A CZIMRA GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A CZIMRA GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 035109

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Czimra Gyula Általános Iskola

Pedagógiai program

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ................................................................................................................................................ 5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALMÁT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS DOKUMENTUMOK ................. 5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA, NYILVÁNOSSÁGA ................ 6 NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................................. 8 1.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .........8 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai .......................................................................8 1.2. Céljaink megvalósításához szükséges eljárások ............................................................................10 1.3. Céljainkat megvalósulásának kritériumai......................................................................................11 2. A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG...........................................13 2.1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .........................................................13 2.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..............................................................................13 2.3. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák....................................................................................................................................14 2.3.1 A tanítási óra ............................................................................................................................................................. 14 2.3.2 A nevelési és oktatási célok megvalósítását szolgáló egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek ............................ 15 2.3.3 Egész napos iskola ..................................................................................................................................................... 18 3. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ..........................................................................................................................................................18

3.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ....................................................................................18 3.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ....................................................18 4. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG..........................................19 4.1. Sajátos nevelési igényű tanulók .....................................................................................................19 4.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ......20 4.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .......................................................21 4.4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek .21 5. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK – A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI............................................................................................22 5.1. Az iskola közösségeinek együttműködése .....................................................................................22 5.2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel ...........................................................................................................................................24 6. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ...............25 7. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI...................................................................................................25 8. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI ...........................................................27 9. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................27 9.1. Az egészségneveléssel összefüggő iskolai célok, feladatok ...........................................................27 9.2. Az egészségnevelést szolgáló tevékenységformák ........................................................................28 9.3. A tanulók fizikai állapotának mérésével kapcsolatos irányelvek...................................................29 9.4. Komplex intézményi mozgásprogram ...........................................................................................29 10. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ........................................30 10.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, feladata ...........................................30 10.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek .......................30 11. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAM .........................................................................................................31 11.1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai .................................................31 11.2. Tevékenységformák .......................................................................................................................31 HELYI TANTERV ....................................................................................................................................... 33 1.

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) .......................................................................................................................................33 1.1. 1.2. 1.3.

Tantervek .......................................................................................................................................33 Óraterv ...........................................................................................................................................35 Csoportbontások és egyéb foglalkozások a szervezésének elvei ...................................................37

3


Pedagógiai program

1.4. Az egész napos iskola szervezésének elvei .................................................................................... 38 2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .................. 38 3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI .................................................................................... 39 4. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ......... 39 4.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje. 39 4.2. A tanuló tanulmányi munkájának értékelése ............................................................................... 40 4.3. A tanulók jutalmazásának elvei .................................................................................................... 41 4.4. A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének elvei, követelményei, formája 42 4.5. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait........................................................................................................ 44 5. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ........................... 45 6. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ......................................................... 47 7. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ....................................... 47 8. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK ....................................................................... 48 9. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ............................................................................... 49 9.1. Általános célok, etikai elvek .......................................................................................................... 49 9.2. A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos alapelvek ......................................... 50 9.3. A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos intézkedések ................................... 50 10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ............................................................... 50 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ..................................................................... 58

4


Pedagógiai program

Bevezetés Küldetésnyilatkozat Olyan iskolát szeretnénk:  Ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi őket körül  Ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok  Ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény  Ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát és megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat  Amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülő és a fenntartó igényeihez. Iskolánkról A Czimra Gyula Általános Iskola Rákoshegy egyetlen iskolája. Az intézmény fennállásának 75 éves évfordulóját 2002-ben ünnepelte. Ebben az évben neveztük el iskolánkat Czimra Gyuláról, a Rákoshegyen élt neves képzőművészről. Az iskola történetéhez tartozik, hogy alapvetően két nyolcévfolyamos általános iskola összevonásából alakult ki. 1927-ben tették le a Kép u. 14. épületének alapjait, majd fokozatosan bővítették. A Kép u. 4.(három épülettel) 1950-től lett iskola. Ettől az időtől a Kép u.4-be csak lányok, míg a Kép u. 14-be csak fiúk jártak. 1976-ban egy igazgatás alá került a két intézmény, így jelenleg a Kép u. 14. épületében a felső tagozatosok vannak, a Kép u.2. Kép u. 4. és a Kép u. 5-ben pedig az alsó tagozatosok. Az épületeket kert s udvar övezi, ami játszólehetőséget s szép esztétikai környezetet ad a tanulóknak. A 2006/2007-es tanévben megújultak, bővültek és megszépültek az iskola épületei. Korszerű, új tornaterem áll az alsó tagozatosok részére, valamint tágas könyvtár, informatika és egyéb szaktantermekben folyik az oktatás. A Kép u. 13-ban tankonyha működik, és itt van a tanulók részére tágas ebédlő is. Tárgyi feltételeleink egészséges és otthonos környezetet biztosítanak tanulóink egész napos foglalkoztatásához. Rákoshegyen a tanulólétszám a 60-as évektől kezdődően 700-800 fő között mozog. Mivel az iskola vonzáskörzete kertes település, több nemzedék együttélésére alkalmas. Tanulóink 50%-nak szülei, sőt nagyszülei is valamikor az intézményünk falai között tanultak.

A pedagógiai program tartalmát meghatározó jogszabályok és dokumentumok Az Nkt. vonatkozó előírásai alapján az iskoláknak 2013. március 31-ig van lehetőségük pedagógiai programjaik és helyi tanterveik felülvizsgálatára annak érdekében, hogy a nevelési-oktatási feladataik ellátása az Nkt. rendelkezéseivel illetve a kerettantervi rendelet előírásaival összhangban valósulhasson meg. E munka az alábbi jogszabályok előírásait vette figyelembe:  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Magyar Közlöny 2011/162. szám – 2011. december 29.,  a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet; illetve annak Melléklete, különös tekintettel a III. részre (Glosszárium) Magyar Közlöny 2012/66. szám – 2012. június 4.,  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet Magyar Közlöny 2012/115. szám – 2012. augusztus 31.  A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei  110/2012. Kormányrendelet módosításáról szóló 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet  Az intézmény Alapító Okirata 5


Pedagógiai program

A pedagógiai program érvényessége, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánossága A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.  A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:  az iskola igazgatója;  a nevelőtestület bármely tagja;  a nevelők szakmai munkaközösségei;  az intézményi tanács;  az iskolaszék;  a szülői munkaközösség;  az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy az iskolaszék diákönkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.czimra.sulinet.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola honlapján;  az iskola fenntartójánál;  az iskola irattárában;  az iskola könyvtárában; 6


    

Pedagógiai program

az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél; az iskola könyvtárában;

7


Nevelési program

NEVELÉSI PROGRAM 1. 1.1.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai

Az elfogadott legfontosabb értékek:  Tolerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése  Humanizmus, szeretet, elfogadás  Becsületesség, igazságosság, őszinteség, bizalom  Önfegyelem, önismeret, példamutatás  Pontosság, igényesség és kitartás a munkában  A tudás a munka, az értékteremtés megbecsülése  A természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára  Esztétikai, művészeti értékek az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete  Önállóság és mások szabadságának tisztelete Legfontosabb alapelveink nevelő-oktató munkánkban:  felelősség  erkölcsösség, lelkiismereti és vallási szabadság  szakmai önállóság  hátrányos megkülönböztetés tilalma  következetesség elve  rendszeresség és fokozatosság elve  életkori sajátosságok figyelembevételének elve Pedagógiai céljaink és feladataink elérését célzó alapelveink  Személyiség- képesség fejlesztése  Tudás, kreativitás kibontása  Kompetencia alapú tudás és attitűdök kialakítása  Széleskörű tevékenységkínálat (megadva lehetőségét a későbbi pályaválasztásnak)  A mindenki számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttassuk el tanulóinkkal, amelyekre biztonságosan lehet építeni majdan az önálló ismeretszerzésnél  Közösségfejlesztés  Egészséges életvitel, környezetvédelem, stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására  Figyelmet fordítunk az emberiség jövőjét meghatározó közös problémákra, hangsúlyozva a fenyegető veszélyek csökkentésének fontosságát  Hagyománytisztelet  Együttműködési készség Alapelveink megfogalmazása már meghatározza céljainkat, feladatainkat is, melyek nem különülnek el egymástól. A nevelő-oktató munka mindennapos feladatai a kitűzött célok lebontásából adódnak. Céljaink és feladataink: Alsó tagozat (1-4 évfolyam) Céljaink, hogy  az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot megőrizzük, fejlesszük 8


Nevelési program

 a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, képességét és készségét fejlesszük az iskolai közös tevékenység során  tanulóinkat fogékonnyá tegyük saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok iránt  teret és lehetőséget adjunk a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére  kialakítsuk az egészséges életmódra való igényt  a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejleszszünk alapvető képességeket és alapkészségeket. Feladataink:  A személyre szóló fejlesztés törekvése álljon pedagógiai munkánk középpontjában  Tevékenykedtetés folyamán fejlesszük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét és mozdítsuk elő érzelemviláguk gazdagodását.  Mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és probléma megoldáshoz.  Alapozzuk meg tanulási szokásaikat  Támogassuk az egyéni képességek kibontakozását  Csökkentsük az indulási hátrányokat (működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában)  Formáljuk jellemüket.(Jellemezze a tanulókat a gondolkodásban, a feladatmegoldásban a sokirányúság; erkölcsben a másik emberhez való tolerancia, empátia, ésszerűség, igazságtisztelet, együttműködési készség; véleményalkotásban az önállóság és megfelelő kultúra)  Figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociális-kulturális környezetéből, vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak  Tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetükből megismerhető értékeket  Ismertessük meg őket hagyományainkkal, szülőföldünk tájaival Felső tagozatunkon (5-8. évfolyam) Céljaink:  hogy folytassuk és erősítsük az alsó évfolyamok munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;  hogy a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában figyelembe vegyük, és e szerint kezeljük a pedagógiailag elkülöníthető két szakaszt. Tudjuk, hogy - a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz - a 12-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi-és elemző gondolkodás;  hogy tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre;  kreatív egyéniség kibontása;  hogy jellemezze tanulóinkat a gondolkodásban, a feladatmegoldásban a sokirányúság, erkölcsben a másik emberhez való tolerancia, empátia, észszerűség, igazságtisztelet, együttműködési készség, véleményalkotásban az önállóság és megfelelő kultúra;  hogy tanulóink idegen nyelvi kommunikációját megfelelő szinten megalapozzuk;  hogy tanulóinkat felkészítsük jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására;  hogy tanulóinkat hagyományaink őrzésére, tiszteletére, továbbvitelére szoktassuk. Feladataink:  különböző pedagógiai módszerek alkalmazásával keltsük fel tanulóinkban a tudásvágyat;  alakítsuk ki a tanuláshoz szükséges motívumokat és tanulási képességeket;  tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját;

9


Nevelési program

 fejlesszük tanulóink erkölcsi érzékét: a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk mélyítésük, segítsük igazságérzetük kibontakozását; az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására neveljük;  az erkölcsi nevelésben hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén  tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait: tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában;  fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket: erősítsük az Európához tartozás tudatát;  fejlesszük az idegen nyelvi kommunikációt;  felzárkóztatással, korrepetálással csökkentsük a különböző okokból kialakult hátrányokat;  a tanulóinknak adjunk ismeretet az egészséges életvitelről, annak kialakításáról, készüljenek fel az életmódjukra vonatkozó helyes döntések meghozatalára;  tudatosítsuk tanulóinkban, hogy hagyományaink őrzése, kialakítása, megbecsülése alapvetően fontos. (Tanulóink ismerjék meg szülőföldünket, hazánk kultúráját, hagyományait, nagy múltú emlékeit, ezeket őrizzék meg, tartsák tiszteletben)  a tanulók a nemzeti kultúra, annak nagy alakjai megismerése mellett legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki  tudatosítjuk tanulóinkban, hogy nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie.  Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.  helyi környezeti értékeink megóvására, az esztétikus környezet biztosítására megóvására törekedjünk (tanuló, tanár, szülő együttműködése által);  fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek (kulcskompetenciák); 1.2. Céljaink megvalósításához szükséges eljárások Céljaink megvalósításához szükségesnek tartjuk egyrészt:  A minőségi oktatást  Az igényes felkészítést a továbbtanulásra (a beiskolázás pozitív visszajelzéseinek növelésével)  A személyes példamutatást (kitartó, következetes munkával)  Az alkotó gondolkodásra nevelést (tárgyi, szellemi produktumok létrehozása)  A folyamatos szakmai képzést, önképzést  Az egészséges táplálkozási szokások ismeretét, rendszeres testedzés lehetőségének biztosítását Másrészt:  Tehetséggondozást (tehetséggondozó szakkörök, tanfolyamok, versenyekre való felkészítés)  Felzárkóztatást (korrepetálás, fejlesztés) Az indulási hátrányok csökkentése, így elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási-számolási problémák (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia) gyors felismerése és kezelése; 10


       

Nevelési program

Saját tanulási stratégia kialakítását Pályaválasztás segítését (felmérés, teszt, előkészítő foglalkozás) Egészségügyi felvilágosítás és nevelés, drog-prevenció. (tanórán és tanórán kívül) A személyiség- és a kreativitás fejlesztése céljából széleskörű tevékenységformák, differenciált képességfejlesztés biztosítása; Az iskola kezdő és alap szakaszában (6-12 éves kor) az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése olvasási, írási, számolási képességek készség szintre emelése; Az idegen nyelvi tagozatos osztályok kialakítása (nyelvtanfolyam szervezése igény szerint, külföldi tanulmányi-országismereti út szervezése); Közvetlen környezetünk megismerése kirándulással, természetben tartott foglalkozásokkal; Hagyományos ünnepeink, iskolai rendezvényeink, versenyeink, kialakított hagyományaink megtartása, továbbvitele.

Céljaink megvalósítása érdekében az alábbi eszközöket, eljárásokat alkalmazzuk:  Többfajta tanulási lehetőséget kínálunk: tanóra, szakkörök, versenyre készítők, fejlesztő foglalkozások. Önköltséges tanfolyamok valamint az oktató-nevelő munkához kapcsolódó tevékenységek: múzeum-, színházlátogatás, kihelyezett órák, tanulmányi kirándulás, előkészítők.  Korszerű technikai eszközöket építünk be a tanulás folyamatába (infokommunikációs eszközök, stb.)  Csoportbontásban kívánjuk tanítani az angol, informatika és technika tantárgyakat;  Nívócsoportos oktatással segítjük a hatékony ismeretszerzést;  A tanulókat különböző tanítási módszerek, technikák alkalmazásával motiváljuk (ösztönző módszerek pl. biztatás, elismerés, dicséret, játékos módszerek, csoportmunka stb.  A helyes önbizalom- és önismeret fejlesztésére törekszünk diáknál és tanárnál egyaránt: drámajáték, önismereti tréning.  Hagyományos ünnepségeinket, rendezvényeinket, napjainkat megtartjuk, tartalommal továbbgazdagítjuk A tanár és a diák magánéletébe – a törvényeken és az iskolai rendszabályokon túlmenően – az iskola nem kíván beleavatkozni. 1.3. Céljainkat megvalósulásának kritériumai Céljainkat megvalósultnak tekinthetjük, ha:  A személyiség kiegyensúlyozott és harmonikus fejlődéséhez szükséges légkör megteremtésével: amennyiben tanulóink jól érzik magukat az iskolában, szívesen vesznek rész a tanórán kívüli programokon;  A személyiség- és a kreativitás fejlesztése céljából felkínált széleskörű tevékenységformák, népszerűvé válnak, egyre többen vesznek részt és leköti tanulóink szabadidejének egy részét.  Az iskola kezdő és alapozó szakaszában (6-12 éves kor) az alapvető olvasási, írási, számolási képességeket, felmérések eredményeivel bizonyítottan, készség szintre emeljük.  Az indulási hátrányokat csökkentjük, az olvasási-számolási problémák (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia) gyors felismerésével (DIFER vizsgálat) és kezelésével, fejlesztő foglalkozásokkal elérjük, hogy csökkenjen a tanulási nehézségekkel küzdők aránya.  A tehetséges tanulóinkat a megfelelő foglalkozásokra (tantárgyi-és művészeti jellegű szakkörök, versenyre készítés) irányítjuk és versenyeredményeinket növeljük.  A tanulók tanulmányi eredménye javul, bukási arányuk csökken.  Oktató-nevelő tevékenységünkkel elérjük, hogy egyre nagyobb számban nyernek felvételt tanulóink a számukra legmegfelelőbb középfokú intézménybe, s a középiskolai pozitív visszajelzések száma növekszik.

11


Nevelési program

 Az idegen nyelvi tagozatos osztályok tanulói közül egyre többen legyenek képesek megfelelni a Pitman nyelvvizsga követelményeinek.  Az egészséges életmódra nevelés következtében csökken a betegség miatti tanórai hiányzások száma.

12


2.

Nevelési program

A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. 2.1.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértetése. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A személyes előítéletek leküzdése, kompromisszumra való törekvés 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önmaguk és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Segítés a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében 2.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. 13


Nevelési program

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőnek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Az önkormányzás képességének kialakítására diákönkormányzatot hozunk létre, amelyet a diákönkormányzatot segítő tanár vezet. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok - az osztályfőnökök - legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése. Törekedni kell ugyanakkor – az életkori sajátosságainak figyelembe vételével – a tanulói önálló közösségi tevékenység, szervezés elősegítésére. A tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak ápolásával kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység az osztályfőnökök, valamint a diákönkormányzatot segítő tanárok segítségével valósul meg. 2.3. 2.3.1

A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanítási óra

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. 14


Nevelési program

A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:  Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.  A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.  Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.  Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.  Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.  A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.  A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. A teljes tantárgyszerkezetet, csoportbontásokat valamint az óraterveket a HELYI TANTERV rész tartalmazza. Iskolánk kimenőpontokat biztosít más oktatási intézmények felé, a 4., 6. és a 8. évfolyam elvégzése után. 2.3.2

A nevelési és oktatási célok megvalósítását szolgáló egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek

Hagyományőrző tevékenységek  Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: tanévnyitó, tanévzáró, 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor illetve a 8. osztályosok ballagásakor.  Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartunk október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján, a Zene Világnapján.  Minden évben megrendezzük a Diáknapot, ennek keretén belül az iskolai Ki mit tud?-ot, valamint a „Határtalanul” témanapot. Ezek tanításmentes munkanapok.  Minden évben karácsonyi és év végi koncertet, műsoros előadást adunk (iskolán kívüli helyszínen).  Minden évben, jeles napokhoz kapcsolódó programokat rendezünk. Ezek: a hálaadás napi, az iskolai karácsony, az Európa-nap, Márton-nap és Luca-nap, húsvét, a Nemzeti Összetartozás napjához kapcsolódó Határtalanul témanap.  Egyéb évenkénti hagyományőrző tevékenységek: „Rákoshegyi bringanap” (egész napos hétvégi kerékpáros rendezvény, melybe a szülők is bekapcsolódnak), farsang, egészségnap, sportnap, a színjátszók éves előadása. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

15


Nevelési program

Étkeztetés Iskolánk étkezést biztosít egyfelől a napközis tanulók (tízórai, ebéd, uzsonna), valamint a menzára (csak ebéd) befizetett tanulók számára. Az ebédelés rendje:  a napközis tanulók csoportosan  a menzások egyénileg  időpontja: 1145-1500 Napközis foglalkozás A napközis foglalkozások a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színterei. Napközis csoportokat 1-4. évfolyamon alakítunk ki. A napközibe minden jelentkező tanulót felveszünk. Igény szerint reggeli és esti ügyeletet tartunk. Tanulószobai foglalkozások 5-8. évfolyam részére szervezünk tanulószobai foglalkozásokat. A tanulási idő naponta (hétfőtől péntekig) délután 2-4 óráig tart. A tanulószoba ideje alatt a könyvtárt is lehet, felkészülés céljából használni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát (korrepetálás) szervezünk.  A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.  További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.  A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt,  akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi,  akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Énekkar Az iskolai énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkari tevékenység célja, hogy a tanulókat az ének-zene órákon szerzett jártasságokat felhasználva a közös éneklés örömével kollektív zenei élményhez juttassa. Az

16


Nevelési program

énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. A kórusba a felvételt a kórusvezető dönti el megfelelő képesség alapján. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Osztály- és tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Tanulmányi kirándulás az éves nevelő-oktató munka részeként szervezhető, tananyaghoz kapcsolódóan. Az évenkénti osztálykirándulások tanulmányi kirándulásként is szervezhetők. Az osztály- és tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskolák, táborozások A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó, az alsó tagozatosok részére szervezett erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Ahol a költségeket a szülőknek kell fedezni, az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Iskolai könyvtár Az iskola könyvtára minden tanítási napon, nyitvatartási idejében, valamint a könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Hitoktatás Intézményünkben hit- és erkölcstan oktatást a tanulók és a szülők igényfelmérése alapján, egyházi jogi személy tarthat. A hitoktatást a bejegyzett egyházi jogi személy, ill. annak képviselője kezdeményezheti. Az iskola és az egyházak ez irányú kapcsolattartását, a szülők tájékoztatását, valamint a jelentkezés határidejét külön jogszabály határozza meg.

17


Nevelési program

Zeneoktatás Szolfézs és hangszeres (zongora, gitár) zeneórákat délután biztosítunk tanulóink számára, a kerületi Bartók Béla Zeneiskola tanárainak együttműködésével. A jelentkezés, a felvétel és az oktatás feltételeit a Zeneiskola szabja meg. A beiratkozás időpontja minden tanév eleje. 2.3.3

Egész napos iskola

Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, amelyben a tanórai és egyéb foglalkozásokat az iskola délelőtt és délután, egyenletesen szétosztva 16 óráig szervezi meg az intézmény elfogadott pedagógiai programja szerint. Ez a tanulásszervezési forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. Iskolánk az 1-4. évfolyamon, évfolyamonként egy osztályban egész napos iskolaként szervezi meg az oktatást. Az egész napos iskola szervezési elveit a HELYI TANTERV-ben szabályozzuk.

3.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai

3.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 3.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

18


Nevelési program

 Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

4.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük  a sajátos nevelési igényű;  a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő;  a tanulási nehézségekkel küzdő  a kiemelten tehetséges;  a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 4.1. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, vagy igénybe vesszük az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény utazó gyógypedagógiai hálózat segítségét  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,

19


Nevelési program

 speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,  képességfejlesztő játékok, eszközök,  számítógépek fejlesztő programokkal. A tanulmányi követelmények megegyeznek a nem SNI-s, illetve a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézséggel nem küzdő tanulók követelményeivel. 4.2.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségeket az iskola nem tudja egyedül orvosolni, ezért rendkívül fontos a családdal való együttműködés, a makro-mikro környezetet érő hatások feltárása. A magatartási problémák egy részében a gyökerek a családi érzelmi nevelés körében kereshetők. Célok és az ezzel kapcsolatos pedagógiai feladatok:  Odafigyelés a jelzések felismerésével (pl.: közöny, passzivitás, elkülönülés, félelem, koncentrációzavar, teljesítményromlás, agresszivitás stb. felismerése).  Olyan iskolai légkör megteremtése, amely a gyerek számára biztonságot jelent,mert azt érzi, hogy problémáival bizalommal fordulhat tanárai felé.  A problémák feltárása  Családlátogatás  Szociometriai felmérés  Ön és társismereti játékok alkalmazása  Beszélgetés a gyerekkel  A gyermek személyiségének megismerése  A problémák okainak feltárása, a szülővel való együttműködés  A családi háttér ismerete  Együttműködés a fejlesztőpedagógussal és gyermekvédelmi felelőssel.  Kapcsolat a pszichológussal.  Beillesztés a közösségbe  Egyéni felzárkóztató foglalkozás szervezése  Tanulószoba, napközi biztosítása  Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  Közös munkába, foglalkozásokba való bevonás, sikerélményekhez juttatás  A gyerekekben rejlő értékek feltárása és megismertetése a közösséggel. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység Ide tartoznak az:  részképesség hiánnyal küzdő gyerekek (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia )  a lassan, nehezen tanulók  A tanulási nehézséggel küzdő gyerekek számára különösen fontos feladata az iskolának az esélyegyenlőség, a felzárkóztatás biztosítása.  A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatására az iskola fejlesztő pedagógust alkalmaz, felzárkóztató foglalkozásokat tart.  Az egyéni (egy-három tanuló) felzárkóztató foglalkozásokra a szakértői véleménnyel rendelkező tanulók járnak. A tanuló érdeklődése, igénye valamint pedagógus javaslata alapján is részt vehetnek tanulók felzárkóztató foglalkozásokon.  Ha az első–negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. Ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, akkor is biztosítani kell számára az egyéni foglalkozásokon való részvételt. 20


Nevelési program

 Cél: a felzárkóztatás, a tanulási hátrányokból eredő különbségek csökkentése, különösen az alsó évfolyamokon:  az alapvető olvasási, számolási, írási képességek készségszintre emelése  az indulási hátrányok csökkentése, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia gyors felismerése, kezelése.  A tanórákon differenciált képességfejlesztést folytatunk, a feladatok megoldásában a tanuló nehézségeinek megfelelő segítségben részesítjük. A pedagógusok a gyermek tanulási nehézségével kapcsolatos szakvéleményét megismerik ennek érdekében. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye, valamint a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye, javaslata alapján az igazgató egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól felmentést ad, eltérő haladási tempót, vagy a számonkéréseknél hosszabb időtényezőt engedélyez a rászoruló tanulóknál. 4.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Fontos feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű tanulókkal való foglalkozást. Feladataink, tevékenységeink:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;  egyéni foglalkozások;  képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;  iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;  iskolai sportkör, szakkörök;  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);  szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). 4.4.

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek  szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;  egyéni foglalkozások;  a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;  nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;  iskolai sportkör, szakkörök;  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);  szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);  a szülőkkel való együttműködés;  családlátogatások;  szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

21


Nevelési program

 szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

5.

5.1.

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok – a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola közösségeinek együttműködése

Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai:  az igazgatóság ülései,  az iskolavezetőség ülései,  a különböző értekezletek,  megbeszélések, 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon, e-mailen keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével, a szülői munkaközösséggel. A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:  a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,  iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,  iskolán kívüli továbbképzések,  a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, 22


Nevelési program

 az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A iskolavezetés havonta ún. „Értékelő óra” keretében is tájékoztatja, értékeli a tanulókat. Ezeken alkalmakon az iskolaközösség összegyűlik. Intézményünk széttagoltságából adódóan ezt az alsó és a felső tagozat külön tartja. A tájékoztatáson túl az Értékelő órán az elmúlt hónapban jó eredményt elérő, kiemelkedő közösségi munkát végző tanulók az iskolaközösség előtt kapnak elismerést. 3. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 4. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 5. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülő közösségének szervezetei  Az osztályok szülői munkaközösségei  Az iskolai Szülői Munkaközösség (SZMK) választmánya, melyben minden osztály egy-egy az osztályok szülői munkaközössége által megbízott vezetővel képviselteti magát 2. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer az SZMK-t iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 3. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

23


Nevelési program

Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 4. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 5. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 6. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 5.2.

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel

1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  Az intézmény fenntartójával  Az intézmény működtetőjével  A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal  A fővárosi pedagógiai intézettel  A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel  A területileg illetékes nevelési tanácsadóval A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:  Az iskolát támogató Rákoshegyi Iskolásokért Alapítvány kuratóriumával.  A Budapest, XVII. kerületi közművelődési intézményekkel  A Rákoshegyi Polgári Körrel  A Budapest, XVII. kerületi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel  Az egyházak helyi gyülekezeteivel A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy a felső tagozatos igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a rákoshegyi gyermekorvosi rendelőintézet illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Budapest, XVII. kerületi gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletét az igazgató valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi. 24


Nevelési program

5. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a kerületi szakmai munkaközösségek munkájába.

6.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:  a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);  iskolai felelősi rendszer;  sportélet;  túrák, kirándulások szervezése;  kulturális, szabadidős programok szervezése;  a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben  az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;  a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzatot annak SZMSZ-e szerint megválasztott diák képviselője, valamint a segítő tanár képviseli.

7.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:  osztályozó vizsga,  pótló vizsga,  javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,  engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

25


Nevelési program

 ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel  osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,  javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:  2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon.  2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon.  2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon.  2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: Tantárgy Alsó tagozat Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Felső tagozat Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra

Írásbeli

Szóbeli

Írásbeli Írásbeli Írásbeli Írásbeli

Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli

Írásbeli

Írásbeli Írásbeli Írásbeli Írásbeli Írásbeli Írásbeli Írásbeli Írásbeli Írásbeli Írásbeli Írásbeli

Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli Szóbeli

Gyakorlati

Gyakorlati Gyakorlati Gyakorlati Gyakorlati

Gyakorlati Gyakorlati

26


Nevelési program

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

8.

Írásbeli

Gyakorlati Gyakorlati Gyakorlati

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, és átvételének elvei

1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját;  a gyermek lakcímkártyáját;  az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;  a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját;  a gyermek lakcímkártyáját;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatát, magatartását és szorgalmát figyelembe vesszük. Az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a HÁZIREND tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

9. 9.1.

Iskolai egészségnevelési program

Az egészségneveléssel összefüggő iskolai célok, feladatok

Az egészségnevelés céljai  A tanulók rendelkezzenek korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal egészségük megőrzése és védelme érdekében;  A tanulók legyenek képesek objektíven felmérni saját egészségi állapotukat; 27


Nevelési program

 Ismerjék meg a tanulók  az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit;  a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét;  az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát;  a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében  A tanulók az egészségükért tegyenek valamit, alkalmazzák a megtanultakat. Az egészségneveléssel összefüggő feladatok  A tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat.  A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzése szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a táplálkozás,  az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,  a családi és kortárskapcsolatok,  a környezet védelme,  az aktív életmód, a sport,  a személyes higiénia,  az elsősegély-nyújtás alapismeretei,  a szexuális fejlődés  Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata Az egészségnevelést szolgáló tevékenységformák

9.2.

a) A mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, megvalósítása      

testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás; komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és megvalósítása

b) Az egészségnevelést szolgálja a első-negyedik évfolyamon a környezetismeret, testnevelés, technika és életvitel, rajz tantárgyaknál feldolgozott ismeretek. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon, az osztályfőnöki órán, testnevelés, technika és életvitel, a természetismeret és egészségtan, a biológia és egészségtan tantárgyaknál feldolgozott ismeretek. c) Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: Tanévenként egészségnapot szervezünk. E nap kiterjed a prevenció, az egészséges életmód különböző területeinek hatékony alkalmazására, mely az egészség megőrzését szolgálja. Az egészségnapot - az éves munkatervben rögzített időpontban - külön tartjuk az alsó és felső tagozaton. d) Külső kapcsolatok: Együttműködés a Bp. Főv. XVII. Ker. Önkormányzat Egészségügyi Szolgálatával:    

Programok összeállítása Egészségvédelmi Napok szervezése Egészségnevelési módszerek bemutatása Szakmai előadások, tanácsadás

28


Nevelési program

9.3. A tanulók fizikai állapotának mérésével kapcsolatos irányelvek Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz évente két alkalommal - tanév elején és tanév végén – tanulók általános fizikai teherbíró-képességének minősítéséhez, az erobik kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell megbízhatóan objektív módon mérni és értékelni. Az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kap arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell fejleszteni magát, és hogyan tegye meg az első lépéseket. A tanulók fizikai állapot-mérésének részletes leírását a HELYI TANTERV rész tartalmazza. A testnevelő által elvégzendő feladatok:  a tanév elején és a tanév végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges teljesítményt, és a mért eredmények pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni  fel kell tárni az esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel törekedni kell azok mielőbbi felszámolására  tanárnak, tanulónak, szülőnek törekedni kell, a „kell–szint” megtartására  folyamatos visszacsatolás: az edzés közös elemzése, a változás nyomon követése (a fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése) 9.4. Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 3. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikaitárgyi jelleghez igazodóan. 4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen. 6. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 7. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 8. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába. 9. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. 10. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra.

29


Nevelési program

10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 10.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, feladata Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;  ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.  ismerjék fel a vészhelyzeteket;  tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;  sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;  ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;  sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében  az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;  tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;  támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 10.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: Tantárgy Elsősegély-nyújtási alapismeretek rovarcsípések légúti akadály biológia artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás kémia égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések fizika forrázás testnevelés magasból esés

30


Nevelési program

 az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegélynyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:  szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);  minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;  évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

11. Iskolai környezeti nevelés program 11.1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai  A tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása.  Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik.  A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.  A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban.  A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.  11.2. Tevékenységformák Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Kémia, Földrajz tantárgyak tananyagai b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:  az alsó tagozatos osztályok erdei iskolában töltenek egy-egy hetet (szülők beleegyezésével és anyagi hozzájárulásával.),  a felső tagozatosoknak múzeum- és intézménylátogatásokat, Állatkerti órákat, erdei tanösvény túrákat, Skanzen-látogatást stb. szervezünk. 31


Nevelési program

 évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;  a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.  Környezet-és természetvédelmi versenyek a Rákoshegyi Közösségi Házban.  Nyári táborainkban ökológiai problémákkal kapcsolatos feladatokat és vetélkedőket szervezünk  Környezetvédő vándortábor  Madárlessel összekötött környezetismereti tábor  Részt vállalunk mások által szervezett különböző környezeti neveléssel foglalkozó programokban. (pl. tájsebészet, repülőtéri zajmérés)  Különböző akciókat, gyűjtést szervezünk: papírgyűjtés, elem-gyűjtés  Házi és kerületi versenyeken való részvétel

32


Helyi tanterv

HELYI TANTERV 1. 1.1.

A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv) Tantervek

1. Az iskola egyes évfolyamain a következő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás  2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.  2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. TANÉV ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2013-2014 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2014-2015 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2015-2016 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2016-2017 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. 3. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 4. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számát az alábbiak szerint használtjuk fel:  a tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson  az alsó tagozatban 1-4. évfolyamon énekkar óraszámával növelt ének óra évfolyamonként egy osztályban  az angol nyelv 3. évfolyamban előkészítő jellegű elkezdése  az informatikát 5. évfolyamban kezdésére 5. Emelet szintű angol nyelvoktatást a választható órakeretből biztosítunk az 5-8. évfolyamon. 6. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat választja.

33


Helyi tanterv

7. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV 1-4. évfolyam Ének-zene A változat 5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat 5-8. évfolyam Matematika A változat 5-8. évfolyam Biológia A változat 5-8. évfolyam Fizika A változat 5-8. évfolyam Kémia A változat 5-8. évfolyam Ének-zene A változat 8. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:  2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon.  2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon.  2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon.  2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. 9. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt 10. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják.

34


1.2.

Helyi tanterv

Óraterv Kötelező tantárgyak és óraszámok 1-4. évfolyam

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

1. évf. 8

2. évf. 8

5 1 1 2 2 1 5

Összes heti óra Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika

5 1 1 2 2 1 5

3. évf. 7 2 4 1 1 2 2 1 5

4. évf. 7 3 5 1 1 2 2 1 5

25

25

25

27

2

2

1 1

1 1

3 2 1

3 1 1 1

Kötelező tantárgyak és óraszámok 1-4. évfolyam (ének) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

1. évf. 8

2. évf. 8 5 1 1 3 2 1 5

3. évf. 7 2 4 1 1 3 2 1 5

4. évf. 7 3 5 1 1 3 2 1 5

5 1 1 3 2 1 5 26 3

26 3

26 4

28 4

*A jogszabályban foglaltaknak megfelelően az ének-zene óraszámába az énekkari vagy a kórusfoglalkozás összesen heti egy óra erejéig beszámítható.

1

1

Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika

1 1

1 1

1 2 1

1 1 1 1

Összes heti óra Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Énekkar

35


Helyi tanterv

Kötelező tantárgyak és óraszámok 5-8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika

5. évf. 4 3 4

6. évf. 4 3 4

7. évf. 4 3 4

8. évf. 4,5 3 4

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

2 2

3 2

2,5

2

1 1 2 1 1 5 1

1,5

1,5 1,5 1,5 2 1

2 2 2 1,5 1

1,5 1 1 5 1

1 1 1 5 1

1 1

Összes heti óra Szabadon tervezhető órakeret Matematika Informatika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Ének-zene Vizuális kultúra Földrajz Fizika Biológia-egészségtan Kémia Magyar nyelv és irodalom

28 2

28 3 1

31 3 1

31 3 1

1 0,5 0,5

0,5

5 1

1

1

0,5

1

36

0,5 0,5 0,5 0,5


Helyi tanterv

Kötelező és választható tantárgyak és óraszámok 5-8. évfolyam (emelt szintű idegen nyelv) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

5. évf. 4 5 4 1 2 2

1 1 2 1 1 5 1

Összes heti óra Szabadon tervezhető órakeret Matematika Informatika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Ének-zene Vizuális kultúra Földrajz Fizika Biológia-egészségtan Kémia

30 2

7. évf. 4 5 4 1 2,5

8. évf. 4,5 5 4 1 2

1,5

1,5 1,5 1,5 2 1

2 2 2 1,5 1

1,5 1 1 5 1

1 1 1 5 1

1 1

30 3 1

33 3 1

33 3 1

1 0,5 0,5

0,5

5 1

1

1

0,5 0,5 0,5 0,5

Magyar nyelv és irodalom Választható órakeret Angol nyelv

1.3.

6. évf. 4 5 4 1 3 2

2 2

2 2

1 2 2

0,5 2 2

Csoportbontások és egyéb foglalkozások a szervezésének elvei

1. Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az alábbi tantárgyakat:  4-8. évfolyamon az angol nyelvet  5-8. évfolyamon a technikát  5-8. évfolyamon az informatikát. 2. A csoportok száma osztályonként kettő. Kis létszámú osztály esetén – ha a csoportbontás nem indokolt – ettől el lehet térni. A csoportbontás a tanulói osztályzat és a teljesítmény alapján is szervezhető. 3. A nyelvi csoportok emelt szintűek és normál besorolásúak. Az emelt szintű angol csoportok beosztását a negyedik évfolyam végén, a képességek felmérése alapján, a szaktanárok, osztályfőnök javaslatára az igazgató hagyja jóvá. Az 5. évfolyamtól az emelt szintű nyelvoktatást a válaszható 37


Helyi tanterv

órakeretből biztosítjuk. Az egyik csoportból másikba való későbbi átjelentkezést a szülő vagy a szaktanár kezdeményezheti, amennyiben az adott követelményeknek a tanuló megfelel. Az áthelyezést az igazgató hagyja jóvá. 4. Nívócsoportos oktatás  A tehetséggondozás, a felzárkóztatás, valamint a tananyag hatékony elsajátítása céljából a tantárgyak nívócsoportos oktatási formában is taníthatók.  A nívócsoport párhuzamos osztályok tanulóiból egyes tantárgyak tanulására létrehozott hasonló színvonalú csoportok. A nívócsoportok szaktárgyanként, az azonos évfolyam osztályaiból szervezhetők, oly módon, hogy a nívócsoportok száma nem haladhatja meg az adott évfolyam osztályainak számát. A nívócsoportok kialakítása – a szaktanárok javaslatára – a tanulói osztályzat és teljesítmény alapján történik, egy adott tanévre kiterjedően. Tanulói teljesítményváltozás, vagy más indokolt esetben a tanuló tanév közben is áthelyezhető másik csoportba. 5. Egyéb foglalkozások szervezése  A fejlesztő foglalkozást szükség szerint egyéni vagy kiscsoportos formában végezzük. A csoport beosztását a fejlesztő pedagógusok szervezik. A fejlesztő foglalkozásra a nevelési tanácsadó által kiadott szakvéleménnyel rendelkező tanulók járnak. A foglalkozás szervezésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: azonos korcsoportú, hasonló tanulási nehézséggel küzdő tanulók kerüljenek egy csoportba.  Tehetséggondozást, felzárkóztatást szükség szerint egyéni vagy kiscsoportos formában végezzük. A csoport beosztását a foglalkozást végző tanító vagy tanár határozza meg a pedagógiai hatékonyság figyelembe vételével. 1.4. Az egész napos iskola szervezésének elvei Iskolánk az 1-4. évfolyamon, évfolyamonként egy osztályban egész napos iskolaként szervezi meg az oktatást. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani  a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek,  a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. A fenntartónak az egész napos iskolai nevelés és oktatás megszervezése esetén is biztosítania kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazon tanulók számára, akik a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelnek. A fenntartónak az intézményvezető közreműködésével meg kell teremtenie továbbá a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához.

2.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

1. Iskolánkban a nevelő- oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak, amely a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepel. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

38


Helyi tanterv

3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelemben:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

3.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a választott Kerettanterv alapján meghatározott továbbhaladás feltételeiben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanuló, a második-nyolcadik évfolyamon az iskola magasabb évfolyamára akkor lép, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén, a második-nyolcadik évfolyamon elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát köteles tenni A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak, ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát és mulasztásait a tanév végéig nem tudja pótolni;  magántanuló volt. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tantervi követelményeknek nem tesz eleget, de az iskola igazgatója igazolja, hogy tankötelezettségét teljesítette, a tanuló munkája előkészítő jellegűnek minősül, az évfolyamot ismételve folytathatja tanulmányait. A tanuló - a szülő kérésére - a teljes oktatási időszak alatt egyszer az eredményesen befejezett évfolyamot megismételheti. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

4.

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az iskola a nevelő és oktató munka egyik legfontosabb feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 4.1.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők és az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája (írásbeli felelet, dolgozat, témazáró) vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 39


Helyi tanterv

Az írásbeli felelet a napi anyag, a dolgozat a téma egészének elsajátítását mérő írásbeli számonkérés. A kötelező elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél – a 5-8. évfolyamon - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanuló teljesítmény értékelésére az iskola az 5-8. évfolyamon, tanévenként kétszer (félévi, év végi) beszámoltatási hetet tart. Ezen a héten a tanulók a tanórán, tantárgyanként és évfolyamonként egységes feladatsor alapján, a féléves, ill. az éves tananyagból adnak számot tudásukról. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró iratható, kivéve a beszámoltatási hetet. A témazáró dolgozatot 5 nappal előtte, a dolgozatot az előző szakórán kell bejelenteni. Amennyiben a tanuló a témazárót, vagy a beszámoltatási héten írt dolgozatot mulasztása miatt nem írta meg, úgy azokat a HÁZIREND, a mulasztó tanuló tanulmányi elmaradásával kapcsolatos előírása alapján pótolni köteles. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli formában. 4.2.

A tanuló tanulmányi munkájának értékelése

Értékelés, minősítés A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.  A második évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyamig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjeggyel minősítjük.  Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  kiválóan teljesített  jól teljesített  megfelelően teljesített  felzárkóztatásra szorul  A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadiktól nyolcadik évfolyamig félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: kitűnő (5d), jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tantárgyi osztályzatok megállapítása kizárólag a szaktanár kötelessége, joga és felelőssége. A szaktanár a félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján állapítja meg. Az osztályozásnál a következőket vesszük figyelembe:  tárgyismeret  az ismeretek önálló alkalmazása  tanórai aktivitás, érdeklődés  a tanórára való felkészülést tükröző írásbeli házi feladatok otthoni elkészítése  tanórán kívüli tevékenységek (gyűjtőmunka, versenyek, szorgalmi feladatok)  a nyelvi kifejezőkészség és tantárgyi fogalomrendszer helyes használata  fejlődés és visszaesés tendenciái  egyéni sajátosságok A szaktanár minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti a tantárgy követelményrendszerét, saját értékelési rendszerét, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és a javítási lehetőségeket. Az érdemjegyek kerüljenek be a naplóba és az ellenőrzőbe is. A témazáró dolgozatokat és a félévi, 40


Helyi tanterv

év végi beszámolók érdemjegyét súlyozottan (kétszeresen) vesszük figyelembe, és piros színnel különböztetjük meg azokat. A tanulók órai munkáját a szaktanár értékelheti és a kapott érdemjegyet a naplóba zöld színnel írja be. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító pedagógus értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók munkájának, előmenetelének megfelelő értékelése érdekében minden tantárgyból a tanulónak félévenként legalább három érdemjegyet kell szereznie. A második-nyolcadik évfolyamon a félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, a második-nyolcadik évfolyamon az év végi osztályzat a bizonyítványba és az anyakönyvbe kerül. Egyéb értékelési formák A pedagógus személyes, szóbeli értékelést végez  a tanítási órákon és azon kívül (különös tekintettel kezdő évfolyamjaink diákjaira) a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot, ötletet ad,  a szülői értekezleteken,  az osztályfőnök kéthavonta a naplók, ellenőrzők egyeztetése során,  fogadóórákon,  kiránduláson, színházlátogatáson a program, a nap értékelése,  a tantestület előtti értékelés az osztályfőnök által, Az igazgató szóban értékel a tanévzárón, év végén. Egyéb szöveges értékelés, írásban:  szükség esetén (a kiemelkedő teljesítményű, illetve a problémás tanulónál) a szaktanár vagy az osztályfőnök által,  dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba (elektronikus naplóba),  a dolgozatokhoz írt rövid instrukció, vélemény,  külső felkérésre készített vélemények, minősítés (rendőrség, bíróság, gyermekvédelem, pályázatok). Az értékelés nyilvános fórumai  háziversenyek, vetélkedők  nyitott tanítási órák a szülők számára  a közös szaktárgyi felmérések lehetősége  értékelés, méltatás a helyi sajtóban, rádióban  értékelés az egész diákközösség előtt, a nevelőtestület előtt  a tanévzáró ünnepélyen értékel az igazgató  szakköri produktumok kiállítása, bemutatója 4.3. A tanulók jutalmazásának elvei A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elveit, formáit részletesen a HÁZIREND tartalmazza. Iskolánkban ezzel kapcsolatban fontosnak tartjuk az alábbi elvek érvényesülését:  Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.  Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki:  kiemelkedő valamely tantárgyban  jó eredményt ér el tanulmányi versenyen  hosszútávon, átlagon felül szorgalmas 41


Helyi tanterv

 eredményes kulturális tevékenységet folytat  kimagasló sportteljesítményt ér el  a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez  A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 4.4.

A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének elvei, követelményei, formája

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése, minősítése, ennek elvei  Az osztályfőnök az általa összegyűjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók magatartás és szorgalmának minősítési fokozatára.  A minősítések kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok, az osztály diákbizottság véleményére és a minősítéseket megvitatja az osztályközösséggel.  A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján alakul ki.  A minősítés fejezze ki:  a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt  a munkához való viszonyt  a felelősségérzetet  az önállóságot  a közösségért végzett munkát  Nem lehet az egyes minősítési fokozatokat úgy megfogalmazni, hogy minden egyes tanulóra valamennyi egyértelműen érvényes legyen. Annak mérlegelése, hogy a tanulót melyik fokozat illeti meg, a nevelőtestület, elsősorban az osztályfőnök fontos, felelősségteljes feladata.  A tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és az egész éves szorgalmat értékeljük.  Az osztályfőnök minden tanév első napján írásban ismerteti a tanulókkal a magatartás és a szorgalom értékelésének alapelveit, az egyes minősítések feltételeit. A követelményekről a szülőket a tanév első szülői értekezletén tájékoztatja. A tanuló viselkedésével kapcsolatos bejegyzések naplóba és ellenőrzőbe is kerüljenek bejegyzésre. A változó magatartás jegyet is támasszuk alá írásbeli bejegyzésekkel. A magatartás értékelésének és minősítésének formái, követelményei  A tanulók magatartását az első-nyolcadik évfolyamon év közben havonta szóban, félévkor és tanév végén, írásban értékeljük. Az írásbeli értékeléshez a következő osztályzatokat használjuk: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2).  A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli.

42


Helyi tanterv

 Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Osztályzat Magatartás példás jó változó rossz Fegyelmezettsége a tanórán és a a tanórán és a a tanórán és a erősen kifogásoltanórán kívül tanórán kívül tanórán kívül ható, másokat példamutatóan, rendesen viselke- többször fegyel- erősen zavaró, rendesen viselkedik mezetlenül visel- negatív dik kedik Viselkedéskultú- társaival, felnőt- tisztelettudó, ud- előfordul, hogy társaival, felnőtrája, hangneme tekkel, tisztelet- varias társaival, a feltekkel szemben tudó, udvarias, nőttekkel szem- sorozatosan udelőzékeny ben udvariatlan, variatlan, durván durva viselkedik Hatása közösönként vállal fel- feladatokat önfeladatait nem feladatait egyálségre, társas em- adatokat és azo- ként nem, vagy minden esetben talán nem, vagy beri kapcsolatai kat teljesíti; az ritkán vállal, de a teljesíti; a közös- csak ritkán teljeosztály és az is- rábízottakat tel- ség, az iskola síti; társait megkolai közösség jesíti; az osztály szabályaihoz ne- félemlíti életében aktívan és az iskolai kö- hezen alkalmazrészt vesz zösség munkájá- kodik ban csak felkérésre, biztatásra vesz részt Házirend betarbetartja, óvja és betartja; nincs nem minden az előírásait sotása védi az iskola igazolatlan hiesetben tartja be; rozatosan megfelszerelését, a ányzása igazolatlanul sérti; 10-nél több környezetet; mulasztott igazolatlan hinincs igazolatlan ányzása van hiányzása Írásbeli bejegyzé- nincs írásbeli fi- nincs írásbeli in- osztályfőnöki in- több osztályfősek gyelmeztetője tője vagy megro- tője, vagy több nöki intője, megvása szaktanári intője rovása, vagy van igazgatói intője van A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei  A tanulók szorgalmát az első-nyolcadik évfolyamon év közben havonta szóban, félévkor és tanév végén, írásban értékeljük. Az írásbeli értékeléshez a következő osztályzatokat használjuk: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).  A szorgalom osztályzat a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését, kötelességtudatát és tanórán kívüli tevékenységeit értékeli. A szorgalom osztályzat kialakításának szempontjai:

43


Szorgalom Tanulmányi munkája

példás képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; feladatait minden tantárgyból rendesen elvégzi pontos, megbízható; felszerelése rendezett és hiánytalan

Helyi tanterv

Osztályzat jó képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt

változó tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja

hanyag tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen Munkavégzése, rendszeresen, tanulmányi mun- feladatait többkötelességtudata megbízhatóan kája ingadozó, a nyire nem végzi dolgozik; a tan- tanulásban nem el; a tanuláshoz órákon többnyire kitartó, feladatait nyújtott nevelői aktív; taneszkö- nem mindig tel- segítséget nem zei tiszták, rende- jesíti; felszerefogadja el; felzettek lése gyakran hi- szerelése, többányzik nyire hiányos Tanórákon kívüli a tanórán kívüli tanórán kívüli ritkán vállal nem vállal tevékenységei foglalkozásokon, foglalkozásokon versenyeken ön- vagy versenyeként vesz részt ken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait Az iskolában az elsajátítandó tananyag gyakorlása, ismeretszerzés céljából otthon, napköziben vagy tanulószobai felkészülés során elkészíthető írásbeli és szóbeli feladatok (továbbiakban házi feladat) adhatók. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyagokhoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés) valamint a tananyagokhoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Tanítási órán nem vett tananyag nem lehet otthoni feladat.  Az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (pénteken hétfőre feladott) valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.  Az ötödik- nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.  A házi feladat elvégzése a tanulói aktivitást kifejezi, így a tantárgy értékelésénél beszámítható. 4.5.

44


5.

Helyi tanterv

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.  Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.  Az iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakítását végezzük.  Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.  A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával fejlesztjük tanulóinkat.  A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján való értékelése.  A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.).  A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során.  Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.  Megerősítjük a humánus magatartásformákat, szokásokat.  A gyermek jellemét formálva elősegítjük a személyiség érését.  Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását.  Segítjük a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát.  A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban.  Használjuk a motoros fejlesztés eszközeit, a differenciálás és a motiváció fontos eszközeit valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során.  A belépő első idegen nyelv oktatása vonatkozásában a távlati koncepciót arra kell alapozni, hogy a 12. évfolyam végéig – az érettségi vizsga idejére – a B1 szintet elérjék a tanulók a nyelvtudás terén.  Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása, mely minden foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. Az alsó tagozatban a fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanu-

45


Helyi tanterv

lói tevékenységekre építünk. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekintjük irányadónak. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.  Továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt.  Az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztést alkalmazzuk.  Kiemelt figyelmet fordítunk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére.  Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelése  Előnyben részesítjük az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.  Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül.  Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek.  Az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó programok)  Az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  Továbbra is mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, tovább fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.  A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.  Az egészséges életvitel kialakításához a tanórai és tanórán kívüli gyakorlati jellegű tevékenységgel kívánunk hozzájárulni.  Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 46


  

Helyi tanterv

Fejlesztjük a kreativitást, törekszünk az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára. A tanulókat egészségesen terheljük, érési folyamatukat követjük. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával fejlesztjük tanulóinkat.

A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe. A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a prioritást:  természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció;  a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára;  természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatokat iskolánk a tanórán és a tanórán kívüli tevékenységekben megvalósítja.

6.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,  iskolai sportkörben való sportolással,  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

7.

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

Választható tantárgyak Iskolánk óratervében kötelező valamint választható tantárgyak szerepelnek. A felső tagozatban az emelt szintű angol oktatása válaszható órakeret áll rendelkezésre, így az emelt szint csak ez esetben lehetséges. Az adott évfolyam a tantárgy választásáról a szülő (gondviselő) a tanév elején írásban nyilatkozik. A választott tantárgyon való részvétel a tanuló számára kötelező. Az emelt szintű angol tagozat beosztását a Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei c. fejezetnél olvashatók. A pedagógusválasztás szabályai Intézményünkben a tanórán kívüli tevékenységeknél, a tehetséggondozásnál, felzárkóztatásnál, szakköröknél – amennyiben több pedagógus tart hasonló foglalkozást – lehetőség nyílik a választásra. A tanuló jelentkezését a választott tanárnál adja le. A csoport beosztását az iskola igazgatója hagyja jóvá.

47


8.

Helyi tanterv

Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Személyiségét szabadon kibontakoztathassa, úgy, hogy e jogának gyakorlása közben nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. (Köznevelési Törvény 46. § (3) a, f, és (7) ) E tanulói kötelességek és jogok érvényesítésének elősegítésére iskolánk sajátos pedagógiai módszert alkalmaz. ARÉNA pedagógiai módszer Alapelvek és elnevezés:  Minden tanulónak joga van nyugodt körülmények között tanulni.  Minden tanárnak joga van zavartalanul tanítani.  Egymás iránti tisztelet és felelősség. Az elnevezésnek – Aréna – többféle értelmezése van. Küzdőtér, porond, közélet, nyilvánosság. Küzdőtér – ahol a tanuló egyedül bírózik meg a feladatával. Porond, közélet, nyilvánosság – az osztály közösségét és az őket tanító tanárt érinti. Betűszóként is értelmezhetjük: A – Akarj tudást szerezni! R – Rendben, nyugalomban tanulj! É – Élvezd, hogy a közösség tagja vagy! N – Nemcsak jogaid, kötelességeid is vannak! A – Akard, hogy értékes tagja légy a közösségnek! A módszer:  A tanórán való hatékony ismeretszerzés céljából az a tanuló, akik rendszeresen zavarja az órát, egy rövid időre kikerül az osztályközösségből.  Tanári felügyelettel, segítséggel, külön helyiségben egyénileg tanul.  Minden órára megkapja szaktanárától az órai feladatokat, és a tanulnivalót.  Tanulmányaiban nem marad le, jogai nem csorbulnak. A közösség ez idő alatt szintén nyugodtan tud tanulni, így az ő jogaik is biztosítottak.  Mindezek mellett a tanulóval történő esetfelmérés, problémaelemzés és elbeszélgetés segíti a tanulói közösségbe való visszailleszkedését.  Az első alkalommal 3 napot tölt külön a tanuló, második alkalommal már egy hetet. A módszer folyamata:  Az órát zavaró tanulóról a tanár egy előre elkészített nyomtatványt tölt ki, melyen röviden leírja, miért kerül ki az osztályközösségből.  A tanár által kitöltött papírral a tanuló jelentkezik az igazgatónál, vagy az igazgatóhelyettesnél.  Az adott órára biztosított helyre, a kijelölt tanárhoz kerül a tanuló. Itt a diák is leírja, hogy szerinte miért került ki az osztályközösségből.  A kiküldő tanár, és a diák által kitöltött lapok az osztályfőnökhöz, később pedig az Arénában töltött utolsó órán felügyelő tanárhoz kerülnek.  Az osztályfőnök értesíti a szülőket, hogy gyermekük viselkedése miatt hány napig fog az osztályközösségen kívül egyedül, tanári felügyelettel fog tanulni.  A következő órától kezdve már az adott szaktanártól olyan feladatot kap, amit a többiek az órán végeznek. A tanulás, feladatvégzés mindig tanári felügyelet mellett történik.

48


Helyi tanterv

 Az Arénában töltött utolsó napon a tanulót beküldő tanárral elbeszélget a tanuló az alábbi kérdésekről:  Mi volt a hiba a viselkedésében, ami miatt kikerült a közösségből?  Hogyan fog viselkedni a tanórákon, hogy mások jogait is tiszteletben tartsa?  Mit jelent a gyakorlatban a mások iránti tisztelet és felelősség? Az Arénában tartózkodó tanuló által végzett feladatok:  önállóan feldolgozható új anyag  gyakorló feladatok végzése  tananyaghoz kapcsolódó kutatómunka a könyvtárban  írásbeli felelet, melyet a szaktanár leosztályoz  dolgozatírás (amennyiben az osztályban is ezt írják)  szövegértési feladatok A feltételek biztosítása  Az iskola biztosítja, hogy minden órán legyen egy felügyelő tanár és a tanulásra megfelelő szabad helyiség. A felügyelet biztosításra a pedagógusokat – a helyettesítéshez hasonlóan – az órarendjükben rögzítetten osztjuk be.  A szaktanárok előre előkészítik a diáknak az órai munkát.  Szükség esetén az igazgató vagy igazgatóhelyettes, az osztályfőnök és a szaktanár javaslatára dönthet arról, hogy a tanuló egyes tanórákon, - ahol a szaktanári magyarázat, közreműködés nélkülözhetetlen – az osztályteremben vehet részt. Pedagógiai eredmények:  Az osztályközösségek tanuláshoz való joga érvényesül, a nevelő-oktató munka hatékonyabbá válik.  Az Arénában tartózkodó tanuló egyéni bánásmóddal és felkészüléssel, nyugodt körülmények között sikeresebben vehet részt a tanulás folyamatában.  Tudatosodik benne a mások jogainak, a közösség értékeinek tiszteletben tartása, valamint felelőssége viselkedésével kapcsolatban. Motiváltabbá válik a tanulási folyamattal kapcsolatos jövőbeni változtatásra.  Minden tanév végén a módszer tapasztalatait, eredményességét az osztályozó értekezleten megvitatja, értékeli, szükség esetén javaslatot tesz a változtatásra.

9. 9.1.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Általános célok, etikai elvek

Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a:  diszkriminációmentesség  szegregációmentesség  integráció biztosítása  halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának  támogatása  minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása. Az emberi méltóság tiszteletben tartása Iskolánk az oktatás-nevelés során tiszteletben tartja a tanulók és alkalmazottak emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekintjük a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást.

49


Helyi tanterv

Partneri kapcsolat, együttműködés Iskolánk a foglalkoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy világos, és átlátható követelményeket alakít ki a kölcsönös előnyök biztosítása mellett. Kapcsolatot alakítunk ki a szülői szervezetekkel, módszertani központokkal, szakmai szolgáltató intézetekkel. Méltányosság A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért iskolánk törekszik méltányos és rugalmas megoldásokra, melyek elősegíti a munkavállalók és a diákok pozíciójának javulását, megőrzését. 9.2.

A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos alapelvek  A tanulók bárminemű, különösen nemük, koruk, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti hátrányos megkülönböztetésétől való tartózkodás.  A hátrányos megkülönböztetés minden eszközzel való megelőzése és megakadályozása, kivéve az oktatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés eseteit.  A felvételi eljárás, tanév alatti értékelés, vizsga során az adott tárgy elsajátításához szükséges készségek, képességek, jártasságok, tárgyi tudás minősítése az egyedüli szempont.  Befogadó, diszkriminációmentes légkör biztosítása a tanulók számára.  A tanulók emberi értékeit, méltóságát, egyediségének tiszteletben tartása az oktatás során.

9.3.

A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos intézkedések  Különös figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű csoportokba tartozó tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében  Az intézményvezető folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra.  A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásban, tehetséggondozásban való bekapcsolása, figyelemmel kísérése. A napközis és tanulószobai foglalkozásokon való részvétel segítése.  A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű valamint sajátos nevelési igényű gyermek szervezett iskolán kívüli foglalkozásain való részvételének segítése. (táborok, kirándulások, stb.)

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatási esélyegyenlőségét megerősítő speciális intézkedések  Az iskola a fizikai és infó-kommunikációs akadálymentesítés előmozdításával, a szükséges eszközök, felszerelések folyamatos beszerzésével segítik elő az SNI tanulók képzésekbe való bekapcsolódását, képzésnek folyamatát.  Az oktatási célra szolgáló infrastruktúra akadálymentességi szempontoknak való megfelelését folyamatosan fejlesztik, a fenntartó és az üzemeltető jóváhagyásával forrásokat kutatnak fel.  Az iskola a sport-és szabadidős programok szervezésénél kiemelten figyelembe veszi a fizikailag akadályozott tanulók igényeit.

10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján

50


Helyi tanterv

került összeállításra. Lásd: Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez, Oktatási Minisztérium, 1999.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)  Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti.  Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásban, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre.  Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.  Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

4. 5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97 1.89 2.01 1.94 2.05 1.98 2.09

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén ) PONTSZÁM

1.

2.

3.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53

4. 5. Évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 1.50 1.54 1.53 1.57 1.56 1.60 1.59 1.63 1.62 1.66

51

Czimra Gyula Általános Iskola 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Helyi tanterv 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88

1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96

1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TŐRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességek mérése)  Maximális időtartam: négy perc.  Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.  Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre  Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.  Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

4. 5. Évfolyam 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80

6.

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

6.

7.

8.

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

4. 5. Évfolyam 25 28 29 32 33 36 37 40 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76 77 80

52


Helyi tanterv

3. feladat: HANYATFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő- állóképességek mérése)  Maximális időtartam: négy perc.  Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel.  Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat.  Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.  Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.  Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

1. 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

2.

3.

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

4. 5. Évfolyam 34 36 39 41 44 46 49 51 54 56 59 61 64 66 69 71 74 76 79 81 84 86 89 91 94 96 98 100

6. 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

7. 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

8. 42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén ) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

1.

2.

3.

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

4. 5. Évfolyam 29 32 34 36 39 41 44 46 49 51 54 56 59 61 64 66 69 71 74 76 79 81 84 86 89 91 94 96

6.

7.

8.

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő- állóképességének mérése)  Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc  Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar)  Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítás és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetben nem kerül.  Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.  Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 53


Helyi tanterv

PONTSZÁM

1.

2.

3.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

4. 5. Évfolyam 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 27 29 29 31 31 33 32 34 33 35 34 36

6.

7.

8.

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

1. Évfolyam 1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

III. osztály 17’09 16’47 16’33 16’20 16’06 15’54 15’41 15’29 15’11 15’00 14’49 14’38 14’27 14’17 14’07 13’52 13’43 13’34 13’24 13’16 13’07 12’58 12’46

IV. osztály 16’33 16’20 16’06 15’54 15’41 15’29 15’11 15’00 14’49 14’38 14’27 14’17 14’07 13’52 13’43 13’34 13’24 13’16 13’07 12’58 12’46 12’38 12’30

2000 m-es síkfutás (perc, mp) fiúk számára Pontszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

I. osztály 20’20 20’10 20’00 19’40 19’21 19’03 18’45 18’28 18’11 17’55 17’39 17’23 17’09 16’47 16’33 16’20 16’06 15’54 15’41 15’29 15’11 15’00 14’49

II. osztály 19’03 18’45 18’28 18’11 17’55 17’39 17’23 17’09 16’47 16’33 16’20 16’06 15’54 15’41 15’29 15’11 15’00 14’49 14’38 14’27 14’17 14’07 13’52

54

V. osztály 15’41 15’29 15’11 15’00 14’49 14’38 14’27 14’17 14’07 13’52 13’43 13’34 13’24 13’16 13’07 12’58 12’46 12’38 12’30 12’22 12’15 12’07 12’00

VI. osztály 14’54 14’43 14’33 14’22 14’12 14’07 13’52 13’43 13’34 13’24 13’16 13’07 12’58 12’46 12’38 12’30 12’22 12’15 12’07 12’00 11’49 11’42 11’36

VII. osztály 14’22 14’12 14’07 13’52 13’43 13’34 13’24 13’16 13’07 12’58 12’46 12’38 12’30 12’22 12’15 12’07 12’00 11’49 11’42 11’36 11’29 11’22 11’16

VIII. osztály 14’54 13’38 13’29 13’20 13’11 13’03 12’54 12’46 12’38 12’30 12’22 12’15 12’07 12’00 11’53 11’46 11’39 11’32 11’26 11’19 11’10 11’01 10’55

Czimra Gyula Általános Iskola Pontszám 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77.

I. osztály 14’38 14’27 14’17 14’07 13’52 13’43 13’34 13’24 13’16 13’07 12’58 12’46 12’38 12’30 12’22 12’15 12’07 12’00 11’49 11’42 11’36 11’29 11’22 11’16 11’10 11’01 10’55 10’49 10’43 10’37 10’32 10’26 10’18 10’13 10’08 10’03 9’58 9’53 9’48 9’43 9’38 9’34 9’29 9’25 9’20 9’14 9’08 9’03 8’59 8’55 8’51 8’47 8’44 8’38

Helyi tanterv II. osztály 13’43 13’34 13’24 13’16 13’07 12’58 12’46 12’38 12’30 12’22 12’15 12’07 11’56 11’49 11’42 11’36 11’29 11’22 11’16 11’10 11’01 10’55 10’49 10’43 10’37 10’32 10’26 10’18 10’13 10’08 10’03 9’58 9’53 9’48 9’41 9’36 9’34 9’29 9’20 9’16 9’12 9’08 9’03 8’59 8’55 8’51 8’47 8’44 8’38 8’34 8’31 8’27 8’23 8’20

III. osztály 12’38 12’30 12’22 12’15 12’07 12’00 11’53 11’46 11’39 11’32 11’26 11’19 11’13 11’07 11’01 10’55 10’49 10’43 10’37 10’32 10’26 10’18 10’13 10’08 10’03 9’58 9’53 9’48 9’43 9’38 9’34 9’29 9’25 9’20 9’16 9’12 9’05 9’01 8’57 8’51 8’47 8’44 8’40 8’34 8’31 8’27 8’23 8’20 8’15 8’11 8’08 8’05 8’02 7’58

IV. osztály 12’22 12’15 12’07 11’56 11’49 11’42 11’36 11’29 11’22 11’16 11’10 11’04 10’58 10’52 10’46 10’40 10’34 10’29 10’23 10’18 10’13 10’08 10’03 9’58 9’53 9’48 9’43 9’38 9’34 9’29 9’25 9’20 9’16 9’12 9’05 8’59 8’55 8’53 8’47 8’42 8’38 8’34 8’31 8’27 8’23 8’18 8’13 8’10 8’06 8’03 8’00 7’57 7’54 7’49

55

V. osztály 11’53 11’46 11’39 11’32 11’26 11’19 11’13 11’07 11’01 10’55 10’49 10’40 10’34 10’29 10’23 10’18 10’13 10’08 10’03 9’58 9’53 9’45 9’41 9’36 9’31 9’27 9’22 9’18 9’12 9’08 9’03 8’59 8’55 8’51 8’47 8’42 8’38 8’34 8’31 8’27 8’23 8’20 8’15 8’11 8’08 8’05 8’02 7’58 7’55 7’52 7’48 7’45 7’42 7’37

VI. osztály 11’29 11’22 11’16 11’10 11’01 10’55 10’49 10’43 10’37 10’32 10’26 10’18 10’13 10’08 10’03 9’58 9’53 9’48 9’43 9’38 9’34 9’29 9’25 9’20 9’16 9’12 9’08 9’03 8’59 8’55 8’49 8’44 8’38 8’34 8’31 8’27 8’23 8’20 8’15 8’11 8’08 8’05 8’02 7’58 7’55 7’52 7’48 7’45 7’42 7’39 7’36 7’33 7’29 7’26

VII. osztály 11’10 11’01 10’55 10’49 10’43 10’37 10’32 10’26 10’18 10’13 10’08 10’03 9’58 9’53 9’48 9’43 9’38 9’34 9’29 9’22 9’18 9’14 9’10 9’05 9’01 8’55 8’51 8’46 8’40 8’34 8’31 8’27 8’23 8’20 8’15 8’11 8’08 8’05 8’02 7’58 7’55 7’52 7’48 7’45 7’42 7’39 7’36 7’33 7’30 7’27 7’24 7’22 7’19 7’18

VIII. osztály 10’49 10’43 10’37 10’32 10’26 10’18 10’13 10’08 10’03 9’58 9’53 9’45 9’41 9’36 9’31 9’27 9’22 9’18 9’12 9’08 9’03 8’59 8’55 8’51 8’47 8’42 8’38 8’34 8’31 8’27 8’23 8’20 8’15 8’11 8’08 8’05 8’02 7’58 7’55 7’52 7’48 7’45 7’42 7’39 7’36 7’33 7’29 7’26 7’23 7’20 7’18 7’15 7’12 7’09


Helyi tanterv

2000 m-es síkfutás (perc, mp.) lányok számára Pontszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57.

I. osztály 21’03 20’41 20’20 20’00 19’40 19’21 19’03 18’45 18’19 18’03 17’47 17’31 17’16 16’54 16’40 16’26 16’13 16’00 15’47 15’35 15’17 15’06 14’54 14’43 14’33 14’22 14’12 14’02 13’52 13’43 13’34 13’24 13’16 13’07 12’54 12’46 12’38 12’30 12’22 12’15 12’07 12’00 11’53 11’46 11’39 11’32 11’26 11’19 11’10 11’01 10’52 10’43 10’37 10’32 10’26 10’21 10’15

II. osztály 20’20 20’00 19’40 19’21 19’03 18’45 18’19 18’03 17’47 17’31 17’16 16’54 16’40 16’26 16’13 16’00 15’47 15’35 15’17 15’06 14’54 14’43 14’33 14’22 14’12 14’02 13’52 13’38 13’29 13’20 13’11 13’03 12’54 12’46 12’34 12’26 12’18 12’11 12’04 11’56 11’49 11’39 11’32 11’26 11’19 11’13 11’07 11’01 10’52 10’46 10’40 10’34 10’29 10’21 10’15 10’10 10’05

III. osztály 19’50 19’31 19’12 18’54 18’36 18’11 17’55 17’39 17’23 17’01 16’47 16’33 16’20 16’06 15’54 15’35 15’23 15’11 15’00 14’49 14’38 14’27 14’17 14’07 13’57 13’48 13’38 13’29 13’20 13’11 12’58 12’50 12’38 12’30 12’22 12’11 12’04 11’56 11’49 11’42 11’36 11’29 11’22 11’16 11’07 11’01 10’55 10’49 10’43 10’37 10’32 10’26 10’21 10’15 10’10 10’05 10’00

IV. osztály 18’45 18’19 18’03 17’47 17’31 17’16 17’01 16’47 16’26 16’13 16’00 15’47 15’35 15’23 15’06 14’54 14’43 14’33 14’22 14’12 14’02 13’52 13’43 13’34 13’24 13’16 13’07 12’54 12’46 12’38 12’30 12’18 12’11 12’04 11’56 11’49 11’42 11’36 11’29 11’22 11’16 11’10 11’04 10’58 10’52 10’46 10’37 10’29 10’23 10’18 10’13 10’08 10’03 9’58 9’53 9’48 9’41

56

V. osztály 18’28 18’11 17’55 17’39 17’23 17’01 16’47 16’33 16’20 16’06 15’54 15’35 15’23 15’11 15’00 14’49 14’38 14’27 14’17 14’07 13’52 13’43 13’34 13’24 13’16 13’07 12’58 12’46 12’38 12’30 12’22 12’11 12’04 11’56 11’49 11’42 11’36 11’29 11’19 11’13 11’07 11’01 10’55 10’49 10’43 10’37 10’32 10’26 10’18 10’13 10’08 10’03 9’58 9’53 9’45 9’41 9’36

VI. osztály 18’11 17’55 17’39 17’23 17’01 16’47 16’33 16’20 16’06 15’54 15’41 15’23 15’11 15’00 14’49 14’38 14’27 14’17 14’02 13’57 13’48 13’38 13’29 13’20 13’11 12’58 12’50 12’38 12’30 12’22 12’15 12’07 12’00 11’49 11’42 11’36 11’29 11’19 11’13 11’07 11’01 10’55 10’49 10’43 10’37 10’32 10’26 10’21 10’13 10’08 10’03 9’58 9’53 9’48 9’43 9’36 9’31

VII. osztály 18’03 17’47 17’31 17’16 16’54 16’40 16’26 16’13 16’00 15’47 15’35 15’17 15’06 14’54 14’43 14’33 14’22 14’12 13’57 13’52 13’38 13’29 13’20 13’11 13’03 12’54 12’46 12’34 12’26 12’18 12’11 12’04 11’56 11’46 11’39 11’32 11’26 11’16 11’10 11’04 10’58 10’52 10’46 10’40 10’34 10’29 10’23 10’18 10’10 10’05 10’00 9’55 9’50 9’45 9’41 9’34 9’29

VIII. osztály 17’55 17’39 17’23 17’01 16’47 16’33 16’20 16’06 15’54 15’41 15’23 15’11 15’00 14’49 14’38 14’27 14’17 17’07 13’52 13’48 13’34 13’24 13’16 13’07 12’58 12’50 12’38 12’30 12’22 12’15 12’07 12’00 11’53 11’42 11’36 11’29 11’19 11’13 11’07 11’01 10’55 10’49 10’43 10’37 10’32 10’26 10’21 10’15 10’08 10’03 9’58 9’53 9’48 9’43 9’38 9’31 9’27

Czimra Gyula Általános Iskola Pontszám 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77.

Helyi tanterv

I. osztály 10’10 10’05 9’58 9’50 9’43 9’38 9’34 9’29 9’25 9’20 9’16 9’12 9’08 9’03 8’59 8’55 8’51 8’47 8’44 8’40

II. osztály 10’00 9’55 9’50 9’45 9’38 9’34 9’27 9’22 9’18 9’14 9’10 9’05 9’01 8’57 8’53 8’47 8’44 8’40 8’36 8’32

III. osztály 9’53 9’48 9’43 9’38 9’31 9’27 9’20 9’16 9’12 9’08 9’03 8’59 8’55 8’51 8’46 8’42 8’38 8’34 8’31 8’27

IV. osztály 9’36 9’31 9’27 9’22 9’16 9’12 9’08 9’03 8’59 8’55 8’51 8’47 8’42 8’38 8’34 8’31 8’27 8’23 8’20 8’17

V. osztály 9’31 9’27 9’22 9’18 9’14 9’08 9’03 8’57 8’53 8’49 8’46 8’42 8’38 8’34 8’31 8’27 8’23 8’20 8’17 8’11

VI. osztály 9’27 9’22 9’18 9’14 9’10 9’03 8’59 8’55 8’51 8’47 8’44 8’40 8’34 8’31 8’27 8’23 8’20 8’17 8’13 8’08

VII. osztály 9’25 9’20 9’16 9’12 9’08 9’01 8’57 8’53 8’49 8’46 8’42 8’38 8’32 8’29 8’25 8’22 8’18 8’15 8’11 8’06

VIII. osztály 9’22 9’18 9’14 9’10 9’05 8’59 8’55 8’51 8’47 8’44 8’40 8’36 8’31 8’27 8’23 8’20 8’17 8’13 8’10 8’05

A tanulók minősítése a négy feladatban és a 2000 m-es futásban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0-20 21-40 41-60 61-80 81-100 101-120 121-140

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló extra

57

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

A Czimra Gyula Általános Iskola Pedagógiai Programját a Nevelőtestület 2014. március 27-én tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; aláírás.) A Czimra Gyula Általános Iskola pedagógiai programját a Szülői Munkaközösség a 2014. március 31-én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; az SZMK elnökének aláírása.)

A Czimra Gyula Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

A Czimra Gyula Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola működtetője egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

A Czimra Gyula Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam Kelt: Budapest, 2014. március 31.

Kuli Ferenc igazgató

A CZIMRA GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents