Csornai Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Program. OM azonosító:

Csornai Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

Pedagógiai Program

OM azonosító: 200953

1

Tartalomjegyzék Törvényi előírások ................................................................................................................................................... 7 Az intézmény adatai ................................................................................................................................................. 7 1.

HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................................................. 9 Rövid intézménytörténet .......................................................................................................................................... 9 Az intézmény társadalmi környezete ....................................................................................................................... 9

2. A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI ......................................................................................................................................... 10 Intézményi adottságaink......................................................................................................................................... 10 Személyi feltételek ................................................................................................................................................. 10 Szakmai helyzetünk ............................................................................................................................................... 10 3.

ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, CÉLOK, FELADATOK ........................................................................................................ 11 Alaptétel: ................................................................................................................................................................ 11 Alapértékeink: ........................................................................................................................................................ 11 Az intézményben folyó nevelés céljai .................................................................................................................... 12 Feladataink az egyes nevelési területeken .............................................................................................................. 12 3.1.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink ................................................................... 12

3.2.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink ........................................................................ 13

3.3.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................................................ 13

3.4.

A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatok feladatok ........................................................................ 14

3.5. A tanulási korlátokkal, magatartási zavarral küzdő gyermekek/tanulók felzárkóztatását segítő programok .............................................................................................................................................................. 14 3.6.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek............................................................................. 16

3.7. Az intézményhasználók együttműködésének formái, a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségei....... 17 3.8.

Infokommunikációs technológiák alkalmazása .......................................................................................... 17

4.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................ 18

5.

KÖZÖS RENDEZVÉNYEINK .................................................................................................................................. 19

6.

AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI SZERKEZETE ................................................................................................................. 19

7.

AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOSSÁGOK .............................................................................. 20 7.1. A Széchenyi István Körzeti Általános Iskola ..................................................................................................... 20 7.1.1. Nevelési program ......................................................................................................................................... 21 Pedagógiai alapelvek ...................................................................................................................................... 21 2

A Sajátos Nevelési Igényű tanulók nevelése és oktatása ............................................................................... 22 Az iskolában folyó nevelő -oktató munka céljai, feladatai, eszközei , eljárásai ........................................... 22 Kiemelt fejlesztési feladatok .......................................................................................................................... 25 Eszközök ......................................................................................................................................................... 27 Nevelési módszereink .................................................................................................................................... 28 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................................... 29 Kompetencia alapú oktatás ............................................................................................................................ 30 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos f eladatok.............................................................................................. 33 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ....................................................................................................................................... 34 Diákönkormányzat ......................................................................................................................................... 35 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése..................................................................................... 38 A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése ..................................................................................... 41 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ...................................... 47 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................................................. 50 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ..................................................................... 53 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái .............................................................. 58 A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................................................ 58 Osztályfőnök feladata: ............................................................................................................................... 59 A nevelő - oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere .............................................................. 61 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő -oktató munkát segítő es zközök és felszerelések jegyzéke ................................................................................................................................... 63 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .............................................................................................. 63 A környezeti nevelési program ................................................................................................................ 63 Az iskolai egészségnevelési program ........................................................................................................... 71 Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv.................................................... 74 Fogyasztóvédelmi program ........................................................................................................................... 78 7.1.2. A helyi tanterv .............................................................................................................................................. 79 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak , kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai , az előírt tananyag és a követelmények ................................................................................................... 79 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának az elvei ...................................................................... 89 A magasabb évfolyamba lépés feltételei .................................................................................................... 89 A tanulók mentesítése az értékelés és minősítés alól.................................................................................... 90 3

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ..................................................................................... 91 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése................ 92 Tanulmányok alatti vizsgák ........................................................................................................................... 96 Magatartás és szorgalom értékelése ............................................................................................................. 99 Az iskolai jutalmazás és büntetés formái: .................................................................................................... 102 A szöveges értékelés .................................................................................................................................... 104 A napközis, tanulószobai és iskolaotthonos felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai ................................................................................................................ 107 Az otthoni felkészítéséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ......... 110 Az 6-14 éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszer ......................................... 112 Az iskolaotthonos oktatási forma ................................................................................................................ 113 7.2. A Kerényi György Alapfokú Művészeti Iskola ................................................................................................ 114 Az alapfokú művészetoktatás jogi meghatározása, az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói , fejlesztési követelménye és feladatai. ................................................................................................................................... 115 Az alapfokú művészetoktatás jogi meghatározása. ..................................................................................... 115 Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói, fejlesztési követelményei és feladatai. ....................... 116 Az alapfokú színművészet-bábművészet képzés célrendszere, funkciói a drámajáték cél és követelményrendszere................................................................................................................................. 117 Képző és iparművészeti alkotás célrendszere és funkciói............................................................................ 118 7.2.1. Nevelési program ....................................................................................................................................... 119 Iskolánk rövid története, legfontosabb eredményei. .................................................................................. 119 Tervek, törekvések ....................................................................................................................................... 121 A tehetséggondozás - mint kiemelt feladat - megvalósításának módozatai ............................................... 121 Személyiségfejlesztéssel kapcsolat s feladatok ............................................................................................ 123 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................... 123 Környezeti nevelés, egészségnevelés........................................................................................................... 123 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelési-oktatási munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke ........................................................................................................................................................ 124 A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ............... 125 A művészeti iskolai osztályfőnök feladatai .............................................................................................. 125 7.2.2. Helyi tanterv ............................................................................................................................................... 126 Az iskolában oktatott tanszakok, a kötelező és a választható foglalkozások és azok óraszámai, követelményei, az előírt tananyag ............................................................................................................... 126 4

Zeneoktatás .............................................................................................................................................. 126 Képző - és iparművészet........................................................................................................................... 131 Színművészet ............................................................................................................................................ 133 Az egyes zenei tanszakok, ill. szaktárgyak követelményei. ...................................................................... 134 A hangszeres tárgyak általános követelményrendszere alapfok „B” tagozat elvégzése után (az „A” tagozat követelményein felül).................................................................................................................. 137 További követelmények a hangszeres továbbképző évfolyamainak elvégzése után .............................. 138 Képző - és iparművészeti tagozat általános követelményrendszere..................................................... 143 Színművészeti-bábművészeti tagozat általános követelményrendszere .............................................. 144 Alkalmazható tankönyvek ........................................................................................................................... 145 A magasabb évfolyamba lépés feltételei ................................................................................................... 146 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............................ 146 A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga....................................................................................... 148 A tanuló teljesítményének és szorgalmának értékelési formái .............................................................. 148 Az iskola hagyományrendszere .................................................................................................................... 149 Az iskola kapcsolatrendszere ....................................................................................................................... 150 7.2.3. Módosítás ................................................................................................................................................... 151 Az alapfokú művészetoktatás jogi meghatározása, az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói, fejlesztési követelménye és feladatai .......................................................................................................... 151 Az alapfokú művészetoktatás jogi meghatározása. ................................................................................. 151 Alapelvek, célok........................................................................................................................................ 151 Az alapfokú művészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében ........................................... 152 7.2.4. Nevelési program ....................................................................................................................................... 155 Iskolánk rövid története, legfontosabb eredményei. .............................................................................. 155 Tervek, törekvések ................................................................................................................................... 156 A tehetséggondozás - mint kiemelt feladat - megvalósításának módozatai .............................................. 157 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.......................................................................................... 159 Közösségfejles ztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................. 159 .Környezeti nevelés, egészség nevelés ......................................................................................................... 159 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelési-oktatási munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke ........................................................................................................................................................ 159 Zeneoktatás .............................................................................................................................................. 159 Képzőművészet ........................................................................................................................................ 160 5

Színművészet ............................................................................................................................................ 160 A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ............... 160 7.2.5. Helyi tanterv ............................................................................................................................................... 161 Az iskolában oktatott tanszakok, a kötelező és a választható foglalkozások és azok óraszámai, követelményei, az előírt tananyag ............................................................................................................... 161 Zeneoktatás .............................................................................................................................................. 161 Képzőművészeti oktatás............................................................................................................................... 168 Színművészeti oktatás ................................................................................................................................. 172 A magasabb évfolyamba lépés feltételei ..................................................................................................... 177 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............................ 177 Az iskola hagyományrendszere ................................................................................................................... 179 Az iskola kapcsolatrendszere ....................................................................................................................... 179 Az évfolyamonkénti tananyag és követelmények ..................................................................................... 180 8.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK .................................................................................................................................. 181 1. sz. melléklet ...................................................................................................................................................... 184 Eszközök és felszerelések jegyzéke .............................................................................................................. 184 Általános iskola......................................................................................................................................... 184 2. sz. melléklet...................................................................................................................................................... 195 Eszközök és felszerelések jegyzéke .......................................................................................................... 195 Alapfokú művészeti iskolák ...................................................................................................................... 195 3. sz. melléklet ...................................................................................................................................................... 212 Szöveges értékelés a Széchenyi István Körzeti Általános Iskolában......................................................... 212 4.sz. melléklet....................................................................................................................................................... 217 A Széchenyi István Általános Iskola tanulóinak etikai kódexe ................................................................. 217 5. sz. melléklet...................................................................................................................................................... 219 Pedagógus etikai kódex ............................................................................................................................ 219 6. sz.melléklet....................................................................................................................................................... 220 7. sz. melléklet ...................................................................................................................................................... 220

6

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Törvényi előírások Az intézmény pedagógiai programja a közoktatásról szóló (többször módosított) 1993. évi LXXIX. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 10/2003. (IV. 28.) OM rendelettel módosított 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet rendelkezései alapján, a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelete, a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelethez alapján, 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről, 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről figyelembevételével készült. ,a 11/1994. (VI. 8.) többször módosított MKM rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről, a 2002. évi IX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról, 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a 2003. évi LXI. törvény módosításaival egybeszerkesztve.

BEVEZETŐ Az intézmény adatai Az intézmény hivatalos elnevezése: Csornai Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: 9300 Csorna, Árpád u. 2. Telefon: 96/261-238 Fax: 96/260-285 Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Működtetője: Csorna város önkormányzata Alapító okirat száma: 116/2012. (V.29.) csornai kt.h. Létrehozásáról rendelkező határozat: 121/2007. (VI.25.) csornai kt.h. Az intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású intézmény Az intézmény működési területe, egységei Az intézmény földrajzi működési területe: Általános iskola: Csorna város közigazgatási területe Alapfokú művészeti iskola: Csornai Járás települései 7

Az intézmény intézményegységei: Széchenyi István Körzeti Általános Iskola Kerényi György Alapfokú Művészeti Iskola II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központ (9300 Csorna, Andrássy u. 27.) K ö r zeti Általános Iskola Kóny (9144 Kóny, Béke u. 1.) Eötvös József Általános Művelődési Központ (9167 Bősárkány, Petőfi Sándor utca 49-51.)

8

1. HELYZETELEMZÉS Rövid intézménytörténet A Csornai Általános és Alapfokú Művészeti Iskola a város önkormányzatának döntése értelmében 2012. augusztus 1-jén kezdte meg működését. Két alapfeladatot ellátó intézmény összevonásából született meg és lett többcélú, közös igazgatású intézmény. Az intézményegységek története eltér egymástól, bár ezelőtt is voltak köztük együttműködési, kapcsolódási pontok. Intézményeink közül legrégibb múlttal a Széchenyi István Általános Iskola büszkélkedhet. Az 1659-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szól először az iskolamester munkájáról, azaz, közvetetten Csorna iskolájáról. 1964-ben indult a művészeti képzés városunkban. A zeneiskola 1990-ben jutott önálló épülethez. Eredendően a zeneiskola a Széchenyiben kezdte meg működését, napjainkban ismét a Szt. István tér 1. alatti épület falai közt történik a művészeti alapoktatás zenei, képzőművészet és színjáték tanszakokon. A többcélú intézmény a három éves kortól akár huszonkettő éves korig is (művészeti oktatás) nevelési, oktatási területet biztosít Csorna város és a környező falvak gyermekei, tanulói részére.

Az intézmény társadalmi környezete Csorna 10.000 lakosú kisváros, Győr szomszédságában, mindazokkal az előnyökkel (szorosabb emberi kapcsolatok, átláthatóbb viszonyok) és hátrányokkal, amivel ez jár. A várost közlekedési adottságai, lakóinak ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági tapasztalatai, szellemi potenciálja a Rábaköz egyik természetes térségi központjává teszik. Ugyanakkor a hozzá kapcsolódó hátrányos helyzetű területekkel, az öregedő, a fogyó népességgel és különösen a fogyó gyermeklétszámmal szembe kell néznie. Szülői környezetünk, foglalkozását és egzisztenciális helyzetét tekintve heterogén. A város jellegéből adódóan sok a mezőgazdasággal foglalkozó, de legalább annyi a szellemi foglalkozású, értelmiségi vagy éppen egyéb vállalkozói tevékenységet folytató család. Egyre jellemzőbb a munkanélküliség, de a széthullott, rossz körülmények között élő család sem ritka. Ez sikereink és kudarcaink alapja. Partneri visszajelzéseink alapján a legfontosabb elvárások az iskolával szemben: - emberléptékű iskolára van szükség - tegyük képessé tanulóinkat, hogy fejlesztéssel évről évre eljussanak a következő iskolafokozatba - biztosítsunk gyermekink és tanulóink számára egyenlő esélyeket - bontakoztassuk ki egyéni képességeiket - nyújtsunk egységes követelményrendszerrel korszerű alapműveltséget - biztosítsunk alkotó, boldog gyermekkort - a nevelők legyenek szakmailag jól felkészültek - kísérjük figyelemmel és segítsük a gyermekeink és tanulóink fejlődését - legyen egységes, igazságos, objektív az értékelési rendszer - legyen folyamatos a szülők tájékoztatása 9

- adjunk biztos alapokat az idegen nyelv kommunikatív használatához - kapjon nagyobb hangsúlyt az egészség- és környezetvédelmi nevelés - kapjon nagyobb hangsúlyt a hazaszeretet és a szülőhelyhez való kötődés - tartsuk tiszteletben a tanulók jogait és emberi méltóságát - biztosítsuk a szülői igényeknek megfelelő művészeti képzést tanulóink számára.

2. A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI Intézményi adottságaink A Csornai Általános és Alapfokú Művészeti Iskola intézményegységei közül a Kerényi György Alapfokú Művészeti Iskola a Szent István tér 1.sz. alatti épületben, a Széchenyi István Körzeti Általános Iskola az Árpád utca 2.sz. alatti épületben működik. Az intézményegységek műszaki állapota kivétel nélkül felújításra szorul. „Csorna város közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve” a helyzet változtatását írja elő. Remény van arra, hogy pályázati forrásokból a Széchenyi Iskola épületeinek felújítása tovább folytatódik. A nevelés alapvető eszközrendszere valamennyi területen rendelkezésünkre áll. Az önkormányzat által elfogadott fejlesztési program néhány éven belül biztosítani fogja az eszközjegyzékben előírtak meglétét. Problémát jelent a meglévő eszközök nagy színvonalbeli különbsége, illetve a számítástechnika területén az eszközök gyors elavulása. Bízunk abban, hogy a hiányos vagy elavult eszközkészletünket önkormányzati támogatással, pályázatokkal korszerűsíteni tudjuk. Személyi feltételek Az intézmény szakos ellátottsága megfelelő. Alacsony a pályakezdő pedagógusok száma. A tanítók és a tanárok többsége már legalább egy évtizedet töltött el a pályán. Elsősorban ők azok, akik kellő helyi gyakorlattal, szakmai tapasztalattal rendelkeznek, részt vettek az intézmények értékrendjének, elvárásainak kialakításában, hagyományainak, szokásainak megteremtésében. Néhányuk motiváltságának köszönhetjük, hogy a környék felsőfokú oktatási intézményeiben tanuló diákok itt végzik hospitálásaikat és zárótanításaikat. A következő években várhatóan stagnálni fog az általános iskola, de remélhetően nőni fog az alapfokú művészeti iskola gyermekeinek, tanulóinak száma. Ez meghatározza tennivalóinkat. Szakmai helyzetünk Széchenyi István Körzeti Általános Iskola: őrzi oktató-nevelő munkájának magas színvonalát. Az országos mérés, a versenyeredmények bizonyítják mindezt. Az intézmény regionális továbbképzési és 10 a versenyközpont. Elkötelezettje a kompetencia alapú nevelő-oktató munkának, melynek hátterét

HEFOP 3.1.3. és TÁMOP 3.1.4 pályázat elnyerése biztosította. 2009-től a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretén belül folytatódik a kompetencia alapú oktatás teljes körű kiépítése az intézményben, matematika, szövegértés-szövegalkotás, idegen nyelv kompetencia területen. A Kerényi György Alapfokú Művészeti Iskola újjászületett azáltal, hogy a zenei tanszakok mellett beindult a képzőművészeti és a drámapedagógiai oktatás is. Csorna kistérségi központi szerepének megőrzése érdekében vidéki tagozatokat is működtet.

3. ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, CÉLOK, FELADATOK Alaptétel: A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze. Olyan légkört szeretnénk biztosítani, ahol a gyermek, a pedagógus, a vendég egyaránt jól érzi magát, ahol mindenki megtalálja azt a területet, ahol a képességeit kibontakoztathatja. Elkötelezettjei vagyunk az esélyegyenlőség megteremtésének, hogy minden gyermek, tanuló megfelelő színvonalon és körülmények között kapjon nevelést és oktatást. Figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, a gyermekek, tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítjuk ki készségeiket, gyarapítjuk ismereteiket. Munkánk során folyamatos figyelemmel vagyunk az Országos Kompetenciamérés és a helyi mérések eredményeire. Az alapfoktól a középfokú tanulmányokig a művészeti nevelésen át egységes nevelési elveket szeretnénk megvalósítani. Erősítjük az intézmény tagintézményei közötti egyenrangú partneri viszonyt, amelyben a kölcsönös előnyök, a közös célok határozzák meg a hosszú távú és a mindennapi együttműködést.

Alapértékeink: gyermekközpontúság nyitottság, korszerűség tehetséggondozás képességek szerinti fejlesztés kompetencia alapú oktatás hagyományőrzés a kisváros kínálta előnyök és lehetőségek kihasználása optimális személyiségfejlődést szolgáló képzési rendszer fejlett módszertani kultúra partnerközpontúság

11

Az intézményben folyó nevelés céljai Nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődés elősegítése, az érzelmek kibontakoztatása. szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása A nemzeti és az egyetemes emberi kultúra megismertetése, megőrzése, fejlesztése. Az iskolai, városi és térségi hagyományok ápolásán keresztül a hazához való kötődés erősítése. A természeti és az épített környezet iránti felelősség kialakítása, az erkölcsi tulajdonságok megerősítése. Az anyanyelvi kultúra ápolása, a kommunikációs és idegen nyelvi ismeretek megalapozása A digitális írástudás elterjesztése A test és a lélek harmonikus fejlesztésének biztosítása. Az egészséges életmód, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése, kialakítása. A gyermeki, tanulói képességek egyénre szabott kibontakoztatásának széleskörű biztosítása a kompetenciákon alapuló nevelés oktatás beindításával. A sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése Differenciálás a tananyagtartalomban, a követelmények szintjében, a módszerben (tehetségfejlesztés, hátránykompenzálás, esélyegyenlőség) A kompetencia alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan megvalósítása. A demokrácia tanítása, gyakorlása, megélése (az iskolai demokratizmus fejlesztése, jogérvényesítés, diákönkormányzatok) A gyermekek, tanulók felkészítése a jövő dinamikus változásainak fogadására, a változó élethelyzetek problémáinak megoldásra Feladataink az egyes nevelési területeken 3.1. -

-

-

-

-

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink

Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével biztosítjuk az erkölcsi-szociális érzelmek kialakítását, az általános emberi értékek, normák megismerését. Ezek birtokában formálódhatnak olyan személyiségekké, akik önmagukkal és környezetükkel harmóniában tudnak élni. Intézményünkben olyan pedagógiai munkát kell megvalósítani, amelyben a gyermek, tanuló tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a közép- pontban. A kompetencia alapú oktatás elterjesztésének szerepe a tanulói motiváció fejlesztése. A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogató szemléletet hangsúlyozzuk Iskolánk változatos, gazdag programot kínál, amelynek célja a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása. Olyan tanulási módok garantálása, amelyben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tan- tárgyakban rejlő lehetőségeket. A tantárgyak közti merev határrendszer megszüntetésével megvalósul a komplex fejlesztés/ műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatás személyiségfejlesztő, és képességfejlesztő lehetőségei/ témahét, három hetet meghaladó projekt. Úgy alakítjuk ki a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű szervezeti formák, tantárgytömbösítés, 3 hetet meghaladó projekt, témahét, moduláris oktatás, műveltségterület oktatás tantárgyi bontás nélkül. A játékszeretet fejlesztésével az informális tanulás nyújtotta lehetőségeket kívánjuk elterjeszteni. 12

A fejlesztő értékelésre helyezzük át a hangsúlyt

-

-Egyéni képességek figyelembe vétele- differenciált terhelés -Figyelembe vesszük, hogy a nevelés, oktatás színtere nemcsak az óvoda, iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Kiemelt figyelmet fordítunk a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekre. Fontos az ilyen gondokkal küzdő gyermekek, tanulók felmérése, regisztrálása, a nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése, személyiségük fejlesztését segítő tevékenységi formák megválasztása, majd azok megvalósítása. 3.2.

-

-

-

-

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink

A gyermek egyéni érdekeit figyelembe véve a közösségi érzelmeinek, beállítódásának, magatartásának formálása a csoport szokásai alapján. Ehhez biztosítani kell a nyugodt, szeretet- teljes, kiszámítható életteret. Minden intézményegységnek legyen hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetű légkört biztosít, és ez mélyítheti a gyermekek összetartozását, együttérzését. A rábaközi hagyományok megismerésén, megőrzésén keresztül is törekszünk az erkölcsi normák átültetésére, erősítésére. - Az intézményegységek hagyományrendszerében közös találkozási pontokat kell kialakítani. Ehhez fontosnak tartjuk a közös élményekre épülő tevékenységek szervezését. Törekszünk arra, hogy egy-egy gyermek a lehetőség szerint több közösség tagja legyen (pl. iskolai csoport, szakkör, sportkör, művészeti csoportok). Így ugyanazokat a feladatokat más és más közösség is fejleszti, és persze egy-egy közösség több közösségfejlesztő feladatot is ellát. - A közösségekben végzett munka teremtsen gyakorlati terepet a demokratizmus elsajátításához. 3.3.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetség és a képességfejlesztést iskolánkban elsősorban a tehetséggondozó pedagógus végzi, ez olyan tevékenység, amely az iskolai munka csaknem minden színterén állandóan jelen van. Tanáraink, tanítóink különös hangsúlyt fektetnek a tehetséges gyermekekkel történő foglalkozásra. A tehetséggondozás iskolán belüli formái, színterei a következők:  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (differenciálás, kooperatív technikák, projektmódszer, tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása)  A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása  A tehetséggondozó foglalkozások  Az iskolai sportkör  A szakkörök  Művészeti iskola 13

 Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.)  A szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások)  Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata  A továbbtanulás segítése Tárgyi feltételek:     

Iskolai könyvtár, digitális tananyag gyűjtemény Számítógép, mint fejlesztőeszköz Video, zenei anyagok Variálható tanterem berendezés Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek

Személyi feltételek:  Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása  Nem előítéletes beállítódás a gyerekkel szemben  A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen. Fontos számunkra a megfelelő tudás, folyamatos önművelés önképzés, IKT eszközhasználat web alapú tanulásirányítás.

3.4.

A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatok feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok szorosan kapcsolódnak az intézményben folyó egyéb pedagógiai tevékenységhez. Az iskola gyermek- és ifjúsági felelőse pedagógus végzettségű, feladatait a munkaköri leírásnak megfelelően végzi, ami az iskolai SZMSZ melléklete. Ezért a Nkt., valamint a gyermekek védelméről szóló törvény figyelembevételével határozzuk meg a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai programunkat. A gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét, azzal a céllal, hogy iskolánkban biztosítsa a gyermeki jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedések történjenek az arra rászoruló tanulóink érdekében, tegyünk meg mindent a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeink körülményeinek javítása ügyében. További célunk, hogy lehetőségeink szerint biztosítsuk a megfelelő feltételeket, hogy a gyermekek kibontakoztathassák képességeiket, szükség esetén leküzdhessék azokat a hátrányokat, melyek születésüknél, családi-, vagyoni helyzetüknél, vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.

3.5.

A tanulási korlátokkal, magatartási zavarral küzdő gyermekek/tanulók felzárkóztatását segítő programok

14

Feladatunknak tekintjük a tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatását, hogy a tanulók képességeiknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljenek. E munkában nagy szerepe van a gyermek- és ifjúsági felelősnek, a fejlesztő pedagógusnak, gyógypedagógusnak. A tanulási kudarcok okai igen szerteágazók lehetnek, eredménye pedig mindig a tanuló jelentős lemaradása, így elsődleges feladatunknak az okok felderítését, majd az okot megelőzését tartjuk. Az elmaradás jellegzetes oka a képességekben keresendő. Az emiatt hátrányba kerülő tanulók részére:  A szociálisan hátrányos helyzetű beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küszködő tanulók részére fejlesztő órákat szervezünk.  A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztését biztosítjuk  A beszédhibás tanulóink fejlesztéséhez a Módszertani Központ, a Kistérség Logopédiai Szakszolgálatát vesszük igénybe.  Igénybe vesszük a pedagógiai tanácsadó intézetek (pl.: Módszertani Központ, Nevelési Tanácsadó, szakértői bizottság) diagnosztizáló és javaslattevő tevékenységét.  A pszichés okok miatt bekövetkező lemaradások kezelését enyhébb esetben testületi összefogással, súlyosabb esetben szakemberek igénybevételével tervezzük.  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezünk;  Nívócsoportos oktatást szervezünk;  A szabadon, tervezhető tanórán kívüli foglalkozások arányainak kialakításánál a tehetséggondozás és felzárkóztatás szempontjai döntő, meghatározó szerepet játszanak A tanulási nehézségek, kudarcok jelentkezése esetén alapvetőnek tekintjük a szülővel történő együttműködést.

Feladatunk: Az IPR rendszert bevezető intézményektől jó gyakorlatok átvétele az együttnevelés megvalósítására, a képesség kibontakoztató programok alkalmazására     

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése A napközi otthon, a tanulószoba Az egyéni foglalkozások A felzárkóztató foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata  A továbbtanulás irányítása, segítése  Képességfejlesztő órák (logopédus, gyógytestnevelő, fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus segítségével). 15

-

Olyan pedagógiai-, szociálpedagógiai munka, amely a gyermek kapcsolatait, tanulási, szociális problémáit egységben, komplex rendszerben kezelve, elsősorban a családdal és a különböző tudományok szakembereivel – pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus – együttműködve segíti megoldani. - A (SNI) részképesség-zavart mutató gyermekeknél mutatkozó hiányosságok szakszerű kezelése, korrekciója. - Gyermekeinket, tanulóinkat nyitottá tesszük az új ismeretek befogadására, elsajátíttatjuk az értelmező tanulás módszerét. - El kell érnünk, hogy a tanuláshoz való viszonyukat pozitív érzelmi beállítottság jellemezze. - A fenti feladatok megvalósításához tanulás-módszertani segítséget biztosítunk. - IPR rendszer, jó gyakorlatok

                 

3.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociális hátrány mielőbbi feltárása a tanulók, szülők – nevelők személyes kapcsolatának kialakításával Szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal, hogy a tanulók minél előbb segítségben részesüljenek Kedvezményes étkezési támogatás, diákétkeztetés az iskola épületében, vállalkozó által működtetett konyhán Napközis, menzai étkezés Szülők, családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységen keresztül Egyéni képességekhez igazodó oktatás / felzárkóztatás, tehetséggondozás / Tankönyvvásárláshoz, taneszköz vásárláshoz nyújtott támogatás /ingyenesség, vagy hozzájárulás nevelők és tanulók segítő, személyes kapcsolata Drog és bűnmegelőzési programok Motiválás napközis, tanulószobás foglalkozás igénybevételére Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatáson Táborozási hozzájárulások, pályázatok figyelése, és részvétel a pályázatokon Iskolaorvosi, fogápolási és kezelési ellátás, iskolavédőnői szolgálat Pályaorientációs tevékenység Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésére ösztönzés, pályázatokon részvétellel Az esetleges juttatások elosztási alapelveinek és eljárásainak a kidolgozása. A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatások felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanácsadás a család ellátó tevékenységéhez. A gyermekek, tanulók eredményeinek, a rendszeres óvodába, iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, a túl sokat hiányzó gyermekeknél, tanulóknál szükség esetén eljárás kezdeményezése. A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását 16

 Segítségnyújtás a kulturált szabadidő eltöltéséhez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken való részvétel. Vakációs programok biztosítása - kirándulások, táborozások szervezése, csellengők felügyelete, foglalkoztatása, ehhez partnerek, (pl. Szociális Szolgáltató Központ) anyagi erőforrások keresése (pl. pályázatok)

-

-

3.7. Az intézményhasználók együttműködésének formái, a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségei Mindannyian felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az intézmény egészének fejlődéséért, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. - Az intézmény tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. Az intézmény a szülők megbízottjaként törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. A humánus gyakorlat kialakítása és megőrzése, valamint a kölcsönösen gyümölcsöző gyermekpedagógus kapcsolat nagy hangsúlyt kap. Szeretnénk elérni, hogy gyermekeink, tanulóink, pedagógusaink, és a szülők közössége véleménynyilvánítással segítsék a nevelő-oktató munkát, a célok meghatározását,és a lehetőségeik szerint aktívan vegyenek részt a megvalósításban. A megvalósítás fő területei: - csoportok – osztályközösségek - diákönkormányzat - szülői értekezletek - szülői szervezetek 3.8.

Infokommunikációs technológiák alkalmazása

Az IKT ismerete és használata manapság alapvető követelmény, az élet különböző területein esélynövelő tényező. Az IKT kompetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegű informatikai alkalmazások ismeretét, másrészt azok kreatív használatát a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt. Az IKT módszerek megjelenése lehetőséget teremt egy átfogó módszertani megújulásra, alkalmazásuk során elkerülhetetlen, hogy átgondolják a pedagógusok a tananyagot, a fejleszteni kívánt készségeket, átszervezzék a megtanítandó információkat. Elősegíti a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT alkalmazási lehetősége a tantárgyak elsajátításában és a fejlesztésben: A hagyományos, élő nyelv és szociális közvetítés útján, csoportosan, frontális formában való tanulás mellett meg kell jelennie a számítógép segítségével történő tanulásnak is, így nyújtva lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy a képességeiknek megfelelő tananyagokat más eszközökkel is 17 elsajátíthassák.

A fentiek miatt az infokommunikációs technológiák alkalmazása átszövi a teljes tantervet, az adott módszerek megjelennek az egyes tantárgyak követelményeinek leírásánál. Az IKT alkalmazása ezen felül kiváló motivációs lehetőség, a szabadidő hasznos és élvezetes eltöltésének eszköze. Az IKT alkalmazása az egyedi taneszközök, tananyagok elkészítésében: A rendelkezésre álló hagyományos taneszközök mellett a tananyagot és taneszközöket a pedagógusok az IKT segítségével, változatos formában és tartalommal bővítik ki, melynek segítségével növelhetőek az egyes tanulók ismeretelsajátításának hatékonyságát és a pedagógusok rendelkezésére álló szakmaipedagógiai eszköztárat.

4. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Intézményegységeink részt vesznek a városban szerveződő egészségnevelési programokon, amely biztosítja a sokszínű együttműködést, a közös célt az egészségvédelem, a megelőzés területén. A környezeti nevelés területén fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink, tanulóink a Fertő-Hansági Nemzeti Parkban élve (Csorna határának 30 %-a része a parknak) megismerkedjenek a természeti és épített környezetünk értékeivel. A megismerés mellett megértsék a védelem szükségességét, elsajátítsák a védelem konkrét feladatait. Ehhez együtt kell működnünk a Nemzeti Park szakembergárdájával. Egészségügyi szűrő vizsgálatok:  Fogászati szűrés 1-8 évfolyam  Védőnői szűrés 1-3-5-7 évfolyam  Védőnői szűrés, orvosi vizsgálat 2-4-6-8 évfolyam  Egészségügyi és szociális problémával küzdő tanulók gondozás folyamatos  Kapcsolattartás szülőkkel, iskolával és a jelzőrendszer tagjaival  

Tisztasági szűrés Kötelező védőoltások

szeptember, január, április 6.évfolyam – ősszel 7.évfolyam – ősszel, tavasszal

18

5. KÖZÖS RENDEZVÉNYEINK Az intézmény megtartja az összevonás előtti intézmények (jelenleg intézményegységek) már jól bevált hagyományait és kialakította az együttélés teremtette közös lehetőségeket. Ilyenek: Közös rendezvényeink Alakuló értekezlet Tanévnyitó értekezlet Adventköszöntő SzM bál Az iskolai beíratás programjai A művészeti iskolások koncertjei

6. AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI SZERKEZETE általános iskola_ alsó tagozat

3-5 év

felső tagozat

2 + 2 év bevez szakas ető z

2 + 2 év kezdő szakasz

alapoz szakasz ó

alapfokú

1-6

fejlesz szakas tő z

alapfokú művészeti iskola előképző

1-2

továbbképző

7-10

19

7. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOSSÁGOK 7.1. A Széchenyi István Körzeti Általános Iskola BEVEZETŐ

Iskolánk a nagy múltú, széles körű hagyományokkal rendelkező Széchenyi István Körzeti Általános Iskola 2007. augusztus 1-től a Csornai Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda tagintézményévé vált. Az átszervezés feladatainkon nem változtatott. Magas színvonalú alapműveltséget adó oktató és nevelő munkánkat továbbra is lehető legjobban kívánjuk végezni, megerősítve azt az integráció adta lehetőségekkel. Együtt gondolkodva az óvó nénikkel, a művészeti iskola tanáraival, s képzésünket olyan irányba folytatni, hogy egyre több jól felkészült tanulót tartsunk az integrált intézmény falai között. Munkánkat továbbra is iskolánk névadójának szavai irányítják: „… munkálni nagyban, s ha nem lehet, munkálni kicsiben, de munkálni mindig; másban csak akkor keresni elmaradást, mikor már rajtunk nem múlt, s mindenek fölött kötelességet teljesíteni; ha más nem teljesíti is.” (Széchenyi: Adó és két garas) ISKOLÁNKRÓL

Iskolánk, Csorna város egyik legrégibb iskolája, ahol 1892 óta folyik a csornai gyerekek nevelése, oktatása. Az iskola évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban ki- emelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Iskolánk fenntartója Csorna Város Önkormányzata. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben 8 évfolyamos általános iskola működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását. Iskolánkban fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus és gyógytestnevelő 20

foglalkozik ezekkel, a gyermekekkel. Ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő csornai polgároknak! Intézményünkben kiépítettük az IPR rendszert.

7.1.1. Nevelési program Pedagógiai alapelvek

Szakmailag önálló nevelő-oktató munkánk középpontjában a gyermek- és az emberközpontúság áll hivatásunkból adódóan, erkölcsi értékrendünknek megfelelően. Törekvéseink egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére alapulnak. Pedagógiai programunk alapja egy olyan értékrend, amelyet közösen alakítottunk ki. Alapértéknek tekintjük: - gyermekközpontúságot / személyiség tiszteletben tartása / - nyitottságot, korszerűséget - értékközvetítést /műveltség és erkölcs területén egyaránt / - képesség szerinti fejlesztést - tevékenységközpontú pedagógiát - játékszeretetet - digitális írástudást - harmonikus személyiségfejlesztést - hagyományőrzést és teremtést Alapelvünk vezérfonala a humánum. Azon munkálkodunk, hogy elősegítsük a gyermekek személyiségének komplex fejlesztését fejlődését, képességeik kibontakozását, a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztését, biztosítsuk az esélyegyenlőséget. Mindezen célok elérése érdekében szorosan együttműködünk a szülőkkel. Arra törekszünk, hogy tanulóinknak - képességeik szerint - közvetítsük a magyarság és európaiság értékeit, azt a tudást, ami a középiskolai képzést megalapozza, felkészíti őket a közösségi életre, a családi életre. Tervszerű és következetes oktató-nevelő munkával fejleszteni kell a tanulók alapképességeit. Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása.

21

A Sajátos Nevelési Igényű tanulók nevelése és oktatása

A speciális nevelés alapeszménye olyan elfogadó környezet kialakítása, amely a sajátos nevelési igényű gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiségállapotához igazodó nevelést-oktatást helyezi előtérbe, és ez a gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi. Iskolánk, mint befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók sérülés-specifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását, a sajátos nevelési igény típusának megfelelő, a szakvélemény által meghatározott órakereten belül a szakszerű gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógia ellátást. A sajátos nevelési igényű gyermek nevelését-oktatását a gyógypedagógus által meghatározott speciális tanterv alapján, speciális tankönyvekkel és segédletekkel, speciális technikai eszközök- kel és speciális terápiák alkalmazásával valósítjuk meg. (Az SNI-s tanulók oktatásának és nevelésének tanterveit a 12. számú melléklet tartalmazza

Az iskolában folyó nevelő -oktató munka céljai, feladatai, eszközei , eljárásai

Nevelőmunkánk mozgatói a gyermekek, mert minden értük történik, zajlik az iskolában. Tevékenységünk aktív részese a szülő, aki a legfontosabb szerepet tölti be gyermeke nevelésében, személyiségének alakításában, természetesen az ebből fakadó felelősséggel együtt. Az iskola a szülő partnere ebben a folyamatban, amely a tudást gyarapítja, a személyiségformálást gazdagítja. Az iskolaotthonos oktatási formában a tanítás és a szabadidő váltja egymást, egyenletesebb a tanulók terhelése. Több lehetőség nyílik a tanulókkal való beszélgetésre, az egyéni élmények meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésre, különböző nevelési helyzetek elemzésére. Közös munkánk csak úgy lehet eredményes, ha diák, szülő, pedagógus együttműködve, mindannyiunk megelégedésére dolgoznak együtt. Az iskola nevelőtestülete és diákjai által elért eredmények arra köteleznek bennünket, hogy egyrészt őrizzük az elődök által alkotott és képviselt értékeket, másrészt olyan korszerű iskolát működtessünk, amely magas színvonalon felel meg az új kihívásoknak. Ezért vállalkoztunk intézményünkben a kompetencia alapú oktatás bevezetésére a 2006/2007-tanévtől kezdődően 1. osztályban szövegértés, szövegalkotás, 5. osztályban matematika, logika illetve angol nyelv területén. A következő években a fenti évfolyamokon, tehát 1. és 5. évfolyamon újra kívánjuk indítani. Felmenő rendszerben szeretnénk kiépíteni a kompetencia alapú oktatást. A 2009/2010-es tanévben a TÁMOP 3.1.4. keretében 1. és 2. osztályban matematikai logika kompetencia területen, 5. 7. osztályban szövegértés, szövegalkotás kompetencia területen az 5. és a 7. évfolyamon, németnyelv szakterületen vezettünk be kompetenciaalapú programcsomagokat A fenntarthatóság idején legalább annyi tanulócsoportban vezetjük be a programcsomagot, mint a projekt bevezetésekor. A kompetencia alapú oktatás projekt során felvettük a kapcsolatot a Nyugat-Dunántúli Térségi Iskola 22

és Óvodafejlesztő Központtal, együttműködési tervet dolgoztunk ki a kompetencia-alapú oktatással kapcsolatos tapasztalataik átvételére, az adaptációhoz és implementációhoz nyújtandó támogatás formájára és tartalmára. Megismertük és kipróbáltuk a kompetencia-alapú tanítási- tanulási programcsomagokat, a helyi igényeknek megfelelően adaptáltuk, majd bemutattuk a ne- velőtestület egészének. A programcsomagokat a közoktatás széles vertikumára kiszélesítve próbáltuk ki. Így egy minden oktatási típusra kiterjedő fejlesztést indítottunk el intézményünkben. A programcsomagok kipróbálásával összhangban fejlesztési tervet készítettünk a sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek növelése érdekében. Nagy hang- súlyt helyezünk a szociális hátrányokkal küzdő tanulók kompetenciáinak fejlesztésére, ezáltal növelve munkaerő-piaci esélyeiket. A projekt központjában az alapkészségeknek, képességeknek, a kulcskompetenciáknak a fejlesztése áll annak érdekében, hogy a diákokat felkészítsük az egész életen át tartó tanulásra, a mindennapi életben való helytállásra. Ennek szellemében készítették el a kollégák az új tanterveket,tanmeneteket, segédleteket, projektterveket, melyeket a TIOK szakértőivel értékelünk és véglegesítjük. Különös gondot fordítunk arra, hogy az iskolások szülei is lássák, milyen új lehetőségekkel készül az iskola a leendő első osztályosok fogadására. Emellett a középfokú iskolákat is tájékoztatjuk az intézményben megindult változásokról. A képzésen résztvevő pedagógusok azokban a tanulócsoportokban, ahol tanítanak az új, adaptált tartalmakkal, eszközökkel és mód- szerekkel végzik a tevékenységüket. A 2006/2007-es tanévben a HEFOP 3.1.3, és a 2009/2010- es tanévben a TÁMOP 3.1.4. során lehetőséget biztosítottunk arra, hogy megismerjék a tantestület tagjai is a fejlesztő munkát. 2009-ben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretén belül folytatódik a kompetencia alapú oktatás teljes körű kiépítése az intézményben, matematika, szövegértés, idegennyelv kompetencia területen. A kompetencia-alapú oktatás projekt távlati célja: hozzájáruljon a tudás alapú társadalom és gazdaság kialakításához az egész életen át tartó tanulás meglapozásával. A sikeres munkába állás feltételeit támogassa a kompetencia alapú oktatás-nevelés megvalósításával, javítja ezzel a városban a foglalkoztatási szintet és képzettségi szintet, emelve a térség életszínvonalát. Közvetlen célok: A nevelőtestület jól felkészülten tudja bemutatni a kompetencia-alapú oktatás módszertanát, hisz a mai világban mindez elengedhetetlen. Az alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztése során a tanulás is eredményesebbé válik. Valamennyi pedagógus legyen nyitott, ismerje meg és a későbbiekben készüljön fel a szemléletváltást és új módszertani kultúrát eredményező oktatás, nevelés gyakorlati meg- valósítására a továbbképzésen résztvevő kollégák segítségével. A programcsomagok kipróbálása, adaptálása történjen meg a helyi igényeknek megfelelően. Az alapképességek, kulcskompetenciák fejlesztésének eredményeként a tanulók kompetenciaméréseinek eredményei a következő tanévben javuljanak. A pedagógusok módszertani kultúrája bővüljön a kompetencia alapú képességek fejlesztése területén. Az ismeretalapú tudás helyett kompetenciafejlesztés alapképességek, alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztése történjen. 23

Fontos a modern kor követelményeinek megfelelő informatikai, számítástechnikai ismeretek nyújtása, az infokommunikációs technika eszközként való alkalmazása. Az adaptív tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre összpontosít: tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat). Legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia). Legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia). Célcsoportok Az intézményvezetés megfelelően készüljön fel a kompetencia alapú oktatás bevezetésének, megvalósításának menedzselésére. A pedagógusok legyenek, jól felkészültek az adaptációra. Közvetett célcsoportok: tanulók, szülők, fenntartó A tanulók: az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciákat megszerezve munkaerő-piaci esélyeik nőnek, tanulmányi eredményeik javulnak. Jelen projekt a tanulóközösség 8,7%-t érinti. A szülők: a szülő és az iskola szoros együttműködése segíti a nevelés, oktatás eredményességét. A fenntartó: a hatékony és hatásos iskola működtetése a fenntartó támogatásával elérthető. Iskolánk célja, hogy tanulóink tudjanak kérdéseket feltenni a körülöttük lévő világgal kapcsolatban, miközben tiszteletben tartják az értékeket. Legyenek képesek a megfelelő ítéletek megalkotására, és a kellő választások megtételére, ismerve a szükséges kritériumokat. Emlékezzenek a múlt tanulságaira, de fel tudják mérni a jövőt is. Gondoskodni kell Az alapvető és a széles alapműveltség biztosításáról. A tanítási kudarcok megelőzéséről. A sikeres beilleszkedés elősegítéséről. A szociális hátrányokból adódó nehézségek kompenzálásáról. Az önismeret fejlesztéséről. A tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztéséről. Arról, hogy a tanulók rászokjanak a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására. A család tiszteletére, a szülők nagyszülők megbecsülésére, figyelmességre, mások szokásának és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés. Az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatása, valamint a beszéd, viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása. Magyarország megismerése, szeretete. A nemzeti kultúra ápolása, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése. A tanulók legyenek képesek: 24

Az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani. Saját képességeiknek megfelelő szinten teljesíteni a tanulmányi követelményeket. Kiemelt fejlesztési feladatok

Ismeretközvetítés, ismeretátadás: Érzékelés útján szerzett tapasztalatok továbbfejlesztése, a megértés és alkalmazása, a tanulás iránti érdeklődés felkeltése, a biztonságos alapozáshoz megfelelő tanulási tempó, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása, az elvont fogalmi és elemző gondolkodás előtérbe kerülése, felkészítés a továbbtanulásra, előkészítés a társadalomba való majdani beilleszkedésre. A tanulás tanítása: A tanulás számos összetevője tanítható. Fel kell kelteni a tanulókban az érdeklődést a különböző szaktárgyak iránt, útbaigazítást adunk a tudás elsajátítása mikéntjéről. A hatékony tanulás módszereinek és technikájának az elsajátítása, az önműve- lés kibontakoztatása, a könyvtári és más információ- források használata elsődleges szempont. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A kommunikáció helyes formáinak kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása, emberi kapcsolatok kialakításának elősegítése, humánus magatartásminták meg- erősítése, egyéni és közérdek, egymáshoz való viszonyulás. A Hon-és népismeret: Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző tulajdonságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek a szülőföld megismerését és hagyományainak őrzését eredményezik. A Környezettudatosságra nevelés lehetőségeinek ismerete és gyakorlása, fogékonyság a környezet és a természet iránt, a környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolat, a környezet védelme és a szennyezés megelőzése. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés a közösség demokratikus működésének jellemző szabályai, a többség és kisebbség fogalma és fontossága a közösségben. A jogok és kötelességek gyakorlásának segítése fórumokon, diák-önkormányzati rendezvényeken, diákparlamenten, a közösség személyiségformáló szerepe, egyéni és közérdek. Gazdasági nevelés: célunk, hogy a tanulók megismerjék a gazdaság alapvető összefüggéseit. El tudjanak igazodni a gazdaság és a pénz világában. E tudás általános műveltségük részévé válik. Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra: a tanulók megismerik az Európai Unió ki- alakulásának történetét, alkotmányát, intézményrendszerét, az uniós politika szempont- rendszerét. Az egymás mellett élő különböző kultúrák megismerése, a nemzetiségi hagyományok tudatosítása és ápolásukra való nevelés, Európához való tartozás tudatának erősítése, más népek szokásainak, életmódjának, kultúrájának megismerése és megbecsülése, más népekkel szembeni tolerancia. Testi és lelki egészség, a gyermekjáték és mozgás iránti vágyának felkeltése, a testi és lelki egészség feltételeinek megteremtése, az egészségvédelem technikájának elsajátítása. A mindennapos testnevelési lehetőség biztosítása. Felkészülés a felnőtté válásra: A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pálya- választását. Az iskolának átfogó képet kell mutatnia a munka világáról. 25

Felkészítés a szabadidő hasznos eltöltésére, a közművelődési intézmények használatára, a médiák igényes használatára, olvasóvá nevelés. Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése. Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. A sérült tanuló folyamatos és szakszerű fejlesztése érdekében együttműködés a Szakértői Bizottság és az Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola, és Módszertani Köz- pont szakembereivel. Az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe. A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, te- ammunkában a gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal, logopédussal, osztályfőnök- kel a szakértői vélemény alapján. A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten. A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával. Diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések. A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a Gyermekjóléti Szolgálat és a Módszertani Központtal együttműködve. Igény és lehetőség szerint a terápiás célú fejlesztő foglalkozások feltételeinek biztosítása az intézményen kívül is – a Módszertani Központ szakemberei szervezésében. Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel. Esélyegyenlőség: Az esélyegyenlőség törvény által biztosított jog. Célunk a tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatása, a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményének értékelése, tehetségek fejlesztése, differenciálás és egyénre szabott tanulási követelmények kialakítása. A fogyatékosság:hátrányai:A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése , csökkentése , kompenzálása , a képességek kibontakoztatása , társadalmi beilleszkedésük sérülés- specifikus szempontú támogatása . A hátrányos szociokulturális környezetből érkező tanulók felzárkóztatása , beilleszkedési , magatartási és tanulási nehézségeiknek a leküzdése. Szociális helyzetből adódó hátrány csökkentése, az egésznapos ellátás biztosítása (napközi otthon, iskolaotthon, tanulószoba, étkezési térítési kedvezmény, segélyezések, felzárkóztatás, korrepetálás, fejlesztő órák stb.) Sikerkritériumok Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk tanulóinak a nyolcadik évfolyam végén legalább a 90 %-a megfelel a következő kritériumoknak: A kerettantervben meghatározott továbbhaladási feltételeknek minden tantárgyból megfelel, természetesen az egyéni képességek alapján elvárható legjobb szinten, a helyi tantervbe 26

megfogalmazott követelményszint teljesítésével / szabadon választott, emelt óraszám /. Rendelkezik olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri és gyakorolja a kulturált viselkedéshez, az emberek közti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Megpróbál ismeretei, meggyőződése alapján egészségesen, káros szenvedélyektől mentesen élni. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát) illetően (beiskolázás).

Eszközök

A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összeté- telére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeret- szerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze: A tanmenet, amely az aktuális tanévre készült. A tankönyvek kiválasztási elveinél nagy hangsúlyt fektetünk a felzárkóztatás lehetőségé- re, az alapkészségek megerősítésére. A csoportbontásoknál, a csoporton belüli differenciálásnál, továbbá a délutáni foglalkozások megszervezésénél az a cél kiemelt hangsúlyt élvez, ami a felzárkóztatáshoz és fejlesztéshez optimálisan alkalmazható oktatásszervezés megválasztásában is megnyilvánul. A munkaközösségi munkatervekben tervezni kell, hogy az egyes pedagógusok hogyan hangolják össze a Pedagógiai Program céljában megfogalmazott felzárkóztató, fejlesztő tevékenység adott tanévre történő lebontását, a célok eléréséhez illeszkedő módszertani formákat és segédleteket (feladatbank, hospitálás, esetmegbeszélés, jó gyakorlat átvétele,stb.). A tantárgyi tantervek alapján készülő tanmenetekben a tervezésnél kapjon megfelelő hangsúlyt a kompetenciaalapú oktatás eredményességének növelése, figyelemmel az iskola eredményeinek az országos átlaghoz való viszonyára. Az eljárásoknak, eszközöknek igazodniuk kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. Az értékelésnek, a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie. A komplex személyiségfejlesztésben szerepet kell kapnia az önismeretnek- az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. Fontos a tanulási módszerek, technikák tanítása. Az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató-nevelő folyamatban. A meggyőzés módszerei: oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás. A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás. 27

A magatartásra ható, ösztönző módszerek: ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret. A szociális hátrányok csökkentése, az egész napos, iskolaotthonos ellátás biztosítása, (napközi otthon, étkezési térítési kedvezmény, segélyezések, felzárkóztatás, korrepetálás, iskolaotthon). Az európai és nemzetközi törekvése ismerete, az egymás mellett élő különböző kultúrák megismerése. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. -Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

28

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Intézményünk nyitott az új szakmai értékekre, és alkotó módon beépítjük ezeket napi tevékenységünkbe. Intézményünkben az ismeretközvetítés tanulóközpontú, az élet elvárásaihoz rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka folyik. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladta, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása. A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 29

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A sajátos nevelési igényű tanulók személyiségfejlesztése Különleges feladatként jelentkezik számunkra a sajátos nevelési igényű, az integrációban részt vevő tanulók személyiségfejlesztése. Tudjuk, hogy e tanulók személyiségét jelentősen befolyásolja a különböző fogyatékosságuk, mely különböző problémákat vet fel: - a családban a gyermekközösségben - a munkaalkalmasságban, a pályaválasztásban - az önálló életvitel lehetőségeiben - az önismeretben. A fent említett tevékenységek, módszerek és eszközök alkalmazása mellett szükségesnek érezzük, hogy kiemelten foglalkozzunk: - a családdal - a szocializációs képesség erősítésével - a specializáltsághoz alkalmazkodó pályaorientáltsággal

Kompetencia alapú oktatás

A NAT-ban megjelenő kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció

30

Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai–művészeti tudatosság és kifejezőképesség A NAT-ban megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A kompetencia fogalma A kompetencia az alkalmazásképes komplex képesség- és tudásstruktúra. Tehát a kompetenciát úgy tekintjük, mint olyan strukturált képesség és ismeret(tudás)halmazt, amely adekvát helyzetben mozgósítható, és birtokában, valamely tevékenység elvégezhető. (Tudni valamit csinálni, megvalósítani.) A definíció szempontjából a tevékenység tartalma közömbös. Alapelvek: A tanulónak minden esetben tisztában kell lennie: a kapott feladat céljával; a sikeres teljesítés kritériumaival; a mérhető, egyértelműen meghatározható követelményekkel. A tanulónak minden esetben kellő próbálkozási (tévedési) lehetőséget kell adni; lehetőséget és támogatást kell adni ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, hogy gondjainak megoldásához segítséget kérjen. Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük: a személyes megnyilvánulást; a próbálkozást, kísérletezést; a kérdezést, segítségkérést; a tanulók közötti együttműködést. Szokássá kell alakítani a tanulás során: a tervezést; a döntések indoklását; a vélemény indoklását; az önállóságot; 31

a kérdésfeltevést. Teret kell adni, és értékelni kell: az egyéni megoldásokra való törekvést; a kritikusságot és önkritikusságot; a mások segítését, a szolidaritást. A kompetencia alapú oktatás megvalósítás alkalmai, területei, résztvevői A kompetenciák fejlesztésének iskolai alkalmai: Tanórai keretek: teljes tanórákat lefedve, a műveltségterület aktuális tananyagtartalmait feldolgozva; nem teljes tanórákat lefedve, az óra aktuális tartalmához igazodva, egy-egy részfeladatot megvalósítva. Tanórán kívüli keretek: szakkörök; erdei iskola tábor (Az intézmény ezen programokat szülők segítségével kívánja megvalósítani, mely nem jelent töbletterhet a fenntartó számára.) A feladatba bevonható segítők: család; a szociális szakma képviselői; gyógypedagógus, pszichológus; képzők; civilek. A feladat tartalmának kidolgozásához köthető megközelítési módok: személyre fókuszáló; értékorientált. Pedagógiai alapelvek Folyamatosság, rendszeresség. . Személyesség, differenciálás. A kompetenciákat a pedagógus, illetve a munkába bekapcsolódó szakember a tanuló számára személyre szabottan fejleszti, figyelembe véve a tanuló életkorát, élethelyzetét, személyes képességeit, tudását, lehetőségeit, ambícióit. Esélyegyenlőség. A pedagógus arra törekszik, hogy a személyes gondoskodást minden tanuló szükségletei és igényei szerint megkapja. Tapasztalatszerzés lehetősége. A pedagógus olyan pedagógiai, tanulási helyzeteket teremt, amelyben a tanuló kipróbálhatja önmagát, kellő próbálkozási (tévedési és korrekciós) lehetőséget kap. A pedagógus a tanuló tájékozódásához iskolai és iskolán kívüli alkalmakat teremt. Együttműködés. Az együttműködés alapelve azt jelenti, hogy a tanulón kívül a pedagógus a munka során együttműködik a tanuló családjával, gondozójával, illetve azokkal a szakemberekkel, akik várhatóan támogatást tudnak nyújtani a munkához. A pedagógus szerepe: kutatásvezető, tanácsadó. A pedagógus ebben a szerepben támogatást nyújt a tanuló önálló, heurisztikus ismeretszerzéséhez, igény szerint tanácsokat, információkat nyújt döntési 32

helyzetekben. Ha kell, vitatkozik, érvel. Érveiben kerüli a tekintélyérveket. A kulcskompetenciák megalapozását, az alapkészségek és -képességek fejlesztését a kompetencia alapú oktatás megvalósulása nagymértékben segíti, melynek alapelemei: a hasznosítható tudás, az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés, az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítása. A kulcskompetenciák megalapozásának, az alapkészségek és -képességek fejlesztésének kiemelten javasolt módszerei, munkaformái: kooperatív tanulás, a tevékenységközpontú oktatás projektmódszer, projekt alapú oktatás, egyéni foglalkoztatás, páros munka, csoportmunka, differenciált, személyre szabott tanulásszervezés. Ezek a módszerek és munkaformák alkalmasak arra, hogy a frontális osztálymunkát együttműködésen alapuló tanulási stratégiák váltsák fel. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos f eladatok

1.

2.

3.

4.

5. 6. 7.

Fontos a tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása. A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a munkához való viszonyát, alapvető szociális kötődéseket alakít ki. A tanulók együttműködésének, együttélésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztály- főnökökre, a diákönkormányzatot vezető pedagógusra, az egyes iskolai rendezvényeket szervező tanárokra. A tanuló fejlődésének meghatározó tényezője az osztályközösség. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek össze- hangolásával szerveződnek. Ezen tevékenységeknek /szakkörök, táborok, gyűjtési akciók, iskolaszépítés/ szintén fontos közösségformáló, képességfejlesztő szerepük van. Legyenek képesek a tanulók testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre: Rendelkezzenek a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásformák ismeretével és gyakorlatával: Feladatunk fegyelmezett, reális önismerettel rendelkező, kitartó egyéniségek formálása, az érzelmileg kiegyensúlyozott gyerekké válás elősegítése. 8.Szeressék a mozgást, sportot, törekedjenek a sportjátékoknál egymás segítésén keresztül csapatmunkával az eredményességre.

9. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a konfliktusok közös kezelése és 33

megoldása maradjon. 10.A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társa-dalmi környezettel. 11.Iskolánk tanulói törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. 12. Szeretnénk az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó gyerekekké nevelni tanulóinkat. 13. Fejleszteni kell a beteg, sérült és fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási - tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. Az iskolaotthonos munkaforma felépítésének, célkitűzéseinek harmóniája ad lehetőséget arra, hogy a felzárkóztatás, tehetséggondozás, közösségfejlesztés, mint alapvető tanítói feladat eredményesen valósuljon meg. A kompetencia alapú oktatás alkalmazása a tanulói motiváció fejlesztésében. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. Minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is A tantárgyak közti merev határrendszer megszüntetése, azaz a komplex fejlesztés megvalósítása az éves munkaterv alapján: műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása magyar nyelv és irodalom tantárgyból, témahét, projektoktatás bevezetése A pozitív élmények, örömet adó tevékenységek biztosítása a kompetencia alapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével. A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogatjuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, amely igazodik tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Fontosnak tartjuk az egyéni képességek fejlesztését, a kompetencia alapú oktatás megvalósítását. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Széchenyi István emlékének ápolása. Ezt szolgálja az 34

évenkénti megemlékezés szeptember 21-én névadónk születésnapjáról, az iskola részvétele az Országos Széchenyi Kör munkájában, valamint a Széchenyi István nevét viselő iskolák találkozóin. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Széchenyi István születése, október 6-a, október 23-a, adventkor, a magyar kultúra napján, 1848. március 15-e évfordulóján, anyák napján, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. Széchenyi napok keretében kulturális - és sportrendezvényeket szervezünk a tanév utolsó hetében. Nemzeti összetartozás témanapot tartunk. A témahét keretében délutáni foglalkozásokat is tartunk a választott témához kapcsolódva. Diákönkormányzat

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:  saját működéséről,  a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,  hatáskörei gyakorlásáról,  egy tanítás nélküli munkanap programjáról,  az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint  amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt. 35

 a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,  a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,  az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,  az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,  a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,  az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben

Napközi otthon A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-6. évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben, a munkanapokon összevont napközi otthonos csoportot szervezünk, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára azonos időben igénylik. A napköziben folyó nevelés, oktatás projektmunka formájában valósul meg. Tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban a 7-8. évfolyamon tanulószobai ellátás működik. Gyógytestnevelés A szakorvos által kiszűrt tanulók számára maximum 16 fős csoportokban gyógytestnevelési órákat tartunk, szakképesítéssel rendelkező nevelő irányításával. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szak- körök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) 36

versenyek, vetélkedő, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik az iskola falain kívül szervezett táborok, ahol projektoktatás keretében egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Táborok A téli időszakban sí tábort, nyáron üdülő - és szaktáborokat szervezünk tanulóink számára igény szerint. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a fel- merülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Külföldi kapcsolatok Iskolánk tanulói és pedagógusai törekszenek a tágabb környezet megismerésére, az ott tapasztaltak hasznosítására. (Testvérvárosi kapcsolatok, Comenius program) Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, az önképzést a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl: sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett 37

egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Logopédiai oktatás A beszédkészségi problémákkal, kiejtési nehézségekkel küzdő tanulók számára logopédiai oktatást biztosítunk, külső szakemberek segítségével.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése

A kompetencia alapú oktatás gyakorlatba való átültetésével segítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve annak megvalósulását. Tevékenységformák: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projektmódszer elterjesztése Individuális tanulás előtérbe helyezése Fejlesztő értékelés bevezetése A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal. Szoros kapcsolatot építettünk ki a helyi intézményekkel, Nevelési Tanácsadóval, és Gyermekjóléti Szolgálattal. Lehetőségeink Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Felzárkóztató és logopédiai foglalkozások, fejlesztés Napközi otthon Iskolaotthonos oktatási forma Tanulószoba A pedagógusok és a tanulók személyes kapcsolatai Családlátogatások A szülők, a családok nevelési gondjainak segítése. Magántanulók egyéni foglalkozás keretében való felkészítése. Intézményünkben a részképesség-zavarok korrigálása, integráltan, részben differenciálás útján történik a fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógypedagógus és gyógytestnevelő irányításával, a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetett gyermekeknek esetében. Az érintett gyermekek nevelése a többi gyermekkel együtt, azonos iskolai tagozaton történik. A Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján meghatározott rehabilitációs órakeretnek megfelelően, a prevenciós foglalkozást gyógypedagógus végzi. A foglalkozások időkeretei figyelembe veszik az iskolai tanítási órakeretet, lehetőséget biztosítva a minél hatékonyabb együttnevelésre. Az érintett tanárok, tanítók, ennek érdekében: 38

folyamatosan együttműködnek a gyógypedagógussal, szülőkkel, közvetett formában a szakértői bizottsággal. nyomon követik az érintett gyermekek fejlődését, az osztályon belüli fejlesztési tartalmakat rögzítik, a megvalósítás folyamatában team munkában rendszeresen esetmegbeszélést tartanak az eredményesség érdekében A gyógypedagógus: a TKVSZRB. véleménye alapján elkészíti az egyéni fejlesztési tervet, vezeti a fejlődési lapot, értékel, fejlődési eredményvizsgálatot készít, a törvényi előírásnak megfelelően kapcsolatot tart a Bizottsággal, vezeti a habilitációs. rehabilitációs, fejlesztő foglalkozásokat A logopédus, gyógy testnevelő, mentálhigiénikus, fejlesztőpedagógus, szociálpedagógus : szükség szerint részt vesz a fejlesztésben, szakmai követelményeinek megfelelően Szoros kapcsolatunk van a Nevelési Tanácsadóval, a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal, Szakszolgálttal, így, megfelelő szakvéleménnyel rendelkeznek tanulóink, mely útmutatást nyújt további fejlesztésükre vonatkozóan, illetve felmentést ad a tantárgyi értékelés alól a Kt. törvény alapján. Ezek a gyermekek egyéni fejlesztési terv alapján haladnak, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok irányításával az adott tantárgy elsajátításában. A speciális nevelési szükségletű tanulók fejlesztése, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: Tevékenység

Módszer

Felelős

Határidő

Tanulási, beilleszkedési zavar szűrése az első osztályokban

Óvodai látogatások, hospitálások. Megfigyelés, logopédiai szűrések, részképesség vizsgálata, diszlexia szűrés DIFER-teszt

Osztályfőnökök, fejlesztő pedagógusok, logopédus

Tanév eleje

Osztálytanítók, fejlesz tő pedagógusok

Tanév eleje, tanév vége

Fejlesztő pedagógusok

Tanév eleje

Tanulási képességek vizsgálata az 1. és 2. osztályban A fejlesztésben részesülő tanulók kontroll vizsgálata az iskolában

Logopédiai szűrések a Meixner-féle tesztek alapján, diszkalkulia szűrések

39

Felzárkóztatás, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia terápia A részképesség zavarokat megsegítő foglalkozások szervezése és működtetése (mozgáskoordináci ót fejlesztő tor- na, számítógépes fejlesztések stb. foglalkozások)

Egyéni fejlesztés, kiscsoportos fejlesztések

Fejlesztő pedagógusok

Folyamatos

A foglalkozás módszere: egyéni, kiscsoportos, csoportos, osztálymunka

Intézményegységvezető helyettes

Folyamatos

Kapcsolattartás Nevelési Tanácsadóval, Pedagógiai

A tanulók vizsgálatának megszervezése, egyeztetése

Intézményegységvezető helyettes

Folyamatos

A fejlesztésben részesülő tanulók véleményeztetése, szakvélemények, felmentések

Fejlesztési terv készítése egyéni haladási terv készítése

Intézményegységvezető helyettes Szaktanárok Tanítók Fejlesztő pedagógusok

Folyamatos

A fejlesztésben részesülő tanulók, valamint a szakvélemények nyilvántartása

adminisztráció

Intézményegységvezető helyettes Fejlesztő pedagógusok

Folyamatos

a a

Szakszolgálattal, a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal

40

Kapcsolattartás a felzárkóztatásban résztvevő szakemberek és az osztálytanítók, tanárok között Kapcsolattartás a szülőkkel, gyermek- védelmi felelőssel, a családsegítő szolgálattal

Csoportos megbeszélések, értékelése, munkamódszere javaslatok, tanári észrevételek megbeszélése Beszélgetések, tanács adás, fogadóórák

Intézményegységvezető Szaktanárok Fejlesztő pedagógusok

Folyamatos

Intézményegységvezető helyettes, gyermekvédelmi felelős, tanítók, szaktanárok

Folyamatos

A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése

A tehetség és a képességfejlesztést iskolánkban elsősorban a tehetséggondozó pedagógus végzi, ez olyan tevékenység, amely az iskola munka csaknem minden színterén állandóan jelen van. Tanáraink, tanítóink különös hangsúly fektetnek a tehetséges gyermekekkel történő foglalkozásra. A köznevelési törvény az iskolai nevelés-oktatás kiemelt feladatának tekinti a tehetséggondozást. A Nkt. órakeretet is biztosít a tanulók egyéni fejlesztésére, ezen belül a tehetséges tanulókkal való foglalkozásra [Nkt. 4.§ (13) ], [27. §(5)], a törvény [47. §(11)] pedig a tehetséggondozás kereteit és annak központi irányítását jelöli ki. Iskolánkban régi hagyományai vannak a tehetséggondozásnak, a tanulmányi versenyekre való felkészítésnek. Eredményeink azt mutatják, hogy az elmúlt években igyekeztünk megfelelni a megváltozott igényeknek, a tudás alapú társadalom kihívásainak. Az iskolában általánossá váltak a problémamegoldást, a kreativitást, az együttműködési és kommunikációs készséget egyaránt fejlesztő, az érdeklődést felkeltő, a tanulási motivációt fenntartó, korszerű, tevékenységközpontú tanulás- és oktatásszervezési eljárások. Meghonosodott a kooperatív tanulásszervezés, rendszerré váltak a projektek és a projektet lezáró témahetek. Sokan használják rendszeresen az informatikai eszközöket (interaktív tábla, számítógépteremben szervezett órák). Elsődleges feladatunk, hogy felfedezzük a tanulókban megbújó tehetséget, tehetségcsírát, s ez nem mindig könnyű, mert a tehetség sokszor rejtve marad. Különösen azokban az osztályokban, ahol viszonylag sok a szociokulturális szempontból hátrányos helyzetű tanuló, akik a családban nem kapják meg azt az indíttatást – sőt esetleg azt a támogatást sem – amely szükséges ahhoz, hogy tehetségüket kibontakoztassák. Ezért fontos feladatunk, hogy esélyt teremtsünk számukra, mert sokuknak az iskola jelenti az egyetlen lehetőséget tehetségük fejlesztésére. 41

A tehetséges tanulók felismerése sokszor azért is nehéz, mert olyan személyiségjegyek vagy szociális viselkedési formák jellemzik őket, amelyek az átlagos, könnyen kezelhető tanulóktól megkülönbözteti őket, ha szocializációjuk valamilyen tekintetben sérült, akár deviáns tüneteket is produkálhatnak, s ez elindíthat egy olyan negatív nevelési spirált, amely lehetetlenné teszi, hogy igazi énjüket megmutathassák. Fontos annak az ismerete is, hogy a tehetség nem mindig mutatkozik meg a jó teljesítményben, különösen akkor, ha a tehetséges tanulót „mássága” miatt az iskolában negatív hatások érik. Ezért nem szabad összekevernünk a tehetséget a „jó tanuló fogalmával”, mint ahogy arra is figyelnünk kell, hogy a tehetséget ne csak a mentális képességek terén keressük, hanem fedezzük fel azokat a tanulókat, akik más területen kiemelkedőek: sportban, zenében, rajzban, a manuális vagy a szociális készségek terén, vagy akár a szervezésben. Személyiségjegyeik: Független véleményalkotás Problémaérzékenység Hajlam a konfrontációra Konfliktuskereső magatartás Feladatelkötelezettség Átlag feletti intelligencia A tekintélyalapú vélemény kritikus elutasítása Kreativitás Tehetséggondozó munkánknak két fő területe van: A tehetség felfedezése A tehetség kibontakoztatásához megtalálni a megfelelő foglalkoztatási formát, lehetőséget. A tanulókban rejlő képességek, hajlamok felfedezése, teljes mértékű kibontakoztatása leginkább tanítási órán történik. A tehetséggondozás iskolai feladatainak megvalósítása differenciálással történhet. A differenciált fejlesztés csak akkor valósítható meg, ha a tanár rendelkezik a megfelelő pedagógiai kultúrával, autonómiával és rendelkezésre állnak a szükséges programok, eszközök. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka kiemelten fontos tényezője az, hogy a pedagógusok munkája a lehetőségekhez mért legnagyobb mértékben igazodjon a gyerekek egyéni adottságaihoz, képességeihez, fejlettségéhez. E tevékenységi kör egyik fontos oldala a tehetséggondozás. Elfogadva azt az állítást, hogy mindenki tehetséges valamiben, egyik legfontosabb feladatunkká válik, hogy ezt a tehetséget megkeressük minden növendékünkben. Ha megtaláljuk ezt a területet, sikerélményt adhatunk, ami magabiztosságot és célt ad a gyerekeknek. A szívesen végzett tevékenység rendszerességre szoktat. Mindezek a pozitív hatások a többi tevékenységre is kihatnak. Azokra a területekre is, amiben esetleg nem annyira tehetségesek a gyermekek. 42

A jól tanuló, sportoló gyerekek számára nem nehéz olyan tevékenységet találni, ami leköti, és sikerélményhez juttatja őket. Sokkal több figyelmet és munkát kell fordítanunk azokra a gyerekekre, akik a mindennapi tevékenységi körükben nem találják meg azt a területet, amiben ügyesebbek, jobbak, tehetségesebbek másoknál. A gyerekekben megbúvó tehetség felfedezésének színterei a következők: Tanóra Tantárgyi, tanulmányi és sportversenyek Érdeklődési kör Napközi foglalkozások Kulturális és egyéb versenyek Vetélkedők Tehetségkutató akciók Egyéb rendezvények A tanórákon általában egy-egy tantárgy, tudományág iránti tehetséget, érdeklődést fedezhetünk fel. Gyakran előfordul, hogy egy-egy tanuló egy adott tantárgynak csak bizonyos részében, ágában ügyes, így tantárgyi osztályzata esetleg nem is ötös. Nyilvánvalóan hiba lenne a tantárgy, tudományág bizonyos ága iránti tehetséget kihasználatlanul hagyni: egy rosszul éneklő gyerekből is lehet hangszeren játszó muzsikus, egy labdával ügyetlen gyerek is lehet kiváló úszó, egy rossz matematikai feladatmegoldó is lehet remek fejszámoló, stb. Odafigyeléssel az adott tantárgyhoz nem kapcsolódó tehetséget is felfedezhetünk. Ne hagyjuk figyelmen kívül, ha egy gyerek szép kiejtéssel beszél, szabatosan fogalmaz, szépen ír vagy rajzol, feltűnő empátiával, megértéssel viselkedik társaival, feltűnő általános vagy speciális műveltségről tesz bizonyságot, stb. A tantárgyi, tanulmányi és sportversenyek külön színtérként kezelését az indokolja, hogy a tanórával ellentétben itt kezelni kell a versenyszituációt, az egyszeri megmérettetés terhét, az azonos képességűekkel történő összevetést, ami a tanórával szemben a jó tanuló számára is hordozza a csalódás, “bukás” lehetőségét. Ezen kívül a tantárgyi versenyeken nem leckénként, hanem átfogóan kell ismerni az anyagot, összefüggéseket látni, problémát megoldani, ráadásul időnként a tankönyv anyagán kívül eső ismereteket is használva. Minden iskolának, művelődési háznak, gyerekszervezetnek, stb. vannak saját rendezvényei. Nagyon fontos, hogy ezeken minél több tanulónkkal vegyünk részt, mégpedig úgy, hogy minél szélesebb körű iskolai fordulóval készítsük elő. El kell válnunk attól a szokástól, hogy minden versenyen, rendezvényen ugyanaz a néhány gyerek képviseli iskolánkat. Az is szükséges, hogy minél több saját rendezvényünk legyen. A hagyományos helyesírási, matematika alapműveleti, stb. versenyek mellett 43

megjelenő új vetélkedők alkalmával több tanulónk okozhat meglepetést új, eddig ismeretlen adottságainak bemutatásával. A tehetség felfedezése csak a kezdete egy munka- és időigényes folyamatnak, a tehetség kibontakoztatásának. Ehhez megfelelő körülményeket biztosítani egyre nehezebb az iskola anyagi forrásainak szűkülése miatt, ugyanakkor szükségessé teszi, hogy az eddigiektől eltérő, eddig nem, vagy ritkán használt módszerekhez folyamodjunk. Első lépésként tájékoztatnunk kell a szülőket, hiszen többnyire nincsenek tudatában gyermekük adottságainak. Velük közösen kell megtalálni az átlagosnál jobb adottságok fejlesztésének megfelelő módjait. Ez gyakran anyagi áldozatot is igényel, amiből a szülőknek is lehetőségeik szerint részt kell vállalni. Színterei az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (differenciálás, kooperatív technikák, projektmódszer, tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása) a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása a tehetséggondozó foglalkozások az iskolai sportkör a szakkörök versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) Iskolaotthonos oktatási forma az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás segítése A különféle szakkörök és sportkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek szaktárgyiak, művészetiek vagy technikaiak. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola vezetése dönt.

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, ahol olvasóterem, tévé, videó, rádió, magnó, CD lejátszó, számítógép áll rendelkezésre. A könyvtárhasználat óra keretében a gyerekek tanórai keretek között tanulhatják meg, hogyan lehet egy könyvtár nyújtotta lehetőségeket kihasználni.

44

A tehetségek gondozásának nem szabhatnak határt az iskola véges lehetőségei. A felismert tehetségek számára, a szülőkkel közösen, meg kell találni kibontakoztatásuk lehetőségét az iskola falain kívül eső keretek között is. Ebben az iskola hivatalos és személyes kapcsolatai pótolhatatlan segítséget tud nyújtani. Feladatunk, hogy tájékozódjunk arról, hogy városunkban milyen tehetséggondozó programok működnek, azokra hogyan lehet bejutni, és erről tájékoztassuk a szülőket és gyerekeket egyaránt.

A kiemelkedő sikereket elért tanulókat nagyobb elismerésben kell részesítenünk az iskolában, mindig nagy nyilvánosság előtt dicsérjük meg őket, hogy a pozitív példa motiváló erővel hasson a többi tanulóra. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy mindezt kellő mértéktartással tegyük, mert a „sztárolás” negatívan hathat a személyiség fejlődésére, és nem szabad figyelmen kívül hagyni a kiváltságra való törekvés esetleges káros következményeit sem. Az iskolában végzett tanulók életútját nyomon kell követnünk, vissza kell hívni őket az iskolába, a hagyományteremtés, a példaképadás pozitív nevelési hatásait mindenképpen ki kell használnunk.

Tárgyi feltételek: Iskolai könyvtár, digitális tananyag gyűjtemény Számítógép, mint fejlesztőeszköz Video, zenei anyagok Megfelelő kompetencia tankönyvek és szakmai könyvek Személyi feltételek: Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása Nem előítéletes beállítódás a gyerekkel szemben A tanár módszertani felkészültsége megfelelő legyen. Fontos számunkra a megfelelő szaktárgyi és módszertani tudás, folyamatos önművelés önképzés, IKT eszközhasználat.

45

Tevékenység

Módszer

Felelős

Határidő

1. A tehetség felismerése

Megfigyelés Speciális képességeket mérő tesztek A tehetség felismerését szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata

Tanító, tanár szaktanár, osztályfőnök, napközis tanár, szabadon választott óra/szakkör vezető, testnevelő tanár Tehetségfejlesztő pedagógus Adott szakórákon a felelős szaktanárok

Folyamatos Tanév eleje

2. Tehetség /képesség fejlesztése (iskolán belül)

Individuális tanulás Egyéni fejlesztés Kooperatív tanulás(a tanulók aktív együttműködése) Projektmódszer Differenciált tanóravezetés Speciális feladatok kiosztása

A fejlesztés végző pedagógus, szaktanár Minden pedagógus Adott szaktanár, tanító osztályfőnök, tehetséggondozó pedagógus Szabadon választott óra

Szakkör Versenyeztetés, a tehetség kibontakoztatását elősegítő iskolai, területi, megyeitehetségfejlesztő, országos versenyeken

Szaktanár, tanító

/ szakkörvezető

46

3. A fejlesztés hatékonysága, értékelése

Versenyeredmények összegzése, értékelése

Iskolavezetés, munka közösség-vezetők Szaktanárok

Félévkor és év végén

Felvételi eredmények értékelése

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat még az avatott pedagógusi szem sem könnyen ismeri fel, mert nem mindig azonosak a fegyelmezetlen, nehezen nevelhető tanulók körével, sőt sokszor épp azért nem fedezzük fel ezeket a zavarokat, mert a csendes, visszahúzódó tanulókra kevesebb figyelem esik, hiszen a tanítási órán semmiféle problémát nem okoznak. Az iskola fontos feladata ezért, hogy időben felfigyeljen a beilleszkedési problémákkal küszködő tanulókra. A magatartási rendellenesség - a személyiségzavar, a deviáns vagy antiszociális viselkedés, hiperaktivitás – feltérképezése hasonló fontosságú. Ezekben a tanulókban nem alakultak ki, vagy nem alakulhattak ki a szocializációs folyamat során a megfelelő normák, értékek, de az is előfordul, hogy organikus vagy pszichés okok állnak a háttérben. A köznevelési törvény az iskolai nevelés-oktatás kiemelt feladatának tekinti a tanulók beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet. A Nkt. 47. §(8)-ban rendelkezik a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók iskolai jogosultságaival.

A viselkedészavar előidézői: A tanuló adottságai, organikus tényezők, Iskolai környezet, Családi környezet, Társadalmi környezet Jelei: nyugtalanság, hipermobilitás, fegyelmezetlenség, dekoncentráltság, impulzivitás, agresszió stb. A helytelen viselkedés célja lehet: Magukra akarják vonni figyelmünket. Hatalmat akarnak maguknak. Bosszút akarnak állni. Tehetetlenséget mutatnak. 47

A helytelen viselkedés önbizalomhiányt jelez. A diák céljai felismerhetők; saját érzelmeink felülvizsgálatával és a diák cselekedeteinkre adott reakciójával.

A beilleszkedési és magatartási zavarok enyhítését segítő tevékenységi formák: Fontos szerepet kell szánnunk a megelőzésnek, melynek alapja a megfelelő iskolai légkör (szeretetteljes, vidám, elfogadó). Törekedni kell a nyugodt, kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői magatartásra. Pozitív tulajdonságok, képességek felkutatása, továbbfejlesztése, ezek elismerése. A biztatás legyen tanítói, tanári viselkedésünk alapelve. Közös, kedvelt tevékenységek szervezése. Az öröm, a játék fontosságának kiemelése. Tanórán kívüli foglalkozások: sportverseny, diákkörök, diáknap, vetélkedők. A tanulók sikerélményhez juttatása. A másság elfogadása, a problémákkal való bánás megtanulása. A demokratikus fegyelmezés megtanulása. A pedagógiai munkakultúra folyamatos önértékeléssel, szüntelen megoldáskereséssel célirányosan fejleszthető. A cigány tanulókkal és szüleikkel való hatékony foglalkozáshoz mélyebb ismeretük és az irántuk való őszinte érdeklődés is szükséges. A családjuk és az iskola között jó kapcsolat alakuljon ki. A bukás miatt többször közösséget váltó, iskolai kötődéssel nem rendelkező gyerekekre külön odafigyelés, egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés, fejlesztési terv alapján, differenciálás alkalmazása. Meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy célirányosan tervezzenek, szervezzenek, szabályokat alkossanak, elfogadjanak és betartsanak. A logikus következmények megértése segítségükre lehet különleges viselkedésmódok korrigálásában. A tanulókban levő feszültség oldása drámapedagógiai módszerekkel. Az önérvényesítés lényegének megtanítása, hogy saját szükségleteinket és vágyainkat ki tudjuk elégíteni anélkül, hogy ezzel másoknak ártanánk. A magatartás szempontjából problémás tanulókat egymástól távol ültetjük. A magatartási zavarral küzdő tanulóval kapcsolatos pedagógiai feladatot lát el: Iskolavezetés Tantestület Osztályfőnöki munkaközösség Egy osztályban tanító nevelők közössége Osztályfőnök Fejlesztő pedagógus, szabadidő szervező, Ifjúságvédelmi felelős stb. A feladatokat az osztályfőnök koordinálja.

Az osztályfőnök feladatai: 48

Adatlap elkészítése, feladatok ütemezése. (Szociometria felmérés készítés) Kiváltó ok megkeresése. Együttműködés a szülővel. A szülő és gyermeke kapcsolatát erősíteni a gyermekről elmondott pozitív vélemény, fejlődés, dicséret elmondásával. Elemzi, hogy az előidéző ok a tanulóközösségben keresendő-e. Tevékenységében tervezi a problémás tanulóknál alkalmazható formákat. Az osztályközösség gyógyító hatására épít. Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a szakszolgálattal. Támaszkodik a fejlesztő pedagógus tanácsaira, segítségére. Kezdeményezi a felmentést, egyéni továbbhaladást. Kezelés esetén figyelemmel kíséri a foglalkozásokon való részvételét. Megvizsgálja, hogy a magatartási zavar összefüggésbe hozható-e tanulási nehézséggel. Minden információját megosztja az osztályában tanító nevelőkkel, az iskolavezetéssel. Erősíti a team munkát a problémás eset megbeszélésére, közös cselekvési stratégiák kialakításában. Osztályáról jelentést készít tanév végén. E tevékenységek feltételei: Tárgyi feltétel: Egy „beszélgető szoba” ahol a nehézséggel küzdő tanuló megnyugodhatna, feszültsége oldódhatna, félrevonulhatna stb. Felszerelés: játék, könyv, íróeszköz, számítógép, magnó stb.

Személyi feltétel: Fejlesztő pedagógus, Pedagógiai végzettségű nevelő, aki bizonyos óraszámban segítő, feszültségmegoldó tevékenységet lát el Felnőtt mentor magatartászavaros tanuló mellé – lehetne nem osztályfőnök nevelő, Gyermek mentor A beilleszkedési, magatartási zavarral kapcsolatos tevékenységünk eredményességét jelzi: Ha az érintett tanuló: Huzamosabb ideig súlyosabb konfliktusok nélkül tanul a közösségben, Többnyire elfogadja és betartja a szabályokat, Együttműködik tanáraival, társaival, Az osztályközösség elfogadja a másságot, befolyásolja és segíti a problémás tanulót. Ha a kiváltó okot az iskolai közösség szolgáltatta, az ok feltárásával és megszüntetésével orvosolt a probléma. 49

Ha iskolánk nevelőközösségének az a többségi véleménye, hogy gyermekeink magatartása, viselkedése összességében javult. (Pl.: türelem, tolerancia, udvariasság stb. figyelhető meg, kevesebb a durvaság, a verekedés, a trágár beszéd.)

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok szorosan kapcsolódnak az intézményben folyó egyéb pedagógiai tevékenységhez. Az iskola gyermek- és ifjúsági felelőse pedagógus végzettségű, feladatait a munkaköri leírásnak megfelelően végzi, ami az iskolai SZMSZ melléklete. A köznevelési törvény az iskolai gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok megszervezését és végrehajtását a Nkt. 69.§(2)f) -ban szabályozza. Ezért a Nkt., valamint a gyermekek védelméről szóló törvény figyelembevételével határozzuk meg a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai programunkat. A gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét, azzal a céllal, hogy iskolánkban biztosítsa a gyermeki jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedések történjenek az arra rászoruló tanulóink érdekében, tegyünk meg mindent a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeink körülményeinek javítása ügyében. További célunk, hogy lehetőségeink szerint biztosítsuk a megfelelő feltételeket, hogy a gyermekek kibontakoztathassák képességeiket, szükség esetén leküzdhessék azokat a hátrányokat, melyek születésüknél, családi-, vagyoni helyzetüknél, vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. Iskolánk tanulói összetétele a szociokulturális háttér szempontjából rendkívül színes, minden tekintetben leképezi a magyar társadalmat, s ezzel összefüggésben az utóbbi évek új jelensége, hogy diákjaink között nőnek a különbségek. Ha csak a szülők anyagi helyzetét tekintjük, nálunk is megjelentek a végletek: az anyagi gondokkal küzdő és az átlagon felüli jólétben élő családok gyermekei éppúgy megtalálhatók egy osztályközösségben. A veszélyeztetettség fogalmát újra kell értelmeznünk, mert bár a szegénység sokszor szemérmes és rejtőzködő, a külső jelekből könnyebb észrevenni, mint amikor a hirtelen jött gazdagság jelent veszélyforrást a gyermekek számára. Szintén új jelenség, hogy aggasztóan nő azoknak a tanulóknak a száma, akik – igazoltan vagy igazolatlanul – sokat hiányoznak az iskolából, vagy tanulmányi kötelezettségüknek sem akarnak eleget tenni (nem egyszer a szülő támogatásával). Az okok itt is változatosak: de leggyakoribb, hogy egyszerűen „lóg” az iskolából, mert a szülők – sokszor a túlzott leterheltség okozta időhiány miatt – nem tudnak kellőképpen figyelni a gyermekükre.

A fentiekkel összefüggésben a gyermek- és ifjúságvédelem feladatai összetettebbé váltak, s a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítunk a bonyolultabb, nehezebben észlelhető veszélyeztető tényezők feltárására, illetve az ezekből fakadó problémák megelőzésére. 50

Legfőbb célunk továbbra is az, hogy a szociális hátrányokkal, beilleszkedési zavarokkal, magatartási és tanulási nehézségekkel küszködő tanulók veszélyeztetettségét lehetőségeink szerint megelőzzük, csökkentsük, és esélyt teremtsünk számukra az iskolai és a felnőtt életükben való boldogulásra. Célunk elérésében egyre nagyobb szerepe van annak, hogy a szülőkkel és a segítő intézményekkel személyes kapcsolatot teremtsünk, mert eredményt csak a szoros együttműködéssel érhetünk el. A gyermek- és ifjúságvédelem helyi rendszere A feladatot végző

A feladat

Felelős

Önkormányzat

A gyermekvédelmi munka véleményezése, támogatása Finanszírozási feladatok ellátása

Szociális csoport vezetője

Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat

Szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatok

SZGYSZ igazgatója

Gyermekvédelmi feladatok munkatervbe való beépítése, annak végrehajtása, értékelé

Igazgató

Széchenyi István Általános Iskola

Körzeti

se Tájékoztatás a gyermekvédelem helyzetéről Kapcsolattartás (gyámhatóság, rendőrség) Széchenyi István Általános Iskola

Körzeti

Munkaköri leírás szerint

Gyermek- és ifjúsági felelős

Széchenyi István Általános Iskola

Körzeti

Munkaköri leírás szerint

Osztályfőnökök

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három fő területre terjed ki.  Megelőzésére  Feltárására  Megszüntetésére 51

Ennek érdekében az iskolánk együttműködik:     

A gyermekjóléti szolgálattal A polgármesteri hivatallal A nevelési tanácsadóval A gyermekorvossal, az iskola védőnőjével A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

Feladataink: A szülőket és a tanulókat a tanév elején tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, és az osztályfőnökök az ellenőrzőbe is beíratják a nevét és a fogadóóráját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős minden osztályt felkeres, és tájékoztatja a tanulókat, hogy milyen problémákkal fordulhatnak hozzá, illetve, hogy milyen ifjúságvédelmi feladatokkal foglalkozó intézményeket kereshetnek fel. Minden tanév elején felmérést végzünk a hátrányos helyzetű, illetve a veszélyeztetett tanulók kiszűrésére, a tanulók szociális és családi hátterének megismerésére, és ezek alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős összeállítja az éves munkatervet. Szoros személyes kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a gyermekjóléti- és családsegítő szolgálatokkal, a nevelési tanácsadókkal, a kisebbségi hivatalokkal, az iskolaorvossal és a védőnővel Kiemelten, megkülönböztetett figyelemmel, egyénileg is foglalkozunk azokkal a tanulókkal, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek, gyermekjóléti gondoskodásban részesülnek, etnikai kisebbségekhez tartoznak, állami gondozottak, tartós betegek vagy pszichés problémákkal küszködnek, sajátos nevelési igényűek A szociális hátrányokat és az esélyegyenlőtlenséget a következő eszközökkel próbáljuk meg enyhíteni: a tanulók felzárkóztatását segítő programokkal, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás kezdeményezésével, tanácsadással a szülőknek, Az egészségnevelési programunkban meghatározottak szerint igyekszünk megelőzni a szenvedélybetegségek kialakulását, illetve probléma esetén segítséget nyújtunk. A beilleszkedési vagy magatartási problémákkal, illetve a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat a nevelési programban meghatározottak szerint minden erőnkkel segítjük. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi munkával megbízott pedagógus feladatai: 52

a fenti feladatok irányítása, a gyermekvédelmi feladatok összehangolása az osztályfőnökökkel és pedagógusokkal, szoros kapcsolattartás a diákönkormányzat munkáját segítő tanárral, az iskolaorvossal és a védőnővel, Kapcsolattartás és együttműködés az iskolaorvossal, védőnővel, pszichológussal, a gyermekjóléti szolgálatokkal, a veszélyeztetett tanulók lakóhelye szerinti önkormányzatok jegyzőivel, a nevelési tanácsadókkal, a gyámügyi hivatallal és a családsegítő központokkal, az egészségügyi szakszolgálatokkal, a rendőrségi ifjúságvédelmi felelősökkel,  Az osztályfőnök kérésére részvétel a szülőkkel és a tanulókkal folytatatott megbeszéléseken,  Családlátogatás a pedagógusok, a szülők vagy a tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  Együttműködés az igazolatlan mulasztások megszüntetésére a szülőkkel és a gyermekjóléti szolgálatokkal,  A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részvétel az esetmegbeszéléseken,  Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kezdeményezése, étkezési támogatás kérése az illetékes önkormányzatoknál,  Segítségnyújtás a szülőknek az igénylések benyújtásánál, illetve a véleményezések, javaslatok elkészítése,  A gyermekvédelmi intézkedések sorsának és hatásának nyomon követése, a hátrányos megkülönböztetés megelőzése, illetve segítségnyújtás a megszüntetéséhez,  Súlyos veszélyhelyzet esetén a gyermekjóléti szolgálat értesítése az iskola igazgatóján keresztül, gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén annak kezdeményezése, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot,  A jogszabályban meghatározott eljárás szerint a veszélyeztetett tanuló kollégiumi elhelyezésének kezdeményezése,  Nyilvántartás vezetése a hátrányos helyzetű, illetve a veszélyeztetett tanulókról,  Pedagógiai jellemzés készítése a hivatalos szervek számára a tanulókról,  Részvétel a döntés-előkészítésben magántanulóvá nyilvánítás előtt,  Részvétel a tanulók ellen indított fegyelmi eljárásban

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

Feladatunknak tekintjük a tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatását, hogy a tanulók képességeiknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljenek. E munkában nagy szerepe van a gyermek- és ifjúsági felelősnek, a fejlesztő pedagógusnak, gyógypedagógusnak. 53

Munkánkat sikeressé teheti az integráció, ami gyermekek vonatkozásában a korábbi elkülönítő (szegregáló) speciális oktatással, neveléssel szemben a fogyatékosok és nem fogyatékosok együttes fejlesztését, találkozásaiknak, közös tevékenykedéseiknek az adott lehetőségekhez képest maximális megvalósítását jelenti. A nevelésben-oktatásban megvalósuló integráció során a sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedésére kerül sor a többségi nevelési-oktatási intézményekben. A beilleszkedés-beillesztés napi cél, és eszköz is, de a sikeres óvodai-iskolai együttnevelés biztosítja a legjobban a későbbi zökkenőmentes beilleszkedést, nemcsak a gyermekre, hanem a társadalomra gyakorolt hatása révén. A köznevelési törvény az iskolai nevelés-oktatás kiemelt feladatának tekinti a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását. A Nkt. 27.§ (6), 47. §, 62.§(1)i) valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 171. § rendelkezik a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységekről a képességkibontakoztató és integrációs felkészítés szabályairól. A tanulási kudarcok okai igen szerteágazók lehetnek, eredménye pedig mindig a tanuló jelentős lemaradása, így elsődleges feladatunknak az okok felderítését, majd az okot megelőzését tartjuk. Az elmaradás jellegzetes oka a képességekben keresendő. Az emiatt hátrányba kerülő tanulók részére: a szociálisan hátrányos helyzetű beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küszködő tanulók részére fejlesztő órákat szervezünk. a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztését biztosítjuk a beszédhibás tanulóink fejlesztéséhez a Módszertani Központ, a Kistérség Logopédiai Szakszolgálatát vesszük igénybe. igénybe vesszük a pedagógiai tanácsadó intézetek (pl.: Módszertani Központ, Nevelési Tanácsadó, szakértői bizottság) diagnosztizáló és javaslattevő tevékenységét. a pszichés okok miatt bekövetkező lemaradások kezelését enyhébb esetben testületi össze-fogással, súlyosabb esetben szakemberek igénybevételével tervezzük. az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezünk; a szabadon tervezhető tanórán kívüli foglalkozások arányainak kialakításánál a tehetséggondozás és felzárkóztatás szempontjai döntő, meghatározó szerepet játszanak A tanulási nehézségek, kudarcok jelentkezése esetén alapvetőnek tekintjük a szülővel történő együttműködést. Feladatunk az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a napközi otthon, a tanulószoba az egyéni foglalkozások a felzárkóztató foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás irányítása, segítése képességfejlesztő órák (logopédus, gyógytestnevelő, fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus 54

segítségével) Iskolaotthonos oktatási forma. Tevékenység

Módszer

Felelős

Határidő

A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók felderítése

Tájékozódás, megfigyelés, beszélgetés

Gyermekvédelmi felelős, osztályfőnökök, szaktanárok, pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus, orvos, védőnő

Szeptember végéig

Szociális hátrányok enyhítése: étkezési hozzájárulás, tankönyvvásárlási támogatás, rendkívüli szociális segélyek.

Felmérés, információk, igazolások

Gyermekvédelmi felelős, osztályfőnökök

Folyamatos

Egészséges életmód, kulturált szabadidő, bűnmegelőzés, drogprevenció

Előadások, programok, önismeretés emberismeret óra, beszélgetések, viták

Gyermekvédelmi felelős, osztályfőnökök, szaktanárok, külső előadók, szabadidő-felelős,

Folyamatos

átfogó, utána folyamatos

orvos, védőnő Osztályok év eleji és igény szerinti látogatása, fogadóórák diákoknak és szülőknek, kapcsolat a DÖKkel

Tájékoztatás, beszélgetés

Gyermekvédelmi felelős

Folyamatos

55

Pontos adminisztráció vezetése, statisztikák készítése, értékelése Aktív részvétel

Felmérés

iskolai értekezleteken, megbeszéléseken, az iskola képviselete külső programokon, rendezvényeken Szükség esetén kapcsolatfelvétel a külső, gyermekeket segítő intézményekkel

Egyeztetés, megbeszélés

Gyermekvédelmi felelős

Folyamatos

Gyermekvédelmi felelős

Folyamatos

Gyermekvédelmi felelős

Folyamatos

Törekszünk arra, hogy a tanulási kudarcnak kitett tanulóinkat minél szélesebb körben bevonhassuk a kompetencia-alapú oktatás módszereivel oktatott csoportok körébe. Továbbképzéseinket úgy irányítjuk, hogy pedagógusaink minél nagyobb számba képezzék magukat a kompetencia- alapú oktatás területén, hogy valamennyi arra rászoruló gyermek kompetenciájának megfelelően jusson az ismeretek birtokába. A szociális hátrányok enyhítése a szociális hátrány mielőbbi feltárása a tanulók, szülők – nevelők személyes kapcsolatának kialakításával szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal, hogy a tanulók minél előbb segítségben részesüljenek kedvezményes étkezési támogatás szülők, családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységen keresztül egyéni képességekhez igazodó oktatás / felzárkóztatás, tehetséggondozás / tankönyvvásárláshoz, taneszköz vásárláshoz nyújtott támogatás /ingyenesség, vagy hozzájárulás drog és bűnmegelőzési programok motiválás napközis, tanulószobás foglalkozás igénybevételére 56

felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatáson táborozási hozzájárulások, pályázatok figyelése, és részvétel a pályázatokon iskolaorvosi, fogápolási és kezelési ellátás, iskolavédőnői szolgálat pályaorientációs tevékenység helyi, regionális, országos támogatások megszerzésére ösztönzés, pályázatokon részvétellel az esetleges juttatások elosztási alapelveinek és eljárásainak a kidolgozása. Adatlap (minta) A hátrányos helyzetű tanulók regisztrációjához ….. osztály Név:

A hátrány oka

A hátrány jellege

Enyhítést szolgáló tevékenységi forma

Kelt: Csorna, 2012. szeptember …. . osztályfőnök

Adatlap (minta) A tanulási, a magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő és a hátrányos helyzetű tanulók regisztrációjához Név

Tanulási kudarc

Tevéken ység

Magatart ási

Tevéken ység

Szociális hátrány

Tevéken ység

nehézség

Kelt: Csorna, 2012. szeptember …. .

osztályfőnök

57

A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskolai igazgatója legalább évente egyszer diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén. A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki óránkon, óraközi szünetekben. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a DÖK vezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén, az iskolai szintű szülőértekezleten. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A pedagógusok helyi intézményi feladatai

A dolgozó jogosult az intézményi vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ballagás, ünnepségek, rendezvénye) a pedagógus pihenőnapon és szabadnapon berendelhető. A tanítási óráival kapcsolatos esetleges változásokat (óracsere) az iskola igazgatójának előzetes engedélyével az igazgatóhelyettessel beszéli meg. Az órarendben rögzített helyettesítési órákban a pedagógusnak az iskolában kell tartózkodnia. Ez alól csak igazgatóhelyettesi engedéllyel mentesülhet. Felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi programnak, a helyi tantervnek és az igazgató illetve az igazgatóhelyettes által szeptember 15-ig jóváhagyott tanmenetes szerint tanít. A tantervben előírt törzsanyag megtanítása kötelező. Törekedjen a tanulók egyenletes terhelésére. A tanulók felkészülését úgy tervezze, hogy az otthoni munkájuk (írásbeli, memoriter, tananyag elsajátítás) ne haladja meg a tanóra időtartamát. Minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. A szülőt az osztályzatokról az ellenőrző útján értesíteni kell. 58

Tanítványai versenyen való részvételét, elért eredményeit jelzi az osztályfőnöknek, igazgatónak, igazgatóhelyettesnek. Minden foglalkozásról naplót kell vezetnie. Az éves munkatervben meghatározott szülői értekezleteken, fogadóórákon való megjelenés, a szülőkkel partneri kapcsolat kialakítása. Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel. Köteles betartani az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint a munkaköri leírás előírásait. Munkája során harmonikus, korrekt együttműködésre kell törekedni az intézmény dolgozóival. Köteles megőrizni, illetéktelen szerveknek, személyeknek nem kiszolgáltatni a hivatalosnak minősített titkot. Működjön közre a gyermek- és ifjúségvédelmi8 feladatok ellátásban, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Rendszeresen tájékoztassa a tanulókat és a szüleiket az őket érintő kérdésekről. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotómódon részt vállal: a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, a tanulók folyamatos felzárkóztatásából, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a pályaválasztási feladatokból. Adminisztratív feladatok elvégzése. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 10 munkanapon belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megírását előre jelzi. Osztályfőnök feladata:

A tanulmányi munka figyelemmel kísérése. Év közben – szükség esetén – él a dicséretek, illetve az elmarasztalások lehetőségével. Félév és év vége előtt 30 nappal az ellenőrző útján értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit. Minden év elején tevékenyen segíti az osztály diákönkormányzati képviselőinek megválasztását. Az osztály előtt legalább havonta egyszer, de lehetőleg minden Diáktanács-ülés után beszámoltatja a diákönkormányzati képviselőket. Az osztály magatartásának, szorgalmának az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése Az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történő megbeszélése után félévkor és az év végén értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására, különösen a késésekre és a hiányzásokra. Az első igazolatlan hiányzás esetén (hivatalos levélben) ellenőrzőben értesíti a tanuló születi és felhívja figyelmüket a további hiányzások következményeire. A 10. óra igazolatlan hiányzás után az illetékes jegyzőt értesíti. Folyamatosan figyeli az osztályterem berendezésének állagát. Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység: Osztálynapló kitöltése, vezetésének ellenőrzése 59

Az osztályozó naplóból még hónap végén is hiányzó érdemjegyre felhívja a szaktanár figyelmét. Ellenőrzők havonkénti figyelemmel kísérése. Félévi értesítők, év végi bizonyítványok kitöltése, kiadása. Hiányzások havonkénti, félév végi, illetve év végi összesítése. A pótvizsgákkal, osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése. Anyakönyvek kitöltése és vezetése. Tájékoztatja a tanulókat és a szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (PEPO, SZMSZ, Házirend, DÖK szabályzat) hol hozzáférhetők számukra. A javítóvizsgák záradékának bejegyzése a bizonyítványba és az anyakönyvbe. Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők: Az osztályfőnöki tanterv alapján összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki órák tervezett tematikáját. A tervezett témákról beszélgetést folytat, illetve vitát vezet az osztályfőnöki órákon. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet (évente kétszer) Feladata - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása ~ az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, ~ az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, ~ a helyi tanterv követelményeiről, ~ az iskola és szaktanárok értékelő munkájáról, ~ saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, ~ a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, ~ az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, -a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. A leendő elsős kisdiákok beiskolázása a város óvodáival közösen kidolgozott színes „Iskolába hívogató” program alapján történik februártól - októberig. Ennek célja, az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése. A beíratás előtt szülői értekezlet, bemutató órák, játszóház keretében ismertetjük meg a szülőket és gyermekeket iskolánk életével, sajátosságaival. A beíratás után a tanítók óvodai látogatásával, augusztusban „iskolaváró”programmal, az évnyitó ünnepségen az elsősök külön fogadásával próbáljuk a személyes kapcsolat kialakulását elősegíteni gyermek - szülő - pedagógus között. A nyolcadik osztályos tanulók szüleinek pályaválasztási szülői értekezletet tartunk a helyi középiskolák vezetőinek bevonásával. Ezzel is segítjük őket a legmegfelelőbb középfokú intézmény kiválasztásában. 60

Fogadó óra (évente kétszer) Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése a konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

A nevelő - oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. Ellenőrzés, mérés Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a Pedagógiai Programban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, a Minőségirányítási Programban és a Házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a Pedagógiai Programban foglaltakon túl a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Minőségirányítási Program, illetve az évente - az iskolai Munkaterv részeként összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg.

-

A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: A pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, MICS tagja, munkaközösség vezető, és az Értékelő Teambe évente választott pedagógus, szakértők, szaktanács- adók. A tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. 61

A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: A tanár-diák kapcsolatra, a tanuló személyiség tiszteletben tartására. A szülőkkel való kapcsolattartásra. A nevelő és oktató munka a tanítási órákon. A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája A tanítási óra felépítése és szervezése. A tanítási órán alkalmazott módszerek. A tanulók ellenőrzése, értékelése. A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. A tanulók iskolai munkáján belül. A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított és az iskolai munkaterv részét képező- belső ellenőrzési terv alapján. tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. Értékelés Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére, a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magtartására és viselkedésére. Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor - a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével átfogóan értékeli. A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és 62

más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek, épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények az OKM eredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, évismétlések száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanévben értékelik. A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban - és a tájékoztató füzeten keresztül írásban – értékelik.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő -oktató munkát segítő es zközök és felszerelések jegyzéke

Az iskolanevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a pedagógiai program mellékletében található. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

A környezeti nevelési program

„Hagyd ott a várost. Csend –övembe jöjj, Hagyd ott az ingerült és hetyke szókat. Itt a fákat, felhőt, forrást üdvözölj, S hallgasd a zengő mámoros rigókat.” Áprily Lajos „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak nagy közös tetteinkben.” (NAT 243/2003. kormányrendelet) 63

Helyzetelemzés Napjainkban a világ figyelme egyre inkább az Élet megóvására, a Föld életképességének meg- óvására irányul. A diákok számára olyan oktatást kell biztosítanunk az iskolában, amelyben elméleti képzésen túl hangsúlyt kapnak erkölcsi kérdések és a környezettudatos magatartás is. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas felelős magatartást kialakító, döntéshozatalra, konfliktuskezelésre és – megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk tanítványainkban. Iskolánkban kiemelten fontos feladatnak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítva környezet- és természetszeretetüket megőrizzük, formáljuk, megszilárdítsuk, Munkánk az iskolai élet számos területére kiterjed. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolai és iskolán kívüli programban törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. A tanórákon, kirándulásokon, táborban megismertetjük gyermekeinkkel a természetet, gyakorolhatjuk az egy- szerű természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalat jelenségek okait keressék, kutassák a köztük lévő összefüggéseket. Így válhatnak tudatos környezetvédővé, a környezetet féltő, óvó felnőtté. A tantestület minden tagja foglalkozik környezeti neveléssel – szaktárgya sajátosságait kihasználva – tanórákon és tanórán kívül is. Minden embernek - felnőttnek és gyereknek egyaránt – szüksége van arra, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal. Az adaptív pedagógia szerint a tanulónak éreznie kell, hogy tartozik valahová. A kapcsolat fontossága a következőképpen írható le: az a gyerek, aki biztonságos környezetben nő fel, ahol érzi, hogy a többiek (felnőttek és kortársak) szeretik, elfogadják és tisztelik őt, képes lesz minden figyelmét és energiáját a tanulásra fordítani. A pedagógus biztosítja:  érezteti a tanulókkal, hogy értük dolgozik, kész figyelni rájuk; - m indig időt szán arra, hogy beszélgessen a diákokkal; - érdeklődést mutat a tanulók munkája, játékai és környezete iránt; - ösztönzi a gyerekeket arra, hogy dolgozzanak, játsszanak együtt, segítsék egymást; - megtartja és teljesíti a tanulókkal közösen vállalt megállapodásokat, kötelezettségeket; szavai és cselekedetei egyaránt azt sugallják, hogy elítéli az etnikai alapú megkülönböztetést és a diszkrimináció egyéb formáját;  megfelelő diszkrécióval kezeli a tanulókkal és családi helyzetükkel kapcsolatos bizalmas információkat. Feladatok, célok, jövőkép Feladatok - Környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. A természet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása. A tanulók életkoruknak megfelelően foglalkozzanak a környezet megóvásának szem- pontjából 64

legfontosabb ismeretekkel: A környezet fogalma A földi rendszer egysége A környezetszennyezés formái és hatásai A környezetvédelem lehetőségei Lakóhelyünk természeti értékeivel Lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival Célok,jövőkép Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy tanítványaink környezettudatos állampolgárrá váljanak. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - Környezettudatos magatartást és életvitelt - Személyes felelősségen alapuló környezetkímélő életvitelt - A környezet értékei iránti felelősséget - A természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, megőrzését - Az egészséges életmód igényét és az ehhez vezető technikákat, módszereket - Hagyományok ápolását. A célok eléréséhez a következő képességek kialakítása, kifejlesztése szükséges: - Problémamegoldó gondolkodás - Ökológiai szemlélet - Kreativitás - Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia - Vitakészség, véleményalkotás - Kommunikáció - Állampolgári részvétel és cselekvés - Értékelés és mérlegelés készsége. A környezeti nevelés színterei az iskolában Tanórán A tanórákon az adott témához hozzárendeljük a környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik témát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos tényezők. Az interaktív módszerek mellett jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés. Fontosnak tartjuk az elméleti alapokat ahhoz, hogy diákjaink átgondoltan tudjanak harcolni a környezet megóvásáért. Nemhagyományos tanórai keretben Erdei iskolai foglalkozásokat szervezünk a 4. és 6. évfolyamokon. Tanórán kívüliprogramok - Részvétel olyan tanulmányi versenyeken, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma. 65

-

Hulladékgyűjtési akció. Megemlékezés a Föld napjáról. Gyalog- és kerékpártúrák szervezése a környék értékeinek felfedezésére. Környezetvédelemmel kapcsolatos vetélkedő. Kirándulások alkalmával ellátogatunk, múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, parkba. Részt veszünk az Autómentes nap programján.

Erőforrások A környezeti nevelés az iskola minden tanárának feladata. Feladatunk továbbá, hogy környezettudatos magatartásunk, munkánk példaértékű legyen a tanulók számára. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskola diákönkormányzatának. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során és tanórán kívüli programok keretében sajátíthatják el. Iskolánkban hagyománya van a környezettudatos szemlélet kialakításának, a hulladékgyűjtési szemétszedési akciónak, a nyári tábornak. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyerekükben a környezettudatos magatartást, illetve lehetőségeink szerint járuljanak hozzá a kirándulások, táborok költségeihez. A feladatok megjelenése a hagyományos tanórai foglalkozásokon Magyar nyelv és irodalom Alsó tagozat (6-10 év) A tanulók - ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondák, népdalokat és verseket). Felső tagozat . A tanulók A tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. A differenciált tanulásszervezésformáit alkalmazzuk: - individuális tanulás, - kooperatív tanulás, - projekt módszer. Tárgyi feltételek: - iskolai könyvtár, - digitális tananyag gyűjtemény, - számítógép, mint fejlesztőeszköz, - videó, - zenei anyagok, megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, 66

szorgalmi és választható feladatokkal). ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezet- tel való kapcsolatteremtésben. Tanulásszervezési módok: - kooperatív csoportban végzett munka, - pármunka – tanulópár, - egyénre szabott munka, - részben egyénre szabott munka, - önálló munka. Tehetséggondozás A játékszeretet fejlesztése révén: - új fejlesztőjátékok megtanulása, - az alkotó jellegű feladatok rendszeressé válása a tanítás-tanulás folyamatában. Történelem A tanulók - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete. Idegen nyelv A tanulók - legyenek nyitottak az idegen nyelvek iránt. - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni. - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképességes és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni. - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön. - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait. - váljanak képessé ez adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására. ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni. - legyenek képesek reális becslésekre. -Képesek legyenek a digitális ismerettartalmak feldolgozására és megértésére valamint alkalmazására Fizika A tanulók - váljanak képesség a környezeti változások magyarázatára. 67

- ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) . - egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit. - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat. valóságos, hétköznapi problémák megoldására legyenek képesek a tanórai ismereteik alapján. Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről. érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társa-dalmi folyamatok hatásainak eredményeit. - ismerjék meg a világ globális problémáit. - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. valóságos, hétköznapi problémák megoldására legyenek képesek a tanórai ismereteik alapján. Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit. - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet. ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti –működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket. - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat. - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére. - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, valóságos, hétköznapi problémák megoldására legyenek képesek a tanórai ismereteik alapján. Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel. - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására. legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére. értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene A tanulók - ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát. - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait. - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban. - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét. tudják, hogy az élő, ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek. - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellen védekezni. 68

Etika és erkölcstan A tanulók legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák. - tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni. mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódainak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban - alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek. alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban. - fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát. - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit. ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira. legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni. - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően. - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket. legyenek tisztába azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezet- szennyezés az egészségre veszélyes. igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek. sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl.: méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákba futás). - tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Technika Modellezés: A tanulók környezetében megfigyelhető természeti és feldolgozott anyagok tapasztalati megismerése, jellemző tulajdonságaik vizsgálata, tárgyak, modellek készítse során. A cél- szerű és 69

takarékos anyagfelhasználás. A hulladékok szelektív gyűjtése. A terv és a kész munka összevetése, technikai elemzése. A népművészet hagyományaihoz kapcsolódó tárgyalakítás. Építmények konstruálása. A lakásbelső terei, funkciójuk, beépítésük. Közlekedés: A helyi és a távolsági tömegközlekedés szerepe, eszközei, használatuk helyes módja. Háztartástan. Egészségtan: Helyes tisztálkodás. Az egészséges táplálkozás elemi ismeretei. A ruházat tisztán tartása. Házimunkák: A háztartásban gyakran használt tárgyak, eszközök. A gyermekek által elvégezhető háztartási munkák, eljárások. Gazdálkodás: Családi költségvetés, bevétel-kiadás megtakarítás, zsebpénz. Takarékosság: A takarékosság jelentősége a mindennapi életben. A környezet értékeinek védelme, személyes holmik megbecsülése. Mozgókép és médiaismeret - A médiafogyasztási szokások tanulmányozásával. - Az emberi viselkedésnek megfigyelésével a valóságban és a filmeken. - A helyszín és az időviszonylatok, a karakter és konfliktusviszonylatok felismerésével. A mozgóképi szövegek keletkezési hátterének, a közlő, néző médiaintézmény szándékainak vizsgálatával. - Érzik-e, tudják-e, mi a tv, a rádió, az újság szerepe saját és mások életében? - Befolyásolja- médiahasználatuk a napirendjüket, életmódjukat? Látják-e mi a különbség a személyes (közvetlen) és a médiákon keresztül történő (közvetett) kommunikáció között? - Mi a reklámok szerepe? - Miből és hogyan lesz hír a médiákban? Mi köze van a valóságnak a médiában megjelenő világhoz, illetve miféle világot jelenít meg a média? - Miképp hatnak az emberekre a sztárok, kiből lehet sztár? Hogyan lehetséges, hogy ugyanazt a filmet, műsort a nézők annyira eltérően értelmezik? Mitől függ a jelentés? Azoktól, akik készítik, vagy azoktól, akik nézik? - Digitális írástudás elterjesztése Tánc és dráma A modul a csoportos játékok együttes élménye révén segíti elő a tanulók kapcsolatteremtő képességének, mozgásának, harmóniájának, ön-és társ ismeretük gazdagodását, a térbeli biztonság és észlelés finomságának, a kifejezés árnyaltságának javulását. - Koncentrációs és lazító gyakorlatok. - Páros és csoportos bizalom és egyensúlygyakorlatok. - Légzéstechnikai gyakorlatok. - Dramatikus improvizációs játékok. Környezet- és természetismeret 70

A környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák, attitűdök, értékrend kialakítása. A környezettudatos döntések előkészítése. A tanuló lássa be, hogy ő maga is felelős a környezetéért, a természet jövőjéért. Becsülje meg környezete értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére. Ismerje a leg- gyakoribb környezetszennyezéseket. A környezeti nevelés valamennyi főbb területének tartalmi és nevelési céljait lehetővé tevő tananyagok a tanórai, az erdei iskolai helyszíneken. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások: - erdei iskola - nyári táborok - tanulmányi kirándulások - játékok - kézműves foglalkozások - vetélkedők, pályázatok, kiállítás rendezése

Az iskolai egészségnevelési program

Célunk a testi- és lelki egészség kialakítása, megőrzése. Különböző egészségnevelő módszerekkel, programokkal szeretnénk elérni, hogy lelkileg és testi- leg egészséges nemzedéket neveljünk. Kiemelt feladatként foglalkozunk a felvilágosítással, tájékoztatással és a megelőzés lehetőségeivel. A programok kialakításánál előtérbe helyezzük a személyiségfejlesztést. Célok A tanuló képes legyen a saját és mások érzéseit felismerni. Értse, hogy különbözőek vagyunk és mindenki hordoz magában valamilyen értéket. Képes legyen a többi ember vélekedéseit tisztelni, ismerje, és képes legyen alkalmazni a társas viselkedés normáit. Képes legyen saját viselkedésének ellenőrzésére, tudjon nemet mondani. Fejlesztjük a tanuló önbizalmát és önértékelését, segítjük pozitív énképének és sikerorientált magatartásának kialakításában. Segítjük a másság elfogadásában, hogy megelőzzük az előítéletek kialakulását, illetve, hogy a tanuló tudjon és akarjon segítséget nyújtani a rászorulóknak. közismert tény tanulóink körében a fizikai erőnlét, az állóképesség hiánya. Nőtt a tartási rendellenességek száma, emelkedett a túlsúlyos tanulók létszáma, nőtt a tanulók asztmás és allergiás megbetegedésének aránya. Mindezek mellett a fertőző betegségek jelenlétével, átalakulásával, új betegségek megjelenésével is számolnunk kell. A HIV/AIDS fertőzés, valamint a droghasználat megfékezése is nagy megpróbáltatást jelent mindnyájunknak. 71

Összefoglalva megállapítható, hogy ma az egészség szempontjából a legnagyobb kihívás: - a nem kielégítő táplálkozás - a fizikai erőnlét hiánya - a stressz kezelés, a problémamegoldó képesség hiánya - a felelőtlen párkapcsolatok - a dohányzás - az alkoholfogyasztás - az illegális kábítószer-fogyasztás terjedése. Fontos számunkra, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátítsák az alábbi ismereteket: - egészségfejlesztéssel - fogyasztóvédelemmel - környezetvédelemmel - közlekedésre neveléssel - társadalmi bűnmegelőzéssel - áldozattá válással - erőszakmentes konfliktuskezeléssel Az iskola, mint az egészségfejlesztés színtere A család mellet az iskolára háruló nagy feladat és felelősség a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése. Az ember egészsége szoros összefüggésben van környezetével. Az egészségnevelési és környezeti nevelési tevékenység tárgya az ember egészsége és a környezettel való kapcsolata. Az egészség- és környezeti nevelés nemcsak a természettudományos tantárgyak tanításában valósítható meg, hanem valamennyi tantárgyban integrálva, komplex módon kezelve, az iskola mindennapi tevékenységének központi eleme kell, hogy legyen. Célja az alábbiakban fogalmazható meg: a környezet- és egészségtudatos magatartás, a környezetért felelős egészségorientált életvitel elősegítése, az emberi élet minőségének javítása, tágabb értelemben az ember életterének, a globális bioszférának a megőrzése és fenntartása. A személyiség egészére igyekszik hatni: a tudatra ismeretekkel, az érzelmekre élményekkel, az akaratra célszerű tevékenységekkel. Az ismeretanyag bővítésén túl a magatartásformálás, viselkedésszabályozás, képességek, készségek kibontakoztatása hangsúlyozott. Helyzetelemzés - Iskola környezete Az iskola épületei a ROP pályázat keretében (B, C épület) felújításra kerültek, az A épület külső homlokzata, tetőzete és nyílászárói szintén megújultak, de további rekonstrukcióra szorulnak az épület helyiségei. A tárgyi eszközök részben elhasználódottak. Iskola büféje törekszik az egészséges táplálkozási szokások kialakítására. 72

- egészségi állapot Iskolánk tanulóinak egészségi állapota az országos átlagnál jobb, amit éves érték előlapok alapján tudunk hasonlítani. - tanulók étkezési szokásai Változatos, de nem választékos, a főtt ételekkel szemben a száraz termékek fogyasztása, tejtermékek helyett az üdítők fogyasztása a jellemző. - fizikai aktivitás A mozgási idő és tér egyaránt biztosított a gyermekek számára, igényük minimális, motivációra szorul. - a tanulók dohányzási szokásai Sajnálatos módon már 10-12 évesen elfordul, hogy tanulóink kipróbálják a dohányzást, hetedik nyolcadikosoknál már rendszeresen dohányzó tanuló is vannak. - szabadidő eltöltésének elemzése A jó képességű tanulók leterheltek, széles érdeklődési körűek, de mindennapjaikból hiányzik a rendszeres mozgás, a gyengébb tanulók szívesebben sportolnak, de egyre nagyobb azoknak a száma, akik csellengéssel, unatkozva töltik el napjaikat. A számítógép és az internetezési szokások kialakulása is háttérbe szorította a mozgást és a szabadban eltöltött idő is minimálisra redukálódott. - indirekt mutatók Egyre nagyobb a veszélyeztetett, alulszocializált tanulók száma, nőtt az igazolatlan hiányzások száma, több az agresszív magatartású gyermek. A felvetődő problémák is szükségessé teszik, hogy segítsünk tanulóinknak a felmerült problémák kiküszöbölésében, átgondolt, szakszerű oktató-nevelő munkával érjük el személyiségük teljes kibontakozását. Olyan emberekké váljanak, akik felelősek tetteikért és egészséges önértéke- léssel bírnak, megbecsülik társaikat, tisztelik környezetüket. Így lehet a család mellett az egészségfejlesztő iskola a megelőzés színtere. Iskolánkban a 90-es évek óta rendszeresen megszervezzük az egészségnevelési hónapot, melynek keretében minden korosztállyal az őket érdeklő, életkori sajátosságaiknak megfelelő programokat valósítunk meg: 1.2. osztály: higiénia, fogápolás 3.4 osztály: egészséges életmód és táplálkozás a felső tagozatban: egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek, A fenti rendezvények játékos vetélkedők, rajzpályázatok, sportversenyek formájában kerülnek megrendezésre, melynek levezetői pedagógusok, de esetenként szakemberek is megtisztelik rendezvényeinket pl.: iskolaorvos, védőnő, pszichiáter. Hagyományainkat az elkövetkezendő években is hasonló képen kívánjuk működtetni, kibővítve a testnevelő kollégák által felkínált sokszínű sportolási lehetőséggel. Minden évben lehetőség szerint túrát szervezünk, hogy megismertessük tanulóinkkal szűkebb környezetük természeti szépségeit, kialakítsuk bennük, a szabadban töltött idő iránti igényt. Minden tanév elején a tartás- és járáshibával rendelkező, valamint túlsúlyos tanulóinkat orvosi vizsgálatra küldjük és számukra könnyített, illetve gyógytestnevelést biztosítunk igény szerint. 73

Helyi lehetőségeink Programunk megvalósításához maximálisan kihasználjuk lakóhelyünk adottságait és lehetőségeit. Tanulóinkkal lehetőség szerint részt veszünk minden a városban szerveződő egészségnevelési programon. Iskolánk több tanulója tagja a Csornai Sportegyesület különböző szakosztályainak pl.: labdarúgás, kézilabda. Továbbra is fenntartjuk szerződéses kapcsolatunkat a Csornai Rendőrkapitánysággal, ahonnan biztosítanak előadót felső tagozatos tanulóink számára a D.A.D.A. program megismerésére. A hetedik, nyolcadik osztályokban a D.A.D.A. program végeztével vetélkedőt szervezünk a káros szenvedélyekről. Az osztályfőnöki órák keretén belül egészségneveléssel foglalkozó tananyaghoz előzetes egyeztetés alapján külsős előadót hívunk: - egészséges táplálkozás – diétás nővér (Csornai Margit Kórház) - szelektív hulladékgyűjtés – Városi Önkormányzat - a perpubertás testi és lelki változásai – védőnő - a fejlődő szervezetek ellenségei – orvos a kardiológiáról - a stressz káros következményei – pszichiáter - szexualitás, fogamzásgátlás – nőgyógyász - a sport jelentősége és szerepe a serdülő életében – iskolaorvos - alapvető elsősegélynyújtó ismeretek – mentőtiszt - alapvető ápolási ismeretek – ápolási nővér - az idegrendszer egészsége – ideggyógyász. Iskolánkban tanulóink fizikai állapotának felmérése minden év szeptemberében és májusában megtörténik a mellékelt tesztlap alapján, melyről jelentést küldünk az ISM és az iskolaorvos felé is. A fenti nevelési programunkkal az a célunk, hogy tudatosítsuk tanulóinkban, hogy környezetük, életmódjuk és egészségük szoros kapcsolatban áll egymással. Szeretnénk, ha mindannyian az egészséget értéknek tekintő és annak megóvásában cselekvő, aktív szerepet vállaló emberekké válnának. Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Elsősegélynyújtáson értjük azt a cselekedetet, amikor egy megsérült, illetve hirtelen megbetegedett embernek segítünk, illetve ellátjuk. A megfelelő beavatkozáshoz mind elméleti, mind gyakorlati felkészülés szükséges. A laikus elsősegélynyújtás hazánkban elképzelhetetlenül rossz helyzetben van. Tudja ezt minden, az említett témában jártas szakember, akárcsak azt, hogy a változtatások bevezetését a közoktatásban kell elkezdeni. Nincs könnyű helyzetben az iskola, ha elsősegélynyújtást kíván oktatni. A diákok magas 74

óraszámuk miatt leterheltek, a kerettantervek nem hagynak időt újabb tananyag részek beemelésére, nincs kidolgozott tanterv, nincs egységesen elfogadott szakirodalom, de a megfelelő tanerő is hiányzik. A Nemzetközi Vöröskereszt kimutatása szerint Nyugat-Európában a népesség döntő többsége kap elsősegély-képzést. Norvégiában a lakosság 95 százaléka, Ausztriában és Németországban 80 százaléka, míg Izlandon 75 százaléka kap használható és eredményes ismereteket e téren. Mindeközben számos országban az arány drámaian alacsony, mindössze 5-10 százalék közötti. Magyarország helyzete még ehhez képest is elszomorító. Hazánkban a lakosság mindössze 0,3 százaléka részesül megfelelő szintű és színvonalú elsősegély-képzésben, noha világszerte - főleg az időskorúak esetében - egyre nő a kockázat. Fontosnak tartjuk, hogy iskolánk minden tanulója elsajátítsa az alapfokú elsősegély-nyújtási ismereteket szakköri formában az alábbi modul alapján. A modul célja: A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát Ismerjék fel a vészhelyzeteket Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat Megismerjenek segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmakat Képesek legyenek a gyakorlatban alkalmazni alapvető segélynyújtási módokat A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe Készség szinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni A modul során az alábbi kompetenciák fejlesztését tűztük ki célul: Probléma felismerés Gyors és szakszerű cselekvés Embertársaink iránti érzékenység Bajba jutottakkal szembeni együttérzés A foglalkozások időtartama: 45 perc Résztvevők: az iskola által meghatározott évfolyam osztályai Modultervezet:

Szám

Cím

Téma

1.

Az

Az

Szemléltetés, gyakorlat, irodalom Szemléltetés:

Szakkifejezés

Tantárgyi kapcsolat

Elsősegélynyújtás 75

elsősegélynyújtás

elsősegélynyújtás fogalma

grafikonok, táblázatok

Elsősegély nyújtási kötelezettség Elsősegélynyújtás helyzete Magyarországon A segítségnyújtás fokozatai A vérzések típusai A vérzéscsillapítás lehetőségei,

2.

3.

Vérzések

Sebellátás, kötözések

4.

Légutak

5.

Utcai balesetek, sérültek

Fül-, orr-, szájvérzés, Egyszerűbb kötözési módok

Sebek tisztítása, fertőtlenítése,fedése, idegen test a sebben

Szemléltetés: anatómiai ábra, számítógépes ábrák Gyakorlat: fedőkötés készítése, nyomókötés készítése, fejkötés készítése

Hajszáleres vérzés, vénás vérzés, artériás vérzés, artériás nyomópont, artéria, véna, hajszálér, fedőkötés, nyomókötés

Biológia: az ember keringési szervrendszere

Hármas érzékelés, fej hátraszegés, Heimlich-féle műfogás, Rautekféle műfogás, stabil oldalfektetés Helyszínbiztosítás, eszméletlen,

Biológia: az ember légzési szervrendszere

Irodalom: Internet, szakkönyv Szemléltetés: imitátor, számítógépes ábrák, képek

Szabad légutak vizsgálata, légúti akadályok eltávolítása, szabad légutak biztosítása

Szemléltetés: imitátor

Helyszínbiztosítás, betegvizsgálat,

Szemléltetés: imitátor

Irodalom: szakkönyv

76

elhelyezése

állapot stabilizálás, mentőhívás

Gyakorlat: helyszínbiztosítás, stabil oldalfektetés, mentőhívás

reflexek, légzésvizsgálat, keringésvizsgálat, stabil oldalfektetés

Irodalom: szakkönyv

A csontrendszer sérülései, ellátásuk

6.

Mozgásszervek sérülései

Szemléltetés: imitátor, számítógépes ábrák, képek

Törés, ficam, rándulás, nyílt törés, zárt törés

Biológia: az ember vázrendszere

Elsőfokú égés, másodfokú égés, harmadfokú égés, negyedfokú égés, folyadékvesztés

Biológia: az ember kültakarója

Mérgezés, szénmonoxid, széndioxid, hemoglobin, metil-alkohol, etilalkohol

Biológia: az ember emésztő szervrendszere

Gyakorlat: törött végtag rögzítése Irodalom: szakkönyv

7.

Égési sérülések

8.

Mérgezések

Égési sérülések típusai, égési sérülések ellátása, népi babonák az égési sérülések ellátására

Mérgezések fogalma, gázmérgezések, gyógyszermérgezés, alkoholmérgezés

Szemléltetés: digitális képek, imitátor Gyakorlat: fedőkötés Irodalom: szakkönyv Szemléltetés: oktató videó Gyakorlat: szituáció Irodalom: szakkönyv

9.

Vegyszer okozta sérülések

Vegyi anyagok háztartásokban,

a

Irodalom: szakkönyv

Sav, lúg, sósav, kénsav, salétromsav,

Kémia: szénmonoxid, szén-dioxid, alkoholok Biológia: az ember

77

akkumulátorsav, vízkőoldó, hypo

vegyi anyagok a bőrön, vegyi anyagok a tápcsatornában

10.

Újraélesztés

11. Belgyógyászati balesetek

12.

A mentők munkája, a mentőautók felszereltsége

13.

Elméleti számonkérés

14 Gyakorlati számonkérés

Életfunkciók vizsgálata, eszméletlenség, újraélesztés

Áramütés, epilepszia, cukorbetegség, mellkasi fájdalom

Szemléltetés: oktató videó

Életfunkciók:légzés, keringés; eszméletlen állapot

kültakarója, az ember emésztő szervrendszere Kémia: savak és lúgok, kémhatás Biológia: életfunkciók

Gyakorlat: szituáció Irodalom: szakkönyv Szemléltetés: digitális képek, videók

Biológia: az ember keringési szervrendszere

Gyakorlat: szituáció Szemléltetés: látogatás a mentőállomáson, egy mentőautó megtekintése Feladatlap kitöltése Segélynyújtási szituációk megoldása

Szemléltetés: imitátor

Fogyasztóvédelmi program

Célja: - a fogyasztói kultúra fejlesztése, - tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. - az élelmiszeripar profitorientáltságából adódó csapdák 78

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: - a közéletben résztvevő és közreműködő fiatalok képzése, - a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, - az ún. cselekvési kompetenciák alakítása, - a fogyasztói szükségletek mérlegelése, - a fogyasztói problémák kommunikálására késztetés, - a természeti környezet védelme a tudatos fogyasztói magatartással, - a reklám tudatos értelmezése. Az osztályfőnöki órák témái közé beépítve nagy gondot fordítunk a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos témák feldolgozására. A kisiskolás korra leginkább jellemző fogyasztói magatartás alakítása: - a kiválasztásra, - az áruismeretre, - a döntésre, tekintettel. - a kockázatvállalásra, - a bizalmi elv érvényesülésére A fogyasztóvédelmi oktatás színterei: technika, fizika, földrajz, magyar, biológia, kémia, informatika, történelem, médiaismeret. Tanórán kívüli tevékenységek: versenyek, rendezvények Fontos: - a kívánság és szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, - az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, - a természeti értékek védelme, - a tájékozódás képessége, - a döntési helyzet felismerése és - a döntésre való felkészülés. A fogyasztás során legfontosabb elv a gazdaságosság és a takarékosság – ezért elkerülhetetlen a szülők, a családok bevonása e téren is a nevelési folyamatba.

7.1.2. A helyi tanterv Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak , kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai , az előírt tananyag és a követelmények

79

Iskolánk a 2004/2005-ös tanévtől a háromszintű szabályozás alapján végzi oktató-nevelő munkáját az ÚJ NAT-ra épülő kerettantervek felhasználásával helyi tanterveket készít. Az oktató munkát főként az Apáczai Kiadó tankönyveiből végezzük, kisebb arányban egyéb kiadók tankönyveit alkalmazzuk. A modulok tantárgyba való beépítése, tanítása a következőképpen történik: - 6. osztály természetismeret: egészség-és környezeti nevelés, A moduláris oktatás természetismeret tantárgyon belül 6. évfolyamon egy osztályban az aktuális tanév munkaterve alapján. Tantárgyba beépített modulok (a NAT-ban megjelenő modul tartalmak feldolgozása az adott tantárgy tananyagába építve történik) Egészségnevelés:5-6. osztály osztályfőnöki Egészség- és környezeti nevelés 6. osztály, természetismeret Közlekedési ismeretek:7-8. osztály technika és életvitel Értékelése a tantárgyi osztályzatba beépítve történik félévkor és év végén. Önálló modulként megjelenő tantárgyak: Tánc és dráma 5. osztály Etika 7. osztály

Hon- és népismeret Mozgókép és médiaismeret

5-6. osztály 8. osztály

Az értékelés tánc és dráma, valamint hon- és népismeret tárgyból szövegesen történik. A tanulók „kiválóan megfelelt”, „jól megfelelt”, „megfelelt” vagy a „nem felelt meg” minősítést kaphatnak a bizonyítványban. Intézményi innováció: a regionális kultúra helyi tantervbe építése. A regionális kultúra, műveltségterületekbe integráltan kerül beépítésre l-8. évfolyamig. A tantárgytömbösítés aránya a pályázatban vállalt kötelezettségeink alapján: 2009/2010-es tanév 5 %. A tantárgytömbösítés megvalósítása a 2009/2010-es tanévben az 5. és 7. évfolyamon szövegértés, szövegalkotás és idegen nyelv műveltségterületen/ angol és német nyelv/ került bevezetésre. Intézményük a 2010/2011-es tanévben nem folytatja tovább a tantárgytömbösített módszertannal szervezett tanórákat a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség a támogatási szerződésének módosítása alapján: „A támogatási szerződésben a pályázati útmutató C.1.1. a), E1. és F7. pontjai alapján rögzített, a projekt fizikai megvalósítását követő fenntartási időszakában a tantárgytömbösített módszertannal szervezett tanórák arányára vonatkozóan meghatározott kötelezettség teljesítése alól minden kötelezett kedvezményezett mentesül. „ A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatását szövegértés, szövegalkotás műveltségterületen magyar nyelv és irodalom tantárgyban alkalmazzuk, értékelése, mivel integrált tantárgy, egy osztályzattal történik. Az IKT megjelenése az érintett tanulócsoportokban történik. A témahét és a 3 hetet meghaladó projekt is beépítésre kerül a választott műveltségterületen az éves munkaterv alapján. 80

Az Egészségtan modul oktatása a 2009/2010-es tanévtől a TÁMOP 3.1.4 keretében 6x3 órás informális keretben történik. A tantárgytömbösített oktatás aktuális órakeretét a mindenkori tantárgyfelosztás szabályozza. A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 13.§ és 14.§ értelmében a szülők minden tavasszal megkapják azon tantárgyak listáját, amelyből választhatnak – gyermekükkel együtt – a következő tanévre. 2.évfolyam: angol nyelv, német nyelv, felzárkóztatás, tehetséggondozás 3.évfolyam: angol nyelv, német nyelv, felzárkóztatás, tehetséggondozás 4. évfolyam: angol nyelv, német nyelv, tehetséggondozás, felzárkóztatás 5. évfolyam: ének-zene, vizuális kultúra, informatika 6. évfolyam: magyar, természetismeret, hon- és népismeret, testnevelés, informatika 7. évfolyam: magyar nyelv, matematika, testnevelés, osztályfőnöki, etika 8. évfolyam: matematika, magyar nyelv, idegen nyelv, testnevelés, osztályfőnöki, média A választás egy évre szól. A kért foglalkozáson a tanuló részvétele egész tanév folyamán kötelező.

81

Órakeretek - 2011/2012. TANÉV Osztályok száma Év folyam órakeret 1.

Rehab cso-

Választható

h eti óraszáma

Év f ./óra

óra

%

Egyéni óra

Rehab.

Egyéb

portok

20,0

4

80,0

10%

8,0

8,8

4,0

1

8,0

2.

20,0

3

60,0

10%

6,0

6,6

3,0

1

3,0

3.

20,0

3

60,0

10%

6,0

6,6

3,0

1

3,0

4.

22,5

Összesen

4 82,5

90,0 14

10%

290,0

9,0

9,9

4,5

1

3,4

29,0

31,9

14,5

4,0

17,4

5.

22,5

3

67,5

25%

16,9

7,4

3,4

1

3,4

6.

22,5

3

67,5

25%

16,9

7,4

3,4

1

3,4

7.

25,0

3

75,0

30%

22,5

8,3

3,8

1

3,8

2,5

1

3,8

8. Összesen Mindösszesen

25,0

2 95,0

50,0

30%

15,0

5,5

11

260,0

71,3

28,6

13,0

4,0

14,3

25

550,0

100,3

60,5

27,5

8,0

31,6

769,9

Magyarázat Választha Egyéni tó Egyéb Rehabilit ációs

Ktv. 52. § (7) Ktv. 52. § (10) c) max. 12 % Ktv. 129. § (10) Ktv. 1.mell. 3. rész II. (7) Ktv. 52. § (6)

12% 5% 15%

Óraszámok 2011/2012. tanévtől

A 1993. LXXIX. módosított tv. 52.§.9. bek. értelmében a mindennapos testnevelést alsó és felső tagozatban heti 3 biztosítunk a kötelező tanórai foglalkozásokból, míg a fennmaradó igényt a nem kötelező tanórai foglalkozások terhére teremtettük meg. Mindennapos testnevelés megvalósítása: A heti három testnevelés óra, gyógytestnevelés, DSK, sportszakkörökön nyílik lehetőség a gyermekek mozgásigényének a kielégítésére. A heti 3 testnevelés órán felül azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra a napirendbe beillesztve a gyermekek életkorának és érdeklődésének megfelelő – tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztő, a pedagógus által kezdeményezett – mozgásos, játékos foglalkozásokat tartunk. Szakköri tevékenységként korcsoportonként heti 1 alkalommal sportkört szervezünk. A tehetséges tanulókat több sportágban iskolai, területi szintű versenyekre készítjük fel. Évenként 2 alkalommal osztálybajnokságokat szervezünk több sportágban. Városi tömegsport rendezvényeken nagy létszámban veszünk részt. Az iskolai kirándulásokat, túrákat, erdei iskolát szervezünk tanulóink részére. Havonta – igényfelmérést követően – gyalogos és kerékpáros túrákat szervezünk.

85

A Köznevelési törvény 2012.szeptember 1-ji életbe lépését követően: Óraterv a kerettantervekhez 1-4 évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1.évf.

2.évf.

3.évf.

4.évf.

7+1

7+1

6+1

6+1

Idegen nyelvek

2+1

Matematika

4+1

4+1

4+1

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1+1

1+1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

86

Óraterv a kerettantervekhez 5-8 évfolyam Tantárgyak

5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3+1

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3+1

3+1

3+1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2+0,5

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2+1

Biológia-egészségtan

2

1+0,5

Fizika

2

1+0,5

Kémia

1+0,5

2

Földrajz

1+0,5

2

Ének-zene

1+0,5

1

1

1

Vizuális kultúra

1+0,5

1

1

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret *

1

1

Informatika

1

1

1

1+0,5

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

87

Óraterv a kerettantervekhez 5-8 évfolyam

Tantárgy / évfolyam

Óraterv a kerettantervekhez 1-4 évfolyam

5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. Magyar nyelv és irodalom

4

4

3+1

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3+1

3+1

3+1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2+0,5

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret, környezetismeret

2

2+1

Biológia-egészségtan

2

1+0,5

Fizika

2

1+0,5

Kémia

1+0,5

2

Földrajz

1+0,5

2

7+1

7+1

6+1

6+1 2+1

4+1

4+1

4+1

4

1

1

1

1

1

1

1+1

1+1

Ének-zene

1+0,5

1

1

1

2

2

2

2

Vizuális kultúra

1+0,5

1

1

1

2

2

2

2

Dráma és tánc/Hon- és népismeret *

1

1

Informatika

1

1

1

1+0,5

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

25

25

25

27

* Ötödik évfolyamon tánc, hatodik évfolyamon hon-és népismeret. Helyi tantervünk a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletében található általános iskolai kerettanterven alapul. Magyar nyelv és irodalom: B változat, biológia: B vált., fizika: B vált., kémia: B vált., ének-zene: A vált.

88

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának az elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. - Alkalmas legyen a készség és képesség fejlesztésre.(kompetencia alapú tankönyvek) - Használható legyen a projektoktatáshoz is. - Fontos a könyv terjedelme, súlya, ára. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A TÁMOP módszertani és tartalmi fejlesztéseinek figyelembevétele, IKT infrastruktúra megteremtése - A kompetencia alapú oktatáshoz jóváhagyott taneszközök bevezetése Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket, a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. A 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet alapján a 2013/2014-es tanévtől kezdődően az első évfolyamon, majd felmenő rendszerben a tankönyvek térítésmentesen állnak a tanulók rendelkezésére. A kifutó évfolyamokon továbbra is rászorultsági alapon jár az ingyenes tankönyvellátás. A rendelet alapján az iskola minden év január 10-éig felméri, hány tanulónak kell a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból kölcsönzéssel biztosítani, ill. hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei

Szempontok - A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeknek eleget tett. Az 1. osztályos tanuló csak abban az esetben utasítható osztályismétlésre, ha tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt vagy igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A továbbhaladás feltételeit nem teljesítő 1. osztályos tanuló a tanév végén iskolalátogatási bizonyítványt kap. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek,

89

-

munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytathatja. 2. évfolyamtól a magasabb évfolyamba lépésről a tantestület dönt az év végi osztályozó értekezleten. A követelmények teljesítését a nevelők, a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2.-8. évfolyamon minden tantárgyból „elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2.-8. tanév végén egy - három tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a tanév végén négy vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot egyé- ni elbírálás alapján javítóvizsgát tehet, erről a nevelőtestület dönt. - A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és emiatt nem volt osztályozható egy tanítási évben egyes tantárgyakból a tanítási órák 20% meghaladóan hiányzott magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott és emiatt nem osztályozható tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret. 5-6. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret, idegen nyelv. - 7-8. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló kiskorú esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A sajátos nevelési igényű tanulók, akiknél tanulási zavarok megjelennek (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia), más ellenőrzési, mérési, értékelési eljárást követelnek. A közoktatási törvény 30.§- nak figyelembe vételével lehetőséget nyújtunk egyes tantárgyak, tantárgyrészek ellenőrzése, ér- tékelése alól, speciális mérési eljárást biztosítunk számukra, hogy fejlődési ütemüket adekvátan értékelhessük.

A tanulók mentesítése az értékelés és minősítés alól

A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a Nevelési Tanácsadó megkeresésére

90

a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság dönt. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulót-jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint –a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján, az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesül az értékelés és a minősítés alól, intézményünk –a Ktv. 52§ (7) és a (11) bekezdésének c.) pontjában meghatározott időkeret terhére –egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében egyéni fejlesztési terv alapján segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az igazgató a tanulók kérelmére- részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tan- órai foglakozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzet ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az iskolánk beiskolázási körzetén kívüli jelentkezők felvételéről az iskola igazgatója dönt a csoport létszámoknak megfelelően a fenntartóval egyeztetve. Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét, ha az óvoda, nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta, szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. Tanulók felvételi rendje :a HHH tanulók felvétele kötelező, ha ebbe a körzetbe tartozik. Átvétel rendje: a más körzetből érkező HHH tanulókat, mint inkluzív intézmény fogadjuk A 2.-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:

91

a tanuló anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, lakcímet igazoló okmányt, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A 2.-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, melyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái, a tanulók teljesítményének értékelése Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanév során ügyelni kell az írásbeli és a szóbeli számonkérések arányára. A tanév során minden tanuló legalább egyszer kapjon lehetőséget szóbeli beszámolóra. Azért kell minden műveltségi területen törekedni arra, hogy rendszeresen legyen szóbeli számonkérés is, mert ez egyúttal fejleszti a tanulók beszédkészségét, aktiválja a szókincsüket, s módot ad a szóbeli megnyilatkozás különböző formáinak gyakorlására. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrző füzetében is feltüntetni. A számonkérés gyakorisága A számonkérés gyakorisága legyen összhangban a heti óraszámmal: - heti egy vagy annál kevesebb óraszám esetén félévente legalább három, - minden más esetben havonta legalább egy alkalommal kerüljön rá sor A számonkérés formái A tanórákon szóban és írásban számolnak be a gyerekek a tudásukról. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult, de a tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. -Szóbeli számonkérések: szóbeli felelet: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján,

92

óraközi munka: az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége, önálló kiselőadás: egy adott téma önálló feldolgozása és előadása -Írásbeli számonkérések: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. írásbeli felelet (max. 15-20 perc időtartamban), témazáró dolgozat (45 perc időtartamban). -Gyakorlati számonkérések: A számonkérés ezen formája elsősorban a készségtárgyak esetében alkalmazható. Ide tartozik az önállóan végzett gyűjtőmunkák ellenőrzése és értékelése is. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje Írásbeli beszámoltatások formái: - írásbeli felelet: teszt, szódolgozat, tudáspróba, - témazáró dolgozat, - év eleji és év végi felmérések (bemeneti – kimeneti). Írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai - Írásbeli számonkérés havonta legalább egyszer történjen. - Írásbeli felelettel alkalomszerűen tájékozódunk a tanulók pillanatnyi tudásáról. - Témazáró dolgozat írására a témaköröknek megfelelően évente 3-4 alkalommal kerüljön sor. - Két témazárónál többet egy napon nem lehet íratni. - A témazáró dolgozatokat egy héttel előbb be kell jelenteni, és azokat a naplóban dokumentálni kell. - A bemeneti mérés célja az aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése. Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. - A kimeneti mérés a tanév tananyagának alapkövetelményeit méri. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Az év végi felmérések osztályzata témazáró értékű jegynek felel meg. Az írásbeli beszámoltatások értékelésben betöltött szerepe, súlya:

93

A félévi és tanév végi osztályzatok kialakításánál kiemelt szerepe van a témazáró dolgozatnak. A témazáró dolgozatok valamint az év eleji és év végi felmérők osztályzatánál az alábbi százalékos teljesítményeket kell figyelembe venni: 0-30 %

elégtelen (1)

31-50%

elégséges (2)

51-75%

közepes (3)

76-90%

jó(4)

91-100%

jeles (5)

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. A házi feladatok – mind a szóbeli, mind az írásbeli – a tanítási órán feldolgozott ismeretek gyakorlását, elmélyítését szolgálják. A házi feladat érdemjeggyel történő minősítése nem elfogadható. De a kiemelkedő munka, pl. önálló gyűjtőmunka szaktanári dicsérettel jutalmazható. A hiányzó házi feladat pótlólagos elvégzését szükségesnek gondoljuk, többszöri hiány esetén szaktanári figyelmeztetést adjunk.

Értékelés módja Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az értékelés kiterjed az iskolai élet egészére: a tanulmányi, a szabadidős, illetve a közösségi munkára. A tanulmányi munka értékelésének alapja a tantárgyanként megfogalmazott követelményrendszer. A nevelők a tanulók tanulmányi előmenetelének és teljesítményének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Emellett figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e, vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. Az ellenőrzés és értékelés csak akkor tölti be szerepét, ha folyamatos, objektív és előre meghatározott, és az ismertetett követelményeken alapul.

Szöveges értékelés

94

A 2010. évi LXXI. törvény módosítása (70. §(3) bekezdés) előírja, az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben azonban a szülőt arról is tájékoztatni kell, hogy milyen jellegűek a lemaradások, és a felzárkóztatáshoz milyen segítséget nyújt az iskola a tanulónak. Értékelés érdemjeggyel A pedagógus a tanulók teljesítményét a tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli. Az érdemjegyek tartalma: 5 (jeles): Kifogástalan tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, képesség az önálló ismeretszerzésre, anyagfeldolgozásra, tanórai aktivitás. 4 (jó): Megfelelő tárgyi tudás, a tananyag összefüggéseinek értése, elfogadható kifejezőkészség, az önálló ismeretszerzés képessége, tanórai aktivitás. 3 (közepes): Bizonytalan tudás, egyenetlen teljesítmény és aktivitás, önállótlanság, a beszámoltatások alkalmával tanári segítség igénylése, hiányos füzetvezetés, kifogásolható külalak. Önálló tanulásra, ismeretszerzésre csak segítséggel képes, ismereteiről nem tud összefüggő szöveg formájában számot adni. 2 (elégséges): Tudása töredékes, a tananyag összefüggéseit nem képes megérteni, ismereteinek alkalmazásában önállótlan, füzetvezetése tanulását nem segíti. Számonkérések alkalmával jelentős segítséget igényel, csak kérdésekre válaszolva tud ismereteiről számot adni. 1 (elégtelen): Tudása nagyon hiányos, a továbbhaladáshoz nem elegendő. Önálló ismeretfeldolgozásra segítséggel sem képes, taneszközei hiányosak. Füzetvezetése rendezetlen, összefüggéstelen, hanyag. Tanára segítő kérdéseire sem tud válaszolni a számonkérések alkalmával, a feladatok szövegét sem érti. A házi feladat és a felszerelés hiányára illetve a tanuló magatartására nem adható tantárgyi elégtelen, kivétel az a házi dolgozat, melynek értékelését a szaktanár előre jelzi. - Értékelés osztályzattal

95

A tanuló osztályzattal történő értékelésére félév végén a tájékoztató füzetben, a tanév végén a bizonyítványban kerül sor. A tanév végi osztályzat az egész tanévben nyújtott teljesítményt minősíti. Az osztályzat az érdemjegyeken alapul, melyek közül a témazáró dolgozatok, a félévi- és év végi dolgozatok súlyozottan számítanak. Nevelőtestületi dicséret: tanév végén kitűnő tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért együttesen. Modulok értékelése, minősítése, valamint beszámítása az évfolyam sikeres befejezésébe Tánc dráma: 5. évfolyamon heti 1 órában önálló tantárgy, értékelése a szövegesen történik Hon és népismeret: 5. (második félév) – 6. ( első félév) osztályban heti 1 óra, értékelése szövegesen történik Mozgókép- és médiaismeret modul: 8. osztályban a többi tantárgyhoz hasonlóan érdemjeggyel, illetve osztályzattal történik Ember- és társadalomismeret, etika modul: 7. osztályban heti 1 óra a többi tantárgyhoz hasonlóan érdemjeggyel, illetve osztályzattal történik Tantárgyba beépített modulok (a NAT-ban megjelenő modul tartalmak feldolgozása az adott tantárgy tananyagába építve történik) Egészségnevelés 5-6. osztály osztályfőnöki Egészség- és környezeti nevelés 6. osztály természetismeret Közlekedési ismeretek 7-8. osztály technika és életvitel Értékelése a tantárgyi osztályzatba beépítve történik félévkor és év végén. Tanulmányok alatti vizsgák A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

96

Egy osztályozó vizsga – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A tanulmányok alatti vizsgák szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. Az EMMI-rendelet alapján a tanulmányok alatti vizsgák közül az osztályozóvizsga követelményeit évfolyamonként és tantárgyanként az iskola házirendjében kell megállapítani. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozóvizsgára jelentkezés módját és határidejét is a házirendben kell szabályozni. A Nkt. 54. §-a alapján a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az EMMI-rendelet ennek alapján meghatározza, hogy a tanuló osztályzatait év közben nyújtott teljesítménye, a tanítási év során kapott érdemjegyei, valamint a tanulmányok alatti vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A Nkt. megtartotta a közoktatásról szóló törvény legutolsó hatályos állapota szerinti azon szabályozást, hogy a tanuló teljesítményét az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor nem osztályzattal, hanem szöveges minősítéssel kell értékelni. Kötelezettsége maradt az iskoláknak az is, hogy a kiskorú tanuló szüleit folyamatosan tájékoztatni kell a tanuló tanítási év során szerzett érdemjegyeiről. Az MKM-rendelet alapján a tanulmányok alatti vizsgák az osztályozó-, a különbözeti, a javító- és szakképző iskolában a beszámoltató vizsga voltak. Az EMMI-rendeletben foglalt szabályozás alapján tanulmányok alatti vizsgák alatt

97

az osztályozó-, a különbözeti, a pótló és a javítóvizsgát kell érteni, illetve a szakképzői iskolában a beszámoltató vizsgát is, amely tulajdonképpen osztályozóvizsgának számít. Osztályozóvizsgát a tanulónak a félévi és év végi osztályzatának megállapítása érdekében továbbra is a következő négy esetben kell tennie: Az első eset, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon történő részvétel alól. Ez a helyzet például a magántanulók esetén. A második eset, ha a tanuló – ez a tanulói jogok egyike – saját kérelmére az osztályzat megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt teszi le az osztályozóvizsgát. A harmadik eset, ha a tanuló az iskola igazgatójának engedélye értelmében – tehát nem alanyi jogon – jogosult arra, hogy akár egy, akár több tantárgy tanulmányi követelményeit egy tanévben vagy a tantárgy tanítására meghatározott időnél rövidebb idő alatt sajátítsa el.Egy tantárgy több évfolyamra vonatkozó követelményeinek egy év alatti teljesítése leggyakrabban nyilván az idegen nyelv tanulása körében fordulhat elő. A negyedik eset az, amelyik az osztályozóvizsga letételét a mulasztások jogszabályban meghatározott számához vagy mértékéhez és ehhez kapcsolódóan nevelőtestületi engedélyhez köti. Az EMMIrendelet meghatározza, hogy a tanuló főszabály szerint egy osztályozóvizsgán egy tantárgy egy évfolyamra vonatkozó követelményeiről számol be. Ez alól a szabály alól természetesen van egy kivétel, az előzőekben az osztályozóvizsga-tételi kötelezettség harmadik pontjaként ismertetett esetben, vagyis amikor a tanuló egy vagy akár több tantárgy több évfolyamra megállapított tanulmányi követelményeit egy tanévben teljesíti. Természetesen ilyenkor minden évfolyamra vonatkozóan meg kell állapítani a tanuló osztályzatait. A különbözeti vizsgát a tanuló értelemszerűen továbbra is abban az iskolában teheti le, ahol iskolaváltás miatt a tanulmányait folytatni szeretné. A pótló vizsgára vonatkozó szabályozást korábban az MKM-rendelet 9. számú melléklete tartalmazta. Pótló vizsgára a korábbi szabályozás értelmében csak írásbeli vizsga esetén volt lehetőség, az EMMI-rendelet ilyen korlátozást nem állapít meg. A pótló vizsgára vonatkozó szabályozás a korábbi szabályozáshoz képest az eseteit tekintve nem változott. Tehát pótló vizsgára akkor van lehetőség, ha a tanuló neki fel nem róható okból a vizsgáról elkésett, a vizsgára nem ment el, vagy a már általa megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozott. Nem róható fel a tanulónak, ha azért késik el a vizsgáról, mert például jelentős havazás van, és emiatt nem közlekednek a járművek. Nem róható fel például a tanulónak a megjelenés hiánya, ha a vizsga napján rosszul lesz, és ezért nem tud megjelenni a vizsgán. Természetesen utólag az orvosi igazolást

98

be kell mutatnia. A korábbi szabályozás értelmében a pótló vizsga lehetősége egyértelműen az igazgató hozzájárulásához volt kötve. Az EMMI-rendeletben foglalt pótló vizsgára vonatkozó szabályozás először a tanuló jogaként határozza meg a pótló vizsga letételének lehetőségét, ugyanakkor a bekezdés további részében az intézmény igazgatójának a mérlegelési jogkörébe utalja a vizsga megtartását, a vizsga konkrét későbbi időpontjának megállapítását. A tanulónak fel nem róható okok a korábbi szabályozás hasonlóan továbbra is olyan okok lehetnek, amelyek nem a tanuló szándékos vagy gondatlan magatartásának következtében álltak elő. A javítóvizsga letételének esetkörei szintén nem változtak. Az egyik eset az, ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott. Az MKM-rendeletben foglalt erre vonatkozó szabályozás is többször változott. Volt olyan időszak, amikor a tanuló csak akkor tehetett a nevelőtestület engedélyével javítóvizsgát, ha az elégtelen osztályzatainak száma nem haladta meg a kettőt. A MKM-rendelet legutolsó hatályos állapota szerint a tanuló az elégtelen osztályzattal értékelt tantárgyak számától függetlenül tehetett javítóvizsgát. Az EMMI-rendelet értelmében a tanuló csak abban az esetben tehet javítóvizsgát, ha csak maximum három tantárgyból kapott év végén elégtelen osztályzatot. A jövőben tehát amennyiben a tanuló teljesítményét négy vagy több tantárgyból értékelte a pedagógus elégtelenre, akkor már csak az évfolyam megismétlésével folytathatja a tanulmányait. Feltételezhető, hogy a jogalkotói szándék a vizsga komolyságának biztosítása miatt hozta vissza a korábbi szabályozásnak azt az elemét, amely meghatározta a tantárgyak maximális számát. Valóban nem tekinthető reálisnak és életszerűnek az az eset, hogy a tanuló a tanév nyolc és fél hónapja alatt nem tudta teljesíteni például öt tantárgy követelményeit, és ezt a nyári szünet alatt mind az öt tantárgyból pótolni tudná. A javítóvizsga tételének másik lehetséges esetére vonatkozó szabályozás lényegében szintén nem változott, vagyis abban az esetben tehető, ha a tanuló az osztályozó- vagy a különbözeti vizsgáról neki felróható okból elkésett, a vizsgán nem jelent meg, vagy a már megkezdett vizsgáról engedély nélkül eltávozott. A javítóvizsgákat változatlanul az augusztus 15-e és 31-e közötti időszakban kell megtartani. Szakmai gyakorlatból javítóvizsga továbbra is a gyakorlati képzés szervezőjének az engedélyével tehető.

Magatartás és szorgalom értékelése

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a - példás (5) - jó (4) - változó (3) - rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzuk - A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, ill. a bizonyítványba bejegyzi. A 2.-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök havonta érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület osz-

99

tályozó értekezleten kialakított véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba kell bejegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők. Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja, a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, kötelességtudó, feladatait teljesíti, a rábízott és önként vállalt feladatokat teljesíti, viselkedése fegyelmezett, udvarias és példamutató, az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja, feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, nincs írásbeli intője vagy megrovása. viselkedése jó Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, a tanórán vagy a tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, feladatait nem teljesíti minden esetben, előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, közömbös, ingadozó a közösségben, igazolatlanul mulasztott, osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti, feladatait csak ritkán teljesíti, magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, több alkalommal igazolatlanul mulaszt, több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése.

100

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1.-8.évfolyamon a példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzák. A tanuló szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és azt az értesítőbe illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. A 2.-8. évfolyamon tanuló szorgalmát az osztályfőnök havonta érdemjegyekkel értékeli. A szor- galom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület vélemé- nye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi, munkavégzése pontos, megbízható, tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanórákon többnyire aktív, többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de ilyen jellegű megbízást teljesít, taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi teljesítménye elmarad a képességeitől, tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem teljesíti, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja, önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyeletre dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az előírt követelményeknek csak a minimális szinten felel meg,

101

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait folyamatosan nem végzi el, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A magatartás és szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt él el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás és büntetés formái:

-

Dicséretben részesül az, aki

Büntetésben részesül az, aki

- Példamutató magatartást tanúsít Folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, Az iskola és az osztály érdekében kö- zösségi munkát végez Eredményesen szerepel tanulmányi, sport éskulturális versenyeken Hozzájárul az iskola hírnevének öregbítéséhez

- Tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti - Megszegi a házirend előírásait - Rongálja az iskola berendezési tárgyait Akarattal kárt okoz társai testi épségében és tulajdonában - Igazolatlanul hiányzik - Agresszíven, durván viselkedik társaival, tiszteletlen a felnőttekkel szemben

A dicséret formái:

A büntetés formái:

102

- Szóbeli dicséret Osztályfőnöki órán, szaktárgyi órán az osztályközösség előtt Iskolai összejövetelen az egész közösség előtt - Írásbeli dicséret Osztályfőnöki (ellenőrző, napló) Napközis nevelői (ellenőrző, napló) Szaktanári (ellenőrző, napló)

Szóbeli figyelmeztetés (az iskola minden dolgozója) Írásbeli a szaktanár által Írásbeli az osztályfőnök által: Figyelmeztetés Intés Rovás Írásbeli az igazgató által: Figyelmeztetés

Igazgatói (ellenőrző, napló) Tantestületi (bizonyítvány, anyakönyv) Az iskola versenyek 1-3. helyezettje osztályfőnöki dicséretet kap A megyei versenyek 1-3. helyezettje igazgatói dicséretet kap A dicséretet írásba kell foglalni, és a szülő tudomására kell hozni.

Intés Rovás Nevelőtestület által: Intés Szigorú megrovás Mindig az elkövetett vétség alapján szabjuk ki a büntetést. Az egyes fokozatok betartása nem kötelező! A büntetést írásba kell foglalni, és a szülő tudomására kell hozni.

A jutalmazás formái: Az iskolai versenyek első három helyezettje oklevelet kap Az egyes tanévek végén a kitűnő és jeles eredményt elért tanulók oklevelet vagy könyvet kapnak A 8. osztály végén a kiemelkedő közösségi munkát végzett tanuló is kaphat könyvet Országos versenyen 1-10. helyezést elért tan ló is kaphat könyvet Széchenyis diák Széchenyi Alapítvány diákoknak szóló díja Érdemes diák

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért,

103

- kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet vagy könyvjutalmat kapnak. A nevelőtestület által a nyolc év során végzett munkája alapján legkiválóbbnak minősített tanuló a 8. év végén Széchenyi – díjban részesül, melyet ünnepélyes keretek között az évzárón kap meg. A Széchenyi Alapítvány diákoknak adományozható Széchenyi –díját kapja az a tanuló, aki kiemelkedő munkájával hozzájárult iskolánk jó hírnevének megerősítéséhez. A nyolcadik év végén „Érdemes diák „kitüntetést kapnak a várostól azok a tanulók, akik kiemelkedő közösségi és tanulmányi munkájukkal hozzájárultak az iskola és a város jó hírnevének megerősítéséhez és növeléséhez. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet vagy könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító ta- nulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írás- ban kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

A szöveges értékelés

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása miatt (2010. évi LXX. törvény) a nevelőtestület módosítja az iskola pedagógia programját:a 2011/12-es tanévtől felmenő rendszerben a szöveges értékelést a 2. osztály év végétől felváltjuk a hagyományos osztályozással történő értékelésre. A 2011/12-es tanév előtt beiskolázott tanulók esetében az 1-3. évfolyamán és a negyedig év- folyam első félévében tantestületünk döntése alapján az előre meghatározott, nyomtatott ská- la szerinti értékelés formájában fog történni. A törvény értelmében az első évfolyamon félév- kor és évvégén, a második évfolyamon félévkor továbbra is szöveges minősítéssel fejezzük ki a tanulók teljesítményét. Indokaink: A fenti értékelési formát nem könnyebbsége miatt választotta tantestületünk, hanem úgy érezzük, hogy a szülők az eddigi értékelés szerint a jegyhez szoktak, és szaktárgyanként kidolgozott kulcsszavak jegyre fordíthatók. Továbbá fontosnak tartjuk azt is, hogy iskolánkba járó testvérek hasonló munkájukra, ha más tanító is tanítja őket hasonló szöveges értékelést vigyenek haza. A szöveges értékelésünk koncepciójának elvi kiindulópontjai a következők: az értékelés a gyermekért, a gyermeknek és a szülőnek szóljon, alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet, nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart, a gyermek lehessen aktív részese a saját fejlődésének, a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről.

104

A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelményeink az alábbiakban összegezhetők: minősítés – központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze, vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között, jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés, személyre szóló és ösztönző jellegű legyen, a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni, konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára A szöveges értékelést első osztályban az év során 2 alkalommal alkalmazzuk: január – félévi értékelés június év végi értékelés A tanév végén, 1. évfolyamon az esszé-szerű értékelési formát alkalmazzuk. Az oktatási törvény 70. § (3) bekezdés alapján, ha a tanuló iskolát vált és a fogadó iskola ill. a szülő kéri a szöveges értékelés osztályzatokra való átváltását, ezt a következő módon végezzük el: Kiválóan megfelelt 5 jeles Jól megfelelt 4 jó Megfelelt 3 közepes Gyengén megfelelt 2 elégséges Felzárkóztatásra szorul 1 elégtelen Az alsó tagozat értékelési rendszere A 2010. évi LXXI. törvény módosítása (70. §(3) bekezdés) előírja, az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben azon- ban a szülőt arról is tájékoztatni kell, hogy milyen jellegűek a lemaradások, és a felzárkóztatás- hoz milyen segítséget nyújt az iskola a tanulónak. Évf. 2011/2012-es 2012/2013-as 2013/2014-es 2014/2015-ös tanév tanév tanév tanév I. II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév félév szöve szövege szövege szövege szövege szövege szövege szövege 1. ges s5 sszövege s5 sszövege s5 sszövege s5 szöve 2. ges fokozat s fokozat s fokozat s fokozat úszövege 5 ú5 ú5 ú5 szöve 5 5 3. ges 4.

szöve ges

Szöveges értékelés

s érdemje 5 gy fokozat ú érdemje gy

fokozat úszövege s érdemje gy

fokozat érdemje ú5 gy fokozat úérdemje gy

fokozat ú5

érdemje gy 105

fokozat ú5

fokozat úérdemje gy

fokozat érdemje ú5 gy fokozat úérdemje gy

fokozat úérdemje gy

fokozat érdemje ú5 gy fokozat úérdemje gy

érdemje gy

érdemje gy

érdemje gy

érdemje gy

Évfolyam 1. évfolyam

Értékelés módja félévkor Zárt szöveges értékelés. A tanuló fejlettségének megfelelő szaval aláhúzásával összegző minősítés nélkül. Az értékelő lapot a tanulók hazaviszik, másolata a naplóba kerül.

Értékelés módja év végén A tantervi követelményeket kiválóan teljesítette, jól teljesítette, megfelelőn teljesítette. tantárgyból felzárkóztatásra szorul. tantárgyból dicséretet érdemel

2. évfolyam

Zárt szöveges értékelés. A tanuló fejlettségének megfelelő szaval aláhúzásával összegző minősítés nélkül. Az értékelő lapot a tanulók hazaviszik, másolata a naplóba kerül.

5 fokozatú érdemjegy

Az alsó tagozat értékelési rendszere (tantárgyi) a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben Évfolyam 2. évfolyam I. félév szöveges értékelés

Magyar irodalom

3. évfolyam

4. évfolyam

II. félév 5 fokozatú érdem-

5 fokozatú érdem-

5 fokozatú érdem-

szöveges értékelés

5 fokozatú jegy érdem-

5 fokozatú jegy érdem-

5 fokozatú jegy érdem-

Idegen nyelv

szöveges értékelés

5 fokozatú jegy érdem-

5 fokozatú jegy érdem-

5 fokozatú jegy érdem-

Matematika

szöveges értékelés

5 fokozatú jegy érdem-

5 fokozatú jegy érdem-

5 fokozatú jegy érdem-

Természetismere t

szöveges értékelés

5 fokozatú jegy érdem-

5 fokozatú jegy érdem-

5 fokozatú jegy érdem-

Ének-zene

szöveges értékelés

5 fokozatú jegy érdem-

5 fokozatú jegy érdem-

5 fokozatú jegy érdem-

Vizuális kultúra

szöveges értékelés

5 fokozatú jegy érdem-

5 fokozatú jegy érdem-

5 fokozatú jegy érdem-

Testnevelés

szöveges értékelés

5 fokozatú jegy érdem-

5 fokozatú jegy érdem-

5 fokozatú jegy érdem-

jegy

jegy

jegy

Tantárgy Magyar nyelv

106

Az iskolai írásbeli beszámolás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatá s formája Röpdolgozat

Funkciója

Gyakorisága

Rendje

Az értékelésben betöltött szerepe

Egy kisebb tananyag számonkérés e15-20 percben

tanóránként

Tanóránké nt max.1520 percben

Felelet értékű

Dolgozat

Egy-egy tananyag számonkérés e

Hetente

Max. perc

Felelet értékű

Témazáró (szummatív)

Egy-egy témakör, tananyag lezárásakor

Tantárgyanké nt változó

Max. 2 x 45 perc

45

Súlyozottan számít

Korlátai

Egy nap max. kettőtelőre jelezve (Házirend ) Egy nap max.2 x45 perces dolgozat egy előre jelezve (Házirend )

A napközis, tanulószobai és iskolaotthonos felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai

Tanulószoba: (szervezése vegyes): 7. ill. 8. osztályos tanulókból áll. A tanulás szervezése differenciált, a gyermekek főleg tanulópáros rendszerben dolgoznak: - az önállóan tanulóknál: azonos képességek, függetlenül melyik osztályba jár. - az irányításra, segítségre szorulóknál: gyenge és kevésbé gyenge tanuló, de azonos osztály. az állandó segítségre szorulóknál: azonos képesség, azonos osztály, állandó tanári segítség. A tanulás hatékonyságának növelésében jelentős szerepet kap a tanulók közötti különbségek (életkor, szociális helyzet, motiváltság, akarat, egyéni képességek) ismerete alapján az "egyénre szabott"

107

segítségnyújtás, a szülőkkel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal való állandó kapcsolattartás. A differenciálás feladata, hogy a csoporton belül lévő, de különböző fejlettségi szintű tanulókat a tanulás ideje alatt a képességüknek megfelelő feladattal lássuk el. Nevelési célkitűzés: Az iskolai ismeretek megszilárdítása, és a tanulókkal fokozatosan elsajátíttatni a képességükhöz megfelelő legeredményesebb tanulási módszereket. Az önálló tanuláshoz szükséges készségek és képességek, az ambíció, az igényszint emelése, fejlesztése. A napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának folyamata Jelölések: E= egyéni, P= páros, Cs= csoportos, S= tanári segítség, F = frontális Tevékenység Bevezetés a tanulmányi munkában

Feladat Tájékozódni A délelőtti órák eseményeiről A házi feladatok tantárgyak szerinti mennyiségé

108

Módszer Beszélgetés Napló, ellenőrző, leckefüzet megnézése E, P, Cs

ről, jellegéről (írásbeli,szóbeli)Füzetek, tankönyvek órarend Objektív feltételek megteremtése szerinti előkészítése, kellemes tanulóhely kialakítása ellenőrzése, megbeszélés a tanuláshoz szükséges eszközökHelyes testtartást és légzést biztosítása az- napra és másnapra, segítő gyakorlatok. megfelelő külalakkalRelaxációs gyakorlatok (áttekinthetőség, esztétika) Koncentrációs gyakorlatok Szubjektív feltételekÍrást előkészítő gyakorlatok megerősítést A figyelem Megbeszélés koncentrálásának növelése, a Értékelés munka hatékonyságának elérése. Tapasztalatszerzés Érdeklődés felkeltése, ébren- Óra használata tartása. Tudatos tervezése, szervezésre szoktatás: Egyéni sorrend kialakítása 1. Könnyű-nehéz 2. Szóbeli-írásbeli 3. Tárgyak nehézségi foka szerint Időtervezés maximális időkihasználással, saját tempó figyelembevételével

Tanulás I. „csendes” (Tanulási és írásbeli feladatok elkészítése)

1. Írásbeli feladat elkészítéséhez Ismétléssel feleleveníteni a továbblépéshez nélkülözhetetlen ismereteket Igényszint növelése, helyességre, esztétikus munkára törekvés 2. Szóbeli tanuláshoz a tanulás technikájának elsajátíttatása

109

Tankönyv, órán írt vázlat, kézikönyv, szótár használata, Tollbamondás, másolás Folyamatos megfigyeléssel kiválasztani és fejleszteni Felidézés

gondolkodva tanulás, Lényegkiemelés összefüggések keresése szótár, Vázlatpontok írása lexikon helyes használatánakÚj szavak, kifejezések kikeresése megtanítása szótárból, lexikonból szókincs, kifejezőkészség javítása Csendes és hangos olvasás választékos beszédre való Differenciált foglalkoztatás törekvés, érthető fogalmazás Iskolai és városi könyvtár 3. Az önművelési igény felkelté- látogatása se, önálló ismeretszerzésre ösztönzés 4. Megfelelő munkatempó kialakítása, fokozása

Tanulás II. (Ellenőrzés, értékelés)

Ellenőrzés Az önellenőrzés lehetőségeinek és fontosságának megismertetése Logikus, tömör tartalom felmondásra törekvés Értékelés A teljesítményre való pozitívreagálás alkalmazása, fontossága

Ismétlés Tartalomírás Felmondás próbák A megtanultak kikérdezése Gyakorlás Mosoly, dicséret, apró gesztus Egyéb jutalmazás E, P, Cs, S

A cél elérése érdekében folyamatos kapcsolattartás a szaktanárokkal és a szülőkkel.

Az otthoni felkészítéséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesülnek: A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- képességfejlesztés), valamint az ismeretek megszilárdítása. A házi feladatok adásának szempontjai az alapfokú oktatásban:

110

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik: A. Az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, B. a harmadik élvfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, C. az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, D. a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő. A házi feladatok kiadásának szempontjai is illeszkedjenek a fenti szakaszoláshoz. Minden esetben célszerű figyelembe venni a következő szempontokat: a tanulók napi és heti terhelését, az egyes diákok képességeit, adottságait, az életkori sajátosságokat, az értelmi fejlettséget, a fejlődés ütemét, házi feladat előkészítettségét. Alapelvek: a házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzése. A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról. A napközis kollégák folyamatosan tájékoztassák a tanítónőket a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre szabottan is. A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre! Az első két évfolyamon házi feladatok a bevezető szakasznak megfelelően legyenek játékosak, illeszkedjenek az életkori sajátosságokhoz, a gyermek számára könnyen teljesíthetőek legyenek. Fontos szempont, hogy megoldása sikerélményhez juttassa a tanulót, amely motivációt jelent a későbbiekre nézve. A feladatok könnyen és gyorsan ellenőrizhetőek legyenek, az ellenőrzés pedig építő jelleggel történjen. A hét végére adott házi feladatok kérdése a tanító hatásköre. Hosszabb szünetekre lehetőség szerint ne adjon házi feladatot a tanító. A harmadik és negyedik évfolyamon a kezdő szakasznak megfelelően a házi feladat adása legyen a tanító hatásköre. Az egyes gyermekeknél a feladatok mennyisége, típusa, sokrétűsége szolgálhatja a tehetséggondozást, míg más tanulóknál a sikeres felzárkózást. Az ötödik és hatodik évfolyamon a házi feladatok szolgálják az alapozó szakasznak megfelelően az alapismeretek elmélyítését, megszilárdítását, rögzülését, az esetlegesen hiányzó részek pótlását, bizonyos alapismeretek készség szintre emelését. Törekedni kell az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra. A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre! A hetedik-nyolcadik évfolyamon, a házi feladatok elsődleges célja a sokoldalú képességfejlesztés legyen, differenciált módon. Ezek a feladatok illeszkedjenek a gyermek egyéni képességeihez, tehetségéhez, fejlődésének üteméhez, segítse a tanult ismeretek elmélyítését, valamint a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlődését. A feladatok segítsék elő az egyéni törekvések

111

megvalósulását. Törekedni kell az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra. Az 6-14 éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszer

A tanulók eredményeit, a testnevelők egy táblázat alapján értékelik. A méréseket pontokká alakítva különböző kategóriákba sorolják tanulóink pillanatnyi fizikai állapotát. A kategóriákhoz tartozó elemzés az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című OM által kiadott segédanyagban található meg. A teszteredményekről a tanulók felvilágosítást kapnak, mely alapján, nyomon követhetik saját állóképességüket, annak fejlődését. Felmérő tanár neve: Intézmény neve: Intézmény címe: Felmérés ideje: A tesztcsoportra általában jellemző adatok: (Ide írja be a megfelelő adatot)

Heti testnevelés órák száma: ………..

Motoros tesztek és pontozásuk 1. Flamingó egyensúly (pl.:1-30p) 2. Lapérintés (pl.:10,3 sec:103) 3. Ülésben előrenyúlás 15dm : 15p) 4. Helyből távolugrás 1m56cm :156 p)

egy percnyi egyensúlyban maradáshoz tett kísérletek száma a 25 lapérintési ciklus alatt eltelt idő tizedmásodpercben az előrehajlás mértéke cm-ben a vonalzóról leolvasva (pl.: a vonaltól a leérkező sarokig mért távolság cm-ben (pl.:

5. Kézi szorítóerő

a 2sec-ig megtartott szorítás ereje N-ben (pl.: 240N :240 p)

6. Felülések

a 30 sec alatt elvégzett felülések száma (pl.: 15 db : 15 p)

112

7. Függés hajlított karral 1perc3,5 sec : 635 p)

az áll rúd felett tartásának ideje tizedmásodpercben (pl.:

8. Ingafutás sec :216 p)

a 10 x 5 méteres futás ideje tizedmásodpercben (pl.: 21,6

9. Állóképességi ingafutás p)

az ingafutás fokozatszáma a megállás pillanatában (pl.: 0-20

TESZTEK Név: Születési dátum: Motoros pontozása

Súly (kg) tesztek

1.

Magasság (cm) 2.

3.

Triceps br.(mm) 4.

5.

Biceps br.(mm ) 6.

Csípő Lapock br.(mm a br. ) Mm) 7. 8. 9.

Az iskolaotthonos oktatási forma

Iskolánkban az első négy évfolyamon szülői igény szerint egy-egy osztályban iskolaotthonos keretben folyik a tanítás. Az osztályokban 2-2 nevel tantárgycsoportos tanítást végez. Egyikük látja el az osztályfőnöki teendőket. A nevelők közötti tantárgyi megosztás: Magyar + készségtárgyak Matematika, környezetismeret + készségtárgyak Az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban – melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napra is felkészülnek – a foglalkozások mindennapos testedzés foglalkozási időkeretben történik. Az iskolaotthon esetében a gyermek egész napos nevelése történik, a tanítási órák és a szabadidő összefüggő rendszert alkot. A tanulás és a szabadidő váltakoznak, szem előtt tartva ezzel a gyermekek terhelhetőségét. A két osztálytanító között egyenlően oszlanak meg a feladatok, minden esetben két tanító váltja egymást, a tanórákon, a szabadidős foglalkozásokon és az önálló tanuláson is. Az iskolaotthonos nevelés keretei között házi feladat adásának nincs helye, mivel a tanuló az egész napos felkészítés során készül fel a következő tanítási napokra. A tanítási órák megosztása: Délelőtt és délután is egy közismereti főtantárgyat + készségtantárgyat oktatunk A gyermekeknek lehetőségük van beszélgetni problémájukról, nem olyan kötött és rideg az órarend, illetve napirend. Az osztályfőnökök értesülhetnek minden gondról, bajról, késésről, megfigyelhetik a

113

diákokat a szabadidős tevékenységek eltöltése közben is – így jobban megismerve a tanulókat, a nevelésük is hatékonyabbá válhat. A szabadidőben végezhető tevékenységek között vannak a mozgás számos formája, könyvtárlátogatás, zenehallgatás, játékok és más kreatív foglalkozások. Az iskolaotthonban 8 órától délután 16-ig foglalkoztatjuk a gyermekeket, táskájukat a könyvekkel, munkafüzetekkel csak hétvégén viszik haza, hogy a szülő is lássa, hogyan haladnak a gyerekek. Ez az oktatási forma kedvező szervezeti feltétel biztosít a tanulmányi munka hatékonyabb irányításához: Az óvoda életrend szerves folytatásává válik. (megkönnyíti az óvoda és az iskola közötti zökkenőmentes átmenetet.) Egyenletes megterhelést nyújt. (Az egyéni fejlesztésen és a tehetséggondozáson van a hangsúly.) A gyermekek tevékenykedtetésén alapuló, egész nap kedvező pedagógiai hatást nyújtó munkarend kialakítása válik lehetővé. A tanítás, a tanulás, az aktív pihenés, a szabadidős tevékenységek célszerűen váltogatják egymást. Meghitt viszony alakul ki a pedagógus és a tanuló között. (A szülőkel szoros és harmonikus együttműködésre törekszünk.) Minden gyermek különböző, más fejlettségű más-más terület: így ennek megfelelően foglalkozunk velük. 7.2. A Kerényi György Alapfokú Művészeti Iskola Bevezetés

Intézmény-egység adatai Iskola elnevezése: Csornai Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Kerényi György Művészeti Iskolája Az intézményegység telephelyei az alábbi intézményekben találhatók: II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központban 9300 Csorna, Andrássy u. 27. Eötvös József Általános Művelődési Központban 9167 Bősárkány, Petőfi Sándor u. 49-51. Deák Ferenc Körzeti Általános Iskolában 9144 Kóny, Béke u. 1. Létrehozásáról rendelkező határozat: 121/2007. (VI. 25.) csornai kt. h. Közvetlen jogelődjének megnevezése, székhelye: Csornai Általános és Művészeti Iskola, Óvoda 9300 Csorna, Árpád u. 2.

114

Alapító neve, címe: Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 9300 Csorna, Szent István tér 22. Iskola (Intézményegység) jogi státusza: Az intézményegység részjogkörrel rendelkező és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely szakmai önállósággal rendelkezik. Beiskolázási terület: a Csornai Járás területe, 3 telephely (Kóny, II. Rákóczi F. Katolikus Közoktatási Központ, Bősárkány) és vonzáskörzete Az iskola típusa: alapfokú művészetoktatási intézmény Az iskola székhelye, telefonja: 9300 Csorna,.Szt.István tér 1. A 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelete (2. melléklet a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelethez alapján a 8.3 (A) beillesztéseket a 2011-2012 tanévben az iskolával tanulói jogviszonyba kerülő növendékeknél, felmenő rendszerben kell alkalmazni. Az alapfokú művészetoktatás jogi meghatározása, az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói , fejlesztési követelménye és feladatai.

Az alapfokú művészetoktatás jogi meghatározása.

A 2011. évi CXC. törvény 16.§ szerint: Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. (2) Az alapfokú művészeti iskolának legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, amelynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon, zeneművészet, képző- és iparművészet, báb- és színművészet, táncművészet ágakban folyhat. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet. (3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 31. § 1. bekezdése szerint: Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészíti, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a tankötelezettség nem teljesíthető, ill. a tanuló nem készülhet fel az alapműveltségi vizsga letételére. A tv. 31. §-nak 2. bekezdése szerint a tanulók művészeti alapvizsgát (alapfok elvégzése után) és művészeti záróvizsgát (utolsó továbbképző évfolyam elvégzése után) tehetnek. A tv. 8/B §-nak 5. bekezdése meghatározza az alapfokú művészetoktatás ágait. Iskolánk az alap-fokú művészetoktatás intézménye, más néven – Alapfokú Művészeti Iskola.

115

Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói, fejlesztési követelményei és feladatai.

A 27/1998 (VI.10.) MKM Rendelet az "Alapfokú művészetoktatás programjának bevezetéséről és kiadásáról" részletesen meghatározza az ilyen típusú iskolák cél és feladatrendszerét. Célok és funkciók: 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad a fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szak- területen való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. 2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. 3. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Fejlesztési követelmények, feladatok: A zenei műveltség megalapozása A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és fejlesztése A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, ill. részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás. A zenei pályát választó növendékek felkészítése a szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. Cserekapcsolatok létesítése hazai - és lehetőség szerint - külföldi intézményekkel. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.

116

Az alapfokú színművészet-bábművészet képzés célrendszere, funkciói a drámajáték cél és követelményrendszere

Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet-bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására – figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait. A konkrét szakmai célok az egyes tantárgyak anyagában találhatók. A képzés lehetővé teszi A színművészet területén: Minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt A színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését Differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széles körű alkalmazását Az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését A színjáték kulturális tradícióinak megismerését A tanulók a drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését Azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják Minél több élő és felvett színházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – meg- tekintését A színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak, mint művészi kommunikációs formának megtapasztalását Azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; a közös alkotómunka adta örömteli együttlétét Az önkifejezést Az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerését, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják Általános fejlesztési követelmények A színművészet területén Készítse fel a tanulókat: Drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasásra Különböző színészi technikák tudatos alkalmazására Színházi improvizációra Karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel Egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra Különféle szerepek megformálására A rendezői instrukciók mentén végzett munkára

117

A más művészeti ágak területéről származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során Színházi előadások elemzésére, értékelésére Ismertesse meg a tanulókkal: A színházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket A drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását A legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat A színházi műfajokat A szöveg- és előadás elemzés szempontjait A színészi játék alapvető iskoláit A színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit A színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét Napjaink színházi struktúráját Képző és iparművészeti alkotás célrendszere és funkciói

1.Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezet- alakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2.A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szak- irányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3.A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. Általános fejlesztési követelmények és feladatok Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi

118

kifejező eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanuló: A látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére A vizuális információk, közlemények megértésére A képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra A tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra A legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére A kifejezési eljárások használatára Az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére A képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására A média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére A vizuális önkifejezésre, alkotásra Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére Tervezésre, konstruálásra A kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére Eszközhasználatra, anyagalakításra A baleset- és munkavédelmi előírások betartására Tárgykészítésre, környezetformálásra A kézműves tevékenységek gyakorlására A jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére A rendeltetés – a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére A mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására A vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére A műelemzési eljárások alkalmazására Tegye lehetővé: A néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését Alakítsa ki a tanulóban: Az esztétikum iránti igényt Az esztétikum élményképességét Az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat Fejlessze a teremtő képzeletét és az improvizációs készséget.

7.2.1. Nevelési program Intézményegységünk rövid története, legfontosabb eredményei.

Csornán a szervezett alapfokú zeneoktatás 1964-ben indult a Művelődési Minisztérium engedélyével, mely szerint a győri Liszt Ferenc Állami Zeneiskola un. "fiókiskolát" indíthat a helyi zeneoktatás iránti igények kielégítésére. Az induló tanulói létszám megközelítően 70 fő, zenei nevelésüket 4 fő zenetanár látta el. Az oktatás helyszíne: a két csornai általános iskola közismereti termei. 1982-től szakmailag önálló és helyi fenntartású iskolává váltunk. Alapító Okiratunkat 1994-ben adta ki

119

Csorna Város Önkormányzata. 1989-ben önálló épületet kaptunk, majd 1990-ben felvettük Kerényi György népzenetudós, Csorna város jeles szülöttének nevét. Az 1964-ben induló tanszakok száma - hegedű, zongora, fuvola, elmélet - egyre nőtt. Jelenleg hegedű, fuvola, zongora, cselló, gitár, trombita, kürt, furulya, ütő, harmonika, ének, elmélet (szolfézs, zeneirodalom, előképző) folyik iskolánkban oktatás. 2003-ban iskolánk átalakuláson esett át. Megalakult 4 tagiskolánk – Farád, Szil, Rábapordány, Kóny – és szélesedett feladatvállalásunk, hisz 2003 augusztus 1-én, képviselőtestületi döntés alapján létrejött a Csornai Nevelési és Oktatási Központ, melynek egyik intézményegységévé vált a Kerényi György Művészeti Iskola. A zene mellett képző és iparművészeti képzést 2004- től, alapfokú színművészeti képzést 2005-től indítottunk. 2007. 08. 01-től gazdasági megfontolásból, önkormányzati képviselőtestületi döntés alapján megszűnt a Csornai Oktatási és Nevelési Központ, létrejött a Csornai Általános és Művészeti Iskola, Óvoda. Az újonnan létrejött oktatási intézmény egyik intézményegysége a Kerényi György Művészeti Iskola. A városunkban működő Katolikus Közoktatási Központ 2007.08.01.-től megszűntette az általuk folytatott művészeti oktatást, növendékeik egy része a továbbiakban intézményünkben folytatják tanulmányaikat. Oktatásukat a Közoktatási Központ tantermeiben látjuk el. 2013.01.01-től a Csornai Általános és Alapfokú Művészeti Iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, működtetője Csorna Város Önkormányzata. Az átszervezések keretében az iskolánknak a város intézményrendszerében és a régióban betöltött szerepe nagyon sokrétű és a felénk forduló elvárások is nagyon sokszínűek. (Iskolánk igen sok alkalommal vállal közművelődési szerepkört városi ünnepségek, egyéb intézmények ünnepein való részvétel, önálló kezdeményezéseink a város kulturális életének színesítése érdekében.) Zenei és képzőművészeti nevelő-oktató munkánkkal mi pedagógusok arra törekszünk, hogy a velünk jogviszonyban lévő gyermekek mind a hangszertudás, a klasszikus zene, a muzsikálás iránti fogékonyság és szeretet, mind a nyitott, kreatív, boldogulást könnyebben megtaláló "emberré válás" útján nagyot lépjenek előre. Ennek érdekében számos olyan lehetőséget és programot kínálunk növendékeinek, mely a Művészeti Iskola kapujának szélesre tárásával átvitt értelemben is szabadon engedi áramoltatni azokat az impulzusokat, melyek kedvező hatásukkal segítik beteljesedni nevelési-oktatási céljainkat. Iskolánk szervez és részt is vesz olyan eseményeken, melyek nem "kötelezőek". Csak néhányat említve: Megyei Népdaléneklési Verseny „Magyar Szerzők Dicsérete” regionális hangszeres előadói verseny regionális és országos továbbképzési programokban való részvétel, ill. ezek szervezése, testvériskolák közötti hangszeres versenyek szervezése: budapesti opera, balett, ill. hangszeres koncertelőadásokon való részvétel zeneiskolai tanulókkal (Jeunesses koncertek) testvériskolai kapcsolatok kiépítése külföldi művészeti iskolákkal (Dunaszerdahelyi Művészeti Iskola (Szlovákia), Tiszapéterfalvi Művészeti iskola (Kárpátalja). Ezen programok megvalósításához a szülők adnak anyagi támogatást. Városi szintű koncertek szervezése (Tanári, Adventi, Karácsonyi koncertek, Zenei Világ- nap)

120

Természetesen mindemellett legfontosabb a magas szintű, igényes, a gyermekek tehetségéhez, egyéniségéhez igazodó, nem csak oktatni, hanem nevelni is kívánó szakmai munka. A szakmai munka minőségbiztosításának érdekében rendszeresen részt veszünk növendékeinkkel különböző szintű megmérettetésen, azaz kiírt szakmai versenyeken (iskolák közötti versenyek, regionális, országos versenyek). Büszkék vagyunk iskolánk növendékmegtartó erejére, s arra, hogy számos tanulónk választott, vagy választ zenei, valamint pedagógus pályát. A Kerényi György Állami Zeneiskola 1994-ben Csorna Város Önkormányzata Testületének szavazata alapján megkapta - intézményként egyedül a városban - a "Csorna Városért Emlékérem" kitüntetést. Tervek, törekvések

művészeti központ kiépítése regionális művészeti szerepvállalásunk megerősítése magas színvonalú szakmai munka továbbképzések és pedagógiai, módszertani önfejlesztés révén az aktív, kreatív pedagógiai munka a gyermeklétszám megtartása, ill. lehetséges mértékben való növelése (új tanszakok beindításával) tanári státuszok bővítése (dráma és képző- iparművészeti oktatás céljából) tehetséggondozás a tehetséges gyermekek pályára való irányítása a város, valamint Rábaköz közművelődési életében való részvétel a művészeti iskola vagyonának - tárgyi, dologi eszközeinek és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő taneszközök állományának növelése, a megfelelő vagyontárgyak állagának megóvása az új feladatokhoz szükséges eszközpark kiépítése a fenntartóval és a szülőkkel való korrekt, egymást segítő kapcsolattartás iskolánk kialakult hagyományrendszerének ápolása

A tehetséggondozás - mint kiemelt feladat - megvalósításának módozatai

Tehetségkutatás április-május hó folyamán az elmélet-,képzőművészet-,színjátszás-szakos tanáraink tájékoztatják, meghallgatják és felmérik a Csornai általános iskolák, valamint a tagiskolák alsó tagozatos tanulóit. Ez alapján küldjük felvételi felhívásainkat a szülők felé. hangszeres "kedvteremtő” koncert - a tanárok bemutatója egy-egy tagiskolában általános iskolai csoportokat hívunk meg külön e célra prezentált növendékhangversenyünkre, óvodás csoportok meglátogatása hangszeres produkcióval az új tagozatokra játszó délután foglalkozás szervezése szaktanároktól (rajz, anyanyelv) érkező javaslat alapján tehetséges növendékek megkeresése (szórólap) A zenei B tagozatosokkal való kiemelt foglalkozás B tagozatra az alapfok 2. osztályától lehet átmenni - kritériuma minden esetben a következő: 1. a szaktanár javaslata 2. a félévi meghallgatás, valamint az év végi vizsga eredménye, az egész évi teljesítmény

121

figyelembevételével 3. az év végi vizsgabizottság döntése, melyet hivatalos okmányban rögzíteni kell A B tagozatra való átmenetel lehetséges az alapfok bármelyik osztályától. (2. után) B tagozatos óraterv: Osztályok 2.

3.

4.

5.

6.

Főtárgy

2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

Korrepetíció

10’

15’

15’

20’

20’

Kötelező tárgy

2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

180-270’

180-270’

180-270’

180-270’

Választott tárgy Összes óra

180’

B tagozat iskolánkban csak az alapfokon lehetséges. külön B tagozatos meghallgatás minden tanszakon félévkor a vizsgakövetelmények külön meghatározása B tagozaton - minden tanszakon az idő-intervallum (2x45') főtárgy idejének lehetséges kitágítása a közoktatásról szóló tv.52. §-nak 10. bekezdése a. pontja alapján (heti 3 foglalkozás), amennyiben az órakeret, ill. a finanszírozás rendelkezésre áll. B tagozat számára kötelező tantárgy a szolfézs az alapfok befejezéséig. Konzultációs lehetőség B tagozaton A pályára, ill. felvételire készülő növendékek meghallgatása zeneművészeti szakközépiskolában, főtárgy és elmélet szakokon egyaránt – alapfok 5. 6. osztályában lehetséges. B tagozatos tanulók szakirányú felvételije A szaktanár feladata a felvételire való felkészítés, ezen való részvétel. A szaktanár köteles a fel- vételi vizsgával összefüggő minden kérdésben tájékozódni, a követelményrendszert figyelemmel kísérni. A felvételin való részvételt a tanuló és szülője nem köteles az iskolának bejelenteni, ez esetben a szaktanár a felvételin való szereplés színvonaláért felelősséget nem vállalhat. Ha a szülővel való előzetes megbeszélés alapján a szaktanár szerint a tanuló nem alkalmas a zenei pályára, felvételi- re nem javasolja, ez esetben a szaktanár a szereplés és felvételi sikerességével kapcsolatban felelősséget nem vállalhat. A felvételivel kapcsolatos tanügyi dokumentumokat nem a zeneiskola, hanem a tanuló általános iskolája közvetíti a középiskola felé. Nyilvános szereplések Az A tagozaton minimum egyszer, B tagozaton minimum kétszer kötelező a növendéknek koncerten fellépnie (a műsoros szülői értekezleten kívül) Képző- és iparművészeti tagozaton minimum kettő kiállításon kötelező a munkáját bemutatni Drámajáték tagozaton legalább az év végi előadáson minden tanuló lépjen fel

122

Egyéb szereplési lehetőségek műsoros szülői értekezletek (tanáronként zene, dráma) tanszaki koncertek iskolai, városi kiállítások városi rendezvények Szaktantárgyi versenyeken való részvétel A nevezés és részvétel a munkatervben leírtak szerint történik. Személyiségfejlesztéssel kapcsolat s feladatok

Célunk, hogy növendékeink érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelő művészeti képzésben részesüljenek. Betekintést nyerhessenek, más művészeti ágakba intézményünk profiljából adódóan. Kreatív személyiségek kialakítása a célunk. Művészetek iránt befogadó és alkotó módon viszonyuló személyiségek formálása a feladatunk. Ezzel segítjük önbizalmukat és az önmegvalósítás lehetőségével a lelki feltöltődésüket.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Iskolánk lehetőséget biztosít mind zenei mind képző- és iparművészet és dráma területen a közös feladatmegoldásokra. Megtanulják a foglalkozásokon az alkalmazkodást, a toleranciát (pl. kamarazene, drámajáték) Intézményi hagyományok ápolása is elősegíti a közösséghez tartozás érzését Közösségfejlesztés színterei csoportos tanórák koncertlátogatások kirándulások (Budapest – opera-, kiállítás- tárlatlátogatás, Jeunesses koncertek, Sítúra) egyéb intézményi rendezvények Környezeti nevelés, egészségnevelés

A mai felgyorsult világban sajnos egyre kevesebb idő jut a természeti környezet értékeinek felismerésére, valamint az egészséges életmód kialakítására családon belül. Iskolánk célja az, hogy a társintézményekkel, valamint a családdal együtt ezt a feladatot ellássa. Intézményi profilunkból adódóan erre kevesebb lehetőségünk van mint az általános vagy középiskolának, de az adódó alkalmakat ki kell használnunk. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a mozgás, ehhez nyújt segítséget az a szervezésünk, amelyben 1 napos sítúrát teszünk a környező hegységek valamelyikében. Fúvós hangszeresek (furulya, fuvola, rézfúvó), valamint a magán ének szakosok a tanórákon a helyes légzéstechnikát sajátíttatják el célirányosan. Az egyéb szakmai órák keretein belül Dr. Kovács Géza zenei munkaképesség gondozás programját hasznosítjuk.

123

Játékos mozgásanyag EK-s és hangszeres növendékek részére (léggömbös, labdás gyakorlatokkal már a hangszeres játék megkezdése előtt beidegezhetők a legáltalánosabb zenei mozgásformák). Pihentető mozgássorok a koncentráció javítása, valamint lazító, erősítő, tartás javító mozgások a hangszeres mozgáskoordináció javítására. A vizuális ismeretek oktatásával a külső és belső környezeti értékek iránt még fokozatosabb igénnyel rendelkező fiatalok képzése indult el.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelési-oktatási munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke

Zeneoktatás Egyéni és kiscsoportos órákhoz megfelelő számú és minőségű (hangszigetelt) tantermeket biztosít a Szt, István tér 1. szám alatti épület (12 szaktanterem, 1 nevelőszoba, 1 irodahelyiség és 3 mosdó, közlekedő és váróhelyiségek) A hangversenyterem alkalmas színielőadások tartására is. Minden teremben van tanári asztal, szék és ruhafogas. Az irodában egy számítógép tartozékokkal, ill. egy fénymásoló gép. Az iskolában egy TV, egy videolejátszó található Szaktantermekben (szolfézs) mindenhol található ötvonalas tábla, lemez- és CD lejátszó. Minden szaktanteremben – 2 kivételével – zongora is van. A nagyteremben két zongorával rendelkezünk. Kölcsönözhető hangszereinkkel maximálisan ki tudjuk elégíteni a keresletet. Képző –és iparművészet A munkafolyamatokhoz megfelelő nagyságú szaktantermeink vannak. A speciális feladatoknak megfelelő eszközök (rajzasztal, állítható tárgyasztal, dobogó, paraván, mobil lámpa - reflektor, vízcsap, festőállvány, mappatartó szekrény, szárító és tároló állvány, sokszorosító grafikai prés, kéziszerszámok – grafikai és mintázó eszközök, festékező eszközök, égetőkemence, agyagtároló láda, szeméttárolók, munkaasztalok, székek, polírozó berendezés, karos lemezvágó, fúrógép állvánnyal, satupad, tűzzománc kemence, égetési segédeszközök, fémmegmunkáló eszközök, csiszoló és polírozó eszközök, rekesz- és huzalkészítésre alkalmas eszközök, zománcozó szerszámok, dörzs- és porítócsészék, vegyszeres tálak, zárható vegyszertároló, tanulói asztalok, nevelői asztal, tároló-szekrény, tábla, magnetofon, CD-lejátszó, videólejátszó, televízió, diavetítő, vetítőállvány, vetítővászon, írásvetítő, sötétítő függönyök, ruhatároló fogasok) álnak rendelkezésre. Színművészet, bábművészet A foglalkozások megtartásához és az előadások lebonyolításához, előadóterem, próbaterem biztosított. A speciális feladatoknak megfelelő eszközök (tanulói asztalok, székek, nevelői asztal, eszköztároló szekrény, tábla, vetítőállvány, vetítővászon, sötétítő függönyök, videokamera, CD-lejátszó, magnetofon, televízió, videólejátszó, felvevő, ruhatároló fogasok, szeméttárolók, mozgatható dobogók, paravánok, egészalakos tükör, alapvető színpadi világítástechnikai, és hangtechnikai berendezés, erősítő hangfalak, egyszerű ritmus és dallamhangszerek) álnak rendelkezésre.

124

Az oktatói munkát segítő eszközök és felszerelések tanszakonkénti jegyzékét a 2.sz melléklet tartalmazza.

A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Növendékeink különböző szociokulturális háttérből érkeznek hozzánk. A szülői ház támogató légköre nélkül munkánk sok nehézségbe ütközhet. A szülők tájékoztatását elsősorban a szaktanárok látják el. Az Intézményegység-vezető a közösségi rendezvényeken, kiállítások, koncertek, versenyek és az évzáró alkalmával ad ismertetőt az iskolai életről. A szülői szervezetnek is van lehetősége megszólítani a szülőket. A Szülői Szervezet vezetője a tantestületi értekezletekre meghívást kap. A saját szervezeti rendje szerint évente több alkalommal ülésezik. Szaktanárok szülői értekezleteken - évente 2 alkalommal -, hangversenyeken, szerepléseken, konzultáción, fogadó napokon, valamint szükség esetén meghatározott időponton kívül is fogadhatják a szülőket. Lehetőséget biztosítunk növendékeink szüleinek, hogy a közösségi rendezvényeinken részt vehessenek (hangverseny látogatás, sítúra). Bízunk benne, hogy ezek az alkalmak erősítik a szülői ház és az intézmény kapcsolatát. A tanulók tájékoztatását a szaktanárok látják el. Információt kaphatnak saját előmenetelükről és az intézményi élet eseményeiről. Az aktuális eseményekről az intézményegység-vezető a növendékeket és a szülőket a hirdetőtáblán tájékoztatja. A verseny eredmények példaként való kifüggesztése valamennyi növendékünk előtt, motivációs értékkel bír.

A művészeti iskolai osztályfőnök feladatai A nevelési-oktatási feladatok elosztása során gondoskodik a tanulók beosztásáról, a hozzá beosztott tanulókból a csoportok kialakításáról. Az ehhez rendelhető minimális tanulólétszámot, az alapfokú művészeti iskola felelős vezetőjének útmutatását és a helyi tantervben meghatározott szakmai szempontokat figyelembe véve szerint alakítja, szervezi és működteti osztályát, csoportjait, látja el osztályfőnöki feladatait. Osztályfőnöki feladatait a rendes munkaidő tanítással le nem kötött részében végzi. Feladata különösen: - az osztályába, csoportjaiba beosztott tanulókkal kapcsolatos tanügyi adminisztráció elvégzése - a szülőkkel való kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra, ill. egyéni konzultáció formájában, - rendszeres kapcsolattartás a kötelező és választható tárgyakat tanító tanárokkal, - az iskolai szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon a tanulók előmenetelének előkészítése az osztályozó értekezletekre, - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok elősegítése, kapcsolattartás a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel

125

- a házirend ismertetése a tanév kezdetén, tájékoztatás a baleset- és egyéb védelmi intézkedésekről, különös tekintettel a hangszeres oktatás sajátosságaira.

7.2.2. Helyi tanterv A 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet alapján, 2011 szeptemberétől kifutó rendszerben az iskolában oktatott tanszakok, a kötelező és a választható foglalkozások és azok óraszámai, követelményei, az előírt tananyag

A közoktatásról szóló tv. 8/B §-nak 5. bekezdése értelmében a helyi tanterv az oktatási miniszter által kiadott "Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi program"-ját használjuk fel. Az ott jelzett követelményeket várjuk el növendékeinktől.

Zeneoktatás

Évfolyamok száma - vertikális megoszlása Kis előképző előképző Előképző 1.osztály alapfok 2.osztály 3.osztály 4.osztály 5.osztály 6.osztály 7.osztály továbbképző 8.osztály 9.osztály 10.osztály A tanszakok Hangszeres: hegedű, cselló, fuvola, zongora, gitár, furulya, trombita, kürt, harsona, klarinét, tuba, harmonika, ütő, magánének Óraterv a foglalkozások száma heti bontásban Tantárgyak

Osztály Előképző

Alapfok

1. 2.

1.

126

2.

Továbbképző 3.

4.

5.

6.

7. 8. 9. 10.

Főtárgy

2 (fakultatív)

Kötelező és kötelezően vál. tantárgy Választható tárgy Összesen

2.

2.

2.

2.

2.

2.

2.

2. 2.

2.

2.

2.

2.

2.

2.

2. 2.

2

2.

2.

2.

2.

2-6 2-6

4 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

2.

2.

2.

2.

2.

2.

2.

2.

4-6 4-6 4-6 4-6

Az oktatás formái Az oktatás egyéni és csoportos formában történik. Egyéni oktatás: a főtárgyakban, (hegedű, zongora, cselló, fuvola, furulya, trombita, kürt, harsona, tuba, gitár, klarinét, harmonika, ütő, magánének) választható tárgyakban (második hangszer, kötelező zongora) Csoportos oktatás: a kötelező, kötelezően választható, vagy választható tantárgyak esetén (szolfézs, zeneirodalom, előképző, kamarazene, zenekar, kórus) Tantárgyak megoszlása Főtárgyak: a hangszeres tanszakok Kötelező tárgy: szolfézs, előképző Kötelezően választható tárgyak: gyakorlati: kamarazene, zenekar, kórus elméleti: zeneirodalom Választható tárgyak: gyakorlati: második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, kötelező zongora elméleti: zeneirodalom Korrepetíció (zongorakíséretes játék - a hangszeres tárgyakhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Kivétel: zongora, gitár.) A közoktatásról szóló tv. 1. sz. mellékletének 2. részében a normatív hozzájárulás megszabásánál figyelembe vehető gyermek és tanulói létszám meghatározásakor a következő kritériumokat olvashatjuk: teljes normatíva 6-22. év közötti tanulóra jár teljes normatíva a legalább heti 4 foglalkozáson résztvevő tanuló után jár a normatíva 50%-a a heti két foglalkozáson résztvevő tanuló után jár Ennek értelmében, iskolánkban a tanulók (kivéve az EK), legalább heti négy foglalkozáson köte lesek részt venni. Ez vonatkozik a 7-10. osztályosokra is Így egy-egy tanuló heti foglalkoztatottsága, azaz az egyéni óratervek - függetlenül a tanszakoktól, a főtárgytól és az egyéb tárgyaktól - a következőképpen alakulnak: Óraterv a foglalkozások száma heti bontásban Tantárgyak

Osztály

127

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1. 2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7. 8. 9.

Főtárgy

2 2. (fakultatív)

2.

2.

2.

2.

2.

2.

2.

2.

2.

2.

Kötelező és kötelezően vál.tantárgy Választható tárgy

2. 2.

2.

2.

2.

2.

2.

2.

2. 2.

2

2.

2.

2.

2.

2.

2.

2.

2.

Összesen

2-6 2-6

4 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

10.

4-6 4-6 4-6 4-6

A tanulók a közoktatási tv., ill. a Rendelet értelmében részt vehetnek akár csak két, akár hat vagy ennél több foglalkozáson is. Az iskolánkban érvényes heti óratervnek azonban két indoka is van: csak négy foglalkozás után kaphatunk a központi finanszírozás értelmében teljes normatívát egy tanuló után hat foglalkozás felett a tanulónak nem térítési, hanem ezt jóval meghaladó mértékű tandíjat kell fizetnie Az évfolyamok száma hosszú és rövid tanszakokon. Hosszú tanszak A és B tagozaton Hosszú tanszakok - A tagozat Hegedű, cselló, fuvola, furulya, zongora, gitár, trombita, harsona,tuba, ütő, harmonika .A képzési idő mindenütt 2 + 10 év (2 év előképző + 6 év alapfok + 4 év továbbképző) A jogviszony létrejöttéhez az előképző elvégzése nem kötelező, csak javasolt. A két előképzős csoport közül a "kis előképző" kizárólag jelentkezői igény alapján indul. Hosszú tanszakok - B tagozat Ugyanezen hangszeres tanszakok. A képzési idő mindenütt 3 + 5 év (2 év előképző, 1 év alapfok + 5 év alapfok) Rövid tanszak A és B tagozaton Rövid tanszak - A tagozat Kürt, klarinét , - a képzési idő: 2 + 8 év (2 év előképző + 4 év alapfok + 4 év továbbképző) Ének-A tagozat 1+6 év ( 1 év előképző + 6 év alapfok ) Rövid tanszak - B tagozat Kürt, klarinét, - a képzési idő: 3 + 3 év (2 év előképző + 3 év alapfok) Ének (2)+ 5 évfolyam Hosszú tanszakokon az A és B tagozatos órák száma és a képzés ideje a különböző tárgyakban Főtárgy A tagozat Hangszeres előképző - EK 2. osztályában (fakultatív) Órák száma és ideje: 2x30' egyéni foglalkozás esetén Alapfok és továbbképző (1-10. oszt.) Órák száma és ideje: 2x30' perc, csak egyéni foglalkozás lehet

128

B tagozat Alapfok (2-6. osztály) Órák száma és ideje: 2x45', csak egyéni foglalkozás Ehhez szorosan kapcsolódó korrepetíció A tagozat Órák ideje (hetente) 1.oszt. 5' 2-3.oszt. 10' 4.oszt.-tól 15' B tagozat Órák ideje: 2.oszt. 10' 3-4.oszt. 15' 5.oszt.-tól 20' Kötelező tárgy Szolfézs A tagozat – 4. osztály végéig Órák száma és ideje: 2x45' Szolfézs B tagozat --- 6. osztály végéig Órák száma és ideje: 2x45' Előképző (1.2. osztály) Órák száma és ideje: 2x45' Kötelezően választható tárgy A tagozat gyakorlati tárgyak  kamarazene (4 évfolyam erejéig)

5-10 osztályban

2x45'

 zenekar

5-10 osztályban

2x45'

 kórus A tagozat elméleti tárgy

5-10 osztályban

2x45'

 zeneirodalom (2 évfolyam erejéig)

5-10. osztályban

2x45'

Választható tárgyak „A” tagozat gyakorlati  második hangszer

2. osztálytól ( szülői kérelemre, elméleti és hangszeres szaktanár javaslata alapján, intézményegység-vezető engedélyével lehetséges) 2x45'

129

 kamarazene, zenekar, kórus

2.o-tól lehetséges (magánéneken 1. osztálytól) 2x45'

„A” tagozat elméleti  zeneirodalom (2 évfolyam erejéig)

5-10 osztályban

2x45'

B tagozat gyakorlati  kamarazene

5-6

"

1x45' vagy 2x45'

 zenekar

3-6

"

2x45'

 kórus

3-6

"

2x45'

 kötelező zongora

(felvételizőknek)

5-6

B tagozat elméleti  zeneirodalom

5-6

"

"

1x30'

2x45'

Rövid tanszakon (kürt, klarinét, magánének ) az A és B tagozatos órák száma és a képzés ideje a különböző tárgyakban Főtárgy „A” tagozat 1. Hangszeres előképző Előképző 2. osztályában (fakultatív) Az órák száma és ideje: 2x30' egyéni formában, 2x45' csoportos formában 2. Alapfok és továbbképző (1-8. osztály)

2x30' - csak egyéni oktatás

B tagozat (2-4. osztályban) Az órák száma és ideje:

2x45' - csak egyéni

Korrepetíció A tagozaton Órák ideje: 1. osztályban 5' 2. osztályban 10' 3-8. osztályban 15' Ének esetén Min. 20’ B tagozaton 2. osztályban 15' 3-4. osztályban 20' Ének esetén Min 30’

130

Kötelező tárgy Szolfézs „A” tagozat Órák száma és ideje:

4. osztály végéig

2x45'

Szolfézs „B” tagozat Órák száma és ideje:

6.. osztály végéig

2x45'

Előképző Órák száma és ideje:

(1.2. osztályban)

2x45 "

Kötelezően választható tárgy „A” tagozat gyakorlati kórus 5-8. osztályban: 2x45' „A” tagozat elméleti zeneirodalom (2 évfolyam erejéig) 5-8. osztályban: 2x45' Választható tárgyak „A” tagozat gyakorlati második hangszer 5-8. osztályban: 2x30'  kamarazene

3-8.

"

1x45' vagy 2x45'

 kórus

3-8.

"

2x45'

„A” tagozat elméleti zeneirodalom (2 évfolyam erejéig) 5-8. osztályban: 2x45' „B” tagozat gyakorlati kamarazene 3-4. osztályban: 1x45' vagy 2x45'  kórus

3-4.

"

2x45'

 kötelező zongora

3-4.

"

1x30'

Képző - és iparművészet

A képzés struktúrája A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma. 12 évfolyam Óraterv

131

Évfolyamok Előképző

Alapfok

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Vizuális alapisme-

2-4

2-4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Rajz-festés Retek Műhelyelőkészítő

-

-

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

-

-

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

Műhelygyakorlat

-

-

-

-

2

2

2

2

2

2

2

2

Szabadon választható tantárgy

-

-

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabad sáv

-

-

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Összesen

2-4 2-4

Tantárgy

4-6

4-6

Továbbképző

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A rajz-festészet és a műhelygyakorlatok óraszáma 1-3 vagy 3-1 arányban átcsoportosítható. Az előképzőt a tanulónak nem kötelező elvégeznie. A képzés tanszakai, tantárgyai Vizuális alapismeretek Az elsősök komplex művészeti tárgya Kötelező tantárgyak: Rajz-festés Műhely-előkészítő, műhelygyakorlat Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai Képzőművészet: grafika, festészet Szabadon választható tantárgyak Művészettörténet Népművészet A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a műhelygyakorlatok bármelyike választható. A grafika-festés tantárgy biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást. A műhely előkészítő foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. Műhelygyakorlat teszi lehetővé a képző- és iparművészeti szakirányú tevékenységeket. A képzőművészet, iparművészet területén a helyi lehetőségektől függően a fenti műhelyek közül a tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően választhat. A képző- és iparművészeti oktatás kötelezően előírt tantár- gyai és azok óraszámai figyelembe vétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti,

132

táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott kötelező tanítási óráin részt vehet.

Színművészet

A képzés struktúrája A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam A képzés tanszaka Színjáték tanszak Óraterv (óraszámok heti bontásban) ÉVFOLYAMOK Előképző

Alapfok

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10 .

2 -

2 -

2 -

2 -

2 -

2 -

2 -

2 -

2

2

3

3

-

-

0, 5

0, 5

0, 5

0, 5

0, 5

0, 5

1

1

-

-

-

-

0, 5

0, 5

0, 5

0, 5

0, 5

0, 5

1

1

-

-

Kötelezően választható tárgyak

-

-

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabadon választható tárgyak

(2)

(2)

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Összesen:

2-(4)

2-(4)

45

45

45

45

45

45

46

4-6

46

46

Tantárgy Főtárgy: Drámajáték Színjáték Kötelező tárgyak: Beszédgyakorlatok Mozgásgyakorlatok

A képzés tantárgyai Fő tárgy:

133

Továbbképző

drámajáték (2) + (1-6. évfolyam) színjáték (7-10. évfolyam) Kötelező tárgyak: beszédgyakorlatok (1-8. évfolyam) mozgásgyakorlatok (1-8. évfolyam) Kötelezően választható tantárgyak: vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól választható) bábjáték (a 4 évfolyammal bezárólag választható) tánc- és mozgásszínházi tréning (az 5. évfolyamtól választható) kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható) színházismeret (a 3. évfolyamtól választható) beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható) Szabadon választható tárgyak: pantomim (a 4. évfolyamtól) színháztörténet (az 5. évfolyamtól) színháztechnika (szcenika9 (7-10 évfolyamtól) zenés színházi képzés (a 7. évfolyamtól) dramaturgiai-rendezői ismeretek (9-10 évfolyam) drámajáték-vezetői ismeretek (9-10. évfolyam) Az egyes zenei tanszakok, ill. szaktárgyak követelményei.

Az egyes hangszerekre vonatkoztatott, képző- és iparművészet, színjátszás tanszakon oktatott tantárgyak adott évfolyamra érvényes szakmai követelményei, ill. megjelölt irodalom, a végzendő tananyag, a szaktantárgyi programokban találhatóak. Hangszeres tárgyak általános követelményrendszere „A” tagozat alapfok elvégzése után. a tanuló a zenei anyagot évfolyama és egyéni képessége, ill. készségi szintjének megfelelő- en, kotta és stílus hűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatosszerűségét figyelembe véve, kifejezéssel szólaltassa meg legyen képes a megismert mozgások, izomérzetek, izomtónusok tudatos alkalmazására, felidézésére, tudatos alkalmazására törekedjen a helyes intonációra kottaolvasási szintje legyen olyan magas, hogy osztályának megfelelő nehézségű darabot tudjon "blattolni" megfelelő testtartás kialakítása árnyalt dinamikai előadásra képes legyen fejlődjön ki benne az igényes gyakorlásra való törekvés ismerje hangszere történetét

134

tudja és alkalmazza a legfontosabb, leggyakrabban előforduló dinamikai és zenei karakterre vonatkozó kottában előforduló előírásokat A furulya, fuvola, trombita, kürt, klarinét, harsona, tuba egyedi követelményei sajátítsa el a helyes légzéstechnikát törekedjen az ajak és a kéz összehangolt játékára legyen biztonságos a hang megszólaltatása ismerje a hangszer alapvető karbantartási munkáit hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő játéka tanuljon meg skálázni tanuljon meg hangolni a nyelv és az ujjak összehangolt játéka tartott hangok állandó és változó dinamikával A hegedű, cselló egyedi követelményei alapfok első osztályától törekedjen a helyes intonációra alakuljon ki egy természetes tónusú hangzás tudja összehangolni a bal és jobb kéz technikáját, izomtónusát tanuljon meg fekvést váltani, vibrálni a zenei előírásoknak megfelelő vonóbeosztás alkalmazása megfelelő ujjrendek alkalmazása tudjon a fogólapon közlekedni - húrsík váltás, fekvésváltás összehangolása ismerje az akkordjáték technikáját A zongora egyedi követelményei ismerje a hangszer működésének elvét, akusztikai sajátosságait megfelelő kéztartás differenciált billentés, ujjvég érzet ismerje a teljes billentyűzet terjedelmét ismerje a billentésmódokat dinamika - billentéstechnika összehangolása pedálok használata A gitár tanszak egyedi követelményei tudja hangszerét hangolni fekvésváltások ismerete akkordjáték különböző formáinak ismeret tudjon dallamot akkordjátékkal kísérni képes legyen többszólamú darabokban a szólamkíséretre A harmonika tanszak egyedi követelményei

135

Helyes hangszer-, test-, kar-és kéztartás, Dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harmonikahang, Sokszínű billentéskultúra, Kidolgozott légszekrény , A művek karakterének megfelelő regisztrálási képesség, Gyors, megbízható regiszterváltási képesség, Differenciált hangindítás és hanglezárás, Laza egyenletes ujj- és kartechnika, A két kéz függetlenítése, A különböző testrészek összehangolt munkája. Az ütő tanszak egyedi követelményei Ismerje a növendék a zeneiskolában használatos ütőhangszereket, ezek magyar ás leggyakrabban használt idegen nyelvű elnevezéseit, a különböző ütőhangszerek megszólaltatásának módját, a helyes ütéstechnikákat, a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes a növendék kotta hű játékra és lapról olvasásra folyamatosan, mérsékelt tempóban, árnyalt dinamikák alkalmazására, a hangszínbeli különbségek felismerésére és megvalósítására, a speciális technikai elemek alkalmazására a különböző hangszereken (tremolo, előkék, egyszerű függetlenítés), hosszabb zenei gondolatok összefogására, a művek értelmes tagolt előadására, az üstdob önálló hangolására, a különböző ütőhangszerek eltérő kézrendi problémáinak megoldására, rugalmas beilleszkedésre kamarazenei együttesbe, céltudatos, módszeres gyakorlásra A magánének tanszak egyedi követelményei tudjon az énekléshez szükséges módon helyesen lélegezni tisztán intonálni hangfajának, hangterjedelmén belül, színben egyöntetűen, dinamikailag pedig árnyaltan énekelni érthető és szép szövegmondással énekelni és beszélni összhangot teremteni szöveg és a zenei anyag között

136

A hangszeres tárgyak általános követelményrendszere alapfok „B” tagozat elvégzése után (az „A” tagozat követelményein felül)

kottaolvasási készsége, hallásának kiműveltsége legyen olyan szintű, hogy belső elképzelése vezesse játékát ismerje a különböző korok zenéjének stílusát, kifejező eszközeit, használja azokat tudjon önállóan megtanulni technikai felkészültségének megfelelő szintű műveket, zenei karakterrel és önálló árnyalással gyakorlása legyen tudatos és technikai szempontból elemző legyen képes több hosszabb lélegzetű mű memoratív játékára tudjon saját ujjrendet kialakítani koncentráló és állóképességgel is rendelkezzen képes legyen virtuóz jellegű etűdök előadási darabok előadására is A furulya, fuvola, trombita, kürt, klarinét, harsona, tuba egyedi követelményei tudjon lassú tételt stílusos variációkkal eljátszani kiegyensúlyozott hangon játsszék minden regiszteren tudjon esetlegesen transzponálni legyen tudatos a légzéstechnikája A hegedű, cselló egyedi követelményei uralja a teljes fogólapot (1-7. fekvés) legyen képes folyamatos fekvésváltásra, intonációra és érzékeny billentésre differenciált vibrátó alkalmazása képes legyen versenymű saroktételének előadására zenei karaktereknek megfelelő vonástechnikák alkalmazása A zongora egyedi követelményei skálákat, gyakorlatokat minden hangnemben tudjon játszani zenei karaktereknek megfelelő billentéstechnika pedálok tudatos alkalmazása A gitár egyedi követelményei legyen képes 2-3 oktávos skálák előadására transzponálva is, repetíciós pengetéssel kromatikus skálák arpeggió gyakorlatok tudjon XX.sz.-i művet játszani A harmonika egyedi követelményei (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: dúr és összhangzatos moll skálák 6#, 6b előjegyzésig, ellenmozgásban,terc- és szextmozgásban,

137

hármashangzatokkal, 1 élénk tempójú jobbkezes etűd, 1 élénktempójú balkezes etűd, 1 élénktempójú kétszólamú barokk mű, 1 többszólamú barokk mű, 1 szonatina, 1 harmonikadarab kortárs szerzőtől, 1 szabadon választott mű. Az ütő egyedi követelményei A „B” tagozaton tanuló növendékek átlagosnál jobb képességei, és a rendelkezésre álló magasabb óraszám lehetővé teszi számunkra a zenei ismeretek megszerzése és hangszerkezelés fejlesztése terén, hogy az „A” tagozatos növendékekhez képest nagyobb mennyiségű anyagot sajátítsanak el, magasabb szinten. Számunkra a „minimális követelmény” teljesítése természetesen nem elegendő, az adott osztály anyagából a nehezebb feladatokat kell az átlagosnál színvonalasabban megoldaniuk. A magánének egyedi követelményei bonyolultabb koloratúra-gyakorlatok, trilla és nehezebb díszítő elemek a legáto, staccato, portato, leggiero, tenuto éneklés biztonságos alkalmazása a hangterjedelem teljes kiépítése További követelmények a hangszeres továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A furulya, fuvola, trombita, kürt, klarinét, harsona, tuba követelményei legyen képes önállóan megválasztani az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközöket és játékban alkalmazza azokat legyen képes önállóan előadási darabok, kamaradarabok megtanulására, a hibák önálló javítására tudja önállóan alkalmazni a hang képzésének fizikai törvényszerűségét (légzés, rekesz, felhangok) biztos hangindítás hangbefejezés ismerje az összes segédfogást rendelkezzék jó olvasási készséggel A hegedű, cselló egyedi követelményei legyen képes előadási darabokat, zenekari és kamaraműveket önállóan megtanulni természetes tiszta intonáció legyen jellemző játékára folyamatos fekvésváltás - a hangszín változása nélkül jobb és balkéz teljes játszóizmának összehangolása A zongora egyedi követelményei saját kézalkatának megfelelő ujjrendet tudjon kialakítani rendelkezzék az együttzenélés (zongorakíséretes játék) igényével, technikájával tudja a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat,

138

futam kettősfogás, legato, tremoló, trilla stb.) a zenei anyagban alkalmazni A gitár egyedi követelményei rendelkezzék információval a fontosabb korok és stílusok gitáron megszólaló darabjainak jellemző vonásairól ismerje a különböző hangeffektusokat és használatának módját képes legyen az egész fogólapot uralni tudja karbantartani hangszerét A harmonika egyedi követelményei Az „A” tagozat végén Ismerje és legyen képes megfelelően előadni a kortárs külföldi és magyar szerzők harmonikaműveit. Legyen képes A tanult kéz- és légszekrény technikai elemeket egy meggyőző zenei kifejezés szolgálatába állítani, Az alapfok évfolyamaiban elért színvonalának eredményes megőrzése, annak lehetőség szerinti továbbfejlesztésére, Különböző korok és stílusok előadási darabjainak ízletes, igényes előadása, Egyszerűbb műveket zeneileg és technikailag önállóan megoldani, Kamarazenei művek előadásában közreműködni. Rendelkezzék: Kiművelt hangszeres technikával, Helyes kéztartással, Kifejező játékmóddal, A zenei művek stílusának, karakterének megfelelő előadásmóddal, A hangszere karbantartására vonatkozó alapvető ismeretekkel Az ütő egyedi követelményei Ismerje a növendék a legfontosabb ütőhangszerek múltját, származását, fejlődését, az ütőhangszerek irodalmát. Legyen képes a növendék szép és kifejező hang képzésére a különféle ütőhangszereken, nagyobb lélegzetű, összetett feladatot tartalmazó etűdök és előadási darabok megszólaltatására, sűrű, egyenletes árnyalt dinamikájú tremolo alkalmazására a különböző hangszereken, zeneileg és technikailag tudatos, módszeres gyakorlásra, a művek önálló megtanulására, értelmes, tagolt, kifejező előadásmódra. Rendelkezzék a növendék megfelelő technikai felkészültséggel, előadói és formáló készséggel,

139

egyszerű improvizációhoz szükséges képzelőerővel, biztos zenei memóriával és koncentrálóképességgel, kamarazenéléshez és zenekari játékhoz szükséges lapról olvasási készséggel, megfelelő gyakorlási módszerekkel, amelyekkel a megfelelő technikai készenlét gyorsan elérhető, tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál. Az elméleti tárgyak általános követelményrendszere - szolfézs, zeneirodalom. Az Előképző, valamint a fenti tárgyakra vonatkozó részletes, csak egy adott évfolyamra vonatkozó tudás és követelményrendszer, az ehhez kapcsolódó tananyag és ajánlott irodalom, valamint az értékelés módja a részletes tantárgyi programokban található. A szolfézs A szolfézstanítás célja - a zenei képességek sokoldalú fejlesztése, amely segíti a növendéket a zenei anyag helyes értelmezésében Feladatai: átfogó zenei műveltség megalapozása hangszertanítás segítése zenei készségek kiművelése - ritmus, intonáció, hangközök, zenei olvasás-írás, zenei memória, zenei szerkezet, dallammeghallás Követelményei a program elvégzése után megfelelő készségekkel és jártassággal való rendelkezés rendelkezzék megfelelő zenei áttekintő képességgel, melynek birtokában meg tudja oldani a megfelelő zenei feladatokat A szolfézskötelező tárgyként jelenik meg az „A” tagozat alapfok 4. osztály végéig, ill. „B” tagozat alapfok elvégzésének végéig. A szolfézs tárgy követelményei az „A” tagozat alapfok 4. osztály elvégzése után: egyszerű metrumok, egyszerű ritmusképletek felismerése relatív és abszolút rendszerben való biztonságos mozgás hangszereket tudjon felismerni (hallás után) ismerje fel a hangközöket négyféle hármashangzatot ismerjen fel tudjon megfelelő nehézségű 1 - 2 szólamú dallamot lejegyezni ismerje a népzene stílusjegyeit ismerje a legfőbb zenei korokat A szolfézs tárgy követelményei „B” tagozat alapfok évfolyamainak elvégzése után (hosszú tanszak 6 év, rövid tanszak 4 év) kapcsolódik a zeneművészeti szakközépiskolák felvételi követelményeihez memoriter tudjon klasszikus, barokk dallamokat, népdalokat ismerje a teljes kvintkört

140

ismerje a modális hangsorokat tudjon énekelni hangközöket és hangzatokat tudjon lapról olvasni 4#4b-ig tudjon 1 - 2 szólamú dallamot, hangközöket, hangzatokat lejegyezni legyen járatos a legfontosabb műzenei stílus és formajegyekben Zeneirodalom A zeneirodalom tanításának célja - a zene iránt érdeklődő, művelt embert neveljen, aki alkalmas lesz később a zene öntevékeny műveléséhez és hallgatásához. Feladatai: a zenetörténet átfogó megismertetése egyes korszakok kiemelkedő mestereinek, alkotásainak megismertetése, elemzése neveljen rendszeres hangverseny és opera látogatásra, aktív muzsikálásra fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát kapcsolódjon összes társművészeti ismeretekkel A zeneirodalom kötelezően választható és választható tárgyként jelenik meg. Zeneiskolánkban a zeneirodalom tanításának lehetséges ideje: két tanév, (2 éves program), aminek kezdetét a tanuló a 4.3. és a 4.4. fejezetekben vázoltak alapján választhatja meg. A zeneirodalom tantárgy követelményei a program elvégzése után: legyenek tájékozottak a növendékek a tanult zenetörténeti korban és stílusban ismerjék fel az órán felhangzott, elemezett műveket tudják tudásukat definiálni a következő kérdésekben: műfajok, művek, korszakok, stílusjegyek legyenek társművészeti ismereteik is A kamarazene - tanítás általános követelményrendszere Cél és feladat: különösen a nem zenei pályára készülő gyermekek esetében kiemelt fontosságú nevelő-oktató feladat növelje az amatőr együttesekben muzsikálók táborát, készítse fel az önálló munkára használja fel az együtt muzsikálás közösségformáló erejét figyelemmegosztás és alkalmazkodó képesség fejlesztése ismerje meg a kamarairodalmat kiegyenlített összhangzásra, egységes stílusú előadásra való nevelés szokja a nyilvános szereplést A kamara művészeti iskolánkban, mint kötelezően választható és választható tárgy jelenik meg. A kamara tárgy tanításának lehetséges ideje: négy év (4 éves program), melynek kezdetét a tanuló a 4.3. és a 4.4. fejezetekben leírtak alapján választhatja meg.

141

Követelmény a program elvégzése után: a növendékek tudjanak összehangolni, be- és leinteni, a tempót felvenni és változtatni a mű folyamán lássa át a növendék a partitúrát gyakorolja a lapról olvasás készségét ossza meg figyelmét a saját és mások szólama között szólamát technikailag és zeneileg igényesen szólaltassa tudjon hiba esetén szólamába visszatalálni rendelkezzék a játszott művek formai ismeretével, ismerje az egyes tételtípusokat A zenekar tárgyának követelményrendszere Célja az egyéni tudás hasznosítása a közösségi muzsikálásban, amely ugyanakkor pozitívan vissza is hat az egyéni hangszeres játékra. Feladatai: a növendék megismerkedjen alapvető zenekari játékmódokkal előadói hagyományok, a "zenekari hallás" megismertetése fegyelmezett, figyelmet kívánó játékmód kialakítása A zenekar tárgy zeneiskolánkban kötelezően választható és választható tárgyként jelenik meg. Képzésének ideje 10 év (10 éves program). A növendék nem köteles a programot végigvinni, a bekapcsolódása a 4.3. fejezetben leírtak alapján lehetséges. A zenekar tárgy követelményei az alapfok osztályainak elvégzése után: szólamát helyes tempóban, dinamikával, stílusban tudja eljátszani figyeljen az együtt játékra hangszertechnikai ismereteit tudja használni képes legyen a zenei kommunikációs lánc használatára (karmester - többi szólam - saját szólam) További követelmények a továbbképző osztályainak elvégzése után: képes legyen felnőtt amatőr zenekarban játszani részt venni önálló kamarazenei produkciókban A kórus tantárgy követelményrendszere Célja - a kifejező, szép éneklés elsajátítása, az egy- és többszólamú kórusművek tiszta intonálása és stílus hű előadása. A növendékek zenei és közösségi élményhez való juttatása. Feladatai: Fejlessze a növendékek hallását ritmusérzését tempo- és dinamikai érzékenységét hangszínek iránti igényét zenei memóriáját

142

zenei ízlését stílusérzékét formaérzékét harmonikus hallását A kórus tantárgy zeneiskolánkban a kötelezően választható és választható tárgyként jelenik meg. Iskolánkban maximum 6 éves programként jelenik meg, melybe a növendéknek nem kötelező végig bekapcsolódnia. Választásának feltételei a Helyi Tanterv 1.6 és az 1.7 fejezetben olvashatóak. A kórus tantárgy követelményei a program elvégzése után: a kórus legyen képes önálló, élményt adó szereplésre tudjon fegyelmezetten viselkedni és "vezénylésre" énekelni rendelkezzék jó kottaolvasási készséggel és zenei memóriával legyen tiszta intonációja érthető szövegmondása a kórus tagja tudjon alkalmazkodni társaihoz

Képző - és iparművészeti tagozat általános követelményrendszere

Az alapfok végén a tanuló ismerje: a rajz-festés alapelemeit, a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában, Legyen képes: a látványt értelmezni, a kompozíciós ismereteket alkalmazni, a síkban és térben alkotásokat létrehozni, a művészettörténet nagy korszakait ismertetni. A továbbképző végén a tanuló ismerje: a vizuális nyelv kifejezőeszközeit, azok jel-, és jelentésrendszerét, a sík és térábrázolás szabályrendszerét, az ábrázoló geometria alapelemeit, a rajzi, festészeti ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait, a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeit, az anatómia alapvető törvényszerűségeit és azok ábrázolási konvencióit, a művészettörténet nagy korszakait, Legyen képes: a tanár által, vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történő) feldolgozására,

143

a művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására, sík, és térbeli művek létrehozására, konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére, a látvány, illetve a képi megjelenítések elemző értelmezésére, sokrétű feldolgozására (tanári segítséggel) a nagy művészettörténeti korok eredményeit saját alkotómunkája során felhasználni.

Színművészeti-bábművészeti tagozat általános követelményrendszere

Az alapfok elvégzését követően a tanulók Legyenek képesek: figyelmük tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre, társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére, a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára, a bizalom átélésére, az empátiás képesség működtetésére társas helyzetekben, érzelmi emlékek felszínre hozására és a szerepjátékokban való kreatív alkalmazásra, érzékeny kapcsolatteremtésre és annak megtartására, tiszta és kifejező verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokra, pontos és érzékletes szerepjátékra társaikkal és egyénileg, kreatív dramatizálásra, a dramatizálás alapvető eszköztárának önálló alkalmazására saját testük, mozgásaik, illetve a és a térben mozgó társaik differenciált és pontos érzékelésé- re, a térkreatív használatára, egyre növekvő intenzitású, tudatosságú és mélységű részvételre a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban, különböző – felidézett, illetve az emberi világban tapasztalt – érzelmek verbális, vokális, mozgásos, mimikai és a társművészetek eszköztárát is bevonó eszközökkel történő kifejezésére, összetett művészi üzenetek közlésére különböző anyag-, tér- és mozgásformák együttes alkalmazásán keresztül, megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazására saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében. Ismerjék: a saját testük adta lehetőségeiket, illetve érzékszerveik hatékonyságát, a különböző verbális és gesztusnyelvi nyilatkozásokat, illetve saját eszköztáruk ez irányú fejlettségének mértékét, a különböző, szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat, illetve saját eszköztáruk ezirányú fejlettségének mértékét, figyelmük tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezett feladatvégzés feltételeit, társaik, önmaguk és a felnőtt világ megfigyelésének módjait, ennek szerepét a szerepjátékok során és improvizációkban, a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák adta lehetőségeket, használatuk lehetséges módjait az empátiás képesség szerepét társas helyzetekben, kortársaikkal és másokkal való kapcsola- tukban,

144

az érzelmi emlékezet szerepét, alkalmazásának lehetőségeit a szerepjátékokban a kreatív dramatizálás alapvető eszköztárát, a dramatizálás egyes lépéseit összetett művészi üzenetek közlésének különböző anyag-, tér- és mozgásformák, illetve a szerepjáték adta lehetőségeit, a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazásának lehetőségeit saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében. A színjáték –főtárgy továbbképző (7-10. évfolyam) elvégzését követően a tanulók Legyenek képesek: a különböző színészi technikák tudatos alkalmazására, karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel, egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra, más művészeti ágak területéről származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során színházi improvizációra különféle szerepek megformálására, drámai szövegek értő – színész szempontokat figyelembe vevő – olvasására a színházi előadások elemzésére, értékelésére, a rendezői instrukciók mentén végzett munkára, a valóságon keresztül értelmezni a színházat, illetve a színházon keresztül a valóságot Ismerjék: a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását, az alapvető színházi szakkifejezéseket, a legfontosabb kortárs és/vagy történeti színházi stílusokat, színházi műfajokat, a szöveg- és előadás elemzés szempontjait és módszereit, a színészi játék alapvető iskoláit, a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit, a színház jelenkori társadalmi szerepét, napjaink színházi struktúráját. Alkalmazható tankönyvek

Zeneművészeti tagozaton: az OM által az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet 3.§-ának (3) bekezdése alapján osztályonként ajánlott tananyagot használjuk. Képző- és iparművészeti tagozaton: az OM által az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI.10) MKM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján osztályonként ajánlott tananyagot használjuk. Színművészet-bábművészet tagozaton: az OM által az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és a kiadásáról szóló 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján osztályonként ajánlott tananyagot használjuk. A képző- és iparművészet, valamint a színművészet-bábművészet részére még nem készültek tankönyvek.

145

A magasabb évfolyamba lépés feltételei

A tanuló a zenei tagozaton a minimum követelmények teljesítésével léphet felsőbb osztályba. Összevont beszámoló Összevont beszámolót többször is lehet tenni. A beszámoló anyaga ¼ részben az alacsonyabb osztály, ¾ részben a magasabb osztály tananyagából kell, hogy álljon. A tanuló rendkívüli tehetsége és előrehaladása esetén van rá mód. Jelentése: két, vagy több évfolyam anyagából összevont beszámoló - figyelembe véve az évfolyamok követelményeit. lefolyása: a szaktanár javaslata + szülői kérvény alapján a szakbizottság dönti el, hogy a követelményt teljesítette-e. Ha igen, jegyzőkönyv alapján a tanuló felsőbb osztályba való besorolása megtörténik (anyakönyv, bizonyítvány). Főtárgy és egyéb tárgyak évfolyamszáma így eltérő is lehet! Összevont beszámolót csak évvégén lehet tenni. Osztályát folytató tanuló Osztályfolytatás egyszer lehetséges. Főtárgyból, szolfézsból, zeneirodalomból, előképző tárgyakból lehetséges. Jelentése: a tanuló önhibáján kívül nem képes a felállított követelmények teljesítésére (betegség, hosszú, igazolt távollét). A döntést ebben az esetben is az év végi vizsgabizottság hozza meg, melyet jegyzőkönyvben rögzítenek, s ezt anyakönyvben, bizonyítványban is fel kell tüntetni. Ebben az esetben is lehet el- térő a főtárgy és egyéb tárgyak évfolyami megjelölése. Az osztályfolytatás, mint haladék, csak egy tanévre szólhat. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Zeneművészeti tagozat: Félévkor és év végén szakmai bizottság előtt meghallgatás keretén belül történik. Hangszeres órákon Az egyéni foglalkozás keretében a számonkérés minden szaktanári órán adott. Osztályozni órán nem kötelező, de lehetséges. A szaktanár minden hónapban az értesítő füzetbe, ill. a naplóba ha- vi jegyet ír, mely szaktantárgyi jegy + szorgalmi jegy. Elméleti órákon A csoportos foglalkozásokon (max. 15 fő) a számonkérés formái: írásbeli és szóbeli Az órákon a tanár osztályoz (csak szakmai jegyek). Havonta szaktantárgyi és szorgalmi jegyet ír a tanuló füzetébe és a haladási naplóba. Félévkor az értékelés a tanuló értesítő füzetébe történik (szaktantárgyi + szorgalmi jegy február első napjaiban) A félévi jegyek a teljes félév munkáját tükrözik, a meghallgatás teljesítménye az osztályozás szempontjából nem döntő. Év végi értékelés A zeneiskola minden tanulója köteles év végi beszámolón - vizsgán részt venni. A beszámolókat a

146

következő tárgyakból kell tenni: Ek: kötelező tárgyból Hangszeres előképző: fakultatív hangszeres tárgyból is Alapfok A és B tagozatos tanulók: főtárgyból második hangszer kötelező tárgy (szolfézs) köt. vál. tárgyból (zeneirodalom) Továbbképzős tanulók: főtárgyból köt. vál. tárgyból (zeneirodalom) második hangszer választható tárgy (zeneirodalom) Nem kell év végi vizsgát tenni a következő tárgyakból: kamara, zenekar, kötelező zongora, kórus. A beszámolók az igazgató által választott szakmai bizottság előtt zajlanak (legalább 3 tagú), a fő- tárgy tanárnak mindig jelen kell lennie. Az év végi osztályzatot a szaktanár javaslatára a vizsgabizottság határozza meg a vizsgán nyújtott teljesítmény alapján. Év végi jegy: szaktantárgyi jegy + szorgalmi jegy. A vizsgák időpontja: május hó második felétől a szorgalmi idő végéig lehetséges. Félévi meghallgatás, ill. év végi vizsga alól felmentést kérni nem lehet. Hiányzás esetén (beteg- ség, tartós távollét) csak orvosi, ill. indokolt szülői igazolás fogadható el. Ebben az esetben a ta- nuló jegyét a teljes évi eredményessége alapján kell megállapítani. A vizsgákról, meghallgatásokról jegyzőkönyvet kell készíteni. Évente legalább egy alkalommal szerepeljen a növendék hangversenyen. Képző- és iparművészeti tagozaton Az elkészített munkák alapján , valamint a pályázatokon, kiállításokon való részvétel alapján történik az osztályozás. Lehetőleg évente egy kiállításon szerepeljen minden növendék a munkájával. Színművészet-bábművészet tagozaton Az előképző és az alapfok első két évfolyamának végén nem javasolt vizsga tartása. Ugyanígy nem javasolt az sem, hogy a tanulók az említett évfolyamok végén szükségszerűen közönség előtt, produkciós munka eredményeképpen kapjanak értékelést. Ezzel együtt nem zárható ki an- nak lehetősége, hogy kötetlenebb formában – pl. nyílt nap keretében, a műhelymunka szokásos menetét bemutató formában – a tanulók már ezen évfolyamokon is – közönség előtt – adjanak számot tudásukról. A 3. évfolyamtól kezdődően a tanulók értékelése a következőkből tevődhet össze: A főtárgyat irányító tanár(ok) folyamatos szóbeli értékelése A főtárgyhoz kapcsolódó időszakos írásbeli értékelés A tanév végén szerzett nyilvános tanszaki bemutató A tanszaki bemutató során a tanulók a főtárgyat irányító tanár(ok) irányításával olyan csoportos és egyéni kreatívgyakorlatokat végezhetnek, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz, il- letve elvárják és lehetővé teszik az elsajátított ismeretek és készségek kreatív alkalmazását. A tanszaki bemutató végén javasolt, hogy a tanár szóban is értékelje az egyes tanulók egész éves, illetve a tanszaki bemutató során tapasztalt aktivitását, ismeretszintjét, képességeinek fejlődési ívét stb.

147

A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga

A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga 1999-ben kerültbe a közoktatásról szóló törvény 31. §-ába. A korábbi rendelkezések azonban nem határozták meg e vizsgák jellegét. A módosító rendelkezések alapján vált egyértelművé, hogy az alapfokú művészetoktatási intézményekben szervezett vizsgák is állami vizsgák. Lényeges eltérés azonban az érettségi vizsgához és az alapműveltségi vizsgához viszonyítva, hogy a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga megszervezéséhez külön vizsgaszabályzat kiadására nem kerül sor. A közoktatásról szóló törvény 31. §-ának új (3) bekezdése szerint a művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. Ez a rendelkezés az előző előírásokhoz képest nem jelent változást. Művészeti alapvizsga megszervezésére azonban ez ideig nem került még sor. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 51. §-ának (3) bekezdése szerint a művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2000/2001. tanévben kezdték meg a tanulmányai- kat az alapfokú művészetoktatási intézmény első alapfokú évfolyamán. Addig az időpontig azonban, ameddig a művészeti alapvizsga nem követelhető meg a továbbképző évfolyamra lépés előfeltételeként, a tanuló akkor kezdheti meg a tanulmányait az alapfokú művészetoktatási intézmény továbbképző évfolyamán, ha legalább két alapfokú évfolyamot sikeresen elvégzett. A továbbképző évfolyamra lépésről az alapfokú művészetoktatási intézményben létrehozott bizottság dönt a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet 17. §-ának új (4) bekezdése alapján. A közoktatásról szóló törvény 31. §-ának új (3) bekezdése szerint az alapfokú művészetoktatási intézményben a művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell megszervezni. Ez a szabályozás is megegyezik a korábbi rendelkezésekkel. A külön jogszabályra történő utalás alapján tartalmaz rendelkezéseket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet 26. §-ának (3) bekezdése „az alapfokú művészetoktatási intézményben a művészeti alapvizsgát és záróvizsgát a tanévrendjében meghatározott idő- pontban kell megszervezni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga a művészeti ág jellegének megfelelő elméleti és gyakorlati vizsgából áll. A közoktatásról szóló törvény 31. §-ának új (3) bekezdése adja meg a további iránymutatást e vizsgák megszervezéséhez. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit, vizsgafeladatait az alapfokú művészetoktatási intézmény határozza meg a helyi tanterve alapján. Az alapfokú művészetoktatási intézményeknek figyelembe kell vennie az alapfokú művészetoktatás követelményeiben és tantervi programjában meghatározottakat. E szabályozással összhangban módosult a közoktatásról szóló törvény 48. §-a (8) bekezdésének b) pontja. Az új rendelkezések előírják, hogy az alapfokú művészetoktatási intézmény a helyi tantervébe építse be a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit. A pedagógiai program módosításához a fenntartó jóváhagyására nincs szükség. A tanuló teljesítményének és szorgalmának értékelési formái

A tanulók értékelésének módja A tanuló szakmai teljesítményét 1 - 5 számjegyekkel értékelhetjük A szorgalomjegy is számmal jelölt 2 - 5-ig lehetséges

148

Számjeggyel értékeljük a vizsgaköteles tárgyakat és jól megfelelt, megfelelt minősítést adunk a vizsgára nem kötelezhető tárgyakban A 2005. évi új nyomtatványok megjelenésével szükséges az év végi osztályozó értekezlet meg- tartása az egy szorgalmi jegy eldöntése céljából. Erre minden év május végén, június elején kerül sor. Az értékelés célja, hogy motiváló jelleggel segítse a tanuló szakmai fejlődését. Feltételek: Jeles tanuló nem rendelkezhet igazolatlan hiányzással a tanév során legalább két alkalommal lépjen fel koncerten, ill. két alkalommal állítson ki munkát Jó tanuló maximum 3 igazolatlan órája lehet a tanév során legalább egy alkalommal megmutatkozik a közönség előtt Minden további esetben, amikor az igazolatlan hiányzásainak száma 3-nál több, vagy az összes – igazolt, igazolatlan – hiányzásai 10 fölött vannak (nem egészségügyi okokból), illetve nem tud közönség előtt megmutatkozni, alacsonyabb osztályzattal minősítjük. A kiváló teljesítmények lehetséges jutalmazási eszközei szaktanári dicséret - bármely megfelelő alkalommal adható igazgatói dicséret - általában évvégén, oklevéllel egyetemben, de bármely évközi kiugró teljesítmény révén adható "Kerényi oklevél" - csak évvégén adható, a kimagasló tanulmányi eredményt elért növendéknek, aki félévkor és év végén színtiszta jeles eredményt is nyújt. írásbeli dicséret - évközi dicséret kiugró eredményért (szaktanár adja) alapítványi jutalom - az iskolában működő Művészeti Alapítvány kuratóriuma adhatja, a szaktanárok javaslata alapján Az iskola hagyományrendszere

A tanévben minden alkalommal sorra kerülő rendezvények Ünnepélyes tanévnyitó Szív napja Zenei Világnap Október 23. Nemzeti ünnep Operalátogatás Színházlátogatás Múzeumlátogatás Jeunesses koncser Advent váró koncert Karácsonyi tárlat Karácsonyi koncert Kerényi György Megyei Népdaléneklési Verseny Ifjú Muzsikusok Fesztiválja Kisfaludy Napok Versenymunkák kiállítása

149

Szakmai találkozók, versenyek Éneklő Ifjúság Növendék Hangversenyek Színjátszósok évzáró előadása „Kedvteremtő” Koncertek „Így alkotunk mi” játszóházak Tanévzáró kiállítás Ünnepélyes tanévzáró Művészeti Tábor (a szülők anyagi támogatásával, pályázati lehetőségek felkutatásával) Az iskola kapcsolatrendszere

A szakmai szervezetekkel Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének iskolánk megalakulása óta tagja. Az MZMSZ szakmai szervezet, amely minden szakmai információ legautentikusabb közvetítője, ill. adott esetben érdekképviseletet is ellát. Jeunesses Musicales - szintén szakmai szervezet, mely országos szintű zenei programokat szervez, ugyanakkor módja van tagjainak anyagi segítséget is nyújtani zenei programok megvalósításához. Testvériskola kapcsolatok A mosonmagyaróvári Mosonyi Mihály Zeneiskolával a kapcsolat 1989 óta fennáll. Lényege:közös programok, koncertek, versenyek, tapasztalatcsere. A dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskolával kapcsolatunk az 1999/2000. tanévben kezdő- dött. Lényege: kölcsönös növendékhangversenyek, hangszeres versenyeken való szereplések. Ezen kívül tapasztalatcserék, szakmai információk váltása. 2004óta szorosabb kapcsolat épült ki a kárpátaljai Tiszapéterfalvi Művészeti Iskolával. Formája a közös hangversenyek, versenyek A város közoktatási és közművelődési intézményeivel Városi Művelődési Központ - rendszeresen szerepelünk rendezvényeken, kölcsönösen segítjük egymást (hangszerek kölcsönzése, technikai eszközök kölcsönzése) Városi Könyvtár - itt is rendszeresen fellépünk különböző rendezvényeken, ugyanakkor irodalmi és egyéb szakirodalom formájában mi is segítséget kapunk Közoktatási intézmények - kérésre szívesen vállalunk tanulói, vagy tanári fellépést. Közös programok, előadások szervezése is gyakori A fenntartóval a kapcsolat kiegyensúlyozott és korrekt. Az iskolában működő önálló szervezetekkel Közalkalmazotti Tanács - a kapcsolattartás a Közalkalmazotti Szabályzatban leírtak alapján történik Szülői Szervezet - 2000 márciusától működik - a Szülői Szervezet Működési Rendjének megfelelően

150

7.2.3. Módosítás A Kerényi György Alapfokú Művészeti Iskola a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelete (2. melléklet a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelethez) alapján módosítást hajtott végre pedagógiai programjában. A módosításokat a 2011-2012 tanévben az iskolával tanulói jogviszonyba kerülő növendékeknél, felmenő rendszerben kell alkalmazni. Az alapfokú művészetoktatás jogi meghatározása, az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói, fejlesztési követelménye és feladatai

Az alapfokú művészetoktatás jogi meghatározása.

1. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 10. § (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermeknek, tanulónak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban része- süljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészséget alapozza meg, elősegíti a szakmai orientációt, valamint a szakirányú továbbtanulásra történő felkészülést. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában, a kortárs művészet értő befogadásában. 2. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja a művészeti–kulturális műveltség azon elemeit, továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket ezekben az intézményekben elsajátíthat minden tanuló. A követelmények és tantervi programok tartalmazzák azokat a követelményszinteket és feltételeket, amelyet minden alapfokú művészetoktatási intézménynek teljesítenie, biztosítania kell. 3. A követelmény és tantervi program a tartalmi szabályozást úgy valósítja meg, hogy az egységes alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez megfelelő idővel rendelkezzenek. E célok érdekében a tantervi program és óraterve az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez – átlagos feltételek mellett – a jogszabályokban meghatározott képzési idő keretében lehetőség nyíljon kiegészítő tartalmak és követelmények meghatározására is. 4. A követelmény és tantervi program lehetővé teszi különböző tankönyvek, segédletek és taneszközök alkalmazását, illetve az iskolai pedagógiai programok, ezen belül a helyi tantervek kidolgozását, melyeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeiként kezel.

Alapelvek, célok

151

1. Az alapfokú művészetoktatási intézmény a zeneművészet, táncművészet, képző– valamint a színművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja (a továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás valamennyi hazai intézményében az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. 2. A követelmény és tantervi program határozza meg azokat a kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjukat, azon belül helyi tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg. 3. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a követelmények teljesítésével történő képesség– és személyiségfejlesztésen van. A tantervi szabályozás rugalmassága révén hozzájárul az integrált oktatás–nevelés megvalósításához, az esztétikai–művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetenciaterület fejlesztéséhez. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene–, a képző– valamint a színművészeti műveltség megalapozásához, a különböző kompetenciák fejlesztéséhez. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség– és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja. 4. A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művé- szeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti ne- velés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül Az alapfokú művészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében

1. Az alapfokú művészeti oktatás–nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösség formálást, a szociokulturális hátrányok csökkentését, a kulcs- kompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást segíti elő. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a kreativitást. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. 2. A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerű tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, képző– valamint a színművészetben ötvöződnek.

152

3. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás az egyik legértékesebb emberi alapképesség. 4. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az alkotómunka iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményesség összetevői. 5. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó–alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. 6. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja önmagát, megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődését. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja tartalmi szabályozásának értelmezése A követelmény és a tantervi program A követelmény és a tantervi program a pedagógiai programokon belül a helyi tantervek és a tan- tárgyi programok kidolgozásának alapdokumentuma. A követelmény és a tantervi program művészeti áganként határozza meg a nevelő–oktató munka kötelező közös céljait, tartalmazza a ne- velő–oktató munka alapjául szolgáló, az egyes tartalmi szakaszokban teljesítendő fejlesztési feladatokat. Fejlesztési feladat A fejlesztési feladatok meghatározzák a tanulók képességfejlesztésének különböző területeit, melyek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztése kívánatos, a művészeti oktatás folyamata során. A pedagógiai folyamat különböző aspektusaira helyezik a hangsúlyt, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, a tananyag felépítését és az egyes évfolyamok követelményeit. Helyi tanterv Az a tanterv, melyet egy iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően kiválaszt, vagy összeállít. A közoktatásról szóló törvény 8/B. §–ának (5) bekezdésében foglaltak alapján az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka, illetve a helyi tanterv az oktatásért felelős miniszter által – művészeti áganként – kiadott Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A közoktatásról szóló törvény 45. §–ának (3) bekezdése alapján az alapfokú művészetoktatási intézmény a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként pedagógiai programjába. A helyi tanterv összeállításánál lehető- ség van a helyi sajátosságok figyelembe vételével történő tantervfejlesztésre.

153

Követelmények A tanulói teljesítmény és továbbhaladás értékelésének alapjául szolgáló kritériumrendszer. A követelmény és tantervi program a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, kellő elsajátítására, s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezi a hang- súlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesz- tését kívánja megalapozni úgy, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg az évfolyamok végén elvárható követelményszinteket. Kompetenciák A művészetoktatás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő ismeretek, képességek, attitűdök rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei, amelyre a fejlesztési célok irányulnak. Tananyag Az oktatás és a tanulás kiválasztott, különböző módon (spirális, lineáris, koncentrikus, egyéb) elrendezett ismeretanyaga. A tananyag komplex rendszert alkot, amely több szempontból is csoportosítható, és amelyben domináns szerepet kap az ismeretanyag gyakorlati alkalmazása. A kompetencia alapú tananyag egy adott oktatási program része, amely moduláris felépítésű is lehet, tanuló– és tevékenységközpontú, differenciált módszerek alkalmazására épülő, egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszer. Homogén és heterogén csoportokban a tanulók személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciáit fejleszti. Tanszak Az oktatásszervezéshez kapcsolódó fogalom. A tantárgyaknak a művészeti ág sajátosságai alapján rendezett csoportja. Tantárgy A művészeti ágon belül választott tantervi program. Főtárgy Az elsődlegesen kiválasztott tantárgy. Kötelező tantárgy – kötelezően választható tantárgy A főtárgy ismeretanyagának feldolgozásához szükséges tantárgy. Választható tantárgy A főtárgy ismeretanyagát kiegészítő tantárgy. Óraterv A jogszabályokba foglalt tanulási idő pedagógiai céloknak megfelelő felosztása tantárgyak és évfolyamok szerint. Az óratervben hagyományosan heti óraszám szerepel. A helyi tanterv az éves órakeretet megtartva didaktikailag indokolt esetben más óraszám felbontást is alkalmazhat. Tantervi program

154

Az oktatás tartalmának, kiválasztásának, elrendezésének, feldolgozásának koncepciója. Funkció- ja az oktatási folyamat tervszerűségének megalapozása, az oktatás alapvető tartalmi egységeinek meghatározása. Tantervi tananyagtartalom A tantervi tananyagtartalomnak általában két szintje van. Az első szinten találhatjuk azt a tantervi tartalmat, amely részletes felsorolás formájában megadja az adott terület, tantárgy legfontosabb témáit, témaköreit, fogalmait, személyeit, műveit. A második szinten találhatjuk azokat a tartalmakat, amelyek több téma együttesét, csomópontjait jelentik, összefüggésekre, kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt, a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak. Taneszköz Oktatási eszköz, segédeszköz, tanítási és szemléltető eszköz. Az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését elősegítő tárgy. A taneszközök lehetnek hangszerek, háromdimenziós (tanári demonstrációs eszközök, tanulói munkaeszközök), nyomtatott (tanári és tanulói segédletek), oktatástechnikai taneszközök (anyagok és egyéb eszközök). Vizsgakövetelmények Az egyes tanulói teljesítmények és a jogszabályban rögzített normák összehasonlítására alkalmas kritériumrendszer az oktatási rendszer szakaszainak határain. Az alapfokú művészetoktatási intézményeket érintően a jogszabályban rögzített a művészeti alapvizsga és záróvizsga követelménye. E vizsgakövetelmények az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épülnek.

7.2.4. Nevelési program Iskolánk rövid története, legfontosabb eredményei.

Csornán a szervezett alapfokú zeneoktatás 1964-ben indult a Művelődési Minisztérium engedélyével, mely szerint a győri Liszt Ferenc Állami Zeneiskola un. "fiókiskolát" indíthat a helyi zeneoktatás iránti igények kielégítésére. Az induló tanulói létszám megközelítően 70 fő, zenei nevelésüket 4 fő zenetanár látta el. Az oktatás helyszíne: a két csornai általános iskola közismereti termei. 1982-től szakmailag önálló és helyi fenntartású iskolává váltunk. Alapító Okiratunkat 1994-ben adta ki Csorna Város Önkormányzata. 1989-ben önálló épületet kaptunk, majd 1990-ben felvettük Kerényi György népzenetudós, Csorna város jeles szülöttének nevét. Az 1964-ben induló tanszakok száma - hegedű, zongora, fuvola, elmélet - egyre nőtt. Jelenleg hegedű, fuvola, zongora, cselló, gitár, trombita, kürt, furulya, ütő, harmonika, ének, elmélet (szolfézs, zeneirodalom, előképző) folyik iskolánkban oktatás. 2003-ban iskolánk átalakuláson esett át. Megalakult 4 tagiskolánk – Farád, Szil, Rábapordány, Kóny – és szélesedett feladatvállalásunk, hisz 2003 augusztus 1-én képviselőtestületi döntés alapján létrejött a Csornai Nevelési és Oktatási Központ, melynek egyik intézményegységévé vált a Kerényi György Művészeti Iskola. A zene mellett képző és iparművészeti képzést 2004- től, alapfokú színművészeti képzést 2005-től indítottunk. 2007. 08. 01-től gazdasági megfontolásból, önkormányzati képviselőtestületi döntés alapján megszűnt

155

a Csornai Oktatási és Nevelési Központ, létrejött a Csornai Általános és Művészeti Iskola, Óvoda. Az újonnan létrejött oktatási intézmény egyik intézményegysége a Kerényi György Művészeti Iskola. A városunkban működő Katolikus Közoktatási Központ 2007.08.01.-től meg- szűntette az általuk folytatott művészeti oktatást, növendékeik egy része a továbbiakban- intézményünkben folytatják tanulmányaikat. Oktatásukat a Közoktatási Központ tantermeiben látjuk el. 2013.01.01-től a Csornai Általános és Alapfokú Művészeti Iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, működtetője Csorna Város Önkormányzata. Az átszervezések keretében az iskolánknak a város intézményrendszerében és a régióban betöltött szerepe nagyon sokrétű és a felénk forduló elvárások is nagyon sokszínűek. (Iskolánk igen sok alkalommal vállal közművelődési szerepkört - városi ünnepségek, egyéb intézmények ünnepein való részvétel, önálló kezdeményezéseink a város kulturális életének színesítése érdekében.) Zenei és képzőművészeti nevelő-oktató munkánkkal mi pedagógusok arra törekszünk, hogy a velünk jogviszonyban lévő gyermekek mind a hangszertudás, a klasszikus zene, a muzsikálás iránti fogékonyság és szeretet, mind a nyitott, kreatív, boldogulást könnyebben megtaláló "emberré válás" útján nagyot lépjenek előre. Ennek érdekében számos olyan lehetőséget és programot kínálunk növendékeinek, mely a Művészeti Iskola kapujának szélesre tárásával átvitt értelemben is szabadon engedi áramoltatni azokat az impulzusokat, melyek kedvező hatásukkal segítik beteljesedni nevelési-oktatási céljainkat. Iskolánk szervez és részt is vesz olyan eseményeken, melyek nem "kötelezőek". Csak néhányat említve „Magyar Szerzők Dicsérete” regionális hangszeres előadói verseny regionális és országos továbbképzési programokban való részvétel ill. ezek szervezése testvériskolák közötti hangszeres versenyek szervezése budapesti opera, balett, ill. hangszeres koncertelőadásokon való részvétel a művészeti iskola tanulóival (Jeunesses koncertek) testvériskola kapcsolatok kiépítése külföldi művészeti iskolákkal (Dunaszerdahelyi Művészeti Iskola (Szlovákia), Tiszapéterfalvi Művészeti Iskola (Kárpátalja)) Városi szintű koncertek szervezése (Tanári, Adventi, Karácsonyi koncertek, Zenei Világ- nap) Természetesen mindemellett legfontosabb - a magas színtű, igényes, a gyermekek tehetségéhez, egyéniségéhez igazodó, nem csak oktatni, hanem nevelni is kívánó szakmai munka. A szakmai munka minőségbiztosításának érdekében rendszeresen részt veszünk növendékeink- kel különböző szintű megmérettetésen, azaz kiírt szakmai versenyeken (iskolák közötti verse- nyek, regionális, országos versenyek). Büszkék vagyunk iskolánk növendékmegtartó erejére, s arra, hogy számos tanulónk választott, vagy választ zenei, valamint pedagógus pályát. A Kerényi György Állami zeneiskola 1994-ben Csorna Város Önkormányzata Testületének szavazata alapján megkapta a "Csorna Városért Emlékérem" kitüntetést. Tervek, törekvések

Tömören összefoglalva művészeti központ kiépítése regionális művészeti szerepvállalásunk megerősítése

156

magas színvonalú szakmai munka továbbképzések és pedagógiai, módszertani önfejlesztés révén az aktív, kreatív pedagógiai munka a gyermeklétszám megtartása, ill. lehetséges mértékben való növelése (új tanszakok beindításával) tanári státuszok bővítése (dráma és képző- iparművészeti oktatás céljából) tehetséggondozás a tehetséges gyermekek pályára való irányítása a város, valamint Rábaköz közművelődési életében való részvétel a művészeti iskola vagyonának - tárgyi, dologi eszközeinek és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő taneszközök állományának növelése, a megfelelő vagyontárgyak állagának megóvása az új feladatokhoz szükséges eszközpark kiépítése a fenntartóval és a szülőkkel való korrekt, egymást segítő kapcsolattartás iskolánk kialakult hagyományrendszerének ápolása A tehetséggondozás - mint kiemelt feladat - megvalósításának módozatai

Tehetségkutatás április-május hó folyamán az elmélet-,képzőművészet-, színjátszás-szakos tanáraink tájé- koztatják, meghallgatják és felmérik a Csornai általános iskolák, valamint a tagiskolák alsó tagozatos tanulóit. Ez alapján küldjük felvételi felhívásainkat a szülők felé. hangszeres "kedvteremtő” koncert - a tanárok bemutatója egy-egy tagiskolában általános iskolai csoportokat hívunk meg külön e célra prezentált növendékhangversenyünkre, óvodás csoportok meglátogatása hangszeres produkcióval az új tagozatokra játszó délután foglalkozás szervezése szaktanároktól (rajz, anyanyelv) érkező javaslat alapján tehetséges növendékek megkeresése (szórólap) A zenei B tagozatosokkal való kiemelt foglalkozás B tagozatra az alapfok 2. osztályától lehet átmenni - kritériuma minden esetben a következő: 1. a szaktanár javaslata 2. a félévi meghallgatás, valamint az év végi vizsga eredménye, az egész évi teljesítmény figyelembevételével. 3. az év végi vizsgabizottság döntése, melyet hivatalos okmányban rögzíteni kell. A „B” tagozatra való átmenetel lehetséges az alapfok bármelyik osztályától. (2. után) B tagozatos óraterv: Osztályok 2.

3.

4.

5.

6.

Főtárgy

2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

Korrepetíció

10’

15’

15’

20’

20’

157

Kötelező tárgy

2x45’

Választott tárgy Összes óra

180’

2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

180-270’

180-270’

180-270’

180-270’

A „B” tagozat iskolánkban csak az alapfokon lehetséges. külön B tagozatos meghallgatás minden tanszakon félévkor a vizsgakövetelmények külön meghatározása „B” tagozaton - minden tanszakon az idő-intervallum (2x45') főtárgy idejének lehetséges kitágítása a közoktatásról szóló tv. 52. §-nak 10. bekezdése a. pontja alapján (heti 3 foglalkozás), amennyiben az órakeret, ill. a finanszírozás rendelkezésre áll. B tagozat számára kötelező tantárgy a szolfézs az alapfok befejezéséig. Konzultációs lehetőség „B” tagozaton A pályára, ill. felvételire készülő növendékek meghallgatása zeneművészeti szakközépiskolában, főtárgy és elmélet szakokon egyaránt – alapfok 5. 6. osztályában lehetséges. A „B” tagozatos tanulók szakirányú felvételije A szaktanár feladata a felvételire való felkészítés, ezen való részvétel. A szaktanár köteles a fel- vételi vizsgával összefüggő minden kérdésben tájékozódni, a követelményrendszert figyelemmel kísérni. A felvételin való részvételt a tanuló és szülője nem köteles az iskolának bejelenteni, ez esetben a szaktanár a felvételin való szereplés színvonaláért felelősséget nem vállalhat. Ha a szülővel való előzetes megbeszélés alapján a szaktanár szerint a tanuló nem alkalmas a zenei pályára, felvételi- re nem javasolja, ez esetben a szaktanár a szereplés és felvételi sikerességével kapcsolatban felelősséget nem vállalhat. A felvételivel kapcsolatos tanügyi dokumentumokat nem a zeneiskola, hanem a tanuló általános iskolája közvetíti a középiskola felé. Nyilvános szereplések Az „A” tagozaton minimum egyszer, „B” tagozaton minimum kétszer kötelező a növendéknek koncerten fellépnie (a műsoros szülői értekezleten kívül) Képzőművészeti ágon minimum kettő kiállításon kötelező a munkáját bemutatni Színjáték ágon legalább az év végi előadáson minden tanuló lépjen fel Egyéb szereplési lehetőségek műsoros szülői értekezletek (tanáronként zene, dráma) tanszaki koncertek iskolai, városi kiállítások városi rendezvények Szaktantárgyi versenyeken való részvétel A nevezés és részvétel a munkatervben leírtak szerint történik

158

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Célunk, hogy növendékeink érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelő művészeti képzésben részesüljenek. Betekintést nyerhessenek, más művészeti ágakba intézményünk profiljából adódóan. Kreatív személyiségek kialakítása a célunk. Művészetek iránt befogadó és alkotó módon viszonyuló személyiségek formálása a feladatunk. Ezzel segítjük önbizalmukat és az önmegvalósítás lehetőségével a lelki feltöltődésüket. Közösségfejles ztéssel kapcsolatos feladatok

Iskolán lehetőséget biztosít mind zenei mind képző- és iparművészet és dráma területen a közös feladatmegoldásokra. Megtanulják a foglalkozásokon az alkalmazkodást, a toleranciát (pl. kamarazene, drámajáték) Intézményi hagyományok ápolása is elősegíti a közösséghez tartozás érzését Közösségfejlesztés színterei - csoportos tanórák - koncertlátogatások - kirándulások (Budapest – opera-, kiállítás- tárlatlátogatás, Jeunesses koncertek, Sítúra) - egyéb intézményi rendezvények

.Környezeti nevelés, egészség nevelés

A mai felgyorsult világban sajnos egyre kevesebb idő jut a természeti környezet értékeinek felismerésére, valamint az egészséges életmód kialakítására családon belül. Iskolánk célja az, hogy a társintézményekkel, valamint a családdal együtt ezt a feladatot ellássa. Intézményi profilunkból adódóan erre kevesebb lehetőségünk van, mint az általános vagy közép- iskolának, de az adódó alkalmakat ki kell használnunk. Fúvós hangszeresek (furulya, fuvola, rézfúvó), valamint a magán ének szakosok a tanórákon a helyes légzéstechnikát sajátíttatják el célirányosan. Az egyéb szakmai órák keretein belül Dr. Kovács Géza zenei munkaképesség gondozás programját hasznosítjuk. Játékos mozgásanyag EK-s és hangszeres növendékek részére (léggömbös, labdás gyakorlatokkal már a hangszeres játék megkezdése előtt beidegezhetők a legáltalánosabb zenei mozgásformák). Pihentető mozgássorok a koncentráció javítása, valamint lazító, erősítő, tartás javító mozgások a hangszeres mozgáskoordináció javítására. A vizuális ismeretek oktatásával a külső és belső környezeti értékek iránt még fokozatosabb igénnyel rendelkező fiatalok képzése indult el.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelési-oktatási munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke Zeneoktatás

Egyéni és kiscsoportos órákhoz megfelelő számú és minőségű (hangszigetelt) tantermeket biztosít a fenntartó, a Csorna Szt.István 1. sz. alatti épületben . A hangversenyterem alkalmas színielőadások tartására is. Minden teremben van tanári-asztal, szék és ruhafogas. Az irodában kettő db. számítógép

159

tartozékokkal, ill. egy fénymásoló gép. Az iskolában egy TV, egy videolejátszó található. Szaktanteremben (szolfézs), található ötvonalas tábla, lemez- és CD lejátszó. Minden szaktanteremben – 2 kivételével – zongora is van. A nagyteremben két zongorával rendelkezünk. Kölcsönözhető hangszereinkkel maximálisan ki tudjuk elégíteni a keresletet. Képzőművészet

A munkafolyamatokhoz megfelelő nagyságú szaktantermeink vannak. A speciális feladatoknak megfelelő eszközök (rajzasztal, állítható tárgyasztal, dobogó, paraván, mobil lámpa - reflektor, vízcsap, festőállvány, mappatartó szekrény, szárító és tároló állvány, sokszorosító grafikai prés, kéziszerszámok – grafikai és mintázó eszközök, festékező eszközök, égető kemence, agyagtároló láda, szeméttárolók, munkaasztalok, székek, polírozó berendezés, karos lemezvágó, fúrógép állvánnyal, satupad, tűzzománc kemence, égetési segédeszközök, fémmegmunkáló eszközök, csiszoló és polírozó eszközök, rekesz- és huzalkészítésre alkalmas eszközök, zománcozó szerszámok, dörzs- és porítócsészék, vegyszeres tálak, zárható vegyszer- tároló, tanulói asztalok, nevelői asztal, tároló-szekrény, tábla, magnetofon, CD-lejátszó, videó– lejátszó, televízió, diavetítő, vetítőállvány, vetítővászon, írásvetítő, sötétítő függönyök, ruhatároló fogasok) álnak rendelkezésre.

Színművészet

A foglalkozások megtartásához és az előadások lebonyolításához, előadóterem, próbaterem biztosított. A speciális feladatoknak megfelelő eszközök (tanulói asztalok, székek, nevelői asztal, eszköztároló szekrény, tábla, vetítőállvány, vetítővászon, sötétítő függönyök, videokamera, CD-lejátszó, magnetofon, televízió, videó–lejátszó, felvevő, ruhatároló fogasok, szeméttárolók, mozgatható dobogók, paravánok, egészalakos tükör, alapvető színpadi világítástechnikai, és hangtechnikai berendezés, erősítő hangfalak, egyszerű ritmus és dallamhangszerek) álnak rendelkezésre. Az oktatói munkát segítő eszközök és felszerelések tanszakonkénti jegyzéke 10.1.3.sz melléklet

A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Növendékeink különböző szociokultúrális háttérből érkeznek hozzánk. A szülői ház támogató légköre nélkül munkánk sok nehézségbe ütközhet.A szülők tájékoztatását elsősorban a szaktanárok látják el. Az Intézményegység-vezető a közösségi rendezvényeken, kiállítások, koncertek, versenyek és az évzáró alkalmával ad ismertetőt az iskolai életről.Iskolánkban Szülői Munkaközösség dolgozik . A Szülői Szervezet vezetője a tantestületi érte- kezletekre meghívást kap. A saját szervezeti rendje szerint évente több alkalommal ülésezik- Szaktanárok szülői értekezleteken - évente 2 alkalommal -, hangversenyeken, szerepléseken, konzultáción, fogadó napokon, valamint szükség esetén meghatározott időponton kívül is fogad- hatják a szülőket. Lehetőséget biztosítunk növendékeink szüleinek, hogy a közösségi rendezvényeinken részt vehessenek ( hangverseny látogatás, farsang, batyus bál).Bízunk benne, hogy ezek az alkalmak erősítik a szülői ház és az intézmény kapcsolatát. A tanulók tájékoztatását a szaktanárok látják el. Információt kaphatnak saját előmenetelükről és az intézményi élet eseményeiről.

160

Az aktuális eseményekről az intézményegység-vezető a növendékeket és a szülőket a hirdetőtáblán, valamint a honlapon keresztül tájékoztatja. A verseny eredmények példaként való kifüggesztése valamennyi növendékünk előtt, motivációs értékkel bír.

7.2.5. Helyi tanterv A 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelete (2. melléklet a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelethez) alapján, 2011. szeptember 1-től felmenő rendszerben az iskolában oktatott tanszakok, a kötelező és a választható foglalkozások és azok óraszámai, követelményei, az előírt tananyag Zeneoktatás

Zeneművészeti ág Klasszikus zene Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeret- szerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát. A képzés struktúrája Tanszakok és tantárgyak Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba Akkordikus tanszak tantárgyai: harmonika, gitár, ütő

161

Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora, Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, brácsa, gordonka, Vokális tanszak tantárgya: magánének Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés „A” tagozat Főtárgy: hangszeres tantárgyak és magánének Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene, zenekar, kórus Választható tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, egyházzene, improvizáció, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora, harmonika, gitár, tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet fel- venni. Óratervek Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona, tenorkürt, baritonkürt, tuba, harmonika, gitár, ütő, zongora, hegedű, gordonka Évfolyamok Tantárgy

Elõképzõ

Alapfok

főtárgy

1 (2)

1 2

2 (2)

2 2

Továbbképzõ 3 2

4 2

5 2

6 2

7 2

8 2

9 2

10 2

Kötelező (2) (2) 2 2 2 2 tárgy Kötelezően 2 2 2 2 2 2 választható tárgy Választható (0-2) (0-2) (0-2) (0-2) (0-2) (0-2) (0-2) (0-2) (0-2) (0-2) (0-2) (0-2) tárgy Összes óra (4-6) (4-6) (4-6) (4-6) (4-6) (4-6) (4-6) (4-6) (4-6) (4-6) (4-6) (4-6) Óraterv 2

162

A képzés évfolyamainak számai (1)+6 évfolyam: magánének Tantárgy

Előképző

Alapfok

főtárgy

1 (2)

1 2

2 2

3 2

4 2

Kötelező tárgy Kötelezően választható Választható tárgy tárgy

(2)

2

2

2

2

(0-2)

(0-2) (0-2) (0-2) (0-2) (0-2) (0-2)

Összes óra

(4-6)

(4-6) (4-6) (4-6) (4-6) (4-6) (4-6)

5 2

6 2

2

2

A tanszak kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanu- ló más művészeti ág (képzőművészeti, színművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5–10. évfolyamig csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fõ; kamarazene, 2–8 fõ) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fõ; kamarazene, improvizáció: 2–8 fõ) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1–2. és 1. évfolyam 5 perc 2–3. évfolyam 10 perc,4. évfolyamtól 15 perc Vokális tanszak: A teljes képzési idõben 20 perc „B” tagozat Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok – alapfok 2. évfolyamától javasolt. Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora (kivéve a zongora főtárgy esetében) a 3. évfolyamtól Választható tantárgyak: zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, második hangszer, magán- ének, kamarazene, zenekar, kórus, Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora, harmonika, gitár) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.

163

Óratervek Az „B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfokú évfolyamo- kat. A zárójelbe tett évfolyamok az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Évfolyamok Tantárgy

Előképző

Alapfok

főtárgy

1 (2)

2 (2)

1 2

2 2

3 2

4 2

5 2

6 2

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

Kötelező tárgy

Kötelezően 0-1 0-1 0-1 választható tárgy Választható (0-2) (0-2) (0-2) (0-2) (1-2) (1-2) (1-2) tárgy

0-1 (1-2)

Összes óra (4-6) (4-6) (4-6) (4-6) (4-6) (4-6) (4-6) (4-6) A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona–tenorkürt– baritonkürt, tuba, ütő, gitár, harmonika, zongora, hegedű, gordonka Óraterv 2 Előképző

Alapfok

Tantárgy főtárgy

1 (2)

1 2

2 2

3 2

4 2

5 2

6 2

Kötelező tárgy Kötelezően választható tárgy Választható

(2)

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

(0-2)

(0-2) (0-2) 1-2)

(1-2) (1-2) (1-2)

(4-6)

(4-6) (4-6) (4-6) (4-6) (4-6) (4-6)

tárgy Összes óra

A képzés évfolyamainak száma (1+1)+5 évfolyam: magánének A tanítási órák időtartama Főtárgy: „B” tagozaton 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezően

164

választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: 2. évfolyam 15 perc 3–4. évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc Vokális tanszak: A teljes képzési időben minimum 30 perc Zeneoktatás általános fejlesztési követelményei Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: – Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia – A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. – A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia – Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia – Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. – Esélyegyenlőség. Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. – A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zenetörténetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – A kortárs zene befogadására nevelés. – A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás.

165

– A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tan- tárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelem- bevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell le- tenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók, számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres és magánének főtárgy „A” és „B” tagozat Záróvizsga tantárgyai A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán a tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

166

1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres és magánének főtárgy: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet. 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres és magánének főtárgy: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet 3. Gyakorlati vizsga tantárgya: Hangszeres és magánének főtárgy: főtárgy A vizsgák ideje: Hangszeres és magánének főtárgy Gyakorlati vizsga „A” tagozat minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés: Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – az adott tan- évben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a fűtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

167

Képzőművészeti oktatás

Képzőművészeti ág Az alapfokú képző– és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belső világának gazdagítása teszi lehetővé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítására, a látás kiművelésére és tudatosítására. A követelmény és tantervi program bővíti a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, valamint erős érzelmi– motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képzőművészeti tevékenységek iránt érdeklődő tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elősegíti a tanulók személyiségfejlődését és biztosítja a tehetséggondozás lehetőségét. Figyelembe veszi az élet- kori sajátosságokat; a tanulók érdeklődésére, a kézműves hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képzőművészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szak- irányú területeken szerezhetnek jártasságot. A vizuális művészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott művészeti ág műfaji sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait. A képzés célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében. A képzőművészeti ág sajátosságai : – tevékenységközpontúság – a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját, – feladattudatosság – egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését, – alkotói magatartás – amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége, – komplexitás – amely átjárhatóságot biztosít a képzőművészeti és az egyéb művészeti ágak között, – folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben, – kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás,

168

– interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt, – tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén, – szociális érzékenység és empátia, az én– tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése. A képzés struktúrája Tanszak és tantárgyak Képzőművészeti tanszak (előképző 1–2. évfolyam + 1–3. alapfokú évfolyam) Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam) Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyama) Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3–10. évfolyam) Tanszak és főtárgyai a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig Grafika és festészet tanszak –Grafika és festészet műhelygyakorlat Kötelező tantárgy:Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgyak:Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3–10 évfolyam) A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző elsõ két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülön- félébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képzőművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képzőművészeti tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ. Óraterv. Tantárgy. Évfolyamok

Tantárgy

Évfolyamok Előképző 1 2

Alapfok 1 2

3

169

4

5

6

Továbbképző 7 8 9

10

Főtárgy Kötelező tárgy Kötelezően válasz-

(2)

Választható tott tárgy tárgy Összes óra

(2) (24)

(2)

(2) (2-4)

2 2

1-2 4-6

2 2

2 2

1-2 4-6

1-2 4-6

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1-2 4-6

1-2 4-6

1-2 4-6

1-2 4-6

1-2 4-6

1-2 4-6

1-2 4-6

A fenti táblázat „Összes óra” rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A vizuális alkotó gyakorlat és a műhelygyakorlatok óraszáma 1–3 vagy 3–1 arányban átcsoportosítható. A főtárgyak képzési ideje: 2 előképző évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok 3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai 3 alapfokú + 4 továbbképző évfolyam: Grafika és festészet műhelygyakorlat, A tanítási órák ideje: 45 perc A képzőművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Kiemelt kompetenciák a képzőművészeti oktatás területén A kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik. Olyan tulajdonság–együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma fel- ismerést, a probléma megoldást. Bemeneti kompetenciák : iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák : – A környezet által közvetített üzenetek befogadása – A környezet által közvetített üzenetek értelmezése – Tervezési készség – Alkotói magatartás – Kreativitás – Vizuális gondolkodás – Vizuális kifejezőkészség – Eszközhasználati készség – Anyaghasználati készség – Komplex szemlélet – Tudatos környezetformálás igénye – Biztonságos munkavégzés képessége – Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség

170

– Problémaérzékenység – Véleményformálási képesség Személyes kompetenciák : – Nyitottság – Fejlődőképesség – Önállóság – Önkifejezés – Rugalmasság – Érzékenység – Kísérletező kedv – Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció). Társas kompetenciák : – Motiválhatóság – Empatikus készség – Együttműködési készség – Kezdeményezőkészség – Segítőkészség Módszerkompetenciák : – Figyelemösszpontosítás – Gyakorlatias feladatértelmezés – Ismeretek helyénvaló alkalmazása – Következtetési képesség – Kreativitás, ötletgazdagság – Módszeres munkavégzés – Nyitott hozzáállás – Probléma felismerés, –megoldás – Tervezési készség – Új ötletek, megoldások kipróbálása – A munkakörnyezet tisztántartása A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelem- bevételével

171

kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és gyakorlati tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgatantárgyak – Műhelygyakorlat – Vizuális alkotó gyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatantárgy: – Művészettörténet – Népművészet A szabadon választható vizsgatantárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – helyezést ért el vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön– külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső eredményének a meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záró- vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

Színművészeti oktatás

Színművészet ág

172

Az alapfokú színművészeti oktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi–bábszínházi nevelés – figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi–dramatikus tapasztalatait – lehetőséget biztosít a színművészet–bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére; ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására és fejlesztésére, a művésze- ti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, illetve felkészít a művészeti alap- vizsgára és záróvizsgára. A képzés lehetővé teszi mindkét területen – A tanulók számára önmaguk tudatos megfigyelését – Az önértékelést annak érdekében, hogy képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és azok színházi (bábszínházi) munka során történő alkalmazására – Az önkifejezést, a közös alkotómunka örömteli együttlétének megtapasztalását – Az élet más területein elsajátított tanulói ismeretek, készségek, attitűdök színjátékban (bábjátékban) való alkalmazását – Drámával és színházzal (bábszínházzal) kapcsolatos tanulói aktív szókincs bővítését – Színházi (bábszínházi) előadások egyéni vagy csoportos készítését, illetve mások által bemutatott produkciók megtekintését, értelmezését A színművészet területén különösen – Változatos dramatikus tevékenységformákban való részvételt – Az alapvető dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, alkalmazását differenciált feladatokban – A színházi–drámai formával való kísérletezést, a színpadi megjelenítés jellemzőinek megismerését – A színjáték kulturális hagyományainak megismerését – A színjátéknak mint művészi kommunikációs formának a megtapasztalását A bábművészet területén különösen – Változatos bábos tevékenységformákban való részvételt; – Az alapvető bábszínpadi technikák megismerését, alkalmazását differenciált feladatokban; – A bábjátékos technikákkal való kísérletezést, továbbá a bábszínházi megjelenítés jellemzőinek megismerését – A bábos és maszkos játékok kulturális tradícióinak megismerését; – Bábjátéknak mint művészi kommunikációs formának a megtapasztalását. A képzés struktúrája Tanszakok és tantárgyak Színjáték tanszak Főtárgy: - dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak: - beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól) - mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól) - zene és ének (1. alapfokú évfolyamtól)

173

- színházismeret (3. alapfokú évfolyamtól) Választható tantárgyak: - a színjáték és bábjáték tanszak bármelyik tantárgya Óraterv Színjáték tanszak Évfolyamok Tantárgy Főtárgy Kötelezően választható tanVálasztható tárgyak tantárgyak Összes óra

Előkép ző 1. 2. 2

2

Továbbképző

Alapfok 1. 3

2. 3

3. 3

4. 3

5. 3

6. 3

7. 3

8. 3

9. 10. 3 3

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2–4 2–4 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6

A fenti táblázatok Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. A tanszak kötelezően előírt tantárgyainak és azok óraszámainak a figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, valamint más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. Ha az intézmény az ajánlott minimális heti összóraszámot biztosítja, akkor az ezen felül tanított választható tantárgyakat heti 0,5 órában is oktathatja. A dráma és színjáték tantárgy heti óraszáma a helyi tantervekben heti 2 óra is lehet, ha a beszéd és vers, valamint a mozgás és tánc tantárgyakat minimálisan heti 1–1 órában önálló tantárgyként oktatja az iskola. A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A tanítási órák időtartama: 45 perc

-

A színművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Kiemelt kompetenciák a színművészet területén Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák - Színházi alapfogalmak/szakkifejezések alkalmazása - Drámai/színházi konvenciók alkalmazása - Meghatározó történeti és kortárs színházi stílusok felismerése - A színházi műfajok felismerése A szöveg– és előadáselemzés meghatározó szempontjainak, a színészi alkotómunka fázisainak, főbb összetevőinak megismerése, alkalmazása

174

- Drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasása - Különböző színészi technikák megismerése és alkalmazása - Színházi improvizáció - Karakterábrázolás nyelvi, beszédtechnikai, illetve mozgásos eszközökkel - Előadásban (játékban) szerepek megformálása - A rendezői instrukciók mentén végzett munka - Más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazása a szerepalkotás során - Színházi előadások elemzése, értékelése Személyes kompetenciák - Önállóság - Döntésképesség - Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság - Mozgáskoordináció - Fejlődőképesség, önfejlesztés Társas kompetenciák - Kapcsolatteremtő készség - Kezdeményezőkészség - Empatikus készség - Tolerancia - Kommunikációs rugalmasság - Adekvát metakommunikáció - Konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák - Kreativitás, ötletgazdagság - Problémamegoldás - Figyelem összpontosítás - Helyzetfelismerés - Kritikus gondolkodás A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tan- tárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelem- bevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló

175

felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. Vizsga tantárgyak Színjáték tanszak A művészeti alapvizsga tantárgyai: - dráma és színjáték, valamint egy választott tantárgy az alábbiak közül - beszéd és vers - mozgás és tánc - zene és ének - színházismeret A művészeti záróvizsga tantárgyai: - dráma és színjáték, valamint egy választott tantárgy az alábbiak közül - beszéd és vers - mozgás és tánc - zene és ének - színházismeret Színjáték tanszakon a fent megjelölt választható tantárgyak közül vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet el- éri. Ha a tanuló már rendelkezik a színművészeti ág valamelyik tanszakán beszéd és vers, mozgás és tánc, zene és ének, színházismeret tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga vagy záróvizsga– bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. Azokban a tantárgyakban, ahol a tantárgy vizsgája több vizsgarészből áll, ott a tantárgy osztályzatát a vizsgarészek osztályzatának számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső osztályzatának meghatározásában a szóbeli vizsgarész osztályzata a döntő. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő.

176

Eredményes művészeti, alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei

A tanuló iskolánkban a minimum követelmények teljesítésével léphet felsőbb osztályba. Összevont beszámoló Összevont beszámolót többször is lehet tenni. A beszámoló anyaga ¼ részben az alacsonyabb osztály, ¾ részben a magasabb osztály tananyagából kell, hogy álljon. A tanuló rendkívüli tehetsége és előrehaladása esetén van rá mód. Jelentése: két, vagy több évfolyam anyagából összevont beszámoló - figyelembe véve az évfolyamok követelményeit. Lefolyása: a szaktanár javaslata + szülői kérvény alapján a szakbizottság dönti el, hogy a követelményt teljesítette-e. Ha igen, jegyzőkönyv alapján a tanuló felsőbb osztályba való besorolása történik (anyakönyv, bizonyítvány). Főtárgy és egyéb tárgyak évfolyamszáma így eltérő is lehet! Összevont beszámolót csak évvégén lehet tenni. Osztályát folytató tanuló Osztályfolytatás egyszer lehetséges. Főtárgyból, szolfézsból, zeneirodalomból, előképző tárgyakból lehetséges. Jelentése: a tanuló önhibáján kívül nem képes a felállított követelmények teljesítésére (betegség, hosszú, igazolt távollét). A döntést ebben az esetben is az év végi vizsgabizottság hozza meg, melyet jegyzőkönyvben rögzítenek, s ezt anyakönyvben, bizonyítványban is fel kell tüntetni. Ebben az esetben is lehet el- térő a főtárgy és egyéb tárgyak évfolyami megjelölése. Az osztályfolytatás, mint haladék, csak egy tanévre szólhat. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Zeneművészeti tanszak: Félévkor és év végén szakmai bizottság előtt meghallgatás keretén belül történik. Hangszeres órákon Az egyéni foglalkozás keretében a számonkérés minden szaktanári órán adott. Osztályozni órán nem kötelező, de lehetséges. A szaktanár minden hónapban az értesítő füzetbe, ill. a naplóba havi jegyet ír, mely szaktantárgyi jegy + szorgalmi jegy. Elméleti órákon A csoportos foglalkozásokon (max. 15 fő) a számonkérés formái: írásbeli és szóbeli Az órákon a tanár osztályoz (csak szakmai jegyek). Havonta szaktantárgyi és szorgalmi jegyet ír a tanuló füzetébe és a haladási naplóba.

177

Félévkor az értékelés a tanuló értesítő füzetébe történik (szaktantárgyi + szorgalmi jegy -február első napjaiban) A meghallgatások szakmai bizottság előtt folynak. A félévi jegyek a teljes félév munkáját tükrözik, a meghallgatás teljesítménye az osztályozás szempontjából nem döntő. Év végi értékelés Az iskola minden tanulója köteles év végi beszámolón - vizsgán részt venni. A beszámolókat a következő tárgyakból kell tenni: Ek: kötelező tárgyból Hangszeres előképző: fakultatív hangszeres tárgyból is Alapfok A és B tagozatos tanulók: főtárgyból második hangszer kötelező tárgy (szolfézs) köt. vál. tárgyból (zeneirodalom) Továbbképzős tanulók: főtárgyból ,köt. vál. tárgyból (zeneirodalom) második hangszer: választható tárgy (zeneirodalom) Nem kell év végi vizsgát tenni a következő tárgyakból: kamara, zenekar, kötelező zongora, kórus. A beszámolók az igazgató által választott szakmai bizottság előtt zajlanak (legalább 3 tagú), a fő- tárgy tanárnak mindig jelen kell lennie. Az év végi osztályzatot a szaktanár javaslatára a vizsgabizottság határozza meg a vizsgán nyújtott teljesítménye alapján. Év végi jegy: szaktantárgyi jegy + szorgalmi jegy. A vizsgák időpontja: május hó második felétől a szorgalmi idő végéig lehetséges. Félévi meghallgatás, ill. év végi vizsga alól felmentést kérni nem lehet. Hiányzás esetén (betegség, tartós távollét) csak orvosi, ill. indokolt szülői igazolás fogadható el. Ebben az esetben a tanuló jegyét a teljes évi eredményessége alapján kell megállapítani. A vizsgákról, meghallgatásokról jegyzőkönyvet kell készíteni. Évente legalább egy alkalommal szerepeljen a növendék hangversenyen. Képzőművészeti tanszakon Az elkészített munkák alapján, valamint a pályázatokon, kiállításokon való részvétel alapján történik az osztályozás. Lehetőleg évente egy kiállításon szerepeljen minden növendék a munkájával. Színművészet tanszakon Az előképző és az alapfok első két évfolyamának végén nem javasolt vizsga tartása. Ugyanígy nem javasolt az sem, hogy a tanulók az említett évfolyamok végén szükségszerűen közönség előtt, produkciós munka eredményeképpen kapjanak értékelést. Ezzel együtt nem zárható ki annak lehetősége, hogy kötetlenebb formában – pl. nyílt nap keretében, a műhelymunka szokásos menetét bemutató formában – a tanulók már ezen évfolyamokon is – közönség előtt – adjanak számot tudásukról. A 3. évfolyamtól kezdődően a tanulók értékelése a következőkből tevődhet össze: A főtárgyat irányító tanár(ok) folyamatos szóbeli értékelése A főtárgyhoz kapcsolódó időszakos írásbeli értékelés A tanév végén szerzett nyilvános tanszaki bemutató A tanszaki bemutató során a tanulók a főtárgyat irányító tanár(ok) irányításával olyan csoportos és

178

egyéni kreatívgyakorlatokat végezhetnek, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz, illetve elvárják és lehetővé teszik az elsajátított ismeretek és készségek kreatív alkalmazását. A tanszaki bemutató végén javasolt, hogy a tanár szóban is értékelje az egyes tanulók egész éves, illetve a tanszaki bemutató során tapasztalt aktivitását, ismeretszintjét, képességeinek fejlődési ívét stb. Az iskola hagyományrendszere

A tanévben minden alkalommal sorra kerülő rendezvények Ünnepélyes tanévnyitó Szív napja Zenei Világnap Október 23. Nemzeti ünnep Operalátogatás Színházlátogatás Múzeumlátogatás Advent váró koncert Karácsonyi tárlat Karácsonyi koncert Saját szervezésű hangszeres előadói verseny Ifjú Muzsikusok Fesztiválja Kisfaludy Napok Versenymunkák kiállítása Szakmai találkozók, versenyek Éneklő Ifjúság Növendék Hangversenyek Színjátszósok évzáró előadása „Kedvteremtő” Koncertek „Így alkotunk mi” játszóházak Tanévzáró kiállítás Ünnepélyes tanévzáró Művészeti Tábor (szülői, pályázati támogatással) Az iskola kapcsolatrendszere

A szakmai szervezetekkel Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének iskolánk megalakulása óta tagja. Az MZMSZ szakmai szervezet, amely minden szakmai információ legautentikusabb közvetítője, ill. adott esetben érdekképviseletet is ellát. Testvériskola kapcsolatok A mosonmagyaróvári Mosonyi Mihály Zeneiskolával a kapcsolat 1989 óta fennáll. Lényege: közös programok, koncertek, versenyek, tapasztalatcsere. A dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskolával kapcsolatunk az 1999/2000. tanévben kezdődött.

179

Lényege: kölcsönös növendékhangversenyek, hangszeres versenyeken való szereplések. Ezen kívül tapasztalatcserék, szakmai információk váltása. 2006. óta szorosabb kapcsolat épült ki a szanyi Általános Iskola és Művészeti Iskolával. Formája a közös hangversenyek, versenyek A város közoktatási és közművelődési intézményeivel Városi Művelődési Központ - rendszeresen szerepelünk rendezvényeken, kölcsönösen segítjük egymást (hangszerek kölcsönzése, technikai eszközök kölcsönzése) Városi Könyvtár - itt is rendszeresen fellépünk különböző rendezvényeken, ugyanakkor irodalmi és egyéb szakirodalom formájában mi is segítséget kapunk Közoktatási intézmények - kérésre szívesen vállalunk tanulói, vagy tanári fellépést. Közös programok, előadások szervezése is gyakori A fenntartóval a kapcsolat kiegyensúlyozott és korrekt. Az iskolában működő önálló szervezetekkel Közalkalmazotti Tanács - a kapcsolattartás a Közalkalmazotti Szabályzatban leírtak alapján történik Szülői Szervezet - 2000 márciusától működik - a Szülői Szervezet Működési Rendjének megfelelően

Az évfolyamonkénti tananyag és követelmények

Az „Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról (27/1998 VI.10.) szóló MKM rendelet és annak módosításában meghatározottak alapján kidolgozott évfolyamonkénti tananyag és követelmények a jelen Pedagógiai Program mellékletei tartalmazzák.

180

8. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A pedagógiai program érvényességi ideje Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója - a nevelőtestület bármely tagja - a nevelők szakmai munkaközösségei - az iskola fenntartója - a szülői munkaközösség tehet javaslatot. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. A pedagógia program nyilvánosságra hozatala Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára CD lemezen az iskola könyvtárában és az iskola honlapján megtekinthető. A pedagógiai program egy példánya nyomtatott formában megtekinthető: - az intézményegységek titkárságán - az iskola könyvtárában. A pedagógiai program hatálybalépése: Az igazgató jóváhagyását követő napon lép hatályba. Bevezetése felmenő rendszerben 2013. szeptember 1-jétől.

181

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása Az alsós munkaközösség elfogadásának időpontja:

Csorna, 2013. március

_______________________________ Holper Péterné munkaközösség-vezető

A felsős munkaközösség elfogadásának időpontja:

Csorna, 2013. március

_______________________________ Takácsné Nagy Gabriella munkaközösség-vezető

Nevelőtestület elfogadásának időpontja:

Csorna, 2013.

_______________________________ Kónya Tamásné igazgató

A Széchenyi István Körzeti Általános Iskola Szülői Szervezetének véleményezési dátuma:

Csorna, 2013. március

_______________________________ Tomposné Cser Renáta Szülői Munkaközösség elnöke

182

A Kerényi György Alapfokú Művészeti Iskola Szülői Szervezetének véleményezési dátuma:

Csorna, 2013. március

_______________________________ Kozmáné Kertai Ildikó Szülői Munkaközösség elnöke

A Széchenyi István Körzeti Általános Iskola Diákönkormányzatának véleményezési dátuma:

Csorna, 2013. március

_______________________________ Szalka Petra Diákönkormányzat elnöke

183

1. sz. melléklet Eszközök és felszerelések jegyzéke Általános iskola

Helyiségek Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. A

B

C

1.

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2.

Tanterem

iskolánként (székhelyen és telephelyen), figyelembe véve az iskola munkarendjét, osztályonként 1

Figyelembe vehető a szaktanterem is. A terem alapterülete nem lehet kevesebb, mint 1,5 m2/fő.

3.

Csoportterem

legfeljebb nyolc osztállyal működő általános iskolában 4; 16 osztállyal működő általános iskolában 6; 24 osztállyal működő általános iskolában 8 gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában osztályonként 0.5 csoportterem

A csoportterem alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m2/fő.

4.

szaktanterem a hozzá tartozó szertárral

a II/2. pontban foglaltak szerint iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1-1; a legfeljebb négy osztállyal működő iskolában társadalomtudományi szaktanterem 1 és művészeti nevelés szaktanterem 1

5.

laboratóriumok a hozzájuk iskolánként (székhelyen kapcsolódó szertárakkal és telephelyen),

Gimnázium, szakközépiskola, szakiskola intézményekben.

6.

műhelyek a hozzájuk tartozó kiegészítő helyiségekkel

iskolánként (székhelyen és telephelyen),

Szakközépiskola, szakiskola intézményekben.

7.

logopédiai foglalkoztató,

ha a tanulót a többi 184

egyéni fejlesztő szoba

tanulóval együtt oktatják iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha a tanulót a többi tanulótól külön oktatják négy osztályonként 1

8.

iskolapszichológusi szoba

ha az iskolapszichológus alkalmazása kötelező, iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

9.

tornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, wc-vel)

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

185

Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van; kizárólag szakképző évfolyammal működő iskola esetén abban az esetben, ha az iskolát legalább százhúsz ? tanuló befogadására létesítették. Az Nkt. 27. § (11) bekezdés előírásának teljesülésére tekintettel, további tornaterem létesítése abban az esetben kötelező, ha a tanulók számára aránytalan teher és többletköltség nélkül nem biztosítható más nevelési-oktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodással a még szükséges tornaterem. A tornaterem és az ahhoz szükséges öltöző, valamint vizesblokk a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolábanhelyben biztosítható, továbbá, ha gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában

mozgáskorlátozott gyermekeket tanítanak, mindezt akadálymentesen kell létesíteni. 10. tornaszoba vagy féltornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, wc-vel)

iskolánként (székhelyen, telephelyen) harminc mozgáskorlátozott tanulónként 1

11. gyógytestnevelési/erőnléti iskolánként (székhelyen, terem telephelyen) 1

12. Sportudvar

iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

13. intézményvezetői iroda

iskola székhelyén és az iskola azon telephelyén, amelyen az intézményvezetőhelyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása nem kötelező 1

14. intézményvezetőhelyettesi iroda

ha az iskolában az intézményvezetőhelyettes alkalmazása kötelező, székhelyen és telephelyen 1

15. tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettesi iroda

ha az iskolában tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása kötelező székhelyen és 186

Szakközépiskolában, szakiskolában, ha a tornaterem nem kötelező, vagy a tornaterem a székhelyen van és annak igénybevételére nincs lehetőség, továbbá a mozgáskorlátozott tanuló esetén helyben, akadálymentes WC, zuhanyzó kialakításával. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában ott, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket tanítanak helyben. helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel

telephelyen 1 16. iskolatitkári iroda

iskola székhelyén 1

17. könyvtár (adattár, klub)

iskolánként 1

Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el. A létesítésre kerülő könyvtár legalább egy olyan a használók által könnyen megközelíthető helyiség kell, hogy legyen, amely alkalmas háromezer könyvtári dokumentum befogadására, az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására.

18. Könyvraktár

iskolánként 1

általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el.

19. orvosi szoba, elkülönítővel iskolánként 1

Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az iskolaegészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint, a tanulók ellátása – aránytalan teher és többletköltség nélkül a közelben található egészségügyi intézményben megoldható.

187

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában helyben biztosítva. 20. Kiszolgáló helyiségek 21. Sportszertár

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

22. általános szertár

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

23. karbantartó műhely

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában.

24. kerekesszék tároló

iskolánként (székhelyen és telephelyen) szintenként 2

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket tanítanak.

25. aula (előtér, közösségi tér) iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1

Az aula kialakítása nem kötelező, amennyiben a nevelési-oktatási intézményben vagy annak közelében található közösségi térben megoldhatók azok a funkciók, amelyekre az aula szolgál.

26. Porta

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

Nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van.

27. Ebédlő

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg

28. Főzőkonyha

iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1

ha helyben főznek

29. Melegítőkonyha

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

ha helyben étkeznek

30. tálaló-mosogató

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

ha helyben étkeznek

31. szárazáru raktár

iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1

ha helyben főznek

188

32. földesáru raktár

iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1

ha helyben őznek

33. Éléskamra

iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1

ha helyben főznek

34. felnőtt étkező

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg

35. Teakonyha

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

36. személyzeti öltöző

iskolánként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1

37. személyzeti mosdózuhanyzó

iskolánként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1 24 osztállyal működő iskola székhelyén, telephelyén nemenként 2

38. személyzeti WC helyiség

iskolánként (székhelyen és telephelyen) nemenként 1

39. tanulói WC helyiség

iskolánként (székhelyen, A tanulói létszám és telephelyen), figyelembevételével. szintenként, nemenként 1

40. technikai alkalmazotti mosdó-zuhanyzó, WC helyiség

iskolánként (székhelyen, telephelyen) nemenként 1

41. Élelmiszerhulladék-tároló

iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

42. egyéb raktár

iskolánként (székhelyen, telephelyen 1)

43. WC helyiség és mosdó mozgáskorlátozottak számára felszerelve

tanulói létszám szerint

Alkalmazotti létszám figyelembevételével.

ha helyben étkeznek

Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai A 1.

1. Tanterem

2.

tanulói asztalok, székek

B

C

tanulók létszámának figyelembevételével

Életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak, középsúlyos értelmi fogyatékosok és gyengénlátók esetén állítható magasságú,

189

dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál – szükség szerint – egyéni megvilágítási lehetőséggel; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval. 3.

nevelői asztal, szék

tantermenként 1

4.

eszköztároló szekrény

tantermenként 1

5.

Tábla

tantermenként 1

6.

ruhatároló (fogas)

tanulók létszámának figyelembevételével

7.

Szeméttároló

helyiségenként 1

8.

sötétítő függöny

ablakonként

9.

2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények)

10.

a) számítástechnikai terem

11.

tábla + flipchart

1

12.

Számítógépasztal

tanulónként 1

13.

számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

tanulónként 1 felszerelés

14.

Informatikai szoftverek, programok

szükség szerint

15.

szkenner

1

16.

az ablak lefedésére alkalmas méretben

a pedagógiai program előírásai szerint

b) társadalomtudományi szaktanterem

17.

nyelvi labor berendezés tíz–tizenöt tanuló egyidejű foglalkoztatására

18.

Magnetofon

1

19.

CD író, lejátszó, hangszóró

1

20.

mikrofon, erősítő, fejhallgató

1

21.

DVD (lejátszó, felvevő)

1

22.

írásvetítő vagy

1 190

ha az oktatás részben vagy egészben nem magyar nyelven folyik; számítógépes nyelvi oktatással kiváltható

projektor 23.

c) természettudományi szaktanterem

24.

vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással)

három tanulónként 1

25.

Elszívóberendezés

tantermenként 1

26.

vegyszerálló mosogató

két asztalonként 1

27.

fali mosogató

tantermenként 1

28.

Poroltó

tantermenként 1

29.

Elsősegélydoboz

tantermenként 1

30.

eszköz- és vegyszerszekrény

2

31.

méregszekrény (zárható)

1

32.

eszközszállító tolókocsi tantermenként 1

33.

törpefeszültségű csatlakozások

34.

d) művészeti nevelés szaktanterem

35.

rajzasztal (rajzpad, rajzbak)

tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely

36.

tárgyasztal (állítható)

tantermenként 2

37.

mobil-lámpa (reflektor) 2

38.

vízcsap (falikút)

2

39.

Pianínó

iskolánként 1

40.

ötvonalas tábla

tantermenként 1

41.

CD vagy lemezjátszó, magnetofon

tantermenként 1

42.

Tárolópolcok

tantermenként 1

43.

elhelyezése a szertárban

tanulóasztalonként 1

(életvitel és gyakorlati ismeretek céljait is szolgálhatja)

e) technikai szaktanterem

44.

tanulói munkaasztal

tizenöt tanuló részére

45.

állítható magasságú támla nélküli szék

tizenöt tanuló részére

46.

f) gyakorló tanterem

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

191

gimnáziumban a munkába állást előkészítő oktatáshoz; szakközépiskolában a szakmai előkészítő ismeretek oktatásához;

szakiskolában munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásához; e feladat megoldható a számítástechnikai, illetve technika szaktanteremben is 47.

3. logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba (berendezése az óvodában meghatározottak szerint)

48.

4. tornaszoba

49.

Kislabda

5

50.

Labda

5

51.

Tornaszőnyeg

2

52.

Tornapad

2

53.

Zsámoly

2

54.

Bordásfal

2

55.

Mászókötél

2

56.

Gumikötél

5

57.

Ugrókötél

5

58.

Medicinlabda

5

59.

Stopper

1

60.

kiegészítő tornakészlet

1

61.

egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések

62.

5. Iskolapszichológusi szoba

63.

Asztal

1

64.

Szék

4

65.

Zárható irattároló szekrény

1

66.

Számítógép perifériákkal

1

67.

ruhatároló (fogas)

1

68.

Szeméttároló

1

69.

Telefonkészülék

1

70.

Szőnyeg

1

71.

6. Tornaterem (mindazok a felszerelések, amelyek a

sajátos nevelési igényű tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint

192

tornaszobában, továbbá) 72.

kosárlabda palánk

2

73.

Gyűrű

1

74.

Mászórúd

1

75.

Mászókötél

2

76.

Bordásfal

10

77.

7. Sportudvar

78.

szabadtéri labdajáték felszerelése

1

79.

magasugró állvány, léc

1

80.

távol-, magasugró gödör

1

homokkal vagy szivaccsal

81.

Futópálya

1

lehetőség szerint kialakítva

82.

egyéni fejlesztést szolgáló egy iskolai osztály speciális egyidejű foglalkoztatásához tornafelszerelések szükséges mennyiségben

83.

8. Intézményvezetői iroda

84.

Íróasztal

1

85.

Szék

1

86.

tárgyalóasztal, székekkel

1

87.

számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

1 felszerelés

88.

számítógépasztal és szék

1-1

89.

Iratszekrény

1

90.

digitális adathordók részére szekrény

1

91.

Fax

1

92.

Telefon

1

93.

9. Nevelőtestületi szoba

94.

fiókos asztal

pedagóguslétszám szerint 1

95.

Szék

pedagóguslétszám szerint 1

96.

napló és folyóirattartó

1

97.

Könyvszekrény

2

98.

Fénymásoló

1

99.

számítógép internet

1

bármelyik játék kiválasztható

193

sajátos nevelési igényű tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint

hozzáféréssel, perifériákkal 100. számítógépasztal, szék

1-1

101. ruhásszekrény vagy fogasok

pedagóguslétszám figyelembevételével

102. Tükör

1

103. 10. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettesi, iskolatitkári iroda (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el) 104. asztal

felnőtt létszám figyelembevételével

105. Szék

felnőtt létszám figyelembevételével

106. Iratszekrény

1

107. számítógépasztal és szék

1

108. számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal közös vonallal is működtethető

109. Telefon 110. 11. Könyvtár 111. tanulói asztal, szék

egy iskolai osztály, egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben

112. egyedi világítás

olvasóhelyenként 1

113. könyvtárosi asztal, szék

1-1

114. szekrény (tároló)

háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére

115. tárolók, polcok, szabadpolcok

2

116. létra (polcokhoz)

1

117. Telefon

1

118. Fénymásoló

1

119. számítógép internet

1-1

életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval asztal egyedi világítással

közös vonallal is működtethető

194

hozzáféréssel, perifériákkal 120. Televízió

1

121. CD vagy lemezjátszó

1

122. Írásvetítő vagy projektor

1

Nevelőmunkát segítő eszközök B

C

2. tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához

évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa

pedagógiai programban foglaltak szerint

3. egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök

évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa

sajátos nevelési igényű tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint

4. magnetofon

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha legalább négy osztály működik, további 1, beszédfogyatékos tanulót nevelő iskolában – mikrofonnal – osztályonként 1

szaktanteremnél felsorolton kívül; bárhol szükség szerint elhelyezhető

5. CD vagy lemezjátszó

iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető

6. Televízió

iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető

A 1. Taneszközök

2. sz. melléklet Eszközök és felszerelések jegyzéke Alapfokú művészeti iskolák

A művészetoktatási intézmények és művészeti ágaik közös követelményei Helyiségek (mind a négy művészeti ághoz)Az egyes helyiségek jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. 1.

A

B

C

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

195

2.

tanterem

székhelyen és telephelyen az iskola munkarendje, valamint az egyes művészeti ágaknál meghatározottak szerint

3.

intézményvezetői iroda

iskola székhelyén, és azon a telephelyen, amelyen intézményvezető-helyettes, tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása nem kötelező, iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

4.

intézményvezetőhelyettesi iroda

ha az iskolában az intézményvezető helyettes alkalmazása kötelező, iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

5.

tagintézményha az iskolában a intézményegységvezető- tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettesi iroda helyettes alkalmazása kötelező, iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

6.

iskolatitkári iroda

ha az iskolában az iskolatitkár alkalmazása kötelező, 1iskolánként (székhelyen) 1

7.

nevelőtestületi szoba

iskolánként (székhelyen) 1

8.

Könyvtár (adattár)

iskolánként (székhelyen) 1

a művészeti könyvek, segédkönyvek, kották, hanglemezek és egyéb hangzó anyagok, diafilmek stb. elhelyezésére – saját épülettel rendelkező intézmény esetében.

9.

Kiszolgálóhelyiségek iskolánként 1

művészeti áganként biztonsági felszereléssel, a hangszerfajtáknak, jelmezeknek, díszleteknek, színpadi kellékeknek, képző- és iparművészeti tárgyaknak, anyagoknak biztonságos tárolására

10. szertár, raktár (hangszertár, jelmeztár)

196

11. aula (előtér, várakozó)

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

porta, várakozóhelyiség és a ruhatár funkcióját is betöltheti

12. porta

iskolánként (székhelyen) 1,

szükség esetén az előtérben is kialakítható – saját épülettel rendelkező intézmény esetében

13. személyzeti WC helyiség iskolánként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1

alkalmazotti létszám figyelembevételével

14. tanulói WC helyiség

iskolánként (székhelyen és telephelyen), szintenként, nemenként 1

tanulói létszám figyelembevételével

15. öltöző, zuhanyzó

iskolánként (székhelyen) nemenként 1

saját épülettel rendelkező intézmény esetében

16. elsősegély helyiség

iskolánként 1

lehetőség szerint külön helyiségként

Ii. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai minden művészeti ág részére A

B

C

1. Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2. tanterem, műterem, tanszaki műhelyterem

(berendezése az egyes művészeti ágaknál, tanszakoknál ismertetettek szerint)

3. intézményvezetői és (berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint) intézményvezetőhelyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettesi iroda 4. iskolatitkári iroda

(berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint)

5. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

iskolánként 1felszerelés

6. nevelőtestületi szoba

berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint)

7. könyvtár

(berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint), A 1. Eszközök, felszerelések

ügyviteli feladatok ellátásához

B

C

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

évfolyamok, tanszakok, tantárgyak alapján a tanulói létszám figyelembevételével oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden

Az alapfokú művészetoktatás tantervi követelményei és a pedagógiai programban meghatározottak szerint

2. Taneszközök 3. tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához

197

tanuló és csoport alkalmazhassa

az iskola által tanított tantárgyak esetében

Az egyes művészeti ágak, tanszakok követelményei zeneművészet (zeneiskolák) A

B

C

1.

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2.

Helyiségek

3.

egyéni és kiscsoportos órák tanterme

a tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott egyéni és kiscsoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

a fúvós és az ütőhangszerek, a jazz-zene és az elektroakusztikus oktatására használt helyiségek hangszigetelése, valamint az alapvető akusztikai szempontok figyelembevétele szükséges; 100 tanulónként min. 4 terem

4.

csoportos órák, a csoport, illetve az együttesek tanterme, együttesek létszámának figyelembevételével, az próbaterme iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

a zenekar, kamarazene, énekkar helyiségei közös hasznosításúak is lehetnek; 100 tanulónként min. 2 terem

5.

hangversenyterem csatlakozó helyiségekkel

6.

Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei

7.

Egyéni órák, kiscsoportos órák, tanterme

8.

tanári asztal

1

9.

tanári szék

1

10. tanulói asztalok, székek

iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1

tanulók létszámának figyelembevételével

198

figyelembe vehető más célra létesített (többcélú hasznosítás szempontjai szerint kialakított), nagyméretű terem is, amennyiben a hangversenyterem funkciójának megfelel

életkornak megfelelő méretben, mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén állítható

magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál szükség szerint egyéni megvilágítási lehetőséggel; a mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval 11. szekrény

tantermenként 1

12. zongora vagy pianínó

tantermenként 1

legalább egy tanteremben 2 zongora vagy pianínó

13. zongoraszék

tantermenként 1

zongoratermekben 2

14. lábzsámoly

tantermenként 2

a gitár és a zongora (billentyűs) teremben

15. kottatartó állvány

tantermenként 2

16. metronóm

tantermenként 1

17. CD lejátszó

100 tanulónként 1

Hordozható

18. álló tükör

tantermenként 1

a fúvós, vonós, ütős és magánének tanszakok termeiben

19. tanított hangszer, tanulói használatra

az adott hangszert tanulók kivéve a zongora, hárfa, 30%-ának megfelelő orgona, valamint a mérete és súlya alapján kézi szállításra számban iskolánként nem alkalmas hangszerek (vonós hangszerek esetében elsősorban a kisebb méretű tanulóhangszerek; furulyánál 25 tanulóként 1 garnitúra)

20. tanított hangszer

hangszerfajtánként 1

21. hangszertartozékok

tanárok létszáma szerint 1 húr, vonószőr, nád, stb. garnitúra évente

tanári használatra

22. Hangfelvevő eszköz 100 tanulónként 1 23. párologtató

tantermenként 1

szükség szerint

24. Csoportos órák, együttesek tanterme 25. tanári asztal

1

26. tanári szék

1

27. tanulói asztalok, székek

tanulók létszámának figyelembevételével

199

életkornak megfelelő méretben, mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál szükség szerint egyéni

megvilágítási lehetőséggel; a mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval 28. ötvonalas tábla, ötvonalas nyitható tábla, mágneses tábla

választás szerint tantermenként 1

elméleti, csoportos órák helyiségébe

29. DVD lejátszó, televízió

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

30. számítógép, perifériákkal

elméleti órák helyiségeibe DVD író-olvasó, hangfalakkal, kottagrafikus, 1. készségfejlesztő szoftverekkel – lehetőleg internet elérhetőséggel és nyomtatási lehetőséggel

31. nyomtató

200 tanulónként 1

32. szekrény

tantermenként 1

33. zongora vagy pianínó

tantermenként 1

34. zongoraszék

tantermenként 1

35. lábzsámoly

tantermenként 1

36. zenekari pultok

iskolánként (székhelyen és telephelyen) az együttesek létszámának figyelembevételével

37. metronom

tantermenként 1

38. párologtató

tantermenként 1

együttesek helyiségébe

szükség szerint

39. hangversenyterem (csatlakozó helyiségekkel) 40. szék

a terem befogadóképessége szerint

41. zongora

1

42. zongoraszék

1

43. zenekari pultok

az együttesek létszámának figyelembevételével

44. énekkari dobogó

iskolánként (székhelyen)

45. alapvető színpadi 1 világítástechnikai és

amennyiben az iskolában kórus tantárgy oktatása folyik mikrofonok, erősítő, keverő, hangfalak, stb; reflektorok

200

(lehetőleg szabályozható)

akusztikai berendezések 46. hangológép

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

Képző- és iparművészet A

B

C

1.

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutatók

Megjegyzés

2.

Műhely (a vizuális alapozó gyakorlatok, vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai és a tanszaki műhelygyakorlat termei)

a vizuális alapozó gyakorlatok, a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, a rajz-festésmintázás tantárgyak és a tanszaki műhelygyakorlat azonos teremben is megtarthatók.

a műhelyterem igénye: jól szellőztethető, fűthető, megfelelő természetes és mesterséges fényviszonyt biztosító, sötétíthető, amelynek alapterülete tanulónként legalább 1,5–2 m2

3.

Valamennyi tanszak és a kötelező közös tantárgyak alapvető eszközei (a vizuális alapozó gyakorlatok, vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai tantárgyak)

4.

Projektor vagy diavetítő

iskolánként székhelyen és tagintézményenként 1

5.

Tanári laptop

iskolánként székhelyen és tagintézményenként 1

6.

Videó-felvevő

iskolánként székhelyen és tagintézményenként 1

7.

Fényképezőgép

iskolánként székhelyen és tagintézményenként 1

8.

Fénymásoló

iskolánként székhelyen és tagintézményenként 1

9.

Szkenner

iskolánként székhelyen és tagintézményenként 1

10.

Égetőkemence

iskolánként 1

11.

Grafikai prés

iskolánként (székhelyen legalább A/3-as és méret lehúzására telephelyen) 1 alkalmas méretű

12.

Mobilizálható installáció

iskolánként 1

13.

Archívum

iskolánként székhelyen az éves munkát 201

az eredeti tanulómunkák

bemutató anyag, eredeti vagy digitálisan archivált tanulómunkákból 14.

Tanulói asztal, szék

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

15.

Zárható tároló szekrény

termenként 1

16.

Szárító-tároló polc

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

17.

Mobil lámpa

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 2

18.

Rajztábla A/2 – A/3 méretben az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

19.

Elektromos főzőlap

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

20.

Festékfőző-keverő edények

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 2–3

21.

Vasaló

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

22.

Varrógép

iskolánként 1

23.

Rajzi és grafikai eszközök: az egyidejűleg ceruza, toll, rajzszén, pasztell foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő vagy zsírkréta, tus, karctű mennyiségben

24.

Gumihenger

25.

Különböző papírok, kartonok a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

26.

Festő eszközök: ecsetek, vizes edény, vízfesték, tempera, spaklik, kések

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

27.

Mintázó eszközök, mintázó fák

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő

műhelyenként 2

202

tárolására, illetve digitális archívum

mennyiségben 28.

Konstruáló eszközök: olló, snitzer, ragasztószalag, rögzítőeszközök

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

29.

Kézi szerszámok: kalapács, fogó, ár, fűrész, véső, kés, reszelő, drótkefe

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő arányban

30.

Mérőeszközök: vonalzó vagy műhelyenként az egyidejűleg szalagmérce foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő arányban

31.

Gyűjtött tárgyak, modellek, drapériák (tanulmánymunkákhoz)

az egyidejűleg foglalkoztatott csoportlétszámok figyelembevételével

32.

Szemléltető anyag: képek, könyvek, CD, DVD)

iskolánként (székhelyen és telephelyen) a foglalkozások szükséglete szerint

33.

Grafika és festészet tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)

34.

Munkaasztal, szék

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban

önálló tanszaki műhely esetén

35.

Rajztábla

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

alapfokon A/3, továbbképzőben A/2 méretben

36.

Festőállvány

a helyi tantervnek megfelelően az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban

továbbképző évfolyamokon

37.

Festőalapok: farost táblák, vásznak, kartonok

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

továbbképző évfolyamokon

203

38.

Linómetsző készlet

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

alapfok 4. évfolyamtól

39.

Kormozó eszköz

műhelyenként 1

alapfok 4. évfolyamtól

40.

Lemezfogó

műhelyenként 1

alapfok 4. évfolyamtól

41.

Grafikai lapok: kartonok, papírok, linó, fém vagy műanyaglap

a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

42.

Grafikai anyagok: linó festék, a tanulólétszámnak megfelelő szitafesték mennyiségben

43.

Zárható vegyszertároló

44.

Szobrászat és kerámia tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)

45.

Munkaasztal, szék

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban

önálló tanszaki műhely esetén

46.

Mintázó állvány

a helyi tantervnek megfelelően az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban

továbbképző évfolyamokon

47.

Mintázó eszközök, segédeszközök: mintázófa, mintázó gyűrű, ecset, edény, fólia

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

48.

Gipszező kéziszerszámok, gipszkeverő, gipszvéső

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

49.

Gipszforma készítő alap- és segédanyagok

a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

50.

Kéziszerszámok: különböző

műhelyenként az

iskolánként (székhelyen veszélyes anyagok és használata esetén telephelyen) 1

204

kalapácsok, fűrészek, ráspolyok, reszelők, kézi gyaluk, vésők, fogók, pillanatszorítók

egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

51.

Mérőeszközök: vonalzó, derékszögű vonalzó, tolómérce

a helyi tantervnek megfelelően a csoportlétszámok figyelembevételével

52.

Szobrászati alapanyagok: fa, agyag, gipsz, papír, fém, műanyag, textil

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

53.

Fazekaskorong

két tanulónként 1

54.

Agyagnyújtó présagyagnyújtó eszköz

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

55.

Mázazó eszközök: merőkanál, mázszűrő, műanyag edények

a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

56.

Mérőeszközök mázkészítéshez

a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

57.

Kézikorong-forgókorong

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelőszámban

58.

Díszítő eszközök: íróka, kaparó-véső fémkés, festőecset, festékszóró, polírozó eszköz

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

59.

Korongolási segédeszközök: az egyidejűleg fa- és gumiprofilok bőrszalag foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

60.

Különböző kerámia a tanulólétszámnak alapanyagok, mázak, kerámia megfelelő festékek, engobeok mennyiségben

61.

Égetőkemence

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

62.

Zárható vegyszertároló

iskolánként (székhelyen veszélyes anyagok és használata esetén telephelyen) 1

63.

Textil– és bőrműves tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti 205

alapvető eszközein felül) műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban

önálló tanszaki műhely esetén

64.

Munkaasztal, szék

65.

Nyüsttel ellátott szövőállvány az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók vagy szövőkeret létszámának megfelelő számban

66.

Varrógép

műhelyenként a továbbképző évfolyamokon 1

67.

Madzag vagy szalagszövő

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

68.

Viaszoló ecset vagy batikpipa az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

69.

Teregető állvány

műhelyenként 1

70.

Festékező kád

műhelyenként 1

71.

Anyagalakító és díszítő az egyidejűleg eszközök: tű, hurkoló és kötő foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő eszközök mennyiségben

72.

Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas anyagok: textilek, fonalak, gyapjú

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

73.

Gumilap

műhelyenként 1

74.

Varrópad

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

75.

Vékonyító gép

műhelyenként 1

76.

Bőrműves kéziszerszámok: az egyidejűleg ár, bőrlyukasztó, bőrvágó kés foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

77.

Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas anyagok: puha és kemény bőrök

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

78.

Zárható vegyszertároló

iskolánként (székhelyen veszélyes anyagok 206

és telephelyen) 1

használata esetén

önálló tanszaki műhely esetén

79.

Fém– és zománcműves tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)

80.

Munkaasztal, szék

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban

81.

Zománcégető kemence

telephelyenként 1

82.

Zománcégetési segédeszköz: berakó lap, villa, kesztyű, szemüveg

műhelyenként 2-2

83.

Állványos fúrógép

műhelyenként 1

84.

Segédeszközök: sikattyú, szorító, szerszámsatu forrasztópáka

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

85.

Mérőeszközök: subler, körző, a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak szögmérő, súlymérő megfelelő mennyiségben

86.

Fémmegmunkáló kézi szerszámok: fogó, pillanatszorító, lemezvágó olló, fémlyukasztó, pontozó, harapó-, csípő-, kúpos- és laposfogó, fémfűrész, lombfűrész, reszelő, tűreszelő, kalapács, véső, beütő és cizellőr szerszám, fém kefe, csiszolóvászon

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

87.

Zománcozó eszközök: spatula, csipesz, tű

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

88.

Dörzscsésze

műhelyenként 2

89.

Vegyszeres tálak

műhelyenként 3

90.

Különböző funkciójú tárgyak a tanulólétszámnak készítésére alkalmas megfelelő anyagok: fémhuzalok, mennyiségben fémlemezek

91.

Huzalhenger

iskolánként 1

207

továbbképző

évfolyamokon 92.

Különböző funkciójú tűzzománcozott tárgyak készítésére alkalmas anyagok: lealapozott fémlapok, rézlemez, zománciszap, ékszer zománc

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

93.

Zárható vegyszertároló szekrény

iskolánként (székhelyen veszélyes anyagok és alkalmazása esetén telephelyen) 1

94.

Fotó és film tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)

95.

Munkaasztal, szék

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban

96.

Sötétkamra

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

97.

Szárítóberendezés

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

98.

Repró-állvány, fotóállvány

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

99.

Fotónagyító

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

100. Fotólámpa, sötétkamra lámpa iskolánként (székhelyen és telephelyen) a szükséges számban 101. Fényképezőgép objektívekkel, tartozékokkal

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

102. digitális kamera

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

103. Montázsasztal

műhelyenként 1

104. Erősítő, keverő, mikrofon

iskolánként (székhelyen és

208

önálló tanszaki műhely esetén

telephelyen) 1 105. Fotólabor eszközök: hívótál, csipesz

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

106. Fotóanyagok: papír, előhívó

a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

107. Zárható vegyszertároló szekrény

iskolánként (székhelyen veszélyes anyagok és alkalmazása esetén telephelyen) 1

108. Környezet– és kézműveskultúra tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül) 109. Munkaasztal, szék

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban

110. Varrógép

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő számban

111. Festékező és áztató kád

műhelyenként 1

112. Szövőállvány, vagy szövőkeret, madzag, szalag vagy gyöngyszövő

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

113. Bőrlyukasztó

feladatellátási helyenként 2

114. Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas anyagok: gyapjú, fonal, textil, agyag, papír, gipsz, fa, bőr, vessző

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

115. Famegmunkáló eszközök: faragó eszközök, véső, reszelő

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

116. Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas faanyagok, ragasztók, konzerváló anyagok

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

117. Ragasztó pisztoly

műhelyenként 2

209

önálló tanszaki műhely esetén

118. Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas kartonok, papír, fa és műanyaglapok 119. Zárható vegyszertároló

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben iskolánként (székhelyen veszélyes anyagok és használata esetén telephelyen) 1

Színművészet-bábművészet 1.

A

B

C

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2.

Helyiségek

3.

próbaterem

a tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

A művészeti ágak, tanszakok közös helyiségeként is kialakítható, ha az funkciójának megfelelő, illetve a tanulók és a csoportok száma azt lehetővé teszi. Akadálymentes, szabad tér a tanulólétszámnak megfelelően, tanulónként legalább 3 m2.A terem legyen jól szellőztethető, fűthető, sötétíthető, fa- vagy műanyag burkolatú padlózattal

4.

gyakorlati műhely

a tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint, az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

bábművészeti tanszaknál

5.

jelmez-, kellék- és díszlettár

tanszakonként 1

tanszakok közös helyiségeként is kialakítható

6.

Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei

7.

próbaterem

8.

mozgatható dobogók

telephelyenként 1

színpad összeállítására alkalmas mennyiségben

9.

tábla, vagy flipchart próbatermenként 1

10. sötétítő függöny

ablakonként, az ablakok lefedésére alkalmas méretben 210

elméleti órák helyiségében

11. CD-lejátszó

próbatermenként 1

12. televízió, projektor vagy DVD-, illetve video lejátszó

próbatermenként 1

13. paravánok

próbatermenként 1

14. egészalakos tükör

próbatermenként 1

15. videokamera

szélhelyen és tagintézményben 1

16. egyszerű ritmus és dallamhangszerek,

próbatermenként 1 készlet

17. Báb- és díszletkészítés gyakorlati műhelye 18. tanulói munkaasztal kettő tanulónként 1 19. varrógép

műhelyenként 1

20. tároló szekrények, ládák, kosarak

műhelyenként 1

21. bábtartó állvány

műhelyenként 1

22. kéziszerszámok

tanuló létszámnak megfelelően

23. zárható vegyszertároló

műhelyenként 1

211

bábművészeti ágnál

Csoportlétszámnak és az egyidejűleg megtartott foglalkozások számának megfelelő számban ang-, zörej-, és zajkeltő eszközök

3. sz. melléklet Szöveges értékelés a Széchenyi István Körzeti Általános Iskolában

1 .évfolyam:Félévkor Tisztelt Szülő! Tájékoztatom gyermeke iskolai munkájának eredményességéről Társas kapcsolat a

PÉDAMUTAT Ó Barátkozó Udvarias Segítőkész Családdal való kapcsolata: Jó – nehéz nincs

JÓ Visszahúzódó Kezdeményező Alkalmazkodó önfegyelme változó

MEGFELELŐ Türelmetlen Nehezen alkalmazkodó önértéke lése nem megf.

Társas kapcsolat akadályai:

Tanuláshoz való

példamutató

Iskolai munkája

Feladatait Pontosan

Munkavégzése fegyelmezett

viszonya, szokása

jó fontos megfelelő közömbös kifogásolható nem fontos számára

Felületesen Hiányosan végzi

zavarja társait önállótlan önálló

Figyelme

Képes hosszabb koncentrálásra

Megfelelő

Rövid ideig tar tó

Szétszórt, kalandozó

Munkate mpója, munkavégzése

gyors felületes

megfelelő pontos

kicsit lassú kevés hibával dolgozik

nagyon lassú sok hibával dolgozik

Betűismeret

Hibátlan

Téveszt …

Kihagyás

Betűcsere Nem ismeri fel

Összeolva sás

Gyors Hibátlan

Megfelelő Kevés hibával

Kicsit lassú Sok hibával

Fejl.szorul Nem tud összeolvasni

212

- durva, - zárkózott, - erősza fegyelmezetlen

Szövegért ése

Kifogástalan mondatokat is ért

Megfelelő Csak szavakat

Nem érti

Nem felel meg

Szóképek ben Jól olvas

Szótagolva

Szótagolva

Szótagolva

Betűzgetve

Jól olvas

Lassan olvas

Nagyon lassan

Fejleszteni kell

Kérdése, válaszok megfogal mazása

Önálló szöveg-

Rövid mondatokat használ

Csak kérdésekre

Hangképzése megfelelő –

Írásmód, külalak Olvasható, szabályos szép, rendezetle n

alkotása válasz-

helytelen válaszol

tékos Szabálytalan be-

Betűkihagyás,

Írástempó

Ceruzafogás

betűcsere

Jó

Laza

Kicsit lassú

Görcsös

tűalakítás ……………… Nagyon lassú ….. Hibátlan

Kevés hiba

Sok hiba

Fejlesztendő

Írottról nyomtatot tra

Hibátlan

Kevés hiba

Sok hiba

Fejlesztendő

Emlékezet ből írás

Hibátlan

Kevés hiba

Sok hiba

Fejlesztendő

Tollbamondás után

Hibátlan

Kevés hiba

Sok hiba

Fejlesztendő

Számfogal ma 010-ig kialakult bi zonytalan

Számok írása

+,biztos bizonytalan <,> viszonyítás  után biztos bizonytalan

Számsorrend alkotása biztos bizonytalan

Számok bontása hibátlan, gyors hibás, lassú csak eszköz segítségével

Másolás nyomtatot tról írottra

diktálás Hibátlan Téveszt Nem tudja írni

213

Testneve lés óra fegy elmezett  rend bontó: néha gyakran

Kézügyess ége, vonalvezet ése Kreativitá sa, vizuális kifejezése Rajztechnika Ének

A nevelő utasításait betartja

Labdás gyakorlatokba n ügyes

Térbeli tájékozódása, mozgása

Egyensúlyfeladatokat könnyedén

 nem tart-

fejlesztésre szorul

jó megfelelő

félénken old meg

Megfelelő

Gyenge

Fejl.igényel

Lassú

Görcsös

Olló, ecsetkez. Jó - nehézkes

Mintázás

ja be nem tartja be - soha

Jó, lendületes

Gazdag, szegényes fantázia Vizuális memória jó – megfelelőgyenge Daléneklés

m, Természet - ismeret

Jó – megfelelő – gyenge Jó – megfelelő - gyenge Ritmusgyakorl at Jó – megfelelőgyenge

Zenei ismeret

Zenei hallás

Jó – megfelelő - gyenge

Jó – megfelelő – gyenge

Közösségi sza-

Közvetlen kör-

Évszakok ism.

Az emberi testet

bályok betartása

nyezetismerete Jó – megfelelő - gyenge

Jó – megfelelő -

Ismeri – nem ismeri

Jó – megfelelő - gyenge Ember és társadalo

Rajzolás, festés

Jó – megfelelő - gyenge

gyenge

A nevelő összesítő véleménye: ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… …………………… …………………….. 200 … …………………………. ………………………………. P.H. ……………………… Tanító Látta (szülő, gondviselő)

214

Tájékoztató ……………………….………………………. 2. osztályos tanulóiskolai munkájáról január / félévi értesítés / Viselkedése társas kapcsolatban : - példamutató – jó–változó Tanuláshoz való viszonya: - példamutató - egyenletesen jó – változó – kifogásolható Munkatempója: - lendületes – gyors - kapkodó – megfelelő – kicsit lassú – nehézkes Munkavégzése: - önálló- pontos – jó - kitartó – változó - bizonytalan – segítségre szorul Figyelme: aktív – megfelelő – rövid ideig tartó – szétszórt OL VAS ÁS Olvasása: lendületes, kifejező – folyamatos, kevés hibával – lassabban, változó hibaszámmal akadozva, sok hibával – betűzgetve olvas egyéb:……………………………………………………………………………………… …….. Szövegértése: jó – megfelelő, kis segítséget igényel – sok segítséget igényel – nem érti, amit olvas Szóbeli kifejező készsége: értelmes, választékos – életkorának megfelelő - rövid mondatokat használ – nehezen szólal meg Memoriter: gyorsan tanul – megfelelő – az elsajátítás kicsit nehézkes – nagyon nehezen, sok munkával megy ÍRÁS Írásképe: esztétikus – tetszetős – rendezett – megfelelő – kifogásolható – rendezetlen Másolása nyomtatott szövegről: hibátlan, néhány hibát vét –kevés hibát ejt –több hibával írja - sok hibával dolgozik Tollbamondás utáni írása: hibátlan, néhány hibát vét –kevés hibát ejt –több hibával írja - sok hibával dolgozik NYELVTANI ISMERETEK Magánhangzók jelölése: hibátlan, néha hibázik – kevés hibával írja – gyakran hibázik – még bizonytalan mássalhangzók jelölése: hibátlan, néha hibázik – kevés hibával írja – gyakran hibázik – még bizonytalan MATEMATIKA Számfogalom 100-ig: kialakult, biztos – bizonytalan – még kialakulatlan Számok viszonyítása: hibátlan – néha hibázik – sokat hibázik – nem tudja viszonyítani 215

Számsorozat szabályait: önállóan felismeri, jól alkalmazza– önállóan felismeri néha téveszt - segítséggel felismeri, alkalmazza – nem látja az összefüggést Alapműveletek alkalmazása / összeadás/: hibátlanul dolgozik – kevés hibával dolgozik – sok hibával dolgozik - még nem képes rá alapműveletek alkalmazása / kivonás/: hibátlanul dolgozik – kevés hibával dolgozik – sok hibával dolgozik - még nem képes rá szöveges feladatok megoldása: kiemelkedő – jó – megfelelő – gyenge Nyitott mondatokat: meg tud oldani önállóan – kevés segítséggel tudja - sok segítséggel tudja –nem képes megoldani T E RMÉ S ZE T IS ME RET A tanult jelenségeket: felismeri – kevés segítséggel ismeri fel – sok segítség szükséges – nem ismeri fel A tanult élőlények jellemzőit: ismeri – segítséggel tudja – sok hiányossággal ismeri – nem ismeri T E S T NEVEL É S A gyakorlatokat: pontosan végzi – pontatlanul végzi – nem tudja végrehajtani Szabályok ismerete, alkalmazása: ismeri, betartja – ismeri, nem mindig tartja be – nehezen tartja be labdás gyakorlatokat: ügyesen végzi – kis hibával végzi – még ügyetlen a labdás feladatokban A játékban: alkalmazkodó – kezdeményező – kevésbé együttműködő É NEK – ZENE Az órákon való részvétele: aktívan vesz részt – aktivitása változó – nehezen motiválható Daléneklés: tiszta – jó – megfelelő – kissé hamis Ritmikai képessége: fejlett – jó – megfelelő – még fejletlen Zeneelméleti tudása: biztos – megfelelő – kis segítséget igényel – még bizonytalan VIZUÁL IS KUL T ÚRA Vizuális tevékenység iránti érdeklődése: kiemelkedő – jó – visszafogott Kézügyessége: ügyes kezű – jó – megfelelő – kicsit ügyetlen Munkája: esztétikus – megfelelő –egyszerű – igénytelen egyéb:……………………………………………………………………………………………… Kelt.:Csorna, 2008. január …………………………………. ……………………………………. Osztályfőnök P. H. Látta ( szülő, gondviselő)

216

4.sz. melléklet A Széchenyi István Általános Iskola tanulóinak etikai kódexe

Az etikai kódex voltaképpen törvényi szabályozások és egyszerű jó tanácsok gyűjteménye, melyeknek betartása a békés emberi (többek között diák-diák, tanár-diák illetve diákfelnőtt közötti) viszony megteremtését és megtartását segíthetik. 1.

Kötelességünknek érezzük, hogy rendszeresen tanuljunk, óráról órára való készüléssel és önképzéssel fejlesszük tudásunkat. Képességeinknek megfelelően igyekszünk a tananyagot megérteni, nem feledkezünk meg az ismeretek elsajátításáról, az anyag gyakorlásáról és az állandó ismétlés szükségességéről sem. Tudomásul vesszük, hogy a tanulás saját érdekünket szolgálja, ezért a lehető legtöbb (féle) ismeret elsajátítására törekszünk.

2. Önkritikusan viszonyulunk saját munkánkhoz, azt állandóan értékeljük és ellenőrizzük. A külső ellenőrzést, értékelést nemcsak elfogadjuk, hanem további munkánkban tanácsnak illetve iránymutatásnak tekintjük. Társaink megjegyzéseit is el- fogadjuk, akár elismerők, akár kritikusak. 3.

Az iskolában tanítás előtt illetve tanítási órákon pontosan jelenünk meg. A tanórákon felkészülten és fegyelmezetten veszünk részt. Mindenféle ismeretet és véleményt elfogulatlanul meghallgatunk, mindemellett nyitottak maradunk a miénktől eltérő vélemények irányában is.

Nemcsak tanárainkkal, hanem iskolánk valamennyi dolgozójával a tisztelet és a megbecsülés jegyében alakítjuk kapcsolatainkat; emberi méltóságukat és jogaikat tiszteletben tartjuk. 5. Saját véleményünket diáktársainkról, tanárainkról, az iskola többi dolgozójáról olyan módon, olyan helyen/helyzetben/időpontban fogalmazzuk meg, hogy az, az illető emberi méltóságát és személyiségi jogait ne sértse. 4.

6.

A Széchenyi István Általános Iskola által kiadott - diákokat érintő - dokumentumok megalkotásában felelősséggel veszünk részt, ezek elfogadásában és érvényre juttatásában igyekszünk tevékenyen részt vállalni. 7. A tanulmányi versenyeken, nyilvános szerepléseken való részvételt csak akkor vállaljuk, ha lelkiismeretesen felkészültünk.

8.

Társaink között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazunk, társaink egyéniségét, emberi méltóságát tiszteletben tartjuk. 9. A Széchenyi István Általános Iskola felsőbb évfolyamos diákjai támogatják a kezdő évfolyamok tanulóit, tanácsaikkal segítik elő beilleszkedésüket. 10. Lehetőségeinktől és képességeinktől függően társainknak – amennyiben erre szükségük van – tanulmányi problémáik megoldásában segítséget nyújtunk. 217

11. Szüleinket az iskolai eseményekről pontosan, rendszeresen és elfogulatlanul tájékoztatjuk; mindent megteszünk azért, hogy hiányos vagy téves információk miatt szüleink tanárainkkal ne keveredjenek konfliktusba. 12. A Széchenyi István Általános Iskola hagyományai szerint a tanterven kívüli szabadidős programokon, illetve azok szervezésében, lehetőségeinkhez mérten részt veszünk. 13. Közreműködünk saját környezetünk alakításában, rendben, tartásában, illetve az iskola helyiségeit, eszközeit rendben tartjuk, rendeltetésszerűen használjuk. 14. A Széchenyi István Általános Iskola házirendjének minden pontját betartjuk. 15. . A Széchenyi István Általános Iskola rendezvényein az etikai, alapvető erkölcsi normákat figyelembe véve jelenünk meg, az iskolai ünnepségeken (sötét nadrág, alj, fehér felső) az egyenruhánk. 16. Elkövetett hibáinkért felelősséget vállalunk, az értük járó büntetést elfogadjuk. Ha magyarázatot kapunk hibánk jellegéről, illetve javaslatot arra, hogyan cselekedjünk helyesen a továbbiakban, minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a hasonló jellegű tévedéseket elkerüljük

218

5. sz. melléklet Pedagógus etikai kódex

Az Etikai Kódex azokat az elveket és magatartási szabályokat tartalmazza, amelyek betartását a Csornai Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tagjaitól elvár, és törvénnyel nem szabályozottak. E kódex alapul szolgálhat a vitás etikai kérdések eldöntésében. I. A pedagógus személyiségével, szakmai felkészültségével összefüggő etikai követelmények A pedagógus egész személyiségével nevel, követendő pozitív erkölcsi mintául szolgál. Nyíltan vallja világnézetét, s tiszteletben tartja mások világnézeti elkötelezettségét. Szakmai elhivatottsága, felkészültsége, kulturáltsága, munkamorálja példa értékű. Kellő önismerettel, önbecsüléssel, önkritikával rendelkezik. Igényli az emberi és szakmai megújulást. Munkájára a humanitás, a demokratikus gondolkodásmód jellemző. Magatartásában és megjelenésében példamutató. Az emberi kapcsolatokban segítőkész, kiegyensúlyozott és mértékletes. Sem kollégáit, sem tanítványait, sem a szülőket nem illetheti megbélyegző kifejezésekkel. Megbotránkoztató, közízlést sértő magatartástól mentes életet él. II. Munkahelyi kapcsolatok etikai normái A nevelőközösség tagjai kölcsönösen megbecsülik, tisztelik egymást, hatékony munkakapcsolat kialakítására törekednek. Egymásról szülők és gyerekek, tanítványok előtt elmarasztaló véleményt nem nyilvánítanak. A felmerült konfliktusokat kulturáltan, megértéssel, az okok megszűntetésével próbálják megoldani. A pedagógus, mint vezető figyelemmel kíséri és segíti beosztottai szakmai fejlődését. Semmilyen formában sem él vissza kollégái, a gondjaira bízott gyerekek, tanítványai és azok hozzátartozói bizalmával. Emberségesen és etikusan jár el munkaügyi kérdésekben. Minden pedagógus az adott lehetőségek, feltételek határain belül a lehető legjobb szakmai tudása szerint végzi munkáját. A szükséges és lehetséges feltételek hiánya esetén nem vállalhatja annak következményeit. Ellenben a tartalmi munka eredményesebbé tételét, ill. a munkafeltételek javítását célzó programok megvalósítását segíti. Munkája szabad szellemi tevékenység: a társadalom által meghatározott célokhoz szabadon választhatja meg a módszereket. A pedagógus toleráns más pedagógiai irányzatokkal szemben, s tiszteletben tartja a sajátjától eltérő eredményes módszereket. III. Pedagógus- diák kapcsolat etikai normái Megfelelő környezet, légkör biztosításával elősegíti, hogy tanítványai tudják vállalni önmagukat. Megmutathassák tényleges tudásukat, képességeiket maximálisan továbbfejlesszék. A pedagógus viselkedését, tetteit, szavait a tanítványokért érzett felelősség hatja át. 219

Gondoskodik arról, hogy a gondjaira bízott gyerekeket, tanítványait semmilyen hátrányos megkülönböztetés ne érje (képesség, vagyon, rang, vallás, bőrszín). Tiszteletben tartja tanítványainak és szüleinek világnézetét. Saját intézményének növendékeit magán úton, külön díjazásért nem taníthatja. IV. Pedagógus-szülő kapcsolat etikai normái Az intézményes nevelés-oktatás kiszolgáltatott helyzetbe hozza a gyerekeket és a szülőket. Ezzel a helyzettel soha nem élhet vissza! Munkája során partnernek kell tekintenie diákjait és azok szüleit. Nevelési tanácsaival segíti a gyerekek harmonikus személyiség fejlődését. Eredményes munkát csak a családdal összhangban érhet el. Ezért segíti a családokat hasznosítható, pontos információkkal, emberbaráti szeretettel. Nevelő-oktató munkája nyilvános, nem titkolhatja el sem az eredményeket, sem a kudarcokat, hibákat. Semmiféle előnyszerzésre nem használhatja fel a szülőkkel gyermekeik által létrejött kapcsolatot! V. Titoktartás etikai normái A pedagógus titoktartási kötelezettsége van mindazon információkra vonatkozóan, amelyek tanítványaival és azok hozzátartozóival kapcsolatosak. Ezen információkat csak a gyermek érdekében tevékenykedő személynek vagy intézménynek adhatók át, megfelelő körültekintés és felelős döntés mellett. Az iskola életével kapcsolatos belső információk szolgálati titkot képeznek.

6. sz.melléklet A Széchenyi István Körzeti Általános Iskola helyi tanterve. A tananyag – terjedelmi okokból – csak az elektronikus változatban érhető el.

7. sz. melléklet Az „Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról (27/1998 VI.10.) szóló MKM rendelet és annak módosításában meghatározottak alapján kidolgozott évfolyamonkénti tananyag és követelmények A tananyag – terjedelmi okokból – csak az elektronikus változatban érhető el.

220