Gyula Derkovits (1894—1934) : Marchand de poissons. 1930. Derkovits Gyula (1894—1934) : Halkereskedő. 1930.
DERKOVITS
GYULA
A MAGYAR
A Magyar Nemzeti Galéria m é l t ó n a k tartja, hogy Bulletin-jenek első s z á m á b a n behat ó l m á n foglalkoz zék Derkovits G y u l á v a l és művészetével, mert egyre nyilvánvalóbb, hogy személyében korszakalkotó festő és grafikus m ű k ö d ö t t az 1920—30-as é v e k b e n Magyarországon. Ú g y t ű n i k , m ű v é s z e t é n e k jelentő sége nemcsak a magyar m ű v é s z e t b e n r e n d k í v ü l i , de v i l á g v i s z o n y l a t b a n is az. Derkovits élet m ü v é n e k felmérése és korszerű értékelése n é h á n y é v e folyik. Jóllehet életében is rengeteget í r t a k róla, n é h á n y kisebb-nagyobb komo lyan v e h e t ő t a n u l m á n y o n k í v ü l m é g nem l á t o t t nap világot m ű v é s z e t é t összefoglaló í r á s . T a n u l m á n y u n k is c s u p á n részfeladatot vállalhat az a d a t k ö z l ő és értékelő m u n k á b ó l . A d a l é k o k a t i g y e k s z ü n k n y ú j t a n i a k i a l a k í t a n d ó összképhez, elsősorban a Galéria bir t o k á b a n lévő anyag a l a p j á n . C i k k ü n k m o n d a n d ó j á t az a l á b b i keretek között tárgyaljuk. .Minthogy a Nemzeti Galéria l é t r e j ö t t é v e l képző m ű v é s z e t ü n k produktumainak gyűjtésére, bemuta t á s á r a és t u d o m á n y o s feldolgozására ú j , az eddigiek nél nagyobb s k e d v e z ő b b lehetőségek n y í l n a k , igyek s z ü n k felmérni, hogy azok a k ö z g y ű j t e m é n y e k , amelyekből a Nemzeti Galériáé létesült, egy-egy külö nösen jelentős m e s t e r ü n k é l e t m ű v é t hogyan repre zentálják. Az így kapott e r e d m é n y szabja meg s teszi c é l t u d a t o s a b b á g y ű j t é s ü n k i r á n y á t , m ű t á r g y v á s á r l á s a i n k a t . E regisztrálást szolgáljuk, amikor dolgozatunk első részében bemutatjuk, hogy Derkovitsnak eddig milyen m ű v e i , hogy és mikor kerül tek a Nemzeti Galéria g y ű j t e m é n y é b e , illetve annak ö r ö k l ö t t g y ű j t e m é n y e i b e , az Országos S z é p m ű v é s z e t i M ú z e u m é b a és a volt Fővárosi K é p t á r é b a . A hogyan és a mikor kérdése a z é r t fontos, mert bizonyos jel lemző mozzanatokat tartalmaz. Amíg az 1954 évig szerzett anyagot c s u p á n a g y ű j t é s szempontjából t á r g y a l j u k , addig az e z u t á n g y ű j t e m é n y ü n k b e k e r ü l t t e l , mint új szerzeménnyel, külön, b e h a t ó b b a n foglalkozunk ; noha k i a d v á n y u n k keretei k ö v e t k e z t é b e n i t t is le kell monda n u n k anyagunk részletes publikációjáról. Egy-egy részletesebb kidolgozást k í v á n ó rész teljes feldolgo zását majd t o v á b b i k ö z l e m é n y e k b e n adjuk. T á r g y a l á s u n k b a n az 1954-es d á t u m o t az a l á b b i ok m i a t t v á l a s z t j u k c e z ú r á n a k . Az Országos Szép 1
9*
NEMZETI
GALÉRIÁBAN
m ű v é s z e t i M ú z e u m Ü j Magyar K é p t á r á b a n 1954ben e m l é k k i á l l í t á s t r e n d e z t ü n k Derkovits Gyula műveiből. I t t bemutattuk minden, akkor fellelhető m ű v é t , é l e t m ű v é n e k k ö r ü l b e l ü l nyolcvan százalékát (133 festményt, 250 rajzot és grafikát).- Ez volt eddig a l e g n a g y o b b s z a b á s ú , a Derkovits m ű v é s z e t ó t leggazdagabban reprezentáló kiállítás. Az emlékkiállí t á s n a k két nagy t a n u l s á g a volt : a m ű v e k és a k i állított d o k u m e n t á c i ó s anyag bizonyító ereje szerte foszlatta a Derkovits valódi m i v o l t á t és é r t é k é t el torzító n é z e t e k e t , a polgári i d e a l i s t á k a t és a vulgárm a r x i s t á k a t e g y a r á n t ; i t t bizonyult be p e r d ö n t ő é n Derkovits művészi és emberi n a g y s á g a , a korszak alkotó festőé és grafikusé, valamint a m e g n e m a l k u v ó f o r r a d a l m á r é . — E k k o r h a t á r o z t u k el, hogy Derko vits m ű v e i t e z u t á n t e r v s z e r ű e n , lehetőségeinkhez m é r t e n gyors ü t e m b e n gyűjtjük. Rádöbbentünk ugyanis, hogy b á r számos jeles a l k o t á s á t v a l l h a t j u k m a g u n k é n a k , á m főműveinek nagyobb része n é h á n y m a g á n g y ű j t e m é n y tien van, nemis beszélve a krono logikus szempontból fontos m ű v e k sokaságáról. Ekkoriban m á r napirenden volt a Nemzeti Galéria közeli létesítésének terve és az ott r e n d e z e n d ő á l l a n d ó gondolata kiállításunk k ü l ö n D c r k o v i t s - t e r m é n e k foglalkoztatott b e n n ü n k e t . Cikkünk t e h á t főként arról az anyagról igyekszik számot adni, amellyel ezidőtől fogva gyarapodott g y ű j t e m é n y ü n k . P u b l i k á c i ó n k h o z igen értékes, sok eddig n y i t o t t kérdést v o l t a k é p p e l d ö n t ő bizonyítékot szolgáltat az a nagy d o k u m e n t á c i ó s anyag, amelyet Derkovits Gyula özvegye 1956-ban a Szépművészeti M ú z e u m n a k a d o m á n y o z o t t , számos rajzzal és v á z l a t t a l e g y ü t t . Ezeket a dokumentumokat és o k m á n y o k a t dolgoza t u n k m i n d k é t részében felhasználjuk. Fokozott figyelmet é r d e m e l n e k a dokumentum-anyagban Der kovits Gyula kéziratai, elsősorban a lírai feljegyzések. Ezekkel majd k ü l ö n publikációban foglalkozunk, de megfelelő helyen ebben a t a n u l m á n y b a n is köz l ü n k belőlük szemelvényeket. Főleg k é t okból tesszük ezt. Egyrészt saját szavai segítségével i s m e r t e t j ü k meg egyéniségét, pszihéjét, valamint b i z o n y í t h a t j u k világnézeti szilárdságát, f o r r a d a l m á r m i v o l t á t ; más részt saját m a g á t ó l eredő, m ű v é s z e t é n e k eszmei alapjára vonatkozó bizonyítékokat szolgáltathatunk. Mindezek f e l t á r á s á r a nemcsak a z é r t v a n szükség, mert é v t i z e d e k f o l y a m á n szóban és í r á s b a n számos 131
balítélet és célzatos ferdítés terjedt cl Derkovitsról és művészetéről, hanem azért is foglalkozunk e z ú t o n személyiségével is, mert az ember megismerése és megértése elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a m ű v é s z t helyesen, a maga valódi m i v o l t á b a n meg ismerhessük és m e g é r t h e s s ü k . Derkovits írásos vallomásai is világosan t a n ú s í t j á k , hogy milyen volt ő maga é s a világról alkotott nézetei, valamint ékesen m a g y a r á z z á k , hogy m i é r t olyanok a képei amilyenek, szavakkal egészítvén k i egy nagy festő-lírikus kéj)-vallomásait. Mert Derko vits izzig-vérig lírikus a l k a t ú volt. Hangja tágregiszt e r ű , a h a n g u l a t k é p t ő l a t ö m ö r jellemképen és a balladisztikus d r á m a i kompozíción á t a n a g y s o d r ú eposzig terjedt. Művészi h a r m ó n i á b a rendező lelkén s z ű r t keresztül mindent. Szenvedélyesen á t é l t e mon d a n d ó j á n a k minden rozdülésnyi részletét, hogy vé gül sallangnélküli pőreségében, annak legbelsőbb lényegét t ü k r ö z z e képein. Sorsa-élete a proletárok sorsa és élete volt. Nagy k ü l d e t é s t é r z e t t m a g á b a n . Szenvedéseinek és m e g a l á z t a t á s a i n a k r e t t e n t ő terh é b e n é p p ú g y az osztály t e r h é t érezte és t ü k r ö z t e , m i n t ahogy k e m é n y , konok h i t é n e k , a felemelkedés, a győzelem h i t é n e k szárnyai is a negyedik rend fel emelkedésének és győzelmének jövőbe szárnyaié) hite volt lelkében ; olyan h i t , amely egy osztály t ö r t é n e l m i e l h i v a t o t t s á g á n a k biztos t u d a t á n alapult. Derkovitsal ú j t í p u s ú művész l é p e t t a magyar képző m ű v é s z e t porondjára, a polgári m ű v é s z n y o m á b a n a h a t á r o z o t t világnézettel és harcos o s z t á l y t u d a t t a l rendelkező proletár. Es hatalmas tehetségével r ö g t ö n a m ű v é s z e t legmagasabb csúcsaira h á g o t t . Rövid tizenöt éves p á l y á j a szakadatlan fejlődés, n a g y i r a m ú készülődés volt a r e m e k m ű v e k m e g a l k o t á s á r a . Magába szívta a közel s a távoli m ú l t m ű v é s z e t é n e k soksok e r e d m é n y é t és egyéniségének k o h ó j á b a n homo génné, sajátjává olvasztotta azokat. Ú j , m a g a s r e n d ű humanista m ű v é s z e t e t teremtett, és az integer valóság m ű v é s z i tükrözésére t ö r e k e d e t t abban a- korban, amikor az elembertolenedés és a dezintegrálódás fel dúlta Európa művészetét. Erős, tántoríthatatlan lépteivel szélesre taposta a szocialista jövő művésze t é n e k megkezdett ú t j á t . K o r s z a k a l k o t ó volt. — Ho gyan s m i k é n t tette? Azon igyekszünk, hogy cik k ü n k b e n erre a kérdésre n é m i feleletet adjunk.
van az iskolai t a n u l á s rövid ideje. 1918 telén estén k é n t feljárt a Kernstok és Rippl-Rónai vezette bel városi m a g á n i s k o l á b a és ott modell u t á n rajzolt, t ö b b n y i r e k r o k i k a t , A k ö v e t k e z ő é v n y a r á t pedig a jóvoltából Nyergesúj Magyar Tanácsköztársaság falun t ö l t ö t t e , az ugyancsak Kernstok veztésével m ű k ö d ö t t n y á r i m ű v é s z t e l e p e n , ahol szorgalmasan rajzolgatott, lui é p p e n nem nyomta az ágyat a há b o r ú b a n szerzett t ü d ő b a j á v a l . A T a n á c s k ö z t á r s a s á g b u k á s a k o r — 1919 augusztus elején v é g e t é r t iskoláz t a t á s a . Ez volt minden. Valamely á t l a g t e h e t s é g n e k a semmived egyenlő, neki elég ahhoz, hogy elindul hasson nehéz, szenvedésteljes m ű v é s z p á l y á j á n . E k o r s z a k á n a k stílusa és m ű v e i n e k lelki a t t i t ű d j e szorosan kapcsolódik kollégáihoz és a hazai meg kül földi mesterekéhez, akikről ebben a t á r s a s á g b a n szó lehetett. Kernstok, a magyar Fauve-ok, a Nyolcak (1909—1912) egyik prominens tagja, névleges vezére, ugyan ekkoriban megint visszatért a t e r m é s z e t h ű á b r á z o l á s á h o z , de 1919-ben festett n a g y m é r e t ű Z i vatar című k é p é b e n m é g fellelhető a n é h á n y é v előtt i „vadság* szelleme. Ez a m ű v é s z e t a kubizmus és az expresszionizmus sajátságos v e g y ü l e t e volt, párosulva egyfajta elvont h u m a n i t á r i u s és pantheista létekállapottal . G y ű j t e m é n y ü n k b e n őrizzük e periódus k é t legr e p r e z e n t á n s a b b d a r a b j á t , a Koncert-et' (1921 — 22), ( N . G. 1957.)* és az Utolsó racsorá-i (1922), (U. M . K . 1954). M i n d k e t t ő megfelel a fent jelzett felfogásnak. Azonban a, n a g y v o n a l ú formalátás és a kompozíció t ö m ö r zártsága, valamint a bensőséges hangulat i n t e n z í v kifejeződése m á r a leendő nagv művészt sejteti, annak (dienere, hogy hangja i t t m é g k o r á n t s e m ö n á l l ó . Stiliárisan fentiekhez csatla kozik m é g egy kevésbé j e l e n t é k e n y t á j k é p e is, a Régi temető (1922), ( F K . 1945.). B i r t o k u n k b a n van m é g egy 1921-ben festett Önarckép-e* (19. kép) (Sz.M. 1949.), amely s t í l u s b a n és felfogásban is elüt ekkori képeitől. A p a s z t ó z u s a n festett v á s z n o n a sötét, zöldes-kék h á t t é r b ő l ragyo g ó a n világlik elő a m a r k á n s arc, tűnődő-fürkésző t e k i n t e t é v e l . A haj és a kékes-fehér ing, s a fej formáit a d ó á r n y é k o k e g y m á s b a á g y a z o t t színreflexekkol dú sak. Kicsit V a n Gogh-ra e m l é k e z ü n k e k é p l á t t á n — nagyon szerette —, de i n k á b b azt érezzük, m i n t h a itt sikerülne megszólalnia először az á t v e t t stílus és a t t i t ű d b é k l y ó j a nélkül. Z á r k ó z o t t s á g van m á r i s 1
3
4
5
I Mindenekelőtt vizsgáljuk meg röviden, hogy gyűjteményünk miként reprezentálja Derkovits Gyula művészetét, egyes periódusaiban és egészében? Festészetének első szakaszát 1920-tól 1923-ig, Bécsbe költözéséig s z á m í t h a t j u k . E k k o r m á r m ö g ö t t e
* A gyűjteményünkben szereplő művek keletkezési dátuma, vagy címe után zárójelben közöljük a szerzés idejét, a dátum előtt rövidí téssel jelöljük a g y ű j t e m é n y t , amelybe a m û eredetileg került : Sz.M. = -Országos Szépművészeti Múzeum: F . K . = Fővárosi Képtár: U . M . K . = O. Szépművészeti Múzeum f j Magyar Képtára, 195:5-tól, amikoris a V.K. megszűri, és g y ű j t e m é n y e beolvadt az O.Sz.M.-éba : X . G . = .Magyar .Nemzeti Galéria, 1957 áprilisától. A birtokunkban lévő festményekről jegyzéket készítettünk és ezt a Jegyzetek elé h e l y e z t ü k ; a festmények adatait lásd ott is.
ebben a csaknem durva, do m é g bizakodó arcban, ós sugárzó szollem is, meg mély emberség. A tiszta emberi s z á n a l o m és bizonnyal a közös sors érzete for dítja figyelmét m á r okkor a szegény-emberek és dolgo zók felé. Sok szép k o r á n é r e t t rajza t a n ú s k o d i k erről. T ö b b n y i r e mély szomorúság á r a de fáradt a l a k o k b ó l , á m emellett az e l p u s z t í t h a t a t l a n életerőt is m á r ekkor meglátja a dolgozó emberben. G y ű j t e m é n y ü n k b e n m i n d k é t fajtából ő r z ü n k n é h á n y a t . Az elesettség és a felemelkedés ereje, az elnyomott népet mindig jel lemző kettősség végigvomd Derkovits egész művésze t é n és ennek az e l l e n t é t n e k az ábrázolása jelenti m ű v é s z e t é n e k életigazságát, r e a l i t á s á n a k egységét. Második periódusát a Bécsben t ö l t ö t t h á r o m é v : 1923—1926 d á t u m a fogja közre. Majd a, hazatérést k ö v e t ő 1927—28-as esztendők á t m e n e t n e k tekint h e t ő k , ami kőris egy látszólag meglepő fordulattal önálló m ű v é s z k é n t lép elénk és ezentúl évről-évre feljebb halad a nagyság ú t j á n . 1923-ban Bécsbe költözésére — i m m á r feleségével - a nyomor készteti a kommunista asztalossegédet, aki n é m i r e m é n y e k k e l megy az újdonsült Osztrák K ö z t á r s a s á g fővárosába. Tudásra, szomjas lelke is hajtja a. k u l t u r á l t Bécsbe az ifjú festőt. Poggyásza k ö n n y ű . Egy jóakarójától ajánlólevelet visz m a g á v a l egy Pestről e l s z á r m a z o t t osztrák nagyiparoshoz, aki majd biztosítja s z á m á r a a l é t m i n i m u m o t . Társa ságot a T a n á c s k ö z t á r s a s á g emigránsai közt talál, bátyja is i t t él. E r ő t a Kommunista P á r t összejöve telein m e r í t . T a n í t ó n a k ott van a. Kunst historisches Museum, amelybe ú g y jár, m i n t buzgó hívő a temp lomba. Bizonyára az a k t u á l i s kiállításokat is megnézi. A nyomor persze i t t sem hagyja el. Bécsben é r n e k nyugtalan képi víziókká azok a. tragikus események és s z ö r n y ű é l m é n y e k , amelyekel a. t e s t é n és lelkén g y ó g y í t h a t a t l a n sebet ejtő világ h á b o r ú , majd pedig az első magyar p r o l e t á r - h a t a l o m bukása és az azt k ö v e t ő fehér-terror v á l t o t t k i belőle. D ö b b e n e t és kétségbeesés — ez a. k é t fogalom jellemzi e korszakban festett m ű v e i t . Vége az előző képcin többnyire uralkodó gordonkahangú melankóliának. G y ű j t e m é n y ü n k igen jól tükrözi ezt a, korszakot. Az 1923-ban készült Bátyám és jeleségé-uP (Sz. M . 192(i), valamint a Püspöksüveges önarckép-év^ ( N . G. 1957.) nagy-nagy iszonyat m e r e v í t i meg a k é t férfi arcát és t á g r a n y í l t szemét. A f o r m á k i t t m é g nyu godtak, b á r feszesek, de a szinek m á r sötétek, t o m p á k , csak itt-ott izzanak, mint hamu alatt a p a r á z s . Az ö n a r c k é p ugyanezen évből való r é z k a r c - v á l t o z a t á n , a. papírból készült , , p ü s p ö k s ü v e g " - r e kereszt helyett összeillesztett sarlót és k a l a p á c s o t karcolt, a kommu n i s t á k jelvényét (22. k é p ) . A gondolat első pillanatra naivnak t ű n i k , de v o l t a k é p p nem az. B á t o r , elszánt h i t v a l l á s ez. É s a h i t v a l l ó k sorsa v á r t r á . 7
A korszak két főműve, a Halottsiratás (1924) (F. K . 1949.) és a Menekülés (192(1.) (TJ. M. K . 1954.) híven m u l a t j a a lélekállapot és vele e g y ü t t a. stílus ' v á l t o z á s á t . (Mindkét n a g y m é r e t ű kompozíció °\, a N . G. tulajdona.) I t t , ezeken a k é p e k e n t ö r lel belőle hangos k i á l t á s k é n t az a d ö b b e n e t és kétségbe esés, amelyről fentebb szóltunk. Olyanok ezek a k é p e k , mintha árvízzel és tűzvésszel járó földindulás p u s z t í t o t t volna végig a világon. V a l ó b a n , e víziókat lelkéből kilökő okok ilyenek voltak. J e l k é p e s á b r á zolások ezek, de nagyonis valóságos t a r t a l m ú a k . A Halott sirat áson a liláravált, m e g k ö t ö z ö t t , „vízbofúlt" férfi-tetem és a k ö r ö t t e tolongó n é p az elbukott Tanácsköztársaságra, utal. A Menekülés apokaliptius jelenete a nagy h á b o r ú mindent feldúló világrengését idézi (23. kép). A nyugtalanul h u l l á m z ó formák és a fojtottan izzó színek csaknem groteszk pátosza pontosan megfelel a m o n d a n i v a l ó n a k . Romantikus, expresszív m ű v é s z e t ez. Erezni rajta a n é m e t expreszszionizmus bizonyos h a t á s á t . De lényegében külön bözik a Franz Marc, Campendonk, Woskc, K o k os ka., Chagall féle festőkétől. Ok, elvesztvén talpuk alól a valóság t a l a j á t , misztikus spirit uahzmusukkal a szürrealizmus riogató, kísértetekkid teli álom-útját e g y e n g e t t é k . Mesterünk viszont, h a b á r romantikus eszközökkel, a véres, a kegyetlen valóságról beszélt ekkori m ű v e i n is. Még egy-két év, és minden külső pátosz nélkül n e v é n nevezi a dolgokat. Az á t m e n e t e t jelentő 1927-os é v b e n m á r újra Budapesten t a l á l j u k . Ú j p e s t e n , n y o m o r ú s á g o s körül m é n y e k k ö z ö t t , a főváros északi g y á r n e g y e d é bon lakik, a jellegzetes ,,proli-negyedek'" : Angyalföld és T r i polisz szomszédságában. Á l l a n d ó a n járja és festi ezt a zord, sivár vidéket és nehézsorsú embereit. Csak néha megy k i a Zugligetbe, hogy felüdüljön az e r d ő k t i s z t a s á g á b a n . Ősszel r e t r o s p e k t í v anyagot (41 m ű v e t ) mutat be az Ernst M ú z e u m b a n . A kata lógusban m á r megfogalmazza programm ját, Lényege : 1
n
„Össze kell kötni a képzőmű részel et n mondanivaló val . . . kötelességem az életünk és társadalmunk jelenségeit maradék nélkül kifejezni." Már pontosan tudja mit akar. I)o nyelve m é g k e m é n y , stílusa, merev. A rajzban most is k ö n n y e b b e n oldódik, t ö b b k i t ű n ő rézkarca bizonyítja, -' F e s t m é n y e i n a nyers kék, sárga, és lilás-vörös színek uralkodnak s ezek élesen k i v á g o t t , erősen leegyszerűsített s í k f o r m á k o n jelennek meg. De formái m á r higgadtabbak és min dig az á b r á z o l t a k összegezett kai-akt erét adják. 1
1
1
G y ű j t e m é n y ü n k b e n e képek sorát a Kintornások '(F. K . 1950.) nyitja meg. É l m é n y é t m é g Bécsből hozta, t á n l e g i n k á b b ennek a k é p n e k szelleme rokon az expresszionistákéval s így eléggé kiesik t ö b b i m ű v e i közül. Szín- és formavilága, azonban i n k á b b az újpesti képekhez köti. A Rakodómunkások ' ( U . M . K . 1 1
1954.) m á r újpesti t é m a : nehézmozgású m u n k á s o k uszályokból t a l i c s k á z z á k k i a r a k o m á n y t . A sötét k é k b e n t a r t o t t , s o m m á z o t t f o r m a a d á s ú k é p tematikai lag a z é r t fontos, mert a g y ű j t e m é n y ü n k b e n lévő f e s t m é n y e k közül k o n k r é t e n i t t jelenik meg először szociális p r o b l é m a . A h á t t é r b e n nehéz t a l i e s k á j u k n a k feszülő r a k o d ó m u n k á s o k s e r é n y k e d n e k , az előtér ben viszont két lehorgasztott fővel b a k t a t ó , szomorú m u n k á s sziluettje t ű n i k fel, azoké, akiknek m á r nem j u t o t t munka. Az é v t e r m é s é n e k k é t r e p r e z e n t á n s m ű v e is bir t o k u n k b a n van. Az egyik a k a v a r g ó forgatagot á b r á z o l ó n a g y m é r e t ű , zsúfolt kompozíció, az Ucca '' ( U . M . K . 1956.) ; a m á s i k az Én és a feleségem (F. K . 1941.) c í m ű ugyancsak nagyobb v á s z n a . Ez u t ó b b i színben és f o r m á b a n m á r kiegyensúlyozott, kompozíciója pedig az é r e t t m ű v e k merész k i v á g á s é szerkezeteinek előhírnöke. A viszonylag nyugodt s í k f o r m á k b a a sziluettek k ö r v o n a l a i n a k diagonális és íves erővonalaival visz belső feszültséget, A har madik dimenzió érzékeltetésére is szolgálnak ezek a fővonalak ; v e l ü k s a hideg-meleg és t o m p a - é l é n k színek é r z é k e n y e n kezelt ellentétével és h a r m ó n i á j á val oldja meg legfőbb stiláris p r o b l é m á j á t : ,,a síkot, mint egyedüli m o n u m e n t á l i s festészeti formát tisz teletben t a r t a n i " , anélkül, hogy á b r á z o l á s a síkdeko rációvá absztral i á 1 ód nék. A Nemzeti Galéria g y ű j t e m é n y é b e n t a l á l h a t ó az a k é p is, amely v é l e m é n y ü n k szerint p r e g n á n s a n bizo nyítja-, hogy a modern X X . századi festészetben u r a l k o d ó elvet : a síkszerűséget és az ebből eredő 1
16
monumentalitást Derkovits szükségszerűen a realizmus iránijában fejleszti, e l l e n t é t b e n a polgári művészet fejlődésével, amely egyél) é h e k k e l e g y ü t t a síkfestés ú t j á n a teljes a b s z t r a k c i ó h o z , az ú g y n e v e z e t t non figuratív k é p a l k o t á s h o z j u t o t t . A kérdéses m ű , az 1928-ban készült Halas csendélel ( U . M . K . 1956) paradox jelenség : mercista eszközökkel készült realisztikus kompozíció. M e s t e r ü n k világnézete és művészi célkitűzése s z ü k s é g k é p p tereli a polgárság művészeivel lényegében ellentétes ú t r a , mint ahogyan a m u n k á s o s z t á l y egész fejlődése d i a m e t r á l i s jellegű az előzőével szemben. 17
1928 Derkovits Gyula életében is fordulatot jelent. Az é v v é g é n illegálisan i t t h o n j á r t kommu nista e m i g r á n s o k Bécsbe h í v j á k és i t t p á r t m e g b i z a t á s t kap. K é p e k e t v á s á r o l n a k tőle és megbízzák, hogy a F ő v á r o s b e l t e r ü l e t é n béreljen l a k á s t , amely majd találkozóhelyül szolgálhat a Horthy-fasizmus ellen a m u n k á s o s z t á l y t szervező magyar kommunista p á r t vezetőinek. A bécsi e l v t á r s a k k a l való eszme cserének m ű v é s z i haszna- is v o l t . Magával hozza a Dózsa-sorozat m e g a l k o t á s á n a k g o n d o l a t á t . Otthagyja t e h á t Ú j p e s t e t és beköltözik a H u n y a d i - t é r 10 s z á m ú
ház ötödik e m e l e t é n e k p a d l á s l a k á s á b a . E g y s z e r ű e n , de be tudja- rendezni a p á r t t ó l kapott pénzből és ot t ho n á n a k érzi. Még r u h á z k o d á s r a is t e l i k . E r ő r e kap, mert nem érzi m a g á t egyedül, bizakodóan készül a nagy k ü z d e l e m r e . T ö b b m i n t egy évig, a m í g a rendőr ség meg nem neszeli, rendszeresen, gyakran feljárnak l a k á s á b a a kommunista vezetők. A p á r t t a l való kap csolat feltétlenül nagy h a t á s s a l lehetett Derkovits eszmei-világnézeti fejlődésére, m ű v é s z e t e c é l t u d a t o san osztályharcos m i v o l t á n a k k i a l a k í t á s á r a . 1929-ben alig mozdul k i lakásából. Ezt az illegális p á r t m u n k a is m a g y a r á z z a , de főként az, hogy nagy m u n k á b a n van. Sok-sok k é p e t fest, ez az egyik l e g t e r m é k e n y e b b é v e . Ezek a m ű v e k m á r f o r m á b a n és színben egyre önál lóbbak, t á r g y u k szerint pedig m i n d k o n k r é t e b b e n az élethez k ö t ő d n e k . Magukon viselik az a l k o t á s n a k azt a hatalmas l e n d ü l e t é t , a m i t a Dózsa-sorozat tizenegy n a g y s z e r ű f a m e t s z e t - l a p j á n a k elkészítése adott, Nem kétséges, hogy ebben az é v b e n , ezzel a grandiózus sorozattal a X X . századi grafika egyik legnagyobb t e l j e s í t m é n y e j ö t t létre. 18
Ezt a gazdag t e r m é s ű évet sajnos c s u p á n egyetlen, b á r jeles m ű , a Szabad az út (Sz. M . 1926.) (26. kép) c í m ű zuglói részlet képviseli g y ű j t e m é n y ü n k b e n . Ez a bonyolult, é p í t m é n y e s szerkezetű kompozíció a- s o m m á z o t t formaképzés, valamint az ö k o n o m i k u s á n használt jellemző színek segítségével t ö m ö r e n adja vissza a k ü l v á r o s i utcarészlet atmoszféráját és karak t e r é t . Legszebb természet ábrázolása inak egyike, a Reggel az erdőben (1929), ahol a Halas csendélet ó t a először alkalmazza teljes e r e d m é n n y e l és igen h a t á sosan az aranyat a n a p f é n y s z i p o r k á z á s á n a k érzékel tetésére, sajnos m a g á n t u l a j d o n b a n van . Még nagyobb baj, hogy az önállósodás é v é n e k legszebb festői produktuma, a Hajnal (olaj, v. M : 9 0 x 122) c í m ű nagy v á s z n a nyomtalanul e l t ű n t , lehet, hogy meg is semmisült a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú f o r g a t a g á b a n . Igen k á r volna- é r t e , mert szabadon á r a d ó , d e r ű s kompozíció, e g y e n é r t é k ű későbbi nagy m ű v e i v e l . A hajnali n a p f é n y b e n á g y b a n szendergő női félakt t a l a létezés önfeledt gyönyörét sugározza. Nem vélet len, hogy ez a zavartalan i d i l l m ű v é s z e t é b e n é p p e n ebben az é v b e n t ű n i k fel és nyer ilyen n a g y s z e r ű megfogalmazást. Igen, csak feltűnik, s a z u t á n el is t ű n i k örökre. V)
21
A világos színek uralma ugyan megmarad képcin, de hangja e z e n t ú l sosem d e r ű s , t ö b b n y i r e komor, metsző, vagy emelkedetten ünnepélyes. É r t h e t ő , hiszen a k ö v e t k e z ő é v e k b e n m ű v e i n folyton a dolgozó n é p életéről, sorsáról beszél. É s r e t t e n t ő e n nehéz é v e k voltak ezek, a gazdasági világválság évei. Ter h é t n á l u n k is elsősorban a m u n k á s o k és a dolgozó parasztok viselték. Szinte p é l d á t l a n volt a munka nélküliség s a- velejáró nyomor. A rendőrség viszont
l i k v i d á l t a a kezdetben e r e d m é n y e s e n szervezkedő illegális K o m m u n i s t a P á r t o t , amely harcba k í v á n t a v i n n i a n é p e t a fasiszta rendszerrel szembe. Az opportunista S z o c i á l d e m o k r a t a P á r t pedig semmit sem t ö r ő d ö t t a parasztsággal, a m u n k á s o s z t á l y t meg á l n o k u l k i s z o l g á l t a t t a az á l l a m h a t a l o m t e r r o r j á n a k . Derkovits élesen l á t t a , felismerte a helyzetet. Választ hat ot t az á r u l á s és a r e m é n y t e l e n n e k t ű n ő harc k ö z ö t t . Az u t ó b b i t v á l a s z t o t t a . A p á r t szervezői 1930 elején m á r egyre r i t k á b b a n l á t o g a t j á k Derkovits l a k á s á t , majd végleg elmarad nak. K ö z ü l ü k k i b ö r t ö n b e k e r ü l t , k i pedig külföldre m e n e k ü l t . Á m a H u n y a d i - t é r 10-es h á z b ó l t o v á b b folyik a harc, i m m á r egyedül. Derkovits m ű v é s z e t e eddig is s z ű k s z a v ú volt, azonban ezentúl m é g t ö m ö rebb lesz, szinte csak t ő m o n d a t o k b a n beszél, de sza vai forrók, mint csikorgó fagyban a ziháló ember lehellete. Finoman á r n y a l t színfoltjaiban van is va lami lehellctszerű, t ö b b n y i r e oly k ö n n y e d e k , hogy szinte lebegni l á t s z a n a k . Azonban ő élesen karakteri záló f o r m á k a t alakít velük. Kompozíciója mindig h i b á t l a n , a k á r e g y ' j ó l megoldott egyenlet, mégsem, sosem hatnak k i s z á m í t o t t n a k . T é m á i t rajzok s o r á n érleli k o m p o z í c i ó k k á . A k é p n á l a csaknem mindig a gondolati tartalomból ered, azonban mire végső meg fogalmazásig j u t , t é m á j a képi vízióvá kristályosodik. Árgus szemekkel, folyton figyeli a világot és vázlat füzete mindig kéznél van ; m i n d e n ü t t , mindig rajzol. K é z í r á s a megőrzi a h á r o m elemit végzett iparos d a r a b o s s á g á t , rajzstílusa viszont végül ú g y hat, mint egy s o k a t í r t m ű v e l t ember írásmódja. Es most lássuk e rövid jellemzés u t á n , hogy mely m ű v e i k e r ü l t e k g y ű j t e m é n y ü n k b e az utolsó h á r o m és fél é v terméséből, amelynek m á r csaknem minden darabja r e m e k m ű , vagy legalábbis időtálló alkotás. Nyissuk e k é p e k sorát az 1930-ban festett hunyo rító önai-ckép-^e\— (Sz. M . 1933.). A m e r é s z k i v á g á s ú kis képről, ahol a fej vertikálisan, részben elmetszve a jobbsarokba szorul, n a p f é n y t ő l h u n y o r í t v a , fél szemmel n é z r á n k egy g y a n a k v ó , m a g á b a z á r k ó z o t t , szinte gőgös férfi ; darabos v o n á s a i t csak n é h á n y találó ecsethúzás jelzi, színei az izzó téglavörös á r n y a l a t a i . A k ö v e t k e z ő ugyancsak ö n a r c k é p , felesé gével ; címe : Végzés' '- ( N . G. 1957). F o r m á b a n és tartalomban egyik legizgalmasabb kompozíciója ; az újszerzeményéknél t á r g y a l j u k . A Temetés (V. K . 1951.) és Halkereskedö- > ( N . G. 1957.) a polgárságot m a r ó szarkazmussal á b r á z o l ó m ű v e k sorába tartozik. A tipizálás f r a p p á n s volta mellett a Temetés-t a fekete és szürke ellentétérc é p í t e t t színvilág t ó n u s g a z d a g s á g a és foltelosztásának szép ritmusa teszi artisztikus szempontból becsessé, valamint a mind ebből k ö v e t k e z ő m o n u m e n t a l i t á s a , freskószerű ha 1
1
14
r
t á s a , b á r h a a k é p m é r e t e mindössze 29 X 62 cm. A H a l k e r e s k e d ő a szimbólumerojű szatirikus kompo zíciók egyik l e g k i e m e l k e d ő b b darabja, (Ugyancsak az újszerzemények közt t á r g y a l j u k . ) I t t e m l í t j ü k meg a m á r 1931-ben készült Úrhölgy-* (28. k é p ) és Telefonáló (Sz. M . 1950.) c í m ű festményeit, mivel ezek az előző két k é p t é m a k ö r é b e tartoznak. Jellem zésül azt m o n d h a t n ó k , hogy Derkovits ezekkel m a g á n a k a burzsoá osztálynak portréját adja. F ő k é n t az Ú r h ö l g y é r d e m e l k ü l ö n ö s figyelmet. A lornyonos k á v é h á z i d á m á t megszólalásig elevenné varázsolja. É s a m ű m é g s e m válik n a t u r a l i s z t i k u s s á . E t t ő l mindig megóvja Derkovitsot a kevéssel sokat m o n d á s artisztikuma és stílusbiztonsága. A negédes mosolyéi „ ú r h ö l g y " h a j á n a k vörösesokker és busztjenek világosokker folt ja, valamint a h á l t é r b e n sziva rozva pöffeszkedő , , ú r " fehér-fekete sziluettje zárt k é p i és gondolati egységet alkot. A k ö n n y e d rajz pedig csak ott nyer n é m i akcentust, ahol a külső és belső karakter h a n g s ú l y o z á s a m e g k í v á n j a , Újfajta, modern realizmus ez, c é l t u d a t o s továbbfejlesztése annak, amit m á r Goya elkezdett s a X I X . századi k r i t i k a i r e a l i s t á k magas fokra emeltek. A realizmus nak az a fajta szövete ez a festészetben, amelybe legutoljára V a n Gogh és Toulouse-Lautrec szőtt élénk színeket és amelynek legszebb fonala Picassónál szakadt meg 1905 k ö r ü l , b á r a nagy spanyol francia mester a z ó t a is t ö b b s z ö r u t á n a n y ú l t . 27
A nagy t á r s a d a l m i feszültséget jelző k é p e k egész sorát festi és rajzolja 1930-3l-ben. G y ű j t e m é n y ü n k i d e v o n a t k o z ó f e s t m é n y a n y a g a kiegészítésre s z o r u l . De az egyik legfontosabb, az 1930 szeptember I - i nagy m u n k á s t ü n t e t é s élményéből fakadt Kenyér ért (F. K . 1948) (27. kép) című d r á m a i h a t á s ú festményét m a g u n k é n a k vallhatjuk. .Mesterünk egyik legimpulzívabb, legbeszédesebb képe. Méltán emlegetik Terror címen is. Roppant szűkszavú ez is. T á r g y a egy képzelt s z e m t a n ú zihálón előadott monda t á v a l közölhető : , , A csendőr puskatussal fejbeverte . . . ő földre zuhant . . . kiömlő vére szétfolyt a földön . . . a lóganajra meg egy darab k e n y é r r e . . . a csendőr a z t á n p u s k á j á t lábhoz tette . . .". Való ban : a k é p e n jobbra fenn egy p á r b o k á n felülig á b r á zolt csizma közt a földön puskaagy . . . m e l l e t t ü k balra a sarokban egy halott m u n k á s , tárt melléből alig valami látszik . . . n y i t o t t szájii feje nekifeszül a lucskos földnek . . . a v é r szétfolyik belőle a lóü r ü l é k r e meg egy darab elhullajtott k e n y é r r e . A k é p színvilága olyan fehéres-szürke, m i n t d e r m e s z t ő tél ben a köd és sivár, mint terror idején az emberi élet ; csak a k é t csizma és a puskatus sötét, m i n t a le sújtó és eltipró hatalom ; c s u p á n k é t meleg szín van a k é p e n : a. kiömlött piros véré és az a r a n y l ó kenyéré. 28
29
Nem a kegyetlen sorsba való beletörődésre buz dít ez a d ö b b e n e t e s vízió, hanem lázít ; k e m é n y v á d a hatalom ellen és harci r i a d ó a p r o l e t á r o k n a k . Hogy Derkovits mennyire így gondolta, bizonyság erre egyik idekapcsolódó, valószínűleg 1932-ben írt költői feljegyzése . B e t ű v e t é s e nehézkes, döcögő í r á s a távolról sem oly k ö n n y e d , m i n t ecset j á r á s a , de a morzsolt rögökhöz hasonló betűiből összetorlódott szavai éppoly élesen, t ö m ö r e n és világosan fejezik k i gondolatait, m i n t képein a színek és f o r m á k . í r á s a , amelynek szemmellát h a t ó a n u t ó l a g adta a címet : „a föld dala", így s z ó l : 30
Szürke és vörös, vér és por. Porból kiált hozzád a vér, — testvér ! Vérrel tapasztja az alkotó a sarat, vérből és porból épül az új világ. Száll a por, hull a vér minden időbe>i. Gránit koczkákon ömlik ki szerte a téren a vér a minden — napi kenyérér . . . Sötét csizmák tapossák az arcodra a sarat, proletár ez így meddig marad ? ! Nagy elszántság és b á t o r s á g kellett ahhoz, hogy valaki ilyen k e n d ő z e t l e n ü l t á r j a fel a H o r t h y - u r a l o m egyik l e g b r u t á l i s a b b k o r s z a k á n a k t á r s a d a l m i való ságát. Rajta k í v ü l m é g egy embernek, a m u n k á s o s z t á l y hatalmas költő-géniuszának, József Attilának volt erre b á t o r s á g a . Mindketten az életükkel fizettek é r t e . De az sem véletlen, hogy polgári k o r t á r s - k r i t i k u sai Derkovits m ű v é s z e t é n e k é p p e n eszmei t a r t a l m á t igyekezték kilúgozni. C é l t u d a t o s osztályelfogultság gal azt b i z o n y g a t t á k , hogy az á l t a l u k is nagyra t a r t o t t festői erényei h a t á l y t a l a n í t o t t á k azokat a „ k á r t é k o n y e s z m é k e t " , amelyeket műveivel propa gálni szándékozott.'' Ha valahol, h á t Derkovitsnál p r e g n á n s a n bebizonyosodott, hogy m e r ő álszenteskedés részükről a kritika- objektivitásáról való szó beszéd. 1
Derkovitson 1931 n y a r á n nagyot csattant a vál ság ostora. K é p e t nem t u d o t t eladni, ennivalóra is alig tellett. L a k b é r t nem t u d fizetni. Drasztikus m ó d o n k i d o b j á k az u t c á r a , Ismét Ú j p e s t e n lakik, s csak egy é v m ú l v a sikerül újra Pestre költöznie. De minden m e g p r ó b á l t a t á s ellenére nagy iramban dolgo zik. M i n t h a érezné, hogy m á r nem sok ideje van h á t r a .
1932-ben nyomora- t e t ő f o k á r a h á g , de ő ú g y visel kedik, mint az összepréselt víz, amely az egyetlen résen magasba szökken. 1932 a l e g t ö b b m ű v e t t e r m ő év, s ez m á r mind r e m e k m ű . M i n t Wilde meséjének pacsirtája, m e n n é l m é l y e b b r e hatol beléje a tövis, h a n g j á t a n n á l zengőbbre feszíti. Hogy h a s o n l a t u n k n á l maradjunk, akkoriban m á r oly szabadon, ma-gátólé r t e t ő d ő é n fest, oly b r a v ú r o s a n k o m p o n á l , m i n t amilyen természet csen veszi a pacsirta a- legmerészebb dallamfordulatokat is. Persze k o r á n t s e m v i d á m a n dalol. Á m a komor hangok között helyet kapnak ebben s a k ö v e t k e z ő 1933 —34-es e s z t e n d ő b e n az élet szépségének s a n é p e l p u s z t í t h a t a t l a n erejének ódai s z á r n y a l á s ú dalai is. V e l ü k emelkedik m ű v é s z e t e a legmagasabbra, ahová m á r csak a- nagy géniuszok j u t h a t n a k el. Gyűjteményünkben 1932-ből a ballad isztikus, d r á m a i hangot a Vasút mentén (Sz.M. 1932) (29. kép) képviseli. E z ü s t ö s kerekekkel mozdony csattog el egy fázósan b a k t a t ó m u n k á s p á r mellett. B a r n á k és t ö r ő d ö t t e k , m i n t a föld amelyen j á r n a k . De az asszony d o m b o r ú h a s á b a n magzatot, új életet cipel. Derko vits i s m é t és ismét visszatér ezekben az é v e k b e n az anya és gyermeke m o t í v u m h o z ; az a n y á h o z , a k i a jövőt szüli, s a gyermekhez, aki a remélt jobb j ö v ő t teremti. G y ű j t e m é n y ü n k ezévből való m á s i k r e m e k m ű vén, a- Nemzedékek-en™ (30. k é p ) (Sz. M . 1934.) vilá gosan tudatja, hogy miként képzeli el a jövőt. A k é p előterében m u n k á s — ő maga — pirosfedelű k ö n y v e t olvas, m ö g ö t t e a f a l i t ü k ö r b e n balra kisgyermekét e t e t ő p r o l e t á r a n y a , jobbra a szemközti falon függő M a r x - k é p h a l v á n y rajza- l á t h a t ó . A h á r o m n e m z e d é k közti összefüggést e roppant finom kompozíció félreérthetetlenül sugallja, Ide kapcsolódik a- t e r e m t ő (U. M. K . m u n k á s k e z e t m a g a s z t a l ó Bútorkészítő 1956.), mely a Vinklis ö n a r c k é p címet is viseli, hisz ö n m a g á t festi i t t is, régi m e s t e r s é g b e n . Negyedik k é p ü n k ebből az évből az Alvó n ő (31. kép) (Minisz tériumi letét a Sz. M.-ban. 1951.). K o c k á s t a k a r ó v a l fülig b e b u r k o l ó z o t t alvó feleségét ábrázolja sze m é b e hullott ha-jtinccsel. É l e t n a g y s á g ú n á l jóval nagyobb fej, darabka t a k a r ó és egy p á r n a c s ü c s ö k : c s u p á n ennyi a- k é p , megfestve freskószerű nagy for m á k k a l , mindössze négy színnel, k ö n n y e d é n , szinte Es mégis oly érzékletesen, odasuhintva a p a p í r r a . karakteresen hat, hogy legillőbb címe lenne : az alvás. Bizonyság ez a k é p arra, hogy szinte természet rajzi pontossággal á b r á z o l h a t ó valamely jelenség a naturalizmus veszélye nélkül. Csak igazi művész kell hozzá. 32
34
3 5
36
Sajnos, g y ű j t e m é n y ü n k b e n ezzel a négy képpel az 1932-es m ű v e i n e k sora le is z á r u l t . Pedig m é g t u c a t n y i van azokból, amelyeknek a Nemzeti G a l é r i á b a n volna a helyük. 3 7
1933-han az előző évhez képesl kevés m ű v e t a l k o t . Ezek közül is csak egy került birtokunkba, a legszebb képeinek egyike : Híd télen? (32. k é p ) . (E. K . 1934.) Az újpesti téli kikötőt ábrázolja, a ropülőhíd t ö v é b e n őrbódéval s a posztoló szuronyos k a t o n á v a l ; a k é p b e fent balra a híd lépcsőjén r e n d ő r lép be ; az előtérben középen g y e r m e k é t m a g á h o z szorító proletárasszony, derék feletti metszésben, szorosan mellette jobbra fiúfej l á t h a t ó . A téli kikötő csendjét és hidegségét az ezüst, meg hidegzöld színek érzékeltetik, a t á j zord m o n o t o n s á g á t pedig a h a j ó k é m é n y e k , a híd és az őrbódé vertikálisai. Az előtér h á r o m , viszonylag meleg b a r n á k k a l és rózsa színekkel festett alakja, a fagyos t é l b e n igyekvő proletárcsalád képviseli az élet melegségét. Ebbe a fázós, de nyugodt csendbe döng bele a falépcsőn lefelé h a l a d ó , félig előtűnő r e n d ő r fekete csizmája, A K e n y é r é r t - c n élesen hangzó m o t í v u m szólal meg itt újra, most d i s z k r é t e n a h á t t é r b e szorítva, de jelzi a művész a mindenhol jelenvaló elnyomó á l l a m h a t a l m a t . 38
9
1934. Derkovits Gyula életéből m á r csak öt és fél h ó n a p van h á t r a . De ezalatt betetőzi m ű v é s z e t é t . Ezen utolsó m ű v e k egyike az Anya (F. K . 1952.), g y ű j t e m é n y ü n k b e n van. Címe e g y s z e r ű e n : Anya. Pedig v a l ó j á b a n : az anya. Ha ilyen distink ciókkal e g y á l t a l á n k i lehet fejezni e m ű nagyszerűsé gét. Nincs t ö b b rajta, csak egy proletárasszony bálv á n y szerű és mégis élettel t e l i n a g y feje, azt is félig el takarja t ü n d ö k l ő rózsaszínbe vont gyermeke, akit alul metszett kezének négy hatalmas u j j á v a l görcsösen-gyengéden m a g á h o z szorít ; ennek ellentéte k é n t m é g a kisdednek arcához n y ú l ó , babráló-lágy mozdulata szerepel. Az élet és a szeretet nagyszerű himnusza ez a k é p . F e s t é s z e t é n e k m á s i k csúcsa, a Hajókovács saj nos, m é g mindig m a g á n t u l a j d o n b a n van. Az újpesti h a j ó g y á r b a n szerzett t é m á t számos vázlaton, tanul m á n y o n érlelte. A végső megoldás : A v í z p a r t o n balprofilban tagbaszakadt h a j ó m u n k á s áll, baljával uszály o r r á r a t á m a s z k o d i k , izmos jobbjában szerszá mot tart ; előtérben a hajóépítés rekvizitumai, h á t t é r b e n a Duna és a g y á r a k k a l szegélyezett t ú l p a r t l á t h a t ó . A hangsúly az erős, m e s s z e t e k i n t ő m u n k á s o n van. Az á b r á z o l á s emelkedett, ünnepélyes hangja i t t is kiemeli az á b r á z o l t a t az egyszerisőgből és a szimbólum régiójába emeli, általánosítja ; az emberi lét alapját jelentő munka dicsőségét zengi és hőssé m a g a s z t o s í t j a az élet javait létrehozó m u n k á s t . Ebbe a g o n d o l a t k ö r b e tartozik m á s i k m o n u m e n t á l i s vászna, a Dunai homokszállítók -(U'. M . K . 1956.) is ; g y ű j t e m é n y ü n k egyik ú j a b b a n szerzett darabja, elemzésérc a l á b b k e r ü l sor. Végezetül álljon itt az utolsó önarckép-e (F.K. 1952.). Méltóan zárja az egész é l e t m ű v é n végig 40
11
1
43
vonuló önarcképeinek sorát. Rokon e m ű az 1930-as h u n y o r í t ó Önarcképpel, csakhogy itt a képmező közepére helyezett s kissé balra ferdülő fejet homlo k á n á l metszi. A vászonnak majdnem egész felületét betölti vele ; tompa okkerek finom t ó n u s a i v a l for málja s csak a t e k t o n i k á t , k e m é n y k a r a k t e r é t jelző v o n á s a i n a k barnái h a n g s ú l y o z ó d n a k , beleilleszkedve a k é p egészének festői m i v o l t á b a . Mindehhez m é g h á r o m t ö r t s z í n ű folt, a rózsaszínű ing s a, sárga szürke h á t t é r csatlakozik. — Derkovits az 1921-os Ö n a r c k é p ó t a nagy és nehéz ihat hagyott maga m ö g ö t t . Szeme ott m é g t á g a n , bizakodón csodálko zik rá a világra, i t t m á r összehúzódva, g y a n a k v ó n fürkészi. Olt kontraszttal operál, sötét h á t t é r b ő l villantja elő reflexekkel formált fejét ; i t t m á r csat t a n ó nélkül, n é h á n y l e t o m p í t o t t , r o k o n é r t é k ű szín nel festi k é p m á s á t . Mindenre figyelő fénytelen szeme mintha páncélsisak mögül tekintene k i ebből a szinte ünnepélyesen komoly, zárkózott arcból. Látszik rajta, hogy a küzdelmes élet megviselte, de nem t ö r t e meg, hanem m e g k e m é n y í t e t t e ezt a harcos jellemű férfiút. Ez az arc á t h a t ó intellektusu nagy embert t ü k r ö z , tekintete előtt minden lehullajtja ál köntösét és kertelés nélkül kénytelen vallani. *
M i u t á n a mester élet- és fejlődésmenetébe ágya zottan r ö v i d e n i s m e r t e t t ü k a Nemzeti Galéria tulaj d o n á b a n lévő festményeit, lássuk, m i k o r és m i m ó d o n kerültek gyűjteményünkbe ? Mindenekelőtt készítsünk kis s t a t i s z t i k á t . A rendelkezésünkre álló adatok szerint Derkovits fest m é n y e i n e k száma körülbelül 150-re t e h e t ő , leszámítva a kisebb vízfestményeket és gouache-okat. Ebből birtokunkban van 28, illetve 29 m ű , mert a Dunai homokszállítók (1934) az Ucca (1927) h á t l a p j á n van. Ez az a r á n y sokféleképpen é r t é k e l h e t ő . Részben m é g élő jeles polgári festőkortársaiéiból sem rendel k e z ü n k lényegesen többel, vagy kevesebbel. De nem l e h e t ü n k elégedettek, ha meggondoljuk, hogy Der kovits m á r h u s z o n h á r o m éve halott és i m m á r megfelebbezhetetlenül klasszikusunknak számít. Azon ban, ha az a l á b b k ö v e t k e z ő adatokat szemügyre vesszük, l á t h a t j u k , hogy 1945-ben nagy hendikeppel indultunk és azóta nem is végeztünk lebecsülendő munkát. A 28 i l l . 29 m ű b ő l Derkovits Gyula haláláig mindössze 5 került k ö z g y ű j t e m é n y b e (ebből 4. Sz. M., 1 F. K . ) és h a l á l a u t á n , amikor 1934-ben a sajtó fortisszimóval k ü r t ö l t e világgá, hogy „éhen halt egy zseniális nagy festő", 1945-ig, tizenegy é v alatt ez a szám mindössze 7-re nőtt (1 Sz. M., 1. F. K ) . Tehát a fenti m ű v e k n e k 75 %-a a félszabadulás u t á n i kor-
szakban korült k ö z g y ű j t e m é n y b e . E b b ő l a Szép m ű v é s z e t i M ú z e u m h á r m a t (közülük 1 m i n i s z t é r i u m i letét), a F ő v á r o s i K é p t á r (1953-ig) nyolcat, a Sz. M . Ú j Magyar K é p t á r a (1953 —1957-ig) hatot i l l . ludet, a. Magyar Nemzeti Galéria (1957) négyet szerzett. Az e r e d m é n y t e h á t 28 i l l . 29 f e s t m é n y . H a elgondolkozunk az 1945 előtti 25 %-on és meggondoljuk, hogy a m i t i z e n h á r o m éves korsza kunkban a k ö z g y ű j t e m é n y e k s z á m á r a t ö r t é n t vásár lásokkor a nem kommunista jeles m ű v é s z e k nem szen vedtek h á t r á n y t , Derkovits esető azt mutatja, hogy az ő idejében nem így volt. De é r d e m e s közelebbről is foglalkoznunk e 7 képpel. Előszöris szögezzük le, hogy k ö z ü l ü k négy nek megszerzése és e g y á l t a l á n Derkovits m ű v é s z e t é nek i l y m ó d o n való „fémjelzése" személyes é r d e m , Petrovics Eleknek, a Szépművészeti M ú z e u m n a g y n e v ű főigazgatójának k ö s z ö n h e t ő . H a 1925-1935-ig nem olyan éles judiciumu és h a l a d ó gondolkodású, kiváló ember áll akkor a m ú z e u m élén, mint ő, bizonyos, hogy az a r á n y m é g rosszabb volna, Közbevetőleg b e s z é l n ü n k kell arról, hogy Derkovitsot r ö g t ö n első kiállításon való felléptekor „fel fedezték". 1920-ban egy c s o p o r t k i á l l í t á s o n szerepel és Elek A r t ú r , az egyik l e g t e k i n t é l y e s e b b k r i t i k u s ezt írja róla : „ D e r k o v i t s Gyula új ember : kezének minden vonása t e h e t s é g " . E t t ő l kezdve, b á r sok ferde dolgot í r t a k róla, de r e n d k í v ü l i tehetségét soha, sonkisem vonta k é t s é g b e , sőt, hamarosan az élvonal beliek közé r a n g s o r o l t á k . 1920-ban k e r ü l sor a S z é p m ű v é s z e t i M ú z e u m első v á s á r l á s á r a . Petrovics Elek a K U T (Képzőművészek Új Társasága) kiállításán figyel fel Derkovits 1923-ban, Bécsben festett B á t y á m és felesége c í m ű közép m é r e t ű gouaehc-képéro, amelynek, a festő t i l t a k o z á s a ellenére, a K U T zsűrije az „ É l e t és h a l á l " címet a d t a . Petrovics levélben fordul a festőhöz és azt írja, hogy : „ ö r ü l n é k , ha b e i k t a t h a t n á m a képet azok közé, amelyek az új t ö r e k v é s e k e t vannak h i v a t v a képviselni n á l u n k . " Derkovits annyira pénz telen, hogy Ú j p e s t r ő l gyalog viszi be a képet a Hősök t o r é n lévő m ú z e u m b a , Nyolc millió, erősen inflációs annyit, amennyit a legjobb k o r o n á t kapott é r t e , modern magyar festők m ű v e i é r t fizetett akkoriban a m ú z e u m . Derkovitsnak nagyon jól j ö n a pénz. Mielőtt megkapja, arról beszél, hogy majd vesz egy tepsi diéis-mákos k i f l i t a c u k r á s z d á b a n , de a vége az lett, hogy csak egy á r v a k i f l i t vett, ellenben jól bevásárolt a t o v á b b i m u n k á h o z szükséges eszkö zökből, a n y a g o k b ó l . Az okkor vásárolt k í n a i tussal remek ecsetrajzokat készít 1926 — 27-ben és szüle t e n d ő festményeihez is bőven van m á r f e s t é k e . T e h á t a m ú z e u m i v á s á r l á s erkölcsi és anyagi h a t á s a lendületet ad neki a m u n k á h o z . 41
45
4 0
4 7
48
1927-ben, az Ernst M ú z e u m b a n egy csoportkiállítás k e r e t é b e n bemutatott r e t r o s p e k t í v a n y a g á ból sem az á l l a m , som a, F ő v á r o s nem vásárol, noha a kollekció a sajtóvisszhang a l a p j á n ítélve á t ü t ő erejű. A k a t a l ó g u s b a n megjelent művészi célkitűzéseit közlő írása — k é s ő b b foglalkozunk vele — ugyan csak feltűnést kelthetett. T a l á n é p p e n ezért. A kiállítás b e z á r t a u t á n egyik festő-kollegája azt javasolja neki, hogy az É n és a feleségem, c. nagy v á s z n á t , amely sikert aratott a t á r l a t o n , ajánlja fel m e g v é t e l r e a fővárosnak. 0 be is cipeli a k é p e t a V á r o s h á z á r a , de fáradozása e r e d m é n y t e l e n . 1928ban, nagy szükségében, megint csak kollegája t a n á csára, most m á r pénzsegélyért fordul a fővároshoz. E r e d m é n y : a F ő v á r o s „ m é l t á n y o s és indokolt k é r e l m e a l a p j á n — 200 P azaz : K e t t ő s z á z pengőt segélyez . . . a képzőművészeti segélyekre előirány zott" hitelösszegből.'' Olyan ez, m i n t v í z b e n fuldok lónak a szalmaszál. Derkovitsot m é l t á n elkeseríti, hogy becsülettel, tehetséggel létrehozott m ű v e i n e k megvétele helyett, c s u p á n megalázó segélyre mél t a t j á k . D u r v á n s é r t e t t e cz emberi és m ű v é s z i ön érzetét. 111
i)0
1
A m ú z e u m i v á s á r l á s 1929-os n a g y s i k e r ű gyűjte m é n y e s kiállításán is elmarad, ahol legújabb t e r m é s é t mutatja, be. Pedig i t t m á r egészen n y i l v á n v a l ó , hogy Derkovits művei időtállóak, az új magyar p i k t ú r a legjavához tartoznak. Végre 1930-ban vesz tőle egy képet a Szépművészeti M ú z e u m , a Szabad az vit c í m ű t . A festmény á r a az 1929-es K U T k i á l l í t á s o n m é g 800, a g y ű j t e m é n y e s e n m á r csak 400 pengő volt. A m ú z e u m 400-ért veszi meg. A nagy szegénység idején ez is valami, do a dolog erkölcsi része m é g többet jelenthetett s z á m á r a , A k ö v e t k e z ő v á s á r l á s r a 1932-ben kerül sor, amikoris a Szépművészeti Múzeum megveszi a V a s ú t m e n t é n c. r e m e k m ű v é t . J ó v á l a s z t á s v o l t . Erre a k é p é r e kapta élete egyetlen díját a Szinyei Morse Pál T á r s a s á g 1932. évi tájképfestészeti díját. Anyagilag c s u p á n 100 pengőt h o z o t t , de erkölcsi szempontból igen megtisztelő volt a n a g y n e v ű t á r s a s á g k i t ü n t e t é s e . Persze, furcsán hat, hogy Der kovits tájképfestészeti díjat kap, főként a t á j k é p n e k e g y á l t a l á n nem t o k i n t h e t ő Vaséit m e n t é n - r e , amely m e s t e r ü n k egyik lcglelcplezőbb képe, a p r o l e t á r o k n y o m o r á t , k i t a s z í t o t t s á g á t k e m é n y e n v á g j a vele a burzsoázia szemébe. Anélkül, hogy c s o r b í t a n i akar n ó k a T á r s a s á g é r d e m é t , m e g t é v e s z t ő n e k , félreveze t ő n e k t a l á l j u k a t á j k é p d í j j a l való i l y e t é n k i t ü n t e t é s t . Derkovits festett n é h á n y k i t ű n ő t á j k é p e t , azonban nem volt tájképfestő. 5
53
54
De t é r j ü n k vissza a vásárláshoz. A k é p á r a a g y ű j t e m é n y e s kiállításon 900 pengő volt."' A m ú z e u m l e l t á r k ö n y v e szerint Derkovits 550 (ötszázötven) 0
pengőt kapott érte. Ezt nemcsak azért említjük, mert ugyanebben az é v b e n Szőnyinek 900-ért, B e r n á t hnak 800-ért és 1.200-ért, Aba N o v á k n a k 1933-ban 1000-ért, stb. k e r ü l t k ö z g y ű j t e m é n y b e m ű v e — hanem f ő k é n t mert D e r k o v i t s r ó l azt t e r j e s z t e t t é k , hogy azért nem t u d o t t képet eladni, mert t ú l d r á g á n adta és „ n e m lehetett vele a l k u d n i . " L e l t á r k ö n y v ü n k ben l a p o z v á n sok kirívó példát t a l á l h a t u n k arra, hogy m á s o d - h a r m a d r a n g ú , de ekkor j ó n e v ű festők mennyivel jobban j á r t a k az á l l a m i és fővárosi vásár lásokkor, mint m e s t e r ü n k . De m i csak a k i v á l ó a k , a vele bizonyos tekintetben e g y e n é r t é k ű e k közül hoz t u n k fel n é h á n y példát, b i z o n y í t a n d ó , hogy Derko vits, a k i m i n d e n k i n é l jobban rászorult az anyagi t á m o g a t á s r a , k b . feleannyit kapott ezért a k é p é é r t , m i n t amennyit k é r t s mint amennyit hasonló kvali t á s ú polgári kollegái kaptak az övénél nem jobb képeikért. A h u n y o r í t ó Ö n a r c k é p (1930) a j á n d é k k é n t k e r ü l t 1933-ban a Szépművészeti M ú z e u m g y ű j t e m é n y é b e . T a m á s H e n r i k m ű k e r e s k e d ő , a T a m á s Galéria tulaj donosa adományozta, a m ú z e u m n a k . Tamásnak jelentős érdemei vannak a modern magyar festőmű vészet propagálása és t ö b b kiváló modern l é s t ő n k menedzselése t e r é n . Derkovits is t ö b b s z ö r állított k i az ő G a l é r i á j á b a n . Azonban csorbítja T a m á s érde meit, hogy üzleti v o n a t k o z á s b a n sosem és k o r á n t sem v o l t szerény, sőt. De erről a l á b b m é g esik szó. 1934 m á r c i u s á b a n végre a F ő v á r o s is r á s z á n j a m a g á t és közli az i m m á r n a g y h í r ű festővel, hogy m e g v e n n é a H í d télen c. n a g y m é r e t ű goauche-képét 400 p e n g ő é r t . Erről a festményről e g y ö n t e t ű véle m é n y , hogy Derkovits legszebb, l e g r e p r e z e n t a t í v a b b főművei közé tartozik. A F ő v á r o s v á s á r l á s s a l megbí zott s z a k é r t ő i a Nemzeti Szalon ugyanezen h ó n a p elején n y í l o t t Tavaszi T á r l a t á n l á t h a t t á k . A k a t a l ó gusban a cím mellett az 1.500 pengő v é t e l á r jogosan szelepeit. Ugyanebben az é v b e n a F ő v á r o s B e r é n y és Márffy egy-egy nem t ú l jelentős t á j k é p é é r t 800 pengőt, B e r n á t h n a k M ű t e r e m b e n c í m ű k é p é é r t 1000 pengőt f i z e t e t t . Derkovits t e h á t joggal keveselhette a k í n á l t összeget. De képét odaadta és e n n y i é r t adta oda, mert örült, hogy közgyűjteményije k e r ü l . Hogy v a l ó b a n 400 pengőért v e t t é k meg a f e s t m é n y t , az 50.260 1934-X1V. sz. fővárosi ü g y o s z t á l y i h a t á r o zat t a n ú s k o d i k , amely szerint u t a s í t j á k a központi p é n z t á r t , hogy „ D e r k o v i t s Gyula . . ." H í d t é l e n " c í m ű g u a o h k é p é n e k v é t e l á r a c í m é n 400 P-t, azaz Négyszáz pengőt fizessen k i " . " ' 56
5 7
8
I t t meg kell á l l n u n k kissé. Azért, mert a fent idé zett, a d a t t á r u n k b a n lévő o k i r a t t a l és egyéb o k m á n y szerű b i z o n y í t é k o k k a l szerte k í v á n u n k oszlatni egy legendát, a m i t k u t a t á s a i n k k e z d e t é n , egyes k o r t á r sakkal beszélgetvén magunk is m á r - m á r e l h i t t ü n k .
Azt ugyanis, hogy Derkovitsnak azért kellett nyomo rognia és végül idejekorán elpusztulnia, mert lehetet len volt képet vásárolni tőle : vagy e g y á l t a l á n nem akart m e g v á l n i m ű v e i t ő l , vagy megfizethetetlen á r a k kal g á t o l t a meg a v á s á r l á s b a n a rajta, segítenikész gyűjtőket és j ó a k a r ó k a t . Szájról-szájra szállt ez a legenda, h ó b o r t o s k e l e k ó t y á v á t o r z í t v a m e s t e r ü n k ö n t u d a t o s k a r a k t e r é t . A s a j t ó b a n legélesebben é p p e n a H i d télen k a p c s á n röppeni fel 1934-ben, a festő halála, u t á n , amikor h a g y a t é k i k i á l l í t á s á n sorra kel tek el m ű v e i . Nagy Endre az egyik napilapban „ D e r k o v i t s legendája," címen cikket í r t , amelyben azt bizonygatja, hogy : „ D e r k o v i t s n a k e g y á l t a l á n nem kellett volna nyomorognia vagy legalábbis nem jobban m i n t n e k ü n k a t ö b b i m ű v é s z e k n e k " , csak hogy Derkovitsból ,,. . . h i á n y z o t t az a csöppnyi kereskedői szellem is, amely m ú l h a t a t l a n u l szükséges, hogy az ember az áruforgalom t ö r v é n y e s r e n d j é b e n elhelyezkedhessék." Szerző azt állítja, hogy Derko vits „ b i z a l m a t l a n s á g g a l és főként fékezhetetlen művészgőggel" elriasztotta m a g á t ó l a v á s á r l ó k a t . C s a t t a n ó s b i z o n y í t é k u l a H í d t é l e n esetét hozza fel, a p r ó l é k o s a n beszélvén cl az ellenőrizhetetlen város h á z i jelenetet. Minket csak az adatok é r d e k e l n e k . A cikk szerint a F ő v á r o s a f e s t m é n y é r t „hétszáz" pengőt ajánlott fel, a festő „ezerötszázat" k é r t , s végül a v á r o s „ezerkétszázért" vette meg. Idézett szerző Derkovits m é l t a t l a n sorsát l e g e n d á n a k t a r t o t t a , amelyet el akart oszlatni ezzel a cikkével és végülis maga v á l t hangos hirdetőjévé egy hamis legendá nak, amely részben m é g ma is él. 1948-ban m é g annyira, eleven volt, hogy a F ő v á r o s i M ú z e u m o k akkori főigazgatója, K o p p J e n ő egy újságnyilatkoza t á b a n felújítja a H í d télen h i s t ó r i á j á t , m o n d v á n : „Azt m o n d h a t n á m , hogy fenséges osztálygőgjének á t h a t o l h a t a t l a n falával vette m a g á t k ö r ü l . Jól em lékszem, egész rövid idővel halála előtt az a k k o r i p o l g á r m e s t e r megbízásából megvettem tőle a F ő v á rosi K é p t á r s z á m á r a a „ H í d t é l e n " c. k é p é t . K i f i z e t t ü k az á r á t , k é t e z e r p e n g ő t . " A továbbiakban d r á m a i a n le van írva, hogy Derkovits n é h á n y nap m ú l v a m i k é n t k ö v e t e l t e vissza k é p é t , mert „ s z e r e t i " . Ezt nem t u d j u k ellenőrizni, h á t nem írjuk le, b á r m i l y h a t á s o s . Csak m é g a nyilatkozat c s a t t a n ó j á t i k t a t j u k ide : „Megszállott ember v o l t " . Ez t é n y , de m á s k é n t . É s ha a volt főigazgató t ö r t é n e t e s e n fellapozza az 1934-os l e l t á r k ö n y v e t a 9982 s z á m n á l , 2000 helyett csak 400 P-t t a l á l . Ez is t é n y . 5 9
6 0
H a Derkovits Gyula b i z a l m a t l a n n á és gyanak v ó v á lett, h á t meg volt r á az oka. T u d a t á b a n volt m ű v é s z e t e é r t é k é n e k , tudta, hogy m ű v e i nem a l á b b valónak legjobb modern polgári k o r t á r s a i é i n á l és jog gal f e l h á b o r í t o t t a , hogy a g y ű j t ő k t ö b b n y i r e jóval kevesebbet k í n á l t a k k é p e i é r t , m i n t a t ö b b i e k n e k .
S é r t e t t e önérzetet, hogy „mecénásai"' kegyes ado m á n y t k í n á l t a k neki becses a l k o t á s a i n a k el lené ten, nempedig a „ n a p i á r f o l y a m n a k " megfelelő ellenér t é k e t . E z é r t a z t á n , t e r m é s z e t e s lelki reakcióként, gyakorta ellenszenvvel és g y a n a k v á s s a l fogadta a nagypolgári g y ű j t ő k e t , akikben nem minden ok nélkül, i n k á b b a- számító ü z l e t e m b e r t l á t t a , mintsem a, m ű v é s z e t é é r t rajongó m ű b a r á t o t . H a vonakodott odaadni nekik m ű v e i t , h á t ezért tette ; de végülis á t e n g e d t e őket, mert nyomora, rá kényszerít ette. Bizonyítékul m i is felhozunk egy — b i z o n y í t h a t ó — esetet. 1932-ben tervezi, hogy g y ű j t e m é n y e s kiállítást rendez a T a m á s G a l é r i á b a n , ' t u d j u k , hogy ez volt a l e g d ú s a b b a n t e r m ő éve. De nélkülözése is nagy volt. Szondi h e l y z e t é b e n elment T a m á s Henrikhez*' , h ó n a alatt h á r o m k é p p e l , mindegyik a legjobbak s a leg szebbek közül való : a D i n n y e e v ő , a Női fej kendővel és a Gond. '- Gondolta, h á t h a el tud adni valamit T a m á s n a k és egyszersmind megbeszélhetik a rende zendő kiállítás feltételeit. É s m e g á l l a p o d t a k . Az a d a t t á r u n k b a n lévő iratban t ö b b e k k ö z t ez áll : „ A kiállítási helyiségért 300. — P fizetek, amely össze get azonban k é p p e l fogom elszámolni . . . a kerete zésnek az összegét szintén . . . Hogy a k é p e k k e l való elszámolásnál az á r a k d o l g á b a n ne legyenek utólagos differenciák, előre leí'ixírozom az a l á b b felsorolt k é p e k n e k az á r a i t ú g y , hogy a helyiség és a keretezés árát az a l á b b f e l t ü n t e t e t t k é p á r a k a l a p j á n fogjuk elszámolni." — Még egy passzus, Derkovits t u d o m á s u l veszi, hogy a k e r e t á r a k a t T a m á s „ u g y a n ú g y fogja elszámolni, m i n t h a készpénzben rendelném, vagyis a k e r e t m i n t á k o n f e l t ü n t e t e t t á r a k alapján." ' A lap alján a Női fej k e n d ő v e l és a D i n n y e e v ő szerepel az „előre lefixírozott" á r r a l , darabja, „100. —P" (egy száz !) T a m á s H e n r i k az egyik k é p „ á r á t " rögtön k i is fizeti, hogy „segítsen" a megszorult festőn. A m e g á l l a p o d á s Derkovitsra tett h a t á s á t az özvegy így írja le : „ G y u l a komor hangulatban t é r haza a nehéz alkuról. E n n y i t mond : — Mától kezdve nem veszek ecsetet a kezembe ! . . . — s földhöz csapja a p é n z t á r c á j á t , amelyből az összehajtogatott száz pengő h u l l a padlóra, Szótlanul nézzük, e g y i k ü n k sem hajol le é r t e . " K o m m e n t á r helyett közöljük, hogy az ősszel megnyílt kiállítás k a t a l ó g u s á b a n ez olvas ható: „A T a m á s G a l é r i a . . . csak vállalt prog r a m j á h o z maradt h ű , amikor ö t ö d i k szezonját ennek a z.seniális m ű v é s z n e k mélté) megbecsülésével kezdi meg." A k a t a l ó g u s b a n a h á r o m „százpongős" k é p címe mellett pedig a k ö v e t k e z ő á r a k l á t h a t ó k : „ 7 . Dinnyéé vő 4.00, 14. Piraskend ős asszony 300, 15. Gond 1000 p e n g ő " . T a l á n azért részrehajlás v á d j a nélkül annyit m e g k o c k á z t a t h a t u n k , hogy ez nem volt egészen „ k o r r e k t ü z l e t " . E b b ő l az esetből l á t h a t ó , 1
1
131
6 4
hogy Derkovits v a l ó b a n nem volt jé> üzletember, de nem olyan é r t e l e m b e n , m i n t ahogy a fent idézett szerző á l l í t o t t a . Egy példa, nem bizonyít ! — vethetik s z e m ü n k r e . L á s s u n k tehát m é g n é h á n y a t m e s t e r ü n k „irreális á r a i r a " és arra, hogy ő azokból „ n e m engedett". Derkovits Gyula s a j á t k e z ű írása és dr. Szondi Lipót aláírása bizonyítja, hogy „1932 November 30.-án Megállapodás" jött létre k ö z t ü k , hogy — a T a m á s G a l é r i á b a n lévő kiállításon 1000 pengőért szereplő É p í t ő k c. képet alulírott „600 azaz H a t s z á z pengő é r t é k b e n megveszi, mely összeget havi 50 azaz Ö t v e n pengő részletekben t ö r l e s z t i " . Másik példa : Leszner Manó építész 1934 m á r c i u s á b a n megvette tőle a Téglahordó-t és az egyik Rézkarcoló-t, s erről írást adott, amelyben az o l v a s h a t ó , hogy az elsőt „240 pengőért, fizetendő h a v i 20 pengős r é s z l e t e k b e n " , a. m á s i k a t „100 pengőért, fizetendő 50— pengőnként (2 részletben). Előlegül 40 pengőt a d t a m . " A T a m á s Galéria 1932-es k a t a l ó g u s á b a n a Téglahordó á r a még 300, a Rézkarcoló-é 500 pengő. — Egyelőre t á n ennyi is elég. 63
66
Mindezek u t á n — gondoljuk — i n k á b b az állílh a t ó , hogy a „ D e r k o v i t s - l e g e n d a " ellenkező elő jelű volt, mint ahogyan híresztelték. A híresztelők egy részének jóhiszeműségében nem k é t e l k e d ü n k . A m a legenda l é t r e j ö t t é b e n és terjesztésében mégis csak célzatos rosszhiszeműséget l á t u n k . Célzatossága pedig abban állt, hogy hamar Derkovits művészeté nek artisztikuma kikezdhetetlen, tiszteletet paran csoló, akkor egyrészt „ k á r t é k o n y e s z m é i t " t a g a d t á k le, vagy terhelő ballasztnak k i á l t o t t á k k i , másrészt emberi m i v o l t á n a k l e j á r a t á s á r a t ö r e k e d t e k . A m i k o r az 1934-es h a g y a t é k i kiállításon a Szép művészeti Múzeum 920 pengőért megvette a Nemzedékek-et, akkor az egyik b u l v á r - l a p szenzációs riportban számol be erről. Címe : „ E z e r pengőért vette meg az á l l a m az é h e n halt Derkovits egy fest m é n y é t " . É s a cikkben : „ E g y évvel ezelőtt t a l á n az életét lehetett volna megmenteni ennyi pénz zel . . . " Sok igazság van ebben. Mert ugyan Derko vits h a l á l á n a k közvetlen oka heveny t ü d ő g y u l l a d á s ból eredő szívgyengeség volt, azonban végső oka, mégiscsak a szakadatlan nyomor és a velejáró sor vasztó éhség. De hisz sokan j á r t a k így és h a s o n l ó a n ekkoriban a „ n i n c s t e l e n e k " , sőt m é g a „ k i s e m b e r e k " közül is, folyton tele v o l t a k ilyen szenzációkkal a napilapok. Derkovits esete csak azért volt különösen szenzációs, mert „ a z á l d o z a t " feltűnő „ k u l t ú r j e l e k e t " hagyott maga. u t á n . É s ezért n é m i k é p p kínos volt a k u l t ú r s z n o b úri rezsimnek. De nem volt t ö b b m ú l ó „ b l a m a z s " - n á l , mert csakhamar elcsitult a sajtózaj és a Dorkovits-ügy a k u l t ú r t e r ü l e t belső ügyévé csendesült. Ii7
Még halála é v é b e n megjelent róla egy tekintélyes polgári szorzó tollából a m ű v é s z e t é n e k forradalmi t a r t a l m á t kilúgozó kis k ö n y v . I d é z z ü n k n é h á n y sze m e l v é n y t ebből a sterilizátor szerepét betöltő írás műből : „ H a s z t a l a n u l ragaszkodott bizonyos külső séges p r o l e t á r jelleghez — minden erőfeszítés m e d d ő maradt : nem tudott tettekre v á l t ó d n i , som pedig festményei k é p é r t e i m é b o n kifejeződni . . . a festői felfogással sikerült megszabadulnia attól az érzelmi n y o m a t é k t ó l , amelyet a t é m a ismétlése őrá nézve jelentett . . . Harcai ezentúl t i s z t á r a a művészi közlésforma, egyértelműségéért folytatott harcok vol tak. K i z á r ó l a g a v á s z n o n zajlottak le a festészet anyagai és az alkotókifejezés szellemi eszközei között . . . Képességeit az utolsó é v e k b e n csak (a, kolorizmus) k i b á n y á s z á s a r a f o r d í t o t t a s egy gon dolat alaki beteljesítésére h a s z n á l t a fel sugalla t á t . . . v i r u l h a t o t t . . . (az) ö n é r t e l m ű , mélységes líra,"68 Idézett szerző véleményével nem állt egyedül, c s u p á n l e g k u l t u r á l t a b b megfogalmazója volt a pol gárság t o r z í t ó , m e g h a m i s í t ó v é l e m é n y é n e k . Vak m e r ő logikával l ' a r t pour l'art-ista m ű v é s z t csinált a harcos, realista p r o l e t á r m ű v é s z b ő l . De lássunk tisz t á n . A burzsoázia csak az így sterilizált, szalonképessé t o r z í t o t t Derkovitsot volt h a j l a n d ó elfogadni. Még erre is c s u p á n az ún. progresszív polgárok voltak képesek. A nagy m ű v é s z t m e g l á t t á k benne, s mivel erről nem akartak lemondani, hát meghamisító) m a g y a r á z a t o k k a l magukhoz i d o m í t o t t á k , főképp h a l á l a u t á n , amikor Derkovits k o r o n a t a n ú k é n t m á r nem vallhatott ellenük. M e s t e r ü n k egész pályája bizonyítja, hogy ő maga és m ű v é s z e t e irritáló idegen test volt kora m ű v é s z i é b e n . Személyisége proletárm i volta val elkülönült az akkori művészvilágtól, csak s z i m p a t i z á n s a i voltak, de igazi m ű v é s z b a r á t a i nem. Kölcsösönen idegennek é r e z t é k e g y m á s t , mert tud t á k , hogy m e s t e r ü n k azokhoz tartozik, akikről József A t t i l a azt mondta, hogy „ ú j n é p , másfajta, raj, m á s k é n t ejtjük a szót, fejünkön m á s k é n t tapad a haj". Művé szete pedig realista és szocialista vonásaival olyan a n y a g k é n t viselkedett a t ö b b i e k é közt, amely bizo nyos tulajdonságai miatt vegyi elemzéskor csak hasonló, de nem azonos k é p l e t e t mutat. Derkovits nyers, s z ó k i m o n d ó egyéniségével ú g y lobogtatta ezt az izgató m ű v é s z e t e t a polgárság szeme előtt, m i n t b á t o r t o r r e á d o r a vörös posztót, L á s s u k be, hogy a burzsoázia, uralmon lévén, k é n y e s helyzetben volt, nem tehetett m á s t , mint nyugalmat színlelt és „be b i z o n y í t o t t a " hogy az a v é r l á z í t ó valami nem m á s , mint lágy, fehér selyemkendő : „önértelmű . . . líra". — A m i dolgunk megmutatni, k i is volt Derko vits és milyen a m ű v é s z e t e . Kötelez b e n n ü n k e t erre a nagy örökség, amelyet r á n k h a g y o t t .
„ S z ü l e t t e m , e l v e g y ü l t e m és k i v á l t a m " — József A t t i l á n a k ez az önjellemzése Derkovitsra is ráillik, ha nem az elvont t e h e t s é g szempontjából, hanem ú g y é r t e l m e z z ü k , hogy b á r m i n d k e t t ő j ü k a, polgári tár sadalomba és k u l t ú r á b a született bele, de minthogy különleges, erős egyéniséggel t e s t e s í t e t t é k meg osz t á l y u k a t , személyiségükkel és m ű v é s z e t ü k k e l csak hamar k i v á l t a k a polgári k ö r n y e z e t b ő l és egész m i voltukban osztályuk, a p r o l e t a r i á t u s képviselőiként l é p t e k fel. M i n t művészek, új kuliéira, a proletár k u l t ú r a előhírnökei lettek. É s mert t ö r t é n e t e s e n zse niális m ű v é s z e k , egyszersmind ez új k u l t ú r a messzivezető élt ját megvilágító; fároszok, nagy p é l d a k é p e k is. - D e r k o v i t s n á l miként t ö r t é n t az elvegyülés és a kiválás folyamata ? F ő k é n t erre az igen fontos kérdésre i g y e k s z ü n k némi feleletet adni az ú j s z e r z e m é n y ű D e r k o v i t s - k é p e i n k a l á b b k ö v e t k e z ő elemzéseivel. A sorrakerülő m ű v e k e n m e s t e r ü n k s t í l u s á t és annak változásait vizsgáljuk, azonban nem c s u p á n morfológiai elemzéseket . végzünk. Ugyanis meg győződésünk szerint a stílus, a m ű formai-szerkezeti karaktere végső fokon t a r t a l m i - v i l á g n é z e t i feltételek kel függ össze. A művészi f o r m á n a k mindig világ nézeti, filozófiai alapja van, amely mindenkor meg felel az u r a l k o d ó t á r s a d a l m i osztály szemléletének és e szemlélet p r o d u k t u m a k é n t fogandó fel. A stílus t e h á t , mint korhoz k ö t ö t t sajátos formai k o n s t r u k c i ó , a kor m o n d a n i v a l ó i n a k keretéül, bizonyos idő m ú l v a k o r l á t j á u l is szolgál. Következéskép]) az a l a p v e t ő stílusváltozás mindig a világnézet lényeges vagy gyökeres v á l t o z á s á t jelzi. í g y h á t n y i l v á n v a l ó , hogy a stílus és a világnézet, a forma és a, t a r t a l o m közt egymásra haté) összefüggés van. Derkovits Gyula stílus változásaiból is csak úgy i s m e r h e t j ü k meg m ű v é s z e t e kialakulását és lényegét, ha nem r e k e d ü n k meg a formai kérdések külső elem zésénél, hanem ha az előzőek belső rugóit, mélyen fekvő okait k u t a t j u k . F ő k é r d é s ü n k ugyanis az, hogy miért fejlődött Derkovits stílusa a kubista-expresszio nista stílustól a realizmus i r á n y á b a , és miért nem k ö v e t t e a polgári m ű v é s z e t e t a maga végletesen elvont és irreális a l a k u l á s á b a n '! Erre a, kérdésre csak akkor t a l á l h a t u n k kielégítő választ, ha stílusváltozásait összefüggésben vizsgáljuk azokkal a benne egyre jobban érlelődő t á r s a d a l m i - v i l á g n é z e t i mozzanatok kal, amelyeket sorsszerűén, egész valójával á t é l t és amelyeket énjének szerves részévé fogadott, szub j e k t u m á n a k objektív^ t a r t a l m a k é n t m a g á b a olvasztott. Keletkezési sorrendben t á r g y a l j u k a nyolc újszer z e m é n y ű festményt ( Koncert. 1921— 22, Püspök csendélet. süveges önarckép. 11)23, Utca. 1927, Halas 1928, Végzés. 1930, Halkereskedő. 1930, Bútorkészítő.
1932, Dunai homokszállítók. 1934) és a h á r o m nagy m é r e t ű tusrajzot (Eácstépő. 1930, Elítélt. 1930, ítélet végrehajtó. 1930.), mert így m ű v é s z e t é n e k minden k o r s z a k á t és egészének fő sajátságait jellemezhetjük. M e s t e r ü n k első k o r s z a k á t ebben az e g y ü t t e s b e n a n a g y m é r e t ű Koncert k é p v i s e l i (25. k é p ) . Ez a festmény, az Utolsó vacsora mellett e korszak fő m ű v e ; e k k o r i törekvéseinek legteljesebb megfogal m a z á s á t adja benne. Dolgozatunk első részében emlí t e t t ü k volt, hogy Derkovits i n d u l á s a k o r a Kernst okiskolában szerzett inpulzusok k ö v e t k e z t é b e n ahhoz a művészeti i r á n y z a t h o z csatlakozott, amelyet r ö v i d e n expresszív kubizmusnak n e v e z h e t ü n k . Ez az i r á n y z a t f o r m á j á b a n a Cézanne-t k ö v e t ő kubizmushoz, lelki ségében pedig a főként N é m e t o r s z á g b a n elterjedt expresszionizmushoz áll közel — hisz az ú j a b b i r á n y zatokat képviselőik a n y u g a t i u t a z á s a i k k o r szer zett t a n u l s á g a i k u t á n , n é h á n y é v időeltolódással h o n o s í t o t t á k meg M a g y a r o r s z á g o n . 69
70
Mielőtt foglalkoznánk a Koncert-tel, szükséges r ö v i d e n összefoglalnunk ezen i r á n y z a t o k miben létét hogy l á t h a s s u k , Derkovits m i k é p p e n kapcsolódik hozzájuk és ha valamiben e l t é r t ő l ü k , m i az 1 A kubizmus és az expresszionizmus egy-egy fázisa a polgári m ű v é s z e t utolsó korszakának ; fázisa annak a nyugtalan h u l l á m z á s n a k , amely szubjektíve a m ű v é s z e t m e g ú j í t á s a v é g e t t i n d u l t cl m á r a X I X . század m á s o d i k felében, de objektíve a polgári m ű v é s z e t s az egész k u l t ú r a mély és szaka datlan v á l s á g a k é n t zajlik m é g ma is. A g á t a k a t a m ú l t század hatvanas éveiben az impesszionizmus mosta el, joggal és m é l t á n . Ugyanis az a k k o r i par v e n ü polgárságot kiszolgáló hivatalos m ű v é s z e t , a l e t ű n t korokat é l e t t e l e n ü l m a j m o l ó a k a d é m i z m u s vég k é p p á l m ű v é s z e t t é korcsosult s a b u r z s o á sznobok nak c s u p á n t á r s a s á g i b e s z é d t é m á t szolgáltató üres fecsegesse aljasult. Az újítók jó i r á n y b a n i n d u l t a k el. Az a k a d é m i z m u s á l t e r m é s z e t é v e i és az anekdota f i g u r á k k a l szemben a valódi természet és az eleven ember á b r á z o l á s á t t ű z t é k k i célukul. N é h á n y nagy m ű v é s z így, az élet k ö z v e t l e n szemléletéből fakadó c s o d á l a t o s a n szép é l e t m ű v e t hozott létre, azonban a m ű v é s z e t ü k e t i s k o l á k k á bigitó k ö v e t ő k és u t ó d o k végülis csakhamar h á t a t f o r d í t o t t a k a való v i l á g n a k és kiagyalt elvek festőivé v á l t a k . Az izmussal vég ződő i r á n y z a t e l n e v e z é s e k ú g y c i k á z t a k a m ű v é s z e t egén, m i n t zivatarban a v i l l á m o k és mindegyik azt lutte m a g á r ó l , hogy bevilágítja a m ű v é s z e t egész b i r o d a l m á t . Pedig csak végletekig hajszolt részigaz ságok hordozói voltak. Mindennek valódi oka a pol gári t á r s a d a l o m h a n y a t l á s á b a n , a világháborúba, t o r k o l l ó v á l s á g á b a n t a l á l h a t ó . Tudjuk, hogy ez a válság az első v i l á g h á b o r ú v a l nemhogy m e g o l d ó d o t t volna, hanem t o v á b b m é l y ü l t , b o n y o l u l t a b b á v á l t .
Az á t m e n e t i gazdasági stabilizációt gazdasági világ válság és ú j a b b v i l á g h á b o r ú k ö v e t t e , közben a szellemi z ű r z a v a r és a k u l t ú r a elsekélyesedése egyre fokozódott és fokozódik. Ennek oka pedig az, hogy a k u l t ú r a és benne a m ű v é s z e t elvesztette t á r s a d a l m i szerepét és mintegy légüres t é r b e n , átfogó eszmei alap n é l k ü l létezik és szükségszerűen irreális régiókba t é v e d , d e h u m a n i z á l ó d i k és a m ű v é s z e t k i s s z á m ú ú n . „ k u l t ú r e m b e r " , valamint a vagyonos k u l t ú r sznobok m a g á n ü g y é v é s z ű k ü l . H a z á n k b a n Derkovits felléptekor, 1920 k ö r ü l m é g csak elég kis, de erős k ö r b e n terjedtek el az izmusok különféle válfajai, á m a log végletesebb i r á n y z a t o k j ó f o r m á n csak n é h á n y embert k e r í t e t t e k hatalmukba. N á l u n k a század első k é t é v t i z e d é b e n m é g a nagyzoló a k a d é m i z m u s és a s e m m i t m o n d ó naturalizmus volt az államilag s z e n t e s í t e t t i r á n y z a t . Polgári ,, progress zí veink" ekkoriban m é g részben t é n y l e g progresszív elveket képviseltek. A hazug s á g o k k a l terhelt polgári l é t t e l szemben m ű v é s z e t ü k ben egyfajta tiszta, egészséges létet h a n g s ú l y o z t a k és a lelketlen álérzelemmel szemben valamiféle rom latlan lelkiséget, m é l y érzésvilágot igyekeztek fel színre hozni. A t á r s a d a l m i valóságtól elvonatkoztatott, absztrakt humanizmus volt ez ; pantheista életigen lés, amely a szó m a t e r i á l i s és spirituális é r t e l m é b e n vett meztelen ember és a t e r m é s z e t „ősi, zavartalan" k a p c s o l a t á b a n igyekezett m e g t a l á l n i a létezés bol dogságát. Igen, ezek a m ű v e k csak az elvont embert t ü k r ö z t é k , borongós vagy extatikus érzésektől f ű t ö t t lélekállapotban, a létezés misztikus-spirituális szfé r á j á b a n . A reális élet cselekvő e m b e r é t h i á b a k e r e s s ü k ebben a m ű v é s z e t b e n . Ennek az elvont humanista, pantheista világszemléletnek a d e k v á t kifejezői vol tak a k u b i z m u s t ó l kölcsönzött, elvont f o r m á k és az expresszionizmust ól t a n u l t érzés-képletek. Ezek a t t ó l függően v á l t a k t ö b b é vagy kevésbé g e o m e t r i k u s s á , illetve e x c e n t r i k u s s á , amilyen m é r t é k b e n iskolásán, kisebb vagy nagyobb t e h e t s é g á t t é t e l é v e l jelentek meg fostőink m ű v e i n . J e l e n t ő s e n m e g h a t á r o z t a az cfajta, m ű v e k k a r a k t e r é t az is, hogy a l k o t ó j u k őszintén á t é l t e - e ezt a szemléletet, vagy pedig csak m í m e l t e ? H a m á r m o s t m e g n é z z ü k Derkovits K o n c e r t - j é t , az első a m i megragad b e n n ü n k e t : a m o n d a n i v a l ó őszinte á t é l t s é g é n e k szuggeszciója. Felesége vissza emlékezéseiből tudjuk, de számos zenei t á r g y ú m ű v e és n é h á n y remek t á j k é p e is t a n ú s k o d i k róla, hogy m é l y á h í t a t t a l viseltetett m i n d a t e r m é s z e t , m i n d a zene i r á n t . 1920 t e l é n megismerkedett Kerpely J e n ő v e l , a v i l á g h í r ű g o r d o n k a m ű v é s s z e l , a B a r t ó k és K o d á l y m ű v ö k egyik legelső i n t e r p r e t á t o r á v a l . Ezt a t é n y t i t t figyelembe kell v e n n ü n k , mert Korpoly gordonka j á t é k a bizonyosan nagy h a t á s s a l volt a fostőre. F e l t e h e t ő e n nem véletlen, hogy é p p e n a g o r d o n k á t 71
v á l a s z t o t t a zenei t á r g y ú nagy k o m p o z í c i ó j á n a k han gulati, érzelmi alapját a d ó főtényezőjéül. T e h á t a fiatal festő i t t a fentebb jellemzett pantheista eszme világot az érzelmeire erősen h a t ó zene á l t a l á n o s és k o n k r é t befolyása alatt t ü k r ö z i : a t e r m é s z e t lágy öle és a mélyenzengő gordonkazene biztos, jó mene d é k az élet d u r v a s á g a i t ó l m e g g y ö t ö r t , megtisztulni vágyó embernek. K é t s é g t e l e n , hogy a gordonka-muzsika melan kolikus, t ö m ö r zengzete igen szépen kifejeződik a képen : a mély á h í t a t o t sugalló alakok koraiakéi kompozíciója s ehhez a dombos folyómenti t á j n y u godt h u l l á m ú vonalai, valamint a részletformák har monikus ívei valamennyien a t a r t a l o m kifejezését szolgálják. Derkovits és hasonló k o r t á r s a i n a k képein gyakori az i t t is u r a l k o d ó b á n a t o s , b á g y a d t hangulat, illetve állapot ; valami mély, megfoghatatlan szo m o r ú s á g , a m i csak a h á b o r ú s a forradalom u t á n i á l t a l á n o s lelki levertséggel m a g y a r á z h a t ó . I t t azon ban a gordonka-zenéből k o n k r é t e n is e r e d t e t h o t j ü k , és i n k á b b á h í t a t o s m e g i l l e t ő d ö t t s é g k é n t , mintsem szomorúságként hat. A t a r t a l o m b ó l s z á r m a z h a t az is, hogy ezen a v á s z n á n érződik viszonylag legkevésbé a kubizmus f o r m á k a t k e m é n y e n geometrizáló h a t á s a . E k k o r i festményei közül kompozícióban és részlet f o r m á b a n ez a legszerencsésebben megoldott k é p e ; a nagy egész és a testek szerkezeti és természetes m i v o l t a szerencsésen h a r m o n i z á l egymással. K ü l ö nös figyelmet érdemel ebből a s z e m p o n t b ó l az előtér kosarat t a r t ó női aktja : finom könnyedséggel hul l á m z ó sziluettje és n a g y v o n a l ú a n felfogott belső f o r m á i t ö m ö r k o n s t r u k c i ó t alkotnak, anlékül, hogy élettelenné t o r z í t a n á k a puha női test érzékletes szépségét. F ő k é n t ez a figura bizonyítja i t t meg győzően, hogy nem egyszerűen a jelen stílus kölcsö nöz m o n u m e n t a l i t á s t ennek a k é p n e k , hanem hogy a fiatal festő m á r most kezdetben megvillantja monu m e n t á l i s h a j l a n d ó s á g a i t , képességét a n a g y v o n a l ú f o r m a l á t á s r a , amit majd v é g ü l saját s t í l u s á b a n csil logtat t i s z t á n , minden külső h a t á s t ó l mentesen. Hogy nem á t l a g t e h e t s é g , i t t is, m á r kezdetben is látható. A m i a színeit illeti, elmaradnak a f o r m á k tarta lomhoz simuló jellegétől. A s ö t é t b a r n a s á t o r alatt ülő centrális figura narancsos okker, s a t ö b b i alak zöld reflexekkel és rózsaszínnel á r n y a l t világosokker színei k e m é n y e n e l v á l n a k a nyers, világoszöld tájtól, amelyet h á t u l a kékesfehér folyó és ég közt szürke domb z á r le. Ez a színvilág m é g k o r á n t s e m a sajátja. K i h i n n é , hogy k é s ő b b é p p e n a kolorit lesz művésze t é n e k egyik legjellegzetesebb és legszuggesztívebb h a t á s ú alkateleme? I t t t á n az is közrejátszik, hogy m é g nincs eléggé h a t a l m á b a n az olajfesték. Való színűsíti ezt a feltevésünket, hogy a nagy k é p e t meg
előző v í z f e s t m é n y v á l t o z a t o n az o m l é k o n y akvarellel szerencsésebben illeszti a lágy, m é l y r e h a n g o l t okke reket, k é k e k e t és zöldeket a, t é m a h a n g u l a t á h o z . " K ö z b e v e t ő l e g iktassuk ide egy ugyancsak zenei t á r g y ú , 1924-ben, Bécsben k é s z ü l t k é p é t , bizonyí t a n d ó , hogy m i l y e n i n t e n z í v e n t ü k r ö z t e és k ö v e t t e Derkovits világnézeti és lélekállapotbcli változását a művészete (20. k é p ) . I t t a félkörívű, kontrasztos, szaggatott f o r m a v i l á g é kompozíció alakjai m á r nem időtlenül létező melankolikus figurák, de marcangolt lelkű p r o l e t á r o k , akiknek vinnyogó h e g e d ű n a h a l á l muzsikál. Derkovits lelkében ekkorra m á r m e g é r e t t a p u s z t í t ó v i l á g h á b o r ú és az eltiport magyar proletár forradalom k e s e r ű gyümölcse. I l y e n az 1923-ból való m á s i k ú j s z e r z e m é n y ü n k , a Püspöksüvéges önarckép i s (21. k é p ) . K e m é n y , sötét f o r m á k b ó l összerótt k é p . A m e g k ö v ü l t arc színe m i n t a h u l l t avar : v ö r h e n y e s - s á r g a ; a k a b á t é , m i n t az alvadt v é r ; a h á t t é r opezöld. S z e m é b e n m é l y d ö b b e n e t , De a k ő k e m é n y arc m ö g ö t t roppant el s z á n t s á g feszül. Hogy miféle , , p ü s p ö k " ő, azt a réz k a r c v á l t o z a t e m b l é m á j á n jelezte. É s egész élete m ű v e t a n ú s k o d i k rá, hogy h ű maradt e j e l v é n y b e n szimbolizált n é p : a dolgozó p a r a s z t s á g és a m u n k á s s á g ügyéhez. Ez az ö n a r c k é p festői szépségben m é g nagyon messze van későbbi önarcképeitől. Á m k i fejezése teljes. E x p r e s s z í v m ű . De h i b á z n á n k , ha azt m o n d a n ó k , hogy expresszionista, A szakmai s z ó h a s z n á l a t b a n ez a fogalom m á s t jelent. Derkovits darabideig m é g — a nyugati „fejlődés" szempont jából v o l t a k é p p m á r idejétmúlt és provinciális — expresszív^ kubizmus n y e l v é n szól, de m o n d a n i v a l ó i lényegében egyre t á v o l a b b esnek az élet valóságától mindjobban „ e l l e n d ü l ő " , „ l e g p r o g r e s s z í v e b b " — k o r t á r s a i n a k misztikus vagy absztrakt mondani valóitól. K é p e i t á r g y á n a k k o n k r é t t é r h e z és időhöz k ö t ö t t ségében m u t a t k o z i k fejlődésének k ö v e t k e z ő fázisa. k o r s z a k á b a n t ö b b n y i r e elvont Az ú n . pantheista k ö r n y e z e t b e n , időtlen alakokat á b r á z o l t . A bécsi korszak mozgalmas k o m p o z í c i ó i n a k m á r reális tar t a l m u k volt, de a szituációk m é g t ú l s á g o s a n á l t a l á n o s í t o t t a k . Az újpesti korszak (1927 — 28) m ű v e i n viszont k ö z v e t l e n k ö r n y e z e t é n e k élete elevenedik meg. A m á r t á r g y a l t En és a jeleségem és a Bakodómunkások c, k é p e mellett az új s z e r z e m é n y e k idő rendben harmadik darabja, az Ucca (1927) c. nagy vászna t ü k r ö z i igen szemléltetően ezt a v á l t o z á s t (24. k é p ) . Tipikus pesti u t c á t l á t u n k rajta : összetorlódott járókelők, a házfalon s a hirdetőoszlopon h a n g o s k o d ó r e k l á m p l a k á t o k , elől balra utcai g y ü m ö l c s á r u s — és a h á t t é r b e n fent megjelenik az a k k o r i Budapest jellegzetes, m i n d e n ü t t feltűnő alakja : a l o v a s r e n d ő r ; 2
7 3
7 4
7 3
Dcrko\'itsnál mindig az á l l a m h a t a l o m jelképe. Rajta k í v ü l ÍI- kompozíció figurái mind a pesti ós vidéki szegénynép jellegzetes képviselői. A m ű szereplői nek ilyetén összeválogatása arra vall, hogy Derko v i t s nem k ö z ö m b ö s utcai h e l y z e t k é p e t k í v á n t adni. Szomorúság üli meg ezt a m ű v e t is, az emberek maguk elé r é v e d n e k , l e g t ö b b j ü k lehorgasztott fejjel ballag. De ez a t o m p u l t szomorúság m á r nem az 1920 — 22-es k é p e k időtlen m é l a b ú j a , hanem az akkori Magyar ország proletárjaié. B á r h a stílusa m é g meglehetősen korlátozza, ezek az emberek test- és fejalkatukat tekintve m á r nem elvont, hanem tipikus, t á r s a d a l m i o s z t á l y k a r a k t e r t viselő személyek. Á t m e n e t i n e k n e v e z t ü k ezt az 1927-es stílusát, aminek ez a, k é p legbonyolultabb m e g n y i l v á n u l á s a . A kompozíció k a v a r g á s á b a n nagyobb z á r t , tagoló elemeket helyez, de így is zsúfolt, nehezen á t t e k i n t h e t ő a rendje. Gyengéje ez a k é p n e k . A jobban ren dezett, kevesebb alakkal k o m p o n á l t r é z k a r c v á l t o z a t (1927) é p p ezért, s az alakok kifejezőbbé formálása, k ö v e t k e z t é b e n h a t á s o s a b b , k i t ű n ő grafikai a l k o t á s . Roppant nehéz feladatra vállalkozik, amikor az utca viszonylag nagy t é r i m é l y s é g é b e n zajló kompozíciót síkban igyekszik tartani ; ebben a. villódzó napfény jelenléte is zavarja. Célját r á l á t á s o s ábrázolással és a s o m m á z o t t síkformák szűkszavú színezésével — k é k , barna és sárga varriánsaival - igyekszik elérni. Mindez csak részben sikerül. Színben sem kielégítő, kaleidoszk o p - h a t á s ú a k é p . Derkovits maga is é r e z h e t t e gyengéit, s a v á s z o n h i á n y mellett ez is oka lehetett annak, hogy 1934-ben a h á t l a p j á r a festette a Dunai homokszállít ók-at. 76
Az Coca elemzett hibái és erényei e g y k é n t a t o v á b b h a l a d á s r ó l , a művészedében megindult d ö n t ő fordulatról t a n ú s k o d n a k . M e s t e r ü n k világosan meg fogalmazza a polgári e s z t é t i k á t ó l gyökeresen eltérő h i t v a l l á s á t az 1927-ben rendezett k i á l l í t á s á n a k kata l ó g u s á b a n . I d é z z ü k teljes egészében ezt a módfelett fontos dokumentumot : „ K é p e t festeni annyit tesz, m i n t egy síkon, t e h á t k é t d i m e n z i ó b a n tiszta festészeti elemekkel, vonallal és színsíkokkal, a. síkot, m i n t egyedüli m o n u m e n t á l i s festészeti f o r m á t tiszteletben t a r t a n i . F e s t é s z e t e m e t minden illuzionisztikus elemtől m e g s z a b a d í t a n i aka rom, mert szerintem csak ú g y jöhet létre egy erős festészet, ha t i s z t á r a festői f o r m á k k a l dolgozunk ós festjük az (del jelenségeit mindenhonnan, hogy men t ü l i n t e n z í v e b b e n t u d j u k magunkat kifejezni. Össze kell k ö t n i a k é p z ő m ű v é s z e t e t a m o n d a n i v a l ó v a l , mert az embernek biztosan van közölni valója. Mint festőnek és mai embernek, érzem, hogy kötelességem az é l e t ü n k és t á r s a d a l m u n k jelenségeit m a r a d é k nél kül kifejezni. A z t hiszem, hogy teljesítem is ezt, mikor az a k t u a l i t á s o k a t t u d o m á s u l veszem." 77
K o r s z a k a l k o t ó nyilatkozat ez. K ü l ö n ö s meggyőző ereje abban rejlik, hogy nem teoretikus, hanem gya korló művész mondta k i és igazságát r e m e k m ű v e k k e l hitelesítette. A nyilatkozat első, a stílusra v o n a t k o z ó része a m ű v é s z 1927-ben elért s t í l u s á n a k elméleti v e t ü l e t e , a m á s o d i k , a tartalomra, v o n a t k o z ó pedig eljövendő nagy korszakát anticipálja, Az i t t m e g m u t a t k o z ó e l l e n t m o n d á s világosan l á t h a t ó az előbb elemzett Ucca c. k é p s t i l á r i s - t a r t a l m i ellentéteiben. Az „illu zionisztikus e l e m t ő l " megfosztott s í k n a k monumen t a l i t á s t t e r e m t ő szerepét ekkor m é g a polgári eszté tika, elvi befolyása szerint értelmezi és alkalmazza, s ez ellenkezik az ő t a r t a l m i igényeivel. Derkovits t o v á b b i művészi gyakorlata folyamán dől el, hogy az e l l e n t m o n d á s o s tétel e g y m á s r a h a t ó két kompo nense közül melyik a m ű v é s z e t é t lényegében deter m i n á l ó h a t ó e r ő . Majd l á t h a t j u k , hogy a tétel mind két tagja, fontos, de az u t ó b b i a d ö n t ő , az ellent m o n d á s megoldását az e r e d m é n y e i . Az u t ó b b i nél kül a polgári festészet ü r e s síkdekorációhoz j u t o t t . Derkovits viszont t é t e l e m á s o d i k részének megvaló sításával olyan realista festészetet teremtett, amely ben a m o n u m e n t á l i s s í k f o r m á n a k jelentős szerepe van. így vált a modern művészet valódi f o r r a d a l m á r á v á , azzal, hogy a polgári festészeti k u l t ú r a szétzilálta alkat elemek bői n a g y s z e r ű szintézissel új realista m ű v é s z e t e t hozott létre. — De lássuk s k ö v e s s ü k ezt a. fejlődést a m ű v e k e n , amelyekkel l e g u t ó b b gyárapod ot t gyűjt e m é n y ü n k . Igen becses darabja, ú j s z e r z e m é n y c i n k n e k az 1928 m á r c i u s á b a n készült Halas csendélet™, ( I . színes melléklet.) amely jelzi a merész fordulatot, elszaka d á s t az izmusoktól és e l i n d u l á s á t újfajta realizmu s á n a k ú t j á n . Méltán okozott meglepetést és feltűnést keletkezése i d e j é n . A fentiekből l á t h a t t u k , hogy 1927-ben Derkovits v á l a s z ú t h o z jutott és h á r o m lehe tőség között v á l a s z t h a t o t t : 1. Egyhelyben toporog és provinciális képviselője marad a polgári a v a n t g á r d iz mus egy m á r „ t ú l h a l a d o t t " fázisának, m i n t t ö b b kor t á r s a . 2. K ö v e t i a burzsoá festészet „fejlődését" az irracionális és absztrakt l é g i ó k b a . 3. K i t ű z i maga elé a nagy célt : a festészet valósággal és t á r s a d a l o m m a l való k a p c s o l a t á n a k helyreállítását. Az előző k e t t ő az á r u l á s t , e m b e r i - t á r s a d a l m i elkötelezettségének feladá sát jelentette volna, Tudjuk, hogy erős jellemmel vál lalta a politikai harcot ; logikus, hogy m ű v é s z i v o n a t k o z á s b a n is v á l l a l t a a m a g á n y o s harcos szere pét, s a h á r o m alternativa közül s z ü k s é g k é p p az utolsót v á l a s z t o t t a . 79
80
A Halas c s e n d é l e t t e h á t az i n t e n z í v valóság kifejezés m o h ó keresésének e x t r é m m e g n y i l v á n u l á s a , Ez a m o n t á z s - k é p azért m e g h ö k k e n t ő , mert látszólag a d a d a i s t á k , k o n s t r u k t i v i s t á k stb. ú t j á r a lépett vele.
Pedig ellenkezőleg. A d a d a i s t á k és a t ö b b i e k az integer valóságot s z é t s z a b d a l t á k és alkatelemeit illogikusan d o b á l t á k újra össze ; az így nyert kaotikus valaminek önálló t á r g y i létet t u l a j d o n í t o t t a k . Der kovits viszont, mint aki bosszú szomjazás u t á n végre tiszta forrásra lelt és vad m o h ó s á g g a l kezd inni, ú g y rendezi k é p p é és formálja m a x i m á l i s a n érzékle tessé a konyhaasztal t á r g y a i t , hogy megőrzi az integer valóság dolgainak szerves, logikus kapcso latát. A legalul levő r a j z p a p í r r a odafesti az asztallap faerezetét, az a s z t a l k e n d ő t szitavászonból, a t á n y é r t , a csomagolópapírt, a yoghurtos üveget s az órát papírból v á g j a k i , ahol kell celofánnal vonja be ; a kést s az ó r a fémrészét és a hal f é m h a t á s á t ezüstp a p í r r a l jelzi és fokozza, ; a füstölt hering b ő r é n e k arany porfestékkel érzékelteti. aranyló fényét Mindez s a felrakott festékszinek nagy igyekezettel, sikerrel szolgálják a verisztikus h a t á s t . Az így nyert m ű v e t k é p p é a r á l á t á s o s , s í k b a n t a r t o t t , realisztikus, szép kompozíció teszi. Az e g y m á s o n fekvő t á r g y a k térbelisége ugyancsak érződik. Ezen a k é p e n nyers, kiélezett m e g f o g a l m a z á s b a n m e g t a l á l h a t ó Derko vits k é s ő b b i s t í l u s á n a k minden e r é n y e és jellegze tessége : 1. A m e g k a p ó , t ö m ö r kompozíció, 2. a m o n u m e n t á l i s volta mellett is valószerű formaképzés, 3. a síkhoz igazodó, a t a r t a l o m m a l összefüggő, egy szerűségében is gazdag s z í n h a r m ó n i a , 4. a reális tér, a harmadik dimenzió éreztetése a képsík á t t ö r é s e nélkül. M e s t e r ü n k r e n d k í v ü l i tehetségére vall, hogy — eddigi e r e d m é n y e i n e k felhasználásával — a nagy r á t a l á l á s t k ö v e t ő e n hamarosan é r e t t , i m m á r önálló a l k o t á s o k k a l jelentkezik. Ezek közül való g y ű j t e m é n y ü n k két 1930-ban festett újszerzeménye : a Végzés és a H a l k e r e s k e d ő . 81
82
83
A Végzés ( I I . színes melléklet.) d r á m a i h e l y z e t k é p és egyben Derkovits tragikus sorsának költői kifeje zése. A festő nem tud lakbért fizetni és megkapja a k i l a k o l t a t á s s a l fenyegetőző bírósági végzést ; az ab laknál olvassa, s a g g ó d v a néz r á felesége. A r c u k döb b e n e t é n e k jelentését k é t diszkréten megjelenő szim bólum adja : a végzés a b l a k p á r k á n y o n h e v e r ő m á s i k p é l d á n y á n egy darab k e n y é r . . . a szemközti tűzfalon l o p a k o d ó macska á r n y é k a , amint a fal p e r e m é n lévő m a d á r o l k a p á s á r a készül . . . A mindennapi kenyeret s a m ű v é s z e t e t elragadni készülő végzés és végzet : a, k é r l e l h e t e t l e n hatalom. A s z ű k s z a v ú kompozíció nem mond a t á r g y r ó l kelleténél sem t ö b b e t , sem kevesebbet, a lényegről beszél. A festményhez készült h á r o m kis vázlat k i t ű n ő e n mutatja, m i k é n t alakul Derkovitsban a téma eszmei tartalmat hordozó tárggyá, s ez hogyan s ű r ű s ö d i k t ö m ö r képi vízióvá. A vízfestékkel h e v e n y é s z v e szí nezett első (51. kép) ceruzarajzon m é g m i n d k e t t ő j ü k
egész alakja, látszik és a k ö r n y e z e t is t á g t e r ű , bal oldalt a n y i t o t t a j t ó n á t a konyha is l á t h a t ó (52. k é p ) . A m á s o d i k o n m é g mindig egészalakos a kompozíció, de a k ö r n y e z e t m á r eltűnik, hogy a figyelem a k é p t á r g y a t k ö z v e t l e n ü l t ü k r ö z ő mozzanatokra össz pontosulhasson. De a művész m é g ezt sem találja, elég k o n c e n t r á l t n a k , s a lap h á t l a p j á n n é h á n y gyors, h a l v á n y vonással m á r i s megjelenik a végleges meg oldás, ahol a m a e s k a á r n y é k is elnyeri a fejek hajtá sával ellentétes i r á n y ú helyzetét. A k é p t á r g y n a k a leglényegesebb elemekre való r e d u k á l á s a és azoknak metszésekkel premier plan-ba helyezett, merész h a n g s ú l y o z o t t kiemelése az önállósodás legkezdetén jelentkezik Derkovits m ű v é s z e t é b e n és m i n t annak egyik legegyénibb kifejezési eszköze, mindvégig u r a l k o d ó szerepet t ö l t be. A m i a kompozíció belső szerkezetét i l l e t i , ugyan csak egyik főerényét csillogtatja meg benne. Leg csekélyebb figyelemelterelő mozzanat nélküli sík kompozíciót hoz l é t r e , c é l t u d a t o s tömegelosztással és vonalvezetéssel, ú g y , hogy a. valóság i n t e n z í v élmé nyét adja. Szín- és forma-kontrasztokkal operál, anélkül, hogy az e l l e n t é t p á r o k stílustörést, stiláris e l l e n t m o n d á s t o k o z n á n a k . A k é p síkját energikusan m e g h a t á r o z z a a festő profiljának vöröses-barna- (az ing szürkéskék) t ö m ö r , sötét sziluettjével, amely hez szinte h o z z á t a p a d felesége a r c á n a k (ruhája t ö r t földbarna) frontális, zöldes-okkerrel á r n y a l t , viszony lag világos foltja, s a. v a l ő r k ü l ö n b s é g elválasztó, t é r é r z é k e l t e t ő szerepet is játszik. B á r a n y i t o t t ab lakkal „ k i n y i t j a " a h á t t e r e t , egyszersmind be is zárja ú g y , hogy a szemközti aranyokker tűzfal nagyobb részére r á v e t í t i a h á z t e t ő s a, macska tompa zöld á r n y é k á t és a fénynek csak a n n y i h a t á s k ö r t enged, hogy kiemelje vele a tűzfal p e r e m é n levő barna m a d á r sziluettjét és a darabka u l t r a m a r i n k é k eget a rózsaszín felhőfoszlányokkal. F e n t r ő l az elő t é r r e is reflektálódik valami ebből a fényből, ú g y , hogy v é g i g s u h a n az asszony a r c á n , a festő k e z é b e n levő végzésen és v é g ü l reflektorszerűon megvilá gítja az a b l a k p á r k á n y o n a k é p t a r t a l m i fókuszát jelentő k e n y é r d a r a b o t a végzés m á s i k p é l d á n y á v a l . A n y i t o t t ablakra is j u t a fényből, s az ablakkeret vízszintesei az a b l a k p á r k á n n y a l e g y ü t t a szoba, t e r é t is jelzik. 8 4
85
E b b ő l a rövid leírásból is l á t h a t ó , hogy Derkovits itt „ h a j m e r e s z t ő k ö t é l t á n c o t " j á r . Valamely á t l a g festő kezében ebből az elgondolásból m e n t h e t e t l e n ü l s z a b v á n y , kontrasztos plein-air k é p v á l t volna. Mes t e r ü n k stílusbiztonságát az is bizonyítja, hogy téve d é s m e n t e s e n tudta, célját hogyan érheti el. Nem zuhant bele a stílustörés mélységébe, m i n t a n n y i k o r t á r s a ; m ű v e nem v á l t sem h a t á s v a d á s z plein-air k é p p é , sem elnagyolt síkdekorációvá. Eszmei mon-
d a n i v a l ó j á t a k o m p o z í c i ó b a n világosan k ö z v e t í t i a hallatlanul egyszerű, de kifejező f o r m a k é p z é s is, amelyet nem a festői e l e m e k t ő l k ü l ö n v á l t rajzzal, hanem a n a g y v o n a l ú színfelületeket e g y m á s t ó l el választó, karaktert h a n g s ú l y o z ó sziluettekkel old meg, és belső f o r m á t csak ott ad, ahol a k o n k r é t v a l ó s á g t ü k r ö z é s m ú l h a t a t l a n u l megköveteli. Az emlí t e t t t e r e t é r z é k e l t e t ő alkatelemek a z é r t nem b o n t j á k meg a k é p síkszerkezetét, mert m e s t e r ü n k abszolút t ó n u s - és valőrérzékkel rendelkezik ; ú g y van ő a színértékekkel, m i n t az a b s z o l ú t h a l l á s ú a k a hang közökkel : felfog és pontosan érzékel minden rez ei ülésnyi eltérést. A Végzés-t is az teszi festőileg r e m e k m ű v é , hogy a l k o t ó j a h i b á t l a n u l szabta meg a t ó n u s o k v i s z o n y á t és lehelletnyi finomsággal kezelte a színek hőfokát ; ú g y t e m p e r á l t a őket, hogy egymás tól való eltérésük a képegység szabta h a t á r o k o n belül maradjon. Azonban Derkovits m ű v é s z i n a g y s á g a ezekben a m ű v e k b e n nemcsak a kompozíció, forma, szín szerves egységgé ötvöződő a r t i s z t i k u m á b a n leledzik, hanem gondolati-költői e m e l k e d e t t s é g é b e n , lírai koncep c i ó j á b a n és ezt megvalósító eszközeinek m a g a s r e n d ű ségében is rejlik. Derkovits azon nagy l í r i k u s o k közé tartozik, a k i egyszerű, igen t a l á l ó jelképekkel, finom m e t a f o r á k k a l közli gondolatait és érzéseit. K é p e i n e k t á r g y a i — m i n t ez is — t ö b b n y i r e d r á m a i a k , de m e g f o g a l m a z á s u k csaknem mindig lírai k a r a k t e r ű . Á l t a l á b a n l e g k e m é n y e b b m o n d a n i v a l ó i t is — hogy zenei hasonlattal éljünk — mollban mondja. Persze, sohasem lírizálja, ködösíti el m o n d a n i v a l ó j á t , ellen kezőleg, mindig világosan, félreérthetetlenül beszél. Es hangja olykor — főként rajzban és grafikáibaji — olyan m i n t az o s t o r c s a t t o g á s . A m ű v é s z i a l k a t á t m e g h a t á r o z ó , i r o d a l o m b ó l kölcsönzött terminusok k ö z ü l a z é r t is a ,,lírai alkat" m e g h a t á r o z á s t t a r t j u k r á l e g i n k á b b illőnek, mert l e g á l t a l á n o s a b b mondani v a l ó i b a n is ott l á t j u k — k ö z v e t v e vagy k ö z v e t l e n ü l — őt m a g á t , és legszemélyesebb közlendőit is mindig á l t a l á n o s í t j a , k o n k r é t e n : ö n m a g a sorsán á t is a p r o l e t a r i á t u s és á l t a l á b a n az elnyomott n é p sorsát t ü k r ö z i - és viszont. E g y i k legbeszédesebb p é l d a és bizonyíték erre é p p e n a Végzés. A k i l a k o l t a t á s , a .szegényember u t c á r a d o b á s a á l t a l á n o s t ü n e t e v o l t az ekkori Magyarország viszonyainak. A l a k á s , ha nyo m o r u l t is, de egyetlen m e n e d é k e , bázisa a dolgozó embernek a mindennapi k e n y é r é r t folytatott harcá ban. Derkovits esetében — ezt a m a c s k a - m a d á r szim b ó l u m m a l jelzi — a művészi a l k o t á s feltételét is jelentette. J ó l t u d t a a burzsoáfasiszta á l l a m h a t a l o m , hogy a k i l a k o l t a f á s az egyik l e g h a t á s o s a b b eszköz a forrongó n é p megfélemlítésére. T u d j u k , hogy Derko vitsnak sem kegyelmezett, Azonban ő sem maradt adós.
E r r ő l t ö b b e k k ö z t k ö v e t k e z ő k é p ü n k , a Halkeres( I I I . színes melléklet.) (1930) t a n ú s k o d i k . Igen, kedő amikor k ö z v e t l e n ü l beszél az ellenségről, l í r á j á n a k mollhangjai d u r r á v á l t o z n a k . Maró szatírája keserű, m i n t a hal epéje, és m e t s z ő e n éles, m i n t a hegyes kés a halkereskedő kezében. I t t sem egy halkereskedőt ábrázol, hanem m i n t az e m l í t e t t Tclefonáló-n és az Ú r h ö l g y - ö n , m a g á t a tőkés osztályt jellemzi, de tar talmilag m á r részletesebben. m
Derkovits t í p u s t e r e m t ő készségére és módszerére nagyon t a n u l s á g o s és meggyőző b i z o n y í t é k o k a t szol g á l t a t n a k azok az a p r ó v á z l a t o k , amelyek 1956-ban az özvegy a d o m á n y a k é n t k e r ü l t e k g y ű j t e m é n y ü n k b e . Ezeket a gyors p i l l a n a t k é p e k e t , a p r ó , férfitenyérbe rajzolta ceruzával jól megférő papírszeletkékre (33 — 50. kép) j á r t á b a n - k e l t é b e n . Az egyik ilyen félte n y é r n y i , szétszedhető v á z l a t t ö m b b e n t a l á l h a t ó egy rajz, amelyen a v á s á r c s a r n o k i h a l k e r e s k e d ő k jelleg zetes b ő r s a p k á j á t viselő fej van s ugyanott alatta n é h á n y h a l n é v : ,,Solés, G revet, Langust, Harcsa". A f e s t m é n y e n a h á t t é r b e n lévő fekete á r t á b l á n : „ H a r c s a , Csuka, P i s z t r á n g , Ponty, Kecsege". T e h á t Derkovits alapos „ t e r e p t a n u l m á n y o k a t " végzett. De ha a rajzon és a f e s t m é n y e n lévő k é t halkereskedőt összehasonlítjuk, szembeötlő, hogy m í g a rajzon egy tipikus kispolgár van, addig a f e s t m é n y e n olyan figura l á t h a t ó , amelyre a pestiek h a s z n á l t a „ n a g y c á p a " találó elnevezés i l l i k . Derkovits jól tudta, hogy a n y á r s p o l g á r kiskereskedőket, a „kis c s u k á k " sere gét a nagyburzsoázia- „ c á p á i " vezénylik. H a az emlí t e t t v á z l a t o k i t t r e p r o d u k á l t n é h á n y á t megnézzük, azt l á t j u k , hogy Derkovits széltében-hosszában gyűj t ö t t e a különféle burzsoá figurákat, s a t í p u s o k közül a m o n d a n i v a l ó j á n a k legmegfelelőbbekből a l a k í t o t t a k i f e s t m é n y é n e k szereplőjét. Az a n y a g g y ű j t é s n e k és a t í p u s f o r m á l á s n a k ez a- fajtája a realista m ű v é s z r e vall, a k i nem s é m á k k a l dolgozik, hanem a sok, k o n k r é t egyedből „desztillálja" k i az á l t a l á n o s , a tipikus voná sokat. T e h á t a- kispolgár csarnoki h a l k e r e s k e d ő helyébe a p é n z m á g n á s nagy burzsoá t állítja a pult mögé és ezzel m o n d a n i v a l ó j á t k i t á g í t j a . H a s z e m ü g y r e veszs z ü k ezt a pörsenéses, r a g a d o z ó - á b r á z a t ú , elhízott, m o n s t r u ó z u s alakot, A d y E n d r é n e k a pénz eltipró h a t a l m á t jelző „Disznófejű N a g y ú r " kifejezése j u t e s z ü n k b e . Lehet, hogy A d y v o n a t k o z ó versei is hatottak Derkovitsra a b u r z s o á - t í p u s megfogalma z á s á b a n , hisz t u d j u k , hogy kedvenc költői közé tar t o z o t t . De ő maga is, az éhező ember szemével így l á t t a őket. A Telefonáló h á t t a l á b r á z o l t burzsoáfeje h í z o t t angolsertést asszociáltál. E g y i k lírai fel jegyzésében pedig ezt írja : „ D e neked embernek, l á t n o d kell k ö v é r jóltáplált pofákat és érezned, hogy ü r e s e n k ó v á l y o g a beled". 87
88
8í>
A teljes ellenszenvvel ábrázolt alakot színben erő-
teljesen kiemeli : világos okkersárga r u h á j a a mérleg r á v e t e t t sötét okker á r n y é k á v a l , a rózsaszínes fej és kéz — mindez viszonylag meleg színfoltjával — ellen t é t e a k ö r n y e z e t ezüstös-kékes színvilágának. A kést és a holt halat t a r t ó m a n e s s z e r ű kezek v ö r h e n y e s rózsaszíne, a p e d á n s a n viselt fekete kézelővel, k ü l ö n akcentust kap. A karok S alakéi kontra-posztjával a hal-kés m o t í v u m t a r t a l m i összefüggése hangsúlyozó dik. A kompozíció zárt, nagy f o r m á k b ó l épült j o b b o l d a l á t a baloldaltól h a t á r o z o t t a n elmetszi az ü v e g - h a l t a r t ó ezüstös fémkeretével. Az ö n t u d a t l a n , mitsem sejtő szürke halak lebegve ú s z k á l n a k az á t t e t s z ő - k é k vízben ; sorsukat az előtérben diagonáli san elhelyezett, félbevágott és egész hal teteme jelzi. Az arannyal festett m é r l e g n e k fokozott szerepet szánt. Nemcsak t ö m e g b e n s t ó n u s b a n l e g m a s s z í v a b b alkat eleme ez a k é p n e k , de t a r t a l m i fókusza is : i t t mére t i k a t ő k é t g y a r a p í t ó haszon: m é g nincs „ á r u " a mérőlapon, de a mérleg nyelve m á r nincs a nullán. Es a s z á m l a p ü v e g é n egy férfi fejének k e m é n y á r n y é k a l á t h a t ó , amint a helyéről elbillent mérlegnyelvet s a kereskedőt figyeli. F e n y e g e t ő ez a- m a t t l i l a á r n y é k , amelyben Derkovits vonásait véljük felismerhetni. „Mint festőnek és m a i embernek, érzem, hogy kötelességem az é l e t ü n k és t á r s a d a l m u n k jelenségeit m a r a d é k n é l k ü l kifejezni. A z t hiszem, hogy telje s í t e m is ezt, mikor az a k t u a l i t á s o k a t t u d o m á s u l veszem" — olvashattuk az 1927-es k a t a l ó g u s elő s z a v á b a n . Igen, m i is azt hisszük, ezeket a k é p e k e t vizsgálván, hogy teljesítette ezt a- kötelességét, Es ezekben nem c s u p á n t u d o m á s u l v é t e l r ő l van szó. A jelenségekből összesűríti a dolgok lényegét és költői jelképekkel, választékos festői nyelven, de élesen állást is foglal. A Végzés és a H a l k e r e s k e d ő stílustisztasága azt bizonyítja, hogy Derkovits „ t i s z t e l e t b e n " tudja tartani a „síkot, m i n t egyedüli m o n u m e n t á l i s festé szeti f o r m á t " , anélkül, hogy m ű v é s z e t é t k é n y t e l e n volna „ m e g s z a b a d í t a n i . . . minden illuzionisztikus elemtől." M e g v a l ó s í t v á n ezekben a m ű v e k b e n prog r a m j á n a k m á s o d i k célkitűzését : az eszmei, t á r s a dalmi vonatkozáséi, harcos humanista, realista m ű v é szetet — gyakorlatilag b e b i z o n y í t o t t a , hogy a tétel kölcsönvett első fele nem m á s , mint kiagyalt kons t r u k c i ó , amelyet a burzsoá e s z t é t i k a azért hozott létre, hogy a t ő k é s rend v é d e l m é n e k és á l t a l á b a n é r d e k e i n e k megfelelően a m ű v é s z e t e t elszakítsa az élettől, a- valóságól ; illetve a m á r k ü l ö n v á l t m ű v é s z e t t e r m é k e i b ő l vonta le elméleti k ö v e t k e z t e t é s e i t . Hogy a sík volna az egyedüli m o n u m e n t á l i s festészeti forma?, v i t a t h a t ó , de erre i t t most nem t é r ü n k k i . T é n y , hogy Derkovits a síkot, m i n t fő s t í l u s a l k o t ó elemet k i t ű n ő e n a l k a l m a s s á tette m o n u m e n t á l i s h a t á s ú , realista festészet l é t r e h o z á s á r a . De m ű v e i t a n ú s á g a szerint ezt csak ú g y é r h e t t e el, hogy a har 10*
madik dimenziót és az „ilhizionisztikus elemeket" szervesen b e l e á g y a z t a elme a- z á r t stílusegységbe : érzékletesen és k o n k r é t e n t u d t a á b r á z o l n i a dolgokat a t ö m ö r , nagy tagoló síkelemek u r a l m á n belül. T e h á t D e r k o v i t s n á l a polgári a v a n t g á r d izmust ól kölcsönzött s t í l u s - s k r u p u l u s t h a t á l y t a l a n í t o t t a az élet, amelyhez m ű v é s z e t é t k ö t ö t t e , s amelynek „jelenségeit minden honnan . . . m e n t ü l i n t e n z í v e b b e n " akarta kifejezni. Es nem vált dilletáns p r é d i k á t o r r á , mert vérbeli művész volt és „ t i s z t a festői f o r m á k k a l " dolgozott ; g r a f i k á b a n pedig grafikaiakkal, m é g p e d i g mekkora kifejezőerővel ! Hogy ebből is adjunk valami ízelítőt, foglalkoz zunk i t t r ö v i d e n h á r o m n a g y m é r e t ű tusrajzával, most csak per tangent em, mert m é l t á n érdemel k ü l ö n t a n u l m á n y t az a fametszet-, illetve rajz sorozat, amelyhez ezek tartoznak. M i n d h á r o m ú j szerzemény : a Rácstépő (54. kép) az özvegy ado m á n y a , a m á s i k k e t t ő : az Elítélt és az ítéletvégrehajtó vásárlás útján került gyűjteményünkbe. 1930. szeptember 1. A budapesti m u n k á s s á g nagy é h s é g t ü n t e t é s é n e k napja. Jelszó : „ M u n k á t ! Ke Az nyeret !" Derkovits is készül a t ü n t e t é s r e . 1928 —29-ben metszett, 11 n a g y m é r e t ű lapból álló Dózsa-sorozat (53. kép) egy-egy p é l d á n y á t nagy transparensre ragasztja. Ebben a h a t a l m a s e r e j ű sorozatban a Dózsa CJyörgy vezette 1514-es magyar jobbágyfelkelés t ö r t é n e t é t eleveníti meg d r á m a i t ö m ö r s é g ű lapokon. Tragikus és ugyanakkor dicső séges mozzanata ez a magyar n é p t ö r t é n e t é n e k . Most az utolsó lapot, amelyen egy szimbolikus alak szétfeszíti a b ö r t ö n r á c s o t , hogy utat nyisson az előre törő m u n k á s o k és parasztok harci f a l a n x á n a k — kihagyja és tussal egy r á c s t é p ő m u n k á s t fest helyette. Azt az erőt, amit ott egy emberfeletti, jelképes alakkal és hajrázó tömeggel fejezett k i , i t t most egyetlen, valóságos, r e t t e n e t e s e r e j ű m u n k á s b a sűríti bele. Az egész lapot betöltő figura erőtsugalló m i v o l t a semmit nem veszít a v a l ó s á g h ű fogalmazásmód k ö v e t k e z t é b e n , sőt. Míg a- fametszetlap viszonylag statikus helyzetű alakja i n k á b b szellemi erővel hat, addig a- tusecsetrajz m u n k á s á n a k s o d r ó l e n d ü l e t ű vonalai az eleven ember erejét, a, m u n k á s o s z t á l y erejét szuggerálják. Ez a rajz k e r ü l t a- transzparens közepére. Föléje pirossal : „ 1 5 1 4 " — alája : „ 1 9 3 . . . " „ezerkilencszázhar . . . " A felszabadulás közel, hir dette Derkovits a csonka é v s z á m m a l . De hite m é g s o k á r a vált valóra és a felszabadulás v á r v a v á r t n a p j á t nem é r h e t t e meg. 90
91
De m e g é r t e a m e g t o r l á s napjait. E r r ő l beszél egy ugyancsak 1930-ban készített tusrajz-sorozattal, amely v o l t a k é p p az 1514-es t é m a 1930-as v á l t o z a t a : a t ö r t é n e l m i helyzet lényegében azonos, t e h á t mon d a n i v a l ó j á n a k lényege is az. H a s o n l í t s u k össze a 147
Dózsa-sorozat „Werbőczy'" (57. kép) lapját az ítélet(55. k é p ) . M i n d k e t t ő n a győztes végrehajtó-viű hatalom ü l t o r t a legyőzött n é p felett. Az ítéletvégre h a j t ó t o t t V e r b ő c z y v e l szimbolizálja, azzal, a k i a j o b b á g y félkelés leverése u t á n a népet minden jogától megfosztó t ö r v é n y k ö n y e t , a T r i part i t i i m o t szerkesz tette. I t t zsakettes, monoklis ú r jelképezi a feudálburzsoá hatalmat : n y a k á b a n az aranygyapjas rend jelvénye, felette angyal lebeg, k e z é b e n b a b é r k o s z o r ú és pénzeszacskó. Az előbbin a hatalom d é m o n i k u s megtestesítője j o b b á g y o t t ö r k a l o d á b a , és rácsból való mellében akasztott j o b b á g y o k függnek. Az u t ó b bin, a bitófán lovagló ú r alatt m u n k á s függ a parag rafusból való k a m p ó n . Az akasztott m u n k á s b a n Derkovits eltorzult v o n á s a i t i s m e r h e t j ü k fel. Lernt balra a b ö r t ö n r á c s m ö g ö t t egy arc : szemében iszonyú rettenet. Ezt a m o t í v u m o t k ü l ö n lapon k é t s z e r is megoldja, k ö z ü l ü k í m e az egyik : a cella sötétjéből a r á c s o n á t szeme r á t a p a d a komor bitófa k a m p ó j á r a : paragrafus. (56. k é p ) A t ö r v é n y n e v é b e n , m i n dig a T ö r v é n y n e v é b e n ítélkeznek az e l n y o m ó k a n é p felett és elveszik tőle az életet, amelyet i t t a masszív b ö r t ö n f a l o n világló n a p f é n y jelez. 9 2
93
A közölt rajzokból és m e t s z e t e k b ő l l á t h a t j u k , hogy Derkovits ebben a m ű f a j b a n is nagyot alkotott. A Dózsa-sorozat é p p e n az a m ű v e volt, amelyen 1928-29-ben á t t ö r t e az expresszív kubizmus stílus k ö t ö t t s é g é t . B á r megtartotta a k u b i z m u s b ó l a szer kesztés, az é p í t m é n y e s tömegelosztás elvét, s a fa metszet fekete-fehér foltjainak kifejezési lehetőségeit m a x i m á l i s a n k i a k n á z t a , és v é g e r e d m é n y b e n igen egyéni expresszív realista fametszet-stílust teremtett A tusrajzokon a műfaji különbség mellett vele. ekkori s t í l u s á n a k k o n k r é t e b b f o g a l m a z á s m ó d j a is s z e m b e t ű n ő . E t u s r a j z o k n á l t e r m é s z e t e s e n nagyobb és ö n á l l ó b b szerephez j u t a vonal, de a rajzi s a j á t s á g o k mellett a folt- és tömegelosztás é p p ú g y a l a p t é n y e z ő j e a kompozíciónak, m i n t festményein. É s most t é r j ü n k is vissza festményeihez. K ö v e t k e z ő f e s t m é n y ü n k az 1932-ből való Bútor készítő (58. kép) vagy m á s i k n e v é n Vinklis önarc kép. Ebben az é v b e n festőileg t o v á b b érik m ű v é s z e t e . A most t á r g y a l a n d ó m ű egyik legbeszédesebb példája ennek a festői g a z d a g o d á s n a k . A m í g az 1930 — 31-ben festett k é p e k e n t ö b b n y i r e a meleg és hideg színek ellentéteire vagy f ő k é n t az u t ó b b i a k r a é p ü l t a m ű s z í n h a r m ó n i á j a , addig ennek az é v n e k gazdag t e r m é sét i n k á b b a meleg, l á g y a n kezelt színek uralma jel lemzi. A B ú t o r k é s z í t ő - n m á r szinte semmi rajz nincs, a legkisebb ecsethúzás is pitoreszk h a t á s ú . De m í g polgári k o r t á r s a i n á l a festőiség eluralkodása legtöbbször a, formai igény h á t t é r b e szorítását ered m é n y e z t e , addig D e r k o v i t s n á l ez nem k ö v e t k e z e t t be. H a i t t m e g n é z z ü k például az asztalosok s a r o k m é 94
rőjét t a r t ó kezét ; az alkar izmainak j á t é k á t , feszülését is érzékelhetjük, valamint a beszédes ujjak is szuggesz t í v e n szólnak arról, hogy ez a kéz dolgozik, m é r . Pe dig c s u p á n egyetlen nagy színfolt az egész. De a színt festőileg gazdagító v a r i á n s o k , a lchelletfinom á r n y a l a t o k nem öncéléi artisztikumot szolgálnak, hanem pontosan k ö v e t i k a kar és a kéz részletformáit, tektonikát alig észlelhető, de vizuálisan mégis h a t ó adnak a nagy síkformának, a n é l k ü l , hogy m e g b o n t a n á k m o n u m e n t á l i s egységét. Derkovits sajátságos realiz m u s á n a k ez az egyik nyitja, Ugyanezzel a módszerrel teszi r e n d k í v ü l elevenné a félig eltakart arcot is. Pedig ez is c s u p á n a rózsaszínes okker világos és söté tebb v a l ő r ü k é t foltjára tagolódik ; síkszerű és mégis d o m b o r ú n a k hat a koponya, mert a síkok szélei pon tosan, karaktert kifejezően „ r a j z o l n a k " és minden a h e l y é n van. E z é r t oly szuggesztív a n é h á n y k ö n n y e d kis színfolttal odatett szem m u n k á b a e l m é l y e d t figyelése. H a nem lenne ilyen roppant pontos e m ű v e ken ez a rajznélküli rajz, akkor a lágy v a l ö r ö k j á t é kos, artisztikus k o n g l o m e r á t u m á v á lazulna a k é p , a n n á l is i n k á b b , mert j ó f o r m á n négy szín : okker, föld barna, fehér és ezüst e g y m á s b a á r a m l ó h u l l á m zásából áll. Azonban — az ezüst kivételével — ezt a n é h á n y színt oly sokféleképpen t r a k t á l j a , hogy ez ú t o n r e n d k í v ü l v á l t o z a t o s f a k t ú r á t és dallamos szín h a r m ó n i á t nyer. Még a diagonális kompozíció jellegzetességére h í v j u k fel a figyelmet, Derkovits a diagonálissal hallatlanul finoman t u d b á n n i . Es csaknem minden k é p é n j u t t a t neki kisebb vagy nagyobb szerepet, Ezzel a v o l t a k é p elvont kompozíciós k é p l e t t a g g a l szinte mindent k i tud fejezni, a gondolat és érzés l e g t á g a b b s k á l á j á n j á t s z i k vele. Ezen az egyszerű k é p e n , ahol a d ú s a n m o d u l á l t , de mégiscsak semleges h á t t é r előtt c s u p á n egy emberi alak és egy szekrény szegmentum l á t h a t ó , a jobb alsó sarokból, mintegy s a r k p o n t b ó l e l i n d í t o t t d i a g o n á l i s o k k a l legyezőszerűen k i b o n t o t t , igen érdekes kompozíciós szerkezetet hoz létre. Ezt a szerkezeti f ő m o t í v u m o t szinte ellenpon tozza a váll és a v i n k l i t t a r t ó alkar s z e k r é n y p e r e m b e n végződő ellentétes d i a g o n á l i s á v a l . N é m i p e j o r a t í v mellékzöngével egyesek ösztönös festőnek t a r t j á k az asztalosból művésszé l e t t Derkovitsot. B e n n ü n k e t művei i n k á b b arról győznek meg, hogy erős intellekt u s ú , a l k o t ó m ó d s z e r é b e n is igen tudatos m ű v é s z v o l t . Befejező k é p ü n k a freskóhatású, nagy Dunai h o m o k s z á l l í t ó k (59. kép) (1934) is tudatosan szer kesztő, a k é p t a g o l ó elemek sokoldalú h a t á s á t gondo san mérlegelő m ű v é s z r e v a l l . A m ű v e t i t t is vázlato kon érlelte és egy kisebb olajkompozíció előzte meg a végleges megoldást " . Ez a k ö r ü l t e k i n t ő , alapos m u n k a m ó d s z e r is mutatja, hogy s z á m á r a a festészet nem jelenti sem p i l l a n a t n y i impressziók, sem kia9
1
gyalt, elvont k é p g o n d o l a t ok közlését, hanem a valóság megismerés és i n t e n z í v kifejezés sajátos eszközét l á t j a benne. T e h á t a l k o t ó m ó d s z e r é b e n is r e a l i s t á v á lett. A D u n a i h o m o k s z á l l í t ó k kompozíciója is v á l t o zatos, enyhe hajlású diagonálisokra és a k é t n a p s z í t t a m u n k á s v e r t i k á l i s á r a épült ; az egészet a középen lévő, t e r h é t ő l pereméig lesüllyedt uszály homokhalmai és h u l l á m z ó vonalai kötik össze. Színben a sárgától vörösesig terjedő meleg b a r n á k , s az ezüstös kéktől a feketéig terjedő s z ü r k é k ellentétére és v a r r i á n s a i r a bomlik, s ugyanakkor egységesül a k é p . A középső k i á l t ó m u n k á s a l a k színe a legmelegebb : b a r n á s szienna ; ezzel is h a n g s ú l y o z ó d i k formai és t a r t a l m i c e n t r a l i t á s a . Az evező m u n k á s f a k ó b b okkere a m á s o d i k szólamot játsza. Az uszály h u l l á m z ó homokbalmai b a r n á s - s á r g á s v i b r á l á s u k k a l színben is á t m e n e t e t — összekötő-elválasztó — jelleget mutat nak, ú g y s z i n t é n az e n y h é n h u l l á m z ó h a l v á n y zöldes okker víz is az elő- és h á t t é r b e n . Mindezt a meleg szín-folt e g y ü t t e s t t ö m ö r e n összefogják az uszályok szürke a l a p t ó n u s ú masszív foltjai. Mesterien oldja meg Derkovits a k é p s í k h a t á s á t azzal is, hogy a h o m o k s z í n ű k ö n n y e d felhőfoszlányokkal tagolt, át tetsző világoskék ég színét belejátsza az előtér uszá l y á n a k szürkéjébe és így a két távoleső foltot valőrben szinte észrevétlenül e g y m á s h o z közelíti. Kétség telen, hogy ezekkel az eszközökkel Derkovits egyik l e g m o n u m c n t á l i s a b b m ű v é t alkotta meg. Az a nagy stílű f o r m a l á t á s , ami m é g idegen elemekkel keveredve ugyan, de m á r legkorábbi főművén, a Koncerten is t a p a s z t a l h a t ó volt, i t t teljes t i s z t a s á g á b a n t á r u l elénk, m i n t egy eljövendő nagy kor új m o n u m e n t á l i s m ű v é s z e t é n e k messzehangzó beköszöntése. '' 9
A Dunai h o m o k s z á l l í t ó k az utolsó életében kiállí tott m ü v e . 1934 t a v a s z á n maga cipelte el feleségével a nagy v á s z n a t a M ű c s a r n o k kiállítására. Tetszett
is a m ű , meglepő s a többiekétől eltérő kompozíciója és t é m á j a m i a t t , De hangzanak olyan v é l e m é n y e k is, hogy „ k i n e k kell ekkora és ilyen t á r g y ú k é p ? " M i t akart mondani Derkovits ezzel a két k e m é n y r e edzett m u n k á s s a l ? É s mit kiált az a m u n k á s ott az uszály tatjáról ? Nem tudjuk. De Derkovits művésze t é n e k dolgozatunkban végzett rövid v i z s g á l a t á v a l , gondoljuk, lényegében n é m i választ adtunk ezekre a kérdésekre is. É s toldjuk meg m é g Derkovits egyik lírai tél jegyzésével, amely olyan mint egy vészt jósló, t á v o l b a h a r s a n ó k i á l t á s : 9 7
Szenvedések mérhetetlen mélységéből, véresen gőzölögve jön fel napunk. Es dübörögve hajt az égre s gyújt világosságot a sötétségbe. Törj, zuzz, rombolj ! — A sötélségér nem kár . . . Minden csend pillanat, a számodra halált és szolgaságot tart . . . Hallod ? ? Bilincseink panaszkodnak, börtönünk falára eljön a nap, és porrá zúzza azt!
! . . .
(Feljön
napunk)™
Derkovits Gyula jóval előbb halt meg, mint hogy m e g é r h e t t e volna a t ő k e és az úri e l n y o m á s h a t a l m á t szétzúzó napot. Á m r á n k h a g y t a m ű v e i t , amelyek n a p k é n t világítják be jövendő m ű v é s z e t ü n k ú t j á t . A Magyar Nemzeti Galéria kötelességének tartja, hogy összegyűjtse és m é l t ó k é p p mutassa be Székely Zoltán a nagy művész a l k o t á s a l t .
A M A G Y A R N E M Z E T I G A L É R I A T U L A J D 0 X Ä B A N L E V C) DERKOVITS
-FESTMÉNYEK
1. Önarckép. 1921. Olajfestmény. Vászon. Méret 52,S • 42 cm. Jelezve fent jobbra ,,Derkovits Gy 921". — Lel tári szám : SzM 9771. (SzM 1949.) 2. Régi temető. (Budai temető.) 1922. Olajfestmény. Vászon. Méret 75x 68 cm. Jelezve fent jobbra „Der kovits 1922". - Leltári szám : F K 780». (FK 1945.) 3. Koncert. 1921 — 22. Olajfestmény. Vászon. Méret 160x 160,5 cm. Jelezve lent balra „Derkovits Gyula 1921. X I I . 25.-1922. I . 24." - Leltári szám : NG 57. 73 T. (XG 1957.) 4. Utolsó vacsora. 1922. Olajfestmény. Vászon. Méret 150x143,5 cm. Jelezve leüt balra „Derkovits Gy". - Leltári s z á m : UMK 54 326. (UMK 1954.) 5. Bátyám és felesége. (Klet és halál.) 1923. Tus és gouache. Lemezpapír. Méret 88 x 76 cm. Jelezve fent jobbra „Derkovits Gyula 1923 Wien". — Leltári szám : SzM 6149. (SzM 1926.) 6. Püspöksüveges önarckép. 1923. Olajfestmény. Vá szon. Méret 70x50 cm. Jelezve fent jobbra „Derko vits Gy 1923". — Leltári szám : NG 57. 56 T. (NG 1957.) 7. Halott siratás. 1924. Olajfestmény. Vászon. Méret 94,5x 190 cm. Jelezve fent balra „Derkovits Gyula 1924". - Leltári s z á m : F K 9151. (FK 1949.)' 8. Menekülés. 1926. Olajfestmény. Vászon. Méret 114x184 cm. Jelezve lent jobbra „Derkovits Gy 1926". Leltári s z á m : U M K 54 325 (UMK. 1954.) 9. Kintornások. 1927. Olajfestmény. Vászon, Méret 180x 80 cm. Jelezve lent jobbra „Derkovits Gyula 1927". - Leltári s z á m : F K 10 112. (FK 1950.) 10. Rakodómunkások. 1927. Olajfestmény. Vászon. Mé ret 74,7x 79,8 cm. Jelezve fent jobbra „Derkovits Gy 1927". - Leltári szám : U M K 54 359. (UMK 1954.) 11. Ucca. 1927. Olajfestmény. Vászon. Méret 148x144 cm. Jelezve lent jobbra „Derkovits Gy 1927". Leltári s z á m : U M K 56 219. (UMK 1956.) - Hát lapján a Dunai homokszállítók. 1934. 12. Én és a feleségem. 1927. Olajfestmény. Vászon. Méret 138x86 cm. Jelezve a könyvön „Szombathely 1894 Budap(est) 1922 Wien 1923 Űjpes(t) Der kovits 1927". — Leltári szárn : F K 6043. (FK 1941.) 13. Halas csendélet. 1928. Montírozott festmény : tem pera, ezüstpapír, aranypor, kartonpapír, szí tavaszon és celofán. Méret 42 x 57,5 cm. Jelezve lent balra „Derkovits Gy 928". - Leltári szám : U M K 56 246. (UMK 1956.) 14. Szabad az út. 1929. Olajfestmény. Fa. Méret 70 5 x 61,5 cm. Jelezve középen jobbra a zöld vendéglői cégtábla jobb alsó sarkában : „Derkovits 1929". - Leltári szám : SzM 6367. (SzM 1930.)
J E G Y Z É K E
15. Önarckép (hunyorító). 1930. Tempera. Vászon. Méret 35,5x31,8 cm. Jelezve fent balra „Derkovits Gy 193(0)". - Leltári s z á m : SzM 6779. (SzM 1933!) 16. Kenyérért. 1930. Tempera. Papír. Méret 53,5x46,5 cm. Jelezve lent jobbra „Derkovits Gy 930". — Leltári s z á m : FK 8613. (FK 1947.) 17. Végzés. 1930. Tempera. Vászon. Méret 6 1 x 5 1 cm. Jelzés nélkül. (Az ablakban levő papíron többek közt a következő olvasható : „1930 . . . végzés . . . Der kovits Gyula . . . idperes . . .". — Leltári szám : XG 57.48. (NG 1957.) 18. Temetés. 1930. Tempera, ezüst porfesték és tus. Vászon. Méret 29,2 x 62 cm. Jelezve fent balra „Der kovits Gy 1930". — Leltári s z á m : F K 10 200. (FK 1951.) 19. Halkereskedő. 1930. Olajfesték, arany- és ezüst por festék. Vászon. Méret 80 X 55,5 cm. Jelezve fent jobbra „Derkovits Gy 1930". - Leltári szám : XG 57.42. (NG 1957.) 20. Úrnő. 1931. Tempera és arany porfesték. Papír. Méret 48,1x45,9 cm. Jelezve fent balra „Derkovits Gy 1931". - Leltári s z á m : F K 10 387. (FK 1952.) 21. Telefonáló. 1931. Tempera, arany- és ezüst porfesték. Papír lemezpapíron. Méret 52,7 X 43,5 cm. Jelezve fent jobbra „Derkovits Gy". — Leltári szám : SzM 10 035. (SzM 1950.) 22. Vasút mentén. 1932. Tempera és ezüst porfesték. Papír. Méret 72,2x101,2 cm. Jelezve lent hídra „Derkovits Gy". — Leltári szám : SzM 6544. (SzM 1932.) 23. Nemzedékek. 1932. Olajfesték, arany- és ezüst por festék. Vászon. Méret 103 X 77,8 cm. Jelezve fent jobbra „Derkovits Gy". — Leltári szám : SzM 6809. (SzM 1932.) 24. Bútorkészítő. (Vinklis önarckép.) 1932. Olajfesték és ezüst porfesték. Vászon. Méret 86,2x49,7 cm. Jelezve fent jobbra „Derkovits Gy". — Leltári szám : U M K 56 418. (UMK 1956.) 25. Alvó nő. 1932. Tempera, Papír. Méret 50,8 x 72,7 cm. Jelezve fent jobbra „Derkovits Gy 1932". — Minisz tériumi letét, (SzM 1951.) 26. Híd télen. 1933. Tempera és ezüst porfesték. Papír. Méret 121x83 cm. Jelezve jobbra a hirdetőoszlopon „Derkovits Gy". - Leltári szám : F K 9982. (FK 1934.) 27. Anya, 1934. Olajfesték és ezüst porfesték. Vászon. Méret 64 5 X 56 cm. Jelzés nélkül. Leltári szám : F K 10 477. (FK 1952.) 28. Dunai homokszállítók. 1934. Olajfesték és ezüst porfesték. Vászon. Méret 148x 144 cm. Jelezve fent jobbra „Derkovits". — Leltári szárn : U M K 56 219. (UMK 1956.) - Hátlapján az Ucca. 1927. 29. önarckép. 1934. Olajfestmény. Vászon. Méret 42,2 X x 43,5 cm. Jelezve fent jobbra „Derkovits". — Lel tári szám : F K 10 335. (FK 1952.)
JEGYZETE K
Art inger Imre 1934-ben megjelent kis könyve a ter jedelemben legszámottevőbb Derkovits-taiiuhnány, de monográfiának korántsem tekinthető ; sok találó megállapítása ellenére, értékelésének több alapvető szempontját tévesnek tartjuk. — özv. Derkovits Gyuláné Mi ketten c. könyve (1954) az élet- és küzdőtárs visszaemlékezéseit gyűjti egybe ; jó írói kész séggel eleven képet fest Derkovitsról és küzdelmes életútjáról. Bizonyos fenntartásokkal, forrásértékűnek tekinthető, igen értékes munka, Lásd OSzM Derkovits Gyula Emlékkiállításának katalógusát. 1954. — Székely Zoltán : A Szépművé szeti Métzeum Derkovits Emlékkiállításának rendezé séről. Múzeumi Híradó, 1954. 378. o. Koncert. 1921-22. Olf. v. M. 160x 160,5 etn. J. 1. b. „Derkovits Gyula 1921 X I I . 2 5 - 1922 I 24". Ltsz. MNG 57.73 T. Utolsó vacsora. 1922. Olf. v. M. 150x 143,5 em. Jelz. Ltsz. UMK 54.326. Reprodukálva : D. Gyno. i . m. 15. o. Figyelemre méltóak még 1922-ből a következő, magán tulajdonban lévő nagyobb méretű olajfestmények : Anyák (v. M. 125x 95 cm), Nagy fa alatt (v. M . 125 x x 120,5 cm) és Pásztorfiú (v. M. 120x85 cm). Önarckép. 1921. Olf. v. M. 52,8x42 cm. Jelz. Dal. Ltsz. SzM 9771. I . Halászok. 1920. Lav. tus. p. M. 316 x 304 min. Jelz. Dat. Ltsz. F K 7668. — Hazatérő favágó. 1920. Lav. tus. p. M. 339 X 335 mm. Jelz. Dat. Ltsz. F. 59.18. — I I . Lovakat vezető kocsis. 1920. Lav. tus. p. M. 291 x 304 mm. Jelz. Dat. Ltsz. F K 7667. - Szop tató anya. 1920. Lav. tus. vízf. p. M. 305x 318 mm. Jelz. Dat. Ltsz. F K 7215. Bátyám és felesége. 1923. Tus és gouache. Ip. M. 88 x 76 cm. Jelz. Dat. Ltsz. SzM. 6149. (1926-ban a K U T kiállításon címét ,,Elet és halál"-va, változtatták, D. Gy. tiltakozása ellenére. Ld. D. Gyné. i . m. 74. o.). Püspöksüveges önarckép. 1923. Olf. v. M. 70x50 cm. Jelz. Dat. Ltsz. MNG 57.56 T. — Rézkarcváltozata : M. 182 x 119 mm. Halottsiratás. 1924. Olf. v. M. 94,5x 190 cm. Jelz. Dat. Ltsz. F K 9151. — Rézkarcváltozata. 1924. M. 264 X 523 mm. Ltsz. SzM 1928 — 1967. — Fametszetváltozata : 1924, M. 142 x 278 mm. Menekülés. 1926. Olf. v. M. 114x184 cm. Jelz. Dat. Ltsz. U M K 54. 325. - Kisebb változata 1925-ből. Olf. lp. M. 51,2x72,7 cm. Jelz. Dat. Mgt. - Két rézkarcváltozata v a n : I . 1924. M. 295x465 mm. Jelz. Dat. I I . 1924. M. 125 x 200 mm. J. n. Mgt. Sőt fába is metszette: 1924-25. M. 194x314 mm. (Repr. Magyar Iras. 1925. M. 197x310 mm.) Rézkarcok 1927-ből : Menekülő asszonyok. M . 200 X 237 mm. — Asztalos. M . 125x 100 mm. — Ismeretlen katona. M. 125x 100 mm. — Utca. M. 295x 255 mm. — Mi ketten. M . 295 x 235 mm. — Újpesti hídfeljáró nál. M . 252 X 296 mm. (Gyűjteményünkben mindegyik lap megtalálható.)
13
Kintornások. 1927. Olf. v. M. 100x80 cm. Jelz. Dat. Ltsz. FK. 10.112. — A leltárkönyvben „Találkozás" címen szerepel. Az 1954-es Emlékkiállításkor a tárgy ból kiindulva : Tűzevő vándorartista c. mutattuk be. Az 1927-es gyűjteményes kiállításának képjegyzéké ben az olajfestmények között, 82/a. sz. Kintornások című kép szerepel, amely bizonyára azonos fonti képünkkel. Rakodómunkások. 1927. Olf. v. M. 74,7 x 79,8 cm. Jelz. Dat. Ltsz. UMK 54. 359. Ucca. 1927. Olf. v. M. 148x 144 cm. Jelz. Dat. Ltsz. UMK 56. 219. (Hátlapjára 1934-ben a Dunai homokszállítók-at festette.) Én és a feleségein. 1927. Olf. v. M. 138 x 86 cm. Jelz. Dat. Ltsz. F K . 6043. Halas csendélet. 1928. Montírozott festmény : Tomp. ezüstpapír, aranypor, kartonpapír, szitavászon és celofán. M. 42x 57,5 cm. Jelz. Dat. Ltsz. UMK. 56. 246 T. — A témát kompozíciós változtatás nélkül még kétszer feldolgozta : 1929. Gouache és a. porf. p. M. 42,3x 50,8 cm. Jelz. Dal, Mgt, - 1930. Temp, a, és e. porf. és grafit ; szitavászon kartonpapíron. M. 48,2x62,3 cm. Jelz. Dat. Mgt, Ld. D. Gyné. i . m. 8 6 - 8 8 . o. Szabad az út. 1929. Olf. fa. M. 70,5x61,5 cm. Jelz. Dat. Ltsz. SzM 6367. Reggel az erdőben. 1929. Olf. és a. porf. v. M. 62x 72,5 em. Jelz. Dat. Mgt. Ismert magántulajdonban vannak még a következő 1929- ből származó, figyelemre méltó festményei : Álló akt, Fekvő akt. Fák töve, Mészoltók, Mi ketten, Szőlőevő, Őszi erdő. Reprodukcióját ld. Artinger Imre i . m. 4. sz. kéj). Nem tudunk a következő 1929-ben festett jelentős festmények hollétéről sem : Külvárosi részlet. Olf. M . 62 X 93 cm. (Repr. A. I . i . m. 2. sz.), Halászok I . Olf. M. 70x56 cm. (Repr. i . m. 3.sz.), Halászok II. — Önarckép (hunyorító) 1930. Temp. v. M. 35,5x31,8 cm. Jelz. Ltsz. SzM. 6779. - Végzés. 1930. Temp. v. M. 61x51 cm. Jelz. Dat. Ltsz. MXG 57.48. T. Temetés. 1930. Temp., e. porf. és tus. v. M. 29,2 x 62 cm. Jelz. Dat. Ltsz. F K . 10. 200. Halkereskedő. 1930. Olf. a. és e. porf. v. M . 80x55,5 cm. Jelz. Dat. Ltsz. MNG 57.42. T. Úrhölgy. 1931. Temp, és a. porf. p. M . 48,1 x45,9 cm. Jelz. Dat. Ltsz. FK. 10 387. Telefonáló. 1931. Teinp. a. é. e. porf. p. lp-on. M. 52,7x43,5 cin. Jelz. Ltsz. SzM. 10 035. Ismert magántulajdonban a következő fontos művei 1930- b ó l : Éhesek télen, Téli ablak, Téli hajnal. — A Húscsarnokban c. hollétéről nem tudunk. — 1931-ből : Aukció, Felesége arcképe, Igásfogat, Statárium, Vihar ban. - Kenyérért (Terror). 1930. Temp. p. M. 53,5x46,5 cm, Jelz. Dat. Ltsz. F K . 8613.
14
15
16
17
18
1 0
2 0
21
22
3
24
25
26
27
2 8
a
3 0
31
3 2
3 3
34
3 5
3 8
3 7
3 8
3 9
4 9
41
42
43
4 4
4 3 4 8
4 7
4 8
OSzM Adt. 9070-b/56. — Ezzel együtt tíz költői feljegyzése került D. Gy. özvegyétől adattárunkba, valamint négy önéletrajzi töredék. Mindegyik saját kezeírása, ceruzával. — Ezek az írásművek sok tekin tetben jellemzőek és bizonyítóerejűek. Ebben a mun kánkban is felhasználjuk őket. Pl : Ártinger Imre i . m. — Y b l Ervin : Derkovits Gyula művészete, Magyarország. 1930. okt. 28. Megoszlott a vélemény a polgári kritikusok között abban, bogy D. Gy. művészetét érett korszakában vagy azelőtt ,,terhelte"-e a politika? Ellentmondások és önellentmondások leplezik le e torzító és hamisító nézetek tarthatatlanságát. Vasút mentén. 1932. Temp, és e. porf. p. M. 72,2 x 101,2 cm. Jelz. Ltsz. SzM. 6544, Nemzedékek. 1932. Olf. a. és e. porf. v. M. 103x 77,8 cm. Jelz. Ltsz. SzM. 6809. Bútorkészítő (Vinklis önarckép). 1932. Olf. és e. porf. v. M. 86,2x49,7 cm. Jelz. Ltsz. MNG. 56.418. T. Alvó nŐ. 1932. Temp. p. M. 50,8x 72,7 cm. Jelz. Dat. — Minisztériumi letét a Sz. M.-ban. Mint ezt is, több remekművét (Vasút mentén, Híd télen, Proletáranya, Úrnő, Kenyérért stb.), papírra festette, mert vászonra sokszor nem tellett. Ezt mint szegénységére jellemző mozzanatot említjük. Ismert magántulajdonban levő 1932-ben festett fon tos művek : Barkós piaci csendélet, Dinnyéévé), Gond, Kendős nő, Hídépítők, Kivégzés, Rézkarcoló, Proletárcsalád, Téglahordó, Zenekar, Zsákolok. — Megszerzésük azért nehéz, mert legtöbbjük zárt egészet alkotó magángyűjteményben van ; tulajdonosaik ragaszkod nak hozzájuk, ha akad is eladó közöttük, csak a leg magasabb forgalmi áron kaphatók. — Három jelentős mű : Asszony kakassal, Építők, Téli nap, — holléte jelenleg ismeretlen. Ezek közül ismert magántulajdonban van a terhes Proletáranya (Temp, és e. porf. p. M . 113,4x44,1 cm. Jelz.) egyik főműve ; megrednítő és egyben felemelő feldolgozása az Anya-gyermek, jelen-jövő motívum nak. Úgyszintén főműve a Szövőmunkások (olf. és e. porf. v. M . 97x 125 cm. J. n.) ; a gyári robot szug gesztív kifejezése. Ugyancsak fontos 1933-ból való mű az Artisták (Olf. a, és e. porf. v .M. 98x115 cm. Jelz.) és a Cukorkás (Olf. a. e. és bronz porf. v. M. 88,3 x x 62 cm. Jelz.). Híd télen. 1933. Temp, és e. porf. p. M. 121x83. cm. Jelz. Ltsz. F K . 9982. Anya. 1934. Olf. és e. porf. v. M. 64,5x56 cm. J. n. Ltsz. F K . 10 477. Hajókovács. 1934. Olf. és e. porf. v. M. 101 X 83 cm. Jelz. Mgt. Dunai homokszállítók. 1934. Olf. és e. porf. v. M. 148x 144 cm. Jelz. Ltsz. UMK. 56.219. T. (hátlapján az Ucca, 1927). Önarckép. 1934. Olf. v. M . 42,2x43,5 cm. Jelz. Ltsz. FK. 10 335. Elek Artúr (e. a.) : Képkiállítás az Otthon-körben. Az Újság. 1920. dec. D. Gyné. i . m. 74. o. OSzM. Adt. 9055/56. - A levél reprodukcióját Id. D. Gyné i . m. 75. o. Postai utalványszelvény. 1926. dec. 6-i keletbélyegző vel. — OSzM. Adt. 9090/51-1. D. Gyné. i . m. 76. o.
1 9
Ld. Magyarország 1927. szept, 17., Magyar Hírlap 1927. szept. 17., Népaszva 1927. szept. 14., Nemzeti Újság 1927. szept., Nyugat 1927. 429. o., stb. D. Gyné. i . m. 79. o. Bp. Székesfőváros Tanácsa 144 993/1928-IX. sz. Határozata, 1928. okt. 3. OSzM. Adt. 9130/56. Képzőművészek Új Társasága (KUT) képes kataló gusa. 1929. január'. Kiállított művek jegyzéke : ,,40. Uccarészlet (olajf.) 1000 pengő, 41. Szabad az fit (olajf.) 800 pengő." A SzMPT levele, amelyben közlik, hogy ,,a jános halmi Nemes Marcell-féle 1932. évre szóló SzMPT tájképfestészeti díjat a Társaság 1933. óvd január hó 30-án tartott évi rendes közgyűlésén Önnek ítélte oda." - OSzM Adt. 9058/56. Postai utalványszelvény. D á t u m : 1933. márc. 10. - 100 P — Hátlapján : ,,A Szinyei Merse Pál Tár saság tájképdíjához gratulál Zádor István a SzM FT pénztárosa," OSzM. Adt. 9090/56-5. D. Gy. gyűjteményes kiállításának katalógusa. 1932. Tamás Galéria) : ,,8. Vasút mentén . . . 900 Pengő". Az említett képek : Berény Róbert : Tájkép. Ltsz. F K . 2736.; Márffy Ö d ö n : Táj. Ltsz. F K . 2787; Bernáth Aurél : Műteremben. Ltsz. F K . 2731. " D. Gyné. i . m. 140. o. OSzM. Adt. 9062/56. Nagy Endre: Derkovits legendája. Újság. 1934. nov. 4. Dr. Kóla Margit riportja a Demokrácia c. hetilap 1948. márc. 27-i számában. Címe : ,,Asztalossegéd volt s az egekig szárnyalt". D. Gyné. i . m. 129 — 130. o. Mindhárom reprodukálva Oltványi 1934-ben megjelent könyvében, mint a Tamás Galéria tulajdona ; i . m. 9., 11., és 13. képmelléklet. T. H . és D. Gy. megállapodása az 1932-es kiállítás feltételeiben. - OSzM. Adt. 9126/56. - Teljes szö vege közölve D. Gyné. i . m. 157. o. — A „Megállapodás" hátlapjára Derkovits ceruzával csevegő, kövér dámákat rajzolt, valamint ott látható az egyik kitűnő Anya és gyermeke c. nagyobb tusrajzának gyors ceruzavázlata. A tusrajz is gyűjteményünkben van : M. 548x310 mm. J. n. Tamás Galéria. 1). Gy. gyűjteményes kiállításának katalógusa. 1932. OSzM. Adt. 9125/56. — A részletfizetésről szóló posta utalványokat ld. OSzM. Adt, 9090/56 és 9091/56. Leszner Manó névjegykártyájára írt nyilatkozata OSzM. Adt, 9092/56-32. - "A részletfizetésről szóló postautalványokat Id. uo. és 9093/56. Reggeli Újság. 1934. X . 29 Ártinger Imre. i . m. 19 — 20. o. Adatait ld. a 3. sz. jegyzetben. Az utánzásszámba menő példák sokaságából meg említjük Orbán Dezső egyik akt-kompozícióját (repro dukálva a Nyolcak 1912-es kiállításának katalóguséi ban), amely több mint analóg Matisse 1910-ben ké szült La danse c. nevezetes akt-kompozíciójával. D. Gyné. î. m. 47 — 48. o. Az özvegy ajándékaként 1956-ban gyűjteményünkbe került 1918—19-ből való vázlatkönyvben már található zenekart ábrázoló rajz (23. o.) (Ltsz. F. 56.79.) - 1920-as vázlatok közt a Koncert egy háromalakos ceruzavázlata (3. o.) és egy quartett tusvázlata (uo.) található (D. Gyné. ajándéka, Ltsz. F. 56.79. Konvolutum.) — 1932-ből való egy igen szép zenekart ábrázoló temperája. M . 43,3x54,3 cm. Mgt.
5 0
5 1
5 2
5 3
5 1
5 5
5 8
,7
5 8
5 9 8 0
81
8 2
8 3
64
8 5
8 8
6 7
6 8
6 9 7 9
71
Koncert. 11)21. vízf. p. M. 253x 291 mm. Jelz. Dat. Ltsz. SzM. 1955 — 5453. — A kompozícióban lénye ges eltérés, hogy a háttérben i t t nincs folyó, csak domb és kétoldalt az égből kis darabka látszik. — Magán tulajdonban is van még egy kétalakos vízfestmény változata (1921. M. 351 x 324 mm. Jelz. Dat.). Erdei tisztáson az előtérben két fa közt, balra padon ülő férfi gordonkázik, előtte földön ülő férfi hegedül, mindkettőjük félmeztelen. Az igen lágyan, nedvesen kezelt vízfest meny színhatása sejtelmes mélykék, lilával és zölddel. A nagy képről még megemlítendő, hogy mindössze egy hónap alatt készült, ez a festő pontos datálásából is t u d h a t ó : ,,1921. X I I . 25.— 1922. I . 24." Ez is mutatja D. Gy. ekkori nagy munkalendületét ; segítségére volt ebben, hogy Szobotka Imre „körülbelül két hónapra" kölcsön adta neki műtermét, amikor ő külföldre utazott. L d . D. Gyné i. m. 5 0 - 5 1 . o. Sajnos e művének csak fotója van meg. Hollétéré)! nem tudunk. Több hasonló tárgya, 1924-ben készült aquarellel színezett tusfestményével együtt lappang, valószínű Bécsben. Adatait ld. a 9. sz. jegyzetnél. Adatait ld. a 15. sz. jegyzetnél. Ucca. 1927. rézkarc. M. 295x255 mm. J. n. repro dukcióját l d . D. Gyné i . m. 78. o. — A kép keletke zésére vonatkozó utalások uo. (fametszetváltozata : 1927. M . 170x 170 mm). Ernst Múzeum Kiállításai X C I . csoportkiállítás (Der kovits Gyula stb.) katalógusa, 1927. 7. o. A kép adatait ld. a 17. sz. jegyzetnél. — Keletkezésé ről stb ld. D. Gyné i . m. 80-83. o. Uo. — a Magyar Művészet c. folyóirat 1929-ben repro dukálja (223. o.). — Ártinger Imre i . m. 14. o. úgy értékeli a képet, hogy ez ,,az expresszionizmus viharos iramával és elnagyolásával" szembeni indokolt reakció volt, — Dési Huber István 1942-ben, a Népszavában megjelent nagy Derkovits-cikkében úgy értékeli, hogy az intenzív valóság-kifejezés lehetőségeit kutatta vele. A témát 1929-ben és 1930-ban újra és újra feldolgozta, szerkezeti változtatás nélkül. — Adatait ld. 17. sz. jegyzetben. A kubisták, konstruktivisták és egyéb elvbarátaik végülis azt vallották, hogy festett, rajzolt, de főképp a legkülönfélébb valamikből összeillesztett és „meg konstruált" műveik nem a való világ logikus és objek tív összefüggéséi dolgai és tárgyai tükrözésének igé nyével lépnek fel, hanem — azokat „új viszonylatokba" hozva — új tárgyakat teremtenek. Ezzel a felfogásuk kal voltakép „isteni" teremtőkészséget, démiurgoszi létrehozó hatalmat tulajdonítottak maguknak. Az 1923-ban festett Diófa (Olf. és a. porf. v. lp-on. M. 31,3 X 25,8 cm. J. n. Mgt.) c. képén a napfény érzé keltetésére próbálkozik először az arany porfestékkel. - Ezenkívül az 1954-os emlékkiállítás előkészítésekor felfedeztük egy 1921-ben festett Tájkép házakkal (Olf. v. M . 33,7x 38,5 cm. Jelz. Dat. Mgt.) c. képének hátlapján a fémszínekkel való kísérletezés nyomait. A fehér kréta- és barna olajfesték-alapozáson felpré selt (ragasztott?) arany- és ezüst -füstiemezek, valamint arany- és ezüst porfestékfoltok láthatók, bekarcolásokkal. Adatait ld. 23. sz. jegyzetben. Vázlat a Végzés-hez. 1930. ceruza- és vízf. p. M. 158x200 mm. J. n. Mgt,
8 5
Vázlat a Végzés-hez. 1930. ceruza p. M. 188 • 14/ min. MNG Ltsz. F. 57.79. Konvolutum. 18. o. - Hátlap ján a harmadik vázlat. Adatait ld. 25. sz. jegyzetben. — A kéj) Halárus címen is ismert ; így szerepelt az 1948-as és az 1954-es emlék kiállításon. Ez a cím téves. Az özvegy adományaként Adattárunkba került Derkovits Gyulának egy maga készítette jegyzéke műveiről, vsz. 1931-bői (OSzM Adt. 9057/50.) és ezen Halkereskedő a címe ; a kép hátlapján b. f. ugyancsak felfedeztük D. Gy. írását s ott is Halkereskedő olvasható. A cím tisztázása a ta italom Szempontjából igen fontos, mert az árus alkalmazottat, a kereskedő tulajdonost' jelent, A kép az utóbbit fejezi k i . Szétfeszíthető, szorítólemezzel ellátott, félkemény borí tólap között hordta magával ezeket a papírszeleteket, s ha „betelt" egy ilyen ..vázlattömb", a lapokat kicserélte. Két ilyen szétszedhető vázlat-tömb került gyűjteményünkbe ; lapjai az F. 57.79 Ltsz-ú Konvolutiimban. — A kisebb lapokból álló tömböt, amelyben a Halkereskedő-re vonatkozó rajzot találtuk, a Hal kereskedő c. datált festménnyel bízvást datálhatjuk 1930-ra, „Ady költészetét nagyon szerette, különösen a „Ki látott engem", a „Vér és arany" és az „Illés szekerén" c. köteteket forgatta sűrűn." — D. Gyné. i . i n . 32. o. ' OSzM. Adt, 9070-F/56. - ..Aki hideg télben . . ." kezdetű lírai feljegyzéséből. Az 1930. szeptember l - i tüntetésre való készülését és részvételét igen elevenen írja le özvegye i . m. 100— 107. o. — A transpareiist igen sérült, hiányos állapotban találtuk meg az 1954-es emlékkiállítás előkészítésekor a Vasas Szakszervezet Székházában, ahol az özvegy letéteként volt 1935 óta. A háború alatt a fasiszták rongálhatták meg. Fényképet készíttettünk róla, majd a sértetlen tusrajzot kiemeltük és rajzgyűjtöményünkbe soroltuk. A transparens maradványait dokumentum ként kezeljük. A Rácstépő m é r e t e : 750x 650 mm. A fametszet-sorozat lapjainak méretei közt nincs lényeges eltérés. Az i t t közölt lapok mérete : a Lőrincpap-ó 512x439 mm, a Verbőczy-é 516 x 438 mm. ítéletvégrehajtó. 1930. Tus, p. M. 510x 362 mm. Jelz. Dat. Ltsz. F. 56.36. Elitélt I . 1930. Tus. p. M . 445x355 mm. Jelz. Dat. MXG Fametszetei és rajzai kapcsolatba hozhatók Masereel-el, illetve Gross-al, hisz mindkettőjük művésze tét ismerte és becsülte Derkovits és kétségkívül hatot tak rá. Azonban minden tekintetben lényeges különb ségek mutathatók k i köztük. Derkovits egyéni, ön álló volta nem vitatható. Dunai homokszállítók-hoz vázlat, Ceruza, p. M. 235 /' X 200 mm. J. n. Ltsz. F K . 8788. — A csónakon álló figurához ceruzavázlat (M. 144x93 mm. J. n.) az özvegy révén került gyűjteményünkbe. 1956-ban. Ltsz. F. 57.79. Konvolutum. — A kis olajvázlat (v. M. 55,7x71,2 cm. J. n.) magántulajdonban. Ezen a kompozíció széltében nyújtottabb s a háttérben levő uszályban két munkás, valamint jobbra egy evezős látható. A nagy képen előbbiek elhagyásával a figyel met jobban összefogja, tömöríti a kompozíciót. A nagy kép színben is egységesebb, nyugodt, — Egyéb ként a dunai munkások (halászok, rakodómunkások, hajóépítők, hídépítők) tematikája uralkodó szerepet tölt be utolsó éveinek ínuiikaábrázolásai között,
8,1
87
8 8
8!
9 0
91
9:i
9 1
9 5
6
Tarthatatlannak véljük Genthon István azon állás pontját, amelyet Derkovits fejlődésének szerves mi voltával kapcsolatban foglal el az emlékkiállítás kap csán írt, egyébként igen szép és igaz cikkében. A szá munkra abszurditásként ható rész így szól : ,,Azt hiszem sokan voltunk, kiknek emlékezetében Der kovits Gyula művészete úgy élt, mint szakadatlanul készülődő, szerves, célokhoz érő, élj célok felé törő fejlődés. A kiállítás egyik — ez a negatívum — meg lepetése az volt, hogy a tények az emlékezet ellen szóltak. Brutálisan úgy lehetne megfogalmazni, hogy két Derkovits Gyula festő van, 1930-ig egy jelenték telen és modoros kísérletező, 1930-tól kezdve nagy művész, k i szinte előd nélkül jelenik meg". (Az Orsz. Szépművészeti Múzeum Közleményei. 1955. 6. sz. 104—105. o.) I t t nincs mód részletesen vitatnunk Genthon kolléga állításának igazvoltát. Azonban azt hisszük, dolgozatunkban az adott keretek lehetőségei
IJT 9 8
hez mérten elég világosan jeleztük az 1928 — 30-ra tehető döntő változást, önállósodást, és gondoljuk, meggyőzően sikerült rámutatnunk azokra a mozzana tokra is, amelyek kétségtelenné teszik, hogy Derkovits 1930. előtt nem volt csupán „jelentéktelen és modoros kísérletező", s hogy odáig vezető útja „szakadatlanul készülődő, szerves, célokhoz érő, éij célok felé törő fejlődés volt". Ha majd sor kerül arra, hogy korábbi műveit összevetjük a hasonló modorban alkotó kor társ-mesterekével, kitűnik, hogy azok nem jelentéke nyebb kísérletezők nála. A „két Derkovits" tézist szülhette a szerzőben az előbb, majd utóbb alkotott művek közt tényleg mutatkozó szembeötlő különbség, azonban a beható, a művek folyamatát követő vizs gálódás próbáját semmiképp nem állja k i ez a mecha nikus kettéosztás. D. Gyné i . m. 142. o. OSzM Adt. 9070-C/56.