Derkovits Gyula Általános Iskola. Budapest Városligeti Fasor 4. (OM: )

Derkovits Gyula Általános Iskola Budapest Városligeti Fasor 4. (OM: 034 897)

Pedagógiai Program Érvényes a 2008-2009-es tanévtıl (Módosítva és egységes szerkezetbe szerkesztve 2010. novemberben, a módosítások érvényesek a 2010-2011-es tanévtıl)

Pedagógiai program TARTALOMJEGYZÉK: Bevezetés

4

ISKOLÁNK BEMUTATÁSA Küldetésnyilatkozat Iskolánk története Iskolánk legfontosabb jellemzıi, adottságai Iskolánk tárgyi és személyi feltételei Iskolánk hagyományai

5 6 7 9 12

1. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 13 1.2. Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata 1.2.1. Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése) 18 1.2.2. Angol nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése) 19 1.2.3. Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése) 20 1.2.4. Informatika oktatása (Digitális kompetenciák fejlesztése) 21 1.2.5. Mővészeti nevelés (Esztétikai és mővészeti kompetenciák fejlesztése) 22 1.2.6. Környezeti- és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel)24 1.2.7. Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód) 25 1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 26 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 28 1.5. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység 32 1.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység 33 1.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 35 1.8. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítı program 37 37 1.8.1. Felzárkóztatást segítı programok 1.8.2. BTM és SNI „B” tanulókat segítı program 39 1.9. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló program 42 1.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke 44 1.11. A szülı, tanuló, iskolai pedagógus együttmőködésének formái, az együttmőködés továbbfejlesztésének lehetıségei 45 2. ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA 2.1. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitőzések, feladatok 2.2. A mindennapos testedzés megvalósításának módjai

48 55

3. ISKOLÁNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA (ÖKOISKOLA-PROGRAM) 3.1. 3.2.

A környezeti nevelés alapelvei, céljai, feladatai A megvalósítás munkaformái, módszerei, eszközei

Derkovits Gyula Általános Iskola – 1068 Budapest, Városligeti fasor 4.

60 63 2

Pedagógiai program 4. ISKOLÁNK HELYI TANTERVE 4.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelezı és választható foglalkozások és azok óraszámai, az elıírt tananyag és követelmények. 4.2. A nem szakrendszerő nevelés-oktatás kiterjesztése az 5-6. osztályra 4.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. 4.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 4.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, és formái; továbbá a tanuló teljesítményének értékelésének és minısítésének formái. 4.6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya. 4.7. A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formája. 4.8. Szöveges értékelés 4.9. Az otthoni, iskolaotthoni és napközis felkészülést szolgáló, elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 4.10. Az egyes modulok értékelése, minısítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez. 4.11. A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek 4.12. A tantárgyak sajátosságaihoz igazodva megjelenı fejlesztési területek: 4.12.1. Egészségfejlesztés, környezetvédelem, fogyasztóvédelem 4.12.2. Közlekedési nevelés 4.12.3. Társadalmi bőnmegelızés, áldozattá válás elkerülése 4.12.4. Az erıszakmentes konfliktuskezelı technikák elsajátítása 4.12.5. Az infokommunikációs technikák alkalmazása 4.12.6. A XXI. századnak megfelelı természettudományos ismeret megismerése, elsajátítása 4.13. Egyéni foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások lehetıségei 5. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK (ZÁRADÉKOK) (érvényessége, értékelése, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánossága)

72 75 81 82

83 87

88 91 92 93 94 95 96 96 97 98 98 99

100

MELLÉKLETEK: 1. MŐVELTSÉGI TERÜLETEK, ÉS AZOK TANTÁRGYI RENDSZERE

104

2. TANTÁRGYAK ÉS MODULOK RÉSZLETES HELYI TANTERVE

105

3. ÉRTÉKELÉSEK, MINİSÍTÉSEK RENDSZERE

106

4. LEGITIMÁCIÓS JEGYZİKÖNYVEK

106


3

Pedagógiai program

Bevezetés: Pedagógiai programunk: • a 2004-ben módosított, és • a 2004/2005-ös tanévben - az 1. osztályban felmenı rendszerben - életbe lépett pedagógiai programunk átdolgozása. A program újabb felülvizsgálata és átdolgozása törvényi változások miatt vált szükségessé: • Közoktatási törvény változásai • A Nemzeti alaptanterv változásai (202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet) • A közoktatási törvényt módosító 2010. évi LXXI. törvény A Közoktatási törvény és a NAT folyamatos módosításának okai: • • •

Az iskolákban tapasztalható oktatásközpontúság, „adatbázisok” tanítása az érzelmi nevelés, és a készségek fejlesztése helyett, A hátrányos helyzet növekedése az iskolai tanulmányok alatt, Az idegennyelv-tudás és az informatikai tudás hiánya

A Közoktatási törvény és a NAT módosításának célja: • • • •

Az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása Társadalmi esélyegyenlıség növelése Felesleges túlterhelés megszőntetése A felnıtt konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erısítése

Az iskolákban folyamatosan követnünk kell ezeket a törvényi és társadalmi változásokat. El kell fogadnunk azt is, hogy az iskola szolgáltató intézmény. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezıvé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki: • • • • • •

konstruktív életvezetésre való igényt, folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt, a tolerancia képességét, kommunikációs és együttmőködési képességeket, idegennyelvi kommunikáció képességét, kezdeményezı és vállalkozói képességet.

Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülık, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. A Derkovits Gyula Általános Iskola, értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni. 2010. október 20.


Kárpáti Éva

4

Pedagógiai program

Iskolánk bemutatása Küldetésnyilatkozat Olyan iskolát szeretnénk: •

ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértı, motiváló és szeretı légkör veszi körül ıket, • ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megırizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelı módszerekkel tanulhatnak a diákok, • ahol a széleskörő tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlıdhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény, • ahová mindezekért a szülık szívesen hozzák gyermekeiket, • ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat, • amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülık és a fenntartó igényeihez. A társadalom elvárása iskolánktól „Az egynyelvő és egyszokású ország gyenge és esendı. Ennélfogva megparancsolom Neked Fiam, hogy a jövevényeket Jóakaratúan gyámolítsad És becsben tartsad Hogy nálad szívesebben tartózkodjanak Mintsem másutt lakjanak” (Szt. István intelme fiához) Tanulóink elvárása iskolánktól „Amit az iskolának el kell végeznie, elsısorban az, hogy megtanítson nekünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük azt, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni.” (Szentgyörgyi Albert) A tantestület elvárása önmagától „Ha mindig ugyanazt csinálod, mint eddig, akkor annyit is érsz el, mint eddig, de ha valami újat, mást izgalmasat szeretnél, gondolj arra, mi állhat még elıtted!” (Ismeretlen szerzı) Derkovits Gyula Általános Iskola – 1068 Budapest, Városligeti fasor 4.

5

Pedagógiai program

Iskolánk története Fıépületünk a XX. század elejérıl származik, akár mőemlék is lehetne mővészi értékő színes üvegkupolájával, kovácsoltvas kapujával, gyönyörő lépcsıházi feljárójával. A telek, amelyen az iskola elterül, egykor a Zay, majd a Zselinski család tulajdona volt. A grófi fogadóház gazdasági egységében alakította ki pesti mőtermét az 1920-30-as években a Zselinski családdal rokoni kapcsolatban álló Márk Lajos festımővész, több nemzetközi díj tulajdonosa, aki polgári ízléső, belsı meghitt hangulatokat kifejezı festményeivel, grafikáival, karikatúráival mővészetet értı széles közönséget vonzott magához. Az ı emlékét iskolánk által avatott emléktábla is ırzi a ház falán. Ebben a régi épülettömbben kezdte meg mőködését 1961-ben egy napközis iskola. A kerületben lakó és napközis ellátást igénylı gyermekek kerültek ide. 1963-tól az iskola aktív részt vállalt az Országos Pedagógiai Intézet kísérletsorozatában, amely a gyerekek egésznapos foglalkoztatási lehetıségeit vizsgálta. A kísérletként induló program hosszú idıre meghatározta az iskola arculatát. Neve is megváltozott, 1966-tól EGÉSZNAPOS ÁLTALÁNOS ISKOLA lett. A mai iskolaotthonos rendszerhez hasonló „egésznapos” foglalkoztatás volt jellemzı mind a 8 évfolyamon. 1972 az országban az elsık között indult meg nálunk az angol nyelv általános iskolai oktatása. 1976-ban vette fel az iskola DERKOVITS GYULA nevét. 1990-tıl lett az iskola kötelezı idegen nyelve az angol. A nyelvtanulást a KID S’ Club és a TEEN S’ Club foglalkozásai is segítették. 1995-tıl bevezetésre került a számítástechnika oktatása. 1970-tıl az épületeket fokozatosan felújították, korszerő tornateremmel, sportpályával lettünk gazdagabbak. Az 1990-es években pályázat útján, a kollégák és a gyerekek aktív közremőködésével parkosítottuk az udvart, a sportpálya gumiborítást kapott, fa játékokkal játszóudvart alakítottunk ki. 2000 óta a dráma és néptánc oktatása is bekerült az iskola tantervébe, a 2004/2005-ben induló új helyi tantervünk pedig a számítástechnika oktatását az alsó tagozatra is kiterjesztette. A környezettudatos nevelés folyamatosan épült be az iskola mindennapjaiba, Vándortáborok és környezetvédı sátortáborok, erdei iskolák szervezésével, az iskola környezetének zöldítésével. 2005-ben elnyertük az ÖKO iskola címet. A fenntarthatóság pedagógiája azóta beépült helyi tantervünkbe, mindennapjainkba.


6

Pedagógiai program

Iskolánk legfontosabb jellemzıi, adottságai: •

Iskolánk Budapest belvárosban, a hatodik kerület szélén helyezkedik el. Ez meghatározza az iskolába járó gyerekek összetételét, a kerületünkben lakó gyerekek mellett 30-40 % a szomszédos kerületekbıl (elsısorban a VII. kerületbıl) hozzánk járó tanulók aránya. Befogadó iskola vagyunk.

•

Tanulóink létszáma 300 körül mozog. 12 osztályunk van, évfolyamonként egy, illetve két osztályt indítunk felváltva. A negatív demográfiai változások ellenére a hozzánk beadott felvételi kérelmek száma magas, a létszám telítettsége miatt több kerületen kívül lakó gyermek felvételét vissza kell utasítanunk.

•

Kötelezı nyelvünk az angol, 1. osztálytól tanítjuk, emelkedı óraszámban, csoportbontással.

•

Alsó tagozatunk nagy hagyományokkal rendelkezı iskolaotthonos formában mőködik, ami a szülık részérıl nagyon keresett. Felsı tagozaton napközis ellátás vehetı igénybe. Valamennyi tanulónk számára biztosítjuk az étkezést.

•

Az iskola tanulmányi átlaga 4,1 körüli. Diákjainknak szinte 100 %-a továbbtanul gimnáziumban vagy szakközépiskolában. A felzárkóztató munkának köszönhetıen hosszú évek óta nem volt osztályismétlı gyermekünk.

•

Kiemelt szerepet kap az angol nyelvtanulás, a számítástechnika oktatása és a mővészeti nevelés (dráma, néptánc, média). Ezeket a tantárgyakat csoportbontással oktatjuk.

•

Az iskolába érkezı tanulási vagy magatartási gondokkal küzdı gyermekeink száma évrıl-évre nı. Kb. 60 gyermekkel foglalkozik folyamatosan iskolánk 2 fejlesztı pedagógusa, logopédiai és pszicho-pedagógusi végzettséggel.

•

Iskolánk épületei mőemlék jellegőek, az esztétikus környezet a gyerekek számára nevelı értékő.

•

Nagy udvarunk, sportpályánk, tornatermünk biztosítja a gyerekek számára a szabad mozgást. Az udvart pályázatok útján „zöldítettük”, fajátékokkal szereltük fel, így a gyerekek számára nagy szabad mozgásteret és egészséges körülményeket tudunk biztosítani.

•

ÖKO iskola vagyunk, a környezettudatos nevelés mindennapjaink része.

•

Iskolánkat a Derkovits Alapítvány támogatja, anyagilag is hozzájárul a nevelıoktató munka színvonalának emeléséhez, tevékenységeink bıvítéséhez illetve a tárgyi feltételeink javításához.


7

Pedagógiai program Az iskola hivatalos elnevezése: DERKOVITS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA

Rövid elnevezése: DERKO

Az iskola fenntartója és felügyeleti szerve: BUDAPEST FİVÁROS VI. kerület TERÉZVÁROS ÖNKORMÁNYZATA Az iskola alapításának éve: 1961. július 24. (Napközis Iskola néven)

OM azonosító száma:

034897

Törzsszáma:

678959

Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, mely részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

Évfolyamaink száma: 1-8. évfolyam

Osztályaink száma: 12 osztály

Az intézmény fı tevékenységei: Nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás.

AZ INTÉZMÉNY ILLETÉKESSÉGI ÉS MŐKÖDÉSI KÖRE Az iskola feladat-ellátási kötelezettsége elsısorban a fenntartó által meghatározott körzetben, másodlagosan Budapest Fıváros VI. kerület Terézváros közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó tanköteles gyermekek nevelésére és oktatására terjed ki. Ezt meghaladóan üres férıhelyeivel a szabad iskolaválasztás érvényesítését szolgálja.


8

Pedagógiai program

Iskolánk személyi és tárgyi feltételei: Személyi feltételek: Tantestület Iskolánk tantestülete szakmailag képzett, munkájuk iránt elkötelezett emberekbıl áll. Igénylik a folyamatos továbbképzést. Szakos ellátottságunk teljes. Pedagógus álláshelyeink betöltöttek, gyermekeiket gondozó (GYES-GYED) kollégáink helyett helyettesítık látják el a feladatot. Tantestületünk jól összeszokott, fontos törekvése, hogy egységes pedagógiai értékeket közvetítı nevelıi közösséget alkosson. Oktató-nevelı munkát segítık Iskolánkban az oktató-nevelı munkát segítıknek nagy szerepe van abban, hogy évek óta nem fordult elı bukás, vagy évismétlés. Az egyénre szabott fejlesztés abban segít, hogy a tanulók az osztályközösségbe jobban beilleszkedjenek, sikeresebben teljesítsenek. Alsós fejlesztı pedagógus (logopédus) kollégánk kb. 30 alsó tagozatos tanulóval foglalkozik folyamatosan kiscsoportos keretben, felhasználva a szenzomotoros integrációs terápiát a tanulási, magatartási zavarral küzdı gyermekek fejlesztésében. A logopédiai terápia és a fejlesztés fontos összetevıje ez a speciális eszközökkel végzett mozgásfejlesztés, amelynek eszközeit pályázaton nyerte el az iskola. Felsıs fejlesztıpedagógusunk (pszicho-pedagógus) a felsı-tagozatosok problémáinak szakszerő kezelésében nyújt segítséget. Munkájának területei: tanulási problémák kezelése:

tanuláskorrekció,fejlesztı foglalkozások,

magatartási problémák kezelése:

önkontroll, önszabályozási készség fejlesztése,új értékrend kialakítása, „én” erısítése,

pszichés problémák kezelése:

szorongások, gátlások oldása, serdülıkori problémák kezelése, önértékelési problémák rendezése.

tanácsadás szülıknek, pedagógusoknak konfliktusok kezelésében. Mindkét kollégánk szoros kapcsolatban áll a szülıkkel és a kerületi nevelési és gyermekjóléti intézményekkel, szükség esetén szakvizsgálatot kezdeményeznek a gyermek érdekében. Ellátják a gyermekvédelmi tevékenységet is. (Kerületi átszervezés

miatt 2009-2010-es tanévtıl a kerületi nevelési tanácsadó

munkatársaiként, iskolánkba kihelyezve végzik munkájukat.)


9

Pedagógiai program

Könyvtáros kolléganınk barátságos környezetet alakított ki iskolánk könyvtárában. Folyamatos versenyeket hirdet, amelyek a gyermekek olvasóvá nevelésében segítenek. Könyvtárunk jól felszerelt, alkalmas olvasásra, kölcsönzésre és kutatómunkára. Technikai dolgozóink: Az iskolában folyó oktató-nevelı munkához a rendkívül fontos hátteret technikai dolgozóink biztosítják. Megteremtik a zavartalan mőködés feltételeit, ık tárgyi feltételeink gondozói és mindennapjaink segítıi. 2007. szeptemberétıl gazdasági önállóságunk megszőnt, részben önálló intézmény lettünk. A takarítást takarító cég végzi, az étkezést is külsı cég biztosítja.


10

Pedagógiai program Tárgyi feltételek:

Iskolánk három épületben mőködik. Eredetileg nem iskolának épült, átalakítások során vált alkalmassá iskolai oktatásra. „A” épületünk mőemlék jellegő épület, elsı két szintje a 6 felsı-tagozatos osztálynak, második szintje egy alsós osztálynak ad otthont. Gyönyörő épületünk állagára nagyon vigyázunk. Földszintjén mőködı könyvtárunk a gyerekek kedvelt helye. Alagsorában csoportbontásra alkalmas helyiségek, korszerően berendezett számítástechnika terem és egy fizika-kémia elıadóterem került kialakításra. Az alagsor helyi és kerületi kiállítások rendezésére is alkalmas. (Fotó és rajzkiállítások) „B” épületünkben 5 alsós osztály tanul. Fejlesztı pedagógusunk (logopédusunk) barátságos szobája is itt várja a gyerekeket. Szerencsésnek tartjuk azt az adottságunkat, hogy az alsó tagozatosok nagy része külön épületben helyezkedik el, mert a kicsik életkori sajátosságainak megfelelıen lehet életterüket kialakítani, és a csengetési rend is igazodhat az iskolaotthonos munkarend váltakozó életritmusához. A két épület kicsit eltérı csengetési rendje az étkeztetés folyamatosságát is biztosítja. Osztálytermeink kicsik, de a jelenlegi maximális osztálylétszámokra (26 fı) még megfelelık. Az épület alagsorában egy kis tornaszoba, technika terem, tankonyha található. „C” épületünk korszerő tornaterem, tanulóink valamennyi testnevelési foglalkozásának, és kerületi sportrendezvények lebonyolításának színtere. Ebben az épületben kialakított helyiségben fogadja a gyerekeket az iskolaorvos és a pszichopedagógus. Sportudvarunk és játszóudvarunk sok mozgási lehetıséget biztosít. Az udvart pályázat útján saját kollégáink és tanulóink parkosították. Fajátékai, gumiborítású játszó- és sportudvara közkedveltek a gyerekek körében. 2007 nyarán felújítottuk. Épületeink viszonylag jó állagúak, a közelmúltban felújításra kerültek. Az iskola taneszköz ellátása megfelelı.

Tárgyi feltételeink otthonos és egészséges környezetet biztosítanak tanulóink egész napos foglalkoztatásához.


11

Pedagógiai program Iskolánk hagyományai: • • • • • • • • • • • • • • • • •

Tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket tartunk. A 8. osztályosok virágkapujával ünnepélyesen befogadjuk az 1. osztályosokat és év végén az elsıosztályosok virágkapuja elbúcsúztatja a 8. osztályosokat. Mősoros iskolai ünnepséggel emlékezünk a nemzeti ünnepekre. Iskolanappal, vagy Iskolahéttel ünnepeljük az iskola névadójának születésnapját, változó formában és tartalommal. A Terézvárosi Búcsú rendezvénysorozatához Szüreti Mulatsággal csatlakozunk. Luca-napi vásárt és Christmas Partyt rendezünk karácsonykor. Az ifjúság edzettsége érdekében túrákat szervezünk. Közös iskolai kirándulást tartunk évi legalább egy alkalommal, melynek célja természeti értékeink megismerése Családi sportnapot tartunk tavasszal. (Derko-sportnap), melynek célja a szülık és gyerekek játékos, közös testmozgása. 2-3 napos tanulmányi kiránduláson vesznek részt tanulóink májusban. Természetjáró táborokat szervezünk A környezetvédelmi nevelés érdekében kihelyezett oktatást tartunk: „erdei iskolát” szervezünk (Dunakanyarban és más alkalmas helyen) alsó és felsı tagozaton. A mővészeti nevelés erısítése érdekében évente Mővészeti Napot tartunk Kiemelten támogatjuk a tanulói önkormányzat (DIÖK) mőködését, a tanulók önállóságra való felkészítését segítjük, közéletiségre nevelünk. Tanulmányi versenyeket és rendezvényeket szervezünk, és tevékenyen részt veszünk kerületi, fıvárosi és országos pályázatokon, versenyeken, vetélkedıdön. A szülıknek és pedagógusoknak tavasszal „Alapítványi Bált” rendezünk, melynek bevételével az iskola programjait támogatjuk. „Vár az iskola” programot szervezünk a leendı elsıosztályos gyermekek szüleinek a beiskolázás elıtt. Az elıbb felsoroltakon kívül mősoros rendezvényeket tartunk: o Farsang, o 8. osztályosok év végi angol rendezvénye, o Anyák Napja alkalmából édesanyák köszöntése, o Mikulásjárás, alsós testvérosztályok Mikulásjárása, o Táncház, o Rendhagyó szaktárgyi órák elıadók meghívásával, o Nemzetközi Környezetvédelmi Napokhoz csatlakozó rendezvények, o Osztálykarácsonyok, klubdélutánok

Iskolai elismerések: • • • •

Az év legkiválóbb példás tanulója tanév végén elnyeri a Derkovits serleget Az év legeredményesebb lány és fiú sportolója elnyeri a Derkovits sportkupát Az iskola érdekében végzett munkát – a felnıttek körében – Derkovits plakettel ismerjük el. Karácsonykor 12 tanulónk kaphatja meg az iskolánk volt pedagógusa (Regıs Nagy Piroska) által alapított „Szeretet-díjat”.


12

Pedagógiai program

1. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelı-oktató munkánk alapelveit kialakító értékek:

A nevelési program átdolgozása elıtt - az alapelvek meghatározásához - tantestületünk összegyőjtötte azokat a legfontosabb emberi és erkölcsi értékeket, amelyeket közösen a legértékesebbnek tartunk. Ezen értékek mentén fogalmaztuk meg alapelveinket, amelyek nevelı munkánkat meghatározzák.

Közösen elfogadott legfontosabb értékek: •

tolerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése, elfogadás

•

humanizmus, szeretet, elfogadás,

•

becsületesség, igazságosság, ıszinteség, bizalom,

•

a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövı nemzedék számára,

•

önfegyelem, önismeret, példamutatás,

•

pontosság, igényesség és kitartás a munkában,

•

a tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése,

•

önállóság, szabadság, mások szabadságának tisztelete,

•

esztétikai, mővészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete,

•

derő, humor, mely átsegít a gondokon.

Pedagógiai nevelı-oktató munkánk során az elıbbiekben felsorolt értékek közvetítését alapfeladatnak tekintjük, nevelı-oktató munkánkat ezen értékek mentén végezzük.


13

Pedagógiai program Legfontosabb alapelveink nevelı-oktató munkánkban: •

a gyermekek egész személyiségének, képességeinek fejlesztése álljon a középpontban,

•

minden gyermek kapja meg a lehetıséget ahhoz, hogy megtalálja azt, amiben tehetséges,

•

a mindenki számára nélkülözhetetlen általános mőveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttassuk el tanulóinkkal, amelyekre biztonságosan építhetik további tanulmányaikat, és mutassunk utat ahhoz, hogyan bıvítsék önállóan ismereteiket, felhasználva az írott ismerettárak és a kommunikációs eszközök lehetıségeit,

•

széleskörő tevékenységkínálattal minél több területen képezzük diákjainkat, megadva a lehetıségét a késıbbi, érett korban történı pályaválasztásnak. • • • •

•

Differenciált fejlesztés és esélyegyenlıség megteremtésére való törekvés különös tekintettel a sajátos neveléső tanulók esetében Fokozatosság és folyamatosság Az együttneveléshez megfelelı tanulási környezet kialakítása Tanulási motiváció fejlesztése

nagy figyelmet fordítunk az emberiség jövıjét meghatározó közös problémákra, az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: - az egyén és az állam felelısségét; - az egyén és a társadalmak lehetıségeit, feladatait a problémák megoldásában, - környezetünket, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegetı veszélyek csökkentésének fontosságát.

Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: • • • • • • • • •

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák Természettudományos kompetenciák Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezıképesség és vállalkozási kompetenciák Esztétikai és mővészeti kompetenciák

A kompetenciaterületek fejlesztésének mőveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen. Derkovits Gyula Általános Iskola – 1068 Budapest, Városligeti fasor 4.

14

Pedagógiai program

Céljaink és feladataink:

Alsó tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás bevezetı és kezdı szakaszában (1-4 évfolyam) Céljaink: • óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépı kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklıdést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlıdését; • vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységébıl az iskolai tanulás tevékenységeibe; • a játékosságot megırizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során; • tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt; • iskolánk adjon teret és lehetıséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt; • a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvetı képességeket és alapkészségeket. Feladataink: • a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon pedagógiai munkánk középpontjában; • a tanulói kíváncsiságra, érdeklıdésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlesszük a kisgyermekekben

a felelısségtudatot, a kitartás képességét, és

mozdítsuk elı

érzelemviláguk gazdagodását; • adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz; • alapozzuk meg tanulási szokásaikat; • támogassuk az egyéni képességek kibontakozását; • mőködjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; • figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociáliskulturális környezetébıl vagy eltérı ütemő fejlıdésébıl fakadnak; • tudatosítsuk tanulóinkban a szőkebb és a tágabb környezetbıl megismerhetı értékeket; • erısítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat; • formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését.


15

Pedagógiai program Felsı tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztı (7-8. évfolyam) szakaszában Céljaink: • folytassuk és erısítsük az elsı szakasz (alsó évfolyamok) nevelı-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; • a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képezı szakasz két, pedagógiailag elkülöníthetı periódusra tagolódik; - a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erısen kötıdik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz - 13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában elıtérbe kerül az elvont fogalmi- és elemzı gondolkodás; • neveljük együtt a különbözı érdeklıdéső, eltérı értelmi, érzelmi, testi fejlettségő, képességő, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket; • tanulóinkat – érdeklıdésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelıen – készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre; • készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására. Feladataink • fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek; • a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük tanulóink

önismeretét,

együttmőködési

készségét,

akaratát,

segítıkészségét,

szolidaritásérzését, empátiáját; • teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetıségük értékét; • tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus mőködésének értékét és általánosan jellemzı szabályait; tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában; • terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelısségre, a mindennapi magatartásra; • fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különbözı kultúrák megismerése iránti igényeket; erısítsük tanulóinkban az Európához való tartozás tudatát.


16

Pedagógiai program Iskolánkban folyó nevelı-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere

A nevelési eszköz az a módszer, amellyel, mint a tevékenységformával a nevelési folyamat megvalósul. Tanulóinkat igyekszünk pozitív tevékenységekre késztetni, gyengítve a negatív hatásokat. Nevelési eljárásainkat alkalmazzuk céljaink elérése érdekében.

Ezek a következık: A meggyızés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink: o az oktatásban alkalmazott módszerek; o minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép; o bírálat, önbírálat; o beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás; o elıadás, vita, beszámoló. Ösztönzı módszerek: o helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséret; o gyakorlás, követelés; o ellenırzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás; o játékos módszerek; A pozitív magatartásra ható módszereink: o helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás; o osztályozás; o felszólítás; kényszerítés o követelés. A negatív viselkedés kialakulása elleni módszerek: o felügyelet; o ellenırzés; o figyelmeztetés; o intés, elmarasztalás, tiltás; o büntetés.


17

Pedagógiai program

1.2. Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata 1.2.1.

Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése)

Anyanyelvünk

kiemelkedı

szerepet

játszik

felnövekvı

diákjaink

személyiségének,

gondolkodásmódjának fejlesztésében. Ebbıl következik, hogy az iskolai nevelésbenoktatásban alapvetı szerepe van. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különbözı ismeretek

tanításának-tanulásának

szintje

pedig

visszahat

az

anyanyelvi

képzés

eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek – sajátos jelleggel – minden tárgyban jelen kell lennie. Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata az értelmes, kifejezı beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi mőveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat az alapvetı képességek, készségek elsajátíttatásával. A tanulási kudarcok, az értés- meg nem értés gazdaságtalan idıráfordításai alapvetıen a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás elıtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben. A felsı tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erısítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet. Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez, valamint az értı olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is. Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kultúrált párbeszédet, vitát folytatni. A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi könyvek feldolgozásával. Az olvasási szokások erısítése érdekében könyvtári órákat tartunk tanévenként két alkalommal minden osztályban. Derkovits Gyula Általános Iskola – 1068 Budapest, Városligeti fasor 4.

18

Pedagógiai program

1.2.2.

Angol nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése)

Az Európai Unió tagállamaként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. Idegen nyelveket ismerni nem csupán praktikus okok miatt fontos. A nyelv egy nép identitásának kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, automatikusan közelebb kerülünk az adott nyelvet beszélı emberek kultúrájához, nyitottabbak leszünk a világra. Oktató-nevelı munkánkban mi is arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a késıbbiekben. A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetıen gyakorlás kérdése – szókincsbıvítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása - stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik végére biztos alap-nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet. Ennek érdekében: •

A nyelvtanulás csoportbontásban történik. Így több lehetıség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra.

•

Igyekszünk

kihasználni

a

csoportbontásból

fakadó

elınyöket:

differenciálás,

tehetséggondozás, felzárkóztatás – valamint azt a lehetıséget, hogy tanulóink az elsı osztálytól tanulják az angol nyelvet. Lényeges szempont, cél a nyelvoktatási módszerek adott körülmények és lehetıségek közötti fejlesztése, terjesztése, hozzáférhetıvé tétele, a bevált módszerek és a nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatok közzététele. A délelıtti kötelezı foglalkozások mellett tehetséggondozás céljából szakköröket szervezünk különbözı tematikával. (Nyelvvizsga-elıkészítés, színjátszó klub, ország-ismeret, játékos nyelvi foglalkozások.) Igény szerint Pitman nyelvvizsga elıkészítı tanfolyamot szervezünk. Angliai tanulmányutat szervezünk érdeklıdı tanulóink számára. A pályázatírás lehetıségeit kihasználva minél több szemléltetı és segédanyagot szerzünk be a tanítási formák változatosabbá tétele érdekében. Testvériskola keresésével, levelezéssel, valamint csereprogramok szervezésével kívánjuk szélesíteni a nyelvgyakorlás lehetıségét. Iskolánk a társadalmi és a szülıi igényeknek megfelelı szintre kívánja emelni az angol nyelv oktatását. A 7-8. osztályban félévi és év végi vizsgák szervezésével ösztönözzük a tanulást. Célja a négy alapvetı készség (írás, olvasás, hallás utáni megértés és a beszédkészség) felmérése. 8. osztályosaink év végén egy angol nyelvi elıadással adnak számot tudásukról.


19

Pedagógiai program

1.2.3.

Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése)

Társadalmunk gyors technikai fejlıdése, a gyors változások az alkalmazásképes tudást igénylik minden embertıl. A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével.

Így kiemelt feladatunk: •

Biztos számolási készség kialakítása

•

Problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése

•

Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése

•

Adatgyőjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése

Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. A felsı tagozaton az 5-6. osztályban még inkább a nem szakrendszerő oktatás módszereivel folytatjuk az oktatást. A matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a legtöbb gyermeknél csak 7-8. osztályban válik lehetıvé.

A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar óra feladata. Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetıség.

A matematika iránt érdeklıdı és tehetséges gyermekeinket versenyeken szerepeltetjük, amelyet felkészítés elız meg. (Bolyai, Zrínyi, Kerületi versenyek, Kis Vakond és társai levelezıs versenyek stb.)


20

Pedagógiai program

1.2.4.

Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése)

A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnıtt, ezáltal felértékelıdött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy idıben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelı – technikai fejlıdéssel lépést tartó - információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat. Fı célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Ebbıl következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú - tanítása során a felhasználási lehetıségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitőzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A különbözı tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintő használatát, vagyis a géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegő legyen. Az ismeretátadó és számon kérı pedagógus az ismeretek közötti eligazodást segítı, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelıjévé váljon. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. A leírt készségek elsajátítása akkor igazán eredményes, ha lehetıség szerint már az általános iskola alsó tagozatában elkezdıdik a munka, ezért iskolánkban, negyedik osztályban (összevonva a harmadik és negyedik osztályok ajánlott óraszámait) kezdıdik az oktatás. Így nyolcadik osztályig (éves szinten) heti egy órában tanulják a tantárgyat a diákok. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, internet), vagy csak egyszerően problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek. Gondolni kell azokra a tanulókra is, akiknek otthon nincs lehetıségük a gép használatára. Hasznos például, ha az iskolai könyvtárban két-három gép áll a gyerekek rendelkezésére, ezért kiemelt feladat a könyvtár és az informatika tantárgy szorosabb együttmőködése. A könyvtári gépekre érdemes különféle játékos, készségeket fejlesztı szoftvereket is telepíteni. A játékos oktató programok, CD-k a kezdeti bevezetésre kínálnak megfelelı megoldást. A kisebbek ezt más tantárgyak, vagy délutáni foglalkozások keretén belül vehetnék igénybe. A tanórákat nagyobb érdeklıdés esetén kiegészíthetik a különféle alkalmazói és programozói szakkörök, amik a differenciált oktatást segítik elı. A szakkörök beindítását elızetes felmérések elızzék meg.


21

Pedagógiai program

1.2.5.

Mővészeti nevelés (Esztétikai és mővészeti kompetenciák fejlesztése)

A mővészeti nevelés is elengedhetetlenül, kiemelkedıen fontos területe iskolánknak. Nemcsak az impozáns külsı-belsı iskolai környezet, de Terézváros kulturális adottságai is utat jelölnek ki számunkra. Így ennek a területnek a felvállalása egyben helyi sajátosságaink kihasználása is. Tanulóinknak sokféle lehetıségük van tehetségük kibontakoztatására. Meghatározó az egyéni alkotótevékenység,

de

a

mővészeti

nevelés

lehetıséget

ad

csoportos

munkára,

közösségfejlesztésre is. Pedagógusaink egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a mővészeti tárgyak igényes oktatására, a tehetséggondozásra. Minderrıl színvonalas szerepléseink, kiállításaink, a versenyeken elért eredményeink tesznek tanúbizonyságot. A mővészeti nevelés területei: •

Drámapedagógia – színjátszás

Az alsó tagozaton megalapozott drámapedagógiai szemlélet sok tekintetben gazdagíthatja eredményeinket. Különféle képességfejlesztés folyik a dráma tanítása során. Pl.: A kommunikációs

játékokon

keresztül

fejlıdik

a

gyerekek

közösségi

szereptudata,

beszédtechnikai gyakorlatokkal útját állhatjuk a romló kifejezés-technikának és kultúrának, a színes játékok a gyermekek fantáziáját fejlesztik, a memória-gyakorlatok az intellektuális képességeket tréningezik, az improvizációs szerepjátékok egyaránt segítik tanulóink megismerését és érzelmi fejlıdését. A rendszeres gyakorlásokból elıadások kerekednek, melynek mindenki részese, a gátlásosabb tanulók is magabiztosabbak lesznek. •

Ének és tánc

Látszólag két külön mőfaj, de mégis ısidıktıl fogva elválaszthatatlan egymástól, az emberek mindennapjait jellemezte. Köztudott a Kodály módszer elveinek alapján, hogy a zene és a tánc (különösen a népzene és a néptánc) a gyermek egészséges testi és mentális fejlıdését alapozza meg. Naponta találkoztatnunk kell ezekkel a formákkal harmonikus fejlıdése érdekében. Ha gyermekeink egyszerre énekelnek, játszanak, táncolnak, ezáltal több képességüket is fejlıdik, ez különösen az alsó tagozaton meghatározó. Kielégíthetı mozgásigényük, feszültségeik feloldódnak. A népi gyermekjátékok során fejleszthetı a tiszta, szép

magyar

beszéd

(irodalom,

nyelvtan),

a

társas

kapcsolatok

kialakítása,

alkalmazkodóképesség (magatartás), a versenyszellem (testnevelés), szerepjáték (színjátszás) viselkedéskultúra, ritmusérzék, tisztán, jól intonált éneklés, hallásfejlesztés (ének-zene),


22

Pedagógiai program kreativitás, leleményesség. A leglényegesebb: a magyar nyelvi-, zenei- és mozgáskultúra ápolása együttesen. Az ének és a tánc fejlesztésének területei: (részben a dráma tanításával megegyezı az oktatás szerkezete.) •

Rajz, vizuális kultúra

A vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. •

Média

A XXI. század társadalmának legnagyobb gondja a médiából a gyermekek felé korlátlanul áramló „információ”. Hatnak rájuk, tele vannak feszültséggel. Kiemelkedı szerep jut éppen ezért a média tantárgynak, amely megtanítja a gyermekeket látni, nézni, érteni filmet, plakátot, és kiadványokat készíteni. Mindezek a vizuális kultúra alapjait teremtik meg. Ma már nem csak a visszaemlékezés lett sokkal inkább vizuálisabb vagy vizualizált, mint valaha, de maga a tapasztalás is. (A mőholdas felvételektıl az emberi test belsejérıl készült képekig számos példát említhetnénk). A gyerekek ma már ismereteik jelentıs részét iskolán kívül szerzik. Ebben éppen a televíziónak mint audiovizuális médiumnak van meghatározó szerepe. Alapvetı fontosságú tehát, hogy az iskola elısegítse azt, hogy a tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségő (képi) információ minél magasabb szintő önálló feldolgozására, értelmezésére, értékelésére, a megfelelı szelekció elvégzésére.

Kiemelt kompetenciafejlesztési területek a mővészeti nevelés területén: •

Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıkészség Mővészi önkifejezés, elıadókészség Európai és egyetemes kulturális örökség megırzésére irányuló igény Az esztétikum igénye a mindennapokban

•

Környezettudatosságra nevelés Környezetünk esztétikus értékeinek megırzésére, gyarapítására való igény

•

Szociális és állampolgári kompetencia Nyitottság, érdeklıdés Kulturális életben való részvételre való igény


23

Pedagógiai program

1.2.6. Környezeti és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel) Iskolánk különleges tárgyi adottságai: •

mőemlék jellegő épület,

•

nagy, szépen gondozott növényekkel telepített udvar,

•

gumiburkolású sportpálya és játszóudvar

megadják gyermekeink számára az egészséges és esztétikus tárgyi környezetet.

A szép és egészséges környezet önmagában is nevel a környezet védelmére, megóvására. A mi feladatunk, hogy a gyerekek bevonásával ezt a környezetet megóvjuk, tovább szépítsük. Környezeti értékeink, és egészségünk védelme az emberiség jövıje szempontjából egyre fontosabbá válik.

Tanulóinknak meg kell ismerniük: •

az egészséges életmód elınyeit és lehetıségeit,

•

a káros szenvedélyek leküzdésének módjait,

•

az emberiség elıtt álló ökológiai problémákat,

•

az egészséges környezet kialakításának és védelmének lehetıségeit.

Nem kampányszerő akciókban rejlik a megoldás, hanem a mindennapi tevékenységünkben, a környezettudatos szokásrend kialakításában és mindennapi gyakoroltatásában.

Ezért iskolánk vállalja, hogy az iskola minden tevékenységi területén, a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során folyamatosan építi a gyerekek napirendjébe a fenntarthatóság szemléletének erısítését.

2005-ben nyertük el az ÖKOISKOLA címet, amelyet szeretnénk továbbra is megtartani.

Ezt segíti egészségnevelési és környezeti nevelési (ÖKOISKOLA) programunk. (Lásd. 2. és 3. fejezetet)


24

Pedagógiai program

1.2.7.

Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód)

A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelızésében, a mozgásszervi elváltozások javításában. Sajátosan összetett mőveltségi terület, mivel a mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhetı el semmilyen kognitív funkció mőködtetése. Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapozásához. Széles körő elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek és készségek célszerő viselkedésbe integrálásával elısegíti a tanulók szocializációját. Elımozdítja a belsı erıforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, az élet minıségét. Fejleszti az egyén esztétikai érzékét, tőrı- és alkalmazkodási képességét. Segíti a helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a felismerését. A testnevelés tanításunk célja, hogy fejlessze a tanulók mozgásmőveltségét, cselekvési biztonságát, sikeres, aktív életvitelő embereket formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszicho-motoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a fizikai igénybevételeket, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a közösségi normákat, a megmérettetést és az értékelést. Iskolánk tárgyi feltételei teljes mértékben megfelelnek ezen célok megvalósításához. Alsó tagozaton – az iskolaotthonos rendszer velejárójaként – megvalósítjuk a mindennapos testmozgást, felsı tagozaton pedig a heti 3 testnevelés óra mellett 4 sportköri órán illetve a házi és kerületi versenyeken zajlik a tanulóink testkultúrájának fejlesztése. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségébıl adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlıdés szerinti értékelést. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy aktív és egyre tudatosabb testmozgással elızzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Az iskolában iskolaotthonos nevelés és oktatás folyik, a helyi tantervbe minden tanítási napra – a délelıtti vagy délutáni tanítási idıszakra – beépítjük a testnevelés órát a Közoktatási Törvény – 48. § (2) alapján. A felsı tagozaton az ebéd utáni idıszakban biztosítjuk tanulóink számára a legalább 30 perces mozgást az udvaron. Alsós tanulóink évente 3 hónapon át úszásoktatásban részesülnek heti 2 órában.


25

Pedagógiai program

1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az átdolgozott Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben leírt egységes, alapvetı tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülı differenciálás szolgálják, hogy tanulóink: o különbözı szintő adottságaikkal; o eltérı mértékő fejlıdésükkel; o iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal; o eltérı érdeklıdési körüket érintı tevékenységükkel; o szervezett ismeretközvetítéssel; o spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink: •

A tanulók erkölcsi nevelése A különbözı szociokulturális háttérrel rendelkezı tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlıség biztosítására törekszünk. Feladataink: az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyızıdéssé alakítása tanulóink körében.(szociális kompetenciák)

•

A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra. (hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése)

•

A tanulók érzelmi nevelése A tanulókat körülvevı környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása. (énkép, önismeret fejlesztése)

•

A tanulók közösségi nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttmőködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével. (szociális kompetencia) A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. (anyanyelvi kommunikáció)

•

A tanulók esztétikai nevelése Szőkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegırzı magatartás kialakítása. Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben. (esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség)

•

A tanulók akarati nevelése


26

Pedagógiai program Az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség formálása. (énkép, önismeret fejlesztése) •

A tanulók nemzeti nevelése A haza, a szülıhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok ápolása, megbecsülése; a hazaszeretet érzésének felébresztése. (szociális és állampolgári kompetencia)

•

A tanulók állampolgári nevelése Az alapvetı emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt. (állampolgári kompetencia)

•

A tanulók munkára nevelése A munka fontosságának tudatosítása. A munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztı folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása. (kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia)

•

A tanulók egészséges életmódra nevelése A testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása.

•

A tanulók környezeti nevelése A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegırzı és fejlesztı, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedı tudatos és felelıs személyiség kialakítása. (természettudományos kompetencia)

Az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógus maga is rendelkezzen közösségi vonásokkal, és ezáltal alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok elvégzésére, valamint tudatosan adjanak példát szakmai felkészültségbıl, korrektségbıl, emberségbıl. Ennek fejében mindezt jogosan várhatják el tanítványaiktól. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: •

Anyanyelvi és matematikai kompetenciák

•

Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia

•

Környezettudatosságra nevelés

•

Szociális és állampolgári kompetencia

•

Hatékony, önálló tanulás


27

Pedagógiai program

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségi nevelés területei: • család • óvoda • iskola • iskolán kívüli közösségek • társadalom A gyerekek szempontjából meghatározó a család, az óvoda és az iskola, mert az alapvetı viselkedési formákat itt sajátítják el. Nem becsülhetı le a baráti kör, sportegyesület és egyéb közösségek hatása sem, de ezek csak késıbb kezdenek elıtérbe kerülni. A társadalom egészének hatása elsısorban a médián keresztül közvetítıdik. A média hatása különösen erıs a gyerekekre. Ezt az iskolának figyelembe kell venni, és megfelelıen értelmeznie. (digitális kompetencia) Az iskolában folyó közösségfejlesztés színterei: Tanórák osztályfınöki órák Tanórákon kívüli, felnıttek által szervezett, iskolai foglalkozások:

napközi

tanulószoba

szakkörök

sportkörök

Tanórákon kívüli, diákok által (tanári segítıkkel) szervezett iskolai foglalkozások

diákönkormányzat

iskolai ünnepélyek

Szabadidıs tevékenységek

osztálykirándulások

klubdélutánok

tanulmányi kirándulások


28

Pedagógiai program A tanulók közössége: Diákönkormányzat Az 1996. évi Közoktatási Törvény új jogi alaphelyzetet teremtett, amely egyenrangú félként kezeli az oktatás folyamatában szereplıket, és demokratikus mőködési formát ír elı az iskolák számára. Az iskola egyes alapdokumentumai a Diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg. A Diákjogi Charta elıírásait, a jogokat, a kötelességeket tanulóinkkal folyamatosan betartatjuk. Ebben a Diákönkormányzatnak nagy a felelıssége. A házirend elkészítésében és minden, a diákokat érintı kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A felvállalt feladatok elvégzéséért felelısséggel tartoznak. A Diákönkormányzat önálló mőködési szabályzattal rendelkezik, aktívan részt vesz az egész iskolát érintı közös programok szervezésében. A diákközgyőléseken feltett kérdéseivel, elıforduló problémák felvetésével és a diákok kéréseinek továbbításával segíti az iskola vezetésének munkáját. A diákönkormányzat mőködése gyakorlóterepe a közügyekben való hatékony együttmőködésnek, így az állampolgári kompetenciák fejlesztésének. Iskolai Diákönkormányzatunk dönt: • • • • • •

saját mőködésérıl; a mőködéséhez biztosított pénzeszközök felhasználásáról; hatáskörei gyakorlásáról; egy tanítás nélküli munkanap programjáról; tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és mőködtetésérıl; a tájékoztatási rendszer szerkesztıségének, tanulói vezetıjének és munkatársainak megbízásáról. Az iskolában folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai: Az egyén szintjén alapvetıen két egymással szemben álló gondolkodásmód létezik: az individuális és a kollektív gondolkodásmód. Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodásmódot. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: •

Szociális és állampolgári kompetenciák Közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttmőködı magatartás Környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért felelısségvállalás,

•

Anyanyelvi kommunikáció Saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezıkészség.


29

Pedagógiai program Ennek érdekében az iskola feladatai: Neveljen:

felelısségvállalásra

saját képességek maximális kifejlesztésére

játékszabályok betartására

önfegyelemre

becsületességre

mások gyızelmének elfogadására

mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására

helyes értékítélet, önértékelés képességének kialakítására

közvetlen környezetünk (iskola) megóvására

környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat, erdei iskolákat

harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel

hon-, és népismeretre

hazaszeretetre

Alakítsa ki:

a másság elfogadását (vallás, életmód, különbözı kultúrák, fogyatékosság) (szociális kompetencia)

az empátiás kapcsolatteremtés képességét

a türelem és megértés képességét

saját identitástól eltérı tulajdonságok toleranciáját

önálló véleményformálás képességét (anyanyelvi kommunikáció)

érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (kommunikációs képesség)

az új információs környezetben való eligazodás képességét.(digitális kompetencia)

Mutassa meg:

hogy sokféle vélemény létezik.

véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni.

A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus:

segítse a tanulók kezdeményezéseit,

segítse a közvetlen tapasztalatszerzést,

biztosítson elég lehetıséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához

alakuljon ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövıkép


30

Pedagógiai program

adjon átfogó képet a munka világáról

alkalmazott változatos munkaformák erısítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelısség érzését (kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia)

Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái:

Tanulmányi kirándulások (4 nap)

Osztálykirándulások

Osztályfınöki órák (konfliktusok kezelése)

Derkovits-nap

Családi Sportnap

Alapítványi Bál

Mővészeti Nap

Ünnepélyek, megemlékezések

Klubdélutánok

Farsang

Mikulás

Luca –napi vásár

Karácsony

Christmas-Party

Szeretetdíj átadása (annak, aki a legtöbbet tette a közösségért)

Iskolaújság

Ünnepélyes tanévnyitó (leendı elsısök méltó fogadása)

Ünnepélyes tanévzáró és ballagás (búcsú a nyolcadikos diákoktól)

Kézmőves foglalkozások: Szüretkor, Karácsonykor és Húsvétkor

Bemutató órák a leendı elsısök szüleinek

Vár az iskola c. program az óvodásoknak

Iskolarádió használata

Házirend

Kapcsolat más iskolákkal

Osztályok közötti versenyek

Iskolák közötti versenyek

Kitüntetések jutalmak: Derkovits Plakett a felnıtteknek, Derkovits Serleg a tanulóknak

Aktív szülıi részvétel: Derkovits Alapítvány, Szülıi Szervezet


31

Pedagógiai program

1.5. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védı funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása a nyugodt és biztonságos családi hátteret feltételezi. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlıdés feltételei. A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdı tanulók esetében a tanulási esélyegyenlıség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. Pedagógusaink - pszichopedagógusunk és fejlesztıpedagógusunk segítségével - igyekeznek megismerni a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdı tanulóink személyiségét, családját. Nagy türelemmel, figyelemmel, törıdéssel keresik a problémák okait.

A megismerés és a problémák feltárása utáni feladataink: •

Szükség esetén fejlesztı pedagógiai szolgáltatásaink keretén belül különféle vizsgálatokat és terápiás módszereket alkalmazunk.

•

Esetelemzésekkel alakítjuk az egységes szemléletet a hatékony nevelés érdekében a gyermeket tanító kollégák körében.

•

Differenciált bánásmódot biztosítunk, segítjük tanulóinkat önértékelési problémáik rendezésében,

új

értékrend

kialakításában,

az

önszabályozás

képességének

fejlesztésében. •

Részképességzavar esetén a gyermekek fejlesztı foglalkozáson vesznek részt, ahol differenciált faladatokkal, egyéni haladási tempóval, egyéni motiválással segítjük továbbhaladásukat. (Fejlesztı pedagógusok)

A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdı gyermek részére fejlesztı pedagógusaink a közösségi életbe való beilleszkedését elısegítı foglalkoztatásokat is tartanak, ezzel növelve a tanulási esélyegyenlıségüket a közösségben.

Eredményes nevelı-oktató munkánk érdekében a magatartási problémák megfelelı, személyre szabott, és türelmes kezelése minden pedagógus fontos feladata.


32

Pedagógiai program

1.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység Minden gyerek valamiben tehetséges. Pedagógusaink feladata felismerni és támogatni ezt, valamint feltárni a fejlesztés lehetıségeit. Gyakorlatunkban a frontális munka mellett differenciált, kiscsoportos és egyéni foglalkozások alkalmával lehetıség nyílik az egyéni képességek megismerésére és kibontakoztatására. A szaktárgyi tanulmányok terén ezt külön feladatok: győjtımunka, egyegy téma önálló feldolgozása, szakkörök, házi-, kerületi-, fıvárosi- és országos tantárgyi versenyek biztosítják. Fontos a tanulók felkészítése, ösztönzése, bíztatása, elımenetelének figyelemmel kísérése. Segítjük a középiskolai beiskolázásnál a megfelelı iskolatípus megtalálását.

A jó tanulmányi eredmények mellett támogatjuk az eredményesen sportoló, vagy kiváló közösségi munkát végzı tanulókat is. A tanulóifjúság jelentıs része gyenge fizikumú, nem természetes számukra az egészséges szellemi

fejlıdéshez

elengedhetetlen

rendszeres

testmozgás.

A

testnevelés

óra

követelményeinek számonkérése nagyban hozzájárulhat a fizikai állapot és ez által a szellemi teljesítmény javulásához. Ugyanezt a célt szolgálja a sportkör és a számtalan iskolai sportverseny is. A közösségi vezetı szerepre elsısorban „születni kell”. Lényeges, hogy a vezetı szerepet felvállaló tanuló jól tanuljon, és a többiek megbecsülését és bizalmát élvezze. Folyamatosan keresni és képezni kell az utódaikat, akik a távozó nyolcadikosok helyét majd átveszik az iskola tanulóinak képviseletében. A tanulói képviseletet az iskolában a DIÖK látja el. A szervezett, eredményes munkában nagy szerepe van a DIÖK összekötı tanárnak.

Fejlesztendı kompetenciaterületek: •

Kezdeményezıképesség és vállalkozási kompetencia területén: Egyéni tervkészítés, megméretés, kockázat felvállalása (versenyek),

•

Digitális kompetencia területén: Önálló információkeresés interneten (elıadások készítése, újságszerkesztés)

•

Szociális és állampolgári kompetenciák területén: Közjó iránti elkötelezettség, csoportmunkában konfliktus megoldási készség

•

Önálló tanulás Saját tanulás megtervezésének, megszervezésének képessége


33

Pedagógiai program Feladataink, tevékenységeink a kompetenciaterületek fejlesztése érdekében: •

tanulmányi versenyek szervezése minél szélesebb körben,

•

a versenyek legfontosabb eleme a felkészítés, amely egyéni, építkezı jellegő legyen,

•

hatékony a kiscsoportos munkamódszerek alkalmazása;

•

a versenyzés etikájának megtanítása;

•

fontos a versenyre való felkészítı tanárok kísérı, együtt érzı, támogató szerepköre;

•

önálló kiselıadások szakórákon, szakkörökön, elsısorban a tehetséges tanulóknak;

•

bíztató értékelés;

•

differenciált feladatok adása;

•

csoportfoglalkozások szervezése, amelyek az adott témakörben való jártasság szerint átjárhatók;

•

a tanterem átalakításának lehetıségei (asztalok összetolása – kötött padsorok – kör, félkör alakban)

•

a házi feladatok differenciálása;

•

órai gyakorláskor más-más feladatkörök (pl. önálló szövegfeldolgozás közös olvasás, lényegkiemelés)

A könyvtári tevékenység fontos színtere e témának is: •

könyvkölcsönzés szabad érdeklıdés alapján délutánonként, kutatómunkák

•

könyvtári órák a könyvtárhasználat céljából, illetve egy-egy téma feldolgozása tanári irányítással, kutatási lehetıségekkel

•

önálló kezdeményezés támogatása (kezdeményezıkészség és vállalkozási kompetencia)

•

a könyvtár egyéb lehetıségeinek kihasználása – zenehallgatás, videózás „könyvtár mozi”, színjátszó jelenetek (jelmeztár használata), társasjátékok, diavetítés, CD-ROM használata, programok végigjátszása, lexikon-szótár használata, bábozás,

•

„csendes” olvasó órák egy-egy osztály számára – fıleg olvasótermi könyvekkel

•

kisebb kézmőves és dekorációs munkák, kiállítások rendezése

•

újságírás, újságszerkesztés, riportkészítés – írott formában (magnófelvétellel), videóval, iskolarádió (digitális kompetencia)

•

mősorok összeállítása a források felhasználásával

•

egyéni illetve kiscsoportos beszélgetések (anyanyelvi kommunikáció)

•

internet-használat kutatómunkához, iskolaújság készítéséhez. (digitális kompetencia)


34

Pedagógiai program

1.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Tanulóink között egyaránt megtalálható a jól szituált és a társadalom peremén élı családból származó gyermek. Egyre több a csonka család. Szakképzett gyermekvédelmi felelıseink koordinálják az osztályfınökök és a szaktanárok felderítı és megelızı munkáját. Az iskola összes nevelıje figyelemmel kíséri az érintett gyermekek és családok sorsát.

Elsısorban a megelızésre helyezzük a hangsúlyt: •

nevelési eljárásainkkal a lehetı legnagyobb mértékben közelíteni kívánjuk egymáshoz az eltérı anyagi és társadalmi helyzető tanulóink neveltségi és tudásszintjét;

•

törekszünk a „másság” elfogadtatására; (szociális kompetencia)

•

szeretnénk megtanítani ıket együtt élni hátrányos helyzető társaikkal;

•

a rászorulókat a segítség elfogadására;

•

gondos felderítımunkát végzünk az iskolánkba lépı új tanulók – elsı osztályosok és más iskolából érkezettek – között;

•

nem zárkózunk el a nevelési problémával, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzdı, más iskolából jött diákok fogadásától sem. A közösségre és szakmai ismereteinkre támaszkodva, legjobb tudásunk szerint próbáljuk integrálni ıket;

•

felismerve a gyermekekre leselkedı veszélyeket, bekapcsolódtunk a dohányzás, alkohol, drog, AIDS elleni programokba;

•

a különleges bánásmódot igénylı vagy valamilyen részképesség- fejlıdési zavarral küzdı gyermekek számára biztosítjuk a megfelelı ellátást;

•

a deviáns magatartási formák kialakulásának megelızésére, egyénre szabott nevelést, a fejlesztésre szorulók között egyénre szabott követelményrendszert alkalmazunk;

•

a határtalan és a szülıi, felnıtt kontroll nélküli televíziózás ártalmairól rendszeresen szólunk a szülıi értekezleteken és fogadó órákon;

•

az osztályfınökök tartós megbízása lehetıvé teszi, hogy a veszélyhelyzetbe kerülı vagy abban szenvedı tanulóinkat a legrövidebb idı alatt a megfelelı segítségnyújtási formában, tanácsadásban részesítsük;

•

az étkezési, a tankönyvtámogatások és a diákjóléti hozzájárulások (táborozások, erdei iskolai programok stb.) odaítélésekor a gyermekvédelmi felelısök az osztályfınökkel együtt javaslatot tesznek a segítségre szoruló gyerekek és családok támogatására.


35

Pedagógiai program Fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzető és veszélyeztetett tanulókra. Évente felmérjük a halmozottan hátrányos helyzető tanulókat, gyermekvédelmi felelıseink folyamatosan nyomon követik fejlıdésüket. A már kialakult hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség esetén igyekszünk orvosolni a bajt. Munkánk eredményessége érdekében szoros és jó kapcsolatot építettünk ki más intézmények szakembereivel: •

iskolaorvossal,

•

védınıvel,

•

családgondozóval,

•

fejlesztı pedagógussal, logopédussal,

•

a rendırség és

•

a gyámhatóság munkatársaival.

Lehetıségeinkhez képest próbálunk enyhíteni az anyagi gondokon: •

étkezési kedvezmények kiadása a jogszabályok szerint

•

tankönyv hozzájárulások kiadása a jogszabályok szerint

•

segélyek kiadása a költségvetési keretek figyelembevételével.

•

iskolai alapítványunk bevonása a hátrányos helyzető gyermekek anyagi segítésébe

Felelısei a gyermekvédelmi felelısök az osztályfınökök bevonásával. Igyekszünk az ingerszegény környezetbıl érkezıket élményekhez juttatni kirándulások, táborozások, kulturális és sportprogramok, vetélkedık szervezésével. Megemlékezünk a hagyományos ünnepnapokról, (mikulás, karácsony, farsangi bál, húsvét, gyereknap), ápoljuk hagyományainkat (Derkovits-nap) élményt és példát adva azok számára is, akiknél ez otthon nem adatik meg. Választékos szakköri kínálatunk, ahová célzatosan irányítjuk a gyermekeket a szabadidı hasznos eltöltése, és saját épülésük végett. A tanulási nehézségekkel küzdı tanítványainkat korrepetáljuk, napközibe, tanulószobába irányítjuk. Tanítványaink szüleivel állandó a kapcsolatunk. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a Családsegítı Központtal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Gyermekmentı Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval. Tájékoztatjuk a családokat a törvény adta család- és gyermekvédelmi lehetıségekrıl. A krízishelyzetekkel küzdı gyermekeknek és családoknak segítséget nyújtunk segélyek formájában, illetve a megfelelı segítı szervezet bevonásával.


36

Pedagógiai program

1.8. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítı program A felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával kezdıdjön. Ez nem csak az osztályfınökök és a fejlesztı pedagógusok feladatköre, hanem mindnyájunk felelıssége. A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erısítése, a fokozott személyesség a munkakapcsolatban. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés! Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a feladatok.

1.8.1. Felzárkóztatást elısegítı programjaink • • • • • • • • • • • • • •

tanórán belül differenciált foglalkozást, fokozott segítségnyújtást biztosítunk a tanulási nehézségekkel küzdı gyerekek számára, tanulóinkat önmagukhoz képest értékeljük, logopédus és pszicho-pedagógusok segítségével felhívjuk a tanulási problémák okára a figyelmet, szükség esetén további vizsgálatokra küldjük tanulóinkat, a diagnózisnak megfelelı terápiás foglalkozásban részesítjük tanulóinkat – fejlesztı foglalkozások, tanulás-korrekció, korrepetálás, logopédusunknak, pszicho-pedagógusainknak napi kapcsolatuk van a gyerekekkel, s szaktanáraikkal rendszeresen megbeszélik az aktuális problémákat. Kölcsönösen tájékoztatják egymást az elért eredményekrıl, tanácsaikkal segítik a szülıket, pedagógusokat, a tanulási zavarral küzdı tanulókat segítik az önálló tanulás szokásainak, és a tanulási készségek kialakításában (szövegértés, olvasástechnika), s a tanulási technikák megismerésében, alkalmazásában, tanulópárok kialakítása, tanulási technikák elsajátíttatása szakórákon és egyéni foglalkozásokon, (tanulás tanítása, önálló hatékony tanulás kompetenciája) rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés, egyéni tanulási motiváció erısítése, bíztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással közösség nevelı hatása (társak hatása sokszor erısebb, mint a pedagógusé), a kötelezı tanítási órákon kívüli foglalkozásokon, szakkörökön is adjunk lehetıséget a tanulók személyiségfejlıdését elısegítı tevékenységekre (szaktárgyi, fotó, tánc, dráma, kézmőves, sport szakkörök)

Iskolánk a bukás-mentességre törekszik, gyenge tanulóinkat igyekszünk a minimum szintre eljuttatni.

A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az iskolaérettség szakszerő eldöntése, mely az óvoda és a szülı felelıssége.


37

Pedagógiai program Az óvodákból a beszédhibás gyerekek megkezdett, vagy befejezett terápia után kerülnek hozzánk, sok esetben a helyes kifejezés automatizálása a feladatunk. Ezt a munkát segíti a kerületbıl kihelyezett félállású logopédus, aki folyamatosan foglalkozik a beszédhibák korrekciójával.

A problémák legkisebb jelzésszerő megjelenésére is odafigyelve az elsı osztályban a prevenció elve érvényesül. Így nagyon sok esetben megelızhetı a késıbbi tanulási zavar.

Az írás, olvasás, tanulás elıkészítı szakaszában mindig figyelünk a sikertelenség tüneteire. Ebben az idıszakban már sok kisgyerek jár a dyslexia, dysgraphia prevenciós foglalkozásokra. A tanulásban akadályozottság, nyelvi vagy részképesség-zavar sok kisgyermek számára lassúbb haladást tesz lehetıvé.

A problémák korai feltárása érdekében alsós fejlesztı pedagógusunk minden év decemberéig elvégzi a DIFER felmérést elsıs tanulóinkkal.

Az alsó tagozatból a felsı tagozatba lépéskor, a tanév elsı hónapjában az alsó tagozatos osztályfınökök esetmegbeszélés keretében „átadják” felsı tagozatos kollégáiknak a gyermekeket, kiemelve a speciális fejlesztı eljárásokban részt vevı tanulók nevelésére, tanítására, értékelésére vonatkozó ismereteket. A nem szakrendszerő oktatás bevezetésével az átmenet zökkenımentessé válhat. A szülıkkel való kapcsolattartás folyamatos, de sajnos nem mindig könnyő meggyızni ıket a vizsgálatok szükségességérıl, és a folyamatos otthoni gyakorlás fontosságáról.

A 2008/2009-es tanévtıl a nem szakrendszerő oktatás kiterjesztése az 5-6-osztályban (Lásd Helyi Tanterv 4.2.) segíti a tanulási esélyegyenlıség biztosítását a kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztésével, és az egyéni felzárkóztatás biztosításával. Így a tanulási kudarcok a felsı tagozatba lépéskor csökkenthetık.


38

Pedagógiai program 1.8.2. BTM és SNI „B” tanulókat segítı program A BTM tanuló A BTMN tanuló az, aki beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzd, és aki a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján egyéni fejlesztésre szorul. Az osztály létszámában 2 fıként kell beszámítani. Az „SNI-b” tanuló SNI-b tanuló az, aki „a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd;” (1993. évi LXXIX. sz. tv.121.§ 29.) Az osztály létszámában 2 fıként kell beszámítani. Iskolánk, alapító okirata alapján (kelt: 2010. április 30.) ellátja a BTM és az SNI-b tanulók integrált nevelését-oktatását. Számukra a Közoktatási törvény biztosítja a különleges gondoskodáshoz, a rehabilitációs célú foglalkozáshoz való jogot, mely a tanulót fogadó intézmény számára kötelezettséget jelent. (1993. évi LXXIX. sz. tv. 30.§) Bármilyen problémával is küzd az intézményben nevelt gyermek kiemelt fontosságú a gyermek-gyermek, gyermek-pedagógus, pedagógus-szülı közötti kooperáció és kommunikáció valamint a pedagógus megváltozott szerepe. Az integráló pedagógusnak új készségeket kell elsajátítania ahhoz, hogy mediátorként tudjon közremőködni az „ép” és a sajátos nevelési igényő gyerekek szüleinek párbeszédében.

Helyzetkép Intézményünkben integráltan tanulnak a BTM és SNI-b tanulók a NAT alkalmazásával, a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján. Jellemzıik: • Részképességzavarok - alapvetı eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának nehézsége – következménye a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasítása • kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar – rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, gyenge önértékelési képesség jellemzi • érzékenyebbek a meteorológiai változásokra • fáradékonyság • igénylik a pontosan meghatározott kereteket, érthetı és követhetı szabályokat A tanulók érdekében szoros kapcsolatot tartunk a szakértıi és rehabilitációs bizottságokkal és a nevelési tanácsadókkal.


39

Pedagógiai program A fejlesztés alapelvei, feladatok Alapelvek: • A NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a SNI tanulókra is érvényesek. • Érvényesíteni kell azonban, a számonkérés és értékelés differenciálását. • A szakértıi bizottság javaslata alapján - indokolt esetben - egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés és minısítés alól a tanulót mentesíteni lehet. • A tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv szerint történik. • Gyógypedagógus, pszichológus közremőködése szükséges a tanulók sajátos nevelési igényének kielégítésére. Feladatok: • az egészséges énkép és önbizalom kialakítása • a kudarctőrı képesség növelése • az önállóságra nevelés A fejlesztı tevékenység területei Diszlexia, diszgráfia • a testséma biztonságának kialakítása • a téri és idırelációk kialakítása praktikus és verbális szinten • a vizuomotoros koordináció gyakorlása • a látás, hallás, mozgás koordinált mőködtetése • az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemő, hangoztató-elemzı-szótagoló, a homogén gátlás elveit figyelembe vevı, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel • olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész pályafutása alatt • a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során • az élı idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel • az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztı használatának megtanításával és alkalmazásával Diszkalkulia • az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése • a testséma kialakítása • a téri relációk biztonsága • a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása • a szerialitás erısítése • segítı, kompenzáló eszközök használatának megengedése • a fogalmak, így a szám- és mőveletfogalom kialakításakor a manipuláció elıtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, a vizuális megerısítés • a fokozott mennyiségő gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítı technikák, eljárások megtalálása alkalmazása Derkovits Gyula Általános Iskola – 1068 Budapest, Városligeti fasor 4.

40

Pedagógiai program

Kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar • • • •

az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklıdésének, terhelhetıségének ismeretében a tanuló viselkedésének megismerése siker vagy kudarc esetén – ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése együttmőködés a családdal és más szakemberekkel fejlıdés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása

Feladatok Minden tanév elején a szakértıi bizottság szakvéleményének elemzése és a tanuló megfigyelése alapján történik a rehabilitációs foglalkozások megszervezése. Ez mindig team munkában történik. Az integrált nevelés csak a különbözı szakemberek tervezett és tudatos együttmőködése keretében lehet eredményes. (gyógypedagógusok, az intézmény pedagógusai, pszichológusok) Az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása is közösen készül. A megvalósításban mindenki a maga kompetenciája szerint vesz részt. A rehabilitációs óra megtartása gyógypedagógusi kompetencia, az egyéni fejlıdési lap vezetése az ı feladata. A folyamatos egyéni fejlesztést a tanulóval közvetlenül foglalkozó pedagógusok korrepetálással, differenciált órai feladatokkal, egyéni számonkéréssel segítik. A rehabilitációs órák számát általában a szakértıi vélemény írja elı. Ennek hiányában, a közoktatási törvényben elıírt óraszám az iránymutató (adott évfolyamra kötelezıen elıírt óraszám 15%-a). A fejlıdés figyelemmel kísérése folyamatos. A fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Félévkor és tanév végén az elért eredmények megbeszélése a szülı bevonásával történik.

Feltételek A személyi feltételeket a Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és EPSZ utazó szakemberhálózat keretén belül biztosítja • gyógypedagógus • pszichológus • fejlesztı pedagógus • orvos • gyógytestnevelı • szociálpedagógus Tárgyi feltételek • fejlesztı szobák • fejlesztı és terápiás eszközök • fejlesztı játékok • fénymásoló • számítógép, számítógépes programok • szakkönyvek, szakfolyóiratok


41

Pedagógiai program

1.9. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló program

Tapasztalható, hogy kerületünkben fokozatosan csökken a beiskolázási tanulólétszám ugyanakkor növekszik az egyre nehezebb körülmények között élı tanulóink száma. Mi is ismerjük a jelenséget, és különbözı módon segítjük hátrányos helyzető tanulóink beilleszkedését, folyamatos fejlıdését. Ez a feladat igényli a legtöbb tapintatot. A mai társadalomban az emberek illetve a családok anyagi helyzete különbözı. A szülı nehezen nyilatkozik anyagi gondjairól, sokszor a pedagógus veszi észre, hogy a család problémával küzd. Az év elejei tanszervásárlás, a havi ebédbefizetések, kirándulások több szülınek gondot okoznak. Az otthoni gondok mindig kihatnak a tanulók tanulmányi munkájára, sıt magatartására is. Ez a legfontosabb jelzés a pedagógus számára. Ha egy gyerek megváltozik – fıleg negatív irányba – ott a problémát elsısorban a családban kell keresni. Amennyiben otthon a gondok sokasodnak, a szülık is türelmetlenebbek, nyugtalanabb háttérbıl kerül hozzánk a tanuló.

Célunk segíteni azon tanulóink beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve – akár átmenetileg is – hátrányos helyzetőek. Mindezek ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következı tanév várható feladatait.

Fontos feladat, hogy a családokat partnerként vonjuk be az iskolai folyamatokba, döntésekbe. El kell érnünk, hogy bizalommal fordulhassanak bármelyik kollégához, ha segítséget igényelnek.

Gyermekvédelmi felelıseink és az osztályfınökök együttmőködése itt még fontosabb, a bizalom megteremtése a diszkrét segítségnyújtáson múlik.


42

Pedagógiai program A szociálisan hátrányos helyzetben élı gyermekeinknél különösen fontos a következı kompetenciaterületek fejlesztése, amelyek a késıbbi társadalmi beilleszkedésüket, szocializációjukat segítheti elı: •

Anyanyelvi kommunikáció: Önálló szövegértés, szövegalkotás, gondolatok, vélemény megfogalmazása szóban és írásban

•

Matematikai kompetencia: Alapvetı, gyakorlati számolási és gondolkodási képességek kialakítása, amelyek konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel.

•

Digitális kompetencia: Információkeresés

•

Szociális és állampolgári kompetencia: Konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodást segítése, flusztráció kezelése, egyéni, és közérdek tisztelete.

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:

1. Felzárkóztatás, illetve tehetséggondozás, 2. Önismereti csoportok létrehozása, mőködtetése, 3. Drog- és bőnmegelızés, 4. Mentálhigiénés programok, 5. Pályaorientációs tevékenység, 6. Táborozások, kirándulások, országjárások, 7. Tájékoztatás a szociális juttatások lehetıségérıl, 8. Különbözı szintő támogatások elnyerésére történı ösztönzés, 9. Figyelemfelhívás a tanulássegítı foglalkozások elınyeire, 10. Kapcsolattartás a szakmai szolgáltató intézményekkel, 11. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, 12. Táborozási, kirándulási hozzájárulások, 13. Alapítványi támogatások, 14. Pályázat-figyelés, részvétel pályázatokon, 15. Étkezési támogatás elveinek, mértékének meghatározása.


43

Pedagógiai program

1.10.A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke

A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg azoknak a minimálisan kötelezı eszközöknek és felszereléseknek a jegyzékét, amelyekkel iskolánknak rendelkeznie kell. Ennek alapján folyamatosan ellenırizzük, hogy rendelkezünk-e a szükséges eszközökkel, a hiányok pótlásáról gondoskodunk. Mivel a törvény megadja az alapvetı eszközök jegyzékét, itt csak a mi iskolánk Pedagógiai Programjában szereplı speciális területek végrehajtásához szükséges alapvetı eszközöket és felszereléseket soroljuk fel. (A szaktárgyak tanításához szükséges eszközöket a tantárgyak tantervei egyenként tartalmazzák.) ÖKO-iskola programhoz •

Az iskola jelenlegi környezete, növényesített udvara ehhez minden külsı feltételt biztosít.

•

Eszközök növényültetéshez

•

Könyvtárban ÖKO sarok, amely az ökológiai kutatómunkát segíti

•

Akvárium, terrárium, élısarok kialakításához.

•

Szelektív hulladékgyőjtéshez megfelelı tárolók

•

Palackzsugorító eszköz

•

Elemgyőjtı láda

Angol nyelv oktatásához •

Nyelvi bontáshoz szükséges kistermek adottak.

•

Nyelvi szemléltetı eszközök, videó- és hanganyag,

•

Nyelvi labor (A jövıben kialakítható)

Mővészeti neveléshez •

Tárgyi eszközök széles választéka: festékek, anyagok, fellépı ruhák stb.

•

Bontott foglalkozásokhoz kis helyiségek (Részletezés a mővészeti tárgyak tantervénél)

Informatika oktatásához •

Legalább 15 tanulói géppel felszerelt informatika terem, internet hozzáférés

•

Könyvtárban számítógép, internet hozzáférés


44

Pedagógiai program

1.11.A szülı, tanuló, iskolai pedagógus együttmőködésének formái, az együttmőködés továbbfejlesztésének lehetıségei Iskolánk akkor mőködik még eredményesebben, ha tanulóink érdeklıdésére épít, és figyelembe veszi a szülıi érdekeket is. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülıi ház és pedagógus közösségünk koordinált, aktív együttmőködése. Ezen együttmőködés alapja:

a gyermek iránt érzett közös nevelési felelısség;

megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység feltétele:

a kölcsönös bizalom és tájékoztatás.

Elvárásaink a szülık felé: A szülık részérıl - a sikeresebb nevelımunka segítéséhez - az alábbi közremőködési formákat várjuk el: •

együttmőködı magatartást, a problémák nyílt jelzését, megbeszélését,

•

a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérését,

•

a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását,

•

aktív részvételt az iskolai szülıi értekezleteken és rendezvényeken,

•

nevelési problémák, családi nehézségek ıszinte jelzését, közös megoldás keresését,

•

véleménynyilvánítást, visszajelzést az iskola mőködésével kapcsolatosan,

•

szponzori, szervezı segítségnyújtást.

A szülıkkel való kapcsolattartáshoz az alábbiakkal járulunk hozzá: •

nyílt napok, nyílt órák szervezése

•

rendszeres tájékoztatás tanulóink elımenetelérıl, magatartásáról

•

elıre tervezett szülıi értekezletek (évente 2 alkalommal)

•

rendkívüli szülıi értekezletek

•

fogadóórák (évente 4 alkalommal), egyéni fogadóórák egyeztetett idıpontban

•

elıadások szervezése igényelt téma szerint

•

pályaválasztási tanácsadás

•

családlátogatás

•

gyermekvédelmi felelısök szociális és nevelési problémákban nyújtott támogatása

•

Szülıi Szervezeti megbeszélések (évente legalább 2 alkalommal)


45

Pedagógiai program

A szülıi ház és iskolánk együttmőködésének további lehetıségei: •

közös rendezvények szervezése a diákok, a szülık és a pedagógusok részvételével; (DERKO Sportnap, Mővészeti Nap, Vár az iskola program, kirándulások)

•

alapítványunk bevonása a közös rendezvények támogatásába (Pl. Alapítványi Bál)

A szülı kérheti: • Gyermeke napköziotthoni ellátását •

Gyermek reggeli és délutáni ügyeleti elhelyezését reggel 7 és du. 17 óra között

•

Megfelelı ok esetén gyermeke felmentését egyes tantárgyakból, vagy a mindennapi iskolába járás alól a törvényi kereteknek megfelelıen

•

Felmerülı problémáinak megoldásához segítséget kérhet -

szaktanártól,

-

osztályfınöktıl,

-

fejlesztı pedagógustól,

-

iskolatitkártól

-

az iskola vezetıitıl.

Kapcsolattartás az iskola oktató- nevelı munkáját segítı szervezetek: • • • •

az 1961 óta folyamatosan mőködı Szülıi Munkaközösség, az 1990-ben alakult Derkovits Alapítvány, az 1999-ben alakult Szülıi Szervezet, az 1993-ban alakult Iskolaszék

Kapcsolattartás a Szülıi Szervezettel: A szülıkkel fenntartott kapcsolat különösen jó. Kölcsönös a bizalom. Igyekszünk egymás elvárásainak megfelelni. Mindkét fél ismeri a jogait és a kötelességeit. Rendszeres kapcsolatban vagyunk, probléma esetén azonnali megbeszélést tartunk. A kapcsolattartás formái: alkalmi beszélgetés fogadóórák ( minimum 4 alkalommal évente) szülıi értekezletek (évi 2 alkalommal) Szülıi Választmányi értekezlet (évi 3-4 alkalommal) telefonos megbeszélések szükség szerint Derkovits Gyula Általános Iskola – 1068 Budapest, Városligeti fasor 4.

46

Pedagógiai program

Kapcsolattartás a Derkovits Alapítvánnyal Az alapítvány legfontosabb célja megalakulása óta az iskola oktató-nevelı munkájának segítése. Az iskola igazgatója, mint az alapító utóda, folyamatos kapcsolatban van az Alapítvány képviselıjével, részt vesz az alapítvány kuratóriumának ülésein. Az iskola éves programjához igazodva év elején egyeztetik, miben vár az iskola segítséget a tanév folyamán.

Kapcsolattartás az Iskolaszékkel Az iskolaszék a pedagógusok, szülık és a diákok együttes képviseletét latja el. Kikérjük véleményét az iskola nevelı-oktató munkáját érintı fontos változásokban. Az Iskolaszék vezetıjével az iskola igazgatója folyamatos kapcsolatot tart fenn.

A diákok legfıbb képviseleti fóruma a DIÖK. A DIÖK segítı tanár segítségével rendszeresen ülésezik, tagjai az osztályok által választott DIÖK felelısök. A diákok kéréseit, problémáit közvetítik az iskola vezetısége felé. Delegáltakat küld az Iskolaszékbe, és a kerületi diákparlamentre. Segítséget nyújt a diákprogramok szervezésében.

A tanuló és pedagógus együttmőködésének további lehetıségei: •

A diákönkormányzat képviselıinek részvétele a diákok többségét érintı változtatások elıtt a tanári értekezleten, vagy vezetıségi értekezleten.

•

Iskolai diákfórum megszervezése az Országos diákparlamentek elıtt.

•

A DIÖK segítı tanár folyamatos kapcsolattartása az iskola vezetıségévek, a diákok kéréseinek továbbítása

•

Diákrendezvényeken

pedagógusok

aktív

részvétele

(farsang,

DIÖK

nap,

osztályrendezvény, kirándulás) •

Diákok bevonása a pedagógiai értékelésbe. (IMIP mellékletét képezı kérdıív)


47

Pedagógiai program

2. ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA 2.1.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitőzések, feladatok

Legfontosabb célkitőzéseink: •

Alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt.

•

Tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelıen - saját egészségi állapotukat.

•

Ismerjék meg az egészséget károsító tényezıket és azok veszélyeit.

•

Legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket.

•

Alakítsunk ki igényt az egészséges és tiszta környezet iránt.

•

Egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása

•

Testmozgás fontosságának tudatosítása

Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: •

Természettudományos kompetencia Az ember és a rajta kívüli természet között lejátszódó kapcsolatok megértése, elırejelzése,

•

Szociális kompetencia: A saját egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése Testi, lelki egészség egészségünk védelme, ennek szerepe a társadalomban

Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink: •

Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének.

•

Biztosítsuk az egészséges fejlıdéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket.

•

Mutassunk be sokoldalú egészségvédı lehetıségeket, nyújtsunk az egészség megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthetı ismereteket.

•

Tudatosítsuk, hogy alapvetı értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenırzésével.


48

Pedagógiai program •

Ösztönözzük tanulóinkat – közös véleményformálással, tanácsadással – az egészségvédı magatartás szabályainak megtartására. (anyanyelvi kommunikáció)

•

Nyújtsunk segítséget az egészségvédı öntevékenységben és az egészséges életmód kialakításában.

•

Az iskolaotthon keretében és a napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetıséget arra, hogy a napirendbe beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztı mozgással és játékkal levegın tölthessék szabadidejük nagy részét. (Legalább napi két óra.) Mindezek figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi és heti rendet.

Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai: •

Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. (Napi ötszöri étkezés)

•

A kultúrált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása, és az ízléses terítés iránti igény felkeltése.

•

Iskolánk tanulóink számára háromszori étkezést biztosít.

•

Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni a gyermekélelmezési normákat.

•

Esetenként az eltérı táplálkozást igénylı gyerekek étkeztetését biztosítani kell.

•

El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék elıtérbe az egészséges élelmiszereket.

Személyi higiéné kialakításának feladatai: •

Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása.

•

Az idıjárásnak, évszaknak megfelelı öltözködési szokások kialakítása. Váltócipı használata.

•

Gyakori fertızı betegségek megelızésének, terjedésük megakadályozása módjainak tanulása, ismerete, betartása.

•

Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése.

•

Rendszeres fogorvosi szőrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele.

•

Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele. (Iskolaorvos, védını, fogorvos)


49

Pedagógiai program Mentálhigiéné feladatai: •

Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink, dolgozóink számára.

•

Ésszerően tervezett oktató és nevelımunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes terhelést.

•

A veszélyeztetett és halmozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése és folyamatos segítése. Megfelelı segítségnyújtás a lelkileg sérült tanulóknak az iskolapszichológusokkal együttmőködve. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megırzése.

•

Személyre szabott beavatkozási lehetıségek alkalmazása, kiegészítése különbözı terápiák javaslatával.

•

Lehetıségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidı helyes, egészséges eltöltésére.

Családi életre nevelés feladatai: •

Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvetı, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására.

•

A családi életre nevelés fontos területe a szexuális nevelés. Feladatunk, hogy megismerjék és megérthessék testük mőködését, a nemiségnek az emberi életben betöltött szerepét. Tájékoztatnunk kell a gyerekeket a nemi úton terjedı betegségekrıl, ezek következményeirıl, és megelızési lehetıségeirıl. Ismereteket kell nyújtanunk a fogamzásgátló módszerekrıl, a tudatos családtervezésrıl.


50

Pedagógiai program Az egészségnevelési program segítıi: •

Iskolaorvos Heti rendszerességgel (keddenként) végzi a gyermekek egészségügyi szőrését és kötelezı oltását. A szőrıvizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetıségével, jelzi az egészségügyi problémákat.

•

Védını Heti rendszerességgel (kedden és pénteken) segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szőréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következı iskolába továbbít. Elıadásokat tart az iskola vezetıségével egyeztetett témákban (Egészségügyi felvilágosítások, sebellátás stb.)

•

Fogorvos Évente két alkalommal végez szőrést osztályonként, elıre egyeztetett idıpontban. Ha szükséges visszarendeli a gyerekeket kezelésre, vagy fogszabályozásra.

•

Családsegítı szolgálat vezetıje A rászoruló családok segítséget kaphatnak. Kapcsolattartók a gyermekvédelmi felelısök.

•

Gyermekvédelmi felelısök A gyermekvédelmi feladatokat fejlesztı pedagógusaink látják el. İk ismerik leginkább a hátrányos és problémákkal küzdı családokat.

•

Családi háttér: A családok nagyobb része egyre kevésbé rendezett, de elfogadható anyagi körülmények között él. Sok a csonka családban, és egyre elfoglaltabb szülık által nevelt gyerekek száma. Arra törekszünk, hogy a szülık megelégedésére a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülıket partnernek tekintjük a nevelésben, hiszen munkánk nem lehet eredményes a családi megerısítés nélkül. Iskolánk nevelıi nyitottak a szülık igényeinek megfelelı figyelembevételére. Mindezek eléréséhez lehetıséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével.


51

Pedagógiai program Tevékenységi területek: Tanórákon: •

Az életjelenségek megismerése

•

Az emberi test részei (testrészek, csontváz, izomzat, mérhetı tulajdonságai, változásai, testünk mőködésének megfigyelése.)

•

Érzékszerveink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk)

•

Egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás, fogápolás)

•

Táplálkozás, fejlıdés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési kultúra, a táplálék útja, a táplálkozás hatása fejlıdésünkre, életjelenségeinkre)

•

Az egészség megóvása (a betegségek megelızése, a betegségek és leggyakoribb tüneteik, leggyakoribb fertızı betegségek).

•

A légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata)

Szabadidıben a mozgás és levegızés biztosítása: •

Alsó tagozaton iskolaotthonos rendszerben mőködik. Tanulóink napjuk nagy részét az iskolában töltik, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, játékra, kikapcsolódásra. Arra törekszünk, hogy a szabadidıs foglalkozások lehetıséget adjanak arra, hogy a gyerekek minél több fajta foglalatosságot próbáljanak ki, melyek fejlesztik képességeiket, kreativitásukat, mozgáskultúrájukat. Legalább napi két órát töltsenek a gyerekek a szabad levegın való mozgással, játékkal.

•

5-6. osztályban a napközit úgy szervezzük, hogy legalább 1 óra szabad mozgásos levegızés elızze meg a tanulási idıt az ebéd után.

•

Felsısök számára két 20 perces szünet napirendbe iktatásával biztosítjuk a levegızést, és az udvari szabad mozgást.


52

Pedagógiai program

Iskolánk szabadidıs tevékenységei, amelyek az egészségnevelést szolgálják: •

Szervezett játékos sportfoglalkozások

•

Játékos foglalkozások naponta az udvaron szünetekben

•

Állatkert látogatás évente legalább két alkalommal osztályonként

•

Többnapos osztálykirándulások, erdei iskola

•

Gyümölcsnapok

•

Szüreti mulatság

•

Táncházak

•

Természetismereti vetélkedık

•

Témanapok – természeti ünnepekrıl való megemlékezés

•

Folyamatos papírgyőjtési verseny

•

Iskolai DERKO családi sportnap

•

Kerületi Mikulás-kupa sportverseny

•

Mővészeti hét

•

Sportversenyek

•

Az iskola kertjében virágültetés tavasszal, gondozásuk folyamatosan

•

Öko-pannon szelektív hulladékgyőjtési és újrahasznosítási program

•

Az iskola folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele

•

Hétvégi kirándulások, túrák szervezése

•

Téli gondoskodás énekesmadarainkról

•

Folyamatos akváriumgondozás (halak, teknıs)

•

Kerékpáros ügyességi verseny a VI. kerületi Rendırkapitányság rendezésében

•

Tőzvédelmi bemutató

•

Kerületi nyári napközis tábor

•

Iskolai nyári táborok

•

Gerinctorna az alsósoknak

•

Sportköri foglalkozások heti 8 órában


53

Pedagógiai program Kapcsolat a szülıkkel Törekszünk arra, hogy a szülık minél jobban megismerhessék egészségnevelési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra. -

szülıi értekezletek

-

fogadó órák

-

személyes beszélgetések

-

szülık bevonása programjainkba

Az egészségnevelés prevenciós programjai: •

A felsı tagozatos osztályfınöki órákon az osztályfınökök folyamatosan foglalkoznak az egészséges életmód kérdéseivel (Lásd. ajánlás az osztályfınöki órákhoz)

•

Elıadókat hívunk a következı témakörökben:

Káros szenvedélyek, drogok

Tőzvédelem

Közlekedésbiztonság Ebben segítenek évek óta a VI. kerületi rendırkapitányság szakemberei.


54

Pedagógiai program 2.2.

A mindennapos testedzés megvalósításának lehetıségei

Mindennapos testnevelés megvalósítása: •

A heti három testnevelés óra keretében tartásjavító torna, úszásoktatás, valamint korcsolyázási lehetıség biztosított.

•

A heti 3 testnevelés órán felül azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra a napirendbe beillesztve a gyerekek életkorának és érdeklıdésének megfelelı – tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztı, a pedagógus által kezdeményezett – mozgásos, játékos foglalkozásokat tartunk.

•

1-6. osztályig félévenként heti 1 néptánc óra is biztosítja a mozgási lehetıséget.

•

Szakköri tevékenységként korcsoportonként heti 1 alkalommal sportkört, valamint néptánc foglalkozást szervezünk.

•

A tehetséges tanulókat több sportágban iskolai, kerületi, budapesti szintő versenyekre készítjük fel. Az évenkénti Mikulás sportkupát iskolánk szervezi.

•

A kerületi és budapesti tömegsport rendezvényeken nagy létszámban veszünk részt.

•

Az iskolai kirándulásokat hazánk nemzeti parkjaiban való túrázás keretében valósítjuk meg.

•

Havonta – igényfelmérést követıen – gyalogos és kerékpáros túrákat szervezünk.


55

Pedagógiai program

(EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM MELLÉKLETE) Ajánlat az osztályfınöki tanmenetekhez Ötödik évfolyam Egészséges élet Gondolatébresztı, útmutató kérdések Egészség és egészségvédelem – Miért fontos az egészség és az egészségvédelem? – Mi a különbség az alábbi fogalmak között: torna – testnevelés – testi nevelés – egészségnevelés? – Hogyan szolgálja az egészségvédelmet az iskolaorvos és a háziorvos? – Milyen kötelezı egészségügyi ellátásban részesültetek már? A beteg ember – Mi a betegség – Mikor forduljunk orvoshoz? – Mi a teendı betegség esetén? – Milyen betegségeket tudtok felismerni? – Miért nem szabad eltitkolni, ha valami bajunk van? – Milyen gyermekbetegségeken estetek át? Testkultúra – Mit jelent a testkultúra szó – Mi a testi higiénia alapja? – Milyen tisztálkodó szereket ismertek? – Milyen felszerelések kellenek egy fürdıszobába Napirend – pihenés – alvás – Mi a napirend? – Milyen tényezık határozzák meg a napirendeteket? – Miért van szükségünk pihenésre? – Mi az alvás szerepe az emberi életben? A táplálkozás – Mit nevezünk táplálkozásnak? – Mi a táplálkozás célja? – Melyek a legfontosabb tápanyagaink? – Miért szeretik az emberek a túlzott evést-ivást? – Mikor és hányszor együnk naponta? Káros szenvedélyek – Milyen káros szenvedélyeket ismertek? – Miért kell tartózkodni a káros szenvedélyektıl? – Milyen egészségkárosító hatásuk vannak a káros szenvedélyeknek? – Hogyan lehet elkerülni a káros szenvedélyeket? Fertızı betegségek – Mit nevezünk fertızésnek – Hogyan elızhetjük meg a fertızéseket? – Milyen fertızı betegségeket ismersz?


56

Pedagógiai program Hatodik évfolyam Egészséges élet

Gondolatébresztı, útmutató kérdések Egészség és egészségvédelem – Mire terjed ki az egészségnevelés? – Mit jelent Iuvenalis közmondássá lett megállapítása: „Ép testben ép lélek” A beteg ember – Minek kell lennie a házi patikában? – Mikor forduljunk orvoshoz? Testkultúra – Mit értünk testfejlesztésen? – Miért nem szabad az izomfejlesztést túlzásba vinni? – Melyek a testedzés legegyszerőbb formái? Napirend – pihenés – alvás – Mikor helyes a napirendünk? – A testi vagy a szellemi fáradtságot lehet hamarabb kipihenni? – Mit jelent az aktív pihenés? – Mitıl függ az alvás mélysége és ideje? A táplálkozás – Miért van a szervezetnek tápanyagokra szüksége? – Milyen tényezık határozzák meg a táplálékbevitel mennyiségét? – Mi a tartós éhezés következménye? – Fontos-e, hogy milyen módon, milyen körülmények között eszünk? – Mikor eszik nálatok együtt a család? Káros szenvedélyek - dohányzás – Miért dohányoznak az emberek? – Melyek a dohányzás ártalmai? – Mit tehetünk a dohányzás visszaszorítása érdekében? – Kik érdekeltek a dohányzás elterjesztésében? – Milyen dohányzással kapcsolatos törvényeink vannak? Fertızı betegségek – Milyen fertızı betegségeket ismerünk? – Mik okozhatnak járványt? – Hogyan elızhetık meg a fertızések?


57

Pedagógiai program Hetedik évfolyam Egészséges élet Gondolatébresztı, útmutató kérdések

Egészség és egészségvédelem – Mit jelent a prevenció? – Hogyan tudjuk megırizni egészségünket, s megelızni a betegségeket? – Kinek a feladata az egészségvédelem? A beteg ember – Miért kell orvoshoz fordulni a bajunkkal? – Milyen betegségeket ismertek? – Hogyan lehet megkülönböztetni a betegségeket? Testkultúra – Milyen szerepet játszik a víz a testkultúrában? – Hányféle formában használjuk fel a vizet a testkultúrában? – Melyek a napozás alapvetı szabályai? Napirend – pihenés – alvás – Mikor jó a napirendünk? – Mi jelent számodra pihenést? – Mennyi lehet a napi alvásszükséglet? A táplálkozás – Mikor beszélünk öncélú táplálkozásról? – Mi a tartós éhezés következménye? – Beszélhetünk-e ma éhezı tömegekrıl? – Mi a különbség az éhezés és a böjt között? – Melyek a társas étkezés szabályai? Káros szenvedélyek - alkohol – Hol, mikor isznak szeszes italokat az emberek? – Miért nem szabad a gyermekeknek szeszesitalt fogyasztaniuk? – Mit jelent a kultúrált alkoholfogyasztás? – Milyen veszélyeket jelent önmagára, a munkában, a közlekedésben az ittas ember? Fertızı betegségek – Milyen betegségeket okozhatnak a vírusok, baktériumok, gombák, férgek? – Milyen feladatot lát el az ÁNTSZ? – Hol van Budapesten járványkórház?


58

Pedagógiai program Nyolcadik évfolyam Egészséges élet Gondolatébresztı, útmutató kérdések

Egészség és egészségvédelem – Mit jelent a mentálhigiéné szó? – Mit jelent a prevenció? – Milyen magyar és nemzetközi szervezetek foglalkoznak az egészségvédelemmel? – Milyen szerepet tölt be a Vöröskereszt az egészségnevelésben? A beteg ember – Hogyan szoktuk megkülönböztetni a betegségeket? – Mi a különbség az akut és a krónikus betegség között? – Milyen szerepet játszik az egészségrombolásban az emberek tudatlansága? – El tudjuk-e kerülni a környezeti ártalmakat? Testkultúra – Melyek az alapvetı testápoló szerek? – Mit kell tudnunk a hajápolásról? – Mire jó a fitness? – Mi határozza meg az öltözködésünket? Napirend – pihenés – alvás – Képesek vagyunk-e befolyásolni napirendünket? – Mi a következménye annak, hogy nem törıdünk pihenésünkkel? – Melyek a nyugodt alvás feltételei? A táplálkozás – Mi jellemzı a magyar népesség táplálkozási kultúrájára? – Mikor beszélünk alultápláltságról? – Miért veszélyes a „soványság kultusza”? – Miért fontos a családban a rendszeres sütés-fızés? Káros szenvedélyek - drog – Mit nevezünk kábítószernek? – Melyek a legközismertebb kábítószerek? – Miért veszélyes a kábítószer? – Hogyan fonódik össze a drogélvezet és az erkölcsi züllés? – Hogyan lehet felismerni azt, aki kábítószerezik? – Mitıl foszt meg a kábítószer? – Hogyan lehet a narkózást megelızni? Fertızı betegségek – Melyek a nemi betegségek? – Miben különbözik az AIDS a nemi betegségektıl? – Miért veszélyes az AIDS? – Hogyan terjednek ezek e betegségek? – Milyen megelızési módjaik vannak?


59

Pedagógiai program

3. ISKOLÁNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA (ÖKOISKOLA-PROGRAM) 3.1.

A környezeti nevelés alapelvei, céljai, feladatai

Alapelvek: •

Fenntartható fejlıdés erısítése.

A környezeti nevelés a fenntartható fejlıdés feltételeinek megvalósítását szolgálja. Olyan fejlıdést, mely a jelen szükségleteit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı nemzedékeinek esélyeit. •

Környezetünk védelme

Az ember környezetéhez hozzátartozik a természetes, az épített és a társadalmi környezet. A környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönösségét, helyét és szerepét a környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezeti magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelıs személyiségeivé válnak. E cél eléréséért biztosítanunk kell tanulóink számára azt a lehetıséget, hogy elsajátíthassák a pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget, a környezet megvédéséhez szükséges értékrendszert, készséget, tudást. •

Rendszerszemlélető környezetlátás

A környezeti nevelésnek rendszerszemléletőnek, kell lennie, hiszen környezetünkben minden mindennel összefügg, ez lehetıséget ad több tudományterület összekapcsolására is. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, mely nem korlátozódik csak az iskolára, az élet más színterein is megjelenik. •

Problémamegoldó szemlélet

A környezeti nevelésnek a valós életben kell gyökereznie. Helyi problémákra és azok megoldására természeti, társadalmi jellemzık megismerésére kell támaszkodnia. Ezek megoldása közben láttatja meg a globális összefüggéseket. (természettudományos kompetencia) Derkovits Gyula Általános Iskola – 1068 Budapest, Városligeti fasor 4.

60

Pedagógiai program A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttmőködésre nevelés, az egymásra figyelés, egymás elfogadása, a társadalomba való beilleszkedés képességének fejlesztése. Mivel a jövı ökológiai problémái elıre sok esetben nem láthatóak, ezért fontos az problémamegoldó gondolkodás, kreativitás képességének kialakítása és fejlesztése. (matematikai kompetencia)

Konkrét célok és feladatok •

Hajlandóságot kell ébresztenünk a tenni akarásra, a konkrét problémák megoldására, hatékony együttmőködésre és eredményes konfliktuskezelésre.

•

Nyitottá kell tennünk tanulóinkat a környezet szépségeink befogadására, kritikussá a negatív környezeti jelenségekkel szemben.

•

Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetıvé tenni a természet teljességének megérzését.

•

Élményhelyzeteket kell biztosítanunk, hogy helyes döntéseket tudjanak hozni felelısségteljes magatartással, jó értékítélettel a pozitív jövıkép kialakulásának érdekében.

•

Biztosítanunk kell a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének és megoldásának lehetıségét.

•

Ki kell alakítanunk a gyerekekben a helyes választás képességét, adjunk lehetıséget a környezetkímélı technológiákkal készült termékek megismerésére, a takarékos és mértékletes életvitel igényére.

•

A környezeti nevelés beépítése egyéb tantárgyakba lehetıvé teszi az összetett környezeti jelenségek sokoldalú megközelítését, megismerését. (magyar irodalom, történelem, mővészeti tárgyak, etika, technika)

•

A jelenlegi természeti és épített környezet megismerését biztosító programok: több napos osztálykirándulások, nemzeti parkok megismerése, erdei iskola, témahét, jeles napok, természeti ünnepek megünneplése, interaktív foglalkozások az Állatkertben és erdei tanösvényeken. A programok költségeit a szülık viselik, illetve a programokra való pályázás útján a Derkovits alapítvány támogatja. Ezért a programok szervezése mindig a Szülıi Szervezettel történı egyeztetéssel történik.

•

Részvétel az ÖKO – Pannon szelektív hulladékgyőjtési és újrahasznosítási programján.


61

Pedagógiai program •

Az ökológiai szemlélet kialakítása, fejlesztése a természetes életközösségek megfigyelésével, környezeti változások nyomon követésével, természetes élıhelyek megóvásával, irányított természetvédelmi tevékenységgel.(téli madáretetık készítése, folyamatos madáretetés)

•

Törekednünk kell arra, hogy az iskolai rendezvények a lehetı legkisebb mértékben terheljék a környezetet.

•

Iskolánk környezeti adottságainak megırzése, udvarunk további parkosítása a gyerekekkel közösen megoldható gyakorlati feladat.

Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: •

Természettudományos kompetencia Az emberi tevékenység okozta változások megértése A fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısség A

tudományos

és

technológiai

fejlıdés

saját

magunkra,

családunkra,

közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásának felelıssége •

Szociális és állampolgári kompetencia: Közügyekben való aktív közremőködés fontossága a környezetvédelemben

•

Környezettudatosság, esztétikai tudatosság Környezetünk esztétikus alakítása, egyetemes és kulturális örökségünk védelme


62

Pedagógiai program 3.2.

Megvalósítás munkaformái, módszerei, eszközei

Tanórai munkaformák A tanórai tartalom a kötelezıen elsajátítandó ismeretszerzést jelenti. Szervezési formája lehet: •

Hagyományos tanóra – 45 perces tantermi óra

•

Nem hagyományos – mely a nem tanteremben töltött órákat, illetve a komplex foglalkozásokat öleli fel.(projektek, erdei iskola, témanap, témahét, interaktív foglalkozások, tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok) (önköltséges)

Hagyományos tanórai foglalkozások A NAT és a kerettanterv alapján meghatároztuk a környezeti nevelés tananyagát. Arra törekedtünk, hogy a helyi tantervben az egyes tantárgyak célkitőzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelés céljai is. A tanórán, a tananyagon kívül még sok egyéb tevékenység is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra. •

energiatakarékosság

•

szelektív hulladékgyőjtés (több aknás szemetes edény)

•

papírtakarékosság

•

anyagok újrahasznosítása pl. technika órán

•

figyelemfelkeltı és természetfilmek megtekintése

•

a környezet folyamatos tisztántartása

•

esztétikus, környezetbarát dekoráció tervezése, készítése

Nem hagyományos foglalkozások: •

Az erdei iskolai program: Egymásra épülı adott környezethez illeszkedı, a tanulók képességeinek megfelelı, aktív részvételüket igénylı, a tananyag élményszerő elsajátítását szolgáló többnapos tanulási forma. Az erdei iskola programokat, valamint az iskolán kívüli foglalkozásokat az osztályfınökök szervezik, a szülıi munkaközösség véleményének kikérésével. Az erdei iskola költségei a szülıkre hárulnak, ezért a szervezésénél a program költségvetését az osztály szülıi közössége hagyja jóvá a szülıi értekezleten.


63

Pedagógiai program Pedagógusaink – a lehetıségek szerint - pályázatokat írnak az erdei iskola programjára, amellyel a költségeket csökkenthetik. •

Témanapok: A környezetvédelem jeles napjait ünnepeljük változatos tevékenységi formákban az éves munkaterv szerint.(Jeles napok a program mellékletében találhatók.)

•

Terepgyakorlatok: az iskolai kirándulások alkalmával nemzeti parkjaink tanösvényein növény-, állat-, valamint vízvizsgálatokat végzünk tanulóinkkal.

•

Nem tanteremben tartott óra: A Fıvárosi Állat és Növénykertben tartott konkrét tananyag elsajátítását segítı élıhelyek felkeresése Pl: parasztudvar, vizes élıhelyek megfigyelése interaktív foglalkozások keretében. Természettudományi Múzeum foglalkozásainak igénybe vétele. Mezıgazdasági Múzeum: foglalkozások múzeumpedagógus irányításával Idıszakos kiállítások látogatása a Néprajzi Múzeumban Könyvtári foglalkozások: természeti értékeink a mővészetekben

Tanórán kívüli egyéb lehetıségek -

szakkörök győjtımunkák mestermunkák vetélkedık nyári táborok kézmőves foglalkozások kirándulások, túrák színház és mozi látogatás iskolakert kialakítása, gondozása gyógynövénykert telepítése akvárium és terrárium gondozása szelektív hulladékgyőjtés Városligeti fasor fáinak gondozása fatelepítés pályázatokon való részvétel (Levegı munkacsoport, környezetvédelmi pályázatok)

Módszerek Arra törekszünk, hogy a hagyományos módszerek háttérbe szorításával a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabb élményalapú, tevékenykedtetı, szenzitív interaktív módszereket alkalmazzuk.

Taneszközök: -

Korszerő tankönyvek, természetismereti kiadványok, folyóiratok, játékgyőjtemények, természetfilmek


64

Pedagógiai program -

Térképek, modellek, tablók, tájékozódási eszközök (iránytő)

-

Vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges eszközök, anyagok.

-

Növénygondozáshoz és ültetéshez eszközök

-

Játékokhoz szükséges eszközök

-

Kézmőves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez szükséges anyagok, eszközök

-

Korszerő felszerelés a technika teremben és a tankonyhán

-

Internet elérési lehetıség a könyvtárban és az informatika teremben

Iskolai környezet alakítása: •

Iskolánkban az elmúlt évek során sikerült olyan környezetet létrehozni, melybe szívesen érkeznek, és otthonosan érzik magukat egész nap a gyerekek. Ez a barátságos, meleghangulatú környezet jelentıs hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására.

•

Tanulóink szívesen részt vesznek épületeink szépítésében, színes faliújságok, tablók készítésében. Folyosóinkon, alagsorunkban folyamatosan kiállítjuk színvonalas alkotásaikat, (fotók, festmények, egyéb képzımővészeti alkotások) melyek iskolánk öko szemléletét tükrözik.

•

Iskolánk kertjét folyamatosan fejlesztjük. Örökzöldeket, cserjéket, egynyári és évelı növényeket ültetünk, és a gyerekek bevonásával gondozzuk. Az idei tanévben főszerés gyógynövénykertet alakítunk ki.

•

Udvarunk alkalmas a közös játékokra, meghitt beszélgetésekre, jó idı esetén a szabadban tartott tanítási órákra. (Padok, asztalok, homokozó, sportpálya, fa játszótér) A szabadtéri burkolt felületek gondozottak, pormentesek. Az iskolakert mentes az allergén növényektıl.

•

Megvalósul a szelektív hulladékgyőjtés, ehhez megfelelı győjtıedényeink vannak. A veszélyes hulladékok győjtése és elhelyezése a helyi hatóság rendelkezése alapján történik.

•

Folyamatos, egész éven át tartó papírgyőjtési akciót szerveztünk. (Ments meg egy fát!)

•

A pénzügyi lehetıségekhez képest igyekszünk energiatakarékos világítóeszközöket, víztakarékos WC tartályokat beszerezni. A gyerekek figyelmét a vízzel és villanyárammal való takarékosságra irányítjuk, és megköveteljük az erre való odafigyelést.


65

Pedagógiai program Az iskola mindennapi élete: •

A környezeti nevelés szempontjából az iskola mindennapi életének is tervszerőnek kell lenni.

•

Szükséges az iskola minden dolgozójának példamutató magatartása.

•

Mindannyian betartjuk a szelektív hulladékgyőjtés szabályait, takarékos energia- és vízgazdálkodást. A takarítók ügyelnek a hulladékkezelésre, a gondnok, technikai dolgozók munkavégzése is példaértékő.(pl. feleslegessé vált anyagok újrahasznosítása, madáretetı készítése, terrárium készítése, akvárium gondozása)

•

A gyerekektıl elvárjuk a kultúrált étkezést, ık is részt vesznek a terítésben, segítnek a tálalásban, a növények gondozásában. Erre jól mőködı felelısi rendszerünk van.

•

Iskolaotthonos rendszerünkben tanulóink napi két alkalommal töltenek hosszabb idıt szabadlevegın az idıjárásnak megfelelı elfoglaltsággal.

Egyéb lehetıségek:

Tanulói pályázatok Egy-egy környezetvédelmi probléma, témakör önálló vagy kiscsoportos kutatásra, feldolgozásra írunk ki pályázatot. A tanulók motiválása történhet felkéréssel, a legjobb munkák díjazásával. A születendı munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. Táborok (önköltséges) Lehetıleg olyan természetkutató tábort szervezzünk, ahol konkrét gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók (pl. monitoring, rekonstrukció, élıhely-térképezés, mérések stb.). Az életmódtábor, tánctábor, sporttábor, sí-tábor az egészségnevelés fontos színtere. A tábor típusától függıen fontos az illetékes önkormányzat, szakemberek megkeresése, véleményük kikérése. Lehetıleg ne táborozzunk védett területen, amennyiben ez elkerülhetetlen, a természetvédelmi hatósághoz kell folyamodni engedélyért. Tanulmányi kirándulás (önköltséges) Szervezünk egy- vagy többnapos tanulmányi kirándulást egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal

tanösvényekre,

nemzeti

parkokba,

természetvédelmi

területekre,

vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba.


66

Pedagógiai program Iskolai kirándulás (önköltséges) Minden szeptemberben egész napos tanulmányi kirándulást szervezünk, amelynek célja valamely tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, tanösvény megismerése, gyakorlati feladatok végzésével. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentıségüket. A nap jellegének megfelelı vetélkedıt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki.

Iskolánk tagjainak, partnereinek feladata és szerepköre a környezet- és egészségvédelemben: Feladat, szerepkör

Humán erıforrások Iskolavezetıség

Tanárok

Erısségek

Támogatja a környezeti nevelési

Elkötelezett, hiteles

programokat. A minıségi munka

személyiségek legyenek a

részeként értékeli az ilyen

pedagógusok és a diákság

tevékenységet. Anyagi forrásokat

számára. Hasznosítható

teremt. Ösztönzı rendszert dolgoz ki.

kapcsolatrendszerrel

Aktívan részt vesz az egyes

rendelkezzenek. Kreativitás,

programokban.

nyitottság, tolerancia.

Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve Minden tanár folyamatos tanítják az egyes környezet-

feladatának tekintse a környezet-

egészségügyi tartalmakat.

egészségvédelemre nevelést tantárgyától függetlenül..

Osztályfınökök

Évfolyamokra lebontva az egészség- és Használja ki az aktualitásokat a környezeti neveléshez szükséges

osztályközösségi

tartalmak feldolgozása

megbeszéléseken. Mőködtesse a felelısi rendszert.

Pszichopedagógus

Segíti a lelki egészségnevelést. Egyéni

Az osztályok közösséggé

és csoportos beszélgetések a tanulókkal fejlesztésének segítése és a szülıkkel. A pályaválasztás

(szociometria). A

segítése.

személyiségfejlesztést segítı kezdeményezések.


67

Pedagógiai program Gyermekvédelmi

A hátrányos és a veszélyeztetett tanulók Családok bevonása, konkrét

felelıs

segítése.

segítségadás, vagy közvetítés.

Iskolaorvos, védını

Elıadások tartása az egészséges

Szakmai kompetencia, személyes

életmódról, a környezeti ártalmakról.

ráhatás.

Segíti a tanár munkáját az egészségmegırzésben. Technikai dolgozók

A programok tárgyi feltételeinek

Az iskola kertjének ápolása,

biztosítása, tantermek, vizesblokkok,

gondozása, szelektív és

világítási hálózat karbantartása.

folyamatos hulladékgyőjtés segítése.

Diákok

A tervezett éves programban vesznek

Valamennyi diák érintett a

részt (hallgatóság, tevékeny részvétel,

programban. Havi

megfigyelések, kezdeményezések).

rendszerességgel osztálytermek dekorálása, napi rendszerességgel a tanterem rendjéért, tisztaságáért való felelısség. A fı hangsúly a szemléletformáláson van.

Szülık

Elıadások tartása, szemléltetı eszközök Tevékeny részvétel a gazdagítása, anyagi támogatás, külsı

programokban, az ı szemléletük

erıforrások felkutatása.

is formálódik, a környezeti- és egészségnevelés túlmutat az iskola falain.


68

Pedagógiai program (Környezetnevelési Program mellékletei) 1. A tantárgyak lehetıségei Hon- és népismeret A tanulók • ismerjék meg a természetközelben élı, a természetet tisztelı, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit • ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek elıtti böjtök) Környezetismeret A tanulók • ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal • ismerjék meg az élıvilág sokszínőségét, az élılények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelısségét az élıvilág megırzésében • Ismerjék meg saját testük alapvetı felépítését és mőködését, az egészség megırzéséhez szükséges életvitel jellemzıit Természetismeret A tanulók • váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintő értelmezésére • a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élı és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) • természettudományos gondolkodásnak megfelelı képességek kialakítása; • környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése • ökológiai szemlélet fejlesztése • helyes környezeti attitődök fejlesztése • magatartás fejlesztése • értékrend alakítása • környezettudat fejlesztése • felelısségérzet fejlesztése • környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása Földrajz A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, győjtsenek élményeket a közvetlen élı és élettelen környezetükrıl • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit • értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erıforrásainak kimerüléséhez vezet • ismerjék meg a globális problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit • ismerjék, szeressék és ırizzék a természeti és az épített környezet szépségeit


69

Pedagógiai program A tanulókban • a környezet értékeinek megismerésével erısödjön a környezettudatos életmód iránti igény • alakuljon ki az igény a szülıföld cselekvı felfedezésére • fejlıdjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit • ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet • ismerjék meg az élılények alapvetı szervezeti-mőködési jellemzıit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket • legyenek tájékozottak a földi élıvilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetıen • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelızésére és mérséklésére • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megırzı életviteli technikákat A tanulókban • alakuljon ki ökológiai szemléletmód • alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelısség Egészségtan A tanulók • ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait • sajátítsák el az elsısegély-nyújtási technikákat • ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat • ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédı szokásrendek kialakítására • segítse az önmagukkal szembeni felelısségérzet kialakításában • segítse az ıket veszélyeztetı környezeti, társadalmi tényezık és azok elhárítási módjainak felismerésében


70

Pedagógiai program 5. Környezetvédelmi napok, világnapok

Február 2.

Vizes Élıhelyek Napja

Március 6.

Nemzetközi Energiahatékonyság Napja

Március 22.

Víz Világnapja

Március 23.

Meteorológiai Világnap

Április 3.

Csillagászati Világnap

Április 4.

Laboratóriumi Állatok Napja

Április 7.

Egészségügyi Világnap

Április 22.

Föld Napja

Április 24.

Kísérleti Állatok Védelmének Napja

Május 8.

Nemzetközi Vöröskereszt Napja

Május 10.

Madarak és Fák Napja

Május 15.

Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)

Május 15.

Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap

Május 18.

Múzeumi Világnap

Május 24.

Európai Nemzeti Parkok Napja

Május 31.

Dohányzásmentes Világnap

Június 5.

Környezetvédelmi Világnap

Június 8.

Óceánok Világnapja

Június 17.

Világnap az Elsivatagosodás Ellen

Június 21.

A Nap Napja

Június 25.

Barlangok Világnapja

Július 11.

Népesedési Világnap

Augusztus 9.

Állatkertek Napja

Szeptember 16.

Ózon Világnapja

Szeptember 22.

Autómentes Nap

Szeptember 23.

Takarítási Világnap

Október 1.

Habitat Világnap

Október 4.

Állatok Világnapja

Október 8.

Madárfigyelı Világnap

Október 8.

Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja

Október 10.

Lelki Egészség Napja

Október 15.

Nemzeti Gyaloglónap

Október 16.

Élelmezési Világnap

Október 21.

Földünkért Világnap

Október 31.

Takarékossági Világnap

November 17.

Füstmentes Nap

November 27.

Fogyasztásszüneteltetési Nap

December 1.

AIDS elleni világnap

December 29.

Biodiverzitás Védelmének Napja


71

Pedagógiai program

4. ISKOLÁNK HELYI TANTERVE 4.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelezı és választható foglalkozások és azok óraszámai, az elıírt tananyag és követelmények. Iskolánk óraterve tartalmazza: • • • • • •

az egyes évfolyamok óratervét, kötelezı óraszámokat a helyi tantervbe beépített, a pedagógiai program megvalósítását szolgáló többlet óraszámokat, (törvény szerinti választható órakeret) az évfolyamok összes óraszámát, a tantárgyi bontásokat, a félévben váltó órák eloszlását.

Évfolyamok óraszámai: Évfolyam:

1.-3. osztály

Törvényi kötelezı óraszám: 20 óra

4. osztály

22,5 óra

5-6. osztály

22,5 óra

7-8. osztály

25 óra

A pedagógiai program kiemelt pedagógiai Összes területeinek megvalósítását szolgáló óraszám: óraszám (szabadon választott) / hét: 2 óra 22 óra (1 angol, 0,5 néptánc, 0,5 dráma) 2 óra 24,5 óra (0,5 informatika, 0,5 technika, 0,5 néptánc, 0,5 dráma) 3 óra 25,5 óra (0,5 informatika, 0,5 technika, 0,5 néptánc, 0,5 dráma, 1 angol)

4 óra

29 óra

(1 angol, 1 magyar, 1 matematika, 0,5 fizika(7.o) egészségtan(8.o), 0,5 média)

A tanítási órákon való részvétel rendje: Iskolánk helyi tantervének teljesítése a szabadon választott órákon való részvétellel teljesíthetı, ezért az iskolába való beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. Errıl, a beiratkozás elıtt, a 234/2003.(XII. 17.) Korm.rend. 5. § (3) bekezdése szerint tájékoztatjuk a szülıket a következı módon: •

Tájékoztató szülıi értekezletet tartunk februárban, ahol tájékoztatjuk a leendı elsıosztályosok szüleit az iskola pedagógiai programjáról, kiemelt pedagógiai területeirıl és óratervérıl, valamint a dokumentumok elérhetıségérıl. (honlap, könyvár) • Az iskola honlapján közzé tesszük az iskola Pedagógiai Programját, Helyi tantervét, tantárgyi struktúráját, kötelezı és választott óraszámait. • Írásbeli tájékoztatót kapnak a szülık az iskola óratervérıl beiratkozás elıtt.


72

Pedagógiai program


73

Pedagógiai program Csoportbontások: A Pedagógiai Programban leírtak és a kiemelt nevelési-oktatási területeink alapján a következı tárgyaknál alkalmazunk csoportbontást:

Néptánc-dráma:

1-6. osztály heti 1 óra (A csoportok félévkor váltanak)

Angol nyelv:

1-2.osztály 3. osztály 4. osztály 5-8. osztály

Informatika-technika

4-8. osztály heti 2 óra (A csoportok félévkor váltanak)

heti 1 óra heti 2 óra heti 3 óra heti 4 óra

Az egyes tantárgyak tananyagát, fejlesztési feladatait és követelményeit a tantárgyak helyi tanterve tartalmazza.


74

Pedagógiai program

4.2. A nem szakrendszerő nevelés-oktatás kiterjesztése az 5-6. osztályra A nem szakrendszerő oktatás kiterjesztésének törvényi háttere (1993. évi LXXIX számú Közoktatási törvény, és annak módosításai) A törvény 8.§ (3) bekezdése alapján az alapfokú nevelés-oktatás 4 szakaszra oszlik. A nevelı-oktató munka törvényi keretei ebben a négy szakaszban a következıképpen alakulnak: évfolyam

szakasz

oktatás

szervezés Szükséges pedagógiai

módja

képesítés

1-2. osztály

bevezetı

nem szakrendszerő

tanítói oklevél

3-4. osztály

kezdı

nem szakrendszerő

tanítói oklevél

5-6. osztály

alapozó

2008-2009

nem szakrendszerben taníthat:

2009-2010

-

2010-2011 kötelezı

órák

20%-a szakrendszerő

min.

-

nem -

(min. 5 óra/hét)

7-8. osztály

fejlesztı

szakrendszerő

tanító szakkollégiummal vagy mőveltségi területtel tanító szakkollégium nélkül, ha 120 órás képzést elvégezte tanár, szaktárgyában, ha a 120 órás képzést elvégezte

tanár, szakképesítéssel

243/2003-as Nemzeti Alaptanterv és ennek 202/2007-es törvényi változásai Az alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatokat határoz meg, amelyek a kulcskompetenciákra épülnek. A kulcskompetenciák megalapozása és megszilárdítása az 1-6. évfolyamon történik, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztéssel. Az elıbb felsorolt szakaszok feladata: évfolyam

szakasz

nevelı-oktató munka legfıbb feladata

1-2. osztály

bevezetı

-

3-4. osztály

kezdı

-

5-6. osztály

alapozó

7-8. osztály

fejlesztı

-

óvoda és iskola közötti sikeres átmenet megoldása játékos tanulás, figyelembe véve a gyerekek egyéni fejlıdési ütemét, érdeklıdését tanítási és tanulási folyamatok erısítése a tanulók képességeihez igazodó terhelés megtartásával kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése az önálló tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerısítése a szakrendszerő oktatás elıkészítése szakrendszerő oktatás


75

Pedagógiai program

A nem szakrendszerő oktatás célja: • • • •

Azon kompetenciák (kulcskompetenciák, képesség-együttesek) fejlesztése, amelyek birtoklása biztosítja a változó világban a gyors és hatékony alkalmazkodást. Nem az ismeretátadásra helyezzük a hangsúlyt, hanem a képességek fejlesztésére, amelyekkel az önálló ismeretszerzés megvalósulhat. Az alapképességek fejlesztése tantárgytól független, bármely tantárgy keretében megvalósulhat. Pl. olvasási készség, szövegértési készség, kommunikációs készség, logikus gondolkodási készség, szociális készségek stb. Minden gyermeknek a neki megfelelı egyéni gondoskodást igyekszünk nyújtani.

A nem szakrendszerő oktatás kiterjesztése az 5-6. osztályban azt a célt szolgálja, hogy • • •

kezelni tudjuk az eltérı fejlettségi szintet elért tanulókat, megadja a lehetıséget arra, hogy lemaradó tanulóink beérjék társaikat, felzárkózzanak megerısítsük azokat az egyéni képességeket, amelyek az egyes tantárgyak követelményeinek elsajátításhoz, az önálló tanuláshoz szükségesek.

Legfontosabb fejlesztési céljaink, feladataink Fejlesztési cél

Megvalósítás lehetıségei

személyiségfejlesztés, egyénhez differenciált óraszervezés, csoportmunka szervezés, igazodó fejlesztés

egyéni fejlesztési terv készítése,

tehetségkibontakoztatás

differenciált óraszervezés, egyénre szabott szorgalmi feladatok, versenyekre való felkészítés, önálló kutató és győjtımunkára ösztönzés, szakkörök szervezése,

felzárkóztatás segítése

differenciált

óraszervezés,

fejlesztı

foglalkozások

(fejlesztıpedagógus), korrepetálás, egyénre szabott házi feladatok,

egyéni

gyakorló

feladatok,

tanulópárok

szervezése szociális hátrányok enyhítése

szülıkkel való kapcsolattartás, együttmőködés a fejlesztı pedagógussal, szociális juttatások iskolai programokhoz


76

Pedagógiai program

A nem szakrendszerő oktatás lehetıségei iskolánkban, az 5-6. osztályban Rövid helyzetelemzés

Iskolánk tanulmányi átlaga az elmúlt években 4,0 és 4,2 között mozgott. Évek óta nincs osztályismétlı tanulónk. 5. osztályba lépı gyermekeink nagy része rendelkezik a szaktárgyak tanulásához szükséges alapvetı készségekkel. Ez köszönhetı az alsó tagozatos iskolaotthonos rendszerünknek és az alsós kollégák folyamatos fejlesztı munkájának. Ennek ellenére vannak lemaradó tanulóink, akik folyamatos fejlesztésre szorulnak, mert bizonyos képességekben elmaradnak társaiktól. Az ı számukra fontos, hogy az alapozó szakaszban további lehetıséget kapjanak az egyéni fejlesztésre. Ebben a fejlesztı munkában segítenek fejlesztı pedagógusaink is.

A nem szakrendszerő oktatás megszervezése:

Iskolánk szerkezetébıl adódóan minden második évben egy, minden második évben két 5. osztály kerül fel a felsı tagozatba. Mivel az iskolai összes törvényi óraszám növelésére nincs lehetıség, ezért egy ötödik osztály esetében elsısorban nem bontással, hanem osztályon belüli differenciált munkaszervezéssel lehet a nem szakrendszerő oktatás keretében az egyéni fejlesztést megoldani.

Így iskolánkban, az 5-6. osztályban, a nem szakrendszerő oktatást osztálykeretben, belsı differenciálással, a megfelelı képességek fejlesztésére alakított alkalmi csoportbontással, kooperatív tanulásszervezéssel tudjuk optimálisan megoldani.

Személyi feltételek biztosítása: •

Végzettségek áttekintése:

tanítók szakkollégiumai és mőveltségi területei tanárok szakképesítései és 120 órás képzése


77

Pedagógiai program Iskolánkban az 5-6. osztályos nem szakrendszerő oktatásba leginkább bekapcsolható mőveltségi területek: -

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvi kommunikáció (angol) Informatika Néptánc-dráma Vizuális kultúra, rajz, média

Idıkeret felhasználása: Tanévek

Óraszám (minimum)

2008-2011

Tantárgyi eloszlás tervezet 1 óra matematika

Heti 5,5 óra

2 óra magyar 1 óra rajz 1 óra informatika (tömbösítve 2 óra/félév) 0,5 óra dráma

A tantárgyi órák eloszlása az osztály összetételétıl függıen tanévenként változhat.

A fentiektıl eltérı elosztást a Pedagógiai Program függeléke tartalmazza, amelyet minden évben szeptember 20-ig csatolunk a pedagógiai programhoz.

A nem szakrendszerő oktatásban kiemelten részesülık kiválasztásának szempontjai: A tanuló: •

4. osztály félévi szöveges értékelésben valamelyik tantárgyból „fejlesztésre szorul” értékelést kapott,

• • •

a 4. osztályos központi OKÉV mérésen gyenge teljesítményt nyújtott, a 4. osztályos év végi felmérésekben 60 % alatt teljesített, az év végi olvasás felmérésen gyengén olvas, az olvasottakat nem érti.

A fejlesztendı területek közül a következık fejlettségét vizsgáljuk év végén: • • • • • • • •

kommunikációs készség olvasási készség, szövegértési készség íráskészség és tempó elemi számolási készség problémamegoldó készség rendszerezı készség elemi kombinatív készség szociális készség


78

Pedagógiai program Az ötödik osztályba lépés elıkészítése: •

A 4. osztályos osztályfınökök fejlesztési terv javaslatot készítenek azoknál a tanulóknál, akik valamely területen fejlesztésre szorulnak. Határidı: május

•

A leendı 5.-es osztályfınök, valamint a leendı szaktanárok órákat látogatnak a 4. osztályban, megfigyelve a fejlesztésre szoruló tanulókat. Határidı: április-május

•

A 4. osztályos osztályfınökök konzultáció keretében átadják a tanulók fejlesztési tervét az 5.-es osztályfınöknek. Határidı: június

•

Az 5. osztályban nem szakrendszerő oktatást végzı kollégákkal az 5. osztályos osztályfınök megbeszéli a fejlesztési tervet

Kiemelt fejlesztés területek: (kulcskompetenciák) •

Anyanyelvi kommunikáció

•

Idegen nyelvi kommunikáció

•

Matematikai kompetenciák

•

Természettudományos kompetenciák

•

Digitális kompetencia

•

Hatékony és önálló tanulás kompetenciája

•

Szociális és állampolgári kompetenciák

•

Kezdeményezıképesség és vállalkozási kompetenciák

•

Esztétikai és mővészeti kompetenciák

A kompetenciák tantárgyankénti fejlesztésének lebontását a helyi tanterv tartalmazza.


79

Pedagógiai program

A 2008-2010-es tanévek tapasztalatai a nem szakrendszerő oktatásról: A nem szakrendszerő oktatás 5-6. osztályos bevezetése, gyakorlatban való megszervezése után elemeztük az eredményeket (kompetenciamérés eredményei, tanulók tanulmányi munkája, tanulmányi eredményei), amelyek alapján a következıket állapítottuk meg: • • • • •

A nem szakrendszerő oktatás csoportbontás nélkül, csak az osztályon belüli differenciálással nehezen oldható meg, nem hozta a várt eredményt. A gyengébb tanulók esetében szükség volt - a tanítási órákon kívül - további korrepetálásra, felzárkóztatásra. A nem szakrendszerő oktatással járó lassúbb haladási ütem a jobb tanulókat nem motiválta. A nem szakrendszerő órák „osztályozásmentessége” a gyerekek teljesítményét visszavetette, hiszen a 4. osztály végén már osztályzatot kaptak. Az 5-6. osztályos tanulók kompetenciafejlesztése a szakrendszerő órákon is ugyanilyen hatékonysággal megoldható differenciált óraszervezéssel, amelyet kiegészít a tanórán kívüli fejlesztés és korrepetálás.

Összegezve a tapasztalatokat úgy döntöttünk, hogy élve az Oktatási Törvényi módosítása által adott lehetıséggel (2010. évi LXXI. törvény), a nem szakrendszerő oktatást az 5-6. osztályban a 2011-2012-es tanévtıl, felmenı rendszerben, megszőntetjük.

A nem szakrendszerő oktatás felmenı rendszerben történı megszüntetése: A megszüntetés folyamata: o A 2010-2011-es tanévben az 5-6. osztályában az elızı két tanévhez hasonlóan nem szakrendszerő oktatás folyik heti 5,5 órában o Átmeneti évként, a 2011-2012-es tanévben, csak a 6. évfolyamon folytatjuk a nem szakrendszerő oktatást. o A 2012-2013-as tanévtıl a nem szakrendszerő oktatás a felsı tagozaton megszőnik. A nem szakrendszerő oktatás megszüntetésénél ügyelnünk kell arra, hogy nem maradhat el: • •

A kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése A jobb képességő tanulók és a lemaradók folyamatos differenciált foglalkoztatása

Ennek módjai: • • • • •

A kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése minden tanítási órán Differenciált óraszervezés Korrepetálás Fejlesztı pedagógusok foglalkozásain egyéni fejlesztés Tanulmányi versenyek


80

Pedagógiai program

4.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. A tankönyvek megrendelése és a tanév kezdetekor a tankönyvek kiosztása az iskolában történik. A tankönyvek kedvezményekkel csökkentett térítési díját az iskolavezetés által meghatározott idıben – elızetes értesítés után – fizetik a szülık. A tankönyvek kiválasztásában a következı szempontok érvényesülnek: A tankönyv szerepeljen a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben; tartalma illeszkedjen az adott tantárgy tantervéhez; tananyagának elrendezése logikus, szemléletes legyen; adjon lehetıséget a tehetséggondozásra, illetve segítse a felzárkóztatást; alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy-egy szakaszában; o gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon; o a különbözı tantárgyak sajátosságainak megfelelıen segítse a tanulási technikák elsajátítását; o adjon lehetıséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre; o adjon lehetıséget az önálló tanulói munkáltatása; o alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására; o segítse a megértést, az önellenırzés képességének fejlesztését; o jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen; o tetszetıs, tartós kivitelő legyen; o ára legyen mérsékelt. A taneszközök és felszerelések beszerzésérıl a szülı gondoskodik. o o o o o

Ingyenes tankönyvellátásra jogosult, aki • a 2001. évi XXXVII. Törvény 8.§ (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtott be. Ingyenes tankönyvet igényelhet, aki • szociális vagy hátrányos helyzete miatt erre rászorul, és igényét az igénylı lapon jelzi. Ingyenes tankönyvellátáshoz benyújtott igényeket - az igazoló iratokat áttekintése után - az iskola gyermekvédelmi felelıse bírálja el az osztályfınökkel és a gazdasági vezetıvel egyeztetve. Az ingyenesség létrejöhet: • Új tankönyv tulajdonba adásával. (Normatív támogatás) • Könyvtárból való kölcsönzéssel. (Szociális rászorultság, iskolaváltás) Külön iskolai szabályzat rendelkezik a tanulói tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendjérıl.


81

Pedagógiai program

4.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben elıírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az elsı-második évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhetı az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsıbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról kiskorú tanuló esetén a szülı kérésére az iskola igazgatója dönt.

1-2. évfolyamon félévkor és év végén is szöveges értékelést kapnak a tanulók, melyben megjelöljük a fejlesztendı területeket, amelyeket a következı évfolyamon erısíteni kell. Így buktatásra nincs szükség.

3-8. évfolyamon a 2010-2011-es tanévtıl félévkor és tanév végén is osztályzattal értékeljük tanulóinkat, a közoktatásról szóló törvény 2010. évi LXXI. törvény módosítása alapján. (70. § (3) bekezdés) Elégtelen osztályzat esetén a tanuló osztályozó vizsgát tehet a következı tanév kezdete elıtt.

A felsıbb évfolyamokon is bukásmentességre törekszünk. A bukás folyamatos odafigyeléssel, differenciált óraszervezéssel, korrepetálással, megfelelı személyre szabott segítségadással elkerülhetı.

A magasabb évfolyamba lépésrıl a tantestület az év végi osztályozó konferencián dönt.


82

Pedagógiai program

4.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, és formái; a továbbá a tanuló teljesítményének értékelésének és minısítésének formái. A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülık számára azt, hogy •

figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni elırehaladását,

•

a felmerülı problémákat idıben észrevegyék,

•

a jól teljesítık megerısítést nyerjenek,

•

a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak.

A tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének célja: a diagnosztikus visszajelzés. Feladatai: •

a tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása általános (standard) értékekhez, illetve országos eredményekhez,

•

a következtetés, a tanítás-tanulás hatékonyságára,

•

a követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás témáinak kijelölése,

•

a tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez,

•

a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minısítése érdemjeggyel.

Elvei: •

Az értékelés, minısítés mindig elıremutató legyen, soha ne megbélyegzı.

•

Lényeges feladatnak kell tekinteni a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását.

•

A tantárgyi tudás értékelésébe a viselkedési problémák nem számíthatók be.

Módjai: •

Szóbeli felelet: Az elızı tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenırzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján.

•

Írásbeli beszámoltatás: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül.

•

Gyakorlati számonkérés: A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelı lehetısége volt a gyakorlásra.


83

Pedagógiai program

•

Önálló kiselıadás: Egy adott téma önálló feldolgozása és elıadása

•

Óraközi munka: Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minısége.

•

Versenyeken való eredményes részvétel

A Közoktatási Törvény 70. §-a alapján az osztályzatok, minısítések a következık: •

A tanuló tudásának értékelésénél és minısítésénél jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen;

•

Magatartásának értékelésénél példás, jó, változó, rossz;

•

Szorgalmának értékelésénél példás, jó, változó, hanyag megnevezést kell alkalmazni.

Az elsı – második évfolyamon félévkor és év végén szöveges értékelést alkalmazunk. (Lásd 4.8. fejezet) A harmadik – nyolcadik évfolyamon félévkor és tanév végén is osztályzattal értékelünk. A tanulók osztályzattal történı értékelése félévenként legalább három érdemjegy alapján történik.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelıtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfınök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl.

Abban az esetben, ha az év végi osztályzat lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelıtestület tájékoztatást kér az érdekelt pedagógustól, ennek okáról.


84

Pedagógiai program Osztályzatok a tanterv által elıírt törzsanyagra vonatkozó követelmény alapján:

Jeles: Ha, a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti a tananyagot és alkalmazni is képes a tudását. Szabatosan, pontosan fogalmaz, saját gondolatait önállóan el tudja mondani. Jó: Ha, a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb elıadási hibákat vét, definíciói esetenként bemagoltak. Közepes: Ha, a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelıi segítségre (javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítı kérdéseket feltenni. Elégséges: Ha, a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de továbbtanuláshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban nem képes önálló feladatvégzésre.

Elégtelen: Ha, a tantervi követelményeknek a nevelıi útbaigazítással sem tud eleget tenni. A tantárgyi minimumot sem tudja.

A feleltetés lehet szóbeli, vagy írásbeli. A szóbeli felelés függ: beszédkészségtıl, fellépéstıl. Megnyilvánulnak mindazok a metakommunikációs mozzanatok, amelyek elárulják az anyag megértését, vagy hiányosságait. A szóbeli feleltetés a felelı számára rendkívül fejlesztı hatású, de idıigényes, kevéssé teszi lehetıvé az egész osztály aktivitását. Az írásbeli feleltetésnél a tanulóknak önállóan kell gondolkodni, a hibára nem figyelmeztet azonnal a tanár. Fontos, hogy a tanulóknak szóban és írásban is legyen lehetıségük a beszámolásra.


85

Pedagógiai program A témazáró dolgozatra való felkészülés komoly erıfeszítést jelent, akkor is, ha a tanár összefoglaló órán súlypontoz, és eligazítást ad, ezért lehetıleg egy nap legfeljebb két témazáróra kerüljön sor.

A hátrányos helyzető tanulókat elsısorban a felkészülésben és az elmaradás okainak megszüntetésében, vagy csökkentésében kell segíteni.

Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és ne a jegyek középarányosaként jelentkezzen.

Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által elıírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert teljesíti. A kiegészítı anyag elsajátítását másképpen kell honorálni, pl. tantárgyi dicséret formájában. Ebben az esetben a tanuló bizonyítványába: kitőnı minısítés szerepelhet.


86

Pedagógiai program

4.6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya. Az írásbeli beszámoltatás szerepe: •

A tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése

•

A hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése

•

Típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban

Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minısítésének (osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetıséget kell adni szóbeli feleletre is, és minısítéskor figyelembe kell venni a tanuló egész éves munkáját. Formái:

Tartalma:

Megíratás módja, rendje, korlátai, súlya:

Év eleji felmérés

Rövid írásbeli számonkérés

Aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenırzése Egy adott témában való tájékozottságot, az órára való felkészülést ellenırzi

Témazáró dolgozat

A tananyag egy nagyobb témakörének alkalmazás képes tudását méri

Év végi felmérés

A tanév tananyagának alapkövetelményeit méri

Ha nem elızi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. 15-25 perces, bármikor megíratható, súlya a szóbeli felelettel egyenértékő. Terjedelme 45 perc, esetenként 2*45 perc. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható és összefoglalásnak kell megelıznie. A megíratás idıpontját, témaköreit a diákokkal elıre tudatni kell. A félévi és év végi osztályzatoknál meghatározó súllyal szerepel, de szóbeli feleletekkel ki kell egészíteni. Több órás ismétlésnek kell megelıznie, elıre be kell jelenteni. Súly a témazáró dolgozattal egyenértékő.

Az írásbeli dolgozatokat a pedagógusnak két héten belül ki kell javítania, és az eredményeket a diákokkal ismertetnie kell. (További szabályozások a házirendünk „Tanulók jogai részben találhatók.”) Derkovits Gyula Általános Iskola – 1068 Budapest, Városligeti fasor 4.

87

Pedagógiai program

4.7. A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, a magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formája. Magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei és célja: •

Segítse az iskola nevelés-oktatás folyamatát

•

Segítse a tanulók önértékelésének fejlıdését

•

Személyre szabott legyen

•

Vegye figyelembe a gyermek fejlıdését

Az értékelés folyamata: •

Az osztályfınökök havonta értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát, kikérve a szaktanárok véleményét. Az osztályzatokat beíratja a tájékoztató füzetbe.

•

Félévkor és év végén – a havi jegyek és a szaktanárok véleményének figyelembevételével – az osztályfınök érdemjegyet javasol

•

A magatartás és szorgalom jegyekrıl a félévi és év végi osztályozó konferencia dönt. Vitás esetekben az osztályfınök véleményének nagyobb súlya van.

Magatartáson értjük a tanuló: •

iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát,

•

önmagához való viszonyát, felelısségét, önállóságát,

•

hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban,

•

házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását,

•

a közösség érdekében végzett tevékenységét,

•

viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét.

Szorgalmon értjük a tanuló: •

tanulmányi munkához való viszonyát,

•

munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát,

•

önálló feladatai elvégzésének minıségét,

•

rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendben tartását,

•

aktivitását.


88

Pedagógiai program A magatartás értékelése:

Magatartás

Példás

1. Fegyelmezettsége Nagyfokú állandó

Jó

Változó

Rossz

Megfelelı még

Másokat zavaró,

Erısen

nem teljesen a

változó, de

kifogásolható,

sajátja

igyekszik

negatív

2. Viselkedés

Tisztelettudó, Kivetni valót

Udvariatlan,

Durva, romboló,

kultúrája

udvarias

nyegle

durván

hagy maga után

közönséges 3. Hatása a

Pozitív, aktív, Közömbös, nem

Vonakodó,

Negatív ártó,

közösségre

jóindulatú

árt

ingadozó

megfélemlítı

Néha hibázik

Részben tartja be Sokat vét ellene

Idınként

Ingadozó

4. Házirend betartása Betartja, arra ösztönöz 5. Felelısségérzete

Nagyfokú

Megbízhatatlan

felelıtlen

Magatartásra adható dicséretek és elmarasztalások:

Szóbeli: •

Egyéni, személyes

•

Osztályközösség elıtt

•

Szülık jelenlétében

•

Iskola közössége elıtt

•

Súlyos vétség, a házirend sorozatos megszegése, társak bántalmazása esetén fegyelmi tárgyalás hívható össze, amelyen a DIÖK képviselıi is jelen vannak.

Írásbeli: •

Szaktanári dicséret, illetve figyelmeztetés (tájékoztató füzetbe, legfeljebb 3)

•

Szaktanári intés (tájékoztató füzetben, legfeljebb 2)

•

Osztályfınöki dicséret, illetve figyelmeztetı, intı (tájékoztató füzetbe, dicséretek száma nem korlátozott, figyelmeztetı és intı legfeljebb 1)

•

Igazgatói dicséret, illetve figyelmeztetı, intı (tájékoztató füzetbe)

•

Nevelıtestületi dicséret (félév végén tájékoztató füzetbe, év végén bizonyítványba)


89

Pedagógiai program A szorgalom értékelése: Szorgalom

Példás

Jó

Változó

Hanyag

1. Tanulmányi

céltudatos,

figyelmes,

munkája

munkája hanyag,

munkája

törekvı, odaadó,

törekszik a jó

ingadozó,

akadályozó,

igényes a tudás

tanulásra,

gyakran kell

ellenálló

megszerzésében

néha buzdítani figyelmeztetni kell

2. Munkavégzése

kitartó, pontos,

rendszeres,

megbízható, önálló többnyire önálló 3. Kötelességtudata

Kifogásolhatatlan, néha precíz

rendszertelen,

megbízhatatlan,

hullámzó,

önállótlan

önállótlan csak folyamatos sok az el nem

ösztökélni kell figyelmeztetésre végzett feladata, dolgozik

nem érdeklik a feladatai

4. Tanórákon kívüli

érdeklıdı,

ösztönzésre

ritkán dolgozik

egyáltalán nem

aktivitása

rendszeres, aktív

dolgozik

5. Felszerelése

felszerelését

felszerelése

felszerelése

rendben tartja

néha hiányos

gyakran hiányos mindig hiányos

dolgozik felszerelése

Szorgalomra adható dicséretek és elmarasztalások: Szóbeli: •

Egyéni, személyes

•

Osztályközösség, iskolaközösség elıtt

•

Szülık jelenlétében

Írásbeli: •

Szaktárgyi dicséret, illetve figyelmeztetés (tájékoztató füzetbe, legfeljebb 3)

•

Osztályfınöki dicséret, illetve figyelmeztetı (tájékoztató füzetbe, dicséretek száma nem korlátozott, figyelmeztetı legfeljebb 1)

•

Igazgatói dicséret, illetve figyelmeztetı (tájékoztató füzetbe)

•

Nevelıtestületi dicséret (félév végén tájékoztató füzetbe, év végén bizonyítványba)

•

Szaktárgyi dicséret félév és végén (A tantárgy minısítésénél „Kitőnı” minısítés)

•

Szaktárgyi versenyeken elért eredmények esetén szaktanári, osztályfınöki, igazgatói dicséret (Fokozata: 3 szaktanári, 2 osztályfınöki, 1 igazgatói, tantestületi)


90

Pedagógiai program

4.8.

Szöveges értékelés

Az alsó tagozat elsı és második osztályában tanítóink szöveges értékelést készítenek a tanulók tudásszintjérıl, a tanuló tanulmányi munkához való hozzáállásáról. Az szöveges értékelés módjai: •

Havonta a haladási naplóba minden tanulóról szöveges értékelések kerülnek tantárgyanként.

•

Félévkor a tantestület által elfogadott zárt értékelési lapon, a tanuló fejlettségi szintjét jellemzı fogalmak aláhúzásával történik az értékelés. Ezt az értékelı lapot a szülık a félév zárása után megkapják.

•

Év végén nyílt értékelést készítenek tanítóink, amelyben tantárgyanként részletesen értékelik a tanuló éves teljesítményét.

•

Év végén tantárgyanként és összegzésként, a szöveges értékelés mellett a következı minısítést kaphatják a tanulók: Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Gyengén megfelelt, felzárkóztatásra szorul ………… tantárgyakból dicséretet érdemel

Az Oktatási Törvény 70§ (3) bekezdése alapján, ha a tanuló iskolát vált, és a fogadó iskola kéri a szöveges értékelés osztályzatokra való átváltását, ezt a következı módon végezzük el: Kiválóan megfelelt

jeles (5)

Jól megfelelt

jó (4)

Megfelelt

közepes (3)

Gyengén megfelelt, felzárkóztatásra szorul

elégséges (2)

Az év végi szöveges értékelés a bizonyítvány mellékletét képezi, amelyet pótlapon kapnak meg a tanulók.


91

Pedagógiai program

4.9. Az otthoni, iskolaotthoni és napközis felkészülést szolgáló, elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Bármely tantárgyból az otthoni, másnapra történı felkészülés az önálló munkavégzés erısítését, a gyakorlást, a tananyag megerısítését szolgálja.

A szóbeli és írásbeli házi feladatok, győjtımunkák mennyiségénél és minıségénél figyelembe kell venni a következıket: •

a feladatok mennyisége olyan legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul nagy terhet,

•

vegyük figyelembe, hogy a tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot,

•

a feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek,

•

kerüljük a nagy mennyiségő, mechanikus munkavégzést igénylı házi feladatokat.

Az írásbeli házi feladatokat a következı órán közösen, vagy egyénileg mindig ellenırizzük, a hibákat javíttatjuk. Az alsós iskolaotthonos osztályokban „az önálló munka” veszi át a házi feladat szerepét, amelyet a tanítók felügyeletével és segítségével az iskolában oldanak meg a tanulók. Differenciált formában, szükség esetén otthoni gyakorlásra feladatokat biztosítunk.

A felsıs tanulószobai illetve napközis foglalkozás ideje alatt megfelelı szervezéssel és foglalkozás-vezetéssel biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A foglalkozásokat vezetı pedagógus ellenırzi az írásbeli feladatok elkészítését és ellenırzi, segíti a szóbeli tanulást. Törekedjünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul elvégezzék. Ehhez a nyugodt, tanulást segítı légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata. Hétvége elıtt, péntekrıl hétfıre, kevesebb házi feladatot adjunk, legyen idı a pihenésre és kikapcsolódásra. Az ıszi, téli, tavaszi szünet a kikapcsolódást szolgálja, erre az idıszakra csak szorgalmi feladat adható.


92

Pedagógiai program

4.10.Az egyes modulok értékelése, minısítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez.

Tantárgyakba beépített modulok (A NAT-ban megjelenı modul tartalmak feldolgozása az adott tantárgy tananyagába építve történik)

Nép és honismeret

5-6. osztály történelem, természetismeret

Egészségtan

6.osztály természetismeret és egészségtan

Közlekedési ismeretek

7-8.osztály technika és életvitel

Média

7-8.osztály rajz és média tantárgy

Értékelése a tantárgyi osztályzatba beépítve történik félévkor és év végén, a tantárggyal azonos súllyal értékeljük.

Önálló modulként megjelenı tantárgyak: Néptánc – dráma

1.- 6. osztály

Etika

7 - 8. osztály

Az önálló modulként megjelenı tantárgyakat nem osztályozzuk, a tanulók „kiválóan megfelelt”, jól megfelelt” vagy „megfelelt” minısítést kaphatnak a bizonyítványban. 1-2. évfolyamon, a néptánc és dráma modulok minısítése szöveges értékeléssel is kiegészül.


93

Pedagógiai program

4.11.A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek

Iskolánkban évente két alkalommal, ısszel (szeptemberben) és tavasszal (májusban) mérjük fel tanulóink fizikai állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során leképezhetık az egyes képességeknél felmerülı hiányosságok. Az így feltárt problémás területek a gyerekek életmódjának ismeretével kiegészítve megfelelı kiindulási alapot biztosítanak az egyén, illetve a közösség felzárkóztató, fejlesztı tervének elkészítéséhez. A méréshez a „Mini Hungarofit” 5+1 rendszert alkalmazzuk, mely a következı feladatokból áll: -

helybıl távolugrás (3 kísérlet): az alsó végtag dinamikus erejének mérése (centiméterben)

-

tömöttlabda-dobás két kézzel fej fölött hátra (3 kísérlet), 5-6.évfolyam fiúk, 5-8. évfolyam lányok: 2 kg, 7-8. évfolyam fiúk 3 kg: felsı végtagok és törzs dinamikus erejének mérése (centiméterben)

-

hanyattfekvésbıl felülés és visszaereszkedés folyamatosan (max. 4 perc): a hasizom erıállóképességének mérése

-

hason fekvésbıl törzsemelés és leengedés folyamatosan (max. 4 perc): a hátizmok erıállóképességének mérése

-

fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan (max. 3 perc): a vállöv és karizmok erı-állóképességének mérése

-

12 perces futás: az aerob, hosszú távú futó-állóképesség mőszerek nélküli mérése (méterben)

A tanulók eredményeit egy táblázat alapján lehet értékelni. A mérések eredményeit pontokká alakítva különbözı kategóriákba sorolja a pillanatnyi fizikai állapotukat: „igen gyenge”gyenge- kifogásolható- közepes- jó- kiváló- extra”. A kategóriákhoz tartozó elemzés illetve magyarázat az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” címő OM által kiadott segédanyagban található meg. A teszteredményekbıl a diákok felvilágosítást kapnak, mely alapján nyomon követhetik saját fittségi állapotuk alakulását, fejlıdését.


94

Pedagógiai program

4.12.A tantárgyak sajátosságaihoz igazodva megjelenı fejlesztési területek: 4.12.1.

Egészségfejlesztés, környezetvédelem, fogyasztóvédelem

Az egészségfejlesztés és a környezetvédelem iskolai feladataival a 2. és 3. fejezet foglalkozik részletesen. Szorosan kapcsolódik ehhez a két témakörhöz a fogyasztóvédelem. Napjaink fogyasztói társadalmában a vállalkozások profitorientáltsága mértéktelen fogyasztásra buzdít. A média ontja a reklámokat, amelyek a legkülönfélébb árucikkek megvásárlását népszerősítik. Az ügyes reklámszakemberek által készített reklámok kiszolgáltatottá teszik a fogyasztót. Arra ösztönzik, hogy a valódi szükségleteinél többet vásároljon. Ezzel megnı a kidobásra ítélt tárgyak tömege, ami tovább szennyezi környezetünket. Így jövınk szempontjából nagy szerepe van a tudatos fogyasztói magatartás kialakításának. Ennek érdekében legfontosabb céljaink és feladataink a következık: •

Már általános iskolás korban fel kell hívnunk a figyelmet a mértéktelen fogyasztás veszélyeire, környezeti hatásaira.

•

Kritikai magatartást kell kialakítanunk a médiában elhatalmasodó reklám kampánnyal szemben.

•

Ki kell alakítanunk azokat a döntési képességeket, melyek gyermekeinket hozzásegítik felnıtt korukban ahhoz, hogy tudatosan tudjanak választani a szükséges és szükségtelen, valamint az értékes és értéktelen között.

•

Környezeti nevelésünknek legyen része a környezettudatos fogyasztói magatartás elsajátíttatása.

A fogyasztóvédelmi oktatás lehetséges iskolai szinterei: •

Tanítási órák Az egyes tanítási órák tananyagában jelenjenek meg a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak

•

Tanórán kívüli tevékenység Vetélkedık, versenyek, rendezvények

•

Iskolán kívüli foglalkozások Piaci séták, kirándulások, környezetvédelmi külsı foglalkozások


95

Pedagógiai program

Módszertani lehetıségek: •

Médiafigyelés, reklámkritikák

•

Döntéshozatali képesség erısítése döntéshelyzetek kialakításával

•

Szituációs játékok, esetelemzések, érveléstechnikai gyakorlatok

4.12.2.

Közlekedési nevelés

A helyes és biztonságos közlekedés szabályainak elsajátíttatása az életbiztonságunkat növeli. Kicsi gyermekkortól a családok alakíthatják ki leginkább az erre való igényt.

Az iskolában a közlekedési nevelés két alapvetı színtere: •

Elméleti oktatás Alsó tagozaton a környezet órák tananyagában jelenik meg, amelyhez felhasználjuk az évfolyamonként kidolgozott „Közlekedési füzeteket” (Gyalogos közlekedés, kerékpáros közlekedés) Felsı tagozaton a technika tanterv tananyagának része a közlekedési szabályok megerısítése.

•

Gyakorlati alkalmazás Iskolán kívüli programok, kirándulások, kerékpártúrák alkalmával tudatosítjuk és

alkalmazzuk a helyes közlekedés szabályait. A kerületi rendırkapitányság és a TEKA szervezésében gyermekeink közlekedési táborban és közlekedési versenyeken vesznek részt.

4.12.3.

Társadalmi bőnmegelızés, áldozattá válás elkerülése

Iskolánkban a bőnmegelızésre nevelésnek komoly hagyományai vannak. A VI. kerületi rendırség szakemberei segítenek, elıadásokat tartanak a gyerekeknek, melyben az áldozattá válás elkerülése is szerepel. Az osztályfınöki órákon és a dráma foglalkozásokon is feldolgoznak kollégáink ilyen témákat.


96

Pedagógiai program Legfontosabb nevelési feladataink, amelyet mindennapi nevelı munkánk során végeznünk kell: •

Erkölcsi nevelés erısítése

•

Alapvetı törvényi ismeretek nyújtása

•

Alapvetı állampolgári jogok ismertetése

Ez a téma nem kötıdik konkrét tantárgyhoz, a mindennapi eseményekhez alkalmazkodva, a társadalmi és iskolai történéseket felhasználni kell diákjaink szemléletét alakítanunk.

4.12.4.

Az erıszakmentes konfliktuskezelı technikák elsajátítása

A konfliktus életünk része. A konfliktusok során kialakuló viták szükséges részei mindennapjainknak. Diákjainkban a mindennapi együttlét során ki kell alakítanunk a konfliktusok kezelésének erıszakmentes technikáit. Iskolánk pedagógusainak egy része „Gordon tréning” során elsajátította a konfliktuskezelés technikáit. Legfontosabb feladatunk, hogy gyermekeinket is megtanítsuk a vitás helyzetek kezelésére. A konfliktusok megoldásában gordoni a „Nyer-nyer” stratégia alkalmazását használjuk a gyakorlatban.

Konfliktuskezelési technikák gyakorlati alkalmazásának színterei: •

Dráma órák, ahol szituáció játékok keretében gyakoroltatható a konfliktuskezelés

•

Osztályfınöki órákon, az osztályban kialakuló konfliktusok megbeszélése, vitakultúra elsajátítása

•

Etika órákon a 7. és 8. osztályban a konfliktusok etikus kezelése

•

Szünetekben, szabadidıben kialakuló konfliktusok esetén az ügyeletes pedagógus feladata a problémamegoldás segítése

•

Magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdı gyermekeinknél kiemelten foglalkoznak ezzel a témával fejlesztı pedagógusaink.


97

Pedagógiai program

4.12.5.

Az infokommunikációs technikák alkalmazása

Az információs és kommunikációs technikák alkalmazása: •

lehetıvé teszi, hogy a diákok saját tempójukban önállóan dolgozhassanak,

•

csökkenti a tantárgyak közötti éles határokat,

•

növeli a kreativitást.

A digitális kompetencia a kulcskompetenciák egyike. Ma már nélkülözhetetlen, hogy gyermekeink az ismereteket a nekik legmegfelelıbb módon szerezhessék meg, ehhez felhasználva az olvasását, a média nyújtotta lehetıségeket, a digitális információhordozókat, az interneten elérhetı tudásbázisokat. (PL. Sulinet digitális adatbázis, felvételi feladatok adatbázisai stb.) Az iskola abban segíthet, hogy megfelelı számítógépes felhasználó ismeretekkel vértezi fel tanítványait. (önmővelés igénye, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra) Ehhez: •

4-8. osztályig heti 1 órában (tömbösítve, félévenként heti két órában tanítjuk az informatika tárgyat)

•

Folyamatosan fejlesztjük számítógép parkunkat

•

A könyvtárban a gyerekek és pedagógusok számára internetes hozzáférést biztosítunk

•

Pedagógusaink képzésében elıtérbe helyezzük az informatikai képzést (Sulinet SDT tanfolyamok)

4.12.6.

A XXI. századnak megfelelı természettudományos ismeretek megismerése, elsajátítása

A kötelezı óraszámok törvényi változásakor a természettudományos óraszáma csökkent. Kisebb óraszámban, de hatékonyabban, tarthatjuk meg tanulóink természettudományos

tantárgyak

érdekesebben tanítva

ismereteinek szintjét.

A felsıs reál munkaközösség tagjainak összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy a fizika, kémia, természetismeret, biológia és földrajz pedagógiai munkáját erısítve egységes

tantárgyak tanítása során, egymás

természettudományos ismereteket közvetítsünk.


98

Pedagógiai program Ezt kiegészíti és erısíti környezeti nevelési programunk. További lehetıségek: •

Egyéni kutatómunkák természettudományos tárgykörben

•

Természettudósok munkásságának megismerése

•

Múzeumi látogatások

4.13. Egyéni foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások lehetıségei Egyéni foglalkozások: •

Egyéni fejlesztı foglalkozások (fejlesztı pedagógusok) Elızı év tanulmányi eredményeit figyelembe véve, vagy tanulási, beilleszkedési gondok esetén az osztályfınökkel és a szülıvel egyeztetve a rászoruló gyermekek fejlesztı foglalkozásokon vehetnek részt.

•

Logopédiai foglalkozások (logopédus)

•

Korrepetálások (szaktanárok szükség szerint)

•

Versenyekre való felkészítések (szaktanárok a versenyekhez igazodva)

Tanórán kívüli foglalkozások: •

Sportkör heti 4 órában alsósoknak heti 4 órában felsısöknek

mozgásos játékok, gerincjavító torna, labdajátékok kosárlabda, zenés torna, foci

•

Énekkari foglalkozások heti 2 órában

•

Ügyeleti foglalkozások reggeli és esti órákban, igény szerint

•

Napközis foglalkozások Alsó tagozat iskolaotthonos rendszerben mőködik Felsı tagozaton - a törvény biztosította keretekben - a tanítási órák után napközit mőködtetünk.

•

Érdeklıdés szerint szakköröket és felvételi elıkészítıket indítunk (szaktárgyi, néptánc, sport, mővészeti)


99

Pedagógiai program

5. PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK (ZÁRADÉKOK) (érvényessége, értékelése, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánossága) I.

A pedagógiai program érvényességi ideje a) Az iskola 2011 január elsejétıl szervezi meg nevelı és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. b) Ezen pedagógiai program érvényességi ideje határozatlan idıtartamra szól.

II.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a tantestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: a) a pedagógusok szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános és tantárgyi célok és követelmények megvalósulását. b) az évfolyamonkénti értékelések és javító, ill. záróvizsgák eredményein keresztül vizsgálni és elemezni kell, hogy tanulóink milyen szinten teljesítik a tantervi követelményeket.

III.

A pedagógiai program módosítása, a módosítás körülményei A pedagógiai program módosítására: a) az iskola igazgatója, b) a nevelıtestület bármely tagja, c) a szakmai munkaközösségek, d) a szülık közössége, e) az iskola fenntartója tehet javaslatot. Minden esetben, ha a jogszabály változása indokolja, vagy a nevelıtestület tagjainak legalább 25 %-ában változás állt be.

IV.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetı meg: -

az intézmény fenntartójánál igazgatónál könyvtárban tanári szobában iskola titkárságán az iskola honlapján

Budapest, 2010. október 20. PH


………………………….. Kárpáti Éva Igazgató

100

Pedagógiai program

A pedagógiai program legitimációja 1.) A Pedagógiai Programot az iskola Szülıi Szervezete a 2010. …………………….-án tartott összejövetelén megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta.

Budapest, 2010. ……………….. ........................................................ Horváthné Kiss Brigitta, a Szülıi Szervezet vezetıje

2. ) A Pedagógiai Programot a diákokat képviselı tanulók (DIÖK) a 2010. ……………-én tartott küldöttgyőlésen megismerték, véleményezési jogukkal éltek.

Budapest, 2010. ……………...

………………………….

………………………… Válóczi Györgyi, DIÖK segítı tanár

Natratics Adrienn, a DIÖK elnöke

3.) A Pedagógiai Programot az iskola Iskolaszéke 2010. ……………. napján megtartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Budapest, 2010. ……………... ........................................................ Vízné Sári Ildikó, az Iskolaszék vezetıje

4.) A Pedagógiai Programot (az iskola Helyi Pedagógiai Programját és Helyi Tantervét) a nevelıtestület - a módosításokkal együtt megismerte - az abban foglaltakkal egyetértett és elfogadta. Budapest, 2010. ……………. …………………………. Nevelıtestület képviseletében


101

Pedagógiai program 5.) A Budapest Fıváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata, mint fenntartó 2010. …. … -án megtartott Képviselı-testületi ülésén megtárgyalta és …/2010. (…………) számú határozatával jóváhagyta.

Budapest, 2010. ………………..

PH

…………………………….. Kárpáti Éva Igazgató

A pedagógiai program legitimációs eljárásának lefolytatását igazoló nyilatkozatok, jegyzıkönyvek a pedagógiai program 3. számú mellékletében találhatók.


102

Pedagógiai program

MELLÉKLETEK:

1. MŐVELTSÉGI TERÜLETEK, ÉS AZOK TANTÁRGYI RENDSZERE:

NAT Mőveltségterület Magyar nyelv és irodalom Élı idegen nyelv Matematika Ember és társadalom

Ember és természet

Földünk és környezetünk Mővészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Tantárgyak

Évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1-8. osztály

Angol Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Etika Osztályfınöki Természetismeret Honismeret Egészségtan Biológia Egészségtan Fizika Kémia Környezetismeret Földrajz Ének-zene Rajz és média Dráma Néptánc Informatika

1-8. osztály 1-8. osztály

7-8. osztály 7-8. osztály 1-4. osztály 7-8. osztály 1-8. osztály 1-8. osztály 1-6. osztály 1-6. osztály 4-8. osztály

Technika

1-8. osztály

Testnevelés

1-8. osztály

EMBER ÉS TERMÉSZET tantárgyba épített modulok Tantárgyak: Természetismeret (Te), Biológia (Bi), Földrajz (Fö), Tantárgyakon belüli modulok: Honismeret, (Ho) Egészségtan (Eg)

7-8. osztály 5-8. osztály 5-6. osztály 7-8. osztály

5. OSZTÁLY Te

TERMÉSZETISMERET BIÓLÓGIA FÖLDRAJZ

5-8. osztály

1,5

Eg

6. OSZTÁLY

7. OSZTÁLY

8. OSZTÁLY

Ho

Te

Eg

Ho

Bi Fö

Bi Fö

Eg

0,5

1

0,5

0,5 1,5 1,5

0,5


1,5 1,5

Eg

Ho

103

Ho

Pedagógiai program 2. TANTÁRGYAK ÉS MODULOK RÉSZLETES TANTERVE Tantárgyanként tartalmazza: - a tantárgyi órakereteket, - a fejlesztési követelményeket (kulcskompetenciák fejlesztését), - a tananyagot, - a továbbhaladás feltételeit, - a felhasznált taneszközöket. Tartalom: ALSÓ TAGOZAT 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Környezetismeret Ének – zene Rajz Dráma Néptánc Informatika Technika Testnevelés

1-4. osztály 1-4. osztály 1-4. osztály 1-4. osztály 1-4. osztály 1-4. osztály 1-4. osztály 1-4. osztály 4. osztály 1-4. osztály 1-4. osztály

Tartalom: FELSİ TAGOZAT 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Történelem és állampolgári ism. Etika Osztályfınöki Természetismeret (Honismeret 5-6.o, egészségtan 6.o) Biológia (Egészségtan 8.o) Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és média Dráma Néptánc Informatika Technika Testnevelés

5-8. osztály 5-8. osztály 5-8. osztály 5-8. osztály 7-8. osztály 5-8. osztály 5-6. osztály 7-8. osztály 7-8. osztály 7-8. osztály 7-8. osztály 5-8. osztály 5-8. osztály 5-6. osztály 5-6. osztály 5-8. osztály 5-8. osztály 5-8. osztály


104

Pedagógiai program 3. ÉRTÉKELÉSEK, MINİSÍTÉSEK RENDSZERE Évfolyam

Értékelt

Értékelés módja félévkor

Értékelés módja év végén

tantárgy

1. évfolyam

Minden

Zárt szöveges értékelés,

Nyílt szöveges értékelés,

a tanuló fejlettségének

a tanuló egyéni fejlettségi szintjének szöveges

megfelelı szavak

megfogalmazása, kiegészítve

aláhúzásával, összegzı

összegzésként a következı minısítéssel:

minısítés nélkül.

tantárgy

A tantervi követelményeket kiválóan teljesítette A tantervi követelményeket jól teljesítette

Az értékelı lapot a tanulók hazaviszik, másolata a naplóba kerül.

A tantervi követelményeket megfelelıen teljesítette …………..tantárgyakból felzárkóztatásra szorul …………. tantárgyakból dicséretet érdemel Nyílt szöveges értékelés, a tanuló egyéni fejlettségi szintjének szöveges megfogalmazása, kiegészítve tantárgyanként a következı minısítéssel:

2. évfolyam

Minden

Zárt szöveges értékelés,

•

Kiválóan megfelelt (5)

a tanuló fejlettségének

•

Jól megfelelt (4)

megfelelı szavak

•

Megfelelt (3)

aláhúzásával, összegzı

•

Gyengén megfelelt, felzárkóztatásra szorul (2)

minısítés nélkül.

•

………… tantárgyakból dicséretet érdemel

tantárgy

Összegzésként a következı minısítést kaphatja a Az értékelı lapot a tanulók hazaviszik, másolata a naplóba kerül

tanuló: A tantervi követelményeket kiválóan teljesítette A tantervi követelményeket jól teljesítette A tantervi követelményeket megfelelıen teljesítette A tantervi követelményeket gyengén teljesítette, ………….. tantárgyakból felzárkóztatásra szorul. …………. tantárgyakból dicséretet érdemel

Minden tantárgy 3-8. évfolyam

(kivéve modul tantárgyak)

3-8. évfolyam

Osztályzás: • • • • •

Jeles (kitőnı) Jó Közepes Elégséges Elégtelen

Osztályzás: • • • • •

Jeles (kitőnı) Jó Közepes Elégséges Elégtelen

Nem osztályozzuk,

Nem osztályozzuk,

Modulok:

a tanulók a következı

a tanulók a következı

néptánc,

minısítéseket kaphatják:

minısítéseket kaphatják:

dráma, etika

• • •

Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt


• • •

Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt

105

Pedagógiai program

4. Legitimációs jegyzıkönyvek • Szülıi Szervezet • Diákönkormányzat • Iskolaszék • Nevelıtestület • Képviselıtestület határozata


106

Derkovits Gyula Általános Iskola. Budapest Városligeti Fasor 4. (OM: )

Recommend Documents