A SÁSDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 3 2. Az intézmény adatai ............................................................................................................. 5 4. Küldetésnyilatkozat .............................................................................................................. 7 5. Nevelési program .................................................................................................................. 8 5.1. Pedagógiai alapelveink .................................................................................................... 8 5.1.2.Az iskolai nevelés alapelvei ....................................................................................... 8 5.1.3. Zeneiskolai nevelésünk alapelvei ........................................................................... 11 5.2. Kiemelt nevelési feladataink ......................................................................................... 12 5.3.2. Zeneiskolai kompetenciák ...................................................................................... 18 5.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink ................................ 19 5.6. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységformák és azok színterei ................................................................................... 22 5.6.1. Az iskolai élet tevékenységformái, színterei ........................................................... 22 5.6.2. Az iskolai élet tevékenységformái, színterei az alapfokú művészetoktatásban: ..... 23 5.7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ..................................... 24 5.7.1. Tehetséggondozás az iskolában ............................................................................. 24 5.7.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység az alapfokú művészetoktatásban:......................................................................................................... 25 5.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ........................... 27 5.9. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása az általános iskolában .................. 28 5.10. HH-s, HHH-s gyerekek nevelése-oktatása .................................................................. 34 5.10.1. Iskola .................................................................................................................... 34 5.10.1.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: ....................................... 35 5.11. A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: ....................................... 36 5.11.1. Gyermekvédelem az iskolában ............................................................................. 36 5.12. Az intézmény kapcsolatrendszere ............................................................................... 37 5.12.1. Az iskola kapcsolatrendszere ............................................................................... 37 5.12.2. A zeneiskola kapcsolatrendszere .......................................................................... 45 5.13. Teljes körű egészségfejlesztés ..................................................................................... 46 5.13.1. Iskolai egészségnevelési program ........................................................................ 47 5.15. Az intézmény környezeti nevelési programja ............................................................. 54 5.15.1. Környezeti nevelés az iskolában ........................................................................... 55 9. Általános iskolai eszközök és felszerelések jegyzéke .................................................... 137 9.1. Zeneiskola ................................................................................................................... 151 10. Az általános iskola helyi tanterve ................................................................................. 152 18. Záró rendelkezések ........................................................................................................ 197 18.1. A nevelési és pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések ............................. 197 19. Mellékletek:..................................................................................................................... 199
2
1. BEVEZETÉS A köznevelési törvény részletesen szabályozza, hogy a közoktatási intézmények pedagógiai programjának milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia, a nevelés mely elemeire kell részletes szabályt alkotnia. Mivel integrált nevelési-oktatási intézményünk többcélú, közös igazgatású közoktatási intézményként működik, így a törvény által előírt kötelezettségünknél fogva olyan nevelésioktatási programot kellett alkotnunk, mely egységes szerkezetben tartalmazza, az általános iskola, pedagógiai szakszolgálat és zeneiskola nevelési-pedagógiai elképzeléseit. Olyan közösség szeretnénk lenni, amelyben a változást saját elhatározásra, saját jövőképünk szerint, a lehetőségeket keresve hajtjuk végre.
Helyzetelemzés Sásd egyik központjában található az általános iskola (1906-1991 között épült fel a mai épületegyüttes), és óvoda (1968-77-ben készült el. Az iskola előtt buszmegálló van, ahol a bejáró gyerekek nagy része leszáll. Ez a fejleszteni kívánt terület. Az intézmény keretein belül 2 oktatási intézmény működik: a Sásdi Általános Iskola, Szakszolgálat és Zeneiskolája. Az előző évek fejlesztési eredményei biztosítják az esélyegyenlőség megvalósulását, a korszerű egyéni szükségletek szerinti szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Megvalósul mind az energia, mind humán erőforrás gazdálkodásban az optimális felhasználás. A térség hátrányos helyzetben lévő településeiről is elérhetővé válik a magas szintű szolgáltatás.
Jogszabályi háttér A feladatok ellátására és irányítására a tevékenységekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek közül kiemeltek a következők:
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvtámogatás és a tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 229/2012. ( VIII. 28. ) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 3
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. ( X. 8. ) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 368/2011. ( XII. 31. ) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 44/2007. ( XII. 29. 9 OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 335/2005. ( XII.29. ) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
4
2. Az intézmény adatai A köznevelési intézmény Hivatalos neve: Sásdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: Sásdi Általános Iskola, 7370 Sásd Szent Imre út 29-33. Feladat-ellátási hely: Sásdi Alapfokú Művészeti Iskola, 7370 Sásd Szent Imre út 41-43. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32. Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény OM azonosító: 201311 Az intézmény alaptevékenysége: Általános iskolai nappali rendszerű oktatás 1-8. évfolyamon, Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása Nemzetiségi (nyelvoktató nemzetiségi német) nevelés-oktatás Egész napos iskolai nevelés-oktatás Alapfokú művészeti oktatás zeneművészeti ágon Könyvtári tevékenység Felügyeleti szerve: a járási tankerület Az intézmény szervezete: Az intézmény vezetősége Az intézmény dolgozói Az intézmény közössége
5
3. Szervezeti felépítése
Sásdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Intézményvezető
Sásdi Általános Iskola Intézményvezető (igazgató)
Sásdi Általános Iskola Alsó tagozat igazgató helyettese
Alapfokú Művészeti Iskola (Zeneiskola) Feladatellátási-hely vezető
Sásdi Általános Iskola Felső tagozat igazgató helyettese
6
4. Küldetésnyilatkozat Fontos számunkra, hogy a gyerekek a közösségi szokásrendszerek, alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert. Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyermekek fogadására. Olyan nevelési körülményeket szeretnénk teremteni a gyermekek részére, amelyek elősegítik testi-lelki, intellektuális fejlődésüket életük e fontos szakaszában. Olyan intézményként kívánunk működni, ahol az ellátás összhangban van a gyermek szükségleteivel, megfelel a szülők igényeinek: Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. Célunk együtt nevelni a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Pedagógiai programunk megvalósítása érdekében az egyes intézmények dolgozói szorosan együttműködnek.
7
5. Nevelési program 5.1. Pedagógiai alapelveink
Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók integrált nevelésére, oktatására, az ehhez szükséges inkluzív környezet kialakítására. Pedagógiai munkánk során kiemelt szerepet kap a toleráns magatartásra nevelés, a másság elfogadtatása.
A világban való eligazodás feltételezi az idegen nyelvek elsajátítását. Óvodánk és általános iskolánk a német nemzetiségi nyelv elsajátítását biztosítja magas szinten, de lehetőséget kínálunk az angol nyelv tanulására is.
Fontos, hogy az iskolában valamennyi diák legalább felhasználói szinten ismerje és használja az informatikai eszközöket.
Az egészséges életmód kialakítása érdekében nagy hangsúlyt fordítunk a mindennapos testmozgásra, a szabadidő hasznos eltöltésére.
Kiemelt feladatunk a környezettudatos életmódra nevelés
Fontosnak tartjuk a globális értékrend jelentőségének megértését és kialakítását, a gyermeki jogok deklarációját.
Feladatunk a tudás értékének helyreállítása, megbecsülése.
Pedagógiai munkánk alapja, hogy az iskola és a család, pedagógus és szülő egymást erősítse a gyermek előrehaladása, egészséges fejlődése érdekében. Sokféle kapcsolattartási lehetőséget kívánunk biztosítani a szülők és pedagógusok együtt munkálkodása érdekében.
Célunk, hogy megőrizzük hagyományainkat, értékeinket
Az alapfokú művészetoktatás a művészeti kifejezőképességet alapozza meg, illetve felkészít szakirányú továbbtanulásra.
5.1.2.Az iskolai nevelés alapelvei Oktatási, nevelési célkitűzéseink Felelősek vagyunk minden ránk bízott gyerek sikeres fejlesztéséért, ezért a következő főbb célokat fogalmaztuk meg: 1. Az intézményben a pedagógiai kultúra átalakítása az egész intézményre kiterjedő, kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertan bevezetésével, a digitális kultúra eszközrendszerének alkalmazásával történik. Ezek a korszerű tanításszervezési eljárások teszik lehetővé, hogy a tanítványok elsajátítsák a mindennapi alapkészségeket, képességeket, egyéb kulcskompetenciák fejlesztése pedig megalapozza az egész életen át tartó tanulást. Fontos feladat az iskola pedagógusainak felkészítése az új oktatási tartalmak és módszertani kultúra befogadására és fejlesztésére. 2. Iskolánkban az integrációs pedagógiai rendszer bevezetésével biztosítjuk minden tanulónknak az esélyegyenlőséget.
8
3. Fejlesztjük az együttműködést és az önálló tanulást: a tananyagtartalomtól függően kooperatív módszertani elemeket alkalmazunk, folyamatosan fejlesztjük a kritikai gondolkodást, projekteket indítunk. 4. Kiemelt hangsúllyal kezeljük a közösségfejlesztést, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését. 5. Multikulturális tartalmakat építünk be a helyi tantervbe, különösen a magyar, környezetismeret, rajz, ének tantárgyakba. Ehhez az iskolai könyvtár könyvállományát bővítjük, a tanórákon, vagy órán kívüli tevékenységekhez használjuk. 6. Az integrációban résztvevő tanulók preferált segítése egyéni fejlesztési terv alapján történik. Teljesítményüket évi három alkalommal szövegesen értékeljük, és a szülővel ismertetjük. A pedagógusok a hatékonyság növelése érdekében legalább évi három alkalommal értékelő esetmegbeszélést tartanak a tanulók fejlődését vizsgálva, melyen a szülő, a tanuló, a szaktanár, az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős is részt vesz. 7. Lehetőség szerint figyelemmel kísérjük pályaorientációjukat, segítjük a megfelelő iskolatípus kiválasztását, ill. lehetőség szerint felkészítjük őket érettségit adó középiskolában történő továbbtanulásra. Ehhez igénybe vesszük a BSZSZSZK pályaválasztási felelősének segítségét, és a környező középiskolák vezetőivel együtt közös pályaválasztási szülői értekezleteket szervezünk. 8. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a családdal való kapcsolattartásra: családlátogatások, nyílt napok, kirándulások, szabadidős programok, ünnepélyek, alkalmával lehetőségünk nyílik a családokkal való kapcsolat kiépítésére, elmélyítésére. 9. Iskolánk arculatának alakításában szerepe van a német nemzetiségi oktatásnak. A német idegen nyelvi követelmények és a sajátos kisebbségre vonatkozó tartalmak szerves egységet alkotnak. Nemzetiségi nyelvként oktatjuk az első évfolyamtól. A nyelv gyakorlásának, a nemzetiségi ismeretek bővítésének érdekében nemzetiségi estet szervezünk tanévenként (a Deutschklub közreműködésével), amelyen minden korosztály képviselteti magát. 10. Második idegen nyelvi kínálatunk az angol nyelv. A német, és az angol nyelv oktatásában kiemelt szerepet szánunk a kommunikációs képességek fejlesztésének. 11. A korszerű műveltséghez ma már hozzátartozik a technikai eszközök használata és ismerete, valamint a számítástechnika. Ezért anyagi lehetőségeinkhez képest törekszünk a modern eszközök beszerzésére, alkalmazásuk megtanítására, hogy az információs társadalomban sikeresen eligazodjanak. Bizonyos tanórákon, valamint szakkör formájában biztosítjuk a számítógép használatának gyakorlását és az internethozzáférést. 12. A művészeti nevelésben kiemelt szerepet szánunk a rajz- és ének-zene tanításának, a tánc és dráma alkalmazásának. 13. A testi nevelést is az egészséges életmódra való felkészítés szolgálatába állítjuk. 5.1.2.1. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos
9
alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az intézményben folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik a pedagógusaink által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. 5.1.2.2. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
10
Közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Szokások kialakítását célzó, - Követelés. beidegző módszerek. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.
Magatartási modellek - Elbeszélés. bemutatása, közvetítése. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája.
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. -közösségi programok - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
5.1.3. Zeneiskolai nevelésünk alapelvei Pedagógiai programunkban és tantervi irányelveinkben megfogalmazott értékek célja, hogy a tanulók által választott zenei ismeretek tanulásával segítse elő a NAT-ban meghatározott, sokoldalúan művelt személyiség fejlesztését.
Pedagógiai alapelveink: A nevelés két tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttünk aktív kölcsönhatás van. Alkotó pedagógiai klíma megvalósítására törekszünk, melynek jellemzői egyfelől az igényesség, másrészt a növendékek jogainak tiszteletben tartása. Az egyes tanszakokon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket, járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Neveljünk az értékes zene befogadására, értésére és művelésére, az érzelmi és esztétikai nevelés eszközeivel alakítsunk ki a kultúra iránt nyitott magatartást. Ösztönözzük tanulóinkat zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására, rendszeres hangverseny-látogatásra, a rádió és televízió értékes zenei műsorainak meghallgatására, a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre. Neveljük tanulóinkat rendszeres, céltudatos, gazdaságos, koncentrált munkára, a korszerű módszerek és az innováció különböző formáinak alkalmazásával segítsük elő tudásuk gyarapodását.
11
A nevelő – oktató munka pedagógiai céljai és feladatai Az iskola elsődleges célja az ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás. Az alapfokú zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeinket és gyarapítja ismereteinket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Az énekes és hangszeres népzene ismerete a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására nevel. A program az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett, a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására lehetőséget biztosít. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítse fel. Tanulóink többségének tudását olyan szintre kell fejleszteni, hogy képesek legyenek amatőr muzsikálásra kamaraegyüttesekben vagy zenekarokban. Az átlagosnál jobb képességű növendékeinket fel kell készítenie közép –illetve felsőfokú intézményben való továbbtanulásra. Neveljen az értékes zene szeretetére. Ösztönözze tanulóinkat hangverseny- és operalátogatásra, a rádió és televízió zenei műsorainak meghallgatására, értékes hangfelvételek gyűjtésére. Motiválja növendékeinket a zenei tárgyú könyvek és ismeretterjesztő művek olvasására.
5.2. Kiemelt nevelési feladataink Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása eleinte konvencionális, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Az iskolai szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló értse meg a normakövetés fontosságát. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése).
12
Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egyegy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait.
13
Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Pályaorientáció A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. 14
Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes.
15
5.3. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. . A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására.
Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk.
Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). 16
Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz. Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. . Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. 5.3.1.Eljárások a nevelő-oktató munka céljainak megvalósulását szolgáló módszerek és szervezési módok:
egyéni munka páros munka csoportmunka differenciálás kooperatív tanulásszervezés: kooperatív módszerek 17
projektek differenciált rétegmunka – egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása Informatikai ismeretek tanítása, alkalmazása, internethasználat A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében.
5.3.2. Zeneiskolai kompetenciák A tervezett tevékenységek a kompetencia alapú oktatás támogatását tűzik ki célul: a művészeti nevelés által hozzáadott érték biztosításával, a tanulói egyéni fejlesztésekben való részvétel és együttműködés az intézmény pedagógusaival, a szülőkkel, a tanulói értékelésben való részvétel új formáinak kialakításával, a település, mikrotérség oktatási-kulturális rendezvényein való aktív részvétellel. Belső innováció, fejlesztési program kidolgozása és alkalmazása a tanulók személyiségének fejlesztésére, horizontális szempontként a szociális kompetenciák fejlesztésére irányul. A fejlesztési programban törekedni kell újszerű tanulásszervezési, nevelési eljárások alkalmazására. A zeneiskolában megvalósuló program eredményeképp a tanulók, növendékek képességfejlesztése kiegészül a művészeti oktatás adta lehetőségekkel, olyan hozzáadott érték keletkezik, amely az iskolai oktató-nevelőmunka hatékonyságát növeli, új értékelési eljárásokat, eszközöket is kifejleszt. 5.3.2.1.Kompetencia alapú nevelés az alapfokú művészetoktatásban: Alapvető feladatunknak tekintjük az alábbi kompetenciák kiemelt fejlesztését: kreativitás-gondolkodásfejlesztés önismeret, önértékelés reális énkép döntéshozatal, döntésképesség felelősségvállalás problémamegoldó képesség koncentráció képessége kritikai szemlélet kommunikációs képesség kottaolvasás ritmusérzék biztos hangszerkezelés zenei ismeretek biztos birtoklása Életpálya/szociális kompetenciák: 18
érzelmi intelligencia empátia tolerancia kooperáció képessége kompromisszumkészség pozitív munkaszemlélet szabálykövetés színpadképesség személyes higiénia önfegyelem
Esztétikai-művészeti kompetenciák:
értékteremtő képesség elemző képesség alkotni vágyás a művészetek által közvetített értékek elismerése, felismerése, befogadása, átadása önkifejezés nyitottság korstílusok, stílusjegyek ismerete, felismerése
5.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink 5.4.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az iskolában Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A szinte mindenre kiterjedő iskolai tevékenység mellett azonban a diákok személyiségés közösségfejlődésére még számtalan iskolán kívüli tényező is hat: a lakókörnyezet, a baráti kör, a média, az internet. A gyermekek és diákok személyiségfejlődését a fentieken túl alapvetően meghatározza a családi környezet. Napjainkban egyre több az olyan család, amely sok negatív mintát mutat a gyermeknek, így az egészséges személyiség kialakításának folyamatában a korábbiaknál még nagyobb szerep hárul a nevelési-oktatási intézményekre. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása tanórákon, napköziben, sportversenyeken, ünnepélyeken a szerepek felelős elvállalásában történik. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, a tanulás tanítása, a kritikai gondolkodás fejlesztése valamennyi tanítási órán és különböző tanulmányi versenyeken. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.
19
A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása kooperatív technikák alkalmazásával. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása a drámapedagógia eszközének igénybevételével. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti kisebbségi hagyományok, kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre az aktív állampolgárságra. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása: testnevelés, technika, sport, hetesek. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, az önpusztító életvitel elutasítása. 5.4. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a zeneiskolában A művészeti iskola zeneművészeti ágában folyó elméleti és gyakorlati hangszeres képzés követelményei és tantervi programja alkalmat ad a növendékek zenei képességeinek fejlesztésére, és biztosítja a különböző hangszereken elsajátítható jártasságok megszerzését és gyakorlását. Képzésünk figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait és épít a tanulók érdeklődésére, tehetségére. Alakítja képességeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad továbbá az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Az egyéni hangszeres oktatás jellegéből adódóan a tanárnak döntő szerepe van a tanuló személyiségformálásában, melynek kiemelkedő helyet kívánunk adni a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatainak során. 20
Neveljük növendékeinket rendszeres, céltudatos, igényes munkára, kitartó, hatékony gyakorlásra. Fejlesszük a tanulók zenei képességeit, hallásukat, ritmusérzéküket, érzékenységüket a dinamika, a hangszín különbségeire, zenei ízlésüket, stílusérzéküket a zenei karakterek iránt. Bontakoztassuk ki zenei fantáziájukat, adjunk teret és lehetőséget kreatív megnyilatkozásaiknak. Fejlesszük improvizációs képességüket. Az oktató tevékenység irányuljon arra is, hogy a tanulók az életkoruknak és képességeiknek megfelelő zenei anyagot kottahűen, stílusosan, a zenei összefüggéseket visszaadva, értelmesen tagolva, árnyaltan és kifejezően szólaltassák meg. Alakítsunk ki olyan érzelmi kapcsolatot növendékeinkben a muzsika iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljék. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok két nagy területre bonthatók: 1. Az értelem kiművelésére (kognitív kompetencia) 2. A szakmai képzés alapozására (speciális kompetencia) A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A zeneművészet táplálja a növendékek kialakuló érzésvilágát és egyfajta minőségre való igényességet alakít ki bennük. Művészeti nevelésünk lehetőséget biztosít arra, hogy minden tanuló élje át a siker élményét és ezzel fejlődjön önismerete és erősödjön önbizalma. Megalapozza tanulóink esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A napi gyakorlások, a művek megtanulásának eredményeképpen fejlődik a memória. A tempó és dinamika betartása, a zeneművek megformálása a figyelem, a koncentráció állandó munkát igényli és ezeket fejleszti. 5.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 5.5.1. Feladatok az iskolában A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása: Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása.
21
Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 5.5.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a zeneiskolában Iskolánkban a zeneművészeti ág jellegénél fogva az egyéni oktatás mellett csoportos foglalkozások is vannak. A kamaraegyüttesek és a zenekar tagjai az aktív társas együtt muzsikálás során számos alkalommal állnak közös produkciókkal közönség elé. Ezen alkalmakkor kidomborodik a tanulók egymásrautaltsága, az együttes sikere az egyéni produkciókon is múlik, amely fokozza a közösségérzést. Az aktív társas együtt muzsikálás fejleszti a másokra való odafigyelés képességét, ugyanakkor fegyelemre szoktat. A sikerélmény eléréséhez lehetőséget biztosítunk iskolai, iskolán kívüli szerepléseken egyaránt. A tanulmányi versenyek és találkozók, más településeken történő szereplések illetve más helységek művészeti csoportjainak fogadása, baráti kapcsolatok, ismeretségek kialakulásának lehetőségét hordozzák magukban.
5.6. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységformák és azok színterei 5.6.1. Az iskolai élet tevékenységformái, színterei A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói személyiség-és közösségfejlesztés elsődleges és legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Itt nyílik legnagyobb lehetőségünk arra, hogy szilárd alapokat biztosítsunk tanulóinknak az alapkészségek elsajátítására, a kompetencia fejlesztésére. Itt van lehetőségünk a diákok érdeklődésének felkeltésére, a kreatív gondolkodás és cselekvés kialakítására, ezért fontos a tanórák maximális hatásfokának, kihasználtságának biztosítása. Ennek érdekében: a kompetencia alapú oktatási programok bevezetése matematika és szövegértésszövegalkotás kompetenciaterületeken, idegen nyelvi kompetencia területen műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása műveltségterületen (rajz-ének) tantárgyak közötti koncentráció
22
Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, tehát az oktató munka a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. Az átlagnál érdeklődőbb tanulók ismereteit – érdeklődési körüknek megfelelően – tanórán kívüli foglalkozás keretében mélyíthetjük tovább, melyeknek szintén kiemelt szerepe van az egyén személyiség-és közösségfejlődésében, biztosítják a pihenést, a kikapcsolódást, a művelődés másfajta lehetőségét kínálják: szórakoztatnak játékos lehetőséget biztosítanak. Intézményünkben ezek a lehetőségek az alábbiak: egész napos iskolai oktatás szakkörök, diákkörök az iskolai, körzeti, megyei, stb. versenyeken való részvétel lehetősége diákönkormányzat osztálykeretben megvalósuló tevékenységek: tanulópárok, tanulócsoportok kialakítása, osztályhagyományok, felelősi tisztségek erdei iskola témanap témahét: víz témahét tanulmányi kirándulások iskolai táborok hangversenyek, bemutatók kulturális rendezvények, iskolai ünnepélyek, hagyományőrző tevékenységek szabadidős foglalkozások hit-és vallásoktatás iskolai sportkör iskolai könyvtár
5.6.2. Az iskolai élet tevékenységformái, színterei az alapfokú művészetoktatásban: Az alapfokú művészetoktatás egyes tanszakain lehetőség nyílik a művészetek iránti elkötelezettség erősítésére, a tehetséggondozásra, a személyiségfejlesztésre, a közösségi összetartozás erősítésére. Komplex készségfejlesztés
zenei formaérzék fejlesztése (ritmus és dallammotívumok megérzetetése) akusztikus emlékezet fejlesztése dalfelismeréssel, visszhangjátékkal improvizációs készség, kreativitás fejlesztése (játékok, játékos mozgások, dallamok kitalálása, énekes beszélgetés, kérdés-felelet stb.) belső hallás fejlesztése játékos, táncos mozgásokkal az esztétikus mozgás igényének felkeltése. Zenehallgatással esztétikai élmény nyújtása, a zene nyugodt, figyelmes befogadására nevelés.
23
Az egyes ágazatokra jellemző tanítási formák az általános iskolások számára: Zeneművészet: egyéni órák: hangszeres növendékeink számára heti kétszer 30 perces órák keretén belül. A tanár a növendékkel meghitt, bensőséges kapcsolatba kerülve képességeit, egyéniségét megismerve a helyi tanterv keretein belül maradva egyéni haladást diktál. A kompetenciák, a tehetség kibontakoztatására ez a tanítási forma kiemelkedően alkalmas. Kiscsoportos foglalkozások: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom órák keretében az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazására, a tanulók művészetiesztétikai, valamint szociális kompetenciáinak fejlesztésére. Az iskolai élet egyéb tevékenységformái:
szereplések, fellépések iskolai, városi rendezvények, ünnepek, ünnepélyek találkozók, versenyek koncert-színházlátogatás nyári táborok
5.7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Törekednünk kell arra, hogy ne csak az átlagos gyermekeknek és diákoknak tudjunk megfelelni, ne csak azok képességeihez és előzetes ismereteihez igazodva alakítsuk ki fejlesztő programjainkat és tanterveinket, hanem az átlagtól eltérő gyermekek és tanulók részére megfelelő nevelési-oktatási környezetet alakítsunk ki. Két ilyen csoporttal kell számolnunk: az átlagnál tehetségesebb és a lemaradók, a tanulási kudarcnak kitett tanulók. Hisszük, hogy minden gyermek rendelkezik olyan képességgel, ami eltér az átlagtól, minden gyermek tehetséges valamiben, csak meg kell azt találni. Fontos feladatunk továbbá az, hogy önálló ismeretszerzésre, az állandó önművelés igényének, készségének és képességének kialakítására neveljünk.
5.7.1. Tehetséggondozás az iskolában Intézményünkben a tehetséggondozás alapvetően két színtéren jelenik meg:
tanórán végzett tevékenység tanórán kívül végzett tevékenység
A tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységünk a tanórák keretében:
Az egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanórai foglalkozások megszervezése, kooperatív tanulás, projektmódszer alkalmazása Felkészítés tanulmányi versenyekre Lehetőséget biztosítunk diákjainknak arra, hogy kiegészítő feladatokat oldjanak meg, kutatómunkát végezzenek, kisbeszámolót készítsenek, és bemutassák társaiknak.
24
Igyekszünk minél több IKT-eszközt bevonni a tanórai munkába. Törekszünk a számítógéppel támogatott oktatás fejlesztésére. Az alapfokú művészetoktatásban támogatjuk a kiemelkedően tehetséges tanulókat.
A tehetséggondozás tanórán kívüli színterei:
az iskolai könyvtár iskolai sportkörök, tömegsport szakkörök kirándulások, táborok versenyek, vetélkedők három hetet meghaladó projekt, témahét szabadidős foglalkozások továbbtanulás segítése (tanácsadás, előkészítő foglalkozások) levelezős szaktárgyi versenyek szervezése, segítése kulturális programok, versenyek szervezése, lebonyolítása művészeti pályázatokra való felkészítés, részvétel egyéni foglalkozások szervezése
5.7.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység az alapfokú művészetoktatásban: Fontosnak tartjuk, hogy nem kizárólag a kiemelkedően tehetséges tanulók képességfejlesztését vállaltuk, hiszen a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását is feladatunkul tűztük ki. Az alapfokú művészetoktatás feladata tehát a tehetséggondozás. Az iskolánkban folyó művészeti nevelés minden tevékenysége a fenti célt kell, hogy segítse. Az intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában kiemelt szerepet kapnak az évente két alkalommal megvalósuló növendékhangversenyek, bemutatók, a rendszeres fellépések a rendezvényeken, a megyei és országos találkozókon, fesztiválokon, versenyeken. Művésztanáraink részt vesznek a tanulók versenyekre, továbbtanulásra való felkészítésében. A tehetséggondozás érdekében igény és létszám függvényében minden érdeklődési igényt ki kívánunk elégíteni. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Intézménytípusunk alapvető funkciója: a tehetségek gondozása, veleszületett vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése, megtalálni számukra azt az „utat”, amelyen elmélyülten és eredményesen törhetnek előre és az átlagosat túlhaladó teljesítményekre képesek. A tehetséges tanulók mind a képességek, mind a viselkedés, a magatartás terén eltérnek az átlagtól. A tehetséges gyerekek nem egyformák. Legfontosabb személyiségjegyük az eredetiség. A kreatív gyermekre általában magas fokú tudásvágy, kíváncsiság, belső teljesítményszer, nagyfokú autonómia, önbizalom, szabad kommunikációra törekvés, csökkentett mértékű alkalmazkodás, az elnyomás és a korlátozás elleni védekezés, a szociális korlátok áthágása jellemző. 25
A lehetséges módszereket közösen megválaszthatjuk. Ezek: „Minőségi” csoportba irányítás (egyenként eltérő időben) kimagasló tehetségek esetén Évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden nehézség nélkül képes elsajátítani a gyerek. A művészi képességek rendszerint korán megmutatkoznak, de a motivációs akarati tényezőktől, a környezet serkentő-gátló hatásától is függ, hogy lesz-e belőlük művészi tehetség. A tehetségek megmutatkozásának, bizonyításának, a tehetség mértékének megállapítására alkalmas tevékenységi formák az alábbiak: versenyen való részvétel (házi, városi, országos) külső rendezvényeken (önkormányzati, más iskolai, városi, külföldi) való szereplés kiállításokon, tanévzárókon történő fellépések szaktáborokban való részvétel A tehetséggondozás feltételei: A tehetségek kutatás, felismerése Megfelelő tárgyi – technikai feltételek biztosítása Napi kapcsolattartás az azonos növendéket oktatók – nevelők között Olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással szembeni akadályokat A tehetséges pedagógusok, melyek nélkül eredményesen nem lehet tehetségeket nevelni – oktatni A tehetséggondozás feladatai Elsődleges feladatunk, hogy a zenei téren tehetséget mutató tanulóknak a zenetanulást biztosítsuk, számukra tehetségük kibontakoztatására és fejlesztésére lehetőséget adjunk, az ehhez szükséges körülményeket megteremtsük. Tanulóinknak lehetőséget biztosítunk a házi növendékhangversenyeken, az iskolai hangversenyeken és a különböző intézmények, illetve a város rendezvényein való szereplésre, a megyei és országos hangszeres, valamint zeneelméleti és zeneműveltségi találkozókon való részvételre. A kiindulástól a végcélig úgy építjük fel a tanítás folyamatát, hogy mindig figyelembe vesszük a szakmai követelményeket, de ugyanakkor a növendékek eltérő fejlődési szakaszait is. A hangszertanulás kezdetén a már ismert gyermekdalok, népdalok szövege megkönnyíti a helyes ritmus megvalósítását és a formai elemek felismerését. A hangszerjáték alapjainak elsajátítása után, a zenei anyagot a zenetörténet különböző korszakaiból válogatott művekből, mai szerzők darabjaiból és technikai gyakorlatokból állítsuk össze. A zenei kifejezés igényének felkeltése érdekében folyamatosan gondot kell fordítani a formai elemzésekre. Az élményt nyújtó előadási mód kialakításában jelentős szerepe van a tanár bemutató játékának, amely legyen mindig stílus hű és hangszertechnikailag igényes. A technikai és zenei fejlődés nem halad mindig párhuzamosan. A muzikális, de technikai készségben elmaradott növendéket a zene hangszeres megvalósításában segítsük, a technikailag jól képzett, de kifejezéstelenül játszó növendékekben a formálás igényét kell fejlesztenünk.
26
A ritmusérzék és metrumérzék fejlesztése kiemelkedő feladat. A hangszertanulás kezdetétől neveljük tanítványainkat a helyes tempó elképzelésére és megvalósítására. A zenei hallás fejlesztése fontos feladata a hangszeres és szolfézs óráknak. A kiemelkedően jó zenei képességű növendékek esetében a főtárgy tanár, az azonos, vagy rokon tantárgyat tanító tanárok véleményének figyelembevételével javasolja a tanuló szüleinek a zenei pályára való felkészülést. A szülőkkel történő egyeztetés alapján a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőségük van arra, hogy a zeneiskola „B” tagozatos tantervű oktatásában részesüljenek. A „B” tagozatos tanulók eltérő, emelt szintű képzést kapnak, mely megmutatkozik az óraszámban, a tantervi követelményekben, az elvégzendő anyagmennyiségben. A zenei pályára készülő növendékeknek a második évfolyamtól biztosítjuk az emelt szintű képzést. A „B” tagozatos tanulók tanítása fokozottan igényli a tanárok együttműködését. A főtárgy tanár az elméleti tárgyak tanáraival együttműködve, a tanszak többi tanára véleményének figyelembe vételével készíti fel a növendéket a zenei pályára. A szülő folyamatosan tájékoztatást kap az előmeneteléről, a pályára kerülés reális kilátásairól. A tehetséggondozás formái
Országos zeneiskolás hangszeres és szolfézs versenyek, illetve találkozók Megyei hangszeres és zeneműveltségi találkozók Iskolai növendékhangverseny Iskolai házi hangverseny Tanszaki és házi hangverseny Segítsük az általános- és középiskolák zenei életét, támogassuk az amatőr zenekarokat és együtteseket, illetve a családi együtt muzsikálást. A zeneiskolai és zeneművészeti szakközépiskolai tanárok közös törekvése, felelősségteljes kötelessége a növendékek megalapozott pályaválasztásának segítése. Intézményünk tanárai keressék a konzultációs lehetőségeket, a növendékek többszöri meghallgatását tegyük lehetővé a művészeti szakközépiskolák számára.
5.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 1. Az alapozó időszak megnyújtása, az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása 2. Az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás az alapozó szakaszban 3. Kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása 4. A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán 5. Tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása 6. Az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása 7. Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása 8. Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása 5.8.1. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők:
A nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű. 27
Ha a tanuló tanulási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkozásra jogosult. Mentesülhet tantárgyak, tantárgyrészek értékelése alól. Az intézményben folyó fejlesztő foglalkozás a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. Az ellátáshoz szükséges szakember: fejlesztő pedagógus vagy gyógypedagógus, akik a megfelelő szakemberekkel (pszichológus, logopédus) együttműködve segítik a tanulók munkáját, a gyerekek fejlesztését.
5.9. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása az általános iskolában Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében különös figyelmet kell fordítani minden szakmai fejlesztés esetén a halmozottan hátrányos helyzetű és az SNI-s tanulók oktatási helyzetére. Intézményünkben sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása folyik. A fogyatékosságok közül az F70, F81, F83 kódúakra találunk példát. Az ő esetükben a szakos ellátottságunk megfelelő. A személyi és a tárgyi feltételek mellett rendelkezünk a képzésükhöz szükséges helyi tantervvel is, mely a mellékletek közt megtalálható. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált keretek között megvalósuló nevelésének, oktatásának megszervezését, a szocializációt segítő folyamatok biztosítását, a biztonságot nyújtó, elfogadó, befogadó környezet kialakítását kívánjuk iskolánkban megvalósítani. Természetesen, ha csak szegregáltan oktatható tanuló gondviselője kéri gyermeke felvételét, a törvény értelmében majd az ő oktatását is biztosítani fogjuk. A tanulóink között egyre nagyobb számban fordulnak elő tanulási nehézséggel, tanulási zavarokkal küzdők a tanulási akadályozottsággal bírók mellett. „A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.” (Kt. 30.§.(1)) Az együttnevelés vállalása jelentős önfejlődést gerjeszt az ép gyerekek közösségében és a pedagógus közösségben is. 5.9.1.Részképesség zavarok A tanulási zavarok általános, összefoglaló kifejezés, a különböző képességdeficitekre vonatkozik. A figyelmi funkciókban, beszédkészség, olvasási, írási és számolási készségek elsajátításának, alkalmazásának akadályozottsága. Megállapítását a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság végzi, melynek szakvéleménye alapján a tanuló sajátos nevelési igényűnek számít. Részképesség zavarok jellemző tünetei: Az iskolai teljesítmények jelentős mértékű, tartós, vagy időszakos eltérései egy, vagy akár több területen. Normál, vagy csak kissé csökkent intelligenciaszint (IQ 75-80 között). Körülírható, viszonylag elszigetelt, pszichikus teljesítménykiesések és eltérések. Hajlam az „alulteljesítésre”. A részképesség-zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és / vagy a matematika elsajátítását. A BNO-10 (a betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása) a különböző betegségek, kórfolyamatok, fizikai és pszichikai zavarok osztályozására és meghatározására használt rendszer, melyben kódokkal jelölik az egyes betegségeket, zavarokat. A pszichés (lelki) fejlődés zavarai (F80-F89)” kategóriában F81-es kódszámmal definiáljuk az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességeit. Ezek 28
olyan zavarok, melyben a készségek megszerzésének a normális menete válik zavarttá. Ez nem egyszerűen a tanulási lehetőség hiányának, mentális retardációnak, szerzett idegrendszeri traumának vagy betegségnek a következménye. Alkategóriái: meghatározott olvasási zavar (diszlexia) az írás zavara (diszgráfia) az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia) az iskolai készségek kevert zavara A felsorolt négy területen tanulási zavarral küzdő tanulók számára intézményünk biztosítja a sérülésspecifikus rehabilitációs foglalkozásokat, a diagnózison alapuló kiscsoportos és egyéni fejlesztést. a) Diszlexia: Olvasás zavarai, nehézségei, rendellenességei. BNO: F81.0 - Meghatározott olvasási zavar - Az olvasási készség fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok: szófelismerés, orális olvasási készség, olvasásértési készség elsajátítása - mind sérült. Főbb tünetei: A hang és betűk közötti asszociációk nehezen alakulnak, gyakori betűtévesztések vannak. - Nehezített a betűk összeolvasása. - Felcseréli a betűk sorrendjét, az olvasás irányát. - Betűket vagy szótagokat hagy ki, illetve told be. - Nehezített a szavak ismertetőjegyek alapján való azonosítása. - Hosszú szavakat nehezen olvas. - Gyakoriak a szótorzítások. Az olvasás tempója lassú. A szövegmegértés akadályozott. Fejlesztési feladataink: Diszlexia reedukáció alkalmazása logopédus szakmai segítségével és irányításával. Vizuális és auditív percepció fejlesztése. Beszédfejlesztés. Szókincsbővítés. Nyelvi kifejezőkészség javítása. Szövegértés és helyesírás javítása. Hangos és néma értő olvasás fejlesztése. Hallott és olvasott szöveg megértésének segítése. Lényegkiemelés technikájának elsajátítása. Felzárkóztatás. b) Diszgráfia: Az írás, helyesírás zavarai. BNO: F81.1 - Az írás zavara - A diszgráfia a legszembetűnőbb specifikus és szignifikáns sérülés a helyesírási készség fejlődésében, miközben az olvasás meghatározott zavara nem észlelhető, és nem magyarázható mentális visszamaradottsággal, látászavarral vagy nem megfelelő iskoláztatással. A szóbeli és írásbeli helyesírás, betűzés egyaránt érintett. A diszgráfiának két csoportját különböztethetjük meg. Az írás nehézsége lehet alaki (specifikus írási rendellenesség) és tartalmi (specifikus helyesírási rendellenesség). Főbb tünetei: Helyesírási hibák. Fonetikai hibák. Vizuális hibák. Betűk felcserélése. Betoldási és kihagyási hibák. Sorozathibák. „Értelmetlen” hibák. Rossz ceruzafogás. 29
A látási memória zavara. Térbeli elhelyezés zavara. Az írás folyamatosságának zavara. Fejlesztési feladataink: Alaklátás, a rész-egész viszony helyes felismerésének javítása. Formaészlelés, az alak-forma nagyság differenciált megkülönböztetésének javítása. Térészlelés javítása, térirányok felismerésének és megkülönböztetésének elősegítése. Betűtévesztési hibák korrigálása. A testséma ismerete, térbeli relációk gyakorlása. Finommotorika javítása, szem-kéz koordináció fejlesztése. c) Diszkalkulia: Számolási zavar. BNO: F81.2 -Az aritmetikai készségek zavara Aritmetikai készségek károsodása alakul ki. A zavar vonatkozik az olyan alapvető feladatokra, mint az összeadás, kivonás, szorzás, osztás. Főbb tünetei: Számolás hibái. Globális mennyiségfogalma nem alakult ki kevés elemszámnál sem. Helyiérték hibái vagy a számok sorrendjének felcserélése. Számok térbeli elképzelésének, a számsorok rendjének hibái. Műveletekben jelentkező gondok. Mennyiség-számnév egyeztetésének nehézségei. Gondolkodási műveletek problémái. Számemlékezet zavarai. Fejlesztési feladataink: Feladattartás, figyelemkoncentráció fejlesztése. Vizuális és auditív figyelem és emlékezet fejlesztése. Szókincs terjedelme, nyelvi kifejezőkészség fejlesztése. Gondolkodási műveletek gyakorlása. Szövegben előforduló grammatikai struktúrák analizálása-szintetizálása. A biztos számfogalmi körök meglétének segítése. Különböző matematikai fogalmak passzív és aktív használata. Szöveg és számemlékezet fejlesztése. Különböző logikai összefüggések felismertetése. Analógiai gondolkodás aktivizálása. Szöveges feladatok megoldási képességének javítása, konkréttól az elvontig. Matematika tantárgy feladatainak megértetése. Önbizalom erősítése. d) Iskolai készségek kevert zavara: A részképesség zavar nem feltétlenül vezet tanulási zavarokhoz, vagy akadályozottsághoz. Lehetséges, hogy megmarad a tanulási gyengeség szintjén. A részképesség-zavar kiteljesedése az iskolában a kultúrtechnikák elsajátításának nehézségében nyilvánul meg. Főbb tünetei: Percepció zavara (a vizuális, auditív, taktilis, kinesztéziás, helyzet-, mozgásérzékelés a vesztibuláris modalitások felfogásának nehézsége), melynek következménye formák, arányok két-három dimenzióban való elhelyezése, irányok, konstanciák észlelési nehézsége. Beszédszerveződés, nyelvi készség zavara (beszédmegértés, szerialitás, szimbólumképzés, szó- és jelentésasszociáció, artikuláció, motoros programozás, beszéd – nyelvi integráció, szókincs akadályozottsága). Az emlékezet gyengesége, így az emlékezet működésének egyenetlensége, a verbális megőrzési, felidézési folyamatok disszonanciája, a memória különböző fajtáinak sérülése. 30
A lateralitás és/vagy saját testen és a térben való tájékozódás akadályozottsága, a tanulás folyamatát nehezítő keresztezett, kevert laterális dominancia, mivel a saját testen való orientáció és térbeli-időbeli tájékozódásnak a sorrendiség őrzésének, az irány síkbeli észlelésének és tartásának az alapja. A mozgáskoordináció, a finommozgás zavara. Fejlesztési feladataink: Differenciált vizuális észlelés fejlesztése. - Formaészlelés. - Gestalt-észlelés (alaklátás). - Térbeli helyzet felfogása, térészlelés fejlesztése. - Vizuális információk sorba rendezése. - A testséma fejlesztése. Differenciált auditív észlelés fejlesztése. - Hangok megkülönböztetése. - Adott hangok kiemelése. - A hangok egymásutániságának felismerése. - Hangcsoportok egysége. Koordinált mozgás, motoros fejlődés elősegítése. Látott, hallott, illetve más módon észlelt információk összekapcsolásának elősegítése. Rövid idejű vizuális, verbális memória javítása. Gondolkodási műveletek fejlesztése. Szándékos figyelem erősítése. 5.9.2.A tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók: Tanulási akadályozottságról akkor beszélhetünk, ha a tanulás jelentős mértékű korlátozottsága átfogó, súlyos és tartós magatartási és teljesítménybeli eltérésekhez vezet. Tanulásban akadályozottnak számítanak azok a gyermekek és fiatalok, akiknél fejlődésbeli hiányosságok, a központi idegrendszer sérülése, vagy szocio-kulturális depriváció miatt bekövetkező csökkent intelligenciateljesítmények az iskolai tanulást oly mértékben befolyásolják, hogy a tananyag felfogása, tárolása és feldolgozása nem az életkornak megfelelő szinten történik. A tanulásban akadályozott gyermek részére minden esetben hosszan tartó fejlesztő intézkedésekre, terápiás eljárásokra van szükség. Ezt a feladatot gyógypedagógusok végzik elsősorban, de munkájukat más szakemberek is segítik (szakorvosok, iskolapszichológus, szociálpedagógus, fejlesztő terapeuták). A tanulásban akadályozottság BNO orvosi kódja F70. A tanulásban akadályozott gyerekek intelligenciájának értéke 50-70 IQ között található. A rehabilitációs foglalkozások célja a sérült funkciók korrigálása vagy kompenzálása, eszköztudás fejlesztése, önálló életvezetésre felkészítés, szociális képességek fejlesztése ezeknél a tanulóknál azt a célt szolgálják, hogy minden tanulónál sérülésétől függően a sérült képességek javuljanak, eredeti egészséges állapotba, vagy ahhoz közeli állapotba visszakerüljenek. A tanulásban akadályozott gyermekek fő jellemzői: Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzők a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. A tanulási akadályozottság megmutatkozik a különböző képességek fejlődésének lelassulásában, zavaraiban. A következő területeken lehet tapasztalni ezeket a rendellenességeket: - A kognitív képességek területén észlelési folyamatok (vizuális és auditív észlelés), emlékezés (rövid és hosszú távú), figyelemkoncentráció, logikai műveletek, problémalátás és megoldás hiányosságai. 31
- Motoros és orientációs képességek területén egyensúlyérzékelés, nagy- és finommozgás, térbeli és időbeli tájékozódás hibái. - Emocionális és szociális képességek területén tanulási motivációk, önértékelés, értékrend, tanulási viselkedés problémái, hiányosságai. - A kommunikációs képességek területén beszédértés, szókincs, szóbeli közlés, hangképzés, grammatika, szövegalkotás, metakommunikáció hiányosságai. Az integrált oktatás módja: Az általános iskola 1-8. évfolyamain maximum 2-3 tanulásban akadályozott tanulót integrálunk be egy-egy osztályba, törekszünk teljes integráció megvalósítására. Ez azt jelenti, hogy a tanulók az oktatási időszak egész ideje alatt együtt tanulnak az osztály többi tanulójával. Az ismeretszerzés, oktatás módszerei azonban mások, alkalmazkodnak a tanulásban akadályozott tanulók általános és egyedi jellemzőihez. Ennek az időszaknak fő célja a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztése. Ebben a szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, viselkedési, magatartási szokások kialakítása. Az integráció megvalósításának egyik fő színtere az osztály, ahol a tanulók társaikkal együtt vesznek részt az oktatásban. Az osztályokban tanító pedagógusok a tanulásban akadályozott tanulókkal egyéni bánásmóddal, differenciált feladatadással, személyre szóló differenciált módszerekkel foglalkoznak. Biztosítják számukra a minél több érzékszerven keresztül megtapasztalható ismereteket, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzést, a sokrétű gyakorlást. Az osztályban tanító pedagógusok a tanítás-tanulás folyamatában arra törekednek, hogy a tanulásban akadályozott tanulóknál az értelmi sérülésekből eredő hátrányaik csökkenjenek. A tanulási nehézségek enyhítése céljából, valamint az ismeretátadás és képességfejlesztés céljából a tanórákon a következő szempontok érvényesülésére törekednek: - lassabb ütemű, kis lépésekben történő haladás - következetesség, hézagnélküliség az ismeretek elsajátításában - szemléletesség, szemléltetés kiemelt szerepe - cselekvéssel, tevékenységgel egybekötött ismeretelsajátítás - differenciálás, egyéni adottságokhoz való gyakori és intenzív ismétlés - változatos gyakorlás - a megismerő tevékenység, a különböző kognitív képességek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodási műveletek) fejlesztése minden tantárgy keretében A tanulók oktatása a szakértői bizottság határozata alapján vagy a többségi vagy az eltérő tanterv tananyaga alapján folyik. Ellenőrzésük az alkalmazott tantervek követelményszintje alapján, a speciális jellemzőket figyelembe véve történik. Ezeket a kerettanterv mellett A sajátos nevelési igény tanulók oktatásának irányelvei c. dokumentum tartalmazza. Az oktatáson kívül a nevelés területén is egyéni bánásmódot alkalmaznak a tanulóknál. Segítik őket a társadalmi normák, együttélés szabályainak elsajátításában, az egymáshoz való alkalmazkodás megtanulásában, érzelmeik lereagálásában. Ezzel segítik a tanulók társadalmi beilleszkedését, a hétköznapi életre való felkészítését. A pedagógusok osztályban végzett munkáját szakemberekből álló team segíti (gyógypedagógus, logopédus, mentálhigiénés szakember, pszichológus). Ellátásukhoz szükséges szakember: gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár. Fejlesztési feladataink: a megismerő tevékenység (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) fejlesztése az akaratlagos cselekvés szabályozására való képesség kialakítása az érzelmi-akarati szféra alakítása, kommunikációs készség fejlesztése a beszéd formai és tartalmi oldalának formálásával harmonikus személyiség kialakítása a fizikum és pszichikum együttes fejlesztése, a céltudatos feladat és munkavégzés az alapvető pszichikus funkciók, képességek fejlesztése a kognitív képességek területén a vizuális és auditív észlelés javítása a rövid- és hosszú távú emlékezés, a bevésés, felidézés fejlesztése 32
figyelemkoncentráció, feladattartás erősítése gondolkodási műveletek gyakorlása, logikai összefüggések felfedeztetése, problémalátás fejlesztése, analógiai gondolkodás alakítása motoros és orientációs képesség fejlesztése, egyensúlyérzékelés, nagy- és finommozgások, térbeli és időbeli tájékozódó képesség fejlesztése emocionális és szociális képességek területén a tanulási motivációk, motiválhatóság alakítása kommunikációs képességek területén a beszédértés, szókincs, szóbeli közlés, grammatikai szerkezetek, szövegalkotás, önkifejezés képességének fejlesztése A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelésében a csoportban, az osztályokban dolgozó pedagógusok felelősségteljes munkája biztosítja a gyermekek fejlődését. Továbbképzéseket szervezünk annak érdekében, hogy pedagógusainkat megismertessük a legújabb pedagógiai módszerekkel, tanulásszervezési technikákkal. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokhoz rendelkezünk a szükséges tárgyi feltételekkel: szakkönyvek, munkáltató füzetek, fejlesztő feladatlapok, képességfejlesztő játékok, hanganyagok, memóriakártyák stb. Az osztályokban zajló pedagógiai munkát, a tanulókhoz alkalmazkodó oktatást segítik az informatikai és audiovizuális eszközök. (számítógépek, laptopok, projektorok, TV-k, CD-s magnók). A) Pedagógussal szembeni elvárások ismerje fel, ha a diáknak tanulási nehézségei vannak, és kérjen segítséget a gyógypedagógustól, alkalmazza a differenciált nevelés-oktatás módszereit az alapozó időszak megnyújtása; az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása: területi és módszertani szempontból (alapozó modulok) az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás a kezdő és az alapozó szakaszban kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása a verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. pedagógiai munkáját az egyéni bánásmód jellemezze értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit, haladási ütemét a teljesítmény mérésénél, az értékelésnél – a szakvéleményben megfogalmazottak alapján adjon többlet időt a hátránnyal küzdőknek, vagy azt a módszert alkalmazza, ami a diák számára előnyösebb, és, ahogy jobban ki tudja fejteni ismereteit (írásbeli/szóbeli feleltetés) toleráns magatartásra, a másság, különbözőség elfogadására nevelje tanítványait munkájában érvényesüljön a türelmesség elve B) Osztályfőnökkel szembeni elvárások az ilyen tanuló szüleivel szorosabban tartsa a kapcsolatot, velük figyelmesen és tapintatosan foglalkozzon a személyiségi jogok tiszteletben tartásával tájékoztassa a diákot nevelő kollégákat a tanuló problémáiról szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, a szakellátás folyamatát kísérje figyelemmel a pályaválasztásnál vegye figyelembe a tanuló problémáit
33
szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről írásban adjon véleményt C) Gyógypedagógussal szembeni elvárások kövesse figyelemmel a gyermek fejlődését rendszeresen konzultáljon a gyermeket tanító pedagógusokkal tartson tájékoztatót az intézmény többi pedagógusának koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokon részt vevő más szakemberek munkáját közvetlenül foglalkozzon a gyerekekkel olyan területen, ami csak az ő szaktudásával oldható meg készítsen, illetve segítsen készíteni egyéni fejlesztési tervet D) Iskolavezetéssel szembeni elvárások szakirányú tanfolyamok, továbbképzések szervezése szükség esetén külső szakemberek bevonása a fejlesztő munkába (gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, stb.) szoros együttműködés a nevelési tanácsadóval és a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal
5.10. HH-s, HHH-s gyerekek nevelése-oktatása 5.10.1. Iskola Minden diáknak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére, melyhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. Biztosítani kell a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatást, beilleszkedését. Munkánk középpontjába az egyéni képességek kibontakoztatásának elősegítését helyezzük. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek képességeinek kibontakoztatása érdekében folyamatosan bővítjük a pedagógiai programot inkluzív pedagógiai elemekkel, differenciáló módszerekkel, a kulcskompetenciákat fejlesztő módszerekkel. Toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására neveljük gyermekeinket. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nagyobb arányát kell bevonnunk az iskolán kívüli programokba. Kiemelten kell kezelni a napközis foglalkozásokat, a szakköröket és a művészeti oktatásban való részvételt. A nyomtatott taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják kölcsönzés formájában. Rövidtávú célként fogalmazzuk meg: El kell érni, hogy a gyerekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek és hátrányos helyzetűek az iskolában étkezzenek. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezeken a HH-s, HHH-s gyerekek minél nagyobb arányú részvételét biztosítanunk kell. Beilleszkedési, magatartási problémákkal összefüggő pedagógiai tevékenység Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Gyermek- és ifjúságvédelem 34
5.10.1.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: Napjainkban folyamatosan növekszik a hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett gyermekek és tanulók aránya. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a veszélyeztetettség olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. A hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett gyermek, diák értelmi képessége nem tér el az átlagtól, csak a környezeti tényezők gátolják eredményességében. Szociális hátrányokat előidéző tényezők: Családi mikrokörnyezet: családi, gazdasági helyzetből adódó lakásviszonyok sokszor az alapvető higiénés feltételek sincsenek biztosítva a gyerekek szocializációjához szükséges alapfeltételek közül hiányzik a családi biztonság, a rendszeres törődés, a gondoskodás, a védettség alacsony az egy főre jutó jövedelem munkanélküliség a társadalmi mobilitás hiánya kulturális helyzet ( a szülők alacsony iskolai végzettsége, a kultúra megbecsülésének hiánya) a család magatartása (helytelen nevelési módszerek, kevés közös élmény) a családi környezet nem megfelelően szocializáló hatású a család erkölcsi magatartása tartós betegség a családban Családi házon kívüli környezet: az utca, lakókörzet negatív hatása helytelen viszony, kifogásolható magatartású gyermekcsoportok, baráti kör Iskolai környezet: a tanulók értékelésének módszerei a tanulók nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben Csonka családban felnövő gyermekek elvált szülő, árva, félárva gyermek
A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák intézményünkben:
az osztályok kialakításánál kiegyenlített legyen a HH, HHH-s gyermekek száma a HH és HHH-s gyermekek fejlesztésére készült programot alkalmazzuk a gyermekek, diákok fejlesztésében érvényesül a differenciált, egyéni bánásmód integrált pedagógiai rendszer alkalmazása tanulást segítő módszerek alkalmazása: kooperatív technikák, drámapedagógia, projektmódszer, moduláris oktatási rendszer egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése 35
felzárkóztató foglalkozások biztosítása gyógytestnevelés biztosítása az általános iskola első osztályában az egésznapos,ill. kifutó rendszerben az iskolaotthonos nevelés és oktatás megszervezése igény szerint 5. évfolyamtól tanulószoba szervezése pályaorientációs tevékenységek szervezése a pedagógiai központ segítségével a kedvezményezettek számára ingyenes tankönyvellátás a HH,HHH-s gyermekek fejlesztésébe szükség szerint vonjunk be más szakembereket, szervezeteket a veszélyeztetett csoportok számára drog-és bűnmegelőzési programokat szervezünk a Komlói és Sásdi Rendőrkapitányság és más szervezetek bevonásával a gyermekjóléti szolgálat, a polgármesteri hivatalok segítségének igénybevétele annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő gyermekek és tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek rendszeres kapcsolattartásra törekszünk a szülőkkel annak érdekében, hogy a gyermekek, diákok érdekében megnyerjük támogatásukat, együttműködésüket a szülőket bevonjuk az intézmények programjaiba a szülők felvilágosítása a lehetséges kedvezményekről, a hátrányok mérséklésére szolgáló támogatási lehetőségekről szükség esetén családlátogatások keretében segítjük a gyermekek, diákok szociális helyzetének feltárását Az intézményben működő „Engedd, hogy segíthessünk” Alapítvány biztosít anyagi támogatást a rászorulóknak – hozzájárul a tanulmányi kirándulásokhoz, az alapfokú művészetoktatásban tanuló diákok utazásaihoz, koncertjeik megszervezéséhez, hangszerek vásárlásához, a kiemelkedő diákok díjazásához az intézmény gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a hátrányos helyzetű gyermekek segítésére
5.11. A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: 5.11.1. Gyermekvédelem az iskolában A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. Feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. 36
a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése igazolt és igazolatlan hiányzások nyomonkövetése Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Együttműködik a : nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatalokkal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal pedagógiai szakszolgálattal védőnővel nevelőszülői felügyelővel
5.12. Az intézmény kapcsolatrendszere 5.12.1. Az iskola kapcsolatrendszere
az osztályközösségek és tanulócsoportok diákkörök diákközgyűlés diákönkormányzat szülői szervezetek: szülői munkaközösség iskolaszék
A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A diákok a Köznevelési törvényben megfogalmazott kérdésekben nyilváníthatnak véleményt. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel. A tanulók tájékoztatásának, a pedagógusok-diákok kapcsolattartásának számos fórumát igénybe vesszük annak érdekében, hogy minden diák az őt érintő kérdésekben maradéktalanul hozzá jusson az iskolai információkhoz, s hogy a tanár-diák viszony harmonikusan alakuljon.
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.
37
Az igazgató évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén egyeztet az ifjúsággal és annak vezetőivel. A diákönkormányzat vezetője a kéthavonta összehívott diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül informálja a tanulókat az őket érintő ügyekben Az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatják diákjaikat az osztályfőnöki órákon A tanulókat érdemjegyeikről, fejlődésükről, egyéni haladásukról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A fontosabb aktuális eredményekről, eseményekről, programokról az iskola igazgatója körözvények formájában tájékoztat.
Az iskolai tájékoztatás egyéb formái:
iskolai faliújságon történő hirdetés minden hónap első hétfőjén eredményes tanulók hirdetése szóbeli hirdetés ellenőrzőbe beírt információ tájékoztatás iskolai rendezvényeken rendkívüli iskolagyűlés összehívása diákközgyűlés
A szülői közösség kapcsolattartásának színterei: 1. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről az iskola házi rendjéről a helyi tanterv követelményeiről az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról a szülők kérdéseinek, javaslatainak, véleményének összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé Az osztályfőnökök élhetnek a rendkívüli szülői értekezlet összehívásának lehetőségével. 2. Fogadóóra 3. Írásbeli tájékoztató 4. Családlátogatás 5. Nyílt tanítási nap 6. Rendezvények, ünnepélyek 7. Intézményünk honlapja 8. Az iskola igazgatójával vagy igazgatóhelyettesével telefonon történt egyeztetés után a szülő az általa kért időpontban személyesen is felkeresheti az iskola vezetőit. 9. Az iskolai szülői munkaközösség ülései 10. Az iskolaszék ülései 38
Kapcsolataink városunk egyéb szervezeteivel:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Sásdi Tankerülete önkormányzat Német Kisebbségi Önkormányzat civil szervezetek Baranya Megyei Roma Egyesület a gazdasági élet szereplői Sásdi ÁMK Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat védőnők, orvosok, fogorvos Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nevelési Tanácsadó Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Sásdi Rendőrkapitányság Polgárőrség
Célok-feladatok a jól működő kapcsolatok érdekében: Célkitűzések Alakuljanak ki a személyiség olyan értékes tulajdonságai, mint a szervezőkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklődés, kollektivitás.
Feladatok Kritériumok Az osztályközösség az iskola A tanulók tudjanak: és a diákönkormányzat - együttműködni társaikkal, legkisebb működő egysége, - mások szempontjait is figyelembe véve amelynek alapértékei: - tanulói joggyakorlás, cselekedni, - célok demokratikus - felmerülő akadályok meghatározása, esetén dönteni az - közösségen belüli vita, életkoruknak megfelelő kritika, szinten, - választott tisztségviselők - tetteikért felelősséget tevékenysége, vállalni. Az osztályközösség választja meg az osztály tisztségviselőit, s delegál képviselőket az iskola diákönkormányzatába. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Feladata sokrétű. Az ezzel kapcsolatos legfőbb elvárások: - szabad véleménynyilvánítás lehetőségének és a demokratikus döntés létrejöttének biztosítása. - irányítsa úgy a tanulókat, hogy minél többen jussanak érdemi munkával 39
Célkitűzések
Feladatok Kritériumok járó megbízáshoz (titkár, helyettes, tanterem-, tanulmányi-, kulturális-, sport-, szekrényfelelős, ügyeletvezető és ügyeletesek stb.), - az iskolai és osztály önkormányzattól kapott információkat építse be nevelő munkájába. A tanulók megismerhessék és Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók: gyakorolhassák a demokrácia működtetése: - tudják érdekeiket felmérni, elemeit, jogaikat és - Az iskolai diákmozgalmat megfogalmazni, kötelességeiket. a DÖK-segítő képviselni, pedagógus - tudjanak érvelni, vitázni támogatja és fogja mások nézeteinek össze. tiszteletben tartásával, - A DÖK-nek legyen a - legyenek képesek tanulók által elfogadott kompromisszumra jutni, szervezeti és működési - az elfogadott döntéseket szabályzata. hajtsák végre, tartsák be, - Tevékenysége a tanulókat - tudjanak és merjenek érintő valamennyi véleményt mondani. kérdésre kiterjed. - Véleményt nyilváníthat: a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, más jogszabályban meghatározott kérdésekben. - A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákönkormányzat képviseli. - A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, az SZM értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjánál. 40
Célkitűzések
Gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez.
Feladatok - A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon keresztül, valamint az iskolagyűlésen tájékoztatja. Az Iskolagyűlés a legmagasabb fórum, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az iskolagyűlésen a DÖK és az iskolavezetés beszámolhat az előző iskolagyűlés óta eltelt időszak: - munkájáról, és minősítheti azt, - a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, - tanulmányi versenyekről, -tisztasági versenyről.
Az iskolagyűlésen: - bárki felszólalhat, közérdekű észrevételt, javaslatot tehet, kérdezhet, - döntést csak a megtárgyalt ügyekben születhet. A tanuló egyéni (akár magán- - Az osztályfőnök, vagy jellegű) problémáival keresse bármelyik pedagógus meg tanárát. keressen megoldást a felmerülő problémára. - Szükség esetén álljon rendelkezésre pszichológus is.
Kritériumok
Az alá- és fölérendeltségi viszony tanítsa meg a tanulókat a vezetésre és az alkalmazkodásra egyaránt.
A tanuló teljes biztonsággal és bizalommal fordulhasson segítségért a pedagógushoz.
A pedagógus rendelkezzen színvonalas, korszerű szaktudással, pedagógiai ismeretrendszerrel, befogadási és önművelődési készséggel; készüljön fel a tanítási óráira szaktárgyilag, didaktikailag, és módszertanilag; ismerje és alkalmazza a differenciált képességfejlesztés formáit, módszereit; legyen képes kollégáival, a szülőkkel, de főleg a gyermekekkel a mindennapos kapcsolattartásra, vegye észre gondjaikat, hallgassa meg véleményüket, javaslataikat; értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az iskola által közvetített nevelési elveket; rendelkezzen kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel; nevelőtestületünk tagjaként egységesen képviselje a munka tiszteletét, megbecsülését, valamint a műveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát. A szülő ismerje saját és gyermeke jogait, kötelességeit; 41
mindenkor bizalommal fordulhasson véleményével, javaslatával vagy problémáival a pedagógusokhoz; kapjon támogatást az iskolától problémáinak megoldásához; együttműködhessen a pedagógusokkal gyermeke nevelésében. Célkitűzések Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó, intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása. A szülők szervezett együttműködése törvény adta jogaik és kötelességeik érvényre juttatására.
Ismerjék meg a szülők az iskola helyzetét, céljait, feladatait, terveit, és az elért eredményeket.
A szülők nevelő munkájának intenzívebbé tétele. A szülők elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteinek fejlesztése. Az iskola és a család
Feladatok A partnerközpontú hálózat kiépítése.
Kritériumok Közös gondolkodás, a felelősség vállalása.
Szülői munkaközösség (SZM) - dönt saját szervezeti és működési rendjéről. - feladata az iskolai és családi nevelés összehangolása, vélemények és javaslatok közvetítése az iskola felé, - az intézményt segítő kezdeményezések, munkák szervezése, - mozgósítás az iskolai rendezvényekre, - pályázatok írása, - szülők közötti kapcsolattartás, - vezetőit az igazgató összehívhatja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, aktuális problémákról. Igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával: - tanévnyitó ünnepély, - tájékoztató értekezletek (évente két alkalom), - évzáró ünnepélya tanulmányi év értékelése, - jutalmak, oklevelek kiosztása. Szülői értekezlet (2 alkalom/év) - Az azonos osztályba járó tanulók szülei számára az osztályfőnök tartja. - A szülők tájékoztatást
Az iskola életének ne csak szemlélői, hanem aktív résztvevői legyenek a szülők.
A szülők legyenek jól tájékozottak az iskola életéről. Konstruktív véleményükkel segítsék az iskolai munkát.
Legyenek tájékozottak a szülők gyermekük osztályával kapcsolatban. Kapjanak használható segítséget a gyerekek problémáinak megoldásához. 42
Célkitűzések pedagógiai törekvéseinek összehangolása.
Feladatok kapnak a tanév rendjéről, az aktuális feladatokról. - Az osztályfőnök beszámolót tart az osztály tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, szorgalmáról, a munka körülményeiről, a nevelést segítő és gátló tényezőkről.
Kritériumok
- Az osztály sajátos pedagógiai-pszichológiai problémáit alapul véve az osztályfőnök tartson előadást a nevelés minden fontos és időszerű kérdéséről. A szülőkkel beszélje meg a hallottakat, s közösen tűzzenek ki feladatokat nevelőmunkájuk irányára vonatkozóan. Rendkívüli szülői értekezlet hívható össze, ha a szülők vagy pedagógusok ezt kérik. A tanuló körülményeinek objektív megismerése.
Szükség esetén az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel, esetleg családgondozóval családlátogatásra megy. A családlátogatás keretében lehetőség nyílik környezettanulmány végzésére. Ez alkalomból a következőket vizsgáljuk: - szociális helyzet, a tanuló helye a lakásban, - családi légkör, a gyermek helyzete a családban, - nevelési elvek, konkrét nevelés (testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai), - szabadidő eltöltése, - a család véleménye az iskoláról, a pedagógusokról, - a gyermek iskolai munkájának támogatása
A látogatás hatása úgy befolyásolja a szülőket, hogy tudatosuljanak bennük nevelési feladataik, s a család életében megvalósuljanak az eredményes nevelés feltételei.
43
Célkitűzések Közvetlen kapcsolat kialakítása pedagógus és szülő között.
Az iskola és a család közti állandó, naprakész kapcsolattartás.
Feladatok Kritériumok a szülő részéről. Emberi, bizalmon alapuló, Fogadóórák tartása - Szaktanári és tanítói őszinte kapcsolat kialakítása fogadóóra 3+1 a szülőkkel. Rendkívüli fogadóóra (a szülő vagy pedagógus külön kérésére) a kialakult különleges helyzet azonnali megoldására. A szülőkkel való találkozás alkalmával - Meg kell erősíteni a családi nevelés és a gyermek pozitívumait, és erre alapozva kell a hibák kijavítását megkezdeni. - Őszinte légkört kell kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; a családról megtudott adatokat titkosan kell kezelni. - Együttműködési területet kell keresni a szülőkkel, de csak tanítási időn kívül. - Megállapodás a közösen meghatározott eljárás végrehajtásáról. Írásbeli tájékoztatás (tájékoztató füzet) - Érdemjegyek beírása: a tanár feladata (szóbeli feleletet aznap, az írásbelit a kiosztás napján). - Az egyes tantárgyaknál félévente az éves óraszámnak megfelelő számú, de minimum három érdemjegy alapján osztályozhatók a tanulók. - A fejlesztő pedagógusok negyedévi értékelése a tanuló egyéni haladásáról. - Magatartással, szorgalommal, kapcsolatos közlemények. (dicséretek, elmarasztalások) - Szülői értesítések, meghívók.
A szülők tájékozottak legyenek gyermekük iskolai életével kapcsolatban. Tisztában legyenek azzal, hogy a pedagógusokat a szülőkkel azonos célok vezérelik.
44
Célkitűzések
A szülők lássák gyermeküket iskolai körülmények között.
Teremtsen oldott hangulatú találkozást a tanulók, szülők és a nevelőtestület között.
Feladatok - A szülők közlései, igazolások. - Telefonos kapcsolat olyan sürgős esetekben, ami nem tűr halasztást. Nyílt napok szervezése a szülőknek - Minél többféle tantárgyi óra bemutatása, hogy a szülők minél többféle helyzetben láthassák gyermeküket. - Érzékeljék a tanuló helyét az osztályközösségben. - Érezzék a tanórák légkörét. További programjaink: - farsang, - anyák napja, - karácsony, - kirándulások, - játszóház, - csoportközi napközi, - nemzetiségek napja, - ballagás.
Kritériumok
Gyermekük megítélése reálisabb legyen. Fontos mutató számunkra a részvételi arány.
A közös programok erősítsék meg a sokoldalú kapcsolatot. A szülők érezzék a pedagógus gondoskodását, megértését, szeretetét gyermekük iránt.
5.12.2. A zeneiskola kapcsolatrendszere A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Szülő, tanuló, pedagógus kapcsolata Az intézményegységnek szoros kapcsolata van az itt tanuló növendékek szüleivel. A pedagógusok kapcsolatainak formái: növendék- és tanszaki hangversenyek házi hangversenyeket követő szülői értekezletek fogadó órák és nyílt napok, valamint családlátogatás A hangszeres tanárok, a szolfézs kötelező tárgyat tanító tanárok ilyen alkalmakkor tájékoztatást adnak a tanuló előrehaladásáról, szorgalmáról. Lehetőség nyílik a személyes konzultációra, a felmerülő problémák megbeszélésére. A szülők gyakran elkísérik gyermekeiket a szereplésekre.
45
Az intézményegységben diákönkormányzat nem működik.
Az iskola kapcsolatai Hivatalos kapcsolataink:
Napi kapcsolatban vagyunk a fenntartónkkal, és a város más oktatási intézményével (szakképző iskola). Mivel térségi feladatot is ellátunk, a környék településeinek iskoláival is rendszeres a kapcsolatunk.
Szakmai kapcsolatok:
Tagjai vagyunk a Magyar Zeneiskolák Szövetségének. További kapcsolataink: PTE Művészeti Kar Zeneművészeti Intézet Pécsi Művészeti Szakközépiskola Baranya megye zene- és művészeti iskolái
Az együttműködés formái az alapfokú művészetoktatásban: Az iskola szoros szakmai kapcsolatot tart fenn a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségével a megyei zeneiskolákkal
5.13. Teljes körű egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embert az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Alapelvek, értékek:
Az egészség érték. Az egészségi állapot a szomatikus, a psziché és szociális működések dinamikus egyensúlyi állapota. Az egészségi állapot optimalizálása a környezet optimalizálásának igényével együtt valósulhat meg. Az életmód komplex fogalma (életvitel objektív és szubjektív meghatározói) A teherbíró személyiség kialakulásához szükséges képességek fejlesztése ( értelmi, érzelmi, önismeret, döntés)
46
Az életmód szerepe a szív- érrendszeri, a daganatos, az AIDS, az alkohol és drogfüggés betegségeinek megelőzésében. A rendszeres sportolás igénye és gyakorlata A kamaszkori testi-lelki változások elfogadásának és megismerésének igénye A munka és pihenés helyes értékelésére való törekvés A felnőttek életmódjának, életvitelének megismerése, kritikai elemzése A gyermek társadalmi szerepének, helyének megismerése Testi higiéné
Az egészséges életmódra nevelés célja:
Testi, szellemi, lelki képességek harmonikus fejlesztése Pozitív önkép kialakításának segítése A sporttevékenységek (egyéni, csoport) kiemelt elismerése, támogatása Toleráns viselkedés kialakítása A szabadidő értékes eltöltésének igénnyé válása Ideális emberi kapcsolatok megvalósítására való törekvés A kritikai érzék tudatos fejlesztése A helyes életmód kialakításához szükséges ismeretek elsajátítása Életmód és betegségek kapcsolatának megismertetése
5.13.1. Iskolai egészségnevelési program Követelmények: A tanulók: Ismerjék fel, hogy az ember egészsége szoros kapcsolatban áll a környezettel Tudják, mit jelent a környezettel való harmonikus viszony kialakítása. Tudatosan használják a természetes anyagokat Törekedjenek a szabadidő hasznos eltöltésére Ismerjék az egészséges életmód követelményeit, és azok közvetett és közvetlen hatásait egyénre, társadalomra, családra Törekedjenek egészségük megőrzésére Fogadják el az emberek különbözőségét Fogadják el önmagukat, ismerjék saját egyéniségüket. Tudják, hogy a sikeres ember hogyan viszonyul az életet veszélyeztető tényezőkhöz. Fejlődjön ki kritikai érzékük. Harmonikus emberi kapcsolatok kiépítésére törekedjenek. Rendelkezzenek élményekkel, ismeretekkel a harmonikus családi kapcsolatokról. Ismerjék a korábbi generációk értékeit. Az egészségnevelés megvalósításának színterei:
Helyi tantervek szintjén minden tantárgyban: Különös felelősségű tantárgyak: környezetismeret, természetismeret, testnevelés órák, osztályfőnöki órák, biológia órák, kémia órák, technika órák 47
A nem hagyományos tanórai keretben végzett oktatás során: erdei iskolai program, témahét projekt: víz témahét Jeles napok Tanórán kívüli programokban: Sportkör, iskolai egészségnap, túrázás, sportnap, kirándulások
Az iskolai élet egésze:
az iskola épülete, világítás, fűtés, megfelelő légtér, szellőztetés, tisztaság megfelelő padok, székek, bútorok, ép padozat, nyílászárók vizesblokk, öltözők tisztasága, folyamatos karbantartása, fertőtlenítése, szellőztetése a hulladék elhelyezésének biztosítása baleseti források kiszűrése
Egészségnevelési módszerek:
érzelmi minták közvetítése élményekben gazdag helyzetek megteremtésével viselkedési minták közvetítése, példamutatás döntési helyzetek biztosítása ismeretek, tapasztalatok közvetítése a tanulói aktivitást igénylő módszerek előtérbe helyezése az egyéni, kiscsoportos, nagycsoportos, tömeges hatás megfelelő alkalmazása a nevelői tevékenység mellett a tanulói és együttes tevékenységek kombinálása
Résztvevők, erőforrások: Humán erőforrás: Belső: az iskola minden dolgozója, tanulója, iskolavezetés, osztályfőnökök, tanítók, napközis nevelők, szakos tanárok, könyvtáros, gyermekvédelmi felelős, rendszergazda Külső: iskolaorvos, védőnő, iskolai fogorvos, ÁNTSZ, rendőrség, civil szervezetek, sportegyesületek, szülők, kortárscsoportok, mentősök Anyagi erőforrás: fenntartó, pályázatok, alapítványok Taneszközök: minden tantárgy eszközrendszere, különösen a sport-mozgási lehetőségekhez a tornacsarnok, iskolaudvar, sportpálya Minőségbiztosítás:
évente fogászati ellenőrzés évente kétszer minden tanuló fizikai képességének mérése védőnői ellenőrzés folyamatosa, illetve szükség szerint az ÁNTSZ ellenőrzései üzemorvosi vizsgálatok lelki egészség – előadás szervezése önképzés, tantestületi értekezlet, tréning
48
Az egészségnevelési program területei az általános iskolában: Mentélhigiéné Mozgástevékenység Egészséges táplálkozásra nevelés A biztonság megőrzése (közlekedésbiztonság, elsősegélynyújtás, a kockázatok, veszélyek felismerése) 5. Növekedés, változás, családi életre nevelés 1. 2. 3. 4.
Helyzetelemzés Az Intézményt ellátó orvos Dr. Máté Mária , aki az iskolában szerdai napokon végzi a tanulók orvosi vizsgálatát és szükség szerint a védőoltások adását. Az iskolavédőnői feladatokat Horváth Lászlóné , és Götzerné Scheid Edit látja el. Az iskola-egészségügyi törvény értelmében védőnői szűrővizsgálatban részesül az 1., 3., 5., 7., 8. évfolyam , mely jelenti a súly-, magasság-, vérnyomásmérést, színszűrést, látás- és hallásvizsgálatot. Ezt követi az orvosi vizsgálat. A kiszűrt gyermekek beutalót kapnak a megfelelő szakrendelésre , melyre többnyire el is mennek szüleikkel. A gyermekek egészségi állapotában: előforduló betegségek: belgyógyászati, érzékszervi /látás, hallás/, légzőszervi betegségben szenved, minden tanévben van részleges és teljes testnevelés alóli felmentés. Emelkedőben van a mozgásszervi és túlsúlyos gyermekek száma. Az iskolában gyógytestnevelés is működik, melyre a tartásproblémás és gerincferdüléses gyerekek járnak orthopaediai javaslat alapján. Gyógytestnevelésen túlsúlyos és kövér gyerekek is részt vesznek külön csoportban . A túlsúlyos gyerekeket külön gondozásban részesítjük, rendszeres vizsgálatok mellett életmóddal kapcsolatos tanácsokkal is el vannak látva. Minden héten fogadóórát is tartanak nekik, ahova egyéni elbeszélgetésre jönnek a tanulók. Fogászati szűrésben évente többször is részesülnek a tanulók. Osztályonként csak néhány gyereknek ép a fogazata, a legtöbb javított, de sajnos szuvas fogazatú gyermek is van szép számmal, pedig egészségnevelés kapcsán bőven kapnak információt, miként védhetnék meg fogazatukat. Pedikulozis szűrés is történik évente legalább kétszer, de szükség szerint bármikor. Védőoltást is kapnak a tanulók: a 6. osztályos korúak diftéria-tetanusz és kanyarórózsahimlő-mumpsz betegségek ellen, a 8. osztályos korúak Hepatitis B védőoltást kapnak 2 ill. 3 részletben.
A tantestület által elfogadott alapelvek, célok: Nevelőmunkánk során feladatunk, hogy tanulóinkkal elsajátíttassuk a korszerű, egészséges életvitelhez szükséges ismereteket, kialakítsuk bennük ezen életmódhoz helyes viszonyukat. Ebben alapvetőnek tartjuk a család segítségét, a nevelői példamutatást. Minden nap sor kerül olyan tevékenységre, mely kielégíti gyermekeink mozgásigényét. Sportszakkörök, néptánc, modern tánc. Sportköreinkben az atlétika mellett labdajátékra oktatjuk gyermekeinket, mely jó színtere a csapatszellem kialakításának, az önuralomra nevelésnek, a közös sikerélmény megszerzésének.
49
Az óraközi szünetet, a tanulás előtti időt/ esős idő kivételével/ csak a szabadban tölthetik tanulóink. Figyelemmel kísérjük tanulóink sporttevékenységét, számon tartjuk városi egyesületi tagságukat/ asztalitenisz, úszás, labdarúgás/. Eredményeiket nyilvánossá tesszük az iskola előtt. Feladatunk megtanítani a szabadidő megtervezését, hasznos eltöltésének módját. Ennek érdekében működtetjük szakköreinket, szervezünk versenyeket, színházlátogatást, rendezvényeket. Tanulóink étkezési szokásai kötöttek. 54 %-uk menzai étkeztetésben /napközis+menzás/ részesül. A napközis nevelők feladata a helyes étkezési kultúra tudatosítása, folyamatos gyakorlata. Intézményünkben tilos mindenfajta élvezeti cikk fogyasztása/Házirend/. Káros hatásukról prevenciós osztályfőnöki, biológia, környezetismereti órákon, előadásokon, filmvetítéseken szereznek ismereteket. Igényeljük a védőnők, a gyermekorvos, rendőrség segítségét. Az iskolaotthonos ( egésznapos ) osztályban a foglalkozások közé 45 perc játékos vagy sportos mozgást kell beiktatni. A rendszeres évi szűrővizsgálatok során együttműködünk a védőnővel, iskolaorvossal, fogorvossal, tüdőgondozó intézettel. Törekszünk a tiszta iskola, tiszta osztály cél elérésére. Egészségnevelés az 1-4. évfolyamon: Az iskolarendszer kezdő szakaszában nagy szerepe van az osztálytanítónak. Személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekben kialakuló formálódó világképet. A pedagógus egyénisége a szülők hozzáállását is befolyásolhatja. A tanító az egész tanítási napot együtt tölti osztályával, szinte minden tantárgy keretein belül lehetősége nyílik arra, hogy formálja a gyerekek egészségi szokásait, életmódjuk alakulását. Különösen a természetismeret tantárgy témaköreiben van lehetőség életmódminták elemzésére, együttes tevékenységek során közösségépítésre, értékek átadására. (Táplálkozási szokások, tisztálkodási szokások, anyag- és energiatakarékosság, életviteli szokások, életvezetés a családban). A tantárgyakban szereplő konkrét témakörök a környezeti nevelési programhoz kapcsolódóan szerepelnek. Az egészségnevelés lehet témája projektnek, témahétnek is. Egészségnevelés az 5-8. évfolyamon Magyar nyelv és irodalom: növeljük az egészséghez való, pozitív témájú könyvek feldolgozását ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és egészség értékeket, harmonikus kapcsolatokat Történelem: értsék és tudják, hogy mikor, milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak az egészségi változások a gazdálkodásra, az életmódra értsék meg az egész világot érintő globális problémákat
50
Idegen nyelvek: legyenek érzékenyek a hazai egészségnevelési problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló gondjait Matematika: legyenek képesek egészségnevelési mérések értelmezésére Fizika: ismerjék fel az élő szervezetre káros fizikai hatások egészségkárosítását Biológia: ismerjék meg az egészségi problémákat és azok megelőzési lehetőségeit ismerjék meg egészségük alapvető szervezeti-működési jellemzőit ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat sajátítsanak el egészséget megőrző életviteli technikákat Kémia: értsék meg a különböző technológiák, vegyszerek hatását a természeti környezetre Ének: tudják, hogy az élő és élettelen természet hangjai károsító hatásúak lehetnek az egészségre Rajz: egészségnevelési témakörök ábrázolása Technika: ismerjék a szakmák gyakorlásához kapcsolódó egészségi ismereteket a higiéniai követelményeket a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre fejlődjön az egészséges életmód iránti igényük Osztályfőnöki órák: A nevelő és oktató munkába be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5-8. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál. Témahét, három hetet meghaladó projekt hatékony szervezeti formái az egészségnevelő tevékenységnek. A mindennapos testmozgás biztosítása az általános iskolában Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás megvalósuljon, az alábbi, sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontokat vesszük figyelembe: minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringésiés légzőrendszer megfelelő terhelése a testnevelési órák gimnasztika része tartalmazza a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatokat be kell tartani a gerinc- és izületi védelem szabályait a teljes testmozgás programban érvényesülnek a sport személyiségfejlesztő hatásai 51
Alsó tagozaton minden nap biztosítjuk a napi rendszeres testmozgást. Az iskolaotthonos oktatás keretében a napi tanítás folyamatát többször megszakítjuk 20-30 perces testmozgással. Ez többnyire udvari játék formájában valósul meg. Felső tagozaton a testnevelési órákon kívül tömegsport-foglalkozásokat, illetve szakköröket tartunk (futball, atlétika, népi tánc ): 2012/2013-as tanévtől indult a felsőben is a mindennapos testnevelés, felmenő rendszerben. Megvalósulását heti 5 óra testnevelésben, vagy 3 tanórai+2 diáksportköri óra keretében valósítjuk meg. 5.14.Elsősegélynyújtási alapismeretek az oktatásban
Az elsősegélynyújtásnak minden nemzet estében szerves része kell, hogy legyen az egészségkultúrának. A baleseti halálozás a halál okok között a harmadik helyen áll a világ minden részén, így egyértelműen látható, hogy annak hogy milyen a helyzet felismerés és milyen jellegű és mennyire hiteles megbízható segítség érkezik komoly kihatása van a balesetet elszenvedett további életkilátásait illetően. Az elsősegély nyújtás alapmozzanatainak ismerete, megtanítása tehát nem csak a szakemberek képzése során kell, hogy fontos legyen. A fejlett nyugat-európai országokban már kisiskolás kortól elkezdik oktatni a gyerekeket és így kialakul a segítségnyújtás attitűdje. A hirtelen bekövetkező egészségkárosodás szemtanúi az estek jelentős részében barátok, családtagok, ismerősök, szomszédok, vagyis rajtuk múlik, és a rájuk nehezedő felelősség, hogy tudnak-e segíteni a bajbajutottakon a tudásuknak megfelelően Elsősegélynyújtás definíciója: Komplex értelemben magába foglalja a bajba jutott körüli mindazon elsődleges tevékenységeket, amelyek a személyekre és a tárgyi környezetre leselkedő veszélyek elhárítását és a további károk kialakulásának megakadályozását célozzák. Ebből a legfontosabb szempont az emberi élet megmentése és az egészségkárosodás megállítása vagy késleltetése kell, hogy legyen. Szűkebb értelemben az elsősegélynyújtás nem más, mint az első segítségnyújtást a rosszullétek és balesetek alkalmával a beteg vagy sérültek személyek elsődleges ellátása érdekében. Legfontosabb elsősegélynyújtáshoz kapcsolódó témakörök: Történeti áttekintés - nemzetközi és magyar vonatkozásban Elsősegélynyújtás befolyásoló / segítő és gátló tényezők Az elsősegélynyújtás területi - háztartási baleset - közlekedési baleset - munkahelyi baleset - sport baleset A segítségre szoruló környezete mint veszély forrás Gyermekeket leggyakrabban érintő balesetek 6-10 éves kor közötti korosztály esetén javasolt témák a korosztály esetén leggyakrabban előforduló sérülések Sebek típusa Sebellátás szabályai Sebgyógyulást befolyásoló tényezők Sebkötözés gyakorlat Törés - ficam- rándulás 52
Teendők különböző testrészek törése, ficama, rándulása esetén Vérzés típusai Vérzés csillapítás Teendők orrérzés esetén A sérült fektetése, elhelyezése különböző típusú elváltozások esetén A sérült beteg szállítása Lázas állapot- lázmérés lázcsillapítás teendők lázas állapot esetén Lázgörcs megelőzéséről Allergiás reakciók előfordulása teendők allergiás eredetű elváltozás esetén Házi patika - gyógyszerek tárolása - gyógyszermérgezés Gyógyszerformák ,gyógyszerek beadási módja Kiszáradást okozó állapotok megelőzéséről - hányás hasmenés esetén milyen teendők vannak ételmérgezés Nehézlégzést kiváltó tényezők köhögést kiváltó tényezők Teendők légzési nehézség esetén Teendők rövid ideig tartó eszméletvesztés ájulás Milyen esetekben kell feltétlenül segítséget hívni. A helyszín biztosításáról A mentőhívás módja 10-14 éves korosztály esetén javasolt témák Elsődleges állapot felmérés a helyszínen Eszméletlenség éberség megítélése Légzés megítélése Másodlagos állapot felmérés Anamnézis előzmények megismerése Betegvizsgálat lehetséges módjai részletes megtekintés Lézés, pulzus Eszközös vizsgálat Vérnyomás, vércukor hőmérséklet Segítség kérés mentőhívás túlélési lánc segítségkérés kimentés önmentés tömeges baleset osztályozása gyógyintézeti ellátás Alapvető életműködések - légzés - szívműködés - keringés az emberi szervezte hőmérséklete Életműködéseket támogató azonnali beavatkozások eszközzel és eszköz nélkül BLS - hirtelen keringés megállás és a halál folyamata alapvető életműködések pótlása BLS folyamata felnőtteknél Újraélesztés abbahagyás, kimenetele Eszméletlen beteg elsődleges ellátása Eszmélet és tudatzavar Eszméletlenség oka mélysége Eszméletlen beteg ellátása Stabil oldalra fektetés gyakorlati alkalmazás Szabad légutak biztosításának különböző módjai Légúti idegentest okozta rosszullét ellátása Légúti idegentest fogalma Ráutaló tünetek, jelek Teendők légúti idegentest esetén Légúti idegentest gyerekeknél Eszméleten lévő beteg ellátása Fektetési módok különböző elváltozások esetén
53
A beteg mozgatás szállítása, kisérése A beteg megfigyelése szállítás során Bukósisak eltávolítása Sérülések csoportosítás A lágyrészek sérülései sebzés, sebek típusai, sebellátás Vérzés okai, típusai, vérzéscsillapítás Orrvérzés Elsődleges sebellátás Törés, rándulás ficam A különböző testrészek sérülései Teendők törés rándulás ficam esetén Termikus sérülések - égés fagyás Teendők égési sérülés eseten Teendők fagyási sérülések esetén Áramütés, teendők áramütés esetén Vízi balesetek - vízből mentés Belgyógyászati jellegű rosszullétek Agyi vérellátási zavar Mellkasi fájdalom szív izomelhalás Cukorbetegség Tüdő asthma asthma bronchiale A shock folyamata Túlérzékenységi reakciók Mérgezések Mérgezések specifikus ellátása etil alkohol metil alkohol etilénglikon pszichoaktív élvezeti szerek drogok gázmérgezés gyógyszermérgezés oldószermérgezés sav és lúg okozta mérgezések gomba mérgezések növényvédő szer mérgezések A témák feldolgozásához az iskolai védőnők aktív, hathatós támogatását kértük. Minden tanóra anyagába beépíthető, különös tekintettel az alábbi órákon: osztályfőnöki óra testnevelés óra környezetismeret óra technika óra természetismeret óra biológia óra
5.15. Az intézmény környezeti nevelési programja A környezeti problémák sohasem helyi jellegűek. Mindig a tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti, társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél: olyan emberek nevelése, akik a természetes és társadalmi környezet szépségeire nyitottak, tudják ezeket értékelni, tudnak a természettel harmonikusan élni. Ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie.
54
5.15.1. Környezeti nevelés az iskolában Fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel: - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970) A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán: - A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Módszerek: kiselőadás, szemléltetés, kísérlet, napi tapasztalatok.
55
Nem hagyományos tanórai keretben - A tanév során az 5. évfolyam erdei iskolában tölt három napot, a 6. évfolyam egy napot. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik. Könyvtári órák, rendhagyó irodalomórák. Tanórán kívüli programok: A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Herman Ottó Verseny , Kaan Károly Verseny). Rajzkiállításokat rendezünk jeles alkalmakra. Rajzszakköröseink pályázatokon szerepelnek. Múzeumlátogatásokat szervezünk. Sport / küzdünk a terem rongálása ellen/ Belső erőforrások A tanárok kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Személyes példamutatás. Ügyelet. A munkaközösségek elkészítik a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, dokumentációs munkát végeznek. Az osztályfőnöki közösség évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Az adminisztratív dolgozók támogatják a tanári munkát, dokumentálnak. A technikai dolgozók a programok tárgyi feltételeinek biztosítják. A diákok a tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt. A szülők anyagi támogatás nyújtanak, a külső erőforrásokat felkutatják, nevelési feladatainkat támogatják. Külső erőforrások: Más közoktatási intézmény/ óvoda, szakközépiskola/ Megyei Pedagógiai Intézet Önkormányzat környezetvédelmi referense Erdészet Közművelődési intézmények /Városi Könyvtár/ Rendőrség Helyi üzemek/Vízmű/ Helyi szolgáltatók, kisvállalkozók Karbantartók
Iskolai büfé Diákjaink reggeli étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata.
56
Alapelvek, jövőkép, célok A környezeti nevelés alapelvei közül meg kell világítanunk: a fenntartható fejlődés; a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; alapvető emberi szükségletek; emberi jogok; demokrácia; elővigyázatosság; biológiai és társadalmi sokféleség, az ökológiai lábnyom. Hosszú távú célunk, jövőképünk Ki kell alakítanunk: a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; szemetelés, rongálás visszaszorítása A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; szintetizálás és analizálás; problémaérzékenység, integrált megközelítés; kreativitás; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, média használat; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége. Rövidtávú célok A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat Az iskola tisztaságának javítása-tisztasági őrjárat beindítása Pedagógusok, szülők személyes példája a környezetért Szemét mennyiségének csökkentése Takarékoskodás vízzel és villannyal/ügyelet/ Lakóhelyismeret, hagyományápolás Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!
57
Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, stb.; „akciók”: pályázatok, kiállítás-rendezés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, „látogatás”: múzeum, állatkert, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.; versenyek; szakkörök; DÖK-nap; „jeles napok”; moduloktatás az erdei iskolában. Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése Módszerek kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; játékok; terepgyakorlati módszerek; kreatív tevékenység; közösségépítés; művészi kifejezés. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelel ő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Kommunikáció A környezeti nevelésben– nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.
kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; házi dolgozat készítése; poszterek készítése és bemutatása; faliújságon közölt információk készítése; 58
szórólapok készítése.
környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése
Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket; legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl., karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás); tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom Általános iskola- alsó tagozat (6-10 év). A tanulók ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket); egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Általános iskola – felső tagozat. A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; törekedjenek az anyanyelv védelmére; sajátítsák el a média elemzésének technikáit; tudjanak vitát folytatni. A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával; fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.
59
Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában választ keresni; állampolgári felelősségtudata fejlődjön A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; legyenek képesek reális becslésekre; tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.
60
Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó polgárrá váljanak. Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; ismerjék meg a világ globális problémáit; ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.
61
Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; ismerjék a természetes alapanyagok használatát; legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. 6.A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. 6.1.A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 62
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 6.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
63
7.A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYZATA 7.1.A VIZSGASZABÁLYZAT CÉLJA Vizsgaszabályzatunk célja a tanulmányok alatt tett vizsgák lebonyolítási rendjének szabályozása a 20/2012(VIII.31.) EMMI rendelet 64-73.§ és a Nkt. alapján. A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 7.2.ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2012-13-as tanévben megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján.
7.3.OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha
64
- magántanuló, - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 15 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.
7.4. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.
7.5. JAVÍTÓVIZSGA Ha a tanuló tanév végén –legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsgát tehet az is, aki az osztályozó, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. A bizonyítványhoz csatolni kell a javítóvizsga témaköreit. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.
7.6. PÓTLÓ VIZSGA Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.
65
7.7. FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A tanulónak joga, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig,amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.
7.8.TANULMÁNYOK ALAPELVEI
ALATTI
VIZSGÁK
SZERVEZÉSÉNEK
LEGFONTOSABB
A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása:
66
- a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót
A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - egy napon három szóbeli vizsga tehető le - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre - a felkészülési idő legalább 30 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja - a felelet maximum 15 percet tarthat - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz - két tantárgy között a pihenőidő 15 perc - Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről - szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.
GYAKORLATI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről - a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni
7.9.AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE
A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI Irodalom
írásbeli + szóbeli vizsga
67
Magyar nyelvtan
írásbeli + szóbeli vizsga
Történelem
írásbeli + szóbeli vizsga
Idegen nyelv
írásbeli + szóbeli vizsga
Matematika
írásbeli + szóbeli vizsga
Fizika
írásbeli + szóbeli vizsga
Földrajz
írásbeli + szóbeli vizsga
Biológia
írásbeli + szóbeli vizsga
Kémia
írásbeli + szóbeli vizsga
Informatika
gyakorlati vizsga
Testnevelés
gyakorlati vizsga
Technika
gyakorlati vizsga
Rajz
gyakorlati vizsga
Ének
gyakorlati vizsga
7.10. Az osztályozóvizsga követelményei 7.10.1. Alsó tagozat
68
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉNEK - ZENE 1 – 4. 1. ÉVFOLYAM Általános iskolai tagozat A továbbhaladás feltételei
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók A továbbhaladás feltételei
Tudjon 4-5 mondókát, kiolvasót, és törekedjen azok érthető szövegartikulációjára és egyenletes mérő mozgással való előadására4
Szívesen és örömmel vegyen részt az énekórai munkában, a közös éneklésekben, ritmikai, dallami és fantáziafejlesztő játékokban!
Törekedjen a dalok önálló vagy tanári segítséggel történő megformált éneklésére4
Szerezzen ismereteket a gyermekdalok és -játékok körében!
Törekedjen az ünnepekhez tartozó szokások, hagyományok, valamint a gyermekjáték-dalokhoz tartozó játékok szabályainak ismeretére, csoportmunkában aktív részvételre és a meghatározott magatartásformák betartására!
Ismerje fel a többször hallott felvételek alapján környezetük hangjait, zajait, zörejeit. Vegyen részt a közös mozgásos játékban, fejlődjön mozgása és együttműködési képessége!
Ismerje a lá (l), szó (s), mi (m), dó (d) dallamhangok szolmizációs nevét, kézjelét, betűjelét, helyüket a hangoszlopon és az egymáshoz viszonyított helyüket a vonalrendszerben!
Ismerje fel és tudja szolmizálva pontos hangmagasságban megnevezni a s-m, s-l-s-m, s-d, s-m-d dallamfordulatokat (gyermekdalokban, olvasógyakorlatokban és improvizált formában)!
Legyen tisztában a hangjegyírás alapjaival, hozzáfűződő fogalmakkal (hangjegyek szárainak írása, 69
Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
ütemvonal, záróvonal, ismétlőjel)!
Tudja a hangjeggyel és betűkottával írt motívumokat megkülönböztetni és elnevezésüket pontosan használni!
Tudjon egy ismert dallammotívumot utószolmizálni, az utószolmizált motívumot emlékezetből felidézni!
Tudja a tartalomban jelzett pedagógiai műveket mérő hangoztatása mellett megszólaltatni!
Tudjon a tonális főhang megszólalásával egy időben sl-s-m-d hangkészletben dallamfordulatot (jelrendszerről, emlékezetből) énekelni!
Ismerje a tá, ti-ti, szün ritmikai elemek jelét, gyakorló nevét, valamint írásukat a vonalrendszerben!
Ismerje fel az adott ritmikai elemeket ismert dalokban, olvasógyakorlatokban, hangjegykottában, improvizált motívumokban, népdalban!
Tudja többszöri hangoztatás után mondókák és versek ritmusát, valamint tanult dalok ritmusmotívumát egy motívum terjedelemben tanári segítséggel leírni!
Tudjon egy motívum terjedelmű ritmussort megadott 70
Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
elemekből önállóan alkotni, majd ritmikailag pontosan hangoztatni!
Tudja a ritmuselemeket egyetlen vonatkozású sémába, ütembe rendezni (kettes ütem)!
Tudjon ismert, egy motívum terjedelmű ritmussort tábláról hangoztatni, majd emlékezetből leírni!
Törekedjen a szabályos ritmuskép (kottakép) kialakítására,· tudja a ritmuselemeket hangjegykoronggal együtt (előkészítés után) olvasni, írni, legyen tisztában a hangjegy szárainak irányaival írásban!
Ismerje az alkalmazott ritmushangszerek nevét (dob, cintányér, fémháromszög, kisdob, pergődob, kézi dob, csörgődob), helyes használatát (helyes testtartás, megszólaltatás)!
Törekedjen felismerni a hangszerek hangszíneit!
Különböztesse meg a gyermek és női hang, női kar és férfi, illetve férfi kar hangzását!
71
Általános iskolai tagozat
Tudjon 25 gyermekjátékdalt, népdalt (párosító) valamint jeles napok (farsang, Luca napja, karácsony), ünnepek, más népek dalait, műdalokat tanári hangadás után, közölt versszakkal, közepes hangerővel, egységes hangszínnel, ritmikusan, emlékezetből énekelni! Éneklés közben törekedjen a dalok intonációs biztonsággal való megszólaltatására C-D" hangterjedelemben! Ismerje az ünnepekhez kapcsolódó hagyományok legfontosabb elemeit! Ismerje a tavasz, ősz, tél évszakokhoz társítható hangulati elemeket! Ismerje a ré (r) és alsó lá (l,) dallamhangok szolmizációs nevét, kézjelét, betűjelét, helyüket a hangoszlopon, és az egymáshoz viszonyított helyüket a vonalrendszerben4 Ismerje fel és tudja szolmizálva pontos hangmagasságban megnevezni a m-r-d, s-m-r-d, l-sm-r-d, m-r-d-l,, s-m-r-d-l, dallamfordulatokat (gyermekdal, olvasógyakorlat és improvizált formában)! Tudja elhelyezni a fenti dallamfordulatokat dó-hely megjelölésével két motívum terjedelemben! Ismerje a pótvonal helyét és szerepét a hangjegyírásban! Tudjon előkészítés után adott hangkészletben jelrendszerről (kézjel, betűkotta, hangjegy) énekelni! Tudja kétszólamúság esetén megkülönböztetni a magas és mély szólamokat! Ismerje fel a tanult dallamokat jellemző motívumáról! Tudja az 1. osztályban megismert ritmuselemek ritmusértékeit. Használja a 72
Általános iskolai tagozat
negyed, nyolcadpár, negyed szünet elnevezéseket! Ismerje a félértéket és a félértékű szünetet, tudja az elemek jelét, gyakorló nevét, értékét, ritmustaps esetén hozzátársított két fázisú mozdulatot4 Tudja elhelyezni a ritmuselemeket ritmus illetve dallam esetén a vonalrendszerben! Ismerje a: 2/4 ütem súlyrendjét, az ütemmutató szó jelentését! Tudja magadott elemekből két motívum terjedelmű ritmussort 2/4 metrumban önállóan alkotni, majd mérő mellett ritmikailag pontosan hangoztatni4 Tudja ismert ritmuselemekből építkező, egy motívum terjedelmű ritmussort tanári segítséggel diktálás után lejegyezni! Tudja memorizált, két motívum terjedelmű ritmussort előkészítés után lejegyezni! Törekedjen felismerni a megismert hangszerek (brácsa, bőgő, fagott, trombita) hangszínét élő bemutatásban és hangfelvételről! Ismerje a hangszerek nevét, anyagát, felépítését, megszólaltatásuk módját, helyes tartását! Tegyen különbséget vonósegyüttes és rézfúvós-együttes hangzása között. Különítse el az adott apparátus magas és mély szólamait (nőikar: szoprán, alt; férfikar: tenor, basszus; zenekar: vonós-rézfúvós, vonósmélyvonós)! Törekedjen rávezető kérdések alapján különbséget tenni (1. és 2. osztály): hangszín, hangzás, hangulat, dinamika, tempó, karakter, forma, szerkesztésmód között (népzenében és műzenében egyaránt)! Ismerje a jeles napok (farsang, 73
Általános iskolai tagozat sárdó vasárnap, Luca napja, karácsony) valamint ünnepeinkhez (anyák napja) tartozó hagyományok legfontosabb elemeit, zenei sajátosságait, hozzájuk tartozó népzenei felvételeket!
Általános iskolai tagozat
Tudjon 25 gyermekdalt, népdalt, szokásdalt, kétszólamú népdalfeldolgozást, ünnepek dalait, valamint más népek népdalait tanári hangadás után pontos ritmusban intonációs biztonsággal, érthető szövegmondással, az adott dal karakterének megfelelő tempóban, természetes dinamika hullámzását követve, a tankönyvben közölt versszak terjedelemben énekelni! Tudja a duda dallamokat dallamosztinátóval kísérni, illetve 4 népdalkánont tanári hangadás után önállóan elénekelni aktív hangterjedelem: a-D"! Ismerje az alsó szó (s,) és felső dó (d') dallamhangok szolmizációs nevét, kézjelét, betűjelét, helyét a hangoszlopon, valamint egymáshoz viszonyított helyüket a vonalrendszerben! Ismerje fel és tudja szolmizálva pontosan megnevezni a d-s,; d'-s; s-d'; m-r-d-l,-s,; d'-l-s-m-r-d; l-sm-r-d-l,-s, dallamfordulatokat (népdal, olvasógyakorlat, improvizált formában)! Tudja elhelyezni a fenti dallamfordulatokat maximum 3 motívum terjedelemben vonalrendszerben! Ismerje a pentatónia dallamhangjait, ugrás és lépés viszonylatait. Tudja jelölni a 74
Általános iskolai tagozat
hangoszlopon, dallamrajzban! Tudjon előkészítés után maximum 3 motívum terjedelemben, pentaton hangkészletben, mérő kíséretével, jelrendszerről (ismert és ismeretlen) dallamot énekelni! Ismerje a d-s, valamint a d-s,-l,-s, dallamhangokból építkező dallamosztinátót! Kánon éneklése közben törekedjen a tiszta intonációra! Ismerje az egészértéket és az egészértékű szünetet valamint az egyedül álló nyolcadértéket szünetével! Tudja az elemek jelét, gyakorló nevét és értékét; ismerje ritmustaps esetén a társított mozdulatokat! Tudja elhelyezni a ritmuselemeket ritmus és hangjegyírás esetén a vonalrendszerben! Ismerje fel az egyedül álló nyolcadot szünetével ritmus- és dallamsor-, motívum- és ütemzárásban, valamint súlytalan ütésen (szü-ti) gyermekdalokban, népdalokban, népdal feldolgozásokban, olvasógyakorlatokban és improvizált közegben! Ismerje a négyes ütem súlyrendjét! Tudjon az eddig megismert ritmuselemekből három motívum terjedelmű 2/4-es és két motívum terjedelmű 4/4-es ritmussort önállóan alkotni, majd ritmikailag pontosan hangoztatni (tapssal vagy ritmushangszeren)! Ismerje fel a tanult dalokat jellemző ritmusáról illetve ritmusmotívumáról! Törekedjenek felismerni a megismert hangszerek (oboa, klarinét, kürt, üstdob, kisdob) hangszínét élő bemutatásban és hangfelvételről! Ismerje a hangszerek nevét, 75
Általános iskolai tagozat
anyagát, felépítését, megszólaltatásuk módját, helyes tartását! Törekedjen felismerni a hangszercsoportok: vonós-, fa-, rézfúvós- és ütős-együttesek hangzásbeli különbségeit (hangszín, hangzás, hangerő, karakter)! Ismerje a jeles napok (Balázsjárás, aratás, karácsony, névnap) valamint az ünnepeinkhez (anyák napja) tartozó hagyományok legfontosabb elemeit, zenei sajátosságait, a hozzájuk tartozó népzenei felvételeket!
Általános iskolai tagozat
Tudjon 25 népdalt, szokásdallamot, nemzet és etnikai kisebbségek dalait, nemzeti ünnepeink dalait, kétszólamú műzenei dalanyagot tanári segítség nélkül, pontos ritmusban, intonációs biztonsággal, érthető szövegmondással az adott dal karakterének megfelelő tempóban, a tankönyvben közölt versszak terjedelemben önállóan énekelni! Éneklésében törekedjen az önálló megformált előadásra, a-E" hangterjedelemben! Ismerje a népszokások (pünkösdölő, kiszehajtás, húsvét, aratás, újév) szokásrendjét, hagyományait valamint játékmenetét, az alkalmakkor felhangzó egy-egy rigmust! Ismerje a fá (f) és ti (t) valamint alsó ti (t,) dallamhangok szolmizációs nevét, kézjelét, betűjelét, helyét a hangoszlopon, 76
Általános iskolai tagozat
valamint az egymáshoz viszonyított helyüket a vonalrendszerben! Ismerje fel és tudja szolmizálva pontosan megnevezni a s-f-m; mf-m; d-t,-l, d-t,-d; l-t-l; d'-t-l; dallamfordulatot tartalmazó dallamsorokat (népdal, olvasógyakorlat, improvizált forma)! Tudjon megfelelő előkészítést követően diktálás után tanári segítséggel 2 motívum terjedelmű pentaton dallamfordulato! Tudjon előkészítés után diatonikus keretben ismeretlen anyagot kézjelről, betűkottáról, hangjegyről énekelni 4 motívum terjedelemben, majd jelrendszerről-jelrendszerre átírni! Állapítsa meg adott népdal dallamszerkezeti sajátosságait! Ismerje a pontozott félérték jelét, gyakorló nevét és értékét, ritmustaps esetén a hozzátársított háromfázisú mozgást! Tudja elhelyezni a pontozott félértéket ritmus- és hangjegyíráskor a vonalrendszerben! Ismerje a hármas ütem súlyrendjét, tudjon háromfázisú mozgást hozzárendelni a 3/4-es lüktetésű dalokhoz! Tudja adott ritmussor elemeit 3/4-nek megfelelően ütemekbe osztani! Ismerje a mazurka-ritmus elemeit, súlyrendjét, és a zenében a páros és páratlan lüktetést! Tudjon megadott ritmuselemekből négy motívum terjedelmű 3/4-es ritmussort alkotni, majd ritmikailag pontosan hangoztatni (taps, ritmushangszer)! Törekedjen maximum négy motívum terjedelmű 3/4-es ritmussort tanári segítséggel 77
Általános iskolai tagozat
diktálás után lejegyezni! Törekedjen memorizált, három motívum terjedelmű 3/4-es ritmussort előkészítés után lejegyezni! Tudjon adott ritmikai keretben 3/4-es lüktetésű dalhoz ritmushangszer segítségével ritmuskíséretet rendelni! Tudjon 6-7 percig különböző jellegű népzenei, műzenei szemelvényre figyelni, és az adott zeneművet irányított szempontok szerint feldolgozni, megfigyelni, összehasonlítani (énekelt-, hangszeres-, gépzene)! Elemzés során alkalmazzák az 14. osztályokban szerzett zenei és fogalmi ismereteket, zenei paramétereket! Ismerje a vegyeskar, férfikar, nőikar és a gyermekkar szólamait! Törekedjen a népzenei felvételekben hallott népi hangszerek megkülönböztetésére! Ismerje Kodály Zoltán és Bartók Béla rövid életútját, pedagógiai célzattal megírt műveit (példákat említve)!
78
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI KÖRNYEZETISMERET 1 - 4. ÉVFOLYAM 1. ÉVFOLYAM Általános iskolai tagozat
A továbbhaladás feltételei Tudja megnevezni a napszakokat, egy nap időtartamát. Ismerje az időjárás legfontosabb elemeit.
Tudja a hónapok, sorrendjét, nevét.
Ismerjen fel néhány növényt, állatot –a közvetlen környezetére jellemzők közül.
Tudja megnevezni testének főbb részeit.
Ismerje a helyes tisztálkodási, öltözködési szabályokat.
Ismerje a segítségkérés módjait.
Tudja megnevezni a saját testéhez viszonyított irányokat.
Ismerje az iskola legfontosabb helyiségeit.
Tudja, hogyan jut el lakásától az iskoláig.
Tudja megnevezni települését, lakóhelyét, iskoláját.
évszakok
SNI (Sajátos nevelési igényű) – enyhe értelmi fogyatékos tanulók
A továbbhaladás feltételei Alkalmazza a gyakorolt megismerési módszereket (tapasztalat, megfigyelés, csoportosítás).
Tudja kifejezni tapasztalatait szóban és rajzban.
Tudja az időjárás elemeinek, a napoknak, a napszakoknak és az évszakoknak a nevét.
Ismerje fel és nevezze meg a megfigyelt növényeket és állatokat. .
Fokozódó önállósággal válassza meg az évszaknak, az időjárásnak megfelelő öltözéket.
79
2. ÉVFOLYAM Általános iskolai tagozat
A továbbhaladás feltételei Legyen képes a természet jelenségét (tárgyakat, élőlényeket) és folyamatait észrevenni, azokat elemi szinten megfigyelni. Tanítói irányítással tudjon egyszerű megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni.
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos tanulók)
A továbbhaladás feltételei Alkalmazza a gyakorolt megismerési módszereket (tapasztalat, megfigyelés, csoportosítás).
Tudja kifejezni tapasztalatait szóban és rajzban.
Tudja az időjárás elemeinek, a napoknak, a napszakoknak és az évszakoknak a nevét.
Ismerje a fő csapadékfajtákat.
Értse az összehasonlítások során a tanár által használt kifejezéseket, relációkat.
Használja a téri és idői relációkat jelentő legegyszerűbb kifejezéseket.
Fokozatosan önállósodjon gyalogos közlekedésben.
Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival tudja megfogalmazni, és írásban rögzíteni.
Ismerje fel és nevezze meg a megfigyelt növényeket és állatokat.
Tudja a környezetében előforduló tárgyak méretét saját testméretéhez viszonyítani.
Tudja, hogy a növényeknek emberi táplálkozásra alkalmas részeik vannak, melyek az egészséges táplálkozásban fontos szerepet játszanak.
Fokozódó önállósággal válassza meg az évszaknak, az időjárásnak megfelelő öltözéket.
Vizsgálódásai alapján ismerje a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagok tulajdonságait. Tudjon önállóan megfigyelést, egyszerű méréseket, összehasonlítást végezni; elemi következtetést levonni, véleményt alkotni.
Ismerje a víz megjelenési formáit.
Lássa, tudja, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket.
Ismerje a napszakok és évszakok változását, ennek okát.
Fejlődjön munkaszokásaiban (helyes testtartás, gondosság, tisztaság, rendszeretet).
a
különböző
80
Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos tanulók)
Ismerje a helyes táplálkozás, egészséges életmód alapjait.
81
3. ÉVFOLYAM Általános iskolai tagozat A továbbhaladás feltételei
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók A továbbhaladás feltételei
Legyen képes a természet jelenségeit, folyamatait elemi szinten megfigyelni.
Ismerjen fel a környezetben lévő élőlényeken tulajdonságokat tömeg, űrtartalom)
Tanítói irányítással tudjon egyszerű megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni.
Használja az mérőeszközöket
Tudjon a mindennapi életben előforduló méréseket elvégezni, tudja azok mértékegységeit használni: hosszúság, tömeg, idő.
Ismerje fel és nevezze meg a tanult növényeket, állatokat
Használja helyesen az oldódás és olvadás szavakat.
Ismerje a rokoni összefüggéseit
Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és vizeit.
Alkalmazza részben önállóan a tanult ismeretszerzési módszereket
közvetlen anyagokon, mérhető (hosszúság,
egyszerű
kapcsolatok
Tudja megnevezni a világtájakat. Tudja használni az iránytűt. Ismerje saját testének élettani jellemzőit, életműködésének változását, az egészségestől eltérő állapotát. Ismeretei alapján tudja, hogy felelős a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért, ezért becsülje környezetének értékeit. Tudja felsorolni a növények és állatok életéhez szükséges életfeltételeket.
82
4. ÉVFOLYAM
Általános iskolai tagozat A továbbhaladás feltételei
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók A továbbhaladás feltételei
A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat!
Aktívan vegyen részt a tapasztalatok önálló vagy kiscsoportban történő gyűjtésében!
Tanári kérdésre néhány mondatos összefüggő felelttel válaszoljon!
Legyen képes a tapasztalatait mondatokba foglalni, rajzban vagy írásos formában rögzíteni!
Mutasson be egy-egy növényt, emlőst, madarat, és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből!
Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit, vizeit!
Nevezze meg az életünkhöz szükséges környezeti feltételeket!
Használja a földrajzi neveket, ismerje a fő világtájak neveit!
Tudja csoportosítani megadott szempontok alapján lakóhelye élőlényeit!
Legyen képes felsorolni segítséggel az életjelenségeket és az élethez szükséges környezeti feltételeket!
Sorolja fel kép vagy a valóság alapján a virág és a gyümölcs részeit!
Vegyen részt környezetvédelmi tevékenységben!
Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait! Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket! Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább!
Ismerje a domborzat jelölését a térképen!
Találja meg lakóhelyét, nagy tájainkat Magyarország domborzati térképén!
Ismerje lakóhelyének értékeit!
Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét!
Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között.
védett
83
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
Általános iskolai tagozat
Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket!
Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat!
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1 - 4. ÉVFOLYAM 1. ÉVFOLYAM Általános iskolai tagozat
A továbbhaladás feltételei Egyszerűbb szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása.
A mindennapi kommunikáció alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés.
A magán- és mássalhangzók fölismerése, a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése
Szókapcsolatok, rövid mondatok helyes hangsúlyozása, ügyelve a hanglejtésre
2-3 mondatos szöveg alkotása képről, képsorról
A megismert olvasmányok eseménysorának elmondása kérdések segítségével
SNI (Sajátos nevelési igényű) – enyhe értelmi fogyatékos tanulók
A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon beszélgetésekbe bekapcsolódni.
Alkalmazza a tanult nyelvi formákat a mindennapi kommunikációs helyzetekben.
Tudja összefüggően kifejezni a gondolatait.
Legyen képes adott témában 4-5 mondat alkotására.
84
Általános iskolai tagozat
Másolás írott és nyomtatott szövegről
Szavak, 3-4 szóból álló mondatok írása látó-halló tollbamondás után
Hang, betű, magánhangzó, mássalhangzó felismerése és megnevezése.
A mondat szavakra tagolása
Memoriter: 3-4 szabadon választott vers, 1-2 találós kérdés, népi gyermekjáték
SNI (Sajátos nevelési igényű) – enyhe értelmi fogyatékos tanulók
85
2. ÉVFOLYAM
Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos tanulók)
A továbbhaladás feltételei Egyszerűbb szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Feldolgozott szöveg megértésének bizonyítása, ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos fölolvasása Az ábécérend ismerete. A magán- és mássalhangzók fölismerése, a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése. Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok helyes leírása másolással és tollbamondással. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése a tanulók által gyakran használt szavakban. Az egyszerű szavak elválasztása, a mondatra vonatkozó helyesírási ismeretek. Hibajavítás tanítói irányítással.
Szókapcsolatok, rövid mondatok helyes hangsúlyozása, ügyelve a hanglejtésre. A helyes nyelvi formák alkalmazása kéréskor, tudakozódáskor. Rövid válasz adása tudakozódásra.
2-3 mondatos szöveg alkotása képről, képsorról. Olvasott és hallott mese befejezése (2-3) mondattal az előzményeknek megfelelően. A megismert olvasmányok eseménysorának elmondása kérdések segítségével. Beszámoló közös és egyéni élményekről kérdések segítségével. 86
Általános iskolai tagozat
Egyszerű szerkezetű 8-10 soros szöveg (a szövegek terjedelmét az adott évfolyam olvasókönyvének betűnagyságához mérjük) folyamatos, szöveghű, kifejező olvasása előzetes felkészülés után. Fél oldal terjedelmű szöveg néma olvasás utáni megértése, az olvasott szöveghez kapcsolódóan a megértést igazoló szóbeli vagy írásbeli feladatok megoldása (szereplők, főbb események megnevezése).
Másolás írott és nyomtatott szövegről 2-3 percig megszakítás nélkül, 15-20 betű írása percenként. Szavak, 3-4 szóból álló mondatok írása látó-halló tollbamondás után. Másoláskor legfeljebb 1-2, látó-halló tollbamondáskor 2-3 írástechnikai hiba engedhető meg.
A kijelentő és kérdő mondat, a szótő, toldalék, szótag, hang, betű, magánhangzó, mássalhangzó felismerése és megnevezése.
A j hang biztos jelölése 20, a tanulók által gyakran használt szóban. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása és elválasztása. A mondat szavakra tagolása, mondatkezdés nagybetűvel.
Memoriter: 3-4 szabadon választott vers, 1-2 találós kérdés, 1-2 népi gyermekjáték.
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos tanulók)
87
3. ÉVFOLYAM
Általános iskolai tagozat
A továbbhaladás feltételei Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. A feldolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazása. Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése. Ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmányok önálló néma olvasása, a szövegértés bizonyítása egyszerűbb feladatok elvégzésével. Feldolgozott szövegek felolvasása felkészülés után. Rövid elbeszélő fogalmazás írása ismert témáról. Egyéni tempójú, rendezett, tiszta írás. Az önálló írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel.
Igék, főnevek, melléknevek felismerése és megnevezése. A tanult tulajdonnevekre vonatkozó helyesírási ismeretek. A mondatra, szavakra vonatkozó helyesírási ismeretek, a j hang jelölése újabb szavakban.
Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorlataiban.
Szósorokban, szókapcsolatokban nevelői minta alapján a hangkapcsolatok helyes ejtése. A beszélő szándékának érzékeltetése helyes hanglejtéssel mondatok utánmondásakor és olvasásakor.
Jókívánság, köszönet megfelelő nyelvi formában való kifejezése.
Kérdés megfogalmazása a hallott és olvasott mese, történet eseményeivel, szereplőivel kapcsolatban.
SNI (Sajátos nevelési igényű) – enyhe értelmi fogyatékos tanulók
A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes a mindennapi érintkezésben a kommunikációs helyzetnek megfelelő, néhány mondatos szöveg alkotására, véleményének egyszerű közlésére.
Tudjon kérdést feltenni, válaszolni, egyszerű üzenetek átadásában közreműködni.
Beszéljen érthetően, tagoltan, helyes köznyelvi kiejtéssel, megfelelő ritmusban.
Legyen képes felkészülés után egyenletes tempóban olvasni.
Írásképe legyen olvasható.
Legyen betűismerete a tanult betűk körében.
rendezett,
88
Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű) – enyhe értelmi fogyatékos tanulók
Összefüggő beszámoló – vázlat alapján – a megismert ismeretterjesztő szövegről. Véleményalkotás (esemény, szereplők magatartása) az olvasott irodalmi szövegekről.
5-6 mondatos elbeszélő fogalmazás írása képsor vagy átélt közös élmény alapján kellő előkészítés után. A címadás, a mondatok tartalmi, logikai kapcsolata.
Előzőleg megtárgyalt kb. 15 soros szöveg folyamatos, szöveghű, a természetes beszéd üteméhez közelítő hangos olvasása, a helyes hanglejtés, a vessző érzékeltetése. egy oldal terjedelmű szépirodalmi, fél oldal terjedelmű ismeretterjesztő szöveg néma olvasása, a megértés bizonyítása szóbeli és írásbeli feladatok megoldásával ( a szereplők megnevezése, főbb események, színhelyek).
A népmese, népdal felismerése. A versekben a versszak, verssor felismerése, a ritmus érzékelése.
Nemzeti történelmünk néhány kiemelkedő eseményének, személyiségének az ismerete: honfoglalás, I. István, Mátyás király.
A tartalomjegyzék segítségével tájékozódás a könyvekben, könyvtári tagság.
Az egyéni írás kialakulásának megengedésével tiszta, gazdaságos, könnyen olvasható írás. Az írás teljesítményének a szintje 19-25 betű percenként. Tollbamondás után szavak, egyszerű bővített mondatok 89
Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű) – enyhe értelmi fogyatékos tanulók
(2-3) írása. Hibák felismerése és javítása saját írásmunkájában a figyelem ráirányításával.
Az egyszerű mondat fajtáinak (kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító, óhajtó), a főnév, köznév, tulajdonnév a tulajdonnév néhány fajtájának (személynév, állatnév, földrajzi név), a melléknév, a fokozott melléknév, az ige, a jelen, múlt, jövő idejű igealakoknak felismerése és megnevezése.
A tanult tulajdonnevek kezdése nagybetűvel. A korosztály szókincsében megtalálható, kiejtésük szerint írandó szavak helyesírása és elválasztása. A j hang jelölése újabb 25-30 szóban. A szöveg tagolása mondatokra, a mondatkezdés, -zárás helyes jelölése.
Részvétel a közös drámajátékokban.
Memoriter: Vörösmarty Mihály Szózat című versének 1 versszaka, 45 szabadon választott vers, 3-4 szólás, közmondás.
90
4. ÉVFOLYAM
SNI (Sajátos nevelési igényű) – enyhe értelmi fogyatékos tanulók
Általános iskolai tagozat
Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A mondanivaló értelmes megfogalmazása szóban. Előzetes felkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasása. Az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása, a szövegértés bizonyítása a lényeg kiemelésével. Legnagyobb költőink, íróink nevének és olvasott műveik címének ismerete.
Rendezett, olvasható írás. A szavak szófajának, a szótöveknek, a toldalékoknak a felismerése, helyesírása. Az igealak felismerése, az igekötő és az ige kapcsolatának helyesírása. A többes szám felismerése, a melléknév, számnév fokozott alakjainak helyes írásmódja. A feltárt hibák javítása segítséggel.
Tájékozódás önállóan könyvtárban, könyvekben.
Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben.
A tartalomnak megfelelő tempó, hangerő, hanglejtés és artikuláció alkalmazása versek és szövegrészletek elmondásakor. Nevelői minta alapján a hibák javítása. Vers és próza mondásakor
a
91
Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű) – enyhe értelmi fogyatékos tanulók
a beszédszünetek megtartása.
Segítségkérés, a segítség megköszönése ill. elhárítása megfelelő nyelvi formában.
Az olvasott mesék, mondák, történetek összefüggő elmondása. Az irodalmi művek szavainak, kifejezéseinek használata kellő előkészítés után.
Összefüggő beszámoló (szükség esetén kérdések segítségével) ismeretterjesztő szövegekről. Összefüggő beszámoló közös vagy egyéni élményekről.
Elbeszélő fogalmazás (6-8 mondat) írása képsor, egyéni, közös illetve olvasmányélmény alapján kellő előkészítés után. Tárgyak, állatok, személyek, táj leírása (5-6 mondat) kellő előkészítés után. A gondolatok megfelelő elrendezése, pontos szóhasználat. A felesleges szóismétlések elkerülése rokon értelmű szavak használatával. Az írott szöveg tagolása a tartalomnak megfelelően a közös szerkezeti vázlat alapján. Előkészítés után rövid levél, levelezőlap írása. A helyzethez illő megszólítás, elbúcsúzás, a címzés ismerete.
Előzőleg megtárgyalt 20-25 soros szöveg folyamatos, a természetes beszéd ütemének megfelelő, szöveghű, hangos olvasása. Felolvasás közben a mondatfonetikai kifejezőeszközök( hangsúly, hanglejtés, szünet) helyes alkalmazása.
1 oldal terjedelmű szépirodalmi és 92
Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű) – enyhe értelmi fogyatékos tanulók
fél oldal terjedelmű ismeretterjesztő szöveg néma olvasása. A szépirodalmi szöveg megértésének bizonyítása szóbeli és írásbeli feladatok megoldásával: A szereplők megnevezése, az események színhelye, ideje, sorrendje; véleményalkotás a szereplők magatartásáról. Nevelői kérdések segítségével a szöveg tagolása. Ismeretterjesztő szöveg megértésének bizonyítása lényeges információk önálló kiemelésével.
A népmese (tündér-, állat-, tréfás mese) , népdal, monda, elbeszélés, ifjúsági regény felismerése. A rímek felismerése a versekben.
Nemzeti történelmünk néhány kiemelkedő eseménye, személyisége: a Rákóczi- féle szabadságharc, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc; II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos.
Könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata. Gyermeklexikonok és a helyesírási szótár használata tanítói segítséggel.
Rendezett, olvasható írás a margó, a betű- és a szótávolság megtartásával. A mondat kezdése nagybetűvel, a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük használata. A szavak szófajának felismerése és megnevezése. Az igeragozás, a személyragok, a személyes névmás, az igekötős igék, a gyakori igekötők felismerése és megnevezése. A toldalékos 93
Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű) – enyhe értelmi fogyatékos tanulók
szóalakok, az ige és igekötő kapcsolatának, a melléknév és határozatlan számnév fokozott alakjainak helyesírása. A j hang jelölése újabb 25-30 szóban.
Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben.
Memoriter: 1-2 népdal, népmese elmondása. Kölcsey Ferenc Himnusz című versének 1. versszaka. Petőfi Sándor Nemzeti dal című versének 1-2 versszaka. 4-5 szabadon választott vers, 3-4 prózarészlet.
94
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI MATEMATIKA 1 - 4. ÉVFOLYAM 1. ÉVFOLYAM Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
I. Számtan, algebra
Tudjon két halmazt, mennyiséget összehasonlítani; darabszámot, mérőszámot megállapítani megszámlálással, leszámlálással 20-ig.
Ismerje fel, önállóan olvassák, írják a számokat 20-ig.
Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni a 20-as számkörben.
Tudjon számokat ábrázolni az egyesével beosztott számegyenesen, tudjanak ilyen számegyenesről számokat leolvasni 20-ig. Tudjon számokat kéttagú összegilletve különbségalakban felírni a 20-as számkörben.
Ismerje fel a nagyobb páros számokat.
Tudja a számok szomszédait felsorolni 20-ig.
Begyakorlottság szintjén tudja az összeadás és a kivonás műveleteit elvégezni a 21-as számkörben.
Legyen képesek egyszerű (egy-, kétműveletes) szöveges feladatok adatai közötti összefüggések lejegyzésére számokkal, műveletekkel.
Legyen képe tárgyak, személyek tulajdonságainak megfigyelésére, megnevezésére.
Tudjon csoportosítani azonosság, azonos tulajdonság alapján.
Legyenek elemi tapasztalatai térbeli helyzetekről, nagyságbeli viszonyokról.
Tudja 10-es számkörben számjegyeket írni, olvasni.
Legyen biztos számfogalma 10es számkörben.
Legyen jártas az összeadás, kivonás elvégzésében eszközhasználattal.
Értse az egyszerű feladatok tartalmát.
a
szóbeli
20-nál nem és páratlan
95
Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
II. Sorozatok, függvények
Tudjon egyszerű – a tanult számokhoz és műveletekhez kapcsolódó – növekvő és csökkenő sorozatokat képezni adott szabály alapján.
Tudjon egyszerű – szabállyal megadott – kapcsolatokhoz összetartozó elempárokat kiválasztani adott számhalmazokból.
Ismerje fel és nevezze meg a környező tárgyi világban előforduló alakzatokat, személyek és tárgyak egymás közötti kapcsolatait.
III. Geometria, mérés
Tudjon hosszúságot, tömegeket, űrtartalmakat összehasonlítani, összemérni, alkalmi mértékegységekkel meg- és kimérni.
Tudja a méter, a kilogramm, a liter egységeket szám és egyszerű szöveges feladatokban alkalmazni.
Értelemszerűen – helyesen – használja a helymeghatározások kifejezésére alkalmas szavakat (alatta, fölötte, mellette stb.)
Helyesen használja a hét, a nap, az óra időtartamokat számításokban és szöveges feladatokban.
Tudjon térbeli és síkbeli alakzatokat adott szempont szerint kiválasztani, tudja őket geometriai tulajdonságuk alapján megkülönböztetni.
________________
96
2. ÉVFOLYAM Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
I. Számtan, algebra
Tudjon két halmazt, mennyiséget számosságuk szerint összehasonlítani, darabszámot, mérőszámot megállapítani 100ig.
Ismerje fel, önállóan olvassák, írják a számokat 100-ig.
Tudja a kétjegyű számokat tízesek és egyesek összegére bontani, illetve bontott alakból kétjegyű számként felírni.
Legyen tisztában az alakiérték, a helyiérték és a tényleges érték fogalmával a kétjegyű számok körében.
Tudja beosztott számegyenesen a számok pontos helyét meghatározni, ill.. a számokat ilyen számegyenesről leolvasni.
Tudja a számokat szerint sorrendezni.
Ismerje és helyesen használják a sorszám fogalmát.
Biztos tudással rendelkezzen az összeadás és a kivonás műveletének elvégzésében a 100-as számkörben.
A gyakorlottság szintjén tudja a szorzó és bennfoglaló táblákat (kisegyszeregy).
Tudja, hogy az összeg tagjai és a szorzat tényezői felcserélhetők.
Tudjon a tulajdonságok csoportosítani.
Tudjon kész csoportokat egy tulajdonsággal elnevezni.
Legyen biztos számfogalma 20as számkörben.
Jártasság összeadás, kivonás elvégzésben 10-es számkörben, eszközhasználat nélkül.
Tudja az egyszerű szöveges feladatot művelettel megjeleníteni, lejegyezni.
megismert alapján
nagyság
97
Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
Tudjon egyszerű (egy-, legfeljebb kétműveletes) szöveges feladatot értelmezni, megoldani.
II. Sorozatok, függvények
Tudjon adott szabályú sorozatot folytatni. (Ugyanannyival, ill. ugyanannyiszorosára nő vagy csökken.)
Ismerjen fel összefüggéseket személyek, tárgyak, számok között.
Tudja kifejezni a felismert összefüggéseket tevékenységgel, szóval.
Legyen képes egymáshoz rendezni.
Tudjon egyszerű sorozatokat alkotni megadott szabály alapján.
Tudjon ciklikus sorokat folytatni.
Legyen képes háromelemű felidézésére.
Különböztesse meg a kerek, szögletes, gömbölyű alakzatokat.
Gyűjtsön tapasztalatokat hosszúság, a tömeg, űrtartalom méréséhez.
dolgokat
legalább szekvencia
III. Geometria, mérés
Ismerje fel a kockán és a téglatesten az éleket, a csúcsokat, alapokat, tudják leolvasni testről annak tulajdonságait.
Tudjon síkidomokat, sokszögeket adott tulajdonság alapján szétválogatni, csoportosítani.
Ismerje és használja a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom és az idő mértékegységeit.
a az
98
3. ÉVFOLYAM Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
I. Számtan, algebra
Ismerje fel, önállóan olvassa, írják a számokat 1000-ig.
Tudja a háromjegyű számokat százasok, tízesek, egyesek összegére bontani, illetve bontott alakból háromjegyű számként felírni.
Legyen tisztában az alakiérték, a helyiérték és a tényleges érték fogalmaival a háromjegyű számok körében. Tudja beosztott számegyenesrészeken számok pontos helyét meghatározni, illetve a számokat ilyen számegyenesrészekről leolvasni a 0-1000-es intervallum részhalmazain. Tudja számokat nagyság szerint sorrendezni az 1000-es számkörben, helyesen használják a <, >, = jeleket.
Tudja a számok egyes, tízes, százas szomszédait megállapítani.
Tudja számokat kerekíteni tízesekre, százasokra.
Ismerje fel a páros, a páratlan, az öttel, a tízzel, a százzal osztható számokat.
Ismerje, és helyesen használja a sorszám fogalmát 1000-ig.
Biztos tudással rendelkezzen az írásbeli összeadás és a kivonás műveletében a 1000-es számkörben.
Legyen jártas a tulajdonságok változásainak megfigyelésében, megfogalmazásában.
Tudjon igaz és nem állításokat mondani halmazokról.
Legyen jártas az állítások igazságának eldöntésében.
Legyen tájékozott számkörben.
Legyen jártas a kétjegyű számok írásában, olvasásában.
Összeadás, számkörben összeadás, számkörben segítségével.
Tudjon önállóan megoldani egyszerű szöveges feladatot.
a
igaz kész
100-as
kivonás 10-es készségszinten, kivonás 20-as analógia
99
Általános iskolai tagozat
Legyen képes az összeadás és a kivonás szóbeli elvégzésére a százas számkörben.
Ismerj és alkalmazza a szorzótáblákat (1-10) készség szintjén.
Tudjon kerek tízeseket, százasokat szóban egyjegyűvel szorozni az 1000-es számkörben.
Legyen képes az egyjegyűvel való írásbeli szorzás, osztás elvégzésre az ezres számkörben.
Tudja, hogy az összeg tagjai és a szorzat tényezői felcserélhetők.
Ismerje, és helyesen alkalmazzák a műveletek sorrendjét, tudják a zárójelek használatát.
Tudjon egyszerű (kétháromműveletes) szöveges feladatot értelmezni, megoldani.
Tudjon egyszerű egyenletet, egyenlőtlenséget megoldani próbáltatással – véges alaphalmaz esetén.
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
II. Sorozatok, függvények
Tudja a táblázattal, grafikonnal, diagrammal adott összefüggések összetartozó értékpárjait leolvasni. Tudjon táblázatot kiegészíteni, kitölteni adott szabály alapján. Tudjon adott szabályú sorozatot folytatni.
Legyen képes matematikai felfedezésére.
Tudjon megfogalmazni felismert kapcsolatokat.
Legyen képes egyszerű sorozatok folytatására.
Fogalmazzon meg egyszerűbb esetekben.
konkrét és relációk
szabályt
100
Általános iskolai tagozat III. Geometria, mérés
Ismerje fel a párhuzamos és a merőleges egyenespárokat.
Ismerje fel a téglalapot és a négyzetet, s tudja ezek legfontosabb tulajdonságait felsorolni.
Ismerje fel a téglatestet és a kockát, tudja a köztük lévő kapcsolatokat.
Ismerje fel a tükrös alakzatokat (síkbeli, térbeli).
Tudjon hosszúságot, űrtartalmat, tömeget mérni.
Ismerje a tanult mértékegységek közti összefüggéseket.
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
Ismerje fel a kockát, téglatestet, gömböt, hengert, négyzetet, kört, háromszöget, tudjon előállítani testeket gyurmából, síkidomokat vágással, tépéssel, rajzolással.
Ismerje a szabvány mértékegységeket: m, dm, cm, l, dl, kg, dkg, Ft, nap, óra, perc.
101
4. ÉVFOLYAM
Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
I. Számtan, algebra
Ismerje fel, önállóan olvassa, írják a számokat 10 000-ig.
Legyen tisztában az alaki érték, helyi érték és a tényleges érték fogalmával a négyjegyű számok körében.
Tudjon négyjegyű számokat helyiérték szerint bontani, illetve ilyen összegalakban írt számokat négyjegyű számként felírni. Tudjon négyjegyű számokat beosztott számegyenes-részeken ábrázolni, illetve arról számokat leolvasni. Tudja a számokat nagyság szerint sorbarendezni a 10 000es számkörben, helyesen használja a <>= jeleket.
Tudja a számok egyes, tízes, százas, ezres számszomszédait meghatározni a 10 000-es számkörben
Tudjon számokat kerekíteni tízesekre, százasokra, ezresekre.
Ismerje fel a páros, páratlan, az öttel, tízzel, a százzal és az ezerrel osztható számokat, tudja azokat ezen tulajdonságok alapján csoportosítani.
Biztos tudással rendelkezzen az írásbeli összeadás, kivonás műveletében a 10 000-es számkörben.
Tudjon összeadni,
kerek kivonni,
Tudjon alaphalmazokon adott tulajdonságú részhalmazokat előállítani.
Tudjon megfogalmazni egyszerű állításokat és azok tagadását.
Legyen biztos számfogalma a 100-as számkörben.
100-as számkörben tízes átlépés nélkül készségszinten tudjon összeadni és kivonni..
Legyen jártas a tízes átlépéses összeadásban és kivonásban.
Értse a szorzás, bennfoglalás és a részekre osztás tartalmát.
Tudjon önállóan megoldani egyszerű szöveges feladatokat.
Jártasság a számok nagyságának összehasonlításában.
számokat szorozni, 102
Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
osztani az 1000-es számkörben.
Tudjon 10-zel, 100-zal, 1000-rel szorozni, osztani a 10 000-es számkörben.(osztásnál az osztandó legalább annyi nullára végződjön, ahány 0 van az osztóban).
Ismerje és alkalmazzák a négy alapművelet sorrendjére vonatkozó szabályt.
Helyesen használja a zárójeleket.
Legyen képesek az írásbeli kétjegyűvel való szorzásra és az írásbeli egyjegyűvel való osztásra a 10 000-es számkörben
Legyen képesek egyszerű (egykétműveletes) szöveges feladatot értelmezni és megoldani önállóan.
Tudjon egyenleteket, egyenlőtlenségeket megoldani próbálgatással vagy következtetéssel a 10 000-es számkörben.
II. Sorozatok, függvények
Tudja táblázattal, grafikonnal, diagrammal adott összefüggések összetartozó értékpárjait leolvasni, illetve az összetatozó értékpárokat ábrázolni. Néhány elemével adott sorozathoz tudjon szabályt alkotni, adott szabály szerint sorozatokat folytatni.
Legyen jártas egyszerű relációk értelmezésében, kifejezésében, megfogalmazásában. Tudjon önálló különbségű számsorozatot folytatni mindkét irányban.
103
Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
III. Geometria, mérés
Tudjon hosszúságot, űrtartalmat, tömeget becsülni, mérni szabványos, illetve alkalmi mértékegységgel.
Tudjon váltani.
Tudjon adott feltételeknek megfelelő sík-és térbeli alakzatot építeni.
Tudjon adott alakzatcsoportnak a közös tulajdonságát felismerni.
Tudjon eltolást és tükrözést modellekkel végrehajtani illetve e két transzformáció végrehajtásával újabb mozgatást végrehajtani.
Tudja sokszögek kerületét meghatározni méréssel.
Tudja a téglalap és a négyzet kerületét, területét meghatározni számolással.
mértékegységeket
Ismerje a téglalap és a négyzet tulajdonsága Legyen jártas a téglalap és négyzet kerületének tapasztalati számításában. Ismerje a tanult mértékegységeket
szabvány
IV. Valószínűség, statisztika
Legyen tisztában a biztos, a lehetséges és a lehetetlen események fogalmával.
104
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI RAJZ 1-4. ÉVFOLYAM 1. ÉVFOLYAM A továbbhaladás feltételei Első évfolyam végén helyi tantervünk nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekintjük.
2. ÉVFOLYAM Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
A továbbhaladás feltételei A továbbhaladás feltételei Ismerje az évfolyam számára előírt Ismerje az évfolyam számára előírt eszközöket, és tudja azokat eszközöket. rendeltetésszerűen használni! Ismerkedjen meg a természet és az Értse meg a tankönyv ábráit, az ember alkotta jelekkel! egyszerű eligazító táblákat, Tudjon viszonyítani /kisebb-nagyobb/ piktogramokat. Ismerje fel a főszíneket, a fehéret és a Szabadon alakítsa ki alkotásait feketét! élmény alapján festéssel, rajzzal! Tudjon vonal, folt és színképzéssel alkotást létrehozni! Fejezze ki az évszakokhoz Fejlődjön esztétikai érzéke! kapcsolódóan az időjárás egyszerű Tudjon közös beszélgetésekbe jelenségeit ! bekapcsolódni, egy-egy látványra Különböztesse meg a sík- és rácsodálkozni! térformákat! Segítséggel határozza Különböztesse meg mi a sík, tömeg, meg a tárgyak helyét, helyzetét! térforma ! Tudja, mi a pont, egyenes, görbe, kör! Legyen képes megnevezni, ábrázolni Legyen képes egyszerű tárgyak a szabályos, szabálytalan, valamint a létrehozására! szögletes-íves, szögletes-gömbölyű és szimmetrikus formákat.
Szívesen
készítsen különböző anyagokból!
tárgyakat
105
3. ÉVFOLYAM Általános iskolai tagozat
A továbbhaladás feltételei
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók A továbbhaladás feltételei Tanári segítséggel:
Tudja, mi az azonosság, Ismerje a vizuális alapelemek hasonlóság. viszonylatait (irány, arány, Legyen tisztában a beállítás kompozíció, hangsúlyozás). tárgyainak arányával. Tudjon a megismert anyagokkal Tudja, mi a kontraszt. tárgyakat készíteni. Ismerje a fő- és mellékszíneket. Tudja a tempera és vízfesték Biztosan ismerje a térbeli viszonylatokat jellemző fogásait alkalmazni. Tudjon valamely eseményt, élményt vizuálisan megjeleníteni. Ismerjen néhány népművészeti Önállóan: technikát. Ismerjen fel cselekvéssort képeken. Legyen képes alkalmazni néhány Legyen képes látvány hatására képet technikát. (pl. szövés, fonás) alkotni. Gyermekkori sajátosságainak Ismerjen néhány népművészeti megfelelően tudjon jeleket technikát. felismerni, új jeleket alkalmazni a közlekedés vagy tanulmányaihoz kapcsolódóan más területen. Legyen képes élmény befogadására saját és társai munkájának elemzése során. Ismerjen legalább 3-3 műalkotást és alkotóját, azokról tudjon összefüggően beszélni. Ismerje lakóhelyének legalább egy nevezetes műalkotását. Tudja, mi a tájkép, csatakép, emlékmű, kisplasztika. Legyen képes alkalmazni néhány kézműves technikát.
106
4. ÉVFOLYAM Általános iskolai tagozat A továbbhaladás feltételei
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók A továbbhaladás feltételei Tanári segítséggel:
Ismerje a vizuális nyelvi és Váljon gyakorlottá az egyes vizuális elemek kompozíciós kifejezéseket! használatában. Önállóan válasszon megoldást Tudjon képet alkotni az időjárás, az élményeinek kifejezéséhez! évszakok hangulatának kifejezésével, Legyen képes változatos a téri viszonylatok spontán motívumhasználatra! rögzítésével. Tudjon műalkotásokat közösen Legyen képes tárgykészítés céljából elemezni! forma- és színritmusok létrehozására. Legyen képes önálló Ismerjen fel tárgyakat két nézete véleményformálásra, alapján. tetszésítéletének indoklására! Tudjon látvány alapján tárgyakat Ismerjen fel és nevezzen meg segítséggel, szóban elemezni, művészeti áganként legalább összefüggéseket rávezetéssel három-három művet! felfedezni. Szeresse és igazodjon el a könyvtár albumainak használatakor! Önállóan: Ismerje a lakóhelyén vagy A tanuló ismerje a vizuális környékén található múzeumot, alapelemek egyszerű rendszereit néprajzi gyűjteményt! (vonalfajták, formák, színritmusok). Ábrázoljon értelmesen adott Tudjon a megismert anyagokkal modelleket jellemző formáik, tárgyakat készíteni. főbb arányaik alapján! Fejlődjön érzelmi világa és Értse a nézetek összefüggéseit! kreativitása. Rendelkezzen alapvető színismerettel! Legyen képes egyszerű vizuális Értse a vizuális kommunikáció ritmusok létrehozására. jelentőségét a tájékoztatásban4 Tudjon megfigyeléseket tenni és Legyen képes egyszerű képi azokat megfogalmazni a természeti közlések alkotására! környezet vizuális jellemzőire vonatkozóan. Értse a tárgyalkotó folyamatot a helyzetfelismeréstől az ötlet Értse a legegyszerűbb vizuális megszületésén át az elkészítésig! jelzéseket. Törekedjen az észszerű Legyen képes látvány hatására képet munkamenet betartására! alkotni. Alkalmazza a tanult technikákat és ábrázolási módokat! Legyen képes felismerni a tárgy és funkciója közti összefüggéseket!
107
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI TESTNEVELÉS 1-4. ÉVFOLYAM
1.ÉVFOLYAM
Általános iskolai tagozat
A továbbhaladás feltételei
Ismerje a tanórai gyakorlás során alkalmazott jeleket: taps, sípszó kézfeltartás… Hajtson végre egyszerű gimnasztikai gyakorlatokat bemutatás után!
Végezzen 1-2 percig futómozgást tartalmazó játékos tevékenységet!
Ugorjon fel 1 és páros lábról!
Ismerjen 1-2 szabadidős játékot!
Integráltan oktatott speciális tagozat
A továbbhaladás feltételei
Ismerje a tanórán alkalmazott jeleket: taps, sípszó…
Hajtson végre egyszerű gimnasztikai gyakorlatokat bemutatás után!
Végezzen járásokat, futásokat különböző irányba, variált testhelyzetben!
Ismerjen 1-2 szabadidős játékot, énekes és mondókás körjátékot!
108
2.ÉVFOLYAM
Általános iskolai tagozat
A továbbhaladás feltételei
Ismerje és tartsa meg a kialakult szokásrendet!
Ismerjen néhány játékos formájú szabad- és kéziszergyakorlatot!
Végezzen 3-4 percig futómozgást tartalmazó játékos tevékenységet!
Hajtson végre futásból egy lábról elugrást páros lábra guggolásba érkezéssel!
Dobjon célba megfelelő találatbiztonsággal!
Tartsa meg saját testsúlyát függéshelyzetben!
Mozgassa a labdát egyéni elképzelés szerint!
Ismerje az időjárás hatása elleni védekezést!
Integráltan oktatott speciális tagozat
A továbbhaladás feltételei
Kövesse az órán elhangzó utasításokat, és értse a szakkifejezéseket!
Alkalmazza a tanult sorakozási formákat, alakzatokat, menetgyakorlatokat!
Végezzen gimnasztikai gyakorlatokat bemutatás után!
Hajtson végre gyors indulásokat, irány- és iramváltásokat futásgyakorlataiban!
Alakuljon ki a hajító mozdulat! Érzékelje a távolba és a célba dobás különbségét!
Kapcsolja össze és tanári irányítással hajtsa végre a tanult talajtorna elemeket!
Ismerje ill. alkalmazza a labda birtokbavételének és továbbításának egyszerű technikás megoldásai!
Ismerje a tanult játékok nevét, tanári segítséggel tudja és tartsa be a szabályokat játék közben!
109
3.ÉVFOLYAM
Általános iskolai tagozat
A továbbhaladás feltételei
Kövesse a tanár utasításának megfelelően a gimnasztikai gyakorlatok végzését!
Integráltan oktatott speciális tagozat
A továbbhaladás feltételei
Legyen képes összerendezett mozgásokra!
Hajtson végre gyakorlatokat vezényszóra!
Fusson 5-6 percig saját iramban!
Szabályozza az ugrásai erejét, irányát!
Koordinálja szökdeléseit, ugrásait és az egymástól eltérő dobásmódokat!
Hajítson kislabdával legalább 12 m-t!
Tartsa meg mászókulcsolással, hajlított karú függésben testhelyzetét 4-5 mp-ig!
Kövessen egyszerűbb mozgásmintákat (2-4 ütem) és hajtsa végre fokozódó önállósággal!
Sajátítsa el a labdakezelés alapjait! (labda gurítása, elkapása 2-5 m-re /ről/).
Ismerjen 2-3 labdával végezhető testnevelési játékot és azok alapszabályait!
Segítséggel egyensúlyozzon alacsony gerendán, tartsa meg testtömegét függeszkedésben!
Szívesen mozogjon a szabad levegőn!
Haladjon folyamatosan labdavezetéssel!
Ismerje és alkalmazza a labda birtokbavételének és továbbításának legegyszerűbb módjait!
Ismerjen néhány szabadidős és testnevelési játékot, és azok szabályait!
Végezzen rendszeresen mozgásos tevékenységet a szabadban!
110
4.ÉVFOLYAM
Általános iskolai tagozat
A továbbhaladás feltételei
SNI (sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
A továbbhaladás feltételei
Rendgyakorlatok
Tudjon alakzatokat felvenni és változtatni a reprodukálás szintjén!
Értse meg és hajtsa végre az utasításokat menetgyakorlatok közben!
Törekedjen a tanult mozgásformák, gyakorlatok esztétikus, koordinált végrehajtására! Egyéni teljesítménye mérhetően növekedjen!
Legyen képes egyenletes iramban 6-8 percig futni, vagy futó mozgást tartalmazó tevékenységet végezni!
Törekedjen a maximális futósebesség elérésére rövid távon, majd a sebesség minél hosszabb ideig történő tartására!
Alkalmazza az álló rajtból indulást!
Prevenció, gimnasztika
Végezze a pedagógus utasításainak megfelelően a gimnasztikai gyakorlatokat!
Járások és futások
A változó feltételeknek megfelelően tudja szabályozni járását, futását!
111
Általános iskolai tagozat
SNI (sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
Szökdelések, ugrások
Hajtsa végre rendezetten a helyből és nekifutással történő ugrásokat!
Hangsúlyozott legyen az elrugaszkodás!
Növekedjen a célba dobásoknál a találatszám, távolba dobásoknál az egyéni eredmény!
Dobások
Válasszon és hajtsa végre a tevékenység céljának és a labda sajátosságainak megfelelő dobásmódot!
Támasz, függés és egyensúlygyakorlatok
Legyen képes egyensúlyozni változó feltételek között, tartsa meg a testtömegét függésben és támaszban!
Torna jellegű feladatok – talaj, ugrás Mutasson be a tanult talajtornaelemekből összeállított egybefüggő talajgyakorlatot tanári segítséggel!
Végezzen el egyfajta szekrényugrást, segítségnyújtás mellett!
Alkalmazkodjon a labda méretéhez, súlyához, a repülő labda útjához, ívéhez, irányához, sebességéhez!
Vegyen részt a játékban, működjön együtt csapattársaival!
Ismerjen speciális szabadtéri játékokat (ugróiskola, fogócskák,
Labdás gyakorlatok
Vegyen részt labdajátékokban!
Szabadidős sporttevékenységek
Ismerjen speciális szabadtéri játékokat (ugróiskola, fogócskák,
112
Általános iskolai tagozat
SNI (sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
labdázás)!
Végezzen rendszeresen mozgásos tevékenységet a szabadban!
labdázás)!
Végezzen rendszeresen mozgásos tevékenységet a szabadban!
113
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI TECHNIKA 1-4. ÉVFOLYAM A továbbhaladás feltételei Első évfolyam végén helyi tantervünk nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekintjük. 2.ÉVFOLYAM SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
Általános iskolai tagozat A továbbhaladás feltételei Tudja felsorolni a természetes és mesterséges környezet néhány elemét!
A továbbhaladás feltételei
Fokozódjon önállósága az önkiszolgáló tevékenységben!
Ismerje fel anyagokat!
a
megfigyelt
Konkrét esetekben ismerje fel a technikai problémát!
Nevezze meg tárgyainak anyagát!
Az egyszerű modell, rajz alapján legyen képes építeni, teret rendezni!
Ismerje a gyalogos közlekedés szabályait!
Fogalmazza meg szóban tanári segítséggel az adott technikai problémát!
Mondja el a munkafolyamatot rajzos folyamatábráról.
Azonosítsa tárggyal!
Ábrázolja szobája berendezési tárgyát!
Tudjon összehasonlítással mérni!
Jellemezzen anyagot!
Tudjon felsorolni néhány fontos háztartási munkát!
Állapítsa meg, hogy egy anyagon belül az egyes fajták tulajdonságai hogyan befolyásolják a
a
térbeli
egy-két
környezete
képet
a
egy-két
természeti
114
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
Általános iskolai tagozat megmunkálhatóságot!
Ismerje a gyalogos közlekedés szabályait!
3.ÉVFOLYAM
Általános iskolai tagozat A továbbhaladás feltételei
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók A továbbhaladás feltételei
Ismerje az élő és a tárgyi környezet kapcsolatát!
Legyen képes a tudatosság kiépítésére a közlekedésben!
Használja biztonságosan szakszerűen a szerszámokat!
Ismerje föl és alkalmazza helyesen az öltözködés, tisztálkodás szabályait!
Tudjon centiméteres pontossággal mérni!
Tudjon egyszerű sematikus ábrát leolvasni, értelmezni.
Vegyen részt a fejlettségének megfelelő munkatevékenységekben, házimunkában, szolgáltatások igénybevételében!
Alakuljon ki az elemi munkavégzés szokásrendszere!
Legyen képes az anyag alakítására kézzel és eszközzel.
Szerezzen örömöt számára az anyagokkal végzett tevékenység.
Fejlődjön a képessége!
Tudjon takarékoskodni anyaggal!
Tudja felsorolni a tömegközlekedési eszközöket!
szabályfelismerő az
115
4.ÉVFOLYAM SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
Általános iskolai tagozat A továbbhaladás feltételei
A továbbhaladás feltételei
Sorolja fel az épített környezet hagyományos és korszerű elemeit!
Értelmezze és használja föl a természeti, társadalmi és a technikai környezet megfigyeléséből, elemzéséből gyűjtött tapasztalatokat egyszerű feladathelyzetben, anyagok megmunkálásában, eszközök használatában!
Alkosson véleményt és indokolja a nagyvárosi élet előnyeit és hátrányait!
Lássa be a szelektív hulladékgyűjtés hasznosságát!
Nevezze meg az épített környezet elemeit, önálló tervezés, építés kockák, dobozok, szerelőelemek felhasználásával!
Legyen gyakorlott a gyalogos közlekedés szabályainak betartásában a tömegközlekedésben!
az a a
Alakuljon ki a szabálykövető magatartás!
Az alkotás folyamata, a gyakorlati probléma-felismerési és problémamegoldó folyamat részei!
Örömmel vegyen részt és működjön együtt a közösségi munkában, a családi munkamegosztásban, házimunkában!
Alkalmazza a begyakorolt életviteli szokásokat konkrét helyzetekben: ruházkodás, tisztálkodás, táplálkozás, takarékosság, tisztaság, rend megőrzésében!
Felismert problémákhoz anyagvizsgálatot!
Alkosson ítéletet a vizsgálati eredményekről!
Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum)!
technikai végezzen
Gyűjtsön információkat alkotómunkához, foglalkozásokhoz és tervezéshez!
Indokolja döntéseit anyagválasztásban.
Keressen megoldást az anyagok helyettesítésére!
Tervezzen dobozokat papírból, ékszereket, használati tárgyakat műanyagból, fémből!
az
116
Általános iskolai tagozat
Készítsen rajzvázlatot szabásmodellhez, az elrendezési szabályok alapján!
Vázolja fel egy tárgy / makett nézeti képeit!
Azonosítsa a tárgyat a nézeti képével!
Alkalmazza alkotómódon az anyagmegmunkáló műveleteket az építmények modellezésénél!
Elemezze a modelleket működőképesség szerint!
Legyen gyakorlott az olló, kés, reszelő, tű, laposfogó vonalzó használatának alapfogásaiban!
Tervezze meg tevékenységét!
Rendelkezzen az elemi munkaszokásokkal: helyes testtartás, rend, pontosság, takarékosság!
Használja megfelelően eszközöket!
Önként vállaljon részt a háztartás munkafeladataiból!
Alkalmazza következetesen az önkiszolgáló tevékenységek elemeit!
Mutassa be a lakóhelyén található szolgáltató-helyeket!
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
rendeltetésének a szerszámokat,
117
Általános iskolai tagozat
SNI (Sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók
Ismerje és alkalmazza az egészségmegóvást szolgáló öltözködési módokat!
Angol nyelv 4.ÉVFOLYAM: Topics: Colours and numbers Foods and drinks In the house – rooms Grammar: to be – is /are have got/has got there is/there are Német nyelv
2. osztály: - megfelelő szókincs az alaptémakörökhöz - tanult szavak helyes kiejtése - betűk ismerete - rövid párbeszéd folytatása - rövid mondatok olvasássa, megértése ill. szerkesztése - versek, mondókák, kiszámolók ismerete - rövid szöveg tartalma
118
3. osztály: - megfelelő szókincs az alaptémakörökhöz - rövid szöveg helyes olvasása, tartalom megértése, elmondása - kérdésekre tudjon válaszolni -tanult szavak helyesírása - tudjon egyszerű szavakat diktálás után helyesen leírni - tanult igék ragozása jelen időben - haben, sein
4. osztály: - megfelelő szókincs az alaptémakörökhöz - rövid szöveg helyes olvasása, tartalom megértése, elmondása - kérdésekre tudjon válaszolni -tanult szavak helyesírása - tudjon egyszerű szavakat diktálás után helyesen leírni - tanult igék ragozása jelen időben - haben, sein
7.10.2.Felső tagozat
119
Angol nyelv 5.ÉVFOLYAM: Topics: Jobs – workplaces Village and town Daily routine – subjects Grammar: Simple present do/does Present continuous 6.ÉVFOLYAM: Topics: In the woods/in the sea – animals and plants In the garden – vegetables and fruit Foods and drinks Grammar: Prepositions: place and time Simple present and simple past Irregular verbs 7.ÉVFOLYAM: Topics: At the airport The sights of London The history of Wales Illnesses Grammar: Superlatives of adjectives Must, mustn't, need, needn't 8.ÉVFOLYAM: Topics: Life stories: Lady Diana, King Arthur Sport and equipments Hungarian English cuisine Environmental protection Grammar: Present perfect and present perfect continuous Used to.... Conditional mood Future tense - will/shall 120
BIOLÓGIA 5.ÉVFOLYAM - tudja felsorolni az őszi és tavaszi kert növény és állatfajainak nevét, valamint a háziállatok nevét - tudja, hogy melyek a növény szervei - tudjon lerajzolni legalább 2 terméstípust és részeinek nevét/csonthéjas termés, almatermés/ - tudjon jellemezni 2 háziállatot testfelépítése alapján/házi sertés, kutya/ - tudja, hogy mi az egyes konyhakerti növények és házi állatok haszna
6. ÉVFOLYAM A hazai erdőségek növény és állat fajainak ismerete. Tudja az emberi test felépítésének legfontosabb szerveit, az egészséges életmód szabályait. Ismerje a vízi, vízparti életközösség növényeit, állatait. Tudja, mely növények és állatok élnek a hazai füves területeken. Tudjon táplálkozási láncokat összeállítani az életközösségek élőlényei közül. 7. ÉVFOLYAM Ismerje a forró éghajlati övezet élőlényeit. Tudja megnevezni a mérsékelt éghajlati övezet növényeit, állatait. Ismerje a hideg övezet, a hegyvidékek és a tengerek élőlényeit. Tudja megnevezni azokat a legfontosabb tényezőket, amelyek az életközösségekre leginkább hatnak. Ismerje az élőlények rendszerezését elemi szinten.
8.ÉVFOLYAM - tudja felsorolni az élőlények szerveződési szintjeit, az emberi szövetek jellemzőit - tudja felsorolni az emberi test életműködéseit/szervrendszereit, szerveit és legfontosabb működéseiket - tudja felsorolni a főbb tápanyagok nevét - tudja felsorolni példákkal az emberi szervezetre ható káros anyagokat/alkohol, drog, nikotin/ és hatásaikat - ismerje az idegi szabályozás elemeit/idegsejt, idegszövet, receptorok, érzékszervek/
121
Fizika
7.ÉVFOLYAM Tudja felsorolni a kölcsönhatások fajtáit, ismerje fontosabb jellemzőit. Ismerje Newton törvényeit, az energiamegmaradás törvényét és Arkhimédesz törvényét! Ismerjen fel fizikai jelenségeket (pl. hőtágulás, halmazállapot-változások, hajszálcsövesség stb.) a gyakorlatban konkrét példákon. Tudjon grafikonokról adatokat, összefüggéseket leolvasni. Tudjon tömeget, erőt és súlyt mérni! Tudjon sűrűséget, sebességet, munkavégzést, teljesítményt, hatásfokot és erőhatás adott felületre kifejtett nyomását kiszámítani mértékegységváltás nélkül!
8. ÉVFOLYAM Ismerje fel a legalapvetőbb elektromos, mágneses és fénytani jelenségeket konkrét példákon! Ismerje a legfontosabb áramköri jeleket, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolását! Tudja leolvasni és értelmezni a háztartásban előforduló elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat! Ismerje a transzformátor működési elvét és a távvezetékrendszer lényegét! Ismerje a fényvisszaverődés és Ohm törvényét!
Földrajz ( 5-6.évf természetismeret ) 5. ÉVFOLYAM Ismerje a legalapvetőbb térképi jeleket, felszíni formákat. Tudja az időjárás és éghajlat elemeit. Nevezze meg a hegységtípusokat kialakulásuk szerint. Ismerje az alföldek keletkezését. Ismerje a víz körforgását, folyóvizek kialakulását.
122
6. ÉVFOLYAM Tudja megnevezni a kontinenseket, óceánokat. Ismerje a Föld forgásának és keringésének következményeit. Európa éghajlatainak, módosító tényezőinek ismerete. Magyarország nagytájainak elemi ismerete. Magyarország gazdaságának elemi ismerete.
7. ÉVFOLYAM Ismerje Afrika és Ausztrália nagytájait. Tudja Amerika részeit, az USA mezőgazdaságát, iparát elemi szinten Tudja Ázsia részeit megnevezni, ismerje a nagyobb országokat. Ismerje Európa tájait, felosztását, nagyobb országait. 8. ÉVFOLYAM Tudja Közép – Európa országait megnevezni. Ismerje hazánk helyzetét a Kárpát – medencében, a felszíni és a felszín alatti vizeinket. Tudja fejlődésünk legalapvetőbb társadalmi alapjait. Ismerje a hazai tájak legjellemzőbb tulajdonságait, gazdaságát. Nevezze meg a magyar gazdaság húzó ágazatait.
Informatika 5. ÉVFOLYAM Ismerje a tanuló a számítógép felépítését, főbb részeinek jellemzőit! Tudjon a mappa és könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni. Képes legyen egyszerű rajzos dokumentumokat megalkotni elképzelései alapján! Tudjon minta alapján rajzos dokumentumot készíteni! Ismerje a Paint program képernyő-felépítését, használja az eszközeit! 6. ÉVFOLYAM Ismerje a tanuló a számítógép felépítését, főbb részeinek jellemzőit! Ismerje az információ mértékegységeit és a köztük lévő összefüggéseket! Képes legyen egyszerű szöveges dokumentumokat megalkotni elképzelései alapján!
123
Tudjon minta alapján dokumentumot készíteni! Tudjon tájékozódni az interneten, és ismerje az információfeldolgozás lépéseit. Tudjon e-mail-t küldeni, fogadni melléklettel együtt. 7. ÉVFOLYAM Legyen képes kívánt könyvtárszerkezetet kialakítani létrehozás, törlés, átnevezés parancsok használatával! Többféle formázást tartalmazó dokumentumokat készítsen el! Ismerje a dokumentumkészítés fő lépéseit! Tudjon levelezőprogramot használni, levelet küldeni! Ismerje annak módszerét, hogy hogyan tud az Interneten őt érdeklő témát megkeresni! Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni, levetíteni. 8. ÉVFOLYAM Ismerje a tanuló a táblázatkezelő program képernyőfelépítését, cella, sor, oszlop fogalmát! Egyszerű képleteket és függvényeket ismerjen és használjon. Tudjon az adatsorból diagramot készíteni! Többféle formázást tartalmazó dokumentumokat készítsen el a szövegszerkesztő programmal! Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni, levetíteni. Színesítse képekkel, hanggal, mozgóképpel a bemutatót. Tudjon oktatóprogramokat használni!
Kémia
7. ÉVFOLYAM Ismerje a 30 legfontosabb elem vegyjelét. Ismerje a levegő százalékos összetételét. Tudja az egyesülés, bomlás fogalmát és tudjon rá konkrét példákat mondani. Tudja felsorolni a keverékek szétválasztásának módjait.
124
Milyen kémiai kötéseket ismer? Tudjon rá példát mondani. 8. ÉVFOLYAM Hol találhatók a fémek a periódusos rendszerben? Ismerje azok fizikai tulajdonságait. Hol találhatók a nemfémek a periódusos rendszerben? Ismerje azok fizikai tulajdonságait. Tudja leírni az ismert savak képletét és nevét. Tudja leírni az ismert lúgok képletét és nevét. Mi a különbség a sav-bázis és a redoxi reakció között? Tudjon rá példát mondani.
Magyar nyelv 5. osztály Az ábécé, A hangok jellemzői, A toldalékok felismerése, A helyesírási alapelvek, Az azonos alakú, többjelentésű és rokon értelmű szó 6. osztály Az ige módja és ragozása, A főnév fajtái, A tulajdonnevek helyesírása, A számnevek csoportjai, Az igenevek képzése 7. osztály Az állítmány, alany és a tárgy felismerése, A határozók fajtái: hely, idő, mód, eszköz, ok, cél, részes, A jelzők ábrázolása 8. osztály A mondatfajták felismerése, A mellérendelő összetett mondat fajtái, Az alárendelő összetett mondat ábrázolása, Az írásjelek használata Magyar irodalom 5. osztály A mese fogalma, jellemzői, A népdal jellemzői, típusai, Petőfi Sándor élete, a tanult verseinek felsorolása, Petőfi: János vitéz című művének cselekménye, memoriter: 15 versszak, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk 6. osztály A monda jellemzői a Beckó vára című mű alapján, A ballada jellemzői a Kőmíves Kelemen című mű alapján, Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, Arany János: Toldi, Gárdonyi Géza: Egri csillagok 7. osztály A reformkor irodalmi képviselői, A reform fogalma, Kölcsey Ferenc: Himnusz (memoriter), Vörösmarty Mihály: Szózat (memoriter), Petőfi-versek felsorolása a műfaj meghatározásával, Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője 8. osztály A modernség fogalma, korszakai, stílusirányzatai, Ady Endre élete, versei, memoriter: A magyar Ugaron, József Attila élete, versei, Radnóti Miklós: Nem tudhatom című verse (memoriter)
Matematika 5. osztály Tudja a négy alapműveletet egész számokkal, tudjon törteket összeadni, kivonni, szorozni és osztani egész számmal. Tudja a téglalap és négyzet kerületét, területét, téglatest és kocka felszínét és térfogatát kiszámítani. Tudja a hosszúság, tömeg, idő és űrtartalom mérését szabvány mértékegységekkel.
125
Tudjon egyszerű alapszerkesztéseket elvégezni. (szakaszmásolás, felezőmerőleges szerkesztés, kör rajzolása, párhuzamos, merőleges rajzolása) 6. osztály Tudja a négy alapműveletet, műveletek sorrendjét a racionális számok halmazában. Tudja egyszerű feladatokban alkalmazni az oszthatósági szabályokat (2, 5, 10, 100-zal való oszthatóság) Tudjon egy adott mennyiség törtrészét, százalékát meghatározni. Tudjon egyszerű arányossági feladatokat megoldani. Tudjon szöget mérni, másolni, felezni. Tudjon háromszöget, négyzetet, téglalapot szerkeszteni az oldalak ismeretében. 7. osztály Tudja a négy alapműveletet, műveletek sorrendjét a racionális számok halmazában. Tudjon egyszerű arányossági és százalékszámítási feladatokat megoldani. Ismerje a természetes számok osztóit, többszöröseit, tudjon prímtényezőkre bontani. Tudjon lineáris függvény grafikonjáról értékeket leolvasni. Tudjon egyszerű egyismeretlenes egyenleteket megoldani. Tudja a háromszög, négyszög belső szögeinek összegét. Tudja a hasábok felszínét, térfogatát kiszámítani. 8. osztály Tudja a racionális számok halmazán a négy alapműveletet elvégezni, ismerje a műveletek helyes sorrendjét. Tanult mértékegységeket tudja alkalmazni, átváltani. Tudjon egyismeretlenes lineáris egyenletet és egyszerű szöveges feladatot megoldani. Tudjon egyenes és fordított arányossági, illetve százalékszámítási feladatokat megoldani. Tudjon grafikonról értékpárokat leolvasni, grafikont elemezni. Tudja a háromszögek, négyszögek kerületét, területét, a tanult testek felszínét, térfogatát kiszámítani.
126
MŰVÉSZETI NEVELÉS 5.évf. Ének-zene: Az 5. osztályos tankönyvből 5 szabadon választott népdal közül 1, a tanár által választott dal eléneklése önállóan vagy tanári segítséggel. Magyar népi hangszerek. Ismeretek az őskor és az ókor zenéjéről. ABC-s hangok ismerete c’ – c’’. Egy népdal vagy szemelvény lekottázása más kezdőhangról. Rajz: Természeti forma tanulmányozása. Szerkezet, felületek. Grafikai jelek gyűjtése. Textilterv készítése (ritmusok). Görög templom elemzése (építészet, szobrászat). 6. osztály Ének-zene: A 6. osztályos tankönyvből 5 szabadon választott népdal vagy szemelvény közül 1, a tanár által választott dallam eléneklése önállóan vagy tanári segítséggel. Ismeretek a középkor, a reneszánsz és barokk zenéről. Dúr és moll hangnemek ismerete 1#-1b-ig. Egy népdal vagy szemelvény lekottázása más kezdőhangról. Rajz: Betű, mint jel tervezése. Jel felhasználása dekoratív felületen (csomagolás). Játék a betűkkel (betűelemek). Emberábrázolás alakvázolása. Egy reneszánsz alkotó munkájának elemzése (vizuális nyelvhasználat). 7. osztály Ének-zene: A 7. osztályos tankönyvből 5 szabadon választott népdal vagy szemelvény közül 1, a tanár által választott dallam eléneklése önállóan vagy tanári segítséggel. Ismeretek a barokk, a klasszikus és a romantikus zenéről. Dúr és moll hangnemek ismerete 2#-2b-ig. Egy népdal vagy szemelvény lekottázása más kezdőhangról. Rajz: Kocka rajzolása elforgatással (négy fázis). Különböző méretű kockákból képépítés. Színezés, festés kiegészítő színek használatával. Kocka csonkolása. 127
Romantika: a magyar nemzeti festészet egyik alkotásának elemzése (Téma, kompozíció, kifejezőeszközök, vizuális nyelv). 8. osztály Ének-zene: A 8. osztályos tankönyvből 5 szabadon választott népdal vagy szemelvény közül 1, a tanár által választott dallam eléneklése önállóan vagy tanári segítséggel. Ismeretek a régi korok zenéjéről. Ismeretek a XX. század zenei irányzatairól. Dúr és moll hangnemek ismerete 3#-3b-ig. Egy népdal vagy szemelvény lekottázása más kezdőhangról. Rajz: Szögletes testcsoport rajzolása. Szögletes testek keresése hálózatokon. Síklapokból absztrakt kép készítése. Festés, színezés vagy grafikai jelek. Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrus című képének összehasonlítása a Zarándoklás a cédrushoz című képpel.
Német nyelv 5. osztály:
Beszédkészség: Témakörök, amelyekről tudjon beszélni egyszerű mondatokban. (Wetter – időjárás, Arbeitsplätze – munkahelyek, Meine Wohnung – lakásunk, Stadt und Land – város és vidék, Freizeit – szabadidő, Tiere – állatok)
A módbeli segédigék használata. (dürfen, müssen, können, sollen, wollen)
„KATI” szórend használata (weil, dass)
Határozott és határozatlan melléknévragozás
Tárgyeset és részeseset helyes használata (Akkusativ, Dativ)
6. osztály:
- megfelelő szókincs az alaptémakörökhöz - szövegértés, tartalom felidézése - Nyelvtani ismeretek: 128
- igék helyesírása, segédigék ragozása - Imperfekt, Perfekt múlt idő ill. jövő idő használata - helyes szórend használata a beszéd során (kij. ké. felsz.)
7.osztály:
-
Beszédkészség: Témakörök, amelyekről tudjon beszélni egyszerű és összetett mondatokban. (Sommererlebnis – nyári élmények, die Schule – iskola, Geschichte erzählen – történetek mesélése, kleine Dialoge – kis párbeszédek, Umwelt und Umweltschutz – környezet és környezetvédelem, Gesundenes Leben – egészséges életmód)
-
Das Plusquamperfekt (régmúlt) használata
-
Substantivierte Adjektive (főnévként használt melléknevek)
-
Reziprokpronomen (kölcsönös névmás)
-
Das Vorgangspassiv (a cselekvő szenvedő szerkezet)
-
Ordinalzahlen (sorszámok)
-
Aufforderung in der 1. 3. Person Singular sowie in der 3. Person Plural (a felszólító mód egyes szám 1., 3., valamint többes szám 3. személyben)
-
Das Relativpronomen (vonatkozó névmás)
8.osztály:
-
Beszédkészség: Témakörök, amelyekről tudjon beszélni összefüggően. (Familie – család, Wohnung – lakás, Stadt und Land – város, vidék, Verkehr – közlekedés, Schule – iskola, Berufe – munkák, Tiere, Haustiere – állatok, háziállatok, Einkaufen – bevásárlás, gesunde, ungesunde Leben – egészséges és egészségtelen életmód, Speisen 129
– ételek, Stunden, Stundenplan – tanórák, órarend, Umwelt, Umweltschutz – környezet, környezetvédelem, Feiern – ünnepek) -
Präsens, Perfekt, Präteritum – A jelen idő és múlt idő használata
-
Kijelentő, kérdő és felszólító mondatok helyes használata
-
Melléknévfokozás
-
Zu + infinitiv szerkezet
-
Határozott és határozatlan főnevek
-
Elválós és nem elválós igék használata
-
Egyenes, fordított és „KATI” szórend használata
Technika
5. ÉVFOLYAM Értelmezzen és hajtson végre egyszerű műveleti algoritmusokat! (Egyszerű tervek és vázlatrajzok készítése.) Olvasson le egyszerű műszaki rajzról adatokat! (méret, elrendezés) Alkalmazza helyesen a gyalogos, a kerékpáros és a tömegközlekedés szabályait! Ismerje fel a családi munkamegosztást – gyakorolja a házi és ház körüli munkákat! Használja szakszerűen és balesetmentesen a szükséges eszközöket és szerszámokat! Ismerje meg a környezetkímélő magatartást! 6. ÉVFOLYAM Tudja használni az információtárolás és továbbítás eszközeit! Legyen képes alapáramkörök és logikai áramkörök megkülönböztetésére jelképes rajz alapján! Legyen képes a munkavégzéshez szükséges anyagok, szerszámok kiválasztására, balesetmentes és szakszerű használatára! Tudjon egyszerű szerkezeteket szerelni! Legyen képes egyszerű műszaki rajzok használatára! Legyen képes egyszerű háztartási munkák végzésére! 130
Törekedjen a biztonságos közlekedésre! Feleljen meg a közlekedésben elvárt udvariassági szabályoknak! Tudja az eszközök balesetmentes használatát! 7. évfolyam Ismerje meg az információs rendszerek és csatornák ill. egyszerű érzékelők működését konkrét példákon! Mutasson be egy konkrét egyszerű gyártási folyamatot! Hasonlítsa össze az erőműtípusokat! Tájékozódjon az alternatív energiaforrások és környezetkímélő technológiákról! Tudja használni az egyszerű háztartási gépeket! Legyen képes összeállítani korszerű ételsort! Értse a közlekedés jelzéseit, a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szempontjából is! Feleljen meg a tömegközlekedésben elvért kultúra alkalmazásában! 8.évfolyam Kezelje önállóan, szakszerűen otthon és az iskolában található audiovizuális eszközöket! Ügyeljen a biztonságra! Kerülje a baleseteket! Ismerje a villamos áram útjait! Ismerje és használja helyesen a lakás villamos berendezéseit! Tartsa be az alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi szabályokat! Ismerje meg a vezérlések, szabályozások működését! Lássa be a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségét! A megismert közlekedési szabályokat jártasság szinten alkalmazza Legyen önálló a heti étrend elkészítésében, tervezésében, a tanult ételkészítési eljárások kivitelezésében, az élelmiszerek tárolásában
TESTNEVELÉS 5. ÉVFOLYAM Futások térd- , sarokemeléssel irányváltással. Legyen képes futni 3-4 percig (leány-fiú) Mutasson be kötetlen formában 5-6 gimnasztikai gyakorlatot. 4 és 8 ütemű gyakorlatok végrehajtása ütemtartással 3-4db
131
Szökdelések egy és páros lábon pad vagy zsámolyok felett . Érjen el helyből távolugrásban 120 cm-t Egykezes labdaátadások párokban, labda elkapása, labdavezetés egyenes vonalban. Célbadobás helyből üres kapura kézilabdával
6.ÉVFOLYAM Futás feladatokkal/sarokemelés, térdemelés, indiánszökdelés, galoppszökdelés. Legyen képes futni 5-6 percig (leány-fiú) 4 és 8 ütemű gyakorlatok végrehajtása ütemtartással 4-5db Szökdelések egy és páros lábon pad és zsámolyok felett. Érjen el helyből távolugrásban 130 cm-t Egy és kétkezes labdaátadások párokban, labda elkapása; labdavezetés szlalomban. Célba dobási kísérlet adogatásból üres kapura
7.ÉVFOLYAM Futás feladatokkal/sarokemeléssel, térdemeléssel, indiánszökdelés, galopp szökdelés/állórajttal történő indulás után fokozó futás. Legyen képes futni 7-8 percig (leány-fiú). 4 és 8 ütemű gyakorlatok végrehajtása ütemtartással 5-6db/szabályos végrehajtásra törekvés/pl.:nyújtott térd, erőteljes hajlítás/ Szökdelések váltott lábon pad és zsámolyok felett. Érjen el helyből távolugrásban 140 cm-t Egy és kétkezes labdaátadások párokban , labdaelkapása, labda elkapása, pontosságra törekvéssel. Célba dobás adogatásból üres kapura
8.ÉVFOLYAM Futás feladatokkal/sarok- ,térdemeléssel, indiánszökdelés, galoppszökdelés, galopp szökdelés/állórajttal történő indulás után gyorsfutás, célba érkezés 60m-en. Legyen képes futni 8-9 percig (leány-fiú) 4 és 8 ütemű gyakorlatok végrehajtása 6-7db/szabályos végrehajtásra törekvés Szökdelések váltott lábon pad és zsámolyok felett. Érjen el helyből távolugrásban 150 cm-t Egy és kétkezes labdaátadások párokban , labda elkapása, pontosságra törekvéssel. Célba dobás adogatásból kapura, illetve labdavezetésből.
132
Történelem (új kerettanterv követelményei)
5. ÉVFOLYAM A zsákmányoló és a termelő életmód az őskorban Az öntözéses földművelés Az ókori görög városállamok A Római Birodalom kialakulása A feudalizmus kora Az Árpád-ház uralkodói Fogalmak: szakóca, fáraó, múmia, városállam, rabszolga, provincia, feudalizmus, vármegye, tized,
6.ÉVFOLYAM Amerika felfedezése Magyarország három részre szakadása A francia forradalom Magyarország a Habsburg Birodalomban Forradalom és szabadságharc Magyarországon Fogalmak: indián, gyarmatosítás, jakobinusok, rendeleti kormányzás, közteherviselés, aradi vértanúk,
7.ÉVFOLYAM Az első világháború A 20. század diktatúrái: fasizmus, kommunizmus Trianoni béke A második világháború Fogalmak: antant, központi hatalmak: diktatúra, demokrácia, revízió, terror, államosítás, koncentrációs tábor
133
8.ÉVFOLYAM A kétpólusú világ Magyarország a második világháború után A globális világ Fogalmak: globalizáció, hidegháború, kétpólusú világ, média, környezeti katasztrófák
Régi kerettanterv követelményei
5. ÉVFOLYAM A zsákmányoló és a termelő életmód az őskorban Az öntözéses földművelés Az ókori görög városállamok A Római Birodalom kialakulása Fogalmak: szakóca, fáraó, múmia, városállam, rabszolga, provincia
6. ÉVFOLYAM A feudalizmus kora Az Árpád-ház uralkodói Amerika felfedezése Magyarország három részre szakadása Fogalmak: feudalizmus, vármegye, tized, indián, gyarmatosítás
7. ÉVFOLYAM A francia forradalom Magyarország a Habsburg Birodalomban Forradalom és szabadságharc Magyarországon Az első világháború Fogalmak: jakobinusok, rendeleti kormányzás, közteherviselés, aradi vértanúk, antant, központi hatalmak
134
8. ÉVFOLYAM A 20. század diktatúrái: fasizmus, kommunizmus Trianoni béke A második világháború Magyarország a második világháború után Fogalmak: diktatúra, demokrácia, revízió, terror, államosítás, koncentrációs tábor
8.A felvételi eljárás szabályai:
8.1.A felvétel rendje Intézményünk felvételi körzete: Sásd, Oroszló, Felsőegerszeg, Varga, Vázsnok, Meződ, Tarrós, Palé, Baranyajenő. Ha az intézményünk a kötelező felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, akkor az alábbi rend szerint veszünk fel tanulókat:
halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat ( előnyben vannak a helyben, ill. körzetben lakók ) sajátos nevelési igényű tanulókat ( ha az intézményünk a kijelölt iskola ) sajátos helyzetű tanulókat ( ha a tanuló szülője tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy testvére az iskola tanulója, vagy a szülő munkahelye az iskola körzetében található, vagy az iskola lakóhelyétől 1 km-en belül található )
Abban az esetben, ha az iskola igazgatója valamennyi sajátos helyzetű tanuló felvételi, átvételi kérelmét helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, sorsolás útján kell a döntést meghozni. A sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre további felvételi kérelmeket is teljesítünk. Ha több a jelentkezési kérelem, mint a szabad férőhelyek száma, akkor a felvételről sorsolással döntünk. A sorsolás időpontja: A beiratkozást követően. A sorsolás helyszíne: Az iskola könyvtára.
135
A sorsolásban közreműködők:
A sorsolás az érintett szülők számára nyilvános.
A Sorsolási Bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezető, az Iskolai Szülői Munkaközösség elnöke, a leendő elsős tanítók, az intézmény vezetője, vagy helyettese, jegyzőkönyvvezető
A sorsolás menete: A sorsolás menetéről jegyzőkönyv készül, mit a Sorsolási Bizottság tagjai aláírnak. A sorsolás megkezdése előtt a szülőket tájékoztatni kell a sorsolás menetéről, valamint arról, hogy kik közül kell sorsolni, mennyi a jelentkezők, és mennyi a férőhelyek száma. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy kik vannak jelen és kik maradtak távol. Az intézmény igazgatójához érkezett kérelmek jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlévők előtt kerülnek a sorsolási urnába. Az urnából a jelenlévő szülők közül önként vállalkozók, ennek hiányában a Sorsolási Bizottság egy tagja egy-egy borítékot kiemel, majd jól hallhatóan felolvassa a kérelmező szülő gyermekének nevét, mely azonnal jegyzőkönyvezésre kerül. Mindez addig folytatódik, amíg a rendelkezésre álló férőhelyek be nem töltődnek. A megfelelő számú kihúzott név után ismertetni kell azoknak a nevét, akiket kihúztak, illetve akiket nem húztak ki. ( Fel kell olvasni a névsorokat. )Mindezt a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell. A jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, hogy volt-e valamilyen zavaró esemény, észrevétel a sorsolás során Értesítési kötelezettség: A kérelmező szülőket az iskola bejáratánál kifüggesztett hirdetésben , az iskola honlapján és a beiratkozáskor értesítjük a sorsolás időpontjáról, helyszínéről. A szülőket írásban értesítjük a sorsolás eredményéről. Az elutasítással kapcsolatos döntést HATÁROZAT-ba kell foglalni. Abban fel kell tüntetni a sorsolás eredményét és a köznevelési törvény megfelelő §-ra vonatkozó hivatkozást. A jogorvoslat rendje: A jogszabályban meghatározottak szerint. A szabályzat közzététele:
Bejáratnál kifüggesztve Beiratkozáskor Honlapon
136
9. Általános iskolai eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben nyolc interaktív tábla, valamint az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként):
Képek, betűkártyák, szótagkártyák. Hívóképek. Írott és nyomtatott ABC. (falikép) Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép) Betűsín. Írott kis és nagy ABC. Bábok (10 db). Fali tablók: Hangtani ismeretek Szavak alakja, jelentése A szó A mondat Gyermeklexikon (10 db).
Az alsó tagozatos (tantermenként):
matematika
tanítását
Űrmértékek (cl, dl, l). Demonstrációs óra. Táblai vonalzók. Táblai körző. Számkártyák (1-1000-ig).
Szólások, közmondások könyve. Nemzeti jelképek. (fali tabló) Fali táblák: Igék Az igenév A teljes hasonulás Mondat Az állítmány fajtái A jelzők rendszere Ok és célhatározó Történelmi arcképsorozat. Helyesírási szabályzat és szótár (10 db).
segítő
felszerelések
és
taneszközök
Helyiérték-táblázat. Kéttányéros mérleg és súlysorozat. Hőmérő. Színes rudak.
Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Az idő (oktatótábla). Iskolai iránytű. Magyarország domborzati térképe. Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel. Szobai hőmérő. Borszeszégő. Domborított földgömb. Videokazetták:
Életközösségek I. Életközösségek II. Életközösségek III. Életközösségek IV. Vadon nőtt gyógynövényeink. Dunántúli középhegység. Dunántúli dombvidék. Alpokalján. Homokasztal. 137
Tanulói kísérleti dobozok (8 db). Ásványok. Magyar nemzet jelképei (fali tabló) Élő természet (diapozitívek).
Testünk (videofilm). Közlekedés szabályai (videofilm). Nagyító. Szűrőpapír.
Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob. Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: Magyar népzenei anyag. Gyermekdalok. Himnusz. Szózat. Magyar és rokon népek dalai. Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyeskar. Iskolai ünnepek újabb dalai. Európai népdalok. Egyházi énekek. Jeles napok, ünnepkörök dalai. Kórusművek, műzenei szemelvények.
Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Diapozitívek: Steindl Imre: Országház. Kispaládi parasztház. Thököly vár - Késmárk. Medgyessy Ferenc: Anyaság. Kolzsvári testvérek: Szt. György szobra. Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű. Szőnyi István: Este. Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja. Pabló Picasso: Maia arcképe. Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin. Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék. Hollókői ház. Füstös konyha. Matyó tisztaszoba. 138
Mai lakóház külső és belső képe. Árva vára. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum. Schaár Erzsébet: Kirakat. Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép - ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből. Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló. Paul Cézanne: Csendélet. Ferenczy Károly: Festőnő. Fényes Adolf: Testvérek. Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal. Bálint Endre: Vándorlegény útra kél, Ember alakú butella. Kerített ház - Pityerszer. Botpaládi ház. Faragott, festett, oromzatos ház - Hegyhátszentpéter. Hősök tere. Vajdahunyad vára. Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház. Ligeti Miklós: Anonymus. Ferenczy Béni: Bem érem. Götz János: Szarvas. Cseh László: Táncolók. Michelangelo: Ádám teremtése. Ferenczy Károly: Október. Fényes Adolf: Babfejtők. Koszta József: Tányértörölgetők. Glatz Osztkár: Birkózók, Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb. aratókorsó, tálak, miskakancsó. Magyar koronázási jelvények.
Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Olló, kés, vonalzó (40 db). Mintázó eszközök (20 db). Építőkocka (fa).
Szövőkeret (30 db). Csiszolópapír.
Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Síp.
Gumilabda (20 db). 139
Babzsák (20 db). Ugrókötél (20 db). Kislabda (20 db). Tornapad (3 db). Tornazsámolyok (6 db). Medicinlabda (10 db). Karika (20 db).
Jelzőszalagok (10 db). Ugrószekrény (1 db). Dobbantó (1 db). Tornaszőnyeg (4 db). Bordásfal (10 db). Mászókötél (5 db). Mérőszalag (1 db).
A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök:
Térkép (irodalomtörténeti) (3 db). Írói arcképsorozat (3 db). Magyar értelmező szótár (5 db). Szinonima szótár (5 db). Helyesírási tanácsadó szótár (5 db). Életrajzi lexikon (5 db). Helyesírási szabályzat és szótár (20 db). Hanganyag (hangkazetta, CD): Népdalok, népmesék. János vitéz. Mitológiai és bibliai történetek. Versek (Petőfi, Arany). A kis herceg. Görög regék és mondák. Rege a csodaszarvasról. Népballadák. Arany: A walesi bárdok. Toldi. Egri csillagok (részletek). Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei. Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János Jókai Mór művei. Halotti beszéd és könyörgés. Ómagyar Mária - siralom Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték). Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei.
Megzenésített versek. Videofilmek: Magyar népmesék. János vitéz (rajzfilm). A Pál utcai fiúk (film). Rab ember fiai (film). Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása. Arany: A walesi bárdok. Lúdas Matyi (rajzfilm). Egri csillagok (film). Janus Pannonius emlékére. Mátyás könyvtára. A Corvinák. Balassi, Csokonai: A felvilágosodás. Mikszáth : Szent Péter esernyője (film). Mikszáth prózája. Liliomfi (film). A reformkor I-II. Petőfi. Egy magyar nábob (film). Kárpáti Zoltán (film). A kőszívű ember fiai (film). Halotti beszéd. Légy jó mindhalálig (film). Móricz és a Légy jó mindhalálig. Móricz élete. Nyugat. A fiatal József Attila. 140
Erőltetett menet (film). Könyv: Népmesegyűjtemények (10 db). O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5 db). Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db). Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db). Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db). Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db). Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db). Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db). Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30 db). Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db). Fali tablók: Hangtan.
A teljes hasonulás. Jelentéstan. Szótan. A szófajok. Jelentés. Szerkezet. Mondattan. Magyar nyelvemlékek. Nyelvcsaládok. Egyéb eszközök: Petőfi (diasorozat). Fogalmazás 5. (diasorozat). Arany János: Toldi (diasorozat). Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm). A főnév (oktatócsomag). Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm) Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm).
A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Falitérkép: Az ókori Kelet. Az ókori Görögország. A Római Birodalom. Bibliai országok - Pál apostol utazásai. Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a honfoglalás. Európa Nagy Károly korában. Magyarország a korai feudalizmus idején. A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig. A tatárjárás Magyarországon 1241-42. A Föld népei a XIV-XV. században. Magyarország 1526-1606. Európa a XIV-XV. században. A feudális Magyarország a XV. században. Magyarország a XVII. században. Európa a XVII. század közepén. Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század. Magyarország Bethlen Gábor korában (1629). 141
Magyarország népei a XVIII. század végén. Európa a XVIII. század végén. A Föld népei a XVI-XVIII. században. Az 1848/49-es szabadságharc. Európa a XIX. század második felében. Európa a XIX. században. Európa 1815-1849. Európa az I. világháború idején. A gyarmati rendszer 1830-1914. Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben. A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975). A Tanácsköztársaság honvédő harcai. Európa a II. világháború idején. Hazánk felszabadulása. Videokazetta: Az ókori Egyiptom. Egyiptomi hétköznapok. Egyiptom, a Nílus ajándéka. Széthi, a fáraó. A piramisok. A kínai Nagy Fal. Az ókori Hellász. Görögország. Az ókori Róma. Róma és Pompei. Róma építészete. A Colosseum, Róma. Álmos vezér. Honfoglalás, államalapítás. Aquincum. Élet a középkori Európában. Céh, inas - legény - mester. A románkori művészet. A román stílus. Mátyás király. Hunyadi János. Mátyás országa. Mátyás király könyvtára. A lovagok, a Hunyadiak. Mohács. Magyar ereklyék. 142
Nagy Szulejmán és kora. Rákóczi szabadságharca. A francia forradalom. Reformkor I-II. rész. Kossuth élete. A kiegyezés. Oroszország a cártól Sztálinig. Versailles. A II. világháború. 1956. október 23. Egyéb: A magyar államcímer története (falikép). Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép).
Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, szemléltető képsor). Project English 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta, munkafüzet videokazettához). New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). Videokazetták: Muzzy in Godoland Muzzy Comes Back Window on Britain Guide to Britain CD-ROM: Mano angol
143
A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Deutsch für Dich I. (munkatankönyv, hangkazetta). Tematikus képek. Büderchen komm tanz mit mir (hangkazetta, daloskönyv). Schulbus I. (munkatankönyv, hangkazetta). ABC kártya (betűkártyák). A névelő (falitabló). Gyenge ige ragozása (fali tabló) Ping Pong I. (tankönyv, munkafüzet, hagkazetta). A névelő (fali tabló) A főnév szótári alakjai (fali tabló). Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló). Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). Erős ige ragozása (fali tabló). Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló). A személyes névmás (fali tabló). Az elöljárószó (fali tabló). A melléknév ragozása (fali tabló). A személyes névmás ragozása (fali tabló). A főnév ragozása (fali tabló). Deutschmobil II. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). A birtokos névmás (fali tabló). A melléknév ragozása (fali tabló). Németország (falitérkép).
A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Táblai körző fa (2 db). Táblai vonalzó 450-os fából (5 db). Táblai vonalzó 600-os fából (5 db). Táblai szögmérő fából (5 db). Méterrúd fából (5 db). Összerakható m3 (5 db). Alaphálók, alapábrák (2 db). Nagy matematikusok arcképei (5 db). Sík és mértani modellezőkészlet (2 db). Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítő fólia). Helyiérték táblázat (írásvetítő fólia) Oszthatósági szabályok (falikép). Százalékszámítás (falikép).
Kétkaros mérleg és súlysorozat. Hatványozás azonosságai (falikép). Halmazok (falikép). Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő fólia). Lineáris függvény (falikép). Másodfokú függvény (falikép). Abszolút érték függvény (falikép). Mértékegységek (falikép). Területszámítások (falikép). Kocka, téglatest (testek). Űrmérték sorozat. Szétszedhető dm3 Tükrözés (falikép). 144
Terület és kerületszámítások (falikép). Négyszögek, kerülete, területe (falikép). A kör kerülete, területe (falikép). Szögpárok (falikép). Hasábok (falikép). Eltolás (falikép). Pitagorasz-tétele (falikép). Az egyenes körkúp, gúla (falikép).
Az egyenes henger, gömb (falikép). Műanyag henger. Műanyag kúp. Műanyag gúla. Műanyag hatszög alapú hasáb. Műanyag ötszög alapú hasáb. Testek felszíne, térfogata (falikép). Algoritmus folyamatábra (falikép).
Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Pentium típusú számítógép (15 db). Monitor (SVGA) (15 db). Billentyűzet (15 db). Egér (15 db). CD meghajtó 40x (3 db) Hangkártya + hangfal (3 db). Projektor (1 db). Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db). Tintasugaras nyomtató (1 db). Fali tablók:
A számítógép belső felépítése (IBM 02) Az input-output eszközök csatlakoztatása A billentyűzet. Alapvető programok: WINDOWS 98 vagy 2000. OFFICE 97 vagy 2000. Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez.
A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Terepasztal. 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához. 5-8. osztályos írásvetítőfólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához. Kőzetgyűjtemény. 5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat. Hőmérő (15 db). Iránytű (15 db). Térképjelek. Magyarország térképe (falitérkép). A Föld éghajlata (falikép). A Föld természetes növényzete (falikép). A Föld domborzata (falitérkép).
Földgömb (10 db). Tellúrium. A Föld felszíne (dombortérkép). A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép). A Föld forgása és keringése (falikép). Afrika domborzata és vizei (falitérkép). Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép). Afrika domborzata (falitérkép). Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép). Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép). Ázsia domborzata és vizei (falitérkép).
145
Európa domborzata és (falitérkép). Európa országai (falitérkép). Észak-Európa (falitérkép). Kelet-Európa (falitérkép).
vizei
Ázsia domborzata (falitérkép). Közép Európa (falitérkép). A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép).
A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök.
Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8. osztály). Mágneses rúdpár fatokban. Táblai mágnes 25 mm-es. Fényből áram (videokazetta). Részecskemodell (videokazetta). Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat). SI mértéktáblázat (falikép). Mágneses készlet (komplett). A naprendszer (tabló). Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10 db). Mikolacső (10 db). Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db). Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (25 db). Rugós erőmérő (25 db). Kétkarú emelő (5 db). Karos mérleg, súlysorozattal (5 db). Hőmérő.
Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db). Kétütemű motorminta (1 db). Négyütemű motorminta (1 db). Áramátalakító (1 db). Csengőreduktor (1 db). Dugaszos ellenállásszekrény (1 db). Generátor minta (1 db). Elektromotor és generátor (4 db). Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db). Transzformátor modell (2 db). Mérőműszer (Voltax) (25 db). Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (25 db). Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db). Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db). Prizmatartó (1 db). Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (15 db).
A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Biológiai egységcsomag. Bonctű. Csíráztató. Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához. Kézi nagyító (15 db). Metszettároló. Mikroszkópizáló. Lámpa.
Mikroszkóp. Szilvafa virága (modell). Burgonya virága (modell). Almafa (oktatótábla). Rovarok (oktatótábla). Lepkék (oktatótábla). Sertés koponya. Juh koponya. Madár csontváz. 146
Emlős csontváz. Fogtípusok. Lábtípusok. Szarvasmarha (oktatótábla). Házityúk (oktatótábla). Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Fenyő (oktatótábla). Erdei pajzsika (oktatótábla). Kocsányos tölgy virága (oktatótábla). Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák). Keresztes pók (oktatótábla). Mókus (oktatótábla). Sün (oktatótábla). Szarka (oktatótábla). Sertés koponya. Róka (oktatótábla). Szarvas v. őzagancs. Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Görény (oktatótábla). Sáska (oktatótábla). Ürge (oktatótábla). Varjú (oktatótábla). Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Hal (csontváz). Béka (csontváz). Rák testfelépítése (oktatótábla). Fürge gyík (csontváz). Nemzeti parkjaink (falitérkép).
Fali tablók: A sejtmag nélküli egysejtűek Szivacsok, csalánozók Gyűrűsférgek Puhatestűek Ízeltlábúak Gerincesek Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok Nyitvatermők Zárvatermők A lomblevél működése A virág és virágzat Termések, terméstípusok Fás szár keresztmetszete Egyszikű szár keresztmetszete Az emberi bőr (bőrmetszet). Emberi csontváz. Csípőcsont. Csöves csont. Koponya. Emberi torzó. Lapos és csöves csont metszete. Emberi nyelv fogakkal (modell). Légzés (oktatótábla). Szív-modell. Vese (metszet). Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla). Szem (modell). Hallás és egyensúly szerv (modell). Emberi fejmetszet. Fül (modell).
Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Videofilmek: Az élelem Alapvető élelmiszerek Az izmok és a mozgás A dohányzás és az egészség Vigyázz a gyógyszerekkel
Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszere
147
A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Kémcső (50 db). Főzőpohár (25 db). Óraüveg (10 db). Borszeszégő (10 db). Kémcsőfogó (10 db). Vasháromláb (8 db). Azbesztháló (8 db). Vízbontó készülék (1 db). Kalotta molekulamodell (1 garnitúra). Pálcika modell (1 garnitúra). Mágneses atommodell (1 garnitúra). Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (3 db). Fali t ablók: Atomok elektronvonzó képessége Fémek jellemerősségi sora Periodusos rendszer Elektronhéjak kiépülése Oktatótáblák: Fémek reakciói vízzel Fémek reakciói savval Sav-bázis reakció
Közömbösítés Redukció a redukáló sorban Peptidkötés Videokazetták: Ismeretlen ismerős a víz Kincsek a homokban és a bányákban A fémek általános jellemzése A víz Az élet elemei Levegő, tenger, kőzet Atom és molekula A víz egy csodálatos nyersanyag A konyhasó Tűzijátéktól a házépítésig A magyar ezüst, az alumínium Az év féme a vas Lidércfény és nitrátos vizek Kénsav a felhőből és a gyárból Szabadon és kötve Atom és molekula Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db).
Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Pianíno. A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen. Videofilmek:
Tánctípusok. Jeles napok népszokásai. Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök.
A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák. Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz. Táblai körző (fém hegyű). 600-os táblai vonalzó. 450-os táblai vonalzó. 100 cm-es táblai vonalzó. Táblai szögmérő.
Műanyag, átlátszó kocka, tégla. Demonstrációs testek (fa). Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db). Videofilmek: Képzőművészet a honfoglalás idején A román stílus 148
A gótika Reneszánsz XIX. század művészete XX. század művészete Pásztorkodás a Hortobágyon Testbeszéd, gesztus
149
A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Fareszelő lapos 25x200 (15 db). Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db). Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15 db). Vasreszelő lapos 25x200 (15 db). Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db). Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15 db). Laposfogó (10 db). Kalapács 15-20 dekás (15 db). Csípőfogó, gömbölyű csőrű fogó (15-15 db). Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db). Lyukfűrész (10 db). Kézi fúró (amerikáner) (4 db). Lemezvágó olló (10 db). Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db). Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db). Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db). Asztali fúrógép (állványos) (1 db). Asztali körfűrész (1 db). A gépek (fali tabló) (3 db). Kerékpár (1 db). KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1 db). LEGO-DACTA építőkészlet (4 db).
A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Ugródomb (1 db). Magasugrómérce fém (1 pár). Magasugróléc (1 db). Maroklabda (10 db). Súlygolyó 3 kg (1 db). Súlygolyó 4 kg (1 db). Tornaszekrény (1 db). Gyűrű (1 db). Gerenda (1 db). Dobbantó (1 db). Tornazsámoly (4 db). Medicinlabdák (20 db). Ugráló kötél (20 db). Kézi súlyzók (10 db). Mászókötél (5 db). 150
Kosárlabda (15 db). Kézilabda (5 db). Focilabda (5 db).
9.1. Zeneiskola A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A nevelő – oktató munka tárgyi feltételei a helyiségek, azok berendezési tárgyai és a tanszakok speciális taneszközei mindenben meg kell, hogy feleljenek a jogszabályi előírásoknak. Épület ellátottság Zeneiskolánk az ÁMK székhelyén, az általános iskolával közös épületegyüttesben található. A tantermek száma: Egyéni oktatásra 8 terem, csoportos oktatásra 2 terem szükséges. Hangversenytermünk befogadó képessége: kb: 50-60 fő. Ezen kívül egy irodahelységre és egy kis hangszerraktárra van szükség. Tárgyi eszközök Hangszerellátottság A hangszerek száma az oktatáshoz szűken elégségesek, azonban nagy részük gyenge minőségű. Az új hangszerek magas beszerzési árai miatt csak ritkán nyílik lehetőségünk pótlásra. Az egyes tanszakokon tanított hangszerek árai nagyon eltérőek: furulya, gitár viszonylag olcsón beszerezhetők, a fa és rézfúvós hangszerek árai viszont igen magasak. A hangszerek többségét a vonós és fúvós szakon az iskola adja kölcsön tanulóinak. Növendékeink közül néhányan rendelkeznek saját hangszerrel is. Kottatár A tanított hangszerek oktatásához megfelelő mennyiségű és minőségű kottaanyag áll rendelkezésünkre. Ennek folyamatos bővítése elengedhetetlen, valamint az elavult kottaanyag cseréje is szükségünk van.
151
10. Az általános iskola helyi tanterve Az intézmény speciális nevelési - oktatásai kínálata Német nemzetiségi nevelés-oktatás: 1. évfolyamtól, szülői igények alapján, évfolyamonként egy osztályban.( a osztályok ) Angol idegen nyelv oktatása, informatika tanítása : 1. évfolyamtól, a szülői igények alapján, évfolyamonként egy osztályban. ( b osztályok ) 10.1. A választott kerettanterv megnevezése
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 3 25
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene
5. évf. 4 3 4 1
6. évf. 4 3 3 1
7. évf. 3 3 3 1
8. évf. 4 3 3 1
2
2
2
2
2
2 2 1 2 1 1
1 2 1 2 1
1
1
152
Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1 1
1 1 1 5 1 3 28
1 5 1 2 28
1 1 1 5 1 3 31
1 1 5 1 3 31
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:
Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat Dráma és tánc/ Hon-és népismeret
Változat A változat B változat B változat A változat B változat A változat Hon-és népismeret
A szabadon tervezhető órakeret felhasználásával kiegészített óratervek: Angol, informatika (általános osztályok ) óratervek : Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv: angol Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Informatika Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7 +1 4 1 1 2 2 1 +1 5 25
2. évf. 7 +1 4 1 1 2 2 1 +1 5 25
3. évf. 6+1 +1 4 1 1 2 2 1 +1 5 25
4. évf. 6+1 2 4+1 1 1 2 2 1 +1 5 27 153
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv: angol Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és német népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4 1
6. évf. 4+0,5 3 3+1 1
7. évf. 3+1 3 3+1 1
8. évf. 4 3 3+1 1
2+1
2+1
2
2
2
2+0,5
1
2 1+0,5 2 1+0,5 1
1+0,5 2 1+0,5 2 1
1 1 1 5 1 28
1 1 1 5 1 31
1 1 +1 5 1 31
1 1 1 +1 1 5 1 28
Német nemzetiségi nyelvoktató (nemzetiségi osztályok) óratervek:
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam: német nemzetiségis Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv és i. Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
1. évf. 7 5 4 1 1 1 1
2. évf. 7 5 4 1 1 1
3. évf. 7 5 4 1 1 1
4. évf. 7 5 5 1 1 2
1
1
1
1 5
1 5
1 5
1 5 154
Hon-és német népismeret Rendelkezésre álló órakeret
1 27
1 27
1 27
1 29
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam: német nemzetiségis Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv és i. Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és német népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 5 4 1
6. évf. 4 5 4 1
7. évf. 4 5 4 1
8. évf. 4 5 4 1
2+1
2
2
2
2
2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1 5 1 33
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1 5 1 33
1 1 1 1 5 1 29
1 1 1 1 1 5 1 29
10.2. Német nemzetiségi nevelés-oktatás
Az óvodában elkezdett munka az iskolában általános nyelvoktató, hagyományos német nemzetiségi oktatással folytatódik. Itt a tanulók 1-8. évfolyamon heti öt órában német nyelv és irodalmat, heti egy órában német népismeretet (Volkskunde), illetve német nyelvű országok „országismeret”-et (Landeskunde) tanulnak. A német kisebbségi önkormányzat által kínált kulturális programok, ünnepek és versenyek beépülnek az intézmény rendezvényeibe. A munkát a könyvtári és kulturális tevékenység teszi teljessé. Azoknak a tanulóknak szervezzük meg a német nemzetiségi tanulócsoportot, akiknek a szülei gyermekeik iskolai beíratásakor nyilatkozat kitöltésével kérik a nemzetiségi oktatást, és vállalják az ehhez kapcsolódó többlet terheket. (Heti 5+1 német óra). A német nemzetiségi 155
nyelv és irodalom oktatása mellett ( heti 5 órában ) heti egy órában foglalkoznak a német népismerettel. A nemzetiségi oktatás célja: A német nyelv elsajátításának megalapozása: szókincs nyelvtan kommunikáció germanizmusok hallott és írott szöveg értése kiejtés adott témáról mesélés, véleménynyilvánítás szituációk Nemzetiségi identitás kialakítása: Hagyományok és kultúra közvetítése, a kisebbség történelmi múltjának megismerése: énekek, mondókák, kiszámolók néptánc receptek, ételek mesék, versek, történetek gyűjtőmunkák tájházak, építkezés, berendezés mesterségek, munkák temetkezés családi emlékek, családfa bevándorlás, német művész és műve, német nyelvű országok, országismeret. Továbbtanulásra, nyelvvizsgára felkészítés. A célok megnyilvánulásának színtere
tanórák német néptánc német társalgás szakkör témanapok, projektwoche/tag tehetséggondozás versenyek színházlátogatás, DBU kulturális műsorok ünnepek kisebbségi Önkormányzat rendezvényei (Deutsch-klub) 156
külföldi kirándulás társintézményekkel történő cserekapcsolat révén
Az iskola egyes évfolyamain alkalmazott tantervek :
HT2009: a TÁMOP 3.1.4 keretében bevezetésre kerülő kompetencia alapú oktatáshoz az Educatio Kht.2008-ban kiadott kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve alapján elkészített 2009 szeptemberétől érvényes helyi tanterv HT2013: az 51/2012 ( XII. 21. )sz. EMMI rendelet módosításában kiadásra került kerettanterv alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes helyi tanterv HT2004: az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített , 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv
TANÉV 2013/14 2014/15 2015/16 2016/17
1. 2. Alsó tagozat HT2013 HT2009 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013
ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Alsó tagozat Felső tagozat HT2009 HT2009 HT2013 HT2009 HT2004 HT2004 HT2013 HT2013 HT2013 HT2004 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013
7. 8. Felső tagozat HK2009 HK2009 HT2004 HK2004 HT2013 HT2004 HT2013 HT2013
A TÁMOP 3.1.4. keretében kidolgozott programot a 2013/14-es tanévben fejezzük be. Változás az új Nemzeti köznevelési törvény alapján: az 1-4. évfolyam a hagyományos alsó tagozat, az 5-8. évfolyam felső tagozat szakaszolásúvá válik.
Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza
Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza
1-4.évfolyam
Alsó tagozat
5-8.évfolyam
Felső tagozat
Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által jóváhagyott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
157
Régi kerettanterv tantárgyi rendszere és heti óraszáma az általános tantervű osztályokban 2012-től Tantárgy / évfolyam H Magyar nyelv és irodalom(Dráma) 8* Történelem és állampolgári ismeretek (Hon és népismeret) Idegen nyelv (angol) Matematika 5* Informatika Környezetismeret 1 Természetismeret(Egészségtan) Fizika Biológia(Egészségtan,Ember és társadalomismeret,) Kémia Födrajz Ének-zene 1
1. É 296
H 8
2. É 296
H 8
3. É 296
H 7
4. É 259
185
5
185
5
185
2 5
74 185
37
1
37
1
37
2
74
5. É 148
H H 4 4 2+0, 92,5 2+0,5 5 3 111 3 4 148 3 0,5 2
37
1
37
1
37
37 37 311
1 1 3
37 37 111
55,5
1 1 5 . 22
37 37 185
1 1 3
814
20
1
37
2
74
2
74
Informatika
1
37
1
37
1
37
1
Közösségfejlesztés (szoc. komp.)⃰
isk. otth.⃰
1
37
1
24
888
24,5 869,5 26
Összesen
24
isk. otth.⃰ 888
23
851
740
37
1
37
H 4
7. É 148
8. H 3,5
É 129,5
92,5
1,5
55,5
1,5
55,5
111 111 18,5
3 3 1
111 111 37
3 3 1
111 111 37
1,5
55,5
1,5
55,5
1+0,5
55,5
1+0,5 55,5
1,5 1,5
55,5 55,5
1,5 1,5
55,5 55,5
55,5
1
37
1
37
37 37 92,5 37 832,5
1 1 2,5 0,5+0,5 25
37 37 92,5 37 925
1+0,5 1 2,5 1 25
55,5 37 92,5 37 925
37
1
37
1
37
962
26
962
2+0,5 92,5
1+0, 55,5 1+0,5 5 1 37 1 37 1 1 37 1 37 1 3 111 5 185 2,5 1 37 1 22,5 832,5 25 925 22,5 Választható órák 1,5
Rajz(Mozgókép és médiaismeret) Technika és életvitel Testnevelés és sport(Tánc) Osztályfőnöki (etika) Kötelező óraszám (Kt. 52..§ (3) Kt. 52. § (7) Angol nyelv
740 20
74
6. É 148
1
980,5 23,5
869,5 26
158
Régi kerettanterv tantárgyi rendszere és heti óraszáma német nemzetiségi osztályokban 2012-től Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és i. (Dráma)(szé-sza) Történelem és állampolgári ismeretek(Hon és népismeret) Német nemzetiségi nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret (Egészségtan)
1. H 8*
É H 296 8
2. É 296
3. H 8
É H 296 7
4. É 259
1 4*
37 1 148 4
37 148
1 4
37 3 148 4
111 148
1
37
37
1
37
74
1
2
5. É 148
6.
7.
H 4
É 148
H 4
É 148
H 4
É 148
2+0,5 92,5
2+0,5
92,5
1,5
55,5
1,5
55,5
3 4
111 148
3 3 0,5
111 111 18,5
3 3 1
111 111 37
3 3 1
111 111 37
2
74
2+0,5
92,5 1,5
55,5
1,5
55,5
H 4
Fizika Biológia(Egészségtan,Ember és társadalomismeret,) Kémia Födrajz Ének-zene *** Rajz (Mozgókép és médiaismeret)*** Technika és életvitel Testnevelés és sport (Tánc)
1 1 1 5
Osztályfőnöki (etika)
.
Kötelező óraszám (Kt. 52..§ (3) Kt. 52. § (7)
22
814 20
740
20
740 22,5 832,5 25 925 Választható órák
Német nyelv Közösségfejlesztés (szoc. komp.)⃰
4
148 4
148
4
148 2
74
2
1
37
37
1
25
925 25,5 943,5 28
Összesen
8.
1+0,5 55,5
isk.o.* 26
37 37 37 185
1 1 1 3
37 37 37 111
isk.o.* 962 24
888
1 1 1 3
37 37 37 111
1,5 1 1 3
1
55,5 37 37 111
1+0,5 55,5
55,5 55,5 37 37 37 92,5
1,5 1,5 1 1 1 2,5
55,5 55,5 37 37 37 92,5
18,5
1
37
22,5
1,5 1,5 55,5 1 37 1 37 1 92,5 2,5 0,5+0, 37 5 832,5 25
925
25
925
74
2
74
2
74
2
74
37
1
37
1
37
1
37
1036
25,5
943,5 28
1036
28
1036
1,5*** 1*** 1 5
55,5 37 37 185
1,5 1 1 2,5
1
37
1
159
* Kompetencia alapú programcsomag bevezetése: Szövegértés-szövegalkotás (szé-sza) kompetencia alapú programcsomag bevezetése a magyar nyelv és irodalomtantárgy keretein belül Matematika kompetencia alapú programcsomag bevezetése a matematika tantárgy keretein belül Szociális kompetencia területen kompetencia alapú programcsomag bevezetése a tanórán kívüli tevékenységek keretein belül ***Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül
160
Új kerettanterv tantárgyi rendszere és heti óraszáma az általános tantervű osztályokban 2013/2014-től Tantárgy / évfolyam H Magyar nyelv és irodalom 7 Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek Hon-és népismeret Erkölcstan Idegen nyelv (angol) Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia-egészségtan Kémia Födrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen:
1 1 4 1 1
1. É 252
36 36 144 36 36
H 7
1 1 4 1 1
2 2 1 5
2 72 36 180
2 2 1 5
25
900
25
2. É 252
36 36 144 36 36
72 72 36 180
H 7
1 1 4 1 1
2 2 1 5
900 25
3. É 252
36 36 144 36 36
H 7
1 2 5 1 1
4. É 252
36 72 180 36 36
H 4
5. É 144
3
108
3
108
2
72
2
72
1 1 3 4 1
36 36 108 144 36
1 3 4 1
36 108 144 36
1 3 4 1
36 108 144 36
1 3 4 1
36 108 144 36
2
72
2,5
90 2
72
1,5
54
2
72
1,5
54
36 36 36 180 36
1,5 1,5 1 1 1 5 1
54 54 36 36 36 180 36
2 2 1 1 1 5 1
1008
31
1116
31
72 72 36 36 36 180 36 1116
H 4,5
72 72 36 180
2 2 1 5
72 72 36 180
1 1 1 5 1
36 36 36 180 36
1 1 1 5 1
900
27
972
28
1008 28
6. É 162
H 4
7. É 144
8. H 4
É 144
161
Új kerettanterv tantárgyi rendszere és heti óraszáma német nemzetiségi osztályokban 2013/2014-től Tantárgy / évfolyam
H 4
5. É 144
H 4
É 144
H 4
É 144
H 4
É 144
3
108
2
72
2
72
2
72
1 1 5 4
36 36 180 144
1 1 5 4 1
36 36 180 144 36
1 1 5 4 1
36 36 180 144 36
1 1 5 4 1
36 36 180 144 36
2
72
2
72 1,5
54
1,5
54
1,5
54
1,5
54
Kémia
1,5
54
1,5
54
Födrajz
1,5
54
1,5
54
1 1 1 5 1 33
36 36 36 180 36 1188
1 1 1 5 1 33
36 36 36 180 36 1188
Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon-és német népismeret Erkölcstan Német nemzetiségi nyelv és irodalom Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret
1. H 7
É H 252 7
2. É 252
3. H 7
É H 252 7
4. É 252
1 1 5 4
36 36 180 144
1 1 5 4
36 36 180 144
1 1 5 4
36 36 180 144
1 1 5 5
36 36 180 180
1
36
1
36
1
36
1
36
6.
7.
Fizika Biológia-egészségtan
Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen:
1 1 1 5
36 36 36 180
1 1 1 5
27
972 27
36 36 36 180
1 1 1 5
36 36 36 180
2 1 1 5
972
27
972 29
72 36 36 180
1 1 1 5 1 1044 29
36 36 36 180 36 1044
1 1 1 5 1 29
36 36 36 180 36 1044
8.
162
2013/14-es tanévben indított első osztályok egésznapos oktatási formában indulnak. ( A programhoz még nincs miniszteri rendelet. ) A 2. évfolyamon az iskolaotthonos oktatási formát kifutó rendszerben alkalmazzuk. A 2013/14-es tanévtől kezdődően ( 1. és 5. évf. ) felmenőrendszerben a szülő választhat az erkölcstan, illetve a hit-és erkölcstan oktatása között. 1-8. évfolyamon a mindennapos testmozgást heti öt testnevelés órával( felmenő rendszer kezdete: 2012. szeptember az 1. és az 5. évfolyamon ) biztosítjuk. A többi évfolyamon a napközis foglalkozások, tanulószoba, tömegsport keretein belül biztosítjuk a testnevelés órák mellett a mindennapos testnevelést. A 3. évfolyamon félévente 10-10 órában úszásoktatást biztosítunk diákjainknak. A környezeti nevelés fontos részét képezik az erdei iskolák: 4. és 6. évfolyamon egy napos, az 5. évfolyamon három napos képzést szervezünk. A 6. évfolyamon minden áprilisban: Víz témahét színesíti az oktatást. A karácsonyi, húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódva Ünnepváró délutánokat szervezünk.
A csoportbontások és egyéb nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások A csoportbontás lehetőségét meghatározza a 2011. évi CXC. törvény 4. melléklete. Megvalósíthatósága elsősorban attól függ, hogy biztosít-e hozzá pedagógust a fenntartó. A mindenkori csoportbontásokat a tantárgyfelosztás tartalmazza. A nem kötelező tanórák felhasználását a szülői-tanulói igényeknek (pl. szakkörök,) az iskola szakos ellátottságának, a pedagógusok érdeklődési körének figyelembe vételével kell meghatározni. A napközis és tanulószobai foglalkozások megszervezése az intézmény számára kötelező, amennyiben azt az iskolahasználók igénylik. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező /választható/ foglalkozások indításának elvei, feltételei A szülők, tanulók igényeinek, az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek, a fenntartó által biztosított lehetőségek függvényében, valamint a gyermekek továbbtanulási igényeinek figyelembe vételével szervezzük a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A választhatóságot figyelembe véve, adott évfolyamokon elsősorban azokat a csoportokat indítjuk, ahol erre évfolyamon belül legalább 15 fő jelentkező van. A választható órakeret felhasználása tanévenként pontosításra kerül, amelyet a fenntartóval való egyeztetést követően a mindenkori tantárgyfelosztás tartalmaz. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló kormányrendelet szabályozza, hogy a helyi tantervekben biztosítani kell a tanulók életkorához és az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a következőket: az egészségfejlesztéssel, 163
a környezetvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezeléssel összefüggő ismereteket. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat az egészségnevelési program tartalmazza a tantárgyi rendszerünkbe való beépítéssel együtt. A környezetvédelemmel kapcsolatos teendőket a környezeti nevelési programunk tartalmazza. A közlekedésre nevelés az alsó tagozaton a környezetismeret tantárgyban, felső tagozaton ezen túl a technika és az osztályfőnöki órák témaköreiben szerepel. Oktatásában a rendőrség nyomtatott anyagait, konkrét segítségadásukat is hasznosítjuk. A társadalmi bűnmegelőzés, az áldozattá válás és az erőszakmentes konfliktus kezelés szintén az osztályfőnöki órák témakörei közt szerepel. A magyar irodalom, társadalomismeret, történelem, valamint az e tantárgyakba beépített hon- és népismeret, tánc és dráma, etika modulok tananyagai is tartalmaznak e témakörökben ismereteket, ezek az órák lehetnek színterei szituációs játékoknak, tréningeknek, a rendőrség és az ifjúságvédő szervezetek által megtartott bemutatóknak is. A jogok gyakorlásának lehetőségét az iskolánkban működő Diákönkormányzat is biztosítja a tanulók számára. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek alapján tanulóinknak fel kell készülni jogaik gyakorlati alkalmazására. Az ENSZ fogyasztóvédelmi irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog, a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga, a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga, a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga, a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog, az egészséges és elviselhető környezethez, élethez való jog, a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, a mindennapi életben való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban (Az egyes tantárgyakba beépíthető tartalmak): Magyar: reklámnyelv: feliratok, a reklám kommunikációs csapdái. Matematika: banki, biztosítási, üzemanyag fogyasztási számítások. Fizika: mérés, mérőeszközök, villany, gáz, víz mérőórák. 164
Technika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései. Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások. Biológia: génmódosított élelmiszerek, amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők, egészséges táplálkozás. Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok, vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata. Informatika: elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia. Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai. Tanórán kívüli tevékenységek:
Szakkörök, erdei iskola, vetélkedők, versenyek, rendezvények. Iskolán kívüli helyszínek felkeresése – bankok, üzletek, piac. Az iskola, mint fogyasztó hely, és mint piac. Az iskolai büfé figyelése.
11. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyvek ingyenes igénybevételének biztosítása A tankönyvek ingyenes igénybevételének biztosítását az SZMSZ szabályozza. Bár korunkban a nevelési - oktatási munkáját megkönnyítő taneszközök és segédanyagok skálája egyre szélesebb, a legfőbb munkaeszköz, segítőtárs továbbra is a tankönyv. A tankönyvek kiválasztásának itt felsorolt általános elvein alapul az egyéb taneszközök megválasztása is. A hivatalos tankönyvjegyzékről kell választani, ha van, tartós tankönyvet. Véleményt nyilvánít a szülői szervezet. A szülő nyilatkozik arról, hogy mely tankönyveket kívánja vásárlással, ill. egyéb úton beszerezni A tankönyv mindenképpen
idomuljon a tanterv tartalmához, célkitűzéseihez; adataiban legyen pontos, következtetéseiben logikus; maradéktalanul tartalmazza a helyi tantervben megfogalmazott követelmények eléréséhez szükséges tartalmat; feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveinknek (szerkezete legyen világos, egyszerű; motiváljon, keltse fel a gyermek érdeklődését; szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen, kerülje az idegen kifejezéseket, szavakat; ábrái, betűméretei, szerkesztése segítse az önálló ismeretszerzést; ösztönözzön ismétlésre, rendszerezésre, adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre, adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra);
165
törekedjen a tömörségre; tartalmilag legyen igényes, de ne tartalmazzon feleslegesen apró részleteket; stílusa legyen magyaros, érthető, pontos fogalmazású; feleljen meg az életkori sajátosságoknak; ne csak ismereteket közvetítsen, de fejlessze a képességeket és készségeket is, neveljen gondolkodásra; legyen sokoldalúan használható: az átlagos képességű tanuló sikeresen használhassa, de a kiváló képességűt is inspirálja újabb feladatok megoldására; lehetőleg önállóan, kevés tanári segítséggel is használható legyen; segítse elő a külső és belső vizsgákra való felkészülést; a hozzá tartozó munkafüzet vagy munkatankönyv ne mechanikusan megoldható, hanem gondolkodtató feladatokat tartalmazzon; szolgáljon alapul a megfelelő segédanyagokkal való kiegészítéshez; lehetőleg egymásra épülő kötetekből álló tankönyvcsalád tagja legyen, amelynek javításán, fejlesztésén a kiadó folyamatosan munkálkodik; legyen esztétikus, ízléses, megfelelően illusztrált, tartós és könnyen kezelhető; méretében legyen kézbe vehető, borítója érdeklődést felkeltő, színes és tartós, több évig használható; ára legyen értékével arányos, a tanulók és szüleik számára megfizethető.
A sajátos nevelési igényű tanulók esetében felmerülő eszközigény megállapítsa és beszerzése előtt konzultálunk a fogyatékosság típusának megfelelő diákokkal foglalkozó szakirányú végzettségű gyógypedagógusokkal. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök és tanulmányi segédletek kiválasztásában az intézmény és a szülők lehetőségeit figyelembe kell venni. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A jogszabályokban előírtak szerint biztosítjuk a kedvezményekre jogosult tanulók részére a tankönyvtámogatást.
12. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei:
166
A felvétel rendje Ha az intézményünk a kötelező felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, akkor az alábbi rend szerint veszünk fel tanulókat:
halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat ( előnyben vannak a helyben, ill. körzetben lakók ) sajátos nevelési igényű tanulókat ( ha az intézményünk a kijelölt iskola ) sajátos helyzetű tanulókat ( ha a tanuló szülője tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy testvére az iskola tanulója, vagy a szülő munkahelye az iskola körzetében található, vagy az iskola lakóhelyétől 1 km-en belül található )
Abban az esetben, ha az iskola igazgatója valamennyi sajátos helyzetű tanuló felvételi, átvételi kérelmét helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, sorsolás útján kell a döntést meghozni. A sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre további felvételi kérelmeket is teljesítünk. Ha több a jelentkezési kérelem, mint a szabad férőhelyek száma, akkor a felvételről sorsolással döntünk. A sorsolás időpontja: A beiratkozást követően. A sorsolás helyszíne: Az iskola könyvtára. A sorsolásban közreműködők:
A sorsolás az érintett szülők számára nyilvános.
A Sorsolási Bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezető, az Iskolai Szülői Munkaközösség elnöke, a leendő elsős tanítók, az intézmény vezetője, vagy helyettese, jegyzőkönyvvezető
A sorsolás menete: A sorsolás menetéről jegyzőkönyv készül, mit a Sorsolási Bizottság tagjai aláírnak. A sorsolás megkezdése előtt a szülőket tájékoztatni kell a sorsolás menetéről, valamint arról, hogy kik közül kell sorsolni, mennyi a jelentkezők, és mennyi a férőhelyek száma. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy kik vannak jelen és kik maradtak távol. Az intézmény igazgatójához érkezett kérelmek jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlévők előtt kerülnek a sorsolási urnába. Az urnából a jelenlévő szülők közül önként vállalkozók, ennek hiányában a Sorsolási Bizottság egy tagja egy-egy borítékot kiemel, majd jól hallhatóan felolvassa a kérelmező szülő gyermekének nevét, mely azonnal jegyzőkönyvezésre kerül. Mindez addig folytatódik, amíg a rendelkezésre álló férőhelyek be nem töltődnek. A megfelelő számú kihúzott név után ismertetni kell azoknak a nevét, akiket kihúztak, illetve akiket nem húztak ki. ( Fel kell 167
olvasni a névsorokat. )Mindezt a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell. A jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, hogy volt-e valamilyen zavaró esemény, észrevétel a sorsolás során Értesítési kötelezettség: A kérelmező szülőket az iskola bejáratánál kifüggesztett hirdetésben , az iskola honlapján és a beiratkozáskor értesítjük a sorsolás időpontjáról, helyszínéről. A szülőket írásban értesítjük a sorsolás eredményéről. Az elutasítással kapcsolatos döntést HATÁROZAT-ba kell foglalni. Abban fel kell tüntetni a sorsolás eredményét és a köznevelési törvény megfelelő §-ra vonatkozó hivatkozást. A jogorvoslat rendje: A jogszabályban meghatározottak szerint. A szabályzat közzététele:
Bejáratnál kifüggesztve Beiratkozáskor Honlapon
A nemzetiségi német nyelvoktatására a szülők írásbeli nyilatkozatukkal kérik gyermekük felvételét. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a tanulónevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt a gyermek TAJ számát; a szülő személyi igazolványát; az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a tanuló lakcímigazoló lapját; a gyermek TAJ számát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; sni tanulók esetében a szakértői bizottság által kiállított határozatot, melyben intézményünket jelöli meg fogadó iskolának; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot;
168
A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével /a törvényi szabályozásnak megfelelő létszámarányok vizsgálatával/ az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.) 13. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból sikeresen teljesítette. Ezeket a feltételeket a tantárgyi tantervek tartalmazzák. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni teljesítménye illetve arra kapott érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület az osztályozó értekezleten dönt az osztályfőnök, illetve a szaktanárok által megállapított osztályzatok alapján. A sajátos nevelési igényű diákok értékelésénél figyelembe kell venni a magatartási, tanulási, képességbeli nehézségeket. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Javítóvizsgára utalás esetében a szaktanár a tanév végén a tanuló szüleinek írásban megküldi azokat a követelményeket, melyet a tanulónak a javítóvizsgán teljesítenie kell.
169
A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról az iskola igazgatója dönt. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; hiányzása a törvényi határt túllépte magántanuló volt. 14. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formája, a magatartás és szorgalom ellenőrzése és értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az ellenőrzési, értékelési, mérési rendszerünk a köznevelési törvény és a NAT, valamint az erre épülő kerettantervek alapján készített helyi tantervünk követelményein alapszik. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az értékelés során a tantervi követelmények elsajátítása mellett azt is figyelembe vesszük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változik – fejlődött vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
Az ellenőrzés és az értékelés célja:
a tanulók minősítése visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanulók tudásáról, az esetleges hiányosságokról az önértékelés képességének kialakítása a személyiségfejlesztés
Az ellenőrzéssel és értékeléssel szemben támasztott követelmények: Legyen pedagógiailag kifogástalan folyamatos, tervszerű, rendszeres és aktuális sokoldalú, módszertanilag változatos konkrét, objektív és igazságos motiváló légkörű
170
Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, a büntetés eszköze. Az ellenőrzés formái: 1. szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, órai munka. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a pedagógusok többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban is, alsó tagozaton félévente legalább kétszer. 2. írásbeli: felmérés, feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró dolgozat
A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. Ez a felmérés diagnosztizáló céllal készül, de osztályzatot is kapnak rá a negyedikesek. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül írásban is ellenőrizhetik az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagából témazáró dolgozatot írnak. A témazáró dolgozat időpontját a tanulókkal a pedagógus legalább 1 héttel előre közli. o A 8. évfolyamon félévkor magyar nyelvből, év végén fizikából, kémiából és matematikából szóbeli és írásbeli vizsgát tesznek tanulóink.
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell leírni az értékelést. A második évfolyamon év végén, harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. 171
A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL Amennyiben a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kapott, az alábbi feladatokat kell megoldani az iskolának:
behívni a szülőt, vele együtt értékelni a tanuló teljesítményét megbeszélni vele a tanuló haladását akadályozó tényezőket egyéni felzárkóztatás, tanórai differenciálás biztosítása
Az első évfolyamon és második év félévekor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények:
minősítés - központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze; vegye figyelembe az életkori sajátosságokat; jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés; személyre szóló és ösztönző jellegű legyen; a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni; konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára
A szöveges értékelés dokumentumai:
Az első évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A minősítésnek a tanuló teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozó megállapításokat kell tartalmaznia. Az első évfolyamokról kiállított bizonyítványok “Záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket, és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. Az első évfolyamon a tanuló szöveges minősítése az engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap-jegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni.
Második év végén és a harmadik - nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 172
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0-33 % 34-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100 %
Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
Érdemjegyek értéke témazáró egy jegynek számít a jegyek eltérése: 0,51 jobb jegyet: 0,51-től piros pont: 5 db - nagy ötös fekete pont. 5 db - nagy egyes kisjegy: 3 db - beváltható nagy jegyre A tanulók ellenőrzése során mindenki esetében biztosítani kell a bemeneti, folyamatközi és kimeneti mérést annak érdekében, hogy a tanulói teljesítményeket folyamatosan figyelemmel kísérhessük, a hiányokat időben észleljük, és korrigálhassunk. Ez a mérési folyamat lehetővé teszik a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka hatékonyságának minősítését. Bemeneti mérés Időpontja: minden év szeptemberében, az 1. évfolyamos tanulók körében. Célja: az 1. évfolyamba érkező gyerekek iskolaérettségi fokának megállapítása, képesség szerinti összetételének vizsgálta. A DIFER vizsgálat szükségességének megállapítása október 15-ig, vizsgálat elvégzése december 1-ig esedékes. 173
A mérés egyrészt jelzi az iskola teendőit az iskolaéretté tétel további feladatairól, másrészt jelzés a tanulók képességeiről és a várható teljesítményükről. Az alacsony teljesítményt nyújtó gyermeket a nevelési tanácsadóba irányítjuk további vizsgálatok céljából. Folyamatellenőrzés
A 2. évfolyam végén - elemi készségek vizsgálata (olvasás, írás, számolás). Oktatási Hivatal által folytatott kompetenciamérés a 6. 8. évfolyamon.
A folyamatmérés eredményei nem lehetnek a diákok minősítésének az eszközei. Osztályzatoknál csak akkor vehetők figyelembe, ha a tanuló teljesítménye két osztályzat között áll. A folyamatellenőrzés irányulhat a házi feladat, a napi tananyag, kisebb egység és egy- egy témakör ismeretének mérésére. Kívánatosnak tartjuk a szóbeli ellenőrzés részarányának növelését. Kimeneti mérés A 8. évfolyamon: országos kompetenciamérés (szövegértés, matematika). Félévkor magyar nyelvből írásbeli, év végén fizikából, kémiából és matematikából szóbeli és írásbeli vizsgát tesznek diákjaink. Az érdemjegy (osztályzat) osztálykönyvi bejegyzése:
piros tinta: témazáró felmérés, dolgozat, tanév végi osztályzat kék tinta: szóbeli felelet, írásbeli felelet, órai munka, gyakorlati teljesítmények zöld tinta: gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások, füzetek rendje, félévi jegy %-os teljesítmény: év eleji diagnosztikus mérés fekete tinta: memoriter ceruzás bejegyzések nem lehetnek
A tanuló tantárgyankénti teljesítményének értékelése osztályzatban kifejezve:
jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes jó (4): ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit kisebb bizonytalansággal tudja alkalmazni tudását közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását elégséges (2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el, kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre elégtelen (1): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítéséggel sem képes önálló feladatvégzésre
174
14.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatás legyen objektív, tényszerű – a tanár személyisége, a tanuló – tanár kapcsolata nem befolyásolhatja. Az írásbeli beszámoltatás formái:
kis dolgozat - röpdolgozat: egy óra anyagának számonkérése, egy szóbeli felelettel egyenértékű témazáró dolgozat: egy témakör, három vagy több óra anyagának elsajátítását ellenőrzi év eleji, félévi, év végi felmérések: hosszabb időszak, több témakör összefoglaló számonkérése (az év eleji felmérés tájékozódó jellegű)
Az írásbeli számonkérés feladattípusai:
leíró jellegű feladatlap teszt típusú feladatlap kiegészítendő – nyílt végű- feladatsorok
A témazáró dolgozatokat, félévi és év végi felmérések osztályzatait eltérő színnel (pirossal) jelöljük a naplóban, ezek döntően befolyásolják a félévi, év végi jegyeket. A tanuló a témazáró dolgozatát tíz munkanapon belül kiértékelve kapja vissza. Kis dolgozat javítása, értékelése a következő tanítási óráig megtörténik. Az írásbeli számonkérés értékeléséhez központi feladatlap esetén a hozzá kiadott javítókulcsot, a pedagógusok által összeállított feladatlap esetén a pedagógiai programunkban rögzített százalékos számítás alkalmazását javasoljuk. Az írásbeli beszámoltatás korlátai:
Azonos tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható. Elégtelen osztályzat esetén egyszeri javítási lehetőséget biztosítunk a tanuló számára. A pedagógus a témazáró dolgozat időpontját a tanmenetében megtervezi, és a diákokkal egy héttel előre közli.
A tanulók írásbeli munkája külalakjának értékelése: Követelmény:
a tanuló a tantárgyak tanulásához kapcsolódó írásos munkáit jó elhelyezéssel, könnyen olvasható írással végezze; munkája tiszta, tetszetős legyen, az egyes tantárgyi elvárásoknak feleljen meg.
Az értékelés módja:
tantárgyi nagydolgozatok, témazáró dolgozatok megírásának alkalmával; 175
minden tantárgy esetében értékelésre kerül a tanuló írásbeli munkája, tankönyv, vázlatfüzet, munkafüzet, munkatankönyv. a tanuló írásbeli munkájára adott osztályzat az ellenőrző könyvben "Külalak" megnevezéssel, az osztálynaplóban zöld színnel szerepel az adott tantárgyhoz beírva. tanuló félévi és év végi értékelésénél a tantárgyi jegyekhez számítandó.
Érdemjegyek:
Példás /5/: A tanuló taneszközei, felszerelései gondozottak, azokat rendeltetésének megfelelően használja, írásos munkája rendezett, tiszta, kifogástalan elhelyezésű, írása jól olvasható, tetszetős. Jó /4/: A tanuló írása áttekinthető, tiszta, rendes, jól olvasható. Felszerelésének, taneszközeinek gondozottságában, írásbeli munkájában kisebb hiányosságok előfordulnak. Változó /3/: A tanuló füzetvezetése kevésbé áttekinthető. Írásos munkájának tisztasága alkalmanként kifogásolható. Írásában sok javítás, áthúzás található. Hanyag /2/: A tanuló írása nehezen értelmezhető. Munkatankönyvét, munkafüzetét, füzeteit áttekinthetetlenül vezeti. Felszerelése, taneszközei maszatosak, gyűröttek, gondozatlanok.
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének értékelése a tanári szabadság része. A pedagógus maga állítja fel az értékelés szempontjait. Ezeket azonban mindig előre kell közölni a diákokkal, s előre meg kell adni a dolgozat értékelésének ponthatárait. 14.2. A tanulói magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén, valamint második évfolyamon félévkor az osztályfőnök szöveges értékeléssel minősíti. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök kéthavonta érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról, de az átlagtól jelentősen eltérni így sem lehet. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
176
MAGATARTÁS 7-8. évfolyam Példás: Társaival és a felnőttekkel való kapcsolatát az udvariasság, a kulturált hangnem jellemzi. Őszinte, segítőkész, igazságos. Életkorának megfelelő felelősségérzettel rendelkezik. Kiáll saját és társai igazáért. Megbecsüli mások munkáját, környezetére igényes, ennek esztétikussá tételében aktívan részt vesz, megóvására másokat is figyelmeztet. Betartja a házirendet, és mindent megtesz azért, hogy társai is betartsák. Vigyáz a saját és társai testi épségére. Részt vesz az iskolai rendezvényeken és annak sikeréért aktívan, közreműködik. Testi képességének fejlesztéséért legalább a testnevelési órákon és a tömegsport órákon következetesen dolgozik. Képességeinek, lehetőségeinek megfelelően sportol, vesz részt a szaktárgyi versenyeken és az iskola kulturális tevékenységében. Nincs igazolatlan órája. Magaviselete mások elé példaként állítható: jó és igazságos, de szerénysége miatt nem képes mások negatív megnyilvánulásával szemben aktívan fellépni, a többi fenti feltételnek megfelel. Jó: Magaviseletére általában a példásnál felsoroltak a jellemzők, de visszahúzódóbb. Kezdeményezésre nem képes. Nincs igazolatlan órája. Változó: Néha megsérti a házirendet. Cselekedeteit inkább az érzelmei, hangulatai irányítják, de nem helyezkedik szándékosan szembe a kulturált magaviselet szabályaival. Megfelelő képességei ellenére nem vesz részt az iskolai versenyeken, kulturális tevékenységben. Környezetét nem rongálja. Igazolatlan mulasztás miatt a rendszeres iskolába járásra csak egy felszólítást kapott. Rossz: Szándékosan, gyakran szegi meg a házirend szabályait. Magaviseletére a durvaság, agresszivitás a jellemző. Ezzel gyakran veszélyezteti társai testi épségét és lelki fejlődését. Szándékosan rongálja környezetet. Igazolatlan hiányzásai miatt szüleit fel kellett jelenteni.
177
5-6. évfolyam Példás: Betartja a házirendet. Életkornak megfelelő felelősségérzettel rendelkezik. Őszinte, segítőkész, nem verekszik. Vigyáz a saját és társai testi épségére. Társaival és a felnőttekkel udvarias, kulturált hangnem jellemzi. Környezetére igényes, megóvására másokat is figyelmeztet. Részt vesz az esztétikusabb környezet kialakításában. Jó képességű gyermek, a szaktárgyi versenyeken a lehetőségeiket mérlegelve részt vesz. Az iskolai rendezvényeken képességeik szerint vállaljanak szereplést. Tömegsportokban akkor tevékenykedjék, ha saját órarendjével nem ütközik. Nincs igazolatlan órája. Magaviselete mások elé példaként állítható, de szerény vagy gátlásos. Emiatt kevésbé aktív. Jó:
Magatartása általában a példással egyezik, de kezdeményezésre nem képes.
Változó: Néha megsérti a házirendet. Időnként udvariatlan, hangulatai, érzelmei irányítják. Szándékosan nem fordul szembe a kulturált magatartás szabályaival, de néha agresszív társaival. Környezetét nem rongálja. Néha csúnyán beszél. A felelősséget nem akarja vállalni, vagy nem meri vállalni tetteiért. Legfeljebb egy igazolatlan hiányzása van /felszólítás/. Rossz: Rendszeresen megszegi a házirendet. Csúnyán beszél, udvariatlan, durva, agresszív. Veszélyezteti társai testi épségét és szellemi fejlődését. Szándékosan rongálja környezetét, az iskola területén szemetel Nem fogad szót a felnőtteknek, tiszteletlen. Több alkalommal szándékosan késik, illetve igazolatlanul mulaszt /feljelentés/.
3 - 4. évfolyam Példás: Társaival és a felnőttekkel szemben udvarias. Őszinte, segítőkész. Viselkedésére a kulturált hangnem a jellemző. Környezetére igényes és megóvására másokat is figyelmeztet. Betartja a házirendet. 178
Jó:
Vigyáz a társai és saját testi épségére. Részt vesz az iskolai rendezvényeken. Testnevelés és tömegsport órákon szorgalmasan dolgozik. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelően sportol. Részt vesz szaktárgyi versenyeken és az iskola kulturális tevékenységében. Nincs igazolatlan mulasztása. Magaviselete mások e1é példaként állítható
Magaviseletére általában a példásnál felsoroltak a jellemzők, de visszahúzódóbb, kezdeményezésre nem képes. Nincs igazolatlan órája.
Változó: Néha megsérti a házirendet. Időnként hangulatai, érzelmei irányítják cselekedeteit. Nem helyezkedik szembe szándékosan a kulturált magaviselet szabályaival. Környezetét nem rongálja. Csak egyszeri igazolatlan mulasztása van.
Rossz: Szándékosan megszegi a házirendet, Magaviseletére a durvaság, agresszivitás a jellemző. Ezzel gyakran veszélyezteti társai testi épségét és lelki fejlődését. Szándékosan rongálja környezetét. Udvariatlan. Gyakran használ csúnya szavakat. Többszöri igazolatlan mulasztása van.
1- 2. évfolyam Példás: Udvarias. Nem beszél csúnyán. Nem szemetel, vigyáz a rendre. Az udvaron vigyáz magára, társaira, sohasem verekszik. Nem hiányzik igazolatlanul. Mindenkor fegyelmezett, osztályának aktív tagja. Jó:
Mindenben egyezik a példással, de nem kezdeményező. Alkalmanként /tanítási órákon, udvaron/ fegyelmezni. kell.
Változó: A házirend szabályait néha megszegi. Cselekedeteit gyakran jó vagy rossz kedve irányítja. 179
Nem vigyáz társai és saját felszerelésére. Padja, táskája, ruházata rendetlen. Néha durva, csúnya szavakat használ. Legfeljebb egy igazolatlan mulasztása van.
Rossz: Szándékosan árt közösségének, rongálja a környezetet Gyakran vét a házirend. szabályai ellen. Durva, sokat verekszik, csúnyán beszél. Nem fogad szót tanítójának, a felnőtteknek. Udvariatlan. Az udvaron, osztályban szemetel. Igazolatlanul sokat hiányzik.
SZORGALOM 7 - 8. évfolyam Példás: Jó tantárgyi eredményeit rendszeres tanulással éri el, ezért erőfeszítésre is képes. Az órákon aktívan dolgozik. Felszerelése esztétikus, áttekinthető. Házi feladatait igényesen készíti el. Szaktárgyi megbízatásait, vállalásait pontosan teljesíti. Nincs szaktárgyi figyelmeztetése. Jó:
Jó tanulmányi eredményeit jó képességének köszönheti, ezt különösebb erőfeszítés nélkül éri el. Szaktárgyi megbízatásait teljesíti. Gyengébb képessége ellenére rendkívül nagy szorgalommal ér el mérsékelt eredményt. Felszerelése rendben van. Füzeteit esztétikusan, áttekinthetően vezeti. Nincs szaktárgyi figyelmeztetése.
Változó: Önállóan nem képes erőfeszítésre, de a kudarcok után igyekszik javítani. Gyakori bíztatásra éri el közepes, illetve elégséges eredményeit. Írása olvasható.
180
Hanyag: Kudarcait az otthoni tanulás hiánya okozza. Felszere1ése hiányos, rendetlen. Az órákon nem teljesíti feladatait. A jobb eredmény eléréséért nem működik közre. Egy vagy több tárgyból megbukik.
5 - 6. évfolyam Példás: Szorgalmas, jó tanulmányi eredményeit rendszeres tanulással éri el. Tanórákon tevékeny. Felszerelése esztétikus, teljes, áttekinthető. Házi feladatait rendszeresen és igényesen készíti el. Szaktárgyi megbízatásait, vállalásait pontosan teljesíti. Nincs szaktárgyi figyelmeztetése. Gyengébb képességei ellenére rendkívüli szorgalommal eredményeket ér el. Jó:
Jó tanulmányi eredményeit jó képességeinek, jó adottságainak köszönheti. Kényelmes, de vállalásait, szaktárgyi megbízatásai teljesíti. Felszerelése rendben van, legfeljebb szóbeli szaktanári figyelmeztetése van. Órákon társaival halad, jó eredménnyel, de keveset jelentkezik. Gyengébb képességekkel, de kitartó szorgalommal mérsékelt eredményt ér el.
Változó: Erőfeszítésre csak segítséggel képes /elégséges vagy közepes/. Kudarcok után igyekszik javítani. A tanórákon passzív és hibákkal dolgozik. Felkészültsége változó. Felszerelése időnként hiányzik, hiányos, rendetlen. Többször szándékosan nem készül. Lebecsüli az iskolai értékeket otthoni környezete miatt /ingerszegény vagy fellengzős/. Írásbeli szaktanári figyelmeztetése van. Hanyag: Teljes érdektelenség jellemzi. Kudarcait az otthoni tanulás hiánya okozza. Rendetlen, nincs felszerelése vagy használhatatlan. Jobb eredmény eléréséért sem hajlandó együttműködni. Szaktanári figyelmeztetései vannak. Egy vagy több tárgyból bukik.
181
3 - 4. évfolyam Példás: Rendszeresen, szorgalmasan tanul. Az órákon aktívan dolgozik. Gyengébb képessége ellenére rendkívül nagy szorgalommal ér el mérsékelt eredményt. Felszerelése esztétikus áttekinthető. Házi feladatait igényesen készíti e1. Vállalásait pontosan teljesíti. Jó tanulmányi eredményeit jó képességeinek köszönheti, ezt különösebb erőfeszítés nélkül éri el. Vállalásait teljesíti. Órákon aktívan dolgozik. Felszerelései rendben vannak. Füzeteit esztétikusan, áttekinthetően vezeti. Változó: Önállóan nem képes erőfeszítésre, sok segítséget igényel. Felkészülése változó. Órákon passzívan dolgozik. Felszerelése gyakran hiányos, rendetlen. Hanyag: Kudarcait az otthoni tanulás hiánya okozza. Rendszeresen felkészületlenül jön iskolába. Felszerelése hiányos, rendetlen. Órákon passzív. Jobb eredmény eléréséért nem működik közre. Egy vagy több tárgyból bukásra áll.
1- 2. évfolyam Példás: Képességeinek megfelelően tanul, erőfeszítésre is képes. Az órákon aktívan dolgozik. Munkatempója állandó. Rendszeresen figyel, érdeklődő. Ügyel felszerelésére, annak tisztaságára. A rábízott feladatokat mindig igényesen, többnyire önállóan készíti el. Rendszeresen ellenőrzi saját munkáját. Jó:
Jó tanulmányi eredményeit jó képességeinek vagy kitartó szorgalmának köszönheti. A rábízott feladatokat teljesíti. Az órákra felkészül, figyel, de különösebb érdeklődést nem mutat. Feladatait önállóan vagy kevés segítséggel végzi el. Felszerelése, füzetvezetése szép.
182
Változó: Önálló erőfeszítésre nem képes, illetve nem hajlandó. Tanulmányi munkában ingadozó a teljesítménye, kitartása, figyelme változó. Nem ellenőrzi magát, önálló feladata gyakran hiányzik. Felszerelése hiányos, rendetlen, igénytelen. Hanyag: Tanulmányi munkában megbízhatatlan. Órán figyelmetlen, feladatait nem végzi el. Tanszerei gondozatlanok. Önálló feladatait nem. készíti el és ez gyakran bukáshoz vezet.
A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy a tőle elvárhatónál lényegesen jobban teljesít, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. 1. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el plakettet, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. 2. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 3. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 183
Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
Szaktanári dicséret
folyamatos, jól végzett , kiemelkedő szaktárgyi munka az elvárhatónál jobb teljesítményért megfelelő szertárosi munka háziversenyen 1-3. helyezés területi versenyen elért 1-10. helyezés bemutató órán való részvétel /alsós/ osztályok közötti sportversenyen való részvétel szaktárgyi kiselőadások
Napközis dicséret
példamutató közösségi munka társak segítése fegyelmezett ,szorgalmas ,kitartó munka ,tanulás a tanórákon az elvárhatónál jobb teljesítményért aktív részvétel a szabadidős tevékenységben a felelősi munka dicséretes elvégzése folyamatos illemtudó viselkedés szereplés a nevelő munkájának segítése
Osztályfőnöki dicséret
közösségi munka /10 piros pont, felelősi munka, osztálydekorálás társak segítése becsületesség levelezős versenyen való folyamatos részvétel /alsós/ példamutató magatartás, szorgalom három szaktanári dicséret után
Igazgatói dicséret
iskolai és városi ünnepélyen való részvétel három osztályfőnöki dicséret után egész évi kiváló énekkari munka iskolai szervezésen kívüli /úszás, pingpong/ sportversenyen való sikeres szereplés kimagasló zeneiskolai teljesítmény körzeti versenyen elért1-10. helyezés megyei versenyen elért 10-20. helyezés után 184
öt szaktanári dicséret után becsületes viselkedés, olyan tett, mellyel iskolánk hírnevét öregbíti önmagához mért nagy fejlődés
Nevelőtestületi dicséret
megyei versenyen elért 1-10. helyezés országos helyezés három igazgatói dicséret után levelező versenyen elért országos helyezés több éven át végzett kimagasló diákönkormányzati munka több tárgyból elért megyei vagy körzeti jó eredmény
Év végi jutalmazás Ballagók:
a nyolc éven át kitűnő eredményt elérő tanulók érmet, oklevelet, könyvjutalmat kapnak a négy éven át kimagasló: énekkari munkát, diákönkormányzati munkát, kiemelkedő sporttevékenységet folytató tanulók oklevélben és könyvjutalomban részesülnek 1-7.évf: kitűnő tanulóink oklevelet és könyvjutalmat. jeles tanulók ( 1-2 db jó osztályzat ) oklevelet kapnak. megyei, országos verseny 1-3 helyezettjei könyvjutalmat, 4-10. helyezettjei oklevelet kapnak.
A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Az a tanuló, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben részesül . 2. Az iskolai büntetések formái szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, 185
3. 4.
5.
6. 7.
igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás eltiltás az iskolai rendezvényektől fegyelmi tárgyalás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; az emberi méltóság megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló által okozott kárt a szülő köteles megtéríteni.
BÜNTETÉS Napközis figyelmeztetés
a tanóra rendjének megzavarása az iskola területének engedély nélküli elhagyása szándékos balesetokozás verekedés trágár beszéd illetlen viselkedés társakkal, nevelővel kulturálatlan viselkedés az ebédlőben lopás , hazugság
186
Szaktanári figyelmeztetés
sorozatosan nincs házi feladata sorozatosan hiányos a házija zavarja a tanítási órát felelősi munkája nem megfelelő folyamatosan nem készül az órára
Osztályfőnöki figyelmeztetés (írásbeli , szóbeli)
a házirend megsértése /kisebb vétek/ a nevelő által rábízott feladat nem teljesítése 10 fekete pont után engedély nélküli távozás az iskolából, óráról igazolatlan mulasztás/1 óra/ kisebb szándékos rongálás három szaktanári után mobiltelefon használata
Osztályfőnöki intő
házirend súlyos megsértése trágár beszéd verekedés szándékos rongálás társaival szembeni agresszív viselkedés tiszteletlen magatartás a nevelővel szemben igazolatlan mulasztás / 5 óra/ kisebb lopás nem megfelelő öltözék iskolába, ünnepélyre 1jegy hamisítása, aláírása
Osztályfőnöki rovó
több jegy hamisítása lopás szándékos károkozás zsarolás „bandázás” , kisebb tanulók „védelme” verekedés
Igazgatói figyelmeztetés
dohányzás nevelővel, felnőttekkel szembeni kirívó magatartás zsarolás 187
társak megfélemlítése, megalázása verekedés az óra rendszeres zavarása
Igazgatói intés
igazgatói figyelmeztetés tételeinek megismétlése szándékos, súlyos testi sértés, rongálás alkohol fogyasztása iskolai rendezvényeken, kirándulásokon jelentős anyagi károkozás
Igazgatói rovás
tiltott veszélyes eszközök behozatala kábítószerezés italozás terrorizálás az igazgatói intő elemeinek újabb megsértése
Nevelőtestületi figyelmeztetés
három igazgatói után a tanár, a társ zaklatása /pl .telefonon/ faji megkülönböztetés rendőrségi ügy miatt agresszivitás jelentős anyagi károkozás
Nevelőtestületi intés, rovás
a fentiek megismétlése miatt
Eltiltás az iskolai rendezvényektől Nevelőtestület határozata alapján eltiltás: iskolai ünnepélyekről farsangi bálról kirándulásról ballagási ünnepélyről Fegyelmi eljárás ( az SZMSZ-ben foglaltak szerint )
188
15. Az otthoni (iskolaotthoni, napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, elsajátítása, alkalmazásuk gyakorlása, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások előkészítése. A házi feladat céljai: újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat, készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat, önálló kutatómunkát végezni valamely témában, alkotómunkát végezni valamely témában. A házi feladat mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a tanulóknak naponta 4-6 órájuk van, és minden órán tűznek ki kötelezően megoldandó feladatot. Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes (ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.) A házi feladatot mindig ellenőrizni kell. A tanulók a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl –ne kapjanak házi feladatot. Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad, meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának a lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el. Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését a befektetett munka arányában jutalmazni kell. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészülés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta. Figyelembe kell venni a tehetségesebb tanulókat is, akiknek rövidebb idő szükséges a házi feladat megoldásához. Nekik „gyakorló” füzettel, feladatlapokkal lehet biztosítani a feladatok további gyakorlását. Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a pedagógus a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező szóbeli feladatokból a tanító a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti. Az otthoni tanulási idő maximum 20-30 perc legyen egy tantárgyból. 189
16.Könyvtár-pedagógiai program Az intézményben iskolai könyvtár működik, melynek könyvtár-pedagógiai programja összehangolt az intézmény pedagógia programjával. Információs-tanulási központként és információs bázisként segíti a pedagógiai program megvalósítását. Az iskolai könyvtár alapfeladatai: A könyvtári állomány folyamatos fejlesztése. A tanításhoz és tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása. Oktató, nevelő tevékenység támogatása. Tanulók önálló tanulásra, önművelésre való nevelése. Biztosítja az olvasás lehetőségét, az információforrásokat, és az iskolai könyvtári szolgáltatásokat az egész iskolai közösség számára. Könyvtár-pedagógia általános alapelvei, céljai: A tanulók ismerjék, tudatosan és biztosan használják a könyvtári forrásokat, eszközöket. Minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd. Bevezetés az élethosszig tartó tanulásba. A könyvtár-pedagógia nevelési programja: Az önálló ismeretszerzés érdekében ismerjék mind a nyomtatott, mind az elektronikus dokumentumok használatát. Az eredményes tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek között az információkereső képesség kialakítása, fejlesztése. A könyvtári ismeretek gyakorlati alkalmazása. Olvasási szokások fejlesztése. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá. A tanulók kommunikációs képességfejlesztése. Kiemelt nevelési területek: Tehetség, a képesség kibontakoztatása során a tevékenységek között szerepet vállal az iskolai könyvtár.
tanórán
kívüli
Fejlesztési követelmények: A tanuló már az alsó tagozaton ismerkedjen meg az ismeretszerzés írásbeli forrásaival. Ismerje meg a könyvtár alapvető feladatait, elrendezését, típusait. Tanuljon meg tájékozódni a könyvtár tereiben és az állományrészek között. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, a könyvtárban való viselkedés normáit. Sajátítsa el a könyvtári munkával történő ismeretszerzés alapjait: legyen képes könyveket keresni bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve.
190
17. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérések fő célja:
az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése az egészségmegőrzés szerepének népszerűsítése minőségellenőrzés – általános fizikai teherbíró képesség mérése, értékelése minőségbiztosítás – minden fiatal képessége szerinti differenciált terheléssel úgy jusson el az iskolaorvos és a védőnő vizsgálati módszereinek, és adatainak kibővítése a primer prevenció elősegítése, szoros orvos-pedagógus együttműködés
Mérési területek:
Kondicionális képességek: erő, gyorsaság, állóképesség, hajlékonyság
Alapmérések:
aerob, vagy alap állóképesség mérése, Cooper-teszt izomerő mérése dinamikus ugró erő az alsó végtag dinamikus erejének mérése dinamikus dobóerő a kar, törzs és láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése a csípőhajlító és a has-izom erő-állóképességének mérése a vállövi izmok erő-állóképességének mérése a hátizmok erő-állóképességének mérése
Kiegészítő mérések:
Kaup-féle testtömeg index, Maligen-teszt
A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:
191
1. feladat: Helyből távolugrás: (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterrel. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61
1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74
1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25
1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35
1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44
4. 5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97 1.89 2.01 1.94 2.05 1.98 2.09
4. 5. Évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 1.50 1.54 1.53 1.57
6.
7.
8.
1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19
1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28
1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36
6.
7.
8.
1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65
1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69
1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 192
11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61
1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72
1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81
1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88
1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96
1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02
1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07
1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11
2. feladat: Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 1 20 22 24 26 28 30 2 24 26 28 30 32 34 3 28 30 32 34 36 38 4 32 34 36 38 40 42 5 36 38 40 42 44 46 6 40 42 44 46 48 50 7 44 46 48 50 52 54 8 48 50 52 54 56 58 9 52 54 56 58 60 62 10 56 58 60 62 64 66 11 60 62 64 66 68 70 12 64 66 68 70 72 74 13 68 70 72 74 76 78 14 72 74 76 78 80 82
7. 8. 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86
193
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 1 16 19 22 25 28 29 2 20 23 24 29 32 33 3 24 27 28 33 36 37 4 28 31 32 37 40 41 5 32 35 36 41 44 45 6 36 39 40 45 48 49 7 40 43 44 49 52 53 8 44 47 48 53 56 57 9 48 51 51 57 60 61 10 52 55 56 61 64 65 11 56 59 60 65 68 69 12 60 63 64 69 72 73 13 64 67 68 73 76 77 14 68 71 74 77 80 82
7. 8. 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
3. feladat: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasizmok erő-állóképességének mérése)
Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 1 25 28 31 34 36 38 2 30 33 36 39 41 43 3 35 38 41 44 46 48 4 40 43 46 49 51 53 5 45 48 51 54 56 58 6 50 53 56 59 61 63 7 55 58 61 64 66 68 8 60 63 66 69 71 73 9 65 68 71 74 76 78 10 70 73 76 79 81 83 11 75 78 81 84 86 88 12 80 83 86 89 91 93 13 85 88 91 94 96 98 14 90 93 96 98 100 102
7.
8.
40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104
42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106 194
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁM évfolyam 1 20 23 26 29 32 34 36 2 25 28 31 34 36 38 40 3 30 33 36 39 41 43 45 4 35 38 41 44 46 48 50 5 40 43 46 49 51 53 55 6 45 48 51 54 56 58 60 7 50 53 56 59 61 63 65 8 55 58 61 64 66 68 70 9 60 63 66 69 71 73 75 10 65 68 71 74 76 78 80 11 70 73 76 79 81 83 85 12 75 78 81 84 86 88 90 13 80 83 86 89 91 93 95 14 85 88 91 94 96 98 100
8. 38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102
4. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)
Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 1 5 7 9 11 13 15 2 7 9 11 13 15 17 3 9 11 13 15 17 19 4 11 13 15 17 19 21 5 13 15 17 19 21 23 6 15 17 19 21 23 25 7 17 19 21 23 25 27 8 19 21 23 25 27 29 9 21 23 25 27 29 31 10 23 25 27 29 31 33 11 25 27 29 31 33 35 12 26 28 30 32 34 36
7. 8. 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38
19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 195
13 14
27 29 31 33 35 37 39 41 28 30 32 34 36 38 40 42
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 1 1 1 2 2 3 4 2 1 2 2 3 4 5 3 2 2 3 4 5 6 4 2 3 4 5 6 7 5 3 4 5 6 7 8 6 4 5 6 7 8 9 7 5 6 7 8 9 10 8 6 7 8 9 10 11 9 7 8 9 10 11 12 10 8 9 10 11 12 13 11 9 10 11 12 13 14 12 10 11 12 13 14 15 13 11 12 13 14 15 16 14 12 13 14 15 16 17
7. 8. 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63
Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló
196
18. Záró rendelkezések 18.1. A nevelési és pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések A nevelési és pedagógiai program személyi és területi hatálya kiterjed az egész intézményre, (általános iskola, zeneiskola), az intézmény külső rendezvényeire, tanórán és tanórán kívüli foglalkozásaira, az intézmény összes gyermekére/tanulójára, dolgozójára, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre. Érvényesség Az intézmény a tantestület által elfogadott és az intézményvezető által jóváhagyott nevelési és pedagógiai program szerint szervezi és végzi nevelő-oktató munkáját. Ezen pedagógiai program a 2013/14-es tanévtől érvényes. Az érvényesség addig tart, amíg a törvényi változások és a partnerek igényeinek a változása az átdolgozást szükségessé nem teszik. Értékelés A nevelési és pedagógiai programban megfogalmazott célok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli.
és
feladatok
Felülvizsgálat A felülvizsgálatra az alábbi okokból kerülhet sor: 3. Jogszabályváltozásokból következő felülvizsgálat A nevelési és pedagógiai program módosul a köznevelési törvény, vagy más jogszabályok. kormány- és miniszteri rendeletek megváltozása következtében. 4. Fenntartói döntésből következő felülvizsgálat A fenntartó új feladatokat határoz meg az intézmény alapító okiratában, vagy a korábbi feladatokat csökkentik, átszervezik. 5. Intézményi kezdeményezésre történő felülvizsgálat Az önértékelés során a nevelési- és pedagógiai program beválásának vizsgálata azt eredményezte, hogy tévesek, esetleg megvalósíthatatlanok voltak a programban kitűzött célok, nem sikerült a kitűzött eredményeket elérni. 6. A diákönkormányzat vagy a szülői szervezet kezdeményezésére A szülők és a tanulók a nevelési- és pedagógiai program módosítását közvetlenül, a Szülői Szervezet illetve a diákönkormányzat képviselője útján javasolják.
197
Nyilvánosság Az intézmény nevelési- és pedagógiai programja nyilvános. A nyilvánosságra hozatal célja, hogy az iskola partnerei tájékozottak lehessenek az intézményben folyó szakmai munka tartalmáról. A nevelési- és pedagógiai program egy-egy kinyomtatott példánya a következő helyeken tekinthető meg: az intézmény fenntartójánál a székhelyintézmény irattárában az intézményi feladatellátási helyek nevelői szobáiban Elektronikus vagy nyomtatott formában Az intézményvezetőnél és az igazgatóhelyettesnél az intézmény honlapján a intézmény könyvtárában
198
19. Mellékletek: A dokumentumhoz tartozó mellékletek külön oldalszámozással, növekvő számsorrendben a dokumentum végén találhatóak. I. Az Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programja II. Az általános iskola helyi tanterve III. Az általános iskola helyi tantárgyi tantervei
199
