyam (Tv.52.§.(3) bek.)
Heti Egyéni választható foglalk. (Tv.52.§.(7). (Tv.52.§.(11). Bek.+124.§.24 bek.c.pont) .p.) 6%
Kisebbségi oktatás (Tv.52.§.(4.). bek. 10%
Összesen
l.
20
2
1,2
2
25,2
2.
20
2
1,2
2
25,2
3.
22,5
1,8∗
1,35
2,25
27,9
4.
22,5
1,8∗
1,35
2,25
27.9
5.
22,5
5,6
1,35
2,25
31,7
6.
22,5
5,6
1,35
2,25
31,7
7.
27,5
6,6∗
1,65
2,75
38,5
8.
27,5
6,6∗
1,65
2,75
42,625
Nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozásokra az órakeret: - 1-4. évfolyam 10% - 5-6. évfolyam 25% - 7-8. évfolyam 30% ∗= 80% (még a régi kerettanterv szerint, a fenntartó ennyit biztosít)
10
5. Óraterv a 2005/2006. tanévre
Évfolyam
Heti kötelezı (Tv.52.§.(3) bek.)
Heti választható Egyéni foglalk. (Tv.52.§.(7).bek (Tv.52.§.(11). +124.§.24. p.) bek.c.pont) 7%
Kisebbségi oktatás (Tv.52.§.(4.). bek. 10%
Összesen
l.
20
2
1,4
2
25,4
2.
20
2
1,4
2
25,4
3.
20
2
1,4
2
25,4
4.
22,5
1,8∗
1,6
2,25
28,15
5.
22,5
5,6
1,6
2,25
31,95
6.
22,5
5,6
1,6
2,25
31,95
7.
25
7,5
1,75
2,5
36,75
8.
27,5
6,6∗
1,9
2,75
38,75
11
6.Óraterv a 2006/2007. tanévre
Évfolyam
Heti kötelezı (Tv.52.§.(3) bek.)
Heti választható (Tv.52.§.(7).bek. +124.§.24. p.)
Egyéni foglalk. Kisebbségi (Tv.52.§.(11).bek. oktatás c.pont) 8% (Tv.52.§.(4.). bek. 10%
Összesen
l.
20
2
1,6
2
25,6
2.
20
2
1,6
2
25,6
3.
20
2
1,6
2
25,6
4.
22,5
2,25
1,8
2,25
28,8
5.
22,5
5,6
1,8
2,25
32,15
6.
22,5
5,6
1,8
2,25
32,15
7.
25
7,5
2
2,5
37
8.
25
7,5
2
2,5
37
12
7. Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és évi óraszáma (A változat)
Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
333
333
333
296
148
148
148
148
74
74
74
74
111
111
111
111
111
148
148
111
111
111
37
37
37
37
37
74
74
Fizika
55,5
55,5
Biológia
55,5
55,5
Kémia
55,5
55,5
Földrajz
55,5
55,5
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika
185
185
185
Informatika Környezetismeret
37
37
37
74
Természetismeret
Ének-zene
37
37
37
37
37
37
37
37
Rajz
55,5
55,5
55,5
37
55,5
55,5
55,5
37
Technika és életvitel
55,5
55,5
55,5
55,5
55,5
55,.5
55,5
37
Testnevelés és sport
111
111
111
92
92
92
92
37
37
37
37
Tánc és dráma
18
18
Hon és népismeret
18
18
111
Osztályfınöki Tantervi modulok
Informatika (összevontan) Ember és társadalomismeret, etika
18
Mozgókép és médiaismeret
18 37
Egészségtan
18
18
Kötelezı óraszám a törvény alapján összesen
740
740
740
832,5 832,5 832,5
Etnikai kötelezı óraszám (e)
74
74
74
83,25 83,25 83,25 101,75 101,75
Kötelezı óraszám összesen
814
814
814
915.8
915,8
915,8
1026,8 1026,8
Nem kötelezı (választható) óraszám(v)
74
74
74
83,25
207,2
207,2
254,4
13
925
925
254,4
8. Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és évi óraszáma (B változat)
Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
333
333
333
296
148
148
148
148
74
74
74
74
111
111
111
111
111
148
148
111
111
111
37
37
37
37
37
74
74
Fizika
55,5
55,5
Biológia
55,5
55,5
Kémia
55,5
55,5
Földrajz
55,5
55,5
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika
185
185
185
Informatika Környezetismeret
37
37
37
74
Természetismeret
Ének-zene
37
37
37
37
37
37
37
37
Rajz
55,5
55,5
55,5
37
37
37
37
37
Technika és életvitel
55,5
55,5
55,5
37
37
37
37
37
Testnevelés és sport
111
111
111
92
92
92
92
37
37
37
37
Tánc és dráma
18
18
Hon és népismeret
18
18
111
Osztályfınöki Tantervi modulok
Informatika (összevontan) Ember és társadalomismeret, etika
18
Mozgókép és médiaismeret
18
Egészségtan
18
18
Kötelezı óraszám a törvény alapján összesen
740
740
740
832,5 832,5 832,5
Etnikai kötelezı óraszám (e)
74
74
74
83,25 83,25 83,25 101,75 101,75
Kötelezı óraszám összesen
814
814
814
888
868
849
924
942
74
74
74
83,25
207,2
207,2
254,4
254,4
Nem kötelezı (választható) óraszám(v)
14
925
925
9. Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma (A változat) Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9
9
9
8
4
4
4
4
(e+1)
(e+1)
(e+1)
(e+1)
(e+1)
(e+1)
(e+1)
(e+1)
2
2
2
2
3
3
3
3
3
4
4
3
3
3
(e+1) 1
1
1 (0,5)
(e+0,5) 1
(e+1) 1
2
2
Fizika
1,5
1,5
Biológia
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika
5 (e+1)
5
5
(e+1)
(e+1)
Informatika Környezetismeret
1
1
1
2
Természetismeret
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz
1,5
1,5
1,5
1
1,5
1,5
1,5
Testnevelés és sport
3
3
3
1,5 e+0,5 3
1,5 e+0,5 1,5 e+0,5 2,5
1,5 e+0,5 1,5 e+0,5 2,5
1
Technika és életvitel
1,5 e+0,5 1,5 e+0,5 2,5
1 e+0,5 2,5
1
1
1
1
Tánc és dráma
0,5
0,5
Hon és népismeret
0,5
0,5
0,5
0,5
Ének-zene
Osztályfınöki Tantervi modulok (m)
(0,5)
Informatika (összevontan) Ember és társadalomismeret, etika
1
Mozgókép és médiaismeret 0,5
Egészségtan
0,5
Kötelezı óraszám a törvény alapján
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
Etnikai kötelezı óraszám (e)
2
2
2
2,25
2,25
2,25
2,75
2,75
Kötelezı óraszám összesen
22
22
22
24,75
24,75
24,75
27,75
27,75
Nem kötelezı (választható)óraszám
2
2
2
2,25
5,6
5,6
6,875
6,875
15
10. Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma (B változat)
Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9
9
9
8
4
4
4
4
(e+1)
(e+1)
(e+1)
(e+1)
(e+1)
(e+1)
(e+1)
(e+1)
2
2
2
2
3
3
3
3
3
4
4
3
3
3
(e+1) 1
1
1 (0,5)
(e+0,5) 1
(e+1) 1
2
2
Fizika
1,5
1,5
Biológia
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika
5 (e+1)
5
5
(e+1)
(e+1)
Informatika Környezetismeret
1
1
1
2
Természetismeret
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
1
Technika és életvitel
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
2,5
2,5
2,5
2,5
1
1
1
1
Tánc és dráma
0,5
0,5
Hon és népismeret
0,5
0,5
Ének-zene
Osztályfınöki Tantervi modulok (m)
(0,5)
Informatika (összevontan)
1
Ember és társadalomismeret, etika
1
Mozgókép és médiaismeret 0,5
Egészségtan
0,5
Kötelezı óraszám a törvény alapján
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
Etnikai kötelezı óraszám (e)
2
2
2
2,25
2,25
2,25
2,75
2,75
Kötelezı óraszám összesen
22
22
22
24,75
24,75
24,75
27,75
27,75
Nem kötelezı (választható)óraszám
2
2
2
2,25
5,6
5,6
6,875
6,875
16
ÓRATERV 2007/2008 Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9
9
9
8
5
4
5
5
2
2
2
2
3
3
3
3
3
4
4
4
4
4
1
2
2
2
2
2
2
Fizika
1,5
1,5
Biológia
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika
5
5
5
Informatika Környezetismeret
1
1
1
2
Természetismeret
Ének-zene
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
1
Technika és életvitel
1,5
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
2,5
2,5
2,5
2,5
Osztályfınöki
1
1
1
1
Tánc és dráma
0,5
0,5
Hon és népismeret
0,5
0,5
Ember és társadalomismeret, etika
1
Mozgókép és médiaismeret
1
Egészségtan
0,5
0,5
Kötelezı óraszám a törvény alapján
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
Etnikai kötelezı óraszám (e)
2
2
2
2,25
2,25
2,25
2,75
2,75
Kötelezı óraszám összesen
22
22
22
24,75
24,75
24,75
27,75
27,75
Nem kötelezı (választható) óraszám
2
2
2
2,25
5,6
5,6
6,875
6,875
1
Tanulásmódszertan Sport
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1
1 0,5
1 0,5
1 0,5
1 0,5
1
1
1,5
2
2
2
Csoportbontás Szakkör Fejlesztı foglalkozás 1
1
17
ÓRATERV 2008/2009 Tantárgy/évfolyam
6.
7.
8.
5
4
5
5
2
2
2
2
3
3
3
3
3
4
4
4
4
4
1
2
2
2
2
2
2
Fizika
1,5
1,5
Biológia
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Magyar nyelv és irodalom
1.
2.
3.
4.
9
9
9
8
Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika
5
5
5
Informatika Környezetismeret
1
1
1
2
Természetismeret
Ének-zene
5.
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
1
Technika és életvitel
1,5
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
2,5
2,5
2,5
2,5
Osztályfınöki
1
1
1
1
Tánc és dráma
0,5
0,5
Hon és népismeret
0,5
0,5
Ember és társadalomismeret, etika
1
Mozgókép és médiaismeret
1
Egészségtan
0,5
0,5
Kötelezı óraszám a törvény alapján
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
Etnikai kötelezı óraszám (e)
2
2
2
2,25
2,25
2,25
2,75
2,75
Kötelezı óraszám összesen
22
22
22
24,75
24,75
24,75
27,75
27,75
Nem kötelezı (választható) óraszám
2
2
2
2,25
5,6
5,6
6,875
6,875
Nem szakrendszerő oktatás
2 1
Tanulásmódszertan Sport
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1
1 0,5
1 0,5
1 0,5
1 0,5
1
1
1,5
2
2
2
Csoportbontás Szakkör Fejlesztı foglalkozás 1
1
18
III. A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A kompetencia alapú oktatás fejlesztési célja a tanítási módszerek tekintetében a kompetenciaalapú nevelési-oktatási módszertan elterjesztése. Különös tekintettel az egyéni fejlesztésre, a kooperatív technikák alkalmazása a munkában, a tananyag-feldolgozásban. A fejlesztés kiterjed a tanulásra, gyakorlásra használt feladatok megújítására, a tárgyi feltételek megteremtésére is.
A kompetenciaalapú programok általános jellemzıi: - kompetencialapúak, - teljesítményre alapoznak, - egyéni haladás figyelembe vétele, - tanulásközpontúak, - specifikus célkitőzések, - gyakorlat-orientáltak, - azonnali visszajelzést adnak, - értékelés teljesítmény alapú, leírt kritériumok alapján.
A kulcskompetenciák fejlesztése
Az iskolai mőveltég tartalmát a társadalmi mőveltségrıl alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszıtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai mőveltség tartalmának irányadója a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvetı szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.
A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi
19
beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelıdik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvıképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A mőveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezıképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. •
Anyanyelvi kommunikáció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének
fejlıdéséhez. Az anyanyelvi
kommunikáció feltétele a megfelelı szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fı típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fı sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben.
Az egyén
rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelıen alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyőjteni és feldolgozni információkat, képes különbözı segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelı módon meggyızıen megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitőd magában foglalja a kritikus és építı jellegő párbeszédre való törekvést, az esztétikai minıség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelıs nyelvhasználat jelentıségét. 20
•
Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók fıbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi
hagyományoknak,
valamint
a
nyelvek
kulturális
vonatkozásainak
és
változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését,
beszélgetések
kezdeményezését,
folytatását
és
lezárását,
valamint
a
szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelıen. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelı használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történı elsajátítására is. A pozitív attitőd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklıdést és kíváncsiságot. •
Matematikai kompetencia
A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérı mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.
21
Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapmőveletek és alapvetı matematikai reprezentációk fejlıdı ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvetı matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelı segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitőd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. •
Természettudományos kompetencia
A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban
lejátszódó
folyamatokkal
kapcsolatban
magyarázatokat
adjunk,
elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget.
Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvetı tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák elınyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan).
22
A
természettudományos
kompetencia
birtokában
az
egyén
képes
mozgósítani
természettudományos és mőszaki mőveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülı problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és mőködtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és mőszaki mőveltséget igénylı döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitődöt, az etikai kérdések iránti érdeklıdést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlıdés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. •
Digitális kompetencia
A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül.
Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetıségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a fıbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetıségek és az elektronikus média útján történı kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidı, az információ megosztás, az együttmőködı hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhetı információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ
megkeresését, összegyőjtését és
feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. 23
Idetartozik a komplex információ elıállítását, bemutatását és megértését elısegítı eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.
Az IST használata kritikus és megfontolt attitődöket igényel az elérhetı információ és az interaktív média felelısségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlıdését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. •
A hatékony, önálló tanulás
A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.
Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelı ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekrıl és szakképesítésekrıl. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erıs és gyenge pontjait, valamint képes
legyen
megtalálni a
számára
elérhetı
oktatási és képzési
lehetıségeket,
útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvetı képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. 24
A pozitív attitőd, tanulási iránti motivációt
feltételez,
folyamatos fenntartásához
elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetıségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. •
Szociális és állampolgári kompetencia
A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.
Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlıséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvetı koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni,
figyelembe
vesszük
és
megértjük
a
különbözı
nézıpontokat,
tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitődök vonatkozásában az együttmőködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb.
Idetartozik
még
a
társadalmi-gazdasági
25
fejlıdés,
az
interkulturális
kommunikáció iránti érdeklıdés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitődnek a személyes elıítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.
Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fı eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, fıbb célkitőzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is.
Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttmőködés, a helyi és a tágabb közösséget érintı problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklıdés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különbözı szinteken – a helyi szinttıl a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsısorban szavazás útján. A pozitív attitődök az emberi jogok teljes körő tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlıség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínőségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelısségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlıdés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.
26
•
Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia
A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthetı lehetıségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság mőködésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történı munkavégzés. A pozitív attitődöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítı motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.
•
Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség
Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet.
Szükséges ismeretek, képességek, attitődök Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a 27
világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a fıbb mővészeti alkotások értı és beleérzı ismeretét, a népszerő kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megırzésére irányuló
igénynek, a közízlés fejlıdésének, valamint
az esztétikum
mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint mővészi önkifejezés, mőalkotások és elıadások elemzése, saját nézıpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlı gazdasági lehetıségek felismerése és kiaknázása
A pozitív attitődök alapját a mővészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklıdés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a mővészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.
IV. NEM SZAKRENDSZERŐ OKTATÁS
A közoktatásról szóló törvény 8.§-a határozza meg a nevelı-oktató munka pedagógiai szakaszait, mely megfogalmazza, hogy az 5.-6. évfolyamon részben nem szakrendszerő, részben szakrendszerő oktatás folyik. A
közoktatásról
szóló
törvény
121.§-a
(1)
bekezdésének
34.
pontja
a
pedagógusfoglalkoztatásból kiindulva értelmezi a két fogalmat: – szakrendszerő az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, az azok oktatására jogosító, megfelelı végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezı pedagógus tanítja. – nem szakrendszerő az oktatás, ha a tantárgyakat tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezı pedagógus tanítja. A törvény arra ad lehetıséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban, tehát 5-6. évfolyamon a korábbinál több idıben folyjon, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. Az idıkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig csökkent idıben kezdıdik el, illetve folytatódik a tantárgyi (szakrendszerő) tanítás.
28
Gyakorlati tapasztalatok alapján az alapozó szakaszban teret kell nyernie a tanítói (alsó tagozatos)
tanulásszervezésnek,
amely
egységet
alkot
a
tanári
(felsı
tagozatos)
tanulásszervezéssel. A tanítói tanulásszervezés követelményei: az egyéni foglalkoztatás, a páros munka, a differenciált csoportmunka, a tanulók számára a folyamatos visszajelzés megszervezése, a szöveges értékelés alkalmazása. Ugyanakkor a tanítói és tanári tanulásszervezés keveredhet, méghozzá iskolánként vagy akár osztályonként is eltérı mértékben. A 4. osztály végén nincs olyan terület, ahol befejezettnek tekinthetjük a képességfejlesztést, ezért (több) idıt kell fordítani az alapképességek továbbfejlesztésére. Emelni kell a tanári végzettséggel rendelkezı pedagógusok módszertani felkészültségét és sokoldalúságát.
A helyi tanterv átalakítása során az alapozó funkció tartamának és hatékonyságának növelése elsısorban a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika mőveltségi területek (tantárgyak) esetében indokolt, hiszen a vizsgálatok, felmérések e téren jeleznek problémákat. A magyar nyelv és irodalom tantárgyak – többek között – magukban foglalják a kommunikációs képesség és az olvasás-szövegértés fejlesztését, a problémamegoldás pedig fıleg a matematika tantárgyhoz köthetı. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alapképességek fejlesztésébe ne kapcsoljuk be a többi mőveltségi területet és tantárgyat, hiszen az alapkészségek és alapképességek fejlesztése minden pedagógus feladata.
Az iskolánk a helyi képességszintek (diagnosztikus felmérés) ismeretében döntött arról , hogy a 25%-tól 50%-ig terjedı idıkeretbıl a következıképpen biztosítja a nem szakrendszerő idısávot a helyi tantervében. Bevezetéskor az alsó határt, a 25%-ot választja, illetve a 2008/2009–2010/2011. tanítási évben az összes kötelezı óra 30%-át. A fennmaradó 70-50% a szakrendszerő oktatásra fordítandó. A nem szakrendszerő oktatás egyik fontos feladata, hogy kezelni tudja az eltérı tanulói fejlettségi szintet, és megadja a lehetıséget ahhoz, hogy a tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz, meghatározott idın belül elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét. Ugyanakkor azonos idısávban, tehetségnevelést végezhetünk a „szakrendszerő” keretben foglalkoztatott tanulókkal. (Tehát párhuzamos óravezetéssel megtervezhetı a foglalkoztatás.)
29
Kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra: •
az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása 10-12 éves korban,
•
az információszerzés- és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás)
•
a kommunikációs képességek (pl.: mőfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben)
•
a szociális kompetenciák fejlesztése,
•
a térbeli, idıbeli, mennyiségi viszonyokban való tájékozódás.
A nem szakrendszerő oktatás célja – a sikeres továbbhaladás érdekében – a tanulók alapképességeinek, képességeinek, kompetenciák fejlesztése. A képességek fejlesztését a jogszabálynak megfelelı végzettséggel rendelkezı pedagógus végzi. A megtartott órákat, foglalkozásokat hivatalos munkanaplókban dokumentáljuk.
Ennek érdekében iskolánkban az alábbi fejlesztéseket vezetjük be a 2008/2009. tanévben:
a) Magyar nyelv és irodalom, továbbá matematika tantárgyakon belül heti 1-1 órában, a többi tantárgy keretén belül beépítve szervezzük meg a nem szakrendszerő oktatást. b) Tanórán kívül tevékenység keretében tanulásmódszertan foglalkozást tartunk (heti egy alkalommal), valamint egyéni és kiscsoportos foglalkozást magyarból és matematikából heti 1-1 órában.
A tanórán kívül tevékenység keretében szervezett foglalkozásokra a szülınek jeleznie kell gyermeke részvételi szándékát. E foglalkozásokon való részvétel a tanév során kötelezı,
melynek
elmulasztása
a
közoktatási
törvény
szerint
ugyanolyan
jogkövetelménnyel jár, mint a tanítási órákról történı hiányzás. A nem szakrendszerő oktatásban résztvevı tanulók értékelésére negyedévente az Apáczai Kiadó szöveges értékelés segédanyagát használjuk és egyes tantárgyakban továbbra is érdemjeggyel értékelünk.
30
A KT. alapján „nem szakrendszerő oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább 120 órás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzéssel történı felkészülés keretében elsajátította a 6-12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedı pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket.” E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkezı tanítóra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a 11-12 éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el. Ennek megfelelıen a nem szakrendszerő oktatásban a. A tanár végzettséggel rendelkezı pedagógus a törvény rendelkezése szerint csak akkor vehet részt, ha legalább 120 órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a 6-12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedı pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket; b. A tanítói szakvégzettséggel rendelkezı pedagógus a törvény rendelkezése szerint csak akkor vehet részt a nem szakrendszerő tanításban az 5-6. évfolyamon, ha valamely tantárgyból
szakkollégiumi
végzettséggel
is
rendelkezik,
vagy
pedagógus-
továbbképzés, szakirányú továbbképzés keretében történı felkészülés keretében elsajátította a 11-12 éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket. Kiemelt fejlesztési irányok: Alapkészségek: OLVASÁSKÉSZSÉG: a szövegértı, élményszerzı olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betőzı olvasáskészséget
nem
tudjuk
gyakorlott
olvasáskészséggé
fejleszteni,
addig
az
olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. ÍRÁSKÉSZSÉG: a kézírással mőködı írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól mőködı rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betők rajzolására koncentráló írást tesz lehetıvé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Épp ebbıl a problémából kiindulva célszerő lenne az iskolákban az 5., 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is.
31
ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG, összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapmővelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. A felmérés eredményei lehetıvé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevık elsajátításának) értékelését a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlıdési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintő elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket, de ezek az adatok a 4. évfolyamos országos mérés iskolai jelentéseibıl könnyedén kinyerhetık minden iskolában. ELEMI RENDSZEREZİ KÉPESSÉG: (a Piaget-féle gondolkodási mőveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztımunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásban. A nem szakrendszerő oktatásszervezés okán történı átdolgozásakor kiemelt figyelmet fordítani az alábbiakra: -az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban, -az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, -a kommunikációs képességek (Pl: mőfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erısítésére, -a szociális kompetenciák fejlesztésére, -a térbeli, idıbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra, -az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a "tanítói" és a "tanári" módszerek aránya , Az eredményes oktatás érdekében fokozott gondot kell fordítanunk a differenciált oktatásra.
32
Az 5-6. évfolyam óraterve az 5. évfolyamon a 2008/2009. tanévtıl, a 6. évfolyamon a 2009/2010. tanévtıl 5. évfolyam
6. évfolyam
Tantárgy óra/hét
óra/év
óra/hét
óra/év
Magyar nyelv és irodalom *
5
185
4
148
Történelem *
2
74
2
74
Idegen nyelv
3
111
3
111
Matematika *
4
148
4
148
1
37
Informatika * Természetismeret *
2
74
2
74
Ének-zene *
1
37
1
37
Rajz *
1
37
1
37
Technika és életvitel *
1
37
1
37
2,5
92,5
2,5
92,5
1
37
1
37
Tánc és dráma
0,5
18,5
0,5
18,5
Hon-és népismeret
0,5
18,5
0,5
18,5
0,5
18,5
Fizika Biológia Kémia Földrajz
Testnevelés Osztályfınöki óra
Mozgókép-és médiaismeret Ember-és társadalomismeret Egészségtan Kötelezı tanítási órák összesen
22,5
832,5
22,5
832,5
Nem kötelezı (választható tantárgy) Tanulásmódszertan *
1
37
1
37
Magyar nyelv és irodalom-fejlesztı *
1
37
1
37
Matematika-fejlesztı *
1
37
1
37
*= nem szakrendszerő oktatás
Nem szakrendszerő oktatás heti óraszáma
Nem szakrendszerő oktatás idıkeretének aránya
33
7,5
8,5
27 %
30%
Nem szakrendszerő oktatás 5-6. évfolyamon (tantárgy, óraszám, jelölés):
Tantárgy
5. évfolyam 6. évfolyam óra/hét óra/hét
Magyar nyelv
0,5
0,5
Magyar irodalom
1
1
Matematika
1
1
Történelem
0,25
0,25
Informatika
0,25
0,25
Természetismeret 0,25
0,25
Ének-zene
0,25
0,25
Rajz
0,25
0,25
Technika
0,25
0,25
Összesen:
5,5
5,5
34
V. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a mővelıdési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusában szülıi értekezleteken) tájékoztatjuk. Tájékoztatni kell továbbá az iskolától kölcsönözhetı tankönyvekrıl, taneszközökrıl, valamint arról, hogy az iskola milyen segítséget kell nyújtani a szülıi kiadások csökkentéséhez. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe: •
A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének!
•
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
•
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
•
A taneszköz támogassa az önálló tanulás, és a differenciálás szélesebb dimenziót
5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingyenesen használhatják.
35
VI. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 1. A tanulók ellenırzésére, értékelésére vonatkozó alapelvek Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését. A tanulói munka rendszeres ellenırzése, értékelése minden szaktanár kötelessége. A munkaközösségek és az adott tárgyak egy évfolyamon tanítók hagyományaink szerint egyeztetik, pontosítják a követelményeket, az értékelés szempontjait és módját.
Az ellenırzés és értékelés funkciója, hogy: - hiteles képet nyújtson a nevelési- oktatási folyamat eredményeirıl és esetleges hiányosságairól - jelentse a továbblépés megbízható alapját - jelentse a tanulási és önmővelési folyamat eszközét a tanuló számára - biztosítsa a képesség szerinti pontos, koncentrált munkát, tanulást és annak folyamatosságát - a tanár számára jelentse saját pedagógiai és didaktikai munkájának értékelését.
Az ellenırzés, értékelés követelményei: - Legyen sokoldalú (képesség, tudás, neveltség, emlékezet, ismeretek alkalmazása, stb.) - Legyen objektív, tükrözze híven az eredményeket és fogyatékosságokat - Formailag legyen változatos (szóbeli, írásbeli ellenırzés, a tanuló megfigyelése, stb.) - Ügyelünk az írásbeli és szóbeli ellenırzés helyes arányának megtartására - A tanulók egyenletesebb terhelése érdekében egy tanítási napon a tanulók két dolgozatnál többet ne írjanak. Dolgozatnak minısül az olyan írásos felelet, amelyhez több anyagrész, egész téma, vagy több téma elızetes áttekintése, ismétlése szükséges. Nem minısül dolgozatnak a napi lecke írásos számonkérése. - Az írásbeli munkát nyolc napon belül ki kell javítani, vissza kell adni a tanulóknak, meg kell beszélni tartalmukat, és ha a tanuló erre igényt tart, meg kell indokolni az osztályzatokat. - Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat.
36
- Legyen rendszeres és folyamatos (terjedjen ki lényeges nevelési-tanítási mozzanatokra és részfeladatokra.) - Vegye figyelembe a tantárgyi sajátosságokat. - Legyen demokratikus, ne ítélkezı jellegő, ne legyen megtorló eszköz. - A tanulók szaktárgyi teljesítményét folyamatosan értékeljük szóban, írásban és osztályzatokkal. Ügyeljünk arra, hogy év közben egy-egy gyengébb eredmény kijavítására biztosítsunk lehetıséget. Arra kell törekedni, hogy egy- egy félévben annyi érdemjegye legyen a tanulónak, hogy annak segítségével tárgyilagosan meg lehessen állapítani félévi, illetve év végi osztályzatát. - A munkaközösségek szaktárgyanként és évfolyamonként közösen állítják össze az egységes, összehangolt követelményekre épülı témazáró dolgozatokat, mérıeszközöket. - A követelményekrıl és az értékelési kritériumokról valamint az elért eredményekrıl a tanulókat és a szülıket is folyamatosan tájékoztatjuk. (pl. értékelılapok, részletes követelmények).
Az értékelés, osztályozás dokumentációja: Belsı értékelési rendszerünkben a folyamatos értékelést valósítjuk meg mérésekkel kombinálva. Ilyen módon tudjuk nyomon követni a tanulók fejlıdését, feltárni azokat a területeket, megismerni azokat a tanulókat, ahol ill., akiknél korrigálásra van szükség, így személyre
szólóan
végezhetjük
a
személyiség-
és
képességfejlesztést.
A tanulók teljesítményének elbírálásakor különbséget kell tenni az értékelés és az osztályzattal történı minısítés között. Az értékelésnél megállapítjuk a fejlıdést, a sikeres munkát biztatjuk, dicsérjük a tanulót, értékeljük igyekezetüket, önállóságukat, de rámutatunk a hiányosságukra is. Iskolánk az oktatási törvény 70.§-ának megfelelıen megırzi a hagyományos értékelési kategóriákat (érdemjegy, osztályzat). Az értékelések nyilvántartására és közlésére az OM által jóváhagyott dokumentumokat, nyomtatványokat (napló, bizonyítvány, tájékoztató füzet) használjuk. Az 1-3. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 4. évfolyamon félévkor szöveges minısítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól, vagy megfelelıen teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.
Ezt az értékelési módot 2004. szeptember 1-tıl az elsı évfolyamon, s ezt követıen felmenı rendszerben vezetjük be. 37
A KT 71.§ (1) bekezdése szerint a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az elıírt tanulmányi követelményeket teljesítette. A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A törvény 71.§ (7) szerint a tanuló részére akkor engedélyezhetı az iskola évfolyamának megismétlése az 1-4. osztályban, ha egyébként felsıbb évfolyamba léphetne, de a szülı kéri az adott év megismétlését.
A szöveges értékelés koncepciója
A szöveges értékelés elvi kiinduló pontjai: ∗
az értékelés a gyerekért, s elsısorban a gyereknek szóljon
∗ ∗ ∗ ∗
nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet a gyerek lehessen cselekvı részese a saját fejlıdésének a szülı és a pedagógus közösen gondolkozhasson a gyerek fejlıdésérıl
A szöveges értékelés elvi követelményeinek összegzése: ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗
minısítés- központúság helyett fejlesztı központúság jellemezze vegye figyelembe az életkori sajátosságokat személyre szóló és ösztönzı jellegő legyen a tanítási- tanulási folyamat állandó kísérıjeként tudjon megerısítı, javító, fejlesztı szerepet betölteni tényleges egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformálásában legyen közérthetı mind a tanuló, mind a szülı számára
A szöveges értékelés tantestületünk által választott mőfaja:
Elızetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg
Az írásos értékelı szöveg készítése, a tanulók értékelésének a legszebb, de ugyanakkor a legnehezebb része. Szép, mert végigtekinthetünk azon a fejlıdési íven, amelyet segítségünkkel és közös erıfeszítésünkkel - egy-egy tanítványunk az év során bejárt. Az ív a tanuló iskolába kerülésétıl, aktuális fejlettségérıl indul, amely viszonyításunk alapját képezi.
38
Ehhez mérjük minden esetben az elért eredményeket, s az elvárható szinthez viszonyítva a fejlıdés tempóját és mértékét. A feladat nehézségét adja, hogy az összegzésnek nagy idıtávot (fél illetve teljes tanévet) kell átfogni,
személyre
szólóan,
közérthetıen
megfogalmazva,
a
legfontosabb
teljesítményjellemzıket kiemelve. Az értékelés a tanulónak és a szülınek ad tájékoztatást, ezért véleményünket világosan kell megfogalmaznunk. Közölnünk kell, amivel elégedettek vagyunk, s mi az, amin változtatni szükséges. Értékelı munkán akkor válhat hatékonnyá, ha az érzelmek nyelvén fogalmazunk. Kifejezzük örömünket, aggodalmunkat. Soha nem lehet értékelésünk elítélı, gúnyos és kárörvendı. Fontos pedagógiai szempont, hogy a szöveges értékelés motiváló hatású legyen, a gyermek fejlıdésében elért eredményekre koncentrálódjon, és segítı iránymutatást adjon a fejlesztésre szoruló területeken. Az árnyalt tanulói értékelés alkalmazásával jelentısen növelhetı a tanulók motivációja, a társas kapcsolatok pozitív irányú alakítása. A kompetencia-alapú oktatás bevezetésével nagyfokú figyelmet szentelünk a fejlesztı értékelésre, a tanulók körében is alkalmazott kölcsönös értékelésre. A szöveges értékelés tartalmi feltételei, kulcskompetenciái:
I. A közösséghez való viszony ∗
a szabályok alkotása, betartása
∗
empatikus képesség, tolerancia
∗
törıdés közös ügyekkel, a társakra való odafigyelés
∗
önismeret, önbizalom
∗
érdekérvényesítés képessége
II. Tanulási technikák fejlettségének szintje ∗
feladatmegoldó képesség
∗
munkatempó
∗
önellenırzés
∗
kooperatív
feladatvégzés
során
kézikönyvek,
használatának szintje ∗
idıtervezés
39
helyesírási
szótár,
eszközök
III. Mőveltségi területek
1. Magyar nyelv és irodalom
Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: − A beszéd hangzása − A szövegalkotás minısége − A szóbeli közlések megértése − Kommunikációs szokások Olvasás, szövegértés, irodalom Hangos olvasás Szövegértés Írásbeli szövegalkotás Íráskép Tanulási képességek Ismeretek az anyanyelvrıl Tánc és dráma
2. Matematika − Számfogalom − Számolási készség − Mőveletek, írásbeli mőveletek alkalmazása − Szöveges és logikai feladatok megoldása − Relációk, sorozatok, függvények összefüggéseinek felismerése − Geometriai ismeretek 3. Természetismeret − Hogyan ismeri és alkalmazza az alapvetı tanult fogalmakat, kifejezéseket − Hogyan tudja elvégezni a tanult vizsgálatokat, kísérleteket − A természet világával kapcsolatos összefüggések felismerése
40
4. Mővészeti tevékenység − Az önkifejezés képi megfogalmazása − Színvilág jellemzıi − A képfelület kitöltése − Témaválasztás − Egyszerő viszonyok kifejezése (elıtér, háttér, egymásmellettiség, egymásmögöttiség) − Perspektivikus ábrázolás − Eszközök és technikák ismerete 5. Ének- zene − A dalok ismerete és elıadása − A dalok ritmusával kapcsolatos ismeretek − A zenei írás-olvasás mértéke 6. Mozgás- sport − A mozgás koordináció jellemzése − Aktivitás a mozgásos játékokban − Az ügyesség, állóképesség mért szintjei − A szabályok alkalmazása, megtartása feladathelyzet során IV. Milyen a tanuló:
kommunikációja - Miként tudja követni, megérteni a tanuló a beszédfolyamatokat, a feladatok utasításait. Értelmezni tudja-e környezetébıl feléje irányuló jelzéseket? - Hogyan képes kifejezni saját gondolatait szóban, írásban, mozdulatokkal, egyéb jelekkel? Mennyire értelmes, követhetı a közlése? Mekkora a szókincse? Milyen a kifejezés választékossága? Alkalmazkodik-e stílusa a kommunikációs helyzethez?
szabálykövetése - Megérti és alkalmazni képes-e a tanuló a szabályokat (pl. közösségi, munkavégzési, feladat-megoldási, védelmi)? Következetes, kialakulatlan, ellenszegülı az alkalmazásban?
41
- Együttmőködı-e az iskolai tevékenységekben? Milyen hangnemet használ a felnıttekkel, a társaival?
gondolkodása - A lényegkiemelésre önállóan, segítséggel, szempontokkal irányítva vagy egyáltalán nem képes a tanuló? - Milyen a gondolkodási mőveletekben való gyakorlottsága? - Felfedezi-e a problémákat? Hogyan oldja meg azokat (konkrét tárgyak, eszközök, modellek, rajz segítségével vagy az elvont gondolkodás szintjén)?
tanuláshoz való viszonya - Mi motiválja a gyermeket a tanulásban?(Pl. külsı késztetés, biztatás, érdeklıdés, a feladattal való megküzdés igénye, kíváncsiság?) - Mennyire tartósan, folyamatosan végzi a tanulási tevékenységét? - Mennyire jellemzi tanulását az elmélyültség?
Kisiskoláskorban a tanulás eredményességét erısen befolyásolja a megfigyelés, az észlelés, a térbeli és idıbeli tájékozódás és a mozgás fejlettsége. A fejlıdéskövetés megítélése a fenti szempontok alapján tapasztalatokra épül, illetve a speciális tantárgyi szempontokat figyelembe véve, értékválasztásra készteti a tanítót. Az árnyalt tanulói értékelés alkalmazásával jelentısen növelhetı a tanulók motivációja, a társas kapcsolatok pozitív irányú alakítása. Az IPR rendszer bevezetésével nagyfokú figyelmet szentelünk a fejlesztı értékelésre, a tanulók körében is alkalmazott kölcsönös értékelésre.
Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minısítést kap, iskolánk a szülı bevonásával értékeli a tanuló teljesítményét, feltárja a tanuló fejlıdését akadályozó tényezıket, és javaslatot tesz azok megszüntetésének módjára. Indokolt esetben biztosítjuk, hogy ezek a tanulók egyéni felzárkóztató foglalkozásokon vegyenek részt.
Az értékelések rendszeresek, alapjuk a tényleges tanulói teljesítmény, de figyelembe veszik a fejlıdés ívét, ütemét is. Az évközi értékelésben a tanítók, tanárok módszertani szabadságuk
42
jegyében szabadon alkalmaznak értékelı szimbólumokat, ezt a nevelıtestület nem egységesíti.
5-8. évfolyamon a tanulók tantárgyi teljesítményét folyamatosan értékeljük szóban, írásban és érdemjeggyel. Ügyelünk arra, hogy év közben egy-egy gyengébb eredmény kijavítására lehetıséget biztosítsunk. Arra törekszünk, hogy tantárgyanként minden hónapban legalább egy érdemjegye legyen minden tanulónak, így ezek segítségével tárgyilagosan meg lehet állapítani félévi, illetve év végi osztályzatukat. A témazáró dolgozatokat és az év végi felmérıket súlyozottan vesszük figyelembe. A HHH tanulók esetében háromhavonta értékelı esetmegbeszélésen, majd a szülıkkel együtt is áttekintjük a tanuló fejlıdését, az alkalmazott eljárások hatékonyságát.
A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályban tanító valamennyi nevelı véleményének figyelembevételével az osztályfınökök havonta érdemjeggyel minısítik. Ha a tanuló rendszeresen nem készít házi feladatot, vagy hiányos felszereléssel érkezik, szaktanári figyelmeztetésben (intésben, megrovásban) részesül, melyet a tájékoztató füzetbe és naplóba is bejegyzünk. E bejegyzéseket a szorgalom értékelésénél, minısítésnél vesszük figyelembe. Nem minısíthetı szaktárgyi elégtelen érdemjeggyel a tanuló ilyen mulasztása.
Tanév végén iskolai szintő mérést végzünk: „bemenı” képességvizsgálat
1. évfolyamon
szövegértés
1., 2., 3., 4. évfolyamon
matematikából
1., 2., 3., 4., 6., 8. évfolyamon
anyanyelvbıl
1., 2., 3., 4., 6., 8. évfolyamon
környezetismeretbıl
1., 2., 3., 4. évfolyamon
idegen nyelvbıl (német)
6., 8. évfolyamon
43
2. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenırzése és értékelése
2/1. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik.
Az
ellenırzés kiterjedhet
a régebben
tanult
tananyaghoz kapcsolódó
követelményekre is.
2/2. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsınegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésérıl átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek;
2/3. A következı elméleti jellegő tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenırzésénél: •
a nevelık a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenırizhetik;
•
az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fı követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
2/4. A tanulók szóbeli kifejezıkészségének fejlesztése érdekében a nevelık többször ellenırzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: •
az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,
•
a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.
(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenırizzük.)
2/5. A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az
44
iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlıdött-e vagy hanyatlott– az elızı értékeléshez képest.
2/6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik: •
Az elsı évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.
•
A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, elımenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minısítjük.
•
Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük.
•
A nem szakrendszerő órákon minden tantárgyból érdemjegyet kapnak a tanulók, de negyedévente szöveges értékelést is kapnak a tanulók.
•
A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet:
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
JÓL TELJESÍTETT
MEGFELELİEN TELJESÍTETT
FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL
Ha a tanuló „felzárkózatásra szorul” minısítést kap, az iskolának a szülı bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlıdését, haladását akadályozó tényezıket és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. •
A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, elımenetelét osztályzattal minısítjük.
Az érdemjegyekrıl a tanuló és a kiskorú tanuló szülıjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülıjét értesíteni kell. Az érdemjegy illetve az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének és szorgalmának értékelésekor, minısítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
45
2/7. Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelı lapok segítségével értékeljük.
2/8. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
2/9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
2/10. A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
2/11. A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti az értesítı könyvön keresztül. Az értesítı könyv bejegyzéseit az osztályfınök két havonta ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
2/12. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık: Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:
Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
2/13. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítıben és az év végi bizonyítványban a következı tantárgyakból elért eredmények kerülnek minısítésre:
46
-
negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
-
ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hon-és népismeret, tánc és dráma
-
hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, egészségtan, hon és népismeret, tánc és dráma
-
hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika.
-
nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, etika, egészségtan
2/14. A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
2/15. A tanulók magatartását az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti és ezt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfınök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
2/16. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelıivel, a felnıttekkel szemben udvariasan, segítıkészen viselkedik;
47
elızékenyen,
-
az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy megrovása;
b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tıle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intıje vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - elıfordul, hogy társaival, a felnıttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfınöki intıje van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend elıírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnıttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfınöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
2/17. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
2/18. A tanulók szorgalmát az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti, és azt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
48
2/19. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegő megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében; - az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelıi vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
2/20. Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, 49
-
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
2/21. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelıi dicséret, - osztályfınöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelıtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedı szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetık. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át. d) Az iskolai szintő versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók osztályfınöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni. 2/22. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend elıírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. 2/23. Az iskolai büntetések formái: -
szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelıi figyelmeztetés; osztályfınöki figyelmeztetés; osztályfınöki intés; osztályfınöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés;
50
-
igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás.
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.
A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.
3. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez elıírt házi feladatok meghatározásának elvei, korlátai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: •
a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek kiegészítése, alkalmazása, megszilárdítása, az önálló tanulási képességek, és tantárgyi képességek fejlesztése
•
az egy tanítási napra adott, kötelezıen elvégzendı szóbeli és írásbeli feladatok mértéke átlagos képességő tanuló számára ne haladja meg tantárgyanként a 20-25 percet. Ettıl több idıt igénybe vevı feladatot a tanuló önként vállalhat. A házi feladat kijelölésében érvényesüljön az egyéni különbségeket is figyelembe vevı differenciálás
•
az elsı-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
•
az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
•
a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettı témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérı dolgozatot lehet íratni.
51
VII. MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 5. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: •
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
•
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse;
•
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
•
magántanuló volt.
6. Az elsı-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény elıírásának megfelelıen a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott 7. Az elsı évfolyamra felvett tanulót ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – a szakértıi és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján – az igazgató a.) mentesíti az értékelés és a minısítés alól, vagy b.) részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni továbbhaladást engedélyez.
52
Ha a tanulót mentesítették az értékelés és a minısítés alól, az elsı évfolyamot elıkészítı évfolyamként végzi el. Elıkészítı évfolyamra csak egy tanéven keresztül járhat és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésıbb a hetedik évben megkezdte. Egyéni továbbhaladás esetén az engedélyben meg kell határozni melyik tantárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell utolérnie a többieket (legkésıbb a 4. évfolyam végéig).
8. A tanuló részére engedélyezhetı az évfolyam megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsı évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülı kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülı kérésére az elsı-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyamismétlést.
VIII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelık végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A felmérés a „Testnevelési Bizottság által alkotott tesztek” alapján került összeállításra, amely az Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez (Szerkesztette: Tompa Ferenc, OM 2000.) címő kiadvány tartalmaz. MELLÉKLET
2. A mérés eredménye alapján a nevelık a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minısítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítı könyvön keresztül a szülık tudomására hozzák.
53
IX. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ (FOGYATÉKOS) TANULÓK ISKOLAI PROGRAMJA Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését-oktatásában az iskola általános céljait és az elvárt teljesítményeit figyelembe véve a hagyományosan megfogalmazott értékek mellett beépítettük a tantestület olyan tapasztalatait is, amelyek új lehetıséget teremtenek ezen iskolatípus képzési struktúrájában.
E sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának és nevelésének legfontosabb alapvetése:
Az életkori csoportok megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, önmagához mért fejlıdést értékelı, sikerélményt biztosító, a reális életlehetıségeket folyamatosan szem elıtt tartó oktatás és nevelés megvalósítása.
Célok:
Az iskolai képzés teljes idıtartama alatt arra kell törekedni, hogy a sajátos nevelési igényő tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni.
A tanköteles korú tanulók képzésének során a legfontosabb figyelembe veendı szempontok: - az értelmi, a testi és érzelmi fejlıdés megváltozása, - sajátos tanulási képességek, - egyéni szükségletek, - a felnıttkori élet behatárolt lehetıségei.
Az iskolai képzés során elérni kívánt célok az egyéni bánásmód elvét alkalmazva: •
biztosítani a személyiség harmonikus fejlıdését,
•
megvalósítani hiányosan mőködı képességek korrekcióját,
•
csökkenteni egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazásával a hátrányokat.
54
Az általános iskolai képzés feladatai: •
az épen maradt részképességek feltárása és fejlesztése,
•
a tanulói aktivitás serkentése, folyamatos motiváció,
•
a gyakorlatorientált képzés megvalósítása,
•
a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése,
•
az életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása,
•
az személyiség gazdagítása önelfogadással, mások elfogadásával, toleráns magatartással,
•
az eredményes társadalmi integráció feltételeinek megteremtése.
A képzés során el kell sajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel tanulóink az iskolai oktatás után találkozhatnak (a készségfejlesztı speciális szakiskola gyakorlati évfolyamain, napközi otthonokban, családban, lakóotthonokban, védı- vagy integrált munkahelyeken stb.)
Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnıtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékő emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva.
Az iskolába kerülés elızményei, feltételei:
A sajátos nevelési igényő tanulók a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek felvételre az általános iskolába, ebben az értelemben az iskola-bemenet szabályozott. A gyermek iskolai teljesítményét az idıben elkezdett, szakszerő korai fejlesztés, óvodai nevelés és iskolai életmódra történı felkészítés jól megalapozza.
A gyermek iskolába történı felvételének idıpontjára el kell érni, hogy:
beszéddel, vagy nonverbális jelekkel kapcsolatot lehessen vele teremteni,
a kommunikációs készség jelei minimálisan felfedezhetık legyenek nála,
szociabilitása, alkalmazkodása alapján csoportos foglalkoztatásban képes legyen részt venni, csoporttársa közelségét elviselje, ne legyen ön- és közveszélyes magatartása,
játéktevékenységbe bevonható legyen,
önkiszolgálásban legyen együttmőködı.
55
Elvárt teljesítmények A program a Nemzeti Alaptanterv szellemének megfelelıen épül fel. A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott mőveltségi anyagot nem lehet teljesen átvenni, de az iskolai oktatás-nevelés kötıdik minden olyan emberi értékhez, amelyet a Nemzeti Alaptanterv is kijelöl. A tanulócsoportok alakításánál mindig figyelembe kell venni a korosztályi csoportok megtartását. A következı évfolyamra lépés legfontosabb alapelve, hogy a közösségbe a tanuló beilleszkedjen, elfogadja az iskolai munka szabályait, rendszerét. A tantárgyi rendszerben az elvárt teljesítmények nem tökéletes teljesítése esetén is marad a tanuló megszokott társaival, hiszen személyiségfejlıdése szempontjából a hasonló korúak társasága döntı jelentıségő. Minden lemaradást egyéni és kiscsoportos fejlesztés keretében kell csökkenteni.
Általánosan elvárt teljesítmények a képzési idı végére: •
legyen a tanuló közremőködı önmaga ellátásában, lehetıség szerinti minél nagyobb önállósággal,
•
ismerje környezetét, tudjon abban képességeihez képest tájékozódni,
•
legyen képes szociális kapcsolatokat kialakítani és fenntartani,
•
ismerje és fogadja el az alapvetı emberi értékeket,
•
tapasztalja meg saját személyét, kapcsolódjon be társas foglalkozásokba,
•
integrált körülmények között képes legyen adekvát viselkedésre,
•
legyen igénye környezete és saját személye esztétikusabbá tételére,
•
lehetıségeihez mérten próbálja kompenzálni a társfogyatékosságok és/vagy párhuzamos sérülések okozta hátrányait,
•
a személyiségében rejlı pozitív értékeket tudja megjeleníteni a társadalom felé,
•
a különbözı mértékben elsajátított kultúrtechnikai ismereteket tudja alkalmazni praktikus helyzetekben a szükséges mennyiségő segítség mellett,
•
legyen képes az egyéni sajátosságok figyelembe vételével felnıtt irányítása mellett egyszerő munkafolyamatok elsajátítására, gyakorlatban alkalmazására.
56
A tantárgyi rendszer és a fejlesztési területek kapcsolata: A tananyag kiválasztásának és elrendezésének szempontjai:
A foglalkozások célja lépésrıl lépésre a károsodásokból eredı lemaradások csökkentése a meglévı képességekre építve tanórai keretek között, figyelembe véve a harmonikus személyiségfejlıdés igényeit. Nagy hangsúlyt kell helyezni a folyamatos ismétlésre, gyakorlásra. Nagy szerepe van a tevékenységek életközegben való alkalmazásának, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésnek. A tantárgyak tananyagánál a fı hangsúly nem a mőveltségátadáson van, hanem a képességek, készségek kialakításán, amelyek elısegítik az alapvetı célok megvalósítását. A pedagógiai munka során nagy hangsúlyt kell helyezni a gyógypedagógiai nevelésben, fejlesztésben kiemelkedı jelentıségő érzelmi motivációnak, játékosságnak. A nevelési és oktatási módszereket mindig a tanulók életkorának és személyiségjegyeinek megfelelıen kell megválasztani. A tanterv a kultúrtechnikai tantárgyak tanítása során, a magasabb évfolyamokon sem javasol képesség szerinti differenciált csoportokat. A differenciálást a tananyagban, módszerekben a tanítási órán kell megvalósítani, mert sok éves gyakorlati pedagógiai tapasztalat azt mutatja, hogy minden tanuló képes valamilyen szinten fiatal felnıtt koráig, a szakiskola befejezéséig ezen a téren továbbfejlıdésre. A kamaszkor és annak befejezıdése után is szeretik a tanulók ezt a tevékenységet, ebben is szeretnének hasonlítani az ıket körülvevı társadalom más tagjaihoz.
Tanulásszervezési elvek
Az egyénre szabott nevelés és oktatás mellett is mutatkoznak - az adott csoporton belül leszakadó, lemaradó tanulók. A lemaradás oka a súlyos akadályozottságban, hosszantartó betegségben, a képesség, tudás elsajátításához rendelkezésre álló idıkeret szőkösségében keresendı. Tanórai keretben a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerısítése differenciált formában, képesség szerinti kiscsoportok kialakításával, esetenként egyéni bánásmóddal történik. Ebben a munkában a legfontosabb segítık a pedagógiai asszisztensek és a gyermekfelügyelık.
57
A tanulás szervezésénél döntı az állandó ösztönzés megvalósítása, a cselekedtetés, a különbözı tantárgyaknál megjelenı azonos tananyag különbözı szempontú megközelítése.
Az iskola tanulásszervezése a napközi otthoni foglalkozásokkal együtt egész napos. A tanulók házi feladatot csak saját kérésre kapnak, minden kötelezı tanulási tevékenység az iskolában történik.
A tanulási képességek terén mutatkozó nagyfokú eltérések miatt fontos a differenciált foglalkoztatás, egyéni és kiscsoportos fejlesztés.
Egyéni és kiscsoportos foglalkoztatás:
Fı hangsúly az épen maradt részképességek fejlesztésén és tehetséggondozáson van.
Nem kötelezı, választható tanórai foglalkoztatás:
Ez az idıkeret elsısorban érdeklıdési körök alapján szervezıdik. Legfontosabb feladata a szabadidı hasznos eltöltésére nevelés, mővészetekkel, az egészséges életmóddal és környezettudatos magatartással összefüggı tevékenységek.
Iskolai egészségfejlesztési feladatok végrehajtása:
Az iskolai egészségfejlesztés feladatai közül a mindennapos testedzésre a kötelezı óraszámban megtalálható heti 3 mozgásnevelés, illetve testnevelés tanóra, a napközis foglalkoztatás, a sportkörök mőködése, és a szinte minden tanuló számára szükséges gyógytestnevelés ad lehetıséget. Az egészséges életmódra és táplálkozásra nevelés, a helyes szokások kialakítása, a betegségek megelızése, az egészséget károsító hatások, káros szenvedélyek kivédése, baleset-megelızés témakörei minden tantárgy tanítása során meg kell, hogy jelenjenek. Minden pedagógiai helyzetet fel kell használni ezen ismeretek átadására. Az egészséges táplálkozásra nevelés szempontjait figyelembe véve szükséges az iskolai étkezés kínálatát irányítani. A lehetıségek keretein belül a szervezett intézményi étkezés figyeljen oda a kívánatos kalória- és vitamintartalmú étrend összeállítására. Fontos odafigyelni a különbözı betegségekbıl eredı esetleges diétaigény kielégítésére is. 58
Környezetvédelemmel és fogyasztóvédelemmel összefüggı feladatok megvalósítása:
A környezetvédelem tekintetében hosszú távú cél a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása. Ennek érdekében a tanulókban ki kell alakítani: •
környezetkímélı, takarékos magatartást,
•
a természeti és épített környezet szeretetét és megóvásának igényét.
A fogyasztóvédelem tekintetében minden nevelési helyzetben fontos az egészségfejlesztési és környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele. Az ismeretek elsısorban a tantárgyak gyakorlati részeinél jelennek meg (tankonyha, vásárlás, üzletek, stb.).
Értékelés:
A sajátos nevelési igényő gyermek iskolai értékelése során a tanuló tudását, attitődjét, magatartását figyeljük meg, az egyénre szabott elvárt teljesítményekhez viszonyítunk és önmagukhoz mért fejlıdésük alapján teszünk megállapításokat. Az értékelés fontos funkciója ebben az iskolatípusban a készségek és képességek folyamatos és diagnosztikus felmérése, ennek alapján a tanuló jellemzıihez igazodó legmegfelelıbb fejlesztési eljárás és terápia kiválasztása. Ezért az értékelés nem lehet pusztán minısítés, hanem a kitőzött célokhoz, feladatokhoz a kiválasztott eszközöknek és terápiáknak a tanulói teljesítményre gyakorolt hatásának vizsgálata történik.
A gyermeknél jelentkezı sajátos nevelési igény miatt fontos, hogy az értékelés ösztönzı hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek továbbfejlıdését.
Mit értékeljünk? •
szociális képességek, magatartási és viselkedési szokások alakulását;
•
tanuláshoz és munkához való hozzáállást;
•
cselekvıképességet és pszichomotoros fejlıdést;
•
tanult ismeretek alkalmazásának képességét;
•
tantárgyi követelmények teljesítését az egyéni fejlesztési tervekkel összhangban;
59
•
a tanuló iskolai követelményeken túli tudását, más területeken megmutatkozó képességeit;
•
a tanuló foglalkozásokon nyújtott érdeklıdését, aktivitását, kooperációját.
Hogyan értékeljünk?
Alkalmazott értékelési formák: •
Szóbeli értékelés: lehetıség szerint a pozitív teljesítményt kell értékelni, fontos a gyakori, ösztönzı hatású megerısítés. (Helyeslés, dicséret.)
•
Különbözı szimbólumok, tárgyjutalmak: például pontozás, csillag, dicsérı kártyák, stb.
•
Szöveges értékelés: Évente tanulmányi eredmény alapján szöveges értékelés. Félévente a szülıvel történı személyes megbeszélés keretében értékeljük a gyermek haladását.
Alkalmazott ellenırzési formák:
Az ellenırzés során az értékelés szempontjából lényeges adatokat győjtünk a tanuló fejlıdésérıl, viselkedésérıl, teljesítményérıl. •
Folyamatos megfigyelés játékban, tanulásban, mindennapos élethelyzetben, spontán megnyilvánulásokban;
•
Értelmi teljesítıképesség mérése egyszerő feladatlappal;
•
Képességmérés (iskolakészültség, önkiszolgálás szintje, neveltségi szint, finommotorika, pszichikus funkciók mérése).
•
Irányelvek által meghatározott iskolai fejlesztési szakaszhatárokon a pedagógiai hozzáadott érték mérés,
•
Tevékenységvizsgálatok mérése, munkavégzés pontossága, sorrendje, munkatempó, kitartás;
•
Személyiség fejlıdésének megfigyelése.
60
A képzési feladatok kivitelezésének személyi feltételei:
Az oktatási-nevelési célok eléréséhez legalább a Közoktatási Törvényben elıírt személyi feltételekkel kell rendelkezni.
A sajátos nevelési igényő tanulók integráltan történı oktatása:
Az általános iskolai integráció a sajátos nevelési igényő tanulók esetében megvalósítható a megfelelı személyi, tárgyi, módszerbeli feltételek megteremtésével. •
Alapfeltétel a fogadó közeg, a tanulók, a szülık és pedagógusok elfogadó, megértı, segítı hozzáállásának kialakítása.
•
Fontos a fogadó intézmény számára az Alapító Okirat módosítása, az integrált oktatás feladatként történı rögzítése.
•
Tantervükben megfogalmazott célok és az elvárt teljesítmények az értelmileg akadályozott tanulók képességeihez igazodnak, tehát reális célok és elvárások, ezért átvehetık. A tanterv utalást tesz a NAT mőveltségi területeire, ez megkönnyíti a tantárgyak rendszerének átvételét.
•
Az integrált képzésben részt vevı tanuló értékelésénél az elért eredmény megállapításakor figyelembe kell venni a tantárgy elsajátításának mértékét és a tanuló önmagához képest elért eredményességét.
•
Személyi feltételként szükséges a megfelelı diplomával, szakkal rendelkezı fejlesztı pedagógus alkalmazása, aki egyéni foglalkozás keretében, a szükséges módszerek és eszközök ismeretével biztosítani tudja a képzés sikerességét.
Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának szempontjai:
Az évenként megjelenı tankönyvkínálatból a következı szempontok alapján kell a tankönyveket kiválasztani:
A tankönyv legyen igényes, vonzó külsejő, figyelemfelhívó, jó minıségő papírból és kötésben, kívánatos a kapcsos, lapokra szedhetı megoldás;
A tankönyv tartalmában, információiban, az ábrák kivitelezésében, a szöveg tartalmi megfogalmazásában igazodjon a tanulók sajátos igényeihez; 61
Az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épüljenek;
Fontos a tankönyvhöz kapcsolódó feladatlap;
A tankönyv ne legyen zsúfolt, legyen áttekinthetı, jól olvasható betőtípussal szedve;
A tanulást segítı kézikönyvek, és kötelezı olvasmányok sok képpel, törekedjenek a megfigyelés segítésére, a folyamatok és történések megértésére.
Lehetıség szerint elektronikus adathordozón rögzített hang- és képanyag is álljon rendelkezésre.
A tankönyvcsomagban legyenek az iskola helyi sajátosságait tükrözı kiadványok. A
tankönyvválasztást
a
nevelıtestület
tanévenként
felülvizsgálja
és
a
szülıi
munkaközösséggel egyeztetve hoz döntést, minden szakmai és pénzügyi lehetıséget figyelembe véve. Az iskola tankönyveit az iskolai könyvtárban, illetve a tanulócsoportokban kell ırizni a helyi tanulásszervezési sajátosságok miatt.
A sajátos nevelési igényő tanulók számára lehetıleg olyan füzetet kell használni, amely a figyelem, a koncentráció és az esetleges észlelési zavarok kompenzációs igényét kielégíti.
A taneszközök legyenek lényeget mutatóak, színesek, figyelem felhívóak, jól tisztíthatóak, igényes kivitelőek. A konkrét eszközválasztást rá kell bízni a gyermekcsoportot legjobban ismerı pedagógusra. Nagy szerepe van a pedagógus kreativitását tükrözı saját készítéső szemléltetı eszközöknek. A nagyfokú fejlıdésbeni lemaradás és a konkrétumokhoz való kötıdés indokolja, hogy az iskolában speciális taneszközök a játéktárgyak, valamint a mindennapi élet használati tárgyai is.
62
X. KISEBBSÉGI (CIGÁNY) OKTATÁS-NEVELÉS PROGRAMJA
„És tudjátok, honnan jöttetek, mert ha tudjátok, honnan jöttetetek, valójában akárhová eljuthattok”
(James Baldwin)
A kisebbségi oktatás - a magyarországi közoktatás részeként - megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományırzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megırizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erısítse a közösséghez való kötıdést.
A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben arra kell törekedni, a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság elınyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép, b) hogy a tanulók felismerjék az elıítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét.
A Magyarországon élı nemzeti és etnikai kisebbségek eltérı nyelvállapota és kulturális sajátosságai, valamint a kisebbségek különbözısége miatt a kisebbségi oktatást a következı oktatási formák szerint lehet megszervezni: a) anyanyelvő oktatás, b) kétnyelvő kisebbségi oktatás, c) nyelvoktató kisebbségi oktatás, d) cigány kisebbségi oktatás, e) interkulturális oktatás. A kisebbségi nevelést és oktatást végzı iskola pedagógiai programjába több oktatási forma is beépíthetı.
63
Intézményünk a kisebbségi oktatást és interkulturális oktatást választotta a helyi feltételek figyelembe vételével. A cigány kisebbségi oktatás
1. A cigány kisebbségi oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelmérıl, irodalmáról, képzımővészetérıl, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. E programnak nem kötelezı eleme a cigány nyelv tanulása, de a szülık igénye alapján biztosítja a cigány nyelv általuk beszélt változatának oktatását. Az oktatás elısegíti a cigány tanulók iskolai sikerességét, illetve mérsékli esetleges hátrányaikat. Biztosítja a cigányság helyzetérıl, jogairól, szervezeteirıl és intézményeirıl szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel - asszimilációs elvárások nélkül - segíti a cigányság integrációját.
2. A cigány kisebbségi oktatásban kötelezı a cigány népismeret mőveltségi terület oktatása és az iskolai sikerességet elısegítı készségfejlesztés. Ezen kívül a tanulók tudásszintjének, készségeinek, etnokulturális hátterének és az iskola lehetıségeinek függvényében az alábbiak közül legalább három területet tartalmazzon: a) a tantárgyi fejlesztést; b) a kisebbségi önismeret fejlesztését; c) a szocializációs, kommunikációs fejlesztést; d) a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenységet; e) az egyéni tehetséggondozást.
3.
a) A cigány nyelv oktatása esetén a hagyományos kisebbségi oktatási formákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. b) Ha az iskolában nem folyik a cigány nyelv oktatása, akkor legalább heti négy tanórai foglalkozás keretében kell az iskola által választott pedagógiai területek ismereteit oktatni. c) A tantárgyi fejlesztés és a kisebbségi önismeret fejlesztése mellett a cigány kisebbségi és tehetséggondozó oktatásban legalább heti három tanórai foglalkozás keretében biztosítani kell a differenciált képességfejlesztı foglalkozásokat, amelyek megszervezhetık a napközis vagy tanulószobai foglalkozások keretében is. 64
Az interkulturális oktatás
1.
Az interkulturális oktatást a "kisebbségi oktatás formái" közül bármelyiket megvalósító
iskola szervezheti meg azok részére, akik az adott iskolában nem vesznek részt a kisebbségi oktatásban.
2.
Az interkulturális oktatás célja, hogy a kisebbségi oktatásban részt nem vevık és a
kisebbségi oktatásban résztvevık közösen szervezett nem kötelezı tanórai foglalkozások keretében megismerhessék az adott kisebbség kultúráját.
3.
A nem kötelezı közös tanórai foglalkozások a népismereti mőveltségi anyag
megismerésére szervezhetık meg. Egyes mőveltségi területekbıl - különösen az Ember és társadalom, a Földünk és környezetünk, a Mővészetek, valamint az Életvitel - kialakított tantárgyak hangsúlyozottan tartalmazzák az adott kisebbség kulturális örökségét, jelenét, és bemutatják szokásait, a többségi kultúrával egyenrangúan és megfelelı terjedelemben tárgyalják az adott kisebbségrıl szóló ismereteket is.
4. A szülık igénye alapján az interkulturális oktatásban résztvevık külön tanórai foglalkozás keretében megismerhetik az adott kisebbség nyelvét, mint élı idegen nyelvet.
5. A közösen szervezett nem kötelezı tanórai foglalkozásokon a kisebbségi oktatásban részt vevık aránya nem lehet alacsonyabb, mint a kisebbségi oktatásban részt nem vevık aránya.
6. Az interkulturális oktatás akkor szervezhetı meg, ha ez nem akadályozza a kisebbségi oktatást.
A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv követelményeit veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevı tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel a középfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. Valamely kisebbségi oktatási formában résztvevı iskola pedagógiai programja tartalmazza a kisebbség nyelvének, az irodalomnak és a népismeretnek az oktatását az elsı évfolyamtól felmenı rendszerben. 65
A cigány tanulóink ( 93%)
nevelése-oktatása iskolánkban integráltan történik. Célunk
hátrányaiknak leküzdése, a cigány tanulók sok esetben eltérı családi szocializációjának és serdülıkori tulajdonságainak figyelembe vételével. A cigány tanulók számára az iskolánkban türelmes és támogató légkört igyekszünk kialakítani, és erıfeszítéseket teszünk a szülık és az iskola közötti jó kapcsolat kialakítására. A nevelés-oktatás tartalmában alapvetıen a Nemzeti Alaptanterv mőveltségképét tartjuk irányadónak, így a tanulóink a más iskolákban járókkal, azonos esélyekkel rendelkeznek. A kisebbségi népismeret oktatásának tematikája a NAT több mőveltségi területhez kapcsolódik, melyet kiegészítettünk, és a tanterveinkben a helyi sajátosságoknak megfelelıen építettük be (pl: az ének-zenei kultúra, társadalmi-állampolgári ismeretek, irodalom területén. A cigány felzárkóztató oktatással biztosítjuk a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, történelmérıl, irodalomról, képzımővészetérıl, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek átadását. Oktatásuk elısegíti a tanulóink iskolai sikerességét, illetve mérsékli hátrányaikat. A pedagógiai eszközeivel asszimilációs elvárások nélkül – segítjük a cigányság integrációját. A kötelezı cigány népismeret mőveltségi terület oktatásán és az iskolai sikerességet elısegítı készségfejlesztésen kívül a tanulók: -
tantárgyi fejlesztésben,
-
szocializációs, kommunikációs fejlesztésben,
-
az egyéni tehetséggondozásban
-
képességkibontakoztató felkészítésben részesülnek.
Az iskola több esetben egyedüli élményforrás a gyerekek számára, ez is indokolja a speciális foglalkoztatást, felzárkóztatást, tehetséggondozást. Az önfejlesztı iskolai programban való részvételünkkel is a sokoldalú fejlesztést tőztük ki célul. Iskolánkban a cigánytanulók személyiségének fejlesztése csoportos és egyéni formában valósul meg, tanítási órák keretében, felzárkóztató csoportban, napközis foglalkozásokon, tanulószobán, korrepetálásokon, fakultációs, szakköri programok valamint más szabadidıs tevékenységben, pedagógusaink, köztük két cigány származású nevelı segítségével. Célkitőzéseink között szerepel a beilleszkedési, magatartási zavarokkal, nehézségekkel küszködı tanulók személyiség fejlesztése is. Törekszünk a tanulmányi hátrányok csökkentésére tervszerő nevelıi segítséggel. 66
Célunk: -
A többszörösen hátrányos helyzető ingerszegény környezetben élı gyermekek harmonikus fejlıdésének biztosítása lehetıségeinkhez mérten.
-
Az életkori sajátossághoz alkalmazkodó korszerő ismeretek elsajátítása, meglévı ismereteikre, jártasságokra, készségekre építve.
-
A továbbhaladáshoz szükséges követelmények elsajátíttatása.
-
Fontos feladatunk a beszéd és kifejezıképesség javítása, az alapmőveletek, olvasás, írás rendszeres gyakoroltatása.
Beszédjavításban segítségünkre van egy logopédus, aki hetente egy alkalommal foglalkozik a gyerekekkel.
A céljainkból megfogalmazódott feladatokat külön az egyes területeken dolgozzuk ki. A faluban mőködı kisebbségi önkormányzat segítségével tervezzük a cigányság kultúrájával, hagyományaival, történelmével foglalkozó program bevezetését. Közös célunk a tanulók tanulásra ösztönzése, amelyre jó példa az a díj is, amelyet „iskolánk legjobb cigánytanulója” cím eléréséért tőztek ki, de országos ösztöndíj pályázatokra is eredményesen jelenkezünk. A program bevezetése óta eltelt idıszak tapasztalatai igazolják szükségszerőségét és egyben eredményességét is. Hatékonysága ösztönöz bennünket arra, hogy további területekre is kiterjesztjük a fejlesztést és pedagógusaink ezen irányú továbbképzését biztosítsuk.
A cigány oktatásfejlesztési programok, a NAT cigányságra vonatkozó követelményei eredményesen hozzájárulhatnak a hátrányok mérsékléséhez. A feladatra jól felkészült pedagógusok, jó iskolai pedagógiai programok, a cigányságot is érintı helyi tantervek, tankönyvek, segédeszközök szükségesek a fejlesztéshez, a hátrányok leküzdéséhez. A közoktatásnak, ezen belül a kezdı iskolaszakasznak meghatározó szerepe van a roma tanulók oktatásában-nevelésben. Tehetséget, jó felkészültséget, felelısséget kíván a tanítótól, hogy megszerettesse a roma gyerekkel az iskolát, a szülıkkel célszerő együttmőködést alakítson, megalapozza a tanítványok készségeit és képességeit, segítse identitásuk kibontakoztatását, szeretettel és toleranciával kezelje problémáikat.
67
XI. MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS
Az iskola semmiképp nem attól lesz multikulturális, hogy különbözı etnikumú diákok látogatják. Az iskolát gyakorlata valamint perspektívái, oktatáspolitikája, programja, az intézményhasználó személyek tanulók, szülık és tanárok, együtt tehetik a különbözı kultúrák iránt érzékennyé. Ha az iskola figyel az intézményhasználók heterogenitására, érzékeny a tanulói populáció különbözı csoportjainak szükségleteire, elfogadó kulturális és szociális légkört hoz létre az iskolalátogatók minden csoportjával szemben, valamint az iskolai élet egészének területét átfogó, egységes kultúra- érzékeny szemlélettel rendelkezik, akkor válhat multikulturális jelzıre méltóvá.
A multikulturális iskola jellemzıi az alábbiakban foglalhatók össze: - a nevelıtestületnek demokratikus (nem rasszista) hozzáállása és értékrendje van a nyelvi pluralizmus értéket jelent az iskolában - az iskolai normák és értékek az etnikai és kulturális sokszínőséget tükrözik és szentesítik - olyan tanítási és motivációs stílusokat alkalmaznak a pedagógusok, amelyek hatékonyak a különféle társadalmi osztályokból vagy etnikai csoportokból származó tanulóknál - a felmérések és visszajelzések segítik az etnikai egyenrangúságot -a
különbözı
etnikai
csoportokból,
társadalmi
osztályokból
érkezı
gyermekek
egyenrangúságot tapasztalnak az iskolában - a tanítási anyagok bemutatják a különbözı fogalmak és problémák etnikai vonatkozásait - a tanárok és a tanulók elsajátítják a rasszizmus felismerésének és az ellene való küzdelemnek a képességét - a multikulturális pedagógiai törekvések a pedagógia minden területére kiterjednek (tananyag, tanár-diák kapcsolat, motiváció, iskolai környezet, stb.)
A multikulturális pedagógia jellemzıje, hogy tiszteletben tartja a különbözı kultúrák értékeit, szokásait, hagyományait. A multikulturális pedagógia célja: - A több kultúrára épülı személyiség-fejlesztés, amellyel a legfıbb cél, hogy a diákok elınyként éljék meg az eltérı kulturális hátteret. - A kisebbségi kultúra fenntartása, beleértve a vallás, a nyelv, a normák, tradíciók, társadalmi értékek, társas kapcsolatok ápolását.
68
- A teljes kulturális beolvadás megakadályozása. Ezáltal remélhetı, hogy a kisebbségek fennmaradnak, kulturális identitásuk megerısödik, fejlıdhetnek a többségi környezetben.
A multikulturális nevelés tágabb és szőkebb értelmezése: Szőkebb értelemben csupán az etnikai kisebbségekre
fókuszál,
míg
tágabb
értelemben
a társadalom különbözı
mikrokulturájának bemutatására, megértésére törekszik, mindvégig figyelemmel kísérve e csoportok nevelési-oktatási szükségleteit, igényeit. Saját programunkban az utóbb említett, tágabb értelmezést fogjuk követni.
A multikulturális nevelés nem csupán az eltérı rasszok, kultúrák, társadalmi csoportok iránti érzékenységet jelenti, hanem egyfajta paradigmaváltás is, amely magával hozza a különbözı gondolkodásmódok értékként való elfogadását, s amely egyszerően természetesnek veszi a másságot. A multikulturális oktatás jellemzıje az inkluzivitás, magyarul a befogadás, befogadó minden csoporttal szemben, amelybıl senki sem rekedhet ki, és amely mindenki így a többségi középosztálybeli diák - számára éppúgy hasznos lehet, mint a kisebbségi diákok vonatkozásában. Nem feledkezhetünk meg arról a tényrıl, hogy az etnikai háttér, a nemi hovatartozás, a képességbeli különbségek, a társadalmi rétegzıdésben elfoglalt hely, a nyelvhasználat jellemzıi, az egyén életkori sajátosságai, mind-mind jelentıs mértékben befolyással vannak a pedagógiai munkára. A nevelımunka akkor lehet sikeres és eredményes, ha a pedagógus minél többet tud a gyermek társadalmi-kulturális környezetérıl, hátterérıl, hiszen ennek segítségével lesz képes adekvát megoldásokat alkalmazni a pedagógiai folyamat során, így tudja leginkább ellátni a differenciált nevelés feladatát.
Tapasztalati tény, hogy mind a hazai, mind pedig nemzetközi szinten, a pedagógusok közt egyre növekvı igény van a szakmai képességek között az olyan kompetenciák meglétére, mint például az empátia, a tolerancia, a másik ember elfogadása, a nyitottság, a különbözı háttérbıl érkezı diákok megismerésének vágya és képessége.
Az európai uniós integráció megköveteli az eltérı kultúrák megismerését, tiszteletben tartását, a másik ember iránti toleranciát. Ez különösen kiemelten a nık, a romák és a fogyatékkal élı emberek esélyegyenlıségének biztosításánál mutatkozik meg. A demokratikus alapon mőködı országok kimondják, hogy a kisebbségeket is ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többség tagjait, így az ı kultúrájuk megırzése, átörökítése is 69
egyetemes emberi jog. A fejlett államok rájöttek arra, hogy a többségi társadalom, a többségi tanulók számára is értéket jelent a kisebbségek kultúrájának tiszteletben tartása, ezért újabban korántsem a konfliktusok okainak keresésére, hanem sokkal inkább a békés együttélésre törekszenek. Igyekeznek elébe menni a problémáknak, mert tudják, hogy az erıszakos asszimilációért nagy árat kellene fizetni.
Ezeknek az elveknek megvalósítása érdekében iskolánk a következı feladatokat tőzte ki célul: •
a pedagógusok képzések, önképzések keretében ismerkedjenek a multikulturális neveléssel,
•
a tanmeneteinket átgondolása aszerint, hogy mely témakörök tanítása közben adódik lehetıség a különbözı kultúrák megismerésére, és elfogadására, valamint szükség szerint új tananyagtartalmak beépítése,
•
a szabadidıs tevékenység során is ez az elv vezérel minket. Például a hagyományosan megrendezésre kerülı mesemondó versenyen, vagy a különbözı ünnepkörök feldolgozásában,
•
az iskolai környezet kifejezze a különbözı kultúrák megjelenését,
•
a külsı kapcsolataink minıségi építése.
70
XII. FOGYASZTÓVÉDELMI ISKOLAI PROGRAM Jogi háttér:
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következı alapvetı jogokkal rendelkezik: a. az alapvetı szükségleteik kielégítéséhez való jog b. a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga c. a különbözı termékek és szolgáltatások közötti választás joga d. a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga e. a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog f. az egészséges és elviselhetı környezetben való élethez való jog g. a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga h. a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.
Az Országgyőlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek elsı része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elı a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetıen állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelıség és az érdekvédelmi szervezetek együttmőködve teljesítenek.
A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggı ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Natban a felkészülés a felnıtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentıs szerepet kap.
71
A fogyasztóvédelmi oktatás célja
“A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.
A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei
A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmőködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erısítésérıl van szó, amelyek gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elısegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevı és közremőködı fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlıdik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelı magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erıforrások védelme mellett.
A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történı fejlıdése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentıségő.
Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntı hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemzı fogyasztói magatartások:
a kiválasztás,
az áruismeret,
72
a döntés,
a kockázatvállalás,
a bizalmi elv érvényesülése.
Addig a kamaszkorban már megjelenik: a jogérzék, kellı fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is.
A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülık, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik elınyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erısen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ-áramlás.
Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.
Az értékek formálásában lényeges például:
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése
az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,
a természeti értékek védelme.
Fontos továbbá a fogyasztás során:
a tájékozódás képessége,
a döntési helyzet felismerése és
a döntésre való felkészülés.
73
Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve ıket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:
Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülı fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.
Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendı. Mind a javak pazarló elıállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erıforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.
Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erıforrásait gyorsulva felélı fogyasztás és a környezeti erıforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.
Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történı felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminıséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgezı anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyezı anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövı nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.
Preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelem: Amikor a vevı már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 74
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban
Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetı fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. •
Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminıség összefüggései
•
Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások
•
Fizika – mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz mérıórák);
•
Földrajz: eltérı fogyasztási struktúrák és szokások;
•
Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái
•
Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás
•
Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használatuk
•
Informatika – elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia
•
Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története.
• Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz ) •
Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedık, versenyek, rendezvények)
•
Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)
•
Hazai és nemzetközi együttmőködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)
•
Az iskola fogyasztóvédelmi mőködése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások
Módszertani elemek
Az iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás.
75
A készségfejlesztésnek tartalmazni kell: •
az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyőjtés,
•
információfeldolgozás,
•
a feldolgozott információk alapján való döntés és
•
végrehajtás módszereit.
A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülık és a helyi közösségek együttmőködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülık lehetnek a pedagógus legfontosabb segítıi és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idı után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket győjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetıvé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérı tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelı keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. •
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól
•
Riportkészítés az eladókkal
•
Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika
•
Egyéni és csoportos döntéshozatal
•
Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása
•
Adatgyőjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában
•
Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel
•
Szimulációs játék, esettanulmány
•
Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemzı piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)
•
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
76
XIII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.
A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelı és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az elsı évfolyamon, majd ezt követıen felmenı rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól.
II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. -
A nevelık szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem mőködik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
2. A 2008/2009. tanév során a nevelıtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedı – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -
az iskola igazgatója;
-
a nevelıtestület bármely tagja;
-
a nevelık szakmai munkaközösségei;
-
a szülıi munkaközösség;
-
az iskola fenntartója.
2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselıi útján az iskolaszéknek javasolhatják.
77
3. A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követı tanév szeptember elsı napjától kell bevezetni.
IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. 2. A
pedagógiai
program egy-egy
példánya
intézményeknél tekinthetı meg: -
az iskola fenntartójánál;
-
az iskola irattárában;
-
az iskola nevelıi szobájában;
-
az iskola igazgatójánál;
-
az iskola igazgatóhelyettesénél;
-
a nevelık munkaközösségeinek vezetıinél;
-
az óvodában.
78
a
következı
személyeknél,
illetve
MELLÉKLET: SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ TANULÓK PROGRAMJA (IX. KIEGÉSZÍTÉS) A közoktatási törvényben a „fogyatékos” elnevezés a „sajátos nevelési igényő tanuló” elnevezés váltotta fel. E terminológiai kérdés fontos az integrációhoz szükséges szemlélet megváltoztatásához. Egyre feszítıbb kérdés a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai helyzete. A magyar oktatást jellemzı erıs szegregáció számos problémát vet fel. Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételezi a sérült emberek életminıségének javítását, esélyegyenlıségük megteremtését. Ennek elsı lépése a kisgyermekkori (óvodai, iskolai) integráció, a sérült vagy egyéb hátránnyal küzdı tanulók kedvezıbb helyzetben lévı társaikkal történı együtt nevelése, oktatása. Mégis kevés olyan kérdés van a pedagógiában és a gyógypedagógiában, amely annyira megosztaná az emberek véleményét, mint az integrált oktatás. Az integráció mellett érvelık szerint a felnıtt társadalomban együtt élnek és dolgoznak épek és sérültek, jobb és kevésbé jobb helyzetben lévık. A szegregált intézményekben, kortársaiktól elszakítva nem tanulhatják meg sem az épek, sem a sajátos nevelési igényő tanulók az együtt élés szabályait. Jó példa erre a hallássérült tanulók esete. İk sérült társaik között ugyan jól kommunikálnak, akár a jelbeszéd segítségével, de az iskolából kikerülve nehezen értetik meg magukat környezetükkel. Az integráltan nevelt hallássérültek viszont „kénytelenek” megtanulni kommunikálni jól halló társaikkal. Figyelnek a logopédián tanultakra, törekszenek a szabályos hangképzésre, hiszen társaik csak úgy értik meg ıket. Biztos, hogy felnıttként könnyebb helyzetben lesznek, mintha ezt nem tanulták volna meg. Az ép gyerekek közössége húzóerıt, pozitív példát jelent az integráltan nevelt kisiskolás számára. Ha egy Down-szindrómás kisgyerek csak sorstársai között van, kevés elıtte a követendı példa. Az integrációban – ép társai között – viszont megtanulja az együttélés szabályait. Látja, hogyan viselkednek, étkeznek, játszanak a többiekkel együtt, és a lehetıségekhez mérten igyekszik ehhez igazodni. Az ép gyerekek is megtanulják elfogadni és kezelni a másságot, a sérülés tényét és az optimális segítségnyújtás módjait. Saját példánkból tudhatjuk, hogy milyen nehezen tanultuk meg felnıttként, hogyan viselkedjünk a sérült emberekkel. Sokat nyernek az integrációval a pedagógusok is. Hiszen meg kell valósítaniuk azt a nevelési, tanítási gyakorlatot, amely biztosítja minden gyerek optimális fejlıdését. Folyamatos szakmai továbbképzést jelentenek az integráló iskolák mindennapjai. Érzelmileg pedig folyamatos fejlıdést jelent a sérült gyerekek mosolya, megszerzett tudásuk, fejlıdésük látványa. Végül azt is látnunk kell, hogy a szegregáció esetében nem biztosított a szabad iskola választás a sérült gyerekek és szüleik részére. Ha a lakóhelyhez közel nincs megfelelı gyógypedagógiai intézmény, akkor a gyereket ki kell szakítani a családi környezetébıl. Ez pedig nagyon komoly érzelmi veszteség az egész család számára. Gondoljunk csak bele: egy 6-7 éves kisgyerek hétfıtıl péntekig szüleitıl, testvéreitıl külön, idegen gondolók, tanítók között tölti napjait. Szinte biztos, hogy érzelmileg nehéz helyzetbe kerül. Vajon elengedhetetlenül szükség van erre? Milyen formában valósulhat meg az integráció? Az integrált nevelés megvalósításának többféle módja létezik. Mielıtt belefognánk az együttnevelés megvalósításában, érdemes ezeket megismernünk, végiggondolnunk. Teljes integrációban a sérült kisgyermek a befogadó osztály állandó tagjai, minden foglalkozáson, tanórán – képességeiknek megfelelı mértékben – társaikkal együtt részt vesznek. Az integrált oktatást megvalósító iskolák tanulócsoportjai nem kis létszámú
79
felzárkóztató osztályok. Az integrálás lényege, hogy optimális, 22-24 fıs gyereklétszám mellett, osztályonként 2-3 sajátos nevelési igényő kisiskolás tanul ép, sokszor kiemelkedıen tehetséges tanulókkal együtt. A teljes integrációban az integrált gyerekek tanulását gyógypedagógus is figyelemmel kíséri, segíti. Részleges integrációról akkor beszélünk, ha a sajátos nevelési igényő tanulók a nevelés, oktatás egyes színtetein együtt vannak ép társaikkal (pl. mővészetek, testnevelés, szabadidı), más színtereken viszont elkülönített viszont elkülönített fejlesztések történik, gyógypedagógus segítségével (pl. anyanyelv, matematika). Fordított integráció esetében a speciális iskola fogadja be – külön osztályba vagy vegyes összetételő tanulócsoportban – az ép tanulók. A lokális integráció azt jelenti, hogy a sérült gyerekek minden tantárgyat elkülönítve, külön osztályban, gyógypedagógussal tanulnak, de bizonyos idıkben és helyzetekben, szinte véletlenszerően (étkezés, szabadidı, szünetek stb.) találkozhatnak ép társaikkal.
Hogyan jelenik meg a gyógypedagógia? A sajátos nevelési igényő tanulók eredményes együttneveléséhez biztosítani kell a folyamatos gyógypedagógiai jelenlétet. Pedagógusképzési rendszerünk nagyon differenciált, eleinte külön intézményekben, jelenleg külön karokon képzik a tanítókat, tanárokat és gyógypedagógusok. A tanító- és tanárképzı intézmények vajmi keveset foglalkoznak gyógypedagógiai ismeretekkel, a hallgatókat nem készítik fel arra, mit tegyenek, ha valamilyen sérüléssel, háttérképességi zavarokkal küzdı gyermek kerül az osztályukba. Tartja magát az a felfogás, hogy sérült tanulók oktatása nem tanítói feladat, hiszen az ı helyük a gyógypedagógiai intézményben van, ahol felkészült gyógypedagógus foglalkoznak velük. A gyógypedagógiai tanárképzı tényleg sokrétő, fıleg a különbözı fogyatékosságokra fókuszáló képzést nyújtanak a hallgatóknak. Pedagógus- és gyógypedagógus-képzés tehát egymástól elkülönítve folyik. Addig, amíg a sajátos nevelési igényő tanulók iskoláztatása szegregált módon történik, a pedagógusképzés ilyen irányú szétválasztása nem okozott igazi problémát. Az integrált nevelés megjelenésével viszont az ennyire elkülönült képzés számos kérdést vesz fel. Biztosak lehetünk abban, hogy a pedagógusképzés alapozó szakaszában helyet kell kapniuk gyógypedagógiai ismeretnek is. Addig, amíg ez megvalósul ki kell alakítani azokat az együttmőködési formákat, amelyek lehetıvé teszik, hogy a pedagógusok felségterületeinek számító többségi iskolában is meg tudjon jelenni a gyógypedagógiai tudás. Az eredményes integrációhoz tisztázni szükséges, kinek mi a dolga. Egy integráló iskolában egy pedagógus sokféle sérült gyereket tanít. Az évek hosszú sora alatt taníthat hallássérült, gyengén látótó, mozgássérült, Down-szindrómás gyereket. A rájuk vonatkozó összes gyógypedagógiai ismeret képtelenség, hogy megtanulja. Nem is az a dolga. A tanítónak az a feladata, hogy olyan iskolai, tanórai környezetet teremtsen, mely differenciált, tud figyelni a sérült tanuló speciális szükségleteire. Tudnia kell együttmőködni a munkáját segítı gyógypedagógussal. A sérült tanulót fejlesztı gyógypedagógussal való együttmőködés biztosítja a megfelelı, sérüléshez igazodó, speciális fejlesztés megvalósulását. Gyakorlatilag a tanító és a gyógypedagógus együtt felelıs a sérült gyermek fejlıdéséért. Ez is új helyzet mind a pedagógus, mind a gyógypedagógus számára. A tanítóknak ki kell nyitniuk az osztályterem ajtaját, a tanórák egy részére be kell engednie a gyógypedagógust, a foglalkozások vezetésekor figyelniük kell az ı munkájukra is. A gyógypedagógus, aki eddig azt szokta meg, hogy a sérült gyerekekkel csak ı foglalkozik, meg kell tanulnia a többségi iskolai környezetben mőködni, összehangolni a sérült és az ép gyerekek munkáját a speciális
80
fejlesztés mellett. Nem könnyő feladat ez. De ha mindenki tudja a dolgát, akkor bele lehet tanulni. Olykor elıfordul, hogy a tanító a gyógypedagógusra hárítaná a sajátos nevelési igényő gyermek tanítását. Hiába a régi beidegzıdés! Azt gondolja, hogy a rehabilitációs órákon a gyógypedagógus meg tanít mindent, hiszen ez az ı dolga, ı ért az igazán sérült tanulók oktatásához. Ez a felfogás nagyon veszélyes az integráció szempontjából! Ez egyszerő számítással is bebizonyítható. Egy elsıs kisiskolás heti 20-22 órát tölt az iskolában. Egy sajátos neveléső tanuló számára heti 3-6 rehabilitációs óra jut. Hogyan tanítható meg bármi 36 óra alatt egy sérült gyerek gyereknek, amikor erre ép társainak 22 óra biztosított? Bizony a tanító feladata, hogy minden tanóráját úgy szervezze meg, hogy azon a sérült kisiskolás is aktívan részt tudjon venni, lehetıségeihez igazított, megfelelı tevékenységek végzésével haladni, fejlıdni tudjon.
Integráció vagy inklúzió? A két fogalom közti különbség az együttnevelés tudatosságában mutatkozik meg. Nézzük meg kicsit részletesebben! Integráció Jelentése: különálló részeknek valamely nagyobb egészébe, egységbe való beillesztése, beolvadása, egyesülése (vö.: Magyar értelmezı kéziszótár). Pedagógiai értelemben azt jelenti, hogy az iskola fogadja a sérült tanulót, de lényegileg nem változtat sem a saját módszerein, sem tanítási stílusán, sem tananyagán. A sajátos nevelési igényő kisiskolás speciális nevelési, oktatási szükségleteit gyakran figyelmen kívül hagyja, a serülés kompenzálását célzó egyéni fejlesztést kizárólag a gyógypedagógus feladatának tekinti. A tanórákat nem kísérik megkülönböztetett figyelemmel a rászoruló tanulókat. Az „úszik vagy elmerül” elv valósul meg. Inklúzió Jelentése: valamibe beszámítva (vö.: Magyar értelmezı kéziszótár). A megfogalmazás jelzi az integráció szintjében, tudatosságában bekövetkezı minıségi különbséget. Az eltérés a fogadás (integráció) és a befogadás (inklúzió) kifejezésekkel értelmezhetı. A fogadó iskolában a sajátos nevelési igényő gyermek csak jelen van, különleges igényeit nem veszik figyelembe, beilleszkedését és tanulását nem segítik adekvát módon. A befogadó, inklúzív intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. Ennek megfelelıen az iskolát, az osztálykereteket, a tanulási munkaformákat, a tananyagokat, a követelményrendszert stb. úgy alakítják ki, hogy azok alkalmasak legyenek az egyéni különbségek – sérülések – kezelésére, az optimális egyéni segítség nyújtására. A sérült kisiskolások fejlıdését gyógypedagógus szakember figyelemmel kíséri, és hátrányaik kompenzálása érdekében egyéni fejlesztést biztosít számukra. Az inklúziv pedagógia valójában iskolai átalakulási reformként értelmezhetı, melynek eredményeként az iskola alkalmassá válik minden tanuló nevelési szükségleteinek kielégítésére. A pontos definíció ellenére a pedagógiai köznyelv az integrációs kifejezést alkalmazza valamennyi együttnevelést megvalósító iskolai gyakorlatra.
81
Nem szerencsés különbséget tenni, hogy mikor, hova, kit integrálunk. Maradjunk az együttnevelés gondolatánál, és akkor máris lebontottunk egy korlátot. Az együttnevelésnél nem számít, hogy kikrıl beszélünk, szociálisan hátrányos helyzető gyerekekrıl, sérült gyerekekrıl, tehetséges gyerekekrıl, más érdeklıdéső gyerekekrıl vagy arról a kisgyerekrıl, akinek éppen most válnak a szülei, és nem az a legnagyobb gondja, hogyan számolja ki a háromszög területét. Talán ha így nézzük az együttnevelés, akkor egészen más perspektívák nyílnak meg elıttünk. Elfogadjuk, hogy az osztályainkba járó gyerekek nagyon sokfélék. Nekünk tanítóknak pedig az a dolgunk, hogy mindezeket a gyerekeket megszólítsuk., hatékonnyá, „éppen neki” megfelelıvé tegyük az iskolát. De ehhez „másféle” iskola kell … Milyen legyen az iskola? Hatékony, egyéni törıdést, differenciált nevelést, oktatást biztosító „befogadó” iskolákra lenne szükség, annak érdekében, hogy a sajátos neveli igényő – sérült, magatartási, tanulási zavarokkal küzdı – gyerekek is megtalálják helyüket az iskolában. És nem csak ık… Minden gyereknek – függetlenül adottságaitól, szociális környezetétıl, esetleg sérüléstıl – szüksége van biztonságot nyújtó, szorongásmentes környezetre, ahol figyelembe veszik életkori és egyéni jellemzıit, szeretik és elfogadják. Tapasztalatok szerint az iskolák nehezen képes megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Többnyire egységes nevelési, oktatási eljárásokat alkalmaznak, nehezen tolerálja a „másként mőködı” gyerekeket. Milyen legyen tehát az iskola? - Jó lenne, ha az egyéni különbségekre nehezen figyelı, ismeretkezelı frontális tanítás nem lenne túlsúlyos. - Jó lenne, ha teret biztosítana a felfedezésekre, a problémamegoldásra, a közös munkára. - Jó lenne, ha nem egységes, mindenkire kötelezı – és átláthatatlanul hatalmas – lenne a megtanulandó tananyag. - Jó lenne, ha a különbségeket figyelembe vevı, rugalmas célok jellemeznék, nem támasztana merev, egységes követelményeket mindenki számára. - Jó lenne, ha nem minısítı, hanem árnyalt, személyre szabott értékelést alkalmazna. - Jó lenne, ha a pedagógusok megtanulnának együtt mőködni egymással, a gyerekekkel és a szülıkkel. - Jó lenne, ha elgondolkodnánk azon, igaz-e, hogy „becsukom az osztályom ajtaját, és azt csinálok, amit akarok”. Hiszen a bezárt osztályajtó nem csak véd, hanem el is zár, kollégától, segítıktıl, szülıktıl. Nincs kivel megbeszélni az osztályban történteket, nincs kitıl tanácsot kérni. Pedig az együttgondolkodásra, az egységes bánásmód megvalósítására nagy szükség van a személyközpontú iskolában. Összegezve: az együttneveléshez, a minden tanuló számára hatékony iskola kialakításához át kell alakítani és differenciálni kell a tanulószervezési módszereket, a tananyag elrendezését, az értékelés egész rendszerét. Meg kell tanulnunk együttmőködni, közös stratégiákat kidolgozni, figyelni egymásra, segítséget adni és kapni.
Magyarországon törvényi rendelkezések szabályozzák az integrált nevelést. A legfontosabb törvényi rendelkezések ismerete elengedhetetlenül fontos azért, hogy a törvény által elıírt kötelezettségeket, az együttneveléshez szükséges feltételeket figyelembe tudja venni minden sajátos nevelési igényő tanulót integráló iskola. Tudom, hogy a törvények száraz világa távol áll az iskolák hétköznapjaitól, mégis elkerülhetetlen foglalkozni azokkal.
82
Vannak olyan alapvetı rendelkezések, akiket nem lehet figyelmen kívül hagyni az integrált nevelés során. Az integrált nevelésre vonatkozó alapvetı törvények és rendeletek 1991. évi LXIV. Törvény – a Magyar Köztársaság kihirdeti „A gyermek jogáról” New Yorkban, 1989-ben született nemzetközi egyezményhez való csatlakozást. Az egyezmény a gyermek jogáról úgy rendelkezik, hogy „A törvényhozó szervek minden, gyermeket érintı döntésekben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsısorban. A különleges helyzető tanulóknak joguk van a lehetıségeiknek leginkább megfelelı, teljes életre.” Ez azt jelenti, hogy a törvényben szabályozott módon kell lehetıséget biztosítani a gyermekek, a sérült gyermekek számára is, hogy az érdekeinek leginkább megfelelı módon történjen iskoláztatásuk. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény biztosít lehetıséget arra, hogy a sajátos nevelési igényő tanulók integráltan, ép társaikkal együtt vegyenek részt az iskolai oktatásban. Éppen ezért az 1993-as közoktatási törvény jelentısége kiemelkedı az integráció szempontjából. Több rendelet szabályozza a sajátos nevelési igényő tanulók oktatásának tartalmát. Az oktatási miniszter 2/2005. III.1.) rendelete a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról rendelkezik. A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz kapcsolódó törvényi szabályozás szem elıtt tartja a tanulók érdekeit. A sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló eredményes fejlesztése érdekében csak olyan intézménybe írható be, amely rendelkezik a neveléséhez, oktatásához szükséges feltételekkel - Kt. 30. § (2)-(3). A közoktatási törvény meghatározza a sajátos neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételeket, ezek körében külön kitér az integrált nevelésre, oktatásra az alábbiak szerint: „integrált iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértıi bizottság által meghatározott szerinti foglalkoztatáshoz szükséges szakirányú végzettségő gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkoztatáshoz szükséges speciális tanterv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, a gyermek, tanuló részére a szakértıi és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.” Kt. 121. § (1) 28. A törvény egyértelmően fogalmaz, az integráló iskolában tanuló, sajátos nevelési igényő gyerekek szakszerő ellátását, a gyógypedagógus jelenlétét biztosítani szükséges. A szakirányú végzettség azt jelenti, hogy az integrált tanulót sérülésének megfelelı szakú gyógypedagógus is lássa el, fejlessze. Tehát hallássérült tanulóval szurdo-, látássérült tanulóval tiflo-, a mozgássérült tanulóval pedig szomatapedagógus foglalkozzon. Ez a törvényi rendelkezés a biztosítéka annak, hogy az integrált sérült tanulók is részesüljenek a megfelelı gyógypedagógiai ellátásban. Az integráló iskolák speciális tanterve tartalmazza a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelveiben (lásd alább) foglaltakat, azon szükséges fejlesztı eszközök, taneszközök és könyvek, kiadványok felsorolását, amelyek a sajátos nevelési igényő tanulók oktatásához szükségesek Biztosítani kell a törvény értelmében mindazon speciális gyógyászati, valamin a tanulást, az életvitelt segítı eszközök, amelyekre a sajátos nevelési igényő tanulóknak szüksége lehet. A sérülésekbıl adódó hátrányok rehabilitációjára vonatkozó rendelkezések – a sajátos nevelési igényő tanulók eredményes haladásának érdekében – részletesen szabályozzák és elıírják az iskola tennivalóit. Az iskolának biztosítani kell, és az óratervében meg kell jelenítenie a pedagógiai célú habilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti
83
idıkeretét az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra 15%-a értelmi fogyatékos tanuló, 35%-a a gyengénlátó tanuló, 40%-a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló, 50%-a a siket és az autista tanulók esetén. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen – egy osztályban tanítják – a heti órakeretet nyolcfıs csoportokra kell meghatározni, oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók elosztják nyolccal. A csoportra jutó idıkeret akkor is felhasználható, ha a csoportban nincs nyolc tanuló. Az együttnevelı iskolákban gyakran elıfordul, hogy nincs nyolc, azonos problémával küzdı tanuló. Például két hallássérült és egy gyengén látó tanulót integrál az iskola. A törvény értelmében ebben az esetben is jogosult a sajátos nevelési igényő tanuló a rehabilitációs órákra. A rehabilitációs órák szervezhetık úgy, hogy a gyógypedagógus részt vesz a tanórán, iskolai kereteken belül végzi a speciális megsegítést, fejlesztést. Ez a megoldás nagyon hatékony, a sérült gyereket nem kell kiemelni az óra menetébıl, természetesen osztálytermi közegben történik fejlesztése. Gyakran bevonhatók az osztálytársak is a munkába, így nem titok, hogy mi történik a sérült gyerekkel, amikor „kiviszik” az óráról. Szervezhetı rehabilitációs foglalkozás külön fejlesztı szobában is, ahol a sérült tanuló és a gyógypedagógus páros tanulási helyzetben dolgozik együtt. Ebben az esetben azt kell átgondolni, hogy milyen órákról viszi ki a gyógypedagógus a tanulót. Nem jó gyakorlat, amikor a testnevelés, ének, kézmőves órák, esetleg a játék, a szabadidı esnek az egyéni fejlesztés áldozatául. A gyógypedagógiai megsegítésnek, a rehabilitációs órák biztosításának több módja ismert. Ha az iskolában már annyi sajátos nevelési igényő tanuló tanul, hogy a rehabilitációs órák száma státuszt biztosít, akkor az iskolának módjában áll gyógypedagógust/gyógypedagógusokat foglalkoztatni. Ha erre nincs mód akkor az utazó gyógypedagógus közremőködését szükséges igénybe venni. Az utazó gyógypedagógusok olyan sérült gyerekekhez járnak ki, akik kevesebben vannak, és az ellátásukhoz szükséges órakeret nem tölt ki teljes gyógypedagógiai státuszt. Az utazó gyógypedagógusok általában a speciális gyógypedagógiai iskolákat vagy szakértıi bizottságok munkatársai, akik több iskola ellátását is megoldják. Az utazó gyógypedagógusok munkájára egyre nagyobb szükség van, több iskola kezdett bele az integrált nevelés megvalósításába, kérte szakszerő gyógypedagógiai megsegítést. Ezt, az együttnevelésre vállalkozó iskolák speciális megsegítését azok az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI) láthatják el a jövıben, amelyeket kifejezetten a sajátos nevelési igényő gyerekek, tanulók integráltan történı nevelésének, oktatásának segítésére hoznak létre, amelyek gyógypedagógusai szakszolgáltatást és szakmai szolgáltatást is biztosítanak. Kt. 33. § (12) A sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelvei A sajátos nevelési igényő tanulók oktatásának irányelve a sajátos nevelési igényő tanulók oktatását megvalósító iskolák alapdokumentuma, mely a Nemzeti alaptanterv kiegészítı, azzal együtt értelmez és alkalmazható dokumentum. A közigazgatási törvényben meghatározott különleges gondozáshoz való jog érvényesítését teszi lehetıvé, azáltal, hogy meghatározza a NAT alapján a sajátos nevelési igényt. „ A sajátos nevelési igény kezelésének kultúrája megköveteli, hogy e területi a speciális igények elismerést nyerjenek, hogy az érintett személyeket fokozott figyelem vegye körül. környezetük törekedjen hátrányaik enyhítésére, az elıítéletek csökkentésére. Mindezek megvalósításában kiemelkedı szerepet játszanak, fokozott társadalmi felelısséget viselnek az óvodák, iskolák” – olvasható az elıszóban.
84
A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2. § („) bekezdése rendelkezik arról, hogy „A sajátos nevelési igényő tanulót a többi tanulóval együtt nevelı, oktató iskola a helyi tantervek elkészítésénél ’ A sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelvét’ is figyelembe veszi.” Az irányelv célja, hogy a sérült tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a sajátos nevelési igényő gyermek sajátosságai összhangba kerüljenek. Az irányelvelvben foglaltak biztosítják, hogy a sérült tanulók fejlesztése s számukra megfelelı tartalmak közvetítése útján valósuljon meg, a fejlesztés követelményei igazodjanak a fejlıdés lehetséges üteméhez, a tanulókat az oktatás, a fejlesztés ne terhelje túl. Az irányelv kitér a habilitációs és rehabilitációs ellátás elveire, céljaira és feladataira is. Külön foglalkozik a dokumentum a többségi intézményben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás általános teendıivel, kiemelve a tanórai tevékenységek sokszínőségét, az eltérı képességekhez való alkalmazkodást. Az irányelv fogyatékossági területenként tartalmazza a fejlesztés alapelveit, a NAT mőveltségi területeinek alkalmazására vonatkozó ajánlásokat, a kiemelt fejlesztési feladatokat, a pedagógiai és az egészségügyi célú rehabilitációt. A sajátos nevelési igény megállapítása A fogyatékosság szőrése, a sajátos nevelési igény megállapítása a tanulási képességeket vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértıi és rehabilitációs bizottságok feladata. A vizsgálat szakvéleménnyel zárul, amely megállapítja a fogyatékosság tényét, a javaslatot tesz a különleges gondozás keretében történı ellátásra, szakszolgáltatásokra. Ezen bizottságok feladata a különleges gondozás ellátáshoz szükséges feltételek meglétének vizsgálata is. A szakvélemény tartalmazza: - A gyermek személyes adatait. - A szakértıi vizsgálat rövid leírását, a sérülésre vonatkozó megállapításokat, a véleményt alátámasztó tényeket, vizsgálati eredményeket. - A korai fejlesztéssel kapcsolatos ismereteket. - A gyermek fogyatékosságának megfelelı, kijelölt iskolai megnevezést. - Megfogalmazza a tanulói nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos feltételeket, követelményeket, javaslatot tesz az egyes tantárgyakból az értékelés alóli felmentésben. Tájékoztatást arról, hogy a szülı, ha nem ért egyet a szakértıi véleményben foglaltakkal, hol kezdeményezheti annak felülvizsgálatát. A szakértıi vizsgálat a szülı kérésére, illetve egyetértésével indítható. Amennyiben az iskola ítéli meg úgy, hogy a tanuló szakértıi vizsgálata szükséges, behívja a szülıt, és az indokok közlésével javasolja a szakértıi vizsgálaton való részvételt. 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 15. § (1) A felülvizsgálat Szintén törvény rendelkezik a sajátos nevelési igényő tanulók felülvizsgálatáról. „ A szakértıi és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi fogyatékos tanuló és a pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló fejlıdését az elsı vizsgálatot követı elsı tanév eltelte után, azt követıen a tanuló tizenkét éves koráig minden második, azt követı és a nem említett többi fogyatékosság esetén minden harmadik tanévben hivatalból felülvizsgálja.” A felülvizsgálatot az iskolának kell kérnie az illetékes bizottságnál. 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 20. § (4)
85
Osztálylétszám A törvény a sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló jelenlétét az iskolai osztály létszámának megállapításánál kedvezıen veszi figyelembe, a sajátos nevelési igényő tanulót a fogyatékosság típusától függıen 2, illetve 3 gyermekként, tanulóként kell számításba venni (Kt. 3. sz. melléklet, II. 3.). Ahogy az elıbbiekben hangsúlyoztuk, az integrált oktatást megvalósító iskolák tanulócsoportjai nem kis létszámú felzárkózató osztályok, hanem – a közoktatási törvényben rögzített gyermeklétszámú osztályokban – 2-3 sajátos nevelési igényő kisiskolás tanul ép társaival együtt. A törvény pozitív diszkriminációt alkalmaz, elismerve, hogy a sérült gyerekek integrált tanítása plusz energiát, odafigyelést igényel. ezért az osztálylétszám csökkentésére ily módon lehetıséget biztosít. Normatíva A Magyar Köztársaság költségvetésérıl szóló, évenként kiadott törvény értelmében a sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló után járó központi költségvetésbıl biztosított normatíva emelt összegő, amelyet minden sajátos nevelési igényő gyermeket nevelı intézmény megkap az integrált oktatás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésére. Az emelt normatíva biztosítja a gyógypedagógus alkalmazásának lehetıségét, a speciális fejlesztı és gyógyászati eszközök beszerzését és minden olyan feltétel biztosításának anyagi fedezetét, amely a sajátos nevelési igényő tanuló fejlesztéséhez szükséges. Iskolai dokumentumok A sajátos nevelési igényő gyermeket, tanulót befogadó intézmény alapító okiratában meg kell jelennie a feladatnak. Ez a fenntartói biztosítéka annak, hogy az óvoda, iskola rendelkezzen a sajátos nevelési szükségletek kielégítését szolgáló feltételekkel. Az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve elkészítésénél figyelembe kell venni a „Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét” meghatározottakat. 28/2000. (IX.21.) OM rendelet 2. § (2) 8/B. § (3) Ez a rendelt azért fontos, mert az összes kedvezmény, pozitív diszkrimináció, speciális megsegítés csak abban az esetben jár az iskolának, ha az alapító okiratban dokumentálja a sajátos nevelési igényő tanulók oktatását. A fenntartónak készített statisztikában pontosan fel kell tüntetni, hogy hány és milyen típusú sérült tanuló integrációját valósítja meg az iskola. A statisztikában szerepelni kell a szakértıi vélemény számának is, ez igazolja, hogy a sajátos nevelési igényő tanuló beiskolázása szakszerő és törvényes. A pedagógiai programban célszerő kifejteni, milyen módon (teljes, részleges, lokális stb.) valósul meg az együttnevelés az iskolában, milyen sérüléssel küzdı tanulókat integrálnak, milyen szakmai, pedagógiai megsegítések módját, rendszerét, ki kell térni az integrációból adódó nevelési feladatokra is. A helyi tanterv óratervében meg kell jeleníteni az évfolyamokra lebontott rehabilitációs órák számát. A tanterv összeállításánál figyelembe kell venni a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében foglaltakat, a helyi tanterv tartalmazza a sérülés típusát és fokához igazodó fejlesztı programokat, a mennyiségi és minıségi eltéréseket. A tudatos integrációhoz, ahol figyelembe veszik a sajátos nevelési igényő tanuló eltérı lehetıségeit, ezek mind szükségesek. Egyéni fejlesztési lap
86
A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2. § (2) bekezdése értelmében az integrált nevelt sajátos nevelési igényő tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlıdési lapon kell dokumentálni. Az egyéni fejlıdési lap vezetésére vonatkozó rendelkezést elsı alkalommal a 2005/2006-os tanév elsı évfolyamán szükséges alkalmazni. Az egyéni fejlıdési lap részei az adatokat, a fejlesztés fıbb jellemzıit tartalmazó külív és a – habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozások dokumentálását szolgáló – betétív. A betétív tartalmazza a fıbb fejlesztési területek felsorolását, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozást vezetı pedagógus nevét, szakképzettségét, az adott foglalkozás sorszámát, idejét, tartalmát, az alkalmazott módszereket, eszközöket. Az egyéni fejlıdési lapokat a Pátria Nyomdától lehet megrendelni, annyi példányban, ahány sajátos nevelési igényő gyermek tanul az iskolában. A központilag összeállított, egységes dokumentum a sérült tanulók egyéni fejlesztését, az szakirányú gyógypedagógiai ellátást hivatott nyomon követni. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelését szabályozó törvények, rendeletek és dokumentumok is tükrözik, hogy egyre tudatosabbá, átgondoltabbá vált az integráció megítélése. Az érvényben lévı törvényi rendelkezések egyértelmően segítik az integrált nevelés megvalósítását. De a törvények önmagukban nem elegendıek. Ki kell alakulnia egy olyan iskolai környezetnek, amely élni tud a törvények által biztosított lehetıségekkel. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlıdési zavara, az idegrendszer különféle eredető, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsısorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlıdése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkezı eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzıi Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlıdése igen eltérı attól függıen, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlıdési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhetı jellemzıik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlıdésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különbözı mértékő fejlıdési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelı gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása,
87
b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértıi és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelı gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlıdésük a mentális képességek területén is számottevı lehet. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai a) Bevezetı szakasz: 1-2. évfolyam. b) Kezdı szakasz: 3-4. évfolyam. Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyezıdik a hangsúly. A tanulók között meglévı eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelıen kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A bevezetı szakaszban javasolt - a közoktatási törvény által biztosított lehetıséggel élve - egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb idıtartamot tervezni. A hosszabb idıkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvetı kultúrtechnikák eszközszintő elsajátítására, amennyiben megfelelı motiváltság mellett, ismétlıdı tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerısítése. Az iskolák helyi tantervükben határozzák meg azokat a pedagógiai diagnosztikán és fejlesztési stratégián alapuló konkrét gyógypedagógiai eljárásokat - szükség esetén terápiákat -, amelyek az iskoláskor kezdı éveiben hatékonyan segítik a készségfejlesztést. Az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás nyomán a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal. c) Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam. d) Fejlesztı szakasz: 7-8. évfolyam. Az alapozó és a fejlesztı szakaszban a tanulók fejlesztése elsıdlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában elıtérbe kerül a verbális szint,
88
de a tanulók fejlettségének megfelelıen, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az Irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. A befogadó intézmény pedagógiai programjában - az Irányelv 1. fejezetében leírtak alkalmazásával - szerepelnie kell a fogyatékos tanuló neveléseoktatása sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlıdést nehezítı körülményeket is. Ezen belül fontos meghatározni és biztosítani azokat a segítı eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztı programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkezı gyógypedagógiai tanár együttmőködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztı munkába. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredı hátrányok csökkentését segítı programok az iskola helyi tantervének részeként mőködnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni) programokba. A gyógypedagógus, a terapeuta - esetenként más szakember véleményének figyelembevételével - készíti el a fejlesztı programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelızheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztı programok készítésekor és
89
elemzésekor elsıdlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenésébıl, a funkciók fejletlenségébıl eredı zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. A NAT alkalmazása A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes mőveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendı készségek és képességek (azok fejlıdési útjai, módjai és kialakulásuk idıtartama) mindenkor a tanulók fejlıdésének függvénye. A mőveltségi területek tartalmai segítenek abban, hogy a tanulói képességek mind magasabb szintre fejlıdjenek az egyénileg meghatározott lehetıségek határain belül. Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv a tanulás célja és egyben minden ismeretszerzés eszköze is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kitüntetett helye van. Célja és feladata a szókincsfejlesztés és - gazdagítás, a növekvı igényő helyes nyelvhasználat erısítése, a nyelvi hátrányok csökkentése. Feladata továbbá az eredményes olvasás-, írástanulás feltételeinek megteremtése, e speciális készségek kialakítása, megerısítése. Kiemelkedı szerepe van a nyelv rendszerére, a helyesírásra vonatkozó alapvetı tudás elsajátításában. Az irodalmi ismeretek célja, hogy mőveken keresztül gazdag tapasztalatokhoz juttassa a tanulókat a világról, az emberi természetrıl, az emberi létrıl, érzelmekrıl, a valósághoz való sokrétő viszonyulásról. Az irodalmi ismeretek hozzájárulnak a tanulók személyiségének, gondolkodásának, érzelmi világának, erkölcsi, esztétikai érzékének gazdagításához. A magyar nyelv és irodalom mőveltségi területnek meghatározó szerepe van az önálló tanulás kialakításában, az önmőveléshez szükséges képességek fejlesztésében. A mőveltségi terület kiemelt habilitációs /rehabilitációs feladatai a) Az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerısítése: - vizuális észlelés - jelfelismerés, - akusztikus észlelés - hangok differenciálása, - a beszédmotoros észlelés fejlesztése. b) A téri tájékozódás fejlesztése. c) Grafomotoros készségek fejlesztése.
90
d) Az olvasott szavak és a köztük lévı grammatikai viszonyok felismertetése. e) Szavak olvasásának begyakorlása - szóemlékezet, vizuális, akusztikus memóriafejlesztés. f) Szövegösszefüggések megláttatása. g) A helyesírási szokások megerısítése.
Fejlesztési-feladatok Kommunikációs képességek fejlesztése különféle élethelyzetekben. A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása tanulási helyzetben és a spontán beszédben is. A kommunikációs helyzetnek megfelelı kulturált nyelvi magatartás, viselkedés fejlesztése, gyakorlása. Önismeret erısítése. Véleménynyilvánítás, mások véleményének meghallgatása. A szövegtartalmat, a beszélı szándékát tükrözı kommunikáció eszközeinek alkalmazása irányítással és fokozódó önállósággal. Vizuális, akusztikus észlelés, érzékelés, a figyelem és az emlékezet fejlesztése. Ismert szövegek dramatizálása, improvizáció, helyzetgyakorlatok. A fonematikus észlelés, az optikus differenciáló-képesség fejlesztése, gyakorlatok hanganalizálásra. A tanulók által megismert aktív és passzív szókincs gazdagítása, gyakorlatai. Szövegértı és - elemzı képesség fejlesztése különféle mőfajokban. A néma értı olvasást követı - szövegértést bizonyító - feladatok megoldása. Információk győjtése a fejlettségnek megfelelı forrásanyagokból irányítottan, majd önállóan. Irodalmi mővek feldolgozása irányítottan, szempontsorral, algoritmussal. A verbális emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése.
91
Az írás-elıkészítés gyakorlatai, a kéz ügyesítése, az írásmozgás fejlesztése, a szem-kéz koordináció kialakítása. A vizuális, az akusztikus figyelem és differenciálás képességének fejlesztése. Összerendezett íráskép kialakítása az egyéni adottságok mellett. Az írás eszközszintő mőveleteinek gyakorlatai: másolás, tollbamondás, emlékezetbıl írás fokozatai. Az írásmozgás tempójának, rendezettségének, a helyesírás biztonságának kialakítása Szövegek alkotása - elbeszélı, leíró mőfajokban -, tréningek, gyakorlatok, szövegkorrigálások. A tanulók nyelvi tapasztalatainak megerısítése, a nyelvi elemkészlet gazdagítása, a spontán használt nyelvi szabályok kiemelése. Szövegvizsgálatok, kommunikációs helyzetek a mondatfajták vizsgálatára. A mondaton belüli szerkezetre irányuló tapasztalatszerzés gyakorlatai egyszerő beszédhelyzetekbıl kiindulva. A nyelvtani ismeretek elsajátításával kapcsolatos gyakorlatok - analitikus, szintetikus - a köznapi nyelvi tevékenységhez kötötten, nyelvtani szempontú mondat- és szövegalkotás gyakorlatai. Helyesírási helyzet (szavak, mondatok) tudatos elemzése, tanult minta, analógia, szabály megerısítése, helyesírási teljesítmények fejlesztése, helyesírási szokások megerısítése. Az önkorrekciós képesség fejlesztése, hibakeresés, -javítás, helyesírási problémahelyzetek felismertetése. Helyesírás fejlesztése másolással, tollbamondással, illetve emlékezetbıl történı írásbeli feladatokkal. Élı idegen nyelv Az Élı idegen nyelv tanításának, tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott tanulók szükségletei indokolnák a korai idegen nyelvi oktatást, de a tanulási képességük akadályozottsága miatt aránytalan terhelést jelentene a sérült tanuló számára. A szülık igényei, a tanulók fejlettsége szerint az iskola hozhat döntést a hetedik évfolyam elıtt megkezdett idegennyelv-tanulás ügyében. Az idegen nyelv tanításának alapvetı célja a kellı motiváció és késztetés a nyelv tanulása iránt, sikerélményekhez juttatni a tanulót a késıbbi nyelvtanulás érdekében.
A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátításra épül. Az idegen nyelv elsajátítása során a tanulók olyan nyelvi tevékenységekben vesznek részt, amelyek értelmi szintjüknek, fejlettségüknek megfelelnek. A nyelvtanulási stratégiák között fontos szerep jut a játékos tevékenységeknek, az egyszerő élethelyzetek modellezésének, ismert helyzetek, tartalmak idegen nyelven történı értelmezésének. A szemléltetéshez, a konkrét helyzetekhez, cselekvésekhez kötıdı nyelvtanulás eredményesebb, a szavak könnyebben megjegyezhetık és felidézhetık (pl. köszönés, bemutatkozás, kérdezés). Az egyszerő utasítások, a cselekvésre épülı játékos feladatok eredményesen fejleszthetik a hallott szöveg megértését. Természetes része a tanuló tanórai beszédének a magyar nyelvő kérdés és válasz, amelyet párhuzamosan használnak az idegen nyelvvel együtt. A nyelvtanulás középpontjában a motiváció fenntartása, a hallott szöveg (kérdés, utasítás, cselekvés stb.) megértése, fejlesztése áll. Az idegen nyelv olvasásának, írásának tanítása csak fejlettség szerint, a tanulóban erısödı igény alapján kívánatos. Az idegen nyelv tanulása nem önmagáért történik, hanem az idegen nyelvi környezetben az elemi kommunikáció és kapcsolattartás érdekében, az egyszerő információk felfogása, megértése céljából. A sikeres nyelvtanulás érdekében szükség van a hosszabb idıkeretre, a folyamatos gyakorlásra. Fejlesztési feladatok Az idegen nyelven történı megszólaltatás gátlásainak oldása. Szükségletek, motívumok felébresztése az idegen nyelv tanulása iránt. Idegen nyelvő információhordozók iránti kíváncsiság felkeltése. Erısíteni az Európában való eligazodás, kommunikálás igényét. Az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. Egyszerő - a témához kapcsolódó - kérdések felfogása, megválaszolása. Kapcsolatfelvétel a tanult témakörökben. Kérdések, igények egyszerő kifejezése. Képesség - a tanult témákban - egyszerő kérdések megfogalmazására és azok megválaszolása. Matematika A Matematika mőveltségi terület lehetıséget ad a környezı világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezésére, megismerésére. Képessé teszi a tanulókat a világ valósághő 93
észlelésére, információk befogadására, megırzésére és feldolgozására. A gyakorlás folyamán, a kognitív képesség alapmőveleteit szem elıtt tartva növelhetjük a tanulók intellektuális kapacitását. A matematikai fejlesztés során olyan képességek fejlesztése történik, amely képessé teszi tanulóinkat más tantárgyakban, illetve a mindennapi életben jelentkezı problémák megoldására is. Segítve ezzel a személyiségük fejlıdését, valamint a társadalomban elfoglalt helyük, szerepük objektív megítélését, növelve ez által cselekvési képességük hatékonyságát. A matematika kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai a) A tanulás eszközeinek célszerő használata. b) Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerısítése. c) Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén. d) Cselekvésben jelentkezı problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása próbálkozással. Az eredmény ellenırzése. e) Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek összehasonlítása, becslése. f) A matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése. g) A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások kialakítása. h) A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése. i) Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése. Fejlesztési feladatok A térben és idıben, valamint a világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás saját élménybıl kiindulva. A tapasztalatok feldolgozása az egyszerőbb gondolkodási mőveletek szintjén. A domináns pszichés funkciók folyamatos fejlesztése. Az ismeretek rendszerezése. A megszerzett tudás, az elvont fogalmak, szabályok, összefüggések stb. felhasználása, kezdetben ismert, majd ismeretlen szituációkban. A problémamegoldó képesség megszerzése a próbálkozás útján, majd racionális szinten. Az alkotás örömének átélése. Az érzelmi, akarati életük, az együttéléssel kapcsolatos értékek megismerése, elfogadása
94
kezdetben irányítással, késıbb önállóan. Kérdések megfogalmazásának, állítások bizonyításának, a véleményalkotás képességének kialakítása. Számtan, algebra- fejlesztési feladatok Érzékszervi benyomások, tapasztalatok győjtése. A számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal, s végül a számok szimbolikus szintjén. Tájékozódás a határozatlan és a diszkrét halmazok körében. A kiválogatás, összehasonlítás, csoportosítás gondolkodási mőveleteinek segítségével a matematikai fogalmak, a mennyiségi viszonyok, valamint a mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. A halmazok számosságának megállapítása. Számok rendezése, tízes számrendszerben történı rendszerezése, a számkör bıvítése. Számok bontása valamennyi számkörben. Természetes számokon túli számhalmazok bıvítése. Mőveletek- fejlesztési feladatok Élethelyzetek megjelenítése. Mennyiségi változások megfigyelése, megértése és megfogalmazása. A feladatok gyakorlása a manipuláció szintjén tárgyakkal, majd képekkel. A feladatok megadott logikai szabályok szerinti végzése. A számolási készség fejlesztése változatos és értelmes feladatok segítségével. Az ismeretek alkalmazása, a feladat adta problémák megoldása, tudástartalmak bıvítése, az alkotó képzelet fejlesztése a becslés (eredményjóslás) vagy az új mőveleti fogalmak bevezetésekor. Mőveletek írásban való végzése, a szóbeli számoláson túl a mőveleti sémákra (analógiákra) való emlékezés. Becslés, önellenırzés, elvonatkoztatás mőveletvégzés közben. Szöveges feladatok -fejlesztési feladatok Történetek megismétlése, visszamondása, elemzése, a mennyiségváltozás felfedezése a történetekben. Szövegértés, lényegkiemelés; adatok csoportosítása, mőveletek sorrendjének megállapítása, elvonatkoztatása a nyitott mondatokban. Cselekvési sorrend tervezése; megoldáskeresés: lehetséges megoldások kiválasztása, megoldása készen kapott sémák szerint, algoritmusok segítségével, késıbb alternatív gondolkodás mentén. 95
A feltételezés és a valóság összehasonlításának a képessége az eredmény „jóságának” megítélésében. A segítségkérés és -elfogadás képességének fejlesztése, kialakítása. Geometriai mérések -fejlesztési feladatok A saját testen való tájékozódástól, tapasztalatok összegzése. A gyakorlatban megfigyelt tulajdonságok megnevezése, a lényeges jegyek kiemelése. A látottak elemzése, összehasonlítása, a különbségek felfedezése. A térelemek szintézise, síkban történı leképezése. A térelemek síkban megadott tulajdonságainak transzformálása, a megadott tulajdonságok alapján a sík elképzelése. Gyakorlati mérések, mértékegységek,számítások -fejlesztési feladatok A mennyiségek összehasonlítása, folytonos, majd diszkrét mennyiségek összemérése. A tájékozódási képesség fejlesztése térben, idıben és a mennyiségek között a gyermek ismereteihez igazodva. „Láthatatlan” mennyiségek elképzelése, cselekvéshez, történéshez főzıdı megfogalmazással. A mértékegységek analízise és szintézise, a mérés rendszerének megértése, a mértékegységek közötti „átjárás”. Az ismeretek alkalmazása sok eszközzel való megsegítéssel a legegyszerőbb, konkrét feladatokkal, majd az eszközök fokozatos elhagyásával. A feladatok tudatos végzése. Szerkesztések -fejlesztési feladatok A finommotorika, a térlátás, a szem-kéz koordináció fejlesztését igénylı gyakorlatok, a szerkesztéssel kapcsolatos térelemek helyzetének érzékelése, fogalmi ismeretének alapozása. A szerkesztéshez szükséges eszközök készségszintő használata. Leképezés analógiák segítségével, majd az alkotás, a problémamegoldás szintjén. Fegyelmezett munkavégzés, figyelemkoncentráció, pontos végrehajtás a gyakorlás folyamán. Az ismeretek alkalmazása, algoritmusok pontos betartása, önszabályozás, önirányítás. Összefüggések, függvények, sorozatok -fejlesztési feladatok A tulajdonságok kiemelése, a tulajdonságok összehasonlítása, a különbségek felismerése. Megadott szempont szerint összefüggések keresése a látszólag különbözı dolgok között. A gondolati cél, szándék megismerése, feltárása, következtetés az ok-okozati összefüggésekre, cselekvéssorok folytatása. Az azonos típusú feladatok végzése, a gondolatmenet ismétlése, az általános törvényszerőségek levonása. 96
Szabályok megfogalmazása, feladatmegoldás egy-, majd többféle módon. Összefüggés feltárása, megoldási alternatívák felismerése. Több elem bevonásával történı összefüggés-keresés, az ismeretek rendszerezése, a függvényszerő gondolkodás kialakítása. Valószínőség, kombinatorika, statisztika -fejlesztési feladatok A tapasztalatok győjtése alapján kérdések megfogalmazása. Az ítélıképesség fejlesztése. Több valóságelemet tartalmazó statisztikai adatok győjtése, következtetések. A biztos, lehet és a lehetetlen megtapasztalása, szabályjátékok. Hagyományos és új logikai játékok, a kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. A statisztikai adatok győjtése, értékelése, a valóság objektíve megismerése. Ember és társadalom - Történelem és társadalmi ismeretek A mőveltségi terület középpontjában az ember világa áll. A múlt kiemelkedı történelmi eseményeinek, történelmi személyiségeinek megismerése hozzájárul a nemzeti és az európai identitástudat kialakulásához, elmélyítéséhez. A társadalmi ismeretek tartalmai sokoldalúan tárják a tanulók elé a szőkebb és tágabb közösségben élés lehetıségeit. A tanulókat hozzásegíti ahhoz, hogy tájékozódni tudjanak a körülöttük lévı társadalmi, gazdasági, politikai jelenségek között. Lehetıséget kapnak a legalapvetıbb társadalmi tevékenységek, a legfontosabb állampolgári ismeretek elsajátítására. A tartalmak elsajátításakor figyelembe kell venni a tanulók gyógypedagógiaipszichológiai jellemzıit, ezért elınyben kell részesíteni a sajátélményő tevékenységeket. A személyes élmény segíti annak a belátását is, hogy a jelen eseményei nagymértékben a múlt eseményeinek eredményei, és mai életünk hatást fog gyakorolni a jövı nemzedékek sorsára is, azaz a történelemnek, a társadalom eseményeinek mi magunk is részesei vagyunk. A fejlesztés kiemelt területként kezeli a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelést, a szociális érzékenységet, az értékvédı magatartás kialakítását, a környezetért érzett felelısséget. A mőveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai - Az idıészlelés fejlesztése, az emberöltı, az évtizedek, évszázadok, évezredek megértése.
97
- Az idı múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése. - Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyőjtés technikájának fejlesztése. - A tér és idı kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése. - A kommunikációs képességek fejlesztése. - A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése. - Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, a valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása. - A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése. - Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Környezetünk történelmi és társadalmi jellemzıi -fejlesztési feladatok Ismeretszerzés személyes beszélgetésbıl, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyelésébıl. Régen és ma érzékelése, események beazonosítása saját élménybıl. A saját szerep, a saját feladat, a saját felelısség felismerése. A különbözı közösségekben való létezés formáinak, lehetıségeinek ismerete. A múlt történelme és társadalmai -fejlesztési feladatok Az idıben végbemenı, egymást követı változások folyamatának érzékeltetése. Tájékozódás az idıszalagon, térképen, összefüggések felismerése, megfogalmazása egyre nagyobb önállósággal. Ismeretszerzés a szabadság, felelısség, emberi helytállás jelentıségérıl. Történelmi események okainak és következményeinek elemzése fokozatosan csökkenı segítségnyújtás mellett. Korunk történelme és társadalma -fejlesztési feladatok Beszámoló, vázlatkészítés a tömegkommunikációs eszközök felhasználásával. Elemzések tanári segítséggel. Költségvetési, gazdálkodási ismeretek a családi költségvetéstıl az államháztartásig. A munkavállalás gyakorlata. Ember a természetben A mőveltségi terület természettudományos nevelést alapoz meg. A nevelés-oktatás során lehetıség nyílik tapasztalatok, korszerő - a gyakorlatban is felhasználható - ismeretek átadására az anyagokról, a természeti környezet kölcsönhatásairól, folyamatairól. A
98
mőveltségi terület tudatosítja a tanulókban, hogy az ember része a természetnek, így felelıs a természeti környezetért, az emberiség jövıjéért. Formálja gondolkodásmódjukat, a természethez, a családhoz és önmagukhoz való viszonyukat, felkészíti arra, hogy a megszerzett ismereteket miként alkalmazzák a tanulásban, az önálló életvezetésben. A tanulók ismeretelsajátításában a természeti-környezeti világ elemi megismerésének lehetısége tőzhetı ki célul. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kap a szemléletformálás, a természethez való pozitív viszonyulás megteremtése, az egyén és a társadalom számára fontos konstruktív magatartás- és viselkedésformák elsajátítása. E területen szerzett mőveltség fontos eszköze az egészséges életmóddal, életvitellel, környezettudatos viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátításának is. Kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatok - Figyelem, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklıdés felkeltése. - Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása. - A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése. - A térérzet alakítása, megerısítése, viszonyszavak pontos használata, az idı múlásának érzékelése, felfogása, a változás - idıben, térben - észlelése, értelmezése. - A gondolkodási funkciók, mőveletek fejlesztése. - Szokások, szokásrendszerek kialakítása. - A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerısítése . Környezetismeret - bevezetı és kezdı szakasz A természet vizsgálata. Tájékozódás az élı és élettelen természetrıl -fejlesztési feladatok - Érdeklıdés, motiváció felkeltése, inspiráció a kérdésfeltevésre. - Egyszerő, játékos megfigyelések, összehasonlítások, csoportosítások, elképzelések, hiedelmek megfogalmazása. - Egyszerő becslések, mérések. - Jellemzık számbavétele, változás felismerése. - Elemi képi és szöveges információk értelmezése irányítással, segítéssel. - Anyagok és halmazállapotok megkülönböztetése a hétköznapi élet példáival. - Az élılényekkel kapcsolatos fogalmak gazdagítása, csoportokba sorolás, életmőködés felfedeztetése konkrét példákon. - Az élılények érzékelhetı jegyeinek megállapítása - összehasonlítások, elvonatkoztatások.
99
Tájékozódási alapismeretek fejlesztési feladatok - Tájékozódás a térben - térérzet megerısítése, irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek becslése, mérése - meghatározása. - Tapasztalatok, ismeretek győjtése a természet könnyen megfigyelhetı és felfogható ciklusaival kapcsolatban; a mindennapok idıviszonyai. - A helyváltoztatás és az eltelt idı kapcsolat a saját történéseire, életterére vonatkoztatva. - Állandóság és változás felfedezése irányítással, egyszerő példákkal. - Elemi tájékozódás a közvetlen környezetben, a szőkebb lakótérben, lakóhelyen. - Elemi ismeretek a földrajzi környezetrıl konkrét tapasztalatokból merítve. Testünk és egészségünk-fejlesztési feladatok - Az élı és élettelen közötti különbség, az életjelenségekhez kötött élet-értelmezés elemi ismeretei. - Az ember testrészei, érzékszervei - példák, konkrét tapasztalatok győjtésével. - Törekvés az ember számára fontos egészségmegırzı szokások elsajátítására: egészséges táplálkozás, tisztálkodás, mozgás. - Néhány könnyen felfogható példa a környezetnek az ember egészségére gyakorolt hatásáról. - Gyermek- és fertızı betegségek, orvosi ellátás a saját tapasztalat alapján - a történtek elemzése, tudatosítása. Természetismeret - alapozó szakasz Az élı és élettelen természet ismeretei -fejlesztési feladatok Tájékozódás a tudományos megismerésrıl - Rendszeres megfigyelés, vizsgálódás. - Egyszerő becslés, mérés elvégzése, önállóan és csoportban is. - A tapasztalatok megfogalmazása segítséggel. - Különféle információhordozók használata csoportmunkában - irányítás mellett. Tájékozódás az élı és élettelen természetrıl - A használati tárgyak anyagainak felismerése, az anyagfogalom biztos használata. - Egyszerő játékok, kísérletek a kölcsönhatásra, a hı, a fény terjedésére, a mágnesességre. - A hétköznapi folyamatokban elıforduló energiafajták és energiahordozók bemutatása példák segítségével. - Az élıvilág változásának bemutatása. - Az ember kulturkörnyezetének értelmezése a növénytermesztésben, az állatok nevelésében. - Konkrét példák az életközösségek bemutatása során.
100
- Az életközösségekben mőködı kapcsolatrendszer érzékeltetetése jól megtapasztalható példákon keresztül. Földrajzi - környezeti alapismeretek -Fejlesztési feladatok Tájékozódás a közvetlen földrajzi környezetben - Egyszerő megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló idıjárás-megfigyelés, a változások értelmezése. - Alapvetı mérések elvégzése, a folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolat felismerése tanári irányítással. - Az idıjárás és a halmazállapot-változás közötti kapcsolat felfedezése segítség mellett. - Tapasztalatok győjtése a környezet felszíni formáiról. - Ismeretek a térképi ábrázolásról, egyszerő tájékozódási gyakorlatok a térképen. - Képi információk, rövid, szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi, domborzati, térképi elsıdleges képzetek kialakítása.
Természetismeret. A biológia, fizika, kémia ismeretei - fejlesztı szakasz Biológiai ismeretek Az élılények csoportjai Távoli tájak természetes életközösségei A növényi sejt és szövet. A növény anyagcsere folyamata és szaporodása. Fejlesztési feladatok - Nagyobb önállóság a megfigyelésekben, vizsgálódások, egyszerő kísérletek, mérések végzésében; páros, csoportos feladatok az információszerzésben, az információhordozók kezelésében segítségadás mellett. - Vázlatok, rajzok, feljegyzések készítése. - Szóbeli, írásbeli beszámolás, egyszerő leírás, jellemzés. Tájékozódás az élı természetrıl - Az élıvilágról szerezhetı információk jelentısége, kíváncsiság, érdeklıdés felkeltése. - Az egymásrautaltság, a kapcsolatrendszer felfedezése az élılények együttélésében. - Az élıvilágban mőködı egyensúly szerepének bemutatása az életbıl vett példákon keresztül. - Ismeretek bıvítése az életjelenségek körében - növények, állatok tekintetében.
101
- Az életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása - algoritmusok, analógiák alkalmazása. Az emberi test mőködése és egészsége Tájékozottság az emberi szervezet mőködésében - Ismeretszerzés saját szervezete mőködésérıl, felépítésérıl - megfigyelések, vizsgálódások, konkrét tapasztalatok segítségével. - A saját és mások tapasztalatainak elemi szintő értelmezése, egyszerő következtetések. - A gyakoribb betegségek megelızése, a gyógyítás mindenki számára elérhetı módozatainak ismerete, a környezet és az egészség közötti kapcsolat felismerése, az emberi szervezetet veszélyeztetı anyagok hatásainak megismerése. - Önismeret, önelfogadás, egészségmegóvás készségének fejlesztése.
Fizikai ismeretek -Fejlesztési feladatok Természettudományos megismerés - Fokozódó igény és kíváncsiság a kísérletezés, a vizsgálódás, a folyamatok megértése iránt. - Gyakorlottság megteremtése az ábrák értelmezésében, az eszközök mőködésének megértésében, egyszerő szóbeli, írásbeli leírásában. - Változások felismerése, okok keresése irányítás mellett. - A háztartás, a környezet ismert és használt egyszerő gépeinek mőködtetése, a fizikai ismeretek alkalmazása a mőködtetés során. - A fizika és a többi természettudomány közti szoros kapcsolatot felismerése - tanári irányítással. Kémiai ismeretek -Fejlesztési feladatok Természettudományos megismerés - Az ismeretszerzés iránti igény felkeltése, fenntartása. - Gyakorlottság az önálló kísérletezésben az egyszerő ártalmatlan anyagok, folyamatok megfigyelésénél. - Gyakorlatot szerezni a lényegkiemelésben, csoportosításban, összehasonlításban, az elemzésben. - Ismeretek szerzése a környezetben elıforduló anyagokról, biztonságos, szakszerő használatukról a hétköznapokban. - A környezetszennyezés káros következményeinek megértetése, szokásrend, viselkedésrend megerısítése.
102
- A tudatosság erısítése az életvezetésben, az egészségük megırzésében, a háztartásvezetésben. Természetismeret. A biológia, fizika, kémia ismeretei - megszilárdító szakasz Biológiai ismeretek Az ember szervezete és egészsége Környezet- és munka-egészségtani ismeretek - Fejlesztési feladatok - Az egészség megırzése a családban: szőrıvizsgálatok, rendszeres fogászati szőrés, háziorvosi ellátás. - Egészséges életvezetés: mozgás, táplálkozás, pihenés, tisztálkodás. Tapasztalatok az emberi szervezet mőködésérıl, egészségérıl - Példákon keresztül felismertetni az ember szabályozó szervrendszerének mőködését; megismertetni a tanulókat nemi szervek egészségét biztosító személyi higiénés tennivalókkal; vélemények, tapasztalatok győjtése az abortusz társadalmi megítélésérıl. - Felhívni a figyelmet az anya terhesség alatti életmódja és a születendı gyermek egészségi állapota közötti összefüggésre. - Megismertetni a korán kezdett nemi élet veszélyeit. - Szituációs, kommunikációs szerepjátékokon át bemutatni a kockázatos, veszélyes viselkedési módok elkerülését, élethelyzetek megoldását; elsajátíttatni az egészségmegóvás szabályait, az egészségügyi intézmények használatát, a gyógyszerfogyasztás és -kezelés szabályait. Fizikai ismeretek Fény- és hangtani ismeretek Elektromos alapjelenségek. Az anyag részecskéi, szerkezetük - Fejlesztési feladatok - Az elektromos töltés kísérleti megfigyelése. - A testek elektromos állapota. - Az elektromos áram, az áramkör - tanári demonstrációval. - Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. - Az elektromos felszültség elemi fogalma. - Az elektromos munka és teljesítmény. - Az elektromos ellenállás. - Az elektromos és mágneses mezı kölcsönhatásai. - Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazása. - Tapasztalatokon alapuló tudásbıvítés az anyagokról.
103
- A gondolkodási képesség, a gondolkodási mőveletvégzés fejlesztése. - A megfigyelı, kísérletezı, problémafelismerı, összehasonlító, cselekvési, döntési és önálló tanulási képesség alakítása. - Az iskolai kísérletekben tapasztaltak összekapcsolása a mindennapok történéseivel. - A fizika társadalmi hasznosságának felismertetése. - A fizikában tanultak széles körő kiterjesztése az ember egészségének és környezetének védelmére, a károsító tényezık, hatások megelızésére. - A modern fizikatudomány eredményeinek, de veszélyeinek is ismerete.
Kémiai ismeretek Anyagszerkezeti ismeretek A szerves kémia -Fejlesztési feladatok Tájékozottság az anyagokról és felhasználásukról - Tudatosság a célirányos megfigyelésekben, elemzésben, az adatok lejegyzésében. - A tanuló fejlettségének megfelelıen a jelenségek, folyamatok közötti hasonlóság, különbség észrevétele, megfogalmazása szóban és írásban a tanult szakkifejezések használatával. - Példákon keresztül bemutatni, hogy a kísérletekben realizált elméleti ismeretek miként vannak jelen a mindennapokban. - Felismertetni a kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémákat. - A háztartási szerek használatával, tárolásával kapcsolatos elıvigyázatossági szabályok megismerése. Földünk és környezetünk A Földünk és környezetünk mőveltségi terület ismereteket nyújt a tanulóknak a lakóhelyükrıl, a hazájukról. A hazai az európai földrajzi környezetbıl kiindulva lineárisan táguló térben szerezhetnek elemi ismereteket a távoli földrészekrıl és a bolygókról. A mindennapokban is jól használható gyakorlati példákon és tapasztalatokon keresztül sajátíthatják el a földrajzi térben történı eligazodás alapvetı eszközeit, módszereit. Az egyszerő, elemi földrajzi ismeretek átadása, az általános és a speciális képességek fejlesztésére, a specifikumokra figyelve történik - a habilitációs, rehabilitációs célokat, feladatokat hordozva. A mőveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai - A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, problémafelismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége.
104
- A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése. - A rész-egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térkép összefüggéseinek felismerése. - Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában. - Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum tényleges és viszonylagos helye, helyzete. - Az idı észlelés fejlesztése. Idırend, periódus a természetben, a folyamatokban. - Kommunikációs képességek - kérdezni tudás, szakkifejezések használata. - Tanulási szokások megerısítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerő szövegbıl, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata. Ismeretek a térképrıl - Fejlesztési feladatok - Ismeretszerzés, tanulás - a földrajzi környezetben történı eligazodás képességének fejlesztése, információk szerzése, kezelése. - Tájékozódás a földrajzi térben és idıben. - Tájékozódás földrajzi-környezeti kérdésekben, folyamatokban. - Tájékozottság a hazai földrajzi-környezeti folyamatokban. A lakóhelytıl a bolygónkig - Fejlesztési feladatok - Ismeretszerzés, tanulás - a jellemzı természeti, társadalmi, környezeti összefüggések felfedezése, felismerése. - A hétköznapi életben felhasználható földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, folyamatos gyarapítása. - Tájékozottság a földrajzi-környezeti kérdésekben. - Európa és más kontinensek, tipikus tájak, természeti-társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése. A Föld természetföldrajzi képe -Fejlesztési feladatok - Tájékozottság a földrajzi térben a környezet anyagaiban - Tájékozottság a regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben - a természetföldrajzi övezetesség társadalmi-gazdasági életben való megnyilvánulásainak felismertetése példákon keresztül. - A világgazdaság mőködésének a napi életünkre gyakorolt hatásai - példák segítségével.
Mővészetek
105
A mőveltségi terület olyan élményszerő ismeretek nyújtását állítja középpontba, melyek hozzájárulnak a képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. Jellemzıje az értékközvetítés és értékırzés mellett az aktív befogadásra és alkotásra késztetés. Hozzájárul a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapításához, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozásához. Az iskolai nevelés, oktatás rehabilitációs célú feladatainak megvalósításában kiemelt szerepe van a gyakorlati tevékenységeknek, mert általuk az ismeretek élményszerővé válnak, segítik a mélyebb megismerést, fejlesztik a kreativitást. A tevékenységek, az alkotások széles körő kínálata lehetıséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósítására. A mőveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai - Önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, a pozitív alkalmazkodóképesség, kapcsolatteremtı és együttmőködési képesség fejlesztése. - Képzelet, kifejezıkészség, kreativitás fejlesztése. - Harmonikus mozgás kialakítása, fejlesztése. - A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése. - Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése. - A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térrıl, idırıl, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól. - A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban. - A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése. - Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése. - Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagítása.
Ének-zene -Fejlesztési feladatok - Az ének, a zene megszerettetése, a zenei kifejezıeszközök megismerése. - A ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése. - A dalos játékokkal a téri percepció, a nagy és finommozgások, a magabiztosság fejlesztése. - Az észlelés, a kifejezés képességének fejlesztése; a hangzó zene és a kottakép megfeleltetése egymásnak. - A daltanulással, közös énekléssel a kommunikációs, metakommunikációs képességek fejlesztése.
106
- A szociális kapcsolatok erısítése az együttes énekléssel, mozgással, szerepléssel. - Saját képességeinek megismertetése, sikerélményhez juttatás, bátorítás önmaga fejlesztésének vállalására. - A kreativitás és a fantázia fejlesztése a megismert zenei kifejezı eszközök felhasználásával. - Térbiztonság, mozgásbiztonság, harmonikus mozgás fejlesztése mozgással, tánccal.
Dráma és tánc -Fejlesztési feladatok - A csoportos játékok, mozgások együttes élményével az alkotó- és kapcsolatteremtı képességek kibontakoztatása. - A testi, térbeli mozgás, valamint az idı- és ritmusérzék, az énkép fejlesztése. - A fantázia, a koncentráció, az észlelés finomságának fokozása. - Személyiségfejlesztés improvizációs játékokkal, többféle kommunikációs helyzetben, elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével.
Vizuális kultúra -Fejlesztési feladatok - A közvetlen érzékszervi tapasztaláson alapuló élmények biztosítása, feldolgozása a környezetben, a lakóhelyen, a mőalkotások, a természeti látványok területén. - Az azonosságok, a különbségek tudatosítása. - Téri helyzetek leírása szóban, megjelenítése szabadkézi rajzban. - A mozgásélmény megfogalmazása, az idıbeli folyamatok, változások megfigyelése, tudatosítása. - Egyszerő közlı ábrák értelmezése. - Segítségadás a mővészeti alkotások szépségének, üzenetének befogadásához, megértéséhez, átéléséhez. - A kezdeményezı, az alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. - Fokozott önállóság a feladatok megoldásában - rutinok, készségek, jártasságok kialakítása, fejlesztése. - Változatos technikák alkalmazása az önkifejezésben, az alkotásban. - Tapasztalatok győjtése a természetes és a mesterséges környezetrıl. - Egyszerő tárgyak készítésének készségei, kifejezıeszközeinek megismertetése, az anyagfunkció-forma egysége. - A tárgyhasználó és a fogyasztói magatartás alakítása. - Az egyéni ízlés, stílus érvényesítése a saját tárgy készítésében. -
A tervezı, az alkotó, a konstruáló képességek fejlesztése. 107
Mozgóképkultúra és médiaismeret-Fejlesztési feladatok - A megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés, a kommunikációs és együttmőködési, a problémamegoldó és készség, képesség fejlesztése. - A mővészi alkotásokban megismert konfliktusok értelmezésével a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakításának segítése. - Az életvezetés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését szolgáló képességek fejlesztése. Informatika A mőveltségi terület - igazodva az informális társadalmi elvárásokhoz - középpontjába a munkához, az életvitelhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzést és készségfejlesztést állítja. A mindennapi élet szerves részeként jelenlévı informatikai ismeretek, illetve az informatikai ismerethordozók használatának készsége, az esélyegyenlıség megteremtése, az életvitel céljából is kiemelkedı jelentıségő. A tanulóinknak képessé kell válniuk az informatika eszközrendszerének alapvetı használatára. Ez ad lehetıséget számukra gyors, korszerő ismeretszerzésre, ügyintézésre. A mőveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai - Érzékszervi megismerések. - Térbeli, idıbeli tájékozódó képesség fejlesztése. - Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés mőveleteinek gyakorlása. - Szabályfelismerés, tervezı, rendszerezı, döntési képesség fejlesztése. - Csoportosítások, következtetések. - Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. - A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség fejlesztése. - A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése. - Felismerı, rendszerezı képesség, szerialitás fejlesztése. - Analízis, szintézis. - Felismerı, rendszerezı képesség, szerialitás fejlesztése. Az Informatika nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai Számítástechnika -Fejlesztési feladatok - Ismeretek bıvítése, módszerek elsajátítása, eszközök és rendszerek használata.
108
Számítógép-kezelési alapismeretek -Fejlesztési feladatok - A számítógép mőködési elvének megértése, mőveletek alkalmazása a feladatok megoldásához. - Adatbázisok eszközszintő kezelése. - A folyamatok megértése. - Technológiák alkalmazása. - A rendszerek közötti átjárás problémamegoldás szintő használat. Algoritmusok –Fejlesztési feladatok - A számítógépes technika felhasználása a tudás bıvítésére, kezdetben segítséggel, késıbb önállóan is. Dokumentumkészítés –Fejlesztési feladatok - A rendelkezésre álló eszközök célszerő használatának elsajátítása. - A technológiák megismerése az esztétikus alkotások készítéséhez. - Adatok győjtése a dokumentumok tartalmának bıvítésére, pontosítására, színesítésére. Adatkezelés –Fejlesztési feladatok - Eszközök, technikák mozgósítása az adatok győjtésében. - Adatbázisok megismerése, az etikai normák betartásának tudatosítása. Táblázatkezelés –Fejlesztési feladatok - Az adatok célnak, feladatnak megfelelı feldolgozása. - Statisztikai adatok győjtése, bıvítése. - Becslések megállapítás, a következtetések összehasonlítása a valóssággal. - Helyi adatok összevetése országos adatokkal. Számítógéppel segített problémamegoldás- Fejlesztési feladatok - Egy adott probléma megoldásához a megszerezhetı ismeretek mozgósítása, segítséggel, majd önállóan. Számítógépes hálózat -Fejlesztési feladatok - A hálózat eszközként való használata ismeretek győjtéséhez, kapcsolatok építéséhez, problémák megoldásához. Könyvtárhasználati ismeretek Dokumentumismeret -Fejlesztési feladatok - Gyakorlati problémák megoldása a dokumentumok készítésével. - Annak megtanulása, hogy a kész alkotások egy átlátható rendezett formában legyenek tárolva a késıbbi felhasználás, illetve a könyvtár bıvítése érdekében.
109
Általános könyvtárhasználati ismeretek -Fejlesztési feladatok - Eligazodás a logikai rendben meglévı információforrások között, használatuknak megtanulása, szokások kialakítása. Életvitel és gyakorlati ismeretek A mőveltségi terület az ismeretek és fejlesztési feladatok tekintetében szintetizáló feladatot tölt be. Életmóddá, szokás-, viselkedés- és magatartásformává szervezi a fejlesztés kiemelt területeit, az ismeretek halmazát. A közvetlen környezetben szerzett tapasztalatokból kiindulva a technika, a társadalom, a munka világában történı pontosabb, tudatosabb eligazodást szolgálja. A tanuló egyediségének, megváltozott tulajdonságegyüttesének figyelembevételével hozzájárul az énkompetencia, a cselekvési, a szociális, a kommunikációs kompetenciák kialakításához. A sérülésspecifikus jegyek figyelembevételével épít a NAT ezen mőveltségi területen megfogalmazott alapelveire, kiemelt fejlesztési területeire, fı témaköreire, feladataira. A mőveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai - A gondolkodási funkciók, mőveletek fejlesztése: azonosságok, különbségek, csoportosítások, szabálykeresések, analógiák, felismerése, összefüggések megoldása, okokozat felfedezése. - A problémafelismerı, a tervezı, alakító, konstruáló képesség fejlesztése, kíváncsiság, motiváltság ébrentartása. - A cselekvıképesség fejlesztése, önellátás, környezetellátás technikáinak elsajátítása, alkalmazása. - Motorikus képességek fejlesztése, szabályozott akarati mozgások, mozdulatok továbbfejlesztése. A kar-kéz sebességének és ütemének alakítása. - A munkához való helyes viszonyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudatos fejlesztése. - A reális énkép, önismeret kialakítása, távlati lehetıségek felismerése, az önfejlesztı magatartás elfogadtatása. - Szociális képességek fejlesztése. Egészség- és szabadidı-kultúra -Fejlesztési feladatok - A saját élményen, tapasztalaton alapuló egészségmegóvás problémakörének felismerése, személyes lehetıség és szerep az életvezetésben, az egészség megóvásában, életvezetési problémák felismerése a családi környezetben, a testi-lelki-szociális egészség megırzésében. - Az életmód és a munka világának összefüggései, az életmódból adódó problémák.
110
- A szabadidı mint szükséglet, egyensúly a munka-tanulás-szabadidı szervezésében. - Információgyőjtés segítséggel (ismeretterjesztı források, dokumentumok, zsebkönyvek, szakkönyvek, lexikonok). Munka- és termeléskultúra -Fejlesztési feladatok - A munka és technika szükségessége és haszna az ember életében. - Tapasztalatszerzés a mesterséges környezetrıl, szabálykövetı magatartás a mesterséges környezetben, anyagok, formák, egyszerő szerkezetek megfigyelése, az anyagalakító tevékenység mőveletei. - Az építı-szerelı-konstruáló folyamat, a munkahely rendje, idıbeosztás, monotómia a különbözı pályaterületeken. - Gazdálkodás az anyaggal, energiával, a munkával és az idıvel. - A jó testtartás, elemi kézügyesség, jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban, jártasság a legegyszerőbb eszközhasználatban. - Az egyéni tulajdonságok és eredményesség összefüggései a tervezés, szervezés, kivitelezés során. - Önértékelı-, ítélıképesség, az individuális különbségek megfogalmazása. Közlekedés- és környezetkultúra -Fejlesztési feladatok Ismeretszerzési és probléma felismerés képesség - Tapasztalatok győjtése a közvetlen környezet közlekedésérıl, eredményes térbeli tájékozódás a lakóhelyen, a gyalogos és tömegközlekedés szabályainak megismerése, elsajátítása, a figyelem, az elıvigyázatosság a közlekedésben, konkrét példák a helyes döntésekre különféle közlekedési helyzetekben. - Érzékenység a környezet állapota iránt, a modernizáció pozitív és negatív hatásai, a személyes biztonság iránti igény és a magatartás, viselkedés összefüggései. Háztartás- és fogyasztói kultúra -Fejlesztési feladatok Tervezés, kivitelezés a háztartási és egészségi tevékenységben - A napi ismétlıdı háztartási feladatok felismerése, tevékenységek ön- és környezetellátásban, gyakorlottság az egyszerőbb háztartási munkában, szerszámok, gépek használatában, a szolgáltatások igénybevételében. - Tapasztalat a jövedelem beosztásában, tudatosság a takarékosságban. - Érzékenység a közvetlen környezet, a lakás formai, esztétikai világában, az otthon nyugalmának, mint értéknek, örömforrásnak elfogadása, szükségletek és lehetıségek felismertetése egyéni sajátosságok szerint. - A minıség, a tudatos fogyasztás ismeretei, reklámok értelmezése, szelektálás, viszonyulás. 111
Pályaorientáció -Fejlesztési feladatok A munka és tanulás az ember életében - Az egyéni adottságok megismerésén alapuló önismeret fejlıdése, tapasztalatok a legfontosabb pályákról, a hozzájuk vezetı utakról, lehetıségekrıl, valóság és a vágyak, valamint a realitások összehangolása. - A gazdálkodási, munkaképesség, mint érték, példák a pályamódosítással kapcsolatosan. Testnevelés és sport Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók igen eltérı képességekkel és fejlettségi szinttel kerülnek az iskolába. Mind az értelmi, mind a fizikai képességek területén nagy különbségeket mutatnak. Gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az inkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél mozgásfogyatékosság nehezíti a cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik, hogy az általános testnevelés körét kibıvítve, a gyógypedagógia és ezen belül a szomatopedagógia eszközrendszere segítse eljuttatni a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, a mozgásbiztonsághoz. A mőveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai - Erısítse a mozgásigényt, a kezdeményezıkészséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére. - Tanítson mozgásos játékokban való együttmőködésre, szabálytartásra, a játék örömére. - Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetıségének függvényében. - A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függıleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erısítése. - A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése. - A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelıs magatartás beláttatása. - Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erısítése. A Testnevelés és sport mőveltségi terület fejlesztési feladatai Rendgyakorlatok
112
- A foglalkozások rendjének és a fegyelem szükségszerőségének felismerése saját élményen és tapasztalaton keresztül. - A szervezett forma elfogadása, a rendgyakorlatok pontos kivitelezése és a helyes testtartás összehangolása, az önfegyelem növelése, a közösségben elfoglalt hely megtalálása, megtartása. Gimnasztika - A mozgásszervek általános képzése, elıkészítése, életfontosságú készségek fejlesztése, mozgáskoordináció alapjainak kialakítása. - A szervezet sokoldalú elıkészítése, foglalkoztatása, általános kondicionálása, erınlét megszerzése, fenntartása, állandó fokozása. - A törzs és a végtagok mozgatórendszerének kiterjedt fejlesztése, a mozgásérzékelési képesség csiszolása. Természetes gyakorlatok - A test valamennyi izomcsoportjának, valamint az egész szervezetnek általános fejlesztése. - Helyzet- és helyváltoztatások társakkal, tárgyakkal is. - Egyensúlyozó gyakorlatok nehezedı feltételekkel - vastagság, magasság. - Az erı, az állóképesség, a gyorsaság, az ügyesség növelése. - Jellemtulajdonságok - akarat, bátorság - fejlesztése. Atlétika - A megfelelı futótechnika kialakítása. - A nehézségi erıt legyızı képességegyüttesek megalapozása, gazdaságos erıkifejtés tökéletesítése, a testi képességek harmonikus fejlesztése. - A helyes ugró- és dobótechnikát fejlesztı gyakorlatok, fizikai erıt fokozó feladatok. Torna
- Mozgáskészségek megszilárdítása, a motoros képességek fejlesztése, ízületi mozgékonyság növelése, célirányos kondicionálás, koordinációs képességek tökéletesítése. - Jó izomérzékelés, az egyensúly- és ritmusérzékelés képességének optimalizálása. Labdagyakorlatok - Az alapvetı fizikai képességek komplex módon, valamint külön-külön történı fejlesztése, mozgásmőveltség fejlesztése. - A személyiség formálása csoport-, illetve csapatjátékokon keresztül. Testnevelési sportjátékok, testnevelési játékok
113
- Az adott sportág technikai, taktikai elemeinek bevésése. - Mozgékonyság, rugalmasság fokozott trenírozása. - A megosztott figyelem képességének automatizálása. - Helyzetfelismerı képesség fejlesztése. Természetben őzhetı sportok (helyi lehetıségek függvényében) - Egyéni, páros és csoportos ügyességfejlesztı feladatsorok, ellenálló képességet, edzettséget növelı szervezett játékok. Könnyített testnevelés - Tartásjavító és korrigáló gyakorlatok, prevenciós és rehabilitációs feladatok, sporteszközök alkalmazásával is. - Önállóan végezhetı mozgásfejlesztı, kondicionálást biztosító gyakorlatok. Úszás (lehetıség szerint) - Hidrogimnasztikai elemek, vízbiztonsági gyakorlatok, úszásnemhez tartozó technikai elemek, ciklikus mozgássorok automatizálása, távnövelı gyakorló feladatok, egyéni, páros és csoportos vízi ügyességi játékos feladatok.
114
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók igen eltérı egyéni adottságokkal bírnak, fejlesztésük során egyénenként is eltérı nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A fejlesztés szokásos útjait, módszereit jelentısen módosítja a kommunikáció és a beszéd fejlıdésének sajátos útja, a megismerı funkciók késleltetettsége, a lassúbb tanulási tempó, a figyelem ingadozása, az alacsonyabb fokú terhelhetıség. Mindezek konkrétan megfigyelhetı és mérhetı fejlıdésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzıi A testi és a lelki fejlıdés közötti ütembeli eltérés az iskoláskort elért gyermeknél szükségessé teszi a korai fejlesztés és óvodai nevelés során alkalmazott fejlesztı eljárások folytatását. A tanulók eredményes fejlesztése - együttmőködve a szülıi házzal - folyamatos, egymásra épülı gyógypedagógiai tevékenységet igényel. A nevelésnek elsıdlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. A sikeres tanítás-tanulás feltétele a jól átlátható, tagolt és ösztönzı tanulási környezet, a kis lépésekben történı haladás, a gyakori ismétlés. Optimális fejlesztést csak az egész életre szóló védı-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosíthat, amely arra törekszik, hogy a tanulók képességeik maximumát érjék el. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók meglévı képességeire, pozitív tulajdonságaikra és érzelmi kötıdéseik gazdagságára. Ezek folyamatos fejlesztése, aktivizálása valamennyi nevelési helyzetben az alábbiak figyelembevételével történik: a) Az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség. b) A tanulók fogékonyabbak a szenzorikus és mozgásos közlések befogadására, ezért a fejlesztés eredményesebb szemléletes képi rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel. c) Az ismeretszerzés tervezésénél számolni kell a tanulók rövid idejő odafordulásával és tevékenységi kedvével, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás nehezítettségével, az alacsony motiváltsággal.
115
d) A tanulási tempó, a bevésés jelentıs változása, a tanulási helyzetekhez való kötıdés, a bizonytalan megırzés, a pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a fokozott mennyiségő és eltérı helyzetekben végzett gyakorlást. e) A fejlesztés, nevelés során folyamatosan szem elıtt kell tartani a szociális képességek területén jelentkezı akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének zavara, a kooperatív készségek és az önfegyelem hiánya, a kommunikációs zavarok, a kritikátlanság) korrekcióját. f) A fejlesztést nehezítı külsı tényezık (hospitalizáció, nem elfogadó szülıi magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlıdés következményeként fellépı magatartászavar stb.) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre. g) Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek mőködési zavarai, mozgászavar, epilepszia, autisztikus magatartás) befolyásolják az egész személyiség fejlıdését. h) A felnıttkori élet - egyénileg különbözı - behatárolt lehetıségei. A nagymértékő egyéni különbségek miatt a tanulócsoportok összetétele rendkívül heterogén lehet. Ez a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programok, pedagógiai többletszolgáltatások (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytorna, logopédia, különféle terápiák) biztosítását teszi szükségessé. A pedagógiai folyamat során tág teret kap a hátrányok leküzdése, az egyéni bánásmód.
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetıbb célja a szociális beilleszkedés megvalósítása. Ennek érdekében a nevelés-oktatás feladata: a) a személyiség harmonikus fejlıdésének biztosítása, b) a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése, c) a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása, d) gyakorlatorientált képzés, e) az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása, f) a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában, g) egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére,
116
h) az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése, i) a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés, j) az eredményes társadalmi integrációra törekvés. A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejezıdése után találkozhatnak. A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással. Nevelı, fejlesztı hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. Ezért fontos az alkalmazása a képzés minden területén. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Alapfokú nevelés a) Bevezetı szakasz: 1-2. évfolyam. b) Kezdı szakasz: 3-4. évfolyam. c) Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam. d) Fejlesztı szakasz: 7-8. évfolyam. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelésének és oktatásának szempontjai Megfelelı testi, lelki és értelmi fejlettségi szint elérése esetén a középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló oktatása-nevelése elképzelhetı integrált körülmények között is. Ebben az esetben a befogadó intézménynek rendelkeznie kell a középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló hátrányainak leküzdéséhez megfelelı eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal és szakemberekkel. A vonatkozó jogszabályokban elıírt szolgáltatásokon túl a középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló számára lehetıséget kell teremteni a tanteremben a testi fejlettségnek megfelelı bútorzat használatára, habilitációs foglalkozásokon történı részvételre, tartalmi, módszerbeli differenciálásra a célok és követelmények terén, a differenciált segítségadásra. A fejlesztés alapja az alkalmazkodás az egyéni tanulási tempóhoz, az állandó megerısítés, gyakorlás, pozitív visszajelzés biztosításával. Fontos a tanuló folyamatos aktivizálása, a figyelem, az érdeklıdés felkeltése és fenntartása. Az integrált oktatás megvalósítását nagymértékben segíti a támogató szülıi házzal történı kapcsolattartás.
117
Az integrált képzésben részt vevı tanuló értékelésénél elsıdleges a tanuló önmagához képest elért fejlıdése. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, hogy az iskolai fejlesztés során jelentısen csökkentse a fogyatékosságból eredı szomatikus és pszichés hátrányokat, elısegítse a szociális érést. Az egyéni fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálásának, az egyéni fejlesztési program kidolgozásának alapja a pedagógiai diagnózis. A rehabilitációs célú foglalkozások célja - a meglévı képességelınyökre építve - az eredményes személyiségfejlesztés, a képességek, készségek terápiás fejlesztése. Kiemelten: - az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros ügyesség, tájékozódás, gondolkodás, vizuomotoros koordináció fejlesztése, - a bazális stimuláció, a logopédia, a szociális és kommunikációs tevékenységek segítése, - a mővészeti foglalkozások során a dráma, a zene, a tánc, az ábrázolás személyiségfejlesztı hatásának érvényesítése, - a mozgásállapot javítása, sporttevékenység. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztését átfogó területek A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása a NAT-ban meghatározott mőveltségi területek helyett fejlesztési területek - Anyanyelv és kommunikáció, Társadalmi környezet, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Természeti környezet, Mővészetek, Testi nevelés - alapján szervezıdik. A fejlesztés középpontjában olyan képességek kialakítása áll, amelyek elısegítik, hogy a) a tanulók az iskoláskort követıen önmagukat minél jobban el tudják látni, b) környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni, c) fejlıdjenek szociális és kommunikációs képességeik, megfelelıen tudják azokat használni, d) ismerjék meg közvetlen tárgyi és személyi környezetüket, és képesek legyenek azt alakítani is. Mindezekben céltudatra és az egyéni sajátosságaihoz alkalmazott önállóságra tegyenek szert - tudjanak dönteni is.
118
Képesség szerint differenciált csoportok szervezése A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek különbözı fejlıdési útjai miatt a tanulók képesség szerinti differenciált foglalkoztatása válik az egyéni képességek fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé. A harmonikus személyiségfejlıdés érdekében a különbözı képességek mellett is fontos a közel azonos életkori csoportok megtartása. A tanulók értékelését, minısítését, az egyes évfolyamoknál való továbbhaladás feltételeit a helyi pedagógiai program szabályozza. Nevelési és oktatási alapelvek és célok fejlesztési területenként Anyanyelv és kommunikáció Célok és fejlesztési feladatok: A fejlesztési terület célja, hogy megalapozza és befolyásolja valamennyi fejlesztési terület tartalmainak megismerését, elsajátítását, ugyanakkor az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése valamennyi fejlesztési terület feladata. Az anyanyelvi és kommunikációs nevelés során fejlıdik a kapcsolatteremtı, a közlı és informáló képesség, lehetıvé válik a verbális és nem verbális kommunikáció alapelemeinek elsajátítása. Hozzájárul a tiszta és helyes hangképzéshez, a beszédkészség fejlesztéséhez, a beszéd általi további ismeretszerzés képességének kialakulásához és megszilárdulásához. A fejlesztési terület feladatai: - az olvasás-íráshoz szükséges alapkészségek kialakítása és fejlesztése, - a csoportba való harmonikus beilleszkedés elısegítése, - az egyénre szabott minél nagyobb fokú önállóság kialakítása az olvasás és írás területén, - önálló eligazodás írásos anyagokban, - a kulturált kommunikáció minden formájának gyakorlása különbözı élethelyzetekben. Beszédfejlesztés javasolt témakörei - Testünk ápolása; ruházat; család; étkezés; iskolai élet; növények, állatok; lakás; utca, közlekedés; üzletek, vásárlás; foglalkozások; ünnepek; idıbeli tájékozódás; intézmények; társas érintkezés. Fejlesztési feladatok: - Saját élményekbıl, tapasztalatokból kiindulva a környezet tárgyainak, jelenségeinek, folyamatainak, ok-okozati összefüggéseinek felismerése.
119
Olvasás - Térorientációs gyakorlatok. - Emlékezet-, gondolkodás- és figyelemfejlesztés. - Értı olvasás. - Olvasástechnikai gyakorlatok. Fejlesztési feladatok: - Alapkészségek kialakítása és fejlesztése: vizuális, akusztikus, mozgásos és szeriális érzékelés és észlelés fejlesztése. - A figyelem fejlesztése. - Az emlékezet fejlesztése. - A gondolkodás fejlesztése. - A térbeli viszonyok gyakorlati alkalmazása. Írás - Térorientációs gyakorlatok. - Finommozgások elıkészítése. - Szem-kéz koordinációjának fejlesztése. - Vonalvezetési gyakorlatok. - Íráskészség megalapozása. Fejlesztési feladatok: - Érdeklıdés kialakítása az írásos információk iránt. - Spontaneitásra törekvés az írás területén. Társadalmi környezet Célja a környezet iránti érdeklıdés felkeltése és fenntartása. A fejlesztési terület feladatai: - a tér- és idıbeli tájékozódás kialakítása és gyakorlása, - mérések különbözı mértékegységekkel, - pénzzel kapcsolatos ismeretek nyújtása, gyakorlati életben történı alkalmazása, - logikai összefüggések felismertetése, - társadalmi környezet megismerése, - szociális készségek elsajátítása, - feladattudat, felelısségérzet fejlıdése. Számolás-mérés - Elemi tapasztalatok győjtése a tárgyak kiterjedésérıl, formai tulajdonságairól.
120
- Térbeli és idıbeli tájékozódás, mennyiségek felismerése, összehasonlítások, viszonyítások. - Mennyiségekkel végzett mőveletek. - Mértékegységek, mérések. - Pénz. Fejlesztési feladatok: - Szükséges alapkészségek kialakítása. - Alapvetı tér- és idıbeli relációk alkalmazása, gyakorlása. - Tárgyak mennyiségi és formai tulajdonságainak megismerése. - Különbségek, változások érzékelése, mennyiségfogalom kialakítása. - Tárgyak tulajdonságok szerinti csoportosítása. Társadalmi ismeretek - Személyi adatok. - Vásárlás. - Közlekedési ismeretek. - Ünnepek, szokások megismerése. - Szociális és társadalmi szituációs gyakorlatok, társas kapcsolatok. - Lakóhelyismeret. - Elıkészület a felnıtt életre. Fejlesztési feladatok: - A beszédfejlesztés tantárgy keretében megtanult ismeretek alkalmazása. - A tanuló segítése önmaga és társai mind teljesebb megismeréséhez, tágabb környezete felfedezéséhez. - A gondolkodás fejlesztésének segítése az ismeretek rendszerezésével. Életvitel és gyakorlati ismeretek Célja, hogy a tevékenységeken keresztül a tanulók önkiszolgálási foka érje el a teljes vagy részleges önállóságot. A fejlesztési terület feladatai: - az egészséges életmód szokásainak kialakítása, - a rendszeretet megalapozása, - az alapvetı szociális képességek kialakítása, fejlesztése és gyakorlása, - az alapvetı munkavégzı képesség kialakítása, - az öltözködés, ruházat, környezet iránti igényesség kialakítása,
121
- a szocializált, kulturált életvitelre való képesség kialakítása, - a mindennapi tevékenységek fokozódó önállósággal történı elvégzése. Önkiszolgálás - Az öltözködés, a személyi higiénia, az étkezés, a környezetrendezés, környezetmegóvás és gondozási tevékenységek kultúrája. Kiemelt fejlesztési feladatok: - A nagymozgások, a megfigyelıképesség, a szem-kézkoordináció, a motoros képességek, a lateralitás fejlesztése, gyakorlása. - Testrészek meghatározása, megnevezése, felismerése. - Tér- és idıbeli fogalmak megnevezése. - Használati tárgyak, eszközök nevének elsajátítása. Életvitel és gondozási ismeretek - Textilmunkák. - Konyhai munkák. - Takarítás. - Önkiszolgálás. - Ruhagondozás. - Vásárlás. - Piktogramok értelmezése. - Természetes anyagok és alakításuk. Kiemelt fejlesztési feladatok: - Különbözı anyagok tulajdonságainak megismerése. - Jártasság szerzése egyszerő alakítási tevékenységekben (darabolás, vágás, tépés, varrás, ragasztás, csomózás, kötés stb.). - A gazdaságosságra való törekvés kialakítása a vásárlás során, a választások mérlegelésének gyakorlása. - Takarítási, mosási, fızési technológiák megismerése, gyakorlása mind nagyobb önállósággal. Természeti környezet Célja, hogy a tanulókban alakuljon ki az igény a természet- és környezetvédelemre, a környezettudatos magatartásra. A fejlesztési terület feladatai: - alapvetı egészségügyi ismeretek kialakítása élı és élettelen környezetünkrıl,
122
- a test megismerése, ápolása, az egészség védelme, - az egészséges életmód szokásainak és a tiszta környezet iránti igény kialakítása, - a helyes táplálkozási szokások kialakítása, - az élılények és környezetük kölcsönhatásainak megismerése. Környezetvédelem - Az élılények, a környezet fıbb összetevıi, ártalmai. - Természeti ismeretek. - Alapvetı környezetvédelmi ismeretek. Kiemelt fejlesztési feladatok: - Alakítsa ki és gyakoroltassa a tanulókkal a környezetkímélı és természetvédı szemléletet és magatartást. - Fejlıdjön a tiszta és rendezett környezet iránti igény. - Növények, állatok, természeti környezet megfigyelése. - Mesterséges környezet megfigyelése. - A környezet fıbb összetevıinek megismerése (víz, levegı, talaj stb.). - Egyszerő kísérletek végzése. - Védett növény- és állatfajok megismerése. - Hazánk és a távoli tájak megismerése. Egészségvédelem - Az emberi test, öltözködés, egészséges életmód és veszélyek. - Ismeretek az egészségügyi intézményekrıl. - Balesetvédelem, segítségnyújtás. Kiemelt fejlesztési feladatok: - Testrészeink felismerése, érzékszervek funkcióinak ismerete, a test mőködése. - Saját ruhák kiválasztása, a tisztasági és higiénés szabályok betartása. - Helyes és helytelen táplálkozási szokások kialakítása. - Betegségek, balesetek megelızése, a betegségek, balesetek bekövetkeztekor szükséges teendık megismerése. - Az egészségügyi intézmények rendszerének és igénybevételének megismerése. - Az egészség és egészségvédelem mindennapi életben szükséges és hasznosítható összefüggéseinek megismerése. Mővészetek Célja, hogy hozzájáruljon a harmonikus személyiség fejlesztéséhez, a félénkség, a szorongás, a gátlás leküzdéséhez.
123
A fejlesztési terület feladatai: - a tanulók esztétikai érzékének fejlesztése, érzelmek gazdagítása, - az alkotásvágy kialakítása, a manuális képességek fejlesztése, - az önkifejezı képesség, képzetek, a pozitív énkép kialakulása, az önismeret fejlıdése, - a mővészeti befogadóképesség fejlesztése. Ének-zene - Gyermekjátékok, gyermekdalok, népdalok. - Ünnepkörök dalai. - Ritmus- és hallásfejlesztés. Kiemelt fejlesztési feladatok: - Egyenletes lüktetés megéreztetése, mondókák, dalok ismeretének bıvítése. - Ritmikus gyakorlatok végzése a tempó, a dinamika figyelembevételével. - Közös éneklés, zenélés az ép társakkal is. - Ritmushangszerek megismerése és adekvát használata. - Alapvetı zenei mővek megismerése ünnepkörökhöz, különleges alkalmakhoz kapcsolódva. Dráma és tánc Dramatikus játékok. Kiemelt fejlesztési feladatok: - Kapcsolatteremtı képesség ön- és társismeret fejlesztése a dramatikus játékokra építve. - Dramatizálható dalok, dalcsokrok megismerése. - Szituációs és felelgetıs játékok elıadása. - Versek, dalok táncos, mozgásos megjelenítése. Ábrázolás-alakítás - Formázás különféle anyagokból, építés, papír formálása, alakítása. - Vizuális ábrázolás, komplex alakító tevékenységek. - Népünk mővészete. - Ismeretek mővészeti alkotásokról. Kiemelt fejlesztési feladatok: - Tárgyak, mozdulatok megfigyeltetése. - Eszköz- és anyagismeret. - Anyagok tulajdonságairól tapasztalatok győjtése. - Ecset- és ceruzahasználat fejlesztése. - Színek felismerése és megismerése.
124
- Képzımővészeti alkotások megismertetése. - Ábrázolási-alakítási technikák megismerése és gyakorlása. - Népmővészeti technikák, motívumok, jellegzetességek megismerése. Testi nevelés Célja a rendszeres fizikai aktivitással segített motorikus képességfejlesztés, a mozgásos cselekvési biztonság megszerzése. A fejlesztési terület feladatai: - a gyermek személyiségének kibontakoztatása, alkalmazkodóképességének fejlesztése, - a mozgásvágy megalapozása, - mozdulatok utánzása, reprodukálása, - a mozgáskedv iránti igény felkeltése, - az elemi munkavégzéshez szükséges fizikai és szociális képességek kialakítása, - térbeli irányok, viszonyfogalmak megerısítése, - mozgásos emlékezet, állóképesség fejlesztése, - a testi fejlıdés zavarainak korrekciója terápiák alkalmazásával, - ügyesség, gyorsaság, edzettség, akarat, kitartás, bátorság fejlesztése, - alapmozgások fejlesztése, - szabályok betartása. Játékra nevelés - Gyakorló, konstrukciós, didaktikus, szabály- és szerepjátékok, valamint spontán és szabadban játszható játékok. Kiemelt fejlesztési feladatok: - A gyermek olyan pozitív személyiségjegyeinek alakítása, mint a türelem, a kitartás, a segítıkészség, egymás megbecsülése. - Önálló kezdeményezési készség kialakítása. - Esztétikai érzék fejlesztése. - Játéktárgyak adekvát használatának segítése. - Alkalmazkodás a csoport igényeihez. Testnevelés - Rendgyakorlatok. - Téri tájékozódás. - Alapmozgások, alapvetı testhelyzetek.
125
- Testrészekkel végezhetı szabad- és kéziszer-gyakorlatok, légzıgyakorlatok, dobások, labdás gyakorlatok, játékos versenyek. - Gimnasztikai alapformák, képességfejlesztı gyakorlatok, sportjátékok elemei, terápiák. Kiemelt fejlesztési feladatok: - Elemi mozgások megtanítása és gyakoroltatása, sokoldalú mozgásos tapasztalatszerzés. - Alapmozgások (futás, ugrás, dobás) gyakorlása. - Mozgás-összerendezettség javítása. Mozgásos sikerélmények szerzése, a tanulók önbizalmának, önismeretének fejlesztése. - Pozitív személyiségjegyek - pl. akarat, kitartás, gyorsaság, állóképesség, ügyesség megerısítése. - Egyensúlyozó-képesség javítása. - Testtudat, testséma, lateralitás megerısítése, térbeli irányok és viszonyfogalmak alkalmazása. - Testtartási rendellenességek kialakulásának megelızése, a testi fejlıdés zavarainak korrekciója. - Tornaszerek adekvát és egyre önállóbb használata. - A sportok iránti érdeklıdés felkeltése, a rendszeres mozgás igényének kialakítása.
126
