DERKOVITS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA

A SZOMBATHELYI DERKOVITS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Szombathely, 2013 2. javított, kiegészített változat Szombathely, 2014

2

Szombathelyi Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem József utca 7.

℡/:(94) 501-271 ℡/ : (94) 313-964 [email protected] Az OM. Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Programja szerint működő partnerközpontú iskola www.derko.hu Mottónk: "Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és hogy ezt a valamit bármi áron el kell érnünk." Marie Curie

az alapítás éve: 1968.1

Az 1998-as Pedagógiai Program 7. változata, melyet 2013-ban a Nemzeti Köznevelési Törvény nyomán módosított az iskola tantestülete. 2014-ben javítva, kiegészítve a 7/2014. sz. Kormányrendelet alapján

1

Derkovits Gyula Általános Iskola

OM azonosító száma: 036611

Az iskola fenntartója Szervezeti . egys. Száma:

KLIK Vas Megyei Tankerülete 168006

Az iskola működtetője:

Szombathely Megyei Jogú Város

Címünk: 9700 Szombathely

Bem József u. 7.

Elfogadta: az iskola Tantestülete a

28-1/2013.sz. határozatával

Kovács Eszter 4.o tanuló rajza, 1992-ből

3

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 1.1 Az iskolahasználók szociális, kulturális, gazdasági helyzete 5 1.2 Személyi feltételek, az iskola szervezeti felépítése 5 1.3 Tárgyi feltételek 5 6 1.4 A tanulmányi helyzet és a képzés rendjének jellemzői 1.5 Hagyományaink 6 2. Nevelési Program 8 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 8 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 9 2.3 Egészségfejlesztési Program (a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok) 12 2.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 13 2.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 13 2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 15 2.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 19 2.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 21 2.9 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 23 2.10 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 24 2.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 26 3. Az iskola helyi tanterve 27 3.1 A helyi tanterv meghatározásának elvei 28 3.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 28 3.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása 28 3.4 A tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek számonkérésének rendje, az ellenőrzés és értékelés elvei 32 3.5 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 38 3.6 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 40 3.7 A településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag 41 3.8 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 41 3.9 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 41 3.10 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 42 3.11 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését, oktatását célzó fejlesztő program 42 3.12 Könyvtár-pedagógiai program 46 3.13 Az iskola tantárgyi rendszerének jellemzői 49 4. Tantárgyi programok 50 Hatályba léptetési, legitimációs, nyilvánossági záradék 84 Melléklet: A fenntartó által finanszírozott többletköltségek

4

1. BEVEZETÉS A Tantestület tagjaiként, az iskola dolgozóiként akkor számíthatunk közösségünk elismerésére, ha tiszteletben tartjuk partnereinket, s figyelembe véve helyzetüket, igényeiket és elégedettségüket, a hagyományokra és a Pedagógiai Programban közösen megfogalmazott értékrendre alapozva, a jövő kihívásait, az élethosszig tartó tanulás követelményeit és a majdani munkaadók elvárásait szem előtt tartva - a személyes felelősségvállalás, az önálló kezdeményezés és az együttműködés jegyében- napról-napra minőségi2 munkát végzünk. Kiemelt értékeink: az alkalmazható tudás és a testi-lelki egészség. A Köznevelési törvényben és az intézményvezetői programban meghatározottak, valamit a társadalmi elvárásokkal összhangban fokozott figyelmet fordítunk a normakövető magatartással kapcsolatos feladatokra, tanítványainkat konstruktív életvitelre neveljük. Erősségeink közé tartozik - hagyományainknak is köszönhetően- a stabil értékrend, a kiegyensúlyozott, tartalmas szaktanári munka és a szociális érzékenység. A társadalmi változásokra nyitott, előremutató, tervszerű és jól szervezett intézményi munka egyben rejtett tantervként is kifejti hatását. Az elmúlt másfél évtized további legjelentősebb eredményeit - a pedagógiai program melletti elkötelezettségnek és a céltudatos vezetésnek köszönhetően- az iskolai élet valamennyi területét átfogó tudatosság, és az önálló kezdeményezés térhódítása terén értük el. Intézményünk jövője szempontjából meghatározó jelentőségű a sikeres „Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése” c. (NYDOP-2007-5.3) pályázat nyomán végzett felújítás. Nehézségeink főképp abból adódnak, hogy több tanítványunknak is hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzettel kell megküzdenie. Nehéz sorsuk gyakran a szocializáció hiányosságaiban, az alacsony érzelmi intelligenciában nyilvánul meg. Hogy mindezekkel együtt a mindennapi munka során sikeresnek és kiegyensúlyozottnak érezhessük munkánkat, arra a gyerekekre való személyes odafigyeléssel végzett, céltudatos, felelősségteljes, elkötelezett munka lehet a garancia. Lehetőségeink - a fentiekből adódóan- a szülőkkel való együttműködés erősítésében, a tanulók permanens motiválásában, a normakövető magatartás megkövetelésében és a vállalkozáskész magatartás igényének kialakításában rejlenek. Ez idáig – a slumosodó vonzáskörzetből adódó veszélyeken kívül - változatlanul gondot jelent, hogy nincs tornatermünk, elöregedett a fűtésrendszer, és az igényeink szerinti karbantartásra, a jó gazda gondosságával végzett gazdálkodás mellett sincs mindig megfelelő lehetőség. Az elmúlt évtizedben a pedagógiai dokumentumaink kidolgozása és az arculatunkat meghatározó programok szervezése során tapasztalatokat szereztünk arról, hogy munkánk hatékonyságát nagymértékben fokozza, ha megteremtjük azokat az alkalmakat, és kidolgozzuk azokat a technikákat, amelyek lehetővé teszik, hogy ne csak egymás mellett, hanem valóban együtt dolgozzunk. Joggal várjuk el tehát egymástól, hogy iskolánk minden pedagógusa a fentiekre való figyelemmel végezze a mindennapok munkáját, a konstruktív életvitelt a tantestület tagjaiként és személyes életében is értéknek tekintse, s mindezt tanítványaink hosszú távú érdekeinek szem előtt tartásával tegye. Ld. még iskolánk honlapján – www.derko.hu

2

Minőség alatt – a Minőségirányítási Programunk értelmében – a célnak való megfelelést értjük.

5

1.1. Az iskolahasználók szociális, kulturális, gazdasági helyzete Iskolánk jellegzetesen a Derkovits városrész intézménye, azonban nem csak a beiskolázási körzetéből, hanem a város más területeiről is járnak hozzánk tanulók. Jó érzés, hogy volt tanítványaink közül is – noha már családi házat környezetben laknak- sokan ide íratják gyermekeiket. Az intézményünket látogató tanulók szociális, kulturális és gazdasági helyzete nagyon eltérő, ezért tantestületünknek sokrétű feladatot kell vállalnia annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott, testileg és lelkileg egészséges, alkotó, sikeres felnőttekké válhassanak. Az anyagi helyzetben bekövetkező romlás következtében a mindennapi megélhetés gondjai negatívan befolyásolhatják a gyerekekkel való otthoni törődést, ami - az anyagi gondok mellett – itt-ott a tudás iránti igénytelenségben, is megmutatkozhat. A kultúra iránt kevéssé érdeklődőkben ki kell fejlesztenünk a tudás iránti vágyat, a gyengébbeket és a lassabban haladókat fel kell zárkóztatnunk. A sajátos nevelési igényű tanulókkal fejlesztő pedagógusok is foglalkoznak. Mottónkkal összhangban arra törekszünk, hogy valamennyi tanítványunknak lehetőséget adjunk a tehetségének illetve az erősségeinek a felismerésére, tudatosítására, a képességei szerinti fejlődésre. A tehetségesek érdeklődésének szinten tartása, továbbfejlesztése és versenyeztetése hagyományosan stratégiai feladatunk. Ennek érdekében az elméleti tantárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozás mellett külön figyelmet kapnak a sportban, az informatikában, a rajzban, az éneklésben, a táncban… tehetséges gyerekek. A Pénzügyi-gazdálkodási és a Vállalkozzunk c. tantárgy oktatása, illetve a kismenedzser-program pedig a vállalkozáskész magatartás fejlesztését célozza.

1.2. Személyi feltételek Iskolánk szakos ellátottsága 100%-os, pedagógusaink főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, tanítói, szaktanári, vagy mindkét diplomával rendelkeznek. Iskolánkban valamennyi évfolyamon 2 párhuzamos osztályban folyik az oktatás és reményeink szerint ez a továbbiakban is így marad. Az iskolavezetés tagjai:1fő igazgató, 2fő igazgatóhelyettes Az iskolavezetőség további tagjai: a munkaközösségek vezetői, a közalkalmazotti tanács elnöke és a DÖK vezető tanár. Szorosan együttműködünk az iskola fenntartójával és működtetőjével, valamint az iskolaorvossal, a védőnővel, jó a kapcsolatunk a hitoktatókkal és az ELAMEN által működtetett konyha dolgozóival egyaránt. Büszkék vagyunk arra, hogy az iskola már a kezdetek óta kiépítette a környező óvodákkal a tartalmas munkakapcsolatot. 1.3. Tárgyi feltételek Az épület előnye a világos, megfelelő méretű tantermek mellett, hogy mód nyílt könyvtár, szaktantermek illetve „táncterem” kialakítására is. Az osztálytermek bútorzata az elmúlt 10 év alatt folyamatosan megújult, a pedagógusok kihasználják az interaktív táblák nyújtotta lehetőségeket. Ugyanakkor hátrány, hogy nem rendelkezünk megfelelő méretű tornateremmel és közösségi térrel sem, s ennek hiányában - rossz idő esetén, amikor az udvarról beszorulunk, - a testnevelés órák, az iskolai ünnepségek és egyéb rendezvények megszervezésére csak a folyosó nyújt lehetőséget. Szükségünk van arra, hogy a testnevelési órák és DSK foglalkozások egy részét a Sugár úti sportcsarnokban tarthassuk.. Reméljük, hogy ez a lehetőség mindaddig rendelkezésünkre áll, amíg új tornatermünk nem épül ☺. Jelentős felújítására a ROP pályázat nyomán 2009. őszén kerül sor, de az udvar és a fűtésrendszer felújítása, a tornaterem s ezzel együtt a közösségi tér kialakítása továbbra is várat magára.

6

1.4. A tanulmányi helyzet és a képzés rendjének jellemzői Iskolánk az alapkészségek kibontakoztatásánál a hagyományosan jól bevált módszereket preferálja, de figyelemmel van arra, hogy mostani tanítványainkat a jövő kihívásaira kell felkészíteni. Hagyományosan szótagoló-elemző módszerrel tanítjuk az olvasást. A harmadik és a negyedik évfolyamon tantárgycsoportos oktatás folyik. Az emelt szintű német és testnevelés évfolyamokon belüli (sávos) csoportbontás keretében zajlik. Az emelt szintű testnevelési csoport tagjai szívesen vállalják a délutáni edzéseket, lelkesen vesznek részt a versenyeken, s így - különösen a „Játékos sportvetélkedőn”, az atlétikai versenyek terén- országos versenyeredményekkel is büszkélkedhetünk. Hagyományainknak megfelelően –az életkori sajátosságok szakszerű figyelembe vételévelmár az első évfolyamtól biztosítjuk (de nem kötelező jelleggel) a német és/vagy az angol nyelv oktatását. A német nyelv emelt szintű oktatása az 5. évfolyamon kezdődik. Részükre – kellő számú jelentkező esetén, második idegen nyelvként - választható tantárgy az angol nyelv. Az informatikát csoportbontásban tanítjuk. 1.5. Hagyományaink Iskolánk folyamatosan alakítja és bővíti hagyományrendszerét, hiszünk annak közösségformáló erejében. Célunk, hogy ily módon is erősítsük az összetartozás, az iskolánkhoz való ragaszkodás érzését, közös értékeink tiszteletét. Tudatosan törekszünk arra, hogy a meglévő értékes hagyományok – ld. Derkovits hét- továbbépítése mellett új elemekkel tegyük azt életszerűvé, korszerűvé, népszerűvé. • Hagyományaink közé sorolható közösségi díjak, elismerések: - „Jól tanuló jól sportoló” Németh Zsolt olimpikon által alapított díj - Derkovits vándorserleg A budapesti testvériskola által alapított díj - „Kiss Vilmos-díj” (humán tantárgyak) - „DERKÓ-DIÁK-díj” (reál tantárgyak), évfolyamonkénti háziversenyek jutalmazása, év végi jutalomkönyv a kitűnő tanulóknak és a közösségi munkában jeleskedő diákoknak - Derkovits Emlékplakett, illetve pénzjutalom az iskolánkért az adott évben legtöbbet vállaló kollégák, illetve a szülők, külső partnerek számára. • Évente megrendezésre kerül az Gólyatábor, az Óvodások játékos sportversenye a Derkovits kupáért és a Gyermekszemmel c. rajzverseny. Minden évben vendégül látjuk nyugdíjas kollégáinkat, akik betekinthetnek az iskola pillanatnyi életébe, tapasztalataikkal, tanácsukkal, kapcsolataikkal segíthetik fejlődésünket. • Tantestületünk fontos feladata a diákönkormányzat tevékenységének segítése. • Hagyományosan a gyermekszervezet (DÖK) rendezi a farsangot, a papírgyűjtést, a társadalmi munkát (Tégy egy órát iskoládért) és az iskolai diszkót. A télapó műsorok a testvérosztályok közötti barátságot mélyítik el. Az év végi gyermeknap színes programja és a jótékonysági akciók megszervezése ugyancsak a diákönkormányzat hatásköre. • Az iskolai túráink valamint a Madarak és fák napja, az Egészséghét… a tanulók természetszeretetén, környezettudatos magatartásán kívül az egészséges életmódot és az állóképességük fokozását is szolgálják. • Az anyák napját az 1-5. évfolyam osztályközösségei családias légkörben ünneplik meg. A nyolcadikosok búcsúztatójára ballagáson kerül sor. • Nemzeti ünnepeinket színvonalas tartalommal – a méltóságteljes külsőségekre is odafigyelve - iskolai vagy osztálykeretben ünnepeljük.

7

Tantárgyi hagyományaink Az iskolánkba járó tanulók mind képességeik, mind motiváltságuk, mind pedig terhelhetőségük és családi hátterük tekintetében sokfélék. Arra törekszünk, hogy valamennyien biztos alapkészségekkel rendelkezve, a tanulást magát megkedvelve, korszerű, alkalmazható tudás birtokában fejezzék be az általános iskolát. Tanulóink összetételéből adódóan - hagyományainkhoz hűen ezután is - súlyt kell fektetnünk arra, hogy a tanulásban gyengébbeket, a lassabban haladókat, a lemaradókat felzárkóztassuk. Tanítványaink között szép számban vannak - főleg az emelt szinten nyelvet tanulók között - olyanok, akik az átlagnál jobb képességekkel, nagyobb szorgalommal rendelkeznek. Kötelességünknek tartjuk, hogy biztosítsuk számukra annak lehetőségét, hogy képességeiket minél inkább kibontakoztathassák, érdeklődésüket fokozzák, tudásukat gyarapítsák. Arra törekszünk, hogy minél több sikerélményhez és versenyzési lehetőséghez jussanak. Ennek érdekében hagyományosan részt veszünk a szakmailag hiteles városi, megyei és országosan meghirdetett tantárgyi versenyeken. Törekszünk arra, hogy évről-évre megrendezzük az egyes tantárgyak háziversenyeit. A munkaközösségek működési rendje illetve éves munkaterve szabályozza a versenyek és a versenyeken való részvétel rendjét. A versenyeredmények elismerése a Jutalmazási szabályzat figyelembe vételével történik. A TÁMOP 3.1.4 programból fenntartott projektjeink A Kis Menedzser projekt (KMBK, KMV, Siker kulcsa) a 4. évfolyam környezetismeret, 7-8.ban a Vállalkozzunk illetve e Pénzügyi és gazdálkodási ismeretek c. tantárgyak tantervébe is beépül. A Derkovits-heti programsorozat (Derkovits vetélkedő, Verssoroló gála, „Gyermekszemmel…” kiállítás, Derkovits-kupanap, nyelvi nap) egyes további elemei a 7 évfolyamon a vizuális kultúra illetve a 8. évfolyam magyar irodalom tantárgyak tantervéhez illeszkedik. A koszorúzásról a DÖK gondoskodik. A TT (a „tanulás tanulása”3 program) vertikálisan és horizontálisan egyaránt építkezik, amennyiben valamennyi tantárgyhoz kapcsolódva 8 évfolyamon keresztül válik mind tudatosabbá, a tantárgyi programban leírtak szerint. (ld. még: 3.3 ) Pedagógiai programunk Tevékenységünket az 1998/99. tanévtől alapvetően Pedagógiai programunk határozza meg, amit 2001-ben, majd 2004-ben a hatályos közoktatási törvény előírásai szerint, 2006. évben a tantestület kezdeményezésére (annak érdekében, hogy kötelező idegen nyelvként a német mellett az angol is választható legyen) módosítottunk. 2007-ben a nem szakrendszerű oktatás, 2009-ben az alapító okirat kapcsán került kiegészítésre. A fenntartó önkormányzat 2007 őszén eredményes ROP-os pályázatot nyújtott be, így a NYDOP keretében 80 millió Ft értékben az infrastruktúra fejlesztésére került sor. E fejlesztés maga után vonta a TÁMOP 3.1.4 –ben való részvételt, s egyben a Pedagógiai program módosítási kötelezettségét. Jelen átdolgozás kötelezettségét a Nemzeti Köznevelési Törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. írta elő.

3

A tanulási módszerek olyan, széles körben elfogadott és használt eljárások, amelyek megkönnyítik az ismeretszerzés folyamatát, melyben a tananyag önálló, aktív feldolgozása valósul meg meghatározott lépéseken keresztül.

8

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Stratégiai tervezésünk és mindennapi munkánk során alapelvünk, hogy személyes felelősségünket felvállalva, az önálló kezdeményezés és az együttműködés jegyében minőségi4 munkát végzünk. Iskolánk arculatát meghatározó legfontosabb értéknek a - testi-lelki egészséget, mint a tartalmas, tevékeny élet fontos feltételét és az - alkalmazható tudást, mint a személyiség kibontakoztatásának, a kiemelkedésnek, a talpon maradásnak és az alkotó, kiegyensúlyozott személyiséggé válásnak az eszközét. tekintjük. Ennek jegyében küldetésünknek tekintjük, hogy szakszerű nevelő-oktató munkával segítsük tanítványainkat abban, hogy - testi-lelki egészség, önismeret és alkalmazható tudás birtokában- a társadalmi és természeti környezettel összhangban, konstruktív életvezetéssel élő felnőttekké váljanak. Sikerességükért érzett felelősségünk abban áll, hogy - tudatosítsuk tanítványainkban: felelősek saját sorsuk alakításáért, valamint abban, hogy - színvonalas oktatással, korszerű eszközökkel és módszerekkel és konstruktív életvitelre való neveléssel: eszközként alkalmazható tudással is felvértezzük őket. A Derkovits Gyula Általános Iskola nevelési programjának középpontjában -a partnerek helyzetével és igényeivel, valamint a tantestületnek a nevelésről és az oktatásról vallott nézeteivel összhangban- a személyiség szervezett, tervszerű kibontakozatása és fejlesztése áll. Ezzel összhangban normának tekintjük mindazt, amit a NAT illetve az OM által kibocsátott kerettanterv nevelési célként megfogalmaz. Külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy a tanulókban kifejlesszük a normakövető magatartás iránti igényt. Célunk, hogy a szabályokra ne mint korlátokra, hanem mint biztonságot nyújtó kapaszkodókra tekintsenek. Mindezeket figyelembe véve választottuk meg a kiemelten fontos közös értékeinket, és határoztuk meg pedagógiai munkánk cél és feladatrendszerét. Céljaink meghatározásánál a fentieken kívül figyelemmel voltunk arra is, hogy egyrészt tanítványaink jelentős részének a világhoz, a munkához való viszonyát alapvetően az iskolában megszerzett tapasztalataik, ismereteik, sikereik és kudarcaik, közösségi élményeik határozzák meg, másrészt az Uniós környezetben való boldogulásra kell felkészítenünk őket. Mindezek alapján célunk, hogy • tanítványaink biztonságban és szeretetteljes légkörben nevelődjenek • az életkori sajátosságokat figyelembe vevő magas színvonalú oktatásban részesüljenek • az általunk meghatározott alapelvek és a kiemeltnek tekintett értékek közös kincsükké váljanak mindazoknak, akik iskolánkhoz kötődnek.

4

Minőség: a célnak való megfelelés

9

Ennek érdekében értékválasztásunkat alátámasztó, elérhető és vonzó programokat tervezünk és megvalósítható célokat és feladatokat tűzünk tanítványaink és önmagunk elé is. A nevelésben a konstruktív életvitel alkotó elemeinek, fogalom-rendszerének megismertetését, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységrendszer és magatartásforma kialakítását célozzuk meg. Nagy súlyt helyezünk a közös tudásbázis kialakítására, mely a városunkhoz, az iskola névadójához, képzési specialitásainkhoz és kiemelt értékeinkhez kötődik. Az oktatásban a biztos alapokon nyugvó, gyakorlatorientált képzést részesítjük előnyben, miközben az esélyteremtést és az átlagosnál ügyesebb, érdeklődőbb, tehetségesebb gyerekek képességfejlesztését is erkölcsi kötelességünknek tekintjük. Módszereinkben fontos szerepet kapnak az újszerű tanulásszervezési eljárások is. Hagyománya van a témahétnek, a sávos és a moduláris oktatásnak, alkalmanként szerepet kap a tömbösítés és kiteljesedik az IKT alapú oktatás is. Erdei iskolát - az aktuális lehetőségeket figyelembe véve, a mindenkori munkatervben meghatározottak szerint - az alsó tagozaton szervezzük. 1998-tól a Pedagógiai Program első változatában megfogalmazott Alapelvek szerint végezzük munkánkat. Kiemelt értékeink, jövőképünk és a fentiek értelmében meghatározott pedagógiai céljaink folyamatosan aktualizálódnak, de alapvetően nem változtak, mert azokat jól megalapozottan, közös szellemi termékünkként hoztuk létre, és az ennek szellemében végzett munkánk sikeresnek bizonyult. 2.2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Célunk:A személyiségfejlesztés feladatrendszerén és színterein át elősegítsük a harmonikus személyiség kibontakozásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas, testi képességek kialakulását. Ennek érdekében • az életkori sajátosságokat figyelembe véve alakítjuk ki feladatrendszerünket, a pedagógiai programban meghatározott céljainknak és elvárásainknak megfelelően. • Minden nevelőnek ismernie kell a személyiség egyedi vonásait és a mindennapi nevelőmunkáját ehhez kell igazítania. Ennek során elősegítjük a harmonikus személyiség kibontakozását, melynek alappillére a bizalom és a kommunikáció. • A személyiségfejlesztés folyamatában a tanulókat fogékonnyá tesszük: a saját környezete, a természet, a testi-lelki egészség, a társas kapcsolatai, a társadalom, gazdasági- és pénzügyi ismeretek és az uniós értékek iránt. • Tudatosítjuk az erkölcsi értékeket, és elősegítjük a normakövető magatartásformák kialakulását, melynek meghatározó tényezője a jellem. • Az erkölcsi nevelés területén hangsúlyt fektetünk az önálló véleményformálás, a felelősség, az önkéntesség, valamint a szokások kialakítására. • A reális önismeret birtokában rávilágítunk az önművelés fontosságára, és ezzel elősegítjük a tanulók tudatos pályaválasztását, a mindennapokban kialakult stressz feloldására.

10

A személyiségfejlesztés kiemelt területei: • • • •

Test-lelki egészség: (mozgásigény, az egészséges életmód alapvető ismeretei, érzelmi élet, önismeret, önértékelés, véleményformálás, stressz oldási technikák) magatartásformák: (erkölcsi normák, viselkedésminták, A normakövető felelősségvállalás, önkéntesség igénye, a hagyományok tisztelete és ápolása) Konstruktív életvitel: (kommunikációs készség; idegen nyelv ismerete; az informatikai eszközök és média tartalmak tudatos használata, gazdasági- és pénzügyi ismeretek; állampolgári- és uniós jogok, kötelességek; pályaválasztás) A tanulási stratégiák elsajátíttatása (önművelés)

A személyiségfejlesztés iskolánkhoz kapcsolódó szinterei: • tanórák, napközis, tanulószobai, fejlesztő foglalkozások • kulturális programok, rendezvények • osztálykirándulások, táborozások, egyéb közösségépítő színterek • tanulmányi versenyek • iskolaorvos, védőnő • iskolán kívüli színterek (kulturális intézmények, gyermeket segítő partner intézményhálózat) A személyiségfejlesztés során szem előtt tartjuk, hogy a – nevelésben kiemelkedő szerepet betöltő- konstruktív életvitel feltételezi - az intellektuális és az esztétikai tevékenységen, valamint az egészséges életmódon nyugvó- önfejlesztő magatartást. Ezzel összhangban feladatunknak tartjuk, hogy –tanítványaink az életkori sajátosságait is figyelembe véve- segítsük elő a gondolatok, az érzelmek fejlesztését, a pozitív viselkedésminták és az erkölcsi normák kialakítását, valamint azt, hogy • a már meglévő pozitív személyiségjegyeiket megőrizzék, kibontakoztathassák és továbbfejlesszék. • Reális önismeret birtokában rátaláljanak az adottságaiknak legjobban megfelelő műveltségterületre, tudatosan készüljenek a pályaválasztásra. • Testi és lelki egészségüket, erőnlétüket fokozzák, megismerjék a helyes táplálkozási és életvezetési szokásokat • A káros szenvedélyek elkerülésére, a betegségek megelőzésére, környezetük tisztasága iránti igényességre, a természet védelmére és szeretetére ösztönözzük őket. • Legyenek képesek az önálló tevékenységre és a folyamatos önművelésre, stabil tárgyi tudással, széleskörű és továbbfejleszthető ismeretek rendszerével fejlesszük tanulóink képességeit és készségeit, különös tekintettel a kommunikációs készség fejlesztésére, az idegen nyelvekre és a testnevelésre, és az informatikára. • A tanítványaink neveltségében, ismereteiben és a felkészültségében fellelhető gyenge pontokat felismerve felzárkóztassuk őket az életkoruknak és képességeiknek megfelelő szintre

11

A konstruktív életvitel kialakítását célzó tevékenységek 5 Az önfejlesztést szolgálják - a helyi tantárgyi rendszeren, a követelményrendszeren és az alkalmazott módszereken kívül- a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások, valamint a szabadidős tevékenységek is. 6 A közösségfejlesztés színterei –a tanórákon kívül- a napközi, a diákönkormányzat folyamatos tevékenysége és rendezvényei, közösségi programok - osztályok, évfolyamok és testvérosztályok között, ünnepélyek, versenyek, osztálykirándulások, kulturális programok, táborozás, társadalmi munka, karitatív akciók… Az alapelvekkel, a célokkal és a feladatokkal összhangban szervezzük meg az iskolában folyó nevelő-oktató munkát. Ennek megfelelően • kiemelten kezeljük - különösen az oktatás bevezető, kezdő és alapozó szakaszában az 1-6 évfolyamon - az alapozó tantárgyakat (magyar, matematika). • A német nyelv és a testnevelés oktatása emelt szinten is folyik. • Kiemelt szerepet kap az informatika oktatása. • Törekszünk a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtésére (Pl. személyes odafigyeléssel, a szülők mind nagyobb mértékű bevonására való törekvéssel, segítségnyújtással a szociális ellátáshoz való hozzájutás terén). • A lassabban haladók felzárkóztatása fejlesztő foglalkozásokon és korrepetálásokon történik. • A tehetséges illetve valamely tantárgy iránt érdeklődő tanulók számára szakköröket szervezünk, versenyekre, pályázatokra, szereplésekre, nyelvvizsgákra készítjük fel őket. • Az iskolában működő szakmai munkaközösségek az alapelvekből, célokból, feladatokból kiindulva állítják össze éves munkatervüket és kínálnak tartalmas, vonzó programot a tanulók, szülők és a lakótelepen élők számára. • A 7-8. osztályban nagy hangsúlyt fektetünk a továbbtanulásra, a pályaválasztás előkészítésére. • Az alkalmazható tudásra, a gyakorlatorientált oktatásra, a gazdálkodási ismeretekre, a konstruktív életvezetés alapjainak és a menedzser szemléletnek a megismertetésére alapozva arra törekszünk, hogy tanítványainkban felkeltsük az igényt arra, hogy önmaguk sorsáért felelősséget vállaló, tevékeny, alkotó életet éljenek.

5

Intellektuális tevékenység (ismeretszerzés, tanulás), esztétikai tevékenység (igényesség önmagára és környezetére), egészséges életmód (mozgás, higiéné) 6 Becsületes munka (szellemi, fiz., közéleti), értékóvó magatartás, segítőkészség, karitatív magatartás, normakövető magatartás

12

2.3.

Egészségfejlesztési feladatok)

Program

(a

teljeskörű

egészségfejlesztéssel

összefüggő

Az egészségnevelési elvekkel összhangban (ld. 3.9. pont) az egészség fejlesztése az iskola valamennyi tantárgyába, a mindennapjaiba beépülő folyamat, melynek eredményeként kedvezően befolyásolható a tanulók egészségi állapota, az egészséghez, mint értékhez való viszonya. Alapelvek, célok:

Feladatok, lehetőségek:

A megvalósítás színterei:

- A tanulók testi-lelki egészsége - Balesetek, betegségek megelőzése, elsősegélynyújtás

- Az életkori sajátosságokat figyelembe vesszük. - Az adott tanévben, az egészségnevelési tervben kiemelünk ezekből a feladatokból.

- tanórákon (a tantárgyak megfelelő témáinál) - Tanórán kívüli foglalkozásokon - Akcióprogramokon.

Kiemelt területek:

Mindennapos testmozgás

Személyi higiéné, a környezet tisztasága

Egészséges táplálkozás

Viselkedési függőségek, szenvedélybetegségek megelőzése

Családi életre nevelés

Balesetek elkerülése, elsősegélynyújtás. Bántalmazás, erőszak megelőzése

- Lehetőleg minden nap épüljön be a napirendbe a mozgás, sporttevékenység. - Töltsék hasznosan a szabadidejüket. - Helyes testtartás - Az emberi szervezet felépítése és működése. - Igényelje a személyi tisztaságát. (mosdóhasználat.) - Tantermek tisztasága, esztétikus kialakítása - Fertőzések, járványok megelőzése - Helyes szokások kialakítása - Egészséges élelmiszerek, ételek ismerete, fogyasztása - az egészségtelen táplálkozás következményei - Veszélyforrások ismerete (dohányzás, alkohol, drog) - Helyes döntések meghozatala kellő önismeret birtokában. - Családi, jó közösségi kapcsolatok kialakítása - Harmónia önmagával és a környezettel. - Tisztelet mások iránt, segítés - Felelős nemi magatartás - Biztonságos környezet - Odafigyelés, felelősségérzet. - Konfliktusok elkerülése, kezelése. (érzelmek kezelése)

Minden napos testnevelés, napközis foglalkozások, ISK, egészséghét, sport nap, tanulmányi séta, osztálykirándulás Környezetismeret, természetismeret, biológiaegészségtan órák, kémia órák (továbbá reál tantárgyak), osztályfőnöki órák, napközi, tisztasági verseny, védőnői, iskola orvosi szűrések Reál tantárgyak tartalmai, Osztályfőnöki órák, technikaéletvitel órák egészséghét, védőnői előadások Reál tantárgyak, osztályfőnöki órák, egészséghét, védőnői, és kortárs előadások

Osztályfőnöki, erkölcstan órák, előadások

Minden tantárgy feladata, előadások (pl. iskola rendőr)

13

2.4.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztő magatartás kritériuma, hogy harmonikus kapcsolat alakuljon ki az egyén és a társadalom között. Alappillérének a becsületes szellemi, fizikai és közéleti munkavégzést, az értékóvó magatartást, a segítőkészséget, valamint a normakövető magatartást tekintjük. Céljainkkal összhangban a mindennapok munkáját is meghatározó feladatnak tekintjük, hogy tanítványainknak szakszerű segítséget nyújtsunk abban, hogy - Közösségi szellemű, kiegyensúlyozott és kreatív személyiségekké válhassanak, akik képesek a személyes felelősségvállaláson nyugvó együttműködésre, - kialakuljon felelősségérzetük embertársaik valamint természeti és tárgyi környezetük iránt. - ismerjék az élethelyzetüknek megfelelő normákat, alkalmazkodjanak azokhoz és legyen igényük ilyenek véleményezésére, megalkotására is. A közösségfejlesztést szolgálják a mindennapi élet keretei között pl. a csoportmunka során végzett feladatok, a projektmunkák, az iskolai ünnepségek, az azokon való szereplés és a felkészülés, a csoportos tanulmányi és sportversenyek, a gólyatábor, az osztálykirándulások és a táborozások (anyagi lehetőségek függvényében) és a túrák. A pedagógusok együttműködését a szakmai-pedagógiai együttműködésen túl – ami jelentős mértékben a munkaközösségek keretében valósul meg- ugyancsak szolgálják az iskolai és azon túlmutató keretek között zajló rendezvényeink, valamint az évente megrendezendő tantestületi kirándulás. Az iskolai dokumentumok kidolgozása is nagyban hozzájárul a közösségi szellem erősítéséhez. A munkakapcsolatok – pl. diákönkormányzati, ifjúságvédelmi ügyek- ugyancsak az együttműködés színterei. 2.5.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait alapvetően a jogszabályok, az szervezeti és működési szabályzat és az erkölcsi normák határozzák meg. Iskolánkban – ezekkel összhangban - az alábbi területek kapnak kiemelt szerepet: - A közösség és a személyiség (énkép, önismeret, test és lélek egysége, személyes higiéné, szexualitás, kapcsolatok, párválasztás, konfliktuskezelés, stressz oldási technikák) fejlesztése - Nevelés (normakövető magatartás, önismeret, pályaorientáció, önképzés vállalkozáskész magatartás, szorgalom…) - A tanulmányi munka szervezése (időbeosztás, munkaszervezés, tanulás tanítása…) - Helyünk a természeti és társadalmi környezetben (kommunikációs kultúra, vitakultúra, tolerancia, környezeti nevelés, önkéntesség) - Életvitel (a célszerű gazdálkodás alapjai, információs kultúra, közlekedési ismeretek,) Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki:

14

•

•

•

ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása - az osztálynapló naprakész vezetése, statisztikák, törzskönyv, bizonyítványok, hiányzások, továbbtanulás, pedagógiai jellemzések, környezettanulmány) - javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére - felügyeli az érdemjegyek szabályok szerinti beírását - tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról és szorgalmáról szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása - az osztályban tanító pedagógusok munkáját koordinálja és segíti, együttműködik a szülőkkel, diákönkormányzattal, ifjúságvédelmi felelőssel, a szülői közösséggel az iskolavezetéssel - konzultációt szervez a szakvéleménnyel rendelkező tanulók fejlesztésében közreműködő pedagógusok és a szülők között (új szakvélemény ill. felülvizsgálat esetén) - óralátogatásokon vesz részt - javaslatot tesz szakértői illetve nevelési tanácsadói vizsgálatra - különös gondot fordít a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra - szervezi az osztálykirándulásokat a szülők egyetértésével, rendezvényeket - szülői értekezleteket tart - közreműködik az osztályozó illetve pótvizsgák szervezésében közvetlen nevelőmunka - figyelemmel kíséri az osztály tanulmányi és magatartási helyzetét, minősít, javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, kérésre indokol és korrigál - segíti a tanulóközösség kialakulását - konstruktív megoldással kezeli az osztályban kialakult helyzeteket, birtokában van konfliktus-megoldási technikáknak - a testi-lelki egészség fontosságára neveli tanítványit az életkori sajátosságok figyelembevételével

15

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje „Hogy az embert minden tekintetben nevelni tudjuk,

2.6.

meg kell őt ismernünk minden tekintetben” / Usinszkij/

A Nemzeti Köznevelési Törvény szerint a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal az iskola minden pedagógusa találkozik a mindennapi munkája során. Fontos, hogy mind a szervezett munka során, mind pedig a spontán találkozások alkalmával empatikus, de következetes bánásmódban részesüljenek. • Sajátos nevelési igényű tanulókkal7 kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az iskola a sajátos nevelési igényű tanulók számára a jogszabályoknak megfelelően biztosítja a szakvéleményben meghatározottak szerinti ellátást. Fejlesztő munkánkat a hagyományos pedagógiai elveken túl a sajátos nevelési igényű gyerekek iskolai fejlesztésének irányelvei határozzák meg. SNI tanítványaink egészséges pszichés fejlődése érdekében kiemelt feladat az integráció során, a tanórákon és a nem tanórai tevékenység alatt az elfogadás teljes körű megvalósítása, a többségi és az SNI gyermekek részéről egyaránt. Feladatunk olyan közösségek szervezése, amelyekben a tanulók életkori és speciális sajátosságaiknak megfelelően gyakorolhatják közösségi szerepüket, személyiségüket sokoldalúan fejleszthetik, továbbá kialakul a helyes értékítélet, a másság elfogadása, a szolidaritás, a tolerancia. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása során szoros együttműködés megvalósítására törekszünk: - a gyermek diagnózisát felállító Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó - az iskola és óvoda - az iskolában a gyermek fejlesztésében közreműködő gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus - az osztályban tanítók és - a szülők között. Az osztálytanító és a szaktanár munkáját segítő gyógypedagógus/ fejlesztő pedagógus a tanulási zavarral küzdő tanulók felzárkóztatása során olyan alapkészségeket fejleszt, amelyek javítják a tanulók iskolai teljesítményét. A fejlesztésbe beépül a tanítási órák anyaga, de a foglalkozások elsősorban, a lemaradást mutató részképességek fejlesztésére irányulnak

7

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. /Nkt. értelmező rendelkezés 4.§. 23.p/

16

A fejlesztés tartalmát a szakvélemény alapján határozza meg. Ennek alapján egyéni fejlesztési tervet készít. A foglalkozásokon résztvevők adatait Forgalmi naplóban rögzíti, az egyéni haladásról Egyéni fejlődési lapot vezet. A fejlesztő foglalkozásokon a tanulók esetleges hiányzását naprakészen nyilvántartja. Az osztályozó értekezleten tájékoztatást ad a csoportjába tartozó tanulók fejlődéséről. Évente egy alkalommal a tanuló elért eredményeiről írásban értékelést készít, amiben meghatározza a következő időszak fejlesztési feladatait. Amennyiben a tanuló új osztályfőnök és/vagy gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus csoportjában folytatja tanulmányait, úgy az osztályfőnök illetve a gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus tájékoztatja az új kollégát a teendőkről és átadja számára a fejlesztéssel kapcsolatos iratanyagot. A tanulók rehabilitációs foglalkozásainak időbeosztását az igazgatóhelyettes koordinálásával a gyógypedagógus/ fejlesztő pedagógus a logopédus közösen határozza meg. A fejlesztés kiscsoportos formában történik. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése a Szakértői Bizottság megállapításaival és ajánlásaival összhangban történik, esetenként csak szóbeli vagy csak írásbeli számonkérés formájában. •

Beilleszkedési tanulási és magatartási problémákkal küszködő gyerekekkel8 kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Célunk, hogy az érintett a gyerekek időben megkapják azt a speciális egyénre szabott segítséget, amellyel ezek a gondok megelőzhetők, enyhíthetők, ill. megszüntethetők. A Beilleszkedési, tanulási, magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a problémák időben történő felismerése (pl. egy évfolyam két vagy többszöri megismétlése esetén is) az okok feltárása, szükség esetén vizsgálat kezdeményezése, illetve adott esetben a megfelelő tevékenységi formák megválasztása az alábbiak szerint: - Az osztályfőnök (pl. szaktanár kezdeményezésére) és az illetékes igazgató helyettes saját jogkörében vizsgálatot kezdeményez, és a szülő beleegyezése után a gyerek vizsgálatára irányuló kérelmet a Nevelési Tanácsadóhoz továbbítja. - Amennyiben a Nevelési Tanácsadó további vizsgálatot kér a Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottságnál, úgy részt vesz az ehhez szükséges iratanyag összeállításában. - A visszaérkezett pedagógiai-ill. szakvélemény alapján a különleges bánásmódot igénylő tanuló egyéni vagy differenciálást biztosító kis csoportos foglalkozás keretében fejlesztő foglalkozásban részesül. - Biztosítja, hogy a felülvizsgálatra a szakvéleményben meghatározott tanévben sor kerüljön. - A visszaérkezett szakvélemény alapján az osztályfőnök konzultációt szervez a fejlesztő pedagógus bevonásával a szülővel és a szaktanárral együtt tanulási kérdésekről és az ebben való együttműködésről. Az egyeztetésről írásos feljegyzést is készít. 8

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. /Nkt. értelmező rendelkezés 4.§. 2.p/

17

- Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: - Magatartászavart elsősorban a környezeti, szociokulturális problémák idézhetnek elő, így például az elhanyagoltság, ismerethiány, tanulási problémák, beilleszkedési és kapcsolatteremtő képesség hiánya vagy hiányossága és nem utolsó sorban a nehezen nevelhetőség. Segítő tevékenységek: -

-

-

-

-

-

A felborult lelki egyensúly helyreállítása – kiemelten figyelünk az ilyen problémával küszködő gyerekre. Igyekszünk biztosítani a nyugodt légkört, a konfliktusok elkerülését. Segítjük a magatartási problémával küszködő gyerekeket a helyes viselkedési minták kiválasztásában és a közösségbe való beilleszkedését. Ösztönözzük az osztályokat a Házirenden alapuló saját magatartási szabályainak elkészítésére és azok betartására. Mindennapi munkánk során figyelemmel vagyunk arra, hogy az erkölcsi értékek átadásában a tanár személyisége példa értékű legyen. Törekszünk arra, hogy - újszerű eszközökkel és módszerekkel is - fejlesszük tanítványaink pozitív gondolkodását, alkalmazkodó, - konfliktuskezelő készségét, az érzelmek irányításának képességét. A közösségfejlesztéssel összhangban külön figyelmet fordítunk a jó emberi kapcsolatokra, az elfogadásra, a tolerancia gyakorlására… Figyelemmel vagyunk arra, hogy közös programok alkalmával, testre szabott egyéni feladatok nyújtásával sikerélményhez juthatnak a tanulók. A pozitív élmények, - a szocializáció folyamatában-, beépülnek a személyiségbe, így enyhülnek a zavarok. Feladatunknak tekintjük, hogy a meglévő jó képességeket, belső erőket felszínre hozzuk, kibontakozását támogassuk (pl. egyéni bánásmóddal, szeretetteljes következetességgel). Tekintettel vagyunk arra, hogy a kiemelt, támogató figyelem mellett a következetes ellenőrzés és értékelés is segíti a gyerekeket a közösség normáinak, értékeinek elfogadásában. Fontosnak tartjuk a családdal való együttműködést. Kapcsolatot tartunk a Nevelési Tanácsadóval, szükség esetén a Családsegítő Szolgálattal is. A tanulási gondokkal küzdő tanulók esetében következetesen figyelemmel vagyunk a tanulók felzárkóztatására. Differenciált foglalkozások alkalmazásával is sikerélményhez juttatjuk tanulóinkat. Felzárkóztató foglalkozásokat, korrepetálást biztosítunk. A nevelő - oktató munkában hatványozott szerepet kap az érdeklődés felkeltése a motiváció. Az egyéni bánásmód elvének alkalmazásával fokozott bátorítást, segítséget nyújtunk. Törekszünk a tanulók egyéni képességének megfelelő tanulási technikákat megtanítani és alkalmaztatni.

18

•

A kiemelten tehetséges tanulókkal9 kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Nevelő munkánk célja, hogy tanítványainknak szakszerű segítséget nyújtson abban, hogy rátaláljanak az adottságaiknak legjobban megfelelő műveltségterületre. Nem csak a kisszámú, messze kiemelkedő képességű tanulót kívánjuk egyénileg fejleszteni, hanem mindazokat, akik az átlagosnál nagyobb érdeklődéssel fordulnak egy-egy műveltségterület, tantárgy felé, akiknek e tevékenységben örömük telik, és az ott elért sikerük pozitívan hat egész személyiségükre. Nagy súlyt helyezünk a tehetség felfedezésére és kibontakoztatására, de ügyelünk arra, hogy a gyerekek vagy a szülők ne kerüljenek túl korán választás elé, kellő időt adunk arra, hogy minden tanítványunk rátaláljon arra a területre, melyen a legsikeresebb, és ami a legtöbb örömet okoz számára. Feladatunknak tekintjük, hogy - széleskörű kínálattal, motiváló módszerekkel önismereti technikák alkalmazásával, a szülőkkel való együttműködés keretében feltárjuk tanítványaink tehetségét - Alkalmazható tudással és továbbfejleszthető ismeretek rendszerével fejlesszük tanulóink képességeit és készségeit, különös tekintettel az idegen nyelvekre, a testnevelésre, a számítástechnikai ismeretekre és a kommunikációs készségekre - Felkeltsük a tanulókban a szellemi erőfeszítés iránti igényt, vállaljuk a versenyekre való felkészítésüket. - A képességek szerinti differenciálás csoportképzési stratégiánkban is megmutatkozik. A testnevelés és a nyelvoktatás nívócsoportokban, sávos rendszerben folyik. A 7. évfolyamon óratervi keretben is tanulható a második idegen nyelv. - Évfolyamversenyeken, tehetségkutató programokon adunk alkalmat a kiemelkedő képességűek bemutatkozására és kibontakoztatására, a sikerélmény megtapasztalására. A képességek kibontakoztatását elősegítő tevékenységi formák: Emelt szintű oktatás:

-

-

- testnevelés: emelt szintű tanulócsoport az 1. évfolyamtól - emelt szintű német nyelvoktatás az 5. évfolyamtól Szakkörök (valamennyi évfolyamon, az érdeklődés és a lehetőségek függvényében) matematika, fizika, német, angol, olasz, rajz, biológia, „kis menedzser”, számítástechnika, énekkar, egészségnevelés, stb.) Tanfolyamok (igény esetén, külön térítési díjért)

További programok: - kiállítások, pályázatok, bemutatók - iskolai sportkör, erdei iskola, táboroztatás - tanulmányi, kulturális és sportversenyek, lehetőség esetén:

9

Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. / Nkt. értelmező rendelkezés 4.§. 13.p/

19

Arra törekszünk, hogy rendszeresen megrendezésre kerüljenek az alábbi, saját szervezésű versenyeink: - „Gyerekszemmel 200..” – rajzoló verseny 1-4 évf. tanulóknak - Kis Menedzserek Versenye - Verssoroló gála - „Komm, wir hören dich...” – német versmondó verseny alsó tagozatosoknak - Angol internetes verseny - Óvodások játékos sportversenye - Sportversenyek, szaktárgyi háziversenyek Mindezeken kívül a munkaközösség döntése alapján részt veszünk a központilag vagy társintézmények által szervezett tanulmányi, kulturális és sportversenyeken. •

A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal, kapcsolatos pedagógiai tevékenység

E területen legfontosabbnak a személyes odafigyelést tartjuk, melynek során az alábbi tevékenységekre támaszkodunk: - az aktuális helyzet megismerése,(kapcsolatfelvétel az ifjúságvédelmi felelőssel, valamint a család gondozójával), ennek megfelelő adekvát intézkedések - a tanulók bevonása egyéb iskolai innovatív programokba (Siker kulcsa, Kis menedzserek versenye) - folyamatos tájékoztatás a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról ( rendszeres gyermekvédelmi támogatás), a gyermeki jogokról - a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, iránymutatás - pályaorientáció - felzárkóztató programok, foglalkozások - drog-és bűnmegelőzési programok (DADA),kapcsolattartás az iskolarendőrrel - kapcsolattartás szolgáltató intézményekkel

2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani. A diákjogok érvényesítése, a tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés érdekében a tanulók az intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet, diákönkormányzatot hozhatnak létre. Iskolánkban ilyen diákszervezet működik, neve „Derkovits Gyula Általános Iskola Diákönkormányzata”. A tanuló joga, hogy személyesen, vagy választott képviselője útján részt vegyen a Diákönkormányzat munkájában, megilleti a kérdezés – érdemi válasz, véleménynyilvánítás, a tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás joga. Ennek kiemelt színtere a legalább negyedévi rendszerességgel összehívott értekezlet, ahol a DÖK- vezetőkön kívül – előzetes bejelentés alapján, a tanulók nagyobb csoportját* érintő kérdésben – minden tanuló szót kérhet, véleményt nyilváníthat és/vagy kérdést tehet fel a tantestület meghívott tagjának. Kérdésére 22 munkanapon belül érdemi választ kell kapnia.

20

A DÖK munkáját a tanulók által felkért, és az igazgató által megbízott, „a diákönkormányzat munkáját segítő nagykorú személy” segíti, aki felkérésre eljárhat a tagok képviseletében is. A Nemzeti Köznevelési Törvénnyel és a miniszteri rendelettel (ld. 20/ 2012. EMMI rendelet 120.§) összhangban A diákönkormányzat eljárhat tanulókat érintő ügyekben. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt - saját működéséről, - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl ki kell kérni - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

21

2.8.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

A diákokkal való kapcsolattartás legjellemzőbben az osztályfőnökökön keresztül valósul meg. Az osztályfőnökök munkáját a társosztályfőnökök segítik. Az iskolavezetés és a munkaközösségek vezetői a hangosbemondón keresztül is gyakran kommunikálnak a tanulókkal. A kapcsolattartás szervezett formája a 2.7. pontban (DÖK) került bemutatásra. A szülőkkel való kapcsolattartás célja a kölcsönös együttműködés, melynek alapja a bizalom, a közösen vállalt egyéni felelősség, az egymás folyamatos és őszinte tájékoztatása a tanulók fejlesztése érdekében. A tanulók személyiségét és jogait tiszteletben tartva, a tiszteletet részükről is elvárva végezzük oktató-nevelő munkánkat, a konstruktív fejlesztés elvei szerint, az alábbi elvek alapján: - Az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye, amelyben fontos szerepet kap az iskola, a fő felelősség azonban a családé. - A család, a tanuló és az iskola kölcsönösen tartsa tiszteletben a másik tekintélyét, értékrendjét. - Az iskola tekintse a tanulót és a szülőt az elvárásokat, elégedettséget és elégedetlenséget megfogalmazni jogosult partnerének. - A szülő tekintse a nevelési és oktatási kérdésekben szakemberként partnernek a pedagógust, szakmai kérdésekben kérje ki és mérlegelje véleményét, tanácsait! - Az iskola célja, hogy a tanulókat és a szülőket beavassa az iskola, az osztályközösségek nevelésének célkitűzéseibe, feladataiba, a szülők számára is teremtsen alkalmat az alkalmazott eljárások, az elért eredmények és kudarcok tanulságainak megismerésére. - A iskola feladata, hogy rendszeresen, hitelesen és szakszerűen tájékoztassa a szülőt a tanulók előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi eredményeiről, az esetleges tehetségéről illetve a felzárkóztatás szükségességéről. - A pedagógiai szakszolgálat vizsgálatán kiadott szakvélemények birtokában az osztályfőnök és az illetékes szaktanárok adjanak szakmai segítséget a szülők számára a szakvélemény értelmezéséhez, konzultáljanak a szükséges tennivalókról és határozzák meg az eredményesség indikátorait. - Az együttműködés fontos láncszeme a Szülői Közösség választmánya az iskolavezetés, az osztályfőnök, a napközis nevelő, a DÖK vezető és az ifjúságvédelmi felelős, akik különösen törekszenek arra, hogy a szülők közössége rendszeresen képviseltesse magát az iskola a stratégiai döntést hozó értekezletein, a gyermekközösség életében, segítse az osztályközösségek és az iskola munkáját, működését, fejlesztését és Pr munkáját. - A Szülői Közösség választmánya segítse elő a szülőkkel való együttműködést, a kölcsönös tájékoztatást, a kiemelkedő, példaként állítható eredmények népszerűsítését, a közösségfejlesztést, támogassa a renitens magatartás kiküszöbölése érdekében folytatott tevékenységünket

22

A kapcsolattartás módjai: - Szülői értekezlet: az iskola és a családi ház kapcsolattartásának folyamatos és legintenzívebb eszköze. Leggyakrabban osztályszintű, évente általában három alkalommal: szeptember, február, április vége - Nyílt napok, Fogadó órák - Rendkívüli szülői értekezlet (az adott osztály tanulóinak esetleges rendkívüli programja vagy helyzetének - pl magatartási problémák- megbeszélése céljából) Pl. - 8. osztályban: továbbtanulás teendőinek megbeszélése - A leendő első osztályosok szülői értekezlete - Ünnepi szülői értekezlet (pl. anyák napja, iskolai ünnepélyek…) - Iskolai szinten szervezett, négyszemközti beszélgetés lehetőségét nyújtja a tanuló fejlődéséről, eredményeiről, esetleges problémáinak közös megoldásáról. - A pedagógusok egyéni fogadó órája, heti rendszerességgel - Családlátogatás. Célja: a családi környezet megismerése. Szükség és igény szerint. Javasolt: 1., 3. és 5. évfolyamon, továbbá rendkívüli esetben, ha a tanulóval súlyos tanulmányi, magatartási problémák vannak és a szülő más formában nem érhető el. - Írásban tartott kapcsolatok: - Tájékoztatás a tanuló iskolai munkájáról, magatartásáról, aktuális történésekről - Meghívó az iskola rendezvényeire - Tájékoztató rendkívüli iskolai programokról, eseményekről, szünetekről - Partnerigény-mérés és visszacsatolás A továbbfejlesztés lehetőségeit elsősorban a sajátos nevelési igényű és a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szüleinek – személyes kapcsolatokon keresztüli - bevonásában látjuk, mert elsősorban ők azok, azok a szükségesnél kisebb mértékben használják ki a szülői értekezletek és a fogadó órák kínálta lehetőségeket. Az iskolában hagyományosan működő Iskolaszékben – a tanulók és a pedagógusok képviselői mellett - ugyancsak helyet kapnak a szülők választott képviselői. Az iskolaszékbe - a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület tagjai, - a szülők képviselőit az iskolai Szülői Közösség, - az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai, választják. A felsoroltak mellett – a 20/ 2012. EMMI rendelettel 122.paragrafusával összhangban más szerv, szervezet is delegálhat képviselőt Az iskolaszék dönt - működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá - azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az iskolaszékre átruházza. Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Véleményt nyilváníthat a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. Az iskolaszék évente legalább egy alkalommal ülésezik. A dokumentumok véleményezése elektronikus kapcsolat útján is megtörténhet. A Derkovits Iskoláért Alapítvány jogszabályi keretek között segíti az iskola működését. Kapcsolattartó. igazgató

23

Az iskola további fontos belső partnerei az - élelmezésvezető illetve a konyha dolgozói (kapcsolattartó: ll. ig.h) - az egészségügy intézményünkben tevékenykedő dolgozói (kapcsolattartó: igazgató, iskolatitkár, vöröskeresztes tanárelnök) - hitoktató (kapcsolattartó: ll. ig.h) Külső partnerek: - középiskolák (kapcsolattartó: l. ig.h) - óvodák (kapcsolattartó: ll. ig.h) 2.9.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A pedagógusok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatainak szakszerű és következetes ellátásához az iskola ifjúságvédelmi felelőse nyújt segítséget. Feladatai: - a tanulók szociális hátterének feltérképezése (tankönyv, étkezés) - a pedagógusok, szülők, tanulók jelzése alapján- veszélyeztetettség esetén- jelzést küld a gyermekjóléti szolgálatnak gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot - esetmegbeszélésen vesz részt, ahol konstruktív javaslatot tesz a tanuló megsegítésére - családlátogatáson keresztül megismeri a tanuló családi környezetét - az iskolai problémák leküzdésére szülői értekezletekre, fogadóórákon való részvételre ösztönöz, iskolai team-megbeszélést kezdeményez - különös figyelemmel kíséri az egyéni bánásmódot igénylő tanulókat (hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók) - tájékoztatja a tanulókat és a szülőket (ellenőrző, szülői értekezlet, iskolai hirdető) hogy hol, mikor és milyen problémával fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek még fel iskolán kívül - az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen (iskolai hirdető) közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát - kapcsolattartás a főbb gyermekvédelmi szervekkel: gyermekvédelmi szolgálatok, Gyámügyi Iroda, Gyermek-és Ifjúsági Pszichiátria, rendőrség, bíróság, ügyészség, karitatív szervezetek, illetve az iskolai védőnővel, iskolaorvossal - bekapcsolódik az iskola egészségnevelési programjába (drogmegelőzés, fiatalkorú bűnözés, alkoholfogyasztás, fiatalkorú szexualitás)

24

2.10. A tanulmányok alatti vizsgák és A felvétel és az átvétel helyi szabályai

az

alkalmassági

vizsga

szabályai.

Tanulmányok alatti vizsgák: • Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatainak megállapításához, ha: - felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget - magántanuló (A szülő írásbeli kérésére a félévi vizsgától el lehet tekinteni) - egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát; illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át és emiatt teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanév végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Az osztályozóvizsga akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a 20 tanórát, és iskolánk eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a mulasztások száma már az 1. félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel minősíthető, már félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Osztályozó vizsgát szükség esetén a félév zárását megelőzően (januárban), illetve a tanév zárását megelőzően (május vége, június eleje) szervez az iskola. Időpontjáról és anyagáról az iskola a tanuló szülőjét írásban értesíti. A tanuló év végi osztályozóvizsgája a következő tanév szeptember végéig halasztható el. •

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha - a tanév végén – legfeljebb 3 tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott - az osztályozó vagy a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy engedély nélkül eltávozik. Javítóvizsgára minden tanévben augusztus 15. és 31. között kerül sor. A vizsga időpontjáról az iskola a tanuló szülőjét írásban értesíti. A szülő írásban kérheti, hogy a tanuló javítóvizsga letétele nélkül megismételhesse az évfolyamot.

•

Különbözeti vizsgát tesz: - a másik iskolából átvett tanuló, ha a két iskola tantárgyi rendszere, helyi tanterve, óraszáma ezt indokolttá teszi - a másik iskolából átvett tanuló, ha az emelt szintű oktatásba szeretne bekapcsolódni - iskolánk tanulója, ha az alap óraszámú német csoportból az emelt szintű csoportba szeretne átkerülni. • Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik. Fel nem róható oknak számít a nem szándékos, nem gondatlan magatartás.

A vizsga legkorábban 8 órakor kezdődik, és legfeljebb 17 óráig tart. Az írásbeli vizsgán a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tollal kell elkészíteni. Íróeszközökről a vizsgázó köteles gondoskodni. Az írásbeli feladatok megválaszolására rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként 60 perc. Legfeljebb 30 perccel meghosszabbítható az SNI és BTM tanulók vizsgaideje. Egy vizsganapon legfeljebb 3 írásbeli vagy 3 szóbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között legalább 10, legfeljebb 30 perc pihenőidőt kell biztosítani. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként legalább 30

25

perc felkészülési időt kap. A szóbeli feleltetés időtartama egy tantárgyból 15 percnél nem lehet több. Az egy napon történő szóbeli vizsgák között legalább 15 perc pihenőidőt kell biztosítani. Az SNI és BTM tanuló felkészülési idejét legfeljebb 10 perccel kell meghosszabbítani. Felvétel: - A tanuló – a magántanuló is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll, amely felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről az iskola igazgatója dönt. - Az emelt szintű testnevelési csoportba való bekerüléshez iskolánk testnevelési alkalmassági vizsgát szervez a beíratást megelőző 1 hónapban. A csoportba való bekerülés feltétele az alkalmassági felvételin nyújtott megfelelő teljesítmény elérése. - Kötelező felvételt biztosító iskolaként felvesszük azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye – ennek hiányában tartózkodási helye – iskolánk körzetében található. - A körzetben élő tanulók felvételi kérelmének teljesítése után, további kérelmek teljesítésekor előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. További felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók: - akiknek a testvére iskolánk tanulója - akiknek a szülője iskolánk tanulója volt - akiknek szülője iskolánk dolgozója - akik az emelt szintű testnevelési csoportba jelentkeztek. Amennyiben helyhiány miatt az összes felvételi kérelmet nem tudjuk teljesíteni, az érintett csoportba tartózók között sorsolás útján hozunk döntést a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Átvétel: - Tanuló átvételére a tanév során bármikor lehetőség van. Az átvétel jelentkezés alapján történik. Az átvételi kérelemhez mellékelni kell a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt. Ezen kívül be kell mutatni a tanuló félévi vagy év végi bizonyítványát. - A körzeten kívüli tanulók átvételről az iskola igazgatója az érdekelt osztályfőnökök véleményének ismeretében dönt. A belépés feltétele iskolánk helyi tantervében meghatározott minimális követelményeknek való megfelelés. A tantárgyi rendszerek, óraszámok, tananyagok összevetése után az iskola igazgatója különbözeti vizsga letételét írhatja elő (különös tekintettel az idegen nyelvekre), vagy alacsonyabb évfolyamra utasíthatja a tanulót. - A körzeten kívül lakó tanulók átvétele esetében figyelembe kell venni, hogy az érkező tanuló magatartásával, tanulmányi munkájával ne hátráltassa az érintett osztályközösség nevelését, oktatását, fejlesztését. - Amennyiben az érkező tanuló az emelt szintű német nyelvi vagy testnevelési csoportban kívánja folytatni tanulmányait, németből különbözeti vizsgát kell tennie, testnevelésből alkalmassági felmérésen kell részt vennie. A német csoportba kerülés feltétele a különbözeti vizsgán nyújtott megfelelő teljesítmény (minimum 75%), testnevelésből az alkalmassági felvételin való megfelelés.

26

2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Célok: - A 8. évfolyam végére minden tanuló rendelkezzék az elemi elsősegély nyújtás alapjainak ismeretével, gyakorlatban is tudja alkalmazni meglévő ismereteit. - Érezzék át a másokon való segítés fontosságát. - Kerüljék el a baleseteket az iskolában, otthon, és a közlekedésben is. - Az újraélesztés elméleti, és gyakorlati megismerése Feladatok: A tantárgyak közül elsősorban a biológia- egészségtan órákon, technika órákon, napközis foglalkozásokon, osztályfőnöki órák keretében, tanórán kívüli programokon, egészség héten valósíthatjuk meg feladatainkat. A megjelölt feladatokhoz a módszereket, az életkori sajátságokat figyelembe véve választjuk meg. (bemutatók, szituációs játékok, rajz, plakátkiállítás, kerékpáros ügyességi verseny, vetélkedő, előadás) 1-8. évfolyamon: - Biztonságos környezet kialakítása, baleset megelőzés - Mentőhívás, segítséghívás (mentők, rendőrség, tűzoltóság telefonszámainak ismerete) - Ficam, rándulás, törés felismerése, teendők. - Stabil oldalfektetés - Vérzések csillapítása, ellátásuk - Teendő ájulás, rosszullét esetén - Lázcsillapítás, fertőzések, járványok elkerülése - Gyalogos, kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete. Újraélesztés Szombathely város képviselőtestülete elhatározta, hogy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy „A segítés városa” program keretében minél több szombathelyi polgár sajátítsa el - a szívleállás miatt bekövetkező halálozás megelőzése érdekében - az újraélesztés technikáját, és kérte az iskolákat is e programban való részvételre. Ennek keretében - az adott tanév 2. félévében kerítünk sort az újraélesztés elméleti, és – amennyiben a szükséges feltételek rendelkezésre állnak- a gyakorlati oktatására. - A mindenkori 5. évfolyamon előadás, oktatófilm megtekintése után, gyakorlatban is elsajátíthatják a tanulók az újraélesztést. - A 8. évfolyamon „emlékeztető” foglalkozáson ismételjük át a tennivalókat.

27

3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE •

Iskolánk helyi tantervét a - Emberi Erőforrás Minisztériuma által kidolgozott és ajánlott Kerettanterv alapján, - NAT-ban megfogalmazott közös követelményekkel valamint a - Küldetésünkben megfogalmazott értékválasztással, az általános célokkal és feladatokkal összhangban alakítottuk ki

3.1. A helyi tanterv meghatározásának elvei A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai tartalmakat a tantárgyi programokban illetve a tanári tanmenetekben fogalmazzuk meg. Mivel iskolánk pedagógiai elveivel, alapító okiratával, valamint a partnereinek igényeivel és szociokultúrális helyzetével összhangban arra törekszünk, hogy - biztos alapokon álljon tanítványaink tudása, - legyenek gyakorlottak a megszerzett tudás alkalmazásában, - feladathelyzetben jól tudjanak kommunikálni - vállalkozzanak szívesen - mind a hagyományos mind az újszerű – feladatokra. A fentiekkel összhangban a rendelkezésünkre álló, mintegy 10 %-nyi „szabad időkeretet” iskolai szinten egyrészt - az alapozó tantárgyak órakeretének bővítésére, másrészt az emelt szintű oktatáshoz kapcsolódóan a testnevelés és az idegen nyelv csoportbontásban való oktatására használjuk fel. - Új tantárgy bevezetésére a 7. és 8. évfolyamon került sor. Ld. Vállalkozzunk illetve e Pénzügyi-gazdasági ismeretek c. tantárgyak. A tantárgyakhoz kapcsolódó „szabad időkeretben” kiemelten - az ismeretek elmélyítésére, begyakoroltatásra, prezentálására, illetve - a vállalkozói attitűd fejlesztésére, valamint - az egészségnevelésre - a tanulás tanítására (TT: ld. 3.3 pontban) és - a lakóhelyünk széleskörű megismertetésére törekszünk. A mindennapos művészeti nevelésre – a tanórákon kívül- a napközi is alkalmat nyújt.

A mindennapos testnevelést a törvényben meghatározottak szerint - négy óra testnevelés, egy órát pedig a testnevelés és sport műveltségterületéből (pl. tánc, sportjátékok, stb.) szervezünk meg. Választható tantárgy iskolánkban az emelt szintű testnevelés és német nyelv, valamint a 7. évfolyamon kezdhető 2. idegen nyelv. A jogszabályoknak megfelelően az erkölcstan és a hit-és erkölcstan közül választhat a tanuló illetve a szülő. A pedagógusválasztásra akkor van lehetőség, ha azt a tantárgyfelosztás keretei, a munkaerő-gazdálkodás, a pedagógusok arányos terhelése, illetve a csoportlétszámok lehetővé teszik. Iskolánk részt vett a Társadalmi Megújulás Operatív Program: (TÁMOP 3.1.4/08/2.) „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” c. pályázat által támogatott programban. A kompetencia alapú oktatás megvalósításhoz kapcsolódó, a jelen Pedagógiai Programban megfogalmazottakon túlmutató további tevékenységek, fejlesztések és módszerek tekintetében a fenntartási időszakban a Pedagógiai Program 2010es módosításában megfogalmazottak szerint végezzük a munkánkat. A fenntartási időszakot követően az akkor aktuális oktatáspolitikával és a program eredményességének értékelésével összhangban határozzuk meg a feladatainkat. A projekt legfontosabb elemeit e dokumentum Melléklete is tartalmazza.

28

3.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei -

-

-

-

-

A jogszabályok keretei között biztosítjuk a tankönyvek térítésmentes igénybevételét A tankönyvek és tanulmányi segédletek legyenek összhangban a tantervi követelményekkel, az általunk választott kerettantervvel és a pedagógiai alapelveinkkel. Fontosnak tartjuk a korszerű infokommunikációs technológia és a digitális tudásbázis alkalmazását. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges taneszközökkel rendelkezünk. A későbbi évek beszerzéseit is az ennek való megfelelés jegyében kívánjuk megvalósítani, de figyelemmel vagyunk egyrészt arra is, hogy a digitális technológia alkalmazása ne legyen öncélú, másrészt arra, hogy a technikai erőforrás esetleges hiánya, meghibásodása esetén is folytatni tudjuk a megkezdett munkát. Az egymásra épülés és folyamatosság biztosítása érdekében –különlegesen indokolt eset kivételével- évfolyamonként és tantárgyanként egységes tankönyvcsaládokat választunk. Megfelelő szakmai színvonalú taneszközöket választunk, amelyek támogatják a gyakorlatorientált oktatást, a tanulók önálló tanulását és alkalmazkodik a tanulók képességeihez Ésszerű takarékosságra törekszünk. Anyagi lehetőségeink függvényében a ritkábban használt tankönyvekből osztálynyi mennyiségben könyvtári példányokat rendelünk Az azonos évfolyamokon tanítók egyeztetnek a tankönyvek kiválasztásakor A tankönyvválasztást, taneszköz választást megelőzően a tankönyvfelelősök és a kiadók szakreferensei segítségével tájékozódunk, ismerkedünk a tankönyvekkel. Kiválasztásuk munkaközösségi kompetencia.

3.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása Fejlesztési területek – nevelési célok Az iskolánkban, a pedagógiai folyamat egészét – a tanterven kívül- jelentősen befolyásolják a tantestület által kiemelten kezelt értékek és célok, a helyi szabályozások (pl. a Házirend), a hagyományok, a szokások és a pedagógusok által közvetített magatartásforma, az un. rejtett tanterv. Az EMMI kerettantervére támaszkodó Helyi tantervben igyekeztünk ezeket a jelenségeket hangsúlyosan megjeleníteni. Figyelemmel vagyunk arra, hogy a célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban jelen van az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatása is. Az alábbi nevelési célok - a NAT-tal összhangban: - beépülnek az egyes tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; - egyes tantárgyak részterületeivé válnak a helyi tanterve szerint; - alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig jellemzően az osztályfőnöki órák témaköreit; - témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. Az erkölcsi nevelés, az önismeret a társas kultúra fejlesztése a családi életre nevelés „A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása,

29

közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése…” (NAT 2012) Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése kapcsán pedig az alábbiakat olvashatjuk: „Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére…” Pedagógiai programunk egyik kiemelt értéke a testi-lelki egészség, Ugyanakkor a NAT megfogalmazása szerint „A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában” Ennek értelmében minden lehetőséget ki kell használni arra, hogy a családi életre nevelést – az életkori sajátosságokat figyelembe véve- előtérbe helyezzük. E területek fejlesztésének elsődleges színtere az erkölcstan és a hittan, de fejlesztésének lehetősége – és kötelezettsége - megjelenik minden tanórán, tanórán kívüli foglalkozáson. Az otthon végzett tanulás és házi feladat kapcsán is apellálunk a kötelességtudatra, ráirányítjuk a figyelmet a munka megbecsülésére. Fontos nevelési cél az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet, a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás, az önfegyelem… fejlesztése. Mindezt annak tudatában tesszük, hogy az erkölcsi nevelés és az önismeret az iskolás korban egyaránt nagy mértékben segíti a tanulók beállítódásának kialakítását, s így hatással lesz egész felnőtt életükre. Mottónkkal összhangban is feladatunk, hogy időről-időre szembesítsük tanítványainkat önmagukkal, önmagunkat pedig az e téren elért eredményeinkkel. A testi és lelki egészségre nevelés Pedagógiai Programunk másik kiemelt értéke a testi-lelki egészség. „Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez.” Főleg a testnevelés, az egészségtan és az osztályfőnöki órák keretében ösztönözzük a tanulókat arra, hogy „…legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére….”. A betegségek megelőzésének fontosságára, illetve a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának veszélyére a védőnő bevonásával is felhívjuk a tanulók figyelmét.

30

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés és az állampolgárságra, demokráciára nevelés Elsősorban az olvasás, a történelem, az irodalom és az osztályfőnöki órák keretében valósítható meg, hogy a céltudatosan tegyünk annak érdekében, hogy a NAT-tal összhangban „Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését…” Illetve az állampolgárságra, demokráciára nevelés során kiemelten kezeljük azt a gondolatot, hogy „a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi... A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság „A Nat … célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban…”. Másfelől a felnövekvő nemzedéknek „Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja.” A DÖK „tégy egy órát iskoládért” és a – lehetőség szerint évente megrendezendő- papírgyűjtési akció is segít e célok elérésében. Elő kell segítenünk, hogy a gyengébbek, a lassabban haladók, az elesettek, a hátrányos helyzetből indulók, a fogyatékkal élők természetes módon illeszkedjenek a közösségekbe. A karitatív szemlélet kialakítását azzal is elő kívánjuk segíteni, hogy a „nagyok” elősegítik a kisiskolások beilleszkedését. E célok elérését a tanórán kívüli iskolai élet mellett a környezetismeret, a kémia és biológia órák segítik elő. Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Hagyományainknak és az Alapelveinkben megfogalmazottaknak megfelelően arra törekszünk, hogy tanítványaink - kellő önismeret birtokában és képességeikkel összhangban- találják meg a nekik megfelelő helyet a társadalomban. Ennek alapvető feltétele, a megfelelő pályaválasztás, amit a célzott programokon kívül az osztályfőnöki órák keretében is segítünk. A tantárgyakhoz kötődő pályaorientációt a tanítóknak, a napközis nevelőknek és szaktanárok is elő kell segíteni a tanulóknak az adott tantárgyhoz kötődő kompetenciáinak tudatosításával, a kellően gyakori és tartalmas szóbeli értékeléssel. Hagyományosan a Kis menedzser és a siker kulcsa programmal, valamint az ehhez kapcsolódó versenyekkel a vállalkozáskész magatartást fejlesztjük. Pénzügyi és gazdálkodással kapcsolatos ismereteket közvetítünk. Gyakoroltatjuk a tudatos tervezést, az együttműködést, a versengést, a felelős döntéshozatalt…, a tudatos fogyasztói magatartást, az érdekérvényesítést… E területeken kiemelt jelentősége van a környezetismeretnek, a technikának, az informatikának és a matematikának. Legjelentősebb szerepet azonban e téren a 7. és 8. évfolyamon bevezetésre kerülő Vállalkozzunk és a Pénzügyi és gazdasági ismeretek c. tantárgyak kapnak.

31

Médiatudatosságra nevelés „Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét” (NAT) A média és az informatika tantárgyak külön figyelmet fordítanak e területre, de a számítógéppel támogatott oktatás, a könyvtári dokumentumok és a médiának a különféle tantárgyaknak az oktatásába, eszközként való bevonása is fejleszti a médiatudatosságot. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. A fenti célok fontosságát felismerve évek óta törekszünk arra, hogy tanítványainkat helyzeti előnybe hozzuk az által, hogy fokozott figyelmet fordítunk a tanulás tanítására. A TÁMOP program keretében is előre lépés történt e területen. Az e területtel célzottan is foglalkozó munkatársaink javaslatára – mint minimális tennivalót- az alábbiak megvalósítását vállaljuk: ATT program keretében a tanulási módszerek olyan, széles körben elfogadott és használt eljárásait alkalmazzuk, amelyek megkönnyítik az ismeretszerzés folyamatát, melyben a tananyag önálló, aktív feldolgozása valósul meg meghatározott lépéseken keresztül. TANTÁRGY IRODALOM NYELVTAN MATEMATIKA BIOLÓGIA KÉMIA TÖRTÉNELEM FÖLDRAJZ RAJZ TESTNEVELÉS ÉNEK INFORMATIKA 10

AJÁNLOTT MÓDSZER

SZAKTANÁRI KIEGÉSZÍTÉS10

Gondolattérkép, beszélgető kör Parafrazeálás, villámolvasás Memóriafogas, típusfeladat Kulcsszavak keresése, RJR11modell PQ4R12 Lényegkiemelés, jegyzetelés, gondolati háló Vakrajz, gondolati háló, PQ4R Magyarázó ábrák-, rajzok Középvonal keresztező gyakorlatok PQ4R Típusfeladat, magyarázó ábrák

A kollégák, az általuk ismert és náluk bevált módszerekkel kiegészíthetik RJR-modell = ráhangolódás – jelentésteremtés – reflektálás 12 PQ4R – lényege a tananyag kérdéseken alapuló feldolgozás, szerkezeti és oksági viszonyok feltárásával 11

32

IDEGEN NYELV TECHNIKA OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA

3.4.

PQ4R PQ4R Beszélgető kör

A tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek számonkérésének rendje, az ellenőrzés és értékelés elvei 3.4.1. Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai -

A házi feladat célja: a tanórák ismeretanyagának begyakorlása, elmélyítése és/vagy önálló alkalmazása.

-

Házi feladatot a tanulók a hét munkanapjaira kapnak. Mennyisége –az életkori sajátosságoknak megfelelően- függ a tananyag jellegétől, mennyiségétől, és a fejlesztendő készségektől.

-

A házi feladatok és a felszerelés hiányát szimbólumokkal jelöljük (pl. pontozzuk), majd minden szaktanár saját kompetenciája az érdemjegyekre való átváltás.

-

Támogatjuk a szorgalmi feladatotok kijelölését, ám megoldása szigorúan önkéntes, meg nem oldása a tanulókra nézve semmilyen hátrányos következménnyel nem járhat. A tananyag és tantárgy jellegétől meghatározott, de szaktanári kompetencia. Egyaránt szolgálhatja a kötelezettség terhe nélküli kollektív begyakorlást, az egyénre szabott differenciálást, lehet projekt jellegű, együttműködésre, vagy éppen önértékelésre, önfejlesztésre inspiráló is.

-

Napközis tanórák: a napközi otthon tanulói a felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatokat –az évfolyamtól függő szabályozás szerint- a kijelölés napján vagy a másnapi órarendre való tekintettel, a napközis tanórákon oldják meg a tanulók.

-

A napközis nevelőnek törekednie kell a minőségi ellenőrzésre (zöld szín), ez különösen az 1-2. évfolyamon határozott elvárás. A tanulók ezt követően lehetőség szerint javítsák is ki hibáikat. A mennyiségi ellenőrzést a nevelő mindig köteles elvégezni. Az ellenőrzés tényét (vagy esetleges, rendkívüli ok miatti elmaradását) és szintjeit – a szülők számára értelmezhető módon- naponta jelezni kell.

-

A tanórák szolgálják a kötelező házi feladat elvégzésén kívül a differenciált felzárkóztatást vagy tehetséggondozást is! Az időkeret további felhasználásakor is szem előtt kell tartani a tehetséggondozást, az egészség és környezeti nevelést, a testmozgás szükségességét, a mentálhigiéné-t.

33

3.4.2. Az írásbeli beszámoltatások értékelésében betöltött szerepe

formái,

rendje,

a

tanulók

tudásának

A tanulók tudására vonatkozó ellenőrzések és - a beszámoltatások által gyűjtött adatok birtokában történő - értékelések általános rendjét táblázatba foglaltuk. formája13

írásbeli felelet

Tartalma, rendje

tantárgyfüggő szabályozás szerint

korlátok néhány tanuló/ tanulócsoport feleltetésére, kisebb terjedelmű tananyag

értékelés

munka-

számonkérésére szolgál

tudáspróba

diagnosztikus mérés témazáró és nagydolgozatok év végi felmérés

év eleji felmérés

egy-egy anyagrészben vagy témakörben szerzett ismeretek ellenőrzésére/ értékelésére szolgál Elsősorban a hiányosságok feltérképezését szolgálja (különösen 2.4.6. évf. végén) 1-2 tananyagrész tartalmát kéri számon Az elért helyzetet ellenőrzi és értékeli a tantervi követelmények alapján A kiinduló helyzetet ellenőrzi és értékeli

közösségi, tanmenet alapján

illetve szaktanári

osztályozása csak a megfelelő súlyozásról való döntés után javasolt

tanmenet szerint

kellő gyak. után

egy napon kettőnél több csak a tanulók egyetértésével iratható

kompetencia

é r d e m j e gy

meghatározó jelentőségű lehet

A Tantárgy jellegét is figyelembe véve törekedni kell a minél gyakoribb szóbeli megnyilatkoztatásokra, a szóbeli feleltetésre. A fentiekben meghatározottakon kívül a projektmunkák illetve csoportmunkák, számítástechnikai eszközök igénybevételével végzett feladatok értékelése munkaközösségi kompetencia. Az írásbeli számonkérés további formái szaktanári kompetencián alapulnak. Szolgálhat pl. azonnali visszajelzést egy-egy tananyagrész megértéséről. A fenti szabályok betartásáért felelős a szaktanár, ellenőrzik a munkaközösségek vezetői. Egyes tantárgyak esetén nem vagy csak részben értelmezhetőek a fenti eljárások. Ezekben az esetekben az alábbiak szerint járunk el: Az Erkölcstanban illetve e Hit-és erkölcstan c. tantárgyak értékelése és minősítése elsősorban a hozzáállás, az aktivitás, a tevékenység, a csoport illetve projektmunka alapján történik. Testnevelés értékelése a munkához való hozzáállás, a kitartás, az alapkészségek elsajátításának módja alapján történik.

13

A tudáspróbák, témazárók és nagydolgozatok valamint az év eleji és év végi felmérések 1 évig megőrzendők.

34

Rajz tantárgy érdemjegyeit elsősorban az ötletesség, a kreativitás és a munkák kidolgozása, igényessége szerint kapják a tanulók. Technika tantárgy esetében a munkadarabok pontos elkészítése, a kitartó munkavégzés a megfelelő eszközökkel – ezek az értékelés szempontjai. Ének tantárgy: dalszövegek ismerete, zenei írás, olvasás ismerete tükrében kapják az érdemjegyeket. A kompetenciamérés eredményeit feldolgozzuk, elemezzük, értékeljük. Az évfolyammérések a továbbhaladáshoz szükséges minimum-követelményekre irányulnak, munkaközösségi döntés alapján, alkalmilag szervezhetők. (Különösen a kompetenciamérésben nem érintett tantárgyak esetén javasolt, a páros évfolyamokon, standardizált eszközökkel).

3.4.3. A tanulói teljesítmények értékelése és minősítése Az értékelés célja, hogy a szülőt és a tanulót tájékoztassa a végzett munka eredményéről, a fejlesztés lehetőségéről, továbbá mutassa társaihoz viszonyított előrehaladását, motiválja a tanulót eredményei fokozására. • Az értékelés általános elvei: - Az tanulói teljesítményeket – az első évfolyam és második évfolyam 1. félévének kivételével – érdemjegyekkel értékeljük, illetve osztályozzuk. A tanulók tudásának értékelése illetve minősítése: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) illetve elégtelen (l) lehet. Az osztályozást szóbeli szöveges értékelés egészíti ki. - Az első évfolyamon és második osztály első félévkor szöveges értékelést alkalmazunk. Az írásbeli munkákat és a feleleteket a szöveges értékelés mellet százalékosan is értékelhetjük. - A tanév (ill. témakör) eleji diagnosztikus felmérések a céltudatos fejlesztést szolgálják, ezekre érdemjegyet általában nem adunk. - Az évközi feleletek értékelése legyen ösztönző-formáló jellegű, folyamatos, konkrét és személyre szóló, törekszik az objektivitásra, semmiképpen nem lehet a fegyelmezés eszköze - A dolgozatok százalékosan kifejezett eredményességét tantárgy specifikus kulcs alapján váltja át a szaktanár érdemjegyre (ld. a százalékhatárok konkrét rögzítését is tartalmazza a pedagógiai program tagozatok vagy munkaközösségi tantárgyak szerint) - Az értékelés rögzítésére osztálynaplót és ellenőrzőt használunk. - A félévi osztályzat fejezze ki a tanuló első féléves teljesítményét - Az év végi osztályzat az év végére elért tudásszintet, illetve az egész tanévben nyújtott teljesítményt minősíti - A félévi osztályzat az ellenőrzőbe, az év végi a bizonyítványba kerül - Törekedni kell továbbá arra, hogy a nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta értékeljünk. A minősítéshez minimum 3 érdemjeggyel kell hogy rendelkezzék a tanuló.

35

- Az érdemjegyek és osztályzatok megállapítását a szaktanár végzi. - A tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. - Az elégséges osztályzat a kerettanterv minimum követelményének teljesítését takarja. - Az egyes tantárgyakból folyamatosan kiemelkedő tanulói teljesítményt és vagy a tanulmányi versenyeken való eredményes részvételt az év végi bizonyítványban kitűnővel, félévkor dicsérettel (5d) minősítjük. Mindezen túl az értékelésénél figyelemmel kell még lenni a törvényességre (nem szolgálhat retorziót), és – adott munkaközösség által alkotott szabályokat is alkalmazni kell (pl. „ponthatárok”). 3.4.4. Szöveges értékelés az 1-2. évfolyamon A jogszabályi előírásoknak megfelelően iskola az 1 évben és 2. évfolyam félévekor a tanulók teljesítményének értékelésére és előrehaladásának minősítésére szöveges értékelést alkalmaz. • A szöveges érékelés során arra törekszünk, hogy - az értékelés árnyaltan fejezze ki a tanulói teljesítménnyel kapcsolatos véleményt - tartalma járuljon hozzá a személyiség épüléséhez - mutasson irányt, távlatot a tanulónak a továbblépéshez, erősítse meg benne azt, amit jól csinál - adjon ösztönzést a teljesítmény javításához - figyelmét lényeges és konkrét dolgokra irányítsa - járuljon hozzá a tanulók belső motiváltságának kialakításához - a szülőt is beavassuk a nevelési-oktatási folyamatba: - adjon támpontokat számára a gyerekekkel való foglalkozáshoz, és - az értékelést ne mint kudarcot vagy büntetést élje meg, hanem a gyermekét segítő jó tanácsokat legyen módja kiolvasni belőle •

A szöveges értékelés alapelvei: A követelményrendszer érthetően meghatározott legyen. Tisztában legyen a pedagógus az általa használt értékelés céljával. Az értékelés alapján meghatározható legyen az egyén fejlesztésének stratégiája. Az értékelés minimalizálja a tanári szubjektivitás lehetőségét. Pozitív legyen a tanulói személyiség fejlesztésének érdekében. Az értékelés sokféleségére törekedjék (megfigyelés, szóbeliség, írásbeliség, együttműködési készség, egyéni személyiségvonások domináns tanulási stratégia és stílus ismerete) a pedagógus. - Az értékelés alapjául szolgáló mérések legyenek megbízhatóak, érvényesek és jól értelmezhetőek - A tanulási folyamatban a vele együttműködőket (tanuló, szülő) egyenrangú félként, a közös tanulás érdekében működő szövetségesként kezelje a nevelő. -

36

•

A szöveges értékelés a mindennapi gyakorlatunkban: A szöveges értékelés a jogszabályi előírásoknak megfelelően kifejezi, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul, a szülő bevonásával (fogadóórán) értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Szöveges értékeléssel a tanulók a mindennapos tevékenységük során is találkoznak. A tanító szóban közli, illetve füzetükbe, munkakönyvükbe írja bátorító, segítő megjegyzéseit. Tanév végén az OM által javasolt mondatbankot alkalmazzuk, melyen a pedagógusok saját szakmai szempontjaik szerint – legfeljebb 25%-ban módosíthatnak. Tanév közben félévkor kerül sor a mindennapi tapasztalatok rendszerezésére. Ebben az esetben az általunk összeállított „aláhúzásos módszert” alkalmazzuk, mely két fő részre bontható: a tanulók szociális tevékenységére, illetve a tantárgyakra vonatkozó állításokra. A szociális tevékenységére vonatkozó állítások: - Az iskolában kiegyensúlyozott – szemlélődő - változó hangulatú – nyugtalan vagy - A tanórákon fegyelmezett - néha fegyelmezetlen - gyakran fegyelmezetlen vagy - A szabályokat a tanórákon kívül mindig - általában - gyakran nem tartod be - Társaiddal, tanítóiddal kiemelkedően jól– jól– megfelelően- kis mértékben működsz együtt - A figyelmed tartós - néha csapongó - gyakran elkalandozó - A tanulásban aktívan - változó érdeklődéssel - többszöri figyelmeztetésre veszel részt. - Feladataidat önállóan - kevés segítséget kérve - rendszeres segítséggel oldod meg - Munkatempód megfelelő és pontos - megfelelő, de hibás – lassú A tantárgyakra vonatkozó állítások megfogalmazása a munkaközösségi szabályzatban leírtak alapján történik. 3.4.5

A magasabb évfolyamra lépés feltételei, tanulói teljesítmények értékelésének és minősítésének formái

A továbbhaladás feltétele: valamennyi tantárgyból elért legalább elégséges osztályzat. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor pótvizsgát tehet. Legalább három elégtelen osztályzat esetén az évfolyamot megismételni köteles. Az adott tantárgy követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a: tanév során szerzett érdemjegyek átlaga legalább elégséges, illetve ha a tanuló a Tantárgyi programokban megfogalmazottak szerinti követelményeket teljesítette. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, valamint a tanuló teljesítménye, értékelésének, minősítésének formáját az e fejezet bevezetésében és „A tanulói teljesítmények értékelésének általános elvei” c. fejezetben leírtakon kívül a tantárgyi programok követelményei határozzák meg. Figyelemmel vagyunk még az alábbiakra:

37

formája

formája

kritériuma

Házirend

minősítés

szempontsor

osztályfőnök

aktivitás

szaktanár

Ellenőrző

pedagógus ig.h.

Megfigyelés

1.évf. alkalmazkodás az iskolai közösséghez 2. évf. viselkedés tanórán és t~kívül 3. évf. kapcsolattartás az osztálytársakkal 4. évf. probléma-megoldás 5.évf. beilleszkedésa közösségbe 6.évf. személyiségben rejlő értékek 7.évf. problémamegoldás, konfliktuskezelés

8.évf. életkornak megfelelő konstruktivitás

verbális (szöveges)

Szóbeli felelet (összefüggő kérdések alapján) Írásbeli felelet (feladatlap, témazáró, dolgozat, tudáspróba) Gyakorlati feladat (gyakorlati tevékenység) ugyanaz, mint fent (vagy vizsga)

mkvez

Helyi tanterv

nem verbális

tantervi követelmény

mk.vez szaktanár

érdemjegy

krit. orient. tanterv

osztályzat

ig.h.

ig.

MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐ

SZUMMATÍV

elvárás

OSZTÁLYFŐNÖK

tudása

NEVELTSÉGE

norma

megfigyelés

kikérdezés (kötetlen interjú) szerepjáték kikérdezés (kérdőív) szociometria kikérdezés (kérdőív) teszt (önértékelés) kikérdezés (interjú) szerepjáték teszt kikérdezés (interjú) teszt (intelligencia szerepjáték dokumentumelem zés (tanulói)

HÁZIREND NEVELÉSI PROGRAM

magatartása szorgalma tanórai munkája házi feladat megléte

Funkció

DIAGNOSZTIZÁLÓ FORMÁLÓ / SEGÍTŐ

Mire irányul? A TANULÓ

Az ellenőrzés és értékelés kritériumai, normarendszere Ellenőrzés Értékelés, Felelős minősítés

verbális (szöveges)

nevelési program

nem verbális

elemzés, minősítés

konstruktív életvitel összetevői

38

3.5 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulói magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének alapelvei: Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a minősítés rendszere - segítse az iskolai nevelés és oktatási céljaink elérését - segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is - minden esetben legyen személyre szóló, vegye figyelembe az adottságokat, a fejlődésben megtett utat, valamint – az életkori sajátosságok figyelembe vételévelsegítse a helyes önértékelés kialakítását! A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének módja: - A tanulók szociális tevékenységének értékelésére az 1. évfolyamon és a 2.év első félévében szöveges értékelés formájában kerül sor. - Ezt követően az osztályfőnök havonta érdemjeggyel értékeli a tanulókat magatartási és szorgalmi értékelés szempontjai alapján-, alkalmanként a tanuló önértékelésének, az osztály, az ott tanító nevelők, DÖK véleményének figyelembe vételével. (Hóközi értékelésben a pedagógusok, nevelők szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat.) - A tanulók jutalmazása és elmarasztalása a Házirendben leírtaknak megfelelően történik. - Félévkor és év végén, osztályozó értekezleten a nevelőtestület minősít az osztályfőnök - évközi érdemjegyeket és esetleges dicséreteket, elmarasztalásokat figyelembe vevő- előterjesztése alapján. - A tanulóink magatartásának és szorgalmának értékelését az alábbi szempontrendszernek megfelelően végezzük: A szorgalom értékelésnél és minősítésénél - figyelembe kell venni a többletmunkát (tanulmányi versenyek, kulturális bemutatók, pályázatok, szakkörök…) - Elégtelen osztályzat esetén a tanuló képességeinek figyelembe vételével az osztályozó értekezlet dönt a szorgalom minősítéséről.

39

Egyén és közösség kapcsolata

Normakövető, értékóvó magatartás

A MAGATARTÁS értékelésének és minősítésének szempontjai a 2-8. évfolyamon MAGATARTÁS A házirend szabályainak megtartása Élethelyzetnek megfelelő normák ismerete, alkalmazása Igényessége környezetéhez Közösséghez való viszonya Munkában való részvétele

jó (4)

változó (3)

rossz (2)

betartja, arra ösztönöz

betartja

részben tartja be

sokat vét ellene

ismeri, ismeri, ennek következetesen így megfelelően viselkedik viselkedik igényes, óvja, tesz ért pozitív hatású, másokat is erre ösztönöz aktívan részt vesz, kezdeményező

Fegyelmezettség Példamutatás

További szempontok, melyek a Házirenddel összhangban alkalmazandók

viselkedése ismeri, de nem így nem felel meg a viselkedik normáknak

óvja

rongálja

szándékosan rongálja

pozitív hatású

ingadozó

negatív, bomlasztó

részt vesz, irányítással kezdeményez

közömbös, nem kezdeményez

érdektelen, romboló

ingadozó

közömbös, gátló

udvariatlan, nyegle

tiszteletlen, durva, goromba

Törődés társaival gondos, segítőkész segítőkész Viselkedés hangnem

Kulturált magatartás

példás (5)

kifogástalan, udvarias tisztelettudó fegyelmezett, megbízható magas fokú, ösztönző

általában nincs kifogás viselkedése ellen fegyelmezett, ált. megbízható

nincs szóbeli figyelmeztetése

nincs írásbeli figyelmeztetése

megfelelő

fegyelme ingadózó fegyelmezetlen negatív, romboló írásbeli (ügy.vez, írásbeli ig.-i szaktan., napk.vez. vagy ofői, ig. helyettesi) nevelőtestületi figyelmeztetőt figyelmeztetőt kapott. kapott.

gyenge

A SZORGALOM értékelésének és minősítésének szempontjai a 2-8. évfolyamon SZORGALOM példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2) tanulmányi igényes, ösztönzésre ingadozó hanyag munka rendszeres rendszeres

Tanulási folyamat során

Motiváltsága

képességei alapján érdeklődése

nagy fokú, komoly erőfeszítéseket tesz túlmutat az isk. tananyagon, képes az önművelésre kitartó, pontos, megbízható magas fokú

ált. tantárgyi munkavégzése kötelesség tudata önállósági szintje önálló, önellenőrzése rendszeres munkafegyelme magas fokú

megfelelő elmarad mindent megtesz ingadozó

messze elmarad

megmarad az iskolai tananyag keretében

felületes

érdektelen

pontos, rendszeres megfelelő

rendszertelen

önálló, ált.önállóan

ellenőrzi a munkáját megfelelő

nem megbízható, hanyag ingadozó nem törődik a kötelességeivel önállótlan, nem hajlandó az csak utasításra önálló dolgozik munkavégzésre hullámzó nem megfelelő

40

3.6

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az emelt és az alap szintű testnevelési csoportba való besorolás az 1. osztályosok beiratkozásakor történik az alkalmassági felvételin nyújtott teljesítmény alapján. Iskolánkban a szülő a harmadik évfolyam második félévének elején írásban nyilatkozik arról, hogy gyermeke a negyedik osztálytól német vagy angol nyelvet kíván-e tanulni kötelező idegen nyelvként. Minden évfolyamon két német és egy angol csoport indul. A csoportokba való túljelentkezés esetén a beosztás az osztályfőnök és a tanítók rangsorolása (a nyelvtan, olvasás, matematika tantárgyak tanulmányi eredménye) alapján történik. Az emelt szintű német nyelv oktatásába 5. évfolyamtól a szülő írásbeli kérésére az addig mutatott tanulmányi munka alapján kerülhetnek be a tanulók: az alapozó tantárgyakból – matematika, magyar –, idegen nyelvből és környezetismeretből jeles ill. jó teljesítmény. A 3. és 4. osztályban elért tanulmányi eredmény alapján az osztálytanítók és a németet tanítók rangsorolják a jelentkezett tanulókat és sorolják be az emelt óraszámú csoportba. A jelentkezés 4. évfolyam végén történik. Az emelt szintű csoportba való besorolás az osztályközösséget nem érinti, csak a nyelvi órákat. - Az emelt és a normál óraszámú csoportok közötti átjárhatóságot biztosítjuk német nyelvből és testnevelésből is. - Az emelt szintű német illetve testnevelési csoportból való kilépésre a szülő írásbeli kérelmére, illetve indokolt esetben (különösen a tanuló tanulmányi eredményének nagymértékű romlása esetén), a tanév végén adunk lehetőséget. - Németből a tanév végén nem megfelelő tanulmányi eredmény esetén a tanulót a szaktanár javaslatára áthelyezhetjük az emelt szintű csoportból az alapóraszámú csoportba. - A tanuló indokolt esetben év közben is kizárható az emelt szintű testnevelési csoportból, ha magatartása illetve tanórai munkája negatív hatással van a csoport teljesítményére. - Különbözeti vizsgát kell tennie iskolánk tanulójának, ha az alap óraszámú német csoportból az emelt szintű csoportba szeretne átkerülni. A csoportba kerülés feltétele a különbözeti vizsgán nyújtott megfelelő teljesítmény (minimum 75%). - Ha a tanuló a már elkezdett angol nyelv helyett németet vagy a német nyelv helyett angolt kíván tanulni, ötödik osztály második félévének megkezdéséig kérheti ezt írásban megfelelő indoklással. A csoportváltás feltétele a különbözeti vizsgán nyújtott megfelelő teljesítmény (minimum 60%). - A német tagozatos tanulók 7. osztálytól – a szülő írásbeli kérésére, kellő számú jelentkező esetén- második idegen nyelvként angolt tanulhatnak, amelynek tanulása azonban nem kötelező. A kérelem benyújtására – melynek lehetőségére az osztályfőnök felhívja a szülők és a tanulók figyelmét- a hatodik évfolyam második félévének elején kerül sor. - Az alap óraszámú német illetve angol nyelvet tanulók is kérhetik írásban a 2. idegen nyelv tanulását, ha tanulmányi eredményük az alábbi tantárgyakból (nyelvtan, irodalom, német, matematika, történelem, természetismeret) jeles esetleg jó. - A 2 idegen nyelvi csoportból való kilépésre a szülő írásbeli kérelmére indokolt esetben adunk lehetőséget. A tanuló kizárható a 2 idegen nyelvi csoportból, ha magatartása illetve tanulmányi munkájának romlása negatív hatással van a csoport tanulmányi eredményére. - Az emelt szintű német és testnevelési, valamint a 2. idegen nyelvi csoportok optimális létszáma: 12 fő.

41

3.7

A településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Vas megyében négy nemzetiség (cigány, horvát, német és szlovén) van jelen, Szombathely lakosságát tekintve számuk nem jelentős. Az országos statisztikák a cigányok arányát 4% körülire, a németekét 2,5%-ra, a horvátokét és a szlovénekét 1% alattira becsülik. Iskolánkra nem jellemző a horvát, német és szlovén nemzetiség jelenléte. A kisebbségi csoportok közül a cigány nemzetiség képviselteti magát, mentalitásuk és magatartásuk azonban nem különbözik a többi tanulóétól. Az országos kompetenciamérés kapcsán készített kérdőívben arányukat 13 %- ra szoktuk becsülni. Kultúrájuk, történelmük, földrajzuk és hagyományaik megismerésére – különös tekintettel a cigányság kultúrájára – lehetőséget teremtünk az osztályfőnöki, a rajz, a tánc, a történelem (helytörténet) és a földrajz órák keretében. (ld. helyi tanterv). Mindezen túl ráirányítjuk a tanulók figyelmét a nemzetiségek helyi rendezvényeire, megemlékezéseire.

3.8

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotát tanévenként két-két alkalommal (ősszel és tavasszal) mérjük. Módszere: ötféle teljesítményteszt végrehajtása. A mért eredményekhez pontszámokat rendelünk. Egy testnevelés órán csak egy teszt végezhető el. A tanulók fizikai állapotának méréséhez a Mini Hungarofitet használjuk, amelyet évente egy alkalommal mérünk fel, május 1-31 között. A felmérés próbái: I. aerob állóképesség mérésére - Cooper teszt (12 perces futás egyéni iramban) II. erő, erő-állóképesség mérése - helyből távolugrás - hason fekvésből törzsemelés - hanyattfekvésből felülés - mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás A felmérést, és értékelést az Oktatási Minisztérium által 1999-ben kiadott „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” című kiadványa alapján végzik az ott tanító testnevelő tanárok.

3.9

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

Oktató-nevelő munkánk során azt az elvet követjük, hogy a tanulókat felkészítsük az egészséges életmódra, tartsák – pedagógiai programunkkal összhangban- kiemelt értéknek a testi- lelki egészséget, valamint azt, hogy - az iskolából kikerülve is - környezettudatosan éljenek. Az egészségnevelés terén arra törekszünk, hogy a gyerekek ismerjék meg és tartsák be az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat. Célunk, hogy helyes attitűdök, pozitív életszemlélet, kísértéseket elkerülő magatartás, megfelelő problémakezelés, a közösséghez, családhoz való tartozás örömteli érzése alakuljon ki bennük. Legyen igényük a mindennapi testmozgás, a balesetek, betegségek elkerülése, a higiénés szabályok betartása. Ezen gondolatok jegyében dolgoztuk ki a 2.3.pontban a teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos célokat, feladatokat.

42

A környezeti nevelés terén szeretnénk elérni, hogy tanulóink a természeti, társadalmi környezettel összhangban konstruktívan tudjanak majd élni. Későbbi életükben is a környezetükért felelős életvitelt folytassanak. Fontos, hogy tanulóink ismerjék tágabb és szűkebb környezetük természeti és épített értékeit. Legyenek ismereteik a környezetvédelmi problémákról, tennivalókról. A természet szeretetére, helyes viselkedési minták kialakítására törekszünk, melyek környezetmegóvó cselekvésre ösztönöznek.

3.10

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A tanulók esélyeit oly módon szeretnénk kiegyenlíteni, hogy az esetlegesen megelőző hátrányaikban felzárkóztassuk őket a jobb helyzetben lévőkhöz. Célunk, hogy a képességeik szerinti legjobbat legyenek képesek nyújtani és ha lehet, akkor úgy, hogy közben nekik is örömük teljék a munkában. A szociális helyzetből fakadó esélyegyenlőtlenséget a felvilágosítással, szociális juttatásokhoz való hozzáférés megkönnyítésével A kulturális hátránykompenzációt a könyvtár és az informatika adta lehetőségek kihasználtatásával, a nyilvános könyvtárak megismertetésével, a kulturális előadásokhoz való hozzájutás segítségével (bábszínház, színház, múzeum, kiállítás, hangverseny…) A környezet alacsony igényszintjéből fakadó hátrányt a mindennapokat és minden tantárgyat, minden pedagógust érintő permanens, mégis egyedi nevelő munkával kiegyenlíteni. Ld. még a 2.6. pontban. Mindez megoldhatatlan – a pedagógusok közötti kiváló szakmai együttműködés és - a szülőkkel való hatékony partneri együttműködés nélkül.

3.11

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését, oktatását célzó fejlesztő program

A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján: - a törvény által biztosított heti óraszámban - egyéni fejlesztési terv alapján - egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában végezzük. A sajátos nevelési igény típusa szerint logopédust, gyógypedagógust, fejlesztő pedagógus szakembert vonunk be a fejlesztő tevékenységbe.

43

A fejlesztés területei: • mozgásfejlesztés: - nagymozgások, - finommozgások. • testséma fejlesztés • téri tájékozódás • percepciófejlesztés: - vizuális - auditív - taktilis - szerialitás - kinesztetikus • verbális fejlesztés • pszichikus funkciók fejlesztése: emlékezet, figyelem, gondolkodás. • tanulási technikák megmutatása, próbálgatása, gyakorlása. tanulásmódszertan tankönyve alapján)

(Falus

Ivan:

SNI fejlesztését segítő program A részképességek zavara körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják. E fogyatékosság deficiál - diagnosztikai jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás, teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. Kiemelt célok, feladatok - Kudarctűrő képesség növelése. - A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. - A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban. - Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. - Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése. - A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. - Önállóságra nevelés. Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén: - testséma biztonságának kialakítása, - téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - vizuomotoros koordináció gyakorlása, - látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése, - verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése, - hang - betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése, - makacs betűtévesztések kiküszöbölése ( egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő ), - figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között,

44

-

toldalékok körültekintő olvasása, olvasástechnika, tempó fejlesztése, olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel, - olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt, - idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre, - kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során - olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. A megvalósítás színterei: minden tanórán, fejlesztő, felzárkóztató foglalkozáson, napközi, tanulószoba… Kiemelt feladatok diszkalkúlia esetén: - testséma kialakítása, - téri relációk biztosítása, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés, - az érzékelés - észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.) - az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben, - a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, - gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása, - szerialitás erősítése. A megvalósítási színterei - matematika óra, - napközi, tanulószoba, - rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás, - felzárkóztató foglalkozások, - szabadidő (képességfejlesztő játékok).

45

Kiemelt feladatok a részképességzavar és/vagy hiperkinetikus zavar együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén: A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges. A percepció minden területét fejleszteni kell: - a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait, - a motoros képességeket, - a beszéd és nyelvi készség állandóságát. A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi. - tanácsadás osztályfőnöknek, tanítónak, szaktanárnak, szülőnek - együttműködés a pszichológussal A megvalósítás színterei - tanóra, - napközi, tanulószoba, - gyógypedagógiai foglalkozás

Kiemelt feladatok a nagyothalló tanulók esetén: -

beszédhallás, hallási figyelem beszéd észlelés és megértés szókincs beszéd érthetőségének nyelvi szint szóbeli és írásbeli kifejezőképesség hallási differenciáló képesség fejlesztése

A tanuló számára fontos a megfelelő ülőhely kiválasztása, ahonnan jól látja és hallhatja tanárait, társait. A pedagógus szóbeli közlése a tanuló felé fordulva, esetleg megismételve hangozzék el. Mindig közelről, szemkontaktust felvéve, érthetően, helyesen artikulálva beszéljen hozzá. A sok elemből álló utasítások megértését segíti, ha a tanuló ezeket írásban is megkapja. A hosszabb tanári magyarázat követése nehézséget okozhat, ezért célszerű az órai anyag vázlatát írásban a tanuló kezébe adni a tanóra végén. A megvalósítás színterei: - tanórák - napközi - rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás - felzárkóztató foglalkozás

46

Kiemelt feladatok a beszéd és beszédnyelv specifikus fejlődési rendellenességei esetén: - beszédre irányuló figyelem felkeltése, fejlesztése - mozgások speciális fejlesztése - aktív és passzív szókincs bővítése - beszédészlelés és - megértés fejlesztése - olvasás- és írászavar megelőzése - szem – kéz koordináció fejlesztése A tanuló szempontjából fontos, hogy a pedagógus lassabban beszéljen, így könnyebb a gyermek beszédészlelése és beszédértése. Egyszerű, érthető mondatokat, használjon a pedagógus, mindig pontos, nyelvileg azonos tartalmú utasításokat adjon azonos típusú feladatoknál. Többször meg kell győződni a gyermek figyelmének aktuális állapotáról és a hallottak megértéséről. A megvalósítás színterei: - tanórák - napközi - rehabilitáció célú fejlesztő foglalkozás - felzárkóztató foglalkozás

Az SNI tanulók továbbhaladásához szükséges követelmények meghatározása szaktanári kompetencia. Ezek felállítása során figyelembe vesszük a szakvéleményben foglaltakat és a gyógypedagógussal történő megbeszélések eredményeit. Az SNI tanulók sikeres nevelésének – oktatásának elősegítői a gyógypedagógusok, többségi pedagógusok.

3.12

Könyvtár-pedagógiai program A könyvtár sajátos eszközeivel, szabad légkörével, a személyiségre ható tevékenységével az iskolánk arculatát meghatározó értékek megvalósulásának helyszíne. A tanulókkal való differenciált foglalkozás megoldásában – szolgálja az ismertelsajátítást, a tanulást, az önművelést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, a magatartási problémákkal küszködő tanulók beilleszkedését, a szociális, kulturális hátrányok leküzdését. Az iskola könyvtár-pedagógiai programját és céljai meghatározó tényezők: - NAT és Kerettanterv - az iskola szerkezete és profilja - nevelési és oktatási célja - az iskola pedagógiai programja - az egyes tantárgyak helyi tanterve, követelményrendszere Az iskolai könyvtár tanulási-információs forrásközpont, eszköztár, a szellemi munka bázisa. Ugyanakkor fel kell vállalnia

47

- a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő - a szociális hátrányok enyhítését célzó és a - tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok, tevékenységek egy részét is. A könyvtári pedagógiai tevékenység kiemelt feladatai: - Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák révén. - A tanuló életvitelét kedvezően befolyásoló tudáskonstrukciók kialakítása. - Az alkalmazható tudás (mint az alkotó személyiséggé válás eszköze) megalapozása. - A könyvtárral különösen jól fejleszthető kompetenciák fejlesztése: problémamegoldás, kommunikáció, kritikai, globális látásmód, információszerzés- és kezelés, a kooperatív munkára való alkalmasság. - Információkultúra elsajátítása: az információ gyűjtésétől a rendszerezésen, tároláson át a kritikai elemzésig, valamint az információ megfelelő formába öntése, kommunikálása. - A tanulókban a könyvtárhasználaton alapuló önálló ismeretszerzéshez szükséges magatartásmódok, tevékenységek kialakítása. - Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, az esélyegyenlőség megteremtése. - A szociális, kulturális hátrány leküzdése lehetőségének megteremtése. - A tehetséggondozás során az érdeklődés elmélyítése, továbbfejlesztése. - A tanulás fejlett módszereivel rendelkező, önálló ismeretszerzésre képes személyiségfejlesztés. A könyvtár-pedagógiai program feladatai az 1-8.évfolyamon: - Felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. - Fel kell készíteni a tanulókat az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. - Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével tudatos és biztos használói magatartás kialakítása. - A könyvtár „forrásközpontként” való felhasználásával meg kell alapozni az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat. - Az informatika rohamos fejlődése a társadalmat átalakítja, ezért cél, hogy a tanulók az új körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. - Tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, - feldolgozás és felhasználás etikai szabályait is. Kiemelt szerepe van az 5-6. évfolyam programjának, amely mintegy összefoglalja, rendszerezi az alsó tagozaton játékos tevékenységek formájában, olykor spontán módon szerzett könyvtárhasználati tapasztalatokat. E két évfolyamon jelennek meg először a könyvtárhasználat főbb ismeretköreinek fogalmai, fogalmi összefüggései. A jelzett időszakban elsajátított és kellő gyakoroltatással rögzült tudás alapozza meg a felsőbb évfolyamok könyvtárhasználati képzésének hatékonyságát. A könyvtárhasználati modul óraszáma az alapfokú oktatásban 1-4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül

5-6. évfolyam Magyar nyelv és irodalom és az informatika tantárgyon belül, az

7-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom és az informatika

48

történik, az egyes évfolyamokon az alábbi óraszámokban: 4 + 4 + 4 + 6 =18 magyar összesen: 18 óra/1-4 évf.

egyes évfolyamokon az alábbi óraszámokban: 0 + 4 = 4 informatika 5 + 4 = 9 magyar összesen: 13 óra

tantárgyon belül, az egyes évfolyamokon az alábbi óraszámokban: 3 +3 = 6 informatika 4 + 4 = 8 magyar összesen: 14 óra

49

3.13

Az iskola tantárgyi rendszerének jellemzői

Az új tanterv felmenő rendszerben, az 1. és az 5. évfolyamon, a 2013/14. tanévtől kezdődően kerül bevezetésre. Addig a további évfolyamokon az alábbi „régi” óraterv érvényes. évfolyamok / 2. T 3. T 4. T 6. T 7. T 8. T tantárgyak Magyar ny.és 1 8 8 7 4 0,5 4 0,5 4 0,5 irod. Történelem 2 2 2 Köt. 2 2 német 3 3/5 3/5 3/5 idegen 2 2 angol 3 3 3 3 nyelv 2. id. nyelv /2 /2 1 Matematika 4,5 4 4 4 0,5 3 0,5 3 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 Informatika 1 1 Környezetismeret 1 1 2 Természetismeret 1,5 1,5 1,5 Fizika Biológia 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 Ének-zene 1 Rajz 1,5 0,5 1,5 1 1,5 1 1,5 1 0,5 Technika 1 1 1 1 1 0,5 Testnevelés 3/4 3/4 3/4 2,5/4 2,5/4 2,5/4 0,5 0,5 0,5 Osztályfőnöki Etika 0,5 0,5 Médiaismeret 1 1 Egészségtan 0,5

TANÉV

1.

2.

3.

2013/14 2014/15 2015/16 2016/17

új új új új

régi

régi régi

új új új

új új

ÉVFOLYAM 4. 5. régi régi régi

új

új új új új

6.

7.

8.

régi

régi régi

régi

új új új

új új

régi régi

új

Az EMMI Kerettanterve alkalmat nyújt arra, hogy megtartsuk – a pedagógiai elveinknek is megfelelő - hagyományos tantárgyi rendszert. A hon- és népismeret önálló tantárgy lett, de iskolánkban a tánc és a dráma is helyet kapott a mindennapos testnevelés keretei között. A TANTÁRGYI PROGRAMOK fejezetben az évfolyamonkénti első oszlopban a Kerettantervi kötelező, másodikban a szabadon tervezhető keret terhére felvett óraszámokat jelöltük.

50

4., Tantárgyi programok14

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan/Hit-és Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

14

1. évf. 7 1

2. évf. 7 1

3. évf. 6 2

4 1 1 2 2 1 5 2

4 1 1 2 2 1 5 2

4 1 1 2 2 1 5 3

1

25

Választási lehetőség esetén az „A” változatot adaptáljuk

1

25

1

25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3

1 1 0,5 0,5

27

51

TANTÁRGYAK Magyar nyelv és irodalom 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Erkölcstan/Hit-és Erkölcstan Környezetismeret Történelem, társadalmi és állampolgári

/ sorszám 1 2 3 4 5 6

ismeretek

Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gazdálkodási és pénzügyi ismeretek16 illetve : Vállalkozzunk! Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

15 16

További órák emelt szintű csoportban Szabadon tervezhető tantárgyak a kerettantervben

5. évf. 4 1 3 22111555

6. évf. 4 1 3 22

4 1

3 1

11

2

2

12 13 14 15 16 7 17 8 18 9 10 19

2

2

1 1 1 1 1 5 1

7. évf. 3 1 3 22 22 3 1 1

8. évf. 4 3 22 22 3 1 1

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1

1 1 1 5 1

1 1

1

0,5

0,5

0,5 0,5

5 1 1

2

3 28

3 28

1 3

31

31

52

1. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A kerettanterv A változata szerint A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Heti óraszám

7+1

7+1

6+2

6+1

4+1

4+1

3+1

4

Éves óraszám

288

288

288

252

185

185

148

148

ALAPELVEK, CÉLOK A NAT-tal összhangban a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi nevelésnek alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társastársadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához. A könyvtárhasználati ismeretek oktatására a Könyvtár-pedagógiai programban meghatározott keretek között a könyvtári órákon és az informatika tantárgyban (ld. 3.11. pont) került sor. A helyi tanterv megvalósítása során arra törekszünk, hogy a tanulók… jól begyakorolják a Kerettanterv tananyagát. A 10 % terhére nem kívánunk új tananyagot bevonni, hanem azt a begyakoroltatáson kívül az alábbiak szerint hasznosítjuk:

53

•

A tanultak gyakorlatban való alkalmazhatósága érdekében: Játékos, önkifejező gyakorlatokat végzünk, melyek lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben.

•

Testi-lelki egészség fejlesztése érdekében: Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben.

•

Vállalkozáskész magatartás fejlesztése érdekében: Könyvek, kazetták, CD-k vásárlása előtt költségvetés készítése, vásárlás során a minőség figyelembe vétele. A lakóhelyünk széleskörű megismertetésére törekszünk. Tanulmányi séta keretében a helyismeret bővítése (Gazdag Erzsi sírja, Weöres Sándor emléktáblája, Derkovits Gyula szülőháza, munkái a Képtárban, Romkert, stb.); Iskolánk környezetében található intézmények, középületek, utak, utcák, terek nevének helyes leírása; A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása terén kiemelt szerepet kap: Hangsúlyosnak tartjuk az anyanyelvi kompetencia, valamint a szociális és állampolgári kompetencia, illetve a hatékony önálló tanulási kompetencia fejlesztését is.

A továbbhaladás feltétele: A tanév végén szerzett, legalább elégséges osztályzat, illetve a kerettantervekben illetve a tanmenetben ”A fejlesztés várt eredményei” címszó alatt meghatározott tananyag elégséges szintű ismerete.

54

2. NÉMET NYELV Alap óraszámú csoport A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Heti óraszám

2+1

3

3

3

3

Éves óraszám

108

108

108

108

108

NÉMET NYELV Emelt szintű csoport A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Heti óraszám

3+2

3+2

3+2

3+2

Éves óraszám

180

180

180

180

ALAPELVEK, CÉLOK A NAT-tal összhangban figyelemmel vagyunk arra, hogy a német nyelv tanításának céljait korunk emberének kommunikációs igényei határozzák meg, összhangban az Európa Tanács ajánlásaival. Az egyes képzési szakaszokra meghatározott nyelvi szintek a következők: 6. évfolyam 8. évfolyam Közös Európai Alap óraszámú csoport Alap óraszámú csoport Referenciakeret A1 A2 Emelt szintű csoport Emelt szintű csoport A2 mínusz B1 Tekintettel vagyunk az életkori sajátosságokra, és arra, hogy minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Az idegen nyelv ismerete elengedhetetlen a világ dolgaiban való eligazodáshoz, a munkaerőpiacon való boldoguláshoz, a nemzetközi kommunikációba való bekapcsolódáshoz, saját és más kultúrák értékeinek megértéséhez, megbecsüléséhez. A helyi tanterv megvalósítása során - Alapelveinkkel összhangban - kiemelt figyelmet fordítunk az alkalmazható nyelvtudás kialakítására. A német nyelv tanításának és tanulásának célrendszerében fontosnak tartjuk a kommunikatív kompetencia kialakítását. Ennek érdekében 6. és 8. évfolyam végén írásban, valamint az emelt német csoportnál 8. évfolyam végén szóban is ellenőrizzük a továbbhaladáshoz szükséges alapkészségek meglétét. A nyelv nem választható el attól a kultúrától, amely létrehozta és élteti, ezért a nyelvtanítást összekapcsoljuk a mindennapi élet kultúrájának megismertetésével. Különösen fontos a tanulás és tanítás során a nyelvtanuló interkultúrális tudatosságának kialakítása, fejlesztése, képessé tesszük a diákot arra, hogy felismerje és megértse a saját és a német nyelvű országok jellegzetességeit, a köztük lévő hasonlóságokat és különbségeket. Továbbá ismerje meg és tudja alkalmazni a más kultúrák képviselőivel való kapcsolatteremtéshez szükséges stratégiákat.

55

Figyelemmel vagyunk a tantárgyközi integrációra. A német nyelvi órákon fontosnak tartjuk a nyelv tanulási stratégiák kialakítását. A német tanulása további lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a későbbiek során újabb idegen nyelvet sajátítson el. Megtanítjuk az információs és kommunikációs technológiák (IKT) célnyelven történő használatát: online szótár, interaktív feladatok alkalmazása, német nyelvű oldalak böngészése. A tanulónak lehetősége nyílik életkori sajátosságainak, érdeklődésének és kommunikációs szükségleteinek megfelelő, a való élet feladataihoz közel álló nyelvi tevékenységekben részt venni. Munkája során autentikus vagy adaptált, esetleg leegyszerűsített szövegekkel dolgozik. Módja van változatos formában (pármunka, csoportmunka stb.) részt venni kommunikatív interakciókban és megtapasztalni a célnyelv autentikus használatát. Az órai kommunikáció tevékenység többnyire a célnyelven történik. Minden tanuló megkapja a saját szintjének és tanulási stílusának megfelelő egyéni törődést és segítséget ahhoz, hogy önálló nyelvhasználóvá váljon. A helyi tanterv megvalósítása során arra törekszünk, hogy a tanulók jól begyakorolják a Kerettanterv tananyagát. Az emelt szintű csoportokban lehetőséget biztosítunk az alapfokú német nyelvvizsga tananyagának elsajátítására. Célunknak tartjuk a Közös Európai Referenciakeret B1 szintjének elérését, valamint a nyelvvizsgára való felkészítést, törekszünk arra, hogy a 8. évfolyam végére a tanulók olyan nyelvtudásra tegyenek szert, hogy sikeresen megállják helyüket a középiskolában és az alapfokú állami nyelvvizsgán, ha a szülők a nyelvvizsga anyagi áldozatait vállalni tudják. Az alap óraszámú csoportokban a 10% terhére nem kívánunk új tananyagot bevonni. Mind az emelt szintű, mind az alap óraszámú csoportoknál fontosnak tartjuk az alábbiakat: • •

• • •

A tanultak gyakorlatban való alkalmazhatósága érdekében: hétköznapi szituációk eljátszása a tanórán, leegyszerűsített, autentikus szövegek feldolgozása, páros és kiscsoportos munka alkalmazása Testi-lelki egészség fejlesztése érdekében: az óra menetében ügyelünk a helyes testtatásra, a tantárgy jellegéből fakadóan az egészséges élelmiszerek nevének megtanulása, érvelés az egészséges életmód mellett, a káros szenvedélyek ellen, egészségneveléshez kapcsolódó olvasásértési feladatok német nyelven Vállalkozáskész magatartás fejlesztése érdekében: reklamálás fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hétköznapi szituációkban, meggyőzés, érvelés, megfelelő reagálás a célnyelven A lakóhelyünk széleskörű megismertetésére törekszünk: Szombathely történelméről, nevezetességeiről tud német nyelven felvilágosítást, tájékoztatást, útbaigazítást adni A továbbhaladás feltétele: A tanév végén szerzett, legalább elégséges osztályzat, illetve a kerettantervekben illetve a tanmenetben ”A fejlesztés várt eredményei” címszó alatt meghatározott tananyag elégséges szintű ismerete.

56

3. ANGOL NYELV Alap óraszámú csoport A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Heti óraszám

3

3

3

3

3

Éves óraszám

108

108

108

108

108

A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Heti óraszám

2

2

Éves óraszám

72

72

ANGOL NYELV Második idegen nyelv estén

ALAPELVEK, CÉLOK A NAT-tal összhangban figyelemmel vagyunk arra, hogy az angol nyelv tanításának céljait korunk emberének kommunikációs igényei határozzák meg, összhangban az Európa Tanács ajánlásaival. Az egyes képzési szakaszokra meghatározott nyelvi szintek a következők: 6. évfolyam 8. évfolyam Közös Európai Alap óraszámú csoport Alap óraszámú csoport Referenciakeret A1 A2 Második idegen nyelv A1 mínusz Tekintettel vagyunk az életkori sajátosságokra, és arra, hogy minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Az idegen nyelv ismerete elengedhetetlen a világ dolgaiban való eligazodáshoz, a munkaerőpiacon való boldoguláshoz, a nemzetközi kommunikációba való bekapcsolódáshoz, saját és más kultúrák értékeinek megértéséhez, megbecsüléséhez. A helyi tanterv megvalósítása során – Alapelveinkkel összhangban- kiemelt figyelmet fordítunk az alkalmazható nyelvtudás kialakítására. Az angol nyelv tanításának és tanulásának célrendszerében fontosnak tartjuk a kommunikatív kompetencia kialakítását. A nyelv nem választható el attól a kultúrától, amely létrehozta és élteti, ezért a nyelvtanítást összekapcsoljuk a mindennapi élet kultúrájának megismertetésével. Különösen fontos a tanulás és tanítás során a nyelvtanuló interkultúrális tudatosságának kialakítása, fejlesztése, képessé tesszük a diákot arra, hogy felismerje és megértse a saját és az angol nyelvű országok jellegzetességeit, a köztük lévő hasonlóságokat és különbségeket. Továbbá ismerje meg és tudja alkalmazni a más kultúrák képviselőivel való kapcsolatteremtéshez szükséges stratégiákat. Figyelemmel vagyunk a tantárgyközi integrációra. Az angol nyelvi órákon fontosnak tartjuk az idegen nyelv tanulási stratégiák kialakítását. Az angol nyelv tanulása további lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a későbbiek során újabb idegen nyelvet sajátítson el.

57

Megtanítjuk az információs és kommunikációs technológiák (IKT) célnyelven történő használatát: online szótár, interaktív feladatok alkalmazása, angol nyelvű oldalak böngészése. A tanulónak lehetősége nyílik életkori sajátosságainak, érdeklődésének és kommunikációs szükségleteinek megfelelő, a való élet feladataihoz közel álló nyelvi tevékenységekben részt venni. Munkája során autentikus vagy adaptált, esetleg leegyszerűsített szövegekkel dolgozik. Módja van változatos formában (pármunka, csoportmunka stb.) részt venni kommunikatív interakciókban és megtapasztalni a célnyelv autentikus használatát. Az órai kommunikáció és tevékenység a célnyelven történik. Minden tanuló megkapja a saját szintjének és tanulási stílusának megfelelő egyéni törődést és segítséget ahhoz, hogy önálló nyelvhasználóvá váljon. A helyi tanterv megvalósítása során arra törekszünk, hogy a tanulók jól begyakorolják a Kerettanterv tananyagát. 7. és 8. osztályban lehetőséget biztosítunk az alapfokú angol nyelvvizsga tananyagának elsajátítására heti 1 szakköri óra keretében. Célunknak tartjuk a nyelvvizsgára való felkészítést, törekszünk arra, hogy a 8. évfolyam végére a tanulók olyan nyelvtudásra tegyenek szert, hogy sikeresen megállják helyüket az alapfokú állami nyelvvizsgán, ha a szülők a nyelvvizsga anyagi áldozatait vállalni tudják. Az angol nyelvet tanuló csoportoknál fontosnak tartjuk az alábbiakat: •

A tanultak gyakorlatban való alkalmazhatósága érdekében: hétköznapi szituációk eljátszása a tanórán, leegyszerűsített, autentikus szövegek feldolgozása, páros és kiscsoportos munka alkalmazása

•

Testi-lelki egészség fejlesztése érdekében: az óra menetében ügyelünk a helyes testtatásra, a tantárgy jellegéből fakadóan az egészséges élelmiszerek nevének megtanulása, érvelés az egészséges életmód mellett, a káros szenvedélyek ellen, egészségneveléshez kapcsolódó olvasásértési feladatok

•

Vállalkozáskész magatartás fejlesztése érdekében: reklamálás fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hétköznapi szituációkban, meggyőzés, érvelés, megfelelő reagálás

•

A lakóhelyünk széleskörű megismertetésére törekszünk: Szombathely történelméről, nevezetességeiről tud angol nyelven felvilágosítást, tájékoztatást, útbaigazítást adni

•

A továbbhaladás feltétele: A tanév végén, legalább elégséges osztályzat, illetve a kerettantervekben illetve a tanmenetben ”A fejlesztés várt eredményei” címszó alatt meghatározott tananyag elégséges szintű ismerete.

58

4. MATEMATIKA A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Heti óraszám

4+1

4+1

4+1

4+0,5

4

3+1

3+1

3+1

Éves óraszám

186

186

186

162

144

144

144

144

ALAPELVEK, CÉLOK A NAT-tal összhangban a matematika oktatása során figyelemmel vagyunk arra, hogy a tantárgy a matematikai ismeretek megszerzésén kívül alkalmas egy sajátos megismerési, gondolkodási mód fejlesztésére is. Fejleszti az önálló, rendszerezett, strukturált gondolkodást, és emeli a gondolkodás általános kultúráját. Tekintettel vagyunk arra is, hogy minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. A helyi tanterv megvalósítása során – Alapelveinkkel összhangban- kiemelt figyelmet fordítunk az elsajátított ismeretek alkalmazhatóságra. A kulcskompetenciáknak megfelelően a matematikai műveltség fejlesztésének kiemelt területe a biztos számolási készség kialakítása. Ennek érdekében a 2. és a 4. évfolyam végén külön is vizsgáljuk a továbbhaladáshoz szükséges alapkészségek meglétét. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (a szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, a saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A tanulók matematikai fejlődése és a tanulási folyamat során alapvető, hogy ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A tanítás folyamán tudatosítandó, hogy érték a pontos, kitartó, fegyelmezett munkavégzés, az önellenőrzés, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete, az eszközhasználat (zsebszámológép). Célunk, hogy a matematikai értékek és eredmények megismerésének köszönhetően a tanulók hatékonyan használhatják megszerzett kompetenciáikat az élet különböző területein. Munkánk során arra törekszünk, hogy a tanulók jól begyakorolják a Kerettanterv tananyagát. A 10 % terhére nem kívánunk új tananyagot bevonni, hanem azt a begyakoroltatáson kívül az alábbiak szerint hasznosítjuk: • • • •

•

A tanultak gyakorlatban való alkalmazhatósága érdekében: a szöveges feladatok szövege a mindennapi élethez, életkori sajátosságokhoz igazodik. Testi-lelki egészség fejlesztése érdekében: az óra menetében is ügyelünk a helyes testtatásra, szöveges feladatokban megjelennek a helyes táplálkozás ismeretei, a káros szenvedélyek veszélyeit tudatosítjukVállalkozáskész magatartás fejlesztése érdekében: Gyakoroltatjuk több témakörön keresztül arányszámítást, % számítást, vásárlási akciók- kedvezmények lehetőségeinek a kiszámításával. A lakóhelyünk széleskörű megismertetésére törekszünk. Pl. Szombathely mennyiségi jelelmzőinek (területe, a lakósság száma…) tudatosításával, történelmének, műemlék épületek emléktábláinak leolvasása - római számok ismeretének segítségével, tájékozódás az időszalagon. A továbbhaladás feltétele: A tanév végén szerzett, legalább elégséges osztályzat, illetve a kerettantervekben illetve a tanmenetben ”A fejlesztés várt eredményei” címszó alatt meghatározott tananyag elégséges szintű ismerete.

59

5. ERKÖLCSTAN Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

1

1

1

1

Éves óraszám

36

36

36

36

1 36

1 36

1 36

1 36

ALAPELVEK, CÉLOK A NAT-tal összhangban a tantárgy középpontjában a formálódó gyermeki személyiség áll. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy – bár az erkölcstan is számos ismeretet közvetít- a tantárgy felépítése nem elsősorban ismeret-, hanem sokkal inkább érték- és fejlesztésközpontú. “A fejlesztés célja a magatartást meghatározó erkölcsi kategóriák jelentéstartalmának évről évre való gazdagítása, az életkornak megfelelő szinten való megtapasztalása, tudatosítása, illetve szükség szerinti újrarendezése.”17 A helyi tanterv megvalósítása során alapvető feladatunk az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. Célunk, hogy a Házirend - és ezen keresztül megközelítve - társadalmunk közös alapvető normái is egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. • A tanultak gyakorlatban való alkalmazhatósága érdekében: elemzünk vagy pl. szerepjátékokon keresztül modellezünk életszerű helyzeteket. • Testi-lelki egészség fejlesztése érdekében kiemelten figyelünk arra, hogy az iskolai erkölcsi nevelés a családi – kiemelten a kisgyermekkori - alapokra építhet, de jelentősen befolyásolja az iskola nevelési légköre, az un. “rejtett tanterve is. “A kisgyermek azonosul a szeretett személyekkel. Az általuk megjelenített szociális normák alakítják első ítéleteit arról, hogy mi a jó és mi a rossz.” Ezért is fontos a szülőkkel való minél szorosabb együttműködés kialakítása és a tantestületnek az önmagával szembeni igényessége. • Vállalkozáskész magatartás fejlesztésével összhangban arra törekszünk, hogy az erkölcstan is segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, az önismeretben, a saját érdekeik felismerésében és képviseletében, és – a mások érdekeire is odafigyelő- felelős döntéshozatalban. Arra törekszünk, hogy a kívánatos módon alakuljon a tanulók értékhierarchiája, köztük az anyagi javakhoz és a pénzhez, valamint az elkövetett hibák vagy rossz döntések miatt bekövetkező károk enyhítéséhez, a jóvátételhez és a jó visszaállításának lehetőségéhez való viszonyuk. • A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása és a másság elfogadása terén is kiemelt szerepet kap a tantárgy ld. 3.3 és 3.7. pontokban • A továbbhaladás feltétele: A tanórákon való aktivitás, az otthonra kijelölt feladatok (pl. gyűjtőmunkák) elvégzése, a „fejlesztés várt eredményei” címszó alatt meghatározott tananyag elégséges szintű ismerete és az elvárható szintű alkalmazása.

17

Kerettanterv

60

6. KÖRNYEZETISMERET A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Heti óraszám

1

1

1

1,5

Éves óraszám

36

36

36

54

8.

ALAPELVEK, CÉLOK A NAT-tal összhangban a környezetismeret tanítása során olyan tudást kell építenünk, amely segíti természeti-technikai környezetünk megismerését, és olyan tevékenységre késztet, amely hozzájárul a környezettel való összhang megtalálásához és tartós fenntartásához. El kell érni, hogy szeressék a természetet, az élőlényeket, fedezzék fel és tanulják meg tisztelni annak értékeit, becsüljék szűkebb, tágabb környezetünket (helyismeret), mindent tegyenek meg egészségük megőrzése érdekében. Az oktató nevelő munka során törekszünk az alkalmazhatóságra, a testi-lelki egészség fejlesztésére, aktív, kreatív, cselekvésre kész, megoldásokat kereső képesség fejlesztésére. Hangsúlyt kap a természettudományos kompetencia, valamint a szociális és állampolgári kompetencia, de pl. a hatékony önálló tanulási kompetencia fejlesztése is nagy szerepet kap. A tudásrendszert a tanulók igényeihez, életkori sajátosságaihoz, képességeik fejlődéséhez és különféle gondolkodásmódjukhoz kell igazítani. Célunk, hogy a tudásrendszert a tanulók igényeihez, életkori sajátosságaihoz, gondolkodásmódjuk sokféleségéhez igazítsuk. Ezáltal felkelthetjük a tanulók érdeklődését a tantárgy iránt, és megalapozhatjuk természettudományos érdeklődésüket. A helyi tanterv megvalósítása során arra törekszünk, hogy a tanulók jól begyakorolják a Kerettanterv tananyagát. A 10 % terhére nem kívánunk új tananyagot bevonni, hanem azt a begyakoroltatáson kívül az alábbiak szerint hasznosítjuk: • A tanultak gyakorlatban való alkalmazhatósága érdekében: egyszerű kísérletek elvégzése, lejegyzése, ábrázolása, szituációs játékok (mentők, tűzoltók hívása), babcsíráztatás, növények fejlődésének megfigyelése, újságcikkek gyűjtése (környezetszennyezés) levélgyűjtemény, prezentációk, (Nemzeti Parkjaink), gyümölcssaláta, gyógytea készítése, nagyító, iránytű használat, • Testi-lelki egészség fejlesztése érdekében: helyes napirend összeállítása, környezetvédelmi táblák készítése, az iskola étrendjének elemzése, tornagyakorlatok összeállítása, prezentáció a szenvedélybetegségekről, önismereti játékok, közösségépítő játékok, illemszabályok-szituációs játékok, természetes tisztítószerek • Vállalkozáskész magatartás fejlesztése érdekében: plakátkészítés, Mennyit költenek szüleid feleslegesen cigarettára? élelmiszercímkék értelmezése, ár-érték arány, építőromboló hatású reklámok gyűjtése • A lakóhelyünk széleskörű megismertetésére törekszünk: tanulmányi séták: zöldséges, vízpartok, szelektív hulladékgyűjtő, utca nevek lejegyzése, útvonaltervezés, gyűjtemény készítés: lakóhelyünk növényei, állatai, nevezetes épületek, világhírű értékeink, alkotó magyarok • A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása terén kiemelt szerepet kap alapelveinkkel összhangban a tanulók testi-lelki egészségének fejlesztése és a tanultak gyakorlatban való alkalmazása. • A továbbhaladás feltétele: A tanév végén szerzett, legalább elégséges osztályzat, illetve a kerettantervekben illetve a tanmenetben ”A fejlesztés várt eredményei” címszó alatt meghatározott tananyag elégséges szintű ismerete .

61

7. ÉNEK-ZENE A változat A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Heti óraszám

2

2

2

2

1

1

1

1

Éves óraszám

72

72

72

72

36

36

36

36

ALAPELVEK, CÉLOK A NAT-tal összhangban az ének- zene tantárgy középpontjában a tanulók érzelmi intelligenciájának fejlesztése áll. Legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével (Kodály Zoltán zenepedagógiai alapelveire építve, a relatív szolmizáció segítségével), kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez (énekkar, házi muzsikálás). A zenei gyakorlatok és a zenehallgatás újabb tantárgyi örömforrás, melyek során szerzett élmények segítik őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban (népzene, nemzeti zenei kultúra, klasszikus zene, jazz, populáris műfajok). A helyi tanterv megvalósítása során arra törekszünk, hogy a tanulók az iskolai ének-zene órán elsősorban ne ismereteket szerezzenek, hanem a pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésével segítsük harmonikus személyiségük és ízlésük kialakítását Fejlesztési céljaink: az éneklés, a generatív készségek fejlesztése, zenehallgatás, a felismerő kottaolvasás és a befogadói kompetenciák fejlesztése (nyitott befogadói attitűd). • A tanultak gyakorlatban való alkalmazhatósága érdekében: a zenei műhelymunkát kórus egészíti ki, a közösségi alkalmakon aktív éneklés és zenélés (iskolai ünnepélyek, osztálykirándulás), a mozgás és a zene összekapcsolása (néptánc, gyermekjátékok, aerobik), rendszeres hangverseny-látogatás a zenei minőség kialakításának érdekében. • Testi-lelki egészség fejlesztése érdekében: a zenei élményszerzés során megalapozható a tanulók zenehallgatási magatartása, melynek során különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás és a háttérzene fogyasztása között. Fejlődik önkifejező képességük, kreativitásuk, zenei fantáziájuk, formaérzékük, figyelmük, személyiségük. Igényt kell kialakítani arra, hogy minden ember életének szerves részévé váljon a muzsika. • Vállalkozás kész magatartás fejlesztése érdekében: arra törekszünk, hogy az énekzene tantárgy segítse a tanulókat a megfelelő értékrend kialakításában (pl. a zeneszerzők személyiségének hatása), mutasson erkölcsi mintákat, segítse a médiatudatosságra nevelést, támogassa az egészséges önmenedzselést (tehetségkutatók). • A lakóhelyünk széleskörű megismertetésére törekszünk: a tantárgy lehetőséget ad arra, hogy megismertessük tanulóinkkal városunk kulturális intézményeit és szereplőit (Szombathelyi Szimfonikus Zenekar, Isis Big Band, Ungaresca, Lorigo, Weöres Sándor Színház, Művelődési-és Sportház, előadóművészek. Törekszünk a partnerkapcsolatok folyamatos ápolására. • A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása terén kiemelt szerepet kap az esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, szociális és állampolgári, a hatékony, önálló tanulás kulcskompetenciák fejlesztésében. • A továbbhaladás feltételei: a „fejlesztés várt eredményei” címszó alatt meghatározott tananyag elégséges szintű ismerete, órai aktivitás, gyűjtőmunka, élménybeszámoló.

62

8. VIZUÁLIS KULTÚRA A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Heti óraszám

2

2

2

2

1

1

1

0,5

Éves óraszám

72

72

72

72

36

36

36

18

ALAPELVELK, CÉLOK, TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ALSÓ TAGOZATBAN A tanulók látáskultúrájának megalapozása. Művészetek szeretete, esztétikai érzék fejlesztése, önkifejező képességek fejlesztése. Vizuális megismerő, befogadó, alkotóképességek fejlesztése. Látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A múlt értékeinek megszerettetése, hagyománytisztelet kialakítása. Tapasztalat hallás –látás - tapintás- élmények megjelenítése. Alapvető térviszonyok, mozdulatok ábrázolása. Rajzol, színez, fest, agyagból, gyurmából, papírból formáz. Az élményei kifejezéséhez a megoldásokat önállóan választja, motívumai egyre változatosabbak. Rendelkezik alapvető szín ismeretekkel, színhasználati jártassággal. Életkorának megfelelően készségszinten alkalmazza a tanult technikákat, ábrázolási módokat. NAT –tal összhangban fontosnak tartjuk a mindennapi művészeti nevelést a délutáni foglalkozási keretben- a tanulók egyéni, kisközösségi művészeti tevékenységének biztosításával. (szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások).

FELSŐ TAGOZATBAN A NAT-al összhangban, a vizuális kultúra tanításának célja: azon képességek, készségek fejlesztése, ismeretek átadása, melyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ értelmezéséhez, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. A műveltségterület nem csupán a hagyományos képző- és iparművészettel foglalkozik, hanem magában foglalja a vizuális jelenségek, közlések köznapi formáit is, pl. tömegkommunikáció, épített környezet, új elektronikus médiumokhoz kapcsolódó esztétikai minőségeket. A tantárgy oktatása során fokozott lehetőség nyílik a differenciálásra. Alapelveinkkel összhangban kiemelt figyelmet fordítunk az egyes tantárgyakhoz igazodó esztétikai, művészettörténeti nevelésre, a minket körülvevő világ esztétikai értelemben vett megismerésére. A művészeti nevelésnek értékközvetítő, értékteremtő, személyiségformáló szerepet kell betöltenie, így képes kialakítani és formálni a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartást. A helyi tanterv megvalósításakor arányosan kapnak szerepet az alábbiak: 1 Kreativitás, vizuális nyelv és technikák 2. Vizuális kommunikációs képesség, önkifejezés 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás 4. Tárgy- és környezetkultúra

63

A helyi tanterv megvalósítása során arra törekszünk, hogy a tanulók a Kerettantervben megcélzott területeken, képességeiknek megfelelően a lehető legtöbbet fejlődjenek, képességeiket az élet minden területén alkalmazni tudják. A 10 % terhére nem kívánunk új tananyagot bevonni, hanem azt a begyakoroltatáson kívül az alábbiak szerint hasznosítjuk: • A tanultak gyakorlatban való alkalmazhatósága érdekében: A tanórák egy részében a feladat az iskola falain kívül használható konkrét terveket, produktumot eredményez, pl. meghívó, színtervek belső terek kialakításához stb. • Testi-lelki egészség fejlesztése érdekében: Hangsúlyozott a tanórán az alkotó munka pozitív pszichés hatásának kiemelése. Ezt erősíti a megfelelő tanórai rend kialakítása, pl. halk zene, esetenként a személyre figyelő halk beszélgetés • Vállalkozáskész magatartás fejlesztése érdekében: A tanórák egy részében a reklám, a reklámozás módszereit is megismerik a tanulók, különös figyelmet kapnak a reklámetika kérdései. Pl. plakát, szórólap terv • A lakóhelyünk széleskörű megismertetésére törekszünk. Szűkebb-tágabb lakóhelyünk megismerését segítik a térképelemző, térképkészítő feladatok. Művészettörténet oktatása során kiemelt helyet kapnak a helyi műemlékeink, művészeink. (Isis-szentély, Derkovits Gyula munkássága stb) • A továbbhaladás feltételei: Készségfejlesztő tantárgy elvárásai különböznek a közismereti tárgyak elvárt normáinak megállapításától. Minden tanulót rajzi készségeinek önmagához viszonyított fejlődése alapján értékelünk. A tanév során elsajátítandó tárgyi ismeretek –művészettörténet, rajzi szakismeret– felmérése egységes módon, írásban és egyénileg, manuális tevékenység során történik.

64

9.

TECHNIKA18, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7.

8.

Heti óraszám

1

1

1

1

1

1

1

Éves óraszám

36

36

36

36

36

36

36

ALAPELVEK, CÉLOK : A NAT-tal összhangban arra törekszünk, hogy a tanulók lehetőséget kapjanak a mesterséges (technikai), a természeti és a társas-társadalmi környezettapasztalati megismerésére, elsősorban a mindennapi életvezetéshez szükséges gyakorlati tudás megszerzésére. Ezáltal a műveltségi terület hozzájárul a természettudományos és technikai kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, a szociális és állampolgári kompetencia, valamint a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakításához. Erősíti a tanulók elkötelezettségét az egészség- és környezettudatos életvitel iránt. Főbb területei: a családi életre való felkészítés, a háztartási ismeretek, az egészségfejlesztés, valamint a közlekedési és műszaki kultúra. A Technika, életvitel és gyakorlat műveltségterület kiemelt célja a gyakorlati tevékenységekhez szükséges készségek és képességek fejlesztése, a szakszerű eszközhasználat elsajátítása, az alapvető technológiai folyamatok megismerése, a munka megbecsülése, végső soron a pozitív alkotó magatartás kialakítása. Az ismerkedés a mindennapok tárgyi környezetével segíti a felelős, környezettudatos beállítottság és a kritikus fogyasztói magatartás kialakítását. A tevékenységek, szakmák és életpályák bemutatása megalapozza a tanulók pályaválasztását. A problémák megoldásában és a nehézségek leküzdésében szerzett jártasság segíti őket, hogy megállják a helyüket a munka világában. A műveltségterület életszerű feladatokkal és eljárásokkal dolgozik, kapcsolatot teremtve az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között.

FEJLESZTÉSI FELADATOK szerkezete 1. Az emberi tevékenységek környezete 2. Pályaorientáció és a munka világa 3. Tervezés, kivitelezés, ellenőrzése 3.1. A tevékenység információforrásainak használata 3.2. Tervezés 3.3. Kivitelezés 4. Munkavégzési, tanulási szokások, attitűdök 4.1 Rend, szabálykövetés 4.2 Egészség- és környezettudatosság, takarékosság, hatékonyság

18

Életvitel és gyakorlat 1-5 Technika, életvitel és gyakorlat 5-8

65

A helyi tanterv megvalósítása során arra törekszünk, hogy a tanulók jól begyakorolják a Kerettanterv tananyagát. A 10 % terhére nem kívánunk új tananyagot bevonni, hanem azt a begyakoroltatáson kívül az alábbiak szerint hasznosítjuk: •

A tanultak gyakorlatban való alkalmazhatósága érdekében: Előtérbe helyezzük a gyakorlati tevékenységeket (modellezés, munkadarabok készítése, technológiák megismerése). Hangsúlyt fektetünk a tervezés, anyagszükséglet kiszámításának folyamatára. Elsajátítjuk a háztartási gépek biztonságos használatát. Kreatív szemlélet kialakítására törekszünk. Részt veszünk rendszeresen visszatérő interaktív programokon (kresz, hulladék roadshow)

•

Testi-lelki egészség fejlesztése érdekében: Megismerkedünk a helyes táplálkozás elveivel, betegségmegelőzés, helyes életmód, időbeosztás szerepével és gyakorlati tennivalóival. Törekszünk a tanulókban a környezettudatos szemlélet kialakítására; a hulladékgazdálkodás, újrahasznosítás fontosságának megismerésére. Kitartó, fegyelmezett munkára szoktatással alapozzuk meg a későbbi munkabírást. Alkalmat teremtünk az alkotás örömének megismerésére

•

Vállalkozáskész magatartás fejlesztése érdekében: Tudatos fogyasztói magatartásra nevelünk (szimulált vállalkozás, gazdasági jelenségek elemzése, megtakarítási formák, pénzügyi alapfogalmak). Fejlesztjük a kommunikációs készségeket (kulturált vita, érvelés, reklamálás). Megtanuljuk az információk gyűjtésének, elemzésének, hasznosításának módjait. Elemezzük a gazdasági jelenségeket, piac tényezőit (nyersanyag ára, beszerzési forrásai, értékesítés, reklám). Törekszünk egyén és közösség viszonyának helyes kialakítása (önismeret, önérvényesítés, közösségi munka, csapatmunka).

•

A lakóhelyünk széleskörű megismertetésére törekszünk. Lehetőség szerint üzemlátogatásokat szervezünk, megismerjük a legfontosabb cégeket, munkalehetőségeket. Ez egyben a pályaválasztást is segíti. Tájékozódunk a nagy szolgáltatók ügyfélszolgálatairól (távhő, vízmű, áramszolgáltató). Megismerjük a városi közlekedést (térkép –és menetrendhasználat). Felkutatjuk városunk régi üzemeit, egyesületeit, kiállítás-látogatásokat szervezünk (technikatörténet).

•

A továbbhaladás feltétele: A tanév végén szerzett, legalább elégséges osztályzat, illetve a kerettantervekben illetve a tanmenetben ”A fejlesztés várt eredményei” címszó alatt meghatározott tananyag elégséges szintű ismerete.

66

10. TESTNEVELÉS ÉS SPORT Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

1. 5

2. 5

3. 5

4. 5

5. 5

6. 5

7. 5

8. 5

180

180

180

180

180

180

180

180

Iskolánkban hagyományosan évfolyamon belüli csoportbontás keretében folyik a testnevelés. 2 emelt szintű (fiú / lány) és egy vegyes alap szintű csoportban. ALAPELVEK, CÉLOK A NAT-tal összhangban a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása a legfontosabb cél. Játékos mozgástevékenységgel gazdagítjuk és fejlesztjük a tanulók mozgásműveltségét. A helyi tantervünkben is célunk az alapkészségek (természetes mozgásformák) mozgásmintáinak megszilárdítása, magabiztos végrehajtásának kialakulása kiemelkedően fontos, mivel ezek jelentik a hatékony és gyors mozgástanulás, továbbá a bonyolultabb sportági és táncos mozgások alapfeltételeit. A fejlesztési folyamat során érvényesülnie kell a fokozatosság elvének, amely a természetes mozgások egyszerű végrehajtási mintáitól elindulva egyre összetettebb, komplexebb helyzetekben történő alkalmazását jelenti. A tanulási folyamat egészét át kell hatnia a nagyfokú sikerességnek, az élményszerzésnek, a kihívást jelentő, örömteli mozgásos tevékenységeknek, amelyek a játékosság módszerével együtt formálják a testneveléshez és sporthoz fűződő pozitív attitűdbázist. A műveltségi terület egyik stratégiai célja a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre szocializálása. A minden évfolyamon felmért NETFIT, fittségi teszt is a prevenciót szolgálja, melynek segítségével a tanulók képessé válnak saját fittségi szintjüket értékelni, saját táplálkozási és egészségmegőrző szokásrendszerüket kialakítani. Az életkornak, érdeklődésnek és fizikai állapotnak megfelelő rendszeres fizikai aktivitás egész életre igényt teremtsen az öntevékeny testedzésre, önálló sportolásra és motoros önkifejezésre. A testnevelés és sport műveltségi terület másik stratégiai célja a motoros műveltség eszközeivel történő személyiségfejlesztés. A motoros tanulás, a motorikus cselekvésbiztonság fejlesztése folyamatában fejlődnek a tanulók személyes készségei, képességei, kompetenciái. A harmadik stratégiai cél a tehetséggondozás, a sportban tehetségesek felkarolása - a tanuló erős és gyenge oldalát egyaránt támogatva, segítve. Az iskolai testnevelés és sport adja a bázisát a sporttörténeti hagyományokkal rendelkező, sikerekben gazdag nemzeti élsportnak. A differenciálás és a motiváció a tanulóközpontú fejlesztés kiemelt alapelvei. Az esélyegyenlőséget biztosító elv figyelembe veszi a gyermekek testi, lelki és szociális állapotának természetszerű különbözőségeit, eltérő fejlődési lehetőségeit. A testnevelés és sport a tanulási nehézségek kezelésében – a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek fejlesztésében – és a társadalmi integrációban betöltött szerepe, mint alapelv, szintén hangsúlyos. A Nemzeti alaptantervnek megfelelően a testnevelés és sport műveltségterület célkitűzéseinek megvalósításához az örök értékeket képviselő tradicionális sportágak mellett a tanulók érdeklődését kiváltó újszerű sport-, illetve testgyakorlati ágakra is hangsúlyt fektetünk. Az úszás oktatást pedagógiai céljainknak megfelelően fontosnak tartjuk. A Kerettantervvel összhangban a 3.és a 5. évfolyamon – a Klebelsberg Intézet koordinálásával - tervezzük megvalósítani.

67

A tánc és mozgás oktatását iskolánkban a testnevelés órák keretében valósítjuk meg. A táncok, táncstílusok kiválasztása a táncot oktató feladata lesz, az iskola és az osztály adta lehetőségek gondos mérlegelése után. Azt az elvet azonban rögzíti, hogy a tánc tanításának elsődleges célja a táncolás, az éneklés és a játék örömének, közösségformáló erejének megélése, képességfejlesztő hatásainak kiaknázása. A helyi tanterv anyagát heti egy, az öt testnevelés óra egyikére terveztük. Az emelt szintű csoportokban a tananyagot magasabb szinten sajátítják el, a gyakorlatban jobban tudják alkalmazni, és versenyeken is eredményesebben szerepelnek. Váljanak képessé a mozgásban előforduló hibák felismerésére, azok kijavítására. A játékszabályok ismeretének birtokában élvezetesen, és jól játsszák a sportjátékokat. A helyi tanterv megvalósítása során arra törekszünk, hogy a tanulók jól begyakorolják a kerettantev tananyagát. A 10% terhére nem mennyiséget, hanem minőséget kívánunk fejleszteni. A lakóhelyünk széleskörű megismertetésére törekszünk. Testnevelés órákon, valamint versenyeken városunk más sportlétesítményeit – Fedett uszoda, Jégpálya, Aréna Savária, Sportliget, iskolák pályái - is használjuk, jobban megismerjük lakóhelyünket. A továbbhaladás feltétele: A tantervi követelmények elsajátítására való törekvés, illetve az egyén képességeinek megfelelő teljesítmény, az órákon való aktív részvétellel.

68

11. TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Heti óraszám

2

2

2

2

Éves óraszám

72

72

72

72

ALAPELVEK, CÉLOK A NAT-tal összhangban a történelem oktatása során figyelemmel vagyunk arra,hogy az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához nyújt segítséget. Ennek középpontjában hagyományosan a történelem, mint múltismeret áll, mely a társadalom közös emlékezeteként az emberi azonosságtudat egyik alapja. Ez az identitástudat sokrétű, a legszűkebb helyi közösségektől, a haza és a nemzet legnagyobb kohéziós erőt jelentő összefogó erején át, az európai kontinens közösségei által az emberiség egészéhez való tartozás érzéséig terjed. Kölcsönös függésünk megértése meghatározó jelentőségű, amely világtörténelmi látásmódot követel, és a különböző – főleg európai – kultúrák, de leginkább határainkon inneni és túli nemzeti értékeink megbecsülését jelenti. A helyi tanterv megvalósítása során – Alapelveinkkel összhangban- kiemelt figyelmet fordítunk az elsajátított ismeretek alkalmazhatóságára. A történelmi folyamatok megértetése és megértése, olyan történelmi tudat kialakítását megalapozva, amelynek révén egyrészt beláthatóvá válik, hogy a jelen a múlt történéseinek a következménye is; másrészt viszont az, hogy mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára. A történelem tanulásának tehát nem pusztán az a célja, hogy megismerjük múltunkat, hanem az is, hogy jobban tudjunk tájékozódni a jelenben. Kiemelt cél annak érzékeltetése, hogy a magyar nemzet történelme sokféle egyéb nemzetiség és etnikum együttműködésének az eredménye is. A múlt felidézésének igénye és az ehhez szükséges képességek fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha – figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait – élményszerű a tanítás. Az általános iskolai történelemtanításnak éppen ezért a múltat szemléletesen megjelenítő történettanításon kell alapulnia. A történetek a múlt színes, sodró valóságának, a valaha volt élet lehető lényegi teljességének képszerű felidézését jelentik. A 10 % terhére nem kívánunk új tananyagot bevonni, hanem arra törekszünk, hogy a tanulók jól begyakorolják a Kerettanterv tananyagát. Mindezen túl Figyelemmel vagyunk arra, hogy a Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása terén kiemelt szerepet kap, hogy a tanulók - az élethosszig tartó tanulás igényének megfelelve - képessé váljanak ismereteket meríteni szűkebb környezetükből, történetekből, könyvekből, képekből, tömegkommunikációs eszközökből, a világhálóról, statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Az is lényeges, hogy az ezekből szerzett ismereteket egyre önállóbban és kritikusabban értelmezzék, és tudjanak belőlük következtetéseket levonni.

69

•

A tanultak gyakorlatban való alkalmazhatósága érdekében: A történelem, társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témakörei a társadalmi gyakorlatra összpontosító szocializációs célú tartalmi egységek, amelyek komplex módon reagálnak a diákokat közvetlenül érintő társadalmi jelenségekre. A témaköreinek feldolgozása – cselekvési minták bemutatásával, szituációs gyakorlatok szervezésével, tapasztalatszerzési lehetőségek megteremtésével és bizonyos gyakorlatias készségek fejlesztésével – sokat tehet azért, hogy a fiatalok ne álljanak majd védtelenül bonyolult élethelyzetekben.

•

Testi-lelki egészség fejlesztése érdekében: Az ókori és újkori olimpiák tanítása kapcsán kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy mennyire fontos céljaink eléréséhez az ép test, mert csak testileg és lelkileg egészséges emberek képesek nagy dolgok végrehajtására.

•

Vállalkozáskész magatartás fejlesztése érdekében: a témakörökben megjelenő ismeretek fontos szerepet játszanak a társadalom múltjára és jelenére vonatkozó tudás összekapcsolásában. Egyúttal alapokat kínálnak annak megértéséhez, hogy miként működik a társadalom, az állam és a gazdaság, amelyben saját maguk és családjuk mindennapi élete zajlik. Nem mindegy tehát, hogy a tanulók találkoznak-e ezekkel a kérdésekkel iskolai tanulmányaik során, vagy sem. Mint ahogy az sem mellékes, hogy az iskola ösztönzi-e őket az aktív, cselekvő állampolgárként való életre, vagy az őket körülvevő világ társadalmi, közéleti és gazdasági problémáival akkor találkoznak először, amikor azokat már nekik maguknak kell megoldaniuk.

•

A lakóhelyünk széleskörű megismertetésére törekszünk. Szűkebb-tágabb lakóhelyünk megismerését segítik a térképelemző, térképkészítő feladatok. A történelmi korok művészet történetének oktatása során kiemelt helyet kapnak a helyi műemlékeink, művészeink (Isis-szentély, Romkert, Derkovits Gyula munkássága stb).

•

A továbbhaladás feltétele: A tanév végén szerzett, legalább elégséges osztályzat, valamint a kerettantervekben illetve a tanmenetben ”A fejlesztés várt eredményei” címszó alatt meghatározott tananyag elégséges szintű ismerete.

70

12. TERMÉSZETISEMRET A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. Heti óraszám

2

2 + 0,5

Éves óraszám

72

90

7.

8.

ALAPELVEK, CÉLOK A NAT-tal összhangban a természetismeret tantárgy oktatása során figyelemmel vagyunk arra, hogy a tanulók képesek legyenek olyan tudás elsajátítására, mely segíti őket a természeti, technikai környezetük megismerésében. A tantárgy, a természettudományos alapok kialakításához nélkülözhetetlen ismeretek, tevékenységek, képességek rendszere. Célja a természettudományos nevelés. Ez a tanulókat aktív szerepvállalásra, a fenntarthatóságot támogató, önmagáért és a közösségért felelős életmód kialakítására készteti. Az ismeretek átadását életkori sajátosságaihoz, képességeik fejlődéséhez kell igazítani, egyben természettudományos műveltségen alapuló kritikus, konstruktív magatartás kialakítását szeretnénk elérni. A természettudományos tartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését, állandóságát, és változékonyságát. Cél továbbá, hogy a tanulók szeressék meg a természetet, az élőlényeket, fedezzék fel és tanulják meg annak értékeit, becsüljék szűkebb és tágabb környezetüket. Védjék, óvják környezetüket, és egészségüket. A testi- lelki egészségre nevelés fontos, kiemelt szerepet kap. Az élő szervezet megismerése mellett az egészség megőrzése, a veszélyek elkerülése, a harmonikus személyiség fejlesztése is nagy hangsúlyt kap. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása terén kiemelt szerepet kap a testi- lelki egészség, az alkalmazható tudás, konstruktív életvitel A helyi tanterv megvalósítása során arra törekszünk, hogy fejlődjön a tanulók természettudományos gondolkodáshoz szükséges képessége, melyek megalapozzák a biológia, földrajz, és fizika tantárgyakat. • A tanultak gyakorlatban való alkalmazhatósága érdekében: megismertetjük a közvetlen természeti, és épített környezetet, az ebben való tájékozódást. A környezetvédelem, és ennek kapcsán a tevékenykedtetés hangsúlyt kap. • Testi-lelki egészség fejlesztése érdekében: megismertetjük az élőlények felépítését az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Tudatosítjuk, hogy az egészséges környezet kialakítása, hozzájárul az élőlények egészségének megőrzéséhez. • Vállalkozáskész magatartás fejlesztése érdekében: felhívjuk a figyelmet a természeti energiák gazdaságos felhasználására, a fogyasztóvédelemre. A természettudományos attitűdök kialakításával segítjük a pályaorientációt (kísérletek, gyűjtőmunkák, projekt feladatok). • A lakóhelyünk széleskörű megismertetésére törekszünk. A közvetlen környezet, vagyis a tájegységünk, a megyénk, a városunk természeti, földrajzi vonatkozásait kihangsúlyozzuk. A helyismeret kiemelt szerepet kap.(pl. akcióprogramok) • A továbbhaladás feltétele: A tanév végén szerzett, legalább elégséges osztályzat, valamint a kerettantervekben illetve a tanmenetben ”A fejlesztés várt eredményei” címszó alatt meghatározott tananyag elégséges szintű ismerete.

71

13. FIZIKA a kerettanterv A változata szerint A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Heti óraszám

2

1+0,5

Éves óraszám

72

54

ALAPELVEK, CÉLOK A NAT –al összhangban az általános iskolai fizika legfőbb feladata a természettudományos és más alapkompetenciák fejlesztése, a gyermekekben ösztönösen meglévő kíváncsiság és tudásvágy megerősítése, a sikerélmény biztosítása, a tantárgy megszerettetése, a fizika további tanulásának érzelmi és értelmi magalapozása. A fizika alaptudomány, mert saját, a többi természettudomány alapjául is szolgáló fogalomrendszere, alapelvei és törvényei vannak. Ezért bizonyos előismereteteket a többi reál tantárgy tanításához a fizikának kell biztosítania. A fizikának meghatározó szerepe és felelőssége van a természet megismerésében és védelmében, a technika fejlesztésében és az ahhoz való alkalmazkodásban is. Fejlesztési feladataink A fizika tanulása, tanítása nem lehet öncélú. Közös munkával (a tanulókkal és a többi kollégával) el kell érni, hogy a tanulók döntő többsége elinduljon, és évről évre előrelépjen azon a fejlődési folyamaton, amelynek eredményeként 18 éves korára képes lesz: – biztonsággal tájékozódni a természetben, a társadalomban, a rázúduló információhalmazban, felismerni abban a helyét és feladatait, és ezek ismeretében képes lesz rendszerben gondolkodni és önállóan cselekedni; – észrevenni a kapcsolatot a fizika fejlődése és a társadalom változása, a történelmi folyamatok kialakulása között, megismerni a szükséges fizikai jelenségeket, fogalmakat, törvényszerűségeket, valamint megismerni, értékelni a legkiválóbb fizikusok munkásságát, tudományos eredményeit, ezek hatását az emberiség életére; – a fizikai ismeretek rendszerében eligazodni, tudja, hogy melyek azok az alapvető fogalmak, elvek, törvények, amelyekre a rendszer épül; – eldönteni, hogy miben tehetséges, és ez alapján meghatározni azt az életpályát, amire sikeresen felkészülhet. A fejlesztési feladatokon kívül még a fizika tantárgy a következő alapkompetenciák fejlesztéséhez járul hozzá: – természettudományos kompetencia – matematikai kompetencia – szociális és állampolgári kompetencia – anyanyelvi kommunikáció – digitális kompetencia

72

A helyi tanterv megvalósítása során arra törekszünk, hogy a tanulók jól begyakorolják a Kerettanterv tananyagát. A 10 % terhére nem kívánunk új tananyagot bevonni, hanem azt a begyakoroltatásra, tanév végi összefoglalásra, ismétlésre, hiánypótlásra szánjuk. A 8. évfolyam +0,5 órájában egyrészt a tantárgyak közötti koncentrációra, másrészt a kompetenciamérésre való előkészítésre helyezzük a fő hangsúlyt. •

A tanultak gyakorlatban való alkalmazhatósága érdekében: Megtanítjuk a tanulókat az egyes fizikai törvényszerűségek felismerésére, alkalmazására a hétköznapokban.

•

Testi-lelki egészség fejlesztése érdekében: Tanulja meg óvni a környezetét, a természetet (környezetvédelem, környezettudatosság, fenntartható fejlődés).

•

Vállalkozáskész magatartás fejlesztése érdekében: az új iránti nyitottság, elemző képesség elsajátítása.

•

A lakóhelyünk széleskörű megismertetésére törekszünk. A lakóhelyhez köthető fontosabb magyar tudósok kihangsúlyozása.

•

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása terén

•

Továbbhaladás feltételei: Év végén az elégséges szint elérése, illetve a tanmenetben rögzített követelmények teljesítése, ismeretanyag elsajátítása.

73

14. KÉMIA a kerettanterv A változata szerint A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Heti óraszám

1

2

Éves óraszám

36

72

ALAPELVEK, CÉLOK - A kémia mint természettudományos tantárgy kiváló megvalósítási terepe annak, hogy a diákok sajátos, de az élet minden területén jól használható gondolkozásmódot (például problémameglátás, oksági összefüggések keresése, modellalkotás, törvényszerűségek felismerése) alakítsanak ki. Kísérletei révén a tények tiszteletére, elfogadására nevel. - A kémia az általános iskolában élményközpontúan, a diákok természetes kíváncsiságára építve kell, hogy megjelenjen. A diszciplináris tudás megszerzése mellett azonos súlyt kap a napi élettel és a környezettel való kapcsolat, továbbá azoknak az utaknak, módoknak a megtalálása, amelyekkel a kívánt információ, tudás birtokába juthatnak tanulóink. - Az elsődleges cél az érdeklődés felkeltése és szinten tartása a legkülönbözőbb interaktív módszerekkel: saját megfigyelésekkel, problémafelvető kísérletekkel az anyag változásainak „csodái” iránt. A tervezett órai kísérletek előkészítése, az otthoni megfigyelések, mérések, kémhatás vizsgálatok, kutakodások még a kémia népszerűsítését is jelenthetik. - Tanulmányaik során a diákok legtöbbször megfigyelésekből, tapasztalatokból, kísérletekből indulnak ki, ezekből vonnak le következtetéseket, majd kutatják az anyag viselkedésének okait. Menetközben maguk a tapasztalatok sarkallhatják a tanulókat nyomozásra, a miértek keresésére. Így a tudományos megismerés egyes formáinak alkalmazásával egyre önállóbban és sokoldalúbban tudnak új ismereteket szerezni. Kísérleteik, mini kutatásaik, méréseik révén hasznos anyagismerethez jutnak, amelyeket a napi élethez kapcsolódó tevékenységeik során – mint például tűzveszélyesség, tűzoltás, háztartási vegyszerek tulajdonságai, kozmetikai krémek hatásai, főzés-sütés, mosás – közvetlenül is alkalmazhatnak. Mindeközben elsajátítják a kémiai anyagokkal való felelősségteljes, balesetmentes bánásmód alapszabályait is.

A helyi tanterv megvalósítása során a 10 % terhére nem kívánunk új tananyagot bevonni, hanem azt a begyakoroltatásra, tanév végi összefoglalásra, ismétlésre, hiánypótlásra szánjuk. Mindezen túl arra törekszünk, hogy a tanulók - a kémiával való ismerkedés közben- olyan tapasztalatokon, kísérleteken nyugvó, biztos anyagismereten alapuló tudást szerezzenek meg, amely nemcsak segíti őket (például a háztartási teendőkben), hanem életmentő is lehet számukra (például a benzingőz robbanásveszélyes viselkedése, szénmonoxid végzetes hatása). Az elsajátított ismeretek és a természettudományos szemlélet birtokában tanulóink, majd a felnőttek lehetőségeiktől és tehetségüktől függően egyre tudatosabban ügyelhetnek az egészségükre, szűkebb és tágabb környezetükre.

74

•

Fontosnak tartjuk a tanultak gyakorlatban való alkalmazására való felkészítést. A kémia változatos témakörei inspirálhatják a tanulókat arra, hogy a tananyagot a legkülönbözőbb módokon, szinteken (felzárkóztatás, tehetséggondozás) közelítsék meg, problémákat fedezzenek fel, asszociáljanak, vitázzanak, kutakodjanak, és ehhez célirányosan keressenek az interneten adatokat, információkat. Használják, fejlesszék az anyanyelv mellett idegen nyelvi tudásukat, tervezzenek kísérleteket, érvekkel, tapasztalati tényekkel bizonyítsanak. A kémiai jelenségek, folyamatok vizsgálata során fokozatosan szerzik meg, fejlesztik az anyagi világ megismeréséhez, az értő tanuláshoz szükséges gyakorlati és elméleti kompetenciákat. Mindezt csupán egyedül nem tehetik, így számos kompetencia mellett a szociális is fejlődik. Kialakulhat a reális önismeret, maguk és mások munkájának értékelése. Erősíti a motivációt, a tantárgyhoz való kötődést az is, ha a feldolgozás épít a már meglévő infokommunikációs jártasságra, tudásra (képek, videók, prezentációk készítése, azok megosztása közösségi oldalakon, tudásépítő platformokon). A jövendő pályaválasztásukat segítheti a kortárs magyar vegyészek világhírű teljesítményével, találmányaival való találkozás is.

• : Fontosnak tartjuk a testi-lelki egészség fejlesztését. - Tanulóink biztos anyagismerethez jutnak, amelyeket a napi élethez kapcsolódó tevékenységeik során – mint például tűzveszélyesség, tűzoltás, háztartási vegyszerek tulajdonságai, kozmetikai krémek hatásai, főzés-sütés, mosás – közvetlenül is alkalmazhatnak. - elsajátítják a kémiai anyagokkal való felelősségteljes, balesetmentes bánásmód alapszabályait. - a tanulók olyan tudást szerezhetnek meg, amely nemcsak segíti őket (például a háztartási teendőkben), hanem életmentő is lehet számukra (például a benzingőz robbanásveszélyes viselkedése, szénmonoxid végzetes hatása. - Megszerzett elméleti és gyakorlati tudásukat (például egészséggel és környezettudatos életmóddal kapcsolatos ismeretek) egyre több szituációban alkalmazhatják, illetve terjeszthetik szűkebb-tágabb környezetükben. • Vállalkozáskész magatartás fejlesztése érdekében: - használják a modellalkotást mint ismeretszerzési módszert - elsajátítják az együttdolgozás alaplépéseit - fejlesztjük a kommunikáció, következtetés, megfigyelés, adatgyűjtés, bizonyítás, cáfolás készségrendszerét, mely későbbi életük során fontos lehet. - egészségtudatos, aktív szerepvállalásra készítünk fel. • A továbbhaladás feltétele: A tanórákon való aktivitás, az otthonra kijelölt feladatok (pl. gyűjtőmunkák) elvégzése, a „fejlesztés várt eredményei” címszó alatt meghatározott tananyag elégséges szintű ismerete.

75

15. BIOLÓGIA - EGÉSZSÉGTAN a kerettanterv A változata szerint A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Heti óraszám

2

1,5

Éves óraszám

72

54

ALAPELVEK, CÉLOK A NAT-TAL ÖSSZHANGBAN: Célunk az általános természettudományi fogalmak, eljárások, szemléletmódok kialakítása. A biológia és egészségtani műveltség tartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését és rendszerszerű „működését”, az élőlények állandóságát és változékonyságát. Ezek az ismeretek a természet szeretetére, a meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevelnek. A környezettudatosság célja, hogy a tanulók legyenek képesek a környezet megóvására, ezzel elősegítve az élő természet fennmaradását, a társadalom fenntartható fejlődését. Vegyék észre, hogy a természeti jelenségek, folyamatok kölcsönhatásban vannak az élő szervezettel. A tartalmak egy része lehetőséget ad a társadalom és gazdaság aktuális problémáinak felismerésére és értelmezésére, az aktív és felelős állampolgári magatartás gyakorlására. A tanulókat meg kell ismertetni a tervszerű megfigyeléssel és kísérletezéssel, ehhez megfelelő motiváció, támogató tanulásszervezés szükséges. A megszerzett műveltség alapján a tanulók megismerik szervezetük felépítését, működését, így tudatosan betarthatják az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat. Iskolánkban kiemelt a testi-lelki egészségre nevelés, ezért is fontos, hogy vegyék észre a tanulók az egészséges test felépítésének, és működésének csodáit. Fontos a kamaszok reális önismeretének alakítása, a társas kultúra fejlesztése, felelősség önmaga és társai iránt, a családi életre nevelés. Célunk továbbá, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élet sokféleségéről, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről. A helyi tanterv megvalósítása során arra törekszünk, hogy a tanulók ismerjék meg a természeti jelenségek kölcsönhatásait, az élőlények felépítését és működését, Egészség, és környezettudatos szemlélet alakuljon ki. Célunk továbbá az is, hogy a tanulók cselekvő közreműködővé váljanak a tanulási folyamatban. •

•

•

A tanultak gyakorlatban való alkalmazhatósága érdekében: fejlesztjük a kommunikációs képességeket, a problémamegoldó gondolkodást, az ok, okozati összefüggések feltárását. Élettani megfigyelések, vizsgálatok során gyakorlatból vett példákat dolgozunk fel. A leíró jellegű tudásépítés mellett az absztrakt gondolkodás fejlesztése, az önálló tanulási stratégiák kiépítése is szükséges. Nemcsak a „mi van a természetben?”, hanem a „miért éppen így van?” kérdésekre is keressük a választ. Testi-lelki egészség fejlesztése érdekében: az élő szervezet működésének megismerése során az egészségmegőrzés, megelőzés kerül előtérbe. Az egészség, és környezetkárosító anyagok elkerülésére hívjuk fel a figyelmet. Bekapcsolódunk városunk újraélesztési programjába ( „Segítés városa”) így tanulóink megismerkednek az újraélesztés elméleti és gyakorlati megvalósításával. Vállalkozáskész magatartás fejlesztése érdekében: a természettudományos műveltség fejleszti a kommunikáció, következtetés, megfigyelés, adatgyűjtés, bizonyítás, cáfolás

76

• •

készségrendszerét, mely későbbi életük során fontos. Egészségtudatos, aktív szerepvállalásra készítünk fel. Az érdeklődő tanulókat a természettudományokhoz köthető pálya felé irányítjuk, hisz a gazdasági versenyképesség számára létfontosságú a kellő számú és felkészültségű műszaki szakember. A lakóhelyünk széleskörű megismertetésére törekszünk. Ezen belül a természeti értékeinkre, és azok megóvására hívjuk fel a figyelmet. A továbbhaladás feltétele: A tanórákon való aktivitás, az év során szerzett érdemjegyek legalább elégséges átlaga, a „fejlesztés várt eredményei” címszó alatt meghatározott tananyag elégséges szintű ismerete.

77

16. FÖLDRAJZ A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Heti óraszám

1

2

Éves óraszám

36

72

ALAPELVEK, CÉLOK - A földrajzoktatás megismerteti tanulóinkat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, továbbá a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei állnak. A földrajz tantárgy a természet- és társadalomföldrajz, valamint a regionális tudomány mellett számos földtudományágat képvisel a közoktatásban. Tantárgyi előzménye az 5–6. évfolyamon a természetismeret. - A földrajzi tartalmak feldolgozása során fejlődik tanulóink földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. Így fokozatosan kialakulhat felelős magatartásuk a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A helyi és a regionális gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével és a globális folyamatok érzékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti, társadalmi és környezeti problémákat. A helyi tanterv megvalósítása során a 10% terhére nem kívánunk további tananyagot bevezetni. - Elsődleges célunk a térbeli intelligencia fejlesztése. Kiemelt részt képez hazánk és környezete földrajzi-környezeti jellemzőinek megismertetése, amelynek során megalapozódik a hazához és a magyarsághoz való kötődésük. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárulunk az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemlélet kialakulásához. Mindezt úgy valósítjuk meg, hogy közben elősegítjük a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárulunk a felelős és tudatos környezeti magatartás, a jövő generáció érdekeit is szem előtt tartó gondolkodás fejlődéséhez.

78

• A tanultak gyakorlatban való alkalmazhatósága érdekében - Kiemelt célunk a folyamatos önképzés iránti igény felébresztése, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. - Fejlesztjük tanulóink szemléleti térképolvasási képességét. Törekszünk arra, hogy jártasságot szerezzenek az okfejtő térképolvasásban. Fontosnak tartjuk a folyamatos tájékozódás és információszerzés képességének fejlesztését. - Változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismerése és a tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információkezelő tevékenysége nélkül. Így a tanításitanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és az információfeldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a tapasztalati és a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. •

Feladatunknak tekintjük a testi-lelki egészség fejlesztését Mivel a földrajz tantárgy feladatának tekinti a tanulók megismertetését a helyi, a regionális és a globális környezetükkel, a valóság pedig gyorsan változik, ezért a tanulók kénytelenek állandóan önállóan frissíteni ismereteiket. A távoli tájak megismerésében nagy szerepet kapnak a média (nyomtatott sajtó, televízió, internet) által szerzett információk. A földrajz tantárgynak tehát célkitűzése, hogy ösztönözze a médiumok által közvetített világ kritikus elemzését, értelmezését, megértesse a tanulókkal, hogy a világ itteni ábrázolása nem azonos a valósággal, az eseményeknek és a jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát láthatják.

•

A vállalkozáskész magatartás fejlesztése során figyelemmel vagyunk arra, hogy - napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak - Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatásával a tantárgy elősegíti a szociális és állampolgári kompetenciák fejlődését. - A tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, illetve felkészíti őket a szakirányú középfokú tanulmányokra.

•

A lakóhelyünk széleskörű megismertetésére törekszünk - a magyarországi nagytájak különös tekintettel az Alpokalja bemutatásával. - Néprajzi csoportjaink és hagyományaik bemutatásával - Régiónk természetvédelmi objektumainak megismertetésével - Városunk gazdasági ágazatainak, jellegzetességeinek, értékeinek, gondjainak problémaközpontú megközelítésével, gondolatvázlatok készítésével.

•

A továbbhaladás feltétele: A tanórákon való aktivitás, az otthonra kijelölt feladatok (pl. gyűjtőmunkák) elvégzése, az érdemjegyek legalább elégséges átlaga, a „fejlesztés várt eredményei” címszó alatt meghatározott tananyag elégséges szintű ismerete.

79

17. HON-ÉS NÉPISMERET A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Heti óraszám

1

Éves óraszám

36

8.

ALAPELVEK, CÉLOK A NAT-tal összhangban a hon-és népismeret oktatása során figyelemmel vagyunk arra, hogy, tartalmazza nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt, valamint a hazánkban élő nemzetiségek kulturális emlékeit, szokásait, kulturális jelenét. Teret biztosít azoknak az élményszerű egyéni és közösségi tevékenységeknek, amelyek a család, az otthon, a lakóhely, a szülőföld tiszteletét alapozzák meg. Segíti az egyéni, családi, közösségi, nemzeti, nemzetiségi identitástudat és történeti tudat kialakítását. Tudatosítja a tanulókban, hogy saját hagyományaik, nemzeti értékeik megismerése, elsajátítása révén nyitottá válhatnak a velünk élő nemzetiségek, vallási közösségek, a szomszéd és a rokon népek, valamint a világ többi népének kultúrája, az egyetemes értékek iránt is. A helyi tanterv megvalósítása során arra törekszünk, hogy a tanulók megismerjék lakóhelyünk történelmi emlékeit, hagyományait, valamint a hagyományos paraszti kultúrát és értékrendet. Saját kultúránk megismerése mellett először a közvetlen környezetben, majd a tágabb hazában élő más hagyományú kisebbségek, nemzetiségek kultúrájának, tiszteletének megtanítására törekszünk. • A tanultak gyakorlatban való alkalmazhatósága érdekében: A hagyományos családi formák, a természet ismeretéhez alkalmazkodó munkarend, a paraszti erkölcs és értékrend megismertetésén keresztül olyan biztos háttér nyújtására törekszünk, amely segít eligazodni a világban, amely megvéd a fogyasztói társadalom szélsőséges megnyilvánulásaitól és az értékválságtól. • Testi-lelki egészség fejlesztése érdekében: A természet- közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó és nem kihasználó paraszti életmód értékeinek bemutatása. A szűkebb szülőföld hagyományainak alaposabb ismeretén keresztül a hazaszeretet megerősítése. • Vállalkozáskész magatartás fejlesztése érdekében feladataink a következők: A saját szűkebb környezet, szülőföld példáin keresztül általános kép kialakítása a hagyományos paraszti kultúra rendjéről és szokásairól. Az érdeklődés felkeltése a „hétköznapi történelem”, a néprajz, a művelődéstörténet, a népköltészet iránt. • A lakóhelyünk széleskörű megismertetésére érdekében feladataink a következők: A néprajz forrásainak felkutatása közvetlen lakókörnyezetünkben. Városunk hon-és népismerettel kapcsolatos múzeumi anyagának és kiállításainak megismerése (Smidt Múzeum, Falumúzeum stb.). • A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása terén kiemelt szerepet kap a tantárgy ld. 3.3 és 3.7. pontokban. • A továbbhaladás feltétele: Az érdemjegyek legalább elégséges átlaga, a tanórákon való aktivitás, az otthonra kijelölt feladatok (pl. gyűjtőmunkák) elvégzése, a „fejlesztés várt eredményei” címszó alatt meghatározott tananyag elégséges szintű ismerete.

80

18. INFORMATIKA

A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Heti óraszám

+1

1+0,5

1

1

Éves óraszám

36

54

36

36

ALAPELVEK, CÉLOK: A NAT-tal összhangban arra törekszünk, hogy a tanulók az információ megszerzéséhez, megértéséhez, feldolgozásához, alkotó alkalmazásához szükséges ismereteket, készségeket elsajátítsák. A tanulóknak gyakorlatot kell szerezniük a különböző kommunikációs technológiák használatában annak érdekében, hogy a dinamikusan változó kommunikációs környezetben eligazodjanak, tudatosan és felelősen éljenek az információszerzési és interaktív lehetőségekkel, ismerkedjenek meg az információs technológiákkal, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályaival. A tanulóknak meg kell ismerniük az információk és a gondolkodás összefüggéseit, az informatikai környezet egészségre gyakorolt hatását, a túlzott használat ártalmait, valamint az információs technológia használatának legális kereteit. A multimédia kommunikációban betöltött szerepe egyre jelentősebb, így az írott szöveg mellett az informatika tanítása során az audiovizuális elemekkel is foglalkozni kell. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi különbségekből adódó esélyegyenlőtlenség jelentősen csökkenthető az informatikai eszközök és a könyvtári szolgáltatások használatával. Az információ nyilvánosság és mindenki számára hozzáférhetővé válása esélyt ad a demokrácia erősítésére. Az informatikaoktatás célja a praktikus alkalmazói tudás, a készség- és képességfejlesztés mellett a logikus, algoritmikus gondolkodás és a problémamegoldás tanítása. A műveltségi terület fontos feladata, hogy felkészítse a tanulókat az informatikai eszközök, információforrások önálló és csoportos használatára. Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. A fejlesztési célok szerkezete: 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.1. A probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése 4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák 4.3. Médiainformatika 5. Az információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata 6. Könyvtári informatika

81

A helyi tanterv megvalósítása során arra törekszünk, hogy a tanulók a leggyakoribb alkalmazásokat életkoruknak megfelelő szinten tudják használni, képesek legyenek más tantárgyakban és a napi életükben a szerzett ismereteiket felhasználni. Jól begyakorolják a Kerettanterv tananyagát. A 10 % terhére nem kívánunk új tananyagot bevonni, hanem azt a fentieken kívül az alábbiak szerint hasznosítjuk: •

Az 5. évfolyam első félévében az alsó tagozat különböző tantárgyaiban tanultakat rendszerezzük. A második félévben pedig a 6. év végéig elsajátítandó tananyag egy részét kívánjuk feldolgozni.

•

A 6. évfolyam + 0,5 órájában egyrészt a tantárgyak közötti koncentrációra, másrészt a kompetenciamérésre való előkészítésre helyezzük a fő hangsúlyt.

•

A tanultak gyakorlatban való alkalmazhatósága érdekében:

A feladatok összeállításánál a mindennapi életben szükséges, gyakran előforduló példákra figyelünk (levél, plakát, táblázat, bemutató). Sok gyakorlati feladat megoldásával segítjük elő az alkalmazásható tudás megszerzését. •

Testi-lelki egészség fejlesztése érdekében:

Ügyelünk a számítógépes munkahelyek ergonomikus kialakítására, a rendszeres szünetekre, a szem pihentetésére. A gyakran használt, elsősorban internetes kommunikációban felhívjuk a figyelmet a közösségi lét szabályaira (netikett), veszélyeire. •

Vállalkozáskész magatartás fejlesztése érdekében:

A feladatok tartalmán keresztül (önéletrajz, üzleti levél írása), gazdasági jellegű feladatok (táblázatok, diagramok). Internetes keresés során az információk szűrése, ellenőrzése. • A lakóhelyünk széleskörű megismertetésére törekszünk. Elsősorban az internet használat során nyomon követjük városunk eseményeit, pl. az iskolánkról szóló híradásokat. Keresgélünk menetrendekben, könyvtári adatbázisokban, intézmények elérhetőségét, nyitvatartását, a városban zajló programokról szerzünk információkat. • •

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása terén (ld. 3.3 pontban) az informatika tantárgy kiemelt szerepet kap a médiatudatosságra való nevelés A továbbhaladás feltétele: A tanév végén szerzett, legalább elégséges osztályzat, illetve a kerettantervekben illetve a tanmenetben ”A fejlesztés várt eredményei” címszó alatt meghatározott tananyag legalább elégséges szintű ismerete és alkalmazása.

82

19. OSZTÁLYFŐNÖKI A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Heti óraszám

-

-

-

-

1

1

1

1

Éves óraszám

-

-

-

-

36

36

36

36

ALAPELVEK, CÉLOK A NAT-tal összhangban az osztályfőnöki tantárgy oktatása során figyelemmel vagyunk arra, hogy a középpontban a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, melynek színterei: a színes, sokoldalú iskolai élet, a tanulás, a játék, a munka. Ez fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat, hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamatokat, az osztályban érvényesülő nevelési hatásokat, más tárgyak által közvetített nevelési tartalmakat az osztályfőnöknek kell összehangolnia, szintézist kell teremtenie: azaz céltudatosan irányít a tanulókkal közösen, tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola nevelési rendszerébe. Kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a pozitív nevelési hatásokat, törekszik a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozására, a negatív társadalmi hatások kivédésére. Tevékenysége három feladatkörre terjed ki: ügyviteli, szervezési-koordinációs és a közvetlen nevelőmunka. A helyi tanterv megvalósítása során – az Apáczai Kiadó tantervének adaptációja alapján- arra törekszünk, hogy a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozása sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel történjen. Hozzájárulunk az általános műveltség gyarapításához, segítjük a pozitív erkölcsi értékrend kialakulását, felkészítjük a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére, megismertetjük őket a normakövető magatartás szabályaival és az etikai normákkal. • A tanultak gyakorlatban való alkalmazhatósága érdekében: törekszünk arra, hogy minden tanuló kapjon szót mind az előkészítésben mind a nevelési téma feldolgozásában. Lehet kérdezni, vitatkozni, érvelni. Olyan légkört alakítunk ki, mely feloldja a gátlásokat, hozzásegítve őket az őszinte megnyilatkozáshoz, őszinte véleményformáláshoz a kényes témákban is. • Testi-lelki egészség fejlesztése érdekében: a feloldódáshoz igyekszünk barátságos tantermi környezetet kialakítani (klubszoba, osztálykuckó) szemben a hagyományos tantermi rendszerrel. A tanulók és az osztályfőnök kreativitására építve közelítünk meg egy-egy témát: lehet rajzolni, festeni, ragasztani, vágni, szerepjátékokat játszani, énekelni, zenét hallgatni, bábozni, hangszeren játszani. • Vállalkozás kész magatartás fejlesztése érdekében: arra törekszünk, hogy hozzájáruljunk tanulóink társadalom által elvárt kulturált életvezetésének és erkölcsi értékrendjének kialakításához. Segítjük tanulóink kapcsolat-és viszonyrendszerének kiépítését.

• A lakóhelyünk széleskörű megismertetésére törekszünk. Ennek érdekében többször kimozdulunk a megszokott tantermi környezetből (pl. könyvtárba, múzeumba…). Különös figyelmet fordítunk a Szent Márton kultusz helyi vonatkozásainak tudatosítására is. (pl. rendezvények, Szent M.templom, Székesegyház, Püspöki Palota…) • A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása terén kiemelt szerepet kap azoknak a kompetenciáknak a fejlesztése, mely egy leendő uniós állampolgárnak részévé kell, hogy váljon.

20. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI KULTÚRA l. VÁLLALKOZZUNK! I

7. évfolyam 8. évfolyam

A tantervi követelmények az alábbi óraszámokkal kívánjuk megvalósítani: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7.

GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI KULTÚRA I.

1

VÁLLALKOZZUNK! I Éves óraszám

8.

1 36

36

GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI KULTÚRA I. 7. évfolyam A Gazdasági és pénzügyi kultúra I. tanterv a NAT gazdasági és pénzügyi neveléssel, valamint a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia fejlesztésével kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja, épít a technika, életvitel és gyakorlat, valamint a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tanterv vonatkozó részeire. Önálló tanterv, de erősíti a Vállalkozzunk! I. általános iskolai kerettanterv megvalósítását. A Gazdasági és pénzügyi kultúra I. két fontos szereplőn keresztül vezet be a gazdaság és pénz világába. Első részében a családok gazdálkodásán, második részében az egész nemzetgazdaság működésén keresztül mutatja meg a piacgazdaság legfontosabb folyamatait. VÁLLALKOZZUNK! I. 8. évfolyam A tantárgy elsősorban a NAT-ban meghatározott „Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia” fejlesztését szolgálja, illeszkedik a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretkör „Pénzügyi és gazdasági kultúra” témájához, azon belül is a „Vállalkozói alapismeretek” részterülethez. A Gazdasági és pénzügyi kultúra I. választható tantervvel együtt alkalmazva átfogóbb ismeretek átadását és szélesebb körű kompetenciafejlesztést tesz lehetővé, de önálló tanterv. A Vállalkozzunk! I. tantárgy19 célja, hogy a diákok betekintést nyerjenek a vállalkozások működésébe, hogy ne csak fogyasztóként, hanem potenciális vállalkozóként, munkavállalóként gondolják át, ismerjék meg a gazdaság e fontos szereplőjének tevékenységét. Ismerjék meg a vállalkozók áldozatos, kockázatos és leleményes munkáját, becsüljék a tisztességes, felelős vállalkozói magatartást. Értsék meg, hogy a vállalkozások nélkül nem működik a piacgazdaság, a többi gazdasági szereplő az általuk előállított javakon osztozik, azokból részesül. A vállalkozások munkáján, termékein, szolgáltatásain nyugszik az egész nemzetgazdaság (ország), végső soron pedig az emberek jóléte. Legyenek tisztában azzal, hogy minden társadalmi szervezet gazdálkodik. A kerettantervi koncepció teljes mértékben összhangba hozható az iskola hagyományaival, a 15 évvel ezelőtt megfogalmazott vezetői programmal, valamint a TÁMOP 3.1.4-es intézményi projektjével. Ld. Siker kulcsa illetve Kis menedzser program A helyi tanterv részletek kidolgozására a végleges kerettantervi dokumentáció kiadását követően kerül sor.

19

A Vállalkozzunk! II. tantárgy a 9-10. évfolyamon választható.

84

6. Hatályba léptetési, legitimációs, nyilvánossági záradék Jelen formájában a Derkovits Gyula Általános Iskola Pedagógiai Programja a 20130/2014. tanévtől, felmenő rendszerben lép életbe. Hatályosságát az alábbiak szerint határozta meg a tantestület: •

A Pedagógiai Program akkor tekinthető elfogadottnak, ha azt a tantestület legalább kétharmada nyilvános szavazással elfogadta.

•

Első felülvizsgálatára (beválás vizsgálata) felülvizsgálatára hat évenként kerül sor.

•

Rendkívüli esetben is sor kerülhet a program felülvizsgálatra, amennyiben o annak szükségességét a nevelőtestület harmada írásban kéri, o az iskolavezetés illetve az o az iskolaszék indítványozza, o az iskola társadalmi környezetében vagy az o oktatásirányításban, a jogi környezetben számottevő változás áll be.

2014.

júniusában,

rendszeres

A szakmai indokok miatti módosítására- a munkaközösség javaslata illetve az iskolavezetés döntése alapján kerülhet sor. A program alapjait nem érintő, illetve a mindennapi munkához, tantárgyfelosztáshoz kapcsolódó előírásait –ha az a 10%-ot nem éri el, a hatályos jogszabályok figyelembe vételével- a Tantestület saját hatáskörében módosíthatja. A Pedagógiai program nyilvánosságra hozataláról az alábbiak szerint rendelkezünk: • • • •

A Pedagógiai program eredeti változatát az iskola igazgatójának irodájában lévő páncélszekrényben helyezzük el. Egy-egy példány iktatásra, illetve az igazgató helyettesi irodába kerül. Egy teljes, a mellékleteket is tartalmazó változat - a nyilvános betekintés lehetőségének biztosításaként - az iskola könyvtárában kerül elhelyezésre. A potenciális és tényleges iskolahasználók, valamint az érdeklődők az iskola honlapján is megtekinthetik a Pedagógiai programot.

85

VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK:

A Szombathelyi Derkovits Gyula Általános Iskola módosított PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a közalkalmazotti tanács a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 16.§ (2) bekezdés b.) pontja alapján véleményezte. Szombathely, 2013. június 13. ……………………………..……. közalkalmazotti tanács elnöke

A Szombathelyi Derkovits Gyula Általános Iskola módosított PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT az iskolaszék a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 122.§ (9) bekezdése alapján véleményezte. Szombathely, 2013. június 13. ……………………………. iskolaszék elnöke

A Szombathelyi Derkovits Gyula Általános Iskola módosított PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a szülői szervezet a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 73. § (1) bekezdése alapján véleményezte. Szombathely, 2013. június 13. ……………...……………. szülői szervezet elnöke

A Szombathelyi Derkovits Gyula Általános Iskola módosított PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a diákönkormányzat a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120. § (4) bekezdése alapján véleményezte. Szombathely, 2013. június 13. ……………………………. diákönkormányzat elnöke A Szombathelyi Derkovits Gyula Általános Iskola módosított PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a nevelőtestület a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 26. § (1) bekezdése alapján elfogadta. Szombathely, 2013. június 13. …………………………… nevelőtestület képviseletében

86

A Szombathelyi Derkovits Gyula Általános Iskola módosított PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 26. § (1) bekezdése alapján jóváhagyom. Szombathely, 2013. június 13. ………………………… igazgató

Az Nkt. 26. § (1) bekezdése alapján a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatára, mint a Szombathelyi Derkovits Gyula Általános Iskola működtetőjére, a módosított Pedagógiai Program megvalósítása a jogszabályokban meghatározottakon túl többletkötelezettséget nem hárít. Szombathely, 2013. június 13. ………………………….. igazgató

Az Nkt. 26. § (1) bekezdése alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerülete a Szombathelyi Derkovits Gyula Általános Iskola fenntartója nevében a Pedagógiai Program megvalósításához az 1. számú mellékletben meghatározott többletkötelezettséget biztosítja, és a módosított Pedagógiai Program 2013. szeptember 1-jei érvénybelépéséhez egyetértését adja. Szombathely, 2013. június ... ………………………….. tankerületi igazgató