PEDAGÓGIAI PROGRAM PAKSI BENEDEK ELEK ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAM PAKSI BENEDEK ELEK ÓVODA

1. BEVEZETŐ A Paksi Benedek Elek Óvodát 2004-ben hozta létre Paks Város Önkormányzata, a Hétszínvirág Óvoda, (Paks Tolnai út 10) a Kishegyi úti Óvoda, (Paks, Kishegyi út 58) és a Mesevár Óvoda,(Paks Ifjúság út 1/b) összevonásával. A Benedek Elek Óvodát alkotó tagóvodák sajátos arculatukat megtartva közösen meghatározott nevelési elvek szerint folytatják nevelési gyakorlatukat. A Pedagógiai Programunk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, a hatályos köznevelési törvény rendelkezései, a fenntartó önkormányzat elvárásai és a tagóvodák korábbi helyi nevelési programjának figyelembevételével készült. Óvodánkban a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése az alapító okirat szerint történik. NEVELÉSI FILOZÓFIÁNK:

Gyermekközpontú, szeretetteljes és biztonságos óvodai légkörben egyéni képességeik szerint óvjuk, védjük, neveljük, fejlesztjük a gyermekeket. A Paksi Benedek Elek Óvoda nevelőmunkáját meghatározó programok:  Óvodai nevelés játékkal, mesével Mesevár módra  Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel alternatív program  Környezeti nevelés Freinet elemekkel Személyi feltételeink Az óvodánkban a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusok tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája biztosítéka az óvodai nevelés eredményességének. Óvodánkban minden csoportjában 2 felsőfokú végzettségű óvodapedagógus, egy szakképzett dajka látja el a mindennapi teendőket. Óvodapedagógusaink között, többen rendelkeznek fejlesztő pedagógus, mentálhigiénés szakember, gyógytestnevelő, úszásoktató, drámapedagógus, óvodai szakértő, és közoktatás vezetői végzettséggel.

2

Tárgyi feltételeink Az óvodánk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületei, az udvarok, berendezések jól szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfelel a változó testméreteiknek, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszi a gyermekek számára a mozgás- és játékigényük kielégítését, és harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körül.

2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI 2.1. Az intézmény neve: Paksi Benedek Elek Óvoda 2.2. Székhelye: 7030 Paks, Ifjúság út 1/b. 2.3. Tagintézmények: Paksi Kishegyi úti Tagóvoda

7030 Paks, Kishegyi út 58.

Paksi Hétszínvirág Tagóvoda

7030 Paks, Tolnai út 10.

2.4. Azonosítói: Törzsszám: 419231 OM azonosító: 200414 Adószám: 15419239-2-17 2.5. Fenntartó neve, székhelye: Paks Város Önkormányzata

7030 Paks, Dózsa György út 55-61.

2.6. Jogállása: Önálló jogi személy

3

3. LEGITIMÁCIÓ

3.1. A Paksi Benedek Elek óvoda Szülői Közössége egyetértését nyilvánította: Dátum: .................................................

Aláírás: ..........................................................

3.2. Paks város Képviselőtestülete egyetértését nyilvánította: Dátum: ..................................................... Aláírás: ........................................................

3.3. A Paksi Benedek Elek óvoda nevelőtestülete elfogadta: Dátum: ...................................................

Aláírás: ..........................................................

3.3. Jóváhagyta Bosnyák Zoltánné óvodavezető: Dátum: .................................................... Aláírás: ..........................................................

4. A HELYI NEVELÉSI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE A pedagógiai program érvényességi ideje:…………………………………….............

4

5. A BENEDEK ELEK ÓVODA ÁLTALÁNOS PEDAGÓGIAI ALAPELVEI

 A gyermeki jogok tiszteletben tartása.  A gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesülése.  A derűs, rendezett és támogató légkör alapjául szolgáló biztonság és bizalom, szeretetkapcsolat.  A gyermeki személyiség védelme, tisztelete, elfogadása.  A családi nevelés elsődlegessége, az óvoda kiegészítő szerepének érvényesülése.  Óvoda és család együttműködése.  A játék elsődlegességének elve.  Empátia, tolerancia, megértés, elfogadás elve.  Esélyegyenlőség elve.  Egyéni bánásmód elve - egyénre figyelő, egyénhez igazodó nevelőmunka.  Differenciálás elve - a gyermek életkorához és egyéni sajátosságaihoz igazodó fejlesztés.  Motiváció, a gyermeki érdeklődésre, kíváncsiságra alapozó tanulás elve.  A keveset, lassan, jót, gyakran ismételve tanulás elve.  A komplexitás érvényesülése a tanulás- és tevékenységszervezésben.  Sajátos nevelési igényű gyermekek támogatása.  Esztétikus, egészséges és biztonságos környezetben nevelés.  Partnerközpontúság érvényesülése. A partnerek igényeire, elvárásaira figyelő, elégedettségének elnyerésére törekvő intézményi működés.

5

6. A BENEDEK ELEK ÓVODA HELYI NEVELÉSI ÉRTÉKEI  a

hazai

óvodapedagógiai

gyakorlat

megőrzendő

tapasztalatainak

hasznosítása,  a nevelés óvó és értékmegőrző szerepének hangsúlyozása,  a kisgyermek testi-, lelki-, szellemi harmóniájának megteremtése,  szerető figyelemmel kipárnázott korlátokon belül a szabadság érzetének biztosítása,  biztonság és bizalom légkörének megteremtése gyermekeink számára  a családias légkörhöz hasonló, megértő, elfogadó bánásmód minden gyermek iránt, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre,  A nevelői és a gyermeki szabadság érvényesítése „követve vezetés” elvének alkalmazásával.  a gyermeki kíváncsiság és érdeklődés felkeltése a konkrétumok és a kézzel foghatón túli dolgok iránt,  A személyiség kibontakoztatása a játék, a természet-közeliség, az életszerűség, a munkálkodás, az alkotás, valamint szabad önkifejezés a gyermeki képzelet szabad szárnyalása útján.  Közel lenni a természethez, benne élni, aktívan részt venni környezetünk és a magunk életének alakításában.  Megélni, hogy mindnyájan része vagyunk a természet örök körforgásának.  A természethez és a néphagyományokhoz kapcsolódó jeles napok és az egyes művészeti ágak hatásai tükröződnek, megjelennek a gyermeki személyiség alakulásában.  A gyermekek mozgásigényének, - mint alapszükséglet - felkeltése és ébrentartása.

6

7. A BENEDEK ELEK ÓVODA NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI 

A testi-, lelki-, szellemi harmónia megteremtése, magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása.



A gyermek szükségleteinek kielégítése, adottságainak, képességeinek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével.



Sokoldalú képességfejlesztés és tevékenységszervezés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése.



Az eltérő fejlődési ütem szem előtt tartásával a magatartás- és teljesítmény problémákkal küzdő, ill. sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése.



A gyermek önmagával és környezetével szembeni értékóvó magatartásának alakítása.



A gyermeki és a nevelői szabadság biztosítása.

8. A BENEDEK ELEK ÓVODA NEVELÉSI FELADATAI 8. 1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermekek testi-lelki fejlődésének elősegítése, ezen belül:  Sokirányú

gondozási

tevékenységgel

a

gyermekek

komfortérzetének

biztosítása, a gyermekek ilyen irányú igényének felkeltése, a helyes szokások kialakítása;  A természetes mozgáskedv fenntartása, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének

elősegítése,

a

mozgás

megszerettetése,

mellyel

testi

képességeiket, fizikai erőnlétüket, edzettségüket fejlesztjük;  A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása.  Ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi-lelki nevelési feladatok ellátása.

7

8.1.1. Célunk: A gyermekek testi és lelki szükségleteinek optimális kielégítése, az egészséges környezet és életmód feltételeinek biztosítása, az egészséges életvitel igényének megalapozása, melyek által elősegítjük az egész személyiségük harmonikus fejlődését. 8.1.2. Feladataink: 

Helyes életritmus alakítása.



Egészséges környezet biztosítása.



Betegségek, balesetek megelőzése.



Egészségmegőrzés szokásainak kialakítása



Testápolási szokások alakítása.



A helyes táplálkozási szokások igényének alakítása.



Az időjárásnak megfelelő öltözködés szokásának alakítása.



Mozgás, testedzés lehetőségeinek biztosítása.



Pihenés, alvás feltételeinek megteremtése.

8.1.3. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően:  a testápolással kapcsolatos teendőket (mosakodás, törülközés, WC használat, fogápolás, fésülködés, zsebkendő használata) önállóan, felszólítás nélkül végzik;  a

tisztálkodáshoz

szükséges

eszközöket

önállóan,

felszólítás

nélkül

használják, azokat rendben tartják;  kialakul bennük az esztétikus étkezés igénye, betartják a kulturált étkezési szabályokat;  az étkezéshez szükséges eszközöket önállóan használják (kanál, villa, kés);  önállóan, a megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek, holmijukat helyre teszik,  ügyelnek saját személyük és környezetük gondozottságára, rendjére;  az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként végzik, segítséget nyújtanak társaiknak és a felnőtteknek;  szívesen és gyakran mozognak, sétálnak, kirándulnak;  vigyáznak saját és társaik testi épségére.

8

8.2.

ANYANYELVI NEVELÉS

Az anyanyelvet nem grammatikai módszerrel, hanem a beszélő szándékát kitapogatva alkotja, gyúrja, tanulja meg a kisgyerek. Az anyanyelv az érzelmek, az élmények, a belső képi világ, az ismeretanyag és a gondolkodás egyik legfontosabb kifejező eszköze. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző formáinak alakítása (beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 8.2.1. Célunk:  A gyermek váljon képessé arra, hogy egyes szükségleteit, gondolatait, érzelmeit, észrevételeit, ismereteit, kívánságait értelmesen, összefüggően ki tudja fejezni.  Bővüljön látóköre, szókincse, fejlődjön gondolkodása.  Nyelvi kultúránk alapjainak lerakása, a gyermek életkori és egyéni fejlettségi szintjének megfelelő sajátos nyelvi formák elsajátítása.

8.2.2. Feladataink:  Beszélgetni, és nem a kérdések sokaságával faggatni, egyenirányítani a gondolkodást.  A beszélgetés kezdeményezése, ösztönzése, nem a beszélni tanítás.  Olyan anyanyelvi minta adása, mely közvetíti anyanyelvünk grammatikai szerkezetét, szabályait magyarázat, javítgatások nélkül.  A beszédkészség fejlesztése, beszédkedv felkeltése  A beszédszervek, érzékszervek fejlesztése játékos formában.  A hanglejtés, a beszédritmus, a mondathangsúly játékos érzékeltetése.  Aktív és passzív szókincs bővítése játékos, indirekt módszerekkel.  Összefüggő beszéd, a beszédértés, párbeszéd alakítása.

9

8.2.3. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: 

A magyar nyelv grammatikai szabályainak megfelelően fejezik ki magukat.



Az aktív és passzív szókincsük életkoruknak megfelelően alakul.



Érzelmeiket, gondolataikat bátran ki tudják fejezni.



Végig tudják hallgatni és értik mások beszédét.



Önállóan szerkesztenek mondatokat, történeteket.



Tisztán ejtik anyanyelvük valamennyi hangzóját, a beszédhibás gyermekek beszédhibái kitisztulnak.

8.3.

ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ

Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, az óvoda a családdal való szoros együttműködésre törekszik. A gyermekek szükségleteit maximálisan figyelembe véve arra törekszünk, hogy a szeretet- és társigényüket kielégítsük. Olyan szokásokat, illemszabályokat, viselkedésformákat igyekszünk kialakítani, amelyek a szociális, erkölcsi és intellektuális érzelmek fejlődését és megerősödését szolgálják. Megtanul a gyermek általunk együttműködni társaival és a felnőttekkel. A szeretetteljes odafigyelés, az ebből fakadó megértés és együttérzés alakítja a gyermek önállóságát, önmaga kiteljesedésének lehetőségét. Az óvoda légköre legyen családias, amelyben mindenki számára első a gyermek. 8.3.1. Célunk  Olyan pedagógiai légkör megteremtése és fenntartása, mely a gyermekek számára érzelmi és fizikai biztonságot nyújt.  Olyan szokások, viselkedésformák elsajátíttatása, melyek a szocializációt és az érzelmi biztonság alakulását szolgálják.

8.3.2. Feladataink  A 3-7 éves gyermekek szocializációs folyamatának tudatos, szakszerű irányítása intézményes kereten belül.

10

 Érzelmi biztonságot és állandó értékrendet nyújtó, bizalma, közvetlen, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig.  A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Feladatunk az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.  A gyermek szociális érzékenységének fejlesztése, „én” tudatának alakítása, teret engedve önérvényesítő törekvéseinek.  A ragaszkodás, a bizalom, kölcsönös elfogadás, együttérzés, türelem, segítés, egymás iránti érdeklődés képességének kialakítása.  A gyermek nyitottságára építve annak elősegítése, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt.  A gyermeki magatartás szempontjából legyen modell értékű az óvodában dolgozó felnőttek viselkedése.  Az újonnan érkező gyermekek számára a fokozatos, egyéni igényeknek és adottságoknak megfelelő beilleszkedés biztosítása. 8.3.3. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően:  Jellemzővé válik a viselkedés az emberi együttélés szempontjából lényeges szabályokhoz való igazítása.  Csökken a viselkedés érzelem és indulatvezéreltsége.  Képesek vágyaik teljesítésének késleltetésére.  Konfliktusos helyzetekben társaikkal egyezkednek, kerülik az erőszakos megoldásokat.

A

kudarcot

megpróbálják

elviselni.

Képesek

kompromisszumok kötésére.  A csoportba érkező vendéget kedvesen fogadják, köszönnek.  Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Örömmel készülnek az iskolába.

11

8.4.

ERKÖLCSI, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS

8.4.1. Célunk:  Az életkori sajátosságokat figyelembe véve olyan együttműködő közösség alakítása, amelynek minden tagja színes, autonóm személyiség.  A

gyermek

egyéni

érdekeinek,

tulajdonságainak,

képességeinek

kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján.

8.4.2. Feladataink  Minél gazdagabb lehetőségeket biztosítunk a gyermeknek a közös élményekre épülő sokszínű tevékenységekre, a társas együttműködésre, szerepvállalásra.  A csoport közösségi életének megszervezésével elősegítjük a gyermek erkölcsi

tulajdonságainak

(együttérzés,

segítőkészség,

önzetlenség,

figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának, kudarctűrésének) fejlődését.  Támogatjuk a baráti kapcsolatok alakulását.  Hozzásegítjük a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja.  Ápoljuk

hagyományainkat

/ünnepek,

kirándulások,

rendezvények

/

lehetőséget adva a gyermekeknek átélni az összetartozás érzését.  A speciális nevelést igénylő gyermekek befogadásával alakítjuk a tolerancia és odafigyelés képességét.  Minden óvodapedagógus és az óvoda valamennyi dolgozója kommunikációja,

bánásmódja és viselkedése legyen modell értékű a gyermek magatartásának alakulásában. 8.4.3. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően:  A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz és a felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.  A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival, a közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.  Érdeklődnek társaik, barátaik és a csoportban dolgozó felnőttek iránt. Óvodán kívül, ha találkoznak, köszöntik egymást.  A gyermekek kötődnek szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz. 12

9. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE

9.1.

Intézményünk Alapító Okirata szerint, az alábbi esetekben vállalhatja óvodánk az integrált nevelést: érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése. Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése. Személyi feltételek részben biztosítottak, 6 fejlesztő szakvizsgával rendelkező óvónőnk van, az egyéni fejlesztést Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ Nevelési Tanácsadó logopédusai és gyógypedagógusai látják el. Az ép gyermekek részéről a gyermeki előítélet mentességre építünk. Ezzel a későbbi társadalmi integrálódás, a természetes, elfogadó attitűd kialakulásának alapjait célozzuk meg, valamint azt, hogy megtanulják a segítségnyújtás és az elvárások helyes arányát. A társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a másság természetesnek tekintése, valamint egymás pozitív tulajdonságainak értékelése. 9.1.1. Célunk:  az

Óvodai

Nevelés

Országos

Alapprogramjában

megfogalmazott

lehetőségek, és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve (1. melléklet a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelethez) alapján a 3-7 éves ép és az integrálható SNI gyermekek óvodai nevelése során a gyermeki jogaikat is tiszteletben tartva szociális, érzelmi, értelmi képességeik fejlesztése.  Olyan pedagógiai légkör megteremtése, ami igazodik a gyermek fejlődésének üteméhez, a fejlesztés számukra megfelelő területeken valósul meg, és nem megterhelő. 9.1.2. Feladatunk: 

lehetőség teremtése az ép és az SNI gyermekek számára az egymással való kommunikálásra, egymás megismerésére és elfogadására.  az ép gyermekek megtanítása arra, hogy figyeljenek társaikra, - épekre és SNI-re, kisebbekre és nagyobbakra – egyaránt, 13

 differenciált tapasztalatszerzési lehetőségek és követelmények állítása a gyermekekkel szemben 9.1.3. Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően:  a SNI gyerek mintaként tekinti, és érzelmileg kötődik ép kortársaihoz, és ez számára spontán létrejövő húzóerőt jelent. Énképe és önértékelése fejlődésére pozitívan hat az integráció, nem hatalmasodik el rajta a sérültség tudata.  a konfliktushelyzetek megoldásában adott esetben kéri a felnőtt segítségét,  igényli és alkalmazza a társas kapcsolatok szabályait,

9.2. BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KŰZDŐ GYERMEKEK Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társaskapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. 9.2.1. Célunk: 

A részképességekben való lemaradások időbeli korrekciója a megfelelő szakemberek bevonásával.



Minden gyermeket ahhoz segíteni, hogy elérje önmaga lehetőségeinek maximumát.



A gyermek szocializációjának korrekciója, társadalmi beilleszkedéséhez szükséges képességek megszerzése

9.2.2. Feladatunk: 

A

gyermeki

személyiség

fejlesztésben

a

szakértői

szakvéleményben

megfogalmazott területeken magasabb szintre juttatás. 

Toleráns, empatikus attitűddel kialakítani a gyermekben az együttműködő készséget.



A családi környezet támogatása, funkciójának helyes értelmezésében.

14

9.2.3. Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére

A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: 

Énképük és önértékelésük fejlődésére pozitívan hat az integráció, nem hatalmasodik el rajtuk a sérültség tudata.



9.3.

Az óvodai élet minden területén együttműködésre képesek társakkal, felnőttekkel.

TEHETSÉGGONDOZÁS

Tehetséggondozói tevékenységünk alapja az az alaptétel, hogy: „Minden gyermek tehetséges valamiben.” 9.3.1. Célunk:  A tehetséges gyermekek felismerése  A „tehetségígéretek” átlagtól eltérő képességeinek kibontakoztatása

9.3.2. Feladatunk:  A különböző csoportból érkező gyermekek összetartó, együttműködő csoporttá szervezése.  Kiemelt képességfejlesztés, folyamatos élmények biztosítása zenében és vizuális tevékenységekben a tehetség kibontakoztatása érdekében.  3-5 éves korban saját csoportjukban történő fejlesztés, 6-7 éveseknek tehetségműhelyek szervezése óvodapedagógusaink vezetésével.  A különleges képességeik erősítése egyéni bánásmóddal, differenciált feladatokkal. 9.3.3. Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően:  A gyerekek szívesen és aktívan vesznek részt a tehetséggondozó foglalkozásokon.  Együttműködőek,

elismerik,

megbecsülik

egymás

alkotását,

képesek

meghallgatni, elfogadni társaik véleményét, látásmódját.  Kreatívak, képesek kifejezni magukat az adott műveltségterületen.  Ismerik,

és

biztonsággal

használják

szakkifejezéseket. 15

az

eszközöket,

anyagokat,

Az Alkotó műhely és Zeneovi foglalkozásokon az óvodapedagógus javaslata alapján, a szülő egyetértésével vehet részt a gyermek. A tehetséggondozást speciálisan képzett óvodapedagógus vezeti, a részvétel térítésmentes, és az óvoda nyitvatartási idejében zajlik.

10. AZ

ÓVODAI

ÉLET

TEVÉKENYSÉGFORMÁI,

AZ

ÓVODAPEDAGÓGUS

FELADATAI

10.1.

JÁTÉK:

Az óvodáskorú gyermek a játékban él és fejlődik. A játék valamennyi tevékenység formáit magába foglalhatja, ami az óvodáskorú gyerekeknek érdekes lehet.  Nem a végeredmény, a produkció a fontos.

 Önkéntes, és szabad.  Magáért a folyamatért, az azt kísérő érzésekért, élményért csinálják, indítéka magában a cselekvésben rejlik, ez a jutalom, a kielégülés is.  Valóságszerű,

de

nem

valóságos.

A

valóságból

származó

élménymaradványokon, véletlen képzettársítások hálóján alapszik.  A játékra nem érvényesek a valóság idő- és térbeli korlátai. Időtartama a valóságos történésnél hosszabb és rövidebb is lehet: az egyszeri bármeddig ismétlődhet, bármikor lejátszódhat.  Megfelel az életkori sajátosságnak.  A játék lényeges eleme, örömforrása a kockázat, a kiszámíthatatlanság is.  A játéknak sajátos, gyermeki rendje van.  A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. 10.1.1. Célunk:  Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközével, a szabad játékkal a kisgyermek elemi pszichikus szükségletének biztosítása a mindennapi óvodai élet során.  Az együttjátszás alkalmainak, színhelyeinek, eszközeinek megteremtésével a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatása, fejlődésének biztosítása.

10.1.2. Feladatunk:  Az óvodás korú gyermek játék iránti szükségletének maximális kielégítése. 16

 A gyermeki játék alapját képező élmények, tapasztalatok folyamatos biztosítása.  A játékhoz szükséges nyugodt, derűs, alkotó légkör, életkornak megfelelő eszköz, idő és hely biztosítása a különböző játékformákhoz: a gyakorló játékokhoz,

a

szimbolikus

játékokhoz,

konstruáló

játékokhoz,

a

szabályjátékokhoz.  A gyermeki önmegvalósítás szükségletének felébresztése és kielégítése.  Az önként, örömmel, szabadon választott játék során a gyermek kreatív ötleteinek szabad kibontakoztatása.  A szociális és / vagy fejlődési hátránnyal küzdő gyermekek kompenzációja, korrekciója.  A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte, az élményszerű, elmélyült

gyermeki

játék

kibontakozásának

biztosítása.

Mindezt

az

óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el.

10.1.3. Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően:  Képesek magányosan, párban és csoportokban kitartó, elmélyült szimbolikus játékot játszani, több napon keresztül egy azon játéktémában együttműködni. 

A játéktémához kapcsolódó kiegészítőket, bonyolult építményeket képesek létrehozni.



Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák.



Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására.



Játékukban tükröződik az együttélés elemi szabályaihoz való alkalmazkodás.

10.2. VERS, MESE: A mese: az anyanyelv zenéje, észjárása a játékkal együtt a kicsinyek "tanuló iskolája". A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. 17

A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. 10.2.1. Célunk:  A magyar népmesekincs, népi, dajkai hagyományok, gyermekköltészet közvetítése.  A versek zeneiségével, rímeinek csengésével, igazi irodalmi, művészi élmény biztosítása.  A gyermeki világkép alakítása, a világban való eligazodás segítése a mesék jelrendszerével.  A mindennapos meséléssel a belső képalkotás képességének fejlesztése. 10.2.2. Feladatunk:  A mindennapos nyugodt mesehallgatás körülményeinek megteremtése barátságos, vonzó „mesesarok” létrehozásával, mesére hívó jellel.  Igényes,

a

magyar

népmesei

hagyományokból,

a

gyermekirodalom

gyöngyszemeiből merített anyag kiválasztása.  A mesélő felnőtt és a mesét hallgató gyermek közötti érzelmi „híd” megteremtése.  A mese közvetítésével a belső képalkotás, a képzelet szárnyalásának elősegítése. 10.2.3. Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően:  A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, mondókákat, rigmusokat.  Várják, igényelik a mesét, és figyelmesen, élénk képzelődéssel kísérve végighallgatják. Képesek végighallgatni a hosszabb tündérmeséket.  Ismerik és játékukban is megjelenítik a mesék szimbólumrendszerét.  Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk szórakoztatására is.  Hívóképekről felismerik a mondókákat, verset, mesét.

18

10.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC Az ének-zene olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az éneklés, a zenélés felkelti a gyerekek érdeklődését, formálja zenei ízlésüket, művészetek iránti fogékonyságukat. Az élményt nyújtó ének-zenei tevékenység során a gyerekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A magyar népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok, más népek dalai, és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakításában. 10.3.1. Célunk  A közös éneklés, közös énekes játék örömének megéreztetése  A zene megszerettetése, a befogadására való képességek megalapozása, zenei anyanyelvünk ápolása.  A zenei képességek fejlesztésén túl zenét értő és szerető egészséges lelkű, kulturált, boldog emberré nevelés.  A gyerekek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának, a szabad önkifejezésnek fejlesztése.  Az értékes muzsika megszerettetése.  A zene által más művészetek iránti érdeklődés, fogékonyság kialakítása. 10.3.2. Feladatunk:  A zenei anyag kiválasztásánál a gyermek egyéni és életkori sajátosságainak figyelembe vétele.  A gyermek zenei érdeklődésének felkeltése.  A zenei nevelés anyagának, (dalok, dalosjátékok, más népek dalai, zenehallgatási anyagok, zenei kifejezések), alapos ismerete, alkalmazása.  A

zenei

képességfejlesztés

eszközeinek,

módszereinek

változatos

alkalmazásával az örömteli zenei tevékenység biztosítása.  A zenei neveléshez, zenehallgatáshoz szükséges feltételek (hely, idő, légkör, eszközök) megteremtése. 10.3.3. Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: 19

 Szívesen és gyakran énekelnek csoportosan és egyénileg is.  A gyerekek élvezettel játszanak énekes játékokat.  Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok, mondókák ritmusát.  Az elemi zenei fogalompárokat megkülönböztetik.  Biztonsággal használják a megismert hangszereket.  Helyes test és tempótartással járnak körbe, ismernek egyszerű tánclépéseket és alkalmazzák azokat.  Hívóképek alapján felismerik a zenei törzsanyagot  Szeretnek dudorászni, énekelgetni, játék vagy szabadidős tevékenységek közben.  Szívesen és élvezettel tudnak figyelni a zenehallgatásra.

10.4. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA A

vizuális

tevékenység

az

óvodai

nevelés

egészét

áthatja.

Ezen

belül

résztevékenységnek tekintjük a rajzolást, festést, mintázást, kézimunkát, melyek a gyermek

alaptevékenysége,

mint

a

játék

Az

óvodapedagógus

az

ábrázoló

tevékenységekre az egész nap folyamán teret biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. 10.4.1. Célunk  A

vizuális

észlelés,

emlékezés,

képzelet,

a

vizuális

gondolkodás

megalapozása.  A változatos ábrázoló tevékenység iránti igény kialakítása.  A gyermek fedezze fel, hogy a világon minden ábrázolható, megjeleníthető.  Gazdagodjon a gyermeki élmény és fantáziavilág, a tér, forma, színképzete, képi kifejezőképessége.  Alakuljon, fejlődjön az esztétikum iránti érzékenysége, igényessége.  Az óvodánkba járó gyermekek megfigyelő, ábrázoló, alakító képességeinek magasabb szintre hozása

10.4.2. Feladatunk  Megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel, anyagaival, és eljárásaival. 20

 Megfelelő hely, idő és eszközök biztosítása annak érdekében, hogy bármikor szerint

kedvük

fessenek,

gyurmázzanak,

agyagozzanak,

rajzoljanak,

vagdossanak, hajtogassanak, barkácsoljanak a gyerekek. Amit készítünk, a játék kelléke lesz.  Olyan légkör teremtése, amelyben a gyermek szabad megnyilvánulásait a bizalom és az elfogadás övezi.  A vizuális kiteljesedéshez gazdag élményforrások biztosítása.  A vizuális képességek fejlesztése.  A gyermeki alkotások feltétel nélküli elfogadása.  Csak

a

technikát

mutatjuk

meg

neki,

hogy

tehetsége

szabadon

kibontakozhasson. (Nem rajzolunk bele a gyermek alkotásaiba!)  Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele, annak elősegítése, hogy a gyermek önmagához képest fejlődjön. 10.4.3. Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően:  Szívesen rajzolnak, festenek, kézimunkáznak, bátran és jól használják az eszközöket.  Erőteljessé válik a képi látásmód, megtalálják a kifejezési formákat rajzban, festésben, mintázásban. Képalkotásukban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.  A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása, életkornak megfelelő részletezés.  Örülnek alkotásuknak és a közösen elkészített kompozíciónak.  Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők.  Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne.  Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.

10.5. Az

MOZGÁS

óvodáskor

a

természetes

hely-,

helyzetváltoztató-,

és

finommotoros

mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség 21

fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. A spontán-a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. 10.5.1. Célunk  A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában.  A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése.  A testkultúra, az egészséges életmód és életvitel megalapozása.  A mozgás igényének fenntartása.  Az elveszett szabad mozgás visszaadása.

10.5.2.

Feladatunk

 A mozgás szeretetének és igényének felébresztése és ébrentartása a gyermekekben.  A testnevelés mozgásanyagának domináns elemei: a járás, a kúszás, mászás, csúszás,

egyensúlyozás,

ugrás,

dobás,

mint

természetes

mozgások

szerepeljenek.  Az egyes foglalkozások megtervezésénél mindig vegyük figyelembe a csoport általános fejlettségét, fejlődési ütemét.  Lehetőség biztosítása arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat, a legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak.  A

mozgáshoz

felhasználható

eszközökben

rejlő

mozgáslehetőségek

megismertetése, gyakoroltatása.  A szervezett és szabad mozgásos játékok évszaktól függetlenül a szabadban valósuljanak meg.

22

 Az arra rászoruló gyermekek gyógytestnevelésen történő átmozgatása. Egyénre szabott, speciális deformitásának megfelelő gyakorlatokkal való prevenció, rehabilitáció.  A Tanuszodában az 5-6-7 éves korú gyermekek vízhez szoktatása, az úszásnemek alapjainak megtanítása szakember közreműködésével. 10.5.3. Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően:  Képesek a nagy- és kismozgások önálló és bátor kivitelezésére.  Edzettségre, ügyességre, erősségre, bátorságra, kitartásra, gyorsaságra, állóképességre tesznek szert.  Szeretik, igénylik a mozgást.  Növekszik

teljesítőképességük

és

állóképességük,

mozgásuk

összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik.  Ismernek egyéni-, csoportos, sor és váltóversenyeket, a szabályokat betartják.  Használják a tornaszereket, változatos eszközöket.  Fejlődik

tér-,

idő,

alkalmazkodó-

és

testi

képességük,

valamint

helyzetfelismerésük.  Kedvelt mozgásos játékokat kitartóan játszanak.  Biztonsággal mozognak a vízben.  Törekszenek a mozgások esztétikus kivitelezésére.  Képesek zenére is táncos mozgásokat végezni.

10.6.

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

10.6.1. Célunk  Olyan pedagógiai folyamat kialakítása, amely elősegíti és megalapozza a gyermekek környezettudatos magatartását, életvitelét, életmódját.  Tapasztalatok útján a szűkebb és tágabb környezetben való eligazodás segítése, melyek megalapozzák az értékek védelmét, a szülőföld értékeit, az ott élő emberek, állatok, növények megismerését, szeretetét, tiszteletét.  Matematikai tapasztalatok biztosítása annak érdekében, hogy alakuljon ítélőképességük, tér-, sík-, és mennyiségszemléletük.

23

10.6.2. Feladatunk  Változatos tevékenységek biztosítása, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a gyerekek természeti és a társadalmi környezetről.  A természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív viszony fenntartása, alakítása.  A gyermekek közvetlen környezetének (család, lakóhely, természeti értékek) megismertetése, megszerettetése.  Az testséma kialakítása, az érzékszervek és testrészek, és azok funkciójának megismertetése.  Olyan, az életkoruknak megfelelő szokásrendszerek, viselkedésformák alakítása, olyan képességek tudatos fejlesztése, melyek szükségesek a természetes és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer, a környezettudatos életvitel megalapozásához.  A spontán és szervezett tapasztaltszerzés során a gyermekek megismertetése a közvetlen és a tágabb természeti, emberi, tárgyi környezet formai-, mennyiségi- téri és időbeli viszonyaival.  Minél több állat- és növényfaj megismertetése, óvó-védő magatartás kialakítása.  A szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás szokásának kialakítása. 10.6.3. Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően:  Kialakul a gyermekekben a világ egészére való nyitottság és ráhangoltság, a természethez és a környezethez való pozitív viszony.  Ismernek

és

gyakorolnak

néhány

környezetvédelemmel

kapcsolatos

tevékenységet: hulladékszelektálás, újrahasznosítás, komposztálás, stb.  Ismerik közvetlen környezetüket, lakóhelyüket. Megneveznek jelenségeket, történéseket, élőlényeket, tárgyakat.  Tudják saját és családtagjainak nevét, lakcímét.  Kialakult testsémájuk, meg tudják nevezni testrészeiket, azok funkcióját.  Képesek elemi tájékozódásra az emberi kapcsolatokban, a térben és időben, a dolgok történésének ok-okozati rendjében, jól használják a hozzá tartozó fogalmakat. 24

 Megkülönböztetik

a

mennyiségi-,

nagyságbeli

formai-,

viszonyokat,

azonosságokat, különbözőségeket.  Figyelnek a környezet új jelenségeire, évszakok változásaira, érdeklődnek a változás iránt.

10.7.

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység. Kétféle munkát tartunk fontosnak: A rendszeres, mindennap elvégezhető munkák: viráglocsolás, saját személyükkel kapcsolatos

munkák,

játékelrakás,

madáretetés,

természetsarok

gondozása,

teremrendezés, öltöző rendben tartása, hulladékszelektálás, komposztálás, kerti munka. Az aktuális, alkalmankénti munkák: apró megbízatások teljesítése, egyéni alkotómunka, barkácsolás, ünnepi előkészületek, sütés, befőzés, önként vállalt munkák. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. 10.7.1. Célunk  A képességek, tulajdonságok alakítása, mely pozitív viszonyt alakít ki a munka, mint tevékenység iránt.  A gyermek lelje örömét benne, és pozitívan befolyásolja közösségi kapcsolatait a társaikkal és a felnőttekkel egyaránt.  Segítse elő a gyermekek feladattudatának fejlődését, alakulását.

10.7.2. Feladatunk  A munkajellegű tevékenységek a gyermek életkori sajátosságaihoz, szükségleteihez igazítása.  A tevékenységekhez derűs, nyugodt légkör, elegendő idő, eszköz és hely biztosítása.  A szerszámok, eszközök helyének kialakítása, balesetmentes használatának megtanítása. 25

 Változatos lehetőségek biztosítása a különböző típusú munka jellegű tevékenységek gyakorlásához.  A gyermek motiválása az önmagához mért teljesítményének értékelésével.

10.7.3. Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően:  Szívesen segítenek társaiknak, és a felnőtteknek.  A vállalásokat, egyéni megbízatásokat pontosan teljesítik.  Szívesen vesznek részt a napi és az alkalmanként elvégzendő munkában.  A

megismert

munkafolyamatokat

alkalmazzák,

az

eszközöket

rendeltetésszerűen használják.

10.8.

A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

Az óvodai tanulás elsősorban a kíváncsiságra alapozott, tágabb értelemben vett tanulási vágy és képesség. Elsődleges célja az óvodás gyermek ismereteinek, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. 10.8.1. Célunk:  A gyermek egyéni szükségleteinek, fejlettségének megfelelő, a játékba ágyazott, változatos tanulási helyzetek és tevékenységek feltételeinek biztosítása az önmegvalósítás igényének, a tágabb értelemben vett tanulási vágyának kielégítése érdekében.  A gyermekek motiválása a tanulási tevékenységekbe való bekapcsolódásra, képességeinek kipróbálására, gyakorlásra az új ismeretek beépülése érdekében. 10.8.2. Feladatunk:  A gyermeki kíváncsiság felkeltése, a fejlettségi szintnek megfelelő kielégítése. 26

 A tanuláshoz megfelelő feltételek megteremtése: elegendő hely, idő, eszközök, motiváció, műveltségtartalmak.  A tanuláshoz szükséges nyugodt légkör biztosítása, mert minden új ismeret akkor épül be igazán a gyerek gondolkodási sémáiba, ha nyitott és befogadó állapotban van.  Az életkorra jellemző sajátosságok szem előtt tartása, különös tekintettel a gyermek érzelmi vezéreltségére, kíváncsiságára, aktuális szükségletére, egyéni érdeklődésére  A tanuláshoz szükséges kognitív képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és a kreativitás). 

Folyamatos lehetőség biztosítása a spontán és szervezett, közvetlen (természetben, tárgyi környezetben zajló) élmény- és tapasztalatszerzésre, önálló próbálkozásra, hibák kijavítására és gyakorlásra, a kompetencia érzésének átélésére.



A tanulás irányítása során a gyermeki személyiség kibontakozásának, sikerélményhez jutásának segítése.

10.8.3. Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően:  Képesek a tapasztalatszerzés, és önálló próbálkozás eredményeinek használatára, a hibák kijavítására.  Kialakul az „én már ezt is tudom” büszkesége.  Megjelenik a szándékos figyelem, bevésés és felidézés, a problémahelyzetek változatos megoldása.

11. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

11.1.

Szociális hátrányú gyermek  Aki tartósan vagy gyakran beteg, rendszeresen nem jár az óvodába  Három vagy többgyermekes családban él  Egyedülálló szülő által nevelt

27

 Teljes családban nevelkedik, de a család szociális körülményei az óvoda szülői körének átlaga alatt van. 11.2. Szociálisan hátrányos helyzet A szociális körülményeket tekintve a hátrányos helyzet a következőkből adódhat:  A családi mikrokörnyezet (iskolázottság hiánya, igénytelenség)  A család tartós, vagy átmeneti anyagi ellehetetlenüléséből (munkanélküliség, adósság)  Lakókörnyezet elmaradottsága, visszahúzó jellege

11.3. Feladataink  A gyermek és körülményeinek megismerése, regisztrálása, folyamatos követése  Megállapítani, hogy képességei kibontakozásában elsősorban mi akadályozza  Meghatározni a lemaradás mértékét, minőségét  A fentiek alapján a gyermek és szülő érdeklődésének, képességének megfelelő közös út keresése, amely a gyermeket segíti és épülését szolgálja 11.4. A szociális hátrányok enyhítését óvodánkban az alábbi tevékenységek szolgálják  Családlátogatás, szülői konzultáció az óvodapedagógussal és a fejlesztő pedagógussal, gyermekvédelmi felelőssel  Szülőknek tartott óvodai előadásokkal  Rendszeres egészségügyi felügyelet és orvosi ellátás (óvodaorvos és védőnő)  Iskolaválasztás, tanulócsoport választás irányítása, segítése  A tanulók szociális helyzetének diszkrét figyelemmel kísérése  A szülők anyagi terheinek csökkentése érdekében esetenként gyűjtés szervezése  A szülői közösség segítségnyújtása a rászorulóknak, amely lehet tárgyi, szociális vagy anyagi jellegű

28

12.

A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

Óvodánkban a csoportvezető óvodapedagógus, a fejlesztő pedagógus és a gyermekvédelmi felelős látják el a gyermekvédelmi feladatokat, szükség esetén fenntartói támogatással. 12.1. A gyermekvédelem alapjai  A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi előírás értelmében segíteni kell a gyermek családban történő nevelkedését, hogy senki se kerülhessen állami gondozásba a család anyagi, erkölcsi helyzete, egészségi állapota miatt.  A család nevelési gondjainak csökkentése szakszerű, adekvát, óvodánk szellemiségének megfelelő tanácsokkal.  Az óvodai nevelés minden területén törekszünk a gyermeket megillető jogok érvényesítésére.  Preventív tevékenységeket folytatunk, illetve segítséget nyújtunk a kialakult problémák megszüntetésében.

12.2. Feladataink  A gyermekek életkörülményeinek és szociális helyzetének megismerése, regisztrálása a gyermekvédelmi regisztrációs lapon.  Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, gondviselőkkel.  Folyamatos kapcsolattartás a gyermekvédelem intézményesült szervezeteivel (Polgármesteri Hivatal, Járási Hivatal, Gyámhivatal, Gyermekjóléti Szolgálat stb.)  Tanácsadás a rászoruló gyermekek és szüleik problémáinak megoldásában, amely feltételezi a hátrányos helyzetű gyermekek problémáinak alapos megismerését, figyelemmel kísérését és szükség esetén a tevőleges segítségnyújtást.  A

hatékonyság

érdekében

családlátogatásokat

végzünk,

melyet

az

óvodapedagógus és a gyermekvédelmi felelős együtt tesz meg.  A gyermekvédelmi felelős az érdekelt szülőket tájékoztatja a lehetséges segélyekről és a támogatás célszerű felhasználásáról.

29

 Tájékoztatja a szülőt a tanácsadást nyújtó fél megkeresésében, szükség esetén felkeresi a konkrét szervezeteket, intézményeket.  Szülőknek, gyermekeknek életkoruknak megfelelően tájékoztatókat szervezünk az egészségvédelem,

a

társadalomban

jelenlévő

negatív

jelenségek

témaköreiben.

13. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az esélyegyenlőség érvényesítése, valamennyi hátrányos helyzetű csoport részére, a köznevelésben kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják óvodai sikerességüket. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek a köznevelési intézményen belül érvényesülnie kell. Óvodánk elkötelezett a nevelési esélyegyenlőségek felszámolásában, biztosítjuk az óvodai neveléshez, mint alapszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférést. 13.1. Intézkedéseink  A fenntartó önkormányzat települési, köznevelési intézkedési tervében megfogalmazott feladatok maradéktalan végrehajtása  Gyermekek szociális helyzetének figyelemmel kísérése, HHH státusz alakulásának követése  Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek regisztrálása, figyelemmel kísérése  Óvodai felvételnél előnyben részesítjük a HHH gyermekeket  A tagóvodák között, továbbá a gyermekcsoportok kialakításánál ügyelünk arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a 25% pontos különbségnél nagyobb ne legyen  Figyelemmel kísérjük a városi szintű óvodai beiratkozás alakulását, a HHH gyermekek teljes körű be-óvodáztatása érdekében

30

 Olyan pedagógiai eljárásokat, módszereket alkalmazunk, amelyek alkalmasak a szociálisan vagy egyéb okból hátrányos helyzetben lévők integrálására.  Az óvodai csoportok összetétele a lakókörnyezet szempontjából is, és a szociális helyzetet tekintve is heterogén Figyelemmel kísérjük a :  étkezési támogatásban,  rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben,  nagycsaládos kedvezményben részesülőket.

13.2. Feladataink  Tervszerű pedagógus továbbképzés, beiskolázás (humánerőforrás fejlesztés)  Kiemelt figyelem a HHH gyermekek irányába  Célzott fejlesztések a pedagógiai szakszolgálat munkatársa segítségével  Támogatásokra

való

jogosultságra

való

figyelemfelhívás

(étkezési,

gyermekvédelmi, óvodáztatási)  Partnerekkel történő együttműködés (Önkormányzati Hivatal, Járási Hivatal, Nemzetiségi Önkormányzatok, Civil szervezetek stb.)  Pályázati lehetőségek felkutatása, kihasználása a fejlesztések érdekében (humán, infrastruktúra)  HHH gyerekek teljes körű beazonosítása  A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának biztosítása

14. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI FELADATAINK  Nevelőmunkánkra jellemző a környezettudatosságra nevelés.  Az óvodai nevelőmunkában folyamatosan jelen van az egészséges életmód alakítása, a külső világ tevékeny megismerésének feladatai.  Kiemelt szerepet kap a tapasztaltatás, a felfedeztetés, a közvetlen környezet megismerésében.  Tevékenységeink között megtalálható az alapvetően fontos fogyasztói, táplálkozási,

élelmiszerhigiéniai,

hulladékkezelési

ételkészítési ismeretekre nevelés, szoktatás.

31

szokások

alakítása,

 Együttműködünk a környezet- és természetvédelem érdekében az óvoda környezetében élőkkel: a szülőkkel, a lakossággal, nevelési-oktatási intézményekkel.  Az

óvodapedagógusok

folyamatosan

gyarapítják

ismereteiket

az

egészségnevelés, környezeti neveléshez kapcsolódóan.  Az óvoda felnőtt közössége munkahelyi életmódjával és munkájával pozitív mintát

nyújt

a

környezettudatos

magatartásra,

az

ökológiai

szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak megalapozására, a közösségi egészséges életvitelre.  Az

óvodapedagógusok

egészségnevelés,

továbbképzésében

környezeti

nevelés

meghatározó

kapcsolatos

szempont

témák

az

frissítése,

kiegészítése.  Az óvodában a pedagógusok a szülőkkel együtt a rontott (használt) papírokat külön

tárolóba

teszik,

hogy

a

gyerekek

újból

és

sokféleképpen

felhasználhassák tevékenységeik során.  Az óvoda berendezése az egyszerűség, a takarékosság a praktikusság jegyeit mutatja, a helyi sajátosságot is tükröző természetes anyagok felhasználása érvényesül.  Minden csoportszobának egyéni hangulata, arculata van, növényekkel, a természetsarokban a természet által adott „kincsekkel”, akváriummal. A gyermekek bekapcsolódnak a növényápolási feladatok ellátásába.  Az óvoda udvara mentes a legtöbb allergiát, valamint az esetleges mérgezést és sérülést okozó növényektől.  Az udvari játékok környezetbarát anyagból készülnek, és megfelelő helyet, teret adnak a gyermekek szabad játékának.  A gyermekek számára minden nap megfelelő hely és idő áll rendelkezésre a szabadban történő egészséges mozgáshoz, játékhoz.  A szelektív hulladékgyűjtés biztosított az óvodában .  A „hulladék nem szemét” elv hasznosítása az újrafelhasználás érdekében (ajándékkészítés, játékkészítés stb.) is megvalósul.  Az óvoda működtetése során az óvoda vezetősége a környezetkímélő anyaghasználatra (környezetbarát tisztítószerek használata), a tudatos takarékosságra, a kapcsolatok széles és többirányú kiépítésére kiemelten törekszik. 32

15. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI Az

óvodai

nevelés,

a

gyermeki

személyiség

harmonikus

fejlesztésének

elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az óvodai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus

figyelembe

veszi

a

családok

sajátosságait,

szokásait,

az

együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 15.1. A gyermekek és az óvodapedagógusok együttműködésének formái  A gyermekeket – életkoruknak megfelelően - az óvoda életéről, az aktuális feladatokról a óvodapedagógusok tájékoztatják.  A gyermekeket és szüleiket a gyermek fejlődéséről, egyéni haladásáról az óvodapedagógusok folyamatosan szóban tájékoztatják.  A pedagógusok és gyermekek között közvetlen beszélgetések zajlanak, amelyeken keresztül az óvónő megpróbál átfogó képet alkotni a gyermekről, környezetéről, a kettő kapcsolatáról. 15.2. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái  Nyílt nap az óvodai beíratás előtt  Ismertető kiadvány eljuttatása az érintettekhez  Előzetes szülői értekezlet az újak számára, a programunk megismertetése  Évente három Szülői értekezlet az aktualitások megbeszélésére  Szülői igény szerinti családlátogatás a bensőséges, őszinte kapcsolat megalapozására  Fogadóóra szervezése szülő vagy nevelő kezdeményezése alapján.

33

 Szóbeli és írásbeli (faliújság) tájékoztatás az aktuális intézményi, kulturális és egyéb eseményekről  Szülők számára szervezett előadások pszichológia, nevelés tárgykörben.  Óvodai ünnepélyek, rendezvények.  rendszeres Partneri igényfelmérés  Az együttműködést segítő családi tevékenységek, programok: − Igény szerinti „anyás beszoktatás” − Munkadélutánok − Sportprogramok − Kirándulások 15.3. A szülők részéről elvárjuk:  aktív részvételt az óvodai rendezvényeken,  őszinte véleménynyilvánítást,  együttműködő magatartást,  nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést,  érdeklődő, segítő hozzáállást,  esetenként szponzori segítségnyújtást felkutatása

16. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI A TÁRSINTÉZMÉNYEKKEL 16.1. Iskolákkal A partneri igényfelmérés során a város azon iskoláit kerestük meg, akikkel közvetlen partneri kapcsolatban állunk. A felmérés eredményeként az alábbi együttműködési formákat alakítottuk ki:  Volt óvodásaink fejlődésének nyomon követése, látogatás az iskolában.  Az intézményváltást megkönnyítő közös gyermek programok szervezése.  A leendő első osztályokról szóló tájékoztató anyagok továbbítása, plakátok kihelyezése.  Egymás munkájának jobb megismerését szolgáló szakmai programokon való részvétel.  Az iskolai gyógytestnevelőkkel való kapcsolattartás, a gyermek állapotának jelzése céljából. 34

16.2. Pedagógiai Szakszolgálattal A Szakszolgálat szakembereivel szoros szakmai kapcsolatban állunk, a szülők igénye esetén segítünk a kapcsolatfelvételben, és az egyes gyermekek személyiségfejlődési ütemében észlelt problémás helyzetben kérjük a szakember segítségét. Együttműködésünk formái: 

Logopédiai szűrés minden nevelési év elején az 5-6 éves gyermekek körében



Egyéni logopédiai fejlesztés a szűrési eredmények alapján



Diszlexia prevenció szűrés minden nevelési év elején az 5-6 éves korú gyermekek körében.



Munkaközösség működtetése az óvodai fejlesztő pedagógusok és a nevelési tanácsadó szakemberei között.

16.3. Egészségügyi intézményekkel 

Védőnők évente 2 alkalommal látogatnak, az éves tervben rögzített időpontokban



Óvodavezetői igény esetén az óvoda orvos tájékoztatást ad a sajátos nevelési igényű, és tartós beteg gyermekek ellátásával kapcsolatos teendőkről.



Fogászati szűrővizsgálat évente egyszer

16.4. Szakmai szervezetekkel és intézményekkel 

Paks Kistérségi Alapszolgáltatási Központ (Családsegítő)



EPSZI (Eötvös József Pedagógia Szolgáltató Intézet) Szekszárd



Napsugár Óvoda



Pro Artis Művészeti Iskola



Pákolitz IstvánVárosi Könyvtár



Csengey Dénes Kulturális központ



Városi Múzeum



Városi Képtár



Mesevár Alapítvány



Lépjünk Együtt Alapítvány



Hétszínvirág Alapítvány



Együtt a Parlagfű Ellen Alapítvány 35



MOE (Magyar Óvodapedagógiai Egyesület)



Magyarországi Freinet Egyesület



KOKOSZ (Környezet és Természetvédő Oktatóközpontok Országos Szövetsége)

17.



Játékkal Mesével Nevelő Óvónők Országos Egyesülete



Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel Országos Egyesület



Atomerőmű Sport Egyesület ASE



ÖKO Munkacsoport Alapítvány



Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom

ÓVODÁNK ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI:



Alapító okirat



Pedagógiai Program



Szervezeti és Működési Szabályzat



Házirend



Éves munkaterv



Munkaközösségek munkatervei



IMIP



Óvodai felvételi előjegyzési napló



Csoportnapló



A gyermek fejlődésének nyomon követése



Felvételi és mulasztási napló



Étkezések nyilvántartása

36

18. MELLÉKLETEK

37

1. Sz melléklet

ÓVODAI NEVELÉS JÁTÉKKAL, MESÉVEL MESEVÁR MÓDRA

A székhely intézmény nevelési programja

38

Óvodai nevelés játékkal, mesével Mesevár módra (rövidített változat) E program alapelve az, hogy az óvodáskor nyelve: a játék és a mese érzéki és szimbolikus jelrendszere. Ebben élhető meg a nevelhetőség lehetősége: a társas-lelki funkció. Középpontjába a tágan értelmezett nyelvi nevelést teszi (a kapcsolatok és kifejezés kiművelését). Vallja, hogy az anyanyelv az, az aranypánt, mely a személyiséget belül és kívül, a természeti, az emberi környezettel és az istenivel egybekapcsolja. Mozgás, zene, kép, szó együtt alkotják az óvodai anyanyelvi nevelés jelrendszerét, amelynek megjelenési formája a játék és a mese. Nem játékosan és mesésen tanítunk, mert ez önellentmondás lenne, hanem játszunk és mesélünk, és ennek természetes hozadéka a kisgyermeki tudás. Ez a program a látszólag haszontalan elfoglaltságok hasznosságára épül. A tanulási eredmény biztosan következik a ráérős, folyamatos játékból, az átélt mesehallgatásból. Az életet megkönnyítő jó szokások pedig a kevés, fontos és következetesen megtartott szabályból. A gyermeki én megerősödése, bátorsága, társas ügyessége pedig azért alakulhat ki, mert nem kell állandóan a közösséghez, a felnőtthöz, külső támpontokhoz igazodni. Programunk alapján az életre nevelünk, és azon belül segítjük, hogy a gyerekek egy jól megélt, teljes és igazi kisgyermekkor után kezdjék el az iskolai tanulást.

1. NEVELÉSI CÉLJAINK:  Az embernevelés, a kisgyermekkor pszichofizikai lehetőségei között, az adott életkorhoz illő testi-, lelki-, szellemi harmónia megteremtésével,  A magyar kulturális hagyományok átörökítésével történő kultúrálás, és civilizálás.  A nevelői és a gyermeki szabadság érzésének biztosítása.

2. A PROGRAM PILLÉREI:  Lehetőleg vegyes életkorú csoportot szervezünk.  Az idő nem osztható föl rövid szakaszokra. Folyamatos, végtelen egész, hullámzó közege a belső-külső történéseknek.  A játékok elkezdése, variálása, befejezése, a mesék elmondása, ismétlése a megszokott óvodai időbeosztásnál lassúbb tempót igényel. Alapegységek: az évszakok, vagy a tíznapos időkeretek. Ezek adják meg a nevelési folyamat ritmusát.  Az elfoglaltságok gyerekszemmel csak akkor érdekesek, a nevelés szempontjából akkor értékesek, ha élményszinten egészet alkotnak. Csak akkor értelmesek, ha játékcéljuk van.  Játékaink egy része a szabadban zajlik.  Lemondunk a részletesen előre tervező munkamódszerről. Rugalmasan követjük a játék logikáját. Lazák vagyunk, de a kellő pillanatban dinamikusak is. Sohasem erőszakosak vagy harsányak. Bízunk a haszontalan elfoglaltságok hasznosságában. 39

 Az alakíthatóság, az adott körülményekhez való alkalmazkodás nevelési felfogásunk lényegéhez tartozik.  A testi szükségletek civilizált kielégítése mindenek előtt való. Ezek önkényes késleltetése vagy agyonszabályozása kínzó feszültséget okoz. Tehát: vizet inni, WC-re menni, szabadon mozogni mindig lehet.  Enni és aludni az egyéni igények és a legszükségesebb csoportnormák figyelembevételével kell és lehet. Erőltetésükkel vagy megvonásukkal sohasem fegyelmezhetünk.  A védelem és a biztonság iránti igényt állandó jelenlétünkkel elégítjük ki. Nem vagyunk mindig a középpontban, de sohasem maradhatnak magukra a gyermekek.  Személyes jelenlétünkkel képviseljük a csoportos együttlét következő elemi szabályait: – Hagyd játszani a másik kisgyereket! – Ha „rombolósdit” játszol, a magadét építsd és rontsd el! – Megegyezés szerint néhány játékszer hazavihető, az otthoni behozható, de a tulajdonosa vigyáz rá. Jobb a játék, ha a helyzetek kívánalmai szerint másoknak is átengeded, vagy együtt játszotok vele. – Segíts, ha szüksége van rá és te erősebb, ügyesebb vagy! – Igyekezz örömet szerezni másoknak, ez neked is jó. – Az óvónéni tudta nélkül ne hagyd el a játszóhelyet! – Mesemondáskor, alvásra készülődve légy csendben! Életmód-szervezésünkben kettéválasztjuk a játékokat:  A gyermekek által szabadon kezdett és folytatott, spontán játék az alap, a kiindulás, melyet az óvónő részéről támogató-engedő, melléálló-elfogadó attitűd kell, hogy kísérjen. Beavatkozásra, irányításra, "továbbfejlesztésre" nincs szükség, kivéve, ha ezt a gyermek magától kéri, vagy olyan esetekben, amikor testi-lelki épségét veszélyezteti.  Az óvónő által indított játék. Játékok ezek is, mert annak minden tulajdonságát tartalmazzák. Nem "kezdeményezések", vagy kötetlen foglalkozások, mert még burkoltan sem található meg bennük a szándék: "most kívánom azt, hogy tanuljatok, most gyertek ide"! Az Óvónőnek ez a játék-viselkedése kínálatot jelent, amely az egész nap folyamán érvényes más-más formában. A következő tevékenység-területekre építjük az óvónő kezdte játékot: • mesélés, mondókázás, versmondás • éneklés, zenehallgatás • kézimunka: (festés, rajzolás, formázás, barkácsolás) • ismerkedés a természet és az emberek világával (forma, tér, idő, mennyiségek, viszonyok). • testi nevelés (mozgás, edzés) Az óvónő által kezdett játékba a gyermekek igényeik szerint bármikor, bármennyi időre bekapcsolódhatnak mélyebben, vagy felszínesebben vehetnek részt benne. Saját

40

szempontjaik és érdeklődésük alapján elvihetik a játszást másfelé, irányítói is lehetnek a játéknak. A játék bármerre elágazhat, az óvónő rugalmasan alkalmazkodik hozzá. Egy napra egyféle tevékenységben gondolkodhat az óvónő. Egyszer a manuális-vizuális élménynyújtás, másszor a természet világából vett jelenségek megelevenítése a fő feladat és így tovább, a játék keretén belül. A kétféle játék párhuzamosan és folyamatosan, egymásba kapcsolódva és szétválva rugalmasan zajlik az egész nap folyamán. Ezért folyamatos a napirend is. Az óvodai élet ésszerű tagolása elsősorban a gyerekek biológiai szükségleteihez igazodik. Ezeket a napirend szerinti játékszünetekben elégítjük ki. A gyerekek igénylik az ismétlődő napirendet, ami általában így alakul: Délelőtt:  730-1145 Játék a szobában, a szabadban - Ezen belül- 9-930 folyamatos tízórai - 10-15 perces együttlét, aminek nincs kötött időpontja és részleteiben előre megtervezett tartalma.  1145-12 Készülődés az ebédhez  12-1240 Ebéd  1240–13 Készülődés a délutáni alváshoz Délután:  13-1445 Mese, pihenés, alvás  1445-1530 Folyamatos felkelés, uzsonna  1530-17 Játék (amíg az időjárás engedi, mindig az udvaron) Rugalmasságot jelent az is, hogy nem szigorúan egy-két napot vesz igénybe egy játék, hanem jóval tovább tarthat. Ilyenkor az óvónő a napi tevékenységre jellemző módon illeszkedik a folyamatba, tehát énekel, vagy barkácsol, verset, mondókát mond, megmutat valami érdekes jelenséget. A mennyiségek, tér és forma, a viszonyítások a játék közben természetes módon előkerülnek és a velük kapcsolatos kérdések is természetes módon választ kapnak. Mesehallgatásra minden nap sor kerül: a részletes programban leírtakon kívül a délutáni pihenés alatti időben is. Ilyenkor többnyire hosszabb meséket, vagy folytatásos történeteket mondunk. így segítjük a nagyobbak számára a nyugodt pihenést, és az elalvást. A kicsik az óvónő kellemes, mesemondó, halk hangja következtében hamar elalszanak. A sok szétszórt, egyéni, páros, és kiscsoportos játék mellett rendszeresen szükséges az "összeülés", az együttlét is. Jó beszélgetni, élményeket elmondani és meghallgatni, vagy egyszerűen csak egymás mellett lenni, a másikat mellettünk érezni. a szabadban. A napok gyakran összebújással halk beszélgetéssel, tervezgetéssel indulnak. Máskor mesehallgatás, vagy mozgásos játék utáni időszakban kerül sor a közös együttlétre. Az óvónő nem "okít", vagy magyaráz, hanem a szó szoros értelmében véve egy a többi beszélgető között. Nagy időegységekben gondolkozunk. Amit elkezdünk, ráérősen és élvezettel játsszuk végig és hosszabb rövidebb idő alatt mindig be is fejezzük. Semmiről sem maradunk le, nincs miért sietni. A játék minden perce segítője az érésnek, fejlődésnek és fejlesztésnek.

41

3. A TEVÉKENYSÉG TERÜLETEK 3.1. Mesélés, mondókázás, versmondás A mese: az anyanyelv zenéje, észjárása a játékkal együtt a kicsinyek "tanuló iskolája". A mese nevelő-hatása: a ráismerés, az előrelátás, a képalkotás, az illúzió feszültségének állapota és a belső képzetáramlás begyakorlása. A felnőtt beszédéből figyelhetik meg a gyerekek, hogyan kell elképzelt vagy megélt eseményeket tagolni, szavakra átfordítani, epikus távolságtartással másoknak elmondani, kölcsönösen egymásra figyelni. A család a szülőföld és egy nyelvközösség így köti magához a gyermekkori emlékek ezernyi eltéphetetlen szálával a közénk csöppent kisgyereket, s felnövekedvén ebből lesz tartás, önismeret, társas-élet, sors és hazaszeretet. Bár a gyerekeknek a magunk kitalálta, nyúlfarknyi "kicsi mesétől" a mondóka- és állatmeséken, irodalmi meséken kívül sokféle szerkezetű és formájú (például lánc, halmozó, verses) mesét mondunk, az "igazi", mégis a csodás elemekkel, átváltozásokkal, varázslatokkal átszőtt tündérmese. A népmesék erkölcsi nevelő hatása mélyen átjárja a személyiséget. A felnőtt beszédéből figyelhetik meg a gyerekek, hogyan kell elképzelt vagy megélt eseményeket tagolni, szavakra átfordítani, epikus távolságtartással másoknak elmondani, kölcsönösen egymásra figyelni. Mindez az édes anyanyelven szól, egy ismert és kedvelt felnőtt tolmácsolásában.  Az igazi mese az óvodában is csak fejből mondható.  A meséhez tilos feladatokat kapcsolni, visszakérdezni, hatásáról faggatni a gyerekeket! A verset a hangzás és a hangulat felől fogják meg a gyerekek. Mondóka, dramatikus szöveges gyermekjáték mindennap előkerül. A népköltészet verses anyaga eleve mozgásos játék is. Párban, kisebb csoportokban, közösen a játéköröm kedvéért számtalan önkéntes ismétléssel ragad rá a gyerekekre. A nagy magyar költők versei, strófái egy-egy alkalmas helyzetben, kifejezik a felnőtt kedélyállapotát, fokozzák a játék illúzióját. Szinte minden játékra indító képzetkörhöz találunk a hangulatot felfokozó, ötleteket adó költői alkotást. A vers játék a nyelvvel, az érdekesen szépen hangzó beszéddel. Mondani kell és nem tanítani. 3.2. Éneklés, zenehallgatás Az énekes gyermekjátékok sokaságával alapozzuk meg a zenei anyanyelvet. Amikor csak lehet, énekeljen az óvónő és énekeljenek a gyerekek is. Lényeges, hogy a felnőtt ebben is biztos támasz legyen. Az, az énekes játék a jó, amelyiknek egyszerű a szabálya. Így a zenére és a játékra figyelhetnek a gyerekek. Az éneklés a csoportos játékok egyik lehetősége, de egyéb játékhelyzetből is következhet. Az éneklést vagy a gyerekek kezdik, vagy az óvónő, vagy a délelőtti közös együttlétkor játszunk körjátékokat. A hallás- és ritmusérzék fejlesztő mozzanatokat a játékdalok magukban hordozzák. A zenei megformálásban az óvónő tudatos, de a gyerekek számára nem csinálunk belőle külön feladatokat. 42

A zenei elemeket a helyes, szép előadásmódból utánzással gyakorolják a kicsinyek. Az élő zene, az éneklés természetesen ösztönöz a tiszta, csengő hangképzésre, az egyenletességre, a mérőütés lüktetésére, a tempó, a dinamika, a hangmagasság változásaira, a zenei súlyok kiemelésére. A dalok válogatásának szempontjai: a gyerekek által tisztán kiénekelhető hangterjedelem, az aktuális érzelmi állapot, a játékszabályok áttekinthetősége, a térformák és a mozgásanyag változatossága. Szem előtt tartandók az Ádám Jenő által kidolgozott módszertani alapelvek és a kodályi figyelmeztetés: "Anyanyelve csak egy lehet az embernek, zeneileg is". 3.3. Kézimunka: (festés, rajzolás, formázás, barkácsolás) Lehetővé tesszük, hogy bármikor kedvük szerint fessenek, gyurmázzanak, agyagozzanak, rajzoljanak, vagdossanak, hajtogassanak, barkácsoljanak a gyerekek. Amit készítünk, a játék kelléke lesz. Jó, ha a felnőtt köztük ül, és ő is elfoglalja magát. A technikákat, az anyagokkal és eszközökkel való bánásmódot meg kell mutatni. Nem mondjuk meg, hogy mit csináljanak, hanem abban segítünk, hogy hogyan és miből, mivel lehet valamit elkészíteni. Az elkészítés folyamata is játék, s az elkészült tárgy, kép, kézimunka játékszer lesz valamelyik ügyességi vagy szimbolikus játékban. Az eredményt nem minősítjük. Másról van szó: krétával, festékkel, agyaggal, papírral, fonallal, gyapjúval, terménnyel, fával, kővel, homokkal, vízzel játszunk. A természetes anyagok értékesebbek, más üzenetet hordoznak, mint a műanyag játékszerek. 3.4. Ismerkedés a természet és az emberek világával (beszélgetések, forma, tér, idő, mennyiségek, viszonyok). Elengedhetetlen megnevezni az érzéki benyomásokat, a jelen vagy közelmúlt eseményeit, az emberek közötti viszonyokat, testünk részeit, belső állapotainkat, beszélgetni az emberek és a természet világáról. Beszélgetni, és nem a kérdések sokaságával faggatni, egyenirányítani a gondolkodást! A gyerekek mondanivalóját kiegészítő, hozzátoldó felnőtt közlések ösztönzőbbek, mint a kérdve kifejtő módszer alkalmazása. A gyermeki élet eseményei, a család, a felnőttek munkája, az évszakok jellegzetességei, állatok és állatkölykök élete, emlékeink, képzelődéseink mind jó társalgási témák. Ezek a beszélgetések játék közben vagy azt követően hangzanak el. A kötöttségektől mentes gondolkodás, és a beszédkedv játékos megnyilvánulásai. A számlálgatás, méricskélés, a tér alakítása, az irányok megnevezése, a hasonlítgatások, összegyűjtés és szétválasztás, párosítás, az időbeliség felfedezése, megnevezése, a formák letapogatása, játék közben olyan természetes, mint a mondókázás dúdolgatás. A valóság és a mese eseményei támpontokat nyújtanak a tájékozódáshoz. Elkerülhetetlen, hogy az óvónő ne használja, ne nevezze meg alkalmanként a térbeli, mennyiségi és formai vonatkozásokat, s a gyerekek ne figyeljenek fel azokra a tárgyak természetes tulajdonságaként. 43

3.5. Testi nevelés (mozgás, edzés) Mesevár módra Mozgásfejlesztésen, testi nevelésen az elveszett szabad mozgás pótlását értjük. A futófogójátékok, szerepvállaló, vagy utánzó játékok, ősi- és népi hagyományaink felelevenítése mellett a testi egészséget, edzést is szolgálják, amennyiben kint a szabadban játsszuk őket. A program értelmezését a testi nevelésről elfogadva, a helyi adottságainkat kihasználva, az óvodahasználók életkörülményeit figyelembe véve újszerű szervezeti formákat, megoldásokat alkalmazunk. A beszűkült élettér, a mozgásszegény életmód, az óvodás gyermekek nagyfokú mozgásigénye tette számunkra fontossá, hogy a sokmozgásos játékra, vízhez szoktatásra, gyógytestnevelés szervezésére teremtsünk lehetőséget. 3.5.1. Csoportok mozgásos napjai Tartalma: - rendszeres napi mozgásos játékok (szabály-, verseny-, népi játékok) - heti egy alkalommal sportcsarnok {csoportonként más-más nap 8-9-ig) - lábtorna - mindennapos futások, szabad levegőn történő játék Mozgásanyag: - kondícionális képességeket fejlesztő gyakorlatok - nyújtó jellegű gimnasztika - járás-, futás-, ugrásgyakorlatok - dobás gyakorlatok - támasz-, függés-, egyensúly gyakorlatok - labdagyakorlatok - emelések, hordások - küzdőgyakorlatok - tartásjavító gyakorlatok - légző-, és relaxációs gyakorlatok - szabad mozgások (gördeszkázás, rollerezés, kerékpározás, csúszkálás, szánkózás) Időkeret: A csoportok hetirendje szerinti napon Helye: ASE sportcsarnok, és az óvoda A megvalósítás feltételei: - Óvodánk nem rendelkezik tornateremmel, de rendkívül kedvező, hogy óvodánkkal szemben található ASE sportcsarnok használatát a Fenntartó biztosítja. - Az udvarunk adottságai: betonozott és füves felület, sík és dombos terep, kosárlabda palánkok, stb. teljes mértékben kielégítőek. - A foglalkozásokat óvodapedagógus vezeti 3.5.2. Labdás ügyességfejlesztés: Hetente egy alkalommal a vegyes csoportokból összegyűjtjük a nagycsoportosokat, és labdázni visszük őket a szomszédban lévő ASE Sportcsarnokba. Ott a gyermekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy azonos korúakkal együtt játszhassanak, versenyezhessenek, összemérhessék erejüket, ügyességüket, 44

bátorságukat. A labdás feladatok végzésekor fejlődik a gyerekek koordinációs képessége, fizikai képessége, természetes mozgásai, erkölcsi tulajdonságai (fegyelmezettség, szabálytudat, bátorság, kitartás). Megtanítjuk, hogy tudatosan figyeljenek testük, különösen végtagjaik, izmaik mozgatására. Mozgásanyag: Labdás ügyességfejlesztő gyakorlatok Futó, fogó, versenyjátékok Testérzékelő gyakorlatok Kétoldaliságot fejlesztő gyakorlatok Tér-és időérzékelést fejlesztő gyakorlatok Koordinációt fejlesztő gyakorlatok (reakció, ritmus, egyensúlyérzék) Légző, relaxációs gyakorlatok Tartásjavító gyakorlatok Nyújtó jellegű gyakorlatok Kondicionális képességeket fejlesztő gyakorlatok Időkeret: Az éves munkaterv szerint kijelölt napon 745-830-ig és 830-915-ig. Októbertől decemberig és március közepétől májusig terjedő időszak. Helye: ASE sportcsarnok A megvalósítás feltételei: - Az ASE sportcsarnok használatát a Fenntartó és az Ase közötti megállapodás biztosítja. - A foglalkozásokat óvodapedagógus vezeti 3.5.3. Vízhezszoktatás - úszásoktatás: Januártól május végéig minden évben a nagycsoportosnak úszásoktatást szervezünk. A vízhez szoktatás alkalmával játékosan megismertetjük a gyerekeket a víz szokatlan, eddig még nem ismert tulajdonságaival, a vízben való tartózkodás és mozgás törvényszerűségeivel. A „haladó", már vízbiztos gyerekeket a gyors és hátúszás elemeire tanítjuk. A kis vízben kifejlesztett készségeket a gyerekek a mélyvízben is megtanulják alkalmazni. Az úszás az ember egyik legtermészetesebb mozgásformája. Erősíti a légzőszerveket, biztosítja a szív és keringési rendszer kellő foglalkoztatását. A test minden izmát megmozgatja, elősegíti a test harmonikus fejlődését, s kedvező pszichikai változásokat eredményez (akarati koncentráció, önfegyelem, bátorság, akaraterő, a víz „megérzése"). Mozgásanyag: - Vízhez szoktatás, járások, futások, szökdelések, fordulatok, páros- társas gyakorlatok, légzés, látás, elfekvés, lebegés, leállás, siklás, beugrás gyakorlatai. - A gyorsúszás és mell- és hátúszás rávezető és célgyakorlatai. - A mélyvízhez szoktatás gyakorlatai. - Vízi játékok Időkeret: Évente 20 héten keresztül heti 2 alkalommal 1030-1115-ig Helye: Városi Tanuszoda A megvalósítás feltételei: 45

-

a Városi Tanuszoda használatát a fenntartó biztosítja, A foglalkozásokat óvodapedagógus vezeti

3.5.4. Gyógytestnevelés: A gyógytestnevelést azon gyerekek részére szervezzük, akik valamilyen oknál fogva különleges figyelemre, ellátásra szorulnak. Az okok lehetnek kezdődő mozgásszervi elváltozások, vagy valamilyen veleszületett betegség következtében fellépő mozgáskorlátozottság. Leggyakoribbak az óvodás korban a láb statikai rendellenessége, a tartáshibák, és a kezdődő mellkasi és gerincdeformitások. Célunk:  A kezdődő mozgásszervi elváltozások kiszűrése  Év eleji állapotfelmérés  Preventív és gyógyító jelleggel tartásjavítás, talpboltozat erősítése, a később már nem befolyásolható károsodások megelőzése érdekében  A szervezet általános fejlesztése a gyermek speciális igényéhez alkalmazkodva  Év végi kontroll vizsgálat, kontrollmérés  Iskolai gyógytestnevelőkkel kapcsolatkeresés Mozgásanyag: - Tartásjavítás (has, hát, törzs, vállöv izmainak erősítése) - Kondicionális képességek fejlesztése - Talpboltozat erősítése - Lazító, nyújtó, légző gyakorlatok - Testnevelési játékok - Mozgáskoordináció fejlesztés - Mobilizáló gyakorlatok - Relaxációs gyakorlatok Időkeret: Az éves munkatervben meghatározott napokon, hetente 2 alkalommal, 1600-1635-ig és 1635-1710-ig. Helye: Óvoda csoportszoba A megvalósítás feltételei: - A foglalkozásokat gyógytestnevelő - óvodapedagógus vezeti

3.5.5. Néptánc: Célunk:  a nagycsoportos korú gyermekek mozgáskoordinációjának javítása  a hangszeres népzene, és a hozzájuk kapcsolódó tánclépések megismertetése  a társas kapcsolatok fejlesztése az óvoda különböző csoportjaiból érkező gyermekek együttmozgásával  A Tűzvirág táncegyüttes táncpedagógusának bevonásával hiteles mintát kívánunk állítani a gyermekeink számára Időkeret: heti 1 alkalom, 40 perc Helye: óvodai csoportszoba 46

A megvalósítás feltételei: - A néptánc foglalkozások térítési költségét a programban résztvevő gyermekek szülei finanszírozzák - A foglalkozásokat a Tűzvirág táncegyüttes táncpedagógusa vezeti 3.5.6. Korcsolya: A korcsolyapálya működését kihasználva a téli hónapokban heti egy alkalommal, levegőzési időben szervezzük. Résztvevők: Az 5-7 éves gyerekek vehetnek részt, ha a szülő beleegyezik, és biztosít gyermeke számára korcsolyát. A családokat semmilyen költség nem terheli. Célunk:  A téli levegőzés színesebbé, kellemesebbé tétele.  Játékos felkészítés a korcsolyázás alapjaira (játék a jégen)  A gyermekek mozgáskoordinációjának, erőnlétének, figyelemmegosztásának fejlesztése A megvalósítás feltételei: - Óvodánk helyi adottságainak, jégpálya közelségének kihasználása - A korcsolyapálya használatát szponzori támogatás biztosítja - A gyermekek felszerelését a szülők biztosítják - A foglalkozásokat óvodapedagógusok vezetik

3.5.7. Sítábor: Nevelési évenként egy alkalommal sítábort szervezünk óvodás gyermekeink és szüleik számára. A részvétel a családok döntése alapján történik. Célunk: Szabadban végzett téli mozgás megszerettetése. Egy új sportággal való ismerkedés Minta nyújtása a családoknak a téli szabadidő tartalmas kitöltésére. A megvalósítás feltételei: - A felszerelést és a költségeket a szülők vállalják - A gyermekek síoktatását és a felügyeletet óvodapedagógusok látják el.

3.6. Diszlexia megelőző foglalkozások: A Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei évente diszlexia szűrővizsgálatot végeznek az 5 éves gyermekek körében. Az eredmények kiértékelését követően óvodánk fejlesztő pedagógusával, és az óvónőkkel meghatározzák a teendőket azon gyermekek esetében, akiknél a diszlexia jelei mutatkoznak. A foglakozások célja:  A tanuláshoz szükséges késségek, képességek hiányosságainak pótlása, fejlesztése. Feladatok: 47



Finommozgás fejlesztés, egyensúlyérzék, ritmusérzék, irány-differenciálás, téri tájékozódás, testséma  Percepció-fejlesztés, vizuális észlelés, szem-kéz koordináció, alak-háttér észlelés, hallási- és taktilis észlelés, beszédkészség fejlesztés. Időkeret: Az éves munkatervben meghatározott napon 1000-1030-ig Helye: nevelői szoba A megvalósítás feltételei: - A kiscsoportos foglalkozásokat fejlesztőpedagógus vezeti. 3.7. Tehetséggondozás: A nevelési év folyamán hetente egy délután a nagycsoportosok közül a foglakozásokat vezető óvónő által kiválasztott, jó zenei képességekkel rendelkező gyermekek „dalos ovi” foglalkozáson vesznek részt. A foglakozások célja:  A zenei tehetség kibontakoztatása, továbbfejlesztése dalosjátékokkal, mondókákkal, zenei játékokkal, zenehallgatással.  Társas kapcsolatok bővítése a különböző csoportba járó gyermekek számára nyújtott együttes zenei élményszerzés segítségével. Időkerete: heti 1 alkalom, 40 perc Helye: óvodai csoportszoba A megvalósítás feltételei: - A foglalkozásokat óvodapedagógus vezeti 4. ÜNNEPEINK, HAGYOMÁNYAINK

Az ünnepeink szinte magukba sűrítik egy-egy évszak jellegzetességeit, történeteik, hagyományos játékaik az ember és az emberen túli összekapcsolódásának kifejezései, művészi átfordításai. Az igazi ünnep a családé, az óvodában inkább hosszan készülődünk rá és az ünnepet megelőző napokban az adott képzeletkörben játszunk. A bensőséges szervezeti formákat alkalmazzuk, és kerüljük a nyilvános szerepeltetést. 4.1. Mikulásvárás - Készülődés, ráhangolódás mesével, dallal, Mikulás játékokkal - A Mikulás nem jön be, csak elsuhan, ajándékot hoz 4.2. Advent - Adventi Munkadélután családoknak, - Gyertyafényes készülődés a Karácsonyra dalokkal, versekkel, ajándékok készítésével - Mézeskalácssütés - Madárkarácsony közös énekléssel 4.3. Farsang - Készülődés, ráhangolódás dallal, átváltozós játékokkal - Jókedvű mulatozás egész nap 48

tánccal,

mondókákkal,

öltözködős,

-

Télűzés az udvaron mondókákkal, dalokkal

4.4. Március 15. - Készülődés huszáros, várvédő játékokkal, versekkel, mesével - Megemlékezés kokárdával, dalokkal 4.5. Húsvét - Tavaszvárás, készülődés nyuszis játékokkal, dalokkal, mesével - Tojásfestés, néphagyományok megismertetése - Locsolkodás, óvónők bábelőadása 4.6. Anyák napja - Érzelmi ráhangolódás verssel, dalokkal - Ajándékkészítés - Bensőséges otthoni köszöntés 4.7. Gyermeknap - Óvónők mesét adnak elő dramatizálással - Dalosjáték-füzér eljátszása közösen az udvaron 4.8. Nemzeti összetartozás Napja: - A tagóvodák meglátogatják egymást - Megismerkedünk az óvodákkal, felnőttekkel, közös dal és játéktanulás 4.9. Évbúcsúztató - Kirándulás - Mozgásos játékok - A leendő iskolások búcsúztatása dallal, játékokkal A kirándulásokat az óvoda Alapítványa támogatja 4.10. Születésnapok, névnapok - Minden csoportban saját hagyományok szerint 5. TERVEZÉS, MEGVALÓSÍTÁS: A Programmal dolgozó óvodapedagógusok kézikönyvként használják az "Óvodai nevelés játékkal, mesével" című öt kötetes segédkönyvet, mely minden csoportban megtalálható. Előre tervezés csak kevés van a programban. Fontosabb a rugalmasság és a spontaneitás, az "itt és most" helyzetek, az óvónő fejében és lelkében lévő tudás. Azonban csak az lehet spontán és rugalmas, csak az tud rögtönözni és ügyesen alkalmazkodni, akinek van miből meríteni. Ezért van laza kerettervünk, amely elsősorban lehetőségeket, szempontokat és ajánlatokat tartalmaz egy-egy évszakra, ünnepkörre összpontosítva, kéthetes időszakokra tagolva. Ez a terv nem tananyag, nem kötelezően megvalósítandó feladatsor az óvónő 49

számára. Tartalmazza mindazokat a játékokat, dalokat, mondókákat, verseket, amelyek az adott időszakhoz, vagy a gyerekek lelkiállapotához, hangulatához illenek. Kiválogatásuk az időszakok megkezdése előtt szükséges. Az utólagos feljegyzésekkel, a napi történések átgondolásával követhetjük a gyermekek életét és fejlődését, tudatosíthatjuk egyéni sajátosságaikat. Többször megtörténhet, hogy eredeti elképzeléseinket módosítjuk. Az óvodapedagógusok ismerik és gyakorolják az önművelés módszereit. Gondot fordítanak érzelmi, társas, manuális és értelmi intelligenciájuk karbantartására, gyermeklélektani ismereteik fejlesztésére. Nem igénylik a didaktikus kapaszkodókat és az állandó külső megerősítést. Szakmai gondolkodásukban önállóak, önkritikusak és kritikusak. Miből

tudjuk

meg,

hogy

a

gyerekek

javára

cselekszünk?

Játékuk

ötletgazdagságából, egyre részletesebb és eredetibb, gördülékeny kivitelezéséből, társas színvonalából. A játék tárgyi nyomainak rendezettségéből. Türelmes viselkedésükből. Az akadályok kigondolásából és ügyes legyőzéséből. A szabályok megtartásából. Viselkedésük

keresetlenségéből

alkalmazkodásukból.

és

Képzelődésük

a

konkrét

helyzetekhez

elevenségéből,

való

metaforáik,

változatos

szimbólumaik

kivetítéséből. Találékonyságukból. Fantáziadús, komoly játszásukból. Az ismétlési kedvből. Egyre gyakoribb játékkezdeményezésükből, önálló, sikeres szervezéseikből. Az agresszió csökkenéséből. Megszólalásuk bátorságából és beszédük kifejező és kapcsolatteremtő funkciójának előtérbe kerüléséből. Testi-lelki egészségük, jóérzésük és jókedvük ugyanezt jelzi. Ügyesedésük, életkorukhoz illő műveltségbeli gyarapodásuk is azt mutatja, hogy jó úton járunk. Biztató, ha

szívesen

jönnek

az

óvodába,

természetesnek

veszik

annak

életrendjét,

feszültségmentesen alkalmazkodnak hozzá, sőt egy idő után kívánják is a megszokott ismétlődő mozzanatokat. Szeretnek az óvó néni közelében lenni, de egyedül vagy társaikkal is szívesen eljátszanak. Az óvónő egyéniségének jóindulatú, csendes, egyenletes sugárzását ragaszkodással, együttműködéssel és utánzással viszonozzák. Játékaikat egyre hosszabb időtartamokban játsszák. Az óvodában folytatják otthoni, otthon pedig óvodai játékaikat. Várják a mesét, és figyelmesen, élénk képzelődéssel kísérve végighallgatják.

50

2. sz melléklet

BENEDEK ELEK ÓVODA Kishegyi úti Tagóvoda

A KISHEGYI ÚTI TAGÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA

„SZEMEDBEN MOSOLY LEGYEN ÉS DERŰ, MINDEN NAP KEZDŐDIK VALAMI, VALAMI NAGYSZERŰ, VALAMI GYÖNYÖRŰ!" Nagy László fordítása 51

1. BEVEZETŐ HELYZETKÉP TAGÓVODÁNKRÓL 1.1. Az óvoda feltételrendszere A tagóvoda vonzáskörzete speciálisan lakótelepi. Egy gyermekcentrum (óvodák, iskola, bölcsőde) része. A gyerekek jelentős része panellakásban él. Az óvodánk udvara tágas, hatalmas, fás, ligetes terület az emeletes házak között, minden csoport számára külön játékokkal felszerelt udvarrésszel, ami kiváló feltételeket teremt a panelélet kompenzálására. Pedagógiai programunk Nagy Jenőné: „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című választható program adaptációja, mely a gyermek harmonikus fejlődése érdekében valósul meg. Minden csoportszobához külön mosdó, öltöző tartozik, ami a gyerekek önállóságra nevelését segíti. A gyerekek zenei nevelését eredeti klasszikus művek megszólaltatásával biztosítjuk. A halk, nyugodt folyosói zene már a reggeli érkezéstől segít ráhangolódni az óvoda légkörére. 1.2. A tagóvoda szakmai erőtere Speciális képzettségű óvónőink vezetik a színes kínálatot nyújtó művészeti műhelymunkákat és a fejlesztő foglalkozásokat. Munkánkat segíti dolgozóink széles skálán mozgó érdeklődése, képzettsége, nyitottsága. 1.3. Csoportszervezési elveink Legideálisabb csoportszerkezetnek a heterogén (vegyes) életkorú gyermekekből álló csoportot tartjuk. Az egymástól tanulás révén a kisebbek tárgyi ismeretei, képességei, készségei gyorsabban fejlődnek, a nagyobbak pedig olyan fontos emberi magatartásmódokat sajátítanak el, mint a tolerancia, felelősségvállalás, mások tekintetbe vétele. A tehetséggondozásra, vagy a nehezen nevelhető, hátrányos helyzetű gyermekekkel való egyéni bánásmódra nagyobb lehetőség nyílik a mindennapi fejlesztő tevékenységünkben. 1.4. A gyerekek közösségei Az egy csoportba járó gyerekek óvodai csoportközösséget alkotnak. Az együvé tartozás érzését erősítik a csoportjelek, a csoportszín,- ennek megfelelő színű egyforma póló -, a csoportjelhez kapcsolódó rigmusok, dalok, az óvoda zászlója (óvodánk jele a csoportok jeleiből és a stilizált jegenyefából áll - a jegenye-fa sorról ismerik meg leginkább az óvodánkat). Közösséget alkotnak még a testvércsoportok Az összetartozás megerősítésére, a nagycsoportosoknak különböző tevékenységeket szervezünk, és gondot fordítunk arra, hogy az iskolába lépéshez szükséges készségeik az azonos korúakkal folytatott versengésben is erősödhessenek. Ők alkotják az iskolába készülő gyerekek közösségét. 1.5. Programunk alapelve Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermeknek.

52

1.6. Küldetésnyilatkozatunk Mi a Kishegyi úti Tagóvoda dolgozói elkötelezettek vagyunk Benedek Elek Óvoda közös értékrendje és a művészeti nevelés iránt. Küldetésünknek tekintjük a szeretet és élménypedagógia erejével a gyermekek pozitív énképének fejlesztését. Garanciát vállalunk arra, hogy a fejlesztés tartalmát „Csak tiszta forrásból” merítjük, amely a magyarságtudat alakítását és a lokálpatriotizmust szolgálják. 1.7. Jövőkép A Kishegyi úti Tagóvoda váljék olyan intézménnyé, ahol a dolgozók elhivatottsága, szakmai felelőssége megalapozza a gyermekek egyéni szerepeinek kialakulását a társadalmi értékek mentén. Helyi programunk specifikumai váljanak szemléletformáló eszközzé és értékközvetítő gyakorlattá. 1.8. Kiindulási pontjaink Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető; nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója. Ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy "Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre". Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül 1.9. Gyermekképünk A Kishegyi úti óvodás gyermekek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiségek, szoros érzelmi kapcsolatban, örömmel töltik napjaikat az óvodában. Olyan gyerekek, aki, tele vannak élményekkel, erősen kötődnek a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységhez. Önálló, óvodás tudatuk kialakult, látszik rajtuk a kiegyensúlyozottság. Tudnak felfedezni és csodálkozni. 2. A PROGRAMUNK GLOBÁLIS CÉLRENDSZERE 2.1. Alapvető céljaink:  Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével  Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése.  Komplex élmények biztosításával, segítségével erős érzelmi kötődés kialakítása a gyermekek és a művészetek között.  Az egyes csoportok 6-7 évesei számára szervezett játékos fejlesztő foglalkozásokkal, közös kirándulással az iskolába készülők közösségének alakítása, az érzelmi kötődés, az együvé tartozás erősítése.  Értékóvó magatartás megerősítése. A gyerekeknek önmagára és a környezetére irányuló esztétikai tevékenysége.

53

2.1. Általános nevelési feladataink Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-szociális; az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásának segítésével.

 

 

  

  



 

2.1.1. Az erkölcsi - szociális érzelmek alakítása Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése; Olyan óvodai élet szervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a szimbólumok jelek erősítsenek meg olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség; A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását; A gyermek - gyermek, felnőtt - gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést, önértékelést, a gyermek legyen képes a környezetében lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat; Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés; A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását; Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segítse a barátkozást, tegye lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. 2.1.2. Esztétikai érzelmek alakítása Egyéni igények figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása; különös tekeintettel a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekre. Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, tárgyi, társadalmi környezetben egyaránt; A művészeti tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, s ezáltal a gyermekekben erősödjön az élmény-befogadó képesség; képesek legyenek a tárgyi, emberi, természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát; Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. Ovi Galéria kialakítása: régiségek, képzőművészeti alkotások, és régi óvodásaink munkái kiállításával. Három részből álló Ovi Galériánk kialakításával, ahol a múlt, a jelen és a jövő alkotásai is helyet kapnak a szép megláttatására, a művészi tartalmak megéreztetésére törekszünk. Az elődeink használati tárgyaival való ismerkedés során lehetővé tesszük több érzékszerv bevonását is.

54

 

 

2.1.3. Az intellektuális érzelmek alakítása Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb - tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását; A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket - az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást - különös tekintettel a kreativitásra. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását; A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét; Az érzelmi alapigények biztosítása (biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet) segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközök segítségével szabadon kifejezhessék. 2.1.4. A bátorító nevelés elvei a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatában  A felnőtt próbálja megérteni, - elsősorban érzelmileg - a gyermeket.  Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni.  A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába.  A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala.  A felnőtt biztosítson a gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot, a határok pontos megjelölésével, a többszöri „határátlépéseknél” vezessen be konzekvenciákat.  A felnőtt legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolást.  A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak.  A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során.  A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakulhasson. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a kisebb előrelépésnek, fejlődésnek.  Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül.  A felnőtt-gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás.  A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észre véteti, és a sikertelenséget segít elviselni.  Tilalom helyett a felnőttek adjanak a gyermekeknek választási lehetőséget, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és változásra képessé váljanak. 55



A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszünteti.

2.1.5. A tagóvoda napirendje Az óvodai élet egészében feszültségmentes, együttlétet, örömteli hangulatot teremtünk, érzelem-gazdag óvónői magatartással. Kiegyensúlyozott óvodai életet szervezünk: a gyermekek igényéhez igazodó feltételrendszer megteremtésével: a játék, beszélgetés, mozgás, pihenés, a változatos tevékenységi lehetőségek; a védettség, mely napirendben minden óvodás felszabadultan élheti a maga életét. A megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével valósulnak meg. A rendszerességgel alakítjuk az életritmust-szabályozó szokásokat, biztosítjuk a nyugalmat, folytonosságot, támaszt. A nap folyamán biztosítjuk a rugalmasságot. Alapvetőnek tartjuk a játékot, gondozottságot, szokásalakítást, a csoportban dolgozó felnőttek együttműködő, összehangolt, egységes követelésű munkáját, magatartását. A napirendben a játék mellett kiemelten kezeljük a napi rendszeres edzést, mozgást. A rendszeres élményszerzéssel megszilárdítjuk az adott tevékenységgel kapcsolatos pozitív viszonyt, kialakítjuk és megerősítjük a különböző érzelmeket (közösségi, etikai, intellektuális, esztétikai).

56

NAPIREND Időtartam

Tevékenység Játék a csoportszobában, vagy a szabadban Személyes percek Szabad játék Játékba integrált egyéni, mikro csoportos, frontális teendők, tevékenységek Testápolási teendők Tízórai Vers – mese - dramatikus játékok Mozgás, mozgásos játékok Ének – zenei készségek fejlesztése Rajz, mintázás, kézimunka Környezet tevékeny megismerése

6.00 – 10.30

J Á T É K

Játék a szabadban, vagy a csoportszobában Szabad játék Énekes játékok az udvaron Nagymozgásos játékok Séták, tapasztalatszerzések Mindennapos kocogás, futás

10.30 – 12.00 12.00 – 13.00 Ebéd

Testápolási teendők Pihenés

J Á T É K

13.00 – 15.15 Altatás mesével, altatódallal Testápolási teendők Uzsonna Műhelymunkák Játék a csoportszobában, vagy a szabadban 15.15 – 17.00

Szabad játék Részképességek fejlesztése egyénenként Műhelymunkák

57

J Á T É K

Hétfő

Napszakok

Délelőtti játékba integrált tanulás Udvari játékba integrált tanulás Délutáni játékba integrált tanulás

HETIREND Kedd Szerda

Csütörtök

Péntek

Vers, mese, dramatikus játék

Vers, mese, dramatikus játék

Vers, mese, dramatikus játék

Vers, mese, dramatikus játék

Vers, mese, dramatikus játék

Mozgás, mozgásos játékok

Ének – zene

Rajz, mintázás, kézimunka

Zenés-mozgásos percek

Zenés-mozgásos percek

Énekes játékok

A környezet A környezet A környezet megszerettetése, megszerettetése, megszerettetése, megismertetése megismertetése megismertetése

Drámajáték

Zeneovi

Alkotó

Gyermektánc

Egyéni fejlesztések

Egyéni fejlesztések

Egyéni fejlesztések

Egyéni fejlesztések

Egyéni fejlesztések

Megjegyzés: A nagycsoportosok mozgás, mozgásos játékának helye az ASE Sportcsarnok. A szervezett tanulás formái KÖTELEZŐ KÖZVETVE KÖTELEZŐ

KÖTETLEN

Mozgás, mozgásos játékok Énekes játékok (4-5-6-7 éveseknek) Vers, mese, dramatikus játék Rajz, mintázás, kézimunka A környezet megszerettetése, megismertetése Ének-zenei képességfejlesztés Énekes játékok (3-4 éveseknek) Egyéni fejlesztések

A szervezett tanulás munkaformái Mozgás Vers, mese, dramatikus játék Frontális Énekes játékok Zenés – mozgásos percek Futás, kocogás Ének-zenei képességfejlesztés Mikrocsoportos Rajz, mintázás, kézimunka A környezet megszerettetése, megismertetése Egyéni Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

58

A szervezett tanulás időkeretei gyermekenként Korosztály

Vers, mese, dramatikus Énekjáték zene

Rajz, mintázás, kézimunka

Mozgás, mozgásos játék

Zenés, mozgásos percek

A környezet megszerettetése, megismertetése

3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek

naponta 5-10’ naponta 10-15’ naponta 15-20’

heti 10-15’ heti 15-20’ heti 30-35’

heti 10-15’ heti 15-20’ heti 30-35’

heti 2x6’ heti 8’ heti 10’

heti 10-15’ heti 15-20’ heti 30-35’

heti 10-15’ heti 15-20’ heti 30-35’

Értékeink: A művészetekkel való nevelés csak tiszta forrásból  Közeli kapcsolat kialakítása és fenntartása a művészetek (művészek) és a gyermekek között  Művészeti értékekre fogékony pedagógus közösségünk  Ovi galéria kialakítása a múlt (népi használati tárgyak gyűjteménye), a jelen (ma élő Tolna megyei művészek itt rendezett évszaki, illetve ünnepekhez kapcsolt kiállítása) és a jövő (volt tehetséges óvodásaink) alkotóinak munkáiból.  Régi tárgyakból az ünnepeknek megfelelően kialakított helység  Halk, lágy folyosói zene fogadja az érkezőket  A művészetek dominanciájának erősítése a hagyományaink és ünnepeink szervezésében  Ingyenes művészeti műhelyeink, melyeken a nagycsoportosok igény szerint heti rendszerességgel részt vehetnek saját szakképzett óvónőink vezetésével: Drámajáték, Zeneovi, Alkotóműhely, Gyermektánc  Ünnepekhez kötött tevékenységeink:  Népi hangszerkészítés  Ingyom - Bingyom óvónői báb együttes  Kári - kittyom óvónői kórus  Óvónői drámacsoport  Saját fejlesztő pedagógusainkkal diszlexia prevenciós foglalkozások  Az érzelmi nevelés hangsúlyozottsága nevelési gyakorlatunkban  Bátorító nevelés  Testvércsoportok kialakítása  Művészeti műhelyek felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatai  Nagycsoportosok közösségének erősítése  Szimbólumrendszerünk  Összetartozást erősítő jelzéseink: óvoda logó, ovi zászló, csoport zászlók, csoport színek, csoportok pólók, testvér csoportok

59

HELYI NEVELÉSI PROGRAMUNK TARTALMA, TEVÉKENYSÉGKERETE 2.2. Hagyományápolás, népszokás Feladatok:  Hagyományőrzés, népi kultúra ápolásával a kisgyermek nevelésébe beépíteni a folklór megőrzésére érdemes értékeket: népköltészet, népzene, népi gyermekjátékok, népi díszítőművészet, használati tárgyak.  Az óvodába lépés első pillanatától olyan miliőt teremtünk, melynek szerves része a hagyományápolás, melyben felfedeztetjük a gyermekekkel a szépséget, örömöt, a követendőt.  A magyar népi kultúra minél szélesebben beépüljön az óvodai nevelés és fejlesztés taralmába, s általa a nemzeti anyanyelv megalapozásán kívül a gyerekek magyarságtudatát is fejlessze A hagyományápolás tartalma az egyes tevékenységformákban: Vers, mese, dramatikus játék: népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések. Ének, énekes játék, zenehallgatás: mondókák, ölbeli játékok, csujjogatók, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene. Rajz, mintázás, kézimunka: tárgykészítő szövések, fonások, sodrások, körmöcskézés, népi játékok, sodrások, fonások, szövések, készítése, gyöngyfűzés, agyagozás, ismerkedés a korongozással. Környezet tevékeny megszerettetése: találós kérdések, népszokások, népi jóslások, jeles napok. Mozgás, mozgásos játékok: elfelejtett ügyességi és sportjátékok. 2.3. Jeles napjaink az óvodában, a hagyományápolás tartalmai: Minden jeles napot egy hosszabb előkészülettel vezetünk be, változatos tevékenységek biztosításával. A várakozás időszakát együttjátszással, együtt munkálkodással, tervezgetéssel tesszük örömtelivé. Minden esetben a helyi tradícióknak megfelelően variáljuk a hagyomány tartalmát. Az ünnepek szervezéseinél a vidám hangulat, felszabadult együttlét dominál. Kerüljük az erőltetett, betanított formát. 2.3.1. Márton nap (november 11.) Libás, ludas játékok, mondókák, rigmusok, dalok megismerése. Márton napi lámpás felvonulás az óvoda körül, majd libazsíros kenyér elfogyasztása az óvodában. 2.3.2. Advent (November 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig) A szokások, hagyományok megismertetésével az érdeklődés fokozása, a szokás és hagyománytisztelet fejlesztése. Készítsenek adventi koszorút, naptárat. Süssenek mézeskalácsot, ültessenek Luca-napi búzát, készítsenek fenyőfa díszeket természetes anyagokból. Készítsenek ajándékokat. Ajándékozással az érzelmi kötődések erősítése, érzelmi világ gazdagítása. 2.3.3. Mikulás (december 6.) Rövid dalt, mondókát, verset tanuljanak a Mikulást várva. Ismertesse az óvónő a Mikulásjárás hagyományának eredetét a gyerekek életkorának megfelelően. Ingyom– Bingyom bábcsoport műsora. 60

2.3.4. Luca napja (december 13.) Luca napján vessenek búzát. Zeneovisok Lucázása. 2.3.5. Karácsony (december 24-26) Érlelődjék meg bennük a karácsonyi ünnep lényege: béke, meghittség szeretet. Az adventi ünnepkör légkörét hassa át a nyugalom, csendesség gyertyagyújtás körül. Az egész óvoda hangulatában legyen meghatározó a szeretetteljes légkör, halk zenehallgatással. Játékukban is legyen meghatározó a mély érzelmi hangulat. Karácsonyi előkészületek ideje alatt süssenek mézest, pattogassanak kukoricát, süssenek tököt, almát, készítsenek ajándékot. Az ünnepkör lezárásaként délelőtt a Kárikittyom óvónői kórus műsora. Este fenyőfa alakzatban közös mécses gyújtás az udvaron. 2.3.6. Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) Télbúcsúztató. A gyerekek tanuljanak farsangi dalt, bálba hívó mondókákat. Nyilvános farsang jelmezekkel, közös mulatozás népzenére a szülőkkel közösen. Közös KISZE égetés. Vegyenek részt a táncban, ügyességi játékokban, csoportszoba átrendezésében, díszítésében. 2.3.7. Március 15. Testvércsoportok közös ünneplése kokárdával, zászlóval. 2.3.8. Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) Tojásjátékok. A gyerekek vegyenek részt a tavaszi nagytakarításban. Tanuljanak locsolóverset, húsvéti dalt. Ismerkedjenek tojásdíszítési technikákkal. Díszítsék csoportjukat. Húsvéti készülődés, tojásdíszítés, nyuszi várás az udvaron. 2.3.9. Május 1. A csoportokban a fiúk és apukájuk által feldíszített májusfát körbejárjuk tavaszi dalokat énekelve. 3.3. Egyéb hagyományok 3.3.1. A Föld napja (ápr. 22.): Növénygondozásban, ültetésben, kiskert szépítésében örömmel, szívesen vesznek részt. Az óvoda udvarának virágosítása: 1 palánta 1 gyermek. 3.3.2. Műhelymunkák záró foglalkozásai 3.3.3. Anyák napi megemlékezés: Csoportonkénti szervezésben egyéni köszöntések. A gyerekek bátran mondják el édesanyjuknak a tanult verseket, mondókákat, dalokat. Az édesanyák egyéni köszöntése. Az anyák napi köszöntéssel tudatosodjék bennük, hogy az ajándékozás nem csak tárgyat jelent, hanem odafigyelést, szeretetteljes készülődést. Kínálják meg anyukájukat, nagymamájukat a maguk készítette süteménnyel, limonádéval. Óvónői segítséggel alakítsák ki az ünnepi sarkot. Ápoltan, gondozottan várják vendégeiket. Gyakorolják vendégvárás, fogadás, kínálás, viselkedés formáit, illemszabályait. 3.3.4. Gyermekek hete 3.3.5. Kirándulások 3.3.6. Sportnap 61

3.3.7. Nagycsoportosok búcsúztatása Óvodajárás búcsúzó dalokkal. Az óvónők zenés mesejátéka. Nevelési év zárása, iskolába lépők köszöntése. Jelképként postagalambok röptetése. 3.3.8. Születésnapok megünneplése csoportonként: Ez a délelőtt az ünnepeltről szól. Az ő kedvét keressük a tevékenységekben, neki énekelünk, mesélünk. 3.4. Anyanyelvi fejlesztés a hagyományok terén  A tanult mondókák segítsék a szokások elmélyülését. Érezzenek rá a mondókák ritmusára.  Figyeljenek fel a mesék bölcsességére, örüljenek a jók győzelmének. Figyelemmel kísérjék az egy kissé „magasabb" nyelvezetű meséket. Bővüljön a szókincsük, az ismeretlen szavakra kérdezzenek rá. A népmesékhez kapcsolódó fordulatokat, kifejezéseket alkalmazzák a megfelelő helyzetekben.  Ismerkedjenek meg dramatikusjátékkal, vállaljanak szerepeket. Gyakorolják a beszédfegyelmet, a gondolataik pontos megfogalmazását. Kövessék a téma fonalát. Beszélgetés közben figyeljenek egymásra.  Ismerkedjenek név-, leány- és legénycsúfolókkal, nyelvtörőkkel, találós kérdésekkel. Érezzenek rá a népi humorra.  A mindennapok során használt népi kifejezések jelentését értsék, tudják, mi a jelentésük. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI 4.1. Játék A belülről indított és vezérelt játéktevékenység a gyermekek szabad képzettársítását segíti. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélése nagyfokú örömélményt biztosít.  A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés, élmények)  A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabadjátékban és a játékba integrált tanulás során.  A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével.  A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékszituációkban.  Játéksegítő, játékindító metódusok alkalmazása.  Projekt rendszerű tanulás feltételeinek megteremtése a társadalmi és természeti környezetben szerezhető, több irányú tapasztalatok biztosításával. 4.

Az alkotó játéklégkört szabad játékban látjuk biztosítottnak, melyben a gyermek maga dönti el, mi legyen a játék témája, tartalma, eredménye. Közös játék során a helyes óvónői magatartás megválasztásához elengedhetetlen a gyermekek játékigényének, a játékhoz és játék közben egymáshoz való viszonyának ismerete. A csoportban csak annyi 62

szabályt vezetünk be, ami segíti a sokféle manipulációt, az elképzelések megvalósítását. Többféle állandó, vagy variálható elkülönített „kuckók” vannak. Esztétikus, meghitt mesesarok (mesélés, dramatizálás, bábozás, drámajáték, átváltozós). A rajzolás, festés, szövés, tárgykészítő népi játékok helye. Az énekhez szükséges eszközök, hangszerek elhelyezése a készségfejlesztő zene kuckóban. Az intellektuális érzelmeket kiváltó tapasztalatszerzések során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek, kincseket őrző sarok. A kisebb gyerekeknek módot adunk a játékkal folytatott manipulálás során megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait. Ezzel a tevékenységgel fejlesztjük a szemkéz koordinációt, a domináns oldal kialakítását. A nagyobb gyerekek játékában is jelen van a gyakorlójáték, mint „Kutatómanipuláció". Ösztönözzük a gyerekeket a szerepvállalásra, szimbólumok használatára a „mintha" helyzetek megteremtéséhez. Rendszeres, többször ismétlődő meseélménnyel a dramatizálás, bábozás tevékenységét motiváljuk. Játékba integrált tanulás Programunk felfogása szerint a játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak, melyben sok probléma- és feladatlehetőséget adunk a gyerekeknek úgy, hogy közben nincs játékelrakás. A gyerekek e tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. A különböző korosztályú gyermekeket arra ösztönözzük, hogy vegyék tudomásul és tartsák tiszteletben a többiek tanulási tevékenységét. Figyelünk arra, hogy az iskolába készülő gyerekek közül ne legyen olyan, aki rendszeresen nem vesz részt a tevékenységekben. A tanulás szervezésének elvei tagóvodánkban:  A műveltségtartalmak integráltak.  Az élmények meghatározó szerepe van az ismeretszerzésben.  Játékos tanulás, önkifejezés széles lehetőségének biztosítása.  Tervszerűség és spontaneitás összehangolása.  Egyéni eltéréshez igazodó ütemben történő fejlesztés. 4.2. Vers, mese, dramatikus játék A tevékenység célja a gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Az óvodába kerülő gyermeknek fontos a testközelség, ezt a szituációt kihasználjuk a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találására (mondókázás, höcögtetés, lovagolás). Minél több lehetőséget biztosítunk a vidám rigmusok megkedveltetésére, állathívogatók, altatók, kiolvasok többszöri ismételgetésére. Már az óvodába lépőknek a saját jelükhöz fűződő mondókát tanítunk. Vidám, humoros versek, klasszikusok és a mai magyar költők ritmusélményt nyújtó versei egyéni verstanulás formájában valósul meg.

63

Minden csoport kialakította a mesére hívó jelt. A tanult irodalmi anyagokról hívóképeket készítünk. A mese mondanivalóját közmondással erősítjük meg. A kiválasztott mesét egy héten keresztül meséljük, a rákövetkező héten eljátsszuk, megjelenítjük a mesealakokat, kifejezzük a mese cselekményét mozgással, dramatikus játékkal. A minden csoportban feldolgozandó meseanyagot évente felülvizsgáljuk a közös élményszerzés és az a különböző csoportokba járó gyermekek közötti együtt játszás lehetőségének biztosítására fejezzük ki. 4.3. Ének, énekes játékok, zenehallgatás A tevékenység célja: közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. A zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel, mikro csoportos formában szervezzük, de ügyelünk arra, hogy nagycsoportos gyerek ne vonja ki magát rendszeresen a játékokból. Az énekes játékok kötött jellegűek, melyeket lehetőség szerint az udvaron tartunk. Alkalomszerű hangversenyeket szervezünk óvónők előadásában. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése Ismételgetéssel elősegítjük a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló szavak éneklésével segítjük a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. Szómagyarázattal szókincsbővítés a zenei alapfogalmak váljanak aktív szókinccsé. Egyéni éneklés, mondókázás, pontos szövegtudás alakítása. Zenei alapfogalmak aktív szókinccsé tevése. 4.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka A tevékenység célja: a gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, téri szabad önkifejezése. A gyermekek tér-, forma-, színképzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Egy héten egyszer tudatosan irányított, kötetlen formájú tevékenységet biztosítunk. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtéséhez a méretben, minőségben megfelelő eszközök, melyek kiválasztásában a praktikumot, célszerűséget, esztétikusságot tartjuk fontosnak. Állandó alkotósarok helyének kijelölése a gyermeki vizuális tevékenységekhez. Az eszközöket bármikor hozzáférhetően helyezzük el elegendő időt adunk a gyerekeknek arra, hogy lehetőleg addig alkossanak, amíg kedvük tartja. Az eszközök biztonságos kezelését egyenként tanítjuk meg a gyermekeknek. A hely állandósága miatt a mindennapi szabad játékban is adottak a feltételek a rajzoláshoz, festéshez, hajtogatáshoz, barkácsoláshoz, kézimunkázáshoz, mintázáshoz, műalkotásokkal való ismerkedéshez. A művészi értékű munkákból mini - galéria kialakítása. Az ovigalériát mikro csoportos formában többször megtekintjük a gyermekekkel, mely az ízlésformálás, szemet gyönyörködtetés, beszélgetés helye. Közösen büszkélkedünk galériánkkal, invitáljuk a szülőket, a látvány megtekintésére. Nyelvi képességek fejlesztése 64

A különböző technikákhoz kapcsolódó kifejezésekkel ismerkedjenek meg a gyerekek, sajátítsák el. A rajz, mintázás, kézimunka tevékenységhez és annak tartalmához kapcsolódó beszéd ösztönzésével, a mesék, versek, dalok képi megjelenítéséhez kapcsolódó beszélgetésekkel fejleszthető a gyermekek gondolkodása, nyelvi kifejezőkészségük. 4.5. A mozgás, mozgásos játékok A tevékenység célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. 3-4 éves korban a nagymozgásokra kell a hangsúlyt fektetni. 4-5 éves korban túlsúlyban még a nagymozgások vannak, de megjelenik a finommotorika is. 5-6-7 éves korban ismételni kell a már jól ismert mozgásformákat. Kiemelt szerepet kap észlelés, alaklátás, formaállandóság, finommotorika, szabályjáték, sorversenyek, labdajáték. Különböző szervezeti formák megteremtése a gyermek mozgásszükségletének kielégítése érdekében Mind a 6 csoportban a szabadidőben játszható labdajátékok koordinálása. Mindennapi testedzés során a kocogás, futás mennyiségét mindhárom korosztályban a gyermekek szabadon határozzák meg. Az óvónő biztosítsa a gyermekek szabad mozgását délelőtt és délután egyaránt az udvari játék során. 6-7 éves korosztály esetén hetente egy alkalommal a sportcsarnokban vegyen részt, ahol az óvónő labdával végzett fejlesztő programot irányít. Heti egy alkalommal szervezett formában lábstatikai gyakorlatok A fejlesztő program célja: a labdával végzett gyakorlatok során a mozgás megszerettetése, melynek során váljon természetes igénnyé válik a mindennapi testedzés. Mozgáskoordinációjuk kialakítása, biztonságos mozgás érdekében. Az elvégzett gyakorlatok során legyenek képesek a labdát megadott irányban mindkét kézzel gurítani, pattogtatni helyben és haladva, tudjanak célba dobni, tudják a labdát társaiknak passzolni, illetve azt elkapni. Változatos eszközökkel végezhető mozgások (labda, karika, futóbiciklik, ugráló labda, ugrálókötél stb.) gyakorlásához hely biztosítása az udvari szabadjáték időkeretén belül. Lábstatikai gyakorlatok helyének, idejének megszervezése a csoport szokásai szerint. Anyanyelvi fejlesztés a mozgásos játékok során Szakszavak használata során bővül szókincsük. Felszólításra pontosan végzik a kapott feladatokat. Egymással udvariasan beszélnek, amely beszédfegyelmükben nyilvánul meg. A környezet tevékeny megszerettetése A tevékenység célja: a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. 65

A tervezhető jellegzetes tartalmak biztosításánál figyelembe vesszük, hogy lakótelepi óvoda vagyunk, óvodánk forgalmas út mellett helyezkedik el, a gyerekeknek meg kell tanulniuk a gyalogos közlekedés szabályait. Mellettünk sok szolgáltató intézmény található, a közelben van az Ürge mező és az udvarunk alkalmas a növények és állatok közvetlen megfigyelésére Lehetőséget adunk ismeretbővítésre, énkép, önmegismerés-fejlesztésre, közös élmények, többszöri átélésére, videó felvételek, diafilmek megtekintésével Az egyes témák feldolgozásakor a gyerekek megismerik a személyek, tárgyak, jelenségek nevét, milyenségét, a cselekvések, történések idejét, ezek egymáshoz való viszonyulásának kifejezéseit, a szó fajták olyan alapelemeit, amelyek szükségesek a fokozatosan önállósuló szövegalkotáshoz. A mikro csoportos tapasztalatszerzés lehetőséget ad a gyermek - óvónő személyes beszélgetéseire. Valós élethelyzetekben természetes módon gyakorolják és alkalmazzák a gyerekek a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését: kérés, tudakozódás, üzenetközvetítés. A gyerekek között erősödjön a tapasztalatok megbeszélése, a látottak elbeszélése. A gyermekek fejlesztése mikro csoportban történik, közvetlen tapasztalat- és élményszerző udvari megfigyelésekkel, séták alkalmával, az udvari élővilág megismerésével. 4.6. Munkajellegű tevékenységek A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Kezdetben óvónői segítséggel, később önállóan, öntevékenyen végezzenek munkajellegű tevékenységet.  Különböző típusú, munkajellegű tevékenységek óvodánkban: önkiszolgálás: testápolás, étkezés, öltözködés  csoport életével kapcsolatos, alkalomszerű munkák:  teremrendezés, rendrakás  játékjavítás, - készítés  megbízások teljesítése  ajándékkészítés  segítség a kisebbeknek  takarítás a csoportszobában (ünnepek előtt)  sütés karácsony és anyák napja előtt  kiránduláshoz szükséges dolgok összepakolása  csoportszoba díszítése Kertben végzett munka: a kert tisztántartása, virágok ültetése, vetése, gondozása; gyümölcsfák termésének betakarítása, elfogyasztása. Udvaron végzett munka: a kert tisztántartása, virágok ültetése, öntözése vetése, gondozása; gyümölcsfák termésének betakarítása, elfogyasztása, homok összesöprése,

66

Udvari munkák: söprés, szemét felszedése, avar összegereblyézése, hó söprése és lapátolása, hólapátolás A gyermekeknek egyéni fejlettségüket figyelembe véve adunk lehetőséget a különböző típusú munkajellegű tevékenységek végzésére, kerti szerszámok használatára. Nyelvi képesség fejlesztése  A gyermekek ismerjék meg és sajátítsák el az egyes munkafajtákhoz kötődő nyelvi kifejezéseket, a munkaeszközök nevét, milyenségét, tulajdonságát.  Az alkalmankénti közös munka gazdag beszédlehetőségében bátran kérdezzenek, mondják el élményeiket.  A manipulációval kísért tevékenységek során szóban is fejezzék ki magukat.

5. PROGRAMUNK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TANULÁSI MÓDSZEREK Eljárásainkat változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombináljuk.  utánzásos minta és modellkövetéses magatartás – viselkedéstanulás, szokások alakítása;  a spontán játékos tapasztalatszerzés;  a játékos, cselekvéses tanulás;  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, kipróbálás  a gyakorlati problémamegoldás  a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó ráhangolódás, bevonás, gyűjtögetés, közvetítés, bátorító megjegyzés, kétely ébresztése, elemezgetés, rendszerezés gyakran jelenik meg a tevékenységekben;  témák komplex feldolgozása  a téma egységek projekt rendszerű feldolgozása

6. TEHETSÉGGONDOZÁS Célunk: Olyan támogató környezet megteremtése, amelyben a „tehetség-ígéretek” (a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek), már óvodai szakaszban felfedezhetők és komplex fejlesztő tehetség programmal kiemelkedő képességeik továbbfejlesztése biztosítottá válik. A „tehetség-ígéretek” gondozása a mindennapok részévé vélik és magában hordozza a tehetségazonosítás állandó lehetőségét. Feladatunk  A „tehetségígéretek” erős oldalának fejlesztése Mindennapi tehetséggondozás: az egész személyiségének komplex fejlesztése, saját csoportjukban élik óvodás életüket. Műhelyfoglalkozások, speciális érdeklődésre épített tevékenységek biztosítása.  A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területek erősítése. Olyan hiányosságok, melyek megnehezítik, vagy megakadályozzák a tehetség fejlődését. 67

3.

Sz. melléklet

KÖRNYEZETI NEVELÉS FREINET ELEMEKKEL

Paksi BENEDEK ELEK ÓVODA HÉTSZÍNVIRÁG TAGÓVODÁJA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

68

TARTALOM

1. BEVEZETŐ 1. 1. Programválasztásunk 1. 2. Helyzetkép az óvodáról

2. FILOZÓFIÁNK

3. NEVELÉSÜNK ALAPELVEI

4. NEVELÉSÜNK CÉLJA

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

5. 3. Munkajellegű tevékenységek 5. 4. A külső világ tevékeny megismerése

6. Az óvodai élet megszervezése 6. 1. A nevelést segítő feltételek 6. 2. Freinet – szellemiség 7. Hagyományaink, ünnepeink

69

1. BEVEZETŐ

1. 1. Programválasztásunk

Aki kézbe veszi nevelési programunkat bizonyára meglepődik a címén és érdeklődik, miért e választás? Óvodánkban 1992 óta a környezeti nevelési program kidolgozásán munkálkodunk. Ezért hisszük, a környezeti nevelés nem csak ismeretrendszer átadását jelenti, hanem a környezettudatos magatartási is hivatott fejleszteni. E magatartás ismereteket, bizonyosfajta gondolkodást és látásmódot, továbbá rendkívül fontos környezeti attitűdöket követel meg. A környezeti nevelésben a legjobb pedagógiai eljárásnak tartjuk, ha a gyermekek az óvodában, a kirándulásokon és terepfoglalkozásokon kísérletekkel, megfigyelésekkel, egyszerű mérésekkel vizsgálgassák a természetet az óvónő és más szakember segítségével. Ezt követi a tapasztalatok összegzése. Itt találtunk kapcsolatot Freinet gondolkodása és a mi pedagógiai munkánk között. Sokszínűség, sokoldalúság, érzékenység, fogékonyság Freinet pedagógiájának kulcsszavai, kiegészítve azzal, hogy mindez olyan szabad önkifejezést erősítő tevékenységekben valósul meg, amelyek az éppen adott, ténylegesen létező környezet megismeréséből és annak alakításából fakadnak. Freinet gondolkodásának két eleme:  közel lenni a természethez,  benne élni, aktívan részt venni környezetünk és a magunk életének alakításában. Hogy is írta Nagy László? „MŰVELD A CSODÁT ÉS NE MAGYARÁZD!” Freinet szellemisége

Célestin Freinet francia néptanító pedagógiája egy tevékenységközpontú, öröm- és sikerorientált, a gyakorlatból építkező és általa fejlődő szintézis pedagógia. Jellemző rá, hogy többféle irányzatból építkező mobil, nyitott rendszer, mely újabb és újabb ötletekkel, módszertani megoldásokkal bővíthető.

70

Az egyszeri és megismételhetetlen gyermeki személyiség szabad kibontakoztatását állítja középpontba, melynek feltétele a demokratikus, bizalmat, biztonságot, segítségnyújtó megértést és toleranciát sugárzó légkör, ahol tudatosan építenek a gyermek önállóságára. Elősegítik a benne szunnyadó képességek maximális kibontakozását, segítenek választ kapni kérdéseire és feloldják szorongásait. Természetes érdeklődése, lelkesedése megerősítést kap, ébren tartják a veleszületett ösztönző erőt, kíváncsiságot, mely a megismerés alapfeltétele. Támogatják azt az erőfeszítését, hogy megtalálja helyét közvetlen környezetében, szükség esetén annak átalakításával. Találkozhat a létező világgal, az élő kultúrával, a régmúlt értékeivel és maga is a kultúra létrehozójává, alkotójává válhat. Végül, de nem utolsó sorban a fejlődését elősegítő, kritikus nyitott légkör veszi körül, ahol számíthat a csoport segítő együttműködő erejére. Freinet pedagógiája figyelembe veszi az egyéni fejlődési ütem eltolódásait, a képességeket, irányultságokat, de mégis képes kialakítani az együttműködést, egymás különbözőségeinek elfogadását és a toleranciát. Tiszteli a gyermek sajátosságait, melynek központi kategóriája maga az élet. Freinet jelmondata: „AZ ÉLET ÁLTAL ÉLETRE NEVELNI!” A gyermekről alkotott nézeteink: 

„A gyermek magában hordozza fejlődésének, kibontakozásának, önmegvalósításának minden csíráját.”



„A gyermek megélt élményei, érzelmei, korábbi ismeretei alkotják életének alkotóelemeit, melyek egyedi és gazdag lénnyé formálják.”



A gyermekek eredendően kíváncsiak, azért kutatnak, keresnek, mert kedvük, vagy szükségük van a megismerésre.



A gyermek a maga személyiségét olyan valódi közösségen belül fogja maximálisan kifejleszteni, amelyet ő maga szolgál, és amely őt magát szolgálja. A rend, a rendszeresség szabaddá teszi a gyermeket, megbecsüli azt. Megszokja az önfegyelmet, értékeli a bizalmat.

Mit kíván a Freinet – szellemű pedagógia az óvónőtől? 

A Freinet – szellemű pedagógia felvállalásakor el kell döntenie az óvónőnek, hogy melyek azok az elemek, amelyek illeszkednek egyéniségéhez, illetve hol kell kompromisszumot kötnie.



Ez a pedagógia szuverén, alkotó egyéniségeket kíván és nevel, feltételezi a nyitottságot és kinyitja a pedagógus számára a világot.



A gyermekekkel tudjon természetes módon együtt élni és szüleikkel együttműködni. 71



Az óvónő nem az abszolút tudás birtokosa, szétosztója, ezért az óvónőnek joga van hibázni, az óvónő partner, akit mindig segítségül hívhat a gyermek.



Merje az óvónő nyíltan vállalni személyiségét és korlátait, legyen képes személyre szabott pedagógiát tervezni és gyakorolni, bízzanak benne. Tulajdonságai: konfliktushelyzetek kezelni tudása, másság elfogadása, önálló pedagógiai elképzelésekkel rendelkezés, rugalmasság, a háttérből irányítás képessége.



Ez egy életre szóló permanens tanulási stratégia, így el kell menni szakmai műhelyekbe, hogy egymással és egymástól tanuljunk. Ki kell tárni az ajtónkat, hogy fogadhassuk azokat, akik tőlünk tanulni akarnak.



Az óvónőnek ismernie kell a Freinet-pedagógiában jelenlévő jellemző specifikumokat, különbözőségeket, tudnia kell melyek azok a hangsúlyos pontok, amelyek e pedagógia értékeit adják, hiszen ezek a legfőbb biztosítékai a minőségi munkavégzésnek.

2. FILOZÓFIÁNK

A Freinet szellemiségű pedagógia meghatározott elveken nyugvó nyitott rendszer, követői az adott természetes életmódra, kulturális értékekre építik pedagógiai rendszerüket.

„A gyermek érdeklődését nem felébresztenünk kell, hanem ébren tartanunk, ugyanis az emberrel veleszületett képessége, hogy tapasztalni, megismerni vágyik.”

Pedagógiai programunk kiemelten kezeli a

/Célestin Freinet/

környezeti környezetvédelmi nevelést, valamint a

munkajellegű tevékenységeket, mint Freinet pedagógiájának specifikumait. Ezért tárgyaljuk itt hangsúlyosabban.

MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

A gyermek mindennapi tevékenységének része a munkajellegű tevékenység, amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. A munka – Freinet pedagógiai rendszerében – önként és szabadon választott tevékenység, melynek kézzel fogható eredménye van. 72

Hisszük, hogy az óvodáskorú gyermek elsődleges tevékenysége a játék, de az is igaz, hogy ha bármilyen tevékenységet maga választhat, az számára ugyanolyan élvezet, mint a játék. Játszani, dolgozni, tanulni egy és ugyanaz, ebben a gyermek számára nincs különbség. A gyermek életének minden percében tanul és minden élvezhető perc játék is egyben. A játékok eszközök is számára, amelyekkel megtanulhatja a munkafogásokat. A munka a személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutat. Ahhoz, hogy ez a tevékenység az idők során egyre önállóbbá váljon, a gyermekek egyre magasabb fokú együttműködésére van szükség. Eközben természetes módon alakul a gyermek szociális magatartása, társas kapcsolata. A feladatok elvégzése során nemcsak megtanulják az eszközök célszerű használatát, hanem közben természetes módon fejlődnek is. A tárgyak, a térbeli viszonyok, cselekvések stb. megnevezése szükségszerűvé válik, s egyúttal gyarapodik a gyermekek ilyen irányú szókincse is. Lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is a különböző észlelési formák összekapcsolásával. Ezáltal a munkavégzés pontosabbá, szervezettebbé, egyszerűbbé válik. Miközben magát ellátja, rengeteg tapasztalatot is szerez.

Kétféle munkát tartunk fontosnak:  A rendszeres, mindennap elvégezhető munkák: viráglocsolás, saját személyükkel kapcsolatos

munkák,

madáretetés,

természetsarok

gondozása,

naposi

munka,

teremrendezés, öltöző rendben tartása, hulladékszelektálás, komposztálás, kerti munka.  Az

aktuális,

alkalmankénti

munkák:

apró

megbízatások

teljesítése,

egyéni

alkotómunka, barkácsolás, ünnepi előkészületek, sütés, befőzés, önként vállalt munkák. Ezeket az egyénenkénti szabad választás jellemzi.

ALAPELVEINK 

A munka önként és szabadon választott tevékenység, eredménye az egyén, vagy a csoport számára fontos.



A munkajellegű tevékenység az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat.



A munkafeladat soha nem lehet büntetés, sőt inkább jutalom, kitüntetés legyen.



A naposi munka is önként vállalt tevékenység. A csoport fejlettségi szintjének figyelembevételével, az óvónői páros dönt annak bevezetéséről.

73



A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetősége a munkajellegű tevékenység. (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság)



A munkajellegű tevékenység a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze.

CÉLUNK 

A képességek, tulajdonságok alakítása, mely pozitív viszonyt alakít ki a munka, mint tevékenység iránt.



A gyermek lelje örömét benne, és pozitívan befolyásolja közösségi kapcsolatait a társaikkal és a felnőttekkel egyaránt.



Segítse elő a gyermekek feladattudatának fejlődését, alakulását.



Az elvégzett munkafolyamat gazdagítsa a játékot.

FELADATAINK 

A munkajellegű tevékenységek igazodjanak a gyermek életkori sajátosságaihoz, szükségleteihez.



A tevékenységekhez biztosítsunk derűs, nyugodt légkört, elegendő időt, eszközt és helyet.



A szerszámokat, eszközöket állandóan elérhető helyen tartsuk, és tanítsuk meg azok balesetmentes használatát

KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE „Mutassuk meg a világot olyannak, amilyen, örömre szabottan, kényszer nélkül, hogy az eredmény ne maradjon el.”

/Ancsel Éva/

A természet az, ami a legközelebb áll az emberhez, s megfelelő alapot teremt a fejlődéshez. Nevelésünk alapvető színtere, táptalaja. Naponta változó csodái, gazdagsága változatos lehetőséget biztosít a játékhoz, munkához és a tanuláshoz egyaránt. Környezeti nevelésünk egy nyitott, sokoldalú, minden irányból építkező rendszer. Nincsenek működési, alkalmazási megkötései, mégis van rendszere. Környezeti nevelésünk alapozó jellegű, így meghatározó szerepet játszik az egyén környezetkultúrájának alakításában. A környezeti nevelésünk fontosságát, személyiségformáló, szokásalakító szerepét tekintjük nevelésünk vezérfonalának, a tevékenységeket (játék, mese-vers, énekes játék, rajzolás, mintázás, mozgás, 74

stb.) mintegy gyöngyként erre fűzzük fel. Így lesz komplex egész a nevelésünk, mellyel megalapozzuk az óvodánkba járó gyermekek környezeti tapasztalatait, melyek később ismeretté, majd életre szóló tudássá alakulnak. Az óvodáskor az érzelmek időszaka, az érzelmek hatalmuk alatt tartják az egész személyiséget, az érzelmek határozzák meg a gyermekek kapcsolatát a környezettel és a benne élőkkel. Valljuk, hogy természetbarát gyermek csak természetbarát környezetben nevelődhet. Környezeti nevelésünk több, mint a környezet megismerése:  környezettudatos, környezetre figyelő magatartás megalapozása  azokat a szokásokat, magatartásformákat alakítjuk, amelyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják a gyermek későbbi életvitelében.  környezeti nevelésünk egyfajta környezeti kultúrára nevelés, amely kultúra magában foglalja a környezetre vonatkozó ismeretektől a környezetbarát életvitelig tartó teljes skálát. Óvodánkban a környezeti nevelés „szelleme” a tevékenységformákon keresztül az óvoda mindennapjait áthatja. Céljaink elérése érdekében felhasználjuk a játékot, a kommunikációt, az anyanyelvet, a testnevelést, a művészeteket, az attitűdök formálását és a kiszélesített értelemben vett tanulást is. A tágan értelmezett tanulást a gyermek és környezete kölcsönhatásában értelmezzük, ahol a gyermeknek aktív, befogadó, konstruáló szerepe van. Eredményét tekintve a tanulás a gyermekben nem első sorban az ismeretszintjére, hanem a viselkedésére, magatartására, értékrendjére, attitűdjeire irányul. Ebben a tanulási folyamatban fokozatosan megismerik a gyermekek önmagukat, társaikat, környezetüket. Környezeti nevelésünk során megjelennek a különböző nevelési területek, integrálódnak és sajátos kölcsönhatásban felerősítik egymást. Ennek lehetőségeit használjuk ki nevelésünk folyamatában. Elsősorban a pozitív élményeket kiváltó élményekre építünk, a játékban, a játékos megoldásokban mindez együtt megtalálható. Az élményalapú, átéléses tapasztalatszerzésben fontos szempontnak tartjuk, hogy a gyermekeknek olyan tanulási helyzeteket teremtsünk, ahol természetes környezetben ismerkedhetnek meg az őket körülvevő világgal, például a Zöld Szíves programunk keretén belül. A gyermekek kimeríthetetlen kíváncsisággal fordulnak az őket körülvevő környezethez, ezért fontos feladatunknak tekintjük kíváncsiságuk kielégítését, különböző irányokba való fordítását és a reális, élményszerű tapasztalásszerzés lehetőségeinek megteremtését. A természeti és társadalmi környezetünk tele van a formák sokaságának variációival, az eltérő méretek megannyi megnyilvánulásával, a mennyiségekkel való találkozásokkal. Így nézve környezetünket ámulva tapasztaljuk, hogy a matematika szerves része a mindennapi életünknek. 75

A gyermek miközben felfedezi a világot, tevékenységei során tapasztalatokat szerez a közvetlen és a tágabb természeti, emberi és tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is a birtokába jut. Felismeri a mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli- és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Matematikai nevelésünknek az a legfőbb értéke, hogy oly módon jutnak a gyermekek matematikai ismeretekhez, hogy közben a gondolkodásuk is fejlődik. „A matematikát először át kell élni, ahogy magától felbukkan az életünkben, ahogy hozzátartozik mindennapi tevékenységeinkhez, életritmusunkhoz. Ez a matematika tanulás természetes módszere.”

/ Célestin Freinet /

Arra törekszünk, hogy a valóságos világ matematikáján nőjenek fel óvodásaink, hogy minél jobban eligazodjanak benne. A matematikai nevelés lehetőségeit a gyermek mindennapi tevékenységeiben keressük, vagyis a természetes, konkrét, cselekvésre épülő élethelyzetekben, az ő sajátos, egyéni világában, játékában, személyes élményeiben, kapcsolataiban, mindennapi tevékenységeiben. A tantervszerű óvodai matematikai nevelés helyett megpróbáljuk a gyermek érdeklődésén alapuló életszerű feladategységek, projektek formájában bevinni a tudnivalókat a gyermekek szellemi látókörébe. A projekt-módszerre épülő nevelési rendszerben azonban nem választható szét a matematikai nevelés a környezeti, a művészeti vagy a testi és más nevelési területektől.

Az

élethelyzetek,

az

élménykörök,

a

témakörök

mindig

természetes

komplexségükben kínálják a tennivalókat, tudnivalókat. Így kapnak a projektjeink matematikai jelleget. A gyermekekkel megismertetjük a fák, virágok, termések, zöldségek, gyümölcsök, a piac, a homok, kavics, fa, textil, papír, a testünk, kezünk, mozgásformáink, az éneklés, a körjátékok, a szabályjátékok matematikáját. Engedjük, hogy a valóságos világ matematikájában nőjenek fel óvodásaink, azt szeretnénk, hogy minden gyermek a világot tanulhassa, hogy eligazodjék benne.

Környezeti nevelésünk 4 fő területe a helyi sajátosságokra épül: 1. A külső természeti környezet: természet, víz, levegő, talaj, állatok, növények, természeti jelenségek, stb. 2. A

külső,

az

ember

által

alkotott,

épített

környezet:

épületek,

tárgykultúra,

műemlékvédelem, téralkotás, az anyagok és eszközök ökológiája, környezetbarát szokások, hulladékkezelés, emberi kapcsolatok, városi környezet, stb. 3. A belső természeti környezet: a „belső világ”: az egészséges életmód, a megfelelő napirend, az egészség megőrzését segítő szokások megalapozása, a helyes táplálkozás, a mozgás, stb.

76

4. A belső személyes környezet: mentálhigiéné, a lelki egészség, önértékelés, énkép, stb. E négy rész szorosan és szétválaszthatatlanul összetartozik, egymásra épülve adják meg a lehetőséget a környezeti nevelés helyszíneinek, „színtereinek” kiválasztására.

Környezeti nevelésünk színterei:  az óvoda belső tere  a csoportokban található természetsarkok  a természetbúvár szoba  a közös és egyéni kirándulások és az ott gyűjtött „kincsek”  az óvoda udvara  tanösvény  a családi környezet  városunk természeti és épített környezete  városon kívüli természeti és épített környezet  Zöld Szíves tábor – erdei óvoda A környezetvédelmi tapasztalatok szervezése:  a vízzel kapcsolatos tapasztalatok szerzése  a hulladék, a szemét kezelése  természetvédelem – védett fajok fogalma  környezetvédelmi jeles napok  Madarász-ovi  Zöld Tódor hulladékszelektálási program  erdei óvoda, Zöld Szíves tábor  Zöld Szíves Program  munkajellegű tevékenységek a környezetvédelem területén. ALAPELVEINK 

„Nem az életnek, hanem a megszerzett élet által tanulunk” / Freinet /



„Közel lenni a természethez.” /Freinet/



Becsüljük és óvjuk a természet értékeit.



Nevelésünk célrendszere túlmutat az óvodáskoron. Környezetünk jelenlegi állapota sürgeti a szemléletváltást, amely a gyermekeken keresztül fejti ki hatását a családon, a családon át a tágabb környezetre.



Az ember része a természetnek, nem központja.

77

CÉLUNK 

Olyan pedagógiai folyamat kialakítása, amely elősegíti és megalapozza a gyermekek környezettudatos magatartását, életvitelét, életmódját.



Alakítani érzelmi viszonyulásukat, értékrendjüket, s képessé tenni a gyermekeket az együttműködésre, toleranciára, empátiára, a másság elfogadására.



Tapasztalataik segítsék a környezetben való eligazodást, az értékek védelmét, a szülőföld és az ott élő emberek megismerését, szeretetét, tiszteletét.



Szerezzenek matematikai tapasztalatokat is, így alakuljon ítélőképességük, tér-, sík-, és mennyiségszemléletük.

FELADATAINK 

Biztosítsunk változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és a társadalmi környezetről.



A természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív viszony fenntartása, alakítása.



A gyermekek közvetlen környezetében lévő világ megismertetése, megszerettetése.



Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok bemutatásával.



Ismertessük meg a gyermekeket játékos módszerekkel a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom elveivel



A lehetőségeket kihasználva szelektáljuk a hulladékot, komposztálunk.

78

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE HETIREND A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZERVEZETI FORMÁJA KÖTETLEN

Korosztály

RENDSZERES

3–4

- környezet meg-

évesek

ismerésére nev. (naponta) - vizuális nev. (1)

KÖTÖTT

ALKALOMSZERŰ

RENDSZERES

ALKALOMSZERŰ

- testnevelés (1)

Szabad mozgás

- irodalmi nevelés

( minden nap )

( minden nap )

- zenei nevelés 4–5

- környezet meg-

- szabad mozgás

- testnevelés (1)

évesek

ismerésére nev.

( minden nap )

- zenei nevelés,

(naponta)

- matematikai neve-

dalosjátékok (1) - vizuális nev. (1)

- irodalmi nev.

lés

( minden nap )

- zenei képességek fejlesztése 5-6-7

- környezet meg-

évesek

ismerésére nev. ( naponta )

- testnevelés (1) - szabad mozgás ( minden nap )

- vizuális nev.

-matematikai ne-

Környezet megis-

velés ( 1 )

merésére nevelés

- zenei nevelés, dalosjátékok (1)

- zenei képessé-

- irodalmi nev.

gek fejlesztése

( minden nap )

79

FERINET – SZELLEMISÉG, FREINET ELEMEK A Freinet – szellemiségű pedagógia tartalma

A Freinet – szellemiség filozófiájával, alapelveivel, a nevelésről alkotott elképzelésekkel azonosulva próbáljuk megkeresni a helyi sajátosságoknak megfelelő eljárásokat, eszközöket, amelyekkel programunk megvalósíthatóvá válik.

Életszervezésünk sajátosságai

A csoportszobák berendezései részben mozgathatók, a gyermekek változó igényeihez, tevékenységeihez igazodnak, gyakran igazi műhellyé válnak. Különböző kuckókat alakítunk ki a szobában, amelyek alkalmasak a beszélgetésre, játszásra, kisebb csoportok együttlétére, elémélyült egyéni tevékenykedésre. Igyekszünk a környezetünk kínálta lehetőségeket maximálisan kihasználni, s ezek eredményeképpen kialakul sajátos arculatunk, amely nemcsak a nevelés tartalmában tükröződik, de a külső jegyekben is megmutatkozik. A mindennapi munkánk során szükséges eszközöknek állandó helyet biztosítunk, így könnyen hozzáférhetőek a gyermekek számára is. Állandó műhelyeink mellett gondolunk a változó, alkalmankénti tevékenységekre is, szükség esetén átcsoportosítjuk a berendezéseinket (pl.: gyógynövény szárítás, gyümölcssaláta készítés, egyéb nagyobb lélegzetű munkák esetén). Meggyőződésünk, hogy nagy körültekintést kíván a csoportszoba kialakítása, az eszközök célszerű elhelyezése, ezzel a gyermekek önálló munkavégzését segítjük elő. A tevékenységek egymásba fonódása, a rugalmasan kezelhető hetirend és napirend biztosítja az egyéni igényekhez igazodó feltételeket és időkeretet. A változatos, kutatói, tapasztalatszerző tevékenységek, a játékos munka és a Freinet-tecnikák tudatos, életkorhoz igazodó feltételeinek megteremtése, az eredmények pozitív értékelése sikerélményt nyújtanak, és további tevékenységekre ösztönöznek. Amikor Freinet-technikákról beszélünk, tudnunk kell, hogy Freinet technikákat és nem módszereket javasolt. A technika, mint sajátos Freinet-elem nem más, mint egyfajta tanulási eljárás, több, mint egy módszer. A technikák az élet aktuális történéseihez, eseményeihez igazodnak, segítik az egyéni élmények feldolgozását azzal, hogy a gyermekek számára választási lehetőségeket kínálnak. Egy inspiráló, segítő környezetben egyre több dolgot tapasztal, átéli a

80

személyes tanulás élményét, elsajátít egyfajta tanulási technikát, amely számára bevált és sikerélményhez jutott általa. A környezet tanulmányozásához ajánlott Freinet-technikák abból indulnak ki, hogy a gyerekek eredendően kíváncsiak. Azért kutatnak, mert kedvük, illetve szükségük van a megismerésre. Ezt a kíváncsiságot a tárgyakkal végzett tevékenységek közben és a jelenségek megfigyelésével elégíthetjük ki.

A beszélgetőkör, mely nélkülözhetetlen, sajátos strukturális eleme életünknek

A beszélgetőkör természetesen illeszkedik napirendünkbe, egy közösségi fórum, amelynek fontos szerepe van csoportjaink életében. A beszélgetőkör, a szabad beszélgetés, szabad vita, a napivagy heti tervezés perceinek, az értékelés fórumának, a szabad önkifejezés szóbeli technikájának, kommunikációs technikának, a kötetlen beszélgetésnek a helye. A beszélgetőkör a csoport működésének, aktivitásának tükre. A beszélgetőkör ideje egyrészt függ a témától, másrészt igazodik az aktualitásokhoz, az egyén és az egész csoport számára kínál megszólalási, bemutatási lehetőséget:  Megbeszéljük a gyermekeket foglalkoztató problémákat, az otthoni élményeket,  Eltervezzük a következő hét programját, közösen dolgozzuk ki projektjeinket,  Ötletek, javaslatok közül választjuk ki, amivel foglalkozni szeretnénk,  Helyet adunk az aktuálisan felmerülő kérdéseknek, eseményeknek,  A gyermek elmondhatja kívánságait,  Sor kerül egyéni alkotások bemutatására,  Megvitatjuk a felmerülő konfliktusokat, és még sorolhatnánk.

„Minden pedagógia hamis, amely nem elsősorban arra a személyiségre támaszkodik, akit nevel, annak szükségleteire, legbelsőbb énjére.

/ Célestin Freinet /

81

Freinet technikái közül a következőket tartjuk fontosnak és alkalmazzuk munkánkban:

Környezet tanulmányozása:

Szabad kifejezés:

- megfigyelések, kísérletek - a természet gondozása, védelme - séták, kirándulások

- szabad szöveg - szabad rajz, festés - szabad mozgás - színház, zene, tánc Műhelyek: - vizuális - színház - könyvtár - természetsarok - konyha - teapolc - manuális - társasjáték

Tervezés:

Munkaszervezés: - csoportmunka

- heti terv

- egyéni munka

- éves terv

- projektek

- általános nevelési terv

- beszélgetőkör

FREINET Dokumentumok:

TECHNIKÁK

- életkönyvek* - fotók - munkakártyák*

Kommunikáció:

- levelezés - faliújság - plakátok - kiállítás - látogatás

Táborozás:

Erdei óvoda

* Alkalmazásáról az óvónői páros dönt

82

HAGYOMÁNYAINK, ÜNNEPEINK

83