PEDAGÓGIAI PROGRAM. Benedek Elek Általános Iskola (OM )

PEDAGÓGIAI PROGRAM Benedek Elek Általános Iskola (OM 031088)

2013

PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALOM Igazgatói köszöntő .................................................................................................................4 Preambulum ......................................................................................................................... ..5 1.Helyzetelemzés ................................................................................................................ ..6 1.1 Tárgyi, dologi feltételek ................................................................................................ ..6 1.2 Eszközrendszer ................................................................................................................6 1.3 Személyi feltételek ..........................................................................................................7 1.4 Tanulói létszám ...............................................................................................................8 1.5 Továbbtanulási mutatók ................................................................................................ ..9 1.6 Iskolánk hagyományai ...................................................................................................10 1.7 Az iskola irányítási és szervezeti struktúrája .................................................................12 2.Az iskola nevelési programja ........................................................................................ 13 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .........................................................................................................13 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................28 2.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................ 38 2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................... 42 2.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, a osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ...................................................................................................49 2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenyég .............53 2.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi rendjét .................. 59 2.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ..................................................................................................................................61 2.9 A felvétel és az átvétel helyi szabályai ........................................................................71 2.10 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ..........72 3. Az iskola helyi tanterve .................................................................................................74 3.1A választott kerettanterv megnevezése ..........................................................................74 3.2A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások óraszáma ............................................................................74 3.3Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........... 74

Benedek Elek Általános Iskola, 4029 Debrecen, Bocskai tér 1.

2

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.4A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai .................................................................................. 76 3.5Mindennapos testnevelés ................................................................................................ 78 3.6A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai .............................................................................................. 81 3.7Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, a tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése .................................................... 81 3.8A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ...................................92 3.9A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ....................................................................92 3.10A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................................93 3.11Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja .....................................94 3.12A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................... 112 3.13 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ..................................................................113 3.14 Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok adásának elvei és korlátai .............................................................................................................................................118 3.15Az iskolába való belépés és továbbhaladás rendje. ...................................................... 119 3.16 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje ......................................................................................................120 3.17A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja ..............................................125 3.18Az intézmény óraterve.................................................................................................129 4. Iskolai könyvtárunk pedagógiai programja ............................................................... 131 5. Érvényességi rendelkezések…………………………………………………………...135


3

PEDAGÓGIAI PROGRAM IGAZGATÓI KÖSZÖNTŐ Tisztelettel köszöntöm a Benedek Elek Általános Iskola valamennyi dolgozója nevében a Pedagógiai Program olvasóját. Új évezred-új kihívások-új pedagógiai program mondhatnánk joggal, hiszen a mögöttünk hagyott ezredforduló nem csak jelképes korszakváltás volt, hanem a XXI. század ténylegesen új feladatok elé állítja a társadalmakat, az embereket, a gyerekeket és természetesen a pedagógusokat is. Nem arról van szó, hogy minden ami eddig volt az rossz és teljesen változtassuk meg, hanem arról, hogy a múlt meglévő értékeit mentsük át a jelenbe, s azokat ötvözzük az új igényekkel és lehetőségekkel. Az oktatás sikere azon múlik, mennyire képesek az iskolák olyan tudással felvértezni diákjaikat, amelyek birtokában képessé válnak a társadalom és a gazdaság jelen és jövőbeni igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni. Az oktatásnak a korábban irreálisan szélesre duzzadt ismeretanyag csökkentésén túl arra is kell törekedni, hogy a tudományok korszerű eredményeinek átadásán túl, a tudás megszerzésének és hasznosításának képességére is meg kell tanítani a diákokat, valamint fel kell készíteni őket sorsuk kézben tartására is. Napjainkban a kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása válik alapvető jelentőségűvé. Olyan iskolát kell teremtenünk, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanításitanulási folyamatok. Egy társadalom életében az egyik legfontosabb a nevelés és az oktatás. Ennek eredményességén múlik annak a tételnek az igazsága, mely szerint az a jó nemzedék, amely magánál jobbat nevel. Büszkeséget kell éreznünk, amikor arra gondolunk, hogy részesei vagyunk annak a hatalmas épületnek, melynek alapkövét Géza fejedelem rakta


4

PEDAGÓGIAI PROGRAM le 996-ban a Szent Márton hegyi kolostor falai között létesülő első magyarországi iskola megalapításával. A globalizálódó világ keretei között kell képviselnünk európaiságunkat és megőriznünk magyarságunkat. Széchenyi István örökbecsű gondolataival adom át iskolánk Pedagógiai Programját és kívánom, hogy ezen gondolatok szellemében sikerüljön gyerekekkel,

szülőkkel,

pedagógusokkal

és

a

fenntartóval

egyetértésben

és

együttműködéssel kitűzött nevelési-oktatási feladataink megvalósítása: ”Tőlünk függ minden, csak akarjuk. Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.”

Hetei József igazgató

Debrecen, 2013. március 31.

PREAMBULUM Intézmény elnevezése: Benedek Elek Általános Iskola Intézmény székhelye: 4029, Debrecen Bocskai tér 1. Illetékességi és működési területe: Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe Alapító szerv neve: Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Felügyeleti szerv: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerülete Alapítás éve: 1975. december Ellátandó alaptevékenység: - Alapfokú oktatás


5

PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. HELYZETELEMZÉS 1.1 Tárgyi, dologi feltételek Az intézmény 1976 januárjában került átadásra. Jelenleg 23 tanterem áll rendelkezésünkre, ebből 14 szaktanterem. Az iskolában van egy 10.000 kötetes könyvtár, egy 24x12 méteres tornaterem, egy közepes méretű udvar felújított sportpályákkal valamint egy 600 adagos főzőkonyha 100 személyes ebédlővel. Megtörtént az intézmény főbejáratának elkerítése és a terület parkosítása. Felújításra került az intézmény vizesblokk rendszere, tetőszerkezete, hidegburkolata és megtörtént a lépcsők csúszásmentessé tétele. Felújításra szorulnak viszont a nyílászárók és a homlokzat. Nem tanterem célú funkcionális helyiségek száma: 17 (szertárak, tanári, irodák), 8 tanulói ruhatár. Az intézmény rendelkezik számítástechnika szaktanteremmel, valamint a nyelvoktatást segíti egy digitális vezérlésű nyelvi labor. Fűtés módja: távfűtés, fogyasztásméréssel

1.2 Eszközrendszer Az oktatást szolgáló eszközrendszer az elmúlt évek során jelentős fejlesztésen ment keresztül. Ebben az időszakban a kötelező minimális eszközjegyzékre fordítható forrás, valamint sikeres pályázatok és iskolánk Alapítványának hozzájárulásával a következő eszközökkel rendelkezünk oktató-nevelő munkánk hatékonyabbá tételéhez: -

50 db számítógép

-

8db televízió

-

8db videomagnó


6

PEDAGÓGIAI PROGRAM -

1db 20 tanulóhelyes, digitális vezérlésű nyelvi labor

-

1 db 10 tanulóhelyes nyelvi labor

-

alsó és felső tagozatos oktatástechnikai taneszközök

-

tantárgy specifikusszemléltető eszközök

-

vezeték nélküli mikrofonok

-

kerékpárok, jelzőtáblák

-

modern iskolabútorok

-

sportszerek, sporteszközök

1.3 Személyi feltételek Az intézményben dolgozók száma: 56 fő 

A Klebelsberg Intézményfenntartó központ állományába tartozik: 45 fő - pedagógusok: 39 fő - 1 igazgató - 2 igazgatóhelyettes - 8 tanító - 13 napközis csoportvezető - 15 tanár - nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak: 6 fő - 2 iskolatitkár - 1 pedagógiai asszisztens - 1 gyermek-és ifjúságvédelmi felelős - 1 szabadidő szervező - 1 könyvtáros



A működtető DMJV Önkormányzata állományába tartozik: 11 fő - egyéb alkalmazottak: 11 fő - 7 takarító


7

PEDAGÓGIAI PROGRAM - 1 gazdasági összekötő - 1 térítési díjbeszedő - 1 portás - 1 karbantartó

1.4 Tanulói létszám

Tanulói létszám

Tanulócsoportok

Induló 1. osztályok

1999/2000

465

18

3

2001/2002

481

19

3

2002/2003

479

20

2

2003/2004

465

20

2

2004/2005

454

20

2

2005/2006

428

19

2

2006/2007

418

18

2

2007/2008

408

17

2

2008/2009

516

22

3

2009/2010

506

21

2

2010/2011

502

20

2

2011/2012

491

20

2

2012/2013

481

19

2


8

PEDAGÓGIAI PROGRAM 1.5

Továbbtanulási mutatók

Az iskola múltját, hagyományait figyelembe véve elmondhatjuk, hogy tanulóink többsége bejut az általuk választott középiskolába. Szép eredmény, hogy tanulóink nagy része neves gimnáziumokban és középiskolákban folytatják tanulmányaikat. Az elmúlt évek továbbtanulási mutatói a következőképpen alakultak.

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

1999/2000

18%

51%

31%

2000/2001

21,8%

50,9%

27,3%

2001/2002

25,6%

46,5%

27,9%

2002/2003

19,7%

45,9%

34,4%

2003/2004

21%

52%

27%

2004/2005

29,4%

47%

23,6%

2005/2006

20%

50%

30%

2006/2007

16%

58%

26%

2007/2008

23%

55%

22%

2008/2009

31,5%

53,7%

14,8%

2009/2010

31%

56%

13%

2010/2011

25%

61%

14%

2011/2012

26%

52%

22%


9

PEDAGÓGIAI PROGRAM 1.5 Az iskola hagyományai Minden évben méltó módon megemlékezünk nemzeti ünnepeinkről: -

Aradi vértanúk napja (okt.6.)

-

1956-os Forradalom és szabadságharc (okt. 23.)

-

1848-as Forradalom és szabadságharc (márc.15.)

Kivételes nevelési lehetőséget kínált a Millennium. Államalapításunk tiszteletére 2001 januárjában felavattuk Millenniumi táblaképünket, melyen 9 nagy történelmi személyiségünknek állítottunk emléket. Egyéb hagyományos rendezvényeink: -

Tanévnyitó, tanévzáró ünnepély

-

Karácsonyi ünnepség

-

Farsang

-

Évfolyamelső versenyek

-

Jótékonysági est

-

Országos Történelem Műveltségi vetélkedő

-

Gyermeknap

-

Sportnap

-

Pályaválasztási vetélkedő

-

Családi KRESZ vetélkedő

-

Nyílt nap leendő elsősöknek

-

Ballagás

-

Volt 8.-os diákjaink találkozója

1993 óta minden évben megrendezzük névadónk tiszteletére a Benedek Napokat. A szükséges megújításokkal együtt több ágazatban hirdetünk megyei szintű versenyeket. Célunk a tehetséges gyermekek versenyeztetése, tudásuk összemérése, valamint Benedek Elek munkáinak, munkásságának megismertetése. Tapasztalataink szerint a megye

általános

iskolás

tanulói

évről-évre


szívesen

vesznek

részt

10

PEDAGÓGIAI PROGRAM rendezvénysorozatunkon. Névadónk iránti tiszteletből elkészíttettük és 2000-ben felavattuk Benedek Elek bronzszobrát. Évente nyári országjáró történelmi tábort indítunk. Tanulóink minden évben Magyarország más és más tájegységeivel, történelmével, kultúrájával, szokásaival ismerkednek meg. Tanulmányi kirándulásokat szervezünk a tananyag élményszerűbb elsajátítása, hatékonyabb megértése érdekében: 

1. évfolyam

Hortobágy



2. évfolyam

Nyíregyháza-Vadaspark



3. évfolyam

Eger



4. évfolyam

Sárospatak



5. évfolyam

Szeged-Ópusztaszer



6. évfolyam

Eger-Szalajka-völgy



7. évfolyam

Mátra-.hegység



8. évfolyam

Budapest-Szentendre-Visegrád


11

PEDAGÓGIAI PROGRAM 1.6 Az iskola irányítási szervezeti struktúrája IGAZGATÓ

IGAZGATÓ-HELYETTES

ALSÓS

NAPKÖZIS

MK.

MK.

IGAZGATÓ-HELYETTES

OFŐ-

REÁL

HUMÁN

BEISKO LÁZÁSI

MK.

MK.

ÖKO MK.

MK.

P E D A G Ó G U S O K

ISKOLA TITKÁR

ISKOLA TITKÁR

PEDAGÓ-

GYERMEK-

SZABAD-

GIAI

ÉS IFJ.VÉD.

IDŐ-

FELELŐS

SZERVE-

ASSZISZ-

ZŐ

TENS

KT.

SZÜLŐI

DÖK

KÖNYVTÁROS

ALAPÍTVÁNY

SZERV.


12

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai Iskolánk emberképe egy mai értékeket képviselő, sokoldalú, konstruktív életvezetésű, szociálisan értékes (közösségfejlesztő), de egyénileg is eredményes (önfejlesztő) magatartást és tevékenységformákat mutató személyiség. Meghatározó tulajdonságai: -

környezetére, beszédére, viselkedésére, munkavégzésére igényes

-

testileg és lelkileg egészséges

-

a tudásra, mint pozitív értékre nyitott

-

a megszerzett tudást a gyakorlatban kreatívan felhasználja

-

helyes önértékeléssel, önálló döntési képességgel és egészséges önbizalommal rendelkezik

-

másokkal szemben toleráns, elutasítja a hátrányos megkülönböztetést

-

törekszik az erőszakmentességre

-

képes társaival, tanáraival az együttműködésre

-

igénye van az idegen nyelvek elsajátítására, más népek kultúrájának, szokásainak megismerésére

Pedagógiai alapelveink: -

Nevelő-oktató munkánk során szem előtt tartjuk az egyéni és életkori sajátosságokat

-

Meghatározó része pedagógiai munkánknak a képességek és készségek fejlesztése

-

A hatékony együttműködés alapjának a következetességet tekintjük

-

Együttesen érvényesíteni kívánjuk az egyenrangúság és a pedagógus vezető szerepének elvét

Fejlesztési területek, általános nevelési célok, feladatok: -

erkölcsi nevelés

-

nemzeti öntudat, hazafias nevelés

-

nemzeti műveltség megőrzése


13


hazai nemzetiségek kultúrájának átadása

-

egyetemes kultúra közvetítése

-

erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése

-

állampolgárságra, demokráciára nevelés

-

az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

-

családi életre nevelés

-

testi és lelki egészségre nevelés

-

felelősségvállalás másokért, önkéntesség

-

fenntarthatóság, környezettudatosság

-

pályaorientáció

-

gazdasági és pénzügyi nevelés

-

médiatudatosságra nevelés

-

a tanulás tanítása

Közösségi nevelési céljaink: -

a szellemi, fizikai és közéleti munka szükséglete

-

a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelmére, óvására irányuló szükséglet

-

a segítségnyújtás, a karitativitás szükséglete

-

a fegyelmezett magatartás szükséglete

-

az emberi méltóság tisztelete

-

lelkiismereti és vallásszabadság

-

nemzedékek közötti párbeszéd

Egyéni nevelési céljaink: -

az intellektuális aktivitás, az új ismeretek iránti és a teoretikus kutatás és konstruálás szükséglete

-

az esztétikai szemlélődés, élménybefogadás és az esztétikai alkotás, az esztétikai jelenségek reprodukálásának igénye és az ember saját megnyilvánulásaival kapcsolatos esztétikai igényesség


14


a rendszeres testmozgás és testedzés, az egészséges életritmus és a higiéniai szabályok betartásának szükséglete

-

környezettudatos magatartás kialakítása

Ismerjék meg a magyar történelem kimagasló személyiségeit, eseményeit, ezen keresztül értsék meg Európához való tartozásunkat. Legyenek büszkék magyarságunkra, de tiszteljék más nemzetek szokásait és kultúráját is. Ismerjék a konfliktuskezelés demokratikus technikáit és az alapvető emberi és állampolgári jogokat, kötelességeket. Ismerjék az UNIÓ közös fizetési eszközét, szerezzenek ismereteket a gazdasági rendszerek változásairól. Szerezzenek az iskola közvetítésével olyan ismereteket, amelyek képessé teszik őket a társadalmilag elfogadott ideális családmodell megteremtésére. Legyenek képesek a XXI. század információs világát alkotó, de kritikai módon felhasználni, alkalmazni.

Sikeresség-mutatók: -

továbbtanulási mutatók

-

első helyen felvett tanulók aránya

-

tanulmányi versenyeredmények

-

magatartás, szorgalom, tanulmányi átlagok

Feladatunk, hogy az intézmény eddig megteremtett szakmai értékeit fenntartsuk, fejlesszük és ezáltal hozzájáruljunk a közoktatás, mint közszolgáltatás minőségének folyamatos javításához. A rendelkezésre álló eszközökkel és új erőforrások bevonásával pedig nyújtsunk minőségi oktatási szolgáltatást tanulóink számára valamint érjük el a partneri elégedettség határozottabb megnyilvánulását.


15

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskolai nevelés-oktatás fő feladatai közé tartozik a kulcskompetenciák fejlesztése

Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék

azokat

a

kulcskompetenciákat,

amelyek

elengedhetetlenek

a

változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.


16

PEDAGÓGIAI PROGRAM A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikációnak fontos szerepe van abban, hogy a gyermek korosztályának megfelelő módon részt vehessen az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információ szerzésében és információ átadásában, gyakorlott legyen a helyesírási kézikönyvek használatában, s ezt alkalmazva törekedjen a normakövető helyesírásra.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni

és

felhasználni

különféle

típusú

szövegeket,

megkeresni,

összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.


17

PEDAGÓGIAI PROGRAM Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció fontos eleme a nyelvet vezérlő különböző szabályok megértése és alkalmazása.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak

és

változatosságának

az

ismerete

is.

Az

idegen

nyelvi

kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, szövegértést és szövegalkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot, önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazását.


18

PEDAGÓGIAI PROGRAM Matematikai kompetencia A

matematikai

kompetencia

a

matematikai

gondolkodás

fejlesztésének

és

alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és

folyamatokat

az

ismeretszerzésben

és

a

problémák

megoldásában,

a

mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Gyakorlotte a mindennapi életben is használt mennyiségek felismerésében, a mennyiségek összehasonlításában.

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek

és

módszerek

sokaságának

felhasználásával

magyarázatokat

és

előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ

közt

lezajló

kölcsönhatásban

lejátszódó

folyamatokkal


kapcsolatban

19

PEDAGÓGIAI PROGRAM magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, melynek eredményeit értelmezni is tudja.


20

PEDAGÓGIAI PROGRAM Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak ( IKT) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő

készségeken,

tevékenységeken

alapul:

információ

felismerése,

visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a

főbb számítógépes

alkalmazásokat

- szövegszerkesztés,

adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IKT interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását,

a

kritikus

alkalmazást,

a

valós

és

a

virtuális

kapcsolatok

megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.


21

PEDAGÓGIAI PROGRAM A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKTeszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.


22

PEDAGÓGIAI PROGRAM Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az


23

PEDAGÓGIAI PROGRAM aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.


24

PEDAGÓGIAI PROGRAM Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése,

kockázatfelmérés

és

vállalás,

egyéni

és

csapatmunkában

történő

munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a dramatikus játékot, a vizuális művészeteket,

a

tárgyak,

épületek,

terek

kultúráját,

a

modern

művészeti

kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek


25

PEDAGÓGIAI PROGRAM tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált- egyéni és csoportos- eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő- integráltoktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja


26

PEDAGÓGIAI PROGRAM a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak-egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemzőmódosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz, egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres.

Együttműködik különböző szakemberekkel, a

gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A differenciált tanítás – tanulás megvalósulásának szempontjai: 

a tanulás belső motivációnak kialakulása, fejlesztése



cselekvő részvétel, önállóság, kezdeményezőkészség, problémamegoldás, alkotóképesség



előzetes ismeretek feltárása, tévedéseik kiigazítása, tudásuk átrendezése



együttműködő (kooperatív) tanulás technikái és formái



differenciálás



egyéni képességfejlesztés



sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása a különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében



tehetséggondozás



tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák kialakítása


27


A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A pedagógiai munka középpontjában a tanulók egész személyiségének fejlesztése áll. Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is, hogy az oktatás-nevelés folyamata nem korlátozódik csak az iskolára, hanem megjelenik a társadalmi élet egyéb fórumain is. A közösségfejlesztés pedig az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A különböző ismeretek elsajátítása, az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre,

a

tudományokra,

és

a

technikára

vonatkozó

kultúra

alapvető

eredményeinek megismerése, ezek feldolgozása, összefüggéseinek feltárása alapozza meg a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, személyiségük meghatározó jegyeinek kialakulását. Ezek közé tartoznak: - az erkölcsi ismeretek, - a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képző ismeretek, - az előítéletek felismerésére, elutasítására való képesség, - a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, - a bűnmegelőzés, - a drogprevenció, - fogyasztóvédelmi nevelés. E körben minden pedagógusnak van feladata, mindig az adott tanórán, és a tanórán kívül folyó munkájához igazítva a feladat végrehajtását. A nevelő-oktató munka biztosítson teret: -

a színes, sokoldalú iskolai életnek

-

a tanulásnak, a játéknak, a munkának

-

önismeretnek, önfejlesztésnek

-

az akaraterő fejlesztésének

-

az értékekkel történő azonosulás fokozatos kialakításának


28

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Figyelembe kell vennünk, különösen felső tagozaton, hogy a serdülés kezdetén egyre inkább fel kell hogy váltsa a közvetett szabályozás a közvetlen tekintélyi szabályozást, mivel a direkt tekintélyi szabályozás a növendékek erős személyi ellenállása következtében ekkor már egyre kevésbé hatékony. Tiszteletben kell tartanunk és lehetőség szerint tolerálnunk kell az öröklött személyiségjegyeket. Az alapfokú oktatás-nevelés folyamata két részre tagolódik és ebben a szakaszolásban lehetőség

nyílik

a

személyiségfejlesztéssel

kapcsolatos

feladatok

árnyaltabb

megvalósítására: -

az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó

-

az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat

Fejlesztési területek - nevelési feladatok A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. Önismeret és társas kultúra Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére,


29

PEDAGÓGIAI PROGRAM a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti, népi kultúránk nagy múltú értékeit, hagyományait. Ennek során tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő

eredményeiről,

nehézségeiről

és

az

ezeket

kezelő

nemzetközi

együttműködési formákról. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel.

Magyarságtudatukat

megőrizve

váljanak

európai

polgárokká.

Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az


30

PEDAGÓGIAI PROGRAM egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése

érdekében

kialakuló

nemzetközi

együttműködésről.

Növekedjék

érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók

megismerjék a főbb állampolgári jogokat és

kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Családi életre nevelés A

család

kiemelkedő

jelentőségű

a

gyerekek,

fiatalok

erkölcsi

érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi


31

PEDAGÓGIAI PROGRAM életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Gazdasági és pénzügyi nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.


32

PEDAGÓGIAI PROGRAM Fenntarthatóság, környezettudatosság A

környezettudatosságra

nevelés

átfogó

célja,

hogy

elősegítse

a

tanulók

magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmigazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti

károk

megelőzése

váljék

meghatározóvá.

Szerezzenek

személyes

tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást


33

PEDAGÓGIAI PROGRAM adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint

a csoportos

tanulás módszereinek

kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait,


34

PEDAGÓGIAI PROGRAM és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis,

szintézis,

összehasonlítás,

általánosítás

és

konkretizálás

erősítésére,

mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb életmegszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.


35

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pályaorientáció A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

Erkölcsi nevelés Alapvető cél a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért

viselt

felelősségtudatuk

elmélyítése,

igazságérzetük

kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló,felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók


36

PEDAGÓGIAI PROGRAM erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő

megértésére,

megvitatására.

Az

iskolai

közösség

élete,

tanárainak

példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.


37


A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. A WHO egészségdefiníciója hangsúlyozza, hogy az egészség nem pusztán a betegségek hiánya, hanem testi-lelki és társadalmi jólét, mely a fenntartható fejlődésnek is egyik elengedhetetlen alapfeltétele. Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az

embereket

arra,

hogy

saját

egészségüket

felügyeljék

és

javítsák.

Az

egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, és ezáltal egészségük javítására. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei • Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.


38

PEDAGÓGIAI PROGRAM • Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. •

Egészséges

környezetet,

iskolai

egészségnevelést

és

iskolai

egészségügyi

szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. • Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Helyzetleírás Napjainkra jellemző, hogy a pubertástól a szociális befolyásolás ereje áthelyeződik a kortárs csoportra, és ezzel együtt a deviáns hatások és a médiák befolyása is megnő. A zaklatott, túlhajszolt életmód velejárója a rendszertelen táplálkozás. A táplálkozás ahelyett, hogy élvezetes, megtervezett napirendi pont lenne a családok életében, kapkodva végrehajtott kötelező penzum: a kultikus élvezet a könnyen elérhető, kevés idő alatt kevés eszközzel elfogyasztható egyhangú táplálékfelvétellé silányul. A városban lakó diákok idejük nagy részét falak között élik. Keveset mozognak a természetben, nincs érzékük a természeti szépségek felismerésére, nem veszik észre a természetkárosítás jeleit. Az életkor előrehaladtával ez a helyzet romlik. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Iskolai étkeztetés Hazánkban kiemelkedően magas a cardiovascularis és a daganatos betegségek halálozási száma. Ennek nagyfokú javulása volna elérhető a helyes táplálkozással. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A


39

PEDAGÓGIAI PROGRAM kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti. Az iskola tágas, világos, megfelelően felszerelt ebédlővel és melegítő konyhával rendelkezik. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. Konyhánk minden tekintetben megfelel az előírt higiéniai követelményeknek. Az iskolai büfét vállalkozó működteti. A büfé kínálata megfelel az egészséges táplálkozás követelményeinek. Mindennapos testmozgás Statisztikai

adatokkal

igazolható,

hogy

a

középiskolás

gyermekek

felénél

diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Ezt felismerve, a Nemzeti Köznevelési Törvény előírja a mindennapos testnevelési óra beépítését.

A személyiség fejlesztése Minden

nevelőintézmény

alapvető

feladata

a

fiatalok

személyiségének

kibontakoztatása, fejlesztése. E program részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztőmunkát: • önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása, • kudarctűrő képesség fejlesztése, • kapcsolatteremtési képesség fejlesztése, • akaraterő fokozása, • az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése, • az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése, • az öltözködési szokások, az ízlés alakítása.


40

PEDAGÓGIAI PROGRAM A tudatos fejlesztőmunka színtere a tanóra, és minden szervezett iskolai és iskolán kívüli esemény, rendezvény, program, ahol spontán lehetőség kínálkozik a fiataloknak egymással és a pedagógusokkal közös tevékenységére. A szülők körében a saját gyermekük fejlődéséről, problémáiról szóló négy-és hatszemközti beszélgetések során tudjuk elveinket, az általunk elsőbbséget élvező értékeket közvetíteni. Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció Az országban az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a tiltott szerek, a nem orvosi alkalmazás keretében használt nyugtatók, fájdalomcsillapítók, altatók együttes fogyasztása, de a legális szerek használata sem csökkent. A bővebb ismeretekkel rendelkező,

felvilágosult,

az

egészségről,

a

szexualitásról,

az

antihumánus

szenvedélyekről nyíltabban beszélő fiatalokra megerősítő és kompetencianövelő módszerekkel kell hatni, a negatív hangadókra inkább információ átadó és ártalomcsökkentő módon, a visszafogottabb, gátlásosabb gyerekekre fejlesztő, támogató, státuszteremtő hatást kell gyakorolni. Az elsődleges drogprevenció lényege, hogy a nem drogozó fiatalokat megtartsuk ebben az állapotban. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe. Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a legális-, illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában, részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait. A pubertás kortól kezdve nagyon fontos a kortárs csoportbefolyása, amit a drogprevenciós munkában is fel tudunk használni. (DÖK, kortárs segítők.)

A drogprevenció lehetséges színterei:  Tanórai foglalkozások  Szaktárgyi órák témafeldolgozása


41

PEDAGÓGIAI PROGRAM  Osztályfőnöki órák (Az ismeretátadó órákhoz szükség esetén külső előadókat, szakembereket lehet hívni.)  Tanórán kívüli foglalkozások

Az egészségneveléssel összefüggő, tanórán kívüli programok  Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat)  Szexuális felvilágosítás  Egészségügyi felvilágosító előadások;  Osztálykirándulások, táborok, erdei iskola, túrák;  Kreatív, cselekedtető akciók (szemétszedés, faültetés, madáretetés stb.);  A külső programokhoz kötődően baleset-megelőzési felvilágosító előadások;  A külső programokhoz kötött környezetvédelmi előadások, tájékoztatók;  Sportnap;  Egészségnap;  Papírgyűjtés megszervezése ősszel és tavasszal;  Szárazelemek gyűjtése;  Környezetbarát, újrahasznosítható anyagok használata;  Takarékosság, takarékos megoldások alkalmazása;  Cserepes, élő növények az osztálytermekben, folyosókon. Az egészségnevelési program megvalósítása elsősorban a tantestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani.

2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze.” (Hankiss Elemér)

A gyermek szeretetet közvetítő környezetben válik képessé az együttéléshez szükséges


42

PEDAGÓGIAI PROGRAM erkölcsi normák betartására, a közösségi élet szabályainak elfogadására és alakítására. A közösség hatása annál jelentősebb, minél gazdagabb lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek a sokszínű tevékenységre, a társas együttműködésre, élményszerzésre. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók egész személyiségének fejlesztése áll. Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is, hogy az oktatás-nevelés folyamata nem korlátozódik csak az iskolára, hanem megjelenik a társadalmi élet egyéb fórumain is. A közösségfejlesztés pedig az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségi nevelés területei: 

a család



az iskola



az iskolán kívüli közösségek

 Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: 

tanórák−szaktárgyi órák−osztályfőnöki órák



tanórán kívüli foglalkozások



diákönkormányzati munka



ünnepélyek, megemlékezések, iskolai hagyományok ápolása



szabadidős tevékenységek

Mind az öt terület sajátos foglalkozási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: 

az egyén (a tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,



véleményalkotó, véleménynyilvánító képességük fejlődéséhez,



a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),



a másság elfogadásához,



az együttérző magatartás kialakulásához,



a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.


43

PEDAGÓGIAI PROGRAM A közösségfejlesztés feladatai: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: 

ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait,



megismerje népünk kulturális örökségét, nemzeti kultúránk értékeit,



sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek,



legyen nyitott, megértő a másság iránt, becsülje meg azokat,



ha módja van rá,vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában,



váljon érzékennyé környezete állapota iránt.



kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,



életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá



az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség,



a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés,



a bűnmegelőzés,



a drogprevenció,



fogyasztóvédelmi nevelés.



tanulóink az iskolai közösség aktív tagjaként éljenek.



a közösségek biztosítsanak teret a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kialakításához.



törekedjenek az egyéni és közösség iránti tiszteletre, humánumra.



a szülők és pedagógusok között aktív közreműködés jöjjön létre a gyermekek tehetségének kibontakoztatása érdekében

A különböző ismeretek elsajátítása, az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre,

a

tudományokra,

és

a

technikára

vonatkozó

kultúra

alapvető

eredményeinek megismerése, ezek feldolgozása, összefüggéseinek feltárása alapozza meg a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, személyiségük meghatározó

jegyeinek

kialakulását,

az

egyén

fejlődését,

képességeinek

kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. Benedek Elek Általános Iskola, 4029 Debrecen, Bocskai tér 1.

44

PEDAGÓGIAI PROGRAM E körben minden pedagógusnak van feladata, mindig az adott tanórán, és a tanórán kívül folyó munkájához igazítva a feladat végrehajtását. Figyelembe kell vennünk, különösen felső tagozaton, hogy a serdülés kezdetén egyre inkább fel kell hogy váltsa a közvetett szabályozás a közvetlen tekintélyi szabályozást, mivel a direkt tekintélyi szabályozás a növendékek erős személyi ellenállása következtében ekkor már egyre kevésbé hatékony. Tiszteletben kell tartanunk és lehetőség szerint tolerálnunk kell az öröklött személyiségjegyeket. Ezen célokhoz szorosan kapcsolódik az iskola által fontosnak tartott erőszakmentes, környezettudatos emberkép kialakítása, melynek tulajdonságait a közösségépítés által kívánjuk alakítani, aminek alapját az iskola tanulói, tanárai által megfogalmazott, mindenkire érvényes szabályok adják, iskolánk Házirendje. Kiindulási pontot és egyben eligazodást nyújt a főbb irányelveket illetően. Ezért kiemelt feladat hárul az osztályfőnökökre ennek megismertetésében már a tanév kezdetén. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztés: Az iskolai nevelés - oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több, mint azonos korú tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek.

Feladatai: 

a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.)



ismerje régiónk sajátosságait, értékeit



a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség



oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről



segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában


45

PEDAGÓGIAI PROGRAM 

személyes példamutatás



diákvezetők nevelése, munkájuk segítése



a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása



jutalmazás és büntetés alkalmazása



a másság elfogadása



váljon érzékennyé környezete állapota iránt



ismerje a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülési módját

 A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy-egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások a közösségfejlesztés kötetlenebb tevékenységi formái, és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei.

Feladata: 

nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,



átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,



ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,



a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,



könyvtárlátogatás, könyvtári foglalkozások,


46


a séták, kirándulások, erdei iskola mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését.



A

közös

sportprogramok

előmozdítják

az

egészséges

életmód

szokásrendszerének kialakítását. 

A csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködő-készség fejlődését.



Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére.



Munkaközösségi programok.



Levelezős, egyéb versenyek

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzat érdekérvényesítő funkciója mellett hangsúlyozott szerepet kap az ön-tevékenységre, önszerveződésre való nevelés is, melynek keretében a tanulók a pedagógusok segítségével saját fejlettségüknek megfelelő szinten, önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzatnak célirányos tevékenységéhez szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek

a

közösség

megbízásából

hivatottak

az

ügyek

megvitatására,

határozathozatalra.

Feladata: 

olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,



a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése,



a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,



olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,


47


a közösség iránti felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése,



a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,



olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységek olyan örömöt adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a kéthavonta legalább egyszer szervezett osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok levonását. Feladata: 

jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal és szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel,



olyan

közösségek

létrehozása,

amelyek

nemcsak

befogadják,

hanem

tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, 

a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,



a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése,



olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására


48

PEDAGÓGIAI PROGRAM Lehetséges formái: 

Kirándulások, túrák, helytörténeti séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb meg-ismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére.



A kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását.

2.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatai: A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével. Feladatát a hatályos jogszabályokban megfogalmazott kötelességek és jogok figyelembevételével munkaköri leírás alapján végzi.

Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a hatályos jogszabályok, a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani elvek, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek (tanító, tanár, napközis nevelő) megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak.


49

PEDAGÓGIAI PROGRAM Alkotó módon részt vállal: •

a nevelőtestület újszerű törekvéseiből



az iskolaközösség kialakításának és fejlesztésének feladatából

•

a közös vállalások teljesítéséből

•

az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből

•

az iskola hagyományainak ápolásából

•

tanulók folyamatos felzárkóztatásából

•

a tehetséggondozást szolgáló feladatokból

•

pályaválasztási feladatokból

•

a diákönkormányzat kialakításából

•

az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből

Kiemelt feladatai: Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munkavégzés A Nemzeti Alaptanterv és az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott nevelési elvek és fejlesztési célok közvetítése Az intézmény Munkatervében és egyéni tanmenetében meghatározott feladatok teljesítése A hatályos jogszabályok, az intézményi szabályzatok, belő utasítások betartása és betarttatása Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel. A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleten való aktív részvétel.


50

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében való közreműködés Adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak. A tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése A szülők és a tanulók rendszeres tájékoztatása A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi válasz nyújtása Nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatás és az ismeretek tárgyilagosan és többoldalúan történő közvetítése A gyermekek, tanulók, emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartása A nevelőtestület tagjaként részvétel vegyen az iskola pedagógia programjának tervezésében és értékelésében. Szakmai ismeretei, tudása szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítása Az iskolánkban működő Egyéni Képességfejlesztő Programba való bekapcsolódás, a tanulók célzott fejlesztése többirányú részképesség-fejlesztéssel (speciális feladatok, fejlesztő eszközök, játékok segítségével) az egyes tantárgyak tanmenetébe építve.

Az osztályfőnökök feladatai: Az osztályfőnök olyan pedagógiai kompetenciával rendelkező szakember, akinek erkölcsi és jogi felelősséget kell vállalnia valamennyi rábízott tanulóért és az érdekükben kifejtett pedagógiai munkáért úgy, hogy a tanuló egyéni fejlődési, tanulási tempójához igazítja fejlesztő munkáját. Az osztályfőnök nyomon követi a tanulók fejlődését, tevékenységét, rendszeresen figyelemmel kíséri osztályának tanulóit a tantárgyi és nem tantárgyi tanulási folyamat során. Rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel és tájékoztatja őket az iskolát, illetve gyermeküket érintő legfontosabb kérdésekről. Az osztályfőnöknek törekednie kell arra, hogy osztályában: Benedek Elek Általános Iskola, 4029 Debrecen, Bocskai tér 1.

51

PEDAGÓGIAI PROGRAM - kultúraközvetítőként - a közösségi élet fejlesztőként - a csoport felelős vezetőjeként, - a csoport életének szervezőjeként - értékelő pedagógusként irányítsa a rábízott tanulók életét, munkáját

Az osztályfőnöki munka tartalma: -

Munkáját az intézmény Pedagógiai programja, valamint az iskolai munkaterv és az általa készített tanmenet alapján végzi.

-

Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket

-

Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel.

-

Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért.

-

Vezeti az osztálya szülői értekezleteit, és értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét.

-

Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra.

-

A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelő munkáját, együttműködik a szülőkkel.

-

A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát.

-

Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart.

-

Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit.

-

Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e.

-

Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat.

-

Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért.


52


A haladási naplóba az órarendet hetenként beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri.

-

A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről.

-

A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti.

-

Tűz-bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik.

-

Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését

-

A szülői közösség vezetőivel irányítja osztálya szülői közösségét.

2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

A beilleszkedési, magatartási, nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység Az egyéni különbségek iránti tolerancia, egymás segítése természetes részét képezi az iskolai szocializációnak. Cél: a magatartási problémák csökkentése, megszüntetése

Feladat: - az adott problémák feltérképezése - kiváltó okok feltárása - segítő lehetőségek keresése - segítségnyújtás, felzárkóztatás - szakemberek bevonása, konzultáció


53

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pedagógiai tevékenység:  motiváció: olyan légkört és helyzetet kell teremtenünk, amelyekben sikereket érhetnek

el,

kibontakoztathatják

azokat

a

képességeiket,

amelyekben

kiemelkedhetnek társaik közül. Ezek a sikerek motiválják őket tanulási eredményeik javítására is.  szociális kapcsolatokat fejlesztő viselkedés alakítása: a beilleszkedési, magatartási,

tanulási

problémával

küzdő

gyerekek

gyakran

kerülnek

konfliktushelyzetbe, ezek feloldása és kezelése minden pedagógus feladata  magatartásformáló, felismerése,

értékelő

folyamatos

tevékenység:

visszajelzése,

a

legapróbb

jutalmazás,

hiszen

eredmények pozitívumaik

kiemelése motiváló erővel bír  társas munka motivációja: a tanórákon alkalmazott csoportmunka, pedagógiai módszerek sokszínűsége lehetővé teszik, hogy a tanulók együttműködjenek társaikkal, ráébredjenek arra, hogy a csoport eredményessége az ő munkájuktól is függ  énkép, önértékelés fejlesztése: ennek érdekében fejleszteni szükséges az önbizalmat, önismeretet, együttműködési- és kapcsolatépítési képességet, konfliktuskezelő

képességet.

Célunk

a

tanulók

önfegyelmének,

felelősségtudatának, kezdeményezőképességének alakítása.  iskolához való viszony formálása: törekedni kell a nyitott, befogadó iskolai légkör

kialakítására,

kiegyensúlyozott,határozott,

következetes

nevelői

magatartásra

A tehetség képesség kibontakoztatását segítő tevékenység „ A tehetség a gyermek-és serdülőkorban olyan pszichológiai és testi előfeltételeket jelent, amelyek a legtágabb értelemben vett kiváló tanulást és teljesítményt tesznek lehetővé, míg felnőttkorban biztosítják a magas szintű eredményességet valamely területen.” (Feldhusen)


54

PEDAGÓGIAI PROGRAM Átlagon felüli képességet, feladat iránti elkötelezettséget, kreativitást feltételez, mely személyiségjegyek felismerése a szaktanárok, tanítók feladata. Intézményi programunkban a tehetségnevelés lehetséges módjai közül elsősorban az elkülönítéssel, és a gazdagítás-dúsítás eszközeivel kívánunk élni. nívócsoportok

kialakításával,

csoportbontás

megvalósításával,

utóbbi

Előbbi a bármely

összetételű osztályban tanítási módszerek differenciált megválasztása útján történik. Cél: tehetséges tanulóink feltérképezése, tehetségeik kibontakoztatása Feladat: képességek maximális fejlesztése harmonikus személyiségfejlesztés mellett Pedagógiai tevékenység:  tanórai differenciált foglalkozás - önálló agyaggyűjtés - kiselőadások megtartása - kiscsoportos, vagy önálló munka - kísérletezés támogatása - vitakultúra fejlesztése - felkészítés tanulmányi versenyekre  tanórán kívüli lehetőségek: - tehetséggondozó csoportok - szakköri foglalkozás - kézműves - tánc - hangszeres zene - ének- és sportfoglalkozások

Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola – lévén a gyermekek hétköznapi életének színtere – különösen fontos szereppel bír a veszélyeztetettség felismerésében, a szükséges segítségnyújtás kezdeményezésében.


55

PEDAGÓGIAI PROGRAM A gyermekvédelmi tevékenység három területre terjed ki: megelőzés, feltárás, megszüntetés. Céljaink: Az iskolai gyermekvédelem célja a prevenció, a gyermek problémáinak minél korábbi felismerése, hatékony kezelése, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Feladataink:  a családdal közösen törekedni a veszélyeztető okok megszüntetésére,  veszélyeztető okok megléte esetén értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot, 

segíteni a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,

 A család nevelési gondjainak csökkentése szakszerű tanácsokkal.  Az iskola minden területén törekszünk a gyermeket megillető jogok érvényesítésére.  Preventív tevékenységeket folytatunk, illetve segítséget nyújtunk a kialakult problémák megszüntetésében.  esélyegyenlőség biztosítás

Pedagógiai tevékenység: A pedagógiai munkán belül elsősorban az alábbi területeken tudunk segíteni: 

felzárkóztató foglalkozások



tehetséggondozó foglalkozások



differenciált foglalkozás



pályaválasztás segítése



személyes egyéni tanácsadás



egészségvédő, mentálhigiénés program szervezése



egészségügyi vizsgálatok kezdeményezése



szülőkkel való együttműködés



tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásokról


56

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Minden pedagógus kötelessége: védje a gyermeki jogokat, közreműködjön a gyermekés ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények jelzésében, megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység Az eredményesség érdekében a pedagógusok módszertani kultúráját folyamatosan fejlesztjük. A tanulók készség-és képességstruktúrájának megfelelő tanulási módszerek, egyénre szabott követelményrendszer alkalmazásával lehetőséget kapnak hátrányaik leküzdésére, a felzárkózásra, és az eredményes továbbhaladásra. Cél:

az

alapkészségek

fejlesztése,

hiányosságok

pótlása,

tantervi

követelményrendszerhez való felzárkózás Feladat: -

az ismeretelsajátítás folyamatát gátló, gyengébben fejlett, diszharmonikus működést mutató részképességek megerősítése

-

az ismeretanyag hatékony beépüléséhez szükséges jártasságok, készségek, képességek kialakítása és megerősítése

-

tantárgyi felzárkóztatás

Pedagógiai tevékenység: Felzárkózást segítő lehetőségek:  felzárkóztatás csoporton belül: Egyéni felmérés alapján megállapítjuk, hogy a gyermek elmaradása az osztályfokának megfelelő követelménytől hol áll. Csoporton belül differenciált feladatcsomaggal, kisebb lépésekben, egyéni haladási tempóban, fokozatosan végezzük a felzárkóztatást.  felzárkóztatás csoporton kívül: A beilleszkedési, tanulási, magatartási problémával küzdő (BTM) gyerekek egyéni, vagy kiscsoportos fejlesztésben vesznek részt.


57

PEDAGÓGIAI PROGRAM  a fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik, melyet személyre szólóan, az adott feladatellátást igénylő gyermekre vonatkozóan fejlesztőpedagógus által kerül kidolgozásra. A fejlesztés komplex jellegű.  motiváció: olyan légkört és helyzetet kell teremtenünk, amelyekben sikereket érhetnek

el,

kibontakoztathatják

azokat

a

képességeiket,

amelyekben

kiemelkedhetnek társaik közül. Ezek a sikerek motiválják őket tanulási eredményeik javítására is.  magatartásformáló,

értékelő

tevékenység:

a

legapróbb

eredmények

felismerése, folyamatos visszajelzése, jutalmazás, hiszen

pozitívumaik

kiemelése motiváló erővel bír Elveink: -

a fejlesztő szándéknak mindig a gyerek aktuális fejlettségi szintjéhez kell igazodni

-

családias, elfogadó, szeretetteljes légkör, ami biztonságot áraszt

-

eszközös gyakorlás, szemléltető eszközök sokszínűsége

-

aprólékosan felépített fokozatosság

Hatékonyság mérés: -

Kontrollvizsgálatok, esedékességi idejük a szakvéleményben feltüntetett.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

-

A

napközis

és

tanulószobai

foglalkozások

megszervezése

a

közoktatási

feladatmegvalósításon túl jelentős szociális funkcióval bír. A tanköteles korú gyermekek nagy része így szinte az egész napját szervezett keretek között, pedagógusok felügyelete mellett tölti el. Ezért ösztönözzük a szülőket, hogy minél nagyobb számban vegyék igénybe a napközis és tanulószobai foglalkozásokat. - A felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokba bekapcsolódnak azok a tanulók is, akiknél éppen a rossz szociális körülmények okozzák a társaiktól való tanulmányi lemaradást, vagy ugyanezen okok miatt nem képesek tehetségüket kibontakoztatni.


58

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- Az osztályfőnökök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős minden évben rendhagyó osztályfőnöki órákat szerveznek az egészséges életmód, a drog-és bűnmegelőzés témakörökben. Tudjuk azt, hogy bizonyos esetekben a rossz szociális háttér erősítheti a perifériára szorulást. Célunk az, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulók is inkább az iskolai programok látogatását, illetve a szabadidő hasznos eltöltését tekintsék fontosnak. - Az osztályfőnökök szülői értekezleteken rendszeres tájékoztatást nyújtanak az iskolában, illetve az önkormányzatnál igényelhető szociális juttatásokról. - A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős –az osztályfőnök és az igazgató egyetértésévelsúlyos esetekben felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, illetve az önkormányzatnál kezdeményezi a rendkívüli gyerekvédelmi támogatás folyósítását. - Feladatunk a rendszeres egészségügyi felügyelet és orvosi ellátás (iskolaorvos és védőnő) biztosítása, - az önművelés igényének kialakítása, - tolerancia, segítőkészség kialakítása, másság elfogadása, - családi életre, egészséges életmódra nevelés.

2.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlási rendje A tanulók az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogaikat a, hatályos jogszabályok által meghatározott ügyekben, a Diákönkormányzat keretein belül gyakorolhatják.

A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű

személy

segíti,

akit

a

diákönkormányzat

javaslatára

az

intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.


59

PEDAGÓGIAI PROGRAM A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt megkéri a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére az igazgató útján.

Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat- a segítő tanár támogatásával-

az

igazgatóhoz,

a

szűkebb

közösséget

érintő

ügyekben

az

igazgatóhelyetteshez fordulhat. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.


60

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2.7 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az intézmény közvetlen és közvetett partnereivel való folyamatos kommunikáció elengedhetetlen, az intézmény folyamatos fejlesztésének alapját képezi.


61

PEDAGÓGIAI PROGRAM Közvetlen partnerek köre Megnevezés Fenntartó

Működtető

Szülők

Tanulók

Pedagógusok

Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

Beiskolázásban érintett középiskolák, óvodák

Sajátos érdekek Kapcsolattartó jogkövetés végrehajtás, intézményvezető takarékos gazdálkodás, hatékony munkaerőgazdálkodás stabil, hosszú távú működés Működtetés, intézményvezető állagmegóvás, költséghatékonyság biztonság a szülői szervezet gyermekük sikere, elnöke boldogulása a nevelésben való segítségnyújtás továbbtanulási esélyek emelése, együttműködés DÖK vezető biztonság tanulási lehetőség alapkészségek elsajátítása osztályfőnökök felkészítés a középiskolára stabil munkahely vezetőségi tagok önmegvalósítási igény magas színvonalú szakmai munka nevelési-oktatási folyamat megvalósításának segítése a zavartalan működés elősegítése együttműködés felkészült, jól képzett, harmonikus egyéniségű tanulók, tehetséges gyerekek, együttműködés

gazdasági vezető

az iskola pályaválasztási felelőse 1-2.osztályban tanítók


62

PEDAGÓGIAI PROGRAM A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formáit elsősorban a közös pedagógiai feladatokra kell építeni. Az iskola feladata kettős. Egyrészt teljesíteni kell az országos és helyi érvényű célkitűzéseket saját érték-és normarendszerünk közvetítésével összhangban, másrészt tiszteletben kell tartanunk a szülői ház illetékességét saját gyermekük nevelésében. Ezt a kettősséget kell összeegyeztetni úgy, hogy mindkét fél számára megmaradjon az érdekérvényesítés lehetősége, ugyanakkor a szülői ház és az iskola törekvései szinkronban legyenek egymással. Véleményünk szerint a szülők egy része iskolaválasztásával is kifejezésre juttatja azonosulását az iskolában folyó oktató-nevelő munkával. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az intézménybe beiratkozó tanulók jelentős része évek óta körzeten kívülről érkezik. Célunk az, hogy tovább növeljük azok számát akik az iskola neve miatt íratják hozzánk gyermekeiket, s fontos feladatunk, hogy a későbbi évfolyamokon is meg tudjuk tartani őket. Szülői feladatok: -

a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása

-

tankötelezettség teljesítésének biztosítása

-

a gyermek fejlődésének, tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérése

-

rendszeres kapcsolattartás a pedagógusokkal

-

elősegítse a közösségi szabályok elsajátítását

-

érvényesítse gyermeke jogait

-

tartsa tiszteletben az iskola dolgozóinak jogait és emberi méltóságát

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein


63


A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős segítséget nyújt a szociális hátrányokkal, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal küszködő gyerekek szüleinek.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok: Szülői értekezlet Célja: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása Feladata: a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatással kapcsolatos kérdések alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé. -

Évente összevont szülői értekezleteket tartunk a következő évfolyamokon: 1. évfolyam:

- iskolakezdéssel kapcsolatos feladatok - pedagógiai program célkitűzései, tantárgyai, óraszámai

5. évfolyam:

- alsó-felső tagozat közötti átmenet feladatai - szaktanárok bemutatkozása -szaktantárgyak

legfontosabb

követelményeinek

ismertetése

8. évfolyam:

- továbbtanulás, pályaválasztás

Fogadóóra Célja: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.

Nyílt tanítási nap a, az iskolában tanulók szüleinek Célja: a szülők betekintést nyerjenek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba,


64

PEDAGÓGIAI PROGRAM ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről.

b, a leendő első osztályosoknak és szüleinek Célja: az intézmény kínálata, bemutatása munka közben, ismerkedés a leendő elsős tanító nénikkel.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az adott tanévi iskolai munkaterv határozza meg.

Iskolai honlap Célja: a szülők, érdeklődők naprakész információkat szerezhessenek az iskola tanórai és tanórán kívüli rendezvényeiről különböző programokról, a gyermekeket érintő eseményekről feladatokról, lehetőségekről és igényeik szerint tevékeny részesei lehessenek ezeknek.

Írásbeli tájékoztató a, Az iskolában tanulók szüleinek Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. b, A leendő elsősök szüleinek Feladata: a szülők részletes tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről pedagógiai hitvallásáról, szervezeti formáiról, a nevelő-oktató munka mindennapjairól. Formája: a szokásos módon elhelyezett fontosabb információk közzététele a honlapon, faliújságokon


65

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szülők kérdéseiket, javaslataikat, szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, tantestületével.

-

Szülők aktív részvétele az iskola életében: - Szüreti mulatság, Karácsonyi műsor, Farsang, Jótékonysági est, Anyák Egészségnap, Gyermeknap, Sportnap

napja, -

Erkölcsi és anyagi támogatásukkal segítik az iskola hatékonyabb

működését - Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken -

2001 februárjában megalakult a Benedek Elek Általános Iskola Szülői Egyesülete. Eredményes pályázatokkal kívánják még jobbá tenni gyermekeik körülményeit, segíteni a pedagógusok oktató-nevelő munkáját.

Fontos, hogy a szülői szervezet kísérje figyelemmel a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét és tapasztalatairól visszajelzésekkel éljen. Rendszeres kapcsolattartás szükséges a tanulók nagyobb csoportját érintő döntések meghozatalakor.

Együttműködés a tanulókkal: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója részt vesz a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén.


66

PEDAGÓGIAI PROGRAM A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A nevelőtestületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök továbbítják. Felelősök: osztályfőnökök Kiemelten fontos eseményekről tanítási napokon az 1. szünetben iskolarádión keresztül értesítjük a tanulókat. Felelős: igazgatóhelyettes Ellenőrző könyvbe az osztályfőnök írja be: szülői értekezlet, fogadónap időpontját, dicséreteket, büntetéseket. Felelősök: osztályfőnökök

Továbbfejlesztés lehetősége

A partnerek véleményének elemzése, értékelése után lemérhetjük elégedettségüket, vagy elégedetlenségüket, megtudhatjuk az iskolával szemben támasztott legfontosabb elvárásaikat. Ezután történhet meg a célok meghatározása, az igények, lehetőségek, értékrendszerek egymáshoz történő közelítése a hatékony, a minőséget középpontba állító oktató-nevelő munka érdekében. Kommunikáció a pedagógusokkal: Az iskola vezetősége minden hónap első hétfőjén vezetői értekezletet tart, melyen megbeszélik, értékelik az elmúlt hónap munkáját és a következő hónap feladatait. Felelős: igazgató


67

PEDAGÓGIAI PROGRAM Fenti értekezletről minden tanítási hónap első szerdáján a 3. szünetben rövid tájékoztatást ad a vezetőség. Erről az igazgatóhelyettes kivonatot készít és a tanáriban a faliújságra kihelyezi a következő értekezletig, utána a kivonatot iktatja. Felelős: igazgatóhelyettes Évente három nevelőtestületi értekezletet tartunk, melyen a tantestület az iskolát érintő feladatokat megbeszéli, szükség esetén dönt. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Felelős: igazgató Indokolt esemény miatt az igazgatóhelyettes az iskolarádión keresztül rendkívüli nevelőtestületi megbeszélést hívhat össze. Felelős: igazgató


68

PEDAGÓGIAI PROGRAM Kommunikáció a közvetett partnerekkel:


69

PEDAGÓGIAI PROGRAM Közvetett partnerek köre Megnevezés DMJV Polgármesteri Hivatal szakosztályai

Sajátos érdekek jogkövetés együttműködés végrehajtás szakmai munka segítése HBM Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai továbbképzések Szakmai Szolgáltató Intézet szervezése, programokon való aktív részvétel, együttműködés

Kapcsolattartó intézményvezető

szabadidő kulturált eltöltése, könyvkölcsönzés, szabadidős foglalkozásokon, versenyeken való részvétel, együttműködés együttműködés a Logopédus pedagógusokkal, problémás gyermekekkel való fejlesztő foglalkozás megfelelő hely biztosítása problémás gyermekek Nevelési Tanácsadó kiszűrése, velük való fejlesztő foglalkozás, együttműködés Kölcsey Ferenc Református magas szintű szakmai munka, hallgatók Tanítóképző Főiskola fogadása, továbbképzéseken való részvétel, együttműködés szűrővizsgálatokon a Iskolaorvos, védőnő problémás esetek kiszűrése, segítségnyújtás, kötelező védőoltások beadása, egészségnevelés, megfelelő hely biztosítása

szabadidő szervező

Petőfi Könyvtár

intézményvezető, munkaközösség vezetők

alsós munkaközösségvezető

fejlesztő pedagógus

gyakorlatvezetők

pedagógusok


70

PEDAGÓGIAI PROGRAM együttműködés együttműködés gyámügyi intézkedések

Családsegítő Központ

Gyermekjóléti Szolgálat

a családi szocializációs zavarok kiszűrésében való segítségnyújtás, együttműködés

gyermek-és ifjúságvédelmifelelős gyermek-és ifjúságvédelmifelelős

A kommunikáció formái:     

szóbeli kommunikáció kommunikációs eszközökön keresztül (telefon, fax, e-mail, levél) értekezlet, tárgyalás információs tábla szórólapok, tájékoztató lapok

2.8 A felvétel és az átvétel helyi szabályai Tanulói jogviszony felvétel és átvétel útján létesülhet a hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével. Tanuló átvételére tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételt követően a tanuló nyilvántartása az átvevő iskola feladata. Jogviszony létesítésére irányuló kérelmet a szülő, gondviselő vagy törvényes képviselő nyújtja be írásban az iskola igazgatójának címezve. A jogviszony létesítéséről az igazgató dönt, figyelembe véve a tankötelezettség teljesítésére, körzeti ellátási kötelezettségre, a különleges helyzetre valamint a jogszabályokban

meghatározott

és

a

fenntartó

által

engedélyezett

osztálylétszámokra vonatkozó előírásokat.


71

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is.

2.9 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Iskolánkban alsó tagozaton a környezetismeret, technika és testnevelés, felső tagozaton a természetismeret, biológia, technika és a testnevelés, tantárgyak keretén belül, valamint az osztályfőnöki órán ismertetjük meg a tanulóinkat az életkoruknak megfelelő szintű elsősegély-nyújtási ismeretekkel. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: -

újraélesztés,

-

vérzéscsillapítás,

-

sebek ellátása,

-

törések, ficamok,

-

égési sérülés,

-

áramütés,

-

mérgezések,

-

eszméletvesztés,

-

napszúrás,

-

vízbefulladás

Osztályfőnöki óra keretében a védőnő elsősegély-nyújtási ismeretek témában ismertető és gyakorlati bemutató órát tart a tanulóknak. Az általános iskolás tanulóknál nagyon fontos a prevenció, valamint annak tudatosítása, hogy ha olyan helyzetbe kerülnek, ahol elsősegély-nyújtásra van szükség, mindig kérjék a felnőttek segítségét.


72

PEDAGÓGIAI PROGRAM Célok: -

Ismerjék fel az elsősegély-nyújtás fontosságát.

-

A tanulók ismerjék fel a veszélyhelyzeteket.

-

A vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámokat.

-

Ismerjék az egyes sérülések várható következményeit.

-

Sajátítsák el az alapvető segély-nyújtási módokat.

-

Fejlődjenek képességeik az alábbi területeken:  probléma felismerése  pánikmentes viselkedés  önuralom, önfegyelem  gyors és szakszerű cselekvés  balesetet szenvedettel szembeni együttérzés  szocializációs képesség fejlesztése  összetartozás


73

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. HELYI TANTERV 3.1 A választott kerettanterv megnevezése Az intézmény az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervet választotta. 

Informatika, Matematika, Földrajz, Technika, Természetismeret, Testnevelés, Idegen nyelv, Történelem, Vizuális kultúra



Magyar nyelv és irodalom A változat



Ének (felső tagozat) A változat



Ének (alsó tagozat) B változat



Biológia B változat



Fizika B változat



Kémia B változat

3.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások óraszáma 5. évfolyamtól felmenő rendszerben kötelezően csoportbontás keretében választható idegen nyelv és informatika heti 1 órában. A nyelvi csoportok kialakítása 4. évfolyam végén szintfelméréssel történik.

3.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Az iskola csak olyan tankönyveket használhat melyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak, szerepelnek a tankönyvjegyzékben, igazodnak a használatban lévő tantervekhez.


74

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az egyes tantárgyak tanítása során a pedagógus tankönyveket, munkafüzeteket, elektronikus dokumentumokat és egyéb, a tanítást segítő tanulmányi segédleteket, ill. eszközöket használhat. Törekedni kell arra, hogy a megrendelt tankönyvek tartósak legyenek, s hogy elegendő példány álljon az iskolai könyvtár rendelkezésére. Biztosítani kell a szülők véleményezési

jogának,

az

ingyenesség

követelményeinek

és

feltételeinek

érvényesülését. Az alkalmazandó tankönyveket és taneszközöket a munkaközösségeken belül a pedagógusok határozzák meg a fentiek figyelembevételével.

Tartalmi szempontok:  A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere idomuljon a tanterv tartalmához, célkitűzéseihez.  Vegye figyelembe az adott korosztály értelmi fejlődésének, megismerő tevékenységének életkori sajátosságait.  A tankönyv nyelvezete, szerkezete legyen követhető, áttekinthető, érthető.  Adataiban legyen pontos, következtetéseiben logikus.  Törekedjen a tömörségre, tartalmilag legyen igényes.  Stílusa legyen magyaros, érthető, pontos fogalmazású.  Ne csak ismereteket közvetítsen, hanem fejlessze a képességeket, készségeket, gondolkodásra ösztönözzön.  Legyen differenciálásra alkalmas, az átlagos képességű tanuló is sikeresen használhassa, a kiemelkedő képességű tanulót inspirálja újabb feladatok elvégzésére.  Lehetőleg önállóan, kevés tanári segítséggel is használható legyen.


75

PEDAGÓGIAI PROGRAM  Segítse elő az iskolán belüli és kívüli vizsgákra való felkészülést.

Formai szempontok:  A tankönyv lehetőleg minél kisebb méretű és súlyú, lapminősége alkalmas legyen írásra, olvasásra.  A betűforma, méret és távolság, ill. az egy oldalra kerülő szöveg- vagy feladatmennyiség feleljen meg a tanulók észlelési képességeinek.  Legyen esztétikus, ízléses, megfelelően illusztrált, tartós és könnyen kezelhető.  A taneszközök legyenek jól áttekinthetőek, figyelemfelkeltőek, tisztán tarhatóak és esztétikusak.

3.4 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

1./ Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat, a teljesítményük növelésére kell törekedni.


76

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2./ Az 5-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. 

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,



a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,



az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,



a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,



fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.


77

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a a hatályos jogszabályokban foglaltak figyelembevételével szervezzük meg.

Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A gyerekek iskolai leterheltsége, a felnőttek mindennapos munkája egyre inkább indokolttá teszi azoknak a mozgásformáknak az előtérbe kerülését, amelyek alkalmasak a rekreációra, kikapcsolódásra, a sport, a mozgás örömének élvezetére. Célja: - Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket. - Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének legalább alapfokú tudnivalóit. - A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság stb.

Egészségügyi és pedagógiai szempontok: A fenti célok elérése érdekében a következő sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak

kell

érvényesülniük,

megjelenniük

a

tanítási

órákon,

egyéb

foglalkozásokon: - Minden tanuló minden tanítási napon részt vesz a mindennapos testnevelés foglalkozásain


78

PEDAGÓGIAI PROGRAM - A testnevelési tananyag egészében betartandóak a gerinc- és ízületvédelmi szabályok - Fontosnak tartjuk, hogy minden testnevelési óra, sportfoglalkozás örömet, sikerélményt jelentsen az eltérő adottságú tanulóknak is - Alapvető, hogy érvényesüljenek a sport személyiségfejlesztő hatásai - Figyelünk arra, hogy a program népi játékokat is tartalmazzon – így a hagyományőrzés is szerepet kap - A tánc, mint mozgás is szerepel programunkban

Foglalkozások: Iskolánk tanulói számára a mindennapi testedzést a következő foglalkozások biztosítják: 1-4. évfolyamon: - Heti 5 testnevelés óra. A tantervi anyag elsajátítása mellett szerepet kapnak az alábbi tevékenységek is:  népi játékok  kölyökatlétika  néptánc, tánc  zenés gimnasztika  fogó- és labdajátékok  mozgásos játékok  természetjárás  kerékpározás  asztalitenisz


79

PEDAGÓGIAI PROGRAM A sportolás, testnevelés helyei:  tornaterem  játékudvar, játszótér  iskolaudvar  kézilabdapálya  kosárlabda pálya  tanterem  alagsor 5-8. évfolyamon: - Heti 5 testnevelés óra. A tantervi anyag elsajátítása. A sportolás, testnevelés helyei: •

tornaterem

•

játékudvar, játszótér

•

iskolaudvar

•

kézilabdapálya

•

kosárlabda pálya

Ezen kívül lehetőség van: - Iskolai sportköri foglalkozások különféle sportágakban. - Iskolai Diák Sportegyesület (DSE) foglalkozásai. - A gyógytestnevelés órákat szakképzett gyógytestnevelő tartja a szakorvos által kiszűrt tanulóknak.


80

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 

2-3. évfolyamon angol/német heti 1-1 óra



1. évfolyamtól az állami iskolában szervezett erkölcstan vagy az egyházi jogi személy által szervezett hit-és erkölcstan

Pedagógusválasztásra intézményünkben nincs lehetőség.

3.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, a tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése, magatartásának, szorgalmának minősítése

1. Az

iskola

írásbeli

beszámoltatás,

az

ismeretek

számonkérésének

követelményei, formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe súlya

- az év eleji diagnosztizáló felmérést nem osztályozzuk - év végén a tantervi követelményekben a továbbhaladás feltételeire épülő felmérést osztályozzuk - témazáró dolgozatokat a tantervi követelmények témakörei és a tantárgyi sajátosságok alapján íratunk - a témazáró dolgozatok feladatainak fele a minimum követelményekhez kell hogy igazodjon - témazáró csak kellő gyakorlás után íratható - egy napon csak két témazáró íratható - témaközi szóbeli és írásbeli feleltetés tanulónként legalább havonta egy alkalommal történjen - a nevelő saját belátása szerint alkalmazhatja az alábbi módszereket: röpdolgozat, tudáspróba, totó, teszt, fogalmazás, tollbamondás, olvasónapló, gyűjtőmunka


81

PEDAGÓGIAI PROGRAM - a különböző írásbeli beszámoltatási formák jegyei egyforma súllyal esnek latba - az írásbeli számonkérések kiadhatók otthoni megtekintésre, de mind a szülő, mind a gyerek kötelessége ezeket visszajuttatni a pedagógushoz - a témazáró dolgozatok megőrzése az aktuális tanév végéig kötelező

2. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai:

- hétvégére nem adható több házi feladat, mint a hét többi napján - a házi feladat csak a tanítási órán előkészített tananyagra épülhet - az írásbeli és szóbeli feladatok mennyisége elvégezhető legyen - a házi feladat nem osztályozható - az iskolai szünidőkre csak szorgalmi feladatok jelölhetők ki

3. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek értékelésének elvei: - egyénileg történik az értékelés a szakértői bizottság véleménye alapján - alapelvünk, hogy a gyermek önmagához viszonyított fejlődését, esetleges visszaesését kell értékelni - tantárgyi mentességet vagy tantárgyi részterületek alóli mentességet a tanuló csak a szakvélemény alapján, intézményvezetői írásbeli engedéllyel kaphat - a szóbeliség előnyt élvez az írásbeliséggel szemben - időbeli kiterjesztés elve: a különleges bánásmódot igénylő gyermek több időt kap a felkészülésre, a dolgozat megírására - egyszerűbb (összekötős, rövid megfogalmazást igénylő, hiánypótló, képes) feladatok adására való törekvés elve - írásbeli munkáknál, számonkéréseknél a tanuló alkalmazhat segédeszközöket (pl. számológép) - nagyobb mértékű differenciálás elve Benedek Elek Általános Iskola, 4029 Debrecen, Bocskai tér 1.

82

PEDAGÓGIAI PROGRAM - speciális eljárások alkalmazásának elve - szükség esetén a tananyag tartalmat módosítani, egyszerűsíteni lehet a gyermek számára 4. A

tanuló

magatartása,

szorgalma

értékelésének

és

minősítésének

követelményei:

1. Magatartás - alkalmazkodás az iskola rendjéhez, követelményeihez - közösséghez való viszonya - viselkedésének jellemzői - személyiségének jellemzői Az egyéni különbségek iránti tolerancia elvét a magatartás értékelésekor is alkalmazzuk. Hiperkinetikus magatartászavarnál a fejlődést, illetőleg visszaesést önmagához képest értékeljük a tanulóknál.

2. Szorgalom - képességéhez viszonyított teljesítménye - munkavégzése - felszerelésének, munkájának külső formája 5. A tanuló teljesítménye értékelésének és minősítésének formája: 1. Értékelés, minősítés - Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók értékelése szöveges minősítéssel történik. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók értékelése, minősítése osztályzattal történik. - A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a magatartás és szorgalom értékelése havi rendszerességgel, érdemjeggyel és osztályzattal történik. Benedek Elek Általános Iskola, 4029 Debrecen, Bocskai tér 1.

83

PEDAGÓGIAI PROGRAM - A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a tanulók teljesítményének értékelése legalább havonta egy alkalommal, érdemjeggyel történik. - A félévi és év végi osztályozó konferencia hagyja jóvá a tanítók és a szaktanárok által megállapított érdemjegyeket. Egyet nem értés esetén a nevelőtestület többségi határozattal - kizárólag a tanuló javára - módosíthatja a tanítók és szaktanárok osztályzatait. 2. Évfolyamismétlés engedélyezése (-)

- A tanuló részére szülői kérésre engedélyezhető az évfolyam megismétlése abban az esetben, ha egyébként magasabb évfolyamra léphetne. A szülő kérésére első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. 3.A szóbeli és írásbeli számonkérések követelményei I. Írásbeli feleletek 1. Röpdolgozat (Az írásbeli ellenőrzés egyik fajtája, rövid terjedelmű, néhány kérdésből, ill. feladatból összeállított dolgozat)

0-39 %

1

40-59 %

2

60-79 %

3

80-91 %

4

92-100 %

5


84

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. Témazáró (A témazáró írásbeli értékelés, a tantárgy helyi programjában meghatározott tematikus sarokpontokhoz igazodó írásbeli dolgozat vagy teszt)

0-35 %

1

36-55 %

2

56-74 %

3

75-89 %

4

90-100 %

5

3. Gyorsteszt (alapvető fogalmak, évszámok, alapműveletek, kifejezések, adatok számonkérésére szolgáló írásbeli dolgozat)

0-49 %

1

50-64 %

2

65-89 %

3

90-94 %

4

95-100 %

5

4. Tudáspróba (alapvető fogalmak, évszámok, alapműveletek, kifejezések, adatok számonkérésére szolgáló 5 elemből álló írásbeli dolgozat) 5 helyes válasz 5 4 helyes válasz 4 3 helyes válasz 3 2 helyes válasz 2 1 helyes válasz 1 0 helyes válasz 1


85

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5. Esszé (egy nagyobb témáról a tanítási órán elhangzott ismeretek teljes leírását számonkérő, nem pontozható írásbeli dolgozat) - A feltett kérdésekre nem ad választ vagy értékelhetetlen válaszokat ad. Felkészültségi szintje nem éri el a minimumot.

1

- A kérdésekre hiányos válaszokat ad. Sok hibával dolgozik. Ismerete a tananyagból nem haladja meg a minimumot. 2 - Tudása felszínes, a kérdésekre pontatlanul vagy hiányosan válaszol. Nem mindig használja a szakkifejezéseket.

3

- Kevés hibával, többnyire pontosan dolgozik, használja a szakkifejezéseket, látja az összefüggéseket. -

A

feltett

4

kérdésekre

kielégítő

válaszokat

szakkifejezéseket, látja az összefüggéseket.

ad.

Megfelelően

használja

a

5

II. Szóbeli feleletek 1. Esszé (egy nagyobb témáról a tanítási órán elhangzott ismeretek teljes előadását számonkérő szóbeli felelet) - A feltett kérdésekre nem ad választ vagy értékelhetetlen válaszokat ad. Felkészültségi szintje nem éri el a minimumot. 1 - A kérdésekre hiányos válaszokat ad. Sok hibával felel. Ismerete a tananyagból nem haladja meg a minimumot.

2

- Tudása felszínes, a kérdésekre pontatlanul vagy hiányosan válaszol. Nem mindig használja a szakkifejezéseket.

3

- Kevés hibával, többnyire pontosan felel, használja a szakkifejezéseket, látja az összefüggéseket. -

A

feltett

4

kérdésekre

kielégítő

válaszokat

szakkifejezéseket, látja az összefüggéseket.

ad.

Megfelelően

használja

a

5

2. Tudáspróba (alapvető fogalmak, évszámok, alapműveletek, kifejezések, adatok számonkérésére szolgáló 5 elemből álló szóbeli felelet)


86

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5 helyes válasz 5 4 helyes válasz 4 3 helyes válasz 3 2 helyes válasz 2 1 helyes válasz 1 0 helyes válasz 1 III. Tantárgy specifikus értékelési szempontok

1. Technika - munkadarabok értékelése - műszaki rajz értékelése 2. Testnevelés - objektív mutatók alapján (idő, távolság) - szubjektív mutatók alapján - nem mutatja be a gyakorlatot 1 - motiváció nélküli bemutatás 2 - az elvárható minimum szinten mutatja be a gyakorlatot 3 - életkori sajátosság alapján durva koordinációval vagy elemhiányossággal mutatja be a gyakorlatot 4 - életkori sajátosság alapján finomkoordinációval vagy elemhiány nélkül mutatja be a gyakorlatot 5


87

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. Idegen nyelv - írásbeli értékelés: félévi, év végi minimum szókincs tudása

0-44 %

1

46-59 %

2

60-74 %

3

75-89 %

4

90-100 %

5

- szóbeli értékelés: - párbeszéd, memoriter, olvasás, fordítás, kérdés-felelet, tartalom elmondása, képleírás - órai aktivitás - szorgalmi feladatok - projektmunkák

4. Rajz - vizuális témakörönként az adott órai munkára gyakorlati osztályzat 5. Ének - éneklés, dalismeret - ritmusérzék, ritmikai készség, ritmusírás - zenei olvasás-írás, szolmizáció - zenei ismeretek, zeneirodalom, zenetörténet - zenei alkotókészség, improvizáció - zenehallgatás: zeneművek, műfajok, korok zenéje - népdalismeret - hangközismeret - kottaismeret - zeneismeret


88

PEDAGÓGIAI PROGRAM 6. Matematika - alapműveletek osztályozása

0- 69 %

1

70-79 %

2

80-89 %

3

90-94 %

4

95-100 %

5

7. Magyar nyelv és irodalom - Fogalmazás értékelése (külön kerül értékelésre a helyesírás és a külalak) 5 - a fogalmazás megfelel a címnek, a megadott témának és műfajnak, színesen, érdekesen mutatja be a választott alakot, témát, meggyőző az érvelése, ha erre szükség van - a szöveg kerek, egész, lezárt, formailag is tagolt, logikusan szerkesztett, eléri a megadott terjedelmet - stílusa, szóhasználata megfelel a témának, a köznyelvi normáknak, választékosan fejezi ki magát - nyelvhelyességi szempontból kifogástalan 4 - a fogalmazás megfelel a címnek, a megadott témának és műfajnak, színes, ötletes, gondolatgazdag, de nem elég egyedi vagy ha érvelni kell, nem elég meggyőzően indokol - a szöveg kerek, egész, lezárt, formailag is tagolt, logikusan szerkesztett, eléri a megadott terjedelmet - stílusa, szóhasználata megfelel a témának, a köznyelvi normáknak, választékosan fejezi ki magát, esetleg 1-2 szóismétlési hiba előfordul - nem ejt súlyosabb nyelvhelyességi hibákat


89

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3 - a fogalmazás megfelel a címnek, de nem egyedi, nem színes, nincsenek benne ötletek, sablonos - a szöveg szerkezetileg nem tökéletes, hiányzik vagy szervetlen a befejezés, aránytalan a bevezetés vagy befejezés, nem tagol vagy nem logikus, nem éri el teljesen az adott terjedelmet - stílusa, szóhasználata nem megfelelő - több kisebb vagy 2-3 súlyos nyelvhelyességi hibát vét 2 - a fogalmazás szegényes, alig felel meg a címnek, közhelyes, száraz a leírás vagy az elbeszélés - a szöveg szerkezeti felépítésében több súlyosabb hibát vét - stílusa, szóhasználata szegényes, nem alkalmazkodik a megadott témához, kommunikációs helyzethez - súlyos nyelvhelyességi hibákat vét 1 - a fogalmazás nem felel meg a megadott címnek, tartalmatlan, semmitmondó - szövegnek nem minősíthető, összefüggéstelen mondathalmaz - terjedelme túl rövid - stílusa nem illeszkedik a megadott témához, kommunikációs helyzethez, szóhasználata szegényes - Szóbeli feleletek értékelése a, szóbeli szövegalkotásnál a tárgyi tudáson túl: - a tartalom megfogalmazása - a szöveg szerkezete, mondatszerkesztés - szókincs, szóhasználat, stílus b, memoriterek, versek - hosszabb szövegek, költemények esetében 1 jegy - rövidebb versek, memoriterek esetében 3 jegy átlaga - a Himnusz és a Szózat hibátlan ismerete alapkövetelmény


90

PEDAGÓGIAI PROGRAM 8. Erkölcstan - Alsó és felső tagozaton a tantárgyat három értékelési szinttel minősítjük: -

Kiváló

A tantervi követelményeknek maximálisan eleget tett. A tanítási órákon aktív. Házi feladatait pontosan, lelkiismeretesen elkészíti. Rendszeresen vállal beszámolót, gyűjtőmunkát, projektmunkát társaival, azokat bemutatja. A csoportmunkák során aktív, kezdeményező. Egyéni véleményével segíti a tanórát.

-

Jól megfelelt

A tantervi követelményeknek eleget tett. A tanítási órákon változó aktivitással vesz részt. Házi feladatait elkészíti, beszámolókat, projektmunkákat vállal, azokat bemutatja. A csoportmunkákban többnyire aktívan részt vesz.

-

Megfelelt

A tantervi minimum követelményt teljesítette. A tanítási órákon részt vesz a közös munkában, de nem kezdeményező. A házi feladatait, beszámolóit többnyire elkészíti. A csoportmunkákban részt vesz, de nem aktív. Munkájában felszínes. E szintekhez érdemjegy nem párosul, tehát értékeljük, de nem osztályozzuk a tanulóknak a tantárgyi órák során nyújtott teljesítményét.

IV. Gyűjtőmunka, szorgalmi munka, órai munka, kiselőadás értékelése Az adott tárgyat tanító pedagógus egyéni szempontrendszere alapján. A tárgykörben felsorolt tevékenységek értékelése nem lehet fegyelmezési eszköz.


91

PEDAGÓGIAI PROGRAM Átjárhatóság A szülő és a tanuló 3. osztály év végéig kérheti, hogy a tanuló a német nyelv helyett az angol nyelvet tanulhassa, ill. fordítva. A későbbi évfolyamokon erre már nincs lehetőség.

3.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elveit meghatározzák az alábbiak:  a hatályos jogszabályi előírások 

az intézmény rendelkezésre álló órakerete



tantárgy specifikus tényezők

Csoportbontást szervezünk: idegen nyelv, informatika és technika tantárgyakból

3.9. Nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A téma több tantárgyban történő felvetésével tanulóinknak nyitottabbá kell válniuk a hazánkban, így a városunkban élő más nemzetiségek értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. Célunk a környékünkön élő kisebbségekhez tartozó népek történetének megismerése, az emberek kultúrájának, szokásainak, életmódjának, hagyományainak megismerése, megbecsülése, ezáltal tanulóinkban egyfajta tolerancia, empátia, együttműködési készség kialakítása a nemzetiségek, etnikai csoportok iránt. Az adott téma az alábbi tantárgyakban és témakörökben kerül feldolgozásra, évfolyamonkénti felosztásban: -

Történelem – 6. osztály: Debrecen város történelme

-

Hon- és népismeret – 5. osztály: Debrecenben élő nemzeti kisebbségek

-

Erkölcstan – 6. osztály: Társadalmi együttélés

-

Erkölcstan – 7. osztály: Egyén és közösség

-

Erkölcstan – 8. osztály: Helyem a világban


92

PEDAGÓGIAI PROGRAM A

téma

feldolgozása

során

javasolt

munkaformák:

előzetes

gyűjtőmunka,

projektmunka, filmbejátszások hagyományőrző programokról, kapcsolatkeresés egyegy adott nemzetiségi csoport tagjaival.

3.10 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapot mérésének célja az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében, a mindennapos testnevelés bevezetése hatására bekövetkező változások diagnosztizálása. A fizikai állapot mérésének gyakorlati haszna: 

a fizikai állapot számszerűem kifejezhető becslése



a teljesítmény-élettani paraméterek különbözőségének felfedése



a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés



az egészség, a terhelhetőség terén meglévő hiányosságok felfedése



a rendszeres ellenőrzés visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez



a sportolni vágyó kimagasló képességű fiatalok felszínre kerülése

A méréssel szemben támasztott kritériumok: 

megbízható, egyszerű, könnyen használható



adjon módot összehasonlításra

Vizsgálati módszerek: 1. Aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt 2. általános testi erő, erő-állóképesség mérése: -

helyből távol ugrás (a láb dinamikus erejének mérésére)

-

hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére)

-

hasonfekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére)

-

fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére)


93


tömött labdadobás hátra két kézzel a fej fölött (a váll és törzsizmok dinamikus erejének mérésére)

-

lökés előre az ügyesebb kézzel tömött labdával (a kar, törzs, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérésére)

Értékelési rendszer: -

pontértékelés

-

mennyiségi értékelés

-

a két értékelési forma kombinációja

Minősítési rendszer: -

igen gyenge

-

gyenge

-

kifogásolható

-

közepes

-

jó

-

kiváló

-

extra

A mérések gyakorisága évente két alkalommal történik.

3.11 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja

A. Egészségnevelési program 1. Helyzetelemzés Az iskola pedagógiai programjában széleskörű, részletes helyzetfeltárást végeztünk. A tanulók, a családok, a humánerőforrás elemzése mellett a társadalmi környezet állapotát is rögzítettük. Ezekből a megállapításokból a legfontosabb tényeket emeltük át, ezekre alapozódik a célok és feladatok megfogalmazása.


94

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A társadalmi környezet jellemzése: A Benedek Elek Általános Iskola Debrecen belvárosi övezetében helyezkedik el. Beiskolázási körzetünket a belváros, a Fényes udvari lakótelep egy része, a környező utcák és a kertségek alkotják. A környék magán viseli az elöregedés jegyeit, bár az utóbbi években egyre dinamikusabban halad az utcaképek átalakulása.

Családok jellemzése: A gyerekek egyharmada csonka családokban él. Sok a munkanélküli szülő. Bizonytalan anyagi háttér, ingerszegény környezet jellemző a családok felére. A családok másik fele kiegyensúlyozottabb, kimagasló keresettel azonban ők sem rendelkeznek.

A diákokkal kapcsolatos megállapítások: Tanulóink fele hátrányos helyzetű, veszélyeztetettség ritkán fordul elő. A tanulók többsége szerény öltözetű, tisztán járnak iskolába. Néhány gyerekre jellemző mindössze az ápolatlanság. A felsősök körében már előfordul a kulturálatlan, tiszteletlen beszédmód és viselkedés.

A humánerőforrás jellemzői: (egészségneveléssel kapcsolatos alapvégzettségek, speciális végzettség, különleges módszer stb.) Egészségneveléssel kapcsolatos alapvégzettséggel a testnevelő és biológia szakos kollégák rendelkeznek, valamint egy pedagógus elvégezte az „Egészséged testben, lélekben” megnevezésű 30 órás továbbképzést.

2. Segítő kapcsolatok Összegyűjtöttük az iskola szűkebb és tágabb társadalmi környezetében már kialakult segítő kapcsolatokat. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségnevelő


95

PEDAGÓGIAI PROGRAM munka kiszélesítésére, speciális szakemberek rendszeres bevonására. Az intézményen belüli segítők hálózata az iskolaorvostól kezdve a különböző területekért felelősökön keresztül a szaktanárokig tart. Elkülönítve – rögzítettük a drogprevenciós munka külső és belső segítőit. Belső segítők: szülők, szülői szervezet, iskolaorvos, védőnő, pszichológus, pedagógiai intézet, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Rendőrség, egyházak, drogügyi koordinátor, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős.

Intézményen kívüli segítők:

Szervezet neve

Kapcsolattartó neve

Nevelési Tanácsadó

Osztályfőnökök Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős Osztályfőnökök Fogászati problémák

Iskolafogászat A drogprevenciós tevékenység külső segítői Rendőrség Gyermekjóléti szolgálat Egyházak

Milyen témában segíthet? Tanulási, magatartási problémák

Gyermek-és Drogprevenció ifjúságvédelmi felelős Gyermek-és hátrányos helyzet, ifjúságvédelmi felelős veszélyeztetettség igazgató

Intézményen belüli segítők: Felelős

Foglalkozás

Milyen témában segíthet?

Iskolaorvos Védőnő

Orvos Védőnő

Szülői szervezet Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős Nevelők

Pedagógus

Tanulók egészségi állapota Kamaszkori testi, lelki problémák Szülők tájékoztatása Családi körülmények feltárása

pedagógus

Egészséges táplálkozás, testi higiénia

A drogprevenciós tevékenység segítői:


96

PEDAGÓGIAI PROGRAM Osztályfőnökök Iskolaorvos

Pedagógus Orvos

Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős

Pedagógus

Konfliktuskezelés, önismeret Érzékszervi és testi deformitások szűrése Prevenció

3. Állapotfelmérés A célkitűzések megállapításához elengedhetetlen az állapotfelmérés. Ez tartalmazza az egészségneveléssel kapcsolatos gyakorlatról kialakult véleményeket, egy-egy területen végzett munka eredményvizsgálatát és a szűrővizsgálatok, alkalmassági vizsgálatok rögzítését is. A gyermekkori szűrővizsgálatoknak rendeletben megszabott menete van, az ezzel kapcsolatos megállapítások, szakmai vélemények fontosak a pedagógusok számára, hogy az egészségnevelő munkájukat pontosabban tudják végezni.

Testi neveléssel kapcsolatos állapotfelmérés Területek

Megállapítások

A mindennapos testnevelés formái és szinterei Testnevelés óra, sportkör Testi fejlődés mérési eredményei

Koruknak megfelelő

A tanulók mozgásfejlesztésével, állóképességével kapcsolatos mérési eredmények

13-14 éves korig fejlődés, ezt követően stagnálás jellemző

4. Célmegfogalmazás Pedagógiai programban megfogalmazott cél: Az egészség megőrzése, a közösségi magatartási szokások kialakítása, fejlesztése. Részcélok, melyek eléréséhez az egészségneveléssel kapcsolatos tevékenységek szükségesek: A diákok egészséges magatartásának kialakítása. Az egészség rizikófaktorainak csökkentése érdekében dohányzás, alkohol és drogprevenciós programok beépítése. A lelki egészség, mint érték felismertetése.


97

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A célok érdekében végzett tevékenységek: Tanórai tevékenységek A tantárgyi követelményrendszerek Rendhagyó osztályfőnöki órák

Tanórán kívüli tevékenységek Úszás Tömegsport Kiállítások Felvilágosító előadások Szűrések: fogászati

Milyen tevékenységet tud még az iskola felvállalni? Tanórai tevékenység

Tanórán kívüli tevékenység

Testnevelés-játék, mozgás

Szünetek levegőn töltése

Készségfejlesztés: - öltözködés, tisztálkodás - állóképesség, mozgáskoordináció - veszélyérzet tudatosítása - baleset megelőzés

Sportnap Egészségnap Szülői sportnap Kirándulások Sportköri foglalkozások

Lelki egészség: Korcsolyázás - bátorság, jókedv, veszíteni tudás, Szánkózás kudarctűrés, szabályok betartása Kerékpározás Úszásoktatás

Kinek a részére? (diák, szülő, nevelők) Diákok Diákok- szülők- nevelők

Diákok- szülők- nevelők

Diákok

5. A tevékenységek szinterei és módszerei Az iskolai programok szinterei a tanítási órák, a tanórán kívüli tevékenységek, melyek megvalósulhatnak az iskolában és iskolán kívül is. A gyerekeknek, szülőknek, pedagógusoknak szervezett programokon kívül az egészségügyi prevenció, a tárgyi környezet közegészségügyi feltételei, a közétkeztetés feladatai is az egészségnevelési program részét képezik. A feladatok teljesítésében meghatározott feladatköre van az iskola-egészségügyi szolgálat szakembereinek és az iskola pedagógusainak. A közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartatása az intézményvezetés feladata. Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi normáinak betartása


98

PEDAGÓGIAI PROGRAM (tanulók terhelése, szabadidő igény figyelembevétele, szabadidő-eltöltés módszerei stb.) pedig minden pedagógus feladata.

Tanórai tevékenységek, módszerek Alsó tagozat: Évfolyam 1-2.

Tanóra megnevezése Tartalom Anyanyelv és Helyes napirend, étrend irodalom A család szerepe a lelki egészségben Stressz mentes környezet Környezetismeret Testünk, életműködésünk Betegség, egészség Tisztálkodás, fogápolás, helyes étrend, öltözködés Technika Balesetvédelem Közlekedési szabályok betartása Természetes anyagok használata Testnevelés Erőfejlesztés Felelősségérzet kialakítása Helyes testtartás, mozgáskultúra Ének Lelki egészség Rajz

Matematika

3.

Magyar nyelv és irodalom Környezetismeret

Technika

Zöldség-gyümölcs csendéletek Évszakok szerinti öltözködés Eszközök balesetmentes használata Egészséges életmóddal kapcsolatos szöveges feladatok megoldása A testvéri szeretet Az egészséges fejlődés és étkezés Az egészséges életmód Táplálkozás, testünk izmai Betegségek megelőzése Étkezési szokások Veszélyes eszközök


Módszer Beszélgetés Olvasmány feldolgozás Beszélgetés Tapasztalatszerzés Előadás Terepgyakorlat

Játékos foglalkozás

Légzőgyakorlatok Tánc, játék Bemutatás Szemléltetés Tevékenykedés Szemléltetés Tevékenykedés

Olvasás Beszélgetés Beszélgetés Bemutatás Olvasás

99

PEDAGÓGIAI PROGRAM rendeltetésszerű használata Megbeszélés Testnevelés

Ének

Testi épség megóvása Tartásjavítás Állóképesség fejlesztése Koordinációs képesség növelése A gyümölcs fontossága az egészséges étrendben Helyes levegővétel

Testnevelés

Állóképesség fejlesztése

Bemutatás Közös éneklés Mozgásjátékok

Környezetismeret

Egészséges táplálkozás Táplálkozási betegségek Allergiát okozó növények

Beszélgetés Tapasztalat Olvasás

Rajz 4.

Rajzok készítése

Magyar nyelv és irodalom

Az ember és a természet Olvasás kapcsolatának Beszélgetés megfigyeltetése a népmesékben Egészségre káros szokások megelőzésével kapcsolatos órák (drogprevenció) Mozgásszegény életmód elkerülése (televízió, számítógép függőség) Gyors, kapkodó étkezés káros hatása Szenvedélybetegségek felismertetése Önismeret Konfliktuskezelés Felső tagozat

Évfolyam 5-8.

6.

Tanóra megnevezése Tartalom Testnevelés Fizikai képességek fejlesztése Légzéstechnika kialakítása Gerinctorna Személyi higiénia tudatosítása Technika Egészséges táplálkozás Testi higiénia Balesetmegelőzés Munkavédelem Veszélyhelyzetek kezelése Természetismeret Dohányzás, alkohol, drog Serdülőkori változások


Módszer Személyes példamutatás Beszélgetés

Beszélgetés Gyakorlat

Beszélgetés, videofilm Előadás

100

PEDAGÓGIAI PROGRAM Bioritmus, napirend Egészséges táplálkozás Betegségek megelőzése Elsősegélynyújtás Gyermekbalesetek Élő szervezetre gyakorolt káros fizikai hatások

Gyűjtőmunka Tapasztalatcsere

Vitafórum

8.

Fizika

5-8.

Történelem

Globális problémák megértése

Bemutatás

7-8.

Kémia

Rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel

Kísérlet, demonstráció

5-8.

Ének

Fedezzék fel a „zenei környezetszennyezést” és védekezzenek ellene

Beszélgetés, demonstráció Zenehallgatás

Egészségre káros szokások megelőzésével kapcsolatos témák (drogprevenció) A káros szerek bemutatása és hatásának ismertetése Osztályfőnöki óra Évfolyam 5-8.

Tartalom Módszer Egészséges életmód, Beszélgetés táplálkozás, öltözködés 6-8. Testi, lelki gondok és Külsős előadás, video megoldásuk 6-8. Védekezés a média Fogalmazás manipulatív hatásai ellen Megbeszélés 7-8. Civil és zöld szervezetek Anyaggyűjtés szerepe kutatás Egészségre káros szokások megelőzésével kapcsolatos témák (drogprevenció) Egészségre káros szokások A drog és a bűnözés A konfliktusok kezelése Önismereti feladatok Hogyan tudok nemet mondani


101

PEDAGÓGIAI PROGRAM Tanórán kívüli tevékenységek, módszerek

A tanulók Program csoportjának megnevezése neve Kézműves szakkör

Program Módszer lebonyolítás ának ideje

Természetes folyamatos anyagok megmunkálása

megismerés

Felelős

szakkör vezetője

Közegészségügyi feladatok

Feladat megnevezése Közétkeztetés Iskolaorvosi ellátás Pszichomotoros fejlődés, érzékszervi működés, mozgásszervek működése, golyvaszűrés, vérnyomásmérés, BCG-heg Balesetmegelőzés, Baleseti ellátás Beteg gyerek ellátása, fertőző betegek ellátása Munkavédelem

Határidő folyamatos 1-3. osztályok szeptemberdecember 5-7.osztályok január-június

Felelős Igazgató Iskolaorvos, védőnő

folyamatos

Iskolaorvos, védőnő

folyamatos

Iskolaorvos, védőnő

folyamatos

Igazgató Munkavédelmi felelős Karbantartók

Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi feltételei Feladat megnevezése Az egészségügyi normák betartása (napi terhelés, szabadidő-igény, mozgás Az iskolai helyiségek rendje (öltözőhelyiségek, tantermek, berendezés, megvilágítás, szellőzés,

Felelős Tanítók Napközis nevelők

Határidő Folyamatos

Ügyeletes nevelők Tanítók, napközis nevelők Gondnok

Folyamatos


102

PEDAGÓGIAI PROGRAM fűtés, zaj stb.) A közétkeztetés körülményei (ebédlő, büfé, tálalás biztonsága A személyi higiéné feltételei (WC, ivókutak, kézmosók)

Konyhai dolgozók Büfés

Folyamatos

takarítók

folyamatos

Beteg gyerek, balesetvédelem, balesetmegelőzés Tevékenység megnevezése A járványok megelőzésével kapcsolatos intézkedések (Légúti fertőzések, fertőző eredetű hasmenések, fejtetvesség, vírusfertőzések stb.) Beteg gyerek ellátása Balesetek ellátása

Felelős Tanítók, asszisztens

Határidő iskolaorvos, Folyamatos

Iskolaorvos Nevelők, iskolaorvos

Folyamatos Folyamatos

Testi nevelés

Területek Mindennapos testnevelés

Szinterei, formái Testnevelés óra Játékos sportfoglalkozás Nagymozgásos játékok Cooper-futás A tanulók Ugrások mozgásfejlesztésével, állóképességével kapcsolatos Dobások Torna mérések Szülői sportdélután Egyéb: Úszás

Felelős Tanítók Napközis nevelők Testnevelők Tanítók Testnevelők testnevelők

6. Módszerek, programelemek Program neve

Eleme (tartalma) Melyik órán használható?

Milyen órán kívüli programon használható?

Egészségügyi világnap Ápr.7.

A környezet szerepe az egészséges életmód

Napközis foglalkozás „Egészségnap rendezése”

Környezetismeret Természetismeret


103

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A Nemzetközi Vöröskereszt Napja Máj.8.

kialakításában A szervezet megismertetése, munkája, lehetőségei

Nemdohányzó Világnap Máj.31. Takarítási Világnap Szept.18.

A dohányzás káros Osztályfőnöki hatásai az egészségre A tisztaság szerepe Természetismeret az egészségben Környezetismeret Technika

Napközis foglalkozás „csatlakozás a város által hirdetett akciókhoz”

Az egészséges fogakért

A fogápolás fontossága

Környezetismeret Természetismeret

Előadás a fogápolás fontosságáról

Füstmentes Nap

Az autók környezetszennyező és egészségkárosító hatása

Irodalom Környezetismeret Rajz technika

Napközis foglalkozás: - rajzverseny - séta

B.

Természetismeret Irodalom Történelem

Napközis foglalkozás „séta egy egészségügyi intézménybe”

Környezeti nevelési program

1. Erősségek - Szakképzett pedagógusok - Sok zöld növény - Parkosítás - Tágas épület, világos tantermek - Rendezett udvar - Kapcsolatok: Állatkert, Botanikuskert

Gyengeségek - Felújításra szoruló fajátékok

Lehetőségek - Iskolán kívüli foglalkozások szervezése - Erdei iskola - Nyári táborok

Veszélyek - Zajhatás -A környezet szennyezettsége - Balesetveszélyes útkereszteződés - Tornaterem állapota


104

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2. A környezeti nevelés színterei Iskolánkban a környezeti nevelés elsődleges színterei a tanítási órák. Feldolgozásra kerülnek az óra témájához szorosan kapcsolódó környezetvédelmi problémák. Kiemelten kezeljük a hétköznapi élettel kapcsolatos kérdéseket. Törekszünk az élményszerű tanításra. A tanórán kívül részt veszünk más intézmények meghirdetett programjain. Egyes osztályok erdei iskola keretében bővítik tudásukat. Rendszeresen papírgyűjtéseket szervezünk. A „jeles napok” keretei belül kiállításokat, versenyeket szervezünk.

3. Együttműködési formák Együttműködés iskolán kívül: Állatkert, Déri Múzeum, Botanikus kert Együttműködés iskolán belül: Az iskola minden pedagógusának feladata a környezeti nevelés. Minden diáknak feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. A tanulók az ismereteket tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el: 

Jeles napok



Hulladékgyűjtés



Erdei iskola



Nyári tábor

Nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola együttműködése. Fontos, hogy a szülők is ugyanazt követeljék meg, amit az iskola. Az iskola oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottainak is szívügyüknek kell tekinteni a környezeti nevelési programot.


105

PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. Büfé Az iskolai büfé választékát változatosabbá, egészségesebbé kell tenni az egészséges táplálkozás érdekeit figyelembe véve. 2. Célok Ki kell alakítani a tanulókban a környezettudatos szemléletet és életvitelt, a környezetkímélő, takarékos, a természetes és mesterséges környezet iránti felelős magatartást, azok megőrzésének igényét és akaratát, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, az egészséges életmód igényét az ehhez vezető technikákat, módszereket. 3. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése 

problémaérzékenység



kreativitás



együttműködés, alkalmazkodás



vitakészség, véleményalkotás



konfliktuskezelés és megoldás

Tanórán és tanórán kívül megismertetjük a gyerekeket a természettel, gyakoroltatjuk az egyszerű természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük lévő összefüggéseket. 4. Szaktárgyi célok 

környezeti nevelés lehetőségeinek megragadása



osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában


106

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5. Tanórán kívüli foglalkozások 

tanulmányi kirándulások



kézműves foglalkozások



pályázatok készítése



látogatások szervezése: múzeum, állatkert, botanikus kert



jeles napok



erdei iskola



esztétikus iskolai környezet kialakítása



együttműködés civil szervezetekkel

6. Kommunikáció 

kiselőadások



iskolrádió



faliújság készítése



környezetvédelmi cikkek feldolgozása



közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése

7. Az egyes tantárgyak környezeti nevelési lehetőségei alsó tagozaton Magyar nyelv és irodalom 

ismerjék meg a környezetünk természeti szépségeit bemutató irodalmi alkotásokat (mesék, versek, népdalok)



ismerjék meg az ember alkotta környezet értékeit bemutató alkotásokat (mesék, mondák, leírások)



egy táj megismerésekor tudják kifejezni érzelmeiket szóban és írásban egyaránt

Matematika 

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére



tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait

Környezetismeret, természetismeret Benedek Elek Általános Iskola, 4029 Debrecen, Bocskai tér 1.

107


szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket az élő és élettelen környezetről



őrizzék meg a természeti és az ember alkotta táj szépségeit



törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására



sajátítsák el az egészséget megőrző életvitelt

Testnevelés 

értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozások keretében, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes



ismerjenek meg régi magyar mozgást igénylő népi játékokat

Ének 

fedezzék fel a természet szépségét a népdalokban



vegyék észre a zene közösségteremtő szerepét

Rajz 

fedezzék fel a természet szépségét, ismerjék meg kifejezési formáit



ismerjenek népművészeti alkotásokat, ismerjék a természetes anyagok használatát



legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelés témaköreinek megfelelően

Technika 

tudjanak példákat említeni a népi építészet köréből



ismerjék

a

környezetvédelmi

szempontokat

is

figyelembe

vevő

anyagfelhasználást 

ismerjék az újrahasznosítás lehetőségeit



környezettudatosság



fenntartható fejlődés iránti elkötelezettség



energia- és anyagtakarékosság


108

PEDAGÓGIAI PROGRAM Idegen nyelv 

jól megválasztott szövegek segítségével nyerjenek betekintést más népek környezetvédő munkájába

Osztályfőnöki 

ismerkedjenek meg a helyes táplálkozási szokásokkal, a szükségtelen túlcsomagolással,

a

szemét

helyes

kezelésével,

az

anyag

és

energiatakarékossággal 

ismerkedjenek meg a környezet megóvását szolgáló tevékenységekkel



tanulják meg otthonossá, széppé tenni környezetüket

8. Az egyes tantárgyak környezeti nevelési lehetőségei felső tagozaton

Rajz 

esztétikus emberi környezet megteremtésének lehetőségei

Technika 

lakáskultúra



hulladékkezelés



megújuló energiák



anyagok újrahasznosítása



növényápolás



környezettudatosság



fenntartható fejlődés iránti elkötelezettség



energia- és anyagtakarékosság

Természetismeret 

természet megismerése, szeretete, védelme



az ember, mint természeti lény felelőssége



Nemzeti parkok, Természetvédelmi területek


109

PEDAGÓGIAI PROGRAM Történelem 

az ember környezetformáló tevékenysége



az energiafelhasználás története az ókortól napjainkig



az energiaforrásokért folyó harc

Biológia 

globális problémák



ökológiai rendszerek



az emberi szervezet egészsége

Fizika 

az energia fogalmának elemi értelmezése

Kémia 

energiaváltozások



globális jelenségek kémiai alapjai

Földrajz 

Föld energiamérlege



levegőszennyezés



globális felmelegedés



geotermikus energia

Osztályfőnöki 

egyén felelőssége a jövő generációk életterének és életlehetőségeinek tönkretételében



antropocentrikus, ökocentrikus vagy biocentrikus stratégia


110

PEDAGÓGIAI PROGRAM 9. Környezetvédelmi jeles napok

március 22.

A Víz Világnapja

április 22.

A Föld Napja

május 10.

Madarak és Fák Napja

június 5.

Környezetvédelmi Világnap

szeptember 3.

szombatja Takarítási Világnap

október 5.

Az Állatok Világnapja

A program megvalósításához szükséges erőforrások

10. 

anyagi



humán: - pedagógus kompetenciák fejlesztése - nem pedagógus alkalmazottak bevonása A programok értékelése

11.

Sikerkritériumok: 

társas kapcsolatok fejlődése



részvétel a programokban



tantervi követelmények teljesítése



a programban megjelölt feladatok teljesítése



pedagógus kompetenciák fejlődése


111

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.12 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Mindenkinek joga van az oktatáshoz. Az oktatásnak a személyiség kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának erősítésére kell irányulnia. Elő kell segítenie a megértést, a türelmet és a barátságot valamennyi nemzet, faji vagy vallási csoport között. A tanulót nem érheti sem közvetlen, sem közvetett különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés. Ezek bármelyikének előfordulása az egyenlő bánásmód megszüntetését, akadályozását jelentheti. A fentiek értelmében az iskola ellátja a tehetségkutatással, tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, felderíti a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti.

Az eredményes munka érdekében a következő intézkedések merülnek fel: -

Helyzetelemzés Felkészítés: a/ képesség –kibontakoztató felkészítés b/ integrációs felkészítés

-

Értékelés

Integrációs felkészítés keretében történik a szociális helyzetből és fejlettségből eredő hátrányok ellensúlyozása. A tanulók a többi tanulóval együtt, azonos osztályban vesznek részt a foglalkozásokon. A képesség-kibontakoztató felkészítés során a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából szerveződik. Ezen keretek között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.


112

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.13 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulók értékelésének alapelvei: 

Egységes követelményrendszer, amelyet a nevelőtestület fogalmaz meg a magatartás és a szorgalom vonatkozásában.



Az értékelés megbízható legyen.



Az értékelés valóban azt mérje, ami a célja.



A követelmények, az értékelés szempontjai, valamint az értékelés eredménye és indokolása legyen ismert a tanuló számára.

A tanulók magatartásának értékelése és minősítése A magatartás értékelése és minősítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezze ki a tanuló általános magatartását a közösségben, s a közösség tagjaihoz való viszonyát, a közösségért végzett tevékenységet. Figyelembe kell venni az igazolatlan órák számát (mérlegelve az okokat, körülményeket) valamint az elismeréseket, a versenyeken való részvételt

is.

A magatartás minősítése: -

példás

(5)

-

jó

(4)

-

változó

(3)

-

rossz

(2)

A magatartás osztályzatokat az osztályfőnök állapítja meg az osztályban tanító pedagógusok


113

PEDAGÓGIAI PROGRAM és az osztály tanulóinak véleménye alapján. Vitás esetben, az osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt az osztályzatról. MAGATARTÁS példás

jó

változó

rossz

iskolában, iskolán kívül egyaránt tanulóhoz méltó, másokra mindig pozitívan ható kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias

megfelelő, ha a szabályokat betartja, tudatosan nem sérti meg kevés kivetnivalót hagy maga után

kifogásolható, de igyekszik javulni

hatása a közösségre társas emberi kapcsolatai

pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, képességeihez mérten segít társain, kezdeményező

közepes aktivitású, segítőkész, megbízatásait teljesíti, jóindulatú

házirend betartása

betartja, betartására ösztönöz, büntetése nincs, szavai összhangban vannak a tanulói jogokkal és kötelességekkel nagyfokú, felelősséget érez a közösség és saját munkája iránt

néha hibázik, de nem súlyosan, legfeljebb szóbeli figyelmeztetése volt

részben tartja be, legfeljebb osztályfőnöki szintű büntetése van, sodródik a többséggel

erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív durva, goromba, közönséges, romboló, heves, hangoskodó közösségi munkát akadályozza, nem vállal feladatokat, negatív, goromba, megfélemlítő zavarja a foglalkozások rendjét, igazgatói szintű büntetése van, sokat vét ellene

időnként feledékeny, figyelmeztetésre elvégzi a feladatokat igazolatlan óráinak száma max. 3

ingadozó, feladatai teljesítését hiányosság jellemzi igazolatlan óráinak száma max. 10

fegyelmezettsége

viselkedéskultúrája, hangneme

felelősségérzete

hiányzása

igazolatlan órája nincs


zavarja a foglalkozásoka t, udvariatlan, „nyegle", viselkedése kifogásolható önként nem vállal feladatokat, közösségi munkába nem vonható be, nem ártó, közömbös

felelőtlen, megbízhatatlan

igazolatlan óráinak száma 10-nél több

114

PEDAGÓGIAI PROGRAM A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése az egyéni képességeket mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához való viszonyt.

A szorgalom minősítése: -

példás

(5)

-

jó

(4)

-

változó

(3)

-

hanyag

(2)

A szorgalom osztályzatokat az osztályban tanító pedagógusok és az osztály tanulóinak véleménye alapján az osztályfőnök állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt az osztályzatról.

SZORGALOM

példás

jó

változó

hanyag

tanulmányi munkája

képességei maximumát nyújtja

ingadozó, szélsőséges képességei alatt teljesít, felkészülése hiányos

munkavégzése

erőfeszítések et tesz az eredmények javítása érdekében, felkészülése rendszeres, pontos, egyenletes, önálló

figyelmes, törekvő teljesítménye egyenletes, képességei alapján jobb eredményt is elérhetne rendszeres, többnyire önálló, figyel az órákon és rendszeresen készül

eredménye elégtelen vagy a legtöbb tárgyból elégséges, teljesítménye nagyon elmarad a képességeitől megbízhatatlan, szándékosan nem végzi el munkáját, elutasító a tanulással szemben

rendszertelen, hullámzó, önállótlan, munkája pontatlan, rossz, munkaerkölcs e társaira romboló hatású


115

PEDAGÓGIAI PROGRAM kötelességtudata

kifogástalan, céltudatosan törekvő, magas szintű, az órákra való felkészülései ben példamutató

a kijelölt feladatokat elvégzi, megfelelő, időnként biztatni kell

tanórán kívüli információk felhasználása, többletmunkája

érdeklődő, egyéb versenyeken, pályázatokon is részt vesz, iskolai rendezvények en rendszeresen szerepel, egyéb érdeklődési terület, hobby kitartó gyakorlása is jellemző

néha csak ösztönzésre kapcsolódik be más tanórán kívüli tevékenységekb e

kifogásolható, felszerelése időnként hiányos, feladatait gyakran nem teljesíti, alul motivált, változékony érdeklődése ingadozó, alulmotivált

felszerelése időnként hiányos vagy nincs, sorozatosan nem készül, kötelességeivel nem törődik nem végez más rendszeres, tanulmányokho z, művelődéshez kapcsolódó tevékenységet, közömbös és érdektelenség jellemzi

Az iskolai jutalmazás formái Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a tanítási órákon, a különböző tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken érdeklődésüknek megfelelően kibontakoztathassák képességeiket. Lehetőségeinkhez mérten megadunk minden segítséget, felkészítésük, irányításuk mellett biztosítjuk részvételüket az iskolai, városi, megyei, és országos versenyeken. A jó eredményt elért tanulókat a megmérettetésnek megfelelően jutalomban részesítjük.


116

PEDAGÓGIAI PROGRAM A tanulók jutalmazása: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, példamutató magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és a gyarapításához az iskola dicséretben részesíti és megjutalmazza. A tanulók jutalmazása történhet írásban és szóban.

Írásbeli, szóbeli dicséret: 

Szaktanári dicséret, odaítélését a szaktanár határozza meg: órai kimagasló eredmény, szaktárgyi versenyen való részvétel, szakköri munka.



Napközis nevelői dicséret: példamutató tanulásért, viselkedésért.



Ügyeletes nevelői dicséret: ügyeletes nevelő javaslata alapján.



Osztályfőnöki dicséret, odaítéléséről az osztályfőnök dönt: közösségi munkáért, példamutató magatartásért, szaktárgyi versenyek városi fordulójáért.



Igazgatói dicséret: megyei versenyért, iskola hírnevének öregbítéséért.



Nevelőtestületi dicséret: kiemelkedő teljesítményért; könyvjutalom, nyilvánosság előtti dicséret kiváló tanulmányi eredményért.



Könyvjutalom, szóbeli dicséret az iskolaközösség nyilvánossága előtt.



Végzősök jutalmazása: kiváló munkáért, sportteljesítményért, közösségi munkáért, szaktárgyi teljesítményért.



Tantestületi dicséret, oklevél: éves kiváló munkáért, közösségi munkáért, sportteljesítményért.


117

PEDAGÓGIAI PROGRAM Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás, vándorkupa. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni.

A jutalmak formái:    

Könyvjutalom Oklevél Kiemelkedő teljesítményért Benedek Elek Emlékplakett Vándorkupa

3.14 Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok adásának elvei és korlátai Iskolánkban a házi feladat adásának célja a tantárgyi követelmények teljesítéséhez szükséges ismeretek elmélyítése, a tanultak emlékezetbe vésése, az ismeretek további gyakorlása és bővítése. A tantárgyak sajátosságaitól függően iskolánkban a házi feladatok alábbi típusait alkalmazzuk: · szóbeli tanulás, · írásbeli feladatmegoldás, prezentáció-készítés · gyűjtő- és kutatómunka a könyvtárban, az interneten · rajzos vagy gyakorlati feladatmegoldás.

A házi feladatok iskolánkban alkalmazott formái kötelező házi feladat: ·célja: a tantervi követelmények teljesítéséhez, a tananyag elsajátításához szükséges képesség- és készségfejlesztés, a következő tanítási órára történő felkészülés. szorgalmi vagy ajánlott házi feladat: Benedek Elek Általános Iskola, 4029 Debrecen, Bocskai tér 1.

118

PEDAGÓGIAI PROGRAM ·célja:

a

képességfejlesztés,

a

tanulók

érdeklődésében

és

felkészültségében

megmutatkozó egyéni különbségek figyelembe vételével az ismeretek bővítése, kiegészítése, új ismeretek szerzése. A házi feladatok adásának elvei: · A házi feladat mértékét az életkori sajátosságokat figyelembe véve arányosan kell megosztani szóbeli és írásbeli munkákra. · A házi feladat a tanórán megértetett anyaghoz kapcsolódjon. · A szóbeli feladat az új anyag bevésésére szolgál, az írásbeli a készségek begyakoroltatására. · Az alapvetően sok gyakorláson alapuló tárgyak esetében (nyelvtan, matematika) mindig legyen írásbeli házi feladat is.

A házi feladat meghatározásának helyi korlátai: - a házi feladat nem lehet büntető jellegű - házi feladatot ünnepnapra, hét végére csak a szokásos hét közbeni mennyiségben szabad feladni, szem előtt tartva, hogy a pihenőnapoknak a tanuló számára is kikapcsolódást kell jelenteni - hosszabb szünetekre is az előzőeket figyelembe véve kell eljárni

3.15. Az iskolába való belépés és továbbhaladás rendje

Az iskolába való belépés feltételei és rendje:  az iskola 1. évfolyamán az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megléte és igazolása  az iskola valamennyi évfolyamán jogviszony létesítése a hatályos jogszabályok, a beiratkozás rendje és a csoportlétszámok figyelembevételével


119

PEDAGÓGIAI PROGRAM  körzeti ellátási kötelezettség  halmozottan hátrányos helyzet  különleges helyzet A felvételről az igazgató dönt. A továbbhaladás feltétele, hogy a kerettantervek alapján elkészített helyi tantervekben meghatározott, a továbbhaladás feltételeként szereplő (minimum) követelményeket a tanuló teljesítse. A szaktanároknak fel kell mérni az egyes tantárgyakból a tanuló előzetes tudását. Lemaradás esetén egyéni segítségnyújtás szükséges, amit a szaktanár, fejlesztő pedagógus vagy pedagógiai asszisztens végez. Cél, hogy a félév végére a lemaradását pótolni tudja. Ha erre nincs lehetőség, mert nagy a lemaradás, akkor évismétlés javasolt. Az előző iskolában tanult idegen nyelv (angol, német) folytatására lehetőséget kell biztosítani. Ha eddig nem tanult idegen nyelvet, akkor egyéni segítségnyújtással kell biztosítani a felzárkózást.

3.16. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A tanulók értékelése Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el mind erkölcsi, értelmi és testi fejlődésben. Az értékelés és osztályozás az egyik legfontosabb eszköz a pedagógus kezében, amellyel a tanulók munkáját minősíti, fejlődésüket befolyásolja, irányítja. Ezért a tanulónak minden lényeges szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati megnyilatkozását, munkáját értékelni kell. Az órákon folyó sokrétű munka lehetővé teszi, hogy a tanulók annak minden fázisában aktívan részt vegyenek. A tanítási órán kívüli tevékenységi formák ugyancsak sokféle lehetőséget biztosítanak a tanulói aktivitás kibontakoztatására, amit minden eszközzel támogatni kell. A tanuló számára a legnagyobb ösztönző erő az, ha állandóan érzi, tapasztalja, hogy nem hiába dolgozik, a tanár észreveszi minden jó szándékú Benedek Elek Általános Iskola, 4029 Debrecen, Bocskai tér 1.

120

PEDAGÓGIAI PROGRAM igyekezetét, kis és nagy teljesítményeit egyaránt érdeme szerint, reálisan értékeli, és ezt valamilyen formában a tudomására hozza. Ez lehet egy-két metakommunikációs gesztus, egy-két dicsérő szó is. Minden kisebb megnyilatkozást követő pozitív vagy negatív reagálás fontos a tanuló fejlődése szempontjából. Az értékelés célja o a személyiség fejlesztése, o az önértékelési képesség kialakítása.

Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van. Az értékelés a pedagógiai folyamatban állandóan jelen van, de nem cél, hanem eszköz a pedagógus, a tanuló és a szülő számára. Elsődleges célja, hogy a tanulókban kialakítsa az önértékelés képességét, mely elengedhetetlenül fontos az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: o a tanórai és tanórán kívüli magatartásra, o a szorgalomra ezen belül a felkészülésre és felkészültségre, a feladatvállalásra és feladatvégzése, a szükséges felszerelés meglétére o az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére, o a fejlődésre, a korábbi teljesítményhez képest o motiválja a tanulókat, o jelezze a gyerek számára teljesítményének, tudásának szintjét, o jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét, o jelezze a sülő számára gyermeke viszonyát a követelményekhez képest.


121

PEDAGÓGIAI PROGRAM A tanulók értékelésének alapelvei o Egységes követelményrendszer, amelyet a nevelőtestület fogalmazott meg. o Az értékelés következetes, rendszeres és folyamatos legyen. o Az értékelés objektív legyen, azaz független az értékelő személyétől, az értékelés helyétől, az értékelés módjától és az értelmezéstől. o Az értékelés megbízható legyen. o Az értékelés valóban azt mérje, ami a célja (validitás). o A követelmények és az értékelés szempontjai, valamint az értékelés eredménye és indokolása legyen ismert a tanuló számára. Az értékelés több szempontú rendszere

SZEMPONT Helye szerint

MEGNEVEZÉS

MEGVALÓSÍTÁS

Belső értékelés

A pedagógusok által az iskola szintjén történik.

Külső értékelés

Az oktatási rendszer szintjén külső értékelők végzik.

Intézményi szintű Az értékelés szintje szerint

Egységes szempontok szerint évfolyamokon vagy az egész iskolára kiterjedő komplex értékelés.

Csoport, illetve egyéni szintű

Csoportra, osztályra, egyénre vonatkozó értékelés

Szabályozási

Bemenet ellenőrzés

logika szerint

Folyamat ellenőrzés

feleltetés, kisdolgozatok,


122

PEDAGÓGIAI PROGRAM témazárók, félévi értékelés Kimenet ellenőrzés

év végi értékelés

Formája szerint

Szóbeli

felelés

Írásbeli

dolgozat

Funkciója szerint

Diagnosztizáló értékelés: előzetes

év eleji felmérés bemeneti képességmérés

tudásmérés a tanítás-tanulás valamely nagyobb egységének megkezdése előtt Formatív (formálós-segítő)

felmérés, rövid dolgozat

értékelés: az oktatás folyamán kölcsönös információcsere tanuló és pedagógus között, a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása Szummatív (lezáró-összegező)

témazáró dolgozat

értékelés: a tanulási folyamat

félévi és év végi érdemjegy

nevezetes szakaszainak lezárásakor, év végi felmérés melynek során globális képet kapunk a tanuló tudásáról, munkájáról

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje A végzett munka értékeléséhez és a diákok fejlődésének nyomon követéséhez elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés és értékelés. A folyamatos értékelés és ellenőrzés érdekében minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A heti egy órában tanított tantárgyak értékelése félévente minimum három


123

PEDAGÓGIAI PROGRAM érdemjeggyel történik. Tantárgyaktól függően évente több alkalommal minden témakör lezárásakor témazáró íratására kerül sor. A témazáró dolgozatok időpontjáról az osztályt két héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Megíratása összefoglalás után, a helyi tantervben rögzítettek szerint történhet. A dolgozatok kijavítására a pedagógusnak 14 munkanap áll rendelkezésére. Ugyanazon a napon maximum két témazáró dolgozat íratható. Röpdolgozat formájában a tananyag bármikor, előző bejelentés nélkül is számon kérhető. Szóbeli feletetés az előző egy-két óra anyagából bármelyik órán megtörténhet, mint ahogyan a tételek, fogalmak, szabályok, definíciók számonkérése is. A készségtantárgyak osztályzásakor az elméleti ismereteket és a gyakorlati megvalósítást is kell értékelni. Az érdemjegyek a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe rögzítésre kerülnek. A tanuló tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését elsősorban annak alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, figyelembe véve a tanuló képességeit .Az előírt követelmények teljesítését a tantárgyak jellegének megfelelően a tanulók o szóbeli felelete, o írásbeli munkája o gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük.

Az írásbeli beszámoltatások formái: o röpdolgozat, o témazáró dolgozat o gyorsteszt o tudáspróba o esszé


124

PEDAGÓGIAI PROGRAM A szóbeli beszámoltatások formái: o esszé o tudáspróba A gyakorlati beszámoltatások formái: o technika tantárgyhoz kötődő munkadarabok o testnevelés tantárgyhoz kapcsolódó gyakorlatok A tanuló számonkérésének alapja a tantárgy jellegétől függően: o a tanár által közvetített tananyag, o a házi feladatra épülő ismeretek, o a tankönyv vonatkozó része, o a témához kapcsolódó kötelező irodalom, o a munkafüzet gyakorlatai, o a tananyagban előírt szabályok, tételek, definíciók önálló alkalmazása. Értékelés: o A Pedagógia Programban meghatározottak szerint

3.17 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása Az intézménnyel jogviszonyt létesítő sajátos nevelési igényű tanulók oktatása integráltan történik. A sajátos nevelési igényű tanulók munkáját az intézményben fejlesztő pedagógus segíti.


125

PEDAGÓGIAI PROGRAM A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása során az alábbi irányelveket kívánjuk szem előtt tartani és megvalósítani: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - a fejlesztési követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - indokolt esetben a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, - a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan együttműködésben, tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai: a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának ideje. c) A sajátos nevelési igényű tanuló


126

PEDAGÓGIAI PROGRAM - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni: a) az intézmény pedagógiai programjában, b) az intézmény minőségirányítási programjában (tervezési és ellenőrzési szinten), c) a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában, d) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, e) az egyéni fejlesztési tervben.

Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs,

rehabilitációs

módszertani

eljárások

szemlélet

alkalmazása.

érvényesülése A

és

módszerek,

a

sérülésspecifikus

módszerkombinációk

megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel


127

PEDAGÓGIAI PROGRAM (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;


128

PEDAGÓGIAI PROGRAM g) terápiás

fejlesztő

tevékenységet

végez

a

tanulóval

való

közvetlen

foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények

segítségét

a

megyei/fővárosi

közoktatás-fejlesztési

tervekben

meghatározott feladatellátás szerint.

3.18. Az intézmény óraterve Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

8

8

7

7

1

1

2,5

Idegen nyelvek Matematika

5

4

5

4,5

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27


129

PEDAGÓGIAI PROGRAM Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

5

4,5

4

4,5

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2,5

Biológia-egészségtan

2

1

Fizika

2

1,5

Kémia

1

2

Földrajz

1

2

Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek

és

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

2

2

1

Hon-és népismeret

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

Kötelezően választható (idegen nyelv/informatika)

1

1

1

1


130

PEDAGÓGIAI PROGRAM 4.ISKOLAI KÖNYVTÁRUNK PEDAGÓGIAI ROGRAMJA A

könyvtár

sajátos

eszközeivel,

szabad

légkörével,

a

személyiségre

ható

tevékenységével az iskolánk arculatát meghatározó értékek megvalósulásának helyszíne. A tanulókkal való differenciált foglalkozás megoldásában – szolgálja az ismertelsajátítást, a tanulást, az önművelést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, a magatartási problémákkal küszködő tanulók beilleszkedését, a szociális, kulturális hátrányok leküzdését. Az iskola könyvtár-pedagógiai programját és céljai meghatározó tényezők:  NAT  Kerettanterv  az iskola szerkezete és profilja  nevelési és oktatási célja  az iskola pedagógiai programja  az egyes tantárgyak helyi tanterve, követelményrendszere Az iskola könyvtára tanulási-információs forrásközpont, eszköztár, a szellemi munka bázisa. Továbbá segíti  a tehetség, képesség kibontakozását  szociális hátrányok enyhítését  a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását  iskolai programokat, versenyeket, tevékenységeket A könyvtári pedagógiai tevékenység kiemelt feladatai:  Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák révén  A tanuló életvitelét kedvezően befolyásoló tudáskonstrukciók kialakítása


131

PEDAGÓGIAI PROGRAM  Az alkalmazható tudás (mint az alkotó személyiséggé válás eszköze) megalapozása  A könyvtárral különösen jól fejleszthető kompetenciák fejlesztése: 

problémamegoldás



kommunikáció



kritikai



globális látásmód



információszerzés- és kezelés



a kooperatív munkára való alkalmasság

 Információkultúra elsajátítása: 

az információ gyűjtésétől a rendszerezésen, tároláson át a kritikai elemzésig



valamint az információ megfelelő formába öntése, kommunikálása

 A tanulókban a könyvtárhasználaton alapuló önálló ismeretszerzéshez szükséges magatartásmódok, tevékenységek kialakítása  Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, az esélyegyenlőség megteremtése  A szociális, kulturális hátrány leküzdése lehetőségének megteremtése  A tehetséggondozás során az érdeklődés elmélyítése, továbbfejlesztése  A tanulás fejlett módszereivel rendelkező, önálló ismeretszerzésre képes személyiségfejlesztés

A könyvtár-pedagógiai program feladatai 1-8.évfolyamon a spirálisan építkező tantervi követelmények szerint:  A

könyvtár

légkörének,

hangulatának

megszerettetése,

a

beiratkozás

feltételeinek, a könyvtárban való viselkedés alapszabályainak megismerése  Barátkozás a könyvekkel, élményszerzés, pozitív attitűd kialakítása  A könyvtár tereiben való tájékozódás  A könyvek szerkezetében tudjanak eligazodni, ismerjék meg a könyvek jellemző adatait (cím, szerző, kiadó)


132

PEDAGÓGIAI PROGRAM  A könyvtár tereiben való tájékozódás képességének kialakítása: állományrészek megkülönböztetése (szépirodalom – ismeretközlő irodalom - kézikönyvek) Legyenek ismeretei a könyvtár raktári rendjéről  A dokumentumokról szóló információk gyűjtése, lejegyzési módjainak megismertetése  Ismerje meg a legfontosabb lexikonokat és szótárakat, s tudja ezeket segítséggel használni  Legyenek ismeretei az alapvető kézikönyvekről és azok használatáról  Az ismeretközlő könyvekből tudjon információt gyűjteni és beszámolót készíteni  Tudja, hogy a könyvtárak nem csak nyomtatott dokumentumokat gyűjtenek. Ismerjen meg más információhordozókat és azok használatát is  Ismerje meg a katalóguscédula adatait  Ismerje meg a betűrendbe sorolás szabályait, a betűrendes katalógus rendezési elveit, a keresés módjait  Használjon és ismerjen meg további szaklexikonokat és enciklopédiákat  Tudjon

használni

alapvető

segédkönyveket:

menetrend,

telefonkönyv,

szaknévsor, atlasz  Legyen képes egy-egy témakörhöz ismereteket gyűjteni a forrás legfontosabb adatainak lejegyzésével  A legfontosabb kézikönyvek használatának és a tájékozódásban betöltött szerepének megismerése  Különböző könyvtártípusok szerepének, feladatának megismerése  Tárgyi katalógusok használata  Ismerjenek meg elektronikus dokumentumokat, azok jellemzőit, s legyenek képesek azok használatára  Ismerjék meg az elektronikus információkeresés technikáit, szabályait, és lehetőségeit.  Ismerjék meg az elektronikus és virtuális könyvtárak fogalmát, néhány konkrét könyvtárat, s azok használatát, gyűjtőkörét  Ismerjék meg az elektronikus katalógusokban történő keresés szabályait


133

PEDAGÓGIAI PROGRAM


134

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Benedek Elek Általános Iskola (OM )

Recommend Documents