Pedagógiai program. Oladi Általános Iskola. OM azonosító:

Pedagógiai program Oladi Általános Iskola OM azonosító: 200897

1. Közös rendelkezések A Pedagógiai program KIR-be feltöltött változata terjedelmi okokból a Helyi tanterv fejezeteit nem tartalmazza. A teljes Pedagógiai program a székhelyintézmény és a tagintézmény honlapján elérhető:

www.oladalti.uw.hu www.nyitrauamk.hu

Szombathely 2015.

Pedagógiai program: Közös rendelkezések – Oladi Általános Iskola

I. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI Az intézmény legfontosabb adatai az Alapdokumentummal összhangban:  Az intézmény neve: Oladi Általános Iskola  Idegen nyelvű neve: Olad Primary School  Az intézmény székhelye: 9700 Szombathely, Simon István u. 2-6.  Az intézményt létesítő szakmai alapdokumentum kelte: 2015.10.05.  Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma  Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere  Alapító székhelye: 1055 Budapest, Akadémia utca 3.  Jogelőd(ök): 036620, 036610, 036619, 036747, 036731, 200897 Jogutód(ok): 203063, 200897  Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ  Fenntartó székhelye: 1051 Budapest V. kerület, Nádor utca 32.  Tankerület: KLIK Szombathelyi Tankerülete  Tankerület kód: 168000  Az intézmény jellege: köznevelési intézmény  Az intézmény típusa: általános iskola  OM azonosítója: 200897 Feladatellátási helyek  001 Oladi Általános Iskola, 9700 Szombathely, Simon István utca 2-6. (hrsz: '3785/33')  007 Oladi Általános Iskola Nyitra Utcai Általános Iskolája, 9700 Szombathely, Nyitra utca 15. (hrsz: '7583') 001 Oladi Általános Iskola, 9700 Szombathely, Simon István utca 2-6. köznevelési és egyéb alapfeladata  általános iskolai nevelés-oktatás  nappali rendszerű iskolai oktatás  alsó tagozat, felső tagozat  sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők)  két tanítási nyelvű nevelés-oktatás (angol)  integrációs felkészítés, egyéb köznevelési foglalkozás,  napköziotthonos ellátás, tanulószoba, egész napos iskola  iskola maximális létszáma: 520 fő  intézményegységenkénti maximális létszám 490 fő  iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel  tanuszodai szolgáltatás 007 Oladi Általános Iskola Nyitra Utcai Általános Iskolája, 9700 Szombathely, Nyitra utca 15. köznevelési és egyéb alapfeladata  általános iskolai nevelés-oktatás  nappali rendszerű iskolai oktatás  alsó tagozat, felső tagozat

2


 sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők)  két tanítási nyelvű nevelés-oktatás (angol)  integrációs felkészítés, egyéb köznevelési foglalkozás,  napköziotthonos ellátás, tanulószoba  iskola maximális létszáma: 224 fő  iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel A székhelyintézmény és a tagintézmény saját pedagógiai program és helyi tanterv alapján dolgozik.

II. FONTOSABB JOGSZABÁLYOK A Pedagógia program törvényi háttere  2011. évi CXC. törvény: Nemzeti köznevelésről szóló törvény  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  229/2012.(VIII.28) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  4/2013. EMMI két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveinek kiadásáról  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  22/2013. (III. 22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról  326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról  2015. évi IX. tv. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról

III. „Küldetésnyilatkozat” 1. Oladi Általános Iskola, székhelyintézmény „ A gyermek miénk is, az enyém, a tiéd, mindannyiunké. A gyermek a holnap felnőttje, a jövő évtizedek társadalmát építi majd – ezért a gyermek mindannyiunk felelőssége” / Herman Alice/ Az Oladi Általános Iskolában mindannyian egyetértünk abban, hogy a gyermekközpontú nevelés, oktatás a jövő útja, megfelelően strukturált, tartalmilag gazdag, sokoldalú nevelési– oktatási rendszerben, szakmailag jól képzett, gyermekcentrikus pedagógusok segítségével. Intézményünk az érték-, személy-, tevékenységközpontúság hármas egységét tekinti alapelvnek. 3


Fontosnak tartjuk:  Iskolánk minden tanuló részére egyenlő esélyt biztosítson képességeik maximális kibontakoztatásához.  Nevelőtestületünk pedagógiai kultúrájában: a folyamatos fejlődést, az innovatív szemléletet és a nevelési eljárások egységességét. Ennek érdekében vállaljuk, hogy:  A gyermekeket szeretetteljes szigorral az életre neveljük.  A ránk bízott tanulókat – tudásunk legjavát adva – fejlesztjük, a tanulási nehézségekkel küzdőknek felzárkóztató, a kiemelkedőknek differenciáltan tehetséggondozó programokat szervezünk.  Kiemelt területként kezeljük a magyar – angol két tanítási nyelvű oktatást.  Továbbra is biztosítjuk az eredményességet a sport–korcsolya oktatás területén.  Hagyományaink ápolásával, sokszínű tevékenységekkel, művészeti neveléssel segítjük a személyiség céltudatos fejlesztését.  Felkészítjük diákjainkat az egészséges életmódra, környezettudatos életvitelre.  Minden lehetőséget kihasználunk a hátrányos helyzetű tanulók sorsának jobbításáért.  Folyamatos képzéssel fejlesztjük a nevelőtestület szakmai, módszertani, nevelési kultúráját.  A partnerközpontúság érdekében folyamatosan vizsgáljuk a tartalmas együttműködés lehetőségeit, felmérjük partnereink igényeit, és a dinamikus egyensúly megteremtése érdekében összehangoljuk saját szakmai küldetésünkkel. Mindent megteszünk azért, hogy egészséges, boldog, harmonikus személyiségű, megbízható önismerettel rendelkező, képességeit adottságainak megfelelően kibontakoztató gyermekeket neveljünk.

2. Oladi Általános Iskola Nyitra Utcai Általános Iskolája Iskolánk tanulója legyen a világra nyitott, kíváncsi, kreatív, önmagát fejleszteni tudó, tisztelettudó, rendelkezzen optimista világképpel. Céljaik megvalósítása érdekében rendelkezzen szociális érzékenységgel, önkritikával, ismerje fel az alapvető tudás értékeit, kapcsolatai feleljenek meg az erkölcsi normáknak. Anyanyelvi kultúrájának fejlesztésével tisztelje népünk, nemzetünk, környezetünk hagyományait. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát a tanuló és tanára egyaránt, ahol ötletei, játékai, feladatai, kérdései szervesen beépülnek az iskolai foglalkozásba, ahol megtanul helyesen és okosan tanulni, ahol biztonságban jól érzi magát, mert a tárgyi feltételek mellett szakmailag, emberileg felkészült nevelőtestület irányítja munkáját, mely képes a folyamatos szakmai, pedagógiai megújulásra. Valljuk, hogy a pedagógustevékenység küldetés, mellyel célunk a tanítványok személyiségének kialakításában történő aktív részvétel. E célhoz kell az alapokat megadnunk azzal, hogy önmagukat, társadalmi és természeti környezetüket jól ismerő és értő tanítványokat neveljünk. Tanulóink tanuljanak meg céltudatosan, becsületesen élni, legyenek toleránsak mások iránt. Az iskola számukra a tudást jelentse, s azt a helyet, ahol megtanulják a korok, emberek tiszteletét, a normák követését, a szabadidő hasznos, eredményes, de érdekes, szórakoztató eltöltését. Iskolánk szellemiségének alapvető tényezője: a pedagógusok és a tanulók jó kapcsolata, az érdeklődés, becsületességre, kitartó munkára nevelés, a tanulók kötődése az iskolához, azonosulás a célkitűzésekkel.

4


IV. A Pedagógiai program hatályba lépése, ellenőrzése, felülvizsgálata Hatályba lépése: 2013. szeptember 1. Módosított Pedagógiai program: 2015. szeptember 1. Ellenőrzése a tantestület által folyamatos. Felülvizsgálata:2018. szept. 1-ig.

V. Nyilvánosságra hozatala: A Pedagógiai program nyilvános. Megtekinthető az intézmény honlapján, 1 pld. az intézményvezetői, ill. a tagintézményvezetői irodában és a könyvtárban.

5

Pedagógiai program

ÖRÖKÖS ÖKOISKOLA

Oladi Általános Iskola 9700 Szombathely Simon István u. 2-6. 1

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 3 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 4 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 16 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 22 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................... 24 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................ 26 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................. 28 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ................................... 40 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ........................................ 41 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ................................................................ 48 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai................................................ 50 1.11. A felvételi eljárás különös szabályai ............................................................................... 51 2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 53 2.1. A választott kerettanterv megnevezése ............................................................................. 53 2.2. A törvény által biztosított órakeret .................................................................................... 56 2.3. Tanórán kívüli tevékenységek ........................................................................................... 58 2.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .............. 60 2.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ...... 62 2.6. Mindennapos testnevelés................................................................................................... 67 2.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................... 68 2.8. Projektoktatás .................................................................................................................... 69 2.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ......................................................... 70 2.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ..... 70 2.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli feladatok meghatározása ................................. 87 2.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ...................................... 88 2.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ............. 91 2.14. Az iskola környezeti és egészségnevelési programja – ÖKOISKOLA - program.......... 93 2.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .............. 110 2.16. Magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás rendszere ..................................................... 113 2.17. Iskolaotthon, egész napos iskola ................................................................................... 120 2.18. Művészeti nevelés ......................................................................................................... 122 2.19. Korcsolya- és görkorcsolya oktatás ............................................................................... 128 2.20. Ismerjük (szeressük) meg Szombathelyt! Helytörténeti program ................................. 132 2.21. Könyvtár-pedagógia program ....................................................................................... 145 3. Közösségfejlesztési tevékenység keretei ..................................................................... 152

2

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola

1. Az iskola nevelési programja Bevezetés „Annak, ki nemzetét igazán szereti, műveltség dolgában alkudozni, s annak egy alacsonyabb fokával megelégedni nem szabad.” (Eötvös József) A pedagógiai program átdolgozása az alábbi törvényi változások miatt vált szükségessé: •

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

•

a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet,

•

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet,

•

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet,

•

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet.

Az új NAT a köznevelés feladatát az erkölcsi értékek hangsúlyozásában, a műveltség közvetítésében, a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztésében, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítésében jelöli meg. A közműveltségi elemek meghatározásán keresztül azt tartalmazza, hogy mi tekinthető ma Magyarországon közös kulturális kincsnek, továbbörökítendő ismeretnek, ezért a fejlesztendő kulcskompetenciák mellett elsajátítandó készségeket is előír. A közös műveltséganyag meghatározása lehetővé teszi olyan tudásanyag kialakítását, amelynek ismerete minden felnőtt állampolgárról feltételezhető, és amely elősegíti, hogy egy társadalom tagjai megértsék egymást. Az alapműveltség kötelező tartalmi elemeinek meghatározása lehetővé teszi az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét és az iskolák közötti átjárhatóságot. A változtatások célja – a mai nemzetközi standardoknak megfelelően – olyan oktatásfejlesztési gyakorlat középpontba helyezése, melynek során lehetővé válik az elmúlt két évtizedben felhalmozott értékek megőrzése és azok további gazdagítása. Az intézményünk nevelőtestülete által készített pedagógiai program a törvényi változásokat, a helyi igényeket, lehetőségeket és a tanulók szükségleteit, érdeklődését figyelembe véve született meg. A pedagógiai munka szakaszai: 3

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Iskolánkban nyolc évfolyam működik. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik. Az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat. Iskolánk sajátosságai: Első osztálytól választható  sport-korcsolya, ahova a mozgékony, ügyes gyermekeket várjuk (a légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek gyógyulását hatékonyan segíti);  művészeti tevékenységek, melyekkel lehetőséget biztosítunk tanulóinknak a művészetek sokrétű megismerésére;  angol-magyar két tanítási nyelvű képzés: mind a nyolc évfolyamon a tanulók az angol nyelvet emelt óraszámban tanulják, valamint évfolyamonként három tantárgyat célnyelven oktatunk. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.1.

1.1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei: „Egyetlen

parancs van, a többi csak tanács:

igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” (Weöres Sándor) Nevelőtestületünk az érték-, személy- és tevékenység-központúság hármas egységét tekinti alapelvnek. Iskolánk tanórán kívüli gazdag tevékenységrendszere feladat- és motivációorientált tanulóközösséget feltételez. A tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön, iskolai házi versenyeken való jelentős számú tanulói részvétel igen fontos eszköze céljainknak, értékválasztó, értékalkotó és értékközvetítő tevékenységünknek. A közvetített értékekből kiindulva építettük fel iskolánk hagyományait, s ezekből alakult ki az egymáshoz és az iskolához való kötődés, a „mi élmény”. Tartalmi és módszertani értelemben is olyan iskola működését kívánjuk elősegíteni, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a

4

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szervezzük a tanítási-tanulási folyamatokat. Olyan iskolarendszert kívánunk erősíteni, amely az esélyegyenlőség megvalósulását segíti. Felelősséget vállalunk tanulóink testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséért. Gyermekeink személyiségének

fejlesztésében,

képességeik

kibontakoztatásában

együttműködünk

partnereinkkel, elsősorban a szülőkkel. Gazdag pedagógiai tevékenységrendszerünk lehetővé teszi, hogy tanulóink sikerélményhez jussanak a tanulásban, a sportban, vagy a művészi jellegű önkifejezésben. Iskolánk

életében

meghatározó

szerepet

játszó

hagyományos

rendezvényeinket

a

diákönkormányzattal együtt szervezzük: •

magas színvonalú iskolai ünnepélyek és megemlékezések;

•

iskolai karneválok és gyermeknapi programok;

•

házi tanulmányi versenyek, vetélkedők;

•

hagyománnyá

vált

programok:

sulidiszkó,

Mikulás-ünnepség,

karácsonyi

hangverseny, Luca-napi vásár, farsang, anyák napja, Madarak és fák napja, papírés elemgyűjtés, tavaszi nagytakarítás, természetvédelmi nap; •

Olad–Simon Napok rendezvényei: napközis fesztivál, helytörténeti projektnap, Olad-kupa, Országos József Attila Mese-, Vers- és Novellaíró Pályázat, kiállítás;

•

egészségnevelési hét, ÖKO-projektnap;

•

hagyományos rendezvények: Barátod a természet (az egészség érték); Szent Márton helytörténeti vetélkedő; Biró Balázs informatikai emlékverseny; D.A.D.A. vetélkedő; Sakk–Olad kupa; Halloween-party; Patrik napi kizöldülés; Miénk itt a tér – Gyermekek művészeti bemutatkozása, Anyanyelvi hét, Oladi Kobaktörő; angol–német szépkiejtési verseny; Öveges-nap, Juniális;

•

„Mi napunk”: tanár–diák sporttalálkozó, eredményes tanulóink jutalmazása;

•

testvériskolai kapcsolatok ápolása: Felsőőr: Volksschule–Oberwart, Csíkszereda: Nagy Imre Általános Iskola;

•

specialitások a napközi otthonban (otthongyűlés, szüreti mulatság, télbúcsúztató, húsvéti népszokások, kézműves műhelyek, pünkösdölő);

•

Rendhagyó kapcsolat a szülőkkel (Szülők–nevelők bálja, Szülők iskolája, nyílt iskolai napok)

•

Igény szerint táborok, kirándulások szervezése (Erzsébet-tábor, korcsolyatábor, Határtalanul)

•

Iskolatörténeti kiállítások, jubileumi évfordulók. 5


Alapelveink: •

A nevelési-oktatási folyamat legyen összhangban: –

hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével,

–

az emberi méltóság tiszteletének elvével,

–

a lelkiismereti és vallásszabadsággal,

–

a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel.

•

Fontos szerepe legyen az egyetemes magyar nemzeti hagyománynak.

•

Kiemelten kezeljük a környező országokban élő magyarság életének megismerését, Európához tartozásunkat.

•

Hangsúlyozzuk a fenntarthatóság iránti felelősséget.

•

Egyensúlyra törekszünk a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között.

•

Fontosnak tartjuk a szociális hátrányok enyhítésének, valamint a tehetséggondozásnak az elvét is.

•

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy tanulóink ismerjék meg az alapvető erkölcsi normákat, s annak megfelelően éljenek és cselekedjenek.

•

Arra törekszünk, hogy tanulóink fizikailag, lelkileg egészségesek legyenek, a művészeteket értő, szerető felnőttekké váljanak.

1.1.2. A nevelő-oktató munka értékei: „A lélek sugárzása széppé varázsolja az embert. Az ember szépsége összhangot teremt a házban. Az otthon összhangja rendet teremt a hazában. S ha az országban rend honol, béke köszönt a világra.”

(kínai közmondás)

Az intézményünk pedagógiai koncepcióját meghatározó alapvető szellemiség – értékközpontúság, személyközpontúság, tevékenység-központúság – jegyében vállaljuk fel az értékek közvetítését és beépítését a tanulók és tanulóközösségek tudatába és életmódjába. Értékfelfogásunk alapja az egyetemes, humánus értékek elfogadása, melyek függetlenek az egyén világnézeti, erkölcsi, felekezeti, stb. hovatartozásától. Ugyanakkor jól szolgálják az egyén fejlesztésének irányát és a társadalomhoz való viszonyának biztonságát. 6

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola A tanulók szempontjából alapvető értékként kezeljük az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Kiemelt értékeink: •

Az általános emberi értékek: a humanizmus, a hazaszeretet, a becsület.

•

Az „én” harmóniája és autonómiája: az önnevelés, az önállóság, az autonómia – az önbizalom, a felelősség, a kitartás –, a nyitottság kategóriáinak megjelenítése.

•

Társas kapcsolatokban: az individuális, intim kapcsolatokban (család, szülő, nagyszülő, testvér, barát–barátság, szerelem–szexualitás) a védettség, a meghittség, a szeretet tudatosítását.

•

Szociális kapcsolatokban: a másik ember elfogadása, tisztelete; a másik emberrel való együttműködés; az őszinteség, a becsületesség, az igazságosság, a szolidaritás, az empátia normáinak megismerése, a fenti értékek szerinti életvitel.

•

A mindennapi érintkezés formáiban: a kulturált viselkedés és kommunikáció – a tisztelet, az udvariasság, a segítőkészség, az alkalmazkodás – normáinak elfogadása, a durvaság, az erőszak, az agresszivitás elutasítása.

•

A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: –

Törekvés a világ és környezetünk megismerésére, megértésére; az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák kialakítására, erősítésére; a világban (környezetünkben) való eligazodásra; a világ (környezetünk) problémáinak megértésére; a hazához, a nemzethez, a szülőföldhöz való kötődésre.

– •

A munka önmegvalósító értéke: örömforrás, hasznos és értelmes.

Az ember és a természet kapcsolata révén: – A természet megismerése, megszerettetése, az élet lényegének megismerése: saját testünk elfogadtatása, az egészség és az egészséges életmód megismerése és gyakorlata.

1.1.3. A nevelő-oktató munka céljai: A meglévő hagyományokra támaszkodva, eredményeinket szem előtt tartva, a nevelői, szülői, tanulói vélemények beépítésével határozzuk meg intézményünk célrendszerét. Mottónk: „A gyermek a miénk is, az enyém, a tiéd, mindannyiunké. A ma gyermeke a holnap felnőttje – a jövő évtizedek társadalmát építi majd –, ezért a gyermek mindannyiunk felelőssége” (Herman Alice)

7

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják, amelyeknek természetesen meg kell felelnünk. Az Európai Unió országaiban a megoldás a kulcskompetenciák meghatározásában és iskolai fejlesztésében rejlik: a kulcskompetenciák birtoklása biztosítja az unió valamennyi polgárának a gyors és hatékony alkalmazkodást a változásokkal átszőtt, modern világhoz. Az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja tehát nem más, mint a kulcskompetenciák meghatározott kerete. Oktatásunknak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Napjainkban felértékelődött az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése. Az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Abban a viszonyrendszerben ragadható meg, amely az egyén testi és lelki egészségéhez, hazájához, Európához, tágabb kulturális és gazdasági környezetéhez, a felnőtt lét szerepeihez köthető. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyik

területhez

szükséges

elemek

támogatják

a

másik

terület

kompetenciáit.

Kulcskompetenciák: •

Anyanyelvi kommunikáció Helyes, kreatív és öntudatos nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Pozitív attitűd: a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartás, törekvés az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerése, az esztétikai minőség tisztelete, mások megismerésének igénye és az anyanyelv iránti felelősség vállalása. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

•

Idegen nyelvi kommunikáció Olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és 8

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Pozitív attitűd: a kulturális sokféleség tiszteletben tartása, a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság. •

Matematikai kompetencia A matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Pozitív attitűd: annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható.

•

Természettudományos és technikai kompetencia Ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot.

•

Digitális kompetencia Felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) magabiztos, kritikus és etikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében.

•

A hatékony, önálló tanulás Azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt 9

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza. •

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, interperszonális és interkulturális szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedi a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt a közügyekben. Pozitív attitűd: az emberi jogok teljes körű tisztelete (egyenlőség, demokrácia, vallási és etnikai sokszínűség), a településhez, a nemzethez, az EU-hoz, Európához való tartozás tudata. Interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a személyes előítéletek leküzdése, kompromisszumra való törekvés, a stressz kezelése, a változások iránti fogékonyság.

•

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális

ismereteknek,

készségeknek és

magatartásformáknak, amelyekre

a

mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Pozitív attitűd: függetlenség, alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség. •

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Pozitív attitűd: a művészet

10

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság. Tantestületünk által elfogadott célok: •

tevékenykedtetés (cselekvő részvétel), kísérlet, megfigyelés középpontba állítása;

•

tanulóink életre nevelése (biztonságot adó érzelmi légkörben szeretetteljes szigorral);

•

derűs környezetben korszerű oktatás megvalósítása (az informatikában való jártasság kialakítása);

•

a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése, a társadalmi szocializációra való felkészítés;

•

a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és praktikus ismeretek elsajátítása;

•

az egészséges életmód kialakítása (mindennapos testnevelés);

•

a környezettudatos életvitel kialakítása;

•

a művészet iránti igény felkeltése;

•

az aktív részvétel, öntevékenység és kreativitás biztosítása;

•

a médiumok alkotó használata;

•

a személyiség formálása;

•

erkölcsi nevelés (megfelelő magatartásminták, életvezetési szokások közvetítése);

•

európai, nemzeti, illetve városunk kultúrájának megismerése és közvetítése;

•

hagyományaink ápolása;

•

a hátrányok csökkentése, esélyegyenlőség biztosítása;

•

az anyanyelv, mint a legfontosabb kommunikációs eszköz magas szintű elsajátítása;

•

az oktatott idegen nyelv alapszintű használata.

Az iskola kimeneti követelményei alapján célunk: •

egészséges, boldog, kiegyensúlyozott személyiségű,

•

megbízható önismerettel rendelkező,

•

képességeit adottságainak megfelelően kibontakoztató,

•

együttérzésre, együttműködésre, problémamegoldásra, érzelmek

kezelésére,

önkéntes feladatvállalásra képes, •

az együttélés szabályait betartó, az emberi jogokat tisztelő, az erőszakmentes életmódot folytató,

•

a makro környezetben tájékozódni tudó és érdekeit érvényesíteni törekvő,

•

általánosan művelt, permanens, önálló ismeretszerzésre képes,

11

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola •

közvetlen és tágabb környezetünk értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába bekapcsolódó, hazáját szerető,

•

a szükséges erőfeszítések megtételével a megfelelő foglalkozást és pályát kiválasztó,

•

a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről, folyamatokról hasznosítható ismeretekkel rendelkező,

•

az új és a hagyományos médiumok nyelvét értő,

•

kötelességtudó, munkát megbecsülő, segítőkész, türelmes, megértő, a másságot elfogadó gyermekek nevelése.

1.1.4. A nevelő-oktató munka feladatai: „Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.” (Wass Albert) A tudományok gyors fejlődése, a szükségletek új megjelenési formái és a világ új kihívásai (köztük a gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítják az iskolát. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe. A NAT a gyermekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll. Természetesen az oktatás és a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem az élet számos egyéb területe is. Iskolánkban megfogalmazott feladatok: •

A személyiség teljes körű kibontakozásának segítése, a szellem, a fizikum, a magatartás, a jellem, az érzelmek összehangolt fejlesztése;

•

az egészséges életmód (rendszeres testmozgás) igényének kialakítása;

•

a természet szeretete, tisztelete;

•

a műveltségbeli hátrányok leküzdése;

•

a részképességek átmeneti zavarával küszködők szakszerű felzárkóztatása;

•

a sajátos nevelési igényű tanulók képességeikhez mért fejlesztése; 12


a tehetséggondozás;

•

a tanulási motívumok, helyes tanulási szokások kialakítása;

•

az innovatív tanulás elősegítése;

•

az életkori sajátosságokhoz rendelt képességek fejlesztése;

•

kreativitás, önállóság, öntevékenység;

•

reális önismeret, önértékelés, önelfogadás kialakítása;

•

a kitartó munkához való helyes viszony alakítása;

•

a műveltség megszerzése iránti igény felkeltése;

•

az együttműködési készség magas szintre emelése;

•

gyermekvédelmi funkciók ellátása;

•

a normarendszer, hagyományok, szokások kialakítása.

Kiemelt feladatok: –

anyanyelvi kultúra fejlesztése

–

mindennapos művészeti nevelés

–

mindennapos testnevelés

–

idegennyelv-oktatás

–

erkölcstan oktatása

–

médiatudatosságra nevelés

–

fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelés

–

aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

–

nemzeti öntudat, hazafias nevelés

–

gazdasági és pénzügyi nevelés

–

a tanulás tanítása

–

modern IKT eszközök: digitális tananyagok, interaktív tábla alkalmazása

–

testi és lelki egészségre nevelés

–

a családi életre nevelés

–

az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

–

fogyasztóvédelem

–

biztonságos közlekedés

–

pályaorientáció

–

személyiségfejlesztés (önkéntesség, felelősségvállalás másokért)

13

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola 1.1.5. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai: „Egy

tanítvány egyszer így panaszkodott: - Mester, miért nem feded fel soha történeteid értelmét? - Mit szólnál ahhoz – felelte a mester –, ha valaki gyümölccsel kínálna, de megrágná, mielőtt odaadja neked?” (ismeretlen szerző) Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánk (a fenntartóval és működtetővel, a családdal, a szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit. A személyiségfejlesztő tanításnak, a differenciált tanítás-tanulás megvalósulásának szervezési szempontjai: •

a tanulás belső motivációinak kialakítása, fejlesztése;

•

a tanulók cselekvő együttműködése a tanulás–tanítás folyamatában (önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség);

•

a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárása, lehetőség esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;

•

különböző szervezeti formákban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;

•

a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;

•

a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;

•

sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;

•

a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;

•

különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló komprehenzív szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában; 14


az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújtson a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára;

•

a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök kialakítása az 1–4. évfolyamon;

•

folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; Nevelői tevékenységünk prioritásai: •

a pedagógiai munka színvonalának emelése a hatékonyság, a minőség és az esélyegyenlőség jegyében;

•

a nevelőtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése;

•

motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása;

•

az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel;

•

egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. Tanulói tevékenységek prioritásai:

•

A tehetségek fejlődését segítő szabadidős tevékenységek szabad választása az egyéni érdeklődés alapján;

•

A tanórán és tanórán kívüli tevékenységek (a személyiség fejlesztésének, az egyén nevelésének szervezeti keretei) szolgálják a felzárkóztatást, a fejlesztést és a képességekhez mért differenciálást;

•

Az iskola speciális kiemelt területe – a napközi otthon és a tanulószoba – tegyen eleget a társadalmi igényeknek. A foglalkozásokon legyen fő szempont az érzelmi élet, az értelmi erők és képességek fejlesztése, a jellem nevelése, a társas kapcsolatok kialakulása.

Intézményünk pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a tanulók fejlődését biztosító, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

15


1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség fejlesztésének alapvető feltétele az életkori és egyéni sajátosságok megismerése.

Iskolánk

célja,

hogy

hozzájáruljunk

tanulóink

harmonikus

személyiségfejlődéséhez, mely segíti önfejlődésüket kisiskolás koruktól a serdülőkorig bezárólag. Az alap iskolai szakaszban arra építünk, ami a személyiségben lehetőségként adott. Figyelembe vesszük az eddigi személyiségfejlődés lényegesebb adatait, a gyermek aktuális körülményeit, a személyiség jelenlegi fejlettségi szintjét. Biztosítunk számukra olyan tevékenységi formákat, melyben kipróbálhatják önmagukat. A tapasztalás útján minden gyermek felismerheti saját értékeit, testi, lelki egészségét és reális énképet alakíthat ki magáról, rájöhet arra, mire képes. Célunk, hogy tanulóink 

a különböző szintű adottságokkal,



az eltérő mértékű fejlődésükkel,



az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,



egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,



szervezett ismeretközvetítéssel,



spontán

tapasztalataikkal

összhangban

minél

teljesebben

bontakoztathassák

ki

személyiségüket. Tanulóink személyiségfejlesztésének feladatai az alábbi területek köré csoportosulnak. 1. Tanulás: a tanuló gondolkodási-tanulási képességeinek, az értelem fejlesztése 2. Segítő életmódra nevelés: a szociális érzékenység fejlesztése, emberi kapcsolatok kiépítésének igénye 3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés: a kulturált életmód, testi, lelki egészség igénye 1.2.1. Tanulás Iskolai életünk különböző területein sikerélmények biztosításával pozitívan erősíthetjük tanulóink tanuláshoz fűződő viszonyát, fejleszthetjük tanulási képességüket. Tanórákon a megismerés, ismeretszerzés, a játékos és alkotó tanulás kiváló motiváló erő arra, hogy fejlődjön problémamegoldó képességük, illetve permanens tanulási igényük és képességük kialakuljon.

16

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Szakkörökön önképző körökön tehetséges tanulóink öröklött kívánságukat elégíthetik ki. Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokon, korrepetálásokon a részképesség zavaros, tanulási nehézségekkel

küzdő

gyermekek

sikerélményhez

juttatása,

tanulási

képességeik

megalapozása a cél. A játék és alkotás a leghatékonyabb tanulási módok közé sorolhatók. Az életkortól függően fokozódó komplexitású játékok megtanítását, megszerettetését tűztük ki célul, főként a szabadidős tevékenységekben. A tantárgyak anyagában fel kell tárni azokat a témákat, melyek játékos módszerekkel dolgozhatók fel. Az alkotásvágy fejlesztésének, kiélésének kiváló területe a környezetünkben lévő kulturális intézmények alkotó jellegű programjainak kihasználása. 1.2.2. Segítő életmódra nevelés A segítő életmódra nevelés a szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, a kreativitás fejlődésének elősegítését jelenti. Az iskolai nevelés alapvető feladata a tapasztalati szociális kompetencia kialakulásának elősegítése. Pedagógusainknak fel kell vállalni, hogy saját tantárgyaik tartalmi, saját tanórán kívüli programjai által kínált lehetőségekkel a szociális értékrend fejlődését segítsék. Személyiségük révén olyan kapcsolatot kell kialakítani tanítványaikkal, mely a bizalomra épít, melynek ragaszkodás az összetartó ereje, és szeretet az érzelmi alapja. Az egyéni szociális értékrend fejlesztéséhez olyan iskolai életrend, légkör, erkölcs kialakítását kell megcélozni, mely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a gyermek folyamatosan tapasztalhassa az egyének és a csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk hátrányos következményeit. A családi életre nevelés végső célja, hogy ismerjék a családmodellek működését, a kiegyensúlyozott, boldog családi életet, elsajátításának feltételeit, módjait, akadályait, veszélyeit. A szociális képességrendszer fejlesztéséhez olyan iskolai életrend kialakítása a cél, ahol a tanulók biztonságban, és jól érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átjárhatók, kiszámíthatók, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárnak. Élményszerű pozitív szociális minták felkínálásával, személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi

hősök

tetteinek,

magatartásának

átélési

lehetőségével

tanórákon,

iskolai

ünnepélyeken fejleszthető képességük. Optimálisan fejlődhet tanulóink személyisége, érzelmi karaktere, ha az iskola pozitív érzelmi légkört alakít ki, és tart fenn. A verbális kommunikáció szándékos fejlesztése is nélkülözhetetlen pedagógusi feladat.

17

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Segítő, demokratikus neveléssel a segítés sokféle lehetőségével a segítés elismert viselkedés, tevékenység lehet gyermekeink szemében. Ha a pedagógus rendszeresen él a segítő együtt cselekvéssel, közös feladatmegoldással, tudatosan szervezi a tanórai és azon kívüli tevékenységeket, akkor a tanulás eredményessé, a nevelés hatékonnyá válik. Az egészséges versengés –sportban, versenyjátékokban – kialakítása, a versengés képessége feltételezi a szabályozottságot, a szabályok betartását, az erélyesség felismerését, a segítés alapszabályainak megtartását. A kitartás, akaraterő, küzdeni tudás, az önkontroll, önuralom és önfegyelem elsajátíttatására ad lehetőséget minden sportfoglalkozás, szabadidős és tanórai játéklehetőség. Történelmi példákon, negatív és pozitív összehasonlító értelmezésen keresztül, társadalmi szokásaink elemzésén át erősíthetjük tanulóink versengési képességét, akaratát. Megértést, együttérzést, segítőkészséget közvetítő iskolai légkörben próbáljuk az emberek közötti érintkezés, emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturált formáinak, elfogadott normáinak kialakítását, valamint az udvariasság és illemtani szabályok birtokoltatását megvalósítani. A társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése az oktató - nevelő munkánkban mindennapos, továbbadása pedagógusaink kiemelt feladata. 1.2.3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségletének optimális kielégítését, működését szolgálja. A kulturált életmód a személyes szükségletek, vágyak, igények színvonalas kielégítése. Az iskola a példás tisztaságával, rendjével, kellemes esztétikus közegével hozzájárul a tanulók komfort igényének, ízlésének pozitív befolyásolására. A mozgásszükséglet kielégítése nemcsak testnevelés órákon lehetséges (versenyek, vetélkedők, természetjárás). A szabadidő kulturált formáinak megismertetésével, a napi mozgáslehetőségek megteremtésével létrehozható a mindennapok fizikai, szellemi testneveléséhez szükséges fittség. A testi képesség karbantartja a kondicionális, koordinációs képességet, a kézügyesség fejlesztése a technika, gyakorlati ismeretek, tárgykultúra és vizuális feladatköre is. A kellemes, élményszerű tanulás szembetűnően hatékonyan fejleszti a lelki egészség egyensúlyát. Az egészségvédő, betegségmegelőző, egészségkárosító hatásokra való figyelemfelhívás, elsajátításukra, kivédésükre nevelés, az egészséges életmódra ösztönzés kiemelt nevelési cél. Az életkori sajátosságoknak megfelelő önállóság, önellátó képesség, az elemi munkaszokások (pontosság, rend, önkiszolgálás, takarékosság, kötelességérzet, lelkiismeretesség) kialakítása a napi tanulási folyamatokba beépült tevékenységek.

18

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola A tanulók önállóságának, optimális fejlesztésének szolgálatába kell állítani a nevelés, tanítás módszereit, különösen figyelve az ebből feltűnően eltérő tanulókra, serdülők konfliktusaira, problémáira. A személyiségfejlődés legfontosabb elemei az önbecsülés, önbizalom, ambíció. Igyekezni kell, hogy az önbecsülés ne essen távol a realitástól. A helyes önbizalom kialakításához olyan feladatokat kell kitűzni a gyerekek elé, melyek erőfeszítést igénylők, de sikert ígérők lehetnek. A pedagógus értékelje helyesen a teljesítményt, ne csak az eredményt vegye figyelembe, hanem a tanulók képességét is. Az ambíció annak a meggyőződéssé válása, hogy mivé szeretnénk válni. Ha ez reális, akkor a rátermettség, a tehetség arányban áll a választott iránnyal. Mivel az ambíció konkretizálódása a serdülőkorban kezd formálódni, ezért a 7.- 8. osztályban kell, hogy hangsúlyt kapjon az ez irányú fejlesztés. Az önkifejező képességek bemutatásával, gyakorlásával, az eredményes érvényesülés képességének megszerzésével megtalálják helyüket tanulóink a mai bonyolult, nyitott világban. Nemzeti kultúránk megismerése, értékeink tisztelete, hagyományaink ápolása a társadalmi életre való felkészülés, a tájékozott, művelt személyek ismérvei. A személyiség képességek fejlesztése -

Önkiszolgálási képességek

-

Életkori sajátosságok figyelembevételeivel kell megtervezni a testet fejlesztő feladatokat, tevékenységek rendszerét.

-

A biológiai és komfortszükségletek megismerése, az életvitel gyakorlati ismeretek tanórákon elsajátíthatók (egészséges, kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, lakás, - háztartási munkák, közlekedés, vásárlási szokások).

-

A befogadóképesség fejleszthető a legfontosabb jelrendszerek, nyelvek explicit értelmező megismerésével.

-

Az önkifejezéshez biztosítanunk kell tanulóinknak, hogy mind a zenében, vizualitásban, improvizálásban, előadásban, szövegalkotásban, műértelmezésben megmutathassák tehetségüket.

-

Az önvédelmi képességek fejleszthetők mintaszerű egészséges iskolai életmód létrehozásával, a személyiség helyes ismeretével, a szuverenitás megteremtésével, mind az iskolai és önálló otthoni tanulást segítő versengésben.

-

Önreflexív képességek

19

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola -

Fontos, hogy tanulóink helyesen döntsenek, vállalják döntésük következményét, saját maguk megjelenését, viselkedését, tanulói teljesítményét, személyiségüket értékeljék helyesen.

-

A személyiség önfejlesztésében az iskolának az alapozás a feladata. Emberismerettel, tehetséggondozással, pályaválasztással, kapcsolatos követelményekkel kínálhatunk lehetőséget.

-

Az egyéni tudat fejlődésének segítése az általános személyes világtudaton keresztül is az iskolai nevelés feladata.

-

A természettudat az élő és élettelen világ felfedeztetésével, a társadalomtudat az ember és társadalom viszonyainak, elméleteinek megismerésével, a kognitív tudat a megismerés, gondolkodás ismeretelméleti problémák felismerésével fejleszthető, alakítható.

-

Az élettudat alakításával arra kell törekedni, hogy a tanulók minél alaposabb, lényegre törő humánbiológiai, egészségvédelmi humánetológiai, antropológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai

képzésben

részesüljenek

megkísérelve,

hogy

ezeket

az

ismereteket önmagukra vonatkoztatva, önmagukkal összehasonlítva dolgozzák fel. A tanulás, az értelem kiművelése területen elvégezendő feladatok: -

a megismerési vágy fejlesztése

-

a játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése

-

a felfedező tanulás segítése

-

tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása

-

a tanulási képességek megalapozása

-

a tanulási módok elsajátíttatása

-

a tanulási kötelességtudat fejlesztése

-

a továbbtanulási szándék, mint tanulásmotiváló tényező

A segítő életmódra nevelés területén elvégezendő feladatok: -

a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése

-

pozitív szociális minták adása

-

a szociális képességrendszer fejlesztése

-

a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival

-

a szociális kommunikáció fejlesztése, hogy tanulóink képesek legyenek eligazodni, érvényesülni a világban

-

a segítés elvárt, és elismert viselkedésformává tétele

-

a segítő versengés képességének fejlesztése 20

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégezendő feladatok: -

a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal

-

az egészségvédelem fontosságának hangsúlyozása

-

a testi képességek fejlesztése

-

a tanulók nyitottá tétele a kultúra befogadására

-

lehetőségek biztosítása az önkifejezésre

-

a tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése

-

a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során is.

A személyiségfejlesztésben a pedagógus feladata, hogy tanítványait megismerve segítsen kibontakoztatni a bennük rejlő értékeket, segítse egyéni fejlődésüket. A gyermek a társadalom jövőjének záloga, ezért is hangsúlyos oktatásuk, nevelésük. Minél nyitottabb személyiségük, annál könnyebben fejleszthetők. Az iskola felelőssége abban rejlik, hogy széles kínálatot biztosítson ehhez, és képes legyen kielégíteni a gyermekek sokféle érdeklődését. A személyiségfejlesztés érdekében adaptált programjaink: „Az élet iskolája” és a „Lehet másként” programok: Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák integrálása az oktatási, nevelési programunkba a tanítási órákon és a szabadidős tevékenységek során. A döntéshozatal, a problémamegoldás, a kommunikációs készség, az önértékelés, a stressz-kezelés, az érdekérvényesítés készségeinek fejlesztése. „Az élet iskolája” program beépítése a mindennapok nevelési folyamataiba, a tanulók ismereteinek, életviteli és szociális kompetenciáinak fejlesztése, az életkori sajátosságok figyelembevételével történik. A program pedagógiai szemléletének alapja, hogy a tanulás leghatékonyabb formája a cselekvés. Az új ismeretek feldolgozása is a csoportmunkára építő feladatokon keresztül valósul meg. Nagy szerepet kell szánnunk a tanulói véleményalkotásnak, a vélemények megbeszélésének, értékelésnek. Tanár és diák egymásnak szinte egyenrangú partnerei a folyamatban: a tanár tanulást elősegítő szerepe megnő, magyarázatok helyett elsősorban a csoportfoglalkozásokat kell előkészítenie, szerveznie, lebonyolítania. A tanulókat nem értékeli, dicséri vagy marasztalja el, csak visszaigazolja fejlődésüket. A program legcélszerűbb tanulás-szervezési módszere a projektmódszer. A program által legfontosabban fejlesztendő alapkészségek: 

szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás,



kommunikációs (interperszonális) készségek,



konfliktuskezelés, 21

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola 

együttműködés,



kreatív és kritikai gondolkodás,



döntéshozatal,



empátia,



érzelmi intelligencia,



elfogadás,



felelősség (saját életének kézben tartása),



önbizalom,



hiteles vezetői képesség.

Nagy figyelmet fordítunk a művészeti és a sporttevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtésére. Feszültség- és stressz oldó pedagógiai eszközök és területek, amelyek a gyermeki, tanulói önbecsülés és tanulási motiváció megszerzésének lehetséges formái lehetnek: 

szabadidős tevékenységek



szabadidős sportfoglalkozások



mindennapos testedzés



művészetekre épülő személyiségfejlesztő tevékenységek, a kreatív, manuális tevékenységet igénylő – a „kéz műveltségét” igénylő, fejlesztő, alkotó tevékenységek.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Fenntartható az a gazdasági, társadalmi fejlődés, amely kielégíti a jelen igényeket anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségét a saját szükségleteik kielégítésében. A környezeti és egészségnevelés egyik legfontosabb szintre az iskola, hiszen minden korosztály hosszú éveken át látogatja. Az iskolai nevelésünk az önmagáért és környezetéért felelős személyiséget állítja középpontba, melynek kialakításához szükséges, de koránt sem elégséges feltétel a témával kapcsolatos ismeretanyag. Az iskolai környezeti és egészségnevelés nem szűkíthető le a „tananyag leadásától a számonkérésig” húzódó ívre. Szeretnénk, ha iskolánk egészét átható szemléletmód alakulna ki, ahol a tantestület valamennyi tagja érintettnek, érdekeltnek és felelősnek érezné magát önmaga és a tanulók egészségének megőrzésében, környezettudatos

22

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola magatartásuk megalapozásában. A testi-lelki egészség minden tevékenységünk alapja, az ember életének legfontosabb része. A környezeti és egészségnevelés csak akkor válhat hatékonnyá, ha a tanulók lelki egészségére figyelő, mentálhigiénés szemlélet prioritást kap. Szemléletet

csak

úgy

lehet

formálni,

ha

minden

tantárgyban

–

nemcsak

a

természettudományos tantárgyakban – és minden tanórán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert és önmagukat. Következetes nevelői munkánkkal szeretnénk a gyerekeken keresztül a családokra is hatni. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Tananyag:  Hornyák István: Elsősegélynyújtás mindenkinek  Az újraélesztés megtanulható! (DVD)  biológia tankönyv  Elmélet, gyakorlat  Ismeretek gyakorlati alkalmazása Megvalósítás: Tanórák, szabadidős tevékenységek keretében (választható óra, biológia óra, osztályfőnöki óra, szakkör, klub, tábor, házi verseny, iskolai bemutatók) Módszerek: Mentőállomás látogatás, előadás és magyarázat, bemutatás, gyakorlás, gyakoroltatás, szituációs feladatok. Eszközök: Digitális tábla, számítógép – internet csatlakozással, ambubaba, csontváz, emberi torzó, gyakorló kötszerek, megfelelő helyiség, plédek. Személyi feltételek: Tanárok, kortársak, orvos, iskolavédőnő, egészségügyi dolgozó, mentős, imitátor. Célok:  „Szombathely, a segítés városa!” program keretében minden felső tagozatos diák ismerje meg az újraélesztés elméletét és gyakorlatát.  Minél többen sajátítsák el az alapfokú elsősegély-nyújtási ismerteket, hogy a bajbajutott egyéneken szakszerűen tudjanak segíteni. 23

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola  A szabadidő hasznos eltöltése.  A gyerekek terjesszék családjukon belül is az elsősegélynyújtó ismereteket.  Pályaválasztás. 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Mivel a közösség egyénekből áll, az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. Az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a váratlan helyzetek kezelésére. A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával és a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyeinek növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítést integrált keretek között szervezzük meg, a közösség- és a személyiségfejlesztés halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósítjuk meg. Elutasítjuk a társadalmi kirekesztés minden formáját. Célunk: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 1.4.1. A tanórán (az osztályközösségben) megvalósítható közösségfejlesztési feladatok  a közös célok megfogalmazása  közös értékrend elfogadása  a „mi-tudat” kialakítása  szokásrendszer elfogadtatása  tanulmányi munkamorál (pozitív attitűd) 1.4.2. Az egyéb foglalkozások (tanórán kívüli) közösségfejlesztő feladatai 

tervszerű pedagógiai irányítás, 24


társas együttélés alapvető szabályai,



változatos foglalkozások szervezésével a közösségi magatartás erősítése,



a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősségérzet kialakítása és elmélyítése.

1.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztés feladatai A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányításával együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. Feladatok: -

A közös és egyéni érdekek összhangba hozása.

-

Közösségerősítő, cselekvésre késztető, esztétikai élményeket keltő tevékenységek szervezése.

-

A közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése.

1.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységet élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. A közösségi nevelés területei:  a család  az iskola  az iskolán kívüli közösségek Feladatai:  jó kapcsolat kiépítése (ápolása) az adott korosztállyal, szüleikkel és a külső szakemberekkel;  az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakítása;  a közösségi szokások, normák elfogadásához  a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez

25


1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.5.1. A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:          

a tanítási órákra való felkészülés, a megtartott tanítási órák dokumentálása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, dolgozatainak javítása tanulmányi versenyek való felkészítés, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki és az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Nevelőtestületünk számára támasztott követelmények:  a gyermekek tisztelete,  a gyermekek tanulási folyamatának segítése,  a pedagógiai hatékonyság,  az érték-, személy-, tevékenység-központú szemlélet,  igényesség, pontosság, fegyelmezettség,  megfelelő szakmai és pszichológiai felkészültség.

1.5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Az osztályfőnök a közösségi nevelés kulcsembere. Az osztályfőnök az, aki az osztályba járó gyerekek igényeit, szüleik elképzeléseit és a társadalmi elvárásokat egyaránt tapasztalja, és ezeket a gyerekek személyiségfejlődésének szolgálatába állítja. Az osztályfőnök alapozza meg a család és az iskola jó viszonyát. Az osztályfőnök nemcsak oktatója növendékeinek, hanem a legtágabb értelemben nevelője is az iskolában és annak falain kívül. Számon tartja minden tanítványának fejlődését, törődik gondjaikkal. Hagyja a saját programjuk szerint növekedni a tanítványokat, de mint a jó kertész, ehhez hozzá is segíti őket. Ő az osztályközösség gazdája. 26

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Rangos feladata az osztályfőnöknek:  az emberi együttélés helyes normáinak megismertetése,  a közösségépítés,  személyiségfejlesztés,  tehetséggondozás,  a hátrányos helyzetű tanulók fokozott támogatása,  a diákok pályaválasztásának segítése. Neveléssel kapcsolatos feladatai 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Figyelemmel kíséri az osztály tanulmányi előmenetelét és magatartási helyzetét, értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.



Segíti a tartalmas közösségi élet kialakulását.



Konstruktív megoldással kezeli az osztályban kialakult helyzeteket.



Különös gondot fordít a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra, valamint az ifjúságvédelmi feladatokra.

Szervezési, koordinációs feladatai 

Koordinálja és segíti az osztályában tanító pedagógusok munkáját, együttműködik az iskolavezetéssel, az ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzattal, kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Lehetőség szerint órát látogat az osztályában.



Közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Szükség esetén javaslatot tesz szakértői illetve nevelési tanácsadói vizsgálatra.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Szülői értekezleteket, fogadóórákat tart.

Adminisztrációs feladatai 

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket a törvényi előírásoknak megfelelően: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása,

bizonyítványok

megírása,

továbbtanulással,

csoportnaplóval

27

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola kapcsolatos

adminisztráció

elvégzése,

hiányzások

igazolása,

törzskönyvi

nyilvántartás. 

A hit- és erkölcstannal összefüggő tanügyi dokumentumokkal kapcsolatos adminisztráció.



Ellenőrzi a tanulók tájékoztató füzetét, az érdemjegyek beírását, valamint tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról és szorgalmáról.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1. Különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek a) Sajátos nevelési igényű tanulók integrációja Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenet-szabályozással történik, a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai programjának irányelveit, valamint kerettantervüket. Az integrált képzésben résztvevők az általános iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak, egyéni gyógypedagógiai fejlesztésük órarendjükhöz és napirendjükhöz igazodik. Cél 

A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés specifikus szempontú támogatása.



Biztosítani szeretnénk számukra: -

a fejlesztés segítse számukra az önállóságot, a társadalmi beilleszkedést

-

rehabilitációs célú fejlesztő terápiákat

-

a tanulót a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

Feladat  Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás.  Az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe.  A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, team-munkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján.  A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében

–

egyéni

és

csoportos

fejlesztő

tevékenység

speciális

pedagógiai

segítségnyújtással – a gyógypedagógus közreműködésével. 28

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola  A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve.  Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele. SNI tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása:  különleges bánásmód, 

megfelelő feltételek (eszközök, időkeret stb.)



egyéni fejlesztési terv



speciális, terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazása

Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése 

pszichológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése



önállóság fejlesztése



önbizalom fejlesztése



pozitív énkép kialakítása



bátran merjen beszélni társai előtt



logopédiás terápia



kommunikációs tréning



általános képességfejlesztés

Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló: Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn. a, Részképességzavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás, olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei. b, Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni. Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre.

29

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók fejlesztése 

egészséges énkép, önbizalom kialakítása



kudarctűrő-képesség növelése



önállóságra nevelés a fejlesztés kiemelt célja.

Diszlexia, diszgráfia: A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll. Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Fejlesztési feladat: 

látás, hallás, mozgás koordinálása



olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel

Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Fejlesztés feladatai: 

érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése



testséma kialakítása



a matematikai nyelv tudatosítása



segítő, kompenzáló eszközök használata



szám-és műveletfogalom kialakítása



egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás

Hyperkinetikus zavarok Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság. Magatartási zavarok: Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás. Fejlesztés feladatai: 

a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban, 30


egyénhez igazodó követelmény kialakítása,



az alkalmazkodó készség fejlesztése,



együttműködés családokkal, szakemberrel,



sikerélmény biztosítása.

b) A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése egyénre szabottan történik a szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő szakemberek - fejlesztő pedagógus - gyermekenként, tanulónként. A probléma kezelésének folyamata -

Beiratkozáskor az iskola gondosan áttanulmányozza az óvodáktól megküldött iskolaérettségi véleményt. Amennyiben problémára utaló jelet találnak, a szakvéleményt meg kell ismerni a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak. Az óvodapedagógus, az iskolaorvos segítő véleményének, tanácsának kikérése ajánlott.

-

A gyermekkel foglalkozó nevelő a tanév megkezdésekor megismerkedik a szülőkkel, gyermekkel. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése a jövő szempontjából nagyon fontos.

-

A

gyermekkel

foglalkozó

szakember

sokat

segíthet

a

probléma

eredményes

megközelítésében, a pedagógusok kikérik véleményüket. -

A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. A tanítási órákon túl fejlesztő felzárkóztatást szervezünk számukra.

-

A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek értékelését a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében leírtak alapján végezzük.

Beilleszkedés, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A személyiségfejlesztés folyamatában külön kell foglalkozni a magatartászavaros gyerekekkel. Mivel itt magatartási hibákat kell javítani, ezért korrekciós jellegű személyiségfejlesztésről beszélünk. A magatartási problémákat komplexen kell vizsgálnunk a tanulási problémákkal, mivel kölcsönösen hatnak egymásra. Magatartászavaros viselkedéseket: 

figyelemzavar 31


hiperaktivitás



agresszív, szembenálló magatartás



Averzívzavarok



Egyéb rendellenességek: fóbiák, szorongások, kényszerek, „tik”-elektív mutizmus, kötődési zavar, ürítési, alvási zavarok.

A pedagógus tennivalói:  meleg-elfogadó attitűd jellemezze a tanulókkal szemben (pozitív elemző, segítőkész),  elfogadó-megértő és ne értékelő-minősítő viszonyt alakítson ki a gyerekekkel,  legyen következetes,  a mozgászavaros viselkedések okát keresse, a kialakulás folyamatát igyekezzen megismerni,  a pozitív tulajdonságokat erősítse a tanulókban,  sikerélmény biztosításával növelje a tanulók önbizalmát,  használja ki a közösségben rejlő személyiségformáló erőt,  a szituációs beszélgetésekkel is kiváló alkalmat teremthet a problémák feltárására, megoldására,  nagyon fontos a szülőkkel való kapcsolattartás, célzott beszélgetés,  szükség esetén irányítsa a mozgászavaros tanulókat szakemberhez (gyógypedagógus, pszichológus, orvos). c) Kiemelten tehetséges gyermekek képességeinek kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánk életében fontos szerepet kap a tehetséggondozás. Itt a tanulók fejleszthetik adottságaikat, képességeiket, tevékenységeikkel tapasztalatokat szerezhetnek, személyiségük, együttműködési készségük, akaratuk fejlődhet. A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése, a magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni.

32

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkenti: 

a megfelelő légkör megteremtése,



a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje,



a bizalom,



a megfelelő szervezeti strukturáltság,



a játékosság.

A tehetség kibontakoztatását gátolja: 

a kreativitás lebecsülése,



a túlzott fegyelem,



a teljesítménykényszer.

A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a környezet és az iskola együttes feladata. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség. Céljaink: 

a tehetséges tanulók korai felismerése,



a felismert tehetség fejlesztése, ösztönzése,



az esélyegyenlőség biztosítása valamennyi tehetséges gyermek számára társadalmi hovatartozástól függetlenül,



a tanulók vállalják tehetségüket és használják fel az érvényesülésükhöz,



a családdal való együttműködés, mert a tehetséggondozás csak a család támogatása mellett lehetséges.

Feladataink: 

biztosítani a megfelelő érzelmi fejlődés feltételeit a szülőkkel együttműködve,



fejleszteni az általános képességeket, a kreativitást a kompetencia alapú oktatás kiterjesztésével, 33


speciális képességek fejlesztését biztosítani,



felismerni és kibontakoztatni az átlagosnál magasabb intelligenciájú sajátos nevelési igényű tanulók speciális tehetségét,



folyamatosan működő, változatos programokat szervezni,



kialakítani a szükséges speciális szervezeti formákat tanórán és tanórán kívül egyaránt.

A tehetséggondozás tehát mind a tanórák, mind a tanórán kívüli foglalkozások feladata. Tanórákon: 

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (projektoktatás, gyűjtőés kutatómunka),



csoportbontás,



emelt óraszámú oktatás, két tanítási nyelvű oktatás,



választható tanórai foglalkozások.

Tanórán kívüli foglalkozások: 

tehetséggondozó szakkörök szervezése,



tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások,



levelező versenyeken való részvétel,



napközi és iskolaotthonos foglalkozások,



felvételi előkészítők, továbbtanulás,



kulturális rendezvények látogatása,



sportversenyek,



kapcsolat sportegyesületünkkel,



iskolai könyvtár,



egyéb szabadidős tevékenységek (színház- és múzeumlátogatás, kirándulások, erdei iskola).



pályázatok,



képzőművészeti kiállítások,



szaktáborok, sporttáborok, nyelvi táborok.

1.6.2.Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Minden tanévben osztályonként felmérjük a hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, akikre fokozottabban oda kell figyelni.

34

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Iskolánkban kiemelt feladatunknak tartjuk az esélyegyenlőség biztosítását valamennyi tanuló számára:  Célunk, a gyermekek iskolai életbe való beilleszkedésének segítése, a hátrányaikból adódó tanulási nehézségek csökkentése. Az iskolai feladatokra való naponkénti nyugodt és eredményes felkészülés lehetőségét a napköziben és a tanulószobai tanórán biztosítjuk számukra.  A pályázati lehetőségeket – Útravaló, tanulmányi ösztöndíj, táborozási lehetőségek – kihasználjuk a hátrányok kompenzálására.  A tanórán kívüli sokszínű szabadidős tevékenységeinkben lehetőséget teremtünk a felzárkóztatásukra, fejlesztésükre, diákjainknak lehetősége van az iskolai könyvtár használatára.  Fontos pedagógiai feladatként kezeljük a hátrányos helyzetű tanulóink integrációját, diákjaink érzékenyítését, a szociális kompetenciák fejlesztését.  Hangsúlyt fektetünk a család, az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős együttműködésére,

a

bizalmi

kapcsolat

kiépítésére.

Az

osztályfőnökök

az

ifjúságvédelmi felelőssel szorosan együttműködve kísérik figyelemmel a tanulók sorsát. 1.6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Fejlesztő,

felzárkóztató

foglalkozásokat

biztosítunk

a

rászoruló

tanulóknak

heti

rendszerességgel. Fokozott figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű, a tanulási nehézséggel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulókra. Fontos a tanulási nehézségek, zavarok mielőbbi feltárása, okainak megkeresése és egyéni foglalkozások szervezésével a hátrányok csökkentése, leküzdése. Sajátos nevelési igényű tanulóink számára nem ír elő a helyi tantervünk más tananyagot az egyes tantárgyaknál. A szakértői vélemények figyelembevételével egyéni bánásmód alkalmazásával segítjük elő a tananyag elsajátítását. A tanítás, a számonkérés módja, mennyisége egyénhez igazodik. Felzárkóztatás A tanítási-, tanulási folyamat során valamilyen okból időszakosan lemaradó tanulókat segítjük azzal, hogy szükség esetén lehetőséget biztosítunk a felzárkóztatásra az egyes tantárgyakból.

35

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola A felzárkóztatás során a tananyag elsajátítása során kialakult hiányosságok, elmaradások mielőbbi pótlása a cél. Fontos a tanulók bíztató, pozitív értékelésével a kudarcélmények csökkentése, esetleges megszüntetése. Fejlesztő tevékenység Fejlesztő tevékenységünk célja: 

Biztosítsuk a különleges bánásmódot az arra rászoruló tanulóknak.



Megszüntessük a kezdő szakaszban mutatkozó funkciózavarokat, olyan alapozó fejlesztés, amely a későbbi eredményes tanulás feltétele.



A részképesség zavarok okozta tanulási nehézségek, tanulási zavarok megszüntetése illetve azok enyhítése.



A sajátos nevelési igényű tanulók speciális fejlesztése, melyek fogyatékosságukból adódó hátrányok enyhítését is szolgálják. (pl. diszlexia terápia, komplex képességfejlesztés, a fogyatékosság típusának megfelelő fejlesztő eljárások)

A fejlesztő munka megkezdésének feltétele: A tudásszint, a képességek szintjének mérése, a képességstruktúra feltérképezése és egyéb diagnosztikus vizsgálatok magyarázatot adhatnak a teljesítmény elmaradására, és egyben kijelölik a fő fejlesztési teendőket. A vizsgálatokat a Nevelési Tanácsadó, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság végzi el a szülő és /vagy az iskola kérésére, és javaslatot tesz a fejlesztésre. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását gyógypedagógusok végzik. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók ellátásában iskolánk fejlesztő pedagógusai vesznek részt. Minden tanuló számára egyéni fejlesztési tervet készítünk, amelyben a szakvélemény alapján kijelölt fejlesztési területeket megjelöljük. A szakértői vélemények alapján megkezdett fejlesztés során szükség van arra, hogy rövidebb vagy hosszabb időközönként a fejlesztés sikerességét lemérjük, értékeljük, szükség esetén módosítsuk annak irányát. A fejlesztő foglalkozások szervezési formái Egyéni foglalkozás abban az esetben indokolt, amikor a kisgyermek életkora az egyszemélyes kapcsolatot teszi szükségessé a figyelem fenntartása érdekében, illetve a gyermek akadályozottsága speciális módszereket igényel, így ennek optimális formája az egyéni foglalkozás.

36

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola A másik foglalkoztatási forma a csoportos foglalkozás. A csoportokat az osztályfok, illetve lehetőség szerint a probléma típusa szerint alakítjuk. A foglalkozások fontos feladata az egyénekhez igazodás, a tanulók egyéni fejlesztése, ahol – megfelelő létszám mellett – még biztosítottak a szakmai munka feltételei.

A foglalkozások számát tekintve a szakértői javaslatokat vesszük alapul. Ezek a foglalkozások a képességbeli hátrányok csökkentését is szolgálják. A leggyakrabban előforduló zavarok, így a lassú észlelési teljesítmény, a differenciáló képességek (auditív, vizuális), a verbális emlékezet, beszédészlelés, beszédértés, a szekvenciális és szimultán emlékezet, koncentráló képesség valamint egyéb képességek fejlesztése a feladat, hiszen ez egyik feltétele a speciális terápiák sikerességének. A tanulási nehézséggel küzdő- illetve sajátos nevelési igényű tanulók oktatása során esetenként szükséges lehet az egyéni ütemben való haladás. Ezek biztosítása a tanítási órákon rendkívül igényes és nehéz feladat a pedagógusok számára. A tanulók fejlődése érdekében szükség lehet a fejlesztő- vagy gyógypedagógus tanórai közreműködésére, aki a tanítási- tanulási folyamatba bekapcsolódva egyéni segítséget nyújthat a rászoruló gyermekeknek. A pedagógussal szembeni elvárások: 

ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét;



tudjon differenciáltan oktatni;



semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót



értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit; a szakvéleményt



erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit ott, ahol nem érvényesül a hátrány;



a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlődést;



nevelje az osztályközösséget a különböző képesség-zavarok tolerálására.

Az osztályfőnökkel szembeni elvárások: 

a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon;



a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal;



szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében;



kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét;



gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról;



szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt;

37

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Kapcsolattartás a szülőkkel: Mivel a gyermekek fejlődését a családi környezet is nagymértékben befolyásolja, ezért fontos, hogy a fejlesztés a szülőkkel összhangban történjen. Szükséges, hogy a szülők tisztában legyenek gyermekük problémájával, ismerjék az otthoni fejlesztés lehetőségeit, illetve melyek azok a családi helyzetek, viselkedési formák, amelyek elősegítik a kisgyermek fejlődését. Fontos, hogy a családi és az iskolai nevelői hatások ne oltsák ki, hanem erősítsék egymást. Ezt beszélgetésekkel, meggyőzéssel szeretnénk elérni, amibe iskolánk mentálhigiénés szakemberét is bevonjuk. Lehetőség szerint az együttműködő szülőket szeretnénk bevonni a fejlesztő tevékenységbe / home training formájában / a mielőbbi fejlődés érdekében. 1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A kedvezőtlen gazdasági hatások, az érték és normaválság miatt növekszik a feszültségszint, csökken a tűrőképesség a társadalomban. Az említett jelenségek káros hatása megjelenik a gyermekek teljesítményének és viselkedészavarainak formájában. A már korábban is a társadalom peremén élő családok gyermekei most még inkább sajátos törődést igényelnek. Az ifjúságvédelem minden tanulóra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi tennivalók összessége, amely a fiatalok gondozását, ellátását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. Szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülő vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küszködő gyermekeknek szakemberek által nyújtott gondozása, segítése. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 

Az ifjúságvédelem elsődleges feladata a prevenció. Tanulóinkban olyan tudást, szokásokat kell kialakítani, hogy önmaguk képesek legyenek felismerni a rájuk leselkedő veszélyeket (dohányzás, alkohol, drog...).



Hasonlóan fontos feladat a veszélyeztetettség időben történő felismerése.



A szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás, családlátogatás.



Szükség esetén a segítő szervezetek értesítése: Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti

Szolgálat,

Gyámhivatal,

gyermekorvosi

hálózat,

pszichiátria,

rendőrség, Nevelési Tanácsadó. 1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 38


A lakótelepi életforma sajátosságai érződnek tanulóinkon. A gyermekek közül sokan élnek "csonka" családban, egy részük ingerszegény környezetben. Hátrányos helyzetük csökkentésében meghatározó feladatuk van az osztályfőnöknek és az ifjúságvédelmi felelősnek:  A jogszabályban meghatározott módón, térítésmentes étkezésben és ingyenes tankönyvellátásban részesülnek hátrányos helyzetű tanulóink.  Tájékoztatjuk a tanulókat és szüleiket azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.  Iskolánk REMÉNY alapítványától is – a lehetőségekhez mérten – segítséget kaphatnak hátrányos helyzetű tanulóink a tanulmányi kiránduláshoz, erdei táborozáshoz, iskolai programokhoz. 

Segítséget nyújtunk rászoruló tanulóinknak a tanulásban (fejlesztő foglalkozások, napközi, tanulószoba), tehetséggondozó foglalkozásokon való részvétel lehetőségét biztosítjuk.



Sokszínű szabadidős tevékenységet kínálunk.



A pályázati lehetőségeket figyelemmel kísérjük, és részt veszünk a pályázatokon.

Iskolánk prevenciós programja: D.A.D.A. program: A dohányzás, az alkohol, a drog, a kábítószer fogyasztás és az AIDS elleni program a DADA, amely az általános iskolás korosztály testi, lelki egészségének megőrzését, a deviáns viselkedés megelőzését szolgálja. Terjed a fiatalok körében a dohányzás, az alkohol és a kábítószer fogyasztás, az agresszió, a fiatalkori bűnözés. Az alkohol és a drogok használatában rejlő veszélyek tudatosítása, az alkohol és a droghasználat elleni védekezés képességének kifejlesztése nevelésünk egyik fontos része. A prevenciós tevékenység alapja, hogy a gyerekek merjenek és tudjanak nemet mondani. Tantestületünk fontosnak tartja, és egyetért a D.A.D.A. program alapvető mottójával: „Mondj nemet!” Tanulóink hasznos ismeretekhez jutnak (barátválasztás, a rendőrség, bűnmegelőzés, tolerancia, másság, törvények és jogszabályok, biztonságban otthon és az iskolában, biztonságban, a szabadidőben, a média hatásai, az internet veszélyei…), jól ismerik jogaikat és a törvényi szabályozásokat. Mindezek segítenek eligazodni a jó és a rossz megítélésben, a

39

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola helyes út kiválasztásában. A hangsúly a veszélyforrások felismerésén, az önpusztítószerek, az áldozattá válás elkerülésén van. A konfliktusok életünk velejárói, az erőszakmentes konfliktusmegoldások hozzájárulnak az egészséges személyiség kialakulásához. A „többet ésszel, mint erővel” kultúrájának erősítése a kortárs csoportokban kiemelt pedagógiai feladatunk. 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete, saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményével dönt: -

szervezetéről,

-

működési rendjéről,

-

feladatairól,

-

tisztségviselőiről,

-

rendelkezésre álló anyagi és tárgyi eszközeiről.

A diákönkormányzat véleményt mondhat: -

az iskola SZMSZ jogszabályában meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt;

-

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt;

-

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

-

a Házirend elfogadása előtt.

Az intézményegység-vezető a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár is képviselheti. Eljárhat a képviselő a diákönkormányzat megbízása esetén. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – segítő tanár támogatásával – az intézményegység-vezetőhöz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes intézményegység-vezető helyetteshez fordulhat. Intézményi szintű diákvezető az lehet, aki betöltötte a 12. életévét, ill. akinek a tanulmányi eredménye eléri vagy meghaladja az iskolai átlagot.

40

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az intézményegység-vezető és a diákképviselő közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban való kifüggesztéssel történik. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az intézményegység-vezető ad tájékoztatást. Az

iskola

életével

kapcsolatos

kérdéseket

a

diákönkormányzat

a

segítő

tanár

közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az intézményegységvezetőjéhez, vagy/és a Diákönkormányzat elnökéhez. Az írásban, illetőleg a szóban feltett kérdésre az illetékes vezető ad érdemi választ. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az intézményegység-vezetőnél. Az intézményegység-vezető a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról, a napirend közzétételével, azokban a kérdésekben, amelyekben a tanulók 80% -a érintett. 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás, tanulás folyamatának három egymásra utalt azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől.

1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Iskolánk gazdag tevékenységrendszerének meghatározó színterei a tanulói közösségek:  osztályközösség: -

az iskola és a diákönkormányzat legkisebb működő egysége,

-

megválasztja az osztály tisztségviselőit,

-

képviselőket delegál az iskola diákönkormányzatába,

-

élén az osztályfőnök áll,

-

érdemi munkával járó megbízások (felelősi rendszer). 41

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola  diákönkormányzat: -

DÖK-segítő pedagógus támogatja,

-

SZMSZ alapján működik,

-

véleményt nyilvánít,

-

képviseli a tanulókat a nevelőtestület és az iskola vezetősége előtt,

-

tájékoztatja a tanulókat iskolarádión és faliújságon keresztül.

1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák Az eredményes nevelő–oktató munka fontos feltétele a szülőkkel való kapcsolattartás. Nevelőtestületünk célja, hogy a szülők az iskola életének ne csak szemlélői, hanem aktív résztvevői legyenek. Az együttműködés formái: 1. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: -

aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,

-

ötletnyújtást az előadások témáihoz,

-

őszinte véleménynyilvánítást,

-

együttműködő magatartást,

-

nevelési problémák, ill. családi problémák közös megoldását,

-

szponzori segítségnyújtást.

2. Iskolánk a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: -

nyílt napok, nyílt órák szervezése,

-

rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulóról,

-

előre tervezett, ill. rendkívüli szülői értekezletek,

-

fogadóórák,

-

szakkörök,

-

előadások szervezése,

-

pályaválasztási tanácsadás,

-

családlátogatás,

-

közös kirándulások.

3. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: -

közös hétvégi túrázás,

-

szülői munkahelyeken üzemlátogatás, 42


közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével.

Az együttműködés színterei: 1. Szülői munkaközösség (SZM): -

az iskolai és a családi nevelés összehangolása,

-

vélemények, javaslatok közvetítése,

-

az intézményt segítő kezdeményezések,

-

iskolai rendezvényekre mozgósítás,

-

szülők közötti kapcsolattartás,

-

az intézményegység-vezetővel való kapcsolattartás.

2. Szülői értekezlet az azonos osztályba járó tanulók részére (3 alkalom/év): -

tájékoztatás,

-

beszámoló,

-

pedagógiai-pszichológiai problémák kezelése,

-

Szülők Iskolája program.

3. Fogadóórák tartása (5 alkalom/év) 4. Írásbeli, szóbeli tájékoztatás: -

érdemjegyek,

-

szöveges értékelés,

-

fejlesztő

pedagógusok

értékelése

a

tanuló

egyéni

haladásáról

(2alkalom/év), -

közlemények (dicséretek, elmarasztalások),

-

szülői értesítések, meghívók,

-

telefonos, email-es kapcsolat.

5. Nyílt napok szervezése 6. Hagyományos programjaink: -

A közös programok erősítsék meg a sokoldalú kapcsolatot.

-

A szülők érezzék a pedagógusok gondoskodását, megértését, szeretetét gyermekük iránt.

7. Családlátogatás (szükség esetén az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel). 1.8.3. Az iskola partnereit érintő kapcsolattartási formák 1. Belső kapcsolatrendszerünk: iskolai szakmai csoportok, munkaközösségek.

43

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Iskolánk azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusai a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoztak létre. Legfőbb

céljuk:

a

nevelő-oktató

munka

fejlesztése,

tagjai

képzésének,

továbbképzésének támogatása, a magas szintű szakmai munka segítése. Az alábbi tevékenységterületeken szerveződtek a szakmai csoportok, közösségek: - Egészségnevelési - Minőségfejlesztő - Idegen nyelvi - Osztályfőnöki - Alsó tagozatos - Humán, - Reál 2. Külső kapcsolatrendszerünk:  Korcsolyázó Diáksport Egyesület Az egyesület a szülők és a pedagógusok kezdeményezésére jött létre. Céljait, feladatait, tevékenységeit az alapító okirat tartalmazza. A Korcsolyázó Diáksport Egyesület szoros kapcsolatot tart fenn az iskolával. Az egyesület alapszabályban rögzített célja: az általános iskolába járó diákok fegyelemre és közösségi szellemre nevelése, a korcsolya sport gyakorlása, a szabadidő hasznos eltöltése. Az iskola mindenkori intézményegység-vezetője tagja az elnökségnek, általa biztosított az iskolai célok érvényesülése. Az egyesület titkára állandó kapcsolatot tart az iskolával.

 REMÉNY Alapítvány Az alapítvány célja az iskola anyagi támogatása olyan tevékenységekben, mely a diákok szabadidejét, egészséges életmódját szolgálja, ezek körében a diák- és tömegsportot, kulturális tevékenységet, sport rendezvényeket. Segítséget nyújt tehetséges és hátrányos helyzetű tanulóknak tábori, szabadidős tevékenységük költségeihez. Támogatja az iskolát tanulmányi versenyek megrendezésében, kimagasló eredmények jutalmazásában, valamint oktatási eszközök megvásárlásában. 44

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Az alapítvány kuratóriuma biztosítja az alapítvány vagyonának az alapító okiratban rögzített céloknak megfelelő felhasználását.  Óvodák: -

Weöres Sándor Óvoda

-

Szűrcsapó Óvoda

-

Hétszínvirág Óvoda

-

Pipitér Óvoda

-

Mocorgó Óvoda

Az óvodákkal kötött együttműködési megállapodásokban rögzített közös területek: -

„Kerekasztal” megbeszélések az óvónők és az első osztályos tanítók között.

-

Kölcsönös bemutató órák, ill. foglalkozások.

-

Nyílt napok – „Iskolakóstoló” – az iskolába jövő gyermekek számára.

-

A leendő első osztályos nevelők részvétele az óvodai nyílt napokon.

-

Óvodai szülői értekezleteken való bemutatkozás lehetősége iskolánk számára.

-

Óvodások szüleinek tanórai és tanórán kívüli tevékenységeink bemutatása.

-

Közös kulturális programok.

 Középfokú intézmények Tanulóink továbbtanulását segítik a középfokú intézmények: -

nyílt napjai, bemutató órái,

-

a pedagógusok beszámolói az iskolákban folyó tevékenységről,

-

visszajelzések tanítványaink középiskolai előrehaladásáról.

 Felsőfokú intézmények -

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja

-

Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kara

 Testvériskolai együttműködések: -

felsőőri (oberwarti) Volksschule

A Volksschule-Oberwart és az Oladi KIKI Simon István Utcai Általános Iskolája – akkori nevén Oladi Általános Iskola – 1991 óta testvériskolai kapcsolatot ápol. Első és második osztályban a kisiskolások megismerik egymás iskoláját, az iskolában zajló életet, szokásrendszert, részt vehetnek magyar és német nyelvi

45

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola órákon, ismerkednek egymás kultúrájával, táncolnak, énekelnek egymás nyelvén, miközben lehetőség nyílik a játékos nyelvgyakorlásra is. Harmadik,

negyedik

osztályban

bekapcsolódunk

egymás

kulturális

rendezvényeibe, kilépünk az iskola falai közül, hogy megismertessük felsőőri barátainkat városunk múltjával és jelenével. Évről évre új és új intézménybe, ill. városunk nevezetes helyeire visszük el vendégeinket, és ott szervezünk tartalmas programokat. A nyelvgyakorlás lehetősége, a tartalmas programok, a találkozókon köttetett, évekig tartó barátságok vonzó lehetőséget kínálnak gyermekeink számára, melyet a szülők is szívesen támogatnak. Célunk az, hogy testvériskolánk és iskolánk tanulói a játékosság, élményszerűség, szemléletesség, interaktivitás jegyében létrehozott közös programok során megismerkedjenek Szombathely és környéke régmúlt történéseivel. -

csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola

A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskolával 2006 óta ápolunk testvériskolai kapcsolatot. Az erdélyi utakon részt vevő, illetve a találkozásokról, élményekről készült kiállításokat itthon szemlélő tanulóinkban is tudatosul, hogy határainkon kívül nagy létszámban és nagy területen élnek magyar nemzettársaink, akiknek életéről, sorsáról kötelességünk ismereteket szerezni. Tanulóinkban így nem csupán elméleti ismeretekre, hanem megtapasztalt, személyes élményekre, személyes kapcsolatokra, barátságokra építve alakítjuk ki a nemzeti összetartozás gondolatát és érzését. 

Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei és Tankerületi Szakértői Bizottsága -

Problémás tanulók vizsgálata

-

a BTM-es, és SNI-s tanulók felülvizsgálata.

 Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ Az intézmény gyógypedagógusai részt vesznek a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásában.

46

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola  Pálos Károly Szociális és Gyermekjóléti Központ, Zanati úti Segítőház, Domonkos úti Segítőház, Gyámhatóság, Szombathely Megyei Jogú Város Egészségügyi és Közszolgálati Osztálya Szociális és Családvédelmi Iroda Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulóink támogatásában nyújtanak segítséget. 

Rendőrség - Bűnmegelőzési célú előadásokat tartanak tanulóinknak. -

A D.A.D.A. program megvalósításában nyújtanak segítséget.

-

Közreműködnek

a

megyei

D.A.D.A.-vetélkedő

szervezésében

és

megrendezésében.  AGORA – Gyermekek Háza - Szabadidős tevékenységek szervezésével segítik munkánkat. -

Kihelyezett iskolanapok tartására adnak lehetőséget.

-

Levelezős versenyeket, tanulmányi versenyeket szerveznek tanulóinknak.

 Szombathelyi Képtár A vizuális és művészeti nevelést elősegítő kiállításokat, foglalkozásokat szerveznek igény szerint tanulóink számára.  Média Programjainkról iskolai rendezvényeinkről naprakész információ található honlapunkon. Médiapartnereink: -

Vas Népe

-

helyi internetes portálok

-

helyi rádió és televízió

 Egészségügyi dolgozók -

iskolaorvos

-

védőnő

-

iskolafogászat

 Egyházak -

Rendszeres a hittanoktatás iskolánkban.

-

Karácsonyi ünnepi műsor a Batthyány-Strattmann László templomban.

 Levelezős versenyek Alkalmanként benevezünk az ország különböző városaiban lévő iskolák, szervezetek által hirdetett levelezős versenyekre. 47

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola  Olad Városrészért Egyesület Közös programok, projektek, pályázatok készítése, állandó kapcsolattartással, egymás munkájának támogatása.

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja Az osztályozó és javítóvizsgák célja a magasabb évfolyamba lépés feltételeinek teljesítése. Félévkor és év végén osztályozó vizsgát köteles tenni az a tanuló, akinek mulasztása meghaladja a törvényben előírt kereteket, vagy magántanulóként folytatja tanulmányait. A pontos időpontot az intézményegység-vezető határozza meg. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. A vizsga anyagát a közzétételi listában meghatározott követelmények képezik. A szóbeli és írásbeli vizsgák teljesítményét a vizsgabizottság érdemjeggyel értékeli, mely megjelenik a tanuló félévi értesítőjében, illetve bizonyítványában. A két tanítási nyelvű osztályokban: - különbözeti vizsga - nyelvvizsga A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik: 

osztályozó vizsgákra,



különbözeti vizsgákra,



javítóvizsgákra



pótló vizsgákra

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: 

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,



akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

48


akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik: 

átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézményegység-vezető különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.2. Vizsgaformák -

szóbeli vizsga

-

írásbeli vizsga

1.9.3. A vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend  A vizsga időpontját az intézményegység-vezető jelöli ki, melyet a szokásos módon, valamint az iskola honlapján közzétesz.  A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a szülőt (gondviselőt) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést küld.  Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az intézményegység-vezető engedélyezi. Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.  A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján (közzétételi lista) folyamatosan megtekinthetők.  A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az intézményegység-vezető ad engedélyt. 1.9.4. A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc. 2. Egy napon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tenni. 3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az intézményvezető által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 4. Az elnöki teendőket az intézményvezető vagy a megbízottja látja el.

49

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola 5. A vizsgán – az elnökön és a kérdező tanáron kívül – még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 6. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 7. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére nem megengedett eszközt használ, az intézményvezető a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. 8. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. 9. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 10. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 11. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. 12. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. 13. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálni kell. 14. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. 15. Az vizsgaeredmény kihirdetése a vizsga napján történik. 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Más iskolából érkező tanulók átvételének feltételei iskolánkban  megfelelő életkor  bizonyítvány  iskolaváltoztatási nyilatkozat  szülői nyilatkozat Saját körzetünkbe költöző tanuló felvételét biztosítja az iskola az előírt létszámnormák betartásának figyelembe vételével. Körzeten kívüli tanuló felvételéről a különleges helyzet figyelembevételével az intézményegység-vezető dönt. 50

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola A két tanítási nyelvű osztályba kerülés feltételei (a két tanítási nyelvű programban található). Új tanulók felzárkóztatása Ha a tanuló tudása nem felel meg az előírt követelményeknek, akkor kismértékű lemaradása esetén a felzárkóztatásban segítjük, és 2 hónap elteltével tantárgyi szintfelmérést végzünk. Amennyiben felzárkóztatása nem sikerült, vagy nagyobb mértékű lemaradás esetén, szülői kérésre újabb 2 hónap elteltével különbözeti vizsgát tehet, vagy évismétlést is választhat a tanuló. Megszűnik a tanulói jogviszony: 

az átvétel napján, ha a tanulót másik iskola átveszi,



amennyiben felvételt nyer valamely 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba,



a 8. osztály sikeres elvégzése után,



annak a tanévnek az utolsó tanítási napján, amelyben a 16. életévét betölti a tanuló.

1.11. A felvételi eljárás különös szabályai Az óvodából az iskolánkba lépés feltétele: Első osztályba felvételt nyer, valamennyi az iskola beiratkozási körzetébe tartozó gyermek, aki rendelkezik a törvényben előírtak szerint: - megfelelő életkorral (a hatodik életévét betölti augusztus 31-ig, legkésőbb az azt követő évben. Ha a gyermek korábban eléri a szükséges fejlettséget, szülői kérésre szakértői vélemény alapján a kormányhivatal engedélyezi, hogy korábban kezdje meg tanulmányait.) - óvodai szakvéleménnyel, - szülői nyilatkozattal, - alkalmasint iskolaérettségi vizsgával. Az iskolai körzeten kívüli tanulók közül felvételt nyernek azok a tanulók, létszámhatártól függően, akiknek szülei kérik a felvételt. A körzeten kívüli gyerekek közül is a felvétel során elsőbbséget élveznek azok a különleges helyzetű tanulók, akik: - hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek, - akiknek testvére már az iskola tanulója, - az intézmény dolgozóinak gyermekei, - akik a két tanítási nyelvű oktatásra jelentkeznek iskolánkba. Túljelentkezés esetén is a felvételről az intézményegység-vezető dönt. 51

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola A két tanítási nyelvű osztályba kerülés feltétele (a két tanítási nyelvű programban található).

52


2. Az intézmény helyi tanterve 2.1. A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1,5

2. évf. 7+1,5

3. évf. 6+1,5

4+0,5 1 1 2 2 1 5

4+0,5 1 1 2 2 1 5

2 25

2 25

4+0,5 1 1+0,5 2 2 1 5 0,5 3 25

4. évf. 6+0,5 2+1 4+0,5 1 1+0,5 2 2 1 5 0,5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene

5. évf. 4+0,5 3 4 1

6. évf. 4+0,5 3 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4+0,5 3 +0,5 3+1 1

2

2

2

2

2

2 1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1

1

53

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 1+0,5 0+1 1 5 1 2 28

+0,5 1+0,5 1+0,5 1 5 1 3 28

1+0,5 1+0,5 1 5 1 3 31

1+0,5 1+0,5 5 1 3 31

A szabadon tervezhető órakeret felhasználása: osztály /tantárgy magyar nyelv és irodalom idegen nyelv matematika környezetismeret hon- és népismeret vizuális kultúra informatika összesen

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1,5

1,5

1,5

0,5

0,5

0,5

1

0,5

0,5 0,5

1 0,5 0,5

1

0,5 1

0,5

0,5

1 0,5

2

2

0,5

0,5

0,5 1

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

3

3

2

3

3

3

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Alsó tagozat minden tantárgyból Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat

Változat A változat A változat A változat B változat B változat A változat A változat

2.2. Iskolánk óraterve A részletes óraterv az 1. számú mellékletben található. 54


2.3. Egyéb foglalkozások osztály/tantárgy választható órák felzárkóztatás, fejlesztés tehetséggondozás sportkör csoportbontás iskolaotthon, napközi, tanulószoba Összesen kötelező SNI Mindösszesen

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2 3

2 3

2 3

2 3

4

4

5

5

3 3 5 31

3 3 5 31

2 2 7 31

3 2 10 31,5

14 3 12,5 7,5

13,5 3 13 7,5

14 3 21,5

13,5 3 22

47 54 3 104

47 54 3 104

47 54 3 104

51,5 55,5 3 110

41 58 3 102

41 58 3 102

43,5 64,5 4 112

43,5 64,5 4 112

55

2.2. A törvény által biztosított órakeret B

C

E

sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, évfolyam osztályok száma az évfolyamon tanulók heti óraszáma egyéb foglalkozások rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma vak, nagyothalló, órák iskolaotthon, értelmi mozgássiket testneválasztható napközi, felzárkóztatás, engedé- fogya- gyenés beszéd- és testne- velés nélkül veléssel csoportbontás órák tanulószoba fejlesztés tehetséggondozás sportkör lyezett tékos génlátó fogyatékos autista egyéb

1.

két tan. nyelvű

24

sport-művészeti

2.

két tan. nyelvű

20

24

sport-művészeti

3.

két tan. nyelvű

két tan. nyelvű

5.

két tan. nyelvű

sport-művészeti

29

24,5

5

29,5

24

25

22

2

7

27

31

23

2

7

29

26

2

25

20

sport-művészeti

5

25

20

sport-művészeti

4.

29

3

2

13,5

1

1

1 50,5/52

17,5

2

2

2

13,5

1

1

1 50,5/52

17,5

2

2

2

13

1

17,5

2

2

1

13,5

1

2

1 53,5/55

17,5

2

1

1

1

7

1 47,5/51

3

7

2

8,5

28

4

7,5

50,5/52

50,5/52

3

7

8

10

3

3

7

8

10

3

3

7

8

10

3

3

7

8

11

3

3

8

9

11

3

1 51,5/52

49,5/52

53,5/55

51,5/51

56


6.

két tan. nyelvű

26

sport-művészeti

7.

két tan. nyelvű

23

29

sport-művészeti

8.

két tan. nyelvű

sport-művészeti

31

8,5

28

34

26

29

31

34

26

31

1

8

3

5,5

13

1

7

1 55,5/56

8,5

4

7

2

13,5

1

7

1 56/56

8,5

4

7

2

4,5

7,5

1 48,5/51

2

50,5/51

52,5/56

52,5/56

3

8

9

11

3

4

8

10

12

4

4

8

10

12

4

57


2.3. Tanórán kívüli tevékenységek 5.

6.

7.

8.

BTM fejlesztés 2 óra felzárkóztatás

BTM fejlesztés 2 óra felzárkóztatás

BTM fejlesztés 2 óra felzárkóztatás 2 óra

BTM fejlesztés 2 óra felzárkóztatás 2 óra

korcsolya művészeti

korcsolya művészeti BTM fejlesztés felzárkóztatás

tehetséggondozás Színházodú Színházodú angol angol angol német német német

4.

BTM fejlesztés felzárkóztatás


3.


2.


felzárkóztatás, fejlesztés

1.


évfolyam választható órák

Színházodú 1 óra Dal-Olad 1 óra matematika 1 óra

angol 2 óra német 2 óra művészeti 1 óra matematika 2 óra ÖKO 2 óra újságíró 2óra informatika 1 óra honismeret 1 óra vöröskereszt 1 óra

angol 2 óra német 2 óra művészeti 1 óra matematika 2 óra ÖKO 2 óra újságíró 2óra informatika 1 óra honismeret 1 óra vöröskereszt

angol 2 óra német 2 óra művészeti 1 óra matematika 2 óra ÖKO 1 óra újságíró 1óra informatika 1 óra önképző magyar 1 óra önképző matek 1 óra honismeret

angol 2 óra német 2 óra művészeti 1 óra matematika 2 óra ÖKO 1 óra újságíró 1óra informatika 1 óra önképző magyar 1 óra önképző matek 1 óra honismeret 58

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola 0,5 óra

sportkör

csoportbontás

iskolaotthon, napközi, tanulószoba

Összesen kötelező SNI Mindösszesen

labdarúgás kosárlabda röplabda 5 óra angol

labdarúgás kosárlabda röplabda 5 óra angol

labdarúgás kosárlabda

labdarúgás röplabda

labdarúgás kosárlabda röplabda 5 óra angol 5 óra angol 5 óra angol 2 óra 2 óra 1 óra környezetis környezetis célnyelvi meret meret civilizáció 3 óra idegen 2,5 óra nyelv természetism eret 3 óra idegen nyelv 1 óra informatika

labdarúgás kosárlabda röplabda 5 óra angol 1 óra célnyelvi civilizáció 2,5 óra természetism eret 3 óra idegen nyelv 1,5 óra informatika

31 13,5 óra egész napos 17,5 óra napközi 47 54 3 104

31 13,5 óra egész napos 17,5 óra napközi 47 54 3 104

31 13 óra egész napos 17,5 óra napközi 47 54 3 104

31,5 7,5 óra 14 óra egész tanulószoba napos 17,5 óra napközi

7,5 tanulószoba

51,5 55,5 3

41 58 3

41 58 3 110

102

102

1 óra vöröskereszt 1 óra labdarúgás kosárlabda röplabda 5 óra angol 1 óra célnyelvi civilizáció 1,5 óra földrajz 3 óra idegen nyelv 3 óra informatika 4 óra magyar nyelv és irodalom 4 óra matematika

1 óra vöröskereszt 1 óra labdarúgás kosárlabda röplabda 5 óra angol 1 óra célnyelvi civilizáció 1,5 óra földrajz 3 óra idegen nyelv 3 óra informatika 4 óra matematika 4 óra magyar nyelv és irodalom

43,5 64,5 4

43,5 64,5 4 112

112 59

2.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásának elvei (1) A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Az alkalmazott tankönyveket a munkaközösségek választják ki az osztályok, tanulócsoportok számára. A tankönyvek kiválasztására a tanítók és a szaktanárok javaslatukat a munkaközösségük elé terjesztik, majd a döntést közösen hozzák meg. A munkaközösség döntése innét kezdve a tanítóra és szaktanárra nézve kötelező érvényű. (2) Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. (3) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. (4) Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – egyetértési joggal rendelkezik. (5) Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon– közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. (6) Az iskola intézményvezetője a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan 60

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata (1) Az iskola intézményvezetője minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai tankönyvtárból történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napján kell elvégezni. (2) Az iskola az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)–b) pontokon túl. Az a)–b) pont szerinti igényeket a mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. (3) A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. (4) A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. 61

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola (5) Az iskola – a helyben szokásos módon – hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. (6) Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény szerint, vagy a szülő hozzájárulásával kezel. (7) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. (8) Az iskola intézményvezetője a (7) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt. (9) Az iskola – a (7) bekezdésben meghatározott ideig – kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 2.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Nevelő-oktató tevékenységünk során alapvető célunk a kulcskompetenciák fejlesztése. Célunk, hogy tanítványaink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek nélkülözhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Kiemelt fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret Intézményünk a komplex személyiségfejlesztést valósítja meg, melynek része a reális énkép és önismeret kialakítása. Pedagógiai Programunk ennek a szemléletnek tükrében készült.  A tanulás tanítása Törekszünk az érdeklődés felkeltésére a szaktárgyi témák iránt, valamint arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás szervezésében.  Erkölcsi nevelés Az erkölcsösség már kisgyerekkortól kialakulhat, ahogy a szülők és az óvoda tanítani kezdik a gyereket. Az iskolai környezetben fontos kialakítani, megalapozni és továbbfejleszteni a gyermekben kialakult erkölcsi normákat. Ezáltal a gyerekben kialakul a tolerancia mások iránt, és megtanulja elviselni a felnőttkorral járó nehézségeket.  Testi és lelki egészség 62

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Feladatunk, hogy diákjainknál kialakuljon és fennálljon a testi, lelki, szociális jóléti állapot.  Környezettudatos nevelés Célunk, hogy elősegítsük a tanulók környezettudatos magatartásának és életvitelének kialakulását.  Hon-és népismeret Tanulóinkkal megismertetjük népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit.  Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Megismertetjük diákjainkkal az Európai Unió kialakulásának történetét. Megerősítjük európai identitásukat. Kialakítjuk elfogadókészségüket az Európán kívüli kultúrák iránt is. Iskolánk törekszik nemzetközi kapcsolatok kialakítására és ápolására.  Aktív állampolgárságra nevelés Formális és nem formális tanulási lehetőségek biztosításával segítjük tanulóink aktív állampolgárrá válását.  Gazdasági nevelés Kialakítjuk tanulóinkban a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudást. Alapvető szerepet vállalunk abban, hogy tudatos fogyasztóvá váljanak.  Felkészülés a felnőtt élet szerepeire A pályaorientáció fontos eleme nevelő-oktató munkánknak. Felkészítjük tanulóinkat arra, hogy életpályájuk során többször kényszerülnek, kényszerülhetnek pályamódosításra. 2.5.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése valamint a nevelés-oktatás alapvető feladata a tanulói kompetenciák megalapozása, fejlesztése, az életen át tartó tanulás és fejlődés előkészítése, megismertetése. A tananyag elsajátítása egyúttal az értelmi fejlődésüket is szolgálja. Ezzel együtt kiemelt hangsúlyt kap az alapozó időszakban a képességek fejlesztése is. Sok beszélgetéssel, szerep- és egyéb játékokon keresztül segítjük elő az érzelmi kötődés kialakulását. 

Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.



Alapkészségek megtanítása. Emellett mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Fokozatosan kialakítjuk az együttműködésre építő kooperatív63

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat. Megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. 

Felelősi rendszer működtetésével, közös programokkal, műsorokkal segítjük a közösség alakulását, a közös szabályok elfogadását.



Csoportmunkával, közös játékokkal, tevékenységekkel segítjük az együttműködő képesség fejlődését, fejlesztő értékelés, önértékelés képességének kialakítását.



Fontos feladatunk a kisgyermekeknél a mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a koncentráció képességének megalapozása, egészséges életmód, egészséges életvitel kialakítása. Aktívan bekapcsolódunk az egészségnevelési hét programjaiba. Ügyelünk környezetünk rendjére, tisztaságára. Az egészséges és kulturált étkezési szokásokat megismertetjük, s elvárjuk azok betartását. Törekszünk arra, hogy naponta többször tartózkodjanak szabad levegőn. Biztosítjuk számukra a napi testmozgást.

2.5.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat 3-4. évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerülnek motiválási és tanulásszervezési feladatok. 

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembe vétele, az ismeretek tapasztalati megalapozásán túl az ismeretek bővítése.



A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakítása az alapvető képességek, készségek elsajátítása, bővítése. Valamint a mentális képességek célirányos fejlesztése, az önálló tanulás és az önművelés megalapozása.



Fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat.



Közös elvárások, követelmények és gyakori konzultációk, megbeszélések segíthetik a tanulókat abban, hogy minél jobban meg tudjanak felelni az elvárásoknak, s teljesítményük jó színvonalú legyen.

64

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola 2.5.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási

eredményességhez

szükséges

kulcskompetenciák,

képesség-együttesek

és

tudástartalmak megalapozásának folytatása.  Elsődleges feladatunk a megszerzett alapkészségek megszilárdítása, az új ismeretek rendszerezése.

E

célokat

szolgálják

a

felzárkóztató

és

tehetséggondozó

foglalkozásaink.  Tanulóink

ismerjék

meg

a

különféle,

a

tanulás

szempontjából

hatékony

kommunikációs lehetőségeket, értsék azok különbségeit, előnyeit, hátrányait. Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakítson ki.  Legyenek képesek a tanulás céljának megfelelő források felkutatására, kiválasztására. Tudjanak helyesen tájékozódni a könyvtárban, interneten.  Hon - és népismeret témakörben kiemelt szerepet kap a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése. Fontosnak tartjuk más kultúrák megismerését és elfogadását.  Törekszünk kialakítására.

a

személyes Különös

felelősségen

figyelmet

alapuló

fordítunk

környezetkímélő

tanulóink

magatartás

természettudományos

gondolkodásmódjának fejlesztésére. Projekthetet, témanapot szervezünk, melyeknek keretében felhívjuk diákjaink figyelmét a környezet sajátosságaira, minőségi változásaira, a természet és ember alkotta értékekre és azok megőrzésére.  Megismertetjük az együttműködő tanulás különféle lehetőségeit. Diákjaink képesek legyenek egyénileg és másokkal együttműködve is tanulni. A diákok különböző tanulási módszereket, technikákat, stratégiákat ismerjenek meg, ezek közül többet próbáljanak ki, és a számukra hatékonyakat tanulási helyzetekben tudatosan használják.  Az egészségnevelés területén megtanítjuk gyermekeinket a betegségek megelőzésének módjára, az egészséges állapot örömteli megélésére. Kialakítjuk bennük az alapvető erkölcsi és etikai normákat. Kiemelt szerepet kapnak a káros szenvedélyekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésére irányuló tevékenységek.  Segítjük a gyerekeket a reális ismeretszerzésben a továbbtanulás és a pályaválasztás területén. 65


2.5.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  Ebben a szakaszban a már meglévő készségek, a megszerzett ismeretek elmélyítése folyik. Szakóráinkon, osztályfőnöki órákon, szakkörökön egyaránt arra törekszünk, hogy kialakítsuk tanulóinkban az önművelés igényét, felkészítsük őket az élethosszig tartó tanulásra.  A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.  Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.  Fontos feladatunk tehát ebben a szakaszban a helyes – társadalmilag elfogadott – erkölcsi normák feltárása, a gyermeki világkép formálása, a pozitív értékek közvetítése tanulóinknak.  Nagyon lényegesek az önértékelési motívumok, az önbecsülés és önbizalom. Kialakulásuk érdekében igyekszünk olyan feladatokat adni tanulóinknak, melyek megfelelnek a tanuló kompetenciájának: erőfeszítést igénylőek, de sikert ígérőek. Énképük kialakítása során ne csak az eredményt vegyék figyelembe, hanem a saját képességeiket is.  Célunk a jövő elvárásainak megfelelően nyitott személyiségek formálása.  A Nemzeti Alaptanterv pályaorientációval kapcsolatos korszerű követelményeinek feldolgozásakor a " pszichés összetevők " között az ambíció előnyeit és az irreális, túlfejlett törekvés hátrányait, káros következményeit is megvitatjuk tanulóinkkal.  Kiemelt hangsúlyt fektetünk a környezettudatos magatartás és viselkedés fejlesztésére. Erre

a

szakórákon,

szakkörökön,

tanulmányi

kirándulások

alkalmával,

környezetvédelmi programok szervezésével számtalan lehetőségünk nyílik.  Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni.

66

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola  Olyan gazdasági-pénzügyi ismereteket sajátítsanak el, hogy képessé váljanak önmagukat menedzselni.  Fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 2.6. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Célok:  A gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése, fizikai állóképességének javítása;  a

mozgásszegény

életmód

kialakulásának

megelőzése

a

testmozgás

megszerettetésével, a rendszeres mozgáshoz szoktatással;  az alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák hatására a felső tagozaton magasabb szinten tudják a gyerekek elsajátítani a sportjátékok, a torna, az atlétika mozgásanyagát;  a tartásjavító óráknak köszönhetően csökkenjenek a mozgásszervi elváltozások;  javuljon játékkultúrájuk és a közösségért érzett felelősségtudatuk;  adjon lehetőséget az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobb felnőttkori életminőségre. Feladatok: 

Az iskolai testnevelés és sport keretei közt az egészségnevelés, a szociális kompetenciák (kreativitás, önállóság, önbizalom, felelősségtudat, cselekvőképesség), a csapatmunka, a társakkal történő együttműködés fejlesztése;



minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése;



a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló gyakorlatok végeztetése, a gerinc és ízületvédelem szabályainak betartása;



sikerélmény biztosítása az eltérő adottságú tanulók számára is;

 a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásainak érvényesítése a teljes testmozgásprogramban;  a tanulók megismertetése a szabadidősportokkal, egészségmegőrző sportokkal, azok alapjaival, amelyek közül kiválasztva a számukra megfelelőt, később javuljon életminőségük, testi és lelki egészségük;  a program fontos feladata a megfelelő mennyiségű játék, versengés biztosítása; 67

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola  tanév elején és végén a tanulók fizikai állapotának felmérése a NETFIT® rendszer segítségével. A helyi program kialakításának egyéb szempontja:  Iskolánkban hagyományokkal rendelkezik a korcsolyázás-görkorcsolyázás, a labdás képzés (kosárlabdázás, fiúknál labdarúgás, lányoknál röplabdázás).  A tanuszoda kínálta lehetőségek kihasználása alsó tagozatban. A program tartalma osztályokra bontva:  1-4. osztály: heti 5 óra testnevelés (melyből heti 1 óra úszás)  5. osztály:

heti 5 óra testnevelés (melyben úszásoktatás)

 6-8. osztály: heti 5 óra testnevelés A programot kiegészítő más mozgáslehetőségek:  korcsolya-görkorcsolya alsó tagozatban,  labdarúgás, kosárlabdázás, röplabdázás az iskolai sportkör, a helyi sportegyesület és a különböző utánpótlás programok keretében,  szervezett napközis, szabadtéri foglalkozások, játékok,  szervezett túralehetőségek,  részvétel a Diáksport Szövetség és más szervezetek által kiírt sportversenyeken, saját szervezésű versenyeken. 2.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban szakkörökön és egyéb szabadidős tevékenységeken vehetnek részt tanulóink. A választásukat – a törvényben leírtaknak megfelelően – a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy a foglalkozásokat egész tanév során látogatni kötelesek, így azokat a választást követően mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Az intézményünk külön lehetőséget nem ajánl fel a pedagógusválasztással kapcsolatban. A lehetőségek szülői igény és tanulói érdeklődés alapján változhatnak. 2.7.1. Választható tantárgyak, foglalkozások A részletes táblázat a 2. számú mellékletben található.

68


2.8. Projektoktatás Oktatási-nevelési céljaink elérése érdekében intézményünk nélkülözhetetlennek tartja a modern pedagógiai módszerek így a projektmódszer alkalmazását. „A projektpedagógia lényege, hogy nem a tényszerű ismeretekre, hanem az ismeretek megszerzésének folyamatára, a kivitelezés módjára helyezi a hangsúlyt úgy, hogy a téma a tanulók által kiválasztott és elfogadott legyen és a megoldása csoportban történjék, megszüntetve a hagyományos osztály és tanórai kereteket. A projektkeretek közötti tanulásban – így témanap vagy témahét alkalmával is – megszűnik a verbális képességek fölénye. A pontos megfigyelés, a jó szervezés, a választott megközelítési mód szellemessége és eredetisége, a kreativitás, a pontos kivitelezés mind-mind egyenrangú és –egyenértékű tényező lesz.” (Bilku Rolandné) „A projektoktatás sem nem módszer, sem nem reformpedagógiai irányzat. Egy tanulásitanítási stratégia. Nem a megtanítandó tananyagot helyezi a nevelés középpontjába, hanem a lehetőségekkel és korlátokkal rendelkező individuumot. Az oktatás fő mozgatórugója nem a tanítás, hanem az aktivitásra támaszkodó tanulás.” (Hegedűs Gábor) A projektet az alábbi jól elkülöníthető szakaszokban dolgozzuk fel: -

téma választás

-

tervkészítés a feldolgozáshoz

-

adatgyűjtés

-

a téma feldolgozása

-

a produktum összeállítása bemutatható formában

-

a produktum bemutatása

-

a projekt értékelése

-

a zárást követő feladatok elvégzése, következtetések megfogalmazása

A projektoktatást, mint módszert folyamatosan meghonosítjuk az egyes szakórák keretében, pedagógusainkat biztatjuk a módszer minél szélesebb körű alkalmazására. Ennek elősegítésére az egész iskolát érintő, tanórán, esetenként iskolán kívüli projekteket is megvalósítunk. Projektmódszerrel feldolgozott témahetek, témanapok iskolánkban -

Erdei iskola

-

Egészséghét

-

Kihelyezett témanapok (Pl. helytörténeti témanap) 69


Olad – Simon Napok

-

Idegen nyelvi hét

-

Ökonap

-

Természetvédelmi nap

-

Szent Márton élete, öröksége

2.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulási esélyegyenlőség Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön, ennek értelmében: 

a kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása; folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;



a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;



a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének

megismerése,

az

ahhoz

illeszkedő

pedagógiai

módszerek

alkalmazása; 

a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;



adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;



egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása

A követelmények hatására bekövetkező fejlődéssel együtt változniuk szükséges a követelményeknek, a követelmény-rendszernek és az alkalmazott nevelési módszernek. A működésünkben legjellemzőbb alapkövetelményeket fogalmazzuk meg, melyek a dinamikus fejlődésben pilléreket jelenthetnek a továbblépéshez. 2.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.10.1. Az iskolai beszámoltatások formái

70


Szóbeli beszámoltatás: felelet, kiselőadás, vita, prezentáció (egyéni, csoportos) Értékelése a téma függvényében történik. (logikus felépítés, ok-okozati összefüggés, helyes következtetés levonása, témakövetés, egyéni ötletek, gondolatok…)



Írásbeli beszámoltatás: írásbeli feladatok értékelése

A tanulók tudásának számonkérésére alkalmazott írásbeli formák: 

házi feladat,



írásbeli felelet,



dolgozat,



témazáró dolgozat,



pótló dolgozat,



a tanár által készített mérőeszközök,



központi mérőeszközök.

Házi feladat: A házi feladatok megoldásának rendszeres ellenőrzése és javíttatása kulcsfontosságú. Az ellenőrzés módja a feladatok jellegétől függ. Házi feladat adásakor figyelembe vesszük egy átlagos felkészültségű és képességű tanuló napi iskolai terhelését és ehhez rendeljük hozzá az otthoni munkát. Írásbeli

felelet:

megállapítását

A

célozza.

tantárgyanként A

tanulók

előírt írhatják

ismeretek egyénileg,

eredményes csoportosan,

elsajátításának vagy teljes

osztálylétszámban. Értéke egyenlő a szóbeli feleletek súlyával. Érdemjeggyel értékelhető írásbeli beszámoltatási forma. Az írásbeli feleletek száma egy tanítási napon háromnál több nem lehet. Dolgozat: Az egész osztály számára a témakör egy nagyobb anyagrészének számonkérése. Szóbeli felelettel azonos mértékben vesszük figyelembe. A tanulókkal legalább az előző órán tudatjuk a számon kérendő anyaggal együtt. Témazáró dolgozat: A tanulók tudásszintjének alaposabb, objektívebb megítélése érdekében az egyes tantárgyak keretein belül egy- egy témakör feldolgozása után, ezen írásbeli beszámoltatási formákkal meggyőződünk a követelmények elsajátításának mértékéről. Egy teljes témakör anyagát, annak összefüggéseit, a tanultak alkalmazását felölelő ismeretekről, készségekről adnak számot a tanulók. Az írásbeli és szóbeli 71

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola feleleteknél komplexebb és átfogóbb tudásszint mérést tesz lehetővé. Egy tanítási napon 2 témazárónál több nem iratható. A pedagógus a témazáró dolgozat időpontját legalább egy héttel korábban közölje a tanulókkal. Pótló dolgozat: Hiányzás esetén a tanuló pótolja a dolgozatot. Az év eleji, félévi és év végi felmérések anyagát a munkaközösségek tagjaival egyeztetjük. A felméréseket meghatározott időben íratjuk, s idejüket tanmenetben rögzítjük. A félévi és év végi felmérésekben a tanulók egy egész időszakban megszerzett tudás, ismeretanyag elsajátításáról adnak számot. Egységes kérdéssorral igyekszünk biztosítani a tanulócsoportok ismereteinek összehasonlíthatóságát is. Tanév közben az egyes tantárgyak méréseit a munkaterveknek megfelelően végzik a pedagógusok. A módok megválasztásában a pedagógiai szabadság érvényesül. 2.10.2. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka ellenőrzési, értékelési rendszere Az ellenőrzés és az értékelés a nevelés és az oktatás egyik legfontosabb eszköze. Ahhoz, hogy egy meglévő ismeretkört tudjunk bővíteni, vagy újat kezdjünk építeni, meg kell győződnünk az előző ismeretkör elsajátításának mértékéről. Rendszeres ellenőrzés és értékelés nélkül nincs személyiségformálás, felelősségtudatra nevelés, munkára szoktatás. Az ellenőrzés és értékelés kettős funkciót tölt be: egyaránt irányul a mindennapos munkára, mint pedagógiai folyamatra és a tevékenység eredményeire. Az értékelés szorosan kapcsolódik az ellenőrzéshez, ellenőrzés, értékelés nélkül nem törtéhet. Az ellenőrzés során megvizsgáljuk, hogy a tanulók milyen aktivitással, lelkiismeretességgel, kedvvel vesznek részt a munkában. Közben eredményeiket helyesbítjük, értékeljük, segítünk a nehézségek leküzdésében. Az ellenőrzést a teljesítmény mennyiségi és minőségi ellenőrzésével és értékelésével is összekötjük, felmérjük a tanulók előrehaladásának mértékét. Az ellenőrzés, értékelés a nevelési tanítási-tanulási folyamat minden fázisában szükséges. Az ellenőrzés egy tájékozódás, folyamatos, sokoldalú információszerzés a tanulók munkájáról, fejlődéséről,

teljesítményéről,

a

folyamat

eredményéről,

esetleges

hiányosságairól.

Visszajelzést ad tanárnak, gyereknek, szülőnek egyaránt. Az ellenőrzés történhet:  megfigyeléssel,  szóbeli és írásbeli beszámoltatással,  tevékenykedtetéssel, a tanuló, vagy tanulócsoport produktumának ellenőrzésével. 72

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Az értékelés kiemelt szempontjai iskolánkban: 

rendszeres, folyamatos objektív, humánus és ösztönző jellegű legyen, mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia,



lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására;



ne kizárólag érdemjegyhez kötődjön;



mindig vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, egyéni adottságokat, a tanulói személyiség egészét;



aktív szerepe legyen a tanulócsoportnak a reális értékelésben, az önértékelés képességének kialakításában;



pozitívan motiválja a tanulókat.

Az értékelés egyénileg és csoportosan történik: - a tanítási folyamat egészében - az órák végén - ismétlő, rendszerező órákon - ellenőrző órák után - év végi ismétlések után - éves munka értékelésénél Értékelési módszereink: - metakommunikációs jelzés - szöveges értékelés - pontozási rendszer - érdemjegy - kooperatív ellenőrzési módszerek (diák kvartett, ellenőrzés párban…) - Projekt értékelés: komplex, átfogó értékelés, mely többféle módszerrel történhet: 

Tanulói értékelés: történhet, szóban, vagy kérdőív segítségével - önértékelés - csoport értékelése (csoporton belül pl. együttműködés), csoportbemutató - a projektfolyamat értékelése (célok–eredmények) 73




Tanári értékelés: szöveges, szóbeli, pontozásos, osztályozás - a projektfolyamat értékelése - a produktum értékelése - a bemutatás értékelése

Az értékelés funkciója alapján az értékelési eljárások három alapelvét, típusát különböztetjük meg: - A diagnosztikus értékelés: Általában újabb tanulási szakasz megkezdésekor, vagy új témakör előtt kerül sor annak érdekében, hogy a pedagógus tájékozódjon arról, milyen a diákok előzetes tudásának a szintje és mélysége. Célja a helyzetfeltárás. Érdemjeggyel nem minősíthető. - A formatív értékelés: A leggyakrabban alkalmazott értékelés, mely a visszacsatolással segíti a diákok tanulási tapasztalatszerzését: - szóban elhangzó (egy vagy több gyerek) válaszára irányuló ellenőrzés - feladat ellenőrzése: írásos vagy egyéb tevékenységgel (összekötés, aláhúzás, bekeretezés, megjelölés, sorszámozás, kiszínezés, berajzolás, stb.) válaszadás feladatlapon. - A szummatív értékelés: A tanítás-tanulás folyamatát lezáró ellenőrzés, értékelés minősítő jelleggel. Célja egy hosszabb tanulási szakasz (téma, tanév) eredményeinek megállapítása, rögzítése. A formatív értékeléssel együtt a tanuló eredményeinek meghatározását segíti. 2.10.3. Az értékelés formái Iskolánkban az értékelés hagyományos formáit alkalmazzuk: 

szöveges értékelés



érdemjeggyel, osztályzattal történő értékelés

Szöveges értékelés A szöveges értékelés, mely tükrözi az ismeretek elsajátításának és alkalmazásának szintjeit, másrészt, az egyéni készségek, képességek fejlődését, végül a tantárgyhoz kapcsolódó akarati, szorgalmi jellemzőket minősíti. Ilyen szöveges értékelés történik  alsó tagozatban 2. osztály félévig, illetve

74

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola  informatika 3-4. évfolyam,  erkölcstan/hit- és erkölcstan 1-8. évfolyam,  hon és népismeret 5-6. évfolyam,  magatartás, szorgalom értékelése 1-8. évfolyam A felső tagozaton a szövegesen értékelt tantárgyak minősítése az alábbiak szerint történik: - kitűnő - jól megfelelt - megfelelt - nem felelt meg A szaktanárok saját maguk döntik el a követelmények tükrében, hogy az egyes tanulók esetében milyen tartalom szükséges a fenti minősítés megítéléséhez. Az alsó tagozaton használt szöveges értékelés A második évfolyam félév végéig szövegesen, a második évfolyam második félévétől osztályzattal minősítjük és értékeljük a tanulókat. A szöveges értékelés segítségével a tanuló visszajelzést kap arról, hogy mi az, amitől legközelebb eredményesebben tud dolgozni. A szülő is megismeri a gyermek munkáját, hiányosságait. Értékelésünk során a gyermek fejlődését vesszük alapul, mindig az önmagához mért pozitív változást minősítjük. A tanuló széleskörű tevékenységéről, személyiségjegyeinek-, társas szokásainak alakulásáról adott értékelések segítik a szülők pontosabb tájékozódását is a nevelés sikeressége érdekében. Szeretnénk, ha a tanulók önálló, kreatív, együttműködő személyiséggé válnának. A szöveges értékelés alapelvei iskolánkban: 

Személyre szóló legyen,



biztosítsa az egyéni készségek, képességek fejlődését,



szeretetteljes, következetes, elfogadó legyen,



tükrözze az ismeret elsajátító és alkalmazó szintjeit,



rendszeres, folyamatos, objektív legyen,



biztosítsa az egészséges személyiségfejlődést,



fejlesztő, ösztönző legyen,



minősítse a pszichés jellemzőket is,



több szempontú legyen. 75


A szöveges értékelés ideje A 2. évfolyam félévéig írásban értékelünk. A félévi értékelés a félévi értesítővel egy időben, a tanév végi pedig a bizonyítvánnyal együtt történik. Szöveges értékelést, minősítést adhat még a nevelő a tanév folyamán:  Írásbeli, szóbeli munkák minősítésekor,  osztályfőnök vagy szaktanár szükség estén (pl. kiemelkedő teljesítmény, probléma),  mérések alkalmával,  külső kérésre (pl. pályázat, gyermekvédelem stb.). A szöveges értékelés módja Az első évfolyamon, félévkor és év végén, valamint második évfolyam első félévében szövegesen fejezzük ki, hogy a tanuló: 

Kiválóan teljesített,



jól teljesített,



megfelelően teljesített, vagy felzárkóztatásra szorul.

Az első évfolyamon: Úgy alakítottuk az értékelés rendszerét, hogy az érzelmi biztonságot nyújtson, erősítse a kapcsolatot gyerek és felnőtt, diák és tanár között. Megmutatja az elsős gyermek erősségeit, elősegíti egy pozitív folyamat kialakulását, mely a tanulási motivációt fokozza. Félévkor és tanév végén a személyiségfejlődés folyamatát bemutatva, tantárgyanként is részletesebben számolunk be gyermeknek és szülőnek. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul”, teljesítményét a szülő bevonásával elemezzük, értékeljük. Az elemzés szempontjai: 

Tanulási technikái milyen szinten vannak,



ismeretei miben hiányosak,



mivel lehet motiválni, tanulás iránti érdeklődését erősíteni,



munkavégzésben mennyi segítséget igényel, 76


a fogalmakat ismeri-e pontosan,



a tanult szabályokat tudja-e alkalmazni,



érti-e az összefüggéseket,



mennyiben befolyásolják pszichés funkciói, érzékszervi hiányosságai,



társas kapcsolatainak alakulása milyen.

A fejlődést, haladást akadályozó tényezők feltárása után javasolni kell a problémák megszűntetéséhez szükséges intézkedéseket: 

Egyéni foglalkozások,



Szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálata,



fejlesztő pedagógia stb.

A második évfolyamon: 

Folytatódik a szöveges értékelés, már részletesebb szempontsorok alapján az első félév végéig.



A második félévtől érdemjeggyel, osztályozással történő minősítést hagyományosan az ötfokozatú skála valamely számszerű értékével végezzük.

A magatartás és szorgalom értékelésének módja 1-4. évfolyamon Az osztályfőnök összegzi az osztályban tanító kollégák javaslatait, észrevételeit. A tanulók magatartását és szorgalmát is szövegesen értékeljük 2. évfolyam félévig. Ennek megjelenítése az értékelőlapokon történik. A 2. évfolyam második félévétől a hagyományos érdemjegyeket alkalmazzuk a magatartás, szorgalom értékelésénél.

Az értékelés alapjai 

A pedagógus és a tanuló napi kapcsolata,



a tanulási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, írásbeli feladatok javításával, szóbeli feleletekkel, dolgozatokkal,

77


a gyermek munkájáról, fejlődéséről egy összegző kép (felmérések, munkadarabok, feleletek, szorgalmi munkák, stb.),



versenyeredmények,



szülő-pedagógus kapcsolat, beszámoló,



szaktanárok véleménycseréje,



szociometriai felmérés.

Idegen nyelv Az alsó tagozaton 1-3. évfolyamban (szakköri keretben) történik az idegen nyelv elsajátításának minősítése. Félévkor és év végén az ellenőrzőbe az alábbi formanyomtatvány kerül beragasztásra. 1. A tanultakat:

- önállóan jól visszaadja - segítséggel jól visszaadja - nehezen adja vissza

2 .Figyelme:

- tartós, érdeklődő - időnként szétszórt - szétszórt, felületes

3. - Aktív, kezdeményező a nyelvi játékokban, szituációkban - egyénileg is bátran megnyilvánul - egyénileg kevésbé kezdeményező, de közös játékokban, feladatokban szívesen vesz részt - nem vesz részt a feladatokban Negyedik évfolyamon a félév már az ötfokozatú osztályzással zárul.

Értékelő lap az 1. osztályban, ill. a 2. osztály első félévében:

78


79


80


81


82

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Érdemjeggyel, osztályzattal történő értékelés A második év második félévétől a hagyományos osztályzásos módszert használjuk, azaz a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) Az

érdemjegy

és

az

osztályzat

tükrözi

az

elsajátított

tényanyag

mélységét,

tényösszefüggéseket, alkalmazások ismeretét és a tanulók gondolkodó képességét. Jeles osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elméleti tudását gyakorlatban is biztosan alkalmazza. Tantárgyi kitűnővel értékeljük a kiemelkedően magas teljesítményt nyújtó tanulókat. Elégséges osztályzatot kap az a tanuló, aki a továbbhaladáshoz szükséges tantervi minimum követelményeket teljesíti. Félévi és év végi érdemjegyek megállapításának szempontjai:  Az évközi osztályzatok alapján, ügyelve arra, hogy a szóbeli, írásbeli és gyakorlati munkához kapcsolódó jegyek helyes arányban legyenek.  A heti egy órás tantárgyaknál félévente legalább háromszor kapjon írásbeli értékelést a szülő a tanuló munkájáról, a heti egy óránál több órában tanult tárgyak esetében ez lehetőleg havonként történjék. Diák, szaktanár, osztályfőnök egyaránt felelős azért, hogy mindez a tájékoztatóban megjelenjen.  A tanuló és a tanulóközösség véleményének meghallgatása.  A fejlődésről alkotott nevelői vélemény figyelembe vétele.  Véglegesítése a jegymegállapító értekezleten történik. A tantárgy jellegétől függően a munkaközösségek a tantárgyi programokban, éves munkatervekben részletesen megfogalmazzák:  Melyik évfolyamon, mely témáknál, milyen formáit alkalmazzák az ellenőrzésnek és az értékelésnek;  milyen százalékos értékelő skálával váltják fel az elért pontszámokat osztályzatra;  melyik évfolyamon, melyik részterületen történik a differenciálás alapját szolgáló diagnosztikus, helyzetfeltáró értékelés;  a javítási lehetőségeket, figyelembe véve a tanulói személyiség attitűdjeit.

83

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola 2.10.4. Erkölcstan/Hit- és erkölcstan értékelése Az értékelés módja eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől. Az értékelés fontos területe lehet a kívánatos magatartási értékek rendszeres megerősítése – szóban – egyrészt a pedagógus, másrészt a társak és a közösség részéről. Nem irányulhat az értékelés azoknak a személyes vélekedéseknek a minősítésére, amelyek értékközpontú kialakítása a tantárgy lényegi funkciója. A számonkérés formái változatosak és az életkornak megfelelőek legyenek. Fontos szerepet kap az egyéni, a csoportos, valamint az önértékelés. Az értékelés formái: beszélgetés, csoportos tevékenységek, kooperációs munkák, munkalapok feladatainak értékelése, tesztek, rajzok, gyűjtőmunka, plakát, poszter, prezentáció készítése megadott témákban, egyeztetett szempontok alapján. Az erkölcstan értékelése elsőtől nyolcadik évfolyam végéig szövegesen történik. A tanulmányok értékelésének módját az iskola egyezteti a hitoktatóval, mivel annak azonosnak kell lennie a hittan-, illetve az erkölcstanórákon. Az iskola tanügyi dokumentumaiban az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja. Az iskola egyeztetést folytat a tanulócsoportok kialakításáról azon egyházak képviselőivel, amelyek által szervezett hit-és erkölcstan oktatás iránti igényről a szülők nyilatkoztak.

2.10.5. A helyi szintfelmérések rendszere 

első évfolyam DIFER mérés: képességvizsgálat életkornak megfelelő komplex módszerrel



elégedettségi mérés: szülői és tanulói kérdőív alapján (óvodás, 1. és 8. évfolyam)



partneri kapcsolat: szándék és igényfelmérés



középiskolai eredmények nyomon követése



klímavizsgálat ötévente



SWOT analízis



a tanulók fizikai állapotának mérése



országos kompetenciamérés Célja: a képességek mérése a hiányok megállapítása, a további feladatok kijelölése, az iskola tanulmányi helyzetének, valamint pedagógiai munkájának megmérettetése a város, a megye és az ország iskolái között. 84


Szintfelmérések a tanév végén: 1. évfolyam: matematika, néma értő olvasás, hangos olvasás, írás 2. évfolyam: matematika, magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam: matematika, magyar nyelv és irodalom 4. évfolyam: matematika, magyar nyelv és irodalom, kompetenciamérés 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom: helyesírási készség, hangos olvasás, matematika 6. évfolyam: matematika, magyar nyelv és irodalom, kompetenciamérés 7. évfolyam: matematika, magyar nyelv és irodalom 8. évfolyam: matematika, magyar nyelv és irodalom, kompetenciamérés Két tanítási nyelvű osztályokban (a program alapján) Neveltségi állapot mérése Az iskola nevel, azaz a gyermek, tanuló teljes személyiségét formálja, fejleszti, segíti szocializációját. A nevelési szintfelmérések a tervszerű nevelési folyamat vezetésének, irányításának szerves alkotórésze. Folyamatosan valósul meg, beépül a személyiségformáló pedagógiai tevékenység egészébe. Tükrözi a tanulók már elért neveltségi szintjét, annak ismeretében, a végzett nevelőmunka hatékonyságának elemzésére ösztönöz. Megalapozza a nevelési folyamat célirányos további irányítását, módosítását. Az erkölcsi normák és viselkedésminták kialakítása tudatos, folyamatos fejlesztő munkát igényel a pedagógusoktól. Ahhoz, hogy a kitűzött célok elérésében hol tartunk, hogy visszaigazolást kapjunk a további munkánkhoz, a neveltségi szintet is mérni kell. Intézményünkben ezt a folyamatot írásbeli kérdőív segítségével végezzük. A vizsgált személyek életkora: 7. évfolyamos tanulók. 2.10.6. A magasabb évfolyamba lépés feltétele:  A második - nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tantárgyi követelményeket az adott évfolyamon, a tanév végén minden tantárgyból sikeresen teljesítette.

85

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola  A követelmények teljesítését a nevelők a tanuló év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból legalább az „elégséges” osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.  Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével, szülői kérésre tehet javítóvizsgát. Javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait akkor is, ha az osztályozó vizsgát az előírt időpontig nem tette le.  Amennyiben a tanuló a javítóvizsgán nem jelenik meg, vagy elégtelenre teljesít, úgy évet ismételni köteles.  A második - nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak a kijelölt tantárgyakból osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -

Az intézményvezető felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

-

az intézményvezető engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

-

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, vagy hiányzása valamely tantárgy esetén túllépi az adott tantárgy éves óraszámának 30%-át;

-

magántanuló volt;

-

ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségeinek, a nevelőtestület megtagadhatja az osztályozóvizsga letételét.

Az intézményegység-vezető a tanulót mentesítheti a „készségtárgyak” tanulása alól, ha azt a tanuló egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell a szülőnek. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt szülői kérés esetén. Szakértői vagy orvosi javaslat alapján a magántanuló az előírt heti órakeretben iskolai felkészítésben részesül.  Amennyiben a tanulónak a szakértői vélemény méltányos, egyéni elbírálást javasol, az adott ismeretkörben az átlagnál kevesebbet teljesítő tanulónak differenciált követelménytámasztással biztosítjuk a magasabb évfolyamba lépést. 86

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola  Az első évfolyamot ismételi a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket igazolt vagy igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni.  A szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Az engedély megadásáról az intézményvezető dönt. Két tanítási nyelvű programban található a két tanítási nyelvű osztályokban a magasabb évfolyamba lépés feltételei. 2.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli feladatok meghatározása Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Arra hivatott, hogy a tanulók önálló otthoni munkával is fejlesszék ismereteiket, képességeiket. A házi feladatok adásánál figyelembe kell venni azt, hogy a feladatok motiváló jellegűek legyenek. Ösztönözze a tanulókat önálló ismeretszerzésre, motiváljon az életen át tartó folyamatos tanulásra. Legfontosabb elvei: a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság, a fejlesztés. Az írásbeli és szóbeli házi feladatok megoldásának célja:  A tanórákon tanult ismeretek megerősítése, azok gyakorlatban való alkalmazása.  A következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése.  Az önellenőrzés, a saját teljesítmény reális mérési igényének kialakítása.  Felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint mérés különböző formáira.  Az önálló ismeretszerzés és – alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál. A megfelelő terheléssel, a tanulási szokások helyes kialakításával, ösztönözhető a tanuló az önálló tanulási képesség gyakorlására. A feladatok mennyiségileg és minőségileg is differenciálhatók. Házi feladat adásakor figyelembe vesszük egy átlagos felkészültségű és képességű tanuló napi iskolai terhelését, és ehhez rendeljük hozzá az otthoni munkát (pl: napi feladatok, gyűjtőmunka, olvasónapló, memoriter, stb.). A tanítási napon tantárgyanként feladott házi feladatok mennyisége tegye lehetővé, hogy a tanuló számára biztosított legyen a pihenés a két tanítási nap között és a hétvégén.

87

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola A pedagógus minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl.: kötelező vagy szorgalmi), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját.  Hétköznapokon nagyobb lélegzetvételű írásbeli házi feladatok elkészítéséhez elegendő idő, (több nap) álljon a tanulók rendelkezésre.  Hétvégére adott házi feladat mennyisége ne legyen több mint egy átlagos tanítási napon feladott munka.  A téli és a tavaszi szünet idejére kötelező házi feladatot ne adjunk.  A nyári szünetre a kötelező és ajánlott olvasmányok elolvasását javasoljuk. 2.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 2.12.1. Csoportbontás Az eredményesebb oktatás érdekében alkalmazzuk, ezáltal a tanulók az ismereteket jobban el tudják sajátítani, el tudják mélyíteni, a kommunikációs készségük intenzívebben fejlődik, tudásuk megalapozódik. A csoportbontás kialakítása a munkaközösségek feladata. A csoportbontás a két tanítási nyelvű képzés fontos eleme, formája, hisz megkönnyíti a tanulók sikeres felkészülését a nyelvvizsgákra azáltal, hogy a képességeket hatékonyabban tudjuk fejleszteni, valamint a nehezebb tantárgyak (alsóban a környezetismeret, felsőben a földrajz, informatika és civilizáció) esetén több idő jut az ismeretek elsajátítására és gyakorlására.

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk:

88

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola 1. 5 óra angol

2. 3. 5 óra 5 óra ango angol l 2 óra környezetismeret

csoportbontás

évf.

össz

5

5

7

4. 5 óra angol 2 óra környezetismeret 3 óra idegen nyelv

5. 5 óra angol 1 óra célnyelvi civilizáció 2,5 óra természet ismeret 3 óra idegen nyelv 1 óra informat.

6. 5 óra angol 1 óra célnyelvi civilizáció 2,5 óra természetismeret 3 óra idegen nyelv 1,5 óra informat.

7. 5 óra angol 1 óra célnyelvi civilizáció 1,5 óra földrajz 3 óra idegen nyelv 3 óra informat. 4 óra magyar nyelv és irodalom 4 óra matemat.

8. 5 óra angol 1,5 óra célnyelvi civilizáció 1,5 óra földrajz 3 óra idegen nyelv 3 óra informat. 4 óra matemat. 4 óra magyar nyelv és irodalom

10

12,5

13

21,5

22

 A két tanítási nyelvű képzésben a környezetismeretet harmadik osztálytól, a civilizációt ötödik osztálytól, a földrajzot és az informatikát hetedik osztálytól valamint az angol nyelvet első osztálytól.  A másik osztályban az angol vagy német nyelvet oktatjuk bontásban.  Lehetőségeink szerint az óraszámok alakulásától függően az informatikát, magyar nyelv és irodalmat, valamint a matematikát.

2.12.2. A tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoportfoglalkozások A tanítási napok terhére a környezeti nevelés érdekében, valamint a kulturális és sportrendezvények megvalósításához tanulmányi kirándulást, túrákat, mozi-, színház- és múzeumlátogatásokat szervezünk. E foglalkozások keretében lehetőség nyílik a helyes életvitel kialakítására, a káros szenvedélyek veszélyeinek megismerésére, önismeret fejlesztésre és a közösségek formálására. A pályaválasztás előkészítésére üzemlátogatást, kihelyezett tanítási napokat, lehetőség illetve igény szerint erdei iskolát szervezünk.

89

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Sportkör Az iskolai sportkör foglalkozásai az óratervi testnevelési órákkal együtt biztosítják a testedzés lehetőségét. Az iskolai sportkör feladata a tanulók érdeklődésének megfelelő játék és versengési lehetőségek szervezése, lebonyolítása, a mozgás örömének biztosítása. A tehetséges gyerekek képességeinek fokozott fejlesztése, iskolán kívüli versenyekre való felkészítése. Szakkör A szakkörök iskolánkban a tehetséggondozás fő színterei. Az érdeklődés alakulásától függően évente többféle szakkört működtetünk, tanulói, szülői igények alapján. A foglalkozások lehetőséget biztosítanak a kötelező tananyagon túli ismeretek megszerzésére, a tanulók egyéni ütemben való fejlesztésére, a tanulmányi versenyekre való eredményes felkészülésre. Felzárkóztatások, fejlesztő foglalkozások A tanórán kívüli - szabadidős - tevékenységeinkben lehetőséget biztosítunk a felzárkóztatásra, fejlesztésre, fokozott figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű és a tanulási nehézséggel küzdő tanulókra. Fontos a tanulási nehézségek feltárása, okainak megkeresése és egyéni foglalkozások szervezésével a hátrányok csökkentése. Fontos a tanulók bíztató, pozitív értékelésével

a

kudarcélmények

csökkentése,

esetleges

megszüntetése.

Fejlesztő,

felzárkóztató foglalkozásokat biztosítunk a rászoruló tanulóknak heti rendszerességgel. Erdei iskola Az erdei iskolaforma azt jelenti, hogy az oktatási rendszer szerves részeként lehetőséget kívánunk biztosítani a tanulók részére, hogy szorgalmi időben, a 4 évszak valamelyikében tanulmányozhassák az előre kialakított program alapján a helyszín adottságait, növény- és állatvilágát. Megismerkedhessenek az ott élő emberekkel, történelmükkel, kultúrájukkal. Az erdei iskola komplex pedagógiai vállalkozás, a környezeti (környezetvédelmi) nevelés legalkalmasabb terepe és helyszíne, kiváló közösségformáló és szocializációs nevelési lehetőség, színtere a közvetlen, gyakorlatias tevékenységek útján történő gyermeki megismerésnek. Ez a helyszínváltoztatás a környezeti feltételekhez való igazodást kínálja és kívánja, a tanulási forrásként, „ismerethordozóként” a tankönyv helyett magát az eleven természetet. Ez a tanulásszervezés kollektív munka, a közös cselekvésben részt vevők (tanárok és diákok) szoros kooperációján alapul. Sajátossága, hogy centrumában nem egyetlen feladat áll, hanem egy helyszín, egy sajátos környezet, amely a feladatok sorában „sajátítandó” el. A feladatok mindig a helyszín által determináltak.

90

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Ez egy tanulási periódus, amely nem elkülönített része a tanévnek, hanem szerves egységben van azzal. Ez tehát a tevékenységszervezés számára gazdagabb terep az iskolánál, nem utolsósorban azért is, mert a feladatok közé a teljes együttélés megszervezése, lebonyolítása, az önállóság is beilleszkedik. Az élmények, ismeretek utólagos feldolgozása a tanítási- tanulási folyamatban pozitív kihatású a következő időszakra. Ezek ismeretében a helyi igényekhez igazodva saját magunk határozzuk meg tevékenységünk céljait, tartalmát, módszereit és helyszíneit. Mindezek megvalósítása személyi és anyagi feltétektől függő. Amennyiben a szülők anyagi támogatása, ill. pályázatok eredményei lehetővé teszik a 4. évfolyamban szervezzük meg. A csoportok szerveződésének elvei  A napközis csoportok lehetőség szerint az egy osztályba járó tanulókból szerveződnek;  a különböző szakkörök, sportkörök egyrészt érdeklődési körök szerint, másrészt azonos vagy hasonló életkori szakaszba tartozó tanulókból szerveződnek/jönnek létre;  a tanulószoba a felső tagozaton működik, önkéntes jelentkezés alapján. 2.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A köznevelésről szóló törvény 80. § (1) bekezdése kimondja, hogy az általános iskolában gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képességek mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosít az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell felfejleszteni magát és hogyan tegye meg az első lépéseket. A tanulók fizikai állapotának mérése A Magyar Diáksport Szövetség 2013. május 24-én útnak indította az „A testnevelés új stratégiájának és a fizikai állapot új mérési rendszerének kialakítása és az önkéntes részvétel ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében” elnevezésű kiemelt projectjét, melynek keretében létrehozta az egészségközpontú fittségmérési-értékelési 91

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola rendszert, a NETFIT-et, vagyis a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet. Ennek köszönhetően most már minden iskolában, így az Oladi Általános Iskolában is a NETFIT® rendszer segítségével mérjük fel a felső tagozatos diákok fittségi állapotát minden év január és május közé eső mérési időszakában. A NETFIT 4 fittségi profilban 9 mérés segítségével jellemzi a tanulók állóképességét, erejét, hajlékonyságát és testösszetételét. A mérések eredményei teszttől függően két illetve három zónába kerülhetnek. Egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési zónába. A mérés feladatai: Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem A tanulók eredményeit a mérési időszakon belül az adatfelvételi és értékelő lapon valamint a NETFIT informatikai rendszerében kell rögzíteni.

92


2.14. Az iskola környezeti és egészségnevelési programja – ÖKOISKOLA - program Mottónk:

„Amit teszünk, az egy csepp a tengerben, de e nélkül a csepp nélkül sekélyebb lenne a tenger” (Teréz anya)

2.14.1. A környezeti és egészségnevelési program elkészítésének alapjai Törvényi háttér, szabályozók A Föld népességének növekedése, a modern társadalmak anyagias, fogyasztási szemlélete, a források szűkössége, a gazdaság és a természet között feszülő ellentmondás: gazdasági, politikai, kulturális, szociális, ökológiai válságok sorozata, és ha nem változtatunk szemléletünkön, veszélybe sodorja az emberiséget. Hazánkban, a szó-szoros értelmében életbe vágó kérdés a népesség egészségi állapotának romlása. A megbetegedési és halálozási statisztikák adatai szerint Európa fekete térképén hosszú idő óta előkelő helyet foglalunk el a daganatos megbetegedések és halálozások, az öngyilkosságok, az alkoholizmus vonatkozásában, hogy csak a legismertebbek említsük. Az emberiség sorsa a Föld fizikai, biológiai, valamint önmaga fizikai, lelki leomlásának megakadályozásától függ. A kötelező iskoláztatás évei egyedülálló lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy a mindenkori belépő korosztályok hatékony formálásához majdan egészségesebb, „környezeti polgárok” éljék az európai átlagéletkorhoz közelítve életüket. Az egészségnevelés a környezeti nevelés számtalan pontban kapcsolódik egymáshoz, nézetünk szerint élesen el nem választhatóak, ezért iskolánkban a tantestület döntése alapján e két terület programja egybeszerkesztve jelenik meg. Helyzetelemzés Az iskola: Iskolánk 1987-ben költözött az oladi lakótelepen épült új épületbe. Az egykori Olad faluban lévő – „régi” Oladi Általános Iskola jogutódjaként kezdte meg, ill. folytatta működését. Így váltunk lakótelepi iskolává. Iskolánk egy nagy épületegyüttes része, melyben helyet kapott a Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Oladi Szakképző Iskolája is.

93

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Az intézményünk kapacitása: 21 osztályterem, ebből 4 szaktanterem, 1 tanári munkaszoba, 2 szertár, 1 aula, 1 tornaterem (nem saját tulajdonú), 2 sportpálya, 1 udvar. A tanórai és a tanórán kívüli tanulói tevékenységek szervezésénél iskolánkban eddig is kiemelt nevelési és oktatási feladat volt a környezeti és egészségnevelés. 2006-ban nyertük el először az Ökoiskola címet, 2012-től Örökös Ökoiskola lettünk.

A családok: Az egészséget befolyásoló tényezők között fontos szerepe van a család szociális helyzetének. A családok többsége szerény körülmények között él, számos helyen komoly gondot jelent a család anyagi fenntartása. Az utóbbi években megjelent a vállalkozói szféra, a középosztályhoz tartozó család, de velük párhuzamosan a munkanélküliség is.

A diákok: A tanulói létszám fokozatosan emelkedik, jelenleg 437 fő. A lakótelepi életforma sajátosságai érződnek tanulóinkon. Sok a csonka család, illetve olyan családok, ahol az egyik szülő a szomszédos Ausztriában dolgozik, és csak a hétvégékre jön haza. Erőforrások Környezeti és egészségnevelési munkánk céljainak elérésének elengedhetetlen feltétele, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Belső erőforrások: -

Pedagógusok: az iskola minden tanárának feladata, hogy magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A környezeti és egészségnevelés minden pedagógus és valamennyi tantárgy feladata, hiszen minden ugyanarról a világról szól.

-

DÖK: az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak.  A diákügyeletes feladatai között szerepel: - ellenőrzi a tisztasági használatát - figyelmezteti a tanulókat a WC-k rendeltetésszerű használatára - ügyel az iskola rendjére és tisztaságára  Őszi-tavaszi papírgyűjtés 94

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola  Egészségnevelési Hét segítése: előadás sorozat  Iskola környezetének rendben tartása: lakótelep, Oladi Kilátó  suli disco, kulturált szórakozás -

Szülői Munkaközösség Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. A gyerek „nevelje” a szülőket, vigyék haza a kialakított környezeti-és egészségnevelési szokásokat. Célunk, hogy a szülők a környezeti-és egészségnevelési programjainkon aktívabban vegyenek részt, és azok anyagi fedezetéhez – lehetőségeiket figyelembe véve – hozzájáruljanak.

-

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Cél: az iskolai adminisztrációs és technikai dolgozók is aktív részesei legyenek a környezeti és egészségnevelési programunknak. Feladat:

-

-

felesleges papírfelhasználás csökkentése

-

féloldalas papírlapok használata

-

kicsinyített és kétoldalas fénymásolás

-

hulladékpapír gyűjtése

-

nyomtatópatron újratöltése

-

környezetkímélő, az egészségre ártalmatlan tisztítószerek használata

Oladi Korcsolyázó Diáksport Egyesület 1996. októberében jött létre, azzal a fő céllal, hogy szolgálja az iskolánkba járó diákok fegyelemre és közösségi szellemre nevelését, a korcsolyázó sport gyakorlását, a szabadidő hasznos eltöltését, edzések látogatását.

-

Remény Alapítvány (1995. november) Célja, hogy az iskolánkban támogatni lehessen minden szabadidős tevékenységet, amely az egészséges életmódot szolgálja. Ezek körében a diák-és tömegsportot, kulturális tevékenységet, sportrendezvényeket. Szintén szolgáljon támogatásul a tanulmányi versenyek megrendezéséhez és jutalmazni lehessen belőle a kimagasló eredményeket elért, tehetséges tanulókat. Szolgáljon segítségnyújtásul – anyagi hozzájárulásként – a hátrányos helyzetű tanulóknak az iskolánk által szervezett tábori,

95

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola szabadidős tevékenység költségeihez. Lehetőség szerint lehessen támogatni oktatási segédeszközök vásárlást.

-

Iskolaorvos és védőnő Tanévenként meghatározott időpontban, heti egy alkalommal állnak a tanulók rendelkezésére az orvosi szobában. Feladatuk:

-

-

A tanulók egészségi állapotának szűrése, követése

-

Alkalmassági vizsgálatok elvégzése

-

Közegészségügyi-járványügyi feladatok

-

Részvétel az oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében

-

Környezet egészségügyi feladatok

Iskolafogászat Az iskola tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt, a szakorvosi rendelőintézetben. A tanulók kíséretét, felügyeletét az iskola biztosítja. Külső erőforrások

- Kulturális intézmények (Képtár, múzeumok, Gyermekek Háza stb.) 

Kiállítások



Színházi előadások



Hangversenyek



Filmvetítések



Kézműves foglalkozások



Előadások

- Testvériskolai együttműködés az oberwarti Volkschule-val és a csíkszeredai Nagy Imre Általános iskolával Az évenkénti találkozások célja, más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak és életmódjának megismertetése, megbecsülése.

96

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola - Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Oladi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - NymE Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ, Nevelési Tanácsadó 

közösségbe nehezen illeszkedő, lelki sérült, különleges nevelési módszereket igénylő tanulók vizsgálata

-



Továbbképzések szervezés



Szakmai anyag biztosítása



Versenykiírások

ÁNTSZ, LOGO Ifjúsági Szolgálata 

szakmai anyag biztosítása



DVD, könyv kölcsönzése



előadások, foglalkozások szervezése

- Rendőrség 

DADA program



Közlekedésbiztonsági és egyéb előadások

- Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Mentőszolgálat 

bemutatók tartása



versenyekre felkészítés

- Magyar Vöröskereszt 

Kortárssegítők képzése



Csecsemőgondozás



Elsősegélynyújtás



Egészségnevelés

- Nemzeti parkok, Saághy István Erdészeti Információs Központ, Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Kámoni Arborétum és Látogatóközpont stb. 

Tanulmányi kirándulások, erdei iskola



Előadások



Szakértők 97


- Egyházak 

Hittanoktatás

- Civil szervezetek (Olad Városrészért Egyesület, Kerekerdő Alapítvány) - Sportklubok, egyesületek 2.14.2. Jövőkép, alapelvek, célok Általános, hosszú távú célok 

A természet megőrző szeretete és tisztelet, mikro-és makro környezetünk megóvása az egész emberiség alapvető életformája, élet-és világszemlélete legyen



Egy új szemlélet, az „ökológiai morál” elterjesztése



Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének, mint létező értéknek tisztelet és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével és kultúrájával együtt



A Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés



A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése



Egész életen át tartó tanulás, amely alapján tájékozott és tevékeny állampolgárokat nevel,

akik

kreatív,

problémamegoldó

gondolkodásmóddal

rendelkeznek,

eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és etikusan felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni és közös döntéseikért, tetteikért 

A felnövekvő generációk életesélyeinek javulása, egészséges és hosszabb élettartam



Az egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása



Az emberi egészség kockázati tényezőinek csökkentése, többek között: - dohányzás visszautasítása - alkohol és drog megelőzés - egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság - aktív testmozgás elterjesztése



Elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosságok megelőzése, többek között: lelki egészség megerősítése, AIDS megelőzése



Az emberi élet minőségének javítása, testi és lelki egészség biztosítása.

Személyiségfejlesztés, az érzelmek és a lelki élet rehabilitálása

98

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Az iskola környezeti és egészségnevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Fenntartható az a gazdasági, társadalmi fejlődés, amely kielégíti a jelen igényeket anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségét a saját szükségleteik kielégítésében. A környezeti és egészségnevelés egyik legfontosabb szintre az iskola, hiszen minden korosztály hosszú éveken át látogatja. Az iskolai nevelésünk az önmagáért és környezetéért felelős személyiséget állítja középpontba, melynek kialakításához szükséges, de koránt sem elégséges feltétel a témával kapcsolatos ismeretanyag. Az iskolai környezeti és egészségnevelés nem szűkíthető le a „tananyag leadásától a számonkérésig” húzódó ívre. Szeretnénk, ha iskolánk egészét átható szemléletmód alakulna ki, ahol a tantestület valamennyi tagja érintettnek, érdekeltnek és felelősnek érezné magát önmaga és a tanulók egészségének megőrzésében, környezettudatos magatartásuk megalapozásában. A testi-lelki egészség minden tevékenységünk alapja, az ember életének legfontosabb része. A környezeti és egészségnevelés csak akkor válhat hatékonnyá, ha a tanulók lelki egészségére figyelő, mentálhigiénés szemlélet prioritást kap. Szemléletet

csak

úgy

lehet

formálni,

ha

minden

tantárgyban

–

nemcsak

a

természettudományos tantárgyakban – és minden tanórán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert és önmagukat. Következetes nevelői munkánkkal szeretnénk a gyerekeken keresztül a családokra is hatni. Alapelvek, értékek

-

Esélyegyenlőség az ismeretek, a tudás, készségek megszerzésében

-

Hiteles és korszerű ismeretek

-

Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti és egészségnevelés

-

Természettel „természetközelségben” lenni

-

Mentálhigiénés szemlélet

-

Vitakészség, kritikus véleményalkotás

-

Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség

-

Erőszakmentes konfliktuskezelés

-

Nem csak szemlélődő, hanem tevékeny emberek nevelés

-

Tolerancia és segítő életmód 99


Globális összefüggések megértése

-

Egészség és a környezet összefüggései

-

Pedagógusok, felnőtt dolgozók, szülők személyes példa mutatása

-

Fenntarthatóságra nevelés

-

A környezet megismerése, tisztelete

-

Megelőzés

-

Környezettudatos életvitel kialakítása

-

Környezetkímélő gazdálkodás

-

Környezeti problémák iránti nyitottság

-

Pozitív tartalmú egészségfogalom (nem a nem kívánt állapot elkerülése a cél, hanem a kívánt egészséges állapot elérése!!)

-

Természetes életmód

-

Az élet tisztelete lényegének megismerése

-

Harmonikus élet

-

Pozitív életszemlélet

-

Az egészség, az egészséges életmód megismerése és gyakorlata, igényének kialakítása

-

Mindennapos testnevelés iránti igény felkeltése

-

Az egészséges állapot örömteli megélése

-

Az egészséget veszélyeztető, függőséghez vezető vészhelyzetek felismerése

-

A személyiség teljes körű kibontakozásának segítése Konkrét célok, feladatok

-

Igényes környezeti kultúra kialakítása a tantermekben, az iskola belső terében, az iskola körül (funkcionális és aktuális dekoráció, derűs hangulatú, virágokkal díszített, tiszta belső terek, ápolt udvar)

-

Helyes fogyasztási szokások kialakítása (étkezési, vásárlói szokások)

-

Takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés (energiatakarékosság, papír újrahasznosítása,

a

hulladékképződés

alacsony szinten

tartása,

szelektív

hulladékgyűjtés stb.) -

Lakókörnyezet és a közeli természeti és épített környezet értékeinek, problémáinak megismerése, hagyományok ápolása

-

Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői (meghatározott terület rendszeres ellenőrzése, rendbetétel az iskolában és az iskolán kívül) 100


Az élethosszig tartó tanulás megalapozása, problémamegoldó gondolkodásmód, önálló ismeretszerzés fejlesztése

Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy felnőtt életükben legyenek képesek: -

Életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni

-

Egészséges életvitelt kialakítani

-

Konfliktust megoldani

-

Beteg, sérült, fogyatékos embertársaink iránt elfogadó, segítőkész magatartást tanúsítani

-

A káros, függőséghez vezető szokások kialakulását elkerülni

-

A környezet – háztartás, iskola, közlekedés – leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait megismerni

2.14.3. Tanulás szervezési és tartalmi keretek A környezeti és egészségnevelés átszövi az egész iskola oktatási-nevelési rendszerét. Mivel

elsősorban

nevelésről,

szemléletformálásról

van

szó,

nemcsak

a

természettudományos órák feladata, hanem minden pedagógus kihasználhatja a témában rejlő lehetőségeket. Iskolánkban 3 szinten folyik környezeti és egészségnevelés. Hagyományos tanórai foglalkozások A tanítási órán folytatott környezeti és egészségnevelés egyik nagy jelentősége, hogy minden tanulót elér. Törekednünk kell arra, hogy a tanórák anyagának és a valóságnak - a helyi egészségi és környezeti problémáknak - az összekapcsolása megtörténjen. Iskolai tanórán kívüli tevékenységek 

Szakkörök



Elsősegélynyújtás oktatása



Őszi-tavaszi nagytakarítás



Papír-, szárazelem, kupak és PET palack szelektív gyűjtése

101


Egészségnevelési hét



„Jeles napok” megünneplése



„Barátod a természet, az egészség érték” városi vetélkedő



Ökonap



tanár-diák sporttalálkozó



Olad Kupa labdarúgó teremtorna



DADA találkozó



Kiállítások rendezése



Kézműves foglalkozások



DÖK nap



Olad-Simon Napok



Sziklakert gondozása



Fűszernövénykert gondozása



Napközi



Tanulószoba

Iskolán kívüli tevékenysége 

Terepgyakorlatok



Intézménylátogatás (múzeum, könyvtár, Képtár, üzem stb.)



Kirándulások,

séták

megfigyelhetők

a

szervezése

természet

olyan

változásai,

helyszínekre,

élőhelyekre,

megismerhetők

szűkebb

ahol és

jól

tágabb

környezetünk értékei és problémái pl.: Kámoni Arborétum, Csónakázó tó, Perint patak, helyi jelentőségű természetvédelmi területek és értékek, nemzeti parkok stb. 

Akciókban való részvétel



Vetélkedők, tanulmányi versenyek pl.: Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny, Hermann Ottó Országos Biológia Verseny, Katasztrófavédelmi Vetélkedő,

Elsősegélynyújtás,

sportversenyek,

közlekedési

versenyek,

egészségnevelési versenyek 

Erdei iskola: a tanév során minden 4. osztály erdei iskolát szervez



Akadályverseny



„Szombathelyi Egészségnapok” rendezvény sorozat

102


színház, mozi, hangverseny látogatások, a lelki egészség megteremtésének, gazdagításának fontos lehetőségei



lakótelep, oladi kilátó, kiserdő rendben tartása

Módszerek A pedagógus alanyi joga az alkalmazott módszerek megválasztása. A napi pedagógiai program szintjén csökkenteni kell az ismeretközpontúságot. Különösen azok a módszerek kedveznek a környezeti és egészségnevelésnek, amelyek aktivizálják, cselekvésre késztetik, tevékenységre ösztönzik a tanulókat: 

kooperatív tanulási technikák



játékok



modellezés



riport módszer



projekt módszer



terepgyakorlati módszerek



aktív-kreatív munka



közösségépítő módszerek



művészi módszerek

A széles módszertani választéka garancia arra, hogy a környezeti és egészségnevelés keretein belül megoldható a diákokkal való differenciált foglalkozás, ill. az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása. Cél: a hagyományos módszerek mellett probléma központú, a tevékenységre és együttműködésre alapozott módszerek alkalmazása. Feladat: a következő szempontokat vegyük figyelembe a módszerek kiválasztásakor: 

alkalmazkodjanak az életkor sajátosságokhoz



vonjanak be minél több tanulót



az iskola keretein túl is legyenek hatással



a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen



alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljék a katasztrófa pedagógiát



a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez



nyújtsanak sok élményt a tanulónak 103


az érzelmeken át hassanak



a személyes megtapasztalásokon alapuljanak



együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.)



alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára



legyen bennük sok játékos elem

Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel (tankönyv, mesekönyv, szakkönyv, folyóirat, dokumentumfilm, plakát, diasorozat, szertár és eszközei, DVD, digitális táblák stb.), amelyek a környezeti és egészségnevelési munkához szükségesek. Cél: 

a tanítás-nevelés életközpontúságának növelése



az esztétikai érzék fejlesztése



az egészséges személyiség kifejlődése

Feladat: 

folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni



ki kell használni a pályázati forrásokat



a tankönyvek választásánál az egyik fő szempont, hogy olyan legyen a tananyag, amit a környezetünkben meg tudunk figyeltetni



„Zöld könyvtár és video tár, linkgyűjtemény” kialakítása

2.14.4. Iskolai környezet Közlekedés Iskolánk a város szélén, főutaktól távol, egy zsákutcában épült. Napközben a forgalom elenyésző, így a zaj-és légszennyezés minimális. Tanulóink nagyobbik része gyalog, vagy kerékpáron érkezik az iskolába, kisebbik rész autóbusszal, vagy autóval. A gyalog érkezők biztonságos járdán közlekedhetnek, a kerékpárral közlekedők számára biciklitároló biztosított az iskola bejárata előtt. Reggel 7.30104

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola 7.50 között jelentősen megnő a személy-és kisteherautó forgalom, mivel a szülők az iskola bejárata előtt teszik ki gyermeküket és itt fordulnak meg autóikkal. Cél: a közlekedési biztonság növelése. Feladat: 

célszerű lenne, ha a szülők az iskolától 150 m-re, az utca végén lévő autóparkolót használnák

Udvar Tanulóink által használt udvarrész mérete és felszereltsége a gyerekek mozgásigényének kielégítésére megfelelő: 

nagysága a város általános iskolái közül talán a legnagyobb



határát drótkerítés jelzi



kb. ¾ része parkos jellegű (füvesített, lombhullató és örökzöld fák, cserjék, sövény növények, sziklakert)



padok, fajátszótér, homokozó és sportpályák nyújtanak lehetőséget pihenésre, játékra



a Perint patak közelsége a vízi életközösség tanulmányozására nyújt lehetőséget. Télen pl. az iskola ablakaiból Nagykócsagot, Szürke gémet láthatnak a gyerekek

Cél: az iskolaudvar a tanulás, pihenés, felüdülés helye legyen Feladat: 

játszótér állapot megóvása



homokozóban a homok pótlása, cseréje



még több madáretető, madárodú kihelyezése



szeméttárolók elhelyezése



parlagfű mentesítés



farönkökből padok kihelyezése



gyorsan növő fák ültetése a földszinti ablakok elé



rongálások visszaszorítása

Az iskola épülete

105

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola A nem megfelelő szigetelés miatt a hideg, szeles téli napokon nehezen biztosítható a rendeletben megállapított helység hőmérséklet: Tantermek 20 Aula

16

Szertárak

18

Irodahelyiségek 20 Tornaterem 16 A gyakoribb csatorna dugulás anyagi vonzata mellett számos kellemetlenséggel jár: le kell zárni az adott vizesblokkot, kellemetlen szabok áradnak a folyosón, a tanári szoba mosdójában. A helységek világosak, derült időben külön megvilágításra nincs szükség. Cél: takarékos és egészséges fűtés, világítás és víz felhasználás Feladat: 

az ablakkeretek hőszigetelésének megoldása



praktikus szellőztetés



természetes fény preferálása



csapok, WC-öblítők karbantartása



csatorna rendszerek karbantartása



környezetbarát tisztítószerek alkalmazása



víztakarékos csaptelepek

Az iskola berendezése Az osztálytermekben a bútorok mérete a gyermekek testmagasságának megfelelő. A székek, padok állapota balesetveszélyes lehet. A pedagógusok figyelnek a gyerekek megfelelő testtartására, az ülésrend kialakításánál figyelembe veszik az egyéni adottságokat (pl. rövidlátás, hallászavar). Az ülésrend időszakonkénti módosításával változatosságot nyújtanak a gyermekek szemének és gerincének terhelésében. Cél: tiszta, barátságos, egészséges környezet. Feladat: 

sérült székek, padok megjavítása 106


festéskor szín választásának lehetősége



praktikus és hangulatos sötétítőfüggönyök az adott osztályközösség ízlésének megfelelően



még több növény az osztálytermekben és az aulában, a meglévők szaporításával



WC-papír, folyékony szappan, kéztörlési lehetőség biztosítása, anyagi lehetőségeink függvényében



Gyakori szellőztetés



A környezetbarát osztálykörnyezet, a padok tisztántartása

Étkeztetés Az iskolaépületben büfét, ebédlőt nem alakítottak ki, a gyerekek étkeztetését a kb. 40 m-re lévő Aranypatak Étteremben az Elamen Rt. bonyolítja le. Speciális étrendi megkötéssel rendelkező tanulók számára is biztosítani tudják a megfelelő egészséges ételeket. Önkiszolgáló rendszerben történik az étkezés, melyben az alsó tagozatosok csoportosan, a felsősök (menzások) önállóan vesznek részt. Az alsósok kb. 95%-a, felsősök kb. 5%-a veszi igénybe. A terítés minősége, esztétikus és praktikus. A gyermekeknek várakozási idő nélkül, megfelelő hőfokú ételt biztosítanak. Kézmosásra, az iskolában és az étterem mosdójában is van lehetőség. Cél: kulturált étkezés Feladat: 

Kulturált, halk beszélgetés



Megfelelő evőeszköz használat



Helyes testtartás



Ügyeljen környezete rendjére, tisztaságára

Az iskola életvitele Iskolánk feladatának tekinti a tanulók egészséges testi-, szellemi-, erkölcsi-, érzelmi fejlődésének biztosítását, ennek szellemiségét tükrözi a Házirend is. Csengetési rend

8.00- 8.45 8.55- 9.40 9.55- 10.40 107

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola 11.00- 11.45 11.55- 12.40 12.50- 13.35 Az óraközi szünetek 10 percesek, kivéve a 2. és a 3. óra utáni 15 ill. 20 perces. A második nagyszünetben jó idő esetén, az udvaron tartózkodnak a tanulók. Kimondottan tízórai szünet nincs, a gyerekeknek lehetőségük van a kulturált étkezésre a 3. szünetet kivéve, bármely órák között. Az órarend elkészítésének fő szempontja a tanulók egyenletes terhelése, melyben figyelembe vesszük a tantárgyak nehézségi fokát, a heti óraszámok egyenletes elosztását, a mozgásigény kielégítését. Cél: egészséges napi, heti, évszakos ritmus kialakítása; baleset megelőzés Feladat: 

Diák és felnőtt ügyelet hatékony működése



Elsősegélynyújtás oktatása



Tűz-és balesetvédelmi oktatás



Váltócipő használata az alsó tagozatban



Évszaknak megfelelő öltözködés

Kommunikáció A környezet és egészségnevelésben jellegénél, összetettségénél fogva nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Fontos az is, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média irodalomban és szakirodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudjanak eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Iskolán belüli kommunikáció formái: 

Kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel



Házi dolgozat készítése



Poszterek készítése és bemutatása



Iskolarádió felhasználása híradásra



Faliújság



Szórólapok



Iskolaújság

108


Iskolán kívüli kommunikáció formái: 

Cikkek feldolgozása különböző napilapokból



Tudományos cikkel feldolgozása, pl.: Búvár, National Geographic, Vadon stb.



Környezet és egészségnevelésről szóló rádió és TV hírek feldolgozása, értékelése



Kapcsolatfelvétel külső intézményekkel



Szülői értekezlet



Internet nyújtotta lehetőségek kihasználása



Helyi médiák (Vas Népe, Savaria Fórum, Városi TV stb.) folyamatos tájékoztatása az iskolában zajló munkáról



Az iskola honlapja

Minőségfejlesztés Az iskolai környezet és egészségnevelés munkájának mérése, étékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti és egészségnevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, és ennek keretében kerülnek mérésre is. Évenkénti

kérdőíves

vizsgálattal jól

követhető a környezeti

és

egészségnevelési

tevékenységünk változásának iránya, fejlődése. Az optimális problémafeltárást és helyzetértékelést az alábbiak által kitöltött kérdőívek szolgálják: 

Szülők (akinek az átlagosnál erősebb kapcsolata van az iskolával, pl.: Szülői Munkaközösség tagjai)



Iskolaigazgató



Az iskolai egészségfejlesztésért, környezeti nevelésért felelős pedagógus



Iskolai védőnő



Iskolaorvos

109


Az iskola olyan tanárai, akik egészségnevelést, vagy azzal szorosan összefüggő ismereteket tanítanak



Az iskola végzős diákjai

Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és módszertani ismeretekben való fejlődést. Cél: 

minden pedagógus tekintse feladatának a környezeti és egészségnevelést



a pedagógusok eszköztárának állandó és folyamatos bővítése

Feladat: 

a külső intézmények által szervezett környezeti és egészségnevelési tanár továbbképzési programokon, ne csak a reál, hanem a humán tárgyakat tanító kollégák is vegyenek részt



a nevelési értekezletek témái között belső, mindenkit érintő továbbképzésként jelenjen meg a környezeti és egészségnevelés



a tantestület lelki egészségének védelme, egészségfejlesztése

2.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Célunk a pedagógiai folyamat eredményesebbé tétele, a tanuló teljesítményének hasonlítása a tantárgyi követelményekhez, az önértékelés fejlesztése. Az értékelés motiválja, tegye érdekeltté a gyermeket abban, hogy képességeihez mérten a legjobb teljesítményt nyújtsa A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével, a tanulók önértékelésének figyelembevételével – végzi. 110


2.15. 1. A magatartás értékelésének elvei Példás: a tanuló magatartása, ha -

elfogadja az iskola értékrendjét, szabályzatait kifogástalanul betartja, ezzel társainak példát mutat;

-

megbízható munkafegyelmével, jó kezdeményezéseivel kitűnik;

-

a közösségi életben jól együttműködik tanáraival, társaival, felelősséget érez társai tanulmányi előmenetele és magatartása iránt;

-

a mindennapi érintkezés formáiban a kulturált viselkedés és kommunikáció: a tisztelet, az udvariasság, a segítőkészség, az alkalmazkodás normáinak elfogadása, és a durvaság, az erőszak, az agresszivitás elutasítása jellemzi;

-

nincs igazolatlan mulasztása;

-

az igényes, esztétikus környezet kialakításában aktívan részt vesz;

-

egészséges életmódjával is példát mutat társainak.

Jó: a tanuló magatartása, ha -

a közösségi munkában részt vesz, de nem kezdeményező;

-

iskolai és iskolán kívüli viselkedése általában jó, kulturáltan viselkedik;

-

kötelesség és tisztelettudó;

-

törekszik a házirend következetes betartására;

-

nincs igazolatlan mulasztása, őrködik környezetének rendje felett;

-

igyekszik öregbíteni iskolánk hírnevét.

Változó: a tanuló magatartása, ha -

a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt;

-

kötelességeit pontatlanul teljesíti, időnként udvariatlan, figyelmetlen, tanáraival és társaival szemben;

-

rendszeretete ingadozó, de igyekszik a házirendet betartani;

-

tapasztalható igyekezete a hibák kijavítására;

-

osztályfőnöki intésnél súlyosabb büntetése nem volt;

-

igazolatlan mulasztásért fegyelmező intézkedésben részesült.

Rossz: a tanuló magatartása, ha -

hanyag munkájával és fegyelmezetlenségével tűnik ki;

-

a közösség, osztály fejlődését súlyosan hátráltatja;

-

társainak általában rossz példát mutat, durva, agresszív;

-

veszélyezteti társai erkölcsi, szellemi fejlődését vagy testi épségét; 111


rendkívül súlyos fegyelmi vétsége volt (súlyos testi sértés, szándékos nagy kárt okozó rongálás);

-

igazgatói intésben részesült;

-

az igazolatlan mulasztásért fegyelmi eljárás indult.

2.15.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei Példás: a tanuló szorgalma, ha -

kötelességteljesítése kifogástalan, az általános emberi értékeket képviseli, öntevékeny, önálló feladatainak teljesítésében, tanításon kívüli időben is;

-

erejéhez, adottságaihoz képest jól felkészül a tanítási órákra, feladatainak teljesítésére, a tanítási órákon tevékenyen részt vesz;

-

a korábbi tanulmányi eredményét megtartja, vagy javítja, minden tárgyból igyekszik teljesíteni – erejéhez mérten – a követelményeket, füzetei, tankönyvei tiszták, írásbeli munkája szép, tetszetős, áttekinthető.

-

a tudással, a műveltséggel kapcsolatban: Törekszik a világ és környezetünk megismerésére,

megértésére,

a

bennük

való

eligazodásra,

belső

igény,

fogékonyság jellemzi a világ problémái iránt, kötődik a hazához, nemzethez, szülő- és lakóhelyhez. -

önként vállalt tanórán kívüli tevékenysége példamutató, ismerje a munka önmegvalósító

értékét,

a munka szükségletét, hasznosságát

(igényesség,

ésszerűség). Jó: a tanuló szorgalma, ha -

iskolai és otthoni munkáját teljesíti;

-

erejéhez, adottságához képest jól felkészül a tanítási órákra, a tanítási órán tevékenyen részt vesz, vállalt kötelességeit teljesíti;

-

felszerelései és írásbeli munkái általában rendesek;

-

tanulmányi eredményét megtartja.

Változó: a tanuló szorgalma, ha -

iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést;

-

kötelességét csak figyelmeztetés után teljesíti;

-

sokszor otthon hagyja a tanítási órára szükséges felszerelést, többször nincs kész a házi feladata;

-

írásbeli munkája és rendszeretete, felszereléseinek állapota kifogásolható; 112


tanulmányi eredményében visszaesés tapasztalható a megelőző időszakhoz képest.

Hanyag: a tanuló szorgalma, ha -

képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

-

nagymérvű a visszaesés (3-4 tantárgy) tanulmányi eredményeiben, a megelőző időszakhoz képest;

-

kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, felszerelését nem tartja rendben, sokszor otthon hagyja, házi feladata sokszor nincs kész;

-

füzetei, írásbeli munkájának külső alakja rendetlen, írása csak nehezen olvasható.

2.15.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A jutalmazások és elmarasztalások iránt támasztott követelmények: 

legyenek személyre szólóak és ösztönző jellegűek,



következetesek,



nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart;



konkrét, egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára;



a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazzuk azt az eszközt, amely a személyiség fejlesztése érdekében várhatóan a leghatékonyabb.

Az értékelésnél figyelembe vesszük: 

a diákok azon tevékenységeit, amelyek a nevelés vagy az iskola eredményei és képviselete szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemelnek;



a tanulók színvonalas munkáiból származó eredményeket;



az önkéntes munkavégzést;



társaik segítését.

2.16. Magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás rendszere Angol két tanítási nyelvű oktatás Magyarországon több mint két évtizedes múltra tekint vissza a két tanítási nyelvű oktatás, intézetünk ezért döntött úgy, hogy kihasználja azon nyelvfejlődésbeli előnyöket, amelyek a kétnyelvű iskolai oktatás nyomán érhetők el. Kísérletekkel bizonyított, hogy a korai kétnyelvűség a szimbólumok jelentésének megfogalmazására, illetve a gondolatmenetre pozitív hatással van, javítja a verbális kreativitást, így a kisgyermekek meta lingvisztikai 113

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola képességeit a két nyelvben szerzett tapasztalat meggyorsíthatja. Az iskolai kétnyelvűség - a kétnyelvű tanulás - európaivá minősítést jelenthet, hiszen a többnyelvűséget Európában fontos kritériumnak tekintik. A már említett előnyökön kívül a nyelvtanulási készséget, a más kultúrák iránti megértést, országokat, átszelő alapismereteket és az idegen, a más iránti érdeklődést, nyitottságot segíti. A két tannyelvű oktatás a más nemzetekkel való találkozás révén a saját nézőpont gyarapodását is eredményezheti. A program célja mindezek mellett a gyermekek megnyerése a nyelvtanulás számára.

Általános célok és feladatok a két tanítási nyelvű oktatásban

A két tanítási nyelvű oktatás az anyanyelvi tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szintű idegennyelv-tudását és az idegennyelv-tanulás képességének fejlesztését szolgálja. Ennek érdekében a két tanítási nyelvű oktatás a következő célok megvalósítását szolgálja:

 az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia egyidejű és kiegyensúlyozott fejlesztése;  a nyelvtanulás és az idegen nyelven történő tanulás stratégiáinak elsajátítása;  a célnyelvi műveltség intenzív fejlesztése;  a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek fokozott kihasználása. Iskolánk vállalja, hogy a két tanítási nyelvű iskolai oktatás keretein belül a célnyelvi műveltség, a kulturális tudatosság intenzív fejlesztését annak érdekében, hogy a tanulók megismerkedjenek

a

célnyelv

országaival,

értsék

azok

kultúráját

és

empátiával

viszonyuljanak hozzá. A célnyelvű országok civilizációjának oktatása önálló tantárgy keretében kerül megszervezésre. A célnyelvi civilizáció oktatása során az iskola biztosítja azt is, hogy a tanulók elsajátítsák a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával, társadalmi viszonyaival, irodalmával, történelmével, kultúrájával kapcsolatos főbb ismereteket.

A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban résztvevő tanulók alkalmassá válnak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák, illetve szakmájukat mind a két nyelven gyakorolják. Célja továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra; törekedjen pozitív én- és ország kép kialakítására; értesse meg a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát. 114

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola A két tanítási nyelv alkalmazásával az intézményes idegennyelv-tanulás a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Ezáltal elérhető, hogy az anyanyelv-tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett, a tanulók magas szintű idegennyelv-tudás és idegennyelvtanulási képesség birtokába jussanak, tehetségük kibontakozhasson. Követelmény tehát, hogy legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információ szerzésében, közlésében és alkalmazásában. A tanulók értsék meg az idegennyelvtudás állandó gondozásának szükségességét, a mind kiegyensúlyozottabb kétnyelvűség elérése és megtartása érdekében.

A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveinek alkalmazása iskolánkban

Intézményünkben a két tanítási nyelvű oktatás az általános iskola első évfolyamán kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. A két tanítási nyelvű oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven magyarul és angol nyelven folyik. A célnyelvet heti öt órában tanítjuk, és lehetővé tesszük 3 tantárgy célnyelven való tanulását. Tanulóink a heti öt angol órán kívül életkoruknak és nyelvi szintjüknek megfelelően bizonyos tantárgyakat két nyelven sajátítanak el. A kicsiknek már az első évfolyamtól tanítjuk a nyelvet, de még nem tanulnak írni és olvasni. Módszereinkben szóbeli és vizuális eszközökre támaszkodunk. Fontos a szituációk, szerepjátékok alkalmazása; játékok, dalok, mondókák tanítása. A nyelvtudás mélyülése, tudatos alkalmazása lehetővé teszi 3-4. osztályban a környezetismeret tantárgy angol nyelvű oktatását. A magasabb szintű nyelvtudással párhuzamosan fejlesztjük a nyelvi készségeket. A kommunikatív nyelvoktatás révén a tanulók megtanulják gondolataikat, véleményüket angol nyelven kifejezni. Megvalósul a tantárgyak közötti koncentráció, az új információk, a témák sokasága által a természetismeret és az angol kultúra; később pedig a földrajz és az informatika oktatásának bevezetésével jelentős szókincsbővítésre nyílik lehetőség.

Már a korai nyelvtanulási szakaszban is lehetőség nyílik a megmérettetésre különböző szintű nyelvvizsgák alkalmával. Harmadik, hatodik és nyolcadik évfolyamon szervezünk vizsgát diákjainknak a szombathelyi Cambridge-i vizsgaközponton keresztül. A későbbi nyelvtanulási szakaszban célul tűzzük ki előbb az alapfokú, majd minél több tanulónknál a középfokú nyelvvizsga megszerzését, így több tanulónk egy második idegen nyelv tanulását kezdheti meg a középiskolában.

115

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Tantárgyi struktúra

1. és 2. osztály: rajz, testnevelés, technika – csoportbontást nem igényelnek 3. és 4. osztály: rajz, testnevelés, környezetismeret (csoportbontásban) 5. és 6. osztály: (csoportbontásban)

civilizáció

(csoportbontásban),

testnevelés,

természetismeret

7. és 8. osztály: civilizáció (csoportbontásban), földrajz (csoportbontásban), informatika (csoportbontásban) Felvétel, bemenet

Tanulási nehézséggel küzdő gyermek nem tud megbirkózni a két tanítási nyelvű oktatás kihívásaival, ezért elkerülendő a gyermekek és szülők csalódottságát, frusztrációját a felvételt kérő gyerekeket meg kell figyelnünk és a szülőknek tanácsadást kell tartanunk a beiratkozás előtt.

Jelentkezési lap

116


ELŐZETES JELENTKEZÉSI LAP Gyermek neve születési ideje Szülő neve Lakcím Telefonszám e-mail cím igen Két tanítási nyelvű osztályba jelentkezik? Honnan szerzett információt iskolánkról? (többet is jelölhet) idősebb testvér ide jár baráti körből óvódából újságokból internetről egyéb:

Dátum

nem

Aláírás

Képességvizsgálat

A gyermekeket a jelentkezési lapjuk alapján hívjuk be egyenként vizsgálatra, külön időpontokra. Az időbeosztást a beiratkozás előtti utolsó nyíltnap délutánján állítjuk össze, a vizsgálatot pedig legalább egy héttel később tartjuk, hogy legyen idő a kiértesítések elküldésére. Egy teremben írásbeli feladatokat oldanak meg, 2-2 teremben párhuzamosan zajlik a logopédiai vizsgálat és a kommunikációs készség felmérése.

Tájékoztatás, tanácsadás

Az nyílt napok alkalmával a szülőknek tájékoztatást kell tartani a két tanítási nyelvű osztályban tanulókat váró feladatokról, kihívásokról; a vizsgarendszerről és az eddigi vizsgaeredményekről; valamint a képességvizsgálatról. A képességvizsgálat eredményéről, a gyermek esetlegesen felmerülő nehézségeiről a szülőt tájékoztatni kell. Hangsúlyozni kell, hogy a döntés az övé, mi csak segíteni szeretnénk őt tanácsunkkal.

117

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Átjárhatóság

a -> b

Amennyiben a tanuló nem felel meg a továbbhaladási feltételeknek, másik osztályunkba kell irányítani, hiszen a lemaradás nem faragható le, csak egyre növekedne.

b -> a

Egyéni elbírálás alapján, a bemeneti feltételeket teljesítő tanulók esetén, egyéni elbírálás alapján, legkésőbb 3. évfolyamig.

Másik iskolából

Egyéni elbírálás alapján, a bemeneti feltételeket teljesítő tanulók esetén, egyéni elbírálás alapján, legkésőbb 3. évfolyamig. Kivételt képezhet, ha valaki anyanyelvi környezetből érkezik.

Osztályban maradás feltételei

Ezen osztályokban nem lehetnek SNI-s, BTM-es vagy viselkedészavaros gyermekek, hiszen nem lennének képesek teljesíteni a követelményeket. A kudarcélményeket elkerülendő, az esetlegesen problémákkal küzdő gyerekeket már a beiratkozás előtt másik osztályunkba kell irányítani. Mivel a bekerülés után is derülhet fény problémákra, az osztályban maradás feltételeinek a következőket javaslom:

1. osztály: Semmiből – magatartás és szorgalomból sem – nem lehet legrosszabb minősítése.

3. osztály: Teljesíti a Starter szintet, vagy a nemzetközi nyelvvizsga letételével, vagy egy azonos szintű vizsga teljesítésével.

4. osztály: Év végi szintfelmérő, belső vizsga teljesítése. 118

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola 5. osztály: Év végi szintfelmérő, belső vizsga teljesítése.

6. osztály: Teljesíti a Cambridge Movers vagy a Cambridge KET szintet; vagy a nemzetközi nyelvvizsga letételével, vagy egy azonos szintű vizsga teljesítésével.

7. osztály: Év végi szintfelmérő, belső vizsga teljesítése.

Vizsgarendszer

Iskolánkban a Cambridge-i vizsgarendszert használata mellett döntöttünk, mivel minden szinten és életkorban ajánl vizsgát, valamint nemzetközi elismertsége biztosítja, hogy diákjaink bárhová menjenek is a nagyvilágban, nyelvtudásuk azonnal beazonosítható lesz. A vizsgarendszer további pozitívuma, hogy amennyiben rosszabbul sikerül, akkor az alatta levő szintet; ha pedig jobban, akkor a felette levő szintet kaphatja meg a vizsgázó.

Külső vizsgák

Harmadik, hatodik és nyolcadik évfolyamon szervezünk vizsgát diákjainknak a szombathelyi Cambridge-i vizsgaközponton keresztül.

Cambridge Starters: Harmadik osztályban, májusban rendezett nyelvvizsga.

Cambridge KET: Hatodik osztályban, májusban rendezett nyelvvizsga.

Cambridge PET: Nyolcadik évfolyamon, májusban rendezett nyelvvizsga.

Belső vizsgák: Negyedik, ötödik és hetedik évfolyamokon, év végén belső vizsgát szervezünk, melyeket a Cambridge-i nyelvvizsgák alapján alakítunk ki.

Szülői szerepvállalás

119

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Mivel ebben az osztályban napközi otthonos oktatás folyik, a tanulók több időt töltenek az iskolában, mint a párhuzamos osztályba járók. A délutáni tanítási órákról a gyermekek nem elkérhetőek, iskolán kívüli elfoglaltságaikat az iskolai órák utánra kell szervezni. A tanulók ebben az osztályban nagyobb óraszámban tanulnak, mint a párhuzamos osztály diákjai. Az időbeni befektetésen kívül anyagi megterhelést is jelent, ha ezt az osztályt választják, hiszen több évfolyamon is előfordul, hogy egy évben nem egy, hanem két tankönyvet használnak. Az alsó tagozaton használt könyvcsalád, mely célzottan és szisztematikusan felkészíti a tanulókat a Cambridge Young Learners nyelvvizsgára, nem szerepel a tankönyvlistán, az ingyenes tankönyveseknek sem ingyenes. Ugyancsak nem szerepelnek a tankönyvlistán az angolul oktatott tárgyak idegen nyelvű jegyzetei, melyeket szintén a szülőknek kell finanszírozniuk. A Pedagógiai Programban szereplő, nyolc év során betervezett három nyelvvizsga – melyek ugyan nem kötelezőek, de ezek mutatják a fejlődést – szintén anyagi terheket ró a szülőkre. A szülői szerepvállalásról a szülőket a beiratkozás előtt tájékoztatni kell, velük egy nyilatkozatot alá kell íratni, mely szerint iskolánk Pedagógiai Programját elolvasták, megismerték és tudomásul veszik.

Szülői Nyilatkozat

Alulírott ………………………………… nyilatkozom, hogy az Oladi Általános Iskola Pedagógiai Programját elolvastam, a rám vonatkozó részeket (gyermekeim emelt óraszáma, tankönyvek,

jegyzetek

ára)

tudomásul

veszem.

Gyermek

neve

és

leendő

osztálya:……………………………………………

Kelt:

Aláírás:

2.17. Iskolaotthon, egész napos iskola 2.17.1. Egész napos iskola Iskolánkban lehetőséget biztosítunk az egész napos iskolai nevelésre-oktatásra. 120

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében biztosítjuk tanulóinknak:  A segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez;  a tananyag megértéséhez és elsajátításához szükséges többlettámogatást azon tanulók részére, akik bármely okból egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek,  a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását;  a szabadidő hasznos és egészséges eltöltését;  társas kapcsolatok kialakításának és továbbfejlesztésének lehetőségét, személyiségük fejlődését. 2.17.2. Az egész napos iskola - Iskolaotthon Az egész napos iskola, iskolaotthonos iskolai nevelés és oktatás során a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezzük meg. Célok, feladatok:  a tanórai és a tanórán kívüli nevelő hatások egységes rendszerré szervezése.  Tanulási, ill. szabadidős tevékenység szervezése, irányítása. Segítse elő: - az egész napos foglalkoztatásban részesülő gyerekek életkoruknak megfelelő szinten sajátítsák el és gyakorolják az egészséges, kulturált életmód szokásait, - legyenek képesek társas kapcsolataik kialakítására, a társakkal való együttműködésre, a képességeiknek megfelelő önálló tanulásra, önművelésre, szabadidejük személyiségfejlesztő, önálló felhasználására. 2.17.3. Napközi otthon, tanulószoba A napközi otthonban a gyerekek pedagógusok segítségével mélyítik el és egészítik ki a tananyagot. Az irányított foglalkozásokon a hasznos és aktív szabadidő eltöltésére kapnak útmutatást. Célok, feladatok:  Nevelés és személyiségformálás – erkölcsi értékek kialakítása, fejlesztése,  értelmi, érzelmi nevelés, hátrányos helyzetű tanulók fejlődésének segítése;

121

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola  a tanulás tanítása, a tanulmányi előmenetel segítése, az ismeretek felhasználása és alkalmazása;  az aktivitás és kreativitás erősítése;  az egészséges életmód megalapozása. Az iskolánk nevelői által összeállított komplex tevékenységrendszer a következő, főbb kulcskompetenciák kialakulását segítik tanítványainknál: -

egészséges életmód, helyes életvezetési képesség,

-

a konstruktív együttműködés képessége,

-

lényegkiemelő képesség,

-

hatékony problémamegoldó képesség,

-

sikeres kommunikációs képesség,

-

gazdag kifejező képesség,

-

a gyors és felelős, az adott helyzetnek megfelelő döntés képessége,

-

szabálykövető képesség,

-

a kritikai, valamint komplex információkezelés képessége.

Tanulószoba Az általános iskola 5-8. évfolyamán tanuló diákoknak az iskolai feladatokra való naponkénti nyugodt és eredményes felkészülés lehetősége. A hátrányos helyzetű tanulóknak segítséget nyújtson a másnapi tanórákra való felkészülésben. Célok, feladatok: -

a tanulás tanítása

-

tanulmányi előmenetel segítése

-

a tanulók motiválása a szorgalmi feladatok elvégzésére, az önálló feladatmegoldásra

-

az ismeretek felhasználása és alkalmazása

-

erkölcsi nevelés, pozitív irányú személyiség formálása

-

a szabadidő kulturált eltöltésére nevelés

2.18. Művészeti nevelés 2.18.1. Művészettel való nevelés 1-4. osztály Célok – feladatok 122


A Művészetek műveltségi terület alapja a kultúra, amelybe a művészeteken kívül beletartozik mindennapi életünk, valamint szűkebb és szélesebb értelemben vett környezetünk is. A művészet legbelsőbb lényege az élmény, amely szorosan kötődik a megismeréshez. Az élmény tartalma műalkotásban ölt formát, amely a művészeti műfajok sokasága szerint más és más. Akik bármilyen művel – a művészi kifejezés eredményével – kerülnek kapcsolatba, azok lényegében a világ megismerésének élményen alapuló mozaikdarabjával szembesülnek. Tehát a művészet és élvezete is megismerés. A művészet – mind alkotás, mind befogadás formájában – különleges, élményekkel teli nevelési, művelési lehetőség. Célja a szükségszerűségek és a lehetőségek felderítése, kreatív megfogalmazása. A művészeti tárgyak mindegyike a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot),

a

közösségformálást,

a

szociokulturális

hátrányok

leküzdését,

a

kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást próbálja a maga eszközével segíteni. A művészeti nevelés segítséget nyújt a tanulóknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születő értékeket. Feladatunk az öneszmélést és az önmegvalósítást segítő művészeti nevelés. Részterületei: Ének-zene, Dráma és tánc, Vizuális kultúra, Mozgóképkultúra és médiaismeret.

Óraterv ÉVFOLYAMOK 1.

2.

3.

4.

Óraszámok Ének-zene és tánc Vizuális kultúra Drámajáték Bábjáték

36 5 4 10 10 7

36

36

6

6

15 8 7

15 10 5

36 5 4 10 8 9

Tantervünk a helyi adottságokra, sajátosságokra épülve fogalmazódott meg. Az alkotóműhely létrehozásával többek közt olyan tevékenységek kerülnek gyermek közelbe, mint az agyagozás, kerámiázás. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK 123


TÉMAKÖRÖK Ének-zene Tánc

Vizuális kultúra

1. ÉVFOLYAM

2. ÉVFOLYAM

3. ÉVFOLYAM

4. ÉVFOLYAM

Daltanítás, örömteli éneklés. A zene megszerettetése. Népi gyermekjátékok: körjátékok énekes, táncos játékok Műhelymunka: - agyagozás népi kismesterségek Dramatizált történet előadása közösen készített bábokkal

Hangszerekkel való ismerkedés. A magyar népzene. Magyar énekes, táncos játékok. Népek énekes, táncos játékai. A magyar néptánc. A vonal. Műhelymunka: Kerámiaöntés kerámiafestés mesterek, mesterségek

Magyar énekes, táncos játék. A magyar néptánc. Egy konkrét hagyományhoz kötődő játékfűzés.

Magyar énekes, táncos játék. A magyar néptánc. Egy konkrét hagyományhoz kötődő játékfűzés. Improvizáció Kiemelés színnel, a tudatos színhasználat és az önkifejezés. A színkontroll. A képalakítás, a kompozíció összefüggései. A ritmus a természetben, a zenében, a vizualitásban, az irodalomban. A vizuális művészetek sajátossága. A reprodukálás jelentősége. A jelek és jelképek. A képi közlés. A képi információ. Tárgyformálás: az anyag, a forma és a funkció összefüggései. Környezetelemzé s: pozitív-negatív formák.

A folt és a forma A pozitív-negatív forma: sík és tér A nyom, a lenyomat. A nyomtatás. Sokszorosítási eljárások. A fény és árnyék. A napfény hatása a színekre. A vizuális művészetek főbb ágai: építészet plasztika festészet. A két és három dimenzió. Megfigyelés alapján történő ábrázolás. Képolvasás. A színvonalas jelrendszer jelelemeinek felismerése. Modellek, kis tárgyak, egyszerű játékok kreatív létrehozása az eddig megismert anyagok, technikák, eljárások egyre tudatosabb alkalmazása. Téralakítás,

124


Bábjáték

Drámajáték

Kézjátékok A tárgyjáték Klasszikus gyűszűbáb.

környezetrendezés a szabadban. Klasszikus Léggömbmaszk zsákbábok Festett álarcok. Maszkok, maszkos Textilmaszk. játék. Árnyjáték. Árnyjáték. Botbáb.

Óriásbábok tervezése, kivitelezése. Szerepjáték előadása a bábok felhasználásával. Alapozó, Alapozó, GyakorlatokGyakorlatokkészségfejlesztő készségfejlesztő játékok: játékok: gyakorlatok játékok: gyakorlatok kapcsolatmélyítő bizalomjátékok ismerkedő, játékok: játékok együttműködést kapcsolatteremtő kapcsolatmélyítő fantáziaés segítő játékok játékok játékok beszédkészség önismereti ritmusgyakorlatok mozgáskoordináci játékok játékok érzékelést fejlesztő ós játékok koncentrációs fantáziaés játékok fantáziaés játékok beszédkészség Memória-és beszédkészség mozgáskoordináci- fejlesztési koncentráció fejlesztési játékok ós játékok játékok fejlesztő játékok (pl. önfegyelem mondókák, erősítő kiszámolók, találós szabályjátékok kérdések, mozgásos és szöveges figyelemfejlesztő játékok)

ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS Ebben az életkorban az adottságok, készségek kiforratlanok és változóak, a szöveges értékelés szóban és írásban kifejezi a gyermek önmagához való fejlődését, alakulását, a „munkához” való viszonyát. KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN A negyedik évfolyam végére a gyerekek: Önként, aktívan vegyenek részt a készségfejlesztő gyakorlatokban, a közös dramatizálás játékaiban Legyenek képesek kapcsolatot tartani: társaikkal, tanítóikkal, vegyék észre a mimika, tekintet, gesztusok jelzéseit Vegyenek részt az alapszintű elemző beszélgetéseken 2.18.2. Művészeti nevelés 5-8.osztály Célok – feladatok 125


A művészet legbelsőbb lényege az élmény, amely szorosan kötődik a megismeréshez. A gyakorlati tevékenységek fontos célja az érzéki tapasztalás, a közvetlen tapasztalatszerzés. Az élmény tartalma műalkotásban ölt formát, amely a művészeti műfajok sokasága szerint más és más. Akik bármilyen művel – a művészi kifejezés eredményével – kerülnek kapcsolatba, azok lényegében a világ megismerésének élményen alapuló mozaikdarabjával szembesülnek. Tehát a művészet és élvezete is megismerés. A művészet – mind alkotás, mind befogadás formájában – különleges, élményekkel teli nevelési, művelési lehetőség, kiemelt fontosságú feladata a kreativitás fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása. Cél továbbá a problémamegoldó képesség erősítése. Fejlődik és erősödik az önismeret, az önértékelés, ami személyiségformáló hatású is. A művészeti tárgyak mindegyike a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot),

a

közösségformálást,

a

szociokulturális

hátrányok

leküzdését,

a

kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást próbálja a maga eszközével segíteni. A művészeti nevelés segítséget nyújt a tanulónak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születő értékeket. Feladatunk az öneszmélést és az önmegvalósítást segítő művészeti nevelés. Képessé váljanak az önálló megismerésre, befogadásra, és alkotómunkára. Látáskultúrájuk fejlődjön, váljanak képessé az őket körülvevő világ vizuális információáradatának feldolgozására. Óraterv ÉVFOLYAMOK

5.

6.

7.

8.

Óraszámok 36 Kifejezés-képzőművészet valóság és képzelet stílus és mozgás érzelmek, hangulatok kifejezése 12 művészi közlés

36

36

36

12

12

12

8

8

8

Vizuális kommunikáció idő- és térbeli változások jelértelmezés, jelalkotás kép és szöveg magyarázó képek, rajzok

8

126


Tárgy és környezetkultúra tervezett, alakított környezet tárgy és hagyomány Pályázatokra való készülés Mozgóképi közlés

10

10

8

8

6

6

6 2

6 2

Tantervünk a helyi adottságokra, sajátosságokra épülve fogalmazódott meg. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK TÉMAKÖRÖK

5. 6. ÉVFOLYAM ÉVFOLYAM Kifejezés-képzőművészet Személyes valóság és képzelet A személyes megnyilvánul stílus és mozgás élmények, ások az alkotó folyamatban. érzelmek, hangulatok érzelmek vizuális Plaszticitás, kifejezése megjelenítése. színviszonyok művészi közlés .

7. ÉVFOLYAM Önkifejezés az alkotó tevékenységbe n.

8. ÉVFOLYAM Egyéni képi megfogalmazá sok, hangulatok kifejezése színvilágban.

Vizuális kommunikáció idő- és térbeli változások jelértelmezés, jelalkotás kép és szöveg magyarázó képek, rajzok

Emberi mozdulatok elemzése, értelmezése.

Kép és szöveg együttes megjelenése, kompozícióba rendezése.

Tárgy és környezetkultúra tervezett, alakított környezet tárgy és hagyomány Pályázatok

Mozgóképi közlés

Megfigyelt jelenségek, látványok, részekre bontásuk, fázis rajzok. Térbeli formák, helyzetüknek meghatározás a. Téralakítás. Aktuális pályázatokra, különböző technikákkal képalakítás, téri forma létre hozása.

Jelzések, közlő ábrák, szimbólumok értelmezése.

Környezetalak Épületek Épületegyütte ítás egyszerű természetes sek tervezése. eszközökkel. megfigyelése, tervezése. Aktuális pályázatokra, különböző technikákkal képalakítás, téri forma létre hozása.

Aktuális pályázatokra, különböző technikákkal képalakítás, téri forma létre hozása. Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, vizuális rögzítése.

Aktuális pályázatokra, különböző technikákkal képalakítás, téri forma létre hozása. A vizuális kommunikáci ó. A kép „működése, állómozgókép.

ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS 127

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Az elvégzett munka, a nyújtott teljesítmény önmagához, és társaihoz képest való viszonyítása. A közös szóbeli értékelés segíti az ön- és mások értékelésének a megtanulását. A pozitív, bíztató jellegű értékelés ösztönző. A szöveges értékelés szóban és írásban kifejezi a gyermek önmagához való fejlődését, alakulását, a „munkához” való viszonyát.

KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN A nyolcadik évfolyam végére a gyerekek: Önként,

aktívan

vegyenek

részt

a

készségfejlesztő

tevékenységekben.

Önállóan

tevékenykedjenek a megbeszélt szempontok alapján, tudják magukat tudatosan kifejezni. Alkotó tevékenységeikben bátran, kreatívan alkalmazzák a tanultakat, és saját látásmódúkat. Látáskultúrájuk a tudatosságra épüljön, vegyék észre a körülöttük lévő látványt, tudják megjeleníteni.

2.19. Korcsolya- és görkorcsolya oktatás A korcsolyázás, görkorcsolyázás jelentősége, élettani hatása Az ifjúság bármely testnevelési tevékenységével kapcsolatban a szóban forgó ágazat egészségügyi és nevelési értéke a döntő. Ebből a szempontból a korcsolyasportokat értékeljük legmagasabban, mint az ifjúság számára legmegfelelőbb testnevelési gyakorlatok típusának egyikét. Kedvező élettani, fizikai, kondicionális, koordinációs és pszichikai hátteret fejleszt ki. A friss levegőn való mozgás gyorsítja a vérkeringést, eloszlatja a stresszhelyzetek alatt felgyülemlett feszültséget, fáradtságot és kimerültséget, fokozza a vitálkapacítást és a terhelhetőséget. Alkalmazkodóvá teszi az emberi szervezetet. Megfelelő intenzitás és ingersűrűség elérésével

pedig a légzőszervek megdolgoztatása

mellett az izmok

megmunkálásában is jelentős szerepet játszik. Főleg a láb-, és csípőizmok erősödnek meg, de egy speciális gyorsaság és általános ügyesség megszerzéséhez is vezet. Fejleszti az egyensúlyérzéket, koncentráló képességet. A korcsolyázás ellentétben például a futással, nem terheli meg annyira az ízületeket. Transzfer hatással van más sportágak tanulására. A korcsolyázók gyorsaságra, kitartásra tesznek szert, megtanulják gazdaságosan felhasználni, beosztani erejüket.

128

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola E sportág űzéséhez további pozitív tulajdonságokra is szükség van, úgymint, szorgalom, bátorság, kitartás, ami kitörhetetlenül belenevelődik a korcsolyázóba. Manapság a korcsolyázást és görkorcsolyázást a szórakozás, kikapcsolódás kedvéért űzik, de egyre inkább kezdik alkalmazni különböző területeken, pl. a görkorcsolyát a közlekedésben. Ahány ember, annyi féle korcsolyázó stílus. Az egyénileg ésszerű, gazdaságos stílus kialakulása hosszú munka eredménye és sok tényezőtől függ. A korcsolyázás már 3-4 éves kortól tanítható, de sportági szempontból 6-8 éves korú kezdést javasolnak. Felnőtt korban is meg lehet tanulni helyesen korcsolyázni, de itt már figyelembe kell venni egy tudat alatti tevékenységet: félelem az eséstő! Ez ellen persze lehet védekezni sisakkal, csukló-, könyök- és térdvédővel. Célok – feladatok Fő

feladatunk

a

korcsolyázás,

görkorcsolyázás

minél

szélesebb

körben

történő

megismertetése, népszerűsítése, a gyermekeknél a korcsolyázás, görkorcsolyázás technikai alapjainak elsajátíttatása, a sportág megszerettetése és a rendszeres mozgás iránti igény kialakítása. Kiemelten fontosnak tartjuk a tehetséges gyerekek versenyeztetését és továbbirányítását a versenysporttal foglalkozó egyesületek felé. Óraterv ÉVFOLYAMOK 1.

2.

3.

4.

Óraszámok Görkorcsolya Korcsolya

37 27 10

37 27 10

37 27 10

37 27 10

Tantervünk a helyi adottságokra, sajátosságokra épülve fogalmazódott meg. Az őszi, tavaszi és nyári időszakban a görkorcsolyázás oktatása jó időben az iskolánk udvarán található görkorcsolya-pályán zajlik, míg rossz időben iskolánk aulája biztosít helyet az órák zavartalan megtartására. A téli időszakban pedig a korcsolya órák megtartására a Szombathelyi Műjégpályát látogatjuk. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Sportág Görkorcsolya

1. ÉVFOLYAM 2. ÉVFOLYAM 3. ÉVFOLYAM 4. ÉVFOLYAM A görkorcsolya Helyben végzett Helyben végzett Helyben végzett megismerése, gyakorlatok gyakorlatok: gyakorlatok:

129

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola részeinek bemutatása. Könnyített körülmények között (fűben, vagy szőnyegen) majd aszfalton is elvégzendő helyben végzett gyakorlatok: - elindulások, - megállások, - lábemelések, - fordulások, - kisebb ugrások helyben, - leülések, felállások, - lábnyújtások előre, hátra, oldalra, tárgyfelvétel, felugrások páros lábról térdhajlítással, szerrel végzett gyakorlatok, - haladással végzett játékos gyakorlatok, - lépegetések előrehátra, - lépegetések oldalra, - tárgyak kerülése, - tárgyak átlépése előre- hátra, - tárgyak felszedése haladással, - páros gyakorlatok játékos formában, - társ tolása előre, hátra, - különböző szerek eljuttatása egyik pontról a másikra, - társ segítségével bizonyos ügyességi gyakorlatok megoldása, - gyors felülések, leülések jelre, versenyszerűen, a fogójátékok

átismétlése után: - haladással végzett játékos gyakorlatok, - lépegetések előrehátra, lépegetések oldalra, - tárgyak kerülése, átlépése előrehátra, - tárgyak felszedése haladással, - átbújások tárgyak alatt, - átugrások tárgyak felett, gyors megindulások, - megállások, szlalom korcsolyázás, - tárgykerülések, - gurulások egy lábon, gurulás, guggolásban, - gurulás közben átugrások bal- jobb lábra, hátrafelé görkorcsolyázás, görkorcsolyázó iskolagyakorlatok, - gurulás közben koszorúlépések jobbra, balra. Korosztályos sportversenyek.

állásban (pozícióban) végzett gyakorlatok, - lábemelések, - fordulások, - kisebb ugrások helyben, balrajobbra fordulatokkal, felugrások pozícióból páros lábbal, fordulatokkal, - guggolás-felállás különböző kartartásokkal. Elmozdulással végzett gyakorlatok: - haladással végzett játékos gyakorlatok, görkorcsolyázó iskolagyakorlatok előre-hátra, egy lábon - két lábon. előre-, hátra gurulás közben koszorúlépések jobbra, balra, - páros gyakorlatok, társ lökése pozícióban (váltógyakorlatok rávezető gyakorlata), - páros gyakorlatok, társ tolása előrehátra, lökése előrehátra, váltóversenyek szerek felhasználásával, társ húzása ugrókötéllel, fogójátékok: halászfogó, sarokfogó, páros fogó, váltóversenyek

- elindulások, - megállások, - lábemelések, - fordulások, - kisebb ugrások helyben, balrajobbra fordulatokkal, felugrások pozícióból páros lábbal, fordulatokkal, - guggolás-felállás különböző kartartásokkal, speciális iskolagyakorlatok, - görkorcsolyázó iskolagyakorlatok előre- hátra, egy lábon - két lábon, előre-hátra gurulás közben koszorúlépések jobbra, balra, páros gyakorlatok, társ lökése pozícióban (váltógyakorlatok rávezető gyakorlata), speciális iskolagyakorlatok. Játékos mozgásformák: - labdás játékok, fogójátékok különböző fajtái, koordinációs segédeszközökkel végzett gyakorlatok és játékok, haladással végzett játékos gyakorlatok, Korosztályos versenyek, háziversenyek.

130

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola különböző formái.

Korcsolya

A Műjégpálya, mint a tanulás új helyszínének megismerése. A korcsolya és részeinek bemutatása.

Az ismétlés utáni feladatok: - haladással végzett játékos gyakorlatok, - lépegetések előrehátra, lépegetések oldalra, Gyakorlatok - tárgyak kerülése, szárazon, majd jégen: átlépése előre- elindulások, hátra, - megállások, - tárgyak felszedése - lábemelések, haladással, - fordulások, - átbújások tárgyak - kisebb ugrások alatt, helyben, - átugrások tárgyak - leülések, felállások, felett, - térd hajlítva, gyors lábnyújtások előre, megindulások, hátra, - megállások, oldalra, szlalom - tárgyfelvétel, korcsolyázás, felugrások páros - tárgykerülések, lábról - csúszások egy térdhajlítással, lábon, - szerrel végzett csúszás, gyakorlatok (pl.: guggolásban, ráülés - csúszás közben labdára stb.), átugrások bal- jobb - haladással végzett lábra, játékos gyakorlatok, hátrafelé - lépegetések előrekorcsolyázás, hátra, korcsolyázó - lépegetések oldalra, iskolagyakorlatok, - tárgyak kerülése, - csúszás közben - tárgyak átlépése koszorúlépések előre- hátra, jobbra, - tárgyak felszedése balra. haladással, Korosztályos - páros gyakorlatok sportversenyek. játékos formában, - társ tolása előre, hátra,

egyenként és párokban, - talajon elhelyezett tárgyak átlépése, megkerülése, - labdás játékok, Korosztályos sportversenyek. Helyben végzett gyakorlatok: állásban (pozícióban) végzett gyakorlatok, - lábemelések, - fordulások, - kisebb ugrások helyben, balrajobbra fordulatokkal, felugrások pozícióból páros lábbal, fordulatokkal, - guggolás-felállás különböző kartartásokkal. Elmozdulással végzett gyakorlatok: - haladással végzett játékos gyakorlatok, korcsolyázó iskolagyakorlatok előre-hátra, egy lábon - két lábon. előre-, hátracsúszás közben koszorúlépések jobbra, balra, - páros gyakorlatok, társ lökése pozícióban (váltógyakorlatok rávezető gyakorlata), - páros gyakorlatok, társ tolása előrehátra, lökése előre-

Helyben végzett gyakorlatok: - elindulások, - megállások, - lábemelések, - fordulások, - kisebb ugrások helyben, balrajobbra fordulatokkal, felugrások pozícióból páros lábbal, fordulatokkal, - guggolás-felállás különböző kartartásokkal, speciális iskolagyakorlatok, korcsolyázó iskolagyakorlatok előre- hátra, egy lábon - két lábon, előre-hátra csúszás közben koszorúlépések jobbra, balra, páros gyakorlatok, társ lökése pozícióban (váltógyakorlatok rávezető gyakorlata), speciális iskolagyakorlatok. Játékos mozgásformák: - labdás játékok, fogójátékok különböző fajtái, koordinációs

131

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola - különböző szerek eljuttatása egyik pontról a másikra, - társ segítségével bizonyos ügyességi gyakorlatok megoldása, - gyors felülések, leülések jelre, versenyszerűen, - a fogójátékok különböző formái.

hátra, váltóversenyek szerek felhasználásával, társ húzása ugrókötéllel, fogójátékok: halászfogó, sarokfogó, páros fogó, váltóversenyek egyenként és párokban, - talajon elhelyezett tárgyak átlépése, megkerülése, - labdás játékok, Korosztályos sportversenyek.

segédeszközökkel végzett gyakorlatok és játékok, haladással végzett játékos gyakorlatok, Korosztályos versenyek, háziversenyek.

ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS Minden félév végén az adott évfolyamon tanult gyakorlatok bemutatása utáni szóbeli, majd szöveges értékelés, mely kifejezi a gyermek önmagához való fejlődését. KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN Tudatosuljanak, és automatizálódjanak az alapvető mozgásformák, alakuljanak ki a megfelelő sportági reflexek, erősödjön meg a sportágakhoz alapvetően szükséges izomzat. A biztonságos haladás, megállás, és a kanyarodás elsajátítása. A korcsolya és görkorcsolyasportok és szabályainak ismerete és elsajátítása. 2.20. Ismerjük (szeressük) meg Szombathelyt! Helytörténeti program Honismereti helyi kereszttanterv_1-8.osztály

TÉMAKÖR

TANÓRA

KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK, INTÉZMÉNYEK, EMLÉKHELYEK MEGTEKINTÉSE

TANÓRÁN KIVÜLI TEVÉKENYSÉGEK, PROGRAMOK

-Simon István, Gazdag Erzsi versei -az oladi lakótelep megismerése

Séták a lakótelepen Környezetünk rendben tartása

1. osztály Ősz Az iskola környékének

Magyar óra

132

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola nevezetességei Hagyományok megismerése Savaria karnevál Szent Márton napi vásár Az iskolához közeli létesítmények meglátogatása Tél Az iskolához közeli létesítmények meglátogatása Tavasz Ünnep – március 15.

Környezetismeret óra Művészeti nevelés

-lakótelepünk növényvilága -illusztrációk készítése a vásári forgatagokról

Színház, mozi látogatások A Szent Márton hét programjaiba való bekapcsolódás

Testnevelés óra

-uszoda -Sportliget -Kalandváros meglátogatása -Korcsolyapálya -Könyvtárlátogatás -Oladi templom – Szeretet ünnep

Délutáni sport a Sportligetben Aktuális kiállítás megtekintése

Magyar óra

-megemlékezés a Petőfi szobornál

Nemzeti zászlók készítése

Ismerkedés népi kismesterségekkel

Magyar óra Művészeti nevelés Környezetismeret óra Technika Környezetismeret óra Testnevelés óra Környezetismeret óra Ének-zene

kihelyezett tanítási nap

Aktuális kiállítás megtekintése

-a folyó „élete” -séta -a vízpart megfigyelése - dalok a tóról, a tó körül élő növényekről, állatokról

Séta a folyóparton Színház, mozi látogatás

-tájékozódás

Az Emlékmű környékének megismerése, séta Aktuális kiállítás megtekintése Színház, mozi látogatás

A Perint patak A Csónakázótó és környéke 2. osztály Ősz Lakossági szolgáltatások megismerése, a dolgozók munkája Tél Városunk híres szülöttei, róluk elnevezett utcanevek a környéken Gazdag Erzsi, Weöres Sándor Intézmények, utcák, épületek nevének helyesírása Tavasz Rendőrök, mentők, tűzoltók munkája városunkban A Csónakázótó környékének nevezetességeinek megtekintése: - Varga Imre: Ember-pár - Bencsik István: Kavicsok - Rumi Rajki István: idealizált kavicsokat ábrázoló szobrait - Fazekas-Sellyei: Claudius szálló 3. osztály Ősz Az Oladi kilátó megtekintése Épületek, szobrok, természeti értékek felkeresése, történelmük megismerése Szent Márton – templom és szobor

Testnevelés óra Magyar óra

Környezetismeret óra Magyar óra

-kommunikáció iskola, Posta, TESCO… Magyar óra Művészeti nevelés

Délutáni korcsolya edzések Könyvek kölcsönzése Színház, mozi látogatás Aktuális kiállítás megtekintése

-Vers-, mesemondó verseny -Gyűjtő munka a tablók elkészítéséhez -tájékozódás


Magyar óra

-utca táblák megtekintése a séták alatt

Luca-napi vásár, vasi lucázás

Környezetismeret óra

-Rendőr autók bemutatása -Mentő autók megtekintése

Látogatás a Tűzoltóságra

Művészeti nevelés

-séta, a megfigyelt nevezetességek „leírása”

A helytörténeti tablók elkészítése


-Séta az Oladi kilátóhoz, a környék növényvilágának tanulmányozása -A táj szépségének megfigyelése -Séta a Szent Márton templomhoz, Szent Márton élete -A szobor megtekintése


Művészeti nevelés Magyar óra Művészeti nevelés

Márton lúdja elkészítése

133

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Tél Szombathely múltjával kapcsolatos könyvtári kutatómunka -Éhen Gyula -Gothard Jenő -Szent Márton -Horváth Boldizsár -Szily János Tavasz Vasi Múzeumfalu Az itt élő emberek életmódja, helyi szokások, hagyományok 4. osztály Ősz A Jókai út és környékén található értékek megtekintése villa és kertépítészet nyomai a város első víztornya Kálvária kápolna Erzsébet királyné fája A szombathelyi 83-as gyalogezred emlékműve A város közlekedésének megismerése Tél Néphagyományok ápolása -Luca nap -Farsangi népszokások -Húsvéti népszokások -Pünkösdi népszokások Utcanévadók a lakótelepen, Oladban Tavasz Vásárlás – Domus, Árkádia, Piac megtekintése Látogatás a Smidt múzeumban Látogatás a Képtárba

Magyar óra

-Gyűjtőmunka a könyvtárban

Színház, mozi látogatás


-Látogatás a Múzeumfaluba, elődeink életének megismerése -A Csillagvizsgáló meglátogatása

Néphagyományok ápolása: kiszézés Savaria Múzeum megtekintése Manuális foglalkozások-termények felhasználásával


-A helyi szokások megismerése, az itt élők életmódja, munkalehetőségei, más településekkel való kapcsolat Környezetismeret óra Magyar óra Művészeti nevelés

-Séta a Szent István parkba


-közlekedési eszközök, szabályok

Látogatás a Kresz-parkba

Magyar óra Művészeti nevelés

-Karácsony -Díszités

Bekapcsolódás a városi karácsonyváró programokba


-Gyüjtőmunka


-Látogatás az Árkádia üzletházba -kommunikáció gyakorlása

Az Arborétum megtekintése

Környezetismeret óra Művészeti nevelés

-a Smidt múzeum megtekintése

A Gyermekek Háza délutáni programjaiba való bekapcsolódás


Óvodások fogadása

-A versek hangulata -A nevezetességek megfigyelése


-Mesél a múlt -a Képtár a művészetek háza

A Képtár programján való részvétel

5. osztály

Témakör

Tanóra

Szombathely történeti emlékei

magyar óra történelem óra

Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek Emlékhelyek, intézmények megtekintése

Tanórán kívüli tevékenységek, programok

Szombathely történetét feldolgozó különböző kihelyezett tanítási nap (projektnap) dokumentumok megismerése a Berzsenyi Dániel Könyvtárban

134

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Az ókori Savaria megismerése

történelem óra osztáyfőnöki óra honismereti óra

Savaria alapítása: dokumentumok gyűjtése, térképhasználat A Savaria Legio egyik tagjának előadása, rendhagyó óra keretében Látogatás: Iseum, Romkert (Borostyán út), Savari Múzeum kőtár, Lapidárium: Római szarkofág, Jupiter fogadalmi oltár, márványból faragott sírkövek sírfeliratainak elemzése, 38 db herényi aranykincs.

részvétel a Savaria Karneválon Római polgárok szobor megtekintése helytörténeti szakkör keretében Iseum, Témapark, Savaria Múzeum

Kereszténység születése

történelem óra osztályfőnöki óra

Savaria két szentjének megismerése: Szent Quirinus, Szent Márton Látogatás: az ország legrégebbi temetője, Szent Márton temető

Szent Quirinus emléktábla megtekintése, honismereti szakkörön (Óperint utca), Szent Márton hét programjai iskolánkban (mellékelve)

Városunk földrajza, gazdasága

természetismeret óra

Szombathely területe, lakosainak száma, tengerszint feletti magassága, földtörténeti emlékei

Természetismeret szakkör: Látogatás a Savaria Múzeumban

Lakóhelyünk irodalmi emlékei

magyar nyelv és irodalom óra osztályfőnöki óra

Gazdag Erzsi, Weöres Sándor, Petőfi Sándor Vers és mesemondó verseny. életújta, munkássága Gazdag Erzsi sírjának megtekintése a Gazdag Erzsi gyűjtemény megtekintése a Jáki úti temetőben. Berzsenyi Dániel Könyvtárban, Weöres Sándor emléktábla (Petőfi u. 33.) szobor, Gazdag Erzsi emléktábla

Lakókörnyezetünk megismerése, bemutatása

osztályfőnöki óra magyar nyelv és irodalom óra rajz és honismeret, technika óra természetismeret óra

Séta a lakótelepen és az Oladi faluban monda, mese íratása helyi témára, tájleírás lakókörnyezetünkről alkotások készítése lakóhelyünk térképvázlatának elkészítése Terepgyakorlat: szombathelyi térkép használata Dugovics Titusz, Bakó József, Apáczai Csere János munkássága

"Az én városom" füzet bővítése. Olad-Simon Napok keretében honismereti napon kiállítás, vetélkedő, a lakótelep és az oladi falu utcáinak névadóiból

Népköltészeti alkotások, népszokások

ének óra rajz-és honismeret óra magyar irodalom óra természetismeret óra

Népmesék olvasása, különböző népmese, monda gyűjtemények használata, oladi népdalok gyűjtése Könyvtárhasználati óra az Oladi KIKI könyvtárában

Békeffy Antal emléktábla (Petőfi S. u. 31.) honismereti szakkör keretében. A Múzeumfalu rendezvényei: Pünkösdi népszokás Húsvéti népszokás Szent Márton vásár

Szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségei Szombathelyen


Berzsenyi Dániel Könyvtár,Gyermekek Háza, Rendezvények megtekintése szakköri, Művelődési és Sportház programjai tanulószobai keretben. Kihelyezett tanítási nap, rendkívüli órák

Szombathely nevezetes kulturális csoportjai

magyar irodalom óra ének óra osztályfőnöki óra

Szervezett színház, mozi, hangversenybérlet keretében pl.: Szombathelyi Bábszínház, Szombathelyi Szimfonikusok, Ifjúsági Fúvószenekar, Boglya Népzenei Együttes, énekmondók

A kulturális csoportok bemutatkozása: Mi napunkon, farsangon, Ki mit tud?on Rendkívüli órák

135

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Információszerzés Szombathely napi eseményeiről

osztályfőnöki óra (tanórához kapcsolódóan)

Politikai, gazdasági, közéleti, kulturális, hírszerzési lehetőségek, Vas Népe, Savaria Fórum, Szombathelyi TV, Szombathelyi Rádió

Híradás: Iskolarádió, "ISKOLÁD" iskolaújság, faliújság, Tanulószoba: információ gyűjtés naponta a Vas Népéből

Szombathely sport létesítményei, sportolási lehetőségei, sportrendezvényei

testnevelés óra osztályfőnöki óra

Sportliget, Parkerdő, Korcsolyapálya Sportköri és tömegsportórákon (különös tekintettel a korcsolya osztályainkra), Uszoda, AGORA Művelődési és Sportház

Jeles napok Szombathelyen: Víz Napja Föld Napja Madarak és fák napja Zenei Világnap Tudomány Napja Egészségnevelési napok (hét, hónap) Tavaszi fesztivál Városi ünnepélyek

osztályfőnöki óra ének óra természetismeret óra

Az évfolyam életkori sajátosságainak megfelelően bekapcsolódik a város programjaiba. Szombathely folyóvizei és tavai, vízműtörténeti kiállítás, Meteorológiai Megfigyelő Állomás munkája, Ernuszt-kastélypark dendrológiai gyűjtemény, lágyszárú dísznövények, idős fák. Ismerkedés a mentősök munkájával, az elsősegélynyújtással és a városi katasztrófavédelem munkájával

Iskolánk környezetének és az Oladi kilátó környékének megtisztítása Természetismereti szakkör pályázatai Kerékpáros szakkör körútjai

Önkormányzatiság

osztályfőnöki óra

Ismerkedés a Városi Diákönkormányzat munkájával, a városi diák-polgármesterrel (meghívott előadók)

DÖK-tevékenység

6. osztály Témakör

Tanóra




magyar órán, történelem órán

Szombathely történetét feldolgozó helytörténeti Faliújság készítése az iskola állomány segítségével kutatómunka a Berzsenyi aulájában, helytörténeti szakkör Dániel Könyvtárban (Szombathely az új kor keretében kezdetén)

A középkori, újkori Szombathely

történelem óra osztályfőnöki óra honismereti óra

A korhoz kapcsolódó dokumentumok gyűjtése, Szent István szobor megtekintése, térképhasználat helytörténeti szakkör Szent György napi vásár, Szent Márton napi vásár Középkori templomok: Szent Márton Templom, Szent Márton kápolna, Szent Márton kútja Vasi Múzeumfalu: az 1800-1900-as évek épületei és berendezési tárgyai Könyvtárhasználati óra: gyűjtőmunka és kiselőadás a XIX. sz. legjelentősebb szombathelyi képviselőiről. Smidt Múzeum: 1848-as emlékek


természetismeret óra

Szombathely vízrajza, éghajlata, növény-és állatvilága

Természetismereti szakkör

136

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Lakóhelyünk irodalmi emlékei


Helyi hősök a történetmondás műfajában Bölcseleti liceum és tanárainak Kuruc kori költészet Szombathelyen emléktáblája (Szily J. u. 4.) Smidt Múzeum állandó kiállítása Honismereti szakkör Egyházmegyei Könyvtár (régi könyvek) Első szombathelyi nyomda emléktábla (Szily J. u. 1.)

Helyi vonatkozású tulajdonnevek

magyar irodalom óra (órákhoz kapcsolódóan)

Szavak jelentése és szerkezete, helyi Nyelvünkben élünk, iskolai vonatkozású tulajdonnevek és a belőlük képzett vetélkedő melléknevek helyesírása



_ Bárdosi Alice _ Komlóssy Ferenc utca névadók munkássága _Wimmer Ágoston Monda, rege, ballada írása helyi témára Alkotások készítése

"A mi városunk Szombathely" osztálykönyv aktualizálása Olad–Simon Napok keretében helytörténeti projektnap, kiállítás, vetélkedő.



Társakkal a szabadidőben, az 5. évfolyamban megismert intézményeken kívül ismerkedés: Savaria Mozi, Pláza,

Közös mozi látogatás: DÖK képzőművészeti szakkör



Szervezett színház-, mozi-, hangversenybérlet,

Faliújságon keresztül, rendszeres tájékoztatás

Információszerzés Szombathely napi eseményeiről


Az 5. évfolyamon megismertek mellé Szombathelyi képújság, internet használat

könyvtárban olvasósarok

Szombathely sportlétesítményei, sportolási lehetőségei, sportrendezvényei


Az 5. évfolyamon megismertek mellé Különböző egyesületekben sportoló Szabadidő Központ, Haladás Sportcsarnok és a tanulók bemutatója szakosztályok megismerése

137

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Jeles napok Szombathelyen: Víz Napja Föld Napja Madarak és fák napja Zenei Világnap Tudomány Napja Egészségnevelési napok (hét, hónap) Tavaszi fesztivál Városi ünnepélyek

osztályfőnöki óra ének óra természetismeret óra

Kutak, szennyvíztelepek megtekintése,Brenner park (víztorony) Savaria Múzeum Ezredévi Park (a park főútja hármas hársfasor) Gayer park (Gayer Gyula botanikus mellszobra) Pelikán park (idős platánfák, varjúkolónia) Kámoni Arborétum Zeneiskola, Bartók Terem ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium (Csillagvizsgáló) Szakorvosi Rendelőintézet, Lelkisegély Március 15: Horváth Boldizsár szobor, szülőháza Október 6.: Premontrei Gimnázium Aradi Vértanuk Arcképcsarnoka

Perint patak tisztítása, parkerdei túra, természetismereti szakkör Lakókörnyezetünk megtisztítása Gothard Jenő élete, munkássága (honismereti szakkör)

Önkormányzatiság


Városunk közgyűlése, képviselőtestületének munkája

DÖK

7. osztály Témakör

Tanóra




magyar órán, történelem órán

Szombathely történetét feldolgozó különböző dokumentumok elemzése, kutatómunka a Berzsenyi Dániel Könyvtárban

Kihelyezett tanítási nap

Képek a XVIII. századi Szombathelyről

történelem óra osztáyfőnöki óra honismereti óra

Pestisjárvány: Ennek emléke a mai Szentháromság-szobor elődje 1714-ben készült. Hatalmas tűzvész pusztított. 1772: Mária Terézia megalapította a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimn. Szombathely a püspöki város. A püspökség hittudományi főiskolájának megnyitása. Szily János, Szombathely első püspöke Szt. Mártont választotta egyházmegyéje védőszentjének. Szily János nagy arányú építkezései. Kihelyezett tanítási nap(tél): A Templom téri barokk épületegyüttes megtekintése: Püspöki Palota, Székesegyház, Szent Márton oltár, Papi szeminárium, Siess-féle nyomda, Egyházmegyei Könyvtár, Levéltár, Megyeháza megtekintése.

Helytörténeti szakkör, Szily János munkássága, szobra. Kihelyezett tanítási nap (projektnap)

138

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola A polgárosodás kezdete Szombathelyen


Utcák ellátása felirattal és házszámozással 1848. Március 15-e: A magyar forradalom helyi eredményei: 16 pontban fogalmazzák meg a nemzeti függetlenség és a polgári átalakulás programját. A 44. honvédzászlóalj csapatzászlajának felszentelése. Szombathely vasúti csomóponttá tétele. Könyvtárhasználati óra: Gyűjtőmunka és kiselőadások a XXIX. sz. legjelentősebb szombathelyi képviselőiről. Látogatás a Smidt Múzeumba március 15-én. (48-as emlékek megismerése)

Honismereti szakkör: Több helyi érdekű vasút: Bécs-Kanizsa, Budapest-Graz, Széll Kálmán, Hollán Ernő munkássága.

A dualizmus kora


A XIX. sz. emlékei lakóhelyünkön és környékén. Megalakul a Régészeti Egylet (a helytörténeti kutatás fontos dokumentumai) Könyvtárhasználati óra: a század neves szombathelyi egyéniségeiről gyűjtőmunka és kiselőadás. A modern város megteremtése, Éhen Gyula polgármester nevéhez köthető: Közművesítés, villamosítás, területrendezés, magán és középítkezések, gyárak, bankok, lovassági laktanya. A város zeneiskolájának megalapítása Savaria Múzeum Szombathely első önálló múzeuma Tömbösített órák keretében tavaszi látogatás.

Helytörténeti szakkör,képzőművészeti szakkör: Hauszmann Alajos, Lechner Ödön, Pártos Gyula, Walder Alajos építészek munkássága.


földrajz-biológia, fizika, kémia óra

Szombathelyi gyárak, üzemek, Szombathely adataival kapcsolatos feladatok megoldása, Ipari Park - hagyományos és új iparágak

Természetismereti szakkör: faliújság készítése üzemlátogatás

139



Egyházmegyei Könyvtár értékes kódexek, ősnyomtatványok tanulmányozása. Bölcseleti líceum emléktáblája, felirat megtekintése. (Itt kapott filozófiai képesítést a legnagyobb magyar gróf Széchenyi István) A dualizmus korában a város első kőszínháza a városháza épületében volt. A város szülötte Márkus Emília főszereplésével adták elő Csiky Gergely művét. Kuncz Adolf premontrei tanár városmonográfiát ad ki, a helytörténet második kötetét Kárpáthy Kelemen készítette el. Városi Könyvtár létesül a könyvállomány kibővülése Pável Ágostonnak köszönhető, ebből alakul ki a megyei könyvtár. Berzsenyi Dániel tér, szobor megtekintése. Berzsenyi Dániel munkássága.

Irodalom, honismereti szakkör: Batthyány Lajos szobor, emléktábla, Hollán Ernő Szülőháza, Laky Demeter, Sebesy Kálmán emléktábla, Magyar László emlékmű, Kossuth Lajos emléktábla, Éhen Gyula szobor, Márkus Emília emléktábla, Nyilvános közkönyvtár, emléktábla megtekintése.


magyar nyelv (órákhoz kapcsolódóan)

Helyi vonatkozású tulajdonnevek helyesírása, mozaik szavak

Magyar nyelv hetének proramja a Gyermekek Házában


osztályfőnöki óra magyar nyelv és irodalom óra rajz és honismeret, technika óra földrajz-biológia, fizika, kémia óra

_ Egressy Béni _ Ernuszt Kelemen munkássága

"A mi városunk Szombathely" az osztálykönyv aktualizálása Olad-Simon Napok keretében helytörténeti kiállítás, vetélkedő Képzőművészeti szakkör alkotásai Szombathelyről



Látogatás:Gyermekek Háza, AGORA Művelődési és Sportház




osztályfőnöki óra (tanórához kapcsolódóan) Informatika

utca névadók

_fogalmazások, alkotások készítése

Szervezett színház-, mozi-, hangversenybérlet

Az 5.,6. évfolyamon megismertek mellé: Szombathelyi honlapok az interneten.

tájékoztató faliújság található a galérián Kirándulás a Parkerdőbe

Csoportok bemutatkozása farsangon, Ki mit tud?-on, Mi napunkon, faliújságon

Számítástechnika szakkör (Kis informatikusok köre faliújságon ad tájékoztatást) Friss információ az osztályfaliújságokon is

140

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Szombathely sportlétesítményei, sportolási lehetőségei, sportrendezvényei


Az 5., 6. évfolyamban megismertek mellé: Faliújságok készítése Sugár úti sportcsarnok és szakosztályai, osztálykeretben. Diáksport Szövetség munkája, Szombathely Sportversenyeken való részvétel. olimpikonjai: Savaria Múzeum állandó kiállítás.


osztályfőnöki óra ének óra földrajz-biológia, fizika, kémia óra

Az évfolyam bekapcsolódik a városi rendezvényekbe, vetélkedőkbe, ünnepségekbe. Kuncz Adolf telefonösszeköttetést létesített Szombathely és Herény között, valamint megismételte Foucauld híres ingakísérletét a Székesegyházban. Napórák megtekintése Szombathelyen: A Ferences Rendház délkeleti homlokzatán, valamint a Savaria Múzeum gyűjteményében. Vasi természetbarátok Távoli tájak élővilága az Arborétumban "Bloom-nap" Szent Márton útja Európában

Önkormányzatiság


A polgárjog elnyerése, az 1830. szombathelyi Diákönkormányzat munkája határozat Megyeháza, városháza megtekintése. Városunk vezetőinek, politikusainak megismerése.

Pályaválasztási lehetőségek Szombathelyen

osztályfőnöki óra (minden órához kapcsolódóan)

pályaválasztási tanácsadás, Vas Megyei Munkaügyi Központ, Foglalkozás Információs Tanácsadó, pályaválasztási kiállítás Intézmények, üzemek látogatása.

Témakör

Tanóra



magyar óra történelem óra

Szombathely történetét feldolgozó Faliújság készítése az iskola helytörténeti állomány segítségével aulájában, honismereti szakkör kutatómunka a Berzsenyi Dániel Könyvtárban keretében

Szombathely a két világháború között

történelem óra osztályfőnöki óra honismereti óra rajz és művészettört.óra

Az őszirózsás forradalom Szombathelyen. A Tanácsköztársaság. IV. Károly visszatérési kísérlete: szombathelyi tartózkodása. Trianon és következményei: A város elveszítette korábbi gazdasági súlyát, bár megyeszékhely maradt. Megépül a város és a megye kórháza. A szegények orvosa, Batthyány Strattmann László Derkovits Gyula a két világháború közötti képzőművészet kiemelkedő alakja.

Természetvédelmi nap. Koncertlátogatás a Tavaszi Fesztiválon Egészségnevelési hét keretében ismerkedés egészségügyi dolgozók munkájával és egészségügyi intézményekkel

8. osztály Tanórán kívüli tevékenységek, programok

Honismereti, képzőművészeti szakkör, Derkovits Gyula munkássága, kiállítás rendezése, Batthyány, Derkovits szobor megtekintése. Dési hagyaték: Dési Huber István munkássága

141

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola A második világháború Szombathelyi vonatkozásai


A III. Szombathelyi hadtest tragédiája. A második világháború utolsó hónapjaiban a menekülő nyilas államhatalom intézményei a városban rendezkedtek be. Légi támadás Szombathelyen 1944. március: a belváros épületeinek pusztulása, székesegyház, városháza. Holocaust- a szombathelyi zsidóság története. Zsinagóga: Hoch István által 1946-ban készült holocaust emlékmű megtekintése, holocaust emléknap.

Városi megemlékezésen való részvétel: a II. magyar hadsereg pusztulása Május utolsó hetében a Hősök napján a háborús elesettek emlékművének koszorúzása és rendbetétele az Oladi Temetőben.

Szombathely története napjainkig

történelem óra, osztályfőnöki óra

A kommunista diktatúra helyi vonatkozásai. Megszállás, kitelepítés, ÁVH, koncepciós perek. A koalícíós években megtörtént a város újjáépítése. A környező falvak Szombathelyhez csatolása. Zsennyei telep megalapítása ( szombathelyi festők, Gessler Mária, Marosfalvi Antal, Majtényi Károly) Kihelyezett tanítási nap 1956-os események emlékhelyeinek megtekintése. Dokumentumfilm elemzése az 56-os forradalom helyi eseményeiről. Szombathelyi események az akkori sajtó tükrében.

Honismereti szakkör: Massi Ferenc Szent Márton készített grafikáinak megtekintése a Szent Márton plébánián. Képzőművészeti szakkör szombathelyi festők munkássága

1970-es évek: megszűnik a villamos, a Fő tér gyalogos zónává válik. Megnyitotta kapuit a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Szombathelyi Képtár megnyitása.( kihelyezett tanítási nap: látogatás a képtárba) Szombathely megyei jogú várossá nyilvánítása II. János Pál pápa szombathelyi látogatása 1991. aug.19.


földrajz-biológia, fizika, kémia óra

Szombathely település fejlődése, felszínalatti Szombathelyi testvérvárosok vizek, közlekedés-vasút-közútfejlesztés, megismerése. bekapcsolódás az európai vérkeringésbe. Szombathely Ipari Parkja (hagyományos iparágak mellett megjelennek az újjak: kuplung gyár, elektronikai üzemek). Idegenforgalom (fesztiválok, vásárok, karnevál) szolgáltató szféra erősödése. Uniós lehetőségek.

142



Kortárs költők verseinek, köteteinek megismerése, gyűjtése, részvétel író-olvasó találkozókon. (Balogh József +, Devecsery László, Pődör György, Böröczky Mihály, Szauer Ágoston) Bloom-nap Szombathelyen, Joyce-szobor (főtér)

Színházi előadás megtekintése ( a dráma világa) A József Attila Vers-, Mese- és Novellaíró pályázatra helyi vonatkozású művek készítése. A Vasi szemle, "Írott kő" szépirodalmi folyóirat elemzése (ebben jelentek meg először Weöres Sándor, Gazdag Erzsi versei.)


magyar irodalom óra (órákhoz kapcsolódóan)

Nyelvi hibák keresése helyi "Nyelvőrség"-en - Feliratok, reklámszövegekben, feliratokban, névtáblák helyesírásának apróhirdetésekben és cégnevekben. ellenőrzése a városban Publicisztikai szövegműfajok helyi sajtótermékekben. A reklám, a hirdetés eszközei és hatása városunk életében. A nyugat-dunántúli (szombathelyi) regionális nyelv jellemzői.



Nagy László, Márton Áron, Achim András utcanévadók munkássága Eötvös József helyi témájú irodalmi, művészeti alkotások készítése. Iskolánk névadója, Simon István (helytörténeti vetélkedő munkásságáról, osztálykeretben)

"A mi városunk Szombathely" osztálykönyv aktualizálása Olad–Simon Napok keretében honismereti nap, kiállítás, vetélkedő.



Színházi előadás megtekintése Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár a szabadidő eltöltésének leghasznosabb formája Internet kuckók a városban Múzeumok, Képtár, Hangverseny terem. A Magyar nyelv hetének programjai a Gyermekek Házában

Tájékoztató faliújság található a galérián. Tanulmányi versenyeken való részvétel.



Lord együttes Homo Ludens Együttes Mirella Musical Stúdió



Internetes honlapok: Szombathely város hivatalos honlapja www.szombathely.hu Érdekességek, események, hírek, beszámolók www.nyugat.hu Linkgyűjtemény városunkkal kapcsolatban: bankok, intézmények, iskolák stb. www.szombathely.lap.hu Vas megye és Szhely hírportálja Leírás, információk: pl.érdeklődőknek, túristáknak Karnevál www.savariakarneval.hu www.hotelpelikan.hu, www.legio.hu

Csoportok bemutatkozása farsangon, Ki mit tud?-on, Mi napunkon, faliújságon Egy musical megtekintése Számítástechnika szakkör (Kis informatikusok köre faliújságon ad tájékoztatást)

143

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Szombathely sportlétesítményei, sportolási lehetőségei, sportrendezvényei


Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület munkája városunk Sportegyesületei, híres sportolói. Információgyűjtés a középiskolák sportolási lehetőségeiről. Sportcenrumok, edzőtermek

Sportfaliújság készítése az aulában


osztályfőnöki óra ének óra földrajz-biológia, fizika, kémia óra

Az évfolyam bekapcsolódik a városi D.A.D.A. találkozó iskolánkban rendezvény sorozatokba. Ismerkedés a városi Felszínalatti vizek-termálfürdő fontossága. Rendőrkapitányság munkájával Markusovszky Lajos szobrának megtekintése. Vöröskeresztes-emlékoszlop (125. évforduló) Szent Márton útja Európában Az 1956-os emlékhelyek felkeresése

Önkormányzatiság


A szombathelyi önkormányzat, közgyűlés, bizottságok munkája

Pályaválasztási lehetőségek Szombathelyen


A 7. évfolyamon megismertek mellé, az évfolyam nyílt napon ismerkedik városunk középiskoláival.

Aktív részvétel iskolánk DÖK munkájában és a városi DÖK munkájában. Osztály-és iskolai faliújság készítése Az Ipari Park új iparágainak és a hozzá kapcsolódó új szakmáknak megismerése. Üzemlátogatás: LUK, FALCO, EPCOS

144


2.21. Könyvtár-pedagógia program

2.21.1. Bevezető Az Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Oladi Szakképző Iskolájának iskolai könyvtárát iskolánk közösen használja a középiskolával. Nyitott könyvtárként működik, hiszen ellátja az Oladi-lakótelepet is. Iskolánkban tankönyvtár működik. könyvtárunk

kiegészítéseként

Sajátossága

elsősorban

gyűjtőkörében

szakjellegű

rejlik, hisz iskolai

segédkönyveket,

tanterveket,

tantárgymódszertani anyagokat, a mérésekkel, tanulásmódszertannal foglalkozó munkákat, a köznevelési terület alapvető jogszabályait tartalmazó kiadványokat, atlaszokat, tankönyveket, módszertani folyóiratokat szerez be kizárólag pedagógusok részére. Egyre fontosabb feladatként jelenik meg iskolánkban is a tartós tankönyvek nyilvántartása, kezelése. A könyvtár-pedagógia fogalma A könyvtárhasználat tanításának-tanulásának és a kapcsolatos nevelési feladatok ellátásának módszereivel foglalkozó pedagógiai tudományág. Egyfajta tantárgy-pedagógia, melynek faladata, hogy a könyv- és könyvtárhasználati ismereteket a tanítási-tanulási folyamatban elhelyezze. A könyvtár gyűjteménye, szolgáltatásai és a könyvtár használói közötti közvetítő tevékenység. Közvetlen célja a könyvtári dokumentumok és szolgáltatások sokoldalú, gyakorlatias és élményszerű megismertetése. Hosszabb távú célja a könyvtárak, a könyvtári dokumentumok, szolgáltatások és az informálódás szükségletének felkeltése és ezáltal a könyvtárhasználóvá nevelés. 2.22.2. A könyvtárhasználat oktatásának célja: • Felkészítés az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására. •

A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával.

•

A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek fejlesztése.

•

Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása.

145


A könyvtárhasználati tudás eszköz jellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzésével, iskolai

fejlődéséhez

és

a

mindennapi

problémák

megoldásához

szükséges

információszerzésbe és –feldolgozásba. •

A

forrásfelhasználás

etikai

szabályainak

elsajátíttatása

és

a

normakövetés

követelményének elfogadtatása; A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése. 2.21.3. A könyvtárhasználat tantervi programja: Általános fejlesztési követelmények: 1-4. évfolyam

5-8. évfolyam

Az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával Igazodjon szerezzen

tapasztalatokat

a

el

a

könyvtárban állományrészeiben,

végezhető

tevékenységekről.

azonosítani

a

tereiben,

könyvtár tudja

igénybe

venni

Tudja valamennyi szolgáltatását. Igényelje az iskolai

könyvtár

tereit

és könyvtár rendszeres használatát.

állományrészeit. Ismerje meg a könyvtár használatának módját, Biztosan és a könyvtárban való viselkedés szabályait.

alkalmazza

a

könyvtárhasználat

szabályait és fogadja el a könyvtárban való viselkedés normáit.

Ismerje a főbb dokumentumfajták jellemzőit, A dokumentumféleségek formai és tartalmi és tudjon –segítséggel- ismereteket meríteni az sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló életkorának megfelelő anyagokból.

használatukra. Megadott szempontok alapján tudjon

információkat

szerezni

különféle

ismeretforrásokból. Lássa,

hogy

információk

a

technikai

fejlődéssel

folyamatosan

információhordozókon

jelennek

az

változó meg

és

szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. Legyen

képes

információkat

keresni

életkorának megfelelő segédkönyvekben.

az Iskolai feladatai megoldásához és a mindennapi tájékozódáshoz tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni

a

könyvtár

katalógusaiban,

adatbázisaiban.

146

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Megadott

forrásból

tudjon

válaszolni

a Tudjon

feladataihoz

forrásokat

választani,

tanulmányaival kapcsolatos kérdésekre, tudjon néhány dokumentum feldolgozása alapján a tényeket, adatokat szövegekből kiemelni, erről megoldásról beszámolni. beszámolni

és

a

forrás

főbb

adatait Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni.

megnevezni.

Tapasztalatain keresztül ismerje fel a könyvtár Rendszeres könyvtári tevékenységek alapján szerepét a tanulásban és a szabadidő tartalmas értse meg a könyvtárnak az ismeretszerzésben, eltöltésében.

tartalmas kikapcsolódásban betöltött szerepét.

Látogassa meg a Berzsenyi Dániel Könyvtár Az iskolai könyvtár rendszeres használatán túl Gyermekkönyvtárát.

szerezzen tapasztalatokat a Berzsenyi Dániel Könyvtárban. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

Az alapozó tananyag felépítése: Kezdő szakasz: 1-4. évfolyam Befogadó tantárgy: magyar nyelv és irodalom Óraszám: 4+4+4+4 A továbbhaladás feltételei: •

Tanítója segítségével igazodjon el a könyvtárban. Sorolja fel egy adott könyv jellegzetes adatait.

•

Igazodjon el az iskolai könyvtárban. Feladatai megoldásához tanítója segítségével használjon kézikönyvet. Ismerjen több gyermekújságot.

•

A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata.

•

Feladatainak megoldásához igénybe veszi a könyvtár szolgáltatásit. Önállóan keres könyveket a könyvtárban. A könyvekben, folyóiratokban a tartalomjegyzék segítségével tájékozódik.

évfolyam

Tartalom, témakörök

1.

Könyvtárlátogatás.

Belépő tevékenységformák A

könyvtár Látogatás

szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés Válogatás

az a

iskolai

könyvtárban.

korosztálynak

készült

147

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola módja. Olvasási szokások alakítása könyvekből: képeskönyvek, mesekönyvek, a könyvtárban. Gyermeklexikon A használata.

Viselkedés

könyvtárban. 2.

A

könyvtárban

szokásos

viselkedési

a szabályok tanulása. Szavak magyarázata gyermeklexikon használatával.

könyvtárhasználat

alapvető Szövegekben a kép és a szöveg együttes

szabályai. A könyvek jellemző értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a Gyermek-újságok könyvekben a tartalomjegyzék alapján

adatai. jellemzői.

Tájékozódás

a

betűrendjében.

A

gyermeklexikon könyvek

jellemző

adatainak megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás

éve).

Ismerkedés

a

gyermekújságokkal a könyvtárban. 3.

Adatok, információk gyűjtésének, Rövid szóbeli beszámoló ismeretterjesztő célszerű elrendezésének módjai. műből

önálló

vagy

csoportos

Alapismeretek a könyvtár tereiről anyaggyűjtésről. Az olvasott szövegben és állományrészeiről. A könyvek előforduló ismeretlen szavak értelmezése tartalmi csoportjai: szépirodalmi gyermeklexikon vagy szótár segítségével. művek, ismeretterjesztő irodalom. Tetszés szerint választott helyesírási szótár Szépirodalmi és ismeretterjesztő használata tanítói segítséggel. Könyvek könyvek

megkülönböztetése. keresése szabadpolcon szerző és cím

Feljegyzések olvasmányokhoz. A szerint. Szépirodalmi és ismeretterjesztő szótárak

szerkezeti

(betűrend,

jellemzői művek témájának megállapítása cím és

címszó),

a tartalomjegyzék

alapján.

Az

olvasott

szótárhasználat módja. A lexikon könyvek adatainak fölsorolása (író, cím, és a szótár egyező és eltérő kiadó, a kiadás éve). vonásai.

4.

Különböző információhordozók a Könyvtárlátogatás, lakóhelyi könyvtárban.

és

az

iskolai gyerekeknek (folyóirat, művekből,

szóló

tapasztalatszerzés.A ismeretterjesztő

folyóiratokból

információk

hanglemez, hangkazetta, dia- és gyűjtése és az adatokkal a tanultak

148

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola videofilm).

Ismerkedés kiegészítése. Vázlat alapján beszámoló -

folyóiratokkal.

A

katalógus szükség

esetén

tanítói

tájékoztató szerepe a könyvek és ismeretterjesztő egyéb

segítséggel

–

olvasmányokról,

információforrások megfigyelésekről, kísérletekről. Beszámoló

keresésében.

egyéni

élményekről,

Mesegyűjtemények, készült

olvasmányokról. gyerekek

verseskötetek

részére

keresése

a

szabadpolcon. Eligazodás a gyerekeknek készült

segédkönyvek

enciklopédia,

kétnyelvű

(lexikon, szótár)

használatában. Közmondások, szólások, állandó

szókapcsolatok

jelentésének

megismerése kézikönyvekből.

Záró szakasz: 5-8. évfolyam Befogadó tantárgy: magyar nyelv és irodalom, informatika Óraszám:5+6+6+6 A továbbhaladás feltételei: •

A tanuló ismerje az ismeretterjesztő és a szépirodalmi szövegek különbségét, a segédkönyvek típusait. Ismerje a fontosabb egynyelvű szótárak felépítését és alapvető használati szabályait. Tudja tanári segítséggel használni a Magyar értelmező kéziszótárt, a szófejtő szótárakat, a diáknyelvi szótárakat és a Nyelvművelő kéziszótárt.

•

A tanuló ismerje a sajtótermékek főbb típusait, jellemzőit.

•

A tanuló legyen képes írott és elektronikus információhordozókból az anyaggyűjtés során önállóan vázlatot, jegyzetet készíteni. Ismerje a forrásjegyzék készítésének és a hivatkozásnak a formáit.

•

A tanuló legyen képes az iskolai könyvtár anyagában eligazodni, tudja használni a könyvtári adatbázist egy-egy témához történő anyaggyűjtésben.

•

Tudjon lexikont, szótárakat, közhasznú információs forrásokat használni.

•

Ismerjen az iskolai könyvtárnál nagyobb közkönyvtárat.

149

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola Évfolyam

Tantárgy, tartalom, témakörök

Belépő tevékenységformák

5.

Magyar: 5 óra

Könyvismertetések,

szótárhasználati

A könyvtári dokumentumtípusok: gyakorlatok szépirodalmi

és

ismeretterjesztő Eligazodás

szövegek,

időszaki

(napilap,

hetilap,

a

kiadványok betűrendjében

szépirodalom

–könyvek

megadott

folyóirat, csoportjában tematikus keresés, főbb

évkönyv)

adatok megnevezése.

A segédkönyvek típusai: szótárak, Anyaggyűjtés lexikonok, enciklopédiák

a

könyvtárban,

az

interneten, a televízióban és a rádióban.

A fontosabb egynyelvű szótárak jellemzői és használatuk 6.

Magyar: 2 óra

Folyóirat-ismertetések,

A sajtótermékek típusai: napilap, szövegértési hetilap, folyóirat

és

elemzések,

szövegszerkesztési

gyakorlatok.

A sajtótermékek szerkezetei és tartalmi jellemzői: fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék Nyomtatott szöveges

dokumentumok és

nem

szöveges

információi Informatika: 4 óra

Művek

Raktári rend, raktári jelzet

állományrészekben a feliratok és raktári

Nyomtatott,

audiovizuális

és

téma

szerinti

keresés

és jelzet segítségével.

digitális dokumentumok.

Tájékozódás

A könyvek formai jellemzői.

katalógusban.

a

betűrendes

leíró

Betűrendes leíró katalógus. A

katalóguscédulán

található

legfontosabb adatok 7.

Magyar: 2 óra

A

könyvtár

dokumentumainak

A forrásfeldolgozás lépései:

felhasználása

különféle

feldolgozásában.

Szótárhasználat.

a)

Az anyaggyűjtés forrásai

b)

A jegyzetelés és a cédulázás jegyzet, a jegyzetkészítés

c)

A

forrásjegyzék

és

témák A

a

150

Pedagógiai program – Oladi Általános Iskola hivatkozás Informatika: 4 óra a) A kézikönyvtár könyvtípusai.

Könyvtárlátogatás

/BDMK,

b) Könyvtártípusok /nemzeti, szak-, Egyházmegyei Könyvtár/ közkönyvtár,

elektronikus Szaktárgyi

könyvtárak/

feladatok

megoldása

kézikönyvtárral. Keresés adatbázisokban.

8.

Magyar: 2 óra

Forráskeresés tájékoztató eszközökkel.

A katalógusok fajtái és szerepük.

Témafeldolgozás

Informatika: 4 óra

beszámoló

Tárgyi katalógus: szakkatalógus, A tárgyszókatalógus

tematikus

több

forrással,

keresés

lépéseinek

gyakorlása. A hagyományos és a számítógépes eszközök összehasonlítása

151


3. Közösségfejlesztési tevékenység keretei Intézményünk, az Oladi Általános Iskola a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését  más intézményekkel, iskolákkal, civil szervezetekkel együttműködve,  az aktív szülők bevonásával és közreműködésével,  a diákok közösségi aktivitására támaszkodva szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ily módon a közösségi eseményeit úgy hozza létre, hogy elősegítse az iskolai közösség fejlődését, megoldás központú válaszokat találjon az iskolába beáramló társadalmi problémák kezelésére. Ennek érdekében mind a szülők, intézmények és civil szervezetek hatékonyabb bevonására, mind a fiatalok közösségi aktivitásának fokozására új, innovatív eszközöket keres, közösségfejlesztő módszereket alkalmaz. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználja a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyagát, amit rendelkezésünkre bocsájtanak.

152


153

OLADI ÁLTALÁNOS ISKOLA NYITRA UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

~0~

TARTALOM

1. BEVEZETŐ............................................................................................................................... 3 1.1. „Küldetésnyilatkozat” ......................................................................................................... 3 1.2. Pedagógiai Program törvényi háttere .................................................................................. 3 1.3. Alapító okirat....................................................................................................................... 4 1.4. Pedagógiai Program hatályba lépése, ellenőrzése, felülvizsgálata ..................................... 5 1.5. Nyilvánosságra hozatal ....................................................................................................... 5 2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA .............................................................................. 6 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................ 6 2.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......................................... 7 2.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................... 7 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................... 7 2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ..................................................................................................... 8 2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .......................................................................................................................... 9 2.6.1. Sajátos Nevelés Igényű tanulók ................................................................................ 9 2.6.2. BTM-s beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ............... 10 2.6.3. Lemorzsolódással fenyegetett tanuló 2.6.4. Kiemelten tehetséges gyermek ................................................................................ 10 2.6.5. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló ............................. 10 2.7. A tanulóknak az intézményi döntés folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje ......................................................................................................... 11 2.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ................................................................................................................................ 11 2.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ............................................................................ 12 2.10. A felvétel és az átvétel..................................................................................................... 13 2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............... 14 3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ....................................................................................... 15 3.1. A választott kerettanterv megnevezése ............................................................................. 15 1. évfolyam ........................................................................................................................ 15 2. évfolyam ........................................................................................................................ 15 3. évfolyam ........................................................................................................................ 15 4. évfolyam ........................................................................................................................ 16 5. évfolyam ........................................................................................................................ 16 6. évfolyam ........................................................................................................................ 16 7. évfolyam ........................................................................................................................ 17 8. évfolyam ........................................................................................................................ 17 3.2. A kerettanterv feletti kötelező órák anyaga ....................................................................... 18 Kimenő rendszerű óraterv ................................................................................................. 18 2013. szeptember 1-jétől hatályos óraterv......................................................................... 21 A kulcskompetenciák ........................................................................................................ 24 IKT stratégia ...................................................................................................................... 26 3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ......................................................................................................... 28 3.4. Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ................................................................................ 28 3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ................................... 31

~1~

3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai ........................................................................................... 32 3.7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai; szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei............................................................................ 32 Tanulmányi munka értékelése ........................................................................................... 32 A magasabb évfolyamba lépés feltételei (KNt 57. §) ....................................................... 34 Magatartás és szorgalom minősítésének elvei .................................................................. 66 3.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ................................. 68 3.9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag .................................................................. 68 3.10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................................... 69 3.11. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ............................................................... 69 3.11.1. Alapelvek az egészségnevelésben ......................................................................... 69 3.11.2. Általános értékek a környezeti nevelésben ........................................................... 70 3.12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................... 70 3.13. A jutalmazás elvei ........................................................................................................... 71 3.14. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ............................................... 71 4. MELLÉKLETEK ................................................................................................................... 73 4.1. Egészségnevelési program ................................................................................................ 73 4.1.1. A nevelési-oktatási intézmény feladatai a gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben.................................................................................... 73 4.1.2. Általános rendelkezések .......................................................................................... 74 4.2. Környezetnevelési program ............................................................................................... 74 4.2.1. Alapelvek, célok ...................................................................................................... 74 4.2.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek ..................................................................... 75 4.3. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok ........................................................ 77 4.4. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök jegyzéke .......................................................... 78 4.5. Tantárgyak tananyaga........................................................................................................ 79 1. évfolyam ........................................................................................................................ 79 2. évfolyam ........................................................................................................................ 84 3. évfolyam ........................................................................................................................ 88 4. évfolyam ........................................................................................................................ 93 5. évfolyam ........................................................................................................................ 98 6. évfolyam ...................................................................................................................... 107 7. évfolyam ...................................................................................................................... 115 8. évfolyam ...................................................................................................................... 125 4.6. A fenntartó által finanszírozott többletkötelezettségek az intézmény Pedagógiai Programjának megvalósítása során 2013. szeptember 1-jétől ............................................... 136 Véleményezési, egyetértési, jóváhagyási záradék .............................................................. 137

~2~

1. BEVEZETŐ 1.1. „Küldetésnyilatkozat” Iskolánk tanulója legyen a világra nyitott, kíváncsi, kreatív, önmagát fejleszteni tudó, tisztelettudó, rendelkezzen optimista világképpel. Céljaik megvalósítása érdekében rendelkezzen szociális érzékenységgel, önkritikával, ismerje fel az alapvető tudás értékeit, kapcsolatai feleljen meg az erkölcsi normáknak. Anyanyelvi kultúrájának fejlesztésével tisztelje népünk, nemzetünk, környezetünk hagyományait. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát a tanuló és tanára egyaránt, ahol ötletei, játékai, feladatai, kérdései szervesen beépülnek az iskolai foglalkozásba, ahol megtanul helyesen és okosan tanulni, ahol biztonságban jól érzi magát, mert a tárgyi feltételek mellett szakmailag, emberileg felkészült nevelőtestület irányítja munkáját, mely képes a folyamatos szakmai, pedagógiai megújulásra. Valljuk, hogy a pedagógustevékenység küldetés, mellyel célunk a tanítványok személyiségének kialakításában történő aktív részvétel. E célhoz kell az alapokat megadnunk azzal, hogy önmagukat, társadalmi és természeti környezetüket jól ismerő és értő tanítványokat neveljünk. Tanulóink tanuljanak meg céltudatosan, becsületesen élni, legyenek toleránsak mások iránt. Az iskola számukra a tudást jelentse, s azt a helyet, ahol megtanulják a korok, emberek tiszteletét, a normák követését, a szabadidő hasznos, eredményes, de érdekes, szórakoztató eltöltését. Iskolánk szellemiségének alapvető tényezője: a pedagógusok és a tanulók jó kapcsolata, az érdeklődés, becsületességre, kitartó munkára nevelés, a tanulók kötődése az iskolához, azonosulás a célkitűzésekkel. 1.2. Pedagógia Program törvényi háttere  2011. évi CXC. törvény: Nemzeti köznevelésről szóló törvény,  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  229/2012.(VIII.28) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  4/2013. EMMI két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveinek kiadásáról  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  16/2013. (II. 28.) EMMI-rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  26/1997. (IX.3.) NM- rendelet iskola-egészségügyi ellátásról  22/2013. (III. 22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

~3~

1.3. Alapdokumentum Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Vas megye Tankerület megnevezése:Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerülete OM azonosító: 200897 Oladi Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Megnevezése 1.1. Hivatalos neve: Oladi Általános Iskola 1.2. Idegen nyelvű neve: Olad Primary School 2. Feladatellátási helye 2.1. Székhelye: 9700 Szombathely, Simon István utca 2–6. 2.2. Tagintézmények megnevezése és telephelyei 2.2.1.Tagintézmény hivatalos neve: Oladi Általános Iskola, Nyitra Utcai Általános Iskolája 2.2.1.1. Ügyviteli telephelye: 9700 Szombathely, Nyitra utca 15. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1055 Budapest, Akadémia utca 3. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, V., Nádor utca 32. 4. Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény 5. OM azonosító: 200897 6. 6.2. 9700 Szombathely, Nyitra utca 15. 6.2.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.2.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.2.1.2. alsó tagozat, felső tagozat 6.2.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.2.1.4. két tanítási nyelvű nevelés-oktatás (angol) 6.2.1.5. integrációs felkészítés 6.2.2. iskola maximális létszáma: 224 fő 6.2.3. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 7. 7.2. 9700 Szombathely, Nyitra utca 15. 7.2.1. Helyrajzi száma: 7583 7.2.2. Hasznos alapterülete: bruttó 11618 nm 7.2.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.2.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

~4~

1.4. Pedagógiai Program hatályba lépése, ellenőrzése, felülvizsgálata Hatályba lépése: 2013. szeptember 1. Ellenőrzése a tantestület által folyamatos. Felülvizsgálata: 2014. március 31-ig. Módosítva: 2015. november 16-án 1.5. Nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program nyilvános. Megtekinthető az intézmény honlapján, 1 példány a tagintézmény-vezetői irodában és a könyvtárban.

~5~

2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelv: Igazodunk a NAT tartalmi szabályozásához. Személyiségfejlesztő oktatást végzünk a fejlesztési feladatok meghatározásával. A tanítás-tanulási folyamat differenciált. Értékeink: Gyermekközpontú iskola, ahol a szülők segítő részvételével és ötleteik befogadásával tartalmas, értékálló oktatási–nevelési tevékenység folyik. Kitűnő adottságú természeti környezetünk, ahol kiemelten figyelünk az egészséges életmód kialakítására, megőrzésére. Céljaink:  Tanulóink váljanak jó hazafiakká.  Találják meg helyüket a családban, társadalomban, törekedjenek tartalmas kapcsolatokra.  Legyenek képesek önálló tájékozódásra, véleményalkotásra, felelős cselekvésre.  Ismerjék meg a természeti, társadalmi, gazdasági, kulturális értékeket, folyamatokat.  A mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevőiként éljenek.  Sajátítsák el az élethosszig való tanulást megalapozó készségeket, képességeket.  Két tannyelvű iskolaként az idegen nyelvi kommunikáció, a célnyelvi műveltség elsajátítatása. Feladataink: Az Alkotmány és NAT szellemében: A nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése. Továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Angol-magyar két tanítási nyelvű iskolaként a nyelvtanulás és az idegen nyelven történő tanulás stratégiájának megalapozás. Módszerek, eljárások: Fontosnak tartjuk a személyes példamutatás, következetességet. A követelmények megvalósítását mindig kövesse az ellenőrzés, új feladatokra való motiválás és dicséret vagy elmarasztalás. Az iskola legyen színtere a közösségi tevékenységeknek, melyben a hagyományok ápolását főleg cselekedtető formában valósítjuk meg. Eszköztárunkban a meggyőzés, elemzés, beszélgetés, vita is szerepel. Az erdei iskola szervezése környezetünk megismerését, megóvását segíti. A tanulók tanulmányaik alatti tanulmányút angol nyelvterületre a célnyelvi kultúra elsajátítását segíti. A tantárgyak helyi tantervének összeállításában figyelembe vesszük a kompetencia alapú oktatás alapelveit. Iskolánkban hagyományosan több témakörben szervezünk projekt napokat. Ezek programjaiban a műveltségi területek komplexen jelennek meg. Az intézmény tárgyi felszereltsége lehetővé teszi a kollégák számára az IKT eszközök mind szélesebb körű alkalmazását. Óraszervezési eszközökkel is támogatjuk ezt. Több tantárgy oktatásá-

~6~

nál használunk interaktív eszközöket, tananyag csomagokat. Alkalmazzuk az általunk használt tankönyvek kiadói által elérhetővé tett interaktív programcsomagokat. Részesei vagyunk a Pedagógiai Szolgáltató Központ által életre hívott „Jó gyakorlatok” programnak. Pedagógusaink által alkalmazott újszerű, példaértékű módszerek bemutatását, más tantárgyakban és intézményekben való felhasználásukat pedig szorgalmazzuk. Az iskolai könyvtár állománya és a könyvtárban található, szabadidőben a tanulók által használható számítógépek, oktató programok, fejlesztő eszközök segítenek a házi feladatok megoldásában, az esetleges otthoni hátrányokat is csökkentik. 2.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az alapelvekből következő kiemelt pedagógiai törekvés a személyiségfejlesztés. A gyermekközpontú alapkoncepció és a program felépítése az alapvető tanulói készségek, képességek és jártasságok fejlesztését szolgálja. Feladataink az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása; a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása; az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése – igény kialakítása az iskolai és a helyi közéletben való részvételre; az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tevékenység az iskolai élet minden területét áthatja, a szüneteket, az ebédeltetést, a táborokat, a délutáni egyéb és szabadidős programokat is, valamint kiterjed a nevelőtestületen túlra, hisz az intézmény valamennyi dolgozója formálja tanulóinkat. 2.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat az SZMSZ mellékletében található Egészségnevelési Terv tartalmazza 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti, megvalósul az iskolai élet minden területén. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen – megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői közösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozza meg. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget – közösségi érdek, közösségi cél, közös értékrend és a tudat – tartja össze. A diákok egyben egy nagyobb közösség tagjai is, az iskoláé. Igyekszünk bennük ennek tudatosítását kialakítani. Feladatunk a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb formában a közösségfejlesztés kiváló területei. Nevelje a tanulókat az egymás segítésére és ellenőrzésére.

~7~

A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diák önkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógusirányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekkel kell kiépíteni. Iskolánk éves munkatervének hagyományos pontjai:  Őszi játszóház és kézműves foglalkozás  November – Éhen Gyula emlékére tartott megemlékezésre műsor összeállítása.  December 6. Mikulás nap – a felsős testvérosztályok ajándékozása  December, téli szünet előtti utolsó tanítási nap – Karácsonyi műsor, játszóház és kézműves foglalkozás.  Január február – művészeti seregszemle, Ki Mit tud?  Február – farsang 1–4. és 5–8. évfolyamoknak  Tavaszi játszóház és kézműves foglalkozás 2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Feladatellátási Terv évente kitöltendő, a munkaterv melléklete. 1. Név 2. Munkaközösség vezetői feladatok Osztályfőnöki feladatok 3. Az iskola speciális feladatainak ellátásában vállalt szerep (testvériskola, pályázatok, kapcsolattartás, jubileum stb.) 4. Tanórán kívüli feladatok (szakkörök, versenyek, tehetséggondozás, sportkör, fejlesztő foglalkozás, rehabilitációs foglalkozások) 5. Egyéni iskolai-szakmai feladatok (helyi versenyek, pályázatírás, ünnepélyek, hangversenyszervezés, világnapok–évfordulók) 6. Iskolán kívüli tevékenység, kapcsolatok 7. Juttatások. Órakedvezmény A feladatokat a munkaköri leírások tartalmazzák részletesen Osztályfőnöki munka tartalma Minden évfolyam (1–8.) tanévenként egy alkalommal minimum két pedagógus kísérővel 1 napos osztálykiránduláson vehet részt. Ennek szervezése az osztályfőnök feladata. A munkaközösségek összeállíthatnak ajánlott útvonaltervet, amely illeszkedik a tananyaghoz. 5. évfolyam Éves órakeret: 36 Heti óraszám: 1 Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást Egészséges életmód, környezettudatosság Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés

~8~

12 óra 7 óra 4 óra 2 óra 6 óra 3 óra 2 óra

6. évfolyam Éves órakeret: 36 Heti óraszám: 1 Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást Egészséges életmód, környezettudatosság Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés


7. évfolyam Éves órakeret: 36 Heti óraszám: 1 Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást – Egészséges életmód, környezettudatosság – Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés

10 óra 10 óra 5 óra 6 óra 5 óra

8. osztály Éves órakeret: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Kommunikáció – médiatudatosság Mi a pályánk? Egészséges életmód, környezettudatosság Gazdasági életre nevelés


Az osztályfőnök feladatai: SZMSZ tartalmazza 2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 2.6.1. Sajátos Nevelés Igényű tanulók Az SNI-s tanulókat integráltan fejlesztjük. Az SNI-s tanulóink a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat szakértői véleményében foglaltaknak megfelelő különleges bánásmódban részesülnek. Iskolánk személyi feltételei kiválóak, 1 gyógypedagógus, 3 fejlesztő pedagógus, illetve 1 művészet terapeuta végzettségű kollégával is rendelkezünk. A tanulók a Köznevelési Törvény által meghatározott óraszámban egyéni, illetve kiscsoportos habilitációs, rehabilitációs foglalkozáson vesznek részt, melyről egyéni fejlesztő naplót vezet a pedagógus. A szakmai felügyeletet, a szupervíziót az Aranyhíd Nevelési- Oktatási Integrációs Központ biztosítja.

~9~

2.6.2. BTM-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) tanulók Lehetőség szerint az intézmény próbálja biztosítani a fejlesztő foglalkozásokat. 2.6.3. Lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló Az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé. Az ilyen tanulók számára felzárkóztató foglalkozások keretében az iskola is tud lehetőséget biztosítani a felzárkózásra. Szükség esetén a szakszolgálattól kérünk segítséget. 2.6.4. Kiemelten tehetséges gyermek Tanórán  Egyéni képességekhez igazodó tanulás-szervezés, differenciálás  A kerettantervek szabad időkerete 10%  Helyi tantervek szabad kerete 10% Választható tantárgyak lehetősége  Angol-magyar két tanítási nyelvű oktatás  Második idegen nyelv választásának lehetősége 7–8. évf. (német) Szabadon választható tanórai és tanórán kívüli foglalkozások  Tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre, bemutatókra, fesztiválokra, minősítőkre való felkészülés és részvétel szakmai kísérettel  Szabadidős foglalkozások (színház, múzeumlátogatás, túra, Gyermekek Háza programjai)  Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek használata. Könyvtárhasználati vetélkedő hirdetése az évfolyamok között  Iskolai szakkör, sportkör  Egyesületi tevékenységek támogatása  Sokoldalú színes iskolai élet (diáknap, jeles napok, világnapok, sportnap, osztálykirándulás, stb.) Sportban tehetségek tanulóink minden tanévben számos versenyen adnak számot tudásukról. Szeretnénk támogatni a diákolimpiai küzdelmekben részt vevő és megyei és országos szintre jutó tanítványainkat. Lehetőség szerint biztosítjuk tanulóink számára az angol nyelvterületekre való eljutást. 2.6.5. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló Az ifjúságvédelmi felelős minden tanév elején erre vonatkozóan felmérést és nyilvántartást készít, melyet ismertet az osztályfőnökökkel, pedagógusokkal. Évente rendszeres, visszatérő feladataink, hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, családba fogadottak, veszélyeztetettek, ill. védelem alatt állók feltérképezése. Szükség és igény szerint fontos a családlátogatás, a szülők meggyőzése, a problémák megbeszélés szerinti közös orvoslása. Az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökkel együtt vesz részt ezeken a családlátogatásokon. Néha elkerülhetetlen a hatósági beavatkozás, a védő-óvóintézkedések, kezdeményezések megtétele. A jelzést az ifjúságvédelmi felelős továbbítja az érintetteknek, a Gyermekjóléti Szolgálathoz, Gyámhatósághoz, igazolatlan hiányzások esetén a Jegyzőhöz.

~ 10 ~

Az iskolai gyermekvédelem alapvető pedagógiai elvei között első helyen kell megemlíteni a gyermek személyiségének a megismerését, hogy egyéni bánásmódban részesíthessük. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés mind hozzájárul a problémák leküzdéséhez. Az intézményvezető feladata jelzőrendszer működtetése, koordinálása. Pedagógiai eszköztárunkból nem hiányozhat az iskolai élet vonzóvá tétele, a biztos eligazodást teremtő, toleráns, védő, segítőszándékú légkör megteremtése. Nagy szerepet kap a segítségnyújtásban a veszélyeztetett és hátrányos helyzetből származó negatív hatások csökkentésére a délután négy óráig tartó foglakozások rendszere. 2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A demokráciára és a közéleti felelősségre nevelés érdekében intézményünkben diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat munkáját egy vagy két pedagógus segíti. Az osztályok küldötteikből diákönkormányzatot vezető tanuló-elnököt választanak vagy megerősítenek a minden tanév eleji közgyűlésen. Diákköröket hozhatnak létre, a házirend szerint. A DÖK-elnöke az Intézményi Tanács tagja. A diákönkormányzat dönt a nevelőtestület véleményének meghallgatásával:  saját közösségi életük tervezésében, szervezésében  tisztségviselőik megválasztásában  az egy tanítás nélküli munkanap programjáról  tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat véleményez:  a SZMSZ és a házirend elfogadása előtt  az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásakor  az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál  a tanulók közösségét érintő döntések meghozatalánál. 2.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A partnerközpontú tevékenység az iskola működésének lételeme. Partnereink biztosítják számunkra a működéshez a tárgyi, szellemi forrásokat. Partnereinktől kapunk motivációt újabb projektekhez, tevékenységekhez, illetve segítséget az új utak felkutatásához, az eszközök biztosításához. Ugyanakkor partnereink igényei, visszajelzései útmutatóul szolgálnak számunkra munkánk értékeléséhez illetve a sikeres tevékenységek folytatásához. Közvetlen partnerek: Partnerek gyermekek szülők

Együttműködési formák napi iskolai élet során megvalósuló közvetlen kommunikáció napi kapcsolat az iskolai élet során: – szülői értekezletek – fogadó órák – nyílt napok – egyéb rendezvények – Szülői Közösség – honlap

~ 11 ~

alkalmazotti kör: pedagógusok és a nevelő és – napi munkakapcsolat oktató munkát közvetlenül segítő munkatár- – értekezletek sak, technikai alkalmazottak – felnőttek ünnepei – belső levelező rendszer Az intézményvezető tájékoztatása. Az intézményi Intézményi Tanács tanács tagjai tájékoztatják a tagintézmény pedagógusait, szüleit, diákjait az elhangzottakról, illetve közvetítik a tagintézmény javaslatait, problémáit

– –

Civil szervezetek

napi munkakapcsolat levelezés

Fenntartó

KLIK Szombathelyi Tankerület munkakapcsolat – értekezletek – belső levelező rendszer Működtető Szombathelyi Köznevelési GAMESZ – belső levelező rendszer – gazdasági ügyintézővel való napi munkakapcsolat Intézményegységek – tagintézmény belüli – vezetőségi értekezlet (más tagintézmény) – napi munkakapcsolat – belső levelező rendszer – közös programok Iskolák – munkakapcsolat Óvodák – munkakapcsolat – az intézmény bemutatkozása az óvodában összevont szülői értekezleten – együttműködési megállapodás Kulturális intézmények: Agora, egyéb partne- – munkakapcsolat rek – együttműködési megállapodás Az intézmény partnereivel való kapcsolattartás feladatai: Információáramlás legyen napra kész, korrekt, megbízható. Alkalmazzuk az újszerű kommunikációs eszközöket – honlapot, az e-mailt. 2.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulók eredményességének mérése a két tanítási nyelvű oktatásban kimenő rendszerben 2013. szeptembertől (utolsó időpont 2016. június 15.): A gyerekek vizsgáztatása három szinten történik egyéni jelentkezés alapján: Starters: a gyermekvizsgák legalacsonyabb szintje, melyet 3. évfolyam végén ajánljuk; a vizsga önkéntes. A vizsga három részből áll: írott szöveg értése/íráskészség, hallott szöveg értése és beszédkészség felmérés. A vizsga helyszíne a gyermekek iskolája. A gyermekvizsgákat nem előre meghatározott időpontokban szervezzük. A vizsgaidőpontokat a jelentkezők igénye szerint alakítjuk; a jelentkezésre a vizsga előtt nyolc héttel kerül sor. Minden vizsgázó bizonyítványt kap, melynek célja a vizsgázók meglévő ismereteinek elismerése. A gyermekvizsgáknak nem az a céljuk, hogy kiemeljék a vizsgázók hiányosságait, hanem hogy kihangsúlyozzák, hogy mire képesek

~ 12 ~

A két tanítási nyelvű általános iskolai oktatás számára a 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet 11§ (1) vizsgák teljesítését írja elő:  hatodik évfolyamon KER szerinti A2.  nyolcadik évfolyamon KER szerinti B1. Ezek eredményeit nyelvenként és évfolyamonként a honlapon tesszük közzé. Tanulói tevékenység értékelésével kapcsolatos egyéb vizsgaszabályok: Osztályozó vizsga: A 20/2012. EMMI rendelet 64. § (1–3) Különbözeti vizsga: lásd az átvétel szabályainál részletezve. Pótló vizsga: A 20/2012. EMMI rendelet 64. § (6) Javító vizsga: A 20/2012. EMMI rendelet 64. § (7) Független vizsgabizottság előtti vizsga: A 20/2012. EMMI rendelet 55. § (2); 64. § (2) d; 65. §; 73–74. §. A vizsgák megszervezése a 20/2012. EMMI rendelet 64–73. § alapján történik. A házirend tartalmazza a vizsgáztatásra vonatkozó eljárásrendet. 2.10. A felvétel és az átvétel Mindkettő jelentkezés alapján történik, melyről az igazgató dönt. 2.10.1. Tankötelezettség: Nkt 45. § (1–2), valamint a 20/2012 EMMI rendelet 21. § (1–4.) 2.10.2. Beiskolázási körzetek: Nkt. 50. § (6., 8.) 20/2012 EMMI rendelet 24–25. § A szülő nyilatkozata alapján az életvitelszerű tartózkodásra megjelölt lakcím alapján kell eldönteni a körzetes tanulók lakhelyét. Felvételi eljárás jelentkezés alapján szervezett elbeszélgetés lefolytatásával kezdődik. 2.10.3. Felvétel: Nkt. 50-51. § alapján és a 20/2012 EMMI rendelet 24.§ (5). A felvételi kötelezettség teljesítése után előnyben részesítjük:  

a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket (20/2012 EMMI rendelet 24. § (5.) azokat az iskolakörzeten kívüli tanköteleseket, akik az adott évben az „játékos elbeszélgetés” minimum szintjét elérték, és akiknek szülei az iskola programját választják.  20/2012 EMMI rendelet 24. §. 7. pontjában foglaltak szerint:  szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy  testvére az intézmény tanulója, vagy  munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy  az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy km-en belül található. Fellebbezés: Nkt 37–38. § A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor kötelezően be kell mutatni:  a fejlettség elérését tanúsító igazolást  gyermek nevére kiállított személyi azonosítót/ fényképes/ és lakcímet igazoló hatósági igazolványt,  a kiállított szakértői véleményét.

~ 13 ~

 a kötelezően előírt védőoltásokat igazoló orvosi igazolás az 1997. CLIV tv. járványügyről szóló 56. § és 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet és az EPINFO 2013. évi 20/1. Módszertani levél alapján. A második–nyolcadik évfolyamba történő átvételnél/felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A tankötelezettség mindennapi iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. Magántanulói jogviszonyról az igazgató dönt, döntése előtt ki kell kérni a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Gyermekvédelmi gondoskodásban levő tanuló esetén be kell szerezni a gyermekvédelmi gyám véleményét. Az átvétel tanév során bármikor lehetséges, kivéve, ha a tanuló iskolatípust vált. Körzeten kívüliek felvétele, átvétele az angol –magyar két tanítási nyelvű oktatásba az alábbiak szerint történik: Amennyiben tankötelezettségét Magyarországon teljesítette, a szóbeli elbeszélgetés során megfelelő idegen nyelvi érettséget mutat, akkor felvételt nyerhet. Ha a szóbeli elbeszélgetés során nem megfelelő idegen nyelvi érettséget mutat beiratkozása után különbözeti vizsgát tesz a tantervi követelmények különbségének elsajátításából. A különbözeti vizsga letételéhez türelmi időt szabhat meg az iskola igazgatója. Ebben az időszakban a gondviselő kérésére segítséget nyújtunk a szükséges tananyag elsajátításához. Sikertelen vizsga esetén tanácsoljuk más intézménybe való beiskolázást. Felvételről, átvételről az iskola igazgatója jogviszonyt létesítő vagy elutasító döntést hoz, amelyről értesíti a gondviselőt. 2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Szombathely Megyei jogú Város Közgyűlése a 477/2011. (XI.24.) Kgy. határozata alapján támogatja az újraélesztés tömeges oktatásának programját,annak céljaival egyetért, melyet magunkra nézve is kötelezőnek fogadunk el. Iskolánkban a kijelölt elsősegélynyújtó hely a titkári iroda. Elsősegélynyújtást végezhet az orvosnő, védőnő, testnevelés tanárok vagy az iskolatitkár. A tanév első munkanapján minden osztályfőnök megtartja a baleset-és tűzvédelmi oktatást a tanulóknak. Alsó tagozatban a környezetismeret tantárgy keretében a sebellátással kapcsolatos ismereteket oktatjuk. Felső tagozatban a biológia tantárgy, és az iskolai védőnővel együttműködve az osztályfőnöki órák keretében, valamint projektnapokon valósítjuk meg.

~ 14 ~

3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 3.1. A választott kerettanterv megnevezése Az általános iskola 1–4. évfolyamára

1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv – két tanítási nyelvű Matematika Erkölcstan Környezetismeret

Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

OFI kerettanterv alapján 4/2013. EMMI rendelet alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv A változat alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján 2. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv – két tanítási nyelvű Matematika Erkölcstan Környezetismeret


OFI kerettanterv alapján 4/2013. EMMI rendelet alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv A változat alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján 3. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv – két tanítási nyelvű Matematika Erkölcstan Környezetismeret


OFI kerettanterv alapján 4/2013. EMMI rendelet alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv A változat alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján

~ 15 ~

4. évfolyam OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján 4/2013. EMMI rendelet alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv A változat alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Idegen nyelv – két tanítási nyelvű Matematika Erkölcstan Környezetismeret


5. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Idegen nyelv – két tanítási nyelvű Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Hon- és népismeret Erkölcstan Természetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Célnyelvi civilizáció

OFI kerettanterv alapján A változat OFI kerettanterv alapján 4/2013. EMMI rendelet alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján Munkaközösségi foglalkozási terv alapján

4/2013. EMMI rendelet alapján 6. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Idegen nyelv – két tanítási nyelvű Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Hon- és népismeret Erkölcstan Természetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Célnyelvi civilizáció

OFI kerettanterv alapján A változat OFI kerettanterv alapján 4/2013. EMMI rendelet alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján Munkaközösségi foglalkozási terv alapján

4/2013. EMMI rendelet alapján ~ 16 ~

7. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Idegen nyelv – két tanítási nyelvű Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Erkölcstan Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Célnyelvi civilizáció

OFI kerettanterv alapján A változat OFI kerettanterv alapján 4/2013. EMMI rendelet alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján A változat OFI kerettanterv alapján B változat OFI kerettanterv alapján B változat OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján Munkaközösségi foglalkozási terv alapján

4/2013. EMMI rendelet alapján 8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Idegen nyelv – két tanítási nyelvű Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Erkölcstan Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Gazdasági és pénzügyi ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Célnyelvi civilizáció

OFI kerettanterv alapján A változat OFI kerettanterv alapján 4/2013. EMMI rendelet alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján A változat OFI kerettanterv alapján B változat OFI kerettanterv alapján B változat OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján OFI kerettanterv alapján Munkaközösségi foglalkozási terv alapján

4/2013. EMMI rendelet alapján

~ 17 ~

3. 2. A kerettanterv feletti kötelező órák anyaga A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, Kimenő rendszerű óraterv

Tantárgy

Magyar

2–4. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam normál két tanítási éves normál két tanítási éves normál két tanítási éves nyelvű óraszám nyelvű óraszám nyelvű óraszám 8

Idegen nyelv Angol nyelv*

7 5

296 259 185 166,5 148

5

296 259 185

4

4

148

3

-

-

1

2

74 37

2

2

74

55,5

1

1,5

37 55,5

1,5

1,5

55,5

1

1

4

3

-

1

23,5

26,5

37 148 111 37 869,5 980,5

8

7

Matematika

4,5

4

Informatika

-

-

-

-

1

1

37

1

1

1,5

37 55,5

1,5

1,5

55,5

1,5

1

37 148 111

1

1

4

2,5

Környezetismeret * Ének-zene* Rajz

1,5

1,5

Technika és életvitel

1

1

Testnevelés*

4

3

Osztályfőnöki Kötelező tanítási órák összesen Idegen nyelv Mindösszesen

21 2 23

24

777 888

21

74 851

2 23

~ 18 ~

24

55,5 37 37 148 92,5 777 888 74 851

7

7

3

5 4

23,5

0,5

259 259 111 185 111 148 18,5 37

869,5

6–8. évfolyam óraterve Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem (hon és népismeret) Idegen nyelv/Angol nyelv* Matematika Informatika*

6. évfolyam két tanítási éves nyelvű óraszám

heti 2 2 2

2 2 2

3 5 3 4 1 1

Természetismeret és egészségtan*

2 3

Fizika Célnyelvi civilizáció* Biológia és egészségtan* Kémia Földrajz* Ének-zene Vizuáliskultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret

74 74 74 74 111 185 111 148 37 37 74 111


heti 1,5 2 2

2 2 2

3 5 3

3

1 1 1,5 1 1,5

-

1,5 1,5

-

1,5

1

37

1

1

1,5

1,5

37 37 55,5

1,5 1,5 1 1 1 1

-

-

~ 19 ~

1,5 2 2

2 2 2

3 5 3 3 1 1

55,5 74 74 74 111 185 111 111 37 37

-

1,5

-

55,5 74 74 74 111 185 111 111 37 37


heti

55,5 55,5 37 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 37 37

1,5 1,5 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 1 1 1

55,5 55,5 37 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 37 37 37

Technika és életvitel Testnevelés, tánc* Etika Osztályfőnöki Kötelező tanítási órák összesen Mindösszesen általános képzés Mindösszesen két tanítási nyelvű

1

1

37

1 1

4

3

148 111

2

0,5

-

1

0,5 1 22,5 +1,5

4

26,5

18,5 37 888 980,5 1073 980,5

0,5 1 25 +1,5

29

37 37 148 74 18,5 37 18,5 37 980,5 1073 1165,5 1073

0,5 1 4

2

0,5 0,5 1 25 +1,5

29

18,5 37 148 74 18,5 18,5 37 980,5 1073 1165,5 1073

A *-gal jelölt tantárgyakat a két tanítási nyelvű oktatásban a 26/1997 (VII.10.) MKM rendelet szerint csoportbontásban kell tanítani. Az óratervben az Etika tantárgy óraszámát a 7. évfolyamra csoportosítottuk. Az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint a 2013/2014-es tanév testnevelés óraszáma egységesen 5/hét a 2. és 6. évfolyamon, a 2014/2015-ös tanévben a 3. és 7. évfolyamon és a 2015/2016-os tanévben a 4. és 8. évfolyamon is. A két tanítási nyelvű tanulócsoportok 8. évfolyam 2–2 testnevelés óraszámát a kötelezően választható órakeret terhére 1 órával egészítjük ki kimenő rendszerben. Azoknál a tantárgyaknál, ahol a normál óraterv kevesebb órát ír elő, mint a két tanítási nyelvű csoportnak, ott a magasabb óraszám kötelező az évfolyam számára kimenő rendszerben (ahol többet, ott a normál csoportnak biztosítjuk az emeltebb óraszámot).

~ 20 ~

2013. szeptember 1-től hatályos óraterv

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek* Matematika Erkölcstan Környezetismeret* Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat* Testnevelés és sport**

Óraterv a kerettantervekhez 1–4. évfolyam 1. évf. 2. évf. 3. évf. Angol Normál Angol Normál Angol Normál 7+1 7 6+1 7+1 7 6+1 1+4 1+4 1+4 4+1 4+1 4+1 4 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1+1 1 1 1+1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 3+2

1 3+2

1 3+2

*-gal jelölt tantárgyak tanítása angol nyelven történik **-gal jelölt testnevelés tantárgyból heti egy óra angolul aláhúzott óraszám a két tanítási nyelvű órakeret terhére tervezett óra dőlt karakter a szabadon tervezhető órakeret felhasználása vastag betűvel jelölt tantárgyak oktatása csoportbontásban folyik

~ 21 ~

1 3+2

1 3+2

1 3+2

4. évf. Angol Normál 6+1 6+1 2 2+3 4+1 4+1 1 1 1 1+1 2 2 2 2 1 1 1 1 3+2 3+2

Óraterv a kerettantervekhez 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek* Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret* Biológia-egészségtan* Fizika Kémia Földrajz* Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Gazdasági és pénzügyi ismeretek Testnevelés és sport** Osztályfőnöki Célnyelvi civilizáció*

5. évf. 6. évf. Angol Normál Angol Normál 4 4 4 4 3+2 3 3+2 3 4 4 3+1 3+1 2 2 2+1 2+1 1 1 1 1 2+1 2 2+1 2

1 1 1 +1 1 5* 1 1

*-gal jelölt tantárgyak tanítása angol nyelven történik **-gal jelölt testnevelés tantárgyból heti egy óra angolul aláhúzott óraszám a két tanítási nyelvű órakeret terhére tervezett óra dőlt karakter a szabadon tervezhető órakeret felhasználása vastag betűvel jelölt tantárgyak oktatása csoportbontásban folyik

~ 22 ~

1 1 1 +1 1 5 1

7. évf. Angol Normál 3+1 3+1 3+2 3 3+1 3+2 2 2 1 1

1 1

1 1

2 2 1 1+1 1 1

1 1

1 1

1 1

5* 1 1

5 1

5 1 1

8. évf. Angol Normál 4 4 3+2 3 3+1 3+1 2 2 1 1

2 2 1 1 1 1

1+1 1 2 2 1 1

1 1 2 2 1 1

1 1

1

1

+1 5 1 1

+1 5 1

5 1

Összefoglaló óraterv 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam két tanítási nyelvű

Osztályok száma 1. Osztály heti engedélyezett időkerete 6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

két tanítási nyelvű







1–8. évf. összesen

1

1

1

1

1

1

1

1

52

52

52

55

51

51

56

56

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

6

6

7

7

8

8

8

8

60

60

61

64

61

61

66

66

499

25

25

25

27

28

28

31

31

220

4

4

4

4

4

4

4

4

32

6

6

7

8

10

10

11

11

64

35

35

36

38

41

41

45

45

316

25

25

25

26

20

20

21

21

183 499

2. Tehetséggondozás 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 27.§ (5)

3. Felzárkóztatás 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 27.§ (5)

4. Két tanítási nyelvű keret (maximum 8 óra) 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű iskolai oktatásról 6§ (2)

A) Osztály heti időkerete 5. Tanuló heti kötelező óraszáma 6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

6. Tanulók kötelezően választható óraszáma 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8.§ (3)

7. Csoportbontásban tanított órák száma 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 27.§ (4)

B) Tanuló heti összes óraszáma + csoportbontás Egyéb foglalkozások időkerete 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 27.§ (4) Pl.: tanulószoba, szakkör, felzárkóztatás, fejlesztő foglalkozás, sportkör…

Összesen:

A kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát és óraszámát a melléklet tartalmazza.

~ 23 ~

A KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Az anyanyelvi kommunikációhoz kapcsolódva megünnepeljük az alábbi jeles napokat:  A magyar nyelv napja  A magyar kultúra napja  Költészet napja Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban, mint hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás és interakció szóban és írásban. Iskolánk sajátossága az angol – magyar két tanítási nyelvű oktatás. Ezért évente angol projektnapokat tartunk, melynek keretében saját szervezésű angol nyelvű városi versmondó versenyt rendezünk meghívott zsűrivel. Előadásokat tartanak külsős vendégeink. Feladatunknak tekintjük a célnyelvi országok életmódjának, kultúrájának, hagyományainak jobb megismertetését. Törekszünk idegen nyelvterületen lévő iskolával testvériskolai kapcsolat kialakítására, amely során bekapcsolódnánk Európai Uniós projektekbe. Jó lehetőséget teremtenének a kölcsönösen megvalósított programok diákjaink számára az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére. A célnyelvet oktató tanítók, tanárok számára támogatjuk külföldi továbbképzésüket, tanulmányutjaikat. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának, az elvonatkoztatásnak és a logikus következtetésnek a képessége. Az arra való készséget is jelenti, hogy a mindennapi problémák megoldása során matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában az ismereteknek és a tevékenységeknek egyaránt fontos szerepük van. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Információskommunikációs Technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kom~ 24 ~

munikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá – ha szükséges – konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé tesz arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, képességeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen is az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Iskolánkba látogató és fellépő művészek dedikált fotóit az aulában található Művészfalon állítjuk ki. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, képességeit helyzetek sokaságában alkalmazza, tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

~ 25 ~

IKT STRATÉGIA Bevezetés Az Európa Tanács lisszaboni értekezletén, 2000 tavaszán elfogadott kezdeményezés és ennek cselekvési programja kiemelt hangsúlyt helyez az információs társadalom technológiáinak minél szélesebb körű elterjesztésére és fejlesztésre, valamint megfogalmazza az elektronikus tanulás (eLearning) fejlesztésének uniós célkitűzését. Az információs és tudásalapú társadalomban fontossá válik a megváltozó munkaerő piaci feltételekhez való alkalmazkodás képessége – lévén a gyorsuló technológiai fejlesztések miatt folyamatosan és egyre gyorsabban változnak a munkaerő-piaci elvárások, amelyek már egy életen keresztül követelik meg a naprakészséget. A megváltozó munkaerő piaci feltételekhez való alkalmazkodás képességét az információs és kommunikációs technika (IKT) eszközeivel hatékonyan lehet kialakítani az esélyegyenlőség biztosítása mellett. Az oktatás feladata, hogy a tanulókat felkészítse a munkaerőpiacon való eredményes szerepvállalásra, mely szerepnek fontos eleme az egész életen át történő tanulásra való nyitottság valamint az IKT eszközök és alkalmazások készségszintű ismerete. Ezen célok összhangban vannak intézményünk küldetésével. Az IKT stratégia célja Az intézmény informatikai helyzetfelmérése után a fejlesztési célok összefoglalása, melyek segítségével az IKT alapú oktatás fokozatosan kiterjeszthető. A digitális kompetenciafejlesztés eszközszükséglete ráépül az intézmény informatikai struktúrájára annak egyben szerves része is. Az IKT-val támogatott oktatási-nevelési módszerek kifejlesztése hozzájárul:  az oktatás hatékonyságának növeléséhez,  a kompetencia alapú oktatás támogatásához,  a hátrányos helyzetűek és sajátos nevelési igényűek integratív oktatásának támogatásához,  a tanulók egyedi fejlődéséhez jobban idomuló tanulási folyamat megvalósításához,  az élethosszig tartó tanulásra való felkészítéshez,  a decentralizált, helyhez nem kötött, tanulási folyamat támogatásához. Az IKT stratégia hatásköre A felülvizsgálandó területek:  informatikai hálózat  IKT eszközök  IKT tartalom  pedagógiai érték HELYZETFELMÉRÉS Informatikai hálózat Az intézmény az alábbi típusú Internet hozzáféréssel rendelkezik:  Sulinet- Közháló program keretében felszerelt Internet kapcsolat,  Városi hálózat Isiscom szolgáltatásában IKT eszközök (Interaktív táblák, munkaállomások) 1. Jelenleg 6 tanteremben használunk interaktív táblát. 2. Tanulóink asztali számítógépeken dolgoznak, ezek megoszlása a következő:  Számítástechnikai labor: 10 darab,  Internettel ellátott gépek száma: összes  Könyvtárban 4 darab asztali számítógépet használhatnak. 3. Tanárok számára a tanári szobában elérhető 2 db számítógép internet hozzáféréssel. 4. A szerver és a munkaállomások illetve a laptopok rendszere jogtiszta, az oktatott szoftverek (MS Office, multimédia, programozás alkalmazások) szintén legális példányok.

~ 26 ~

IKT tartalom Digitális tananyagot főleg az alábbi műveltségi területekre szereztünk be:  Matematika,  Ember a természetben,  Ember és társadalom.  Idegen nyelvi ismeretek bővítését segítő oktató CD-t is használunk.  Angol nyelvi tananyag  Informatika, technika oktatása Használható digitális tartalmak az alábbi formában állnak rendelkezésre:  Mozabook  Aktivinspier  Különböző tankönyvkiadók ingyenes oktató szoftverei Pedagógiai érték Az IKT mint a digitális kompetenciafejlesztés legfőbb eszköze szerves részét képezi valamennyi tantárgy oktatásának. IKT eszközök Cél: A meglévő eszközpark megfelel ő szintre bővítése, az IKT alapú oktatáshoz kívánatos tanórai környezet kialakítása a tervezett tantermekben. A tanári munkaállomás és az interaktív tábla felszerelése. Egyéb eszközök biztosítása kérésre: mikroszkóp, dokumentumkamera, digitális kamera, SNI eszközök. Feladatok:  A szükséges eszközök megtervezése a jelenlegi állapot és a becsült eszközszükséglet alapján; IKT használatot támogató eszközpark fejlesztése:  szkenner beszerzése  fülhallgatók beszerzése: minden tanulói géphez  interaktív táblával felszerelt tantermek számának növelése  szavazó, illetve feleltető rendszer beszerzése IKT tartalom Cél: A programban vállalt műveltségi területekhez változatos, jó minőségű, interaktív IKT tartalom biztosítása. Adatbiztonság Cél: Az intézményhez tartozó digitális rendszerek és adatok biztosítása. A rendszerek rendelkezésre álljanak a tanítási és a felkészülési időszakban. Az intézményi adatokról készüljön rendszeres biztonsági mentés. Adatvesztés vagy külső támadás ne veszélyeztesse a közösségi és a tartalomszolgáltatási funkciókat. Feladatok:  A látogatható webhelyek közül a káros tartalmúak szűrésének kiterjesztése az új munkaállomásokon is  Folyamatos továbbképzés az érintett kollégáknak Pedagógiai érték Cél: Az IKT eszközök mellé a pedagógiai érték folyamatos fejlesztése. Csak ezekkel kelhet életre az új tanítási-tanulási módszertan. Állandó innováció ösztönzése: változatos munkaformák kialakítására, új tartalmak keresésére, készítésére. Maguk a pedagógusok is kapcsolódjanak be a szakterületüknek megfelelő tartalmak fejlesztésébe.

~ 27 ~

3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről alapján. Tankönyvrendelés a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet alapján. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során az Oktatási Hivatal által készített hivatalos jegyzéken szereplő tankönyveket használunk. Kivételt képeznek az angol-magyar két tanítási nyelvű oktatáshoz használt idegen nyelvi szaktárgyi jegyzetek, illetve a szabadon választott tanórák, foglalkozások tankönyvei. A két tanítási nyelvű képzésben részt vevő tanulók gondviselője vállalja az iskola által választott idegen nyelvi szaktárgyi jegyzetek valamint a szabadon választott tanórák, foglalkozások tankönyveinek megvásárlását. A nyomtatott könyveken kívül egyéb taneszközökre is szükség van, amelyeket a szülő köteles biztosítani. A tankönyvek kiválasztásának elvei: • A NAT és a kerettanterv tananyagának megfelelő • tankönyvlista, idegen nyelvi szakjegyzetek • A tankönyvben legyenek differenciálásra alkalmas feladatok • Legyenek jól strukturálva, emeljék ki a lényeget • Legyenek szemléletesek: Tartalmazzanak a jobb megértés, felismerés és rögzítés céljából megfelelő ábrákat, rajzokat. • Tartalmazzanak összefoglaló kérdéseket. • Felmenő rendszerűek legyenek. • Rendelkezzen kiegészítő anyagokkal, tanári kézikönyvekkel, segédletekkel. • Kompatibilis legyen a kerettantervvel, tantervvel. • Lehetőleg tartós legyen • A beszerzési ár elfogadható legyen, kivéve a nem kötelező tanórai foglalkozások tankönyvei. • Érvényesüljön benne a gyermekközpontúság, szövegezése legyen könnyen értelmezhető, figyelemfelkeltő, érdekes. • A kiválasztott tankönyveket, taneszközöket, segédleteket nyilvánossá kell tenni. • Az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, segédletekről tájékoztatni kell a szülőket. A tankönyvek kiválasztását a szaktanárok, tanítók végzik a normatív támogatás figyelembe vételével. 2013. szeptember 1-től az első évfolyamtól felmenő rendszerben a tanulók számára térítésmentesen állnak rendelkezésre a tankönyvek, melyek az iskola tulajdonát képezik. Kivételt képeznek az angol-magyar két tanítási nyelvű oktatáshoz használt idegen nyelvi szaktárgyi jegyzetek, illetve a szabadon választott tanórák, foglalkozások tankönyvei. Tanév végén a munkafüzetek, munkatankönyvek kivételével a tankönyveket vissza kell szolgáltatni az iskolának. A tankönyvkölcsönzést részletesen a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. 3.4. Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is.

~ 28 ~

Az erkölcsi nevelés Célja: a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Megvalósulása: A mindennapi iskolai életszerű értékkonfliktusokban, a tanárok példamutatása folytán. A vállalt feladatok következetes ellenőrzése révén fejlesztjük a kötelességtudatukat. Az iskolahasználók között a kölcsönös tisztelet és segítőkészség hassa át az iskolai folyamatokat. Kötelező tanórán hangsúlyosan megvalósul az újonnan bevezetendő erkölcstan, illetve a kimenő rendszerben az etika oktatásban és az osztályfőnöki órák keretében. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Célja: a nemzeti kultúránk a jeles magyar személyiségek, munkásságának megismerése. Tudja elhelyezni nemzeti értékeinket az egyetemes civilizációban. Megvalósulása: Egyéni és közösségi programokon keresztül ismerje meg szülőföldje, lakóhelye értékeit és ez által alakuljon ki hazaszeretete. Ennek keretében a Szombathely Megyei Jogú Város közgyűlési határozatával egyetértve Szent Márton élete és üzenete témát beépítettük az 5. évfolyam történelem tananyagába. Tanulóink identitástudatát fejleszti nemzeti jelképeink mindennapos jelenléte az intézményben, az iskolai ünnepeken elhangzó Himnusz és nemzeti ünnepeink, jeles napjaink méltó megünneplése. Tanórán elsajátítják azokat az ismereteket, melyek népünk megbecsüléséhez vezetnek. Kiemelten a történelem, hon és népismeret, földrajz, rajz, énekórákon. Természettudományos órákon tudománytörténeti vonatkozások (feltalálók, tudósok, találmányok) megismertetésével, magyar irodalom és nyelvtan tantárgyban íróink, költőink műveinek és nyelvünk értékeinek elsajátításával erősítheti hazánkhoz való pozitív kötődést. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Célja, hogy a tanulók az együttélés szabályainak betartásával tudja összehangolni az egyéni és a közösségi, társadalmi céljait. Az iskolai életben gyakorolja a demokratikus jogállam működését biztosító aktív részvételét. Megvalósulása: A házirend és az iskolai szabályok betartásával kialakul benne a törvénytisztelet. Vállalt egyéni és közösségi feladatainak végrehajtásával fejleszti felelősségtudatát, megbízhatóságát. Kiemelten valósulnak meg ezek a célok a diákönkormányzat működésében. Fejlesztheti vitakultúráját, képviselheti társait, vállalhat tisztséget mások jogainak figyelembe vételével. Miközben önálló kritikai gondolkodása, elemzőképessége fejlődik. Tanórák keretében fokozottan megnyilvánul ez az osztályfőnöki órákon, ahol a mini demokráciát tevékenyen gyakorolhatják. Mindez áthatja az osztályközösségek minden tevékenységét, kirándulás, szabadidős programok. Az állampolgárságra nevelés színtere még a történelem, a hon és népismeret, magyar nyelv és irodalom órák. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Célja egy biztos énkép kialakítása, amely alapján sorsát sikeresen vezetni tudja. Életpályája olyan emberi kapcsolatok között valósuljon meg, amely összeegyeztethető minden normával és törvénnyel. Megvalósulás: A tanuló önismerete a tanítás-tanulás egész folyamatában érvényesül. Kialakul reális énképe. Folyamatosan tapasztalatokat, ismereteket szerez e téren és ez tudatosul benne. Számos alkalom nyílik a mindennapokban érzelmei hiteles, kulturált kifejezésére Lelki életének gazdagítása lehet csak az alapja a családban, a társadalomban érzelem gazdag emberi kapcsolatok kialakulásának. Valamennyi iskolai és iskolán kívüli tevékenységet áthatja ez a nevelési cél, de különös jelentőséget kap az osztályfőnöki tevékenység tartalmában.

~ 29 ~

A családi életre nevelés Célja a családi életre felkészítés, családi minták közvetítése, a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelése és a szexuális kultúra kérdéseivel való megismerkedés. Megvalósulása: Intézményünkben a gyermekeink közvetlenül érzékelik a családi mintákat – harmonikus, teljes család, csonka család illetve mozaik család. Átélik a családok működésében bekövetkező zavarokat, az értékrendben bekövetkező átrendeződéseket. Ezért fontos, hogy teret kapjon munkák során a konfliktusok levezetésére szolgáló, a nevelők és tanulók közötti őszinte, problémafeltáró beszélgetése és pozitív minták megismertetése. A kiscsoportos osztályfőnöki foglalkozások, a védőnő bevonásával alkalmasak a nemiség, a nemi jellegzetességeik megismerésére, a felelősségteljes szexuális magatartás kialakítására. A testi és lelki egészségre nevelés Célja, hogy az egészséges életmód szerinti életvitel igényükké váljon. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására. Megvalósulás: A családdal együttműködve felkészítjük a tanulókat az önállóságra, a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Megtanulnak konfliktuskezelő módszereket és a káros függőséget elkerülő módszereket. Kiemelten érvényesülnek ezen célok a heti öt testnevelés órán, ahol átélhetik a mozgás örömét. Tanórán kívüli sportkörökön, tánc és egyéb mozgásos foglalkozásokon, egyesületekben kapnak egész életükben követendő példát. Természettudományos órákon, technika és életvitel és osztályfőnöki órákon, megismerkednek a helyes táplálkozás szabályaival, a tápanyagok jellemzőivel, szervezetre gyakorolt hatásával. Több tanórán téma a testi higiéné, a helyes napi és heti rend kialakítása, a betegségek megelőzése, az elsősegély nyújtási ismeretek átadása. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Cél: a tanulókban kialakítani a fogyatékkal élő emberek iránti együtt érző és segítő magatartást, amely elvezethet az őket támogató önkéntes segítségadáshoz. Megvalósulás: A tanulókkal saját élményeiken, tapasztalataikon át észrevetetjük társaik különbözőségét, eltérő szociális helyzetét. Együttműködésre, önkéntes feladatok vállalására sarkaljuk őket a tanulás terén, a napköziben. Pl. tanulópárok. A segítő magatartás gyakoroltatása elengedhetetlen az órákon a szünetekben és iskolán kívül is. A képességbeli különbözőségeket a tanórai értékelésben is figyelembe vesszük. A tanórák közül az etika és erkölcstan tantárgyak az osztályfőnöki órák alkalmat adnak a segítő módok megbeszélésére, az állami és egyéni felelősségvállalás lehetőségeire. Fenntarthatóság, környezettudatosság Cél: a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Megvalósítás: A természettudományos tantárgyak alkalmasak az életformák gazdag változatosságának megismertetésére, az erőforrások takarékos, tudatos, felelősségteljes használatának megtanítására. A diákönkormányzat sokat tehet a természeti társadalmi értékek megőrzését szolgáló tevékenységi formák kialakításáért. Smaragdfa ültetése és ápolása az iskola udvarán. A rendszeres hulladékgyűjtés, társadalmi munka, az elemgyűjtés szolgálja a célok megvalósítását. A társadalmi, gazdasági folyamatokkal való ismerkedés a történelem, és állampolgári ismeretek tantárgy keretében is történik. A technika tantárgy keretein belül kerül említésre a szelektív hulladékgyűjtés, gazdálkodás kérdésköre. Pályaorientáció Cél: a tanulók életkorához igazodva átfogó képet kapjanak a munka világáról. Megvalósulás: Képességeik kipróbálására számtalan foglalkozás közül választhatnak.

~ 30 ~

A 7. és 8. évfolyam évente részt vesz a pályaválasztási és képzési vásáron ahol érdeklődésüknek megfelelő területeket figyelhetnek meg, készülve majdani hivatásukra, pályájukra. A továbbtanulás előtt álló osztályok tanulói és szüleik évente részt vesznek pályaválasztási szülői értekezleten, ahol ismerkedhetnek különböző képzésekkel, pályákkal. Egyéni segítséget ad a FIT a bizonytalankodóknak. Az osztályoknak üzemlátogatást javasolunk, tapasztalatgyűjtésül a munka világáról. Az osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken rendszeresen érintjük a pályaorientáció kérdését. Tanórák keretében is motiváljuk a tanulókat egy-egy szakma, foglalkozás irányába. Bíztatjuk őket, hogy csak erőfeszítések árán lesznek képesek céljaik megvalósítására. A versenyeken való részvétel segíti őket a siker megtapasztalásában a kudarctűrés kezelésében. Gazdasági és pénzügyi nevelés Cél: Szerezzen a felnövekvő nemzedék hasznosítható ismereteket a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Megvalósulás: Az osztályfőnöki órák, a technika a földrajz órák témakörei érintik ezeket a problémákat. A 8. osztályban bevezetésre kerülő pénzügyi és gazdasági ismeretek tantárgy konkrét lehetőséget ad e nevelési célok eléréséhez. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak. Értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. Megvalósulás: A Mozgókép és médiaismeret órán kimenő rendszerben illetve a történelem és a vizuális kultúra tantárgyban a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A viták, a kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészítjük tanulóinkat a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulás tanítása Cél: A helyes tanulási stratégiák megtanítása, mellyel tanítványainknak új helyzetekben is alkalmazni tudó biztos tudást nyújtunk. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Megvalósulás: A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Megtanítjuk őket, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. 3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az Nkt. 27. § (11.) bekezdésében meghatározottak szerint, a következő kiegészítéssel. A két sportköri foglalkozás közül az egyiken a következő tematikát valósítjuk meg: 1–4 évfolyamon mozgásfejlesztő játékok 5–8. évfolyamon csapatsportágak

~ 31 ~

A testnevelés órákon a 110/2012. (IV.4.) Kormányrendelet alapelveit, céljait szem előtt tartjuk. 3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Mivel tagintézményünkben csak egy osztály van egy évfolyamon és nincs a tanulók számára szabadon választható tantárgy, csak kötelezően választható – a két tanítási nyelvű program miatt ezért nem részletezzük, de ha felmerül az Nkt. 46.§ 6.b pontja szerint járunk el. Két tanítási nyelvű tantárgyak és az idegen nyelv oktatása terén a pedagógusválasztás tekintetében a 4/2013. EMMI rendelet 6.§ (1) és (3) irányadó. 3.7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Tanulmányi munka értékelése Az egyes tantárgyak érdemjegyeit és osztályzatait: Nkt. 54.§ (2) szerint határozzuk meg. Az első évfolyamon félévkor, és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját szövegesen értékeljük a tájékoztató füzetben lévő szövegek használatával Nkt. 54.§ (3) szerint határozzuk meg. A szöveges minősítést a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  kiválóan teljesített  jól teljesített  megfelelően teljesített  felzárkóztatásra szorul Felzárkóztatásra szorul minősítés esetén a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, javaslatot kell tenni azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. A második évfolyamon év végén, valamint az 3–8. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az új, belépő tantárgyakban a többi tantárgyra vonatkozó szabályozás érvényes. Erkölcstan és a Hit és erkölcstan tantárgyakat a következő módon értékeljük:  jól megfelelt  megfelelt  nem megfelelő Az érdemjegyek és osztályzatok megállapítását a tantárgyat tanító szaktanár végzi. Minden tanuló munkáját félévente legalább 3 érdemjeggyel értékeljük. A félévi és az év végi osztályzatokról az értesítő, illetve a bizonyítvány útján kell a szülőt értesíteni. Az iskolai dolgozatok, témazáró feladatlapok stb. érdemjegyét a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg az ellenőrző könyvbe írja be. Az ellenőrző könyvet az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Az érdemjegyek osztálynaplóba való bejegyzésének módozatai:  Felmérő, témazáró dolgozat: piros tintával.  Minden egyéb bejegyzés kék tintával történik.

~ 32 ~

A különböző feladatlapokat, felméréseket, amelyek az osztályozás tárgyát képezték, év végéig meg kell őrizni. Értékelési formák: Szummatív értékelések: félévi, év végi tantárgyi felmérések, témazáró írásbeli feladatlapok, melyeket munkaközösségek, a szaktanár, tanító is összeállíthat. A tanuló munkáját érdemjeggyel értékeljük. Diagnosztikus mérési formák: év eleji évközi és év végi diagnosztikus méréseket minden szakmai munkaközösség vagy szaktanár készíthet. Az ellenőrzés módja írásbeli, vagy szóbeli érdemjeggyel nem értékelhető. A két tanítási nyelvű általános iskolái oktatás számára a 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet 11. § (1) meghatározott vizsgák szervezését  hatodik évf. KER szerint A2  nyolcadik évf. KER szerint B1 Kompetenciamérés minden tanévben a 6., 8. évfolyamon. Fejlesztő formái: diagnosztikus és szummatív mérések eredményeinek elemzése után differenciált feladatmegoldás Írásbeli munka értékelése, ellenőrzése: Írásbeli házi feladatok értékelése. Fogalmazások, esszészerű feladatok Formák: Írásbeli felelet (röpdolgozat), tudáspróba Az írásbeli és a szóbeli beszámoltatások egyensúlyára kell törekedni a tantárgyi céloknak megfelelően. A beszámoltatások során figyelembe vesszük tanulóink hosszabb hiányzását: differenciált feladatokkal vagy méltányos értékeléssel. Témazáró idejét legkésőbb egy héttel előbb közöljük, ne kerüljön sor 2-nél több témazáróra, félévi és végi felmérésre egy napon. A tanulók írásbeli munkájának egységes értékelése érdekében a dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Témazáró dolgozat értékelése: 0– 33 %: elégtelen (1) 34– 49 %: elégséges (2) 50– 74 %: közepes (3) 75– 89 %: jó (4) 90–100 %: jeles (5) Szóbeli feleltetések: A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. A digitális táblákat is jól tudjuk alkalmazni szóbeli interaktív értékelésre. Az érdemjegyek és osztályzatok megállapítását a tantárgyat tanító illetve szaktanár végzi. A numerikus értékelés után a szóbeli és írásbeli felelethez szóbeli értékelést fűzünk. Szóbeli és írásbeli házi feladatok elvei és korlátai: Elvek: Az írásbeli házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; a szóbeli szükséges alap legyen a további tanulmányokhoz.

~ 33 ~

Korlátok:  az első–negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem írásbeli sem szóbeli házi feladatot az utolsó napon lévő tanítási órák aktuális tananyagának kivételével.  az ötödik–nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a szünet előtti utolsó napon lévő tanítási óra aktuális tananyagának kivételével.  a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.  másnapi órákra való felkészülés lehetőleg ne haladja meg a napi 1,5 órát. Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó elvek: Matematika: írásbeli feladat minden tanóra után, maximum 20 percben elkészíthető legyen. Magyar nyelv: írásbeli feladat szükséges a gyakorláshoz. Angol: az órán vett anyag szavainak megtanulása, a leckék szövegeinek fordítása, kifejezések megtanulása. A magasabb évfolyamba lépés feltételei (KNt 57. §) Az első évfolyamon a köznevelési törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, illetve ha jobb tanulmányi előrehaladása érdekében a szülő a nevelőtestülettel egyeztetve kéri az évfolyam megismétlését. A második–nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kiadott kerettantervekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második–nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a második–nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Javítóvizsga elmulasztása vagy sikertelensége esetén az évfolyamot ismételni köteles. A továbbhaladás feltételei 1. osztály Magyar Az 1. és 2. évfolyam egységes fejlesztési területeket határoz meg, tanév végi továbbhaladás feltételeit a tanterv nem tartalmazza. Matematika – Tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy választott tulajdonság alapján; – tudjon igaz-hamis állításokat alkotni; állítások helyességét eldönteni; – legyen képes a halmazok számosságának megállapítására; – használja helyesen a több, kevesebb, ugyanannyi szavakat, jeleket; – legyen képes növekvő és csökkenő számsorozatokat felismerni, képezni adott szabály alapján; – egyszerűbb esetekben tudjon szabályjátékok és sorozatok szabályát szóban megfogalmazni – tudja a halmazokat összehasonlítani számosságuk szerint; – biztosan írja, olvassa, rendezze sorba nagyság szerint a számokat húszas számkörben; – használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket;

~ 34 ~

– – – – – – – – – – – –

képezzen adott szabály alapján növekvő és csökkenő számsorozatokat; ismerje a számok kéttagú összeg-és különbségalakjait húszas számkörben; ismerje fel a páros és páratlan számokat; tudja a számok szomszédjait; tudjon hozzátevést, elvételt tevékenységgel elvégezni, a műveletet szóban megfogalmazni; legyen kellő gyakorlata az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában; tudjon egyszerű szövegösszefüggést lejegyezni rajzzal, számokkal, művelettel. legyen képes helymeghatározásra a tanult kifejezések alkalmazásával; ismerje fel, tudja kiválasztani az alakzatok közül a háromszöget, négyszöget és a kört; tudjon hosszúságot, űrtartalmat, tömeget mérni választott és szabvány egységekkel; használja egyszerű szám és szöveges feladatokban a m, kg, l egységeket; tudja helyesen alkalmazni a hét, nap, óra időtartamot.

Környezetismeret – Tájékozódjon jól saját testén, tudja megnevezni főbb testrészeit. – tudja az irányokat helyesen használni. – ismerje az iskola nevét, annak helységeit, s azokat rendeltetésszerűen használja. – tudja elmondani saját lakcímét, szülei nevét. – Ismerje a napszakokat, a hét napjait, a hónapok, évszakok nevét, azok sorrendjét. – tudjon röviden beszámolni a napi időjárásról. – tudja megkülönböztetni az élőt és az élettelent. – ismerje fel a növények és az állatok legjellemzőbb tulajdonságait. Angol nyelv Szókincs: – Rendelkezzen 150aktív és50 passzív lexikai egységgel Beszédértési készség: – A tanuló értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait. – Értse meg a tananyaghoz kapcsolódó egyszerű nyelvi szerkezetű, a tanult lexikán túl nem lépő kérdéseket, közléseket, ha azok idegen nyelvű irodalmi kiejtéssel, élőbeszédben vagy hangszalagról hangzanak el. Beszédkészség: – A tanuló tudjon köszönni, köszönést elfogadni idegen nyelven. – Tudjon az anyanyelvétől eltérő hangokat utánozni, – és megközelítően helyes hanglejtéssel, illetve intonációval szavakat, egyszerű mondatokat kimondani, 4–5 mondatos párbeszédet folytatni. – Tudjon gyermekverseket, kiszámolókat, mondókákat társaival illetve önállóan elmondani, – idegen nyelvű gyermekdalokat közösen vagy egyedül elénekelni – Vegyen részt a tanult idegen nyelvű gyermekjátékokban, valamint az életükből vett szituációkban, manuális tevékenységekben idegen nyelven is. – Ebben az osztályban írni és olvasni még nem tanulnak Technika: – Tudjon példákat a természetes és a mesterséges környezetből. – Tudjon hosszúságot, nagyságot viszonyítani, összehasonlítani. – Képlékeny anyagból egyszerű formák alakítása. – Anyagok megfigyelése, külső, belső tulajdonságainak segítségével megnevezése. – Tapasztalatai alapján válogassa szét milyen célra, miért, milyen feltételek mellett, milyen műveletek során, milyen eszközökkel lehet a megismert anyagot felhasználni. – Legyen képes a célnak megfelelő munkaeszköz helyes, balesetmentes használatára.

~ 35 ~

– – – –

Tudjon papírt alakítani az eddig tanult módokon. Legyen képes az úttesten biztonságosan átkelni irányítással és a nélkül. Ismerje a lakás berendezési tárgyait és azok rendeltetésszerű használatát. Legyen képes fokozott önállósággal készíteni egyszerű játékokat. hasznos tárgyat, ajándékot. – Vigyázzon munkahelyének rendjére, öltözete tisztaságára. Ének-zene – Az 1. és 2. évfolyam egységes fejlesztési területeket határoz meg, tanév végi továbbhaladás feltételeit a tanterv nem tartalmazza. A továbbhaladás feltételei 2. osztály Magyar – Szóbeli és írásbeli közlések, utasítások megértése. – Kérdésekre értelmes, rövid válaszadás. – A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés a felnőttekkel és a társakkal való kapcsolatokban. – Feldolgozott szövegek megértésének igazolása: válaszadás kérdésekre, tartalom elmondása tanítói segítséggel. – Ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos felolvasása. – A vers és a próza megkülönböztetése. – A magyar ábécé ismerete, szavak, nevek betűrendnek megfelelő sorba rendezése. – A magánhangzók és a mássalhangzók megkülönböztetése; az időtartam helyes jelölése szóban és írásban. – Szavak, szószerkezetek, két-három kijelentő és kérdő mondat helyes leírása másolással, tollbamondás után. – A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. 20 begyakorolt szóban a j/ly helyes jelölése. – Szavak szótagolása, elválasztása. – Szöveg tagolása mondatokra. – A kijelentő és a kérdő mondat felismerése, megnevezése, helyesírása. – A szótő és a toldalék felismerése, jelölése szavakban. Matematika – Tudja halmazok számosságát megállapítani és összehasonlítani; – tudjon halmazokat képezni adott tulajdonság alapján; – nevezze meg kiválogatott elemek közös tulajdonságát; – legyen képes összefüggések megfigyelésére, leolvasására, megfogalmazására – tudja állítások igazságát eldönteni, igaz állításokat fogalmazni; – legyen képes tárgyakat, számokat sorba rendezni adott szempont szerint; – készítsen nyitott mondatot ábráról, szövegről, tegye igazzá behelyettesítéssel, próbálgatással; – elempárok keresése; – tudjon tárgyakat meg- és leszámolni egyesével, kettesével, ötösével, tízesével; – ismerje a számok nevét és jelét 100-as számkörben; – tudjon számokat összehasonlítani nagyság szerint, sorba rendezni 100-as számkörben; – találja meg a számok helyét a számegyenesen; – ismerje fel a számok összegalakját, különbségalakját, kéttényezős szorzatalakját, és hányados alakját;

~ 36 ~

– – – – – – – – – – – – –

tudja értelmezni az összeadást, kivonást, szorzást, osztást 100-as számkörben; végezze el az összeadást, kivonást, pótlást eszközhasználat nélkül 100-as számkörben; ismerje biztonságosan a kisegyszeregyet; ismerje a maradékos osztást; ismerje fel a műveletek közötti kapcsolatokat; tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat; ismerje fel a téglalapot, négyzetet; tudjon létrehozni testeket, síkidomokat másolással; ismerje fel a testek tulajdonságait (élek, lapok, csúcsok); tudjon alakzatokat csoportosítani, válogatni megadott szempont szerint; ismerje, használja a tanult szabványegységeket; végezzen gyakorlati méréseket a tanult szabvány mértékegységekkel; ismerje, használja helyesen a mérőeszközöket.

Környezetismeret – Tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján a megfigyeléseiről, tapasztalatairól. – Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. – Ismerje fel a tanult jellegzetességeket rajzról, képről. – Ismert témakörben csoportosítson megadott szempontok szerint. – Legyen képes méréseket végezni alkalmilag választott és szabvány egységekkel, használja helyesen a tanult mértékegységeket. – Használja helyesen a napszakok nevét. – Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. – Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel a jellemző jegyeit. – Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. – Tájékozódjon jól saját testén. – Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. – Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. – Ismertessen egyet a település hagyományai közül. – Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén Angol nyelv Szókincs: 200 aktív és 50 passzív lexikai egység. – Az én világom: a napszak szerinti köszönés, az én személyem, bemutatkozás, bemutatás, ismerkedés, – Mit szeretek, mit nem. – Család: tágabb család, barátok. – Környezetünk: lakóhely, néhány jármű, főbb épületek, ház, színek bővítése. – Időjárás: évszakok. – Öltözködés: az évszakoknak megfelelő ruhadarabok. – Állatok világa: ház körül és vadon élő állatok megnevezése, egyszerű leírása. – Étkezés: alapvető zöldségek, gyümölcsök, élelmiszerek, ételek és italok, számok (0–20-ig). Beszédértési készség – Legyen képes a tanuló hallott, a normális beszédtempónál kissé lassabban elhangzott, a tanult lexikán túl nem lépő mondatokat, néhány mondatos, egyszerű szöveget megérteni. – Legyen képes a hallott utasításoknak, felszólításoknak és információknak megfelelően reagálni.

~ 37 ~

Beszédkészség – Tudjon begyakorolt, elsajátított szavakkal alkotott egyszerű mondatokat ismételni, illetve kimondani. – Tudjon a tanult témakörökben egyszerű kérdéseket feltenni, és ezekre válaszolni, reagálni. Olvasásértési készség – Ismerjék fel és értsék meg a tanult szavakat és kifejezéseket, egyszerű mondatokat. – Tudjon a tanult témakörökben egyszerű utasításokra olvasás alapján reagálni. – Legyenek képesek rövidebb tanult szöveget helyes kiejtéssel, hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban felolvasni, és az ellenőrző kérdésekre választ adni. Írásbeli készség – Tudjon ismert szavakból álló szöveget lemásolni, illetve tollbamondás után az ismert szavakat leírni. – Tudja az ismert szavak hiányzó betűit pótolni. Technika – Alkalmazza a megelőző évfolyamon elsajátított eljárásokat, szokásokat a problémamegoldás folyamatában. – Legyen képes tárgyakat felismerni alaprajzról és térben építeni. – Ismerje a kicsinyítés, nagyítás fogalmát. – A papír, textil, fa legfontosabb tulajdonságainak ismerete, összefüggések felfedezése tárgyak funkciója és anyagi tulajdonságaik között. – A célnak megfelelő szerszámok kiválasztása, használata. – A szolgáltatások ismerete, részvétel a szolgáltatásokban. – Ismerjen néhány hulladékhasznosítási módot a gyakorlatban. – Ismerje és alkalmazza a helyes viselkedési szabályokat munka közben, a gyalogosközlekedésben és a leggyakrabban használt tömegközlekedési eszközökön. – A környezetben előforduló jelzőtáblák jelentésének ismerete. – Tartsa rendben a munkahelyét. Ének-zene Éneklés – 20 angol és magyar népi mondóka, népi játék népdal, műdal csoportos éneklése emlékezetből, egységes hangszínnel, helyes levegővétellel. – A gyermekdalokhoz tartozó játékok ismerete, mozgásanyagának megfelelő ritmusú és tempójú előadása. – Együttműködés a csoportos éneklésben. – A tanult népszokások ismerete. – Kifejező szöveghű éneklés, a dalok ritmusának, hangulatának megfelelően. – Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. – Dallammotívumok csoportos éneklése kézjelről. – Improvizáció: – Saját név ritmikai és dallami megjelenítése. Zenehallgatás: – A vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése. Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. Zenei ismeretek: – A tanult ritmusértékek felismerése, hangoztatása kottaképről. – Tanult pentaton relációk olvasása, írása tanári irányítással. – A vonalrendszer ismerete. – Ritmusírás.

~ 38 ~

A továbbhaladás feltételei 3. osztály Környezetismeret – Legyen képes a zöldterületeken élő leggyakoribb élőlények felismerésére, jellemzésére, megnevezésére. – Tudja megnevezni a lágy szárú és fás szárú növények részeit. – Ismerje a hőmérőt és le tudja olvasni az adott hőmérsékletet. – Ismerje a víz halmazállapot változásait. – Tudjon példákat mondani különböző halmazállapotokra. – Tudja a különbséget az oldódás és olvadás között. – Ismerje a mágnes tulajdonságait. – Tudja megnevezni az érzékszerveket, érzékeket. – Vegye észre a növények és az állatok sokrétű kapcsolatát, tudjon rá példát mondani. – Ismerje a gerincesek és gerinctelen állatok csoportjait és azok jellemzőit. – Tudja az ismert állatokat besorolni a megfelelő csoportokba. – Tudja, hogy az élőlények életben maradásához tápanyagokra, levegőre, vízre, megfelelő hőmérsékletre, fényre van szükség. Ismerje a növények és az állatok legfontosabb hasonlóságait, lássa a táplálékuk megszerzése közötti különbséget. – Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. – Ismerje fel, hogyan kerülhetők el a betegségek. – Tudja a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját. – Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fővilágtájakat. Angol nyelv Szókincs: 400 aktív és 100 passzív lexikai egység. – Az én világom: ismerkedés, üdvözlési formák, személyi adatok,. – Család: rokoni kapcsolatok kifejezése, családfa, barátok. – Tágabb környezetünk: ház, lakás, berendezések és hozzá kapcsolódó tevékenységek, üzletek, épületek. – Természeti környezetünk: állatok, növények és élőhelyeik. – Mindennapi életünk: napirend, hónapok, hét napjai, idő, szabadidő (hobby, sport). – Iskola: tanszerek, tantárgyak, órarend, taneszközök. – Vásárlás: árufajták, a számok 100-ig. Beszédértési készség – Értsék meg a tanult témákban a tanult nyelvtani jelenségek keretei között az élő nyelvnek megfelelő beszédtempóban folytatott rövid beszélgetést, ha az nem tartalmaz ismeretlen szavakat, és megfelel az idegen nyelv köznyelvi kiejtési normáinak. – Tudjanak a témákkal kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani (pl. hiányzó információk kitöltése, válaszadás egyszerű kérdésekre, igaz–hamis állítások eldöntése, utasítások követése). Beszédkészség – Alakuljon ki a helyes hangsúly, hanglejtés és hangképzés. – A tanulók legyenek képesek egy adott témakörön belül mások által kezdeményezett beszélgetésben részt venni, tudjanak megválaszolni a tananyaggal, személyükkel és környezetükkel kapcsolatos beszédhelyzetben feltett kérdéseket, illetve kérdések feltevésével kezdeményezzenek egyszerűbb beszélgetéseket. – Tudjanak a tanulók a témakörökben megismert szavakkal egyszerű mondatokat alkotni. – Legyen képes a tanuló a tárgyalt témakörökben 2–3 mondatos önálló gondolatközlésre és információadásra.

~ 39 ~

Olvasásértési készség – Tudjanak az olvasott szövegekkel kapcsolatban egyszerű feladatokat megoldani. – Legyenek képesek rövid szövegrészeket megérteni, alakuljon ki a néma olvasás és a szövegértés készsége is egy-egy rövidebb szövegrész kapcsán. – Tudjanak tanult szövegeket helyesen értelmezve felolvasni. Írásbeli készség – Ismerjék az adott idegen nyelv magyartól eltérő betűinek és hangkapcsolatainak írásmódját. – Legyenek képesek ismert szavakat másolás vagy diktálás alapján helyesen leírni. – Tudjanak összekevert betűkből ismert szavakat alkotni, hiányos szavakat, illetve szöveget pótolni. – Tudjanak nyelvi modell alapján önállóan egyszerű szöveget megszerkeszteni. Technika – Ismerjen fel néhány – a háztartásban nélkülözhetetlen – alapvető szerszámot, eszközt. – Természetes, mesterséges anyagok tulajdonságainak megkülönböztetése. – Ismerje fel az anyagok tulajdonságait és felhasználásuk közötti kapcsolatot, tervezzen, készítsen különböző tárgyakat a munkaeszközök megfelelő használatával. – Tudjon megkülönböztetni a műszaki rajzban használatos vonalfajtákat, legyen képes nézeti rajzok elemzésére. – Tudjon egyszerű makettet készíteni. – Ismerje és alkalmazza a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályait. – Ismerje néhány élelmiszer élettani hatását. – Ismerje a népi hagyományokat. – Ismerje a lakás belső tereinek funkcióit. – Baleset, betegség esetén tudja, mit kell tennie. – Rendelkezze a tiszta környezet iránti igénnyel mind az iskolában, mind otthon. Ének-zene Éneklés: – A dalanyagból kiválasztott további 10 dal éneklése emlékezetből, a tanult, tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazásával. – Improvizáció: Azonos dallamhoz befejezés rögtönzése. Zenehallgatás: – Az újonnan megismert hangszerek megnevezése hangzás alapján. – A megismert kórustípusok hallás utáni megnevezése. Zenei olvasás-írás, zenei ismeretek: – Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. – Jellemző dallamfordulatok felismerése kottaképről. A továbbhaladás feltételei 4. osztály Magyar – Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. – Az udvarias beszédfordulatok használata a mindennapi beszédhelyzetekben. – A mondanivaló értelmes, lényegre törő megfogalmazása szóban. – Előzetes felkészülés után ismert tartalmú szöveg pontos, folyamatos, értelmező felolvasása, a szövegfonetikai eszközök használata. – 15–20 soros szöveg önálló olvasása, a szövegértés igazolása feladatok önálló megoldásával: válaszadás, lényegkiemelés, jegyzet készítése. – Magyar költők és írók nevéhez a megfelelő művek kapcsolása, alkotásaik címének felelevenítése.

~ 40 ~

– – – – – – – –

Esztétikus, rendezett egyéni írás. Mondatok helyes leírása. A mondatfajták felismerése, megnevezése, helyes leírása. A szavak szófajának megnevezése a tanult szófajok esetében. Az egyalakú szótövek, a tanult toldalékok felismerése, a szavak toldalékos alakjának helyesírása. Az igealakok felismerése, az igekötős igék helyesírása ismert szavak esetében. A tulajdonnevek fajtáinak helyesírása, a földrajzi név, intézménynév, címek, márkanevek, díjak nevének esetében a begyakorolt szavak helyesírása. A főnevek tárgyragjának, a többes szám jelének felismerése. A melléknév, a számnév helyes írásmódja. A hibák javítása tanítói segítséggel, önellenőrzéssel. Adott témáknak megfelelő könyvek megkeresése, használata a könyvtárban.

Matematika A tanuló: – legyen képes a halmazok számosságának megállapítására, összehasonlítására; – tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy választott tulajdonság alapján; – használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket (<, >, =); – legyen biztos számfogalma a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül; – helyesen írja, olvassa a számokat készségszinten; – tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást a 10 000-es számkörben. – tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal szóban; – legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű és kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval); – tudja ellenőrizni a számítások helyességét; – tudjon megoldani egyszerű, legfeljebb két művelettel leírható szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával; – ismerje fel, és nevezze meg az egyszerű geometriai alakzatokat: négyszöget, háromszöget, négyzetet, téglalapot és a kört; – ismerje és használja a szabvány mértékegységeket gyakorlati mérések során, tudja elvégezni az egyszerű átváltásokat (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc); – tudja megmérni, kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét konkrét esetekben. Környezetismeret – Tudjon tanári segítséggel méréseket, egyszerű kísérleteket végezni, tapasztalatait rögzíteni. – Ismerje fel, nevezze meg és jellemezze a tanult életközösségek legjellemzőbb élőlényeit – Értse az élőlények élőhelye, életmódja és testfelépítése közötti egyszerű összefüggéseket. – Tudja az élőlényeket a megfelelő csoportba besorolni. Ismerje ezeknek a csoportoknak a jellemző tulajdonságait. – Legyen képes a megismert élőlényekből egyszerű táplálékláncot összeállítani. – Ismerje a növények szükségleteit, részeit, részeinek működését. – Ismerje az emberi test részeit, s azok működését. – Ismerje az egészséges életmód jellemzőit. – Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. – Ismerje az életünkhöz szükséges környezeti feltételeket. – Legyen képes elemi szinten tájékozódni Magyarország domborzati térképén. – Ismerje az alapvető térképjeleket. – Tudjon irányokat meghatározni a fő- és mellékvilágtájak segítségével.

~ 41 ~

– Találja meg lakóhelyét és nagytájainkat a domborzati térképen. – Ismerje a különböző csapadékformákat, a víz körforgásának lényegét. – Tudjon megnevezni néhány ásványi anyagot. Angol nyelv Szókincs: – 600 aktív és 300 passzív lexikai egység. Beszédértési készség – Értse meg a tanuló az élőbeszédnek megfelelő tempójú idegen nyelvű óravezetést. – Fokozatosan értsék meg a tanár rövid, egyszerű célnyelvi szómagyarázatát, amennyiben az ismert nyelvi elemeket tartalmaz. – Értse meg a köznyelvi ejtési normának megfelelő anyanyelvi beszélőt is, ha annak beszéde a szokott beszédtempónál valamivel lassúbb és a globális értést gátló mértékben ismeretlen lexikát és nyelvtant nem tartalmaz. – Értse meg a gépi hangot is, ha az a fenti kritériumoknak megfelel. – Legyen képes a tanuló az ilyen hallott szövegekben a szövegösszefüggés felismerésére, a hallott történet főbb mozzanatainak követésére és felidézésére. – Találják meg a tanulók a hallott szövegben a számukra fontos információt. – Legyenek képesek megoldani hallott szöveghez kapcsolódó feladatokat. Beszédkészség – Szóbeli megnyilatkozásait megközelítően helyes kiejtéssel tegye. – Tudjon a beszélgetés során udvariasan hozzászólni, véleményt alkotni. – Ismerje a formális szóbeli érintkezés életkorának megfelelő formáit. – A tanulók idegen nyelven röviden foglaljanak össze ismert szövegeket. – Életszerű szituációkban folytassanak egyszerű párbeszédet. – Tudjanak a tanult anyaggal kapcsolatban információt kérni és adni, tárgyakat, jelenségeket egyszerűen leírni, tudjanak ismert témakörökhöz tartozó képekről néhány összefüggő mondatot, történetet, mesét alkotni, elmondani. – Az idegen nyelvi memória fejlesztése céljából tanuljanak meg rövidebb nyelvi egységeket is. – Legyen képes beszédszándékát és véleményét a tanult témakörökben megfelelő nyelvi eszközökkel kifejezni. Olvasásértési készség – Olvassanak fel a tanulók ismert szövegeket helyes kiejtéssel. – Legyenek képesek az ismert szövegek lényegét kiemelni vagy összegezni, illetve a kért információkat a szövegben megkeresni. – Ismerkedjen meg a tanuló a korának megfelelő egy- és kétnyelvű szótár használatával. – Fokozatosan ismerkedjenek meg egyszerűbb autentikus szövegekkel. Írásbeli készség – Legyenek képesek ismert szavakból álló, ismert nyelvtani jelenségekre épülő szövegeket tollbamondás után leírni. – Tudjanak feldolgozott szövegekhez egyszerű kérdéseket feltenni, és feltett kérdésekre írásban válaszolni. – Tudjanak írni meghívót, üdvözlőkártyát, egyszerű levelet megfogalmazni, ismerjék ezek formai szabályait. – Legyenek képesek rövid irányított fogalmazást írni. Informatika – Ismerje fel és nevezze meg a számítógép főbb részeit. – Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel „kommunikálni”, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni. – Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget kérni.

~ 42 ~

– Ismerje meg egy rajzoló szoftver alapvető szolgáltatásait alkalmazásokkal, tudjon ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni. – Legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet, fejlesztő algoritmusokat értelmezni illetve végrehajtani. – Ismerje az információ szerepét az életünkben. Ismerjék fel a tanulók a külvilágból felénk áramló információk megjelenési formáit. – Ismerje a helyes és balesetmentes munkavégzés szabályait. – Szerezzenek tapasztalatokat a hardver és szoftver fogalmáról. Vizsga típusa: írásbeli vizsga és számítógép-használat Vizsga nyelve: angol Főbb témakörök: o Számítógép felépítése (hardver, szoftver, perifériák) o Ablak részei, meghajtók, könyvtárszerkezet o Paint program ismerete A továbbhaladás feltételei 8. osztály Történelem Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Fogalmak, adatok Fogalmak: hidegháború, vasfüggöny, jóléti állam, piacgazdaság, szuperhatalom. Személyek: Truman, Marshall, Hruscsov. Topográfia: Szovjetunió, NSZK, NDK, Kína, Észak- és Dél-Korea, Észak- és Dél-Vietnam, Kuba, Közel-Kelet. Évszámok: 1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a párizsi békék), 1949 (a NATO, az NDK és az NSZK megalakulása), 1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói Szerződés), 1961 (Jurij Gagarin űrrepülése, a berlini fal felhúzása). Magyarország a második világháború végétől az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséig Fogalmak: népbíróságok, államosítás, internálás, pártállam, ÁVH, kitelepítések, tervgazdaság, kollektivizálás, szövetkezet, tömegpropaganda, Személyek: Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Mindszenty József, Nagy Imre, Kádár János. Topográfia: Debrecen, Recsk, Hortobágy. Évszámok: 1945. november (választások Magyarországon), 1946 (a második köztársaság és az új forint), 1947 (a kékcédulás választások, a párizsi béke), 1956. október 23. (forradalom kitörése), 1956. november 4. (a forradalom leverésének kezdete). A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása Fogalmak: tervgazdaság, piacgazdaság, beat-korszak, olajárrobbanás, atomkatasztrófa, mamutcégek, nemzetközi pénzvilág, csúcstechnológia. Személyek: Brezsnyev, Kennedy, Reagan, Gorbacsov, II. János Pál. Topográfia: Ukrajna, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Németország, Prága, Csernobil. Évszámok: 1962 (a kubai rakétaválság), 1968 (a „prágai tavasz”, nyugati diáklázadások), 1989 (a berlini fal lebontása), 1991 (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a Szovjetunió felbomlása), 1991–1999 (a délszláv háború), 1991–2004 (Jugoszlávia felbomlása), 1993 (Csehszlovákia szétválása, Csehország és Szlovákia létrejötte), 1999 (Jugoszlávia NATO bombázása).

~ 43 ~

A Kádár-korszak jellemzői Fogalmak: munkásőrség, konszolidáció, népfelkelés, puha diktatúra, amnesztia, háztáji, pártállam, szamizdat, demokratikus ellenzék. Személyek: Kádár János. Topográfia: Salgótarján, Szászhalombatta, Bős-Nagymaros, Monor, Lakitelek. Évszámok: 1958 (Nagy Imre és vádlott társai kivégzése), 1968 (az új gazdasági mechanizmus), 1985 (monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1989 (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a harmadik köztársaság kikiáltása). Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése multikulturalizmus, terrorizmus, migráció, , integráció, euró, internet, tömegkommunikáció. Topográfia: az EU tagállamai. Évszámok: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 2002 (az euró bevezetése), 2001. szeptember 11. (terrortámadások az Egyesült Államokban), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is). Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Ének-zene I. Magyar és más népek népzenéje Követelmények A tanuló:  tudjon 10 újonnan tanult dalt énekelni, egyéni előadásban,  ismerje és tudja földrajzilag meghatározni, térben elhelyezni a magyar népzene dialektusterületeit,  legyen képes alkalmazni az eddig megszerzett népzenei tudását,  ismerje és mutassa be röviden Bartók Béla életét és művészetét,  tudjon idézni a Rákóczi-emlékműsor anyagából,  ismerje fel a jellegzetes motívumokról a meghallgatott zeneműveket: szerző, cím, műfaj, zenei apparátus megnevezésével,  ismerje meg, fogadja el más népek dallamkincsét. Dalok  Ne hagyj el angyalom (magyar nd.)  Este van már, csillag van az égen (magyar nd.)  Szomorú fűzfának (magyar nd.)  Ütik a rézdobot (magyar nd.)  Szóljon a duda már (szlovák nd.)  Édes, kedves kolomejkám (ukrán nd.)  Fülemüle (tatár nd.)  Vékony cérna, köménymag (Nyitra)  Elszunnyadt a molnár legény (bolgár nd.)  Süttem a nyáron halat (török nd.) Zeneművek 1. Karai: Erdélyi népdalok 2. Bartók:  Ne hagyj el  Cipósütés  Négy szlovák népdal

~ 44 ~

 Divertimento  Cantata profana  Kékszakállú herceg vára 3. Szabó Ferenc:  Föltámadott a tenger II. Elméleti ismeretek Követelmények A tanuló:  ismerje fel és nevezze meg a hallott vagy, látott ritmust: szóban – ritmusnév, írásban – ritmusjel, hangoztatva – taps,  tudjon tájékozódni és viszonyítani a zenei vonalrendszerben,  tudjon szolmizálni relatív és abszolút módon,  legyen képes kottázni 2# és 2b előjegyzésig,  ismerje fel, nevezze meg és tudja szolmizálni a tanult hangközöket: T1, k2 – N2, k3 – N3, T4, T5, k6 – N6, k7 – N7, T8),  ismerje fel, nevezze meg és tudja lekottázni a tanult hangsorok hangkészletét: pentaton, dúr, moll. III. A XX. század zenéje Követelmény A tanuló:  tudjon 5 dalt emlékezetből zeneileg igényesen, kifejezően megszólaltatni,  legyen képes a több szólamban való éneklésre,  tudjon beszélni a XX. századi zene irányzatairól, zeneszerzőiről,  ismerje fel és nevezze meg a meghallgatott zeneműveket (szerző, cím, műfaj, zenei apparátus). Dalok  Szőnyi: Bricskán járok  Szokolay: Madrigál a szerelemről  Szörényi: Felkelt a mi napunk  Britten: Oly kicsi Ő  Gershwin: A szegény ember gazdagságáról Zeneművek  Debussy: Gyermekkuckó  Stravinsky: Petruska  Prokofjev: Klasszikus szimfónia 3. tétele  Britten: Változatok és fúga egy Purcell-témára  Gershwin: Klára bölcsődala és Porgy dala – a Porgy és Bess c. operából  Szörényi–Bródy: István, a király (részletek) Médiaismeret  A kommunikáció fogalma, s rövid története  Az első mozi  A mozgóképi közlés alaptulajdonságai  A mozgóképi szövegek rendszerezése  A tömegkommunikáció jellemzői, hatása  A reklám, a hír

~ 45 ~

Informatika Fogalmak, tevékenységek:  LAN, MAN, WAN, internet fogalma, hálózati összeköttetések formái, hálózati szolgáltatások,  kulcsszavas és tematikus keresés, képkeresés, kereső felülete, részletes keresés,  háttértárak és alapjellemzőik,  operációs rendszer, könyvtár, útvonal, állomány lemez-, fájl- és könyvtárműveletek,  tömörítés, tömörített formátumok,  vírusok típusai, levélvírus, trójai faló, fürkészprogramok, víruskereső, víruspajzs  A szövegszerkesztés alapfogalmai dokumentum részei, karakterformázások,  weblapkészítés alapjai Képek szkennelése, digitális fényképezés  adó, vevő, csatorna, kódolás-dekódolás, zaj, közlemény, hír,  a kettes számrendszer átváltás kettes és tízes számrendszer között  könyvtárak típusai, internetes könyvtár  A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban.  Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges–rajzos–táblázatos dokumentumot készíteni.  Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni.  Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni.  Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki.  Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes r11 segítséggel a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani.  Tudjon forrásokra hivatkozni. Fogalmak, tevékenységek:  Teknőc és tollának mozgatása  vezérlési szerkezet, függvény és visszatérési érték eljáráskészítés, paraméter, változó, értékadó utasítás, egymásutániság, elágazás, ismétlés  buborék, beszúró és minimum elvű rendezés megismerése Fésűs egyesítés megvalósítása  képsor-szerkesztés, animáció, hangállomány készítése  Bemutató készítés Powerpoint-tal PowerPoint használata  nyomtatótípusok, papírtípusok, dpi, grafikus alapelemek, jellemzőik, színek előállítás rajzkészítés, grafikus alapelemek,  rajz nyomtatása egy táblázatkezelő használata, alapfogalmai Technika Fogalmak, tevékenységek:  Az anyag, energia, és az információ szállítás és tárolás módjainak ismerete. Villamosenergia-rendszerek. Az elektromos áram útjának bemutatása az erőműtől a fogyasztóig.  A kőolaj és földgáz szállítási útjainak bemutatása.  A lakóterületek víz- és csatornahálózata, a vízművek és szolgáltatásaik, a települések csatornahálózatának elemei, szerelvények ismerete és helyes használatuk.  Lakás, lakókörnyezet közműveinek ismerete (lakás elektromos hálózata, gázvezetékek).  Mit kell tenni áramütés esetén?

~ 46 ~

 Fogyasztás kiszámítása a fogyasztás névleges teljesítményeinek ismeretében. Energiatakarékossági lehetőségek a háztartásban. Számolási feladat: a hagyományos és energiatakarékos izzók üzemeltetési költsége.  Alternatív energiaforrások lehetőségeinek bemutatása.  Az információ a technikai folyamatokban, a mesterséges intelligencia fogalmának ismerete.  Az információs hálózatok alapismeretei (internet, telefon, műholdas adás-vétel, televízió)  A gépjárművek osztályozásának ismerete.  A közlekedés szabályainak tudatosítása és pozitív magatartásformák kialakulása.  A világűrkutatás technikai rendszereinek bemutatása.  Gazdálkodás a háztartásban: heti terv és költségvetés készítése. Célnyelvi civilizáció (Országismeret) Az angolszász országok földrajza, politikája, kultúrája Röviden ismertetni tudja a tanuló a következő témákat szóban, illetve írásban tudjon válaszolni kérdésekre I. Az Egyesült Királyság országai  Anglia  Skócia  Wales  Észak –Írország  London Az Alkotmányos Monarchia, politikai pártok, választási szabályok  Élet és társadalom  Sport  Pop zene II. Ausztrália  Földrajza, állat- és növényvilága  Történelme  Kormányzata  Gazdasága  Életmódja III. Az Amerikai Egyesült Államok  Földrajza, régiói, nemzeti parkjai  Történelme  Gazdasága  Kultúrája  Életmódja IV. Canada  Földrajza  Történelme  Gazdasága  Kultúrája  Életmódja

~ 47 ~

Földrajz – Normál Kelet-Európa országai, fővárosok Magyarország földrajzi elhelyezkedése, domborzata, nagy tájai, folyói, tavai és éghajlata Angol nyelv Igeidők felismerése, képzése, feltételes mód képzése, szenvedő szerkezet felismerése Földrajz angolul Európa földrajza, partvonala, domborzata, éghajlata, vízrajza, az Unió országai, a különböző országok elhelyezkedése, főváros Biológia A 8. évfolyam végén a tanuló:  ismerje az emberi test szerveződését, szervrendszereinek felépítését és működését,  tudja használni a megismerési algoritmusokat a szövetek, szervek jellemzésénél,  értse, és tudja példával illusztrálni a szövetek, szervek felépítésének és működésének oksági összefüggéseit,  ismerje és gyakorolja a mindennapokban a bőrápolás tudni és tennivalóit,  lássa az aktív mozgás egészség meghatározó szerepét. És ennek ismeretében alakítsa napirendjét,  ismerje az élelmiszerek, ételek táplálkozásbiológiai értékét, tudja használni a kalóriatáblázatot,  hasznosítsa a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismereteit az élelmiszerek, ételek kiválasztásánál, megvásárlásánál,  gyakorolja a mindennapi életben az egészséges táplálkozás és légzés szokásrendszerét,  értse az érzékszervek működését, sajátítsa el védelmük tudni és tennivalóit,  ismerje a szabályozó szervrendszerek szerepét az életfolyamatok összehangolásában és a környezethez való alkalmazkodásban,  vállalja nemiségét és a hozzá kapcsolódó viselkedési formákat,  ismerje a nemi szervek kamaszkori változásait és a korán kezdett nemi élet veszélyeit,  lássa a nemi betegségek, az AIDS terjedésének veszélyét és következményeit,  ismerje a fogamzásgátlás formáit, az abortusz egészségi veszélyeit,  legyen képes az élvezeti szerek és a drogok kipróbálásának és használatának elutasítására,  ismerje fel a szervezetében bekövetkező elváltozásokat, az orvoshoz fordulás szükségességét és az orvosi utasítások betartásának fontosságát,  sajátítsa el a betegápolás és elsősegélynyújtás elemi ismereteit,  rendelkezzen az önálló ismeretszerzés közvetett és közvetlen módszereinek ismeretével és gyakorlatával. Kimeneti követelmények a 8. évfolyam végén A tanuló:  ismerje az éghajlati övezetek életközösségeinek földrajzi helyét, életfeltételeit, legjellemzőbb élőlényeit,  tudja használni a szaknyelvet és a megismerési algoritmusokat az élőhelyek, az élőlények, és az élőlénycsoportok jellemzésénél,  értse az ökológiai rendszerek szerkezetét, változásait, szabályozó folyamatait,  ismerje a növények és az állatok testszerveződését, szerveinek, szervrendszereinek felépítését és működését,  lássa az élőlények testszerveződésében a rész-egész viszonyát, életfolyamataik visszafordíthatatlanságát,

~ 48 ~

 tudja példákkal illusztrálni a környezet – életmód – szervezet, valamint a szervek felépítése és működése közti ok-okozati összefüggéseket,  lássa az autotróf anyagcsere szerepét a földi éltben,  ismerje fel az élőlények fejlettségbeli különbségében az élővilág evolúcióját,  legyen képes a megismert élőlények rendszerezésére,  lássa a bioszféra veszélyeztetettségét, és védelmének fontosságát,  ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait,  lássa az építő és lebontó anyagcsere elválaszthatatlanságát, arányaik meghatározó szerepét a szervezet állapotában,  értse az érzékszervek és a szabályozó szervrendszerek szerepét a környezethez való alkalmazkodásban és a szervezet életfolyamatainak összehangolásában,  tudja, hogy a környezet, az életvitel és a szervezet egészségi állapota szorosan összefügg, tegyen meg mindent jobbításuk érdekében,  sajátítsa el a személyi higiéné és az egészséges életvitel szokásrendszerét,  tudatosan állítsa össze mozgástervét, étrendjét, napirendjét, és válassza ki ruháit, lábbelijét,  hasznosítsa biológiai és egészségtani ismereteit családja, baráti köre egészséges életvitelének jobbítására,  segítőkész magatartással járuljon hozzá a mozgásukban korlátozottak, sérültek konfliktusmentes életviteléhez,  vállalja nemiségét és a hozzá tartozó viselkedésformát, társadalmi szerepet,  lássa korán kezdett nemi élet, a nemi betegségek, az AIDS és az abortusz veszélyeit, törekedjen elkerülésükre,  ismerje fel a felelősségvállalás fontosságát családi, baráti és párkapcsolatban,  tudja, hogy a biológiai érettség nem azonos a lelki és a társadalmi érettséggel,  utasítsa el az élvezeti szerek és a drogok használatát,  tekintse egészségének, becsületének megőrzését és tudásának permanens fejlesztését élete legfontosabb feladatainak,  tudjon különböző információhordozókból önállóan ismereteket gyűjteni, és azok alapján vázlatot, jegyzőkönyvet, kiselőadást készíteni,  rendelkezzen a közvetlen és közvetett megismerés módszereinek ismeretével és gyakorlatával,  sajátítsa el az egyéni és társas tanulás technikáit. Vizsga típusa: írásbeli vizsga Vizsga nyelve: angol Főbb témakörök:  Az emberi test felépítése (sejttől a szervezetig)  A bőr és a mozgás szervrendszere  A szervezet anyagforgalma (emésztés, kiválasztás, légzés, vér- és nyirokkeringés)  Az életfolyamatok szabályozása és az érzékelés Kémia A tanuló  ismerje az egyes elemcsoportok elhelyezkedését a periódusos rendszerben,  atomszerkezeti ismeretei segítségével legyen képes a periódusos rendszerben feltüntetett adatok alapján a halmazszerkezet és a tulajdonságok értelmezésére,  legyen képes értelmezni az elemek és vegyületek jellemző kémiai tulajdonságait,  legyen képes tendenciák megállapítására,  tudja megnevezni és kémiai jelekkel felírni a tanult elemeket és vegyületeket, ismerje azok fontosabb reakcióit, környezeti, élettani hatásait,

~ 49 ~

                               

tudja használni a molekulamodelleket a tanult molekulák bemutatására, tudja magyarázni a kémiai reakciók lényegét az elvégzett kísérletek alapján, legyen képes csoportosítani a megismert anyagokat és változásokat, leírás alapján tudjon tanulókísérleteket végezni, tulajdonságaik alapján tudja azonosítani a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat, tudja felsorolni a levegő és a természetes vizek szennyezéseit, ismerje az egyes nemfémes elemek és vegyületek élettani, környezeti hatásait, legyen áttekintése a nemfémes elemek oxidjainak, a savaknak és sóiknak szerepéről a természeti folyamatokban, a mesterséges anyagok körében, a háztartásban és az iparban, ismerje fel az anyagok tulajdonságai és élettani, illetve környezeti hatásai közötti összefüggéseket, tudja a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat értelmezni kémiai szempontból, ismerje a mérgező anyagok jeleit, tudja balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket, kísérje figyelemmel, és értelmezze a tömegkommunikáció útján közzétett környezetszenynyezettségre vonatkozó adatokat, érezzen személyes felelősséget, keressen cselekvési lehetőségeket közvetlen környezete megóvására, tudja a fontosabb fémek fizikai és kémiai tulajdonságait, előfordulásukat, előállításukat és gyakorlati jelentőségüket, értse a fémes tulajdonságok hasonlóságának és változatosságának okait, legyen képes általános ismereteit alkalmazni az egyes fémek tárgyalásakor, tudja azt, hogy melyek azok az alkálifém- és alkáliföldfém vegyületek, amelyek mindennapi életünkben szerepet játszanak, azok élettani és gyakorlati jelentőségét, a vizek lágyításának módjait, legyen átfogó ismerete a p-mező fémeiről, kiemelten az alumíniumról, az ónról, az ólomról, értse az s- és a d-mező fémeinek tulajdonságbeli különbözőségeit, ismerje a legfontosabb ipari fémek előállításának eljárásait, a technológiák környezeti hatásait, értse az alumínium-, a vas- és acélgyártás gazdaságossági kérdéseit, ismerje a réz- és a cink-csoport elemeit, ismerje a fenti fémek fontosabb vegyületeinek felhasználási területeit, az alkalmazással kapcsolatos környezetvédelmi problémákat, ismerje az ötvözés, a korrózió lényegét, a korrózióvédelem hátterét, képes legyen értelmezni a mindennapok egyes kémiai folyamatait (pl.: fémtárgyak átalakulásai, mészoltás, a gipsz megkötése, fényképezés), ismerje az egyes anyagokhoz kapcsolódó kémiatörténeti vonatkozásokat, tudjon számítási feladatokat megoldani, értse az elemek és vegyületek körforgását a természetben, az élettelen és az élővilág fontosabb kapcsolatait, lássa a környezetvédelmi kérdések összefüggéseit, legyen képes a különféle információhordozók (videó- és tv-filmek, folyamatábrák, Internet) felhasználására az ismeretszerzésben, ismerje a hazai vegyipar történetének jelentős állomásait, fontosabb termékeit.

Vizsga típusa: írásbeli vizsga Vizsga nyelve: magyar Főbb témakörök:  A nemfémes elemek és vegyületeik  A fémes elemek és vegyületeik  Hétköznapi kémia

~ 50 ~

A továbbhaladás feltételei 7. osztály Történelem A nemzetállamok kora Fogalmak: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, tömegkultúra. Személyek: I. Vilmos császár, Bismarck, Lincoln, Edison, Marx. Topográfia: Olaszország, Németország, Egyesült Államok. Évszámok: 1859 (csata Solferinónál), 1861–1865 (polgárháború az Egyesült Államokban), 1871 (a Német Császárság létrejötte). Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, millennium, agrárország, emigráció, amnesztia. Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Kandó Kálmán, Bánki Donát. Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest. Évszámok: 1867 (a kiegyezés), 1896 (a millenniumi ünnepségek). A nagyhatalmak versengése és az első világháború Fogalmak: villámháború, állásháború/állóháború,bolsevik,szovjet, hátország,kétfrontos háború. Személyek: II. Vilmos, Lenin, Wilson, II. Miklós. Topográfia: Szerbia, Szarajevó, Pétervár, Oroszország. Évszámok: 1914. július 28. (a világháború kirobbanása), 1914–1918 (az első világháború), 1917 (az oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel). Európa és a világ a két háború között Fogalmak: békediktátum, kommunizmus, GULAG, személyi kultusz, fasizmus, nemzetiszocializmus, kisantant, proletárdiktatúra, tőzsde, részvény, gazdasági válság. Személyek: Clemenceau, Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler. Topográfia: Szovjetunió, New York. Évszámok: 1918. november 11. (az első világháború vége), 1922 (a Szovjetunió megalakulása), 1929–1933 (a nagy gazdasági világválság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése). Magyarország a két világháború között Fogalmak: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörös terror, fehérterror, kormányzó, numerus clausus, konszolidáció, revízió, zsidótörvény. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál. Topográfia: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia. Évszámok: 1918. október vége (az őszirózsás forradalom), 1919. március (a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása), 1920. március (Horthy kormányzóvá választása), 1920. június 4. (Trianon), 1938 (az első bécsi döntés), 1940 (a második bécsi döntés). A második világháború Fogalmak: tengelyhatalmak, furcsa háború, hadigazdaság, totális háború, zsidóüldözés, holokauszt, gettó, deportálás, partizán. Személyek: Churchill, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc. Topográfia: Lengyelország, Sztálingrád, Don-kanyar, Normandia, Auschwitz, Berlin, Jalta, Hirosima. Évszámok: 1939. szeptember 1. (a második világháború kirobbanása), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1941. június 27. (Magyarország hadba lépése), 1941. december 7. (Pearl Harbor, az Egyesült Államok hadba lépése), (1943. január (a doni katasztrófa), 1943.

~ 51 ~

február eleje (a sztálingrádi csata vége), 1944. március 19. (Magyarország német megszállása), 1944. június 6. (a normandiai partraszállás,), 1944. október 15–16. (Horthy kiugrási kísérlete, Szálasi hatalomátvétele), 1945. április (a háború vége Magyarországon), 1945. május 9. (Európában befejeződik a háború), 1945. szeptember 2. (Japán kapitulációja). Kémia A 7. évfolyam végén a tanuló  tudjon különbséget tenni a vizsgált testek anyagai között, azok jellemző tulajdonsága alapján,  tudjon megnevezni a természetben előforduló kémiai anyagokat,  a mindennapi életünkben használt anyagok esetében ismerje fel, hogy melyek az ipari termékek,  értse meg a kémiai ipar civilizált életünkben betöltött szerepét,  értse meg a kémiatanulás módszereit, legyen képes alkalmazni azokat.  tudjon példákat mondani a halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások szerepére mindennapi életünkben,  legyen képes a különféle anyagok tulajdonságainak megállapítására, a megismert anyagcsoportokba történő besorolásra,  a különféle típusú kölcsönhatások bemutatása alapján legyen képes a kölcsönhatások csoportosítására,  tudja, hogy melyek az égés feltételei, mi a tűzoltás kémiai lényege,  ismerje az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggéseket, az egészséges táplálkozás feltételeit,  törekedjék mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésére,  tudja a háztartási anyagokon szereplő pH adatokról a kémhatást megállapítani,  legyen képes a mindennapi életben előforduló oldatok készítési és felhasználási utasításában feltüntetett adatok értelmezésére, oldatok készítésére,  tudja a levegő összetevőinek nevét, ismerje a levegő és a víz szennyezésének fő forrásait és anyagait,  váljék tudatossá a víz életünkben betöltött szerepének fontossága,  tudjon példákat mondani a gyors és lassú égésre, ismerje az égésfajták hasonló és eltérő sajátosságait,  tudja felsorolni a különféle energiaforrásokat, azok környezeti hatásait, érezze az energiatakarékosság szükségességét,  tudja azt, hogy melyek a kőolaj-lepárlás termékei, milyen környezeti hatásaik vannak, tűzveszélyességüket, élettani hatásaikat,  tudják a gázzal működő berendezések használatának szabályait, tűz- és robbanásveszélyességét, az égéstermékek élettani hatásait,  ismerje az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést,  tudja felsorolni az atomot felépítő elemi részecskéket,  tudja megnevezni a megismert atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket,  tudja használni a molekulamodelleket,  tudjon egyszerű számítási feladatot megoldani,  tudja használni a megismert laboratóriumi eszközöket,  legyen képes megadott utasítások alapján egyszerű kísérletek elvégzésére,  tudja kémiai ismereteit szabatosan néhány mondatban, szóban vagy írásban megfogalmazni,  tudja hasznosítani az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait ismereteinek kiegészítésére,  tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat.

~ 52 ~

Vizsga típusa: írásbeli vizsga Vizsga nyelve: magyar Főbb témakörök:  Mindennapi anyagaink  Az atomok és elemek  Elemek és vegyületek  Kémiai reakciók Angol nyelv Egyszerű jelen idő, folyamatos jelen idő; egyszerű múlt idő, folyamatos múlt idő; egyszerű jövőidő képzése, használata; melléknévfokozás Célnyelvi civilizáció (Országismeret) Az angolszász országok földrajza, politikája, kultúrája I. Az Egyesült Királyság országai Anglia Skócia Wales Észak –Írország London Az Alkotmányos Monarchia, politikai pártok, választási szabályok Élet és társadalom Sport Pop zene II. Ausztrália Földrajza, történelme, állat- és növényvilága Kormányzata Gazdasága Életmódja Földrajz angolul Kontinensek földrajza (Európa kivételével), kontinensek, óceánok elhelyezkedése, partvonala, a kontinensek domborzata, éghajlata, vizei Földrajz – Normál Kontinensek földrajza. A kontinensek és óceánok földrajzi elhelyezkedése, domborzati viszonyai, vízrajza Európa földrajza, elhelyezkedése, domborzata Észak és Dél-Európa országainak megnevezése, fővárosok Biológia A 7. évfolyam végén a tanuló:  ismerje az éghajlati övezetek, életközösségek földrajzi helyét, élő és élettelen környezeti tényezőit, kölcsönhatásait,  legyen képes felismerni, megnevezni és a megismerési algoritmusok segítségével jellemezni a megismert fajokat,  tudjon az egyes életközösségek fajaiból táplálkozási láncokat összeállítani,  értse és tudja példákkal illusztrálni a környezet–szervezet–életmód oksági összefüggéseit,  ismerje az életközösségek szerkezetét, változásait, kölcsönhatásait és anyagforgalmát,

~ 53 ~

 lássa az ökológiai rendszerek szabályozásában az élőlények közti kölcsönhatások meghatározó szerepét,  ismerje az életközösségek bioszférában betöltött szerepét, lássa veszélyeztetettségét és védelmük fontosságát,  tegyen meg mindent közvetlen környezetében a környezeti problémák csökkentése érdekében,  lássa az élővilág szépségét, sokszínűségét és változékonyságát,  ismerje a növényi és állati anyagcserében résztvevő szervek, szervrendszerek felépítését, működésük hasonlóságait és különbségeit,  értse az autotróf és heterotróf világ kapcsolatrendszerét és az anyagok körforgását,  legyen képes példákkal bizonyítani az élőlények környezethez való alkalmazkodását, szerveik felépítésének és működésének összefüggéseit,  ismerje az élőlények ivartalan-, és ivaros szaporodásának formáit, szerveit, az állatok és növények egyedfejlődésének főbb szakaszait és jellemzőit,  vegye észre az élőlények testszerveződésében szerveik felépítésének és működésének fejlődésében az evolúció főbb állomásait,  tudja a megismert élőlényeket besorolni a megfelelő rendszertani kategóriába,  legyen képes az információhordozók használatára és hasznosítására,  tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól rajzos, írásos feljegyzéseket készíteni,  sajátítsa el az önálló ismeretszerzés módszereit, és alkalmazza azokat a mindennapokban. Vizsga típusa: írásbeli vizsga Vizsga nyelve: angol Főbb témakörök:  Életközösségek a trópusi éghajlati övezetben  Életközösségek a mérsékelt éghajlati övezetben  Életközösségek a hideg éghajlati övezetben, a hegyvidékeken és a tenger élővilága  Az élőlények rendszerezése Technika Fogalmak, tevékenységek:  Információs rendszerek műszaki rajz kommunikációja Műszaki rajz készítése, metszeti ábrázolás.  A fémek nyersanyagai, előállításuk, tulajdonságaik ismerete.  Energiahordozó ásványok. Megújuló és nem megújuló készletek  Konkrét technológiák bemutatása és összehasonlítása.  Növényszaporítás módjai, növényápolás eljárásainak ismerete. Virágoskert vagy virágsarok tervezése  A gépek működésének bemutatása szóban, vagy vázlatrajzon pl. varrógép. Gépegységek modellezése. Önálló tervkészítés, műveleti algoritmus készítése. Egyszerű mechanizmusok tervezése (hajtásmodellek összeállítása).  Energiatakarékosság lehetőségei Magyarországon.  A közlekedési eszközök környezetkímélő használata. Vasúti menetrend használata. Útiterv készítése tömegközlekedés igénybevételével.  A textíliák fajtái és tulajdonságai ismerete. Öltésfajták ismerete, összehasonlítása Számítástechnika  A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni.  Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában.

~ 54 ~

 Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, mozgókép, hang).  Tudja használni az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait.  Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni.  Ismerje fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Ismerje a könyvtártípusokat.  Tudja használni az elektronikus könyvtárt.  Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten. Etika  Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és -feldolgozási képességek fejlődése.  Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására.  Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni.  Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel.  Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között.  Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli).  Szituációs játékok (történetek, népszokások eljátszása), vitaszituációk, kézműves tevékenységek stb. írásbeli, szóbeli értékelése. Ének-zene I. A magyar népzene Követelmények. A tanuló tudjon 10 magyar népdalt énekelni, az érzelmi tartalmak, hangulatok és karakterek megjelenítésével. Legyen képes megkülönböztetni az új és a régi stílusú népdalokat. Ismerje fel a feldolgozásokat zenehallgatás útján (zeneszerzője, műfaja, címe, a feldolgozott népdalok felsorolása). Dalok  Szent István királyhoz  „Magyar hazánk reménye”  Most szép lenni katonának  Által mennék én a Tiszán  Sárgul már a fügefa levele  Tisza partján mandulafa  Magos a rutafa  Gyere velem Molnár Anna  Erdők, völgyek  Sej, besoroztak  A csornai Hajas Gyula út Zeneművek  Szőnyi: Az ürögi faluvégen  Bárdos: Tiszai dallamok  Bárdos: Magos a rutafa

~ 55 ~

 Kodály: Molnár Anna  Kodály: Háry János  Bartók: Magyar képek II. Elméleti ismeretek Követelmények A tanuló ismerje fel a szext és szeptim hangközöket, tudja megnevezni és a vonalrendszerben elhelyezni 2# és 2 b előjegyzéssel; tudja a megfelelő helyen használni és alkalmazni az új zenei szakszavakat, kifejezéseket. III. A romantika kora A tanuló tudjon 11 romantikus dalt, kellemes hangvétellel, kifejező előadásmóddal énekelni; tudja megnevezni a magyar és egyetemes zenekultúra egyéniségeit, kiknek életútját, kedvelt műfajait és jellemző műveit ismerteti. Tudja levezetni a népdal, népies dal, népies műdal és a műdal jelentésének tartalmát. Ismerje fel zenehallgatás során az egyes zeneműveket (szerző, cím, műfaj, zenei apparátus). Dalok  Kun verbunk  Fónagy: Nemzetőr-dal  Szerdahelyi: Magasan repül a daru  Erkel: Óh, szép Melinda  Erkel: Meghalt a cselszövő  Liszt: Hajnalozó  Verdi: Rabszolgák kórusa  Schubert: A pisztráng  Aranyosom / lengyel nd.  Schumann: A tavasz köszöntése  Csajkovszkij: Altató (Szép csillagos...) Zeneművek  Erkel: Hunyadi László  Erkel: Bánk bán  Liszt: XV. magyar rapszódia  Verdi: Nabucco  Verdi: Aida  Schubert: A-dúr zongoraötös  Schumann: A vidám földműves  Muszorgszkij: Egy kiállítás képei  Smetana: Moldva  Dvořak: e-moll (Új világ) szimfónia A továbbhaladás feltételei 6. osztály Történelem Fogalmak: aranyforint, nádor, nemes, ősiség és kilenced törvénye, kormányzó, végvár, újkor, felfedező, gyarmat, manufaktúra, reformáció, protestáns, jezsuita, katolikus megújulás, felvilágosodás, alkotmány, végvár, hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, kuruc, labanc, hajdú, úrbér, jobbágyrendelet, zsellér, betelepítés, türelmi rendelet, népfelség elve, jakobinus, polgári nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, honvédség, trónfosztás, nemzetiségi törvény,

~ 56 ~

Személyek: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Szulejmán, Kolumbusz, Luther, Kálvin, Cromwell, XIV. Lajos, Rousseau, Washington, Dobó István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, II. József, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgei Artúr, Bem József Topográfia: Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács, Amerika, Versailles, London, Szentpétervár, Pozsony, Bécs, Erdélyi Fejedelemség, Eger, Gyulafehérvár, Debrecen, Párizs, Waterloo, Debrecen, Isaszeg, Buda, Világos, Arad. Évszámok: 1308 (I. Károly), 1456 (Nándorfehérvár), 1458–1490 (Hunyadi Mátyás uralkodása), 1526 (a mohácsi vereség), 1492 (Kolumbusz), 1517 (Luther fellépése), 1776 (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat), 1541 (Buda török kézen), 1552 (a „nagy várháborúk” éve), 1686 (Buda visszavívása), 1703–1711 (a Rákóczi-szabadságharc), 1740–1780 (Mária Terézia), 1789 (a francia forradalom kezdete), 1815 (a waterlooi csata), 1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–1836 (reformországgyűlés), 1848. március 15. (forradalom Pest-Budán), 1849. április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat), 1849. október 6. (az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése). A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: Az egyetemes emberi értékek elfogadása ókori, középkori és kora újkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével. A családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás élményének személyes megélése. A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása. Az előző korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak felidézése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek fejlesztik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli. Tudja, hogy az egyes népeket főleg vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják. Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak. Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak. Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása során. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között,és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából.

~ 57 ~

Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját. Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére. Etika Fogalmak: Népcsoport, vallási közösség, többség, kisebbség, szokás, hagyomány, ünnep, társadalom, vagyon, egyenlőség, egyenlőtlenség, igazságosság, igazságtalanság, tisztességes és tisztességtelen előnyszerzés, gazdagság, szegénység, szolidaritás, virtuális közösség, Természeti erő, természetfeletti erő, vallás, egyház, templom, szertartás, vallási jelkép, ima, böjt, zarándoklat, szent könyv, szent hely, tudomány, tudományos megismerés, művészet, művészi alkotás, világkép, világnézet. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén  A tanuló tisztában van az egészség megőrzésének jelentőségével, és tudja, hogy maga is felelős ezért.  Tudatában van annak, hogy az emberek sokfélék, elfogadja és értékeli a testi és lelki vonásokban megnyilvánuló sokszínűséget, valamint az etnikai és kulturális különbségeket.  Gondolkodik saját személyiségjegyein, törekszik a megalapozott véleményalkotásra, illetve vélekedéseinek és tetteinek utólagos értékelésére.  Gondolkodik rajta, hogy mit tekint értéknek; tudja, hogy ez befolyásolja a döntéseit, és hogy időnként választania kell még a számára fontos értékek között is.  Képes különféle szintű kapcsolatok kialakítására és ápolására; átlátja saját kapcsolati hálójának a szerkezetét; rendelkezik a konfliktusok kezelésének és az elkövetett hibák kijavításának néhány, a gyakorlatban jól használható technikájával.  Fontos számára a közösséghez való tartozás érzése; képes átlátni és elfogadni a közösségi normákat.  Nyitottan fogadja a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat és kulturális, illetve vallási hagyományokat.  Érzékeli, hogy a társadalom tagjai különféle körülmények között élnek, képes együttérzést mutatni az elesettek iránt, és lehetőségéhez mérten szerepet vállal a rászorulók segítésében. Megbecsüli a neki nyújtott segítséget.  Tisztában van azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára, és törekszik rá, hogy életvitelével minél kevésbé károsítsa a természetet.  Ismeri a modern technika legfontosabb előnyeit és hátrányait, s felismeri magán a függőség kialakulásának esetleges előjeleit.  Tisztában van vele, hogy a reklámok a nézők befolyásolására törekszenek, és kritikusan viszonyul a különféle médiaüzenetekhez.  Érti, hogy a világ megismerésének többféle útja van (különböző világképek és világnézetek), s ezek mindegyike a maga sajátos eszközeivel közelít ugyanahhoz a valósághoz. Angol nyelv Egyszerű jelen idő, folyamatos jelen idő és egyszerű múlt idő képzése, használata; melléknévfokozás

~ 58 ~

Földrajz – Normál Földrajzi fokhálózat A Föld mozgásai Magyarország nagy tájai Természetismeret  A tanuló legyen képes mérések, vizsgálódások önálló végzésére, a megszerzett tapasztalatok elemzésére, összegzésére és a mért adatok értékelésére.  Tudjon vizsgálatokat, egyszerű kísérleteket – leírás alapján – fegyelmezetten az érintésvédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályok betartásával végezni, használja megfelelő biztonsággal a szaknyelvet.  Legyen képes a konkrét tényektől, jelenségektől, összefüggésektől elvonatkoztatni, általánosítani.  Ismerje fel, értse, és tudja példákkal bizonyítani az élő és élettelen világ oksági összefüggéseit.  Tudjon tájékozódni a Földön: a kontinensek, óceánok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározásával, valamint a földrajzi fokhálózat segítségével.  Helyezze el Magyarországot Európában és a mérsékelt éghajlati övezetben.  Ismerje a Föld gömb alakja és az éghajlati övezetek kialakulása közötti oksági összefüggést.  Tudja megmagyarázni a Föld tengelykörüli forgásával a nappalok és éjszakák váltakozását.  Ismerje fel a Nap–Föld viszonyának modellezése segítségével a Föld Nap körüli keringése (tengelyferdesége) és az évszakok kialakulása közötti összefüggést.  Tudjon példákat mondani a földfelszín kialakulásában, a talaj keletkezésében résztvevő folyamatokra, ismerje fel egymásutániságukat vagy egyidejűségüket.  Ismerje a felszín, az éghajlat és a folyók jellemzői közötti összefüggéseket.  Ismertesse a víz körforgásának, a külső vizek munkájának folyamatait.  Válasszon ki jellemzői alapján néhány könnyen felismerhető kőzetet.  Ismerje a hazai életközösségek területi elhelyezkedését, az élőhelyek környezeti tényezőit, életfeltételeit.  Ismerje fel, nevezze meg, és a megismerési algoritmusok segítségével tudja jellemezni hazánk életközösségeinek élőlényeit.  Ismerje az élőlények egymás közötti kapcsolatait, az életközösségben betöltött szerepét.  Értse és tudja példákkal bizonyítani az élőlények igénye és előfordulása; környezete, szervezete és életmódja, a szervek felépítése és működése közötti ok-okozati összefüggéseket.  Legyen képes az életközösségek élőlényeit a megismert rendszertani kategóriákba besorolni.  Tudjon egyszerű táplálékláncokat összeállítani.  Tudatosuljon benne a megismert élőhelyek és élőlények veszélyeztetettsége.  Ismerje a nemzeti parkok értékmegőrző szerepét és legjellemzőbb természeti kincseit.  Lássa a természet védelmének fontosságát.  Rendelkezzen környezettudatos szemlélettel és magatartással.  Ismerje és becsülje hazánk tudósainak életét, munkásságát. A 6. évfolyam végén a tanuló: – tudja, hogy az élőlények elválaszthatatlanok környezetüktől és egymással is szoros kapcsolatban élnek, – ismerje közvetlen környezete és a hazai tájak életközösségeinek földrajzi helyzetét, életfeltételeit és legjellemzőbb élőlényeit, – legyen képes küllemi sajátosságaik alapján az élőlények felismerésére, megnevezésére és jellemzésére, – ismerje az élőlények életközösségben betöltött szerepét és táplálkozási kapcsolatait,

~ 59 ~

– tudjon egyszerű táplálkozási láncokat összeállítani, – vegye észre, és tudja példákkal illusztrálni az életközösségekben megismert ok-okozati öszszefüggéseket, – sajátítsa el az élőlények rendszerezéséhez szükséges ismereteket, és tudja a megismert élőlényeket megfelelő kategóriákba sorolni, – ismerje hazánk természeti értékeit, lássa az élőhelyek és élőlények veszélyeztetettségét, érezzen irántuk felelősséget, – rendelkezzen a környezettudatos magatartás elemeivel, – tudjon tanári segítséggel méréseket, vizsgálódásokat végezni, tapasztalatait a megadott szempontok alapján összegezni, – mondjon példákat a megismert kölcsönhatásokra, folyamatokra: a felszínformálódásra, a felszín – vizek jellemzői; az éghajlat – (vizek) – természetes növénytakaró – talaj közötti öszszefüggésekre, – legyen jártas a földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezésében, feldolgozásában: a lényeg kiemelésében, hasonlóságok és különbségek észrevételében; adatok, adatsorok, diagramok, ábrák elemzésében, tények, információk ábrázolásában, – tájékozódjon elemi szinten, a térképen – Magyarország térképén; a földgömbön – a földrajzi fokhálózat segítségével, – használja a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, – ismerje Magyarország nagytájainak leglényegesebb jellemzőit, tudjon példákat mondani a hazai tájak természeti és társadalmi–gazdasági–környezeti értékeire, – sorolja fel és mutassa meg a földgömbön a kontinenseket, óceánokat, – tudjon szemléletes képet adni az éghajlati övezetekről, – legyen jártas a megfigyelések, kísérletek eszközeinek kiválasztásában, balesetmentes használatában a leírt munkafolyamat fegyelmezett és pontos végzésében, – tudja használni az élőhelyek és az élőlények megismerési algoritmusait, – rendelkezzen megfelelő jártassággal az önálló ismeretszerzés módszerének használatában. Vizsga típusa: írásbeli vizsga Vizsga nyelve: angol Főbb témakörök:  A Föld, a mi bolygónk  Magyarország természet és gazdaság földrajza  Növények és állatok az erdőben  Víz alatti élet  A mezőn Technika Fogalmak, tevékenységek:  Példák gyűjtése a természetes és mesterséges rendszerek működésére.  A lakásban felhasznált energiaforrásokra.  Vezérlés és szabályozás modellezése Egyszerű rendszerek készítése az irányítási formák bemutatására.  Műanyagok tulajdonságai, előnyei és hátrányok.  A hír, a jel, a jelrendszer, az információ fogalmak használata, különböző jelrendszerek használata.  Az információtárolás és továbbítás eszközeinek megismerése, gyakorlati működtetésük.  A műszaki kommunikáció Tárgyak különböző méretarányban való rajzolása. Tervezés és vázlatrajz készítése. Rajzok értelmezése, műszaki rajz készítése, vetületi ábrázolás.  A közlekedés és szállítás kialakulása. Közlekedési szabályok ismerete és a kerékpáros közlekedés szabályainak alkalmazása.

~ 60 ~

 A fonás és szövés elvégzése. A textil alapanyagok tulajdonságai.  A táplálkozás története, étkezési szokások. Tápanyagaink alapvető ismerete. Élelmiszerek tárolása, hulladékkezelés.  Egyszerű konyhatechnikai eszközök, egyszerűbb gépek használata. Informatika  Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumokat készíteni.  Tudjon használni néhány közhasznú információforrást.  Tudjon webhelyekre látogatni, és ott információt megkeresni.  Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket.  Legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani.  Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában.  Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat. Fogalmak, tevékenységek:  Média fogalma, hangrögzítés története,  Hangrögzítő használata, palindrom mondat, hangjáték  PDF olvasó használata, lehetőségei, nyomtatás, másolás PDF-ből, E-könyvek  Imagine rajz eszköztára Teknőc beállításai, lenyomat készítés, rajzolás, másolás, véletlenszám, kockadobás, EXE-fájl készítése Gombmenü,  Fotó és film sztori, XnView használata PhotoFiltre használata, retusálás eszközeinek megismerése Szkenner használata Filmkészítés képekből  Prezentáció készítés alapjai, PowerPoint használata A továbbhaladás feltételei 5. osztály Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv A tanuló igazodjon el a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás udvarias formáit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni. Alkalmazza a kérés és a tudakozódás szóbeli formáit a közléshelyzetnek megfelelően. Legyen képes egy kb. 200 szavas írott (dokumentumszöveg és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szövegből információk visszakeresésére Tudja a szöveg tartalmát összefoglalni, róla önállóan vázlatot készíteni. A tanuló ismerje a szövegszerkesztés állomásait. Legyen képes tanári segítséggel a szövegalkotáshoz anyagot gyűjteni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján. Tudjon min. 100 szavas magánlevelet megfogalmazni. A tanuló ismerje a főbb beszélőszervek működését. Ismerje fel a magánhangzókat, a mássalhangzókat. Ismerje a hangok csoportosításának a főbb szempontjait (rövid és hosszú, mély és magas magánhangzók, rövid és hosszú, zöngés és zöngétlen mássalhangzók). A tanuló ismerje fel egyéni közlésmódjának a jellemzőit, törekedjen megfelelő hangképzésre és helyes beszédlégzésre. Ismerje a betűrendbe sorolásnak, az elválasztásnak és a keltezésnek a fontosabb szabályait. Legyen képes a Magyar helyesírási szótárt tanári segítséggel használni. Különböztesse meg a szótőt és a toldalékokat, tudja az összetett szavakat előtagra és utótagra bontani. Legyen képes megnevezni a helyesírási alapelveket, ismerje fel saját munkáiban a főbb helyesírási alapelvek alkalmazásának az eseteit, törekedjen a tanult helyesírási szabályok alkalmazására.

~ 61 ~

A tanuló ismerje fel és nevezze meg a hangutánzó, a hangulatfestő, a többjelentésű, a rokon értelű és ellentétes jelentésű szavakat a szövegben, törekedjen megfelelő használatukra a fogalmazásokban. Tudja segítséggel használni a Magyar szinonimaszótárt vagy a Magyar szókincstárt. Tudjon memoriterként min. 10 magyar közmondást és szólást, legyen képes értelmezni őket. A tanuló legyen képes mások türelmes meghallgatására és véleményének rövid, kulturált megfogalmazására. Legyen képes 2–3 mondatban a mindennapi élményeiről és olvasmányai hatásáról beszélni. Irodalom A tanulók tudjanak kívülről 10 verset. Legyenek képesek tanári segítséggel a tanult művekről rövid, egyszerű tartalmi, szerkezeti és stilisztikai elemzést készíteni. Tudják pontosan meghatározni néhány mű versformáját, ritmusát, műfaját. Írásbeli szövegalkotásban, feleleteikben használják a szakkifejezéseket, értelmezéseikben váljon hangsúlyossá az esztétikai szempont. Saját szavaikkal fogalmazzák meg a véleményüket, az ítéletüket. Egy-egy óra anyagáról, egy-egy altémáról tudjanak önállóan vázlatot készíteni, saját vázlataik alapján tudjanak felkészülni. Megbeszélések, viták alkalmával legyenek toleráns vitapartnerek, saját véleményüket tudják határozottan képviselni. Kulturáltan tudjanak kommunikálni egymással egyszerűbb kérdésekről. A tanulók tudják csoportosítani, tipizálni a meséket, a mesetípusokhoz tudjanak példaszöveget rendelni, legalább egy hosszabb vagy két rövidebb mesét tudjanak kívülről. Tudjanak különbséget tenni népmese és irodalmi mese között, tudjanak híresebb mesegyűjtőkről, gyűjteményekről vagy magyar és külföldi meseírókról. Ismerjék föl a mesék műfaji sajátosságait, tegyenek különbséget mese és valóság között, tudjanak fölsorolni magyar mesehősöket. Tudják külön választani történelmünk valóságos hőseit tőlük. Ismerjék a népköltészet mitológiai, vallási gyökereit. Értelmesen és pontosan tudják felolvasni a szövegeket, a kívülről mondott szövegeket tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tudják elmondani. Néhány fogalom jelentését ismerjék, tudják helyesen használni azokat. Olvasónaplójukban, jegyzeteikben tanári segítséggel maguk javítsák a hibáikat, legyenek képesek az órai megbeszélések alapján kiegészíteni, javítani saját munkáikat. Írásbeli munkáikban törekedjenek a pontosságra, szakszerűségre, szóbeli feladataikban a pontosságra, a helyes beszédre. Angol nyelv Szókincs: 800 aktív és 400 passzív lexikai egység. Beszédértési készség A tanuló értse meg és kövesse a tanár utasításait. Alakuljon ki a közös csoportnyelv. Ismerje fel és értse meg új szövegkörnyezetben is a tanult szavakat, kifejezéseket. Legyen képes hosszabb szövegből, amelyben néhány, a megértést nem akadályozó ismeretlen szó is van, kiszűrni a fontos információkat megadott megfigyelési szempontok alapján. Értsen meg rövid, összefüggő szöveget a tanult témákban. Beszédkészség A tanulók kiejtésében ne legyenek megértést akadályozó hibák. Tudja az adott idegen nyelv hangjait helyesen képezni, kiejteni, a tanult szavakat helyes kiejtéssel és hangsúllyal használni. Törekedjen a különböző mondattípusokat helyes intonációval mondani. Közelítsen az anyanyelvi beszélő beszédritmusához. Nem verbális eszközökkel (gesztusokkal, mimikával) is kísérje mondandóját. Tudjon válaszolni a tanult témákkal kapcsolatban eldöntendő és kiegészítendő kérdésekre.

~ 62 ~

Legyenek képesek párbeszédekben szerepeket eljátszani, a mintadialógust a korábban tanult nyelvi elemekkel variálni. Beszédükben helyesen alkalmazzák a tanult nyelvi fordulatokat, kifejezéseket. Memorizáljon és adjon elő közösen feldolgozott rövid szövegeket, párbeszédeket, verseket, dalokat. Legyen képes a tanult nyelvi elemek alapján elvárható szinten  képeket leírni,  képek alapján rövid történeteket elmondani,  személyeket, állatokat, tárgyakat röviden jellemezni,  információt, tájékoztatást kérni és adni,  a tanult témakörökben véleményt nyilvánítani, és azt megindokolni. Tudjon önállóan, összefüggően, mintaszöveg alapján beszélni a tanult témákban, a gyakorolt szövegtípusokban. Olvasásértési készség Ismerje a különböző szövegtípusok jellemzőit. Legyenek képesek a tankönyv, a munkafüzet és a feladatlapok néma értő olvasására, az utasítások megértésére. Ismerjen meg egy-egy, az életkorának megfelelő tartalmat hordozó és ezen a nyelvi szinten íródott rövidebb autentikus vagy adaptált olvasmányt. Legyen képes tanári bemutatás vagy magnóról való meghallgatás után ismert szavakat tartalmazó szöveget hangosan, helyes kiejtéssel és intonációval érthetően felolvasni. Legyen képes a szöveg lényegére, általános vagy speciális információkra irányuló olvasásra. Ismerje fel az egyszerűbb összetartozó lexikai egységeket. Gyakorolja a nyelvi szintjének megfelelő szótárak használatát. Írásbeli készség Legyen képes a tanuló a tanult szókincset és nyelvi szerkezeteket tartalmazó szövegek diktálás utáni leírására. Tudjon ismert hallott vagy olvasott szöveg alapján kérdésekre írásban egyszerű választ adni. Tudja az egyszerű mondat szórendjét alkalmazni és egyszerű mondatokat logikai kapcsolatok alapján, egybefűzni. Tudjon egyszerű mondatokat hiányzó szavakkal kiegészíteni. Tudjon egyszerű eseménysort önállóan leírni. Tudjon minta, illetve megadott szempontok alapján különböző típusú rövid, egyszerűbb szövegeket írni. Természetismeret Az 5. évfolyam végén a tanuló:  legyen képes a természeti formák, élőlények, egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak összegzésére és ismertetésére,  tudjon tanári irányítással egyénileg és csoportban dolgozni,  legyen képes az élő és élettelen világ ok-okozati összefüggéseinek felismerésére, példákkal történő illusztrálására,  használja megfelelő biztonsággal a szaknyelvet és az önálló ismeretszerzés megismert technikáit  ismerje a térkép ábrázolásmódja és a valóság közötti kapcsolatot,  a térkép jelkulcsának használatával igazodjon el – elemi szinten – Magyarország domborzati-vízrajzi, közigazgatási és egyszerű tematikus térképein,  ismerje az időjárási elemek területi, időbeli változásai közötti összefüggéseket,  ismerje hazánk éghajlatának jellemzőit,  fogalmazza meg, milyen az aktuális időjárás,

~ 63 ~

               

tudjon különbséget tenni az időjárás és az éghajlat között, ismerje fel leírásból, jellemző álló- vagy mozgóképről hazánk nagytájait. ismerje fel a legfontosabb felszínformákat a valóságban és a térképen. Értse a felszínük kialakulásában résztvevő folyamatok egymásutániságát, összhatását, tudjon példákat mondani a haza nagytájak természeti–társadalmi–környezeti értékeire, legyen képes felismerni, megnevezni és jellemezni az őszi és a tavaszi kertben megismert élőlényeket, ismerje és hasznosítsa a gyümölcs- és zöldségfélék táplálkozásban betöltött szerepét, fogyasztásuk egészségügyi szabályait, tudja, hogy a kert élőlényei környezetükkel és egymással szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban élnek, ismerje az ember természetformáló munkáját a kultúrnövények kialakulásának és az állatok háziasításának folyamatában, ismerje fel és tudja jellemezni a megismert állatok küllemét, testfelépítését, életmódját és az emberhez való kapcsolatát, ismerje a háziállatok tenyésztésének célját és az egészséges állattartás ismérveit, rendelkezzen a növényi és állati termékek fogyasztásának elemi egészségügyi ismereteivel és gyakorlatával, sajátítsa el és használja a mindennapi életében a helyes fogyasztói magatartás ismereteit, törekedjen a kulturált és emberséges állattartás, valamint az állatvédelmi szabályok betartására, ismerje fel a környezetében tapasztalható környezetkárosító tevékenységeket, folyamatokat, értse és tudja, hogy élő és élettelen környezetének állapotáért ő is sokat tehet.

Vizsga típusa: írásbeli vizsga Vizsga nyelve: angol Főbb témakörök:  Élő környezetünk: növények és állatok a ház körül  Megismerő folyamatok: halmazállapot változások, mértékegységek  Térképhasználat, iránytű, felszíni formák  Időjárás és éghajlat  A földfelszín változásai Történelem Fogalmak: őskor, ókor, régészet, szerszámkészítés, öntözéses földművelés, Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Biblia, Ószövetség, mítosz, városállam, olimpia, népgyűlés, Akropolisz, légió, rabszolga, provincia, népvándorlás, Újszövetség, középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, iszlám, pápa, szerzetes, eretnek, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, járvány, távolsági kereskedelem, könyvnyomtatás, hun, finnugor, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, honfoglalás, kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun Személyek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon, Zeusz, Periklész, Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus, Jézus, Mária, József, Attila, Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg, Attila, Álmos, Árpád, Géza fejedelem, Szent István, Gellért püspök, Szent László, Könyves Kálmán, IV. Béla, Szent Margit Topográfia: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus, Jeruzsálem, Mezopotámia, Kína, : Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón, Itáliai-félsziget, Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Júdea, Betlehem, Bizánci Császárság, Frank Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Német-római Császárság, Urál, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély, Esztergom, Pannonhalma, Székesfehérvár, Buda, Muhi

~ 64 ~

Évszámok: Kr. e. 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése), Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia játékok), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. V. század közepe (Athén fénykora), Kr. e. 44 (Julius Caesar meggyilkolása), Kr. u. 476 (a Nyugat-római Birodalom bukása, az ókor vége), 622 (Mohamed „futása”), 800 (Nagy Károly császár), XV. század (könyvnyomtatás), IX. század (Etelköz), 895–900 (a honfoglalás), 997–(1000)–1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077 (I. /Szent/ László trónra lépése), 1241–1242 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása) Technika Fogalmak, tevékenységek:  Egyszerű rendszerfogalom helyes használata, példák fölsorolása technikai rendszerekre  Egyszerű tervek, vázlatrajzok készítése. Rajzolvasás. Műszaki rajz elemeinek ismerete.  A hír, a jel és az információ fogalmának megkülönböztetése és használata  A tömegkommunikációs eszközök, pl. televízió, rádió, telefon használata. A telefonálás technikája, illemtana.  A kerékpár karbantartása. Kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete.  Anyagok csoportosítása: természetes, feldolgozott (átalakított) anyagok. Az építészet fejlődésén keresztül a fa, agyag és a kő szerepének bemutatása.  Textilek különböző fajtái. Hímzés vagy gobelin előnyomott anyagra  Papír tulajdonságai Informatika  Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret.  A tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Tudjon alapszinten kommunikálni az adott programmal.  Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában.  Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törülni.  Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. Fogalmak, tevékenységek:  periféria, beviteli egységek részei, kezelése,  programindítás ikonnal, az ablak részei,  Imagine LOGO játékai hangsor parancs használata, zene lejátszása, rögzítése, betöltése animáció fogalma, szerkesztő használata, vetítés programmal Az Imagine LOGO felületének használata teknőc alaputasítások tollkezelő utasítások,  a könyv részei,  hogyan alakulhatnak át a különböző jelek számokká,  kommunikáció folyamata műveletek sorrendje, egyszerű számológép használata, zárójel szerepe nyomtatótípusok, nyomtató kezelése,  Paint felülete, használat fájlok keresése, másolása, kiterjesztés szerepe. Erkölcstan Fogalmak: Testi tulajdonság, lelki tulajdonság, szellemi képesség, szükséglet, fejlődés, egészség, betegség, fogyatékosság, befogadás, elfogadás, lelkiismeret, szándék, döntés, barát, ismerős, rokonszenv, ellenszenv, barátság, őszinteség, hazugság, szeretet, tisztelet, közömbösség, harag, fájdalom, megértés, sértés, megbocsátás, konfliktus, Csoport, közösség, összetartás, beilleszkedés, idegen, kirekesztés, általánosítás, előítélet, hiba, vétség, bűn, megbocsátás, jóvátétel, felelősség.

~ 65 ~

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) a tagintézmény-vezető felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) a tagintézmény-vezető engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

c) a tanuló egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha magántanuló. Nem tesz osztályozó vizsgát, ha a nevelési tanácsadó vagy szakértői bizottság szakvéleménye alapján mentesítést kapott az értékelés és minősítés alól. A félévi és év végi minősítés helyett „részt vett” bejegyzést kap. A szülő írásbeli kérésére:  az angol–magyar két tanítási nyelvű csoportból átkerülhet a tanuló az általános tantervű képzésbe. Az erről szóló döntés a tagintézmény-vezető kompetenciája.  bármely évfolyam megismételhető egy alkalommal, ebben az esetben az évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló.  a tagintézmény-vezető engedélyével a tanuló a 2 vagy több évfolyamra megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben is teljesítheti.  A bizonyítványt magyar nyelven állítjuk ki. Magatartás és szorgalom minősítésének elvei: A magatartás és szorgalom minősítési rendszerét a nevelőtestület készíti el. Az értékelést az osztályfőnök végzi az osztályban tanító nevelők és foglalkozást tartó nevelők véleményét figyelembe véve, néha a tanulói közösség részvételével. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a valamennyi évfolyamon a következő minősítéseket alkalmazzuk: Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket. Az ötödik évfolyamtól–nyolcadik évfolyamig a tanulók magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli az adott osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján. Az osztályozó konferenciákon vitás esetben a nevelőtestület szavazati többséggel dönt. A szorgalom és magatartás minősítésének elvei: A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Az év végi minősítéshez az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: Magatartás Példás (5) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja;  tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;  kötelességtudó, feladatait teljesíti;  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;  tisztelettudó;  társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

~ 66 ~

 óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja;  tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;  az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;  nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki:  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;  a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;  feladatait nem minden esetben teljesíti;  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;  igazolatlanul mulasztott;  igazgatói intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti;  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul durván viselkedik;  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést-oktatást akadályozza;  több alkalommal igazolatlanul mulaszt;  több szaktanári figyelmeztetést kapott, igazgatói intést vagy megrovást. Szorgalom Példás (5) az a tanuló aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi  tanórákon aktív, szívesen vállal többlet-feladatokat is és azokat elvégzi,  munkavégzése pontos, megbízható,  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt  taneszközei tiszták, rendesek és ezeket mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,  tanórákon többnyire aktív,  többlet-feladatot tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,  taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló aki:  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,  önálló munkájában figyelmetlen,a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

~ 67 ~

Hanyag (2) az a tanuló aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,  feladatait többnyire nem végzi el,  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek.  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen, 3.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Két tanítási nyelvű oktatásban: A célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat a készségtárgyak kivételével csoportbontásban kell megszervezni. (4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet „A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 6.§ (2). Csoportbontások szaktanár döntése szerint történik. Csoportbontásban oktatjuk a tárgyi feltételek miatt az informatika tantárgyat. Csoportbontásban tanít az anyanyelvi lektor is. További csoportbontási lehetőségek esetén a magyar és a matematika tantárgyakat helyezzük előtérbe. Azon tanulók számára, akik nem vesznek részt a két tanítási nyelvű képzésben a következő tantárgyakat magyarul oktatjuk: természetismeret 5–6. évfolyam, biológia 7–8. évfolyam és földrajz 6. évfolyam (kimenő rendszerben), földrajz 7–8. évfolyam. Az idegen nyelvet a kerettanterv által meghatározott óraszámban tanulják. Ezen tanulók a felsorolt tantárgyakból az adott évfolyam harmadik csoportját képezik. 3.9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A NAT fontos szerepet szán az egyetemes magyar nemzeti hagyománynak, a nemzeti öntudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolását is. Kiemelten kezeli az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését, ugyanakkor fontosnak tartja azokat a tartalmakat, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. Szombathelyen német, horvát, szlovén nemzetiség él. A következő tantárgyak keretében foglalkozunk a témával: Etika, erkölcstan Definiáljuk a nemzet, nemzetiség fogalmakat. Nemzetiségek száma Kelet-Európában különösen sok. A népek, népcsoportok kultúráját az etnográfia vizsgálja. A művelt nyugat és a barbár szó ellentétét értelmezzük. Fontos az információáramlás az ellentétek feloldásában,, szemléletváltás szükséges a 21. században, Történelem Hazánk a Habsburg Birodalomban-az ország benépesítése. III. Károly és Mária Terézia szerepe hazánk soknemzetiségű országgá válásában. A benépesítés módozati, belső vándorlás, betelepítés, bevándorlás. A bevándorlás kapcsán részletezzük a németek letelepedését hazánkban a Duna mentén, Pécs környékén, a nyugati határszélen, valamint az állam általi kedvezményeiket.

~ 68 ~

Foglakozunk továbbá a trianoni béke és a második világháborút lezáró béke következményeként a szomszédos országokba került magyarság helyzetével részletesen. Magyar nemzetiségek határainkon túl. A magyarság a nagyvilágban, a Kárpát-medencében. Szervezeteik, a segítés módja és lehetőségei. MÁÉRT, pályázatok, kedvezmények. Kőszeg ostroma kapcsán Jurisics Miklós horvát származása csakúgy előkerül, mint 1848-as időkben Jellasics horvát bán személye. Az 1848/49-es eseményekben a nemzetiségek szerepe. Osztályfőnöki órák 7. o.: Hazánkban élő nemzetiségek, földrajzi területi elhelyezkedése, különleges kultúrájuk, szokásaik, helyi specialitások. Hon és népismeret 5. évfolyamon, kötelezően választható tantárgy keretében: A hazánkban élő nemzetiségek és etnikai kisebbség – témakörnél kiemeltem kezeljük a megye nemzetiségeinek bemutatását. Tanórán kívüli tevékenységként eszköztárunkban vendég előadók, kiállítások, helyismereti sétán tapasztalatgyűjtés szerepel. Ha tanulóink részt vesznek a határtalanul pályázat kerete között egy külföldi utazáson, a Nemzeti Összetartozás Napján (június 4.) a részt vett csoport projekt-napot szervez, az élményeivel, tapasztalataival kapcsolatban. Ha nincs, ekkor beszámolót tartó csoportunk, ezen a napon honismereti projektnappal emlékezünk. Ha más időpontban utaznak, akkor 30 napon belül a megérkezésük után Nemzeti összetartozás – Határtalanul címmel szervezik ezt a programot. 3.10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket A tanulók fizikai állapotának mérését tanévenként, egy alkalommal, a meghatározott időintervallumban végezzük. A felmérés a korábban kiadott fittségi vizsgálatra alkalmas módszertani anyagok alapján történik. „Hungarofit teszt”. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. 3.11. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 3.11.1. Alapelvek az egészségnevelésben Az intézményünk alapelve a gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi–lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési–oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat legyen, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Kiemelt feladatok: a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, ~ 69 ~

e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás (lásd. 2.11.) f) a személyi higiéné 3.11.2. Általános értékek a környezeti nevelésben  Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), tisztelete és megőrzése.  A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés.  A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.  Érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.  Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése.  Fenntarthatóságra nevelés.  Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés.  A környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása.  Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése.  Tevékeny részvétel a természet és társadalmi értékek megőrzése, gyarapítása.  Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása.  Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések.  Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség.  Globális összefüggések megértése. 3.12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A program célja, segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretek elsajátítását, egyéni ütemű fejlődését akik:  szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek (HH), vagy halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH);  iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek;  csonka családban felnövő gyermekek, (elvállt szülők, árva, félárva gyerekek);  munkanélküli szülők gyermekei;  átmenetileg hátrányos helyzetűek;  áttelepült, beköltözött (új) tanulók;  tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:  Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése, képesség fejlesztő program.  Drog- és bűnmegelőzési programok.  Mentálhigiénés programok.  Pályaorientációs tevékenység.  Tehetséggondozó programok.  Táborozások, kirándulások, országjárások.  Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon, esetleg írásbeli értesítés.  Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése.  Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön.  Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal.  A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása.  Táborozási hozzájárulások.  Ösztöndíjak.  Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

~ 70 ~

A feladatok konkrét meghatározását, időpontjait, felelőseit az intézmény Esélyegyenlőségi Programja tartalmazza, melyet a fenntartó hagyott jóvá 2008-ban. 3.13. A jutalmazás elvei Azt a tanulót, aki képességihez mérten:  példamutató magatartást tanúsít,  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,/tagintézmény-vezetői  nevelőtestületi dicséret. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók tagintézmény vezetői, igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Félévkor: Arany-tücsök díj az önmagukhoz képest legnagyobb fejlődést mutató tanulóknak a nevelőtestület döntése alapján. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén a nevelőtestület:  szaktárgyi teljesítményért, a szaktanár javaslata alapján,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartás mellett 5 szaktárgyi dicséret esetén általános tantestületi dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat vagy tárgyjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 3.14. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Az iskolai büntetések elvei és formái Elvei: Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  a házirend előírásait megszegi,  bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

~ 71 ~

Formái:          

szaktanári figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; tagintézmény vezetői figyelmeztetés; tagintézmény vezetői intés; tagintézmény vezetői megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Fegyelmi eljárás szabályait és menetét az SZMSZ tartalmazza.

~ 72 ~

4. MELLÉKLETEK 4.1. Egészségnevelési program 4.1.1. A nevelési-oktatási intézmény feladatai a gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi–lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Az intézményünkben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosbeilleszthető, a nevelési–oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki/vagy amely rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készítette el. Félévente egy egészségnevelési projektnap keretében kiemelten megvalósul. A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen: a) az egészséges táplálkozás: Az intézményben az étkeztetést az Elamen Rt. biztosítja. Az étrend változatos, igyekszenek felhasználni új, reformétkezési nyersanyagokat, ezzel teszik változatosabbá az ételeket. Figyelemmel követjük az étrend összeállítását. Az otthonról az iskolába kerülő ételek minőségére is figyelünk, osztályfőnöki órákon és szülői értekezleteken a helyes táplálkozás témáját is érintjük. Biológia-egészségtan, környezet, technika órákon a tananyag tartalmazza az ide vonatkozó ismereteket. b) A mindennapos testnevelés, testmozgás (lásd: 3.5) A mindennapos testnevelést kiegészíti a 4. és 5. évfolyam számára szervezett 12 alkalmas úszásoktatás testnevelés óra keretében. c) A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése. A iskola jellege lehetőséget ad számunkra, a tanulókkal való közvetlen beszélgetésre, a stresszhelyzetek feloldására. Ez a pedagógiai munkák a prevenció elsődleges eszköze. Csoportos foglalkozásokon, előadásokon, rendkívüli osztályfőnöki órákon a függőséget okozó szerek és tevékenységek veszélyeiről kapnak felvilágosítást. Házirendünk tiltja ilyen szerek fogyasztását. A világnapok lehetőségeit is kihasználjuk a fokozott figyelemfelhívásra. Az iskolaorvos és a védőnő, valamint külső előadók ismeretterjesztésére is számítunk. Tanévente 1 alkalommal sport témájú projektnapot tartunk. A sportnap célja, hogy hozzájáruljon a sportolási igény kialakításához. d) A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése. A konfliktuskezelő módszereket, mint bábjáték, dramatikus játékok az etika, erkölcstan, magyar és osztályfőnöki órák keretében tudjuk alkalmazni. A színjátszó szakkör is kiváló terepe e te-

~ 73 ~

vékenységnek. A problémák vizuális kifejezésére rajz tantárgy és szakkör keretében van lehetőségük a gyerekeknek. e) A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás (lásd:2.11.) A közlekedésre nevelés, a társadalmi bűnmegelőzés, az áldozattá válás és az erőszakmentes konfliktuskezelés megjelenik az osztályfőnöki tematikában, ezen kívül a technika, a történelem és a biológia és egészségtan tantárgyakban, s mindezek mellett a tanórán kívüli foglalkozások, célirányos rendezvények, a közművelődési intézményegység programjai segítik a tanulókat abban, hogy elsajátítsák az ezzel kapcsolatos ismereteket. f) A személyi higiéné területére terjednek ki. Az iskola valamennyi dolgozója személyes magatartásával példát mutat. Tanórai keretben (biológia, környezetismeret, technika, testnevelés) és osztályfőnöki órákon is megbeszéljük az alapvető tudnivalókat. Tanórán és iskolán kívüli programokon is figyelemmel kísérjük a tanulók szokásait. Problémás esetben a szülővel konzultálunk. 4.1.2. Általános rendelkezések A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés minőségbiztosítási keretrendszerét az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki. Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. A nevelésioktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható. 4.2. Környezetnevelési program Helyzetkép Az iskola helyzetének természeti adottságai, földrajzi adottságai: Az ország nyugati szélén a megyeszékhely keleti városrészének intézménye. A vasútvonal „elszeparálja” a város iskoláitól. A főtér megközelítése 20–30 perc, a város egyéb intézményei ennél nagyobb távolságra fekszenek. Iskolánk az Éhen Gyula telep, azaz a 80.000-es város ipartelepének egyetlen iskolája. A gyárak igazán, nem okoznak problémát. A porszennyezés, ami a korábbi éveket jellemezte a FALCOtól, (forgácslapokat gyárt) megszűnt. Zaj sem ér hozzánk. Épületünk (tégla) családi házak között, egy füves terület mellett helyezkedik el. Udvarunk majdnem felét az élő sövény, fák, bokrok segítenek szűrni az utca porát, fekete fenyő és platánfák. Az épület Keleti részén terül el a kényelmes sportpálya, futópálya, ugrógödör, röplabdapálya, egyik oldalon 2–3 sor betonozott lépcsős lelátóval. A másik oldalán lankás, füves domb. Az udvar többi része füves, illetve földes. Szabadtéri, udvari játékok szolgálják a tanulók mozgásigényének a kielégítését. 4.2.1. Alapelvek, célok Általános célok, értékek a környezeti nevelésben: Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), tisztelete és megőrzése. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés Az iskola hitvallása  Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása  az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése  fenntarthatóságra nevelés  a környezet-etika hatékony fejlesztése

~ 74 ~

         

Érzelmi és értelmi környezeti nevelés Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés Tolerancia kialakítása A környezettudatos magatartás és életvitel segítése Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség Globális összefüggések megértése

Konkrét célok és feladatok  természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése  helyi értékek és problémák feltérképezése  helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, energiatakarékosság stb.)  lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai)  hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken  a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Célok: Tevékenység  feladat: Közlekedési biztonság növelése: a kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése  közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása – biztonsági felszerelések ösztönzése Zajcsökkentés: fák, cserjék ültetése Légszennyezés csökkentés: zöldesítés az iskola környékén, az iskola udvarán a növények gondozása, pótlása, gyomtalanítás, parlagfű-irtás. Tantermekben zöld növények számának növelése. Tiszta, egészséges környezet: szeméttárolók számának növelése, szelektív hulladékgyűjtés, felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről. Játszótér: a gyerekek mozgás igényének kielégítése- az iskolai játszótér felszerelésének bővítése. Az iskolabelső: tiszta, meghitt környezet- festések, felújítások, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír, gyakori szellőztetés. Energia-felhasználás csökkentése: takarékos fűtésrendszer, víz és elektromos áramfogyasztás csökkentése. 4.2.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek  tantárgyakba beépítve – környezet és természetismeret, biológia, földrajz, technika stb.  osztályfőnöki órákon környezetvédelmi témák  testnevelés Tanórán kívüli lehetőségek  erdei iskola (önkéntesen lehetséges)  osztálykirándulás  sportnap  Szakkörök: A mindenkori lehetőségek szerint  Tanulói pályázatok: iskolai, városi, országos kiírásúakban részvétel: sporttábor, sí tábor, vándortábor, a kerékpártábor a környezetnevelés fontos színterei

~ 75 ~

A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem jeles napjairól. A világnapokat iskolai X, vagy osztályszinten tartjuk meg. Március 22. Víz Világnapja X Április 22. Föld Napja X Május 10. Madarak és Fák Napja X Június 5. Környezetvédelmi Világnap Szeptember 22. Autómentes Nap Szeptember 23. Takarítási Világnap Október 31. Takarékossági Világnap December 1. AIDS elleni világnap Akciók – Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. Csatlakozunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz (pl.: Takarítási világnap, Autómentes nap). Kiállítások – Rendezünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). Jó lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartás. Erdei iskolai programot szervezünk tanulóink számára. A programot többek között (5 nap/4 éjszaka), a Schweizerische Eidgenossenschaft által, a Svájci – Magyar Együttműködési program társfinanszírozásával valósítjuk meg. A különböző évfolyamok számára egy-egy alkalommal erdei iskolai programot szervezünk nem túl távoli helyszínre. Diákönkormányzati nap – Tanévenként egy alkalommal. Az iskolai programnak mindig legyen környezettudatos viselkedésre motiváló része. Projektnap – Tanévenként két alkalommal rendezzük meg. Célja a környezet jobb megismerése és környezettudatos magatartás kialakítása. A választott programok és az alkalmazott módszerek: 1. fejlesszék a tanuló szociális képességeit 2. adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés) 3. rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket 4. szintetizálják az egyes tantárgyak, nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszem- életre 5. alakítsanak ki kritikus gondolkodást 6. fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) 7. ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására 8. alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat 9. neveljenek a hagyományok tiszteletére 10. mutassanak követendő mintákat 11. ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá az tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel – Találkozzanak a tanulók a helyi és országos környezet- és természetvédő civil szervezetekkel. Szervezünk a gyerekeknek természetvédelmi

~ 76 ~

akadályversenyt. A felügyelőségek, vagy környezetvédelmi cégek bevonásával műszeres vizsgálatokat is végezhetünk (pl. zajszint, talaj-, levegőszennyezettség), alkalomszerűen (pl.: diáknapon). 4.3. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok Jogi háttér: Az ENSZ 1985-ös Fogyasztóvédelmi irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:  az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog,  a veszélyes termékek,  a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga,  a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga,  a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog,  az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog,  a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga,  a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény melynek első része V. fejezet 17. § rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. A Kormány 243/2003. (XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti Alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. A 2012-es NAT-ban is kiemelten fejlesztési feladat-a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás szinterei: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépíthető tartalmak: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag – fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák) Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek, amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata Informatika – elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek  tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények),  iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása),  hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel),  az iskola fogyasztóvédelmi működése, az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

~ 77 ~

Módszerek és alkalmazásuk Célcsoportokkal való szabad keretek között zajló foglalkozások, lehetőleg életkornak megfelelő csoportosításban. A szülők és a helyi közösségek együttműködésbe való bevonása. A családok fenntartható fogyasztásra való törekvésének kialakítása.  Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól,  riportkészítés az eladókkal,  médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika,  egyéni és csoportos döntéshozatal,  helyi, országos- és EU- s szabályozások tanulmányozása,  adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában,  problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, érzékeléssel,  szimulációs játék, esettanulmány,  viták, szituációs játékok, érveléstechnikai gyakorlatok. 4.4. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök jegyzéke Szaktantermeink:  természettudományi előadó  informatika szaktanterem  rajz szakterem  nyelvi labor  tornaterem A tantárgyak eszközszükségletét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról – 161–164.§ határozza meg.

~ 78 ~

4.5. Tantárgyak tananyaga

1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Éves óraszám: 252 (144 olvasás, 108 írás) Heti óraszám: 7 Tematikai egység címe

Órakeret 252

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása – folyamatos

15 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. – az olvasástanulás előkészítése

25 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 2. – az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása

50 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő olvasás előkészítése

35 óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése – folyamatos

2 óra

Az írástanítás előkészítése – az írás megtanulásának technikai alapozása

20 óra

Az írott betűalakok tanítása – írástechnikát fejlesztő gyakorlatok

50 óra

Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése – folyamatos

19 óra

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos

8 óra

A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos

1 óra

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése – folyamatos

2 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)

25 óra

Angol nyelv heti: 1+4 óra évi: 36+144 óra Témakör 1. 2. 3. 4.

Személyes vonatkozások, család Környezetünk Az iskola Életmód

Órakeret 40 40 41 41

~ 79 ~

Kiegészítés, szabadon tervezhető 5 óra: szókincsbővítés, gyakorlás 5 óra: szókincsbővítés, gyakorlás 4 óra: szókincsbővítés, gyakorlás 4 óra: szókincsbővítés, gyakorlás

Matematika – két tanítási nyelvű heti: 4 óra évi: 144 óra Fejezetek

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, mérések

Az új tananyag A gyakorlás Ismétlés, feldolgozásának óraszáma számonkérés, óraszáma (szabadon felhaszn. 10%) óraszáma

folyamatos 75

5. Statisztika, valószínűség

14

6

17

3

22

3

4

Matematika - normál heti: 5 óra évi: 180 óra Fejezetek

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, mérések

Az új tananyag A gyakorlás Ismétlés, feldolgozásának óraszáma számonkérés, óraszáma (szabadon felhaszn. 10%) óraszáma

folyamatos

5. Statisztika, valószínűség

75+3

14+3

6+3

17+3

+3

3+3

22+3

+3

3+3

4+3

+3

+3

Erkölcstan heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör 1. Az én világom 2. Társaim – Ők és én 3. Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek 4. Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség 5. A környező világ Összesen:

Órakeret 6 óra 6 óra 9 óra 6 óra 6 óra 33 óra

~ 80 ~

Kiegészítés, szabadon tervezhető

1 óra gyakorlás 2 óra tanulmányi séta 3 óra

Környezetismeret – két tanítási nyelvű heti: 1 óra évi: 32+4 óra Témakör 1. 2. 3. 4. 5.

Az iskola Az iskolás gyermek Mi van a tanteremben? Hóban, szélben, napsütésben Élőlények közösségei

Órakeret 8 6+1 5+1 6+1 7+1

Kiegészítés, szabadon tervezhető angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés

Órakeret 8 6+1 5+1 6+1 7+1


Környezetismeret - normál heti: 1 óra évi: 32+4 óra Témakör 1. Az iskola 2. Az iskolás gyermek 3. Mi van a tanteremben? 4. Hóban, szélben, napsütésben 5. Élőlények közösségei

összefoglalás, ismétlés összefoglalás, ismétlés összefoglalás, ismétlés összefoglalás, ismétlés

Ének-zene heti óra keret: 2 óra évi órakeret: 72 óra Tematikai egység címe Zenei reprodukció – értékelés Zenei reprodukció – generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – zenehallgatás Összes óraszám:

~ 81 ~

Órakeret 38 óra 6 óra

2 óra

7 óra

3 óra

6 óra 8 óra 65 óra

2 óra 7 óra

Szabad órakeret

Vizuális kultúra heti: 2 óra évi:72 óra Tematikai egység megnevezése 1. Kifejezés, képzőművészet - Átélt élmények és események 2. Kifejezés és képzőművészet - Valós és képzelt látványok 3. Vizuális kommunikáció - Vizuális jelek a környezetünkben 4. A média társadalmi szerepe és használata - Médiahasználati szokások Médiumok, médiaélmény, feldolgozás 5. A média kifejezőeszközei - Kép, hang, cselekmény 6. A média társadalmi szerepe és használata - Személyes élmény, médiaélmény 7. A média társadalmi szerepe és használata - Tájékozódás a virtuális terekben 8. Tárgy- és környezetkultúra - Környezetünk valós terei és mesés helyek 9. Tárgy- és környezetkultúra - Valós és kitalált tárgyak Összes óraszám:

Órakeret 12+2 10 8 2 3 1 1 14+3 14+2 65+7=72

Életvitel és gyakorlat – két tanítási nyelvű heti: 1 óra évi: 32+4 óra Témakör 1. 2. 3. 4.

Család, otthon, háztartás Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Közlekedés Közösségi munka, közösségi szerepek

Órakeret 7+1 16+1 4+1 5+1

Kiegészítés, szabadon tervezhető angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés

Életvitel és gyakorlat - normál heti: 1 óra évi: 32+4 óra Témakör 1. 2. 3. 4.

Család, otthon, háztartás Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Közlekedés Közösségi munka, közösségi szerepek

Órakeret 7+1 16+1 4+1 5+1

~ 82 ~

Kiegészítés, szabadon tervezhető összefoglalás, ismétlés összefoglalás, ismétlés összefoglalás, ismétlés összefoglalás, ismétlés

Testnevelés heti: 3 óra évi: 108 óra Két tanítási nyelvű képzésben heti egy óra angol nyelven folyik. Tematikai egység megnevezése 1. Előkészítő és preventív mozgásformák 2. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák 3. Manipulatív természetes mozgásformák 4. Természetes mozgásformák a tornajellegű feladatmegoldásokban és gyermektáncokban 5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban 6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban 7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban 8. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Összes óraszám:

~ 83 ~

Órakeret 10 17 17+ 5 15 10 15+ 5 4 10 98+10

2. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Éves óraszám: 252 (144 olvasás, 108 írás); Heti óraszám: 7 Tematikai egység címe

Órakeret 252

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása – folyamatos

18 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő olvasás előkészítése

90 óra


13 óra

Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése – folyamatos

33 óra

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták

20 óra

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos

34 óra


16 óra

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése – folyamatos Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)

3 óra 25 óra

Angol nyelv heti: 1+4 óra évi: 36+144 óra Témakör 1. Személyes vonatkozások, család

2. Környezetünk 3. Az iskola 4. Életmód 5. Szabadidő, szórakozás

Órakeret 7+29 7+29 7+29 8+29 7+28

Kiegészítés, szabadon tervezhető 29 óra: szókincsbővítés, gyakorlás 29 óra: szókincsbővítés, gyakorlás 29 óra: szókincsbővítés, gyakorlás 29 óra: szókincsbővítés, gyakorlás 28 óra: szókincsbővítés, gyakorlás

Matematika – két tanítási nyelvű heti: 4 óra évi: 144 óra

Fejezetek

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, mérések 5. Statisztika, valószínűség

Az új tananyag feldolgozásának óraszáma

A gyakorlás óraszáma (szabadon felhasználható 10%)

Ismétlés, számonkérés

folyamatos 72 16 24 6

~ 84 ~

14

6 3 3

Matematika - normál heti: 5 óra évi: 180 óra Az új tananyag feldolgozásának óraszáma

Fejezetek

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, mérések 5. Statisztika, valószínűség

A gyakorlás óraszáma (szabadon felhasználható 10%)

Ismétlés, számonkérés

14+3 +3 +3 +3

6+3 3+3 3+3 +3

folyamatos 72+3 16+3 24+3 6+3

Erkölcstan heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör 1. Az én világom 2. Társaim – Ők és én 3. Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek4. Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség 5. A környező világ Összesen:

Órakeret 5 óra 6 óra 9 óra

1 óra gyakorlás

6 óra

1 óra gyakorlás

6 óra 32 óra


2 óra tanulmányi séta 4 óra

Környezetismeret – két tanítási nyelvű heti: 1 óra évi: 32+4 óra Témakör 1. Tájékozódás az iskolában és környékén 2. Anyagok körülöttünk 3. Mi kerül az asztalra? 4. Élőlények közösségei

Órakeret 3+1

Kiegészítés, szabadon tervezhető angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés

5+1 14+1 10+1

angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés

Környezetismeret - normál heti: 1 óra évi: 32+4 óra Témakör 1. Tájékozódás az iskolában és környékén 2. Anyagok körülöttünk 3. Mi kerül az asztalra? 4. Élőlények közösségei

Órakeret 3+1 5+1 14+1 10+1


~ 85 ~

Ének-zene heti óra keret: 2 óra évi órakeret: 72 óra Tematikai egység címe Zenei reprodukció – Éneklés

Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás Összes óraszám:


Szabad órakeret 2 óra

7 óra

3 óra


2 óra 7 óra

Vizuális kultúra heti óra keret: 2 óra évi órakeret: 72 óra Tematikai egység megnevezése 1. Kifejezés, képzőművészet - Átélt élmények és események 2. Kifejezés és képzőművészet - Valós és képzelt látványok 3. Vizuális kommunikáció - Vizuális jelek a környezetünkben 4. A média társadalmi szerepe és használata - Médiahasználati szokások. Médiumok, médiaélmény, feldolgozás 5. A média kifejezőeszközei - Kép, hang, cselekmény 6. A média társadalmi szerepe és használata - Személyes élmény, médiaélmény 7. A média társadalmi szerepe és használata - Tájékozódás a virtuális terekben 8. Tárgy- és környezetkultúra - Környezetünk valós terei és mesés helyek 9. Tárgy- és környezetkultúra - Valós és kitalált tárgyak Összes óraszám:

Órakeret 12 14 10 2 1+1 3 3 10+3 10+3 65+7=72

Életvitel és gyakorlat – két tanítási nyelvű heti: 1 óra évi: 32+4 óra Témakör 1. Család, otthon, háztartás 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 3. Közlekedés 4. Közösségi munka, közösségi szerepek

Órakeret 7+1 16+1 4+1 5+1

~ 86 ~


Életvitel és gyakorlat - normál heti: 1 óra évi: 32+4 óra Témakör 1. Család, otthon, háztartás 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 3. Közlekedés 4. Közösségi munka, közösségi szerepek

Órakeret 7+1 16+1 4+1 5+1


Testnevelés heti: 3 óra évi: 108 óra Két tanítási nyelvű képzésben heti egy óra angol nyelven folyik Tematikai egység megnevezése 1. Előkészítő és preventív mozgásformák 2. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák 3. Manipulatív természetes mozgásformák 4. Természetes mozgásformák a tornajellegű feladatmegoldásokban és gyermektáncokban 5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban 6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban 7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban 8. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Összes óraszám:

~ 87 ~

Órakeret 10 20 20 13 16 13 5 11 98+ 10

3. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Éves óraszám: 216+36=252óra (72+36=108 olvasás, 72 nyelvtan, 36 írás, 36 fogalmazás); Heti óraszám: 6+1 Órakeret Tematikai egység címe 216+36=252 óra Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása – folyamatos 14 óra Olvasás, az írott szöveg megértése

56 óra+11=67óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése

19 óra+11=30óra 8 óra

Az íráshasználat fejlesztése – folyamatos Fogalmazási alapismeretek

11 óra

Szövegalkotási gyakorlatok

20 óra

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, 18 óra szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos

28 óra


14 óra+11=25óra


6 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. sza22 óra+3=25óra bad órakeret, az éves óraszám 10%-a)

Angol nyelv heti: 5 évi: 180 Témakör

Órkeret

Iskola (barátok, osztály) Állatok (házi kedvence, házi állatok) Ki, mitől fél (fantázia és valóság, mesebeli lények) Érzések (történetek szereplőinek cselekedetei és érzései, otthon és család) Tájékozódás (lakóhely és tágabb környezet, osztályterem berendezése, elhelyezés a térben) Szabadidő (sportok és szabadidős tevékenységek) Testrészek (a testrészekhez kapcsolható méretek, személyleírás) Az idő (napszakok és az óra) Vásárlás (számok, számolás, a pénz, ruhaneműk, rendelés étteremben)

15 20 20 20


20 20 20 15 15 3 óra Tammy, a dzsemek királynője (dárma-játék)

Összesen:

165

~ 88 ~

10 óra Ismétlés, gyakorlás 2 óra Projekt-óra 15 óra

Matematika – két tanítási nyelvű heti: 4 óra évi: 144 óra Az új tananyag Az összefoglalás, A gyakorlás feldolgozásának ellenőrzés óraszáma óraszáma óraszáma

Fejezetek 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, mérések 5. Statisztika, valószínűség

2+ folyamatos 70 16 25 5

14

6 3 3

Matematika - normál heti: 5 óra évi: 180 óra Az új tananyag Az összefoglalás, A gyakorlás feldolgozásának ellenőrzés óraszáma óraszáma óraszáma


2+ folyamatos 70+3 16+3 25+3 5+3

14+3 +3 +3 +3

6+3 3+3 3+3 +3

Erkölcstan heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör 1. Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? 2. Közösségben és egyedül a társaim és én 3. Az osztály és az iskola 4. Kulturális-nemzeti közösség 5. Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ 6. A mindenség és én – Születés és elmúlás

Összesen:

Órakeret


~ 89 ~


1 óra gyakorlás 1 óra tanulmányi séta 1 óra gyakorlás 3 óra

Környezetismeret – két tanítási nyelvű heti: 1+1 óra évi: 68+4 óra Témakör 1. A mezőn 2. Megtart, ha megtartod 3. Egészség és betegség

Órakeret 10+13+1 4+2 7+7+1

4. Az a szép, akinek a szeme kék?

2+2

5. Merre megy a hajó?

7+9+1

6. Tájékozódás a tágabb térben

2+3+1

Kiegészítés, szabadon tervezhető 13 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás 1óra: összefoglalás, ismétlés 2 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés 7 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás 1 óra: összefoglalás, ismétlés 2 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás 9 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás 1 óra: összefoglalás, ismétlés 3 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás 1 óra: összefoglalás, ismétlés

Környezetismeret - normál heti: 1+1 óra évi: 68+4 óra Témakör 1. A mezőn 2. Megtart, ha megtartod 3. Egészség és betegség 4. Az a szép, akinek a szeme kék? 5. Merre megy a hajó? 6. Tájékozódás a tágabb térben

Órakeret 10+13+1 4+2 7+7+1 2+2 7+9+1 2+3+1

Kiegészítés, szabadon tervezhető 14óra: gyakorlás, összefoglalás, ismétlés 2 óra: összefoglalás, ismétlés 8 óra: gyakorlás, összefoglalás, ismétlés 2 óra: számonkérés, gyakorlás 10 óra: gyakorlás, összefoglalás, ismétlés 4 óra: gyakorlás, összefoglalás, ismétlés

Ének-zene heti óra keret: 2 óra évi órakeret: 72 óra Témakör Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás Össz. óraszám:

~ 90 ~


Szabad órakeret

7 óra

3 óra


2 óra 7 óra

2 óra

Vizuális kultúra heti óra keret: 2 óra évi órakeret: 72 óra Tematikai egység megnevezése 1. Kifejezés, képzőművészet. Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek 2. Kifejezés és képzőművészet. Hétköznapi és képzelt figurák 3. Vizuális kommunikáció. Utazások 4. Vizuális kommunikáció. Vizuális hatáskeltés 5. A média társadalmi szerepe és használata. Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás. Médiumok a mindennapi környeztünkben 6. A média kifejezőeszközei a médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása 7. A média társadalmi szerepe és használata a média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága 8. A média társadalmi szerepe és használata. Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat 9. Tárgy- és környezetkultúra. Mikro- és makrotér 10. Tárgy- és környezetkultúra. Tárgyak és használatuk Összes óraszám:

Órakeret 9 8+1 8 7 2+1 2+1 1+2 1+2 10 17 65+7=72


Órakeret 7+1 16+1 4+1 5+1

angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés,


Órakeret 7+1 16+1 4+1 5+1



~ 91 ~

Testnevelés heti: 3 óra évi: 108 óra Két tanítási nyelvű képzésben heti egy óra angol nyelven folyik. Tematikai egység megnevezése 1. Előkészítő és preventív mozgásformák 2. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák 3. Manipulatív természetes mozgásformák 4. Természetes mozgásformák a tornajellegű feladatmegoldásokban és gyermektáncokban 5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban 6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban 7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban 8. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Összes óraszám:

~ 92 ~

Órakeret 10 17 17+5 15 10 16+5 3 10 98+10

4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Éves óraszám: 216+36=252óra (72+36=108 olvasás, 72 nyelvtan, 36 írás, 36 fogalmazás) Heti óraszám: 6+1 Órakeret 216+36=252

Tematikai egység címe Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása – folyamatos

16 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése

55+10=65 óra


18+12=30 óra 7 óra

Az íráshasználat fejlesztése – folyamatos Fogalmazási alapismeretek

12 óra

Szövegalkotási gyakorlatok

22 óra

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, 17 óra szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos

28 óra


14+10=24 óra


6 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad 21+4=25 óra órakeret, az éves óraszám 10%-a)

Angol nyelv – két tanítási nyelvű heti: 5 óra évi: 180 óra Témakör

Órakeret

Év eleji ismétlés (ábc, betűzés, számok, színek, tárgyak az osztályteremben Hello (név, életkor, származás, ismerkedés, köszönés, önmagunk, ill. harmadik személy bemutatása Project-munka (ismerd meg az én sztáromat) Országok (országok, népek, nyelvek,) Hírességek (interjú) Hétköznapi tárgyak Nagy Britannia (kulturális ismeretek) Otthon (ház, lakás helyiségei, bútorzata, család, családtagok) Project-munka (az én álomházam) Személyleírás (testrészek, valós és kitalált személyek, karakterek leírása, jellemzése, filmek, filmkritika) Az én hősöm (személyleírás) London szobrai (kulturális ismeretek) Képesességek (emberi képességek bemutatása, sport, hírességek bemutatása) étteremben (ételek, rendelés) Projekt- munka (a kedvenc ételem bemutatása) Állatok (házi és vadállatok, különleges állatok jellemzése) Ételek (vásárlás) Utasítások (tiltás, utasítás, útbaigazítás Kutyakiállítás (kulturális ismeretek) – „legek” és rekordok

~ 93 ~

2 16 2 16 1 17 2 17 1 16 2 17 1


Napi rutin (cselekvések, szokásos tevékenységek, a hét napjai, óra) Projekt-munka – Egy tökéletes nap Házimunka (rendrakás. Ruhák, (divat, öltözködési szokások) Egy napom az iskolában (kulturális ismeretek) Foglalkozások, Sport és szabadidős tevékenységek (naplóírás, csetelés a Neten) Project-munka – Mit mesélnek a képek?

17 2 16 1 17 2 2 óra Alien-visit (drámajáték) 13 óra Gyakorlás, ismétlés

Angol – normál heti:3 óra évi: 72 óra Témakör


Órakeret

+

Én és a családom. Családtagok bemutatása, születésnap.

11

1

ismétlés, gyakorlás

Otthonom, szűkebb környezetem, kedvenc játékaim, kedvenc állataim.

11

1


Iskola, tárgyak a tanteremben, osztálytársak.

11

1


Étkezés, néhány élelmiszer neve és leírása.

11

1


Idő: a hét napjai napszakok, az óra.

11

1


Öltözködés, ruhadarabok, kedvenc ruháim.

10

1


1

projekt-munka

Összesen

65

7

Matematika heti: 5 óra évi: 180 óra Az új tananyag A feldolgozá- gyakorlás sának óraszáma óraszáma


Az összefoglalás, ellenőrzés óraszáma

2+ folyamatos

~ 94 ~

74 15 22 5

42 3 4 1

6 3 3

Erkölcstan heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör 1. Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? 2. Közösségben és egyedül a társaim és én 3. Az osztály és az iskola 4. Kulturális-nemzeti közösség 5. Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ 6. A mindenség és én – Születés és elmúlás Összesen:

Órakeret 5 óra


6 óra 5 óra 9 óra 3 óra

1 óra gyakorlás 2 óra tanulmányi séta, múzeumlátogatás

4 óra

1 óra gyakorlás

32 óra

4 óra

Környezetismeret – két tanítási nyelvű heti: 1+1 óra évi: 68+4 óra Témakör 1. A kertben

2. Mennyi időnk van?

3. Miért érdemes takarékoskodni? 4. Vágta, mint a paripa

5. Önismeret és viselkedés 6. Tájékozódás a tágabb térben

Órakeret Kiegészítés, szabadon tervezhető 12+14+1 14 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás 1 óra: összefoglalás, ismétlés 4+5+1 5 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás 1 óra: összefoglalás, ismétlés 2+2 2 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás 6+7+1 7 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás 1 óra: összefoglalás, ismétlés 2+2 2 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás 6+5+1 5 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás 1 óra: összefoglalás, ismétlés

Környezetismeret - normál heti: 1 óra évi:32+4 óra Témakör 1. A kertben 2. Mennyi időnk van? 3. Miért érdemes takarékoskodni? 4. Vágtat, mint a paripa 5. Önismeret és viselkedés 6. Tájékozódás a tágabb térben

Összesen:

Órakeret 12+1 4+1 2 6+1 2 6+1 32+4

Kiegészítés, szabadon tervezhető 1 óra: összefoglalás, ismétlés 1 óra: összefoglalás, ismétlés 1 óra: összefoglalás, ismétlés 1 óra: összefoglalás, ismétlés

~ 95 ~

Ének-zene heti óra keret: 2 óra évi órakeret: 72 óra Tematikai egység címe

Órakeret

Szabad órakeret

Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás

38óra

2 óra

6óra 7 óra

3óra

6 óra 8 óra

2óra

Vizuális kultúra heti óra keret: 2 óra évi órakeret: 72 óra Tematikai egység megnevezése 1. Kifejezés, képzőművészet - Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek 2. Kifejezés és képzőművészet - Hétköznapi és képzelt figurák 3. Vizuális kommunikáció - Utazások 4. Vizuális kommunikáció - Vizuális hatáskeltés 5. A média társadalmi szerepe és használata - Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás. Médiumok a mindennapi környeztünkben 6. A média kifejezőeszközei - a médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása 7. A média társadalmi szerepe és használata - a média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága 8. A média társadalmi szerepe és használata - Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat 9. Tárgy- és környezetkultúra - Mikro- és makrotér 10. Tárgy- és környezetkultúra - Tárgyak és használatuk Összes óraszám:

Órakeret 8 9 9 10 2 2 3 3 13 6+7 65+7=72


Órakeret 7+1 16+1 4+1 5+1

~ 96 ~



Órakeret 7+1 16+1 4+1 5+1


Testnevelés heti: 3 óra évi: 108 óra Két tanítási nyelvű képzésben heti egy óra angol nyelven folyik. Tematikai egység megnevezése 1. Előkészítő és preventív mozgásformák 2. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák 3. Manipulatív természetes mozgásformák 4. Természetes mozgásformák a tornajellegű feladatmegoldásokban és gyermektáncokban 5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban 6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban 7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban 8. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszásgyakorlatokban 9. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Összes óraszám:

~ 97 ~

Órakeret 7 15 16 10 13 13 2 14+10 8 98+10

5. évfolyam Magyar irodalom tantárgy - Kerettanterv A változat évi: 72 óra heti: 2 óra Témakör Barátkozás a könyvekkel Mesék, népdalok János vitéz Szülőföld Család, nemzedék Regények Ismétlés Összes

Órakeret 2 17 24 6 6 8 2 65 óra

Kiegészítést, szabadon tervezhető + 1 szövegértés + 1 fogalmazás + 1 memoriterek + 1 szövegértés + 1 fogalmazás + 1 gyakorlás + 1 gyakorlás 7 óra

Magyar nyelvtan heti: 2 óra évi: 72 óra Tematikai egység címe órakeret Kiegészítés, szabadon tervezhető Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és 6 + 1 fogalmazás, helyesírás alkotása Olvasás, szövegértés 4 + 1 szövegértés, gyakorlás Írás, fogalmazás 6 + 1 szövegértés, gyakorlás Helyesírás 12 + 1 helyesírás, gyakorlás A szavak szerkezete és jelentése 15 + 2 gyakorlás Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és 1 alkotása Olvasás, szövegértés 2 Írás, fogalmazás 2 A nyelv szerkezete 12 + 1 gyakorlás Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és 3 alkotása Olvasás, szövegértés 2 Az összes óraszám 65 + 7 óra

~ 98 ~

Angol nyelv – két tanítási nyelvű heti: 5 óra évi: 180 óra Témakör Beszélj magadról (év eleji ismétlés) Mit csinálsz most? (ruházkodás, ruhák vásárlása, leírása) beszélgetés kép alapján Project-munka (öltöztess fel egy sztárt) A művészet világa – filmek, irodalom, életrajz, évszámok, dátumok). Mit csináltál tegnap? Madame Tussaud’s – kulturális ismeretek Közlekedés (Te mivel jársz iskolába, különleges járművek) Szabadidős tevékenységek, Történetek a múltból (a fáraók), Egy családtag bemutatása Projekt-munka (Timeline – életrajz) Mit csinált? Egy nap az iskolában, iskolák (magyar, ill. angol nyelvű iskolák összehasonlítása) Utazás külföldre (egy emlékezetes utazás elmesélése) Bocsánatkérés, Levelezőpartner (beszámoló készítése egy iskolai eseményről) Summerhill School – kulturális ismeretek Vásárlás (boltok nevei, vásárlási szituációk, párbeszédek, régen és most, árak és termékek) Tervek a hétvégére Project-munka (idegenvezetés Magyarországon) A moziban (régi és új filmek, filmtípusok, filmkritika, filmajánló) Évszakok időjárása Londoni élet (piacok) – kulturális ismeretek Hol vagy? A városban (leírás, jellemzés, programok – mikor és hol?) Nyomtatványok kitöltése Project-munka (egy nap egy bevásárló központban – vásárlás, étkezés, mozi) Az orvosnál (betegségek tünetei, a rendelőben, mit tegyünk, ha?) Elsősegélynyújtás (egy baleset leírása) Iskolai szabályok (jogok és kötelességek) Az internet világa (iskola után) – kulturális ismeretek Elektronikai, ill. technikai eszközök (hírek a nagyvilágból, történetírás Project-munka - Veszélyben lévő állatok (segít a technika)

Órakeret 2


17 2 16 1 17 2 17 1 16 2 16 1 17 2 17 1 16 2 15 óra gyakorlás, ismétlés

~ 99 ~

Angol nyelv – normál heti:3 óra évi: 108 óra Témakör

Órakeret

+

Család, barátok, kedvenc állatok, családi események, programok

10

1


Iskola, tantárgyak, tanrend, osztálytársak, tanórán kívüli programok

10

1


Emberek külső és belső jellemzése, öltözködés, alapvető tulajdonságok

10

1


Szűkebb környezetünk: a lakás, a ház, a szoba bemutatása, bútorok, berendezési tárgyak

9

1


Tágabb környezetünk: a lakóhely, a város, tájékozódás, útbaigazítás kérése/adása

10

1


9

1


10

1


9

1


Szabadidő, szórakozás, kedvenc időtöltés, hétvége

10

1


Az angol nyelvű országok; házak, helynevek Angliában

10

1


1

Projekt-munka

Idő, óra, a hét napjai, napszakok Napirend, mindennapos, szokásos tevékenységek, házimunka, otthoni feladatok Vásárlás: mindennapi bevásárlás

Összesen

97

~ 100 ~

11


Matematika heti: 4 óra évi: 148 óra Témakör

Órakeret

Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra. 1. Természetes számok 2. Egész számok 3. Törtek 4. Arányos következtetések Függvények, sorozatok Geometria, mérés 1. Alapfogalmak 2. Szögek 3. Kerület, terület, felszín, térfogat Valószínűség, statisztika Év végi ismétlés és rendszerező összefoglalás Számonkérés


Folyamatos 68 18 11 29 10 10 44 11 8 25 8 8 10

Történelem heti: 2óra évi: 72 óra Témakör 1. Az emberiség őskora Ókori Kelet 2. Ókori görög-római világ 3. Középkori Európa 4. Árpád-kor Összesen:

Órakeret 12 óra 23 óra 14 óra 16 óra 65 óra

Kiegészítés, szabadon tervezhető + 2 óra összegzés, ellenőrzés + 2 óra összegzés, ellenőrzés + 2 óra összegzés, ellenőrzés + 1 óra összegzés, ellenőrzés + 7 óra

Órakeret

Kiegészítés, szabadon tervezhető 2 óra év eleji beilleszkedés

Erkölcstan heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör 1. Ötödikesek lettünk 2. Test és lélek 3. Kapcsolat, barátság, szeretet 4. Kortársi csoportok 5. Társadalmi együttélés 6. A technikai fejlődés hatásai 7. A mindenséget kutató ember Év végi összefoglalás Összesen:


~ 101 ~

2 óra 4 óra

Természetismeret – két tanítási nyelvű heti: 2+1 óra évi: 97+11óra= 108 óra Témakör 1. Év eleji ismétlés 2. Az anyag és néhány fontos tulajdonsága

Órakeret 1 7+7+2

14+7+2 3. Élet a kertben- az őszi és a tavaszi kert 4. Állatok a házban és a ház körül

11+3+2

5. Tájékozódás a valóságban és a térképen

10+4+2

6. Állandóság és változás a környezetünkben, kölcsönhatások 7. A Föld és a Világegyetem

Év végi ismétlés

8+8+2

10+3+1

Kiegészítés, szabadon tervezhető 7 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás, munkáltatás 2 óra: összefoglalás, ellenőrzés 7 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás, munkáltatás 2 óra: összefoglalás, ellenőrzés 3 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás, munkáltatás 2 óra: összefoglalás, ellenőrzés 4 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás, munkáltatás 2 óra: összefoglalás, ellenőrzés 8 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás, munkáltatás 2 óra: összefoglalás, ellenőrzés 3 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás, munkáltatás, összefoglalás 1 óra: ellenőrzés

4

Természetismeret - normál heti: 2 óra évi: 72 óra Témakör 1. Év eleji ismétlés 2. Az anyag és néhány fontos tulajdonsága 3. Élet a kertben- az őszi és a tavaszi kert 4. Állatok a házban és a ház körül 5. Tájékozódás a valóságban és a térképen 6. Állandóság és változás a környezetünkben, kölcsönhatások 7. A Föld és a Világegyetem Év végi ismétlés

Órakeret 1+1 7+1

Kiegészítés, szabadon tervezhető 1 óra gyakorlás 1 óra: összefoglalás, ellenőrzés

14+1 11+1 10+1

1 óra: összefoglalás, ellenőrzés 1 óra: összefoglalás, ellenőrzés 1óra: összefoglalás, ellenőrzés

8+1

1óra: összefoglalás, ellenőrzés

10+1 4

~ 102 ~

1 óra: ellenőrzés

Ének-zene heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör Órakeret Kiegészítés, szabadon tervezhető Zenei reprodukció – Éneklés 15 1 óra Ismétlés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan 3 1 óra Improvizációs gyakorlatok és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő 3 1 óra Zenei olvasás gyakorlása kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek 1 óra Zeneelméleti ismeretek gyakorlása Zenei befogadás – Befogadói 4 kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás 7 Vizuális kultúra heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör Órakeret Kiegészítés, szabadon tervezhető Kifejezés, képzőművészet 5 óra + 1 óra gyakorlat Valóság és képzelet Kifejezés, képzőművészet. 7 óra + 1 óra gyakorlat Stílus és mozgás Vizuális kommunikáció 2 óra + 1 óra gyakorlat Idő- és térbeli változások Vizuális kommunikáció 3 óra Jelértelmezés, jelalkotás Vizuális kommunikáció. Kép és szöveg 3 óra + 1 óra gyakorlat Tárgy és környezetkultúra 7 óra Tervezett, alakított környezet Tárgy és környezetkultúra 5 óra Tárgy és hagyomány Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre 4 óra szánt órakeret Az éves óraszám: 36 óra

~ 103 ~

Hon- és népismeret heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör 1. Az én világom I. 2. Az én világom II. 3. Találkozás a múlttal I. A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek. 4. Találkozás a múlttal II. A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, életvitel). 5. Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje. Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak. 6. Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén. Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzői a Kárpát-medencében és Moldvában. A hazánkban élő nemzetiségek és etnikai kisebbség. Összesen:

Órakeret


Kiegészítés, szabadon tervezhető 1 múzeumlátogatás 2 óra projektmunka viseleti tárgyak készítése, népi ételek 1 népszokások, dramatikus játék

5 óra

32 óra

4 óra

Informatika heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika

Órakeret 6 óra


9 óra

2 óra dokumentumok készítése - gyakorlás 2 óra teknőcgrafika gyakorlás


~ 104 ~

Technika heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör

Órakeret


1. Ételkészítés 2. Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben 3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés 4. Közlekedési ismeretek Összesen:

7 óra 8 óra

2 óra tárgykészítés

14 óra

2 óra tárgykészítés

3 óra 32 óra

4 óra

Testnevelés heti 3 óra évi 108 óra Két tanítási nyelvű képzésben heti egy óra angol nyelven folyik. Tematikai egység megnevezése 1. Természetes és nem természetes mozgásformák 2. Sportjátékok 3. Atlétikai jellegű feladatok 4. Torna jellegű feladatok 5. Alternatív környezetben űzhető sportok 6. Önvédelmi és küzdőfeladatok 7. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszásgyakorlatokban Összes óraszám:

Órakeret 7 15 16 15 15 16 24 98+10

Osztályfőnöki Éves órakeret: 36 Heti óraszám: 1 Tematikai egység megnevezése Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást Egészséges életmód, környezettudatosság Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés

~ 105 ~

Órakeret 12 óra 7 óra 4 óra 2 óra 6 óra 3 óra 2 óra

Célnyelvi civilizáció [Országismeret] heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör Adott célnyelvi ország természetföldrajza Adott célnyelvi ország történelme, társadalmi viszonyai Mindennapi élet, hagyományok, szokások, ünnepek adott célnyelvi országban Szabadidő, sport a célnyelvi országokban Irodalom és művészet adott célnyelvi országban Összesen

Órakeret


+

Projekt1 – szabadon választott célnyelvi ország bemutatása Projekt2 – karácsony bemutatása egy célnyelvi országban

7

1

7

1

7

1

Projekt3 – egy filmszár bemutatása valamelyik célnyelvi országból

7

1

Projekt4 – egy brit film, vagy brit írótól származó könyv bemutatása

4 32

4

~ 106 ~

6. évfolyam Magyar irodalom tantárgy - Kerettanterv A változat heti: 2 óra évi: 72 óra Témakör Monda, rege, ballada Toldi A költészet üzenete Kalandok, hősök, regények Egri csillagok Összesen

Órakeret 14 14 14 14 9 65 óra

Kiegészítést, szabadon tervezhető + 1 fogalmazás + 2 memoriterek + 1 kifejező olvasás + 1fogalmazás + 2 film + 7 óra

Órakeret 4 óra

Kiegészítés, szabadon tervezhető + 1 fogalmazás, helyesírás

Magyar nyelvtan heti: 2 óra évi: 72 óra Tematikai egység címe Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Az összes óraszám

4 óra 2 óra 10 óra 3 óra 18 óra 4 óra 10 óra 10 óra 65 óra

+ 1 szövegértés, gyakorlás + 1 szövegértés, gyakorlás + 1 helyesírás, gyakorlás + 2 gyakorlás + 1 gyakorlás

7 óra

~ 107 ~

Angol nyelv – két tanítási nyelvű heti: 5 óra évi: 180 óra Témakör általános ismétlés rendszerezés: napok, hónapok, számok, időkifejezések 1. lecke: Egyszerű jelenidő-létige, birtokos szerkezet, országok, nemzetiségek, főnevek többes száma, betűzés, bemutatkozó szöveg szóban és írásban. Baráti kapcsolatok kifejezése Project készítése 2. lecke: Mutató névmások, have got szerkezet használata, birtokos névmások. Kedvenc tárgyaim Project készítése

Órakeret 3

3. lecke: Egyszerű jelen idő, kötőszavak, személyes névmások tárgyesete, családi kapcsolatok Project készítése 4. lecke: Egyszerű jelen idő, felszólító mód, levélírás. Sportok Project készítése

5. lecke: Módbeli segédigék használata, there is/are használata, helyhatározók használata. Otthonom Project készítése 6. lecke Megszámlálható, megszámlálhatatlan, mennyiségjelzők. Ételek, étkezés Project készítése 7. lecke Folyamatos jelen idő, időhatározók, levélírás, iskola bemutatása. Az iskolám Project készítése 8. lecke: Folyamatos jelen idő és Egyszerű jelen idő, fogalmazás készítése. Utazás Project készítése 9. lecke: Egyszerű múlt idő- létige és szabályos igék. Music

~ 108 ~


12

1 12 2 2

Ismétlés, rendszerezés, gyakorlás, ellenőrzés

12 2 12 1 2

Ismétlés, rendszerzés, gyakorlás, ellenőrzés

12

2 12 2 2


12 2 12 2 2 12


Project készítése

2 2

10. lecke: Egyszerű múlt idő, rendhagyó igék. 11. lecke: Televízió Projectkészítés 12. lecke: Melléknévfokozás, szórend Öltözködés, divat Projectkészítés


12 2 12 2 2

13. lecke: Jövő idő. going to, will Vakáció Projectkészítés


12 2 2



Órakeret

+


Család, személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek, napirend; családi ünnepek.

11

1 ismétlés, gyakorlás

Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése.

11


Tágabb környezetünk: város, ország; a lakóhely bemutatása

11


Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; növények és állatok.

11


Az iskola világa: az iskola bemutatása, órarend, iskolai programok

11


Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések.

11


Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek; viselkedés az étkezésnél

11


Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre.

10


Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, film, videó, számítógép és olvasás.

10

1 ismétlés, gyakorlás 2 Projekt-munka

Összesen

97

~ 109 ~

11

Matematika heti: 3+1 óra évi: 111+37 óra Témakör

Órakeret

Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra. 1.Természetes számok 2. Egész számok 3. Törtek 4. Oszthatóság 5.Arányos következtetések Függvények, sorozatok Geometria, mérés 1. Alapfogalmak 2. Adott tulajdonságú ponthalmazok 3.Tengelyes tükrözés Valószínűség, statisztika Év végi ismétlés és rendszerező összefoglalás Számonkérés


Folyamatos 62 10 6 25 8 13 10 23 3 8 12 Folyamatos 6 10

+ 24

+ 14 + 10 + 8 + 2 + 6 + 5

Történelem heti: 3óra évi: 108 óra Témakör Év eleji ismétlés 1. Magyarország virágkora

Órakeret

2. Világ és Európa újkora

14 óra

3. Magyarország a kora újkorban

18 óra

4. Forradalmak Európában és Magyarországon Év végi ismétlés Összesen:

20 óra

13 óra

65 óra

Kiegészítés, szabadon tervezhető + 2 óra + 2 óra összegzés, ellenőrzés, + 8 óra helytörténet, forráselemzés, topográfia + 2 óra összegzés, ellenőrzés,+ 8 óra helytörténet, forráselemzés, topográfia + 2 óra összegzés, ellenőrzés, + 8 óra helytörténet, forráselemzés, topográfia + 1 óra összegzés, ellenőrzés, + 8 óra helytörténet, forráselemzés, topográfia + 2 óra 7 óra + 36 óra

Erkölcstan heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör 1. Test és lélek 2. Kapcsolat, barátság, szeretet 3. Kortársi csoportok 4. Társadalmi együttélés 5. A technikai fejlődés hatásai 6. A mindenséget kutató ember Év végi összefoglalás

Órakeret 5 óra 6 óra 5 óra 6 óra 5 óra 5 óra


1 óra gyakorlás 1 óra gyakorlás 2 óra

~ 110 ~

Természetismeret – két tanítási nyelvű heti: 2+1 óra évi: 97+11óra= 108 óra Témakör 1. Év eleji ismétlés 2. Hegyvidékek, dombvidékek

Órakeret 1 10+5+2

11+4+2 3. Erdő életközössége 4. Alföldi tájakon

8+3+1

5. Felszíni és felszín alatti vizek

6+4+2

6. Vizek, vízpartok 7.Természet és társadalom kölcsönhatásai 8. Az ember szervezete és egészsége

Év végi ismétlés

11+5+2

5+3+1

11+8+1

Kiegészítés, szabadon tervezhető 5 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás, munkáltatás 2 óra: összefoglalás, ellenőrzés 4 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás, munkáltatás 2 óra: összefoglalás, ellenőrzés 3 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás, munkáltatás, összefoglalás 1 óra: ellenőrzés 4 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás, munkáltatás 2 óra: összefoglalás, ellenőrzés 5 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás 2 óra: összefoglalás, ellenőrzés 3 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás, munkáltatás, összefoglalás 1 óra: ellenőrzés 8 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás, munkáltatás, összefoglalás 1 óra: ellenőrzés

2

Természetismeret - normál heti: 2 óra évi: 72 óra Témakör 1. Év eleji ismétlés 2. Hegyvidékek, dombvidékek 3. Erdő életközössége 4. Alföldi tájakon 5. Felszíni és felszín alatti vizek 6. Vizek, vízpartok 7. Természet és társadalom kölcsönhatásai 8. Az ember szervezete és egészsége Év végi ismétlés

Órakeret 1 10+1 11+1 8+1 6+1 11+1 5+1 11+1 2

~ 111 ~

Kiegészítés, szabadon tervezhető 1 óra: összefoglalás, ellenőrzés 1 óra: összefoglalás, ellenőrzés 1 óra: ellenőrzés 1 óra: összefoglalás, ellenőrzés 1 óra: összefoglalás, ellenőrzés 1 óra: ellenőrzés 1 óra: ellenőrzés

Ének-zene heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás


Kiegészítés, szabadon tervezhető 1 óra Ismétlés 1 óra Improvizációs gyakorlatok 1 óra Kottaolvasás gyakorlása 1 óra Zeneelméleti ismeretek gyakorlása

3 óra 7 óra

Vizuális kultúra heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet Kifejezés, képzőművészet Stílus és mozgás Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások Vizuális kommunikáció Jelértelmezés, jelalkotás Vizuális kommunikáció Kép és szöveg Tárgy és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy és környezetkultúra Tárgy és hagyomány Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az éves óraszám:

Órakeret 5 óra

Kiegészítés, szabadon tervezhető + 1 óra gyakorlat

7 óra

+ 1 óra gyakorlat

3 óra

+ 1 óra gyakorlat

2 óra 5 óra

+ 1 óra gyakorlat


Informatika heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika Összesen:


~ 112 ~

Kiegészítés, szabadon tervezhető 2 óra dokumentumok készítése - gyakorlás 2 óra algoritmusok készítése, gyakorlás

4 óra

Technika heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör

Órakeret

1. Ételkészítés 2. Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben 3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés 4. Közlekedési ismeretek Összesen:



1 óra üzemlátogatás 2 óra tárgykészítés

4 óra 32 óra

3 óra

Testnevelés heti 3 óra évi 108 óra Két tanítási nyelvű képzésben heti egy óra angol nyelven folyik. Tematikai egység megnevezése 1. Természetes és nem természetes mozgásformák 2. Sportjátékok 3. Atlétikai jellegű feladatok 4. Torna jellegű feladatok 5. Alternatív környezetben űzhető sportok 6. Önvédelmi és küzdőfeladatok Összes óraszám:

Órakeret 10 20+5 18+ 5 20 20 10 98+ 10

Osztályfőnöki Éves órakeret: 36 Heti óraszám: 1 Tematikai egység megnevezése Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást Egészséges életmód, környezettudatosság Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés


~ 113 ~

Célnyelvi civilizáció [Országismeret] heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör Adott célnyelvi ország természetföldrajza Adott célnyelvi ország történelme, társadalmi viszonyai Mindennapi élet, hagyományok, szokások, ünnepek adott célnyelvi országban Szabadidő, sport a célnyelvi országokban Irodalom és művészet adott célnyelvi országban Magyarország bemutatása külföldieknek Összesen:

Órakeret

+


6

1

6

1

6

1

Projekt3 – egy magyar és egy angol ajkú filmsztár bemutatása

6

1

Projekt4 – egy amerikai film, vagy amerikai írótól származó könyv bemutatása

Projekt1 – egy célnyelvi ország és Magyarország összehasonlító elemzése Projekt2 – a hazai és valamelyik célnyelvi ország karácsonyi ünnepeinek összehasonlítása

4 4 32

4

~ 114 ~

7. évfolyam

Magyar irodalom tantárgy - Kerettanterv A változat heti: 2 óra évi: 72 óra Tematikai egység címe órakeret Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszé10 óra lés, novella, legenda, anekdota) Nagyepikai alkotás (regényelemzés) 8 óra Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, 22 óra epigramma) Egy korstílus – a romantika 6 óra Nagyepikai alkotás– egy Jókai-regény és a 8 óra romantikus korstílus (regényelemzés) Drámai műfajok (egy komédia) 8 óra A média kifejezőeszközei (1) 3 óra Történet és elbeszélés a mozgóképen Az összes óraszám 65 óra

Kiegészítést, szabadon tervezhető + 1 gyakorlás, szövegértés, javítás + 1 film, fogalmazás + 1 memoriterek + 1 gyakorlás, kifejező olvasás + 1 film, fogalmazás + 2 gyakorlás, kifejező olvasás 7 óra

Magyar nyelvtan heti: 2 óra évi: 72 óra Tematikai egység címe Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Az összes óraszám

órakeret 3 óra

Kiegészítés, szabadon tervezhető + 7 fogalmazás, helyesírás


+ 8 szövegértés, gyakorlás + 5 fogalmazás, helyesírás + 5 helyesírás +15 gyakorlás, szövegértés, mondatelemzés

~ 115 ~

40 óra

Angol nyelv – két tanítási nyelvű heti: 5 óra évi: 180 óra Témakör általános ismétlés rendszerezés: évszámok, számok, időkifejezések 1. lecke: Egyszerű jelenidő-létige, birtokos szerkezet, országok, nemzetiségek, főnevek többes száma, betűzés, bemutatkozó szöveg szóban és írásban. Baráti kapcsolatok kifejezése Project készítése Kommunikációs óra 2. lecke: Mutató névmások, have got szerkezet használata, birtokos névmások. Kedvenc tárgyaim Project készítése Kommunikációs óra 3. lecke: Egyszerű jelen idő, kötőszavak, személyes névmások tárgyesete, családi kapcsolatok Project készítése Kommunikációs óra 4. lecke: Egyszerű jelen idő, felszólító mód, levélírás. Sportok Projectkészítés Kommunikációs óra

Órakeret 2


2

3 1 2 3 1 2 2


3 1 2

3 1 2 5. lecke: Módbeli segédigék használata, there 2


is/are használata, helyhatározók használata. Otthonom Project készítése 3 Kommunikációs óra 1 6. lecke Megszámlálható, megszámlálhatatlan, 2 mennyiségjelzők. Ételek, étkezés Project készítése 3 Kommunikációs óra 1

2 7. lecke Folyamatos jelen idő, időhatározók, 2


2


levélírás, iskola bemutatása. Az iskolám Project készítése 3 Kommunikációs óra 1 8. lecke: Folyamatos jelen idő és Egyszerű jelen 2 idő, fogalmazás készítése. Utazás Project készítése 3 Kommunikációs óra 1 9. lecke Egyszerű múlt idő- létige és szabályos 2 igék. Music Project készítése 2 Kommunikációs óra 1

~ 116 ~

2 10. lecke Egyszerű múlt idő, rendhagyó igék. 2 Televízió Project készítése Kommunikációs óra 11. lecke Melléknév fokozása, szórend Öltözködés, divat Project készítése


2 1 2 3 2 2


3 1 2 13. lecke Egyszerű jelen idő időhatározókkal, 8


12. lecke Jövő idő. going to, will Vakáció Project készítése Kommunikációs óra

folyamatos jelen idő, a két igeidő együttes használata, folyamatos igeidőben nem használható igék. Emberek, foglalkozások Project készítése 3 Kommunikációs óra 2

2 14. lecke Egyszerű múlt idő, rendhagyó és sza- 8


2


bályos igék, időhatározók, used to. szórakozás ma és régen, ünnepek Project készítése 3 Kommunikációs óra 2 15. lecke Egyszerű múlt idő, folyamatos múlt 8 idő, a két igeidő együttes használata. Történetek: fantázia és valóság Projekt készítése 3 Kommunikációs óra 2

2


16. lecke Jövő idők, jövő idejű szerkezetek: will, 8 going to. Tudomány és technika Projekt készítése 3 Kommunikációs óra 2

2 17. lecke A Present Perfect használata Utazás, 8 pihenés, kikapcsolódás, szórakozás, zene Project készítése Kommunikációs óra


3 2 Ismétlés, rendszerezés, gyakorlás, ellenőrzés

18. lecke Present Perfect használata a különböző 8 időhatározókkal és az egyszerű múlt idővel. Környezetvédelem, természetvédelem Project készítése 3 Kommunikációs óra 2

4

~ 117 ~



Órakeret

+


Én és a családom: családfa; foglalkozások; családi ünnepek

12

1



12

1


Tágabb környezetünk: falu, város, ország;

12

1


Az iskola világa

13

1


Egészség, az egészséges életmód

12

1



12

1


Utazás: utazási előkészületek; közlekedési eszközök.

12

1


Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, film, videó, számítógép és olvasás.

12

1


3

Projekt-munka

Összesen

97

11

Matematika heti: 3+1 óra évi: 111+36 óra Témakör Törd a fejed! Számok és műveletek Geometriai transzformációk Arány, százalék Hozzárendelések, összefüggések Számelmélet A sokszögek és a kör Algebra Hasábok, hengerek 4 felmérő dolgozat

Órakeret Folyamatos

12 12 12 12 10 16 15 8 4

~ 118 ~

Kiegészítés, szabadon tervezhető +4 +4 +4 +4 +4 +3 +4 +5 +3

Történelem heti: 2óra évi: 72 óra Témakör 1. Nemzetállamok 2. Önkényuralom 3. I. világháború 4. A két világháború között 5. Magyarország a két világháború között 6. A II. világháború Összesen:


Kiegészítés, szabadon tervezhető + 1 óra összegzés, ellenőrzés + 1 óra összegzés, ellenőrzés + 1 óra összegzés, ellenőrzés + 1 óra összegzés, ellenőrzés + 1 óra összegzés, ellenőrzés + 2 óra összegzés, ellenőrzés + 7 óra

Erkölcstan heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör Órakeret 1. Ki vagyok én,és mi vezérli a tetteimet? 6 óra 2. Párkapcsolat és szerelem 6 óra 3. Egyén és közösség 5 óra 4. Helyem a világban 5 óra 5. Mi dolgunk a világban? 5 óra 6. Hit, világkép, világnézet 5 óra 32 óra


1 óra gyakorlás 1 óra gyakorlás 2 óra év végi összefoglalás 4 óra

Biológia – két tanítási nyelvű heti: 2 óra évi: 72 óra Témakör

Órakeret 10 óra

+ 1 óra ellenőrzés

12 óra


10 óra Az élőlények változatossága A tundra, a sarkvidékek, a tengerek 12 óra Rendszer az élővilág sokféleségében 11 óra Részekből egész A növények és az állatok testfelépítése és életműködései 10 óra A fogamzástól az elmúlásig Összesen: 65 óra


Az élőlények változatossága


Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben A forró éghajlati övezet jellegzetes életközösségei

Az élőlények változatossága A mérsékelt éghajlati övezet életközösségei

~ 119 ~

+ 2 óra rendszerezés, ellenőrzés + 1 óra ellenőrzés + 1 óra ellenőrzés + 7 óra

Biológia - normál heti: 2 óra évi: 72 óra Témakör Az élőlények változatossága

Órakeret 10 óra

Kiegészítés, szabadon tervezhető + 1 óra ellenőrzés

Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben A forró éghajlati övezet jellegzetes életközösségei

Az élőlények változatossága A mérsékelt éghajlati övezet életközösségei Az élőlények változatossága A tundra, a sarkvidékek, a tengerek Rendszer az élővilág sokféleségében Részekből egész A növények és az állatok testfelépítése és életműködései A fogamzástól az elmúlásig Összesen:

12 óra


10 óra


12 óra 11 óra

+ 2 óra rendszerezés, ellenőrzés + 1 óra ellenőrzés

10 óra 65 óra

+ 1 óra ellenőrzés 7 óra

Fizika heti: 2 óra évi: 72 óra Témakör


Órakeret

Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások Mozgások Nyomás Energia, energiaváltozás Hőjelenségek Év végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása Az óraszámok összege:

11

1

17 13 9 10 5 65

2 1 2 1 7

Kémia heti: 1 óra évi: 32+4 óra= 36 óra Témakör 1. A kémia tárgya, kémiai kísérletek 2. Részecskék, halmazok, változások, keverékek 3. A részecskék szerkezete, tulajdonságai, vegyülettípusok Év végi ismétlés

Órakeret 4 16+1

1 óra: összefoglalás, ismétlés

12+1

1 óra: összefoglalás, ismétlés

+2

2 óra: ismétlés, rendszerezés

~ 120 ~


Földrajz – két tanítási nyelvű heti: 2 óra évi: 72 óra Témakör Hatodik osztályos anyag átismétlése: a Föld mozgásai, földrajzi fokhálózat, éghajlati övezetek, Magyarország földrajza A változó Föld. földtörténeti korok, a Föld szerkezete, kőzetlemezek mozgása, éghajlati övezetek, övek Az Északi és Déli Sark

Órakeret 6

6

2 óra rendszerezés, ismétlés, összefoglalás, ellenőrzés

6

2 óra rendszerezés, ismétlés, összefoglalás, ellenőrzés 2 óra rendszerezés, ismétlés, összefoglalás, ellenőrzés

Afrika, Ausztrália, Óceánia

12

Ázsia Amerika

14 14

Év végi ismétlés, rendszerezés


2 óra rendszerezés, ismétlés, összefoglalás, ellenőrzés

6

Földrajz - normál heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör A Föld mozgásai, földrajzi fokhálózat, éghajlati övezetek A változó Föld. Földtörténeti korok, a Föld szerkezete, kőzetlemezek mozgása Afrika Ausztrália, Óceánia

Órakeret 2


2 4 3

Sarkvidékek Amerika

2 5

Ázsia Európa: Nyugat- és Dél-Európa

6 6

~ 121 ~

2 óra rendszerezés, ismétlés, összefoglalás, ellenőrzés 2 óra rendszerezés, ismétlés, összefoglalás, ellenőrzés 2 óra rendszerezés, ismétlés, összefoglalás, ellenőrzés


Órakeret Kiegészítés, szabadon tervezhető 11 óra 4 óra 1 óra Improvizációs gyakorlatok 3 óra

1 óra Kottaolvasás gyakorlása 1 óra Zeneelméleti ismeretek gyakorlása

4 óra 10 óra

1 óra Zenehallgatás

Vizuális kultúra heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok, kifejezése Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció Magyarázó képek/rajzok Vizuális kommunikáció Mozgóképi közlés Vizuális kommunikáció Vizuális kommunikációs formák Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban Tárgy és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy és környezetkultúra Az épített környezet története Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az éves óraszám:

~ 122 ~

Órakeret 3 óra

Kiegészítés, szabadon tervezhető + 1 óra gyakorlat

6 óra

+ 1 óra gyakorlat

4 óra

+ 1 óra gyakorlat


+ 1 óra gyakorlat

Informatika heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika Összesen:



4 óra

Technika heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör 1. A háztartás és a közszolgáltatások 2. Közlekedés 3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés 4. Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés, munkakörnyezetek megismerése Összesen:


Kiegészítés, szabadon tervezhető 1 óra üzemlátogatás 3 óra tárgykészítés

8 óra 32 óra

4 óra


~ 123 ~

Órakeret 10 20+ 5 18+ 5 15 20 15 98+10

Osztályfőnöki Éves órakeret: 36 Heti óraszám: 1 Tematikai egység megnevezése Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást- Egészséges életmód, környezettudatosság - Mi a pályánk Gazdasági életre nevelés


Célnyelvi civilizáció [Országismeret] heti: 1 óra évi: 36 óra Órakeret

+

Adott célnyelvi ország természetföldrajza

6

1

A célnyelvi országok gazdasága

6

1

6

1

Projekt3 – egy államfő (miniszterelnök) bemutatása valamelyik célnyelvi országból

6

1

Projekt4 – egy ausztrál film, vagy ausztrál írótól származó könyv bemutatása

Témakör

Adott célnyelvi ország történelme, politikai és társadalmi viszonyai Mindennapi élet, hagyományok, szokások, ünnepek adott célnyelvi országban Szabadidő, sport a célnyelvi országokban Adott célnyelvi ország irodalma, művészete, tudományos élete Összesen

Kiegészítés, szabadon tervezhető Projekt1 – egy történelmi esemény bemutatása valamelyik célnyelvi országból Projekt2 – egy uralkodó bematatása valamelyik célnyelvi országból

4 4 32

4

~ 124 ~

8. évfolyam Magyar irodalom tantárgy - Kerettanterv A változat heti: 2 óra évi: 72 óra ÓrakeKiegészítést, szabadon ret tervezhető 5 óra +1 gyakorlás 12 óra 11 óra + 2 fogalmazás, szövegértés 12 óra 10 óra + 1 gyakorlás 5 óra + 1 fogalmazás 2 óra + 1 gyakorlás 3 óra + 1 szövegértés 5 óra 65 + 7 óra

Tematikai egység címe A századfordulótól az ezredfordulóig A Nyugat írói Írók a két világháború között Újabb irodalmunk Versek Novellák Drámák Regényrészletek Szövegalkotási gyakorlatok

Magyar nyelvtan heti: 2 óra évi: 72 óra Tematikai egység címe Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás A nyelv állandósága és változása Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Az összes óraszám

~ 125 ~

Órakeret 7 óra 2 óra 2 óra 9 óra 29 óra 2 óra 3 óra 2 óra 7 óra 1 óra 1 óra 65 óra

Kiegészítés, szabadon tervezhető + 1 fogalmazás, helyesírás + 1 szövegértés, gyakorlás + 1 szövegértés, gyakorlás + 1 helyesírás, gyakorlás + 2 gyakorlás

+ 1 gyakorlás + 7 óra

Angol nyelv – két tanítási nyelvű heti: 5 óra évi: 180 óra Órakeret általános ismétlés rendszerezés: évszámok, számok, idő- 2 Témakör


kifejezések 1. lecke: Egyszerű jelenidő-létige, birtokos szerkezet, 2 országok, nemzetiségek, főnevek többes száma, betűzés, bemutatkozó szöveg szóban és írásban. Baráti kapcsolatok kifejezése

2

Project készítése

Kommunikációs óra 1 2. lecke: Mutató névmások, have got szerkezet használa- 2 ta, birtokos névmások. Kedvenc tárgyaim Project készítése 2 Kommunikációs óra 1

2 3. lecke: Egyszerű jelen idő, kötőszavak, személyes névmások tárgyesete, családi kapcsolatok Project készítése Kommunikációs óra 4. lecke: Egyszerű jelen idő, felszólító mód, levélírás. Sportok Project készítése Kommunikációs óra

5. lecke: Módbeli segédigék használata, there is/are használata, helyhatározók használata. Otthonom Project készítése Kommunikációs óra 6. lecke Megszámlálható, megszámlálhatatlan, mennyiségjelzők. Ételek, étkezés Project készítése Kommunikációs óra

7. lecke Folyamatos jelen idő, időhatározók, levélírás, iskola bemutatása. Az iskolám Project készítése Kommunikációs óra 8. lecke: Folyamatos jelen idő és Egyszerű jelen idő, fogalmazás készítése. Utazás Project készítése Kommunikációs óra

2 2 1 2 2 1 2


2 2 1 2 2 1 2


2 2 1 2 2 1 2

9. lecke Egyszerű múlt idő - létige és szabályos igék. 2 Music

~ 126 ~



Project készítése Kommunikációs óra

2 1 2

10. lecke Egyszerű múlt idő, rendhagyó igék. Televízió Project készítése Kommunikációs óra 11. lecke Melléknévfokozás, szórend Öltözködés, divat Project készítése

2 2 1 2 2 2

12. lecke Jövő idő. going to, will Vakáció Project készítése Kommunikációs óra



2 2 1 2


13. lecke Egyszerű jelen idő időhatározókkal, folyamatos 2 jelen idő, a két igeidő együttes használata, folyamatos igeidőben nem használható igék. Emberek, foglalkozások Project készítése 2 Kommunikációs óra 1

2 14. lecke Egyszerű múlt idő, rendhagyó és szabályos igék, időhatározók, used to. szórakozás ma és régen, ünnepek Project készítése Kommunikációs óra


2 2 1 2


15. lecke Egyszerű múlt idő, folyamatos múlt idő, a két 2 igeidő együttes használata. Történetek: fantázia és valóság Project készítése 2 Kommunikációs óra 1

2


16. lecke Jövő idők, jövő idejű szerkezetek: will, going 2 to. Tudomány és technika Project készítése 2 Kommunikációs óra 1

2 17. lecke A Present Perfect használata Utazás, pihenés, kikapcsolódás, szórakozás, zene

2

Project készítése Kommunikációs óra

2 1



~ 127 ~

18. lecke Present Perfect használata a különböző időha- 2 tározókkal és az egyszerű múlt idővel. Környezetvédelem, természetvédelem Project készítése 2 Kommunikációs óra 1

2 19. lecke Utókérdés használata, jelzői és önálló birtokos névmások, mennyiségjelzők. Filmek Project készítése Kommunikációs óra


5 2 1 2


20. lecke Melléknevek, as…as, both… and,either…or, 5 neither…nor, too and enough Állatvilág Project készítése 2 Kommunikációs óra 1

2


21. lecke Módbeli segédigék: must, mustn’t, have to, 5 may, might, should, could. Utazás a világ körül Project készítése 2 Kommunikációs óra 1

2 22. lecke Feltételes mód I. Feltételes mód II. Egészséges életmód Project készítése Kommunikációs óra


5 2 1 2


23. lecke Gerund, határozók, vonatkozó névmások. Ext- 5 rém sportok Project készítése 2 Kommunikációs óra 1

2


24. lecke Egyszerű jelen idejű és egyszerű múlt idejű 5 szenvedő szerkezet. Anyagok Project készítése 2 Kommunikációs óra 1

2 5

~ 128 ~

Ismétlés, rendszerezés, gyakorlás, ellenőrzés Év végi ismétlés, rendszerezés, gyakorlás

Angol nyelv – normál heti:3 óra évi: 108 óra Óra+ keret

Témakör


Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek

10



9


Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása; lakóhelyünk megóvása.

10


Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; veszélyeztetett növények és állatok.

10


Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola.

10


Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések.

9


Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek; viselkedés az étkezésnél.

10


9


Utazás: utazási előkészületek; a kedvenc közlekedési eszközöd.

10


Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, videó, számítógép és olvasás.

10



1 Projekt-munka Összesen

97

11

Matematika heti: 3+1 óra évi: 111+37 óra Témakör

Órakeret

Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra. 1.Racionális számok 2.Algebrai kifejezések 3.Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények, sorozatok Geometria, mérés 1.Geometriai transzformációk 2.Síkgeometria 3.Térgeometria Valószínűség, statisztika Év végi ismétlés és rendszerező összefoglalás Számonkérés

~ 129 ~

8 37 10 15 12 14 23 8 6 9 9 10 10

Kiegészítés, szabadon tervezhető + 25 +6 + 10 +9 +2 +8 +4 +1 +3 +2

Történelem heti: 2óra évi: 72 óra Témakör

Órakeret

1. Hidegháború 2. Magyarország 1945-56 között 3. A két világrendszer 4. A Kádár-korszak 5. Európai integráció 6. Demokratikus viszonyok 7. Társadalmi szabályok 8. Állampolgári ismeretek 9. Pénzügyi és gazdasági kultúra 10. Háztartás és családi gazdálkodás 11. Médiakörnyezet 12. Médiamodellek 13. Média társadalmi szerepe Összesen:

6 óra 8 óra 6 óra 8 óra 6 óra 5 óra 3 óra 5 óra 5 óra 5 óra 3 óra 3 óra 2 óra 65 óra

Kiegészítés, szabadon tervezhető +1 óra összegzés, ellenőrzés + 1 óra összegzés, ellenőrzés + 1 óra összegzés, ellenőrzés + 1 óra összegzés, ellenőrzés + 1 óra összegzés, ellenőrzés + 1 óra összegzés, ellenőrzés

+ 1 óra összegzés, ellenőrzés

7 óra

Erkölcstan heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör

Órakeret

1. Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet? 2. Párkapcsolat és szerelem 3. Egyén és közösség 4. Helyem a világban 5. Mi dolgunk a világban? 6. Hit, világkép, világnézet

6 óra 6 óra 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra

Összesen:

32 óra


1 óra gyakorlás 1 óra gyakorlás 2 óra év végi összefoglalás 4 óra

Biológia – két tanítási nyelvű heti: 1+1 óra évi: 65+7 óra= 72 óra A szervezet anyag- és energiaforgalma

Témakör

Órakeret 10+13+3

A belső környezet állandóságának biztosítása

10+10+2

A fogamzástól az elmúlásig

Év végi összefoglalás

10+10+2 2

~ 130 ~

Kiegészítés, szabadon tervezhető 13 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás 3 óra: összefoglalás, ismétlés, ellenőrzés 10 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás 2 óra: összefoglalás, ellenőrzés 10 óra: angol nyelvi gyakorlatok szókincsfejlesztés, számonkérés, gyakorlás 2 óra: összefoglalás, ellenőrzés

Biológia - normál heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör A szervezet anyag- és energiaforgalma A belső környezet állandóságának biztosítása A fogamzástól az elmúlásig Év végi összefoglalás

Órakeret 10+1

Kiegészítés, szabadon tervezhető 1 óra: összefoglalás, ismétlés, ellenőrzés

10+1

1 óra: összefoglalás, ellenőrzés

10+1 3

1 óra: összefoglalás, ellenőrzés

Fizika heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör Órakeret 1. Elektromosságtan 16 2. Optika, csillagászat 12 3. A tanév végi összefoglalás, az elmaradt 2 órák pótlása Az óraszámok összege 32

Kiegészítés, szabadon tervezhető 2 óra 1 óra 1 óra 4

Kémia heti: 2 óra évi: 65+7 óra= 72 óra Témakör 1. A kémiai reakciók típusai 2. Élelmiszerek és az egészséges életmód 3. Kémia a természetben 4. Kémia az iparban 5. Kémia a háztartásban Év végi ismétlés

Órakeret 14+1 13+1 12+1 14+1 7+1 +2

~ 131 ~

Kiegészítés, szabadon tervezhető 1 óra: összefoglalás, ismétlés 1 óra: összefoglalás, ismétlés 1 óra: összefoglalás, ismétlés 1 óra: összefoglalás, ismétlés 1 óra: összefoglalás, ismétlés 2 óra: ismétlés, rendszerezés

Földrajz – két tanítási nyelvű heti: 2 óra évi: 72 óra Témakör 7. osztályos anyag ismétlése: kontinensek földrajza Európa: földrajzi helyzete, partvonala, földtörténete, éghajlata, népei Észak- és Nyugat-Európa Dél-Európa

Órakeret 6


8

2 óra rendszerezés, ismétlés, összefoglalás, ellenőrzés 2 óra rendszerezés, ismétlés, összefoglalás, ellenőrzés 2 óra rendszerezés, ismétlés, összefoglalás, ellenőrzés 2 óra rendszerezés, ismétlés, összefoglalás, ellenőrzés 2 óra rendszerezés, ismétlés, összefoglalás, ellenőrzés

11 9

Közép-Európa

11

Kelet-Európa

11


6

Földrajz - normál heti: 2 óra évi: 72 óra Témakör 7. osztályos anyag ismétlése: kontinensek földrajza Kelet-Európa Közép-Európa

Órakeret 4 8 14

Magyarország természeti és társadalmi viszonyai Alföldjeink és dombvidékeink

16

Hegyvidékeink

10


8


2 óra rendszerezés, ismétlés, összefoglalás, ellenőrzés 2 óra rendszerezés, ismétlés, összefoglalás, ellenőrzés 2 óra rendszerezés, ismétlés, összefoglalás, ellenőrzés 2 óra rendszerezés, ismétlés, összefoglalás, ellenőrzés

4



Kiegészítés, szabadon tervezhető 1 óra Improvizációs gyakorlatok 1 óra Zeneelméleti ismeretek rendszerezése

4 óra 10 óra

~ 132 ~

2 óra Zenetörténeti ismeretek rendszerezése

Vizuális kultúra heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör Órakeret Kiegészítés, szabadon tervezhető Kifejezés, képzőművészet 4 óra Érzelmek, hangulatok, kifejezése Kifejezés, képzőművészet 5 óra + 1 óra gyakorlat A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció 2 óra Magyarázó képek/rajzok Vizuális kommunikáció 4 óra Mozgóképi közlés Vizuális kommunikáció 4 óra Montázs Vizuális kommunikáció 2 óra Vizuális kommunikációs formák Média és mozgóképkultúra – A média kifeje2 óra zőeszközei Reprodukálás és ábrázolás – A mozgókép kettős természete Média és mozgóképkultúra – A média kifeje2 óra zőeszközei A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban Tárgy és környezetkultúra 4 óra Tervezett, alakított környezet Tárgy és környezetkultúra 5 óra + 1 óra gyakorlat Az épített környezet története Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt 4 óra órakeret Az éves óraszám: 36 óra Informatika heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör 1. Alkalmazói ismeretek

Órakeret 16 óra

2. Problémamegoldás informatikai esz- 12 óra közökkel és módszerekkel 3. Az információs társadalom 3 óra 4. Könyvtári informatika 1 óra Összesen: 32 óra

~ 133 ~


4 óra

Gazdasági ismeretek heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör 1. A család is gazdálkodik 2. A családi költségvetés, avagy a háztartások pénztárcája 3. Hitelfelvétel 4. Megtakarításból befektetés? Banki kapcsolatok 5. Zsebpénz, avagy egy diák gazdasági szerepei 6. Gazdasági kockázatok a családban 7. A gazdaság – igények és lehetőségek 8. A piacgazdaság, amelyben élünk 9. Világpiaci kapcsolatok – határon innen és túl 10. Miért van szükség az államra? 11. Egy ország polgára – az egyén gazdasági szerepe Összesen:



2 óra 3 óra 3 óra 2 óra 2 óra 6 óra 3 4 óra 1 óra 32 óra


Órakeret 10 20 + 5 18 + 5 15 20 15 98+ 10

Osztályfőnöki Éves órakeret: 36 Heti óraszám: 1 Tematikai egység megnevezése Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Kommunikáció – médiatudatosság Mi a pályánk? Egészséges életmód, környezettudatosság Gazdasági életre nevelés

~ 134 ~


Célnyelvi civilizáció [Országismeret] heti: 1 óra évi: 36 óra Témakör

Órakeret

+

Adott célnyelvi ország természetföldrajza

4

1

A célnyelvi országok gazdasága

4

1

Adott célnyelvi ország történelme, politikai és társadalmi viszonyai

6

1

Mindennapi élet, hagyományok, szokások, ünnepek adott célnyelvi országban

6

1

Szabadidő, sport a célnyelvi országokban

4

Adott célnyelvi ország irodalma, művészete, tudományos élete Magyarország bemutatása más országok népeinek Összesen

4 4 32

~ 135 ~

4

Kiegészítés, szabadon tervezhető Projekt1 – egy hazai történelmi esemény bemutatása Projekt2 – a brit, ill. az amerikai parlament bemutatása Projekt3 – egy sportesemény bemutatása Projekt4 – egy magyar film, vagy magyar írótól származó könyv bemutatása angolul

(1. számú melléklet) 4.6. A fenntartó által finanszírozott többletkötelezettségek az intézmény pedagógiai programjának megvalósítása során 2013. szeptember 1-től Támogatás tárgya

A fenntartó által biztosított támogatás felhasználása

Támogatás mértéke Az érettségit adó képzésben részt vevő 9. évfoTanulók szállításának költsége, pályahasználat/belépő díja lyamos tanulók számára, 12 alkalommal Tanulónként 200,- Ft az október 1-i tanulólétJutalomkönyv, jutalomtárgy stb. szám alapján számolva Osztályonként évente egy alkalommal, egy naPedagógusok útiköltsége, ügyeleti díja, egy múzeumbelépő pos osztálykirándulás, osztályonként két kísérő díja pedagógusoknak pedagógussal Hozzájárulás a tanulók részvételi költségéhez, pedagógusok Résztvevő tanulónként 15.000,- Ft, a pedagógiai útiköltsége, ügyeleti díja, szállásköltsége program alapján Pl. projekthét, saját szervezésű versenyek, farsang, Mikulás, Tanulónként 600,- Ft az október 1-i tanulólétpályaorientációval, beiskolázással kapcsolatos rendezvészám alapján számolva. nyek, diákönkormányzat rendezvényei Közlönyben meghirdetett tanulmányi és művészeti versenyek esetén tanulók utazási költségei, pedagógusok útikölt- Szükség szerint, a továbbjutás függvényében sége, ügyeleti díja, szállásköltsége (ha van) Diákolimpiai versenyeken a tanulók útiköltsége, pedagóguSzükség szerint, a továbbjutás függvényében sok útiköltsége, szállásköltsége, ügyeleti díja

1.

Úszásoktatás

2.

Tanulók tanév végi jutalmazása

3.

Osztálykirándulás

4.

Erdei Iskola

5.

Hagyományos rendezvények, programok

6.

Tanulmányi nyek

7.

Sportversenyek

8.

EU-s és hazai projektekhez kapcsolódó Támogatási szerződésben foglalt vállalások támogatása kötelezettségek

Megállapodás szerint

9.

Iskolai jubileumi Terembérleti díj 25, 50, 75 stb. éves évforduló esetén rendezvény

A terembérlet összege

10.

Külföldi szakmai Két tanítási nyelvű/nemzetiségi oktatáshoz kapcsolódó taKísérő pedagógusok útiköltsége, ügyeleti díja. tanulmányutak nulmányutak pedagógus-költségei

verse-

~ 136 ~

Megjegyzés Előzetes egyeztetés, utólagos elszámolás alapján.

Előzetes egyeztetés Pályaválasztási Kiállítás és Vásár költségei külön egyeztetve Előzetes egyeztetés, utólagos elszámolás Előre egyeztetés, utólagos elszámolás Előzetes egyeztetés szerint Ha nincs a Tankerület más intézményében lehetőség, előzetes egyeztetés Csak az alapító okirat szerint két tanítási nyelvű és a nemzetiségi oktatás esetén

VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK

Az Oladi Általános Iskola Nyitra Utcai Általános Iskolája módosított Pedagógiai Programját a szülői szervezet/szülők közössége a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 73. § (1) bekezdése alapján véleményezte. Szombathely, 2015. november 16. ……………...……………. szülői közösség elnöke Az Oladi Általános Iskola Nyitra Utcai Általános Iskolája módosított Pedagógiai Programját a diákönkormányzat a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120. § (4) bekezdése alapján véleményezte. Szombathely, 2015.november 16. ……………………………. diákönkormányzat elnöke Az Oladi Általános Iskola Nyitra Utcai Általános Iskolája módosított Pedagógiai Programját a nevelőtestület a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) bekezdése alapján elfogadta. Szombathely, 2015. november 16. …………………………… nevelőtestület képviseletében Az Oladi Általános Iskola Nyitra Utcai Általános Iskolája módosított Pedagógiai Programját a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 26. § (1) bekezdése alapján jóváhagyom. Szombathely, 2015. november 16. ………………………… tagintézmény-vezető

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) bekezdése alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerülete az Oladi Általános Iskola fenntartója/működtetője nevében a Pedagógiai Program megvalósításához az 1. számú mellékletben meghatározott többletkötelezettséget biztosítja, és a módosított Pedagógiai Program 2015. szeptember 1-jei érvénybelépéséhez egyetértését adja. Szombathely, 2015. november 16. ………………………….. megyeközponti tankerületi igazgató A Pedagógiai Program módosítása a korábbi Pedagógia Program 1. sz. mellékletét nem érinti.

~ 137 ~

Pedagógiai program. Oladi Általános Iskola. OM azonosító:

Recommend Documents