Pedagógiai program. Endre Király Általános Iskola Tiszavárkony OM:

Pedagógiai program Endre Király Általános Iskola Tiszavárkony OM: 035 954

2015. 08. 24.

Tartalom 1. Bevezetés ....................................................................................................................................................4 1.1. Előzmények .........................................................................................................................................4 1.2. A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata ......................................................................4 1.3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala..................................................................................4 1.4. Küldetésünk.........................................................................................................................................5 1.5. Jövőképünk..........................................................................................................................................5 1. 6. Az iskola rövid története ....................................................................................................................6 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai feladatai, eszközei, eljárásai ......................................................................................................................................................7 2.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ................................................... 7 2.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékei ...................................................... 7 2.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai ......................................................... 8 2.1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai .................... 9 2.1.5. Kulcskompetenciák ....................................................................................................................12 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.............................................................................13 2.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok................................................................15 2.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............20 2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai........................................................................................22 2.6. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ............................................................24 2.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ..............26 2.7.1 Sajátos nevelési igényű tanulók .................................................................................................26 2.7.2.Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók..............................................32 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program .....................................................35 2.7.3. Kiemelten tehetséges tanulók ...................................................................................................39 2.7.4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ............................................................................................42 2.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ........44 2.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus, és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái .................45 2.9.1. Kapcsolattartás a szülőkkel ........................................................................................................45 2.9.2. Kapcsolattartás a tanulókkal ......................................................................................................51 2.9.3. Kapcsolattartás az együttműködő partnerekkel........................................................................55 2.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ...........................................................................................56 2.11. A felvétel és átvétel szabályai .........................................................................................................60 2.11.1. Az első évfolyamba lépés feltételei .........................................................................................60 2.11.2. Az intézménybe lépés magasabb évfolyamon.........................................................................62 2.11.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ....................................................................63 2.12. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .................................64

2

3. Az iskola helyi tanterve .............................................................................................................................66 3.1. A választott kerettanterv, jellemzői ..................................................................................................66 3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ..........................................................................................................................................................71 3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ....................72 3.4.1. Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................................72 3.4.2. A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................................73 3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása ..................................................................74 3.6. Komplex intézményi mozgásprogram ...............................................................................................74 3.7. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 76 3.8. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, mérési területek ......................77 3.8.1. Ellenőrzés ...................................................................................................................................77 3.8.2. Mérés .........................................................................................................................................80 3.8.3. Az értékelés ...............................................................................................................................81 3.9. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei ..............................................................................83 3.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ...............................................84 3.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére az iskola településén élő nemzetiségek kultúrájának megismertetése ..................................................................................................................85 3.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .....................................................85 3.13. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ..........................................................................86 3. 13.1 Az egészségnevelés ..................................................................................................................86 3.13.2. A környezeti nevelés ...............................................................................................................88 3.14. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .......................................................................92 3.15. Egész napos iskolai program ...........................................................................................................93 3.16. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .........................................................................................................96 4. Zárszó ........................................................................................................................................................97 5. A pedagógiai program mellékleteinek és függelékeinek rendje ..............................................................98 5.1. A pedagógiai program mellékletei ....................................................................................................98 5. 2. A pedagógiai program függelékei.....................................................................................................98

3

1. Bevezetés 1.1. Előzmények A pedagógiai program az intézmény munkájának alapprogramja. Az intézmény munkáját meghatározó, teljes pedagógiai program 2004-ben készült. Ez került többször módosításra követve a jogszabályi változásokat. A legnagyobb mértékű módosítását a tantestület 2013. 03. 29-én fogadta el, a megbízott intézményvezető jóváhagyta. A pedagógiai programból adódó többletköltséget a fenntartó engedélyezte. Az alapadatok változásából következően (utcanév változása) a pedagógiai program utolsó módosítását a nevelőtestület 2013. 09. 16-án elfogadta. A pedagógiai program teljes körű tartalmi és strukturális felülvizsgálatát, jelenlegi átdolgozását: - a jogszabályi változások - a tankerületen belüli egységes tanulásszervezési formák, prioritások elfogadása - az iskola sajátos arculatát tükröző dokumentum megalkotásának tantestületi igénye indokolja. Az intézmény jogszabály szerinti alapfeladatát hatályos szakmai alapdokumentuma határozza meg, amely a KLIK alapító okiratának melléklete. (1. számú melléklet)

1.2. A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata A pedagógiai program a szakmai munkaközösségek, (2. 3. számú melléklet) az intézményi tanács (4. számú melléklet) véleményének kikérésével a nevelőtestületi elfogadás, és az intézményvezetői jóváhagyás után 2015. szeptember 1-jén lép életbe. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul (3. számú függelék), a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A dokumentum felülvizsgálata minden év március 31-ig történik. A folyamat szabályozásának külön dokumentuma van. (4. számú függelék)

1.3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni a KIR közzétételi listáján, valamint az intézményi honlapon. A pedagógiai program megismerése alapvető fontosságú a szakmai munkavégzés szempontjából, így elhelyezésre kerül - egy nyomtatott példánya az iskolai könyvtárban, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék

4

- egy nyomtatott példánya a nevelői szobában, hogy azt a pedagógusok szabadon megtekinthessék, - az intézményvezetői irodában, hogy az arra jogosultak törvényi, szakmai-pedagógiai ellenőrzés során megnézhessék. A szülők, tanulók részére - kérésükre-, az intézmény köteles tájékoztatást adni a pedagógiai programról. A tájékoztatásra jogosultak nevét, valamint a tájékoztatás helyét, idejét az SZMSZ szabályozza.

1.4. Küldetésünk „A legtöbb, amit a gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.” (Goethe) Tantestületünk elkötelezett a minőségi, esélyteremtő, és személyiségközpontú pedagógia iránt, amelynek folyamatában közös felelősséget érzünk tanulóink fizikai, szellemi és érzelmi fejlődéséért. Hisszük, hogy az iskola múltjában gyökerező, a jelen elvárásokra és állapotokra alapozó, és mindannyiunk jövőjét meghatározó közös munkánkkal eredményesen járulunk hozzá az egyén, a település és az ország boldogulásához.

1.5. Jövőképünk - Iskolánknak saját arculata van, amelyet a tanulói összetétel, a partneri elvárások és a mikrokörnyezeti adottságok összehangolásával alakítunk folyamatosan. - Intézményünk befogadó és nyitott, tanuló szervezet. - Pedagógusaink ismerik a szervezet céljait és elkötelezetten dolgoznak értük. Munkavégzésüket magas szintű szakmai tudás, kitartás, megértés, egymás iránti tisztelet és türelem jellemzi. - A nevelők és a gyermekek kapcsolatát a demokratizmus, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör jellemezi, ahol a tanulók érzelmi biztonságot kapnak, kreativitásuk szabadon kibontakozhat. - A szülők bizalommal vannak az intézmény iránt, biztosítottnak látják gyermekük fejlődését, jövőjét. - A szülők és az iskola partneri együttműködésben, közösen munkálkodnak a gyermekek fejlődése, jövője érdekében. - Tanulóink rendelkeznek a képességeiknek megfelelő legmagasabb szintű tudással, és egyenlő esélyekkel indulnak tovább. - Tanulóink ismerik a társadalmi értékeket, képesek lesznek új értékek befogadására és létrehozására, „konstruktív életvitelre ”. - Az intézmény munkájának eredményessége hozzájárul a község fejlődéséhez, jövőképéhez.

5

1. 6. Az iskola rövid története 1945 előtt egyházi (katolikus, református) oktatás folyt a faluban, két külön épületben. A jelenlegi iskola épületének fő szárnyát 1958 szeptemberében adták át, ahol már állami oktatás folyt. Ez akkor egy négy tantermes épület volt, ezért az alsó tagozat a régi katolikus iskolában működött, ahol három tanterem volt. Két alsó tagozatos osztály, ezért váltott tanítással dolgozott. 1962-ben az iskola fő épülete mellett felépült egy kétszintes, úgynevezett „tanyasi kollégium”. Ide a közeli tanyákról, Tiszavárkony - Szőlőből, Vezsenyből, Tiszajenőről kerültek a gyerekek. 1985-ben létszámcsökkenés miatt az akkori tanácsvezetés megszüntette a kollégiumot. Jelenleg ebben az épületben az alsó szinten működik a községi könyvtár, a felső szinten az iskolai könyvtár, a melegítőkonyha és az ebédlő. 1982-ben az iskola udvarán felállításra került egy 40 négyzetméter alapterületű faház. Először egy alsó tagozatos osztály tanult ebben, majd 1986-tól ide került a kollégium pincéjéből a technika műhely. Jelenleg is ebben a faházban van a technika szaktanterem. 1990-ben az iskola fő épületének átépítésére, bővítésére került sor. Akkor lett nyolc tantermes az iskolánk. Egy épületbe került minden évfolyam. A tantermek mellett egy természettudományi előadó is épült. 1993 őszén felépült az iskola mellett a tornaterem. Ez a létesítmény komoly előrelépést jelentett az iskola, s nem utolsó sorban a község életében. A falu lakosságának is lehetőséget adunk arra, hogy elsősorban sporttevékenység céljára, igénybe vehesse tornatermünket. 1978-ig a Tiszavárkonyi Általános Iskola és a Községi Napközi otthonos Óvoda közös intézményvezetőség alatt a helyi községi tanács felügyelete alatt működött. 1978 szeptemberétől Tiszavárkony, Tószeg társközsége lett, így a gyermekintézmények és a művelődési intézmények is összevonásra kerültek. Tószegi ÁMK néven tagiskola lettünk. 1989-ben a két község, s így intézményeink is szétváltak. Külön, önálló intézmény lett községünkben az iskola, az óvoda, a könyvtár is. A községi Önkormányzat pedig, mint fenntartó működött. 1996 áprilisában összevonásra került a községi Általános Iskola, és Napközi Otthonos Óvoda. 1996 novemberében Endre király nevet adtunk intézményünknek, kapcsolódva ezzel a község történelmi múltjához. 2013. január 1-től az óvodai intézményegységünk önálló intézményként önkormányzati fenntartásban működik tovább, iskolánk új fenntartója és működtetője pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett. 2015. szeptember 01-től a vezsenyi általános iskola az intézmény tagintézménye lett Endre Király Általános Iskola Vezsenyi Általános Iskolai Tagintézménye néven. Vezsenyen először 1926-ban alapítottak iskolát, melyet 1996-ban újjá építettek. Az iskolában 1-4. évfolyamon folyik oktatás, egy összevont osztályban.

6

2. Nevelési program „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." Dr. Szent-Györgyi Albert

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei - Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját az intézményvezetés és a nevelőtestület által közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemezzék. - A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására legyen nyitott a testület és az intézményvezetés. - Tanulóink további tanulási útját kövessük nyomon,

a tanulókövetés eredményei épüljenek be a pedagó-

giai munka fejlesztésébe.

- Fontosnak tartjuk a rendszergondolkodást, amely alapján képesek vagyunk a nevelő-oktató munkát komplexitásában értelmezni és végezni. - Egyénileg és közösen ismerjük fel gondolati mintáinkat, hogy a környezeti kihívásokra megfelelően tudjunk reagálni. - Személyes kiválóságunkkal képesek legyünk következetesen elérni az általunk fontosnak tartott célokat. - A közös jövőkép eléréséért való együttmunkálkodás. - Vonjunk be a külső partnereket az iskola oktatási-nevelési folyamatába. - Szervezeti kultúránk fejlesztése érdekében a csoportos tanulás megvalósítása.

2.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékei „Az iskola az a kitüntetett hely, mely sokféle módon, részben célzottan, részben akaratlanul, mélyen bevési a felnövekvő személyiségbe egy bizonyos értékvilág alapjait.” (Zrinszky László) Tantestületünk azt közvetíti tanulóinak, hogy legyen érték számukra:

7

- a tudás megszerzése, és folyamatos bővítésének igénye - az új dolgok iránti nyitottság - az egyén kötelessége, felelőssége, szorgalma a feladatvégzés és élete során - a biológiai lét, az emberi élet védelme - a másság tiszteletben tartása, - a demokrácia, az emberi jogok tisztelete - a nemzeti és helyi hagyományok, kultúra tisztelete - a haza szeretete - a szülők, az idősebbek megbecsülése - a környezet védelme, az élővilág változatosságának megőrzése - testi és lelki egészségük - a konstruktív véleménynyilvánítás és vita - a szülőfalujukhoz való kötődés.

Ennek megvalósítása érdekében etikai norma nekünk, nevelőknek: - Tiszteld tanítványaidat! - Tiszteld tanítványaid szüleit! - Tiszteld kollégáidat! - Tiszteld önmagad, tiszteld hivatásod!

2.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai Nevelő-oktató munkánk célja, hogy szorosan együttműködve a szülőkkel, gyermekközpontú neveléssel - felkeltsük az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot - tevékenységközpontú ismeretszerzés biztosítása - esélyegyenlőség biztosítása - differenciált és individualizált készség-, kiemelt képesség- és kulcskompetencia-fejlesztés - értékálló és a kor elvárásainak megfelelő tudással engedjük ki tanulóinkat az általános iskolából, amely megalapozza életútjukat - harmonikus személyiségű embereket neveljünk. Tanulóink - érezzék jól magukat az iskolában

8

- kapjanak személyre szóló segítséget tanulási és egyéni problémáikra - reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélő képességre tegyenek szert - ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait - találják meg helyüket a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában - váljanak képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre, egyéni érdekeiket tudják összekapcsolni a közösségi érdekkel - ismerjék meg a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket - becsüljék a családot - viselkedésükben, társas kapcsolataikban jelenjen meg az empátia - tanúsítsanak a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő magatartást - a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka területén - képességük, érdeklődésük figyelembe vételével segítsük pályaválasztásukat - a nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak. Intézményünk pedagógiai folyamatai a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

2.1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai Feladataink: - Az intézmény oktatási céljaihoz kapcsolódó mérések kidolgozása és az eredmények mutatóinak pontos meghatározása.

- Az erkölcsi nevelés területén, hogy tanulóinkat felkészítsük az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsünk választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Lehetőséget nyújtsunk az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. - A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén, hogy tanulóinkkal megismertessük a helyi, nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése. - Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén a közéletiség, a cselekvő magatartás közvetítése: a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság. - Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése területén elősegítjük a tanulók kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tu-

9

dásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni gyermekeinket, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. - A családi életre nevelés területén a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. Ismeretek közvetítése a felelős párkapcsolatok kialakításában, a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Foglalkozunk a szexuális kultúra kérdéseivel. Ehhez külső partnereket vonunk be. - A testi és lelki egészségre nevelés területén az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a helyes táplálkozásban, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. - Tanulóinkat arra neveljük, hogy vállaljanak felelősséget önmagukért, másokért, önkéntes munkájukkal járuljanak hozzá az iskola és a település fejlődéséhez. - A fenntarthatóság, környezettudatosság területén feladatunk, hogy tanulóink megtanulják, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. Megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. - Tanulóink felnőtté válásában, a felnőtt lét szerepeire való felkészülésében kiemelt jelentőségű az életpálya-tervezés, a pályaorientáció. Általános céljaink között szerepel, hogy segítsük, támogassuk a diákokat a továbbtanulásban: a középiskola-, a pálya-, és a szakmaválasztásban, valamint a munkavállalói kompetenciák megismerésben és fejlesztésben. Ennek érdekében az alábbi tevékenységeket végezzük: - Önismeret-, öndefiníció fejlesztése - A legfontosabb pályák-, foglalkozások-, foglalkozási ágak tartalmának és követelményeinek megismertetése - Támogatás nyújtása a továbbtanulási döntés, majd munkavállalás szempontjából reális célkitűzések, döntések meghozatalában; a lehetőségek és a valóság ismeretében: a vágyak és realitások összehangolásában. Ma már azt is szükséges tudatosítanunk a tanulóinkban, hogy életpályájuk során többször is pályamódosításra kényszerülhetnek. Intézményünk – a tanulók életkorának figyelembe vételével, valamint a fennálló lehetőségekhez képest – átfogó képet nyújt a munka világáról. Olyan tevékenységeket biztosítunk, ahol a tanulók definiálhatják a saját érdeklődésüket, értékeiket, kipróbálhatják a képességeiket, fejleszthetik a kulcsképességeiket; megismerhetik az alapvető önmenedzselési és álláskeresési technikákat, elsajátíthatják a legalapvetőbb munkaerő-piaci és munkajogi fogalmakat, összefüggéseket – tehát fejlesztik és összehangolják az önismeretüket a pályaismerettel és a munkaerő-piaci ismeretekkel.

10

Mind az egyes tantárgyak, mind pedig órai és iskolán kívüli tevékenységek összehangolása révén, a szociális-, társas kompetenciák tudatos fejlesztésével elő kívánjuk segíteni a pályaorientáció-, és életpályatervezés eredményes folyamatát. A pályaorientációs és életpálya-tervezési tevékenység során a helyi megvalósítás színterei és módjai: (*Megjegyzés: ki kellene választani, hogy mi maradjon ezekből!) –

Témahetek/témanapok (külső előadók meghívásával: Munkaügyi Központ, fiatal vállalkozók, stb.)

–

7. és 8. osztályosok osztályfőnöki órái tájékoztatással

–

7. és 8. osztályosok szülői értekezletei tájékoztatással

–

Lehetőség szerint üzem-, és munkaadói látogatások felső tagozatosok számára; prioritással a hiányszakmákra

–

Egyéni és/vagy csoportos segítő beszélgetések, tematikus foglalkozások az elkészítésre került és ajánlott tematikák alapján (40 órányi óravázlat, tematika)

–

Pályaválasztási kiállítások szervezett látogatása

Ebben a folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4C-14-2015-0659 „Biztosabb tudással tanulóink jövőjéért” projekt képzésein elsajátított módszertan, az elkészített óratervezet bank. - A gazdasági és pénzügyi nevelés területén az iskola közvetíti a pénzügyi alapismereteket, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismereteket és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. - A médiatudatosságra nevelés területén a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. - A tanulás tanítása területén minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek. - A tanulók képesek legyenek digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használatára, akár az iskolában, akár otthon is. A digitális készségek fejlesztésének tevékenységeit úgy kell megtervezni, hogy az igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, valamint a folyton változó IKT eszközzel támogatott tanórák kereteihez. A digitális eszközök használatával növelhető az esélyegyenlőség biztosítása a társadalmilag hátrányos helyzetű tanulók, vagy a sajátos nevelési igényű tanulók számára is. Ebben a folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4C-14-2015-0659 „Biztosabb tudással tanulóink jövőjéért” projekt képzésein elsajátított módszertan, az elkészített óratervezet bank.

11

A fenti feladatok elvégzése érdekében eszközként az alábbiakat alkalmazzuk: - következetes tanári magatartással, személyes példamutatással és egységes követelményrendszerrel dolgozunk tanítványaink nevelése és formálása érdekében - folyamatos és kitartó munkára, tanulásra késztetjük diákjainkat - rendszeres értékeléssel és osztályozással adunk visszajelzéseket tanulmányaikról - az eredményekről az értékelés megszületését követően azonnal tájékoztatjuk a tanulót és a szülőt - következetesen alkalmazzuk a meggyőzést, a felvilágosítást, a tudatosítást.

Céljaink, eredményeink elérése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazzuk: - minden diákot egyéniségként kezelünk, és megkeressük fejlesztésének optimális lehetőségét - osztályfőnöki munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk minden tanítványunkkal és családjával való folyamatos kapcsolattartásra, nevelési folyamatuk irányítására - a fentiek érdekében folyamatosan együttműködünk a tanulót nevelő családdal, jelzéseket adunk és veszünk tanítványunk fejlesztésének biztosítása érdekében - fontosnak tartjuk annak a tanári mentalitásnak a fejlesztését, amely minden tanítványában tehetséget lát, megindítja őt tehetségének felismerése és kiteljesítése irányába megtalálva az ehhez szükséges kapcsolódási pontokat, pedagógusokat, szervezeteket és lehetőségeket - figyelünk a diákönkormányzat eredményes működtetésére.

2.1.5. Kulcskompetenciák Célunk a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek, a kulcskompetenciák fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció, az idegen nyelvi kommunikáció, a matematikai, a természettudományos és technikai, a digitális kompetencia, a szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség, a hatékony, önálló tanulás fejlesztését biztosítjuk: - a differenciált tanulásszervezéssel - az IKT eszközök tanórai, valamint más iskolai vagy otthoni tanulás támogatására alkalmazásával - kooperatív tanulási technikák alkalmazásával - tanórán kívüli foglalkozási formákkal: felvételi előkészítő, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások.

12

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolának, mint másodlagos szocializációs színtérnek a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment át. A pedagógusi tevékenység ismeretátadói funkciója mindinkább differenciálódtak. Az átadandó ismeret megnövekedett. Az iskolai személyiségformálásnak új feladatai születtek. A társadalmi problémák a családi körben is megjelentek és az ebből adódó hiányosságokat gyakorta pótolni, korrigálni kell az iskolában. Ez egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, fejlődése, fejlesztése, egész személyiségének kialakítása áll a középpontban. Figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A személyiségfejlesztésben, az önkép kialakításában, a kreativitás, a problémamegoldó képesség fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak, mint közösségnek elsődleges szerepe van. A közösség jellemformálásában az osztályfőnök fontos szerepet kap. A személyiségfejlesztést meghatározó alapelvünk a közös gondolkodás, és az egységes cselekvés.

Célunk hogy tanulóink: - a különböző szintű adottságaikkal - az eltérő mértékű fejlődésükkel - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal - egyéb, érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel - szervezett ismeretközvetítéssel - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Kiemelt feladatunk, hogy az iskola: - adjon teret a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának - fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket - eddze akaratukat - járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

13

További feladataink: Az értelem kiművelése területén: - a megismerési vágy fejlesztése - tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása - a felfedezési vágy fejlesztése - a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése - a tanulási teljesítményvágy optimalizálása.

A szocializáció területén: - a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése - a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival - élményszerű, pozitív minták felkínálása (személyes, irodalmi, történelmi hősök) - negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése - szociális készségek szükségszerűen működnek az iskolai életben - pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása.

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén: - az egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal - a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is - önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismertetése, gyakoroltatása, tudatosítása - önkifejezési képességek kialakítása. A konfliktus-, és iskolai agressziókezelési területén: „Az 5.-8. évfolyamon a társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulóinkban. Olyan képességek fejlesztését tűztük ki deklarált céljaink közé, mint a konfliktuskezelés, az együttműködés és felelősségvállalás, valamint az előítéletek és rasszizmus elutasítása. Pedagógusaink elsajátították a konstruktív, erőszakmentes konfliktuskezelés szemléletét; így munkájuk során szakszerűen tudják értelmezni és kezelni a kialakult konfliktusokat, valamint az iskolai agressziót. Tanulóinknak személyes tapasztalatok szerzésére adunk lehetőséget az együttműködés, a konfliktusok közös kezelése-, megoldása terén. Az új tanulási módszerek (csoport-munka, kooperatív technikák, stb.) alkalmazásával elősegítjük az alkalmazkodóképesség, a konfliktuskezelés és kudarctűrés fejlesztését. Diákjainkat folyamatosan ösztönözzük a team munka során abban, hogy tapasztalatot szerezzenek a közös szabályrendszer elfogadásáról, valamint társaik elfogadásáról és tolerálásáról. Pedagógusaink segítik

14

az egyes osztályokon (csoportokon) belüli szociális-, társas kapcsolatok helyes értelmezésének kialakítását is. A konfliktus-, és iskolai agressziókezelési tevékenység során a helyi megvalósítás szín-terei és módjai: Ide kellene beírni, amit meg kívánnak valósítani! A személyiségfejlesztés színterei: - osztályközösség - érdeklődési kör alapján létre jövő csoportok intézményen belül - iskolaközösség - a településen céltevékenységet folytató szervezetek, (Gyermekjóléti Szolgálat, Védőnői hálózat, Tiszavárkonyért Kulturális Egyesület, Horgász Egyesület) - a tankerületben céltevékenységet folytató szervezetek (Humán Szolgáltató Központ, Pedagógiai Szakszolgálat, Rendőrség).

2.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A teljes körű egészségfejlesztés során a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesül a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelésioktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, amely minden rendelkezésre álló eszközzel segíti a tanulók és dolgozók egészségének védelmét, s az egészség fejlesztését: a testi, lelki, szociális „jólét” állapotának kialakulását.

Helyzetkép Gyengeségek - a személyes testi és környezeti higiénia fönntartására vonatkozó fejletlen igényszint a tanulók egy részénél - orvosi szoba hiánya - a kulturált étkezésre vonatkozó belső motiválatlanság - megfelelő eszközkészlet, háttéranyag hiánya - iskolapszichológus hiánya - az egyes szakellátást biztosító intézmények távolsága - családok egy részének érdektelensége, rossz szokások berögződése - szakképzett tanár hiánya.

15

Erősségek - nagyméretű tornaterem, kiegészítő helyiségekkel - mozgásra, testnevelésre, sportra alkalmas szabad terület megléte - szabadlevegős játékra, tevékenységre való megfelelő méretű udvar megléte - rendszeres orvosi, védőnői ellenőrzés - gyógytestnevelés - sportkörök működtetése - tanórai lehetőségek kihasználása - művészeti foglalkozások tartása.

Veszélyek - negatív hatások a családban - negatív hatások a mikroszociális külső környezetben - média által közvetített romboló hatás. Lehetőségek - példamutatás, személyes kötődések erősítése - az esetleges pályázati lehetőségek változatlan kihasználása - továbbképzések, felvilágosító előadások - tervszerű napirendi foglalkozások jobb felhasználása - szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával.

Alapelveink - az egészségfejlesztés épüljön be az intézmény mindennapjaiba, tevékenységeibe - az egészségnevelés legyen személyközpontú, és tevékenységközpontú - alapozzon a szükségletekre - az egészségmegőrzést élethosszig tartó tanulásként értelmezzük - komplex formában kezeljük a tudat-, ismeret-, készség- és kompetenciafejlesztést - egészségfejlesztő tevékenységünk vegye figyelembe a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait.

16

Hosszú távú cél Egészségfejlesztés: - korszerű egészségneveléssel - prevencióval - mentálhigiénés felkészítéssel. Az egészséges nemzedék felnevelése: - az egészségvédelem fontosságának tudatosítása - az egészséges életmód iránti igény kialakítása, megvalósításának későbbi érvényesítése. Annak elérése, hogy neveltjeink egészségének kiteljesedése érdekében segítsük: - a társadalmi integrációt - a változó terheléshez való alkalmazkodni tudást - az önállóság kialakulását - az egészségmegőrző szokások terén a fizikai, lelki és társadalmi összhang megteremtését.

Feladataink - az egészségügyi szolgáltatások megfelelő működtetésére - a megfelelő egészségügyi környezet megteremtésére - az egészséges táplálkozás lehetőségeinek megteremtésére - a mindennapos testnevelés, testmozgás biztosítására - a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzésére - a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzésére - a baleset-megelőzésre és elsősegélynyújtásra - a személyi higiénia területére terjednek ki.

Az iskolai egészségfejlesztés hatékonysága érdekében arra törekszünk, hogy a tevékenység: - mindegyik egészség-kockázati tényezőt befolyásolja - az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen legyen - az iskola minden tanulója részt vegyen benne - a teljes tantestület részt vegyen benne - bevonjuk a szülőket és az iskola közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét (pl. fenntartó) is.

17

A feladat gyakorlati megvalósításának kidolgozott programjai, területei A megvalósítás színterei: Tanítási órák - mindennapos testnevelés - úszásoktatás: minden tanévben a 3. és 5. osztály számára, 18 óra a szolnoki tanuszodában - természetismeret óra - biológia-egészségtan óra - technika, életvitel és gyakorlat - osztályfőnöki órák. Tanórán kívüli: - sportköri foglalkozás - gyógytestnevelés - napközis foglalkozások

- heti legalább 1 óra játékos sporttevékenység

-

- napi 1 – 1,5 óra szabad levegőn való tartózkodás (játék)

- egyéb sportversenyek, sportfoglalkozások - tanulmányi séták - szakkörök - tanulmányi kirándulások - vetélkedők - sportrendezvények - egészségnevelési projektnap (TÁMOP 3.1.4B „Az iskola közös ügyünk” – Partnerség és hálózatosodás modul) Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában: - az egészség fogalma - a krónikus beteg egészsége - az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk - a környezet egészsége - az egészséget befolyásoló tényezők - szájhigiénia - a jó egészségi állapot megőrzése - a betegség fogalma - megelőzhető betegségek

18

- a táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata - az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása - lelki eredetű táplálkozási zavarok - a beteg ember táplálásának sajátosságai - a testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata - az egészséghez szükséges testmozgás. - a szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában. - a felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában. - gerincvédelem, gerinckímélet - balesetek, baleset-megelőzés - a lelki egészség - önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében - a két agyfélteke harmonikus fejlődése - az érett, autonóm személyiség jellemzői - a társas kapcsolatok - a nő szerepei - a férfi szerepei - a társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs - a családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek - a gyermekáldás - a várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére - a gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában - a szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés) - művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai - a média egészséget meghatározó szerepe - médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja - fogyasztóvédelem - az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás - tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése - iskola-egészségügy igénybevétele - az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele

19

- otthoni betegápolás.

2.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés célja, a hogy az iskola szereplői és a közvetett partnerek hozzájáruljanak a tanulók: - közösségi magatartásának kialakításához - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend) - a másság elfogadásához - az együttérző magatartás kialakulásához - a destruktív megnyilvánulások leépítéséhez - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez Az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve. Kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának, és együttműködő partnerének figyelembe kell vennie. Ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek, képviselőinek is, hiszen a felnőtt példaként áll a diákok előtt: megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolataival. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos további feladataink: Törekszünk arra, hogy minden tanuló: - ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatos kialakításához elengedhetetlenek - megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit - sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek - legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket - valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában - legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát - kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába

20

- életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá - szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén - legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni - tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni, - az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani - ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait - kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez - tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet - legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésre - tevékenysége erősítse az iskolai és települési közösséghez való kötődést. - Az Intézmény elősegíti a tankerületen belüli szakmai együttműködéseket, az intézményekkel való közös gondolkodást abban, miképpen lehet a család, mint partner szempontot érvényesíteni. Ennek érdekében közösségi eseményeit úgy szervezi, hogy más intézményekkel, iskolákkal, civil szervezetekkel együttműködve, elősegítse az iskolai közösség fejlődését, megoldás központú válaszokat találjon a társadalomból begyűrűző problémák kezelésére. Ennek érdekében mind a szülők hatékonyabb bevonására, mind a fiatalok közösségi aktivitásának fokozására új, innovatív eszközöket keres, közösségfejlesztő módszereket alkalmaz. Intézményünk a köznevelési Törvénnyel összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsájtanak. A közösségfejlesztés fő területei: - a tanórák: szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák - a tanórán kívüli foglalkozások: napközi, könyvtár, szakkörök, kirándulások, közös osztály- és iskolai szintű programok - a diákönkormányzati munka - Projektnapok

21

- az intézményen kívüli programok iskolai szervezésben, vagy együttműködő partnerek szervezésében. A konstruktív ön- és közösségfejlesztő életre nevelésnek két módszerét alkalmazhatjuk: Közvetlen módszerei – tekintélykapcsolaton alapuló módszer - szokásformálás: gyakoroltatással, segítségadással, ellenőrzéssel - magatartási – tevékenységi modellek közvetítése: elbeszéléssel, modellértékű személyek bemutatásával, műalkotás bemutatásával, személyes példaadással, meggyőzéssel, előadással, magyarázattal, beszélgetéssel, a gyermekek önálló elemző munkájával Közvetett módszerei – kortárs csoportokhoz kapcsolódó, közösségi tevékenységen alapuló módszer - a közösségi tevékenység nevelő hatású megszervezése – tanulmányi kirándulások - a kortársi interakciók irányítása. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatokat a tantárgyi tanmenetek, az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatait a foglalkozási tervek, a diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatait a DÖK éve munkaterve, a szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatait az osztályfőnöki munkatervek tartalmazzák.

2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok pedagógiai tevékenységével kapcsolatos feladatait munkaköri leírásuk is tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. A pedagógus: - napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük; - tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására - tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi - a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat - gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet - a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről

22

- rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen - az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen - a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli - az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 5 tanítási napon belül köteles kijavítani - a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el - fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét - biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek - feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése - tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően - különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során - a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására - a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait - a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja - a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli - megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor - az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra - foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket - állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik, az új ismereteit, tapasztalatait, jó gyakorlatait megosztja kollégáival.

23

-A pedagógusok pedagógiai munkája feleljen meg az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak legyenek. -A teljes pedagógiai folyamat követhető legyen a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.

2.6. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket.

A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb.

Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése.

Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka.

Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe.

Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek,

24

hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák.

Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. A feloldódáshoz más környezet kell, mint a hagyományosan merev tantermi berendezés, az egymás hátát látó gyerekekkel. Az alsó tagozatos tantermekben célszerű olyan sarkot berendezni, ami témától függően átrendezhető: puffokkal, ülőpárnákkal, vitrinekkel, polcokkal, meseszőnyeggel. A falon legyen lehetőség "területeket" kialakítani saját osztály-, faliújságra, akár falfirkára is. Ki lehessen alakítani osztálykuckókat. Legyen a teremben hagyományos és modern audiovizuális eszköz. Nem szükséges minden órát ebben a megszokott környezetben tartani, lehet színhely: könyvtár, múzeum, közösségi ház, vagy éppen a természet.

Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői:

- Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak. - Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. - A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. - Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret). - Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. - Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. - Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

25

2.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 2.7.1 Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igényű gyermekek foglalkoztatása iskolánkban integráltan történik. Sajátos nevelési igényűnek csak az a gyermek számít, aki erről érvényes szakértői véleménnyel rendelkezik. A sajátos nevelési igény kifejezi: - a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, - az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. A helyi igényeket felmérve, valamint intézményünk személyi és tárgyi adottságait, feltételeit tekintve iskolánk az alábbi sajátos nevelési igényű gyermekeket tudja fogadni: - tanulási zavart: dyslexiát, dysgraphiát, dyscalculiát mutató gyermekeket - autizmus spektrumzavarral küzdő tanulókat - érzékszervi (hallás-, látás-, mozgás- és beszédfejlődésben) sérült gyerekek köréből a szakértői és rehabilitációs bizottság által integrálásra javasoltakat, akik enyhébb fokban sérültek. Az iskola teljes integrációt tud biztosítani a fent felsorolt sajátos nevelési igényű gyerekek számára. Az átlagos osztálylétszám számításánál a sajátos nevelési igényű tanulót kettő vagy három főként vesszük figyelembe a szakvélemény alapján. Az intézményben dolgozik főállású gyógypedagógus. Az iskolában fejlesztő szoba kialakítása megtörtént. A nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra kell törekedni, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A tanköteles korú sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának során a legfontosabb figyelembe veendő szempontok: - az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés megváltozása - sajátos tanulási képességek - egyéni szükségletek. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva.

26

Célok: - a sajátos nevelési igényű / tanulásban akadályozott / tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés és kognitív funkciók terápiás jellegű korrekciójával - a differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal - az általános műveltség megalapozása az életkor és osztályfok figyelembe vételével.

Pedagógiai alapelvek: A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni:

- A feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van. - Szükség szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni. - Nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. - Az iskola segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassa a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; a fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról. - Az SNI tanuló értékelése az egyéni fejlődési ütem, az egyéni különbségek maximális figyelembevételével történik. A tanuló teljesítménye önmagához mérten és előremutatóan kerül értékelésre, megőrizve a tanulási kedvet. Ezen túl érvényesíteni kell az alábbi elveket.

A prevenció elve: Iskolába lépéskor mérést végzünk azért, hogy megtudjuk, kik azok a gyerekek, akiknek egyéni fejlesztésre van szükségük. A részképességzavarok korai felismerése azért fontos, mert terápia hiányában megakadályozza az olvasás-írás elsajátítását. Ilyen részképesség-zavarok: - gyenge hang megkülönböztető képesség - hallási figyelem zavara - rövid távú akusztikus és vizuális emlékezet zavara - vizuális észlelés fejletlensége

27

- taktilis, kinesztetikus észlelés fejletlensége - téri vizuális integráció hiánya - testséma zavara - jobb-bal megkülönböztetés nehézsége - vizuomotoros koordináció zavara. Azokat a tanulókat, akiknek a prevenció nem elégséges, szakértői vizsgálatra küldjük.

A rehabilitáció elve: A sajátos nevelési igényű tanulók állapotának megfelelő fejlesztő foglalkozások és a szükséges eszközök biztosítása – a fejlesztő munka eltér a hagyományos pedagógiai tevékenységtől. Az elméleti felkészültség mellett nem nélkülözheti az e célra kidolgozott módszereket és eszközöket. A foglakozások során olyan alapkészségeket fejleszt, amelyek a gyerek iskolai teljesítményéhez szükséges képességek, készségek kialakulását szolgálják, hogy minél zökkenő mentesebb legyen az iskolai tanulás. A fejlesztő munka egyik fő célja, hogy a tanulók meglévő hátrányai ne szélesedjenek, hanem az évek előrehaladtával a lemaradásuk minél kisebb legyen, és közelítsen az adott évfolyam követelményeihez. Iskolánkban a tanítási órákon ugyanazt a tananyagot tanítjuk a sajátos nevelési igényű tanulóknak is, de mivel ők lassabb tempóban dolgoznak, több időt biztosítunk számukra. Az alkalmazott módszerek meghatározzák a sajátos nevelési igényű tanulók sikereit. Az integráció elve: Iskolánk próbálkozik az inklúzió szellemének megfelelő teljes integrációval. A tanuló teljes időtartamban az osztálytársaival együtt tanul, így nagyobb esélye van a sikeres szocializációra. Iskolánk mindent megtesz a sikeres integrációért. Megvalósítjuk az integráció törvényi feltételeit, biztosítjuk az SNI tanuló törvény adta jogait, a kötelező és adható kedvezmények igénybevételét, differenciált óraszervezéssel az egyéni képességek kibontakozását. A képességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Differenciálást, aktív tanulói magatartást részesítünk előnyben.

A nevelés-oktatás fő feladatai: - az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével - a mentális képességek fejlesztése a megismerő funkciók egyénre szabott terápiás jellegű korrekciójával, - az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően - a tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása

28

- a módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően. Az iskola az alábbiakat biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekeknek: - Szükség esetén (szakértői és intézményvezetői döntésre) egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időt is engedélyezhet. - A tanulót az intézményvezető szaktanácsadói javaslatra egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól felmentheti. Mentesítés esetén biztosít a gyermek számára felzárkóztatást egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni foglalkoztatással. /A tanulónak a mentesített tantárgyak óráin is részt kell vennie, szintjének, képességeinek megfelelően differenciált foglalkoztatásban részesülve./ - A tartósan lemaradó gyerekek részére szakvélemény alapján, az adott munkaközösség csökkenti a tananyagot, a követelményszintet, és nagyobb mértékű pedagógiai segítséget nyújt. - Gyógytestnevelési órákat biztosítunk az eltérő testi fejlődésű tanulóknak. A pedagógus feladata a sajátos nevelési szükségletű gyerekek esetében: - az egyéni fejlesztés - a differenciált tantárgyi ismeretek biztosítása - a differenciálást lehetővé tevő, az adott tantervi témán belül eltérő tananyag kidolgozása, feladatlapok összeállítása - kapcsolattartás gyógypedagógussal, szükség esetén más szakemberekkel - együttműködés a szülőkkel. A tanórai és a tanórán kívüli fejlesztés kiemelt területei: Az anyanyelvi fejlesztésben különös hangsúlyt kap: - a pontos diagnózis, a megfelelő fejlesztési szempontok és módszerek kiválasztása, a vizsgálatok szakszerű elvégzése, - a testséma biztonságának kialakítása, - a téri és idői relációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - a balról-jobbra való haladási irány rögzítése, - a vizuomotoros koordináció gyakorlása, - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - az auditív és vizuális diszkrimináció és emlékezet fejlesztése, - az olvasási, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató-elemző vagy dyslexia prevenciós módszerrel, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - grafomotoros fejlesztés,

29

- a helyes ejtés, a fonéma hallás fejlesztése, - hang- és betűegyeztetési gyakorlatok, - a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek, - könyvtárhasználat, - számítógép, internet.

A matematika fejlesztésében különös hangsúlyt kap: - a testséma kialakítása, - a téri relációk biztonsága, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - a szerialitás erősítése, - számfogalmak kialakítása és bővítése, - az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben, - a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása.

A művészetek területen kiemelt szerepet kap: - az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd, a téri orientáció, - a mozgás-ritmus-beszéd koordináció, - grafomotoros fejlesztés -szenzomotoros fejlesztés.

A mozgásfejlesztés során kiemelt szerepet kap: - nagymozgások fejlesztése, - rugalmasság fejlesztése, - statikus, átmeneti és dinamikus egyensúly, - ellentétes végtagmozgás fejlesztése, - testséma, téri orientáció, - ritmusfejlesztése, - szerialitás, - emlékezet,

30

- mozgásutánzás, - finommotorika fejlesztésének előkészítése.

A személyiségfejlesztés során kiemelt szerepet kap: - helyes önértékelés, az énkép erősítése, - az önbizalom erősítése, - a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs eszköztárának növelése, - a hibás-hiányos helyzetfelismerés kompenzálása, - a tudatos önirányítás, önkontroll kifejlesztése, - az empátia fokozása, a másság elfogadtatása.

Az élő idegen nyelv tanítása során kiemelt szerepet kap: - a játékosság, - mondókák, énekek, népi játékok tanítása, - az adott nyelvet beszélő népek hagyományainak megismerése, - beszédszándék, beszédértés, beszédkészség.

Módszerek: - Differenciálás a tananyag tartalmában, felosztásában, szintjeiben; - Csoport, páros, egyéni munkaforma megválasztása a feladatnak megfelelően; - A számonkérés típusa: szóban, írásban - Speciális megsegítésüket, egyéni fejlesztésüket tanórán kívül szakember végzi egyéni fejlesztési terv alapján. - Kiemelt nevelési feladataink a sajátos nevelési igényű tanulók esetében: önálló értékelés és önbecsülés kialakítása, a kudarctűrő képességének erősítése, önállóságra szoktatás.

Fontos, hogy az osztály tanulói elfogadják tanulótársuk másságát, jó szintű toleranciával rendelkezzenek. Fel kell ismerni, hogy az érintett tanulónak melyek a jól fejlett, jól működő képességei, és ezeknek teret kell adni, hogy sikerei előrevigyék személyiségét. A sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot a helyi tantervek tartalmazzák.

31

2.7.2.Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkóztat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A fejlesztő foglalkozások szervezése a szakértői vélemények korrekciós javaslatai alapján, személyre szabott egyéni fejlesztési terv szerint történik. Szervezeti formái: A szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint. Az egyes részképességek fejlesztésének időtartamát a tanuló egyéni szintje és fejlesztési üteme határozza meg. A fejlesztési munka hatékonyságát segítik az osztályfőnökkel, szaktanárokkal történő megbeszélések. A differenciálás egyénre szabott.

Ütemterv, fejlesztéshez: Szeptember: szintfelmérések; csoportalakítások; egyéni fejlesztési tervek kidolgozása Szeptembertől januárig: egyéni és csoportos fejlesztések, értékelések, tájékoztatás a szülők felé Februártól májusig: egyéni és csoportos fejlesztések Június: értékelések, tájékoztatás a szülők felé A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - szoros kapcsolat a Pedagógiai Szakszolgálattal, és Gyermekjóléti Szolgálattal - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások - egyéni foglalkozások - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése - szakkörök - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, --szünidei programok) - a szülőkkel való együttműködés - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek. A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendő.

32

A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek individuum.

A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk:  Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (hiperaktivitás, autisztikus jelek, önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb.  Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (olvasás, írás- helyesírás, számolási nehézség, figyelem, kommunikáció, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória).  Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.) Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi– lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen.

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

I. Pszichés zavarok esetén:

Az okok (diszfunkció) felkutatása Életkorának

megfelelően

a

az adott diszfunkció csökkenté- különböző diagnosztikai mód- gyermek is értse meg a problése, esetleg megszüntetése

szerekkel (pszichológus).

mát.

a korábbi fejlődési szakaszban A diszfunkció kezelése megfelelő Érezze szükségét és fogadja el a gyökerező hiányosságok és tor- terápiákkal:

segítségnyújtást.

zulások

Kooperáljon (tanácsadó- kliens

feltárása,

rendezése,

újratanulása.

- személyiségfejlesztés egyéni és csoportos

kapcsolatban).

tanácsadás, relaxáció

Csökkenjenek a szorongások.

tartása, sikereik és kudarcaik

kognitív terápiák (Coping

A megküzdő mechanizmusok

egészséges

Cat) elsődleges és másodla- erősödjenek.

Érzelmi

életük

egyensúlyban

feldolgozásának

segítése.

gos kontroll erősítése program (PASKET)

A kompenzáló magatartásformák elhagyása.

- kommunikáció

Érzelmi reakcióik a helyzethez adekvátak legyenek. Kompenzáló

mechanizmusaik

szerepjátékok

száma és intenzitása csökken-

szerepáttétel

jen.

szituációs játékok II. Tanulási nehézség esetén:

Beszédfejlesztés (logopédus):

A fejlesztő és fejlesztett össz-

33

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

A tanulási nehézség csökkentése - arány- és hangsúlyeltolódás munkája eredményeként fejlővagy megszüntetése

alkalmazása,

dés, változás mutatkozzék.

(ez feltételezi az ezt kiváltó ok - a környezet pontos észlelésén (A fejlődés mértéke és ritmusa megszüntetését).

és tapasztalásán alapuló fejlesz- problémánként és tanulóként tés.

változó.)

Képesség és készségszint felmé- Legyen látható eredménye a rés. A tanulási nehézség csök- fejlesztésnek az adott tanuló kentése.

korábbi szintjéhez képest.

Fejlesztő, felzárkóztató programok kidolgozása személyre szabottan, részleges kiemeléssel, arány és hangsúlyeltolódással. A

támasztott

követelmények

pontos, objektív meghatározása az egyén lehetőségeihez mérten.

A teljesítményorientáltság csökkentése.

Oldott, bensőséges, szeretetteljes légkör megteremtése.

Valamennyi apró, pozitív irányba történő változás megerősítése.

A negatív kompenzáló magatartás ignorálása, más kompenzálási lehetőségek feltárása, az okok megszüntetése.

34

Célkitűzések

Feladatok Törekvés

Kritériumok a

szülőkkel

való

együttműködésre. III. Szocializációs zavar esetén:

Fontos, az életkori sajátosságok Tudja, hogy mit várnak el tőle.

mivel a problémák a gyermek ismeretében, az iskolás gyerrendszerint a korai szocializáció mektől elvárható viselkedésfor- Döntéshelyzetben tudjon jó és rendellenes tanulási folyamatá- mák, és a még nem követelhető rossz, helyes és helytelen között ból, illetve a családi diszfunkci- kontroll szétválasztása.

választani.

ókból, vagy a szűkebb környeze- Pontos meghatározása annak, téből erednek, ezért a problé- amit elvárunk a gyermektől és Legyen képes elfogadni és kömából adódó zavarokat csupán ennek a gyermek számára jól vetni a pozitív modellt. csökkenteni tudjuk, de meg- érthető (életkorának megfelelő) Érezze tanárai, nevelői jó szánszüntetni nem.

közlése.

dékát.

Feladatunk a pozitív modellnyújCélunk tehát a kompenzálás és a tás, a pozitív megerősítés és a kooperáló szülők segítése a ne- minősítés. velési kérdésekben.

A gyermekben rejlő pozitív értékeknek kiaknázása.

Szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése.

A fejlesztések részletes leírása az egyéni fejlesztési tervekben találhatók.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A gyerekek túlnyomó többségének továbbtanulási esélye, műveltségük várható szintje attól függ, hogy a gyermek milyen fejlettségi szinten kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon, és a továbbiakban milyen képességekkel, készségekkel, jártasságokkal rendelkezik a tanuláshoz és egyéb ismeretszerzéshez. Ezt legoptimálisabban a kisiskolás korban lehet kialakítani.

A tanulási kudarcok, lemaradások okai - iskolaéretlenség - tartós hiányzás - helytelen tanulási szokások kialakulása

35

- segítő, nyugodt családi légkör hiánya - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség - tanulási zavar - sajátos nevelési igény - helytelen napirend.

A felzárkóztatás célja: - A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. - Készségek, képességek fejlesztése. - A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. - Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. - Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. - Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.

A tanulók felzárkóztatását segítő programok, eljárások, módszerek: A felzárkóztató programok, eljárások, módszerek kiválasztása függ a tanuló problémájának sajátosságától, a probléma feltételezhető okától, a tanuló életkori sajátosságaitól, az iskola és a tanuló sajátos körülményeitől, lehetőségeitől. - Szülő írásbeli értesítése, személyes elbeszélgetés formájában tanácsadás a gyermek felzárkóztatásával kapcsolatban. - Folyamatos együttműködés a szülőkkel. - A tanulók egyéni képességeit figyelembe véve a gátlások feloldásának segítése és a reális önismeret és önértékelés alakítása, fejlesztése. - Pedagógiai szakszolgálat igénybe vétele - Kapcsolatfelvétel a nevelési tanácsadó szolgálattal illetve a családsegítő szolgálattal - A tanuló mentesítése bizonyos tárgyak értékelése alól, amennyiben ezt a tanuló egyéni adottsága, továbbá sajátos helyzete indokolja. (Írásos szakértői vélemény alapján.)

A program eredményességének értékelési módszerei: - a tanuló előmenetelének ellenőrzése az osztálynapló alapján - osztályfőnökök és szaktanárok rendszeres beszámolója

36

- szóbeli, írásbeli ellenőrzés.

Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben

- Differenciálás a tananyag tartalmában, felosztásában, szintjeiben. - A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes. - Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket, szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába. - Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása. - Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre. - Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk. - Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk. - Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését. - A felmérő feladatait a tantervi követelmények alapján állítjuk össze. Az értékelés azonos norma szerint történik.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő további programelemek Az iskolai sikertelenség megelőzését, illetve csökkentését segítő pedagógiai feladatok és tevékenységek célja: - Szeretetteljes, elfogadó légkör megteremtése - Közvetlen és folyamatos kommunikáció az intézményvezető, a pedagógusok és a tanulók között. - Az eredményes tanuláshoz szükséges környezeti és személyi feltételek megteremtése. - A szülőkkel való együttműködés elmélyítése, évente többszöri találkozás megszervezése a HHH tanulók szüleivel - Tanórákon fontos a differenciálás, a páros vagy csoportos munka gyakorlása, hogy a tanulók együttműködési képessége, szociális érzéke fejlődjön - Képességeknek megfelelő, egyértelmű követelménytámasztás, következetes ellenőrzés, értékelés

37

- Pedagógiai tanácsadás szükséges ahhoz, hogyan tervezzék a gyermekek tanulásukat, hogyan fejlődjön, gazdagodjon személyiségük. - Különös figyelmet kell szentelni a tanulóknak, hogy a nehéz élethelyzetekből való kilábalásban se maradjanak magukra (pl. váratlan élethelyzetek, családi vagy egészségügyi problémák esetén). - HHH, SNI, BTMN tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, valamint külső szakemberek – logopédus, pszichológus – közreműködésével.

Intézményünkben a felzárkóztatást segítő foglalkozások:

1. Tantárgyi felzárkóztató foglalkozások A tanulásban önhibáján kívül lemaradt tanulók lehetőséget kapnak a felzárkóztató foglalkozásokon hiányaik pótlására.

2. Napközis foglalkozás Szükség esetén az osztályfőnök is javasolhatja a tanuló beíratását.

3. A gyógytestnevelés hozzájárul a szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállításához, azaz gyógyításához, rehabilitációjához.

4. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján sajátos nevelési igényű tanulóként nyilvántartott gyermekek a szakvéleményben foglaltaknak megfelelően képességfejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Egyéni fejlesztési tervek alapján végezzük e tanulók felzárkóztatását, fejlesztését.

5. Fejlesztő foglalkozások A nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján az abban javasolt óraszámban fejlesztő foglakozásokon vesznek részt a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók (BTMN) gyógypedagógus irányításával. Súlyos probléma, hogy 2013. év szeptemberétől logopédiai ellátás nincs az iskolában.

38

2.7.3. Kiemelten tehetséges tanulók Alapelvünk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűsséggel bármely társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult tehetséget. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a lehetőségeihez. A kiemelten tehetséges tanulókkal való foglalkozás célja felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel.

Feladataink: - a tehetséges tanulók korai felismerése, hogy minél hamarabb elkezdhessük fejlesztésüket - a felismert tehetség fejlesztése, ösztönzése, kibontakoztatása az önmegvalósítás jegyében - az esélyegyenlőség biztosítása valamennyi tehetséges gyermek számára társadalmi hovatartozástól függetlenül - tanulók nyomon követése a BGR rendszerben fejlesztési tervek kidolgozása.

Tehetségkutatás Alapja a gyermek teljes iratanyagának áttanulmányozása: - a gyermek megnyilvánulásainak, hajlamainak, teljesítményeinek, érdeklődéseinek, képességeinek gondos megfigyelése, a különféle feladatvégzések és önkifejezési helyzetek során - kimagasló képességre utaló esetekben pszichológiai vizsgálatok végzése (személyiség-képesség-, teljesítmény- és kreativitás feltárása tesztekkel) - a tapasztalatok elemzése team-megbeszéléseken, javaslattétel a tehetséggondozásra - a szakmai nap nyilvánossága előtti megbeszélése és döntés a tennivalókról.

A tehetség, illetve képesség iránya szerinti megvalósítási területek: - Tanítási órákon differenciált feladatok biztosítása. Megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag, követelményrendszer gazdagítás. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak, projektet készíthetnek, gyűjtő- és kutatómunkát végezhetnek a tehetséges tanulók. Tanórán kívüli területek: - szakkörök - tanulói pályázatok - tanulmányi versenyeken való részvétel - sport versenyeken való részvétel

39

- vetélkedőkön való részvétel - tehetséggondozó foglalkozások - középiskolai előkészítők - sportkörök - könyvtári foglalkozások A tehetséggondozása érdekében - lehetőségeinkhez mérten - az alábbi versenyeken indítjuk a tehetséges tanulóinkat: EMMI által támogatott versenyek: „Édes anyanyelvünk” országos nyelvhasználati verseny (SNI)

Országos versenyek Herman Ottó Országos Biológiai Verseny Hevessy György Országos Kémia Verseny Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti Verseny Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei Helyesírási Verseny "Szép Magyar Beszéd” Verseny Öveges József Fizikaverseny Teleki Pál Országos Földrajz–Földtan Verseny Országos angol nyelvi verseny 7-8. osztályosoknak Országos Lotz János szövegértési és helyesírási verseny Országos történelem verseny 7-8. osztályos tanulóknak Varga Tamás Matematika verseny Életvitel és gyakorlati ismeretek verseny

Levelező és internetes versenyek: Mozaik országos levelező verseny TEKI TOTÓ országos levelező verseny TITOK Oktatásszervező Bt.: Angol nyelvi országos levelező verseny TITOK Oktatásszervező Bt.: London Bridge Angol Nyelvi Tesztverseny Bendegúz Gyermek és Ifjúsági Akadémia Tudásbajnokság Országos Tanulmányi Verseny

Felmenő rendszerű írásbeli versenyek: Majoros Márta Országos Könyvtárhasználati Verseny TITOK Oktatásszervező Bt.: Arany János Országos Anyanyelvi Tanulmányi Verseny

40

Bendegúz Gyermek és Ifjúsági Akadémia: Nyelvész Nemzetközi Anyanyelvi Tanulmányi Verseny Pangea Orchidea matematika verseny Országos Szépíró verseny /SNI és BTMN tanulóknak)

Városi/területi/megyei egyéni vagy csapatversenyek: Szent István Tanulmányi Verseny, Tiszajenő /matematika, versmondás, történelem, ének/ Bolyai Matematika Országos Csapatverseny Széchenyi matematika verseny Bolyai Anyanyelvi Országos Csapatverseny Kenguru matematika verseny Alföldi Regionális Számítástechnika Verseny Elsősegélynyújtó verseny Katasztrófavédelmi verseny Együttműködés külső szervezetekkel Intézményünk arra törekszik, hogy minél szélesebb körben vonjon be olyan partnereket, akik magas színvonalú szakmai tudásukkal, elkötelezettségükkel eredményesen tudják fejleszteni tehetséges tanulóinkat. A fenti cél elérése érdekében együttműködési szerződést kötöttünk: - a Lieto Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel tánc, és képzőművészeti ágban történő oktatásra - a Magyar Judo Szövetséggel - a Tisza-tavi Sporthorgász K. N. Kft.

Együttműködünk: - a települési könyvtárral - a helyi önkormányzattal - a Tiszavárkonyért Kulturális Egyesülettel - az Easy- Dance Oktatási, Kulturális és Sportegyesülettel, - a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal. Iskolánkban valamennyi, így a kiemelt figyelmet igénylő tanulók egyéni nyomon követését a BGR minőségfejlesztési modell biztosítja.

41

2.7.4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Intézményünk gyermeknépességének és családjainak többsége szociális hátrányok sokféleségével küzd. A tanulók 80%-a 2-4 gyermeket nevelő családban él. a tanulók 15%-a anyagilag nehéz körülmények között él. Ez a szám azonban ennél nagyobb, mert az egykeresős családokról nincs kimutatás. Viszonylag magas a mozaik családok száma. Az előző évekhez viszonyítva a jogszabályban meghatározott feltételek változása miatt a HH, HHH tanulók száma jelentősen csökkent, tényleges körülményeik azonban nem változtak. Az összlétszámhoz viszonyított arány a 2012/2013-as tanévben közel 50%, a 2013/2014-es tanévben 17% volt. Jelenleg 9%. A szociális hátrányok kompenzálása az intézményre is többletfeladatokat ró. A családok rossz szociokulturális környezet miatti rosszabb genetikus és szocializációs feltételek gyakori együtt járásának következményei a gyermekeket is sújtják, súlyosan érintik. Ennek következményei: - személyiségfejlődési zavarok - önismereti, önelfogadási, önértékelés problémák - hospitalizáltság, regresszió, neurózis, magányérzés, szorongás, agresszió - hiperaktivitás. - magatartászavar - a szocializáció nehezítettsége - az anya-gyermek kapcsolat zavara, oltalomhiány - az apa-gyermek kapcsolat zavara, az apa normatív funkciójának kiesése - a mintakövetés, utánzás, azonosulás akadályozottsága - a belső kontroll képességének elmaradása - a magatartásszabályozók hiánya, fejletlensége - az értékrend hiánya, labilitása - a viselkedési szabályok nehéz elsajátítása - a lelki egészség kialakítását és fenntartását segítő erkölcsi normák ismeretlensége, inaktív volta - az értelmes életvitel tudatosításának hiánya - a kommunikációs és beilleszkedési zavarok - a társkapcsolat terén. - a társas érzelmek terén - a társas viselkedésben - a mentális egészségkárosító és veszélyeztető tényezőkkel szembeni védtelenség - tájékozatlanság, gyakorlatlanság az illem és etikett terén.

42

Programunk célja segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek. Családi mikrokörnyezetéből adódóan, családi házon kívüli környezet miatt, csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva, félárva gyermekek), munkanélküli szülők gyermekei. Iskolánkban nagy gondot fordítunk a hátrányos helyzetet előidéző okok feltárására. Az osztályfőnökök szorosan együttműködnek az ifjúságvédelmi felelőssel, ő pedig a gyermekjóléti szolgálat vezetőjével. Egy ilyen kisközségi iskolában, mint a miénk, bátran mondhatjuk, nem marad egyetlen feltáratlan eset sem. Itt a pedagógusok az iskolán kívül is látják tanulóikat, a családokat. A kis községben egy-egy család nem szigetelődhet el.

A segítő tevékenység formái - A család szociális helyzetének javítása, a törvény által nyújtott pénzbeni és természetbeni juttatásokhoz való hozzáférés segítése (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, tankönyvtámogatás, étkezési támogatás, iskoláztatási támogatás). - A veszélyeztetett és hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek segítése, esetkezelés, prevenció – szakemberek bevonásával. - A gyermekvédelmi felelős feladata – egyben családgondozóként is – az alapellátás keretén belül a gyermekek családjainak maximális támogatása az érintettek bevonásával, probléma-megoldási alternatívák keresése. - A szülőkkel személyes, bizalmi kapcsolat kialakítása, mely lehetővé teszi a nevelési eszköztár kibővítését, hogy a család normakövető egységgé fejlődhessen. - Rendszeres konzultáció a szülőkkel és a gyermekekkel, fogadó órák tartása. - Tájékoztatás nyújtása a lehetséges kedvezményekről. - Az igazolatlan hiányzás figyelemmel kísérése, s a törvényes lépések megtétele. - Az intézmény nevelési programjának – a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok keretein belüli – támogatása (pl. egészségnevelés, drogprevenció, bűnmegelőzés stb.). - A továbbtanulás és a munkahelykeresés támogatása, együttműködés a VIII. évfolyam osztályfőnökével és a szülőkkel. - Az újonnan érkező gyermekek iratanyagának kezelése, és a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság iskolakijelölő és kontroll vizsgálatának koordinálása. Együttműködés külső szervezetekkel A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a feltárás, segítségnyújtás munkálatai során együttműködést kezdeményez és tart fenn: - az osztályfőnökökkel és pszichológusokkal

43

- az önkormányzatokkal és azok képviselőivel - a gyámhivatalokkal, ügyészi, rendőri szervekkel és szakembereikkel - a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgálatokkal és szakembereikkel - az egészségügyi szervezetekkel és szakembereikkel - a gondozásba bevont egyéb szolgálatokkal (nevelési tanácsadók, családsegítők, alapítványok, egyesületek, drogambulanca, gyermekek átmeneti otthona, ifjúsági lelkisegély telefonszolgálat stb.) - a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságokkal - Együttműködik az osztályfőnökkel a pályaorientációs munkában (továbbtanulási, elhelyezési, munkavállalási lehetőségek felkutatása).

Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása Lehetséges területei: - Kormányhivatal Gyámhivatalai és Szociális Osztályai - Családsegítő szakszolgálat - Az illetékes gyermekjóléti szolgálatok - Társadalmilag szervezett segélyszolgálatok: Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat Alapítványok - Civil szervezetek: szponzorok, patronálók, alapítványok - Egyházak HH, HHH tanulóink számára biztosítjuk az Arany János Tehetséggondozó Programban és Út a szakmaválasztáshoz programban való részvétel lehetőségét. Kiemelt figyelmet fordítunk a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókra. Az a tanuló tartozik ebbe a körbe, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes alatti, vagy a megelőző tanév átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat. Ezen tanulók megsegítése érdekében egyéni fejlesztési tervek készülnek, és igénybe vesszük a korai jelző és pedagógiai intézkedésekkel támogató rendszer lehetőségeit.

2.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az intézmény legfontosabb döntéseinek meghozására – a jogszabályban meghatározott esetekben – a nevelőtestület jogosult. Az egyéb döntések meghozása az intézményvezető jogköre. Azokban az ügyekben, amelyek az iskola tanulóinak jelentős részét érintik, a döntési folyamatban lehetőséget biztosítunk a diákság számára véleményének kifejtésére, a döntési folyamat befolyásolására. Teljes körűen biztosítjuk a jogszabályok által a diákönkormányzat vonatkozásában deklarált véleményezési jogok érvényesítését, a véleményt minden alkalommal írásban szerezzük be. A diákönkormányzat

44

tájékoztatása, a döntést megelőző informálás lebonyolítása, a diákönkormányzat véleményének beszerzése az intézmény vezetőjének kötelezettsége. A fentieken túl a diákság többségét érintő döntések meghozatala előtt lehetővé tesszük az egyes osztályok számára a véleménynyilvánítást, amelynek tartalmát és az osztályközösség által megfogalmazott javaslatokat az osztályfőnök, vagy a DÖK patronáló tanár juttatja el az iskola vezetőjének.

Minden osztály 2-2 tagot delegál az iskolai Diákönkormányzatba. Ezek a tagok képviselik az osztályok érdekeit, tájékoztatják társaikat az őket érintő fontos kérdésekről, társaik véleményének kikérése után gyakorolják a véleményezési jogot és vezetőt választanak maguk közül, aki kapcsolatot tart iskolavezetéssel. A Diákönkormányzat éves munkaterve alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében. A Diákönkormányzat tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt. A Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt felsőfokú végzettséggel rendelkező és pedagógus szakképesítéssel rendelkező személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg öt éves időtartamra.

2.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus, és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 2.9.1. Kapcsolattartás a szülőkkel Célja, hogy a szülő - ismerje saját és gyermeke jogait, kötelességeit - mindenkor bizalommal fordulhasson véleményével, javaslatával vagy problémáival a pedagógusokhoz - kapjon támogatást az iskolától problémáinak megoldásához - együttműködhessen a pedagógusokkal gyermeke nevelésében, aktívan bekapcsolódhasson a közösségfejlesztésbe.

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

Az iskolában a nevelő és oktató A partnerközpontú hálózat ki- Közös gondolkodás, a felelősség munka segítése, a nevelőtestü- építése.

vállalása.

let, a szülők és a tanulók, az intézmény-fenntartó, intézmény működésében

érdekelt

más

45

Célkitűzések

Feladatok

szervezetek

Kritériumok

együtt-

működésének előmozdítása. A szülők szervezett együttmű- Szülői munkaközösség (SZMK)

Az iskola életének ne csak szem-

ködése törvény adta jogaik és - dönt saját szervezeti és

lélői, hanem aktív résztvevői

kötelességeik érvényre juttatá-

legyenek a szülők.

sára.

működési rendjéről. - feladata az iskolai és családi nevelés összehangolása, vélemények és javaslatok közvetítése az iskola felé, - az intézményt segítő kezdeményezések, munkák szervezése, - mozgósítás az iskolai rendezvényekre, - pályázatok írása, - szülők közötti kapcsolattartás, - vezetőit az intézményvezető összehívhatja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, aktuális problémákról.

Ismerjék meg a szülők az iskola Intézményvezetői tájékoztatás a A szülők legyenek jól tájékozothelyzetét,

céljait,

feladatait, szülői összejövetelek alkalmával: tak az iskola életéről.

terveit, és az elért eredménye- - tanévnyitó ünnepély,

Konstruktív véleményükkel se-

ket.

gítsék az iskolai munkát.

- tájékoztató értekezletek (évente két alkalom), - évzáró ünnepélya tanulmányi év értékelése, - jutalmak, oklevelek

46

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

kiosztása. A szülők nevelő munkájának Szülői értekezlet

Legyenek tájékozottak a szülők

intenzívebbé tétele.

gyermekük osztályával kapcso-

(legalább 2 alkalom/év)

A szülők elméleti és gyakorlati - Az azonos osztályba járó

latban.

pedagógiai ismereteinek fejlesz-

tanulók szülei számára az

Kapjanak használható segítséget

tése.

osztályfőnök tartja.

a gyerekek problémáinak meg-

Az iskola és a család pedagógiai - A szülők tájékoztatást törekvéseinek összehangolása.

oldásához.

kapnak a tanév rendjéről, az aktuális feladatokról. - Az osztályfőnök beszámolót tart az osztály tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, szorgalmáról, a munka körülményeiről, a nevelést segítő és gátló tényezőkről. - Az osztály sajátos pedagógiai-pszichológiai problémáit alapul véve az osztályfőnök tartson előadást a nevelés minden fontos és időszerű kérdéséről. A szülőkkel beszélje meg a hallottakat, s közösen tűzzenek ki feladatokat nevelőmunkájuk irányára vonatkozóan) - Rendkívüli szülői értekezlet hívható össze,

47

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

ha a szülők vagy pedagógusok ezt kérik. - Pszichológusi, fejlesztő pedagógusi előadások a szülők problémáinak csökkentése érdekében. A tanuló körülményeinek objek- Szükség esetén az osztályfőnök A látogatás hatása úgy befolyátív megismerése.

a

gyermekvédelmi

felelőssel, solja a szülőket, hogy tudatosul-

esetleg családgondozóval csa- janak bennük nevelési feladataládlátogatásra megy. A családlá- ik, s a család életében megvalótogatás

keretében

lehetőség suljanak az eredményes nevelés

nyílik környezettanulmány vég- feltételei. zésére. Ez alkalomból a következőket vizsgáljuk: - szociális helyzet, a tanuló helye a lakásban, - családi légkör, a gyermek helyzete a családban, - nevelési elvek, konkrét nevelés (testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai), - szabadidő eltöltése, - a család véleménye az iskoláról, a pedagógusokról, - a gyermek iskolai munkájának támogatása a szülő részéről. Közvetlen kapcsolat kialakítása Fogadóórák tartása

Emberi, bizalmon alapuló, őszin-

pedagógus és szülő között.

te kapcsolat kialakítása a szülők-

- Szaktanári és tanítói fogadóóra

minden

héten kel.

azonos időpontban -

Háromhavonta közös foga-

48

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

dóóra késő délután - Rendkívüli fogadóóra (a szülő vagy pedagógus külön kérésére) a kialakult különleges helyzet azonnali megoldására

A szülőkkel való találkozás alkalmával - Meg kell erősíteni a családi nevelés és a gyermek pozitívumait, és erre alapozva kell a hibák kijavítását megkezdeni. - Őszinte légkört kell kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; a családról megtudott adatokat titkosan kell kezelni. - Együttműködési területet kell keresni a szülőkkel, de csak tanítási időn kívül. - Megállapodás a közösen meghatározott eljárás végrehajtásáról. Az iskola és a család közti állan- Írásbeli tájékoztatás (tájékoztató A szülők tájékozottak legyenek dó, naprakész kapcsolattartás.

füzet)

gyermekük iskolai életével kap-

- Érdemjegyek beírása:

csolatban.

(szóbeli feleletet aznap, az Tisztában legyenek azzal, hogy a írásbelit a kiosztás napján). - Negyedévente aktuális a

pedagógusokat a szülőkkel azonos célok vezérelik.

szöveges értékelés

49

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

bejegyzése minden tantárgyból 1. évfolyamon és 2. évfolyam félévéig. - Magatartással, szorgalommal, kapcsolatos közlemények. (dicséretek, elmarasztalások) - Szülői értesítések írásban az üzenő füzetben. meghívók. - A szülők közlései, igazolások. - Telefonos kapcsolat olyan sürgős esetekben, ami nem tűr halasztást. A szülők lássák gyermeküket Nyílt napok szervezése a szülők- Gyermekük megítélése reálisabb iskolai körülmények között.

nek

legyen.

- Minél többféle tantárgyi

Fontos mutató számunkra a

óra bemutatása, hogy a

részvételi arány.

szülők minél többféle helyzetben láthassák gyermeküket. - Érzékeljék a tanuló helyét az osztályközösségben. - Érezzék a tanórák légkörét. Az iskola mutassa be a nevelő- Kulturális bemutató

A szülő:

oktató munka sikereit.

-

- A legjobbak mutassák be, mit tudnak az irodalom, zene, színjátszás, tánc területén.

tudjon tájékozódni gyermeke helyéről az iskolában,

-

ismerje meg gyermeke tehetségét.

50

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

Kiállítás - Tanulók munkáiból: a legszebb (legjobb) füzetek, rajzok, kerámiák, kézműves munkák. -

Versenyeken szerzett díjak, oklevelek, sport trófeák bemutatása

Teremtsen

oldott

hangulatú További programjaink:

A közös programok erősítsék

találkozást a tanulók, szülők és a - nemzeti ünnepek megemléke- meg a sokoldalú kapcsolatot. nevelőtestület között.

zései

A szülők érezzék a pedagógus

- farsang,

gondoskodását,

megértését,

- egészségnevelési projektnap

szeretetét gyermekük iránt.

- anyák napja,

A szülők aktívan vegyenek részt

- karácsony,

a közösségfejlesztő programok

- kirándulások,

szervezésében, lebonyolításá-

- évszakonkénti játszóház,

ban.

- családi nap - iskolanapok, - ballagás.

2.9.2. Kapcsolattartás a tanulókkal Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

Alakuljanak ki a személyiség Az osztályközösség az iskola és a A tanulók tudjanak: olyan

értékes

tulajdonságai, diákönkormányzat

mint a szervezőkészség, aktivi- működő

egysége,

legkisebb

- együttműködni társaikkal,

amelynek

- mások szempontjait is figye-

tás, önállóság, kitartás, érdeklő- alapértékei: dés, kollektivitás.

- tanulói joggyakorlás, - célok demokratikus meghatározása, - közösségen belüli vita,

lembe véve cselekedni, - felmerülő akadályok esetén dönteni

az

életkoruknak

megfelelő szinten, - tetteikért felelősséget vál-

51

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

kritika,

lalni.

- választott tisztségviselők tevékenysége,

Az

osztályközösség

választja

meg az osztály tisztségviselőit, s delegál képviselőket az iskola diákönkormányzatába.

Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Feladata sokrétű.

Az ezzel kapcsolatos legfőbb elvárások: - szabad véleménynyilvánítás lehetőségének és a demokratikus döntés létrejöttének biztosítása. - irányítsa úgy a tanulókat, hogy minél többen jussanak érdemi munkával járó megbízáshoz (titkár, helyettes, tanterem-, tanulmányi-, kulturális-, sport-, szekrényfelelős, ügyeletvezető és ügyeletesek stb.), - az iskolai és osztály önkormányzattól kapott információkat építse be

52

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

nevelő munkájába. A tanulók megismerhessék és Diákönkormányzat (DÖK) mű- A tanulók: gyakorolhassák a demokrácia ködtetése: elemeit, jogaikat és kötelessége- - Az iskolai diákmozgalmat iket.

a DÖK-segítő

- tudják érdekeiket felmérni, megfogalmazni, képviselni, - tudjanak érvelni, vitázni má-

pedagógus

sok nézeteinek tiszteletben

támogatja és fogja

tartásával,

össze. - A DÖK-nek legyen a tanulók által elfogadott szervezeti és működési szabályzata. - Tevékenysége a tanulókat

- legyenek képesek kompromisszumra jutni, - az elfogadott döntéseket hajtsák végre, tartsák be, - tudjanak és merjenek véleményt mondani.

érintő valamennyi kérdésre kiterjed. - Véleményt nyilváníthat: *a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, *a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, *a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, *a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, * más jogszabályban meghatározott kérdésekben.

53

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

- A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákönkormányzat képviseli. - A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, az SZMK értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjánál. - A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, iskolarádión keresztül, valamint az iskolagyűlésen tájékoztatja. Gyakorolják

a

demokratikus Az Iskolagyűlés a legmagasabb Az alá- és fölérendeltségi vi-

munkakultúrát, a hatalommal fórum, melyet havonta legalább szony tanítsa meg a tanulókat a való élést, a közösség szolgála- egy alkalommal össze kell hívni.

vezetésre és az alkalmazkodásra

tát, az alkalmazkodást az eltérő amelyet évente legalább egy egyaránt. nézetekhez.

alkalommal össze kell hívni. Az iskolagyűlésen a DÖK és az iskolavezetés beszámolhat az előző iskolagyűlés óta eltelt időszak: - munkájáról, és minősítheti azt, - a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, - tanulmányi versenyekről, - ügyeletesi munkáról. Az iskolagyűlésen: - bárki felszólalhat, közérdekű

54

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

észrevételt, javaslatot tehet, kérdezhet, - döntést csak a megtárgyalt ügyekben születhet. A tanuló egyéni (akár magán-

- Az osztályfőnök, vagy bár- A tanuló teljes biztonsággal és

jellegű) problémáival keresse

melyik pedagógus keressen bizalommal fordulhasson segít-

meg tanárát.

megoldást

a

felmerülő ségért a pedagógushoz.

problémára. - Szükség esetén álljon rendelkezésre a pszichológus is. - Kívánság-láda.

2.9.3. Kapcsolattartás az együttműködő partnerekkel KLIK Szolnoki Tankerülete, mint fenntartó és működtető - Személyes és telefonos megbeszélések, egyeztetések a nevelés-oktatás, a működés, az adatszolgáltatás, a gazdasági és pénzügyi munka, az infrastruktúra, a pályázatok, a HR tevékenység területén. - Intézményvezetői értekezletek - Tankerület által szervezett fórumok, továbbképzések Tiszavárkony Község Önkormányzata, Vezseny Község Önkormányzata Személyes és telefonos megbeszélések, a közös rendezvények az iskolabusz menetrendjéről, versenyekre való szállításról, a felújítási munkákról, az iskola pedagógiai tevékenységéről, a működéséről. Endre Király Általános Iskola Intézményi Tanácsa Személyes megbeszélések, írásos dokumentumok továbbítása, konzultáció a félévi, tanév végi értékelésről. Tiszavárkonyi Egységes Óvoda és Bölcsőde, Vezsenyi Óvoda Személyes és telefonos megbeszélések. Munkaértekezletek kölcsönös látogatása. Kölcsönös hospitálás. Gyermekek, tanulók egymás programjain való részvétele. Visszajelzés a beiskolázás tapasztalatairól.

Tiszavárkonyért Kulturális Egyesület Személyes és telefonos megbeszélések a támogatások anyagi és személyi, és szervezési formáiról. Közös rendezvények. Tornateremért alapítvány

55

Írásbeli kérelmek támogatáshoz Lieto Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Együttműködési megállapodás alapján Magyar Katolikus Egyház Személyes megbeszélések a hit- és erkölcstanoktatásról, a fakultatív hittanról. Dokumentumok ellenőrzése. Magyarországi Református Egyház Személyes megbeszélések a hit- és erkölcstanoktatásról, a fakultatív hittanról. Hospitálási lehetőség. Segélyakciók szervezése. Egyház bekapcsolódása intézményi programokba. Magyar Judo Szövetség Együttműködési megállapodás alapján Tisza-tavi Sporthorgász K. N. Kft Együttműködési megállapodás alapján Tiszavárkonyi Horgász Egyesület Személyes megbeszélések. Pecasuli vezetése. Easy-Dance Oktatási, Kulturális és Sport Egyesület Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti szolgálat (Rákóczifalva, kihelyezett családsegítő munkatárssal) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat Gyámhivatal Iskolarendőr Iskolaorvos Iskolavédőnő Fogorvos Intézményt támogató helyi vállalkozók

2.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák a következők: a) javítóvizsga b) osztályozó vizsga c) különbözeti vizsga d) pótló vizsga

56

a) Osztályozó vizsga Az osztályozó vizsga a tanulmányok alatti vizsga egyik módja, amelynek célja a tanuló tudásszintjéről való tájékozódás, a tanulmányi követelmények teljesítésének minősítése osztályzattal. A tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól - tanulmányait magántanulóként folytatja - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget - az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában 250 tanóránál többet mulasztott - egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott - ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető. A tanítási év végén osztályozatlan tanuló nem tehet osztályozó vizsgát, csak javítóvizsgát. Ha a szabályosan megtartott javítóvizsgája elégtelen, tanévet kell ismételnie. b) Különbözeti vizsga Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Iskolánk bármely évfolyamába belépő tanulók esetén, ha a helyi tantervünkben szereplő, a beiratkozás tanévéig tanult tantárgyak éves óraszámainak összege kevesebb, mint az iskolánk helyi tantervében szereplő összeg, a belépő tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból is. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. c) Javítóvizsga A tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha - tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott - a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le - az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Javítóvizsga az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban szervezhető. Ha az osztályozó vagy különbözeti vizsgára a tanév közben kerül sor, és a tanuló elégtelen osztályzatot kap, akkor a vizsgát követő három hónapon belül kell a javítóvizsga időszakot kijelölni számára. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam vala-

57

mennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. d) Pótló vizsga A vizsgázó pótló vizsgát tehet az intézményvezető által meghatározott vizsganapon, ha a különbözeti vagy javító vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos, vagy gondatlan magatartására.

A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend

- A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az intézményvezető ettől eltérő időpontot is kijelölhet. - A vizsga időpontjait az intézményvezető jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz. - A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap - Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben intézményvezetői engedéllyel lehet vizsgázni. - Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az intézményvezető engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az intézményvezető által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesülhet a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. - A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. Iskolánk helyi tanterve megtekinthető az intézményvezetői irodában, és a honlapon. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők. - A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az intézményvezető adhat engedélyt.

58

Vizsgaforma, vizsgarészek: - szóbeli vizsga - írásbeli vizsga.

A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. 2. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. 3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az intézményvezető által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 4. Az elnöki teendőket az intézményvezető vagy a megbízottja látja el. 5. A vizsgán, az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 6. A szóbeli feleletek maximális időtartama 10 perc. Erre 15 perc a felkészülési idő. 8. A vizsgázó osztályzatát, amennyiben szóbeli és írásbeli részből áll, a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az intézményvezető a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. 10.

A vizsga a vizsgázó számára díjtalan.

11.

A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg.

12. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 13. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 14. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. 15. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. 16.

Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával

látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell alkalmazni.

59

17.

A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékok-

kal be kell vezetni. 18.

Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített

vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Magyar nyelv

*

*

Magyar irodalom

*

*

Idegen nyelvek

*

*

Matematika

*

*

Erkölcstan

*

Történelem

*

*

Környezetismeret Természetismeret

*

*

Fizika

*

*

Kémia

*

*

Biológia

*

*

Földrajz

*

*

Ének-zene

*

*

Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika

GYAKORLATI

* * vagy

*

*

*

Technika, életvitel és gyakorlat

*

Testnevelés és sport

*

2.11. A felvétel és átvétel szabályai 2.11.1. Az első évfolyamba lépés feltételei A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.

60

Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot. Az iskola intézményvezetője a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti, ha - a szülő nem ért egyet a kiállított óvodai igazolással vagy a szakértői bizottság döntésével, és arról az iskola intézményvezetője tudomást szerez, feltéve hogy a kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést - szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. Az a szülő vagy törvényes képviselő, aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába, illetve az iskolába nem íratja be, továbbá az a szülő, aki nem biztosítja, hogy súlyos és halmozottan fogyatékos gyermeke a fejlődését biztosító nevelésben, nevelés-oktatásban vegyen részt, szabálysértést követ el. Az iskolában felvételi eljárás nincs. Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a kormányhivatal által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon teszi közzé az iskola: az óvodában, az iskolában, az iskolai honlapon. A szülő az első évfolyamra történő beiratkozáskor köteles bemutatni: - a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolványt (lakcímkártyát) - iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást, amely lehet: iskolaérettségre vonatkozó óvoda vagy szakszolgálat által kiállított véleménye, sajátos nevelési igényű gyermek esetében Szakértői Bizottság szakértői véleménye.

Felvételi eljárásrend Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola).

61

A szülőt továbbra is megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga, amellyel élve gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat iskolát, kollégiumot. Amennyiben a kötelezően felvett gyerekek után az intézmény férőhellyel rendelkezik, akkor az EMMI rendelet 24.§ (5) bekezdése alapján vehet fel tanulót. Az iskola intézményvezetője a felvételi eljárásban a felvételről, tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola intézményvezetője köteles értesíteni a felvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással. Helyhiány miatt történő elutasító döntés esetén a gyermek a körzetes iskolában kezdheti meg tanulmányait. Jogorvoslati eljárás Az intézményvezető által hozott döntés ellen a szülő jogorvoslati lehetőséggel élhet. A szülő jogszabálysértésre vagy érdeksérelemre hivatkozással nyújthat be kérelmet a kézhezvételtől számított 15 napon belül. Az eljárást megindító kérelmet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szolnoki Tankerület Intézményvezetőjének címezve, az elsőfokú döntést hozó intézménybe kell benyújtani. A benyújtott kérelmet a Tankerület a beérkezéstől számított 21 napon belül köteles elbírálni.

2.11.2. Az intézménybe lépés magasabb évfolyamon Tanulói jogviszony átvétel útján is keletkezhet. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. Magasabb évfolyamra érkező tanuló átvételét, amennyiben állandó lakhelye vagy tartózkodási helye az iskola felvételi körzetében van, biztosítani kell. A tudásszint mérése (magyar, matematika, idegen nyelv) a tanulót fogadó pedagógus, illetve pedagógusok feladata. Amennyiben a tanuló más tanterv szerint tanult, felzárkóztatásáról a szülőnek is gondoskodnia kell. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az intézményvezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az intézményvezető-helyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában kevesebb óraszámban tanult.

62

A felvételről, átvételről, ill. az elutasításról – az egyedi körülmények mérlegelése alapján – az intézményvezető dönt.

2.11.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. - A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulóknak a továbbhaladáshoz. - Ha a tanuló a 2.-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból kapott "elégtelen" osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. - Amennyiben a tanuló kettőnél több tantárgyból kap elégtelen osztályzatot, a tantestület határoz arról, hogy javítóvizsgát tehet-e, vagy az évfolyamot ismétli meg. - 1.-4. évfolyamon a tanuló idegen nyelvből sem évfolyamismétlésre sem javítóvizsgára nem utalható. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. - A sikeresen elvégzett évfolyam csak az első évfolyam esetén ismételhető meg. Ezt a szülő kérésére az iskola intézményvezetője engedélyezi. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: - az iskola intézményvezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól - az iskola intézményvezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott - a nevelőtestület javaslata alapján tehet osztályozóvizsgát - magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: - 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv - 5-6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, természetismeret, földrajz, idegen nyelv

63

- 7-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv, informatika. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre a szülő beleegyezése nélkül, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola egy-egy évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. A szülő kérésére az 1-8. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A helyi tantervben „igazodási pontként”, a fejlődés ütemének általános meghatározásaként a „Fejlesztés várható eredménye” ill. a „Továbbhaladás feltételei” részben meghatározottakhoz képest kirívóan nagy lemaradás esetében a pedagógus/tantestület a tanulót évismétlésre utalhatja/kötelezheti.

2.12. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: a tanulók segélynyújtói hajlandóságának, empatikus, segítőkész attitűdjének kialakítása, az esetleges félelmek leküzdése. A gyerekek érezzék a segítés fontosságát, épüljön be személyiségükbe. Kiemelt feladatok: A tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat - ismerjék fel a vészhelyzeteket - ismerjék a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos célok elérése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Vöröskereszttel, ill. az iskolaorvossal, védőnővel

64

- támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

Tantárgy, tanórán kívüli tevékenység

Elsősegély-nyújtási ismeret tartalma

Biológia, egészségtan

Újraélesztés; vérzések, törések; fulladás; csípések

Kémia

Savak és lúgok okozta sérülések Szemsérülések Szén-monoxid mérgezés Egyéb mérgezések Veszélyjelzések Háztartási vegyszerek veszélyei Égési sérülések

Fizika

Forrázások Fagyási sérülések Áramütés

Testnevelés

Ficam, törés, húzódások Gerincsérülések

Osztályfőnöki óra

Teendők baleset esetén Iskolai balesetek

Technika óra

Közlekedési balesetek, háztartási balesetek

Egészségnevelési projektnap

Elsősegély-nyújtási alapismeretek

- az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan az iskolaorvos, védőnő közreműködésével (teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja) - tanulóink lehetőség szerint bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos, és katasztrófavédelmi iskolán kívüli vetélkedőkbe - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

65

3. Az iskola helyi tanterve 3.1. A választott kerettanterv, jellemzői A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Fizika

A változat

Kémia

B változat

Biológia-egészségtan

A változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Technika, életvitel és gyakor- A változat lat Ének-zene alsó tagozat

A változat

Az alkalmazott tantervek külön dokumentumban találhatók. A 2015/2016-os tanévben a 4. és 8. osztály az H2004FV szerint tanul. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. Iskolánk az ötödik évfolyamon a Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. Az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi kötelező tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

66

3.2. Kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszámai 3.2.1. Endre Király Általános Iskola A rendelkezésre álló órakeretet az alábbi táblázat tartalmazza, az összóraszám jelenleg a törvényileg meghatározott minimum óraszám.

288

7

1

8

1

4

144

3

1

1

36

2

4

Idegen nyelv 4

Erkölcstan

1

5

180

4

1

1

36

Környezetismeret

1

1

Ének-zene

2

Vizuális kultúra

1

1

5

180

4

3

108

4

144

2

72

5

180

288

Magyar irodalom

Matematika

Éves óraszám

8

Heti óraszám

1

választható

3

szabadon tervezhető

4. évfolyam

108

választható

Éves óraszám

szabadon tervezhető

3

2 7

4. évfolyam

Heti óraszám

Magyar nyelv

3. évfolyam

Éves óraszám

3. évfolyam

Heti óraszám

választható

szabadon tervezhető

2. évfolyam

Éves óraszám

2. évfolyam

Heti óraszám

választható

szabadon tervezhető

1. évfolyam

1. évfolyam

1

5

180

4

1

1

36

1

1

36

1

1

36

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

Életvitel és gyakorlat

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Testnevelés és sport

5

5

180

5

5

180

5

5

180

5

5

180

Informatika

Összesen

1

1

23

2

25

900

23

2

25

900

22

3

25

900

24

3

36

27

972

67

Éves óraszám

7. évfolyam

szabadon tervezhető

1

3

108

1

1,5

2

2

72

2

0,5

2,5

90

Idegen nyelv

3

3

108

3

3

Matematika

4

5

180

3

Erkölcstan

1

1

36

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

Természetismeret

2

2

90

2

1

2

2

72

108

3

3

4

144

3

1

1

36

72

2

2

72

72

2

2,5

90

72

108

3

3

108

4,5

162

3

4

144

1

1

36

1

1

36

2

2

72

2

2

72

Fizika

2

2

72

1

1

36

Kémia

1

1

36

2

2

72

Biológiaegészségtan

2

2

72

1

2

72

Földrajz

1

1

36

2

2

72

Ének-zene

1

1

Hon-és népismeret Vizuális kultúra

1

1

1

36

1

36

1

36

Informatika

1

0,5

1,5

1

1

választható

2

Heti óraszám

2

választható

108

választható

3

választható

Éves óraszám

Magyar irodalom

2,5

Heti óraszám

1

Éves óraszám

2

szabadon tervezhető

Heti óraszám

2

Magyar nyelv

8. évfolyam

8. évfolyam

szabadon tervezhető

108

szabadon tervezhető

3

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

Éves óraszám

6. évfolyam

Heti óraszám

5. évfolyam

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Technika életvitel és gyakorlat

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Testnevelés és sport

5

5

180

5

5

180

5

5

180

5

5

180

Osztályfőnöki

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Összesen

25

28

1008

28

28

1008

28

31

1116

31

31

1116

2

1

3

3

3

68

Az iskolában az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat, azok heti és éves óraszámait az alábbi táblázat foglalja össze

Tantárgy

Heti óraszám évfolyamonként 1. évfolyam 1. félévi órasz.

2. félévi órasz.

éves órasz.

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

1. félévi órasz.

2. félévi órasz.

éves órasz.

1. félévi órasz.

2. félévi órasz.

éves órasz.

8

8

288

2

2

252

7

7

252

Magyar irodalom

5

5

Idegen nyelv

1

1

36

2

2

72

Magyar nyelv 8

8

1. félévi órasz.

2. félévi órasz.

éves órasz.

288

Matematika

5

5

180

5

5

180

5

5

180

5

5

180

Erkölcstan

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Környezetismeret

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Ének-zene

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

Vizuális kultúra

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

Életvitel és gyakorlat

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Testnevelés és sport

5

5

180

5

5

180

5

5

180

5

5

180

1

1

36

Informatika

Összesen

25

25

900

25

25

900

25

25

900

27

27

972

69

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

1. félévi órasz.

2. félévi órasz.

éves órasz.

1. félévi órasz.

2. félévi órasz.

éves órasz.

1. félévi órasz.

2. félévi órasz.

éves órasz.

Magyar nyelv

3

3

108

3

3

108

2,5

2,5

90

3

3

108

Magyar irodalom

2

2

72

2,5

2,5

90

2

2

72

2

2

72

Idegen nyelv

3

3

108

3

3

108

3

3

108

3

3

108

Matematika

5

5

180

4

4

144

4,5

4,5

162

4

4

144

Erkölcstan

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

Természetismeret

2

2

72

2,5

2,5

90

Fizika

2

2

72

1

1

36

Kémia

1

1

36

2

2

72

Biológiaegészségtan

2

2

72

2

2

72

Földrajz

1

1

36

2

2

72

Ének-zene

1

1

36

Hon-és népismeret

1

1

36

Vizuális kultúra

1

1

36

Informatika

1. félévi órasz.

2. félévi órasz.

éves órasz.

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Technika életvitel és gyakorlat

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Testnevelés és sport

5

5

180

5

5

180

5

5

180

5

5

180

Osztályfőnöki

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Összesen

28

28

1008

28

28

1008

31

31

1116

31

31

1116

70

A fentieken túl kötelező tanórai foglalkozásnak minősül: - a fejlesztő foglalkozás, ha azt az illetékes nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság véleményében szerepel - a gyógytestnevelés, a szakorvos diagnózisa alapján. A besorolás megállapítása az iskolaorvos feladata.

3.2.2. Endre Király Általános Iskola Vezsenyi Általános Iskolai tagintézménye A 2015/2016-os tanévben az 1-4. évfolyam összevont osztályban tanul, az H2004FV szerint. Az összevont osztályok óraszámára a hatályos jogszabályok szerint a 4. évfolyam óraszáma vonatkozik.

tantárgy magyar nyelv- és irodalom idegen nyelv matematika informatika környezetismeret ének-zene rajz és vizuális kultúra technika testnevelés és sport erkölcstan/hit-és erkölcstan Összesen

4. o 7,5 1 4+1V 1+1V 1,5 1,5 1,5 1 5 1 27

3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei - a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolákhoz történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon (Könyvtárellátó) keresztül lát el. - A hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő, szakmailag pontos, az érvényben lévő tantervi követelményeknek megfelelő tankönyvekből válasszunk. - A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. - A nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az egyes évfolyamokon a tantárgyaknak a kerettantervre épülő helyi tantervi követelményeinek feldolgozásához szükséges taneszközöket. - A tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

71

- A tankönyv - választásnál a tanulók életkori sajátosságait tartsuk szem előtt, szemléltetés, lényeget kiemelő, érthető, világos szövegű, esztétikus kivitelű könyvet használjunk. Tartalmazzák az alapfogalmakat, mutassanak rá az összefüggésekre és törvényszerűségekre, tegyék lehetővé az önellenőrzést is. Biztosítsák az önálló ismeretszerzés készségének kialakulását és fejlődését. Legyenek benne differenciálásra alkalmas feladatok is. - A tankönyveken kívüli információhordozók motiválják a tanulókat a tantárgy iránti érdeklődésre, annak fenntartására. - A felhasznált videofilmek, számítógépes programok önálló elemzésre, gondolkodásra serkentsék a tanulókat. - A tankönyvek, taneszközök feleljenek meg a gazdaságosság és a többszöri felhasználhatóság elvének. - Lehetőleg egy tankönyvcsaládból tanítsunk, felmenő rendszerben. Egy bevezetett tankönyvcsaládot (ha az megfelel a törvényi szabályozásnak) legalább 4 évig alkalmazzuk, hogy egy adott évfolyam azzal haladjon végig. Speciális esetben (pályázat, interaktív anyag) szükségszerű a változtatás. - Egy tantárgy ismeretanyagához 1 tankönyv és 1 munkafüzet vagy feladatgyűjtemény rendelhető. - A pedagógus – minőség típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati, vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet minden tanulónak rendszeresen alkalmazni kell. Minden szaktanár feladata, hogy a tantárgyához szükséges felszerelések és segédletek jegyzékét minden tanév utolsó szülői értekezletén megismertesse a szülőkkel.

3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 3.4.1. Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása - a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon - a tanuló kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ez által motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását - adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz - alapozza meg a tanulási szokásokat - támogassa az egyéni képességek kibontakozását - működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában - törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak - tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket - erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat - a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését

72

- az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani - a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása.

3.4.2. A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. - fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek - a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségében való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét - szolidaritásérzését, empátiáját. - olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét - tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát - tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösségéhez, illetve egymáshoz való viszonyulásban - a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra - a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai tudatosítása, és ápolásukra való nevelés - fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt - erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére - fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.

73

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben: - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése - az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy - fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra, életpálya-tervezésre.

3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása A mindennapos testnevelést 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben – kezdve az 1. 5. évfolyamokon – kell megszervezni. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban, azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel, d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján - amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik - a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható ki. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a NAT Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően különféle más sporttevékenységekre fordítható.

3.6. Komplex intézményi mozgásprogram Intézményünk értékként kezeli a mozgást, mivel a gyermekek testi, lelki és szellemi egészségében a rendszeres, mennyiségileg és minőségileg is megfelelő testmozgás kulcsfontosságú szerepet játszik. A megfelelő mozgásmennyiség biztosításában egyrészt a családoknak, másrészt a köznevelési intézménynek van meghatározó szerepe. Iskolánk többféleképpen segíti a gyermekek optimális fizikai aktivitási szintjét. Ez nemcsak a kötelező testnevelésben, illetve a délutáni sportolásban nyilvánul meg, hanem fontos, hogy

74

hatást gyakoroljon például a gyermekek közlekedési szokásaira, a délutáni szabadidőre, a szabad játékidőre. A rendszeres mozgás preventív, fejlesztő hatása az egyén egészségére ma már sokszor igazolt tényeken alapszik. A legfontosabbak közül a szív- és vérkeringési rendszerre, a légző rendszerre, az energiaegyensúlyra, a csontozatra, idegrendszerre, a mentális egészségre gyakorolt hatása vitathatatlan. Gyermekek esetében kiemelten fontos, hogy a fentieken túl a rendszeres, egészségfejlesztő mozgásos tevékenységek nem csupán nélkülözhetetlenek az agy fejlődéséhez, hanem kifejezetten fontos szerepet játszanak az optimális agyi funkcionálásban és tanulásban Intézményünkben az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre a gyermekek mozgásmennyiségének növelésére és a mozgásgazdag életvitel fontosságának tudatosítására: - Közlekedési szokások: támogatjuk és népszerűsítjük tanulóink aktív közlekedését az intézménybe. Fedett és védett kerékpártárolót biztosítunk a kerékpárok megfelelő elhelyezésére. Hagyománnyá kívánjuk tenni, hogy évente a rendőrség szakemberei megvizsgálják a tanulók kerékpárjainak felszereltségét, és tájékoztassák a szülőket a biztonsági hiányosságokról. Közösségi programjainkon kerékpáros ügyességi versenyeken bizonyíthatják tanulóink rátermettségüket. Bekapcsolódtunk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésre nevelési programjának megvalósítása - a közúti közlekedés biztonságát szolgáló köznevelési intézményi nevelési tevékenység programjába. Ennek keretében kerül sor egy szülő-gyermek közbiztonsági foglalkozás lebonyolítására, valamint közlekedésbiztonsági monitoring felmérés elvégzésére. - Óraközi szünetek és a szabad játékidő: megfelelő időjárási viszonyok esetén lehetőséget kapnak tanulóink arra, hogy az óraközi szüneteket az iskolaudvaron töltsék szabad és irányított játékokkal. Ebéd után, a délutáni tanulási időt megelőzően szintén alkalmuk nyílik az iskolaudvaron történő különböző mozgásos tevékenységekre udvari eszközkosarak felhasználásával, melyekben különböző sportszerekből válogathatnak a gyerekek. Pl. ugrókötelek, labdák, ütők stb. Ezek a sportszerek nagyban segítik a tanulók kreatív mozgásos tapasztalatait, mozgásigényük kielégítését, energiaszintjük optimalizálását. - Kötelező jellegű testnevelés órák: az iskolai testnevelés órák kulcsfontosságúak a gyermekek fizikai aktivitását tekintve, de a mozgásos aktivitáson túl a szociális és érzelmi hatás is lényeges eleme a testnevelés óráknak. - Délutáni mozgás- és sportprogramok: gyógytestnevelés- kötelező jelleggel a rászoruló tanulók számára, atlétika, kézilabda, labdarúgás – választható jelleggel, e sportágak iránt érdeklődő, de anyagi problémák miatt sportegyesületekben be nem jutó tanulóink számára. - Egyéb alkalomszerű sportprogramok: az egészségnevelési hét keretén belül minden alkalommal megszervezzük az összes tanulónkat érintő sportdélutánt, mely igen nagy népszerűségnek örvend mind diákjaink mind szüleik körében.

75

Évente több alkalommal szervezünk házi bajnokságokat, osztályok közötti versengéseket különböző sportágakban, játékokban: labdarúgás, „Kapitánylabda”, váltóversenyek stb. Iskolanapok keretében vendégül látjuk más intézmények sportolóit barátságos versengésekre. Gyermeknapi rendezvényeink fontos és jelentős részét képezik a különböző mozgásos programok: akadályversenyek, játékos váltóversenyek, mozgásos népi játékok, ugráló vár biztosítása. Hagyományt teremtettünk a minden tanév decemberében megrendezett „Mikulás futás” versenyünkkel, melyet jelmezbe öltözötten hajtanak végre a tanulók.

3.7. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Intézményünkben nem használjuk fel azt a maximális többletóra-keretet, mely az osztály számára engedélyezett és a tanulói kötelező óraszám differenciájának része, s magába foglalja az emelt szintű oktatás többletidő-keretét is. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli választható foglalkozások működnek: - napközi otthon - szakkörök - énekkar - felzárkóztató foglalkoztatások - egyéni foglalkozások - tehetséggondozó foglalkoztatások - továbbtanulásra előkészítő foglalkozások. A nem kötelező foglalkozásokra az előző tanév május 20-ig írásban lehet jelentkezni. Pótjelentkezést minden tanév szeptember 10-ig fogadunk el. Napközis foglalkozást a szülő kérésére minden tanulónak biztosítunk. A napközi otthon működésének rendjét a szervezeti és működési szabályzat előírásai rögzítik. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.

76

Tanórán kívüli foglalkozásnak minősülnek még az alábbi tantárgyfelosztásban nem szereplő foglalkozások, amelyek egy vagy több tantárgy követelményeinek teljesítését segítik, hozzájárulnak a személyiségfejlesztéshez, közösségformáláshoz: - tanulmányi kirándulások - a különféle közművelődési intézményekben tett csoportos látogatások, múzeumi, kiállítási, könyvtári foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. A tanuló a tanév során egy alkalommal, az intézményvezető engedélyével módosíthatja választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja.

A választható foglalkozásokról a tantestület dönt: - a tanulói (szülői) igények ismeretében - a rendelkezésre álló szakemberek körét számba véve - az anyagi lehetőségek figyelembe vételével - a tanulói leterheltséget mérlegelve.

Pedagógusválasztás szabályai Törekszünk arra, hogy a választható foglalkozásokat, ugyanaz a nevelő tanítsa, aki, az azonos vagy hasonló műveltségtartalmú tantárgyat tanítja.

3.8. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, mérési területek 3.8.1. Ellenőrzés Munkánk során elengedhetetlen tevékenység az ellenőrzés. Szükségszerű tájékozódni arról, hogy a gyerekek hogyan teljesítették a kitűzött célokat, hiszen csak így lehet meghatározni a további feladatokat. Az ellenőrzés célja: Képet kapjunk - a tanulók ismereteiről - tudásuk gyarapodásáról - az elsajátított ismeretek szintjéről A feltárt hiányosságok alapján meghatározzuk további teendőinket.

77

Az ellenőrzés alapelvei: - a tanítás-tanulás egész folyamatára kiterjed - a pedagógus ellenőrző, értékelő munkáját az előrevivő, jobbító szándék vezérelje, fejtsen ki pozitív hatást a tanuló személyiségére - kiterjed a tanulók valamennyi tevékenységére - figyelembe veszi a tantárgyi sajátosságokat - tekintettel van a tanulók egyéni képességeire, életkori sajátosságaira - rendszeres, folyamatos és sokoldalú - mellőzi a szubjektivitást. Az ellenőrzés formái: A. Szóbeli - az egész tanítási órán végzett munka megkülönböztetett megfigyelése - az órai aktivitás megfigyelése - a tanári kérdésekre adott válasz - kiselőadás - egyéni felelet - fogalmazás szóban - idegen nyelvi párbeszéd, szóismeret - a szabályok reprodukálása - felolvasás.

B. Írásbeli Mód

Forma

Alkalmazása

Diagnosztikus

Év eleji felmérés 2-8. o.

Általában a tanítási Megtalálhatók

mérés

Gyakoriság a

folyamat elején végez- helyi tantervek és az zük.

ennek alapján ké-

A tanulók tudásának

szült

feltérképezése, a fej- tanmenetekben. lesztési

diagnosztikus

A és

feladatok meghatáro- szummatív mérések zása. A

a BGR rendszerben.

tanuló félévi év végi értékelésébe

nem

számít bele.

78

Informatív méré- röpdolgozat, sek

nagydolgozat, A

önálló

tanítási

folyamat

kisebb-nagyobb

feladatmegoldás,

tollbamon- szakaszaira

dás,

vonatkozik,

másolás, fogalmazás, kottázás,

egy-egy

valamint

ritmusírás, témazáró felmérés, tananyagegység teszt,

lezárásakor írandó.

nyomtatás számítógéppel, füzetvezetés, írásbeli felelet, gyűjtőmunka,

olvasónapló,

órai munka, pályázat, műszaki rajz, tudáspróba,

minimumszint-

mérő feladatlap, szorgalmi munka Szummatív mérés témazáró felmérések, írásbeli A tanítási folyamat, fogalmazás

egység

év végi felmérések

végén alkalmazzuk.

Az írásbeli beszámoltatások korlátai: - a témazáró felmérés időpontját a nevelő köteles egy héttel korábban bejelenteni - egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró dolgozat íratható. Az írásbeli beszámoltatások százalékos értékelé- 2. évfolyam II. félév – 8. évfolyam se: 1. évfolyamon Kiválóan teljesített: 100 – 91%

5-ös 100 – 91%

Jól teljesített: 90 – 76%

4-es 90 – 76%

Megfelelően teljesített: 75 – 51%

3-as 75 – 51%

Felzárkóztatásra szorul: 50 – 0%

2-es 50 – 35% 1-es 35% alatt

Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezeket az osztályozó naplóban meg kell különböztetni más érdemjegyektől (piros színnel).

79

A beszámoltatások osztálykönyvi bejegyzésének formái 2. évfolyam II. félév – 8. évfolyam. A színek alkalmazása tájékoztató jellegű a félévi, év végi záráskor. A tantárgy jellegéből adódóan alkalmat ad súlyozásra. Piros színnel: - témazáró felmérések - tanév végi osztályzatok. Kék színnel: - szóbeli és írásbeli feleletek, felmérések, tudáspróbák, memoriterek, stb - félévi osztályzatok. Zöld színnel: - gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások, versenyek - füzetek rendje, külalak - év eleji felmérések.

3.8.2. Mérés A mérés célja: az iskolai oktató munka szintjének megállapítása. Mérések alkalmazásának területei: - tantárgyi (vagyis a tantervi követelményeknek való megfelelést vizsgáló tudásszint mérést) - a neveltségi szint mérésére - a tanulók képességeinek vizsgálata - attitűd vizsgálata (tanulási motiváció) Bemeneti mérés: DIFER mérés- diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 1. évfolyamon, teljes körben. DIFER mérés a SZTE diagnosztikus mérése alapján

Folyamatmérések

Terület

Évfolyam

Intézményi felelős

Mérés gyakorisága

Szegedi Tudományegyetem Okta- 1. évfolyam

Mérési-értékelési

évente

táselméleti Kutatócsoport DIFER

felelős

mérése Szegedi Tudományegyetem Okta- 2. 3. 4. 5. 7. Munkaközösségtáselméleti Kutatócsoport diag- évfolyam

évente

vezetők

nosztikus mérése Kompetenciamérés

6. 8. évfolyam

Mérési-értékelési

évente

felelős

80

Írásbeli idegen nyelvi mérés

6. 8. évfolyam

Mérési-értékelési

évente

felelős A tanulók fizikai állapotának és mérések

5-8. Testnevelés szakmai évente

edzettségének mérése (NETFIT)

évfolyamon

Igény- és elégedettségmérés

Szülők,

közösség vezetője

tanu- Minőségügyi felelős

Kétévente

lók, pedagógusok (2-8. évf.) Tanulási motiváció mérése

3. és 6. évfo- Minőségügyi felelős

évente

lyam

3.8.3. Az értékelés Belső értékelési rendszerünkben elsősorban folyamatos értékelést valósítunk meg a szakaszos, témák utáni méréssel kombinálva. Félévkor, és tanév végén a tanév intézkedési tervében, ill. a munkaközösségi tervekben meghatározott tantárgyak esetében összegző értékelést végzünk, és meghatározzuk a további feladatokat. Ez az értékelés kritériumra irányul, a tantervi követelményekből indul ki. Értékelési rendszerünkben egyre nagyobb szerepet kap a normára irányuló értékelés, amely segítségével megállapítható, hol is helyezkednek el az osztályok, a tanulók teljesítményei a sztenderdekhez képest. A tanulmányi előmenetel folyamatos értékelése a pedagógus joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a tanító, ill. a szaktanár felel, viszont a célok, alapelvek, tekintetében egységesnek kell lennie nevelőtestületen belül. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen értékeli, félévkor és év végén osztályzattal, illetve szövegesen minősíti. Az 1. évfolyam, illetve a 2. évfolyam félévi értékelése szövegesen történik. Az értékelés célja: - a tanulók tudásának minősítése - visszajelzés a szülőknek, a szaktanárnak a tanulók tudásáról, az esetleges hiányosságokról - az önértékelés képességének kialakítása - a személyiség fejlesztése. Az értékelés alapelvei: - pedagógiailag kifogástalan legyen - fejlesztő hatású - nevelje a tanulót arra, hogy megtanuljon különbséget tenni a felületes tájékozottság és a teljesítményképes tudás között

81

- rendszeresen, tervszerűen, végezzük - hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt szükség esetén lehet méltányos - vegye figyelembe a tantárgy jellegét, a tanuló egyéni sajátosságait, önmagához viszonyított fejlődését - az osztályozás nem lehet fegyelmezési eszköz. A tanulói szóbeli feleletek értékelése a teljesítéssel egyidejű. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amiről a tanuló nem tud. A szöveges értékelés: Az 1. évfolyamon, továbbá a 2. évfolyamon félévkor- szöveges minősítéssel kell értékelni a tanuló előmenetelét az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek elsajátításában. A szöveges értékelés fokozatai a tantárgyi értékelés esetén: Kiválóan teljesített

A tanuló teljes egészében érti és tudja a tananyagot, amit önállóan alkalmazni is tud.

Jól teljesített

A tanuló nagyobb részben érti és tudja a tananyagot, amit kisebb tévedésekkel alkalmazni is tud.

Megfelelően teljesített

A tanuló pontatlanul tudja a tananyagot, amit csak nevelői segítséggel tud alkalmazni.

Felzárkóztatásra szorul

A továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményeket nem tudja teljesíteni.

Tantárgyi jegyek: Érdemjegyekkel, osztályzatokkal a 2. évfolyam év végén, valamint a 3-8. évfolyamon félévkor és év végén minősítjük a tanulók előmenetelét az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek elsajátításában A szaktanárok feladata: - Az érdemjegyek minimális száma két vagy több órás tantárgy esetén havonként legalább egy, heti egy vagy annál kevesebb heti óraszámú tantárgyak esetében is legalább 3 érdemjegynek kell lennie a tanulónak. - Az elméleti tantárgyak tananyagából a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése érdekében évente legalább 1 szóbeli feleletet is kapjon a tanuló. - Az év végi minősítés és az osztályzatok lényegesen nem térhetnek el egymástól. - a bukásra álló tanuló szüleit a minősítést megelőzően legalább négy héttel írásban tájékoztatni kell, - A tanuló a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletet megelőző hétig (félévi, év végi) kérheti az osztályzat javításának lehetőségét. Megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt. A javító dolgozat megírásának időpontját is ő határozza meg.

82

- Ha a tanuló félévkor vagy év végén bukásra áll, lehetősége van az adott félév, tanév tananyagának a minim követelményéből minimum szintű felmérést írni. A minimum szintű felmérő érdemjegye maximum 2-es lehet, ehhez a tanulónak a feladatsor 75%-át kell teljesítenie. Ha a tanuló az előírt szintet teljesítette, elégséges érdemjeggyel lezárható. - Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: - témazáró dolgozat – 5 tanítási nap - írásbeli felelet – maximum 5 tanítási nap Az osztályfőnök feladata: - Az osztályfőnök feladata, hogy legalább kéthavonta ellenőrizze a tanulók ellenőrzőjét, hogy a beírt jegyek egyeznek-e a naplóba beírt jegyekkel. - Abban az esetben, ha az év végi jegyek lényegesen eltérnek a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, az osztályozó értekezletet megelőzően hívja fel a szaktanár figyelmét az eltérésre. - Az osztályozó értekezleten az osztályfőnök jelezze a testületnek az esetleges lezárási problémákat. A nevelőtestület feladata: az osztályozó értekezleten a nevelőtestületnek jogában áll az osztályzatot módosítani.

3.9. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei Alapelvek: - Segítse az iskola nevelési-oktatási céljainak elérését. - Segítse a tanuló önismeretének fejlődését. - Az értékelés a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon. - Mindig legyen személyre szabott. Értékelés: A pedagógusok értékelése előtt az értékelésbe az egyén és a közösség fejlettségi szintjén bevonjuk a tanulókat és a közösséget. A tanulók havi értékelése munkaértekezleten történik, valamennyi pedagógus részvételével 1-8. osztályig. Félévkor és tanév végén az osztályozó értekezleten. Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbség esetén elsősorban a tanulóra motiválóbb érdemjegyet kell megadni. A tanulók magatartását és szorgalmát hó végén érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Magatartás

Szorgalom

Példás (5) - a tanuló fegyelme példás, másoknak példamutató

- a tanulmányi munkájának maradéktalanul ele-

83

– A pedagógusokkal, az iskola dolgozóival, az iskolá- get tesz ban tartózkodó emberekkel tisztelettudóan, udvari- – a munkavégzése kitartó, pontos, megbízható, asan viselkedik

önálló,

– a közösségre gyakorolt hatása pozitív,

– kötelességtudata kifogástalan

– a Házirendet betartja, másokat is a betartásra

– tanórán kívül többletmunkát végez

ösztönöz, Jó (4) - a tanuló fegyelme időnként kivetnivalót hagy maga - a tanulmányi munkájának teljesítésére törekután,

szik,

– A pedagógusokkal, az iskola dolgozóival, az iskolá- – a munkavégzése legtöbbször pontos, ban tartózkodó emberekkel általában tisztelettudó- – kötelességtudata megfelelő, de néha ösztöan, udvariasan viselkedik,

nözni kell,

– a közösségre nincs ártó hatással,

– többletfeladatokat csak ritkán vállal

– a Házirendet néha megsérti Változó (3) - a tanuló fegyelme kifogásolható, de igyekszik ja- - tanulmányi munkája ingadozó, vulni,

– munkavégzése rendszertelen,

– A pedagógusokkal, az iskola dolgozóival, az iskolá- – felszerelése, házi feladata többször hiányzik, ban tartózkodó emberekkel közömbös

– többletfeladatokat nem vállal

– a közösségre gyakorolt hatása esetenként negatív – a Házirendet csak részben tartja be, van igazolatlan mulasztása Rossz (2) Hanyag - a tanuló fegyelme erősen kifogásolható, másokat - tanulmányi munkája hanyag, az érdektelenség zavaró,

jellemzi,

– tanulótársaival, a pedagógusokkal, az iskola dolgo- – munkavégzése megbízhatatlan, zóival viselkedése durva, sérti az emberi méltóságot - kötelességtudata szinte nincs, az iskolában tartózkodó emberekkel közömbös

– felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

– a közösségre romboló hatással van,

– többletfeladatokat nem vállal

– a Házirend ellen sokat vét

3.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Felső tagozatban osztályaink átlag létszáma 14,6 fő.

84

Mivel a tanulócsoportok létszáma nem teszi lehetővé a bontást, ezért jelenleg csak az erkölcstan, hit- és erkölcstan órák esetében van csoportbontás. A bontásnál törekszünk arra, az órák délelőttre, és ugyanarra az órára essenek. A délelőtti tanítási órák befejezése után, és délutáni egyéb foglalkozások között legalább fél óra időt kell a tanulóknak biztosítani, az egyéb foglalkozások megkezdése előtt.

3.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére az iskola településén élő nemzetiségek kultúrájának megismertetése A 2011. évi népszámlálási adatok szerint a település lakosainak majdnem 100 %-a magyarnak vallotta magát. A tanulók érzékenyítése más nemzetiségek kultúrája iránt elsősorban a tanítási órákon valósulnak meg: erkölcstan, történelem, rajz és vizuális kultúra.

3.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A Magyar Diáksport Szövetség bevonásával kialakításra került új mérési rendszer a NETFIT (Nemzeti Egységes Fittségi Teszt). A 2014-2015-ös tanévtől az új mérési módszer segítségével mérjük az 5-8. osztályos tanulók fizikai állapotát. A program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit a tanulók és családtagjaik körében. A NETFIT program célja, hogy minden tanulónak személyre szabottan segíteni tudjunk abban, hogy képessé váljanak az egészségtudatos, jövőorientált életvezetés kialakítására.

A NETFIT fittségi profiljai és tesztjei: I.

Testösszetétel és tápláltsági profil

-

testtömeg mérése → Testtömegindex BMI

-

testmagasság mérése → Testtömegindex BMI

-

testzsírszázalék mérése --> testzsírszázalék

II. Aerob fittségi profil (állóképességi) -

állóképességi ingafutás teszt → aerob kapacitás

III. Vázizomzat fittségi profil -

ütemezett hasizomteszt → hasizomzat ereje és állóképessége

-

törzsemelés teszt → törzsfeszítő izmok ereje

-

ütemezett fekvőtámasz teszt → felsőtest izomereje

-

kézi szorítóerő mérése → kéz maximális szorító ereje

85

-

helyből távolugrás teszt → térdhajlító izmok nyújthatósága és csípőizületi mozgásterjedelem

A méréseket az intézmény testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. A fizikai fittségi felmérésekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, az eredmények rögzítését a testnevelést tanító pedagógusnak a mérési időszakon belül kell rögzítenie a NETFIT informatikai rendszer pedagógus felhasználói felületén. A mérések szorosan kapcsolódnak a mindennapos testnevelés rendszeréhez, s azok eredményei részletes információkkal fognak szolgálni a tanulók aktuális fizikai állapotáról, mind a tanuló, a szülők és a testnevelő részére. Azon tanulók számára, akik nem tudják teljesíteni a szintet egyéni fejlesztési terv készül. A mérési eredmények függvényében a testnevelő szakos pedagógus javaslatot tehet az intézmény egészségnevelési programjának módosítására.

3.13. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 3. 13.1 Az egészségnevelés Cél: Az életmód kedvező irányú befolyásolása, s így a népegészségügyi helyzet gyökeres javítása. Specifikus célok: - Cselekvésen alapuló egészségtudatos magatartás kialakítása. - Egészségkockázati tényezők befolyásolása, megelőzési és egészségfejlesztési programokkal. - Szülők – gyermekek – pedagógusok együttműködésének erősítése. Alapelvek: -A tantestület egésze által elfogadott egészségfejlesztő politika épüljön be a mindennapi iskolai gyakorlatba, tantárgyi programokba, tanmenetekbe, osztályfőnöki munkatervekbe, tanórán kívüli programok terveibe. - Az intézményünkben teremtsünk olyan egészségfejlesztő környezetet, melyben minden munkaközösség a maga területén részt vesz a fejlesztő munkában. - Intézményünk szolgáltatási rendszerében olyan egységes szemlélet alapján működő gyakorlat alakítsunk ki, amely hozzájárul az egészség megőrzéséhez, fejlesztéséhez. Feladataink: - dohányzás visszaszorítása - alkohol és drogprevenció - az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése - az aktív testmozgás elterjesztése - az egészséges fizikai környezet kialakítása - a lelki egészségvédelem megerősítése

86

- a mozgásszervi betegségek és az abból eredő szövődmények csökkentése - egészséget támogató környezet kialakítása - egészség fejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára - a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé - kedvező irányba változzék a intézményrendszer légköre - stresszmentes munkahely (tanár, diák) megteremtése - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése.

Ezek megvalósítása érdekében együttműködünk: - a Humán Szolgáltató Központtal - a Családsegítő Szolgálattal - iskolaorvossal - iskolavédőnővel - fogorvossal - az Országos Mentőszolgálattal - a rendőrség bűnmegelőzési osztályával.

A megvalósítás színterei: Tanórák - osztályfőnöki, biológia, erkölcstan, természetismeret, környezetismeret, rajz, technika, testnevelés.

Tanórán kívüli: szakkörök, előadások, versenyek, vetélkedők, egészségnevelési projektnap, napközi, akciókba való bekapcsolódás

Az iskolai egészségnevelést szolgáló alapvető tevékenységek: - Balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása (általános, speciális: testnevelés, technika, kémia tantárgyak esetében). - Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása. - A szülőértekezletek a szülők meggyőződésére és a programokba való bevonásába sok lehetőséget nyújtanak, így valósítható meg a kétgenerációs egészségnevelés a szülők és a család egészséges életmódra nevelése, szemléletformálása érdekében (szülők - pedagógusok együttműködése) - A DÖK is aktívan részt vesz az egészségnevelési program végrehajtásában Iskolaszervezési teendők az egészségnevelés érdekében - Gondoskodás az osztálytermek szellőztetéséről.

87

- Tájékozódás a tanulók tanulását befolyásoló egészségi állapotáról, részképesség zavarokról, az ezzel kapcsolatos feladatok megjelenítése az iskolai dokumentumokban. - Az osztálytermek berendezése, világítása feleljen meg a tanulók egészségének megőrzését szolgáló feltételeknek. - Ülésrendek kialakítása, változtatása a tanulók egyéni problémáihoz igazodva (rövidlátás, hallászavar, stb.). - a napi munkarend, órarend kialakításánál az intézmény figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, mozgásigényét, terhelhetőségét. A napi munkarendbe beépül a mindennapi testedzés. - megfelelő idő biztosítása az étkezésekre, az ebédelésre minimum 20 perc - a levegőzés biztosítása valamennyi tanuló számára a délelőtti tanítási időszakban, a délutáni napköziben - tisztasági verseny

3.13.2. A környezeti nevelés A környezeti nevelés olyan pedagógiai folyamat, amely a társadalom fejlődése és a természet fenntarthatósága céljából elősegíti és erősíti az emberek környezettudatos magatartását, életvitelét. A környezeti nevelés átfogja a személyiség kognitív és nem kognitív tartományait, alakítja az érzelmi viszonyulásokat, értékrendet, megismerési, cselekvési és döntési képességeket fejleszt, az embert képessé teszi az együttműködésre, és életvitelének tudatos hangolására, beleértve az önkorlátozást is. A környezeti nevelés hosszú távú céljai: - tudatos környezetvédő magatartás és életvitel kialakítása - a környezeti károk megelőzésére való törekvés - a környezet értékeinek megőrzése, gyarapítása - bekapcsolódás az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldásába. Alapelvek: - szemléletformálás - ok-okozati összefüggések megláttatása - folyamatosság - tevékenykedtetés. Feladatok: - természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása. - globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása - helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése - a természet szeretetére nevelés

88

- a mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés - saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés - népi hagyományaink, népszokásaink megismertetése - a természet szeretetére nevelés, a gyerekek természettel való közvetlen élményekhez juttatása - a lakóhelyünk közelében található természeti értékek megismertetése - a természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése, gyakoroltatása – kézműves foglalkozások keretében - a hatvani Környezeti-és energetikai non-profit információs központban az iskola valamennyi tanulóját elvisszük, ahol megismerhetik a földhő- és a napenergia-hasznosítás módozatait, az energiahatékony építési módokat és azok előnyeit, az árnyékolás és szellőztetés technológiáját és előnyeit, a víztakarékosság, a többlépcsős vízhasználat, valamint az eső-vízhasznosítás megoldásait, továbbá a környezettudatos kertészeti megoldások összességét - a komposztálás, a szelektív hulladékgyűjtés, a helyes fajtahasználat, a csepegtető öntözés gyakorlatát és előnyeit.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban: Tanórai keretek Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei: Magyar nyelv és irodalom - a tanulók: ismerjék meg közvetlen természetes és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket) - egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét, szóbeli és írásbeli kommunikáció során - törekedjenek az anyanyelv védelmére. Történelem - a tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, Matematika

89

- legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni - a tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

Fizika - a tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (zaj, rezgés, sugárzás) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat. Földrajz - a tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről - ismerjék meg a világ globális problémáit - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket, - ismerjék meg a környezet - egészségügyi problémáit, - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, Kémia - A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének - zene - a tanulók ismerjék fel a természeti illetve művészet szépség rokonságát és azonosságát - ismerjék meg a természet szenei ábrázolásának módjait - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét. Rajz és vizuális kultúra - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit

90

- ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira - Ismerjék a természetes alapanyagok használatát - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre Testnevelés - a tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket, - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy környezetszennyezés az egészségre veszélyes, Életvitel és gyakorlati ismeretek - a tanulók tudjanak tájékozódni a mesterséges környezetben - ismerjék az ember alkotta környezet legfontosabb jellemzőit - tartsák fontosnak a környezet és természet védelmét egyéni biztonságuk érdekében. Osztályfőnöki teendők Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanóra keretet megbontó tevékenységeket. A közös osztálykirándulásokat, vetélkedőket, különböző akciókban való közös részvételt. Az Alaptörvény környezet védelméről szóló cikkeinek értelmezése. Tanulóit nevelje: az iskolai és osztály környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos, alakítására. A tanórán kívüli környezeti nevelés megvalósulási formái - A környezetvédelemhez kapcsolódó jeles napok: Február 1. A Tisza élővilágának emléknapja Április 22. A Föld napja Május 10. Madarak és fák napja - Hulladékgyűjtés - Szárazelem gyűjtése - kupakgyűjtés - tantermek állandó jellegű, és ünnepekhez kötött díszítése - folyosók díszítése, - TeSzedd! szemétgyűjtési akcióban való részvétel - Látogatás a hatvani Környezeti-és energetikai non-profit információs központban

91

3.14. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön. Cél: - egyenlő bánásmódban részesüljön minden tanuló - érvényesüljön a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, a másság elfogadása - az iskola valamennyi szolgáltatásához férjen hozzá minden tanuló.

A tanulási esélyegyenlőség biztosítása Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén - ennek érdekében a személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményünkben egyre kevesebb a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Ennek ellenére folyamatosan gondot fordítunk arra, hogy lehetőségünk szerint segítsük a hátrányok enyhítését. Ennek érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza tantestületünk: - Az osztályfőnökök ismerjék meg a tanulók szociális helyzetét még az első év elején. - A problematikus esetekben szakember (mentálhigiénés szakember, pszichológus) segítségét vesszük igénybe. - Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnök együttműködnek a problémák megoldásában. Az együttműködés módját az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái - ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon - tanulmányi kirándulások anyagi támogatása

92

- tanulók bekapcsolása az Út a szakmához ösztöndíj programba, az Arany János tehetséggondozó programba - a tanulók jogainak fokozott védelme - rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel - a veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése - rendszeres esetmegbeszélések a családsegítővel - felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozásokon való részvétel biztosítása.

3.15. Egész napos iskolai program Intézményünkben nincs egész napos iskolai program, de igyekszünk minél nagyobb kínálatot biztosítani délutáni, egyéb foglalkozások keretében az egyéni képességeknek, érdeklődésnek megfelelően. 16 óráig. Az egyéb foglalkozások szervezeti formái, azok céljai és feladatai intézményünkben a következők: Az egész napos iskola megvalósításában tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.15-14-2012-0001 Köznevelési reformok operatív megvalósítása egész napos iskola kutatás-fejlesztési projektjébe való bekapcsolódás. Napközis foglalkozás A szabadidős tevékenységet és a tanulási időt úgy kell megtervezni, hogy az megerősítse, illetve kiegészítse a délelőtti iskolai munkát. Célja: képessé tenni a tanulókat az önálló tanulásra Feladata: - a gyermek sokoldalú fejlesztése a szabadidős programok változatos, sokszínű, érdeklődésnek megfelelő megszervezésével - az életkornak megfelelő fejlettségi szintű és önkormányzó képességű közösség fejlesztése - egészséges életmódra és kulturált viselkedésre nevelés - megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a gyerekek képességeinek megfelelően felkészüljenek a másnapi tanítási órákra - olyan szabadidős programok szervezése, amelyek biztosítják a szabadidő hasznos eltöltését - a társas tevékenységek, szabályok gyakorlása, a társas kapcsolatok, társas magatartás fejlesztése.

Felzárkóztató foglalkozás Célja: - az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás - tanulók tanulási képességeinek, részképességek fejlesztése arra a szintre, amelyen a tanuló képes intellektusának megfelelően haladni az osztályával, és önállóan feldolgozni a tanult anyagot

93

Feladata: - Az alapkészségek mindennapos fejlesztése - A tanulók segítése a tantervi minimum teljesítésében Tehetséggondozó foglalkozás Célja: A tehetség feltárása, kibontakoztatása, egy-egy ismeretterületen való elmélyülés, amely párosul az öntevékeny munkáltatással, s a kreativitás fejlesztésével Feladata: - A tehetségek feltárása és gondozása, -A tanulók egyéni képességeinek minél jobb kibontakoztatása, - A tanulók felkészítése tanulmányi versenyekre

Középiskolai előkészítő foglalkozás (matematika, magyar) Célja: A tanulók tudásának rendszerezése, felkészítése a középiskolai felvételire és a tanulmányokra Feladatai: - A tanult ismeretek alkalmazása változatos feladathelyzetekben - Logikus gondolkodás fejlesztése -A tanulók felkészítése a kompetenciamérésre

Énekkar Célja: Olyan pozitív élménynyújtás, amely a tanulók zenei és közösségi élményhez juttatásával hat személyiségének fejlődésére Feladata: - a tanulók zenei műveltségének elmélyítése - Az iskolai ünnepségeken való szereplés Szakkörök Angol szakkör (1; 2. o.) Célja: - kedvet ébreszteni az idegen nyelv tanulása iránt - megalapozni a későbbi nyelvtanulást. Feladata - a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás és írás) megalapozása - a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállás kialakítása

- Számítástechnika szakkör

94

Célja: felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Feladata: A tanulók érdeklődésének felkeltése az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben és a munkában.

- Kézműves és tűzzománc szakkör Célja: A tanulók látáskultúrájának, vizuális megismerő képességének fejlesztése, a kultúra értékeit becsülő magatartás kialakítása Feladata - vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességek fejlesztése, - a kreativitás, a problémafelismerő és megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia fejlesztése

- Mazsorett szakkör Célja: A mazsorett iránt érdeklődők tánc, eszköz és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése, a közösségformálás, az egészséges életmódra nevelés Feladata: - Sokoldalú képesség és készségfejlesztés - A tanulók fizikai erőnlétének, megfigyelőképességének, magabiztosságának, önbecsülésének fejlesztése - Az iskolai ünnepségeken, községi rendezvényeken való szereplés

Sportkörök Célja: - Az egészséges életmódra nevelés - Sportolási lehetőség biztosítása a mozogni vágyó diákoknak

Feladata: - a tanulók mozgásigényének kielégítése és a sport megszerettetése - az adott sportág magasabb szintű elsajátíttatása - a tanulók játékigényének kielégítése - a tanulók közösségi magatartásának fejlesztése - sportolási és versenyzési lehetőségek biztosítása

95

3.16. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthon, napköziben, tanulószobán végzett tanulás célja a tanuló önállóságra szoktatása, az ismeretek elmélyítése, a tanulási szokások, tevékenységek fejlesztése. Alapelvek: - Az eltérő egyéni adottságokra épített képességek fejlesztését, differenciált házi feladattal - szorgalmi feladattal valósítjuk meg. - Magyarból és matematikából minden órán kapnia kell a tanulóknak házi feladatot. - Nagyobb terjedelmű írásbeli, szóbeli munkákra hosszabb időt adunk, anyag jellegétől függően 1-2 hét. (vers, fogalmazás) - Hétvégére a pénteki házi feladaton túl, és a tanítási szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) kötelező jelleggel nem adható. · A tantárgy jellegétől függően törekednünk kell az írásbeli és a szóbeli házi feladatok megfelelő arányára. A feladatadás mennyisége: Az önállóan végzett írásbeli és szóbeli munka időtartama az életkor szerint változik. Az önálló tanulás optimális időtartama: 1-2. évfolyamon maximum 30 perc. 3-4. évfolyamon maximum 45 perc. 5-6. évfolyamon 60 perc. 7-8. évfolyamon 90 perc. A házi feladat ellenőrzése napköziben: A négy évfolyam tanulóiból összevont (1.4., 5-8. osztály) csoportoknál a rendelkezésre álló tanulási idő alatt mennyiségi ellenőrzést tudunk biztosítani. Minőségi ellenőrzést, és a szóbeli feladat elsajátítását csak néhány tanulónál tudjuk megvalósítani. Az otthoni ellenőrzés a szülő feladata is. A tanár és a tanító a következő órán minőségileg is ellenőrzi a házi feladatot, az általa meghatározott módszerrel.

96

4. Zárszó

Pedagógiai programunk a nevelőtestület közös munkája. Közös a cél, közös a feladat. Benne van a jelen munkája és a jövőbe vetett hitünk. Közös törekvésünk, hogy bebizonyítsuk, hogy kistelepülési iskola is biztosíthatja tanulói számára a XXI. századi tudást, és elindíthatja őket egy kiegyensúlyozott, boldog élet felé. Tantestületünk tanulóinkkal, és Önökkel szülőkkel együttműködve továbbra is keresi azokat a lehetőségeket, amelyek mindannyiunkat előre visznek az értékek megismerésének, kialakításának és elsajátításának útján.

“A legnagyobb veszély az ember számára nem az, hogy túl magas célt tűz ki és nem éri el, hanem az, ha túl alacsonyt.”

(Michelangelo)

97

5. A pedagógiai program mellékleteinek és függelékeinek rendje

5.1. A pedagógiai program mellékletei 1. Az intézmény alapdokumentuma 1. Magyar - művészeti munkaközösség véleményezése 2. Matematika-természettudományi munkaközösség véleményezése 3. Az Endre Király Általános Iskola Intézményi Tanácsának véleményezése 4. A sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának megvalósulása a helyi tantervben

5. 2. A pedagógiai program függelékei 1. A pedagógiai program jogszabályi háttere 2. A pedagógiai program többletköltségvetése 3. A pedagógiai program többletköltségének fenntartói engedélyezése 4. A pedagógiai program felülvizsgálatának folyamata

98