Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM

2013

Pedagógiai program

Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1

Tartalom Köszöntő ...............................................................................................................................4 Küldetésünk ..........................................................................................................................5 1. Az intézmény nevelési programja ................................................................................7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..........................................................................................................................7 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 29 1.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ..........................................35 1.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................................................................... 37 1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai .............................................................. 43 1.6 Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai ................................ 47 1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje............................................................................................................................ 49 1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlásának rendje ..................................................................................................................................... 54 1.9 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az iskola partnerei kapcsolattartásának formái ..... 56 1.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ................................................................ 60 1.11 A felvétel és az átvétel szabályai ...........................................................................66 1.12 A felvételi eljárás különös szabályai ......................................................................68 1.13 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................................... 68 2. Az Általános Iskola helyi tanterve ..............................................................................70 2.1 A választott kerettanterv megnevezése .................................................................... 70 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................. 73 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ..................................................................................................... 84 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 86 2.5 Mindennapos testnevelés, testmozgás ......................................................................88 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 88 2.7. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív és fejlesztő formái, írásbeli és szóbeli beszámoltatási formák ....................................................................................... 89 2.8 Projektmunka (Projektarbeit) .................................................................................. 96 2.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések................................................. 97 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ........................................................................................................... 100 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................ 102 2.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................ 103 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ...................................... 117 2.14 A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelési, minősítési elvei .......................................................................................... 118 2

3. Az Alapfokú Művészeti Iskola helyi tanterve .......................................................... 125 3.1 A választott kerettanterv megnevezése .................................................................. 126 3.2 Az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményei ... 126 3.3 A kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma .............................................................................................. 126 3.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................................................................................... 129 3.5 A pedagógusválasztás szabályai ............................................................................ 129 3.6 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái ........................................................................................ 130 3.7 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ........................ 131 3.8 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések............................ 131 3.9 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek .................................................................................. 132 3.10 A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei .. 134 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei ............................................................................................... 139 A pedagógiai program érvényességi ideje, értékelési- és felülvizsgálati rendje, a módosítás körülményei ..................................................................................................... 139 A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó véleményezési, egyetértési, jóváhagyási záradékok .................................................................................. 140

3

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert )

Köszöntő Köszöntöm a Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola minden dolgozója nevében. Megtisztel bennünket, hogy elolvassa pedagógiai programunkat, melyben családias légkörű iskola mutatkozik be. Olyan hely, ahová szívesen járnak a gyerekek, kötődnek tanáraikhoz, társaikhoz. Remélem, nevelési és oktatási elveink találkozni fognak az Ön gyermeknevelésről alkotott elképzeléseivel, és megerősít bennünket munkánk értelméről, tevékenységünk helyességéről. Varga Katalin igazgató

Iskolánk emblémája

4

„... tudod-e ..., hogy a kezdet a legfontosabb általában is, de különösen a fiatal és zsenge lényeknél? Hiszen leginkább ilyenkor lehet őket formálni, s ilyenkor vésődik beléjük az a forma, amelyet bennük kialakítani akarunk.” ( Platón )

Küldetésünk Van egy hely, ahol 6-14 éves korig a gyerekek képességeit, készségeit úgy fejlesztik, hogy amikor innen kikerülnek, felkészültek a további tanulásra, és a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Ez a mi iskolánk. Van egy hely, ahol fontos a test, a lélek és a szellem harmonikus fejlesztése, mert nélküle nem létezhet társadalmi jövőkép: harmonikus és építő kapcsolat a környezettel. Ez a mi iskolánk. Van egy hely, ahol partnerközpontú a nevelés, és a pedagógusok hisznek a nevelés csodájában. Ez a mi iskolánk. Van egy hely, ahol a hatékony magas színvonalú oktatás mellett színes, tartalmas diákélet, gondoskodó, szeretetteljes iskolai légkör várja a gyermekeinket. Ez a mi iskolánk. Az iskola hagyományos profilját megtartva igyekszik rugalmasan alkalmazkodni az új igényekhez, és minőségi oktatást nyújtani úgy, hogy eközben egy percre sem tévesztjük szem elől, hogy a nevelés az oktatással egyenrangú terület, s minden gyermek iskolásévei egyszeriek és megismételhetetlenek. Minden gyereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, a modern világ számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezzen, hogy egészséges képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, empatikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt. Megújulásra, önművelésre képes tanulókat akarunk nevelni, akik képesek lesznek az élethosszig tartó tanulásra. Párhuzamosan folytatjuk értelmi és érzelmi nevelésüket. A művészeti neveléssel felkeltjük az érdeklődésüket, hogy legyenek nyitottak a művészetek befogadására, értésére, művelésére. Igényeink következetes megvalósításához megfelelő színvonalú eszközök és tanulási stratégiák állnak rendelkezésünkre. Célunk, hogy mindenki találja meg a helyét valahol a rendszerben, s valamiben érezze magát sikeresnek, fontosnak. Minden kapcsolatunkat az őszinteség és a felelősségérzet hatja át. A lakókörnyezetünk szerves részeként kívánunk működni. Olyan arculatot kívánunk kialakítani, ahol diák, tanár, szülő jól érzi magát és elégedett. Pedagógiai munkánk központjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségüknek fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy a nevelés színtere nemcsak

5

az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma. A szülőktől kérjük, hogy nevelési munkánkban partner legyen, és az iskolát támogassa céljai elérésében. Tudjuk, hogy nem vagyunk tökéletesek, a mindennapokban lehetnek olykor még zökkenők is, de a hibák kijavítására folyamatosan törekszünk. Tudjuk, hogy nincs egyszerűen megfogalmazható módszer, sem egyetlen megoldás vagy képlet. A siker apró, de fontos részekből tevődik össze annak érdekében, hogy a legjobbat nyújtsuk a ránk bízott gyerekeknek, akik a jelenben élnek, de a jövőbe kell, hogy tekintsenek. Hatékony iskola kialakítására törekszünk, ahol a pedagógusok kitartóan azon munkálkodnak, hogy meleg és támogató légkörben, aktívan és a személyiség számára ösztönzően tanítsanak. Alapvetőnek tartjuk tehát a jellemet és a tudást erősítő nevelést és oktatást. Ennek érdekében magas követelményeket állítunk az iskolai teljesítményekkel és viselkedéssel kapcsolatban. Azt valljuk, hogy minden tanulót lehet tudásra motiválni intenzív gondolkodással és jutalmazási rendszerrel. Ahhoz, hogy fennmaradjon a megfelelő színvonal állandó ellenőrzés és jutalmazás, pozitív attitűd szükséges. Ugyanakkor egyéni követelményeket állítunk fel, így ösztönözve tanítványainkat a tőlük telhető legjobb munkavégzésre. Mindehhez próbálunk barátságos, pozitív hatást sugárzó környezetet teremteni. Visszatérő programjainkkal kialakítani az iskolával szembeni összetartozó érzést, törekedni arra, hogy gondoskodó iskolává váljunk. Kollégáinkkal szemben követelményként fogalmazzuk meg az iskola céljait elfogadó és azért tenni akaró magatartást. Igényünk, hogy ellenállással és elkötelezettséggel forduljunk szembe a nehézségekkel, hogy megoldás- és ne problémaközpontúak legyünk, hogy diákjaink ne fogadják el a középszerűséget és a sikertelenséget, tudják és akarják feloldani a kudarcot, és ne elégedjenek meg a meglévővel, hanem keressék a még jobbat.

6

1. Az intézmény nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézmény nyolc évfolyammal működő általános iskola és alapfokú művészeti iskola. Célja a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás, minden tanuló felkészítése – érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően – középiskolai vagy szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó művészeti nevelés, amely alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására és az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Tudjuk, hogy minden gyerek nyitott a környezeti hatásokra. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt a nyitottságot kihasználva egy kulturáltabb, érzékenyebb nemzedék nőjön fel. Pedagógusaink igen nagy önállóságot kapnak ahhoz, hogy elsősorban játékosan formálják a tanulók személyiségét, fejlesszék szépérzékét, és kitartó munkára ösztönözzék őket. Művészeti iskolánkban nemcsak az egyén szakmai fejlődése a cél, hanem az is, hogy ki tudja magát fejezni, merjen és tudjon önmaga lenni, valamint nagymértékben fejlődjön együttműködési készsége. Fontos törekvésünk a bizalom, mások iránti tisztelet, megbecsülés, empátia, önmegvalósítás és belső aktivitás fejlesztése, erősítése. Iskolánk óvja és továbbfejleszti az általános iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, eltérő képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket együtt nevelve biztosítja a test és a lélek harmonikus fejlesztését, elősegíti a szocializáció folyamatait, kialakítja és továbbépíti tanulóink elemi műveltségbeli alapjait, megalapozza és fejleszti tanulási stratégiáit. A kompetenciaalapú tartalmak, módszerek mellett modern prezentációs eszközöket használ az intézmény. Ezekkel az eszközökkel olyan komplex tanulói környezetet lehet teremteni, melyekben a diákok és a tanár alkotókedvét kihasználva igazi problémamegoldás következhet be. A tanulók játszva, felfedezve, szórakozva, a tanulás közös élményére építve sajátíthatják el a tananyagot. Tanulóink 1-8 osztályig heti 5 órában tanulják a német nemzetiségi nyelv és irodalmat és heti 1 órában 2013/2014-es tanévtől 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben a német nemzetiségi népismeretet. A nyelvoktatásnak ez a formája magába foglalja a nemzetiségi kultúra ismeretét is. Ennek elmélyítését szolgálják: tárgyi emlékek gyűjtése, kiállítások szervezése, irodalmi, zenei anyag, népszokások, népviselet megismerése. A nemzetiségi osztályoknak fontos szerepe van településünkön, hiszen Baranya az egyike a legtöbb nemzetiség által lakott megyéknek. A testvérkapcsolatok létesítésében nagyon „előkelő helyet” foglaltunk el. 1991 óta van kapcsolatunk az ausztriai Markt Hartmannsdorffal. Egy-egy külföldi utazás, barátság más kultúrközegben, más szokások között élő gyermekekkel, életre szóló élményt jelent tanulóink számára. 7

Angol nyelvet harmadik osztálytól tanulhatnak diákjaink.

1.1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei A tudományok gyors fejlődése, a szükségletek új megjelenési formái és a világ új kihívásai (köztük a gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítják az iskolát. Módszertani alapelveink:  olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;  a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;  a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;  az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;  váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;  a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;  sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;  a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;  különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. Az eredményes tanulás segítésének elvei: Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a családdal együttműködve a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:  a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon;  folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; 8

 az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel;  a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén;  a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása;  a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is;  motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok);  egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása;  a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése. Akkor tekintjük eredményesnek pedagógiai munkánkat, ha diákjaink – az általuk is elfogadott – intézményi értékrend és szabályok szerint élnek, tanulnak és viselkednek. E célok elérése érdekében, pedagógiai munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk a következőkre: 1. Törekszünk a nevelési és az oktatási folyamat minél teljesebb összhangjára. 2. Fejlesztjük, mind a szaktárgyakhoz köthető kompetenciákat, mind az általános kompetenciákat. 3. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetségek felismerésére, a tehetséggondozásra 4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való különleges bánásmódra 5. Olyan értékrend követésére neveljük diákjainkat, mely az elfogadó és befogadó magatartást, a munka és a tudás megbecsülését és elismerését, az egészséges életvitelt és a környezettudatos magatartást fogadja el követendő értéknek. 6. Alapértéknek tekintjük a mássággal szembeni nyitottságot, a közösségen belüli türelmet, az emberi szabadság és korlátainak felismerését, és mindezek tudatos vállalását. 7. Ápoljuk a magyarországi német nemzetiségi és magyar kultúra hagyományait, erősítjük a kölcsönös egymásrautaltságból eredő összetartozás-tudatot. Ennek érdekében: 1. a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit, kulcskompetenciáit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt 2. intézményünk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben

9

3. megismertetjük tanulóinkkal nemzeti és német nemzetiségi kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk bennük a haza, a nemzetiségi közösség, a szülőföld iránti szeretetet 4. fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit és az eredményes tanulás technikáját 5. legyen tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete 6. fontosnak tartjuk, hogy a gyerekekben és tanulóinkban kialakuljon az egyén és a közösségek iránti tisztelet 7. segítünk észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat 8. törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében az általános alapelvek mellett a nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni:  a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van;  igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni;  szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök elsajátításának, alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába;  az iskola segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassa a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei

A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása, képességeik tervszerű fejlesztése során az egyéni fejlődési sajátosságokhoz, az individuális szükségletekhez kell igazodni mind a pedagógiai tevékenységek, mind a környezeti adaptációk tervezése, megvalósítása során annak érdekében, hogy a tanulók mozgáskorlátozottként is meg tudják állni helyüket a szűkebb és tágabb környezetükben. Az önállóságra nevelés elvét mindig szem előtt tartva, az iskolában – a mozgáskorlátozott tanulók életkorának és mozgásállapotának megfelelően – biztosítani kell a megfelelő mozgásés életteret, amely magában foglalja: – a fizikai környezetet, amely egyrészt akadálymentes, másrészt valamennyi tanuló számára biztosítja az egészséges környezeti feltételeket, – a személyre szabott (segéd)eszközök és egyéb, az oktatáshoz szükséges speciális eszközök (pl. megfelelő méretű asztal, szék, csúszásgátló, ceruzafogó stb.) meglétét és használatát, – a befogadó, elfogadó, kölcsönös alkalmazkodást kívánó, a tágabb környezetre is hatással bíró személyi környezetet (integrált oktatásnál a tanulótársak, azok szülei, az iskola dolgozói részére a befogadást segítő ismeretek átadása). 10

A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei

A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében, az egyéni képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében történik. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédfogyatékosság jellegétől függ. A beszédfogyatékos tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése – általában az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával – indokolt lehet. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók integrált oktatását felvállaló iskolának inkluzív pedagógiai szemlélettel és a különleges nevelési, oktatási, fejlesztési igény személyi és tárgyi feltételeivel kell rendelkeznie. Az inkluzív iskola ismeri a fogyatékosságból eredő hátrányokat és biztosítja, hogy a beszédfogyatékos gyermekek a szükségleteiknek megfelelően hozzájussanak azokhoz a pedagógiai többletszolgáltatásokhoz, amelyek a hátrányok leküzdését segítik. A gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében a pedagógusok, a logopédus és a szülő szorosan együttműködik.

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók fejlesztésének alapelvei

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill. makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen 11

tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása, e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.

A zeneművészeti nevelés alapelvei A zeneművészeti tevékenység mint minden tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben is ötvöződnek. Feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A zeneművészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. Az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.

1.1.2 A nevelő-oktató munka céljai, feladatai  a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt,  fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket  a haza felelős polgárává váljék  kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága  reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert  megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában  törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására  legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően 12

 váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre  ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat  tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését  a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során  a tanulókban erősítsük a nemzetiségi közösséghez tartozás érzését

Nevelési célok Az erkölcsi nevelés

Alapvető célunk a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az iskolai közösség élete, példamutatásunk támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás.

Nemzeti öntudat, A tanulóink ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi hazafias nevelés személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Célunk, megteremteni annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a 13

vitakultúra fejlesztését. Az önismeret és a Elő kell segíteni a tanulók kedvező szellemi fejlődését, társas kultúra készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő fejlesztése kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A családi nevelés

életre A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. Kitüntetett feladatunk a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

A testi és lelki Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A tanulóknak legyen igényük a egészségre nevelés helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladatunk, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiváljuk és segítsük a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és 14

tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

Gazdasági pénzügyi nevelés

és Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát.

Médiatudatosságra nevelés

Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására.

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos kiemelt nevelési célok, fejlesztési területek Mozgáskorlátozott tanuló esetén: A Nat-ban megfogalmazott fejlesztési területeket – nevelési célokat és azok teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolhatják.

15

Az Erkölcsi nevelés, a Nemzeti öntudat, hazafias nevelés, az Állampolgárságra, demokráciára nevelés, illetve a Fenntarthatóság, környezettudatosság fejlesztési területek – nevelési célok megvalósítása megegyezik a Nat-ban foglaltakkal. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelő önismeret hozzájárul a társas kapcsolatok kialakulásához, amely alapját képezi a társadalomban való boldogulásnak. A tapasztalatszerzés módosult folyamatai, a kommunikáció esetleges nehezítettsége, a társas kapcsolatok alakulásának sajátos módja miatt szükséges a terület kiemelt, tudatos fejlesztése, a megvalósítható célok kitűzése, a reális értékelés, a pozitív megerősítés. A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagukhoz képest fejlődnek, érnek el sikereket. A családi életre nevelés Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb fokú önállóság elérése. A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen eszköze a bizonytalanság, valamint a konfliktusok kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelőoktató munka fontos feladata. A családi szerepek sajátos nevelési igényű gyereket nevelő családok esetében is gyakran megváltoznak, emiatt a szerepek tudatosítása, a megfelelő önismeret és reális énkép kialakításával a családi élet jövőképének kialakítására a mozgáskorlátozott tanulók esetében is törekedni kell. Médiatudatosságra nevelés A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika műveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem szükség esetén a tanítási órákon és otthonukban is. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a mozgásállapota miatt kézírásra képtelen, valamint a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára, sokszor a kapcsolatépítés- és tartás egyetlen csatornája. A médiatudatosságra nevelés mozgáskorlátozott tanulók esetében a tapasztalatszerzés hiányosságai miatt hangsúlyosabb az átlagosnál: kiemelten kell kezelni a valódi értékek bemutatását, a veszélyforrásokra való tudatos figyelemfelhívást. A tanulás tanítása A mozgáskorlátozott tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek (típusának, csatornájának) megválasztására, ezzel elősegítve az önálló tanulás képességének kialakulását. Számolni kell azzal a ténnyel is, hogy gyakran a részképességek zavarai vagy hiányosságai is nehezítik a tanulás folyamatát. 16

Testi és lelki egészségre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés során törekedni kell arra, hogy a tanulók minél inkább megismerjék mozgáskorlátozottságuk okát és annak következményeit, az állapottal járó napi teendőket elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcsolatos higiénés szabályokat. A kellő mértékű önállóság akkor valósítható meg, ha ismerik a számukra javasolt és nem javasolt mozgásokat, azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek a hely- és helyzetváltoztatást lehetővé teszik számukra, tisztában vannak ezeknek az eszközöknek a karbantartásához szükséges napi teendőkkel. A tanulókban ki kell alakítani, hogyan viszonyuljanak mozgásállapotukhoz, ismerjék meg saját értékeiket, hogy életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, képessé váljanak a környezet és munkaerő-piac elvárásainak megfelelő magatartásformákra, értékrend kialakítására, amely a társadalmi beilleszkedés alapját biztosíthatják. Elő kell segíteni, hogy mozgáskorlátozottságuk ellenére kialakuljon a fizikai aktivitásra, a szabadidő aktív eltöltésére kész, az egészséges életmód kialakulásához szükséges magatartás és szokásrendszer, a sportolás iránti szükséglet, az egészséges életvitel igénye. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A másokkal való együttműködés a mindennapi élet megszervezéséhez nélkülözhetetlen, a társadalmi integráció kölcsönös alkalmazkodást, a mozgáskorlátozott tanulótól is aktív részvételt kíván. Pályaorientáció Mozgáskorlátozott tanulók esetében a sikeres pályaorientáció nagyban függ a mozgásos és pszichés tevékenységek működésétől, ezért a reális pályakép kialakítása átgondoltabb előkészítő munkát kíván. A pályaalkalmasság vizsgálatakor indokolt lehet speciális szempontok figyelembevétele is. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tapasztalatszerzés hiánya, a nevelés során gyakran kialakuló másoktól függő életforma indokolttá teszi a terület hangsúlyozott fejlesztését. A gazdasági és pénzügyi ismeretek, a pénz világában való magabiztosság, az idegen nyelvi kommunikációs készség hozzásegítheti a mozgáskorlátozott tanulókat is az önállóbb életvitelhez. Beszédfogyatékos tanuló esetén: Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, családi életre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezettudatosság, gazdasági és pénzügyi nevelés, média tudatosságra nevelés. Hazánk történelmének és jelen eseményeinek megértésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalmi folyamatok megismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Fel kell készíteni a felnőtt lét és a tágabb környezet megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. Kiemelt feladat az önálló családi életre való felkészítés, az erkölcsi normák és harmonikus családi minták közvetítése. Nagy jelentőséggel bír az együtt érző, segítő attitűd kialakítása, a szociális érzékenység és az 17

önkéntes feladatvállalás képességének kialakítása. A tanulóknak ismeretet kell szerezni a célszerű gazdálkodás, pénzhasználat, fogyasztás és környezettudatosság területén. A beszédfogyatékos tanulók esetén kiemelt jelentőséggel bír, hogy használni tudják az ismeretszerzés legmodernebb eszközeit (pl. internet). A fenti kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása során a beszédfogyatékos tanulók esetlegesen felmerülő szövegértési problémái, absztrahálási, lényegkiemelési nehézségei jelentenek nehézséget. Rövidített, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támogatott szövegekkel segítheti a pedagógus a tanulók munkáját. Fontos, hogy az alapfogalmak megértését, memorizálását egyénre szabott módszerek támogassák. Fontos a kifejezőkészség állandó fejlesztése és a kommunikáció iránti igény kialakítása. Kiváló lehetőséget nyújt erre az interperszonális készségek fejlesztése, a szociális érzékenység kialakítása, az együttműködésre való képesség fejlesztése, a különféle konfliktuskezelési eljárások elsajátítása. Testi és lelki egészségre nevelés A pedagógusnak segíteni kell a tanulót beszéd és nyelvi zavarának reális megismerésében, elfogadásában, szociális kapcsolatainak fejlesztésében. Kiemelt feladat a tanuló önismeretének fejlesztése, a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy az esetleges maradandó tünetekkel később is teljes életet tudjon élni. A kommunikációjában korlátozott tanuló sokszor nehezebben tudja érzelmeit verbálisan kifejezni, külön figyelmet kell fordítani az érzések megfelelő kezelésére, kifejezésére. Médiatudatosságra nevelés Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. A médiatudatosságra nevelés segít tájékozódni a valóságos és virtuális világban. Pályaorientáció A beszédfogyatékos tanuló készségeinek képességeinek alapos feltérképezése szükséges a felnőtt életre történő felkészítéséhez. A kapcsolatteremtés és fenntartás képességének javítása alapvető feladat. Cél a szociális kompetencia további önálló fejlesztésének kialakítása. A felső tagozatban tantárgyak tananyagtartalmainak közvetítése során a pedagógusok ismertessék meg a beszédfogyatékos gyermekkel a különböző szakmákkal kapcsolatos elemi ismereteket. Legyen reális képük a társadalmi munkamegosztásról. Tanulás tanítása A beszédfogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motivációk kialakítása, az egyéni tanulási stratégiák feltárása. Az informatikai eszközök, egyéni ismeretelsajátítási programok tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának beszédfogyatékos tanulók esetében kiemelt szerepe van. 18

Pszichés fejlődési zavaros tanuló esetén: A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított.

Feladataink átfogóan         

a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése, a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése, az egyén, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése, a kísérletezés, a megfigyelés, a természettudományos gondolkodás differenciált fejlesztése és alkalmazása,

 a műszaki ismeretek hétköznapi életben is használható elemeinek gyakorlati elsajátítása,     

mindennapos testnevelés, mindennapos művészeti nevelés az alsó tagozaton, alapfokú művészeti nevelés, angol nyelv oktatása szabadon választható tanórai foglalkozásként, a német nemzetiségi nyelv és kultúra közvetítése,

 kulcskompetenciák fejlesztése,  igényes kommunikáció és érintkezéskultúra érvényesítése,  játékigény és játékszükséglet kielégítésének biztosítása,  önművelésre szoktatás,  alkotási technikák elsajátíttatása és alkotásra késztetés mind a tudomány, mind a művészetek terén,  demokratikus létre és életvezetésre való felkészítés,  esélyegyenlőség,  igényes környezetkultúra kialakítása, 19

     

munkakultúrára szoktatás, reális önismeretre késztetés, az egészséges életmód, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása és a prevenció, környezettudatosság fejlesztése, gyerekek képességeinek sokirányú, személyre szóló fejlesztése, közösségi élet formálása,

 

problémamegoldó, logikus gondolkodás fejlesztése, IKT alkalmazása.

Az iskola nemzetiségi jellegéből adódó céljaink és feladataink A német nemzetiségi nevelés-oktatást intézményünk a nyelvoktató oktatási forma szerint szervezi meg. A hagyományos nyelvoktató német nemzetiségi nevelés-oktatásban a tanítás nyelve a magyar nyelv, a német nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól oktatjuk heti 5 tanórában. A német nemzetiségi népismeret tantárgy oktatására heti egy tanórát, évi harminchét tanórát biztosítunk. Intézményünk „nyitott” iskola, ahová nem csak nemzetiségi származású tanulókat várunk, hanem mindenkit, aki érdeklődik programunk iránt és azonosulni tud azzal. A szülők a képzés kezdetekor írásban nyilatkoznak arról, hogy ismerik és vállalják programunkat. A nemzetiségi jellegnek át kell szőnie a képzés minden területét, meg kell jelennie a tantárgyakban és a tanórán kívüli tevékenységben is. A német népcsoporttal kapcsolatos ismereteket önálló tantárgyként (nemzetiségi népismeret) közvetítjük.

Német nemzetiségi nyelv és irodalom

Alsó tagozaton: A nyelvi nevelésnek alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás.  elsődleges cél a nyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátítása (ez egyben eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is)  fontos feladat a szóbeli és az írásbeli kommunikáció önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése,  a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása,  a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása  az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése, mint kiemelt terület,  olvasási stratégiák elsajátítása,  a nyelv változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatása különféle kommunikációs helyzetekben,  a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése,  játékos, önkifejező gyakorlatok, 20

 nyelvi tudatosság, kreativitás, árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igénye, a képességek fejlesztése,  az irodalmi nevelés által az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a közismereti és az irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés,  a különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező által az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztése. Felső tagozaton:         

  

alapvető célja és feladat az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása, a szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás, az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése, a tanulók nyelvi és irodalmi kultúrájának fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása, a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése, a diákok meglévő, gyakorlati nyelvi tudására építve–a nyelvet használó nézőpontjából kiindulva–a nyelvnek, mint működő, változó rendszernek a megtapasztalása, megfigyeltetése, e tapasztalatokra építve néhány alapvető rendszerszerűség bemutatása, összefüggésének felismerése, megnevezése, a tanulók nyelvi szintjüknek megfelelő német és német nemzetiségi irodalmi alkotásokból keresztmetszetet kapnak, felhívjuk a kortárs és ifjúsági irodalomra is a figyelmet, hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése, fontos célunk, hogy a tanulók olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben is képesek önálló ítéletalkotásra.

Német nemzetiségi népismeret

Az iskola szerepe rendkívül nagy a magyarországi német nemzetiségi nyelv, kultúra és az identitás továbbadásában . A nevelés és oktatás feladatai éppen ezért nem korlátozódhatnak csak az ismeretek átadására és a készségek fejlesztéséren. Gyakorlati és sokrétűen felhasználható tudásra és képességekre kell törekedni, amelyek egyben feltételei az értékeken alapuló cselekvésnek. Az önmeghatározás, ítélőképesség, a tudomány és művészet iránti nyitottság és a mindenkori személyes adottságok és lehetőségek határain belüli teljesítmény elérése a cél. Egy olyan nevelési és oktatási kínálatot igyekszünk fenntartani és fejleszteni, amely mindenki számára elérhető és átjárható. A nyelv magas szintű birtoklása, a helyi nyelvjárások és szokások ápolása, a történelem és a jelen ismerete – mindezek az identitás nélkülözhetetlen részét képezik. Figyelembe kell vennünk, hogy az asszimiláció következtében nem építhetünk a tanulók otthonról hozott nyelvi ismereteire, ezért az eredményességünk érdekében ennek a megváltozott helyzetnek tükröződnie kell a fejlesztendő kompetenciákban és a közműveltségi tartalmakban is.

21

A tanulók először élményszerű helyzetekben találkozzanak a legfontosabb hagyományokkal, az életmóddal és a nemzetiség kultúrájával. Ezekre az élményekre építve cselekvés- és projektorientált oktatási formákban a fokozatosság elve alapján szereznek ismereteket a nemzetiség történeleméről, néprajzáról, nyelvéről, irodalmáról és a médiáról. A tanulók legyenek tájékozottak abban, hogy a hagyományőrzés családon kívüli színterei különböző intézmények és szervezetek. A német népismeret tantárgy tanulása a tanulók számára lehetővé teszi, hogy toleránsak és nyitottak legyenek a mássággal szemben, amely alkalmassá teszi őket más nemzetiségek és népek elfogadására. A nyitott oktatási formákban történő tanítás olyan ismeretszerzést biztosít, amely az élménytől a cselekvésen és megértésen át a tapasztalathoz vezet. E kreatív és cselekvésközpontú feldolgozási formák (Freiarbeit, Stationenlernen, műhelytanítás, múzeumpedagógiai foglalkozások, iskolai projektek) a tanulókat olyan tapasztalatokhoz segítik, amelyekre saját környezetükben már nem tehetnek szert. Évente rendezünk nemzetiségi projektet, amely az egész iskolára kiterjed. A projekt témáját és kivitelezésének módját az egyes képzési szintek döntik el. Nemzetiségi nevelés-oktatáshoz kapcsolódó szabadidős tevékenységi formáink: • •  • • • • • 

iskolai énekkar, zenekar német számokkal német népdaléneklési verseny német versmondó verseny német nemzetiségi táncok, dalok, mondókák kirándulások és anyaggyűjtés a németség lakta vidékeken színházlátogatás a Deutsche Bühne előadásain kapcsolattartás, együttműködési megállapodás a Koch Valéria Iskolaközponttal kiállítások szervezése iskolánkban tanulóink által gyűjtött tárgyi emlékekből partnerkapcsolat Markt Hartmannsdorffal

Kulcskompetenciák fejlesztése A jelen iskola feladata az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen, olyan készsége, és képességek birtokába juttassa őket, amelyekkel a XXI. század világában el tudnak igazodni, a változó munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodni képesek. Elengedhetetlen, hogy az iskolánkból kikerülő tanulók rendelkezzenek azokkal az alap- és kulcskompetenciákkal, amelyek feltétlenül kellenek ahhoz, hogy az életpályájukat – ha szükséges – tudják módosítani, új ismereteket, készségeket, képességeket legyenek képesek elsajátítani. A kompetencia alapú fejlesztés előnye, hogy segíti a különböző fejlettségi szinten lévő gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását. Az új módszerek, technikák alkalmazásával (kooperatív technikák, differenciálás, projektek stb.) a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása. A kompetencia alapú oktatás során is fontos szempont, mint mindenfajta tanításnál, hogy a gyermeket tanítsuk, ne a tantárgyat. A kompetencia alapú fejlesztéshez elengedhetetlen a tevékenykedtetés, a mindennapi életből vett feladatok megoldása. 22

A páros, csoportos munkához megfelelő berendezésre van szükség. Ahhoz, hogy a tanulók egy órán többféle módszerrel dolgozhassanak, a tanterem bútorzatát is ezt segítendően kell megválasztani. A mozgatható asztalok, székek gyors átalakítást tesznek lehetővé, lehetőség szerint ilyeneket szerzünk be. Jó lenne elérni, hogy minden teremben aktív tábla, projektor és számítógép segítse a többoldalú interakciót. Bizonyos kulcskompetenciák fejlesztéséhez elengedhetetlen az IKT alkalmazása a tanórákon. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és 23

szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül.

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével.

24

A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

1.1.3 A zeneművészeti ág oktatásának cél- és feladatrendszere Az intézmény célrendszere Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

Az intézmény általános feladatrendszere  A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.  A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).  A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése.  A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. 25

 Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.  A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.  A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.  A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.  A kortárs zene befogadására nevelés.  A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.  Az értékes zene megszerettetése. A tanulók zenei ízlésének formálása.  A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.  A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.  Tehetséggondozás.  A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.  A tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.  A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.  Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.  Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.  Cserekapcsolatok létesítése hazai és – lehetőség szerint – külföldi zeneoktatási intézményekkel.

1.1.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a fentebb felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben eddig is és a továbbiakban is meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

általalkalmazott

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: - Közvetlen módszerek: melyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra. - Közvetett módszerek: amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

26

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

- Követelés 1. Szokások kialakítását - Gyakoroltatás célzó, beidegző - Segítségadás módszerek - Ellenőrzés - Ösztönzés

A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés

- Elbeszélés 2. Magatartási modellek - Tények és jelenségek bemutatása, közvetítése bemutatása - Műalkotások

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből

bemutatása - A nevelő személyes példamutatása - Magyarázat, 3. Tudatosítás beszélgetés (meggyőződés - A tanulók önálló elemző kialakítása) munkája

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról; szabályok közös kialakítása - Vita

A tanulásszervezés módszerei a, Alapmódszerek:  tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, bemutatás  előadás, szemléltetés  munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat, gyakorlás, ismétlés  individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. b, Motiváló módszerek:    

páros munka, csoportmunka, játék, szerepjáték (drámapedagógia), 27

    

vita, kutató-felfedező módszer, kooperatív módszerek, interaktív módszer, prezentáció, projektmódszer.

c, A tanulásszervezés alapelvei:       

differenciálás egyéni különbségek figyelembevétele, tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése, divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret, motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatívdrámapedagógia.

és

projektmódszer,

Módszertani elemek             

óvoda-iskola átmenet, hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás, habilitációs és rehabilitációs tevékenység, az inkluzív nevelés, multikulturális tartalmak, tanórai differenciálás (heterogén csoport), kooperatív tanulás, a drámapedagógia eszközei, tevékenységközpontú pedagógiák eszközei, projektmunka (egyéni és csoportos), prezentációs technikák, tanulói értékelési formák gazdagítása, módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.

Tevékenységközpontú pedagógiák: Olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások alkalmazását jelenti, amely egyszerre szolgálja a tanulók motiváltságának erősítését, az ismeretek gyakorlati alkalmazásának megismerését és a hatékony együttnevelést is. (Projektoktatás, témahét és egyéb változatos módszertan.) Tanórai differenciálás heterogén csoportokban: Az alkalmazott módszerek az egyéni fejlődés különbségének és a szükségleteknek megfelelő fejlesztési módszereket jelenti. Kooperatív tanulás: A kooperatív tanulás módszerei az együttnevelés szempontjából lehetőséget adnak a kulcskompetenciák fejlődésére. Multikulturális nevelés: A társadalmi előítéletek csökkentése, az iskolai környezet és kultúra előítélettől mentes fejlesztése, a tanulók aktív közreműködésével. Hatékony tanuló-megismerési technikák és egyéni fejlesztési programok alkalmazása. Árnyalt tanulóértékelés: Fejlesztő célú értékelés alkalmazása a tanítási gyakorlatban, hatékony szülői kommunikáció.

28

Projektpedagógia alkalmazása: A kulcskompetenciák fejlesztése a projektmunkák osztály és iskolai szintű megszervezésével és alkalmazásával. (Témanap, -hét, háromhetes projekt, projektoktatás stb.) Drámapedagógia: Dramatikus módszerek, technikák alkalmazása az együttnevelés érdekében. IKT eszköz a tanórán: Alkalmassá teszünk tantermeket arra, hogy abban újszerűen szervezhessük a tanulás-tanítás folyamatát. A helyiséget (vagy helyiségeket) fölszereljük a korszerű IKT-eszközökkel. Az IKT-eszközöket mindenféle tantárgy oktatásában felhasználjuk, a következő tevékenységekhez: Házi feladatok készítése számítógéppel Tanulók információgyűjtése Tanári prezentációk projektorral Tanulói prezentációk projektorral stb. A tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés é r t é k k ö z v e t í t é s, amelynek eredményeként a tanulók motívumai, szokásai, életmódja az értékekkel való azonosulás révén belső hajtóerővé, szükségletté válik. Ez akkor lehet eredményes, ha intézményünk pedagógiai programja teret ad a sokoldalú, színes iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. Ez olyan pedagógiai tevékenységet feltételez, amelyben a tanulók egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Természetesen ennek színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalom és a család is, így az iskola ennek érdekében együttműködő kapcsolatot tart fent a szülővel. A személyiség megismerésének eszközei: -

szociometriai felmérés

-

cselekvésformák megfigyelése

-

beszélgetés, differenciált foglalkoztatás

-

szülőkkel való kapcsolattartás

A nevelési folyamatban szerepet játszó legfontosabb értékcsoportok és az azokhoz kapcsolódó feladatok: 1. Intellektuális és művelődési értékek közvetítése 2. Az egészség- és környezetkultúra értékeinek közvetítése 3. Etikai értékek közvetítése 29

4. Esztétikai értékek közvetítése

Intellektuális és művelődési értékek közvetítése Az intelligens és művelt ember minden társadalomban alapvető szerepet játszik a fejlődés elősegítésében, az élet minőségének emberibbé válásában, a tudományok művelésének előre haladásában. Nem vitatható ebben a tanulás szerepe. Az intellektuális értékek napjainkban nem annyira a lexikális anyag bebiflázását jelenti, hanem sokkal inkább a gondolkodás képességének kibontakoztatását: az összehasonlítás, az elemzés, az általánosítás, az absztrahálás, a logikus gondolkodás fokról fokra történő fejlesztését. Legfontosabb feladatok:  a tanulás megszerettetése a differenciált tanítás megvalósítása, módszertani repertoárunk szélesítése révén  ösztönzés lehetőségeinek keresése  elmélet és a gyakorlat egymáshoz közelítése  szemléltetőeszközök használata  sikerélményhez juttatás  növendékeink önállósítása, aktivizálása (önálló gyűjtőmunka, kiselőadás, megfigyelés, kísérlet, búvárkodás a könyvtárban és az interneten)  folyamatos ellenőrzés  szaktárgyi hatékony tanulási módszerek tanítása, elsajátíttatása  a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása  értelmi képességek fejlesztése (figyelem, emlékezet, megfigyelés, képzelet, alkotó gondolkodás)  korszerű műveltségi alapok kialakítása  felkészítés az önálló értékválasztásra és döntésre

Az egészség- és környezetkultúra értékeinek közvetítése Célunk olyan emberek nevelése, akik az egészségük megvédésére, a természetes környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti-, egészségnevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztése. Legfontosabb feladatok:  az egyén és a környezet harmonikus együttélésének kialakítása, melyben nélkülözhetetlen a család szerepe

30

 az iskola szűkebb és tágabb környezetének megismertetése, értékeinek megőrzése, rendjének és tisztaságának óvása  takarékosságra, ésszerű energiahasználatra, fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelés

szelektív

hulladékgyűjtésre,

 a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakoroltatása  az élővilág megbecsülése, megóvása  rendszeres tevékenységi formák: területgondozás, szemétszedés, gondnokság, közös fa- és virágültetés  korszerű, az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek elsajátíttatása, az ehhez való helyes viszony kialakítása a család segítségével és nevelői példamutatással  a gyermekek mozgásigényének kielégítése, fizikai állóképességük növelése  a szabadidő megtervezésének és hasznos eltöltésének tudatosítása  helyes étkezési szokások, táplálkozás elmélyítése, folyamatos gyakorlata  prevenciós tevékenység tanórán és tanórán kívül  közlekedési szabályok megismertetése és betartatása  testi-lelki egészség gondozása, a gyermek belső személyes harmóniájának megerősítése, stresszkezelés, konfliktuskezelés módszereinek elsajátíttatása  tisztelet és szeretet a természet és az ember iránt  a káros szenvedélyek és veszélyes körülmények és anyagok veszélyének felismerése

Esztétikai értékek és átadásuk Az iskolának a tanuló „második otthonává” kell válnia, ahol a gyermek megszerzi mindazokat a személyiségét meghatározó értékeket, melyek egyéni boldogulásának és társadalmi hasznosságának feltételei. A második otthonnak élettelinek, életvidámnak, egyértelműen megfogalmazott követelményeket támasztónak kell lennie, ahol a gyermek tudása gyarapodik, képességei az egyéni határok szabta korlátok legfelső határáig kibontakozhatnak, ahol a létező írott és íratlan szabályokat éppen e cél érdekében érdemes betartani. Legfontosabb feladatok:  a szép, az esztétikum, az ízlés fogalmának megismertetése  önmagukban és környezetükben a harmónia felfedezése, törekvés annak elérésére  szép környezet kialakítása, megőrzése, tantermek ízléses berendezése és díszítése  iskolai könyvtár gyakori látogatása  higiéniai előírások betartásával megvalósuló kulturált étkeztetés  művészeti tárlók, faliújságok folyamatos aktualizálása, frissítése  szép, szabatos anyanyelvi megszólalás kialakítása  „alkotás gyönyörűsége”, mint esztétikai értékátadás 31

 mások munkájának reális értékelése, megbecsülése  művészeti nevelés  a tanulók rendszeres zenehallgatásra nevelése  az értékes zene megszerettetése  a tanulók zenei ízlésének formálása  a társművészetek iránti nyitottság kialakítása  rendszeres fellépések tudásuk bemutatására, részvétel a zenei életben  az együtt zenélés és éneklés egész személyiséget átható öröme  sportmozgások koordinált végrehajtása  iskolai ünnepeink megünneplése

méltó

környezetben,

megfelelő

díszletek

között

történő

Etikai értékek közvetítése Minden gyermeket egyéni képességének megfelelően ítélünk meg. Olyan követelményeket támasztunk, melyek során minden tanuló személyiségének megfelelően tud sajátosat, kiemelkedőt tenni önmagáért, az iskoláért. A gyermek ismerje meg az alapvető emberi értékeket, azokat magáévá tegye, azok szerint éljen, hiszen az erkölcsi alapismeretek taníthatók, az erkölcsi érzék fejleszthető. Többségük szabályokba rögzített, s felölelik az emberi élet csaknem minden vonatkozását. Ez kezdetben az iskolában is a felnőtt szabályozás függvénye (motívumai a büntetés elkerülése és ezzel egyidejűleg a jutalom elérése), később válik főbb motívummá a saját szükséglet, a törvények, a szabályok tudatos megtartása. A legfőbb nevelő erő a személyes példamutatás, az értékorientáló-mintakövető nevelés. A tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését kell támogatnunk, mint a mértéktartás, együttérzés, segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Az iskolai személyiségfejlesztés során a következő etikai értékekre kell különösen nagy hangsúlyt fektetnünk:  nemzeti öntudat, hazafiasság, közéletiség -

szülőföld szeretetének kialakítása, elmélyítése

-

nemzeti ünnepeink méltó megünneplése

-

hazánk természeti megismerkedés

-

a haza múltjának és jelenének, nemzeti, népi hagyományainak és sokszínű kultúrájának megismertetése, értékeinek tisztelete, ápolása

-

alapvető állampolgári jogok és kötelességek tudatosítása

-

szép tiszta, szabatos anyanyelvi megszólalás, írás

és

épített

környezeti

értékeivel

való

32

-

fiatalok érdeklődésének felkeltése országunk társadalmi problémái iránt

-

igény a közösségi tevékenységekre, az iskolai (diákönkormányzat) és a helyi közéletben való részvételre

-

állampolgári részvételre való felkészítés a főbb állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetésével

-

egészséges vitaszellem, érvelés képességének kialakítása, egymás véleményének tiszteletben tartásával, elfogadásával

-

az iskolához való tartozás erősítése külsőségekkel (iskolazászló, iskolainduló, iskolapóló, iskolaújság…)

-

annak felismerése, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége

-

médiatudatosságra nevelés

 nemzetközi megértésre és békére nevelés -

az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról való tájékozódás elősegítése

-

emberek közötti egyenlőség gondolata

-

nemzetközi problémák iránti érzékenység felébresztése

-

napjaink háborús- és terrorcselekményeivel kapcsolatban határozott álláspont képviselése, együttérzés ébresztése az ártatlan áldozatok iránt

 a humanizmus értékeinek kialakítása -

A humánum alapja az a felismerés, hogy mi emberek tévedésre hajlamos lények vagyunk, és a problémákra adott igaz válaszok ismeretéhez gyakran tévedéseken keresztül vezet az út.

-

A gyermek erősségeinek feltárása és ismerete rendkívül fontos, hiszen a pozitív személyiségjegyeit folyamatosan erősítenünk kell, a gyermek érdeklődési irányait lényeges megsegítenünk, igazságérzetüket ki kell bontakoztatnunk.

-

Alapvető humánus értékek a következők:

Tolerancia: a személyes érintkezésben mások gyengéinek elviselése, az eltérő vallási, politikai nézetek elfogadása, a kulturált vitakészség kialakítása fontos feladatunk. Tisztelet mások iránt: mindenki annyi tiszteletet érdemel, amennyit ő mások számára biztosít. Bizalom: következetes, megbízható, etikus magatartás mágnesként vonzza a tanulók bizalmát. Ha tanítványunk megtisztel minket bizalmával és valamely kérdésben segítségünket kéri, a tanár nem háríthatja ezt el. Becsület: a gyerektől akkor várható el a becsületes viselkedés, ha tévedéséért a megfelelő mértékű büntetést kapta, valamint azzal együtt 33

azt a lehetőséget, hogy hibáját kijavíthatja, és legközelebb helyesen cselekedhet. A feladat annak elfogadtatása a gyermekkel: hibáztam, megérdemlem a büntetést, de bizalmat kaptam és segítséget abban, hogy legközelebb a helyes utat válasszam.  munkára nevelés -

személyes példamutatással a munkához való pozitív viszony tudatosítása

-

hetesi, kapuügyeletesi, energiakommandós teendők

-

aktív tanórai és tanórán kívüli együttműködés

-

iskolakerti munkálatokban való részvétel

-

önálló alkotó munka megízleltetése

-

az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása

-

önellenőrzésre nevelés

-

a tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása

-

kötelességtudat, felelősségtudat, igényesség elmélyítése

-

küzdőképesség növelése, akarati vonások megerősítése

-

fokozatos önállóságra nevelés

-

a pályaorientáció elősegítésére a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódok megismertetése és sikeres kezelése

-

az értékteremtő munka, az ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén a saját felelősségük felismertetése

 fegyelemre nevelés -

demokratikus nevelési metódus

-

zavaró körülményektől mentes tanórai légkör biztosítása

-

fegyelmezett munkavégzés betartatása, mint baleset-elhárító, megelőző tevékenység

- helyes konfliktuskezelés alkalmazása - unalom száműzése - állandó gondolkodtatás - a tanuló folyamatos részvétele a tananyag feldolgozásában  önismeret és társas kultúra - társas kapcsolatok, család fontosságának tudatosítása - harmonikus családi minták közvetítése, családi közösségek megbecsülése - felkészítés a felelős párkapcsolatra - közösségi beilleszkedés elősegítése - hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása - empátia, kölcsönös elfogadás fejlesztése - együttműködési készség növelése, egymásra figyelés kialakítása 34

-

emberi együttélés szabályainak mindennapi gyakorlása közösségre és önmagára irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek elmélyítése kulturált magatartás és kommunikáció csapatszellem kialakítása, közös sikerélmények olyan reális énkép kialakítása, amely a másokhoz való tartozás tudatát is magában foglalja

1.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Intézményünk egészségfejlesztési és környezeti nevelési programját az 1. számú melléklet tartalmazza. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -

-

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe. 35

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések

biológia

- légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések

kémia

- savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés

fizika testnevelés

- égési sérülések - forrázás - biztonságos eszközhasználat - esések

 az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek:  teendők közlekedési baleset esetén;  segítségnyújtás baleseteknél;  a mentők hívásának helyes módja;  az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele évente egy alkalommal egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a tanulók számára; - elsősegély-nyújtási bemutató, előadás szervezése.

36

1.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség a társadalom szerkezeti alapegysége, az emberek olyan egyesülése – amelyet közös érdek, cél, közös törekvések kapcsolnak össze. Iskolai közösséget alkotnak a közös cél elérése érdekében a nevelőtestület tagjai és a tanulók. A nevelőtestület a tanulókat a nevelési folyamat aktív tényezőinek tekinti. Közös cél eléréséért közösen szervezett kollektív tevékenység jellemzi őket. Célirányos tevékenységük alapja a szervezettség. A közösség mindenki számára azonos közösségi helyzetet teremt. A közösségi érzés olyan bizalmi viszonyulás, amely kifejezi a közösség érdekeinek, céljainak és normáinak elfogadását. A közösségfejlesztés céltudatos pedagógiai törekvés. Alapja mindenkor az együttműködés megteremtése, gyakorlása, eredményessé tétele. A közösség részeként az egyénnek (tanulónak és pedagógusnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie:        



 

jóakarat, bizalom, őszinteség, a különbözőség tisztelete, azonosulási képesség, rugalmasság, türelem és mértékletesség a teljesítmény értékelésében, a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas elvégzése a képességek legkedvezőbb érvényesülése szerint, a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség, figyelmesség, udvariasság, az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése, az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága, gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása a társadalmi önmegvalósulás folyamatában önbizalmat, sikerélményeket adó voltuk miatt, a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes (szokássá emelendő) gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése), a művészeti nevelési lehetőségeink bővítése (a szem, a kéz, a fül intelligenciájának növelésére: szakkörök, énekkar-, színház-, mozi- és hangverseny-látogatás…), a külső környezet értékeinek áttételesen személyiséget formáló szerepe érvényesüljön a szűkebb környezet esztétikus belső fejlesztésében.

A közösségfejlesztés színterei 1. Pedagógusközösség: Cél: Még összeforrottabb, azonos metodikai alapokon nyugvó nevelő és oktató munkát végző közösség legyen. Követelményrendszere egységesebb legyen. 37

2. Osztályközösségek: az iskolai közösség elsődleges építőkövei Cél: Önállóvá alakítani a közösségeket, sikerélményhez juttatva a felelősségérzésüket fejleszteni. Kirándulások szervezése közösen megtervezett program alapján (osztály – és 1 napnál nem hosszabb tanulmányi kirándulások) Osztályrendezvények (közös Mikulás, Karácsony, születésnapi és névnapi megemlékezés, Nőnap, közös mozi-, színházlátogatások). A felelősségvállalás tudatának erősítése. Az iskolai tradíciók őrzése. Feladataink:  Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.  A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkori sajátosságokhoz: a kisgyermek a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.  Az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák kialakítása, ápolása.  Cserekapcsolatok létesítése hazai és külföldi intézményekkel.  Kooperatív technikák alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban, melyek közösségfejlesztő feladataink megvalósulását segítik.  Közreműködés az intézmények kulturális rendezvényein. 3. Szülők: Cél: A szülők megnyerése, az osztályközösség kialakítása, belső kohéziójának fenntartása érdekében. A magatartási nehézségekkel küzdő tanulók problémáinak megoldásában az iskola és a szülő egymást támogató együttműködése segítheti leginkább a tanulót. 4. Iskolaközösség: Cél: Iskolánk a tanulók életében „második otthonként” funkcionáljon, az összetartozás érzését erősítsük bennük. Az iskolai közösségalkotást szolgálja a jelenleg pályázati felhívás alatti iskolazászló készítési tervünk, valamint emblémánk, iskolapólónk, amely összetartozásunkat szimbolizálja. A tanulókkal kapcsolatos nevelő-oktató munka, személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formái A tanulói nevelésének-oktatásának legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás 38

biztosítását és a differenciálást. Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. Iskolánkban a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb tevékenységek segítik:  Hagyományőrző tevékenységek Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, és így alakul ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését. Az iskola hagyományos rendezvényei a tanév rendjéhez igazodva a következők:  Tanévnyitó ünnepély (4. osztály)  Aradi vértanúk ünnepe  Magyar Köztársaság kikiáltásának ünnepe/1956-os forradalom emléknapja  Márton-nap, Márton-napi búcsú  Mikulás ünnepség (testvérosztályok)  Karácsonyi koncert  Farsangi bál  1848.március 15. ünnepe (5. osztály)  Húsvét („Ratschen”)  Anyák napja  Gyermeknap  DÖK-nap: Karácsonyi kavalkád  Sulirádión keresztüli megemlékezések (magyar kultúra napja, víz világnapja, Föld napja, költészet napja)  Végzősök szerenádja (8. osztály)  Ballagás (7+8. osztály)  Tanévzáró ünnepély (általános iskolában a 6. osztály)  Teadélutánok (osztályszintű)  Alapfokú művészetoktatás hangversenyei Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak osztályfőnöki óra keretében október 6-án és a Nemzeti Összetartozás Napján.

39

Minden tanév folyamán a 8. osztály rendhagyó történelemóra keretében emlékezik meg a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról.  Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk igény szerint heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni (1-3 fős) foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírásai alapján heti két órában vesznek részt a tanulók.  Iskolai sportkör Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.  Az iskolai énekkar, zenekar, kamarazenekar Az iskola kulturális és művészeti nevelésének speciális csoportjai. Olyan művészeti csoportok, amelyek rendszeres tevékenységükkel sokrétű oktatási és nevelési célokat valósítanak meg. Céljaik:  az iskolai és iskolán kívüli rendezvények, ünnepségek méltó megünneplése, azok színvonalának emelése  az ifjúság zenei műveltségének elmélyítése  lehetőséget biztosítani az aktív zenélésre  szereplési lehetőségek kihasználása  Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola 40

nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.  Versenyek, vetélkedők, bemutatók, hangversenyek A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A helyi és térségi versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.  Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok) Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szervezhetnek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egyegy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődhetnek azok a témanapok, amelyek a sport megszerettetésével (pl.: Sportnap), az egészségvédelemmel és elsősegélynyújtással (pl.: Egészségnap), a természet- és környezetvédelemmel, honismerettel, nemzetiségismerettel, nemzetiségi hagyományápolással (pl.: Márton-nap) kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg.  Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából.  Osztálykirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az osztálykirándulás tehát iskolánkban nem kötelező program. A kirándulást tanítási napokon bonyolítjuk le, az azon részt nem vevő tanulók számára biztosítjuk a szervezett iskolai foglalkozásokat.

41

 Osztrák tanulók fogadása, programja a cserekapcsolat keretében (7. osztály) A 7. osztályos tanulók körében hirdetjük meg ősszel és tavasszal az ausztriai Markt Hartmannsdorf hasonló korú diákjaival történő partnerkapcsolatunkat, cserelátogatásunkat, melynek keretében 5-5 nap magyarországi, illetve ausztriai kirándulásra kerül sor az intenzív nyelvgyakorlás, más kultúra, hagyományok, életvitel megismerése céljából. A tanulók a fogadó szülőknél lesznek elszállásolva. Színes programjaink, kirándulásaink motiváló hatásuk mellett lehetővé teszik, hogy igazi barátságok szövődjenek közöttük.  Nyári tábor A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. A táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.  Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Ha az e foglalkozásokon való részvétel költségekkel jár, akkor önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.  Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle egyéb szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, színház-, mozi-, hangverseny- és múzeumlátogatások, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.  Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép 42

stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.  Hit- és vallásoktatás/Hit- és erkölcstanoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Amennyiben hit- és erkölcstanoktatáson nem vesznek részt, az 1. és 5. évfolyamon az erkölcstan tantárgy oktatása a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben kötelező.

1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus-munkakörben dolgozók kötött munkaideje (heti teljes munkaidő 80 %-a) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával telik, két részre oszlik: A) Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: tanórai és egyéb foglalkozások megtartása B) Fennmaradó rész: nevelés-oktatást előkészítő feladatok nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatok tanulói felügyelet eseti helyettesítés A fennmaradó részben ellátott feladatok különösen a következők: a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) különbözeti, osztályozó, javító, pótló vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) tanulmányi versenyek előkészítése és lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális- és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, 43

n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete reggel, illetve óraközi szünetekben, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, esetmegbeszéléseken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása, z) eseti helyettesítés. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása az iskolában. A kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,

44

i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) megőrizze a hivatali titkot, o) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, p) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  

megtartja a tanítási órákat, a tanítási órákon/foglalkozásokon minőségi munkát végez, (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészíti és végrehajtja,



megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak,



legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,



a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik,



a zárt termeket, szaktantermeket a házirendben leírtaknak megfelelően az óra elején nyitja, az óra végén zárja,



tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat,



rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának,



összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) előzetesen tájékoztatja,



a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal úgy, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen,



tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,



az osztályzaton túl néhány soros értékelést is készít a tanulók munkájáról, amennyiben az iskolavezetés erre kéri, vagy a nevelőtestület ilyen jellegű határozatot hoz. 45

 

minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket (A bejövő osztályok első szülői értekezletén igény esetén ezeket a szülőkkel is közli.), javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,



részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,



évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban,



a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,



megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,



az igazgató beosztása szerint részt vesz a tanulmányok alatti vizsgákon, iskolai méréseken,



helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal,



egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja,



bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,



felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,



előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,



folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,



vizsgálatot kezdeményez szakértői bizottságnál illetve nevelési tanácsadónál figyelembe véve a tanuló képességeit,



elkíséri az iskola tanulóit színházlátogatásra, stb.



szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,



ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja,



beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét,



közreműködik a választható tanórai foglalkozások felvételének lebonyolításában.



felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,



bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,

az

iskolai

ünnepségekre,

hangversenyre,

mozi-,

46



a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

Az osztályfőnököt – az alsós/felsős munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

1.6 Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai 

feladatairól és hatásköréről irányadóak az SZMSZ megfelelő fejezetében leírtak,



feladata az intézmény munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,



törekszik tanítványai személyiségének megismerésére, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve, segíti az osztályközösség kialakulását, figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, együttműködik, összehangolja, és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat, esetmegbeszéléseket kezdeményez, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési stb. feladataira,

     

felső tagozaton a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,



részt vesz a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség (alsós/felsős) megbeszélésein és értekezletein, esetleges team-munkákban,

 

eleget tesz a vonatkozó szabályokban előírt adminisztratív kötelességeknek, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: osztálynapló, anyakönyv, bizonyítványok, stb.



vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,



előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, a kirándulás megszervezését a tanulók és szüleik igényeinek figyelembe vételével irányítja, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,

 

partneri kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével,



biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákfórumon való részvételét,



az osztályozókonferenciáig bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,



közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és esetleges elbírálásában, 47



részt vesz osztálya munkatervben rögzített műsorainak előkészítő munkálataiban, lebonyolításában,



minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,



a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal,



előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, évente 3 szülői értekezletet tart, melyen a szülőket az osztállyal kapcsolatos főbb eseményekről, teendőkről, tanulmányi munkájukról tájékoztatja,

 

szükség esetén családot látogat, tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről közreműködik a szabadon választható tanórai foglalkozások és egyéb foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulóinak a középfokú tanulmányokra történő jelentkezését, pályaorientációjukat,



folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,



nyomon követi és segíti az osztályába járó hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és a veszélyeztetett, valamint a tehetséges diákokat,



folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, az étkezők adataiban bekövetkező változásokat,



november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az igazgatóhelyettesnek,



a tanulók hiányzásait nyomon követi, a mulasztási naplót vezeti, illetve havonként összesíti, figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,

  

a haladási naplót havonként ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén értesíti a szülőket,



a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára,



felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,



bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,



maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,



bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,



a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.



érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire,

48

  

a bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább másfél hónappal értesíti; ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység), félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltat, beszámolót készít.

1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4.§ 12. pontja rendelkezik a kiemelt figyelmet igénylő tanuló fogalmáról. E szerint kiemelt figyelmet igénylő tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő tanuló: aa) sajátos nevelési igényű tanuló ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló ac) kiemelten tehetséges tanuló b) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük ezek a tanulók egyéni fejlesztését. 1.7.1 A sajátos nevelési igényű tanulókat segítő tevékenységek Intézményünk kiemelten foglalkozik a különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésével-oktatásával, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi fogyatékosok, beszédfogyatékosok, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékosok, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők Az iskola egyik legfontosabb feladata ezek időbeni felismerése a tünetek alapján. Szükség esetén speciális képesítésű szakemberek segítségének igénybevétele. A sajátos nevelési igényű tanulóink esetében a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról figyelembe vételével, intézményünk helyi tanterve alapján végezzük az oktatást, értékelést. A tanulók iskolai fejlesztésének szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A fejlesztő munkában kiemelt szerepe van az intenzív prevenciónak, a szakszerű fejlesztésnek, a pszichés gondozásnak, a megfelelő motiváció és feladattudat kialakításának - gyógypedagógusok és pedagógusok együttműködése során gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. 49

Egyéni fejlesztési terv alapján a sajátos nevelési igényű tanulót kiscsoportokban vagy egyénileg igyekszünk felzárkóztatni. Igyekszünk a gyermek teljesítési képességeihez igazítani, szükség esetén szelektálni a tananyagot. Próbáljuk megkeresni azt a területet, ahol a gyermeket sikerélményhez tudjuk juttatni, önbizalmát növelni. A külső motivációs bázis szükséges a továbblépéshez. A tanulás és az értékelés arányát figyelembe vesszük. A szülőkkel való kapcsolattartás milyenségét ezen esetekben kiemelten fontos területként kezeljük. Fontos a reális helyzetfelismerés és helyzetelemzés a terápia szempontjából. A fejlesztést csak a szülői háttér együttműködésével tartjuk sikeresnek. Mivel a hátránykompenzáció szoros együttműködést feltételez a benne résztvevők (pedagógus, szakember, gyermek, szülő) részéről, az iskola kiemelt feladatként tekinti a kapcsolattartás milyenségét és mennyiségét, vagyis az együttműködést. Az iskolánk kiemelt célként kezeli a lehetőségek bővítését a tanulói hátránykompenzációban. A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján: •

a törvény által biztosított heti óraszámban,

•

egyéni fejlesztési terv alapján,

•

egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában,

• a sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő szakember bevonása a fejlesztő tevékenységbe. A megvalósítás keretei, eljárásai:  Inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése: az osztálytársak megfelelő viszonyulása, az átlagos gyermek tudjon jól segíteni  Differenciált tanulásirányítás  Szükség esetén differenciált házi feladatok adása  Gyakori pozitív jellegű, előremutató értékelés, megerősítés  Differenciált értékelés.  Habilitációs és rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások: ingergazdag környezet megteremtése, motiválás  Rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva  A tananyag életszerű tartalommal való megtöltése. Gyakorlatorientált ismeretek, életviteli technikák megismertetése  Tanulási technikák megmutatása, próbálgatása, gyakorlása  Állandóság, bizalom, megértés, segítőkészség, együttműködés, megerősítés, játékos jelleg biztosítása  Hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása  A hiányok egyéni- és kiscsoportos pótlása, esetleg újratanítás  Alapkészségek fejlesztése, megerősítése (kompetenciafejlesztés)  Önálló tanulásfejlesztés

50

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: 

gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,



a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,



a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,



a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,



speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,



képességfejlesztő játékok, eszközök,



számítógépek fejlesztő programokkal.

1.7.2 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítését szolgáló tevékenységek Intézményünk az alábbi tevékenységekkel igyekszik a BTM-s tanulók nehézségeit enyhíteni:  szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal;  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;  egyéni foglalkozások a szakértői vélemény alapján;  nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;  iskolai sportkör, szakkörök;  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);  szabadidős foglalkozások;  a szülőkkel való együttműködés;  családlátogatások;  szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;  szülők tájékoztatása szolgáltatásokról.

a

családsegítő

és

a

gyermekjóléti

szolgálatokról,

1.7.3 A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek Intézményünk az alábbi tevékenységekkel gondozza a tehetségeket, bontakoztatja ki képességeiket:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; 51

 a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;  egyéni foglalkozások;  iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók, találkozók, hangversenyek (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;  iskolai sportkör, szakkörök;  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);  szabadidős foglalkozások. 1.7.4 A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek 

szoros kapcsolat a helyi intézményekkel, nevelési tanácsadóval, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal;



az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;



felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;



egyéni foglalkozások;



nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;



az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;



a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;



iskolai sportkör, szakkörök;



a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);



szabadidős foglalkozások;



a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);



a szülőkkel való együttműködés;



családlátogatások;



szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;



szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

52

1.7.5 A gyermek-, és ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: -

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit;

-

meg kell keresni a problémák okait;

-

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához;

-

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

A tanulók fejlődését veszélyeztető együttműködik a területileg illetékes

okok

megszüntetésének

érdekében

-

nevelési tanácsadóval,

-

családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal,

-

gyámhatósággal,

-

járási kormányhivatallal,

-

jegyzővel,

-

polgármesteri hivatallal,

-

gyermekorvossal,

-

védőnővel,

-

továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel.

iskolánk

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósulását: -

felzárkóztató foglalkozások;

-

tehetséggondozó foglalkozások;

-

az indulási hátrányok csökkentése;

-

a differenciált oktatás és képességfejlesztés;

-

a pályaválasztás segítése;

-

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek);

-

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése;

-

a családi életre történő nevelés;

-

a tanulószobai foglalkozások;

-

az egészségügyi szűrővizsgálatok;

53

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

-

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

-

a szülőkkel való együttműködés;

-

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlásának rendje Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: o az osztály 2 képviselőjének megválasztása 3-8. osztályig, delegálása az iskolai diákönkormányzatba, o döntés az osztály belügyeiben. A tanulónak jogában áll részt venni az osztály és az iskola életének alakításában, részt venni az iskolagyűléseken, s így megismerni, milyen kérdésekben tartanak igényt véleményére és javaslatára. A tanulót a szülői értekezleteken és fogadó órákon a szülő képviseli. Az osztályközösség előtt, személyes ügyeiben az osztályfőnöknek az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat.

Diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legfeljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – egyeztetés után – szabadon használhatja. 54

A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: -

tanulmányi munka

-

tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer

-

sportélet

-

környezet-, egészségvédelem

-

túrák, kirándulások szervezése

-

kulturális, szabadidős programok szervezése

-

a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió).

Ezekben a kérdésekben a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. A tanulók kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a diákönkormányzat vezetőjével.

A tanulók tájékoztatása A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: o Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén; o A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén; o Az osztályfőnökök folyamatosan és az osztályfőnöki órákon; A diákönkormányzatnak döntési jogköre van a nevelőtestület véleményének kikérésével: o o o o o

Működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. Hatáskörei gyakorlásáról. Egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. Valamint a tájékoztatási rendszer tanuló vezetőjének és munkatársainak megbízásáról.

Véleménnyel él: o o o o o o o o o

Az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál. A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél, elfogadásánál. A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésénél, azok szervezésénél. Az iskolai sportkör működési rendjének megállapításában. Az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához. A könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. Az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt. 55

o o o o

A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt. Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A házirend elfogadása előtt. A fegyelmi eljárás során.

1.9 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az iskola partnerei kapcsolattartásának formái 1.9.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a pedagógusok foglalkoznak. A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cseréjére a következő fórumot működteti az iskola, illetve a diákönkormányzat:

Diákfórum A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. Ez az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz.

Belső iskolai kapcsolatrendszerünk  Diákönkormányzat  Testvérosztály kapcsolatok 1.9.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az eredményes nevelő–oktató munka fontos feltétele a szülőkkel való kapcsolattartás. Partnerként kezelésük, az iskolaéletéről, gyermekükről történő széleskörű tájékoztatásuk együttműködési készségük záloga. Fontos, hogy elvárásaikat, javaslataikat, kéréseiket és véleményüket közölni tudják az iskolával. Érezniük kell, hogy érdekeink közösek. A jó együttműködés feltétele, hogy a szülő bizalommal fordulhasson az iskolához. Az iskola pedagógiai programját a szülők és érdeklődők az iskola tanári szobájában és az iskola honlapján megtekinthetik, elolvashatják. A szülő és az iskola kapcsolattartásában döntő 56

fontosságú szerepe van az osztályfőnöknek. Az együttműködés olyan folyamat, melynek során a közös cél elérése csak feladatmegosztással érhető el.  Feladat: -

tájékoztassuk a szülőket: nevelési céljainkról, alkalmazott eljárásokról, módszerekről, mindennapjainkról,

-

tegyük kapcsolatainkat folyamatosan azokat

-

kérjük ki a szülők és tanulók véleményét az őket is érintő iskolai döntésekben,

-

biztosítsunk alkalmat arra, hogy a szülők gyermekeikkel együtt tevékeny résztvevői legyenek intézményünk életének,

-

mérjük fel partnereink igényeit, hogy elvárásaiknak eredményesen meg tudjunk felelni.

tartalmassá,

erősítsük

fokozatosan,

javítsuk

A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos.

Kapcsolatrendszerünk a szülői házzal  Szülői értekezletek  Fogadóórák és egyéni délelőtti fogadóórák  SZMK választmányi ülések  Osztály és iskolai rendezvények  Projektnapok, nyílt napok  Rendhagyó tanórák szervezése  Szükség esetén családlátogatás, fokozottan a problémás tanulók esetén

Szülői értekezlet Az iskola éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének alakulásáról. Szülői értekezletet évente három alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására.

Fogadóóra, egyéni fogadóóra Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. A fogadóórákat évente három alkalommal, minden pedagógus számára egységes késő délutáni időpontban tartjuk, ezek mellett a pedagógusok délelőtti heti rendszeres egyéni fogadóórájukon is kereshetők. 57

A szülők egyéb tájékoztatása A szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről, valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről a napló és az ellenőrző révén. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az iskola minden jelentős intézkedését írásban közli a szülőkkel. Az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

Nyílt tanítási nap A nyílt napot a gyermekük tanulmányi munkájáról, iskolai előmeneteléről érdeklődő szülők számára szervezi az intézmény igazgatósága és tantestülete. Célja bepillantást adni az iskolai nevelő-oktató munka mindennapjaiba, információt kapni a gyermek, az osztály- és a csoportközösség iskolai életéről. A nyílt napon szülők és pedagógusok is részt vehetnek.

A szülői munkaközösség A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői munkaközösség annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői munkaközösség maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. Az iskolai szülői munkaközösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. 1.9.3 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködési formái Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: -

Az intézmény fenntartójával és működtetőjével: Intézményfenntartó Központ Mohácsi Tankerülete

Klebelsberg

-

A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal; Nemzetiségi Önkormányzatok (Lánycsók, Kisnyárád)

-

A pedagógiai intézettel: UDPI – Pécs, Baranya Megyei Pedagógiai Intézet

58

-

A helyi oktatási intézmények vezetőivel és nevelőtestületeivel: Lánycsóki Óvoda A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Mohács A területileg illetékes szakértői bizottsággal: Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Pécs, Beszédvizsgáló, Mozgásvizsgáló – Budapest

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: -

A helyi közalapítvány kuratóriumával: Lánycsókért Közalapítvány A közművelődési intézményekkel: Népház, Lánycsók Községi Könyvtár A szociális intézményekkel: Gondozási Központ A társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel: Lánycsóki Vegyeskar, Liederkranz, Lánycsóki Sportegyesület, Felvidékiek Baráti köre, Felnőtt Nemzetiségi Tánccsoport

-

A termelő, gazdálkodó Faluszövetkezet

-

A gyermek-, illetve ifjúsági szervezetekkel: Lánycsóki Ifjúságért Egyesület, Ifjúsági Ház, Tanoda Az egyházak helyi gyülekezeteivel: Római Katolikus Egyház – Plébánia

-

szervezetekkel,

vállalkozásokkal:

Lánycsóki

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az egészségügyi intézmények dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi feladataival megbízottak rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató felelős.

Külföldi kapcsolatrendszerünk - Markt Hartmannsdorf - Erdély

Egyéb munkakapcsolatok  Baranya Megyei Kormányhivatal Mohács Járási Hivatala  Mohácsi/Bólyi Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  Tankerületi általános iskolák, zeneiskolák  Koch Valéria Iskolaközpont, Pécs  Lenau Ház  Német Színház, Szekszárd (Deutsche Bühne)  Nemzeti Színház, Pécs  Kodály Központ, Pécs 59

 Kossuth mozi, Mohács A partnerszervezetekkel és a diákokkal való együttműködés fejlesztése érdekében az együttműködés során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös munka eredményességének értékelésére, a partnerszervezetek és a diákság jogainak gyakorlására. Amennyiben akár egyetlen területen a rendellenes működés, a kapcsolatok lazulásának jelei mutatkoznak, tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintett partnerszervezettel az együttműködésben mutatkozó gondok feltárására, a szabályozó rendszer módosítására.

1.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Jelen szabályok az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: 

osztályozó vizsgákra,



különbözeti vizsgákra,



javító vizsgákra



pótló vizsgákra vonatkoznak.

Hatályuk kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: 

aki osztályozó vizsgára, pótló vizsgára jelentkezik,



akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,



akit a nevelőtestület határozatával javító vizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira: 

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti vizsgák részletes lebonyolítási szabályait, törvényes eljárásrendjüket a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 64.-78.§-ai tartalmazzák. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

60

b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Osztályozó vizsgát az iskola az 1. és a 2. félév utolsó hetében szervez. A vizsga pontos időpontjáról a vizsgázót írásban tájékoztatni kell a vizsgára történő jelentkezéskor. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a házirend 8. számú melléklete tartalmazza. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, az értékelés szabályait a helyi tanterv tartalmazza. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig – alapfokú művészeti iskolában húsz óráig – tarthat. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. 61

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. Minden vizsgázónak tantárgyanként felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. 62

Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. A magántanuló félévkor és a tanév végén osztályozó vizsgán ad számot tudásáról a készségtárgyak (ének-zene, vizuális kultúra, technika életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport), az informatika, a német nemzetiségi nyelv és irodalom, a német nemzetiségi népismeret és az erkölcstan kivételével.

A vizsgatárgyak részei Vizsgatárgy

Évfolyam

Írásbeli

Szóbeli

Magyar nyelv

1-8. évfolyam

X

X

Magyar irodalom

1-8. évfolyam

X

X

Matematika

1-8. évfolyam

X

X

Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek

5-8. évfolyam

X

X

3-8. évfolyam

X

X

Német 1-8. évfolyam nemzetiségi nyelv és irodalom

X

X

Gyakorlati

és

Angol nyelv

Német nemzetiségi népismeret

1-8. évfolyam

Informatika

4-8. évfolyam

Biológiaegészségtan

7-8. évfolyam

X

X

Fizika

7-8. évfolyam

X

X

Természetismeret

5-6. évfolyam

X

X

Környezetismeret

1-4. évfolyam

Földrajz

7-8. évfolyam

X

X

Kémia

7-8. évfolyam

X

X

Ének-zene

1-8. évfolyam

X

X

X

X

X

X 63

Testnevelés sport

és 1-8. évfolyam

X

Vizuális kultúra

1-8. évfolyam

X

Tánc és dráma

5. évfolyam

X

Életvitel gyakorlat

és 1-4. évfolyam

Technika, életvitel gyakorlat

5-7. évfolyam

X

1-8. évfolyam

X

Erkölcstan

X X

és

Jelentkezés a vizsgákra A tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig, az iskolában beszerezhető formanyomtatványon jelentkezhet vizsgára (kiskorú tanuló esetén a gondviselő aláírásával). A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsgát szervező igazgatóhelyettestől: • osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban, • javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően.

A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti.

A vizsgák értékelése Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik: 64

• 0 - 39 %→elégtelen • 40 - 59 %→elégséges • 60 - 79 %→közepes • 80 – 89 %→jó • 90 - 100%→jeles A szóbeli és a gyakorlati vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre adott osztályzatok átlagából kell számítani.

A vizsgák eredményének kihirdetése A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése az utolsó vizsga másnapján történik. A júniusi osztályozó, valamint az augusztusi javító és pótló vizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik.

A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az intézmény vezetője bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke, SNI-s tanulók esetén az érintett gyógypedagógus tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. Művészeti alapvizsgát kell szerveznie, illetve művészeti záróvizsgát szervezhet az alapfokú művészeti iskola a köznevelési törvény értelmében. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit az alapfokú művészetoktatási intézmény helyi tanterve tartalmazza. A vizsgafeladatokat ez alapján kell kidolgozni. Az alapfokú művészeti iskolában a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban kell megszervezni. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A tanuló a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap.

65

1.11 A felvétel és az átvétel szabályai A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. A tanuló felvételéről a tankötelezettség szabályozása szerint járunk el. Az iskola a körzetében lakó tanköteles tanulót köteles beírni az első osztályba, felvételét csak akkor utasíthatja el, ha az engedélyezett létszámot a beírt létszám meghaladja. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről - az egyedi körülmények mérlegelése alapján - az igazgató dönt figyelembe véve a szakmai munkaközösség javaslatát. A tanköteles tanulókat a kormányhivatal által meghatározott időben kell az iskola első osztályába beíratni. A tanköteles korba lépő gyermekekről a járási hivatal vezet nyilvántartást. A nyilvántartásból adatot közöl az állami intézményfenntartó számára. A járási hivatal rendeli el és felügyeli a tankötelezettség teljesítését és a szakértői vizsgálaton való megjelenést. A szülők a véleményt készítő szervtől (óvoda, nevelési tanácsadó) megkapják a szakvéleményt. Értesítést kapnak a körzeti beírásra kijelölt iskolák is azokról az esetekről, amikor a szülő elfogadta gyermeke további óvodai nevelését, ezért nem jelentkezik iskolai felvételre. A tankötelessé váló gyermeket a szülő köteles beíratni a lakóhelye szerint körzeti iskola, vagy a választott intézmény első évfolyamára. A beíratást követően az iskola igazgatója értesíti a járási hivatalt arról, hogy kik azok a szülők, akik nem tettek eleget beíratási kötelezettségüknek. Az iskolába felvett tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Ha a tanköteles iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt, akinek tankötelezettsége a megfelelő életkor betöltése következtében megszűnt. Amennyiben az igazgató elutasítja a felvételt, írásba kell foglalnia, a határozatot köteles megindokolni, és a jogorvoslati lehetőségről is ki kell oktatni a szülőt. Az iskolai határozatok ellen a szülő jogorvoslati kérelemmel élhet a fenntartónál. A benyújtott jogorvoslati kérelmet a benyújtástól számított 30 napon belül el kell bírálnia. Az igazgató döntési kompetenciájába tartozik:  döntés a tanulói jogviszony keletkezéséről: a felvétel, az átvétel,  a tanulói jogviszony tartalma alatt: az osztályba sorolás, egyes vizsgák megszervezése, felmentés egyes tantárgy tanulása, osztályozása alól, szociális és ifjúságvédelmi támogatás, szolgáltatás igénybe vétele, szükség esetén fegyelmezés,  tanulói jogviszony megszűntetése, megszűnésének megállapítása. A nevelőtestület határoz a tanulmányokkal összefüggő kérdésekről: magasabb évfolyamra lépés, javító vizsgára, osztályozó vizsgára bocsátás, a pedagógus által javasolt osztályzatnak a tanuló javára történő módosítása, a tanuló elleni fegyelmi büntetés kiszabása. A pedagógus határoz a tanuló magatartásának, szorgalmának, tudásának értékeléséről. Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. 66

A második –nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a szülő személyi igazolványát, lakcímigazoló kártyáját, - a tanuló TAJ kártyáját, lakcímigazoló kártyáját, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, - az előző iskola által kiadott iskolaváltoztatási igazolást. A harmadik-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti, biztosítani kell számára egyéni foglalkozások által a felzárkózás lehetőségét. Abban az esetben, ha a belépő tanuló a témakörök átcsoportosítása miatt nem tud közvetlenül kapcsolódni a helyi tanulócsoporthoz, a nevelő által meghatározott ideig türelmi időt kap a felzárkózásra. A felzárkózásra tanári segítséget kérhet. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt az osztálytermekben elhelyezhető létszámok alapján. Az alapfokú művészeti iskolát a növendékek általános iskolai (később esetleg középiskolai) tanulmányaik mellett, azzal párhuzamosan látogatják. Az előképző évfolyamokba a növendékek meghallgatása után kerülnek, ami csak képességvizsgálatból (halló, ritmus) áll. Az előképző elvégzése után lehet a hangszeres tanulmányokat elkezdeni. Szülői értekezleteken, hangszerbemutató hangversenyeken tájékoztatjuk a szülőket a választható hangszerekről. A felvétel előtt közzétesszük a tanítható hangszereket, az egyes hangszerekre felvehetők számát, a kölcsönözhető hangszerek számát. Ezután kerül sor a hangszeralkalmassági vizsgálatra, ahol a jelentkező alkalmasságát vizsgáljuk. A felvételi eredményről a szülőket értesítjük, a sikeres felvétel esetén a beiratkozás időpontját közöljük. A más intézményből való átvétel, vagy iskolán belül más csoportba történő átlépés az igazgató döntési hatásköre a leendő szaktanár/csoportvezető tanár véleményének meghallgatása után. Évfolyamugrás az egyéni képességek figyelembevételével történhet. Ilyen esetekben az intézményvezető által felkért háromtagú bizottság előtt folyó különbözeti vizsga dönthet a tanuló osztályba sorolásáról. Amennyiben a tanuló teljesíti az iskolai évfolyam minimumkövetelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi évfolyamon fel kell tüntetni és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. Olyan esetben, amikor a tanuló a pedagógiai szakasz zárásától eltérő időszakban kíván az iskolába belépni, a tanulót alapfokú művészetoktatásban kapott bizonyítványa alapján soroljuk be a meghatározott évfolyamba, illetve csoportba.

67

1.12 A felvételi eljárás különös szabályai Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

1.13 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket minden tantárgyból – legalább elégséges osztályzattal – a szorgalmi időszakban rendesen, osztályozó vizsgán, javító vizsgán vagy különbözeti vizsgán – sikeresen teljesítette. Nem léphet tovább az a tanuló, aki valamelyik tantárgy követelményrendszerét – neki felróható vagy fel nem róható okokból – nem teljesítette. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az adott osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi jegyek alapján a tanuló javára módosítja. 68

Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola 1. évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló a tanulmányi követelményeket teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról a tanuló nem kap bizonyítványt. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a továbbhaladáshoz meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanítási év végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

-

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

-

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

magántanuló volt.

Az alapfokú művészeti iskola felsőbb évfolyamába csak az a növendék bocsátható, aki mind a főtárgyból, mind a kötelező tárgyból sikeres vizsgát tett, valamint igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladta meg a tanítási órák egyharmadát. Az alapfokú művészeti iskola alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamra csak az léphet, aki művészeti alapvizsgát tett. A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá a művészeti alapvizsga és záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap.

69

2. Az Általános Iskola helyi tanterve Tanév

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

BEVEZETŐ SZAKASZ

KEZDŐ SZAKASZ

ALAPOZÓ SZAKASZ

FEJLESZTŐ SZAKASZ

20112012.

H2007

H2007

H2007

H2007

H2007

H2007

H2007

H2007

20122013.

Nkt.

H2007

H2007

H2007

Nkt.

H2007

H2007

H2007

ALSÓ TAGOZAT

FELSŐ TAGOZAT

20132014.

ÚJ NAT

Nkt.

H2007

H2007

ÚJ NAT

Nkt.

H2007

H2007

20142015.

ÚJ NAT

ÚJ NAT

Nkt.

H2007

ÚJ NAT

ÚJ NAT

Nkt.

H2007

20152016.

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

Nkt.

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

Nkt.

20162017.

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

Jelmagyarázat: H2007: A 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv szerint folyik az oktatás. Nkt.: 2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni. ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv és ez alapján elkészített helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

2.1 A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 1., 2., 10. számú melléklete A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák (1.+2. melléklet).

70

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

6

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Erkölcstan

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat 1

1

1

Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek

és

Természetismeret

Ének-zene Dráma és népismeret Vizuális kultúra

1 tánc/Hon-

és

1 1

71

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy

Évfolyam

Kerettantervi választás

Magyar nyelv és irodalom

1-4. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.01

Angol nyelv

3-4. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.02

Matematika

1-4. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.03

Erkölcstan

1-4. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.04

Környezetismeret

1-4. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.05

Ének-zene

1-4. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.06.1 (A) változata

Vizuális kultúra

1-4. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.07

Életvitel és gyakorlat

1-4. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.08

Testnevelés és sport

1-4. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.09

Informatika

4. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.3.03

Német nemzetiségi nyelv 1-4. évfolyam és irodalom

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 10. sz. melléklet 10.5.2.4

Német népismeret

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 10. sz. melléklet 10.5.2.1

nemzetiségi 1-4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

5–8. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változata

Angol nyelv

5–8. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.02.1

Matematika

5–8. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03

Történelem, társadalmi és 5–8. évfolyam állampolgári ismeretek

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.04 72

Erkölcstan

5–8. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.06

Természetismeret

5–6. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07

Biológia-egészségtan

7–8. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.2 (B) változata

Fizika

7–8. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.09.1 (A) változata

Kémia

7–8. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változata

Földrajz

7–8. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.11

Ének-zene

5–8. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.12.1 (A) változata

Vizuális kultúra

5–8. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.14

Dráma és tánc

5. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.13

Informatika

5–8. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.15

és 5–7. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.16 (A) változata

5–8. évfolyam

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.17

Német nemzetiségi nyelv 5–8. évfolyam és irodalom

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 10. sz. melléklet 10.5.2.5

Német népismeret

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 10. sz. melléklet 10.5.2.2

Technika, gyakorlat

életvitel

Testnevelés és sport

nemzetiségi 5–8. évfolyam

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban növeljük meg azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. A táblázat pirossal kiemelt óraszámai a megnövelt óraszámokat és a beiktatott tantárgyakat mutatják. A hagyományos nyelvoktató német nemzetiségi nevelés-oktatásban a tanítás nyelve a magyar nyelv, a német nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kell oktatni legalább heti 5 tanórában. A német nemzetiségi népismeret tantárgy oktatására heti egy tanórát, évi harminchét tanórát kell biztosítani. Az idegen nyelv oktatására biztosított óraszámból részben, a készségtárgyakra előírt óraszámból évi harminchét órát átcsoportosítottunk a német nemzetiségi nyelv és irodalom illetve a német nemzetiségi népismeret oktatására. 73

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

7

7

1,5

2

Angol nyelv Matematika

5

5

5

5

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1,5

2

Ének-zene

2

1

2

1

Vizuális kultúra

1

2

1

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Informatika

1

Német nemzetiségi nyelv és 5 irodalom

5

5

5

Német nemzetiségi népismeret 1

1

1

1

Összesen:

29

31

33

29

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

5

5

4

4

Angol nyelv

2

2

2

2

Matematika

4

4

4

4

2,5

3

2

3

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2,5

3

Biológia-egészségtan

2

2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek

és

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1 74

Dráma és tánc

1

Informatika

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat 1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Német nemzetiségi nyelv és 5 irodalom

5

5

5

Német nemzetiségi népismeret

1

1

1

1

Összesen:

34

34

37

37

1

Iskolánkban az 5. évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Dráma és tánc tantárgyat tanítja. Az idegen nyelvi műveltségterületen angol nyelv oktatása folyik szabadon választható tanórai foglalkozásként. A helyi tantervben előírt tananyagot és tantárgyi követelményrendszert pedagógiai programunk 2. sz. melléklete tartalmazza.

A sajátos nevelési igényű tanulóinkkal kapcsolatos fejlesztési program A mozgáskorlátozott tanulók nevelésének-oktatásának kiemelt célja az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése annak érdekében, hogy az iskolai tanulmányaik során felkészültté váljanak az ismeretszerzésre és tanulásra, az önálló döntéshozatalra, képessé váljanak az önrendelkező életvitelre. Ismerjék meg a mozgáskorlátozottságukból eredő egészségi teendőket és az egészségügyi ellátás lehetőségeit, a sajátos helyzetükből adódó jogaikat, alakuljon ki bennük az önrendelkező életforma képessége, amely elősegíti jövendő felnőtt életüket, társadalmi beilleszkedésüket. A mozgásállapot által meghatározott adottságok, korlátok figyelembevételével olyan belső motiváció teremtődjön meg, amely által a mozgáskorlátozott tanuló aktívan kapcsolódhat be a fejlesztő folyamatba; alakuljon ki a fejlődés igénye önmagával szemben, az igény a sikeres továbbtanuláshoz, munkába álláshoz. Fejlődjön ki a megfelelő életminőség megalapozása érdekében a megszerzett tudás és képességek birtokában a testi, lelki, pszichikai jól-lét és annak kialakítására irányuló igényesség. A pedagógiai feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a mozgáskorlátozott tanulók többsége meg tud felelni a Nat-ban, illetve a kerettantervben megfogalmazott elvárásoknak. Az egyéni igényekhez igazodó eljárások alkalmazása (tartalom módosítása, csökkentése az ismeretelsajátítás során, értékelés alóli mentesítés stb.) csak abban az esetben indokolt, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el. A sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztő folyamat során – pedagógiai tartalmak kitűzésekor, rehabilitációs célok, időbeli 75

eltérések megfogalmazásakor – differenciálás és fokozatosság szükséges. Az individuális megsegítés olyan mértékű legyen, amennyi az eredményes egyéni fejlődéshez elengedhetetlen. A módszertani, technikai támogatás tervezéséhez, kivitelezéséhez a pedagógus segítséget kérhet a gyógypedagógustól, konduktív nevelés esetén a konduktortól, a pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatók szakembereitől. A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében a kommunikáció és a kognitív funkciók (figyelem, érzékelésészlelés, emlékezet, gondolkodás) területén kialakult zavarai, illetve a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezésének problémái jelentik, különös tekintettel a manipulációra. Ezek mindegyike befolyásolhatja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, vagyis az iskolai teljesítmények alakulását. Kiemelt fejlesztési feladatok: A mozgásszervi diagnózistól és mozgásállapottól, az aktuális fejlettségi szinttől, valamint a személyiségtől függő speciális fejlesztési technikák, módszerek, eszközök alkalmazása, a megismerő tevékenységekhez szükséges kompetenciák (ismeretek, képességek, attitűdök) kialakítása és fejlesztése, az elérhető legmagasabb szintű önállóság kialakítása, az önálló életre nevelés. Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, mint komplex rehabilitációs hatásrendszer, amely ötvözi a sérült tartási és mozgási funkciók helyreállítását célzó, a gyógyító és a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás-tanulás folyamatába. A mozgásnevelés célját és feladatait elsődlegesen nem az életkor, hanem a tanuló mozgásszervi diagnózisa – annak végleges, javuló vagy romló volta –, továbbá a mozgásállapot súlyossága és klinikai tünetei, akadályozottságának mértéke és formája határozzák meg. Korszerű ismeretek átadásával, illetve a reális önismeret kialakításával a továbbtanulásra történő felkészítés nyújthat biztos alapot a későbbi önálló életvezetéshez. A mozgáskorlátozottság gyakori velejárója a beszélt és írott nyelv zavara, így a nevelésoktatás során kiemelt feladat a beszéd- és kommunikációfejlesztés, súlyos esetben a beszédés logopédiai terápia, esetleg a technikai eszközökkel támogatott írásbeli kommunikáció kialakítása. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítése során a kiindulás alapja fizikai adottsága, értelmi képessége, kommunikációjának formája, szintje és érzelmi állapota. Ennek megfelelően a tananyag, a követelmények, a számonkérés, értékelés egyéni fejlettségi szinthez történő igazítása, adaptálása szükséges, a fokozatosságot e téren is figyelembe véve (a tevékenységek kivitelezését, a részvételt biztosító (technikai jellegű, módszertani) segítségnyújtás formáját szükséges először megkeresni, az egyes tevékenységek, illetve az értékelés alóli mentesítés csak nagyon indokolt esetben ajánlott). A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai segédeszközök igénybevétele segíti a mozgásbiztonságot, a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket, a szűkebb és tágabb környezetbe történő beilleszkedéshez szükséges alapok megteremtését, a személyi függetlenség elérését. A mozgáskorlátozottság együtt járhat egyfajta fizikai függés kialakulásával, amely megnövelheti a deviáns csoportokhoz való sodródás kockázatát, fokozhatja az áldozattá válás esélyét, így a nevelés-oktatás során a prevenciós munka, illetve a már kialakult helyzetek kezelése kiemelt feladatot jelent. A tanulóknak meg kell tanulniuk egyrészt a kísértésre nemet 76

mondani, másrészt olyan hasznos tevékenységeket kell elsajátítaniuk, amelyekkel értelmesen tölthetik ki szabadidejüket. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatokat jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló mozgáskorlátozott tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogathatja a pályaorientáció folyamatát is. Az integrált nevelés-oktatás során – függetlenül annak teljes vagy részleges formájától – különös figyelemmel kell lenni a következőkre. A mozgáskorlátozott tanulók együttnevelése során szükséges, hogy az intézmény felkészüljön a tanuló fogadására: kialakítja a megfelelő fizikai környezetet (akadálymentesítés), beszerezi azokat a segédeszközöket (gyógyászati és oktatási), amelyek a különböző tevékenységekben való részvételt segítik, felkészíti a befogadó személyi környezetet (diákok, iskolai dolgozók, szülők), előkészül a szakértői javaslatban megfogalmazott sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztő folyamat megvalósítására. Ha a mozgáskorlátozott tanuló fogadása az integráló iskola vezetésének és nevelőtestületének szándékával, döntésével összhangban történik, akkor nagyobb az esély arra, hogy az integráció eredményes lesz. Az együttnevelés teljes folyamatát gyógypedagógus, konduktív nevelés esetén konduktor kíséri, segíti. A pedagógus és gyógypedagógus/konduktor szakmai együttműködése, az intézményi együttműködések (egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai-szakmai szolgáltatók), a társszakmák bevonása biztosíthatja a megfelelő ellátást. Egyéni előrehaladású képzés során meg kell valósítani az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációt, rehabilitációt, amely a tanórai gyakorlattal kölcsönösen egymásra épülve biztosítja az egyéni igényekhez igazodó feltételeket (adaptált tananyag, számonkérés, értékelés stb.) és a fejlődést. A mozgáskorlátozott tanuló optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (módszerek, eszközök, segédeszközök, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.). Az alkalmazkodás, az adaptálás, a differenciálás során – igazodva az egyes gyermek fejlettségi szintjéhez, illetve a támogatás szükséges mértékéhez – módosulhat a tananyag elsajátításának tempója, módja, a számonkérés, a házi feladat formája, végső esetben a tananyag mennyisége. Mozgáskorlátozott tanuló esetében gyakoriak az egészségügyi beavatkozások (műtétek), a hosszú kezelések – ezekben az esetekben az egyénre szabott felzárkóztatást minden esetben meg kell szervezni, valamennyi pedagógus közreműködésével. Különösen jelentős az osztályfőnök/mentor és a segítő szakember szerepe az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, – diszortográfia, 77

– diszkalkulia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy – a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, – az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, – gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, – fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint – a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg. Diszlexia A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, b) a rövid távú emlékezet, 78

c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, d) a testséma biztonságának kialakítása, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel, f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, j) speciális olvasástanítási program alkalmazása, k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. Diszortográfia A fejlesztés feladata: – a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, – a rövidtávú emlékezet fejlesztése, – a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, – a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése. Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra, a) a testséma biztonságának kialakítása, c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése, d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés), e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, f) sikertudat kialakítása. Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A 79

számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, b) Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, c) a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, e) a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása, f) a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, g) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, h) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása, j) a diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, k) az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása.

A mozgáskorlátozott tanulókkal kapcsolatos egyes műveltségi területekre vonatkozó különleges szempontok, fejlesztési feladatok Magyar nyelv és irodalom Az olvasás- és írástanítás során – a helyesírásra és a tartalomra koncentrálva – az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz kiválasztása, adaptált taneszközök (megfelelő méretű íróeszköz, tankönyv, füzet stb.) használata válhat szükségessé, megfelelő időt és módszert biztosítva az azokat megalapozó készségek, képességek fejlesztéséhez. Az írás tanítása előtt szükséges a ceruzafogás lehetőségének felmérése, a megfelelő eszköz kiválasztása, az írástanulás folyamatában a célzott manipulációfejlesztés, a kéz és az ujjak mozgékonyságának, ügyességének, az ujjak tapintási érzékenységének javítása, a két kéz, valamint a szem- és kézmozgások összerendezése. Egyes tanulóknál a számítógéppel, vagy más technikai eszközzel támogatott írás (gépi írás) elsajátítása teremt lehetőséget az írásbeli kommunikációra, akár már az írástanulás kezdetétől. Idegen nyelvek A nyelvtanulás a továbbtanulás, a későbbi munkavállalás, az önbizalom növelésének fontos eszköze, ezért minden esetben szükség van a megszerzett nyelvtudás gyakorlati felhasználhatóságának egyénre szabott megfogalmazására.

80

Az olvasási és írásnehézségekkel küzdő gyermekek esetében az auditív tanulási módszerek eredményesebbek. A beszéd- és kommunikációs zavarok, beleértve a nonverbális kommunikáció zavarait is, gátolhatják a mozgáskorlátozott tanuló aktív részvételét az idegen nyelvi szóbeli kommunikációban – ebben az esetben az érintett funkciók kiemelt fejlesztése, esetleg az írásbeli kommunikáció előtérbe helyezése jelenthet megoldást. Matematika Kiemelt szerepe van a tanítás során a sokoldalú érzékleti megerősítésnek, megfigyelőképesség, az emlékezet, a képzelet, a gondolkodás fejlesztésének.

a

A különböző részképesség-problémák, a téri tájékozódás zavara, a manipuláció akadályozottsága stb. indokolják a matematika terén a tapasztalatszerzésre épülő, cselekedtető, hosszabb megalapozó szakaszt, a sérültségnek megfelelő, egyénre adaptált eszközök használatával, mert ezek át tudják segíteni a tanulót a technikai nehézségeken. A műveltségi terület tartalmainak elsajátíttatása során a kis lépésekre bontás elve, illetve az absztrakciós út tudatos megsegítése támogathatja a megértést, a tanulási folyamatot. A mozgáskorlátozott tanuló saját testén kialakuló mennyiségfogalma sokszor kialakulatlan, így a tapasztalatszerzés ezen a területen is kiemelt jelentőségű. A geometriai anyag gyakorlati részének tanítása a mozgásállapottól függően egyéni elbírálás alapján történik, esetenként egyes tananyagrészek módosítása, csökkentése, adaptálása válhat szükségessé (pl. számítógép, számológép használata), indokolt esetben – a szakértői bizottság javaslatával alátámasztva – szükséges lehet az egyes tananyagrészek értékelése alóli felmentés. Ember és társadalom Szükséges a társadalmi tapasztalatszerzés hiányainak pótlása. Mintaadást nyújthat az alkotó, értelmes életcélok kitűzéséhez a fogyatékkal élő történelmi személyek tevékenységének bemutatása. Sajátos tartalmat jelenthet a fogyatékosok társadalmi megítélése a történelem során, a társadalmi, politikai helyzet, a kulturális színvonal és a fogyatékosok helyzete, megítélése közötti összefüggés, a mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogszabályok és érdekvédelmi szerveződések, fogyatékosokkal foglalkozó intézmények ismerete. Ember és természet. Földünk és környezetünk Az embertani, egészségügyi ismeretek kiegészülnek a tanuló diagnózisának ismeretével, az ezzel kapcsolatos egészségügyi feladatok és problémák kezelésével, az egészség-betegségsérült állapot közötti különbségtétel ismeretével. Amennyiben a tanuló mozgásos ismeretszerzése gátolt, segédeszközök igénybevétele, a tanulási környezet megfelelő alakítása teremtheti meg a legteljesebb tapasztalatszerzés lehetőségét. Művészetek A mozgáskorlátozott tanuló harmonikus fejlődésének és önkifejezésének egyik fontos eszköze a zene, a mozgás, a dramatikus interakció és az alkotás. 81

A felmentés bármely formája indokolatlan és megengedhetetlen, a megfelelő eljárások, módszerek, testhelyzetek, eszközök megtalálása hozzásegíti a tanulót az alkotó folyamathoz, valamennyi művészeti területen. Informatika Az informatika tanítása során gyakran szükséges az egyénre szabott, adaptált eszközök (pl. speciális egér, billentyűzetrács, könyök- és csuklótámasz stb.) alkalmazása, gyakran több idő szükséges a számítógép kezelésével kapcsolatos manuális tevékenységek megtanítására és begyakorlására. Esetenként a számítógép kisegítő lehetőségeivel lesz képes a tanuló az önálló használatra (beragadó billentyűk, billentyűszűrés, hangjelzések, egér speciális beállításai, billentyűkombinációk stb.). Az információs-kommunikációs technológiák megismertetése, azoknak a tanulóhoz igazított egyéni használata segítségével, a logikus gondolkodás tudatos fejlesztésével lehetővé válhat az információszerzés, az önálló tanulás, a tanulók életminőségének a javítása. Mozgáskorlátozott tanulók számára az informatika tanítása korábbi időszakban elkezdődhet, különösen indokolt ez abban az esetben, ha a mozgásos akadályozottság miatt a kézírás kivitelezése nehézkes, és indokolt a számítógéppel támogatott írásbeli kommunikáció elsajátíttatása. A magabiztos és pontos számítógép-használat, a számítógép adta lehetőségek kreatív használata a pályaorientációt is befolyásolhatja, a munkába állás feltételét nyújthatja (akár távmunka keretében is), így a dokumentumkészítés, információszerzés témakörök gyakorlati részének elsajátíttatására megfelelő időt kell biztosítani. Életvitel és gyakorlat A műveltségi területen belül olyan ismeretek, tevékenységformák és eszközök használatának megtanítása szükséges, amelyeket a tanuló hasznosítani tud szabadideje eltöltése, pályaválasztása, önálló felnőtt élete, illetve a szűkebb és tágabb környezetébe való beilleszkedés során. Az életkor, illetve a mozgásállapot határozzák meg az eszközök, illetve a praktikus tevékenységformák kiválasztását. Az önállóság kialakítását célzó eszközök (sokszor gyógyászati segédeszközök) használatának elsajátítása során a tanulóknak minden esetben meg kell tanulniuk az eszközök használatán túl azok karbantartását, illetve a velük kapcsolatos higiénés és balesetvédelmi szabályokat. Testnevelés A műveltségi terület alapelvei és céljai, fejlesztési feladatai a mozgáskorlátozott tanuló egyedi mozgásszervi diagnózisától és a klinikai tünetektől, mozgás- és egészségi állapotától, aktuális fejlettségi szintjétől függően, a pedagógiai és egészségügyi habilitációval, rehabilitációval összhangban valósul meg. A mozgásszervi és a pedagógiai rehabilitáció, valamint a testnevelés és sport fejlesztő mozgásprogramjai speciális eljárásainak együttese eredményezi a mozgáskorlátozott tanulók sajátos testkulturális nevelését, a testnevelés és sport műveltségterület tartalmát, tantárgyi anyagát, szervezési formáit. A mozgáskorlátozott tanulók testnevelés óra alóli automatikus felmentése nem indokolt. A testnevelés és sport műveltségi terület keretében szervezett testnevelés tantárgyi órán a tanuló 82

a szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint a tanulóval foglalkozó team (orvos, gyógypedagógus, pedagógus) véleménye alapján vesz részt. A testnevelési órán való részvétel lehet teljes, részleges, a felmentés lehet teljes és átmeneti. Mozgáskorlátozottság esetében a testnevelés tantárgyi óra helyett/mellett biztosítani kell a mozgásnevelési foglalkozásokat. A testnevelés órán való foglalkoztatás a fogyatékosság típusának megfelelő szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus (szomatopedagógus) javaslatai és iránymutatásai szerint, szükség esetén részvételével történik. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció A mozgáskorlátozott tanulók habilitációs, rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulóknak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre.

A beszédfogyatékos tanulókkal kapcsolatos egyes műveltségi területekre vonatkozó különleges szempontok, fejlesztési feladatok Magyar nyelv és irodalom A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A Magyar nyelv és irodalom, a Művészetek, a Testnevelés és sport, valamint az Élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. Művészetek. Testnevelés és sport Mindkét műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció, mozgás-, ritmus-, beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását. A dráma és a tánc kiemelt szerepet kap a rehabilitációs célú feladatok megvalósításában is. Idegen nyelvek A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek – pl. dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek – elsőbbségét szükséges biztosítani. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció A beszédfogyatékos tanuló az iskolai oktatás keretében, annak részeként vesz részt a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek.

83

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulókkal kapcsolatos egyes műveltségi területekre vonatkozó különleges szempontok, fejlesztési feladatok Kiemelten kell kezelni az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az Idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A tehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása a pedagógiai rehabilitációsnak is kiemelt feladata.

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozáshoz, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: matematika, testnevelés és sport, technika, életvitel és gyakorlat, vizuális kultúra. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak,  a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható,

84

 a kiválasztott tankönyvek illetve a tankönyvcsaládok a NAT-hoz, a kerettantervhez és az intézmény pedagógiai programjához, valamint helyi tantervéhez illeszkedjenek, biztosítsák az átjárhatóságot is,  a tananyag feldolgozását segítő módszerekkel oldja meg,  alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy–egy szakaszában,  különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását,  alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására,  legyenek bennük differenciálásra módot adó feladatok, általában is tegyék lehetővé a differenciálást, a fejlesztést,  gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon (tartalom, típus, nehézségi fok),  készültek-e hozzájuk kiegészítő anyagok, tanári kézikönyvek,  legyen jól tagolt,  a lényeg kiemeléssel, aláhúzással, vagy más betűtípussal jelenjen meg,  a témák lezárásaként összefoglalások és ellenőrző kérdések szerepeljenek,  legyen meg a tankönyvek között az elvárható összhang,  törekedni kell az alsó és felső tagozat viszonylatában az azonos szemléletet képviselő, a tananyag egymásra épültségét eredményező tankönyvek, munkafüzetek használatára,  a tantárgyi integráció megvalósításával fektessen hangsúlyt más kompetenciaterületek fejlesztésére is,  legyen alkalmas a tankönyv az önálló ismeretszerzésre, tanulói munkáltatásra, képességfejlesztésre,  tartalmazzon a szemléltetéshez szükséges ábrákat, rajzokat, grafikonokat, szemelvényeket, forrásanyagokat,  legyen tartós és ehhez képest olcsó,  igényes szemléltetőanyaggal rendelkezzen,  elégítse ki a didaktikai követelményeket,  segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését,  rugalmasan kövesse a változásokat (különös tekintettel a szakmai könyvekre),  a tankönyvek kiválasztásánál a kompetencia alapú oktatás megvalósítására olyan tankönyvek választása, melyek illeszkednek a kompetencia alapú oktatás tartalmához, értékeihez,  a tankönyv mérete, súlya, kötése legyen életkorbarát,  a szakmai eszközök kiválasztásának fontos szempontjai: - az ár, - a tartós és jó minőségű használhatóság. Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal.

85

Az iskolai könyvtár állomány bővítése eddig is feladatot jelentett számunkra, s a jövőben is szeretnénk ezt a tevékenységünket folytatni. A kompetencia alapú oktatás eszközeit bővítjük digitális tartalmakkal, olyan iskola cd-kel, melyek tankönyv független digitális tananyaggal rendelkeznek. Taneszközök, tankönyvcsaládok megváltoztatására a pedagógiai program és a helyi tanterv teljesítésének elemző felülvizsgálata során, munkaközösségi döntés nyomán kerülhet sor. A kipróbálás és a folyamatosan megjelenő anyagok ismeretében a változtatás természetesnek tekinthető, de az a célszerű, ha egy gyerek azonos koncepciójú segédletekből tanul, felmenő rendszerben. Ha a segédletekről a használat során kiderül, hogy nem igazán jók, a változtatás kötelességünk. Az iskolában kötelezően kell alkalmazni a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről és a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet előírásait, és annak alapján elkészült tankönyvellátás helyi szabályait. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább 25 %-át tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskolának közzé kell tennie azoknak a tartós tankönyveknek, továbbá segédkönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Az iskolai tankönyvrendelés biztosítja, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékos, három vagy többgyermekes családban élő, továbbá rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az iskolai nevelés-oktatás egységes pedagógiai folyamat, amelyben a Nat műveltségi területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak. Állandó feladatunk minden évfolyamon a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Emellett folyamatos a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása.

2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése történik. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Kialakítjuk bennük a kötelességérzetet, az iskola fegyelmet és figyelmet. Mozgásigényüket kielégítjük, mozgáskultúrájukat, mozgáskoordinációjukat,

86

ritmusérzéküket és hallásukat fejlesztjük, a koncentráció- és a relaxáció képességüket megalapozzuk.

2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamat. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Mozgásigényüket kielégítjük, mozgáskultúrájukat, mozgáskoordinációjukat, ritmusérzéküket és hallásukat fejlesztjük, a koncentráció- és a relaxáció képességüket megalapozzuk. Fontos feladatunk az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.

2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. A kulcskompetenciák fejlesztése, az együttműködési készség mélyítése, a tanulói tudás megalapozása történik ebben a szakaszban. Fokozatosan kialakítjuk az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, az alapvető képességek, készségek elsajátítása, a mentális képességek célirányos fejlesztése, az önálló tanulás és az önművelés alapozása ezeken az évfolyamokon kiemelkedő fontosságú.

2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

87

2.5 Mindennapos testnevelés, testmozgás Az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Alsó tagozaton a heti öt órából heti egy órát a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett tánc sporttevékenységre fordítjuk. Heti két óra kiváltható sportolással iskolai sportkörben, vagy - a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel. A 3-4., illetve 7-8. évfolyam kimenő rendszerben a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 193 § (3) bekezdése alapján heti 3 testnevelés órán, a 2. és 6. évfolyam pedig már heti 5 testnevelés órán vesz részt. Számukra a mindennapos testmozgás az egyéb foglalkozásokon, iskolai sportkörben való sportolással valósul meg.

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Szabadon választható tantárgyaink a következők:  3-8. évfolyam: angol nyelv  1-8. évfolyam: kötelező erkölcstan, illetve a helyette választható egyházi jogi személy által tartott hit- és erkölcstan A következő tanévre vonatkozó tantárgyválasztás az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével történik legkésőbb május 20-ig. Az igazgató legkésőbb június 15-ig értesíti a tanulót, hogy elfogadja-e a tanuló tantárgyválasztását. A tanuló a választott tantárgyat legalább egy tanéven át köteles tanulni. A tanuló és a szülő írásbeli kérelme alapján, különösen indokolt esetben az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló módosítsa tantárgyválasztását a következő évre vonatkozóan. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében ezeket a tanórai foglalkozásokat úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozások lennének. Az iskola jelenleg nem tudja biztosítani a szabad pedagógusválasztás lehetőségét. Amennyiben a választható tantárgyak esetében erre lehetőség nyílik, akkor a diákok megjelölhetik, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére.

88

2.7. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív és fejlesztő formái, írásbeli és szóbeli beszámoltatási formák Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik. Az értékelés a pedagógiai programmal összhangban a tanár joga és kötelessége. Az értékelés: -

fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű, folyamatosságot biztosítson, a kerettantervi, NAT-os, helyi követelményrendszerre épüljön, félelemmentes légkörben történjen.

A tanulók értékelésének általános irányelve, hogy ne legyen lezárt, megbélyegző, közlésének módja nem lehet sértő. Az értékelés legyen segítő, előremutató, ösztönző, személyre szóló, ami helyet kap a tanítás órán és a tanórán kívüli tevékenységben is.

89

Az értékelés funkciói a tanulási folyamat különböző fázisaiban É r t é k e l é s módja a k diagnosztikus t e a z n d u e l t á e s

i

f o l y a m a t

f o l y a m a t a

formatív fejlesztő formáló ösztönző

v é g e

szummatív minősítő

célja

ideje

1. Feltárja az előzetes ismeretek szintjét. 2. Tájékoztat az ismétlés, felzárkóztatás, hiánypótlás mikéntjéről.

1. tanév elején, új téma indításakor 2. iskolaváltáskor 3. tanárváltásnál 4. differenciált csoportbontásnál

1. Kisebb tanítási egységek elsajátítási szintjének felmérése 2. Tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása, javítása 3. Ösztönzés, önkorrekció

Időben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében.

1. A tanulmányi követelményeket figyelembevevő összegzés, záró minősítés 2. Relatív végállapot eredményeinek megállapítása.

formái dolgozat szóbeli felelet év eleji felmérés teszt

1. röpdolgozat, szódolgozat, témaközi dolgozat, teszt, feladatlap 2. szóbeli felelet, hozzászólás 3. osztályfeleltetés 4. kísérletezés 5. manuális munka, rajzok készítése 6. gyakorlat végrehajtása 7. munkafüzeti tevékenység 8. házi dolgozat 9. gyűjtőmunka 10. kiselőadás 11. poszter, plakát, prezentáció készítése 12. mérés Nagyobb tanulmányi 1. témazáró dolgozat egységek lezárásakor 2. szóbeli, írásbeli (tantárgyi témák összefoglaló végén, félévkor, 3. vizsga tanév végén). 4. házi dolgozat 5. mérés 6. év végi felmérés

A tanulmányi munka értékelésének elvei Az értékelés és minősítés gyakorlatát tantárgyanként kell megtervezni, és munkaközösségi szinten kell elfogadni. A szaktanárok a tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a pótlási és javítási lehetőségeket.

90

Az iskolai számonkérés, ellenőrzés célja, hogy a pedagógus, de maga a tanuló is megbizonyosodjon a tananyag elsajátításában elért előrehaladásáról, annak színvonaláról, az esetleges hiányok pótlásának szükségességéről úgy, hogy mindezekről a szülő is kellő tájékoztatást kapjon. A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. Az értékelésnél elsődlegesen figyelembe veendők: a szóbeli, írásbeli ellenőrzés, felmérés, szintfelmérés, órai aktivitás, versenyeken való szereplés, tanórán kívüli tevékenységek. Az iskolai beszámoltatás követelményeit a kerettantervek határozzák meg. Az előzőeknél több ismeret is közölhető, de ellenőrzéskor emiatt nem érheti hátrány a tanulót. Iskolában a tanulók előmenetelének folyamatos értékelése érdekében a heti 1 órás tantárgyakból félévente legalább 3, a többi tantárgyból félévente legalább 5 érdemjegyet kell szereznie. Az órákon nem érdemjeggyel történő megnyilvánulásokat plusz, illetve mínusz pontokkal minősítjük. A házi feladatok és felszerelés hiánya esetén is plusz és mínusz pontokat adunk. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó, egységes, szaktanárok vagy a tankönyvkiadók által összeállított témazáró dolgozatot írnak. A mérőanyag összeállításánál figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit, a sajátos nevelési igényű tanulók haladási ütemét. Alsós évfolyamon napi egy témazáró-felmérő íratható, felsős évfolyamokon legfeljebb kettő. A meg nem írt témazárót pótolni kell. A témazárók jegyei súlyozottan kerülnek beszámításra. Szóbeli felelet után az érdemjegyet indokolja a szaktanár. Az érdemjegyet a tanuló írja be ellenőrzőjébe, és hetente aláíratja szüleivel. Az osztály valamennyi tanulóját az osztályfőnök félévkor az értesítő- és év végén a bizonyítványosztáskor értékeli, a szaktanárok a félévi és év végi lezárás előtt szóban értékelik a tanulókat, rámutatva a javítás módjára, lehetőségeire, feltételeire, az egész osztályt érintő mérések eredményeiről tájékoztatjuk a tanulókat. Az évközben szerzett érdemjegyek, félévi osztályzatok az osztálynaplóba, és a tanuló ellenőrzőjébe kerülnek, az év végi osztályzatokat az osztálynaplóban, a törzslapon és a tanuló bizonyítványában kell rögzíteni. Az osztályozás területén színekkel különböztetjük meg az érdemjegyeket:  piros: témazáró  kék: szóbeli, írásbeli, gyakorlati felelet  zöld: év eleji ismétlő dolgozat  bekarikázott: pluszból és mínuszból adódó érdemjegy Negyedévenként ellenőrző útján értesítjük a bukásra álló tanulók szüleit. A napi beszámoltatás formái: -

szóbeli házi feladat írásbeli házi feladat (Azok a tanulók, akik a házi feladat elkészítését a tanulószobán/tanodában kezdik el, abban az esetben, ha ott nem végeznek, kötelesek otthon befejezni.)

91

Felzárkóztatásra szoruló tanulók elbírálása A tanuló lemaradásának többféle oka lehet: – hosszas betegség, tartós gyógykezelés, hiányzás (ekkor a tanuló szaktanári segítséget, korrepetálást kérhet) – tanulási nehézség, illetve pszichés zavar, ekkor a tanulónak habilitációs jellegű terápiás foglalkozást biztosítunk. Ez kiegészülhet szaktantárgyi korrepetálással is. A tartós elmaradás indokolttá teszi az egyéni elbírálást. Ehhez a sajátos nevelési igényű tanulónak joga van, hisz a köznevelési törvény erre lehetőséget ad a szakértői vélemény javaslatának figyelembevételével.

A félévi és év végi záró osztályzatok megállapítása Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten tekinti át. Év végén a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanulók magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógus figyelmét, hogy adjon tájékoztatás ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Minősítés Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés lezárása a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul. A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamokon, félévkor és év végén, a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A második évfolyamon a tanévvégi és a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

92

Értékelési elvek és formák az alsó tagozaton Az első négy évfolyamon a tanulási folyamat egészében kiemelten fontos a fejlesztő értékelés. Az értékelés alapja a pozitív megerősítés, a folyamatos, jóindulatú visszajelzés, a motiváció erősítése a munkavégzésre. A tanító folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók fejlődését, személyre szóló értékelést nyújt a fejlődés üteméről, az egyéni teljesítményről. Segítséget nyújt a továbbhaladáshoz, a hiányosságok pótlásához, rendszeres tanulásra ösztönöz. Az értékelés célja a helyes értékrend közvetítése, az elvárások megértése, a pontos munkavégzés igényének kialakítása. A helyes értékelés segíti a tanulók önértékelésének kialakítását, fejlesztését. A kisiskolások értékelésének alapelve a tapintat és a türelem. Az értékelés igazodjon a gyakorlás során alkalmazott tevékenységekhez. A számonkérés igazodjon az életkori sajátosságokhoz, legyen változatos. A folyamatos szóbeli értékelés mellett szükséges az írásbeli értékelés is. A fejlesztés csakis akkor lehet eredményes, ha az írásbeli munkák javítása azonnal megtörténik. Az értékelés elsődlegesen a pedagógus feladata, de lehetőséget kell teremteni arra is, hogy a tanulók értékeljék önmaguk valamint társaik munkáját. A folyamatos szóbeli és írásbeli értékelések jelentik félévi és tanév végi minősítő értékelések alapját. A fejlesztési ciklusok végén a tanulói teljesítmények érdemjegyekkel történő értékeléséhez támpontot jelentenek a fejlesztés várt eredményeinek meghatározása a kerettantervben. A tanév eleji diagnosztikus felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában. Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről. A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét és minőségét.

Értékelési elvek és formák a felső tagozaton A felső tagozaton az értékelés kettős céljának megfelelően mindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív értékelés között. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek. A szóbeli formák: –

feleletek,

–

hozzászólások,

–

a tananyag feldolgozását segítő jó kérdések, önálló gondolatok,

–

kiselőadások stb.

Az írásbeli formák: 93

– a tankönyv, munkafüzet feladatainak értékelése, – feladatlapok értékelése, – tesztek, dolgozatok osztályozása, – témaközi, témazáró javítása, értékelése, – feladatgyűjtemények válogatott feladatainak megoldása, – iskolai és házi dolgozatok, – – – – –

rajzok készítése, munkafüzeti tevékenység, gyűjtőmunka elismerése, poszter, plakát, prezentáció készítése előre megadott szempontok szerint, önálló (tanórán kívüli) megfigyelések, adatgyűjtések, “kutatások” megbeszélése, minősítése,

– kiselőadások tartása

Egyes tantárgyak sajátos értékelési elvei, formái Ének-zene Az ének-zene órákon az értékelés célja a tanulók erőfeszítéseinek jutalmazása,- a bátorítás és motiválás. Az értékelés akkor látja el hatékonyan motiváló, fejlesztő funkcióját, ha személyre szabott. Ezt folyamatos megfigyelés alapján, a jó teljesítmény megerősítésével érhetjük el. A tanulókat mindig egyéni előrehaladásukhoz viszonyítva értékeljük, ezzel mintát adunk az önértékeléshez és mások értékeléséhez. Az intonációs problémákkal küzdő gyerekek segítő, formáló értékelésére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Őket csoportban közösségi éneklésbe vonjuk be, mely során megfigyelhető a memoriter szöveg tudása, a ritmus és dallam egységes megszólaltatása. A legapróbb dicséret is fokozhatja a tanulók zenei fejlődését, további előmenetelét és lelkesedését. Az értékelés az ének-zene órákon: 

Részvétel a közös éneklésben és játékban, órai aktivitás.



A tanult dalok ismerete, szövegtudás, a dallam és a ritmus egységes megszólaltatása.



A közös éneklés szabályainak megtartása, a dalok hangulatának megfelelő előadásmód.



A tanult zenei elemek felismerése, reprodukálása.



Az írásbeli munkák önálló megoldása.



A megtapasztalt hangszínek felismerése. (tárgyi, környezeti, emberi hangszínek, hangszerek)



A zenehallgatások során megfogalmazott észrevételek, egyéni vélemények.

94

Testnevelés A testnevelés órákon az értékelés alapvető célja a gyermek egészséges életmódjának fejlesztése, önbizalmának gyarapítása, a sporthoz fűződő pozitív attitűdbázisának kialakítása. Figyelembe kell venni a gyermek egyéni képességét, motiváltságát, fejlődési folyamatát. A tanult mozgásformákat legyen képes alkalmazni új, megváltozott helyzetekben, társas és csoportos viszonylatokban. A kezdetektől nagy hangsúlyt kell fektetni a megjelenítésre, a végrehajtás minőségére, mert ezek kinyilvánítása kiváltja és fokozza a testnevelés iránti érdeklődést. Az értékelés alapja, szempontjai: – – – – – – – –

Aktív részvétel az órákon A szabályok pontos ismerete és betartása A természetes mozgásformákhoz kapcsolódó fogalmak ismerete Alapvető rendszabályok legfontosabb veszélyforrásainak, balesetvédelmi szempontjainak ismerete és betartása Fegyelmezett gyakorlás, odafigyelés a társakra Célszerű eszközhasználat A feladat végrehajtások pontossága, célszerűsége, biztonságra törekvés Sportszerű viselkedés jellemzőinek ismerete

Technika életvitel és gyakorlat, vizuális kultúra A technika és vizuális kultúra órákon az értékelés legfőbb célja, hogy a tanulókat hozzásegítse a körülötte lévő világ jelenségeinek, művészeti alkotásainak mélyebb megértéséhez. Legyen képes ezeket munkáiban megjeleníteni és tartalmát szóban bemutatni. Figyelembe vesszük a gyerek egyéni képességeit, motiváltságát és értékelésünk akkor lesz fejlesztő jellegű, ha egyénre szabott. A munkafolyamat során fejlesztjük a gyerek önértékelését a mások munkájának megfigyelésével és a saját produktumok fejlesztési lehetőségeinek megbeszélésével. Ennek a munkának az alapja a folyamatos megfigyelés, melyet a jó teljesítmény megerősítésével érhetünk el. Cél a problémamegoldó képesség fejlesztése, mely az értékelésben úgy nyilvánul meg, hogy legyen képes a tanuló az egyéni feladatmegoldástól eljutni a projektmunkákban való együttműködésig. Legyen képes az információs csatornák közti tudatos választásra, s tudja megindokolni a döntését. A manuális készségek terén küzdő gyermekeket egyéni segítségnyújtással, személyre szabott tanácsokkal fejlesztjük. Alapvetően kétféle teljesítményt értékelünk: – manuális – intellektuális. A manuális alatt a “kétkezi” alkotómunkát értjük. Az intellektuális pedig a megismerést kísérő verbálisan megfogalmazott tudást, munkát jelenti. Mindkettő nagyon fontos eleme a teljesítménynek, tehát értékelésnél szem előtt tartandó! A manuális teljesítmény 95

(=alkotómunka) esetében a manipulációs képességet, kitartást, érzékelési-észlelési fogékonyságot, az esztétikai ítélőképességet értékeljük. Az intellektuális teljesítmény értékelésekor elsősorban a kreativitást, ötletességet, eszközgazdagságot vizsgáljuk. Az érdemjegy a kétféle teljesítmény közös értékét fejezi ki. Az értékelés alapja, szempontjai: – – – – – – –

Részvétel a tervezési folyamatban. A munkafolyamatok fázisainak betartására való igény. A munkához való hozzáállás, motiváltság. A fantázia, kreativitás megjelenése az egyéni munkákban. A tanult fogalmak pontos ismerete és alkalmazása. Tudatos tájékozottság a média világában. Törekedjen a munkadarab esztétikus elkészítésére.

Erkölcstan Az erkölcstan tantárgy értékelésének módja is eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől. Az osztályozás nélküli értékelés fontos területe lehet a kívánatos magatartási értékek rendszeres megerősítése – szóban vagy bármilyen egyéb formában – egyrészt a pedagógus, másrészt a társak és a közösség részéről. Az ilyen típusú visszajelzések befogadására jó keretet nyújthatna a tanulói portfólió. Osztályzattal is értékelhető az egyéni vagy közös feladatokban való részvétel, illetve egy-egy konkrét tevékenység. Soha nem irányulhat viszont az értékelés azoknak a személyes vélekedéseknek a minősítésére vagy osztályozására, amelyek értékközpontú kialakítása a tantárgy lényegi funkciója. A számonkérés formái változatosak és az életkornak megfelelőek legyenek. Fontos szerepet kap az egyéni és a csoportos önértékelés. Az értékelés formái: beszélgetés, csoportos tevékenységek, kooperációs munkák, munkalapok feladatainak értékelése, tesztek, rajzok, gyűjtőmunka, plakát, poszter, prezentáció készítése megadott témákban, egyeztetett szempontok alapján.

2.8 Projektmunka (Projektarbeit) A projekttanítás a legközismertebb forma a nyitott oktatási formák közül. Az iskolai projektek megvalósítása nagyon gondos tervezést és pontos kivitelezést kíván úgy a diákoktól, mint a tanároktól. Első lépésként meg kell határozni a konkrét célt, olyat kell kitűzni, amellyel az iskolán és tantárgyakon túlmutató, a gyakorlatban hasznosítható ismeretekre tehetnek szert a tanulók. Az átfogó téma kiválasztása is az iskola vezetésének, tantestületének és diákjainak közös döntése kell, hogy legyen. Természetesen lehet kisebb méretű, osztály szintű projektben is gondolkodni, ebben az esetben is az osztály egészét (diákok, tanárok) érinti a döntés. A témán belüli egységek konkretizálása már az egyes munkacsoportok dolga (ez a második lépés), ők határozzák el, hogy mivel szeretnének foglalkozni. A csoportok kialakításánál a tanárnak irányító szerepe van annyiban, hogy kreatív és kevésbé kreatív, jó és gyengébb, gyorsabb és lassúbb stb. gyerekek kerüljenek egy munkacsoportba. Arra ügyelnie kell azonban, hogy akarjanak együtt dolgozni, ráerőltetni senkit sem lehet senkire, mert az az eredmény rovására fog menni. A harmadik lépcső a választott témákhoz kapcsolódó konkrét lépések, munkafolyamatok megtervezése, az ezekhez kapcsolódó feladatok elosztása, ami 96

egyúttal a felelősök meghatározását is jelenti. A leghosszabb a negyedik fázis, a kivitelezés, a feladatok megoldása. Ekkor lép ki a projekt az iskola falain túlra, hogy az ötödik szakaszban, az eredmények összegzésénél és feldolgozásánál újra visszatérjen. Az utolsó lépés, az eredmények bemutatása nagyon fontos momentum. A projektmunka lényegi kritériuma egy konkrét, használható tapasztalat megszerzése, amelyet valamilyen formában a nyilvánosságnak be kell mutatni. Ez lehet újság, színdarab, filmfelvétel, egy műalkotás, kiállítás stb. Iskolánkban törekszünk arra, hogy a projektek elsősorban nemzetiségi témájúak legyenek, s évente legalább egy projektet kivitelezzünk.

2.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Európai Uniós elvárás a közoktatás területén is a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. A köznevelési intézmények fogadókészségénél érvényesülnie kell: 

a megkülönböztetés tilalmának, az egyenlő bánásmódnak,



az emberi méltóság tiszteletben tartásának,



a társadalmi szolidaritásnak.

Az esélyegyenlőség biztosításának területe kiterjed: 

a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer kiépítésére,



az érintett szakemberek képzésére,



a hátrányos szervezésére,



a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére,



az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó központok igénybevételére,



területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok társadalompolitikai kezelésére.

helyzetű

csoportok

tagjainak

közvélemény-formáló

programok

Általános célok Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a: –

diszkriminációmentesség,

–

szegregációmentesség, 97

–

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása,

–

minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása és

–

az integráció biztosítása.

Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, a támogató lépések, a szolgáltatások megvalósítását az iskolánkba járó hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, az intézmény valamennyi tevékenysége során: -

a beiratkozásnál, felvételinél

-

a tanításban, az ismeretközvetítésben

-

a gyerekek egyéni fejlesztésében

-

az értékelés gyakorlatában

-

a tanulói előmenetelben

-

a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában

-

a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

-

a továbbtanulásban, pályaorientációban

-

a humánerőforrás-fejlesztésben, a pedagógusok szakmai továbbképzésében

-

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Iskolánk programjainak széles kínálatából mindenki megtalálhatja, amit szeretne. Ezeken a programokon keresztül sikerélményhez tudjuk juttatni azon SNI, BTM, HH és HHH tanulóinkat is, akik tanulmányi munkájukban segítségre szorulnak. Esélyegyenlőségük előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket.

Intézkedéseink Szakmai téren: 

Tehetséggondozás, korrepetálások/



A tehetséggondozás érdekében a tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő tanulók elismerése



Német nemzetiségi nyelvoktatás csoportbontással



Angol fakultatív nyelvoktatás



Informatika oktatás 4-8.osztályig csoportbontással



Az SNI gyermekek integrált általános iskolai nevelésének és oktatásának biztosítása - logopédus, gyógypedagógus, gyógytornász igénybevétele

felzárkóztatás

/szakkörök,

versenyek,

98



Ifjúságvédelmi feladatok és felelős munkatársak összehangolása, szervezése



Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának iskolarendszerben tartása, az integráció megvalósítása



A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minél nagyobb arányban történő bevonása az „Útravaló” programba



Zene-, képzőművészet, dráma oktatás lehetőségének biztosítása



Sportolási lehetőségek biztosítása



Pályaorientációs tevékenység működtetése



Tanulószobai foglalkozás szervezése



Nyári táborok szervezése



Partnerség-építés és kapcsolattartás a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel

segítése,

Személyi fejlesztés terén: 

A pedagógus továbbképzési tervekben integrációra érzékenyítő képzések támogatása



Közös továbbképzések szervezése pedagógusok számára



Speciális szakmai tudás megszerzésének támogatása (nyelv, informatika, tehetséggondozó, logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő)

Tárgyi feltételek terén: 

Akadálymentesítés az intézményben



Játszókertek folyamatos fölújítása, karbantartása



Intézmény folyamatos karbantartása



A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések biztosítása, az elhasznált, elvavult eszközök folyamatos cseréje



Játékok, bútorok felújítása, pótlása



Képességfejlesztő eszközök beszerzése



Az informatikai hálózat, számítógépek folyamatos fejlesztése

Kötelezettségek és felelősség Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek ismerjék a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden 99

ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A nevelőtestület minden tagjának felelőssége, hogy az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

2.10 Az otthoni felkészüléshez meghatározásának elvei és korlátai

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

Oktatásunk eredményessége érdekében szem előtt kell tartanunk és a tanulókban és szüleikben egyaránt tudatosítanunk kell, hogy a tanulók otthoni munkája az írásbeli és szóbeli házi feladatok szerves folytatásai a tanórai munkának. A házi feladatok célja különböző lehet: -

Az alapfogalmak, alapismeretek, összefüggések gyakoroltatása.

-

A tanult ismeretek önálló feladatmegoldásban történő alkalmazása.

-

Az órán feldolgozásra kerülő témákhoz szükséges alapismeretek feleleveníttetése (ismétlés, tankönyvhasználat).

A házi feladat szükségességének indoklása: -

Könnyíti a tantárgyi anyagok tananyagának az elsajátítását.

-

Segítség a tanórai munkához.

-

Fejleszti az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó alapkészségek fejlődését.

-

Általa fejlődik a tanulók feladat, problémamegoldó képessége.

-

Motiváló hatású.

-

Bővíti a tananyaghoz kapcsolódó információkat (könyvtár, internethasználat).

-

Hozzájárul az önművelés igényének a kialakulásához.

-

Elősegíti a tanulók teljesítmény javulását.

-

A pontosság, kötelességtudat, a rendszeres és önálló munkavégzés fejlesztését szolgálja.

-

Segíti a leszakadó, alulteljesítő tanulók felzárkózását.

-

Hozzájárul a tanulási technikák kiépítéséhez.

-

Kialakítja az önálló ismeretszerzés, tanulás eszközeinek a megismerését. 100

-

Segíti a tehetséggondozást.

Az írásbeli és szóbeli feladatok arányát az egyes tantárgyak követelményrendszere határozza meg. Ezeket az arányokat az azonos tantárgyat tanító szaktanárok hangolják össze, figyelembe véve az egyes tantárgyak specialitásait. Valamennyi pedagógus a feladatok meghatározását a következők szerint végzi: -

Mivel az otthoni feladatok célja a gyakorlás, elmélyítés, ezért kötelező házi feladatot csak olyan anyagrészből adunk, amelyet a tanítási órán feldolgoztunk. A tanuló legyen képes a tanítási órán megbeszélt ismeretek, megoldott feladatok áttekintése után házi feladatát önállóan elkészíteni.

-

Nem kötelező (differenciált) házi feladat adható, ezzel segítjük a versenyekre, való felkészülést.

-

Az írásbeli házi feladatok ellenőrzését, megbeszélését a következő órán elvégezzük.

-

A hétvégi pihenőnapokra, szorgalmi időben biztosított szabadnapokra, szünetekre csak annyi kötelező írásbeli és szóbeli házi feladatot adunk, mint az egyes tanítási napokra.

A házi feladattal, otthoni munkával szemben támasztott követelmények: -

A szülőknek joguk van tanácsot kapniuk abban, hogyan nyújtsanak segítséget gyermeküknek az otthoni munkában.

-

A tanulóknak joguk van a házi feladat elkészítéséhez szükséges tanári útmutatáshoz.

-

A házi feladatot mindig ellenőrzi, megbeszéli a diákokkal a pedagógus.

-

A szorgalmi házi feladatot a tanár jutalmazhatja (piros pont, osztályzat, stb.)

-

A feladat vegye figyelembe az életkori sajátosságokat.

A házi feladatok célját (és az osztályt) ismerve kell megtalálnunk azt a módszert és helyes arányt, amelyet követnünk kell, de vannak általános elvek, amelyeket minden pedagógusnak be kell tartani: 1. A kijelölt házi feladatokhoz adjunk útmutatást, segítséget (figyelembe véve a csoport képességét). 2. A házi feladatok ellenőrzésére, a felmerülő problémákra, ötletekre időt kell szánni. 3. A házi feladatok megoldását értékelni kell. Így azok a tanulók, akik becsületesen megoldják a házi feladatot, sikerélményhez, elismeréshez jutnak. 4. Tudatosítani, és következetesen alkalmazni kell valamilyen szankciót, ha a tanuló nem készít házi feladatot. 5. A megtanulandó elméleti anyagot egyértelműen ki kell jelölni a diákok számára, mert lexikális tudás nélkül nem tudják a feladatokat megoldani.

101

A házi feladatok jellege is különböző, melyek kijelölése során az alábbi irányelveket tartjuk fontosnak: 1.Szóbeli házi feladat: A tanórákon már jól kidolgozott, rögzített fogalmak megtanulását, és azoknak a kapcsolódó anyagrészeknél való helyes használatát várjuk el tanulóinktól. Az otthoni tanulásban segédeszközként használhatóak a tankönyvek, órai vázlatok. 2. Írásbeli házi feladat: A tantárgyak jellegéhez kapcsolódóan sokszínűen és pontosan kell meghatározni az írásbeli feladatokat. 3. Házi dolgozat: Hosszabb időszakra sokszínűen meghatározott, átfogó kidolgozást igénylő feladat, amely a tanulók önálló munkáján alapul. 4. Kiselőadás: A tanár által meghatározott témákból fakultatív jelleggel a tanulók kiselőadással készülhetnek, melyet a felkészültség színvonalának, előadásmódjának megfelelően értékelünk. 5. Gyűjtőmunkák: Gyűjtemények, tabló, prezentáció készítése, az egyik legkreatívabb pluszmunkát igényli tanulóinktól. Szorgalmukat igényes munkáik leadásakor mindig pozitívan értékeljük. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai:  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 30-40 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (tanulószoba) ideje nem lehet több 2,5 óránál.

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az 1-2. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, a matematika, valamint a német nemzetiségi nyelv és irodalom, a népismeret tantárgyakat; az informatikát és a technikát nagy létszámú osztály esetén bontjuk a számítástechnika és a technika szaktanterem kapacitását figyelembe véve. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, hogy a tanulók a gyakorlati foglalkozásokon önálló munkát tudjanak végezni. Nemzetiségi iskolaként kötelességünk felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől 1. és 5. évfolyamon azoknál az osztályoknál is csoportbontást alkalmazni német nemzetiségi nyelv és irodalomból és népismeretből, amelyekben a létszám eléri az Nkt. által meghatározott átlaglétszámot. 102

Fölfogásunk szerint mindenki tehetséges valamely területen, ezért minden gyermek számára sokfajta tevékenységet, tanulási-fejlődési lehetőséget kell biztosítani. El akarjuk kerülni a gyermekek túlzott szellemi megterhelését, mert óhatatlanul félelmet, szorongást, tanulástól való menekülést eredményez. A gyermekek csoportokban tanulnak. Az egyes csoportokba az alsó tagozaton, illetve a német nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint népismeret órán aszerint kerülnek, hogy melyik tevékenységet milyen gyorsan képesek tanulni, milyen nehézségű feladatokat tudnak megoldani. A pedagógusok a lassabban haladókkal többet foglalkoznak. A csoportba sorolás nem egész évre szól. Ha egy gyermek évközben gyorsabban fejlődik, átkerül egy gyorsabban haladó csoportba. Ha betegség miatt sokat hiányzott, egy időre a lassabban haladó csoportban kerül. Nem kell kétségbe esni, ha gyermek lassúbb tempóban halad, hiszen minden gyermek jól fejleszthető! A lassúbb fejlődés néhány hónap alatt felgyorsulhat.

2.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet kimondja, hogy az iskoláknak valamennyi évfolyamára kiterjedően a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével meg kell szervezni a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. Iskolánkban e mérést a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. Az első osztályosok mérésére egy alkalommal kerítünk sort májusban. A méréseket az Oktatási Minisztérium által készített „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című kiadvány alapján végezzük, mely eredményeket minősítjük és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzuk. A kapott eredményeket a vizsgálatot végző pedagógusok tanulónként és évfolyamonként rögzítik, közösen elemzik, és meghatározzák a tanulók fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. A méréssel fő célunk az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Felmérések: 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: Helyből távolugrás A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögött oldalterpeszbe áll (a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd (páros karlendítéssel előre) – páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. A mozgásban résztvevő főbb izmok: 103

Nagyon komplex mozgás, szinte minden izom dolgozik. 1. fázis: elrugaszkodás négyfejű combizom; combhajlítók: félig inas, félig hártyás, kétfejű combizom; háromfejű lábszárizom. A mozgásban résztvevő egyéb izmok: nagy mellizom, mély hátizom, hasizmok, nagy farizom. 2. fázis: légmunka delta izom; csuklyás izom; elülső fűrészizom; nagy farizom; hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom; háromfejű lábszár izom. 3. fázis: talajfogás combhajlítók: féliginas, félig hártyás, kétfejű combizom; nagy farizom; háromfejű lábszár izom; négyfejű combizom. 2. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése: Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig Maximális időtartam: nők 1,5 perc, férfiak 3 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik – a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar alátámasztási felületre merőleges. Feladat: A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást – és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás – és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végzendő. A mozgásban résztvevő főbb izmok nagy mellizom; nagy farizmok; háromfejű karizom; delta izom; hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom. 3. A hátizmok erő-állóképességének mérése: Hason-fekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan, kifáradásig Maximális időtartam: 4 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani! Feladat: 104

1. ütem: törzs – és tarkóra tett karemelés (hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hasonfekvés után újabb törzsemelés következik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. A mozgásban résztevő főbb izmok: mélyhátizmok: hosszú hátizom, külsőoldali csípőbordaizom; kis- és nagy rombuszizom; csuklyás izom (főleg a középső része); nagy farizom; elülső fűrészizom. Hosszú erőkarral erőteljesebb a trapézizom alsó és a mélyhátizmok ágyéki szakaszának munkája. 4. A hasizmok erő-állóképességének mérése: visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig

Hanyattfekvésből

felülés

és

Maximális időtartam: 4 perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai fülkagyló mögött támaszkodnak. Feladat: a vizsgálta személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. A mozgásban részvevő főbb izmok: főként az egyenes hasizom felső szakasza dolgozik, de a többi hasizom is besegít. Hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom.

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez. 1. osztály (7 éves korúak) Pontérték

Helyből távolugrás lábbal (m)

Hanyatt-fekvésből páros felülés (db)

Karhajlítás nyújtás (db)

F. Mérey Ildikó és

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)

105

lány

fiú

lány

fiú

1

0,97

1,00

20

2

1,00

1,03

3

1,03

4

lány

fiú

lány

fiú

25

2

16

20

25

30

4

20

24

1,06

30

35

1

6

24

28

1,06

1,09

35

40

2

8

28

32

5

1,09

1,12

40

45

3

10

32

36

6

1,12

1,15

45

50

4

12

36

40

7

1,15

1,18

50

55

5

14

40

44

8

1,18

1,21

55

60

6

16

44

48

9

1,21

1,24

60

65

7

18

48

52

10

1,24

1,27

65

70

8

20

52

56

11

1,27

1,30

70

75

9

22

56

60

12

1,30

1,33

75

80

10

24

60

64

13

1,33

1,36

80

85

11

26

64

68

14

1,36

1,39

85

90

12

28

68

72

15

1,39

1,42

16

1,42

1,45

17

1,45

1,48

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez. 2. osztály (8 éves korúak)

F. Mérey

Ildikó Pontérték

Helyből távolugrás Hanyatt-fekvésből Karhajlítás páros lábbal (m) felülés (db) nyújtás (db) lány

fiú

lány

fiú

1

1,08

1,10

23

28

2

1,11

1,13

28

33

3

1,14

1,16

33

4

1,17

1,19

5

1,20

6

lány

és

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)

fiú

lány

fiú

4

19

22

1

6

23

26

38

2

8

27

30

38

43

3

10

31

34

1,22

43

48

4

12

35

38

1,23

1,25

48

53

5

14

39

42

7

1,26

1,28

53

58

6

16

43

46

8

1,29

1,31

58

63

7

18

47

50 106

9

1,32

1,34

63

68

8

20

51

54

10

1,35

1,37

68

73

9

22

55

58

11

1,38

1,40

73

78

10

24

59

62

12

1,41

1,43

78

83

11

26

63

66

13

1,44

1,46

83

88

12

28

67

70

14

1,47

1,49

88

93

13

30

71

74

15

1,50

1,52

16

1,53

1,55

17

1,56

1,58

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez. 3. osztály (9éves korúak) Pontérték

F. Mérey Ildikó

Helyből távolugrás Hanyatt-fekvésből Karhajlítás páros lábbal (m) felülés (db) nyújtás (db)

és

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

1

1,17

1,23

26

31

1

6

21

24

2

1,20

1,26

31

36

2

8

25

28

3

1,23

1,29

36

41

3

10

29

32

4

1,26

1,32

41

46

4

12

33

36

5

1,29

1,35

46

51

5

14

37

40

6

1,32

1,38

51

56

6

16

41

44

7

1,35

1,41

56

61

7

18

45

48

8

1,38

1,44

61

66

8

20

49

52

9

1,41

1,47

66

71

9

22

53

56

10

1,44

1,50

71

76

10

24

57

60

11

1,47

1,53

76

81

11

26

61

64

12

1,50

1,56

81

86

12

28

65

68

13

1,53

1,59

86

91

13

30

69

72

14

1,56

1,62

91

96

14

32

73

76

15

1,59

1,65

16

1,62

1,68

17

1,65

1,71

107

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez. 4. osztály (10 éves korúak) Pontérték

F. Mérey Ildikó

Helyből távolugrás Hanyatt-fekvésből Karhajlítás páros lábbal (m) felülés (db) nyújtás (db)

és

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

1

1,24

1,34

29

33

2

8

22

26

2

1,27

1,37

34

38

3

10

26

30

3

1,30

1,40

39

43

4

12

30

34

4

1,33

1,43

44

48

5

14

34

38

5

1,36

1,46

49

53

6

16

38

42

6

1,39

1,49

54

58

7

18

42

46

7

1,42

1,52

59

63

8

20

46

50

8

1,45

1,55

64

68

9

22

50

54

9

1,48

1,58

69

73

10

24

54

58

10

1,51

1,61

74

78

11

26

58

62

11

1,54

1,64

79

83

12

28

62

66

12

1,57

1,67

84

88

13

30

66

70

13

1,60

1,70

89

93

14

32

70

74

14

1,63

1,73

94

98

15

74

78

15

1,66

1,76

16

1,69

1,79

17

1,72

1,82

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez. 5. osztály (11 éves korúak) Pontérték

F. Mérey Ildikó

Helyből távolugrás Hanyatt-fekvésből Karhajlítás páros lábbal (m) felülés (db) nyújtás (db)

és

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

1

1,31

1,45

31

35

3

10

24

28

2

1,34

1,48

36

40

4

12

28

32

3

1,37

1,51

41

45

5

14

32

36 108

4

1,40

1,54

46

50

6

16

36

40

5

1,43

1,57

51

55

7

18

40

44

6

1,45

1,60

56

60

8

20

44

48

7

1,48

1,63

61

65

9

22

48

52

8

1,51

1,66

66

70

10

24

52

56

9

1,54

1,69

71

75

11

26

56

60

10

1,57

1,72

76

80

12

28

60

64

11

1,60

1,75

81

85

13

30

64

68

12

1,63

1,78

86

90

14

32

68

72

13

1,66

1,81

91

95

15

34

72

76

14

1,69

1,84

96

100

16

36

76

80

15

1,72

1,87

16

1,76

1,90

17

1,80

1,93

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez. 6. osztály (12 éves korúak) Pontérték

F. Mérey Ildikó

Helyből távolugrás Hanyatt-fekvésből Karhajlítás páros lábbal (m) felülés (db) nyújtás (db)

és

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

1

1,38

1,55

33

37

4

12

28

30

2

1,41

1,58

38

42

5

14

32

34

3

1,44

1,61

43

47

6

16

36

38

4

1,47

1,64

48

52

7

18

40

42

5

1,50

1,67

53

57

8

20

44

46

6

1,53

1,70

58

62

9

22

48

50

7

1,56

1,73

63

67

10

24

52

54

8

1,59

1,76

68

72

11

26

56

58

9

1,62

1,79

73

77

12

28

60

62

10

1,65

1,82

78

82

13

30

64

66

11

1,68

1,85

83

87

14

32

68

70

12

1,71

1,88

88

92

15

34

72

74

13

1,74

1,91

93

97

16

36

76

78 109

14

1,77

1,94

15

1,80

1,97

16

1,83

2,00

17

1,86

2,03

98

102

17

38

80

82

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez. 7. osztály (13 éves korúak)

F. Mérey

Ildikó

Pontérték

Helyből távolugrás Hanyatt-fekvésből Karhajlítás páros lábbal (m) felülés (db) nyújtás(db)

és

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

1

1,43

1,64

35

39

5

14

30

32

2

1,45

1,67

40

44

6

16

34

36

3

1,48

1,70

45

49

7

18

38

40

4

1,51

1,73

50

54

8

20

42

44

5

1,54

1,76

55

59

9

22

46

48

6

1,57

1,79

60

64

10

24

50

52

7

1,60

1,82

65

69

11

26

54

56

8

1,63

1,85

70

74

12

28

58

60

9

1,66

1,88

75

79

13

30

62

64

10

1,69

1,91

80

84

14

32

66

68

11

1,72

1,94

85

89

15

34

70

72

12

1,75

1,97

90

94

16

36

74

76

13

1,78

2,00

95

99

17

38

78

80

14

1,81

2,03

100

104

18

40

82

84

15

1,84

2,06

16

1,87

2,09

17

1,91

2,12

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez. 8. osztály (14 éves korúak)

F. Mérey Ildikó

110

Pontérték

Helyből távolugrás Hanyatt-fekvésből Karhajlítás páros lábbal (m) felülés (db) nyújtás (db)

és

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

1

1,47

1,72

37

41

6

16

32

34

2

1,50

1,75

42

46

7

18

36

38

3

1,53

1,78

47

51

8

20

40

42

4

1,56

1,81

52

56

9

22

44

46

5

1,59

1,84

57

61

10

24

48

50

6

1,62

1,87

62

66

11

26

50

54

7

1,65

1,90

67

71

12

28

54

58

8

1,68

1,93

72

76

13

30

58

62

9

1,71

1,96

77

81

14

32

64

66

10

1,74

1,99

82

86

15

34

68

70

11

1,77

2,02

87

91

16

36

12

1,80

2,05

92

96

17

38

13

1,83

2,08

97

101

18

40

14

1,86

2,11

102

106

19

42

15

1,89

2,14

16

1,92

2,17

17

1,95

2,20

18

2,11

2,36

A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészség megőrzéshez „szükséges”, illetve „kell” értéket jelzi! 5. Alap-állóképesség mérése: 2000 méter síkfutás A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a rajtvonal mögött álló rajthelyzet. Feladat: 2000 méter távolság megtétele időre. Értékelés: a célvonalon való áthaladás zárja az időmérést (perc, másodpercméréssel).

2000 m síkfutás (perc, mp). Hungarofit pontérték táblázat: 7-16 éves korú lányok számára.

111

F. Mérey Ildikó Pont- 7 érték éves

8

9

10

11

12

13

14

15

16

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

1

21' 03

20' 20

19' 50

18' 45

18' 28

18' 11

18' 03

17' 55

17' 47

17' 39

2

20' 41

20' 00

19' 31

18' 19

18' 11

17' 55

17' 47

17' 39

17' 31

17' 23

3

20' 20

19' 40

19' 12

18' 03

17' 55

17' 39

17' 31

17' 23

17' 16

17' 01

4

20' 00

19' 21

18' 54

17' 47

17' 39

17' 23

17' 16

17' 01

16' 54

16' 47

5

19' 40

19' 03

18' 36

17' 31

17' 23

17' 01

16' 54

16' 47

16' 40

16' 33

6

19' 21

18' 45

18' 11

17' 16

17' 01

16' 47

16' 40

16' 33

16' 26

16' 20

7

19' 03

18' 19

17' 55

17' 01

16' 47

16' 33

16' 26

16' 20

16' 13

16' 06

8

18' 45

18' 03

17' 39

16' 47

16' 33

16' 20

16' 13

16' 06

16' 00

15' 54

9

18' 19

17' 47

17' 23

16' 26

16' 20

16' 06

16' 00

15' 54

15' 47

15' 41

10

18' 03

17' 31

17' 01

16' 13

16' 06

15' 54

15' 47

15' 41

15' 35

15' 23

11

17' 47

17' 16

16' 47

16' 00

15' 54

15' 41

15' 35

15' 23

15' 17

15' 11

12

17' 31

16' 54

16' 33

15' 47

15' 35

15' 23

15' 17

15' 11

15' 06

15' 00

13

17' 16

16' 40

16' 20

15' 35

15' 23

15' 11

15' 06

15' 00

14' 54

14' 49

14

16' 54

16' 26

16' 06

15' 23

15' 11

15' 00

14' 54

14' 49

14' 43

14' 38

15

16' 40

16' 13

15' 54

15' 06

15' 00

14' 49

14' 43

14' 38

14' 33

14' 27

16

16' 26

16' 00

15' 35

14' 54

14' 49

14' 38

14' 33

14' 27

14' 22

14' 17

17

16' 13

15' 47

15' 23

14' 43

14' 38

14' 27

14' 22

14' 17

14' 12

14' 07

18

16' 00

15' 35

15' 11

14' 33

14' 27

14' 17

14' 12

14' 07

14' 02

13' 57

19

15' 47

15' 17

15' 00

14' 22

14' 17

14' 07

14' 02

13' 57

13' 52

13' 48

20

15' 35

15' 06

14' 49

14' 12

14' 07

13' 57

13' 52

13' 48

13' 43

13' 38

21

15' 17

14' 54

14' 38

14' 02

13' 52

13' 48

13' 38

13' 34

13' 29

13' 24

22

15' 06

14' 43

14' 27

13' 52

13' 43

13' 38

13' 29

13' 24

13' 20

13' 16

23

14' 54

14' 33

14' 17

13' 43

13' 34

13' 29

13' 20

13' 16

13' 11

13' 07

24

14' 43

14' 22

14' 07

13' 34

13' 24

13' 20

13' 11

13' 07

13' 03

12' 58

25

14' 33

14' 12

13' 57

13' 24

13' 16

13' 11

13' 03

12' 58

12' 54

12' 50

26

14' 22

14' 02

13' 48

13' 16

13' 07

12' 58

12' 54

12' 50

12' 46

12' 38

27

14' 12

13' 52

13' 38

13' 07

12' 58

12' 50

12' 46

12' 38

12' 34

12' 30

28

14' 02

13' 38

13' 29

12' 54

12' 46

12' 38

12' 34

12' 30

12' 26

12' 22

29

13' 52

13' 29

13' 20

12' 46

12' 38

12' 30

12' 26

12' 22

12' 18

12' 11

30

13' 43

13' 20

13' 11

12' 38

12' 30

12' 22

12' 18

12' 15

12' 07

12' 04

31

13' 34

13' 11

12' 58

12' 30

12' 22

12' 15

12' 11

12' 07

12' 04

11' 56 112

32

13' 24

13' 03

12' 50

12' 18

12' 11

12' 07

12' 04

12' 00

11' 56

11' 53

33

13' 16

12' 54

12' 38

12' 11

12' 04

12' 00

11' 56

11' 53

11' 49

11' 46

34

13' 07

12' 46

12' 30

12' 04

11' 56

11' 49

11' 46

11' 42

11' 39

11' 36

35

12' 54

12' 34

12' 22

11' 56

11' 49

11' 42

11' 39

11' 36

11' 32

11' 29

36

12' 46

12' 26

12' 11

11' 49

11' 42

11' 36

11' 32

11' 29

11' 26

11' 19

37

12' 38

12' 18

12' 04

11' 42

11' 36

11' 29

11' 26

11' 19

11' 16

11' 13

38

12' 30

12' 11

11' 56

11' 36

11' 29

11' 19

11' 16

11' 13

11' 10

11' 07

39

12' 22

12' 04

11' 49

11' 29

11' 19

11' 13

11' 10

11' 07

11' 04

11' 01

40

12' 15

11' 56

11' 42

11' 22

11' 13

11' 07

11' 04

11' 01

10' 58

10' 55

41

12' 07

11' 49

11' 36

11' 16

11' 07

11' 01

10' 58

10' 55

10' 52

10' 49

42

12' 00

11' 39

11' 29

11' 10

11' 01

10' 55

10' 52

10' 49

10' 46

10' 43

43

11' 53

11' 32

11' 22

11' 04

10' 55

10' 49

10' 46

10' 43

10' 40

10' 37

44

11' 46

11' 26

11' 16

10' 58

10' 49

10' 43

10' 40

10' 37

10' 34

10' 32

45

11' 39

11' 19

11' 07

10' 52

10' 43

10' 37

10' 34

10' 32

10' 29

10' 26

46

11' 32

11' 13

11' 01

10' 46

10' 37

10' 32

10' 29

10' 26

10' 23

10' 21

47

11' 26

11' 07

10' 55

10' 37

10' 32

10' 26

10' 23

10' 21

10' 18

10' 15

48

11' 19

11' 01

10' 49

10' 29

10' 26

10' 21

10' 18

10' 15

10' 13

10' 10

49

11' 10

10' 52

10' 43

10' 23

10' 18

10' 13

10' 10

10' 08

10' 05

10' 03

50

11' 01

10' 46

10' 37

10' 18

10' 13

10' 08

10' 05

10' 03

10' 00

9' 58

51

10' 52

10' 40

10' 32

10' 13

10' 08

10' 03

10' 00

9' 58

9' 55

9' 53

52

10' 43

10' 34

10' 26

10' 08

10' 03

9' 58

9' 55

9' 53

9' 50

9' 48

53

10' 37

10' 29

10' 21

10' 03

9' 58

9' 53

9' 50

9' 48

9' 45

9' 43

54

10' 32

10' 21

10' 15

9' 58

9' 53

9' 48

9' 45

9' 43

9' 41

9' 38

55

10' 26

10' 15

10' 10

9' 53

9' 45

9' 43

9' 41

9' 38

9' 36

9' 34

56

10' 21

10' 10

10' 05

9' 48

9' 41

9' 36

9' 34

9' 31

9' 29

9' 27

57

10' 15

10' 05

10' 00

9' 41

9' 36

9' 31

9' 29

9' 27

9' 25

9' 22

58

10' 10

10' 00

9' 53

9' 36

9' 31

9' 27

9' 25

9' 22

9' 20

9' 18

59

10' 05

9' 55

9' 48

9' 31

9' 27

9' 22

9' 20

9' 18

9' 16

9' 14

60

9' 58

9' 50

9' 43

9' 27

9' 22

9' 18

9' 16

9' 14

9' 12

9' 10

61

9' 50

9' 45

9' 38

9' 22

9' 18

9' 14

9' 12

9' 10

9' 08

9' 05

62

9' 43

9' 38

9' 31

9' 16

9' 14

9' 10

9' 08

9' 05

9' 03

9' 01

63

9' 38

9' 34

9' 27

9' 12

9' 08

9' 03

9' 01

8' 59

8' 57

8' 55

64

9' 34

9' 27

9' 20

9' 08

9' 03

8' 59

8' 57

8' 55

8' 53

8' 51

65

9' 29

9' 22

9' 16

9' 03

8' 57

8' 55

8' 53

8' 51

8' 49

8' 47 113

66

9' 25

9' 18

9' 12

8' 59

8' 53

8' 51

8' 49

8' 47

8' 46

8' 44

67

9' 20

9' 14

9' 08

8' 55

8' 49

8' 47

8' 46

8' 44

8' 42

8' 40

68

9' 16

9' 10

9' 03

8' 51

8' 46

8' 44

8' 42

8' 40

8' 38

8' 36

69

9' 12

9' 05

8' 59

8' 47

8' 42

8' 40

8' 38

8' 36

8' 34

8' 32

70

9' 08

9' 01

8' 55

8' 42

8' 38

8' 34

8' 32

8' 31

8' 29

8' 27

71

9' 03

8' 57

8' 51

8' 38

8' 34

8' 31

8' 29

8' 27

8' 25

8' 23

72

8' 59

8' 53

8' 46

8' 34

8' 31

8' 27

8' 25

8' 23

8' 22

8' 20

73

8' 55

8' 47

8' 42

8' 31

8' 27

8' 23

8' 22

8' 20

8' 18

8' 17

74

8' 51

8' 44

8' 38

8' 27

8' 23

8' 20

8' 18

8' 17

8' 15

8' 13

75

8' 47

8' 40

8' 34

8' 23

8' 20

8' 17

8' 15

8' 13

8' 11

8' 10

76

8' 44

8' 36

8' 31

8' 20

8' 17

8' 13

8' 11

8' 10

8' 08

8' 06

77

8' 40

8' 32

8' 27

8' 17

8' 11

8' 08

8' 06

8' 05

8' 03

8' 02

2000 m síkfutás (perc, mp). Hungarofit pontérték táblázat: 7-16 éves korú fiúk számára. F. Mérey Ildikó Pon 7 téves érté k

8

9

10

11

12

13

14

15

16

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

1

20' 20

19' 03

17' 09

16' 33

15' 41

14' 54

14' 22

13' 48

13' 24

13' 07

2

20' 10

18' 45

16' 47

16' 20

15' 29

14' 43

14' 12

13' 38

13' 16

12' 58

3

20' 00

18' 28

16' 33

16' 06

15' 11

14' 33

14' 07

13' 29

13' 07

12' 50

4

19' 40

18' 11

16' 20

15' 54

15' 00

14' 22

13' 52

13' 20

12' 58

12' 42

5

19' 21

17' 55

16' 06

15' 41

14' 49

14' 12

13' 43

13' 11

12' 46

12' 34

6

19' 03

17' 39

15' 54

15' 29

14' 38

14' 07

13' 34

13' 03

12' 38

12' 26

7

18' 45

17' 23

15' 41

15' 11

14' 27

13' 52

13' 24

12' 54

12' 30

12' 18

8

18' 28

17' 09

15' 29

15' 00

14' 17

13' 43

13' 16

12' 46

12' 22

12' 11

9

18' 11

16' 47

15' 11

14' 49

14' 07

13' 34

13' 07

12' 38

12' 15

12' 04

10

17' 55

16' 33

15' 00

14' 38

13' 52

13' 24

12' 58

12' 30

12' 07

11' 56

11

17' 39

16' 20

14' 49

14' 27

13' 43

13' 16

12' 46

12' 22

12' 00

11' 49

12

17' 23

16' 06

14' 38

14' 17

13' 34

13' 07

12' 38

12' 15

11' 49

11' 42

13

17' 09

15' 54

14' 27

14' 07

13' 24

12' 58

12' 30

12' 07

11' 42

11' 36

14

16' 47

15' 41

14' 17

13' 52

13' 16

12' 46

12' 22

12' 00

11' 36

11' 29

15

16' 33

15' 29

14' 07

13' 43

13' 07

12' 38

12' 15

11' 53

11' 29

11' 22 114

16

16' 20

15' 11

13' 52

13' 34

12' 58

12' 30

12' 07

11' 46

11' 22

11' 16

17

16' 06

15' 00

13' 43

13' 24

12' 46

12' 22

12' 00

11' 39

11' 16

11' 07

18

15' 54

14' 49

13' 34

13' 16

12' 38

12' 15

11' 49

11' 32

11' 10

11' 01

19

15' 41

14' 38

13' 24

13' 07

12' 30

12' 07

11' 42

11' 26

11' 01

10' 55

20

15' 29

14' 27

13' 16

12' 58

12' 22

12' 00

11' 36

11' 19

10' 55

10' 49

21

15' 11

14' 17

13' 07

12' 46

12' 15

11' 49

11' 29

11' 10

10' 49

10' 43

22

15' 00

14' 07

12' 58

12' 38

12' 07

11' 42

11' 22

11' 01

10' 43

10' 37

23

14' 49

13' 52

12' 46

12' 30

12' 00

11' 36

11' 16

10' 55

10' 37

10' 32

24

14' 38

13' 43

12' 38

12' 22

11' 53

11' 29

11' 10

10' 49

10' 32

10' 23

25

14' 27

13' 34

12' 30

12' 15

11' 46

11' 22

11' 01

10' 43

10' 26

10' 18

26

14' 17

13' 24

12' 22

12' 07

11' 39

11' 16

10' 55

10' 37

10' 18

10' 13

27

14' 07

13' 16

12' 15

11' 56

11' 32

11' 10

10' 49

10' 32

10' 13

10' 08

28

13' 52

13' 07

12' 07

11' 49

11' 26

11' 01

10' 43

10' 26

10' 08

10' 03

29

13' 43

12' 58

12' 00

11' 42

11' 19

10' 55

10' 37

10' 18

10' 03

9' 58

30

13' 34

12' 46

11' 53

11' 36

11' 13

10' 49

10' 32

10' 13

9' 58

9' 53

31

13' 24

12' 38

11' 46

11' 29

11' 07

10' 43

10' 26

10' 08

9' 53

9' 45

32

13' 16

12' 30

11' 39

11' 22

11' 01

10' 37

10' 18

10' 03

9' 48

9' 41

33

13' 07

12' 22

11' 32

11' 16

10' 55

10' 32

10' 13

9' 58

9' 43

9' 36

34

12' 58

12' 15

11' 26

11' 10

10' 49

10' 26

10' 08

9' 53

9' 38

9' 31

35

12' 46

12' 07

11' 19

11' 04

10' 40

10' 18

10' 03

9' 45

9' 34

9' 27

36

12' 38

11' 56

11' 13

10' 58

10' 34

10' 13

9' 58

9' 41

9' 29

9' 22

37

12' 30

11' 49

11' 07

10' 52

10' 29

10' 08

9' 53

9' 36

9' 25

9' 18

38

12' 22

11' 42

11' 01

10' 46

10' 23

10' 03

9' 48

9' 31

9' 20

9' 12

39

12' 15

11' 36

10' 55

10' 40

10' 18

9' 58

9' 43

9' 27

9' 16

9' 08

40

12' 07

11' 29

10' 49

10' 34

10' 13

9' 53

9' 38

9' 22

9' 12

9' 03

41

12' 00

11' 22

10' 43

10' 29

10' 08

9' 48

9' 34

9' 18

9' 08

8' 59

42

11' 49

11' 16

10' 37

10' 23

10' 03

9' 43

9' 29

9' 12

9' 03

8' 55

43

11' 42

11' 10

10' 32

10' 18

9' 58

9' 38

9' 22

9' 08

8' 59

8' 51

44

11' 36

11' 01

10' 26

10' 13

9' 53

9' 34

9' 18

9' 03

8' 55

8' 47

45

11' 29

10' 55

10' 18

10' 08

9' 45

9' 29

9' 14

8' 59

8' 51

8' 42

46

11' 22

10' 49

10' 13

10' 03

9' 41

9' 25

9' 10

8' 55

8' 47

8' 38

47

11' 16

10' 43

10' 08

9' 58

9' 36

9' 20

9' 05

8' 51

8' 42

8' 34

48

11' 10

10' 37

10' 03

9' 53

9' 31

9' 16

9' 01

8' 47

8' 38

8' 31

49

11' 01

10' 32

9' 58

9' 48

9' 27

9' 12

8' 55

8' 42

8' 34

8' 27 115

50

10' 55

10' 26

9' 53

9' 43

9' 22

9' 08

8' 51

8' 38

8' 31

8' 23

51

10' 49

10' 18

9' 48

9' 38

9' 18

9' 03

8' 46

8' 34

8' 27

8' 20

52

10' 43

10' 13

9' 43

9' 34

9' 12

8' 59

8' 40

8' 31

8' 23

8' 15

53

10' 37

10' 08

9' 38

9' 29

9' 08

8' 55

8' 34

8' 27

8' 20

8' 11

54

10' 32

10' 03

9' 34

9' 25

9' 03

8' 49

8' 31

8' 23

8' 15

8' 08

55

10' 26

9' 58

9' 29

9' 20

8' 59

8' 44

8' 27

8' 20

8' 11

8' 05

56

10' 18

9' 53

9' 25

9' 16

8' 55

8' 38

8' 23

8' 15

8' 08

8' 02

57

10' 13

9' 48

9' 20

9' 12

8' 51

8' 34

8' 20

8' 11

8' 05

7' 58

58

10' 08

9' 41

9' 16

9' 05

8' 47

8' 31

8' 15

8' 08

8' 02

7' 55

59

10' 03

9' 36

9' 12

8' 59

8' 42

8' 27

8' 11

8' 05

7' 58

7' 52

60

9' 58

9' 34

9' 05

8' 55

8' 38

8' 23

8' 08

8' 02

7' 55

7' 48

61

9' 53

9' 29

9' 01

8' 53

8' 34

8' 20

8' 05

7' 58

7' 52

7' 45

62

9' 48

9' 20

8' 57

8' 47

8' 31

8' 15

8' 02

7' 55

7' 48

7' 42

63

9' 43

9' 16

8' 51

8' 42

8' 27

8' 11

7' 58

7' 52

7' 45

7' 39

64

9' 38

9' 12

8' 47

8' 38

8' 23

8' 08

7' 55

7' 48

7' 42

7' 36

65

9' 34

9' 08

8' 44

8' 34

8' 20

8' 05

7' 52

7' 45

7' 39

7' 33

66

9' 29

9' 03

8' 40

8' 31

8' 15

8' 02

7' 48

7' 42

7' 36

7' 29

67

9' 25

8' 59

8' 34

8' 27

8' 11

7' 58

7' 45

7' 39

7' 33

7' 26

68

9' 20

8' 55

8' 31

8' 23

8' 08

7' 55

7' 42

7' 36

7' 29

7' 23

69

9' 14

8' 51

8' 27

8' 18

8' 05

7' 52

7' 39

7' 33

7' 26

7' 20

70

9' 08

8' 47

8' 23

8' 13

8' 02

7' 48

7' 36

7' 29

7' 23

7' 18

71

9' 03

8' 44

8' 20

8' 10

7' 58

7' 45

7' 33

7' 26

7' 20

7' 15

72

8' 59

8' 38

8' 15

8' 06

7' 55

7' 42

7' 30

7' 23

7' 18

7' 12

73

8' 55

8' 34

8' 11

8' 03

7' 52

7' 39

7' 27

7' 20

7' 15

7' 09

74

8' 51

8' 31

8' 08

8' 00

7' 48

7' 36

7' 24

7' 18

7' 12

7' 06

75

8' 47

8' 27

8' 05

7' 57

7' 45

7' 33

7' 22

7' 15

7' 09

7' 04

76

8' 44

8' 23

8' 02

7' 54

7' 42

7' 29

7' 19

7' 12

7' 06

7' 01

77

8' 38

8' 20

7' 58

7' 49

7' 37

7' 26

7' 18

7' 09

7' 04

6' 59

Az egészségmegőrzéséhez „szükséges”, illetve „kell” értéket a vastagon szedett pontértékek jelzik. Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése: Igen gyenge: 0 – 20 pont Gyenge:

21 – 40 pont 116

Közepes:

41 – 60 pont

Jó:

61 – 80 pont

Kiváló:

81 -

Az „igen gyenge” és „gyenge” minősítés arra figyelmeztet mindenkit, hogy az egészségi állapota javítása/megtartása, az egészség szempontjából hátrányos helyzetének megszüntetése érdekében több rendszeresen végzett testedzésre van szüksége. Célunk, hogy – egyénre szabott edzésterv szerint – az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos, szisztematikus fejlesztésével az általános fizikai teherbíró-képességet 1-3 év alatt legalább „közepes” szintre felfejlesszük, majd megtartsuk. A „közepes” minősítést elérteknél arra kell törekednünk, hogy egészségi állapotuk megszilárdítása érdekében legalább annyi testedzést végeztessünk rendszeresen, amennyi elegendő ahhoz, hogy a kondicionális állapotukban ne következzen be romlás, illetve minél előbb próbáljuk a feltárt hiányosságaikat felszámolni. A „jó” és „kiváló” minősítést elérők testi, biológiai és fiziológiai adottságot örököltek, vagy életük korábbi illetve jelenlegi szakaszában is rendszeresen 3-6 órán át nagy intenzitású testedzést végeznek. Ők lehetnek alkalmasak a magas szintű sportág specifikus terhelésre. Az intenzív fejlesztést csak egészséges gyermekkel lehet megoldani. Ezért együtt kell működni az iskolaorvossal, tájékozódnunk kell a gyermek egészségi állapotáról, korábbi betegségeiről. Betegségek után a differenciált terhelésre különösen gondot fordítunk.

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A tanulóknak legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladatunk, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiváljuk és segítsük a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. 117

Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

2.14 A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelési, minősítési elvei Az osztályfőnök az osztályozó konferencián a tanuló magatartásának és szorgalmának minősítésére javaslatot tesz. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, a tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4) , változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Intézményünkben a magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: /Ezeket a kritériumokat minden tanév első szülői értekezletén a szülők, ill. első tanítási napon a tanulók tudomására hozzuk. A magatartás és szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges./

MAGATARTÁS ÉRTÉKELHETŐ PÉLDÁS TERÜLET TANULÓI HÁZIREND

JÓ

VÁLTOZÓ

Aktív a házirend A kialakításában. betartja.

házirendet Hiányosságai vannak de rosszindulatú Nemcsak betartja, Fegyelemsértést hanem igyekszik nem követ el. Apró ellenszegülés nem tapasztalható. betartatni. A hiányosságok közösség vagyonáért előfordulnak. A közvagyonért nem felelősséget érez. Szándékosan nem érez felelősséget.

ROSSZ Hiányosságai rendszeresek. Figyelmeztetésre érdektelenül reagál. Szándékosan rongál.

rongál. FEGYELEM ÖNFEGYELEM VISELKEDÉS

Fegyelmi vétséget nem követ el. Mások fegyelemsértését bírálja. Egyéni példamutatás

Fegyelemsértést nem követ el. Egyéni viselkedése általában kifogástalan, de

Többszöri figyelmeztetésre szorul. Nem mindig tisztelettudó. Ritkán fordul elő, 1-2

Sorozatosan rendbontó. Súlyos fegyelmi vétséget is elkövet. Durva modorú és 118

HANGNEM, BESZÉD

jellemzi, másokat is erre ösztönöz. Igazolatlanul nem hiányzik.

KÖZÖSSÉG ÉRDEKÉBEN

Önálló. Kezdeményező.

VÉGZETT TEVÉKENYSÉGE (önállóság, öntevékenység, kezdeményezés)

társai ilyen irányú igazolatlan órai hangnemű. magatartása iránt hiányzása van. Agresszív. közömbös, Gyakran hiányzik igazolatlanul nem igazolatlanul. hiányzik.

Nem kezdeményező, de közösségi Közösségi munkát munkátmegbízatásbólönállóan is szervez. végez, A közösség sorsáért szívesen vállal. A rábízott felelősséget érez. feladatokat önállóan Vállalásait elvégzi. példamutatóan Általában teljesíti. segítőkész. Tudását igyekszik másoknak is átadni.

Többször hátráltató. Társainak nem segít. Gyakran önző. Vállalásait részben teljesíti. Közösségi munkát felszólításra és többszöri bíztatásra végez.

Passzív ill. a közösség ellen kezdeményez. A közösség sorsa nem érdekli. Közömbös. A közös munkát sokszor megtagadja. Vállalásait nem teljesíti.

Önzetlen. BÜNTETÉSEK SZÁMA

Nincs semmilyen Véletlenszerűen egy 2-3 o. fői. vagy 3-nál több vagy büntetés. o. fői. szaktanári magasabb fokú figyelmeztetés. figyelmeztetés. figyelmeztetés, stb.

SZORGALOM MEGNYILVÁPÉLDÁS NULÁSI TERÜLET Tantárgyi munkája, eredményessége (képességének megfelelően)

Tanulmányi kötelezettségének eleget tesz. Képességeinek megfelelően külön feladatokat is vállal. (szakkör, verseny) Megbízható.

a./ tanórán

Példamutató tanulótársai előtt.

Erőfeszítés

VÁLTOZÓ

HANYAG

Képességeinek megfelelően nem minden tárgyból éri el a lehető legjobb teljesítményt.

Képességeihez mérten általában alacsonyabb, ingadozó teljesítményt ér el.

Jóval egyéni képességeinek szintje alatt teljesít.

Kötelességmulasztást ritkán követ el.

KötelességmulaszMegbízhatatlan, tásai általában saját tanulmányi hibájából adódnak. kötelezettségét rendszeresen megszegi.

Bukás.

tan.

Kötelességtudat b./ felkészülés

JÓ

Figyelemmel, erős Képességeinek Külön feladatot akarattal vesz részt megfelelő feladatot ritkán vállal. az órai munkában. szívesen vállal. Nem kitartó. A végrehajtásban pontatlanságot

Erőfeszítést tanúsít.

nem

A felajánlott segítséget nem fogadja el, nem 119

ritkán követ el. Önállóság az Ellenőrzésre ismeretszerzés-ben. szorul.

nem Ellenőrzésre szorul.

veszi igénybe. ritkán Állandó ellenőrzésre Szigorúan szorul. ellenőrzésre szorul.

Önellenőrzést végez.

A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A jutalmazások és elmarasztalások iránt támasztott követelményeink: 

megfontoltan, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazzuk azokat,



mindig személyre szabottak legyenek,



szigorúan következetesek legyenek,



vegyék figyelembe az általa kiváltható hatásokat,



a fentiek szerint a várhatóan leghatékonyabb eszközt alkalmazzuk.

Intézményünk dicséretben részesíti, jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten tanulmányait kiemelkedően végzi, kitartóan szorgalmas, példamutató közösségi magatartást tanúsít, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartós vagy kiváló eredményű közösségi munkát végez, illetve egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. A jutalmazási fokozatok alkalmazása egy tanévben folyamatos. Az általános iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: 1. Szaktanári dicséret: A tantárgyakhoz, szakkörökhöz kapcsolható munkáért, a szaktanár értékelése és döntése alapján. 2. Osztályfőnöki dicséret: Az ÁMK által szervezett rendezvényeken történő szereplésért. Közösségért végzett tevékenységért: négy sárga füzeti bejegyzés után. 3. Igazgatói dicséret: Azonos területen / szereplések, közösségi tevékenység/ szerzett négy osztályfőnöki dicséret után, az osztályfőnök javaslata alapján. 4. Nevelőtestületi dicséret: 8. év végén adható az osztályfőnök javaslata alapján folyamatos, kiemelkedő tanulmányi munkájáért. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén jutalmazhatók: Tanévzárón kerülnek kiosztásra: színpadon, könyv + oklevél: 120

-Példás magatartásért, szorgalomért /és/ kiemelkedő tanulmányi /és közösségi/ munkájáért igazgatói dicséretben részesül /alsóban legalább 4,9 átlag, felsőben legalább 4,8 átlag/. -Példás szorgalmáért és kiemelkedő tanulmányi munkájáért igazgatói dicséretben részesül /4-es magatartás, alsóban legalább 4,9 átlag, felsőben legalább 4,8 átlag/. osztályban, könyv+oklevél: -Az iskola közösségért végzett kiemelkedő tevékenységéért igazgatói dicséretben részesül /Diákönkormányzat, osztályon belüli, de osztályszinten túlmutató tevékenység, szereplés, verseny, sport/. osztályban, oklevél: -Példás magatartásáért, szorgalmáért és tanulmányi munkájáért osztályfőnöki dicséretben részesül /alsó: 4,7 felső: 4,6 átlag/. -Az osztályközösségért végzett kiemelkedő tevékenységéért osztályfőnöki dicséretben részesül. Ballagáskor kerülnek kiosztásra: -Nevelőtestület határozata: „Példamutató tanuló” címet adományozza XY tanulónak/ 5. osztálytól legalább 4,7 átlag, példás magatartás és szorgalom, jó közösségi munka/. -Általános iskolai tanulmányai alatt végzett kiemelkedő közösségi tevékenységéért nevelőtestületi dicséretben részesül XY tanuló/ 5. osztálytól kiemelkedő közösségi munka, legalább 4-es magatartás/. -Nevelőtestület határozata: „Eredményes sportoló” címet adományozza XY tanulónak /5. osztálytól igazgatói dicséret, 4,0 átlag, megyei vagy országos 1-3. hely/.

Versenyek értékelése az általános iskolában Versenyeken való szereplésért igazgatói és magasabb dicséret csak abban az esetben adható, ha a tanuló legalább változó magatartással rendelkezik. Ellenkező esetben eggyel kisebb jutalmazási fokozat alkalmazandó. A fent említett esetben, illetve büntetéssel rendelkező tanuló esetén nevelőtestület egyetértése, illetve döntése szükséges. Házi versenyek: Részvétel: 5 érdemjegy az adott tantárgyból 1-3. hely: szaktanári dicséret Kistérségi-körzeti versenyek: Egyéni: Részvétel, ezüst és bronz minősítés: osztályfőnöki dicséret 1-3. hely és arany minősítés: igazgatói dicséret 121

Csapat: Részvétel, ezüst és bronz minősítés: szaktanári dicséret 1-3. hely és arany minősítés: osztályfőnöki dicséret Megyei versenyek: Egyéni: Részvétel, ezüst és bronz minősítés: osztályfőnöki dicséret 1-3. hely és arany minősítés: igazgatói dicséret Csapat: Részvétel, ezüst és bronz minősítés: osztályfőnöki dicséret 1-3. hely és arany minősítés: igazgatói dicséret Területi és országos versenyek: Felmenő rendszerben: részvétel, ezüst és bronz minősítés: igazgatói dicséret 1-3. hely, arany minősítés: nevelőtestületi dicséret Nem felmenő rendszerben: részvétel, ezüst és bronz minősítés: osztályfőnöki dicséret 1-3. hely, arany minősítés: igazgatói dicséret Nemzetközi verseny: Nevelőtestületi dicséret Rajz versenyek: Részvétel, ezüst és bronz minősítés: szaktanári dicséret 1-3. hely, arany minősítés: igazgatói dicséret Levelező feladatmegoldó: nem felmenő rendszerű Egyéni: Részvétel: osztályfőnöki dicséret 90% feletti teljesítmény: igazgatói dicséret Csapat: Részvétel: szaktanári dicséret 90% feletti teljesítmény: igazgatói dicséret

122

Fegyelmezés Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit, folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait és tilalmait megszegi, vagy bármely módon árt az intézmény jó hírnevének, fegyelmi intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben kell részesíteni. A fegyelmi intézkedések a következők:  szaktanári figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  igazgatói figyelmeztetés  nevelőtestületi figyelmeztetés  fegyelmi eljárás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót legalább az „igazgatói figyelmeztetés” büntetésben kell részesíteni. Négy azonos jellegű és fokozatú figyelmeztetés esetén automatikusan a magasabb büntetési fokozat lép érvénybe. A tanórai munka akadályozóit a szaktanár bejegyzi a naplóhoz mellékelt sárga füzetbe. Közösségi munka /vállalt feladat/ hanyag teljesítése esetén leváltjuk a tanulót, s ezt beírjuk a naplóhoz mellékelt füzetbe. Rendezvényen, ünnepélyen való fegyelmezetlen viselkedést /súlyosságától függően/ bejegyezzük a naplóhoz mellékelt füzetbe, vagy osztályfőnöki figyelmezetést adunk. Öt azonos jellegű sárga füzeti beírás után a tanuló írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül. 730 – 745 közötti ötszöri késésért osztályfőnöki figyelmeztetés jár. A vagyonmegőrzés ellen vétőknek az okozott kár megtérítésén kívül a kár nagyságától, illetve a vétség súlyosságától függően bármelyik elmarasztalási fokozat adható. Az iskola területének engedély nélküli elhagyásáért /tanítási időben/ osztályfőnöki figyelmeztetést adunk. Az iskola által szervezett, tanítási időn túli rendezvényekről való igazolatlan távolmaradást a sárga füzetben jegyezzük. Az elmarasztalási fokozatok alkalmazása egy tanévben folyamatos. Különösen súlyos megítélés alá esik: 

az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) birtoklása, továbbadása, árusítása, vagy fogyasztása;



fegyver vagy fegyvernek minősülő tárgy behozatala az iskolába;



szándékos károkozás;



az intézmény nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának súlyos megsértése;



testi sértés; 123



a másik tanuló emberi méltóságának megsértése, megalázása, megzsarolása;



sorozatosan durva és trágár beszédstílus;



tájékoztató füzetben osztályzatok, illetve aláírások meghamisítása;



társa vagy a közösség értékeinek eltulajdonítása;



pedagógusokkal és az alkalmazottakkal szemben kirívóan tiszteletlen viselkedés;



az intézményben és az intézmény által szervezett rendezvényen tanúsított megbotránkoztató viselkedés;

Kirívóan súlyos, valamint a kötelességek rendszeres és tudatos megszegése esetén a közoktatásról szóló törvényben előírtaknak megfelelően fegyelmi eljárást kell tartani. Lefolytatásáról a törvény paragrafusai az irányadóak.

124

3. Az Alapfokú Művészeti Iskola helyi tanterve A köznevelési törvény szerint a tanulónak joga van arra, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészségeket alapozza meg, illetve felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában. Az alapfokú művészetoktatás az oktatásért felelős miniszter által kiadott rendeletekben foglalt különleges előírásokra épül. Az alapfokú művészetoktatás követelménye a művészeti-kulturális műveltség azon továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket ezekben az intézményekben elsajátíthat minden tanuló. A követelmény és a tantervi program szakít a központi tantervi szabályozás formájával, ehelyett alap a helyi tantervek, a tantárgyi programok kidolgozásához. A követelmény a tartalmi szabályozást úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. A követelmény és tantervi program lehetővé teszi különböző tankönyvek, segédletek és taneszközök alkalmazását, illetve az iskolai pedagógiai programok és a helyi tantervek kidolgozását, ezeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeként kezeli. Az alapfokú művészeti iskola a zeneművészet iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja (a továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás valamennyi hazai iskolájában az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. A követelmény és tantervi program határozza meg azon kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészeti iskolák közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjukat és tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zenei műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja. A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül. 125

A követelmények az egyes tanszakokon az adott szakaszokban (alapfok, továbbképző) a tanulók elérendő tudását, készségszintjét határozzák meg. A célok megvalósítása érdekében az intézmény tevékenységrendszere: -

A biztonságos hangszerkezelés elsajátítása.

-

Érzelmi kapcsolat a zenével.

-

A hangszeres képzés és az azt támogató zenei tárgyak fejlesszék a tanulók zenei képességét.

-

A zene logikájának felismerése, a zenei írás,- olvasás elsajátítása és gyakorlati alkalmazása.

-

Rendszeres gyakorlás, céltudatos munkára nevelés.

-

Az értékes művészet megszerettetése.

-

Képezzen művészeti eseményeket látogató, zenét hallgató, a művészi élet eseményei iránt érdeklődő növendékeket.

Tehetséggondozás: -

Tevékenyen vállaljon részt a kulturális és közművelődési feladatokból.

-

Kovácsoljon össze egyéneket, ezzel fejlesztve személyiségüket, egy elválaszthatatlan, egymást segítő, erősítő közösséggé.

3.1 A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tanterve az alábbi rendeletre épül: 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról 2. számú melléklete

3.2 Az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményei A tananyagot és azok követelményeit az alapfokú művészetoktatás és tantervi programja szabályozza, pedagógiai programunk 3. számú mellékletében találhatók.

3.3 A kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma Hangszeres tanszakok:

fafúvós: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, rézfúvós: kürt, trombita, harsona, tuba, tenorkürt.

Zeneismeret tanszak, tantárgy: szolfézs kötelező 126

Egyéb tanszak: kamarazene: zenekar, kamarazene „A” tagozaton 2+6+4 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, klarinét, szaxofon, kürt, harsona-tenorkürt baritonkürt, tuba) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamok ki is hagyhatók a tanuló képességei, tehetsége alapján. „B” tagozaton 5+4 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, klarinét, szaxofon, kürt, harsona-tenorkürtbaritonkürt, tuba) „B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően az alapfok második évfolyamától irányítjuk. Az első számjegy az alapfok „B” tagozat évfolyam számainak, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Főtárgy:  hangszeres tanszakok (egyéni)  zeneismereti és kamarazenei tanszakok (csoportos) Kötelező tárgy:  szolfézs  kötelező hangszer (az alapfokú évfolyamokon főtárgyként tanult hangszer) Kötelezően választható tárgy:  elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom,  gyakorlati: második hangszer, kamarazene, zenekar, Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, második hangszer, kamarazene, zenekar, Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.

A tanítási órák száma és képzési ideje 127

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendő. „A” és „B” tagozat, 2+6+4 évfolyamos (hosszú) tanszakok Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc (csoportos) „B” tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni) Korrepetíció (zongorakíséret) ideje: „A” tagozaton (minimum)  1. évfolyamig 5 perc  2–3. évfolyamon 10 perc  4. évfolyamtól 15 perc „B” tagozaton (minimum)  1–2. évfolyamon 10 perc  3–4. évfolyamon 15 perc  5. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési ideje minimum 2x45 perc „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig „B” tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: „A” tagozaton az 5–10. évfolyamig Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától egy vagy két foglalkozás „B” tagozaton  elmélet: minimum 1x45 perc  gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni)  hangszer minimum 2x30 perc (egyéni) Kamarazene: minimum 1x45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően 2–8 fő, maximum 15 fő.

128

Zenekar: minimum 2x45 perc

3.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógust munkakörével kapcsolatban megilleti az a jog, hogy az intézmény pedagógiai programja alapján az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket megválassza. A kiválasztás általános alapelvei: -

feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének,

-

feleljen meg az intézmény oktatási céljainak,

-

segítse a tanulást, motiváljon,

-

szerkezete legyen világos, egyszerű, áttekinthető,

-

szövege, tartalma az életkori sajátosságoknak megfelelő legyen,

-

adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre,

-

adjon mintát önálló feladatmegoldásra,

-

legyen több évig használható,

-

az ára legyen kedvezõ.

A taneszközöket a tanulók életkori sajátosságait, felkészültségi szintjüket és a tananyag tartalmát figyelembe véve választjuk ki. Az AMI fúvós-növendékei indokolt esetben kölcsönhangszert kaphatnak az intézménytől. A hangszerről kötelezvényt állít ki az intézmény, melyen a szülő aláírásával és a megfelelő adatok kitöltésével igazolja anyagi felelősségvállalását. A hangszer visszaadásakor a kötelezvényt érvényteleníteni kell. Az anyagi felelősség nem csak a visszaszolgáltatásra terjed ki, hanem arra is, hogy a rendellenes használat, vagy gondatlan kezelés folytán, a hangszerben keletkező hibát szakemberrel saját költségükre ki kell javíttatniuk. Az intézmény az esedékes felújításokat vállalja. A zeneiskolától kölcsönzött kottákat a tanuló köteles megóvni, és a megadott határidőre az intézménynek visszaszolgáltatni. A vizsgákat követően a kölcsönzött kottákkal el kell számolni. A megrongált, vagy elveszett kottát pótolni kell. Ha ez nem lehetséges, azok árát a szülőnek ki kell fizetnie.

3.5 A pedagógusválasztás szabályai Kis tanári gárdánk miatt intézményünkben nem tudjuk érvényesíteni a pedagógusválasztást, a hangszer választásával a tanuló, illetve szülője egyben tanárt is választ.

129

3.6 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái Tanórai beszámoltatás Az alapfokú művészetoktatási intézményben egyéni és kiscsoportos oktatás folyik, így lehetőség nyílik arra, hogy minden tanuló minden órán beszámoljon felkészültségéről. Az alapfok osztályaiban, magasabb évfolyamra az léphet, aki a tantervi követelményeket legalább elégséges szinten teljesíti. Főtárgyból és kötelező tárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanulónak javítóvizsga letételére van lehetősége. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. Erre, zenei tanulmányai során egy alkalommal van lehetősége. A művészeti iskolai növendék hó végén osztályzatot kap, de ettől eltérően esetenként többször is értékelhető. A hangszeren tanuló növendéket az első félév lezárása előtt legalább három fős bizottságnak kell meghallgatnia. Ez a félévi előjátszás, ami nem vizsga, hanem szakmai konzultáció. A főtárgy és melléktárgyra a tanár érdemjegyet és szorgalmi jegyet ad. Év végén minden zeneiskolás hangszeres főtárgyból vizsgát tesz. A vizsgabizottság előtti teljesítményre adott értékelés a jegy maga. A szorgalmi jegyet a növendék tanára – az egész évi munkáért – saját belátása szerint adja.

Tanórán kívüli beszámoltatás a.) Félévi meghallgatás (előjátszás) Követelménye: A tanszak azonos vagy hasonló nehézségi fokú technikai gyakorlatok és előadási darabok alapján felméri, hogy a tanuló hogyan tudja teljesíteni a tantervi követelményeket. b.) Az év végi vizsga Követelménye: Az év végi vizsgán a tanulók előre meghatározott vizsgaanyag alapján adnak számot tudásukról. A kidolgozott vizsgakövetelmények megfelelnek a tanulók életkor sajátosságainak, tükrözik a tanterv által, az adott évfolyamra előírt követelményeket. Zenekar, kamarazene tantárgyakban: az értékelés módja

-kiválóan megfelelt, 130

-jól megfelelt, -megfelelt, -nem felelt meg – értékelés adható. Az igazolt és igazolatlan hiányzások megengedett száma, illetve a további tantárgyak értékelési módja törvényileg szabályozott. Egész évi munkája alapján osztályozzuk azt a tanulót, aki betegség miatt a beszámolón nem vett részt.

3.7 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Intézményünkben a kis csoportlétszámok miatt jelenleg nincs csoportbontás, hanem az ideális átlag, illetve kissé az átlag alatti létszám-kategóriába tartozunk. A főtárgy oktatása egyénileg történik.

3.8 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Szakmai téren: 

Tehetséggondozás, korrepetálások/



A tehetséggondozás érdekében a versenyeken, találkozókon eredményesen szereplő tanulók elismerése



Pályaorientációs tevékenység működtetése



Nyári táborok szervezése



Partnerség-építés és kapcsolattartás a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel

felzárkóztatás

/szakkörök,

versenyek,

Személyi fejlesztés terén: 

A pedagógus továbbképzési tervekben integrációra érzékenyítő képzések támogatása



Közös továbbképzések szervezése pedagógusok számára

Tárgyi feltételek terén: 

Akadálymentesítés az intézményben



Intézmény folyamatos karbantartása



A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések biztosítása, az elhasznált, elvavult eszközök folyamatos cseréje



Képességfejlesztő eszközök beszerzése

131

3.9 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A jutalmazás, fegyelmezés elvei A jutalmazások és elmarasztalások iránt támasztott követelményeink: 

megfontoltan, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazzuk azokat,



mindig személyre szabottak legyenek,



szigorúan következetesek legyenek,



vegyék figyelembe az általa kiváltható hatásokat,



a fentiek szerint a várhatóan leghatékonyabb eszközt alkalmazzuk.

Intézményünk dicséretben részesíti, jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten tanulmányait kiemelkedően végzi, kitartóan szorgalmas, példamutató magatartást tanúsít, illetve egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez.

A jutalmazás formái Kiemelkedő tanulmányi munkájukért, versenyeredményeikért, az együttesekben nyújtott példás közösségi szellem kialakításáért, illetve kiváló teljesítményért a tanulók dicséretben részesülhetnek. Évközi jutalmak formái: 

szaktanári dicséret szóban



szaktanári dicséret írásban



igazgatói dicséret írásban



tanulóközösség előtt átadott igazgatói dicséret

Év végi jutalmazás formái : 

oklevél



tárgyi jutalom

Az AMI fegyelmi intézkedései A házirend megsértése esetén fegyelmező intézkedéseket alkalmaz az intézmény, melynek fokozatai: 

szóbeli figyelmeztetés



írásbeli figyelmeztetés a tájékoztató füzeten keresztül 132



írásbeli intés



igazgatói figyelmeztetés



fegyelmi eljárás megszüntetéséről)

(rendkívül

súlyos

esetben

határozhat

a

tanulói

jogviszony

Mások testi épségének szándékos veszélyeztetése, szándékos agresszió esetén el lehet tekinteni itt is a fegyelmi fokozatok betartásától. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4) , változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A szorgalom minősítse az egyéni képességek alapján történik. A szorgalomra adott érdemjegy, osztályzat a követelmények figyelembevételével fejezi ki a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt.

A szorgalom értékelése A szorgalom példás, ha a tanuló: - felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi, - óra alatt érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó, - a feladatok végzésében önálló, rendszeres, - tehetségéhez mérten vesz részt a munkában, - önmûvelése rendszeres és többirányú, - szorgalmával példát mutat, serkent. Jó a tanuló szorgalma, ha: - tanórákra való felkészülésében rendszeresen, de nem alapos, - óra alatt spontán aktivitással vesz részt, - a tantárgy iránt érdeklődik csupán, - a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni. Változó a tanuló szorgalma, ha: - óra alatt figyelme hullámzó aktivitást mutat, - tanórákra való felkészülése rendszertelen, - feladatait érdektelenül végzi, - érdeklődése nem aktív, - önművelése rendszertelen. 133

Hanyag a tanuló szorgalma, ha: - a szorgalom teljes hiánya jellemzi, - feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi, - az órai munkája passzív, - a tanultakat nem akarja alkalmazni. A tanulók szorgalmának értékelését a tantárgy pedagógusa végzi. Az érdemjegyekrõl a tanulókat és a kiskorú szüleit rendszeresen értesíteni kell. A szorgalom értékelésének formái: Szóbeli és írásbeli dicséretek. A naplóba és ellenőrzőbe beírt érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok.

3.10 A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei Az alapfokú művészeti iskolában művészeti alapvizsgát kell szervezni, és művészeti záróvizsga is szervezhető. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit, vizsgafeladatait az alapfokú művészeti iskola az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglalt keretek között határozza meg. A művészeti alapvizsgára történő felkészítése az iskola feladata. A tanuló vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A vizsgára történő felkészülést az iskola a választható tanórai foglalkozások keretében segíti. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni.

134

A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint, amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. Hangszer, illetve magánének („A” tagozat) főtanszakos tanulók szolfézs vagy zenetörténet – zeneirodalom vagy zeneelmélet vizsgatantárgyak közül választhatnak. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga és záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. Előrehozott vizsga Az alapfokú művészeti iskola tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga. Szolfézs tantárgyból előrehozott alapvizsga szervezhető. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsgatantárgyanként különkülön érdemjeggyel kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő.

135

Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A művészeti alapvizsga részei Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos valamint az elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, magánének főtanszak („A” tagozat):  Szolfézs vagy  Zenetörténet-zeneirodalom vagy  Zeneelmélet Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat):  Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak:  Szolfézs  Zenetörténet-zeneirodalom Zeneelmélet főtanszak:  Szolfézs  Zeneelmélet Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. 2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer és magánének főtanszak („A” tagozat):  Szolfézs vagy  Zenetörténet-zeneirodalom vagy  Zeneelmélet Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat):  Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: 136

 Szolfézs  Zenetörténet-zeneirodalom Zeneelmélet főtanszak:  Szolfézs  Zeneelmélet A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 10-20 perc. 3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Hangszer és magánének főtanszak („A” és „B” tagozat):  Főtárgy A gyakorlati vizsga időtartama 15-25 perc. Hangszer, elmélet és magánének tanszak („B” tagozat):  Zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően) A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc. A művészeti záróvizsga részei A „záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán a kötelezően választható elméleti tantárgyakból a hangszer és magánének „A” tagozatos főtanszakos tanulók szóbeli vizsgát tesznek. A „B” tagozatos és elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat):  Szolfézs Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat):  Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak:  Szolfézs  Zenetörténet-zeneirodalom Zeneelmélet főtanszak:  Szolfézs  Zeneelmélet Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc.

137

2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, kamarazene főtanszak („A” tagozat):  Szolfézs vagy  Zenetörténet-zeneirodalom vagy  Zeneelmélet Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat):  Szolfézs Szolfézs főtanszak („A”és „B” tagozat)  Szolfézs Zenetörténet – zeneirodalom főtanszak:  Szolfézs  Zenetörténet – zeneirodalom Zeneelmélet főtanszak:  Szolfézs  Zeneelmélet A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 15-25 perc. 3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtanszak ( „A” és „B” tagozat):  Főtárgy  Zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően) Szolfézs, zeneirodalom-zenetörténet és zeneelmélet főtanszak:  Zongora  Zeneelmélet: minimum 1x45 perc A gyakorlati vizsga időtartama főtárgyból 20-30 perc, zongora kötelező tantárgyból 10-20 perc. Kamarazene főtanszak:  Kötelező hangszer (az alapfokú évfolyamokon főtárgyként tanult hangszer) A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc. A részletes követelményrendszer, valamint a vizsgák témakörei az egyes tanszakok tantervében találhatók a 3. számú mellékletben.

138

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei Az átdolgozott pedagógiai program minden eleme a nevelőtestület közös munkája. A munkaközösségek és a szülői szervezet kialakították közös véleményüket. A pedagógiai program az iskola honlapján olvasható (www.lanycsokiiskola.hu). Nyomtatott formában egy példánya az igazgatói irodában, egy példánya a nevelőtestületi szobában hozzáférhető. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola vezetésétől és a nevelőtestület tagjaitól az egyéni fogadóórákon vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. A diákönkormányzat tagjai és a szülők kérésére bármelyik példányt rendelkezésre kell bocsátani.

A pedagógiai program érvényességi ideje, értékelési- és felülvizsgálati rendje, a módosítás körülményei Jelen pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől lép hatályba felmenő rendszerben az 1. és 5. évfolyamon, és visszavonásig érvényes. Módosítása történhet: Jogszabályi változás következtében Intézményi belső kezdeményezésre A módosításra javaslatot tehet:  az igazgató,  a nevelőtestület bármely tagja,  a nevelők szakmai munkaközösségei,  a szülői munkaközösség,  az iskola fenntartója. A módosítás körülményei:  

 

 

A pedagógiai program módosítását a fenntartóval való egyeztetést követően a nevelőtestületnek el kell fogadnia. Évente össze kell vetni a törvényi változások módosító hatásával, és meg kell tenni a szükséges korrekciókat. Határidő: minden év augusztus 31. Legkésőbb négyévente átfogó felülvizsgálata szükséges. A módosító javaslatok elfogadásához a nevelőtestület ¾-ének igenlő szavazata szükséges. A módosítás - elfogadása esetén - határozat formájában a pedagógiai program mellékletét képezi. A pedagógiai program módosítására évente egyszer, a tanévzáró értekezlet alkalmával kerülhet sor.

139

A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására véleményezési, egyetértési, jóváhagyási záradékok

vonatkozó

A Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programját a szülői munkaközösség 2013. március …..-én véleményezte.

Lánycsók, 2013. március …..

______________________ SZMK elnök

A Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programját a nevelőtestület 2013. március …..-én elfogadta.

Lánycsók, 2013. március …..

______________________ nevelőtestület képviseletében

A Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programját 2013. március …..-én jóváhagyom.

Lánycsók, 2013. március …..

______________________ igazgató

A Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programjához a fenntartó 2013. ………………….. …….-én/án egyetértését adja.

………………, 2013. ……………. …..

______________________ tankerületi igazgató

140