JÁNDI SZAKKÉPZŐ ISKOLA OM:

JÁNDI SZAKKÉPZŐ ISKOLA OM: 201579 Pedagógiai Programja

2015. 8. verzió

TARTALOMJEGYZÉK: TARTALOMJEGYZÉK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ........................................................................................................................................................ 1 TARTALOMJEGYZÉK: ........................................................................................................................................................ 2 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ..................................................................................................................................................... 7 I. PREAMBULUM ................................................................................................................................................................. 8 1. A JÁNDI SZAKKÉPZŐ ISKOLA BEMUTATÁSA ........................................................................................................................ 9 1. 1. Az Intézmény működése, szervezeti sajátosságok .................................................................................................. 9 1. 2. Helyzetelemzés, stratégia .................................................................................................................................... 12 1.3 A megszerezhető szakképesítések ........................................................................................................................... 13 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ........................................................................................................................ 22 1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ..................... 22 1. 1. Az oktató-nevelő munkát meghatározó általános alapelvek ................................................................................ 22 1. 2. Az oktató - nevelő munka értékei, céljai, feladatai és eszközei ............................................................................ 25 1. 2. 1. Oktatási célok, oktatási feladatok és eszközrendszer...................................................................................................... 25 1. 2. 2. Nevelési célok, nevelési feladatok és eszközrendszer .................................................................................................... 26 1. 2. 3. Pedagógiai továbbképzés................................................................................................................................................ 27

2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK.......................................................................... 27 3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............................................................................. 28 Iskola-egészségügyi szolgálat véleménye: ................................................................................................................................. 29

3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ................................................................................................................... 30 3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................................................................. 32 Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: ............................................................................................................. 32

3.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve, tematikája ............................................................... 33 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .............................................................................. 33 4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok .................................................................................. 33 4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ............................................................................................... 36 4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai .................................................................................... 37 4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ........................................................................................... 38 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, FELADATAI ......................... 39 Az osztályfőnök munka tartalma, feladatai és hatásköre ............................................................................................................. 40

6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ............................................ 42 6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................................................................... 42

Oldal: 2 / 141

6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ........................................................................ 46 6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ............................................................. 46 6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ..................................................................................................................... 48 6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................................................. 50 7. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE ................................................................. 51 8. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL ................................................................. 51 8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák .......................................................................................... 51 8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: ........................................................................................... 52 A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: ............................................................................. 52

9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA.................................................................................................. 53 Intézményünkbe írásbeli és szóbeli felvételi vizsga nincs, a felvétel a jelentkezés sorrendjében történik, azonban a felvételt iskolánk a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerinti iskolai, és szakmai előképzettséghez, valamint egészségügyi, és pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez köti A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. § (2) bekezdése alapján. ............................................................................................................................ 53 A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 47. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a szakiskola, a szakközépiskola, szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott iskolában közismereti tanulmányait kívánja folytatni, az tárgyév február 15. napjától (keresztféléves képzés esetén a folyó tanév december 1. napjától) az iskola által meghatározott időben kérheti felvételét vagy átvételét. Intézményünk szakképzési évfolyamaira a jelentkezési határidő a mindenkor hatályos tanév rendjéről szóló törvényben meghatározott tanév első napját megelőző nap. ........................................ 53 9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja ....................................................................................................................... 53 9.1.1 A vizsgaszabályzat célja .................................................................................................................................................... 53 9.1.2 A vizsgaszabályzat hatálya ................................................................................................................................................ 54 9.1.3 Az értékelés rendje ............................................................................................................................................................ 54

9.2 Osztályozó, javító-, különbözeti- és pótló vizsga ................................................................................................... 56 1. Osztályozóvizsga szabályzata ................................................................................................................................................ 56 2. Különbözeti vizsga szabályzata .............................................................................................................................................. 60 3. Javítóvizsga szabályzata ......................................................................................................................................................... 61 4. Pótló vizsga szabályzata ......................................................................................................................................................... 62 5. Általános vizsgaszabályok ..................................................................................................................................................... 62 5.1 Magasabb évfolyamra lépés feltételei ............................................................................................................................. 63 5.2 Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében ............................................................................................................ 64

10. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSA .................................................................... 65 10.1. A TESTI FOGYATÉKOS (MOZGÁSKORLÁTOZOTT) TANULÓK ........................................................................................... 69 10.1.1. A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése ............................................................................................... 70 10.2. GYENGÉN LÁTÓ TANULÓK ............................................................................................................................................... 72 10.3. A NAGYOTHALLÓ TANULÓK ............................................................................................................................................. 75 10.4. A BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK .................................................................................................................................... 78 10.5. A PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARA MIATT A NEVELÉSI, TANULÁSI FOLYAMATBAN TARTÓSAN ÉS SÚLYOSAN ................................ 81 AKADÁLYOZOTT TANULÓK........................................................................................................................................................ 81

Oldal: 3 / 141

10.6. AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ................................................................................................................... 84 11. MÁSODIK ESÉLY SZAKKÉPZÉSI PROGRAM ......................................................................................................... 87 11.1. A MÁSODIK ESÉLY ISKOLA PEDAGÓGIAI-ANDRAGÓGIA PROGRAMJÁNAK SAJÁTOSSÁGAI, EZEK ELEMEI ................................ 87 11.2. KOMPETENCIA-FEJLESZTÉSEK ........................................................................................................................................ 89 11.3. MENTORÁLÁS (TANÁCSADÁS - TÁMOGATÁSI – ORIENTÁLÁS) .............................................................................................. 90 11.4. UTÁN-KÖVETÉSI TEVÉKENYSÉG ....................................................................................................................................... 90 12. MUNKAREND ................................................................................................................................................................... 91 13. TANULÓK FELVÉTELE, ÁTVÉTELE .................................................................................................................................... 92 13.1. A beiratkozás, a kiválasztás módja, fellebbezés lehetősége, eljárások ............................................................... 92 13.2. Az intézménybe való felvétel, beiratkozás feltételei ............................................................................................ 92 13.3. Nappali tagozat .................................................................................................................................................. 92 13.4. Esti tagozat ......................................................................................................................................................... 93 13.5. Átiratkozás más iskolából ................................................................................................................................... 93 13.6. A tanulók csoportba sorolásának elvei ............................................................................................................... 93 13.7. Másik csoportba való átlépés lehetőségei, feltételei ........................................................................................... 93 13.7. Tanulói jogviszony keletkezés ............................................................................................................................. 93 13.8. Magasabb évfolyamba való lépés feltételei ........................................................................................................ 94 13.9. Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszűntetése ..................................................................................... 94 14. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ..... 95 III. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ........................................................................................................................ 96 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE SZAKMACSOPORTONKÉNT ....................................................................... 96 1.1 Nappali képzésben:................................................................................................................................................ 96 1.2 Esti képzésben: ...................................................................................................................................................... 97 2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM ........................................................................................................... 99 Szabadon tervezhető órakeretek a szakképzési évfolyamok két éves lebontásában elmélet és gyakorlat % arányának meghatározásában: ..................................................................................................................................................... 99 3.1 Nappali képzésben:................................................................................................................................................ 99 3.2 Esti képzésben: .................................................................................................................................................... 100 2.3 A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések ...................................................... 102 2.4 A tanulók heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete terhére megszervezett egyéb foglalkozások ................................................................................................................................................... 102 3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI..................................... 103 3.1 A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ......................................... 104 3.2 A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ....................................................... 104 3.3 A kiválasztás szempontjai: ................................................................................................................................... 105 3.4 Egyéb tanulmányi segédletek: .............................................................................................................................. 105 3.5 A tankönyvrendelés ............................................................................................................................................. 106

Oldal: 4 / 141

3.6 A tankönyv térítésmentes igénybevétel biztosításának formái ............................................................................ 106 4. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA .................................................................. 106 5. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ........................................ 107 6. PROJEKTOKTATÁS ............................................................................................................................................................ 107 7. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ........................................................................................ 109 8. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ................................... 112 A pedagógustól elvárandó értékelések alkalmazása: ................................................................................................ 114 8.1 Írásbeli feladatok értékelése ................................................................................................................................ 114 8.2 Szóbeli feladatok értékelése ................................................................................................................................. 115 9. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA.......................................... 117 10. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI .................................................................... 118 11. A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ........................................................................................................................... 118 11.1. Az átvétel eljárásrendje .................................................................................................................................... 118 11.2. Különbözeti vizsga, egyéni segítségnyújtás, türelmi idő biztosítása, évfolyamismétlés .................................... 119 11.3. Az iskolaváltás elutasítása ................................................................................................................................ 121 12. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ........................................ 121 13. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI .................................................................................. 124 13.1 Az iskola egészségnevelési elvei ........................................................................................................................ 124 13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei ..................................................................................................................... 127 14. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ...................................... 128 14.1 A magatartás értékelésének elvei ...................................................................................................................... 128 14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei ....................................................................................................... 129 14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ............................................................................................................. 130 15. SZAKMAI PROGRAM ....................................................................................................................................................... 133 15.1 A Jándi Szakképző Iskola követelményrendszere ............................................................................................... 133 15.2 A helyi szakmai program ................................................................................................................................... 134 15.2.1 A képzés helyi szakmai programjai ............................................................................................................................... 134 15.2.2 A gyakorlati oktatás rendje ........................................................................................................................................... 135

15.3 A helyi tanterv egységei, óratervei (szakképzések felépítése) ............................................................................ 136 15.3.1 Egészségügyi szakmacsoport ........................................................................................................................................ 136 15.3.2 Szociális szakmacsoport ................................................................................................................................................ 137 15.3.3 Oktatási szakmacsoport ................................................................................................................................................. 137 15.3.4 Építészeti szakmacsoport............................................................................................................................................... 137 

Kőműves, hidegburkoló ................................................................................................................................................. 137

15.3.5. Informatikai szakmacsoport ......................................................................................................................................... 137 15.3.6. Ügyviteli szakmacsoport .............................................................................................................................................. 137 15.3.7. Mezőgazdasági szakmacsoport..................................................................................................................................... 137

IV. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK........................................................................................................................................ 138

Oldal: 5 / 141

16. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, FELÜLVIZSGÁLATA, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, HOZZÁFÉRÉSI LEHETŐSÉGE ................................................................................................................................................................... 138

16.1 A pedagógiai program érvénybe lépése, felülvizsgálata, módosítása .............................................................. 138 16.2 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ............................................................................................... 138 17. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁNAK DOKUMENTUMAI (LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK)............................................. 140

Oldal: 6 / 141

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  A 13/2015. (II.10.) Kormányrendelet a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről  A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendelet.  2011. évi CLXXXVII törvény a szakképzésről  A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet  A 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet  110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (NAT)  229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról  26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásáról  150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet alapján  110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  A fenntartó által meghatározott keretek, a törvényben előírtakon túl (Pl. többletóraszám, helyi tartalom, stb.).  Kerettantervek, Szakmai és vizsgakövetelmények (www.nive.hu)  Az intézmény Alapító Okirata.

Oldal: 7 / 141

I. PREAMBULUM

Pedagógiai programunk elkészítése során összehangoltuk a szakképzési alapdokumentumokat, s a hatályos jogszabályok szerint beleépítettük szakmai programunkat. A szervezeti kialakítás alkalmával megjelöltük a nevelő és oktatómunka területeit az eredményes megvalósulás érdekében. Ennek figyelembe vételével hoztuk létre a szervezetileg egységes intézmény, pedagógiai programját. A Jándi Szakképző Iskolánk nevelési és oktatási intézményként olyan pedagógiai munkát, munkaszervezési mércét állított fel, hogy a felnőttoktatásban résztvevő tanulóink, stabil lábakon álló szakmai tudás birtokában, aktuális jogszabály ismertetés keretében, felhasználható alapokkal végezzék el az OKJ-s szakképesítéseket. Működésünk során teljesíteni tudjuk az új kihívások követelményeit, a munkaerőpiac minden területén. Az előttünk álló tanévek, a jövőnket megalapozó sok szakmai és pedagógiai kihívást tartogatnak számunkra, de töretlen lelkesedéssel, önzetlen, az órákra precízen felkészült, a tanulók mentoraként,

egyben

a

képzésben

résztvevő

munkahelyekkel

partnerként

együttműködő

pedagógusokkal, munkatársakkal tudjuk mindezt megvalósítani. Jánd, 2015. év szeptember hó 11. nap

____________________________________ Bereg Többcélú Egyesület képviseletében Szabóné Koncz Zsuzsanna elnök

Oldal: 8 / 141

1. A Jándi Szakképző Iskola bemutatása 1. 1. Az Intézmény működése, szervezeti sajátosságok

Az intézmény teljes neve: Székhelye: Alapítás éve: Nyilvántartásba vételi száma:

Jándi Szakképző Iskola1 4841 Jánd, Rákóczi Ferenc utca 38. szám

2011. 119/2011.2

Az intézmény fenntartója és törvényességi felügyelete Fenntartó neve: Székhelye: Nyilvántartásba vételi száma:

Bereg Többcélú Egyesület 4841 Jánd, Rákóczi Ferenc utca 46. szám 15-02-0003249.3

A fenntartói tevékenység törvényességi felügyelete: Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. Az oktatás munkarendje:

nappali és esti rendszerű iskolai oktatás, felnőttoktatási tagozat délutáni és szombati oktatással

Az intézmény évfolyamainak száma:  A szakiskolai képzés I/11, I/12, I/13. illetve,  A szakközépiskolai képzések I/13, II/14, III/15. évfolyamon. A tanév rendje szerinti ütemezésben, valamint keresztféléves képzési rendben. Az intézmény jogállása:

Önállóan gazdálkodó intézmény

1

Melléklet: 1. számú – A közoktatási intézmény alapító okirata (egységes szerkezetbe foglalva) Melléklet: 2. számú – A közoktatási intézmény nyilvántartásba vételről szóló határozat 3 Melléklet: 3. számú – A fenntartó közoktatási szolgáltató tevékenység végzésre jogosító okiratok, határozatok 2

Oldal: 9 / 141

Az intézmény típusa:

Többcélú intézmény, összetett iskola (nevelő testület – több helyi tanterv, csak szakképzési évfolyammal működő közoktatási intézmény)

Az intézmény alaptevékenysége:  TEÁOR 8531 Általános középfokú oktatás  TEÁOR 8532 Szakmai középfokú oktatás  TEÁOR 8542 Felsőfokú oktatás  TEÁOR 8559 Máshová nem sorolt egyéb oktatás  TEÁOR 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység  TEÁOR 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése  TEÁOR 821 Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás  TEÁOR 479 Nem bolti, nem piaci kiskereskedelem Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő, kiegészítő tevékenység:  Tanulói tankönyv ellátás, és kiegészítő tankönyv ellátás biztosítása,  Máshová nem sorolt felnőtt és egyéb oktatás (nem iskolai rendszerű felnőttképzés), tanfolyami képzés  Könyvtári és levéltári tevékenység  Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás  Oktatást kiegészítő tevékenység  Iskola helységeinek, taneszközeinek oktatási időn kívüli hasznosítása  Ismeretek szintfelmérése, értékelése  Oktatási segédletek készítése és kiadása  Pályaorientáció  Tanuló tankönyv ellátás, és tankönyv ellátás biztosítása  Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok biztosítása  Az iskola szakmai fejlesztési feladatainak biztosítása Az intézmény vállalkozási tevékenységet végezhet az alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő, kiegészítő tevékenységek körében. Oldal: 10 / 141

Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézmény teljes körű képviseletére jogosult az igazgató, aki a képviseleti jogot, az ügyek meghatározott körére, eseti, vagy állandó jelleggel, írásban, intézményi dolgozóra átruházhatja. Az intézmény egyéb feladatai:  Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok  A szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása  Hozzájárulás a tanulók tan- és segédanyag ellátásához  Bejáró tanulók támogatása  Pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása  Szakképző iskolai pedagógusok felkészítése az új OKJ-s vizsgáztatásra  Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok

Oldal: 11 / 141

Az Intézmény székhelye:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Jánd A székhelynek a helyet adó ingatlan a 4841 Jánd, Rákóczi Ferenc utca 38. szám alatt található. Az Intézmény telephelyei:

1.

Fehérgyarmat 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. szám

2.

Vásárosnamény 4800 Vásárosnamény, Rákóczi Ferenc út 9. szám

3.

Nyíregyháza

4400 Nyíregyháza, Szarvas utca 1-3. szám

Az intézmény vezetője:

A Jándi Szakképző Iskola igazgatóját a fenntartó egyesület által határozott időre megbízott igazgató. A közoktatási törvényben előírt jogkörét a hatályos jogszabályok szerint gyakorolja.

Az intézmény gazdálkodása:

A fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül önállóan gazdálkodó intézmény.

1. 2. Helyzetelemzés, stratégia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye közoktatási perifériáit megvizsgálva, még mindig lehet új lehetőségeket teremteni. A Jándi Szakképző Iskola megalapításakor az volt az elsődleges szempont, hogy olyan képzési rendszert tudjunk felmutatni, amely színvonalas szakképesítést nyújt azok számára, akik az intézmény tanulói kívánnak lenni. Ebben az alternatívában kívánjuk megvalósítani az Észak-alföldi régió fejlődési struktúráját oktatási szempontból. Terveink között az szerepel, hogy olyan magas fokú elméleti- és gyakorlatorientált szakképzési palettát nyújtsunk tanulóinknak, amellyel első sorban a magyarországi cégek, szociális szférák, közgazdasági területek, egészségügyi ellátás, és vállalkozások, munkaerőpiac keresletében, fennálló elvárásaiban maximálisan meg tudjanak felelni. Oldal: 12 / 141

A megvalósítás elérése érdekében már az alapokba bele kellett fektetnünk azokat az elvi, és etikai követelményeket, ami az adott elvárásoknak megfelelő. Ehhez szükség volt egy alapos helyzetfelismerésre, a versenyképesség ütőerejére, és a kitűzött színvonal megtartására. A jelen és a jövő szakmai képét elénk tárva, magas fokon eleget kívánunk tenni a társadalmi kihívásoknak és az elvárásoknak. Felmérve a jelenlegi oktatáspolitikai és környezeti változásokat rugalmasan kívánunk megfelelni a megújuló követelményeknek. Ennek következtében a hatályos jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és belső szabályzataiban meghatározott alapelvek szerint végezzük tevékenységünket. Figyelembe véve az adott lehetőségeket, sikerült olyan korszerű oktatási módszert, felszerelt gyakorlati- és elméleti oktatásra alkalmas tantermet/szaktantermet kialakítani, amelyek ezt a célt szolgálják. A Jándi Szakképző Iskola lényeges szempontjainak egyike, hogy nem csak a technikai eszközökben tudjuk biztosítani a tudás tárát tanulóink számára, hanem jól felkészült, a gyakorlati életben tapasztalatot szerzett pedagógusok, oktatók szakmai tudásában is bővelkedjünk. Biztosítani kívánjuk tanulóink számára a tanterv követelményeinek sikeres teljesítését. Alapelveink:  tanulástechnika tudatosítása,  a szakképzési tematika alapköveire épülő folyamatos megújulás,  tárgyi feltételek folyamatos fejlesztése,  személyi feltételek továbbképzési lehetőségeinek kiaknázása (lehetőséggel való élés, akár pályázat útján is),  a tanulók alap és kulcskompetenciáinak fejlődése,  a modulzáró- és záróvizsgák minőségi színvonalának segítése  szakképzett munkaerő

1.3 A megszerezhető szakképesítések A Jándi Szakképző Iskola érettségire épülő oktatás 13. évfolyammal, szakképzésnél a 11. évfolyamtól OKJ szerint, esti munkarendben működik. Szakiskolai képzés 11. évfolyamtól nappali munkarendben, valamint szakiskolai képzés szakképző évfolyamokkal 11. évfolyamtól OKJ szerint, nappali, és esti munkarendben.

Oldal: 13 / 141

Szakközépiskola: érettségire épülő oktatás szakképzési évfolyammal a 13. évfolyamtól OKJ szerint, nappali, és esti munkarendben Középfokú szakképesítések: OKJ azonosító

Szakképesítés megnevezése

Évfolyam száma Évfolyamok jelölése

Egészségügyi szakmacsoport (szakmacsoport kód: 1) 54 720 01

Egészségügyi asszisztens

2

1/13; 2/14

52 723 01

Gyakorló ápoló

2

1/13; 2/14

52 723 02

Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló

2

1/13; 2/14

52 723 03

Gyakorló mentőápoló

2

1/13; 2/14

54 726 01

Gyógy- és sportmasszőr

2

1/13; 2/14

55 723 01

Ápoló

1

1/15

55 723 11

Mentőápoló

1

1/15

Szociális szakmacsoport (szakmacsoport kód: 2) 34 762 01

Szociális gondozó és ápoló

3

1/11. 1/12. 1/13

54 761 02

Kisgyermek-gondozó, nevelő

2

1/13; 2/14

54 762 02

Szociális asszisztens

2

1/13; 2/14

54 762 03

Szociális szakgondozó

2

1/13; 2/14

54 761 01

Gyermekotthoni asszisztens

2

1/13; 2/14

55 762 03

Mentálhigiénés asszisztens

1

1/15

2

1/13; 2/14

Oktatási szakmacsoport (szakmacsoport kód: 3) 54 140 02

Pedagógiai- és családsegítő

Oldal: 14 / 141

Informatikai szakmacsoport (szakmacsoport kód: 7) 54 481 02

Gazdasági informatikus

2

1/13; 2/14

Építészeti szakmacsoport (szakmacsoport kód: 9) 34 582 08

Kőműves, hidegburkoló

3

1/11. 1/12.

34 582 04

Festő, mázoló tapétázó

3

1/11. 1/12.

Ügyviteli szakmacsoport (szakmacsoport kód: 16) 54 346 01

Irodai asszisztens

2

1/11; 2/12

54 346 02

Ügyviteli titkár

2

1/11; 2/12

Kereskedelem-marketing, üzleti kommunikáció szakmacsoport (szakmacsoport kód: 17) 54 345 01

Logisztikai ügyintéző

2

1/11; 2/12

Mezőgazdasági szakmacsoport (szakmacsoport kód: 20) 34 621 01

Gazda

3

1/11. 1/12.

35 622 02

Zöldség- gyümölcstermesztő

1

1/12.

Oldal: 15 / 141

Székhely és telephely szerinti bontásban: Székhely Jánd (4841 Jánd, Rákóczi út 38. szám) Ellátott feladatok oktatás, központi adminisztráció 8531

Általános középfokú oktatás

8532

Szakmai középfokú oktatás

8542

Felsőfokú oktatás

8559

Máshova nem sorolt (M.n.s.) egyéb oktatás

8560

Oktatást kiegészítő tevékenység

6820

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

821

Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás

479

Nem bolti, nem piaci kiskereskedelem

Munkarendenként: Nappali és esti tanulói létszám összesen: 260 fő Évfolyamok felsorolása OKJ-s szakmacsoportokkal együtt Szakképzési Ssz.

OKJ száma

Szakma megnevezése

évfolyamok száma

Évfolyamok jelölése

Egészségügyi szakmacsoport (szakmacsoport kód: 1) 1.

54 720 01

2.

52 723 01 52 723 02

3.

Egészségügyi

2

1/13; 2/14

Gyakorló ápoló

2

1/13; 2/14

Gyakorló csecsemő- és

2

1/13; 2/14

asszisztens

gyermekápoló

4.

52 723 03

Gyakorló mentőápoló

2

1/13; 2/14

5.

54 726 01

Gyógy- és sportmasszőr

2

1/13; 2/14

6.

55 723 01

Ápoló

1

1/15 Oldal: 16 / 141

7.

55 723 11

Mentőápoló

1

1/15

2

1/13; 2/14

2

1/13; 2/14

1

1/15

2

1/13; 2/14

Szociális szakmacsoport (szakmacsoport kód: 2) 1.

54 761 02

2.

54 762 02

3.

55 762 03

Kisgyermek-gondozó, nevelő Szociális asszisztens Mentálhigiénés asszisztens

Oktatási szakmacsoport (szakmacsoport kód: 3) 1.

54 140 02

Pedagógiai-

és

családsegítő

Informatikai szakmacsoport (szakmacsoport kód: 7) 1.

54 481 02

Gazdasági informatikus

2

1/13; 2/14

Építészeti szakmacsoport (szakmacsoport kód: 9) 1.

34 582 08

Kőműves, hidegburkoló

3

1/11. 2/12.

2.

34 582 04

Festő, mázoló tapétázó

3

1/11. 2/12.

Ügyviteli szakmacsoport (szakmacsoport kód: 16) 1.

54 346 01

Irodai asszisztens

2

1/13; 2/14

2.

54 346 02

Ügyviteli titkár

2

1/13; 2/14

Kereskedelmi szakmacsoport (szakmacsoport kód: 17) 1.

54 345 01

Logisztikai ügyintéző

2

1/13; 2/14

Mezőgazdasági szakmacsoport (szakmacsoport kód: 20) 1.

34 621 01

Gazda

3

1/11. 2/12.

2.

35 622 02

Zöldség-

1

1/12.

gyümölcstermesztő

Oldal: 17 / 141

Telephelyek Jánd (4841 Jánd, Rákóczi út 49. szám) Ellátott feladatok oktatás, központi adminisztráció 8532

Szakmai középfokú oktatás

8542

Felsőfokú oktatás

8559

Máshova nem sorolt (M.n.s.) egyéb oktatás

8560

Oktatást kiegészítő tevékenység

Munkarendenként: Esti tanulói létszám összesen: 150 fő Évfolyamok felsorolása OKJ-s szakmacsoportokkal együtt

Ssz.

OKJ száma

Szakma megnevezése

Szakképzési

Évfolyamok

évfolyamok

jelölése

száma Egészségügyi szakmacsoport (szakmacsoport kód: 1) 1.

52 723 01

Gyakorló ápoló

2

1/13; 2/14

52 723 02

Gyakorló

2

1/13; 2/14

2

1/13; 2/14

3

1/11;

2.

csecsemő-

és gyermekápoló

52 723 03 Gyakorló mentőápoló 3. Szociális szakmacsoport (szakmacsoport kód: 2) 1.

34 762 01

2.

54 762 02

Szociális gondozó és ápoló Szociális asszisztens

2/12;

3/13 2

1/11; 2/12

Fehérgyarmat (4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. szám) Ellátott feladatok oktatás, központi adminisztráció 8532

Szakmai középfokú oktatás Oldal: 18 / 141

8542

Felsőfokú oktatás

8559

Máshova nem sorolt (M.n.s.) egyéb oktatás

8560

Oktatást kiegészítő tevékenység

Munkarendenként: Nappali és esti tanulói létszám összesen: 100 fő Évfolyamok felsorolása OKJ-s szakmacsoportokkal együtt

Ssz.

OKJ száma

Szakma megnevezése

Szakképzési

Évfolyamok

évfolyamok

jelölése

száma Egészségügyi szakmacsoport (szakmacsoport kód: 1) 54 720 01 1. 2.

Egészségügyi

2

1/13; 2/14

asszisztens 52 723 01

Gyakorló ápoló

2

1/13; 2/14

52 723 02

Gyakorló csecsemő- és

2

1/13; 2/14

3.

gyermekápoló

4.

52 723 03

Gyakorló mentőápoló

2

1/13; 2/14

5.

54 726 01

Gyógy- és sportmasszőr

2

1/13; 2/14

6.

55 723 01

Ápoló

1

1/15

7.

55 723 11

Mentőápoló

1

1/15

2

1/13; 2/14

Szociális szakmacsoport (szakmacsoport kód: 2) 1.

54 761 02

Kisgyermek-gondozó, nevelő

Vásárosnamény (4800 Vásárosnamény, Rákóczi út 9. szám) Ellátott feladatok oktatás, központi adminisztráció 8532

Szakmai középfokú oktatás

8542

Felsőfokú oktatás

8559

Máshova nem sorolt (M.n.s.) egyéb oktatás

8560

Oktatást kiegészítő tevékenység

Oldal: 19 / 141

Munkarendenként: Esti tanulói létszám összesen: 100 fő Évfolyamok felsorolása OKJ-s szakmacsoportokkal együtt

Ssz.

OKJ száma

Szakma megnevezése

Szakképzési

Évfolyamok

évfolyamok

jelölése

száma Egészségügyi szakmacsoport (szakmacsoport kód: 1) 54 720 01 1. 2.

Egészségügyi

2

1/13; 2/14

asszisztens 52 723 01

Gyakorló ápoló

2

1/13; 2/14

52 723 02

Gyakorló csecsemő- és

2

1/13; 2/14

3.

gyermekápoló 52 723 03

Gyakorló mentőápoló

2

1/13; 2/14

54 726 01

Gyógy- és sportmasszőr

2

1/13; 2/14

6.

55 723 01

Ápoló

1

1/15

7.

55 723 11

Mentőápoló

1

1/15

2

1/11; 2/12

2

1/13; 2/14

2

1/13; 2/14

1

1/15

4. 5.

Szociális szakmacsoport (szakmacsoport kód: 2) 1.

34 762 01

2.

54 762 03

3.

54 761 01

4.

55 762 03

Szociális gondozó és ápoló Szociális szakgondozó Gyermekotthoni asszisztens Mentálhigiénés asszisztens

Nyíregyháza (4400 Nyíregyháza, Szarvas utca 1-3. szám) Ellátott feladatok oktatás, központi adminisztráció 8532

Szakmai középfokú oktatás

8542

Felsőfokú oktatás

8559

Máshova nem sorolt (M.n.s.) egyéb oktatás Oldal: 20 / 141

Oktatást kiegészítő tevékenység

8560

Munkarendenként: Esti tanulói létszám összesen: 100 fő Évfolyamok felsorolása OKJ-s szakmacsoportokkal együtt

Ssz.

OKJ száma

Szakma megnevezése

Szakképzési

Évfolyamok

évfolyamok

jelölése

száma Egészségügyi szakmacsoport (szakmacsoport kód: 1) 1.

54 720 01

2.

52 723 01

3.

52 723 02

4.

52 723 03

5.

54 726 01

Egészségügyi

2

1/13; 2/14

2

1/13; 2/14

2

1/13; 2/14

Gyakorló mentőápoló

2

1/13; 2/14

Gyógy- és sportmasszőr

2

1/13; 2/14

2

1/11; 1/12

asszisztens Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló

Szociális szakmacsoport (szakmacsoport kód: 2) 5.

34 762 01

Szociális gondozó és ápoló

Az intézménybe felvehető tanulók maximális létszáma - Nappali képzésen: - Esti képzése: Összesen

60 fő 650 fő 710 fő

Oldal: 21 / 141

II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. 1. Az oktató-nevelő munkát meghatározó általános alapelvek A Jándi Szakképző Iskola filozófiája:

„Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezdd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt.” (Antoine de Saint-Exupéry) Az idézet hűen tükrözi az intézmény szakképzési elveit, iránymutató lehetőségeit. Szakképzési modellünket két erős talapzati alapelvre építettük:  18 éves kortól behatárolható az a korosztály, akik érettségivel rendelkeznek, de felsőfokú oktatási intézményben tovább nem tanulnak. Őket megcélozva kívánunk esélyt adni az érettségire épülő – ebből adódóan szükségképpen középfokú – állam által elismert szakképesítés megszerzésére; lehetőséget nyújtva ezzel az egyén munkaerő-piaci érvényesülését. A feltétel megteremtéséhez szükséges a mindenkori szakmai felkészültség, nem kis szerepet játszva ebben egy alapműveltséget nővelő ismeretanyag közvetítése, mely nagyban hozzájárul a szakma színvonalas gyakorlati tényezőihez, a szakma iránti elkötelezettséghez.

Ebből

adódóan

kialakulhatnak

a

mindennapi

rutinos

munkafolyamatok és munkaszokások.

Oldal: 22 / 141

 A szakképzés évfolyamának ideje alatt, nem csak a szakmai elkötelezettségre kell figyelmet fordítanunk, hanem az elhelyezkedési stratégiák adta lehetőségeit is a tanulók elé kell tárnunk. Három szakaszra tagolhatóak ezek az útmutatások:  az első szakma megszerzése,  a tanulmányok felsőoktatási intézményben történő kamatoztatása,  a szakmára ráépülő további szakképesítések. A Jándi Szakképző Iskola – személyi-, tárgyi- és eszközi feltételeivel – részese kíván lenni az ország számára megnyílt lehetőségekkel az EU-tagságon belül. Magyarország helyzetét figyelembe véve, meg kell találnunk azt az arany középutat, mely megtartja az egyensúlyt az EU integráció nyújtotta előnyök és kis hazánkban lévő munkalehetőségek között. Hisszük, hogy ebben a munkában nem csak a szakképző iskoláknak, de komoly, felelősségteljes feladata van a közoktatásban és szakképzésben valamennyi résztvevőknek is. A XXI. század elején járva a kihívások korszakát éljük. Életünk körülményei, környezeti tényezőink folyamatos fejlődéseken mennek keresztül, s így a jövőkép meghatározója a változás állandósága. A mai társadalomban meghatározó szerepet tölt be a tanulás rögös útja. A mindennapi életben új élményekre, kimeríthetetlen forrásokra van ahhoz szükségünk, hogy a múltunkból fakadó jövő orientáló erejét és értékét meg tudjuk tartani. A megszerzett képesítések gyorsan elavulhatnak, ha nincs kellő motiváció. A hajtóerőre mindenkiben benne lakozik, csupán belső forrásaink mélységét kell kiaknáznunk. Ehhez szükség van az egyén önállóságára, kreativitására és innovációjára, hogy teljesítő képessége során kellő motivációval rendelkezzen. A társadalomban való elhelyezkedés során, tudni kell folyamatosan beilleszkedni és a megváltozott körülmények széles skáláját felmérve, helyzetelemzést készíteni, és a szakképzés által nyújtotta tudást alkalmazni, illetve lehetősége szerint bővíteni. Kijelenthetjük, hogy az önképzés során a szakmai fejlődés igénye, valamint a mobilitás és kockázatvállalás életünk részévé kell, hogy váljon. A folyamatosan formálódó eszmények képében az egyénnek lehetősége van kifejleszteni saját autonóm személyiségét. Az alap szakképzés lehetőségét tovább emelve, kiépítheti műveltségének magasabb mércéit.  A szakma ráépülő szakképzéseivel elkötelezettséget vállalhat egy adott szakirányban,  a választott szakma idegen nyelvű szaknyelvének elsajátításában, Oldal: 23 / 141

az egyén, önmagával szemben felállított követelmények célkitűzésével sikeres eredményeket érhet el, az önismeret és önmegvalósítás útján. Magyarországon napjainkban a műveltség színvonala, és az oktatás eszközei – európai viszonylatban – elismertek. A közoktatásban középfokon végzett tanulók birtokában vannak a lexikális tudás jelentős részével. Ha ezekhez hozzárendeljük az elsajátított ismeretek stabil alkalmazásához szükséges készségekhez,

akkor

az

önkifejezés

gazdagságával,

eredményes

és

színvonalas

életvitel

kialakulásának lehetünk részesei. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a szakképzés nem minden esetben tesz eleget a megfogalmazott követelményrendszernek. A kritériumok többségében nem sérül, de az új helyzet, az integrációba való betagolódás terén folyamatos felülvizsgálatra készteti iskolánkat. Szakképzési rendszerünk feladatai:  korszerű szakmai műveltség nyújtása; általános és speciális szaktudás a szakma műveléséhez, tovább képzéséhez,  a szakmai követelmények színvonalát emelve az általános nevelési célok fejlesztése, személyiségformálás, a szociális funkciókra való felkészítés,  alapozás és olyan szintű tudás birtoklása a tanulóban, amely lehetőséget ad neki arra, hogy a növekvő szakmai követelményeknek eleget tudjon tenni,  lehetőség adás egy olyan alapképzéssel, amely segítségével az egyén, magasabb szintű végzettségre is szert tehet,  a folyamatos önművelés igényének „felébresztése”,  a szakma iránti elkötelezettség, ez által hivatástudat, pontosság, megbízhatóság. A szakképzést és szakmai gyakorlatot egyaránt biztosítani tudjuk. A tanév rendje a hatályos jogszabályon alapszik. A heti órarend a kormányrendeletben rögzített tanítási szünetek kivételével egységesen alakítjuk ki. Iskolánk képzési programját a nevelésfilozófiai és kompetencia alapú modulrendszeres oktatás szerint állítjuk össze. A szakmai programok tervezéséhez és a tanítási gyakorlathoz igazodva szakmai rendezőelveket sorakoztatunk fel:  az adott modul, tantárgy helye a képzési rendszerben, ezek kiemelkedő szakmai követelményei, közvetítési igénye, ezáltal feltételek biztosítása,

Oldal: 24 / 141

 az iskola nevelésfilozófiájának elvei, a pedagógus program kialakítása, a pedagógus programban való átfogása,  a tanulók életkor szerinti sajátosságai, egyéni motiváció, adottság felismerése, alkalmaztatása.

1. 2. Az oktató - nevelő munka értékei, céljai, feladatai és eszközei Elveink részét képezi, hogy a nevelés és oktatás egymástól elválaszthatatlan tevékenység. A magas színvonalas szakképzés nem képzelhető el értékek, beilleszkedési normák átadása, új életforma és munkamorál kialakítása vagy éppen a már meglévő alapokra épülés nélkül. Az intézmény által képviselt értékek egészség, tudás, a munka megbecsülése, humanizmus.

1. 2. 1. Oktatási célok, oktatási feladatok és eszközrendszer A Jándi Szakképző Iskola célja és feladata  a széles skálájú szakmai alapműveltség biztosítása mellett, a tanulók számára fontos az egyetemes emberi értékrendszer, és a nemzeti kultúra, mely nagyban hozzájárul a személyiség fejlődésében – a testi és lelki egyensúly békéjében cselekvő egyén igényes marad társas kapcsolataiban és a konstruktív életvezetés elveit képes követni,  az adott szakmai területen napra kész tematika szerinti ismeretanyag átadása (értelmezése, megtanítása, rögzítése)  a kor által nyújtott modern oktatástechnikai eszközök, és nem utolsó sorban minőségi oktatási módszertan alkalmazása – a képzés tartalma a mindenkor hatályos törvényi szabályozásának megfelelő tartalommal, az érvényes OKJ szerinti tartalmak és követelmények szerint jelenik meg,  a tanulók elméleti oktatása mellett, a szakmai gyakorlat feladatainak precíz ellátására, helyzetelemzésére – problémamegoldására való felkészítés  és mindezek keretében a tanulók egyedi képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése. Ezeknek a céloknak nem csak a szinten tartása, de maximális teljesítése is fontos. Az információval való produktív és kreatív bánásmódra az egyén tanulmányainak befejezésével adott a lehetőség a továbbtanulásra vagy az átképzésre, de ami fontos, hogy a továbbképzések során is megérti és elfogadja az egész életen át tartó tanulás értékét és szerepét. Oldal: 25 / 141

A kitűzött feladatok megtartásával tudjuk elérni, hogy iskolánk versenyképes szakembereket képezzen ki a munkaerőpiac elvárásainak.

1. 2. 2. Nevelési célok, nevelési feladatok és eszközrendszer A nevelési feladatok az általánosan preferált társadalmi értékek átadása és a tanulók értékválasztási attitűdjeinek fejlesztése mellett a szakmai etikai normák megismertetésére is irányulnak. A nevelési programunk céljai, elvárásai, a megválasztott eszközök, és kialakított módszerek alkalmazásával vihetjük végbe. Hangsúlyt fektetünk az oktatás légkörére, hogy a tanulók felmerülő kérdéseikkel, esetleges problémáikkal megkeressék tanáraikat és nyíltan tudjanak beszélni velük. Ebben szerepe van a pedagógusnak, hiszen fontos az olyan „tanár-diák” kapcsolat, ahol egy jól működő, őszinte és egyenes verbális kommunikációs csatornát tudnak a kétirányúság elvén működtetni. A kapcsolati tőkék megalapozása során, folyamatos értékrendben kell érvényesíteni a(z)  szellemi és fizikai igényesség megtartásának,  etikai és esztétikai szabályok,  humanizmus és tolerancia, érdekképviselet,  egészségmegőrzés, környezetvédelem,  nyitottság, őszinteség, becsületesség,  szakma iránti elkötelezettség,  önállóság, szorgalom, kitartás,  problémaorientált gondolkodás,  célkitűzés, alkotóképesség, alapelveit. Célunk továbbá, hogy a tanulóknak a passzív befogadó attitűd kialakulásának elkerülése. Meg kell tanulni a feléjük irányuló kommunikáció, építő jellegű kritika elemzését, annak pozitív lényegét, értelmezését. A szakképzésben résztvevőknek ki kell fejleszteniük a reális megfigyelésre, a racionális gondolkodásra és a fogalmak értelmezésére való hajlamot. Fontos lehet a gyors, logikus rendszerben való gondolkodásmód, az összefüggések közötti eligazodási képesség, a lényeges és a mellékes közötti különbségtétel. Be kell tudniuk olvadni a világ társadalmi információáramlásába, kiaknázni a legmodernebb technikai eszközök adta lehetőségeket, s azt saját tudásuk szerint kamatoztatni. Oldal: 26 / 141

1. 2. 3. Pedagógiai továbbképzés A kor szellemében, egy jól képzett pedagógus számára is, az élethosszig tartó tanulás nélkülözhetetlen, és szinte élete részévé válik. A továbbképzések során a pedagógusnak figyelmet kell fordítania arra, hogy a szakmai és módszertani ismeretek mérlegének egyensúlyát megtartsa. Az iskola lehetőséget kíván nyújtani a tanári testület számára az új lehetőségek, eszközök, tanulási technikák fejlesztésére. Fontosnak tartjuk, hogy szakképzett pedagógusaink lépést tudjanak tartani a szakma elvárásaival. A tanulás színvonalának tartásával elkerülhetetlenné válik a folyamatos továbbképzés, és annak számos lehetőségeinek kiaknázása.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A Jándi Szakképző Iskola mindennapi munkájának egyik fő alapelve, és ennek megvalósítása: a tanulók egyéniségének megvalósítása. A nevelési folyamat egy olyan eszköz, amely az oktatás teljes rendszerének egyik építő eleme, személyiségformáló erővel bír az egyénre. Ennek részeként értékközvetítést tudunk biztosítani, ami közösségfejlesztő és individuális fejlesztő funkció. Az egyén kibontakozásának alapvető feladata a személyiség ösztönző funkciójának felismerése, fejlesztése. A nevelés és oktatás együttes hatásával tudjuk megvalósítani a magasrendű szükségletek elveinek kialakulását, az önértékelés attitűdjeit, az értékek közvetítéseit. Az iskola nevelését beépítjük a szakképzésben résztvevő tanulók tevékenységének folyamatába, ami az egyén konstruktív életvezetésére irányul, ezáltal identitásformák kialakulását alapozza meg, vagy fejleszti tovább. A feladati struktúra (kiadott, elvégzett és ellenőrzött) identitást erősítő követelményeket is magában foglal, hogy a nevelő hatás közvetett formában érvényesüljön. Az iskola interakciós folyamatát, feladatrendszerünk szabályozza, ezáltal fejlődik a kölcsönös példaérték, az elvárás és a kontroll kvalitása. A személyiségfejlesztés az önismeret és önmegvalósítás elősegítése, az öntapasztalás kibontakozása, amelyben a személyiség attitűdeire építünk. A jellem kibontakozása a szakmai ismeretek és értékek beépülésével történik. A személyiségfejlesztés kiemelt területei, amelyeket alkalmazni kívánunk: Oldal: 27 / 141

 Személyiségfejlesztő oktatási-pedagógiai módszerek,  A alkotóképesség szokásainak kialakítása, fejlesztése (kreativitás az élet bármely területén: üzleti-, magánélet).  A személyiségformálás részeként a pedagógus (mentor) modellközvetítő szerepe.  A szocializálódás során (család, baráti kör, munkahely) jelentkező hiányok pótlása: viselkedési normák, morális magatartás elsajátítása, az erkölcsi attitűdök formálása, alakítása.  Pedagógusi tevékenységünkkel finomítjuk a tanulók motivációs egységét, s törekedünk az intellektuális

tevékenység

megszerettetésére,

a

permanens

önképzés

szükségletének

kialakításával.  Pedagógiai módszerekkel segítjük a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat, bizonyos esetekben élve a gyermekvédelem lehetőségeivel.  A kreatív kezdeményezések kibontakoztatása, eredményorientáció kiépítése.  Önmegvalósítás fejlesztése egységes csapaton belül, beilleszkedési normák erénnyé kovácsolása (tanulástechnikai tréning, csapatépítő tréning).  Esztétikai, érzelmi és intellektuális nevelés fejlesztése, akár tanórákon kívül is.  A sokoldalú kommunikációs készség fejlesztése; helyzetfelismerés, véleményalkotás, döntőképesség, magabiztosság, cselekvőképesség – problémamegoldás.  Támogatjuk a személyiség jövőképének, pályaorientációjának kiforrását.  Környezetvédelemre, nemzeti kultúrára és értékekre való nevelési kultusz erősítése.  Társadalmi-, önkormányzati- és közösségi intuíció fejlesztése.

3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A Jándi Szakképző Iskola azon az elven van, hogy az egészséges életmód záloga a sikeres és kiegyensúlyozott életvitel alapjaira épül. A szellemi és testi fittség segít a mindennapok harcaiban. Egészségnevelési perspektívánknak az emberi szervezet fizikai működését is figyelembe kell venni, hogy az életvezetéssel összehangolt ismereteket a legjobb tudásunk szerint tudjuk átadni tanulóinknak. Ki kell emelnünk az egészségszolgáltatások kompetenciáját. Feladatunkká kell, hogy váljon az egészség értékeinek szervezeti bemutatása, majd tudatos átadása. Ki kell emelnünk az egészségvédő magatartás motivációs bázisát. Különösen ki kell emelnünk a mentális higiéné részeit, annak hatását az egyén környezetére. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal az életvezetésre vonatkozó alapelveket, azoknak beépítését, és döntésük következményeit. Oldal: 28 / 141

Biztosítanunk kell az iskola környezetét, mint életteret tanulóink számára, akár szellemi, akár testi, akár szociális fejlődés terén. Az osztálytermek rendben tartása, folyamatos korszerűsítése nagyban hozzájárul az oktatás színvonalához, és tanulóink egészségének megtartásához. Nem csak a pedagógusoknak, de az iskola dolgozóinak is példát kell mutatnia. Az előírásoknak megfelelően alkalmassági orvosi vizsgálat kötelezi, az iskola minden dolgozóját egészségmegőrzés szempontjából.

Iskola-egészségügyi szolgálat véleménye: A fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiség fejlődésükre, amely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat. Az egészségnevelés hosszú távon ad feladatot az iskolának, hiszen az újonnan belépő korosztályok folyamatosan igénylik a témákkal kapcsolatos új információkat, nézeteket. Az iskola nehéz helyzetben van, egyrészt a jövőre irányuló, az iskoláztatás éveitől időben jóval távolabb eső eredményekben bízva, kell kezelnie az egészségnevelést (egészségtudatos életmód kialakítása), másrészt a jelen problémák (pl. alkohol, drog, dohányzás) ismeretében azonnal reagálva kell eredményes válaszokat adnia. Az iskola pedagógiai programjának, egészséggel, egészségneveléssel kapcsolatos fejezetben meghatározott teendők ezt a kettősséget figyelembe veszik, és úgy gondolom jól beépíthetők az iskola oktatási nevelési feladatai közé. A megelőző tevékenység több szinten zajlik,(egészségnevelés, tanácsadás, szűrővizsgálatok, fokozott gondozottak nyomon követése stb.) ez csak úgy lehetséges, ha a pedagógusok és szakemberek jól összehangolt együttműködő munkával segítik egymást. Az egészségnevelési foglalkozások alkalmat teremtenek, a diákok egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, önismeretet adva segítenek az egészségtudatos életmód kialakításában. A programban szereplő egészségnevelési témák céljai világosak, jól értelmezhetőek, nemcsak elszigetelve, tanóra keretében, hanem a közösségi színtereken is lehetőséget ad a szakembereknek (orvosoknak, védőnőknek, szociális munkásoknak, pedagógusoknak) pl. egészség napokon, iskolai rendezvényeken a közös munkára. S ezek a programok az iskola keretei között jól megvalósíthatók, a diákok aktívan közreműködnek lebonyolításukban, szervezésükben. A tanfolyamok, csoportfoglalkozások, a versenyeken való részvételek, gyarapítják a diákok tudását, illetve tapasztalatait. Az ilyen irányú munkánk nem lehetne hatékony az itt dolgozók támogatása nélkül. Oldal: 29 / 141

Az egészségügyi munka az itt tanuló diákok életkorához, egyéni igényeihez, szükségleteihez alkalmazkodik. Ennek kivitelezéséhez a szükséges feltételeket az iskola maximálisan biztosítja. Egymás munkájának kölcsönös elismerése jó viszonyunk záloga, mely elengedhetetlen feltétele munkánk folyamatosságának és hatékonyságának. „A Jándi Szakképző Iskola egészségnevelési és egészségfejlesztési programját megismertük, tartalmával egyetértünk, megvalósításában aktívan részt veszünk.” Az iskola-egészségügyi szolgálat.

3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Iskolánk nevelési

programjában kiemelt

helyet

foglal el

az

egészségnevelési

program.

Egészségfejlesztésünk fő célja, hogy képessé tegyen minden pedagógust és tanulót arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségünk felett, többet törődjenek egészségükkel és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségükkel. Az iskolai egészségnevelés komplex nevelési feladatot jelent minden – iskolánkban dolgozó – pedagógusunk számára, de elsősorban az osztályfőnök számára. Tudatos készség- és képességfejlesztő tevékenységgel kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését biztosítani. Az oktató-nevelői programba bele kell építenünk, és meg kell találnunk azt az összhangot és egyensúlyt, amivel tanulóink egészségnevelési irányelveit ki tudjuk építeni. Az egészséget, életvezetési értékként kell tekintenünk a tanórai és azon kívüli szabadidős programok középpontjában. Az egészségnevelési program megvalósításának eszközei és színterei Az osztályfőnöki órák kiemelt színterei az egészséges életmódra nevelésnek.  Ezzel kapcsolatos témák többek között a dohányzás, az alkohol- és kábítószer – fogyasztás, az egyéni környezettisztelet, környezetvédelem, a szexualitás és családtervezés, a több mozgás, a stressztörés és stresszkezelés, az egészséges táplálkozás, a személyi higiéné, a balesetmegelőzés, az időben orvoshoz fordulás szükségessége és az egészségüggyel való együttműködés.  A témák feldolgozásában segítenek a meghívott előadók, a drogprevencióval foglalkozó „külső” szakértők.  Az egészséges életmóddal kapcsolatos cikkeket, szóróanyagokat, valamint tanácsadó irodák, ambulanciák címeit, elérhetőségeit valamennyi tagiskolánkban a faliújságok segítségével is Oldal: 30 / 141

igyekszünk terjeszteni. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a diákokat foglalkoztató egészségügyi kérdésekre az iskolaorvosok válaszoljanak.  Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulása érdekében a sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontok érvényesülnek a testnevelés oktatása során.  Diákjaink a tanórán kívüli testedzésre is ösztönözzük, egészségügyi szűréseket végzünk.

Részvételen alapuló oktatási technikák:  kerekasztal-vita,  szerepjátékok  magyarázó jellegű előadás  megfigyelés  ötletek szabad áramoltatása, ötletbörze,  relaxációs módszerek,  testi nevelés, testedzés  állapotfelmérés előzetes és utólagos tesztekkel,  egészségnevelő plakátok  faliújságok Egészségnevelési programunk célja:  Járuljon hozzá ahhoz, hogy a tanulók megfelelő tudást és ösztönzést szerezzenek az egészséges életvitelhez;  Tanulóinknak érteniük kell az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát; el kell érnünk, hogy az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben mutatkozzanak meg.  Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása.  Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására cselekvési alternatívákat

ajánljon,

gyakorlással,

segítséggel,

példamutatással

tanítson megfelelő

egészségvédő magatartásra.  Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés szakaszait.  Világítson arra, hogy az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki. Oldal: 31 / 141

3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Szakképző osztályokban a képzés jellegének megfelelően a munkavédelem tantárgy keretein belül, elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el és gyakorolnak be a tanulók a tanórákon. A szakmai képzések sajátosságainak megfelelően zajlik az elsősegélynyújtás oktatása.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy helyes alkalmazásával lehetővé váljon az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatás keretein belül a diákok megismerkednek többek között a veszélyeztető állapotokkal, a keringés és légzés megingást okozó kórképek ellátásával, az alapszintű újraélesztéssel, a sérülések osztályozásával, a különböző sérülés- és betegségcsoportok alapvető elsősegély-nyújtási ismereteivel, a segítségkérés alapelveivel, a hatékony csapatmunkával. Az oktatás során a következők elsajátítása válik lehetővé:  telefonon történő segítséghívás és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása  stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák  kisebb sebek ellátása, kötözése  közlekedésbiztonság  veszélyes gyógyszerek és mérgező növények

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: A képzés alapjait a szituációs gyakorlatok képezik. A gyakorlatok esetmegbeszéléssel zárulnak, mely a feladatok közös elemzése nyomán lehetőséget nyújtanak a helyesen megoldások, megfelelő teljesítések megerősítésére, illetve az esetlegesen előforduló hibák, tévedések korrekciójára. Oldal: 32 / 141

Nagy hangsúlyt fektettünk emellett a szituációs játékok során megélt pszichés élmények feldolgozására, valamint az elsősegélynyújtóra nehezedő stressz megfelelő kezelésének fontosságára is felhívjuk a figyelmet.

3.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve, tematikája 1. Tennivalók vészhelyzetben, a helyszínbiztosítása. 2. Segélykérés: a mentők, a tűzoltóság és a rendőrség hívásának szabályai. 3. Sérültek vizsgálata (eszmélet, légzés, pulzus, szabad légutak biztosítása). 4. Mozdíthatóság kérdése, a stabil oldalfekvő helyzet biztosítása. 5. Az elsősegélynyújtó kompetenciái. 6. Az elsősegélykészlet.

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A szocializálódás az egyén életében fontos állomásokat jelent. A családi szokásokon az erkölcsi tényezőkön túl a baráti kör, az emberi kapcsolatok kiépítése, maga a közösség, a közösségi nevelés is szorosan meghatározza a tanuló fejlődését. A tanulói közösség, olyan hozott értékekkel, egyéni szokásokkal, többrétegű szemléletmóddal, változatos alapismerettel rendelkezik, amely egy osztályközösségen belül igen nagy hatással bír a kortársakra. Meghatározó szempontok egy osztályközösségben annak  légköre,  szellemisége,  hatása,  irányelve, amelyek önkéntelenül is hatással vannak a tanulók közötti kialakuló kapcsolatrendszerre és viselkedési formákra.

4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A mai társadalmi szerkezetében a mai fiatalok nagyon korán szembesülnek az elmagányosodás, kirekesztettség és az önállóság érzésével. Sok esetben csapódnak egyik csoportból, közösségből a másikba, amit hovatartozás hiánya vált ki belőlük. Sajnos ez az érzés kiválthatja náluk a szociális Oldal: 33 / 141

deficitjüket előítéletekkel, gyűlölettel, agresszivitással és kegyetlenséggel túlfűtött tulajdonságaikat. Ez az oktatási intézmény számára külön kihívást jelent. Fontos, hogy az osztályközösség keretében alkalmat kapjanak arra, hogy kialakítsák saját identitásukat, elkerüljék a negatív értékekben domináló csoportosulásokat. Az igazi nevelőközösség az egyetemes emberi, kulturális, vallási, nemzeti, szociális értékek hordozója és közvetítője amellett, hogy előtérben maradnak az egyén sajátosságai és személyisége teljes értékű emberré tudja formálni a társadalmi szakaszok ranglétráján. Az iskola feladatai ebből kifolyólag:  a jó osztályközösség kialakítása  tudatos felkészítés az osztályon belüli-előforduló konfliktusok kezelésére és a mássággal kapcsolatos magatartásra  a peremhelyzetben levő osztálytársak közösségbe történő integrálása  az osztályban végbemenő csoportdinamikai folyamatokat közösen pozitív irányban befolyásolni. A közösségfejlesztés lehetőségei az intézményen belül:  tudatos irányítása a tanulói közösség magatartásának  egymás megismerése, elfogadása, csoportos beszélgetés és az együttműködés gyakorlása (szituációs gyakorlatokkal, tananyagba épített csoportterápiákkal, vita és érvelési fórumokkal)  az új szemléletű moduláris, gyakorlatorientált oktatás, a projektek tervezése a pedagógusok összehangolt munkájával  szociometriai felmérések készítése (informálódás, háttérfeltárás céljából)  osztálybizalmi együttes megválasztása (kölcsönös bizalom alapján)  az iskolai közösséget formáló legfontosabb csoport a diákönkormányzat, amely patronáló tanárok-pedagógusok közreműködésével irányítja az iskolai diákéletet. Intézményi színterek:  szakkörök  diák-önkormányzati megbeszélések  iskolai szakmai napok szervezése (meghívott előadók, nyelvi estek, fórumok)  iskolai nyíltnapok (Az iskolánkban tanított szakmák gyakorlatorientált bemutatása)  A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A tanulási tevékenységek közben és tanulói Oldal: 34 / 141

közösségben való élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!  Szükséges az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése a kortárs kapcsolatok megerősítésével. Elemi állampolgári és a mindennapi

életvitellel

összefüggő praktikus ismeretek nyújtása a diákönkormányzat érdemi működtetésével, a különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési

stratégiák elsajátításával,

kooperatív technikák alkalmazásával, gyakorlás és tréningek

beiktatásával. Személyes

példamutatással

neveljük

gyermekeinket

a

változatos

kommunikációs

technikák

alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére.  Az EU megismerése, ehhez kötött rendezvény, kiállítás, fórum, projekt megvalósításával.  Az idegen nyelv tanulásának lehetőségét, minőségét és hozzáférésének javítását célzó fejlesztések: A célországok kultúrájának megközelítése projekt munkában.  Egészséges életmódra nevelés programja. Az osztályközösség célzott feladatokat lát el:  pozitív hatás befolyásolása a tanulókra,  értékfelismerés egyénenként,  egyének közötti tisztelet, tolerancia (másság elfogadása), önzetlen segítési szándék (tanulás motiválása-hajtóerő, beilleszkedési problémák áthidalása, elkerülése, egyéni problémák megoldása),  mások gondjainak, nehézségeinek felismerése, kezelése. Az osztályfőnök szerepe az osztályközösségen belül: Az osztályfőnök központi szerepet tölt be azáltal, hogy a közösséget indirekt és direkt irányítással formálja. Fontos szerepet kap a problémás helyzetek felismerésében, megoldásában. Fel kell tudni ismernie – pedagógiai szempontok szerint – a tanuló problémáit, a deviáns eseteket, és a helyes útra való terelési szándék kifejezését. Mérlegelnie kell, hogy az adott eset problémamegoldásában kik azok a személyek, szakemberek, akik a segítségére lehetnek.

Oldal: 35 / 141

4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Az osztályközösségek fejlesztéséhez kapcsolódó tanórán kívül tevékenységek lehetőségei: Csapatépítő tréning: Tanév megkezdésének első heteiben, szakképzett tréner segíti az osztályok összekovácsolását. Kiállítási (múzeumi, szakmai), művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások: Modulcsoportokon belüli, egy-egy tantárgy témájának feldolgozása, a követelmények teljesítését szolgálják. Az ilyen csoportlátogatások: közművelődési intézményekben, szakmai kiállításokon való látogatás. Minden megszervezett látogatás – még ha költséget is vonz maga után – önkéntes. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervez(het)nek. A Jándi Szakképző Iskola könyvtára: Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtár szolgáltatásai a könyvtár állományának egyéni és csoportos helyben-használata, könyvtárban tartott tanítási órák, csoportos foglalkozások, tájékoztatás, irodalomjegyzék összeállítása, könyvtári rendezvények szervezése és lebonyolítása, kölcsönzés. Az iskolai könyvtárban lehetőség van az állomány egyéni és csoportos használatára, tanórák és egyéb csoportos foglalkozások

megtartására,

olvasást,

könyvtárhasználatot

segítő

rendezvények

megszervezésére, lebonyolítására. A könyvtárban tartandó órákra és csoportos foglalkozásokra előre meghatározott ütemterv szerint kerül sor. A nyitva tartási rendet az igazgatóval történt megbeszélés alapján az érvényes jogszabályok figyelembevételével az éves munkaterv tartalmazza. Ennek meghatározása során figyelemmel van az iskolai könyvtár fő feladatára, hogy a tanítás ideje alatt is és a tanítási órán kívül is lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. A könyvtár szervezi a kulturális és társadalmi tudatosságot és érzékenységet fejlesztő

Oldal: 36 / 141

tevékenységet is. Olyan foglalkozásokat, vetélkedőket, játékokat, kiállításokat, könyv bemutatókat, író-olvasó találkozókat A könyvtárban megtartásra kerülő órák az egyén tanulási szokásainak, önképzési lehetőségének való fejlesztését segíti elő, a tanulási-ismeretszerzési képességek fejlesztésével szoktatják

tanulóinkat

a

könyvtárhoz,

amely

a

tanórán

kívüli

foglalkozások,

a

tehetséggondozás és a felzárkóztatás legfontosabb színtere is. A Jándi Szakképző Iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes egyeztetés szerint van lehetőség arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. számítógéptermek) a tanuló(k) – kizárólag tanári, szakmai gyakorlat vezetői, iskolatitkári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Diákönkormányzat (DÖK): Fontosnak

tartjuk

a

Jándi

Szakképző

Iskolában,

hogy

a

tanulóközösségek

(osztályok)

diákönkormányzatot működtessenek. A diákönkormányzat közösségfejlesztési feladata:  tanuló és tanulócsoportok érdekképviselete,  iskolavezetéssel való kapcsolatkiépítés,  diákjogok gyakorlásának lehetőség szerint,  szabadidő szervezés,  fórumok, vitaestek szervezése. A diákönkormányzat szervezeti felépítése: 1. Vezető: a tanulók választják meg. Feladat: Kapcsolattartás az iskola vezetősége és a tanulók között. Elvárandó, hogy a vezető a tanulókat érintő bármilyen kérdésben (problémában), előzetes megbeszélés alapján bizalommal forduljon az iskolavezetőség felé. Személyiségi jogokat tiszteletben tartva, véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet. Kérdéseire, feltevéseire, érdemi választ legkésőbb 15 naptári napon belül kap. Oldal: 37 / 141

2. Tagok: osztályközösség által delegált osztálybizalmi. Feladatuk: Tanulók érdekképviselete. Munkájukat az általuk felért pedagógus segíti. A DÖK-nek évente gyűlést kell tartania, ahol az iskolavezetés által tájékoztatást kap, véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az iskola életére vonatkozó bármilyen kérdésben. Működésének leírása a Jándi Szakképző Iskola szervezési és működési szabályzatába is belefoglaltatik. A DÖK kapcsolattartás formái az alábbiak szerint várandó el:  fórumok, gyűlések (évente – legalább – egyszer),  osztálygyűlés – igény szerint,  fegyelmi bizottságban való képviselet,  az iskolavezetőség meghívása alapján képviselet az iskolavezetőségi és a nevelőtestületi értekezletekre. A diákönkormányzatok létezése szinte minden iskolában természetes megjelenési formát öltött. Iskolánkban központi elvnek tartjuk a diákönkormányzat megalapítását a tanulói érdekképviselet tényállását erősítve. A hatályos jogszabályok értelmében a diákönkormányzatok létrehozása nem kötelező, önkéntes alapon szerveződik össze, és működik.

4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai Szabadidős foglalkozások: Az iskolavezetés által különböző szabadidős- és kulturális programok megszervezése (táborok, kötetlen fórumestek, színház- és múzeumlátogatások, egyéb rendezvényekre való ellátogatás). Fontos szerepe az egyén személyiségének kialakításában van, megismerkedés a környezetével, saját nemzetének kultúrájával, egyben önmaga kiforrott identitásának megvalósításával. Minden megszervezett programon való részvét, ami a tanórán kívül esik önkéntes.

Feladata:  jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő szakemberekkel,

Oldal: 38 / 141

 olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket,  a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,  a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése,  a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése,  olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

5.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka

tartalma, feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi intézményi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

 a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, Oldal: 39 / 141

 a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök munka tartalma, feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi

és

év

végi

statisztikai

adatok

szolgáltatása,

bizonyítványok

megírása,

továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet

fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot

tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Oldal: 40 / 141

Oldal: 41 / 141

6.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység A

szakképzések

során

a

szakmai

programok

tanegységeinek,

modulcsoportjainak

és

vizsgakövetelményeinek eredményes zárását csak olyan tanuló tudhatja a magáénak, aki rendelkezik részben alapvető tudásanyaggal. Minél homogénebb egy tanuló közösség intellektuális szintje, annál gördülékenyebben halad az oktatási tananyag elsajátítása. Az egyén személyiségbeli jellemzőit figyelembe véve, fejlett mentális és az adott szakma gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges fizikai, pszichomotoros képességekkel, speciális készségekkel is rendelkeznie kell. Az intellektualitás szintjét felmérve, tovább kell építeni a tanulástechnika eszközeit. Meg kell jegyeznünk, hogy ez nem csak a szakképzési évfolyam során válik a tanuló hasznára, hanem jövőbeni élethelyzeteiben is alkalmazni fogja tudni az üzleti élet palettáján. Az üzleti életbe beleolvadók számára elengedhetetlen a kreativitás, a körülmények és a dolgok több oldalról való megközelítése, és az innovatív döntések meghozatala. A pszicho-motoros személyiségi területek és fizikai képességek kiéleződésével a szakmai munka sajátosságaihoz igazodhat a tanuló. Az elméleti és gyakorlati képzések során nagy hangsúlyt kell fektetni ezeknek a tulajdonságoknak a kifejlesztésére.

6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az ember élete során a tehetségre és képességeire alapozhat. Mindenkiben megvan a képesség arra, hogy megfelelő ösztönzéssel és támogatással maximálisan kiteljesíthesse adottságait. De oda kell figyelnünk, hogy a motiváció ne legyen manipulálás, illetve, hogy a képességek csak úgy tudnak fejlődni, ha lehetőséget adunk a megtanultak áttekintésére, alkalmazására, rendszerezésére. Az elméleti oktatás tananyagegység elsajátítása során az iskola lehetőséget nyújt tanulói számára a tanórai felkészülésre:  egyéni foglalkozások lehetősége (felzárkóztatás, ismétlés),  iskolai könyvtár (szakirányú könyvek ismeretének tanulmányozása),  szakmaorientáció, Oldal: 42 / 141

 modulzáró és vizsgafelkészítő konzultációk,  szaktanterem használata tanórán kívül (egyénileg, vagy csoportosan)  munkaerőpiac ismeretek közvetítése, valamint a magabiztos szereplés készségének kialakítása,  viselkedési morálok fejlesztése. Meg tudjuk határozni a gyakorlati készségfejlesztés fő irányelveit is:  A szakmai döntéshozatal, kimondottan a szakmai elméleti és gyakorlati problémák azonnali helyzetelemzésére, megoldóképességére és felelősségtudatára kell, hogy rávilágítsa a tanulót.  Ide sorolhatóak a szakmai készségek kialakításának döntő szerepe a gyakorlati oktatás terén. Az elsajátítás elveit érvényesítve a terepen való részvétre komoly hangsúlyt kell fektetnünk.  A kommunikációs és együttműködési készségek finomítása alapvetően a pedagógus szakmai (gyakorlati) tudásában rejlik. Személyes példamutatásával ki kell bontakoztatnia a tanulóban rejlő ez irányú – rejtett – képességeket. Az oktató-nevelő munka, a személyiségfejlesztés és a tehetségek felismerésének legfontosabb színterei: Tanítási óra Itt van lehetőség az egyénre szabott, differenciált feladatokkal, gyűjtőmunkával,

szorgalmi

feladattal sikerélményhez juttatni a tanulót, önálló munkára szoktatni, egyéni tempójához igazodni. A tanórán belüli forma lehet a csoportbontás, illetve olyan nívócsoport létrehozása, ahol a közel azonos képességű gyerekek egymást erősítve, serkentve haladhatnak. Lehetőséget adunk a tanulóknak egyéni fejlődési ütemük szerinti továbbhaladásra,

melynek

érdekében differenciált képességfejlesztést végzünk. A gyorsabban haladni képes tanulóknak a tananyag elmélyítése, mélyebb megértése, látókörük szélesítése, a motiváció fenntartása érdekében egyéni fejlesztő feladatokat dolgozunk ki. A tehetséges diákok számára biztosítjuk, hogy képességeiket bemutathassák. Versenyekre készítjük fel és indítjuk őket, osztálykeretben, iskolai, városi és országos rendezvényeken szereplési lehetőségekhez juttatjuk őket, pályázati lehetőségeket kutatunk fel számukra.

Oldal: 43 / 141

Tanórán kívüli tevékenységek Ezeket a tanulók öntevékenységekre építve, a tanulók igényei és az iskolai feltételek alapján szervezzük. Ezeken a részvétel önkéntes a diák részéről, szervezését a tanulók, a nevelőtestület, szülői közösség kezdeményezheti. Formái:  diákkörök,  nyelvtanfolyamok  felkészítés a szakmai képesítő vizsgákra Tanulók iskolán kívüli tevékenysége A tanuló, a szülő és az osztályfőnök tudtával, írásbeli engedélyével részt vehet valamely intézmény, szervezet munkájában. Ha azonban ez a tevékenység meghaladja teherbíró képességét, károsan hat magatartására, tanulmányi eredményére, eltiltható e munkától. Formái:  könyvtárlátogatás  múzeum-, színházlátogatás, mozi  szakmai kiállítások, bemutatók  tanulmányi és osztálykirándulások  tábor  ismeretterjesztő előadások, kulturális rendezvények  művészeti és kulturális szervezetek munkájában való részvétel A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.:  differenciált tanulásszervezés  kooperatív technikák  projektmódszer  tevékenységközpontú pedagógiák Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: 1. individuális tanulás: Oldal: 44 / 141

Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. 2. kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális

készségek

a

kooperatív

tanulási

módszerrel

egyszerre

fejleszthetők.

(Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). 3. projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek különkülön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Feltételek: Tárgyi feltételek:  Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény  Számítógép, mint fejlesztőeszköz,  Videó, zenei anyagok,  Kompetencia alapú tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) Személyi feltételek:  A tanár gyerekközpontú beállítottságú legyen. Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása.  A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban.  A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás.  Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a családsegítő szolgálat munkatársait.

Oldal: 45 / 141

6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Oktató-nevelő munkánkat csak akkor könyvelhetjük el eredményesnek, ha a Jándi Szakképző Iskolában végzett tanulók sikeresen zárta modul-, és záróvizsgáját. Nem beszélhetünk általánosságba, hiszen minden tanuló egyénileg más intenzitással motivált. A mindennapi apró sikerélményekben rejlik előrehaladásuk kulcsa. Számos olyan egyén lesz iskolánk tanulója, akik már kisebb, nagyobb kudarcélményben részesültek, mint például nem sikerült felvételizniük felsőfokú intézményekbe. A negatív élmények az első év tanévének kezdeti hónapjaiban befolyással bírhat tanulmányi munkájukra. Ebből kifolyólag a pedagógus feladata mérlegelni azt, hogy egy adott osztály tantárgyakban mért előrehaladása megfelele a kívánt szint mércéjének, s ha nem, feltárni az okát és megoldani a felmerülő problémát. A felzárkóztatás célja a szerény képességekből, a hozott hátrányokból adódó lemaradás csökkentése, egészségügyi vagy szociális okból a versenyt nem bíró tanulók segítése, alapkészségek fejlesztése, a tantervi minimumkövetelmények elérése. Módszertani eszközök az iskola életében:  minőségi csoportos oktatás,  egyénre szabott foglalkozások, (felzárkóztató foglalkozások: tananyagismétlés), egyéni képességeket felmért tanórai tanulás lehetősége,  iskolai könyvtár; tankönyvek, szakmai könyvek, segédanyagok segítségével bővebb információszerzési lehetőség az adott tanegységben,  számítógépterem használata egyéni, vagy csoportos kérésre (szoftver ismeretek) pedagógus belátásával szakirányú továbbtanulási lehetőség, irányvonal megadása.

6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A közösségi problémák egyike a magatartással küzdő tanulók. Szükséges idejében észrevenni, kiszűrni és orvosolni ezt a fajta nehézséget. Abban az esetben tudunk eredményes és hatékony munkát végezni, ha alapos ismeretséggel rendelkezünk a magatartási zavarok terén. Fel kell tudni mérnünk a leggyakrabban előforduló zavart viselkedési morálokat, mint:  hipermobilitás,  beszédzavar, Oldal: 46 / 141

 hirtelen hangulatingadozás,  hirtelen romló tanulmányi átlag, teljesítményromlás,  túlzott félelem és szorongás,  érzelemszegény, apatikus magatartás,  közöny, passzivitás,  agresszív megnyilvánulás,  elkülönülés, közömbösség az osztályközösségre, személyekre,  egyértelmű féltékenység, irigység stb. A zavaró viselkedés számbavételét követően meg kell vizsgálnunk a kiváltó okok lehetőségét; pszichológiai, szociális esetlegesen biológiai szinten. Ezeket szükség szerint fel kell tárni, ki kell elemezni, majd értékelni. A tényfeltárás során az alábbi három okozati tényezők tárulhatnak elénk: 1. Családi tényezőkből eredendően:  a családi környezeti hatásból ered-e  a család és az iskola ellentétéből fakad-e. 2. Iskolai tényezőből eredendően:  túl magas követelmények,  szigorú, autokratikus magatartási elvárások, vagy éppen engedékenység, irányítás nélküli nevelés,  gúny, megszégyenítés. 3. Közösségi tényezőkből eredendően:  beilleszkedési problémák,  kedvezőtlen társas pozíciók (pl.: peremhelyzet). A lehetőségek feltárásában segítségünkre lehetnek:  közvetlen kommunikáció, nyílt, bizalomra épülő beszélgetés a tanulókkal,  a szociometriai felmérések,  szülőkkel, gondozóval való kapcsolatfelvétel,  tanulók magatartási moráljának figyelemmel kísérése, Oldal: 47 / 141

 tanulót előzőleg tanító pedagógusokkal való kapcsolatfelvétel.  környezeti helyzetfeltárás, elemzés. A tények feltárása sokat segíthet a magatartási gondokkal küzdő tanuló problémamegoldásán. A magatartási morál, illetve beilleszkedési zavarok megoldását, illetve enyhítését lehetőség szerint, az alábbi pedagógiai módszerekkel kívánjuk megvalósítani:  nyugodt, barátságos légkör megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi labilitásaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat a tanáraihoz,  teljesíthető követelmények megteremtésével,  konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával,  az ifjúságvédelmi felelőssel való együttműködéssel,  következetes, a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával,  iskolai programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával,  az osztályközösség segítő erejének mozgósításával,  a pozitív énkép, önértékelés kialakításának támogatásával (dicséret, biztatás),  helyzetfelmérés szerinti probléma esetén pszichológus, vagy más külső szakember bevonásával.

6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Az

ifjúságvédelmi

ifjúságvédelemmel

felelős

és

összefüggő

tanulók

személyes

problémák

feltárása,

a

kapcsolatainak megelőzése.

fő

egyik Minden

célja

az

pedagógus

közreműködik az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Az

ifjúságvédelmi

felelős

gondoskodik

az

ifjúságvédelemmel

kapcsolatos

jogszabályok

megismertetéséről, mind a pedagógusok, mind a tanulók körében. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:  tanulók tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez a problémáik megoldása érdekében fordulhatnak  részt vesz a veszélyeztető okok feltárásában Oldal: 48 / 141

 veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot Az intézmény ifjúságvédelmi feladatait közvetlenül az ifjúságvédelmi felelős látja el az osztályfőnökök segítségével. Az iskola ifjúságvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: A diákok fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. Iskolánk alapvető feladatai az ifjúságvédelem területén:  fel kell ismerni, és fel kell tárni a diákok problémáit  meg kell keresni a problémák okait  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához  jelezni kell a felmerült problémát a megfelelő fórumon. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  gyermekjóléti szolgálattal  családsegítő szolgálattal  polgármesteri hivatallal  orvossal  ifjúságvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják az ifjúságvédelem céljainak megvalósítását:  felzárkóztató foglalkozások  tehetséggondozó foglalkozások  indulási hátrányok csökkentése  differenciált oktatás és képességfejlesztés  pályaválasztás segítése  személyes, egyéni tanácsadás  egészségügyi szűrővizsgálatok  tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások)  tájékoztatás a segítő szolgálatokról, szolgáltatásokról  tájékoztatás a jogszabályokról (diákok – nevelőtestület) Oldal: 49 / 141

 felvilágosító munka (osztályfőnöki órák) a káros szenvedélyekkel kapcsolatban.

6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok Magyarország egész területén jelen vannak, s sajnos iskolánkat is érintő jelenség. Itt most nem a mindennapi életben vett és elszenvedett hiányokról kell szót ejtenünk, hanem a hozott ismeretanyagban, műveltségállományban, viselkedéskultúrában. A pedagógusi munka során, rövid időn belül felmérhetők az egyéni hiányosságok, amelyeket személyre szabott módszerekkel egyensúlyba kell hozni. Ahhoz, hogy pontos képet kapjon a pedagógus kutatómunkája során az alapvető szociális hátrányokat kell megvizsgálnia, mint: 1. Családi szféra:  életkörülmény (gazdasági helyzet, lakásviszonyok)  családi szocializáció (szülők iskolázottsága, a kultúra, mint érték a családban)  családi kapcsolatok (hagyományőrzés, erkölcsi, szociális és nevelési szokások) 2. Környezeti hatások:  lakókörnyezet hatásai  baráti kör 3. Az iskola, mint környezeti tényező:  az intézmény hiányos tárgyi és személyi ellátottsága  pedagógiai módszertan helytelen szerkezet felépítése  a lemaradás leküzdésének módszerei A szociális hátrányok enyhítését szolgáló eszközök:  felzárkóztató programok szervezése,  szakkönyvek, segédanyagok könyvtári kölcsönözhetősége,  tanulóink számára ingyenes használható digitális tudásanyag fejlesztése, beszerzése

Oldal: 50 / 141

7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézmény tanulóinak közösségét diákönkormányzat képviseli intézményünkben, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete,

tevékenysége a tanulókat érintő

valamennyi kérdésre kiterjed. Minden tanév szeptemberében osztályonként 1 főt választanak, akik képviselik diáktársaikat. A diákönkormányzatot segítő tanárt az iskola igazgatója bízza meg. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskolai életre vonatkozó bármely kérdésben, így pl.:  a tanulók jutalmazási elveire,  önkéntes munkára, környezetvédelmi akciók tervezésére,  az iskolai hagyományok ápolására.

8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az intézményi nevelő és

oktató munka segítése,

az

iskolai életben

résztvevők

tevékenységének összehangolása feladata az iskolaszéknek. Az iskolaszék a diákönkormányzat, a nevelőtestület által választott és a fenntartó által delegált képviselőkből áll. Az iskolával kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek egy-egy képviselőt delegálhatnak az iskolaszékbe, szavazati joggal felruházott állandó meghívottként. Az iskolaszék szervezeti felépítését, jogait és kötelezettségeit a köznevelési törvény szabályozza. Működési rendjét saját szervezeti szabályzatában rögzíti. Az iskola tanulóinak véleménynyilvánítási formái, színterei:  diákközgyűlés,  osztálygyűlés  diákönkormányzati ülés, Oldal: 51 / 141

 osztályfőnöki óra,  alkalmi felmérések,  igazgatói megbeszélés.

8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Az iskola és a szülői ház közötti kapcsolattartás egyik formája a fogadóóra. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy iskolánkban felnőttoktatás zajlik, a szülőkkel való kapcsolattartás lazább, mint egy átlagos iskolában. Évente legalább két alkalommal szülői értekezleten és fogadóórán tájékoztatja a nevelőtestület a szülőket gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Az erre igényt tartó szülőknek módjában áll gyermekük előmenetelével vagy bármi mással kapcsolatban a szaktanárral vagy az osztályfőnökkel konzultálni. Az együttműködés feltételei:  a tantestület és szülők/gondviselők közötti akadálymentes együttműködés: a szociálisan veszélyeztetett és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek leküzdésében,  az

iskolánk

alapcéljai

szerint;

a

tanulók

személyiség

fejlesztésének

a

családok

szocializálódásának összehangolása,  kölcsönös és rendszeres információáramlás,  erkölcsi normák elvei szerinti kulturális viselkedés kialakítása,  közösségformáló és nemzeti öntudatra való program közös kiépítése.

A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:  Szülői értekezlet  Fogadó óra (osztályfőnöki, szaktanári)  Nyílt tanítási nap  Írásbeli tájékoztató  Szakkörök indítása  Előadások szervezése  Pályaválasztási tanácsadás Oldal: 52 / 141

Közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, farsangi bál, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével. Osztály-család közös hétvége.

9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Intézményünkbe írásbeli és szóbeli felvételi vizsga nincs, a felvétel a jelentkezés sorrendjében történik, azonban a felvételt iskolánk a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerinti iskolai, és szakmai előképzettséghez, valamint egészségügyi, és pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez köti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. § (2) bekezdése alapján. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 47. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a szakiskola, a szakközépiskola, szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott iskolában közismereti tanulmányait kívánja folytatni, az tárgyév február 15. napjától (keresztféléves képzés esetén a folyó tanév december 1. napjától) az iskola által meghatározott időben kérheti felvételét vagy átvételét. Intézményünk szakképzési évfolyamaira a jelentkezési határidő a mindenkor hatályos tanév rendjéről szóló törvényben meghatározott tanév első napját megelőző nap. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 24. § (2) bekezdése alapján a szakiskola tanulója Nkt törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán.

9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja 9.1.1 A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk

célja a

20/2012.

(VIII.

31.) EMMI rendelet,

24.

§

„A

tanuló

tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok” pontjában foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. 65. § (5) bekezdésében a tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit – így különösen – az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – Oldal: 53 / 141

vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.

A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

9.1.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra  különbözeti vizsgákra  javító vizsgákra  és pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója  különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

9.1.3 Az értékelés rendje Az írásbeli vizsga rendje A felügyelő tanár feladatai:  ülésrend kialakítása (a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék), Oldal: 54 / 141

 a jegyzőkönyv vezetése,  megállapítja a jelenlévők személyazonosságát,  ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola (javító szaktanár) gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális

idő

vizsgatantárgyanként negyvenöt perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A vizsgázó indokolt kérésére, az igazgató engedélye alapján;  az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,  lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,  engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - is megszervezhető. A kijavított írásbeli dolgozatokat a javító szaktanár az iskola által kijelölt iskolai megbízottnak adja át, aki a dolgozat értékelését rávezeti az osztályozóvizsga jegyzőkönyvére.

A szóbeli vizsga rendje Egy vizsgázónak egy napon legfeljebb 3 tantárgyból szervezhető vizsga. Legfeljebb 6 vizsgázó tartózkodhat a teremben. Minimum 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani vizsgatárgyanként. Oldal: 55 / 141

A vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. A feleltetés időtartama 10 percnél több nem lehet. 1 alkalommal póttételt húzhat a vizsgázó. A következő tantárgy tételének kihúzása előtt legalább 30 perc pihenőidőt kell biztosítani, ez alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja a tanuló. A szóbeli vizsga eredményét a kérdező szaktanár rávezeti az osztályozó vizsga jegyzőkönyvére. Az osztályozóvizsgák adminisztrációját az iskola által kijelölt személy végzi el. Az osztályfőnök vagy a vizsgára – iskola által kijelölt személy – adminisztrátor feladatai:  osztályozóvizsgára kötelezettek névsorának összeállítása  osztályozóvizsga jegyzőkönyvek elkészítése (megnyitása, zárása)  a kijavított dolgozatok jegyzőkönyvhöz csatolása  a megfelelő záradékok beírása a naplóba, törzslapba, bizonyítványba.

9.2 Osztályozó, javító-, különbözeti- és pótló vizsga A mindenkori érvényben lévő jogszabályok, rendeletek és szmsz-ek felhatalmazása alapján a tanulmányok alatti vizsgák ideje, részei, értékelése a Jándi Szakképző Iskolában e szabályzat szerint történik. 1. Osztályozóvizsga szabályzata A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha  tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból);  más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. szakmai tantárgyak, idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték;  a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet  a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozó vizsga letételére engedélyt kapott.

Oldal: 56 / 141

Tudnivalók az osztályozó vizsgával kapcsolatban:  Osztályozó vizsga a különbözeti vizsga kivételével évente 2 vizsgaidőszakban tehető: áprilisban és augusztusban.  Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap.  Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából vagy 2 tantárgyból tehető osztályozó vizsga. Három évfolyam anyagából ill. több tantárgyból csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni.  Az osztályozó vizsga letételét az igazgató engedélyezi.  Az osztályozó vizsgára való jelentkezés kérelmét az áprilisi vizsgaidőszakra január 20-ig; az augusztusi vizsgaidőszakra pedig május 1-ig kell beadni az iskola igazgatójának címezve.  Az osztályozó vizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők, kérelemre a tanuló vizsga előtt írásbeli tájékoztatást kaphat.  Az osztályozó vizsga helye a Jándi Szakképző Iskola működési engedélyében meghatározott székhely vagy telephely, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. Indokolt esetben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére. Erre engedélyt az igazgató adhat.  Az osztályozó vizsga napján a tanuló kérelmére mentesülhet a tanórák látogatásának kötelezettsége alól, egyébként az osztályozóvizsga napján, az 1-5. órán köteles megjelenni.  A közismereti tárgyak, szakmai alapozó és szakosodó tantárgyak mindegyikéből írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni. Kivételt képeznek ez alól:  informatika – gyakorlati vizsga és szóbeli vizsga,  szakmai elmélet igényes gyakorlat és az (összefüggő) szakmai gyakorlat, ezekre a szakmai gyakorlati oktatás vezető és a szakoktató pedagógus gyakorlati vizsgatételsort állít össze, mely alapján a hallgató gyakorlati vizsga keretében köteles számot adni tudásáról. Jelentkezés osztályozó-vizsgára:  Osztályozó vizsgára a megadott határidőig az iskola bármely tanulója beadhatja a jelentkezését - megfelelő indoklással, szaktanára javaslatával és aláírásával az iskolában használt jelentkezési lapon. Oldal: 57 / 141

 A jelentkezéseket az osztályfőnök a megadott határidőig összegyűjti, véleményét a megfelelő helyre felvezeti (nagyon figyelve az alább felsorolt kritériumoknak való megfelelésre és arra, hogy a tanulónak adott évfolyamból ne legyen korábbról érdemjegye), aláírja és leadja az iskolatitkáriba.  A jelentkezés elfogadásáról a szaktanár, az osztályfőnök és az iskolavezetés véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Döntését határozatban közli a tanulóval és gondviselőjével (az augusztusi vizsgaidőszak esetén) június 15-ig. (Az áprilisi vizsgaidőszak esetén február 15 –ig)  Az iskolatitkár összesíti minden vizsgaidőszakban a jelentkezéseket; az engedélyezett vizsgák összesítését átadja az érintett osztályfőnököknek, akik aláíratják a tanulóval ennek tudomásul vételét. Az engedélyezés feltételei: Pozitív döntés csak abban az esetben várható, ha a tanuló az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:  az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése;  nincs igazolatlan órája az adott félévben;  tanulmányi átlaga az előző tanév végén, illetve félévkor legalább 3,0 volt;  az adott tantárgyból a tanuló előző félévi és év végi eredménye legalább jó (4);  az osztályozóvizsgára való jelentkezést megelőző félévben nem bukott egy tárgyból sem;  magatartása és szorgalma legalább jó (4). A fentiektől eltérő esetben egyéni mérlegelés alapján az igazgató dönt. A vizsga lebonyolítása: Az írásbeli osztályozó vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, idegen nyelven tanult tantárgyakból a törvényi előírásnak megfelelően 60 perc. Egy napon két írásbeli vizsgát lehet tenni. A szóbeli osztályozó vizsgát az iskola tanáraiból alakított 3 tagú vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, az adott tantárgyat tanító vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. Oldal: 58 / 141

A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama évfolyamonként 10 perc. Az a tanuló, aki feladatát legalább elégséges szinten nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli). Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, ebben az esetben vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült, eredménye elégtelen. Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. A szóbeli vizsgát évfolyamonként más-más napon kell lebonyolítani. A felsőbb évfolyam vizsgájának szóbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgájának szóbeli részén megfelelt. Az osztályozó vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik. Az osztályozó vizsga nem ismételhető meg! Sikertelen osztályozó vizsga esetén a tanulónak javítóvizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. Az eredményhirdetés legkésőbb az a vizsgaidőszak utolsó vizsganapját követő napon. Az eredményhirdetésig a tanároknak titoktartási kötelezettsége van. Az eredményhirdetésen a megjelenés kötelező. Osztályozó vizsga hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók esetén: Amennyiben a tanulók dolgozatírásokról rendszeresen hiányoznak, témazáró dolgozataikat évente 2 pótdolgozat-író napon teljesíthetik. Egy tantárgyból két dolgozatot vagy maximum két tantárgyból 1-1 dolgozatot tudnak így pótolni egy pótnapon. Az egyeztetés osztályfőnöki kötelesség, vita esetén az igazgató dönt. Oldal: 59 / 141

Ha még így sem sikerül elegendő, a Pedagógiai Programban előírt számú érdemjegyet szerezni - a tanuló nem osztályozható. Az osztályozó vizsga időpontja a nem osztályozható tanulók esetében január utolsó hete az első félévi tananyagból. Az év végi osztályozó vizsgán a tanév teljes anyaga kerül számonkérésre június 15-ig. Amennyiben ez nem sikerül, vagy a tanuló nem jelenik meg, a következő vizsgaidőszakban javítóvizsgát köteles tenni. 2. Különbözeti vizsga szabályzata Különbözeti vizsga az igazgató döntése alapján bármikor tehető. A különbözeti vizsgával kapcsolatban az alábbiak szerint kell eljárni:  A különbözeti vizsgára az évközi tanévbe csatlakozás alkalmával jelentkezik a hallgató I. félév október 1-ig, illetve keresztféléves képzés esetén II. félév március 1-ig. A vizsgaengedélyt az igazgató adja, és ő állapítja meg a különbözeti vizsga anyagát is, kivéve, ha valaki külföldi bizonyítvány alapján jelentkezik vizsgára.  A különbözeti vizsga, vizsgatevékenységét és a vizsgatevékenységek számát a tantárgyak alapján az intézményvezető határozza meg. Ennek formái: írásbeli, írásbeli (számítógépen), szóbeli és gyakorlati.  A különbözeti vizsga azokra a tantárgyakra illetőleg tananyagokra terjed ki, amelyeket a tanuló az érvényes tantervből és bizonyítványból megállapíthatóan az előző osztály(ok)ban nem tanult.  Ha a tanulónak tanulmányai folytatásához egynél több tantárgy, v. évfolyam anyagából kell különbözeti vizsgát tenni, akkor engedélyezhető számára az összevont különbözeti vizsga letétele.  A vizsga idejét és helyét az intézményvezető határozza meg.  A vizsgáztató pedagógusok lehetőleg annak az osztálynak a tanárai legyenek, amelyben a sikeres vizsga letétele után a tanuló folytatja tanulmányait.  A vizsga lebonyolítása az osztályozó vizsgára vonatkozó szabályok szerint történik.  A különbözeti vizsga nem nyilvános.  A különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni és a vizsga eredményét a tanuló bizonyítványába, a naplóba és a törzskönyvbe is be kell vezetni. A külföldi bizonyítvány alapján különbözeti vizsgát tett tanulónak új bizonyítványt kell kiállítani, és a jegyzet rovatba be kell jegyezni a különbözeti vizsga eredményét. Oldal: 60 / 141

3. Javítóvizsga szabályzata Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tantárgyból az év végén megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozóvizsgán szerzett elégtelent. A javítóvizsgára utasított tanuló vizsgát csak az igazgató által megállapított napon tehet. A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. A vizsga előtt legalább 30 nappal független vizsgabizottság kérhető. A vizsga idejét közzéteszi az iskolatitkár – igazgatói jóváhagyás után – az iskola honlapján és az iskola faliújságján. A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után. A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz. A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani. Kivéve, amennyiben a hallgató a szakmai vizsga során:  a vizsgázó igazolható ok nélkül nem jelent meg  a vizsgázó a szakmai vizsgát igazolható ok nélkül megszakította  a vizsgázó a szakmai vizsgán szabálytalanságot követett el Ezek kivételes esetekben a javítóvizsga szabályzata a központi szakmai és vizsgaszervezési szabályzatokon alapszik, szakmacsoport, azon belül is OKJ-s szakma szerinti besorolás szerint. Lebonyolítása a szakma szerinti SZVK szerint történik. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, a tantárgynak megfelelő szakos vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. Ha a bizottság létszáma bármilyen okból csökken, a vizsgát fel kell függeszteni a harmadik tag megérkezéséig!

Oldal: 61 / 141

A javítóvizsga nem ismételhető meg! A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök vagy az oktatásszervező írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó vizsganapját követő napon. 4. Pótló vizsga szabályzata Pótló vizsgát tehet az a tanuló, akinek a szakmai vizsgát neki fel nem róható okból nem kezdte meg, illetve a jelölt a szakmai vizsgát igazolható okból nem tudta befejezni. A pótló vizsga szabályzata a központi szakmai és vizsgaszervezési szabályzatokon alapszik, szakmacsoport, azon belül is OKJ-s szakma szerinti besorolás szerint. Lebonyolítása a szakma szerinti SZVK szerint történik. 5. Általános vizsgaszabályok Az osztályozó- javító, különbözeti- és pótló vizsgáról jegyzőkönyvet kell kiállítani, amely  osztályozó-, javító, különbözeti- és pótló vizsga esetén az A. Tü. 950. r. számú;  a vizsga ülésrendjének jegyzőkönyve esetén az A. Tü. 511. r. számú nyomtatvány felhasználásával készül. Az ülésrendre vonatkozó jegyzőkönyvbe be kell írni a vizsga típusát (osztályozó, javító, különbözeti), a tantárgyat, a vizsga időpontját, a vizsgacsoportot, a tanulók nevét, számát, az ülésrendet, a tanterem számát, a tételbontás idejét, a várható befejezés időpontját. Fel kell vezetni az időpontot is, amikor a tanuló a dolgozatot beadta. A megfelelő helyen szerepeljen a felügyelőtanár neve, az üres részeket ki kell húzni. Az ülésrendre vonatkozó jegyzőkönyvön kívül a vizsgák jegyzőkönyveinek tartalmaznia kell a vizsga megnevezését, az érintett tanárok nyomtatott nagybetűvel írt nevét, aláírását; a tantárgyat, az évfolyamot, a számon kért tételek címét, a vizsga dátumát, a javasolt és végleges érdemjegyet. Hiánytalanul ki kell tölteni a tanuló adatait, törzslapszámát, a vizsgabizottság határozatát (bélyegzővel v. kézírással), a jegyzőkönyv dátumát, mely az eredményhirdetés dátuma. Az üresen maradt részeket ki kell húzni. A hiánytalanul kitöltött jegyzőkönyveket az igazgatóhelyettes ellenőrzi, jóváhagyása után az iskolatitkáriban kell leadni. Oldal: 62 / 141

A szabályok betartása fegyelmi felelősséggel járó kötelesség! Az osztályozó-, különbözeti-, és javítóvizsgához rendelt vizsgatevékenységeik formáit, tételeit a szakmai gyakorlati oktatásvezető, a szakoktató és az osztályt tanító pedagógus állítja össze.

5.1 Magasabb évfolyamra lépés feltételei A magasabb évfolyamra való lépés feltételei a tanuló számára abban az esetben teljesülhetnek, amennyiben

az

adott

szakma

képzési

követelményeiben

(helyi

tanterv)

meghatározott

követelményeket (beleértve a szakmai gyakorlat követelményeit is) az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A tanuló magasabb évfolyamra akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette, és nem lépte túl a megengedett hiányzási keretet. A követelményrendszer teljesítését a pedagógusok a tanuló(k) év/félév közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az adott tantárgyak alapkövetelménye az „elégséges” év/félév végi osztályzat megszerzése. Amennyiben a tanuló a tanév/félév végén bármelyik tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet/félévet megelőző augusztus/ árpilis hónapban javítóvizsgát tehet. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie. Ez az állítás akkor állja meg a helyét, ha: 1. a tanuló jogviszonya (nem tanköteles tanulónak) – az igazolt igazolatlan mulasztása egy tanítási évente a kötelező óraszám tekintetében a törvényben előírt %-ot meghaladta /a szabályzatok értelmében az iskola legalább 2 alkalommal figyelmeztette a tanulót az igazolatlan mulasztás következményeire/ – megszűnik. 2. a tanuló abban az esetben nem osztályozható a tanítási év végén – egy tanítási évben az elméleti és gyakorlati órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a gyakorlati órák 30%-át – kivéve, ha egyéni kérelem alapján, a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 3. az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, büntetést von maga után, ami a magatartás osztályzatot is befolyásolja.

Oldal: 63 / 141

5.2 Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében Az iskolánkban tanított OKJ-s szakképzéseket a beszámíthatóság figyelembe vételével kívánjuk oktatni. Ki kell emelnünk azt a tényt, hogy az előzetes tudás nem egyenlő a bemeneti kompetenciákkal. A beszámítás alapelvei: 1. Amennyiben a tanuló érettségi utáni képzésben (pl. felsőoktatási intézményben megkezdett és abbahagyott tanulmányok esetén) tanulta valamelyik tantárgyat, kérheti annak felmentését. 2. Amennyiben a tanuló valamely más szakképző intézményben kezdte meg szakképzési tanulmányait,

kérheti

előzetes

tudásának

felmérését,

illetve

különbözeti

vizsgával

bekapcsolódhat intézményünk formális képzési folyamatába. 3. Az idegennyelű tantárgyak alóli felmentést kizárólag államilag elismert nyelvvizsga (pl. Origo, Telc, Trinity… stb.) bizonyítvánnyal rendelkező tanuló kérheti, de csak abban az esetben, amennyiben a tanegységet oktató tanár megerősíti (írásbeli szakvélemény) a mindenkor tudás igazolt szintjét. 4. A moduláris képzés alapkövetelménye, hogy a korábban teljesített és bizonyítvánnyal igazolt szakmai modulokhoz tartózó tananyagegységek tanulása alól a tanuló felmentést kérhet.

Az alapelvek mindegyik esetében érvényes:  kérelem benyújtása (tartalmi követelményben a kért tantárgyakból való felmentést) iskolánk igazgatójához,  mellékelten csatolva a hivatkozott bizonyítvány (OKJ, nyelvvizsga), index fénymásolatát. Az ügyintézés menetében az érdemleges válasz 30 munkanapon belül történik.

Oldal: 64 / 141

10. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSA A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2011. szeptember 1-jétől életbe lépő - a 2010. évi CLIII. törvény 16.§ (15) bekezdésével elrendelt - módosítása alapján a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló definíciója megváltozik: „121. § (1) E törvény alkalmazásában… 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd;” Iskolánk minden iskolatípusban a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása – nevelése során a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság véleményét veszi alapul és az intézménytípusra vonatkozó hatályos jogszabályok és rendeletek, tantervi előírások alapján segíti zen tanulói nevelési – oktatási tevékenységét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Sikerkritérium a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása. Ezt biztosítják:  Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.  Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni

fejlődési sajátosságokhoz igazodó módszertani eljárások

alkalmazása.  A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi Oldal: 65 / 141

eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.  A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus, aki a. a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b. szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c. a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d. egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e. alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f.

együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus az együttműködés során a. segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b. javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására c. segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d. javaslatot

tesz

gyógypedagógiai

specifikus

módszerek,

módszerkombinációk

alkalmazására; e. figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f. együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

Oldal: 66 / 141

g. terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az intézmény igénybe vehet pedagógiai szakszolgáltatását (utazó gyógypedagógus). Célunk: A lassúbb tempóban haladó, tanulási nehézséggel küzdő és sajátos nevelési igényű gyermekek számára a hiányos vagy fejletlen részképességek kialakítása, fejlesztése, képesség és érdeklődés szerinti továbbhaladás megkönnyítése. A beilleszkedéshez szükséges motivációk, értékek, normák és gyakorlati készségek elsajátításának segítése, a másság elfogadásával a társadalmi méltányosság kialakítása. A Köznevelési törvény 47. § (1) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív

pedagógiai

ellátásban

részesüljön

attól

kezdődően,

hogy

igényjogosultságát

megállapították. A sajátos nevelésű igényű tanuló iskolai nevelés-oktatása az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos iskolai osztályban történhet. A pedagógiai tevékenységet meghatározó vizsgálatok:  DIFER-mérés  Igénybe vesszük a nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság munkáját. A megsegítő programok színterei: Tanórán A tanulók készségeinek, képességeinek ismeretében differenciált tanulásirányítással történik az oktatás-nevelés. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára biztosítjuk a közoktatási törvény által előírt egyéni differenciálás lehetőségeit.

Feladataink: Oldal: 67 / 141

 A gyerekek képességeihez igazodó, egyénre szabott tananyag-feldolgozás  A tanulás folyamatának egyidejűleg többcsatornás (auditív, vizuális) információközvetítéssel való segítése  A tanuláshoz az átlagosnál hosszabb idő biztosítása  A fogalmi gondolkodás segítése érdekében szógyűjtés, szómagyarázat alkalmazása  Szöveges

feladatok

értelmezéséhez

segítségadás:

kiegészítő

kérdések,

illusztrációk,

szómagyarázat stb. Tekintettel a figyelmi funkciók sajátosságaira: 1. mozaikszerű órafelépítés (rövid, változatos feladatok) 2. jól megfogalmazott, rövid instrukciók adása 3. közvetlen, kétszemélyes helyzetek teremtése, egyéni bánásmód a tanítási órákon 4. fokozott kontroll biztosítása A habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása a különböző pedagógiai színtereken Megfelelő tárgyi feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára  A kézírást gépírás, számítógépen történő írás helyettesítheti.  A gyerekek számára választható, hogy tudásáról írásban vagy szóban kíván számot adni.  Speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek alkalmazása.  A tanulókkal foglalkozó többségi pedagógusok, fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok együttműködése, tapasztalatok, észrevételek, javaslatok rendszeres megbeszélése Tanórán kívül:  felzárkóztatás  fejlesztő foglalkozás Sikerkritérium:  speciális megsegítés hatására csökken a tünetek súlyossága,  a tanulók megtalálják helyüket szűkebb és tágabb környezetükben,  a legkisebb eredménynek is örülnek és igénnyé válik a további fejlődés,  tanulmányi eredményeikben – önmagukhoz képest – érzékelhető a fejlődés,  az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladásukkor alkalmazni tudják. Oldal: 68 / 141

A tevékenységet meghatározó tényezők: 1. A fogyatékosság típusa, súlyossága. 2. A fogyatékosság kialakulásának ideje. 3. A sajátos nevelési igényű tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. 4. A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel.

Feladatok: 1. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. 2. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. 3. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. 4. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. 5. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

10.1. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók Mozgásfogyatékosság: a harmonikus és célszerű, jellegzetesen emberi mozgás mozgászavarok következtében létrejövő rendellenessége. A mozgáskorlátozottság születéskor is fennállhat, ill. az élet folyamán bármikor kialakulhat. Veleszületett mozgászavarok esetében is gyakoribb azonban a mozgáskorlátozottság későbbi, csecsemő-, ill. kisgyermekkori kialakulása. A mozgáskorlátozottság kedvezőtlen külső körülmények egyidejű fennállása esetén hátrányos társadalmi helyzet kialakulásához vezethet. Ez megnyilvánulhat a személyes kapcsolatokban, a tanulásban, munkában, közlekedésben és a szabad idő eltöltésének bármely formájában. A hátrányos helyzet leküzdése a rehabilitáció eszközeivel lehetséges. Közülük mozgáskorlátozottság esetében különös jelentősége van a mozgások gyakorlásának a gyógytorna, a mozgásnevelés és a sport eszközeivel, a megfelelően kiválasztott és adaptált segédeszközöknek, az épített környezet (épületek, utak, közlekedési eszközök) mindenki részére akadálymentes használhatóságának, valamint a célzott támogatási rendszereknek.

Oldal: 69 / 141

A tanuló speciális nevelési szükségletét meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, annak formája, mértéke és területe.

A sérült gyermek esetében a mozgásos tanulás lehetősége módosul. Mások a környezetéről, a saját testéről szerzett tapasztalatai, mint az ép mozgású társainak. A hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai képzés egész időtartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció és a fizikai korlátozottságot csökkentő környezeti adaptáció alkalmazását. 10.1.1. A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése  A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.  Az önállóságra nevelés elve. Biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, eszközöket.  Ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat. (A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, ér el sikereket.)  Növelni a kudarctűrő képességüket.  Önállóságra nevelés, hogy az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre.  A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit a szervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelenti. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladat.  Egyedi megsegítést igényel. Figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

Oldal: 70 / 141

Iskolakészültsége indokolja, hogy az első évfolyam teljesítésére a helyi pedagógiai program egy tanévnél hosszabb időt (két tanév) biztosítson, de szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is szerveződhetnek hosszabb idősávban. Mozgásnevelés: ötvözi a sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó, a gyógyító és a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítástanulás folyamatába. A

mozgáskorlátozott

tanulók

optimális

fejlődése

érdekében

a

pedagógiai

programban

megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb. Énkép, önismeret Információs és kommunikációs kultúra A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a kézírásra a mozgásállapota miatt képtelen és a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás A mozgáskorlátozott tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek megválasztására. Testi és lelki egészség A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a tanulók minél inkább megismerjék mozgáskorlátozottságuk okát és annak következményeit, elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcsolatos higiéniás szabályokat. A kellő mértékű önállóság akkor valósítható meg, ha ismerik a számukra nem javasolt mozgásokat, azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek a hely- és helyzetváltoztatást lehetővé teszik számukra. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, amelyek a mozgáskorlátozott tanuló életének

minden

színterén

az

önálló

életvitel

kialakítását

segítik,

gyakoroltatják.

A

mozgáskorlátozottak számára elérhető pályák, munkahelyek megismertetése, az ezek iránt való érdeklődés felkeltése, a bizonytalanság kezelésének képessége. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének célja, hogy esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Oldal: 71 / 141

Ennek érdekében szükséges:  a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar csökkentése;  a tanulók folyamatos logopédiai fejlesztése;  a kórforma és mozgásállapot függvényében kialakított mozgásnevelés;  felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre;  az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló eszközök;  a nyelvoktatás - média segítségével;  szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció.

10.2. Gyengén látó tanulók A Magyarországon hivatalosan elfogadott gyógypedagógiai definíció (WHO, Egészségügyi Világszervezet, 1992) szerint látássérültnek tekinthető az a személy, akinek jobbik szemén, maximális korrekcióval mérhető látásélessége az ép látás 30%-a (V: 0,3), vagy ennél kevesebb, illetve látótere nem több 20°-nál. Nem minden látássérült személy vak, a legtöbb látássérült embernek van a mindennapos élet során hasznosítható látása. Őket egy régi szemlélet alapján gyengénlátó és aliglátó személyeknek nevezik. Gyengén látók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény. A látásukat praktikusan használó gyengén látókat a látó-halló (tapintó) életmód jellemzi. A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a tanulók állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A látássérült tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézmény feladata: az általános alapműveltség nyújtását, valamint a gyengén látásból adódó hátrányok leküzdése. A fejlesztési feladatok megtervezésekor, a módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni az ép érzékszervek hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés - fejlesztését, valamint a meglévő látás használatának tanítását. A gyengén látás nehezíti a mindennapi élet tevékenységeit (a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálást) is. Mindez pszichésen megterhelő, emiatt gyakran személyiség- és szocializációs zavar is kialakulhat (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás, önbizalomhiány, elkülönülésre való hajlam vagy túlzott önérvényesítő magatartás, indulatosság, téves eszmék). Oldal: 72 / 141

A pedagógusok fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével segíti ezt. A látássérült tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszában az első évfolyam tananyagát a helyi tantervben két évre osztják el, melyet az írás-olvasás előkészítése, a matematikai fogalmak kialakítása, eszköz- és jelrendszerének elsajátítása, a környezet vizuális és tapintásos megismertetése indokol. A személyiségfejlesztés feladatai:  Az önállóság iránti igény fejlesztése.  Az érdeklődés felkeltése a környezet, a látható, hallható, tapintható világ megismerése iránt.  A működő érzékszervek használása.  Az önbizalom, a pozitív énkép alapozása.  Felkészítés az ép látásúakkal való kapcsolatépítésre, a közösségbe való beilleszkedésre.  Az egészségvédő viselkedés szokásainak kialakítása, a higiénés tevékenységek elsajátítása, a szem védelme.  Az egyéni igényeknek megfelelő közvetlen környezet tudatos át-, illetve kialakításának ismerete. A gyengén látó tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A gyengén látó tanulók fejlesztését, a szakértői javaslat alapján készülő egyéni haladást biztosító fejlesztési terv tartalmazhatja. A gyengén látó tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulók egyéni adottságai többnyire eltérnek az ép tanulók adottságaitól. A tanulók számára biztosítani kell a tanuláshoz és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges speciális ismeretanyagot (speciális technikák és eszközök használata stb.) és a készségfejlesztést (önálló tanulásban használható eljárások, lényegkiemelés, megtartó emlékezet növelése, szóbeli kifejezőképesség gazdagítása, célszerű munkaszokások kialakítása, vizuális megfigyelőképesség fejlesztése stb.) Feladatok: Énkép, önismeret (Testi és lelki egészség) A személyiségfejlődésének alakulásában fontos a tanulási környezet. Ez segítheti az önálló tevékenység kialakítását.

Oldal: 73 / 141

Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben kiemelt jelentőségű a virtuális csatornákon keresztüli ismeretszerzés: az elektronikus média használata, a láthatóság biztosítása és a hallható információk használatát figyelembe véve. Tanulás Cél: megismerjék a látásos megismerésben fennálló nehézségeik kompenzálását segítő eljárásokat, és begyakorolják azok alkalmazását. Pl.: optikai segédeszközök (szemüveg) használatával. Iskolai könyvtár használata, annak során megismerhetnek speciális programot (nagyítóprogram), a rendelkezésre álló hangos-könyvtár használatát (DVD, CD). Testi és lelki egészség Helyes higiénés szabályok elsajátítatása, a szem óvására, tisztán tartására, a látáskímélő előírások betartatása. A fokozott baleseti lehetőségek történő figyelemfelhívás, azok megelőzésére, a finommozgások és a tájékozódás ismereteinek elsajátítatása. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az életvezetéshez szükséges rend, szokásrend kialakítása, igényszinten tartása. Tisztában kell lennie a pályaválasztási, későbbi munkavállalási, családalapítási stb. lehetőségekkel, korlátokkal. Ehhez szükség van a szemészeti diagnózis és következményeinek ismeretére, a választható pályák tapasztalati úton történő megismerésére, a szűk választási lehetőségek, a valóság, a vágyak és a realitások összehangolására. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A gyengén látó tanulók (re)habilitációs célú fejlesztő foglalkozásainak területei:  látásnevelés (a látási funkciók fejlesztése, optikai segédeszközök használata),  mozgáskorrekció (finommozgás, nagymozgás),  az olvasási készség fejlesztése,  tájékozódásra nevelés (tájékozódás vizuális támpontok alapján, tájékozódás hosszú fehér bottal, közlekedési önállóság),  tapintó írás-olvasás  személyiségkorrekció,  diszlexia, dysgraphia, diszkalkulia,  logopédiai ellátás,  gyógytestnevelés,  mindennapos tevékenységek (étkezés, varrás stb.).

Oldal: 74 / 141

10.3. A nagyothalló tanulók A „hallássérült" kifejezés gyűjtőfogalom: siketeket, nagyothallókat egyaránt magába foglal, függetlenül hallássérülésük fokától, súlyosságától, hallásállapotuk milyenségétől. Különféle eltérések vannak a siketség és a nagyothallás között. Különböző a hallássérülés foka (ennek mértékét audiogramon rögzítik az orvosok), más a szociális helyzet, eltérőek a kulturális igények és lehetőségek. A hallásmaradványt hallókészülékkel és orvosi rehabilitációval meg lehet őrizni, sőt, bizonyos esetekben fejleszteni is. A teljesen siketek nem rendelkeznek hasznosítható hallásmaradvánnyal, nekik a kommunikáció más formái jelentenek kiutat. A nagyothallókat segíti a beszédben hallásmaradványuk, a siketek – mivel egyáltalán nem hallanak – ebben nem támaszkodhatnak semmiféle önkontrollra. A hallássérült tanulónál a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje életkorától, hallásállapotától eltérhet. A nagyothalló tanulónál a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. (A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült tanulóknál - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük több befolyásoló tényező mellett döntően függ attól, hogy a gyermek milyen életkorban volt a műtét elvégzésekor.) A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A komplex ellátás a korai és óvodai nevelésre építkezve, döntően a szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazásával, megfelelő audiológiai ellátással, a nagy teljesítményű hallókészülékek, hatékony hangátviteli technikák használatával és/vagy a legkorszerűbb műtéti technika alkalmazásával beépített cochleáris implantátumokkal történik. A felsoroltak együttesen határozzák meg a hallássérült tanuló eredményes nevelhetőségét, oktathatóságát. A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi iskolában történő együttnevelés egyéni döntést igényel. Alapja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye Oldal: 75 / 141

A tanuló kapjon meg minden segítséget hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkozásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez. Az értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit. A hallássérült tanuló fejlesztési stratégiájának kialakítását segíti a gyógypedagógus. A közreműködés kiterjed a hallássérült gyermeket oktató pedagógusok felkészítésére, a fogadó iskola sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra. Az eredményesség érdekében szükség van a szülők és az iskola együttműködésére. A hallássérült tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Feladatok Énkép, önismeret A hallássérült tanulókat fontos segíteni abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve a munka világának aktív részesévé váljanak. Információs és kommunikációs kultúra Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizualitásnak, az ismeretek valósághű tartalmának s az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze. Hon- és népismeret Szükséges a társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása, gyakorlása. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra A tanulók szemléletének, nyitottságának formálásában nagy jelentőséggel bír, ha kommunikációs lehetőségeikkel kapcsolatot tudnak teremteni szélesebb környezetükben élő (sors)társaikkal. Környezeti nevelés A legalacsonyabb életkortól megfigyelés, tevékeny részvétel útján lehet hatékonyan eljuttatni a tanulókat a környezet alakításának, óvásának felismeréséhez. Tudatos pedagógiai segítségre, sok vizuálisan érzékelhető élmény adására van szükség az ismeretek elsajátításához. Tanulás A tanulással kapcsolatos speciális igényeik, lehetőségeik (emlékezet) feltárására építve valósítható meg az egyéni fejlesztés. Az információs kommunikációs technológiák megismertetése kiemelt pedagógiai feladat, mert ezáltal gazdagodnak az információszerzés lehetőségei. Testi és lelki egészség

Oldal: 76 / 141

A

hallássérült

tanulókat

szükséges

megismertetni

-

az

életkoruknak,

esetleges

társuló

fogyatékosságuknak megfelelő szinten - azokkal az okokkal, melyek hallássérülésüket, illetve annak következményeit okozták. Életmódjuk, életvitelük alakításában hangsúlyos szerepe van komplex kommunikációs lehetőségeik fejlesztésének (hallásmaradvány kihasználása, szájról olvasás). Szükséges, hogy felismerjék a környezetben előforduló káros szokásokat, kerüljék az ártalmas, utánzó magatartási formákat (dohányzás stb.). Felkészülés a felnőtt élet szerepeire Az iskolai fejlesztés kiemelt feladata a lehető legnagyobb önállóság elérése. Mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók további sorsának döntő befolyásoló tényezői lehetnek (kézügyesség, megfigyelés stb.). Ezek fejlesztése a sikeres pályaválasztásuk alapja. Reálisan kell felmérniük, feldolgozniuk a hallássérülésükből következő akadályozó tényezőket. A nagyothalló gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy a bevezető szakasz hosszabb idősávban - teljesítésére két tanév javasolt - szerveződjön. Az alapozó szakaszban a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése dominál. Ez a szakasz a szókincs fejlesztését, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítását, a beszédérthetőség fejlesztését, a nyelvi különbségek kezelését, valamint a nyelvi-szociális érintkezési formák kialakítását tartalmazza. A tanulók elsajátítják és megközelítően olyan szinten birtokolják az alapvető kultúrtechnikákat, hogy eszközként használhatják a további tudás megszerzésében. Erre épül később a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasás-írás eszköz szintű használata, a nyelvi érintkezés formáinak bővítése: tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a műveltségi területek és témák tartalmának megfelelő fogalmak értő használata, a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztása. Valamennyi pedagógiai szakasz kiemelt feladata a beszédhallás folyamatos fejlesztése. A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozások a gyermek állapotához igazodóan egyéni vagy kiscsoportos formában szervezhetők. A nagyothalló tanuló fokozottabban támaszkodik a látására, ezért annak védelme a fülészeti ellátással azonos fontosságú. Nagyothalló tanulóknál fontos a mentálhigiénés gondozás, a pszichológiai ellátás. A nyelvi kommunikáció döntő befolyással bír nem csak a fogalmi gondolkodás fejlődésére, hanem a lelki élet egészére is. Ezért alapvető pedagógiai fejlesztési cél a lehetőség szerinti legkorábbi időponttól kezdett gyógypedagógusi ellátás. Oldal: 77 / 141

A halló gyermekekkel való érintkezés, kapcsolattartás megkezdése, beépítése a hallássérült gyermekek életébe, a későbbiekben a középső évfolyamokon a többségi iskolában nevelkedő gyermekekkel, gyermekcsoportokkal való növekvő gyakoriságú együttlét, együtttanulás, együttsportolás stb., az utolsó két évfolyamon pedig a pályairányítás, a pályaválasztás, az ezzel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek, tevékenység végzése.

10.4. A beszédfogyatékos tanulók Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók:  megkésett beszédfejlődés,  diszfázia,  diszlália,  orrhangzós beszéd,  beszédritmus zavara (dadogás, hadarás),  diszfónia,  disarthria,  mutizmus,  diszlexia,  diszgráfia,  súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában.  A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.

Oldal: 78 / 141

 A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul.  c) A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges.  d) A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés.  e) Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése - általában az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával - indokolt lehet. A beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama módosulhat. Énkép, önismeret A

személyiség

fejlesztésében

hangsúlyozott

szerepet

kap

a

szociális

kapcsolatrendszer

kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. Testi és lelki egészség A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére,

Oldal: 79 / 141

ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái  Logopédiai egyéni és csoportos terápia.  Bábterápia.  Drámaterápiás foglalkozások. A beszédészlelés és beszédmegértés zavara A beszéd-feldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása korlátozott, nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az értelmezés kérdéses, gátolt. Az életkornak megfelelő folyamatműködés kialakítása a cél. A fejlesztést meghatározó tényezők: az életkor, a beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértéke, a következményes problémák jelenléte és mértéke (olvasási, helyesírási nehézségek). Megkésett/akadályozott beszédfejlődés Az ép értelmű és ép érzékszervű gyermek beszédfejlődése elmarad a megfelelő beszédszinttől. Szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer, szóbeli és írásbeli szövegalkotás sokoldalú, differenciált fejlesztésével kezelhető. A logopédus feladata:  a beszédre irányuló figyelem fejlesztése,  a mozgások speciális fejlesztése,  az aktív és a passzív szókincs bővítése,  a beszédészlelés és -megértés fejlesztése,  a prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése. Dadogás A beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A logopédus feladata:  a test és a beszédszervek laza izomműködésének kialakítása  helyes légzéstechnika kialakítása,  cselekvéshez kötött beszédindítás,  relaxációs gyakorlatok,  mozgás- és ritmus koordináció fejlesztése, Oldal: 80 / 141

 a beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása,  a beszédhez szükséges motiváció megteremtése, az önismeret és önértékelés fejlesztése. Hadarás A beszéd súlyos zavara, melyre a rendkívüli gyorsaság, a hangok, a szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia és a szegényes szókincs jellemző. A logopédus feladata:  - a figyelem fejlesztése,  - beszédterápia, helyes légzéstechnika kialakítása,  - mozgás- és ritmuskorrekció és -fejlesztés Diszfónia A zöngeképzés területén megjelenő hangképzési zavar. A diszfóniások beszédéből hiányzik, vagy torzult formában van jelen a zönge. A logopédus feladata:  - a tiszta egyéni beszédhang kialakítása és a folyamatos spontán beszédbe való beépítése, Orrhangzós beszéd Legsúlyosabb esetei az ajak- és szájpadhasadékok következtében alakulnak ki. A szájpadhasadékkal gyakran együtt jár az enyhe fokú nagyothallás. A beszédfejlődés, majd a mondatok megjelenése is késhet, azok hiányosak, diszgrammatikusak lehetnek. A logopédiai terápia feladata a nyelv minden szintjére kiterjedő beszéd-, illetve nyelvi fejlesztés. 10.5. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Az egyes állapotok a tünetek/tünet együttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. A részképesség-zavarok: az iskolai teljesítmények elsajátításának nehézségei, a magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttese tartozik. A részképesség-zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, Oldal: 81 / 141

amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. A kóros figyelemzavar (hiperaktivitás): az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. A részképesség-zavarok ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengén látás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik. A hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek.  - érzékenyebbek a meteorológiai változásokra,  - fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget,  - gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre,  - fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók esetében, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján, a kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Feladat:  o az egészséges énkép és önbizalom kialakítása,  o a kudarctűrő-képesség növelése,  o az önállóságra nevelés. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia: tanulási zavar, olvasási és helyesírási gyengeség. Differenciálatlan az aktív szókincs, gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Az írómozgásokban jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett, fáradékonyabbak. Oldal: 82 / 141

A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javítása, hogy kialakítsa mindenkori osztályfoknak megfelelő értő olvasásírás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai:  a testséma biztonságának kialakítása,  a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,  a vizuomotoros koordináció gyakorlása,  a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,  az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű,  hangoztató-elemző, szótagoló, a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel,  az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése,  a kompenzáló technikák alkalmazása, Diszkalkulia: különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. Hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiségállandóság.

A fejlesztés feladatai:  az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt fejlesztése,  a testséma kialakítása,  téri relációk biztonsága,  a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,  a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,

Oldal: 83 / 141

 a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. A figyelemzavar: jellemzi a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. Magatartási zavarok: jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:  A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére.  Együttműködés a családdal és más szakemberekkel.  A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére.

10.6. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzék szervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra Oldal: 84 / 141

alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Alsó tagozatban a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése, a pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A tananyag elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartam tervezése lehetséges. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. Középfokú oktatás: 9-10. évfolyam A cél első sorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanuló az integrált keretek között történő nevelés, oktatás során elsajátítsa azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez és megmaradáshoz elengedhetetlenül szükségesek. Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ban megjelölt képzési idő, illetve a közoktatásról szóló törvényben biztosított lehetőség alapján - a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idő szerint történik. Az egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés esetében a szakképzési évfolyamok száma kettő: a 11. és a 12. évfolyam. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. A nevelés, oktatás célja:  A korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása, Oldal: 85 / 141

 A tanuláshoz, szakmatanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése,  A szakmai vizsgára való felkészítés,  Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítés e, önálló életvezetés megalapozása. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében a fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. logopédus, pszichológus) is be lehet vonni a fejlesztő munkába. A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli programokba. A gyógypedagógus készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére , a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg.

Oldal: 86 / 141

11. MÁSODIK ESÉLY SZAKKÉPZÉSI PROGRAM Intézményünk a 2013-2014-es tanévben pályázati támogatást nyert a Második Esély Szakképzési programra. A második esély programok az alap- vagy középfokú oktatási rendszerből valamilyen ok – illetve az esetek többségében - okok miatt lemorzsolódott személyekre irányuló oktatási-képzési programok. Mivel ezen oktatási formák döntő többsége felnőttoktatási, felnőttképzési formában valósul meg, ezért a második esély programok és képzések már andragógiai formában és sajátosságban jelennek meg, funkciójukban pedig leginkább a pótló, kompenzáló funkció a jellemző. A célcsoportra jellemző sajátosságok, az alkalmazott oktatási formák miatt, a képzés sikeressége céljából szükség van egy jól átgondolt pedagógiai program kialakítására és ennek megvalósítására. A képzés során az előadó központú módszerek mellett a résztvevő központú módszerek alkalmazására is hangsúlyt kell fektetni. 11.1. A Második esély iskola pedagógiai-andragógia programjának sajátosságai, ezek elemei Korábbi tanulási problémák felmérése. Fontos feltérképezni a korábbi lemorzsolódás okait, valamint a tanuló lemorzsolódásakor meglévő szociális-családi helyzetéből és személyiségből (pl. motivációhiány stb.) fakadó problémákat. Ezek feltérképezése és azonosítása után lehet elkészíteni a diagnosztikát, és az akár az egyénre szabott helyes és sikeres tanulási stratégiát és módszereket kidolgozni. Az iskolának különös figyelmet kell fordítani a tanulókat korábban érő negatív élmények, hatások elkerülésére, ezek minimalizálására. Fontos továbbá a jelenlegi tanulást támogató tényezők (motivációk) és különösen az akadályozó tényezők felmérése. Ezen belül célszerű azonosítani a szituációs, az intézményi és diszpozícionális akadályozó, nehezítő tényezők körét, kijelölni a lehetséges beavatkozási pontokat és módszereket, hogy az akadályozó tényezők számban és befolyásban gyengébbek legyenek, mint a tanulást támogató tényezők. Alternatív pedagógiai módszerek használata. Különösen kezdetben fontos, hogy a hagyományos oktatási módok alkalmazása ne legyen domináns. Szükséges az alternatív módszerek minél szélesebb tárhazának használata. Ezek használata egyrészt szükséges a képzés változatossá, színessé tételéhez, másrészt az oktatási-tanulási folyamat megvalósulása során végzett elemzések eredményeként a legmegfelelőbb, a programban alkalmazott oktatási-tanulási módszerek megtalálásához ezek alkalmazásához. Fel kell mérni a meglévő kognitív Oldal: 87 / 141

képességeket és a résztvevők korábban alkalmazott tanulási módszereit. A tanulási nehézségeket – ezek eltérését - célszerű tanulóként kell felmérni, s a képzés során lehetőség szerint egyénre szabottan támogatást nyújtani. A lexikális ismereteket átadását fokozatosan növelve, folyamatos támogatás mellett ajánlatos emelni, de nagyon fontos, hogy a tanulók meglévő ismereteikre, ezen belül tapasztalataikra jelenetős mértékben támaszkodjunk. A csoportmunka, az interaktív oktatási-tanulási formák használata a második esély típusú képzésekben nélkülözhetetlen. Egyéni tapasztalatra épülő házi feladatok erősíthetik az oktatás sikerességét. Célszerű alkalmazni kiselőadások, referátumok tartását, hogy a tanulókban erősödjön a szóbeli, folyamatos, strukturált kommunikáció, a helyes, racionális érvelés, az ok-okozati összefüggések alkalmazása. A teljes képzés sikerességének kulcsa a tanulók aktivitásának (motivációjának) kialakítása, ezek erősítése és folyamatos fenntartása. Motivációk – sikerélmények. A felnőttképzés megvalósulásának egyik legjelentősebb akadályozó tényezője a képzés kezdetekor meglévő motivációk gyengülése, ezek esetleges megszűnése. Ez a probléma (frusztráció) az iskola sikertelenségekkel rendelkező fiatal felnőtt tanulók esetében hatványozottan igaz. Így a Jándi Szakképző Második esély iskolájának egyik legfontosabb feladata a képzésbe bevont tanulók tanulási motivációjának fenntartása, erősítése. Ehhez a megfelelő miliőt szükséges kialakítani. Olyan támogató környezetet (az egyes környezeti elemek meglétével) kell biztosítani, amely a megjelenő motiváció fenntartja és ezt megerősíti. Az oktatás a kijelölésre váró feladatok kapcsán a viszonylag rövid idő alatt visszacsatolás megvalósítása, a lehetséges (de nem tartalom és teljesítmény nélküli) sikerélmények adhatnak a tanulóknak pozitív élményeket és erősíthetik a motivációt. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az elvárt teljesítmény fokozatosan közelítse a hátrányok nélkül élő releváns korcsoporttal szembeni társadalmi elvárásokhoz, hiszen a nyílt munkaerőpiacon erre kell felkészülni. Másfelől a felnőttkori tartós tanulási motiváció csak nagy nehézségek árán biztosítható pusztán a tanulásra épülő motivációval. A folyamatban a legfontosabb katalizátor a munkaerőpiacon hasznosuló szaktudás és végzettség megszerzése, valamint a munkaerőpiacra történő belépés valós, kézzel fogható megjelenése, megtapasztalása. Így a Jándi Szakképző Iskola és partnereinek első rendű feladata lesz a projekt megvalósulása folyamatában a lehetséges munkahelyek feltárása. A Második esély iskolában végzett tanulók munkaerőpiaci lehetőségeit a körülményekhez és adottságokhoz képest a legteljesebb mértékben és körben kell vizsgálni. Ennek során a térség munkaerőpiacának

Oldal: 88 / 141

alapos elemzése, az időközben megjelenő hazai és Eu-s források által biztosított foglalkoztatási projekt és más lehetőséget is célszerű figyelembe venni. Szabadidős tevékenység. Bár a Második esély iskola esti formában kezdi el tevékenységét, azonban törekedni kell olyan szabadidős programok kialakítására, megvalósítására, amelyek vonzóak lesznek az iskola tanulói számára, és különösebb motiváció nélkül is részt vesznek ezen programokon, vagy legalább a programok többségében. A szabadidős tevékenység kialakításánál és tervezésénél célszerű figyelmet fordítani az iskolában tanulók családjára is. Itt nem csak a családi kötelezettségek és családi programok valamint az iskola által szervezett rendezvények ütközésének elkerülésére kell törekedni, de legalább ennyire fontos az, hogy a szabadidős rendezvényekre – amennyiben mód és lehetőség van rá - a tanulók család tagjai is részt vegyenek, és ezekbe aktívan bekapcsolódjanak. 11.2. Kompetencia-fejlesztések A kompetencia-fejlesztési projektelem mind tartalmában, mind pedig ütemezésében igen hangsúlyos részét képezi a második esély típusú képzésnek, iskoláknak. Ezzel együtt is megfontolandó, hogy sokszor oly könnyen és bátran alkalmazott kompetencia-fejlesztések szakszerűen történjenek. Ugyanis nem mindig és mindenre nyújt megoldást a kompetencia-fejlesztés. Egyrészt mivel a kompetenciafejlesztés jellemzően egy komplex jelenségre igyekszik megoldást nyújtani, másrészt pedig, mivel felnőttkorban számos kompetencia terület fejlesztése nem olyan egyszerű és zökkenőmentes, amint azt sokszor és sokan állítják. Így a programban egy alapos diagnosztika után kerül sor az alábbi kompetencia területek fejlesztésére. Alapkompetenciák. Az alap-, de igen gyakran a középfokon megjelenő lemorzsolódások okai között előkelő helyet foglal le az alapkompetenciák bizonyos mértékű hiánya, illetve ezen kompetencia készletek alkalmazásának bizonytalansága. A szakmai képzést megelőzi az alapkompetenciák kompetenciák fejlesztése, a meglévők megerősítés. Kulcskompetenciák. A felnőttkori társalmi és munkaerőpiaci sikeresség egyik nélkülözhetetlen előfeltétele a kulcs kompetenciák tárházának ismerete, ezen készségek, képességek, jártasságok fejlesztése, megerősítése. Szociális kompetenciák. A közösségek normális működéséhez szükséges a megfelelő szociális kompetenciák ismerete, birtoklása, ezek alkalmazása. Bár a felnőttkorban éppen ezen kompetencia csoportot a legnehezebb Oldal: 89 / 141

fejleszteni (és a legkisebb eredményt elérni a fejlesztésben). Egy hátrányos helyzetűekkel foglalkozó második esély iskola nem mondhat le erről a tevékenységről. Interkulturális- inteetnikus kompetenciák. A programban roma és nem roma származásúak egyaránt részt vehetnek. Ennek megfelelőn a kompetencia-fejlesztés során különös figyelmet kell szentelni az interkulturális kompetenciák kialakítására, ezek fejlesztésére. A többségi és kisebbségi társadalom együttélésének zálogáról van itt szó.

11.3. Mentorálás (tanácsadás - támogatási – orientálás) A második esély programok sikeressége - a fent részletezett tényezők mellett - jelentős mértékben függnek a mentorálási rendszer felépítésétől, illetve ennek hatékonyságától. Nélkülözhetetlen a résztvevők élethelyzetének ismerete, az ebből fakadó problémák kezelése, csökkentése. Egyéni támogatáshoz és fejlesztéshez szükséges szakemberek a programban rendelkezésre állnak (szociálpedagógus, pszichológus, andragógus). Szükség esetén egyéni tanulás terve kialakítása, korrepetálás szintén megvalósul. A támogató szolgáltatások tehát a rendelkezésre álló szakemberek jelenlétével biztosított lesz. A szakmai képzés sikeressége jelentős mértékben ezen támogató tevékenységétől függnek. A támogatószolgáltatás elsősorban a képzési programban résztvevő tanulókra irányul. Azonban különös tekintettel arra, hogy a második esély programokban a tanuló külső környezete kardinális befolyással bír 11.4. Után-követési tevékenység Tekintettel arra, hogy a Jándi Szakképző folyamatosan működő intézmény, ezért a képzést befejezését után-követős nem okoz problémát. Az első után-követés a képzés befejezést követő hatodik hónapban valósul meg. Azonban ezt követően öt éven keresztül követjük a képzés korábbi résztvevőit, s lehetőség szerint az aktív kapcsolat hosszú távra megmarad. A Második esély iskola tapasztalatai beépítésre kerülnek a Jándi Szakképző pedagógiai programjába, illetve a felhalmozott ismeretek bővítik az Iskola szervezeti kultúráját is. Hosszú távon a Jándi Szakképzőnek mindenféleképpen fel kell vállalni a Beregi térség hátrányos helyzetű csoportjaink oktatását, képzését, illetve erre alapozva ezen csoportok a társadalmi és munkaerőpiaci integrációját.

Oldal: 90 / 141

12. Munkarend Az iskola, egy bonyolult, sokrétű tevékenységet folytató szervezet, amely szervezet nem működhet világos, átlátható, megfogalmazott szabályok nélkül. A szabályrendszer két alappillére a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend. Az intézményben alkalmazott oktatás munkarendje: felnőttoktatás, nappali és esti tagozaton. Nappali és esti tagozaton is a munkánk legfontosabb idő-egysége a tanév. Iskolánk, osztályaink és az egyes tanulók munkáját a tanév végén értékeljük átfogóan, a tantárgyak túlnyomó többségét is egy vagy több tanéven keresztül oktatjuk. Az iskola tanév közbeni nyitvatartási ideje hétfőtől – péntekig: 8.00 – 21.30, szombaton 8.00 – 16.00 óráig (igény esetén). Iskolánkban a tanulók a hivatalos ügyeiket (beleértve az információ, tájékoztatás kérést, valamint a gazdasági jellegű ügyeiket) a következő időpontban intézhetik: hétfőn és szerdán 10-18 óráig, kedden és csütörtökön 8-16 óráig, és pénteken 8-12 óráig, ettől eltérő időben előzetes egyeztetést követően. A telephelyekre vonatkozó ügyfélfogadási rend: a tanulói ügyek intézése elsősorban oktatási napokon történik, ettől eltérő időben előzetes egyeztetést követően A tanévet követően a tanítási szünetekben ügyfélfogadás rendjét hirdetmény tartalmazza, mely a honlapon megtalálható. A tanév munkája három alapvető tevékenységi formából áll: tanítási (konzultációs) óra, otthoni felkészülés, számonkérés. A háromféle tevékenység egymással szerves egységet alkot: feltételei és kiegészítései egymásnak. A számonkérés évközi alkalmai esetenként az egyéni foglalkozásra is lehetőséget adnak. A tagozat hallgatói osztálykeretben folytatják tanulmányaikat, és élik iskolai életüket. Az esti tagozat heti két-három tanítási napon jár iskolába. Az osztályokat az osztályfőnök fogja össze, tanulói részről pedig az osztálybizalmi képviseli. Az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódva – igény és lehetőség szerint – felzárkóztató, korrepetáló alkalmak szerveződnek. Az oktatás fő színtere a konzultációs óra, mely a hagyományos, a tanár és a tanuló egyidejű, személyes jelenlétét igénylő szakóra. A konzultációs órákat az adott tantárgyakat oktató szaktanárok tartják, órarendileg meghatározott időben. Konzultációs óra minden tananyagegységhez, témakörhöz tartozóan biztosított, az azon való részvétel kötelező.

Oldal: 91 / 141

13. Tanulók felvétele, átvétele 13.1. A beiratkozás, a kiválasztás módja, fellebbezés lehetősége, eljárások Az érdeklődők részletes tájékoztatást kapnak az intézményben folyó oktatásról, a választható szakokról. A jelentkezés a jelentkezési lap kitöltésével, annak leadásával és regisztrálásával történik meg. Két jelentkezési határidőt jelölünk ki, június végén és augusztusban. A jelentkezési lapok beérkezése után minden jelentkezőt levélben értesítünk a regisztráció időpontjáról. Regisztráció alapján megvizsgáljuk, hogy a tanuló megfelel-e a szakma követelményeinek, majd az általa megjelölt szakmacsoportba soroljuk be. A beiratkozás a tanév első tanítási napján történik. Fellebbezni a felvételit követő 8 napon belül lehet, írásban az igazgatónak címezve. A fellebbezést az intézményvezetésből és egy tapasztalt pedagógusból álló eseti bizottság vizsgálja meg és 5 munkanapon belül és dönt a fellebbezés tárgyában. A döntésről az érintetteket levélben értesítjük.

13.2. Az intézménybe való felvétel, beiratkozás feltételei Iskolánkban minden olyan tanuló folytathatja tanulmányait, akik elérték a tankötelezettség korhatárát, illetve akik sikeresen teljesítették az érettségi vizsgakövetelményeit, vagy akinek befejezett, négy évfolyamos középiskolai bizonyítványa van. Ebben az esetben a pótérettségi során megszerzett érettségi bizonyítványt, a megszerzést követő első tanítási napon be kell mutatni az iskola adminisztrációs irodáján. Az érettségire épülő képzések megkezdhetők a 2011. évi CLXXXVII. Szakképzésről szóló törvény értelmében akkor is, ha a jelentkező szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a tizennegyedik évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. Képzések nappali és esti tagozaton egyaránt indulnak, amennyiben a jelentkezők száma amennyiben a jelentkezők száma megfelelő.

13.3. Nappali tagozat Nappali tagozaton olyan tanulók folytathatják tanulmányaikat állami támogatás mellett, akik még nem töltötték be a törvényben előírt korhatárt, és még nem rendelkeznek OKJ-s bizonyítvánnyal, vagy az első OKJ-s bizonyítványt nem államilag támogatott keretek között szerezték. Amennyiben a tanuló már rendelkezik egy, államilag támogatott szakon szerzett OKJ-s bizonyítvánnyal, de még nem töltötte be a korhatárt, költségtérítési díj megfizetése ellenében tanulhat iskolánkban. Oldal: 92 / 141

13.4. Esti tagozat Esti tagozaton tankötelezettségét teljesítő tanuló vehet részt, egyéb életkori határ nincs. Olyan tanulók folytathatják tanulmányaikat állami támogatás mellett, akik még nem rendelkeznek OKJ-s bizonyítvánnyal, vagy az első OKJ-s bizonyítványt nem államilag támogatott keretek között szerezték. Amennyiben a tanuló már rendelkezik egy, államilag támogatott szakon szerzett OKJ-s bizonyítvánnyal, költségtérítési díj megfizetése ellenében tanulhat iskolánkban.

13.5. Átiratkozás más iskolából Más iskolából érkező tanuló átvétele, abban az esetben lehetséges, ha a rendelkezik az iskolába beiratkozáshoz szükséges feltételekkel. Az átvételről és csoportba sorolásról az intézményvezető dönt. A vonatkozó szabályok ebben az esetben megegyeznek a más szakról való átiratkozás szabályaival.

13.6. A tanulók csoportba sorolásának elvei A választott szakmának megfelelően szakmánként soroljuk osztályokba a tanulókat. Az osztálylétszám kialakításakor figyelembe vesszük a jelentkezettek számát, a tantermeink befogadóképességét és a gazdasági hatékonysági mutatókat. A számítástechnika tanterem adott befogadóképességéhez kell igazítanunk a nagy létszámú csoportokat, ezért további csoportokra bontjuk az osztályokat. A gyakorlati foglalkozásokon – az intézményvezetéssel egyeztetett időpontokban – a gyakorlati oktatásvezető csoportbeosztást készít, ami alapján vesznek részt a tanulók a foglalkozásokon.

13.7. Másik csoportba való átlépés lehetőségei, feltételei Osztályok indításánál lehetőséget adunk az első hónapban (október 15-ig) más szakterületre való átiratkozásra az iskolán belül. Ennek feltétele, hogy az átiratkozni kívánó tanuló indoklással, írásban kérvényezze ezt. Az átiratkozást az igazgató engedélyezi.

13.7. Tanulói jogviszony keletkezés A tanulók az iskolával tanulói jogviszonyban állnak. Oktatásuk megszervezhető nappali és esti munkarend szerint. A tanuló jogviszony az iskolába való beiratkozáskor jön létre, ettől kezdve gyakorolhatók a tanulói jogviszonyon alapuló jogok. Oldal: 93 / 141

13.8. Magasabb évfolyamba való lépés feltételei A köznevelési törvény 57. § (1) bekezdése kimondja: „A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.” A szakképző évfolyamokon a szakképesítésre előírt egyéb feltételek teljesítése is szükséges lehet. Magasabb évfolyamba akkor léphet egy tanuló, ha teljesítette az adott évben kötelező tantárgyi követelményeket, valamint az előírt gyakorlati óraszámokat. A gyakorlati helyek igazolást állítanak ki a tanulók részvételéről, valamint értékelést adnak a gyakorlati helyen végzett munkájukról, javaslatot tesznek a gyakorlati érdemjegyére. A szakképzésről szóló törvény 39. §-a alapján: ha a tanuló a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való mulasztása meghaladja az adott évre vonatkozó összes gyakorlati képzésről való mulasztása meghaladja az adott évre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő 20%-át, de nincs igazolatlan hiányzása, szorgalma és elért teljesítménye alapján mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam ismétlése alól. Mentesítést a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára a nevelőtestület dönti el. Döntésnél a nevelőtestület – gyakorlati képző javaslata mellett – figyelembe veszi a tanuló addig mutatott teljesítményét, a hiányzás körülményeit, mérlegeli a jövőbeli előfordulás valószínűségét.

13.9. Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszűntetése Az utolsó évfolyam elvégzését követő elő szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló vizsgára jelentkezett, illetve az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállításának napján, ha nem jelentkezett. Ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. Erről a tanulónak írásban értesíteni kell az iskolát. Ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább.

Oldal: 94 / 141

14.

AZ

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI

ALAPISMERETEK

ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 14.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: 

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;



ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.



ismerjék fel a vészhelyzeteket;



tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;



sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;



sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

14.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;



a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások

keretében

–

legfontosabb alapismeretekkel,

foglalkoznak

az

elsősegély-nyújtással

kapcsolatos

fejleszteni kell a tanulók biztonságra törekvő

viselkedését.

Oldal: 95 / 141

III. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

A Jándi Szakképző Iskola tanterveit a 2013. április 5. napján megjelent szakképzési kerettantervek a 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben foglaltak, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 8. §-ának (7) bekezdése alapján a szakképzési kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter – az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeleteit szem előtt tartva alakította ki.

1. A választott kerettanterv megnevezése szakmacsoportonként A választott kerettanterv megnevezését és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza

1.1 Nappali képzésben: Nappali (óra) Ssz.

OKJ száma

Szakma megnevezése

I. évf.

Ögy.

II. évf.

Ebből

Összesen

szabadsáv 2 évre

Egészségügyi szakmacsoport 1.

54 720 01

Egészségügyi asszisztens

1260

160

1120

2540

272

2.

52 723 01

Gyakorló ápoló

1260

160

1120

2540

272

3.

52 723 02

1260

160

1120

2540

4.

52 723 03

Gyakorló mentőápoló

1260

160

1120

2540

272

5.

54 726 01

Gyógy- és sportmasszőr

1260

160

1120

2540

272

1260

160

1120

2540

Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló

272

Szociális szakmacsoport Kisgyermek-gondozó,

272

1.

54 761 02

2.

34 762 01

Szociális gondozó és ápoló

1260

160

1120

2540

272

3.

54 762 03

Szociális szakgondozó

1260

160

1120

2540

272

4.

54 762 02

Szociális asszisztens

1260

160

1120

2540

272

Pedagógiai- és családsegítő

1260

160

1120

2540

272

nevelő

Oktatási szakmacsoport 1.

54 140 02

Építészeti szakmacsoport

Oldal: 96 / 141

1.

34 582 08

Kőműves és hidegburkoló

630

80

560

1270

119

2.

34 582 04

Festő, mázoló, tapétázó

630

80

560

1270

119

Gazdasági informatikus

1260

160

1120

2540

272

Informatikai szakmacsoport 1.

54 481 02

Kereskedelem-marketing, üzleti kommunikáció szakmacsoport 1.

54 345 01

Logisztikai ügyintéző

1260

160

1120

2540

272

Ügyviteli szakmacsoport 1.

54 346 02

Irodai asszisztens

1260

160

1120

2540

272

2.

54 346 02

Ügyviteli titkár

1260

160

1120

2540

272

Gazda

1260

160

1120

2540

272

-

-

-

-

-

Mezőgazdasági szakmacsoport 1.

34 621 01

2.

35 622 02

Zöldséggyümölcstermesztő

1.2 Esti képzésben: Esti (óra) Ssz.

OKJ száma

Szakma megnevezése

I. évf.

Ögy.

II. évf.

Összesen

Ebből szabadsáv

Egészségügyi szakmacsoport 1.

54 720 01

Egészségügyi asszisztens

821

80

726

1627

174

2.

52 723 01

Gyakorló ápoló

821

80

726

1627

174

3.

52 723 02

Gyakorló csecsemő- és

821

80

726

1627

174

4.

52 723 03

Gyakorló mentőápoló

821

80

726

1627

174

5.

54 726 01

Gyógy- és sportmasszőr

821

80

726

1627

174

6.

55 723 01

Ápoló

730

-

-

730

73

7.

55 723 11

Mentőápoló

366

-

-

366

37

gyermekápoló

Szociális szakmacsoport 1.

54 761 02

Kisgyermek-gondozó, nevelő

721

81

730

1441

180

2.

54 762 02

Szociális asszisztens

821

81

729

1631

152

3.

34 762 01

Szociális gondozó és ápoló

823

80

726

1629

156

4.

54 762 03

Szociális szakgondozó

821

81

729

1631

152

5.

54 761 01

Gyermekotthoni asszisztens

821

80

729

1150

177

6.

55 762 03

Mentálhigiénés asszisztens

732

-

-

732

73

821

80

727

1628

178

Oktatási szakmacsoport 1.

54 140 02

Pedagógiai- és családsegítő

Oldal: 97 / 141

Építészeti szakmacsoport 1.

34 582 08

Kőműves és hidegburkoló

630

80

560

1270

119

2.

34 582 04

Festő, mázoló, tapétázó

630

80

560

1270

119

820

82

729

1631

178

820

80

728

1628

180

Informatikai szakmacsoport 1.

54 481 02

Gazdasági informatikus

Kereskedelem-marketing, üzleti kommunikáció 1.

54 345 01

Logisztikai ügyintéző

Ügyviteli szakmacsoport 1.

54 346 02

Irodai asszisztens

818

82

725

1625

178

2.

54 346 02

Ügyviteli titkár

818

82

725

1625

178

Mezőgazdasági szakmacsoport 1.

34 621 01

Gazda

630

80

560

1270

119

2.

35 622 02

Zöldség-gyümölcstermesztő

560

-

-

560

56

Oldal: 98 / 141

2. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Szabadon tervezhető órakeretek a szakképzési évfolyamok két éves lebontásában elmélet és gyakorlat % arányának meghatározásában: 3.1 Nappali képzésben:

Ssz .

1. sáv

Óraterv a helyi tantervhez – szabadon tervezhető órakeretek Tantárgyak Tanulástechnikai tréning Osztályfőnöki óra Etika Idegen nyelvi oktatás Munka-, tűzés balesetvédelmi oktatás Informatikai oktatás Elsősegélynyújtási oktatás

Elmélet %

Gyakorlat %

1/11 E

Gy

E

2/12 Gy

6 6 6 36 50

2. sáv

3. sáv

2/14 Gy

Gy

E

54

6 6 46

6

50

6

12

6

6 72

12

64

144 6 6 6 40 60

40

32

6 12

6

6

76

Tanulástechnikai tréning Osztályfőnöki óra Etika Idegen nyelvi oktatás Munka-, tűzés balesetvédelmi oktatás Informatikai oktatás Elsősegélynyújtási oktatás Összesen:

6 6 6 14

50

60

6 6 6 50

67

45

6

33

55

6

6

12

6

6

50

76

12

6

6

86 6 6 6 21

67

40

6

58

11

77

51 128

6 68

6 12

45

6 6 59

144

6 58

40

6

112

64 128

6 12

126

40

33

6

6

Összesen:

6 6 49

52

6

72

Összesen: Tanulástechnikai tréning Osztályfőnöki óra Etika Idegen nyelvi oktatás Munka-, tűzés balesetvédelmi oktatás Informatikai oktatás Elsősegélynyújtási oktatás

1/13 E

40

65

6

6

13

6

6

57

87

11

52

76

Oldal: 99 / 141

126

4. sáv

Tanulástechnikai tréning Osztályfőnöki óra Etika Idegen nyelvi oktatás Munka-, tűzés balesetvédelmi oktatás Informatikai oktatás Elsősegélynyújtási oktatás

112

144 6 6 6 64

70

128 6 26

78

6

30

6

6

12

6

6

12

100 44 144

Összesen:

26

90

38 128

3.2 Esti képzésben: Ssz .

Óraterv a helyi tantervhez – szabadon tervezhető órakeretek Tantárgyak

Elmélet

Gyakorl

1/11

%

at %

E

2/12 Gy

E

1/13 Gy

Tanulástechnikai

4

4

Etika

4

4

Idegen nyelvi oktatás

23

Munka-,

tűz-

és

50

50

Elsősegélynyújtási oktatás Összesen:

4

tréning Osztályfőnöki óra Etika

60

Idegen nyelvi oktatás tűz-

Gy

és

balesetvédelmi oktatás

40

30

4

8

4

4

47

47

8

42

4 4

4

4

4

4

4

4

4

38

80

4

26

30

4

94

Tanulástechnikai

Munka-,

35

4

Informatikai oktatás

sáv

E

Osztályfőnöki óra

sáv balesetvédelmi oktatás

2.

Gy

4

tréning

1.

E

2/14

21

32 4

21

33 4

26

39

26

4

Oldal: 100 / 141

Informatikai oktatás Elsősegélynyújtási oktatás Összesen:

8

4

4

50

33

83

Tanulástechnikai Osztályfőnöki óra

4

Etika

4

Idegen nyelvi oktatás

9

Munka-,

tűz-

8

44

és

sáv balesetvédelmi oktatás

40

60

Informatikai oktatás Elsősegélynyújtási oktatás Összesen:

73

4

57

38

38

21

36

5

4

8

4

4

33

50

74

44

26

42

4 9

4

4

38

57

95

4

Idegen nyelvi oktatás

41

és

70

30

7

34

49

83

Elsősegélynyújtási oktatás Összesen:

30

70

16

50

16

4

4

7

4

4

65

27

92

Tanulástechnikai

4

4

Informatikai oktatás

Osztályfőnöki óra

44

4

Etika

tréning

4

4 8

30

14

4

tűz-

34

85

4

Osztályfőnöki óra

Munka-,

51

4

sáv balesetvédelmi oktatás

sáv

4

8

4

tréning

5.

8

95

4

4

83

4

4

Tanulástechnikai

4.

29

4

tréning

3.

4

7

58

23

81

4 4

4 Oldal: 101 / 141

Etika

4

Idegen nyelvi oktatás

33

Munka-,

tűz-

és

balesetvédelmi oktatás Informatikai oktatás Elsősegélynyújtási oktatás Összesen:

4 26

4

26

4

4

8

4

4

57

38

95

39

8

51

34

85

A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az iskola éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát az Nkt. 6. számú melléklete határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.

2.3 A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet előírásai szerint egy tanítási napon nem lehet több nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege egy tanítási héten a törvényi előírásoknak megfelelően a hetedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy óra.

2.4 A tanulók heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete terhére megszervezett egyéb foglalkozások A középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozásokat.

Oldal: 102 / 141

Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok meghatározott időkerete felett. Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre – testnevelési órák kivételével – nem kötelezhető.

3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Jándi Szakképző Iskola évfolyamain biztosítanunk kell az egyes tantárgyak feldolgozásához szükséges taneszközöket. Ezek meghatározásában döntő szerepe van a szaktanár javaslatának. Követelmények, amire oda kívánunk figyelni: Írott formai, könyvek és taneszközök követelményei:  tartalmazza mindazt az ismeretanyagot, melynek elsajátítását a szakképesítés szakmai és vizsga részei megkövetelnek,  az ismeretanyagon belül, tartalmazza a modern szaktudományok elvárt szintjét, tudományos, elfogadható és tárgyilagos kidolgozását (kiemelések, tartalmi szerkezet, összefoglalók, érdekfeszítő olvasmányok – egységes szerkezetben),  technikai-esztétikai kivitelezés (tipográfia, grafikai szerkesztés, színdinamika, stílus, értelmezhető szövegkörnyezet),  a taneszközök, szak-, tankönyvek ára feleljen meg annak a követelménynek, amely a magasabb jogszabályban foglaltak alapján évente meghatároznak,  a taneszközök kritériumai szerint olyanokat kívánunk kiválasztani és alkalmazni, amely több tanéven keresztül is használható,  a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk,  nyomtatott tankönyv, munkafüzet, melyeket az oktatási miniszter hivatalosan szak-, tankönyvnek nyilvánított (E-book). Iskolánk egyéni megvalósítását képezi, hogy minél több elektronikus segédanyagot, intranetes formában kívánunk a tanulóink számára ingyenesen hozzáférhetővé tenni, így csökkentve a családok terheit.

Oldal: 103 / 141

Folyamatosan szeretnénk bővíteni könyvtárunkat, hogy széleskörű tudástárat tudjunk biztosítani pedagógusaink és tanulóink számára.

3.1 A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas

kapcsolatokban, a

barátságban, a csoportban;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat

3.2 A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei  Minden általános műveltségi és szakképzési formában az azonos tantárgyat tanító szaktanárok együttesen választják ki a használatos tankönyveket. Választásukat az igazgató hagyja jóvá.  Iskolai szinten a használatos tankönyvek egységesek.  Ez alól indokolt esetben eltérést csak az iskola igazgatója engedélyezhet Oldal: 104 / 141

 Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetünk be.  A taneszköz szakmailag hiteles tananyagot közvetítsen.  Biztosítsa a tananyag egymásra épülését, ezért a tankönyvcsaládokat részesítjük előnyben.  Építsen az életkori sajátosságokra a tantervi célok és követelmények maximális figyelembevételével.  Legyen szakmailag és didaktikailag kimunkált; tanítható és tanulható.  Figyelembe vesszük a diákok anyagi helyzetét is

3.3 A kiválasztás szempontjai:  a tankönyv tartalma, valamint a helyi tanterv és a képzési programok követelményeinek összhangja,  tanulhatóság, didaktikusság,  a tananyagtartalom korszerűsége,  jó motivációs bázis (színes, esztétikus, logikus),  az otthoni tanulásra való alkalmasság,  hasznosság és a tankönyv árának összhangja,  a tankönyv tartóssága. Diákjaink felkészítését a szakmai vizsgán való sikeres helytállásra helyi fejlesztésű oktatási segédanyagok elkészítésével támogatjuk.

3.4 Egyéb tanulmányi segédletek:  segítse a tanulót a tananyag elsajátításában,  legyen alkalmas a differenciált képességfejlesztésre,  segítse elő az önálló tanulást. Az évfolyamokon a különféle modulok feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szaktanárok szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

Oldal: 105 / 141

3.5 A tankönyvrendelés Minden év augusztus 30-ig kell elkészítenie a következő tanévre szóló tankönyvrendelést a pedagógusok, szaktanárok véleményének kikérésével. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – beleértve a tankönyvtámogatást, a tankönyvkölcsönzést – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

3.6 A tankönyv térítésmentes igénybevétel biztosításának formái  iskolai könyvtárból egy tanítási évre kölcsönözhető tankönyvek biztosítása,  elektronikus tananyag hozzáférésének biztosítása (számítógépes tanterem használatához lehetőséget biztosítunk).

4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A Nkt. 60. § (9) bekezdés c) pontja alapján a felnőttoktatásban résztvevő tanulók számára a testnevelés tantárgy tanítása nem kötelező, ezért iskolánkban testnevelésóra nincs, de tanulói igény esetén lehetőség biztosítunk sportfoglalkozásokra. A nemzeti köznevelésről szóló köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározott jogalkotó célokkal összhangban, intézményünk a 2013/2014-es tanévtől kezdődően az esti rendszerű képzésben is mindennapos sportolási, rekreációs lehetőséget biztosít tanulói részére az esti rendszerű képzésben is, melyet az alábbiak szerint szervezzük meg: o az intézmény sportcélú helyiségeit, pályáit és az ehhez kapcsolódó öltözőket a lehetőségek szerint minden tanítási napon a sportolni szándékozó tanulók részére o rendelkezésre bocsátja önálló sportolásra, szaktanári felügyelettel, o az intézmény a mindennapos testnevelés céljainak megvalósítása érdekében intézményi bérleteket vásárol és bocsát tanulói rendelkezésére, mellyel biztosítja, hogy o minden tanítási napon a tanulók részére hozzáférhetőek legyenek a sportolási lehetőségek több sportágban. Ezen foglalkozások a sportág jellegétől függően o önállóan és felügyelettel vehetők igénybe.

Oldal: 106 / 141

5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az iskola által az egyes szakokon meghirdetett tantárgyakat minden tanulónak fel kell vennie. Ezzel összefüggésben a legfontosabb előírások:  Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell.  A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.  A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.  rendkívüli esetben a választás módosítására szeptember 15-éig, - az órarend ismeretében van lehetőség. A módosítást az igazgató engedélyezheti, írásbeli kérelem alapján.  tanév közben csak a szaktanár ajánlása alapján, és az igazgató engedélyével van lehetőség a választott képzés módosítására.

6. Projektoktatás A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. A lexikális tudás helyett előtérbe helyezzük a logikus gondolkodásra építő tanítást, segítve ezzel a tanulókat, hogy az iskola befejeztével képesek legyenek eligazodni az információk egyre növekvő rengetegében. Az információválogatás és -értékelés során fejlődik lényegmegragadó és kritikai képességük, újabb és újabb összefüggések tárulnak fel előttük. Ennek érdekében a tanítási órákat úgy szervezzük, hogy tanulóink minél aktívabbak legyenek az információszerzésben, s ez által képessé váljanak a megszerzett tudás új helyzetekben való hasznosítására. A projekt, mint oktatási forma: Oldal: 107 / 141

 nagyobb szerepe van az egyéni és a csoportos munkának  a tanár a munkákat csak szervezi, majd irányítja, a feladatot a tanulók egyedül vagy társukkal közösen oldják meg  minden projektmunkának az alábbi hasznos végeredménye kell, hogy legyen:  valamilyen produktum, amely meghatározott minőségi követelményeknek is eleget tesz  a projekthez kapcsolható ismeretek megszerzése  annak felismerése, hogy az adott ismeretet, illetve tanulási, megoldási technikát sok más esetben is használni lehet. A projekt hatása az intézmény működésére:  A projektoktatás elősegíti, hogy az iskola a nevelés helyi rendszerévé váljon.  A projektoktatás demokratizálja a tradicionális tanár-diák viszonyrendszert.  A projektoktatás teret biztosít eltérő szintű és irányú képességeknek.  A projektoktatás nyitottá teszi az iskolát. A projekt hatása a tanulóra:  Nemcsak a feladathoz kapcsolódó ismereteket tanulja meg, hanem azt is, hogyan kell egy megoldhatatlannak látszó újabb feladathoz legközelebb hozzákezdeni.  Rájön arra, hogy egy feladatot nagyon sokféle módon meg lehet oldani.  Nem fél az ismeretlen új feladatoktól.  Megtanul rendszerben gondolkodni.  A szakma irányába orientálja a tanulót.  A csoportmunka révén kapcsolatteremtő képessége is fejlődik. A projekt sajátos tanulási egység, melynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a legfőbb összefüggések feltárása. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. Lényeges vonása, hogy az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain. Életszerű problémákból indít és a résztvevők széleskörű tapasztalataira épül. A kívánatos iskolai gyakorlatban nagyobb tere van a különböző helyes válaszoknak, a tudásszerzés aktív-produktív folyamat, a tanítási-tanulási folyamat teret enged az egyéni tanítási utaknak, hangsúlyos szerepet kooperáció, empátia, tolerancia. A tanulónak a projektoktatásban valós feladattal kell szembesülnie, amelyben maga dolgozza ki részvételének egyéni tervét és annak az útnak minden részletét is, amely e terv megvalósításához vezet. Oldal: 108 / 141

7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az integrációs felkészítés kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a tanulóhoz. Az IPR működtetésének jellemzői  a be- és elfogadó szemlélet,  a tanulóbarát környezet,  az integrációt támogató új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása a nevelés, tanulás-tanítás folyamatában,  a széleskörű tevékenységformák biztosítása,  az egyéni bánásmód, az optimális fejlesztés,  a kapcsolatfejlesztés, a párbeszéd jellemzi intézményünket. Az IPR működésének megnyilvánulási formái intézményi szinten  a hatékony integrált neveléshez szükséges pedagógiai módszerek, iskolai tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon (Pl. differenciált tanulásszervezés, tevékenységközpontú ismeretközvetítés, kooperatív tanulás, projektoktatás, drámapedagógia, stb.);  az infokommunikációs eszközök intenzívebb tantermi használata (a tanulók a napi tanulási gyakorlatban használják a számítógépet, tudnak ismereteket szerezni, elmélyítik az internetről, az SDT-ből, fokozatosan felhasználói szinten kezelik a számítógépet);  a tanulóbarát intézményi környezet megléte (hagyományos helyett csoportmunkára alkalmas csoportszobai, demonstrációs termi, osztálytermi be- és elrendezés);  a széleskörű tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős programok biztosítása Oldal: 109 / 141

 a pedagógus ismeretközvetítő szerepe helyett facilitátor szerep kerül előtérbe;  a társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítésében Az IPR működésének megnyilvánulási formái az egyén szintjén: A differenciált tanórai tanulásszervezés, valamint a fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó és az érdeklődési körnek megfelelő szakköri tanórán kívüli foglalkozások

biztosítása, melynek

eredményeként a lemorzsolódási, továbbtanulási, kompetenciamérési eredmények az érintett tanulók körében folyamatosan javuló mutatókat érnek el. Fokozott figyelem irányítása az érintett tanulókra, pozitív befogadó intézményi attitűddel, folyamatos pozitív mintaadással. Az inkluzív intézményi pedagógiai attitűd, a befogadó szemlélet erősítése a pedagógusokban, a tanulókban és a szülőkben az eltérő szociális hátterű, a sajátos nevelési igényű és a roma gyermekek, tanulók iránt. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Az önálló tanulást segítő fejlesztés:  a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok az önálló tanulási képességet kialakító programok  a tanulók önálló – életkornak megfelelő

- kreatív tevékenységére épülő foglalkozások

 tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése:  tantárgyi képességfejlesztő programok  kommunikációs képességeket fejlesztő programok Szociális kompetenciák fejlesztése:  közösségfejlesztő, közösségépítő programok  mentálhigiénés programok  előítéletek kezelését szolgáló programok A szociális és életvitel kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges elemei az önbizalom, az öntudatos és a Oldal: 110 / 141

környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció. A társas viselkedés terén az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő, kezelő, megoldó képesség. Éppen ezért az integráció társadalmi jelentősége szempontjából alapvető jelentőségű képességterületről van szó, ami nem csak a hátrányos helyzetű gyerekeknek fontos; a nem hátrányos helyzetű tanulók éppen a heterogén osztályok révén sajátíthatják el például az interkulturalitás, a tolerancia, az előítélet mentesség elengedhetetlen kompetenciáit. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek  patrónusi, mentori vagy tutori rendszer  együttműködés civil (pl. tanodai) programmal Az integrációt elősegítő módszertani elemek  egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés  kooperatív tanulásszervezés  projektmódszer  drámapedagógia A korszerű tanulásszervezési formák alkalmazása a tanórákon jelentősen növeli a sikeres integráció esélyét, hiszen ez adja a tanítási folyamatnak azt a keretét, melyben lehetőség van az eltérő

fejlettségű,

motiváltságú

tanulók

minél

sikeresebb

fejlesztésére.

A

korszerű

tanulásszervezési formák alkalmazása során lehetőség van - a frontális módszerrel szemben a tanórán minden tanuló megszólítására, aktivizálására, az egyéni haladás biztosítására. A tanári együttműködés formái  értékelő esetmegbeszélések  problémamegoldó fórumok  hospitálásra épülő együttműködés

Multikulturális tartalmak  multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban

Oldal: 111 / 141

8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Intézményünkben, a sajátosan felállított értékelési alapelvek követésével kívánunk hosszú távon dolgozni. Fontosnak tarjuk a szaktanárokra kiterjedő értékelési rendszer működtetését, melyben az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége a mérvadó. Az év végén a tanuló a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban, vagy szakmai prezentáció formájában tanúbizonyságot tehet. Az egyes témakörök, vagy modulok végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit írásbeli feladatsor, vagy szóbeli beszámoló alapján tehetik meg. Az évközi teljesítmény mérését a közoktatási törvény szabályozza. Az osztályozás vagy értékelés annak a szaktanárnak a feladata, aki az adott tantárgyat tanította. A pedagógus a tanuló előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, illetve tanév/félév végén osztályzattal minősíti az érdemjegyek alapján. Az év végi értékelés az egyén egész éves munkája alapján kell, hogy történjen. Iskolánk helyi tanterve a szakközépiskola és szakképzőiskola képzési forma alapján készült. A helyi tantervben és az általunk oktatott valamennyi szakma esetében a helyi képzési programban határozzuk meg:  a tanított tantárgyakat,  az óraszámokat,  az előírt tananyagot,  a követelményeket. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Oktatási-nevelési céljaink közül az egyik legfontosabb az, hogy a tanulók saját lehetőségeinek optimumáig jussanak el. E cél megvalósulásában kiemelkedő szerepe van az értékelésnek. Iskolánkban alkalmazott értékelési módok: Diagnosztikus értékelés Célja a tanulók indulási tudásszintjének felmérése, sikeres továbbhaladás előkészítése.

Oldal: 112 / 141

Osztályzattal nem értékeljük, a hiányosságokra felhívjuk a figyelmet, és megszervezzük a hiányok pótlását. Ezek lehetnek: a szaktanár által összeállított feladatlapok. Formatív értékelés Célja a visszacsatolás, a továbbhaladás előkészítése. Eredményét lehet osztályozni, de célszerűbb csak szóban vagy írásban értékelni. Szummatív értékelés Tematikus egység lezárását követi, Célja annak megállapítása, hogy a tananyagegységet milyen szinten sajátították el a tanulók. Ezek az osztályzatok döntőek a félévi vagy az év végi érdemjegy megállapításában. Osztályozó vizsga • Iskola osztályozó vizsgát a tanítási év folyamán bármikor szervezhet. • Az osztályzatok megállapításához kötelező vizsgát tennie:  a tanórai foglalkozás alól felmentett diáknak,  a tantervi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítő diáknak,  a mulasztások miatt nem osztályozható tanulónak, amennyiben ezt a nevelőtestület engedélyezte,  más iskolából átvett tanulónak, ha az iskola igazgatója előírja. Mulasztás esetén: • Ha a tanuló mulaszt, a következő órán nem számoltatható be abból a tananyagból, amelynek a tárgyalásán nem volt jelen. • Hosszabb mulasztás esetén lehetőséget kell adni a tananyag pótlására és csak azután számoltatható be – ebben az esetben viszont a tanuló kötelessége a szaktanár által megadott időpontig a beszámolást pótolni. Az eredményértékelés számszerűsítése ötfokozatú osztályozással történik. A tanulók teljesítménye csak egész érdemjeggyel értékelhető, tört osztályzatot és egyéb jelöléseket a naplóban nem alkalmazhatunk. Minden osztályzat egy héten belül kerüljön be a naplóba. A félévi érdemjegyek száma minimum a heti óraszám plusz egy. Oldal: 113 / 141

A pedagógustól elvárandó értékelések alkalmazása: 1. Diagnosztikai értékelés: nagyobb tematikus egység kezdeténél a tanuló indulási szintjének felmérése. Jelentősége: az itt tanúsító hiányosságokra az egyén figyelmét fel kell hívni. 2. Folyamatjellemzésre alkalmas értékelés: a tanuló aktuális tudását méri fel. Jelentősége: visszaigazolást az a szaktanár részére módszertana eredményességéről. 3. Összegző értékelés: nagyobb egységek végén, illetve a tananyag kiemelt részeinél kell alkalmazni. Jelentősége: Relatív rálátási módot ad a tanulók képességeiről, ismereteiről, kreativitásáról a pedagógus számára. Az átlátható követelményeket és a hagyományos 5 fokozatú skála alkalmazását használjuk az osztályozásban.

8.1 Írásbeli feladatok értékelése Írásbeli feladatoknál4 a tanuló tudásának értékelése: 100 – 90 %

jeles (5)

89 – 80 %

jó (4)

79 – 65 %

közepes (3)

64 – 50 %

elégséges (2)

49 – 0 %

elégtelen (1)

Minden szakmacsoport tekintetében az SZVK (Szakmai és vizsgakövetelmény) előírása az elsődleges irányadó. Az írásbeli feleletek dokumentációt legalább a szakmai vizsga zárásáig köteles megőrizni az iskola.

4

Megjegyzés: A százalékok javasolt mértékeknek tekintendőek, tájékoztató jellegűek. Az iskola a változtatás jogát fenntartja.

Oldal: 114 / 141

Az írásbeli számonkérés fajtái: •

Kis beszámoló (előre megadott témából)

•

Részösszefoglaló dolgozat (előre bejelentett)

•

Témazáró dolgozat (előre bejelentett): egy tanítási napon lehetőség szerint kettőnél több témazáró dolgozat nem írandó az adott osztályban, illetve tanulócsoportban. A témazáró dolgozatot hiányzás esetén a diáknak pótolnia kell a szaktanár által kijelölt időpontig.

Az írásbeli beszámoló célja, rendje, korlátai, szerepe és súlya: A tanuló felkészültségének ellenőrzése az órára. A szakmaorientáltság által elkötelezett elhivatottság, szemlélet és az ehhez kötődő szakmai képzettség fejlődései. A tananyag megértési szempontjai, annak feldolgozása, tudás formájában visszaadása a pedagógus számára. Mindenképp a pedagógus szakmai előadását igazolja vissza, melyben nagy hangsúly van a tananyag átadásában. A számonkérés formája, havi egy alkalommal történhet, előzetes egyeztetés formájában a hallgatókkal. Témakörök megadásával, vagy akár kisebb dolgozatokkal az előző tanóra anyagából. Moduláris rendszerű képzések esetén a modulzáró vizsga írásbeli számonkérését is képezheti. Korlátai: Az írásbeli számonkérés során a tanuló „korlátozva” érezheti magát az önkifejezésben. Időkorlátnak érezheti az írásbeli tananyag számonkérését. Javaslat szerint a szóbeli számonkérés formájára törekszünk, hiszen a szakmai képzések végén a záróvizsga részegységeit a kommunikáció (összefüggő egységes mondatszerkezetekben) és önkifejezés.

8.2 Szóbeli feladatok értékelése Szóbeli feleleteknél a tanuló tudásának értékelése:

jeles (5)

Önállóan, összefüggő mondatszerkezetekben előadott ismeretanyag. Kisebb segítőkérdéseknél kimerítő válasz, kitűnő tudás

jó (4)

Jól felépített ismeretanyag, az átvezetések alkalmával kis segítség a szaktanár részéről, Oldal: 115 / 141

megbízható tudás közepes (3)

Nem összefüggő mondatszerkezetek, vázlatszerű közlés, segítő kérdések alapján való rálátás az ismeretanyagra, részben hiányos tudás

elégséges (2)

Nehézkes előadási forma, központi fogalmakat csak segítő kérdésekkel tudja felidézni. Rendszerezés hiánya, magyarázat értelmezése nem függnek össze tartalmilag. hiányos tudás

elégtelen (1)

Az ismeretanyag 50%-át sem tudja felidézni, pedagógus segítséggel

sem.

Mentő

kérdésekre

adott

válasz

értékelhetetlen. minősíthetetlen tudás A szakképzés folyamatának során az osztálynaplóban tanulónként két félévi osztályzatnak a rögzítése szükséges. Az évközi vizsgák, számonkérések formájára a tárgyakat oktatótól a szakképzési folyamat legelején kapnak teljes körű tájékoztatást a tanulók. A modulok projektekből épülnek fel. A pedagógus egyéni módszertani rendszerébe kell, hogy beleépítse a moduláris szakképzés szerkezetétől függő számonkérés lehetőségeit. Érdemjeggyel is elismerhető a rendszeres, aktív tanórai munka.  Tanulmányi versenyeken való sikeres szereplés.  Szaktanári dicséret, figyelmeztetés. Moduláris oktatásban az egyes modulok tananyag elemeiből minimum egy osztályzatot kap a tanuló. Amennyiben egy adott tananyagegységet nem tanítjuk egész évben, a félévi osztályzatot kapja a tanuló év végén is. Egy-egy tananyag egység követelményeit nem teljesítő tanuló elégtelen osztályzatot kap, és pótvizsgát tehet – amennyiben a nevelőtestület ezt engedélyezi. Iskolarendszeren kívüli oktatásban a képzési idő végén minden modulból modulzáró vizsgát kell tenni a helyi képzési programban előírtak szerint. Oldal: 116 / 141

9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Elengedhetetlen szükséglet az otthoni önálló feladatok elkészítése, amely a tanuló megszerzett tudásának elmélyítésére szolgál, illetve a következő tanítási óra munkáját készíti elő. Az otthoni feladatok történhetnek szóban, írásban (házi feladat, házi dolgozat), vagy gyűjtőmunka (kiselőadás) formájában. A kiadott otthoni feladatok során a szaktanár feladata ügyelni arra, hogy:  a tanuló költségeinek és a környezet kímélése érdekében ne legyen szabályozva a formai követelmény, viszont a XXI. század színvonalának megfeleljen,  a kiadott feladatok minimum 3, maximum 6 gépelési oldal terjedelemmel rendelkezzenek,  a feladott tan-, vagy gyakorló anyag mennyisége ne haladja meg az egyik tanítási óráról a másikra feladott tananyag mennyiségét.  A házi feladatot általában a következő órára kell elkészíteni, de ha egyes esetekben több idő áll rendelkezésre, akkor az elkészítés időpontját a szaktanár külön meghatározza. Az ezektől való eltérés abban az esetben helytálló, amennyiben tananyagegység, vagy modulzáró számonkérését készíti elő. Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok korlátai:  A házi feladatok terjedelmére, a feladatok számára vonatkozóan általános megkötések nincsenek, azt a szaktanárok a kialakult és bevált gyakorlatnak megfelelően határozzák meg.  Amennyiben a tanuló a házi feladatát (szóbeli vagy írásbeli) nem tudja elkészíteni, azt az óra elején önként jeleznie kell a szaktanárnak.  Ha a tanuló a feladatot hanyagsága miatt nem készítette el, a házi feladatok elkészítése során végzett munkáját a szaktanár belátása szerint elégtelen osztályzattal értékelheti.  A házi feladatok ellenőrzése rendszeresen vagy szúrópróba szerűen történik az egyes tanulóknál.  A leellenőrzött házi feladatot a szaktanár érdemjeggyel értékelheti.

Oldal: 117 / 141

10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban zajlanak az elmélet-igényes gyakorlati oktatások, az informatikai és idegen nyelvi képzések. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében tanulóinknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

11. A tanuló átvételének szabályai Más iskolából érkező tanuló átvétele, abban az esetben lehetséges, ha a rendelkezik az iskolába beiratkozáshoz szükséges feltételekkel. Az átvételről és csoportba sorolásról az intézményvezető dönt. A vonatkozó szabályok ebben az esetben megegyeznek a más szakról való átiratkozás szabályaival.

11.1. Az átvétel eljárásrendje 

Ha az adott osztály létszáma engedi – elsősorban a tanév befejezése után – biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről – a nevelőtestület által átruházott jogkör alapján – az igazgató dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével.



Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e rendelnie különbözeti vizsgát.



Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az igazgató tanév közben is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a tanuló Oldal: 118 / 141

iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk. 

Ha a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, csak annak eredményes teljesítése után iratkozhat be iskolánkba.



Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az igazgató, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi foka alapján biztosítottnak látja a különbözeti vizsga eredményességét.



Évközi különbözeti vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként általában az augusztusi vizsgaidőszakban szervezzük meg.



Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba.



Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell.

11.2. Különbözeti vizsga, egyéni segítségnyújtás, türelmi idő biztosítása, évfolyamismétlés Tanuló átvételére akkor kerülhet sor, ha a tanuló valamilyen okból iskolát szeretne váltani a tanulmányai megkezdése után. Tanulót átvenni más iskolából lehet tanév közben és tanév végén vagy az új tanév megkezdése előtt. A tanuló átvétele történhet szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. Különbözeti vizsga szervezésére akkor van szükség, ha az intézményegységünkbe a tanulmányi időszak megkezdése után (tanévek közti időszakban, vagy tanév közben) jelentkezik a tanuló és nem azonos szakmai/szakközépiskolai képzésben vett részt az átjelentkezés előtti időszakban. Az iskola igazgatója a felvételről/átvételről a különbözeti vizsga(ák), illetve a tanuló addigi tanulmányi eredményei alapján dönt. Különbözeti vizsga során a tanuló tudásszintjének pedagógiai értékelése történik azokból a tantárgyakból, vagy modulokból, vagy tananyagegységekből, amelyeket nem tanult abban az iskolában, ahonnan átjelentkezik. Amennyiben a tanuló szakmai képzésre szeretne átjelentkezni, csak abban az esetben teheti meg, ha az addig tanult szakmai képzés alapmoduljai megegyeznek az intézményegységünkben tanulandó szak alapmoduljaival. Ebben az esetben, ha már az alapmodulok tanulását sikeresen befejezte a tanuló, akkor tanulmányait átvétel esetén a szakmaspecifikus modulok tanulásával folytathatja. Akkor nem kell különbözeti vizsgát tennie, ha a szakmaspecifikus modulok Oldal: 119 / 141

tanulásának megkezdésekor jelentkezik át intézményegységünkbe. Ha már megkezdődött ezen modulok tanítása, akkor a jelentkező különbözeti vizsgán tud számot adni arról, hogy képes volt-e bepótolni a lemaradását. Ilyen esetben figyelembe kell venni, hogy a tanuló képes-e bepótolni a hiányzó területi gyakorlatokat is. Csak abban az esetben lehetséges a tanuló átvétele, ha a területi gyakorlatok is pótolhatók, illetve még nem kezdődtek el. A különbözeti vizsga követelményeiről tájékoztatni kell a tanulót, amikor jelentkezési szándékát közli az iskola igazgatójával. A különbözeti vizsga követelményeit az alkalmazott kerettanterv, illetve az adott szakképzés központi oktatási programja alapján készült helyi oktatási program alapján kell maghatározni. Különbözeti vizsga szervezhető: írásban, szóban, gyakorlatban és interaktív módon. A vizsga módjának meghatározását minden esetben az adott tantárgy(ak), modulok, vagy tananyagegységek sajátosságai alapján választják meg intézményegységünk szaktanárai. A szóbeli vizsga esetén a tanulónak át kell adni a szóbeli feladatsort, illetve azoknak a tankönyveknek a listáját, amelyekből fel tud készülni, ha vállalja a különbözeti vizsgát. A mennyiben a tanuló vállalja a felkészülést a különbözeti vizsgára(ákra), meg kell határozni az iskola igazgatójának a vizsga időpontját. (Ha a tanuló az aktuális tanév befejezése után kíván átjelentkezni iskolánkba, a különbözeti vizsga időpontja a következő tanév előtti javító vizsga időszak augusztus vége. Ha a tanuló tanév közben kíván átjelentkezni és méltányolható a kérése, akkor az iskola igazgatója (vagy az általa megbízott intézményegység vezető/szaktanár) egyezteti az időpontot a tanulóval, figyelembe véve a megtanulandó tananyag mennyiségét. A különbözeti vizsgára való felkészülés maximális ideje legfeljebb három hónap. A különbözeti vizsgát le kell tenni az adott félév értékelése előtt. A tanuló megkezdheti tanulmányait a különbözeti vizsga előtt is, amennyiben tanév közben kíván belépni/átlépni az iskolába. Amennyiben a tanuló nem teljesíti a különbözeti vizsga követelményeit, nem kezdheti meg/nem folytathatja tanulmányait az iskolában. A szabályosan megtartott különbözeti vizsgát nem lehet megismételni. A vizsga időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Különbözeti vizsgára kell bocsátani azt a tanulót is, aki az intézményegységében a már megkezdett tanulmányai alatti időszakban másik szakra kíván átjelentkezni. Ebben az esetben is a fenti szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az intézmény irattárában kell elhelyezni. A vizsga tényét és eredményét az osztályfőnök az osztálynaplóba, törzslapba és a bizonyítványba jegyzi be. A tanuló kérheti az utolsó évfolyam megismétlésével történő átvételt is, ha a különbözeti vizsga letételét nem vállalja. Oldal: 120 / 141

11.3. Az iskolaváltás elutasítása Ha a két iskola tantervei között nem nagyok a különbségek, esélyteremtő iskola révén nem



zárkózunk el a tanulási kudarccal küzdő, gyengébb eredményű tanulók átvételétől, de az iskolaváltást kizárja – kivéve, ha ezt a másik iskola igazgatója kéri –, ha a tanuló magatartásával komoly gondok vannak, vagy ha sokat mulasztott igazolatlanul. Ha a két iskola tantervei között jelentősek a különbségek, nem tudjuk átvenni azt a tanulót,



akinél az eddigi teljesítménye alapján nem feltételezhető, hogy eredményes

o

különbözeti vizsgát tesz, o

a szakmai gyakorlatok pótlására nincs lehetőség.

Ha a tanuló az augusztusi különbözeti vizsgán bármely tantárgyból nem teljesítette az



elégséges szintet, az átvételét elutasítjuk.

12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek  A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek:  egyszerűek  kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók  megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét  A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel, és tanév végén májusban végezzük 1-8. évfolyamban.  Először az egyensúlyi tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást végezzük.  A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között.  A motiváció nagyon fontos, miért végeztetjük.  Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan): -

tavalyi eredményhez képest Oldal: 121 / 141

-

vagy év elejéhez képest

-

vagy az osztályátlaghoz képest

 Szülőnek tájékoztatás: hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére.  Ha kéri az iskolaorvos, illetve a Központi Adatfeldolgozó elküldjük az értékelést.

Motoros tesztek: 1. Egyensúlyi teszt 2. Végtagmozgás gyorsaságát mérő teszt 3. Hajlékonysági teszt 4. Dinamikus láberőt mérő teszt 5. Statikus erőt mérő teszt 6. Törzserőt mérő teszt 7. Funkcionális karerőt mérő teszt 8. Futási sebességet mérő teszt 9. Állóképességi teszt Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk. Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés. Alapmérések a HUNGAROFIT módszer minősítéséhez: 1. Dinamikus ugróerő  melyből távolugrás páros lábbal iskola udvar felásott ugrógödörbe bemelegítő ugrások után 3 kísérleti lehetőségből a legjobb teljesítmény egyenkénti mérése, vonal és az utolsó nyom (sarok) közötti távolság 1 cm-es pontossággal 2. Dinamikus dobóerő:  kétkezes labdadobás hátra, fej fölött tömött labdával  tornateremben vagy udvari sportpályán a bemelegítő dobások után 3 kísérleti lehetőségből a legjobbat vesszük  12 éves korig 2 kg-os, afelett 3 kg-os tömött labdával történik a dobás  mérés: a dobóvonaltól a tömött labda becsapódásáig 5 cm-es pontossággal Oldal: 122 / 141

 Gerincvédelmi okokból biztosítani kell a tanulókban azt, hogy a kidobás ideje alatt a farizmok végig feszesek maradjanak! 3. Dinamikus erő-állóképesség fejlesztése:  mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás  hanyattfekvésből felülés térdérintéssel és visszaereszkedés  hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan  Mindhárom gyakorlatot kifáradásig (max. 4 perc) darabszámra mérjük.  A vizsgált tanulók torna vagy egyéb de nem puha szőnyegen végzik a gyakorlatot tornateremben, párokban a testnevelő irányításával. Stopper órával mérjük, sípszó jelzi a kezdést és a max. időt (4 perc). 4. Aerob, vagy alap-állóképesség mérése: Cooper teszt lényege: 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítjük futással. Lehetőleg szabad levegőn (rossz idő esetén jól szellőztethető 10-25 Celsius fok közötti tornateremben). Előzetesen lemért 400 m-es pálya szélén 10 m-es jelölések. A tanuló nem futó párja, számolja a köröket, sípszó jelzi a 12 perc kezdését és végét. Kiegészítő mérések:  Testmagasság  Testsúly Szükséges orvosi személymérleg 0,5 kg-os pontossággal mérünk, illetve magasságmérő cm-es beosztással. A kiegészítő mérések, adatok felvétele nem tartozik a tanár feladatai közzé, de sok hasznos információt ad (tanárnak, szülőnek) a tanuló egészséges életvitelének alakításához, formálásához. A próbák elvégzését az elért teljesítmény értékelését, a pillanatnyi fizikai állapot minősítését, a tanulók egyre aktívabb közreműködésével a mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A mért adatokat a megadott értékelési rendszer alapján pontozzuk, összesítjük és egyénre szólóan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat Oldal: 123 / 141

pl.

0

– 20,5 p

→ igen gyenge,

21

– 40,5 p

→ gyenge

41

– 60,5 p

→ kifogásolható

61

– 80,5 p

→ közepes

81

– 100,5 p

→ jó

101

– 120,5 p

→ kiváló

120,5 – 140 p

→ extra

A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés! A teljes próbarendszert egy (max. két) héten belül el kell végezni.  Fel kell készíteni a tanulókat, hogy ne szorongjanak, ne szenvedjenek futás közben.  Meg kell értetni velük, hogy az emberek nem csak különféle - testi bioló-giai, fiziológiai – adottságokkal születnek, hanem még az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota között is igen lényeges az eltérés.  El kell érni, hogy ne legyen szégyenérzete senkinek azért, mert jelenleg esetleg gyengébb fizikai állapotban lévők csoportjába tartozik, de tanári segítség mellett igyekezettel, akaraterővel felzárkózhat.  Meg kell értetni velük, hogy egyéni képesség szerinti testneveléssel 2-3 év alatt fel tudja számolni a hiányosságait.  Minden mérést a testnevelő irányítja, ellenőrzi. Figyel a balesetveszélyre, a feladatot végzők és a várakozó tanulók tartózkodási helyére.  A mérések befejeztével az útmutatóban lévő évfolyamonkénti és egyéni, összesített minősítő adatlapokat kitöltve írásbeli értékelést kapunk iskolánk tanulóinak fizikai állapotáról. Tájékoztathatjuk Igazgatónkat és kérésre a Fenntartónkat, Oktatási Minisztériumot.

13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 13.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségmegőrzés-betegségmegelőzés megerősíti az egészségtudatos életvitel:  Egészségtudatos életvitel, életminőség kialakítását segíti  Az egészséges életmódnak megfelelő napirendet összeállít  Egészségkárosító környezeti hatások csökkentését segíti  Személyi higiénét fenntart Oldal: 124 / 141

 A túlsúly és elhízás megelőzésében részt vesz  Felvilágosítást végez az egészséges táplálkozásról  Tájékoztatást ad a diétákról  A fizikai erőnlétet, különösen az állóképesség megszerzését, megtartását segíti  Mentális egészséget fenntart  Prevenció, védőoltások tudatos igénybevételét segíti  Szűrővizsgálatokon való részvételt elősegíti  Egészségnevelési feladatokat lát el különböző életszakaszokban élethelyzetekben  Szenvedélybetegségek megelőzésében részt vesz  Felismeri az élettanitól eltérő jelenségeket  Felismeri az akadályozottság különböző formáit  Betegségeket kiváltó kórokok megelőzésében közreműködik  A szervezet kóros reakcióit felismeri  A testi egészség megőrzésében, a betegségek megelőzésében részt vesz  a mozgásszervek vonatkozásában  a szív és keringési rendszer vonatkozásában  légzőrendszer vonatkozásában  emésztőrendszer vonatkozásában  endokrin rendszer vonatkozásában  vizeletkiválasztó és -elvezető rendszer vonatkozásában  reproduktív rendszer vonatkozásában  idegrendszer vonatkozásában  érzékszervek vonatkozásában  A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összegzése, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvés orientált tevékenység.  Az egészségfejlesztő iskola minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.  Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és szabadidő hasznos

Oldal: 125 / 141

eltöltésének. Teret ad a testi és lelki egészségfejlesztéshez, az egészségtudatos szemlélet kialakításához kapcsolódó, tanácsadást biztosító programoknak.  Iskolai egészségnevelésünk a diákok egészségi állapotának erősítésére és fejlesztésére, egészségtudatos szemléletének kialakítására irányul.  Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek a hagyományos egészségnevelés és felvilágosítás mellett a rizikócsoportos megközelítés és az érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások. Az egészség megőrzése érdekében egészségnevelési programunk a következő témakörökre épül:  személyi higiéné  egészséges életvitel  egészséges táplálkozás  emberi kapcsolatok  szexuális nevelés  környezet és egészség  betegségmegelőzés  káros szenvedélyek  biztonságra

nevelés (balesetek

megelőzése,

kockázatok, veszélyhelyzetek felismerése,

helyes döntések)  korszerű fogyasztási szokások kialakítása (reklámok, média hatása) Az egészségnevelési program megvalósításában közreműködők:  iskolavezetők,  osztályfőnökök,  pedagógusok

–

szaktanárok (egészségügyi,

mentőtiszti,

orvosi végzettséggel

rendelkezők). Az egészségnevelési program sikeres megvalósítása érdekében fontosnak tartjuk, hogy a pedagógusok, és az iskola valamennyi dolgozója megfelelő figyelmet fordítson saját egészségére is.

Oldal: 126 / 141

13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei A Jándi Szakképző Iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai vannak. Környezettudatos magatartás jellemeinek felszínre hozása, és ennek még mélyebbre történő beépítése az egyén életébe, a szokásrendszer átalakításával. A tanulók életkoruknak megfelelő szinten foglalkoznak a környezet megóvásának legfontosabb ismérveivel, mint:  fogalma,  a környezetszennyezés formái és hatásai,  a környezetvédelem legfontosabb alapelvei, lehetőségei,  a bolygónk globális problémái. A környezeti nevelés struktúrája a tanórák és gyakorlati foglalkozások részét képezi, azon belül is: Szociális- és egészségügy képzés esetében:  szelektív és veszélyes hulladékok tárolása  környezetbarát irodaszerek használata  a környezetszennyezés mértékletessége  környezeti higiénia  hosszú távú gazdaságosság  a gazdaságosság struktúrájának kiépítése Kereskedelmi-marketing, üzleti kommunikáció- és közgazdasági képzés esetében:  termelés, gazdaság, piac  a környezetszennyezés – externáliák kezelése  a fenntartható fejlődés  gazdálkodás és gazdaságosság  a környezet gazdasági értékelésének módszerei  vállalkozások környezeti kockázatai Oktatás-, informatika-, vendéglátás, turisztika- és ügyviteli képzés esetében:  környezetbarát irodaszerek használata  szelektív hulladékgyűjtési tendenciák  veszélyes hulladékgyűjtési, tárolási tendenciák. Oldal: 127 / 141

A vázlatosan ismertetett tudásanyag a szakos szakmai és vizsgakövetelményein alapul, a központi program szerves része.

14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Az egyén személyiségfejlesztése szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, a tanuló magatartási és szorgalmi értékelése. Az osztályozás alapját a mindenkori közoktatás törvény határozza meg: az osztályban tanító szaktanár véleményének kikérésével, az osztályfőnök végzi. Az érdemjegy osztályozásában – tekintettel arra, hogy felnőtt, nem tanköteles korú tanulókról van szó – a tantestület az alábbi szempontok szerint mérlegel:

14.1 A magatartás értékelésének elvei Magatartás értékelése: Megfelelés az iskola követelményeinek:  fegyelmezettség minden körülmény között,  kulturált hangnem minden helyzetben,  segítőkészség a problémák feltárásában, megoldásában – empátiakészség,  az iskola házirend megtartása,  megjelenés, elvárandó viselkedési normák megtartása. Az értékelés skálája: Példás (5):

Az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának megfelel. Magatartása példamutató, közösségi munkában igen aktív, tisztelettudóan viselkedik.

Jó (4):

Az a tanuló, aki a kisebb hiányosságok, kifogások mellett megfelel.

Nem

fegyelmeztetésnél

részesült súlyosabb

írásbeli

osztályfőnöki

fegyelmező

intézkedésben.

Önként nem vállal feladatot, de a rábízottat elvégzi, hibáit Oldal: 128 / 141

belátja, kész arra, hogy javítson rajtuk. Változó (3):

A házirendet megszegi, nem vállal feladatot, a közösségbe nehezen illeszkedik be. Nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Nem részesült igazgatói szóbeli figyelmeztetésben.

Rossz (2):

Közösségromboló,

környezetét

szándékosan

rongálja,

tiszteletlen nevelőivel, társaival szemben. A követelményeknek sorozatosan nem felel meg vagy magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült fel, hogy igazgatói intésben, illetve fegyelmi eljárás után büntetésben részesült.

14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei Szorgalom értékelése: Követelmények:  pontosság, önállóság,  kreativitás, a tudás megszerzésének igénye  határidők megtartása,  fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység,  alkalmazkodó készség, csapatszellem. Az értékelés skálája: Példás (5):

Képességeinek

megfelelően

tanul,

rendszeresen

végez

gyűjtőmunkát, részt vesz szaktantárgyi versenyeken. Jó (4):

Szorgalmasan tanul, de képességei alapján jobb eredményt érhetne el, nem eléggé önálló.

Változó (3):

Nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni, felkészülése

rendszertelen,

teljesítménye

ingadozó,

feladatvégzése pontatlan. Oldal: 129 / 141

Hanyag (2):

A tantervi minimumot segítség ellenére is alacsony szinten teljesíti, órákon inaktív, a követelményeknek nem is próbál megfelelni.

14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A jutalmazás elvei: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki  eredményes kulturális tevékenységet folytat,  kimagasló sportteljesítményt ér el,  a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez,  területi, országos és nemzetközi versenyen helyezést ér el. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A jutalmazás formái: Egyéni jutalmazás: az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: szaktanári-, osztályfőnöki-, igazgatói, nevelőtestületi dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, pénzbeli díjakkal jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről – a pedagógusok javaslatának meghallgatása után- a nevelőtestület dönt. Csoportos jutalmazások formái: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház, vagy kiállítás látogatáshoz), külföldi csere utakon való részvétel.

Fegyelmi intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit megszegi illetve fegyelmi vétséget követ el, büntetésben részesül. Oldal: 130 / 141

Fegyelmi büntetések Írásbeli figyelmeztetés és intő a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató részéről. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

A fegyelmi büntetés lehet  megrovás;  szigorú megrovás;  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása;  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;  eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától;  kizárás az iskolából.

A házirendbe ütköző kötelességszegések, illetve fegyelmi vétségek:  Saját és mások testi épségének szándékos veszélyeztetettsége.  Az iskola létesítményeinek nem rendeltetésszerű használatából eredő gondatlan, szándékos károkozás.  Személyi tulajdon elleni vétségek.  Mások jogainak, vagy emberi méltóságának súlyos megsértése. A tanári munka akadályozása.  Dohányzás meg nem engedett helyen az iskola épületében vagy iskolai rendezvényen, programokon.  Alkohol fogyasztása tanítási időben, az iskola épületében, az iskolai rendezvényeken, programokon.  Kábítószer birtoklása, fogyasztása és terjesztése.  Az iskolai munka zavartalanságának bármilyen módon történő akadályozása. Fegyelmi eljárás megindítására bármely pedagógus tehet indítványt. A fegyelmi büntetések formáit 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a fegyelmi eljárás lebonyolításának módját 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról tartalmazza.

Oldal: 131 / 141

Kártérítési felelősség  a tanuló felel a rábízott taneszközökért,  a nagy értékű tárgyak, használati eszközök tanórán kívüli kezeléséhez, használatához az igazgató írásbeli engedélye szükséges,  a tanulók az iskola tárgyaiban, eszközeiben okozott kárért fegyelmi felelősséggel tartoznak, és kártérítésre kötelezhetők, minden tanuló kötelessége, hogy a foglalkozásokon használt eszközöket tanára utasításai szerint kezelje, és a foglalkozás végén azokat rendbe tegye.

Oldal: 132 / 141

15. Szakmai program 15.1 A Jándi Szakképző Iskola követelményrendszere Iskolánk felnőtt szakképzéseket oktató intézmény. Képzési modellünk alapegysége a szakképesítéssel még nem, de alapképzéssel vagy középiskolai érettségi bizonyítvánnyal már rendelkező tanulók esti, iskolarendszerű közép szintű szakképzése, szociális, egészségügyi, oktatási, informatikai, ügyviteli, építészeti és mezőgazdasági szakirányokban. A szakképesítés-szakirányok oktatásában rejtett célként tűztük ki, hogy tanulóink továbbképzés szempontjából magasabb szintekre fejlesszék az iskolánkban megszerzett tudásukat. A sikeres vizsgát tévő szakemberek, pedagógusainktól megkapják az egyéni szakirányú lehetőségek irányvonalát. Bízunk abban, hogy az iskolánkban eltöltött tanulmányi időszak a tanulók számára olyan attitűdévé érik, amely által beindul egy önképző folyamat, ami életük részévé válik.

A szakképzési modellek belső szerkezetét az alábbiak szerint határozzuk meg:  bemeneti kompetencia meghatározása a kimeneti követelmények (biztonságos) teljesítése szerint,  a helyi tanterven belül, pedagógiai pszichológia beépítése az alapozó és szakirányú modul egységeibe, az egyén önfejlesztésének megvalósítása céljából,  megfelelés a központi tanterv tananyag követelményeinek. Jelentkezési feltételek: A Jándi Szakképző Iskola esti iskolarendszerű szakképzéseinek tanulója lehet minden olyan egyén, aki alapképzéssel, vagy középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik. Ezeknek a feltételeknek megfelelve a jelentkezési korhatár felső határa nincs korlátozva.

Oldal: 133 / 141

Osztály és csoportrendszer: Iskolánk nem kíván eltérni a hagyományosnak tekinthető osztálykeret rendszerét, illetve a Közoktatási törvény rendelkezései adta kereteken belül a csoportbontási lehetőségeket is megvalósítja a szakmai gyakorlatok során. Az iskola képzési rendszerébe való beszámíthatóságok:  Óralátogatási mentesség: Más képzési formában, bővebb tartalommal és magasabb óraszámban tanult (a mi szakképzéseinkben egyező) tantárgyból adható, abban az esetben, amennyiben a tanuló bizonyítvánnyal igazolja és az adott OKJ-s képzés jogszabályi előírásai ezt nem tiltják.  Vizsga alóli mentesség: Az

OKJ-s

szakmának

megfelelően

a

vizsgát

felügyelő

főhatóság

előírásainak

figyelembevételével. A felmenthető tantárgy óráinak látogatása alól a szaktanár javaslatára, míg egyes vizsgarészek alól az igazgató döntése alapján adható felmentés.

15.2 A helyi szakmai program 15.2.1 A képzés helyi szakmai programjai A OKJ-s szakképzés központi programjainak moduláris felépítésben való átalakításával új struktúra került az oktatásba. A Jándi Szakképző Iskola profiljába tartozó közép szintű OKJ-s szakképesítések központi szakmai programjai alapján, alakítottuk ki helyi tantervi, esti iskolarendszerben működő képzéseinket. E dokumentumok kezelése során fontos hangsúlyt fektettünk a célok, feladatok, módszertani eszközök és követelmények megtartására, továbbá a tananyag egység olyan felosztására, amely biztosítja a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében rögzített elvárásokat. Ehhez mérten alakítottuk az elsajátítás időkereteit és a reális óraterveket. Az óratervek és a vizsgákra vonatkozó követelmények mérvadója a mindenkor hatályos szakmai OKJs program szerint érvényes. Ennek keretein belül kívánjuk tanulóinkat felkészíteni a modul, majd záróvizsgákra. Oldal: 134 / 141

15.2.2 A gyakorlati oktatás rendje A Jándi Szakképző Iskola pedagógiai programja már több vonatkozásban érintette a gyakorlati oktatással kapcsolatos tendenciákat, megfogalmazható elveket, megvalósítási célokat és a felmerülő lehetőségeket. Biztosítani tudjuk, és vállaljuk a felelősséget az OKJ-s központi programok által meghatározott gyakorlati oktatásra vonatkozó kritériumokra, szakmai és vizsgakövetelményeinek követelményeire. A tárgyi-technikai feltételek megteremtésével a modulokon belül meghatározott szaktantárgyak anyagára épített gyakorlati tudnivalókat színvonalas keretek között tudjuk ellátni. Ugyanakkor törekvéseink között szerepel az is, hogy a szakmai gyakorlati órák jelentős többségét szakmai „terepen”, az adott szakmában előírt szabályok szerint tevékenységet folytató vállalati/vállalkozási környezetben valósítsuk meg. Összefüggő szakmai gyakorlat szervezésére szakképzések esetében kerül sor. A szakmai ütemterv tartásának érdekében igyekszünk felkutatni azokat a cégeket, vállalkozásokat, amelyek vállalják, és egyben biztosítani tudják a tanulók gyakorlati foglalkoztatását. A szakmai gyakorlati oktatás egyéb feltételeit és követelményeit illetően a többször módosított Szakképzési törvény előírásai az irányadók. Szakmai gyakorlati képzési helyeinek és formáinak bemutatása A szakképesítés tematikája értelmében az iskolarendszerű képzésekben résztvevő tanulóknak az előírások szerint szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük. Az intézményen belül szaktanterem és taniroda áll a szakoktatók és diákok rendelkezésére. A szimulációs helyzetek és a terepgyakorlat megvalósítása értelmében, a képzési formáknak megfelelően az alábbi ütemterv szerint kívánjuk biztosítani a gyakorlati foglalkozást: Nappali és esti munkarendben: 1. Hivatalos forma keretében, fogadó nyilatkozat kérése egy általunk megkeresett gazdálkodó szervtől, a szakmai gyakorlat tervezett gyakorlati helyéről.

Oldal: 135 / 141

2. Ezt követően szándéknyilatkozat megkérése az iskolánk által megkeresett gazdálkodó szervtől. Melyben a gyakorlati hely, írásban foglalja, hogy a szakmai gyakorlat teljesítéséhez a szükséges személyi-, és tárgyi feltételeket biztosítani tudja. 3. A Szándéknyilatkozat után sor kerül az együttműködési megállapodás megkötésére a gyakorlati hely/gazdálkodó szerv és az iskola között. 4. A szakmai gyakorlat letöltése után a gazdálkodó szerv, igazolást ad ki a szakmai gyakorlat teljesítéséről. 5. A gazdálkodó szerven belül a gyakorlati oktatás megbízott vezetője egyénenként értékelést ad az iskolánknak. A szakmai gyakorlat célja: Az iskola elméleti és gyakorlati oktató-nevelő munkájának részegysége és elmélyítése. Eseteinkben a szakmacsoporton belül oktatandó szakma helyi programja a képzéshez rendelt Minisztérium Szakképzési Programja alapján lett meghatározva. A szakmai gyakorlat feltételeinek biztosítása:  Egybefüggően kell megszervezni.  Képzési program tematikáján alapuló gyakorlati feladatok ellátásának feltételei.  A tanulók adaptálási készségének fejlesztése.

15.3 A helyi tanterv egységei, óratervei (szakképzések felépítése) A pedagógiai programhoz csatolt szakmai program mellékletei a 2014/2015. tanév szerint: 1. számú melléklet: 15.3.1 Egészségügyi szakmacsoport  Egészségügyi asszisztens  Gyakorló ápoló  Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló  Gyakorló mentőápoló  Gyógy- és sportmasszőr  Ápoló  Mentőápoló Oldal: 136 / 141

15.3.2 Szociális szakmacsoport  Kisgyermek-gondozó, nevelő  Szociális gondozó és ápoló  Szociális szakgondozó  Szociális asszisztens  Gyermekotthoni asszisztens  Mentálhigiénés asszisztens 15.3.3 Oktatási szakmacsoport  Pedagógiai- és családsegítő 15.3.4 Építészeti szakmacsoport  Kőműves, hidegburkoló  Festő, mázoló tapétázó 15.3.5. Informatikai szakmacsoport  Gazdasági informatikus 15.3.6. Ügyviteli szakmacsoport  Ügyviteli titkár  Irodai asszisztens  Logisztikai ügyintéző 15.3.7. Mezőgazdasági szakmacsoport  Gazda  Zöldség-gyümölcstermesztő

Oldal: 137 / 141

IV. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK 16. A pedagógiai program érvényessége, felülvizsgálata, nyilvánosságra hozatala, hozzáférési lehetősége 16.1 A pedagógiai program érvénybe lépése, felülvizsgálata, módosítása A Jándi Szakképző Iskola pedagógiai programja a Köznevelési törvény rendelkezései szerint, a működési engedély kiadásával lép hatályba. A pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását az iskola tantestülete és a fenntartó egyaránt kezdeményezheti. A módosítások elfogadása – a törvény rendelkezéseinek értelmében – a tantestület döntési jogkörébe tartozik. A felülvizsgálatot az alábbi esetekben tartjuk indokoltnak:  Közoktatás szabályzatának változásai  Profilváltás  Újabb OKJ-s szakképesítések bevezetése, vagy a meglévők törlése.  Központi programok változásai által tantervmódosítás  A helyi tantervi követelmények átértékelése  Személyi és tárgyi feltételek módosítása A pedagógiai program módosítását a tantestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjával lép hatályba.

16.2 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A Jándi Szakképző Iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél tekinthető meg:  az iskola fenntartójánál, Oldal: 138 / 141

 az iskola igazgatójánál,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola tanári szobájában,  az igazgatóhelyetteseknél,  az iskola honlapján. Az elfogadott pedagógiai programot elektronikus formában – a könnyebb kezelhetőség érdekében – CD/DVD lemezen is hozzáférhetővé tesszük.

Oldal: 139 / 141

17. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (legitimációs záradék) A Pedagógiai Program 2015. év szeptember hó 11. napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. 1. A tantestület elfogadási (jóváhagyási) záradéka A Jándi Szakképző Iskola Pedagógiai Programját a nevelőtestület a Nkt. 70 § (2) bekezdésében felhatalmazott jogkörénél fogva a 2015. év szeptember hó 11. napján tartott értekezletén elfogadja. Jánd, 2015. szeptember hó 11. nap

___________________________

_____________________________

hitelesítő nevelőtestületi tag

hitelesítő nevelőtestületi tag

2. Az intézményvezető elfogadási (jóváhagyási) záradéka A Pedagógiai Program felülvizsgálatára a jogszabályi előírás alapján került sor, illetve jogszabályváltozás estén, vagy ha módosítását kezdeményez az intézmény nevelőtestülete, az intézményi tanács. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A Pedagógiai Program módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. A Jándi Szakképző Iskola Pedagógiai Programját a Nkt. 69. § (1) bekezdésében felhatalmazott jogkörömnél fogva jóváhagyom. Jánd, 2015.év szeptember hó 11. nap ___________________________ Jándi Szakképző Iskola intézményvezetője 3. A fenntartó elfogadási (jóváhagyási) záradéka Jelen Pedagógiai Program a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezéseket nem tartalmaz. Oldal: 140 / 141

A Bereg Többcélú Egyesület, mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szervezet képviselője a Pedagógiai Program fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Jánd, 2015. év szeptember hó 11. nap ____________________________________ Bereg Többcélú Egyesület képviseletében Szabóné Koncz Zsuzsanna elnök

Oldal: 141 / 141