LÁSZLÓ GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV

LÁSZLÓ GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

LÁSZLÓ GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA

HELYI TANTERV


I. Bemutatkozás Felgyő község Csongrádtól délre, mintegy 5-6 km-re terül el. A község az 1960-as években kezdett épülni, mára a környék egyik legszebb, legrendezettebb települése. Igen nagy a tanyavilág: 7200 ha. Ebből iskolánk számára sajátos feladatok adódnak. A tanulók közel fele tanyáról, illetve a környező településekről jár. A tanyavilágból járó tanulókat az önkormányzat által biztosított kisbusz szállítja, míg a szomszédos településekről tömegközlekedéssel érkeznek tanulóink. A busszal járó gyermekek már reggel 630-kor az iskolában vannak, és délután 1630-kor mennek haza. Így számukra reggel is és délután is –16 00 után – ügyeletet kell biztosítani. A falu lakói érdeklődnek az iskola működése iránt. Alkalmanként segítik is – pl. jótékonysági bálon, karácsonykor, farsangi bálon, gyermeknapon támogatják iskolánkat. A szülői ház és az iskola kapcsolata jó. A szülői értekezleteken szinte minden szülő megjelenik, kérdéseikkel, javaslataikkal segítik munkánkat. Bármelyik szülő reggel 8 és délután 16 óra között megkeresheti problémájával az adott nevelőt, ez a lehetőség állandó kapcsolattartást eredményez az iskola és a szülői ház között. Sok szülő aktívan részt vesz a különböző iskolai rendezvényeken, munkájával segíti azok lebonyolítását. Iskolánk viszonylag új iskola, 1985-ben épült fel. A Felső-majorban működött iskola jogutódja. Intézményünk hatalmas udvarral rendelkezik, amelyet tervszerűen alakítottunk ki. A kb. 5270 m2 alapterületű udvar egyik fele sportudvar /2520 m2/, amely alkalmas testnevelési órák megtartására, a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a másik része „sétáló” udvar, ahol pázsit, fák, bokrok teszik kellemessé a környezetet. Szabadtéri fajátékok felállításával kiválóan alkalmas a szabadidő kellemes eltöltésére. Az egyemeletes, beépített tetőterű, nagy udvarral rendelkező, barátságos küllemű iskola kiváló környezetet biztosít az itt folyó igényes oktató-nevelő munkához. Fokozza az iskola jó adottságait az épület előtt elterülő szép park, melyre az osztályok ablakai nyílnak. 2000. márciusában iskolánk felvette László Gyula régészprofesszor nevét, és azóta minden évben ünnepélyes nyílt iskolai héttel emlékezünk meg névadónkról. Fontos feladatunknak tartjuk a színvonalas oktató-nevelő munka mellett hagyományaink őrzését és ápolását.


II. Iskolai hagyományaink Iskolánkban hagyományainknak értékmegőrző, közösségteremtő, identitásformáló szerepük van.

Hagyományaink: 

Tanévnyitó: az ünnepélyes műsor a leendő első osztályosok bevonásával tanulóink adják.



„Almabál”: testvérosztályaink játékos vetélkedője, utána táncos mulatság.



Fakultatív iskolai kirándulás Budapestre



Október 6: megemlékezés osztályonként.



Október 23: iskolai ünnepély a felső tagozatosok előadásában.



„Egy délután az egészségért”: kistérségi egészségnap megrendezése az első és második osztályosok részére.



„Mesék útján, csodák földjén” kistérségi mesemondó verseny megrendezése az első és második osztályosok részére.



Hallowen party , „Töklámpa készítő” verseny és kiállítás.



Iskolai „Ki mit tud”. ( zene, tánc, vers, mese és prózamondás kategóriában )



A helyi Civil Szervezetekkel közös iskolai és falusi programok megszervezése és lebonyolítása



Kapcsolat a környékbeli középiskolákkal: beiskolázási börzék, kiállítások, előadások, bemutató órák keretében



Télapó ünnepség: a negyedik osztályosok ajándékokkal és műsorral várják a nagycsoportos óvodásokat.



Karácsonyi vásár a faluban.



Fenyődísz készítő verseny



A település fenyőfájának közös díszítése a tanulókkal



Iskolai karácsonyi ünnepély



Karácsonyi hangverseny a Grotta Művészeti Iskola tanulói közreműködésével.



„Pót szilveszter” a Diákönkormányzat szervezésével.



Iskolai farsang.



Beiskolázási Nyílt Napok az első és a negyedik osztályban



„László Gyula Napok”: kézműves kiállítás, rajzkiállítás, fotókiállítás iskolánk múltjáról, történelmi és mesevetélkedő, egészségmegőrző előadások és vetélkedők, sportvetélkedők, családi sportdélután stb…




Találkozás népi mesterekkel, kézművesekkel, megismerkedés régi mesterségekkel



Március 15: iskolai ünnepély, megemlékezés iskolánk névadójáról.



Jótékonysági bál.



Tojásfestő verseny.



Húsvéti vásár a faluban.



A nagycsoportos óvodások fogadása az iskolában, programok biztosítása



Hasznos hulladékgyűjtés.



Iskolánk bemutatása a leendő első osztályosok szüleinek.



Anyák napi megemlékezés osztályonként.



Vizsgabál ( társastánc bemutató a Classic Művészeti Iskola szervezésében )



Anyák napi hangverseny



Gyermeknap a DÖK szervezésében



Sportnap



A ballagó osztály búcsúzása: szerenád



Tanévzáró ünnepély és ballagás.



Iskolai tábor.

Egyéb hagyományaink: iskolai évkönyv vezetése, iskolarádió

III. Általános célkitűzések 

Magas szintű oktatás és nevelés biztosítása



Az alapkészségek elmélyítésével a tanulmányi előmenetel biztosítása



Tehetséggondozás és felzárkóztatás



A hátrányos és halmozottan hátrányos esélyegyenlőségének biztosítása



Az SNI és a BTM-es tanulók integrált oktatása



Enyhén értelmi fogyatékos és mozgáskorlátozott tanulók oktatása



Otthonos családias légkör biztosítása



Egész napos elfoglaltság pedagógus felügyelete mellett a tanulók hátrányos helyzetének enyhítésére


IV. Feladatunk 

Olyan korszerű, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető ismeretanyag közvetítése, melynek elsajátítása lehetővé teszi, hogy a tanuló jó alapokkal folytathassa tanulmányait a gimnáziumban vagy valamelyik középiskolában.



A NAT-ban meghatározott követelmények teljesítése során a tanulói személyiség fejlesztése.



A már megteremtett otthonos, barátságos intézményi körülmények megtartása.



Felzárkóztatás és tehetséggondozás térítés nélküli biztosítása a tanulók számára.

Nevelési céljaink megvalósítása során tanulóinkat segítjük abban, hogy 

harmonikus személyiségekké váljanak



emberi kapcsolataik egészségesen fejlődjenek



hatékony társadalmi magatartásra váljanak képessé



a haza szeretetére, a szűkebb közösség (a község), elődeink és kortársaink munkájának megbecsülésére és követésére neveljük őket



hangsúlyt fektetünk a viselkedéskultúra, a kommunikációs képességek és készségek javítására



tudatosítjuk az egészség- és környezetvédelem fontosságát



segítjük a tanulói önállóság kibontakozását



erősíteni kívánjuk az osztályközösségek, a napközis csoportok szerepét a személyiségformálásban



a felső tagozaton kiemelten foglalkozunk pályaválasztási feladatokkal



iskolán kívüli tevékenységekkel kiegészítjük tanulóink ismereteit, formáljuk jellemüket (tanulmányi kirándulások, táborok, kulturális programok)



erkölcsi nevelésük érdekében szívesen fogadjuk az egyház segítségét (fakultatív hitoktatás), valamint 1. és 5. osztályban felmenő rendszerben bevezetjük az erkölcstan tantárgy oktatását.


Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 

a helyi tantervben képviselt értékek, az alapvető követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket



a különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez



a helyi tantervünk a nevelési, tanítási-tanulási folyamatban teret ad a sokoldalú, színes iskolai életnek, a játéknak, a munkának



fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, erősíti akaratukat



hozzájárul életmódjuk, szokásaik, az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához



a fentiek részletes kifejtése az egyes tantárgyak megfelelő fejezeteiben történik.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: 

a helyi tanterv tantárgyai a megfelelő fejezetekben részletesen megfogalmazzák az adott tantárgy feladatait e területen



a tanítási órán kívül megvalósítandó feladatok 

évfolyamonkénti tanulmányi kirándulások 1-8. évfolyamon



Ismerd meg hazádat! (Felgyő – Csongrád – Csongrád megye – szomszédos megyék – főváros – az ország különböző tájegységei)



múzeum- vagy/és színházlátogatások



kulturális-, sportrendezvények látogatása, szervezése



művészeti előadások, kiállítások látogatása, szervezése

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos követelmények: 

a hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a társadalmi és természeti közösséggel



a tanulók legyenek megértők, nyitottak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket


 

a tanulók kapcsolódjanak be környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelésében



a pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást

Az oktatási és nevelési céljaink részletes kibontása az egyes tantárgyak Helyi tantárgyi tantervében történik. Valamennyi tantárgy oktatásakor arra törekszünk, hogy színvonalas, korszerű, a gyermeket mindig szem előtt tartó módszereket alkalmazva alapos tudással bocsássuk ki tanulóinkat iskolánkból. Igyekszünk őket felkészíteni – kellő önbizalommal ellátva – az iskolaváltásra is.


HELYI TANTERV

I. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámok, tananyag és követelmények

Az iskola tantárgyi rendszere a kerettanterv alapján: Általános iskola:

Magyar nyelv és irodalom

1-8. osztály

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

5-8. osztály

Hon- és népismeret

5. osztály

Idegen nyelv (angol)

4-8. osztály

Matematika

1-8. osztály

Informatika

5-8. osztály

Környezetismeret

1-4. osztály

Természetismeret

5-6. osztály

Fizika

7-8. osztály

Biológia

7-8. osztály

Egészségtan

6. osztály

Kémia

7-8. osztály

Földrajz

7-8. osztály

Ének-zene

1-8. osztály

Vizuális kultúra

1-8. osztály

Technika és életvitel

1-7. osztály

Testnevelés és sport

1-8. osztály

Osztályfőnöki

5-8. osztály

Erkölcstan

1-8. osztály


II. Tantárgyi struktúra és óraszámok

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf. 7+1,5

2. évf. 7+1

3. évf. 6+2

4. évf. 6+2

-

1

1

2

Matematika

4+0,5

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1+1

1+1

1+1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat - Technika

1

1

1

1


5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Angol nyelv

Megjegyzés: A + óraszámok a szabadon tervezhető órakeretből kerültek felhasználásra. Az idegen nyelv 2. és 3. évfolyamban nyelvi előkészítő.


Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf. 4

6. évf. 4

7. évf. 3+1

8. évf. 4

Idegen nyelvek Angol nyelv

3

3

3

3

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

3+1

3+1

3+1

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2 2

1+0,5

Fizika

2

1+0,5

Kémia

1+0,5

2

Földrajz

1+0,5

2


+1

Biológia-egészségtan

Ének-zene Vizuális kultúra

1

1

1

1

1+1

1+1

1

1+1 1


1

Informatika

+1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

Megjegyzés: A + óraszámok a szabadon tervezhető órakeretből kerültek felhasználásra.


III. Tanórai és tanórán kívüli elfoglaltságok Iskolánk nyitva tartása: 6.30 – 19.00 Tanulóink fogadása: Reggeli ügyelet: 6.30 – 7.30 Délutáni ügyelet: 16.00 – 16.30

Tanórai foglalkozások Kötelező tanórai foglalkozások 

Előnyben részesítjük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat (önálló, páros-és csoportmunka, kooperatív-és projekt módszerek stb.)



Tanulásban akadályozott tanulók integrált képzése



Az SNI tanulók fejlesztésének biztosítása gyógypedagógusokkal



A

beilleszkedési,

tanulási,

magatartási

nehézséggel

küzdő

tanulók

fejlesztő

foglalkoztatása 

Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés megszervezése



Gyógy-testnevelés és gyógytorna megszervezése



2-3. osztályban angol nyelvi előkészítő szervezése heti 1 órában



Úszásoktatás 3-4. osztályban



Mindennapos testnevelés biztosítása felmenő rendszerben

Nem kötelező tanórai foglalkozások 

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások



korrepetálás és tehetséggondozó foglalkozás beindítása

A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról-a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével-minden tanév elején az iskola vezetője dönt.


Tanórán kívüli foglalkozások Reggeli ügyelet: helyi adottságunk, valamint a bejáró tanulóink magas száma miatt 6.30 – 7.30ig reggeli ügyeletet látunk el minden nap 1 pedagógussal, aki fogadja a buszos tanulókat, illetve akinek a szülei korán dolgozni mennek.

Délutáni ügyelet: A napközis foglalkozások az egyes tanulócsoportokban 16.00 óráig tartanak, ezután a tanulók hazamennek. A buszos tanulóknak a busz indulásáig felügyeletet biztosítunk, amit 1 pedagógus lát el. Napközis foglalkozások: Az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban a 1-8. évfolyamon napközi otthon működik. A napközi otthonos csoportokat csoportösszevonással alakítjuk ki a tanulói létszámok függvényében. Az adott tanévben a napközis csoportok számát a mindenkori napközis létszám és a tantermek befogadóképessége határozza meg. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Iskolánkban a következő szakkörök működnek: 

fitnesz szakkör ( 2 csoportban )



angol szakkör



dráma szakkör



foci szakkör

A szakkörök indításáról- a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével– minden tanév elején az iskola vezetője dönt Iskolai tömegsport Az iskolai tömegsport a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítja a tanulók testedzését, felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.


Művészeti iskolák Fontos az intézményben működő művészeti iskolák tevékenysége, hiszen lehetőséget teremtenek arra, hogy diákjaink minél sokoldalúbb képzésben részesüljenek. A Grotta Művészeti Iskola hangszeres oktatást ( furulya, gitár, zongora, szolfézs ), festészet és kézműves foglalkozásokat tart, a Classic Művészeti Iskola társastáncot és versenytáncot oktat. Mindkettő önálló szervezeti formában működik, de iskolánk helyet biztosít a működésükhöz.

Iskolai könyvtár Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Egyéb tevékenységek 

Diákétkeztetés szervezése



Diákönkormányzat működtetése



Hit-és vallásoktatás



Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata (előzetes megbeszélés alapján, tanári felügyelet mellett)



Nyári tábor szervezése

Gyógypedagógiai foglalkozások 

Enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatása Évfolyamonként minimum heti 3 óra/tanuló létszámtól és a fogyatékosság jellegétől, súlyától

függően

összevonással

a

közismereti

tárgyak

oktatásának

segítésére.

(maximum 8 fő/csoport) Készségtárgyak integráltan a normál tanterv szerint, az egyéni adottságokat, képességeket maximálisan figyelembe véve.




Beilleszkedési,

tanulási,

magatartási

nehézséggel

küzdő

tanulók

fejlesztő

foglalkoztatása a nevelési tanácsadóval kötött megállapodás szerint és a nevelési tanácsadó ellenőrzése mellett. Évfolyamonként minimum heti 3 óra/tanuló létszámtól és a tanulási zavar jellegétől, súlyától függően összevonással (maximum 8 fő/csoport) 

Sajátos nevelési igényű (diszlexia, diszkalkulia stb.) tanulók fejlesztése Évfolyamonként minimum heti 3 óra/tanuló létszámtól és a tanulási zavar jellegétől, súlyától függően összevonással (maximum 8 fő/csoport)



Logopédiai foglalkozás a nevelési tanácsadóval kötött megállapodás szerint és a nevelési tanácsadó ellenőrzése mellett.



Gyógytestnevelés a nevelési tanácsadóval kötött megállapodás szerint és a nevelési tanácsadó ellenőrzése mellett.



Gyógytorna a nevelési tanácsadóval kötött megállapodás szerint és a nevelési tanácsadó ellenőrzése mellett.

Az SNI és BTM-es tanulók fejlesztő óráit és a gyógytestnevelés órákat helyben, saját gyógypedagógusainkkal láttatjuk el, a gyógytornát és a logopédiai foglalkozásokat helyben a Nevelési Tanácsadó szakemberei biztosítják.

IV. Alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök A tankönyv és taneszköz kiválasztás elvei 

Szerepeljen a Tankönyvek hivatalos jegyzékén.



Feleljen meg az iskola helyi tantervének és az iskola oktatási-nevelési célkitűzéseinek.



Segítse az évfolyamok közötti tananyagok egymásra épülését.



A szövege legyen érthető, és az adott életkorhoz igazodó, fejlessze a logikus gondolkodást, az illusztrációk legyenek funkcionálisak és áttekinthetőek.



A

taneszközök,

segédeszközök

legyenek

kompatibilisek

a

tankönyvekkel,

munkafüzetekkel. 

A szülők által megfizethető legyen.



A törvényi előírások alapján a szabad tankönyvválasztás pedagógiai elvének sérülése nélkül figyelembe vegye a munkaközösségek javaslatát.


 

A tankönyvlista minden évben egyeztetésre kerül a Szülői Szervezettel. A pedagógusok indokolt esetben tankönyvet és kiadót válthatnak.

Az adott tantárgyakból a Tankönyv Kiadók által elkészített tantervet adaptáljuk vagy az OFI (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) honlapján szereplőtantervet választjuk helyi igények kiegészítésével. Az elkészített tantervek az évek folyamán folyamatosan változnak. Tankönyvkiadók és tantervek osztályonként Évfolyam

Tantárgy

1-4.


Helyi tantervként alkalmazott, a kerettantervnek megfelelő, adaptált tanterv Meixner-féle tanterv

1-8.

Matematika

Műszaki Kiadó tanterve

1-4.

Környezetismeret

Mozaik Kiadó tanterve

1-8.

Ének-zene

Apáczai Kiadó tanterve

1-4.

Rajz


1-4.

Technika és életvitel


5-6.

Történelem


7-8.

Történelem

Nemzeti Kiadó tanterve

5-8.

Magyar nyelv


5-8.

Magyar irodalom


5-6.

Természetismeret


5-6.



7-8.

Földrajz


7-8.

Fizika


7-8.

Kémia


7-8.

Biológia


7-8.

Társadalomismeret


1-8.

Testnevelés

Ofi által kiadott tanterv

1-8.

Erkölcstan


5-8.

Informatika


5-8.

Osztályfőnöki


2-8.

Angol

Megfelelő tankönyvkiadó általi tantervek


V. Magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló iskolánkba történő felvételéről a tankötelezettség szabályozása szerint járunk el. Adminisztratív feltétel: 

óvodai szakvélemény



születési anyakönyvi kivonat



lakcím bejelentő kártya



beíratás

Speciális feltételek nincsenek. Az első osztályban a tanulók felvételéről a tagintézmény-vezető dönt. Felsőbb évfolyamra történő tanulói átvételről – egyedi körülmények mérlegelése alapján – a tagintézmény-vezető dönt. Első évfolyam végén, amennyiben a tantervi követelményeket a tanuló nem teljesítette, tanulmányai előkészítő jellegűnek minősülnek, bizonyítványt nem, csak iskolalátogatási igazolást kap, és a következő tanévben ismét első osztályban folytatja tanulmányait. A 2. évfolyamtól a továbbhaladás feltételeit a Pedagógiai Program szabályozza. Ha a tanuló a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, évfolyamot ismételni köteles. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól,



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,



a tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,



magántanuló volt.

VI. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Általános iskolai oktatás Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. A beíratás rendjét a Pedagógiai Program tartalmazza.


Más intézményből való beiratkozás esetén kérjük 

a tanuló lakcím kártyáját



a tanuló anyakönyvi kivonatát



az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,



adott esetben a szociális helyzetet igazoló határozatot



adott esetben a szakértői véleményt

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola tagintézmény-vezetője dönt.

VII. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése Mivel iskolánkban integrált oktatás folyik, így a számonkérés is differenciálva történik az egyéni haladás alapján.

A számonkérés formái: 

szóbeli felelet



írásbeli számonkérés



IKT eszközökkel való mérés

Szóbeli számonkérés:  Szóbeli felelet: A számonkérés ezen formája fontos, hiszen a gyerekek beszédkészség-kialakítása és fejlesztése mindenkori feladatunk. 

Kiselőadás: A kiselőadást - vázlat segítségével - szabadon adja elő a tanuló. Az ehhez szükséges irodalmat a tanár adhatja vagy a tankönyv szövegét kell feldolgoznia.


Írásbeli számonkérés: 

Tájékozódó felmérés: A témazáró előtt, jelzés a pedagógusnak. (Megíratása a nevelő belátása szerint.)



Röpdolgozat: Egy-egy kisebb téma, anyagrész írásbeli számonkérése. Lehetséges, hogy minden tanuló, vagy csak néhány ír röpdolgozatot. Néhány kérdésre adott írásbeli válasz, kb. 15 perc időtartamú. Íratása alkalomszerű.



Témazáró dolgozat: A nagyobb témakörök végén, az ismétlő és összefoglaló órákat követően minden tanuló témazáró dolgozatot ír. Ennek időpontját a pedagógus köteles közölni a tanulókkal. A hiányzó tanulónak lehetősége van ennek pótlására. Az írásbeli számonkérésnél a pedagógus legkésőbb 2 héten belül kiadja a kijavított dolgozatot.

IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) eszközökkel történő mérés: 

Hosszabb, rövidebb témák után lehetőség van ilyen mérésekhez, pl szavazóegységek használata bemeneti ( tanóra eleji ) méréshez, vagy számítógép segítségével kitöltött tesztek, stb

Előnyei: 

A tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé



Támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását



Elősegíti a tanulók aktivitásának kibontakozását



Elősegíti a digitális kultúra elterjedését.

Értékelések szerepe a tanulók minősítésében: A röpdolgozat egyenértékű a szóbeli felelettel. A témazáró, a félévi és év végi dolgozatok hangsúlyozottan számítanak, piros színnel kerül az érdemjegy a naplóba. A tanulók munkájának, teljesítményének, írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért pontszám (illetve %) érdemjegyre átváltását az adott tantárgyat tanító pedagógus dönti el. 30% alatti teljesítmény elégtelen minősítést kap. A tanulók munkáját, előmenetelét folyamatosan értékeljük, az értékeléskor a következőket kell viszonyítani: 

gyermeket saját tudásszintjéhez,



a tantervi követelmények minimum szintjéhez,



a közösséghez, osztályhoz.


A 2-8.osztályos tanulók tudásának értékelésénél és minősítésénél az egyes tantárgyak érdemjegyei a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) A folyamatos értékelés érdekében a kis óraszámban tanított tantárgyból havonta legalább egy, a nagyobb óraszámúaknál legalább havi 2-3 érdemjeggyel értékeljük a gyermekek teljesítményét. Az érdemjegy beírásra kerül az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe. Az érdemjegy ellenőrzőbe történő beírása vagy beírattatása a szaktanár feladata. Az ellenőrző bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi és az esetleges elmaradt érdemjegy beírását pótolja. Az értékeléshez minimum 3 érdemjegy szükséges. Első osztályban negyedévenként a törvényben előírt szöveges értékelési formát alkalmazzuk.

Tantárgyi értékelés szempontjai: 

a gyermek tanulmányi teljesítményének alakulása a tantárgy sajátosságaiból adódóan, a tantervi követelmények tükrében,



ismereteinek, képességeinek fejlődése,



kimagasló teljesítményének értékelése,



erőfeszítése a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében,



a tantárgyhoz fűződő viszonya, érdeklődése, aktivitása, szorgalma,



rendszeres felkészülése az órákra,



feladatvégzése önállóan, csoportban,



a tanítói segítségkérés mértéke,



önellenőrző képességének szintje, fejlődése,



javaslatok továbbhaladására, a meglévő hiányosságok pótlására.

Szöveges értékelés:

A szöveges értékelés formái: 

Év végén szöveges értékelés valamint minősítés a törvényben előírt négyféle minősítés alapján az általunk meghatározott tantárgyakból.



Félévkor aláhúzásos módszerrel, értékeljük a tanulók munkáját.

novemberben valamint áprilisban

szövegesen


Követelmény a szöveges értékelés készítésekor: 

a tanító értékelő véleménye legyen megalapozott, tükrözze a gyermek ismeretét,



fontos, hogy érthető legyen a szülő és a gyerek számára, ne használjunk szakmai kifejezéseket, mert könnyen elveszíthetjük a szülők pozitív viszonyulását,



legyen tekintettel a tanuló tanulási fejlettségére.

Iskolai dokumentáció, tájékoztatás: 

a pedagógus a naplóba, illetve saját dokumentációjába jegyzi az év közben nyújtott teljesítményét a tanulónak,



a félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba a törvény által is előírt négyféle minősítés alapján kerül dokumentálásra az egyes tantárgyakból - a tanuló által elért teljesítmény,



a tanuló megnyilvánulásait szóban azonnal értékeljük,



a szülőket személyes beszélgetések alkalmával tájékoztatjuk, (fogadóóra, egyéni megkeresés, szülői értekezlet).

Szöveges értékelést adunk a következő tantárgyakból: 

magyar nyelv- és irodalom



matematika



környezetismeret



testnevelés



ének



rajz



technika

Amennyiben a tanuló felzárkóztatásra szorul, a tanító a szülő bevonásával értékeli a tanuló teljesítményét az összegyűjtött „munkák” alapján. A tanító az osztályban tanítókkal együtt egyéni továbbhaladási tervet készít, melyet a gyógypedagógus segítségével végez el a tanuló.


A tanulók magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése:

Minősítés szempontjai: 

a tanuló tehetségéhez, képességéhez mérten igyekezzen kötelességének eleget tenni a tanulás terén,



tanúsítson együttműködést az oktatás folyamatában,



fejlessze képességét a megfelelő szorgalommal,



rendszeresen készüljön, felszerelése hiánytalan legyen.

A tanuló magatartásának értékelése 

viselkedése az iskolában és az iskolán kívül (pl. múzeum-, színházlátogatás, kirándulás)



fegyelme a tanórákon és a tanórákon kívül (óraközi szünetben, napköziben),



társas kapcsolatai (az osztálytársaihoz és a felnőttekhez is),



környezetének alakítása, védelme,



feladatvállalása az osztályközösségben, azok ellátása.

A tanuló szorgalmának értékelése: 

tanórai aktivitása, figyelme,



többletfeladatok vállalása,



felszerelésének megléte, rendben tartása,



házi feladatainak elkészítése, gondossága,



kötelességtudatának fejlődése.

Iskolánkban a magatartás értékelésének, minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) tanuló az, aki: 

a házirendet betartja,



tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,



kötelességtudó, feladatait teljesíti,



a szívesen vállal feladatokat, azokat teljesíti,



tisztelettudó,



társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékenyen, segítőkész,



az osztály- és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,


 

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

Jó (4) az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja,



a tanórai vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,



feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,



a vállalt és a rábízott feladatokat teljesíti,



az osztály - vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,



nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki: 

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,



a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,



feladatait nem minden esetben teljesíti,



előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,



a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,



igazolatlanul mulasztott,



osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) az a tanuló, aki: 

a házirend előírásait sorozatosan megsérti,



a feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,



magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,



társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,



viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,



több alkalommal igazolatlanul mulaszt,



több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése.

Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,



tanulmányi feladatait minden tárgyból rendszeresen elvégzi,



a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,




munkavégzése pontos, megbízható,



a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,



taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,



rendszeresen, megbízhatóan dolgozik



a tanórákon többnyire aktív,



többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,



taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek: 

tanulmányi teljesítménye elmarad a képességeitől,



tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,



felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,



érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,



önálló munkájában

figyelmetlen, a tanórán

többnyire csak

figyelmeztetéssel,

felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: 

a képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,



az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,



tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,



feladatait folyamatosan nem végzi el,



felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,



a tanuláshoz nyújtott nevelői segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,



félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

Minősítés formái: A magatartást és a szorgalmat az osztályfőnökök és szaktanárok havonta minősítik érdemjeggyel. Január és június hónapban az osztályfőnök értékel. Félévkor, illetve tanév végén az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok döntése alapján kerül be az értékelés a bizonyítványba.

A minősítés: példás – jó – változó – rossz (magatartás) példás – jó – változó – hanyag (szorgalom)


Jutalmazás Az iskola jutalomban részesíti azt a tanulót, aki képességeihez mérten 

példamutató magatartást tanúsít,



folyamatosan jó tanulmányi eredményt ért el,



az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,



iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,



bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez.

Az iskola jutalmazási formái:

Tanév közben elismerésként az alábbi dicséretek adhatók: 

szaktanári dicséret és annak bejegyzése a naplóba,



napközis nevelői dicséret,



osztályfőnöki dicséret,



igazgatói dicséret,



nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén dicséretben részesíthetők: 

szaktárgyi teljesítményéért,



példamutató magatartásáért,



kiemelkedő szorgalmáért,



példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért.

A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Az egyes tanévek végén a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kaphatnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli egyéb versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására hozni.


Büntetés Büntetésben részesíthető az a tanuló, aki: 

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,



a tanulói házirend előírásait megszegi,



igazolatlanul mulaszt,



bármely módon árt az iskola jó hírének. .

Az iskolai büntetések formái: 

szaktanári figyelmeztetés,



osztályfőnöki figyelmeztetés,



szaktanári intő,



napközis nevelői intő,



osztályfőnöki intő,



igazgatói figyelmeztető,



igazgatói intő,



igazgatói fegyelmi eljárás.

VIII. Az otthoni, napközis felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Az otthoni, napközi felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: 

Iskolánkban törekszünk az alsó tagozat délelőtti és délutáni munkájának összehangolt folyamatára.



Nevelőtestületünk azt az elvet vallja, hogy a házi feladat nagy jelentőséggel bír mind a nevelők, mind a tanulók számára. A nevelő nyomon tudja követni – különösen az első két évben -, hogy a tanuló mennyire biztos az órán elsajátított ismeretekben. Mivel a kisiskolás korban a gyerekek többsége napközis, a pedagógus a napközis nevelőtől állandó visszajelzést kaphat az elvégzett munka hatékonyságáról, ugyanakkor biztos támogatást a tananyag elmélyítéséhez, bevésődéséhez.




A napköziben a tanulási időben folytatott munka fő célja az órán elsajátított tananyag begyakorlása, rögzítése és kiegészítése, illetve magyarázata az erre rászoruló tanulóknak. Ennek ellenőrzése és számonkérése a tanórán történik.



Minden alsós és felsős tanulóra kötelezően vonatkozik a délutáni házi feladat elkészítése. Az otthon tanuló gyerekeket a szülők ellenőrizzék, a napköziseket pedig a napközis nevelő és szükség esetén szülők is.



A tanulók annyi házi feladatot kaphatnak, hogy az adott osztály követelményeihez és képességeihez mérten, normál munkatempóban - alsóban 60 perc alatt képesek legyenek elvégezni. Felső

tagozaton

arányos

terhelésre

törekszünk

a házi

feladatok

meghatározásánál. 

A házi feladat differenciáltan is adható, amely az egyéni fejlesztést teszi lehetővé pld. az önálló gyűjtőmunka, a házi dolgozat, a kötelező olvasmányok, olvasónaplók stb.



A házi feladat az állandóságra, rendszerességre, kötelességtudatra, önálló munkára nevel. Jól értékelhető mind tartalom, mind a külalak szempontjából. A házi feladat hiánya elmarasztalást von maga után. Ezt a tanítók a szülők felé is jelzik. Mindenképpen szükséges, hogy a tanuló megszokja, hogy feladatát teljesíteni kell. Az elmaradt házi feladatot pótolni kell.



A fentiek értelmében nevelőtestületünk napi rendszerességgel adja fel a tanulóknak a házi feladatot, a heti pihenőnapokra is. Tanítási szünetekben (őszi-, téli-, tavaszi-, nyári) gyakorló jellegű házi feladat adható a tanító belátása szerint. A házi feladat mennyisége olyan legyen, hogy azt a tanuló megfelelően tudja teljesíteni.

A házi feladat a tantárgytól és a feldolgozott anyagtól függően lehet: szóbeli, írásbeli.

A fentieken kívül a napközis nevelő is adhat a tanulási időben gyakorló feladatokat. Szóbeli feladat a tankönyvből feldolgozott tananyag számonkérése (egy lecke, vagy összefoglalás), önálló kutatómunkával való felkészülés vagy kiselőadás. Az írásbeli munka lehet tankönyvben szereplő feladat megoldása, anyaggyűjtés, fogalmazás, gyűjtőmunka, egyéb szorgalmi tevékenység.


IX. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal. A felmérés az alábbiakból áll 

Aerob állóképesség mérése



Erő állóképesség mérése.

2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok mutatják a tanulók mindenkori erőnléti állapotát.

X. Záró rendelkezések A Helyi Tanterv hatálya: A Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye László Gyula Általános Iskola 1-8. évfolyamára érvényes.

Hatályba lépés ideje: 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben

A program módosítására jogosult:

tankerületi igazgató igazgató tagintézmény-vezető legalább a nevelőtestület 75 %-a

A Helyi Tanterv nyilvánosságra hozatala: Az iskola Helyi Tanterve nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető az iskola honlapján.

Felgyő, 2013. március 27. Túriné Gyovai Éva tagintézmény-vezető

LÁSZLÓ GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV

Recommend Documents