Német Nemzetiségi Általános Iskola OM: KIK: PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

Német Nemzetiségi Általános Iskola

OM: 030653 KIK: 076012

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

A Pedagógiai programot, a Egészségnevelési programot, a Környezeti nevelési programot a Helyi tantervet a Német Kisebbségi Nyelvoktatás és Népismeret tantervét

2001-ben készítette, 2010-ban módosította majd 2013. április 1-jén módosította

a Német Nemzetiségi Általános Iskola nevelıtestülete készítette Fenyvesi Gyöngyi igazgató elfogadta

Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

2

Tanítsd hát ıt, mielıtt visszavonulsz, a régmúlt igéire, hogy példakép legyen a nagyok gyermekeinek is, hogy befogadja, mint a szív igazságát, amit néki mondanak – hiszen senki sem születik bölcsként.” Ptahhotep Intelmei


3

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés 1.1 Jogszabályok jegyzéke

7.

1.2 Az iskola Alapító Okiratai

11.

I.

Az iskola rövid története

17

II.

Nemzeti Köznevelési Törvény

22

III.

Az iskola helyzetelemzése

25

IV.

Az iskola struktúrája

28

V.

Az iskola öndefiníciója

29

2. Az iskola nevelési programja I. Iskolánk nevelıtestületének pedagógiai hitvallása II. A NAT által megfogalmazott pedagógiai feladatok megvalósulásának feltételei

30 36

III.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

45

IV.

Tehetséggondozás, képességkibontakoztatás

47

V.

Integrációs felkészítés pedagógiai rendszere

51

VI.

Rendszer tartalmi elemi

57

VII.

SNI gyermekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység

60

VIII.

Szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység

71

IX.

Tanórán kívüli tevékenység

73


4

X.

Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

82

XI.

Szülıi, tanuló és pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei

88

XII.

Környezeti- és egészségnevelési program rövidített változata

91

XIII.

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elve

103

XIV.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei

105

XV.

Az iskolába jelentkezı tanulók felvételének elvei

107

XVI.

A tanulók tanulmányi munkájának magatartásának és szorgalmának ellenırzése,

XVII.

értékelése

109

Követelményeink, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

112

XVIII. Jutalmazások, büntetések, elismerések

133

XIX.

Az otthoni felkészüléshez elıírt házi feladatok meghatározása

135

XX.

A tanulók fizikai állapotának mérése

136

XXI.

Intézményszervezési változás

137

XXII.

Az iskolai élet- és munkarendje és hagyományai

138

XXIII. Pedagógiai

program

érvényességével,

módosításával,

kapcsolatos egyéb intézkedések


nyilvánosságával 141

5

3. Záradékok A Szülıi Munkaközösség jóváhagyása A diákönkormányzat jóváhagyása A nevelıtestület határozata Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az Egészségnevelési és környezeti nevelési programról Levéli Képviselı-testület jóváhagyása Német Önkormányzat jóváhagyása Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mosonmagyaróvári Tankerületének határozata

4. Mellékletek Egészségnevelési Program Környezeti nevelési program Tanterveink Német kisebbségi nevelés és oktatás Házirend Helyi tanterv


6

1. Bevezetés Jogszabályok jegyzéke A jogszabályok megnevezése után zárójelben a használt rövidítésük áll. Alaptörvénye • Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Törvények • 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról •

1957. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról

•

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl

•

1978. évi IV. törvény a büntetı törvénykönyvrıl

•

1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl

•

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

•

1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

•

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

•

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (közoktatási törvény

•

1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérıl

•

1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról (gyermekvédelmi törvény)

•

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrıl

•

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (családtámogatási törvény)

•

2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok elismerésérıl

•

2001. évi CI. törvény a felnıttképzésrıl

•

•

2003. évi CXXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról 2004. évi I. törvény a sportról Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

7

•

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)

•

2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról

•

2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról

•

2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról

•

2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról

•

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

•

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek mőködésérıl és támogatásáról

•

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésrıl (szakképzési törvény)

•

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl (Nkt., ágazati törvény)

•

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvérıl (Mt.)

•

2012. évi II. törvény a szabálysértésekrıl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrıl

Kormányrendeletek • 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (Kjt. vhr.) •

137/1996. (VII. 28.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

•

100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

•

257/2000. (XII. 26.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatában történı végrehajtásáról

•

243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról (Nat. kormányrendelet)

•

335/2005. (XII. 29.) kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirıl Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

8

•

331/2006. (XII. 23.) kormányrendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatés hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetérıl az illetékességérıl

•

1/2007. (I. 9.) kormányrendelet az oktatásügyi közvetítıi szolgálat, a könyvtári intézet, a közmővelıdési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv és a mőbíráló szerv kijelölésrıl

•

137/2008. (V. 16.) kormányrendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történı honosításáról.

•

110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról

•

229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról

Miniszteri rendeletek • 4/1987. (VI. 14.) IM-rendelet a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekrıl •

11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl (MKM-rendelet)

•

26/1997. (VII. 10.) MKM-rendelet a két tanítási nyelvő iskolai oktatás irányelveinek kiadásáról

•

15/1998. (IV. 30.) NM-rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl

•

27/1998. (VI. 10.) MKM-rendelet az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérıl és kiadásáról

•

3/2002. (II. 15.) OM-rendelet a közoktatás minıségbiztosításáról és minıségfejlesztésérıl

•

16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységrıl

•

17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint az egyes oktatási jogszabályok módosításáról

•

2/2005. (III. 1.) OM-rendelet a fejlesztı nevelés-oktatás a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról


9

•

31/2005. (XII. 22.) OM-rendelet a nevelési oktatási intézmények névhasználatáról (OM-rendelet, hatályon kívül)

•

38/2009. (XII. 29.) OKM-rendelet a közoktatási szakértıi tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeirıl (OKM-rendelet)

•

4/2010. (I. 19.) OKM-rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról

•

3/2012. (VI. 8.) EMMI-rendelet a 2012/2013. tanév rendjérıl

•

20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról (EMMI-rendelet vagy végrehajtási rendelet)

•

30/2012. (IX. 28.) EMMI-rendelet az esélyegyenlıséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevı intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásról

•

32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

Kormányhatározat • 1357/2011. (X. 28.) kormányhatározat az építésügyi szabályzás ésszerősítésérıl és ehhez kapcsolódó szabályok felülvizsgálatáról


10

ALAPÍTÓ OKIRAT „Német Nemzetiségi Általános Iskola” intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Német Nemzetiségi Általános Iskola 1.1. Idegen nyelvő megnevezése: Deutsche Nationalitätengrundschule in Levél 1.2. Rövid neve(i): NINCS

2. Feladatellátási helye: 2.1.Székhelye: 9221 Levél, Fı utca 10. 2.1.1.telephelye: 9221 Levél, Újhelyi tér 2. 2.2.Tagintézmény(ek) megnevezése, címe(i): NINCS 2.2.1.ügyvitel címe: 2.2.2.telephely (ei)

3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: 4. Típusa: általános iskola 5. OM azonosító: 030653 6. Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): 6.1. Köznevelési alapfeladatok: − általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat (telephelyen) ezen belül a köznevelési törvény 4. § 25. pontja alapján azoknak a különleges bánásmódot igénylı tanulóknak a nevelése-oktatása, akik a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlıdési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek,


11

és szakértıi és rehabilitációs bizottság véleménye alapján az intézményben integráltan oktathatók, nevelhetık felsı tagozat (székhelyen) ezen belül a köznevelési törvény 4. § 25. pontja alapján azoknak a különleges bánásmódot igénylı tanulóknak a nevelése-oktatása, akik a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlıdési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral)

küzdenek, és szakértıi és rehabilitációs bizottság véleménye alapján az intézményben integráltan oktathatók, nevelhetık 6.2. német nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelés-oktatása; nyelvoktató nemzetiségi formában - mindkét feladatellátási helyen 6.3. NINCS 6.4. Felvehetı maximális tanulólétszám: 6.5. Évfolyamok száma:

általános iskola

200 fı 1-8.

6.6. NINCS 6.7. Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel székhelyen 6.8. Különleges pedagógiai célok megvalósítása: − nyelvi elıkészítı (német nemzetiségi hagyományos nyelvoktató) − képesség-kibontakoztató felkészítés − gyakorló iskolai feladat (NYME Apáczai Csere János Tanítóképzı Kar gyakorlati helye) 6.9. Speciális jellemzık −

általános iskolai napköziotthoni nevelés (1-4. évfolyamokon)

−

általános iskolai tanulószobai nevelés (5-8. évfolyamokon)

−

angol nyelvi elıkészítı foglalkozás

−

mővészeti, nyelvi tehetséggondozó szakkörök és szabadidısport


12

7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: 7.1. Székhely: 9221 Levél, Fı utca 10. helyrajzi szám: 54 hasznos alapterület: 585 m² jogkör: vagyonkezelıi jog KLIK 7.2. Telephely: 9221 Levél, Újhelyi Imre tér 2. helyrajzi szám: 63 hasznos alapterület: 542 m² jogkör: vagyonkezelıi jog KLIK 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

Helység név, dátum

P.H.

irányító, alapító jogkör gyakorlója


13

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Alapító Okirata Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény 8. §-ában foglaltak végrehajtására, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetı államtitkár feladat- és hatáskörérıl szóló 2012/2010. (VII.1.) Korm. rendelet 41.§ i) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva az alábbi Alapító Okiratot adom ki:

1. A költségvetési szerv 1.1.

neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

1.2.

rövidített neve: KIK

1.3.

idegen nyelvő elnevezése: Klebelsberg Institution Maintenance Center (angol nyelven) Klebelsberg Zentrale für Institutionshaltung (német nyelven) Klebelsberg Center Maintenance des Institutions (francia nyelven)

2. Költségvetési szerv székhelye: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

3. A költségvetési szerv alapító szerve és az alapítás dátuma: Az alapító szerv: Kormány (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.) Az alapítás dátuma: 2012. szeptember 1.

4. A költségvetési szerv irányító szervének neve, székhelye: Emberi Erıforrások Minisztériuma 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

5. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolását tekintve önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv. 6. A költségvetési szervnek jogelıdje nincs. 7. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkezı jogszabály megnevezése: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet. Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

14

8. A Költségvetési szerv jogállása: A központi államigazgatási szervekrıl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 72. §-a szerinti, kormányrendelet által létrehozott és az oktatásért felelıs miniszter irányítása alatt mőködı központi hivatal.

9. A költségvetési szerv illetékessége: Országos; a tankerületek és a megyeközponti tanterületek illetékességét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet 2. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak szabályozzák.

10. A költségvetési szerv közfeladata: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározottak szerint részvétel az állami köznevelési feladatellátásban, fenntartói feladatok ellátása.

11. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása. 841211 Oktatás igazgatása

1. A Költségvetési szerv alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása: 811000 Építményüzemeltetés 841151 Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok 841163 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenırzés 841212 Oktatás központi igazgatása és szabályozása 841222 Oktatás területi igazgatása és szabályozása 841232 Oktatás helyi igazgatása és szabályozása

2. Vállalkozási tevékenysége: Vállalkozási tevékenységébıl eredı kiadások mértéke nem haladhatja meg a költségvetési szerv módosított kiadási elıirányzatának 10%-át.


15

14. A költségvetési szerv vezetıjének megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetıje az elnök, akit az oktatásért felelıs miniszter nevez ki határozatlan idıtartamra. Az elnököt az oktatásért felelıs miniszter menti fel, valamint gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat. Az elnök helyettese a gazdasági elnökhelyettes. A gazdasági elnökhelyettest az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés szerint az oktatásért felelıs miniszter nevezik ki, menti fel, állapítja meg az illetményét. Az egyéb munkáltatói jogokat a gazdasági elnökhelyettes fölött az elnök gyakorolja.

15. A költségvetési szerv a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok: A közszolgálati tisztviselıkrıl szóló 2011. évi CXCIX. Törvény, valamint a munka törvénykönyvérıl

szóló

2012.

évi

I.

törvény

rendelkezései

az

irányadók

a

foglalkoztatottakra, illetve egyéb foglalkoztatási jogviszony (pl. megbízási jogviszony) is létrejöhet a Polgári Törvénykönyvérıl szóló 1959. évi IV. törvény szabályai szerint.

16. Záró rendelkezések: 16.1. A költségvetési szerv szervezeti felépítését, vezetési rendjét, mőködésének sajátos szabályait a Szervezeti és Mőködési Szabályzat tartalmazza, amelyet a költségvetési szerv vezetıje az Alapító Okirat hatályba lépését követı 60. napon belül elkészít, és jóváhagyásra felterjeszt az oktatásért felelıs miniszter részére.

16.2. Jelen lapító okirat 2012. szeptember 1. napján lép hatályba.

Budapest, 2012. augusztus 31.

……………………………………………… Balog Zoltán emberi erıforrások minisztere


16

I. Az iskola rövid története Levél községben folyó iskolarendszerő oktatásról csak 1673 után maradtak fenn adatok. Ez évben került ugyanitt végleg katolikus kézbe a templom. Az ekkor született egyházlátogatási jegyzıkönyvben szerepel az, hogy a lutheránus gyermekek is a katolikus iskolába járnak. Az iskola épülete valószínőleg a mai kisiskola (alsó tagozat épülete) területén volt, az 1940-ben megkezdett tatarozás során egy régi épület alapját találták itt meg. A tanítás német nyelven folyt, a lakosságot az 1570-es években Szászországból érkezettetek leszármazottai alkották. A felekezetileg közös oktatás az 1780-as évek végéig állt fenn, pontos adatunk csak arról van, hogy 1791-ben egy evangélikus tanárt elégtelen mőködése miatt eltanácsoltak. Az evangélikus iskola ez idı tájt a mai Petıfi utcában ("Hosszú utca") a temetı felıli végén volt. 1852-ben a katolikus gyülekezet új iskolát épített a templom mellett (ezt 1981-ben bontották le). A hitközség elıjárója s egyben bíró ekkor M. Treffer volt, egy megfontolt tetterıs ember, aki a meglévı felekezeti ellentétek elsimításával elérte, hogy az evangélikusok is segítsenek az építkezésben. Kötelezettséget vállalt, hogy a katolikus gyülekezet fogattal és kézi erıvel viszonozza meg az evangélikus iskola építésében a segítséget. Tudomásunk van arról, hogy az iskola alapjába bedolgozták a gazdátlanul heverı sírköveket is, amelyek még abból az idıbıl származtak, amikor a temetı a templom körül volt (az 1770-es évekig). Az iskola egy tantermes volt, külön padsorban ültek a fiúk és lányok. Az épület egyben a kántortanító lakásaként is szolgált, melléképületben magtár, istálló is volt. A tanító jövedelmét a hívıktıl, s egyházi szolgálatként a templomtól kapta. Jövedelem kiegészítésként szántófölddel is rendelkezett. Az evangélikus iskola építésére 1861-ben került sor, amikor a konventnek sikerült csere útján megszerezni a Mauthner - Hutfles telket (ma a kultúrház épülete). Egy tanterme volt (a mai nagyterem), utcai részén a tanító lakott. A gyereklétszám növekedése szükségessé tette egy második tanterem létesítését is, a bıvítés 1895-ben történt. Ez az evangélikus iskola 1945-ig állt fenn. A két felekezet körül a katolikusok éltek nehezebb anyagi körülmények között, a módosabb gazdák az evangélikusok között voltak, ezért a katolikus gyülekezet iskolaszéke több esetben fordult adományért a Zichy-alapítványhoz az 1880-as években. A kapott összeget részben a szegényebb sorsú gyermekek ruházkodására, részben szemléltetı eszközök beszerzésére fordították. Az I. világháborút követı polgári forradalom után a Tanácsköztársaság idején (133 nap) az oktatási intézmények állami (tanácsi) tulajdonba mentek át. A tanerıket is átvették. A katolikus és evangélikus iskola továbbra is külön mőködött, de hetente 2-3 alkalommal együtt is folyt tanítás. Állami rendeletek,


17

tantervek alapján folyt a tanítás, egységesen a "Leitfaden" (vezérfonal) címő tankönyvbıl tanultak a gyerekek. A VKM 157779/1922. sz. rendelete a levéli katolikus iskolát is a fejlesztendıkhöz sorolta, így lehetıvé tette az iskola bıvítését egy tanteremmel és egy második tanítói állás meghirdetését. A gyereklétszám növekedése miatt váltott tanítás folyt, sıt az óvoda egyik termét is bérelni kellett. A bıvítés érdekében 1922-ben az iskolaszék még az iskola államosítását is kezdeményezte, melyhez az egyházmegye püspöke nem járult hozzá. Az iskola bıvítésére 1928-ban került sor, egy tantermet, folyosót, szertárt építettek a meglévı mögé állami segítséggel.

Az 1927-28 tanévben áttértek a kétnyelvő tanításra, - ez is feltétele volt a bıvítés állami támogatásának - de indokolta ezt a magyar anyanyelvő tanulók növekvı száma is. (Korábban a tanítás nyelve általánosan német volt, bár az írás, olvasás, földrajz, beszéd és értelem gyakorlat tárgyakat magyarul is tanították heti négy órában.)

1938-ban magyar tagozatú, egytanerıs állami iskolát hoztak létre. (Ezt a VKM 111750/1938. sz. rendeletében is sürgette.) Fenntartásáról a község gondoskodott, helyéül a községi vendéglı (községháza) egyik emeletén lévı 5x3m-es termét jelölték ki. Felszerelése, bútorzata szegényes volt kölcsönkért olvasókönyvekbıl tanultak. 1942-ben tervbe vették egy iskola felépítését is, de a kedvezıtlen feltételek miatt az építkezésre nem került sor.

1945 szeptemberében a katolikus, evangélikus és a református gyülekezet is külön iskolát akart indítani, de az elıjáróság úgy döntött, hogy a községben állami népiskola mőködjön. A községbe 8 új nevelı érkezett, a tanítás állami általános iskolai tanterv alapján négy (2 a katolikus, 2 az evangélikus iskolában) tanteremben kezdıdött mintegy 300 tanulóval. A katolikus iskola 1947-48-as tanévben mőködött e néven, az evangélikus iskolába már az új állami iskola tanulói jártak. A tanárok mindkét helyen tanítottak, értekezleteiket közösen tartották.

1952-ben átalakították az evangélikus iskolát kultúrház céljára, a tanulók elhelyezését a községi vendéglı épülete egy részének átadásával oldották meg. Itt négy új tantermet, szertárhelyiséget, nevelıi szobát hoztak létre. 1954-ben bıvítették az udvart, a kocsiszínt


18

megszüntették, helyén politechnikai mőhelyt és tornaszobát alakítottak ki egy épületben, szertárral, öltözıvel ellátva.

1960-ban újabb udvar bıvítésére került sor a szomszédos telek átvételével. Itt kapott lakást a hivatalsegéd, korábbi az iskolaépületben lévı lakásából napközis helyisége létesítettek.

1961-ben indult meg a napközis foglalkoztatás, s még ez évben az iskola nyitott folyosóit beüvegezték, új szertárat alakítottak ki a kapubejárat felszámolásával, s igazgatói irodát hoztak létre a régi szertárból. 1964-ben bekerítették a gyakorlókertet, 1968-ban szerszámos kamrát építettek és kutat fúrtak. 1967-ben a "kis iskolában" a volt kántortanítói lakást rendbe hozták, itt kapott helyet a TV szoba, a varrómőhely, egy tanterem és a napközisek tízóraizó terme. 1970-ben az 1928-ban épült tanterembıl két tantermet hoztak létre, bejáratát áthelyezték. 1982: Az elızı évben lebontott régi iskola helyén felépült két új tanterem, ebédlı, konyha, élelmezés-vezetıi iroda, raktár és szociális helyiség. Központi főtést szereltek széntüzeléső kazánokkal. 1987: Az 1. sz. iskola bıvítése a volt igazgatói lakás felszámolásával 1994: Elkészült a modern tornacsarnok és az épület komplexumban gázfőtésre tértek át. 2002: Teljesen felújított, tetıtér beépítéssel bıvített iskolában kezdıdhetett meg a tanítás. 2010: Kisiskola infrastrukturális bıvítése (szociális helyiségek, ablak és ajtó csere, külsı hıszigetelı vakolat és tetıcsere) 2010: TIOP 1.1.1 pályázat interaktív táblák beszerzése 2012: 1.sz. iskola energiatakarékos felújítása


19

Adataink a katolikus iskola tanítóiról: •

1720 Manninger Pál

•

1724-1730 Eisner János

•

1789 Prünner József

•

1796-180. Schlager Mihály

•

1806-1815 Gold v. Gölt Márton

•

1817-1834 Albrecht Ferenc

•

1836-1837 Göttl György

•

1848-1861 Klafszky János

•

1876-1912 Seiler József

•

1912-1916 Borsody Béla

•

1916-1918 Horváth Frigyes

•

1918-1949 Erdıs János

•

1928-1947 Seiler Elvira

Evangélikus tanítók: •

-1791 Gubesch Márton

•

1791-1798 Pollner Mihály

•

1798-1806 Rosenau József

•

1806-1815 Skultéti János

•

1815-1865 Schader Sámuel

•

1860-1904 Amminger János

•

1895-1998 Hujber József

•

1896-1903 Ulicsny Guidó

•

1899-1904 Taucher József

•

Feiler Jenı

•

1904-1915 Guhr Jakab

•

1904-1929 Polster Rezsı

•

1915-1918 Ghüringer János Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

20

•

Leitner Terézia

•

1918-1919 Haden Gotthard

•

Weisz Henrik

•

1920-1945 Hotwagner József

•

1930-1945 Graf András

•

1945-1949 Halvax Károly

A magyar tagozatú iskola nevelıi: •

1938 Gelencsér István

•

1938-1943 Szilágyi István

•

1943-1945 Nagy Adél

Igazgatók: •

1945-1948 Erdıs János

•

1948-1953 Rudas János

•

1953-1967 Kollár János

•

1967-1980 Kökényesi Rezsı

•

1980-1991 Csukainé Németh Klára

•

1991-2006 Farkas Ottó

•

2006-

Fenyvesi Gyöngyi


21

II. Nemzeti Köznevelési törvény fı szempontjai A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövı lehetıségeivel ötvözve, a felnövekvı nemzedékek hazafias nevelése és minıségi oktatása érdekében a köznevelés résztvevıi kötelességeinek és jogainak meghatározása, továbbá korszerő tudást biztosító köznevelési rendszer irányítása és mőködtetése céljából……..

A köznevelési rendszer változása • értékalapú nevelés dominanciája • közmőveltség tartalmainak meghatározása (NAT) • központi szabályozás, ellenırzés • kötelességek és jogok egyensúlya • egyenlı esély minden tanuló számára • intézmények szakmai önállóságának és felelısségének növelése

Fejlesztési területek • Az erkölcsi nevelés • Nemzeti öntudat, hazafias nevelés • Állampolgárságra, demokráciára nevelés • Önismeret, társas kultúra • A családi életre nevelés • A testi és lelki egészségre nevelés • Felelısségvállalás másokért, önkéntesség • Fenntarthatóság, környezettudatosság • Pályaorientáció Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

22

• Gazdasági és pénzügyi nevelés • Médiatudatosságra nevelés • A tanulás tanítása

Kulcskompetenciák Európai Unió

Nat

1. Az anyanyelvi kommunikáció

1. Anyanyelvi kommunikáció

2. Idegen nyelvi kommunikáció;

2. Idegen nyelvi kommunikáció

3. Matematikai kompetencia és alapvetı

3. Matematika kompetencia

kompetenciák a természet- és mőszaki

4. Természettudományos és technika

tudományok terén;

technikai kompetencia

4. Digitális kompetencia;

5. Digitális kompetencia

5. A tanulás elsajátítása;

6. Szociális és állampolgári

6. Szociális és állampolgári

7. Kezdeményezıképesség és vállalkozói

7. Kezdeményezıkészség és vállalkozói

kompetencia

kompetencia;

8. Esztétikai-mővészeti tudatosság és

8. Kulturális tudatosság és kifejezıkészség.

Kifejezıképesség 9. A hatékony, önálló tanulás


23

Jogszabályi háttér -

a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.)

-

kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. EMMI rendelet, (továbbiakban:KR),

-

a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI: 4.) Korm. rendelet, (továbbiakban: NAT)

-

a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet

-

a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. (Vhr.)

-

a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. r.

Hatályos 2013/2014

1.5.9. évfolyam

2014/2015

1-2. 5-6. 9-10. évfolyam

2015/2016

1-3. 5-7. 9-11. évfolyam

2016/2017

1-4. 5-8. 9-12. évfolyam


24

III. Az iskola helyzetelemzése Szociális környezet Iskolánk tanulóinak többsége levéli lakos, de színvonalas oktató-nevelı munkánknak köszönhetıen növekvı számmal akadnak olyan családok is, akik a környezı településekrıl járatják gyermeküket hozzánk. Gyakori jelenség az is, hogy felnıtté váló tanulóink ragaszkodnak régi iskolájukhoz, így csemetéjüket az iskolánkba hozzák, akkor is, ha elköltöztek a községbıl. Sajnos, hasonlóan az országos átlaghoz, ebben az iskolában is egyre több a problémás családi körülmények között élı gyermek. Folyamatosan növekszik azoknak a tanulóknak a száma, akiket valamelyik szülıje (többnyire az anya) egyedül nevel. Ehhez a családi problémához egyre gyakrabban anyagi nehézségek is járulnak, amit munkanélküliség vagy a rendkívül alacsony kereset okoz. A szülık elvárása az iskolával szemben így jelentısen megnıtt. Azért, mert a munkájukat akarják megtartani, vagy jól menı munkahelyüket nem akarják feladni. Ezért túl sok munkát kénytelenek végezni. Mert az anyagi nehézségeken különbözı túlmunkával akarnak könnyíteni. Így gyermekükre kevés idejük marad. A mai gyermekeknek a nagyszülei is aktív korúak még. Ezért az alsó tagozatos tanulóink többnyire napközisek. A nagyobb tanulóknak a szülık egyre gyakrabban biztosítanak önállóságot, egyedül tanulnak, illetve járnak a különbözı különórákra, edzésekre. A felsı tagozatban a tanulószobán kevesebben vannak. Az iskolai étkeztetésben résztvevık száma ebben az életkorban is jelentıs. Ezzel párhuzamosan emelkedik a szülık azon igénye, hogy gyermekeik délután is színvonalas programokon vehessenek részt, különórákra járhassanak. Az iskolára hárul tehát az a feladat is, hogy az elıbb említett teljesen jogos igényt kielégítse. (mővészeti oktatás, nyelvoktatás, számítástechnikai oktatás)


25

Az iskolai munka feltételei

a) Személyi feltételek

Ebben az iskolában a fluktuáció minimális. A pedagógusok 40%-ának ez az elsı munkahelye, s a nevelıtestület közel fele több mint húsz éve dolgozik itt. Nevelıink átlag életkora elég magas (40), emellett egyre több azoknak a pedagógusoknak a száma, akik hajdan ebben az iskolában kezdték tanulmányaikat, így együtt dolgozhatnak régi tanítóikkaltanáraikkal. A fentiek biztosítják iskolánk családias, bensıséges légkörének folyamatosságát.

Tantestületünk jelenlegi létszáma: 13 fı fıállású és 5 óraadó.

Iskolai végzettség szerint: egyetemet végzett:

4 fı

fıiskola tanári szakán: 10 fı fıiskola tanítói szakán: 4 fı kettı vagy több diplomával rendelkezik: 12 fı Gyesen, gyeden, fizetés nélküli szabadságon lévık: 1 fı A tantestület kellıen felkészült, jó szakemberekbıl áll. A szükséges és egzisztenciális okokból is motivált változtatásokra fogékonyak, s a kor igényeinek megfelelni akarván nagy létszámban vesznek részt továbbképzéseken.

b) Tárgyi feltételek

Az épületben lévı tantermekbıl 8 osztályterem, 1 számítástechnika terem, 1 technika terem, 1 természettudományos elıadó és 1 csoportos foglalkozásra alkalmas fejlesztıterem. A sportfoglalkozásokra zuhanyzóval és WC-vel ellátott fiú- és lányöltözı, tornaterem és táncterem áll rendelkezésre. Iskolánk könyvtára jól felszerelt. Győjteménye széleskörően tartalmazza azokat az információkat és ismerethordozókat, amelyeket iskolánk az oktatásban hasznosíthat.


26

Az épület korszerő, bútorzata megfelelı. Az 1/1998. (VII.24.) OM rendeletben elıírt oktatási kötelezı (minimális) eszköz és felszerelés alapkészletének nagy részével rendelkezünk, a hiányzó tételek beszerzése ütemtervben meghatározott módon történik. Kiemelten fontos feladat az épület állagának megóvása, a meglévı berendezések, tárgyak folyamatos javítása, karbantartása, cseréje, hiszen az utóbbi években a dologi költségvetés ezekre a feladatokra egyre szőkebben biztosít keretet. Az audiovizuális eszközellátottságunk jó. Számítógépparkunk fejlesztendınek mondható, továbbfejlesztése elengedhetetlen, hiszen követnünk szükséges a hardverek és szoftverek terén tapasztalható gyors fejlıdést. Pályázat útján, illetve vásárlással tudtunk interaktív táblákat venni. Iskolánk

fızıkonyhával

rendelkezik,

éttermünk

a

kultúrált

étkeztetés

igényeinek

megfelelıen felszerelt, de méreteibıl következıen a megnövekedett létszámigényeknek egyre nehezebben teszünk eleget. 2007-tıl vállalkozásban mőködik.


27

IV. Az iskola struktúrája - Iskolavezetés: Az iskola irányításáért az iskola igazgatója a felelıs, munkáját igazgatóhelyettes segíti. - Iskolavezetıség: Az iskolavezetıség tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, alap munkaközösség vezetık, a Közalkalmazotti Tanács elnöke és a Diákönkormányzatot segítı pedagógus. Rendszeres értekezleteiknek köszönhetı a folyamatos az információáramlás és a zökkenımentes iskolai élet. - Nevelıtestület: Az

iskolát

érintı

legfontosabb

nevelési

és

módszertani

kérdésekkel

foglalkozik.

Intézményünkben 3 alap munkaközösség (alsós, felsıs és napközis), valamint német munkaközösség

mőködik.

Kis

iskola

lévén

a

kollégák

közötti

megbeszélések,

tapasztalatcserék megfelelı alapot biztosítanak az egységes tanításhoz. Az iskola

tantestületének 1 országos tantárgy-ped. szakértıje (okleveles pedagógus szakos tanár), 1 közoktatás vezetıje és 2 szakvizsgázott nevelıje van. A tanárképzés feladatában is részt veszünk, gyakran kérik fel pedagógusainkat a tanárjelöltek egy hónapos iskolai gyakorlatának irányítására is. - Tanulók közössége: Évfolyamonként 1 osztályunk van, minden osztály saját tantermében vesz részt a tanórákon, s lehetıleg a délutáni napközis foglalkozásokon is. Egyes foglalkozásokon azonban - a tantárgy speciális igénye miatt - az oktatás szaktanteremben (testnevelés, informatika, kémia) vagy csoportbontásban (idegen nyelv, informatika) történik. A diákélet irányításában jelentıs szerepet játszik a demokratikus úton választott Diákönkormányzat.

- Szülık közössége: A szülıkkel való közös és harmonikus munka alapját elsısorban a pedagógusok és a szülık közötti igény szerinti és rendszeres személyes kapcsolattartás biztosítja


28

Az iskolai élet irányításában a szülık igényétıl függıen önálló testületként mőködhet a Szülıi munkaközösség. (A szülıi szervezet képviselıit a szülık választják, illetve delegálják.)

- Az iskola mőködését biztosító dolgozók: Az irodai dolgozó (iskolatitkár-részmunkaidıs, 2013. szeptember 1-jével teljes munkaidıs) és technikai dolgozók (takarítók – rész- és teljes munkaidıs, sportgondnok részmunkaidıs) munkája az iskola életét legalább annyira meghatározó tényezı, mint a pedagógusoké. Munkájuk megbecsülése az iskola összes közösségének kötelessége.

V. Az iskola öndefiníciója Iskolánk „általános iskola” a szó legnemesebb értelmében. Gyermekeinknek, a korunk elvárásainak megfelelı alapmőveltség mellett igényes neveltségi szintet és boldog, emlékezetes eseményekkel teli gyermekkort kívánunk biztosítani. Látszólag ez könnyő feladat, hiszen iskolánk az alsó tagozaton is szakemberrel vezetett testnevelés oktatás bevezetésével az egészségesebb életmódra nevelést elıtérbe helyezve nem kíván semmilyen speciálisat vagy különlegeset oktatni. Azonban ha az „általános oktatást-nevelést” a lehetı legmagasabb szinten, tudásunk legjavát adva, a gyermekeink személyiségének fejlıdését elsıdleges célnak tekintve tesszük, belátható, hogy nem is oly egyszerő a feladatunk, s ezért mi biztosak vagyunk abban, hogy iskolánk, mégis egyedi és különleges az iskolák között. S lett azáltal nemzetiségi, mert Tantestületünk felvállalta a német nyelv és hagyományok magasabb színtő oktatását. 2013. január1-tıl iskolánk államivá vált. Fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ


29

2. NEVELÉSI PROGRAM I. Iskolánk nevelıtestületének pedagógiai hitvallása

A Német Nemzetiségi Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni:

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanuló egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink elıre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tılük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: * tanuló-tanuló, * tanuló-nevelı, * szülı-nevelı, * nevelı-nevelı között.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelıink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyerekekbıl. Ennek érdekében: - a tervszerő nevelı és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújt. Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

30

- iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét, világképük formálását és eligazodásukat a szőkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelızni, felismerni a rosszat. - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedı személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülıföld iránti szeretetet.

3. Iskolánk - elsısorban a szülıkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetıséget teremteni arra, hogy iskolánk életérıl, tevékenységérıl, eredményeirıl megismerhessenek a szülık, valamint községünk érdeklıdı polgárai, - ápoljuk és bıvítjük kapcsolatunkat az óvodával, a közmővelıdési intézményekkel és a tanulóinkat fogadó középiskolákkal, - nevelıink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.


31

4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - mővelt, - kötelességtudó, - érdeklıdı, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szőkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövıét illetıen, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bıvíti, - képes az értı olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: * nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, * a természet, a környezet értékeit, * más népek értékeit, hagyományait, * az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,


32

- ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttmőködik, - szüleit, nevelıit, és társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérı nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelıink mindennapi nevelı és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehetı legtöbb diákunk rendelkezzen 8. osztályos korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

Az 1-4. évfolyamban folyó nevelı-oktató munkánk célja, hogy • Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépı kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklıdést és nyitottságot. • Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeibıl az iskolai tanulás tevékenységeibe. • Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok majd a magasabb társadalom értékei iránt. • Az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának. • Az iskola segítse a gyermek természetes fejlıdését, érését. • Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvetı képességeket fejlesszen.


33

A 5-8. évfolyamban folyó nevelı-oktató munkánk célja, hogy • Folytassa az elsı szakasz nevelı-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. • A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy az egységes rendszert képezı szakasz két, pedagógiailag elkülöníthetı periódusra tagolódik. • Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erısen kötıdik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. • Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól (serdülıkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában elıtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemzı gondolkodás. • A különbözı érdeklıdéső, eltérı értelmi, érzelmi, testi fejlettségő, képességő, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük. • A tanulókat érdeklıdésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelıen készítse fel a továbbtanulásra. • A tanulókat érdeklıdésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelıen készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre. • Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Az 1-4. évfolyamban folyó nevelı-oktató munkánk feladata, hogy: • A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. • A tanulói kíváncsiságra, érdeklıdésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben

a

felelısségtudatot,

a

kitartás

képességét,

és

elımozdítsa

érzelemvilágának gazdagodását. • Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. • Alapozza meg a tanulási szokásokat. • Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. • Mőködjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. • Törıdjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetébıl vagy eltérı ütemő érésébıl fakadnak. • Tudatosítsa a gyermekekben a szőkebb és tágabb környezetbıl megismerhetı értékel értékeket. • Erısítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. • A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését.


34

A 5-8. évfolyamban folyó nevelı-oktató munkánk feladata, hogy: • Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. • A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók

önismeretét,

együttmőködési

készségét,

akaratát,

segítıkészségét,

szolidaritásérzését, empátiáját. • Olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetıségének értékét. • Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus mőködésének értékét és néhány általánosan jellemzı szabályát. • Tisztázni az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. • A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelısségre, a mindennapi magatartásra. • A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. • Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élı különbözı kultúrák iránti igényt. • Erısítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek

hagyományainak,

kultúrájának,

szokásainak,

életmódjának

megismerésére,

megbecsülésére. • Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására. A nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az elızıekben már leírt célokhoz.


35

A nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani, amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl - igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz értelmi fejlettségéhez, képességeihez, - igazodnak a nevelık személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetıi stílusához, - igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához.

II. NAT által meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása • Az erkölcsi nevelés • Nemzeti öntudat, hazafias nevelés • Állampolgárságra, demokráciára nevelés • Az Önismeret és a társas kultúra fejlesztése • A családi életre nevelés • A testi és lelki egészségre nevelés • Felelısségvállalás másokért, önkéntesség • Fenntarthatóság, környezettudatosság • Pályaorientáció • Gazdasági és pénzügyi nevelés • Médiatudatosságra nevelés • A tanulás tanítása Módszertani alapelvek: belsı motiváció, differenciálás, kooperatív

Kulcskompetenciák fejlesztése • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematika kompetencia • Természettudományos és technikai kompetencia • Digitális kompetencia Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

36

• Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség • A hatékony, önálló tanulás egységes és differenciált módszertani alapelvek szerint.

Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek Személyiségfejlesztı nevelés Differenciált tanítás-tanulásszervezés • belsı motiváció kialakítása, fejlesztése; • a tanulók cselekvı módon vegyenek részt a tanulásban • a tanulók elızetes ismereteinek, tudásának feltárása • alkalmazni kell az együttmőködı (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; • a hátrányos helyzető tanulók egyéni képességeinek fejlesztése • sajátos

tanulásszervezési

megoldásokat

kell

alkalmazni

a

különleges

bánásmódot igénylı gyerekek nevelésében • a tanulásszervezési módok alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, támogassák a tehetségek felkutatását • az együttmőködést és a tanulási esélyek egyenlıségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani

KÖTELESSÉGEINK: • személyiségfejlesztés • erkölcsi fejlıdés elısegítése • családi élet értékeire nevelés • szülı rendszeres tájékoztatása • gyermek testi-lelki egészségének megóvása • gyermekek – szülık – munkatársak emberi méltóságának megırzése • ismeretek tárgyilagos és sokoldalú közvetítése • tanulók sokoldalú értékelése a ped. pr. Alapján • továbbképzéseken való részvétel – minısítés • adminisztratív feladatok teljesítése


37

• éves munkaterv szerinti iskolai rendezvényeken aktívan részt vegyen • hivatásához méltó magatartás- hivatali titok megırzése • együttmőködjön munkatársaival, más int. a tanulók érdekében Pedagógus jogai: -

személyét megbecsüljék

-

pedagógiai program alapján a nevelési/oktatási módszereket megválassza

-

helyi tanterv alapján a munkaközösség véleményének kikérésével tankönyvet válasszon

-

pedagógiai program megalkotása

-

képzésen vegyen részt – iskola eszközeit használja

-

pedagógus igazolvány

Pedagógus munkarendje 62.§ - 80%- kötött munkaidı- intézményvezetı által meghatározott feladatok ellátása – 32 óra - 55-65% tanórai és egyéb foglalkozásokra rendelhetı el: 22-26 óra (gyakornok esetében 20 óra) - 32 óráig: eseti helyettesítés, ügyelet, felkészülés - Könyvtáros: 22/26 óra – nyitva tartás … 7/4 óra állománygyarapítás, egyéb pl, felkészülés 3/2 – óra

Fejlesztési célok érvényesülése -

mőveltségterületek, tantárgyak fejlesztési követelményeiben találhatók, s egyben a továbbhaladás eszközeiként fogalmazódnak meg.

-

Tantárgyak részterülete, NAT kulcskompetenciái minden tantárgyban jelen kell lennie ez minden nevelınek, oktatónak feladata, vagy önálló tantárgyban

-

Tematizálja az alsó tagozaton a tanítók munkáját, neveltségi szint fejlesztése, felsıben az osztályfınöki, neveltségi szint megléte.


38

Alapelvek…..értékek • nevelés szerepe • minıségi oktatás – ismeretek tárgyilagos közvetítése, • egyéni és egyenlı bánásmód, • életkorának megfelelı követelmények, • az alapvetı emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megilletı jogok érvényesítése; • az egymás iránti felelısség, bizalom, szeretet és tapintat; • az

egészséges

fejlıdés

érdekében:

az

egyéni

és

közösségi

érdekek

egyensúlyban tartása; • építés a tanulók öntevékenységére, önszervezıdı képességére; • a szülıkkel való konstruktív együttmőködés. Tudás- szabadság- rend- erkölcs- méltányosság

Célok-feladatok Cél

Feladat

Diákjaink felelıs polgárrá, tisztességes és Az egyéni élmények szerzését, az egyéni emberséges, alkotásra és boldogságra képes képességek emberré váljanak.

kibontakozását

programok,

órai

tevékenységek:

és

segítı

tanórán

szakkörök,

kívüli

kirándulás,

zenetanulás, kézmővesség, iskolanapok A

harmonikus

kibontakoztatásához

személyiség A tanulók személyiségét fejlesztı programok szükséges

szellemi, beépítése az osztályfınöki munkába.

érzelmi és testi képességek fejlesztése Váljék

képessé

véleményformálásra,

az cselekvésre,

önálló A diákok számára életkoruknak megfelelı önálló formájú és jelentıségő döntési helyzetek

tájékozódásra. A

tanulók

kulcskompetenciáinak

szabott fejlesztése

egyénre A

tanítási

stratégiák

alkalmazásában

a

differenciálásra törekvés biztosítása.


39

Eszközök – eljárások Eszköz: minden olyan tényezı, amely valamely módon alakít a célszerően megválasztott módszer alkalmazásában. Eljárás: nevelési célok megvalósítása érdekében alkalmazott tevékenységek összessége.

Személyiségfejlesztés Életkori szakaszok megjelenítése Területei: • értelmi nevelés • érzelmi nevelés • erkölcsi nevelés Tartalma: • állampolgárságra, demokráciára nevelés • önismeret és a társas kultúra fejlesztése • a családi életre nevelés terén • a testi és lelki egészségre nevelés területén elvégzendı feladataink • felelısségvállalás másokért, önkéntesség területén • fenntarthatóság, környezettudatosság területén • pályaorientáció területén • gazdasági és pénzügyi nevelés területén • médiatudatosságra nevelés területén • a tanulás tanítása területén elvégzendı feladataink Közösségfejlesztés Alapelvei A közösségfejlesztést segítı tevékenységek fı területei: tanóra, tanórán kívüli tevékenységek DÖK feladatok az egyes területeken. A közösségfejlesztés színterei (szünidıs, szabadidıs programok, versenyek, táborok……)

Osztályfınöki munka Osztályfınök kiválasztása, megbízása Az osztályfınök feladatai:


40

• a tanulmányi munka figyelemmel kísérése • közösségi élet szervezése • osztályfınöki órák tanmenetének elkészítése, • tanóra látogatása • mérések, adminisztráció elvégzése, • magatartás, szorgalom értékelése • a hagyományrendszerhez, munkatervhez kötıdı tevékenységek • 1. 8. évfolyam speciális feladatai • Családlátogatás? • Kapcsolattartás: szülıkkel, tanárokkal, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıssel.


41

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: 1. A NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvetı tartalmak átadása, elsajátítása, 2. Valamint az ezekre épülı differenciálás.

E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: • a különbözı szintő adottságaikkal, • az eltérı mértékő fejlıdésükkel, • az iskolai és az iskolán kívüli tanulásukkal, • egyéb (érdeklıdési körüket érintı) tevékenységükkel, • szervezett ismeretközvetítéssel, • spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A különbözı ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs,

egészséges

és

kulturált

életmód

iránti,

cselekvési

motívumainak

képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvetı eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - mőveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát, - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szőkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magában foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsıdleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlıdéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztı oktatást.


42

Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: • a színes, sokoldalú - iskolai életnek, - tanulásnak, - játéknak, - munkának, • fejlessze

- a tanulók önismeretét, - együttmőködési készségüket, - eddze akaratukat,

• járuljon hozzá

- életmódjuk, - motívumaik, - szokásaik, - az értékekkel történı azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részérıl, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személységének fejlıdése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitőzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendıinket.

Az értelem kimővelése területén elvégzendı feladatok: • a megismerési vágy fejlesztése, • tapasztalati és értelmezı tanulás elsajátítása, • a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, • a tanulási teljesítményvágy optimalizálása, • a tanulási kötelességtudat kialakítása, • problémamegoldó képesség fejlesztése, • továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény motiválása.


43

A segítı életmódra nevelés területén elvégzendı feladatok: • a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, • a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítı együttmőködés változatos formáival, • élményszerő, pozitív minták felkínálása, • szoc. kommunikáció fejlesztése: érvényesülés segítése, • segítıképesség -, együttmőködési képesség fejlesztése, • versengés képességének fejlesztése, versengési lehetıség biztosítása. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendı feladatok: • a mintaszerően egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, • a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelımunka során is, • testi képességek fejlesztése, karbantartása; sportolási lehetıségek, kézügyesség, • önellátási képesség fejlesztése: öltözködés, tisztálkodás, étkezés; környezetvédelem, • zenei és vizuális képesség fejlesztése, ízlés, igényesség, • önismeret fejlesztése, tehetség felismerése, gondozása. A szakmai képzés alapozása területén elvégzendı feladatok:

• a szabályhasználat képességének fejlesztése, • az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása, • önálló feladatmegoldások rendszeressé tétele, • tárgyiasító alkotás lehetıségeinek kihasználása, • szakkörök fenntartása.


44

III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tananyag elsajátítása: • segítse a tanulók kezdeményezéseit, • járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, • a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elı a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, • biztosítson elegendı lehetıséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére, • alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, • ösztönözzön a szőkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, • tegye

képessé

a

tanulóit

a

környezet

sajátosságainak,

minıségi

változásainak

megismerésére és elemi szintő értékelésére, • során alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövıkép, amely elısegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erısödését, • alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, • irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, • fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, • adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megırzésére, • és

személyi,

tárgyi

környezete

segítse

azoknak

a

pozitív

beállítódásoknak,

magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, • fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítıkész magatartást,


45

• irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítésre, • során kapjon átfogó képet a munka világáról, • során alkalmazott változatos munkaformák erısítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelısség érzését.


46

IV. Tehetséggondozás, képesség kibontakoztatás Különleges bánásmódot igénylı gyermekek négy csoportja

1. Speciális bánásmódot igénylık: (32/2012 EMMI rendelet) • tanulásban akadályozottak, enyhe fokban értelmi fogyatékos, nehezen tanulók • értelmileg akadályozottak: súlyos értelmi fogyatékosok • mozgáskorlátozottak: mozgás- és testi fogyatékosok, sérültek • viselkedés- és teljesítményzavarral küzdık (nehezen nevelhetık, ínadaptáltak) • beszédben akadályozottak: beszédsérültek, beszéd, hang és nyelvi zavart mutatók • látássérültek: gyengén látók • hallássérültek: nagyothallók 2. tanulási nehézségekkel küzdı tanulók: (32/2012 EMMI rendelet) • fejletlen kognitív képességek: képzelet, koncentrálóképesség alacsony szintje • emocionális problémák • szociális, kulturális vagy nyelvi hátrányok, kétnyelvő tanulók • lassú tanulók • hosszú távú speciális tanulási nehézségek: dyslexia, disgráfia, dyscalculia, súlyosabb beszédhibák. 3. Magatartási zavarokkal küzdı tanulók: (32/2012 EMMI Rendelet) • visszahúzódó (regresszív) Depresszív (félénk, csendes, csavargó stb.) • ellenséges (agresszív) inkonzekvens (engedetlen, kötekedı, támadó stb.) 4. Kivételes képességő tanulók: (32/2012 EMMI Rendelet) • tehetségesek Speciális képességek: • mővészeti képességek (képzımővészet, zene, írói, rendezıi) • pszichomotoros képességek (sport, tánc, kézügyesség pl.: fafaragás) • szociális képesség (vezetıi, szervezıi, empátiás, kommunikációs, más emberre való hatás, befolyásolás képessége)


47

Tehetségfejlesztés • Alapelvek, értékek, célok • A tehetség felismerésének formái • Tehetség, kibontakoztatását segítı tanulásszervezési eljárások, módszerek bemutatása • Tanulmányi versenyek Kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal való bánásmód rendje 1. SNI-s tanulókkal kapcsolatos pedagógiai fejlesztés, ha az Alapító okirat elıírja 2. BTM-s tanulókkal kapcsolatos fejlesztı tevékenység 3. Kiemelten tehetséges tanulók fejlesztése 4. Halmozottan hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatása

1. SNI-s fejlesztés 32/2012 EMMI r. alapján • Az intézmény mely SNI-t vállalja fel • Fejlesztés alapelvei • Fejlesztés célja- feladatai, • Fejlesztési területek • Tanulásszervezési formák • Az iskola feladata, az SNI-s tanulók ellátásában • Az ellátás tárgyi személyi feltételei • Ajánlás a pedagógusoknak, az SNI-s tanuló eredményes fejlesztése érdekében 2. BTM- s fejlesztés • A

tanulási

nehézség

definíciója:

életkorához

viszonyítottan

jelentısen

alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal

küzd,

közösségbe

való

beilleszkedése,

továbbá

személyiségfejlıdése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat. • Fejlesztés célja, feladatok – hátrány kompenzáció, felzárkóztatás • Tanulásszervezési

módok

eljárások

–

kooperatív,

egyéni,

csoportos

foglalkozások – egyéni munka


48

A tehetséggondozás fıbb útjai: 1. Gyorsítás, léptetés (egy tanév alatt több tanév anyagát végzi), 2. A gyorsabb elırehaladás, nagyobb mennyiségő anyag elsajátításának biztosítása a kiemelkedıknek. 3. Differenciált tanórai foglalkozások: - Választható tanórákon: alsó tagozatban: idegen nyelv felsı tagozatban: idegen nyelv, informatika, matematika. - Tehetséggondozás: újságírás, színjátszás, matematika. - Tanórán kívüli foglalkozásokon: sportköri foglalkozások, szakkörök, tanulmányi- és sportversenyek, pályázatok. 4. A helyi tantervbe épített tehetséggondozó programok.

A diagnosztizálás lépései: 1. fázis: Konszenzus kialakítása a nevelıtestületen belül a tanítási-tanulási folyamat alapvetı nevelési céljairól. 2. fázis: Képesség katalógus összeállítása, strukturálása. (Azon tulajdonságok számbavétele és hierarchikus rendbe állítása, amelyek fontossága szervesen következik a kitőzött célból; másfelıl elkerülhetetlen elıfeltételei a cél elérésének) 3. fázis: Diagnosztizálás folyamata. Ennek során arra keressük a választ, hogy az egyes tanulókban milyen mértékben, milyen szinten vannak jelen a céljaink szempontjából preferált képességek.

A tanulói teljesítmények a következıktıl is függenek:

• érdeklıdésétıl, szükségleteitıl • tanulási motivációtól • szociális körülményektıl • hozott kultúrájától.


49

Szervezeti formában megnyilvánuló képesség szerinti differenciálás

A differenciálás külsıdlegesen is szervezeti formát kap. Vagyis tanulóközösség különbözı célok, és szempontok szerint rövidebb-hosszabb idıre csoportokba tagolódik, amely között az elvárt teljesítmények különbözı vonatkozásokban eltérıek. A tanulóközösség egészére nézve a hosszabb távon egységes pedagógiai célok résztávokra, tananyagrészekre vonatkozóan különbözı szakaszonként differenciálódnak.

Célszerő alkalmazni, ha: • Várhatóan a teljesítményeket és a komplex személyiségfejlıdést elınyösen befolyásolja. • A tanulók adottságai, kiindulási feltételei (tudás, ismeret, tapasztalat, érdeklıdés stb.) nagymértékben különbözik, elınyösebbnek látszik, ha a közös cél megvalósítása érdekében az anyagrészt különbözı formában és módokon, mértékben dolgozzák fel. • Különösen motivált, az osztályátlagot tudásban, készségekben jelentısen meghalódóknak. Vagy „alulmotiváltak” részére - felzárkóztatás.


50

V. Integrációs felkészítés pedagógiai rendszere Halmozottan hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatása • A HHH-s tanulókkal kapcsolatos adatok • Egyéni fejlesztés • Intézményi eredményesség meghatározása e területen • Pályaorientáció • Felzárkóztatás intézményi keretei • Szociális hátrányok enyhítése Kapcsolat: a családsegítı szolgálattal Tankönyvtámogatás, étkeztetés

1. Integrációs stratégia elkészítése

1.1. Célrendszer A tanulókra vonatkozóan: - A hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének biztosítása (szegregáció mentes intézmény szervezés) - A tanuláshoz való viszony áthangolása (érdekeltség tanuló-szülı-nevelı szempontjából) -

óvoda – iskola átmenet segítése

-

osztályba/csoportba sorolásnál csak a felmérés eredményessége szerint lehet, illetve ha ilyen nem történt akkor véletlen abc sorrend szerinti besorol

-

A tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon (kooperatív módszer alkalmazásával)

- Hatékony tanulási módszerek, szokások elsajátíttatása (tanórán, napköziben, egyéni foglalkozásokon) - A tanuláshoz szükséges alapkészségek (koncentráció, figyelem, emlékezet) fejlesztése tudatosan - Továbbtanuláshoz szükséges információk átadása (of, középiskolák, intézményvezetı) - Személyiségfejlesztés folyamatosan


51

- A szabadidı hasznos eltöltése (DÖK programok, információszerzés és részvétel). A pedagógusokra vonatkozóan: - Szemléletváltás: számőzni a tanítási órákról a közömbösséget, folyamatos motiváció biztosítása - Integráció (melyet eddig is tettünk) tudatosabb elfogadása - Képzések: módszertani eszköztár bıvítése - Partnerközpontú nevelés: pedagógus – tanuló pedagógus – szülı pedagógus – pedagógus pedagógus – külsı partnerek Pedagógusok feladatai • A tanítási órákra való felkészülés, • A tanulók dolgozatainak javítása, • A tanulók munkájának rendszeres értékelése, • A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, • Érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, • Kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, • A tanulmányi versenyek lebonyolítása, • Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, • Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, • Iskolai kulturális, sportprogramok szervezése, • Osztályfınöki, munkaközösség-vezetıi, diákönkormányzatot segítı feladatok ellátása, • Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, • Szülıi értekezletek, fogadóórák megtartása, • Részvétel nevelıtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, • Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • A tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,


52

• Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, • Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, • Részvétel a munkaközösségi értekezleteken, • Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegő munkavégzés, • Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közremőködés, • Szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, • Osztálytermek rendben tarása és dekorációjának kialakítása.

1.2. Elvárható eredmények Feladatok: •

Megfelelés a jogszabályi elıírásoknak

•

Együttnevelés megvalósítása

•

Együttnevelést elısegítı módszerek alkalmazása

•

Multikulturális tartalmak a helyi tantervben

•

Párbeszéd a szülıkkel a különbözı fórumokon, s a mindennapokban

•

Értékelési rendszer kidolgozása (pedagógiai program, helyi tanterv)

•

Belsı ellenırzési rendszer kidolgozása (IMIP)

Ezek eredményeként várhatóan: - nem emelkedik az osztályismétlık száma, - nem emelkedik az iskolai rendszerbıl idı elıtt kikerülık száma, - nı az érettségit adó intézményekben továbbtanulók száma, - az országos kompetenciamérés eredményeit matematikából szinten tartjuk, értı olvasásból közelítünk az országos átlaghoz.

1.3. Ütemterv a/ Beiskolázás: Az elsı osztályba kerülı tanulók képességvizsgálata a Nevelési Tanácsadó részérıl igény szerint.


53

Év:

Várható létszám:

2011. szeptember

24 fı

2012. szeptember

20 fı

2013. szeptember

18 fı

2014. szeptember

20 fı

2015. szeptember

20 fı

b/ Szervezetfejlesztési terv: Iskolán belül: •

integrált csoportok kialakítása az eddigiekhez hasonlóan,

•

csoportbontások (idegen nyelv, informatika, technika), fenntartóval való egyeztetés, engedélyezés szerint

•

napközi otthoni csoportok kialakítása,

•

8. osztályosoknak felvételi elıkészítı (matematika, idegen nyelv, testnevelés, természettudomány, magyar nyelv) egyeztetése a Fenntartóval

Iskolán kívül: •

Magyar Diáksport Szövetség

•

nyári táborok,

•

Nevelési Tanácsadó és Családsegítı Központ

•

iskolaorvos, védını

•

családgondozó.

A szervezetfejlesztés módszertani feltételei: •

célirányos továbbképzések (kooperatív tanulás, bázisintézményeknél tapasztalatcsere)

•

pedagógusok másoddiploma illetve szakvizsga megszerzését (önerıbıl) célzó továbbtanulásának segítése a pedagógusok készségének és érdeklıdésének megfelelıen


54

•

folyamatos korrekció a program igénye szerint.

c/ Erıforrásterv •

a nevelés-oktatás személyi ellátottságának biztosítása

•

eszköz erıforrások (iskolai költségvetés, pályázatok, alapítványok)

•

az intézményi dolgozók munkaköri leírásának áttekintése, aktualizálása

•

éves szinten a felmérések eredményeinek ismeretében továbbképzési lehetıség felmérése.

2. Az iskolába kerülés elıkészítése

2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése a/ óvodai fejlesztıprogram megismerése b/ évente két alkalommal képességvizsgálat az óvoda nagycsoportjában, annak közös feldolgozása c/ a kapcsolattartás színterei: •

óvoda-iskola cserelátogatások az éves megállapodás, szokás alapján (ovisuli)

•

napközi biztosítása

•

szülıi tájékoztató programok (értekezlet, fogadóóra, aktuális megbeszélések)

•

egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése

•

egyéni fejlesztési terv készítése a vizsgálati eredmények alapján.

2.2. Heterogén osztályok kialakítása

•

1-8. osztályig a speciális neveléső igényő tanulók beintegrálása a megfelelı osztályfokba

•

gyógypedagógus irányításával kiscsoportok szervezése.

• Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

55

3. Együttmőködések partnerségi kapcsolatok kiépítése

3.1.

Éves

terv

készítése

a

szülık

és

pedagógusok

kapcsolattartásának

tartalmi kérdéseirıl (fogadóórák, szülıi értekezletek) 3.2.

A

Gyermekjóléti

dolgoz

ki

igényeknek,

Szolgálat

az

iskolába

és

az

kerülı

problémáknak

iskola

GYIV

tanulók

megfelelıen

és

felelıse

közös

családjuk

közös

programot

segítésére

családlátogatások,

az ha

kell intézkedések megtételével. 3.3.

Az

évek

Gyógypedagógiai periódusokban

óta

kialakult

együttmőködési

Szakszolgálat

éves,

végzi

a

tanulók

tervnek kétéves

vizsgálatát

a

megfelelıen és

tanulók

a

hároméves életkorához

igazodva. 3.4. Kapcsolat- és feladat-meghatározás a Kisebbségi Önkormányzattal


56

VI. A rendszer tartalmi elemei 1. Kompetenciafejlesztı programok és programelemek

1.1. Az önálló tanulást segítı fejlesztés - Dys-prevenciós program - Tanulásmódszertan 1.2. Eszközjellegő kompetenciák - kommunikációs képességeket fejlesztı program - tantárgyi képességfejlesztı programok (rajztanítás) 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése - néptánc-, zeneoktatás - interkulturális fejlesztı programok.

2. Az integrációt segítı tanórán kívüli programok, szabadidıs tevékenységek 2.1. Tevékenységek - mővészeti körök, tánc és zene, gyöngyfőzés, kézmővesség - sportkör lány- és fiúcsapatok mőködése, versenyeztetése - DÖK mőködtetés4e - hagyományainknak megfelelı rendezvények (éves munkatervben)

3. Multikulturális tartalmak 3.1. A multikulturális tartalmak megjelenítése a helyi tantervben 3.2. Elıítéletek kezelését szolgáló programok: - osztályfınöki órák tematikája - közös szabadidıs programok (táborok, rendezvények, sportkör, kirándulások)

4. Az integrációt segítı módszertani elemek - a differenciált egyéni bánásmód és egyéni ütem meghatározása a


57

pedagógiai programban - kooperativitás – tantestületi továbbképzés - beszélgetı körök: mentális egészségvédı csoport mőködése a védını irányításával - hatékony tanuló megismerési technikák (beszélgetés, viselkedés megfigyelése)

5. Mőhelymunka – a tanári együttmőködés formái - értékelı megbeszélések: nevelési értekezletek, munkaértekezletek - problémamegoldó fórumok: szülıi értekezletek, kapcsolattartás partnereinkkel 6. Kompetencia alapú értékelési rendszer - a szöveges értékelés rendszerének kidolgozása (helyi tanterv) - egyéni fejlıdési naplók vezetése (folyamatos, ellenırzött)

7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció (tréningek tanulóknak, szülıknek, középiskolai nyílt napok látogatása, szülıi értekezlet, szaktárgyi felkészítés felvételi vizsgára)

Elvárható eredmények Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetését követı néhány évben a következı eredményekrıl kell számot adni, amelyek a kétéves kiépítés során az ellenırzés szempontjait is jelentik: •

A hátrányos helyzető tanulók aránya (2012-ben: 45fı/ 34 %) az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban elıírtaknak.

•

Az intézmény tartósan képes a különbözı háttérrel és különbözı területeken eltérı fejlettséggel rendelkezı gyermekek fogadására, és együttnevelésére.

•

Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe.

•

Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülıvel.

•

Az intézményben létezik tanári együttmőködésre épülı értékelési rendszer.


58

Ezek eredményeként: •

nı az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzető tanulók száma,

•

csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa elıtt az iskolai rendszerbıl kikerülık száma,

•

nı az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzető tanulók száma,

•

az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.


59

VII. A sajátos nevelési igényő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység. (Korrekciójukat, felzárkóztatásukat segítı programok) Gyógypedagógiai program

1. Az értelmi fogyatékos tanulók speciális képzésére vonatkozó általános célkitőzések:

• Az általános mőveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályoztatás, a fejlettség figyelembevételével. • A

tanulók

szociális

képességének,

viselkedésének,

magatartásának

formálása

a

konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében. • Az alapvetı tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése, továbbtanulás érdekében. • Az állóképesség, az erınlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése. • Az önmaga és társai másságának elfogadása, felismerése, törekvés a fejlıdésre, a kompenzáló, a karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó végzése. • Az általános emberi értékek megismertetése, azonosulás a fejlettségnek megfelelıen. • Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb idıkeretek biztosításával. • A testi és lelki egészség megóvása, a maradandó testi és lelki állapotváltozás megismertetése, elfogadtatása - a kompenzáló korrigáló technikák gyakorlott birtoklása. • A jól mőködı képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erısítése.

2. Nevelési-oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten

a/ kisiskoláskor • Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása. • A feladat- és szabálytudat erısítése. • Az érdeklıdés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása. • A saját fejlıdési ütem és fejlesztési korlát elfogadása, önismeret alapozása. Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

60

• A közösségi tudat erısítése, az érzelmi élet gazdagítása. • Az alapvetı kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése. • A játék megszerettetése, a szabályjátékok, didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése. • Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képességfejlesztéshez, a tartós emlékezethez. • A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erısítése. • A kulturális, a szociális háttérbıl adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás. b/ serdülıkor • Az önismeret erısítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetıségeirıl, korlátairól. • A megnyilatkozás, a véleménynyilvánítás elsajátítása. • Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetıségekrıl, a pályaválasztásról. • Az általános mőveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, megerısítése. • Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetıségeinek megismerése, gyakorlása. • Felkészítés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra. • Az önálló tanulás elsajátítása, a megismerés módszereinek, mőveleteinek gyakorlott alkalmazása. • Egészségmegırzı, környezetóvó attitőd kialakítása. • A jól mőködı képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. • A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása. • A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása. • Versenyeken való részvétel A kulturális, szociális hátrányok folyamatos leküzdése, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erısítése a szülıkkel, a családokkal közösen. A célok teljesítésének konkrét formái a helyi tantervben, a tantárgyak tanterveiben és értékelési egységeiben jelennek meg évfolyamokra lebontott formában.


61

3. A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon

Elsı pedagógiai szakasz

Az elsı pedagógiai szakaszban (1-4. évfolyam) a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerı képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belsı feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerısítése.

Gondolkodási képességek fejlesztése Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása; • összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alakforma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztetı jegyek, több szempontú összehasonlítása stb.; • differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzık alapján, a jellemzı jegyek említésével, megkülönböztetés a minıség és a mennyiség alapján, rendezés pl. nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint.

A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Az emlékezet személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése stb.

Figyelem: egyszerő, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenırzés.


62

A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különbözı testhelyzetek

tudatos

érzékelése,

változtatása,

a

testrészek

mozgatása

különbözı

testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése stb. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok stb. Mozgáskivitelezés - tempó, erısség, ritmus szerint.

Tér- és idıbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése - fent-lent, elöl-hátul-középen stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása - relációs szókincs fejlesztése. Idıbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni - idıpont (mikor?); idıköz (mettıl meddig?), az idı ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlıdı állapotok megfigyelése stb.

Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal, mint: a tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos, tiszta ejtése, a szünettartás. A fonematikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerı, hanglejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával. A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyőjtés, a kifejezések, a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe. Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlıdési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai:

az

differenciálása

olvasás

irányításának

(idıtartam,

megkülönböztetése

gyakorlása,

ajakállás,

(zöngés,

artikulációs

zöngétlen,

bető

sortartás,

sorváltás,

magánhangzók

mozgás

szerint),

mássalhangzók

felismerési

gyakorlatok,

hanganalízis,

összeolvasási gyakorlatok stb.). Írásmozgás fejlesztése: a ceruzafogás, görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, a betők közötti asszociáció megerısítése stb.


63

Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelı

kötıdések,

viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredı viselkedési formák megváltoztatása.

Második pedagógiai szakasz

A második pedagógiai szakaszban (5-8. évfolyam) az elsı pedagógiai szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlıdnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata: a gondolkodási képességek, tanulási képességek, kommunikációs képességek fejlesztése.

Gondolkodási képességek fejlesztése Feladat: az újonnan szerzett és a már meglévı ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges - megegyezı és eltérı - jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A

verbális

szint

megerısítése,

gyakorlása

feladatokon,

mőveleteken,

feladat-

és

mőveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejőség, a szempontváltás, a megfelelı győjtıfogalomba való besorolás stb.)

Tanulási képességek fejlesztése Feladat: a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenırzés formái, a koncentráció a tanulás idején - zavaró ingerek kiszőrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés stb.

Kommunikációs képességek fejlesztése Feladat: az összefüggı beszéd megerısítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos

nyelvi

készségek

kialakítása

konkrét

tanulási

folyamatban,

a

nyelvi

megnyilatkozások tartalmi-formai alakítása, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, okfeltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az


64

automatizáltság

hiánya,

beszédhiba

következménye),

az

okokra

irányuló

fejlesztı

feladatrendszer stb.

A korrektív pedagógiai fejlesztés a megelızı évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést.

A társadalmi beilleszkedés érdekében elsıdleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktus kerülı és feloldó magatartás erısítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerısítése kerül elıtérbe, a mőveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése, a történelmi idıben való tájékozódó képesség megerısítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történı visszavezetésre, beilleszkedésre.

4. Tanórai tevékenység

A gyógypedagógiai osztályba a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján kerülnek tanulóink. Az összevont osztályt létszámtól függıen, a KT elıírásainak megfelelıen szervezzük. Amennyiben háromnál több osztályfokból szervezıdne az összevont osztály és a tanulói létszám, nem tenné lehetıvé a csoportbontást, úgy a fennmaradó osztályfokon tanuló gyermekek heti 10 órás oktatásban részesülnek. Ha a tanulói létszám nem teszi lehetıvé gyógypedagógiai osztály szervezését enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulóinknak, integrált képzési forma keretei között fejlesztjük tovább, figyelembe véve speciális nevelési szükségleteiket. Az integrálás egy évfolyammal alacsonyabb osztályfokra történik, mint az enyhe értelmi fogyatékos tanuló osztályfoka. A kultúrtechnikai tantárgyak óráin külön csoportban gyógypedagógus foglalkozik velük az eltérı tantervő tananyag szerint, míg a készségtárgyak oktatása a nem fogyatékos tanulókkal együtt, azonos óraszámban történik a normál tanterv alapján.


65

A speciális feladatokat szem elıtt tartva az alábbi tantárgyakat kívánjuk oktatni az összevont gyógypedagógiai osztályban. Az összevont osztályok helyi tanterveinek – a kerettantervi rendelet (28/2000./IX.21./OM 3.§.6.bek.) szerint – az összevont (közvetlen és önálló) és közös (közös-közvetlen) órák arányait meghatározva kell tartalmazniuk a foglalkozásokat. Az egyes óratípusok arányait az összevont tanulócsoportban együtt tanító évfolyamok száma fordított arányban befolyásolja. A két évfolyamból összevont tanulócsoport közvetlen és önálló óráinak mennyisége 50-50 %, míg a három évfolyamból összevont osztálynál ez az arány 30-70 % az önálló foglalkozások javára. Az óraterveken az önálló órákat „ö”, a közvetlen órákat „k” betővel jelöltük, a közös – közvetlen órákat vastag kerettel emeltük ki.

5. A pszichés funkciójában sérült gyermekek programja

1. A pszichés funkciójában sérült gyermek fejlesztésének alapvetı célja: •

A gyermekek személyiségfejlıdésének elérése olyan módon, hogy minél boldogabb, egészségesebb és erkölcsösebb emberekké válhassanak

•

Pozitív énkép kialakítása

•

A

tanulói

képességeket

meghatározó

pszichikus

funkciók

célzott

fejlesztése

tanulási zavarok prevenciója •

A részképességzavarok megszüntetése vagy csökkentése, a figyelem-, viselkedés-, és tanulási zavarok megszüntetése korrekció, kompenzáció

•

A gyerekek ismereteinek bıvítése, iskolai elımenetelük biztosítása

•

Hátránycsökkentés

(a

tanulási

folyamatban

tartós

és

súlyos

sérültség)

Esélyegyenlıség biztosítása

Feladat: •

Részképesség-zavarok felismerése, szőrése

•

Oki hátteret feltáró diagnosztika

•

Komplex, egyénre szabott fejlesztı progra


66

2.

Pszichés

fejlıdési

zavar

miatt

a

tanulási

folyamatban

tartósan

és

súlyosan

akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei:

•

A részképességzavar tüneteit mutató tanulók a különleges gondozási igényeinek kielégítése gyógypedagógus közremőködését igényli.

•

A tanulók egyéni terápiás terv alapján kapnak segítséget.

•

Kialakulatlan részképesség esetén az iskolai oktatásban érvényesíteni szükséges a méltányos számonkérési, értékelési, felmentési lehetıségeket.

•

A rehabilitációs idıkeretek rugalmasságát fenn kell tartani.

•

A részképességzavar tüneteit mutató tanulók oktatásának preferált formája a hagyományos integrált oktatás.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai: A tanulók iskolai fejlesztésének szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektıl. A NAT követelményeinek megfelelıen engedélyezett az idıben történı elnyújtása.

A fejlesztés alkalmazott formái:

Prevenciónak tekinthetı a szenzitív periódusban alkalmazott támasznyújtás, az éppen fejlıdı pszichés funkciók fejlesztése, feladattudat kialakítása. A korrekció a fejlıdési ívben bekövetkezett megakadás, lemaradás rendezésére irányuló beavatkozás.

A fejlesztés területei: •

Mozgásfejlesztés - nagymozgások - finommozgások

•

Testséma fejlesztés – téri tájékozódás

•

Percepciófejlesztés - vizuális - auditív


67

- taksilis - kinesztetikus •

Verbális fejlesztés

•

Személyiségfejlesztés

A fejlesztés kiemelt feladatai:

•

Dyszlexia, dyszgráfia esetén: - pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése - testséma biztonságának kialakítása - téri és idırelációk kialakítása praktikus és verbális szinten - vizuomotoros koordináció gyakorlása - látás, hallás, mozgás koordinált mőködtetése - az olvasás, írás tanítása hangoztató-elemzı vagy diszlexia prevenciós módszerrel - az olvasás, írás készség folyamatos gondozása, fejlesztése - kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy vonatkozásában - az élı idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditim megközelítéssel - az értékelés, minısítés legyen méltányos - segítı környezet folyamatosan álljon a tanuló rendelkezésére

•

Olvasásgyengeség esetén: A korrekció folyamata tartalmazza azokat a feladatsorokat, amelyek a vizuális, akusztikus és motoros funkciókat támogatják.

•

Diszkalkúlia esetén: - testséma kialakítása - téri relációk biztonsága - a relációk nyelvi megalapozása, matematika nyelv tudatosítása - szerialitás erısítése - számfogalmak kialakítása és bıvítése - az érzékelés-észlelés , figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a


68

beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése - segítı kompenzáló eszközök használatának megengedése - az alapmőveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerısítése - matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása

•

A részképességzavar és/vagy fogyatékosságok együttes halmozott történeteit mutató tanulók esetén:

• A percepció minden részterületét fejleszteni kell: a vizuális, az akusztikus, a taktilis és mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességeket, a beszéd és nyelvi készségeket.

A NAT és a kerettantervek alkalmazása A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos fejlesztési elvei nem indokolják a NAT követelményeinek módosítását, mivel képesek a minimum követelmények elsajátítására. Tanulási zavaraik a közoktatási törvény adta lehetıségeken belül – speciális egyéni terápia esetén – kezelhetık.

a/ Közös követelmények: A NAT közös követelményei közül a kommunikációs kultúra kap kiemelt hangsúlyt, mivel ezen a területen koncentrálódnak a diszlexiás, dyszgráfiás tanulók speciális nevelési szükségletei. b/ Általános követelmények: Kompenzatórikus eszközök igénybevételével elvárható e tanulócsoporttól az általános követelmények teljesítése. c/ A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél

Módosulhatnak a következık: •

Dyszlexiás, dyszgráfiás tanulók oktatása terén: Az anyanyelv és irodalom mőveltségi területen belül két tanévre meghosszabbított elsı évfolyam. Az elsı tanévben javasolt a következık beiktatása a tananyagba: testséma fejlesztése, vizuomotorikus koordináció fejlesztése, hang-bető egyeztetési gyakorlatok,


69

verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek. Az élı idegen nyelv tanítása során felmentés helyett a nyelvoktatás auditív módszerei javasoltak szőkített programmal, méltányos értékelési módszerrel. (interkultúrális oktatás) •

Dyszkalkúliás tanulók oktatása terén: A matematika minimális követelményeinek teljesítése kompenzációs lehetıségeket, speciális módszereket, meghosszabbított tanítási idıt, gyógypedagógiai segítséget feltételez.

Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció célja, feladata:

Az egészségügyi rehabilitáció a tanuló tüneteinek kivizsgálását és a diagnózisnak megfelelı medicinális ellátását, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítı egészségügyi terápiákat foglalja magába. A pedagógiai rehabilitáció a mőveltségi területeknél ajánlott funkcionális képességfejlesztı program külön gyakoroltatásával szolgálja az eredményes oktatást. Felhasználható a betegségek utáni felzárkóztatásra, szükség esetén tantárgyi anyagrészek elmélyítése. A pedagógiai rehabilitáció keretében nyílik lehetıség kompenzáló eszközök használatának megtanítására,

gyakorlására.

(gépírás,

szövegszerkesztés,


helyesírás-ellenırzés)

70

VIII. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység Iskolánkban fokozatosan nı a tanulólétszám és ezzel párhuzamosan nı a munkanélküli ill. az egyre nehezebb körülmények között élı tanulók száma. Nevelési programunkban elsısorban távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetıségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat.

A program célja: segíteni azon tanulók - beilleszkedését az iskolai környezetbe - ismeretelsajátítását - egyéni ütemő fejlıdését, akik - szociális körülményeiket tekintve - hátrányos helyzetőek: • családi mikrokörnyezetébıl adódóan hátrányos helyzetőek, • családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetőek, • iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetőek, • csonka családban felnövı gyermekek (elvált szülık, árva, félárva gyerekek) • munkanélküli szülık gyermekei, akik átmenetileg hátrányos helyzetőek: • áttelepült, beköltözött (új) tanulók, • tartós betegség miatt hátrányos helyzetőek. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:

1. Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése 2. Önismereti csoportok létrehozása (mőködtetése) 3. Drog- és bőnmegelızési programok 4. Mentálhigiénés programok 5. Pályaorientációs tevékenység 6. Komplex tehetséggondozó programok (honismereti-néprajzi, zenei-mővészeti, sportturisztikai)


71

7. Komplex táborozások, kirándulások, országjárások, határon túli kapcsolatok, Erzsébet tábor 8. Fesztiválok, bemutatók 9. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetıségeirıl szülıi értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, levél) 10. Helyi, regionális, országos támogatások megszervezésének ösztönzése 11. Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön 12. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, áthelyezı bizottsággal 13. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása 14. Táborozási hozzájárulások 15. Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon.


72

IX. Tanórán kívüli tevékenység Napközi otthonunk évek óta kedvelt, tanulóink nagy része igénybe veszi. Népszerősége többek között annak köszönhetı, hogy a szülık munkaidejéhez igazodunk, változatos

szabadidıs

tevékenységeket

szervezünk,

segítséget

kapnak

tanulóink

a

tanulásban, feladataik egy részének elvégzésében. A

családias,

tanulásra

és

kikapcsolódásra

alkalmas

légkör

mellett

étkeztetésükre

folyamatosan nagy gondot fordítunk. Életkoruknak, évszakoknak, s a tanulók igényeinek figyelembevételével állítjuk össze a minıségileg, mennyiségileg is megfelelı étkezést (meleg reggeli és ebéd, uzsonna) a jeles napok (diáknapok, Télapó, gyermeknap, ballagás stb...) szem elıtt tartásával. A napközibe minden tanuló önkéntesen jelentkezhet. Ha a tanuló hátrányos vagy veszélyeztetett helyzető, ha tanulmányi elımenetele indokolttá teszi, akkor szorgalmazzuk részére a napközi igénybevételét. A csoportok szervezésénél elsıdleges a tanulók érdeke: 1., 2. osztály önálló csoport, 3-4. illetve 5-8. osztályosok - létszámtól függıen - összevont csoportban tanulnak.

Napközi otthon:

Az iskolai napközi otthonnak - az általános iskolai nevelés céljának megvalósítása, a családi nevelés részbeni pótlása, a szocializációs és személyiségformáló, valamint a rendkívül fontos gyermekvédelmi funkció betöltése érdekében - az alábbiakat kell elvégeznie: • értelmi nevelés • erkölcsi nevelés • egészséges életmódra nevelés. Feladataink az alábbiak szerint összegezhetık: • tanulásirányítás • egészséges életmódra nevelés • szabadidı-irányítás • viselkedéskultúra fejlesztése, személyi higiéniai szokások kialakítása • játékos testmozgás naponta


73

• játék • sport • séta • kirándulás • különbözı önkiszolgáló, társadalmi és termelımunka. A közösséggé formálódás folyamatában nélkülözhetetlen tényezık: • a pozitív gyermek-nevelı kapcsolat • a jó csoportlégkör • az együttes pozitív élmények • a gyerekekkel közösen tervezett, szervezett tevékenységek • az önállóság lehetıvé tétele, az önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése • megfelelı szervezettség, rend, fegyelem • az együttélés nyugodt biztonságát adó normák, szabályok közös alkotása • együttes tevékenység • az együvé tartozást erısítı hagyományok megteremtése, ápolása és továbbfejlesztése.

A tanulás segítése a napközi otthonban: A napközi otthon egyik legfontosabb feladata, hogy a gyermekek tanulását megszervezze. Arra kell törekedni, hogy a gyerekek valamennyi iskolai feladatukat elkészíthessék, megtanulhassák. Szükséges rögzíteni: • a tanulási idı kezdési idıpontját • a tanulásra fordított idıt Ehhez figyelembe kell venni a következı tényezıket: • a csoport osztályösszetétele • a házi feladatok nehézségi foka, mennyisége • a csoport többségének, ill. az egyes gyermekek tanulási szokásai • az önállóság foka • az egyéni segítségnyújtás szükséglete.


74

A tanulási idı szakaszai: 1. Elıkészítés 2. Önálló tanulás differenciált segítségnyújtással, pihentetı, mozgásos játékokkal 3. Ellenırzés.

A napközis nevelı feladata a játék, sport pedagógiai hasznosítására: • a játék megfelelı tartalmát és választékát meghatározni (alkotójátékok, szabályjátékok) • az önálló és intenzív együttes játékra ösztönzés - „mi-élmény” - egyéni képességek kibontakoztatása - nevelési lehetıségek kiaknázása - szabadság, önállóság érzése - következetesség.

Játéktevékenységek különbözı formái: A/ • egyéni játék • gyermekek által javasolt szervezett játékok • nevelı által javasolt játékok B/ • szobai- vagy tantervi játékok (megfigyelı, fejtörı, ügyességi, dramatizáló stb.) • számítógépes oktatójátékok, • szabadtéri játékok (labda-, fogó-, futó-, ügyességi-, mozgásos játékok stb.)

Kulturális foglalkozások keretében szervezhetı: • zenehallgatás • mozi-, színházlátogatás • kiállítások, tárlatok, mőemlékek megtekintése (Költészetnap) • múzeumlátogatás • irodalmi mővek olvasása, feldolgozása


75

• irodalmi színpad • népi táncjátékok • képzımővészeti jellegő alkotó foglalkozások (festés, gipszöntés, fafaragás) • énekes, hangszeres szereplések • élménybeszámolók • vendégek meghívása • író-olvasó találkozó (évente 2x) • diavetítés, • bábjáték, • videófilmek A manuális foglalkozások tervezésénél figyelembe kell venni a következıket: • évszakok • ünnepek • a maguk által készített tárgyakkal lehet díszíteni a termet • a szükséges játékszereket is elkészíthetik • anyagszükséglet idıbeni beszerzése. Heti értékelés: 1. Az elızı heti célkitőzések vizsgálata 2. Tisztségviselık, felelısök beszámolója 3. Az elızı hét hagyományos programjainak értékelése 4. A következı heti program megtervezése.

Nevelési módszerek: A/ Közvetlen (direkt) • követelés • gyakoroltatás • segítségadás • ellenırzés • ösztönzés • dicséret


76

• jutalmazás B/ Közvetett (indirekt) • közösségi tevékenység • perspektívák szervezése • hagyományok alakítása • közvetett követelés • közvetett ösztönzés • közvetett ellenırzés, önellenırzés. Szakköreinket minden tanuló érdeklıdésének megfelelıen veheti igénybe ingyenesen. Sportköreinkkel is törekszünk tanulóink állóképességének fokozására, az egészséges testmozgás megszerettetésére. Rendelkezésünkre áll a tornacsarnok egész éven át, jó idı estén az iskola füves és aszfaltos területe, valamint az önkormányzat lakótelepi sportlétesítményei: foci, tenisz-, kézilabda pályák. Az igénybevétel ingyenes.

Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások. A közoktatási törvény értelmében meg kell különböztetnünk: kötött és szabadon választható tanórán kívüli foglalkozásokat.

Kötött tanórán kívüli foglalkozások: • a napközis illetve a tanulószobai foglalkozások, • az iskolai sportkör. A tömegsportra vonatkozóan a sportkör szakmai programját minden évben az iskola munkatervének részeként el kell készíteni, és el kell fogadni.

A kötetlen tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestület dönt: • a tanulói, szülıi igények ismeretében (felmérés elızı év végén), • a rendelkezésre álló szakemberek körét számba véve, • az anyagi lehetıségek figyelembevételével, • a tanulói leterheltséget mérlegelve.


77

Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: 1. Napközis foglalkozások 2. Sportkörök: kézilabda (fiú, lány), foci, játékos sportvetélkedı, aerobik 3. Gyöngyfőzés, ügyes-kezek, nyelvi szakkör, énekkar 4. Versenyek: - szaktantárgyi tanulmányi (helyi, területi, megyei, országos szintig), - kulturális (színjátszó, vers- és prózamondó, szép kiejtési...), 5. Házi bajnokságok különbözı sportágak keretében, 6. Diáknapok, diákdélutánok, 7. Jeles napok (Föld Napja, Madarak és Fák Napja, Labdanapok, Költészetnapja) 8. Tanulmányi kirándulások valamennyi osztályban egy tanítási napon (május utolsó péntek) A tanulmányi kiránduláson a részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülık fedezik. Javasolt úti célok: 1-2. osztály: saját lakóhelyünk és közvetlen környezetének megismerése, 3-4. osztály: a megyeszékhely környékének megismerése. 5-6. osztály: Budapest 7-8. osztály: magyarországi régió valamely területe (határontúliak) 1. Múzeumlátogatás, színházlátogatás alkalmanként.

Hitoktatás kötelezı óraként az iskolában történik (szülıi választás alapján) 2013. szeptember 1. Erkölcstan oktatás kötelezı óraként (szülıi választás alapján) 2013. szeptember 1.

Tehetséggondozás:

A tehetségesek keresése, felismerése után: • tanórán: többlet feladatok adása differenciált foglalkoztatás (könyvek, kiselıadások, versenyek) • tanórán kívül: kisebb csoportokban és egyénileg is fejleszteni a benne lévı érdeklıdést "táplálni", az önfejlesztés útját megmutatni stb.


78

Igyekszünk a tehetséges tanulók eredményeit elismerni, önmaguk kibontakoztatását segíteni, képességének, érdeklıdésének megfelelıen pályaválasztását irányítani. Az iskola e területen elért eredményeit igyekszünk megtartani, s közben új területeket is próbálunk felfedezni.

Eredményeinkbıl (a teljesség igénye nélkül): • szaktárgyi sikerek évente változnak, de gyakori: rajz, kémia, matematika, anyanyelv, földrajz, biológia, ének. • szaktantárgyon kívüliek: grafika, színjátszás, gyöngyfőzés, sport. Minden mőveltségi területen akadt eddig is tehetséges tanulónk, a továbbiakban ezeket tudatosan gondozni kell. (Idegen nyelv, számítástechnika stb.)

Felzárkóztatás:

Elsı lépésként felmérjük (megfigyeljük, tapasztaljuk), hogy melyik tanuló mely területen szorul felzárkóztatásra, fejlesztésre. Ezt követıen személyre szólóan kell meghatározni, megtervezni a folyamatot és az elérendı célt. Iskolánkban 1-4. osztályokban a szilárd alapismeretek, alapkészségek kialakítása, a késıbbiek során (5-8.o.) a továbbfejlesztés az elérendı követelményeknek megfelelıen.

Diákétkeztetés:

A tanulók igényük szerint iskolai étkeztetésben részesülnek. Az étkeztetés tízóraiból, ebédbıl és uzsonnából áll. A mennyiségi és minıségi követelményeket tartalmazó gyermekélelmezési normákat a napközi otthoni munkaközösség tagjainak is ismerniük és ellenırizniük kell.

Az étkeztetés mindenekelıtt biológiai szükségletet elégít ki, ugyanakkor nevelési alkalom is a kulturált étkezés szokásainak kialakításában. Kulturált szokásokat csak kulturált feltételekkel lehet elmélyíteni.


79

A gyermekek szépen és tisztán megterített asztalnál étkezzenek, és gyakorlatilag sajátítsák el az étkezési felszerelések helyes használatát. Az önkiszolgálás nevelési szerepe azért fontos, mert a tanulókat rá kell nevelni, hogy ne mástól várják, hanem maguk teremtsék meg a kulturált feltételeket önmaguk számára.

Étkezés közben is érvényesüljön a napközis nevelı példaadó szerepe. Étkezzék együtt a tanulókkal, ha lehet, más és más asztalnál foglaljon helyet. A gyermekeket hozzá kell szoktatni, hogy egyszerre csak annyit merjenek az ételbıl, amennyit meg is tudnak enni, inkább kérjenek másodszor is.

A tanulók étkezéssel kapcsolatos kulturáltsága:

Alapvetı követelmény, hogy az étkezések alkalmával a gyerekek tiszta kézzel, tiszta ruhában vegyenek részt. Egy hosszabb nevelési folyamatban tudatosítani kell, hogy a mővelt embert a tisztaság jellemzi.

Hozzá kell szoktatni a tanulókat a nyugodt tempójú étkezéshez, az étel jó megrágásához, a szalvéta használatához. Az asztalokhoz ülnek a tanulók és a levest maguknak, önállóan szedik. A második fogást tálcán, tányéron önkiszolgálóan kapják meg a gyerekek.

Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógus jelenléte csendes nyugalmat biztosítson. Segítjük a kisiskolásokat - ha szükséges - a hús elvágásában, a késsel-villával való étkezés megtanulásában.

Korcsoport

Testtömeg

Fehérje

Zsír

Szénhidrát

4-6 éves

13-23 kg

1700 kcal

54 g

55 g

7-10 éves

20-40 kg

2200 kcal

70 g

71 g

11-14 éves (fiúk)

26-68 kg

2700 kcal

86 g

87 g

11-14 éves (lányok)

27-68 kg

2400 kcal

76 g

77 g


80

A napi szükséglet eloszlása: • Reggeli:

15 %

• Tízórai:

10 %

• Ebéd:

40 %

• Uzsonna:

10 %

• Vacsora:

25 %

A gyermekétkeztetésben ügyelni kell a változatosságra. Az ételek két héten belül nem ismétlıdnek.

A különbözı fogások ízben, színben,

halmazállapotban harmonikusan egészítik ki egymást. Fontos a tápanyagok komplettálása, azaz a növényi táplálék mellé állati eredető is kerül.

Kellı pedagógiai tapintattal a figyelmetlen vagy tudatlan szülı figyelmét felhívjuk gyermeke helyes táplálására.


81

X. Gyermek- és ifjúságvédelem Eddigi munkánk során is tettük, s ezután is igyekszünk úgy végezni munkánkat, hogy olyan légkört alakítsunk ki a ránk bízott gyermekek részére, amelyben érezhetik az egységes bánásmódot. A gyermek- és ifjúsági tevékenység során minden intézkedést úgy alakítunk, hogy eleve kizárja annak lehetıségét, hogy bármelyik tanuló származása, színe, neme, vallási, nemzeti, etnikai hovatartozása, vagy elıítélet stb. miatt hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény meghatározzák a feladatokat, jogokat és kötelességeket a tanulók, a szülık, a pedagógusok, intézményvezetık részére egyaránt.

Az iskolai élet egészén belül a hátrányos- és veszélyeztetett helyzető tanulók érdekében figyelni kell az alábbiakra: • családi gond, probléma, anyagi helyzet, • rendkívüli helyzet, • tanulmányi eredmény romlása, • szokatlan viselkedés, magatartás. A prevenciót - szükség esetén - intézkedés kezdeményezése, megtétele követheti illetékesség szerint.

E munkánk során kapcsolatot tartunk: • családdal, szülıkkel (családlátogatások, fogadó órák, személyes elbeszélgetések), • gyámüggyel, • az önkormányzat szociális és egészségügyi bizottságával (étkezési hozzájárulás, tankönyv-, tanszersegély, rendkívüli, egyéb kifizetések ügyében) • kisebbségi önkormányzattal (tanszersegély ügyében), • helyi egészségügyi dolgozókkal, • szükség

esetén:

Nevelési

Tanácsadóval,

ügyészséggel,

rendırséggel,

egyházzal,

gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságokkal, • gyermekjóléti szolgálattal


82

Településünkön a népesedési helyzet kedvezıtlen alakulása, egy elszegényesedési tendencia jelentkezése, a gyermekek szocializációjának fogyatékosságai, veszélyeztetettsége és egy sor társadalmi beilleszkedési zavar összefügg a családi élet problémáival. Az évek óta növekvı válások száma a családi kapcsolatok lazulására, a családbomlások növekedésére utalnak. A nehéz helyzetbe került családok problémaköre általában a szociálpolitika kompetenciájába tartozik, a válsághelyzetbe került gyermekekkel való társadalmi törıdés is ennek szerves része.

A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység két fı területen valósul meg:

1. Általános gyermekvédelem: • A megelızı (preventív) gyermekvédelem, a családban élı és ott eredményesen nevelhetı gyermekek védelme. • Az általános (preventív) gyermekvédelmet a következı intézmények segítik: - egészségügyi gondozó intézetek hálózata, - bölcsıdék, napközi otthonok, nevelési-, pályaválasztási tanácsadók, családsegítı kapcsolatok. 2. Speciális gyermekvédelem: A családi körben bármilyen okból fejlıdésében akadályozott, veszélyeztetett vagy a családi kötelékbıl kirekesztett gyermekek védelmére és nevelésére irányul. (pl.: árvák, elhagyottak, erkölcsileg vagy egészségügyileg veszélyeztetettek)

Együttmőködı intézmények: • jegyzı • Nevelési Tanácsadó • Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szakszolgáltató Központ • gyámhatóság • gyermekjóléti szolgálat • családsegítı szolgálati központ • háziorvos, védını Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

83

• nevelıszülıi, pártfogói hálózat, • körzeti megbízott. Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség: Az egyensúlyát vesztett családban hatósági eszközök alkalmazására kerülhet sor. Elsı feladat a családgondozás. A gyermek- és ifjúságvédelem hatósági feladatait az önkormányzati hivatalok gyámhatósága oldhatja meg. A gyámhatóságok és a vele együttmőködı intézmények ellátják a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek és fiatalok felderítését és nyilvántartását. A gyermekjóléti szolgálat ellátja a megelızéssel kapcsolatos feladatokat is. Hatósági út: védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel. Hátrányos helyzetőnek minısülnek azok a gyermekek, akiket különbözı környezeti tényezık idıszakosan vagy folyamatosan gátolnak abban, hogy adottságainak megfelelıen fejlıdjön személyiségük. • kedvezıtlen lakáskörülmények, • szülık alacsony mőveltsége, • anyagi- és kereseti viszonyok, • egészségi problémák. A hátrányos körülmények között élı gyermek képességeinek fejlıdése elmarad társaitól, lehet, hogy egy tényezı okozza a hátrányos helyzetet, de a tényezık halmozottan is jelentkezhetnek.

Nehezen nevelhetı az a gyermek, akinek az értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálytól, azonban pszichés jellemzıi között szorongás, belsı feszültség hiányos alkalmazkodóképesség és együttmőködési zavar tapasztalható.

Legtöbb gondot az állandóan nyugtalan, hangoskodó, a verekedı, valamint a kihívó és sértı magatartású gyermekek jelentik.


84

A gátlásaival küzdı, visszahúzódó, szorongó vagy közömbös gyermeknek a környezetével kevesebb nyílt probléma akad. A nehezen nevelhetı gyermeket a türelmetlen, rideg, a folyamatosan korlátozó, valamint a megértés nélküli bánásmód veszélyhelyzetbe sodorhatja.

A gyermek veszélyeztetettségének okai

1. Környezeti ok a/ családi környezet - A család szerkezete: a szülık házasságban élnek, élettársak, külön élnek, a házasságot felbontották, a gondozó szülı újabb házasságban él, a szülık között életközösség nem volt, a gyermek nem a szülıknél van elhelyezve. - Nevelési hiányosság: gondozás hiánya, felügyelet hiánya, túlzott szigor, kényeztetés, közömbösség, érzelmi kapcsolat hiánya. - Erkölcstelen családi környezet: a szülık könnyelmő, felelıtlen életvitele, a szülık (gondozók) munkakerülık. - Italozó életmód: a családban valamelyik szülı alkoholista. - Bőnözı családi környezet: büntetve volt az apa, az anya, a gondozó, más családtag. - Rossz lakásviszonyok: a lakás rossz állagú, nincs a lakásban folyóvíz, nincs villany, egy szobában több nemzedék él együtt. b/ családon kívüli környezet Negatív hatású baráti kör, bőnözıkkel kapcsolat, a gyermek negatív galeri tagja.

2. A gyermek személyiségében rejlı okok Értelmileg, érzelmileg, szociálisan visszamaradt, gátlásos, szorongó, agresszív magatartású, erıszakos, szökı-csavargó, italozó, lopó, garázda...


85

3. Anyagi okok A szülı munkaképtelen, csökkent munkaképességő, önhibáján kívül alacsony keresető, munkanélküli ...

4. Egészségügyi okok Különbözı betegségek elıfordulása a családban.

Az etnikai kisebbséggel való törıdés:

Évente tanulóink egy része (az etnikai kisebbséghez tartozik). Ezek száma egyenletesen növekszik. Többségük hátrányos- vagy veszélyeztetett helyzető. Minden osztályban együtt járnak a nem cigány tanulókkal. Iskolánkban ez mindenki számára természetes.

Helyileg törekszünk: • hátrányaik

kompenzálására,

tanulmányaik

segítésére,

felzárkóztatásukra,

tehetséggondozásra, pályaválasztásuk irányítására, társadalmi beilleszkedésük segítésére, • egymás kölcsönös

megismerésével,

ennek

érdekében

közös

tevékenységekkel

a

toleranciára, a másság elfogadására, tiszteletére, egymás értékeinek felfedezésére nevelés.

Tantestületünket segíti e munka során a KIK, helyi önkormányzat, annak vezetıi, bizottságai, munkatársai, községünk egészségügyi dolgozói, a hitoktató.

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

• a kis létszámú elsı osztály, • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, • a nívócsoportos oktatás, • a felzárkóztató órák, • a napközi otthon, • a tanulószoba, • a diákétkeztetés, Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

86

• a felzárkóztató foglalkozások, • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, • a nevelık és a tanulók segítı, személyes kapcsolatai, • a szülık, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, • a családlátogatások, • a továbbtanulás irányítása, segítése, • az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs tevékenysége, • a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, • az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek, • szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedı tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.


87

XI. A szülı, tanuló és pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei Az iskola, mint oktató-nevelı intézmény csak akkor mőködhet eredményesen, ha a tanulói érdeklıdésre épít és figyelembe veszi a szülıi érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülıi ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttmőködés • alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelısség, • megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a - koordinált pedagógiai tevékenység. • feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az ıszinteség, • eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezıen fejlıdı gyermeki személyiség. Az együttmőködés formáit az elızetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük:

1. A szülık részérıl a nevelımunka segítéséhez az alábbi közremőködési formákat várjuk el: - aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, - ötletnyújtás az elıadások témáihoz, - ıszinte véleménynyilvánítást, - együttmőködı magatartást, - nevelési problémák ıszinte megbeszélését, közös megoldását, - a családi nevelésben jelentkezı nehézségek közös legyızését, - érdeklıdı-segítı hozzáállást, - szponzori segítségnyújtást, - az iskola jó hírnevének megırzése, továbbítása.

2. Iskolánk pedagógusai a gyermek helyes neveléséhez a következı segítségnyújtási formákat kínálja: - nyílt napok, nyílt órák szervezése,


88

- rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló elımenetelérıl, magatartásáról, - változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat, - elıre tervezett szülıi értekezletek évente két alkalommal minden osztályban, - rendkívüli szülıi értekezletek 1., 7. és 8. osztályokban, - fogadóórák félévente 2-2 alkalommal, - elıadások szervezése éves tervek szerint logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember meghívásával, - pályaválasztási tanácsadás, - családlátogatás, - közös kirándulások, - az iskolai diákönkormányzat programjához igazodva a szabadidı helyes eltöltésére irányuló tevékenységek (kirándulások, sportversenyek).

3. A szülıi ház és az iskola együttmőködésének továbbfejlesztési lehetıségei: - szülıi munkahelyeken üzemlátogatás, - közös rendezvények szervezése a szülık és pedagógusok részvételével, - mősoros estek szervezése, - gyermekbálok, jótékonysági bál rendezése, - szponzorálás: osztálykirándulások, táboroztatások, versenyekre való utaztatás, - pályázatokhoz szükséges önrész kiegészítése.

Tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatban Nkt. 48. (4), EMMI r. 120. DÖk-ön keresztül – osztálygyőlés -

DÖK megválasztása: szeptember – pedagógus megbízása – diákközgyőlés tanév rendje szerint


89

-

DÖK javaslatot tehet: tanórán kívüli foglalkozások szervezésére, 1 tanítás nélküli munkanap programjára,

-

DÖK vélemény nyilváníthat: egész közösséget érintı, értékelı, pályázatok, sportkör, könyvtár….

-

Egyéni: pedagógiai programon belüli tantárgyválasztás és pedagógus választás lehetısége

Intézmény partnereinek kapcsolattartása Szülı, tanuló, pedagógus – kiegészül Pl.: egyéb köznevelési intézmények (óvoda, középiskola) fenntartó, gyermekjóléti szolgálat, szakszolgálat, MPI szakmai szolgálat, helyi civil szervezetek (LBE, Kisebbségi Önkormányzat, Horgász Egyesület, Önkéntes Tőzoltóság), védını, fogorvos, orvos, Hansági múzeum, Kultúrház.

Balesetvédelmi oktatást, tőzvédelmi oktatást minden évben az elsı tanítási napon ismertetik a nevelık a tanulókkal. A pedagógusok és technikai dolgozók elızetesen megújító oktatásban részesülnek, melyet a diákoknak közvetítenek. Errıl írásos feljegyzés készül. Mindenkinek a testi épségére fokozott figyelmet fordítunk. Így negyedévente az iskola állapotát felmérjük, s a hiányosságokat kiküszöböljük. A hiányosság mértékétıl függıen azonnal is történhet intézkedés. Általános felelıse az igazgató.


90

XII. Környezeti– és egészségnevelési program 1. A humánerıforrás jellemzıi: egészségneveléssel kapcsolatos alapvégzettségek, speciális végzettség, különleges módszer.

Az iskola-egészségügyrıl szóló rendelet (az Országgyőlés 1997 XII.15. ülésnapján fogadta el) az 1997. évi CLIV. törvényt, mely Magyarországon minden nevelési-oktatási intézménynek lehetıvé teszi, hogy legyen kijelölt orvosa, védınıje és fogászati ellátó intézménye. Ezeknek a szakembereknek ilyen kis intézménynél, mint a miénk fıfoglalkozásában nem az oktatási intézményben dolgozik, de az önkormányzattal kötött szerzıdésben szabályozni kell a feladatellátásukat, mely kiterjed az alapfokú nevelési-oktatási intézményekre is. Néhány rendelkezése közvetlenül érinti a közoktatási intézményekben folyó munkát. A nevelési-oktatási intézmény orvosa, védınıje és fogorvosa által ellátandó iskolaegészségügyi feladatok. Az iskolaorvosi, védınıi és fogorvosi vizsgálatoknak elsısorban prevenciós feladata van, de az iskola alkalmassági vizsgálatnak is kiemelkedı szerepe van a továbbtanulás szempontjából. Az egészségügyi szakszemélyzet szakértıi szerepe elengedhetetlen abból a szempontból, hogy segítséget nyújtson a gyermek fejlıdését akadályozó betegségek, érzékszervi problémák és idegrendszeri problémák felismerésében, gyógyításában, a szükséges rehabilitációs vagy fejlesztési lehetıségek felkutatásában. Ebben segítségül hívhatók a pedagógiai szakszolgálatok: - a nevelési tanácsadó - a beszédjavító intézet (logopédus, szurdopedagógus) - a konduktív pedagógia módszereivel dolgozó szolgálatok.

Iskolánkban az alapvégzettségeknek megfelelı szakemberek segítik az egészségügyi ellátást, s iskolánkban a biológia tanár, okleveles környezetvédı szakos és ökotechnikus, elsısegélynyújtó képesítéssel is rendelkezik, ami talán szerencsés lehet az elsısegélynyújtás során,

illetve

a

betegségek

korai

felismerésében,

vagy

az

esetleges

fertızések

felismerésében. Elınyös az iskolai képzettség szempontjából, hogy gyógypedagógus is van a tantestületi tagok között, a fejlesztı pedagógusi szakot 2 kolléga is elvégezte.


91

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet

résztvevıi

egymással,

valamint

külsı

intézményekkel,

szervezetekkel

jó

munkakapcsolatot, együttmőködést alakítsanak ki. A résztvevık és a közöttük kialakuló együttmőködés egyben környezeti, egészségnevelési munkánk erıforrása is.

2. Segítı kapcsolatok

Intézményen belüli segítık:

KAPCSOLATTARTÓ NEVE

szülık

MILYEN TÉMÁBAN SEGÍTHET?

Harmonikus együttmőködés a pedagógussal a gyermek érdekében, kell, hogy a szülık megerısítsék gyermekükben a környezettudatos magatartást.

igazgató,

Koordinátori feladatok, ellenırzés, segítés.

igazgatóhelyettes biológiatanár,

felvilágosítás, esetellátás, felismerés,

egészségnevelı

célmeghatározás

gyógypedagógia

szakos pszichés problémák felismerése, koordinálás.

tanár szülıi munkaközösség

felvilágosító munkában segítségadás, szervezés, kapcsolattartás.

gyermek-és

koordinátori feladatok ellátása a külsı és belsı

ifjúságvédelmi felelıs

segítık között, veszélyeztetettség fokának megállapítása

szabadidı szervezı

egészséges, sportélet biztosítása, kirándulások szervezése, mindennapos testnevelés

technikai személyzet

környezetkímélı, egészségre nem ártalmas szerek használata, példamutatás


92

Intézményen kívüli segítık:

iskolaorvos

prevenció, felvilágosítás, szőrés, gyógyítás, ellátás, ellenırzés, elıadások tartása, testilelki egészség, szenvedélybetegségek megelızése

fogorvos

szőrés, prevenció, ellátás, idıszakos vizsgálat, elıadások tartása,

védını

ellenırzés, felvilágosító munka, elıadások tartása, szőrések és oltások megszervezése, egészséges táplálkozás, személyi higiéné

iskolaszék

koordinátori feladatok, együttmőködés biztosítása, kapcsolattartás az önkormányzattal,

KIK

Alapellátás biztosítása, ellenırzés

körzeti megbízott, iskola

felvilágosító tevékenység, együttmőködés az

rendır

iskolával, drogprevenciós-és bőnmegelızési tevékenység, baleset megelızés, iskolai erıszak megelızése, bőnözés visszafojtása, tanácsadás, közlekedési szabályok

pszichológus

lelki problémák kezelése, együttmőködés gyermekkel, szülıvel és pedagógussal,

nevelési tanácsadó

magatartási és tanulási zavarokkal küzdı gyermekek tanáccsal és feladattal való ellátása, pedagógusok szaktanácsadása.

drogügyi koordinátor

drogprevenciós tevékenység, felvilágosítás, esetellátás, szaktanácsadás.

gyermekjóléti szolgálat

a gyermek elhelyezése, családban történı biztonságos nevelésének ellenırzése, tanácsadás, kapcsolattartás, ellenırzés.

pedagógiai intézet

pedagógusok szakmai továbbképzésének biztosítása Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

93

Intézményen belül még segítınek minısülnek az osztályfınökök, a napközis nevelık, a konyhai dolgozók, az élelmezésvezetı, a szaktanárok, sıt a hivatalsegédek is, hiszen a mindennapos gyermekekkel való találkozásuk és munkájuk során feltétlenül módjuk nyílik az egészséges életmódra nevelésre, az egészséges környezet biztosítására, vagy a gyermekkel kapcsolatos megfigyelésre, odafigyelésre.

3. Tantárgyakon belüli lehetıségek és kitőzött célok a környezeti-és egészségnevelési program megvalósításához.

Testnevelés: • A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentıs mértékben befolyásolják egészséges testi fejlıdésüket. • Legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerő tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttmőködés és a tolerancia fejlesztésében. • Értsék

és

tapasztalják

meg

a

szabadtéri

foglalkozásokon

keresztül,

hogy

a

környezetszennyezés az egészségre veszélyes. • Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetıség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök. • Sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylı népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás, stb.) • Tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv - és irodalom:

• Ismerjék meg közvetlen természetes, és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat. • Egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.


94

• Ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti, és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. • Törekedjenek az anyanyelv védelmére. • Sajátítsák el a média elemzésének technikáit. • Tudjanak disputát folytatni. • Növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és a természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával.

Történelem: • Ismerjék az egészségügyi ellátás napi eseményeit, a szociálpolitikát. • Ismerjék a helyi társadalom, a nyugalmát veszélyeztetı csoportosulásokat, a társadalmi tagoltságokat.(etnikumok, egyesületek, egyházak, nemek, életkor szerinti csoportok, vagyoni csoportok, politikai tagoltság) • Lássák a beilleszkedési zavarokat. • Értsék, és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. • Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására. • Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete. • Értsék meg az egész világot érintı globális és egészségügyi problémákat és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelısségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

Idegen nyelv:

• A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével. • Legyenek érzékenyek a hazai problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit. • Ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységét, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit.


95

• Legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában választ keresni. • Alakuljon ki és fejlıdjön a nemzetközi felelısség a környezettel szemben. Matematika:

• Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják. • Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére. • Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni. • Logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelı képessége fejlıdjön. • Tudják megfigyelni az ıket körülvevı környezet mennyiségi és térbeli viszonyait. A világ egészségügyi tényfeltáró adatait, annak romló, vagy javuló változásait értelmezzék. • Legyenek képesek reális becslésekre, tudjanak egyszerő statisztikai módszereket alkalmazni. • A

környezetszennyezésekrıl,

természetvédelmi

győjtött

adatokból

készítsenek

grafikonokat. • Tengelyes, tükrös természetes alakzatok (különbözı növények, állatok és természeti képzıdmények alakjának) felismerése.

Fizika:

• A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára. • Ismerjék meg az élı szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés, hang, fény) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetıségét. • Ismerjék a fizikai törvényszerőségek és az élılények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élı és élettelen közötti kölcsönhatásokat. Tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerőségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra. • Mérjék fel azt, hogy a környezeti erıforrásokat (pl. atomenergia), csak felelısséggel szabad felhasználni.


96

Földrajz:

• A tanulók szerezzenek tapasztalatot, győjtsenek élményeket a közvetlen élı és élettelen környezetükrıl. • Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit. • Ismerjék meg a világ globális problémáit. • Ismerjék meg és ırizzék meg a természeti, és az ember alkotta táj szépségeit. • Tudatosuljon bennük a születési hely determináltsága, lássák, hogy a Föld különbözı részein milyen súlyos egészségügyi és környezetszennyezési problémákkal áll szemben az orvostudomány, illetve a világ környezetvédelmi szakembergárdája. Biológia:

• A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit. • Ismerjék és szeressék a természeti, illetve az épített környezetet. • Ismerjék meg az élılények szervezeti-mőködési jellemzıit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket. • Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat. • Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelızésére és mérséklésére. • Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megırzı életviteli technikákat. • Alakuljon ki bennük az ökológiai szemléletmód. • Felelısséggel érezzenek és segítsenek a környezetünkben élı fogyatékosok iránt. • Felelısséggel legyenek testük egészsége iránt. • Szeressék az állatokat, a növényeket, az ezekkel szemben rombolóként fellépı társaikat világosítsák fel az ember magasabbrendőségébıl adódó kötelezettségekrıl.

Kémia:

• A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel. • Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására.


97

• Legyenek

képesek

a

környezeti

elemek

egyszerő

vizsgálatára,

az

eredmények

értelmezésére. • Értsék meg a különbözı technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

• Fokozottan óvatosan bánjanak az emberi, illetve élı szervezetre káros anyagokkal. • Környezetvédelmi, ökológiai szemléletmód kialakuljon. Ének-zene:

• A tanulók ismerjék fel a természeti ill. mővészeti szépség rokonságát és azonosságát. • Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait. • Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban. • Vegyék észre a zene közösségerısítı, közösségteremtı szerepét. • Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra:

• Ismerjék fel a természet ill. a mővészeti szépség rokonságát és azonosságát. • Ismerjék meg a természet képzımővészeti ábrázolásának lehetıségeit. • Ismerjék a természetes anyagok használatát. • Legyenek képesek a mőalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelıen elemezni. • Legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelıen. • Tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre. Technika:

• Legyenek képesek felhasználni a tudományos ismereteket, mely az emberi természet és környezet megóvására szolgál. • Ismerjék azokat az anyagokat, amelyek nem táj idegenek, amelyek ennek ellenére korszerőek és egészségre ártalmatlanok.


98

• Környezeti szempontoknak megfelelı okos tervezésekre és kivitelezésekre legyenek képesek.

4. Osztályfınöki órák lehetıségei:

Az osztályközösség létének keretét általában az osztályfınök teremti meg. İ a különbözı szintő személyes kapcsolatok segítıje, fejlesztıje is. A környezeti és egészségügyi

nevelés

szempontjából

nem

meghatározó

az

osztályfınök

szaktárgyi

hovatartozása.

Az általános tájékozottsága, problémafelismerı és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínő témakört, a környezethez való viszony alakítását egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. Az osztályfınöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább 4 évre tervezett sokszínő szocializációs programnak felel meg.

5. osztályban: Az egészséges életrend A helyes napirend kialakítása Táplálkozási szokások, az étkezés kultúrája Felnıttek és gyerekek kapcsolata Felkészülés a serdüléssel járó biológiai és pszichés változásokra.

6. osztályban: A serdülık biológiai és higiéniai problémái Hazánk és a világ Idénybalesetek A káros szenvedélyekrıl ıszintén. Elızékenység a közúti közlekedésben. Az ember munkájával alakítja környezetét.


99

7. osztályban A család funkciói Konfliktusok a családban A sport az egészséges életmód része A határainkon túl élı magyarság testápolás, szépségápolás a serdülıkorban Az étkezési kultúra Környezetünk védelme

8. osztályban Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, felbomló család. Korunk jellemzı betegségei A család közösségi magatartásra nevelı szerepe. Az egészséges táplálkozás 5. Tanórán kívüli lehetıségek

A

tanulók

környezeti

ismereteinek

bıvítésével,

rendszerezésével,

az

összefüggések

feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetıvé váljon a környezetért, a jövı generációért felelıs viselkedést vállaló személyiség formálása.

Szakkörök:

Környezetvédelmi: A szakkör a kutatótípusú, önállóan vizsgálódni szeretı tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök, de a tantárgyakkal megegyezı szakkörök (kémia, biológia, fizika, földrajz) munkájába is be lehet építeni a környezeti és egészségnevelést.


100

Tábor: Az életmódtábor lehetıleg nyári idıszakban szervezıdjön, és fontos része legyen a szabadidıs tevékenység, melyben lehetıség nyílik a sportolásra, vetélkedıkre és az ökológiai szemlélet fejlesztésére.

A környezet és egészségvédelem jeles napjai:

A természet-környezetvédelem és egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve, illetve külön-külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentıségüket.

Február 2.

Vizes Élıhelyek

Március 6.

Nemzetközi Energiahatékonyság Nap

Március 22.

Víz Világnapja

Március 23.

Meteorológiai Világnap

Április 3. Április 4. Április 7. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 4. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16.

Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Világnapja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az elsivatagosodás ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madármegfigyelı Nap Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglólap Élelmezési Világnap Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

101

Október 21. Október 31. November 17. November 27. December 1. December 29.

Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Világnap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni Világnap Biodiverzitás Védelmének Napja

Vetélkedık, tanulmányi versenyek: Az érdeklıdı, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, és országos versenyeken. 6. Egészségvédı, egészségmegırzı mentálhigénés környezeti nevelési programok a program neve D.A.D.A. program

témája dohányzás, drog, AIDS

célcsoport

alkohol,

Ne csak együnk, helyes táplálkozás hanem táplálkozzunk ALWAYS program

serdülıkori serdülıkori szexuális és higiénés problémák Johnson and Johnson serdülıkori problémák serdülıkori program Signal

fogápolási program

szervezı

6-14 év

védını, körzeti megbízott

6-14 év

védını

11 év

Procter and Gamble Hungary Bp.

13 év

Johnson and Johnson Bp.

6-14 év

Signal Dentibus Bp.

Napközis szabadidıs foglalkozások: séta a környéken, termések győjtése, megfigyelések.

Szülıi fórumok: Témák: Egészséges táplálkozás, dogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem (elıadók hívása)

A jó pedagógus megırzi a múltat, feltárja a jelent és megteremti a jövıt.


102

XIII. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Tankönyvválasztás • Szakmai munkaközösségek feladatai • Nyilvánosságra hozatala • Tankönyvrendelés rendje (16/2013-as EMMI r.) • A tankönyv térítésmentes igénybevételének lehetısége, formái, ezzel járó tanulói kötelezettségek

1. Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv,

munkafüzet,

térkép

stb.)

használnak

a

tananyag

feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.

2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott

az

egyes

szaktanárok)

határozzák

meg

az

iskola

helyi

tanterve

alapján.

3. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusában szülıi értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülık kötelessége.

4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe: •

A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének.

•

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

•

A

taneszközök

használatában

az

állandóságra

törekszünk:

új

taneszköz

használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.


103

5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be a könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingyenesen használhatják.

6. A tankönyv térítésmentes igénybevételének lehetısége – szülıi igénybejelentés alapján történı elbírálással (kölcsönzéssel könyvtárból) ennek határideje elızı évben felmérés; elfogadás április 1. Szülıi szervezettel történı egyeztetés november 1. és január 31. közötti idıszakban.


104

XIV. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 1. Az elsı-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

2. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, legfeljebb 3 tantárgyból bukik, ha osztályozó vizsgáról távol marad a következı tanévet megelızı augusztus 15-31-ig javító vizsgát tehet. 20/2012 EMMI r. 64-78.§

4. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.

5. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: •

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

•

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse;

•

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;

•

magántanuló volt.

6. Az elsı-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény elıírásának megfelelıen a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.


105

7. Szintvizsga

6. osztály végén (május közepén) magyar nyelv és irodalomból, természetismeretbıl, földrajzból, matematikából, német nemzetiségi nyelvbıl; 8. osztályban magyar nyelv és irodalomból, német nemzetiségi nyelvbıl, matematikából, történelembıl tesznek a tanulók szintvizsgát.

A szaktanárok a tételsorokat minden év tavaszi szünetét követı elsı tanítási napon kötelesek írásban a tanulóknak kiadni. A vizsgák írásban és szóban magyar nyelv és irodalomból, német nemzetiségi nyelvbıl, matematikából, valamint természetismeretbıl történik. Az elért eredmények értékelése megegyezik a szaktárgyi értékelés százalékával, melyet minden szaktanár a szakja által leadott százalékértéknek megfelelıen kell értékelnie. Az érdemjegy súlypontozott 2x-es jegy, mely az ellenırzıbe, bizonyítványba magyar és német nyelven kerül be. A szóbeli vizsga a szülık részére látogatató. A vizsga eredményérıl a szaktanároknak június 15-ig összesített értékelı lapot kell leadnia az igazgatónak, mely köteles a záró értekezleten azt ismertetni és elemezni. 7. Iskolánk tanulói az országos kompetenciamérés elıtt 6. és 8. osztályban elıkompetencia mérést írnak melyet a szaktanár 1 héten belül kijavít és érdemjeggyel minısít.


106

XIV. Az iskolába jelentkezı tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk a beiskolázási körzetébıl – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkezı tanköteles korú tanulót felvesz.

2. Az elsı osztályba történı beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülı kérje gyermeke felvételét az iskolába.

3. Az elsı évfolyamba történı beiratkozáskor be kell mutatni: •

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

•

a szülı személyi igazolványát;

•

a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);

•

a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem voltóvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);

•

szükség esetén a szakértıi bizottság véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történı felvételnél be kell mutatni: •

a tanuló anyakönyvi kivonatát;

•

a szülı személyi igazolványát;

•

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

•

az elızı iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkezı tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérı vizsgát kell tennie idegen nyelvbıl és azokból a tárgyakból, amelyeket elızı iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérı vizsgán az elıírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti.

5. Az iskola a településen kívül lakó tanulók felvételérıl a szülı kérésének, a tanuló elızı tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

107

6. Ha a településen kívüli tanuló az elsı-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 2,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minısítéső, az igazgató a tanuló felvételérıl szóló döntése elıtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfınökeinek véleményét, de az igazgató dönt.

Felvétel - átvétel helyi szabályai -

Kötelezı felvétel – ezen felül, 1.HHH-s tanulók elınyben részesítése, 2. helyi döntés szempontjai

-

EMMI r. 7. § (3) a tanuló átvételének szabályit, szükség esetén különbözeti vizsgával,

egyéni

segítségnyújtással,

türelmi

idı

biztosításával

vagy

évfolyamismétléssel. -

Mely szaktárgyakból mérjük fel a tudását? magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv

-

Mikor kell felzárkóztató foglalkozást szervezni?

1. Intézményünk azoknak a pszichés problémával küzdı gyermekeknek, az általános iskolai nevelését, oktatását szándékozik orvosolni, akik megoldatlan beilleszkedési zavarral, magatartással rendelkeznek. 2. Ezért felzárkóztató foglalkozáson mérsékli a hátrányt fejlesztı foglakozással. 3. Bemeneti és kimeneti mérést összevetjük a tantárgyi eredménnyel, s vizsgáljuk az Önmagához való fejlıdést. Tesszük ugyanezt a tehetséges tanulókkal is.


108

XVI. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenırzése és értékelése 1. Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését.

2. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik. Az ellenırzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

3. A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlıdött-e vagy hanyatlott – az elızı értékeléshez képest.

4. Az iskolai beszámoltatás, ismeretek számonkérésének követelményei és formái, rendje, korlátai, súlya. Követelményei és formái: A/ szóbeli: 1-4. osztály: -

kötelezı versek,

-

szabály, fogalom tömör megfogalmazása,

-

ismeretek elıadása 4-5 mondattal (tartalom, leírás),

-

tanórai aktivitás.

5-8. osztály: -

kötelezı versek,

-

elızı tanórai anyag visszaadása kérdés-felelet, ill. önálló felelet formájában,

-

„kiselıadások”,

-

órai aktivitás.


109

B/ írásbeli:

1-4. osztály: -

tanév eleji, félévi és tanév végi felmérések (központi feladatlapon),

-

témakörök utáni felmérések (központi feladatlapon),

-

szükség szerint diagnosztizáló felmérés (november és április hónapban a tanítók által összeállított feladatlapon),

-

3. osztálytól önálló elbeszélı (ill. 4. osztálytól leíró) fogalmazás is, házi fogalmazás

-

kompetenciamérések

5-8. osztály: - év eleji, félévi és év végi felmérések (központi feladatlapokon), -

témakörök végén témazáró dolgozatok (központi feladatlapokon),

-

témakörön belül egy-egy anyagból írásbeli felelt (szaktanárok által összeállított kérdések alapján),

-

tollbamondások,

-

iskolai és házi fogalmazások

-

kompetenciamérések

-

szintvizsgák eredményei (6.o.; 8.o. május vége)

Korlátai: -

alsó tagozatban a 4. ill. 5. órában, a felsı tagozatban 5. ill. 6. órában nem lehet felmérés,

-

betegség után a bepótolásra idıt kell adni (visszaérkezéstıl számított annyi nap, amelyet hiányzott)

-

egy tanítási napra két témazárónál több ne essen,

-

egyik napról a másikra ne kapjanak többoldalas írásbeli munkát igénylı feladatot,

-

a témazárókat elızze meg gyakorló óra, azt be kell jelenteni

-

házi feladat mindenkor adható, minden tantárgyból


110

Súlya az értékelésben: -

a témazárók duplán számítanak, a jelölésük a naplóban piros színnel,

-

szóbeli és írásbeli feleletek egy jegy súllyal,

-

szorgalmi feladatok, órai aktivitásra adott „kis jegyek”-bıl zöld színnel beírt osztályzatok a kétes jegynél kapnak nagyobb szerepet.

Értékelés, javítás, visszajelzés: Két héten belül.

Választható tanórán kívüli foglalkozások és a pedagógus választás szabályai

Minden év április 15-ig tájékoztatás tart az iskola a következı évben beindításra kerülı szabadon választható tanórákon való részvételre. Május 20-ig felméri írásban a szabadon választott tanórákon való részvételt és a hittan és erkölcstan tantárgyválasztási lehetıségeit. A foglalkozások rendjét, célját, és részvételi formáit meghatározza. A fenntartóval történı egyeztetés után annak beindításáról tájékoztatja a nevelı testületet, valamint a jelentkezı tanulók szüleit. A tanárválasztás lehetıségét is meghatározza amennyiben az lehetséges (szakkör, egyéni fejlesztés versenyfelkészítés)

Csoportbontás, egyéb foglalkozások szervezésének alapelvei

Csoportbontás csakis fenntartói engedéllyel és 24 fı felett lehetséges. Feladata a képességek kibontakoztatása a hatékonyság növelése, valamint az eredményesség lemérhetısége. A szakköri létszám 8 fıtıl egy csoportba 12 fı kötelezıen meg kell hogy legyen. A differenciálás minden esetben felzárkóztatásra, korrepetálásra és tehetséggondozásra kell felhasználni. A tanuló érdeklıdése alapján választ mely papíron történı jelentkezéssel és szülıi beleegyezéssel együtt érvényes.


111

XVII. Követelményeink, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Ellenırzés és értékelés

Az egész éves folyamatos tanórai ellenırzés nagy jelentıségő. A tanár, a tanuló, a szülı így látja a folyamatos elırehaladást, a nehézségeket. A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése minden pedagógus oktató-nevelı munkájába folyamatosan beépül, az osztályozás és értékelés rendszere évfolyamtól, tantárgytól függıen változhat. A tanuló az elsı évfolyamon csak abban az esetben utasítható évismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. „A pedagógus a tanuló teljesítményét, elımenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és év végén osztályzattal minısíti. Az értékelés folyamatát kollektív megnyilvánulásként is felfoghatjuk: a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tett javaslatokkal. A tanulók bevonása az értékelésbe egyrészt a demokratizmus megnyilvánulása, hiszen a dolog rájuk is tartozik, mert róluk van szó. Másrészt az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak - és elviselésüknek - a megszokása a legtágabb értelemben felfogott nevelési folyamat fontos része. Az osztályozás sem mellızhetı, mert motivációja - bár kétségkívül külsı motivációja - a tanulásnak, a teljesítmények fokozásának, a fejlıdésnek, azonban nevelési hatékonyságát növelni kell. Az elsı évfolyamon (félévkor és évvégén) szöveges minısítéssel értékelünk. Második évfolyamon félévkor szöveges értékelést, második évfolyam második félévétıl osztályozással értékelünk. Továbbá a harmadik osztálytól nyolcadik évfolyamig félévkor is és évvégén is érdemjeggyel történı osztályozással értékeljük a tanulók teljesítményét. Az adott tanévtıl ismét lehetıség van arra, hogy a második év végén illetve további évfolyamokon a nevelıtestület - szülıi beleegyezés nélkül - utasítsa évismétlésre a diákot. A változás értelmében tehát a évfolyam ismétlésnél kikerül a szülıi hozzájárulás kötelezı megléte. A tanuló a második évfolyamtól kezdıdıen magasabb évfolyamra akkor léphet, ha sikeresen Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

112

teljesítette az adott évfolyamon elıírt tanulmányi követelményeket. Javítóvizsga letételére kötelezett az a tanuló, akinek évvégén 2 elégtelen osztályzata van. A harmadik elégtelen osztályzatnál automatikusan évfolyamismétlésre kötelezett.

A tanuló az elsı évfolyamon

azonban továbbra is csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan hiányzás miatt nem tudta teljesíteni. A modulárisan oktatott tantárgyak (Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) jellegébıl adódóan érdemjeggyel történı értékelés a célszerő, bár az alacsony óraszámból következıen realitása megkérdıjelezhetı. Mégis célszerőbb, mert a tananyagtartalom megtanítását és megtanulását ez biztosítja. (Az értékelésnek ezt a módját a 2006/2007-es

tanévtıl az összes modulárisan tanított tantárgy esetében alkalmazzuk.) Célunk, hogy a tanulók teljesítményét tantárgyanként havonta legalább annyi alkalommal értékeljük, amennyi a heti kötelezı óraszám. Havi egy jeggyel/bejegyzéssel illetve félévenként minimum három osztályzattal/bejegyzéssel - akkor is, ha félévkor illetve évvégén szöveges minısítést kapnak. Új tantárgynál az elsı hónapban jegy nem kerül az osztályozónaplóba, az értékelés szóban történik. (kémia, fizika, történelem) a. Tantárgyi értékelés

- Osztályzattal : Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz, életkorának megfelelıen. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt.

Tud

szabadon,

önállóan

beszélni,

bátran

mer

visszakérdezni.

Készségtárgyakban képességeinek maximumát nyújtja.

Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb elıadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. Készségtárgyakban folyamatosan fejlıdik, az órai munkában aktívan részt vesz.

Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, nevelıi segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli faladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

113

Készségtárgyakban az órai munkában való részvétele változó, felszerelése gyakran hiányos.

Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. (Akar, de nem megy.) Készségtárgyakban teljesítménye ingadozó, hiányos felszerelése nem teszi lehetıvé az órai munkában való részvételt.

Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelıi útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja, készségtárgyakban a minimumot sem teljesíti. Megtagadja a tanári utasításokat, sorozatosan nem jelenik meg az órán, illetve sorozatosan nem hajtja végre az órai munkát, kijelölt feladatot.

Kitőnı: A jeles osztályzat helyett, csak a félévi illetve év végi értékeléskor. Kitőnı értékelést kap az a tanuló, aki a törzsanyag követelményein túlmutató érdeklıdést, aktivitást és eredményt mutat föl, és az adott tantárgyból csak jeles érdemjeggyel bír. Kimagasló szaktárgyi eredménnyel rendelkezik. Megyei 1-5. helyezés, országos 1-10. helyezés.

A szöveges értékelést az iskola ennek megfelelıen a pedagógiai programjában szabályozta, hogy az elsı évfolyamon félévkor és év végén a második évfolyamon félévkor szöveges minısítéssel fejezi ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelıen teljesített illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja alapján a szöveges értékelés helyett osztályzást alkalmazza. Az iskola által alkalmazott jelölést, értékelést érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben meghatároztuk. A szöveges értékelés és az osztályozás közötti átváltást kialakítottuk, amelyet a program tartalmaz. A moduláris oktatás esetében az egyes modulok értékelése és minısítése osztályzattal történik. Az iskola a közoktatási törvényben foglaltak alapján a tanulók teljesítményét osztályzattal kívánja minısíteni, értékelni. Az általános iskola elsı évfolyamán félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minısítéssel fejezik ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

114

megfelelıen teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Az intézmény a pedagógiai programjában ez elıírásoknak megfelelıen saját maga határozott arról, hogy a második év végétıl a negyedik év félév végéig a hagyományos osztályzásos módszert használja. A törvényben megjelölt határidıig a pedagógiai programot ennek megfelelıen átalakítottuk. Az új rendelkezésekkel összhangban törlésre került. Az idegen nyelvi oktatás elsı évére vonatkozó értékelési szabály is. Az oktatásnak ezen a pontján is lehetıség nyílik – a megszabott feltételekkel – a hagyományos osztályzára. Amennyiben az 1-2. évfolyamon a tanuló a minimumkövetelményeket nem éri el, nem utasítható

sem

javítóvizsgára,

sem

osztályismétlésre,

hanem

felzárkóztatásra

javasoljuk.

Az osztálynaplóba, bizonyítványba és a törzslapra a magatartás és szorgalom értékelése mellett tantárgyanként az alábbi szöveges bejegyzés tehetı magyar és német nyelven:

kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelıen teljesített, felzárkóztatásra szorul.

Iskolaváltás illetve továbbtanulás esetén (8 évfolyamos középiskola) a szöveges értékelést az alábbi módon kell osztályzatra átváltani: Kiválóan teljesített

-

jeles(5)

Jól teljesített

-

jó (4)

Megfelelıen teljesített

-

közepes (3)

Felzárkóztatásra szorul

-

elégséges (2)

Az osztályfınök hosszabb szöveges értékelést is adhat iskolaváltás, illetve továbbtanulás esetén, melynek szempontjait, formáját önmaga határozza meg. Az így készült szöveges értékelés a gyermek és nevelı közötti kommunikáció szerves részeként az osztályfınök személyes észrevételeit tartalmazza, ezért nem képezi, nem képezheti a hivatalos bizonyítvány részét, mellékletét, tehát nem kell feltüntetni sem a bizonyítványban, sem a naplóban sem a törzslapon. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minısítést kap, a félévi értesítı illetve a bizonyítvány kiosztását követı 2 héten belül a szülı és a tantárgyat tanító pedagógus megbeszélést tart. A megbeszélésen részletesen értékelik a tanuló teljesítményét,


115

feltárják

a

fejlıdést,

haladást

akadályozó

tényezıket,

és

megállapítják

a

megszüntetéshez szükséges intézkedéseket. A „felzárkóztatásra szorul” minısítéső tanulók a minısítést követı félévben egyéni korrepetáláson vesznek részt. Errıl írásos feljegyzés készül, melyet a fejlesztıpedagógusnak kell átadni, ki az igazgatót tájékoztatja a megbeszélésrıl. Elıírásai szerint tovább kell léptetni a tanulót magasabb évfolyamra, de ezzel együtt kötelezni kell ıt arra, hogy a következı félévben heti 2 órás felzárkóztató foglalkozáson vegyen részt. E foglalkozást az iskolának meg kell szerveznie és megfelelıen dokumentálnia azt, hogy az adott tanuló e foglalkozásokon részt is vett! A Nevelési Tanácsadó és iskolánk között a fejlesztés érdekében megállapodást kötünk.

- Modulárisan oktatott tantárgyak esetén érdemjeggyel minısítjük: értékelés megegyezik a szaktantárgyakkal. A nevelıtestület osztályozó értekezleten dönt a tanulók félévi és év végi osztályzatairól, illetve osztályozó vizsga engedélyezésérıl, valamint a magasabb évfolyamba lépésrıl. Fontos, hogy az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és az érdemjegyek középarányosaként jelentkezzen. De tükrözze az esetleges fejlıdést is. Ezt segíti, ha az osztályzatban a pedagógus a tantárgy feladatrendszerének minél több elemét értékeli, a tanulók sokféle teljesítményét figyelembe veszi. (kiselıadás, szorgalmi feladatok, versenyek) Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által elıírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert teljesíti. Nem szabad ennél többet követelni. A kiegészítı anyag elsajátítását másképpen kell honorálni, például tantárgyi dicséret, illetve kitőnı osztályzat formájában. A

kiemelkedı

tanulók

tantestületi

dicséretet

kaphatnak,

tanulmányi

munkájukért;

magatartásukért; vagy mindkettıért. Annak a tanulónak, akit az igazgató mentesített a mindennapi iskolába járás alól osztályozó vizsgán kell számot adnia tudásáról. Az ilyen tanuló a nevelı testület döntése alapján magasabb évfolyamra léphet akkor is, ha a készségtárgyakból (mővészetek /ének-zene, vizuális kultúra, dráma és tánc, mozgóképkultúra és médiaismeret/, életvitel és gyakorlati ismeretek /technika/, testnevelés) nem tesz osztályozó vizsgát. Egyáltalán nem kell osztályozó vizsgát tennie a felmentett tanulónak, ha külföldi tartózkodás miatt kapott mentesítést a mindennapos iskolába járás alól, s külföldön megfelelı bizonyítványt szerzett.


116

Más nyelvet tanult tanuló, aki az iskolánkba átiratkozott, nevelıtestületi döntés alapján különbözeti vizsgát köteles tenni az adott nyelvbıl. Nevelıi segítséget számára a felkészüléshez biztosítunk. Idıpontja adott év májusa.

A tantárgyi érdemjegyszerzés módjai: Szóbeli felelet, írásbeli munka, önálló kiselıadás, órai munka, részvétel versenyeken. Félévkor és évvégén a tanuló érdemjegyet nem kaphat csupán írásbeli értékelés alapján, az

osztályzat

kialakításában

feltétlenül

szerepet

kell

kapjon

a

tanuló

szóbeli

megnyilvánulása (felelet, kiselıadás, órai munka) . Az írásbeli beszámoltatás formái: röpdolgozat

- írásbeli felelet; témaköre az utolsó lecke és ismétlı kérdés a leckét magába foglaló témakörbıl; idıtartama 10 perc

dolgozat

- íratását az azt megelızı órán a tanárnak be kell jelentenie; témaköre 4-5 lecke; idıtartama 20-25 perc

témazáró dolgozat

- összefoglalást követıen íratható; idıtartama egész tanóra

házi dolgozat

- a tanár által megadott témakörben otthon (győjtımunkával, könyvtári munkával) készítendı dolgozat; elkészítésére a téma megadását követıen minimum 2 hetet kell adni.

Egy tanítási napon maximum egy témazáró dolgozat és egy dolgozat, illetve két dolgozat iratható. A röpdolgozatok száma nem korlátozott, hiszen a tanulónak minden tanítási órára úgy kell készülnie, mintha felelnie kellene.

A házi feladat Az otthoni (napközi illetve tanulószobai) felkészüléshez a pedagógus a tanórán végzett munkához kapcsolódó szóbeli és írásbeli feladatot adhat (házi feladat, azaz lecke). A házi feladat mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy egy átlagos képességő és átlagos felkészültségő tanuló a következı napra elkészítendı összes leckéjét /írásbeli + szóbeli/ alsó tagozaton (1-4. évfolyam) 1,5 óra alatt; felsı tagozaton (5-8. évfolyamon) 2,5 óra alatt elkészíthesse /Ez tantárgyanként kb. 20-30 perc tanulási idıt jelent./, amennyiben az


117

adott tantárgy egymást követı napra esik. Ha a tantárgy ismétlıdése péntekrıl hétfıre esik, úgy írásbeli házi feladat nem adható.

Az osztályzatok osztálykönyvbe és ellenırzıbe történı bejegyzésének módozatai A különbözı jellegő osztályzatokat (felmérı(kék), témazáró

dolgozat(piros), szóbeli

felelet(kék), győjtımunka(zöld), írásbeli munka(kék), kiselıadás(kék), órai munka(kék), környezetvédelmi tevékenység(zöld) stb.) az osztályozó naplóban színnel egyértelmően meg kell különböztetni. Az iskolai dolgozatok, témazáró feladatlapok, feleletek, stb. érdemjegyét a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzésével egyidejőleg a tanuló köteles az ellenırzı könyvbe beírni (keltezés, téma, tanár aláírása). Az osztályfınök havonta áttekinti az ellenırzı könyvbe bekerült osztályzatokat, a hiányzó érdemjegyeket a napló alapján bejegyzi. A havi érdemjegyek alapján átlagol és megállapítja a havi szorgalmi átlagot. Szöveges értékeléssel tájékoztatja a szülıt 1-4. évfolyamon. Évente három alkalommal a szülıt értesítjük a gyenge tanulmányi elımenetelrıl írásban (december, április, május)

a. A magatartás és szorgalom értékelése

- A "magatartás" kifejezés az erkölcsi vonások állandóságára utal (tartás), és nem a viselkedés csupán. A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét; viselkedését társaihoz, a felnıttekhez; önmaga és mások iránt érzett felelısségérzetét értékeli. Az elvégzett feladat minıségét (portai, ügyeleti, felelısi teendık) is értékeli. A tanuló magatartásának értékelésekor kell figyelembe venni a késések és igazolatlan hiányzások számát, hiszen ezek léte illetve nem léte a tanuló fegyelmezettségétıl, felelısségérzetétıl függ. Hangsúlyoznunk kell, hogy a magatartás értékelésénél az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot.


118

Magatartás

példás

jó

változó

rossz erısen kifogásolható, másokat erısen zavaró, negatív

1. Fegyelmezettsége

nagyfokú, állandó, másokra pozitívan kiható

megfelelı, még nem teljesen a sajátja

másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni

2. Viselkedés kultúrája, hangneme

kifogástalan, példaértékő, tisztelettudó, udvarias

kevés kivetni valót hagy maga után

udvariatlan, nyegle

3. Hatása közösségre, társas, emberi kapcsolatai

pozitív, aktív, segítıkész, jóindulatú, élen jár, kezdeményezı

részt vesz, de befolyást nem gyakorol, jóindulatú

nem árt, ingadozó, vonakodó, komiszkodó, csipkelıdı

negatív, goromba, lélektelen, megfélemlítı

4. Iskolai szabályok betartása

betartja, arra ösztönöz, nincs 3-nál több késése, illetve igazolatlan mulasztása

néha hibázik, nincs 1-nél több igazolatlan mulasztása

részben tartja be

sokat vét ellene

5. Felelısségérzete

nagyfokú felelısségtudat

idınként feledékeny

ingadozó

felelıtlen, megbízhatatlan

durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó

Késés: - Iskolából való késésnek minısül, ha a tanuló 745 után, de még 800 elıtt beérkezik az iskolába, ezt a kését az ügyeletes jegyzi be az ügyeletesi füzetbe. - Órai késésnek minısül, ha a tanuló a jelentést követı 5 percen belül érkezik az órára, ezt a késést az órát tanító tanár jegyzi be az ellenırzıbe, illetve a naplóba. 5 késés után osztályfınöki írásbeli figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, 10 késésenként igazolatlan órát kap a diák, melyrıl a szülıt az ellenırzı útján írásban kell értesíteni. Igazolatlan óra: A tanuló a jelentést követı 5 percen túl érkezik az órára. Az igazolatlan óráról a szülıt az ellenırzı útján azonnal értesíteni kell. Ismétlıdı igazolatlan óra után az érvényes rendeletek értelmében meg kell tenni a megfelelı lépéseket (a Gyermekjóléti szolgálat illetve a jegyzı értesítése).


119

- A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését, és kötelességtudatát értékeli.

Szorgalom 1. Tanulmányi munkája

2. Munkavégzése

3. Kötelességtudata

4. Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája

példás

jó

céltudatosan törekvı, figyelmes, törekvı odaadó, igényes a tudás megszerzésére kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan

kifogástalan

rendszeres, érdeklıdı

rendszeres, többnyire önálló

megfelelı, néha ösztökélni kell

elıfordul, ösztönzésre dolgozik

változó

hanyag

ingadozó

hanyag, lassító

rendszertelen, hullámzó, önállótlan,

megbízhatatlan, gondatlan

felszerelése gyakran hiányos

ritkán

nincs ellenırzıje, felszerelése többnyire hiányos

egyáltalán nem

Ellenırzıhiány - 3 alkalommal hagyja otthon a tanuló: osztályfınöki szóbeli figyelmeztetés - 5 alkalommal hagyja otthon a tanuló: osztályfınöki írásbeli figyelmeztetés - 10 alkalommal hagyja otthon a tanuló: osztályfınöki intı Az ellenırzı gondatlanság miatti elvesztése: osztályfınöki intı az új ellenırzıbe. (Új ellenırzıt a tanuló az iskolatitkárnál kaphat az adott év árának megfelelı értékben.) A diákok magatartás illetve szorgalom jegyeit félévkor és év végén, osztályozó értekezleten állapítjuk meg, szöveges értékeléssel és nevelıtestületi illetve osztályban tanító tanárok, tanítók megkérdezése, egyeztetése, jóváhagyása útján.


120

Az osztályzat kialakításában a tanulót tanító pedagógusokon kívül az igazgató illetve igazgatóhelyettes, valamint a napközis nevelıje illetve az ıt ebédeltetı tanárok vesznek részt. Az értékelés a fenti táblázatok szempontjai alapján történik, de figyelembe kell venni a tanuló késéseit, igazolatlan hiányzásait, az ellenırzıbe tett dicsérı és büntetı bejegyzéseket valamint az „ellenırzı hiányait” is. Az értékelés nem automatikus, azaz elıfordulhat, hogy a tanuló csak egy-két szempontból esik a rosszabb kategóriába, mégis a rosszabb osztályzatot kapja, s elıfordulhat az is, hogy egy-egy esetben jobb érdemjegyet kap a diák annak ellenére, hogy több szempontból is a rosszabb kategóriába esik. Vitás esetben, az értékelésben részt vevı pedagógusok szavaznak, a jobbik érdemjegyet 2/3os szavazati többség esetén kaphatja meg a tanuló. Nem kaphat a tanuló példás (5) érdemjegyet sem magatartásból, sem szorgalomból, ha a szavazók közül két fı nem ért egyet a példás (5) minısítéssel. Az a tanuló, aki bármilyen tantárgyból elégtelen (1) illetve nem felelt meg értékelést kap a szorgalmára csak hanyag (2) érdemjegyet kaphat. Igazgatói intés, figyelmeztetés esetén a magatartás csak rossz (2) érdemjegy lehet. 5. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik: •

Az elsı évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

•

A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, elımenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minısítjük.

•

Az elsı évfolyamon a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet:

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT

85 – 100 %

JÓL TELJESÍTETT

60 – 84 %

MEGFELELİEN TELJESÍTETT

30 – 59 %

FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL


0-

29 %

121

•

A második-nyolcadik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén

a tanulók teljesítményét, elımenetelét

osztályzattal minısítjük. 6. Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelı lapok segítségével értékeljük. (2.sz. melléklet) 7. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

8. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık:

jeles

(5),

Tanév

végén

követelményen

jó

(4),

(esetleg túl

közepes félévkor) kiemelkedı

(3), aki

az

elégséges adott

teljesítményt

(2),

elégtelen

tantárgyból nyújt

kitőnı

a

(1).

tantárgyi minısítést

kaphat (5K)

9. A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

10. A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti az értesítı könyvön keresztül. Az értesítı könyv bejegyzéseit az osztályfınök két havonta ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

11. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık:

12.


122

T

Érd

eljesítmény

emjegy

0 - 29 % 30 - 49 % 50 - 74 % 75 - 89 % 90 -100 %

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

13. Sajátos neveléső igényő tanulók értékelése: Figyelembe kell venni a Gyógypedagógiai Szakszolgálat szakvéleményében foglaltakat (számonkérése elsısorban szóbeli vagy felmentve a .. tárgy osztályozása alól) -

egyéni és csoportos szőrı- ill. diagnosztizáló vizsgálat szeptemberben,

-

nyomonkövetı vizsgálat (a fejlıdés mértékének megállapítása céljából) februárban,

-

hatásvizsgálat év végén májusban.

Az értékeléshez, nyomonkövetéshez felhasznált lapok az alábbiak: -

személyiséglap,

-

füzetvizsgálati lap,

-

tanulási képességvizsgálati lap,

-

pedagógiai

teljesítménymérések )félévi és év végi osztályszintő felmérések

eredményei).

14. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítıben és az év végi bizonyítványban a következı tantárgyakból elért eredmények kerülnek minısítésre: -

negyedik

magyar

évfolyamon:

matematika,

környezetismeret,

nyelv,

magyar

ének-zene,

irodalom,

rajz,

idegen

nyelv,

technika,

testnevelés,

irodalom,

történelem,

informatika. -

ötödik

évfolyamon:

idegen

nyelv,

magyar matematika,

nyelv,

magyar

informatika,

természetismeret,

ének-zene,

rajz, technika, testnevelés. -

hatodik

évfolyamon:

idegen

nyelv,

magyar

matematika,

nyelv,

magyar

informatika,

irodalom,

természetismeret,

történelem, földrajz,

ének-zene, rajz, technika, testnevelés, egészségtan. Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

123

-

hetedik

idegen

évfolyamon:

nyelv,

magyar

matematika,

nyelv,

magyar

informatika,

fizika,

irodalom, biológia,

történelem,

kémia

földrajz,

ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika. -

nyolcadik

idegen

évfolyamon:

nyelv,

ének-zene,

magyar

matematika,

rajz,

technika,

nyelv,

informatika,

magyar fizika,

testnevelés,

irodalom,

biológia,

mozgókép

történelem,

kémia, és

földrajz,

médiaismeret,

egészségtan, -

fakultációs órák angol, elsısegélynyújtás tanfolyam, csecsemıgondozás tanfolyam,

természetismereti gyakorlatok. 15. A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a

példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

16. A tanulók magatartását az 1-4. évfolyamon félévkor és a tanítási év végén az osztályfınök szövegesen minısíti és ezt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A negyedik év végére és a további (5-8.) évfolyamokon a tanuló magatartását az osztályfınök minden hónap végén szövegesen értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

17. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık általánosan: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

-

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

-

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

-

tisztelettudó;


124

-

társaival,

nevelıivel,

a

felnıttekkel

szemben

udvariasan,

elızékenyen, segítıkészen viselkedik; -

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

-

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

-

nincs írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy megrovása;

b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

tanórán

vagy

a

tanórán

kívüli

foglalkozásokon

rendesen

viselkedik; -

feladatait a tıle elvárható módon teljesíti;

-

feladatokat

önként

nem,

vagy

ritkán

vállal,

de

a

rábízottakat

csak

felkérésre,

teljesíti; -

az

osztály-

vagy

az

iskolaközösség

munkájában

biztatásra vesz részt; -

nincs írásbeli intıje vagy megrovása.

c) Változó (3) az a tanuló, aki. -

az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be;

-

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

-

feladatait nem minden esetben teljesíti;

-

elıfordul,

hogy

társaival,

a

felnıttekkel

szemben

udvariatlan,

durva; -

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

-

igazolatlanul mulasztott;

-

osztályfınöki intıje van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki: -

a házirend elıírásait sorozatosan megsérti;

-

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

-

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;


125

-

társaival,

a

felnıttekkel

szemben

rendszeresen

udvariatlanul,

durván viselkedik; -

viselkedése

romboló

hatású,

az

iskolai

nevelést,

oktatást

akadályozza; -

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

-

több

szaktanári

figyelmeztetést

kapott,

illetve

van

osztályfınöki

megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Magatartás

példás

jó

változó

rossz erısen kifogásolható, másokat erısen zavaró, negatív

1. Fegyelmezettsége

nagyfokú, állandó, másokra pozitívan kiható

megfelelı, még nem teljesen a sajátja

másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni

2. Viselkedés kultúrája, hangneme

kifogástalan, példaértékő, tisztelettudó, udvarias

kevés kivetni valót hagy maga után

udvariatlan, nyegle

3. Hatása közösségre, társas, emberi kapcsolatai

pozitív, aktív, segítıkész, jóindulatú, élen jár, kezdeményezı

részt vesz, de befolyást nem gyakorol, jóindulatú

nem árt, ingadozó, vonakodó, komiszkodó, csipkelıdı

negatív, goromba, lélektelen, megfélemlítı

4. Iskolai szabályok betartása

betartja, arra ösztönöz, nincs 3-nál több késése, illetve igazolatlan mulasztása

néha hibázik, nincs 1-nél több igazolatlan mulasztása

részben tartja be

sokat vét ellene

5. Felelısségérzete

nagyfokú felelısségtudat

idınként feledékeny

ingadozó

felelıtlen, megbízhatatlan

durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó

18. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a

példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

126

19. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök szövegesen minısíti, és azt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A negyedik év végére és a további (2-8.) évfolyamokon a tanuló szorgalmát az osztályfınök minden hónap végén szövegesen értékeli a nevelıtestület véleménye alapján. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 20. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

képességeinek

megfelelı,

egyenletes

tanulmányi

teljesítményt

nyújt; -

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

-

a

tanórákon

aktív,

szívesen

vállal

többlet

feladatokat

is,

és

azokat

órákra

mindig

elvégzi; -

munkavégzése pontos, megbízható;

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

-

taneszközei

tiszták,

rendesek,

és

ezeket

a

tanítási

elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

képességeinek

megfelelı,

viszonylag

egyenletes

tanulmányi

teljesítményt nyújt; -

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

-

a tanórákon többnyire aktív;

-

többlet való

feladatot, részvételt

tanórán

önként

nem

kívüli vagy

foglalkozáson ritkán

vállal,

vagy de

az

versenyeken ilyen

jellegő

megbízatást teljesíti; -

taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek: -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl;

-

tanulmányi

munkája

ingadozó,

a

tanulásban

nem

kitartó,

feladatait

nem mindig teljesíti; Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

127

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

-

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

-

önálló

munkájában

figyelmetlen,

a

tanórán

többnyire

csak

figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -

képességeihez

mérten

keveset

tesz

tanulmányi

fejlıdése

érdekében; -

az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

-

feladatait többnyire nem végzi el;

-

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

-

a

tanuláshoz

nyújtott

nevelıi

vagy

tanulói

segítséget

nem

fogadja

el, annak ellenszegül; -

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Szorgalom 1. Tanulmányi munkája

2. Munkavégzése

3. Kötelességtudata

4. Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája

példás

jó

céltudatosan törekvı, figyelmes, törekvı odaadó, igényes a tudás megszerzésére kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan

kifogástalan

rendszeres, érdeklıdı

rendszeres, többnyire önálló

megfelelı, néha ösztökélni kell

elıfordul, ösztönzésre dolgozik

változó

hanyag

ingadozó

hanyag, lassító

rendszertelen, hullámzó, önállótlan,

megbízhatatlan, gondatlan

felszerelése gyakran hiányos

ritkán


nincs ellenırzıje, felszerelése többnyire hiányos

egyáltalán nem

128

Ellenırzıhiány - 3 alkalommal hagyja otthon a tanuló: osztályfınöki szóbeli figyelmeztetés - 5 alkalommal hagyja otthon a tanuló: osztályfınöki írásbeli figyelmeztetés - 10 alkalommal hagyja otthon a tanuló: osztályfınöki intı Az ellenırzı gondatlanság miatti elvesztése: osztályfınöki intı az új ellenırzıbe. (Új ellenırzıt a tanuló az iskolatitkárnál kaphat az adott év árának megfelelı értékben.) A diákok magatartás illetve szorgalom jegyeit félévkor és év végén, osztályozó értekezleten állapítjuk meg, szöveges értékeléssel és nevelıtestületi illetve osztályban tanító tanárok, tanítók megkérdezése, egyeztetése, jóváhagyása útján. Az osztályzat kialakításában a tanulót tanító pedagógusokon kívül az igazgató illetve igazgatóhelyettes, valamint a napközis nevelıje illetve az ıt ebédeltetı tanárok vesznek részt. Az értékelés a fenti táblázatok szempontjai alapján történik, de figyelembe kell venni a tanuló késéseit, igazolatlan hiányzásait, az ellenırzıbe tett dicsérı és büntetı bejegyzéseket valamint az „ellenırzı hiányait” is. Az értékelés nem automatikus, azaz elıfordulhat, hogy a tanuló csak egy-két szempontból esik a rosszabb kategóriába, mégis a rosszabb osztályzatot kapja, s elıfordulhat az is, hogy egy-egy esetben jobb érdemjegyet kap a diák annak ellenére, hogy több szempontból is a rosszabb kategóriába esik. Vitás esetben, az értékelésben részt vevı pedagógusok szavaznak, a jobbik érdemjegyet 2/3os szavazati többség esetén kaphatja meg a tanuló. Nem kaphat a tanuló példás (5) érdemjegyet sem magatartásból, sem szorgalomból, ha a szavazók közül két fı nem ért egyet a példás (5) minısítéssel. Az a tanuló, aki bármilyen tantárgyból elégtelen (1) illetve nem felelt meg értékelést kap a szorgalmára csak hanyag (2) érdemjegyet kaphat. Igazgatói intés, figyelmeztetés esetén a magatartás csak rossz (2) érdemjegy lehet.

21. Azt a tanulót, aki képességihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít,

-

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,


129

-

vagy

az

osztály,

illetve

az

iskola

érdekében

közösségi

munkát

végez, -

vagy

iskolai,

versenyeken,

illetve

iskolán

vetélkedıkön

kívüli vagy

tanulmányi, elıadásokon,

sport,

kulturális

bemutatókon

stb. vesz

részt, -

vagy

bármely

más

módon

hozzájárul

az

iskola

jó

hírnevének

megırzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 22. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: -

szaktanári dicséret,

-

napközis nevelıi dicséret,

-

osztályfınöki dicséret,

-

igazgatói dicséret,

-

nevelıtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén -

szaktárgyi teljesítményért,

-

példamutató magatartásért,

-

kiemelkedı szorgalomért,

-

példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért jutalomkönyvvel jutalmazható,

- aki példás magatartású és legalább 3 tantárgyból kitőnı érdemjegyet kapott tanév végén nevelıtestületi dicséretben részesül. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át. d) Az iskolai szintő versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók osztályfınöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.


130

f) A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicsérettel és jutalomkönyvvel ismerjük el. g) Szempontsor a jutalomkiránduláson való részvétel elbírálásához: Az elbírálás az osztályok pontozó-értékelı táblázata valamint a tanulók magatartásának figyelembevételével történik. Az értékelési rendszer elemei: - közösségi munka - társadalmi munka - kulturális tevékenység - sport tevékenység - magatartás

A községi, területi, megyei, országos rendezvényeken, versenyeken történı részvétel; ott szerzett helyezés nagyobb hangsúlyt kap az osztályközösségek értékelésében. A jutalomkiránduláson résztvevı tanulók kijelölése – az értékelési rendszer alapján – az osztályfınökök kompetenciája. A jutalmazott tanulók számának meghatározása az egyes osztályok között létszámarányosan történik, indokolt esetben átcsoportosítható. A jutalomkirándulás helyét és programját az alsós munkaközösség ill. a nevelési munkaközösség közösen határozza meg, figyelembe véve az intézmény anyagi lehetıségeit. A jutalomkiránduláson résztvevı tanulóktól szükség esetén anyagi hozzájárulás kérhetı. 23. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni. 24. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, -

vagy a házirend elıírásait megszegi,

-

vagy igazolatlanul mulaszt,

-

vagy

bármely

módon

árt

az

iskola

jó

hírnevének

büntetésben

lehet

részesíteni.


131

25. Az iskolai büntetések formái: -

szaktanári figyelmeztetés;

-

napközis nevelıi figyelmeztetés;

-

osztályfınöki figyelmeztetés;

-

osztályfınöki intés;

-

osztályfınöki megrovás;

-

igazgatói figyelmeztetés;

-

igazgatói intés;

-

igazgatói megrovás;

-

tantestületi figyelmeztetés;

-

tantestületi intés;

-

tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 26. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.


132

XVIII. Jutalmazások, büntetések, elismerések Jutalmazások 1. szaktanári írásbeli dicséret, 2. osztályfınöki írásbeli dicséret, 3. igazgatói elismerés (az osztály elıtt ismertetni kell vagy ügyeletátadáskor), 4. igazgatói dicséret (írásban), 5. Nevelıtestületi dicséret.

Büntetések 1. rendbontások 2. szaktanári írásbeli figyelmeztetés, 3. osztályfınöki írásbeli figyelmeztetés, 4. szaktanári intés 5. osztályfınöki intés, 6. igazgatói szóbeli illetve írásbeli figyelmeztetés, 7. igazgatói intés, 8. kedvezmények megvonása (írásban) 9. fegyelmi eljárás, (a Közoktatási törvény 76. §-nak megfelelıen)

A jutalmazás és büntetés alkalmazásainál - indokolt esetben - nem kell a fokozatok betartásához alkalmazkodni, azonnal magasabb fokozatú jutalmazás és büntetés is adható.

Elismerések

- háziversenyek (tanulmányi, mővészeti, sport) I-III. helyezettjének osztályfınöki írásbeli dicséret, - területi versenyek (tanulmányi, mővészeti, sport) I. helyezettjének igazgatói dicséret, II-III. helyezettjének szaktanári dicséret, valamint 1 szabadnap 1 évben - régiós, országos versenyek


133

I-X. helyezettjének igazgató dicséret, és 2 szabadnap 1 évben - egyéb kiemelkedı teljesítményért -

oklevél

-

LÁDA díjai

-

LBE elismerése

-

Könyvjutalom, tárgyjutalom


134

XIX. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez elıírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

1. a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, osztályozható, tartalmilag, külalakilag.

2. 1-4. osztályokban: -

magyar

nyelv

és

irodalomból

és

matematikából

napról

napra

a

tanórai

anyag gyakorlására, elmélyítésére, -

hétvégére adható a hét közben adottal megegyezı mennyiségben,

-

verstanulás egy hét határidıvel,

-

szorgalmi feladatok.

3. 5-8. osztályokban: -

szóbeli feladatok naponta,

-

írásbeli

feladatok

gyakran

a

tanórai

anyag

gyakorlására,

elmélyítésére, -

szorgalmi feladatok külön „jutalomért”,

-

hétvégére adható legyen írásbeli feladat is.

4.

A

hosszabb

szünetekre

(ıszi,

téli,

tavaszi)

adható

írásbeli

házi

feladat

a

adni,

mivel

a

hét közben feladottal megegyezı mennyiségben. A

nyári

szünetre

nincs

értelme

írásbeli

házi

feladatot

megoldás és az értékelés között hosszú idı telik el. Kivételt képeznek a következı év kötelezı olvasmányainak jegyzéke, azt a tanulónak május hónapban írásban ki kell adni, az elemzés szempontjaival együtt.


135

XX. A tanulók fizikai állapotának mérése

1.

Egészség,

fizikai

fittség,

általános

teherbíró-képesség:

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismert megfogalmazása szerint az egészség, a jó testi, lelki és szociális közérzet állapota, amely nem csak a betegség és más testi-lelki zavarok hiányát jelzi, hanem jogot is az egészségre, a lehetı legteljesebb jó közérzetre. Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz évente két alkalommal (tanév elején és tanév végén) a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minısítéséhez, az AEROB kapacitás és az általános testi erı mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt

kell

megbízhatóan, objektív módon mérni és értékelni. A módszertani segédanyag, amelyet az Oktatási Minisztérium által megbízott „Testnevelési Bizottság” dolgozott ki. A szakanyag neve: Minihungarofit. A vizsgálati módszert kidolgozta: dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó. A vizsgálatban résztvevık a Német Nemzetiségi Általános Iskola Általános Iskola tanulói.

2. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fı célja: Az iskolai testnevelés és sport egészségırzı hatásának növelése, egészségmegırzı szerepének népszerősítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minıségellenırzés: az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése, minısítése. Minıségbiztosítás: Minden tanuló – képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával - úgy jusson el a felnıtté válásig, hogy az egészség létezéséhez szükséges fizikai fittness szint „megkívántság” vagy „kell” értékét elérje és megtartsa. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása.


136

XXI. Intézményszervezési változás Foglakozásokat 16 óráig kell szervezni, amelyen a tanuló részt vesz, 17 óráig a felügyeletet kell biztosítani (Nkt. 27.§ 2) -

az iskola a tanulók heti kötelezı órái és az osztályok (6. sz. M.) engedélyezett idıkerete közti különbséget csop. bontásra és egyéb foglakozáshoz veheti igénybe, a fenti órák terhére kötelezı megszervezni a HH-tanulók, tehetséges tanulók, BTM-tanulók 1-3 fıs foglalkozásait

-

a heti idıkeret az iskolában az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható.

-

Heti 10 órát kell biztosítani a magántanulók foglalkozására

-

Évismétlés esetén, illetve ha a tanulók eredményes felkészülése szükségessé teszi heti 2 óra egyéni foglalkozást, kell biztosítani

Az iskolavezetés ügyeletet tart 8-17 óráig az iskolában. Esetleges kettıs hiányzásnál hivatalos ok miatt akkor az SZMSZ-ben leírtaknak megfelelı helyettesítési rend lép életbe. (A napközis és a tanulószoba vezetésre kijelölt kolléga kerül megbízásra.) Az iskolában alsó tagozaton 700-tól 17 óráig tart a nyitva tartás. 700-745-ig illetve 1630-1700-ig felügyeletre kerül sor indokolt szülıi kérésre, melyet írásban kell benyújtania szeptember hónapban.


137

XXII. Az iskola élet- és munkarendje, hagyományai

Általános munkarend Az iskola általános munkarendjét a szervezeti és mőködési szabályzata, a házirendje és az iskola, éves munkaterve szabályozza. A iskolai élet, éves rendjét az Oktatási miniszter tanév rendjérıl kiadott rendelete alapján a nevelıtestület határozza meg és rögzíti a munkatervben. A tantárgyfelosztás alapján elkészített órarend alapozza meg az iskolai munka heti- és a napirendjét.

Az iskola, tanítási napokon 7. 00 – 20. 00 óráig tart nyitva. A sportcsarnok tanítási napokon 7-22 óráig, szombat-vasárnap az igénynek megfelelıen tart nyitva. A tanítási napok általános napirendje: Délelıtt: (8.00 – 13.30) tanítási órák, melyek hossza 45 perc. Délután: az egyes osztályok tanítási óráinak befejeztével kezdıdıen napközis, tanulószobai foglalkozások, illetve egyéb tanórán kívüli foglalkozások, hit és vallásoktatások. (A napközis csoportok és a menzán étkezık ebédelési rendjét is az órarend függvényében alakítjuk ki.)

Hagyományok, kiemelt területek A tanórákon folyó oktató és nevelımunkához szorosan kapcsolódnak a tanítási idın kívül szervezett programok. Iskolánkban változatos programokkal igyekszünk színesebbé tenni tanulóink életét. A programokat iskolánk pedagógusai szervezik (amennyiben a tanulólétszám lehetıvé teszi alkalmazását, szabadidı szervezı vezetésével), de lebonyolításukban gyakran volt levéli diákok is részt vesznek. Igen kedveltek tanulóink körében a kézmőves foglalkozások, országjáró kirándulások, a már hagyománnyá vált farsangi rendezvényünk, az évenként megrendezett akadályverseny, gyermeknapok.


138

Évenként ismétlıdik Ki mit tud? -unk is, amelyen a tanulók bemutathatják egyéni képességeiket, tehetségüket. A legjobbak produkciójukat az iskola összes diákjának és az érdeklı szülıknek „Ki mit tud? Gála” rendezvényünk keretében mutathatják be. Minden évben készül színjátszó csoportunk vagy valamely osztály rendezésében, színi elıadás, bemutatkozás.

Kiemelt szerepe van nálunk az iskolai ünnepélyeknek, (okt. 23., márc. 15., Karácsony) melyeknek magas színvonalát mindig más és más osztály biztosítja, lehetıséget kapva ezzel is a tehetségek feltárására és kibontakoztatására. Hagyománnyá váltak az osztálykeretben megtartott, hangulatos karácsonyi ajándékozások és anyák napi ünnepségek is.

Nyílt napot és egyéb iskolába invitáló rendezvényeket (ovisuli) tartunk a leendı elsısöknek és szüleiknek, ahol betekintést nyerhetnek iskolánk életébe és megismerkedhetnek gyermekük leendı tanítóival is.

Kiválóan vezetett Pacsirták nevő kórusunk közszerepléseivel megalapozott hírnevet szerzett. Rendszeresen szerepelnek az iskolai ünnepélyek alkalmával, különbözı kórus versenyeken és egyéb rendezvényeken vesznek részt.

Az iskolai diákönkormányzat iskolarádiót szeretne üzemeltetni a nagyszünetben, ezen kívül javaslataikkal, véleményalkotási lehetıségeikkel élve tevékenyen vesznek részt az iskolai élet szervezésében.

Számos szakkör és sportkör biztosít lehetıséget tanulóink képességeinek minél magasabb szintő kibontakoztatására, a szabadidı hasznos eltöltésére. Hagyománnyá szeretnénk tenni a „Levéli Kézilabda Kupát”, melyet 2007/2008-es tanévben rendeztünk elıször.

Kollégánk rendszeresen szervez erdei iskolát, ahol tanulóink megismerkednek az adott vidék növény- és állatvilágával, s a környezetvédelem alapjaival, kulturális értékeivel.


139

Nyári táboraink is nagyon népszerőek. Diákjaink télen, korcsolyázáson vehetnek részt. A hagyományosan Dunaszigeten rendezett táborban pedig a gyerekek megismerkedhetnek Szigetköz életével és egyéb kézmőves technikákat (batikolás, gyöngyfőzés, szalvéta technika, üvegfestés stb.) sajátíthatnak el.

A már ifjakká, felnıttekké váló „volt levéli diákok” is segítik munkánkat, diákjaink számára rendszeresen szervezett programjaik kedveltek tanulóink körében.

Iskolánk a mosonmagyaróvári Nevelési Tanácsadóval megállapodást kötött az SNI/b – (Sajátos Nevelési Igényő tanulók) és BMT (beilleszkedési és magatartási, tanulási zavarral rendelkezı) tanulók ellátásának, fejlesztésének összehangolása érdekében. (melléklet)

Iskolánkban gyógytestnevelés órák tartásával a testjavításra, túlsúlyos gyermekek testsúly kontrolálására van lehetıség, melyet minden év szeptemberében az iskolaorvos javaslatára a szakorvosi vélemény alapján végzünk el.


140

XXIII. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelı és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az elsı és ötödik évfolyamon, majd ezt követıen felmenı rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2021. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelık szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem mőködik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2018/2019. tanév során a nevelıtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedı – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen, pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A nevelıtestület felkéri a Szülıi Szervezetet, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2017/2018. tanév lezárását követıen átfogóan elemezze. II.

A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelıtestület bármely tagja;

-

a nevelık szakmai munkaközösségei;

-

az iskolaszék;

-

a szülıi munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.


141

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diákönkormányzati képviselıi útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását az igazgató fogadja el, a nevelıtestület elıkészítı tevékenységét követıen a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A Német Önkormányzat valamint a Diákönkormányzat egyetértésével. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követı tanév szeptember elsı napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. 1. A

pedagógiai

program

egy-egy

példánya

a

következı

személyeknél,

illetve intézményeknél tekinthetı meg: -

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola nevelıi szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

-

a községi könyvtárban.

-

az iskola honlapján

-

Német Önkormányzatnál

Felvilágosítást kaphatnak a pedagógiai programról: • igazgató, • igazgató helyettestıl. Levél, 2013. március 26.

PH

…………………………….. Fenyvesi Gyöngyi igazgató


142


143

3. Záradékok A Szülıi Munkaközösség véleményezése, elfogadása: A Pedagógiai Programot az iskola Szülıi Munkaközösség megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta. Levél, 2013. március 26.

.............................................. Borosné Szakács Mária a Szülıi Munkaközösség vezetıje

A diákönkormányzat véleményezése, elfogadása:

A diákönkormányzat 2013. március 26-án tartott ülésén a Levéli Német Nemzetiségi

Általános Iskola Pedagógiai programját áttekintette, s annak tartalmával egyetért.

………………………….

…………………………

DÖK elnöke

Fenyvesi Gyöngyi, DÖK segítı tanár

A nevelıtestület határozata: A tantestület a Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai programjának módosítását, s annak mellékleteit

- Egészségnevelési és környezeti nevelési programját valamint a

tanterveket – a 2013. március 26-án tartott nevelıtestületi ülésén elfogadta.

…………………………. Nagyné Téglás Erika Nevelıtestület képviseletében

Az iskola egészségügyi szolgálat véleményezte az egészségnevelési és környezetnevelési programot s azt jóváhagyta.

Levél,………………………………… ……………………………………… Dr. Bartalos Gábor iskolaorvos

………………………………… Ph.

Földesné Varga Eszter védını


144

Levél Község Képviselı-testülete megtárgyalta és jóváhagyta a pedagógiai programot

Levél, 2013. ………………..

Ph.

…………………………….. Papp Zoltán polgármester

Német Önkormányzat 2013. ……………..megtartott Képviselı-testületi ülésén megtárgyalta és jóváhagyta. Levél, 2013. ………………..

Ph.

…………………………….. Domonkos Sándor elnök

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint fenntartó jóváhagyta.

Mosonmagyaróvár, 2013. ………………..

Ph.

…………………………….. Resch Erzsébet tankerületi igazgató


145


146

HELYI TANTERV I.

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelezı és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az elıírt tananyag és követelmények

1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezı tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: • • •

•

TANÉV

HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; HK2003 = a 2003. szeptemberétıl bevezetett, a tanulók kötelezı óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétıl érvényes helyi tanterv. H2013 = kerettanterv

1. 2. Bevezetı szakasz

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdı szakasz Alapozó szakasz

7. 8. Fejlesztı szakasz

20042005

H2004

HK2003

HK2001

HK2001

HK2003

HK2003

HK2001

HK2001

20052006

H2004

H2004

HK2003

HK2001

HK2003

HK2003

HK2003

HK2001

20062007

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

20072008

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

20082009

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

HK2003

20092010

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

20102011

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

20112012

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004


147

20122013

H2012

H2004

H2004

H2004

H2012

H2004

H2004

H2004

20132014

H2012

H2012

H2004

H2004

H2012

H2012

H2004

H2004

20142015

H2012

H2012

H2012

H2004

H2012

H2012

H2012

H2004

20152016

H2012

H2012

H2012

H2012

H2012

H2012

H2012

H2012

2. H2013. kerettantervre készített helyi tanterv óraterve

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika

1. évf.

2. évf.

8,5 314,5

8,5 314,5

4

148

4

3. évf.

148

4. évf.

8

296

7

259

4

148

3

111

Informatika

-

-

-

1

37

Idegen nyelv

-

-

-

3

111

Környezetismeret

1

37

1

37

1

37

2

74

Ének-zene

1

37

1

37

1,5

55,5

1

37

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

Technika és életvitel

1

37

1

37

1

37

1

37

Testnevelés és sport

3

111

3

111

3

111

3

111

0,5

18,5

0,5

18,5

Rajz

Szabadon tervezhetı óra (beépítésre került a m. ny. és ir.ba) Kötelezı óraszám a törvényben

20

20 740

52.§(7) nem kötelezı tanórák (10%) 52.§ (11/c) tehetséggondozás, felzárkóztatás (12 %) Nem kötelezı órák összesen: 18,5

0

20 740

0

22,5 832,5 740

2

2

2

2,25

2,4

2,4

2,4

2,7

4,4

4,4

4,4

5

Nem kötelezı órák felhasználása


18,5 óra

148

•

Választható tanórák (id. nyelv)

•

Tehetséggondozás (matematika)

0,5

(magyar)

1

1,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5 0,5

0,5 •

Felzárkóztatás

1

•

Csoportbontás (idegen nyelv)

1

1

1 3

(informatika) 1 •

Tömegsport

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és áll.ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret (hon és népism.) Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene

1

1

1

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

3,5 129,5

3,5 129,5

4

148

4

148

2 3 4 0,5 2

74 111 148 18,5 74

2 3 3 1 1,5

74 111 111 37 55,5

1

37

0,5

18,5

1 1

37 37


1

2 3 3 1

74 111 111 37

2 3 3 1

74 111 111 37

1,5 1,5 1,5 1,5 1

55,5 55,5 55,5 55,5 37

1,5 1,5 1,5 1,5 1

55,5 55,5 55,5 55,5 37

149

Rajz Mozgóképkultúra és médiaism. Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Ember és társ.ism., etika Osztályfınöki Kötelezı óraszám törvényben Nem kötelezı órák 52.§(7) nem köt. tanórák (25 ill. 30%) 52.§ (11/c) tehetséggondozás, felzárkóztatás (12 %) Összesen: 37,6

1,5

55,5

1,5

55,5

1 2,5

37 92,5

1 2,5

37 92,5

1

37

0,5

18,5

1

a 22,5 832,5 22,5 832,5 5. évf.

6. évf.

•

•

• •

0,5 18,5 1 37

1 37 2,5 92,5 0,5 18,5 0,5 18,5

0,5 2,5 0,5 0,5

18,5 92,5 18,5 18,5

25

25

925

925

7. évf.

8. évf.

5,6

5,6

7,5

7,5

2,7

2,7

3

3

8,3

8,3

10,5

10,5

Nem kötelezı órák felhasználása •

37

Választható tanórák: matematika 1 id.nyelv 2 inform. 0,5 Csoportbontás: idegen nyelv 3 3 informatika 1 1 technika 1 1 Tehetséggondozás: matematika 0,5 0,5 újságírás, színj. Felzárkóztatás 1 1 Tömegsport, sportfoglalkozás 1,5

Tanórán kívüli tevékenységek 53.§ (1.,2) Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai Programja

37,5 óra 1

1 2

3

3 1

1

1

1

0,5

0,5 1

1

1 1,5

69,5 óra 150

•

Napközis foglalkozás: - alsós (53.§ (4) - felsıs „

4,5 x 5 = 22,5 3 x 5 = 15,0

37,5

15

15

•

Kötelezı hab., rehab. órák SNI tanulóknak

•

Szakkörök: - rajz - szövés, kézimunka - gyöngyfőzés - énekkar - zöld szív

1 1 1 1 1

5

Egyéb: - rendszergazda - GYIV (Kt.szerint 0,5 ped. állás kellene) - eszmei of. (Kt.1.sz. mell.. 5 %)

1 2 9

12

•

Összes heti óraszám

328,0


151

Német Nemzetiségi Általános Iskola OM: KIK: PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

Recommend Documents