A Csontváry Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai programja

A Csontváry Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai programja

Igazán jó nevelő-oktató munkáról csak abban az iskolában beszélhetünk, ahol nemcsak a tanulmányi eredmények jók, hanem gondot fordítanak a nevelés más formáinak, módszereinek kialakítására, meggyökereztetésére. Ahol a tanulók szokásai, képességei tevékenységeken keresztül fejlődnek, és figyelembe veszik a tanulói érdeklődést is”

(JoannaGuze)

2

Tartalomjegyzék

AZ ISKOLA ADATAI .................................................................................... 7 Makró környezet ............................................................................................................................................ 7 Mikró környezet ............................................................................................................................................. 7 Pedagógiai törekvések ................................................................................................................................... 8 Az irányítás .................................................................................................................................................... 9

A MUNKÁNKAT MEGHATÁROZÓ BELSŐ KÖRÜLMÉNYEK.......... 9 Az iskola tanulói ............................................................................................................................................ 9 Személyi feltételek ....................................................................................................................................... 10 Tárgyi feltételek ........................................................................................................................................... 10

AZ ISKOLA HAGYOMÁNYRENDSZERE.............................................. 11 Közös hagyományaink: ................................................................................................................................ 11 Oktató- és nevelő munkánk: ........................................................................................................................ 11 Az iskola kapcsolatai ................................................................................................................................... 13 Az iskola szolgáltatásai ................................................................................................................................ 14

NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................... 15

1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .................................................................................................. 15 Alapelveink pillérei ...................................................................................................................................... 15 1/1. Az iskola nevelési, oktatási céljai, feladatai, eljárásai .......................................................................... 15

További céljaink: Nevelési alapcélok, értékek és feladatok ...................... 15 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eljárásrendszere, módszerei, eszközei ........................................................................................................... 19 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK................................................................................................ 20 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a Művészeti oktatásban ............................... 24

Egészségnevelési program ............................................................................ 25 Táplálkozás .................................................................................................................................................. 25 Testnevelés, testmozgás ............................................................................................................................... 25 Lelki egészség, szenvedélybetegségek megelőzése ..................................................................................... 26 Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás ......................................................................................................... 26 Személyi higiéné .......................................................................................................................................... 27 Szűrővizsgálatokon való részvétel ............................................................................................................... 27

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .... 28 Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása ...................................................................................... 34

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK .............. 38

3

A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, kapcsolattartás .......................... 45 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA ..... 48 AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI ......................................................................................................................... 48 2. A HELYI TANTERV ........................................................................................ 49 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ..................................................................... 49 ANGOL NYELV ................................................................................................... 50 MATEMATIKA ................................................................................................... 50 KÖRNYEZETISMERET ...................................................................................... 50 ÉNEK - ZENE ...................................................................................................... 51 VIZUÁLIS KULTÚRA ......................................................................................... 51 ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ........................................................................... 51 TESTNEVELÉS ÉS SPORT ................................................................................. 51 INFORMATIKA ................................................................................................... 51 TÖRTÉNELEM.................................................................................................... 52 TERMÉSZETISMERET ...................................................................................... 52 FIZIKA ................................................................................................................ 52 KÉMIA ................................................................................................................. 52 BIOLÓGIA - EGÉSZSÉGTAN ............................................................................. 52 FÖLDRAJZ .......................................................................................................... 52 HON- ÉS NÉPISMERET ...................................................................................... 53 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK HELYI TANTERVE ....................... 53

4

3. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA.......................................................... 62

3.1 Az 1-2 évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .................... 62 4.1 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ...................................................................... 65 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS ...................................................................................................... 65 2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN ................. 67 3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN .................... 69 4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN ....................... 70 5. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján ................................................... 71

A jutalmazás, magatartás és szorgalom értékelése, ellenőrzés ................. 71 ÉRTÉKELÉS ................................................................................................. 71 MINŐSÉG IRÁNYITÁSI PROGRAM ....................................................................................................... 71 A TANULÓK MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE ....................................................................................... 73 Magyar nyelv és irodalom 1-4. osztály .................................................................................................... 73 Matematika 1-4. osztály ........................................................................................................................... 76 Technika 1-4. osztály ............................................................................................................................... 78 A TANULÓ MINŐSÍTÉSE A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN AZ ELSŐ OSZTÁLY VÉGÉN ... 80 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése, értékelése és minősítése ................................................................................................................................................. 80 Írásbeli beszámoltatás rendje, ismeretek számonkérése, követelményei és formái ..................................... 80

5. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI.................... 87 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE /MINIMUM ESZKÖZSZÜKSÉGLET/ .................................................................... 88 Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök ........................ 88 Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök ............................................... 88 Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök ...................................... 88 Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök ................................................. 88 Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: .......................................................... 89 A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: ....................... 89 A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök ......................................................................... 89 Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök ...................................................................... 89 A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: .............................................. 89 Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: ..................................................................... 90 A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: .......................................... 90 A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök ................................................................................. 90 Biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök ................................................................................ 90 Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: .................................................................... 91 A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: ............................................................................... 92 Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: ....................................................................... 93 A felső tagozat rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: .............................................................. 94 A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: ............................................... 94 Médiaismeret eszközigénye: ........................................................................................................................ 94 Szükséges eszközök a tánc tanításához: ....................................................................................................... 94 Az alapfokú képzőművészeti oktatás eszközigénye (az eszközöket a SZÍN-VONAL AMI biztosítja) ....... 95

1.

sz. melléklet: ........................................................................................... 97

5

A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓS PROGRAMJA (IPR) ....................................................... 97 2.sz. melléklet ............................................................................................... 122 FEJLESZTŐPROGRAM A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK SZÁMÁRA ............................................................................. 122

6

ISKOLÁNKRÓL: AZ ISKOLA ADATAI: Név: A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Csontváry Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1.1.Rövid neve(i): Csontváry Általános Iskola 2. Feladat-ellátási helye(i) 2.1.Székhelye: 8308 Zalahaláp Iskola u.3. Cím: 8308 Zalahaláp, Iskola u. 3. Telefon: 06/87/510-632 E-mail: [email protected] Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ OM azonosító: 037121 Alapító okirat: 2013. Egységes szerkezetbe foglalva Helyrajzi szám: 158 Teljes terület: 1,035 ha Beépített terület: 547 négyzetméter Sportudvar / bitumen /: 19 x 39,5 = 750,5 négyzetméter Zöldterület: 8.400 négyzetméter Az iskola terv szerinti típusa: 8 évfolyamos általános iskola A tantermek száma: 10 Egyéb helyiségek: 6 vizesblokk + 2 szertár Egyéb jogi személyek: Képzőművészeti Alapítvány A Csontváry Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestületének Pedagógiai Programja, melyet az iskola nevelőtestülete 2013. március 27-én fogadott el. A módosítást 2015.08.31-én. Makró környezet Zalahaláp a Tapolcai medencét körülvevő tanúhegyek északi részén Tapolcától 5 km-re a Haláp hegy lábánál található. Az itt élő embereknek megélhetést nyújtott a kőbányászat, majd a bánya bezárása után megnőtt a munkanélküliek száma. Az emberek jó része a településről a közeli városba jár dolgozni. A faluban kevés a működő üzem. A ZA-SA Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. a Csavária Kft. mellett az Austromet Vasszerkezetgyártó Kft. és a Bakonyerdő ZRt. Parkettagyára nyújt megélhetési lehetőséget. A külterületeken régebben jelentős állattenyésztés, növénytermesztés folyt, amely napjainkra csak igen kevés család számára ad megélhetést. Mikró környezet Az iskola jelenlegi épülete 1961-ben épült. Az előző iskola 1946 óta fogadta a környék falvainak /Sáska, Ódörögd, Kolónia/ felső tagozatos diákjait, majd az ottani iskolák megszűnése után az alsó tagozatos diákokat is. Az iskolának jelenleg 114 tanulója van /2014. okt. 1. adat/. A tanulók közül külterületről jár be 17 tanuló. A rendelkezésünkre álló 9 tanterem mellett 1 számítástechnika terem is kialakításra került

7

Az összlétszám 60-65%-a hátrányos helyzetű, sok a segélyre szoruló. Gyermekeink zöme nem megfelelően motivált környezetből érkezik hozzánk. Ezekből a gondokból adódóan egyre több feladat jut az iskolának. Pedagógiai törekvések Az iskola nyitott a korszerű törekvések iránt. 1992-től kiemelten foglalkozunk a részképesség zavarral küszködő kisiskolások hiányosságainak pótlásával és felzárkóztatásával. 1994 a rajz- és képzőművészeti oktatást mindennapos délutáni, nem kötelező órák keretében folytatjuk. Ezt a képzést a SZIN-VONAL Alapfokú Művészeti Intézménnyel megkötött szerződés alapján 2011-től ők biztosítják. 2006-tól alapfokú művészetoktatás keretében, a néptánc szakágat választhatják tanulóink. 1996 Saját erőből vásárolt számítógépekkel elindítottuk az informatika számítástechnika oktatást – délutáni nem kötelező tanórai foglalkozások formájában is – a szülők és a gyerekek igényeinek megfelelően. Lehetővé vált az Önkormányzat támogatásával az Internet hozzáférés is. 2011-ben Informatikai Infrastruktúra Fejlesztése pályázaton megújult a számítógéppark, és öt digitális tábla segíti az oktatói munkát. A tantervünkben idegen nyelvként kötelezően az angol nyelvet oktatjuk. Délutáni nem kötelező órákban orosz nyelvet is tanulhatnak a gyermekek.

8

Mivel a vizuális kultúra igen nagy területet ölel fel, hisz nemcsak a gyermekek nagyon sokoldalú manuális tevékenykedtetésére, ízlés-formálásra, hanem alapvetően a nagyobb fokú munkabírásra, kitartásra is nevel, döntő fontosságúnak tartjuk, hogy ezt a területet továbbra is kiemelten kezeljük. Már csak azért is, mert a 6-14 éves korosztály egy olyan területen bizonyíthatja nap, mint nap a szorgalmát, s rendszeresen sikerességét is, melynek eredményessége a többi tantárgyra vonatkozóan is pozitív hatással van. 2006 szeptemberétől alapfokú művészetoktatási iskolát indítottunk kézműves és néptánc tanszakon. Számítástechnikai szaktantermünket tervezzük fejleszteni, nyelvi labort is szeretnénk kialakítani. AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI ALAPELVEI A 2006-2007-es tanévtől bevezettük az alapfokú művészeti képzést, amelyek közül, a képzőművészeti és kézműves szakot a Balaton-felvidéki SZÍN-VONAL Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek adtunk át. Iskolánk továbbra is biztosítja a képzőművészeti képzésnek a helyet, és szervezéssel is segíti az ott folyó oktatást. Intézményünk pedagógiai alapelvei, hogy a minőségközpontúságot és a tehetséggondozást állandóan szem előtt tartva, tevékenységünk szolgáltató jellegét megőrizzük. A ránk bízott gyerekek emberi értékeit, lelki egészségét, értelmi és érzelmi intelligenciáját, magatartási szokásait, alkotásvágyát, alkotó képességét sikerélményt biztosító, szeretetteljes, mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő, esélyegyenlőségre, lehetőséget adó légkör megteremtésével biztosítsuk. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség ígéretek individuális fejlesztésére, a tanulók művészi kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség megőrzésére. Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását Az irányítás Az iskola szakmai irányítását és fenntartását, az érvényben lévő törvények és rendeletek keretein belül az Klebelsberg Intézményfenntartó Központ végzi. A MUNKÁNKAT MEGHATÁROZÓ BELSŐ KÖRÜLMÉNYEK Az iskola tanulói Az iskola tanuló létszáma jelenleg 114 fő. A tanulók döntő többsége az iskolában kell, hogy megkapja azokat a háttértámogatásokat, melyekre a nyugodt előmenetelhez szüksége van. A kiegészítő ismeretek megszerzéséhez rendelkezésre áll a község könyvtára és teleháza. A lehetőségekhez képest megoldottuk az audió-vizuális lehetőségek kihasználását. Rendszeresek a tanulmányi kirándulások Mindennaposak a felzárkóztató, tehetséggondozó, valamint középiskolára felkészítő foglakozásokat, tanulmányi versenyekre nevezzük be és készítjük fel diákjainkat. Azt tapasztaljuk, hogy a beérkező első osztályos tanulók közül évről évre egyre többen olyan zavarokkal küzdenek, melyek kezelése, kiküszöbölése, elengedhetetlen. Számos gyermek küzd részképesség zavarral, tanulmányi nehézségekkel, ez később beilleszkedési és esetleg 9

magatartászavarokhoz vezethet. Ez társadalmi probléma is. Nagy szükség lenne az iskolában logopédusra A részképesség zavarokkal küszködő gyerekekkel rendszeresen fejlesztő pedagógusok, és gyógypedagógus foglalkozik. Az iskola dolgozóiról: Személyi feltételek Iskolánkban jelenleg 12 fő a nevelő-oktató tevékenységet ellátó főállású pedagógus, közülük egy fő logopédus. Egy fő tanító és egy fő gyógypedagógus a KLIK alkalmazásában, de a mi intézményünkben foglalkoztatott. A kisóraszámú tantárgyakat óraadó, nem főállású dolgozók látják el. Kisegítő személyzet: 2 fő. A karbantartást a Települési Önkormányzat dolgozója látja el félállásban, szerződés szerint. A tantestület jelenlegi összetételében és létszámában képes ellátni a NAT-ból adódó új feladatokat. Természetesen szükségesek az ütemezett továbbképzések, a módosult követelmények miatt. Ehhez a jó szakmai felkészültség segít hozzá. Az elmúlt 8 évben az itt tanítók közül mindenki részt vett olyan tanfolyamon illetve szakvizsgázott (4 fő) is, ahol a tanárnak módja nyílt szakképzettségének megújítására, illetve olyan ismeretek megszerzésére, mely a tanulókkal való foglalkozás új lehetőségeit biztosítja. A nevelők továbbképzéséről az iskola folyamatosan gondoskodik, és azt ösztönzi. A nevelők emberileg is alkalmasak feladataik ellátására. Szeretik a gyermekeket, és felelősséget éreznek tanítványaik iránt. Az óráik szakmai felkészültségről, módszertani jártasságról tanúskodnak. Az eredményességet a tanulók többségének a tudása igazolja. Rendszeresen tartanak különböző tehetséggondozó foglalkozásokat. /Délutáni órák: képzőművész, matematika, idegen nyelvi (angol, orosz), számítástechnikai, alsó tagozatos művészeti. Művészeti csoport: színjátszó, táncegyüttes. Sportcsoport: atlétika, kézilabda, labdarúgás, torna,judo,vívás./ Folyamatos a lemaradók felzárkóztatása is. Az így végzett munka egy részét tudjuk csak túlmunka formájában elszámolni. A nevelőtestület a jelenlegi összetételében alkalmas a kerettanterv bevezetésére. Az egyéb munkakörökben dolgozók feszített munkája is elengedhetetlen az iskola működéséhez. Tárgyi feltételek Iskolánk jelenleg 10 tanteremből, 1 épülő technika teremből és 2 szertárhelyiségből áll. A testnevelés-foglalkozásokat az év nagyobb részében a Művelődési Házban oldjuk meg. Szemléltetőeszközeink tárháza rendszeres kiegészítésre és felújításra szorul, főként a NAT megváltozott feltételrendszere miatt. Az eszközállományunk az előírt minimum eszközszükséglethez viszonyítva hozzávetőlegesen 48 %. Kiemelt fontosságú számítógépes hálózatunk fokozatos fejlesztése.

10

AZ ISKOLA HAGYOMÁNYRENDSZERE Az egyes ünnepségek, rendezvények lebonyolítását a Munkaterv részletezi. Közös hagyományaink: 1. Ünnepeink: - Tanévnyitó ünnepély - Elsősök megajándékozása. - Mikulás ünnepség. - Karácsonyi ünnepség – műsor. - Föld napja, Madarak és Fák napja – jó idő esetén kirándulás a természetbe. - Gyermeknap – vetélkedők, sportversenyek rendezése. - Anyák napja – osztályonkénti köszöntés. - Tanévzáró, ballagás. - Nemzeti és állami ünnepek megünneplése, műsorok készítése. - megemlékezés az iskola névadójáról – Csontváry nap 2. Rendezvények - Farsangi bál. - Szavalóverseny. - Népdalverseny. - Kulturális bemutató /kétévente/ - Csontváry nappal együtt. - Kiállítás a képzőművészeti oktatás alkotásaiból – Csontváry napon. - Kirándulások évi két alkalommal, abból egy valamely képzőművészeti-kulturális program beiktatásával 3. A tantestület hagyományai - Nőnapi köszöntés. - Nyugdíjasok búcsúztatása. - Pedagógus napi rendezvény. - Névnapi köszöntések, megemlékezések. Oktató- és nevelő munkánk: 1-4. évfolyamon legfontosabb feladatunk, hogy a tanulók valóban készségszinten sajátítsák el az olvasás, az írás és a számolás alapjait. Elsősorban az értő olvasás a cél. Az első osztályt indító nevelők mindig maguk választják meg az olvasás tanításának módszerét és taneszközét. Ez eddig feszültséget akkor sem okozott, ha a tanulónak osztályt, iskolát kellett váltani. Az alsó tagozatos évfolyamokon rendszeres felmérésekkel ellenőrizzük a bemenetet, a kimenetet, ezek ismeretében határozzuk meg a tennivalókat. Tanulóinkat úgy készítettük fel, hogy az alsó osztályokban minél kevesebben kényszerüljenek évismétlésre. Jelentős feladatot vállaltunk a különböző hátrányokkal érkező elsősök korrekciós gondozásával. Igyekszünk meggyőzni a szülőket ennek a munkának a szükségességéről, nem mindig eredménnyel. Felső tagozatunkban is az a gyakorlat, hogy a módszert, a taneszközt a szaktanár maga választja meg. A humán, a reál, és a készség-tárgyak oktatásának egészséges egyensúlyát igyekszünk megvalósítani.

11

Két idegen nyelvet oktatunk, egyet kötelező - angol, egyet délutáni nem kötelező tanórán - orosz. Az informatika oktatása a számítógépek beszerzésével javult. A gyermekeknek lehetősége van, hogy a testnevelés órán kívül sportfoglalkozásokon vegyenek részt. A lehetőségekhez képest alkalmanként úszásoktatáson vehetnek részt. 2012. szeptembertől a harmadik osztályban heti rendszerességgel dzsúdó oktatás folyik, /szponzor segítségével./ ezt a tevékenységet csak addig tudjuk folytatni, amíg a szponzoráció adott. 2014. évtől a 3-4 évfolyamon bevezetjük a szakági sportok közül a vívást. A személyi feltételt és a teremhasználatot az intézmény, a tárgyit a Balaton Vívó Klub biztosítja. Az egészséges életmódra nevelést programszerűen folytatjuk. Szinte minden egészséget célzó megmozduláshoz és programhoz csatlakozik iskolánk. A programok tevékenységi formában tervezik megvalósítani a személyi higiénétől a baleset megelőzésen, elhárításon át, a drogellenes küzdelemig a feladatainkat. A környezetvédelem, a mentálhigiénés problémák kezelése az oktatásban is helyet kap. Az oktató tevékenység legfontosabb szervezete a pedagógusok munkaközössége. Szervezik a módszertani foglalkozásokat, továbbképzéseket. Kialakítják az egységes követelmény és értékelési rendszert. Felméréseket terveznek, végeznek és ezek elemzése alapján feladatokat határoznak meg. Ösztönzik a szakmai fejlesztéseket. Szervezik az órán kívüli tevékenységeket (tanulói versenyek, pályázatok, bemutatók). Véleményezik az iskola munkáját, annak dokumentumait. Szakmai téren jelentős segítséget nyújtanak az iskolavezetésnek. Nevelési feladataink közül talán legfontosabb a közösség, mint érték kialakítása és elfogadtatása. Ez a mai társadalmi környezetben nagyon nehéz. Ha kisiskolás korban a tanuló nem jut el odáig, hogy tisztelje az iskolatársát, hogy elfogadja annak másságát, hogy becsülje azt a munkát, amit közösségének tagjai végeznek, akkor szinte biztos, hogy önző, magának való felnőtt lesz belőle. Hasonlóképp fontos a kisgyermekkori agresszivitás okainak feltárása a szülővel közösen és az ennek visszaszorítására történő intézkedések. A felső tagozatosok között itt-ott előfordulnak a felnőttkori kilengések csírái. Ezek ellen igyekszünk határozottan fellépni. Nevelőmunkánkban nagy jelentőségű a szabadidő hasznos eltöltésének szervezése, irányítása. Tanulóink részére sokrétű órán kívüli tevékenységi formát ajánlunk, amit szívesen vesznek igénybe. Szakkörök, énekkar, népi táncegyüttes, kulturális és művészeti versenyek, rendszeres sportversenyek biztosítják a kínálatot, melyből tanulóink választhatnak az iskolán belül, de támogatjuk azok törekvését is, akik iskolán kívül keresnek maguknak hasznos elfoglaltságot (gyermekkönyvtár, zeneiskola, sportegyesületek, stb.) Évente legalább 9-10 alkalommal túráznak és barlangásznak gyerekeink, melynek keretében nagy hangsúlyt fektetünk a környezetbarát magatartás kialakítására, a természet megszerettetésére. Az intézmény felvette Csontváry Kosztka Tivadar nevét. A névadó hagyomány- őrzése sok élményt és hasznos tapasztalatot hozott. Hagyomány az iskolában, hogy fogadjuk az óvodásokat az iskolai beiratkozás előtt. A kirándulások alkalmával igyekszünk tanulóinkkal megismertetni Magyarország nevezetes tájegységeit és nemzeti, kulturális értékeinket. A nyári szünidőben tábort (alsó és felső tagozatos) szervezünk az ország különböző vidékeire diákjaink számára. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőségei: Lehetővé teszi a néphagyomány, a környezet- és tárgykultúra megismerését. Kialakítja az esztétikum iránti igényt, az mozgáskultúra élményképességet, az alkotói magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. fejleszti a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget. Gyermekközpontúsága miatt a szülők és a tanulók szívesen választják az alapfokú művészetoktatás által kínált képzési formát.

12

Tanáraink felkészültek, speciális tudással, képességgel, főiskolai, egyetemi diplomával rendelkeznek és változatos, izgalmas, érdekes, kreatív foglalkozásokat tartanak. Tanulóink szempontjából nélkülözhetetlen a segítő- fejlesztő-ötletgazdag pedagógiai munka, mely során célunk, hogy a gyerekek örömteli, vidám, inspiráló légkörben bonthassák ki tehetségüket. Kiemelt feladatunk az országos versenyeken való színvonalas szereplések folytatása. Rendszeresen szervezünk nyílt napokat, hogy tevékenységünk két alappillére- a gyermekközpontúság és az igényes, minőségi munka- szilárd talajon álljon. A célok elérését meglátásunk szerint jól szolgálják a féléves rendszerességű, szemet- lelket gyönyörködtető nyilvános fellépések, valamint a vidám, kellemes hangulatú őszi- tavaszi kirándulások, alkotónapok. Az intézményünk az elmúlt évek alatt egyéni arculatot alakított ki. Nagysikerű bemutatóink, eredményeink, közszerepléseink rangot adtak számunkra. Az iskola kapcsolatai -

-

-

-

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumával a kapcsolat informális jellegű. Az Önkormányzattal, a kapcsolat rendezett. Rendszeresen részt vesznek nevelőink az iskola képviseletében különböző szakmai társaságok országos rendezvényein (Történelem Tanárok Egylete, Természetvédő Tanárok Egyesülete, Oxford University Press.) A közeli városok /Tapolca, Sümeg/ és a környező települések /Monostorapáti, Nyirád, Kapolcs/ általános iskoláival közösen szervezünk megbeszéléseket, továbbképzéseket, versenyeket. A középiskolákkal a beiskolázás időszakában élénk a kapcsolat. A környező általános és képzőművészeti iskolákkal Együttműködünk az óvodával, a Pedagógiai Szakszolgálattal, a Zeneiskolával. A helyi közművelődési intézménnyel szoros együttműködésben szervezzük a gyermekprogramokat. Az iskola orvosa rendelésein és azon kívül is nagyon fontos munkát végez a megelőző és gyógyító tevékenységben egyaránt. A körzeti védőnő felvilágosító előadásokkal készíti fel a gyerekeket. A szülőkkel a sokoldalú kapcsolattartás több éve kialakult hagyományai élnek /családlátogatás, fogadóóra, szülői értekezletek, Szülői Munkaközösség, stb./ Jó és rendszeres kapcsolatunk van a szülőket foglalkoztató cégekkel, különösen azokkal a munkahelyekkel, ahol sok gyermek szülője dolgozik, amelyek többféle formában segítik céljaink megvalósítását. Támogatja az iskolát néhány vállalkozás is.

13

-

Rendszeres kapcsolatunk van a rendvédelmi testületekkel. /Bűnmegelőzés, felvilágosítás./ Együttműködünk a római katolikus egyházzal. Plébánosa hitoktatást végez az iskolában. Diákegyesület Tűzoltóság Polgárőrség Alapítványok. /Helyi és iskolai/ Együttműködünk a SZIN-VONAL Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel.

Az iskola szolgáltatásai Kötelező tanulási időn kívül igénybe vehető iskolai szolgáltatások: 1. 2. 3. 4.

Egyéni beszélgetés tanárral tanulási vagy egyéb kérdésekről. Felkészítés versenyekre. Az iskolai közösségben részvétel. Számítógép-használat.

Ezek a szolgáltatások ingyenesek. Egyéb szolgáltatás programba állítására is van lehetőség az iskolavezetés előzetes jóváhagyása alapján. Az iskola szolgáltatásai: 1. Reggeli ügyelet 7.10 – 8.00 óráig. 2. Napközis étkezési lehetőség 3. Ebédelési lehetőség / vendégebéd / 4. Segélyezési lehetőség elősegítése 5. Egészségügyi szűrővizsgálat, iskolaorvosi szolgáltatás 6. Szükség szerint délutáni ügyelet biztosítása 7. Mentálhigiénés ellátási szolgáltatás biztosítása 8. Alapfokú képző- és iparművészeti, táncművészeti oktatás 9. Megelőző és mentő tűzvédelmi ismeretek oktatása 10. Második idegen nyelv oktatása 11. Színjátszó foglalkozások 12. Rendvédelmi, közlekedési ismeretek oktatása Ezek a szolgáltatások jellegüknél fogva vagy ingyenesek, vagy az érvényben levő törvények alapján térítési díjkötelesek. A szolgáltatásokat lehetőségeinkhez képest évenként tovább bővítjük.

14

NEVELÉSI PROGRAM 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Alapelveink pillérei -

NAT-követelmények Köznevelési Törvény Iskolafenntartó oktatáspolitikai koncepciója Önértékelés Az iskolahasználók véleménye, elvárásai, szándékai, a tantestület véleménye, elvárásai, szándékai, értékrendje, adottságai Alapító Okirat

1/1. Az iskola nevelési, oktatási céljai, feladatai, eljárásai Célunk: gyermekközpontú, szeretetteljes, értékközvetítő és képességfejlesztő iskola. További céljaink: Nevelési alapcélok, értékek és feladatok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglalt célok elérése érdekében, a törvény elveinek és szabályozásának megfelelően a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a köznevelés feladatát alapvetően „a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék - a haza felelős polgárává váljék, - kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága, - reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert, - megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában, - törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására, - legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően, - váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre, - ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat, - tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk Alaptörvényével,a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel. A Nemzeti alaptanterv fontos szerepet szán az egyetemes magyar nemzeti hagyománynak, a nemzeti öntudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolását is. Ebből következően a nemzetiségekre vonatkozó 15

tudástartalmak főbb tartalmi jellemzői (illeszkedve a regionális és lokális sajátosságokhoz) a tartalmi szabályozás különböző szintjein, illetve az iskoláztatás minden szakaszában arányosan meg kell, hogy jelenjenek. Kiemelten kezeli az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését, ugyanakkor fontosnak tartja azokat a tartalmakat, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. A dokumentum figyelmet fordít az egész világot érintő átfogó kérdésekre, hangsúlyozva a fenntarthatóság iránti közös felelősséget. Az együttműködés a szülőkkel, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony intézményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat. A Nemzeti alaptanterv szándéka, hogy a teljesítmény növelésére sarkalljon tanítványt és tanárt egyaránt, hogy az elsajátított tudás értékálló és a kor igényeinek megfelelő legyen, ennél fogva egyensúlyra törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között. Ahhoz, hogy egy ország polgárai szót értsenek egymással, szükséges, hogy létezzék olyan közös műveltséganyag, amelynek ismerete minden felnőtt állampolgárról feltételezhető. Ez az a közös nyelv, amelyen a nemzedékek közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében folytatható.” A Nemzeti Alaptantervből átvett kulcskompetenciák: ­ anyanyelvi kommunikáció, ­ idegen nyelvi kommunikáció, ­ matematikai kompetencia, ­ természettudományos és technikai kompetencia, ­ digitális kompetencia, ­ szociális és állampolgári kompetencia, ­ kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, ­ esztétikai–művészeti tudatosság és kifejezőkészség és ­ a hatékony, önálló tanulás. Ezen belül: -

Alapkészségek fejlesztése. Írás, olvasás, matematikai alapműveletek, helyesírás, szövegalkotás írásban, szóban, gondolkodási műveletek fejlesztése. Önismeret. A kultúra teljességének közvetítése a manapság elvárható szinten /képzőművészeti képzés, színjátszó-, néptánc foglalkozások, énekkar/. Tanulási-önművelődési kultúra kialakítása. Informatikai, hírközlési és egyéb média-ismeretek elsajátítása /számítástechnika/. A természeti, környezeti értékek megőrzése. Egészséges életvitel megalapozása /háztartástan/. A technikai környezettel való tudatos, harmonikus együttélés. Biztos erkölcsi alapok megteremtése /Humánum, az ember tisztelete, tisztesség, megbízhatóság, illemtudó, udvarias viselkedés/. A magyarság, mint nemzeti örökség ápolása, helyünk a világban. Nyitottság más népek kultúrája felé. Önművelés. Kommunikáció anyanyelven és más idegen nyelven. 16

-

Számítógép használata a mindennapi életben. Befogadási, önkifejezési és alkotási technikák elsajátítása a művészetek területén. A gyakorlati élethez szükséges képességek fejlesztése. Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra.

Céljainkat a családi nevelésre építve, a gyerekeket bevonva, a kötelező feladatok során jó légkörű, rendezett környezetet létrehozva szeretnénk megvalósítani. Az ifjúságvédelemben a törvényeknek megfelelően járunk el. Az év elején nyilvántartásba vesszük a hátrányos helyzetben lévő tanulóinkat. Az Önkormányzat családgondozójával és a szülői házzal megfelelő kapcsolattartásra törekszünk. - A végzett munkáról a Nevelőtestületet tájékoztatjuk. - Gyermekvédelmi munkánk során elsődlegesnek tartjuk a felzárkóztatás lehetőségének minden irányú biztosítását /differenciált foglalkozás, napközi/. - Elsajátíttatjuk a mindennapi életvitelhez szükséges gyakorlati ismereteket /háztartástan, elemi szerelési ismeretek/. - Továbbfejlesztjük a Járdányi Pál Zeneiskolával és Nevelési Tanácsadóval az eddig is fennálló kapcsolatunkat. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata kiemelni, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása, a környezetért érzett felelősség kialakítása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). A káros szenvedések megelőzése. Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, -

17

jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Tudatos állampolgári létre való nevelés. Eligazodás a modern társadalomba. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások Közvetlen módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita

18

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: -

-

-

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

Fejlesztési területek – nevelési célok A fejlesztési területek – nevelési célok a pedagógiai folyamat egészében megjelennek oly módon, hogy beépülnek a műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tematizálják az osztályfőnöki órák programját, és keretet adnak a tanórán kívüli foglalkozásoknak. Fejlesztési területek: - erkölcsi nevelés, - nemzeti öntudat, hazafias nevelés, - állampolgárságra, demokráciára nevelés, - az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, - a családi életre nevelés, - a testi és lelki egészségre nevelés, - felelősségvállalás másokért, önkéntesség, - fenntarthatóság, környezettudatosság, - pályaorientáció, - gazdasági és pénzügyi nevelés, - médiatudatosságra nevelés és - a tanulás tanítása.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eljárásrendszere, módszerei, eszközei Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka a kompetencia alapú oktatás alkalmazásával mind eszközeiben, mind az alkalmazott módszerekben minőségi átalakulást jelent. A kompetencia alapú oktatásban hangsúlyossá válik a tevékenységközpontú tanulásszervezés. A mindennapok nevelő-oktató munkájába beépülnek a kooperatív módszerek, technikák, a projekt alapú oktatás és a differenciálás módszerei. A nevelőtestület jól felkészülten tudja bemutatni a kompetenciaalapú oktatás módszertanát. Valamennyi pedagógus nyitott, fölkészül a szemléletváltásra, és megismeri az új módszertani kultúrát eredményező oktatást. A módszer erősíti a tapasztalati úton való tanulást, figyel a csoporttagok integrálására, feltérképezi a csoportközi kommunikációt, dinamikákat, együttműködést, segíti a tanulásban résztvevők erősségeinek felismerését, alkalmazását, a problémamegoldó és felelősségvállaló attitűd kialakítását, nagy hangsúlyt fektet a játék és tanulás kombinálására. A programcsomagok adaptációja a helyi tantervekben történik. A digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása a mindennapi munka gyakorlatában hangsúlyossá válik, használata beépül a tanítási-tanulási folyamatba. 19

Az oktató-nevelő munka szerves részeként valósítja meg az iskola az egészségnevelési és környezeti nevelési programját, amelyet jelen Pedagógiai Program 25-28. oldala tartalmaz. 1/2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Cél: Diákjainkat olyan személyiségekké kívánjuk nevelni, akik: ­ bizakodók, képesek feloldani az ellentéteket, szeretik a családjukat, iskolájukat, lakóhelyüket, szeretik a hazát és a nemzetet, ­ közvetlen környezetük értékeit megőrzik, gyarapítják, ­ tisztelnek más népeket, megbecsülik azok értékeit, ­ megbecsülnek minden embert, minden életet, segítőkészen állnak mindenki mellé, különösen támogatva a – bármilyen okból – hátrányos helyzetűeket, ­ képesek az új információk környezetében eligazodni és azt kritikai módon felhasználni. Kiemelten fontosnak tartjuk továbbá: ­ a tanulók empátiájának kialakítását és fejlesztését, ­ személyes tapasztalatok megszerzését az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása során, ­ a tanulók segítését jellemük, gondolkodásuk és ízlésük fejlődésének kialakulásában, ­ a tanulók kommunikációs készségének fejlesztését: a véleményformálás, a vélemények és érvek kifejtésének, értelmezésének és megvédésének képességét. A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A személyiségfejlesztés kiemelt feladata az egészséges, reális énkép, az önismeret és önértékelés fejlesztése élethez közeli helyzetekben, szituációkban. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti Alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba 20

integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. 4 A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 5. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és Önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 6 A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 7. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. 8. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 9. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 21

10. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 11..Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. 12. A tanulók testi nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az arra rászorulóknak állapotuknak megfelelő foglalkozás szervezése. Az iskolai testnevelés és sport adja a bázisát a sporttörténeti hagyományokkal rendelkező, sikerekben gazdag nemzeti élsportnak. A harmadik stratégiai cél a tehetséggondozás, a sportban tehetségesek felkarolása - a tanuló erős és gyenge oldalát egyaránt támogatva, segítve. A magyar és egyetemes sport hagyományai és értékei, illetve élsportolóink példaértékű teljesítményének megismerése segíti a nemzeti azonosságtudat fejlesztését, az emberi teljesítmény elismerését. A hazai és világversenyek figyelemmel kísérése támogatja a morális értékeket, a fair play szellemének érvényesülését, valamint az európai és az egyetemes közösséghez való tartozást. A differenciálás és a motiváció a tanulóközpontú fejlesztés kiemelt alapelvei. Az esélyegyenlőséget biztosító elv figyelembe veszi a gyermekek testi, lelki és szociális állapotának természetszerű különbözőségeit, eltérő fejlődési lehetőségeit. A testnevelés és sport a tanulási nehézségek kezelésében – a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek fejlesztésében – és a társadalmi integrációban 22

betöltött szerepe, mint alapelv, szintén hangsúlyos. 13. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. 14. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

23

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetenciatudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség) 15. Művészeti nevelés A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes /Bagdy Emőke/. A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz. Meg kell tanítanunk őket az elfogulatlan, nyitott, „rácsodálkozó” attitűdre, valódi „gyermeki” vonások megnyilvánulására. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a Művészeti oktatásban Iskolánkba egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a gyerekek, ami azért lényeges, mert a művészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás folyamata is könnyedebb. Tapasztalataink szerint beilleszkedési nehézségekkel nem kell megküzdeniük a tanulóknak, ami a nyugodt, harmonikus tanórai légkörnek, a sokszínű egyéni képességek pedagógiai elfogadásának, az inspiráló, segítő tanári hozzáállásnak, az együtt alkotásnak és a gyakori rendezvényeknek köszönhető, ugyanakkor pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a kreatív tanulók esetenként fegyelmezetlenek, impulzívak, nonkonformista attitűdöt mutatnak. Ezeket a jelenségeket az alapfokú művészetoktatásban más tanszakra irányítással, illetve enyhébb esetekben szülői konzultációkkal egyéni teljesítményütemezéssel, a személyiséghez illő téma- és technikaválasztással meg lehet oldani, tehát a szuverén alkotói magatartásból, személyiségjegyekből adódó problémákat az alapfokú művészetoktatásban is kezelni kell. Tanulási kudarc a képzés tematikája alapján nem jellemző. Azonban azt fontos kiemelni, hogy az alapfokú művészetoktatás határozottan megfigyelhető az a jelenség, hogy tanulóink tanulmányilag kimutathatóan jobb teljesítményre képesek, mint az iskolába beiratkozás előtt. A jelenség hátterébe a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. A hazai és nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy a művészetfejlesztő hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás kifinomulhat és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket „kivetítsék, kialkossák” magukból. Ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú művészetoktatás segíthet a tanulási kudarcok kezelésében. A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi 24

feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának! Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségnevelési program Az iskolai egészségnevelés célja, hogy az intézményben eltöltött időben minden tanuló rendszeresen részesüljön hatékony egészségfejlesztő tevékenységben, ennek eredményeképpen a feladatokkal megbirkózni képes, holisztikusan értelmezett egészséges felnőtté váljon. Az egészségnevelés iskolánkban teljes körű és folyamatos, a tanulók életkori és szociokulturális sajátosságaira épül. Táplálkozás Cél: - a tanulók ismerjék, és tudatosan válasszák az egészséges táplálékokat - tapasztalják meg a korszerű táplálkozásból adódó előnyöket - növekvő határozottsággal utasítsák el az értéktelen vagy káros élelmiszeripari termékeket Ennek érdekében: - mi, az iskola pedagógusai jó példával járunk elől - az iskolai rendezvényeken a megszokott csipszek, cukros üdítők, energiaitalok, édességek helyett más egészséges és otthon előállítható süteményeket és gyümölcsleveket kínálunk - megtanítjuk a reklámpszichológia alapjait, a reklámfogásoknak való ellenállás lehetőségeit - tanítványaikkal együtt látogatást teszünk natúr és bioboltokban, piacokon - az iskolában egészséges táplálkozást népszerűsítő plakátokat készítünk és helyezünk ki - diák és egészségnapokon, projektnapokon közösen készítünk korszerű ételeket Mérés, értékelés: - az a háziorvosi szolgálat segítségével testparamétereket (testtömeg, testmagasság, BMI, vérnyomás stb.) mérünk minden tanév elején a kapott értékeket összehasonlítjuk - a testnevelővel együtt értékeljük a tanulók tanév eleji és év végi fizikai állapotát - figyelembe vesszük a félévenkénti fogászati szűrés eredményeit Testnevelés, testmozgás Cél: - a tanulók világosan lássák a mozgás szervezetre gyakorolt pozitív hatását - legyenek tisztában a mozgásszegény életmód következményeivel - ismerjenek meg több mozgásformát - legyenek képesek kiválasztani az alkatukhoz és lehetőségeikhez illő mozgásformákat - leljék örömüket a mozgásban, váljon szokásukká - társaikat is ösztönözzék sportolásra Ennek érdekében: - kiemelten foglalkozunk a mindennapos testnevelés kérdésével - évfolyamonként több féle mozgásformával ismertetjük meg a tanulókat: Kézilabda, labdarúgás, önvédelmi sport, tánc - hétvégenként a történelem tanárunk,és tanítóink által szervezett kirándulásokon való részvételre ösztönözzük őket - fenntartjuk és támogatjuk az iskolai Bozsik programos csapatot - biztosítjuk az egyesületben sportolás, versenyeken való részvétel lehetőségeit - az iskola által biztosított teremhasználat és személyi feltétel mellett a tárgyi feltételt biztosító Balaton Vívó Klub segítségével vívó szakági alapfelkészítést tartunk 3­4. osztályban a délutáni kötelező testnevelésórák terhére. 25

- külső szponzor segítségével biztosítjuk a judo oktatást, több évfolyamon - tanórák közti szünetekben a diákokat az udvaron való mozgásra bíztatjuk - az iskolaudvaron sportpályát és mozgásra ösztönző elegendő szabad füves területet tartunk fenn - neves sportolókat állítunk példaként a tanulók elé (diáknap, sportnap) - támogatjuk a néptánccsoport tevékenységét Mérés, értékelés: - a testnevelés tantárgy keretein belül jól ellenőrizhető az állóképesség, a rugalmasság és a gyorsaság valamint a mozgáskoordináció fejlődése - az egyéb fizikai kondíciókban bekövetkező változásokat (keringés, légzés, testtömeg stb.) az ifjúság egészségügyi (orvosi, védőnői) vizsgálatok mérik - figyelembe vesszük az intézményi minőségfejlesztési rendszer visszajelzéseit Lelki egészség, szenvedélybetegségek megelőzése Cél: - a tanulók harmóniában éljenek önmagukkal, a világgal - problémák esetén alkalmazzanak önsegítési technikákat - ismerjék be, ha segítségre van szükségük és tudják, hol kaphatják meg - legyenek tisztában a függőségek természetével - tudjanak nemet mondani a bódító és pszichotróp szerekre, az alkoholra és a cigarettára Ennek érdekében: - biztosítjuk, osztályfőnökökkel és más tanárokkal való négyszemközti beszélgetés lehetőségét - ifjúságvédelmi felelős, gyógypedagógus, iskolaorvos, védőnő, igazgató és szakmai igazgatóhelyettes, iskola rendőre részvételével rendszeresen ülésező mentálhigiénés csoportot működtetünk, mely félévente ülésezik - osztályfőnöki órákon évfolyamonként változó tartalommal családi életre nevelési programot folytatunk - a rendőrség bűnmegelőzési előadója által tartott eladásokat szervezünk szülők és tanulók részére - tartjuk a kapcsolatot a Tapolcai Szociális Intézmény család és ifjúságvédelmi felelőseivel - biztosítjuk az ifjúságvédelemért felelős kolléga részvételét szakmai jellegű programokon - az iskolában több helyen kifüggesztjük a segítségnyújtó egyesületek, alapítványok, ambulanciák elérhetőségeit: tinédzser ambulanciák, drogambulanciák, lelkisegélyszolgálatok - élményszerű programokat, szabadidős elfoglaltságokat kínálunk (diákönkormányzat) Mérés, értékelés: - sokatmondóak lehetnek a mentálhigiénés csoport beszámolói - a családvédelmi intézet iskolák közt végzett felmérései - könyvtárhasználat (könyvek kölcsönzése a témában) Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás Cél: - a tanulók és a felnőtt dolgozók biztonságban legyenek az intézményben, ne érje őket hírtelen bekövetkező egészségkárosodás - baleset esetén korszerű elsősegélynyújtásban részesüljenek - szükség esetén egészségügyi intézménybe kerüljenek - maguk is képesek legyenek elsősegélyt nyújtani - ismerjék a mentőhívás és a katasztrófavédelem hívásának szabályait Ennek érdekében: - minden tanév elején baleset-megelőzési oktatást tartunk a tanulók és felnőtt dolgozók részére 26

- a belső ellenőrzés keretein belül rendszeresen bejárjuk az épültet, felírjuk a balesetveszélyes dolgokat, helyzeteket - az intézményvezetés gondoskodik a veszélyt jelentő tárgyak minél korábbi javíttatásról, a balesetveszély elhárításáról - a mentők és a tűzoltóság, valamint a rendőrség telefonszámát jól látható helyre kifüggesztjük a folyosón, a portán, az irodákban - a tanulókat az eddiginél jobban ösztönözzük a vöröskeresztes területi elsősegélynyújtó versenyeken való részvételre, csecsemő-gondozási versenyekre. - Tűzoltó és katasztrófavédelmi szakképzést folytatunk a helyi Önkéntes Tűzoltó Egyesülettel, rendszeresen versenyeztetjük is diákjainkat. Mérés, ellenőrzés: - balesetek száma - baleseti jegyzőkönyvek tartalma - iskola-egészségügyi szolgálat tapasztalatai, jelentése - elsősegélynyújtó, tűzoltó és katasztrófavédelmi versenyeken való részvétel és az eredmények Személyi higiéné Cél: - a tanulók tisztán, rendben tartott ruházatban járjanak iskolába, higiénikusan étkezzenek, és szabályoknak megfelelően használják a mellékhelyiséget - minél ritkábban betegedjenek meg, fertőző betegségeikből minél gyorsabban gyógyuljanak ki - a higiénés szabályokat önmaguk és környezetük érdekében mindenkor tartsák szem előtt Ennek érdekében: - a fiú és a lány öltözőhöz való zuhanyzó helyiségeket rendben tartjuk, biztosítjuk a folyamatos melegvíz-ellátást - a mellékhelyiségek tisztaságát rendszeresen ellenőrizzük, gondoskodunk szappan és egészségügyi papír utánpótlásról, - kifüggesztjük a mellékhelyiségek használatáról szóló legfontosabb tudnivalókat - a menstruációs higiénét a családi életre nevelés keretén belül tanítjuk (szakoktatók, védőnő, iskolaorvos) - bemutatjuk a kézmosás helyes módját - kapcsolatot tartunk a tanulók ruházatának (alsónemű) tisztaságát közelebbről ismerő iskolaorvossal, védőnővel, testnevelőkkel - ellenőrizzük a tízórai elfogyasztásának módját és helyét, ezen a téren is jó példát mutatunk - járványos időszakban felhívjuk a tanulók figyelmét a zsebkendő használatának szükségességére, módjára - a hajzat tisztaságának ellenőrzésében a védőnőre, a száj higiéné tekintetében a tanulók szűrését végző fogorvosra hagyatkozunk - az egészségnevelési munkába szülőket is bevonjuk (szülői értekezletek) Mérés, ellenőrzés: - orvosi, védőnői szűrővizsgálatok tapasztalatai - testnevelők megfigyelései - hiányzások száma - egyéb pl. osztályfőnöki megfigyelések Szűrővizsgálatokon való részvétel Cél: - a tanulók értékként kezeljék az egészséget 27

tartsák fontosnak a betegségek megelőzését értsék a korai felismerés és az eredményes gyógyítás közti összefüggést vegyék igénybe az egészségügy prevencióval kapcsolatos szolgáltatásait ismerjék a leggyakoribb önvizsgálatokat és gyakorolják is azokat elváltozás, betegség gyanúja esetén képesek legyenek segítséget kérni, vagy az orvoshoz jutást önállóan megszervezni Ennek érdekében: - a védőnő tevékenysége által megtanítjuk a lányokat az emlő, a fiúkat a here önvizsgálatára - a törvényben írtaknak megfelelően megszervezzük a fogászati szűrővizsgálatokon való részvételt Mérés, értékelés: - iskolaorvosi, védőnői szolgálat tapasztalatai a szűrővizsgálatokon való részvételről - adatok a kiszűrt esetekről (iskolaorvos, védőnő, osztályfőnök értesülései) - hiányzási statisztika Az egészségfejlesztési tevékenység szervesen kapcsolódik egyes tantárgyak tananyagához, így például a biológia, a testnevelés és az osztályfőnöki órák keretein belül is megvalósul. Ellenőrzése, mérése munkaközösség vezetői és igazgatói óralátogatások során (is) történik. -

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulóink közösségben, illetve a közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása a Diák Önkormányzattal együttműködve nevelő-oktató munkánk alapvető feladata. A művészeti oktatás terén a műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz, az értékítélet objektivitásához. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a művészeti oktatásban A műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz, az értékítélet objektivitásához. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelési irányítása. Feladat:  az iskolai élet egyes területeihez, (tanórákhoz: az osztály- és csoportközösségek, illetve tanórán kívüli tevékenységekhez: szakkör, sportkör és érdeklődési körök) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 28

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében (osztályközösségek, csoportközösségek színterén). Feladat:  Nevelőmunkánk során alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz, azaz: a kisgyermek heteronóm (a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró) személyiségének átalakulásától az autonóm személyiséggé válásig. Az előbbi feladatból eredően ösztönzést, útmutatást adni az egyéni érdeklődés, képesség, tehetség kibontakoztatására, az önfejlesztés belső erőforrásainak (pl. akaraterő, ambíció, igényesség) kiépítésére.  megértetni, elfogadtatni az egyre inkább háttérbe szoruló, de nélkülözhetetlen humán értékeket, mint: egymás megbecsülése, tisztelete, az empátia és tolerancia érzése egymás iránt, illetve a konfliktusok vállalása, ezek feldolgozása.  a devianciához vezető szocializációs problémák észre vétetése, potenciális veszélyeinek tudatosítása, az ezekkel kapcsolatos felelősség felébresztése önmaguk és társaik iránt. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat:  a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy a nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni és ennek elérése érdekében összehangoltan tevékenykedjenek, az elvégzett munkát értékelni tudják. A fentiek érdekében fejlesztenünk szükséges:  diákjaink vitakészségének, kapcsolat és kommunikációs képességeinek kibontakoztatását  bátorítani a kezdeményezési szándékot és képességeket  az iskolai programok szinterein kínálkozó kreativitás képességét és önállóságot.  a dönteni tudás, illetve bonyolult helyzetekben a döntés felelősségének felvállalását. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat:  Az irányító pedagógus legfontosabb feladata a közösség tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése. (ehhez egyik alapvető szintér az osztályfőnöki munka, illetve osztályfőnöki órák, mintegy szocializáló műhelynek tekinthető)  Ennek érdekében irányítani kell az egyéni és közösségi érdek lehetőségekhez képest történő összehangolását.  Egyenlő hangsúlyt kell helyeznünk: a gyermekek társas lénnyé fejlesztésére, illetve az egyén belső stabilitását segítő, személyiségét kibontakoztató nevelői munkára.

29

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat:  A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendezetté válásának kialakítása, ápolása.  Hangsúlyt helyezni az iskolai – iskolán kívüli feszültségek, konfliktusok elemzésére, tapasztalatainak általánosítására.  Cáfolni és elutasítani (elutasíttatni) a gyakran előtérbe kerülő, negatív tartalmú egyéni ambíciókat, mint pl.: a gátlástalanság, önzés, én-központúság, visszaélés a közösség bizalmával. A pedagógusok helyi feladatai, osztályfőnökök feladatai Minden pedagógus feladata: Nevelő - oktatómunkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésre álló programokat és tankönyveket, s azok közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján, a tanulók adottságaihoz igazítva választja ki a legmegfelelőbbet. ALAPVETŐ FELADATOK, FELELŐSSÉGEK a) Év elején a követelményeket és az előző évi méréseket figyelembe vevő, a képességek fejlesztését célzó tanmenetet készít, a meglévőt aktualizálja, szükség szerint módosítja. b) Tanítási óráin és a tanórán kívüli foglalkozásokra rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen, pontosan megtartja. c) Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja. d) Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, eközben gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés, egyensúlyban legyen. e) Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat egy héten belül kijavítja. A dolgozatírás időpontját a tanulókkal előre közli, hogy ugyanabban az osztályban egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írjanak. f) A félévi és év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárta előtt megíratja. g) A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. h) Az iskolavezetés jóváhagyásával a hátrányos helyzetű, lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet.

30

i) A szaktárgyában kimagasló teljesítményt mutató tanulókat az iskola lehetőségeinek kihasználásával hozzásegíti tehetségük kibontakozásához. ( helyi szakkör, verseny, tanulmányi versenyre való felkészítés...) j) Óráin felhasználja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket. Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertár rendjéről, az eszközök megőrzéséről, részt vállal a szemléltető eszköz - állomány fejlesztésében. k) Az iskolai pedagógiai programban meghatározott szabadidős programok, versenyek megszervezésében aktív szerepet vállal. l) Az iskolavezetés megbízatása alapján ellát különböző pótlékokkal díjazott feladatokat ( osztályfőnök, munkaközösség vezető, diákönkormányzat vezető... ... stb.) és elláthat felelősi tevékenységeket (pályaválasztási felelős, tankönyvfelelős, ..... stb.) m) Az SZMSZ - ben meghatározott módon történő megbízatással az éves munkatervben rögzített időpontban ügyeletet vállal, beosztható a napközis étkeztetés felügyeletére, szükség szerint - az iskolavezetés utasítására - helyettesítést végez. n) Elvégzi a pedagógus beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát. Pontosan vezeti az osztálynaplót, a tanulók érdemjegyeit beírja, vagy beíratja az ellenőrző könyvbe, megírja a javító és osztályozó vizsga jegyzőkönyvét. o) A pedagógus részt vesz az iskola szülői értekezletein, a munkaterv szerint fogadóórát tart. Ezen tájékoztatja a szülőket a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli velük a gyerekek fejlődésében felmerülő problémákat. p) A szaktanár, mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a testületi értekezleten, megbeszéléseken. Joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni. q) Jelen kell lennie minden iskolai szintű rendezvényen, ünnepségen. r) A szaktanár kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerése és a szakmódszertani fejlesztések körében való tájékozódás. s) Megbízás alapján részt vesz a tanulók tanszerellátásában (tankönyvosztás) . Meghatározza és közli a szülőkkel a szaktárgyában használatos írószer és egyéb taneszköz szükségletét. Tapasztalatai alapján javaslatot tesz a rászoruló tanulók tanszer - segélyben való részesítésére. t) Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatás esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a feletteseit és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez. u) Aktívan részt vesz a helyi tanterv kidolgozásában. Megosztja kollégáival az önképzésben szerzett ismereteit, egyezteti velük szaktárgya értékelésének elveit.

31

v) Szaktárgya tanításával során, minden pedagógus kötelessége a tanulók személyiségének a nevelőtestülettel közösen kialakított pedagógiai koncepció mentén való fejlesztése. A pedagógiai programban rögzített iskolai értékrend következetes képviselete. w) Figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését, ennek előmozdítása érdekében együttműködik az osztályfőnökkel és a vele egy osztályban tanító kollégákkal. x) Osztályfőnök: Egy osztályt és annak tanulóit érő iskolai fejlesztő hatások koordinálása, a nevelési tényezők összefogása a tanulók személyiségének az iskola értékrendjének megfelelő fejlesztése. Az osztály közösségi életének fejlesztése. LEGFONTOSABB FELELŐSSÉGEK, ÉS FELADATOK: 1) Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg meghatározott időre. Munkáját a NAT, az, iskola pedagógiai programja és az éves munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott csoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. 2) Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv és az osztályfőnöki órák tématerve. Személyiség - és közösségfejlesztő munkájában, az iskolai pedagógiai programjában meghatározott alapértékek osztályban való elfogadtatása érdekében tevékenykedik. 3) Törekszik tanulói személyiségének, családi és szociális körülményeinek alapos megismerésére, a szülők iskolával szembeni elvárásainak, a gyerekekkel kapcsolatos elképzeléseik megismerésére. 4) Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit, az osztályon belül uralkodó értékrendet. Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelővel. 5) Látogatja osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásokat. Tapasztalatait, észrevételeit, az esetleges konfliktusokat az érintett nevelőkkel megbeszéli. 6) Szükség esetén - az igazgató hozzájárulásával - az osztályban tanító tanárokat és más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze. 7) Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken, valamint az igazgató kérésére a nevelőtestületi értekezleten ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. Az osztályban tanító pedagógusokkal megvitatja az eddig tapasztaltakat és a kezdő időszak teendőit. 8) Gondot fordít arra, hogy osztálya tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanulásban. Havonta értékeli az osztályában a tanulók tanulmányi munkáját, 9) magatartását, szorgalmát. 10) Segíti a tanulásban lemaradók felzárkóztatását, november 15-és, április 15-én a gyengén teljesítőkről a szülőknek írásos tájékoztatást küld. Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. 11) Tiszteletben tartja a gyermekek emberi méltóságát, gondoskodik arról, hogy az osztály közösségi tevékenysége során alkalmat teremtsen minden tanulónak a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülésre. 32

12) A helyi tantervben meghatározott órakeretben osztályfőnöki órát tart. Ezeket használja fel az osztályban adódó szervezési- és pedagógiai problémák megoldására. Az osztályfőnöki órák témái a munka - közösség által meghatározott formában, tanmenetben rögzíti. 13) Az osztályfőnöki órákon folyó irányított beszélgetések szolgálják az iskola pedagógiai programját, de mindenképpen tartalmazzák a humanista alapértékek elfogadására való törekvést. Minden iskolai programban helye van a rendre, tisztaságra, udvarias, kulturált viselkedésre, fegyelmezett munkára és tanulásra, a munka és a dolgozó ember tiszteletére, az önművelés igényére, a testi - lelki egészség megőrzésére, környezetvédelemre, demokratizmusra, önismeretre, harmonikus, társas kapcsolatra való nevelésnek. 14) Az egyes alapkérdésekkel való foglalkozás mértékét, a ráfordított időt és az osztályfőnöki tematikába kerülő egyéb kérdéseket az iskolai pedagógiai programja, a tanulók fejlettségi szintje és érdeklődése alapján választja ki. A tanmenetben tervezett témák feldolgozásában alaposan felkészül, ugyanakkor a tanulók érdeklődésének, aktivitásának megfelelően rugalmasan kezeli azokat. 15) A nevelő munkája tervezésében az osztálya tanmenetét foglalkozási tervvel egészíti ki. Ebben megtervezi a gyerekek személyiségfejlesztése érdekében elvégzendő felméréseket, vizsgálatokat, a tanulókkal való egyéni bánásmód eljárásait, az osztállyal való egyeztetés után a tanévre tervezett közös tevékenységeket (munka, kirándulás, egyéb rendezvények stb.) 16) Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire. Szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait oly módon, hogy megismertesse tanítványaival a 17) kulturált szórakozás és művelődés változatos formáit, kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igényét. 18) Segíti az iskolai diákönkormányzat, munkáját. Felkelti a tanulókban az iskolai közéleti tevékenység iránti érdeklődést az osztály életének demokratikus szervezésével, kifejleszti bennük az ehhez szükséges képességeket. 19) A gyerekek minden iskolai tevékenységét értékeli, bennük is kialakítja a reális önértékelés igényét. 20) Folyamatosan törekszik osztályában a társadalmi munkamegosztás megismertetésére. 21) A gyerekek életkorának megfelelően szakmai ismertetésekkel, önismereti gyakorlatokkal készíti fel a tanulóit a pályaválasztásra. 22) Felelős megbízásával és munkájának ellenőrzésével biztosítja az osztályterem rendjének, tisztaságának, berendezési tárgyalnak megőrzését. 23) Törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására, együttműködik a családdal. 24) Évente legalább két alkalommal szülői értekezletet, a munkaterv szerint fogadóórát tart. 25) Megismerteti a szülőkkel az iskola pedagógiai programját, házirendjét, megbeszéli velük a gyerekeket érintő nevelési elképzeléseit az osztály, illetve az egyes tanulók fejlesztésére vonatkozóan. 33

26) Gondoskodik osztályában a szülői munkaközösség szervezéséről annak, tájékoztatásáról. Kapcsolatot tart a választmány tagjaival, az iskolaszék képviselőivel. 27) Megszervezi az arra alkalmas és vállalkozó szülők részvételét a tanulás segítésében, a pályaválasztási, iskolai szabadidős programok, kirándulások, táborozások szervezésében, az iskolai alapítvány támogatásában. 28) Osztályfőnöki megbízatásának első évében, nyolcadikban a félév végéig a tanulókat otthonukban meglátogatja, a szülők előzetes értesítésével és beleegyezésével. 29) Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, alkalmazza az iskolai szabályokban rögzített dicséret és elmulasztás 30) formáit. 31) Elvégzi az osztályfőnök adminisztrációs teendőit. Felel az osztálynapló szabályszerű, naprakész vezetéséért, a törzslapok pontos felfektetéséért. 32) A hátrányos és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, az igazgatóval. Kezdeményezi az általa problémás esetnek ítéltek esetében a nyilvántartásba vételt, az eseti szociális és tanulmányi segély folyósítását. 33) A gyerekekkel minden érdemjegyet beírat az ellenőrző könyvbe, rendszeresen ellenőrzi, hogy aláíratták-e az ellenőrzőbe került jegyeket és bejegyzéseket. 34) Regisztrálja és összesíti a tanulók hiányzásait, adatokat szolgáltat az iskolai statisztika elkészítéséhez. 35) Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztratív teendőket, továbbtanulási lapjaikat szabályszerűen és pontosan továbbítja. 36) Aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, a szakirodalom tanulmányozását, bemutató foglalkozást, különböző témájú felmérések kidolgozását vállalja. 37) Az osztályfőnök erkölcsi és anyagi felelősséget vállal a rábízott tanulók biztonságáért, kulturált viselkedéséért, személyiségük fejlesztéséért. 38) A Munka Törvénykönyve, a Kjt. és a végrehajtási rendelete szerint anyagi felelősséggel tarozik az iskola felszerelési tárgyaiért, a rábízott tárgyak szabályszerű kezeléséért. 39) Az igazgató egyéni megbízatásaként elvégzi mindazon az oktatás-nevelés körébe tartozó feladatokat, melyeket törvény ellentétesen nem szabályoz, és erre megbízatást kap.

Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása Iskolánk nem valamelyik alternatív pedagógiát, hanem a hagyományos pedagógiai módszerek megújításának alternatíváját kínálja.

34

Alapelvünk, hogy az iskola a gyermekért van. Ez azonban nem a személy-, ill. tudás- és teljesítményközpontú iskola alternatívája közötti választás. Hangsúlyosabb teljesítményközpontúságot kínálunk az iskolahasználóknak, akik a tehetséggondozó programjainkat választják, míg személyközpontúbb pedagógiát ott, ahol az általános képzést, ill. a felzárkóztatást valósítjuk meg. Alapelvünk, hogy a humán-reál műveltségterületek nem fordíthatók egymás ellen, nincs közöttük rangsor. Az iskolahasználók igényei, az iskola hagyományai alapján néhány területet azonban hangsúlyosabbá teszünk. Ezek a következők: képzőművészeti nevelés, idegen nyelv /angol/. Ám minden ismeretszerzés alapjának az anyanyelv és a matematika – mint kommunikációs eszközök – megbízható elsajátítását és alkalmazását tartjuk. Valljuk, hogy a tárgyi tudás jelentős része csak akkor válik konvertálhatóvá, ha annak birtokosa kommunikációs képességgel rendelkezik. Ezért alapelvként fogalmazzuk meg, hogy minden műveltségtartalom közvetítése kell, hogy egyben ezt a készséget is fejlessze. Az általános műveltség, az intelligencia és a kreativitás fejlesztésének alternatíváit fejlesztő pedagógiánkban differenciáltan, a különböző tanulói képességcsoportokhoz illesztve dimenzionáljuk. A tehetséggondozásban az általános műveltség és az intelligencia fejlesztése mellett a kreativitást, míg a felzárkóztatásban az általános műveltség kialakítását, ill. a személyközpontúságot hangsúlyozzuk. Ezen utóbbi területen jelentősen nagyobb szerepet kap a normakövető magatartásnak, mint értéknek a közvetítése. Ez a kettős értékrend úgy működtethető, hogy létezik a normáknak egy olyan minimuma, melynek elsajátítása, követése, betartása mindenki számára kötelező. Társadalmunk fejlődési irányát figyelembe véve szükségesnek tartjuk a versenyszellem, az érvényesülés, a nyerni akarás, mint érték közvetítését. A versenynek az együttműködő csoport érték, és normarendjéhez igazodó, a másik jogait nem sértő, nem korlátozó formáját tartjuk elfogadhatónak. A versenyeztetést a tehetséggondozó programjaink részeseinek – egyéneknek, csoportoknak – kínáljuk hangsúlyozottabban. Az ismeretszerzést, tanulást, képesség- és készségfejlesztést, érték- és normaközvetítést a tanulói aktivitásra épülő pedagógiai módszerekkel, modern oktatástechnikai eszközökkel, eljárásokkal tartjuk hatékonynak. Alapelvünk, hogy a harmonikus fejlődéshez biztosítani kell az egészséges életmódhoz szükséges alapfeltételeket. Lehetőségünk függvényében biztosítjuk a tanulók rendszeres testi nevelését, mozgáskultúrájuk fejlesztését. A mozgás, az egészséges életmód igényét igyekszünk kialakítani. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is. Ezért valljuk, hogy a tanulókat fel kell készíteni az életmódjukra vonatkozó helyes döntéshozatal képességére, az egészséges életvitel kialakítására. Nevelésünk eredményeként a másság elfogadása a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást is kell, hogy jelentse. A napközi pedagógiai tevékenységünk szerves része. Az iskolánkban működő napköziben biztosítani kell a gyermek számára a tanórákra való szakszerű felkészülést. Részt kell vállalnia abban, hogy a gyermek személyiségének, képességeinek azon területeit is fejlessze, amelyekre a tanítási órák nem adnak lehetőséget. A kiscsoportok megfogalmazhatnak az alapelvekkel összhangban lévő saját tevékenységükre jellemző többletcélokat. 35

Alapelvünk, hogy iskolánk olyan magas színvonalú oktatást, képzést és ezzel összhangban lévő nevelést kell, hogy nyújtson, amely biztosítja tanulóink számára a következő iskolafokozatra való bejutást és annak sikeres elvégzését. Valljuk, hogy a pedagógiai programunk megvalósításának egyik alapja az önmagát szakmailag, pedagógiailag folyamatosan fejlesztő pedagógusegyéniség és tanárközösség. A Csontváry Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktatómunkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és nevelő, - szülő és nevelő, - nevelő és nevelő között 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktatótevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre, a másság elfogadására - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót -, megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, betartására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 36

3. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint a falu érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a környező iskolákkal és közművelődési intézményekkel. - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi, megyei és országos rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, 37

-

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, a másságot szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási - tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskolánk nevelői a tanítási-tanulási folyamatának megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c)

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:  Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulókat kiszűrjük és velük kiemelten foglalkozunk.  A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat. így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 38

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik a)

Hagyományőrző tevékenységek.  Fontos feladat az iskola névadójának Csontváry Kosztka Tivadar emlékének ápolása. Ezt szolgálja a kétévenkénti megemlékezés a különféle iskolai és körzeti szintű rendezvények megszervezése.  Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Október 6-án, október 23-án, március 15-én, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. Anyák napja  Az iskolában gyűjtjük a helyben fellelhető neveléstörténeti, helytörténeti és néprajzi emlékeket.

b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 38. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Barlangászat, túrák, hétvégi kirándulások c)

Diák tűzoltó és Ifjú polgárőr foglalkozások keretében a gyermekek felelős közösségi magatartásra való nevelése zajlik. Beletartozik ebbe a korosztály számára befogadható preventív tűz-baleset-vagyonvédelmi gyakorlati foglalkozások szervezése, és versenyeztetése.

d) Napközi otthon. A Köznevelési Törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon működik. Otthoni /napközis/ felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Otthoni feladatok célja: gyakoroltassa az órán felvetett témakört, segítse elsajátítani, rögzíteni az új ismereteket, melynek nehézsége és mennyisége igazodjon a tanulók egyéni képességeihez, jelentsen megfelelő megterhelést, de önállóan boldoguljon a megoldásaival. Időtartama tantárgyanként napi 15-20 percnél több időt ne vegyen igénybe. A mennyiségre és időtartamra vonatkozó korlátok a hétvégére és a tanítási szünetek idejére is vonatkoznak. e)

Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók étkezésben részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az 39

intézmény. A Települési Önkormányzat által megállapított étkezési térítési díjakat az óvodában kell befizetni. f)

Tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék fejlesztését, korrepetálását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások segítik.  Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére hetente fejlesztő órát szervezünk (magyar és matematika).  A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség-fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. Idegen nyelvből, rajzból a nem kötelező óraszámból biztosítunk nagyobb órakeretet. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt

g) Az iskolai sportkör feladatait a Diáksport Egyesület oldja meg. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. h) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója i)

Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek, vetélkedők, kulturális bemutató, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A környező iskolák /Nyirád, Monostorapáti, Kapolcs/ kupanapjain rendszeresen részt veszünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulóink munkáiból rendszeresen kiállításokat rendezünk. 40

j)

Kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente kirándulást szerveznek. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük Határon túli magyarokkal való kapcsolattartás a Határtalanul pályázat keretében (sikeres pályázat függvényében). A Nemzeti Összetartozás Napja projektnap megünneplése (sikeres pályázat függvényében).

keretében

történő

k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények kiegészítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha a költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. l)

A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek a művészeti oktatásban. A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása. „ /Pedagógiai szakkifejezések 1997/. A tehetség kibontásában rendkívül fontos az információ felvétele és kezelése, a problémaérzékenység és a megoldásra való törekvés, valamint a kompetencia, tehát a hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen. A tehetséggondozásnak ma többféle módja létezik: az elkülönítés (speciális tanfolyamok, osztályok, csoportok, műhelyek kialakítása), a gyorsítás (a kiemelkedően tehetséges tanulók esetén a tanulási szakaszok lerövidítése), továbbá a dúsítás (egy- egy téma mélyebb feldolgozása). Az alapfokú művészetoktatás keretein belül mindhárom módra lehetőség nyílik. A kreativitás „alkotásra való képesség: az emberteremtő, újat létrehozó, a meglévőt javítani akaró szándéka, képessége: megnyilvánul tevékenységében, annak produktumaiban, valamint a magatartásában és életvitelben egyaránt: igen komplex jelenség.” / Pedagógiai szakkifejezések 1997/ A kreatív ember főbb jellemzői Cropley nyomán: változásra törekvés, merészség, impulzivitás, hajlam a fegyelmezetlenségre, nyitottság az új elképzelések iránt, nonkonformizmus, rugalmas reagálás az új helyzetekre. A kreativitás kialakulását: a hibáktól való félelem csökkentésével, a bizalom légkörével és a játékos helyzetek teremtésével segíthetjük elő. Fontosnak tartjuk, hogy nem kizárólag a kiemelkedően tehetséges tanulók képességfejlesztését vállaltuk, hiszen a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását is feladatunkul tűztük magunk elé. Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata tehát a tehetséggondozás. Az alapfokú képző- és iparművészeti nevelés minden tevékenysége a fenti cél megvalósulását kell, hogy segítse. 41

A tantárgyi programokat eleve úgy állítottuk össze, hogy az alapvetően szolgálja, biztosítsa a személyiségfejlődést, a tehetségkibontást, -ápolást. Olyan tantárgyi programokat készítettünk, melyben komoly szellemi megalapozásra épül fel a művészi- manuális képességfejlesztés. A tehetséggondozást teszik lehetővé a törvény által biztosított kiscsoportos műhelyfoglalkozások, az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek. Tanáraink részt vesznek a tanulók pályázatokra, versenyekre való felkészítésében. A tehetséggondozás érdekében igény és létszám függvényében, minden érdeklődési igényt ki kívánunk elégíteni. A felsorolásban szereplő, jelenleg működő szabadidős tevékenységi formák tovább bővíthető. Az iskola alapítványa anyagilag is segíti az oktatás feltételeinek javítását, a különböző versenyek, vetélkedők, szabadidős tevékenységek, megvalósulását, a tehetséges tanulók anyagi támogatását. m) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények). Szünidőben táborozások és játszóház szervezése. A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. n) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. o) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyház - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervez. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes és ingyenes. A2013-14-es tanévtől felmenő rendszerben kötelezően választható a hit, vagy erkölcstan tantárgy.

42

A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik. Lehetőséget kell teremteni a tehetséges tanulóknak képességeik kibontakoztatására. A különböző tehetséggondozó tevékenységformák kiválasztásakor, megszervezésekor nagymértékű önállóságot kell biztosítani a tanulóknak, különös tekintettel kell lennünk az életkori sajátosságokra. Törekedni kell arra, hogy ezek a programok kielégítsék az egyéni érdeklődésüket, az önművelési igényeiket. A tehetséges tanulók felkutatása a szaktanárok feladata. A tehetséges és érdeklődő tanulók tanórán (differenciált foglalkozás, szorgalmi feladatok adása, egyéni foglalkozás), tanórán kívül (pl. szakköri foglalkozás, versenyre irányítás, felkészítés) iskolai keretek között, vagy az iskolán kívül folyó tevékenységekben vehetnek részt. Itt történik a tanulók felkészítése a különböző szakmai, tanulmányi versenyekre, bemutatókra, központi programokra, tanfolyamokra. Kiemelt feladatként kezeljük a tanulók képesség- és készségfejlesztését, különös tekintettel a szociális hátrányban élőkre. Területei:         

alapfokú művészeti oktatás lehetőségeinek kihasználása az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások az iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a továbbtanulás segítése.

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység Iskolánkban is nagyon fontos feladat, hogy pontosan ismerjük gyermekeink családi körülményeit. Ennek alapján tudjuk meghatározni azokat a tényezőket, amelyek megmutatják, hogy a tanuló milyen családi körülmények között él. Egyes tanulók rendszeres foglalkozást, odafigyelést igényelnek elsősorban az osztályfőnöktől, továbbá az ifjúságvédelmi felelőstől. Szükséges a pontos nyilvántartásuk a szociális ellátás minél jobb megoldása érdekében. Ezeknek a tanulóknak jelentős része érzelmileg sivár környezetből érkezik, hiányosan motivált koncentráló, toleráló képességük alacsony színvonalú és ezt az oktatás folyamatában folyamatosan szem előtt kell tartani. a)

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:

43

a tanulók és a szülök tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, - a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, - segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, - tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat, -

c)

Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal, - továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e)

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - a felzárkóztató foglalkozások, - a tehetséggondozó foglalkozások, - az indulási hátrányok csökkentése, - a differenciált oktatás és képességfejlesztés, - a pályaválasztás segítése, - a személyes, egyéni tanácsadás tanulónak, szülőnek, - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - a családi életre történő nevelés, - az iskolai étkezési lehetőségek, - az egészségügyi szűrővizsgálatok, - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), 44

-

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a napközi otthon; - az egyéni foglalkozások; - a felzárkóztató foglalkozások; - korrepetálások, - a továbbtanulás irányítása, segítése. - Diagnosztizáló mérés végzése DIFER alkalmazása - Szoros együttműködés az óvodával a nagycsoportban - Egészségügyi problémák feltérképezése /védőnő/ - Nevelési Tanácsadóból érkező szakvéleményeket figyelembe vesszük - Az év közben felmerülő tanulási problémák megoldásában kérjük a szakemberek /Nevelési Tanácsadó, Veszprém Megyei Egységes Szakszolgálat/ segítségét, a szülőkkel egyetértve és együttműködve egyéni foglalkozásokon igyekszünk felzárkóztatni a tanulási és magatartási nehézséggel küzdő diákjainkat. - Családi körülmények megismerése /leendő elsős tanító már nyáron családot látogat a szülőkkel történt előzetes megbeszélés után/ Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a felzárkóztató órák; - a napközi otthon; - a diákétkeztetés; - a felzárkóztató foglalkozások; - a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; - a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; - a családlátogatások; - a továbbtanulás irányítása, segítése; - az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; - a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; - az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; - szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, kapcsolattartás 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

45

-

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel; a nevelőtestülettel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében a gyermekés ifjúságvédelmi felelőssel együtt. Szükség esetén, előzetes megbeszélés alapján családlátogatást szervezünk. Ilyenkor mód nyílik alaposabban betekinteni a család anyagi-szociális helyzetébe, megismerni a család kulturális színvonalát, a gyermekkel szemben támasztott szülői elvárásokat, a szülők nevelési elveit. Szükség esetén az osztályfőnök konzultál az ifjúságvédelmi felelőssel. b) Szülői értekezlet /évente 2-3 alkalommal/ Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, 

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

46



a szülők kérdéseinek, igényeinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé szülői kérdőívek formájában.

Ekkor beszéljük meg az iskola/osztály előtt álló feladatokat, célokat, értékeljük az osztály teljesítményét, a tanulók előmenetelét, az iskola/osztály anyagi helyzetét. A 7-8. osztályban különös gondot fordítunk arra, hogy a pályaválasztás előtt álló gyermekek és szüleik megismerhessék a lehetőségeket, ismerjék a felvételi rendjét, a követelményeket, hogy a tanulók képességeiknek megfelelő iskolát, szakmát választhassanak. c)

Fogadó óra /havonta/ Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Itt a szülők személyesen felkereshetik az igazgatót, osztályfőnököt, szaktanárokat, s érdeklődhetnek gyermekük tanulmányi előmeneteléről.

d) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével. e)

Szülői Munkaközösség Osztályonként 2-3 szülő alkotja a Szülői Munkaközösséget. Feladata a szülők érdekeinek képviselete és a megfelelő, rendszeres kapcsolattartás a tantestülettel. Esetenként az iskola speciális feladatainak segítésében is részt vállal. Az SZM szervező tevékenysége: - Szervezi, segíti a szülők tájékoztatását. Közvetíti a szülők véleményét, javaslatait az iskola vezetőségének. - Mozgósítja a szülőket az iskolán kívüli programokban való részvételre. - Segíti a pályaválasztás és a gyermekvédelem teendőit. - Részt vállal az iskolát segítő társadalmi munkák szervezésében. - Évente megszervezi a tanulók körében nagy népszerűségnek örvendő farsangi bált.

f)

Napközis pedagógus - Naponta ellenőrzi a tanulók felkészültségét. - Családlátogatásokon részt vesz és állandó kapcsolatot tart a gyermekek szüleivel.

g) A szülőkkel való kapcsolattartás rendje, formái a Művészeti oktatásban

47

A szülők folyamatos, többoldalú tájékoztatása nélkülözhetetlen az eredményesség elérésében. A tanulmányi előmenetel során negyedévente tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről. A műhelyválasztékról, aktuális terveinkről, sikereinkről értesítést küldünk. Szívesen látjuk tanulóink családtagjait a nyílt napokon, kirándulások alkalmával, a fellépéseken. A gyermekek hiányzásairól jogszabályban meghatározott formában azonnal értesítjük a szülőket. h) A Az intézmény, a helyi önkormányzat és a Szülői Munkaközösség Intézményi Tanácsot hozott létre. 6. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének fejlesztési lehetőségei - Közös rendezvények /kirándulás, iskola környezetének szépítése, szülők rendszeres felvilágosítása a tananyaggal kapcsolatban/. - Farsang. - Diákönkormányzat rendszeres tájékoztatása és véleményének kikérése. - Információs tábla elhelyezése az iskolában, amelyen az aktuális eseményeket közöljük, tájékoztatást adunk az aktuális versenyekről, eredményekről, rendezvényekről, programokról. - Táborozások és játszóház a szünidőben. - Ünnepek, ünnepélyek. /Pedagógusnap./ 7. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek a) Szoros kapcsolat a helyi óvodával, a területi nevelési tanácsadóval, és a helyi gyermekjóléti szolgálattal:  Javaslat: évenkénti szakmai tanácskozás február környékén (mit tudnak a leendő elsősök, milyen magatartási, tanulási problémáik vannak). Ennek érdekében leendő tanítójuk rendszeres látogatást tesz az óvoda nagycsoportjában, szülői értekezletet tart – az iskola igazgatójával együtt - minden tanév végén. A nagycsoportos gyerekek látogatást tesznek, ismerkednek az iskolával. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Napközi otthon Felzárkóztató foglalkozások Nevelők és tanulók személyes kapcsolata – osztályfőnöki órákon kívül is lehetőséget kell biztosítani a személyes kapcsolatok kialakítására. f) Családlátogatások g) A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése – megfelelő fórumok igénybe vétele, pszichológus szaktanácsadása. b) c) d) e)

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA A vizsgaszabályzatot jelen pedagógiai program 1. sz. melléklete tartalmazza AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 48

1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. A művészeti alapoktatás évfolyamaira is beiratkozhat a tanuló érdeklődési köre alapján tanév kezdéskor. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. 3. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni.  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,  a szülő személyi igazolványát, lakcímet igazoló lapját,  a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt),  a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta),  a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával,  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát,  a szülő személyi igazolványát,  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot megismételheti, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozhat. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

2. A HELYI TANTERV

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-3. évfolyam Választott kerettanterv: Óraszám:

Nemzeti Tankönyvkiadó heti 8 óra 49

Tankönyvcsalád:

Választott kerettanterv: Óraszám: Tankönyvcsalád:

Játékház, Játékvár, Játékváros MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 4. évfolyam Apáczai Tankönyvkiadó heti 8 óra Hétszínvilág olvasókönyv + munkafüzet, Nyelvtan és helyesírás, Anyanyelvi gyakorló, Szövegértést fejlesztő gyakorlatok, Fogalmazás munkafüzet MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. évfolyam

Választott kerettanterv: Óraszám: Tankönyvcsalád:

Apáczai Tankönyvkiadó heti 4 óra 5­8. Irodalom; 5­8. Nyelvtan és helyesírás; 5­8. Szövegértést fejlesztő gyakorlatok

ANGOL NYELV 4-8. évfolyam Választott kerettanterv: Óraszám: Tankönyvcsalád:

Apáczai Tankönyvkiadó heti 3 óra My English Book 4­8.

MATEMATIKA 1-4. évfolyam Választott kerettanterv: Óraszám: Tankönyvcsalád:

Mozaik Tankönyvkiadó heti 5 óra Sokszínű matematika, Számolófüzet MATEMATIKA 5-8. évfolyam

Választott kerettanterv: Óraszám: Tankönyvcsalád:

Műszaki Tankönyvkiadó 5. 6. 7. 8. osztály: heti 4+1óra, ahol a +1 a du. órakeret terhére 5­8. Gondolkodni jó

KÖRNYEZETISMERET 1-2. évfolyam Választott kerettanterv: Óraszám:

Apáczai Tankönyvkiadó heti 1 óra 50

Tankönyvcsalád:

Nyitott szemmel tk. + mf. KÖRNYEZETISMERET 3-4. évfolyam

Választott kerettanterv: Óraszám: Tankönyvcsalád:

Apáczai Tankönyvkiadó heti 1 óra Környezetismeret tk. + mf. ÉNEK - ZENE 1-8. évfolyam

Választott kerettanterv: Óraszám: Tankönyvcsalád:

Apáczai Tankönyvkiadó 1. osztály heti 2 óra 2. – 8. osztály heti 1 óra 1­8. Daloskönyvem VIZUÁLIS KULTÚRA 1-8. évfolyam

Választott kerettanterv: Óraszám: Tankönyvcsalád:

Apáczai Tankönyvkiadó 1. osztály heti 2 óra 2 – 8. osztály heti 1 óra 5­8. osztály: A képzelet világa ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 1-8. évfolyam

Választott kerettanterv: Óraszám: Tankönyvcsalád:

Apáczai Tankönyvkiadó 1 – 8. osztály heti 1 óra 1­4. osztály: 1­4. Technikakönyvem 5­8. osztály: Technika és életvitel TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-8. évfolyam

Választott kerettanterv: Óraszám:

OH által ajánlott 1. 2. 3. 5. 6. 7. osztály heti 5 óra; 4. 8. osztály heti 3 óra

INFORMATIKA 5-8. évfolyam Választott kerettanterv: Óraszám: Tankönyvcsalád:

Mozaik Tankönyvkiadó 5 – 8. osztály heti 1 óra 5­8. Informatika tk. 51

TÖRTÉNELEM 5-8. évfolyam Választott kerettanterv: Óraszám: Tankönyvcsalád:

Nemzeti Tankönyvkiadó heti 2 óra 5­8. Történelem tk. + mf. TERMÉSZETISMERET 5-6. évfolyam

Választott kerettanterv: Óraszám: Tankönyvcsalád:

Apáczai Tankönyvkiadó heti 2 óra 5­6. Természetismeret tk. + mf.

FIZIKA 7-8. évfolyam Választott kerettanterv: Óraszám: Tankönyvcsalád:

Apáczai Tankönyvkiadó heti 1,5 óra 7­8. Fizika tk. + mf. KÉMIA 7-8. évfolyam

Választott kerettanterv: Óraszám: Tankönyvcsalád:

Apáczai Tankönyvkiadó heti 1,5 óra 7­8. Kémia tk. + mf. BIOLÓGIA - EGÉSZSÉGTAN 7-8. évfolyam

Választott kerettanterv: Óraszám: Tankönyvcsalád:

Apáczai Tankönyvkiadó heti 1,5 óra 7­8. Biológia tk. + mf. FÖLDRAJZ 7-8. évfolyam

Választott kerettanterv: Óraszám: Tankönyvcsalád:

Apáczai Tankönyvkiadó heti 1,5 óra 7­8. Földrajz tk. + mf.

52

HON- ÉS NÉPISMERET 5-6. évfolyam Választott kerettanterv: Óraszám: Tankönyvcsalád:

Apáczai Tankönyvkiadó heti 1 óra 5­6. Hon­ és népismeret

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK HELYI TANTERVE 1-8. évfolyam A helyi tanterv a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének­oktatásának irányelveit meghatározó 32/2013­as EMMI rendelet figyelembevételével készült. A Köznevelési törvény alapján sajátos nevelési igényű az a tanuló ,aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján : -

a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.

Ezeknél a tanulóknál gyakran jelentkező tünetcsoportok: Beszédfogyatékosság Autizmus ,spektrum zavar Részképesség zavar(diszlexia,diszgráfia,diszkalkulia) Kevert specifikumú fejlődési zavar Tanulási zavar Iskolai képességek kevert zavara Kóros figyelemzavar Hiperaktivitás Iskolánkban főként részképesség zavar tüneteit mutató tanulók oktatása ,fejlesztése folyik. A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítményeknek,olvasás , írás ,számolás elsajátításának és képességének zavarait valamint az általuk kiváltott magatartási vagy tanulási zavarok komplex tünet együttesét sorolják .Jellemzője,hogy a részképességben az intelligencia szintének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik .Ide tartoznak azok a tanulók is ,akik súlyos figyelemzavaruk vagy fejletlen önirányítás ,gyenge önértékelési képességük miatt a tanulási szituációba beilleszkedni nem tudnak,állandó személyes megerősítésre szorulnak. A részképesség zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség , érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül és a tanulással (a kieső részképességgel) kapcsolatos tevékenységek a sikertelenséget ;jó esetben más , a számára könnyebb tantárgyi tevékenységgel ,kedvezőtlen esetben extrém magatartással ,beilleszkedési zavarral. A tanulási zavar másodlagosan okozhat magatartási zavart,illetve magatartási probléma eredményezhet tanulási zavart , a tünetek tehát egymásba átmehetnek ,illetve halmozódhatnak. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének érési meglassúbbodásának tudhatók be a tanulási ,magatartási zavar tüneteit mutató tanulónál az alábbiak is: ­általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, ­fáradékonyabb az átlagnál ,nehezen tűri a zajokat ,nehezen viseli el a várakozási feszültséget, ­gyakrabban van szüksége pihenésre,szünetre,egyedüllétre ­fokozottabban igényli az életét ,tevékenységét meghatározó állandó kereteket ,az érthető és követhető szabályokat 53

­nyugtalanság , túlmozgások jellemzik. A hiperaktivitás , figyelemzavar jellemzője,hogy a tanuló sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel ,rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni. A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében,speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan folyó oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában.Ez a tanulók számára hagyományosan a felfelé nivellálás pedagógiai előnyeit biztosíthatja. ­A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására,funkcionális összefüggésrendszerére. ­A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű .Ez azt jelenti,hogy a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerváltáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. ­A módszerek célszerű alkalmazásának elve megköveteli a beszédfogyatékos tanuló oktatásában –logopédiai ellátásában­az életkor, a pszichikai sajátosságok , a beállítódás,az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának ,a korrekció adott szakaszának figyelembevételét. ­A beszédfogyatékos tanuló fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés.Ennek során a kinesztéziás , a hallási , a látási ,a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. ­A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos elemből ,illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. ­A beszédfogyatékos tanulók oktatása,különleges gondozása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A csoportra irányuló munka során meg kell találni az egyénre szabott rehabilitációs programok végrehajtásának módját is.

A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái a következők: ­Logopédiai egyéni és csoportos terápia(komplex művészeti terápia;RIT –terápia;a fonémahallás fejlesztése;grafomotoros és vizuomotoros koordináció). ­Kommunikációs tréningek. ­Bábterápia. ­Drámaterápiás foglalkozások. Autisztikus tanulók: a pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció és rehabilitáció Céljai és faladatai a kötelező oktatás fejlesztés minden szakaszában folyamatosan jelen vannak és elsősorban egyéni ,kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatóak meg. Módszertanilag az autizmus specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív­és viselkedésterápia ,intenzív gyógypedagógiai fejlesztés ,gyógytestnevelés alkalmazása szükséges. Tartalmilag a fogyatékos készségek ,a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel valóhabilitációs és rehabilitációs célú kezelését ,fejlesztését soroljuk idea következő területeken: ­elemi szociális­kommunikációs készségek,­viselkedésproblémák,­fegyelem,utánzás,kognitív készségek,énkép ,önismeret ­ érzékszervek és testhasználat ,nagy és finom mozgások,testtartás korrigálása. 54

A sajátos nevelési igényű gyermek különleges gondozásra jogosult attól kezdődően,hogy igényjogosultságát a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság megállapította. 1.Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének elvei A pedagógiai programban meghatározott általános célokon ,alapelveken ,feladatokon belül az SNI tanulóknál kiemelten érvényesítjük a következőket: 1.1Alapelvek : egyéni bánásmód elve pozitív megkülönböztetés elve terápiás szemlélet érvényesülése differenciálás elve(számonkérés,beszámoltatás,értékelés­minősítés) empátia,tolerancia elve korrektív ,kompenzáló szemlélet Célok: A gyermekek személyiségfejlődésének elérése olyan módon,hogy minél boldogabb,egészségesebb és erkölcsösebb emberekké válhassanak. Pozitív énkép kialakítása A tanulói képességeket meghatározó pszichikus funkciók célzott fejlesztése. A részképesség­zavarok csökkentése .Korrekció,kompenzáció. A gyerekek ismereteinek bővítése,iskolai előmenetelük biztosítása. Hátránycsökkentés ,esélyegyenlőség biztosítása. Feladatok: Részképesség­zavarok felismerése,kiszűrése,megfelelő szakszolgálati intézménybe való irányítása a korai diagnosztizálás miatt. Komplex,egyénre szabott fejlesztő program(egyéni fejlesztési terv)készítése. Pozitív diszkrimináció biztosítása. Követelményrendszerben , tartalomban való eltérés lehetőségének biztosítása. Kompenzáló technikák kialakítása. Segédeszközök alkalmazása. Differenciált ,rugalmas tanulásszervezés. Sajátos értékelési alapelvek,módszerek és eljárások alkalmazása,szemléletformálás,egységes beállítódás. 1.2.A fejlesztés területei: ­Mozgásfejlesztés Nagymozgások koordinációja és az egyensúlyérzék korrekciója Finommozgások fejlesztése Beszédmotorika fejlesztése Az írásmozgás hibáinak korrigálása. ­Testséma fejlesztés téri –és időbeli tájékozódás A testséma pontos megismerése, lateralitás kialakítása,megerősítése A síkbeli tájékozódás kialakítása. ­Percepciós fejlesztés Ép illetve korrigált érzékszervek funkcióinak felhasználásával az érzékelési apparátus erősítése. Vizuális észlelés 55

Auditív észlelés Kinesztetikus észlelés ­Emlékezet Vizuális téren : tárgyakkal ,képekkel,betűkkel vagy számokkal ,szavakkal,szöveggel,mozgással; auditív téren:hang,szó,gondolati egység visszaadása azonnal,illetve hosszabb idő múlva. ­ Beszédkészség 1.3.A fejlesztés kiemelt feladatai: ­Diszlexia,diszgráfia esetén Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése,vizsgálatok elvégeztetése. Látás,hallás,mozgás koordinált működtetése. Az olvasás,írás készség folyamatos gondozása,fejlesztése. Az olvasás,írás tanítása hangoztató­elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel. Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel ,auditim megközelítéssel. Az értékelés,minősítés legyen méltányos. Segítő környezet folyamatosan álljon a tanuló rendelkezésére. ­Olvasásgyengeség esetén A korrekció folyamata tartalmazza azokat a feladatsorokat ,amelyek a vizuális,akusztikus és motoros funkciókat támogatják. ­Diszkalkulia esetén Téri relációk biztonsága. A relációk nyelvi megalapozása,matematika nyelv tudatosítása. Szerialitás erősítése. Számfogalmak kialakítása és bővítése. Az érzékelés­észlelés,figyelem,az emlékezet,a gondolkodás és a beszéd összehangolt,intenzív fejlesztése. Segítő kompenzáló eszközök használata. ­A részképesség zavar és/vagy fogyatékosságok együttes halmozott tüneteit mutató tanulók esetén A percepció minden részterületét fejleszteni kell:a vizuális ,az akusztikus,a taktilis és mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességeket , a beszéd és nyelvi készségeket. 2.Célok,feladatok megvalósulásának színterei A különleges gondozás megvalósulásának színterei: ­tanítási óra ­egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció és rehabilitáció Különleges gondozás időkeretei: ­kötelező tanítási óra időkerete ­az SNI fejlesztés időkeretét a Köznevelési törvény 6. sz. melléklete határozza meg A csoport szervezési elvei,létszámok A csoportszervezés során figyelembe vesszük a fejlesztési célokat,fejlesztendő területeket,terápiás módszereket,a tanulók életkorát. Szakemberszükséglet A szakértői javaslatban meghatározottak szerinti gyógypedagógus. A tanulók haladását a szakember egyéni fejlesztőlapon dokumentálja és képességfejlesztési ütemtervet készít.Törekszik arra,hogy a kollegákkal való együttműködés kapcsán preventív 56

tevékenységet is végezzen ,illetve a pedagógusokkal is megismertessen minél több hatékony preventív eljárást. 3.Értékelés ,magasabb évfolyamba lépés 3.1.Az értékelés alapelvei: Az értékelés mindenkor fejlesztő hatású,folyamatos és ösztönző legyen. Pozitív énkép erősítése. Korrekciós ,kompenzáló funkciók dominanciája. Pozitív megkülönböztetés. Vegye figyelembe a tanuló képességeit,a teljesítményben bekövetkező fejlődési tendenciát , az önmagához mért fejlődést mutassa. Alkalmazzuk az írásbeli és szóbeli formákat,egyéni és csoportos értékeléseket,de mindenkor a személyiség tiszteletben tartásával,segítő,megerősítő,javító,fejlesztő szándékkal,amelyek lehetnek :diagnosztikus,formatív,lezáró minősítő. 3.2.Az értékelés formái: Szimbólumok:(1­4.évfolyamon piros pont egy­egy jó feladat megoldásánál) Szóbeli értékelés:Az adott tanítási órán ,fejlesztőfoglalkozáson nyújtott teljesítmény alapján. Érdemjeggyel értékeljük a következő tanulói teljesítményeket :szóbeli és írásbeli feleletek,tematikus mérések,feladatlapok,tesztek,kiselőadások,órai munka,gyűjtőmunka és olvasónapló. Szövegesen értékeljük:1­3.évfolyamon félévkor és év végén továbbá a 4.évfolyamon félévkor a tanulók tantárgyi teljesítményét,valamint a felsőbb évfolyamokon a részképesség­ zavarral érintett tantárgyakból nyújtott teljesítményt. Szakértői javaslatra mentesítést adunk egy­egy tantárgyrész vagy tantárgy értékelése és minősítése alól félévkor és év végén .Az adott tantárgyrészből vagy tantárgyból tanév közben a tájékoztató füzetbe folyamatos szöveges értékelést végzünk. 4.Beszámoltatás,számonkérés formái A helyi tantervben megfogalmazottakon túl az alábbiakkal egészül ki a SNI tanulók beszámoltatása,számonkérése: A számonkérés formái: Szóbeli feleltetés: Nyílt kérdések alapján Kész vázlat segítségével Látens feleltetés Írásbeli feleltetés: Feladatlapok ,tantárgyi tesztek Feleletválasztásos (zárt végű)feladatok­alternatív választás Feleletalkotó (nyílt végű)feladatok egy­két szavas kiegészítés,rövid válasz. A számonkérés időtartama: Az írásbeli feleletekhez hosszabb időt biztosítunk. Eszközhasználat a számonkérés alkalmával: Engedélyezzük az SNI tanulóknál :lexikonok,helyesírási szótár ,számítógép. számológép használatát. 5.Nevelő –oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 5.1.Képességfejlesztő feladatlapok,könyvek: SNI­s tankönyvek és tanmenetek Diszlexia (Bartók Erika­Kazal Kolos) 57

Az írásmozgás­koordináció fejlesztése 4­8 éves életkorban (Miskolcziné Radics Katalin) A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése(dr. Gósy Mária) Fejlesztés mesékkel (Nagy József) Diszkalkuliáról­pedagógusoknak(Mesterházy Zsuzsa) Szövegértés (Kovácsné Kiss Erzsébet­Béres Mária) Nagybetűről kisbetűre(B.Méhes Vera) Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyv(Fülöp Mária­Szilágyi Ferencné) 5.2.Eszközök Tactilo Sudoku Varázsbetű program Memory trainer Játék a számokkal Tactiform Solo kártya Tangram Bingo játék Tükörjáték Portré kirakó Logico készlet

1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÓRASZÁMAI Az alábbiakkal egészül ki Az alsó tagozat óraszáma heti órakeretben 2012-2013 tanév illetve a felmenő rendszer miatt kifutóan :

Tantárgy/évfolyam Kötelező tanórák hetente Nem kötelező órák Egyéni foglalkozás Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv /angol/ Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel

1.

2.

3.

4.

20 2 1,2

20 2 1,2

20 1,8 1,4

22,5 1,8 1,4

8 5

8 5

8 5

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

8 5 3 1 1 1 1 58

Testnevelés és sport Kötelező óraszám a törvény alapján Délutáni nem kötelező órák Sportkör Fejlesztő órák Egyéni foglalkozás

3

3

3

3

20

20

20

23

2

2 2 1

0,5 2 1

0,5 2 1

1

2013-14 tanévtől felmenő rendszerben: Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+2

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6+1 2+1 4+1 1 1 2 2 1 5 3 27

A felső tagozat óraszámai heti lebontásban 2013-tól kifutóan

Tantárgy/évfolyam Kötelező tanórák hetente Nem kötelező órák Egyéni foglalkozás Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv /angol/ Matematika Informatika Természetismeret Fizika

5.

6.

7.

8.

22,5 5,6 1,4

22,5 5,6 1,4

25 6,6 1,7

27,5 6,6 1,7

4 2 3 4 1 2

4 2 3 4 1 2

4 2 3 4 1

4 2 3 4 1

1,5

1,5 59

Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma Énekhez, testneveléshez Hon és népismeret Ember és társadalom, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Természetismeret órában Kötelező óraszám a törvény alapján

1 1 1 3 1

1 1 1 3 1

2 1,5 1,5 1 1 1 3 1

2 1,5 1,5 1 1 1 3 1

1

22,5

22,5

25

27,5

2 1

2 1

1 1

1 1

1

1 1

2

2

Délutáni nem kötelező órák Angol Sportkör Matematika Számítástechnika orosz Egyéni foglalkozás/matematikakorrepetálás/ Egyéni fejlesztő foglalkozás

1 1

1

2

2

A 2013-14-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetendő: Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan

5. évf. 4 3 4+1 1

6. évf. 4+1 3 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+2 1

8. évf. 4+1 3 3+1 1

2

2

2

2

2

2 2 1 2

1 2 1 60

Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1

1

1

0+1

1 0+1 1 5 1 2 28

1 1 1 5 1 3 28

1 1

2 1

1 1 1 5 1 3 31

1 1 0+1 5 1 3 31

Délutáni nem kötelező tanórák minden tanévben a szülők és tanulók igényeinek megfelelően alakulnak. Az alapfokú művészetoktatásban a következő óraszámokkal dolgozunk

NÉPTÁNC TANSZAK ÓRÁK SZÁMA HETI LEBONTÁSBAN ALAPFOK TANTÁRGYAK

E 1.

E 2.

1.évfolyam

2.évfolyam

3.évfolyam

4.évfolyam

5.évfolyam

6. évfolyam

Népi játék néptánc

2

2

3

3

3

3

3

3

Folklórismeretek

-

-

1

1

1

1

1

1

Összesen

2

2

4

4

4

4

4

4

Évente egy alkalommal utazás Budapestre a Táncház találkozóra

2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az egyes tantárgyak esetében a munkaközösség-vezetők irányításával a szaktanárok választják meg a szükséges tankönyveket és felhasználandó segédleteket, taneszközöket. A kiválasztás elvei: ­ a tantárgyi követelményeknek megfelelő tananyagot tartalmazza ­ a tananyag elrendezése logikus, szemléletes legyen ­ adjon lehetőséget az önálló tanulásra ­ alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására ­ egy-egy tantárgyból felmenő rendszerben ugyanazon tankönyvcsaládot használjuk ­ jól látható, esztétikus fotókkal, ábrákkal illusztrált és tetszetős legyen

61

A szaktanárok állandóan figyelemmel kísérik a legújabb kiadványokat, részt vesznek továbbképzéseken, és meghallgatják a szaktanácsadók véleményét is egy-egy új tankönyvvel kapcsolatban. Előnyt élveznek azok a kompetencialapú módszertanra épülő tankönyvek, melyek digitális formában is hozzáférhetők. A kompetenciaalapú oktatásra épülő módszertant előnyben kell részesíteni.A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: * A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! * Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. * A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. * A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján a Szülői Munkaközösség, ill. a szülők elfogadnak. 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A nem szakrendszerű oktatásnak külön taneszköz és tankönyv szükséglete nincs. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több taneszközt szerezzen be az iskola számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 3.1 Az 1-2 évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Ehhez a már a pedagógiai programban említett kialakított eszköztárat alkalmazzuk: Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

62

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). 



- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita

1-2. évfolyamon legfontosabb feladatunk, hogy a tanulók valóban készségszinten sajátítsák el az olvasás, az írás és a számolás alapjait. Elsősorban az értő olvasás a cél. Az első osztályt indító nevelők mindig maguk választják meg az olvasás tanításának módszerét és taneszközét. Ez eddig feszültséget akkor sem okozott, ha a tanulónak osztályt, iskolát kellett váltani. Az alsó tagozatos évfolyamokon rendszeres felmérésekkel ellenőrizzük a bemenetet, a kimenetet, ezek ismeretében határozzuk meg a tennivalókat. Tanulóinkat úgy készítettük fel, hogy az alsó osztályokban minél kevesebben kényszerüljenek évismétlésre. Jelentős feladatot vállaltunk a különböző hátrányokkal érkező elsősök korrekciós gondozásával. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

3.2. A 3­4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Ennek motivációs eszköztára folyamatosan bővülő, bővítendő. Az osztály szintű versenyek, iskolai, járási és egyéb felmenő rendszerű versenyek elsősorban a tehetséges tanulókat, míg a „kis sikerek, nagy elismerése” a lassan haladókat motiválja. A kialakított differenciált értékelést az elmúlt években már megszokták és elfogadták diákjaink,így nem okoz gondot az értékelés „mássága”.Az egészséges önértékelés kialakítása fő cél ebben a korosztályban, és az is ,hogy képesek legyenek mások sikerét örömmel üdvözölni, elismerni. az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; 63

 

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

3.3.Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása   

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai: ­ a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése ­ kompetencia alapú oktatás elterjesztése ­ a kompetencia alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése és megvalósítása ­ a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése ­ a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése ­ az esélyegyenlőség érvényesítése ­ újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése ­ szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása ­ egyéni fejlesztési tervek készítése ­ digitális írástudás elterjesztése 3.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Továbbá figyelemmel a változó és egyre összetettebb tudástartalmakra avval összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktívtanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

64

 

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktívtanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Felmenő rendszerben a kötelező 1-2 és 5-6 évfolyamon 2013-14-es tanévtől, míg a többi évfolyamon választható módon, az alábbi tanórán kívüli mozgásformákat nyújtjuk intézményünkben:  Sportkör  Néptánc  Alsós Bozsik-program  Vívás  Dzsúdó  Társastánc  Természetjárás  Barlangászás Továbbá a helyi sportegyesület labdarúgó szakosztálya által kínált edzésein való igazolt sportolói részvételt elismerjük és ösztönözzük. A tapolcai sportegyesületek hasonló módon elismertek általunk. 4.1 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 65

PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Évfolyam 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.23 1.26 1.29 1.03 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

1.34 1.37 1.40 1.43 1.46 1.49 1.52 1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.89 1.94 1.98

1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.97 2.01 2.05 2.09

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Évfolyam 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48

1.24 1.27 1.30 1.34 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56

1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 66

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88

1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96

1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése). Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

67

Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Évfolyam 1.

2.

3.

4.

5.

6

7

8

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Évfolyam 1.

2.

3.

4.

5.

6

7

8

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84 68

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hanyatt fekvés, mindkét térd 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Évfolyam 1.

2.

3.

4.

5.

6

7

8

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 98

36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 100

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7

Évfolyam 1.

2.

3.

4.

5.

6

7

8

20 25 30 35 40 45 50

23 28 33 38 43 48 53

26 31 36 41 46 51 56

29 34 39 44 49 54 59

32 36 41 46 51 56 61

34 38 43 48 53 58 63

36 40 45 50 55 60 65

38 42 47 52 57 62 67 69

8 9 10 11 12 13 14

55 60 65 70 75 80 85

58 63 68 73 78 83 88

61 66 71 76 81 86 91

64 69 74 79 84 89 94

66 71 76 81 86 91 96

68 73 78 83 88 93 98

70 75 80 85 90 95 100

72 77 82 87 92 97 102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok: 2 perc, fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Évfolyam 1.

2.

3.

4.

5.

6

7

8

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 32 33 34

13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 34 35 36

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

70

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Évfolyam 1.

2.

3.

4.

5.

6

7

8

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

5. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63

igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

A jutalmazás, magatartás és szorgalom értékelése, ellenőrzés ÉRTÉKELÉS Célja: Az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelőoktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő-oktató munka fejlesztésére. MINŐSÉG IRÁNYITÁSI PROGRAM Az iskolában folyó munka értékelése a következő területekre terjed ki: 71

a)

Az iskola nevelő-oktató munkájának értékelése: Az igazgató minden félévi és tanév végi értekezleten, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor – a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével - átfogóan értékeli. Szempontjai:  Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok.  A nevelő-oktató munka feltételeinek alakulása.  A tanulási folyamat eredményessége.  A személyiségfejlesztéssel, közösségneveléssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége  A pedagógusok nevelő-oktató munkája.  Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata.

b) A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése Az iskola igazgatója és igazgatóhelyettese folyamatosan,szóban–az érintett nevelő kérésére írásban – végzik. Szempontjai:  A tanítási órákon végzett megfigyelések alapján: A tanításra való felkészülése, a tanítás eredményessége; az órán alkalmazott módszerek; a tanulók munkája, magatartása; a nevelő munkája, magatartása;  A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása: a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása; tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése.  Részvétele a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében.  Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalásai.  Az iskola képviselete.  A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei.  A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése.  Emberi kapcsolatai (kollegák, tanulók, szülők…)  Személyes példamutatása; munkafegyelem, munkához való viszony. c)

A tanulói közösségek, osztályközösségek értékelése Az osztályközösségek tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök, a diákok tanulmányi munkáját, az osztályban tanító szaktanárok minden tanév végén írásban értékelik. Szempontjai:  Az osztály legfontosabb adatai (létszám, fiú-lány arány, érkezők, távozók…)  Az osztály szociális összetétele  Tanulási teljesítmények.  Neveltségi szint  Közösségi tevékenységek; társas szerkezet  Szülői házzal való kapcsolat 72

A TANULÓK MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE A tanulók munkáját, minden típusú tevékenység keretében, rendszeresen értékeljük. Ez az értékelés kiterjed a munkavégzés módjára, eredményére és azokra a tevékenységekre, melyet a tanulónak a további fejlődés érdekében el kell végezni. A nem szakrendszerű órákat nem osztályozzuk csak a szakrendszerűt az eddigiek szerint. Az osztályfőnökök a tanulók értelmi fejlettségét, viselkedését, jellemvonásait minden tanév végén értékelik. Szempontok: -

a tanuló figyelme; felfogásmódja; emlékezése; megfigyelőképessége; munkatempója; fegyelmezettsége; gondolkodása; érdeklődése; tanulásmódja; kifejezőképessége; viselkedése; önértékelése; érzelmi élete; akarati jellemvonásai; reagálása a jutalmazásra, büntetésre.

-

szöveges értékelés 1. osztály évvégéig. 2-8. osztályig 5 fokú számskálával.

Az értékelés módja:

Magyar nyelv és irodalom 1-4. osztály Első osztályban év elején elvégezzük a tanulók tanulási képességvizsgálatát Értékelés, ellenőrzés A tanulók tudásszintjének minden évfolyamon, év elején, félévkor és tanév végén: íráshelyesírásból és olvasás-szövegértésből és hangos olvasásból. Rendszeres szóbeli és írásbeli ellenőrzés a tanulás folyamatosságának és eredményének megjelenítéséhez. Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai:  A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás.  A helyes hangerő, hangsúly, hanglejtés a szóbeli közléseknél.  Szóbeli kifejezőképesség fejlődése.  Egyszerű szóbeli közlések, utasítások megértése.  A hangos olvasási készség fejlődése.  A szöveg megértése, helyes értelmezése.  Az íráskészség fejlődése.  A helyesírási képesség alakulása.

73

A szóbeli értékelés formái:     

feleltetés, kiselőadás, beszámoló, gyűjtőmunka, a tanuló munkájának folyamatos megfigyelése.

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai  A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés.  Beszédtevékenység: o kifejezésmód, o szóbeli szövegalkotás.  Olvasástechnika.  Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletvégzés.  Írástechnika, írástempó, külső alak.  Anyanyelvi ismeretek, helyesírás.  Írásbeli szövegalkotás, fogalmazási ismeretek. Az írásbeli szöveges értékelés formái: - diagnosztikus értékelés (év elején, differenciáláshoz) - formatív (röpdolgozat, témazáró felmérések) - szummatív (félévkor, év végén). Negyedik osztály végén a tanulók tanulási képességvizsgálatának mérése. Értékelési lap Magyar nyelv és irodalom 1. osztály első félév BESZÉDKÉSZSÉG 1. Hangok ejtése: - pontos hibátlan, - 1-2 hangot hibásan ejt, - több hangot ejt hibásan, - felcseréli a hangokat. 2. Szavak bontása: - hangokra: biztos, bizonytalan, nem tudja, - szótagokra: pontos, pontatlan. 3. Szókincse: - változatos, - gazdag, - életkorának megfelelő, - szegényes. 4. Párbeszédben: - képes megfelelően válaszolni, kérdezni, bizonytalan a válaszadásban. 74

-

Párbeszédet képes kezdeményezni, bekapcsolódik a párbeszédbe, megvárja, amíg rá kerül a sor, belebeszél a másik beszédébe. A témánál marad, csapong, nem képes egy témáról beszélni.

OLVASÁS 1. A tanult betűk felismerése: - nyomtatott: biztos, bizonytalan, nem ismeri - írott: biztos, bizonytalan, nem ismeri. 2. Olvasása: -

betűz, összeolvas, szótagol, szóképesen, szólamokban folyamatosan olvas.

Olvasástechnikai hiba: - nincs, - kevés hiba, - sok hiba. Betűcsere: __________________________ Betűtévesztés: __________________________ Betűkihagyás: __________________________ Mást olvasás: __________________________ Újraolvasás: __________________________ 3. Értő olvasása: - érti, - bizonytalan, - nem érti: a szavak szókapcsolatok mondatok jelentését. Ha a tanuló a tantervi követelményeket kiemelkedően teljesítette, kutató- és gyűjtőmunkában, valamint versenyeken vett részt, minősítése kitűnő. Ha a tantervi követelményeket hiánytalanul teljesítette, önállósága nagyfokú, minősítése jeles, 2. osztálytól az adott érdemjegy 5. Ha a tantervi követelményeket kevés hibával, kevés segítséggel teljesítette, minősítése jó, a 2. osztálytól az adott érdemjegy 4. Ha a tantervi követelményt több hibával, több segítséggel teljesítette, minősítése megfelelt, a 2. osztálytól az adott érdemjegy 3. Ha a tantervi követelményeket sok hibával, sok segítséggel teljesítette, minősítése felzárkóztatásra szorul, a 2. osztálytól az adott érdemjegy 2. Ha a tantervi követelményeket nagyon sok segítséggel sem teljesíti, minősítése nem megfelelt, a 2. osztálytól az adott érdemjegy 1. 75

ÍRÁS-HELYESÍRÁS 1. Betűalakítás: szabályos, pontos, néhánynál pontatlan, szabályos néhány, sok betűnél nem szabályos. 2. Vonalköz: betartja, néha pontatlan, nem tartja be. 3. Ékezetek: szabályosan elhelyezett, szabálytalanul elhelyezett, gyakran elhagyja. 4. Betűkapcsolás: szabályos, kevés kapcsolási hibát ejt, szabálytalanul kapcsol. 5. Másolás (betűk-szavak): - írottról: hibátlan, kevés hibával, sok hibával - Nyomtatottról: hibátlan, kevés hibával, sok hibával - Írástechnikai hibák: időtartam, betűcsere, betűtévesztés, betoldás, betűkihagyás. 6. Tollbamondás (betűk-szavak): hibátlan, kevés hibával, sok hibával. 7. Írásbeli munkája: rendezett, gondos, tiszta, rendezetlen, átír, gondatlan, maszatos. 8. Felmérések százalékolt eredményei. 9. Tanítói javaslat a hibák javítására. Értékelési lap Matematika 1-4. osztály Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai - A tantárgy iránti érdeklődés aktivitás. - Tulajdonságok felismerése, szétválogatása, halmazok összehasonlítása. - A valóságról szóló állítások igazságának eldöntése. - Számfogalom a tízezres számkörben. - Tájékozódás a tízes számrendszerben. - Analógiák és algoritmusok követése a tízes számrendszerben. - Műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek körében. - Szöveges feladatok alkotása, kreativitás. - Probléma megoldási képesség: a probléma felismerése, a megoldás útja. - Kételkedés, ellenőrzés, indoklás. - Pontosság, pontatlanság, eszközhasználat. - Geometriai tulajdonságok felismerése, kiválasztása, transzformációk létrehozása. - Mérés szabványegységekkel, át- és beváltások. Írásbeli szöveges értékelés szempontjai - A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés. - Szám- és mennyiségfogalom, a számok közötti összefüggések. - Szóbeli és írásbeli műveletvégzés az alapműveletek körében. - Problémalátás, problémamegoldás, sorozatok, nyitott mondatok. - Matematikai szövegértő képesség, szöveges feladatok megoldása. - A logikus gondolkodás és problémamegoldás fejlődése. - Mérőeszközök és mértékegységek ismerete, alkalmazása. - Tér és síkgeometriai szemlélet alakulása. Matematika 1. osztály Értékelési lap az első félévben A feladatokhoz való hozzáállása, munkavégzése: 76

2. Aktív, 3. teljes koncentrációval dolgozik, 4. szétszórt, 5. nem kitartó, 6. figyelmetlen,csak felszólításra dolgozik, 7. pontos, 8. pontatlan, 9. lassú, 10. gyors, 11. megfelelő a tempója. Számtan, algebra Tárgyak, számok válogatása, sorba rendezése, megadott szempont szerint önállóan, tanítói segítséggel tudja. Számfogalma (10-ig): 12. biztos, 13. bizonytalan, 14. kialakulatlan. Számok összehasonlítása: 15. tudja, 16. bizonytalan, 17. téveszti, 18. nem tudja. Páros-páratlan számok: 19. felismeri, 20. téveszti, 21. nem tudja. Számjegyek írása, olvasása: 22. hibátlan, 23. többnyire jól tudja, 24. sokat téveszt, 25. tanítói segítséget igényel. Matematikai jelek ismerete: 26. biztos, 27. téveszt, 28. sok hibával végzi, 29. nem ismeri. Műveletek értelmezése, műveletvégzés: Összeadás: o eszközhasználat nélkül, biztosan tudja o eszközhasználattal önállóan végzi o tanítói segítséget igényel o csak segítséggel képes rá. Kivonás: o eszközhasználat nélkül, biztosan tudja 77

o eszközhasználattal önállóan végzi o néha tanítói segítséget igényel o csak segítséggel képes rá. Bontás: o eszközhasználat nélkül, biztosan tudja o eszközhasználattal önállóan végzi o néha tanítói segítséget igényel o csak segítséggel képes rá. Pótlás o eszközhasználat nélkül, biztosan tudja o eszközhasználattal önállóan végzi o néha tanítói segítséget igényel o csak segítséggel képes rá. Egyszerű szöveges feladatok: Szóban elmondott szöveg megjelenítése: - Önállóan eljátssza, kirakja, lerajzolja - Kevés segítséggel meg tudja jeleníteni - Nem érti a szöveget. Számokkal lejegyzi, művelettel leírja: - Önállóan, kevés, sok tanítói segítséggel. Geometria, mérés: - Tájékozódása, helymeghatározása, a tanteremben, taneszközeiben: biztos, bizonytalan, rosszul tájékozódik. - Felismeri a tanult síkidomokat és tulajdonságait, bizonytalan, tanítói segítséget igényel. Írásbeli munkája: - Rendezett, gondos, tiszta - Rendezett, átírt, maszatos, gondatlan. Technika 1-4. osztály Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai -

A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás. Elemi munkaszokások /helyes testtartás, rend, pontosság, balesetvédelem). Gyakorlottság az elvárható eszköz és szerszámhasználatban. Megfigyelőképesség, anyagok tulajdonságainak felismerése. Összefüggés felfedezése az anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságai között. Műveleti sorrend követése tervezési, kivitelezési folyamatban, alkotóképesség. Saját és mások munkáinak értékelése az adott szempontok szerint. A gyakorlati tevékenységekben a hosszúság becslése és mérése. A gyalogos közlekedésben a balesetek megelőzési lehetőségének ismerése, az utazással kapcsolatos helyes magatartásformák ismerete. 78

-

Képes beszámolni a segélyhívó telefonszámokról és a környezetben lévő szolgáltatások igénybevételéről.

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai - A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés. - Eszközhasználat. - Anyagismeret. - Tervezés. Kivitelezés. - Önértékelés, társai munkájának értékelése.

Technika 1. osztály Értékelési lap az első félévben A feladathoz való hozzáállás, munkavégzés: Képlékeny anyagok, papír. - Mintadarab után önállóan végzi a műveletet, - tanítói együttműködés szüksége, - kitartó, - gyors, - lassú, - kreatív, - önállóan is készít papírból munkadarabot, - mintadarab után önállóan végzi a hajtogatás műveleteit, - tanítói együttműködéssel képes hajtogatni. Eszközhasználat: - Jól tudja, - tudja, - csak segítséggel képes használni az ollót, vonalzót, papírragasztót. Kivitelezés: Munkája: - pontos, - tiszta, - tetszetős, - tiszta, de pontatlan, - pontatlan, - maszatos. Anyagismeret: - Fel tudja sorolni a képlékeny anyagok tulajdonságait. - A felsorolásból ki tudja választani a tulajdonságokat. - Nem ismeri az anyagok tulajdonságait. - Fel tudja sorolni, hogy miből készül a papír és ismeri a tulajdonságait. - Felsorolásból ki tudja választani, hogy miből készül a papír, és a tulajdonságát. - Nehezen ismeri fel, hogy miből készül a papír, ismeri néhány tulajdonságát. - A gyakran használt papírféleségek tulajdonságait el tudja mondani, - nem képes elmondani a papír tulajdonságait. 79

Az elkészült munkadarabok értékelése: - Adott szempontok szerint tudja értékelni saját és társai munkáit, - csak felszólításra teszi meg, - nem kapcsolódik be az értékelésbe.

A TANULÓ MINŐSÍTÉSE A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN AZ ELSŐ OSZTÁLY VÉGÉN Felzárkóztatásra szorul A tantervi követelményeket nem teljesítette, vagy csak nagyon sok segítséggel teljesítette. A fő tantárgyakból /magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret/ teljesítménye gyenge, tudása a továbbhaladást nem biztosítja, lemaradását csak egyéni felzárkóztatással lehet csökkenteni, ill. megszüntetni. Megfelelt A tantervi követelményeket megfelelően (minősítésre) teljesítette. A fő tantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret) megfelelő minősítést kapott. A készségtárgyakból minősítése legalább megfelelt. Jól megfelelt A tantervi követelményeket jóra teljesítette. A fő tantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret) jó minősítést kapott. A készség tárgyakból minősítése legalább megfelelt. Kiválóan megfelelt A tantervi követelményeket kiemelkedően, kitűnően teljesítette. A fő tantárgyakból (magyar nyelv és magyar irodalom, matematika, természetismeret) szaktanári dicséretet kapott. Az ének-zene, rajz, testnevelés, technika tantárgyakból minősítése legalább jó. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése, értékelése és minősítése Írásbeli beszámoltatás rendje, ismeretek számonkérése, követelményei és formái 1.

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

3.

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:  az 1-4. évfolyamon, az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; 80





a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik; o A szaktanár a tanulót folyamatosan tájékoztatja a számonkérés tartalmi és formai követelményeiről. Az írásbeli számonkérés időpontját, tartalmát és a tanulmányi követelményeket a számonkérés előtt legalább 10 nappal közölni kell a tanulóval. o Egy tanítási napon legfeljebb kettő írásbeli dolgozat /témazáró/ iratható. o Az írásbeli dolgozatokat (témaköröket) 10 egymást követő munkanapon belül ki kell javítani. A tanulót tájékoztatni kell a dolgozat értékelésének módjáról, a kijavított dolgozatról, a dolgozat érdemjegyekkel történő értékeléséről. A tanuló a kijavított dolgozatába betekinthet, a javításról és a dolgozat minősítéséről tájékoztatást kérhet. Kérésre a szülő is megtekintheti az írásbeli dolgozatot. o A tanuló tájékoztatása nélkül adott érdemjegy érvénytelen. az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban:  az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, az életvitel és technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül.  (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta. 6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - Az 1. évfolyamon minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk, 2. osztálytól 4. osztályig osztályzatot. - A 5-8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük, az Oktatási Törvény mindenkori előírásainak megfelelően. 7.

A kötelező tanítási órák tantárgyai közül:  2-4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret. ének-zene, rajz, technika, testnevelés, angol /4.o./.  5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, életvitel-technika, testnevelés, hon- és népismeret.  6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv. matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, életvitel- technika, testnevelés, hon és népismeret. 81

 

7. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, ember és társadalomismeret, etika. 8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret.

8.

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk.

9.

A tanulók magatartását a 2-8. évfolyamon félévkor érdemjeggyel, tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. Az első osztályban félévkor is szöveges minősítést alkalmazunk. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

10. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 11. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők a) Példás (5) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja,  tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,  kötelességtudó, feladatait teljesíti;  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;  tisztelettudó;  társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. b) Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja,  tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;  az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt:  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;  az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt:  nincs írásbeli intője vagy megrovása. c.) Változó (3) az a tanuló, aki.  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; 82

 a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;  feladatait nem minden esetben teljesíti;  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;  igazolatlanul mulasztott;  osztályfőnöki figyelmeztetője és intője van. d.) Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti;  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;  több alkalommal igazolatlanul mulaszt;  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. 12. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 13. A tanulók szorgalmának értékelésénél, a minősítésénél évvégén, az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 14. A tanulók szorgalmát a2-8. évfolyamon félévkor az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe bejegyzi, évvégén a kapott érdemjegynek megfelelően szövegesen minősíti, és a bizonyítványba bejegyzi. 15. A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 16. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;  a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;  munkavégzése pontos, megbízható;  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4} az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;  a tanórákon többnyire aktív;  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;  taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: 83

    

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;  feladatait többnyire nem végzi el;  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte vagy megsértése szükséges. 17. Azt a tanulót, aki képességihez mérten  példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.  18. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, kitűnő, felső évfolyamon jeles /1 tárgyból jó/ eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári dicséretben részesülnek. 84

e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. g.) A 8. évfolyam befejezésekor a 8. évben is kiemelkedő munkát végzők, akik magatartásukkal, tevékenységükkel az iskola jó hírnevét öregbítették szaktanári és osztályfőnöki javaslatra „Csontváry” emlékplakettet kaphatnak. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. 19. Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy  a házirend előírásait megszegi, vagy  igazolatlanul mulaszt, vagy  bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 20. Az iskolai büntetések formái:  szaktanári figyelmeztetés;  napközis nevelői figyelmeztetés;  osztályfőnöki figyelmeztetés;  osztályfőnöki intés;  osztályfőnöki megrovás;  igazgatói figyelmeztetés;  igazgatói intés;  igazgatói megrovás;  tantestületi figyelmeztetés;  tantestületi intés;  tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 21. Azt a tanulót, aki szándékosan kárt okoz az iskolában, a szülőt kártérítésre kötelezzük. 22.Művészeti oktatás értékelésének szempontjai A tanuló teljesítményének és szorgalmának értékelése, a minősítés formái: Az alábbi szempontok szerint értékelhető mindegyik művészeti ágban a tanulók tudása, szorgalma: évközi, órai munkában nyújtott aktivitás és teljesítmény, kitartásszorgalom, valamint meghatározott időre (határidőre) megtanult (elkészített) mű (alkotás)előadása (kiállítása). A táncművészeti ágazaton A tanulók tudásszintjének értékelési szempontjai: - az egyes táncok sajátosságainak megfelelő bemutatása - az egyes táncok stílusos, korhű, a kornak megfelelő előadása - lépésanyag és motívumok stílusos bemutatása, megfelelő kivitelezése - fizikai állóképesség fejlődése - térformák pontos és helyes bemutatása (tér-ritmus-dinamika) 85

- harmonikus, koordinált bemutatás - kapcsolatteremtés - kreativitás és improvizációs készség - a párral táncolás technikájának biztonságos elsajátítása - a néptáncokhoz tartozó dalok ismerete A tanulók értékelésének és minősítésének formái: A tudás érdemjegyek tartalmi értékelése 5 (jeles): osztálya teljes tananyagát biztonsággal elsajátította, a gyakorlatok technikai kivitelezése osztálya szintjének megfelelően maximálisan tökéletes, mozgása harmonikus és koordinált, térben biztonságosan tájékozódik, a zene és tánc összhangjában esztétikuslátványt nyújt, előadásmódja a tanult stílusoknak megfelelő. 4 (jó): osztálya tananyagának 80%-át változóan fejlődő teljesítménnyel sajátította el, a tanult gyakorlatok technikai kivitelezése nem teljes mértékben tökéletes, térben kissé bizonytalanul tájékozódik, mozgása nem mindig biztonsággal koordinált, a zene és táncösszhangjának kevésbé harmonikus összhatásaként látványa néha nem esztétikus, előadásmódja nem teljesen stílusos. 3 (közepes): osztálya minimum tananyagát lassan sajátította el, fejlődése változó, a tanultgyakorlatok technikai kivitelezésében bizonytalan, térben többnyire rosszul tájékozódik, mozgása nagyrészt koordinálatlan, muzikalitása hiányában a zene és tánc nincs összhangban, mozgása nem harmonikus, látványa nem esztétikus, előadásmódja ennek megfelelően nem stílusos. 2 (elégséges): osztálya minimum követelményét sem képes megtanulni, nem fejlődik, a tanult gyakorlatokat nem képes kivitelezni, térben nem tud tájékozódni, a zene és táncbántóan nincs összhangban, látványa diszharmonikus, mindezek következtében előadásmódja "paródia-szerű". Az ilyen képességű növendéket alkalmatlansága miatt el kell tanácsolni! 1 (elégtelen): az évfolyam előírt anyagát nem végezte el. A szorgalom jegyek tartalmi értékelése (fontos szempont a csoportmunka figyelembevétele) 5 (példás): folyamatosan kiemelkedő munkát végez, társas kapcsolatában húzó erőt jelent osztályában, együttműködik tanárával, segíti és ösztönzi társai munkáját, szorgalmában példamutató, előadásokon kiváló produkciót nyújt. 4 (jó): munkájában képességeinek megfelelően igyekszik jól teljesíteni, társas kapcsolatában együttműködő, tanárának maximális jóindulattal akar megfelelni,szorgalmas, az előadásokon nyújtott produkciójában megbízható. 3 (változó): munkájában szívesen lustálkodik, társaival többnyire fegyelmezetlen, csak szigorú tanári ráhatásra hajlandó úgy dolgozni, hogy osztálya együttes összképét ne rontsa el túlságosan, előadásokon rendszeresen téveszt. Ez az a növendék, akit nem esztétikus látványa miatt, hanem fegyelmezés céljából állítanak az első sorba. 2 (hanyag): munkája egyáltalán nem érdekli, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el,társai munkáját csak zavarja, előadásokon mindent elront. A tanulók tudásszintjének időszakos mérése iskolai szinten: Az EK végén a mozgásműveltség és a mozgáskultúra alapjainak megismerése lehetőséget ad a növendéknek, hogy más táncművészeti ágat válasszon. A hangszeres 4. osztályhoz hasonlóan, a tánc tanszak 3. osztálya is magasabb követelményszinttel rendelkezik az előző osztályhoz képest, ezért fontosnak tartjuk, hogy 2. osztály végén a szintfelmérés színpadi vizsga keretén belül történjen. Az alapfok 6. osztályát összefoglaló művészeti alapvizsga és ennek keretén belül koreografált színpadi előadás eredménye alapján továbbképző osztályba léphet. 86

Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanszakán folytatott tanulmányok lezárása. A néptánc tanszak egyes tantárgyainak részletes értékelési szempontjait a tantárgyi programok tartalmazzák. A gyakorlat számonkérése az adott feladatcsoport végeztével történjék, melyet célszerű a soron következő téma elindításával összekapcsolni. Az értékelésnél ösztönözzük a tanulók megnyilatkoztatásait saját, illetve társaik munkájáról. Ezt a tanár véleményalkotásában indokokkal alátámasztva erősítse vagy cáfolja meg. A tanulók elméleti tudását, valamint gyakorlati munkáját félévkor az ellenőrzőben,év végén a bizonyítványban 1-5 osztályzatok valamelyikével kell értékelni. Felsőbb évfolyamba csak olyan tanuló léphet, aki a tanévet eredményesen teljesítette. 5. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben „A továbbhaladás feltételei” című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Az 1 osztályban a tanulók továbbhaladását az Oktatási Törvény szabályozza. 3. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy maximum 3 tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az Köznevelési Törvény előírásainak megfelelően a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 4. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. 6. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,  magántanuló volt  a tantárgyi óraszám 20%-nál több hiányzás esetén 7. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret. 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret, idegen nyelv 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, etika, informatika, idegen nyelv

87

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE /minimum eszközszükséglet/ Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermeként egy-egy): CD lejátszó. Kellene még 3 db interaktív tantermi csomag (tábla, laptop, projektor). Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Nemzeti jelképek (fali tabló) (4 db) - Fali táblák a magyar nyelvtanhoz (1 db): o Ok és célhatározó o A jelzők rendszere - Történelmi arcképsorozat (1 db) - Helyesírási szabályzat és szótár (10 db) - Irodalomtörténet térkép (2 db) - Mágnes80 db Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Demonstrációs óra (4 db) - Táblai vonalzók: - 60 fokos 2 db - 45 fokos 2 db - 100 cm-es 2 db - Táblai körző (2 db) - Számkártyák (1-1000-ig) (2 db) - Helyi értéktáblázat (4 db) - Kéttányéros mérleg és súlysorozat (2 db) - Méterrúd (4 db) Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Iskolai iránytű (5 db) Hőmérő (4 db) Rúdmágnes (10 db) Képek érzékszervekről 1 db Applikációs képsorozatok 1-4. oszt. (1 db) Tanulói kísérleti dobozok (10 db) Jelzőtáblák (appl. falitábla) 1 db

Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Ritmus eszközök: xilofon, kisdob 1-1 db - Hangoszlopkocka 2 db 88

- Hangvilla 2 db - Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: Magyar népzenei anyag Gyermekdalok Iskolai ünnepek újabb dalai Európai népdalok Jeles napok, ünnepkörök dalai Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 12 db TÉR-FORMA-SZÍN tankönyv A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Videofilmek: o (leltár szerint) - Könyv: o Gabnai Katalin: Drámajátékok (2 db) o Kaposi László: Drámafoglalkozások (2 db) o Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db) - Fali tablók: o A teljes hasonulás o Jelentéstan o Szótan o Jelentés o Szerkezet o Magyar nyelvemlékek o Nyelvcsaládok A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Falitérképek ( leltár szerint) Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Interaktív tananyagok,kiadótól. - Videokazetták o Methodology Mix (videó)

-

Sentense – Building English forBeginners IrregularVerbs Time and Seasons

A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

89

- Sík és térmértani modellezőkészlet (1 db) - Űrmérték sorozat (2 db) - Szétszedhető dm3 (2 db) - Műanyag hatszög alapú hasáb (1 db) Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Fali tablók: o A számítógép belső felépítése (IBM-02) o Az input-output eszközök csatlakoztatása o A billentyűzet o Billentyűzet oktató tábla A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Térképjelek, alapkészlet (1 db) - Tellurium 1 db - Európa országai (falitérkép) A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök

Biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök Biológiai egységcsomag (1 db) Kézi nagyító (10 db) Metszettároló (1 db) Mikroszkóp (1 db) Fogtípusok Lábtípusok Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) - Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) - Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) -

90

- Fali tablók: o Szivacsok o Puhatestűek o Ízeltlábúak o Gerincesek o Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok o Nyitvatermők o Zárvatermők o Termések, terméstípusok - Házinyúl belső szervei (tabló) Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Videofilmek o o o o o

Alapvető élelmiszerek A dohányzás és az egészség Vigyázz a gyógyszerekkel Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszer

91

A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Méregszekrény fém (1 db) - Kalotta molekulamodell (1 garnitúra) - Fali táblák: o Fémek jellemerősségi sora o Elektronhéjak kiépülése - Oktatótáblák: o Fémek reakciói vízzel o Fémek reakciói savval o Sav-bázis reakció o Közömbösítés o Redukció a redukáló sorban

92

Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen - Videofilmek: o Tánctípusok o Jeles napok népszokásai - Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök o Ritmusbot (5 pár) o Csörgődob (1 db) o Furulya (1 db) o 333 olvasógyakorlat(5 db) o Cintányér (1 db) o Ritmus és kottás olvasókészlet (1 db) o Metronóm (1 db) o CD tartó 50 CD tárolásához o Kulcs a muzsikához CD sorozat (1 db) o Kulcs a muzsikához fali tablók sorozat (1 db) o Zeneszerzői arcképsorozat (1 db)

93

A felső tagozat rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Rajzállvány (2 db) A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Súlygolyó 3 kg (2 db) Gerenda állvány (1 db) Tornazsámoly (6 db) Mászókötél (2 db) Kézilabda (5 db) Futball-labda (5 db) rajttámasz (2 db) tornaszőnyeg 150x120x10 cm (2 db) tornapad (2 db) váltóbot (2 db) tornabot (5 db) torna karika (5 db) tornaszőnyeg 2mx140x10cm (5 db) gumilabda (10 db) testmagasságmérő (1 db) kézilabda kapuháló (2 db) sportfúvó kompresszor (1 db) Súlypontemelkedés mérő (1 db) tollaslabdaháló (1 db) műanyag kosár (2 db) labdatartó rács (1 db) röplabda (3 db) mászórúd (1 db) pingpongasztal (1 db) minifoci kapu háló (2 db) pingpongháló tartóval (2 db) pingponglabda (1 tanévre) (20 db) tollaslabda (1 tanévre) (10 db) jelzőtrikó (10 db) pulzusszámláló karstopper (1 db) eredményjelző (1 db) szeleptű (12 db-os készlet) (1 db) labdatartó háló (3 db)

Médiaismeret eszközigénye: - Üres dvd lemez kb. 5 db - filmfelvevő (kamera) - Fényképezőgépek (2 db) Szükséges eszközök a tánc tanításához: Népviseletek

94

- Segédlet a néptánc tanításához (Dél-alföld, Sárköz, Palócföld, Dunántúl,) Az alapfokú képzőművészeti oktatás eszközigénye (az eszközöket a SZÍN-VONAL AMI biztosítja) Az intézményekben álljon rendelkezésre: - /bérégetés/ - tűzhely, - esetleg varrógép, vasaló, vasalóállvány. Eszközök, szerszámok a csoport létszámnak megfelelő mennyiségben (kb.10,de maximum 15 fő): - szövőállvány, vagy szövő keret valamint sima képkeret, - madzag szövő tábla, - vágólap, - ollók (papír- és bőrvágó, metszőolló), - kések (konyhai, bőrvágó és fafaragó kések, csontkés), - snitzer, - körzők (jelölő és grafit hegyes) - vonalzók (fém és mércés műanyag), - tűk (textil- és bőr varráshoz), - árak (vágó és gömbölyű), - lyukasztók, - kalapács, fogók, - élezők, - ecsetek, - festésre alkalmas edények, - főzőlap (amennyiben tűzhely nem áll rendelkezésre), - műanyag kád (szálas anyagok áztatásához), - varrópad, vagy fapofák (bőrmunkákhoz), - rámák, keretek (gyékény - ,háncsfonáshoz), - műanyag tálak Javasolt, hogy kézi szerszám- készlettel a tanulók egyénenként is rendelkezzenek.

95

A Pedagógiai programot a nevelőtestület a 2014.március 31­én tartott értekezletén fogadta el. PH Igaz Sándor igazgató

Az SZM a ............................................................. ­i megbeszélésén a benne foglaltakat megtárgyalta, azzal egyetértett.

Albert Attila SZM elnök

A DÖK a ............................................................... ­i megbeszélésén a benne foglaltakat megtárgyalta, azzal egyetértett.

Szilaj Rezső Diákönkormányzat vezetője

Hatálybalépés napja: 2014. 09. 01. PH

Igaz Sándor Igazgató

96

1. sz. melléklet: A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓS PROGRAMJA (IPR)

A CSONTVÁRY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA INTEGRÁCIÓS PROGRAMJA

97

I. Az alkalmazás feltételei 1. Integrációs stratégia kialakítása 1.1. Helyzetelemzés Települési környezet Iskolánk Veszprém megyében, egy 1200 fős Balaton-felvidéki faluban, Zalahalápon található. A településen a régebb óta itt élők mellett az utóbbi években nagy számban jelentek meg az újonnan letelepedett családok, akik nagy része nagycsaládos. Az itt élők általában komfortos családi házakban élnek. Az iskolánkba járó tanulók egy része jó körülmények közt él rendezett családi háttér mellett, de nagyobb részüket munkanélküli, elvált, minimálbérből élő szülő(k) neveli. Beiskolázási körzetünkbe tartozik Zalahaláp Kolónia, Ódörögd, Újdörögd, Sáska. A vidéki tanulókat menetrend szerinti autóbusz hozza az intézménybe. A településen kiemelkedően magas a hátrányos helyzetű családok száma, melynek oka egyrészt a szülők alacsony iskolai végzettségéből, másrészt a munkalehetőségek csökkenéséből adódik. A faluban és a külterületeken hosszú időn keresztül a környező ipari üzemek jelentették a megélhetést, a munkahelyek megszűnése illetve csökkenő száma azonban megnehezíti a megélhetést az itt élők számára, így szociális létbiztonságuk veszélybe kerül. Az alacsony iskolai végzettség, a jövedelem csökkenés együttes megléte adja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának alakulását. A település fejlődéséből adódóan az integráció feltételei is adva vannak. A körzetben az etnikai arányok a városi átlagnál alacsonyabbak. Intézményi környezet A Csontváry Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola jelenleg 111 tanulót nevel-oktat, velük 11 főállású két fél állású pedagógus és 5 fő óraadó pedagógus foglalkozik. Nappali tagozatos rendszerben 8 évfolyamos iskolaként működik Zalahalápon immár 59 éve, a „Csontváry” nevet 13 éve vette fel az intézmény. Öt éve került bevezetésre a művészeti oktatás tánc és kézműves tanszakokon. A település egyetlen iskolájaként a tanulóink zöme helybeli, illetve a külterületekről, a környező falvakból, a közeli kisvárosból /Tapolca/ kerülnek ki. A családok kihasználnak minden segélyezési lehetőséget, illetve azokat az előnyöket, amelyek helyzetükből adódóan lehetőségként felvetődnek. Sokan segélyekből élnek, vagy a család egyetlen jövedelme a gyermekek után járó családi pótlék alap vagy emelt összege. Az intézmény területi elhelyezkedése valamint alacsony osztálylétszámaink meghatározzák tevékenységünket: a hátrányos helyzetű tanulók integrálását, differenciálást, felzárkóztatását, egyéni fejlesztését. Kiemelt helyen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtését Nagyon sok gyerek otthon nem kap segítséget, de még bíztatást sem a tanuláshoz. A tudás leértékelődött. Közömbösség és a motiváció hiánya jellemzi a szülői közösség túlnyomó többségét. Nem a hátrányok megoldása, leküzdése a céljuk, hanem valahonnan kívülről várják a segítséget. Gyermekeik nevelésében adódó problémáknál minden felelősséget áthárítanak az iskolára.

98

Az iskolában töltött idő minden percét hasznosan kell eltöltenie a gyereknek: délelőtt és délután is. Olyan programokat kell biztosítanunk, amellyel a tanulók személyisége gazdagodik, ismereteik bővülnek, és a hátrányaik csökkennek. Ezt tartjuk feladatunknak. Jelenleg tanulóink 17,8%-a halmozottan hátrányos helyzetű (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a szülők legmagasabb iskolai végzettsége 8 ált.). Egyre nagyobb az ingyenes vagy támogatott étkeztetésre, tankönyvellátásra szorulók aránya. (92 fő a 129 tanulóból). Az alsó tagozaton nagyfelmenő rendszerben oktatunk. Délutánonként a napközi otthonos foglalkozás biztosított és ennek megfelelően a felső tagozaton is biztosított a napközi otthonos rendszer. Diákjaink előrehaladását segítjük a tanórákon a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, illetve egyéni és kiscsoportos formában fejlesztő pedagógusok segítik tanulmányaikat. A kapcsolattartás szaktanári fogadóórákon, szülői értekezleteken, ifjúságvédelmi fogadóórákon, családlátogatásokon és közös rendezvények kapcsán valósul meg. Személyi feltételek A feladatok megvalósításához – a várható tanulócsoportok és tanulólétszám alakulását is figyelembe véve – a személyi feltételek adottak. Az intézmény dolgozóinak száma: 18 fő A tantestület létszáma: 11 fő + 5 fő óraadó A létszám megoszlása végzettség alapján: - tanító 4 fő - tanár 8 fő - fejlesztő pedagógus 2 fő a 4 fő tanítóból Munkaköri beosztás alapján:  Intézményvezető: 1 fő  Munkaközösség vezető: 1 fő  napközis nevelő: 1 fő tanár  tanár: 7 fő  tanító: 4 fő  Óraadó: 1 tanító,4 tanár Az SNI tanulók fejlesztését a fejlesztő pedagógusaink látják el, a városi Nevelési Tanácsadó felügyelete mellett. Tantestületünk stabil, átlagéletkora: 40 év. A nevelők önképzése és továbbképzése folyamatos, tervszerű. A tantestület tagjai a kompetencia alapú oktatás módszertani képzéseiben részesültek. A képesítési előírásoknak a tantestület tagjai megfelelnek. Feladatkörüket, hatáskörüket a Köznevelési Törvény , az SZMSZ és a munkaköri leírások tartalmazzák.

99

Alaptevékenysége:  Az általános iskolai nevelés-oktatás, melynek során nappali oktatást végez.  A sajátos nevelési igényű, ép intellektusú, a pszichés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexia, diszgráfia, diszkalkulia, kóros aktivitászavarral küzdő) tanulók integrált nevelése, oktatása az 1-8. évfolyamon.  Képesség-kibontatkoztató és integrációs felkészítés.  Iskolai diáksport  A tanulók részére napközi otthonos ellátást nyújt. Tárgyi feltételeink Céljaink megvalósításához, feladataink teljesítéséhez -

4 osztályterem, 5 szaktanterem 1 szertár, vizesblokkok 1 játszóudvar és 1 bitumenes sportpálya állnak rendelkezésünkre.

A felszerelési tárgyak felújítása folyamatos, pályázati forrásból történik. Az integráció szempontjai A jegyző előtt tett nyilatkozatok alapján felmérjük: - a szülők iskolai végzettségét, - hogy kiegészítő családi pótlékot kap-e a család gyermeke után, - a nyilatkozattételhez személyes adatai kezeléséhez hozzájárul-e, - igényt tart-e a képesség kibontakoztató, illetve integrációs - felkészítés rendszerében való részvételre. A felmérés összegzése után az iskola igazgatója mérlegeli a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján a programokba még bevehető (az egyik kritériumnak meg nem felelő) tanulók létszámát és személyét (10 %). Az intézmény vezetője a tanulók osztályba sorolásakor – a speciális tanulási-, magatartási-, beilleszkedési problémák figyelembevételével –a rendelet előírásainak megfelelően a felmérés adatait figyelembe veszi.

100

Célrendszer megfogalmazása (elvárható eredmények):

1.2.

-

-

-

A tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása. Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok, a művészeti oktatás segítségével. Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés. Társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motiváció erősítése, fenntartása. Továbbtanulási mutatók javítása (az érettségit adó intézményekben továbbtanulók arányának növekedése). Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték elismertetése. Pályaorientációs tevékenység. Az iskola párbeszédet alakít ki a programban résztvevő szülőkkel, partnereivel. Kompetencia-alapú értékelési rendszer kerül kidolgozásra és alkalmazásra. A multikulturális tartalmak beépülnek a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe.

Ezek eredményeként: - hozzájárulunk tanulóink esélyegyenlőségének megteremtéséhez, - megteremtjük a versenyképes, innovatív munkaerőképzés alapjait, - nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma, - nő a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya. 2. Az iskolába való bekerülés előkészítése 2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése A helyi óvodában a problémák jelentkezésekor, illetve a beiskolázások kapcsán diagnosztikus vizsgálatokra kerül sor. Az óvoda helyi pedagógiai programjában határozza meg az iskola előkészítéssel kapcsolatos fejlesztési feladatokat, méréseket, értékeléseket. Iskolánk az együttműködési megállapodás alapján különböző kommunikációs csatornák felhasználásával (óvodai szülői értekezlet, bemutató foglalkozások az iskolában, az óvónők tájékoztatása munkaértekezleten, stb.) a szülőnek (az óvodán keresztül is) felajánlja az iskola integrációs pedagógiai rendszere nyújtotta lehetőségeket (leendő 1. osztályos tanító rendszeres foglalkozással egybekötött látogatása a nagycsoportosoknál, iskolai nyílt nap, kulturális bemutató stb.). Cél: az óvoda és iskolánk közötti – az iskolába való bekerülés előkészítését célzó – szakmai együttműködés, az óvodában elkezdődő folyamatos és tervszerű fejlesztő munka iskolánkban való folytatása.

101

A kapcsolattartás módja: Az iskola leendő 1. osztályos tanítója óvodai foglakozásokon vesz részt. Konzultál az óvónőkkel a várhatóan az iskolánkba kerülő gyermekekről, annak családjáról. Az óvoda nagycsoportosai részt vesznek az iskola rendhagyó óráin, rendezvényein, bemutató foglalkozásain. A kapcsolatot a leendő 1. osztályos tanító és a fejlesztő pedagógusok tartják a nagycsoporttal foglalkozó óvónőkkel. Felelősök: leendő 1. osztályos tanító és az integrációs menedzserek. A team összegzi a megszerzett információkat. A rendelkezésre álló vizsgálati anyagok, tapasztalatok, illetve a szülő igénye alapján javaslatot tesz az integráló osztály kialakítására. Vizsgálati anyag készül, amely az egyéni fejlesztési terv alapja lesz. Felelős: osztályfőnök 3. Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése Szülői házzal: -

Szülői értekezletek (az iskola szakmai pedagógiai programjának integrációs rendszerének ismertetése) Személyre szóló írásos tájékoztató, a szülő egyetértési nyilatkozata Évente 7 alkalommal Nyílt tanítási napok szervezése Mentori rendszer Háromhavi esetmegbeszélés Családlátogatás

Felelős: intézményvezető Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal  Rendszeres kapcsolattartás a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal.  Az iskola tájékoztatja az integrációs felkészítésben résztvevő tanulókról a Szolgálatot minden tanév elején.  A családgondozó felkeresi a családokat az iskola ifjúságvédelmi felelőssel, felmérik a család komplex segítésének területeit, a további találkozások rendszerét és céljait, a várható eredményeket tudatosítják.  A tanuló és a család segítésére, egyénre, családra szabott tervet dolgoznak ki az ifjúságvédelmi felelősök és a családgondozók. (Látogatások, konzultációk, előadások, tanácsadások stb.) Felelős: ifjúságvédelmi felelős

3.1.

Szakmai és szakszolgálatokkal

3.2.

A helyi Nevelési Tanácsadó és logopédusunk (pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, logopédus) – az iskola tanítói, fejlesztő pedagógusai javaslata alapján az alábbi szolgáltatásokat biztosítja az integrációs felkészítésben résztvevő tanulóknak:  pszichológiai ellátás 102

 családterápia  logopédiai ellátás Az iskola fejlesztő pedagógusa – a rendelkezésre álló mérések, személyi anyagok alapján ütemezi – a Nevelési Tanácsadó szakembereivel és logopédusunkkal konzultálva – a szükséges foglalkozások mennyiségét, gyakoriságát. A várható eredményeket tanulónként a szakmai team (fejlesztő pedagógus, a Nevelési Tanácsadó szakembere és az adott szaktanár) fogalmazza meg. (pl. beszédhiba megszüntetése, dislexiakezelés stb.) A pénzügyi feltételek biztosítása (a szolgáltatások megvásárlása) a rendelkezésre álló óraszámok, illetve költségvetés ismeretében tanévente a felmerült igényekkel egyeztetésre kerül. Amennyiben az ellátás az iskola területén pénzügyi vagy egyéb okból nem kivitelezhető, úgy az ellátást a Nevelési Tanácsadó és logopédusunk szolgáltatási körében igényli az iskola. A szakszolgálat minősítései, dokumentációi a tanulók egyéni haladási naplójába kerül. Felelős: fejlesztő pedagógus 3.3. Középfokú oktatási intézményekkel - pályaválasztás területén kínálkozó együttműködési területek:  Iskolabemutatkozás (nyílt napok, tájékoztatók a középiskolákba a tanulók, a szülők, az általános iskolai tanárok részére (8. o. tanév elejétől szept.-dec.),  iskolánkban a továbbtanulási nyomtatványok kitöltése előtt rendhagyó szülői értekezlet a 8. osztályosok számára,  utánkövetés – középiskolák megküldik az első év eredményeit tanulónként  az Út a szakmához ösztöndíjprogram és a mentori rendszer segítségével felkészítés a szakmát adó középiskolára Felelős: nyolcadik osztályos osztályfőnök Együttműködés civil szervezetekkel és a helyi vállalatokkal

3.5.      

A helyi „Zalahalápért” Közalapítvány támogatja tanulóinkat Ifjúsági Sportegyesület Zalahaláp Polgárőrség helyi szervezete Tűzoltóság helyi szervezete Vöröskereszt A helyi vállalatok, (Za-Sa Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft, Austromet Vasszerkezetgyártó Kft, Csavária Kft) munkahelyek anyagi támogatást nyújtana Felelős: intézmény-vezető

103

II. A tanítást, tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek 1.1. Az önálló tanulást segítő felkészítés A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok A programba kerülő tanulók képességeinek, viselkedésének, szociális helyzetének komplex elemzése a kiindulópont:  a tanító  a fejlesztő pedagógus  és az adott szakvélemények alapján. Az első értékelő esetmegbeszélés után konkrét javaslatok kerülnek megfogalmazásra, melyek a napi munka során a tanulóval kapcsolatban irányadók a tanítók, tanárok számára. Pl.  szükséges fejlesztő,  differenciált tanulásszervezés tanórákon,  tanulás-módszertani fejlesztés iránya,  sikerélményt nyújtó tanórán kívüli foglalkozások felkínálása (művészeti oktatás),  tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek (délutáni nem kötelező tanórák, szakkörök) A folyamatos (3 havonkénti) értékelés során a kialakult foglalkozási rendszer – az újabb mérések, elemzések tapasztalatai alapján – korrigálásra kerül, a szülők kezdettől fogva követik, ismerik a gyermekre vonatkozó fejlesztési tervet, a felmerülő problémákat és a megoldási módozatokat. A tanuló értékelése:  szövegesen árnyalt  ösztönző jellegű 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Tantárgyi képességfejlesztő programok  Kompetencia-alapú oktatási programcsomag adaptálása / http://www.sulinovadatbank.hu/  Differenciált óravezetés  Információs és kommunikációs technológia alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon,  Egyéni fejlesztési terv készítése a rehabilitációs szakértői bizottság véleménye, illetve első osztályban a Difer-mérés alapján.  Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások  Részvétel az Útravaló ösztöndíjprogramban Felelősök: tanítók, tanárok, fejlesztő pedagógusok

104

Kommunikációs képességeket fejlesztő programok  1-2. osztályban késleltetett olvasás és írástanítás módszer,  a magyar nyelv- és irodalomoktatást folyamatosan felváltja a szövegértés-szövegalkotás modul, melynek keretében integrálódik a két terület,  drámapedagógiai módszerek alkalmazása,  témanapok rendezése,  a tanulók szabad választása alapján az iskolában működő alapfokú művészetoktatásban való részvétel (néptánc, képzőművészet) Felelősök: munkaközösség-vezető 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése Közösségfejlesztő, közösségépítő programok Színterei:  osztályközösségek (séták, kirándulások, klubdélutánok, stb.),  napközi otthon (szabadidős foglalkozások stb.),  alsó tagozatosok programjai (színházlátogatás, vetélkedő, sportrendezvények stb.),  felső tagozatosok iskolai rendezvényei (kulturális és sportrendezvények, rendhagyó órák, emlékezés napja, színházlátogatás, stb.),  iskolai kirándulások,  projektnapok – „Csontváry”nap  sportcsoportok foglalkozásai,  az iskola szakkörei, művészeti csoportjai és annak bemutatkozása,  a tanulók szereplési lehetőségei:  tanulmányi és művészeti versenyek,  az iskolai és települési ünnepi megemlékezések (tanévnyitó, okt. 23., mikulás ünnepség, karácsonyi műsor, farsang, emlékezés a névadóra, márc. 15, anyák napja, DÖK nap, ballagás, tanévzáró) Felelősök: intézmény-vezető, munkaközösség-vezető, osztályfőnökök Mentálhigiénés programok     

Szociális modul beépítése a tanórába és a tanórán kívüli foglalkozásokba. Interaktív foglalkozások keretén belül személyiségfejlesztéssel foglalkozunk. Minden évben hagyományosan egészségnapot és sportdélutánt rendezünk. A „mindennapos testnevelés” keretében biztosítjuk a diákok rendszeres testmozgását. Az iskolaorvos által kiszűrt tanulóink számára gyógytestnevelést szervezünk, könnyített testnevelésen vehetnek részt azok a tanulók, akiknek átmeneti egészségromlása van.

Felelős: Szaktanár, osztályfőnökök

105

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Mentori rendszer működtetése A mentor az integrációs programban résztvevő tanuló elsőszámú segítője, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot a tanulóval foglalkozó valamennyi szakemberrel, illetve a családdal (lehet pedagógus, ifjúságvédelmi felelős, szakszolgálat munkatársa). A mentor önként vállalja ezt a koordinációs munkát:  egyéni fejlődési naplóját vezeti, a tanuló teljesítményét folyamatosan tanulmányozza, konzultál a szakemberekkel, javaslatot tesz a gyermek érdekében,  tanulás-módszertani segítséget nyújt szükség szerint,  szervezi a gyermek szabadidős elfoglaltságát, hétvégi programokat is javasol,  a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja (jogszerűség megőrzésével),  kutatja a gyermek támogatását szolgáló ösztöndíj lehetőségeket,  segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében,  kezeli a tanuló személyi anyagát, a tanító, fejlesztő pedagógus, pszichológus, a bizottságok szakvéleményeit, kiegészíti azokat rendszeres feljegyzéseivel, a gyermek véleményét tükröző felmérésekkel,  a háromhavonta kötelező értékeléssel párhuzamosan kikéri a gyermek véleményét saját teljesítményéről, iskolai közérzetéről, sikereiről, problémáiról, javaslatairól. Elsődlegesen a mentorok az osztályfőnökök személyében kerülnek kiválasztásra. Felelősök: mentorok (osztályfőnökök) Művészeti körök (tanuló által választott lehetőségként) Iskolánkban Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működik: Képzőművészeti és táncművészeti szakággal néptánc és képzőművészeti tanszakkal Ezek a csoportok - saját tantervvel, intézményi keretek közt kiemelkedő színterei az integrációt elősegítő szabadidő tevékenységeknek. Tanórán kívüli differenciált foglalkozások szervezése A tanulmányi eredmény alakulásának függvényében az adott tantárgyból differenciált foglalkozásokat szervezünk a tanórán kívül. Célja:  a tantárgyak oktatása közben felmerült nehézségek leküzdése,  az egyéni felzárkóztatás. Felelősök: az adott szaktanárok Az integrációs program keretében működő szabadidős foglalkozások:  óvoda-iskola átmenet enyhítésére foglalkozások tartása a nagycsoportosoknak  az iskola névadójához kapcsolódó versenynap, „Csontváry-nap”  énekkar  barlangászat, túrák – hivatásos barlangász tanárkollégánk vezetésével  színház- és kiállítás látogatás Felelősök: osztályfőnökök

106

3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemét segítő differenciált tanulásszervezés (haladási naplóban jelöljük D betűvel)  differenciáló óraszervezés, napközi otthonos foglalkozás  egyéni fejlesztő foglalkozások (szakvélemény esetén)  tehetséggondozó foglalkozások  tanórán kívüli differenciált foglalkozások Felelősök: tanítók, tanárok, fejlesztő pedagógus Drámapedagógia  beépül integráltan a tantárgyi rendszerbe a tánc és dráma témakör  a szabadon választható alapfokú művészeti oktatási formában: néptánc  rendezvények, ünnepi műsorok, versmondó- és prózamondó versenyek alkalmával – az éves munkatervben rögzítetten – részt vesznek tanulóink,  városi, helyi kulturális programokon művészeti csoportjaink bemutatkoznak: énekkar, néptánc csoport  karácsonyi műsorunkat, illetve tanév végén tartandó kulturális bemutatóinkat, kiállításainkat a szülők, hozzátartozók részére minden évben megrendezzük, Felelős: tanítók, szakoktató 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái Értékelő esetmegbeszélések 3 havonta a szöveges értékelés előzményeként értékelő esetmegbeszélésre kerül sor Menete:  mentori beszámoló az integrációs programban résztvevők konkrét helyzetéről, problémáiról,  tanítók, fejlesztő pedagógusok, ifjúságvédelmi felelősök, szakmai beszámolók, családgondozók összefoglalói (az érintett szakembereket, szülőket meg kell hívni),  eredmények, hiányosságok, kívánságok, lehetőségek összegyűjtése, javaslatok a továbblépésre (a tantestület tagjainak javaslatai, véleménye),  megoldási lehetőségek kidolgozása, pedagógiai módszerek kiválasztása (szükség szerint egyéni fejlesztési tervként). Szempontok:  valóságos eredmények és hiányosságok feltárásra kerüljenek,  ok-okozati összefüggések felderítése,  fejlődési irány kijelölésre kerüljön,  további szakemberek bevonásának szükségességéről szülessen döntés. Felelős:IPR menedzserek, mentorok, ifjúságvédelmi felelős A tantestület tagjai közötti tapasztalatcsere megszervezése Az integrációhoz szükséges módszertani tapasztalatok átadására alakult rendszer. Célja: az egymás segítése, tapasztalatcsere Felelős: intézményvezető 107

5. A háromhavonta kötelező kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközei Szöveges értékelés – árnyalt értékelés November, február és május hónapban a szülők árnyalt szöveges értékelést kapnak gyermekük iskolai közösségi és tanulmányi munkájáról. Alapelvek: - terjedjen ki az iskolai élet egészére, - vegye figyelembe a tanuló személyiségét, - törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra, - fejlesztő és ösztönző szándékú legyen. - ne legyen sablonos, személyre szóló legyen. Felelősök: mentorok 6. Multikulturális tartalmak Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban Integráltan a tantárgyakban vagy beépült moduljaiban jelennek meg a tananyagok, (irodalom, nyelvtan, idegen nyelvek, ének, rajz, környezet és természetismeret, történelem, etika, stb). A segédletek biztosítása, beszerzése folyamatos pl. az internetről. A tananyagon túl a szabadidős tevékenységekben is szerepet kap (napközis kulturális foglalkozások, iskolai rendezvények, kiállítások, bemutatók, stb.), s az alapfokú művészeti oktatás tananyagában is helyet kapnak a multikulturális tartalmak. Felelős: intézményvezető 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Pályaorientáció Szaktárgyi és osztályfőnöki óra keretében meghatározottak a pályaorientációs feladatok:    

szakmák, továbbtanulási lehetőségek tudatosítása igény szerint városi pályaorientációs kiállításon, bemutatón, tanácsadáson vesznek részt 7 és 8. osztályaink, nyílt tanítási napokon, bemutató foglalkozásokon tájékozódnak tanulóink a középfokú intézmények iskolánkban is bemutatkozási lehetőséget kapnak.

Valamennyi program a szülők számára is nyitott annak érdekében, hogy együtt tájékozódjanak a kínálkozó lehetőségekről. Felelős: az adott évben a továbbtanulásért felelős osztályfőnök

108

III. Várható eredmények Az ellenőrzés szempontjai:  A hátrányos helyzetű tanulók aránya iskolánkban megfelel a jogszabályban előírtaknak  Készségek- és képességek fejlesztésére irányuló oktatás alakul ki.  Azt integráció tartósan képes a különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező tanulók együttnevelésére, felzárkóztatására.  A multikulturális tartalmak integrálódnak a tanórák anyagába.  Az integrációs pedagógiai rendszer kiépülése párbeszédet alakít ki minden szülővel.  Tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer épül ki. Eredmények:  Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.  Csökken az iskolánkban a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma.  Nő az érettségit adó iskolákban továbbtanulók aránya.  Javulnak a kompetenciamérések eredményei.  Javul tanulóink esélyegyenlősége.  Piacképes munkaerőképzést alapozunk meg.  Fejlesztjük tanulóink személyiségét.  Növeljük a motivációt. Felelősök: IPR menedzserek

Az Integrációs és képesség kibontakoztató program iskolánkban 2008. szeptember 1.-től hatályos.

109

110

Csontváry Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Szabályzat típusa:

Vizsgaszabályzat

Intézmény székhelye, címe: Zalahaláp Iskola utca 3.

Intézmény OM­azonosítója:037121

Intézmény fenntartója: KLIK

Intézmény vezetője: Igaz Sándor Intézményvezető­helyettes: Tóth Miklós

111

Vizsgaszabályzat

Csontváry Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó vizsgaszabályzata a   

javítóvizsgák különbözeti vizsgák osztályozóvizsgák

lebonyolítására 1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja 1.1 A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A tanulmányok alatti vizsga (osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)  követelményeit,  részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)és  az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 1.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozóvizsgákra, 112

 különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozóvizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbámás intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzatot az intézmény nevelőtestülete [2014.03.31.] fogadta el. A vizsgaszabályzat hatályba lépése [2014.09.01], érvényessége határozatlan időre szól. Felülvizsgálatát az intézmény igazgatója és a nevelőtestület kezdeményezheti. Módosítása az elfogadásával azonos módon történik. 2. Az írásbeli vizsga szabályai Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat.      

A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki. Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát. Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként a) negyvenöt perc, b) magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján: 113

  

az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – is megszervezhető. A 11/1994. (VI. 8.) MKM­rendelet 9. sz. mellékletének 2. fejezete részletesen szabályozza továbbá  az írásbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és annak következményeit,  a tanulónak fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését,  a tanulónak felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését,  a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelését. 3. A szóbeli vizsga szabályai Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.         

A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként tíz percnél több nem lehet. A felkészülésre vizsgatárgyanként legalább húsz perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja.

A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján:  a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,  engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen,  ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a 114

vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani. A 11/1994. (VI. 8.) MKM­rendelet 9. sz. mellékletének 3. fejezete részletesen szabályozza továbbá:  a szóbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és következményeit,  a neki fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait,  a neki felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait,  a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelési szabályait. 4. A gyakorlati vizsga szabályai Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak:  testnevelés,  informatika,  ének­zene,  rajz és műalkotások elemzése. Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat.  

    

A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni.

5. Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje 5.1 A vizsgatantárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. 115

5.2 Az értékelés rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, az írásbeli maximális pontszáma – az idegen nyelv vizsgatantárgy kivételével – a teljes vizsgára kapható pontszám 60%­ával egyezik meg. Idegen nyelv esetében az írásbeli pontszáma az összes pontszám 80%­ával azonos. Ha a gyakorlati vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, a gyakorlati vizsgarész maximális pontszáma a teljes vizsgára kapható pontszám legalább 40%­ával egyezik meg. Akár egy, akár több vizsgarészt tartalmaz a vizsgatárgy, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg:  1–19% – elégtelen  20–39% – elégséges  40–59% – közepes  60–79% – jó  80–100% – jeles Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön kell teljesítenie. 5.3 A vizsgatárgyak részei és követelményei 5.3.1 Magyar nyelv és irodalom Irodalom Szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam(ok) tananyagát kéri számon. A szaktanárnak tíz tételből álló tételsort kell összeállítania. Minden tétel minimum három feladatból áll: stílustörténeti, alkotóval kapcsolatos és irodalomelméleti ismeretre kérdez rá. E kérdések nem feltétlenül egyetlen alkotóhoz kapcsolódnak, a vizsga során az adott évfolyam anyagában szereplő ismeretanyagról ad számot a vizsgázó. Értékelés: a maximálisan elérhető pontszám 50 pont, ezen belül 10 pont stílustörténet, 10 pont irodalomelmélet, 20 pont az alkotóról adott felelet, 10 pont az előadásmód és forma értékelése. Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy. Magyar nyelv Írásbeli vizsgaforma, amely 75%­ban az adott évfolyam tananyagát kéri számon.

116

Az írásbeli feladatlap nyolc feladatból áll, amelyben a szövegértési feladatban szereplő feladattípusok, illetve gyakorlati jellegű feladatok szerepelnek (tesztes, nyitott mondatok, láncfeladatok). Az írásbeli vizsgán szerepelnie kell legalább egy gyakorlati írásbeliséggel kapcsolatos feladatnak, amelyben a fogalmazási készség mellett a helyesírás is szerepet kap. Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető, az elkövetett helyesírási hibákért pontlevonás jár (három helyesírási hibánként 1­1 pont; a helyesírási hibák számítása az általános elvek alapján történik). Az érdemjegy adása az általános százalékos értékelésnek megfelelően történik. 5.3.2 Történelem A történelemvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga az érettségi vizsgaszabályzat történelemvizsgáztatására vonatkozó utasításainak szellemében és formájában kéri számon a tanuló ismereteit, az adott tanév tananyagát figyelembe véve. Az írásbeli vizsgarész egy rövid válaszokat igénylő részből és két röviden kifejtendő esszéből áll. A rövid választ igénylő kérdések topográfiai, kronológiai és fogalomhasználati kérdéseket tartalmaznak. A két esszé közül az egyiknek egyetemes történeti, a másiknak magyar történelmi témát kell felölelnie. Az esszék formája és értékelése megegyezik az érettségi vizsga dolgozatainak formájával és értékelésével. Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húzni a tanulónak. A húzott tételekhez a tanuló forrásokat kap, amelyek felhasználásával kell kifejtenie a kapott tételt. A vizsga pontjainak megoszlása: Írásbeli vizsgarész: 60 pont, ebből a rövid választ igénylő feladatokkal 30 pontot, a kifejtendő feladatokkal 2 × 15 = 30 pontot lehet elérni. A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 40 pont. Az összes elérhető pontszám 100 pont. 5.3.3 Idegen nyelvek Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Az írásbeli vizsga számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévek tananyagát az érettségi vizsga követelményei és feladattípusai szerint. Így az írásbeli vizsga a következő részekből áll: nyelvhelyesség és fogalmazás­szövegalkotás (esetleg ezek helyett olvasásértés és hallás utáni megértés). A tanuló – a fogalmazási feladat kivételével – nem használhat segédeszközt, a fogalmazási feladat megoldásakor szótár használata megengedett. Az írásbeli vizsga 45 perces, az elérhető pontszám 80 pont. A szóbeli vizsga három részből áll: kötetlen beszélgetés meghatározott témában, egy szituáció eljátszása és képleírás. Mindhárom feladatot tételhúzás alapján kapja a vizsgázó. A szóbeli vizsgán 20 pontot lehet elérni. 5.3.4 Matematika A matematikavizsga egy 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább hat, de legföljebb hét feladatból 117

áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%­át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább négy (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül két feladat könnyebb (rutinfeladatok), legalább két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. 5.3.5 Fizika A vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%­át, a szóbeli vizsgára 40%­át lehet adni. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%­át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, további három feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül egy feladat könnyebb (rutinfeladatok), két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. A fizika szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll, mindkét része egy­egy fizikai jelenség legfontosabb fogalmainak és az azzal kapcsolatos kísérleteknek az bemutatását, a témakörrel kapcsolatos összefüggések, tételek ismertetését tartalmazza. 5.3.6 Biológia A vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%­át, a szóbeli vizsgára 40%­át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75%­át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:  ábraelemzés  rövid válaszos feladatok  feleletválasztós (teszt) feladatok A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeinek (fakultáció esetén az emelt szintűeknek) megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyekre egyenként 10­10 pont adható. Szerepel továbbá öt biológiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 2­2 pont adható. A szóbelin elérhető pontszám 40 pont.

5.3.7 Kémia A kémiavizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%­át, a szóbeli vizsgára 40%­át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75%­át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok 118

között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:  rövid kiegészítendő típusú feladatok  feleletválasztós (teszt) feladatok  legalább két számítási feladat A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeinek (fakultáció esetén az emelt szintűeknek) megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10­10 pont adható. Szerepel továbbá öt kémiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 2­2 pont adható. A szóbelin elérhető pontszám 40 pont. 5.3.8 Földrajz A földrajzvizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%­át, a szóbeli vizsgára 40%­át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%­át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi, egy feladat év végi számonkérés esetén). A feladatok között tartalmilag három feladattípusnak feltétlenül szerepelnie kell:  alapvető térképi­topográfiai ismereteket ellenőrző,  alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó,  természeti és/vagy társadalmi­gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos egyszerű számítási feladat. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll. Az egyik kérdés természetföldrajzi, a másik kérdés társadalom­ és gazdaságföldrajzi vonatkozású, ha a tanuló már rendelkezik a megfelelő ismeretekkel (pl. 11. évfolyamon félévi vizsga esetén). Ennek hiányában az adott tananyag két legfontosabb fejezetét érintik a kérdések. A kérdések minden esetben egy jelenség vagy folyamat legfontosabb fogalmaira, jellemzőire, működési mechanizmusára irányulnak.

5.3.9 Testnevelés A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. A tanulók – az úszás és a küzdősportok kivételével – a gyakorlati követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga sportágankénti bemutatásának teljes hossza 120 perc. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, labdajátékok közül választhatóan egy sportág a kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül. 5.3.10 Ének-zene Az ének­zene vizsga három vizsgarészből áll össze: írásbeli, szóbeli és gyakorlati részekből.

119

A vizsga ének­zene tantárgyból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. Az írásbeli feladatnál egy négysoros magyar népdal betű­ vagy számkottáját kell átírni a menzurális hangjegyírás szabályainak megfelelően ötvonalas kottarendszerbe. A feladat elvégzéséhez csak ceruza használható! Időtartama maximum 20 perc, a kapható pontszám 30 pont. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell egyet húznia a vizsgázónak, melyekből kettő a népdalelemzés, három a műzene­elemzés, illetve zenei fogalmak, míg a többi öt a különböző zenetörténeti korok témakörét öleli föl. Felelési idő maximum 10 perc, a kapható pontszám 40 pont. A gyakorlati részben a vizsgázónak a tanult dalokból – egy maga által összeállított (legalább 10 népdalból vagy műdalból álló) listából – a vizsgabizottság választása alapján egy éneket el kell énekelnie. Az értékelés szempontjai: stílszerű előadásmód, dallami és ritmusbeli pontosság. A maximálisan elérhető pontszám 30 pont. 5.3.11 Informatika Az informatika vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. Időtartama 45 perc. A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: Legalább két, de legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%­át érinti. A feladatok közül egy feladat egy összetett problémamegoldást ellenőriz. A másik (vagy másik két) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok). A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó. 5.3.12 Rajz és műalkotások elemzése Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb művészettörténeti ismeretét érinti. A feladatok közül négy a művészettörténeti ismeretek, alapfogalmak, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, egy feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak építészeti, szobrászati, festészeti vagy iparművészeti alkotásának elemző bemutatását kéri számon. Az írásbeli vizsga időtartama 30 perc, a kapható pontszám 40 pont. A rajz és vizuális kultúra gyakorlati vizsgán hat tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A

120

121

2.sz. melléklet FEJLESZTŐPROGRAM A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK SZÁMÁRA Javasolt feladattípusok: Téri tájékozottság erősítése, Figyelemkoncentrációs gyakorlatok, a diszlexia prevenciós olvasástanítás, szövegértés fejlesztése, Olvasási készség fejlesztése, Grafomotoros készség fejlesztése FOGLALKOZÁSOK 1. Téma: Tájékozódás a saját testen és a tükörképen Cél: Testséma erősítés. A fel, le, jobbra, balra irány és a jobb, bal helyzet rögzítése. 1. A saját test megfigyelése tükörben (nyak, fej, törzs, láb, kar stb. …) A testrészek megmutatása, megnevezése, megérintése, egyeztetése a tükörképpel. 2. A tanárral azonos testmozgások végzése és a mozgások irányainak együttes, majd önálló megnevezése: fel, le, oldalra. A két kar együttes felemelése: fel, le, oldalra. A karok külön: fel, le, oldalra. A lábak külön: fel, le, oldalra. A fej: le, fel, oldalra. 3. A testkép függőleges irányú felezése, az oldalak elkülönítése: a tükör felének letakarásával, és a felezővonal meghúzásával (zsírkréta, alkoholos filc). A takaratlan testrészek megfigyelése, megérintése a tanár által, majd megnevezése (egyik karom, egyik lábam), és a mozgások végzése: fel, le, oldalra. A test ellenkező oldalának takarásával az előző gyakorlatok megismétlése. 4. A test oldalainak színes szalaggal való megjelölése és az oldal megnevezése. Jobb oldal: zöld, baloldal: piros. Gyakorlás. 5. Az oldalak tükörképpel való megfeleltetése, a tükörkép oldalainak bejelölése: a tükör jobb fele zöld háromszög, a tükör bal fele piros háromszög. 6. A testirányok és tükörkép irányok azonosítása. „Jobb oldalam, a tükörkép jobb oldalán látható.” Gyakorlás és szimbólummal való társítás. „A kép bal oldalán látom a bal oldalam.” Jele: piros háromszög. „A kép jobb oldalán látom a jobb oldalam.” Jele: zöld háromszög. Az eddig elvégzett mozgások megismétlése az oldalak segítségével és/vagy szimbólumokkal való társítása. Mutatott mozgások irányainak és helyzetének felismerése, megnevezése a tükörben látott oldalirányok rögzítésével. 7. Gyakorlatok becsukott szemmel (bekötött szemmel): mozgások végzése, az irányok, helyzetek megnevezése, passzív mozgatás után az irányok, helyzetek megnevezése. Kiegészítő segédeszközök:     

Tükör (minimum: 150X60cm) Piros és zöld szalag, gumi vagy pamut Zsírkréták Színes ceruzák Sál (kendő), takaró szemüveg

122

Takaráshoz: egyszínű lepedő, törölköző vagy csomagoló papír (a tükör méretének megfelelően és arra piros és zöld 3X4cm­es egyenlőszárú öntapadós háromszögek) 2. Téma: Tájékozódás síklapra fektetett, mozgatható emberkép segítségével Cél: A fel, le, jobbra, balra irány a jobb, bal helyzet rögzítése síklapon. Ismétlés Mozdulatok elvégzése tükör előtt, a jobb, bal irány megnevezésével és a használt szimbólum (piros­zöld háromszög) egyeztetésével. Kérdés: „Atükörkép melyik oldalán látod?” segítségével a látott kép oldalainak rögzítése. Az elvégzendő alapmozgások: a két kar együtt fel, oldalra,­ a jobb kar fel, oldalra,­ a bal kar fel, oldalra,­ a bal láb fel, oldalra,­ a jobb láb fel, oldalra, Bemutatott mozdulatok felismerése és megnevezése a tükörképen: pl. –Melyik oldalon emelem a karom? –Melyik oldalon ejtem a karom, a lábam, a fejem? A tükör „síklappá” változtatása. Feladatok a síkra fektetett mozgatható emberkép segítségével. a) Az „emberke” testrészeinek megnevezése. b) Mozdulatok beállítása, megnevezése. (Páros végtagok egyszerre, majd külön, külön.) A lap és a középre fektetett „emberkét” ábrázoló rajz felezése takarása segítségével és a felezővonal bejelölése. (Először zsineggel, majd ceruzával.) Háromszög jelzés berajzolása vagy felragasztása a lapra, (baloldalon piros, jobb oldalon zöld) A lap oldalirányainak megnevezése. a) A lap különböző oldalaihoz viszonyítva mozdulatok beállítása és megnevezése az „emberke” segítségével. Pl. „A lap bal oldalán lévő karját, lábát emeld fel!” b) A tanár mozgatja a bábut: pl. „Melyik oldalon emelem, ejtem, dugom el?­ Melyik oldal felé dönti a fejét? Szemcsukás (szembekötés) utáni felismerés. Szimbólummal történő társítás. A tanár beállítja pl. a jobb oldali kart jobb oldalra és megkérdezi: „Melyik oldalra mutat a kezével? Mivel jelöljük a ……. oldalt? Utasításra végzett mozgások az „emberke” segítségével. Pl. „A bal oldali karját emeld fel, tedd oldalra! A bal oldali lábát emeld fel, tedd oldalra! Hiányfelismerés, az „emberke” testrészeinek takarásával. „Melyik oldalon takartam el?” Pl. „A piros jelzés felőli lábát (a bal oldalit). A zöld felőlit (a jobb oldalit). A fejet (esetleg az középen is lehet).” KIEGÉSZÍTŐ ESZKÖZÖK: posztóval bevont A/4­es kartonlap, mozgatható „ember” figura, színes szalagok (zöld, piros), színes ceruzák (zöld, piros), öntapadós, színes tapéta egyenlőszárú háromszögek, Téma: A sík jobb és bal oldalának azonosítása Cél: A jobb és a baloldal differenciálása Ismétlés. A mozgatható emberkép beállítása (az előző foglalkozások során elvégzett mozdulatok) A láb és a kar együttes jobb oldali beállításban. A láb jobb oldali beállításban. A kéz jobb oldali beállításban. Balra ugyanez. A feladatot a fejlesztő tanár állítja be, a gyerek megnevezi a helyes oldalt. A tanár nevezi meg a helyzetet, és a gyermek állítja be a mozdulatot. Pl. „ A lap baloldalán emeld a karját, lábát!” Hiányok beállítása, ezek felismerése és megnevezése. Az emberke karjának, lábának eldugása vagy takarása.

123

Külön­külön vagy egyszerre felismerés, illetve megnevezés. A „Melyik oldalon dugtam el?” kérdésre, majd a „Dugd el a baloldali babát!” felszólításra a gyermek maga végzi az elrejtést. Lap jobb és a bal oldalának bejelölése háromszöggel, pecsételéssel, vagy rajzolással. A papírfelek (jobb, bal) megmutatása, tenyérrel történő végigsimítása és ismételt megnevezése. Felezővonal berajzolása középre és a lap két oldalának (jobb, bal) ismételt megnevezése. Tárgyak elhelyezése a lap jobb, illetve bal oldalára, illetve a rajzolt gyermekalak két oldalára. (4­ 5 tárgy jobbra is, balra is). A cselekvések megnevezése. Kérdések alapján a tárgyak helyzetének megnevezése: ­A lap melyik oldalán van a radír? Képes lottóképeivel az előző feladat megismétlése: Jobb vagy baloldalra kirakott 4­5 lottókép megneveztetése. Hiányzó képek, és helyük felismerése Pl. 2­2 kép jobb oldalon. A gyermek becsukja a szemét, a tanár elvesz 1 képet. Szemkinyitás után a kérdésre válaszol (Ha nem megy, vissza kell térni 1­1 képhez ha megy, tovább lehet menni és 3­3 képpel meg lehet ismételni a feladatot. Több kirakott kép közül 2­2 kép egyszerre történő elvétele, a jobb és a bal helyzetek váltogatása. Kiegészítő segédeszközök: a makett a posztó alappal és a mozgatható emberke, apró tárgyak: főleg a gyermek számára ismert dolgok, lottóképek, színes fonalak, szalagok, zsírkréta, pecsét, sál. Téma: A tükörkép négy mezőre bontása. A jobb felső, bal felső, jobb alsó, bal alsó helyek elkülönítése. Cél: Képes legyen a gyermek a sík bal, jobb, alsó és felső helyének felismerése, szimbólummal történő jelölésére. A tükröt zsírkréta segítségével négy mezőre osztjuk. Megnevezik a mezőket (helyeket, részeket) kérdések és rámutatás segítségével. Jelöljék a megnevezett mezőket (részeket, helyeket) szimbólumokkal! A piros, talpra állított, felfelé csúcsos háromszög jelenti a bal felső részt, illetve, hogy valami baloldalon a felső mezőben foglal helyet. A zöld, lefelé csúcsos háromszög jelenti a jobb oldali alsó rész helyét. Meg kell érteni, hogy a színnel és a csúcs irányával együttesen (tehát két szempont figyelembe vételével) jelöljük a mezőket! A tükör előtt végzett különböző mozdulatok lokalizálása a felosztott 4 mező segítségével. A tanár állítja be a gyermeknek a mozdulatokat, felszólít egy­egy helyzet előállítására. A tanár saját magán mutat be mozdulatot és a gyermeknek fel kell ismernie és meg kell neveznie a helyzeteket. A memória játékot próbálják sorozatban végezni! Egymás után 2 helyzet beállítása után próbálják elmondani, melyik volt az első helyzet, melyik volt a második! Kiegészítő segédeszközök: tükör, zsírkréta, tükörre ragasztható színes háromszögek (zöld, piros), tárgyak: labda, maci, doboz, könyv. Mindig három szinten kell a fejlesztést elvégeznünk: a saját testen, a térben és a síkban. Az olvasás­írás műveletében fontosak az irányok. A diszlexia­veszélyeztetettek közül sokan nem tudják, merre van a fönt, lent, jobbra, balra. A jobb kéz fogalmát a bemutatkozáshoz kötjük. A pedagógus nagy lendülettel nyújtja jobb kezét a gyermek jobb keze felé és bemutatkozik, a gyermek is neki. Ez lesz a bemutatkozó kezünk. Egy ilyet a tábla jobb felső sarkába rajzolunk. Később a „bal” fogalmának a rögzítéséhez megkeressük, hol dobog a szívünk. Minden gyerek padjának bal sarkára és a táblára is helyezünk egy piros szívet. Megállapodunk, hogy ezentúl mindent a piros szívtől kezdünk (képek, lapocskák kirakását).

124

Karmozdulatainkkal gyakoroljuk a jobbra­balra­föl­le irányokat. A gyermekek állnak, a pedagógus félig háttal áll előttük: mutatja a karjával az irányokat és megnevezi őket, a tanulók pedig utánozzák. Ugyanezt rajzos lapokon gyakoroljuk, ahol egy sor háttal álló gyerek karmozgásait kell megnevezni. Azután repülő madarak, úszkáló halak stb. következnek. Végül nyilakon gyakorolunk tovább. Az olvasás balról­ jobbra való irányát a táblára, a szív mellé kirakott képsorokon tanuljuk. Első nap egy sor képet nevezünk meg, majd kettőt, hármat, hogy a tanulók a sorváltást elsajátítsák. A helyhatározók névutóval való megnevezése szintén még az irányokhoz tartozik, de ugyanakkor a beszédfejlesztéshez is. (A pedagógus a „hóember” Kihívja a gyerekeket: „Zsolt légy a hóember előtt! Péter, légy a hóember mögött”. I. Képességfejlesztés a) Hallási differenciálás fejlesztése b) A helyes ejtés kialakítása (szükség esetén logopédiai korrekció végzése) c) A grafomotoros készség fejlesztése 1.A hallási differenciálás fejlesztése Az olvasás­írás problémamentes elsajátításához alapvető szükség van arra, hogy a gyermek anyanyelve hangjait megtanulja egy­egy fonémakategóriába besorolni. Hangfelismerő gyakorlat: egyeztessük a hangot hívóképpel, differenciáltassunk egymással hasonló hangokat. Tegyék a gyerekek mutató ujjukat az ujj rajzához. Mutassanak rá arra a hangra, amelyet hallottak. Ha a hangot izoláltan már hibátlanul differenciálják, szótagokat mondunk. Jelöljék be a ceruzájukkal, hogy az adott szó elején, a belsejében, vagy a végén található­e. 2. A helyes ejtés kialakítása Ebben a képességfejlesztő szakaszban rá kell bírni tanítványainkat a pontos és jól artikulált kiejtésre. ­ Zöngés vagy zöngétlen hang? ­ Milyen akadályba ütközik képzéskor a levegő a szájtéren belül? ­ Mi módon képezzük a hangot? Tegyék a tanulók kézfejüket az álluk alá, hogy a hangszalagok működésének vibrációját megtanulják érzékelni. Felmutatjuk a pók képét. Megkérdezzük ez POK vagy PÓK? A két időtartam kontrasztba állítása alkalmas arra, hogy kiválasszák a megfelelő időtartamot. Mutassuk meg a pillangó képét. Kérdés: Ez PILLANGÓ? Ha a válasz: igen, kérdezzünk tovább. PILANGÓ, vagy PILLANGÓ? 3. A beszédritmus érzékeltetése A szótagolás előkészítése: tapssal, dobbantással, koppantással, egyszerű hangszerek (dob, triangulum, cintányér) igénybevételével érzékeltessük a gyerekekkel a szavak ritmusát. Annyit lépünk, ahány szótagból áll a szó. Hosszú szótagra lépünk, rövid szótagra ugrunk. 4.A téri tájékozódás fejlesztése A diszlexiás gyermekek téri tájékozódása gyakorta nagyon gyenge, ezért játékos formában, cselekedtetéssel, sok manipulációval rögzítenünk kell a gyerekekben a viszonyfogalmak rendszerét (előtte, mellette, alatta, felette).

125

5. A grafomotoros készség fejlesztése Ez a korrekciós szakasz természetesen az írás előkészítése. Sok esetben nekünk kell megtanítanunk a helyes ceruzafogást. 6. Olvasási készség fejlesztése A diszlexia prevenciós módszer számára Meixner Ildikó a logopédiai gyakorlatban nyert tapasztalatai alapján állította össze azt a sorrendet, amely az olvasni tanuló kisgyermek számára a legideálisabb. Az olvasástanulás során ez a sorrend azért ideális, mert fokozatosan nehezedő.(Jól használható segédanyag a gyakorlás e szakaszában Meixner Ildikó és Adorján Katalin Szógyűjtemény a dyslexia javításához ­ című kiadványa, amely több ezer szót szótípusok szerinti osztályozásában közöl.) a) Négy betűs (nyílt szótagú) szavak (PI­PA) b) Két betűs (nyílt szótagú) szavak (SÓ) c) Három betűs (nyílt szótagú) szavak (Á­SÓ) d) Két betűs (zárt szótagú) szavak (ÓL) e) Négy betűs (zárt­nyílt szótagú) szavak (EN­NI) f) Négy betűs (nyílt­zárt szótagú) szavak (E­LEM) g) Öt betűs (nyílt­zárt szótagú) szavak (KA­RÁM) h) Hat betűs (nyílt szótagú) szavak (PA­RI­PA) i) Öt betűs (zárt­nyílt szótagú) szavak (TÖR­PE) j) Négy betűs (zárt szótagú) szavak (PART) k) Hat betűs (zárt szótagú) szavak (VAS­TAG) l) Öt betűs (zárt szótagú) szavak (OM­LIK) m) Hat betűs (nyílt­zárt szótagú) szavak (BÓ­LINT) n) Hét betűs (nyílt­nyílt­zárt szótagú) szavak (KÓ­BO­ROL) A diszlexia prevenciós módszer azt javasolja, hogy a mondatok olvasását csak akkor kezdjük el, ha a gyerekek már könnyen átlátnak három betűből álló szavakat. Miután a gyerekek egy része kezdetben nehezen találja meg a szavak határát, az első mondatokat szintézissel célszerű létrehozni szókártyák segítségével: A szöveg olvasásának nehézsége abban áll, hogy a mondatok közötti viszonyt, a szövegösszefüggést észre kell vennünk. 1. Itt a Télapó. Ki jött? 2. Imi autót kap. Ki kapott valamit? Mit kapott Imi? 3. Kéket. Milyen színű az autó? Mi kék? 1. A szavak olvasása a négy betűs, nyílt szótagú szavakkal. Nagyalakú szótagkártyákat készít a pedagógus, amelyek felhasználásával szintetizálja a négy betűs szavakat. Odaadja a szótagkártyát a tanulónak: PA, a pedagógus fogja a másik szótagkártyát:CI. Megfogják egymás kezét, és a szótagok is megfogják egymás kezét PA­CI. Többször is elolvastatjuk a szót, s a végén értelmeztetjük. 2. Három betűs, zárt szótagú szavak bevezetése: 3. Különösen sok időt kell fordítani az 5­6­7­betűs szavak olvasására. Ennyi betűt egységben látni már nem lehet. Az első két­három betű, pedig nem elégséges a szó kitalálásához, hiszen nagyon sok szó kezdődik ugyanazzal a két­három betűvel (pl. kereset, kerevet, kerepel). 4. Hangsúlyossá kell tenni a módszer szótagoló voltát. A pedagógus letakarja az ujjával a szót úgy, hogy a gyerek csak az első szótagot láthassa: MA. Aztán húzza tovább az ujját úgy, hogy előtűnjék a második szótag is: CI. Végül feltárja a harmadik szótag is.

126

5. A magánhangzók időtartamának érzékeltetése, a hosszú és rövid magánhangzók elkülönítése. A magánhangzók kirándultak. Amikor már haza kellett menniük, két csoportra oszlottak. Az egyik csoport betűi leszaladtak a hegyről, a másik csoport tagjai egészen egyszerűen leugrottak, mert már annyira siettek. Azok, akik szaladtak, természetesen hosszabb idő alatt értek haza, mint azok, akik ugrottak. Célszerű eleinte még kézmozdulattal is hangsúlyozni a szaladást vagy az ugrást, ezzel is segítve a berögződést. Fektessen a pedagógus egy tornapadot zsámolyra. Innen fognak leugrálni a rövid hangok. Egy másik zsámolyról pedig leugrálni a rövid hangok. A gyerek addig hangoztassa a hangot, amíg a mozgása tart. Az izolált hangok gyakorlása mellett egy szótagú szavak kiejtésével is gyakoroltathat a pedagógus. Pl. Súgja a gyerek fülébe egymás után az egytagú szavakat. El kell dönteniük, hogy a zsámolyhoz, vagy a padhoz kel­e menniük. TŐR­pad (míg leszalad, kiejti a szót). TÖR­zsámoly (míg ugrik, kiejti a szót). 6. A mondatok olvasása A mondatok olvasása idején is munkáltató feladatokkal fejleszthetjük leginkább tanulóinkat: mondatszintézissel, képmondat egyeztetéssel, mondatbefejezéssel, kiegészítésekkel. A szöveg olvasása A szövegek legyenek egyszerű, vidám történetek. A szavak eleinte legyenek benne a tanulók passzív szókincsében. A későbbiekben szókincsbővítésre kell törekedni. Szövegolvasáskor van a legtöbb lehetőség arra, hogy a szóbeli kifejezőképességet fejlesszük. A tartalom elmondása, a mese dramatizálása, a mondatalkotások, a képről mesélés mind jó szolgálatot tesz a gyermekek verbális készségének fejlesztése terén. Az olvasásértés fejlesztése Szövegválasztás Nagyon fontos, hogy a fejlesztés kezdetekor olyan szöveget válasszunk, amely könnyen érthető a gyermek számára (megfelel az életkori szintjének). Üljünk szembe a gyerekkel, és a következőt tegyük. A felnőtt lassú tempóban, érthetően kezdjen felolvasni az előre kiválasztott szövegből mondatokat. Milyen hosszú legyen ez a felolvasandó szöveg? A gyermek életkorától függően összesen: kb. 5 mondat elsős és másodikos, 10­15 mondat harmadikos, negyedikes gyermeknek, kb. 15­20 mondat a felső tagozatosoknak. Kérjük meg a gyermeket, hogy próbálja megérteni az elhangzó szöveget. A gyermek emelje fel a jobb kezét nyitott tenyérrel, szétálló ujjakkal (tenyérrel a felnőtt felé). Ha a szöveg hallgatásakor valamit nem ért, egy szót vagy egy mondatot, akkor azonnal hajlítsa be az egyik ujját (például a hüvelykujját). A következő olyan szónál vagy szerkezetnél, amit nem ért, hajlítsa be egy másik ujját és így tovább. Ha az összes mondat elhangzása után a gyermeknek egyetlen ujja sincs behajlítva, ez azt jelenti, hogy könnyen értette a szöveget, ezzel tehát elkezdhetjük a fejlesztést! Ha 1­2 ujját hajlította be, akkor kicsit nehéz, ha 3­4 ujját, akkor nagyon nehéz volt a szöveg, ha pedig valamennyi ujját, akkor a szöveg az ő számára gyakorlatilag érthetetlen volt! / Ezt a „játékot” ajánlatos a program használata során több alkalommal elvégezni.

127

Szókeresés Az előzőek szerint meghatározott „könnyű” szöveget válasszunk! Kérjük meg a gyermeket, hogy hangosan olvasson el­(életkorának megfelelően)­5­20 mondatot! Ha a gyermeknek olvasástechnikai nehézségei is vannak, a felnőtt türelmesen segítse a gyermeket (sok hiba vagy igen lassú tempó esetén csökkentsük az olvasandó mondatok számát). Kérdezzük meg értette­e a szöveget. Ha NEM­et válaszol, akkor kérjük meg, hogy mutassa meg azt a helyet vagy azokat a helyeket, ami(ket) nem értett. A felnőtt magyarázza meg a gyermeknek. Ezután, valamint ha az előző kérdésre IGEN­t válaszolt a gyermek, akkor a felnőtt kérje meg, hogy keresse meg a szövegben azokat a szavakat, amelyeket a felnőtt hangosan mond. Gyakoriság: hetente háromszor. Mondatalkotás Az előzőekben leírt módon keressünk szavakat a gyermekekkel. Ha megtalálja az adott szót, akkor kérjük, hogy mondjon vele egy mondatot. Gyakoriság: hetente négyszer. Szóértelmezés Kérjük meg a gyermeket, hogy olvasson fel hangosan egy szövegrészt. Majd a felnőtt válasszon ki egy szót, és kérje meg a gyermeket, hogy magyarázza meg, mit is jelent. PL. MACSKA Gyakoriság: hetente kétszer. Mondatcsere Olvastassunk fel hangosan a gyermekkel egy szövegrészt (életkorának megfelelő hosszúságút). Válasszunk ki egy mondatot, és kérjük meg a gyermeket, hogy „cserélje ki” azt egy bármilyen más mondattal úgy, hogy a mondat értelme lényegében ne változzon! Figyeljük meg, hogy megértette­e a mondat jelentését. Gyakoriság: hetente négyszer. Szófelelet Olvastassunk fel a gyermekkel egy szövegrészt hangosan. Majd a felnőtt kérdezzen a tartalommal kapcsolatosan úgy a szöveg elejétől kezdve, hogy a válasz lehetőleg egy­egy szó legyen (Ki? Mi? Hol? Mikor kérdőszavakkal kezdődő kérdések). Gyakoriság: hetente háromszor. Betűbiztonság I. szint A gyermek gyakorlófüzetének minden oldalára a bal felső sarokba rajzoljunk egy kis katicabogarat. Ezzel biztosítjuk a gyermek számára a mindenkori kezdőpontot, valamint az írás irányát (amerre a katicabogár feje mutat, amerre indulna): A füzet oldalaira a következő sorrendben az alábbi betűket írja fel a nevelő a lap tetejére, középre, írott kisbetűvel: a , s, b, i, m, ó, t, c A gyermek feladata, hogy ebben a sorrendben írjon két sort az adott betűkből úgy, hogy közben hangosan ejtse ki mindig a betűnek megfelelő hangot. Gyakoriság: egymást követő három napon át (2­2 sort), majd –ha hibátlanok a sorok és az ejtés is jó­, akkor továbbléphetünk a következő szintre, és hetente egyszer vegyük elő ennek az első szintnek a betűsorát két hónapon át. A következő szintre csak 3 nap elteltével lépjünk! Betűbiztonság II. A következő füzetoldalakra az alábbi sorrendben írjuk fel a betűket írott kisbetűkkel (minden füzetoldal tetejére egy sort, tehát 8 betűt). A gyermek feladata a másolás és az egyidejű hangos ejtés, megegyezik az előző szintével:

128

á, z, b, e, ü, ó, f, l, ő, k, i, h, m, a, s, t, a, p, ű, k, í, r, c, o, ú, b, k, e, v, ö, z, j, Gyakoriság: hetente háromszor három héten át. Betűbiztonság III. A következő füzetoldalakra az alábbi sorrendben írja fel a szülő írott kisbetűkkel a következő betűsorokat. A gyermek feladata megegyezik az előzőekkel: másolás és hangos ejtés a, m, v, ü, s, l, é, t, e, r, ű, o, p, á, z, j, é, l, f, u, d, c, r, a, á, k, ú, v, s, e, h, d Gyakoriság: hetente háromszor három héten át. Legalább 2 hónapon át ismételtessük a gyermekkel ezeket, a betűsorokat a feladatnak megfelelően. Betűbiztonság IV. A következő betűket írjuk fel a füzetlap tetejére: b, ö, v, í, t, g A gyermek feladata a betűsor másolása kétszer, majd a betűknek megfelelő beszédhangok hangos kiejtése­ úgy, mint a megelőző szinteken. Ezt követően kérjük meg a gyermeket, hogy figyeljen arra, milyen szavakat fog hallani. Ha a pedagógus által ejtett szóban van G hang, akkor a gyermek használja a most tanult kézjelet: mutasson a gégéjére. Közben mindketten hangosan ejtsék ki a G hangot! Gyakoriság:hetente háromszor, két héten át. Betűkapcsolás I. A pedagógus írja fel a füzetlap tetejére a következő mássalhangzók betűjelét: m s, k, b, h, l, c, f Kérjük meg a gyermeket, hogy mindegyik betűt kapcsolja össze a következő magánhangzókkal: I, Ú, A, majd pedig írja le a betűkapcsolatot. Először hangosan ejtse ki, amit le akar írni. Gyakoriság:az első héten négyszer, három héten át. Ezt követően folyamatosan és párhuzamosan a többi fejlesztéssel, hetente háromszor. Betűkapcsolás II. A pedagógus írja fel a füzetlap tetejére a következő mássalhangzókat és az alábbi magánhangzókat: p, r, g, n, e, ö, á, A gyermek feladata a magánhangzók és a mássalhangzók összekapcsolása, az összes lehetséges módon (pe, pö, pá…), hangos kiejtésük, majd leírásuk. Ha hibátlanul megy, akkor a következő betűkkel is ugyanezt gyakoroljuk: d, j, v, k, é, ü, ó f, z, g, n, i, ú, a A kétjegyű betűket (cs, szgy) egyelőre kerüljük! Gyakoriság: hetente háromszor folyamatosan és párhuzamosan a többi fejlesztéssel. Szóhívó kezdőbetű A pedagógus jelöljön ki 3­4 magánhangzónak megfelelő betűt, és ezeket írja fel a füzetoldal tetejére, középre, írott kisbetűvel. Kérjük meg a gyermeket, hogy keressen az adott betűvel kezdődő szavakat, és írja le azokat. Minden betűhöz legalább 4­5 szót írassunk. Pl. I­iszik, idegen, illat, ittam, illik, a­alma, alatt, aranyos, alszik, alatt, Gyakoriság: naponta 3 vagy 4 kezdőbetűvel hívjon elő és írjon le a gyermek 4­5 szót.

129

Betűkapcsolás A folyamatos betűkapcsolás fejlesztése kiegészül a cs, sz, zs, ty és ly betűkkel. A pedagógus írjon a füzetlapra mássalhangzóknak és magánhangzóknak megfelelő betűket, a gyermek feladata pedig az összekapcsolás. b, v, t, zs, r, a , ó, é, p, f, cs, k, g, e, í, ö Gyakoriság: hetente kétszer négy héten át. E 4 hét eltelte után lépjünk tovább: betűkapcsolás hallás után. Meixner Ildikó szintetikus beszédtanítási módszere: A vizuális percepció fejlesztése. Mivel a diszlexiás gyermeknél a szájtéri percepció gyenge, s ugyanakkor a betűtanuláskor a hármas asszociáció kialakításánál nagyon fontosak az artikulációs mozgásokról kialakult kinesztéziás engramok, nagyon fontos a beszédszervek I.

II. III.

IV. V.

mozgásának a tudatosítása. Először az ajakmozgásokat figyeljük meg: Á­A­Ó­Ú, amint a szájunkat kerekítjük és mind kisebb lesz a száj nyílása, valamint az E­É­I hangoknál a mindig szélesebbre húzott szájzúgot és a mind keskenyebb ajaknyílást. Lazítógyakorlat. betűtanítás­ betűdifferenciálás, pl. A betűtanításban a hármas asszociáció kialakítása, fontos a betűtanítás sorrendje. Nagyon igyekszünk, hogy a homogén gátlást, okozó betűket minél távolabb tanítsuk egymástól, vagyis a két betű közül az egyik már jól be legyen gyakorolva, mire a másik tanítására sor kerül. A betűk tanításának sorrendje a dyslexia­prevenciós módszerben: a,i á sz ó f g m, s, t h r v z ű,ü e ő b l d cs ú ögy p jny c(o, u, í) é zs k hty, ly mozgással­ énekkel kísért írás előkészítő gyakorlatok, íráselemek gyakorlása, Home tréning.

Módszerek. I. olvasási­ írási készség fejlesztő gyakorlatok, Szavak olvasása szótípusok szerint történik, vagyis egyszerre sok olyan szót veszünk, amelyeknek azonos a hosszúsága és a szón belül is azonos a mássalhangzók és a magánhangzók váltakozása. Az első szavakat, melyek 4 betűből állnak mozgatható szókártyákról tanítjuk: felmutatjuk az első szótagot és elolvastatjuk, pl. ME. Utána a másikat: SE. Most még egyszer közvetlenül egymás után, és egymás mellett hagyva: ME SE. Elvesszük, és emlékezetből reprodukáltatjuk: „Mit olvastál?” MESE

130

II. III. IV. V. VI. VII.

VIII. IX.

X. XI.

motoros ill. lazító gyakorlatok irányokkal kombinálva, vizuális percepció és emlékezet, fonematikus hallás­ auditív percepció és emlékezet fejlesztése, betűtanítás, írás­előkészítő, betűdifferenciálás, motoros, vizuális, akusztikus, fonematikus, kinesztetikus komponensek összekapcsolása, mozgással, énekkel kísért írás­előkészítés, szóolvasás­ Meixner féle szótípusokban, paralell: analízis­ szintézis gyakorlatok, betűpótlás, Akkor kezdjük, mikor már 3 magánhangzót és 4 mássalhangzót tanultunk. Legkönnyebb a kétbetűs szótag, melyben a magánhangzó áll elől. Mesével kezdjük. Felrajzoljuk a mackót, a M hívóképet a táblára. Elmondjuk, hogy már iskolába jár, s ezeket, a betűket tanulja: A, I, Ó. De mindegyik után morog egyet, így: AM, IM, ÓM. A vonat sistereg így: AS, IS, ÓS. figura­ háttér differenciálás, bűvös négyzetekből szavak keresése, beszéd­ nyelvi és szókincsfejlesztés, írás­ helyesírás gyakorlatok, az íráskészség fejlesztése home­training formájában: homokba írás, vágás, ragasztás, taktilis érzékelés fejlesztése, folyamatos olvasás gyakorlatok:­ idői, logikai sorrend, cél: szövegértés fejlesztés, olvasási játékok: memória, lottó, dominó, totó. DISZLEXIÁS FOGLALKOZÁS

I. II. III. IV. V. VI. VII.

d­ b differenciálása, betűdifferenciálás: találós kérdésekkel, d­ p optikus kép megbeszélése, zöngés­ zöngétlen, képzés helye, módja, d­ p hang kiejtése egymás után, hasonlóságok, különbségek, versenyolvasás d­ p differenciálása 4 betűs szavak olvasása, szótípus: 2+2, szintézis gyak.­ 3 betűs, 4 betűs, 5 betűs szavak­ kép­ szókincs, kép­ szóegyeztetés, szómagyarázat: fóliáról, beszédfejlesztés, nyelvi anyag feldolgozása, Hol? Miben? Kérdésre válaszadás szóban, írásban, a fogalmak önálló megnevezése, kérdőszó megbeszélése, Hol? Kérdésre válaszoló szavak önálló diktálása gyermekenként, leírás füzetbe.

DISZLEXIA­ DISZGRÁFIA REEDUKÁCIÓS FOGLALKOZÁS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ GYAKORLATOK I. II. III. IV. V.

motoros írás­előkészítés a nagymozgás, finommotorika térbeli tájékozódás fejlesztésével, jobb­ bal, fent­ lent, ujjtorna, „S” kanyar lejárása dallammal, S homokba írása, az s betű 4 alakjának letapogatása, téri relációk, finommotorika, nagymozgás­ ritmus­ beszédkoordinálás, finommozgás, taktilis érzék, a „S” betű írása, ecsettel való ábrázolás nagy alakban.

131

VI. VII. VIII.

finommozgás, írásmozgás fejlesztése, vizuális bemutatás elhelyezése a betűutcában, 4 féle alak tudatosítása, zsírkrétával való vázolása, jobb­ bal figyelem felhívás vizuális percepció fejlesztése, jól és hibásan felrajzolt „S” differenciálása Akusztikus percepció fejlesztése, zöngétlenség, szájállás­ nyelvállás megállapítása.

Felhasznált szakirodalom jegyzéke: /Nagyné Dr. Réz Ilona: Téri tájékozódás Fejlesztő program Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 1996. 22. o.­23. o./ /Ványi Ágnes: Olvasástanítás a diszlexia prevenciós módszerrel Budapest 1998. ISBN: 963682417 7 30. o.­44. o./ /Internet http zenit. freeweb. hu dyslexia Képességfejlesztés: Gosztonyi Judit / /Dr. Gósy Mária A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése (szóban és írásban) Budapest, 1994.ISBN: 963 8461756 52.o. ­57. o., 31. o.­40. o./ /Meixner Ildikó: A dyslexia prevenció, reedukáció módszere Budapest, 2000. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Ranschburg Pál Kollégium lektorálta: Dr. Torda Ágnes 39. o., 43. o., 46. o., 48. o./

132

A Csontváry Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a Szülői Munkaközösség a 2015. augusztus 26­án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. A Csontváry Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előíráson felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. Kelt: 2015. augusztus 31.

........................................................ Tóth Mária tankerületi igazgató

A Csontváry Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület 2015. augusztus 31­én tartott értekezletén elfogadta.

A Csontváry Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: 2015. augusztus 31.

........................................................ Igaz Sándor intézményvezető

133