PEDAGÓGIAI PROGRAM. Festetics Kristóf Általános Iskola OM:

PEDAGÓGIAI PROGRAM Mottó:

Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert)

Festetics Kristóf Általános Iskola OM: 034064 2013.

2 / 189 Festetics Kristóf Általános Iskola

Tartalomjegyzék

Tartalom 1. ISKOLÁNKRÓL ...................................................................................................................................... 4 1.1. Bevezető ............................................................................................................................................. 4 1.2. Az iskola pedagógiai programját meghatározó jogszabályok, dokumentumok: .... 6 1.3. Jogi státusz ....................................................................................................................................... 7 2. NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................................................... 8 2.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink ............................................................................................ 8 2.2. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 14 2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 21 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................. 24 2.5. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai eljárások, tevékenységek.................................................. 26 2.5.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.................................................................. 26 2.5.2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: .................................................................................................. 27 2.5.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek,: ..................................................................................................................................... 31 2.5.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: .. 31 2.5.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: .................................. 32 2.5.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: ......................................................................................................... 34 2.5.7. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: ........... 34 2.5.8. Az SNI tanulókkal való foglalkozás ............................................................................... 35 2.6. A szülők, a tanulók és a pedagógusok, és egyéb oktatásban-nevelésben érintettek együttműködésének formái ............................................................................................... 41 2.6.1. A tanulói jogok gyakorlása az intézményi döntési folyamatokban ........................ 41 2.6.2. Az iskolahasználók részvétele az iskola közéletében. ................................................ 43 2.7. Az osztályfőnökök feladatai, együttműködések ................................................................ 45 2.8. A pedagógusok intézményi feladatai, együttműködések. ............................................. 48 2.9. Iskolai egészségnevelési program .......................................................................................... 53 2.10. Az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátításával kapcsolatos intézményi tevékenységek. ........................................................................................................................................... 65 2.11. Iskolai környezeti nevelési program ................................................................................. 67 2.12. Fogyasztóvédelem .................................................................................................................... 95 2.13. Intézményi hagyományok ................................................................................................... 101 2.14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ..................................................................................... 106 3. HELYI TANTERV................................................................................................................................ 120 3.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények ............................... 120 3.1.1. Óraszámok és egyéb szabályozók 2013/2014. tanévtől ......................................... 120 3.1.2. Tantervek................................................................................................................................... 124 3.1.3. Óraterv 2013 ............................................................................................................................ 126 3.1.4. Óraszámok felhasználása .................................................................................................... 128 3.1.5. Óraterv: H 2004(2007) ........................................................................................................ 130 3.1.6. Óraterv: HK 2003 ................................................................................................................... 133 3.1.7. Óraterv: HK 2001 ................................................................................................................... 135

3 / 189 Festetics Kristóf Általános Iskola 3.2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ........................................... 137 3.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ............................................................................ 138 3.4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei .......................................................... 139 3.5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése .............................................................................................................................................. 141 3.5.1. Általános szabályok, elvek .................................................................................................. 141 3.5.2. Tanulmányok alatti vizsgák ................................................................................................ 145 3.6. SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS ........................................................................................................ 147 3.7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 160 3.7.1. Az érdemjegyek és az osztályzatok tartalma: ............................................................ 161 3.7.2. Magatartás és szorgalom értékelése. ............................................................................. 163 3.8. Az iskolai jutalmazás és büntetés formái. ......................................................................... 170 3.9. Az otthoni ( napközis, tanulószobai ) felkészülés-hez előírt házi feladatok meghatározása .......................................................................................................................................... 172 3.10. Eljárásrend a házi feladatokra vonatkozóan ................................................................ 173 3.11. A tanulók fizikai állapotának mérése .............................................................................. 177 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .................................................... 187 5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ......................................... 189


1. ISKOLÁNKRÓL

1.1.

Bevezető

Iskolánk, a Festetics Kristóf Általános Iskola, a XVIII. század közepe óta foglalkozik

a

település

gyermekeinek

nevelésével,

oktatásával.

Intézményünk őse hosszú ideig a katolikus egyház népiskolájaként működött, majd a XIX. századtól állami iskola lett.

Az iskola több évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására.

Iskolánk fenntartója, és működtetője 2013. január 01-től Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Marcali Tankerülete. A fenntartónk által kiadott

alapító

megvalósításának

okirat

határozza

érdekében

meg

feladatainkat.

intézményünkben

nyolc

E

feladat

évfolyamos

általános iskola működik. Az

intézmény

tanulóinak

jelentős

hányadát

három

település

–

Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Balatonújlak – iskolásai alkotják. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Iskolánk” emberléptékű” iskola, mindenki ismer mindenkit. Az intézmény minden lehetőséget megragad, hogy anyagi helyzetén a gyermekek


érdekében javítson. A fenntartói támogatáson kívül pályázatok írásával, cseretáboroztatással, illetve a Balatonkeresztúri Iskoláért Közalapítvány segítségével próbálunk további forrásokhoz jutni.

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő polgároknak!


1.2.

Az iskola pedagógiai programját meghatározó

jogszabályok, dokumentumok: • az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és annak módosításai • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény • az 1992. XXXIII. évi törvény a közalkalmazottak jogállásáról • az 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról • a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet • 2012. évi CLXXXVIII. törvénya köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati

fenntartású

intézmények

állami

fenntartásba

vételéről • 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeleta nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról • 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról • 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletet


1.3.

Jogi státusz

1. Hivatalos neve: Festetics Kristóf Általános Iskola 2. Feladatellátási helye: 8648 Balatonkeresztúr, Ady Endre utca 1. 2.1. Székhelye: 8648 Balatonkeresztúr, Ady Endre utca 1. 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: 4. Típusa: Általános iskola 5. OM azonosító: 034064 6. Alapfeladata: 6.1. Köznevelési alapfeladatok: − általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat − többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd 6.2. Felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 168 fő 6.3. Iskolatípusonként az évfolyamok száma 1-8 évfolyam 6.4. Iskolai könyvtár ellátásának módja: − együttműködési megállapodással települési könyvtárral 6.5. Különleges pedagógiai célok megvalósítása: − integrációs felkészítés 6.6. Speciális jellemzők Úszásoktatás sportlétesítménnyel megállapodás alapján 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint: Festetics Kristóf Általános Iskola pontos cím: 8648 Balatonkeresztúr, Ady Endre utca 1. helyrajzi szám: 373 hasznos alapterület: 1500 nm jogkör: vagyonkezelői jog KLIK


2. NEVELÉSI PROGRAM

2.1.

A

Pedagógiai alapelveink, értékeink

Festetics

Kristóf

Általános

Iskolában

tanító

pedagógusok

mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: •

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

•

a

gyerekeket

bevonjuk

saját

iskolai

életük

megszervezésébe, •

a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

•

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

•

minden gyermek számíthat a

pedagógusok jóindulatú

segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, •

az

iskola

életében

szeretetteljes

kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.

emberi

kapcsolatok


2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók

korszerű

ismereteinek,

képességeinek,

készségeinek

kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg,

erkölcsileg

és

testileg

egészséges

nemzedéket

kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében: •

a

tervszerű

nevelő

alapkészségeit mindennapi

és

fejleszti, életben

oktató és

munka

számukra

hasznosítható,

a

tanulók

korszerű,

a

továbbépíthető

alapműveltséget nyújt, •

iskolánk

olyan

művészetekre, technikára

– a

az

emberre,

természetre,

vonatkozó

–

a a

társadalomra,

a

tudományokra,

a

ismereteket

közöl,

melyek

megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, •

az

iskola

oktató

tevékenységének

célját

a

gyermeki

személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, •

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,

•

szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

•

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

•

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót megelőzni, felismerni a rosszat,

•

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

•

szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén


tápláljuk a

gyermekekben a

haza, a

szülőföld iránti

szeretetet.

3. Iskolánk

–

elsősorban

a

szülőkkel

ápolt

kapcsolatok

révén

–

folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: •

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

•

igyekszünk életéről,

lehetőséget

teremteni

tevékenységéről,

arra,

hogy

eredményeiről

minél

iskolánk többet

megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, •

ápoljuk

és

bővítjük

eddigi

kapcsolatainkat

a

környezetünkben található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, •

az

iskolát

fenntartó

Klebelsberg

Intézményfenntartó

Központtal, illetve a Marcali Tankerülettel., •

az Iskoláért Közalapítvánnyal,

•

az intézménnyel kapcsolatban álló egyházakkal,

•

a községben működő kulturális és sport szervezetekkel,

•

nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle települési rendezvényeken.

4. A tanulók fejlesztését pedagógusaink az egyéni sajátosságokra épülő differenciált

tanulásszervezéssel

alapvető

képességek,

tanulói

tevékenységekre

tananyagtartalmak

készségek,

és

bánásmóddal

kompetenciák

építünk.

megtervezésekor,

Az

szolgálják. fejlesztésében

ehhez

valamint

a

Az a

felhasznált feldolgozás

tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekintjük irányadónak.


5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés

eredményeképpen

egyesíti

magában

az

alábbi

tulajdonságokat:

humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására,

gyakorlatias,

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a

mindennapi

életben

felhasználható

képességekkel

rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit, o más népek értékeit, hagyományait,


o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri

és

alkalmazza

a

közösségben

éléshez

szükséges

magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri

és

alkalmazza

az

emberek közötti

érintkezés,

a

kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. 6. Intézményünkben a pedagógiai eljárások során arra törekszünk, tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenységek támogatása az iskolán kívül is eredményesen megvalósuljon. Az egész napos nevelés szervezeti feltételeinek fokozatos kialakítására törekszünk, amely során a nevelés hangsúlyozása a célunk. 7. A pedagógiai alapelveink meghatározója az egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. 8. A

felnőtt

élet

sikeressége

szempontjából

kiemelt

fontosságú

a

kulcskompetenciák kialakítása, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges ismeretek, tanulási képességek és attitűd kiművelése, és


tapasztalati

úton

történő

ismeretszerzés

alapelveinek

előtérbe

helyezése. 9. Nevelő oktató munkánk során megismertetjük tanulóinkkal az etikus gazdasági

és

társadalmi

viselkedésmódokat,

a

minőségi

munkavégzéshez kapcsolódó értékeket. 10.

A sajátos nevelési igényű

tanulók

ellátása

olyan szakmaközi

együttműködésben, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmazza és figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat.


2.2.

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai,

feladatai, eszközei, eljárásai

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás

iránti

igény.

Az

önellátás

képességeinek

kialakítása

(tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az

önismeret,

a

saját

személyiség

kibontakoztatásának

igénye

(önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság önzetlenség,

az

emberi

megértés,

kapcsolatokra,

tapintat,

a

őszinteség,

barátságra. egymás

Hűség,

elfogadása,

udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.


6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre,

a

konfliktusok

kezelésére,

készség

a

megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek,

hagyományainak,

jelképeinek

tisztelete,

ápolása,

megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A

kisebbségben

közösségvállalás.

élő A

magyarságért

hazánkban

élő

érzett

felelősség

kisebbségek

és

más

-

és

népek,

nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10.

Az

alkotmányosság,

a

törvényesség,

az

állampolgári

jogok

tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és

problémák

iránt.

Igény

a

közéletiségre,

a

közösségi

tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

11.

Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén

alapuló

környezetkímélő,

értékvédő,

a

fenntarthatóság

mellett

elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. 12.

Hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie tanulóinknak a

világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. 13.

A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok

következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló


gondolkodásra

és

a

majdani

önálló,felelős

életvitelre

történő

felkészülésük segítése. 14.

Minden tanulónk képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a

mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra 15.

A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fogyatékosságból

eredő hátrányának megelőzése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a funkciók egyensúlyának kialakítása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus

szempontú

támogatása,

a

meglevő

funkciók

bevonásával. 16.

Célunk

a

Nemzeti

Alaptantervvel

összhangban

az

alábbi

kulcskompetenciák kialakítása és fejlesztése: • Anyanyelvi kommunikáció: felkészíteni a tanulókat a hallott és olvasott szöveg értésére, a szövegalkotásra, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatra. • Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése során egyik legfőbb célunk, hogy a tanulók képesek legyenek a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására. •

Digitális kompetencia: felkészíteni a gyerekeket az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára.

•

Hatékony, önálló tanulás: képessé tenni a gyerekeket arra, hogy az általános iskolai képzésből kilépve is legyenek kitartóak a tanulásban, tudják tervezni és szervezni saját tanulásukat másokkal együttműködve, s használni tudják tudásukat és képességeiket a legkülönfélébb helyzetekben.

•

Matematikai kompetencia: felkészíteni a tanulókat a mindennapok problémáinak a megoldására, hiszen a matematikai gondolkodás fejlesztésénél és alkalmazásánál a folyamatok és tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek.

•

Természettudományos kompetencia: képessé tanulókat, hogy gyakorlatias módon tudják

tenni a tudásukat


alkalmazni egyéni és problémamegoldásaikban.

közösségi

célok

elérésében,

•

Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség: a kreativítás és az arra való készség fejlesztése, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális programokban való részvétel révén gazdagodjon a tanulók önismerete.

•

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: segítséget nyújtani a tanulóknak, hogy a mindennapi életben megismerjék tágabb környezetüket, képesek legyenek a kínálkozó lehetőségek megragadására, tervek készítésére és végrehajtására.

•

Szociális és állampolgári kompetencia: az erkölcsi ítélőképesség kialakítása a humanizmus jegyében, mások érdekeinek figyelembevétele. Cél, hogy a tanulók képesek legyenek a társadalmi folyamatokról, a demokráciáról kialakult tudásukat felhasználva aktívan részt venni a közügyekben, elfogadják a közösségi összetartást megalapozó közös értékeket és ezeket tiszteletben tartsák.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. A tanulás színterének nem csak a tanórákat tekintjük, hanem a nem formális lehetőségekre is építünk.( web alapú tanulás, tanulók előzetes tapasztalatainak felhasználása, WEB 2 alkalmazás) Hangsúlyt helyezünk az egészséges életmód igényeinek kialakítására, a saját testét fizikailag és szellemileg uraló, jó cselekvési biztonsággal rendelkező növendékek képzésére és nevelésére. Figyelmet fordítunk a helyes táplálkozás ismeretére, a higiénés szokások betartatására, az alkohol, a drog káros hatását megismertetjük a tanulókkal.


A

nevelési-oktatási

céljaink

elérése

lehetetlen

biztos

anyanyelvi

ismeretek és a legadekvátabb módszerek beépítésével, az eredményes szövegértő és feldolgozó olvasástudás kialakításával; a szép magyar beszéd

használatának

megkövetelése

nélkül.

Oktatásunk

tartalmát

környezetet,

speciális

illetően prioritást élvez ez a terület. Az

SNI

tanulók

számára

olyan

tanulási

módszereket, tapasztalatszerzési lehetőséget biztosításunk, amelyben sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral, speciális eszközök

alkalmazásával

valósítjuk

meg

a

készség-

és

képességfejlesztést. A pedagógus az SNI tanulók esetében a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál fokozottan vegye figyelembe az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a támogatás szükséges mértékét, a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési

igényű

tanulókra

vonatkozó

specifikus

jellemzőit,

az

irányelvekben foglaltakat. Az egyéni haladási ütem biztosítása, az egyéni fejlesztési és tanulási terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazása az SNI tanulók esetében kiemelt prioritás.

Nevelési és oktatási céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. A fenti célok elérését szolgálja helyi tantervünk, az abban szereplő tartalmak elsajátításával, és ezen tartalmakhoz kapcsolódó feladatok és követelmények teljesítésével.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.


Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. Szokások kialakítását

célzó,

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

- Követelés.

- A

tanulói

közösség

- Gyakoroltatás.

tevékenységének

beidegző

- Segítségadás.

megszervezése.

módszerek.

- Ellenőrzés.

- Közös (közelebbi vagy

- Ösztönzés.

távolabbi)

- Tapasztalatok

kitűzése,

célok

elfogadtatása.

beépítése - WEB 2 alkalmazások

- Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - Tapasztalati

úton

történő

nevelési

helyzetek 2. Magatartási modellek

- Elbeszélés.

- A nevelő részvétele a

- Tények

és

tanulói

közösség

bemutatása,

jelenségek

tevékenységében.

közvetítése.

bemutatása.

- A

követendő

egyéni

- Műalkotások

és

csoportos

minták

bemutatása.

kiemelése a közösségi

- A nevelő személyes

életből.

példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Magyarázat,

- Felvilágosítás

beszélgetés. - A

tanulók

betartandó önálló

magatartási

a


elemző munkája.

normákról. - Vita. - Jelentésteremtési alkalmak

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: •

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben

meghatározott

továbbhaladás

feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális

követelmények

teljesítésén

túl

az

egyéni

képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az

iskolánk

helyi

tantervében

megfogalmazott

követelményeknek.) •

rendelkezik

olyan

bővíthető

biztos

ismeretekkel,

készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé

teszik

őt

arra,

hogy

a

középiskolás

követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, •

ismeri

a

kulturált

viselkedéshez,

az

emberek

közötti

kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, •

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően,

•

legyenek képesek tanulóink lelki egyensúlyuk megóvására, társas

viselkedésük

kezelésére,

szabályozására,

a

konfliktusok


2.3.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai

feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét

a

különféle

iskolai

tevékenységek

megszervezésével

széleskörűen fejlessze. Iskolánk célja, hogy tanítványaink minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

Munkánk

során

figyelembe

vesszük

adottságaikat,

fejlődésüket iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban. Az ismeretanyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók

műveltségét,

világszemléletük,

világképük

formálódását,

eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Iskolánk nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. Fejleszti

a

készségüket,

tanulók edzi

önismeretét,

akaratukat.

önkontrollját,

Fokozatosan

felelősséget önmagukért, elmélyíti az

együttműködési

kialakítja

bennük

önfejlesztés

Hozzájárul életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő

a

igényét.

azonosulásuk

fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata:

Az

alapvető

erkölcsi

értékek

megismertetése,

tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata:

Az

értelmi

képességek,

illetve

az

önálló

ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.


Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas

kapcsolatok

fontosságának

tudatosítása,

az

együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata:

Az

önismeret,

a

tanulók

saját

személyiségének

kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata:

A

szülőhely

és

a

haza

múltjának

és

jelenének

megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata:

Az

alapvető

állampolgári

jogok

és

kötelességek

megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és

problémák

iránt.

tevékenységekre,

az

Igény

iskolai

és

kialakítása a

helyi

a

közösségi

közéletben

való

részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata:

Az

emberek

által

végzett

munka

fontosságának

tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti

igény

felkeltése.

Egészséges,

edzett

személyiség

kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem


fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10.

Kommunikációs

képességek

fejlesztése:

a

tanórán

belül

megvalósított beszéd, olvasás és írásképzés mellett modern kommunikációs technikák elsajátítása

(számítógép, könyvtár

használata, drámapedagógia) 11.

Cselekvés képességeinek fejlesztése: cél, hogy tanulóink reális

önértékelésével kifejlesszük az erőfeszítés örömét egy adott optimum eléréséhez. 12.

Szociális

kialakítása

képességek a

fejlesztése:

humanizmus

erkölcsi

jegyében,

mások

ítélőképesség érdekeinek

figyelembevétele. 13.

Konstruktív

életvezetés

képességének

kialakítása:

intellektuális, egészségügyi és esztétikai szükségletek alapján. A tanulók életkori sajátosságaihoz igazodva valamennyi pedagógus ismeretközlő tevékenységében meg kell jelenjenek a személyiségfejlesztést szolgáló pedagógiai értékközvetítő tevékenység lényegi elemei, úgy mint: • • • • • • •

az erkölcsi ismeretek, a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képző ismeretek, az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség, a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, a bűnmegelőzés, a drog prevenció, fogyasztóvédelmi nevelés.


2.4.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli

tevékenységekhez)

kapcsolódó

tanulói

közösségek

kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A

tanulók

életkori

fejlettségének

figyelembevétele

a

tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A

tanulói közösségek irányításánál

alkalmazkodniuk magatartáshoz: elvárásainak

kell a

az

életkorral

kisgyermek

megfelelni

a

nevelőknek

változó

közösségi

heteronóm

akaró

–

–

a

felnőttek

személyiségének

lassú

átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben,

hogy

nevelői

segítséggel

közösen

tudjanak

maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata:

A

tanulói

közösségeket

irányító

pedagógusok

legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos


tervezése

és

közösség

által

érvényesülhet,

folyamatos történő ha

tevékenységekbe vesznek,

és

magatartáshoz

a

megszervezése, közvetett

tanulók

a

bekapcsolódnak,

ott és

a

közösségi

viselkedési

hiszen

nevelés

közösség azokban

a

tanulói

csak

akkor

által

aktívan

együttéléshez formákhoz

szervezett részt

szükséges

tapasztalatokat

gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 6. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő nevelésük.

A

pedagógusok

kiemelt

feladata

az

osztály

közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.


2.5.

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés

feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai eljárások, tevékenységek.

2.5.1.

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb

színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál,

ismétlésnél

munkájára támaszkodnak.

-

a

tanulók

önálló

és

csoportos


2.5.2.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását

az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

a) Hagyományőrző tevékenységek •

Fontos feladat az iskola névadójának, Festetics Kristóf emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés, a különféle iskolai rendezvények megszervezése.

•

Minden

tanév

folyamán

iskolai

ünnepséget,

megemlékezést

tartunk a következő alkalmakkor: Festetics napok, 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, mikuláskor, karácsonykor, a gyermeknapon, a Magyar Kultúra Napján, a Költészet Napján, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. •

Tízévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra.

•

Iskolánkban

a

lakóhelyünkön

helytörténeti

és

néprajzi

fellelhető

emlékeket

neveléstörténeti,

őrző

iskolatörténeti

gyűjtemény (iskolamúzeum) található A gyűjtemény minden érdeklődő számára nyitott.

b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 2-8. osztályokban megválasztott küldöttekből

álló

diákönkormányzat

diák

önkormányzati

tevékenységét

az

vezetőség iskola

irányítja.

igazgatója

A

által

megbízott nevelő segíti.

• Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon,


igény szerint az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján 2013. szeptembertől

az

egész

napos

nevelés

feltételrendszerének

kiépítése, és a szülők és tanulók igényei szerinti bevezetése is elkezdődik.

c) Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók, egész napos nevelésben résztvevő tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – tízórait, ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.

d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását,

valamint

szaktárgyakhoz

a

gyengék

kapcsolódó

tanórán

felzárkóztatását kívüli

az

egyes

tehetséggondozó

és

felzárkóztató foglalkozások segítik. •

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére 2011. évi CXC. törvény

előírásai

szerinti

felzárkóztató

órát,

illetve

egyéni

foglalkozásokat szervezünk. •

A

8.

évfolyamon

elősegítésére

a

a

továbbtanulás,

gyenge

eredményt

a

középiskolai

elérő

tanulók

felvétel részére

felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika

tantárgyakból.

További

tehetséggondozó

és

felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév


elején

az

iskola

megtartásához

nevelőtestülete

szükséges

dönt.

forrásokat

a

A

foglalkozások

fenntartó

az

éves

költségvetésben biztosítja.

e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

f) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

g) Versenyek,

vetélkedő,

bemutatók.

A

tehetséges

tanulók

továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.)

versenyek,

vetélkedők,

melyeket

az

iskolában

évente

rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők

megszervezését,

illetve

a

tanulók

felkészítését

a

különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

h) Tanulmányi követelmények

kirándulások.

Az

eredményesebb

iskola

nevelői

teljesülése,

a

a

tantervi

nevelőmunka

elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való


részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. E célra évente egy tanítási nap fordítható osztályonként.

i) Múzeumi,

kiállítási,

könyvtári

és

művészeti

előadáshoz

kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Ezen foglalkozások igénybe vétele lehetőség szerint délután történik. Ettől eltérni az iskola igazgatójának engedélyével lehet.

j) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások,

táborok,

klubdélutánok,

táncos

színházrendezvények

és

múzeumlátogatások, stb.).

A

szabadidős

rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

k) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható közös községi és iskolai könyvtár segíti. l) Az

iskola

csoportos

létesítményeinek, használata.

A

eszközeinek

tanulók

igényei

egyéni alapján

vagy

előzetes

megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.


m) Hit- és erkölcstan oktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és erkölcstan oktatást szervezhetnek. A hit- és erkölcstan oktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

2.5.3.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését

szolgáló tevékenységek,:

•

szoros kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal;

•

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

•

a felzárkóztató órák;

•

a napközi otthon;

•

a tanulószoba;

•

a felzárkóztató foglalkozások;

•

a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

•

a családlátogatások;

•

a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése,

•

a nyíltnap,

•

a fogadóóra.

2.5.4.

A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi

tevékenységek segítik: •


•

a

nem

kötelező

(választható)

tanórán

tanulható

tantárgyak

tanulása, •

a tehetséggondozó foglalkozások;

•

az iskolai sportkör;

•

a szakkörök;

•

versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);


•

a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

•

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

•

a továbbtanulás segítése.

2.5.5.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:

a) A

nevelők

és

a

tanulók

családlátogatásoknak

személyes

egyik

fő

kapcsolatainak

célja

a

és

gyermek-

a és

ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

ellátásában,

a

tanulók

fejlődését

veszélyeztető

körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi ifjúságvédelmi

felelős

felelős

alapvető

működik.

feladata,

A gyermek- és hogy

segítse

a

pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről,

amelyekhez

problémáik

megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,


A

tanulók

számára

nyújtandó

térítési

díj

kedvezmény,

tankönyvtámogatás véleményezése. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek

problémáit

az

iskola

a

gyermekjóléti

szolgálat

segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A

tanulók

fejlődését

veszélyeztető

okok

megszűntetésének

érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, iskolaorvossal, továbbá

a

gyermekvédelemben

résztvevő

társadalmi

szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk

pedagógiai

tevékenységek

munkáján

szolgálják

a

belül

elsősorban

gyermekvédelem

megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése,

az

alábbi

céljainak


a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a

tanulók

szabadidejének

foglalkozások,

szervezése

szabadidős

(tanórán

tevékenységek,

kívüli szünidei

programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

2.5.6.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:

•


•

a napközi otthon;

•

a tanulószoba;

•

az egyéni foglalkozások;

•


•


•

a továbbtanulás irányítása, segítése.

2.5.7. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

•


•

a felzárkóztató órák;

•

a napközi otthon;

•

a tanulószoba;

•

a diákétkeztetés;


•


•


•

a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;

•

a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;

•

a családlátogatások;

•

a továbbtanulás irányítása, segítése;

•

az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;

•

a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;

•

az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;

•

szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Az SNI tanulókkal való foglalkozás

2.5.8. •

A

tantervi

követelményeket

32/2012.

(X.

8.)

EMMI

rendeletet -“ a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók

iskolai

oktatásának

irányelve

kiadásáról”

–

rendeletben megfogalmazott tantervi tartalmi keretek alapján szervezzük meg. •

Iskolánk a többi tanulóval együtt integráltan oktat sajátos nevelési igényű tanulókat.

•

A Nemzeti alaptanterv iskolai

oktatásának

meghatározott nevelési

a sajátos nevelési igényű tanulók is

kiemelt

igényű

alapdokumentuma, fejlesztési

tanulókra

is

feladatok

érvényesek.

az

abban

a

sajátos

Pedagógiai

programunk, helyi tantervünk elkészítésénél figyelembe vettük: •

a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait,


•

a

nevelés

és

oktatás

helyi

célkitűzéseit

és

lehetőségeit, •

a

helyi

önkormányzati

intézményfenntartó

minőségirányítási programját, •

a szülők elvárásait és az általunk nevelt tanulók sajátosságait.

• Az intézményünkben megvalósuló nevelés, oktatás gyakorlat elősegíti a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes

szocializációját,

Sikerkritériumnak tanulóval

való

a

tanulók

együtt

iskolai

pályafutását.

beilleszkedése,

haladása

tekinthető,

a

többi

melynek

eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: •

A

pedagógusok,

a

szülők

közösségének

felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. •

Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk

megválasztásában

„sérülésspecifikusság”

alkalmazkodást

jelent

a a

sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához,

az

egyéni

fejlődési

sajátosságokhoz. •

A

nyitott

tanítási-tanulási

folyamatban

megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.


• A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében meghatározó, magas szintű pedagógiai,

pszichológiai

képességekkel

(elfogadás,

tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, illetve azok

a

pedagógiai

eljárások,

módszerek

amelyekre

kiemelten jellemző: •

a tananyag-feldolgozásnál a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásainak figyelembevétele;

•

szükség esetén egyéni fejlesztési tervek készülnek, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítunk, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmazunk;

•

a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai

diagnózisban

szereplő

adatokat

beépítjük a tanítási-tanulási folyamatba, •

az

elért

eredmények

alapján

szükség

szerint

megváltoztatjuk pedagógiai eljárásainkat, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmazunk; •

egy-egy

tanulási,

nevelési

helyzet,

probléma

megoldásához alternatívákat keresünk; •

lehetőség

szerint

alkalmazkodunk

az

eltérő

képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; •

együttműködünk gyógypedagógus,

különböző

szakemberekkel,

fejlesztő

a

pedagógus

iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. •

A

tankötelezettség

teljesítésének

módjai

A

tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek


elérje az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Ezt a sajátos nevelési igényű tanulók esetében szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye határozza meg, illetve

már

iskoláskorú gyermek esetében a

véleményben

szerepel

az

is,

hogy

a

szakértői tanuló

a

gyermeke

a

tankötelezettségének milyen módon tehet eleget. •

A

szülőnek

joga,

hogy

tankötelezettségének

megválassza:

iskolába

járással

vagy

magántanulóként tesz-e eleget. •

Sajátos nevelési igényű tanuló esetében a helyi tanterv, a szakmai

(pedagógiai)

program

az

egyes

évfolyamok

követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. Ebben az esetben a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot a tanítási idő végénél állapítjuk meg. •

Egyéni továbbhaladás Az első évfolyamra felvett tanuló részére – ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – az iskola igazgatója a szakértői vélemény alapján az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (egyéni továbbhaladást) engedélyezhet. Ha a tanulónak egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus – a szakértői vélemény alapján – egyéni fejlesztési ütemtervet készít. Az ütemtervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, valamint megjelölni, hogy melyik évfolyam végére

kell

utolérnie

a

többi

tanulót.

Az

egyéni

továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantárgyakból különböző

évfolyamokig,

de

–

legkésőbb

a

negyedik

évfolyam végéig tarthat. Ha a tanuló az egyéni ütemtervben meghatározott évfolyam utolsó tanítási napjáig nem éri utol a többi tanulót, tanulmányait ennek az évfolyamnak a megismétlésével folytathatja.


• Ha a sajátos nevelési igényű tanulót az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, az iskola egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében, egyéni fejlesztési terv alapján segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. • A sajátos nevelési igényű tanuló mentességet kaphat a készségtárgyak tanulása alól (ekkor tudásáról nem is kell számot adnia), illetve egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alól (ebben az esetben a tanuló részére egyéni foglalkozást szervezünk, amelynek célja, hogy egyéni fejlesztési terv alapján segítse

a

tanuló

felzárkóztatását a többiekhez). • A

sajátos

nevelési

igényű

tanulók

fejlesztésének

tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét.A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára

és

követelményeire

ajánlások

a

tanulók

adottságainak

vonatkozó

kerettantervi

sérülés-specifikus

figyelembevételével

egyéni

érvényesíthetők,

az

Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók - kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való tevékenységek helyi jellemzői : •

a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. esetben

az

széthúzható,

első

évfolyam

amelyről

két

minden

Indokolt

tanévi

időtartamra

esetben

tantestületi

módok,

eljárások,

döntés alapján intézkedünk. •

speciális

tanulásszervezési

értékelés, eszközhasználat kidolgozása és alkalmazása pedagógiai eljárásainkban prioritással rendelkezik.


•

az

egyes

tantárgyakból,

tantárgyrészekből

–

az

értékelés és minősítés alól mentesítés az együttműködő szakemberek

javaslatai

alapján

szükséges

döntést

hozni. • Sajátos

nevelési

szempontja

igényű

tanulók

értékelésének

az önmagukhoz mért fejlődés.

Tudásuk

képességeiknek megfelelő értékelése, az Irányelvekben meghatározott,

eltérő

tanulmányi

követelmények,

módszertani, technikai segítségnyújtással támogatott számonkérés szerint. • Az

SNI

tanulók

követelményeknek

esetében való

az

megfelelés

általános semmilyen

módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el, csak akkor alkalmazzuk a minősítés és értékelés alóli mentesítést.


2.6.

A szülők, a tanulók és a pedagógusok, és egyéb

oktatásban-nevelésben érintettek együttműködésének formái 2.6.1.

A tanulói jogok gyakorlása az intézményi döntési

folyamatokban 1. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c)

az

ifjúságpolitikai

célokra

biztosított

pénzeszközök

felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. Az

adatkezelési

szabályzat

elkészítésénél,

módosításánál

a

diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fentieken túl: a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f)

a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. Fegyelmi eljárás során a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Azoknak az ügyeknek tárgyalásán, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselője részt vesz. Az előterjesztést és a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás napját megelőzően legalább tizenöt nappal korábban meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.


A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

2. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: •

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

•

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

•

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

3. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül

írásban)

tájékoztatják.

Az

elektronikus

tájékoztatás

technikai feltételeinek kiépítése folyamatosan történik.

4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján

közölhetik

az

iskola

igazgatóságával,

a

nevelőkkel,

a

nevelőtestülettel.

5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: •

az

iskola

igazgatója

legalább

félévente

egyszer

a

szülői

munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, •

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.


2.6.2.

Az iskolahasználók részvétele az iskola

közéletében. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata,

a

gyermekek

családi

hátterének,

körülményeinek

megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Különös figyelemmel az 1. , az 5. , a 8.osztályban.

b) Szülői értekezlet. Feladata: •

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

•

a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az

országos

és

a

helyi

közoktatás

politika

alakulásáról,

változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját

gyermekének

tanulmányi

előmeneteléről,

iskolai

magatartásáról, a

gyermek

osztályának

tanulmányi

munkájáról,

neveltségi

szintjéről, az

iskolai

és

az

osztályközösség

céljairól,

feladatairól,

eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen

keresztül

egy-egy

tanuló

egyéni

fejlesztésének

segítése

konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése,


egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák

lefolyását,

tájékozódjon

közvetlenül

gyermeke

és

az

osztályközösség iskolai életéről.

e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

6. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

8. A szülői munkaközösség részére biztosított jogok: Véleményezési joga van •

a működési szabályzatban rendelkezéseiben

•

a Házirend megállapításában

•

a szülőket anyagilag is érintő ügyekben

•

a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában

•

az iskola és kialakításában.

a

család

a

szülőket

kapcsolattartási

is

érintő

rendjének

Az iskola működésén belül a szülőknek egyetértési joguk van: •

a tankönyv választásában


2.7.

•

az éves szünetek rendjében

•

a táborozás helyében és idejében

• a kirándulások szervezésében. Az osztályfőnökök feladatai, együttműködések

• Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. • Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. • Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. • Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. • Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. • Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. • Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. • Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. • Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. • A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. • Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. • A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. • Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. • Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. • Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. • Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. • Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. • Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. • Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.


• Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. • Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. • Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. • A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. • Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). • Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. • Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. • Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. • Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. • Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról • • • • • • • • • • • •

Tanulók száma Osztályozott tanulók száma és aránya Osztályozatlan tanulók száma és aránya Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga Az osztály tanulmányi átlaga Kitűnő tanulók száma és aránya Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya


• A bukások száma tantárgyanként • A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei • Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) • Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) • Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin • A házirend szabályainak megbeszélése. • Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. • Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. • Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. • Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. • Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. • A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák • Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. • Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. • Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. • Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. • Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. • Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a nemzeti összetartozás napjáról. • Megemlékezés az iskola névadójáról. • Osztálykirándulás előkészítése.


2.8.

A pedagógusok intézményi feladatai, együttműködések.

•

A pedagógusok alapvető feladatai: A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban,

a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény

más

belső

szabályzatában

és

vezetői

utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött

munkaidejét)

az

intézményvezető

által

meghatározott

feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában

(neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött

munkaidejének

neveléssel-oktatással

lekötött

munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a

neveléssel-oktatással

összefüggő

egyéb

feladatokat,

tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

•

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

Tanórai

és

a

tanórán

kívüli

(egyéb)

foglalkozások

megtartása.

A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).

A

tanulók

életkorához

és

a

didaktikai

feladatokhoz

megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.


•

A tehetséges tanulók gondozása

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

Iskolai

tanulmányi,

vetélkedők,

sport

bemutatók,

és

kulturális

pályázatok

versenyek,

önálló

szervezése,

segítség a szervezésben.

Részvétel

az

iskolai

tanulmányi,

sport

és

kulturális

versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

A

tehetséges

felkészítése

tanulók

a

részvételének

különféle

iskolán

biztosítása

belüli

és

versenyekre,

vetélkedőkre stb. •

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint

a

beilleszkedési,

magatartási

és

tanulási

nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

A

gyermekvédelmi

feladatok

ellátása

a

hátrányos

helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási

és

tanulási

nehézségekkel

küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. •

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása Szabadidős

programok

szervezése

iskolán

kívül

(pl.

belül

(pl.

színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). Szabadidős

programok

szervezése

klubdélután, karácsonyi ünnepség).

iskolán


Iskolai

rendezvények,

ünnepélyek,

évfordulók

megrendezése. A

nevelők,

gyerekek

és

szülők

együttműködését,

kapcsolatát erősítő (közös) programok.

•

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel Az

iskolai

diák-önkormányzati

munka

egy-egy

részterületének irányítása, segítése. Az

iskolai

szervezése,

diákönkormányzat segítség

a

programjainak

programok

önálló

szervezésében,

részvétel a programokon. Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. •

Munkafegyelem, a munkához való viszony A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

•

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

•

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés Továbbképzéseken való részvétel.


•

Az iskolai munka feltételeinek javítása Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

•

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. Részvétel

a

nevelőtestület

szakmai

(pedagógiai)

döntéseinek előkészítésében. •

Aktív részvétel a tantestület életében A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. •

Az iskola képviselete A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Bekapcsolódás

az

iskolán

kívüli

szakmai-pedagógiai

szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás

az

iskolán

kívüli

érdekképviseleti

szervezetek tevékenységébe. •

A vezetői feladatok ellátása Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.

•

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal A

tanulók,

a

szülők

és

a

pedagógus

személyiségének tiszteletben tartása.

kollégák


Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok elfogadása).

átadása,

észrevételek,

bírálatok


2.9.

Iskolai egészségnevelési program

„Egészségedre mindazon által gondot viselj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz.” (Apáczai Csere János)

1. Az iskolai egészségnevelés célja: Nevelésünkben különös hangsúlyt kap, hogy az iskola alakítsa ki az igényt az egészséges életmód iránt. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy az egészség érték, annak megóvása minden ember elemi érdeke és legfőbb feladata. A kulturált ember ismeri a veszélyeket, felkészül azok elhárítására. Egészségen testi és lelki egészséget értünk, s mindkettőt egyformán fontosnak tartjuk. Célunk tanulóink pozitív gondolkodásának fejlesztése, szemléletének alakítása annak érdekében, hogy egészséges felnőttként feleljenek meg az élet kihívásainak.

2. Egészségnevelési feladatok: 2.1. Higiénés magatartásra nevelés: 2.1.1.

A személyi higiénére nevelés területei:

- általános testápolás, - egészséges öltözködés, - fogápolás, - serdülőkori higiénés problémák. 2.1.2.

A tisztaság iránti tartós igény kialakítása.

2.1.3.

A környezet higiénére való nevelés területei:

- a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje,


- a lakás, a lakókörnyezet higiénéje, - a település higiénéje. 2.2. Egészséges táplálkozásra nevelés: 2.2.1.

A táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése.

2.2.2.

A korszerű táplálkozástechnika megismertetése.

2.2.3.

A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása.

2.2.4.

Megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés:

- az étkezések higiéniája, - az étkezések esztétikája, - az étkezések társas jellege. 2.2.5.

Különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése.

2.3. Egészséges mozgásfejlődés biztosítása: 2.3.1.

A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése.

2.3.2.

A sportolás szükségletté tétele.

2.3.3.

A

mozgás

esztétikumának,

örömszerző

funkcióinak

felismertetése. 2.3.4.

Erőnlét,

terheléstűrés,

fittség,

állóképesség

egyéni

fejlesztése. 2.4. Balesetmegelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés: 2.4.1.

Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére:

- az iskolában, - a háztartásban, - a közlekedésben. 2.4.2.

Elsősegély nyújtási ismeretek adása.

2.4.3.

Beteggondozási alapismeretek nyújtása.

2.4.4.

A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés.


2.4.5.

A

szűrővizsgálatok,

a

prevenció

jelentőségének

megismertetése. 2.5. Mentálhigiéné, krízisprevenció: 2.5.1.

A lelki egészség megóvására nevelés.

2.5.2.

A perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése.

2.5.3. A

problémamegoldó,

konfliktuskezelő,

konfrontációtűrő-

képesség fejlesztése. 2.5.4.

A pozitív jövőkép kialakulásának támogatása.

2.6. Függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés: 2.6.1.

A

függőséghez

vezető

motívumok,

veszélyhelyzetek

felismertetése. 2.6.2.Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés.


2.7. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés: 2.7.1.

Folyamatos, reális önismeretre nevelés.

2.7.2.

A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése.

2.7.3.

Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés.

2.7.4.

Felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés.

2.8. Családi életre, társsá, szülővé nevelés: 2.8.1.

A nemi szerepvállalásra való felkészítés.

2.8.2.

Családtervezésre,

gyermekgondozásra,

gyermeknevelésre való felkészítés. 2.8.3. A

család

harmonikus

életvitelének

megtervezésére,

megszervezésére való felkészítés. 2.8.4.

A családi szerepek megélésére való nevelés.

2.8.5.

Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés.

3. Tevékenységi formák az egészségnevelés terén kitűzött célok megvalósításához: 3.1. Testnevelésórákon: 3.1.1.

Évente egy alkalommal – tavasszal – mérjük a tanulók

fizikai állapotát. Fizikai és motorikus képességük méréséhez, minősítéséhez

az

Oktatási

Minisztérium

által

kiadott

útmutatót használjuk. (Dr. F. Mérey Ildikó: Hungarofit – teszt) A mérések a következők: -

alapállóképesség mérés: 12 perces futás

-

izomerő mérés: helyből távolugrás páros lábbal

-

dinamikus erő állóképesség: hanyattfekvésből felülés


-

a hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés, leengedés

-

vállövi

karizmok

erő-állóképességének

mérése:

karhajlítás

fekvőtámaszban A feladatok valamint a mérések eredményei tanulócsoportok szerint

számítógépes

adatbázisba

kerülnek.

A

program

a

testmagasság és a testsúly alapján kiszámítja a testsúlyindexet, ez adja a fittségi pontok alapját. A pontszámok fejezik ki a tanulók pillanatnyi fizikai állapotát. A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök valamint az iskolai védőnő is. A tanulók fizikai állóképességének fejlesztéséhez ez adja a mérhető, összehasonlítható adatokat. 3.1.2.

A

testnevelést

tanítók

a

mindennapos

munka

során

alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait. 3.1.3.

A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje:

Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre is csak

az

iskolaorvos

mentheti

fel

szakorvosi

vélemény

alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az

iskolaorvos

könnyített

–

vagy

gyógytestnevelési

foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan

az

órarendi

testnevelésórákon,

de

bizonyos

mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező. A gyógytestnevelés városi szervezésben zajlik.


3.2. Tevékenységi formák a többi tanórán: 3.2.1.

Osztályfőnöki órákon tíz kötelező egészségnevelési témát

dolgozunk

fel

osztályonként,

melynek

során

kiemelt

fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is. 3.2.2.

A

lelki

egészség

fejlesztését

szolgálják

a

személyiségtesztek (6. és 8. évfolyam) értékelése utáni feladat meghatározások az osztályfőnöki tevékenység során. 3.2.3.

Kortárs

segítő

középiskolások

szükség

szerint

részt

vesznek osztályfőnöki órákon a 7. és 8. évfolyamon. 3.2.4.

Igény

szerint

külső

szakember

(orvos,

védőnő,

egészségszervező) meghívása. 3.2.5.

A helyes testtartás megkövetelése minden évfolyamon.

3.2.6.

A testi egészségre nevelést erősíti az Iskolai Egészségnevelő

Program

témaköreinek

feldolgozása

az

osztályfőnöki,

természetismeret, biológia, technika és életvitel, etika órákon. Ezek:

- egészséges táplálkozás

- dohányzás - alkohol és drog - szexualitás, AIDS 3.2.7 A lelki egészségre nevelést a program konfliktuskezelés témájának feldolgozása szolgálja; a feldolgozandó anyagnál természetesen (önismeret,

figyelembe stressz

véve

kezelés,

a

gyerekek

döntéshozás,

életkorát pozitív

döntéshozás). 3.2.8.

A témakörökkel osztályfőnöki órán foglalkozva, ezek az

ismeretek erősítik az emberismeret feldolgozandó témáit is, hiszen az ember- és társadalomismeret, etika önálló tantárgy a 7. évfolyamon. 3.3. Tevékenységi formák tanórán kívül:


3.3.1.

Sportköri

foglalkozásokat

szervezünk

tanulóinknak

a

törvényben előírtaknak megfelelően. 3.3.2.

Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat.

3.3.3.

A kulturált táplálkozás követelményeinek megismertetése

és gyakoroltatása a tízórai szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidős programok során. 3.3.4.

Osztálykirándulásokon,

táborozások

alkalmával

az

egészséges életre nevelés kiemelt hangsúllyal szerepel. 3.3.5.

A városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum rendezvényein

részt veszünk a gyerekekkel, s mozgósítjuk a szülőket is a programokra. 3.3.6.

A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányozhatnak a

kulturális programok sem a tanórán kívül: színházlátogatás, rendhagyó irodalomórák, kiállítások, koncertek, művészeti közösségformáló csoportok működtetése. 3.4. Szabadidős programok: 3.4.1.

Osztályprogramok

igazodva

a

(séta,

szabad

levegőn

akadályverseny,

az

évszakokhoz

hóemberépítés,

kerékpározás, körjátékok, labdajátékok) 3.4.2.

Az

egészségnevelési

hónap

eseményei

november

hónapban. Javasolt tevékenységformák: - tablókészítés - egészségnevelési TOTÓ korcsoportonként - keresztrejtvények kitöltése, találós kérdések versenye a témához kapcsolódóan - csapatverseny

a

bevonásával - salátakészítő verseny

felső

tagozaton

egészségnevelő


- gyümölcs- és zöldségbábok készítése - gyümölcsnap - sportversenyek 3.4.3.

Tevékenységek a különböző ünnepkörökhöz kapcsolódóan.

Javasolt tevékenységi formák: - hagyományőrző húsvéti ételek készítése - szüreti mulatság, mustkészítés - mézes receptek versenye a téli időszakban 3.5. Egészségnevelési feladataink megoldásában kiemelt jelentőségű a napközi otthon, a tanulószoba és a menza a helyes szokásrend kialakításában, gyakoroltatásában betöltött szerepével. 4. Az egészségügyi felügyelet és ellátások rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt iskolaorvosi teendők ellátására. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő munkáját a megállapodásnak megfelelően végzi, s tevékenységét a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet szabályozza. A tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő az igazgatóhelyettessel egyeztetett rend szerint végzi.

Együttműködés az évente visszatérő feladatok során: 4.1. Az iskolaorvossal, iskolai védőnővel egyeztetett időpontokban kerül sor

a

szükséges

szűrővizsgálatokra

és

védőoltásokra.

A

szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 4.2. Az

osztályfőnökök

tanévenként

egy

alkalommal

fogászati

rendelésre kísérik tanítványaikat. 4.3. A 8. osztályos tanulók tüdőszűrését az osztályfőnök szervezi meg. 4.4. Az iskola megszervezi a 8. osztályos, továbbtanuló gyerekek alkalmassági vizsgálatát.


4.5. A

testnevelők

együttműködnek

a

sporttal

illetve

gyógytestneveléssel összefüggő vizsgálatok alkalmával. 4.6. A krónikus beteg, valamint testi, érzékszervi és egyéb fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése. 4.7. A pszichés fejlődés zavaraival és magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése, szükség esetén szakértői bizottság elé utalása.

5. Az intézmény Szervezeti- és Működési Szabályzata részletesen tartalmazza

az

egészségneveléssel

kapcsolatos

további

feladatokat és tevékenységi formákat: 5.1. A védő – óvó intézkedéseket. 5.2. A tanulóbalesetek megelőzését szolgáló előírásokat. 5.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat. 5.4. A rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket. 5.5. A helyes és biztonságos közlekedésre nevelés feladatait.

6. Az egészségnevelés módszere: A követelmények indokoltságát, motiváltságát meggyőződéssé kell fejleszteni. Ennek útját és menetét is látnunk kell. Ismereteket kell nyújtani, azokat rendszerbe kell foglalni. Normákat kell megfogalmazni, azokat rendszerbe kell foglalni. Érzelmeket kell kelteni, kapcsolni az ismeretekhez, a normákhoz; a belátásig kell eljuttatni a gyermekeket, majd egy hosszú nevelési folyamatban formálódik a meggyőződés. A fentieket természetesen az életkor függvényében és az alkalmazott módszerek átgondolt megválasztásával, jó alkalmazásával érhetjük el.


7. Az egészségnevelés nevelőtestületre vonatkozó követelményei: 7.1. A gyermekek életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus, a pedagógusközösség életmódja. 7.2. A pedagógusok személyes példamutatása nevelésünk felelőssége. 7.3. Az iskola mint élettér is befolyásolja a gyerekek egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. 7.4. Az

egészségnevelés

együttműködést

kíván

az

iskolán

kívüli

közösségekkel is. Alapvető a családokkal való együttműködés, a kezdeményezés tudatos vállalása. 7.5. Lényeges az egészségügyi hálózat lehetőségeinek felhasználása.

8. A mindennapos testmozgás feltételei, módszerei Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást [Kt. 52. § (10)]. 8.1. Heti 3 óra testnevelés biztosított az alsó tagozaton. 8.2. Heti 2-2 óra sportköri foglalkozást tartunk a következő bontásban: - 1-1 óra az első és második évfolyamnak összevontan - 1-1 óra a harmadik és negyedik évfolyamnak összevontan azokon a napokon amikor nincs testnevelés óra. A

SPORTKÖRI

FOGLALKOZÁSOKON

JÁTÉKOS,

EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ

TESTMOZGÁST VÉGEZNEK A GYEREKEK.

8.3. Heti 2 órában futball-edzés van a tagozat tanulóinak.

8.4. A

napközis

csoportokban

a

délutáni

szabadidőben

sportfoglalkozásokat tartanak a pedagógusok. A

foglalkozások

ideje

–

minden

testnevelésóra – legalább 30 perc.

olyan

napon,

amikor

nincs


Módszereiben az adott évfolyam helyi tantervbe meghatározott módszereire épül, ezen belül főként mozgásos játékokra. - énekes-táncos, társas népi játékok - iskolai

játékok

(futó-fogójátékok,

sor-

és

váltóversenyek,

labdajátékok) - küzdőjátékok

8.5. Az alsó tagozatos gyerekek részvételével népi tánc művészeti csoport működik iskolánkban. 8.6. A

sokirányú

mozgásos

tevékenységre

tekintettel

az

óraközi

szünetekben szervezett mozgásra nem kerül sor. AZ

ÓRAKÖZI SZÜNET A SZABAD JÁTÉK IDEJE.

ISKOLÁNK

ADOTTSÁGAINAK

KÖSZÖNHETŐEN, HA AZ IDŐJÁRÁS ENGEDI, A GYEREKEK A FRISS LEVEGŐN

–

A

KÖRNYEZETBARÁT

KIHASZNÁLVA

JÁTSZÓTÉRI

JÁTÉKOK

LEHETŐSÉGÉT

IS

– TÖLTIK SZABADIDEJÜKET.

8.7. Az alsó tagozaton tanítók a tanórai terheléstől függő gyakorisággal 3-5 perces, mozgásos légző gyakorlatot végeztetnek a gyerekekkel. 8.8 A Nemzeti Köznevelésről szóló törvényben foglalt szabályokkal az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a NAT Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), megfelelően

vagy -

-

az

iskola

különféle

más

lehetőségeinek

és

felszereltségének

sporttevékenységekre

fordítható.

A

mindennapos testnevelés bevezetése a 2012/2013. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon került megvalósításra, a továbbiakban felmenő rendszerű bevezetést valósítunk meg. 9. A mindennapos testedzés feltételei, módszerei Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani az iskolai sportkör működését [Kt. 52. § (9)].


9.1. A testnevelésórák szakszerű megtartásához biztosítottak a tárgyi feltételek. 9.2. Heti 4 óra sportköri foglalkozást tartunk, minden felső tagozatos évfolyamon heti 2-2 órát, korcsoportonként összevont formában. 9.3. A testnevelési órák anyaga, valamint a testedző programok megfelelnek

az

egészségfejlesztés

feladatainak.

Minden

testnevelési órán és minden testmozgásos alkalmon megfelelő keringési- és légző rendszeri terhelésre kerül sor. 9.4. Minden tanórán van gimnasztika, benne légző-torna és tartásjavító torna. 9.5. Sportjátékra is jut idő minden foglalkozáson, a tanulók kellő elméleti ismereteket kapnak az életmód – sportágak felnőttkori gyakorlásához,

különösen

a

labdajátékok

terén

(labdarúgás,

kézilabda, kosárlabda, tollaslabda, asztalitenisz). 9.6. Azon gyerekek számára, akiknek aznap sem testnevelésórájuk, sem

sportköri

foglalkozásuk

nincs,

lehetőséget

biztosítunk

a

délutáni órákban legalább 45 perces testmozgásra. Jó idő esetén a szabadban, rossz idő esetén a tornateremben. Ezen alkalmak alapvetően a sportjátékok valamint az életmód – sportágak gyakorlására adnak lehetőséget. A tanulók felügyeletét, a játékok lebonyolítását a nevelőtestület tagjai végzik ügyeleti beosztás szerint.

10.

Az egészségnevelési program elkészítéséhez beszereztük a

iskola egészségügyi szolgálat véleményét (…. számú melléklet)


2.10.

Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításával

kapcsolatos intézményi tevékenységek. a) Az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátításának

célja,

hogy a tanulók •

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

•

ismerjék

meg

az

élettannal,

anatómiával

kapcsolatos

legfontosabb alapfogalmakat. •

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

•

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

•

ismerkedjenek

meg

a

mentőszolgálat

felépítésével

és

működésével;

b) Az


alapismeretek

elsajátításával

kapcsolatos kiemelt feladatok: •

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

c) Az


alapismeretek

elsajátításával

kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében •

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal,

•

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegélynyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

d) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: •

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:


TANTÁRGY

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

biológia

kémia

fizika

testnevelés

•

-

rovarcsípések

-

légúti akadály

-

artériás és ütőeres vérzés

-

komplex újraélesztés

-

mérgezések

-

vegyszer okozta sérülések

-

savmarás

-

égési sérülések

-

forrázás

-

szénmonoxid mérgezés

-

égési sérülések

-

forrázás

-

magasból esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott


ismeretek:

teendők

közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki

óra

megtartásában

az


alapismeretekkel kapcsolatosan.

e) Az

egészségnevelést

szolgáló

egyéb

(tanórán

foglalkozások: •

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

kívüli)


•

évente

egy

egészségvédelemmel,

elsősegély-nyújtással

foglalkozó

helyes

táplálkozással,

projektnap

(témanap)

szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

2.11.

Iskolai környezeti nevelési program

„Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során

a

gyerekeket

felkészítjük

környezetük

megismerésére,

tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: •

megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel;

•

kifejleszti

a

szándékot

és

képességet

a

környezet

aktív

megismerésére; •

felkelti az igényt, képessé tesz:

- a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására és összefüggő rendszerben történő értelmezésére; - a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; - a problémák megkeresésére, okainak megértésére; - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; -

az

egyéni

és

közösségi

döntések

felelősségének

megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; - a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.”

(KöNKomP, 2004)


„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája,

valamint

az

őt

körülvevő

biofizikai

környezet

sokrétű

kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970)

Az

ember

elválaszthatatlan

a

környezetétől.

Tevékenységével

állandó kölcsönhatásban van vele, így saját létét javíthatja vagy ronthatja. Napjainkban a talaj, a víz, a levegő jelentősen átalakult. A XXI. század legnagyobb kihívása az okos, hosszabb távon fenntartható gazdálkodás megvalósítása bioszféránkban lokálisan éppúgy, mint globálisan. Fontos, hogy az általános iskola is hozzájáruljon a tanulók természet- és környezetbarát

szemléletének

megalapozásához,

a

természettel

és

környezettel szembeni felelős magatartásuk kialakításához. Az

Egyesült

Nemzetek

Szervezetének

57.

közgyűlése

2002.

december 20-án a 2005–2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás mindenszintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai.

1. A környezeti nevelés általános céljai: „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a környezettudatos

magatartásának,

életvitelének

kialakulását

tanulók annak

érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság


elmélyülésének

megakadályozására,

fennmaradását

és

a

elősegítve

társadalmak

az

élő

fenntartható

természet

fejlődését.

A

fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást,

amelynek

állampolgárok

segítségével

nevelődnek,

gondolkodásmóddal

olyan

akik

rendelkeznek,

tájékozott

kreatív,

és

tevékeny

problémamegoldó

eligazodnak

a

természet

és

a

környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003)

1.1. A környezeti nevelés céljai tágabb értelemben •

Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását

annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. •

Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-

természeti

felelősségét

formálnunk

kell

alakuló

értéktudatát,

együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. •

Tantárgyak

közötti

integráció,

a

különböző

tantárgyak

ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. •

Az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású

ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni •

A

tanítási

órákon

kívül

is

érvényesüljön

a

nevelőintézmény

egészének ökológiai kultúrája és társas harmóniájának rendje


•

A természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert

tisztelő

szokásrendszer

érzelmi,

értelmi,

esztétikai

és

erkölcsi

megalapozása •

A környezetvédelem jeles napjainak családias megünneplése

•

Rendszerszemléletre nevelés

•

Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása

•

A globális összefüggések megértése

1.2. A környezeti nevelés céljai szűkebb értelemben - Konkrét célok az iskolánkban •

Legyen igényük a tiszta, rendes környezetre, ügyeljenek a tisztaságra és a rendre

•

Nevelőjük irányításával vegyenek részt a tanterem és a folyosó díszítésében; zöld növények elhelyezésében és gondozásában

•

A hulladékot megfelelő tárolóba tegyék mind az iskolában, mind pedig iskolán kívül

•

Az iskola épületébe letisztított cipővel lépjenek

•

Az iskola udvarán és környezetében óvják, védjék a növényzetet

•

Takarékosan használják az energiát: feleslegesen ne használják a világítást, ne pazarolják a vizet, fűtési időszakban csak a szünetek alatt szellőztessenek,

számítógépet és TV-t feleslegesen ne hagyják bekapcsolva. •

Vegyenek részt aktívan tereprendezésben és új növények ültetésében és az iskola környezetének gondozásában és szépítésében


•

Használják balesetmentesen az iskola udvarán elhelyezett játszótéri játékokat és ügyeljenek jelenlegi állapotuk megőrzésére

•

Régi tankönyveiket ajánlják fel a rászoruló iskolatársaiknak és ne dobják azokat a szemétbe!

•

Vásárláskor a környezetre ártalmatlan vagy környezetbarát termékeket részesítsék előnybe az ártalmassal szemben.

•

Évente többször is emlékezzünk meg a környezet a környezetünk megfelelő állapotának Fenntarthatóságáról a Környezetvédelmi jeles napok alkalmával

2. A környezeti nevelés céljaiból adódó feladataink •

Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt

•

A

környezet

szeretete,

védelme

váljon

a

tanulók

életvitelét

meghatározó erkölcsi alapelvvé •

Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt

•

Bekapcsolni

őket a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe,

gyarapításába •

Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása

•

Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés

•

Képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

•

Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása, az ökológiai egyensúly fenntartása, a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása, minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez


•

A

tanulókat

képessé

kell

tenni

arra,

hogy

a

tanórán

szerzett

ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. •

Nem

elegendő

az

egyes

problémák,

de

még

a

problémák

összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az

egyes kérdések megválaszolására

több alternatíva

felállítását

igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. •

Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben.

•

Megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben.

•

A környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák attitűdök, értékrend kialakítása.

3. Mit teszünk mi, pedagógusok az előbbiek megvalósulásáért •

Az egyes szakórákon mindig beszélünk a tantárgyhoz kapcsolódó környezeti problémákról

•

Javasolunk olvasnivalót, ajánlunk TV műsorokat, megnézünk videó filmeket, csinálunk kísérleteket a témákhoz kapcsolódóan

•

Kiselőadások tartására adunk alkalmat

•

Tanulmányi versenyeket szervezzünk

•

Minél több kirándulást és tanulmányi sétát szervezzünk


•

Folyamatosan

felhívjuk

energiafelhasználásra,

a a

figyelmüket

környezet

a

takarékos

megóvásának

fontosságára

szűkebb és tágabb értelemben egyaránt •

Személyes példamutatásunkkal alakítjuk a gyermekek szemléletét, gondolkodásmódját és viselkedését

•

Tudatosítjuk a tanulókban, hogy ők maguk is sokat tehetnek a környezet és saját egészségük megóvása érdekében.

4. A siker eléréséhez vezető tevékenységek tervezése A céljaink eléréséhez szükséges tevékenységeket két csoportba lehet osztani: tanórai és tanórán kívüli programok. 4.1. Környezeti nevelés a tanórán A tanárok a tanmenetben megjelölik valamilyen módon azokat az órákat, amelyek tananyaga szorosan kapcsolódik a környezeti nevelési célkitűzésekhez. Ezek a témák évfolyamonként és tantárgyanként a következők:


4.1.1. A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán

Az iskolába kerülő gyermekeket egy vagy két pedagógus gondjaira bízzák. A tanító által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben való eligazodásban, és felkelti a vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Bár tudjuk, hogy a kisgyerekek először az olvasás, írás, számolás rejtelmeivel vannak elfoglalva, szívesen csodálkoznak rá egyegy természeti jelenségre, szépségre is. Az iskolaérett gyermek közvetlen környezetének számos jelenségével találkozott már, sok személyes emléke, tapasztalata van, de ennek olykor nincs is tudatában. A tanító dolga, hogy a

mozaikszerű tudásdarabokat egymás

mellé

illessze,

rendszerezze. Az elsősök természetszerűen fogadják el a tanító magatartását, viselkedését, utasításait, véleményét. A tiszta környezet (beleértve a mellékhelyiségek, az iskolaudvar állapotát is), a mozgásigény kielégítése, a

szétválogató

hulladékgyűjtés

(elemek,

papír,

komposztálható

életmaradékok) napi gyakorlata természetes velejárói lehetnek a tanulók hétköznapjainak. A későbbi években ez a kör bővülhet, tudatosodhat. A tanító

egyben

osztályfőnök

is:

az

osztály

életének

szervezésében

hatékonyan segítheti a környezeti nevelést (állatok, növények gondozása az osztályteremben; a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése; kirándulások szervezése az élő természet és az épített környezet szépségének átélésére stb.) A családdal való kapcsolata lehetővé teszi, hogy közös programok szervezésével a szülőkre is hatással legyen. A tanító többnyire az összes tantárgyat tanítja osztályának. Az egész napos formában megszervezett oktatás esetén is csak két pedagógusnak kell együttműködnie. Ennek köszönhető, hogy az osztálytanító általában


könnyebben képes összerendezni és megszervezni a környezeti nevelés munkaformáit és színtereit, mint a felső tagozatos osztályfőnökök.

TERMÉSZETISMERET

1.osztály Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. A megfigyelés során a víz megjelenési formáinak felismerése. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok megfigyelése. Elemi ismeretek a növénygondozásról. Érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával.

A

sokféleség

bemutatása.

Növények

gondozása

az

osztályban.

2.osztály Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak). A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők). Természeti értékeink szépségének felfedeztetése. A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből tartott

állatok

élete

közötti

különbség.

Az

állatok

viselkedésének

megfigyelése, összehasonlítása.

3.osztály Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl.: fény, talaj időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására - palánták nevelése különböző feltételek között: fény, víz, talaj megvonása, talaj szennyezése.

4.osztály


Az

otthon

tisztasága,

szennyezettsége.

A

szennyező lakóhely

forrásai.

Környezetünk

levegőjének,

vizeinek

tisztasága, tisztasága,

szennyezettsége. Szennyező források a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat

keresése

az

ember

tevékenysége

és

a

természet

veszélyeztetettsége között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetőségeinek megismerése.

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

1.osztály Rácsodálkozás a természet szép látványára. Élmények, személyes hangú kifejezése rajzokban. Harmonikus környezet kialakítása az osztályban: képek, függönyök, növények. Az esztétikum fenntartása.

2.osztály Konstruálás

talált

gyapjúból).

Bábok

szemétszörnyek

tárgyakból

(pl.

zöldségekből:

készítése.

termések, krumpli

Változások

textilek,

malac,

tudatosan

nemezelés

káposztatündér,

megfigyelt

vizuális

jellemzőinek megjelenítése (pl.: évszakok, időjárás).

3.osztály A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása.

Séták,

kirándulások

alkalmával

a

jellemző

színek,

formák

megfigyelése, később ennek felelevenítése.

4.osztály Tapasztalati

úton

megismert

folyamatok

ábrázolása (pl. egy növény élete).

jellegzetes

állapotainak

Az épített környezet elemzése a


rendeltetés

és

forma

legegyszerűbb

összefüggéseinek

vizsgálatával.

Város, falu konstruálása. A jellemző formák megkeresése. Játszótér tervezése, makett készítés.

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL

1.osztály A természetes és mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes anyagok. Az anyagokhoz kötődő mesterségek Ismerkedés az anyagokkal, pl.: agyag, homok, fa, termések, levelek, szalma, nád. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel.

2.osztály Az

ember

és

környezete.

Az

évszakok

és

az

időjárási

elemek

megismerése. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módozatainak fölsorolása. A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása.

3.osztály A

háztartást

gyakorlása. előforduló

megkönnyítő

Helyes

idő-,

különböző

energiafogyasztásuk

eszközök

anyag-

és

megismerése

és

használatuk

pénzbeosztás.

A

háztartásban

energiafogyasztó összehasonlítása.

berendezések Környezetbarát

megismerése, fogyasztási

szokások, hulladékkezelés, víztakarékosság.

4.osztály A városi és falusi élet összehasonlítása és vélemény megfogalmazása. A nagyvárosi élet előnyeinek és hátrányainak megbeszélése. Különböző közlekedési módozatok környezetszennyezési problémái. Környezetbarát szállítási módok. Az anyagok átalakítása.


Az alapanyag, a résztermék, a félkész termék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

1–4. osztály A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témán alapuló rövid szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő művek. Nemes Nagy Ágnes: Madarak Móra Ferenc: A másik macska, Kányádi Sándor: A születés öröme,Fekete István: Tüskevár.

TESTNEVELÉS

1–2. évfolyam A

mozgás

örömének

átélése,

a

szabad

levegőn

való

tartózkodás

fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása.

3. évfolyam A természeti környezet sajátosságai a túrák során. Helyes viselkedés a természetben. Természeti értékeink megismerése.

4. évfolyam Szabadidős sporttevékenységek. Helyes viselkedés a természetben. A zaj is szennyezi a természetet! Tájékozódás a terepen.

ÉNEK-ZENE

1–4. osztály


Időjárásra, időjárás-változásra, évszakokra, természetre utaló mondókák. Jeles napok, ünnepkörök dalai.

3.1.2. A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felső tagozatán

A kerettantervi tartalmi szabályozás a tanítási-tanulási folyamat tartalmainak kijelölésével számos lehetőséget teremtett a környezeti neveléshez. A következő táblázatban a kerettanterv szövegéből kiemeljük a környezeti neveléshez szükséges és lehetséges tartalmakat. A helyi tantervek elkészítésekor ezeket a tananyagrészeket tekintsük kiindulási alapnak. Az adott évfolyamon szükséges a különböző tantárgyak környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmainak összekapcsolása, integrálása. Ezáltal hatékonyabbá és intenzívebbé válhat a tanítási-tanulási folyamat, a gyerekek környezetképe egységesebb lehet. A természettudományos tárgyak és a „humán” tárgyak tartalmainak összekapcsolása a helyi tantervben áttekinthető és kialakítható. A helyi tanítási-tanulási módszerek szerepe sem elhanyagolható, hiszen a terepmunka lehetősége, az iskolán kívüli tanulási-megismerési tevékenységek köre, az iskola felszereltsége, a korszerű és hatékony informatikai-kommunikációs

kultúra

egyaránt

meghatározzák

a

tananyagtartalmak megvalósításának potenciális körét.

Magyar nyelv és irodalom Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tárgyról, lakókörnyezetünkről. Környezet leírása, közlése és a környezeti leírás befogadása. (pl. Petőfi Sándor:

Az

Alföld)

Környezet

ábrázolása,

leírása.

Példakép

megfogalmazása, ballada feldolgozások drámapedagógiai módszerekkel. Gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg. A mindennapi élet kérdéseinek


megválaszolásához

ismeretanyagok

keresése

a

könyvtárban.

Saját

vélemény megfogalmazása. Versek összehasonlító elemzése. Állampolgári nevelés a környezeti nevelésben. Erkölcsi ítéletalkotás, véleményalkotás. Verselemzések.

Idegen nyelv Képleírás, párbeszéd, fogalmazás, beszélgetés, vita, monologikus beszéd. Újságcikkek, fordítások, képek gyűjtése, tabló készítése. Természeti környezetben megtartott óra. Célzott megfigyelések az élőlényekről, beszélgetés. Video, kiselőadás, szituációs párbeszéd.

Matematika A

tanulókat

körülvevő

viszonyainak matematika

konkrét

megismertetése; a

Táblázat-,

megtakarítási

lehetőség

Mérések

adatok

mennyiségi

gyűjtése

természettudományokban.

értelmezése.

összehasonlítása,

környezet

grafikonkészítés. a

menühöz

teremben,

családban: valók

udvaron.

pl.

árának

és

térbeli

környezetünkből;

Statisztikák

készítése,

Átlagszámítások. otthoni, becslése,

Számítások

éttermi

Pénz étkezés

megtudakolása.

környezetszépítéssel,

védelemmel kapcsolatban: (pl. Mennyibe kerülne az iskola udvarának füvesítése? Hány tanuló tartózkodhat a teremben, ha fejenként 3 köbméter levegőre van szükség stb.) A matematikaoktatásba beépíthető sok környezeti nevelést szolgáló példa, amely a valóságból indul ki, absztrakt gondolkodással, számításokkal folytatódik, végül az eredmények és a tapasztalatok összevetésével fejeződik be.

Informatika 5. évfolyam Ember- és környezetkímélő munkakörnyezet kialakítása, megóvása. A káros

hatások

ellensúlyozásának

ismertetése

(alacsony

sugárzású

monitor, helyes testtartás stb.). Az informatika oktatás során keletkező szennyező hulladékok szelektív gyűjtése (tonerek, patronok, stb…).


6. évfolyam Munkaeszközök

optimális

működésének

megismerése,

kíméletes

géphasználat. Tudatosodjék a tanulókban, hogy természetes emberi törekvés az egészség és környezet egyre színvonalasabb megkímélése, ennek érdekében újabb, káros hatásoktól egyre mentesebb termékek megjelenése az informatikai piacon is.

7. évfolyam A hardverismeretnél ismételten kitérünk az ergonómiai elvekre, a hitech alkatrészek

környezet-

és

egészségkímélő

hatására.

Táblázatok

összeállítása környezeti katasztrófákról, környezetbarát anyagokról és eseményekről. Elektronikus levelezés, Ergonómiai elvek és megoldások megismerése. Tudatosítsuk, hogy az e-mail nemcsak gyors, de papírt sem fogyaszt, így papírt, fát, környezetet kímél. Szállítási feladatok sincsenek, így üzemanyag takarékos közlési mód is. Böngésző programok által a hazai

és

nemzetközi

környezetvédő

szervezetek

pályázatainak,

irodalmának, felhívásainak figyelemmel kísérése.

8. évfolyam Dokumentum és prezentáció készítése aktuális környezetvédelmi témában (védett állatok stb.) problémák, lehetséges megoldások. A gyűjtőmunka anyagának feldolgozása szövegszerkesztéssel, kiegészítése saját rajzzal, beszkennelt, letöltött képpel.

Történelem és állampolgári ismeretek

5. évfolyam A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás kialakítására. Természet és gazdaság görög és a római világban. Egyéni beszámolók, kiselőadások könyvek, filmek alapján a környezeti adottságok és az ebből eredő


tevékenységekről;

mivel

jártak

a

hajóépítésekhez

szükséges

nagy

mennyiségű fakitermelések rajzok, festmények és makettek készítése.

6. évfolyam Falvak elhelyezkedése; épületek, szántók, legelők, kert; eszközök; az évszaknak megfelelő munkák; az erdő adta megélhetési lehetőségek megfigyelése feladatlapok segítségével rögzítése, feldolgozása Az ipar megjelenése és természet-átalakítása: Egyéni beszámolók, kiselőadások: Európa

gazdagodása

és

fejlődése

milyen

„árat”

fizettetett

az

indiánkultúrákkal és népekkel.

7. évfolyam A polgári átalakulás: a mezőgazdaság és a gépek forradalma. Az iparvárosok

kialakulása.

Kiselőadások

a

természeti

környezet

átalakításáról /bányászat, folyószabályozás / és szennyezéséről; az épített környezet

és

az

emberi

kapcsolatok

elsivárosodásáról

/munkás

bérlakások/ és gazdagodásáról /gyártulajdonosok palotái, úthálózat, vasút hálózat/; ez utóbbi környezetszennyezéséről.

8. évfolyam Az ökológiai problémák: külföldi és hazai jó és rossz megoldásokról; a bekövetkezett katasztrófákról és arról, hogyan lehetett volna elkerülni őket /pl. 2000. évi hazai árvíz/; a régiók, a kisebb közösségek, az osztály lehetőségei (papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, a szemetelés, a zaj-, idegi ártalmak csökkentésére). A népességrobbanás a világ szegényebb felén. A globalizáció problémája. Az Európai Unióba való belépésünk problémái: előzetes gyűjtőmunka alapján beszélgetés arról, mit tehet az ország, és mit tehet az egyén, akár a tanuló is, hogy a csatlakozás előnyeiből minél többet élvezhessen; a hátrányokat pedig a lehetőség szerint minimalizálja.

Fizika


7. évfolyam Annak felismertetése, hogy a fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet. Közlekedőedények: környezetvédelmi vonatkozások: kutak, vizek szennyezettsége. A víz fizikai tulajdonságainak vizsgálata, érzékszervi vizsgálatok. Kísérlet: különböző szerkezetű talajok víz- áteresztő, vízmegkötő képessége. Cikkek, képek gyűjtése a víz- és talajszennyezésről,

azok

hatásáról.

A

nyomáskülönbségen

alapuló

eszközök környezetvédelmi hatásai. Egyszerű mérések adatfeldolgozás, grafikonok, diagramok értékelése.

8. évfolyam Az egyes elektromos fogyasztók, háztartási gépek teljesítményének, fogyasztásának megállapítása. Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége.

Az

energiatakarékosság

hétköznapi,

gyakorlati

megvalósítása. Galván elem szétbontása tanári felügyelet mellett. Az elektromos áram hatásai a környezetre. Az elektromos energia előállítása:

az

neoncsövek

atomerőmű. és

Elektromos

izzólámpák

energiafogyasztással

fogyasztás

esetén,

kapcsolatos

összehasonlítása

számítások. kiadások

Háztartási elemzése,

energiatakarékossági lehetőségek otthon, iskolában. Fogyasztásmérők leolvasása.

Természetismeret

5. évfolyam Az időjárás és az éghajlat elemei: Tapasztalatgyűjtés, megfigyelések, egyszerű

mérések

kísérletek.

Meteorológiai

megfigyelés,

időjárási

adatgyűjtés, mérési adatok csoportosítása, ábrák, grafikonok elemzése. Évszakok jellemzése. A víz körforgása. A vízkészletek védelme. A víz fizikai

tulajdonságai,

kísérlet:

halmazállapot

változása.

Hogyan


takarékoskodhatunk a vízzel? Számítások. Cikkek, aktuális hírek gyűjtése vízszennyeződésekről.

A

talaj

védelme.

Felelős

magatartás

a

természetben.

6. évfolyam A hazai élővilág. Az erdők és védelmük. A füves területek és védelmük. A lakóhely

környékének

védett,

Megfigyelések,

vizsgálódások

terepgyakorlat.

Feljegyzések,

tényezők

elemzése.

A

és

nem

védett

természeti fajlista

lakóhely

természeti

környezetben.

készítése.

épített

és

értékei.

Kirándulás,

Környezetkárosító

természeti

értékeinek

felfedezése, tanulmányi séta. Feljegyzés a környezet állapotáról, javaslat védelemre. Napló, poszter készítése helyi értékekről.

Földünk és környezetünk

7. évfolyam Afrika:

elsivatagosodás.

Amerika:

az

ültetvény,

a

farmvidék,

a

technológiai park és az agglomerációs zóna mint tipikus táj. Európa: az országok kapcsolata a földrajzi környezettel. Szemelvények gyűjtése a természeti

környezetet

problémákkal

veszélyeztető

kapcsolatos

videofilm

folyamatokról. megtekintése,

Környezeti megvitatása.

Beszélgetés a megújuló energiaforrások hasznáról, a kőolajszállítás veszélyeiről. TV, sajtóanyag, gyűjtőmunka. Példák gyűjtése a természeti adottságok és a gazdasági élet kapcsolatáról, csoportmunka. Kiselőadások egy-egy

ország

természeti,

gazdasági

sajátosságairól,

értékeiről,

kapcsolatairól más országokkal. Térképek, ábrák, statisztikai adatok elemzése.

8. évfolyam


Magyarország

természeti

adottságai,

erőforrásai,

medencejellege.

A

belvíz, az árvíz és a hóesés okozta veszélyek. Kiselőadások, beszélgetés, összefüggések keresése. Fotók, képeslapok gyűjtése, tabló készítése. Grafikonok

elemzése

a

Népesedési

folyamatok:

problémák

okainak

folyóvizek

szennyezettségének

statisztikai

feltárása.

adatok

Számítási

helyzetéről.

elemzése. feladatok

Népesedési

népsűrűséggel

kapcsolatban. Idegenvezetői kiselőadás hazánk nevezetességeiről.

Kémia

7. évfolyam A megismert anyagok szerepe a mindennapi életben helyes használatuk, egészség- és környezetkárosító hatásaik. A környezetünkben előforduló legismertebb

kémiai

változások

paraméterei.

Kísérlet:

felismerése, értelmezése.

desztillálás

(kémiailag

tiszta

víz

Az ).

ivóvíz

Oldatok

kémhatása, mérések , pH. A vízkeménység okai, következményei, kísérlet: cserepes virág öntözése kemény vízzel, vegyszeres vízzel. Beszélgetés, tanulói gyűjtőmunka, kiselőadások a vegyszerek élővilágra gyakorolt

hatásáról

környezet-szennyezésekről.

Légszennyezéssel

kapcsolatos adatok elemzése. Ismerjék meg az elterjedt vegyszereket, ezek élettani hatásait.

8. évfolyam A környezet terhelését csökkentő lehetőségek a mindennapi életben. Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban. Talaj: Na, CaCO3, K, Mg, Si stb. Víz: keménység, vízkő, savasság. Építkezések anyagai. Korrózióvédelem . Környezeti kémia: energiagazdálkodás, tűzifa, természetes elektromos

és

mesterséges

áram.

Megújuló

szenek,

kőolaj,

energiahordozók,

földgáz,

atomenergia,

energiatakarékosság.

Levegőszennyezés: üvegházhatás, savas eső, szmog. Vízszennyezés, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, szennyvíz és tisztítása.


Biológia

7. évfolyam A földi élővilág általános jellemzése. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élet és az ember szempontjából. A forró övezet: az őserdők pusztulása és védelme, az elsivatagosodás. A mérsékelt övezet: a lomberdők, a füves puszták, a tajga és védelmük. A hideg

övezet:

a

tundra,

sarkvidék

és

védelmük.

Tengerek:

életközösségek, szennyezés megelőzés és öntisztulás. Videó- anyagok megtekintése, szakirodalmak tanulmányozása, aktualitások figyelemmel kísérése,

megbeszélése.

életközösségekről,

Önálló

élőhelyekről.

Az

információgyűjtés élőlények

különböző

életmódja,

élőhelye,

szervezete közötti összefüggés megfigyelése. Szituációs játék az ember bioszférára gyakorolt hatásával kapcsolatban. Rendszerezés: különböző élőlénycsoportok jelentősége és védelme, táplálékláncok

8. évfolyam A

mozgásszegény

környezeti

életmód

ártalmak,

a

következményei.

dohányzás

káros

A

légzőszervekre

hatásai.

Az

ható

egészséges

táplálkozás. Az ember egészsége is veszélyben van a természetrombolás révén. Környezetkímélő életforma kialakítása.

Technika és életvitel

5. évfolyam Az

ember

környezet

átalakító

tevékenysége.

Lakóhelyünk

veszélyeztetettsége. A városi és a vidéki közlekedés. A levegőszennyezés és elkerülésének módjai. Egyszerű levegő tisztasági vizsgálatok: szálló porszennyeződés kimutatása közlekedési út mentén és attól távolabb, pl. fás területen. Forgalomszámlálás: adott idő alatt hány db gépkocsi halad el? (Csoportmunka) Háztartástan: egészséges táplálkozás, a hulladékok


kezelése. Megfigyelés: mit tartalmaz a háztartási szemét? Hogyan csoportosíthatjuk a hulladékokat?

6. évfolyam Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Beszélgetés az ember és a természet kapcsolatáról, a természet anyagainak hasznosítási módjairól. Képek, szemelvények gyűjtése, bemutatása környezetkárosító hatásokról. Videofilm megtekintése környezetkímélő technológiákról. Kiselőadások a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségéről, a hulladék újrahasznosításáról. Az iskola szelektív hulladékgyűjtési lehetőségének megtervezése.

7. évfolyam A fosszilis energiahordozók. A savas esők. Az erőművek bemutatása. Alternatív energia-források: (nap, szél, biomassza, geotermikus energia). Az alternatív energiahasznosítás (pl. napkollektor) egyszerű bemutatása. A közlekedési eszközök környezetkímélő használata. Szituációs játékok közlekedési szokásokkal kapcsolatban. Energiatakarékosság a lakásban. Villany-,

gázszámlák

tanulmányozása.

Hogyan

takarékoskodhatunk

otthon, és az iskolában az energiával?

8. évfolyam A természet kizsákmányolása a fenntartható fejlődés. A napelemek és egyéb

környezetkímélő

Energiatakarékosság közlekedési

lehetőségei

eszközök.

megtervezése.

A

energiaforrások.

A

fogyasztói

a

jövő

fűtés

Víztakarékosság.

során.

Környezetkímélő

környezetkímélő

közlekedésének

társadalom

és

a

reklám.

Vízzel

való

takarékoskodás megtervezése otthon, iskolában. Hétvégi vagy napi bevásárlásaink során mi az, amire nem volt szükségünk? Mit vásároltunk fölöslegesen, miért (listázás, indoklás)?


4.1.2 Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés

A

gyerekek

osztályközösségi

létének

keretét

általában

az

osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok

azonban

bővülnek,

e

tennivalók

körül

is

egyre

több

a

bizonytalanság. Az iskola szellemiségén, a vezetői elvárásokon túl az osztályfőnök

személyisége

és

elhivatottsága

döntő

a

gyerekekben

kialakuló, formálódó valóságkép kialakulásában. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései,

a

különböző

iskolai

programkínálatok.

Igényessége,

elvárásai, értékrendje a tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja.

Az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti

nevelés

szempontjából.

Inkább

általános

tájékozottsága,

problémafelismerő- és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. Egy osztályterembe való belépéskor már ránézésre látszik annak hangulata, atmoszférája. Tükröződik valami a benne élő közösségről, abból, ahogyan a tanulók saját maguknak teremtett környezetükben élnek. Ismerősként cseng ez az év eleji feladat: teremdíszítés. Szerencsés esetben ez nem öncél, hanem határozott környezetkialakítási terveket rejt, tartalmakat fed. A mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos alakítása, megóvása életünk minden helyszínén fontos lépés. Nem egyszerűen dekorálás tehát, hanem a környezetkultúra fejlesztésének eszköze.

A környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló


lehetőséget

nyújt

a

közösségépítésre,

a

személyes

kapcsolatok

kialakítására, elmélyítésére. Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, illetve lehetőségeit. Például: óhatatlanul felmerülnek a fogyasztói társadalom problémái: táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciók is kiegészíthetik és összefűzhetik az egyes szaktárgyakat.

Az osztályfőnöki tevékenység eredményességét fokozza, ha az osztályfőnöki

órák

témájának

kínálata

nem

ad

hoc

jellegű,

ismétlődésekkel teli, hanem legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű

szocializációs

valamennyi

pedagógus

program.

Tervezése

együttgondolkozását

az

osztályban

kívánja

meg.

A

tanító tanári

együttműködésnek ez a formája a testület erejét fokozza, hatékonyságát növeli. Természetesen mindez az osztályfőnök összetartó munkájára épít. A következőkben néhány témakör olvasható, amely köré egy-egy tanév során

(az

életkort

és

a

tanulmányokat

figyelembe

véve)

az

osztályközösség környezeti nevelése szerveződhet:

5. évfolyam - A közösségben elfoglalt hely. Felelősségvállalás.

Saját környezetünk megteremtése. Szűkebb, tágabb környezetünket nemigen ismerjük, megszoktuk, elsiklunk fölötte. Szükségszerű évnyitó feladat az osztály egészére nézve a saját környezet megteremtése. A közösségben elfoglalt helyet erősítheti, javíthatja. Elismerést érdemel az ez irányú felelősségvállalás. Emellett az iskolai környezetből, a lakóhelyről való kilépés – a tágabb környezettel való ismerkedés – szélesítheti a skálát. Kézenfekvő lehet valamely helyi környezeti értékkel való virtuális


és valós találkozás. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk? Mit tehetünk?


6. évfolyam - A környezet hatásai.

Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek A környezetet mi, emberek károsítjuk, romboljuk A természet értékeit olykor nem vesszük észre, nem értékeljük. Mi segíthet? A megfelelő ismeret. Majd erre építve a megóvás és az értékteremtés iránti szándékot és

cselekvőkészséget

kell

formálnunk.

A

nemzeti

parkokba

való

ellátogatás például, biztos hátteret adhat a hazai, sokszínű természeti környezet megismeréséhez. Eközben a környezetünket ért „támadások” is felismerhetőkké lesznek. Feltérképezésük megalapozza a következő év tennivalóit.

7. évfolyam - A fogyasztói társadalom. A hulladék

Tudjuk, hogy nem jól csináljuk. És mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon? Mit veszünk? Mikor, miért? Hogyan vagyunk átverve, manipulálva a csalóka reklámok által? Miért vásárolunk drága pénzen hulladékot? Hol van a szemét, amikor nincs? Valóban eltűnt, vagy csak nem látható? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresünk választ. Vásárlási

felmérések,

Szennyvíztisztító,

interjúk,

hulladéklerakó

kérdőívek felkeresése

segíthetik a

a

megoldás

feltárást egyik

lehetőségét mutatja be.

8. évfolyam - A varázsszó: energia

Miből lesz? Talán a semmiből keletkezik? Mivé válik? Hol tűnik el észrevétlenül? Valóban eltűnik, vagy átalakul? Mit ad nekünk, és mit vesz el

unokáinktól?

Tegyük

láthatóvá,

megfoghatóvá,

mérhetővé,

utolérhetővé! Látogassunk el valamilyen bányába, erőműbe, közüzemi szolgáltatóhoz. Vegyük „nagyító alá” közüzemi számláinkat!


. Környezeti nevelés a tanórán kívül

A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetőségei A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása.

Szakkörök – Szervezünk külön környezetvédelmi szakkört, de az egyes környezeti

kérdésköröket

integrálhatjuk

a

különböző

tantárgyi

szakkörökhöz is. A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók

fejlesztésének

nagyon

jó

színtere.

A

környezetvédelmi

szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is, de a tantárgyakkal megegyező szakkörök (kémia, biológia) munkájába is be lehet építeni a környezeti nevelést.

Tanulóknak adott feladatok – Kiadunk egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet pályázat kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás.

Nyári tábor – Lehetőleg olyan természetkutató tábort szervezzünk, ahol konkrét gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók (pl. monitoring, rekonstrukció,

élőhely-térképezés,

mérések

stb.).

A

tábor

típusától

függően fontos az illetékes önkormányzat, szakemberek megkeresése, véleményük

kikérése.

Lehetőleg

ne

táborozzunk

védett

területen,

amennyiben ez elkerülhetetlen, a természetvédelmi hatósághoz kell folyamodni engedélyért.

Akciók – Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk


közösségének

figyelmét

problémára.

A

egy-egy

megmozdulást

helyi

vagy

globális

szervezhetjük

környezeti

magunk

is,

de

csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz (pl. Föld napja, Madarak és Fák Napja programjai).

Kiállítások – Rendezünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható

környezetvédelmi

kiállításokat

(pl.

szemétszobrászat,

természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). Jó lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra.

Iskola, zöld könyvtár, zöld videó-tár – Az iskolai könyvtárban létesítünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, könnyebben

CD-lemezeknek.

átlátják

a

Ezzel

rendelkezésükre

a

megoldással

álló

irodalmat,

a

tanulók

szívesebben

kutatnak, olvasgatnak. Ha van rendszeresen kiadott iskolaújság, mindig adjunk lehetőséget a diákokat foglalkoztató zöld hírek megjelentetésére.

Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert

legyen

a

helyi,

illetve

tágabb

közösségben.

Ezért

szoros

kapcsolatot tartunk a helyi médiával, és gondoskodjunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetéséről.

Kirándulás – Szervezünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét

téma

megismerése

részletesebb

megismerésére,

céljából.

egy-egy

Ellátogathatunk

terület,

táj

kisebb-nagyobb

gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba.

Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés –

Ha

van

lehetőség

bevonni a helyi hatóságokat, szervezünk az egész iskolára kiterjedő szelektív

hulladékgyűjtést

és

elkülönített

elszállítást

legalább

a

papírhulladék,a szerves hulladék vonatkozásában. Ezen tevékenység


hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is.

Vetélkedők,

tanulmányi

versenyek

–

Az

érdeklődő,

ambiciózus

tanulókat arra ösztönözzük, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken.

Művészeti csoportok, ünnepségek – Kihasználjuk a művészetek iránti érdeklődést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. Szervezünk irodalmi műsort (pl. a víz világnapján). Természetes anyagok felhasználásával készítjük el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét. Élünk a drámapedagógia korszerű módszereivel is.

Iskolánkban

a

következő

környezetvédelmi

jeles

ünnepeljük meg a tanév folyamán:

március 22.

A Víz Világnapja

április 22.

A Föld Napja

május 10.

Madarak és Fák Napja

június 5.

Környezetvédelmi Világnap

szeptember 22.

Autómentes Nap

október 5.

Az Állatok Világnapja

napokat


2.12.

Fogyasztóvédelem

1 – 8. ÉVFOLYAM CÉLOK, FELADATOK A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának

kialakítása,

elterjesztése

és

a

fenntarthatóságnak

a

mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális

motívumrendszerek

amelyek

gazdasági

és

kialakításáról

társadalmi

és

előnyöket

erősítéséről egyaránt

van

szó,

hordoznak

magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az

egyén

megismeri

a

fogyasztási

javakat

és

szolgáltatásokat,

megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes

fogyasztói

érdekeinek

erőforrások védelme mellett.

érvényesítésére

a

természeti


A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb

megismerése

és

megértése

segít

a

fenntarthatóság

eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak,

vagy

fenntarthatóság

tudnak

megtakarítani.

irányába

ható

E

gyakorlattal

fogyasztói

minták

szemben

a

kialakítását

segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. A fogyasztóvédelmi oktatás során a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására fektetünk hangsúlyt. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényegesnek tartjuk: •

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése

•

az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,

•

a természeti értékek védelme.

•


Fontosnak ítéljük továbbá a fogyasztás során: •

a tájékozódás képessége,

•

a döntési helyzet felismerése és

•

a döntésre való felkészülés.

Megismertetjük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében

különösen

fontosnak

tartjuk,

hogy

az

általános

iskola

befejezésekor a diákjaink értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: •

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói

problémák

megértésének,

kommunikálásának

és

megoldásának képessége és készsége jellemez. •

Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul

erőforrásaink

feléléséhez

és

természeti

környezetünk

elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi,

ökológiailag

választásaikkal törekednek.

tudatos

egyben

fogyasztókat

ökológiai

nevel,

környezetük

akik

vásárlási

megtartására


•

Környezettudatos

fogyasztás:

kiegyensúlyozottan

dinamikus

középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. •

Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon való felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.

•

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A

FOGYASZTÓVÉDELEM

BEÉPÜLÉSE

AZ

EGYES

TANTÁRGYAK

TANÓRAI FOGLALKOZÁSAIBA Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba a következőképpen épülnek be a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: •

Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései

•

Matematika

–

banki,

biztosítási

vagy

üzemanyag-fogyasztási

számítások •

Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);

•

Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;

•

Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái


•

Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba

kerül,

táplálkozás

kiegészítők

és

divatjaik,

egészséges

táplálkozás •

Kémia

–

élelmiszerbiztonság,

élelmiszeradalékok

(E-számok),

vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk •

Informatika

–

elektronikus

kereskedelem

(e-kereskedelem),

internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia •

Történelem

–

EU

fogyasztói

jogok,

fogyasztástörténet

és

fogyasztóvédelem, a reklám története stb. •

Médiaismeret:

a

reklám

képi

nyelve

és

hatásai

tantárgy-közi

projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz )

TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK (vetélkedők, versenyek, rendezvények)

•

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)

•

Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)

•

Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

MÓDSZERTANI ELEMEK •

Úgy tartjuk, akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele


még

többet,

hanem

fenntarthatóság

és

bizonyos

a

készségek

fenntartható

fejlesztésével

fogyasztás

területén.

a

Ilyen

készségek: ♦ a kritikus gondolkodás, ♦ az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás A készségfejlesztésnek tartalmazni kell: ♦ az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, ♦ információfeldolgozás, ♦ a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. •

A fogyasztói szokás-alakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat.

•

A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus

legfontosabb

segítői

és

viszont.

Amennyiben

rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segítünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk

fogyasztói

szokásait.

betartva

ismereteket

Az

gyűjtetünk

adatkezelési a

szabályokat

családok

vásárlási

szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy

a

pedagógus

pozitívan

befolyásolja

a

család

vásárlói

magatartását. •

A

hagyományostól

alkalmazása,

eltérő

projektprogramok

tanulásszervezési indítása

megfelelő

formák keretet

teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének.


Fontosnak véljük, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák,

napjainkban

tipikus

helyi

és

globális

problémákon

keresztül. •

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

•

Riportkészítés az eladókkal

•

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

•

Egyéni és csoportos döntéshozatal

•

Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása

•

Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában

•

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

•

Szimulációs játék, esettanulmány

•

Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)

•

Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

2.13.

Intézményi hagyományok

Iskolaévenként az intézmény élet és munkarendjének kialakításánál a korábban

jelzett

törvényeket

és

rendeleteket

az

intézményi

belső

szabályzó dokumentumokat valamint az iskola hagyományait vesszük figyelembe

a

tervezéskor.

tevékenységrendszer

a

A

szintén

megtervezett vázolt

éves

döntési

munka

és

mechanizmusok

érvényesülése után lép életbe.

A tanév rendje: -

A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét a EMMI rendelet alapján határozzuk meg.

-

Szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be.


-

A tanév rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten.

A tanévnyitó értekezlet dönt: -

az új tanév feladatairól

-

a tanítási nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról

-

a tanórai foglalkozásokról

-

az iskolai ünnepélyek és rendezvények tartalmáról és időpontjáról

-

A fenntartó és működtető által meghatározott feladatok ütemezéséről.

Tanítás nélküli munkanapok: -

nevelési értekezlet / 1. Félév /

-

nevelőtestületi továbbképzés / 1. Félév /

-

nevelőtestületi továbbképzés / 2. Félév /

-

tanulmányi kirándulás

Iskolai ünnepélyek: -

Tanévnyitó ünnepély

-

Október 23.

-

Március 15.

-

Ballagás

-

Tanévzáró ünnepély

-

Az aradi vértanúk napja

-

Megemlékezés Festetics Kristófról, iskolánk névadójáról,

-

Költészet napja

-

Magyar kultúra napja

-

Nemzeti összetartozás napja

Kiemelt rendezvények: -

Nyílt nap

-

Alapítványi bál

-

Karácsonyi ünnepség


-

Farsang / alsó tagozat /

-

Farsang / felső tagozat /

-

Festetics napok

-

Gyermeknap

Iskola értekezletek, megbeszélések: -

Alakuló tantestületi értekezlet

-

Tanévnyitó tantestületi értekezlet

-

Félévi nevelőtestületi értekezlet

-

Tanévzáró tantestületi értekezlet

-

Nevelési értekezlet / 1., és 2. Félév /

-

Osztályozó értekezlet / 1., és 2. Félév /

-

Iskolavezetőségi értekezlet

-

Munkaértekezlet

Szülői értekezletek, fogadóórák: -

Szülői értekezlet / 1. Félév /

-

Félévi szülői értekezlet

-

Szülői értekezlet / 2. Félév /

-

Fogadóóra / tanévenként 3 alkalommal /

A hónapok általános rendje: -

az

oktatás-nevelés

a

tantárgyfelosztással

összhangban

lévő

heti

órarend alapján történik. Tanórán kívüli foglalkozások, programok és rendezvények

csak

a

kötelező

tanítási

órák

megtartása

után

szervezhetők. -

Munkaközösség-vezetői értekezletek: minden hónap utolsó hétfőjén

-

Iskolavezetői / ig. igh. / megbeszélések: minden hét hétfőjén

-

Diák önkormányzati tisztségviselők megbeszélése minden hónap utolsó szerdáján

-

Aktuális / nem tervezett / értekezletek, események és programok


A hét általános rendje: -

Az

oktatás-nevelés

a

tantárgyfelosztással összhangban

lévő

heti

órarend alapján történik, tanórán kívüli foglalkozások, programok és rendezvények

csak

a

kötelező

tanítási

órák

megtartása

után

szervezhetők. -

Iskolavezetői / igazgató, igazgató-helyettes / megbeszélések minden hét hétfőjén.

-

Aktuális / nem tervezett értekezletek, események és programok /.

A tanítás napi rendje: -

Az

oktatás-nevelés

a

tantárgyfelosztással összhangban

lévő

heti

órarend alapján történik. Tanórán kívüli foglalkozások, programok és rendezvények csak a kötelező tanítás megtartás után szervezhetők. -

A tanítási órák időtartama 45 perc. A kötelező tanítási órák délelőtt, a tanórán

kívüli

foglalkozások

délután

folynak.

Rendkívül

indokolt

esetben az igazgató rövidített órákat rendelhet el. -

A tanítási órák / foglalkozások / látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb látogatására az igazgató adhat engedélyt, illetve a Tankerület adhat engedélyt.

-

A tanítási órák között szüneteket kell tartani. Szünetek rendjét a házirend szabályozza.

-

A napközi otthoni foglalkozások a tanítás befejezése után kezdődnek, és általában 17

óráig tart. Az

egész

napos nevelés feltételeit

fokozatosan biztosítjuk a Köznevelési törvény előírásai és szabályai alapján. -

Fogászati szűrővizsgálatra és kezelésre egy tanuló / tanulócsoport / tanévenként 10 tanítási óráról vonható el. A szűrővizsgálaton való részvételt valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelésioktatási intézmény biztosítja.


A szünetek rendje: -

A szünetek időtartamát, hosszát, a szünetek előtti utolsó és a szünetek utáni első tanítási nap időpontjait törvény illetve rendelet rögzíti.

-

A szünetek programjait általában a családok, gyermekek tervezik és bonyolítják le.

-

Az iskola által a szünetekre tervezhető és lebonyolítható programok a következők = Téli sporttáborok / sítúrák és táborok / = Nyári turisztikai táborok

A pedagógusok munkarendje: -

A pedagógus jogait és kötelességeit a közoktatási és közalkalmazotti törvény rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását, valamint a speciális felsőoktatási funkcióból adódó képzési feladatokat a hatályos jogszabályok alapján készített Közalkalmazotti Szabályzat, a Szervezeti és Működési Szabályzat és a munkaköri leírás tartalmazza.

-

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a hiányzások esetén szakszerű helyettesítést kell biztosítani.

-

Az évközi nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátására az igazgatóhelyettes

és

a

munkaközösség-vezetők

javaslatának

figyelembe vételével az igazgató adja a megbízást, a Tankerülettel történő egyeztetés után.


2.14.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a

nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, video lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló fejlesztését sérülésspecifikus eszközök biztosítják, a kötelező eszközjegyzék szerint. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként) Nemzeti jelképek. (fali Képek, betűkártyák, szótagkártyák. tabló) Hívóképek. Fali táblák: Írott és nyomtatott ABC. • Igék • Az igenév (falikép) Betűsín. • A teljes hasonulás Írott kis és nagy ABC. • Mondat Bábok (10 db). • Az állítmány fajtái Fali tablók: • A jelzők rendszere • Hangtani ismeretek • Ok és célhatározó • Szavak alakja, jelentése Történelmi • A szó arcképsorozat. • A mondat Helyesírási szabályzat és Szólások, közmondások szótár (10 db). könyve. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Űrmértékek (cl, dl, l). Kéttányéros mérleg és Demonstrációs óra. súlysorozat. Táblai vonalzók. Hőmérő. Táblai körző. Színes rudak. Számkártyák (1-1000Méterrúd. Fali táblák. ig). Helyiérték-táblázat. -

Az alsó tagozatos környezetismeret taneszközök: Az idő (oktatótábla). Iskolai iránytű. Magyarország domborzati térképe. Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel. Szobai hőmérő. Borszeszégő. Videokazetták: • Életközösségek I. • Életközösségek II. • Életközösségek III. • Életközösségek IV.

tanítását segítő felszerelések és •

-

Vadon nőtt gyógynövényeink. • Dunántúli középhegység. • Dunántúli dombvidék. • Alpokalján. Ásványok. Magyar nemzet jelképei (fali tabló) Élő természet (diapozitívek). Testünk (videofilm). Közlekedés szabályai (videofilm). Nagyító. Szűrőpapír.

Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ritmus eszközök: • Cselekményes zenék triangulum, xilofon, kisdob. nőikar, férfikar, vegyes Zenehallgatási anyagok kar. • Iskolai ünnepek újabb hangkazettán vagy CD-n: • Magyar népzenei anyag. dalai. • Gyermekdalok. • Európai népdalok. • Himnusz. • Egyházi énekek. • Szózat. • Jeles napok, ünnepkörök • Magyar és rokon népek dalai. dalai. • Kórusművek, műzenei szemelvények. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Diapozitívek: • Kolozsvári testvérek: Szt. • Steindl Imre: Országház. György szobra. • Kispaládi parasztház. • Kovács Margit: • Thököly vár - Késmárk. Szamaras, Sámson • Medgyessy Ferenc: dombormű. Anyaság. • Szőnyi István: Este.


• • • • • • • • • • • •

• • • • • •

• • • •

Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja. Pabló Picasso: Maia arcképe. Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin. Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék. Hollókői ház. Füstös konyha. Matyó tisztaszoba. Mai lakóház külső és belső képe. Árva vára. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum. Schaár Erzsébet: Kirakat. Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép - ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből. Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló. Paul Cézanne: Csendélet. Ferenczy Károly: Festőnő. Fényes Adolf: Testvérek. Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal. Bálint Endre: Vándorlegény útra kél,

Az alsó tagozatos technika taneszközök: Olló, kés, vonalzó (25 db). Mintázó eszközök (10 db). Építőkocka (fa). -

• • •

• • • • • • • • • •

• •

tanítását -

Ember alakú butella. Kerített ház - Pityerszer. Botpaládi ház. Faragott, festett, oromzatos ház Hegyhátszentpéter. Hősök tere. Vajdahunyad vára. Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház. Ligeti Miklós: Anonymus. Ferenczy Béni: Bem érem. Götz János: Szarvas. Cseh László: Táncolók. Michelangelo: Ádám teremtése. Ferenczy Károly: Október. Fényes Adolf: Babfejtők. Koszta József: Tányértörölgetők. Glatz Oszkár: Birkózók, Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb. aratókorsó, tálak, miskakancsó. Magyar koronázási jelvények.

segítő

felszerelések

Szövőkeret (25 db). Csiszolópapír.

és

Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Síp. Jelzőszalagok (10 db). Gumilabda (10 db). Ugrószekrény (1 db). Ugrókötél (20 db). Dobbantó (1 db). Kislabda (20 db). Tornaszőnyeg (4 db). Tornapad (3 db). Bordásfal (10 db). Tornazsámolyok (6 db). Mászókötél (3 db). Medicinlabda (10 db). Mérőszalag (1 db). Karika (15 db). A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök: Térkép • Janus Pannonius, Balassi (irodalomtörténeti) (1 db). Bálint, Zrínyi Miklós, Írói arcképsorozat (1 Csokonai Vitéz Mihály db). versei. Magyar értelmező szótár • Kölcsey Ferenc, (2 db). Vörösmarty Mihály, Petőfi Szinonima szótár (2 db). Sándor, Arany János Helyesírási tanácsadó Jókai Mór művei. szótár (5 db). • Halotti beszéd és Életrajzi lexikon (2 db). könyörgés. Helyesírási szabályzat és • Ómagyar Mária - siralom szótár (20 db). • Móricz Zsigmond: Hét Hanganyag krajcár, Légy jó (hangkazetta, CD): mindhalálig (rádiójáték). • Népdalok, népmesék. • Ady Endre, Babits Mihály, • János vitéz. Kosztolányi Dezső, József • Mitológiai és bibliai Attila, Radnóti Miklós történetek. versei. • Versek (Petőfi, Arany). • Megzenésített versek. • A kis herceg. Videofilmek: • Görög regék és mondák. • Magyar népmesék. • Rege a csodaszarvasról. • János vitéz (rajzfilm). • Népballadák. • A Pál utcai fiúk (film). • Arany: A walesi bárdok. • Rab ember fiai (film). • Toldi. • Magyar mondák: Álmos • Egri csillagok (részletek). vezér, A fehér ló


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása. Arany: A walesi bárdok. Lúdas Matyi (rajzfilm). Egri csillagok (film). Janus Pannonius emlékére. Mátyás könyvtára. A Corvinák. Balassi, Csokonai: A felvilágosodás. Mikszáth : Szent Péter esernyője (film). Mikszáth prózája. Liliomfi (film). A reformkor I-II. Petőfi. Egy magyar nábob (film). Kárpáti Zoltán (film). A kőszívű ember fiai (film). Halotti beszéd. Légy jó mindhalálig (film). Móricz és a Légy jó mindhalálig. Móricz élete. Nyugat. A fiatal József Attila. Erőltetett menet (film).

• •

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

Könyv: Népmesegyűjtemények . O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások . Gabnai Katalin: Drámajátékok . Kaposi László: Drámafoglalkozások . Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam . Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk . Gárdonyi Géza: Egri csillagok . Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője . Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig . Szigligeti Ede: Liliomfi . Fali tablók: Hangtan. A teljes hasonulás. Jelentéstan. Szótan. A szófajok. Jelentés. Szerkezet. Mondattan. Magyar nyelvemlékek. Nyelvcsaládok.

A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitérkép: • A magyar népvándorlás • Az ókori Kelet. és a honfoglalás. • Az ókori Görögország. • Európa Nagy Károly • A Római Birodalom. korában. • Bibliai országok - Pál • Magyarország a korai apostol utazásai. feudalizmus idején. • Magyarország X-XI. sz.


•

•

• • • • • • •

• • • • • • • • • • •

A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig. A tatárjárás Magyarországon 124142. A Föld népei a XIV-XV. században. Magyarország 15261606. Európa a XIV-XV. században. A feudális Magyarország a XV. században. Magyarország a XVII. században. Európa a XVII. század közepén. Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XVXVII. század. Magyarország Bethlen Gábor korában (1629). Magyarország népei a XVIII. század végén. Európa a XVIII. század végén. A Föld népei a XVI-XVIII. században. Az 1848/49-es szabadságharc. Európa a XIX. század második felében. Európa a XIX. században. Európa 1815-1849. Európa az I. világháború idején. A gyarmati rendszer 1830-1914. Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben.

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975). A Tanácsköztársaság honvédő harcai. Európa a II. világháború idején. Hazánk felszabadulása. Videokazetta: Az ókori Egyiptom. Egyiptomi hétköznapok. Egyiptom, a Nílus ajándéka. Széthi, a fáraó. A piramisok. A kínai Nagy Fal. Az ókori Hellász. Görögország. Az ókori Róma. Róma és Pompei. Róma építészete. A Colosseum, Róma. Álmos vezér. Honfoglalás, államalapítás. Aquincum. Élet a középkori Európában. Céh, inas - legény mester. A románkori művészet. A román stílus. Mátyás király. Hunyadi János. Mátyás országa. Mátyás király könyvtára. A lovagok, a Hunyadiak. Mohács. Magyar ereklyék. Nagy Szulejmán és kora. Rákóczi szabadságharca. A francia forradalom.


• • • • • • • •

•

Reformkor I-II. rész. Kossuth élete. A kiegyezés. Oroszország a cártól Sztálinig. Versailles. A II. világháború. 1956. október 23. Egyéb: Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam). Diapozitív sorozat az általános iskolai

• •

• •

•

történelem tanításához (5-8. évfolyam). A magyar államcímer története (falikép). Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép). A középkori társadalom (falikép). Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához. Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához.

A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tematikus képek. Erős ige ragozása (fali tabló). Brüderchen komm tanz Az elöljárószó (fali tabló). mit mir (hangkazetta, A melléknév ragozása daloskönyv). Schulbus I. (fali tabló). (munkatankönyv, A személyes névmás hangkazetta). ragozása (fali tabló). ABC kártya A főnév ragozása (fali (betűkártyák). tabló). A névelő (fali tabló). A birtokos névmás (fali Gyenge ige ragozása (fali tabló). tabló) Németország Időbeli, módbeli (falitérkép). segédigék (fali tabló).

A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Táblai körző (2 db). Táblai vonalzó 600-os (3 Táblai vonalzó 450-os (3 db). Táblai szögmérő (2 db). db). -


-

-

Méterrúd fából (5 db). Összerakható m3 . Nagy matematikusok arcképei (5 db). Sík és mértani modellezőkészlet (2 db). Oszthatósági szabályok (falikép). Százalékszámítás (falikép). Kétkaros mérleg és súlysorozat. Hatványozás azonosságai (falikép). Halmazok (falikép). Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő fólia). Lineáris függvény (falikép). Másodfokú függvény (falikép). Abszolút érték függvény (falikép). Mértékegységek (falikép). Területszámítások (falikép). Kocka, téglatest (testek).

-

Űrmérték sorozat. Szétszedhető dm3 Tükrözés (falikép). Terület és kerületszámítások (falikép). Négyszögek, kerülete, területe (falikép). A kör kerülete, területe (falikép). Szögpárok (falikép). Hasábok (falikép). Eltolás (falikép). Pitagorasz-tétele (falikép). Az egyenes körkúp, gúla (falikép). Az egyenes henger, gömb (falikép). Műanyag henger. Műanyag kúp. Műanyag gúla. Műanyag hatszög alapú hasáb. Műanyag ötszög alapú hasáb. Testek felszíne, térfogata (falikép). Algoritmus folyamatábra (falikép).

Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pentium típusú Tintasugaras nyomtató számítógép (11 db). (1 db). Monitor (SVGA) (11 db). Fali tablók: Billentyűzet (11 db). • A számítógép belső Egér (11 db). felépítése (IBM - 02) CD meghajtó 40x (3 db) • Az input-output eszközök Hangkártya + hangfal (3 csatlakoztatása db). • A billentyűzet. Projektor (1 db). Alapvető programok: Modem (1 db). -


• •

WINDOWS 95,98 vagy 2000. OFFICE 97 vagy 2000.

•

Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez.

A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 5-8. osztályos diafilm A Föld forgása és sorozat a földrajz keringése (falikép). tanításához. Afrika domborzata és vizei (falitérkép). 5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a Afrika domborzata (falitérkép). környezetismeret és a Ausztrália és Új-Zéland földrajz tanításához. Kőzetgyűjtemény. domborzata (falitérkép). Hőmérő . Észak-Amerika, DélIránytű . Amerika domborzata és Térképjelek. vizei (falitérkép). Magyarország térképe Ázsia domborzata és (falitérkép). vizei (falitérkép). A Föld éghajlata Európa domborzata és (falikép). vizei (falitérkép). A Föld természetes Európa országai növényzete (falikép). (falitérkép). A Föld domborzata Észak-Európa (falitérkép). (falitérkép). Földgömb (10 db). Ázsia domborzata Tellúrium. (falitérkép). A Föld felszíne Közép Európa (dombortérkép). (falitérkép). A Föld morfológiai A Kárpát-medence térképe a tengerfenék domborzata és vizei domborzatával (falitérkép). (falitérkép). A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök. Írásvetítő fólia-sorozat Táblai mágnes 25 mmMágneses rúdpár es. fatokban. Fényből áram (videokazetta).


-

-

-

Részecskemodell (videokazetta). Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat). SI mértéktáblázat (falikép). Mágneses készlet (komplett). A naprendszer (tabló). Mikolacső (10 db). Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 6 db). Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (6 db). Rugós erőmérő (25 db). Kétkarú emelő (5 db). Karos mérleg, súlysorozattal Hőmérő. Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db). Kétütemű motorminta (1 db).

-

-

-

A biológia tanítását segítő felszerelések Biológiai egységcsomag. Bonctű. Csíráztató. Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához. Kézi nagyító (15 db). Metszettároló. Mikroszkopizáló. Mikroszkóp. Szilvafa virága (modell). Burgonya virága (modell). Sertés koponya. -

Négyütemű motorminta (1 db). Áramátalakító (1 db). Csengő reduktor (1 db). Dugaszos ellenállásszekrény (1 db). Generátor minta (1 db). Elektromotor és generátor (4 db). Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db). Transzformátor modell (2 db). Mérőműszer (Voltax) (25 db). Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (6 db). Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) Prizmatartó (1 db).

és taneszközök: Juh koponya. Madár csontváz. Emlős csontváz. Fogtípusok. Lábtípusok. Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Erdei pajzsika (oktatótábla). Kocsányos tölgy virága (oktatótábla). Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák). Sertés koponya.


-

-

-

-

Szarvas v. őzagancs. Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Hal (csontváz). Béka (csontváz). Fürge gyík (csontváz). Nemzeti parkjaink (falitérkép). Fali tablók: • Termések, terméstípusok • Fásszár keresztmetszete • Egyszikű szár keresztmetszete Az emberi bőr (bőrmetszet).

-

Emberi csontváz. Csípőcsont. Csöves csont. Koponya. Emberi torzó. Lapos és csöves csont metszete. Légzés (oktatótábla). Szív-modell. Vese (metszet). Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla). Szem (modell). Hallás és egyensúly szerv (modell). Emberi fejmetszet. Fül (modell).

Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Videofilmek: • Járvány, avagy a • Az élelem gyermek kábítószer, • Alapvető élelmiszerek alkohol • Az izmok és a mozgás • Ép testben ép lélek • A dohányzás és az • Az emberi szervezet egészség reprodukciós rendszere • Vigyázz a gyógyszerekkel A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kémcső (30 db). Pálcika modell (1 Főzőpohár (25 db). garnitúra). Óraüveg (10 db). Mágneses atommodell (1 Borszeszégő (10 db). garnitúra). Kémcsőfogó (10 db). Kristályrács (gyémánt, Vasháromláb (8 db). grafit, NaCl) (3 db). Azbesztháló (8 db). Fali táblók: Vízbontó készülék (1 db). • Atomok elektronvonzó Kalotta molekulamodell képessége (1 garnitúra). • Fémek jellemerősségi sora


• • • • • • • • • • • • •

Periodusos rendszer Elektronhéjak kiépülése Oktatótáblák: Fémek reakciói vízzel Fémek reakciói savval Sav-bázis reakció Közömbösítés Redukció a redukáló sorban Peptid kötés Videokazetták: Ismeretlen ismerős a víz Kincsek a homokban és a bányákban A fémek általános jellemzése A víz Az élet elemei

• • •

Levegő, tenger, kőzet Atom és molekula A víz egy csodálatos nyersanyag • A konyhasó • Tűzijátéktól a házépítésig • A magyar ezüst, az alumínium • Az év féme a vas • Lidércfény és nitrátos vizek • Kénsav a felhőből és a gyárból • Szabadon és kötve • Atom és molekula Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db).

Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pianíno. • Jeles napok népszokásai. A kerettantervben Ritmuskészséget szereplő zenehallgatási fejlesztő hangszerek, anyag hangkazettán vagy eszközök. CD lemezen. Videofilmek: • Tánctípusok. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Műanyag, átlátszó Műanyag, átlátszó kocka, hengerek, gúlák. tégla. Képsík rendszer a Demonstrációs testek vetületi ábrázoláshoz. (fa). Táblai körző (fém Diapozitívek: a hegyű). kerettantervben a 0 60 -os táblai vonalzó. megismertetésre, elemzésre 0 45 -os táblai vonalzó. ajánlott műalkotásokról (1100 cm-es táblai 1 db). vonalzó. Videofilmek: Táblai szögmérő. • Képzőművészet a honfoglalás idején


• • • •

• •

A román stílus A gótika Reneszánsz XIX. század művészete

A felső tagozatos technika taneszközök: Fareszelő lapos 25x200 (15 db). Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db). Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15 db). Vasreszelő lapos 25x200 (15 db). Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db). Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15 db). Laposfogó (10 db). Kalapács 15-20 dekás (15 db). Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db).

• tanítását -

-

-

XX. század művészete Pásztorkodás a Hortobágyon Testbeszéd, gesztus segítő

felszerelések

és

Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db). Lyukfűrész (10 db). Kézi fúró (amerikáner) (2 db). Lemezvágó olló (4 db). Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db). Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db). Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db). A gépek (fali tabló) (3 db). KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1 db).

A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Ugródomb (1 db). Magasugrómérce fém (1 pár). Magasugróléc (1 db). Maroklabda (10 db). Súlygolyó 3 kg (1 db). Súlygolyó 4 kg (1 db). Tornaszekrény (1 db). Gyűrű (1 db). Gerenda (1 db). Dobbantó (1 db). Tornazsámoly (4 db). Medicinlabdák (20 db).


-

Ugráló kötél (20 db). Kézi súlyzók (10 db). Mászókötél (5 db). Kosárlabda (15 db). Kézilabda (5 db). Focilabda (5 db)


3. HELYI TANTERV

3.1.

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és

választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények 3.1.1.

Óraszámok és egyéb szabályozók 2013/2014.

tanévtől a) Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2.sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. b) Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott kerettantervek

tananyaggal által

előírt

és

követelményekkel.

tananyagok

a

tantárgyak

Mivel

a

számára

rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. c) A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük


meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: Melyik

tantárgy

óraszáma ÉVFOLYAM

lett

megnövelve

a

szabadon tervezhető órák óraszámából? 1. évfolyam

Magyar

nyelv

és

irodalom 1. évfolyam

Matematika

2. évfolyam

Magyar

nyelv

és

Matematika

3. évfolyam

Magyar

és

irodalom

órák óraszámából?

1 óra

1 óra

1,5 óra

3. évfolyam

Matematika

0,5 óra

3. évfolyam

Informatika

1 óra

4. évfolyam

Magyar

nyelv

és

irodalom

1 óra

4. évfolyam

Informatika

1 óra

4. évfolyam

Idegen nyelv

1 óra

5. évfolyam

Matematika

0,5 óra

5. évfolyam

Informatika

1 óra

5. évfolyam

Magyar

nyelv

irodalom

és

0,5 óra

6. évfolyam

Matematika

1 óra

6. évfolyam

Földrajz

1 óra

6. évfolyam

Dráma,tánc/honismeret 1 óra

7. évfolyam

Magyar irodalom

nyelv

lett a

szabadon tervezhető

1 óra nyelv

órával

megnövelve

1 óra


Hány

és 1 óra


7. évfolyam

Matematika

1 óra

7. évfolyam

Kémia

0,5 óra

7. évfolyam

Földrajz

0,5 óra

8. évfolyam

Matematika

1 óra

8. évfolyam

Magyar

nyelv

és 1 óra


Fizika

0,5 óra

8. évfolyam

Biológia

0,5 óra

d) Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Dráma és tánc tantárgyat tanítja. e) Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam

Ének-zene A változat

5-8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom A változat

5-8. évfolyam

Matematika A változat

5-8. évfolyam

Biológia A változat

5-8. évfolyam

Fizika A változat

5-8. évfolyam

Kémia A változat

5-8. évfolyam

Ének-zene A változat

f) A választott kerettantervek tartalma alapján alapján készült helyi tantervek az évfolyamokon alkalmazott tankönyvekhez kapcsolódó a kiadók által ajánlott helyi tantervek adaptációjával kerül kiválogatásra és megvalósításra a tananyagtartalom. g) Az

egészségügyi

és

pedagógiai

célú

habilitációs

rehabilitációs

óraszámot a 2011. évi Köznevelési törvény alapján szervezzük meg.


h) A

választott

kerettantervben

szereplő

tananyagok,

témakörök

évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi

tanterv

életbelépésének

megfelelően

évente

felmenő

rendszerben:

i) A

•

2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon.

•

2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon.

•

2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon.

•

2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. választott

kerettantervben

évfolyamonkénti órakeretek

bontásához,

szereplő illetve

meghatározásához

az

iskolánk

tananyagok, egyes

témakörök

témákhoz

pedagógusai

tartozó

az

egyes

tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított

helyi

elfogadásáról,

tantervi

iskolánkban

ajánlásokat történő

használják

alkalmazásáról

fel. az

Ezek előbbi

ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. j) Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a

szaktanárok

állapítják

meg

a

helyi

tanterv

életbelépésének

megfelelően évente felmenő rendszerben: • 2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon. • 2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. • 2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. • 2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. k) Tantárgyi óraszámok:


•

az első, az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a 2013/2014. tanévtől a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;

•

míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezni nevelő-oktató munkát.

A kerettanterv bevezetésének ütemezése: ÉVFOLYAM

TANÉV

1.

20132014 20142015 20152016 20162017

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 20132007 2007 2007

2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 20132013 2007 2007

2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 20132013 2013 2007

2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 20132013 2013 2013

3.1.2.

Tantervek

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: • HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; • HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; • H2004(2007) = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.


TANÉV 1. 2. Bevezető szakasz

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdő szakasz Alapozó szakasz

7. 8. Fejlesztő szakasz

20042005

H2004

HK2003 HK200 1

HK2001

HK2003 HK2003 HK2001 HK2001

20052006

H2004

H2004 HK200 3

HK2001

HK2003 HK2003 HK2003 HK2001

20062007

H2004

H2004 H2004

HK2003

HK2003 HK2003 HK2003 HK2003

20072008

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003 HK2003 HK2003 HK2003

20082009

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003 HK2003 HK2003

20092010

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003 HK2003

20102011

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

20112012

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

ÉVFOLYAM TANÉV

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2013-2014

2013

2007

2007 2007 20132007 2007 2007

2014-2015

2013

2013

2007 2007 20132013 2007 2007

2015-2016

2013

2013

2013 2007 20132013 2013 2007

2016-2017

2013

2013

2013 2013 20132013 2013 2013


3.1.3.

Óraterv 2013

Helyi tanterv óraszámai 5-8. évfolyam 2013 Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4,5

4

4

5

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4,5

4

4

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológiaegészségtan

0

2

1,5

Fizika

0

2

1,5

Kémia

0

1,5

2

Földrajz

1

1,5

2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

28

28

31

31

Rendelkezésre álló órakeret


Helyi tanterv óraszámai 1-4. évfolyam 2013

Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

8

8

7,5

7

Idegen nyelvek

3

Matematika

5

5

4,5

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Informatika

0

0

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Összesen

25

25

25

27


3.1.4.

Óraszámok felhasználása


5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Tanórai rendelkezésre álló időkeret

28

28

31

31

Heti tanulói terhelhetőség óraszám maximuma A tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok számára engedélyezett heti időkeret differenciája terhére tervezhető további óraszám (osztálybontás, tanóra) Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás)

35

35

35

35

7

7

4

4

16

16

21

21

Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

51

51

56

56

1

1

1

1



1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Tanórai rendelkezésre álló időkeret

25

25

25

27

Heti tanulói terhelhetőség óraszám maximuma A tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok számára engedélyezett heti időkeret differenciája terhére tervezhető további óraszám (osztálybontás, tanóra, stb) Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás)

30

30

30

35

5

5

5

8

22

22

22

20

Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

52

52

52

55

1

1

1

1


3.1.5.

Óraterv: H 2004(2007)

1-4. évfolyam óraterve

Tantárgy

1. évfolyam 1. 2 É fé . v lé f es é vi ó ó l r r é as as v z z i á á ó m m r a s z á m

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika

4 4 4

4 4 5

Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Kötelező tanítási órák összesen

1 1 2 1 3 20

1 1 1 1 3 20

Nem kötelező (választható) tantárgy

148 148 166, 5 37 37 55,5 37 111 740

2. évfolyam 1. 2. Éves félév félé óras i vi zám óras óra zám szá m

4 4 5

4 4 4

1 1 1 1 3 20

1 1 2 1 3 20

148 148 166, 5 37 37 55,5 37 111 740

3. évfolyam 1. 2 É fé . ve lé f s é vi ór ó l as r é zá as v m z i á ó m r a s z á m

4. évfolyam 1. 2 É fé . v lé f e é vi s ó l ó r é r as v a z i s á ó z m r á a m s z á m

4 4 4

4 4 4

148 148 148

3 4 3 3

3 4 3 3

111 148 111 111

1 1 2 1 3 20

2 2 1 1 3 21

55,5 55,5 55,5 37 111 777

1 2 2 1 1 3 23

1 2 1 2 1 3 23

37 74 55,5 55,5 37 111 851


5-8. évfolyam óraterve Tantárgy

5. évfolyam É 1. 2. v fé f lé él es é ó vi v r ó as r i z as ó á z r m á a m s z á m

6. évfolyam 1. 2. Éves félév félé óras i vi zám óras óras zám zám

7. évfolyam É 1. 2. ve fé f lé él s é ór vi v as ó zá r i m as ó z r á a m s z á m

8. évfolyam É 1. 2. fé f ve él s lé é Ó vi ra ó v sz r i as ó á z r m á a s m z á m

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és hon és népismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Etika Osztályfőnöki óra, etika Kötelező tanítási órák összesen

2 2 3 3 4 1 1 1 1 1 3 1 23

2 2 2 3 4 1 2 1 2 1 3 1 24

74 74 92,5 111 148 37 55,5 37 55,5 37 111 37 869, 5

2 2 3 3 3 1 2 1 1 1 1 3 1 24

2 2 2 3 3 1 2 1 1 1 1 3 1 24

74 74 92,5 111 111 37 74 37 37 37 37 111 37 888

2 2 2 3 3 1 1 2 1 2 1 1 1 3 1 26

2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 3 1 26

74 74 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 111 37 963

2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 1 3 1 26

2 2 2 3 3 1 1 2 1 2 1 1 1 3 1 26

74 74 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 18,5 111 37 963

Nem kötelező (választható) tantárgy Angol nyelv

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74


Az óratervben nem szereplő, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott

tantárgyak

tananyagát

és

követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba: • Az “Egészségtan” tantárgyat a 6. évfolyamon a természetismeret, a 8. évfolyamon a biológia keretében oktatjuk.

Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási

miniszter

által

kiadott

kerettantervekben

meghatározott

tananyaggal és követelményekkel. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként a német nyelvet tanulják. Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon az 5-8. évfolyamon “Angol nyelv" tantárgy tanulását biztosítja az erre jelentkező tanulók számára.


3.1.6.

Óraterv: HK 2003


Tantárgy

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Kötelező tanítási órák összesen Nem kötelező (választható) tantárgy

1. évfolyam É 1. 2 fé . v lé f es vi é ó l r ó é as r z as v z i á á ó m m r a s z á m 4 4 5 1 1 1 1 3 20

4 4 5 1 1 2 1 3 21

148 148 185 37 37 55,5 37 111 758, 5


4 4 5 1 1 1 1 3 20

4 4 5 1 1 2 1 3 21

148 148 185 37 37 55,5 37 111 758, 5

3. évfolyam É 1. 2 fé . ve lé f s vi é ór l as ó é zá r m as v z i á ó m r a s z á m

4. évfolyam 1. 2 É . v fé e lé f vi é s ó l ó r é r as v a i s z ó z á á m r a m s z á m

4 4 4 1 2 2 1 3 21

3 4 3 4 2 1 2 1 3 23

4 4 4 2 1 1 1 3 20

148 148 148 55,5 55,5 55,5 37 111 758, 5

3 4 3 4 2 2 1 1 3 23

111 148 111 148 74 55,5 55,5 37 111 851



Tantárgy

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és hon és népismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Etika Osztályfőnöki óra, etika Kötelező tanítási órák összesen Nem kötelező (választható) tantárgy

5. évfolyam 1. 2. É fé f v lé él es é ó vi r ó v r i as as ó z z r á á a m m s z á m 2 3 3 3 4 2 1 1 1 3 1 24

2 2 2 3 4 2 1 2 1 3 1 23

74 92,5 92,5 111 148 74 37 55,5 37 111 37 869, 5


2 2 3 3 3 2 1 2 1 3 1 23

2 3 2 3 3 1 3 1 1 1 3 1 24

74 92,5 92,5 111 111 18,5 92,5 37 55,5 37 111 37 869, 5

7. évfolyam 1. 2. É fé f ve lé él s é ór vi as ó v r i zá as ó m z r á a m s z á m

8. évfolyam É 1. 2. fé f ve lé él s vi é Ó ó v ra i sz r á as ó z r m á a m s z á m

2 2 2 3 3 1 2 1 1 2 1 1 1 3 1 1 27

2 2 2 3 3 1 2 2 1 1 1 1 1 1 3 1 27

1 2 2 3 3 1 1 2 2 1 1 1 1 3 1 1 26

55,5 74 74 111 111 37 74 55,5 55,5 55,5 37 37 37 111 37 37 980, 5

2 2 2 3 3 1 1 1 2 2 1 1 1 3 1 26

74 74 74 111 111 37 55,5 74 55,5 55,5 37 37 37 18,5 111 37 980, 5


3.1.7.

Óraterv: HK 2001


Tantárgy

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Kötelező tanítási órák összesen Nem kötelező (választható) tantárgy

1. évfolyam 1. 2 É fé . v lé f es vi é ó ó l r r é as as v z z i á á ó m m r a s z á m 4 4 5 1 1 1 1 3 20

4 4 5 1 1 2 1 3 21

148 148 185 37 37 55,5 37 111 758, 5


4 4 5 1 1 1 1 3 20

4 4 5 1 1 2 1 3 21

148 148 185 37 37 55,5 37 111 758, 5

3. évfolyam 1. 2 É fé . ve lé f s vi é ór ó l as r é zá as v m z i á ó m r a s z á m

4. évfolyam 1. 2 É fé . v lé f e vi é s ó l ó r é r as v a z i s á ó z m r á a m s z á m

4 4 5 2 2 2 1 3 23

3 4 3 4 2 1 2 1 3 23

4 4 5 2 2 2 1 3 23

148 148 185 74 74 74 37 111 851

3 4 3 4 2 2 1 1 3 23

111 148 111 148 74 55,5 55,5 37 111 851



Tantárgy

5. évfolyam É 1. 2. fé f v lé él es vi é ó v r ó i as r z as ó á z r á a m m s z á m


7. évfolyam É 1. 2. fé f ve lé él s vi é ór v as ó i zá r m as ó z r á a m s z á m

8. évfolyam 1. 2. É f ve fé él s lé vi é Ó ó v ra r i sz as ó á z r m á a m s z á m 2 2 2 3 4

2 2 3 3 3

1 2 2 1 2 1 1 1 1 3 1 29

1 1 2 2 1 1 1 1 1 3 1 28

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és hon és népismeret Idegen nyelv Matematika

2 3 3 3 4

2 3 2 3 4

74 111 92,5 111 148

2 2 3 3 4

2 3 2 3 4

74 92,5 92,5 111 148

2 2 2 3 4

2 2 2 3 3

Informatika Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Etika Osztályfőnöki óra, etika Kötelező tanítási órák összesen

1 2 1 1 1 3 1 25

1 3 1 2 1 3 1 26

37 92,5 37 55,5 37 111 37 943, 5

1 3 1 2 1 3 1 26

1 3 1 1 1 3 1 25

37 111 37 55,5 37 111 37 943, 5

1 2 2 1 2 1 1 1 3 1 1 29

1 2 1 2 2 1 1 1 3 1 1 28

Nem kötelező (választható) tantárgy

74 74 74 111 129, 5 37 74 55,5 55,5 74 37 37 37 111 37 37 1054 ,5

74 74 92,5 111 129, 5 37 55,5 74 55,5 55,5 37 37 37 37 111 37 1054 ,5


3.2.

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a tankönyvvé nyilvánítással kapcsolatos rendeleteknek megfelelnek. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4. SNI tanulók esetében a tankönyvválasztás vegye figyelembe a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó sérülés-specifikus elvárásokat. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének!  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.


3.3.

1. A

A magasabb évfolyamra lépés feltételei

második-nyolcadik

évfolyamon

a

tanuló

az

iskola

magasabb

évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben

"A

továbbhaladás

feltételei"

c.

fejezetekben

meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A

követelmények

tanulmányi

teljesítését

munkája,

illetve

a

nevelők

érdemjegyei

a

tanulók

alapján

év

közbeni

bírálják

el.

A

második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból

szerez

elégtelen

osztályzatot,

a

következő

tanévet

megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy

több

tantárgyból

szerez

elégtelen

osztályzatot,

az

a

nevelőtestületi döntés függvényében tehet javító vizsgát a következő tanévet megelőző augusztus hónapban. 5. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az

iskola

igazgatója

engedélyezte,

hogy

egy

vagy

több

tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  egy tanítási évben a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendeletben meghatározott óraszámnál többet mulasztott;  magántanuló volt.


6. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott,vagy szülő kérelmére történik az évismétlés.

3.4.

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a Tankerület határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, a nevelési-oktatási intézmények

működéséről

szóló

20/2012.

EMMI

rendeletben

meghatározott tankötelezettségre vonatkozó szabályozás.

3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt;  a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem voltóvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);  a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.


5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő

vizsgát

kell

tennie

idegen

nyelvből

és

azokból

a

tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének,

a

magatartás

és

tanuló

előző

szorgalom

tanulmányi

eredményének,

érdemjegyeinek,

valamint

az

illetve adott

évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

7. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettes és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)


3.5.

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és

szorgalmának ellenőrzése és értékelése 3.5.1.

Általános szabályok, elvek

a) Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a

tanulók tanulmányi munkájának

folyamatos ellenőrzését és

értékelését.

b) Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája

vagy

gyakorlati

tevékenysége

alapján

ellenőrzik.

Az

ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

c) A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a

követelmények

teljesítéséről

átfogó

írásbeli

dolgozatban

is

tanúbizonyságot tesznek;

d) A következő elméleti jellegű tantárgyak: idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon),

magyar

környezetismeret,

nyelv

és

természetismeret,

irodalom, történelem,

matematika, fizika,

kémia

biológia, földrajz ellenőrzésénél:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

e) A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy


témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:  az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A

testnevelés

követelményeinek

elsajátítását

csak

gyakorlati

tevékenység révén ellenőrizzük.)

f) A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a

tanulói

teljesítmény

hogyan

változott

– fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

g) A

tanulók

tanulmányi

munkájának

értékelése

az

egyes

évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.  A

második-nyolcadik

évfolyamon

a

tanulók

teljesítményét,

előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.  Az első évfolyamon félévkor és év végén a második évfolyamon félévkor

a

minősítéssel

tanulók

teljesítményét,

értékeljük.

A

szöveges

előmenetelét minősítés

teljesítményétől függően a következő lehet:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

szöveges a

tanuló


 A második évfolyamon év végén, valamint az harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén

a tanulók teljesítményét,

előmenetelét osztályzattal minősítjük.

h) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második osztályban félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük.

i) A második évfolyamon év végén a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

j) Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

k) A

tanulók

munkájának,

előmenetelének

folyamatos

értékelése

érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

l) A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

m)A tanulók tanulmányi munkájának, értékelése

érdekében

a

tanulók

teljesítményének egységes írásbeli

dolgozatainak,

feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:


Teljesítmény

Érdemjegy

Minimum

Érdemjegy

követelmény 0-30 %: 31-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

elégtelen (1)

0-60%

Elégtelen(1)

elégséges (2)

61-74%

Elégséges(2)

közepes (3)

75-84%

Közepes(3)

jó (4)

85-94%

Jó(4)

jeles (5)

95-100%

Jeles(5)

n) A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a harmadik –

nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi

bizonyítványban

a

következő

tantárgyakból

elért

eredmények

kerülnek minősítésre. •

második

évfolyamon

matematika,

magyar

nyelv,

magyar

irodalom,

környezetismeret, rajz, technika, ének-zene,

testnevelés. •

harmadik

évfolyamon:

matematika,

magyar

nyelv,

magyar

irodalom,

környezetismeret, rajz, technika, ének-zene,

testnevelés. •

negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

•

ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, énekzene, rajz, technika, testnevelés.

•

hatodik

évfolyamon:

történelem,

idegen

természetismeret,

magyar

nyelv,

nyelv,

matematika,

földrajz,

ének-zene,

magyar

irodalom, informatika,

rajz,

technika,

magyar

irodalom,

testnevelés. •

hetedik

évfolyamon:

történelem,

idegen

magyar

nyelv,

nyelv,

matematika,

informatika,

fizika,


biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika. •

nyolcadik történelem,

évfolyamon: idegen

magyar

nyelv,

nyelv,

magyar

matematika,

irodalom,

informatika,

fizika,

biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, etika. •

A tánc- és dráma modult a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül értékeljük. A hon- és népismeret tantárgyi modult a történelem tantárgy keretein belül értékeljük.

3.5.2.

Tanulmányok alatti vizsgák

Javító, osztályozó, különbözeti vizsgák rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Magánvizsga időpontját kérelemre az igazgató határozza meg. A vizsgára jelentkezés szabályait jogszabály, az Alapító okirat és az SZMSZ tartalmazza. Az általános iskolai vizsgák nem nyilvánosak. A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Ha a tanulmányok alatti vizsgát az iskola szervezi, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. Osztályozóvizsga 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, -

engedélyezték,

hogy

egy

vagy

több

tantárgy

tanulmányi

követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,


A tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Javítóvizsga 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján a javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a „tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott” Pótló vizsga 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy

a

megkezdett

vizsgáról

engedéllyel

eltávozik,

mielőtt

a

válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a

vizsgán

való

részvételt gátló

esemény, körülmény, amelynek

bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.


3.6.

SZÖVEGES

ÉRTÉKELÉS

I. FÉLÉV ……………………………… 1. osztályos tanuló részére Magatartás

Szorgalom

Beszédfejlettség Alakilag: jól érthető - beszédhibás lassú - átlagos - gyors - hadaró Tartalmilag: Szóbeli kifejezőkészsége: gazdag - átlagos - szegényes Értelmi fejlettsége Figyelme: tartós - változó - szétszórt Megfigyelőképessége: pontos - változó pontatlan - lényeget megragadó lényeget nem észrevevő Gondolkodása: a dolgok, jelenségek közötti összefüggéseket felismeri - nehezen /segítséggel / ismeri fel Következtetései: logikusak - általában logikusak nem logikusak Kérdésekre : helyesen válaszol - többnyire helyesen válaszol - többnyire hibásan válaszol Tanulékonysága: az ismereteket gyorsan - közepes tempóban - lassan sajátítja el Munkatempója: gyors - átlagos - lassú - önállóan dolgozik segítséget igényel - sok segítséget igényel - önállóan nem képes dolgozni Akarata: kitartó - változó - megbízhatatlan - befolyásolható


gyenge Önfegyelme: megfelelő - fegyelmezetlen, társait zavarja Érzelmi élete: vidám - szomorú - kiegyensúlyozott - változó hangulatú - érzékeny - durva - agresszív - dacos Önbizalma: megfelelő - csekély - túlzott


Magyar nyelv- és irodalom Olvasás 1. A tanult betűket felismeri - néha téveszt - gyakran téveszt - keveset ismer fel 2. A betűket jól kapcsolja - szépen olvassa - nehezen kapcsolja - nem tudja összeolvasni a. / a hosszabb szavakat is jól olvassa b. / csak a rövid szavakat tudja kiolvasni c. / a rövid szavakat sem tudja kiolvasni 3. A feladatok megoldásában: pontos kevés hibával dolgozik sok hibával dolgozik Írás 1. 2. 3. 4.

A tanult betűk alakítása, kapcsolása szabályos Kevés alakítási és kapcsolási hibája van Több kapcsolási, alakítási hibát ejt A betűk zöme szabálytalan, a kapcsolás torz

Írásmunkája: a. / tetszetős, tiszta b. / átír - javít - sokat radíroz c. / füzeteinek tisztaságára nem ügyel mindig Matematika Számfogalma: 10 körében: biztos - bizonytalan Összeadás: több hibát ejt néha téveszt pontos Kivonás: több hibát ejt néha téveszt pontos 1. Az összefüggéseket észreveszi, gondolkodás logikus 2. Az összefüggéseket csak segítséggel veszi észre Aktivitása az órákon: 1. Munkájával rendszeresen segíti az órát 2. Többnyire bekapcsolódik az órai munkába 3. Rendszeres ösztönzést igényel - passzív Felszerelése, házi feladata Gyakran hiányos - néha hiányos - hiánytalan a felszerelése


Fejlődése: egyenletes - lassú Természetismeret A tanítási órán aktívan dolgozik - érdeklődő - nehezen kapcsolódik be a munkába


Rajz Szín- és formaérzéke: Nagyon jó - jó - segítséget igényel Munkái: tiszták - esztétikusak - maszatosak Technika: Pontosan, tisztán dolgozik - kisebb hiányosság jellemző munkájára - nevelői segítséggel dolgozik Ének: Hibátlanul, tisztán, szöveghűen énekel - kevés hibát ejt sok hiba fordul elő Testnevelés: Nagyon ügyes - ügyes - bizonytalan - bátortalan

UTÓIRAT ……………………………………………………………. ……………………………………………………………. ……………………………………………………………. ……………………………………………………………. ……………………………………………………………. …………………………………………………………….


SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS II. FÉLÉV ………………………………… 1. osztályos tanuló részére Magatartás Társas kapcsolatainak jellemzői: Fegyelmezettsége: a szabályokat mindig - általában betartja a szabályok betartása olykor nehezen megy Társaira való odafigyelése: kiemelkedő - megfelelő - még fejletlen szívesen segít - kérésre segít - nehezen nyújt segítséget Kapcsolata a felnőttekkel, pedagógusokkal: tisztelettudó közömbös - tiszteletlen - szemtelen - segítőkész Közösségi munkához való viszonya: önként vállal feladatot szívesen vállal feladatot - kérésre segít - feladatvállalása változó - a vállalt feladatot megbízhatóan, kitartóan végzi a feladathelyzetből néha kilép - könnyen kilép Viselkedése a tanórán : példamutató - fegyelmezett - néha belebeszél a tanítási órába - nem képes kivárni - önfegyelme nem megfelelő - játékos Viselkedése a szünetben: nyugodt - barátkozó - társait tiszteletben tartja - társaival kötekedő - durva - néha verekszik trágár szavakat használ - féktelen - nem vigyáz saját és társai testi épségére Szorgalom Tanulási tevékenységének jellemzői: Szorgalmas - igyekvő - munkavégzése pontos kitartóan végzi feladatát Tanítási órán: Aktív - keveset jelentkezik - csak felszólításra válaszol Feladatát: Pontosan - jól - változóan - hullámzóan végzi szétszórt - feledékeny - időnként hanyag - lusta Magyar nyelv- és irodalom Anyanyelv


Kommunikáció, beszédtechnika Artikuláció: helyes - korrekcióra szorul Légzéstechnika: helyes - korrekciót igényel Hangsúlyozása: kifejező - megfelelő, monoton Beszédtempó: megfelelő - lassú - elnyújtott - akadozó gyors - kapkodó Szókincs: gazdag - életkorának megfelelő - átlagos szegényes Olvasás Hangos olvasás: folyamatosan - szólamokban - szóképekben szótagolva - betűzve olvas Pontossága: minimális hibával - változó hibaszámmal hibáit javítva, sok hibával olvas Olvasási üteme: követelményen felüli - megfelelő - lassú, de folyamatos - lassú akadozó - gyors - kapkodó Hibatípusok: betűt téveszt - szót hagy ki - felcserél - mást olvas hozzátesz - gyakran újrakezd - az írásjeleket nem érzékelteti Szövegértés: az olvasott szöveget, mondatot, szószerkezetet megérti kevés segítséggel - folyamatos segítséggel - nehezen érti meg Szövegfeldolgozás: feladatsor alapján önállóan- kevés segítséggel sok segítséggel dolgozza fel a szöveget a mesék szereplőit, helyszínét, időpontjait felismeri- néha téveszt gyakran téveszt - tanítói rávezetéssel sem tudja minden esetben Verstanulás: jó - hibátlan - néha hibázik - sok segítséget igényel

Írás Írásképe, betűkapcsolása: szabályos - néha szabálytalan gyakran hibás egyenletes szóközzel ír - a szóközöket néhány esetben elhibázza - gyakran elhibázza Íráshasználat, másolása: pontosan másol - időnként betűt hagy ki - betűt cserél fel - eltéveszti a betűt - gyakran vét írástechnikai hibát - ékezetet hagy el Füzete: tiszta - rendes - általában tiszta - néha rendetlenkapkodó az írása - nehezen olvasható - füzete nem tisztasokat javít - radíroz Munkatempója: gyors - megfelelő tempóban dolgozik - változó kapkodó - felületes - lassú Önellenőrzése: megbízható - pontos - általában pontos -


pontatlan - még nem megbízható Matematika Halmazok tulajdonságainak felismerésére, eleminek szétválogatására: önállóan - segítséggel - még nem képes Halmazok számosságának megállapításában: biztos - bizonytalan Több - kevesebb - ugyanannyi értelmezésében: biztos - többnyire biztos - bizonytalan - többnyire bizonytalan Számok rendezésében: biztos - többnyire biztos - bizonytalan - többnyire bizonytalan A számok helyét a számegyenesen: megtalálja - néha téveszt - nem találja meg Számfogalma: A 20-as számkörben biztos - kialakult - még bizonytalan a nagyobb számok körében is rendelkezik ismeretekkel Az alapműveleteket: önállóan - eszköz segítségével értelmezi Az összeadást, kivonást: hibátlanul végzi - ritkán téveszt - kevés hibát ejt több hibával dolgozik - sok hibával dolgozik A szöveges feladatok megoldásánál: A szöveg ábrázolása: jó - néha hibás A művelet kijelölése: jó - néha hibás - gyakran hibás A számítás: pontos - néha hibás - többnyire hibás A válasz megfogalmazása: jó - néha nem válaszol egyáltalán nem válaszol Függvények és sorozatok kapcsolatait: könnyen - kevés segítséggel - nehezen - nem ismeri fel A geometriai tulajdonságokat: könnyen - kevés segítséggel nehezen - nem ismeri fel Munkatempója: gyors - jó munkatempóban dolgozik változó - kapkodó - lassú Önellenőrzése: pontos - általában pontos - néha felületes pontatlan Rajz Színérzéke: kiváló - változatos - visszafogott Formaérzéke, térábrázolása, kompozíció: kiemelkedő - jó megfelelő


A tanult technikák és eszközök: kiemelkedő - jó - megfelelőbátortalan Esztétikai kivitel: munkái szépek - tiszták - maszatosak néha firkálás jellemző - igényes - igénytelen Természetismeret A megfigyelések során környezetének érzékeléssel megismerhető tulajdonságait: biztonsággal felismeri - ritkán ismeri fel - nem minden esetben - bizonytalan Megfigyeléseiről: Rajzban: helyesen - általában helyesen - még bizonytalanul számol be Szóban : összefüggően - segítő kérdésekkel számol be tapasztalatainak megfogalmazása még gondot jelent Gyűjtőmunkája: rendszeres - figyelmeztetésre végez - nem vesz részt a gyűjtőmunkában A gyalogos közlekedéshez szükséges ismeretei: megfelelőek hiányosak Honismereti munkája: jó - néha elfelejti Aktivitása: jó - változó - nehezen kapcsolódik be Érdeklődése: kiemelkedően tájékozott - megfelelő - ismeretei Hiányosak Munkatempója: gyors - jó tempóban dolgozik - lassú Önellenőrzése: pontos - általában pontos - pontatlan Ének-zene Éneklése, szövegtudás, ritmusérzéke: jó - megfelelő - pontos pontatlan - hibás Az elméleti ismeretek felismerésében és alkalmazásában: biztos - kis segítséget igényel - még bizonytalan Aktivitása: jó - változó - nehezen motiválható - nincs kedve énekelni Testnevelés Mozgása: harmonikus - fejlett - nehézkes - még fejletlen Szergyakorlata: pontosan - figyelmesen - pontatlanul hajtja végre Futása: jó - megfelelő tempójú - lassú Versenyhelyzetben való viselkedése: aktívan - kedvvel versenyez változó hangulatban - nem szívesen veszt részt - a kudarcot ,


vesztést nehezen éli meg nem fogadja el Órai aktivitása, fegyelme: kiemelkedő - jó - megfelelő, gyenge


SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS I.

FÉLÉV

……………………………….. 2. osztályos tanuló részére MAGATARTÁS Társas kapcsolatainak jellemzői: Fegyelmezettsége: a szabályokat mindig - általában betartja a szabályok betartása olykor még nehezen megy Önfegyelme, viszonya a társaival: jó, megfelelő - fegyelmezetlen társait zavarja Érzelmi élete: vidám - szomorú - kiegyensúlyozott - változó hangulatú - érzékeny - durva - agresszív - dacos SZORGALOM Szorgalma a tanórán: igyekvő - kitartó - aktív - keveset jelentkezik - csak felszólításra válaszol - passzív Magyar nyelv- és irodalom Anyanyelv: Szókincs: gazdag - életkorának megfelelő - szegényes Szóbeli kifejezőkészség: megnyilatkozásaiban általában összetett mondatokban - bővített mondatokban - tőmondatokban összefüggően fogalmaz Mondatszerkesztés: helyes - helytelen Olvasás Hangos olvasás: folyamatosan - szólamokban - szóképekben szótagolva olvas Pontossága: hibátlanul - változó hibaszámmal - sok hibával olvas Tempója: megfelelő - lassú - gyors Hibatípusok: betűt téveszt - kihagy - felcserél - mást olvas hozzátesz Szövegértés: az olvasott szöveget, mondatot, szószerkezetet megérti - folyamatos segítséggel - kevés segítséggel -


nehezen érti meg Szövegfeldolgozás: önállóan - kevés segítséggel - sok segítséggel dolgozik Írás Betűalakítás, kapcsolás: szabályos - némely betűje egyéni kevés kapcsolási hibával dolgozik - betűi torzítottak több kapcsolási hibát ejt- betű alakítása, kapcsolása jórészt szabálytalan Külalak: tetszetős - tiszta - néha figyelmetlenségből átír, javít nem minden munkája tiszta- rendszeresen átír - tisztaságra nem ügyel Helyesírás: kiemelkedő - jó - megfelelő- fejlesztendő Munkatempója: gyors - jó tempóban dolgozik - változó kapkodó - lassú Önellenőrzése: pontos - általában pontos - pontatlan Matematika Számfogalma 100 körében: biztos - bizonytalan Összeadás: Kivonás: a. több hibát ejt a. több hibát ejt b. néha téveszt b. néha téveszt c. pontos c. pontos Gondolkodása: az összefüggéseket észreveszi, gondolkodása logikus az összefüggéseket csak segítséggel veszi észre- sok nevelői segítségre van szüksége Aktivitása az órákon: Munkájával rendszeresen segíti az órát - többnyire bekapcsolódik az órai munkába - ritkán kapcsolódik be önként az órai munkába - rendszeres ösztönzést igényel, passzív Felszerelése, házi feladata: gyakran hiányos - néha hiányos pontos - felszerelése hiánytalan Fejlődése: egyenletes - lassú - felzárkóztatást igényel. Természetismeret Az ismeretanyagot tudja, összefüggően beszámol - tudja az ismeretanyagot, de nehezen fejezi ki magát - ismeretei hiányosak Rendszeresen végez gyűjtőmunkát - figyelmeztetésre végez nem vesz részt a gyűjtőmunkában


Rajz Szín- és formaérzéke: nagyon jó - jó - segítséget igényel Munkái: színesek, változatosak - tiszták - maszatosak - esztétikusak Technika: Munkavégzés: pontosan - tisztán dolgozik - az eszközöket helyesen használja - kisebb hiányosság - pontatlanság jellemző a munkájára - nevelői segítséggel dolgozik Ének: Hibátlanul, tisztán, szöveghűen énekel - a szövegben vagy a dallamban kisebb hibát ejt - sok hiba fordul elő Testnevelés: Nagyon ügyes - ügyes - bátortalan - fegyelmezett néha fegyelmezetlen


3.7.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek

számonkérésének követelményei és formái •

Diagnosztikus belépéskor,

mérés:

valamely

továbblépéskor,

osztályfokra

tanárváltáskor

történő

az

előzetes

ismeretek szintjének megállapítására, helyzetmérésre - feladat meghatározó jelleggel végzünk. Ezeket nem osztályozzuk, a teljesítményeket

pontszámokban

vagy

százalékokban

kifejezve értékeljük. •

Formatív

mérés:

a

tanulási

folyamat

követésére

időben

rendszeresen, tervszerűen elosztott gyakorisággal végezzük / röpdolgozat,

szóbeli

osztályfeleltetés,

és

kísérlet,

írásbeli

egyéni

megfigyelése,

feleletek,

gyűjtőmunka

kiselőadás / •

A szummatív mérés: lényege, hogy az adott populációban minden tanuló talál önmaga számára megoldható feladatokat / alapkövetelmények, törzsanyag /

Értékelésünk didaktikai, pedagógiai alapja •

folyamatosan rendszeresen összevetjük a tanulók fejlődéséről nyert

adatokat

a

fejlődésük

iránt

támasztott

követelményekkel. •

Az

ellenőrzés

nem

szorítkozik

csupán

az

ismeretek

és

készségek értékelésére, folyamatosan értékeljük tanulóink képességeinek,

magatartásának,

egész

személyiségének

fejlődését, nemcsak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást osztályozzuk. •

Figyelembe vesszük a tanulók fejlődésének jellemző vonásait, élettani sajátosságait.

•

Fontosnak érezzük, hogy az érdemjegyek, osztályzatok ne csupán kinyilatkoztatott ítéletként lebegjenek a tanulók előtt,


szóban is megbeszéljük, hol hibáztak, miben, mi lehet a hibák oka, mit kell tenniük a hibák kijavítása érdekében. A tanulói teljesítmények értékelésének, minősítésének formái •

az

érdemjegy

részteljesítmény

visszajelentő, és

az

adott

informatív témához

értékű, tartozó

tanulói tantervi

követelmények összehasonlításának eredménye, és tükrözi a tantárgyi attitűdöt is. •

A tanulók minimálisan félévente legalább négy érdemjegyet kapnak, amelyből egy érdemjegy otthoni munkát értékel és minősít. / szorgalmi feladat, kutató munka, kielőadás /

3.7.1. •

Az érdemjegyek és az osztályzatok tartalma:

Tények,

leírások,

fogalmak

szabályok,

összefüggések,

törvények, szóbeli és írásbeli számonkérések, •

Kísérletek, manuális tevékenységek megítélése,

•

Szorgalmi feladatok, egyéni kutatások, feladatmegoldások minősítése,

•

Vitakészség, véleménynyilvánítás megítélése,

•

Tantárgyi attitűd mérlegelő megítélése.

Érdemjegyek megállapítása: Jeles / 5 / •

Ismeri, érti, tudja a tananyagot, azt alkalmazni képes, pontosan szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál

•

Saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt,

•

Tud szabadon, önállóan beszélni

•

Bátran mer kérdezni, véleményt mondani

•

A

Jó / 4 / tantervi

követelményeket

megbízhatóan,

jelentéktelen hibával teljesíti •

Apró bizonytalanságai vannak

•

Kisebb előadási hibákat vét

•

Definíciói nem értő tanulással megalapozottak

Közepes / 3 /

kevés

és


•

A tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget

•

Nevelői segítségre, javításra, kiegészítésre többször szorul

•

Ismeretei felszínesek

•

Kevésbé tud önállóan fogalmazni, dolgozni, beszélni

•

Rövid mondatokat mond, / párbeszéd a tanár és a diák között /, de segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát /

Elégséges / 2 / •

A tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget,

de

ismeretekkel,

a

továbbhaladáshoz

készségekkel

szükséges

jártassággal

minimális

rendelkezik.

Egy

szavas válaszokat ad. •

Fogalmakat nem ért

•

Gyakorlatban képtelen az önálló feladatvégzésre

Elégtelen / 1 / •

A tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem képes eleget tenni.

•

A minimumot sem tudja

Érdemjegyek, osztályzatok megállapítása során: •

Figyelembe

vesszük

az

adott

tantárgyban

mutatott

többletmunkáját •

Érdemjegyet csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására adunk, amelyekre a követelmények vonatkoznak. A tanulók helytelen viselkedése, kötelességteljesítésének elmulasztása miatt elégtelen osztályzatot nem adunk

•

A füzetrendet a tantárgyi értékelésnél figyelembe vesszük

•

SA házi feladatot az órán feladott anyag gyakorlásának tekintjük, emiatt nem osztályozzuk 6 kivéve gyűjtőmunka, megfigyelés, kísérlet, kutatás kiselőadás, szorgalmi feladatok, rendszerező munkák /

•

A

kiegészítő

honoráljuk,

anyag de

az

elsajátítását emelt

szaktanári

óraszámú

dicsérettel

csoportokban

a


követelmények részét képezik a kiegészítő anyag bizonyos elemei. •

Nem adunk féljegyeket / törtjegyeket /

•

A

félévi,

év

értékelik,

és

végi nem

osztályzatok

az

évi

összteljesítményt

feltétlenül

az

évközi

érdemjegyek

középarányosaként jelennek meg. Az

érdemjegyek,

osztályzatok,

osztálykönyvi

bejegyzésének

módozatai:

Felmérők, témazárók, feladatlapok:

piros tintával

Témaközi felmérés

kék tintával

Szóbeli feleletek

két tintával

Gyűjtőmunkák:

zöld tintával

" Szorgalmi feladatok" .

fekete tintával zöld tintával

Kiselőadások: Félév végi osztályzatok:

kék filccel

Év végi osztályzatok:

piros filccel

Az osztályzatok szerepe: A félévi és év végi érdemjegyének megállapításánál: •

Kiemelt szerepe van: a témazáró dolgozatoknak / két jegynek számít /

•

Meghatározó: témaközi felmérések, szóbeli, írásbeli feleletek,

•

Beszámíthatók:

attitűdjegyek,

szorgalmi

feladatok,

gyűjtőmunkák. / fél jegy / 3.7.2.

Magatartás és szorgalom értékelése.

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az elsőnyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.


A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Magatartás

Példás (5)

Jó (4)

Változó (3)

Rossz (2)

Aktivitás,

Igen

Közepes

Gyenge

Negatív vagy

példamutatá

nagyfokú

jó

romboló

s Közösségi célokkal azonosulás érdekeinek

Igen

figyelembevét

Ellen

nem

Ingadozó

Szemben

Nem árt

Negatív

Ingadozó

Közömbös,

vét

elével munkában való részvétel Hatása

a

Pozitív

közösségre

Befolyást nem gyakorol

Törődés

Gondos

társaival

segítőkész

Házirend

Betartja,

betartása

arra

Segítőkész

gátló Betartja

Részben tartja be

Sokat vét


ösztönöz Viselkedés,

Kifogástalan

hangnem

Kívánni hagy

valót maga

Udvariatlan,

Durva

nyegle

után Fegyelmezett

Nagyfokú

Megfelelő

Gyenge

Elégtelen

ség

a)

Példás (5) az a tanuló, aki:

•

a házirendet betartja;

•

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

•

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

•

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

•

tisztelettudó;

•

társaival,

nevelőivel,

a

felnőttekkel

szemben

udvariasan,

előzékenyen, segítőkészen viselkedik; •

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

•

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

•

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

a)

Jó (4) az a tanuló, aki: •

a házirendet betartja;

•

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

•

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

•

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

•

az

osztály-

vagy

az

iskolaközösség

felkérésre, biztatásra vesz részt; •

a)

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki.

munkájában

csak


•

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

•

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

•

feladatait nem minden esetben teljesíti;

•

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

a)

•

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

•

igazolatlanul mulasztott;

•

osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) az a tanuló, aki: •

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

•

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

•

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

•

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

•

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

•

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

•

több

szaktanári

osztályfőnöki

figyelmeztetést

megrovása

vagy

kapott,

ennél

illetve

magasabb

van

fokozatú

büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon

a

példás

(5),

jó

(4),

változó

érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

(3),

hanyag

(2)


A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök

osztályzattal

minősíti,

és

azt

az

értesítőbe,

illetve

a

bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Szorgalom

Tanulmányi

Példás

Jó

Változó

Rossz

/5/

/4/

/3/

/2/

Igényes

Figyelmes

Ingadozó

Hanyag

Kitartó,

Rendszere

Rendszertele

Megbízhatatl

pontos

s

n

an

Önállótlan

Feladatait

munkája Munkavégzése

megbízható Általános tantárgyi munkavégzés,

Mindent

Ösztönzésr

önálló

elvégez

e dolgozik

Igen

keveset

Ritkán

Nem

Igen, jó

Jó

Közepes

Gyenge vagy

nem végzi el

munkavégzés Többféle feladatot vállal-e Munkabeosztá s: Önellenőrzés, önálló munkavégzés

nincs


Tanórán kívüli

Igen

információk

sokszor,

a)

Előfordul

Ritkán

Egyáltalán nem

Példás (5) az a tanuló, aki: •

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

•

tanulmányi

feladatait

minden

tantárgyból

rendszeresen

elvégzi; •

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

•

munkavégzése pontos, megbízható;

•

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

•

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b)

Jó (4) az a tanuló, aki: •

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

•

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

•

a tanórákon többnyire aktív;

•

többlet

feladatot,

tanórán

kívüli

foglalkozáson

vagy

versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; •

c)

taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek: •

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

•

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

•

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;


•

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

•

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d)

Hanyag (2) az a tanuló, aki: •

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

•

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

•

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

•

feladatait többnyire nem végzi el;

•

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

•

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

•

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Azt a tanulót, aki képességihez mérten •

példamutató magatartást tanúsít,

•

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

•

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

•

vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

•

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.


3.8. a)

Az iskolai jutalmazás és büntetés formái. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek

adhatók:

b)

•

szaktanári dicséret,

•

napközis nevelői dicséret,

•

osztályfőnöki dicséret,

•

igazgatói dicséret,

•

nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén •

szaktárgyi teljesítményért,

•

példamutató magatartásért,

•

kiemelkedő szorgalomért,

•

példamutató

magatartásért

és

kiemelkedő

szorgalomért

dicséretben részesíthetők. c)

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

d)

Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon

eredményesen

szereplő

tanulók

osztályfőnöki

dicséretben részesülnek. e)

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

f)

A

kiemelkedő

egységes

eredménnyel

helytállást

tanúsító

végzett

együttes

munkát,

tanulói

közösséget

az

csoportos

dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. g)

Év tanulója díj : az adott évben végző 8.osztályos, illetve 4.osztályos tanuló számára az előző négy évben elért kiemelkedő teljesítményéért, a nevelőtestület döntése alapján.

h)

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.


i)

Azt a tanulót, aki •

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

•

vagy a házirend előírásait megszegi,

•

vagy igazolatlanul mulaszt,

•

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

j)

k)

Az iskolai büntetések formái: •

szaktanári figyelmeztetés;

•

napközis nevelői figyelmeztetés;

•

osztályfőnöki figyelmeztetés;

•

osztályfőnöki intés;

•

osztályfőnöki megrovás;

•

igazgatói figyelmeztetés;

•

igazgatói intés;

•

igazgatói megrovás;

•

tantestületi figyelmeztetés;

•

tantestületi intés;

•

tantestületi megrovás. Az

iskolai

büntetések

kiszabásánál

a

fokozatosság

elve

érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

l)

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.


3.9.

Az otthoni ( napközis, tanulószobai ) felkészülés-hez

előírt házi feladatok meghatározása

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

 a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz

kapcsolódó

képességfejlesztés),

valamint

gyakorlás a

(készség-

tananyaghoz

és

kapcsolódó

ismeretek megszilárdítása;  az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;  az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére

–

a

szokásos

(egyik

óráról

a

másikra

esedékes)

feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;  a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.


3.10.

Eljárásrend a házi feladatokra vonatkozóan

1. Kötelező házi feladat 1.1. Szóbeli házi feladat

1.1.1. Tananyaghoz kapcsolódó:

elnevezések – szakkifejezések

fogalmak – összefüggések szabályok – törvények ismeretek, melyet az óravázlat ill. a tankönyv tanár

által kijelölt részei

tartalmaznak. 1.1.2. Kötelező olvasmány, melyet a magyar nyelv és irodalom tanterv évfolyamonként megjelöl 1.1.3. Tananyaghoz

kapcsolódó, az

ismeretek elmélyítését szolgáló

szemelvények, ajánlott irodalom 1.1.4. Memoriterek – melyet a szaktárgyi tanterv megjelöl.

1.2. Írásbeli házi feladat

1..2.1. Tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, iskolai füzet, tanító – tanár által kijelölt feladatainak megoldása. 1.2.2. Tananyag szerves részét képező fogalmazások, írásbeli elemzések, gyűjtőmunkák elkészítése.

1.3.

Általános

rendelkezések

a

kötelező

házi

feladatra

vonatkozóan

1.3.1. A szóbeli és írásbeli házi feladat mindenkor szervesen kapcsolódjon a tanóra anyagához, témájához.


1.3.2. Célja minden esetben a tanórán szerzett ismeretek megszilárdítása, elmélyítése és a tantárgyi készségek begyakorlása legyen. 1.3.3. Az írásbeli házi feladat mennyisége átlagosan fél óránál több felkészülést ne követeljen a tanulótól. 1.3.4. Hétvégén ( péntekről - hétfőre ) a tanulóknak írásbeli házi feladatuk ne legyen. 1.3.5. A házi feladatot elmulasztók a tanító és a szaktanár által kidolgozott rendszerű elmarasztalásban részesülnek. ( fekete pont, ellenőrzőbe – naplóba történőbeírás, a házi feladat pótlása ) 1.3.6. A házi feladat ellenőrzése, megbeszélése következetes legyen a legközelebbi órán. 1.3.6.1. Módszere lehet:

a tanulók önellenőrzése

a tanító - tanár javítása 1.3.6.2. Félévente minden nevelő kötelessége tanítványai füzetét, írásbeli munkáját legalább egyszer áttekinteni. Alsó tagozaton – különösen első osztályban – az eredményes készségfejlesztés érdekében havi gyakorisággal. Írásbeli házi feladat értékelése - tartalmi és formai szempontból egyaránt fontos, ezt a nevelő szóban és írásban is közölheti a tanulóval.

1.3.8. Korrekció 1.3.8.1. Tartalmi vagy formai igénytelenség esetén a feladat újra íratása. 1.3.8.2. Hibás feladatmegoldás javítása egyéni esetben. 1.3.8.3.

Osztályt

érintő

általános

hiba

esetén

újratanítás,

hiányosságok pótlása.

2. Szorgalmi ( házi ) feladat Minden esetben a tanuló önkéntes vállalása alapján történik


2.1. Szóbeli házi feladat

2.1.1. Vállalt kiselőadás a tananyaghoz kapcsolódva 2.1.2. Ajánlott olvasmány – melynek a jegyzékét a magyar nyelv és irodalom tanterv megjelöl évfolyamonként 2.1.3. Házi és felmenő versenyekre való felkészülés

2.2. Írásbeli szorgalmi házi feladat

2.2.1.

Képességek

fejlődését

tehetség

fejlesztését

kibontakozását

elősegítő feladatok megoldása 2.2.2. Levelezős és felmenő rendszerű feladatok megoldása 2.2.3. Írásbeli pályamunkák készítése

2.3.

Általános

rendelkezések

szorgalmi

(

házi

)

feladatra

vonatkozóan

2.3.1. Szóbeli és írásbeli szorgalmi feladat a tantárgyi követelményeken felüli

teljesítményt

célozza.

Hozzájárul

a

tanuló

széleskörű

tájékozottságához. 2.3. 2. Szaktanár ajánlása, motivációja alapján a tanuló önként vállalása. 2.3.3. A szorgalmi feladat mennyisége: a

tanuló

teherbírásán

és

kitartásán is múlik. más – más elvárás lehet egyénenként óvakodjunk,

hogy

túl

sok

feladat

adásával a tanuló a kedvét ne veszítse el 2.3.4. Szorgalmi feladat gyakorisága:

a

tanulók

figyelembe véve történjen.

elfoglaltságát


átlagosan havonta egy-két alkalommal adjunk kivétel a verseny felkészülés időszaka 2.3.5.

Pedagógiai

szempontból

szükséges

a

szorgalmi

feladat

megoldásához plusz tanári segítség nyújtása 2.3.6. Minden esetben a szorgalmi munkát: ellenőrizzük, értékeljük ( az igazi pedagógiai értéke akkor van, ha ez a közösség előtt történik ) az érdemi szorgalmi munkát jutalmazzuk (

a tanító és a

szaktanár által kidolgozott rendszerű jutalomban részesüljön).


3.11.

1.

A tanulók fizikai állapotának mérése

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)

2.

A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és az egyéni értékelő lapokon keresztül a szülők tudomására hozzák.

3.

A tanulók fizikai állapotának méréshez kapcsolódó értékelési pontszámokat az FITSZOFT által kiadott szoftver tartalmazza. Az eredmények rögzítését és a nyomon követő vizsgálatokat e szoftver

segítségével

végezzük.

Az

iskolaorvos,

védőnő

tájékoztatása a mérési eredményekről minden tanévet követően az iskolai statisztikai adatszolgáltatás részeként történik. Az államtitkársághoz-be a kötelező adatszolgáltatást elektronikus úton juttatjuk el a feldolgozó szoftver felhasználásával. 4.

A mérés célja

Az iskola mérési tapasztalatainak, folyamatos megfigyeléseinek kiegészítése a tanulók fizikai képességeinek szintjéről, a külső méréssel és feldolgozással gyűjtött információk alapján. A

pedagógusok

munkájának

segítése,

az

egyéni

képességfejlesztés ösztönzése. A tanítási tanulási folyamat esetleges korrekciójához javaslatok megfogalmazása.


A

formatív

közoktatási

mérés

információkat

fejlesztési

korrekciójához,

terv

illetve

adjon

a

fenntartónak

felülvizsgálatához,

pozitív

ha

a

szükséges

megerősítéséhez.(óraszámok

meghatározása) A tanulók egyéni értékelése, a teljesítmények összehasonlítása segítse

az

egészséges

életmódra

nevelést,

a

mozgásos

tevékenységek ösztönzését. A motorikus képességek szorosan épülnek az adottságokra, de lényeges, hogy egy adott életkorban a gyakorlás mennyire befolyásolja a színvonalat. A mérés céljai között megtalálható a minőség-ellenőrzés fogalma is,

hiszen

lényeges,

hogy

az

általános

teherbíró

képesség

egységes mérését, értékelését feladatunknak tekintsük. A célok között hangsúlyosan szerepelt az is, hogy a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat felfedjük, ezáltal lehetővé tenni a tudatos, célorientált javítást. A

méréssel

szerettük

volna

a

rendszeres,

tudatos,

összehasonlítható adatgyűjtés, és elemzés iskolai gyakorlatának elterjedését is szorgalmazni, ösztönözni.

5.

Mérési területek: 1. Aerob képesség mérése.(Cooper teszt) 2. Alsó végtag dinamikus erejének mérése.(helyből távolugrás) 3. Csípőhajlító

és

a

hasizom

állóképességének

mérése.

(hanyattfekvésből felülés térdérintéssel) 4. Hátizmok

erő

törzsemelés)

állóképességének

mérése.(Hason

fekvésből


5. Vállövi és karizmok erejének mérése.(Mellső fekvőtámaszban karhajlítás) 6. Testtömeg-index megállapítása

6.

A mérési feladatok leírása

Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás (m)

A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugró-vonal (elugró-deszka) mögött oldalterpeszbe áll. ( a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd (páros karlendítéssel előre) – páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugró-vonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal.

A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése Fekvőtámaszban

karhajlítás

és

–

nyújtás

folyamatosan,

kifáradásig ( db)

A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellsőfekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, - a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik – a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges.


Feladat: a vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva a karhajlítást és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtásés karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végezendő.

A hátizmok erő-állóképességének mérése. Hason-fekvésből

törzsemelés

és

–

leengedés

folyamatosan,

kifáradásig ( db) Maximális időtartam: 4 perc.

A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen, a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani!

Feladat: 1. ütem: törzs- és tarkóra tett karemelés ( hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem:

könyökben

hajlított

karok

visszaemelése

oldalsó

középtartásig, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hason fekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.


A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből

felülés

és

visszaereszkedés,

folyamatosan,

kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc

A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint

végrehajtott

módon

felülés

és

hanyattfekvés

következik

folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik.

Cooper teszt, 2000 m futás

Az általános iskola 5-8. évfolyamán a 12 perces futással kell mérni a tanulók Aerob képességét. 1-4. évfolyamon a 2000 m-es futással mérjük ezt a mutatót.

Testtömeg-index mérése


A

testtömeg-index

paraméterek

mérésének

alapján

segítségével

ellenőrizhetjük

a

egyszerűen, tanulók

mérhető

antropometriai

jellemzőit,státusát. Kiszámításának módja: a kilogrammban megadott testsúly osztva a méterben megadott testmagasság négyzetével. Az adatok feldolgozásához a következő határértéket vesszük figyelembe FIATALOK

FELNÕTTEK

ÉRTÉKELÉS lányok

fiúk

SOVÁNY

< 16

NORMÁL

16-22 16-21

TÚLSÚLYOS

22-26 21-25

ELHÍZOTT

>26

>25

nők

férfia k

< 18,5 18,6- 18,624

25

24,1- 25,128,9 >29

29,9 >30


7. Mérési határértékek A Hungarofit több éves vizsgálatai alapján az egészség megőrzéséhez „szükséges”, illetve „kell”értékeket az alábbiakban határozzuk meg:. 1. táblázat

Az aerob teljesítőképesség „kell” értékei.

2000m

7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

Lányok

12,50

12,34

12,22

12,00

Fiúk

12,46

12,o7

11,19

11,04

Cooper teszt 11éves

12 éves

13éves

14 éves

Lányok

2030m

2050m

2060m

2070m

Fiúk

2250m

2330m

2390m

2460m

A helyből távolugrás „kell” értékei1

2. táblázat Helyből

7 éves

8éves

9 éves

10 éves

Leány

1,21

1,32

1,41

1,48

Fiú

1,24

1,34

1,47

1,58

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

Leány

1,54

1,62

1,66

1,71

Fiú

1,69

1,79

1,88

1,96

távolugrás

3. táblázat A

A törzsemelés „kell” értékei.

hátizom 7 éves

8éves

9 éves

10 éves

erőállóképessé ge Leány

40

43

45

46

Fiú

44

46

48

50

1

Az értékeket Mérey Ildikó: Hungarofit szakkönyve alapján állapítottuk meg


11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

Leány

48

52

54

54

Fiú

52

54

56

58

4. táblázat Hasizom

A hanyattfekvésből felülés „kell” értékei. 7 éves

8éves

9 éves

10 éves

Leány

50

53

56

59

Fiú

55

58

61

63

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

Leány

61

63

65

67

Fiú

65

67

69

71

erőállóképessé ge

5.. táblázat A

A karhajlítás „kell” értékei.

karizmok 7 éves

8éves

9 éves

10 éves

erőállóképessé ge Leány

5

6

7

8

Fiú

14

16

18

20

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

Leány

9

10

11

12

Fiú

22

24

26

28


8. A mérési eredmények értékelése, pontértékek

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fizikai állapot mérése nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, amely kiindulópontja a kondicionális képességek fokozatos

fejlesztésének,

az

egyénre

szabott

képzési

rendszer

bevezetésének. Dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett tesztrendszer, a Hungarofit, több mint 15 éves laboratóriumi terheléses vizsgálatokra épül. A tanulók által

elért

eredményeket

egységes

standardizált

pontrendszer

hozzárendelésével lehet összehasonlíthatóvá, és objektívvé tenni. Az általános teherbíró képesség akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább felét az aerob állképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg.

Elérhető pontszámok: Cooper teszt, illetve 2000m-es futás:

77 pont

Helyből távolugrás:

21 pont

Hanyattfekvésből felülés.

14 pont

Hason-fekvésből törzsemelés:

14 pont

Fekvőtámaszban karhajlítás:

14 pont

Maximális pontszám:

140 pont

Minősítő kategóriák: Igen gyenge: A gyenge fizikai állapot miatt, a napi tevékenység elvégzése

közben

rendszeresen

fáradtnak,

kimerültnek

érzik

magukat. Hajlamosak a gyakori megbetegedésre.(0-20,5 pont) Gyenge: Az egész napos tevékenységtől még gyakran elfáradnak, és nem tudják magukat kipihenni egyik napról a másikra. Sokszor érzik magukat fáradtnak, levertnek, rosszkedvűnek.(21-40,5 pont)


Kifogásolható: A rendszeres napi tevékenységtől már kevésbé fáradnak el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi őket.(41-60,5 pont) Közepes: Elérték azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészségesek

maradjanak,

tartósan

kiegyensúlyozottan,

jó

közérzetben élhessenek. Heti 2-3 óra testedzést végeznek, és arra kell törekedni,

hogy ezt a

szintet

a

későbbiek folyamán is

sikerül

elérniük,

megtartsák.(61-80,5 pont) Jó:

Ezt

a

szintet

azoknak

akik

valamilyen

sportágban alacsonyabb szinten sportolnak, rendszeresen edzenek, versenyeznek.( 81- 100,5 pont) Kiváló: Ezen a szinten lévők speciálisan és jól terhelhetőek. (101120,5 pont) Extra:

Fizikailag

kiválóan

terhelhetőek,

fizikai

képességei

alkalmassá teszik arra, hogy valamelyik sportágban kiemelkedő eredményt érjenek el.


4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2021. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. • A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2014/2015. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai

program

teljes

–

minden

fejezetre

kiterjedő

–

felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A

nevelőtestület

felkéri

a

szülői

munkaközösséget,

hogy

a

pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2015/2016. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

III. A pedagógiai program módosítása


1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: • az iskola igazgatója; • a nevelőtestület bármely tagja; • a nevelők szakmai munkaközösségei; • az iskolaszék; • a szülői munkaközösség; • az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselőik útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: •

az iskola fenntartójánál;

•

az iskola irattárában;

•

az iskola könyvtárában;

•

az iskola nevelői szobájában;

•

az iskola igazgatójánál;

•

az iskola igazgatóhelyettesénél;

•

a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél.


5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2013. év 03. hó 18. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt:2013. március 18. ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2013. év 03. hó 18. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Balatonkeresztúr, 2013. március 18. ................................................................ az iskolai szülői munkaközösség elnöke A Festetics Kristóf Általános Iskola nevelőtestülete az intézmény Pedagógiai Programjában foglaltakkal egyetért. Kelt: Balatonkeresztúr, 2013. március 18. ............................................. A Festetics Kristóf Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. Kelt:Balatonkeresztúr, 2013. március 18. ........................................... A Festetics Kristóf Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola működtetője egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. Kelt:Balatonkeresztúr, 2013. március 18. ........................................... A Festetics Kristóf Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt:Balatonkeresztúr, 2013. március 18 .

........................................... igazgató

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Festetics Kristóf Általános Iskola OM:

Recommend Documents