GYÖRGYI DÉNES ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE. OM azonosító: KIK azonosító:

GYÖRGYI DÉNES ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE

OM azonosító: 037050 KIK azonosító: 171002

1

Tartalom Házirend hatálya ......................................................................................................................... 3 Tanuló jogai............................................................................................................................ 3 Tanulók kötelességei .............................................................................................................. 4 Tanulókra vonatkozó egyéb szabályozások ........................................................................... 5 A tanulói jogviszonnyal összefüggő szabályok ..................................................................... 5 A tanulók részvételi joga az intézményi döntési folyamatban ............................................... 6 Tanulmányok alatti vizsgák szabályai .................................................................................... 7 Felmentések, másutt szerzett bizonyítványok beszámítása .................................................. 10 Késések, mulasztások engedélyezése, igazolása .................................................................. 11 Tanulók jutalmazásának elvei és formái .............................................................................. 12 Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei .................................................. 13 A térítési díj és a tandíj fizetésének rendje ........................................................................... 14 Napközi ................................................................................................................................ 15 Szociális támogatások .......................................................................................................... 15 Az iskola munkarendje ............................................................................................................. 16 A tanórán kívüli foglalkozások és azok munkarendje ......................................................... 16 Az óraközi – délelőtti és délutáni foglalkozások közötti szünetek ...................................... 18 A termek és a folyosók rendje .............................................................................................. 19 A tanulók felszerelése .......................................................................................................... 19 Az iskolai munka ellenőrzése, számonkérése ...................................................................... 20 A tanulók tantárgyválasztásának és módosításának eljárása................................................ 20 A tanulók megbízatásai ........................................................................................................ 20 Az iskola létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje ............................................... 21 A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára, díjazására vonatkozó szabályok .............................................................................................................................. 21 Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve .................................................................. 22 A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája .................................................... 22 Az iskola által szervezett, a Pedagógiai Program megvalósításához kapcsolódó, kötelező iskolán kívüli rendezvényeken elvárt és tiltott tanulói magatartás ...................................... 22 Rendkívüli események esetén szükséges teendők .................................................................... 23 Balesetvédelem, védő-, óvó intézkedések a tanulók részére ................................................ 23 Eljárás bombariadó esetén .................................................................................................... 24 Eljárás tűzriadó esetén .......................................................................................................... 24 Iskolánkba történő felvétel eljárási rendje ............................................................................... 26 Záró rendelkezések ................................................................................................................... 27

2

Házirend hatálya A Házirend hatálya kiterjed a Györgyi Dénes Általános Iskola tanulóira, pedagógusaira, az iskola más alkalmazottjára és azokra a szülőkre (gondviselőkre), akik az iskola tanulóinak törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelezettségeket az intézményben. A Házirend - szabályozza az iskolai életet (beleértve az iskolába érkezéstől az onnan való távozásig, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedést is), valamint az iskola területén kívüli iskolai rendezvényeket; a tanár-diák viszonyt, és a diáknak a többi diákkal, a diákoknak egymással kapcsolatos magatartását is. Megfogalmazza azokat az alapelveket, helyi magatartási szabályokat, amelyekhez a tanuló az iskolai munka zavartalansága és eredményessége érdekében köteles alkalmazkodni, azokat tudomásul venni. A Házirend betartása az érintettek számára kötelező, megsértésük fegyelmi vétség lehet, ami fegyelmi eljárást vonhat maga után.

Tanuló jogai A Közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei, az iskola pedagógiai programja, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzata részletesen tartalmazzák a diákok egyéni és kollektív jogait. Ezek a dokumentumok az iskola igazgatójánál bármelyik tanulónknak és a Diákönkormányzatnak rendelkezésére állnak. Az egyéni jogok A tanulók legfontosabb egyéni jogai: a személyiség szabad kibontakoztatásának joga, a véleménynyilvánításhoz való jog, a jogorvoslathoz való jog, a kérdéshez és érdemi válaszhoz való jog, a nyilvánossághoz való fordulás joga, a teljes bizonyossághoz való jog, a tájékoztatáshoz való jog. a magánélethez való jog, különleges gondozáshoz való jog, önazonossághoz való jog, a tantárgyválasztáshoz való jog.  A tanuló minden őt érintő kérdésben szabadon kinyilváníthatja véleményét, amelyet korára, érettségi fokára való tekintettel kell értékelni. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával a tanuló joga véleményt mondani az őt tanító pedagógus munkájáról és az intézmény működéséről. A véleménynyilvánítás fóruma lehet, az DÖK gyűlése, az osztályfőnöki óra, stb. A tanulók véleményének kinyilvánítása csak oly módon történhet, hogy az iskola alkalmazottjainak és tanulóinak a személyiségi joga, emberi méltósága nem sérülhet.  A tanuló joga tájékoztatást kapni és javaslatokat tenni a személyét és tanulmányait érintő kérdésekben. Két héten belül érdemi választ kell kapnia mindazokban a kérdésekben, amelyeket az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez intéz.  A tanulónak jogában áll érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesülni, jogában áll a kijavított dolgozatokat 10 munkanapon belül visszakapni.  A levéltitok védelme minden esetben megilleti a tanulót.  A tanuló szociális és társadalmi juttatásban részesülhet (segély, menza).  Érdeklődésének és felkészültségének megfelelően választhat a nem kötelező tantárgyak, foglalkozások közül. Részt vehet korrepetáláson, jelentkezhet szakkörbe, tanulmányi versenyre, felvételi előkészítőre.

3



    

A tanulónak joga- a szülő választása alapján-, hogy magántanuló legyen, illetve kérheti a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentést. A felmentés szólhat valamennyi tanórára, vagy annak egy részére. A magántanuló igénybe veheti azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a Györgyi Dénes Általános Iskola minden tanulója. A magántanulói vagy felmentési kérelmeket az iskola igazgatójánál kell benyújtani. Napközi otthonos, tanulószobai, menzai ellátásban részesülhet. Joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, ennek módjáról minden év elején az iskola külön munkatervet kap a helyi egészségügyi szolgálattól, amit az osztályfőnökök közvetítenek a tanulók felé. Kérelmére kedvezményes tanszerellátásban részesülhet. A tanulót megilleti az iskolaváltás joga, ehhez kapcsolódó kérelmeket az iskola igazgatójánál lehet benyújtani. A választott iskolától, -amelyben a tanuló folytatni szeretné a tanulmányait- befogadó nyilatkozatot kell kérnie a szülőnek. a tanulónak joga, hogy hitbéli meggyőződésének megfelelően iskolánkban, egyházi jogi személy által szervezett hit-és erkölcstanoktatásban rész vegyen

A kollektív jogok A tanulók legfontosabb kollektív jogai: a döntési jog, a részvételi jog, a képviseleti jog, a használati jog, a javaslattételi jog, véleményezési jog, egyetértési és jogorvoslati jog. Tanulóink a kollektív jogokat a Diákönkormányzat útján gyakorolják. A diákönkormányzat véleményezési joga szempontjából az iskola egy évfolyama vagy tanulólétszámának 25 %-át meghaladó közösség minősül nagyobb közösségnek.  A tanulók joga részt venni az iskola rendezvényein igénybe venni az iskola helyiségeit, eszközeit, felszereléseit, szolgáltatásait.  A tanulók joga, hogy választók és választhatók legyenek a diákképviseletbe, ezen jogukat tanulmányi eredményük nem csorbíthatja.  Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére, a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre, melynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdés kiterjed.  A diákönkormányzat gyakorolja a véleményezési jogát azokban a kérdésekben, amelyeket a Közoktatási törvény biztosít számára.  A diákönkormányzat képviseli a diákok vagy azok nagyobb csoportjainak érdekeit.  A diákönkormányzat működési kereteit a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzata részletezi.  Ha a tanulót sérelem érte, vagy úgy érzi, hogy jogsérelem éri, panaszával a diákönkormányzathoz fordulhat. A diákönkormányzat a diákmozgalmat segítő tanáron keresztül intézi a problémát, vagy közvetlenül az igazgatóhoz, annak helyetteséhez fordul orvoslásért.

Tanulók kötelességei A tanuló kötelessége, hogy  betartsa a Házirendet;  részt vegyen a tanórákon, kötelező foglalkozásokon, és oda pontosan érkezzen;  képességeinek megfelelően eleget tegyen - rendszeres tanulással és fegyelmezett magatartással – tanulmányi kötelezettségeinek;

4

       

rendszeresen elhozza az iskolába a tanórákhoz, egyéb foglalkozásokhoz szükséges eszközöket, felszereléseket, ellenőrző könyvét; rendeltetésének megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, berendezéseket, védje az intézmény létesítményeit, felszereléseit. minden tanulónktól elvárjuk, hogy ügyeljen az iskola környezetének tisztaságára, és óvja azt, segítse elő a nevelési-oktatási intézmény feladatainak teljesítését, és őrizze jó hagyományait; tanúsítson tiszteletet a pedagógusok, valamint más iskolai dolgozók személye és munkája iránt, becsülje társait, fegyelmezett magatartásával az intézmény területén kívül is járuljon hozzá az iskola jó hírnevéhez; óvja saját és társai testi épségét. személyes adatainak megváltozatásáról az osztályfőnököt tájékoztassa tanúsítson tiszteletet a pedagógusok, valamint más iskolai dolgozók személye és

Tanulókra vonatkozó egyéb szabályozások

           

A tanulóknak ismerniük kell, és be kell tartaniuk az iskola balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi előírásait. Nem megengedett az iskolában az agresszív, kihívó, -(ami megjelenhet öltözékben, viselkedésben, kommunikációban)- mások személyiségi jogait sértő és testi épségét veszélyeztető magatartás. A tanulók az iskolában tisztán, ízlésesen, alkalomhoz illő öltözetben jelenjenek meg. Ünnepélyeken, rendezvényeken tanulóink tanúsítsanak kultúrált, fegyelmezett magatartást. Iskolai ünnepségeken tanulóink öltözete: fehér blúz illetve ing, sötét szoknya illetve nadrág, hozzá illő zokni, cipő. Egyéb rendezvényeken (színház, hangverseny, városi ünnepség) tanulóink az alkalomhoz illő öltözetben jelenjenek meg. A tanuló iskolán kívüli magatartásáért a szülő, gondviselő a felelős. Tanulóinktól az iskolán kívül is elvárjuk (de nem szabályozzuk) a diákhoz illő, az iskolai normáknak megfelelő magatartást. A tanulóknak ismerniük kell az iskola Házirendjét és a Szervezeti és Működési Szabályzat őket érintő előírásait. A Zóna étteremben elvárjuk tanulóinktól a kulturált viselkedést és étkezést. (ruhatárban a kabátok és táskák elhelyezése, fegyelmezett sorban állás, hangoskodás nélküli étkezés.) Jogosulatlanul igénybevett menzai szolgáltatás igazgatói intőt von maga után. Az étterembe csak azok a tanulók mehetnek be, akik befizették a menzai szolgáltatás díját.

A tanulói jogviszonnyal összefüggő szabályok A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. 5

A tanulók részvételi joga az intézményi döntési folyamatban

A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson:  minden kérdésről,  az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról,  az iskola, működéséről. A tanulónak be kell tartania a véleménynyilvánítása során a házirend, illetve egyéb belső szabályokban foglaltakat. A tanuló a véleményét:  önállóan, saját maga, illetve  a tanulók képviselete útján is elmondhatja. A tanuló képviselő útján nyilváníthatja ki véleményét, pl:  a diákönkormányzat,  egyéb iskolai közösség működése során. Az önálló véleménynyilvánításra az egyes iskolai fórumok a működési rendjük szerint adnak teret. A véleménynyilvánítás formái (különösen):  személyes megbeszélés,  gyűlésen, fórumon való felszólalás, véleményközlés,  írásos megkeresés, véleménynyilvánítás. A pedagógusok és az intézményvezetők feladata, hogy biztosítsák a tanulók véleménynyilvánítási szabadságát. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon:  a személyét, illetve  a tanulmányait érintő kérdésekről. A pedagógusok és az intézményvezető feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatásukra vonatkozó rendet, a tájékoztatás formáit. A tájékoztatás formái:  szóbeli tájékoztatás,  írásbeli tájékoztatás. A tájékoztatás a tájékoztatás tartalmának, jellegének megfelelően történhet:  közösen, illetve  egyénileg. A tanulóval kapcsolatban tájékoztatást adhat:  az intézményvezető,  a nevelőtestület,  a szaktanár,  osztályfőnök,  oktató-nevelő munkát végző pedagógus.

6

Tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák célja: Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni A pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Az intézmény osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a Kt. 69.§ (2) bekezdése szerint sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

7

A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A tanulmányok alatti vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

JAVÍTÓVIZSGA Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között időpontban szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. PÓTLÓ VIZSGA Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA

8

A tanuló alapvető joga, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le.

TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása:  a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot

9



ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót.

A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI         

egy napon három szóbeli vizsga tehető le a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja a felelet maximum 10 percet tarthat ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet

Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről.AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI Magyar nyelv- és irodalom

írásbeli + szóbeli vizsga

Történelem

írásbeli + szóbeli vizsga

Idegen nyelv

írásbeli + szóbeli vizsga

Matematika

írásbeli vizsga

Fizika

írásbeli vizsga

Földrajz

írásbeli vizsga

Biológia

írásbeli vizsga

Kémia

írásbeli vizsga

Informatika Természetismeret/környezetismeret

gyakorlati vizsga írásbeli vizsga

Felmentések, másutt szerzett bizonyítványok beszámítása Idegen nyelv tanulása alól Nyelvvizsga esetén:

10

Az intézményben bármely tanított idegen nyelvből lehet legalább alapfokú „C” típusú állami nyelvvizsga-bizonyítványt, illetve az azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okiratot az iskolai tanulmányokba beszámítani. Ez az érintett tantárgy tanítási óráinak látogatása alóli felmentést és 5-ös érdemjegyet jelent. A beszámítás a tanuló szülőjének kérelmére történhet. Ha a szülő a felmentést nem kéri, a tanuló érdemjegyének megállapítása a tényleges tanórai teljesítmény alapján történik. Más okból idegen nyelvi órák látogatása, illetve osztályozása alóli felmentést csak kivételes esetben kaphat a tanuló. Pl.: Más iskolából kerül hozzánk és az év folyamán nem tanítjuk azt a nyelvet. Ekkor is feltétele azonban a felmentésnek, hogy az általa tanult nyelvből magántanulóként évente osztályozó vizsgát tegyen! Ha szakértői bizottság alkalmatlannak ítéli az idegen nyelv tanulására, akkor szülő kérésére az igazgató felmentheti. Testnevelés órán végzett tevékenység alól A tanuló részleges vagy teljes felmentést kaphat az órarendi testnevelés órákon. A felmentési kérelmet/javaslatot a tanuló köteles az óra megkezdésekor a testnevelő tanárnak átadni. Könnyített testnevelés során az érintett tanulónak bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az orvosi mentesítésnek megfelelően – nem kell végrehajtania. A tanuló részleges vagy teljes felmentése a testnevelés órán végzett tevékenység alól történik, tehát az órán a felmentettnek is részt kell vennie. A felmentettet a testnevelő tanár szervezésielőkészítési feladatokkal megbízhatja. Más tanítási órák látogatása alól A köznevelési törvény rendelkezései szerint.

Késések, mulasztások engedélyezése, igazolása A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tanuló távolmaradásának engedélyezési rendje A szülő előre tudott jelentős családi esemény bekövetkezésekor írásban előzetesen gyermeke távolmaradását kérheti az osztályfőnöktől. Az engedély megadásáról 3 nap esetében az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt, a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. Az iskola területe tanítási idő alatt csak az osztályfőnök vagy ügyeletes pedagógus engedélyével hagyható el. Késések, mulasztások igazolása * Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, és ezt igazolnia kell. A késést a naplóba be kell jegyezni, valamint azt az időtartamot is, amennyi ideig késett az óráról. Az elkéső tanuló nem zárható ki az óráról Az igazolatlan késések idejét összeadva 45 perc számít 1 igazolatlan órának.

11

* A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak rendkívül indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról (pl. váratlan betegség). A mulasztás okát ez esetben is jelezni kell. Ha a bejelentés elmarad, az osztályfőnök intézkedik a mulasztás okának felderítéséről. * A távolmaradást a szülő előzetes kérésére legfeljebb 3 tanítási napra az osztályfőnök engedélyezi. * Az adott tanévben az iskolai tanításról 3 napnál hosszabb idejű távolmaradás engedélyezéséről az igazgató az osztályfőnök véleményének meghallgatásával dönt. * Ha a tanuló bejött az iskolába, akkor a tanítás vége előtt csak az osztályfőnök vagy az igazgató, igazgatóhelyettes engedélyével mehet el. * Kivételesen indokolt esetben egy-egy tanítási óráról való távolmaradásra a szaktanár is adhat engedélyt. * Betegség esetén orvosi igazolás szükséges, amit az ellenőrző könyvbe kell beíratni. * A szülői igazolás módja az ellenőrző könyvbe való bejegyzés. A szülő az ellenőrző könyv útján kéri a távolmaradás engedélyezését is. * A mulasztás igazolását a tanulónak a távolmaradást követő első osztályfőnöki órán be kell mutatnia. * Testnevelési órák alól felmentést egy alkalomra szólóan a szülő (gondviselő) az ellenőrző könyv útján kérhet a tanuló számára, több alkalomra szóló felmentés csak orvosi igazolást mellékelve kérhető. A felmentésben részesülő tanuló köteles a testnevelési órán megjelenni, kivéve, ha a testnevelő tanár a szülő (gondviselő) írásbeli kérésére elengedi. A hiányzás következményei * A mulasztó tanuló köteles hiányait pótolni, és ha a szaktanár jónak látja, a pótlásról az előzetesen egyeztetett időpontban számot adni. * A szaktanárnak kötelessége, hogy az igazoltan hiányzó tanulónak lehetőséget adjon a javításra. * Ha egy tanévben a tanulónak a tanórákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, vagy a szaktárgyi órák 20 %-át, a tanuló a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy a Pedagógiai Programban meghatározott elméleti tantárgyakból osztályozó vizsgát tegyen. Az igazolatlan hiányzás és következményei * Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség. * Az igazolatlan hiányzás esetén az iskola értesíti a szülőt a tanuló első igazolatlan mulasztásáról. Ha az értesítés eredménytelen marad és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, és a mulasztása eléri a 10 órát, az iskola értesíti a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. * Az igazolatlan mulasztást fegyelmező intézkedés vagy fegyelmi eljárás követi.

Tanulók jutalmazásának elvei és formái Az iskola dicséretben részesíti illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeit figyelembe véve:

12

    

tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, jól szervezi és irányítja a közösségi életet tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez,  egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez, A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Elismerés szóban és írásban adható. Az írásbeli dicséretet a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretben és elismerésben részesített tanulók nevét közzé lehet tenni az intézmény faliújságján. Az írásos dicséretek formái:  tanítói, szaktanári dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az intézményi szinten kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni. Külön feltételek szerint– a nevelőtestületi döntés szerint – „A Györgyi Dénes Általános Iskola Jó Tanulója Jó Sportolója” és vagy a végzős diákok közül „A Györgyi Dénes Általános Iskola Kiváló Növendéke” díjat kaphat t az arra legérdemesebb. Györgyi Dénes Általános Iskola Jó Tanulója Jó Sportolója díj odaítélésének feltételei: azok a diákjaink kaphatják meg, akik jó tanulmányi előmenetellel, valamint kiemelkedő sportteljesítménnyel rendelkeznek. A Györgyi Dénes Általános Iskola Kiváló Növendéke díj odaítélésének feltételei: azok a végzős diákjaink kaphatják meg, akik nyolc éven keresztül kiemelkedő tanulmányi eredményükkel, valamint példamutató magatartásukkal és a közösségért végzett kiemelkedő munkájukkal példát mutatnak az intézmény növendékeinek. A dicséretes tanulókat, valamint a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót könyv és tárgyjutalomban kell részesíteni. A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi.

Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Azt a tanulót, aki  kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi,

13

 igazolatlanul mulaszt,  tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, megelőző jelleggel fegyelmi intézkedésben kell részesíteni. Az írásos fegyelmi intézkedések – a szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésen túlmenően a következők lehetnek:  tanítói, tanári, nevelői intés,  osztályfőnöki intés,  igazgatói intés. A fokozatosság elve alapján az írásos intéseket szóbeli fegyelmező vagy írásos figyelmeztetésnek kell megelőzni, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. A fegyelmi intézkedések közül az intéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül osztálynaplóba is be kell írni Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. Fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a közoktatási törvény rendelkezései az irányadók. A közoktatási törvény alapján a következő fegyelmi büntetés szabható ki:  megrovás,  szigorú megrovás,  kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába.  eltiltás a tanév folytatásától,  kizárás az iskolából. A felelősségre vonási eljárás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók.

A térítési díj és a tandíj fizetésének rendje Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalja, de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért:  napközi otthoni étkezés ellátása  menzai étkezés igénybevétele, A térítési díj mérséklését vagy elengedését írásban kell kérvényezni. A kérelem elbírálása külön jogszabály alapján történik, önkormányzati hatáskörben. Iskolánkban a napköziotthoni és az étkezési térítéseket, az adott évben arra kijelölt személynél előre fizetik a szolgáltatást igénylők. A térítési díj fizetésének mindenkori ideje a hónap első hetének keddi és szerdai napja. Ekkor a tanulók a következő hónapra előre megvásárolják az ebédjegyeket, aminek segítségével étkezhetnek az étteremben. Hiányzás esetén csak akkor van mód a befizetett összeg visszatérítésére, ha azt legkésőbb az adott nap reggel nyolc óráig a pedagógus asszisztensnek bejelentik. Ilyen esetben a következő

14

esedékes térítési díj összegéből levonásra kerül a túlfizetés, így külön visszatérítés nem történik.

Napközi Jelentkezés: menzára: ebéd napközibe: napi háromszori étkezés lehetősége tanóra felügyelet 1140-1700-ig tanulószobára: csak a délutáni foglalkozásokon való részvétel, házi feladat készítéssel helye: az iskolatitkárnál ideje: május végén és pótbeíratás a következő tanév szeptemberében módja: jelentkezési lap kitöltése iskolai formanyomtatványon A napközis csoportok maximális létszáma 1-4 osztály esetén 26 fő A napközis foglalkozásokról a gyermek csak a szülő szóbeli vagy írásos kérésére engedhető el. Kedvezmények: 50% jogosult a család ha:  3 vagy több gyermek esetén  rendszeres nevelési segély esetén  SNI-s gyermek esetén Kedvezmény kérhető:  szülő munkanélkülisége esetén  szülő egyedül neveli gyermekét  családi rossz anyagi helyzete esetén A napközis foglalkozásra való felvétel elvei:  A napközi otthonba minden jelentkező tanulót fel kell venni.  Amennyiben a napközis csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók:  akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak,  akinek mindkét szülője dolgozik,  akik állami gondozottak,  akik rosszabb szociális körülmények között élnek. Aki napközibe vagy tanulószobába nem iratkozott be, azért tanítás után nem vállalunk felelősséget.

Szociális támogatások Az intézményben a szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultságot és annak mértékét kell figyelembe venni. A rászorultság mértéke a következő tényezőktől függ:  a tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege,  eltartott családtagok száma,  munkanélküli eltartó,

15

A diák-szociális alap felhasználására az intézményvezető megbízása alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat delegált képviselői valamint a tanulóközösségekért felelős osztályfőnökök tesznek javaslatot. A szociális támogatás formái:  szociális segély, étkezési hozzájárulás kifizetése,  a rászorulók munkaeszközeinek, tankönyveinek megvásárlása,  kirándulások, kulturális rendezvények költségeinek fedezése,

Az iskola munkarendje A tanév rendjét minden a minisztérium határozza meg, ennek módosítása a tantestület határozata alapján és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az iskolai munka és a tanórák rendje  A tanítás kezdete 8 óra.  A tanítási órák és a szünetek rendje a következő: Becsengetés Kicsengetés 00 1. 8 845 2. 900 945 3. 1000 1045 4. 1100 1145 5. 1155 1240 6. 1250 1335 Az iskola munkanapokon 7-től 18 óráig tart nyitva, 730-tól biztosítunk reggeli ügyeletet. A tanulók a tanítás kezdete előtt legalább 15 perccel érkeznek meg az iskolába. Az iskola tanulói 745 - ig gyülekeznek az udvaron, rossz idő esetén az előcsarnokban. 745 - kor - osztályonként - felvonulnak a tantermekbe. / Az ügyeletes nevelő indítja el a felvonulást. A tanulók a kabátjukat és egyéb felszerelésüket a tanteremben tartják.  A tanulók a tanítás kezdetét a tantermükben várják, és csendben készülnek az órára, a felelősök a házi feladatokat ellenőrzik.  A testnevelés órára az öltözőkben, az informatika és a technika órára az előcsarnokban kell a tanulóknak fegyelmezetten, hangoskodás nélkül várakozniuk.  A tanterembe belépő tanárt (felnőttet) tanulóink csendes felállással és köszönéssel üdvözlik.  A tanóra 45 perces, becsengetéstől kicsengetésig tart. Ha a becsengetés után 10 perccel a tanár még nem érkezett meg, a hetes ezt a tanáriban vagy az igazgatóhelyettesi szobában (rendkívüli esetben az iskolatitkári irodában) jelenti.  A tanítási órákat zavarni nem szabad. Hirdetést csak az igazgató engedélyével lehet felolvasni.  A tanítási órák rendjének biztosítása érdekében a tanulók óra alatt ne zavarják fegyelmezetlen viselkedéssel a többiek és a tanár munkáját.

A tanórán kívüli foglalkozások és azok munkarendje 1. A tanítási órák után a délutáni foglalkozást vezető látja el a tanulók felügyeletét 17 óráig.

16

2. Az egyéb rendezvényeken résztvevő tanulókért és a programokért a szervezők a felelősek. 3. A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon (korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás stb.). Ilyen irányú igényét az osztályfőnökének kell jeleznie, aki 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót a lehetőségekről. 4. A tanulónak joga, hogy részt vegyen szakköri, sport- és diákköri csoportok munkájában (együttesen: tanórán kívüli foglalkozásokon). A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanév első két hetében lehet jelentkezni a meghirdetett feltételek szerint. A tanórán kívüli foglalkozások meghirdetése az iskola igazgatóhelyettesének feladata, a jelentkezéseket az osztályfőnöknek kell leadni. 5. A tanórán kívüli foglalkozások szeptember elején kezdik meg működésüket, és a tanév végéig tartanak. A diákkörök tevékenységéről év elején az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat. 6. Az iskolában tanítási idő után iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 16 óráig befejeződjön, valamint hogy a tanulókra legalább 1 pedagógus felügyeljen. Ilyen irányú programok megszervezéséhez legkésőbb a rendezvény előtti harmadik munkanapon egyeztetni kell az iskola igazgatójával. Az iskola igazgatójának engedélyével a program 16 óránál később is befejeződhet. 7. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:  Napközi otthon: A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az elsőhatodik évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben, a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott.  Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat kell befizetni.  Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.  Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.  Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.

17

 







Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes. Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes.. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

Az óraközi – délelőtti és délutáni foglalkozások közötti szünetek Az óraközi szünetek 15 percesek, kivétel a negyedik és az ötödik óra utáni szünet, amely 10 perces. Jó idő esetén az első és a harmadik szünetben a tanulók a sportpályán és a pályához levezető járdákon tartózkodhatnak. Becsengetés előtt 5 perccel az ügyeletes nevelő a sportpályán sorakoztatja a gyerekeket, majd a tanulók rendezett sorban felvonulnak. A tanítási idő alatt a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az iskola épületét. Kivételes esetekben az osztályfőnök vagy az igazgató adhat engedélyt az iskola elhagyására. Tanítás után tanulóink felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak az iskolában, a menzások tanítás után egyenesen az étterembe mennek. Az ebédről visszatért napközis csoportok tanulói nem zavarhatják hangoskodással a tanórákat (5. és 6. órák). A tízórai elfogyasztására a második szünetben kerül sor. Minden osztály abban a teremben étkezik, amelyikben az előző óráján dolgozott, az órát tartó tanár felügyeletével. Testnevelés óra után a tanulók az öltözőkben tízóraiznak a testnevelő tanár felügyeletével. Ilyenkor ügyelni kell arra, hogy a tanulók a tízórai szünet kezdetekor már át legyenek öltözve. Informatika óra után a tanulók az előcsarnokban étkeznek az informatika tanár felügyeletével. A napközisek tízóraiját az osztályban megbízott tanulók, vagy a hetesek viszik fel az osztálytermekbe. A tízóraizás során keletkezett hulladékokat a tízórais kosarakba teszik bele a tanulók, majd azt a hetesek leviszik az előcsarnokba a éppen ügyeletes tízóraitosztónak.

18

A fennmaradó 5 percben az osztályok átvonulnak abba a terembe, ahol a következő órájukat tartják. Elvárjuk valamennyi tanulótól, hogy a szünetekben kulturáltan viselkedjenek, kerüljek a durva kifejezéseket, azok használatát, a balesetveszélyes játékokat, mindenféle kíméletlen megnyilvánulást társaikkal szemben.  A szünet végét jelző csengőre a tanulók sorakoznak, és fegyelmezetten felvonulnak.  A tanulónak joga van a teljes óraközi szünet igénybevételére.  Főétkezésre (ebéd) minden tanuló számára 45 percet biztosítunk. A délutáni egyéb, vagy napközis foglalkozások időmeghatározása nem nyúlhat be az étkezés időtartamába. Az ebédlői étkezés rendje A tanulók a napközis nevelő és a pedagógiai asszisztensek felügyeletével ebédelnek. Az ebédlő 11 30-tól 14 15-ig áll a tanulók rendelkezésére. Az étkezésnél a kulturált viselkedés szabályainak betartása kötelező. Az ételt az ebédlőben kell elfogyasztani, onnan élelmiszert kihozni tilos. Az étkezés lemondása indokol esetben reggel nyolc óráig lehetséges.

A termek és a folyosók rendje     

Az iskola, a tantermek rendjének, tisztaságának megóvása minden tanuló és felnőtt kötelessége. A tanulók törekedjenek arra, hogy termüket kellemessé, esztétikussá alakítsák az osztályfőnökök segítségével. A helyiségek felszereléséért, berendezéséért a tanulók felelősséggel tartoznak. A szándékos károkozást a tanulók illetve szüleik az osztályok – a jogszabályok előírásai szerint –kötelesek megtéríteni. A tantermekben ablak csak a tanár utasítására, vagy ha az osztály az udvaron tartózkodik, szellőztetés céljára nyitható. Szigorúan tilos az ablakpárkányon ülni, az ablakon kihajolni, valamint az ablakon keresztül bármilyen tárgyat kidobni. A délelőtti és a délutáni tanítási idő alatt a gyerekek zavartalan munkája érdekében, a szülők nem zavarhatják meg a tanulmányi munkát. A szülők az előcsarnokban várhatják gyermeküket.

A tanulók felszerelése       

A tanuló az iskolába a tanuláshoz szükséges felszereléseit (ellenőrző könyv, tankönyvek, feladatgyűjtemények, munkafüzetek, füzetek, atlaszok, tornafelszerelés, stb.) köteles magával hozni. A tanórához szükséges felszerelést a szaktanár határozza meg. Tanulóinknak ajánljuk a tisztasági csomag használatát. Az oktatáshoz nem tartozó eszközöket, anyagokat, ékszereket, értéktárgyakat, nagyobb összegű készpénzt a tanulók csak saját felelősségükre hozhatnak magukkal. Kisebb értékű pénzét, óráját, értéktárgyát a tanuló mindig tartsa magánál, gondoskodjon őrizetéről. A tanulók felszerelési tárgyat (kivéve alsó tagozat) az osztályteremben nem hagyhatnak, a szemetet pedig a szeméttartóban kötelesek elhelyezni. A tanítás befejezése után a tanulók felszerelésüket magukkal viszik. 19

Az iskolai munka ellenőrzése, számonkérése        

A szaktanárok az órákon rendszeresen ellenőrzik és értékelik a tanulók felkészülését, előrehaladását. Az ellenőrzés formái: szóbeli és írásbeli. Az értékelés az első osztályban és a második osztály első félévében szöveges értékeléssel, a második osztály második félévében és a többi osztályban osztályzatokkal (jegyekkel) történik, amit szóbeli kiegészítés is követhet. Az írásbeli lehet a napi anyagot számonkérő írásbeli felelet (röpdolgozat), illetve az ennél nagyobb egységet számonkérő témazáró dolgozat. A témazáró vagy nagyobb egységeket számonkérő dolgozatokat legalább egy héttel korábban be kell jelenteni. Egy tanítási napon lehetőleg egy, de kettőnél több témazáró, félévi, vagy év végi dolgozat nem íratható. A megírt dolgozatokat a szaktanár 10 tanítási napon belül kijavítja és értékeli. A tanuló a kapott érdemjegyet beírja az ellenőrző könyvébe. Ezt a jegyet a szaktanár kézjegyével érvényesíti. A jegyeket és egyéb bejegyzéseket rendszeresen (hetente legalább egyszer) láttamoztatja a szülővel (gondviselővel).

A tanulók tantárgyválasztásának és módosításának eljárása

Iskolánkban 3. osztályban – a tankönyvrendelés időpontjáig – kétféle idegen nyelv választható: angol és német. A szülőknek írásban kell jelezni, hogy gyermekük melyik nyelvet szeretné tanulni 4. osztályos korától kezdve. A csoportok igazságos kialakítása érdekében a tantestület döntési jogkörébe tartozik az aránytalanul kialakult csoportlétszám megváltoztatása. Szempontjai: nemek arányos elosztása, integrációban részt vevő gyerekek aránya, sajátos nevelési igényű tanulók aránya, képességbeli arányok figyelembevétele A döntés után a részvétel kötelező, a későbbiekben nincs lehetőség módosításra. Iskolánkban felső tagozaton emelt szintű matematika oktatás folyik. Az emelt szintű matematika csoportba való bejutás az alsó tagozatos osztályfőnökök javaslatai alapján, valamint a negyedik osztály év végi matematika jegyei, esetenként szintfelmérő dolgozat megíratása alapján történik. Az emelt szintű oktatásban való részvétel módosítása csak nagyon indokolt esetben lehetséges.

A tanulók megbízatásai A tanulókat hetesi feladatokkal lehet megbízni. A hetesi megbízatás A hetes feladatai  A tanítás előtt 1/4 órával érkezik az iskolába.

20



    

Gondoskodik a szaktantermek védelméről, arról, hogy a tábla tiszta legyen és elegendő kréta, táblatörlő álljon rendelkezésre az órához. A szaktermek védelméért a délutáni programok esetén /napközi, szakkörök/ a foglalkozások vezetője a felelős. Minden óra elején jelenti a tanárnak a hiányzókat. Ha a tanár 10 perc elteltével sem érkezik meg az órára, jelenti a tanáriban vagy az igazgatóhelyettesi szobában (rendkívüli esetben az iskolatitkári irodában). Ügyel az osztály rendjére, tisztaságára, testnevelés óra előtt a tornatermi öltöző rendjére is. A szünetekben kiszellőzteti a termet. Hiányzása esetén helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.

Az iskola létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje           

Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola rendjének és tisztaságának megtartása minden tanulóra, alkalmazottra vonatkozó kötelezettség. A tanulók a tanítás végén illetve a tanórán kívül foglalkozások befejeződésével hagyják el az iskola épületét, ott indokolatlanul ne tartózkodjanak. Az osztálytermek dekorálásáról az osztályfőnökök vezetésével a diákok gondoskodnak. A számítástechnika teremben, tornateremben technika teremben csak szaktanári felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók. A számítástechnika terem használatára, Internet-használatra a tanítási idő után, a délutáni szakkörök rendjének figyelembevételével kerülhet sor. Az Internet használata során figyelembe kell venni az ottani etikett szabályait. Az iskolai könyvtár használatát a könyvtár működési szabályzata rögzíti. A tornaterem és az udvari kézilabdapálya órarenden kívüli használatát a testnevelő tanárokkal egyeztetni kell. A tornaterembe csak tornacipővel szabad belépni. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem és a folyosó rendbetételét a rendező osztály végzi. Lehetőséget biztosítunk a különböző egyházak vallásoktatásának megtartásához. Az udvar tisztaságának megóvása minden tanuló kötelessége.

A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára, díjazására vonatkozó szabályok A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, vagy a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót díjazás, a kötelezettségének teljesítésével összefüggésben végzett munkáért nem illeti meg. Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett legkésőbb, a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni.

21

Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatást pénzben nem tudjuk biztosítani. Minden felső tagozatos tanulónak joga van tartós tankönyvek egész évi kölcsönzésére, amennyiben igényét a tankönyvrendelés időpontjában jelzi.

A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról  az iskola igazgatója o a diákközgyűlésen tanévenként legalább két alkalommal, o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, o iskolagyűléseken  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanuló osztályfőnökén keresztül betekinthet az osztálynaplóba, és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről. 4. A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját 5 munkanappal hamarabb megismerje. Azt a szaktanár 5 munkanappal hamarabb a naplóba ceruzával beírja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon ne kerüljön sor több (végső esetben kettőnél több) témazáró dolgozat íratására. 5. Az a tanuló, aki tudott a témazáró dolgozat időpontjáról, de nem jelent meg azon, a következő tanórán köteles a dolgozatot megírni, ha nevelő úgy dönt. 6. A tanulónak joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit a következő tanórán, de legkésőbb 10 munkanapon belül megtudja, ill. megnézhesse, a témazáró dolgozatok kivételével dolgozatait hazavihesse. A szülő joga, hogy a témazáró dolgozatot fogadó órákon megtekinthesse. Témazáró dolgozatnak számít minden olyan írásbeli számonkérés, amely egy adott téma, tananyag több órán át tartó feldolgozásának elsajátítását ellenőrzi. A tananyag továbbhaladása szempontjából fontos jegynek minősül.

Az iskola által szervezett, a Pedagógiai Program megvalósításához kapcsolódó, kötelező iskolán kívüli rendezvényeken elvárt és tiltott tanulói magatartás Az iskola által szervezett, kötelező iskolán kívüli rendezvényeken, a programon résztvevőknek a kulturált viselkedés szabályai szerint kell tevékenységüket végezni. A nevelőkkel megbeszélt szabályokat a tanulóknak kötelességük betartani, annak elmulasztása

22

vagy megszegése esetén a tanuló kizárható a programokból, és fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. Az alábbi szabályok betartása valamennyi tanulóra nézve alapvetően elvártak az iskolán kívüli kötelező rendezvényeken:  Fogadjon szót az őt kísérő felnőtteknek.  Tartsa be a közlekedési szabályokat.  Alkalomhoz és helyhez illő ruházatot és felszerelést használjon.  Felszerelését, ruházatát tartsa rendben. Az alábbi magatartások valamennyi tanulóra nézve tiltottak az iskola által szervezett, kötelező iskolán kívüli rendezvényeken:  Nyilvános helyeken (közlekedési eszközökön, közterületen, szálláshelyen, vendéglátóipari egységekben stb.) való hangoskodás, udvariatlan magatartás.  Durva, trágár szavak használata.  Tudatmódosító szerek beszerzése, használata, terjesztése, ezek hatása alatti megjelenés.  Megbeszélt időpontokról történő késés.  Rongálás, mások eszközeiben, tulajdonában, vagyontárgyaiban, a természeti és történelmi értékekben tett szándékos károkozás.  Minden tanulóval szemben támasztott alapvető elvárás, hogy iskolán kívüli magatartásával ne csorbítsa az iskola hírnevét.

Rendkívüli események esetén szükséges teendők Balesetvédelem, védő-, óvó intézkedések a tanulók részére A tanítás első napján a balesetvédelmi oktatás minden tanuló számára kötelező.  Az iskola épületében szeszes italt, dohánycikket, kábítószert behozni és azokat fogyasztani SZIGORÚAN TILOS!  A kiemelt veszélyforrásokat rejtő órákon (kémia, fizika, technika, testnevelés, napközi) a szaktanár ill. a napközis nevelő által ismertetett szabályok mindenki számára kötelezőek.  A tanuló joga, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, ugyanakkor kötelessége, hogy  óvja saját és társai épségét, egészségét,  elsajátítsa és alkalmazza az egészséget és biztonságát védő ismereteket,  azonnal jelentse az iskola pedagógusának, ha saját magát, társait vagy  másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, vagy balesetet észlelt,  azonnal jelentse az iskola pedagógusának - amennyiben ezt állapota lehetővé teszi ­ha megsérült.  az iskolai kisebb sérülések ellátására feltöltött egészségügyi dobozt biztosítunk, amely az iskolatitkárnál található.  esetlegesen bekövetkező baleset esetén a teendők sorrendje:  elsősegélynyújtás  szükség esetén orvoshoz szállítás, illetve mentő hívása  szülő értesítése  jegyzőkönyv felvétele

23

Eljárás bombariadó esetén A tanítás első napján a balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatás mellett a bombariadó esetén szükséges teendőket is köteles a tanuló megismerni, melyek a következők:      

Alapelv, hogy a bomba akárhol ott lehet, ezért a riadó tudomásulvételétől kezdve semmihez nem szabad nyúlni, saját felszerelésen és ruházaton kívül. A tanulók a felnőttek vezetésével felszerelésük, ruházatuk magukhoz vétele után ­lehetőség szerint - a kivonulási utakon, (lásd. tűzvédelmi szabályzat) fegyelmezetten elhagyják az épületet. A teremajtókat, nyitva kell hagyni. Az iskola tanulói felnőttek felügyelete alatt (lehetőleg osztályfőnök) a Kulturális Központ parkjában további intézkedésig gyülekeznek - rossz idő esetén az iskola vezetőségének szervezésében lehetőleg zárt helyen várakoznak. Az épületbe való visszatérés csak rendőri engedély után történhet. Az igazgató indokolt esetben elrendelheti a tanítási nap megismétlését más (pl. szombati) napon.

Eljárás tűzriadó esetén Tűz vagy tűzveszély észlelésekor haladéktalanul fel kell hívni a közelben tartózkodók figyelmét, és a helyszínt - az órát tartó, ill. az ügyeletes tanár irányításával -, a lehető leggyorsabban a legrövidebb menekülési útvonalon el kell hagyni!  Minél gyorsabban jelezni kell az igazgatói irodában a tűz észlelését, hogy az épületben tartózkodók tudomást szerezhessenek a veszélyről.  A tűzriadót folyamatos szaggatott csengetés jelzi. A jelzőcsengő meghibásodása esetén a tűzriadót felnőtt dolgozó jelzi az osztályoknak.  Az épület elhagyására a lehető legközelebbi kijáratot kell igénybe venni, majd a Kulturális Központ melletti parkban kell gyülekezni osztályonként az órát tartó tanár, ill. az osztályfőnök irányításával. (Erre azért van szükség, hogy rögtön kiderüljön, ha valaki nem jött ki az épületből, és esetleg veszélyben van.)  A legközelebbi kijáratok a tantermekben és a folyosókon kifüggesztett útvonalon érhetők el. Kijáratok az iskola főbejárata, hátsó kijárata, az oldalsó kijárat, kijárata, tornaterem kijárati ajtói  Amíg az osztályt felügyelő tanár engedélyt nem ad a távozásra, ill. az osztályba való visszatérésre, a tanulóknak az épület előtt kell várakozni.  Amennyiben közvetlen élet- vagy balesetveszély (pl. füstmérgezés) nem fenyeget és mód van rá, kizárólag felnőtt irányításával - meg kell próbálni a tüzet eloltani a kihelyezett oltókészülékekkel, ill. lehetőség szerint megakadályozni a tűz továbbterjedését - éghető tárgyak tűz közeléből való elhordásával, valamint az értékesebb berendezési tárgyak (pl. video, számítógép) kimentését a felügyelő tanár által meghatározott helyre, az épület egy másik - a veszélyzónától távol eső - termébe, vagy esetleg az épületen kívülre.  Tűzoltás előtt mindenképpen áramtalanítani kell a helyiséget, ezt csak felnőtt végezheti.  Minden helyiségben ill. folyosón olyan tűzoltó készülék van elhelyezve. amely az ott ill. a közelben lévő berendezési tárgyak meggyulladásakor alkalmas annak eloltására. Pl. számítógéptüzet csak halonnal oltó készülékkel szabad eloltani.

24

    

Az eloltott tűzről értesíteni kell az iskola tűzvédelmi felelősét még akkor is, ha sem baleset, sem anyagi kár nem keletkezett. Amennyiben iskolai dolgozó, tanár nem tartózkodik a közelben, a tanulóknak önálló "akcióra" nem szabad vállalkozniuk. Az épületet - a veszélyzónát kikerülve - el kell hagyni, és az iskolai tűzvédelmi felelőst értesíteni a tűzről! Tűzriadó esetén a tanítás, iskolai programok folytatásáról, vagy megszakításáról az igazgató vagy helyettese rendelkezik. Indokolt esetben elrendelheti a tanítási nap megismétlését más (pl. szombati) napon. Tűzriadó esetén utólag tájékoztatni kell az iskola tűzvédelmi felelősét és az iskola vezetőségét a riadó körülményeiről. Tűzriadó esetén az épületben tartózkodó minden felnőttnek kötelessége az esetleges pánik elkerülése érdekében a tanulók menekülését irányítani, szervezni!

25

Iskolánkba történő felvétel eljárási rendje A felvételi körzethatárokat az illetékes kormányhivatal határozza meg, és erről február utolsó napjáig megküldi a tájékoztatást az iskolánkba. A gyermeket az iskola körzetében tartozónak kell tekinteni, ha az iskola körzetében van az állandó lakhelye, illetve tartózkodási helye. Az iskolába történő jelentkezés az iskolába történő felvételi iránti kérelmet jelenti, közvetlen jogi hatása nincs. A jelentkezés célja, hogy a gyermekek szülei élhessenek az iskolaválasztás jogával, valamint az iskolák pedig a jelentkezők és a kötelező felvételi kötelezettségük figyelembevételével dönteni tudjanak a beiskolázásról. Az iskolába történő felvételről az intézményvezető dönt. A döntéskor figyelembe veendő szempontok:  az első évfolyamon indítható osztályok száma  az osztályonként engedélyezett maximális létszám. Kötelező a felvétel biztosítása azoknak a gyermekeknek, akik az iskola körzetébe tartoznak. Az intézményvezető a további felvételről történő döntése előtt összesíti az iskolai felvételt kérők számát, és összeveti azt a felvehető gyermeklétszámmal. A felvételi kötelezettség teljesítése után a jelentkezések elbírálása az alábbi sorrend alapján történik:  halmozottan hátrányos helyzetű a gyermek,  testvére az adott intézmény tanulója,  munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található,  szülője, testvére tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő,  az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől 1 kilométeren belül található. Ha az általános iskola a körzetében lakó gyermekek felvétele után fennmaradó üres férőhelyeknél – a fent megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja tejesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás szabályai:  a sorsolás tisztasága érdekében az igazgató 3 tagú sorsolási bizottságot jelöl ki,  a sorsolás előtt a bizottság tagjai a meghívottak jelenlétében egyeztetik a jelentkezők névsorát a cédulákra írt nevekkel,  a sorsolási bizottság tagjai ezt követően a felvehető létszámnak megfelelő számú jelentkezőt sorsolnak ki. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:  a sorsolás helyszínét, időpontját, jelenlevőket,  a jegyzőkönyv felvételének tárgyát,  sorsoláson elhangzott tájékoztatást, hozzászólások,  a sorsoláson felvételt nyert tanulók adatait. A sorsolási jegyzőkönyvet a beiskolázási dokumentumok között kell megőrizni.

26

Záró rendelkezések A házirendet hatályba lépése napján, azt követően minden tanév első munkanapján minden osztályban az osztályfőnök ismerteti, a szülőket pedig a szülői értekezleten évente egy alkalommal tájékoztatja. Jelen házirend 2013. szeptember 1-jén hatályba, egyidejűleg minden korábbi házirend hatályát veszti. A házirend módosítását kezdeményezheti pedagógus, szülő. A törvény értelmében a szülő javaslatára 30 napon belül választ kell adni. Balatonalmádi, 2013. március 27.

27